PUSZTADOKTOR MAGAZIN III. évfolyam 9. szám
a Madárkórház Alapítvány havilapja
2008. szeptember
• Születésnap: 2 éves a Madárpark! • Madárpark az ünnep alatt • Nógrádi madarászok a Boszporusznál • Héjára veszélyes zoonózis: a Nyugat Nílusi láz
Születésnap: 2 éves a Madárpark! Két éve nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a hortobágyi Madárpark. Azóta 2007-ben a szeptemberi évfordulóig 25 ezer, 2008-ban szeptemberig 30 ezer látogatónk volt. Ezzel már teljesítettük az üzleti tervet, de az előző évben szeptembertől májusig további 10 ezer látogató érkezett, ami azért fontos, mert a turisztikai szezonon kívül ősztől tavaszig semmi más nem volt nyitva Hortobágyon. Ilyen létszámra számítunk ebben az évben is, hiszen a Madárpark minden évszakban új látnivalót kínál, és esőben, hóban is látogatható, tartalmas kikapcsódást, mindig új, hasznos ismereteket nyújt a visszatérő látogatóknak is. Reméljük, hogy biztatásunkra más turisztikai szolgáltatóknak is érdemes lesz szezonon kívül is nyitva tartani, hogy látogatóink megismerhessék Hortobágy többi értékét is. Örömünkre szolgál, hogy azon kevés hazai kulturális intézmény közé tartozunk, mely a belépőjegyek bevételeiből rentábilisan működik. Az állatorvosi,
A Madárkórház Alapítvány madármentő tevékenységét bemutató létesítmény 2006-ban uniós támogatással épült. Több, mint egyhektáros területén a puszta természeti környezeténk változatosságát bemutató családi szabadidőparkan látogatóház, benne öko-teleház, madármentő kiállítás, látványkórház mellett tórendszer szigetekkel, kunhalommal, látogatható röpdék, és a gyerekek számára játszótér várja a látogatókat. Nyitva tartás: minden nap 9-18.00 óráig www.madarpark.hu
[email protected] Cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. + 36 52 369-181 + 36 30 9435 494 kórházi működésre, a gyógyszerekre, műszerekre, a madarak táplálékára, kiszállásokra más forrásból: adomá-
nyokból és az 1 %-ból befolyt bevételt fordítjuk. Terveink szerint újabb uniós pályázat segítségével, – melynek e sorok írásakor az ereményhirdetését várjuk – a Madárparkban mind a látogatók, mind a madarak számára jobb körülményeket, állatkerti színvonalú infrastruktúrát, új röpdéket, emlőskifutót, állatsimogatót, elkülönítőt, tenyésztő voliersort, új bejáratot, látogatói parkolót hozhatunk létre. Magunk is igyekszük további programokat nyújtani, erre az őszi madárvonulás idején a vadludak és különösen a darvak vonulása kínál egyedülálló lehetőséget, melynek megfigyelésére csoportos túrákat szervezünk szakvezetővel, gyalogosan, vagy motorcsónakkal, kisbusszal és terepjárókkal. Hívjuk és várjuk az iskolai csoportokat, osztálykirándulásokat a Madárpark megtekintésére, kihelyezett környezetismereti órára, igény esetén szabadon röptetett madarakkal madárshow, és másfél órás szórakoztató állatbemutató tartásával.
Madárpark az ünnep alatt Augusztus 20. Nagy nap volt. Hídi-Vásár a szomszédságunkban. Számtalan látogató nyüzsgött fel-s-alá.
Leginkább itthoniak, de akadtak számosan “idegenek”. Ilyen sok látogatóval még nem találkoztam, mivelhogy idegenvezetőként önkénteskedem, illetve szabadabb időközönként a madárkákkal is igyekszem lelki kontaktusba lépni. Egy solymász-bemutató után teljesen átszellemülten néztem az egerészölyvekre. Akár a lelki társaim-
2
2008. szeptember
ra. Olykor eldúdoltam a Honfoglalás című dalt, és éreztem, ahogyan repülök az egerészölyvekkel a hegyeken túl. A látogatóknak ezt az érzést nehéz átadni. Főleg abban az esetben, hogyha nem magyar származású az illető. De “próba-cseresznye”, szokták mondani. Mégis, hogyha megszámlálhatatlan vendég tér be a Madárparkba, akár úgy, hogy most szereztek tudomást róla, vagy akár már célul kitűzték, hogy mindenképp ellátogatnak a Madárkórházba, nehéz mindazt átadni, ami fontos, nem csak a Madárparkról, hanem arról, hogyan is kéne viseltessünk a madarak iránt. Szerintem ez valamilyen szinten sikeres küldetés, még ha nem is érzem most a látszatát. Mivelhogy augusztus 20-a van és minden magyar átszellemülten viseltetik már csak azért is, mert itt van a Nagy Ünnep, hagyomány(őrz)-és-szokás…és tűzijáték, síp, dob, nádihegedű. Madárcsicsergés, kelepelés, csivitelés, csacsogás és még sok-sok más. Nyüzsgés. Ember
kavalkád. Nagy meleg van, ráadásul ezt még a gyenge szellő sem enyhítette, sőt még rátett egy lapáttal. Szó szoros értelmében olvadt az ember-sereg, madarak egyaránt. S, mintha nem is a Nap melegített volna, hanem a Puszta földje, felidézve a régi délibábokat. Mindezt egy különleges nap erejéig, mintha csak tudta volna, hogy 20-a egy fontos nap, és addig felkészült, de azt követően sem adja alább. Az esti fények voltak az igaziak. Nagy csend a nagy durranások mögött. Számtalan csillogó szempár a csillagporos égre tekintve a Nagytemplomtól szinte az Állomásig. Úgy tűnt, hogy az egerészölyvek vadul köröznek és ujjongnak ők is velünk a távolban. A gólyák díszsorfalat állva kontrázzák a durranásokat. Látványos volt és felejthetetlen. Teli-s-tele gyönyörű képekkel és hangokkal.
Ciocan Pál András Nagyvárad a Madárkórház önkéntese
Nógrádi madarászok a Boszporusznál
Drexler Szilárd – rendező – vezetésével sikeresen visszatértek a fehérgólyákról szóló filmet készítő madarászok; Drexler Máté operatőr, Dr. Bende Zoltán orvos és Frenyó Gábor tolmács, az MME alelnöke a Boszporuszról. A készülő film a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fehérgólya-védelmi programját mutatja be. A T-Com által támogatott programhoz kapcsolódóan a madarászok Magyarországon egy road show keretében több gólyát is meggyűrűztek a helyi lakosok bevonásával, továbbá Nagyhalásziban webkamerát
üzemeltettek, melyen keresztül élőben lehetett figyelni a madarak életét. A boszporuszi expedíció eredményeként fantasztikus felvételek készültek a vonulás egyik kritikus szakaszán, amikor a több ezer madár kötelékben repülve elhagyja Európát. Ilyenkor néhány hét alatt 250300 ezer madár repül át Isztambul felett felejthetetlen élményt nyújtva mindazoknak, akiknek ezt sikerül megfigyelni. Érdekes volt hallani a helyi madarászoktól, hogy Törökországban a fehérgólyát szent madárként tiszte-
Kiss Balázs önkéntesünk a gyógyuló búbos bankával. A szárnytörött és műtéttel sikeresen gyógyult madár már repül, de lekéste a vonulást, így át kell teleltetni.
lik, mivel megérkezése egybeesik a tavasz beköszöntével. Szomorú aktualitást kölcsönöz a hírnek, hogy Tiszabábolnánál ismeretlen tettes 4 gólyát nyilazott le (további információk az esetről a madártani egyesület honlapján olvashatók: www.golya.mme.hu/hírek.) Mindezek után elgondolkodik az ember, hogy mennyire változik a világ, mivel régen még a magyar gyerek gyógyította a „gólya-gólyagilice” lábán ejtett sebet, amit annak idején a török gyerek vágott meg….
Frenyó Gábor
Temesi Andrea Pécsről két hetet töltött szeptember elején önkéntesként a Madárkórházban. A fenti kép egy itt gondozott fecskefióka elengedése előtt készült róla. 2008. szeptember
3
Héjára veszélyes zoonózis: a Nyugat Nílusi láz Előfordulás A kórokozót eredetileg az 1930-as években Uganda NyugatNílusi tartományában izolálták lázas tüneteket mutató emberek véréből egéroltással. Nagyon sokáig, a 90-es évek közepéig Afrikára korlátozódott. Szórványosan előfordultak esetek Európában is, Franciaországban pl. a dél-keleti mediterrán területeken, mélyfekvésű területeken, nyári időszakban, de nem okozott kiterjedt
leg az ökológiai viszonyok, a keményebb telek nem kedveztek annak, hogy a szúnyogok, fertőzött rágcsálók életképesek maradjanak, és nem lett belőle járvány. 1999-ben a vírus megjelent New Yorkban, Bronxban, Manhattanben, a legsűrűbben lakott területeken. Kiterjedt megbetegedéseket okozott lovakban, varjakban, tömegesen hullottak a Central Parkban. A városszéli kacsaállományok is megbetegedtek. Néhány év alatt az egész amerikai kontinensen szét-
(Fotó: Dr. Erdélyi Károly)
Nyugat-nílusi vírus antigén pirossal festve a kisagyban (A) és szívizom (B) szövettani képén járványokat, mígnem 1996 őszén Bukarest környékén humán megbetegedések is voltak. Először azt hitték, hogy enterovírus fertőzés, és annak megfelelően is kezelték, mint fekálisorális fertőzés. Végül a Pasteur Intézetben derítették ki, hogy szó sincs semmiféle enterovírusos fertőzésről, hanem flavivírus, ezen belül WestNile vírus, amit szúgonyok hozhattak fel. Valószínűleg a melegedéssel, a csapadékos időjárási viszonyok között Észak-Afrikából ezek a fertőzött szúnyogok feljöttek ide. Utólag kiderült, hogy ennek a West-Nile vírusnak nagyon sok madár gazdája is van. A természetes gazdái (klinikai tünetekkel megbetegszik) a madarak, ló és ember. Szórványos esetek Magyarországon is voltak. 1979-ben jelent meg egy közlemény, az azt megelőző 2-3 évben az akkori OKI virológusai vizsgálatokat végeztek szövetoltással és embronált tojásoltással vírusizolálásra különböző apró rágcsálókból a Bakonyban, Duna-kanyarban, Börzsönyben, és kiderült, hogy a Bakonyban befogott rágcsálókból 1979-ben a West-Nile vírust izoláltak. Valószínű-
4
2008. szeptember
szóródott, Kanada északi területei kivételével a Tűzföldig. Ugyanez a helyzet Afrikában, Közel-Keleten és Európában is. Ismételten megjelentek lovakban járványok Olaszországban, Franciaországban, és 2005-ben Magyarországon is észlelték libaállományokban, valamint emberekben okozott savós agyhártyagyulladást is. Lovakban Magyarországon még nem fordult elő. A West-Nile vírus terjesztői, vektorai a szúnyogok. Valódi vektorok, bennük a vírus generációkon keresztül fennmarad. Fogékony rá valamennyi vadon élő madárfaj, különösen érzékenyek a varjak. De megtalálhatók gólyákban, darvakban, verebekben, fecskékben. Izraelben meggyűrűzött gólyák Európában befogva szeropozitívnak bizonyultak, sőt, a vírust is izolálták. Úgy néz ki, hogy a kontinensek között a gólyák szállítják a vírust. Ez ideig több, mint 30 madárfajról mutatták ki, hogy a vírust tartósan hordozni képes. A madarak és a szúnyogok között cirkulál ez a vírus. A madarak egy része nagyon fogékony, és el is hullik, más ré-
szük, pl. a gólyák kevésbé érzékenyek, megbetegedhetnek, de hordozók is lehetnek. Hazánkban egyre több solymásznál jelentkezik a betegség héjában, karvalyban, míg más ragadozómadarakban alig fordul elő. Ennek oka dr. Erdélyi Károly állatorvos, a betegség egyik hazai szakértője szerint az lehet, hogy az evolúció során az Afrikából Európába vonuló madarak „hozzászoktak” az afrikai vírusokhoz: kiválogatódtak a genetiailag ellenállóbb egyedek, míg a nem vonuló héjaféléknek erre nem volt módjuk. Ez lehet az oka annak, hogy a kamcsatkai héja alfaj, a fehér színű Accipter gentilis albiduus, mely evolúciója során még annyira sem érinkezett – szúnyogok közvetítésével – az Afrikába vonulókkal, még inkább érzékeny, ugyanúgy, mint az amerikai kontinensen élő fajok, vagy exotikus díszmadarak, papagájok, kakaduk, melyeknek egyáltalán nem volt evolúciós kapcsolatuk az afrikai vonulókkal. Amerikában korábban és gyorsabban elterjedt, és sokkal nagyobb károkat okoz a betegség, mint Európában. A vírus genetikailag viszonylag fiatal, a szakemberek szerint pár száz éves, de ez már elég lehet ahhoz, hogy a gazdafajok ellenállóképessége között különbségek mutatkozzanak. Bár a madárinflunza esetleges – a média által felfújt – veszélyéhez képest a nyugat nílusi vírus inkább jelenthet valós veszélyt az emberre, itt is csak a nagyon legyengült ellenállóképességű emberek betegednek meg, és a halálozások aránya a betegség elterjedéséhez képest nagyon kicsi. A sokkal gyakoribb és mindenütt jelen lévő humán influenza vírusok több áldozatot szednek egy-egy nagyobb városban évente, mint a két betegség együttvéve az egész világon. Klinikai tünetek Madarakban, lóban és emberben a szúnyogcsípést követően a vírus lokálisan, ill. a regionális nyirokcsomókban vagy lymphoid sejtekben elszaporodik. Szóródik és viraemia alakul ki. A viraemia során láz, étvágytalan-
ság, bágyadtság, nagyfokú elesettség alakul ki. Az állatok egy része, és az
Fotó: www.bercesjanos.gportal.hu emberek ezzel a betegséget általában átvészelik, és nincs több tünet. Az állomány egy részében, különösen kacsa és libaállományokban, de fácánokban, fürjben, fogolyban, és kivételesen csirkében is, valamint héjában idegrendszeri tünetek léphetnek fel, görcsök, imbolygó járás, inkoordinált mozgás, elhullás. Szemben a baromfipestissel és madárinfluenzával nincs hasmenés, de az idegrendszeri tünetek hasonlóak lehetnek.
Gyógyítás Csak tüneti kezelés alkalmazható. Emberben szerencsére csak savós agyhártyagyulladást észeltek eddig idehaza némi tarkófájdalommal, nagyfokú fejfájással, kötött mozgással, de komolyabb maradandó idegrendszeri elváltozasok nem alakultak ki. Lovakban az esetek egyharmadában vérzéses agyvelőgyulladás alakul ki, és a lovak jelentős része el is pusztul. Szerencsére hazánkban még nem volt. Megelőzés védekezés A szúnyogokat irtani kellene. A Bacillus thüringiensis baktérium a szúnyogok elleni szelektív biológiai védekezésre alkalmas, de magas költsége miatt korlátozott a használata. Franciaországan, Izraelben előállítottak sejttenyészetben elszaporított West-Nile vírus inaktiválásával oltóanyagokat, mellyekel kétszer egymás utáni vakcinázással 95%-os védett-
séget lehet előidézni. Szükség esetén kacsa- liba- pulykaállományokat lehet vakcinázni. Lovakban már most is van forgalomban oltóanyag. Emberben marad a szúnyogcsípés elkerülése, szúnyogháló, szúnyogirtás. Díszmadarak, solymászmadarak esetében - amíg nincs forgalomban madarakra vakcina - a szúnyogoktól való védelem a szúnyoghálón kívül, a rovarokat riasztó ivermektin hatóanyagú készítmény injekciós, vagy a bőrre cseppentett alkalmazásával, piretroid hatóanyagú rovarriasztó spray-vel, és a bőrön a szúnyogok számára is kellemetlen szagot árasztó Polybé tabletta adagolásával kísérelhető meg - a tapasztalatok szerint változó sikerrel. A Hortobágyi Madárkórházban eddig összesen négy gyanús héja közül kettőben mutatták ki a betegséget. Itt a betegeket biztonságosan elkülönítjük egymástól, egyébként minden bekerült madár szúnyogháló mögött van, a látogatók külön légtérben, a kórokozóktól túlnyomással védett folyosón, üvegfalon át, teljes biztonságban figyelhetik a gyógyuló betegeket.
forrás: Internet, Baromfi szakállatorvos képzés alapján dr. Déri János
A hortobágyi Madárkórházban helyettesítettem Augusztusban egy hétig helyettesítettem a hortobágyi madárkórházban. Korábbi látogatásom során említettem Déri dr. –nak, hogy szívesen dolgoznék a madárkórházában, mégis meglepetésként ért a telefonja: eljönnék –e helyettesíteni. Gondolkodás nélkül, örömmel igent mondtam. Két nap múlva családommal együtt beköltöztünk Hortobágyra. A kórház megismerése, átvétele és bemutatkozás után rögtön munkába is álltunk, egy éppen akkor érkezett kuvik szárnytörését műtöttük. Ezután volt egy kis időm végiglátogatni a madárparkot, a röpdéket is. A madárkórházban dolgozó önkéntes fiúk: Valentino és Zsombor nagy lelkesedéssel és alaposan bemutatták a madarakat és a parkot. A következő
napokban is nagy segítséget jelentettek a műtéteknél, a kórházi betegeinek kezelésében, a behozott madarak ellátásában, de a látogatók kalauzolásában is. A fiúk mellett e kórház minden dolgozójának is az elkötelezett lelkiismeretes hozzáállás volt a jellemzője, ami nagyban segítette a helyettesítő munkámat. A helyettesítés során gyűjtött tapasztalatok nagyban segítik az általunk Székesfehérváron működtetett vadmadárkórházat. Itteni munkámhoz kapott szakmai és túlélési tanácsokat köszönöm Déri doktornak. Külön köszönöm a bizalmat és a meghívást! A mielőbbi viszontlátásra:
Dr.Berkényi Tamás állatorvos, Székesfehérvár
2008. szeptember
5
Az orvos válaszol Tisztelt Madárkórház! Ma délután találtam egy fecskét, aki nem tud repülni. Látszólag a szárnyaival nincs semmi gond, nekem úgy tűnik, mintha a lábait nem tudná használni. Kérem, tájékoztassanak, mi a teendőm.
Üdvözlettel: Nyikos Eszter, Nádudvar Kedves Eszter!
A fecskét mindenekelőtt etesse meg, mindegy, hogy mi a baja, mert pár óra éhezés és szomjazás végzetes lehet. Tehát nem holnap, hanem még ma, most, azonnal! Az etetésre legjobb a lisztkukac, melyet mindenképpen fel kell vagdosni, vízbe mártani, és csipesszel a fecske szétfeszített csőrébe tömni. Ha lenyelte, akkor a következőt, maximum 4 db-ot egyszerre. Fél óra múlva megint 4-et és ha már magától tátja a száját, addig adni neki, amíg ki nem rázza csőréből. Naponta 4-5 alkalommal. A napi adagja 50-100 db. Ha nincs lisztkukac, akkor alaposan tisztára mosott csontkukac, ha nincs, akkor nyers nedves baromfihús akkorára aprítva, mint a fecske csőre. Nedves macskakonzerv is jó. A lába miatt állatorvoshoz kell vinni, az majd tudja, mi a teendő. Ez nyilván holnap lesz, ha megéri egyáltalán. Egyébként nem szokott gyalogolni, csak kapaszkodásra használja a lábait. Ha az ujjára fel tud ülni, akkor nincs semmi baja a lábának. Lehet, hogy csak nekirepült valaminek és agyrázkódása van, ami pár óra alatt javulhat. Ha reggelre semmi baja, röpköd a lakásban, akkor el kell engedni, hadd menjen Afrikába! Sok sikert!
Dr. Déri János
6
2008. szeptember
Tisztelt doktor úr! A segítségét szeretném kérni Szolnokról. Ma a kora esti órákban találtunk a 4-es fő út szélén egy sérült vadmadarat, szerintem valamilyen sólyom fajta bár nem nagyon értek hozzájuk. A madár jobb lába sérült úgy látom, hogy áramütést szenvedett, holnap délután rendel az állatorvosom, és csak akkor tudom elvinni megvizsgáltatni. A segítségét abban szeretném kérni, hogy milyen helyet alakítsak ki neki, mit adhatok neki enni. A segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel: Katalin Kedves Katalin! Ha a madár akkora, mint egy galamb, a melle hosszában csíkos, és barna a szeme, akkor valószínűleg vörös vércse, ha sárga a szeme, és a melle keresztben csíkos, akkor karvaly. (A fotón egy karvaly – Accipiter nisus – látható.) Ha akkora, mint egy tyúk, akkor leginkább egerészölyv lehet. Az ölyvnél 30 % a vércsénél 100 % az áramütés esélye. A karvalynál szinte semmi. Függetlenül attól, milyen faj, ha áramütött és láthatóan sérült a lába, és nem törött, akkor már mindegy neki. El fog halni a lába és le fog esni, vagy lerágja magának, és valószínűleg többet, mint ami úgyis elhal. A sérülést már magának csinálta. Ezért be kell kötni a lábát (gézzel) és le kell ragasztani leukoplaszttal, hogy ne férjen hozzá. A szárnya is le fog esni, ezért azt is alaposan át kell vizsgálni. Amelyik hűvösebb, mint a másik, az következik. Ezt is be kell kötni és leragasztani. Ha a lába törött, akkor sínbe kell tenni, és az állatorvos majd ellátja. A tartási hely mindegy, egy papírdoboz elég, ahonnan nem tud kijönni. Az állatorvosi kezelés után úgyis mentőhelyre kell szállítani,
otthon nem lehet. Szolnokhoz legközelebb a Nimfea Egyesület ilyen mentőhely Túrkevén. Ha ölyv, ennie nem kell, innia sem, egy hétig simán kibírja. Az esetleges műtét csak üres gyomorral biztonságos. Ha vércse, vagy karvaly, akkor mindenképpen egyen, egy maréknyi felaprított nyers, vízzel lelocsolt nedves csirkehús kell, semmiképpen nem kolbász, vagy szalámi, nem főtt hús, csak nyers csirke! A sertéshús mérgező a ragadozó madaraknak. A hússal világos helyen egyedül kell hagyni, mert ha tudja, hogy figyelik, úgysem nyúl hozzá. Ha nem eszik pár órán át, akkor nem kell forszírozni. Ha karvaly, nem kell nézegetni, mert a zavarástól leidegeskedi a maradék energiáját, és egy óra alatt elpusztul. Minél nyugodtabbnak látszik, annál idegesebb valójában. Az állatorvos először adjon neki 5 ml infúziót a comb bőre alá, akkor is, ha nem tartja indokoltnak. Karvaly esetében a holnap délutáni állatorvos már késő, az infúziót még ma, vagy holnap reggel meg kell kapnia! Hívjon a (30) 9435-494 -es telefonszámon!
Üdvözlettel: Dr. Déri János
Az elmúlt hónapban történt Megyei vadásznap Hortobágyon
A Hajdú-Bihar megyei Vadásznapon, Hortobágyon immár hagyományosan a természetvédők és a vadászok együttműködésének szép gesztusa-
ként vadászok engedték szabadon a Madárkórházban meggyógyult ragadozó madarakat. A képen Konrad Merkl, Hortobágy község testvérvárosának, a németországi Pressathnak a polgármestere örömmel bocsátott útjára egy fiatal egerészölyvet a vízi színpadon. A vadásznap alkalmat adott a hagyományos vadászati módok között – az íjászat, agarászat mellet – a solymászat bemutatására is. Ez alkalomal
az Amerikában honos, és ott kedvelt vadászmadarakkal, a Harris’s hawkkal és az amerikai vörösfarkú ölyvvel ismerkedhettek meg az érdeklődők.
Törpegém történet A nyár folyamán jó néhány törpegém érkezett a Madárkórházba. Különösen augusztus második felében kerültek kézre a frissen kirepült, kertekbe tévedt, legyengült fiókák. Ezek tartása speciális feltételeket igényel: enni csak akkor hajlandóak, ha van társaság, és az élő, pár centis halivadékot maguk foghatják ki az itatótálból. A természetes élőhelyükhöz hasonló környezetet kialakítva, nádcsomókat helyezve a röpdébe, mindez sokkal eredményesebb. A képen látható fiatal törpegémet nyílt combcsonttöréssel kezeltük. A sikeres műtét és gyógyulás után a kórház szomszédságában, a borsósi tározón engedtük szabadon. Cseszlay Zsombor, a Madárkórház önkéntese ebben az örömteli feladatban is részt vett.
Zöldike az etetőn A nyár folyamán számtalan madár fiókát neveltünk fel és bocsátottunk szabadon. Volt közöttük fecske, galamb, házi rozsdafarkú, seregély, feketerigó, házi veréb és zöldike. Ebben segítségünkre voltak önkénteseink és külső segítőink, akik a lakásukon nevelték a képen látható zöldike fiókát. Szabadon bocsátása után jó szolgálatot tesz nyári időszakban is a macskamentes módon felszerelt madáretető, ahol a Hortobágy folyó partján mindaddig talál táplálékot, amíg szüksége van a kiegészítésre.
Augusztus 20-án a Hídi vásáron ragadozómadár bemutatót láthattak az érdeklődők. Képünkön Kovács Ervin solymász és önkéntesünk Tardella Valentinó egy egerészölyvvel.
2008. szeptember
7
Támogatónk a Herbárium 2000 Kft.
Olvasói leveleket, érdekességeket a következő címekre várunk:
[email protected] • 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Állatorvosi, állatgyógyászati területen felmerülő kérdéseiket a fenti címekre várjuk! Hirdetésfeladás, sérült madár bejelentése:
[email protected] • Tel: (30) 9435-494; (52) 369-181. Az újságot szerkeszti: Dr. Déri János, Veres Hajnalka, Konyhás István. Tördelés: TerepSzemle Stúdió • ISSN 175–456X