PUSZTADOKTOR MAGAZIN IV. évfolyam 5. szám
a Madárkórház Alapítvány havilapja
• Rohamosan fogynak a fecskék • Még mindig tart a sas mérgezés! • A csapdázás szerepe a természetmegőrzésben • Ez történt az elmúlt hónapban
2009. május
Levélváltás az 1 %-ról Nagy tisztelője vagyok munkájuknak, elhivatottságuknak. A magam szerény lehetőségeihez képest támogattam, és támogatni is fogom adóm egy százalékával önöket. Javaslatom, hogy mondják el az embereknek, mit tudtak megoldani, megvásárolni az adományokból. Nem elszámoltatás ez, de olyan jó lenne hallani, hogy ezt és ezt meg tudtuk venni, tovább bírtunk fejlődni. Ne csak egy visszatérő hirdetés legyen a honlapjuk. Lehet, hogy így még több támogatót találnak, ha látják az emberek: Íme a pénzem, erre költötték. Még egyszer! Hiszem, hogy jó célra fordítják a támogatásokat. Aki az állatokat szereti, rossz ember nem lehet. És önök biztosan szeretik. További sikereket és jó munkát kívánok!
laci-ka
Kedves Laci-ka!
Köszönjük támogatását, és javaslatát, melyet igyekszünk teljesíteni. Hogy miért nem frissítjük a honlapunkat, annak az az egyszerű oka, hogy nem értek hozzá. Alkalmanként jelentkezik valaki és aktualizálja. Van két honlapunk is, a madarkorhaz.hu már elég régen, 2004-ben volt frissítve, a másik, a madarpark.hu, 2006-ból való, de időről-időre felrakják rá havi kiadványunkat, a Pusztadoktor magazint. Ebben azonban rendszeresen beszámolunk olvasóinknak arról, hogy hol jártunk, mit csináltunk, mi újság a Madárkórházban és a természetben, mik az aktuális teendők a madármentésben, madárvédelemben. Az újságot ingyenesen terjesztjük állatkertekben, állatboltokban, állatorvosoknál. Hogy mire költjük a pénzt, arról majd feltesszük a közhasznú jelentésünket a honlapra. Valójában a működési költségekre (rezsi, munkabér, telefon, gépkocsifutás, takarmány, gyógyszer, diagnosztikai anyagok) önkéntesek foglalkoztatásának költségeire, kiadványokra, hirdetésekre, és az újságra megy el a nagy része. Működésünk stabil, és ez a legnagyobb anyagi eredmény az utóbbi 9 évben. Mindig annyit költünk, amennyi pénzünk van, néha többet, ha kell. Ez azt jelenti, hogy ha madárért kell menni, akkor elmegyünk, de 100 km-nél messzebb ritkán. Olyan nincs, hogy nem kezelünk egy beteget, mert elfogyott a pénz. Ilyenkor én hitelezem meg a családi kasszából. Ha marad beruházásra, arra is fordítunk (ez ritkán van, de ha fontos, kiszorítjuk.) Új dolog az utóbbi években volt először, az uniós pályázattal megvalósított Madárpark 4,5 millió Ft-os önrésze 2006-ban, és – a korábbi roncs autóink gazdaságtalan javítgatását megelégelve – egy 6 milliós új kisbusz 2007-ben, melyet kiállítási anyagok, és személyek szállításánál, takarmányszállításnál, madármentésnél igencsak kihasználunk. Ha több pénzünk van, többet költünk működésre, most esedékes a korábban selejt áron beszerzett, ma már teljesen elhasznált eszközeinket, műszereinket is lecserélni. Üdvözlettel: dr. Déri János
Hír a sződi gólyákról Hír érkezett a Hortobágyi Madárkórházban tavaly gyógyított, és áttelelt, majd ez év március 15-én, Sződön szabadon engedett négy gólyáról. A gólyákat azért ott engedték szabadon, mert így akarták újra megtelepíteni 25 év után a helybeliek kedves madarát. Előzőleg pár napot egy lehálózott röpdében voltak, hogy megszokják a helyet a számukra épített fészkek közelében. Tisztelt Dr. Déri János! Néhány szó a Sződi gólyákról. A márciusi szabadon engedésük óta próbáltuk nyomon követni a gólyáinkat. Több alkalommal meg is találtuk őket, Sződ patak menti rétjein, vagy repülve hol párban, hol külön-külön, de arra is volt példa, hogy mind a négy gólya egy helyen volt. Az általunk készített fészkeket nem fogadták el. A legújabb fejlemény az, hogy a 4 gólyából 2 párt alkotott, és megpróbál fészket építeni a plébánia tetején lévő, dupla kéményen. Pont ugyanott, ahol 25 éve az utolsó gólyapár is fészkelt. A baj csak az, hogy
2
2009. május
nem sikerül nekik a fészeképítés a kémény tetejére, mert mindig lehullnak az összegyűjtött ágak. A kémény teteje le van betonozva, sima, talán ezért nem boldogulnak! Mi a véleménye, ezek a gólyák már biztosan Sződön maradnak, ha nem sikerül fészket rakniuk, akkor is? Esetleg ha elvonulnak, csinálhatunk-e nekik ugyanerre a helyre egy mesterséges fészket, vagy ezzel csak elijesztenénk őket? A szomszéd faluba, Vácrátótra is megjöttek az öreg gólyák, de a tavalyi 3, és a tavaly előtti 2 fiatal gólyát nem látjuk. A fiatal gólyák soha nem térnek vissza a szülői fészekhez? Pedig abban bíztunk, hogy a mi gólyáink innen tudnának párt választani maguknak. A gólyapárunknál lehetséges, hogy késői tojást raknak, azért próbálnak fészket rakni? Kérem, ha van ideje válaszoljon a felmerült kérdéseinkre! Az egész falu nagyon örül annak, hogy Sződön 25 év után újra gólyákat látnak! Sződ Község nevében, köszönjük Önnek,és a Madárkórháznak a lehetőséget! Köszönettel: Gyetvai Zoltán
Tisztelt Gyetvai Úr! Köszönjük a jó híreket! Örülünk, ha eredménye van a munkánknak. A Madárkórházból származó és Sződön elengedett gólyák másodéves fiatalok, még nem ivarérettek. A fészekrakási próbálkozás örvendetes, de tojásra ebben az évben nem kell számítani. 3-4 éves korukban, esetleg már jövőre igen, és valószínű, hogy ugyanoda térnek vissza. A fiatalok sokszor egy-két évig nem is térnek vissza Afrikából. Ha igen, akkor a szülői fészket keresik, de szüleik akkor már elzavarják őket. A fészkelő hely és fészekválasztás a gólyáknál nem nagyon befolyásolható, de a kiszemelt helyhez ragaszkodnak. Valamiért nem volt jó helyen nekik az Önök által készített fészek, és valószínűleg jövőre sem fognak beleköltözni. A plébánia tetejére át lehetne telepíteni az egyiket, jól rögzítve, hogy akár évtizedekig biztosan álljon. Biztos, hogy elfogadják. További sok sikert kívánok! Üdvözlettel: Dr. Déri János
Brezniczky Bea rajza
Rohamosan fogynak a fecskék
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Tartja a régi környezetvédő mondás, és vajon igaz-e, elég-e, merül fel bennem a kérdés, ha a fecskékre, és ezáltal a madarak védelmére gondolok. Ma már több híradásból és sajnos tapasztalatainkból is értesülhettünk a fecskék megfogyatkozásáról, vagy kései érkezéséről. Volt, aki már márciusban kongatta a vészharangot, volt, aki szerint csak felfújták a fecskepusztulást, de akadt olyan szervezet is, amely ősszel szinte természetesnek próbálta beállítani a fecskepusztulást, ma pedig már az őszi hirtelen lehűlést is okolja az állomány drasztikus csökkenéséért. Nincs ezzel semmi baj. A tévedésre ráeszmélni jobb későn, mint soha, de ettől még a fecskék állománya tovább csökken. Ma már vitathatatlan tény, hogy a tavaly őszi fecskepusztulás komoly állománycsökkenést okozott a hazai és európai fészkelő állományban. Ezt csak tetézte az Afrikában idén télen bekövetkezett rendkívüli szárazság, mely az ott telelő állományt tovább tizedelte. E két fő ok miatt idén tavasszal a becslések szerint a fecskék mintegy fele, vagy még ennél kevesebb hányada tért vissza hazánkba és más európai költőhelyekre. Hogy mi lett a többivel, hiába várjuk őket… Még mielőtt nagyon
elmélyednénk az okok keresésében, egy dolgot leszögezhetünk. Ezek az események mind olyan környezeti változásokra vezethetők vissza, melyekért elsősorban, vagy akár teljesen az ember tehető felelőssé. Talán ezért még inkább kötelességünk tenni valamit ezekért a hasznos kis jószágokért, vagy még inkább környezetünk megóvásáért. A lokális cselekvést is két részre lehet és kell osztani. Egyrészt, és ráadásul ezt talán még fontosabbnak tartom, mint a közvetlen fecske- vagy madárvédelmet, próbáljunk közösen odafigyelni a környezetünkre, nézzünk körbe egy kicsit, hogyan tudunk környezettudatosabban élni, otthon, a lakásban, a kertben a munkahelyen és a közlekedésben. Ez ma már nem csak divat, hanem jól felfogott érdekünk is, és az egészségünk és pénztárcánk szempontjából sem elhanyagolható. Másrészt tevékenyen, egy kis odafigyeléssel bárki tehet valamit a fecskékért. Egy-egy költő fecskepár megóvása akár 8-10 fecske felnevelését is jelenti, így ezzel jelentősen hozzájárulhatunk a molnár- és füstifecskék megmentéséhez. Ma már a fecskék is jó eredménnyel telepíthetők mesterségesen. A molnár- és füstifecske számára is létezik műfészek, melyet most már a Madárparkban is lehet kapni. Ezzel is szeretnénk ösztönözni és segíteni azokat, akik szeretnék, hogy a hétvégi házuknál,
vagy a melléképületeiken megtelepedjenek ezek a természetes légy- és szúnyogirtók. A meglévő fészkeket még nem késő óvatosan átnézni. Ha azokat a fészkeket, melyekben az őszszel elpusztult fecskék tetemei vannak, gumikesztyűben kitakarítjuk, vagy mesterséges fészekre cseréljük, elősegíthetjük e madarak fészkelését. Ezek a tetemek a tél során általában mumifikálódtak, szinte mindegyik a kihűléstől vagy az éhségtől pusztult el, így általánosan elmondható, hogy gumikesztyű és szájmaszk használata és némi óvatosság elegendő a fészkek takarításánál. Amire még külön érdemes figyelni, az a fészek állapota, ugyanis elég sérülékenyek, ezért óvatosan szabad csak hozzájuk nyúlni. Természetesen azt a fészket, melyikbe rendszeresen beszáll a fecske, már nem szabad takarítani vagy bolygatni, hiszen ebben a fészekben már elkezdődött a költés, azt pedig nem szabad megzavarni. Tegyünk azért, hogy Ernest Hemingway Vándorünnepben írt sorai örökérvényűek maradjanak: „Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz!” Konyhás István
2009. május
3
Még mindig tart a sas mérgezés!
Sajnálatos módon nem ért véget az idei sas mérgezés, pedig a szezon inkább tél-kora tavasz, mint május, de a mérgezők igyekeztek bepótolni az elmaradást: az utóbbi két hétben is került kézre több, szándékosan mérgezett rétisas. A szándékosság nem feltétlenül a rétisasnak szól, az egyik dunántúli esetben, Somogy megyében egy gyanúba került gazdálkodó a juhállományát akarta ily módon az azon a környéken már gyakori aranysakáltól megvédeni. Két rétisast találtak a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai egy karbofuránnal preparált bárányhulla mellett. Az egyik már elhullott, de a másik még éppen élt, és a végstádiumból hozták vissza a náluk lévő hatástani ellenszer, az atropin alkalmazásával. Azóta egy állatmenhelyen lábadozik. Az állapota stabil, de az első pár napi gyors javulás után már két hete a csüdjén ül és nem tud lábra állni, mozogni. Ugyanazon a területen egy másik elhullott rétisasban idült ólommérgezést állapítottak meg, ami okozhat hasonló tüneteket. Az ólom a hal- és szárcsa-vadkacsa fogyasztó rétisasban gyakran kimutatható, mert a vízivad vadászata során az élőhelyre került, célt tévesztett ólomsörétet, mint zúzó kavicsot felveszik az iszapból a madarak. Ettől, vagy a meg nem talált, sörétezett, illetve elhullott, vagy sebzett vízivad fogyasztásától a sasok gyomrában az ólom feloldódik és mérgezést okozhat. De az ólom – más nehézfémekkel együtt
4
2009. május
– a talajban felhalmozódva bekerülhet a vízbe és a táplálékláncba, ugyanúgy, mint a higany. Ezért a rétisasokban mindkettő előfordulhat a környezetszennyezésből adódóan természetes úton is, de szándékos mérgezések esetén is számolni kell velük. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei higanymérgezett rétisas és egerészölyv esetéről, és kezeléséről előző számainkban írtunk, de most az ólommérgezés kezelésről is kell ejtenünk néhány szót: Saját tapasztalatom szerint annak idején, 2000-ben egy ciánmérgezett rétisas, mely ólommal is jelentősen terhelt volt, először görcsösen összeszorította az ujjait, majd az ellenszerek alkalmazása és segítő kezelés mellett pár nap után az ujjak görcse oldódott, és a lábak több hétig tartó petyhüdt bénulása maradt fenn. A felszívódott ólom kálcium-EDTA hatóanyagú Chelintox injekció 3-5 napos alkalmazásával köthető meg és üríthető ki a vérből. A vörösvértestek felületéhez tartósan kötődő, és a csontokban raktározott ólom újraeloszlása következtében azonban pár nap alatt ismét szabad ólom kerül a vérpályába, melyet a Chelintox 3-4 nap szünet utáni ismételt alkalmazásával távolíthatunk el. A perifériás idegbénulás következtében tapasztalt lábgyengeséget az izmokat elektromosan stimuláló TENS készülékkel sikerült egy hét alatt gyógyítani. Más esetben egy meglőtt gerle fogyasztásával ólomsörétet nyelt
vándorsólyom a nyakát tekergette, egyensúlyozási zavarai, és látászavarai voltak. A Chelintox kúra eredményeként 3 nap alatt teljesen meggyógyult. Az ólom emésztőcsőből való eltávolítását mindkét esetben széntablettával és köpetképző anyagokkal segítettük. A méreganyagok kiválasztását fokozott folyadék- és táplálékbevitellel serkentettük, az idegrendszeri tüneteket B1 vitamin folyamatos alkalmazásával enyhítettük. Chelintox injekció hiányában alkalmazható a higany- és ciánmérgezésnél is hatékony nátriumtioszulfát 30 %-os oldatából ölyvnek 0,5 ml, sasnak 2-3 ml intravénásan, és 3 %-os oldata ölyvnek 5 ml, sasnak 20 ml begyszondán át. A kimutatott, vagy az atropinos kezelés után látványos javulás alapján valószínűsíthető karbofurán mérgezés mellett előfordulhat higany és/vagy ólommérgezés is, emellett bármi más, szándékosan összeállított méregkombináció is. Pár napja szintén egy dunántúli, Tolna megyei állatorvos kollégával telefonon egyeztettük a kezelését egy híres nagyvadas vadászterületen megtalált, akkor még élő rétisasnak. A párja már holtan feküdt mellette. Színezetük alapján már ivarérett, fészkelő pár lehettek, a természetvédők ismerték is őket, nem voltak fiókáik. Az élő sas részben a karbofurán mérgezés jellegzetes tüneteit mutatta, az alkalmazott ellenszer, az atropin és az egyéb nem specifikus kezelés azonban nem segített: ugyanúgy, mint a higanymérgezett sas, átmeneti javulás után harmad napra elhullott. Vizsgálata lapzártakor még folyamatban volt. Vajon meddig tart még a mérgezési hullám? Nem elég, hogy madárvédő aktivisták járják a veszélyeztetett területeket, figyelik a sasokat, keresik a csalétket és a betegeket. Elsősegélyben is tudják részesíteni, sok természetvédelmi őrt és MME tagot képeztünk ki és láttunk el terepen is alkalmazható ellenszerrel az ismert, vagy várható méreganyagokkal szemben. Ennek eredményeként egy rétisas már megmenekült. Kettő viszont elhullott, mert nem lehet mindenre előre felkészülni, és ha kézre is kerül, bizonyos idő elteltével nem gyógyítható meg
A csapdázás szerepe a természetmegőrzésben minden mérgezett beteg. Amíg még vannak sasok, addig kell cselekedni! Először a fejekben kell rendet tenni, széleskörű felvilágosító munkával a természeti területeken működő gazdálkodók, vadászok körében. Ennek érdekében előadókörutat szervezünk a megyei vadászkamarák és falugazdászok továbbképzésein a mérgezések ökotoxikológiai és közegészségügyi veszélyeiről, a mérgezések helyett a ragadozók visszaszorítása érdekében alternatív megoldások alkalmazásáról. A mérgezések felismeréséről, terepi és kórházi kezeléséről, megelőzéséről a Pusztadoktor magazin különszámát kívánjuk megjelentetni és eljuttatni minden gazdálkodó egységhez. Minderről egy ismeretterjesztő filmet is készíttetnénk, országos bemutatásra, melyre pályázatot adtunk be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás keretére. Reméljük támogatást nyer.
Sasműtétek Egy mérgezésgyanús rétisasról kiderült, hogy régi, részben összeforrt szárnytörése volt, és csupán a hiányos táplálkozás miatt gyengült le. A sast két hétig hízókúrán tartottuk, majd törött alkarcsontjain a kialakult álízületet feltártuk, és velőűrszegzéssel egyesítettük. A két és fél órás műtét jól sikerült, repülni fog! (A felvételek a műtét során készültek.) A másik sasunk már nem fog repülni, mert már fél szárnnyal érkezett Pécsről. Lábujjain, talpán fekélyek alakultak ki, melyet műteni kellett. A sasok rendkívüli ellenállóképességére jellemző, hogy azóta ő már meggyógyult.
A szántóföldi növénytermesztést folytató gazdálkodók körében még mindig uralkodó – egyedül a termelés hatékonyságát figyelembe vevő – gazdálkodási gyakorlat eredményeképpen napjainkra a mezei élőhelyeken előforduló növény és állatvilág sokféleségének fennmaradása veszélybe került. Az élőhelyi feltételek romlása következtében csökkenő állományú védett és vadászható földön fészkelő madárfajokra további fenyegetést jelentenek az egyre növekvő létszámú generalista szőrmés ragadozók, a róka, a borz, a nyest és a házi macska. A fészekrabló szarka és dolmányos varjú kártétele szintén nem elhanyagolható. Az előzőekben felsorolt fajok és zsákmányállataik közötti megbomlott egyensúly nem tud a korábbi szintnek megfelelően helyreállni élőhely-fejlesztést követően sem, hiszen a generalista ragadozók túlszaporodása azok jobb és gyorsabb alkalmazkodóképességének volt köszönhető. A madárdal koncert helyett ragadozógyérítés hiányában csak a szarkák csörgését és a dolmányos varjak bánatos károgását várhatjuk egyre újabb és újabb helyekről. Ugyanez figyelhető meg városaink parkjaiban és zöldterületein, ahonnan a beköltöző szarkák és dolmányos varjak szinte teljesen kipusztították kedves tollas énekművészeinket. Napjainkig úgy tűnt, hogy a biológiai sokféleség megőrzésében és fejlesztésében érdekelt természetvédelmi és vadgazdálkodási szakemberek számára nehéz lesz megfelelően szelektív és hatékony eszközöket találni ezen túlszaporodott fajok állományainak szabályozására. Áttörést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vadgazdálkodási Alapja által támogatott Fogoly Repatriációs Program hozott, amelynek mintaterületein a fogoly státuszának erősödéséhez vezető vadontenyésztési modell kidolgozásán fáradoztak a vadgazdálkodási szakemberek. A mezei élőhelyek javításán és a lenesi Ál-
lami Fogoly Törzstelepről származó tenyészmadarak kihelyezésén túl a program részét képezte a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek és hazai jogszabályi előírásoknak egyaránt megfelelő ragadozógazdálkodási tevékenység folytatása, amelyet elsősorban csapdázásra alapoztak. A kísérletek során egyre több külföldön már bevált élvefogó csapda került kipróbálásra, továbbfejlesztésre, valamint a szakmai bemutatóknak köszönhetően elterjesztésre. A természetvédelmi és vadgazdálkodási gyakorlat már országszerte sikerrel használja a Larsen csapdát, ami a varjúfélék befogását teszi lehetővé. Újdonságnak számít a képen látható műkotorék csapda, amivel a kotoréklakó szőrmés ragadozók, így a róka és a borz is eredményesen csapdázhatók. A csapdával felszerelt mesterséges kotorékok hálózatának le kell fednie a zsákmányfajok szempontjából védendő területet. Az élőhely szerkezetétől függően 100-200 hektáronként egy műkotorék csapdát telepítve a földön fészkelő madarak szaporodási időszakának időtartamára a róka állománysűrűsége a minimális hatás szintjére csökkenthető. A növendék rókák bevándorlása a csapdák által védett területre csak a fészkelést követően, ősszel kezdődik meg. Ilyenkor a területet felderítő és elfoglaló egyedek a mesterséges kotorékokat megtalálva azokat kipróbálják és a csapda azonnal megfogja őket, csalizásra egyáltalán nincs szükség. A fogások a koslatási és a kotorékfoglalási időszakban tovább fokozódnak, majd a kotorékfoglalást követően megszűnnek. A leírt folyamat minden évben megismétlődik. A csapdázás újbóli hazai bevezetése és széleskörű elterjedése – amennyiben az élőhely-fejlesztési tevékenységek kibővítésére is lehetőség nyílik – minden bizonnyal nem várt fejlődést indíthat be hazánk énekesmadár-, túzok- és apróvadállományában egyaránt.
Hajas Péter Pál /titkár 2009. május
5
A MTV 2-es csatornájának Kölyökklub című műsorában tavasszal szerepelt a Madárkórház gyerek rajzpályázatának felhívása. A beérkezett munkák közül az első három helyezett rajzait tesszök közzé. Minden résztvevőnek gratulálunk!
Májer Bátor rajzai
Gulyás Réka rajzsorozata
Honti Barnabás rajza – 3. helyezés 6
2009. május
1. helyezés
2. helyezés
Bozsó Bálint rajza – 3. helyezés
Ez történt az elmúlt hónapban Füredi Ion A FEHOVA után Hódmezővásárhelyen az Alföldi Állattenyésztési Napokon a megyei vadászkamara jóvoltából kapott helyen standoltunk népszerűsítve a madárvédelmet, bemutatva tevékenységünket. A kiállításon felhívtuk a figyelmet többek között az áramütés veszélyeire és a sas mérgezések megelőzésének jelentőségére. A Békés és Csongrád megyei kamara vezetőivel megegyeztünk, hogy a soron következő vadőri továbbképzésen előadást tartunk a mérgezések veszélyeiről. Velünk tart Hajas Péter Pál, a Nógrád megyei kamara titkára is, aki már több megyében bemutatta a csap-
dázás új, hatékony lehetőségeit. Erről szóló cikkét magazinunk 5. oldalán olvashatják. Kiállításokon standolva megosztottuk a helyet a Füredi Ion nevű lúgos ivóvíz forgalmazójával. A vizet meg lehetett kóstolni, és aki akart, vásárolhatott is belőle. A Tiszafüreden gyártott ivóvíz nem gyógyvíz, nem ásványvíz, mégis gyógyít, és aki kóstolta, egyetért abban, hogy igazi, jó forrásvíz íze van, itatja magát. Ebből tényleg meg lehet inni a szükséges napi 2 litert. Olyan többszörösen szűrt PI víz, melyet elektromos és mágneses energiát alkalmazva lúgos és savas összetevők szétválasztása során 9,3 pH-jú, lúgos kémhatásúvá alakítottak kémiai anyag hozzáadása nélkül. Fő hatása, hogy ellensúlyozza az elsavasodást, és az ezzel járó legtöbb egészségi problémát. Már első alkalommal is érezhető frissítő hatása. Aki issza, kevesebb alvást igényel. Oxigénnel dúsított változata kávé helyett is megfelel. Kapható a CBA és Privát üzletlánc boltjaiban. Továbbforgalmazók és nagytételű vásárlók érdeklődését
Bálega János, a (30) 94-56-290 számú telefonon várja.
Fiókamentés
Megérkeztek az első mentett fiókák. Egy csuszkát (jobbra) a Debreceni Egyetem Orvostudományi Karának egy végzős hallgatónője talált a klinika melletti buszmegállóban. Egy búbos pacsirta fióka (balra) a debreceni McDrive pénztáránál csipogott, amíg egy építési vállalkozó rábukkant. Egy feketerigó fióka is érkezett. Mindhármat lisztkukaccal tápláljuk, csipesszel, vízbe mártva a tátott szájába, annyit, amíg tátja a száját. Két pelyhes erdei fülesbagoly fióka (lent) is nevelkedik a Madárkórházban, ők egeret és csirkehúst kapnak. A ragadozóknak és gólyáknak fontos, hogy elegendő kálciumot és foszfort is felvegyenek, mely a húsban nincs meg megfelelő
mennyiségben a gyors növekedésükhöz. Ezért naponta egy porrá tört tojáshéjat, vagy kutyáknak való kálcium tablettát kell folyamatosan adagolni táplálékukba. A fiókákat alapvetően ott kellene hagyni, ahol vannak, mert a szüleik gondoskodnak róluk, és csak ártunk nekik, ha megmentjük őket a szüleiktől. A feketerigó és bagolyfiókák mind ilyenek. Nem beszélve a kislibákról, kiskacsákról, bíbicfiókákról, melyek azonnal kö-
vetik anyjukat. Őket csak közvetlen életveszély (kutya, macska jelenléte, elgázolás) esetén kell megfogni. Kivételt képeznek az odúban fészkelők, mint pl a csuszka, szécinege, seregély és harkályok, vagy a galambfélék és fecskék fiókái, melyek ha idejekorán kikerülnek a fészekből, nem maradnak életben. Ezeket meg kell próbálni visszahelyezni a fészekbe, ha nem megy, azonnal meg kell itatni és fél órán belül megetetni. Hogy mivel, az attól függ, hogy milyen fióka. Általában akár magevő, akár rovarevő, ha fiatal, akkor állati fehérjére is szüksége van, ezért a begytejjel táplált galambok-gerlék kivételével minden fiókát lisztkukaccal etetünk. Sokszor felnőtt énekes madarak is kézre kerülnek. Leginkább falnak, üvegnek repülés, gázolás következtében agyrázkódást kapnak, vagy csontjuk is törik. Kis testükbe kevés energia fér, ezért őket is pár órán belül meg kell itatni, etetni, különben elpusztulnak. A kúpos, rövid, vastag csőr a magevőké, ők búzát, kölest, ne kenyérmorzsát kapjanak. A vékony, finom hosszabb csőr a rovarevőké, ők maradnak a lisztkukacnál. A fecskék csak a szájukba tett rovart, lisztkukacot fogadják el.
Kirándulás Hortobágyra Iskolai, óvodai csoportoknak továbbra is segítséget nyújtunk hortobágyi kirándulásuk megszervezéséhez. A múlt héten egy finn, észt, német testvériskolai tanárokkal, diákokkal kiegészült osztály látogatott el Hortobágyra és a Madárparkba. A látogatás során az éppen elengedésre váró erdei fülesbaglyot az egyik finn pedagógus engedte szabadon. (A részletes programajánlatok megtalálhatók előző lapszámainkban.)
2009. május
7
Madarakat gyógyítunk!
1% Szárnyakat ad a madaraknak! Madárkórház Alapítvány Adószám: 18557899-1-09 www.madarkorhaz.hu Látogasson el hozzánk!
HORTOBÁGYI
MADÁRPARK
látványkórház
madárkertek
csodalibikóka
Címünk: Hortobágy 4071, Petőfi tér 6.
www.madarpark.hu
2009. május15-én nyílik a Madárdalos Kert Webáruház!
ad ár
dalo
Tel: 06 (30) 2797 217
t •m
www.madardaloskert.hu
s ke r
madármentő kiállítás
gyerekröptető
Mintabolt: Budakeszi Vadaspark nyitva: szombat-vasárnap 9-17 óráig Készülő boltunk: Hortobágy, Madárkórház Természetvédelmi berendezések széles választéka kapható! MME- tagoknak 10% kedvezményt biztosítunk!
Olvasói leveleket, érdekességeket a következő címekre várunk:
[email protected] • 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Állatorvosi, állatgyógyászati területen felmerülő kérdéseiket a fenti címekre várjuk! Megjelenik 10 000 példányban. Hirdetésfeladás, sérült madár bejelentése:
[email protected] • Tel: (30) 9435-494; (52) 369-181. Az újságot szerkeszti: Dr. Déri János, Veres Hajnalka, Konyhás István • Tördelés: TerepSzemle Stúdió • ISSN 1788–456X Megtalálható országszerte állatorvosi rendelőkben, állatkertekben, vadasparkokban, kisállatkereskedésekben és állati áruházakban.
