Alsóhegy Utcai Óvoda Pedagógiai Programja szeptemberi módosított példány

Alsóhegy Utcai Óvoda Pedagógiai Programja 2013. szeptemberi módosított példány

2

Az intézmény OM azonosítója:

Intézményvezető:

034439

……………………………………… Csikné Vaskuti Judit PH

Legitimációs eljárás Az óvoda nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a módosított helyi nevelési programot 2013. év ……….. napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 10/2013 (VIII.29.) ……………………………………… A nevelőtestület nevében Óvodavezetői jóváhagyás határozatszáma: …………………………………………………………………………………. aláírás PH A dokumentum jellege: nyilvános Iktatószáma:………………… Megtalálható: irattár, honlap, óvoda folyosóján, nevelői szoba, iroda Érvényes: Kihirdetés – 2013. szept.1 – napjától visszavonásig Készült:

3

Tartalomjegyzék Az óvoda adatai ........................................................................................... 5 Az intézmény küldetésnyilatkozata ........................................................... 6 A Pedagógiai program jogszabályi háttere............................................... 8 Az óvoda bemutatása .................................................................................. 9 Hitvallásunk a gyermekről ......................................................................... 9 Gyermekkép, óvodakép ............................................................................ 11 Jövőkép....................................................................................................... 13 Az óvoda nevelési céljai............................................................................. 14 Az óvodai nevelés feladatai....................................................................... 16  Az egészséges életmód alakítása .................................................... 16  Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés................................ 19  Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ........ 23 Az óvodai élet megszervezésének elvei .................................................... 28  Személyi feltételek ........................................................................... 28  Tárgyi feltételek............................................................................... 30  Az óvodai élet megszervezése......................................................... 31  A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái ... 33 Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ..................................................................................................... 37  Játék ................................................................................................. 37  Munka jellegű tevékenységek ........................................................ 42  Tevékenységekben megvalósuló tanulás....................................... 46  Verselés-mesélés............................................................................... 49  Ének-zene, énekes játék, gyermektánc........................................... 52  Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka .......................................... 55  Mozgás.............................................................................................. 58  Külső világ tevékeny megismerése ................................................ 61 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére..................................................... 66

4

Hagyományok, ünnepek ........................................................................... 67 Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek…………………………………70 Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ................ 74  Gyermekvédelem............................................................................. 74 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.................................................. 77 

Gyermek esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása ....... 77

Környezeti és egészségnevelési program................................................. 80  Helyzetkép........................................................................................ 81  Humán erőforrás............................................................................. 81  Anyagi erőforrás.............................................................................. 82  Környezeti és egészségnevelés alapelvei, céljai............................. 82  Rövid távú célok .............................................................................. 83  A mindennapos testmozgás megvalósítását szolgáló program ... 83 Zárógondolat............................................................................................. 84 Nyilatkozat ................................................................................................. 84 Az Alsóhegy Utcai Óvoda Pedagógiai programjának felülvizsgálati módja Záradék Függelékek  I. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve (Általános elvek)  Nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

5

Az óvoda adatai

Hivatalos elnevezés:

Alsóhegy Utcai Óvoda

OM azonosító:

034439

Pontos cím:

1118 Budapest, Alsóhegy utca 13-15.

Telefon:

3-852-557

Telefon/fax:

3-651-254

E-mail cím:

[email protected]

Honlap elérhetőség:

http://alsohegy.ujbuda.hu; vagy ovoda.lap.hu

Felügyeleti szerve:

Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzat Képviselő Testülete

Pontos címe:

1118 Budapest, Bocskai út 39-41.

Telefon:

3-724-500

A programot benyújtotta: Csikné Vaskuti Judit intézményvezető

6

Az intézmény küldetésnyilatkozata Kik vagyunk? Óvodánk öt csoportban fogadja a gyermekeket a Gellért-hegy legszebb helyén, parkszerű udvarával. A gyermekekkel hosszú szakmai múltra visszatekintő, az újra nyitott, a folyamatos megújulásra képes óvónők foglalkoznak. Munkájukat szakképzett dajkák segítik. Miért vagyunk? A gyermekekért és a családért. A család egyedi és pótolhatatlan, a mi feladatunk a családi nevelés megerősítése, segítése, színesítése. A biztonságot, nyugalmat, szeretetet adó óvodai légkörben lehetőséget biztosítunk gyermekeink számára a sokszínű világ megismerésére, a képességek egyéni kibontakoztatására. Miben vagyunk mások?  Helyi adottságunkból adódóan a természet szeretetére, természetvédelemre nevelünk;  Programunk elsődleges célkitűzése az egészség gondozásához szükséges képességek, készségek, helyes táplálkozási szokások alakítása. Alkalmanként ételallergiás gyermekeket is fogadunk óvodánkban. Fogadásukhoz a szükséges feltételeket biztosítjuk;  A jó értelemben vett „nyitott” óvoda hívei vagyunk. A szülők bármikor szívesen látottak az óvodában;  Fontos feladatunk az egyéni képességek, készségek kibontakoztatása, a differenciált fejlesztés, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás. Mit akarunk?  Úgy kívánjuk nevelni gyermekeinket, hogy önállóságukat erősítsük, így életkoruknak megfelelő biztonsággal, önbizalommal rendelkezzenek;

7

 Szeretnénk, hogy az óvodánkból távozó gyermekek kiegyensúlyozottak, a világra, a világ szépségeire nyitottak, befogadók legyenek. Tudják elfogadni a különbözőséget, legyenek toleránsak. Mindezt hogyan akarjuk megvalósítani?  Nagyfokú gyermekszeretettel;  Pedagógusaink részéről feltétlen elkötelezettséggel, megfelelő szakmai felkészültséggel;  Minőségi munkavégzéssel (ezt segíti az a tény, hogy intézményünk a Comenius I. intézményi minőségfejlesztési modellt kiépítette és az alapján működik). Mi a megvalósítás garanciája?  Felelősség a gyermekek iránt;  Folyamatos

önértékelés,

önképzés,

innovatív

szemléletmód,

empátia,

tolerancia;  Évenkénti

teljesítményértékelésen

keresztül

a

hatékony

munkavégzés

biztosítása. (A teljesítményértékelés dokumentuma az IMIP-ban);  Szülői igények, vélemények mindenkori figyelembe vétele, partnerközpontú működés;  Az óvoda felszereltségének folyamatos jobbítása, mely szorosan kapcsolódik a Pedagógiai Programban megfogalmazottak megvalósításához;  Társintézetekkel szoros, folyamatos, nyílt munkakapcsolat kiépítése, mélyítése.

”… A gyermeket tisztelettel kell fogadni, szeretetben kell felnevelni, és szabadságban kell elengedni…” Vekerdi Tamás

8

Pedagógiai program jogszabályi háttere  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  229/2012.(VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  137/1996. ( VIII.28) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló  Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet  A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet  A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet  A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény  A Munka törvénykönyve  Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve /23/1997. (VI. 4.) számú MKM. rendelet /  Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve /32/1997.(XI 5.) számú MKM. rendelet /  Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata  Az intézmény belső szabályzatai  Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzat rendeletei és határozatai  Az óvoda Alapító Okirata  A nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) számú MKM. rendelet  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  A pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) számú Korm. Rendelet és annak módosításai  Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény  Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzat Közoktatási és esélyegyenlőségi programja

9

Az óvoda bemutatása Óvodánk a Gellért-hegyen, szép természeti környezetben épült. Tágas, többszintes udvarunk, a nagy fákkal lehetőséget biztosít a nyugodt szabadtéri játékra a gyermekeknek. A magasan fekvő terület kifejezetten jó levegője egészséges, biztonságos környezetet biztosít. A tavaszi és őszi időszakban lehetőségünk van az ébredő természet megfigyelésére, illetve figyelemmel kísérhetjük az évszakok változásait. A csoportbeosztás elsősorban a jelentkezők életkori megoszlásától függ, másodsorban a szülői igényektől. Az öt csoport beosztása így részben homogén részben vegyes összetételű. Ingyenes alapszolgáltatás az arra rászoruló gyermekek részére alanyi jogon:  Gyógy-testnevelés az arra rászoruló nagycsoportosok részére;  Nevelési Tanácsadó szolgáltatásai;  Gyermekjóléti Szolgálat igénybe vétele;  Logopédiai Szolgálat.

Hitvallásunk a gyermekről

A nevelőtestületünk egységesen hiszi és vallja, hogy az óvodás korú gyermek csak a szeretetteljes, kiegyensúlyozott, harmonikus környezetbe képes hamar és jól beilleszkedni és csak ebben a közegben érzi jól magát. Olyan alapvető emberi értékeket szeretnénk közvetíteni a gyermekek számára, mint az egészséges életmód szokásainak kialakítása, a természeti környezet szeretete, megóvása és a művészet iránti érdeklődés felkeltése. Fontosnak tartjuk, hogy az általunk nevelt gyermekek képesek legyenek a másság elfogadására, rendelkezzenek

10

kellő toleranciaérzékkel. Mindezek megvalósításához nevelői partnernek a szülőket hívjuk. Fontos számunkra, hogy derűs légkörben, inger gazdag környezetben, a szabad játékban és a különböző változatos tevékenységekben képességeiknek megfelelően fejlődjenek a gyermekek. Lényeges, hogy minden tevékenységünket áthassa az egyéni bánásmód elve. Minden gyermeket a saját fejlődési ütemének megfelelően fejlesztünk. Tudatosan közvetítjük a gyermekek felé a feltétel nélküli szeretetet. Olyannak szeretjük őket amilyenek, annyi szeretetet adunk, amennyit éppen kívánnak, és oly módon adjuk, ahogy az számukra a legjobb. 2011-ben az alapító okiratunkban, az intézmény tevékenységei közé került a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása. Ezen belül is, a különleges bánásmódot igénylő, ( de nem sajátos nevelési igényű), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján, akik életkorukhoz viszonyítottan jelentősen

alulteljesítenek,

társas

kapcsolati

problémákkal,

tanulási,

magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciát mutat. Különleges bánásmódot igénylő, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése.

Ennek ismeretében még tudatosabban törekszünk a fent megfogalmazottak megvalósítására.

11

Gyermekkép, óvodakép ”… Gyermekekkel foglalkozni ez bizonnyal a leghálásabb munka, mi osztályrészünköl juthat, és a saját tökéletesbülésünket is ez mozdíthatja leginkább elő…” Brunszvik Teréz (Napló 1846.)

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Hisszük és valljuk, hogy a két nevelési színtér, azaz a család és az óvoda csak együttesen tudja biztosítani a gyermekek számára a legoptimálisabb feltételeket, lehetőségeket a harmonikus fejlődéshez. Az ember mással nem helyettesíthető (individum) szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Az

óvodában

miközben

teljesíti

funkcióit

(óvó-védő,

szociális,

nevelő,

személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba ( a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Alapelvként fogadjuk el, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek semmiféle módon, formában nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben. A gyermek, fejlődő személyiség, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek

12

meghatározó szerepe van. Ezért tudomásul kell venni, és szem előtt kell tartani ennek fontosságát. Nevelésünk

során

alkalmazott

pedagógiai

intézkedéseinket

a

gyermekek

személyiségéhez igazítjuk. Érvényesülnek innovatív pedagógiai törekvéseink, módszertani szabadságunk, olyan formában, hogy azok megvalósulása a gyermekek érdekeit szolgálja. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere – a megfelelő tárgyi környezet meglétével együtt – elősegíti a környezettudatos magatartás mihamarabbi kialakulását az óvodásokban. Gyermekközpontú nevelésünkből adódóan a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk úgy, hogy biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglevő hátrányai csökkenjenek. Kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, a nemi szerepek határainak tágítása, a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett. Feladatunk a tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete. Az érzelmi biztonság megteremtése, a derűs, kiegyensúlyozott és szeretetteljes légkör biztosítja a testi, szociális, és értelmi képességek fejlődését az életkori sajátosságoknak megfelelően. Gondoskodunk a változatos tevékenységek soráról, különös tekintettel a játékra, mely semmivel nem helyettesíthető. Lényeges az egyéni bánásmód elvének megvalósulása, azaz mindenkit a saját fejlődési ütemének megfelelően fejlesztünk és juttatunk el egy magasabb érettségi szintre. A befogadó környezet kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikultúrális és interkultúrális szemléletmód és nevelési gyakorlat. A befogadó, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetünkben felnövő

13

gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. A nemzetiséghez tartozó gyermekek esetében támogatjuk önazonosságuk megőrzését. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek egyházi jogi személy által szervezett hitoktatásban vegyenek részt.

Jövőkép Programunkban megfogalmazottak szerint az óvodánkban nevelkedő gyermekek a három, illetve négyéves éves játékba integrált egyéni fejlesztés eredményeként, saját fejlődésüknek megfelelően nyitottá, befogadóvá válnak a természeti és társadalmi környezetből feléjük áramló információkra. Képesek lesznek azokat feldolgozni, raktározni, napi életükbe beépíteni. Alkalmassá válnak az aktív önálló gondolkodásra, problémamegoldásra, tudnak majd dönteni, fel tudják vállalni tettük, cselekedetük pozitív vagy negatív vetületei. Az óvodáskor végére gyermekeink a különbözőségekkel természetes módon együtt tudnak élni, koruknak megfelelő mértékben empatikusak, szolidárisak. Képessé válnak csoportos tevékenységek végzésére, könnyen beilleszkednek kisebb nagyobb közösségekbe. Megtanulnak utasítást elfogadni, és utasítást adni. El tudják viselni a kudarcot, és fel tudják újra venni a sikerért a „küzdelmet”. Tudnak szeretetet adni és kapni. Megértők és toleránsak társaikkal szemben. A nevelés komplex feladatainak megvalósítása érdekében óvodai nevelésünk teljes folyamatát áthatja az anyanyelvi nevelés, nevelőmunkánkban kiemelt jelentősége van, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is a tartalmát képezi.

14

Az óvoda nevelési céljai ” A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyerekként lát, az segíti egész életében, hogy a jó felé orientálódjék…” Brunszvik Teréz (Napló 1846.) A nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú,harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A nevelés gyermekközpontú. A gyermek nyitott és befogadó a pedagógiai hatásokra, az őt körülvevő környezetére. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze. A gyermekeket semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A sokszínű óvodai tevékenységekben a gyermek önmagát kipróbálva, megvalósítva, a társakkal együtt fedezi fel a világot. Hogy hogyan, milyen eredménnyel, az a pedagóguson múlik, aki tudatos, tervszerű ráhatásával, és a feltételek megteremtésével segíti a gyermekek képességeinek alakulását, aki felfedezve az adottságokat lehetővé teszi a tehetség kibontakoztatását. Törekszünk az esélyegyenlőség megteremtésére, azáltal, hogy a különbözőség elfogadására, a toleranciára neveljük gyermekeinket, életkoruktól függő mélységben, valamint azzal, hogy mindenkinek biztosítjuk az egyenletes fejlődés lehetőségét. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségüket is törekszünk biztosítani. Megteremtjük a migráns gyermekek részére, az önazonosságuk megőrzését, az integráció lehetőségét biztosító feltételrendszert.

15

Célunk a gyermekek testben és lélekben egészségessé nevelése, akik nyitottak a külvilág felé, érdeklődőek minden iránt. Fontos számunkra az egészséges életmódra nevelés, valamint az, hogy megismertessük a gyermekekkel a körülöttük lévő világot. Lényegesnek tartjuk a gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítását, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerését, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására való nevelést. Célunk a környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. Fontos a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel. Lássák meg a természetben és az emberi környezetben a szépet és a jót, szeressék meg környezetüket és óvják azt, valamint ismerjék és szeressék anyanyelvüket. Céljainkról, feladatainkról folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a különböző kommunikációs csatornákon keresztül. Véleményükről, igényeikről folyamatosan felmérést készítünk (partneri igényfelmérés, elégedettségmérés). Ennek eredményeit összegezve beépítjük éves munkatervünkbe az általuk megfogalmazott és a nevelési céljainknak megfelelő igényeket. Célunk a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése.

2011-ben az alapító okiratunk módosítása szerint, az intézmény tevékenységei közé került a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása. Ezen belül is, a különleges bánásmódot igénylő ( de nem sajátos nevelési igényű), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált óvodai

16

nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján, akik életkorukhoz viszonyítottan jelentősen

alulteljesítenek,

társas

kapcsolati

problémákkal,

tanulási,

magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciát mutat. Különleges bánásmódot igénylő, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése.( részletesen a…. oldalon)

Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása ”…Az egészség az ember legdrágább kincse…” dr. Róna Borbála

Az egészséges életmódra nevelés és az egészséges életvitel igényének kialakítása a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés elsődleges feladata a gyermekek testi – lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus személyiség fejlődése érdekében. A nyugodt kiegyensúlyozott életritmus kialakítása nagyon fontos az egészséges életmódra nevelés szempontjából. A hetirend és a napirend rugalmas, de egyben következetes betartása nyugodt, kiegyensúlyozott biztonságot nyújt a gyermekeknek. Lényeges, hogy olyan bioritmust alakítsunk ki a gyermekek számára, amely az egészséges fejlődésüket segíti a mozgás, pihenés, tevékenységek helyes ritmusában.

17

Biztosítjuk gyermekeink számára az egészséges és biztonságos környezetet. Olyan feltételrendszert teremtünk, ahol az egészséges életvitelhez szükséges képességek, jártasságok, készségek megfelelően tudnak fejlődni. Mivel óvodánk tágas nagy udvarral rendelkezik, fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink minél többet tartózkodjanak a szabadban. A mozgásos tevékenységeket, a fejlesztés irányától függően kora tavasztól késő őszig az udvaron tartjuk. A nyári időszakban, ha az idő engedi, az udvaron reggelizünk, valamint asztali játékot is biztosítunk a gyermekek számára (rajzolás, LEGO, társasjáték, stb.) Az egészséges élet csak egészséges környezetben lehetséges. Pontosan ezért tartjuk kiemelten fontosnak a környezetvédelmi, környezet megóvási feladatainkat. Az óvodába lépés első pillanatától arra neveljük – elsődlegesen példaadással – gyermekeinket, hogy környezetükre legyenek igényesek. Vigyázzanak az őket körülvevő tárgyi és természeti környezetre. Ebbe a folyamatba törekszünk a szülőket is bevonni. Már ebben az életkorban megkezdjük a környezettudatos magatartás megalapozását. Az egészséges életmód kialakítását jelentősen befolyásolja a családok eltérő szokásrendje és életmód felfogása. Tiszteletben kell tartani a családok étkezési szokásait, eltérő kultúráját. A mi feladatunk az óvodai élet és a családi élet szokásait közelíteni egymáshoz. A családdal együttműködve kell a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő egészséges életmód, testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásait kialakítani. Nagy jelentősége van az óvodapedagógus, a dajka és a gyermek közötti jó hangulat, oldott, barátságos légkör megteremtésének. Az egészséges, biztonságos és tiszta környezet biztosításával és a gyermekek szabad levegőn való mozgásos játéktevékenységével az óvodapedagógus fejleszti a gyermekek mozgását. Minden lehetőséget ki kell használni, hogy a gyermekek ellenálló képessége növekedjék.

18

Figyelemmel kísérjük a gyermekek egészségi állapotát, mozgását, és probléma esetén szakemberhez irányítjuk a gyermeket, természetesen a családdal együttműködve. Feladataink:  Arra törekszünk, hogy óvodánk minden gyermek számára érzelmi biztonságot, derűs, szeretetteljes légkört sugározzon. Az óvodapedagógus személyisége elfogadó, segítő legyen, mely feltétele az inkluzív nevelésnek;  A gyermekek testi és lelki egészségének szolgálata érdekében növeljük a szabad játék és az udvari tevékenységek időtartamát;  Megfelelő szakemberek bevonásával a prevenciós, korrekciós testi nevelési feladatok ellátása (gyógytestnevelés);  A különleges gondozást igénylő gyermekek megkülönböztetett fejlesztése;  Biztosítjuk a feltételeket a gyermekek egészséges életviteléhez;  A gyermekek környezete legyen tiszta, rendezett és a különböző tevékenységeknek megfelelő;  Környezetvédelmi, környezet megóvási szokások kialakítása;  A gyermekek mozgásigényét elégítse ki az óvodapedagógus, fejlessze összerendezett, harmonikus mozgásukat, edzettségüket, ami elengedhetetlen feltétele az egészség megőrzésének. Példaadás a felnőtt közösség részéről;  A szabályokhoz kötött mozgásos képességeket fejlesztő játékok során a gyermekek önbecsülésének és önbizalmának fejlesztésére törekszünk;  Tevékenységeink tervezése és szervezése során gondolunk a balesetek és betegségek megelőzésére, direkt és indirekt módszerek alkalmazásával.

Fejlődés várható eredménye az óvodás évek végére:  Kialakulnak az egészséges életvitelhez szükséges készségek, jártasságok, szokások az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően;  Igényesség alakul ki a környezet tisztaságára;  Belső késztetéssé válik a kultúrált étkezés;  Ügyelnek ruhájuk esztétikus voltára;

19

 Lehetőségekhez képest erősödik a család és az óvoda szokásainak egymáshoz való közelítése;  Belső igénnyé válik a kultúrált szokások alkalmazása;  A különleges gondozást igénylő – sajátos nevelési igényű – gyermekek is képességükhöz mérten elsajátítják a fenti eredményeket.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ”… Az emberben az érzelmek hamarabb fejlődnek, mint az értelem, tehát előbb szeretünk, mint gondolkodunk. Amilyenek azok az emberek, akiket szeretek és becsülök, amire ők tanítanak, az leszek én, azt fogom hinni…” Brunszvik Teréz (Napló 1846.) Az óvodáskorú gyermekeknél nagy jelentősége van az érzelmeknek, amelyek kihatnak magatartásukra, viselkedésükre. Fontos, hogy olyan derűs, biztonságot nyújtó környezetet biztosítsunk számukra, amelyben kiegyensúlyozott, érzelmekben gazdag egyéniségekké tudnak fejlődni. Az óvodáskorú gyermekek magatartását érzelmeik vezérlik, és ha az érzelmi alapigényeiket kielégítjük, akkor elérhetjük, hogy bizalommal és bátran forduljanak hozzánk. Alapigény a kiegyensúlyozott, derűs légkör, a nevelő és gyermek kapcsolatának pozitív töltöttsége, a feltétel nélküli szeretet közvetítése a gyermekek felé az óvoda minden dolgozójától. A gyermek fejlődő személyiség. Minden gyermeknek más és más testi és lelki szükségletei vannak. Ebben a fejlődésben nagyon nagy szerepe van a környezeti és a társadalmi ráhatásoknak. Ebben az életkorban a gyermek számára két szocializációs szintér van: a család és az óvoda.

20

Az érzelmek alakulásában meghatározó szerepe van a családnak, amelyben elsősorban a szülő szerepe jelentős. Az óvodában az óvodapedagógus tudatosan segíti a gyermekek szociális érzékenységének

fejlődését,

én-tudatának

alakulását.

Olyan

feltételrendszert

biztosítunk, ahol teret kap a gyermekek önkifejező, önérvényesítő törekvése. A gyermekek nyitottságára építve igyekszünk egy olyan légkört kialakítani, mely lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni az emberi és a természeti környezetben a szépre, a jóra. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört alakítunk ki, melyben a gyermekeknek pozitív élményben van részük. Olyan környezetet biztosítunk, ahol a gyermekeknek lehetőségük van társas szükségleteiket kielégíteni, valamint biztosított a differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód. Nagy szerepe van az érzelmek alakulásában a közös élményszerzésnek, közös tevékenységnek, mert így kialakulnak olyan erkölcsi tulajdonságok, mint együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, segítőkészség. Fejlődik és erősödik önfegyelmük, kitartásuk, önállóságuk, akaratuk. Olyan magatartásmódok kialakítására kell nagyobb hangsúlyt fektetni, mely a gyermeket képessé teszi a másokkal való együttműködésre. Elengedhetetlen fejleszteni a gyermekekben a másokra való odafigyelés képességét, a különbözőség elfogadásának szándékát, az empátiakészséget, a segítő magatartást, a tolerancia szint növelését, a cselekvéskontrollálási képességet. Fontos, hogy az óvoda minden dolgozójának magatartása, kommunikációja, viselkedése a gyermek számára modell értékkel bírjon, és hiteles legyen. Minden felnőtt (nevelő, nevelőmunkát segítő dolgozó, egyéb technikai személyzet) közvetítse a gyermekek felé az elfogadó szemléletet.

21

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen fontos az óvoda együttműködése a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A bennünket körülvevő természeti és mesterségesen létrehozott szépre és jóra való rácsodálkozás megérzésének öröme gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, növeli szűkebb környezetükben az otthonosság érzését, ezen keresztül a lakóhelyükhöz, szülőföldjükhöz való kötődést. Feladataink:  Az

erkölcsi

normarendszer

megalapozása,

szociális

kompetenciák

gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer biztosítása;  Szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét;  Biztosítsa az óvodapedagógus a gyermekek számára az óvodába lépéskor a kedvező érzelmi hatásokat (szerető fogadtatás, nyitottság a problémákra, stb.);  Teremtsen nyugodt, biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkört az óvónő. Adjon lehetőséget a társas szükségletek kielégítésére;  Fejlessze a szeretet, a kötődés, a mások iránti tisztelet, megbecsülés képességét;  Ápolja az óvónő a csoport hagyományait, teremtsen újakat, és biztosítsa a közös élményszerzés lehetőségét;  Kísérje figyelemmel a gyermekek társas kapcsolatait, neveljen a toleranciára;  Figyeljen fel az óvodapedagógus az érzelmi zavarokra, és azokat szakember bevonásával orvosolja;  A valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, illetve a kiemelkedő képességű gyermekek sajátos ellátása, szükség szerint megfelelő szakember bevonásával;  A nevelési módszerek differenciált, szakszerű alkalmazása;  A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvónő és az óvoda egyéb dolgozójának – különösen a gondozási tevékenységben közvetlenül résztvevő dajkának – kommunikációja, bánásmódja, viselkedése.

22

 Az óvónő, dajka példája fejlessze a gyermekek viselkedési kultúráját.

(Bátorítás, türelem, bizalom, siker–kudarc kezelése, konfliktus kezelése, kompromisszumok keresése.) ;  Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a másság felé fordulás mindenki számára természetessé válik;  Különös gondot kell fordítani arra, hogy az SNI gyermekek is megtalálják az önkifejezés módját.

Fejlődés várható eredménye az óvodás évek végére:  Kialakul az egymás iránti tolerancia képessége;  Mélyülnek azok az erkölcsi tulajdonságok, melyek képessé teszik a gyermeket a közösségbe való beilleszkedésre;  Képesek lesznek közösen kitűzött cél elérése érdekében az együttműködésre;  Megtanulják egyéni érdekeiket a csoport érdekeinek alárendelni;  Képesek

lesznek

szituációtól

függően

elfogadni

az

alá-,

fölé-

és

mellérendeltségi viszonyt, helyzetet. Tudnak örülni a közös sikernek;  Erősödik érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességük;  A megfelelő környezeti hatásokra kialakul belső elégedettségük, pozitív énképük;  Képesek lesznek a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására;  Elsajátítják a kulturált, egymás iránt toleranciát mutató magatartást és a kommunikációt.

23

Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

…” Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük…” Kodály Zoltán Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó, folyamatos feladatunk. A beszélő környezet megteremtésével, helyes mintaadással, szabálykövetéssel az óvodai életünk egészében folyamatosan jelen van. Nagyon fontos az anyanyelv ápolása, szeretete, megbecsülése és fejlesztése az óvodás korban. A kommunikációs képességek kialakulásának legfontosabb eleme az anyanyelv. A gyermekek környezettel való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának a legfőbb eszköze a beszéd. A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban van, így a beszéd fejlesztése során a gyermekek gondolkodását is fejlesztjük. Tapasztalatunk, hogy ha a gyermek beszédkészsége gyenge, kevés a szókincse, akkor a különböző tevékenységekben is gyengébben teljesít. A tevékenységekben és élményekben gazdag óvodai légkör fejleszti a gyermek anyanyelvi kultúráját. Az óvodában fokozza a beszédaktivitást a társas kapcsolatok kialakulása, és a változatos kommunikációs helyzetek. Meghatározó az otthoni környezet, ezért nagyon lényeges, hogy ismerjük a családot és annak beszédkultúráját. Ezek ismeretében kell fejlesztenünk a gyermekek beszédkészségét.

24

A

többszintű

kommunikáció

kialakulásának

elengedhetetlen

feltétele

az

óvodapedagógus és a gyermekek közötti szeretetteljes, nyugodt légkör kialakítása. A biztonságot nyújtó, derűs légkörben a gyermekek megnyílnak, és beszélni kezdenek. Meghatározó szerepe van az óvodának a beszédkészség fejlesztésében. A gyermekek beszédkedvének fenntartása, nagyon fontos a fejlesztés szempontjából. A gyermekek kérdéseire mindig választ kell adni, számukra érthető módon. Fontos az óvodapedagógus mintaadó beszéde. Az óvodapedagógusnak fel kell figyelni a beszédhibás gyermekekre, és azokra, akik beszédgátlással, beszéd elmaradással küzdenek. Törekedni kell arra, hogy ezek a gyermekek az indirekt hangfejlesztésen és a játékos hallásfejlesztésen kívül a megfelelő szakemberhez jussanak. Intézményünk abban a szerencsés helyzetben van, hogy 2003. szeptemberétől a logopédus a foglalkozásait az óvodában tartja. Így nyomon tudjuk követni a gyermek fejlődését, s biztosított a gyermek részvétele a logopédiai foglalkozásokon. A gyermeki személyiség fejlesztése a nevelési folyamatban valósul meg. A gyermekek fejlődése, érése és a tudatos fejlesztés egymást kiegészítve érvényesülnek. A gyermek fejlődésére hatással van az óvodapedagógus tudatos, fejlesztése. Meghatározó tényező a természeti és társadalmi környezet, a csoport fejlettsége, összetétele, valamint szülői igények. Az óvodapedagógus és a gyermekek együttműködése akkor jó, ha a nevelő épít a gyermekek ötleteire, javaslataira, elképzeléseire. Az óvodának a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára kell építeni. Gondoskodni kell arról, hogy a gyermekek változatos tevékenységekben vegyenek részt, mert így szereznek tapasztalatot a természeti és társadalmi környezetükről.

25

Fontos a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása másrészt az értelmi képességek (emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Az értelmi képességeket fejlesztő játékok, amelyek az emlékezet, figyelem, rész és egész viszonya, irányok, megfigyelő képesség fejlesztését szolgálják, nagy szerepet kapnak. Ide tartoznak például az összerakók, memória játékok, párkeresők, problémamegoldó, fogalmi gondolkodást fejlesztő játékok és a verbális fejlesztést szolgáló játékok, drámajáték elemei. Feladataink:  Biztosítson az óvodapedagógus a beszédre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs légkört;  Az óvodapedagógus adjon teret és lehetőséget arra, hogy a gyermekek nyíltan, kötetlenül beszélhessenek arról, ami őket érdekli, foglalkoztatja;  Nevelje arra a gyermekeket, hogy másokat is meg kell hallgatni;  A gyermekek kérdéseire mindig válaszoljon az óvodapedagógus;  Az óvodapedagógus fordítson nagyobb figyelmet a gátlásos, nehezen megnyíló gyermekekre, és próbálja feloldani a gátlásokat a szeretet és elfogadás segítségével;  Folyamatosan bővítse a gyermekek aktív és passzív szókincsét;  Fektessen nagy hangsúlyt az indirekt hangfejlesztésre és a játékos hallásfejlesztésre;  Az óvodapedagógus alkalmazza a nyelvi és verbális képességfejlesztő játékokat, amelyek elősegítik a gyermek anyanyelvi fejlesztését;

26

 Az óvodapedagógus nyújtson lehetőséget arra, hogy a gyermekek minél több ismeretet szerezzenek a természeti és társadalmi környezetükről;  Adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek elmondhassák véleményüket, és kérdéseikre kapjanak megfelelő választ;  A verbális kommunikáció mellett nagy hangsúlyt szükséges fektetni a nonverbális kommunikációra;  A nyelvi kifejezőképesség és a kommunikációs képességek fejlesztésének érdekében be kell építeni a mindennapokba a különböző anyanyelvi játékokat és a drámajátékot;  A beszédhibák korrigálása logopédus szakember kompetenciája;  Biztosítsa

az

óvodapedagógus

a

gyermekek

számára

a

változatos

tevékenységeket, az értelmi képességeket fejlesztő játékokat;  A gyermekek kerüljenek minél közvetlenebb kapcsolatba környezetükkel;  A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában;  A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése;  A hallás, fonémahallás, beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése;  Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása;  Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése;  A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség-, képességfejlesztés megvalósítása;  Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.

27

Fejlődés várható eredménye az óvodás évek végére:  Ismerik a gyermekek a szavak jelentését, és megfelelően használják azokat;  Megszeretik a gyermekek az anyanyelvüket, és a nyelvi szabályok szerint használják azt. A nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően alkotnak mondatokat;  Tudnak használni és alkalmazni egyszerű és összetett mondatokat;  Bővül az életkornak megfelelően aktív és passzív szókészletük;  Feltett kérdéseik váltakozva zárt, nyitott oknyomozó jellegűek;  Érdeklődéssel vesznek részt a gyermekek a különböző tevékenységekben;  A játékos tevékenységekben való részvétel alatt képesek folyamatosan egymással és a felnőttel kommunikációt folytatni;  Képesek segítséggel saját tevékenységeiket ellenőrizni, tévedéseiket kijavítani;  Fejlődik kognitív (emlékezet, gondolkodás, problémamegoldás, figyelem, képzelet) és perceptuális képességük (érzékelés, észlelés);  Törekednek a helyes önértékelésre;  Képessé válnak hosszabb, rövidebb ideig a tartós figyelemre;  Ráéreznek az együttgondolkodás örömére;  Tanult ismereteiket át tudják ültetni a gyakorlatba;

A

különleges gondozást igénylő – sajátos nevelési igényű – gyermekek is

képességükhöz mérten elsajátítják a fenti eredményeket.

28

Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Óvodánkban 5 csoport működik, amelyekben l0 fő óvodapedagógus dolgozik, kiknek munkáját, 1 fő pedagógiai asszisztens, 5 fő szakképzett dajka segíti. Az intézményt óvodavezető irányítja, 1 fő óvodatitkár, 1 fő takarító, és 1 fő fűtő-kertész segíti még a nevelők munkáját. Az óvodapedagógus kulcsszereplője a nevelési folyamatnak, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára, jelenléte a nevelés egész időtartama alatt elengedhetetlen. A nevelők támogató, segítő, bátorító attitűdje modell a gyermekek számára, mely egyben alapfeltétele is a befogadó nevelésnek. A pedagógiai asszisztens és a nevelőmunkát segítő dolgozóink – összhangban a nevelőkkel – napi munkájukkal hozzájárulnak az óvodánkban folyó nevelőmunka eredményességéhez. Az óvodában a kötött munkaidőt a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani. Az óvodapedagógusok alapvető feladatai:  a gyermek ellátása, segítő, támogató attitűddel;  nevelőmunka, melynek alapvető feltétele, hogy minden gyermek a saját fejlődési ütemének megfelelő fejlesztésben részesüljön;  a partnerközpontú működés folyamatos biztosítása annak érdekében, hogy a

két nevelési szintér (család és óvoda) harmonikus volta elősegítse a gyermekek egyenletes fejlődését;  A migráns gyermekeket is nevelő óvónőknek feladatuk lehetőséget teremteni arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

29

A pedagógiai asszisztens feladatai:  az intézményben folyó pedagógiai munka segítése,  a pedagógiai program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása , segíti az óvodapedagógusok munkáját. A dajkák feladatai:  a gyermekek gondozásában aktívan közreműködni;  az óvónők munkáját segíteni és azokat az értékeket, elvárásokat közvetíteni a gyermekek felé, melyeket a nevelők is nap-nap után közvetítenek.

Óvodánk technikai munkatársai közé tartoznak:  Óvodatitkár: feladata minden olyan adminisztratív jellegű munka ellátása, mellyel eseti, vagy rendszeres formában a vezető megbízza. Magatartása ha nem is közvetlenül, de példaként szolgál a gyermekek felé;  Takarító: feladata a higiéniai szabályok betartásával a tisztaság biztosítása az óvodai foglalkoztatókban, valamint a kiszolgáló helyiségekben. Segíteni kialakítani a gyermekekben a tisztaság iránti igényt;  Fűtő-kertész: feladata olyan udvari környezet megteremtése, karbantartása, ahol a gyermekek esztétikus és elsősorban balesetmentes természeti környezetben tudnak játszani. Munkatársainknál alapvető feltétel a megfelelő szakképzettség. Ezt megkívánja a pedagógiai programunk és az erre vonatkozó törvényi szabályozások is. A dajkák a HACCP rendszernek megfelelően végzik munkájukat, valamint rendelkeznek a „minimum élelmezési tanfolyam” elvégzését igazoló bizonyítvánnyal.

30

Csoportszervezési alapelveink: Általában homogén életkorú csoportokat szervezünk, de a jelentkező gyermekek életkora szerint rugalmasan változtatunk ezen, vegyes csoportok indításával. Felvételkor minden esetben előnyt élveznek azok a gyermekek, akik hátrányos helyzetben vannak. Az óvoda működtetése: Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 6-l8 óráig. Reggel 6-7 óráig ügyeletet tartunk, ugyanígy délután l7-l8 óráig összevont csoport van. Az óvoda működéséről házirendünkben adunk tájékoztatást. Házirendünk módosítását szakértő véleményezte és az összhangban áll az SZMSZben, megfogalmazottakkal. A házirend aktualizálása folyamatos.

Tárgyi feltételek Az intézmény rendelkezik azokkal a tárgyi eszközökkel, melyek megléte, elengedhetetlenül szükséges a Pedagógiai programban megfogalmazottak megvalósításához. Az óvodaépület helyiségeinek berendezése segíti a környezetbarát szemléletmód, valamint az egészséges életmód megalapozását. Óvodánk szükséges tárgyi- és egyéb eszközigényeit a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet értelmében ütemeztük és valósítottuk meg. Beszerzéseinknél mindig a testület együttes döntéshozatala a kiinduló alap. Programunk megvalósítása érdekében előtérbe helyeztük a természetes anyagokból készült játékeszközök beszerzését. Ezeket az eszközöket a gyermekek számára hozzáférhető módon, a biztonságukra figyelemmel helyezzük el. Folyamatosan vásárolunk készségfejlesztő, képességfejlesztő

eszközöket,

játékokat

a

korcsoportoknak

megfelelően.

Figyelemmel kísérjük az amortizációt, s azonnal pótoljuk a kieső eszközöket.

31

Az óvodánkban megfelelő munkakörnyezetben végezhetik nevelő, gondozó tevékenységeiket az alkalmazottak, s a szülőkkel való beszélgetésre, szülők fogadására is alkalmas hellyel rendelkezünk. Az óvoda 2750 négyzetméteres kertje ideális a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Az udvar karbantartása folyamatos az intézmény részéről, de néhány felújítási munkálat elvégzése elengedhetetlen. Az udvar kövezetének egy része még mindig korszerűtlen, gumitéglára való lecserélése szükséges. A balesetveszélyes fém mászókák kikerültek az udvarról, helyüket esztétikus fa játékok, asztalok foglalták el, de ezek karbantartása (festés) az intézményi költségvetésből nehezen finanszírozható. Az egészséges életmódra nevelés körülményeit nagymértékben segíti a korszerű tornaterem. A tornaterem felszereltsége jól szolgálja a gyermekek mozgásfejlesztését.

Az óvodai élet megszervezése Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus

feltétlen

jelenlétében

és

közreműködésével.

A

gyermekek

megismerését, fejlődésük nyomon követését a nevelők a csoportnaplóban, és a gyermekdossziéban dokumentálják. Az intézmény teljes nyitva tartása alatt a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. A gyermekeink egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirenden és hetirenden keresztül biztosítjuk a feltételeket. A tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéshez, a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (535 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirendünk igazodik a gyermekek életkorához, egyéni szükségleteihez, a különböző

32

tevékenységekhez, valamint figyelembe vesszük a helyi szokásokat, igényeket is. A rendszerességgel, és ismétlődésekkel igyekszünk, érzelmi biztonságot nyújtani gyermekeink számára. Különös gondot fordítunk az egyes tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására, úgy, hogy a legnagyobb, egész napot átívelő játéklehetőséget biztosítjuk a gyermekeink számára. Óvodai életünkben fontos szerepet tölt be a gondozás. Ebben a folyamatban is lehetőségünk van a gyermekeket nevelni. Segítjük a gyermekeket az önállósodásban, erősítjük a nevelő – gyermek kapcsolatot. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

Napirend 600 – 930-ig Szabad játéktevékenység, testápolási teendők, folyamatos reggeliztetés, 930 – 1045-ig Tevékenységekben megvalósuló tanulás. 1045 – 1215-ig Levegőzés, szabad játék az udvaron. Vetkőzés, előkészület az ebédhez. 1215 – 1300-ig Étkezés, testápolási teendők. 1300 – 1500-ig Pihenés. 1500 – 1800-ig Folyamatos ébredés. Uzsonna, szabad játéktevékenységek.

33

Hetirend A hetirend a gyermek életkorának megfelelő időtartamú tevékenységek összessége. A délelőtti udvari vagy csoportszobai játéktevékenységen belül kerül sor a külső világ tevékeny megismerésére, a mozgásra, a mesére, versre, a rajzolás, mintázásra és az ének-zenére.

A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái Mai világunkban egy nevelői intézmény sem tudja feladatait jól ellátni, ha nem tart megfelelő kapcsolatot a külső és belső partnereivel.

Óvodánk kapcsolatot tart

minden olyan intézménnyel, amellyel a gyermek óvodába lépése előtt, óvodai élete alatt, illetve óvodai élete után találkozik. Óvodánk kapcsolatainak kialakításában, fenntartásában igyekszik a kezdeményező szerepet felvállalni, törekedve a kapcsolat megléte után a nyitottságra. Óvodánk szoros kapcsolat kialakítására törekszik azokkal a bölcsődékkel, ahonnan a legtöbb kiscsoportos gyermekünk érkezik. Hivatalos munkakapcsolatot alakítottunk ki a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Intézettel, a Logopédiai Szakszolgálattal. A közeli általános iskolával szoros kapcsolatunk van, mivel gyermekeink 70-80%- a ebben az iskolában kezdi meg tanulmányait. A kisiskolásaink utókövetése is gördülékenyen valósul meg. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Feladatunk a komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és gyakorlat kidolgozása a helyi szükségletek alapján. A stratégiai terv tartalmazza az óvodában elérhető, a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatásokat (az óvodapedagógusok speciális képzettségeinek kihasználása,

34

a logopédus, pszichológus, gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmények, szociális ágazat bevonása, fogadóóra, szülők bevonása különböző módszerekkel a nevelési folyamatba, projektek közös megvalósítása, saját kedvelt tevékenység bemutatása, stb.). A cselekvési terv egyénre szabottan tartalmazza az egyes családoknak biztosított szolgáltatásokat, helye a gyermek személyi anyagában van a fejlesztési feladatok között. Megbeszélés a szülőkkel a cselekvési terv kialakításakor (fogadó óra). A gyermek fejlettségének és a fejlődés egész családot érintő rizikó faktorainak mérlegelése, az erősségekre építés elve alapján. A szülő gyermek interakció egyéni stílusainak respektálása. A szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében. Hangoztatjuk és valljuk, hogy a család egyedi és pótolhatatlan! A család életét tiszteletben kell tartanunk, abba illetéktelenül nem avatkozhatunk be. Segítjük, kiegészítjük a családi nevelést. Befogadó szemléletünkből adódóan egyenrangú nevelői félként tekintünk a szülőkre, s közösen keressük a gyermekek számára a nevelés terén a legjobbat. Kapcsolatunk az őszinte bizalomra épül. Ügyelünk arra, hogy a kapcsolattartás formái, a kommunikációs csatornák megfelelően

működjenek.

Igyekszünk

megtalálni

a

családokhoz

vezető

kommunikációs csatornákat, s próbáljuk a meglévőket még erősebbé tenni, valamint újakat felkutatni. Kommunikációs csatornák, kapcsolattartás módjai (előnye, hátránya) : Családlátogatás: Minden esetben igény szerint történik, de probléma esetén a nevelő szorgalmazza. A részképesség zavarok azonosítását segítheti a szülőkkel folytatott beszélgetés és a

35

folyamatos együttműködés. Kisgyermekkori sérülések, súlyos magas lázzal járó betegségek okozhatnak kisebb idegrendszeri eltéréseket, amelyek az egyébként egészséges gyermek megfelelését akadályozhatják. Nagy segítséget jelenthet, ha a szülők elmondják, ami zavarja őket gyermekük fejlődésében, illetve amire felhívták már mások a figyelmüket. A tapasztalataink azt mutatják, hogy egyre zaklatottabb világunkban a szülők a kapcsolatfelvétel e formáját nem igazán kedvelik. Sokan úgy vélik, hogy életük „intim” szférájába avatkozunk. Ennek ellenére mi folyamatosan kínáljuk a lehetőséget. Napi beszélgetések a reggeli illetve a délutáni órákban: A szülők rendkívül kedvelik, mivel így folyamatosan naprakész információkat gyűjtenek a kisgyermekről. Az óvónői oldalt tekintve ez részben jó, mert a szülővel közvetlen kontaktus alakul ki, de a csoport érdekeit figyelembe véve nem igazán praktikus. Ha az óvó néni kilép az elkezdett közös tevékenységből, megbomlik a „belső” harmónia, félbeszakad a megkezdett játék, a gyermekcsoport nem kapja meg a pedagógus osztatlan figyelmét. Alkalmas aktuális, néhány szóval közölhető információk átadására, melyek azonnaliságot igényelnek.

Szülői értekezlet: Általában az óvodai életre vonatkozó információkat közvetíti a szülők felé. Általános nevelési célkitűzésekről, megvalósításra váró feladatok soráról szól. A szülők körében kedvelt, mivel átfogó képet kapnak az óvodában történtekről. Funkciójából eredően

némiképp

személytelen.

Évente

minimum

csoportigénytől függően négy alkalommal is tartható.

két

alkalommal,

de

36

Fogadóóra: A pedagógusok és a szülők nyugodt körülmények között tudnak beszélgetni a gyermekkel kapcsolatos nevelési kérdésekről. A szülők általában szeretik, elfogadják a kapcsolattartás e formáját. Kedvelik azért is, mert az a család megszokott életét nem zavarja, mint a családlátogatás. Előnye, hogy az óvónő meg tudja mutatni a szülőnek gyermeke munkáit. Nagycsoportos szülők körében azért kedvelt, mivel az iskola és óvoda közötti átmenetből adódó feszültséget csökkenti. Nagycsoportos szülők minden esetben igénylik a fogadóórát. Az óvodába lépés első percétől kínáljuk minden korcsoportnak. Abban az esetben, ha a nevelők úgy ítélik meg, hogy a családdal együttesen tudják csak sikeresen megoldani a felmerülő problémát, akkor az óvoda kezdeményezi a fogadóórát. Óvoda honlapja: A kapcsolattartás közvetett formája. A szülők a honlapon keresztül folyamatos tájékoztatást kapnak az óvoda életéről. A szülők igen szeretik e kapcsolattartási módot. A honlapot folyamatosan frissítjük.

Kuratóriumi gyűlés: Az óvodának 2002-től működő alapítványa van. Az alapítvány létrehozója szülő. Kuratóriumi gyűlést évente legalább két alkalommal tartunk, illetve szükség szerint többször. Az adó 1%-ból befolyó összeget közös döntés alapján a lehető legoptimálisabban használjuk fel nevelési programunk hatékonyabb megvalósítása érdekében. Az óvodában működő Szülői Szervezet véleménynyilvánítási, egyetértési jogkörrel bír. A Köznevelési törvény értelmében erőteljesebben igyekszünk bevonni a szülők képviselőit a gyermekeket érintő döntésekbe. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy figyelemmel kísérhessék azt, hogy az intézményünkben mennyire, milyen módon valósul meg a gyermeki jogok érvényesülése.

37

Folyamatosan mérjük a kapcsolattartás formáira, tartalmára vonatkozó szülői elégedettséget. Az eredményeket a kapcsolattartási formák kiszélesítésében és mélyítésében felhasználjuk.

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék „A játék a lehetőségek világa. Ha ez kimarad a gyermekek életéből, megfosztjuk őket a lehetőségtől. Aki tud játszani és szeret, az gazdag személyiség lesz.” Ancsel Éva

Az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenységi formája a játék. A játék a nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermek játékában él, fejlődik. A játék a gyermek kiegyensúlyozott érzelmi, értelmi fejlődését és társas kapcsolatainak alakulását segíti elő. Hozzájárul ahhoz, hogy óvodáskorban meginduljon a kreatív gondolkodás, fejlődjön az alkotó képzelet, alakuljon a kapcsolatteremtési és kapcsolatmegtartó készség, képesség.

A játékban alakul a megfigyelő képesség, az alkalmazkodó képesség, az önállóság, a gondolkodás, mások tiszteletben tartása, kezdeményező képesség, tolerancia, empátia-készség, amelyek mind a későbbi társadalmi beilleszkedést segítik elő. Tükröződnek a belső feszültségek, konfliktusok, érzelmek, indulatok, külső hatások, vágyak, élmények, amelyeket a gyermek játékában dolgoz fel. Játékon keresztül a gyermek kiélheti szorongásait, félelmeit, vagy újraélheti kellemes élményeit.

38

A játék nemcsak az öröm forrása, hanem a környezet megismerésének színtere is. A gyermek, játék közben ismerkedik a világgal, tárgyakkal, számtalan tapasztalattal gazdagodik, amely értelmi képességeit is fejleszti. Az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, képszerű szemléletes gondolkodás a játékban fejlődik. A játékon keresztül tudjuk a legtöbb ismeretanyagot eljuttatni a gyermek felé, és a játék során kapjuk a legtöbb információt a gyermekek érzelmi életéről, értelmi képességeiről. A játékot, ezt a komplex tevékenységi formát az óvodapedagógusnak tudatosan fel is kell használnia a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő differenciált fejlesztésében. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az

élményszerű,

elmélyült

gyermeki

játék

kibontakoztatását.

Mindezt

az

óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióval éri el. A gyermek mozgását is fejleszti a játék. A játék során ügyesednek. Eljutnak a nagymozgástól a finommozgásig, fejlődik kézügyességük, amely a zökkenőmentes iskolakezdéshez elengedhetetlenül szükséges. Fejlődik a gyermek viselkedése, magatartása, ízlése, társas kapcsolata, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. Ezeket utánzással, mintakövetéssel sajátítja el, ezért nagyon fontos az utánozható, pozitív példa. A játékban fokozódik a gyermekek beszédkedve, amely a nyelvi kommunikációs készség fejlődését segíti elő.

39

A játék lehet spontán, vagy irányított tevékenység, de fontos, hogy érjék a gyermeket olyan ingerek, hangulatok, legyen olyan élményben részük, aminek alapján a játéktevékenység kialakul. Az első valódi játszótársa a gyermeknek otthon, és az óvodában a felnőtt. Mindkét nevelési szintér egy utánozható mintát közvetít a gyermek felé, és amikor már kialakult a játék folyamata, a felnőtt már csak egy játszótárs marad. A gyermekek közötti játékkapcsolat kialakulását, folytatását, elmélyülését az óvónőnek kell biztosítani. A jó játék feltételrendszerének biztosítása elsődleges feladata a nevelőnek. A gyermeknek elsősorban időre és nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy a játékára összpontosítsa figyelmét, de lényeges az is, hogy lehetőséget, bátorítást nyújtsunk neki, hogy a maga módján fogjon hozzá. Folyamatosan, a nap egészében biztosítania kell a helyet, az eszközt, a megfelelő légkört, megfelelő érzelmi töltést, élményszerzési lehetőségeket, és a leghosszabb egybefüggő időt a játékra, ami legalább 7-9 óra legyen. A játék kiemelt jelentőségű a napirendben, és a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Feladataink:  Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét – pedagógiai optimizmus;  A nevelő legyen potenciális partner, akit érdekel, amit a gyermekek játszanak, tesznek, csak a szükséges esetekben avatkozik be, például a veszélyessé váló agresszív játékba;  A szabad játék- és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása;  A játékelképzelések megbeszélésének inspirálása. Reflektív szemlélet: a gyermekek

játékkal

kapcsolatos

jelzéseinek

szinkronizálása,

gyermekek

játékhoz

szükséges

döntéseinek

előkészítése.

A

majd

a

nyíltan

40

megfogalmazott gyermeki kérések, kérdések mellett az üzenetek dekódolása segíti a játékelképzelések kibontakozását;  A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel (pl. társas kapcsolatok formálása, az együttműködés fejlesztése, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel, önértékeléssel,

önérvényesítés,

önbizalom

formálásával

kapcsolatos

feladatok).  Különböző jellegű játéktevékenységek más és más helyet igényelnek, ezért ki kell alakítani az állandó és az ideiglenes játszósarkokat. Biztosítani kell a zavartalan elmélyülést a játékban;  A

kellő

játékidő

biztosítása,

melyhez

a

jól

kialakított

napirend

elengedhetetlenül szükséges. A gyermek szükségleteit kielégítve az egész nap a játék jegyében telik;  Az óvodapedagógus nem korlátozhatja a gyermekek önállóságát, és mindig a gyermek igényeihez kell igazodnia. Fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése;  Az óvodapedagógus szervezzen minél több közös élményen alapuló közös tevékenységet;  Legyen lehetőségük arra, hogy kijátszhassák frusztrált élményeiket. A szerepek kiválasztásánál nagy gondot kell fordítani a kommunikációs problémák elkerülésére;  Feladatunk, hogy gyermekeink minél többet és jókat játszanak óvodánkban, mert a jókat és jól játszó gyermekekből nyitott, érdeklődő iskolás, majdan alkotó, tevékeny ember lesz;  Mintaértékű kommunikáció, az éppen aktuálisan csoportra és egyénre szabottan formálandó szokások, normák hangsúlyozásával, a szerepjátékba való bekapcsolódáskor az adott játszócsoportra hangolódó szerepformálás);

41

 Pozitív visszajelzések (játék közben elsősorban metakommunikációval jelezhető a látom, értem, fontos nekem, örülök, hogy jól érzitek magatokat, játékokkal való bánásmódra, rendrakásra vonatkozóan szóbeli értékelés is elhangozhat);  A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális - interkulturális szemlélettel;  Intervenciós gyakorlat megvalósítása, ezen belül szoros együttműködés az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülőkkel;  A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyermekekkel és szülőkkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése, (épületen belüli és udvari játék folyamatosan fejlesztett szabályai – ezekre utaló jelzések) különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire;  A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemeit a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök biztosítása.

Fejlődés várható eredménye az óvodás évek végére:  Tudnak a gyermekek bekapcsolódni közös játékba;  Kialakul kezdeményezőkészségük;  Pozitív szerep mellett képessé válnak negatív szerep felvállalására;  Tudnak

szabályjátékot

megtanulni,

képesek

a

szabályok

betartására,

betartatására;  Megtanulnak veszíteni, tudnak örülni más győzelmének, sikerének;  Tudják elfogadni társaik ötleteit, legyenek képesek erőszakosság nélkül saját ötleteiket elfogadtatni;

42

 Egyéni ötleteiket beépítik játékukba;  Tudnak elmélyülten játszani egyedül és csoportosan egyaránt;  Közös játékból senkit sem rekesztenek ki.

Munka jellegű tevékenység A személyiségfejlesztés egyik fontos eszközének tartjuk a játékkal és a cselekvő tanulással sok azonosságot mutató munka jellegű tevékenységet. A munka az óvodáskor végéig megőrzi játékos jellegét. A gyermekek a munkát éppúgy, mint a játékot, örömmel és önként végzik. Ebből adódóan a gyermekek szívesen azonosulnak a munka céljaival. A munkajellegű tevékenységek számos lehetőséget rejtenek magukba a környezet megismerésére, a munkavégzéshez fontos attitűdök, képességek, készségek tulajdonságok alakítására (pl. kitartás, felelősség, céltudatosság, önállóság, stb.). A munkajellegű feladatok erősítik a közösségi kapcsolatokat, egyben saját és mások elismerésére nevelés egyik fontos formáját jelentik. A gyermekek mindennapi munkálkodásuk közben megismerkednek környezetükkel. Az őket körülvevő tárgyi világról egyre pontosabb információkhoz jutnak. Megtanulják a munkaeszközök célszerű használatát. El tudnak igazodni környezetük térbeli viszonyai között. Mozgásos, tapintásos, vizuális információkat szereznek a világról. Ahogy a munkavégzés egyre önállóbbá válik, formájában, tartalmában fokozatosan változik. Az irányító és szervező funkciót egyre inkább átveszi a tevékenységre épülő szóbeli

közlés.

A

tárgyak,

térbeli

viszonyok,

cselekvések

megnevezése

szükségszerűvé válik, ezzel gyarapodik a gyermekek ilyen irányú szókincse. Eközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, közösségi kapcsolata.

43

Munkavégzés közben egyre gyakorlottabb és pontosabb lesz a gyermekek munkája. Az

eszközök

munkaszervezés

célszerű

használatán

alapjai.

Fejlődik

kívül

kialakulnak

kitartásuk,

a

önállóságuk,

munkavégzés,

a

felelősségérzetük,

céltudatosságuk és önértékelésük. A játék és a munka összefonódása mindkét tevékenységet színesíti, gazdagítja. Az egyéni indítékok kezdetben öncélúak, amelyek később fokozatosan alakulnak át a közösségért végzett munkává. Az óvodapedagógusnak figyelembe kell venni a gyermekek egyéni fejlettségét, képességeit, amikor feladatot ad. Lényeges az egyéni differenciálás elvének megvalósulása. Az egyes munkafajtákat fokozatosan kell bevezetni, a munkafogásokat egyenként be kell mutatni, gyakoroltatni, mennyiségét fokozatosan növelni. Fontos, hogy a munka rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, és ez beépüljön a gyermekek mindennapjaiba. A gyermekek munka jellegű tevékenységei: A legjellemzőbb munkafajta az önkiszolgálás, amely az egész óvodáskort végig kíséri. Igen korán el kell kezdeni a gyermekek önállóságra nevelését, saját szükségleteik maguk által való kielégítését (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása). A naposság már a közösségért végzett munka, amely a gyermek részéről feladattudatot feltételez, és a figyelem összpontosítását igényeli. A naposi munka feladatai fokozatosan bővülnek az étkezéssel kapcsolatos tennivalókkal, a terem-rendezéssel, stb. A munka elosztásával a naposok képesek lesznek együttműködni társukkal, ezzel megtanulják a segítségnyújtást is. Az alkalomszerű munkák önként vállalt, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, vagy az óvodapedagógusnak és más felnőttnek végzett alkalmi munkák. Az alkalomszerű munkák egy része időről időre ismételhető, tehát tervezhető, a másik része viszont esetleges.

44

A feladatok a szükségletekből, a munka jellegétől, és a körülményektől függenek. Alkalomszerű munkák:  környezet rendjének biztosítása;  kerti munkálatokba való bekapcsolódás;  segítés az óvodapedagógusnak;  segítés egymásnak és a kisebbeknek;  ajándékkészítés;  üzenet közvetítés. Nagyon fontos a gyermekek közötti együttműködés megszervezése és a munkamegosztás. A munkafolyamatok elvégzése során számos lehetőség nyílik a kommunikációra. Ezt a lehetőséget a nevelőnek tudatosan fel kell használni az anyanyelvi nevelésben. Az óvodapedagógus alkalmilag olyan feladatokat is adjon a gyermekeknek, amelyek gyűjtőmunkát, otthoni előkészületet igényelnek. Ezzel a családokat is be tudja vonni a közös munkába. A növény- és kisállat gondozás feltételeinek megteremtésével a gyermekek átélik és megfigyelik a létrejövő változásokat, amelyek közreműködésükkel történnek. A csoportszobákban és a kertben az évszakoknak megfelelő végezhető munkák:  csíráztatás, ültetés, rügyeztetés;  veteményeskert, virágoskert gondozása (jó lehetőség a megfigyelésre, ítéletalkotásra);  falevél gereblyézése, gyűjtése;  hó eltakarítása;  élősarok gondozása;  a kisállattartás csak abban az esetben kivitelezhető, ha a feltételek biztosíthatók, nem okoznak fertőzést, nincs allergiás gyermek a csoportban;

45

 a gyermekek folyamatosan részt vesznek a kisállatok, és növények gondozásában, így az élő természetről sok tapasztalatot szereznek. Feladataink:  Az óvodapedagógus teremtse meg a lehetőséget, hogy a gyermekek önállóan és örömmel végezhessenek munkajellegű tevékenységeket;  A kellemes légkörben, békés hangulatban önállóan tevékenykedhessenek, de bármikor segítséget tudjanak kérni egymástól, vagy a felnőttől;  A munkafajtákat fokozatosan vezesse be az óvodapedagógus;  Biztosítani kell a megfelelő munkaeszközöket (célszerűség, megfelelő méret, anyag, stb.). Lényeges, hogy a gyermek a fejlettségi szintjének megfelelő eszközöket kapjon. Fontos feladat az eszközök biztonságos használatának a megtanítása;  A munka elvégzésére elegendő időt, és megfelelő helyet kell biztosítani (az adott feladat kényelmesen, másokat nem akadályozva elvégezhető legyen);  Biztosítani kell a munka folyamatosságát és önállóságát;  Az óvodapedagógus feladata a naposok között a munkát kiosztani, segíteni őket a célszerű együttműködésben. Meg kell tanítani a gyermekeket az egyes munkafolyamatokra, azok részmozzanataival együtt;  Az óvodapedagógus feladata, hogy az egyes megbízásokba a passzívabb gyermekeket is bevonja, hogy az eredményes munka sikeréhez juttassa őket;  Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek

tudatosításával

az

elvégzett

feladat

jelentőségének

megláttatása, elismerése, megóvása;  A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

46

Fejlődés várható eredménye az óvodás évek végére:  Önként vállalnak feladatot és törekednek az önállóságra;  Megtanulják az eszközök balesetmentes használatát;  Megbízatásokat képesek pontosan teljesíteni;  A gyermekek a rendszeresen visszatérő feladataikat képesek számon tartani;  Igénnyé válik a felfedezett kisebb hibák kijavítása;  Saját és társaik munkáját meg tudják becsülni.

Tevékenységekben megvalósuló tanulás ”…Az óvodában a tanulásnak egyszerűbbnek, gyermekibbnek s egyszersmind nemesültebbnek kell lennie…” Brunszvik Teréz (Napló 1846.)

A játék és a tanulás nagyon szorosan összekapcsolódik. Az óvodában a tanulás folyamatos, de tágabb értelmezésű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül vizsgáljuk. Részben utánzásos, spontán tevékenység, mely nemcsak az ismeretszerzésre szűkül le, hanem az óvodai életben a nap folyamán természetes és szimulált környezetben, vagy ismeretszerző sétákon, az óvodapedagógus által kínált tevékenységekben valósul meg. A nevelési folyamat valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy a gyermek tanuljon, ismereteket szerezzen. A játékidőn belül alkalmazott célzott játékok segítik a tanulási folyamatokat. Ilyenek a mozgásfejlesztő játékok, amit a szobában, és az udvaron is végezhetünk, vagy az értelmi képességeket fejlesztő játékok. Célunk, hogy a gyermekek olyan használható információkat kapjanak, amelyek minden érzékszervüket megmozgatják. Legyen sokoldalú a cselekedtetés, a közvetlen

47

környezet megismerése, a tapasztalatszerzés. Fontos, hogy az óvodapedagógus az óvodai életet komplex módon szervezze meg. Nagyon lényeges, hogy kialakuljon a gyermek érdeklődése, tudásvágya. Az óvodai nevelésünk alapvető célja az attitűdök erősítése, a képességek, készségek fejlesztése. A tanulást támogató környezeti feltételek megteremtése során építünk a gyermekeink már meglévő tapasztalataira, ismereteire. Mindig a gyermekek képességeihez mérten határozzuk meg a feladatokat. Ha sikerélményhez juttatjuk a gyermekeket, nő önbizalmuk, bátorságuk, de a kudarc bátortalanná, visszahúzódóvá teszi őket. Valódi tudás átadására törekszünk. A valódi tudás az, amit a gyermek cselekvésen keresztül szerez meg. Fontos ezért a tapasztalás, a kíváncsiság. A tanulás megszervezése A jó tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, kreativitásának erősítése, és a felfedezés, rácsodálkozás lehetőségének biztosítása. Ebben a folyamatban legyen partner a nevelő. Az óvodapedagógusnak fel kell mérni a gyermekek képességeit, a csoport fejlettségét, érdeklődését, és ezeket figyelembe véve kell a játékban megvalósuló tanulást megszerveznie. A gyermekek megtapasztalják, hogy az egyes tevékenységek más és más magatartásformát igényelnek. A tanulásban felhasznált eszközök, játékok érdeklődésre, aktivitásra, gondolkodásra ösztönözzenek. Kapjon a témafeldolgozás során elsődleges helyet a megismerés, tapasztalás, ítéletalkotás, következtetések levonása, véleménynyilvánítás. Feladataink:  Valósuljon meg a fokozatosság elve. Mindenkit egyéni képessége egyéni fejlődési üteme szerint fejlesszen a nevelő;

48

 Fejlessze az óvodapedagógus az értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, képzelet);  Elégítse ki a gyermeki kíváncsiságot, amely a fejlődéshez vezet. Építsen a nevelő az otthonról hozott ismeretekre;  Teremtsen olyan szituációkat, amelyekben a gyermekek a kutatás és felfedezés örömét megérzik;  Fontos feladata az óvodapedagógusnak, hogy a gyermekek önállóságát, kitartását, feladattudatát fejlessze, az egyéni sajátosságok tükrében;  Nyújtson segítséget a tapasztalatszerzésben a gyermekeknek, hogy saját teljesítőképességeiket is megismerjék.  A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával;  Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása;  Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez igazodva;  A tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása;  A tanulás segítése személyre szabott, pozitív értékeléssel.

Fejlődés várható eredménye az óvodás évek végére:  Kialakul, erősödik feladattudatuk, együttműködő képességük;  Tudnak következtetéseket levonni, képesek egyszerű ítéletek alkotására;  Megismerik saját értékeiket és képesek elfogadni mások értékeit is;  Meglátják a jelenségek, történések közötti összefüggéseket;  Gondolataikat érthetően kifejezik egyszerű és összetett mondatokkal;  Tudnak választ adni nyitott és zárt kérdésekre;  Megalapozódik beszédfegyelmük;

49

 Tudnak különbséget tenni mese és valóság között;  Elfogadják a szabályokat, illetve maguk alkotnak szabályokat;

 A különleges gondozást igénylő – sajátos nevelési igényű – gyermekek is képességükhöz mérten elsajátítják a fenti eredményeket.

Verselés – mesélés

”… A mese olyan varázseszköz, mellyel a legtöbb lelki és szellemi táplálékot nyújthatjuk kisgyerekeinknek, s amellyel a legbiztosabban vértezhetjük fel őket a felnőtt korra…” Vekerdi Tamás A vers – mese szorosan összefonódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel és a mozgásos játékokkal. A verselés – mesélés esztétikai élményt nyújt a gyermekek számára. A kommunikációs képességek fejlesztésének legfontosabb eszköze. A gyermekek irodalomszeretetéhez a népi gyermekversek, a népmesék és a gyermekirodalom lírai és prózai alkotásai teremtik meg az érzelmi alapot, ezért a vers – mese fontos az érzelmi, értelmi és etikai fejlődés szempontjából. A mese –képi, és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait és a megfelelő viselkedésformákat. A mesében, dalban, versben előforduló népies, vagy tájnyelvi szavakat előzőleg meg kell ismertetni a gyermekekkel más, a gyermek által már ismert szavakon keresztül. Az irodalmi anyagot mindig úgy kell kiválasztani, hogy érzelmileg közel álljon a gyermekhez, és értékes irodalmi anyag legyen, ami közvetetten ösztönzi a gyermeket

50

a mesélésre, bábozásra, dramatizálásra. Mese vers megválasztásánál számba kell venni kortárs írók műveit, vagy más népek meséit is. A gyermekek megtanulják, hogy a mesékben minden lehetséges. Létezik csoda és átváltozás, a jó győz a gonosz felett. A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Van olyan mese is, amely tanulsággal végződik, ez a gyermek számára ugyan nem megnyugtató, de megfelelő nevelői ráhatással helyes erkölcsi értékké válhatnak (pl. La Fontaine mesék). A mesében feldolgozhatja a gyermek az indulatait, oldja szorongásait, és megjelenik belső képvilága. A gyermekek saját mesealkotása, esetleg mozgással, vagy ábrázolással való összekapcsolása a gyermeki önkifejezés egyik formájaként tartható számon. Olyan sajátos, meghitt, derűs légkört kell a mesehallgatás alatt az óvodapedagógusnak kialakítani, amelyben a gyermekek biztonságban érzik magukat, és a mesélés élménnyé válik számukra. Nagyon fontos a kommunikáció szempontjából az óvodapedagógus mesélő kedve, hangsúlya, mimikája, előadásmódja, és az hogy az írott nyelvet az élőszó erejével hogyan jeleníti meg. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy minden nap legyen lehetőség mesélésre, verselésre, amely pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, és segít az élmények feldolgozásában. Visszaigazolja a gyermek szorongásai, és egyszerre kínál feloldást és megoldást. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a gyermekek lelki higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodapedagógus teremtsen lehetőséget és eszközöket arra, hogy a gyermekek maguk is eljátsszák, elbábozzák kedves meséiket. A dramatizálás forrása a közös élményszerzésnek és az együttjátszás örömének. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a gyermekek minél több népi és irodalmi mű által szeressék meg anyanyelvünk szépségeit.

51

Feladataink:  Az óvodapedagógus keltse fel és mélyítse el a gyermekek irodalom iránti érdeklődését. Mese és versanyag választásnál vegye figyelembe a gyermekek eltérő igényeit, ami életkorukból, eltérő érdeklődésükből adódik;  Alapozza meg a gyermekek irodalomhoz, könyvhöz fűződő érzelmi kapcsolatát, indítsa el az olvasóvá nevelés folyamatát;  Fejlessze az óvodapedagógus a gyermek erkölcsi magatartását, ítéleteit, érzelmeit.

Erősítse

esztétikai

fogékonyságát

az

irodalmi

művek

felhasználásával;  Fejlessze a gyermekek beszédkészségét, helyes és szép kiejtését, szókincsét;  Tanítsa meg a gyermekeket a könyvvel való bánásmódra, nevelje őket a könyv tiszteletére;  A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers- és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával;  A gyermeki vers- és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében;  A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés;  A

klasszikus

és

kortárs

irodalmi

művek

alkalmazása

mellett,

a

csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi- és interkulturális nevelés megvalósítása;  Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében;  A

tevékenységformában

az

anyanyelv

gazdagságának

ismertetése,

a

beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció,

beszédtempó,

ritmus,

hangsúly,

hanglejtés,

szókincs,

52

mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése);  Fontos a mese-dramatizálásnál a megfelelő szerepkör kiválasztása, hogy minden kisgyermek sikerélményhez jusson. Minden esetben legyen szerepe a kisgyermeknek, semmiképp ne váljon belőle „néző”, nézőként is szerepben jelenjen meg az előadás eljátszásában.

Fejlődés várható eredménye az óvodás évek végére:  Szívesen mondanak spontán módon verset, mesét, mondókát;  Képesek megkeresni a mese legfontosabb elemeit, alkalmassá válnak a mese képi megjelenítésére. Megjegyzik a mese legfontosabb szereplőit;  Kialakul igényük a hallott irodalmi mű újrahallgatására;  Tudnak könyvben kép alapján tájékozódni;  Igénnyé válik a mesehallgatás.

Ének-zene, énekes játék, gyermektánc „…csak tiszta forrásból…” Kodály Zoltán Az óvodai életünkben fontos szerepet tölt be az ének – zene, az énekes játék. A zenei nevelés az óvodai élet egészét átszövi. Jó alkalom nyílik rajzolás, festés, ünnepre készülés alatt a spontán éneklésre. Játék alatt is lehetőség van dúdolásra, dalolgatásra. Az éneklés, zenélés, a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával.

53

A gyermeket olyan élményhez juttatja a közös játék, éneklés, zenélés, amely felkelti a zenei érdeklődést, formálja a zenei ízlést, és megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását. Megismeri a dallamban, a ritmusban, a mozgásban levő szépséget. A zene az érzelmeken kívül az értelemre is hat. Az ének–zenei tevékenység nem elszigetelt, hanem komplex tevékenység, amely kapcsolódik a természeti és társadalmi környezethez, irodalomhoz, matematikához, mozgáshoz és a vizuális tevékenységhez is. Fejleszteni kell alkotó készségüket, lehetőséget kell teremteni arra, hogy egy-egy zenei feladatot többféleképpen oldjanak meg. El kell juttatnunk a gyermekeket odáig, hogy felfedezzék a dallam, ritmus, és mozgás szépségét. Az óvodai nevelés során meg kell ismertetnünk a gyermekeket népzenei és komolyzenei művekkel, amelyek felébresztik a zenei érdeklődésüket, kezdik alakítani zenei ízlésüket. Lényeges, hogy a zenei anyag kiválasztásánál a kortárs művészeti alkotások is legyenek jelen. A nevelő az anyagválasztásnál vegye figyelembe a gyermekek eltérő igényét, valamint, a migráns gyermekek igényeit is. Minél több népdallal, népi játékkal kell megismertetni a gyermekeket, mert ezeken keresztül ismerkednek meg a hazai és más népek hagyományaival, és ezzel segítjük a hagyományok továbbélését. A zenei élménynyújtás legyen mindennapos lehetőség az óvodában és kapcsolódjon többféle tevékenységhez. A zenehallgatási anyag megtervezésénél meg kell találni a kellő egyensúlyt a népzene és a műzene között. Az óvónői énekhang mellett legyen jelen a gyermekek zenei életében a hangszeres előadás. Feladataink:  Az óvodapedagógus biztosítsa a gyermekek számára a zenei élményt, amely játékosan és állandóan jelen van az óvodai életben;

54

 Fejlessze az óvodapedagógus a zenei hallást, a ritmusérzéket és a zenei emlékezetet;  Az óvónő mindig vegye figyelembe az adott csoport zenei képességét, és ahhoz mérten tervezzen;  Ismertesse meg a gyermekeket a népi mondókákkal, népdalokkal, népi játékokkal és az ünnepkörökhöz tartozó alkalmi dalokkal;  Törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy a gyermekek képességeiknek megfelelően tisztán, helyes szövegkiejtéssel énekeljenek;  Biztosítsa az óvodapedagógus azt a nyugodt, derűs légkört, amelyben a gyermekek önfeledten, örömmel énekelhetnek, zenélhetnek;  Alapozza meg az óvodapedagógus a zenei anyanyelv kialakulását.  Életkor függvényében, az egyéni érdeklődés figyelembe vételével ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket minél több általuk is használható hangszerrel;  Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel;  Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása.

Fejlődés várható eredménye az óvodás évek végére:  Tudnak természetes tempóban, járni, tempót tartani segítség nélkül;  Képesek egyszerű ritmusképek visszatapsolására, dallamrészlet visszaéneklésére;  Képesek lesznek a tanult dallamot dúdolásról, hangszerről, rövidebb motívumból felismerni;  Bátran mernek egyénileg és csoportosan énekelni;

55

 Megtanulnak néhány térforma alakítási lehetőséget (kör, csigavonal, hullámvonal, stb.) és egyszerűbb tánclépéseket;  Próbálkoznak dallam improvizációval;  Felismerik a halk–hangos, magas–mély, gyors–lassú zenei formákat;  Tudnak különböző ritmushangszereket használni;

 A különleges gondozást igénylő – sajátos nevelési igényű – gyermekek is képességükhöz mérten elsajátítják a fenti eredményeket.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ”…A gyerekek mindenből mindent csinálnak….” Goethe: Beszélgetések

Az ábrázolási tevékenység sokszínű tevékenység, amely felkelti a gyermek alkotó vágyát, fejleszti ízlését, fantáziáját, kibontakoztatja kreativitását. Az egész nap folyamán teret biztosítunk az ábrázolási tevékenységekre. Fontos, hogy a szükséges eszközök, anyagok a gyermekek számára elérhető helyen legyenek, hogy az egész nap folyamán rendelkezésükre álljanak. Maga a tevékenység és ennek öröme a lényeges, nem a „mű”, nem az eredmény. Gyermekeinkben fejlesztjük az igényt az alkotásra, önkifejezésre, az őket körülölelő környezet esztétikai alakítására, valamint az esztétikai élmények befogadására. Nagyon fontos a rajzolás, mert a gyermekeknek ez az egyik önkifejezési eszköze. A belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás

ösztönzése

felkínálásával.

alkotó

légkör

teremtésével,

változatos

lehetőségek

56

A rajz az önkifejezésen kívül segíti a finommotoros koordinációt, fejleszti az ujjak izmait, valamint az írás előkészítésre is szolgál. Az ábrázolás és kézimunka tevékenységein keresztül fejlődik a gyermekek szín és formavilága,

technikai

ismerete,

eszközhasználata,

gazdagodik

élmény

és

fantáziaviláguk, formálódik esztétikai érzékük. A változatos technikák felkínálásával az egész gyermeki személyiség fejlődik. A megszokott technikákon túl – természetesen a gyermekek képességeinek figyelembevételével –a tevékenységek között legyen jelen a szövés, fonás, fűzés, nemezelés, nyírás, batikolás, barkácsolás. Az egyéni alkotások helyet kapnak a csoportszobákban és az öltözőkben a nagy falitáblákon, amely környezetünket díszíti, szépíti. A munkák témái mindig aktuálisan az évszakokhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódjanak. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék a különböző anyagok alakíthatóságát. Biztosítani kell az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztást. A vizuális nevelés szoros kapcsolatban van a többi nevelési ággal, amelyek egymást kiegészítve fejlesztik komplex módon a gyermekeket. (Matematika: tér- és formaérzék fejlesztése; Környezetismeret: színek ismerete, esztétikai nevelés; Énekzene: különböző anyagok /fa, fém, porcelán, stb./ hangjának megismerése.) Az ábrázoló tevékenység gazdagítja a gyermekek tér-, forma- és színképzetét, segíti képi

gondolkodásuk

fejlődését,

esztétikai

érzékenységüket,

a

szép

iránti

nyitottságukat, valamint igényességük alakulását. A szorongó, nem szívesen megnyilvánuló gyermekek esetében a rajzolás, a festés, a szobrászkodás terápiás eszközként jelenjen meg a csoport életében. A megszülető

57

alkotások az érzések, gondolatok kifejezésének csatornájává válnak, csökkentve a verbalitáshoz kapcsolódó kommunikációs feszültséget. A hiperaktív gyermekek többségének komoly gondjai vannak a rajzolással. Nehezen élik meg a teret, azt pedig síkba áttranszformálni még nehezebb. Sokszor türelmük sincs leülni rajzolni, és a többszöri kudarc még inkább elveszi kedvüket a vizuális tevékenységektől. Forma-azonosításuk, forma-felismerésük gyengébb. Kialakítunk egy olyan sarkot a csoportszobában egy álló táblával, amelyre a gyermekek állva firkálhatnak, rajzolhatnak. A szekrények nagy felületére csomagolópapírt ragaszthatunk, erre szintén rajzolhatnak, akár filctollal is. A lényeg, hogy minél nagyobb felületen élhessék meg a rajzmozgást.

Feladataink:  Az óvodapedagógus biztosítsa az eszközöket, sokféle anyagot, annak felhasználási lehetőségét az ábrázoló tevékenységben. Leljék örömüket az alkotásban;  Minél több élményhez juttassa a gyermekeket és minél változatosabb technikákkal ismertesse meg őket a nevelő;  Törekedjen arra az óvodapedagógus, hogy a gyermekek egyéni módon jelenítsék meg elképzeléseiket. Vegye figyelembe az egyéni képességeket, ügyeljen a differenciált feladatadásra, segítségnyújtásra;  Az óvodapedagógus igényesen alakítsa környezetét, és tegye esztétikussá azt, nevelje arra a gyermekeket, hogy vegyék észre a szépet és tudjanak benne gyönyörködni;  Segítse a kezdeményező, a kreatív magatartás érvényre jutását, teremtse meg ennek hangulati, környezeti és eszközbeli feltételeit.

58

Fejlődés várható eredménye az óvodás évek végére:  Megfelelően használják az ábrázoláshoz szükséges eszközöket. Biztossá és helyessé válik a ceruzafogásuk, ecsetkezelésük;  Ügyelnek munkájuk tisztaságára;  Képessé válnak formákat megfigyelés alapján megmintázni;  Képet alkotnak saját élményeik felhasználásával, fantáziájukra hagyatkozva;  Képesek lesznek képalakításra (vonal, folt, forma, szín);  Tudnak megjeleníteni elemi térviszonyokat;  Kialakul véleményük saját, illetve társaik munkájáról;  A különleges gondozást igénylő – sajátos nevelési igényű – gyermekek is

képességükhöz mérten elsajátítják a fenti eredményeket.

Mozgás A mozgásfejlesztés az egyik legfontosabb eleme a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az egészséges életmód és az egészségmegóvás szokásainak eredményes megalapozása érdekében ki kell elégíteni a gyermekek mozgásigényét. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek,

59

amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére 8 pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A mozgásfejlesztés még hatékonyabb, ha ezt minél többet végezzük a szabadban. A mi udvarunk ennek a célnak tökéletesen megfelel. Vannak nagy füves részeink, dombok, többfunkciós mászó-házak, egyensúlyozó eszközök, focipálya, kerékpár pálya. Lehet kúszni, mászni, függeszkedni, dombon föl-le menni, futni, gerendán egyensúlyozó járást gyakorolni. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak, a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A gyermekek mozgásfejlesztését úgy kell megvalósítanunk, hogy sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek. Alapvető mozgásformákat tudjanak, mozgásuk, egyensúlyozó érzékük, mozgás-összerendezettségük folyamatosan fejlődjék. A mozgás pozitív hatását ismerve a mozgásos játékokat fel kell használnunk más foglalkozási tevékenységeknél is, pl.: ének-zene, körjátékok, irodalom, környezet stb. A mozgásnak, egyéb tevékenységbe való beépítése megfelel a komplexitás elvének. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak, az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

60

Feladataink:  A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése. A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével úgy szervezzük a gyermekek számára a mozgásfejlesztést, hogy az, az öröm forrása legyen, s az egyéni szükségletek kerüljenek kielégítésre;  Biztosítjuk a helyet (főleg a szabadban) és az időt a mozgásra;  Biztosítsa az óvodapedagógus, hogy az eszközök, kézi-szerek mindig elérhetőek legyenek a gyermekek számára. A szerek megválasztásánál, azok használatánál a nevelő éljen a differenciálás lehetőségével;  Fontos a mozgásfejlesztésnél, hogy minden izomcsoportot megmozgassunk;  Az óvodapedagógus teremtse meg a mozgás és a pihenés egyensúlyát;  A „társra figyelés” képességének fejlesztése a társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával;  Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos

mozgásra,

valamennyi

gyermek

számára

(mindennapos

testnevelés, testnevelés szabad mozgáslehetőségek kihasználásának nyomon követése);  A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével;  Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.

61

Fejlődés várható eredménye az óvodás évek végére:  Elsajátítják a gyermekek a természetes mozgások elemeit. (kúszás, mászás, csúszás, ülés, állás, futás, stb.);  Képes irányváltoztatásra mozgás közben, valamint kör és soralakításra;  Tudnak labdát és egyéb kiegészítő eszközöket használni;  Mozgásuk biztos és koordinált;  Rendelkeznek az önuralom képességével, kitartóak és edzettek.

Külső világ tevékeny megismerése:

”… Szép az, amit látunk, még szebb, amit tudunk, de messze a legszebb, amit még nem ismerünk…” Goethe: Latin versike

Az óvodai nevelőmunka szerves része a környezet megismerésére nevelés, amely segíti a gyermekeket a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódásban. A mostani urbanizálódó világban elengedhetetlen feltétel, hogy már óvodás korban a természet szeretetére, megóvására neveljük a gyermekeket. A környezeti nevelés folyamatában – a környezet iránti nyitottság kialakításán, a környezet megismerését szolgáló ismeretek megújításán, a környezeti gondok feltárását és megoldását segítő készségek és képességek, az érzelmi viszonyulás alakításán túl, a gyermek, egész személyiségére tudunk hatni. Az óvodáskorú gyermekek nyitottak és fogékonyak minden szép és jó befogadására, ezért szükséges mindent a maga valóságában megmutatni.

62

Célunk, hogy a gyermekek megszeressék a természetet, mert aki szereti a természetet, az gondoskodik is róla, óvja azt. A kerület egészségnevelési és környezeti

nevelési

programját

vesszük

alapul

óvodai

feladataink

megfogalmazásánál. A nevelőnek a neveltjeiben fokozott környezeti felelősséget kell ébresztenie. A környezettudatos felnőtté nevelést minél kisebb korban kell elkezdeni. A gyermekkorban megfigyelt, megtapasztalt és utánzásos tanulás útján elsajátított környezetkímélő és környezetvédő magatartás, szociális érzékenység – beépülve a személyiségbe – a környezettudatos felnőtté válást eredményezi. Az óvodáskorban, az óvodai nevelésben a családi neveléssel együtt valósíthatók meg a fentiek elérését célzó feladatok. Már kiscsoportos korban megismertetjük a gyermekekkel a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. Az óvodánk folyosóján elhelyezett gyermekméretű szelektív gyűjtő segítségével nap-nap után tudják az alkalmazását gyakorolni. Közvetett formában a családok környezetkultúráját is alakítjuk ezzel. Az egyes anyagok újrahasznosítását a műanyag kupakok gyűjtésén keresztül ismertetjük meg gyermekeinkkel. Nagyon fontos, hogy szerezzenek a gyermekek minél több tapasztalatot (érzékszervi és mozgásos tapasztalatot) az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, amely az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz lényeges. A valóság felfedezése során kialakul a gyermekek pozitív érzelmi viszonya a természethez, az ember által készített alkotásokhoz, és megtanulják, hogy ezekre az értékekre vigyázni kell. A gyermekek megismerik a szülőföldjüket, a nemzeti kultúrájuk hagyományait.

Megtanulják ezek szeretetét, védelmét. A migráns

gyermekek esetében biztosítjuk a lehetőségét annak, hogy nemzeti kultúrájukat megismerjék, megismertessék azt társaikkal, hagyományaikat ápolják. Fontos a befogadó szemlélet érvényesülése.

63

Elsődleges feladatunk, hogy az óvodába lépő gyermekek elfogadják és megszeressék az óvodánkat. A szűkebb és tágabb környezet megismerése során alakul a gyermekek társas magatartása, fejlődik beszédkészségük. Séták alkalmával megismertetjük a gyermekekkel az óvoda környékét, a környék nevezetességeit (Citadella, Víztározó, Feneketlen-tó, stb.). Kialakul így egy egészséges érzelmi kötődés a gyermekben a hazájához, szülőföldjéhez. Folyamatosan figyeljük az élő természetet (növények fejlődése, változásai, termések gyűjtése, madarak, bogarak megfigyelése, élősarok és az akvárium gondozása). Megismertetjük a gyermekeket a közlekedés szabályaival, és a közlekedési eszközökkel. Megismertetjük a gyermekeket a háziállatokkal és a vadon élő állatokkal. Mivel nem tudjuk az állatokat saját környezetükben megfigyelni, ezért természeti filmeken mutatjuk be őket. Az óvodai élet minden terén lehetőség nyílik matematikai tapasztalatok szerzésére. Tevékenységek közben az érzékelést, észlelést, emlékezést, tapasztalást, megértést, térlátást, problémamegoldó gondolkodást fejlesztjük. A gyermekek játéka gazdag lehetőséget kínál a matematikai tények, összefüggések felismeréséhez. Az óvónő teremthet olyan játékszituációkat, melyek alkalmasak a matematikai fogalmak közvetítésére. Az óvodapedagógus tudatosan épít a spontán szerzett matematikai tapasztalatokra. A gyermekek ismereteit, szerzett információit a gyermekekkel együtt összegezni kell, mivel célunk, hogy a gyermekek matematikai készsége, képessége, a matematikai ismeretei megfelelőek legyenek. Így az óvónő által irányított matematikai megfigyelések, tapasztalatszerzések a környezetbe tett séták, kirándulások alkalmával és a játék keretében valósulnak meg.

64

 Ének, énekes játék alkalmával a köralakítás, iránytartás, haladási irány megfigyelése;  Mintázás, kézimunka alkalmával a téri arányok, kiterjedések, számosság tudatos észlelésére van lehetőség;  Mozgás alkalmával a tárgyak magasságát, hosszúságát, nagyságát figyelhetjük meg. Feladataink:  Tegye lehetővé az óvodapedagógus a gyermekek számára a természeti és társadalmi környezet megismerését;  A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása;  A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés;  Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása probléma helyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével;  A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó;  A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése,

65

új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása;  A kompetencia alapú neveléssel összhangban a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése;  Feladatunk a környezet és természetbarát attitűd megalapozása;  Olyan magatartás módok kialakítására kell hangsúlyt fektetnünk, mely az egyént képessé teszi a másokkal való együttműködésre;  Az óvodapedagógus elsődleges feladata, hogy az óvodába lépő gyermekek elfogadják és megszeressék óvodánkat;  Biztosítson a nevelő kellő alkalmat, helyet, időt az ismeretszerzésre;  Az óvodapedagógus teremtsen minél több lehetőséget a természet szépségeinek megismerésére, és nevelje a gyermekeket a természet megóvására, a természetvédelemre;  Az óvónő biztosítson olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek során a gyermekek matematikai tapasztalatokat szereznek;  Segítse elő az óvónő az életkornak megfelelő biztos eligazodást, tájékozódást a mennyiségi, alaki, méretbeli, téri viszonyok felismerésében;  Fejlessze a gyermekek értelmi képességeit, kreativitását, ítélőképességeit;  Építsen az óvónő a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, és az önálló problémamegoldás igényére;  Fejlessze a gyermekek problémamegoldó, problémameglátó képességét.

Fejlődés várható eredménye az óvodás évek végére:  Megszeretik a gyermekek a természetet, megtanulják annak védelmét;  Megismerik az évszakok nevét, jellemzőit, a napszakokat, napok sorrendjét;  Meg tudják nevezni egyes testrészeiket. Az egészséges életvitelhez szükséges képességek, készségek, jártasságok birtokosai lesznek az óvodáskor végére;

66

 Megismernek közlekedési eszközöket, megtanulják az alapvető közlekedési szabályokat;  Képesek lesznek mennyiségeket összehasonlítani;  A mennyiségeket, viszonyokat ábrázoló képeket szavakban is ki tudják fejezni;  Tudnak válogatni tárgyakat, eszközöket adott szempontok alapján;  Biztosan számlálnak (hozzáadnak, elvesznek) a 10-es számkörben;  Ismerik a térbeli viszonyokat;  A különleges gondozást igénylő – sajátos nevelési igényű – gyermekek is képességükhöz mérten elsajátítják a fenti eredményeket.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodás iskolássá érik. A testileg fejlett gyermek hat éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. mozgása összerendezettebb, harmonikusabb lesz. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészséges gyermek az óvodáskor végére nyitott lesz, érdeklődéssel várja az iskolát. Folyamatosan fejlődnek a tanuláshoz szükséges képességei. Érzékelése és észlelése tovább differenciálódik. Megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan nő a figyelem tartalma, terjedelme. kialakulóban van az elemi, fogalmi gondolkodás. Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan beszél, képes gondolatait, érzelmeit életkorának megfelelő tempóban, hangsúllyal kifejezni. Végig tudja hallgatni mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, a környezetéről. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermek szociálisan is éretté válik az iskolára. Kész az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, a feladattudata is alakulóban van.

67

A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A gyermekek fejlettségi állapotának nyomon követését, a megfigyelési tapasztalatokat, az óvodapedagógusok félévente dokumentálják. A dokumentáció kiterjed a gyermekek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, és mozgásfejlődésére. A gyermekek fejlődését szolgáló intézkedéseket, javaslatokat is itt rögzítik. A szülőket folyamatosan (fogadó órán) tájékoztatjuk a gyermeke fejlődéséről.

Hagyományok, ünnepek A hagyomány a gyermekek életében mindig nagy örömforrás, amely pozitív élményt nyújt számukra, és közös tevékenységre serkenti őket. Az ünnep az emberi kultúra egyik alapvető megjelenési formája. A hétköznap és az ünnep egymásból él. Ünnep nélkül nem lennének hétköznapjaink, és hétköznapok nélkül tartalmatlanná válnának az ünnepek. A gyermekek számára különösen nagy jelentőségűek az ünnepek. Többnapos várakozás, lázas készülődés előzi meg őket, melynek során a gyermekek egymás közötti és felnőttel való kapcsolatai még jobban elmélyülnek. A közös titkok, ajándékkészítés, szeretetteljes, cinkos viszonyuk formálódását segítik. A készülődések során célunk:  Fedezzék fel, érezzék át a gyermekek a várakozás izgalmát;  Tevékenységeiket az érdeklődésük felkeltésével színesítjük;  A gyermekek szépérzékét, érzékenységét formáljuk a csoportszobák, öltözők, a külső környezet díszítésével;  Másoknak szerzett öröm átélése.

Minden csoportban különböző módon történik az ünnepek előkészítése, amely az óvodapedagógus személyiségétől függ.

68

A szülői vélemények figyelembe vétele alapján úgy döntött a testület, hogy az ünnepek egy részét „visszaadjuk” a családoknak. Nem állítunk karácsonyfát, hanem a december hónap az adventi készülődés jegyében telik el. A hagyomány szálaira építkezünk. Luca napi búzát ültetünk, mézeskalácsot sütünk. Ajándékot készítünk, ahol a lényeg az „én adok” érzésből fakadó öröm megismerésén van. Az ünnep kiteljesedése, a karácsonyfa állítása a családé marad. Az anyák napját is visszaadtuk a családnak. A gyermekekkel együtt készítünk az anyukáknak ajándékot, meglepetésverset tanulunk, de a köszöntés az apukával együtt történik otthon családi körben. Mikulás: „Igazi Mikulás” jön a gyermekekhez, apró jelképes ajándékkal kedveskedik nekik. Adventi készülődés: Minden csoport a belső hagyományai szerint készít adventi koszorút. Lényeg, hogy a hangsúly az előkészítő fázison, az ünnepre való ráhangolódáson legyen. A közös készülődés, tervezgetés, az irodalmi, zenei hangulati ráhangolódás nagy jelentőséggel bír. A közös készülődés a szocializációs folyamatot is jól szolgálja. Farsang: A gyermekek egyszerű, otthon készített jelmezbe öltöznek – ha van kedvük. Játékos versenyek színesítik a napot. Kiváló alkalom a közös élményszerzésre, mely a közösségi magatartást, az egymáshoz tartozás érzetét erősíti. Húsvét: Korosztálynak megfelelő népszokások, néphagyományok megismertetése. Tojás festése, karcolása, locsoló versek tanulása, húsvéti sütemény sütése mind-mind az ünnepre való ráhangolódást biztosítja. Anyák napja: A gyermekek életkoruknak megfelelő verset tanulnak. Maguk készítette ajándékkal kedveskednek az édesanyáknak. A köszöntés nem „ünnepi műsor” keretében történik, hanem az édesapával otthon. Évzáró műsor: A gyermekek a nevelési év során tanult versekből, dalos játékokból összeállított verses, énekes játékkal kedveskednek a szülőknek. A műsor időtartama életkortól függően 15 perctől 30 percig terjedő időt ölel fel.

69

Nagycsoportosok „búcsú” uzsonnája: Az óvó nénik meglepetése, hogy süteménnyel, üdítővel kedveskednek a gyermekeknek. A kisebbek verssel, énekkel búcsúznak. Születésnap: Minden csoport a maga belső hagyományai szerint ünnepel, amelynek közösségformáló szerepe nagy. Nemzeti ünnepeink: Minden esetben gyermek-közeli feldolgozásban. Rövid, a gyermekek számára érthető módon, formában, mélységben történjen. Törekszünk kialakítani gyermekeinkben egy egészséges hazaszeretet érzését. Előadások: A gyermekeket színvonalas műsorral szórakoztatjuk meghatározott rendszerességgel. A műsorok gyakorisága, árfekvése előzetes szülői egyeztetés után kerül meghatározásra. A szervezett programjaink kapcsolódnak a pedagógiai programban meghatározott feladatainkhoz.

Átlagosan negyedévente kerül sor

„színházi” előadásra, havi rendszerességgel pedig Táncházra. Nagycsoportos

gyermekeinknek

hagyományt

teremtettünk

a

„Madár

ovi”

foglalkozással, mely nyolc alkalomból áll. A közös beszélgetést zoopedagógus tartja a gyermekeknek az óvónők bevonásával.

A Magyar Madártani Intézet által

szervezett „Madárbarát Óvoda” című programban 2008. szeptembere óta veszünk részt. Kertünkben számos madáretető van felállítva, így a gyermekek nyomon követhetik a madarak életét. Megfigyeléseket folytathatnak, megállapításokat tehetnek, következtetéseket vonhatnak le. Szeretnénk megújítani a „Zöld óvoda” címet, amit már 2010-ben elnyertünk.

Óvodán kívüli programjaink: A gyermekekkel évi egy alkalommal egész napos kirándulásra megyünk. Minden esetben olyan helyre megyünk, ahol a megfigyelésre, tapasztalatszerzésre, számos lehetőség kínálkozik.

70

Ingyenes alapszolgáltatások az arra rászoruló gyermekek részére alanyi jogon: Gyógytestnevelés: Az arra rászoruló nagycsoportos gyermekek az önkormányzat által finanszírozott gyógytornán vesznek részt heti két alkalommal. Logopédiai

foglalkozás:

Az

arra

rászoruló

nagycsoportos gyermekek az

önkormányzat által finanszírozott logopédiai foglalkozáson vesznek részt heti két alkalommal.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek Különleges bánásmódot igénylő gyermekek:  Sajátos nevelési igényű gyermekek: azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akik a szakértői bizottság véleménye alapján egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek.  Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek: azok a különleges bánásmódot igénylő( de nem sajátos nevelési igényű) beilleszkedési tanulási,magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált nevelése, a szakértői bizottság véleménye alapján.

 A kiemelten tehetséges gyermekek: azok a gyermekek, akik átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció,elkötelezettség.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek.

71

Célunk:  Lehetőség biztosítása a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, és a tehetséges gyermekek integrált fejlesztésére

szakember

segítségével

(Szakszolgálat

segítsége,

utazó

gyógypedagógus igénybevétele);  Harmonikus, nyugodt, befogadó, biztonságot nyújtó óvodai környezet megteremtése,

amelyben

természetessé

válik

a

gyermekek

között

személyiségük különbözősége, annak elfogadása;  Olyan gyermekek nevelése, akik normál óvodai csoportban, integráltan nevelkedhetnek, ezzel esélyegyenlőséget biztosítva számukra az egészséges gyermekek közötti óvodai neveléshez, fejlődésük elősegítéséhez, és hogy a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Valljuk, hogy „normál” gyermekközösségbe csakis olyan SNI gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők. Olyan befogadó – inkluzív – csoportlégkört kell kialakítanunk, amelyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást, az emberi méltóság megsértését. A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre

álló

segítséget

megadjunk

a

gyermekeknek

képességeik

fejlődéséhez, személyiségük kibontakoztatásához, ismereteik bővítéséhez. Egyéni fejlesztésük legeredményesebb formájának a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztőjátékot tartjuk. A fejlesztés rövid távú céljai mindig a speciális szakemberek javaslataira épülnek, és egyéni képességeikből indulnak ki. Feladatunk: Általános feladat Részképesség zavarral, magatartászavarral küzdő gyermek szinte minden óvodai csoportban található. Problémája csak az óvodai oktató-nevelő munka folyamatában

72

kerül felszínre. Éppen ezért a befogadás, a pedagógustól elvárható magatartásformák és a csoport többi tagjának elfogadó magatartása ebben az esetben nem külön kiemelendő feladat. Az elfogadott általános elvárások: a tolerancia, a nyitottság, az elfogadó attitűd, az empátia, a szeretetteljesség, a következetesség, stb. Konkrét feladat:  Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek kiszűrése beiratkozáskor, csoportba osztásuk után, meg kell szervezni a megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai speciális fejlesztésüket;  Az óvónő vegye figyelembe a gyermek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét. Segítse tehetsége kibontakozásában, elmaradásainak

fejlesztésében,

valamint

hátrányos

helyzetéből

való

felzárkóztatásában. Ehhez szükséges a gyermeknek és környezetének minél pontosabb megismerése, fejlődésének folyamatos nyomon követése, fejlődési ütemének rendszeres rögzítése;  Ahhoz, hogy az óvodapedagógus a fenti követelményeknek megfeleljen, először a gyermeket és annak környezetét, szociális hátterét kell megismernie. Ehhez nyújt segítséget a családlátogatás, ahol képet kap a gyermek környezetéről, a szülők nevelési felfogásáról, esetleges nevelési problémáiról, és nem utolsó sorban benyomásokat szerez a gyermekről;  A hatékonyság, eredményesség érdekében a gyermekek fejlesztéséhez fontos feladatunk a megfelelő szakemberekkel való rendszeres kapcsolattartás;  Segítenünk kell a gyermekeket a csoport közösségébe való beilleszkedésben. A többi óvodás gyermekkel el kell fogadtatnunk a „másságot”, a különbözőséget;  A gyermekek közösségét úgy kell nevelnünk, hogy egymással szemben legyenek

toleránsak, türelmesek,

empatikusak;

megértők,

figyelmesek,

segítőkészek,

73

 Úgy kell a SNI gyermekeket fejlesztenünk, hogy önmagukhoz képest fejlődjenek;  A tehetséges gyermekeket egyénileg, differenciáltan kell fejleszteni a nevelőknek. Fontos a tehetséggondozás, az intézményen belül és kívül is. Fontos a szülőkkel való együttműködés.  Az optimális nevelés érdekében szükséges az óvodapedagógusok ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai téren;  Biztosítani kell a tárgyi feltételeket az óvodán belüli fejlesztési lehetőségekhez. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:  Szívesen járnak óvodába, jól érzik ott magukat;  A különböző problémákkal küzdő gyermekek önmagukhoz mérten megfelelően fejlődnek normál óvodai csoportban;  Örömmel vesznek részt a közös tevékenységekben;  Látható az óvodai nevelés során és végén a pozitív fejlődés eredménye;  A közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják őket, nem kerülnek peremhelyzetbe;  Az óvodapedagógusok rendszeresen részt vesznek szakirányú továbbképzéseken;  Kialakul az óvodapedagógusok és a különböző szakszolgálatok közötti együttmunkálkodás, kölcsönös segítségnyújtás a gyermekek fejlesztése érdekében;  A szülő megfelelő partner a gyermeke fejlesztésében.

74

Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Gyermekvédelem A köznevelési törvény és a gyermekvédelmi törvény meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, ezért ez lényeges és fontos része helyi programunknak is. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXX. törvény 5. §-a meghatározza a veszélyeztetettség, valamint a hátrányos helyzet fogalmát. Veszélyeztetettség: „Olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” Tehát ezen szükségleteinek kielégítése nem valósulhat meg, személyiségfejlődését valamilyen tekintetben veszélyeztetik. Hátrányos helyzet: A gyermeknél a szükségletek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejlődése nem veszélyeztetett. A gyermek nevelésére elsősorban a család jogosult. Ezért nagy hangsúlyt kell helyeznünk a családdal való kapcsolat kiszélesítésére, a nevelés összehangolására. A rászoruló gyermek gondozásához, neveléséhez komplex, differenciált ellátást kell nyújtani. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítani kell a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőséget kell adni képességeik kibontakozására, a hátrányos helyzet leküzdésére. A gyermeket semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti. Különös figyelmet kell fordítani az óvodai jelentkezéseknél a hátrányos helyzetben lévő gyermekekre. Minden esetben a felvételkor előnyt élveznek. Az óvoda céljának

75

tekinti a hátrányok csökkentését, a lemaradás megelőzését. Ezzel a tevékenységgel az esélyegyenlőség érvényesítését szolgáljuk. Gyermekvédelem célja: megelőzés, gondozás, utógondozás Gyermekvédelem feladata:  A gyermekek egészségi, szellemi, és erkölcsi veszélyeztetettségének megelőzése;  A veszélyeztető okok feltárása;  A veszélyeztetett gyermekek védelme. Általános megelőző gyermekvédelem: A családban élő és ott nevelődő gyermekek védelme, amely lényegében egy gyermekjóléti rendszer. Kiterjed a gyermekek szocializációjában jelentős szerepet betöltő intézményekre, így az óvodára is. Gondot, figyelmet fordít a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődésének minden területére. Óvodánk kiemelten kezelt célja a prevenció, a hátrányos helyzetben lévő gyermekek kiszűrése, a hátrány okainak feltárása, pontos megállapítása, lehetőség szerint a probléma feloldása. Célunk továbbá a tehetségek gondozásával az esélyegyenlőség megteremtése. A megvalósítás lehetséges módjai:  Egészséges életmód, életvezetés;  Személyiségfejlesztés, szabadidős tevékenységek szervezése;  Egészségvédő programok szervezése (családi napok).

Speciális gyermekvédelem: Az általános gyermekvédelem része, ugyanolyan szocializációs funkciókat tölt be, de ez már az adódó problémák, bajok konkrét orvoslására, a veszélyeztetett helyzet megelőzésére, az utógondozásra irányul.

76

Intézményünk

gyermekvédelmi

felelőse

év

elején

felméri

a

gyermekeket

gyermekvédelmi szempontból. Intézményünk viszonylag ideális helyzetben van, ugyanis az elmúlt évek során veszélyeztetett gyermekünk nem volt.

Látens veszélyeztetett (veszélyeztető körülmény fennáll, de a gyermek még nem károsodott) gyermekünk, az óvodai összlétszám 0,1-1 %-át teszi ki. A gyermekvédelmi felelős a kerület és a főváros által szervezett gyermekvédelmi előadásokon való részvételen keresztül folyamatosan tájékozódik a témával kapcsolatban. Amennyiben az óvodán belül nem tudunk a felmerülő problémákra megoldást, orvoslást találni, vagy nem áll rendelkezésünkre a megoldáshoz szükséges eszköz, hatáskör, akkor a következő partnerektől várhatunk és várunk hathatós segítséget:  Óvoda orvosa, védőnője;  Gyermekjóléti Szolgálat;  Családsegítő Szolgálat;  Nevelési Tanácsadó;  Újbuda Önkormányzat Polgármesteri hivatal Gyámügyi Osztálya;  Hatósági intézkedések esetén Újbuda Önkormányzat jegyzője;  Valamint minden esetben intézkedést kérünk azoktól a szakemberektől, akik kompetensek a veszélyeztetett gyermekek, vagy a veszélyeztetett családok problémáinak segítésében.

77

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Gyermek esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása Az esélyegyenlőségi program megvalósulása egy hosszú távú folyamatos feladat. Az óvodai nevelési programunk minden egyes fejezetében közvetlen vagy közvetett formában

megjelenítettük

az

esélyegyenlőség

megvalósítására

irányuló

törekvéseinket. „ A kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program alapvető célja, hogy biztosítsa a kerületben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél, az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a kerületben élő hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Az óvodák feladataiként határozta meg az önkormányzat, hogy folytassanak olyan nevelési gyakorlatot, amelynek jellemzője a preventív szemlélet és célja a hátrányok mérséklése.

Kapjon

kiemelt

figyelmet

a

gyermekvédelem,

a

gyermekek

felzárkóztatása, a tehetségek felkutatása, a gyermekek differenciált egyéni fejlesztése.” (Részlet Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjából)

Óvodánk az esélyegyenlőség megteremtésével kapcsolatos feladatait a fenntartó esélyegyenlőségi programja alapján végzi.

78

Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Tudáshoz való joga érvényesül a gyermekeknek, amikor előítéletektől mentes pedagógiai környezetben a képességfejlesztő tevékenységeket differenciáltan tervezzük, szervezzük. Óvodánkban biztosítjuk  a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmódot,  az emberi méltóság tiszteletben tartását,  az egyenlő hozzáférés esélyét,  a multikulturális nevelés megvalósítását,  a társadalmi szolidaritás kialakítását.

Feladatunk:  Az óvodai kereteknek megfelelően adjunk meg minden segítséget a hátrányok csökkentéséhez, a leszakadások megelőzéséhez;  Beiratkozáskor előnyt élveznek a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermeke;  Igyekszünk az óvoda nyitvatartását úgy szervezni, hogy a késő délutánig dolgozók is ide érjenek a gyermekekért;  A probléma felismerése, a segítségnyújtás, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése;

79

 A nem magyar állampolgárságú gyermekek, a migráns gyermekek és szüleik iránt megértéssel, toleranciával viseltetünk. Tiszteletben tartjuk étkezési, vallási és egyéb kulturális szokásaikat, hagyományaikat;  A hátrányos és veszélyeztetett, halmozottan hátrányos, óvodáztatási támogatásban

részesülő

gyermekek

rendszeres

óvodába

járásának

szorgalmazása, nyomon követése, igazolatlan hiányzások minimalizálása;  Együttműködés a szülőkkel, a szülők bevonása a mindennapi életbe;  A gyermekek értékeléséről szóló visszacsatolás folyamatos, rendszeres biztosítása;  Érzékenyítési technikák alkalmazása: videó tréning, szituációelemzések;  Különös

figyelmet,

tág

teret

és

időt

biztosítunk

a

tehetségek

kibontakozására, és lehetőséget biztosítunk arra (egyéni differenciált bánásmód), hogy rátermettségüket megmutathassák.  Együttműködések

elmélyítése

az

óvodán

kívüli

szervezetekkel

(Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői Szolgálat,);  Fokozottan figyelünk arra, hogy ezek a gyermekek az iskolai életben megállják a helyüket ( tanulási képességek megalapozása, tanulási és egyéb részképesség

zavarok

kialakulásának

megelőzése,

monotóniatűrés,

figyelemkoncentráció)  Igyekszünk segíteni a szülőknek az iskolaválasztásban. Gyermek esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása akkor valósul meg teljes valójában, ha az intézmény dolgozói (nevelők, nevelőmunkát segítő dolgozók) valamennyien viselkedésükkel, magatartásukkal, kommunikációjuk hitelességével a befogadó szemléletet közvetítik az óvoda minden neveltje, illetve azok családja felé. Óvodai életünk teljes egészét áthatja ez a szemléletmód.

80

Sajátos feladatunk az inkluzív nevelés tükrében

Inklúzió: az a befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki „belefér” megtalálja a helyét, akkor is befogadó a légkör és a módszerkombináció, ha van integrált gyerek, akkor is, ha éppen nincs. Célunk az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése. Célunk az, hogy érvényesüljön  a diszkriminációmentesség,  a szegregációmentesség,  a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési és társadalmi integrációjának támogatása és  a minőségi neveléshez történő egyenlő hozzáférés joga. Az Európai Uniós elvárások alapján feladatunk a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.

Környezeti és egészségnevelési program

Az embert körülvevő környezet jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás az emberi egészségre és a környezetre komoly hatással van. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi figyelem felkeltése, az egészséges életvitel szokásainak megismerése, gyakorlása. A hatékony környezet-egészség ügyi oktatás, nevelés hosszú távon érvényesülő prevenciós eszköz.

81

Helyzetkép Óvodánk elhelyezkedését kihasználva építjük be éves programjainkba az óvoda közvetlen környezetének (Feneketlen-tó, Víztározó, Sas-hegy, Kertészeti Egyetem Arborétuma, Gellért-hegy,) és kerületünk más nevezetességeinek megismerését. Igyekeztünk az évek során olyan esztétikus belső környezetet kialakítani, ami jól szolgálja a gyermekek harmonikus fejlődését. A jól felszerelt tornatermünk lehetővé teszi, hogy nagy hangsúlyt fordítsunk a testi nevelésre és az egészséges életmódra való felkészítésre. Próbáljuk hatalmas udvarunkat is folyamatosan szépítgetni, melybe a szülőket is bevonjuk. A nagy kert, lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek gondozzák, ápolják, az általuk ültetett növényeket, virágokat. Lehetőség van komposztálásra, és esővízgyűjtőből való öntözésre. Az udvarunkon csak természetes anyagból készült fa mászókák, játékok találhatók. Gyermekeink nagyon sok időt töltenek az udvaron, ahol a növényekről és állatokról, természeti változásokról nagyon sok ismeretet szereznek. Évente a Normafához is kirándulnak a gyermekek, a nevelési év végén pedig az egész óvoda felkerekedik és egész napra Visegrád- Mogyoróhegyre kirándul. Bekapcsolódtunk a szelektív hulladékgyűjtésbe is. Vannak szelektív gyűjtőink (papír, műanyag, elem, kupak, stb.) melyek válogatásába a gyerekeket is bevonjuk.

Humán erőforrások Intézményünk minden dolgozója aktívan vesz részt a környezeti és egészségnevelési céljaink megvalósításában. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy óvodáskorú gyermekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyermekeket körülvevő felnőttek: szülő, pedagógus, dajka példája elengedhetetlen.

82

Anyagi erőforrások Az intézmény tárgyi feltételei megoldottak. Az intézmény nyílászáróit az évek során kicserélték és a fűtési rendszert is korszerűsítették. Minden csoportszobához, higiénikus vizesblokk tartozik. Minden mosdó csaptelep perlátorral van ellátva, így a vízfogyasztás is takarékosabb. Az EU-s előírásoknak megfelelnek az óvoda további helyiségei: tálalókonyha, mosókonyha, öltözők, felnőtt mosdók, óvodavezetői iroda, orvosi szoba, nevelői szoba. Az óvoda berendezési tárgyai, felszerelései modernek, melyek maximálisan megfelelnek a környezeti és egészségnevelés feltételeinek.

Környezeti és egészségnevelés alapelvei, céljai  Fenntarthatóság elve: Alakítsuk ki a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív magatartásformákat, életvitelt a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket. (hosszú távú cél)  Testi – lelki egészség elve: Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi-, lelki-, szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. Értsék meg gyermekeink az egészségvédelem és az egészséges életmód fontosságát. Alakuljon ki a gyermekekben az egészséges életmód utáni igény. (hosszú távú cél)  Természet és társadalom harmóniájának elve: Alapozzuk meg a gyermekekben a természet, az épített és társadalmi környezet- benne az emberharmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert.(értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag) (hosszú távú cél)  Rendszerszemléletre nevelés elve: Tegyük képessé a gyermekeket arra, hogy a megszerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt, valós dolgokkal. Lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra. (hosszú távú cél)  Társas készségek fejlesztésének elve: Ismertessük meg a gyermekekkel a konfliktuskezelés, együttműködési- készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a foglalkozások és szabadidős tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Alakuljon ki a gyermekekben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek. (hosszú távú cél)

83

Rövid távú céljaink:  Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme.  A testi, lelki és szociális jólét biztosítása, a gyermekek mindenek feletti érdekének érvényesülése,  Környezettudatos magatartásformák alakítása, egészségtudatos, preventív szemlélet,  Helyes napirend és életrend alakítása,  A szabadidő hasznos eltöltése,  Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása,  Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása,  Testi-lelki egészségvédelem a gyermekek és a dolgozók körében. A mindennapos testmozgás megvalósítását szolgáló program A modern kor és az azzal együtt járó technológiák a felnövekvő nemzedéket mozgásszegény életmódra kényszerítik. A fizikai teljesítmény romlása hosszú távon a szellemi képességek hanyatlásához vezethet. Ennek megakadályozása, a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése érdekében óvodánk biztosítja a mindennapos testmozgást. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékonysága érdekében feladataink:  Lehetőség szerint minden gyermek minden nap vegyen részt a testmozgásokon,  Az eltérő adottságú gyermekek számára is legyen sikerélmény a testmozgás,  Érvényesüljön a sport személyiség és közösségfejlesztő hatása,  A testmozgás az életkori sajátosságok figyelembevételével játékos elemeket is tartalmazzon,  A mindennapos testmozgás az életminőség javítását szolgálja.

84

Zárógondolat „…Eredménytelen lesz a legtisztább szándékból fakadó erőfeszítés, a legtiszteletreméltóbb „nagyot-akarás”, ha nevelőmunkánk közép-pontjában nem a gondjainkra bízott gyermek áll….” Sose tévesszük szemünk elől a pályája kezdetén tanítóskodó Gárdonyi Géza szívből és szívhez szóló szavait, melyek nemcsak a korabeli kollegáknak, de a későbbi pályatársaknak is bölcs útmutatásul szolgálhatnak.

Nyilatkozat A szerzői jogvédelem érdekében nyilatkozom arról, hogy a minősített nevelési programok egyikét sem vettük át. Programunk a 137/1996. (VIII.28.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló és a 255/2009.(XI.20.) és 221/2010.(VII.30) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 137/1996.VIII.28.) Korm. Rendelet módosítására épült, vagyis részben adaptált.

85

Az Alsóhegy Utcai Óvoda Pedagógiai Programjának felülvizsgálati módja

A Pedagógiai program felülvizsgálata folyamatosan történik a jogszabályi változások tükrében. Szakmailag, tartalmilag a felülvizsgálat ideje kapcsolódik az intézményvezető választás idejéhez. Ebből adódóan a felülvizsgálatra ötévente kerül sor.

…………………………..

……………………………….

Nevelőtestület nevében

Közalkalmazotti Tanács Elnöke

…………………………….

………………………………..

Hitelesítő

Hitelesítő

……………………..

Intézményvezető

86

Záradék A Pedagógiai programot készítette: ……………………………. Csikné Vaskuti Judit óvodavezető Ph. Budapest, 2013. ……………………

A szabályzat fenntartóhoz történő benyújtásának időpontja: 2013. …………… Az óvoda nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a Pedagógiai programot 2013. év ……..hó … napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. ……………………………… Rozsnyai Lászlóné KT elnök a nevelőtestület nevében Tájékoztatásul megkapták:  Oktatási és Kulturális Osztály  Kerületi pedagógiai előadó  Körzeti Általános Iskola igazgatója Publikálás formája: teljes terjedelemben a szülők felé Megtekinthető: vezetői irodában egy-egy példány helyben olvasással. A nevelési program az óvoda honlapján (http://alsohegy.ujbuda.hu, vagy ovoda.lap.hu) is megtekinthető. Tájékoztatás:

87

 Közös értelmezés kérdés esetén, óvónővel, munkaközösség vezetővel,  óvodavezetővel egyezetett időpontban egyénileg,  szülői értekezlet formájában lehetséges.

Érvényességi rendelkezés: Pedagógiai Program érvényessége: 2013…………………. határozatlan ideig. Pedagógiai Program bevezetése: 2013……………………….. minden csoportban. A nevelési program: módosítható, kiegészíthető, ezt a legitimációs körbe tartozók bármelyike kezdeményezheti; kötelező, ha azt jogszabály előírja; Kezdeményező lehet:  fenntartó  nevelőtestület A módosítás lehetséges okai:,  testületi javaslatok,  szervezeti átalakulás,  személyi és tárgyi feltételek megváltozása. A módosítás előterjesztésének formái:  írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének,  részletes szóbeli előterjesztés a nevelőtestületi értekezleten. A program módosításának előírásai:  a testület kétharmados többségi szavazata alapján. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2011. évben elfogadott helyi nevelési programja. A Pedagógiai program hatálya: Az Alsóhegy Utcai Óvoda gyermekeire, óvodapedagógusaira, egyéb alkalmazottaira terjed ki.

88

1. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 1. Általános elvek 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. 1.2. Az irányelv célja Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy - az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, - fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, - a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, - a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerhez tartozó óvodákban, óvodai csoportokban, és a sajátos nevelési igényű gyermekek többiekkel együtt - integráltan - megvalósuló óvodai nevelésére. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszerés eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés - az

89

illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. 1.3. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. Az általánosan kötelező feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: - a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; -

terhelhetőségét

biológiai

személyiségjegyei befolyásolják.

állapota,

esetleges

társuló

fogyatékossága,

90

A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. 1.4. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosipszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. 1.5. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a.)A fogyatékosság típusa, súlyossága. b.)A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. c.) A gyermek - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozott

fogyatékosság

esetén

az

adott

gyermeknél,

megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni.

gyermekcsoportnál

91

Indokolt esetben a nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészítheti. 1.6. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára a) A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő

tájékoztatása

a

sajátos

nevelési

igényű

gyermek

befogadására,

együttműködés a sérült gyermek családjával. 1.7. A többségi óvodákban megvalósuló - integrált - nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Az integrált fejlesztésben részt vevő óvoda: a) pedagógiai programjának, illetve a speciális tartalmak közvetítésének figyelembe kell vennie a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához

igazodó

szakképzettséggel

rendelkező,

az

integrált

fejlesztésben

92

tapasztalatokkal

rendelkező

gyógypedagógus,

terapeuta

segíti

(módszertani

intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság”alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, - egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. c) A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során:

93

- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, - javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, - segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, - együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai

módszertani

intézmények

szak-

és

pedagógiai

szakmai

szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét.

94

Nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szól a nevelési-oktatási intézmények (minimális) eszközeiről és felszereléseiről (jegyzék csatolva). Az intézményünk részére szükséges eszközök beszerzésének 2008-ig tartó ütemezése a fenntartó jóváhagyásával megtörtént. A hiányzó eszközökre a fedezet elkülönítetten minden évben a költségvetésben külön rendelkezésünkre állt. Figyelemmel kísérjük az amortizációt, s azonnal pótoljuk a kieső eszközöket költségvetési, illetve alapítványi forrásból. A beszerzések során alapelveink az alábbiak voltak:  Jó minőségű, esztétikus kivitelezésűek legyenek az eszközök;  A gyermekeknek szánt eszközök a gyermekek méretének és életkori sajátosságainak megfelelőek legyenek;  Lehetőleg természetes anyagból készüljenek;  Környezet-, gyermekbarát kezelésűek legyenek;  Törekszünk arra, hogy minden eszköz, amely bekerül az óvodába balesetmentes kivitelezésű legyen;  A

vásárolt eszközök tanúsítvánnyal, minőségügyi szakvéleménnyel

ellátottak legyenek.