SÍPOS UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (módosításokkal együtt, egységes szerkezetben)
Összeállította: Nagyné Ambrus Györgyi Ilona Óvodavezető
Debrecen, 2016. augusztus 26.
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 1.Törvényi megfelelés 2. Az óvoda jellemző adatai 3. A programválasztás indoklása
4 4 5 8
II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1. Gyermekkép 2. Óvodakép 3. Nevelésfilozófiánk 4. Küldetésnyilatkozatunk 5. Nevelőmunkánk alapelvei 6. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
9 9 9 10 10 11 12
III. Az Óvodai Pedagógiai Program bemutatása 1. A Pedagógiai Programunk sajátosságai 2. A Pedagógiai Program felépítése 3. A Pedagógiai Program tartalma 3.1. Az óvodai nevelés feladatai 3.1.1. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 3.1.2. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.1.3. Az egészséges életmód alakítása 3.2. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 3.2. 1. Mozgás 3.2.1.1.Mozgás (tervezett tevékenység) 3.2.1.2. A mindennapi mozgás 3.2.2. A játék 3.3. Egészséges életmód 3.3.1.Gondozás 3.3.2. Testi nevelés 3.4. Gyermek és környezete 3.4.1.Gyermek és társas környezete 3.4.1.1. A munka jellegű tevékenységek 3.4.1.2. A külső világ tevékeny megismerése 3.4.1.2.1. Egészségnevelés és környezetnevelés (Környezetvédelem) 3.4.1.3.Matamatikai tartalmú tapasztalatok 3.4.2.A gyermek és az esztétikum 3.4.2.1. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 3.4.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 3.4.2.3. Verselés, mesélés 3.4.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 3.4.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 3.5. Pedagógiai Programunk Specifikumai 3.5.1. Prevenció
15 15 15 18 18 18 21 24 26 26 28 30 31 34 34 35 36 36 36 38 45 46 50 50 55 61 63 65 67 67
2
3.5.2. A mentálhigiéné 3.5.3. Gyermek-, ifjúság- és családvédelem 3.5.3.1. Gyermek-, ifjúság- és családvédelemmel kapcsolatos feladatok 3.5.3.2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek IV. A Pedagógiai Program alkalmazásának feltételrendszere 1. Személyi feltételek 2. Tárgyi feltételek 3. Az óvodai élet megszervezése 4. Az óvoda kapcsolatai
69 70 70 74 74 74 76 78 97
V. Érvényességi rendelkezések
100
VI. Legitimációs záradék
102
3
I.
BEVEZETŐ
1. „Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be; c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot, vagy saját pedagógiai programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz. 2. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel.” (363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet)
1. TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) és az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt, valamint annak módosításait. 4
Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket építettük be:
2012. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 23/2012. (63.§ (1)-(4)bek.) EMMI rendelete az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól 1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
2. Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Sípos Utcai Óvoda Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 4034 Debrecen, Sípos u. 6. Tel.: 06 - 52 - 446 – 136, 06-52-536-158 E-mail:
[email protected],
[email protected] Holnap: www.siposovi.hu és www.siposovi-tehetsegpont.hu Az óvoda OM azonosító: 030909 Az óvodai csoportok száma: 9 Az óvoda alapításának éve: 1956. március 15. Az óvoda alapító okiratának száma, kelte: OKT – 96688-3/2016., 2016.05.26. 1. Költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1. A költségvetési szerv 1.1.1. megnevezése: Sípos Utcai Óvoda 1. 2. A költségvetési szerv 1.2. 1. székhelye: 4034 Debrecen, Sípos u. 6. 2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések
5
2. 1. A költségvetési szerv alapításának dátuma: 1998. 01. 01. 2.2. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv 2.2.1. megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2.2.2. székhelye: 4024 Debrecen Piac u. 20. 3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1. A költségvetési szerv irányító szervének 3.1.1. megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 3.1.2. székhelye: 4024 Debrecen Piac u. 20. 3.2. A költségvetési szerv fenntartójának 3.2.1. megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 3.2.2. székhelye: 4024 Debrecen Piac u. 20. 4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1. A költségvetési szerv közfeladata: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 1. pontjának a) alpontja szerinti óvodai nevelés 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat szám 851020
1.
szakágazat megnevezése Óvodai nevelés
4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Ellátja az óvodás korú gyermekek óvodai nevelése, ellátása szakmai feladatait, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelését, valamint azon sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatait, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem -, vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. 4.4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:
1. 2.
kormányzati funkciószám 091110 091120
3. 4. 5.
091140 096015 096025
kormányzati funkció megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe. 5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat útján Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dönt. A megbízás határozott időre, legfeljebb 5 évre
6
adható. Az intézmény magasabb vezetője felett az egyéb munkáltatói jogokat Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere gyakorolja. 5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:
1.
foglalkoztatási jogviszony Közalkalmazotti jogviszony
jogviszonyt szabályozó jogszabály A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény.
6. A köznevelési intézmény vonatkozó rendelkezések 6.1. A köznevelési intézmény fenntartójának 6.1.1. típusa: óvoda 6.1.2. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. 6.1.3. gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szakmai tevékenységgel összefüggő speciális előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi-gazdasági feladatokat az Ifjúság Utcai Óvoda látja el. A munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét munkamegosztási megállapodás rögzíti. A gazdálkodás részletes rendjét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 6.2. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény
1.
feladatellátási hely tagozat megjelölése megnevezése Sípos Utcai Óvoda -
maximális tanulólétszám 225
gyermek-,
6.3. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe
1.
ingatlan helyrajzi száma 4034 Debrecen, 10131 Sípos u. 6.
vagyon feletti rendelkezés joga az ingatlan funkciója, vagy a vagyon használati joga célja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint
köznevelési ellátása
feladat
Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Nagyné Ambrus Györgyi Ilona Az Óvoda Pedagógiai Programja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a Komplex Prevenciós Óvodai Program alapján készült.
3. A programválasztás indoklása
7
Személyes felelősségünket mélyen átérezve az óvodai program kiválasztása során igyekeztünk körültekintően eljárni: lehetőségeink szerint megismerkedtünk valamennyi minősített programmal, figyelembe vettük helyi sajátosságainkat / személyi - tárgyi vonatkozásokban egyaránt / és jövőbeli elképzeléseinket, több éves, évtizedes elméleti és gyakorlati ismereteinket, tapasztalatainkat összegezve készítettük el Pedagógiai Programunkat. Programunk a Porkolábné dr. Balogh Katalin által kidolgozott Komplex Prevenciós Óvodai Program adaptációja, a helyi specifikumokkal kiegészítve. Választásunkban nagy szerepet játszott és nagy erényének érezzük a program pszichológiai megalapozottságát. Úgy gondoljuk, hogy erre az alapra nyugodtan építkezhetünk és megvalósíthatjuk pedagógiai elképzeléseinket abban a reményben, hogy munkánkat még jobban, még eredményesebben végezhetjük a ránk bízott gyermekek javára.
II. GYERMEKKÉP - ÓVODAKÉP
8
1. Gyermekkép „1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 2. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) Nyugodt, kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort megélő gyermekeket szeretnénk nevelni, akik pozitív énképpel rendelkeznek, érdeklődőek, nyitottak az őket körülvevő világra és ahhoz a későbbiek folyamán adekvát módon alkalmazkodnak.
2. Óvodakép „1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;
9
c) az óvodai nevelésben alkalmazott személyiségéhez kell igazodniuk.
pedagógiai
hatásoknak
a
gyermek
5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet)
Intézményünkben a fent említett kormányrendeletben meghatározott célok megvalósulása érdekében magas színvonalú szervezeti kultúra kialakítására törekszünk, amely megfelelő személyi, tárgyi feltételeket biztosít ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és fejlődésük (testi, lelki, szociális) zavartalan legyen. Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyerekek önazonosságának megőrzését és az integráció lehetőségét.
3. Nevelésfilozófiánk Legfontosabb tevékenységünknek a ránk bízott gyermekek egészséges, harmonikus, sokoldalú személyiség fejlesztését tartjuk. Olyan értékeket szeretnénk közvetíteni feléjük, amelyek társadalmilag értékesek és az egyéni önmegvalósításban egyaránt eredményes (konstruktív életvezetés).
4. Küldetésnyilatkozatunk Célunk: a nevelés minden területén az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, az általános, életkori, egyéni és speciális nevelési szükségletek kielégítése, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése. Pedagógiai feladatainkat a mozgásra és játékra alapozva szervezzük meg. Arra törekszünk, hogy gyermekeink számára nyugodt, szeretetteljes légkört és jó személyi-, tárgyi feltételeket biztosítsunk. Tesszük ezt a ránk bízott gyermekekért.
10
Nevelőmunkánk során az alábbi értékeket tartjuk fontosnak:
Gyermekközpontúság Egészség testben Rugalmasság Megértés Emberség Kiegyensúlyozottság Szép környezet Egészség lélekben Rendszeresség Elégedettség Türelem Esélyegyenlőség Tehetség 5. Nevelőmunkánk alapelvei Nevelőmunkánk során az alábbi alapelveket érvényesítjük: A nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. A gyermek fejlődő személyiség; mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg (biztonsági, szociális szükséglet). A személyiség fejlődését genetikai adottságok, az érés saját törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Feladatunk: a szükségletek kielégítése. A fejlesztésnek az egész személyiségre kell irányulnia. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermekek személyiségéhez alkalmazkodnak. Nevelési alapelvek - érzelem dominanciájának elve - motiváció elve
11
-
a gyermek szociális kapcsolat rendszerének figyelembe vétele és a differenciált bánásmód elve tevékenység elve játékosság elve
Didaktikai alapelvek - nevelés központúság - tudatosság - aktivitás - szemléletesség - rendszeresség - következetesség - fokozatosság - folyamatosság - rugalmasság
6. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Általános elvek Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. (32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet) Az irányelv célja Az Irányelv célja, hogy a Pedagógiai Programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy – az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, – fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, – a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, –a Pedagógiai Program megvalósításában vegyük figyelembe a Szakértői Bizottság javaslatait. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszerés eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének
12
figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: – a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; – a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; – terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. - a Pedagógiai Programnak, illetve a speciális tartalmak közvetítésének figyelembe kell vennie a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, - külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető. A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus -
egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, az egyéni sikerek elérését szolgáló tulajdonságokat, képességeket fejleszti alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,
Együtt működik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait, beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:
13
Az együttműködéshez szükséges kompetenciák javulása, alkalmazkodó képesség erősödése A hátrányok csökkenése, önállóság növekedése, akarat erejének tudatosabb vezérlése Érzelmi életének stabilizálása. Értelmi képességei az egyéni fejlődési ütemének megfelelően jusson el a legoptimálisabb szintre.
III. Az Óvodai Pedagógiai Program bemutatása 1. Pedagógiai Programunk sajátosságai 14
Fontosnak tartjuk a korai, tudatos személyiségfejlesztést, a komplexitást, a prevenciót, a korrekciót és a tehetséggondozást. /Programunk célja szerint prevención a tanulási zavarok megelőzését értjük./ A személyiségfejlesztés során a mozgásra és játékra alapozunk. Olyan ismeretanyagot nyújtunk gyermekeinknek, melynek birtokában megismerik az őket körülvevő világot, s abban biztonsággal tájékozódnak, kommunikálnak. Kiemelten fejlesztjük a tanuláshoz szükséges képességeket. Felismerjük a zavarra utaló jeleket, majd megtervezzük és alkalmazzuk a korrekciót. A gyermek személyiség fejlesztésének alapja a gyermek ismerete. Ennek egyik eszközeként használjuk a „Fejlettségmérő lapot” illetve a „Problémajelző lapot”, melynek alapján elkészítjük a gyermek „Egyéni fejlesztési terv”-ét. Olyan magatartásformák kialakítását segítjük elő és alapozzuk meg, amelyek az egyén és közösség szempontjából is értékesek. A nevelési folyamatot értékközvetítő tevékenységként definiáljuk, ahol a kultúra, mint érték jelenik meg. Felvállaljuk a szocializációs folyamat szakszerű irányítását. Lényegesnek tartjuk a felnőttek modell szerepét (óvodapedagógus és a nevelő- oktató munkát segítők). A családdal való szoros kapcsolattartásra törekszünk - szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap és más közös programok szervezése. Az óvodáskor végére szeretnénk, ha a gyermekek alkalmassá válnának az iskolai élet sikeres megkezdésére, és rendelkeznének a tanuláshoz szükséges képességek megfelelő fejlettségi szintjével. Szeretnénk, ha tevékenységünket áthatná a mentálhigiénés szemléletmód.
2. A Pedagógiai Program felépítése AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A Természetes Gyermeki Megnyilvánulások A mozgás
15
- A mozgásról általánosságban A mozgás hatása az értelmi képesség fejlődésére. A mozgás hatása a szociális képesség fejlődésére - A mozgásfejlesztés fő feladatai - A mozgásfejlesztés fő színterei - Mozgásfejlesztés szabad játékban Tervezett mozgás -
A mozgás fogalma
-
A mozgás sajátos feladatai
-
Testgyakorlatok rendszerezése
-
Mindennapi mozgás
-
Mozgásos tevékenységek felépítése
-
A mozgásfejlődés zavarai
-
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
A játék - A játék meghatározása - A játék feltételei - A fejlesztés meghatározói a játékban - Az óvodai játékfajták Egészséges életmód -
Gondozás étkezés testápolás öltözködés
-
Testi nevelés
Gyermek és környezete (külső világ tevékeny megismerése, matematikai tartalmú tapasztalatokkal) -
Gyermek és társas környezete a munka jellegű tevékenységek a nevelés folyamatában a környezet megismerése matematikai tartalmú tapasztalatok
-
Környezet és az esztétika összefüggései rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ének, zene, énekes játék, gyermektánc 16
verselés, mesélés (anyanyelvi nevelés) -
A tevékenységekben megvalósuló tanulás (Kultúraátadás a komplexitás jegyében)
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE PEDAGÓGIAI PROGRAM SPECIFIKUMAI -
Prevenció Mentálhigiéné Tehetséggondozás
PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE (AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI)
Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Az óvoda kapcsolatai
Gyermek-, ifjúság- és családvédelem - A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
3. A Pedagógia Program tartalma 3.1. Az óvodai nevelés feladatai
17
„Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása”. (363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) Feladataink az óvodás korú gyermekek sokoldalú, egészséges, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori, egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével - ideértve a különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátását - a komplexitás jegyében. megelőzni a potenciális zavarok kialakulását.
3.1.1. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés „1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. 2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. 3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.
18
5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) Feladataink Legfontosabb a gyermek érzelmi biztonságának a megteremtése, melynek feltétele: - derűs, nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítsa - fontos, hogy már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék a gyermeket A gyermek énképének – önismeretének- önértékelésének fejlesztése: - saját és mások érzelmeinek felismerése és kontrollja - kompetencia és autonómia kialakítása A gyermek társas szükségleteinek kielégítése: - az interperszonális kapcsolatokat, interakciókat pozitív érzelmi töltés jellemezze - új attitűdök, értékek, normák kialakítása (a társas kapcsolatokban gyakorolják az együttélés, önérvényesítés szabályait, a másság elfogadását - empátia, tolerancia) - erkölcsi normák alakítása - az óvodapedagógus és a nevelő-oktató munkát segítők személyisége modellértékű legyen (a szakmához kívánatos attitűdök kialakítása, fejlesztése - ez mentálhigiénés feladat is) - sajátos törődés biztosítása a különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára (BTM,SNI) (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, tehetséggondozó pedagógus) A nyugodt, derűs, biztonságot adó, szeretetteljes légkör biztosítása - biztonsági szükséglet. Fontos, hogy az interperszonális kapcsolatokat (gyermek - felnőtt, gyermekgyermek, gyermek - csoport) pozitív érzelmi töltés jellemezze - szociális szükséglet. Énkép - önismeret - önértékelés fejlesztése - én realizálás alakítása konkrét és pozitív megerősítések által - önmegvalósító szükséglet. Az alábbi tulajdonságok kialakítása: kooperatív - tud társaival együttműködni autonóm - képesek felismerni helyzetüket a csoportban, képesek az önálló helyzetmegoldásra kompetens - alkalmas a feladat elvégzésére szociálisan elfogadható önérvényesítés új attitűdök, értékek, normák alakítása - erkölcsi értékek
19
Alapvető, hogy a gyermekkel megismertessük a társas együttélés szokásait, szabályait, normáit, segítsük a másság elfogadását - mindez megfelelő magatartásformát feltételez. Szociális érzelmek : - empátia, segítőkészség, bizalom, alkalmazkodás Erkölcsi érzelmek :
- igazságosság, lelkiismeretesség, akarat, őszinteség stb.
Esztétikai érzelmek: - a szépre való fogékonyság nagyon fontos, hogy nekünk óvodapedagógusoknak a személyiségünk modell értékű legyen a gyermekek számára (önismeret, önfejlesztés) Tartalma
interperszonális kapcsolatok fejlesztése - Gyermek - felnőtt (óvodapedagógus és pedagógiai munkát segítők) - Gyermek - gyermek - Gyermek - gyermekcsoport között a társas együttélés szokásainak, szabályainak, normáinak kialakítása, fejlesztése én - kép, önismeret, önértékelés fejlesztése, én-realizálás, önkifejező és önérvényesítő törekvések alakítása az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, viselkedése modell értékű szociális érzékenységük fejlesztése a különbözőségek elfogadása és tisztelete a szülőföldhöz való kötődés megalapozása a szűkebb és tágabb környezet megismerésével
A szocializáció, a társadalmivá válás folyamata, az egyén társadalomba való beilleszkedését jelenti, megfelelő alkalmazkodó képességet feltételez. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője, ezért messzemenően támaszkodnunk kell a családi nevelésre, ebből adódóan a családdal való élő kapcsolattartásra és szoros együttműködésre törekszünk. Az óvoda jelenti a gyermek számára - a család után - azt a nagy közösséget, melyben a társas együttélés szokásait, szabályait, normáit megtapasztalhatja és elsajátíthatja, sokszínű mintavételt biztosít /kapcsolattere kitágul, kortárskapcsolatok/. Célunk A társas kölcsönhatásoknak, mint a személyiség alakításának tudatos formálása. Szaktudásunkkal támogassuk a szülői nevelés hatékonyságát. Feladataink elősegítjük a gyermekek beilleszkedését az óvodai közösségbe - leválás folyamata, „átpártolás” kezdeti időszaka 20
meg kell ismertetnünk a gyermekekkel a társas együttélés szokásait, szabályait, normáit lehetőséget kell adni, hogy ezeket gyakorolhassák: - társas együttműködés - kooperáció - kommunikáció felvállaljuk a gyermekek szocializációs folyamatának tudatos, szakszerű irányítását a nehezen szocializálható gyermekek fejlesztését megfelelő szakember bevonásával segítjük elő - pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus
Az anyanyelvi, megvalósítása 3.1.2.
az
értelmi
fejlesztés
és
nevelés
„1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) Anyanyelv és kommunikáció fejlesztése Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció fejlesztését kiemelt feladatunknak tekintjük, mivel az óvodás kor a beszédfejlődés szenzitív időszaka. Ennek érdekében az óvodai élet teljes tartamában és az anyanyelvi nevelés során a beszédészlelés, beszédértés, a szókincs, a verbális kifejezőkészség fejlesztése hangsúlyos szerepet kap, áthatja a teljes óvodai életet. Beszédfejlesztés és anyanyelvi nevelés Célja a kifejező készség és a beszédkultúra kialakítása. A beszéd két összetevőjének, a beszédészlelésnek és létrehozásának fejlesztése. 21
A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. Általa erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. A beszéd az önkifejezés eszköze, aminek hatására fejlődik kreatív interakciós képesség a szocializáció a személyiség: az elfogadás, együttműködés, önállóság, találékonyság, kapcsolatfelvétel és kapcsolatalakítás területén Személyes példaadással /odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés/, a kommunikációs helyzetek megteremtésével a gyermekek közötti kommunikáció fejlődik, metakommunikációs ismereteik gazdagodnak. A beszédfejlődés szenzitív szakasza az óvodáskorra esik. Feladataink az alábbi területek fejlesztése Beszédészlelés: Hallás, beszédhallás, hallásdifferencia, zörejhangok, egymás hangjának felismerése játékba ágyazottan. Fonológiai kódolás – játékok. Auditív ritmus - mozgással kísért mondókák, énekek. Auditív emlékezet - speciális játékok. Beszédértés: Auditív zártság - speciális nyelvi játékok. Dinamikus gyakorlatok a beszéd és a kéz finommozgásának összehangolása rajzzal kísért mondókák. A beszéd produkciót segítő játékos, beszédmozgást ügyesítő artikulációs játékok megismertetése és gyakorlása a gyerekekkel. A beszédfejlődés zavarai - Megkésett- és akadályozott beszédfejlődés - beszédértési zavar Prevenció: anyanyelvi fejlesztés, problémára utaló jelek felismerése. Diszlexia- veszélyeztetettséget jelző tünetek (rizikótényezők) Típusos tünetek az iskola megkezdése előtt ép értelem, ép hallás, ép látás mellett.
Akusztikus tünetek: -
gyakori visszakérdezés „figyelmetlenség” a beszédhangok megkülönböztetésének nehézsége hangzó-kiemelési probléma a sorrendiség zavara gyenge akusztikus, verbális emlékezet
Beszédprobléma: - megkésett beszédfejlődés - makacs, elhúzódó pöszeség 22
-
zöngés,- zöngétlen hangok tévesztése szegényes szókincs grammatikai hibák beszédészlelési- beszédmegértési zavar elmosódó artikuláció a prozódiai elemek hiánya gyenge ritmusérzék
Általános kísérőjelenségek: -
figyelemzavar kialakulatlan feladattudat kitartás hiánya fáradékonyság motiválatlanság
Alapvető követelmény, hogy azokat a gyerekeket iskolázzuk be, akik alkalmasak az iskolai követelmények teljesítésére. Ennek érdekében fontos, hogy a különböző lemaradásokat még beiskolázás előtt kompenzáljuk. Részképesség zavarok összességéből iskolai sikertelenség fakadhat. Mindezt megelőzhetjük vagy csökkenthetjük, ha a korai tünetekre odafigyelünk, és a szakember még óvodáskorban megkezdheti a diszlexia- prevenciós terápiát. A beszédfejlesztés területei - Artikulációs bázis ügyesítése - Hallás, beszédhallás fejlesztése - Auditív ritmus fejlesztése - Auditív emlékezet fejlesztése - Fonológiai kódolás - Auditív zártság Kimeneti szint -
A gyermekek maguk is szívesen meséljenek. Önállóan kezdeményezzenek bábozást, dramatizálást. Legyenek képesek rövidebb meséket, vagy a mese egy-egy részletét elmondani, erkölcsi ítéleteket megfogalmazni. Éljen bennük annak felismerése, hogy a könyvek érdekes, hasznos, élményteli olvasmányok forrásai. Gondosan bánjanak a könyvekkel. Tudjanak természetes hanghordozással, tiszta kiejtéssel - a vers hangulatát, ritmusát érzékeltetve - kiolvasókat, mondókákat, verseket emlékezetből idézni.
Az értelmi fejlesztés, nevelés célja A gyermek természetes érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva olyan ismeretanyag elsajátítása, amelyeken keresztül biztonságosan tájékozódik, mozog, kommunikál az őt körülvevő világban. 23
Feladatai A gyermek természetes érdeklődésére, kíváncsiságára és mozgásvágyára építve változatos tevékenységi formákat biztosítunk, melyeken keresztül élményszerű tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről. A megszerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése. Kognitív képességek fejlesztése: - érzékelés, észlelés - figyelem - emlékezet - képzelet - gondolkodás - változatos tevékenységi formák biztosítása - /óvodai tevékenységi formák/ - a komplexitás jegyében - feltételek megteremtése Prevenciós feladataink Iskolai potenciális zavarok megelőzése, a személyiség fejlődése során kialakult deficitek kompenzálása. Problémák, hiányosságok feltárása. A fejlesztés mielőbbi elindítása. Feladataink a Tehetséggondozásban A kimagasló értelmi képességgel, kreativitással, specifikus képességgel bíró gyermekek beválogatása, beazonosítása és bevonása a Tehetséggondozó Programunkba.
3.1.3. Az egészséges életmód alakítása „Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
24
- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. - Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: – a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; – a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; – a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; – a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; – az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; – a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet; – a környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; – megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.” (363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) Célunk A gyermek egészségének, komfortérzetének biztosítása olyan szükségletek kielégítésével, amelyek elősegítik, megteremtik és megőrzik gyermekeink lelki testi harmóniáját. A nevelési hatások kedvező feltételeinek megteremtése. Bensőséges gyermek - felnőtt kapcsolat kiépítése. A folyamatos gyakorlás során jó szokások kialakítása, ezek szükségleti szintre való emelése (önállóság, kompetencia). Az egészséges életmód megvalósításához szükséges feladataink
a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése gyermek testi képességei fejlődésének elősegítése gyermek egészségének védelme, edzése az egészséges életmód a testápolás az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése Alapvető feladatunk az egészséges életmód megalapozása, a gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. Programunkban az egészségnevelés területén is a prevencióra törekszünk.
25
3.2. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Természetes gyermeki megnyilvánulások 3.2.1. Mozgás „1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) A mozgásról általánosságban A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgás fejlettsége képet ad a gyermek általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról, idegrendszeri meghatározottságú. A mozgás végrehajtásának feltételei: - ép idegrendszer - ép mozgatóapparátus - pszichés tényezők A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyerek fejlődésében. A mozgásfejlesztést tágan értelmezzük – az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig: - az egész személyiség fejlesztést elősegíti - befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását Hatása az értelmi képességek fejlődésére: - fejlődik a gyerek vizuális memóriája - bővülnek a térben való tájékozódás ismeretei, térészlelésük - gyarapodik szókincsük - elősegíti az észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését Hatása a szociális képességek fejlődésére: - saját testének és mozgásképességének megismerése segíti az” éntudat” fejlődését, a „szociális én” erősödését - kiszélesednek társas kapcsolataik, fejlődik önuralmuk együttműködő és tolerancia képességük
26
- a versenyjátékok során átélik a sikert és kudarcot egyaránt, így tanulják meg ezek kezelését, elviselését A mozgásfejlesztésen keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. A mozgásfejlesztés fő feladatai: - a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése - a gyermeki szervezet fejlődésének elősegítése, teherbíró képességének fokozása - az egészség megőrzése, megóvása - az egészséges életmód kialakítása - a mozgáskultúra fejlesztése - a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése - az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése /pontosabb érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése, szókincs gazdagítása, fogalomalkotás fejlesztése. A mozgásfejlesztés megalapozója az én-funkciók alakulásának - kompetencia, önbizalom, alkalmazkodó képesség, kooperatív képesség, empátia, tolerancia, segítőkészség, döntéskészség - fejlesztése, siker és kudarcélmény kezelése, konfliktuskezelés. A mozgásfejlesztés színterei: Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: - a szabad játékban a gyermek spontán, természetes mozgása közben - és a tervszerűen tervezett testnevelésen Mozgásfejlesztés a szabad játékban: Az egészséges gyermek alapvető szükséglete a mozgás. Rendkívül fontos, hogy a gyerekek számára minél változatosabb mozgásformákat biztosító eszközök álljanak rendelkezésükre, minél többet tartózkodjanak a szabad levegőn – edzettség. Célunk A szabad játéktevékenységben minden gyermek megtalálja a fejlettségének és érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. Feladatunk a szabad játék feltételének biztosítása: - légkör - hely - idő - eszköz A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kell elősegítenünk.
27
4-5 éveseknél a szem-, kéz-, szem-láb koordinációja és az egyensúlyérzék fejlesztése a feladatunk - dobások, ugrások, barkácsoló tevékenységek, hinta, libikóka, gurulások, ugróasztal 5-6-7 éves korban a finommotorika és a keresztcsatornák fejlesztése kerül előtérbe tépés, vágás, varrás, gyöngyfűzés, konstrukciós játékok, babaöltöztetés, barkácsolás, labdajátékok A rendszeres mozgás során fejlődnek a gyermek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességeik, ezek eredményeként egészségesebbek lesznek.
3.2.1.1. Mozgás (tervezett tevékenység) A tervezett mozgás tevékenység fogalma A tervezett mozgás tevékenység a testi nevelésen belül olyan tervszerű, rendszeres ráhatás a szervezetre, mely a testgyakorlatok tudatos alkalmazásával: - a személyiség sokoldalú képzését - a motoros képességek és a mozgáskészségek kibontakozását - a mozgásműveltség fejlesztését szolgálja Alapvető célja: az egészség megőrzése.
Sajátos feladatai: A szervezet általános, sokoldalú képzésével a testi fejlődés biztosítása. Motoros fejlesztése: - kondicionális képesség – erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség - koordinációs képességek - téri tájékozódó képesség, kinesztetikusdifferenciáló képesség /mozgásérzékelés/ egyensúlyérzék, hajlékonyság, gyors reagáló képesség, stb. Mozgásműveltség kialakítása: - mozgásjártasságok, mozgáskészségek kialakítása - mozgáscselekvések gazdaságos végrehajtási módjának elsajátítása - mozgáscselekvés szép kivitelezése -
mozgáskreativitás ösztönzése
A játék-, versenyigény felkeltése, kielégítése, a mozgás megszerettetése. Az óvodai mozgásfejlesztés döntő feladata a gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása és a mozgásigény kielégítése sok játékkal és egyéb természetes mozgással. A testgyakorlatok rendszerezése: Rendgyakorlatok: állások, testfordulatok, menet lépéstartással illetve
28
ütemtartással, alakzatok, alakzatváltozások Előkészítő gyakorlatok: - szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok szabad, kéziszer, társas, pad, bordásfal, szerkombinációs gyakorlatok - természetes gyakorlatok- természetes járás, különböző járásmódok, egyszerű futásgyakorlatok feladattal Főgyakorlatok: torna, atlétika, labdajátékok testgyakorlati ágakból Torna:
természetes támaszgyakorlatok - kúszások, csúszások, mászások, egyensúlyozó járásgyakorlat talajtorna gyakorlatok - hossztengelykörüli gurulás, gurulóátfordulás előre, kézállás előgyakorlata, gurulóátfordulás hátra, tarkóállás függésgyakorlatok - mászások különböző irányban különböző szereken, lajhármászás, függés érintő magas szeren és függésben, lábmozgások, lajhárfüggés szerugrások - mélyugrás, felfelé történő ugrás, szekrényugrás, nyuszi-ugrás leterpesztéssel, zsugor kanyarlati átugrás
Atlétika:
Futások: lassú és közepes iramú futás, belegyorsuló futás, futás tempóváltással, gyorsfutás állórajtból Ugrások: helyből, távol-, helyből magasugrás, nekifutásból távol-, nekifutásból magasugrás Dobások: hajítás távolba kislabdával, babzsákkal, hajítás függőlegesen, vízszintes célba
Játékvonatkozású főgyakorlatok Léglabdával végezhető gyakorlatok:
gurítások: /egy, két kézzel helyben, tovahaladással gurítás lábbal, gurítás társhoz kézzel, lábbal./ feldobás, elkapás: /feldobás két, elkapás két kézzel, feldobás egy, elkapás két kézzel./ átadás: /kétkezes alsó, felső, egykezes felső átadás./ labdavezetés: /járás közben különböző irányban, helyben, lassú futás közben./ hajítás: /függőleges, vízszintes célba./
futó fogó versengések sorversenyek
Játékok
29
váltóversenyek eszközzel, eszközök nélkül a tanult mozgásformák alkalmazásával
3.2.1.2. A mindennapi mozgás Az óvodai élet minden napján egészségfejlesztő testmozgást szervezünk minden gyermek számára naponta kétszer 10-20 perces időtartamban.
A mindennapi mozgás anyaga: mozgásos játékok Szervezési forma csoportfoglalkoztatás /együttes, csoportonkénti, egyénenkénti/ csapatfoglalkoztatás A tervezett mozgásos tevékenységek felépítése I. II.
Modell: sorakozás – játék – levezetés – értékelés - köszöntés Modell: sorakozás – játék – főgyakorlat – játék – levezetés értékelés - köszöntés
Az óvodai testnevelésbe beépítjük a Komplex Prevenciós Program mozgásanyagát feldolgozó fejlesztőprogramot: Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde- Mozgásfejlesztés az óvodában. Megvalósítása játékba ágyazott mozgásformákkal. A mozgásfejlődés zavarai A mozgást a gyermeki fejlődés sarkalatos pontjának tekintjük. A mozgásfejlődés az érés tanulás kölcsönhatásában megy végbe. A zavar okai lehetnek: - környezeti tényezők - pszichés, emocionális irányítás zavarai - kognitív terület zavarai - zavarok a szenzoros funkciórendszer területén - észlelési, érzékszervi zavarok - zavar a motoros funkciórendszer területén Pszichomotoros zavarok tünetei Pszichomotoros zavaroknak nevezzük az egész személyiséget érintő, tanulási és/vagy magatartási zavarok körét. a motoros magatartás területén fellépő zavarok túlzott aktivitás vagy gátoltság a finommozgásban és a nagymotorikában jelentkező tünetek: - a kéz- ujj- szájmozgásoknál - az írás mozgásfolyamatában - reflexmagatartási zavarok - tartás- testhelyzet- egyensúlyi eltérések
30
a mozgás pontosságában megnyilvánuló zavarok /a nem megfelelő erőkifejtés, adagolás, fokozás, szem-kéz, szem-láb, koordináció pontatlanság./ a mozgások tervezésének területén jelentkező eltérések - dysproxia lateralizáció a két testfél közötti integráció, a dominancia zavarai a szenzoros - taktilis - kinesztetikus, vizuális, auditív percepció zavarában megnyilvánuló tünetek, valamint a reakció időbeli eltérések Gestalt- és térészlelési eltérések: - alak- háttér diszkriminációs nehézségek, alak- konstancia elégtelensége, térbeli helyzet és térbeli kapcsolatok zavara A nagymozgások zavarai - akarattól független mozgások - a motoros tervezés minősége -„ügyetlen” - testrészek integrációja - mozgáskoordináció - tónusszabályozás - testtartás rongyszerűen lógó végtagok, löttyedt mozgás túlságosan merev, ellazulni kevésbé képes izomzat - mozgás szimmetria illetve aszimmetria - a gyerek ügyetlen, nehézkes mozgás, akció- reakcióban lassúak zavarok az ügyességet igénylő feladatokban a mozgásváltásnál a gyors erőkifejtésben jelentkeznek A manipuláció, grafomotorika zavarai - a kéz és ujjak ügyessége, mozgékonysága - a kéz izmainak, izületeinek lazasága - a kézmozgások célpontossága - a kéz izomereje és az izomerő szabályozása a kívánalmaknak megfelelően - ujjak tapintási érzékenysége - dominancia - koordináció a hüvelyujj és a többi ujj között a két kéz között, a szem és kézmozgások között. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - első alakváltozás /testarányok megváltoznak, elkezdődik a fogváltás/ - test arányosan fejlett, teherbíró. - mozgása összerendezett, harmonikus. - erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. - mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani tudja.
3.2.2. A játék „1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait
31
játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. 2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. 5. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) Játék meghatározása A játék a gyermek olyan értelmes, önként vállalt tevékenysége, amelyben a gyermeki személyiség környezethez való viszonya sajátos formában tükröződik. Kiemelt jelentőségű, az örömszerzés érdekében végzett tevékenység, amelyben a motívumok és a célok egybeesnek. Jellemzője, hogy önként vállalt, így az egyén saját maga szabályozza az örömszerzés mértékét. Jelenetős szerepe van a lelki egyensúly kialakításában, fenntartásában azáltal, hogy olyan szimbolikus tartalommal rendelkező tevékenység, amelyet a gyermekek arra használnak, hogy tudattalan szinten megoldják azokat a problémákat, amelyeket a valóságban nem tudnak megoldani. A játék alapvető szükséglet a gyermek számára - az óvodás korú gyermek természetes megnyilvánulási formája. Elsődleges tevékenység, ebből adódóan a személyiségfejlesztés legfőbb eszközének tekintjük - az elsődlegesség nem jelent kizárólagosságot, hiszen az összes tevékenység, amit a gyermek végez sajátos módon hozzájárul a gyermek személyiségfejlődéséhez. A játék fejlődése - a mozgáshoz hasonlóan - a fejlődés egészének a tükre. A fejlődés különböző mértékben és ütemben mehet végbe. Az egyszerű gyakorló, utánzó szimbolikus játékon át vezet az út a szabályjátékok világába /elvi hierarchia,
32
egyidejűség/. A játék nemcsak fejlődik, hanem differenciálódik is. A játék fejlődését elősegítheti a szakszerű játékirányítás. A gyermek játékának megfigyelése közben képet kaphatunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényeiről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. Célunk A játék minél jobban kiteljesedjen a gyermek életében, és ez által betöltse fundamentális szerepét, a gyermeki személyiség optimális kibontakoztatását, fejlesztését. A spontán játékot kiegészíti a kezdeményezett (képességfejlesztő) játék azokban az esetekben, amikor - a gyermek megismerésére irányuló vizsgáló módszerek is jelzik-, valamely területen a gyermek külön foglalkoztatást igényel. Feladatunk
nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése a napirenden belül elég idő, megfelelő hely biztosítása a játékhoz szükséges eszközök biztosítása ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához az egyéni élményen túl, a közös élményszerzés lehetőségeinek kihasználása a játékfejlesztés érdekében a gyermek önállóságának tiszteletben tartása (hozzá segíteni a gyermeket saját elképzeléseik megvalósításához) szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekkel A játék jelentősége A gyermek elsődleges tevékenysége, a gyermek fejlődésében alapvető, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma - hatással van a különböző képességek /motoros, kognitív, szociális/ fejlesztésére és a magatartás alakulására. A játék feltételei A fejlesztései feladatok csak megfelelő feltételek biztosításával valósíthatók meg, melyek a következők: - nyugodt légkör - hely - idő - a napirend kialakítása során a legtöbb időt a játéknak kell szentelni - játékeszköz - élmény A fejlesztés meghatározói a játékban
a korosztály általános pszichológiai sajátossága az egyéni fejlettség érdeklődés a csoport összetétele a gyermek szabadsága a játék sajátosságai 33
/tudatos fejlesztő munkának - játékirányítás - és a gyermek szabadságának együttesen kell érvényesülnie./ Az óvodai játékfajták Gyakorlójáték: mozgásos, manipulációs, verbális Építő, konstruáló játék Szerepjáték Szabályjáték: mozgásos, értelem fejlesztő Barkácsolás Bábozás Drámajáték
3.3. Egészséges életmód Az óvodának, mint másodlagos szocializációs szintérnek jelentős szerepe van az egészséges életmód megalapozásában. Ennek érdekében feladatunk a helyes életritmus, napirend kialakítása. A helyes életritmust, az életkort figyelembe véve, az évszakhoz igazodva, az óvoda helyi sajátosságainak megfelelően alakítjuk ki. Kerete a napirend, melynek vannak az állandóságot biztosító rendszeresen végzett tevékenységformái és vannak spontán kialakuló tevékenységek, amelyek a változatosságot adják. Fontosnak tartjuk a gyermekek életkorát figyelembe vevő ritmus kialakítását, mert ezek kedvező hatást gyakorolnak a gyermek életfolyamataira.
3.3.1.Gondozás A gondozás az óvodai nevelés alapja, az egész óvodai életet áthatja, elsősorban az óvodapedagógus feladata. Feladatunk az egészséges, biztonságos óvodai környezet biztosítása A környezeti hatások nagymértékben befolyásolják a gyermek hangulatát, ezért céljaink elérése érdekében gondoskodnunk kell: az esztétikus, tiszta környezetről a nyugodt, vidám, szeretetteljes légkörről a megfelelő interperszonális kapcsolatokról a követendő mintaadásról a balesetek megelőzéséről (ez az óvoda minden dolgozójának feladata) Étkezés A növekedés, a fejlődés legfontosabb feltétele a táplálkozás. (változatos étrend, különféle tápanyagok megfelelő aránya, évszaktól függetlenül sok zöldség- és gyümölcsféle, a nap folyamán gondoskodni kell a szükséges folyadékmennyiségről.) A kulturált étkezési szokások elsajátíttatása, önkiszolgáló tevékenység gyakorlása:
34
eszközhasználat - finommotorika fejlesztése, testséma fejlesztés, szem - kéz koordináció, térirányok gyakorlása, percepciófejlesztés, verbális fejlesztés esztétikai érzék fejlesztése ízlésformálás Testápolás A testápolás a gyermek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodását, tisztaságigényük kialakítását szolgálja. Hozzájárul a gyermek komfortérzetének fokozásához. Öltözködés – az időjárásnak megfelelő, réteges öltözködés – az öltözködés helyes sorrendjének kialakítása – önállóság fejlesztése – igény szerint önállóan vetkőzzenek, vagy öltözzenek fel
3.3.2. Testi nevelés Célunk a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. Feladatunk - a szervezet egészséges fejlődésének biztosítása - motoros képességek fejlesztése, mozgáskészség kialakítása - edzés /levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét.
-
a gyermekek testi szükségleteinek kielégítése feltételek megteremtése (légkör, hely, idő, tevékenységek, eszköz)
Tartalma mozgás (A sokféle mozgáslehetőség, amit a programunkban biztosítunk, kedvezően befolyásolják az egész szervezet fejlődését, elősegítik a harmonikus testi, lelki fejlődést, az egészség megőrzését. A rendszeres mozgással megalapozzuk az egészséges életvitelt.) levegőzés (minél többet tartózkodjanak a szabad levegőn) pihenés (nyugodt légkör biztosítása, figyelembe kell vennünk a gyermekek egyéni alvásigényét) egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása egészségvédelem, edzés (gyermekek egészségének megóvása, higiénés szabályok betartása, baleset-megelőzés)
35
3.4. Gyermek és környezete 3.4.1.Gyermek és társas környezete
3.4.1.1. Munka jellegű tevékenységek „1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység - az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. 2. A gyermek munka jellegű tevékenysége: - örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.” (363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játék mellett a munka és munka jellegű játékos tevékenységek. A gyermek munka jellegű tevékenysége - önként – azaz örömmel és szívesen – végzett tevékenység - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok (mint pl. a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel. A munka a mindennapi óvodai életben jellemző, a társadalmi gyakorlat megismerését szolgáló, új tapasztalatokat adó, felelősségteljes tevékenység, melyet a külső szükségesség indokol és eredménye mérhető. Önállóságra, rendszerességre, folyamatosságra nevel, önálló döntésre késztet. Fejleszti a gyermekek szociális magatartását, a társas kapcsolatait, a
36
kommunikációs képességet. Lehetőséget biztosít a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására /természet iránti szeretet, felelősségtudat/. Helyben, időben mozgásban állandóan alkalmazkodnia kell, ez folyamatos érintkezést igényel gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt között. Fejlődik kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük. Célunk A munkavégzés fontosságának és jelentőségének megláttatása. A tevékenységhez való pozitív érzelmi viszony, a különböző munkakészségek kialakítása. Feladatunk o munka lehetőségek biztosítása /folyamatosan, rendszeresen/, o munka feltételeinek megteremtése /munkaeszköz, munkalehetőség, idő, hely, légkör/ o a tapasztalatszerzés biztosítása, a környezet megismerése o a munkában örömüket leljék o a munkaszervezéshez és a munkavégzéshez szükséges képességek készségek, tulajdonságok kialakítása, verbális fejlesztés o a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés megalapozása tudatos pedagógiai szervezéssel folyamatos együttműködés, egy pozitív értékelési rendszer létrehozása o a társas együttélés és egészséges önérvényesítés alapvető szabályainak kialakítása o az önálló helyzetmegoldás gyakorlása – önállóság o kompetencia o mások munkájának megbecsülése, tiszteletben tartása o kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük kialakítása
Tartalma Önkiszolgálás A gyermek saját személyével kapcsolatos munka Csoport érdekében végzett munka /segítés az óvodapedagógusnak, vagy más felnőttnek, gyermeknek/ Alkalmi megbízatások Naposi munka Környezet, növény- és állatgondozás A munka jellegű tevékenységek a nevelés folyamatában A gyermek saját személyével kapcsolatos munkák Testápolás Étkezés Öltözködés Önkiszolgálás Környezet rendjének megőrzése 37
Közösségi munkák Naposi munka Felelősi munkák, javaslatok Kisebbek, mások segítése Környezet, növény és állatgondozás Alkalomszerű munkák Nem előre meghatározhatók, a váratlanul jelentkező feladatok, gondok megoldását jelenti. Alkalmi, egyéni megbízatások. A prevenció feladata, hogy csökkentsük azoknak a gyerekeknek a számát, akik korrekcióra szorulnak. A más tevékenységekben sikerélményekhez nem jutó gyermekeknek a lehetőség biztosítása az önmegvalósításra, a kompetencia érzés kialakítására, az önbecsülés növelésére, s ezeknek a lehetőségeknek a maximális kiaknázása. A tevékenykedés közben jön rá arra, hogy mire képes, mit tud, mennyire önálló, vagy mások segítségére szorul. Az én-fejlődés szempontjából ezért meghatározó a munka jellegű tevékenység, ennek hatására is alakul, körvonalazódik önismerete, önbecsülése, énképe. A munka sokoldalúan fejleszti a személyiséget, s mivel mozgással valósul meg a normális testi fejlődés egyik legfontosabb tényezője.
Kimeneti szint Szívesen vegyenek részt a munka jellegű tevékenységben. Ötleteket adnak a gyorsabb egyszerűbb megoldásokhoz. Őrizzék meg környezetük tisztaságát. Aktívan vegyenek részt az eszközök előkészítésében, elrakásában. Kapcsolódjanak be a rendrakási és takarítási munkálatokba. Érezzenek felelősséget az elvégzett munkájukért. Motiváltak legyenek a segítségadásban. Alakuljon ki bennük az igény az elkezdett munka befejezésére.
3.4.1.2. A külső világ tevékeny megismerése „1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
38
2. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. 3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. 4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet)
A külső világ tevékeny megismerése - mint a kultúra átadás egyik fő területe. Célja
Olyan szokásokat, szokásrendszereket, viselkedésformákat alakítson ki, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. Alakítsa ki a biztonságos életvitel szokásait, a társadalmilag elfogadott viselkedésformákat, az ezekhez tartozó érzelmi és erkölcsi viszonyokat. Így közvetíthetjük az egyetemes, a nemzeti és a helyi kultúra értékeit, hagyományait, alakíthatjuk ki szeretetét és védelmét. Ezáltal őrizhetjük meg a tudást, tapasztalatokat, amelyeket elődeink felhalmoztak.
Feladata A világ pontos, valóságszerű megismerése a kép, a cselekvés és a szó egységében. Az identitás kialakítása, erősítése a népi kultúra ismerete. A néphagyomány ápolása során a megismerés élményeken, tapasztalatokon és játékos cselekedtetésen, tevékenységeken alapul. Az óvodapedagógus feladata, hogy biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket arra, hogy a spontán és szervezett sokoldalú tapasztalatszerzés több érzékszerven keresztül komplex módon történjen.
39
Az ismeretszerzésre lehetőleg a helyszínen, a természetben kerüljön sor. -
-
-
A gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva játékos cselekedtetéssel igyekszünk nyújtani új ismereteket a gyermeket körülvevő közvetlen és tágabb természeti, - emberi, - tárgyi környezetből. A megismerés alapja a gyerekek érdeklődése, aktivitása, tevékenységre és gondolkodásra késztetése. A megismerés útja a mozgás, testséma, percepció és a verbális fejlesztésen keresztül vezet. A témák lineárisan bővüljenek és koncentrikusan mélyüljenek. Minden csoportszobában legyen évszakasztal/fal/sarok. A témától függően minimum egyszer, de lehetőleg minél gyakrabban szervezzünk helyszínre, élő környezetbe foglalkozásokat. Nyíljon lehetőség az egyéni tapasztalatszerzésre. Az új ismereteket többféle megközelítésből a gyermek meglévő ismeretrendszerébe építjük. Keressünk a témához kapcsolódó közmondást, szólást, vagy találós kérdést, beszéljük meg a tartalmát, fejtsük meg mondanivalóját. /Természetesen a gyerekek korának megfelelő szinten/ Reagáljunk az aktuális eseményekre és a gyerekek egy- egy rendkívüli, vagy érdekes élményére, érdeklődésére. Programunkban korcsoportonként más-más a fejlesztendő terület a szenzitív szakasztól függően. Minden téma feldolgozásába épüljön be a témához illeszthető környezet, természet, vagy egészségvédelem.
Tartalma a természeti és társadalmi kultúra Természeti kultúra A környezet harmóniája nem tanítható meg, de felfedeztethető, megéreztethető. A természet gazdagságának ráeszméléséhez elég egyetlen érzelmileg meghatározott pillanat. Óvodánk kertvárosi övezetben van. A gyerekek nagy része kertes családi házban él. A természet megértése, elfogadása, szeretete, megerősíti bennük, hogy ők is részei a természetnek, hogy minden összefügg egymással és felébreszti bennük a felelősség érzetet ez iránt. Társadalmi kultúra A gyerekek tevékenységrendszere az éves ritmusban teljesedik ki. Ezt a ritmust az évszakok körforgása, a természet változásai és a magyar néphagyományokon alapuló ünnepek, jeles napok határozzák meg. A feldolgozandó területeket, témákat is ennek megfelelően csoportosítottuk, lehetőség szerint kibővítve az ezekhez kapcsolódó népművészeti ágak tevékenységeinek megismerésével. (mézeskalácsos, gyertyaöntő, szövő, kékfestő, fazekas, stb.) A népi kultúrát és annak tárgyi világának ismeretét azért tartjuk
40
fontosnak, mert felidézi múltunkat, őrzi hagyományainkat, identitástudatunkat, elülteti a magyarságtudat és a hazaszeretet csíráit.
erősíti
A környezet megismerésének területei
Óvodások lettünk: csoporttársakkal, jelekkel való ismerkedés. Középső csoportosok lettünk: Óvodánk megismerése. Nagycsoportosok lettünk: Óvodánk nevének, helységeinek megismerése, ott dolgozók neve, munkája. Változások az előző évhez képest. Ősz - időjárás, az időjárás hatása a növény és állatvilágra, az emberekre. Őszi zöldségek, gyümölcsök, virágok és ezek tárolása, tartósítása. Őszi témakör rendszerezése. Testünk – Testséma fejlesztése:Testkép Testfogalom Testtudat Az emberi test, érzékszervek – érzékelés: látás hallás tapintás szaglás ízérzékelés mozgásérzékelés térérzékelés egyensúly érzékelés keresztcsatornák fejlesztése érzelmek felismerése, kifejezése Énkép, én-tudat, önismeret, önkritika önmegvalósítás -(a közösség által elfogadott módon) Egészségvédelem Család – családi identitás, tisztelet, szeretet tudatosítása. Családtagok – szerepük, feladataik, kor szerinti rendezés. Ünnepek – Mikulás Advent – karácsony /családi ünnep/. Tél – időjárás – csapadékfajták – halmazállapot változás. Az időjárás hatása a növény és állatvilágra, az emberekre. /Vadvédelem, madáretetés/ Téli munkák, téli sportok, téli örömök. Déligyümölcsök, fogyasztható zöldségeink. Egészséges táplálkozás, egészségvédelem. Téli témakör rendszerezése. Farsang – farsangi népszokások, farsangi mulatság. Közlekedés – Gyalogos közlekedés szabályai. A kulturált, udvarias viselkedés szabályai tömegközlekedési eszközökön. A különböző közlekedési eszközök megismerése – néhány KRESZ tábla és szabály megfigyelése, megismerése. Baleset megelőzés! Téri tájékozódás fejlesztése. Közlekedés témakör rendszerezése. Tavasz – Az időjárás és ennek hatása a növény és állatvilágra valamint az emberekre. 41
Tavaszi zöldségek, gyümölcsök, virágok és munkák. Március 15. – Nemzeti ünnepünkről való megemlékezés. Magyarságtudat kialakítása, erősítése. Tavasz témakör rendszerezése. Állatok: - Háziállatok Ház körül élő állatok Hazánkban vadonélő állatok: erdő, vízpart, puszta élővilága Egzotikus állatok Sarkvidék élővilága Állatok témakör rendszerezése. Napok /nevei, egymásutániságuk/ hetek, hónapok, évek időbeliség /középső-, nagycsoportban./ Irányismeret gyakorlása, névutók használata. Városunk nevezetességeinek megismertetése - Múzeum látogatás - Botanikus kert - Nagyerdő - Nagytemplom - Református Kollégium - Déri Múzeum - Debreceni Egyetem - A Medgyessy Múzeum stb. - Anekdoták, mondák megismerése - Árkádia: Lícium bokor és a Nagyerdő története A természet megismerésére, védelmére nevelés keretén belül - A víz világnapja: március 22. - Föld napja: április 22. - Madarak fák napja: Május 10. - Környezetvédelmi világnap: június 05. - Állatok világnapja: október 04. - Dohányzásmentes világnap - Takarítási világnap Az óvodai élet hagyományos ünnepei - őszi szüret - Mikulás - Karácsony - Farsang - Húsvét - Anyák napja - Évzáró (közös ballagás) - Születésnapok, névnapok Népi hagyományokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó szokások ápolása - Advent 42
- Farsang - Húsvét - Pünkösd Nemzeti ünnepeink - Október 23. - Március 15. - Június 4. Egyéb ünnepeink Javaslatok a választható témákra Évszakokhoz egy állandó természeti helyszín kiválasztása, ahol minden évszakban megfigyelhetjük ugyanazon növényeken a természet változásait.
Kísérletek végzése: - környezetszennyezés - anyagok tulajdonságai: tűz, víz, levegő, föld - a növényekkel végzett megfigyelések, kísérletek /csíráztatás, hajtatás stb./ - Föld (Csillagászat) - Dinoszauruszok világa - Védett növények, állatok – parlagfű veszély – gyógynövény ismeret - Térképvázlat, útvonalrajz, makettek, alaprajzok /házunk, óvodánk, óvodaudvar, út az óvodáig/ - Tápláléklánc összeállítás (egyszerű) - Energiaforrások – energiatakarékosság lehetőségei fontossága - Foglalkozások, mesterségek, építkezés - Látogatás közintézményekbe: – Gyógyszertár – Posta – Bolt – Piac – Iskola – Könyvtárak – MÁV állomás, stb. - Évszaknaptár, időjárásnaptár, képes hetirend, - Befőzés; gesztenye, sütőtök, gyümölcs – zöldségsaláta készítés. Kukorica pattogtatása, gyógytea főzése, mézeskalácssütés. - Nyomolvasás a hóban (állatok nyomai). - Jelképeink megismerése: – a város címere – tartalma – a magyar zászló – a magyar címer - Illemtan - Élő és élettelen világ Kirándulási lehetőségek - Nagyerdő – Egyetem
43
-
Botanikus kert Állatkert Déri Múzeum Nagytemplom – Lícium bokor - Református Kollégium Kálvin tér – dombormű (városunk történetéről) Piac utca – Kossuth tér – Csokonai Színház Köztéri szobraink Medgyessy Múzeum Aktuális kiállítások, rendezvények látogatása Építkezések Diószegi Sámuel Oktatóközpont – tanösvény Erdőspusztai Tájház Hortobágy Víkend Major Vasútállomás, trolibusz végállomás, repülőtér Tűzoltóság, rendőrség, mentőállomás Évszakhoz kapcsolódó kirándulások: – Betakarítási munkák, lehalászás – Téli örömök - Szánkótúra, műjégpálya stb. - Szülők munkahelyének látogatása - Nyíregyházi vadaspark - Tímárház, Hajdú Táncház (nyíltnap) - stb.
Fejlődési zavarra utaló jelek -
Alacsony általános tájékozottsági szint Gyér szókincs, szituatív beszéd Testséma zavarok Gyenge téri tájékozódás Bizonytalan a térészlelés és térorientáció Gyenge emlékezet és figyelem Nem ismeri fel az egyszerű ok-okozati összefüggéseket Időérzékelés zavarai Motivációs gyengeség Kompetencia hiány
Kimeneti szint - Személyi adatok /név, lakcím, kor, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve /. - Testrészek neve, funkciója, a személyi és környezet tisztaságának igénye. - Helyes táplálkozási szokások, egészségvédelem. - Évszakok és jellemzőik ismerete. - Az időjárás hatása a növényekre, állatokra, emberekre. - Egyszerű ok-okozati összefüggések feltárása.
44
- Környezetük tárgyait tudják megadott szempont szerint csoportosítani, egymáshoz rendelni, rendeltetésszerűen használni. - Irányismeret – tér és síkbeli tájékozódás. - Ismerjék és alkalmazzák az irányokat és a téri relációkat, jelölő fogalmakat. - Legyenek képesek gyűjtőfogalmak és a hozzátartozó tagok felsorolására, csoportosítására különböző szempontok szerint. - A kulturált és a biztonságos közlekedés szabályai. - Szárazföldi, vízi és légi közlekedési eszközök. - Alapszínek és árnyalataik. - A közintézmények és szolgáltatásuk formái. - Események időbeli sorrendisége. - Napszakok, a hét napjainak a neve, sorrendisége. A tevékenység megszervezése: megvalósulhat a szabadjáték keretében, helyszíni tapasztalatszerzések alkalmával, tervszerűen tervezett tevékenységekben, makro-, mikro csoportos, páros vagy egyéni formában.
3.4.1.2.1. Egészségnevelés és környezetnevelés (Környezetvédelem) Célja:
Önmagunk, társadalmunk anyagi és szellemi javainak védelme, utódaink egészsége. A jövő nemzedékek életfeltételeinek megmentése, javítása. A környezeti kultúra iránti igény megalapozása, fenntartása. A természeti környezet megfigyelése, megismerése, összefüggéseinek feltárása. A természet iránti szeretet és felelősségérzet kialakítása.
A külső világ tevékeny megismerése nyújtja a legtöbb lehetőséget az egészségvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megismeréséhez és megoldásához. Óvodánk a város keleti ipar negyedében található. Így környezetéből adódóan fokozottabb figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi nevelésre. A egészségvédelem- környezetvédelem területei: A talaj és földvédelem Az élővilág védelme A víz védelme A levegő környezetvédelme A táj települési környezet védelme Egészséges életmód Mentális egészség
45
A legfontosabb feladat a különböző területeken folyamatosan végzett megfigyelések, kísérletek elvégzése, a jelenségek megtapasztaltatása, az ok-okozati összefüggések megvilágítása. Minden esetben szem előtt tartva a játékosság és a komplexitás elvét. A gyerekekben ki kell alakítani a természetes környezet szeretetén és védelmén túlmenően a közvetlen környezetének (városrész, lakhely) megismerését, szeretetét, értékeinek védelmét. Erősíteni kell a gyermekek identitástudatát, lokálpatriotizmusát. Ezeket a feladatokat ki kell terjeszteni a város nevezetességeire és műemlékeire is. Feladat A mindennapi életet átható tudatos természetszeretetre nevelés. A gyereket olyan hatások érjék, amelyek környezetük felfedezésére és a rácsodálkozásra ösztönözzék őket. Élősarok vagy természetasztal/fal kialakítása, ami lehetőséget ad a nyugodt elmélyült szemlélődésre. Kirándulások szervezése olyan helyekre, ahol rendszeres megfigyeléseket lehet végezni a különböző évszakokban. Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekekben felkeltsük a természet iránti érzékenységet. Meg kell értetni velük, hogy az egészség- és környezetvédelem a mindennapi életünk fontos alkotóeleme. Gyümölcsnap, Egészségnap szervezése.
3.4.1.3. Matematikai tartalmú tapasztalatok A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. Célja a gyermeket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek ötleteit figyelembe véve.
Feladata A gyermek matematikai érdeklődésének felkeltése, fenntartása. Elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása. Megismerő képességek /érzékelés, észlelés/, problémalátás, problémamegoldás fejlesztése Közösségi érzés fejlesztése. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához. Beszéd - gondolkodás - cselekvés egységének megteremtése. Iskolára előkészítés - iskolai matematika tanulás megalapozása. Emlékezés: mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, élmények felidézése. Megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, állítások, kérdések, utasítások megértése.
46
Ítélőképesség: annak megítélését, hogy egy tulajdonság igaz vagy hamis az adott tárgyra, összességre - egy összefüggés fenn áll-e adott tárgyak, személyek, összességek között - egy konstrukció eleget tesz-e az adott feltételeknek - egy állítás igaz-e konkrét helyzetben. Konstruálás: szabad és egy-egy feltételnek megfelelő alkotások, formák, mennyiségek, összefüggések előállítása, megkeresése. Az óvodapedagógus feladatai A gyermek megismerése /otthoni környezet, egyéni sajátosságok/ A matematika ismeretek elsajátíttatásának megtervezése. Olyan eszközök, tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermek érdeklődését. Természetes élethelyzetekben teszi számukra lehetővé a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. Minél több problémahelyzet előállítása játékos formában. Lehetőséget kell adni a sokoldalú megtapasztaltatásra, cselekedtetésre (az érzékelés területeinek bevonása) - aktivitás feltétele. A problémamegoldás a gyermekek számára legyen egyértelmű. Fel kell ismerni a diszkalkulia kialakulására utaló jeleket és elkezdeni a fejlesztést. A matematikai ismeretszerzés megalapozása – A különböző matematikai jellegű tapasztalatok, ismeretek segítik a gyermek eligazodását, tájékozódását a világban. – Az értelmi képességek fejlesztése, a logikus gondolkodás alakítása segíti a matematikai feladatok megoldását. – Megismernek néhány matematikai eljárást, módszert, melyet különböző játékszituációkban alkalmaznak. – Érzelmi, akarati közösségi tulajdonságok fejlesztése során hozzászoknak a közös, irányított tevékenységhez, a pontos feladatvégzéshez.
Az óvodai matematikai nevelés tartalmi területei Néhány matematikai fejlesztőjáték: 3-4 évesek: – a játéktevékenységben adódó matematikai fejlesztési lehetőségek felismerése, kihasználása – játékválogatás – építkezés minta után – építkezés verbális irányítással – periodikus sor kirakása kockából – kiterjedések létrehozása, megfigyelése, összehasonlítása (hosszú-rövid, magas- alacsony, nagy-kicsi, széles-keskeny)
47
4-5-6-7 évesek: – Halmazok képzése (tárgyak, személyek, tulajdonságainak felismerése) – Halmazok összehasonlítása tulajdonságok szerint – Halmazok szétválogatása, bontása részhalmazokra – Halmazok elemeinek sorba rendezése – Halmazok számosságának összemérése becsléssel, párosítással, másolással – Mennyiségek és kiterjedések összehasonlítása: - magasság - hosszúság - tömeg - űrtartalom - mennyiség-számosság - terület - szélesség - vastagság - bőség – Kis számok összkép alapján – Mennyiségek felismerése 6-os, 10-es, (<) számkörben összkép alapján – Sorba rendezés, elemek helye a sorban, sorszámolás – Tapasztalatok a darabszám változásairól (összevonás, elvonás, kiegészítés) – Számlépcső – Építések, alkotások szabadon és másolással, síkban és térben, valamint egy feltétel megadásával – Tevékenységek tükörrel (szimmetria) – Tájékozódás a térben – Tájékozódás a síkban – Irány ismeret, iránykövetés – Téri relációkat jelölő szavak (névutók) – Alak és forma állandóság – Vonalak és jellemzőik – Geometriai és síkbeli formák – Sorozatok létrehozása (periodikus sor, számosság és méret szerint) – Matematikai fejlesztő játékok Megvalósulhat a szabad játék során, vagy tervezett tevékenység alkalmával, lehet mikro csoportos, páros vagy egyéni formában. Az egyéni, páros, vagy mikro csoportos forma nagyobb lehetőséget biztosít a differenciálásra. A tevékenység megszervezését az óvodapedagógus határozza meg, amely függ a gyermek egyéni és a csoport sajátosságaitól az elérendő feladattól 48
a használt módszertől az óvodapedagógus személyiségétől
Potenciális tanulási zavarokra utaló jelek A diszkalkulia fogalma: különböző számtani műveletek, matematikai kifejezések, szabályok (pl.: mennyiségállandóság elve) megértésének a számkép felismerésének, egyeztetésének, számok sorrendiségének, azonosításának nehézsége. Diszkalkulia kialakulására utaló jelek a következő területeken mutatkoznak: - saját testen-, térben-, síkban-, időbeli tájékozódás, - laterális dominancia - grafomotorika - szám és szöveg emlékezet - relációs szókincs - gondolkodási műveletek (pl.: lényeg kiemelés, analógia, szabály megfogalmazás) - beszéd és nyelvi fejlődés - figyelem koncentráció, figyelem terjedelme, idő tartalma
Kimeneti szint -
-
-
A gyerekek értsék az óvónő kérdéseit, tudják követni gondolatmenetét. Matematikai jellegű helyzetről, problémáról mondják el saját gondolataikat. Tudják megítélni mások állításainak igazságát vagy tévedését. Legyenek képesek szabadon választott vagy megadott szempont szerint kiválogatni, sorba rendezni a tárgyakat. Összehasonlításaikat, megállapításaikat tudják szóban is kifejezni. Tudjanak összemérni és helyes következtetést levonni.(hosszúság, szélesség…) Tízes számkörben tudjanak műveleteket végezni (összevonás, bontás, elvétel, kiegészítés). Össze tudnak mérni két halmazt párosítással. Létre tudnak hozni azonos és különböző számoságú mennyiségeket. Tudjanak azonosítani különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat (forma- és alakállandóság). Másolással képesek megépíteni a mintával megegyező elemekből álló alakzatot, illetve a színben, nagyságban eltérő elemekből is kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat. Ismerjék és alkalmazzák a páros- páratlan fogalmat.
49
3.4.2. A gyermek és az esztétikum Az esztétikai nevelés komplex folyamat, ami magába foglalja az esztétikai érzékelés, az esztétikai élmények elsajátítását és az esztétika befogadásához szükséges készségek kialakítását, az érzelmek felkeltését, helyes esztétikai ítéletek és ezzel együtt az esztétikai ízlés kialakítását, alkotói képességek megalapozását. Az esztétikai nevelés óvodai szakasza megalapozza az esztétikum befogadását és a gyermeket annak alkotó részesévé igyekszik tenni.
3.4.2.1. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka. „1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. 2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. 3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. 4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet)
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka - helye az óvodai nevelésben A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. A gyermeket érő spontán vizuális ingerek és a szervezett foglalkozások hatására fejlődik, tapasztalatokkal gazdagodik. Az őt körülvevő tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket szerez, majd sokrétű ábrázoló tevékenysége során mindegyiket újra alkotja, rendezi, átszervezi, magáévá teszi (interiorizálja). Ábrázoló tevékenysége nem más, mint a világról kialakított vizuo-motoros reprodukciója. A vizuális nevelés a vizuális kultúra átadásának, elsajátításának folyamata. Alkalmat kell adni a gyermekeknek arra, hogy minél többször belefeledkezzenek a körülöttük lévő tárgyi világ részleteibe. Ösztönözni kell őket arra, hogy a világ jelenségeit is megismerhessék, értelmezhessék, vagyis megtanuljanak látni. Fontos hagynunk, hogy ők lássák meg, fedezzék fel az őket körülvevő világot és jussanak el a követő késztetésig, az újra alkotás kényszeréig. 50
Hiszen aki önmaga képes a síkba való átfordításra, az birtokba vette a világot, érti és ismeri azt. Jelentősége A tárgyi világ feldolgozása valamilyen ábrázoló tevékenységben épp olyan törvényszerű, mint a személyközi kapcsolatok feldolgozása a játékban. Ez az egyik alapvető lehetőség a gyermek számára, ugyanis ezen keresztül vizuális ismereteiről vizuális visszajelzést kap. Ránéz, látja, hogy amit készített nem azonos a valósággal, nem elégíti ki a saját elvárásait. Ez újabb megfigyelésre, újabb alkotásra ösztönzi, újabb ismereteket szerez, pontosabb megfigyelést végez, (önellenőrzés) és mindez egy önfejlesztő folyamatot indít be. Ezzel együtt felgyorsul a vizuális megismerés, megfigyelés, gondolkodás (analízis, szintézis), ennek eredményeképpen a vizuális emlékezet egyre pontosabbá válik fejlődik képzelete. Fogalma és területei Az ábrázolás és kézi munka fogalmaival az óvodás gyermek festő, mintázó, rajzoló, díszítő, kézimunkázó, konstruáló tevékenységeit foglaljuk össze. Feladataival az esztétikai nevelést szolgálja, olyan ember formálását, aki az esztétikumot igényli, azt befogadja, szépet hoz létre és a környezet esztétikus alakítására is képes. Az ábrázolás fajtái Rajzolás, festés, mintázás, képalakítás, eszközök, használati tárgyak készítése, építő, forma alakító (szerkesztő, konstruáló, barkácsoló) tevékenység, díszítő ábrázolás. Célja
Feladata
A vizuális tevékenység iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, megszerettetése. A gyermeki világkép (élmény és fantázia világának) képi szabad önkifejezése, önmegvalósítása. A vizuális észlelés emlékezet, képzelet, vizuális gondolkodás pontosabbá könnyedebbé tétele – az intellektuális látás kialakítása. Vizuális technikai elemek elsajátíttatása: - környezet valósághű megismerése (látás, tapintás, stb.) - térérzékelés fejlesztése A gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése minimum háromféle ábrázoló eszköz elérhetőségének állandó biztosítása a gyermekek részére változatos technikákkal való megismertetés kreativitás fejlesztése differenciált fejlesztés 51
képi gondolkodás fejlesztése esztétikai nevelés kézműves mesterségek valamely ágával való megismerkedés, gyakorlás gyermekmunka gyűjtése, elemzése, azok értékként kezelése - figyelem felhívó jelek észrevétele - szokások, szabályok kialakítása, rögzítése Az óvónő feladata a szemlélődésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönző, esztétikus környezet kialakítása, a megfigyelések analizálása, pontosítása, a sokféle technika elsajátíttatásával növelni a kifejezésmód gazdagságát. A saját maguk által készített dolgokhoz érzelmi szálak kötik a gyerekeket, ami pontosabbá, tartósabbá teszi az emlékképet. Lehetőség szerint ezért környezetünk díszítésére gyermekmunkát használjunk. Tudatosan oda kell figyelnünk, ki kell használnunk a vizuális nevelés lehetőségeit. Szükség van a testséma, testfogalom minél pontosabb kialakítására, kinesztetikus észlelés és térpercepció fejlesztésére. Elsősorban mindez játékokkal történjen: – szemmozgás tudatos fejlesztése – szemfixáció – vizuális zártság, egészlegesség – vizuális időrendiség – vizuális ritmus – vizuális helyzet, pozíció – alaklátás – formaállandóság – tapintásos észlelés Javaslat a rajzolás, festés, mintázás, kézi munka tevékenységek anyagához 3-4 évesek: - firkálás, rajzolás eszközei: ceruza, zsírkréta, pálca, kréta, különböző méretű, anyagú, formájú - rajzolhatnak homokba, földre, agyagba, sárba és szórt felületre festés: eszközei: ujj festés, különböző vastagságú ecsettel - képalakítás nyomatokkal: eszközei: krumpli dúc, papír dúc - ragasztás: eszközei: különböző minőségű papírok, ragasztó - mozaik: eszközeik: különböző színű tafett papírok - mintázás: eszközei: gyurma, só-liszt gyurma - kirakás- építés: eszközei: építőjátékok, kirakójátékok, különböző formájú, méretű, kavicsok, levelek, termések (az építést síkból indítjuk, és fokozatosan visszük át a térbe)
52
4-5 évesek: - rajzolás, festés eszközei: különböző nagyságú és minőségű papírok - különböző nagyságú és vastagságú zsírkréták, ceruzák, ecsetek, filctoll - karcolás: eszközei: zsírkrétával - képalakítás nyomatokkal: eszközei: krumpli dúc, papír dúc, textil dúc, nyomatok - képalakítás: kollázs - montázs technikákkal eszközei: kollázsnál: papír, textil, levél stb - montázs: képi elemek kivágása ragasztása - képalakítás egyéb technikákkal: mozaikkép tépéssel, vágással, ragasztott foltok kiegészítése - monotípiák: üveglapon, kartonon - kézimunka: papírhajtogatás, origami eszközei: különböző nagyságú és minőségű papírok, anyagok, olló, ragasztó - díszítés: különböző technikákkal eszközei: különböző anyagokkal - ragasztás: eszközei: különböző formájú papírok, ragasztó - mintázás: eszközei: gyurma, só-liszt gyurma, agyag, gipsz, homok, gyertya,(viasz), hó - papírmasé (kasírozás): eszközei: papír, textil, gipszes géz - fűzés-gyöngyfűzés: eszközei: különböző nagyságú, színű gyöngyök, termések magvak - barkácsolás: eszközei: különböző méretű, nagyságú dobozok, flakonok 5-6-7 évesek: ugyanazok a technikák, mint a 4-5 éveseknél és kiegészül speciális technikákkal - varrás: papíron, textilen eszközei: tű, fonal, papír vagy textil - fűzés- gyöngyfűzés: eszközei: különböző nagyságú, színű gyöngyök, termések, magvak - fonások-szövések: eszközei: különböző vastagságú fonalak, szalagok, zsinórok, szövőkeret - nemezelés: eszközei: gyapjú, szappan - batikolás: eszközei: textil, textilfesték A vizuális nevelés anyagának kiválasztásánál szempont lehet a külső világ tevékeny megismerésének témakörei, vagy a csoport életében történő aktuális események (séta, kirándulás, bábszínház, farsang, kiállítás megtekintése stb.) is.
53
A tevékenység megszervezése Kötetlen, mikro csoportos forma. Állandó helyet biztosítunk a vizuális nevelés azon eszközeinek, amelyeket a gyermekek a nap folyamán bármikor, balesetmentesen használhatnak. A prevenciós lehetőségek mozgásfejlesztés: – nagymozgások – kéz koordináció – finommotorika – testséma, testfogalom kialakítása észlelésfejlesztés: – vizualitás, alaklátás és formaállandóság – téri- és síkbeli tájékozódás, tapintás – keresztcsatornák A fejlődés zavarára utaló jelek (Diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettségének jelei) - nagymozgásban ügyetlenek - a finommotoros koordináció zavara: görcsös ceruzafogás, ügyetlen olló vagy egyéb eszköz használata, gyöngyfűzés, papírhajtogatásra való képtelenség - a firkálás korszaka elhúzódik - kialakulatlan dominancia - keresztezett preferencia - bizonytalan bal-jobb differenciálás - kialakulatlan vagy bizonytalan tájékozódás, iránytévesztés - vizuális emlékezet gyengesége Kimeneti szint -
képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére a főbb formai jellemzők megnevezésére képalakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonyokat élményeik, elképzeléseik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit ismerik az alap és kevert színeket, megkülönböztetik a sötét és világos színárnyalatokat, színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat emberábrázolásaikban megjelennek a részletek próbálkozzanak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, maketteket fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat 54
-
késztetést éreznek arra, hogy figyelmüket összpontosítsák technikai tudásukat, aktivizálják alkotásaikból kitűnik egyéniségük, megjelenítik érzelmeiket, élményeiket, elképzeléseiket. ismerik a térbeli és síkbeli irányokat, azok szóbeli kifejezéseit, szókincsünkben aktívan használják ezeket (jobbra, balra, fent, lent)
A kimeneti időszak végére fontos, hogy a percepciós és perceptuo- motoros funkciók megfelelő szinten működjenek, amelyek az írás-olvasás elsajátításához feltétlenül szükségesek. A vizuális észlelés területén: - alak, forma, méret felismerés, - Gestalt látás - Vizuális zártság, egészlegesség észlelése (részletek hiánya, rejtett figurák megtalálása) - téri irányok felismerése, iránykövetés, helyes haladási irány - vizuális időrendiség felismerése, sorba rendezés és szekventálás képessége - vizuális ritmus - vizuális helyzet- pozíció felismerése Finommotoros koordinált mozgás: - szem-kéz koordináció - helyes eszközhasználat
3.4.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. 3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. 4. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet)
55
A zenei nevelés a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. A magyar kultúrában komoly hagyományai vannak a zenei nevelésnek. Kodály Zoltán útmutatásai nyomán Forrai Katalin dolgozta ki az óvodai ének zenei nevelést. Munkánk során az ő irányelveiket próbáljuk követni. Kodály felhívta figyelmünket arra, hogy a zenei nevelésben az óvodának pótolhatatlan szerepe van. Célja A zenei képességek fejlesztésén túl, zene-értő és szerető egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés. /Ez egy hosszú folyamat kezdeti szakasza, az óvodának ebben alapozó szerepe van/. A zene egyetemes kultúránk kincse, amelyhez zenei anyanyelvünk – az énekes és hangszeres népzene, a gyermekjátékok és népszokások, megismerésén át vezet az út. A megismerés középpontjában az énekes gyakorlat áll, melyhez szervesen kapcsolódik a zenehallgatás. Saját zenei anyanyelvén túl pedig találkoznia kell a gyermeknek más népek népzenéjével és a zeneirodalom értékes alkotásaival. A zenei nevelés hatást gyakorol a testi- szellemi fejlődésre, gazdagítja az ember érzelmi világát, ezért a személyiség harmonikus fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Feladata Zenei érdeklődés felkeltése, fenntartása, zenei tevékenység megszerettetése. Gátlások feloldása. Rendszeres és szakszerű zenei képzéssel a zenei képességek fejlesztése. A zenei képességeknek három fő csoportja van: Éneklési készség: - tiszta éneklés - gyermekhang ápolás Zenei ritmusérzék: metrumérzék (egyenletes lüktetés) ütemérzék (motívumhangsúly, ritmusmotívum visszaadása) ritmusérzék (mondóka, dal ritmusa) tempóérzék (gyors - lassú) ritmusvisszhang (szünetjellel) ritmusimprovizálás Zenei hallás: hangmagasság iránti érzék (magas- mély) dinamikai érzék (hangos-halk) hangszín érzék zenei emlékezet fejlesztése (dallambújtatás, 56
dallammotívum) zenehallgatási készség fejlesztése Komplex zenei képességek
zenei emlékező- és reprodukáló képesség belső hallás zenei forma érzék zene, mozgás, tánc összekapcsolása
A zenei nevelés általános irányelvei A zene hatása olyan emberformáló erő, amely hat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi - a szép befogadására - formálja ízlését - formálja emberi magatartását Születéstől kell kezdeni a zenei nevelést. Minden zenei nevelésnek a saját néphagyományából kell kiindulnia. A kis zenei formákon keresztül kell elérkeznie a zeneirodalom remekeihez. A zenei nevelés hatása a gyermek általános fejlődésére Közvetlenül váltja ki az érzelmeket /fejleszti érzékenységét, fogékonyságát, színessé teszi érzelemvilágát a szerepvállalás/. Hat az értelemre is: – figyelem – gondolkodás, analízis - szintézis, összehasonlítás – emlékezet fejlesztése – képzelet – kreativitás Fékezheti az indulatokat - hat a gyermek akaratának fejlődésére. Szoros kapcsolatban van az irodalommal, az anyanyelvi neveléssel. Esztétikai élmény nyújtásával, ill. átélésével esztétikai érzelem gazdagítása, színesítése. Közös játék megszerettetésével a közösségi érzés fejlesztése. Néphagyomány ápolása. A zenei nevelés anyaga
Mondókák Népi játékdalok és alkalmakhoz fűződő gyermekdalok Énekes játékok (gyermek játéktípusok) - mint a zenei nevelés alapja Kiegészítő anyag (egyszerű népdalok, gyermeknek szánt műdalok, más népek dalaik) Zenehallgatási anyagok (komoly zenei szemelvények illetve gyermekdalok, népdalok) Zenés didaktikai játékok Művészi értékű komponált zene 57
Eszköze az éneklés - mindenkinek örömet szerez, belőle társas éneklés, társas zenélés virágozhat ki. A zenei elemeket közvetlen élő zenével kell megtanulni. „A zene mindenkié” - zenei analfabétizmus felszámolása, Kodály zenét művelő, zenét élvező és értő magyar közönséget akart kiművelni. Ezért fontos a zenét már kisgyermekkortól elkezdeni és folytatni egészen a felnőtté válásig. A család mellett az óvodának rendkívül fontos szerepe van a korai zenei nevelésben. Az anyag kiválasztás szempontjai
-
hangkészlet hangterjedelem ritmus, kezdőritmus motívum terjedelem (hossz ütemszáma) mozgásforma, játék típus szöveg
Az anyagelosztás korcsoport szerint 3-4 évesek: Anyaga: 10-14 népi játékdal, 5-6 mondóka, 2-3 alkalmi dal. Hangkészlet: szó-mi,
lá-szó-mi,
mi-ré-dó,
szó-mi-ré-dó, dó-lá,- szó,
Játékos mozgás: - utánzó mozdulatok, egyszemélyes játékok, szerepváltó játékok, egyszerű táncmozdulatok. Készségfejlesztés: - halk-hangos felismerése, - magas-mély felismerése oktáv távolságban, - zörejhangok megkülönböztetése, - ritmus hangszerek és dallamjátszó hangszerek felismerése, - dob használat. Zenehallgatás:
játékdalok, népdalok, műdalok éneklése, és hangszeres kísérettel is.
4-5 évesek: Anyaga: 15-23 népi játékdal és műdal (4-5), 4-5 mondóka.
Hangkészlet: szó-mi, lá-szó-mi, szó-mi-dó, mi-ré-dó, szó-mi-ré-dó, mellett megjelenik a dó-lá,-szó, mi-ré-dó-lá,
58
Játékos mozgás: - páros vonulás, kapu alatt átvonulás, menetirányú körrel - ellentétes irányú járás, és hullámvonalban történő járás - tánclépések – oldalazó lépés, dobbantás, forgás - sarokemelés egymás megkerülése Készségfejlesztés: - helyes szövegkiejtés, hangzók tiszta ejtése - jól ismert dal éneklése játékos hangzó gyakorló szótagokkal - egyenletes járás, tapsolás,tánc - dob és triangulum használata - mondóka és dal ritmusának kifejezése tapssal, ütőhangszerrel - kettes ütemhangsúly kiemelése - gyors- lassú fogalma, gyakorlata - ritmikus visszhangjáték (kétütemes motívumokkal) - dallam felismerés - hangszín különbségek felismerése - egymás beszédhangjának felismerése - halk-hangos éneklés, mondókázás, tapsolás és járás - párbeszédes és váltakozó éneklés - visszhangjáték 2 ütemes szövegmotívumokkal, - oktáv és kvint viszony felismerése Zenehallgatás: – játékdalok, műdalok, vidám többszakaszos népdalok, énekes meséi – rokon népek dalai énekelve és hangszeres kísérettel 5-6-7 évesek: Anyaga: 20-26 népi játékdal, műdal ennek 20-25%-a, más népek dalai, 3-4 mondóka. Hangkészlet: - pentaton hangsor hangjai, de előfordul pentachord és hexachord motívum is - szó-mi, lá-szó-mi, szó-mi-dó, mi-ré-dó, szó-mi-ré-dó - lá-szó-mi-ré-dó, 70 % - mi-ré-dó-lá, mi-ré-dó-lá,-szó , ré-dó-lá,-szó, Mozgásanyag:- változatos térformákban rendeződik: csigavonal, két csoportban hullámvonal, két kör halad egymással ellentétes irányban - páros sor, páros kör - tánclépések, - záró lépés előre-hátra - kis csárdás lépés, sarokkoppantás láb előtt, váltott lábbal, forgás, mindez egyedül és párosával.
59
Készségfejlesztés: - egyenletes lüktetés és dalritmus hangoztatása egymás után - negyed szünet jelzése mozdulattal - belső éneklés, belső mondókázás - dalok, mondókák felismerése ritmusáról - ritmusmotívumokhoz neveket vagy más szövegeket illesztenek és ezt folyamatos visszhangjátékban alkalmazzák - ritmushangszerek használata - ütemhangsúly kiemelése - mondókázásukat, éneklésüket tempóváltással tagolják - gyakorolják a gyors-lassú és halk-hangos kombinációit - dallam felismerés, belső hallás fejlesztése, belő szövegmondással - dallambújtatás - visszhangéneklés - zörejhangok és társaik hangjának felismerése - magas-mély viszony felismerése, oktáv, kvint és terc különbségben is - improvizáljanak szöveghez ritmust, és dallamot, zenéhez mozgást Zenehallgatás: adhatunk elő énekes és hangszeres formában egymástól eltérő hangulatú játékdalokat, műdalokat , népdalokat, műzenei és népzenei szemelvényeket. A tevékenység megszervezése Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, körjátékok játszására. Megvalósulhat tervszerűen tervezett fejlesztő tevékenységek formájában. Mikro csoportos formában az érdeklődésükre építve adódik alkalom a ritmushangszerek használatára és a zenei képességek fejlesztésére, gyakorlására. A gyermek zenei fejlődése az óvodában
kiindulási helyzet meghatározása, (aktuális fejlettségi szint) a gyermek zenei nevelését három éves távlatban tervezzük az éves fejlesztési tervek egymásra épülnek az egyes tevékenységek tervszerűen, egy meghatározott zenei feladat elvégzésére irányulnak a foglalkozásokat változatos módszerekkel, a gyermekek aktív részvételére támaszkodva szervezzük meg a zenei tevékenységek menetét a zenei feladat, az anyag jellege, a gyermekek fejlettségi szintje, érdeklődése, az óvónő ötletessége, módszertani kulturáltsága határozza meg A fejlődés zavarára utaló jelek -
fejletlen a mozgás koordináció bizonytalan a téri tájékozódás gyenge és hiányos az irány ismeret, nem érti a téri relációkat, jelző szavakat 60
-
nem képes differenciálni a környezet hangjait gyenge a ritmus érzéke nehezen érti meg a játékszabályokat
Kimeneti szint Sajátítsanak el 3 mondókát, 20 hat hangterjedelmű dalt és 5 - 6 alkalmi dalt Tiszta, szép szövegkiejtéssel énekeljenek az egyvonalas C és a kétvonalas C abszolút magasságok között, kb. = 92-108 tempóban. Ebből 10 dalt el is tudjanak énekelni. Különböztessék meg az egyenletes lüktetést a dal ritmusától és azokat emeljék ki ismert dalokból, mondókákból. Tudjanak dallam és ritmusmotívumokat visszaénekelni és tapsolni. Ritmusjátszó hangszereket (dobot, háromszöget, cintányért) önállóan kezeljenek. Ismerjék fel és térben is mutassák a magas és mély hangok közötti különbséget. Tudják megkülönböztetni hangjukról a ritmus és a dallamjátszó hangszereket. Tudjanak ismert dalokat zümmögve, dúdolva is elénekelni. Ismerjék fel a normál tempónál (gyors = 120, lassú = kb.72) gyorsabbat és lassúbbat éneken, mondókán, beszéden, mozgáson. Ismerjék fel a halk és a hangos hangokat, tudjanak halkan és hangosan, gyorsan és, lassan énekelni, beszélni. Ismerjék a negyed szünet pontos jelentését. Tudják kiemelni a dalok kettes lüktetését. Tudjanak visszatapsolni kétszer 2/4 ritmusmotívumokat. Egyöntetűen körbejárjanak szép - kicsit oldalt fordított - testtartással. Tudjanak egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen megformálni. (koppantás, dobbantás, stb.) Ismerjék fel a környezet zörej hangjait, egymás hangjait. Érdeklődéssel hallgassák a zenehallgatás anyagát, megfigyelve a dal jellegét, a hangszer hangját. Képesek egyensúlyváltást kívánó mozgásokra.
3.4.2.3. Verselés, mesélés „1. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.
61
3. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. 4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. 5. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) Célja A magyar nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés, beszédértés és a kommunikáció megalapozása. Feladata a nemzeti kultúra átadásával, irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése az anyanyelv játékosságának kiaknázása verbális és kommunikációs fejlesztés, szókincsbővítés, fantáziafejlesztés kognitív képességek fejlesztése mesék dramatizálásával önismeret és mások ismeretének elősegítése belső feszültségek, konfliktusok, frusztrációk feldolgozása, helyzetek megtapasztalása a könyvek iránti érdeklődés felkeltése A gyerekek érzelmi biztonságérzetének, és az anyanyelvi nevelésnek fontos eszközei a mozgással összekötött mondókák, dúdolók, versek, melyek érzelmi élményt jelentenek az óvodásnak. A magyar gyermekköltészet, a népi dajkai hagyományok jó alkalmat kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, - értelmi, - képzeleti, és- etikai fejlődésének és fejlesztésének legfőbb segítője. A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákról. A mese visszaigazolja a gyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A szigorú ok-okozati kapcsolatot a mese mágikus világképe feloldja, a 62
csodákkal és átváltozásokkal ráébreszti a gyermeket a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásokra és a külvilágra irányított megismerésre. A mesélő és a gyermek között mély érzelmi biztonság, bizalom alakul ki, melynek következtében a gyermekben egy belső képi világ jelenik meg, ami a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Tartalma 3-4 évesek: 8-10 mondóka vagy vers és ugyanennyi meghallgatása, 10-12 új mese. 4-5 évesek: Az időjárásról, évszakokról, természeti jelenségekről, tárgyakról, növényekről szóló, a gyermek közvetlen környezetéhez kapcsolódó mozdulatokhoz kötött 2-3 kiolvasó, 6-7 vers, 12-14 új mese feldolgozása. A kiscsoportban megismert mesék, versek ismétlése, a mesék dramatikus feldolgozása. 5-6-7 évesek: A közös játékokhoz, hintázáshoz, labdázáshoz 4-5 kiszámoló, mozgással egybekötött tréfás mondókák. 15-20 vers a gyerekek élményvilágára alapozva, 1416 új mese, amiből legalább 10 magyar népmese legyen. 2-3 mese dramatizálása a gyerekek kezdeményezésével és közreműködésével. A tevékenység megszervezése A mindennapos mesélés biztosított a programunk szerint. Megvalósulhat tervezett fejlesztő tevékenységek alkalmával és spontán, frontális és mikro csoportos formában.
3.4.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás „1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. 3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. 4. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a játékos, cselekvéses tanulás;
63
- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás.
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) A tanulás fogalma A tanulás egy olyan folyamat, amelynek során az egyén lépésről, lépésre egyre bonyolultabb és elvontabb ismeretekre tesz szert, és ezeket az ismereteket ténylegesen elsajátítja. A tanulás tehát ismeretszerzésből, új készségek, szokások és tulajdonságok elsajátításából áll.
Az óvodás gyermek tanulási tevékenységének sajátosságai Utánzásos, spontán tevékenység (az érzelmek dominanciája miatt) a fejlődés tendenciája a spontaneitástól a szándékos tevékenység felé (kisiskolás korban) a tanulási tevékenység alapja: a gyermek utánzási vágya A gyermek gondolkodásának fő jellemzője: a konkrét szemlélethez kötöttség. Az óvodás gyermek gondolkodási szintjei: - szemléletes – cselekvő - szemléletes – képszerű - absztrakt A tanulás leginkább a játékhoz kapcsolódik, de nem szűkül le csak a játékra, hanem az egész óvodai nevelési - fejlesztési folyamatot (pedagógiai folyamat) áthatja. Az óvodai tanulásra a játékos tapasztalatszerzés jellemző, mely az egész nap folyamán jelenlevő tevékenységi forma. Feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, tapasztalatszerzés biztosítása. Lehetséges formái - spontán játékos tapasztalatszerzés - gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - gyakorlati problémamegoldás, feladatmegoldás
Célja Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése támogató környezet megteremtésével. Feladataink sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, változatos ismeretanyag nyújtása (komplexitás) ismeretek rendszerezése kognitív képességek fejlesztése iskolai tanulási zavarok kialakulásának megelőzése spontán adódó fejlesztési lehetőségek felismerése és kihasználása. 64
Szervezeti keretek Kötetlen és kötött tevékenységek A tevékenységek megszervezése függ
a csoport életkorától a feldolgozandó témától a kitűzött céltól, feladattól a szituációtól az óvodapedagógustól
A kötetlen tevékenységek előnye, hogy nagyobb lehetőséget adnak a differenciálásra, jobban elősegítik az egyéni fejlesztést. A tervezett fejlesztő tevékenységekben viszont olyan képességeket, készségeket alakítunk, amelyek hozzájárulnak a gyermek sikeres iskolakezdéséhez. Szervezeti formák -
egyéni páros mikro-csoportos makro-csoportos frontális
Kultúraátadás a komplexitás függvényében Programunkban a környezet megismerésére nevelés köré csoportosítjuk az óvodai nevelés témaköreit, melyekkel sokoldalú tapasztalatszerzést és élményszerű átélést biztosítunk. Egy adott témát több oldalról közelítünk meg egy-egy napon, héten belül. Komplex fejlesztő tevékenységünk az óvodai nevelés teljes időtartamában a nevelési feladatok minden területére, az óvodai tevékenység egészére kiterjed. A komplexitás lényege - A teljes személyiség hat a teljes személyiségre. - Az ismereteket a gyermek már meglévő tudásrendszerébe helyezve, több oldalról megközelítve, más területekhez kapcsoltan kell biztosítani. - A tapasztalatszerzés minél több érzékelési terület bekapcsolásával történjen. - Az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie a kultúrát, hogy ezáltal az óvodás gyermekek érzelmileg, erkölcsileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak.
3.4.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére „1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú
65
átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.
66
A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3.3 A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) Pedagógiai Programunk megjelöli a tevékenységi területek kimeneti szintjét.
3.5. Pedagógiai Programunk Specifikumai 3.5.1. Prevenció Programunk tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. A fejlesztés alapja a mozgás. A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek, - egyben az önmagukról kialakított testséma is, amely a pszichés-én idegélettani leképződése. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, prevencióját szolgálja az erre a célra kidolgozott fejlesztőprogram. A fejlesztőprogram tartalma Mozgásfejlesztés - Nagymozgások fejlesztése járás futás ugrás csúszás- kúszás, mászás - Egyensúlygyakorlatok - Szem- kéz koordináció fejlesztése - Szem- láb koordináció fejlesztése - Finommotorika fejlesztése
67
Testséma fejlesztés - testrészek ismerete (testkép, testtudat) - a test személyi zónájának alakítása- (lateralitás, dominancia) - testfogalom Észlelésfejlesztés / percepciófejlesztés/ - vizuális / látás / fejlesztés - alaklátás és formaállandóság fejlesztése - tapintásos - sztereognisztikus - észlelés fejlesztése - mozgásos / kinesztetikus / észlelés fejlesztése - térészlelés - térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése - hallási észlelés / auditív / fejlesztése, a hangzási analízis- szintézis fejlesztése Keresztcsatornák fejlesztése - vizuális - tapintásos interszenzoros működés fejlesztése - vizuális - auditív interszenzoros működés fejlesztése - vizuális - kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése - hallási - tapintásos interszenzoros működés fejlesztése - szem - kéz koordináció fejlesztése Verbális fejlesztés - tárgyak megnevezése/ ruházat, testrészek, cselekvések/ - térbeli viszonyok/ irányok, helyzet, idő/ - osztályozás /alapformák, alapszínek, méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség/. A fejlesztés célja Testséma kialakítása (testkép, testfogalom, testtudat) az énkép és önismeret fejlesztése. Társas kapcsolatok, és a kommunikáció fejlesztése. Percepció fejlesztése / gazdagítása, differenciálása, integrálása / - Totális érzékelő apparátus kialakítása az óvodáskor végére. A képességek fejlesztése. A részképesség hiányok felismerése, célirányos fejlesztése az adott fejlettségi szinthez igazítva a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével, integrált módon. A fejlesztés módja A testséma kialakításához, minden csoportba " egész alakos " tükröt helyezünk el. Az énkép - önismeret, társismeret és kommunikációs fejlesztést, önkifejezést, önmegvalósítást mesedramatizálással, bábozással, szituációs játékokkal és beszélgető körök szervezésével szeretnénk megoldani. A percepció fejlesztését sokféle élmény, érzékelési tapasztalat biztosításával kívánjuk megvalósítani.
68
Egyénileg, vagy mikro csoportos formában, elsősorban mozgásfejlesztéssel szeretnénk a fejlődést biztosítani. Indirekt módon: olyan speciális játékeszközök biztosításával, melyek felhívó jellegűek és a vesztibuláris rendszer ingerlésével új szinaptikus kapcsolatokat alakít ki, ezáltal elősegíti az értelmi és beszédfejlődést is. ( lengő, billegő, pörgő - forgó, guruló mozgást lehetővé tevő eszközök, játék és sportszerek ). Ezek felébresztik a mozgáskedvet, beindítják és stimulálják a mozgásfejlődést, gyorsítják az idegrendszeri érést. A kialakított képességeket változatos helyzetekben és körülmények között gyakoroltatjuk, gazdagítva ezzel a gyermek magatartás formáit, viselkedési sémáit. A részképesség hiányok és a fejődési elmaradások felismerése / többszöri közvetlen megfigyelés alapján: mozgás, játék, beszéd tevékenységben, szociális viselkedés, érzelmi megnyilvánulások területén / részletes anamnézis alapján a deficitek és fejlődési elmaradások feltérképezése. A kompetenciánkat meghaladó esetekben a társintézményekkel felvesszük a kapcsolatot, szakvizsgálatot kérünk, együttműködünk. Ha az elmaradás enyhe fokú és az óvodában is fejleszthető, akkor integráltan, a csoport óvodapedagógusa a fejlesztőpedagógussal rendszeresen konzultálva végzi a fejlesztést.
3.5.2. A mentálhigiéné Óvodánkban a mentálhigiénés szemléletmód kialakítását mentálhigiénés óvodapedagógus segítségével, illetve szükség esetén más szakember(ek) bevonásával képzeljük el. Dolgozók körében Cél A lelki egészségvédelem elősegítése, az egészség megőrzése / testi, lelki, szellemi, társadalmi megelégedettség/. Elsősorban az óvoda dolgozói körében szeretnénk elkezdeni ezt a komoly, személyiségépítő munkát, de természetesen a szülőket is segíteni kívánjuk azért, hogy gyermekeik számára jó és követendő példát mutassunk, egy jobb társadalom megvalósulása érdekében. Feladat önismeret és mások megismerésének fejlesztése önbizalom fokozása / kompetencia / interperszonális kapcsolatok, kommunikációs készségek fejlesztése problémakezelési technikák gazdagítása egészséges életvezetési stílus elsajátítása az önfejlesztés igényének fenntartása beszélgető kör szervezése magatartászavarok kezelése
69
beilleszkedési zavarok kezelése szocializációs zavarok kezelése Gyermekek körében A gyermekek körében történő mentálhigiénés munkát az óvodai csoportokban, a rugalmas napirendbe ágyazottan, komplex formában szeretnénk megvalósítani. Cél preventív jellegű - a gyermeki személyiség védelme harmonikus fejlődésének figyelemmel kísérése, segítése. - lelki, testi, szellemi egészségvédelem. Feladat Szociálisan hátrányos, peremhelyzetű gyermekek, családok segítése. Szocializációs zavarokkal küzdő gyermekek segítése (agresszív, szorongó, gátlásos) SNI- s gyerekek integrálása. Tragédiát, traumát átélt gyermekek lelki, pszichés támogatása, figyelemmel kísérése (szakember segítségével). A tehetségígéretek gyermekek esetleges mentális problémáinak kezelése. Területei Munka jellegű tevékenységekben (gondozás) Foglalkozások, fejlesztőjátékok keretében. Játékidőben, orientált és spontán játékidőben (dramatikus báb- és szerepjáték). Beszélgető kör keretében ( egyéni beszélgetések keretében ). Ezen területek lehetőséget biztosítanak a gyermekek mentális fejlődésének figyelemmel kísérésére. Tehetségsegítő Óvodai Programunk külön kötetet képez, melyet a Pedagógiai Programunk Függeléke tartalmaz.
3.5.3. Gyermek-, ifjúság és családvédelem 3.5.3.1.A gyermek-, ifjúság és családvédelemmel kapcsolatos feladatok
Az óvoda gyermekvédelmi szabályai A gyermekvédelmi feladatok koordinálását, kapcsolattartást, jelzőrendszer működtetését az óvoda gyermekvédelmi felelőse, illetve annak helyettese végzi a munkaköri leírásukban foglaltak alapján.
70
Gyermekvédelmi felelős: 1-5 csoport: Óvodapedagógus Gyermekvédelmi felelős: 6-9 csoport: Óvodapedagógus A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében. Az óvodavezető felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka fő feladatai minden gyermek védelme, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek védelme az intézményes óvodai és családi nevelő munka támogatása a jelzőrendszer működtetése, együttműködés a jelzőrendszer tagjaival közreműködés a veszélyeztetettség megelőzősében és megszüntetésében A gyermekvédelmi felelős összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában. Munkáját felmérések alapján végzi, amelyhez a szempontokat elkészíti, s az óvodapedagógusok felmérési adatait összesíti. A gyermekvédelmi felelős vezeti a nyilvántartást, éves tervet, éves értékelést készít. A nyilvántartás legyen egyszerű, könnyen áttekinthető, csak a lényeges adatokat tartalmazza. Formája: Gyermekvédelmi Napló. Minden indokolt esetben végezzenek családlátogatást a csoportos óvodapedagógusokkal, amelyről a naplóba rövid összefoglaló kerül. Szorgalmazza, hogy a nevelőtestület a szülői munkaközösség támogatásával kövessen el mindent a gyermekek helyzetének javítására. Ha a veszélyeztetett gyermek másik óvodába kerül, a nyilvántartás adatait az új óvodavezetőnek címzett BIZALMAS küldeményként kell továbbítani. Jelzéssel él az illetékes szerv felé probléma esetén. Faliújságon tájékoztatja a szülőket a gyermeki jogokról, a gyermekeket támogató ellátó rendszerről. A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető értesítse a DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központot. Az óvodapedagógusok és a gyermekek személyes kapcsolatainak, valamint a családlátogatásoknak célja a gyermek- és családvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden óvodapedagógus közreműködik a gyermek- és családvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvodapedagógusok szerepe, feladata – a gyermek és családvédelmi felelőssel együttműködve – különösen fontos a következő esetekben: -
Tartósan igazolatlan hiányzás
71
-
Veszélyeztetettségre utaló jelek felismerése, jelzése Súlyos szülői deviancia Szociális segélyezés Hatósági intézkedések közös kezdeményezése A részképesség hiányos vagy zavarral küzdő vagy retardált gyermekek egyéni fejlesztése Az SNI-s és BTM-es gyermekek szakember által történő fejlesztése A magatartászavaros gyermekek viselkedésének rendezése, pedagógiai segítségadás az otthoni neveléshez.
A gyermekvédelmi tevékenység óvodánkban három területre terjed ki - megelőzésére - feltárására - megszüntetésére Alapvető feladataink a gyermek- és családvédelem területén - Felismerni és feltárni a gyermekek ill. család problémáit - Megkeresni a problémák okait - Segítséget nyújtani a megoldáshoz - Jelezni a problémát a segítő intézmény szakembereinek A gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében együttműködünk Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal Az óvoda orvosával, védőnőjével A gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az alábbi tevékenységek szolgálják óvodánkban a gyermekvédelem céljainak megvalósítását
Tehetséggondozó foglalkozások Differenciált képességfejlesztés Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése Családi életre történő nevelés Személyes, egyéni tanácsadás Étkezési kedvezmény lehetőség Egészségügyi szűrővizsgálatok Szülőkkel való szoros együttműködés
Az intézmény valamennyi gyermekével kapcsolatos feladatok A gyermek minél alaposabb megismerése - Anamnézis felvétele 72
Megfigyelések végzése (a gyermekek fejlődése, magatartása az óvodában) családrajz, családjáték Általános prevenciós tevékenységek Az agresszió mentes konfliktus kezelési mód megtanítása Tehetséggondozás -
A szülők felé közvetítendő feladataink A családokat megtanítani saját problémáik kezelésére A szülők gyermekeik iránti felelősségének erősítése A szülők és gyermekek számára közös programok szervezése Egyéb feladatok A pályázati lehetőségek kihasználása A dokumentumok nyilvántartása Segélyezési, ruhagyűjtési akciók szervezése a nehéz anyagi körülmények között élő családokkal Tanév kezdéskor írásos tájékoztató a szülőknek a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről Írásos tájékoztató a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címéről, telefonszámáról A gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről az óvoda vezetője gondoskodik
Az étkezési kedvezményekhez: adatlapok, közgyűlési döntés határozata a jövedelmi határokról Mely intézményekhez lehet fordulni probléma esetén Továbbképzési lehetőségek biztosítása Konzultációs lehetőségek biztosítása Tárgyalásokra elmenetel biztosítása
A gyermekek és szüleik tájékoztatásával kapcsolatos feladatok
A szülőket a tanév kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.
A faliújságon közzé kell tenni, hogy milyen probléma esetén melyik szervezethez fordulhat a szülő.
A óvodapedagógusok gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ha az óvodapedagógus bármilyen rendellenességet tapasztal a gyermek viselkedésében, öltözködésében, fejlesztéshez való viszonyában, azonnal föl kell venni a kapcsolatot a szülővel. Szükség esetén családlátogatást végezni a gyermekvédelmi felelőssel, azt követően pedig megtenni a szükséges intézkedéseket.
73
3.5.3.2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Feladataink A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek képviselete. Szülők tájékoztatása a gyermeki jogokról és a gyermekek fejlődését biztosító támogatásokról, a támogatáshoz való hozzájutás lehetőségeiről. Jelzés a megfelelő szervek, intézmények irányába, egyeztetés a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorokkal a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében. Segítségnyújtás a családok informálásában. Problémák, tapasztalatok rögzítése a nyilvántartásban. Környezettanulmány készítése. Tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak. Prevenciós tevékenységek az intézményt körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. Gyermekeink védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése minisztériumi, önkormányzati és intézményi feladat. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése: ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása; kirándulásokon való részvétel, rendezvények látogatásának biztosítása lehetőség szerint.
IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. Személyi feltételek „1. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. 2. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 3. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 74
4. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. 5. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. 6. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.” (363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet)
Az óvodapedagógus feladata
a gyermekek alapvető szükségletének az érzelmi biztonságnak a megteremtése optimális fejlődési folyamat biztosítása a gyermekek egyéni képességeinek maximális szem előtt tartása (tehetség, fejlődési ütem) a szociális hátrány kompenzálásának segítése – hátrányos helyzetből való felzárkóztatás
Az óvodánk rendelkezik a törvényben meghatározott személyi feltételekkel. A közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú óvodapedagógus szakirányú végzettség mellett nevelőtestületünkben sok területen képzett, szakvizsgázott pedagógus van, ezáltal biztosítjuk a Pedagógiai Program magas színvonalú megvalósítását. A nevelőtestületünk szakmai képzettsége garantálja az új kihívásoknak való megfelelést, kreativitásukkal, tudatos, tervszerű munkájukkal biztosítják az óvoda egységes nevelési koncepcióját. Rendszeresen vesznek részt belső-és külső továbbképzéseken, szakképzéseken, mert hisszük, hogy az óvodánk sikeressége az itt dolgozó emberek szakmai képzettségén múlik. Az önképzés, és a szervezett továbbképzés a nevelőtestület előrelépésének és képzettsége szinten tartásának nélkülözhetetlen eleme. A szakmai fejlesztésben fontos szerepet játszik a minőségfejlesztésért felelős, valamint a belső munkaközösséget vezető személy kiválasztása. Ezeket a feladatokat a legjobban felkészült, több éves szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógusok látják el. Az óvodában dolgozók hivatástudata a nevelő-oktató munkánk legnagyobb értéke. Nevelő- oktató munkát segítők személyi feltételrendszere: Óvodánkban a törvényi előírásoknak megfelelő a nevelő- oktató munkát segítők létszáma és képesítése.
75
Közösségünk minden tagja komolyan veszi Pedagógiai Programunkat, és annak szellemében dolgozik. Az óvoda személyi feltételeinek számszerűségén túl igen fontosnak tartjuk, hogy minden dolgozó rendelkezzék a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, és azokkal a személyiségjegyekkel, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Pedagógiai Programunkat sikeresen megvalósíthassuk. Minden munkatársunkat jellemzi, hogy gyermekszeretők, kiegyensúlyozottak, munkaterületükön igényesek és óvják környezetüket. A magatartási szokás-szabályokat betartva képviselik értékrendünket, empátiával, toleranciával, nyelvi illemmel rendelkeznek, mindezzel példát mutatva a gyermekek számára.
2.Tárgyi feltételek „Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) Pedagógiai Programunk megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek az óvodában rendelkezésre állnak. Az óvodai minimális kötelező alapeszközöket kiegészítjük a program eredményességét, hatását erősítő korszerű fejlesztő eszközökkel: 1. Egész alakot láttató tükörrel 2. Lateralitást jelző karszalagokkal 3. Fejlesztő játékokkal, eszközökkel 4. Mozgást fejlesztő tornaszerekkel, kiegészítő eszközökkel, melyeket a nap folyamán használhatnak. (rugós deszka, füles labda, Ayres mozgásfejlesztő eszközök) A hagyományos játékok, eszközök tudatos alkalmazása a pedagógiai program sikeres megvalósítása érdekében. A tárgyi feltételek javításához, új és korszerű fejlesztő eszközök beszerzéséhez a Fenntartó Önkormányzat, országos, helyi és Uniós pályázatok elnyerése, valamint az óvoda „Csillagvirág Óvodai Alapítványa” nyújt megfelelő anyagi támogatást. Épületállomány Óvodánk Debrecen külvárosában, a keleti ipar negyed kertvárosi övezetében épült 1956 – ban, majd 1980 – ban bővítették 6 csoportosra, 1992 – től 10 csoportos, 2016-tól 9 csoportos óvodaként működteti az önkormányzat, mint tulajdonos (volt Baromfifeldolgozó Vállalati Óvoda).
76
Az óvoda épületének állaga állandó és tervszerű felújítással, karbantartással megfelel a Pedagógiai Program követelményeinek, valamennyi helyiségével és felszerelésével a megvalósításhoz megfelelő teret biztosít. Az intézmény berendezési tárgyai célszerűek és esztétikusak, karbantartásukról, javításukról időben szükségszerűen gondoskodunk. Az épület adottságai jók, a csoportszobák és a kiegészítő helyiségek különböző alapterületűek, ezért nem biztosítanak azonos feltételeket az óvodai munkavégzéshez. (a volt bölcsődei foglalkoztatók kis alapterületűek) Az asztalok, székek állandó javítást, több helyen újabb beszerzést tesznek szükségessé, a felújításra folyamatosan szükség van. A gyermekek mozgásigényének kielégítését jól felszerelt tornaterem biztosítja. Az állandó használat miatt a helyiség felújítása szükséges az állagmegóvás érdekében (falak, parketta, elektromos felújítás) A Tehetségműhelyek foglalkozásaihoz és a fejlesztő foglalkozásokhoz külön helyiségek állnak a gyermekek rendelkezésére. Elkülönítő helyiséget rendeztünk be, itt helyezzük el a beteg gyermekeket a szülő, mentő érkezéséig. Óvodánk 1 központi és 5 tálalókonyhával rendelkezik. Ezek karbantartása és felújítása folyamatosan szükséges a biztonságos üzemeltetés érdekében. Nevelőtestületünk tagjai számára nevelői szoba áll rendelkezésre, dolgozóink komfortérzetét a különálló öltözők, mosdók, irodák biztosítják. Ezek a helyiségek esztétikusan, funkcionálisan vannak berendezve, a festés, javítás, karbantartás, tapétázás az állagmegóvás érdekében elkerülhetetlen. A sószoba üzemeltetése folyamatos feladatunk. Az óvoda udvara Udvarunk tágas, jól tagolt, füves és szilárd burkolatú rész egyaránt található rajta. A játékeszközök fémből és fából készültek / favár, mászóka, csúszda, libikóka, mókuskerék, fahinta, babaház, villamos, rugós hinták /, ezeken kívül homokozók, sportpálya található az udvaron. Az udvar állandó gondozást, virágok, füves rész telepítését teszi szükségessé a gyermekek egészségvédelme érdekében, valamint az esztétikus környezet megteremtéséért. Várható tendenciák Az óvodáskorosztály létszáma az intézmény körzetében jelentősen nem változik. (A Bayk András kert, Biczó István kert, Bánk térségében sokan építkeznek) Minden korosztály részére igénylik a szülők az óvodáztatást, a családok életfeltételeinek ismeretében a szociális szempontokat figyelembe kell vennünk (ingerszegény környezet, munkanélküli szülők, hátrányos helyzetű gyermekek) A szülők minden nehézség ellenére szolgáltatások iránti igényüket fejezték ki, az alapfeladatokon túl. Pedagógusaink az intézményben a tehetségfejlesztő és fejlesztő foglalkozásokat szükség és igény szerint végzik. 77
A forrásbővítés lehetőségei az óvodánkban Rendszeresen részt veszünk különböző (hazai, Uniós és egyéb) pályázatokon. Működtetjük az intézményt támogató „Csillagvirág Óvodai Alapítványt „, rendezvényeket, szakmai továbbképzéseket szervezünk, igényeljük a szülők, szponzorok támogatását Fejlesztési elképzelések A szülők közösségével egyetértésben Az óvoda sajátos arculatának megfelelő tárgyi eszközök gyarapítása. A Pedagógiai Program célkitűzéseit figyelembe véve fejlesztjük eszközkészletünket, a szakkönyvtári állományunkat.
3. Az óvodai élet megszervezése „1. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 2. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 3. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. 4. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) Szervezeti és időkeretek Csoportszervezés Az óvodavezetés a gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával határozta meg a csoportszervezés alapelveit, figyelembe véve az óvoda hagyományait, adottságait, lehetőségeit.
78
Az életkor szerinti csoportszervezést tartjuk ideálisnak óvodás korban. A helyi óvodai program megvalósításához korosztályok, tankötelezettségi korok szerint osztjuk el a gyerekeket. A csoportokban nem megfelelő iskolakészültségű gyermekek azokban a csoportokban kerülnek elhelyezésre, ahol a legtöbb az iskolába készülő gyermek. Homogén csoportszervezési törekvésünket indokolja, hogy ezekben a csoportokban a játék és tanítás - tanulás folyamatának szervezése és differenciálása hatékonyabban megoldható. Tevékenységi forma Az óvodás korosztály számára a legalkalmasabb keret a kötetlen tevékenység. Nevelőtestületünk alapelve is az, hogy minél kisebb az óvodás gyermek, annál inkább e követelmény domináljon a fejlesztés folyamatában (3-4 évesek). Óvodapedagógusainknak kötelessége tudatosan, tervszerűen biztosítani a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenykedtetés feltételrendszerét. A szervezeti formák kiválasztásánál mindig szem előtt tartjuk a gyermek személyiségének érzelemvezéreltségét és beállítódását, az élményszerű tapasztalatszerzést, a játékosságot, a cselekedtetést. A fejlesztő tevékenységeket a komplexitás jegyében kell megvalósítani. A tervezett mozgás mindhárom korosztály számára kötelező heti egy alkalommal. A tevékenységek megszervezését a folyamatosság és rugalmasság hassa át. A hetirend kialakítását az adott környezeti téma határozza meg, valamint az élmények, ismeretek, tapasztalatok feldolgozásának módja befolyásolja. Egy – egy környezeti téma köré csoportosítva komplex módon dolgozzuk fel a különböző területeket oly módon, hogy minden napnak meg van határozva a jellemző tevékenységi formája. A kötetlen tevékenység és a tervezett fejlesztő tevékenységek rendjét az alábbi táblázat tartalmazza. Tevékenységi formák Mozgás
Korcsop. 3-4 éves TFT 4-5 éves
TFT
5-6-7 éves
TFT
A külső világ tevékeny megismerésematematikai tartalmú tapasztalattal
KT KT TFT KT TFT
Verselés, mesélés (Anyanyelvi nevelés)
Szervezeti forma KT TFT KT TFT KT TFT
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
KT
KT
KT TFT KT TFT
KT TFT KT TFT
TFT= tervezett fejlesztő tevékenység KT= kötetlen tevékenység
79
Napirend Az évszakokhoz igazodva az óvoda sajátosságait figyelembe véve a gyermekek mozgásigényét előtérbe helyezve tervezzük meg a csoportok napirendjét. Szeptembertől májusig terjedő időszakban az időjárástól függően fokozatosan növeljük a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejét, amely a gyermekek mozgásában és egészséges életmódra nevelésében játszik döntő szerepet. Délelőtt: egyéni, tervszerűen tervezett fejlesztő tevékenység vagy mikro csoportos fejlesztés a csoportszobában, vagy az udvaron. Pihenés: korcsoporttól függően a gyermekek életkorának és egyéni igényeinek megfelelően. A kevesebb alvásigényű gyerekek délutáni foglalkoztatásának biztosítása.
80
NAPIREND szeptember 1-től - május 31-ig A tevékenységek A tevékenységek megnevezése kezdete
vége
Időtartalma
06:00
07:00 1 óra
Összevont gyülekezés – Játék
07:00
11:45 4 óra 30perc
Gyülekezés – Játék – Egyéb szabadon választott tevékenység – Testápolás – étkezés előkészítése, folyamatos tízórai Kezdeményezések, tervezett tevékenységek – Játék – Mindennapos testnevelésLevegőzés – Mozgásos játékok – Játék a szabadban – Séta – Sószoba látogatás
11:45
12:30 45 perc
Testápolás – Készülődés az ebédhez - Ebéd
12:30
14:45 2 óra 15perc
Testápolás – Készülődés pihenőhöz – Mese – Pihenés
14:45
15:30 45 perc
Ébresztő – Testápolás – Előkészület az uzsonnához – Uzsonna
15:30
17:00 1óra 30 perc
Levegőzés – Egyéb szabadon választott tevékenység
17.00
17:30 30 perc
Összevont játék
a
csendes
A megadott időkeretek alkalmanként változhatnak! A körülményekhez igazodva, folyamatosan, rugalmasan valósítjuk meg a napirendet.
81
NYÁRI NAPIREND június 1.-től augusztus 31.-ig A tevékenységek A tevékenységek megnevezése kezdete
vége
6.00
7.00
7.00
9.00
időtartalma 1 óra
2 óra
Összevont gyülekezés – Játék Gyülekezés a csoportszobában, vagy az udvaron. Játék, egyéb szabadon választott tevékenység - Testápolás – étkezés előkészítése, folyamatos tízórai –
9.00
11.50 2óra 50perc
Játék az udvaron - Levegőzés - Egyéb szabadon választott tevékenységmindennapos testnevelés
11.50
12.30
40 perc
Öltözködés - Testápolás- Előkészület az étkezéshez- Ebéd
12.30
14.30
2 óra
Testápolás – Előkészület a pihenéshez – Mesélés – Pihenés
14.30
15.00
30perc
Testápolás- Előkészület az étkezéshezUzsonna
15.00
17.00
2 óra
Játék az udvaron vagy a csoportszobában, egyéb szabadon választott tevékenység a szülők érkezéséig.
17.00
17.30
30 perc
Összevont játék hazamenetelig
A megadott időkeretek alkalmanként változhatnak! A körülményekhez igazodva, folyamatosan, rugalmasan valósítjuk meg a napirendet.
82
Tervezés – dokumentáció (korcsoportonként) 3-4 évesek: Beszoktatás tapasztalatai Személyiséglap (anamnézis felvétele) Folyamatos és alkalmi megfigyelések végzése - a gyermek testi és mozgásfejlettsége - a gyermek szocializációja: beilleszkedése a csoportba - a gyermek érzelmi, akarati élete - a gyermek általános értelmi fejlettsége - a gyermek beszédfejlettsége - beszédértés - beszéd létrehozás A tapasztalatok dokumentálása a „Fejlettségmérő lap”-on. 4-5 évesek: A megfigyelések alapján kiválasztott gyerekek mozgásfejlettségének vizsgálata a „Fejlettségmérő lap” szempontjai szerint. természetes mozgások ritmusa, koordináltsága egyensúlyvizsgálat – statikus/dinamikus téri tájékozódás mozgáskoordináció fejlettsége finommotorika fejlettsége preferencia vizsgálat (melyik a domináns szem, kéz, láb, fül) A csoport szerkezete (szociometria) A peremhelyzetű gyerekek megfigyelése, ok feltárás. A peremhelyzet megszüntetése. Testséma vizsgálata (testkép, testfogalom, testtudat, énkép) A kiegyensúlyozatlan érzelmi állapotú gyermek megfigyelése, ok feltárás. A gyermek érzelmi biztonságának megteremtése óvodán belül. Szükség esetén speciális vizsgálat kérése. Beszédvizsgálat - a kiválasztott gyermek részképesség hiányának feltérképezése - célirányos játékos fejlesztés. Nyelvi és beszédfejlesztő játékok alkalmazása. 5-6-7 évesek: Gyermekek tanuláshoz szükséges képességeinek felmérése, vizsgálata - célirányos fejlesztése Egyéni fejlesztő terv alapján.
83
A nevelő testület által szükségesnek tartott elvek a fejlesztés tervezéséhez Nagyon fontos a gyerek alapos megismerése: anamnézis, a beszoktatás, megfigyelések feljegyzései. Meg kell állapítani a gyermek aktuális fejlettségi szintjét a teljes személyiség struktúrában. Megismerjük a gyermek érdeklődési körét, és azokat a tevékenységeket melyekben sikeres, mert ezekhez kötjük, ezekbe ágyazzuk a fejlesztendő képességeket, ezáltal sikerélményhez juttatjuk a gyereket. Pontosan meghatározzuk a fejlesztés célját. Ismerjük a fejlesztendő terület (képesség) egészséges fejlődésmenetét. A fejlesztés kiindulási pontja a gyermek aktuális fejlettségi szintje (és nem az életkorának megfelelő szint). A képességfejlesztésben mindig visszalépünk az előző fejlettségi szintre, ahol a gyermek még biztonsággal mozog. Igazodunk a gyermek fejlődési üteméhez és munkatempójához a fejlesztés során. Figyelembe vesszük a fokozatosság és játékosság elvét. A fejlesztést néhány alkalomra tervezzük előre, és mindig figyelembe visszük az előző fejlesztési ciklusban elért eredményeket. Egy tevékenységben csak egy képességet fejlesztünk kiemelten. A fejlesztésnek mindig van mozgásfejlesztés része (a képességek jelentős részét mozgásos játékkal is lehet fejleszteni). A gyermek fejlődését mindig önmagához viszonyítva állapítjuk meg. A család bevonása a fejlesztési folyamatba (meg kell győzni őket arról, hogy az együttműködés a gyermek érdekében szükségszerű) A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója (EMMI 63§(1)-(4) bekezdés)
Feladat A tudatosan megfigyelt fejlettségi szintek rögzítése, fejlődést szolgáló intézkedések, megállapítások, javaslatok rögzítése – szükség szerint, de legalább félévente, erről a szülő tájékoztatása A mutatkozó eltérések korrekciója Ismételt megfigyelés alapján következő fejlesztési terv elkészítése, erről a szülő tájékoztatása. A folyamat szükség szerint, de legalább félévente ismétlődik. Hogyan segítjük az óvodapedagógusok tervező munkáját? – A pályakezdőket, a Programunkat még nem ismerő új munkatársakat segítjük elméleti és gyakorlati útmutatással, hospitálással, dokumentációkba való betekintéssel. – A pályán régebben dolgozók tervező munkájának megújulását szorgalmazzuk, pl. közös gyűjtemények kidolgozásával, online fellelhető anyagok, jó gyakorlatok megosztásával, tudásmegosztással.
84
– Külső- és belső továbbképzési lehetőségek biztosítása, az ott szerzett tapasztalatok megosztása, szakirodalom hozzáférésének biztosítása a könyvtárunkban. A komplex fejlesztő tevékenységek tervezésére az eddig hivatalosan kiadott naplók számunkra nem alkalmasak, ezért a Komplex Prevenciós Program szerkesztői által javasolt csoportnaplót használjuk, kiegészítve a törvényi előírásokban meghatározottakkal, valamint saját helyi elemekkel. A kötelező tevékenység a mozgás, melynek az időpontja kötött a tornaterem időbeosztása miatt. A többi tevékenység időbeosztása kötetlen. Az óvónők előre átgondolt, megtervezett, írásban rögzített ütemterv alapján dolgoznak. Az előre megtervezett renden bármikor változtathatnak, lényeges, hogy ezt egy megjegyzéssel rögzítsék, hogy az elmaradást adott alkalommal pótolni tudják. Az óvodai nevelés területeit természeti és társadalmi környezet köré csoportosítjuk. A művelődési ágakat kiegészítik az élethelyzetekből adódó gyermeki tapasztalatok köré rendeződő élménykörök. Az óvodapedagógusok körültekintő, tudatos tervezőmunkája alapozza meg az eredményes nevelő – fejlesztő munkát.
AZ ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ TARTALOM JEGYZÉKE Nyitólap - korcsoport jelölésével A gyermekek névsora, jelek A gyermekek korcsoportonkénti megoszlása - összesített – lány - fiú A gyermekek adatai - TAJ száma, születési ideje, anyja neve, lakcíme A szülők elérhetősége - édesanya, édesapa, lakás telefon Hetirend - napi egy komplex tevékenység szerepeljen - sószobai időpont megjelölésével 7. lap - Napirend – a reggeli és a délutáni összevont gyülekezők legyenek feltüntetve 8. lap - Havi szervezési feladatok - tervezni három hónapra, felelős, határidő megjelölésével és a teljesülés dátumával 9. lap - Nevelési terv A következő területekre kell tervezni: Az egészséges életmód alakítása Egészséges és biztonságos környezetet Testápolás, egészségmegőrzés Öltözködés, szokáskialakítás Táplálkozás Mozgás, testedzés Alvás, pihenés, szokáskialakítás Gyermekek egészségének védelme, betegségmegelőzés egészségmegőrzés Környezettudatos magatartás kialakítása Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés Érzelmi biztonság Az érzelmi stabilitás 1. lap 2. lap 3. lap 4. lap 5. lap 6. lap -
85
Én tudat, szociális érzékenység Erkölcsi érzelmek Szociális, esztétikai érzelmek Empátiás készség Szociális érzékenységük, tolerancia Barátságok Az önállóság A természeti és emberi környezet megbecsülése A nehezen szocializálható gyermekek Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi fejlesztés Pozitív beszélő környezet Beszédkedv A kommunikáció különböző formáinak alakítása A gyermek érdeklődésére épített változatos tevékenységek biztosítása Spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése Játék A szabad játék szerepe A feltételek biztosítása A játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása Óvónői szerep Szociális hátrányok csökkentése játéktevékenységbe ágyazottan Differenciálási lehetőségek Munka jellegű tevékenységek Megismerési színterek Jellemző jegyek a csoportra vonatkoztatva Közösségért végzett munka Óvónői feladatok, kapcsolat a gyermekekkel A gyermeki munka értékelése A tevékenységekben megvalósuló tanulás A szervezett és spontán tanulás Az énkép, önismeret, önértékelés megalapozása A szociális tanulás lehetőségei Különböző képességek fejlesztése A mozgás és a játékosság előtérbe helyezése Megvalósulási formák Feltételek Óvónői szere Nevelési tervet egész évre készítjük el, félévente ellenőrizzük, értékeljük, második félévre elvégezzük a Nevelési terv korrekcióját. A tervezésnél figyelembe kell venni a csoport, az életkori- és egyéni sajátosságokat, a gyermekek fejlettségi szintjét. A dokumentumot aláírással, dátummal kell ellátni.
86
10. lap - Tervezett tevékenységek - dátummal és aláírással kell ellátni, oldalanként láthatóvá tenni - tervezett tevékenységek 3-4 éveseknél 2 hétre, 4-5 éveseknél és 5-6-7 éveseknél 1 hétre - a fejlesztési célokat konkrétan határozzuk meg, azaz milyen részképességet mivel fejleszthetünk jelenjenek meg az alkalmazott fejlesztőjátékok is. 11. lap - Nyári Napirend - tartalmazza az összevont gyülekezést is 12. lap - Nyári havi szervezési feladatok - felelős, határidő megjelölésével és a teljesülés dátumával 13. lap - Nyári terv - határidő május 15. tartalmazza a csoport helyét, korosztályát, a csoportban jelenlévő pedagógusokat 14. lap - A csoport fogadóórájának időpontja - konkrétan szükséges megjelölni faliújságra is ki kell tenni 15. lap - Fogadóórák jegyzőkönyve - a megvalósuláskor kell kitölteni 16. lap - Egészségügyileg fokozott figyelmet igénylő gyermekek – pl.:- liszt érzékeny - allergiás - gyógyszer érzékeny- krónikus betegség,…stb.) 17. lap - Az óvodában szervezett külön foglalkozásokon résztvevők 18. lap - Tehetséggondozás – a gyermek neve mellett fontos a tehetség- terület megjelölése is 19. lap – Feljegyzések Feljegyzés a csoport életéről Családlátogatás - gyermekvédelem Problémajelző lap - 3-4 évesek, 4-5 évesek és 5-6-7 évesek problémás gyermeknél egyéni fejlesztési tervet kell készíteni 20. lap - Szülői értekezletek jegyzőkönyve 21. lap - Szülői értekezlet jelenléti íve 22. lap - Éves anyaggyűjtések 23. lap - A féléves nevelőmunka értékelése – Az értékelés a nevelési terv szerint történjen aláírással, dátummal 24. lap - Az éves nevelőmunka értékelése Az éves értékelés a nevelési terv szerint történjen aláírással, dátummal 25. lap - Elsősegélynyújtás 26. lap - Balesetvédelmi terv - csoportszobában 27. lap - Balesetvédelmi terv - udvaron 28. lap - Balesetvédelmi terv – só szoba – tornaterem - kirándulások 29. lap - Védő- óvó intézkedések a Sípos Utcai Óvodában 30. lap - Az óvónő gyermek baleseti jelentési kötelezettsége 31. lap - Menekülési terv 32. lap - Programismertető - Az új szülőknek mindig adjunk egy példányt 33. lap - Szülők részére készült házirend 34. lap - Nyilatkozatok Házirend adatszolgáltatás honlaphoz Só szobai látogatáshoz munkák és feladatlapok kihelyezéséhez helyszíni foglalkozásokhoz, kirándulásokhoz óvodán kívüli versenyeken való részvétel 87
melyik iskolába tervezi beíratni a gyermekét 35. lap - Versenyeken való részvétel 36. lap - Helyszíni foglalkozások, kirándulások névsora, balesetvédelmi terve 37. lap - Az óvodavezető látogatása a csoportban 38. lap - Az óvodavezető látogatásának eredménye 39. lap - Éves munkatervből az ünnepek
A GYERMEKEK SZEMÉLYI ANYAGÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE -
-
Nyitólap A gyermekek korcsoportonkénti megoszlása A gyermekek óvodában eltöltött évei Családlátogatás tapasztalatai (gyermekvédelmi) Személyiség lap Beszoktatás tapasztalatai Feljegyzés a beszoktatás tapasztalatairól Problémás gyermekek egyéni fejlesztési terve A probléma jelzőlap alapján kell elkészíteni az egyéni fejlesztési tervet. Egyéni fejlesztési terv Abban a nevelési évben, amikor a gyermek augusztus 31.-ig betölti a 6. életévét, és nem megy iskolába egyéni fejlesztési tervet kötelező készíteni. (Határidő: szeptember 10.) (3-4évesek:- a beszoktatás tapasztalatai I. félév mozgás, játék, szocializáció, beszédfejlettségi szint II. félév. 4-5-6-7 évesek: - probléma jelzőlap - problémás gyermeknél egyéni fejlesztési terv. 5-6-7 évesek: - egyéni fejlesztési terv) Óvodai szakvélemény a beiskolázásról (másolat), Névsor összesítő Szakértői Bizottság vizsgálati eredménye (másolat), Névsor összesítő Beiskolázási lap
88
FELMÉRÉSEK MOZGÁSFEJLETTSÉG
3-4 éves
A gyermek neve: Születési ideje:
Nagymozgásokmozgáskoordináció k
Egyensúlyozás
Finommotorika
1. Járás, lépcsőn járás
2. * *
2. Futások
*
3.Természetes támaszgyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás)
*
1.
2.
5-6 éves
6-7 éves
1.
1.
2.
2.
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
1. Egy lábon állás 10 mp-ig
*
*
*
*
*
2. Páros lábon szökdelés
*
*
*
*
*
3. Labdadobás-elkapás
*
*
*
*
*
1. Ujjak ritmikus ökölbe zárása
*
*
*
*
2. Ujjak széttárása
*
*
*
*
3. Gyöngyfűzés
*
*
*
*
4. Ujjakkal sorba érinteni a hüvelykujjat
*
*
*
*
5. Ujjak kisujjal kezdődő tenyérbe zárása
*
*
*
*
*
*
*
*
6. Emberrajz (Goodenough)
Oldaliság dominancia
4-5 éves
*
*
*
*
1. Kéz
*
*
*
*
*
2. Láb
*
*
*
*
*
3. Szem
*
*
*
*
*
4. Fül
*
*
*
*
*
89
TESTSÉMA FEJLŐDÉSÉNEK MUTATÓI A gyermek neve: Születési ideje: Külső testkép: önmaga felismerése tükörből fényképről Milyen vagyok? /testméretek, szem szín, hajszín,/ 3. fej 4. törzs 5. hát 6. has 7. szem 8. szemhéj 9. orr 10. száj 11. nyelv 12. fül 13. nyak 14. kéz 15. kézfej 16. tenyér 17. ujjak megnevezése 18. láb 19. mellkas 20. arc 21. kar 22. comb 23. térd 24. homlok 25. szemöldök 26. áll 27. könyök 28. csukló 29. boka 30. lábfej 31. talp 32. lábujjak 33. sarok 34. váll 35. derék 36. csípő 1. 2.
3-4 éves
4-5 éves
5-6 éves 6-7 éves
1.
1. *
2. *
1. *
2. *
1. *
2. *
*
*
*
*
*
*
*
*
* * *
* * * * * * * * * *
* * * * * * * * * * * *
*
* * *
* * *
* *
* *
* *
*
*
* * *
* * *
* * * *
* * * *
*
*
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
2. *
* * * * * *
*
90
A GYERMEK TÉRI TÁJÉKOZÓDÁSÁNAK, TÉRBELI MOZGÁSÁNAK FEJLETTSÉGE A gyermek neve: Születési ideje: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
fent lent alatt fölött föl fölé jobb-bal előre elől hátra hátul mellett mellé között le alá kívánságra irányt tud változtatni mögé elé jobbra balra túl közé
4-5 éves
5-6 éves
6-7 éves
1.
2.
1.
2.
1.
2.
* * * * *
* * * * *
* * * * *
* * * * *
* * * * *
* * * * *
*
*
* *
* *
* *
* *
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
* *
* *
* *
* *
* * * *
* * * *
* * * *
* * * *
* *
* *
* *
* *
*
*
*
Megjegyzés: mindez a vizualitás kizárásával
91
A GYERMEK ÉRTELMI FEJLETTSÉGE A gyermek neve: 4-5 éves
5-6 éves
6-7 éves
Születési ideje:
A tárgyak csoportosításának mutatói
Időbeli relációk felmérésének mutatói
Figyelem jellemzői
szín szerint forma szerint méret szerint hasonlóság szerint
1. * * * *
2. * * * *
1. * * * *
2. * * * *
1. * * * *
2. * * * *
5. különbözőség szerint
*
*
*
*
*
*
1. 2. 3. 4.
1. képi szint 2. időrendiség (beszéd szinten) 3. ok-okozati viszony 1. összpontosításra képes 2. rövid ideig figyel 3. csak a játék köti le 4. könnyen elterelhető 5. szétszórt 6. figyelmetlen 1. vizuális 2. auditív (szavak, ritmus)
Emlékezet jellemzői
Képzelet jellemzői
Észlelés jellemzői
* *
* *
* *
* *
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
* * * * *
* * * * *
* * * * *
* * * * *
* * * * *
* * * * *
* *
* *
3. mozgásos téri tapintásos késleltetett történet mesélése képről 2. történet befejezése 4. 5. 6. 1.
* * *
* * *
* * *
* * *
* * * *
* * * *
* * * *
* * * *
*
*
*
*
* * *
* * *
* * *
* * *
*
*
*
*
1. vizuális 2. auditív -hosszú -rövid -zöngés -zöngétlen hangzók megkülönböztetése
* *
3. mozgásos
*
*
*
*
*
*
4. téri (irány ismeret)
*
*
*
*
*
*
5. tapintásos
*
*
*
*
*
*
* *
92
4-5 éves
A gyermek neve:
5-6 éves
6-7 éves
Születési ideje: 1. Keresztcsatorna látás:
hallás:
1. 2. 3. 4.
látás-hallás látás-tapintás látás-térérzékelés látás-mozgásészlelés
1. hallás-tapintás 2. hallás-térérzékelés 3. hallás-mozgásészlelés
2.
1.
2.
1.
2.
*
*
*
*
* * * *
* * * *
* * * *
* * * *
* *
* *
* *
* *
93
A GYERMEK NYELVI KIFEJEZŐKÉPESSÉGÉNEK FEJLETTSÉGE A gyermek neve:
3-4 éves 4-5 éves
5-6 éves
6-7 éves
Születési ideje:
A nyelvi fejlettség mutatói
2.
1.
2.
1.
2.
1.
2.
Beszédészlelés: 1. megérti a közlést 2. nem érti meg
*
*
*
*
*
*
*
Beszédaktivitás: 1. beszél 2. nem beszél (mutizmus, megkésett beszédfejlődés)
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
Szókincs: 1. gazdag 2. átlagos 3. szegényes 4. hiányos Elvont kifejezések előfordulása: 1. gyakran 2. néha 3. sohasem 4. beszédhibás (pöszeség?) Beszédritmus: 1. folyamatos 2. akadozó 3. gyors 4. lassú
*
*
*
*
*
*
Képolvasás: 1. felsorol 2. egyszerű cselekvést megnevez 3. összefüggéseket felismer
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
Szöveg visszaadás: (rövid történet) 1. nem képes visszaadni 2. hiányos 3. lényeges mozzanatokat emel ki 4. teljesen pontos Megjegyzés: Értékelés a szám beírásával történik.
94
A GYERMEK SZOCIÁLIS FEJLETTSÉGE 3-4 éves
A gyermek neve:
4-5 éves
5-6 éves
6-7 éves
Születési ideje: 1.
2.
Kapcsolatteremtés a felnőttekkel: 1. kezdeményező 2. elfogadó 3. visszahúzódó 4. elutasító
*
*
Kapcsolatteremtés társakkal: 1. kezdeményező 2. elfogadó
*
*
1.
2.
1.
2.
1.
2.
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
3. visszahúzódó 4. elutasító Feladatmegértés: 1. megérti 2. elfogadja 3. teljesíti 4. nem teljesíti 5. érti, de nem teljesíti 6. részben teljesíti 7. irányítással, segítséggel elvégzi 8. önállóan teljesíti Feladattartás: 1. elmélyül, kitartó 2. kapkodó 3. szétszórt Feladattudat: 1. van 2. nincs Érzelmi élete: 1. kiegyensúlyozott 2. nyugtalan 3. erőszakos 4. változó hangulatú
*
*
*
*
5. zárkózott Megjegyzés: Értékelés megfigyelés alapján és a szám beírásával történik.
95
A GYERMEK SZOCIÁLIS ÉRETTSÉGE A gyermek neve:
4-5 éves
5-6 éves
6-7 éves
Születési ideje: 1.
2.
1.
2.
Önállósága: 1. személyi kontaktus nélkül is teljesít 2. időnként személyi kontaktust igényel 3. állandó személyi kontaktust igényel
*
*
*
*
*
Feladat végzése: 1. motivált, jó megoldásra törekvő 2. a motiváltság hiánya jellemzi 3. erőtlen 4. tevékenysége elmélyült 5. a feladat nem köti le 6. kitartó a tevékenységben 7. kapkodó 8. kitartásra nem képes Munkatempója: 1. gyors, dinamikus 2. átlagos
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
3. lassú, nehézkes 4. könnyen vált át más tevékenységre 5. nehezen áll át más tevékenységre Siker és kudarctűrő képessége: 1. kivárásra képes 2. toleráns 3. feladja 4. indulatkitöréssel válaszol 5. személyek elleni agresszióval válaszol 6. személyek elleni regresszióval válaszol
Megjegyzés: Értékelés megfigyelés alapján és a szám beírásával történik.
96
4. Az óvoda kapcsolatai „1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. 3. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel.”
(363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet) A szülőkkel való együttműködés formái Az óvodapedagógusok nevelő – oktató munkájának eredményessége nagymértékben attól függ, hogy milyen kontaktust tud kialakítani a rábízott gyermekek szüleivel. Ebben a folyamatban a megelőlegezett bizalom, az empátia, a barátságos, humánus értékelés olyan követelmények az óvónő viselkedésében, amelyek az együttműködés alapját képezik. Ha a szülő érzi, hogy a gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni, és erre, mint alapra támaszkodva építeni személyiségét, akkor ehhez a munkához a szülő segítséget fog adni. A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartás formái - Szülői értekezletek - Fogadóórák - Nyílt napok - Családi kézműves játszóház - SÍPOS HÉT - Szülőkkel közösen szervezett óvodai programok - Társadalmi munkák Ezen alkalmak időpontjáról tájékoztatás a faliújságokon és az óvoda honlapján kerül kihirdetésre.
97
Szülői értekezlet fajtái Leendő óvodások szüleinek tájékoztató szülői értekezlet Csoportos szülői értekezletek (az éves munkatervbe beütemezetten - évi két alkalommal) Tehetség műhelyek, fejlesztő foglalkozások szülői értekezlete Rendkívüli szülői értekezlet Fogadó óra Az intézmény valamennyi óvodapedagógusa a szülővel előzetesen egyeztetett időpontban és a kijelölt helyiségben szóbeli tájékoztatást nyújt a gyermekről. Lehetőséget nyújtunk a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük magatartásáról, képességeinek alakulásáról. Ez lehetőséget teremt a párbeszédre, pedagógiai konzultációra a szülőkkel, közös megoldáskeresésre, tanácsadásra. Nyílt napok A szülőknek lehetősége nyílik, hogy információt szerezzenek a csoport életről. Üzenetek A telefon, a levél a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás dokumentumai, eszközei. Telefonon kell értesíteni a szülőt, ha gyermekét baleset érte, vagy olyan rosszul érzi magát, hogy haza kell küldeni. Óvoda – Iskola kapcsolata Több éves jó kapcsolatunk van a körzetünkhöz közel eső iskolákkal - Karácsony Sándor Általános Iskola - Petőfi Sándor Általános Iskola - Benedek Elek Általános Iskola - Bocskai István Általános Iskola - Hunyadi János Általános Iskola - Huszár Gál Általános Iskola, Gimnázium és AMI Óvodásainkat nyomon tudjuk követni, mivel ápoljuk jó kapcsolatainkat az iskolákkal. Az iskolákkal való kapcsolattartás formái:
nagycsoportos óvodások látogatása általános iskolába az iskolák meghívják nyílt napokra a nagycsoportosokat, illetve szüleiket óvodapedagógusok óralátogatása az iskolát kezdő volt óvodásaink osztályában volt óvodásainkat meghívjuk rendezvényekre
Kapcsolattartás más intézményekkel Szakmai szolgáltatókkal való együttműködés Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye Hajdú – Bihar Megyei Pedagógiai Intézet
98
Szakértői Bizottság Családsegítő és Gyermekjólét Központtal való együttműködés Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek esetén tájékoztatásnyújtás, környezettanulmány felvételénél részvétel, családgondozóval kapcsolattartás / személyesen, írásban /, esetleges egyeztető tárgyaláson való megjelenés, adatok egyeztetése, adatok nyilvántartása. Egészségügyi intézményekkel való együttműködés óvoda orvosa, védőnő, szemészet, fogászat, ideggondozó, hallásvizsgálat, bölcsődék Kulturális intézményekkel való együttműködés Csokonai Színház, mozi, múzeum, Vojtina Bábszínház. Sodexo Magyarország Kft. való együttműködés Megállapodás alapján, Eltérő igény esetén írásban és telefonon történő egyeztetés szükséges. Egyéb kapcsolatok Tímárház, Erdőspusztai tájház, Gyermek könyvtár, Diószegi Sámuel Szakközépiskola, Magyar Tehetség Társaság
99
V. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Program érvényességének ideje 2016. 09.01. –től visszavonásig. A Pedagógiai Program felülvizsgálatának és módosításának indokai Kötelező Jogszabályváltozás esetén Fenntartó által meghatározott feladatváltozás kapcsán Lehetséges Sikeres innováció eredményeinek beépítése alkalmával A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítésekor A Pedagógiai Program nem kötelező felülvizsgálatát és módosítását a vezetőnek benyújtott írásbeli előterjesztés után, a nevelőtestület 50+1%-os támogatásával kérheti a Közalkalmazotti Tanács elnöke, mint döntés előkészítő és érdekegyeztető fórum képviselője.
A Pedagógiai Program nyilvánossága
-
Óvodánk honlapja Az óvodavezető irodájában Az óvodatitkár irodájában megtekinthető a szülők részére KIR
Intézményünk 2016. szeptember 1-től a módosított Pedagógiai Program alapján végzi nevelő-oktató munkáját. E Pedagógiai Program érvényességi ideje 4 nevelési év ill. a törvény újabb módosításáig. A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata A megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösség folyamatosan ellenőrzi a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását. A Pedagógiai Program módosítása 1. A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet - Óvodavezető - Nevelőtestület
100
- Szakmai Munkaközösség - Fenntartó Önkormányzat 2.A szülők a Pedagógiai Program módosítását javasolhatják az óvoda vezetősége felé. 3.A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el és a Fenntartó Önkormányzat jóváhagyásával, válik érvényessé. 4.A módosított és jóváhagyott Pedagógiai Programot a nevelési év szeptember elsejétől kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az óvoda Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő intézménynél, ill. helyiségekben tekinthető meg:
Az óvoda Fenntartó Önkormányzatánál Az óvoda irattárában Az óvoda titkár irodájában Az óvoda vezetőjénél Honlap- Közzétételi lista KIR
A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása Az Óvoda Pedagógiai Programját a nevelőtestület fogadja el és javasolja a Fenntartó Önkormányzat felé elfogadásra.
101
VI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Sípos Utcai Óvoda Pedagógiai Program módosításának elfogadtatása és jóváhagyása. A Sípos Utcai Óvoda Pedagógiai Programjának módosítását az óvoda nevelőtestülete 2016. 08. 26. értekezletén megismerte, megvitatta, egyhangúan elfogadta. Debrecen 2016.08.26. ……………………….. Szakmai Munkaközösség vezetője
……………………………. Intézményvezető
A Sípos Utcai Óvoda Pedagógiai Program módosításánál a Szülői Szervezet 2016. 08. 26.i ülésén véleményezte.
Debrecen 2016. 08. 26. ……………………………........... Szülői Szervezet elnöke
Legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok: 1. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, iktatószáma: 46/451/2/2016 2. A Szülői Szervezet véleményét bemutató jegyzőkönyv, iktatószáma:50/499/2/2016
Debrecen, 2016. 08.26. ……………..………………….. Intézményvezetői aláírása
102