Pedagógia Programja 2013

1 Pedagógiai program „Ne fáradjunk bele a jótettekbe, mert ha el nem lankadunk, annak idején majd aratni is fogunk.” (Gal 6, 6-9)

A hit serkent a cselekvésre. Az élet hajtóereje. Hit nélkül erőtlen az ember. Beteg. Megáll. Célt nem lát. A hit megnyitja az embert a másik ember iránt. Bizalommal tölti be az embert a jövő iránt. Tettekre lelkesít. Kedvet nyújt a munkára. Felfedezi az élet rejtett titkait, szépségeit, örömét.

Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Kollégiumának

Pedagógia Programja 2013.

2 Pedagógiai program

TARTALOM I. BEVEZETÉS: A nevelési program kidolgozásának törvényi és tartalmi vonatkozásai, alapul vett dokumentumok, szempontok I.1. A nevelési program kidolgozásának törvényi és tartalmi vonatkozásai I.2. A nevelési program kidolgozásának szakmai vonatkozásai I.3. A nevelési program összeállításainak vezérelvei II. HELYZETELEMZÉS: A kollégium működése – a működés belső feltételrendszerének bemutatása II.1. A kollégium hivatalos adatai II.2. A kollégium alapfunkciói II.3. Intézményi összetevők II.4. Személyi feltételek, elvárások II.5. Tárgyi, dologi, környezeti feltételek és elvárások II.6. Anyagi feltételek és finanszírozás II.7. A kollégiumi élet szervezettsége (szervezeti felépítés) II.8. A kollégium kapcsolatrendszere III. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS céljai, alapelvei és feladatai III.1. Célok III.2. Alapelvek (A kollégium küldetése, nevelési alapelvei) III.3. A kollégiumi nevelés értékei III.4. Feladatok (Fejlesztések) részletesen III.5. Személyiségformálásunk (nevelésünk) alapvető elvárásai IV. A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK szerkezete, a foglalkozások rendszere IV.1. A tanulók, életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei IV.2. Felkészítő foglalkozások IV.3. A kollégiumi tevékenységek programja és szerkezete IV.4. Kollégiumi hagyományok és fejlesztésük IV.5. A pályaválasztást és önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei IV.6. Társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve V. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS minősége, eredményessége V.1. A nevelés minőségének jellemzői a keresztény értékrend tükrében V.2. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelése a tanulók és a nevelők teljesítményén keresztül V.3. Közösségi értékrendünk és normarendszerünk V.4. Kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenységek szervezési elvei V.5. A tanulási kultúra minősége és fejlesztése V.6. A viselkedéskultúra minősége és fejlesztése V.7. A környezeti kultúra minősége és fejlesztése V.8. A sport és mozgáskultúra minősége és fejlesztése V.9. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek V.10. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok V.11. A kommunikációs kultúra minősége és fejlesztése V.12. A pasztorális élet minősége és fejlesztése V.13. Szervezeti kultúra jellemzői és fejlesztésük V.14. Ifjúságvédelmi-szociális háttér jellemzői V.15. A gyermek-, és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység V.16. Az eredményesség mérésének formái és fórumai

3 Pedagógiai program V.17. A szülők és az iskolában tanítók tájékoztatása a tanulók előmeneteléről, beilleszkedéséről, aktivitásáról V.18. A jutalmazás és büntetés kategóriák kölcsönös megfeleltetése az iskolai-kollégiumi pedagógiai-nevelési programban V.19. Szakmai felelősségi területek értékelése a kollégiumi nevelésben VI. Eszköz –, és felszerelésjegyzék VI.1. Helyiségek, helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai VI.2. Nevelő-, és oktatómunkát segítő eszközök VI.3. Egészség-, és munkavédelmi eszközök VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, legitimáció VII.1. A nevelők szakmai, lelki továbbképzésének fórumai VII.2. A nevelési program felülvizsgálatának módja VII.3. A nevelési program felülvizsgálatának folyamata VII.4. Érvényességi rendelkezések


I. BEVEZETÉS: A nevelési program kidolgozásának törvényi és tartalmi vonatkozásai, alapul vett dokumentumok, szempontok I.1. A nevelési program kidolgozásának törvényi és tartalmi vonatkozásai  

2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  36/2009. (XII.23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) OM rendelet módosításáról  A kollégiumi nevelési országos alapprogramja módosításához ajánlások a katolikus kollégiumok részére – KPSZTI (2010.február)  A kollégium pedagógiai, közösségi hagyományai  Szülői és tanulói igények és elvárások alapján és a bennük foglalt alapelveknek megfelelően készültek. Azokra a hazai és európai keresztény nevelési értékekre és haladó hagyományokra épül, amelyek megalapozták a magyarországi egyházi kollégiumi nevelést.

I.2. A nevelési program kidolgozásának szakmai vonatkozásai  

   

Működő követelményrendszerek (Rendtartás, SZMSZ, IMIP) A kollégiumi nevelés feladata a fejlesztés, az alábbi kiemelt területeken: 1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése 2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése 3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése 4. Kultúrált életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése 5. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire – társadalmi, gazdasági jártasságok fejlesztése 6. Vallásos nevelés Differenciált nevelési igényeknek megfelelően, az esélyegyenlőség megteremtése A társadalmi beilleszkedéshez, felnőtté váláshoz szükséges értelmi, érzelmi, erkölcsi kompetenciák kialakítása és a követendő értékek megismertetése Pasztorális (lelki) nevelés: élő tanúságtétel és közösségi aktivitások által A szakmai munka személyi és tárgyi eszköz feltételeinek folyamatos biztosítása

I.3. A nevelési program összeállításának vezérelvei Kollégiumunk:  A közoktatás intézményhálózatának általános ua. speciális feladatokat ellátó szerves része.  Támogatja, kiegészíti, gazdagítja az iskolai és a családi nevelést.  Megszervezi és biztosítja a tanulók tanulmányi előmenetelének folyamatosságát, szükség szerint a felzárkóztatást.  Figyelemmel kíséri és segíti a tanulók iskolán és kollégiumon kívüli elfoglaltságait.

5 Pedagógiai program          

Megteremti a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésének differenciált feltételeit és lehetőségeit. Közösségeket teremt és fejleszt a tanulók számára a sport, az ismeretszerzés, a kultúra, a hagyományok, a hit-lelkigondozás, az egészséges életvitel terén, támogatja ezeken a területeken az önképző csoportok létrejöttét. Tervszerű, differenciált és szakszerű pedagógiai tevékenységek keretében szervezi a tanulók és a nevelők munkáját. Társadalmi és regionális szolgáltatásokat biztosít – alapvető feladatként megteremtve a kollégium lakóinak szociális biztonságát és ellátását. Sokoldalúan igyekszik fejleszteni a tanulók személyiségét. Elkötelezett a keresztény (katolikus) emberi értékek átadása, gondozása tekintetében a felekezeti szabadság tiszteletben tartásával. Részese az iskolázottsági és kulturális különbségek, adottságok kiegyensúlyozásának. Lehetőségei szerint felvállalja családmodell helyzetek kialakítását, elősegítve a felnőtté válás és felkészülés folyamatát. Önmagában véve nem kínál teljes megoldásokat programjában, de szakmaisága és stratégiai jellege miatt lehetőségekkel rendelkezik. A fentiek értelmében igyekszik megfelelni az iskolahasználók (tanulók, szülők), a fenntartó igényeinek és elvárásaiknak valamint a törvényi szabályozásnak.


II. HELYZETELEMZÉS A kollégium működése, a működés belső feltételrendszerének bemutatása II.1. A kollégium hivatalos adatai A kollégium hivatalos neve: Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Kollégiuma A fenntartó megnevezése:

Győr Egyházmegye

Alapító okirat száma, kelte: 98.045/94. Alapító okirat módosításának száma, kelte: 1169-2/1998. A kollégium jellemző beiskolázási körzete: A.)Észak-, Nyugat-, és Közép-Dunántúl (kiemelt körzetek) Beiskolázási arány I. Győr-Moson-Sopron megye Veszprém megye Fejér megye

Beiskolázási arány II. Vas megye Zala megye

B.)Dél-Dunántúl: Beiskolázási arány I. Somogy megye

Beiskolázási arány II. Tolna megye Baranya megye

C.)Pest megye, Nógrád megye, Békés megye (1-5 fő tanuló) A kollégiumunkat választó tanulók beiskolázási tendenciája 90-100 településre terjed ki, amelyek között határon túli települések is vannak. A kollégium elérhetősége - címe, telefonszáma, e-mail címe: H-9024 Győr, Pátzay Pál u. 46. Tel.: 96/514-280 Fax: 96/514-281 E-mail: [email protected] vagy [email protected]


II.2. A kollégium alapfunkciói II.2.1. A kollégium a Győr Egyházmegyei Főhatóság által fenntartott Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont hatosztályos gimnáziumának első évfolyamára (7. évfolyam), valamint a négyosztályos gimnázium első évfolyamára (9. évfolyam), egyúttal az általános iskolai tagozatra (58. évfolyam) elsősorban a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Dunántúli régióból érkező tanulók számára tud teljes ellátást és elhelyezést biztosítani. II.2.2. Lehetősége szerint (férőhely, csoportszervezés alapján) ellátást biztosít Győr város közigazgatási területén belüli lakóhellyel rendelkező azon tanulók számára, akik felvételüket szociális és/vagy családi okok miatt indokoltan kérik és elfogadják a kollégium rendtartását. II.2.3. A kollégium lehetősége szerint helyet és ellátást biztosít Győr város közoktatási intézményeiből azon tanulók számára, akik lakóhelyüktől való távolság miatt ellátást igényelnek és felvételükkel elfogadják a katolikus intézmény rendjét, tiszteletben tartják elvárásait és gyakorolják szellemiségét.

II.3. Intézményi összetevők II.3.1. Engedélyezett férőhely kapacitás: 250 fő (Alapító okirat szerint) Férőhelyek száma

Fiú férőhelyek száma

Lány férőhelyek száma

232 fő

56 fő

176 fő

Betöltött férőhely aránya változó

Betöltött férőhely aránya

Betöltött férőhely aránya

75-95 %

95-100 %

75-90 %

II.3.2. Tanulócsoportok száma Tanulócsoportok száma a betölthető férőhelyekhez viszonyítva (maximum)

Fiú tanulócsoportok a betölthető férőhelyekhez viszonyítva (maximum)

Lány tanulócsoportok a betölthető férőhelyekhez viszonyítva (maximum)

Vegyes tanulócsoportok Száma a tanulók korcsoportjai és iskolái szerint

10

3

7

Változó

Összevont* csoportok az adott év nevelési tervének megfelelően Változó *Az összevonás évfolyamok összevonását jelenti egy adott tanulócsoportban pld. 10-12. évfolyam

II.3.3. Tanulócsoportok megoszlása tagozat szerint Általános iskolai tagozat Az 5.,6.,7., 8. évfolyamra beiskolázott tanulók létszáma alapján önálló tanulócsoport nem működik.

Általános+középiskolai tagozat Változó a tanulói létszám szerint.

Középiskolai tagozat Változó a tanulói létszám szerint.


II.3.4. Tanulócsoportok tervezhető megoszlása iskola szerint Aporos tanulócsoportok

Aporos + Külsős tanulócsoportok

Külsős tanulócsoport

II.3.5. A tanulók megoszlása iskola, létszám, évfolyam szerint (munkaközösségi terv, nevelési tervek szerint tanévenként változó) II.3.6. A kollégium stratégiai partnerei a beiskolázásban (A külsős tanulók megoszlása iskolánként) Iskola Krúdy Gyula Gimnázium/Középiskola/Szakképző Czuczor Gergely Bencés Gimnázium PÁGISZ Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium Péterfy Sándor Evangélikus Közokt. Központ Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola

Révai Miklós Gimnázium Quantum Középiskola Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola Bercsényi Miklós Szakközépiskola Tánc és Képzőművészeti Iskola Lukács Sándor Szakközépiskola Kovács Margit ÁMK Marcalvárosi Közoktatási Központ Vocational Academy Szentgyörgyi Albert Középiskola Fundamentum Gimnázium

Várható beiskolázási létszám 10 – 20 fő 1-10 fő 1-10 fő 1-5 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-5 fő

Beiskolázási partnerség kezdete 1994/1995. 2009/2010. 2008/2009. 2004/2005. 1996/1997. 2009/2010. 2000/2001. 1995/1996. 1996/1997. 2010/2011. 2006/2007. 2000/2001. 1994/1995. 2001/2002. 1994/1995. 2004/2005. 2004/2005. 2010/2011. 2012/2013.


II.4. Személyi feltételek, elvárások II.4.1. Nevelőtestület létszáma A kollégiumi nevelőtestület fő állású nevelőinek számát az adott tanévben a tanulócsoportok száma határozza. A nevelőtestület munkáját segítik: lelki vezető, pasztorális vezető, óraadók.

II.4.2. Nevelőtestület összetétele (munkakör szerint)  

Kollégiumvezető Csoportvezető nevelők – Munkaközösség vezető (1 fő megbízott a csoportvezetők közül) - Szociális csoportvezető (1 fő megbízott a csoportvezetők közül)  Óraadók

II.4.3. Nevelőtestület összetétele (végzettség szerint)  

Főiskolai végzettségű nevelők Egyetemi végzettségű nevelő k

II.4.4. Nevelőtestület összetétele (szakképzettség szerint) Tanévenként változó. A pedagógiai munka tervezése folyamatában a legfőbb törekvés, hogy – lehetőség szerint – a nevelők szakképzettségük alapján lefedjék az általános- és középiskolai tantárgyi területeket. Kiemelt tantárgyi területek: a reáltárgyak, idegen nyelvek és az érettségi tárgyak.

II.4.5.Munkakörök szerinti feladatok Csoportvezető nevelők Tanulószobák, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások, stúdiumok, felzárkóztatás, korrepetálás, szakkörök, tehetséggondozás, általános és speciális ügyeleti feladatok, egyéni felelősségi területek, pedagógiai adminisztráció

II.4.6.Kiemelt felelősségi területek: Munkaközösség vezető Munkaközösségi tervezés, koordináció, belső ellenőrzés, munkaértekezletek, belső továbbképzés, információgyűjtés és tájékoztatás, pályázatfigyelés Kollégiumi titkársági megbízott Csoportvezető, intézményi adminisztráció, amivel megbízzák, statisztikák, tanulói ügyintézés, nevelői ügyintézés, fénymásolás, diákönkormányzat koordináció Szociálpedagógus szociális munka, szociális csoport tagozati képviselete, ifjúságvédelem, prevenció, önismereti kör vezetése, szociális pályázatok


II.4.7. Egyéb vállalt felelősségi területek: Környezetvédelem Teremtésvédelem

Ifjúságvédelem Szociális támogatás

Pasztorális nevelés és szervezés

Tanulmányi munka Tanulási stratégiák

Tűz-, baleset-, munkavédelem

Média és kommunikáció

Sport és mozgáskultúra

Egészségmegőrzés, egészségvédelem

Pályázatkeresés Pályázatírás

Faliújság, hirdetések, dekoráció

Hagyományok, ünnepségek

Szabadidő kultúra, művelődés

II.4.8.A nevelőtestület feladatainak összegzése Intézményünk azzal válhat a keresztény nevelés megalapozójává és folytatójává, ha nevelőközösségének minden tagja (beosztásától és munkakörétől függetlenül) osztozik az egyetemes keresztényi értékek gyakorlásában és példaértékű átadásában. Az általános nevelési célok mellett a kollégiumban, mint sajátos közösségben, az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé a kor követelményeihez igazodva. Belső ösztönző erőt igyekeznek kifejleszteni az egységes és következetességet gyakorló nevelők a tanulókban: egyéni tevékenységeik, közösségi életük, személyiségfejlődésük támogatása és kiegyensúlyozása érdekében. Az értelem fejlesztése mellett fontos, hogy tanítványaink szívét és lelkét alakítsuk olyanná, hogy egymás és a közösség céljait, törekvéseit, talentumait és erényeit tiszteljék, a problémáik megoldásához próbáljanak és tudjanak segítséget kérni és kapni minden élethelyzetben.


II.5. Tárgyi, dologi, környezeti feltételek és elvárások II.5.1. Épület elhelyezkedése: külső, belső környezet A kollégium önálló épülettömbje zárt folyosóval kapcsolódik az iskola épületéhez. Külső környezetét parkosított erdő és az iskolai sportudvar alkotja. Rendelkezik egy belső parkosított pihenőudvarral. Az épület 1994-ben épült, majd 1998-ban bővítésre került. Eredetileg 150 férőhelyesre tervezett intézmény így 250 fő befogadására alkalmas. Három lakószinten kerültek elhelyezésre az összkomfortos lakóegységek. A földszinti lakószint a fiú-szint, az emeleti lakószint a lány-szint, a tetőtéri lakószint szintén lány-szint. A földszinten 14 db 4 ágyas lakószoba fürdőszobával, és 1 db 2 ágyas szoba (nevelői szoba) található. Az I. emeleten 22 db 4 ágyas lakószoba fürdőszobával és 1 db 2 szobás nevelői lakás található. A tetőtéren 22 db 4 ágyas lakószoba fürdőszobával és 1 db 2 szobás nevelői lakás található. Az emeleten és a tetőtérben stratégiailag minimum 1-1 betegszoba kerül fenntartásra és egy nevelői ügyeletesi szoba.

II.5.2. Komfortfokozat- az otthonosság kritériumai, berendezések A kollégiumban a tanulók elhelyezésének komfortját a lakószobák felszereltsége, belső terének kialakítása, a jó megvilágítási viszonyok, a személyes tér kialakításának lehetősége a környezet megóvása és a jó ízlés figyelembe vétele jelzi.

II.5.3.Az épület funkcionális működése és a vizuális környezet A kollégium épülete körfolyosó rendszerű, melynek minden szintjén elhelyeztünk a lakórészek mellett közösségi tereket, nevelői szobákat, személyzeti lakásokat. Az épület zárt belső pihenőudvarral és az iskolával közös rendeltetésű sport-játszóudvarral rendelkezik. Az intézményi egység megvalósulásaként az iskola épületével zárt folyosórendszer köti össze. Ezáltal a kollégium működési területe jelentős mértékben kibővíthető a használati céloknak és a rendtartásnak megfelelően.

II.5.4.A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek Tanulóhelyiségek száma, felszereltsége A földszinten 2-2 tanulóhelyiség áll rendelkezésre, a tetőtérben 3 tanulóhelyet bocsátunk a tanulók rendelkezésére. Ezen kívül a folyosókon úgy alakítottunk ki tanulóhelyeket, hogy az egyéni tanulási lehetőség további differenciálását meglehet oldani.

12 Pedagógiai program Többfunkciós helyiségbeosztás Az alábbi helyiségek a napirendben más-más funkcióval rendelkeznek, így azok kihasználtsága nevelési és oktatási célokra, valamint a szabadidő eltöltésére eredményesebb. Férőhely szerint: Földszint

Informatika terem I. 1. tanulószoba 2. informatika labor 3. csoportszoba 4. stúdium 5. tárgyaló 6. foglalkoztató Földszint

Férőhely

30 fő 22 fő 25 fő 15 fő 10-15 fő 30 fő

Férőhely

240 fő Díszterem 30 fő 1. tanulószoba 2. közösségi tér 3. csoportterem 4. multimédiás terem

  

I. emelet

Informatika terem II. 1. tanulószoba 2. informatika labor 3. csoportszoba 4. stúdium 5. tárgyaló 6. foglalkoztató 7. műhely I. emelet

Tanulószoba D 1. csoportszoba 2. foglalkoztató (szakkör, korrepetálás)

Férőhel Tetőtér y 25 fő fő 25 fő 15 fő 30 fő

Informatika Terem III. 1. informatika labor 2. tanulószoba 3. csoportszoba 4. tárgyaló 5. foglalkoztató

Férőhely

14 fő 30 fő 25 fő 15 fő

5-6 fő Férőhel Tetőtér y 15 fő 20 fő 20 fő

Tanulószoba C,D 1. csoportszoba 2. foglalkoztató 3. DÖK-szoba

Férőhely 25 fő 25 fő 20 fő 10 fő

A kollégiumban összesen 7 tanulócsoport számára van állandó csoportszoba. A 11-12.évfolyam önálló tanulószobákon a lakószobákban tanul, mindennapra konzultációs hely van számukra kijelölve: az I. emeleti csoportszoba, tetőtéri csoportszoba. Csoportfoglalkozások számára helyet kapnak a tetőtéri tanulószobán. 1-3 csoport az iskolának a kollégiumhoz legközelebb eső osztálytermeiben kerülhet tanulószobai elhelyezésre.

Kápolna: melynek kialakítása a földszinten a korábbi vendéghelyiségből történt. A kápolna lehetőségeit és funkcióit tekintve alkalmas egyéni és kiscsoportos imádságra, lelki programokra, valamint szentmise megtartására. Audiovizuális eszközök A kollégium rendelkezik egy audiovizuális eszközökkel felszerelt díszteremmel a kollégium teljes tanulói létszáma részére. A terem felszereltsége:  Komplex, többfunkciós hangosítási rendszer (beépített rendszer) – hangfalakkal, keverőpulttal, erősítővel, mikrofonokkal.  Vetítőrendszer (mozgatható falra szerelt vetítővászon, mobil állványra szerelt vászon, nagyteljesítményű projektor és vetítőállvány.  Digitális tábla  Digitális zongora

13 Pedagógiai program      

DVD-lejátszó. Video-lejátszó. Diavetítő. Írásvetítő. Televízió. Vezeték nélküli és vezetékes INTERNET

A társalgókban és a díszteremben lehetőség van a kábel-tv hálózaton keresztül is működtethető televízió elérésre ill. video használatára, valamint mobil vetítésre (laptop+projektor) Az audiovizuális eszközöknek egy önálló csoportját alkotják a biztonsági audio/video rendszer egységei, amelyeknek központja a kollégium portája ill. végpontjai a lakóhelyiségek és közösségi helyiségek.  Beltéri és kültéri mozgásérzékelős kamerarendszer szintenként és szárnyanként számítógépes adatbázissal és felhasználói programmal.  Hangosítási rendszer helyiségenként központi vezérlőegységgel kollégiumi rádió céljaira is. Számítógépek A 2000-ben OM pályázaton nyert Sulinet labort 2004-ben fejlesztettük és korszerűsítettük tovább. Az új informatikai egység új speciálisan erre a célra kialakított helyiségben nyert elhelyezést, ahol jelenleg 13 db újgenerációs számítógépes egység, munkaállomás működik. A terem fejlesztési lehetőségei – ami a belső hálózati csatlakozási helyeket és az elhelyezés egyéb feltételeit igénylik 20 db egység üzemeltetésére adnak lehetőséget. 2005 szeptemberére alakítottuk ki a 2. informatikai hozzáférést és gyakorlatot biztosító termünket a földszinti társalgóban 22 munkaállomással. A számítógépekhez történő hozzáférés szabályozott keretek között a hét 5 napján, napi 3 használati ciklusban lehetséges (délelőtti a 11-12. évfolyam számára, délutáni a 7-8. évfolyam számára, az esti a 9-12.évfolyam számára). Ez minimum napi 6 óra számítógépes elérést és gyakorlási, információszerzési lehetőséget jelent a különböző korcsoportok számára. Mindezek mellett önálló számítógépes egységek működnek a földszinti tanári szobában, az emeleti titkárságon és igazgatáson, a tetőtéri diákönkormányzati szobában és nevelői szobában, internetes és belső hálózati elérésekkel. 2008 szeptemberében az I. emeleti társalgó is többfunkciós tanuló-közösségi teremmel bővült azáltal, hogy informatikai kiépítést és berendezést kapott összesen 15 munkaállomással. Így a kollégiumi tanulók létszám és nemek szerinti arányának megfelelően a lányok számára további gyakorlati és felhasználói lehetőségek nyíltak a számítógép és internet használat terén. Sportpálya, tornaterem Sportpályák (kézilabda, kispályás labdarúgás, kosárlabda, strandröplabda) Az iskolai-kollégiumi közös sportudvar tanítási időn kívül délutáni órákban és az esti órákban áll a tömegsport ill. az egyéni valamint csapatsportot kedvelők és művelők rendelkezésére. Délután 16 óráig Egész tanévben. Este 20-21 óráig A tanév kora őszi és tavaszi időszakában. Tornacsarnok (kézilabda, kispályás labdarúgás, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz)

14 Pedagógiai program A tornacsarnokban minden napon hétfőtől-csütörtökig 1-1 óra teremhasználat adott a kollégium tanulói számára este 20-21 óráig differenciáltan labdajátékok ill. asztalitenisz lehetőségekkel. A játékot ill. a sportolást nevelői szervezéssel és felügyelettel oldjuk meg minden esetben. Kondicionáló terem Az iskola által szervezett és engedélyezett beosztás szerint látogathatják hétfő-csütörtök az iskola kondicionáló termét is fakultatív formában a kollégium tanulói. Tornaszoba A lányok számára a kollégiumban zenés tornát (alapozó+kondicionáló) szervezünk, amely hetente egy alkalommal ezt a kistermet használja tömegsport céljaira. Könyvtár A kollégium tanulói az iskola könyvtárának beiratkozott tagjai, melyet minden nap 16 óráig látogathatnak. A kollégiumi nevelői szobából kölcsönözhetők tanulást segítő könyvek, lexikonok, szótárak, érettségire és felvételire felkészítő kiadványok, valamint folyóiratok. Csoportfoglalkozások keretében kollégiumunk tanulói szervezett formában is ismerkedhetnek a könyvtár működésével, információs rendszerével. Társalgó, közösségi tér A napi társas összejövetelek, beszélgetések helyszíneként a társalgók csak a délutáni órákban ill. hétvégén használhatók, mivel többfunkciós beosztásuk miatt a napi leterhelésük teljességet mutat. A kollégium tágas folyosói azonban úgy lettek kialakítva, hogy a beszélgető sarkok lehetőséget kínálnak a találkozásokra és a kötetlen kommunikációra. Kollégiumunkban számtalan szabadon választható ill. kötelezően választható foglalkozás, program működik rendszeresen ill. a belső, külső rendezvények száma jelentős. Ezek az alkalmak a közösségi teret változatos helyszínekkel újra és újra teremtik. A napirendbe illeszkedve jelenítik meg a kikapcsolódás, az érdeklődés, a hagyományőrzés, az ismeretszerzés, a társalgás fórumait.


II.6. Anyagi feltételek, finanszírozás A kollégium az önálló jogi személyiséggel rendelkező Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont intézményi egysége, amelynek fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozzák elő. A fenntartó gondoskodik az alapfeladatok ellátásához és a kollégium folyamatos és eredményes működéséhez szükséges pénzeszközökről. A kollégium tárgyi környezetének fejlesztésében és karbantartásában közreműködik az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány, mint az épület tulajdonosa.

II.7. A kollégiumi élet szervezettsége (szervezeti felépítés) Nevelői munkaközösségünk a csoportvezető nevelőtanárokból és a kollégium vezetőből áll. Szervezeti egységek  Nevelőtestület (önálló nevelési-munkaközösségi egység az iskola tantestületén belül)  Az iskolával közös fenntartású és rendeltetésű egységek

II.7.1. Együttműködési partnerség a közös intézményi célok érdekében dolgozó szervezeti egységek között Tanügyigazgatás Gazdálkodás Gondnokság Ellátás Oktatás/nevelés Iskolavezetés Gazdasági/ügyviteli/személyzeti Karbantartási/műszaki Iskola Iskolatanács csoport csoport egészségügyi rendelő Nevelőtestület Rendszergazda Élelmezésétkeztetés Igazgatás Technikai személyzet Szociális csoport

II.7.2. Szervezeti együttműködés (Iskola-Kollégium) a vezetők szintjén Tanügyigazgatás Gazdálkodás Oktatás/nevelés Igazgató Gazdasági vezető Igazgatóhelyettesek Munkaközösség vezetők Titkárságvezető

Gondnokság

Ellátás

Megbízott gondnok

Iskolaorvos, védőnő

Rendszergazda

Élelmezésvezető

Technikai csoportvezetők

Szociális vezető

csoport


II.8. A kollégium kapcsolatrendszere II.8.1. Belső kapcsolatok: Szervezeti egység Igazgatás

Iskolatanács Gazdasági iroda

Szakmai kapcsolata a kollégiummal Közös tanügyigazgatás: Központi adminisztráció Statisztikák Tanulói ügyek Pedagógus nyilvántartás Levelezés Tagja a kollégiumvezető

Közös költségvetésű intézmény Ügyvitel: Élelmezés Eszközbeszerzés Személyzeti ügyek, Munkaügy Karbantartás/felújítás Fejlesztés Eszközbeszerzés Pályázatok Pénzügyek Gondnokság Karbantartás: Napi rendszeres feladatok Állapotfelmérések Felújítás koordinációja Élelmezés/konyha Étkeztetés Rendezvények koordinálása, előkészítése, lebonyolítása Iskola egészségügyi Iskolaorvos, védőnő: rendelő Sürgősségi ellátás Betegirányítás Tanácsadás Prevenció Szűrővizsgálatok Pályázatok Szociális csoport A csoportvezető szociálpedagógus a kollégiumban Támogatások Ösztöndíjak Szolidaritási akciók Pályázatok Prevenció Nevelőtestület Osztályfőnökök, szaktanárok: Konzultációk Tájékoztatás-tájékozódás Közös értékelés Közös programok

Kapcsolat jellege Napi szakmai-működésiinformációs

Havonta ill. szükség szerint szakmaiműködési-információs Napi ill. szükség szerinti működési-információs

Napi ill. szükség szerinti működési-információs Napi ötszöri étkeztetés Napi ill. szükség szerint betegellátás, információs

Szükség szerint ill. tanulmányi félévenként szakmai-információs

Legalább havonta ill. szükség szerint szakmaiinformációs


II.8.2.Külső kapcsolatok: Szervezet, intézmény Győr Egyházmegye EKIF

Kapcsolata kollégiummal Szentlélek templom Fenntartó

Közigazgatási Hivatal

Ellenőrzés, felügyelet Lakcímbejelentések, személyes okmányok Tanügyigazgatás, pályázatok, rendezvények, rendeletek Szakmai továbbképzés Pályázatok Szakmai ellenőrzés Szakmai tanácsadás Szakmai továbbképzés Szakmai továbbképzés Programok Jogi és szakmai tanácsadás Tanév programja szerint Rendszeres pasztorális Együttműködési partner Kulturális, pasztorális Együttműködési partner Pasztorális, közösségi

Okmányiroda Polgármesteri Hivatal KPSZTI

Megyei Pedagógiai Intézet Kollégiumi Szövetség Szentlélek Plébánia Szent Anna Otthon Apor Vilmos Lelkigyakorlatos Ház Apor Vilmos Katolikus Iskola Alapítvány Szentlélek Körzeti Orvosi Rendelők Városi Orvosi Ügyelet

Kapcsolat jellege Rendszeres pasztorális Rendszeres gazdasági, szakmai, pasztorális törvényességi Törvényességi felügyelet

Az épület tulajdonosa

Egészségügyi szolgáltató partner Egészségügyi szolgáltató partner ÁNTSZ Egészségügyi szolgáltató partner Petz Aladár Megyei Oktató Egészségügyi szolgáltató Kórház partner Tűzoltóság Katasztrófavédelmi szolgáltató partner Rendőrség Biztonsági, prevenciós partner Regionális Mosoda Szolgáltató Partneriskolák

Beiskolázási partner

Egyházi Iskolák és Kollégiumok Szolgáltatók

Szakmai és pasztorális partner Informatika, irodatechnika, biztonsági rendszer, víz-és fűtésrendszerek, villamossági rendszerek, kommunikációs rendszerek, épület berendezés

Napi szintű együttműködés szükség szerint Sürgősségi, általános háziorvosi Sürgősségi Hatósági feladatok, ellenőrzések Sürgősségi, általános kórházi Sürgősségi ill. szükség szerint

18 Pedagógiai program Kistérségi Pedagógia Szolgáltató és Tanácsadó Intézet Regionális Munkaügyi Központ Gyermekek Háza Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekotthonok

Pedagógiai, szakmai partner

Előadások, tanácsadás, pedagógiai vizsgálatok

Pályaválasztási és munkaerőpiaci partner Közösségi és művelődési partner Család-szociális és ifjúságvédelmi partner Szolidaritási partner

Előadások, tanácsadás, tájékoztatás

Csak alázatos szívvel, Isten jelenlétének eleven hitével lehet olyan távolságokat bejárni, olyan hegyeket megmászni, olyan embereket segíteni, olyan élethelyzeteket megoldani, olyan kérdésekre választ kapni, amelyek puszta ésszel, nyers erővel próbálkozva átjárhatatlan falként tornyosulnak előttünk. Minden jóért keményen meg kell küzdeni. Légy türelmes önmagadhoz, miközben Isten országa növekedik benned…, haladj lépésről lépésre, és ne egyszerre fel a magasba! Így életedben a legkisebb dolog is naggyá válhat, amit lélekből és tiszta lélekkel teszel, az Ég és a Föld nagy királyának szolgálatában.


A nevelési program felépítése Bevezető: A helyzetelemzés összefoglalója Nevelési programunkat egy a mai kor igényeinek megfelelően kialakított, a tanulás-tanítás, a nevelés személyi és tárgyi feltételeit megteremtő, széles tanulói korosztály számára nyitott, a felsőoktatásra és a felnőttségre felkészítő, a társadalmi befogadáshoz elegendő ismeretet továbbító, a kereszténység és az európai magyarság értékrendjét valló és átadó, szellemi-lelki értéket teremtő és hagyománytisztelő, keresztény közösséget alkotó intézményegységben valósíthatjuk meg.

III. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS céljai, alapelvei és feladatai III.1. Célok - Keresztény értékrenden alapuló személyiség- és közösségfejlesztés Az a tanuló, aki felvételt nyer a kollégiumba fogadja el az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Kollégiumának keresztény értékrenden álló házirendjét, az egyházi és világi évet követő, a tanévet felölelő éves programját, a katolikus kollégiumok tiszteletre méltó hagyományrendszerét és a katolikus egyház tanításán alapuló szellemiségét. A tanuló személyes képességei és tehetsége fejlesztését a közösség szellemi-lelki adományainak elfogadásával és gyarapításával aktívan és lelkiismeretesen tegye és élje meg. - A személyiség kibontakoztatása, az adottságok fejlesztése - Az egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődés biztosítása - A tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés

III.2. Alapelvek (A kollégium küldetése, nevelési alapelvei) III.2.1. Hit és lelkiség: megismerés, elfogadás, növekedés III.2.2. Általános műveltség fejlesztése, keresztény véleményformálás A keresztény erkölcsi elvek megismertetése és életté váltása.

III.2.3. Biztonság és kiszámíthatóság III.2.4. Kultúrált közösség és környezet: otthonosság és jó ízlés A környezet esztétikus kialakítása és megtartása, szociális és érzelmi biztonság megteremtése.

III.2.5. Esélyegyenlőség a tudás megszerzéséhez Tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése, lelki tanácsadás. Egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok, kulturális és neveltetési különbségek, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek a figyelembe vételével

III.2.6. Értelmes és változatos szabadidő gazdálkodás és szervezés Változatos és igényes művelődési és szabadidős tevékenységek biztosítása


III.2.7. Önállósodás alapjai és útjai A tanulók aktivitásának, érdeklődésének formálása, fejlesztése, az öntevékenység és a közösségi önszerveződés támogatása.

III.2.8. Együttműködési stratégiák és közös problémamegoldás A tanulók személyiségjogainak tiszteletben tartása. Felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben. Együttműködés a szülőkkel, a partneriskolákkal és társintézményekkel. Egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet) számára.

III.2.9. Nevelés, szociális érzékenyítés, gondoskodás A katolikus oktatás nevelési hagyományainak, a nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása. A nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése belső és külső továbbképzések, önképzések által. Integrált nevelés megvalósítása.

III.2.10. Közösségi alkalmak és találkozások III.2.11. Hagyománytisztelet, az ünnepek méltósága Nemzeti hagyományok, nemzeti önazonosság ápolása.

III.2.12. Magyarságtudat és Európaiság

III.3. A kollégiumi nevelés értékei A kollégiumi pedagógiai környezet minden eleme tartalmazza az értékmegőrző, értékkövető és értéknövelő funkciót. Értéket közvetít a nevelő, akinek személyisége és tulajdonságai eleve értéket kell, hogy hordozzanak. A kollégium mindennapi életében, otthon-család jellegű együttélésében is találunk használható nevelési értéket. A kollégiumi csoportok, közösségek tagjainak kapcsolatrendszere, egymáshoz való viszonya ugyancsak értékhordozó tényezők. Értékhordozó az intézmény mikrokörnyezete, hagyományai. A nevelőmunka során az alábbi értékrendszert helyezzük előtérbe a tanulókkal való foglalkozásban és nevelésben.

III.3.1. Kereszténység, katolikus lelkiség III.3.2. Magyarság Közös nemzeti értékeink, hagyományaink, nemzeti azonosságtudatunk, a nemzetiségek hagyományai és azok tisztelete. Hazaszeretet és annak forrásai, kútfői. Az anyanyelv művelése és szeretete. A nemzeti kulturális kincseink megismerése, védelme, nemzeti ereklyéink, szimbólumaink tisztelete.

III.3.3. Európaiság Európa kulturális hagyományainak és örökségének megismerése, az egyetemes emberi jogok felismerése és elsajátítása. Az európai kereszténység kulturális és szellemi értékeinek megismerése és megőrzése.


III.3.4. Erkölcs és lelkiismeret A hit gyakorlása. Erkölcsösség, jólneveltség. Becsületesség, jellemesség. Igényesség önmagunkkal és másokkal szemben. Igazodás az elfogadott társadalmi és közösségi normákhoz. Őszinteség, egyenesség, nyíltság. A felelősség vállalása cselekedeteinkért. Igazságosság, segítőkészség. Önfegyelem.

III.3.5. Műveltség, tudás, intelligencia Az általános és a szakmai műveltség elsajátítása és gyakorlása. Önképzés, önművelés igénye. Nyelvismeret jelentősége. Kreativitás és szorgalom a tanulmányokban és a munkában.

III.3.6. Önismeret, önelfogadás Önbizalom, reális énkép kialakítása és vállalása. Céltudatosság. Alkalmazkodni tudás a változó körülményekhez. Egyéniséget tükröző személyiségtudat. pozitív eszményképek és példaképek vállalása.

III.3.7. Konfliktuskezelés és együttműködési készségek III.3.8. Demokratikus normák A demokratikus normák felismertetése, elsajátítása és gyakorlása az iskolai és kollégiumi diákközösségekben. Az érdek-, és jogvédelem alapjai.

III.3.9. Környezetvédelem és környezettudatosság Nyitottság a közvetlen és tágabb környezet környezeti problémáira, azok megelőzésére. Informális és gyakorlati nevelés.

III.3.10. Mértékletesség Az anyagi és környezeti javak használatában, a közösségi és az egyéni javak gyarapításában.

III.3.11. Egészségkultúra, egészségtudatos élet Tisztaság. Mindennapi Egészségfejlesztés.

testmozgás.

Táplálkozás.

Lelki

egészség.

Egészségmegőrzés.

III.3.12. Igényesség A tanulmányokban. A munkában. Az emberi kapcsolatainkban.

III.3.13. Társadalmi szerepek - állampolgári szerep A kollégisták ismerjék a környezetükben zajló eseményeket, váljanak a részesévé, alakítóivá a helyi közösségi folyamatoknak. Tekintse tanár és diák a kollégiumot egy mikro- társadalomnak, amelyben tevékeny tagként vesznek részt. - munkavállalói szerep A felsőoktatási intézmények felé orientálódó kollégisták társadalmi szerepe kibővül azzal, hogy nagyobb felelősséggel gondolkodó, esetleg alkotó, irányító polgárként kell részt venni a társadalom életében. A színvonalas és igényes szakmai munka iránt érdeklődő kollégisták önkiszolgáló, termelő munkában, vagy azok együttesében készüljenek fel felnőtt szerepükre.

22 Pedagógiai program - fogyasztói szerep Alakuljon ki a kollégiumi nevelés során az igényes, tudatos, ugyanakkor racionális fogyasztásra való törekvés, anyagi, kulturális, információs értékek területén egyaránt. - családszerep A kollégiumi nevelés családpárti. Ezt sugallja növendékeinek tevékenységeiben, nevelési módszereiben életvezetésében. A család, a családi élet fontosságának tudatára nevelünk. A generációk egymás mellett élésének jellemzői, az egyes generációk társadalomban elfoglalt szerepei, az idős, a felnőtt, a gyermek családtagok egymáshoz való viszonyának rendezettsége, mind alapja annak, hogy a társadalmi élet értéktisztelő legyen. A család szocializációs funkcióit a kollégium erősítheti sajátos módszereivel, eszközeivel.

III.4. Feladatok (fejlesztések) részletesen  Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése  A tanulási és gondolkodási, az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése  Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása, gondozása, pályaorientáció (7-8. évfolyam, 11-12. évfolyam)  Kultúrált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése  Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése  Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

III.4.1. Gyermek és ifjúságvédelem, szociális érzékenyítés és képességek fejlesztése                



szociálisan rászoruló gyermekek helyzetének felmérése és támogatási javaslatok munkára nevelés: közös tevékenység szervezése kollégiumban, társintézményekben pályaorientáció és tanácsadás (pályaválasztási tanácsadás, végzett tanulók hagyományos élménybeszámolói novemberben és februárban) önismereti tréningek prevenciós előadások a káros szenvedélyek, a média veszélyei témakörében (külső, belső előadók) a jótékonykodás és a szociális érzékenység kialakítása az elesettek és a rászorulók iránt (látogatás és önkéntes segítés idősotthonokban, gyermekotthonokban) – diákmisszió beilleszkedés segítése konfliktushelyzetek megoldása és segítségnyújtás azok önállóvá váló megoldásában: konzultációk, véleménycserék, beszélgetések folyamatos nyomon követés és tájékozódás a problémás magaviseletű és a veszélyeztetett gyermekek esetében szociometria készítése az új tanulócsoportok esetén, tanulságok érvényesítése a nevelői munkában környezeti ártalmak lehetőségének (fizikai, pszichés) felmérése a tanulók tájékoztatása Közösségi szocializáció hagyományrendszerének követése Empátiakészség növelése Esélyegyenlőségek növelése a hátrányos családi és/vagy egyéb élethelyzet enyhítésére Reális önértékelés erősítése mások értékelésében és támogatásában A szolidaritásra való érzékenység növelése (beteg tanulótárs, gyengébb képességű tanulótárs, hiányos hitbéli képességekkel bíró tanulótárs, családi nehézségekkel küzdő tanulótárs, hiányos vagy hibás önértékeléssel rendelkező tanulótárs, veszélyeztetett tanulótárs) A családdal történő együttműködés jelentőségének növelése

23 Pedagógiai program 

A szociálpedagógus bizalomépítő közreműködése és koordinációs tevékenysége a csoportfejlődés során

III.4.2. A tanulási és gondolkodási, az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése             

Tanulmányi munka folyamatossága, színvonalának megtartása ill. javítása A tanulási motívumok bővítése, értelmi képességek fejlesztése, tanulási módszerek átadása, tanulásirányítás, tanulásszervezés, pályaválasztási tanácsadó program A számítógépek használata, mint nevelési terület Informatikai eszközök és módszerek használata az ismeretszerzésben és a tanulás támogatásában (csoportfoglalkozások 6-12.évfolyam számára) Pályázatfigyelés – diákönkormányzat, nevelői munkaközösség, egyéni érdeklődők. Továbbtanuláshoz kapcsolódó információgyűjtés és kommunikáció (11-12.évfolyam tanulói) Informatika órákra történő felkészülés, gyakorlási idő biztosítása. ECDL- vizsgára történő felkészülés és gyakorlási idő biztosítása. Szakköri munkához, tehetséggondozáshoz kapcsolódó információs háttér, mint kutatási adatbázis használata és kezelése Internetgyakorlatok, az információszerzés gyakorlata és technikái – fakultatív egyéni foglalkozások. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés gyakorlati felhasználása - fakultatív egyéni foglalkozások. Az elektronikus levelezés gyakorlati módszerei – fakultatív egyéni foglalkozások. Az informatikai háttér felhasználása házi és külső versenyek, vetélkedők lebonyolítására.

Az informatika terem segíti, támogatja egy széles korosztály információszerzési lehetőségeit, számítástechnikai tudásának fejlesztését, szinten tartását ill. nagyszámú vidéki tanuló hozzáférési lehetősége által az esélyegyenlőség megteremtését az információs kultúra és a felhasználói képességek terén. Fejlett kommunikációs technológiája révén jelentős mértékben hozzájárul a tanult ismeretek gyakorlati felhasználásához, az információs társadalomban történő folyamatosan megújuló szocializációhoz. A kollégiumi kötelező foglakozások körén túl változatos lehetőségeket kínál a szabadidő értelmes eltöltéséhez és a tehetséggondozáshoz.

III.4.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása, gondozása, pályaorientáció (78. évfolyam, 11-12. évfolyam) 

A lemaradó vagy hiányos tudásalappal rendelkező, különböző képességű tanulók felzárkóztatása (egyéni foglalkozás, kiscsoportos korrepetálás)

Általános iskolások Felzárkóztatás, korrepetálás: magyar nyelv – és irodalom, matematika, fizika, német, angol, történelem, földrajz, biológia Középiskolások Felzárkóztatás, korrepetálás: magyar nyelv- és irodalom, matematika, fizika, német, angol, spanyol, francia, történelem, földrajz, biológia  Tehetséges tanulók képességfejlesztése (egyéni felkészítés, szakkör)


III.4.4. Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése                

Szabadidős foglalkozások szervezése és működése, koordinálása az iskolai és az iskolán kívüli lehetőségekkel és a tanulók elfoglaltságaival Higiénés szokások Étkezési kultúra Környezeti kultúra Beszéd-, és viselkedéskultúra (pld. Purefashion) Az ünnepek kultúrája A társasági kultúra (pld. színházba járás) Pénzügyi kultúra Mozgáskultúra Egyházi kultúra Változatos szabadidős lehetőségek Önképzési lehetőségek Színvonalas kulturális programok Értékközpontúság, értékkövetés Művészeti és információs kultúra fejlesztése Hagyományőrzés

III.4.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése             

Egészségvédelmi és egészségfejlesztési koncepció és program (korcsoportonként) Testi és lelki egészség megőrzése, egészségtudatos életmód kialakítása Jó közérzet biztosítása Helyes és tartalmas táplálkozási szokások kialakítása és megtartása Kiegyensúlyozott és kiszámítható életrend Belső igényszint kialakításának és fejlesztésének lehetőségei A mentális egészség egyensúlya – káros szenvedélyek megelőzése, prevenció Kultúrált, tiszta és igényes környezet biztosítása és megóvása A környezethasználat igényszintjeinek fejlesztése (tudatosság) A természetvédelemi ismeretek fejlesztése (nyitottság és felelősség) Mindennapi alkalmazások elterjesztése (energiatakarékosság, fenntarthatóság) Külső környezetrendezés Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működtetése

III.4.6. Pasztorális nevelés és a lelki egészségvédelem     

Az eltérő hagyományú vallási közösségekből érkezők szokásainak megismerése, segítésük a beilleszkedésben. Keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és betartatása (rendtartás: öltözködés, viselkedés, társas kapcsolatok, szórakozás, beszéd stb.) Az egyházi év közös ünnepeinek élményszintű megünneplése. A hitélet gyakorlatát a kollégium éves rendje és napirendje rögzíti. A közösségünk értékeivel, a hitélet rendjével szembeszegülő, társaival ellenszenves és méltatlanul igazságtalan magaviseletű tanulók beilleszkedésének, elfogadó készségének gondozása, fejlesztése.


III.5. Személyiségformálásunk (nevelésünk) alapvető elvárásai:               

Embertársi jóindulatra törekvés és a felebaráti szeretet gyakorlása Egymás iránti megbecsülés, felelősségérzet önmagunk és társaink irányában. Keresztény életmódunk megvalósítása megjelenésünkben, gondolkodásunkban, cselekedeteinkben. Következetesség és jó időbeosztás a napirend alapján. A kötelességek szorgalmas teljesítése a tanulmányi előmenetel érdekében. Együttműködés a közösségi aktivitásokban. Egyéni talentumok fejlesztése. Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások. Önálló véleményformálás és mások véleményének tiszteletben tartása. Jóindulatú törekvések támogatása a jobbító és őszinte szándékok megbecsülése. Igényességre törekvés. A hagyományok, a keresztény jelképek tisztelete, az ünnepek tisztelete. Önálló életkezdést, társadalmi beilleszkedést elősegítő tevékenységek gyakorlása. Részvétel a gyermek- és ifjúságvédelmi prevencióban Szociálisan rászoruló tanulók elfogadása és támogatása Egészséges életmódra törekvés


IV. A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK szerkezete, a foglalkozások rendszere IV.1. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei. IV.1.1. A nevelő és a tanuló személyes kapcsolata A nevelés és a szocializáció az egész társadalom feladata, azonban kiemelt szerepe és legnagyobb hatása ezekre a folyamatokra a családnak van. A kollégium heti öt napon keresztül igyekszik a család funkcióit pótolni. Ennek során a tanuló a maga teljes személyiségében gyarapodik, egyéniségébe beépül a kollégiumban tapasztalt és megélt élmények sora. A nevelő magatartása, erkölcsisége, következetessége minta a diák előtt, s ez nagy felelősséget ró a pedagógusra. A kollégiumban folyó nevelőmunkát ennek tudatában kell megterveznünk. A kollégista diák és a nevelő kapcsolatának alapvető eleme a bizalom és a segítőkészség. Természetesen ez a fajta közvetlen viszony nem jelentheti azt, hogy a gondjainkra bízott diák irányítás és a pedagógiai hatás nélkül marad, cselekedeteit nem korlátozza senki. A napi és a házirend betartása a szokásrendszer kialakításának egyik alap pillére.

IV.1.2. Együttműködés a családdal A kollégium nem csorbíthatja a szülők jogait, de nem vállalhatja át kötelességeit sem. Köteles azonban felismerni a családi nevelés hiányosságait, s elő kell segítenie az azokból eredő magatartásbeli, szocializációs hátrányok felszámolását. Ehhez a munkához szükséges megnyerni a szülői ház támogatását. Erre akkor számíthatunk, ha a szülőkkel ismertetjük nevelési pedagógiai céljainkat.

IV.1.3. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium vezetője és a nevelőtanárok napi kapcsolatban vannak, az iskolával a problémás esetekről a napi találkozások alkalmával, azonnal hírt kapnak a tanulókról névre szólóan. A szülőkkel való együttműködés új tanulók esetében már a felvételi eljárás során kezdődik. Szeptemberben az évnyitó kollégiumi szülői értekezleten mind az új, mind a régi tanulók szüleinek a tájékoztatáson túl lehetősége nyílik az egyéni kérések megbeszélésére. Évente 3-4 alkalommal szülői értekezleteken, és fogadóórákon van lehetőség személyes találkozásra kollégiumvezetővel, nevelőkkel is.

IV.1.4. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei      

egészséges életmód, életritmus kialakítása az iskolai életrend figyelembe vétele a szülői elvárások figyelembe vétele egyéni és a közösségi érdekek összehangolása a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása helyes életmódminta adása

A kollégium biztosítja tanulóinak az optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az egyházi és intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori

27 Pedagógiai program sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégium életrendje igazodik az iskolák működéséhez, figyelembe veszi a tanulás elsődlegességét, emellett megteremti a kereteket a pihenésre, szórakozásra és művelődésre is. Az életkori, biológiai fejlődés figyelembevételével biztosítja a meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit. A házirend és napirend adta keretszabályozáson belül a nevelőtanárok élnek a differenciálás lehetőségével. Az életrend kialakításánál (a házirend, tevékenységek, programok szervezésénél) figyelembe kell venni:  a kötelező és a szabadon választható foglalkozásokon való részvétel összhangját,  az egyéni és életkori sajátosságokat,  a diákok öntevékeny és önszervező képességét,  a kapcsolódó iskolákkal való együttműködés lehetőségének biztosítását. A kollégium biztosítja itt tartózkodásuk teljes ideje alatt a tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletét. IV.1.5. A tanulás szervezésének pedagógiai elvei  a tanulás a tanuló kötelessége  a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége  egyéni adottságok és igények figyelembe vétele  az iskola elvárás rendszerének figyelembe vétele  a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni  a tanulásra motivált tanuló tud csak hatékonyan tanulni A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. A zavartalan tanulás feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószobai foglalkozások szervezésénél figyelembe kell venni:  iskolatípust,  tanulók egyéni szokásait,  a tanulók elért eredményeit. A tanulóval szembeni elvárás meghatározásakor hangsúlyt kell kapnia:  a képességnek,  a szorgalomnak,  a kitűzött céloknak,  az elért eredménynek. A tanulószobai foglalkozások szervezésénél lehetőséget kell biztosítani a zavartalan egyéni tanulásra is. Kerüljön sor a tanulás hatékonyságát felmérő számonkérésre. Szilenciumi időn túli tanulásra is van lehetőség a napirend adta kereteken belül. A nevelők által biztosított kedvezmények legyenek ösztönzőek, biztosítsák a fejlődést és előrehaladást. A kollégium feladata a tanulási utak védelme: a felkészülés segítése, a következő iskolafokozatra történő előkészítés és a tanuláshoz való jog érvényesítése. A pedagógusnak a tanuláselméleti ismeretek alkalmazásával, a tudás-és gondolkodás kultúra fejlesztésével, s a tanulásmenedzsment módszereivel kell segíteni az egyéni igények kielégítését. Ahhoz, hogy megfelelő eredményeket érjünk el szükséges:  kiegyensúlyozott, inger gazdag nevelési környezet,  a segítő szándékú biztonságos környezet megteremtése.

28 Pedagógiai program A kollégiumi tudásközvetítés egyik része, formája a tanulók mindennapi felkészülésének segítése, a tanulási munka támogatása, tanulásirányítás, tanulásszervezés. A tanulók iskolai felkészülése a nevelőtanár felügyeletével történik. A nevelő megfigyeli a tanulástechnikákat, módszereket és szükség esetén közvetlenül beavatkozik, rendszeres, folyamatos felkészülésre szoktatja tanítványait. A tanulás stílusának, módszerének korrigálása fontos a tanulás hatékonyságának fokozása érdekében. A kollégium nyugodt körülményt biztosít az iskolai követelmények teljesítése és az egyéni fejlődésük érdekében.

IV.1.6. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei    

kell szabadidőt biztosítani minden tanulót érdekel valami, csak fel kell kínálni a neki való programot a szabadidős programok a tanulók igényei szerint szerveződnek a szabadidejével a tanuló - a házirend betartása mellett - rendelkezik

A kollégiumnak – a nevelési és oktatási feladatok teljesítéséhez – olyan foglalkozásokat kell szerveznie, amelyek a szabadidő hasznos eltöltését megfelelően szolgálják. A lehetőségek egy olyan széles tárházát kell nyújtani, melyből minden tanuló érdeklődési körének megfelelően tud választani. A tanulónak legyen módja az érzelmi, értelmi és fizikai feltöltődésre, önművelődésre, ismeretei, tudása szélesítésére, gyarapítására.

IV.1.7. Szakkörök A szakkörök meghirdetése a tanulók érdeklődésének és a szakos ellátottságának a függvénye. Az utóbbi években hagyományosan a következő szakkörök kerültek meghirdetésre: modellezés, média, kézműves, önismereti, gazdasági ismeretek, nyelvi (angol), aerobik, lelki csoport, csillagászat, színjátszó.

IV.1.8. Versenyek

 Háziversenyek szervezése és lebonyolítása (műveltségi és sportversenyek)  Részvétel más intézmények által szervezett városi és megyei szintű versenyeken

IV.1.9. Kollégiumi rendezvények A kollégiumi rendezvények az éves eseményterv alapján kerülnek megrendezésre. Hagyományos kollégiumi rendezvényeink:  Gólyaavató  Szent Miklós nap  Karácsony  Farsang, farsangbúcsúztató  Kollégiumi ballagás  Szavalóverseny  Műveltségi vetélkedők  Sportvetélkedők  Jeles napok

IV.1.10. Egyéb rendezvények    

Iskolai szintű rendezvényeken részvétel. Egészségnevelési előadásokon való részvétel. Előadók meghívása bűnmegelőzési és ifjúságvédelmi témákban. Városi szintű rendezvényeken való részvétel


IV.2. Felkészítő foglalkozások A kötelező foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben történő megszervezésének biztosítását 15 óra/hét/tanuló időkeretben. A tanulmányi munka folyamatosságának, eredményességének megszervezését, a tanulókkal történő foglalkozást (felzárkóztatás, tehetséggondozás) egyéni és csoportos szinten, a tanulószobák működtetését, folyamatos kapcsolattartást az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal, a szülőkkel. Kötelező órák a kollégiumban (heti órakeret 15 óra/tanuló) Tanulószoba 13 óra/hét 16-20 óra 16-19 óra

Hétfő 4x45 perc 5-14.évf.

Kedd 3x45 perc 5-14.évf.

Szerda 3x45 perc 5-14. évf.

Csütörtök 3x45 perc 5-14. évf.

Szakkör, korrepetálás 5-8.évf.

Szakkör , Korrepetálás 5-8.évf.

Szakkör, Korrepetálás 5-8.évf.

Szakkör, korrepetálás 5-8.évf.

Csoportfoglalkozás 19-20 óra

Minden csoportnak

Hétfő

Kedd

Összesen óra:

4

4

Rendszeres és folyamatos iskolai felkészülésre, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra Tematikus és általános Ismeret, személyiség és közösségfejlesztő

1x45 perc

Speciális ismereteket adó foglalkozás 19-20 óra

Célja, tartalma

Szerda 1x45 perc 9-14.évf.

Csütörtök 1x45 perc 9-14.évf.

Célja, tartalma

3/4

3/4

15

Kötelezően választható szakkörök, diákkörök korrepetálás

IV.2.1. Tanulószobák: tanulást szervező, segítő, fejlesztő foglalkozások (13 óra/hét) Cél: A tanulási kultúra differenciált fejlesztése Általános iskolások esetében     

A tanulás folyamatának szervezettségi szintjei: csoportos tanulószoba folyamatos és rendszeres (napi) nevelői felügyelet, tanulásirányítás-, és szervezés egyéni és kiscsoportos tanulásellenőrzés rendszeres és szükség szerinti felzárkóztatás általános tanulási módszerek átadása, javaslata, tanácsadás

Középiskolások esetében   

csoportos tanulószoba 9-10.évfolyamon egyéni tanulási modell kialakítása a fokozatosság, a megbízhatóság, a teljesítmények és az egyéni ismeretelsajátítási adottságok figyelembe vételével napi tanulásellenőrzés, tanulásirányítás, folyamatszervezés és felügyelet

30 Pedagógiai program      

differenciált egyéni számonkérés (az ismeretanyag mennyisége és minősége, a tanuló teljesítő képessége ill. a feldolgozás minősége és eredményessége alapján ill. a tanulási idővel történő gazdálkodás szerint) rendszeres és szükség szerinti felzárkóztatás verseny vagy vizsga esetén tehetségfejlesztés és gyakorlás általános és személyre szabott tanulási módszerek átadása, javaslata, tanácsadás a verbális és a logikai képességek személyre szóló fejlesztése a lényegkiemelő és összefüggéseket felismerő képességek erősítése

Végzősök (11-14. évfolyam) esetében        

egyéni tanulószobák szervezése és ellenőrzése napi konzultációs lehetőség heti tanulmányi előmenetel értékelése szükség esetén csoportos megbeszélés, tanulássegítés egyéni tanulmányi terv támogatása tanulmányi módszerek differenciált átadása az érdeklődésnek, a továbbtanulási szándéknak, a választott vizsgatárgyaknak, az egyéni képességeknek megfelelően a kommunikáció és az önálló véleményalkotás, következtető és elvonatkoztató képességek fejlesztése, gazdagítása, korrigálása alsóbb évfolyamokon tanulássegítés, korrepetálás

IV.2.2. Csoportfoglalkozások (1 óra/hét) Tematikus csoportfoglalkozások éves terve Témakör

5-8. évf.

9. évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

13-14. évf.

Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon-és népismeret

3 3

4 3

3 3

3 4

1 3

1 2

3

3

3

2

4

5

2 4

2 4

2 4

2 4

2 4

3 4

3

3

3

3

3

2

4

3

4

4

3

3

Összes kötelező:

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

Közösségi, szervezési feladatok

15 óra

15 óra

15 óra

15 óra

13 óra

13 óra

Mindösszesen

37 óra

37 óra

37 óra

37 óra

33 óra

33 óra

31 Pedagógiai program TANULÁS A tanulási stratégiák és technikák fejlesztésének és elsajátításának kiindulópontja: - különböző működési feltételekkel rendelkező iskolákból érkeznek tanulóink - különböző méretű és társadalmi/kulturális összetételű településről és adottságokkal rendelkező közösségekből iskolázzuk be őket - differenciált családi háttérrel rendelkeznek - a tanulók életviteli szokásai a fentiek szerint és korcsoportonként, nemenként is különbözőek - tanulási módszereik egyéniek, de a korábbi követelményekhez, tanulási szokásokhoz kapcsolódnak - tanulásuk hatékonysága jellemzően eltérő, nagyon eltérő is lehet A tanulás módszertan fejlesztésére életkorhoz, iskolatípushoz, képességekhez mérten szükség van, különösen az alábbi területeken: - fokozott önállóság elérése a tanulás szervezésében 5-8. évfolyam Csoportos tanulószoba

9.évfolyam Csoportos tanulószoba

Irányított tananyagfeldolg. Nevelői útmutatások, magyarázat, újratanítás szükség esetén kikérdezés felmondás ellenőrzés javítás

Irányított tananyagfeldolg. Nevelői útmutatások tanulópárok újratanítás szükség esetén kikérdezés felmondás ellenőrzés javítás

10.évfolyam Csoportos tanulószoba

11-12.évfolyam Egyéni vagy kiscsoportos tanulószoba Részben Önálló irányított tananyagfeldolg. tananyagfeldolg. Szervezett Nevelői konzultáció útmutatások tanulópárok tanulópárok önellenőrzés magyarázat differenciált ellenőrzés ellenőrzés önellenőrzés

13-14. évfolyam Egyéni tanulásszervezés Önálló tananyagfeldolg. Egyéni konzultáció önellenőrzés

- a prioritások meghatározására a tananyag elsajátításában és a különböző tantárgyi ismeretek sorrendiségének felállításában az egyéni talentumokat (erősségeket, gyengeségeket is) figyelembe véve. - a rendszeres és folyamatos készülés gyakorlatának kialakítása - felkészítés az önművelésre és az önnevelésre, az önálló ismeretszerzésre - korszerű tanulási stratégiák, eljárások elsajátítása pld. digitális olvasás Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam: Ismerje meg és alkalmazza – előbb segítséggel, majd önállóan – az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni idejét és tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, a felkészítő tanulási technikákat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, viselkedési normáit. Tudja igénybe venni a könyvtár és a digitális információhordozók szolgáltatásait. Tudja megkülönböztetni az alapvető dokumentumfajtákat. Legyen képes ismereteket szerezni a nyomtatott, audiovizuális és az elektronikus dokumentumokból egyaránt.

32 Pedagógiai program Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes munkáját értékelni. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam: Ismerje meg és alkalmazza – előbb segítséggel, majd önállóan – az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni idejét és tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, a felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását az eredményes iskolai teljesítés érdekében. Gyakorolja a szakmatanulásra, továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtár és a digitális információhordozók szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati alkalmazására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, szóban vagy írásban beszámolni a megoldásokról. Fejlődjenek önművelési szokásai és hatékony tanulási módszerei. Szerezzen tapasztalatokat az Információs és Kommunikációs Technológiákon alapuló információhordozók használatában és alkalmazza azokat. A témakörök helyi elosztása: Témakörök

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

1314.

Tanulási módszerek 2 elsajátítása és alkalmazása Könyvtárhasználat, 1 dokumentumismeret Informatikai és számítástechnikai ismeretek Könyvtári informatika -

2

2

2

2

2

1

-

-

1

1

1

1

1

1

-

-

-

-

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

Összesen:

3

3

3

4

3

3

1

1

3

ÉNKÉP, ÖNISMERET, PÁLYAORIENTÁCIÓ Az iskolai korosztályt érintő érzelmi és mentális hatások feldolgozásában a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások támogassák az identitás megerősítését, a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. Ebből adódó részcélok, feladatok: Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni

33 Pedagógiai program törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. Ezzel hozzájárulunk a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam: Ismerje meg a személyiség jellemzőit, az ember tulajdonságait, a közösség által elvárt teljesítményeket, jellemzőket. Törekedjen önmaga tulajdonságainak, képességeinek megismerésére és fejlesztésére. Tudja mit tehet embertársaiért szűkebb és tágabb környezetében. Felelősen teljesítse iskolai és kollégiumi megbízatásait. Értse az alapvető magatartási szabályok jelentőségét. Kerülje az agressziót és törekedjen a konfliktusok vesztes nélküli megoldására. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására, tolerálja mások értékeit. Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai elvárásait és jellemzőit, személyiségbeli feltételeit. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam: Az ember tulajdonságainak ismeretében tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt vagy elutasított erkölcsi felfogást, tudjon érvelni mellette vagy ellene. Ismerje az emberi kapcsolatokat segítő ill. gátló személyiségvonásokat. Legyen tudatában a gondosan megválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes önmaga felvállalására az önismerete kialakításával együtt, a másik ember és embercsoport tiszteletére és megértésére. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, tiszteletben tartva másokét. Képes legyen felismerni az önismeret fontosságát pályaválasztásban, saját képességeit a gyakorlatban is kamatoztatva. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Ismerje a folyamatos önképzés, tanulás jelentőségét a pályamódosítás lehetőségeit. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával kapcsolatban a munkaerőpiaci lehetőségekről.

34 Pedagógiai program A témakörök helyi elosztása: Témakörök

5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Ki vagyok én? Az egyén és a társadalom Pályaorientáció

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 2

1 2

1314. 1 1

Összesen:

3

3

3

3

3

3

4

3

2

EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT, EGYETEMES KULTÚRA A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemléletet. gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. Ebből adódó részcélok, feladatok: A kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. A kollégium alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözze a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegye lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Nevelje a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözze a tanulókban a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Segítse az egyéni ízlés alakulását. Mutasson példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra.

35 Pedagógiai program A fejlesztés során a tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak érzékennyé, nyitottá a globális problémák iránt. Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam: Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, a főbb európai kulturális hagyományokat. Legyenek nyitottak az Európán kívüli más kultúrák iránt is. Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. Váljon egyre tudatosabbá, gazdagabbá a művészetről, az esztétikai élményről való gondolkodása. Ismerje fel az alapvető (irodalom, dráma, tánc, bábjáték, képzőművészet, design, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje azok legfontosabb kifejező eszközeit. Legyen érdeklődő és nyitott a különböző korok stílusai és kifejezőeszközei iránt, keresse bennük a mának szóló üzenetet, s egyre jobban értse a keletkezés korának sajátosságait. Alakítson véleményt művészeti alkotásokról. Válasszon ízlésének megfelelően és tudatosan. Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában, egyéni vagy közös produkcióban. Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak ápolásában, fejlesztésében. Ismereteit önállóan bővítse. Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére. Ismerje a könyvtár működésének a céljait. Ismerje a könyvtárban követendő viselkedési normákat. Tudja kezelni az egyszerű katalógusrendszert, ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam: Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve.


5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Európaiság Mindennapok művészete Az alkotás öröme A műveltség értéke A gondolatok közlése Egyetemes műveltség

1 1 1 -

1 1 1 -

1 1 1 -

1 1 1 -

1 1 1 -

1 1 1 -

1 1 -

1 1 2

1314. 1 1 3

Összesen:

3

3

3

3

3

3

2

4

5

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Mutassa be a kollégium a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjen arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tenni a kollégistákat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ebből adódó részcélok, feladatok: Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. A kollégium elősegíti a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam: Váljon a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére,vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. Jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások. Legyen mozgósítható a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Vegyen részt helyzetének megfelelő környezetvédelmi akcióban, s erről tudjon számot adni. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam: Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni.

37 Pedagógiai program Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. A témakörök helyi elosztása: Témakörök

5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

1314.

Környezetünk állapota Közös felelősségünk

1 1

1 1

1 1

2

1 1

1 1

2

2

3

Összesen:

2

2

2

2

2

2

2

2

3

TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és közösségi életritmushoz igazodó napirend, egészséges és nyugodt körülményeket biztosítva. Aktívan járuljanak hozzá a kollégiumi környezet esztétikus kialakításához és megőrzéséhez. Ebből adódó részcélok, feladatok: Segíteni kell a tanulót problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt nyújtani számára. Lehetőséget kell adni neki arra, hogy mindennapi ügyeit jogszerűen és alkalmas módon intézhesse. A kollégium biztonságos és befogadó környezettel hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődőséhez. A kollégium tanulói képessé váljanak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására az ehhez szükséges ismeretek, készségek elsajátítása által. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyamon: Alapvető együttélési, együttműködési normák elsajátítása családban, kollégiumban, iskolában, társadalmi életben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket. Rendelkezzen empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és a felelősség fogalmát. Tartsa tiszteletben a nemzeti-etnikai kisebbségék létét és a másságot.

38 Pedagógiai program Életkorának megfelelően ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Találja meg egyéniségének megfelelő helyét a kollégiumban. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket és ezek megoldásához tudjon segítséget megfelelő segítséget kérni. Legyen tisztában a vállalt feladatokkal járó felelősséggel. Legyen jártassága az egyszerű háztartási eszközök célszerű használatában. Tudjon gazdálkodni élethelyzeteinek megfelelően. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon: Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző, pl. sérült embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartására, szépítésére – a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. A témakörök helyi elosztása Témakörök

5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Társas kapcsolatok Élet a kollégiumban Testi, lelki egészségünk

1 2 1

1 2 1

2 1 1

2 2

2 1 1

2 1 1

1 1 2

1 3

1314. 1 3

Kötelező összesen:

4

4

4

4

4

4

4

4

4

FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTT SZEREPRE, AKTÍV DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS, GAZDASÁGI NEVELÉS

ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA,

A kortárs közösségi életben való részvétel meghatározó élmény. A tanuló saját értékeiről – a család mellett – a kollégiumban is szerezhet szociokultúrális tapasztalatot, visszajelzést. Az aktív állampolgári léthez megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges.

39 Pedagógiai program A témakör feldolgozása elősegíti, hogy a tanuló megtalálja a helyét, szerepét és feladatait a családi, iskolai, kollégiumi közösségben. Segíti a beilleszkedést és felkészít a felnőtt lét szerepeire. Szociális motívumrendszert alakítunk ki a tanulóban, amely a társadalomba történő beilleszkedést segítik. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének része: a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképességgel kapcsolatos jártasságok erősítése, ezért a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz és a vállalkozáshoz fűződő ismeretekre is szükség van. Ebből adódó részcélok, feladatok: A jogok és kötelességek megismerése és gyakorlása. A felelősség és a döntés súlyának megtapasztalása. A társadalmi érintkezés alapvető szabályainak elsajátítása. Felkészülés az önálló életvitelre, önellátásra, családi életre, családi munkamegosztásra, családi pénzgazdálkodásra. Párválasztás, barátság, szerelem, családteremtés, gyermekgondozás, gyermeknevelés ismeretei is fontos szerepet kapnak. Fontos tulajdonságok: rugalmasság, tolerancia, együttműködés, agresszió elutasítása. Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam: Alapvető illemszabályok ismerete és elfogadása, követése. A kapcsolatteremtés normáinak elfogadása. A társas életben megfelelő magatartási formák alkalmazása (előadás, ünnepség, verseny stb.) Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, ennek megfelelően alakítsa tevékenységét. Legyen tisztában vállalt feladatai céljával, tartalmával, felelősségével. Hiteles önértékelése legyen, másokat igényes értékeljen. Ismerje a konfliktuskezelés alapvető technikáit. Tartsa tiszteletben mások kulturális szokásait. Ismerkedjen meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal és azok érvényesítési lehetőségeivel életkoruknak megfelelően. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon: Életkorának megfelelően rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedéskultúrát azokban az alapvető közösségekben, melynek tagja (család, iskola, kollégium). Társadalmi érintkezéseiben és külső megjelenésében legyen kultúrált. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző normáit (írásbeli, szóbeli, elektronikus). Gyakorolja jogait és kötelességeit. Közössége tagjait ismerje, törekedjen velük jó együttműködésre. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában: érvelni, vitatkozni, érdekeit kulturáltan megvédeni, kötelezettségeit vállalni a kollektív döntésekből adódóan.


5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Én és a család A kollégium és az iskola A társadalom A háztartás

1 2 -

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

2 1

1314. 2 -

Kötelező összesen

3

3

3

3

3

3

3

3

2

HON-ÉS NÉPISMERET A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki kötődés a befogadó környezethez. A tanuló tartsa meg és gyarapítsa azokat az értékeket, amelyekkel a család, a felnevelő környezet elküldte. Ebből adódó részcélok és feladatok: A szülőföld ismerete és szeretete: lokálpatriotizmus és hazaszeretet erősítése Régiónk, országunk, nemzetünk ismerete és szeretete Az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata A határainkon kívül élő – kisebbségben élő – magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, közösségvállalás Nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása Nemzeti szimbólumaink A hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének, jogainak, kulturális értékeinek, nemzeti érzéseiknek megismerése és tiszteletben tartása Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam: Ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait. Legyen nyitott más népek kultúrája iránt, ismerje a határainkon belül élő nemzetiségeket. Életkorának megfelelően ismerje az ország és a magyarság szimbólumait. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam: Fejlődjön a tanuló közösségi identitása. Az ismeretek segítsék elő az iskolában tanult ismeretek szintetizálását. A tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt. Tegyen szert az együttműködés képességére és az önálló munkára. Erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje a legfontosabb értékeket, személyiségeket és szimbólumokat. Legyen képes az információk összegyűjtésére, feldolgozására és rendszerezésére. Tudja megkülönböztetni a társadalmi jelenségeket, azokat összehasonlítani legyen képes. Alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében.


5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Helyismeret, helytörténet Múltismeret, hagyományok Szimbólumok Jelenismeret Nemzeti kultúránk

1 2

1 2

1

1

1 1

1

1

-

1314. -

1

1

1 1 1

2 1

1 -

1 1 1

1 2

2 1

3 -

Kötelező összesen:

4

4

4

4

3

4

4

3

3

IV.2.3. Speciális ismereteket adó foglalkozások jelentik Egyéni törődést biztosító foglalkozások (korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés) Ezek a foglalkozások heti rend szerint minden korcsoport számára elérhetők ill. kötelezően választhatók. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások (1 óra/hét) A szabadidő eltöltését célzó programok megszervezése és lebonyolítása a művelődés, az ismeretterjesztés, a hitbéli nevelés, a mozgáskultúra fejlesztése érdekében történik az egyéni érdeklődés és nevelési értékrendünk szolgálatában.  A közösségi szintek kialakítása, az együttműködési képességek és a társas viszonyok gyakorlásával  A hagyományok tiszteletével: az egyházi és a világi ünnepek méltó megünneplésével  A magyar és az európai keresztény nevelés értékrendjének gondozását – kiemelten: a személyesség, a jelenlét, az önfegyelem, az egészséges akarat, szolidaritásra való érzékenység, szociális érzékenység, önálló véleményformálás, egyszerűség, alázatosság.  A tanulók testi-lelki fejlődésének feltételei biztosításával: a rendszeres kulturált étkezés, a tisztálkodás, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátás.  A sajátos tanulói, szülői, iskolai igények és az intézményi hagyományok, szokások figyelembe vételével  A tanulók napi életének megszervezésével az életkori sajátosságok és a jogszabályi kereteknek megfelelően.  A kollégiumi élet belső szabályozásának kialakításával a kollégium vezetője és a nevelőtestület által, a belső és külső környezet változásainak figyelembe vételével.

42 Pedagógiai program A kollégiumi óratervben tervezett tevékenységek 

Stúdium foglalkozás 6-8. évfolyam 20-21 óra 9-12. évfolyam 20-22 óra



Hétfő-csütörtök Fiú-lány szintenként Fiú-lány szintenként

Informatika foglalkozás Délelőtt a 11-12. évfolyam számára igény szerint, csak tanulmányi célokra, ügyeleti időben. Földszint Emelet Tetőtér



Sportfoglalkozások (tömegsport)

15.00-16.00 20.00-21.00 

Hétfő-péntek Tantárgyfelosztás szerint Tantárgyfelosztás szerint Tantárgyfelosztás szerint

Hétfő-csütörtök Külső-belső térben időjárás és igény szerint Külső-belső térben időjárás, évszak és igény szerint

Ügyeletek és egyéb foglalkozások kapcsolata a napi ill. heti rendben

Reggeli Informatika délelőtt Titkárság (egyéb megbiz.) Délelőtti Délutáni I-II. Informatika (foglalkozás) Sport (foglalkozás) Stúdium (foglalkozás) Informatika (foglalkozás) Sport (foglalkozás)

Idő 06.0008.00 Igény szerint Beosztás szerint 08.0012.00 12.00-16.00 14.00-16.00

15.0016.00 15.0016.00 20.0022.00 20.0021.00 20.0021.00

Hétfő

Kedd

Szerda

2 óra Igény szerint Beosztás szerint



2 óra

2 óra

2óra

Csütörtök 2 óra Igény szerint Beosztás szerint 2 óra

Péntek 2 óra Igény szerint Beosztás szerint 2 óra Hétvégi

1-2 óra

1-2 óra

1-2 óra

1-2 óra -

1 óra 1 óra

1 óra 1 óra

1 óra 1 óra

1 óra 1 óra

-

3 óra

3 óra

3 óra

3 óra -

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra -

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

43 Pedagógiai program Esti Éjszakai Szoc.ped. (egyéb megbiz.) 

20.0022.00 22.0006.00 Beosztás szerint

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra -

8 óra Beosztás szerint




Beosztás szerint

Egyéb szabadidős foglalkozások (hetente 1x, csoportbeosztás szerint) Pasztorális foglalkozások éves hálóterve

Tanulócsop.

IX.

A B C D E F G

1 1 1 1

Összesen

4



X.

XI.

XII.

I.

1 1

3

3

2

IV.

4

V.

VI.

Ö.

1

4 4 4 4 4 4 4

1

28

1 1 1 1 1 1

1 1 1

1 1

2

III.

1 1 1 1

1 1 1

1 1 1

II.

3

2

4

Keresztény értékrend szerinti szabadidő szervezése

Közös vallásgyakorlatok: - reggeli diákmisék [hetente hétfőtől-péntekig] - közös imák étkezéskor, tanulás megkezdése előtt vagy a tanulás befejezése után - közös szentmisék [havonta] - esti lelki órák [hetente] - gyónási lehetőség - a csoport névadó szentjének napja - az egyházi év jeles napjaira felkészülés - nagyböjti keresztutak - kapcsolatok lelki vezetőkkel: szerzetesek, plébános, hitoktató - lelki útravaló (havonta szerkesztett napi bölcsességek) - imacsoportok szervezése (Rózsafüzér, virrasztás, megemlékezés, bibliaolvasás)


IV.3. A kollégiumi tevékenységek programja és szerkezete A kollégium működése és a rendszeresség szempontjából megkülönböztetünk napi, heti és havi programokat. A napi rendszeres programokat a napirend szabályozza. A heti és havi programok a tanulócsoportok nevelési tervében szerepelnek ill. a kollégium éves tervében. Hangsúlyos területek Az egész éves tevékenységek és programok hálózatában (a csoportfoglalkozások tematikáján túl) különös hangsúllyal szerepelnek az alábbi területek: Műveltségi terület

Tevékenységek gyakorisága és 4-5 alkalom

1.

Továbbtanulási pályaválasztási tanácsadó program

2.

Testi és lelki egészségvédelem Ifjúságvédelmi és személyiségfejlesztési program Környezetés természetvédelem Pénzügyi és gazdasági ismeretek előadássorozat Ismeretterjesztés és kutatás az Interneten Kulturális és egyházi hagyományok Lelkiségi estek - közösségi alkalmak - koncertek - találkozók - előadások Szolidaritási és szociális kompetenciák fejlesztése idősek mozgáskorlátozottak gyermekgondozottak között

3. 4.

5. 6. 7.

8.

5-6 alkalom

Megvalósítás módja, segítők Pedagógiai Tanácsadó és Szolgáltató Intézet Munkaügyi Központ Egyetemisták Iskola egészségügy Pályázatok Rendőrség Családsegítő Központ

Hetente

Pályázatok

Havonta

Pályázatok

Hetente

Intézményi szervezés

Naptári év szerint


Hetente, havonta


Rendszeres


45 Pedagógiai program Kollégiumi hagyományok Az iskolai, kollégiumi év nem alkalmas arra, hogy egy teljes ünnepkört lehessen a gyermekekkel átélni. De elegendő ahhoz, hogy a tanulók olyan fogódzkodót, kereteket kapjanak az iskola és kollégium időszaka alatt — talán utána is — ami segít nekik az eligazodásban, és olyan rítusrendszert alkot, ami biztonságot ad állandóan változó világunkban. Minden ünnep más és más élményt ad, és ezek az élmények az egyéni fejlődésre és a csoport- vagy kollégiumi közösségre is termékenyítően hatnak. Minden életkor megkívánja, hogy a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve alakítsuk ki az ünnepeket, azok jellegzetességeit megtartva. Ugyanakkor a hagyományaink többet is jelentenek, mint csak a múltból megmaradt szokásrendszert. Jelenünket is átszövik, folyamatosan változnak, módosulnak a társadalom és a környezete pillanatnyi állapota szerint. Nevelésünkben meghatározó szerepe és értéke van az egyházi és világi ünnepeknek (kiemelten a nemzeti ünnepeknek) és hagyományoknak. A közösségünk nyitott és elkötelezett a hagyományteremtés és a hagyományőrzés iránt egyaránt. Különösen fontos ez a kollégium sajátossága szempontjából, ahol a tanulók nagyon differenciált szociokultúrális környezetből, családi hagyomány-, és értékközösségből érkeznek. A tanév jeles napjai, az egyházi és állami ünnepek évről-évre visszatérő hagyományok, melyeket igyekezni kell aktualizálni és értékként megőrizni. Az ünnep és a hagyomány az, amikor a hétköznapi életrendből élményszerűen kiemelhet bennünket a közösség teremtő és összetartó ereje, közös hitvallása. Ünnep, hagyomány Útravaló gólyatábor Tanévnyitó Aradi vértanúk Kollégium felszentelése 1956.

Tervezett ideje Tanév kezdete előtt Első tanítási napon Október 6. Október Megemlékezés, rendhagyó történelem óra Gólyabál Október Mindenszentek Lelki útravaló, közös ima Szent Imre est November Szent Erzsébet est November Nyitott kapuk napja November Szent Miklós est December Adventi gyertyagyújtások December Ünnep, hagyomány Tervezett ideje Adventi teaház December Mendikálás, karácsonyvárás December Karácsony est December Farsangbúcsúztató Február, március 1848.március 15. Március Keresztútjárás Költészet napja Föld napja Kollégiumi búcsúztató, ballagás, szerenád Sportnap Tanévzáró

Március, április Április Április Április, május Május Június

Megjegyzések 7., 9., 12. évfolyamok Megemlékezés Hálaadó szentmise DÖK, 12. évfolyam szervezése Lelkiségi ifjúsági est Jótékonysági program

Megjegyzések Idősek otthonaiban Az egész közösség ünnepi programja Néphagyományok, táncház, bál Szentmise, szentségimádás, történelmi vetélkedő Irodalmi est és verseny Kampányprogramok, vetélkedő 12. évfolyam DÖK

46 Pedagógiai program Továbbá: városismereti séták és vetélkedők, múzeumpedagógiai programok, színházlátogatások, koncertprogramok a kollégiumban és a városban, házi versenyek és vetélkedők (sport, informatika, tantárgyi)

IV.5. A pályaválasztást és az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei IV.5.1. A pályaválasztási orientáció elvei A pályaorientáció olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembe vételével segíti a megfelelő pálya, szakma, hivatás kiválasztását, a sokoldalú és széleskörű információnyújtás, tájékoztatás és tapasztalatszerzés útján. Ennek megvalósítására alkalmazzuk Pályaválasztási Tanácsadó Programunkat (PTP).         

A 11-12. évfolyamosok számára kiemelten kezelt tevékenység sorozat. Legyenek tisztában képességeikkel, legyen reális önismeretük, reális céljaik a továbbtanulás és a munka világát illetően. A pályaválasztási tanácsadó program minden érintett tanuló számára elérhető és hasznosítható legyen. A választott pálya és életcéljaik között reális összefüggések legyenek, tudatosan tervezzék meg a célok eléréséhez szükséges tennivalókat. Alkalmazzák hasznosan és eredményesen a modern informatikai eszközöket. Meg kell ismerniük a munkaerőpiac aktuális elvárásait, álláskínálatát. Választásuk összhangban legyen az egyéni adottságokkal és motivációkkal. Tudatosítani kell az élethosszig tartó tanulás szükségességét, amely a mobilitás alapja is, és segíti a szükséges pályakorrekciókat a jövőben. Jelöljenek meg pályairányokat, tájékozódjanak a felsőoktatási intézmények nyílt napjain, találkozzanak a keresett szakmák képviselőivel.

IV.5.2. A PTP módszertana Pályaválasztási tanácsadó előadása az egyes pályaorientációs irányoknak megfelelő képességekről és motivációkról a tanulásmenedzsment tükrében. Pályaorientációs és önismereti tesztek, felmérések és azok értékelése. Pályaválasztási javaslatok, tanácsok. Munkaügyi központ munkatársainak tájékoztatása a munkaerőpiaci kihívásokról és elvárásokról. A regionális munkaerőpiac aktuális lehetőségei. Korábbi években végzett tanulóink felsőoktatásban szerzett tapasztalatainak átadása közösségi találkozó keretében. A felsőoktatási paletta bemutatása gyakorlati szemmel. Felsőoktatási intézmények képviselőinek előadása az aktuális képzési kínálatról és a felvételi feltételekről. Intézményi-, és üzemlátogatások. Találkozások közismert és/vagy különleges szakmák, hivatások képviselőivel. Életutak, pályaképek megismerése. Információs források keresése a továbbtanulással, munkavállalással kapcsolatban. Gyakorlati útmutatók megismertetése (elektronikus és nyomtatott média).


IV.5.3. Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A kollégium, mint szociális közeg, jelentős energiát fordít a pozitív szokások, életvezetési minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére és a szociális érzékenységre a társadalom különböző csoportjaival kapcsolatban – különösen az idősek, a betegek, a rászorulók esetében. Közösségünkben jól követhető normák és közösen elfogadott értékek szabályozzák a tanulók és nevelőik kapcsolatát, viselkedését. Fontos, hogy olyan értékrendet alakítsunk ki, amelyben tanítványaink is biztonságban és jól érzik magukat, eredményesen készülhetnek az önálló életkezdésre.          

A polgári értékrend megismertetése. A kollégisták jövőképének megismerése (felmérések, önismereti játékok, beszélgetések) A jövőkép fejlesztése a realitások irányába. Az önművelés igényének felismertetése és elfogadtatása. Konfliktuskezelés gyakorlata, technikái. Szituációs játékok különböző élethelyzetek modellezésére. A családi és társadalmi élet összefüggései, tevékenységei. Demokratizmus a mindennapi életben – előgyakorlatok: szoba és csoportközösségekben. Konstruktív alkalmazkodás megalapozása a változó természeti és társadalmi környezetben. Környezettudatos gondolkodás és viselkedés. Takarékos, ésszerű magatartásminták.

IV.5.4. Az önálló életkezdés támogatása  Társadalmi (keresztény és polgári) értékek és normák közvetítése, ezek alapján a tanulók személyiségfejlesztése.  Pozitív szociális szokások kialakítása. Jó gyakorlatok elsajátítása a szociális segítés területén.  Közösségi életmódra nevelés, amely a társadalmi beilleszkedés és aktivitások alapja.  Pályaválasztás segítése.

IV.6. A társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégium igyekszik olyan szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmazni, amelyek segítik az egyes tanulók közötti képességbeli, műveltségbeli, felkészültségi szintbeli, neveltségi szintbeli különbözőségeket kezelni az intézmény szellemi-lelki tevékenység-, érték-, és hagyományrendszerében. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felmérése, az eltérések felismerése, a képességek kibontakoztatásának segítése, sokoldalú támogatása. Támogatja a tanulásban elmaradtakat, az alulmotiváltakat, biztosítani igyekszik annak esélyét, hogy a választott iskolában és képzésben eredményesen végezzék tanulmányaikat. A tanulók számára biztosítja az ismeretek bővítését a kötelező tudásanyag mellett is, azt kiegészítve. A kollégium lehetővé teszi az iskolákkal is együttműködve tanulói számára a választott életpályára készülés segítését, a pályaválasztás lehetőségeinek és feltételeinek megismerését.


IV.6.1. Cselekvési folyamat A tanulók felkészítése az iskolai követelményrendszerre. Tudásszint rendszeres felmérése, ellenőrzése. Helyes és eredményes tanulási szokások, időbeosztások, tanulásszervezési stratégiák kialakítása kollégiumi körülmények között. A tanulmányi munka folyamatos ellenőrzése. A gyengébb képességű tanulók segítésének rendszeres megszervezése. Egyéni felkészülési tervek készítése. Helyes önismeret, önbecsülés, önbizalom erősítése. A jobb képességű tanulók meghívása és bevonása a felzárkóztatási folyamatokba. Az eredményes tanulmányi munka jutalmazása a napirendben, az időbeosztásban. Speciális foglalkozások szervezése a kollégiumban, mint pl. önismereti szakkör, pénzügyi és gazdasági jártasságok szakkör, drámapedagógiai foglalkozások.


V. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége Az iskolaközpont bemutatása az intézményi minőségirányítási program II. fejezetében a kollégium feladatát így határozza meg: A kollégium feladata kettős, egyrészt szálláshelyet biztosítani az iskolaközpontunkba jelentkező vidéki tanulóinknak, másrészt nevelésben megerősíteni, elmélyíteni a katolikus szellemiséget. Az alapító okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen megfogalmazza: …az iskolaközpontba és a győri középiskolákba jelentkező – elsősorban – vidéki és győri tanulók számára szállást és teljes ellátást biztosítani…

V.1. A nevelés minőségének jellemzői a keresztény értékrend tükrében (IMIP III/1.) „…a minőségi munka szorosan hozzátartozik a keresztény ember életéhez, lényeges eleme a keresztény szellemű nevelés-oktatásnak, amely nevelési alapelveit, értékrendjét a Szentírás és az egyház tanítása szerint alakítja ki. Tehát intézményünk nem saját minőséget fogalmaz meg, hanem az egyetemes és közös keresztény alapértékek megvalósításának egyéni (saját) arculatot alakít ki.”  Tevékenységünk (szolgáltatás) mércéje Jézus Krisztus, aki maga „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6).  Emberszeretetünk (partnerközpontúság) mércéje az a szeretet, amellyel Isten szereti a világot, aki egyszülött Fiát adta megváltásunkért.  Nevelői, tanári hivatásunk (a szolgáltatást végzők elkötelezettsége) mércéje Krisztus, a krisztusi élet teljességének kibontakoztatása személyünkben és a ránk bízottakban.  „A pedagógus hivatás gyakorlásában és a magánéletben érvényre kell jutnia az evangélium és a törvény egységének. A nevelés nemcsak vezetés, irányítás által valósul meg, hanem a példaadás, a kölcsönös egymásra hatás is az értékek elfogadására és megvalósítására indít.” (Etikai kódex 15-16.o. KPSZTI 1998.)  Együttműködésünk (a szolgáltatás szervezése, a munkatársak bevonása a minőségfejlesztő tevékenységbe) mércéje a keresztény ember-és közösségeszmény: A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de Isten, aki mindezt végbeviszi mindenkiben, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele. (1Kor 12, 4-11)  Kötelességteljesítésünk (elkötelezettségünk a minőségügynek) mércéje keresztény létállapotunkból fakadó erkölcsi alapállás: ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. (2 Kor 3,1718)

V.1.1. Minőségügyi kulcsfogalmaink értelmezéséről (IMIP III/2.) Minőségfejlesztésnek nevezzük az intézményen (kollégium) belül folyó átgondolt, szervezett és tudatos lépésekből álló és folyamatosan tartó tevékenységet, amelyet az eredményesség és hatékonyság növelése, valamint az egyetemes eszmények megvalósítása érdekében végzünk. Partnerek intézményen belül és kívül mindazok, akik együttműködnek velünk egyetemes céljaink és feladataink megvalósításában. Belső partnerek: az intézmény dolgozói, diákok, szülők. Külső partnerek: fenntartó, KPSZTI, helyi egyházközség, ifjúsági és vallási mozgalmak, az előző és a

50 Pedagógiai program következő oktatási fokozat, stb. Közreműködők: a törvényességet előíró és ellenőrző hatóságok (OM, helyi önkormányzat, OKÉV, APEH, ÁNTSZ, stb.) szakmai segítséget nyújtó intézmények és az intézmény beszállítói. Szervezeti kultúra az intézmény életében megvalósuló keresztény értékrend, amelyet mint viselkedésmódot, etikai elveket és értékeket az intézmény tagjai átörökítenek, a gyakorlatban közvetítenek, ill. támogatnak. Meghatározó szerepe van a minőség megvalósításában. Önértékelés: visszajelzést ad, hogy az intézmény működésének különböző területein hogyan viszonyul a keresztény értékrendhez, mely területeken örülhet erősségeinek, miben állnak gyengeségei, hogyan viszonyul partnereihez. Ezáltal teremti meg a kiindulási alapot a minőségfejlesztési feladatok meghatározásához. Küldetésnyilatkozat: A pedagógia program része, amelyben az intézmény megfogalmazza, minden érdekelt számára világossá teszi legfontosabb célkitűzéseit, meghatározza a minőségfogalmát, környezetéhez való viszonyát, a pedagógusok elkötelezettségét.

V.1.2. A minőségfejlesztési tevékenység célja, haszna (IMIP III/3.) …tényleges célja nem elsősorban a tantárgyi-tartalmi-nevelési minőség, hanem a szervezeti testületi működés rendezettsége, céltudatos fejlesztése. Minőségpolitikai nyilatkozatunk összetevői (IMIP IV/1.):  A kollégiumi nevelési-oktatási célok vállalása.  A tanulók vallásos és hazafias szellemben történő erkölcsös nevelése.  Magas szintű általános műveltség közvetítése.  A tudományok, művészetek és a kultúra alapjainak megismertetése az életkori sajátosságok alapján.  Olyan fiatalokat akarunk nevelni, akikre jellemzőek a sajátos keresztényi erények.  A teljes, testileg, szellemileg, lelkileg teljes egészséges, művelt ember nevelésére törekszünk, aki érti és értékeli a szépet és tehetségéhez mérten újraalkotja.  A fiatalok nyitottak legyenek a kor kihívásaira.  Az egyházhoz és a benne élő Krisztushoz hű katolikus nemzedék nevelése.  Jó keresztényeket és erényes polgárokat nevelni. Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján veszik figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit: 

  

a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, melyben kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, de szerepet kaphat továbbá az intézmény saját döntése alapján a pedagógusnak az egyéb – nem közvetlenül a szakképzettségével összefüggésben alkalmazott – tudásának a hasznosulása is, a kollégiumi vezető teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, az intézményi önértékelés,

51 Pedagógiai program  

a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje, a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.”

A kollégiumi nevelés (a pedagógiai munka egészének) eredményessége az intézményi minőségirányítási program egész iskolaközpontra vonatkozó általános elvei és gyakorlata, valamint a kollégiumra vonatkozó adekvát eljárások, az azokat megalapozó pedagógiai vizsgálatok és mérések alapján határozható meg és értékelhető.

V.2. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelése a tanulók és a nevelők teljesítményén keresztül V.2.1. Kollégiumi nevelők teljesítmény értékelésének tartalma Önértékelés, foglalkozáslátogatás és értékelés, vezetői értékelés [tehetséggondozásban, felzárkóztatásban, közösségépítésben, hagyományok működtetésében, egyéb alkalmazott szakmai tudásban, személyes példamutatásban és tanúságtételben, önképzésben] tapasztalt vállalások, szakmai színvonal, kreativitás, együttműködési szint (tanulókkal, kollégákkal, szülőkkel. Megvalósulásának alapja: Vezetői munkaterv, Munkaközösségi terv, Nevelési tervek

V.2.2. A kollégiumi vezetők teljesítmény értékelésének tartalma Kollégium vezető, munkaközösség vezető, szociális csoportvezető esetében a teljesítményértékelés a partneri viszonyokat építő és elősegítő vezetői magatartás értékelése (a kommunikáció, a tervezés, a tanácsadás, a koordinálás, az irányítás és az ellenőrzés tekintetében valósulhat meg. A kollégiumi döntések, intézményi folyamatok – különös tekintettel a nevelési folyamatokra – a partneri mérések által kapott visszacsatolások alapján értékelhetők.

V.2.3. A nevelés eredményességének mérése A kollégiumi tanulók nevelésének eredményessége és a növekedés-növelés irányába ható intézkedések, azok tervszerű és megalapozott végrehajtása a tanulói és nevelői visszacsatoló mérések alapján bontakozik ki. (Tanév eleji, tanév közben, félévi, év végi kérdőívek, felmérések)

V.2.4. Emberi erőforrások kiválasztása és fejlesztése (IMIP VI/3.)


V.2.5. Az iskolaközpont (kollégium) mérési és értékelési rendszere (IMIP VI/4.) Tanulók esetében Mit? Rendtartás megvalósulása

Folyamatos eredményes tanulmányi felkészülés, szorgalom

Ki? Mikor? Csoportvezető Folyamatos Kollégium vezető

és Csoportvezető

Hogyan? Szóban Írásban

Folyamatos

Szóban Írásban

Felzárkózás és felzárkóztatás folyamata Tehetséggondozás folyamata Tanulók magaviselete, beilleszkedése, együttműködése

Nevelő

Folyamatos

Szóban Írásban

Nevelő

Folyamatos

Szóban Írásban Szóban Írásban

Közösségi aktivitás, partnerség

Csoportvezető Folyamatos DÖK felelős Kollégium vezető

Szóban Írásban

Csoportvezető Folyamatos Pasztorális felelős Kollégium vezető Nevelési tervek Csoportvezetők Folyamatos megvalósulása, Félévente hatékonyság, eredményesség, Közösségszervezés és építés Erősségek, gyengeségek feltárása

Szóban Írásban

Munkaközösségi

Szóban

Csoportvezető Folyamatos Szociálpedagógus Kollégium vezető

Pasztorális aktivitás

Munkaközösség

Havonta

Szóban Írásban

Dokumentáció Csoportnapló Ügyeleti naplók Tájékoztatás levélben Dicséret Elmarasztalás Csoportnapló Korrepetálási napló Stúdium ügyeleti napló Tájékoztatás levélben Dicséret Elmarasztalás Korrepetálási napló Szakköri napló Dicséret Csoportnapló Ügyeleti naplók Tájékoztatás levélben Dicséret Elmarasztalás Csoportnapló Tájékoztatás levélben Dicséret Csoportnapló Tájékoztatás levélben Dicséret Beszámoló Kérdőív Felmérés

Beszámoló

53 Pedagógiai program terv megvalósulása, szervezeti hatékonyság, eredményesség, közösségszervezés Erősségek és gyengeségek Tapasztalatok optimalizálása Információáramlás a partnerek felé

vezető Félévente Kollégium vezető

Írásban

Kérdőív Felmérés Körlevél Jegyzőkönyv

Kollégium vezető folyamatos Munkaközösség

Szülői értekezletek Fogadó órák Konzultációk Közös rendezvények

Meghívók Értesítések Tájékoztatók Útmutatók

Pedagógusok esetében Terület Példamutató, hiteles, keresztény pedagógus magatartás Módszertanilag igényes munkavégzés, foglalkozáslátogatás Egymás munkájának segítése, új kollégák támogatása

Ellenőrzést végző Igazgató Igazgatóhelyettes (kollégium vezető)

Igazgató Igazgatóhelyettes (kollégium vezető) Munkaközösség vezető Igazgató Igazgatóhelyettes (kollégium vezető) Munkaközösség vezető Házirendben Igazgató foglaltak Igazgatóhelyettes következetes (kollégium vezető) betartása, betartatása Munkaközösség vezető Nevelés Igazgató hatékonyságát segítő Igazgatóhelyettes tevékenységek (kollégium vezető) Munkaközösség vezető Ügyeleti feladatok Igazgató pontos ellátása Igazgatóhelyettes (kollégium vezető) Pontos munkaidő Igazgató betartás Igazgatóhelyettes (kollégium vezető) Adminisztráció Igazgató Igazgatóhelyettes (kollégium vezető) Munkaközösség vezető

Gyakoriság folyamatos

Visszacsatolás Személyes megbeszélés

folyamatos

Személyes megbeszélés

folyamatos


folyamatos

Személyes megbeszélés Nevelőtestületi értekezlet Személyes megbeszélés

folyamatos

folyamatos


folyamatos


havonta

Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet

54 Pedagógiai program Munka-környezetIgazgató évente tűzvédelmi Igazgatóhelyettes szempontok betartása (kollégium vezető) Munkavédelmi és tűzvédelmi felelős Továbbképzésen Mk. vezető folyamatos szerzett ismeretek átadása Tehetségfejlesztés és Kollégium vezető folyamatos felzárkóztatás Mk. vezető Szabadidős Kollégium vezető folyamatos programok Mk. vezető szervezése és lebonyolítása Részvétel a Igazgató folyamatos kollégiumi és iskolai Kollégium vezető rendezvényeken Mk. vezető Kollégium Igazgató folyamatos környezeti Kollégium vezető állapotának Mk. vezető megőrzése Felmérések, Kollégium vezető félévente kérdőívek Mk. vezető összeállításában részvétel Pályázatokban Kollégium vezető félévente részvétel Mk. vezető és Kollégium vezető és Mk. Vezető Csoportvezetők

folyamatos

Megfelelő és Kollégium vezető eredményességre Mk. Vezető törekvő Csoportvezetők kapcsolattartás a belső és külső partnerekkel

folyamatos

Csoportközösségépítés szervezés


Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet Munkaközösségi értekezlet Tantestületi értekezlet Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet

A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése szabályzatát az IMIP melléklete tartalmazza a kollégiumi nevelési célok és feladatoknak megfelelően. Az értékelést alapjait képező dokumentumok: ÖNÉRTÉKELŐ LAP, VÉLEMÉNYKÉRŐ LAP, ÓRAMEGFIGYELÉSI LAP (személyes tulajdonságok, nevelés-oktatás minősége, speciális foglalkozási szempontok), ÉRTÉKELÉSI ÖSSZEHASONLÍTÓ LAP


V.3. Közösségi értékrendünk és normarendszerünk                              

Keresztény (katolikus) magyar és európai nevelési hagyományok megvalósítása A katolikus életszemlélet örök értékeinek a mai világba és kultúrába történő adaptálása Szellemi, erkölcsi és anyagi értékek felismertetése és megőrzése, normakövetés Következetes önfegyelem megvalósítása (napirend, illem, tiszteletadás, jogok) Kiegyensúlyozott életvitelre nevelés Igényes viselkedéskultúra kialakítása A kötelesség és a felelősség iránti érzékenyítés Reális és pozitív életcélok tervezése Hiteles értékrend átadása A nemzeti értékek és a családi összetartozás szerepének erősítése és megőrzése Erkölcsi tartás megerősítése Környezettudatos gondolkodás elmélyítése Egészséges életmódra nevelés (testi és lelki egészség) Kölcsönös bizalom kiépítése a nevelés résztvevői között Életkori sajátosságok figyelembevétele a közösségfejlesztésben Munkaszeretetre nevelés Partnerközpontúság (problémamegoldás, támasz és útkeresés) Személyes gondoskodás és szociális gondolkodás Pozitív és jó szándékú aktivitások támogatása A jó ízlés kialakítása Erkölcsi és szellemi felelősség az önállósodásban (tanulmányi felkészülés, ügyintézés, életvitel gyakorlati kialakítása, párkapcsolatok) A közösségi szerepvállalás gyakorlatának kialakítása és támogatása Egészséges és kulturált életmód kialakításának és megőrzésének képessége Sokoldalú és általános műveltség formálása, az önképzés igénye Valósághű, reális társadalomkép kialakítása Érdekérvényesítő képességek fejlesztése Versenyképes tudás megszerzésének alapjai A Krisztusi életpélda kialakítása A keresztény szeretet és felelősségvállalás a társas viszonyokban Nemzetünk, egyházunk, nemzeti kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományainak ismerete

A kollégium – a szülőkkel, az iskolákkal és az egyházközséggel együttműködve hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait. A kollégiumi nevelése során a tanuló elsajátíthatja hitéletének, hivatásának, önálló életvitelének gyakorlásához szükséges ismereteket, képességeket, értékeket:


V.4. Kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenységek szervezési elvei V.4.1. A közösségi élet legalapvetőbb meghatározója kollégiumunkban a keresztény nevelés és a vallásos lelkület. 

Az eltérő hagyományú vallási közösségekből érkezők szokásainak megismerése, segítésük a beilleszkedésben. Keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és betartatása (rendtartás: öltözködés, viselkedés, társas kapcsolatok, szórakozás, beszéd stb.) Az egyházi év közös ünnepeinek élményszintű megünneplése. A hitélet gyakorlatát a kollégium éves rendje és napirendje rögzíti. A közösségünk értékeivel, a hitélet rendjével szembeszegülő, társaival ellenszenves és méltatlanul igazságtalan magaviseletű tanulók beilleszkedésének, elfogadó készségének gondozása, fejlesztése.

   

V.4.2. Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése az alábbi tevékenységekben nyilvánul meg:              

Embertársi jóindulatra törekvés és a felebaráti szeretet gyakorlása Egymás iránti megbecsülés, felelősségérzet önmagunk és társaink irányában. Keresztény életmódunk megvalósítása megjelenésünkben, gondolkodásunkban, cselekedeteinkben. Következetesség és jó időbeosztás a napirend alapján. A kötelességek szorgalmas teljesítése a tanulmányi előmenetel érdekében. Együttműködés a közösségi aktivitásokban. Egyéni talentumok fejlesztése. Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások. Önálló véleményformálás és mások véleményének tiszteletben tartása. Jóindulatú törekvések támogatása a jobbító és őszinte szándékok megbecsülése. Igényességre törekvés. A hagyományok, a keresztény jelképek tisztelete, az ünnepek tisztelete. Önálló életkezdést, társadalmi beilleszkedést elősegítő tevékenységek gyakorlása. Részvétel a gyermek- és ifjúságvédelmi prevencióban Szociálisan rászoruló tanulók elfogadása és támogatása

V.4.3. Egészséges életmódra nevelés, környezettudatosságra törekvés           

Egészségvédelmi és egészségfejlesztési koncepció és program (korcsoportonként) Testi és lelki egészség megőrzése, egészségtudatos életmód kialakítása Jó közérzet biztosítása Helyes és tartalmas táplálkozási szokások kialakítása és megtartása Kiegyensúlyozott és kiszámítható életrend Belső igényszint kialakításának és fejlesztésének lehetőségei A mentális egészség egyensúlya – káros szenvedélyek megelőzése, prevenció Kultúrált, tiszta és igényes környezet biztosítása és megóvása A környezethasználat igényszintjeinek fejlesztése (tudatosság) A természetvédelemi ismeretek fejlesztése (nyitottság és felelősség) Mindennapi alkalmazások elterjesztése (energiatakarékosság, fenntarthatóság)

57 Pedagógiai program                  

Külső környezetrendezés Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működtetése Szabadidős foglalkozások szervezése és működése, koordinálása az iskolai és az iskolán kívüli lehetőségekkel és a tanulók elfoglaltságaival Higiénés szokások Étkezési kultúra Környezeti kultúra Beszéd-, és viselkedéskultúra (pld. Purefashion) Az ünnepek kultúrája A társasági kultúra (pld. színházba járás) Pénzügyi kultúra Mozgáskultúra Egyházi kultúra Változatos szabadidős lehetőségek Önképzési lehetőségek Színvonalas kulturális programok Értékközpontúság, értékkövetés Művészeti és információs kultúra fejlesztése Hagyományőrzés

V.5. Tanulási kultúra minősége és fejlesztése A tanulók kötelező tanulmányi felkészülésüket tanulócsoportokban végzik. A követelményeknek, a korcsoportnak és az elvégzett eredményes felkészülésnek függvényében a további felkészülésnek egyéni és kiscsoportos keretei is adottak. A csoportok többsége vegyes évfolyamú, melyet előnyösnek ítélünk meg, különösen az alacsonyabb évfolyamok számára. A különböző nevelési-oktatási környezetből érkező tanulók teljesítményén, tanulási módszerein, a ráfordított időn, motiváltságon jól lemérhető, hogyan tudnak igazodni a magasabb követelményekhez. Tanulási stratégiáik nagyon eltérőek vagy még kialakulóban vannak. Az alábbi általános problémák tapasztalhatóak:     

időbeosztás hiánya, helytelensége, eredménytelensége az elvégzendő feladatok halogatása probléma esetén segítségkérés helyett, a feladat elhagyása, túllépés rajta nincs meg minden esetben a folyamatos és rendszeres felkészülés, dolgozatok előtt közvetlenül pánikszerű tanulás hétvégi felkészülés hiányosságai, kontrollja

Az érdemjegyek alapján jól megfigyelhető, hogy a felsőbb évfolyamokon az érettségi-felvételi tárgyakból igyekeznek teljesíteni a képességeik legjava szerint, más tantárgyakat hanyagolnak. Ez a tendencia és az általános műveltség megszerzésére való törekvés ellentmondanak egymásnak. Egyik legfontosabb feladat a tanulmányi felkészülés egyéni kereteinek biztosítása és támogatása mellett a motiváció megteremtése a nem érettségi-felvételi tantárgyak felé is. Ebben a csoportfoglalkozások módszertani változatossága segítségünkre lehet.


V.6. Viselkedéskultúra minősége és fejlesztése           

Koedukált kollégium – elhelyezési rend tiszteletben tartása. Napirend – a személyes terek és szabad-, ill. pihenőidő tiszteletben tartása. A személyes tulajdon és a közösségi tulajdon megóvása, kölcsönös tiszteletben tartása. A tanulók szabadidejének figyelembe vétele a kötelező foglalkozások szervezésénél. A szabadidő hasznos, kulturált és értékes eltöltése a tanulók életkorának és személyes érdeklődésének megfelelően az általános műveltség és a keresztény életszemlélet szerint. A tanulók külső megjelenésének rendezettsége, tisztasága, alkalomhoz illő jellege és túlzásoktól mentes, egészségtelen ruhaviselet. A kulturált társas érintkezés és kommunikáció normáinak kialakítása, elfogadtatás és fejlesztése. Udvariasság, tiszteletadás, megbecsülés, tapintat, igényesség, jó ízlés, pontos munkavégzés Egészséges életmód védelme érdekében a nevelő is tanúsítson példát. Egészséges életvitelt támogató programok, pályázatok, rendezvények szervezése, közreműködés azok létrehozásában, a tanulókkal való megosztásában. A testi és lelki épséget veszélyeztető tényezők felismerése esetén szakszerű és következetes pedagógiai döntések meghozása az érintett kollégák, szülők, szakemberek és elsősorban a tanuló bevonásával.

V.7. Környezeti kultúra minősége és fejlesztése A környezeti nevelés célja a szemléletformálás, a jó gyakorlatok elsajátíttatása annak érdekében, hogy a teremtett világról, értékeinek megőrzéséről való gondolkodásunk és a vele kapcsolatos viselkedésmintáink összhangba kerüljenek. A környezeti nevelés objektív feltételei jórészt adottak a kollégiumban. A szelektív hulladékgyűjtés szervezett keretek között valósul meg. Fontos tényező tudatosítani a tanulókban, hogy a kollégiumi élet és működés során a rendelkezésünkre álló technikai feltételeket csak a szükséges mértékig és mértékkel körültekintően használjuk, elősegítve ezzel a környezetünk terhelésének és gazdaságosságnak a tudatos befolyásolását.


V.8. Sport és egészségkultúra minősége és fejlesztése Közösségi keretek között napi ill. heti rendszerességgel a délutáni és esti szabadidőben valósul meg a kollégiumi sportélet megszervezése. Tanulóink közül sokan vesznek részt a kollégiumi kereteken túl iskolai ill. iskolán kívüli (egyesületi) sportban legyen az tömegsport vagy versenysport. Délutáni szabadidőkeret Iskolai-kollégiumi (mindennapos) sportudvar

15.00-16.00

Esti szabadidőkeret (mindennapos)

Tornatermek, edzőtermek Iskolai-kollégiumi sportudvar

20.00-21.00

Szakköri időkeret (heti)

Edzőterem

20.00-21.00

Labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, futás Labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz Kondicionáló edzés Ritmikus sportgimnasztika

Célunk, hogy korcsoportonként és nemenként is esélyegyenlőséget biztosítsunk a mindennapos testmozgásra, hogy a napi mozgásszükséglet alapvető igénnyé és a közösségi kultúra részévé váljon. Fontos a tárgyi feltételek (elsősorban sporteszközök) szinten tartása és fejlesztése, hiszen használat esetén tartós és komoly igénybevételnek vannak kitéve. Fontos cél, hogy tanulónként mintegy heti 4 óra aktív mozgás (sport) teljesíthető igény és elvárás legyen az elég magas napi szellemi leterheltség és a számtalan elfoglaltság között. Motivációként hat a házibajnokságok szervezése az egyes sportágakban és a kollégiumok közötti bajnokságokon való részvétel.

V.9. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek  A kollégiumban megvalósuló egészségnevelés és környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen az egészségtudatos életmódra és a fenntartható környezettel harmonikus életvezetésre.  Meg kell mutatni a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát. Az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit.  Törekedjünk arra, hogy az egészség és a környezet harmóniája örömforrás és érték legyen tanulóink számára.  Képessé kell tenni őket a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, a kiváltó okok csökkentésére, a környezeti problémák kezelésére, a konfliktusok lehetséges megoldására.  Ösztönözzük őket a környezet védelmére, a környezet állapotát rontó tevékenységek, folyamatok elutasítására.  Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy egészségünk tudatos megőrzése, környezetünk körültekintő használata életvezetésünk meghatározó része. A környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét.  Igyekezzünk pozitív jövőkép kialakítására.


V.10. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok “Testünk és környezete között egyik legfontosabb kapocs minden bizonnyal az élelem. Az élelem képében a környezet ténylegesen bekerül testünkbe és átjárja azt. A vitaminok e kapcsolat koordinálásában kétségkívül a legfontosabb tényezők egyikének számítanak. Meg vagyok győződve, hogyha testünket visszahelyeznénk abba a környezetbe, amely számára ez a test kialakult, éppen olyan tökéletesen működnék, mint a többi élőlény teste. A betegség a szervezetünk és a környezetünk közötti diszharmónia kifejeződése.” (Szent-Györgyi Albert)

Az egészségnevelés célja, feladata, tárgya Az egészségnevelés célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, megtartásának, életvitelének kialakulását. Egészségnevelés feladata: - ismeretek nyújtása az egészségnevelés területéről - a tanulók szemléletének formálása az egészséges életmód elsajátításáról Egészségnevelés tárgya: -biológiai téren:

egészséges táplálkozás testmozgás családi életre nevelés személyi higéné

61 Pedagógiai program -mentális téren:

-szociális téren:

problémamegoldás, konfliktuskezelés balesetmegelőzés elsősegélynyújtás mentálhigéné káros szenvedélyek egészséges és biztonságos környezet kialakítása

Az egészségnevelés területei: 1. Egészséges táplálkozás Célja: a korszerű és egészséges táplálkozási szokások megismertetése Feladat: egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása Tevékenységek: kollégiumi tematikus csoportfoglalkozások táplálkozási bemutató és tanácsadás (dietetikus szemszögéből) táplálkozási piramis szemléltetése 2. Testmozgás Célja: a mozgás megszerettetése, sportolási szokások megismertetése Feladat: a rendszeres testmozgás egészségmegőrző hatásának népszerűsítése Tevékenység: tornatermi foglalkozások biztosítása sportszakkörök működtetése túrák, kirándulások házi bajnokságok szabadtéri sportprogramok sportdélután szervezése A rendszeres testmozgás az egészséges életmód elengedhetetlen része. A testi és lelki egészségünkre gyakorolt kedvező hatása mellett, nevelési szerepe sem elhanyagolható. A testedzés növeli az önbizalmat, valamint csökkenti az érzelmi problémák és a kortársakkal való kapcsolatteremtési nehézségek kialakulását. Bármilyen szociális helyzetben él is egy fiatal, ugyanolyan testi és lelki hatásokat gyakorol rá a sport. 3. Családi életre nevelés Célja: a harmonikus családi életre, a háztartási és szülői feladatokra, az egészséges és felelősségteljes szexuális magatartásra nevelés. Feladat: az egyéni és társadalmi szinten elvárt egészséges szexuális magatartás kialakítása. Felkészítés a házastársi feladatokra. A családtervezés fontosságának tudatosítása. Tevékenység: -kollégiumi csoportfoglalkozás -önismeret, személyiségfejlesztés -egyéni beszélgetés -egészségügyi előadás

62 Pedagógiai program 4. Személyi higiéné Célja: a személyi és környezeti higénia alapvető követelményeivel a tanulók megismertetése. Ráébreszteni a tanulókat a személyi higiénia fontosságára, különös tekintettel annak személyes, társadalmi, pszichológiai és egészségügyi vonzataira. Ösztönözni őket a fenntartható megoldások választására a jó megjelenés kialakításakor. Feladat:

a személyi higénia iránti tartós igény kialakítása, a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás.

Tevékenység: -a rendszeres tisztálkodás feltételeinek biztosítása -kollégiumi csoportfoglalkozás -közös helyiségek, lakószobák tisztántartása -az elvárásoknak megfelelő öltözködés -előadás védőnő segítségével Az alapvető személyi higiéné kialakítása: Fel kell hívni a tanulók figyelmét a tízórai, az ebéd, és az uzsonna előtti kézmosás fontosságára. Kiemelten fontos a WC használat utáni szappanos kézmosás. A tanuló minden sportfoglalkozás, és sok mozgással járó játék után tisztálkodjon, csak saját tisztálkodási eszközeit használja. A személyi higiéné szokásrendszerré formálása nehéz nevelési feladat. Kialakítása, megkövetelése csakis következetes nevelés eredménye lehet. Meg kell ismertetni a tanulót az alapvető egészségügyi szabályokkal. Egy önmagával szemben igényes gyermek tud csak vigyázni környezetére. 5. Problémamegoldás Célja: .harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges fejlesztése.

készségek

Feladat:reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség kialakításának segítése. Konfliktuskezelési technikák megtanítása. Tevékenység: -kollégiumi csoportfoglalkozás -ifjúságvédelmi tevékenység -előadások, tájékoztatók -önismereti foglalkozások -szülői értekezlet, fogadóóra 6.Balesetmegelőzés Célja: a tanulók felkészítése a balesetekre, az előforduló veszélyekre, saját maguk és társaik testi épségének védelmére. Feladat:figyelemfelhívás balesetveszélyes helyzetekre közlekedési és baleset megelőzési ismeretek nyújtása

63 Pedagógiai program Tevékenység: -előadás, tanácsadás -oktató film megtekintése és megbeszélése -balesetvédelmi oktatás -tűzriadó próbák tartása 7.Elsősegélynyújtás Célja: az elsősegélynyújtás jelentőségének hangsúlyozása Feladat:elsősegélynyújtási ismeretek átadása, az elsajátított ismeretek lehetőség szerinti gyakorlása Tevékenység: -szakkör, érdeklődési kör -előadás, bemutató -interaktív foglalkozás 8. Mentálhigiéné Célja:a lelki egészség megőrzése és fejlesztése valamint a pszichikus ártalmak és betegségek megelőzése Feladat:a személyiség harmonikus kibontakoztatása Tevékenység: -ismeretközlő és felvilágosító előadások -oktatófilm megtekintése -önismereti foglalkozás 9. Káros szenvedélyek megelőzése Célja: a prevenció előtérbe helyezése és a személyes példamutatás Feladat:az egészség megóvására nevelés a függőséghez vezető motívumok felismertetése az élvezeti szerek elutasítására való nevelés Tevékenység: -kollégiumi csoportfoglalkozás -ismeretterjesztő előadás és konzultáció -oktatófilmek megtekintése -felvilágosító előadás és bemutató 10. Egészséges és biztonságos környezet kialakítása Célja: a környezet és az életmód minőségének összefüggéseire való rávilágítás Feladat:a globális összefüggések megértése, a létminőség választásához szükséges értékek megmutatása, az adekvált viselkedési normák és formák kialakítása

64 Pedagógiai program Tevékenység: -kollégiumi tematikus csoportfoglalkozások -szakkör, érdeklődési kör -kollégiumon kívüli programok -belső pályázat -vetélkedő, verseny

V.11. Kommunikációs kultúra minősége és fejlesztése A tanulók nagyobb részének szóbeli kommunikációs szintje jónak mondható, melyet a tanulmányi átlagok, közösségi tevékenységek, szerepek is tükröznek. Fejlesztését a csoportos foglalkozások is biztosítják tanulószobai és tanulószobán kívüli keretek között is: tananyag felmondása, beszámolók, előadások, viták keretében. Az írásalapú kommunikációs kompetencia fejlesztést a házi feladatok, házi dolgozatok, pályázatok, kiselőadások, beszámolók, újságcikkek anyagának igényes megszerkesztése, összeállítása, kidolgozása biztosíthatja. Többször előfordul az internetes forrásgyűjtés, forráselemzés vagy tematikus kutatómunkára épülő vetélkedő. Az e-kommunikáció tárgyi, időbeli feltételei adottak. A tanulók naponta legalább 4 órás időkereten belül használhatják az informatika termeket, az internetes elérés minden munkaállomáson biztosított. 3-4 tanulóra jut egy-egy munkaállomás és átlagosan 30-50 perc egy-egy gépnél töltött munkaidő. A tanulmányokhoz kapcsolódó forrásgyűjtés, az egyéni érdeklődés alapú információgyűjtés, az e-mailek, a közösségi oldalak mellett fejlesztendő a szélesebb körű kutatómunka az interneten, ill. a számítógép felhasználói ismereteinek tudatosabb bevonása a tehetség gondozásba ill. a felzárkóztatásba egyaránt.

V.12. Pasztorális élet minősége és fejlesztése Kollégiumunkban kiemelt terület a nevelés, azon belül is a hitre nevelés. Célunk, hogy a ránk bízottak olyan értékes, érett és hiteles személyiséggé váljanak, akik életüket, hivatásukat a keresztény hitükre építve az ünnepeken és a hétköznapokon egyaránt tanúságot tesznek, tevékenyen gyakorolják hitüket közösségeikben, embertársaik javára, megfelelve korunk erkölcsi, szociális, gazdasági kihívásainak is. Fontos, hogy a keresztény hitet felnőtté válva, újabb közösségekbe lépve is megéljék és közvetíteni tudják környezetükben. Építő tagjai legyenek az egyháznak. Tanulóink eltérő vallásgyakorlattal és helyenként eltérő hagyományokkal rendelkező családi és egyházi közösségekből érkeznek. A kollégium támogató és szeretetteljes légkör igyekszik kialakítani. Szükséges, hogy a nevelők élő hittel, életpéldával, jó felkészültséggel és lelki fejlődésre való nyitottsággal rendelkezzenek diákjaik körében. A személyes példamutatás, a személyes törődéssel együtt a nevelés mozgatórugója. Az egyházi év ünnepeinek átélése és közösségben történő megünneplése mellett, a hitoktatás kötetlenebb formáinak és szervezeti kereteinek is helye van a kollégium nevelési programjában és az egyes tanulócsoportok nevelési terveiben. Így a közös hitgyakorlatokon (szentmisék, lelkigyakorlatok, szentségimádás, rózsafüzér, bibliaóra) túl a szabadidő szervezésének is számtalan fakultatív lehetősége adott:


Szív apostolai imaközösség

ifjúsági Heti rendszeresség, éves program kollégiumban és kollégiumon kívül Szeretet-sziget csoport Havonta 2 alkalommal szervezett találkozók

Kapcsolat más egyházi iskolák imacsoportjaival

Adventi ünnepkör

Karitatív szolgálat intézményen belül és más szociális intézményekben karitatív Kollégium, Idősek Otthonai

Nagyböjti időszak Szent Imre est Szent Miklós est Lelkiségi koncertek Tiszta Szívek Mozgalma

Imádságos és programok Imádságos és karitatív programok Szent Imre napkor Szent Miklós napkor Évente 2 alkalommal Havonta

Kollégium, Idősek Otthonai Ifjúsági lelkiségi koncert Kollégiumi közösségi est Nyitott alkalmak Nyitott előadások

Célunk a tanulók szociális és szolidaritási érzékenységének motiválása és fejlesztése a keresztény magatartás és életszemlélet gyakorlati példáin keresztül. Közösségi jó gyakorlatok hagyományokká történő fejlesztése és mind szélesebb tanulói körben történő bemutatása és a tanulók meghívása ezekre a feladatokra.

V.13. Szervezeti kultúra jellemzői és fejlesztése Kollégiumunk sokrétű, erős, kihívásokkal teli, élményekben gazdag élet-, és közösségi tér. Ezt az átlagosnál sűrítettebb nevelési környezetet olyan tanári közösség formálja, amely minden személyes különbözősége (tehetség, képzettség, egyéniség, rátermettség) jól együttműködő és egységes. Minden különbözőség ellenére egy nagyon lényeges ponton: a diákok emberségének alakításában, világszemléletük formálásában azonos érték és követelményrendszerben dolgozunk. A kollégium ellenőrzési-értékelési rendszere (A kollégium vezető munkaterve alapján)

V.13.1. Tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése Silentium Csoportszinten a csoportvezetők feladata. Intézményi szinten a kollégium vezetőjének és a munkaközösség vezetőjének a feladata. Ellenőrzés tárgya Módszere Tanulmányi munka Dokumentum ellenőrzés: eredményessége (kimenet)  Csoportnapló  Ellenőrző Tanulmányi folyamata

munka Tanulószobák látogatása:  Tanulásszervezés  Tanulmányi keretek  Tanulmányi rend  Igények és kötelességek

Gyakorisága Havonta (utolsó csütörtök) Hetente Új csoportoknál kéthetente Egyébként kéthavonta

66 Pedagógiai program  

Tanulmányi előkészítése, (bemenet)

Tanulási stratégiák Tanulási módszerek, motivációk  Tanulásellenőrzés  Tanulásirányítás (stúdiumra, egyéni felzárkóztatásra, csoportos korrepetálásra) munka Tájékozódó látogatások az Hetente előzményei önállóan tanulóknál. Tanulási körülmények Konzultáció a szaktanárokkal Havonta tananyag Mintavételek a tanulók egyéni Kéthavonta (tartalmi, feladatmegoldásaiból, egyéni  Általános értékelés esztétikai konzultációk a tanulókkal  Egyéni értékelés

Írásbeli feldolgozása formai, szempontok) A tanulócsoportok Heti értékelés szorgalma, tanulmányi Havi értékelés előmenetele Csoportvezetők felzárkóztató Tanulóóra-részlet megtekintése munkája

Csoportvezető Kollégium vezető Munkaközösség-vezető

V.13.2. Ügyeleti szolgálatok ellenőrzése és értékelése Tanulói ügyeletek és beosztások Az eredményesség és az érvényesség érdekében a munkát újra el kell végeztetni vagy az ügyeleti időt meg kell hosszabbítani. Silentium ügyeletek Környezet felügyelet

16.00 – 19.45 Beosztás szerint

Hétfő-csütörtök Csoportonként havonta

Tanári ügyeletek és foglalkozások Megnevezése

Időtartama, heti beosztás

Reggeli (éttermi) Délelőtti

2 óra Hétfő-péntek 4 óra Hétfő-péntek 2-4 óra Hétfőcsütörtök 1-2 óra Hétfőcsütörtök 4 óra Hétfőcsütörtök

Délutáni

Informatika Silentium - tanulószoba -csop.fogl.

Helye, hatásköre Fsz-em-tetőtér Kollégium Fsz-em-tetőtér Kollégium Fsz-em-tetőtér Kollégium Sportudvar Fsz-em-tetőtér Kollégium Kollégium Tanulótermek Lakószobák

67 Pedagógiai program - korrepetálás - szakkör Vacsora

45 perc Hétfőcsütörtök

Informatika

1 óra Hétfőcsütörtök

Esti ü.

2 óra Hétfőcsütörtök 1 óra Hétfőcsütörtök

Sport Stúdium Éjszakai ü. Hétvégi

1 óra Hétfőcsütörtök 8 óra Hétfőcsütörtök Péntek 12.00 Hétfő 08.00

Iskola Tantermek Folyosó Iskola Étterem Folyosó Fsz-em – tetőtér Kollégium Fsz-em-tetőtér Kollégium Iskola Sportcsarnok Sportudvar Fsz-em Kollégium Fsz-em-tetőtér Kollégium Fsz-em-tetőtér Kollégium

V.13.3. Havi ellenőrzési terv Hónap

Pedagógiai ellenőrzés, felmérés tárgya, formája Technikai ellenőrzés, felmérés tárgya, formája

Szeptember

Tanulók beköltözésének és elhelyezésének körülményei Tanulási feltételek és körülmények Szabadidős tevékenységek szervezésének feltételei és körülményei (tornacsarnok, díszterem, stúdium, többfunkciós közösségi helyiségek) Tanulók rendtartása Ügyeleti beosztások működése a gyakorlatban Nevelési tervek Szakköri ill. foglalkozás tervek Munkaközösségi munkaterv Diákönkormányzat éves terve Szociális és ifjúságvédelmi munkaterv Naplók megnyitása, vezetése Szociális rászorultság felmérése Szeptemberi szolgálati beosztás és szabadságolás Szeptemberi műszakpótlékok teljesítményalapja Tanév induló helyiségleltár, technikai eszközök leltára Karbantartási munkák figyelemmel kísérése A kollégiumi belső környezet általános tisztasága és rendje TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: A, B, F,G (új tanulók) Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Tanulószobák működése – tanulmányi munka szervezése és segítése Szakköri foglalkozások Nevelői adminisztráció folyamatossága Tanulók rendtartása Rendezvények előkészítése és lebonyolítása

Október


November

December

Január FÉLÉV

Októberi szolgálati beosztás és szabadságolás Októberi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése A kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: C,D, E Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Szabadidős választható foglalkozások {sport, ismeretterjesztés, film, vetélkedők, bálok, kirándulás, színház, kiállítás, közös munkavégzés} Csoportvezetői beszámolók az IX-X. havi munkáról. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Tanulók beilleszkedésének tapasztalatai, felmérések összegzése Tanulók írásos munkáinak áttekintése, észrevételek, tanácsok Pasztorális tapasztalatok megosztása a nevelőtestületben Osztályfőnökök véleményének felmérése a tanulók felkészültségével, közösségi munkájával és magaviseletével kapcsolatban Tanulók rendtartása Csoportfoglalkozások látogatása Nyílt nap előkészítése Novemberi szolgálati beosztása és szabadságolás Novemberi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése A kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje Tűzriadó terv működése TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: A,B,F, G Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Szakköri foglalkozások, felzárkóztatások, diákkörök A foglalkozások időrendjében. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése A tanulók tanulmányi és szabadidős leterheltségének mutatói A tanulók szóbeli felkészültségének vizsgálata Csoportfoglalkozások látogatása Tanulók rendtartása Nevelői adminisztráció Tanulói veszélyeztetettség felmérése Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Decemberi szolgálati beosztás és szabadságolás Decemberi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: C,D,E Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Szabadidős választható foglalkozások {sport, ismeretterjesztés, film, vetélkedők, bálok, kirándulás, színház, kiállítás, közös munkavégzés} Csoportvezető beszámolók a XI-XII. hónapban végzett munkáról. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Tanulási stratégiák felmérése Tanulásmotivációk 7.évfolyam, 9.évfolyam, 11.évfolyam Nevelői motivációk Félévi tanulói önértékelés Nevelői adminisztráció Tanulók rendtartása A tanulók lakókörnyezetének állapotellenőrzése Szociális rászorultság felülvizsgálata Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Januári szolgálati beosztás és szabadságolás


Február

Március

Április

Május

Januári műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: A,B,F,G Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Szülők tájékoztatása a FÉLÉVI kollégiumi tanulmányi és közösségi munkáról. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Csoportfoglalkozások látogatása Szabadidős foglalkozások látogatása Szülők elégedettségi felmérése és indexe I. Szakköri foglalkozások, felzárkóztatások, diákkörök a foglalkozások időrendjében. Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Februári szolgálati beosztás és szabadságolás Februári műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje Csoportvezető beszámolók az I-II. hónapban végzett munkáról. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Csoportfoglalkozások látogatása Szabadidős foglalkozások látogatása Tanulásmotivációk 8.évfolyam, 10.évfolyam, 12.évfolyam Nevelői adminisztráció Tanulók rendtartása TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: C,D,E Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Márciusi szolgálati beosztás és szabadságolás Márciusi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Felvételi meghirdetése 12. évfolyam felmérése és tájékoztatása Pasztorális tapasztalatok összegzése TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: A,B,E,F,G Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Áprilisi szolgálati beosztás és szabadságolás Áprilisi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje Csoportvezető beszámolók a III-IV.. hónapban végzett munkáról. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Felvételi összesítése, értékelése, kiértesítések Szülők elégedettségének felmérése és indexe II. Nevelői adminisztráció Tanulók rendtartása Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Májusi szolgálati beosztás és szabadságolás Májusi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: C,D Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat

70 Pedagógiai program megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Június

Tanév végi tanulói önértékelés Nevelői adminisztráció A tanulók lakókörnyezetének állapotellenőrzése Csoportvezetői beszámoló az éves tanulmányi és közösségi munkáról és a megvalósult programokról. Szoba és közösségi helyiségek leltára Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Pótfelvételik lebonyolítása Júniusi szolgálati beosztás és szabadságolás Júniusi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje Csoportvezető beszámolók az egész évben végzett munkáról. Szülők tájékoztatása az éves kollégiumi tanulmányi és közösségi munkáról. Beiratkozás Tanévzáró nevelési értekezlet előkészítése és megtartása Rendkívüli ügyeletek megszervezése és ellenőrzése

V.13.4. Ellenőrzési rend (tanulók, nevelők) Napi Szobarend Napirend

Hazatávozás Visszaérkezés

Heti

Tanulmányi munka

Hiányzás, távollét Egészségi állapot

Szabadidős foglalkozások

Magaviselet

Higiéné

Tanulmányi előmenetel

-

ételtárolás ruházkodás tisztálkodás

Havi Tanulószobák

Féléves Szobák környezeti állapota Közösségi helyiségek állapota Tanulmányi eredmények

Kilépők, igazolások

Befizetések

Technikai feltételek Étkezésétkeztetés Egészségi állapot

Adminisztráció

Egyéni közösségi aktivitás Versenyek

Tanulócsoportok Foglalkozások

Szociális rászorultság

és


V.13.5. Értékelési rend (tanulók, nevelők) Napi Heti Havi Féléves, éves Tanulmányi Tanulmányi Adminisztráció Magatartás munka szorgalom Szobarend

Közösségi munka

Határidős feladatok

Szorgalom

Féléves Éves Tanulmányi Munkaközösség eredmények végzett munkája, célok teljesülése Környezeti Szakmai állapot előmenetel

Közösségi aktivitás Pasztorális aktivitás Rendtartás, napirend

Napirend Magaviselet

V.14. Ifjúságvédelem-szociális háttér jellemzői Szociális mátrix Nagycsaládból származó tanuló 20-30% (változó)

Rendszeres Tartósan beteg gyermekvédelmi kedvezmény 0,5-1 % 0,1-0,5 % (változó)

Az iskola és a kollégium szellemiségéből adódóan a szülők és az intézmény céljai, elvárásai, igényei gyakran találkoznak. A diákok körében felmerülő problémacsoportok korosztályonként, családi helyzettől függően differenciáltak. Beilleszkedési problémák elsősorban az alsóbb évfolyamoknál 5-9. évfolyam jelentkeznek gyakrabban, nehéz a szülőktől elválni. 9. évfolyamon már az önállóság fokozatos fejlődésével valamivel könnyebb. Minden tekintetben odafigyelést, együttműködést és személyes törődést jelent a nevelő részéről. Leggyakrabban felmerülő, kezelendő problémák Más életforma, szabályok a kollégiumban Nem megfelelő alkalmazkodás a társakhoz Deviáns viselkedés Önértékelés túlzásai vagy hiányosságai

Nagyobb közösség, napirend, közösségi szabályok, elvárások, ua. jogok is Együttműködés, tolerancia, empátia fejlesztése és gyakorlása Az otthoni nevelés eltérései, hiányosságai, családi problémák ellensúlyozása, kortárscsoport negatív hatásai Az otthonról hozott elvárások magasak vagy éppen alacsonyak, rendszeres számonkérés, ellenőrzés, szerető figyelem hiánya, szülői minta hiánya

72 Pedagógiai program A tanulók egy része nehezebb, változó anyagi körülmények közül érkezik, másik kisebb része azonban kiegyensúlyozott, jó anyagi körülmények között él. Szignifikánsan kimutatható nagy eltérés nincs a két csoport között. Az iskola és a kollégium elfogadott értékrendje, közösségi morálja nem is teszi lehetővé, hogy ezek a különbségek valódi konfliktusok forrásai legyenek. Az ifjúságvédelem sarkalatos pontja a prevenció, melyre a kollégium nagy hangsúlyt fektet a tanév során megrendezendő előadások, rendezvények közvetítésével, szervezésével szoros együttműködésben az iskolaorvosi és védőnői szolgálattal, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. Kiemelt témakörök: - drogprevenció - önismereti tréning - alkohol, dohányzás,gyógyszerek hatása a szervezetre - internet és számítógépek világa és hatásai - pályaorientáció, életpályatervezés - egészséges életmód

V.15. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Minden magatartásbeli és beilleszkedési zavar valamilyen törés következménye, melyet a tanuló a szocializációja illetve életútja során elszenvedett. Ezekkel a viselkedési és beilleszkedési problémákkal különösen a kollégiumban – ami a gyermek második otthona - foglalkozni kell. Ezekben az esetekben a kollégium vezető, nevelő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök, az iskolaorvos és a védőnő összehangolt munkájára van szükség. Az utóbbi időben a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő diákok száma megnőtt. Teljesen más viselkedési problémával állunk szemben, mint néhány évvel ezelőtt. Ez ugyan általános tendencia, de az egyházi iskolában és kollégiumban ennek a problémának a kezelése hangsúlyosabb. Ez szülői elvárás is. Elsődlegesen a kollégiumi nevelő segíti a diákot a beilleszkedésben, másodsorban a kollégium szociálpedagógusa, aki a kezdeti szakaszban minden új diákot felkeres és személyesen elbeszélget velük a beilleszkedésükről, esetleges problémájukról.

V.15.1. A kollégium feladata a gyermekvédelem tükrében 1. A tanuló személyiségének és környezetének megismerése a problémák gyökerének feltárása a nevelő, kollégium vezető és szociálpedagógus segítségével, szülő bevonásával történik. 2. Egyénre szabott problémakezelés, egyedi, konkrét tervet készítünk, ahol számba vesszük a különböző megoldásokat. Együttműködve a kollégákkal, de külön-külön is odafigyelve a tanulóra. 3. A probléma feltárására különböző segítő módszereket használunk pl.: szociometria, szociogram, mélyinterjú. 4. A tanuló pozitív tulajdonságaira építve találunk megoldásokat helyzete javítása érdekében. 5. Ha szükséges további szakemberhez küldjük pl.: pszichológus, nevelési tanácsadó 6. Konfliktuskezelés a kollégiumon belül szociálpedagógus segítségével. 7. Ha a kompetenciánkat meghaladja a gyermekkel való törődés, akkor a jelzőrendszer működtetésével a területileg illetékes Gyermekjóléti Intézettel felvesszük a kapcsolatot vagy más társintézménnyel. 8. Továbbá gondoskodunk a többi tanulónk mentális egészségének megőrzéséről. 9. Szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. 10. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.


V.15.2. Fő feladatunknak a megelőzést tartjuk A gyermekek különböző élethelyzetekből és mikrokultúrákból érkeznek. Lehet már információjuk, benyomásuk, tapasztalatuk a drogokról. A szülői minta, értékrend is nagymértékben befolyásolja hozzáállásukat a káros szenvedélyekhez. Ezen kívül a mai kor legnagyobb problémáját okozó közösségi oldalak is tartogatnak veszélyt a fiatalember élethelyzetére, döntéseire vonatkozóan. Tehát a drogok mellett az internet veszélyeire is fel kívánjuk hívni a diákok figyelmét előadások megszervezésével, melyben nagyon jó partnerük a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya. Ezeket az előadásokat minden újonnan érkezett diákunknak meg kell hallgatnia, hiszen csak így tudunk jó eredményt elérni a prevenció területén. Fontos, hogy gyermekeink legyenek tisztában tetteik következményével, és váljanak felelősségteljes felnőtt emberekké, ha kikerülnek a kollégium falai közül. Célunk az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.

V.15.3. Felméréseket készítünk a kollégiumban tartózkodó   

Hátrányos, többszörösen hátrányos helyzetű diákokról elhunyt szülőkről és elvált családokról nagycsaládosokról

Ezen kívül egész évben figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett gyermekeket az iskolában működő szociális csoporttal együtt. Gyermekbántalmazás sérelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. Előadásokon és információs értekezleteken veszünk részt, melyet a helyi Gyermekjóléti intézet biztosít számunkra, hogy a jelzőrendszer és a szociális ellátó rendszer még jobban együtt tudjon dolgozni.

V.15.4. Szociális csoport A nevelési- oktatási intézmények, így az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont és Kollégium is közreműködik tanulói veszélyeztetettségének megelőzésében, valamint megszüntetésében. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok közé tartozik a gyermekek, tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítése. Pedagógiai eszközökkel törekedniük kell a káros hatások megelőzésére. Valamint az anyagi helyzetük miatt hátrányos helyzetű gyermekek támogatásában ill., továbbtanulásuk elősegítésében hatékonyan részt vesz. A Szociális csoport erre a célra alakult. A csoport célja: A csoport legfőbb célja, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjék, minél hatékonyabb megoldási lehetőséget javasoljanak a probléma kezelésére, megelőzve a súlyosabbá válásukat. A Szociális csoport az iskolai gyermekvédelem szempontjából központi jelzőrendszeri feladatokkal bír, hiszen a gyermek minden problémája (éhség, agresszivitás, szorongás, tanulmányi munka hirtelen leromlása) az osztályfőnökökön keresztül a koordinátorok tudomására jut. Ezért törekedni kell arra, hogy felismerjék a problémát, pedagógiai eszközökkel keressék az okokat, majd a csoport tagjaival megoldást találjanak.

74 Pedagógiai program A csoport feladatai: A csoport tagjai, mint az iskolai jelzőrendszer- osztályfőnökök, pedagógusok...stb.- koordinátorai felmérik az általuk képviselt évfolyamok tanulóinak anyagi rászorultságát, pedagógiai eszközökkel megbizonyosodnak arról, hogy a támogatásra javasolt tanulók ténylegesen jogosultak az anyagi segítségre. Az információk összegyűjtése után a csoport megbeszéli az esetet, majd javaslatot tesz a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermek iskolai eszközökkel történő támogatására (pl. tanszersegély, ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés). A megbeszélés után a csoport vezetője felveszi a kapcsolatot az iskolavezetéssel, aki felülvizsgálja a megoldási lehetőségeket, és dönt a továbbiakra vonatkozóan. A döntés megvalósítása a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata. Anyagi segítségnyújtás formája Szülők tájékoztatása Az osztályfőnöki és kollégiumi közös szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a támogatás igénybevételének lehetőségéről. A szülők kérelmüket egy úgynevezett formanyomtatványon tehetik meg. Később pedig levélben tájékoztatjuk a szülőket az eredményről. A döntéshozatalban igyekszünk a legkörültekintőbben figyelembe venni a különböző élethelyzeteket, szociális helyzetet, illetve azt, hogy előző évben részesült-e valamilyen támogatásban. Szeretnénk, ha mindig más rászorulót tudnánk támogatni minden évben. Csoporttagok jogai és kötelezettségei a gyermekvédelmi feladatok alapján:       

A csoporttagok képezik az iskolai jelzőrendszer központját Az általuk képviselt évfolyamok osztályfőnökeivel való kapcsolattartás Problémás estnél a pedagógiai eszközök igénybevételével feltárják az eset hátterét Értesítik az iskolai gyermekvédelmi felelőst a probléma felvetődéséről Kapcsolatot tartanak a problémás gyermek osztályfőnökével Az iskolában bármilyen- gyermekvédelemmel kapcsolatos-program, pályázat, előadás kezdeményezés a tudomására jut, jelzik a csoport vezetője felé A csoporttagok nem jogosultak hivatalos intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, lakhely szerinti illetéke Önkormányzat, Nevelési Tanácsadó…stb.) való kapcsolatfelvételre, adatszolgáltatásra

A csoportvezető jogai és kötelezettségei:          

Koordinálja a csoport tagjainak munkáját Szükség esetén, vagy bizonyos időközönként összehívja a Szociális csoportot Információt gyűjt Mérlegeli a megoldási lehetőségeket Nyilvántartásba veszi a problémás tanulókat Feljegyzéseket készít a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról Az iskolaigazgató, a kollégiumban a kollégium igazgató döntése alapján intézkedik a gyermek ügyében Az igazgató által meghatározott időközönként, meghatározott módon összefoglalót készít az iskolavezetés számára Prevenciós előadások megszervezésében közreműködik A Szociális csoport vezetőjének jogosultsága van- az igazgató beleegyezésével- a gyermek érdekében hivatalos szerveknél kapcsolatfelvételre, valamint beszámolási kötelezettsége van a kapcsolatfelvétel eredményéről

75 Pedagógiai program A csoport hatékony működésének alapelve: A csoport tagjai felismerik a másokkal való együttműködés szükségességét a rábízottak érdekében. A csoportvezető a védőnővel szorosan együttműködve végzi feladatát. Megjegyzés: Egész évben a különböző problémával küzdő gyermekkel való foglalkozás, beszélgetés, megoldáskeresés. Adminisztráció vezetése a kliensekről. Év elején az új tanulók felkeresése, megismerése, beilleszkedésükről vélemény nyilvánítás. Információszerzés a diákságot és szülőket érintő rendeletekről, kedvezményekről.

V.16. Az eredményesség mérésének formái és fórumai              

Elégedettségi kérdőívek, felmérése (szülők, nevelők, tanulók) Szülői értekezletek, fogadó órák tapasztalatainak, visszajelzéseinek értékelése Nyílt napok iránti érdeklődés mértéke A kollégiumi felvétel indoklásának tartalmi vonatkozásai A kollégiumi férőhely kapacitás kihasználtsága (középtávon) Együttműködő szándékok, támogatások, javaslatok elfogadása A kollégiumi eltávozások okainak vizsgálata A tanulók felkészülésének és felkészítésének eredményessége - a tanulmányi munka színvonala Közösségi teljesítmények Lelkiségi aktivitások A rendtartás működtetésének és működésének tapasztalatai Továbbtanulás és pályaorientáció pozitív együtthatása A szabadidős tevékenységek hasznossága, értékközvetítő ereje A hozzáadott érték (önállósodás, igényesség, helyes önismeret stb.) mértéke és változásának előjele

V.17. A szülők és az iskolában tanítók tájékoztatása a tanulók előmeneteléről, beilleszkedéséről, aktivitásáról Félévi és tanév végi tájékoztató jellegű csoportvezetői értékelések, értesítések Formátuma:

Szorgalom Magaviselet Rendtartás Közösségi munka Pasztorális aktivitás

Példás Példás Példás Példás Példás Példás

Jó Jó Jó Jó Jó Jó

Változó Változó Változó Változó Változó Változó

Egyéb Hanyag Rossz Hanyag Hanyag Hanyag

Értékelés kritériumai: Példás annak a tanulónak a (szorgalom, magaviselet, rendtartás, közösségi munka, pasztorális aktvitás), aki személyes jelenlétével, cselekedeteivel, hozzá állásával, példát mutat tanuló társai

76 Pedagógiai program előtt, az adott nevelési területen kiválóan együttműködő, hozzájárul a kollégiumi közösség jó hírének és hagyományainak ápolásához és megőrzéséhez, kultúrált és tisztelettudóan felelős embertársaiért, lakókörnyezetéért, a rá bízott feladatokat hiánytalanul elvégzi, kötelességét igyekszik legjobb tudása és képességei szerint teljesíteni, jogait lelkiismerettel gyakorolja, saját és társai lelki fejlődését és épülését lelkiismeretesen igényli és segíti. Megjelenésében és viselkedésében nem hivalkodó, rendezett, igyekszik a jó példát a közösség előtt is felvállalni. Jó annak a tanulónak a (szorgalom, magaviselet, rendtartás, közösségi munka, pasztorális aktivitás), akinek jelenléte, cselekedetei, hozzá állása igyekezetről tanúskodik társai között. Aki az adott nevelési területen jól együtt működik nevelőivel és társaival, képességei szerint próbálja kivenni részét a kollégium közösségi-lelki életéből. Beszéde és cselekedetei kultúráltak. Környezetét és a rá bízottakat általában rendben tartja és felelősségét elfogadja, gyakorolja. Jogait kötelességeivel együtt igyekszik a házirendnek megfelelően megtartani és gyakorolni. Lelki életének fejlődésében és a közösségi értékteremtésben vállal szerepet és igyekszik azt elfogadhatóan teljesíteni, bár kevesebb önkéntesség jellemzi. A jó iránti szándéka igyekezetéből fakadóan tetten érhető tevékenységeiben. Megjelenésében és viselkedésében nem hivalkodó, nem jellemzik szélsőséges tulajdonságok. Elfogadja a jó tanácsot, alapvetően értéktisztelő. Változó annak a tanulónak a szorgalma, aki  tanulmányi előmenetele jellemzően változó tanulmányi felkészültséget mutat  feladatait részben elhanyagolja, mulasztja  tanulásra szánt idejét nem használja fel lelkiismeretesen  a nevelői és/vagy társsegítséggel csak részben vagy nem tart igényt, pedig felzárkóztatásra, korrepetálásra szorul  felkészülésének folyamatában szétszórt, figyelmetlen, rendetlen  tanulmányi munkájában nincs vagy kevés a tervezés, kevés a motivációja  önértékelése hiányos és/vagy gyenge, fejlesztendő Változó annak a tanulónak a magaviselete, aki  cselekedeteivel alkalmanként és/vagy gyakrabban megsérti a házirendet  beilleszkedési problémákkal küzd, de a nevelői segítséget csak részben vagy nem fogadja el  szándékosan is kárt okoz környezetében  balesetveszélyes helyzetet idéz elő vagy mulasztást követ el ilyen helyzetben  beszéde, megjelenése időnként kirívó és kihívó, a jó ízlést és a kultúráltságot sértheti  értékkövetésében előfordulnak a keresztényi értékrendet hanyagoló, annak ellentmondó, azt kizáró motivációk  Nevelői megrovásban vagy annál súlyosabb fegyelmi elbírálásban részesült Változó annak a tanulónak a rendtartása, aki az alábbiak közül megfelel valamely feltételnek:  lakókörnyezetét rendszerint elhanyagolja  az el nem végzett munkát figyelmetlenül, hiányosan végzi el  kötelességeit gyakran elmulasztja  nem működik együtt szoba-, csoporttársaival a rend és a tisztaság megőrzésében  előfordul, hogy a rá bízott javakat nem tudja épségben és hiánytalanul megóvni és kezelni  a határidőket elmulasztja vagy hanyagolja  a napirendben előfordulnak késései, fegyelmezetlenségei  nem tudja alapvetően betartani a higiénés szabályokat  előfordul, hogy veszélyezteti környezete és társai biztonságát  engedély nélkül használja a közösség eszközeit, vagy visszaél azok használatával

77 Pedagógiai program Változó annak a tanulónak a közösségi munkája, aki  A rá bízott közösségi feladatokat részben elhanyagolja  Önkéntesen ritkán vagy egyáltalán nem vállal feladatot  Társai munkáját nem értékeli vagy azok hitelességét lerontja  A közösségi alkalmakon nem megfelelő módon és/vagy öltözetben jelenik meg  Viselkedésével zavarja a közösségi alkalmak ünnepélyességét Változó annak a tanulónak a pasztorális aktivitása, aki  A kollégium lelki-pasztorális eseményein gyakran nem vesz részt, távolmaradását csak részben vagy egyáltalán nem tudja igazolni  Nem vállal részt a pasztorális-közösségi feladatokból  Csoport és közösségi lelkiségi programokon passzív, figyelmetlen Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki  tanulmányi előmenetelét szorgalom nem jellemzi  feladatait gyakran elhanyagolja, mulasztja  tanulásra szánt idejét elhanyagolja, gyakran kifogásokat keres, mulaszt, hiányzik a felkészülési időben  a nevelői és/vagy társsegítségre nem tart igényt, nevelői kérésre, felszólításra sem pótolja mulasztásait pedig felzárkóztatásra, korrepetálásra szorul  felkészülésének folyamatában szétszórt, figyelmetlen, rendetlen, hanyag  tanulmányi munkáját nem tervezi, nincs motivációja  önértékelése hiányos és gyenge, fejlesztésre szorul Rossz annak a tanulónak a magaviselete, aki  cselekedeteivel alkalmanként súlyosan ill. gyakrabban általánosan megsérti a házirendet  beilleszkedési problémákkal küzd, de a nevelői segítséget csak nem fogadja el  szándékosan kárt okoz környezetében  balesetveszélyes helyzetet idéz elő vagy mulasztást követ el ilyen helyzetben  beszéde, megjelenése gyakran kirívó és kihívó, a jó ízlést és a kultúráltságot sértheti  értékkövetésében a keresztényi értékrendet elhanyagolja, annak ellentmond, azt kizáró motivációk jelentkeznek cselekedeteiben  Nevelői megrovásnál súlyosabb fegyelmi elbírálásban részesült Hanyag annak a tanulónak a rendtartása, aki az alábbiak közül megfelel valamely feltételnek:  lakókörnyezetét folyamatosan elhanyagolja  az el nem végzett munkát figyelmeztetést követően is hiányosan vagy nem végzi el  kötelességeit rendszeresen hanyagolja, elmulasztja  nem működik együtt szoba-, csoporttársaival a rend és a tisztaság megőrzésében  Gyakran előfordul, hogy a rá bízott javakat nem tudja épségben és hiánytalanul megóvni és kezelni  a határidőket rendszeresen elmulasztja vagy hanyagolja  a napirendben gyakran előfordulnak késései, fegyelmezetlenségei  a higiénés szabályokat elhanyagolja, elmulasztja betartani  meggondolatlanul veszélyezteti környezete és társai biztonságát  engedély nélkül használja a közösség eszközeit, vagy visszaél azok használatával

78 Pedagógiai program Hanyag annak a tanulónak a közösségi munkája, aki  A rá bízott közösségi feladatokat elhanyagolja  Önkéntesen egyáltalán nem vállal feladatot  Társai munkáját nem értékeli vagy azok hitelességét lerontja  A közösségi alkalmakon nem megfelelő módon és öltözetben jelenik meg  Viselkedésével zavarja a közösségi alkalmak ünnepélyességét, eredményességét Hanyag annak a tanulónak a pasztorális aktivitása, aki  A kollégium lelki-pasztorális eseményein nagyon ritkán vagy nem vesz részt, távolmaradását egyáltalán nem tudja igazolni  Nem vállal részt a pasztorális-közösségi feladatokból, passzív  Csoport és közösségi lelkiségi programokon passzív, figyelmetlen

V.18. A jutalmazás és büntetés kategóriák kölcsönös megfeleltetése az iskolai-kollégiumi pedagógiai-nevelési programban. Dicséretek Kollégium

Csop.vez. dicséret

Nevelői dicséret

Iskola

Osztályfőnöki dicséret

Szaktanári dicséret

Kollégium vezetői dics. Igazgatói dicséret

Nevelőtestületi dicséret Nevelőtestületi dicséret

Büntetések Kollégium Iskola

Csop.vez. figyelmeztetés Osztályfőnöki figyelmeztetés

Csop.vez. megrovás Osztályfőnöki intő

Nevelői figyelmeztetés Szaktanári figyelmeztetés

Koll.vez. figyelmeztetés Igazgatói figyelmeztetés

Koll.vez. megrov. Igazgatói intő

Nev.test. megrov. Nevelőtestületi eltanácsolás

V.19. Szakmai felelősségi területek értékelése a kollégiumi nevelésben 

Média és kommunikáció Gyakorlati megvalósulása: a kollégiumi programok vizuális rögzítése (video, digitális fénykép, nyomtatvány, faliújságok, tablók, plakátok tervezése, szerkesztése, az elektronikus kommunikáció eszközei (internet) használata, kollégiumi lap, web-lap szerkesztése és működtetése. Mérhető eredménye: eseményarchívum, információáramlás és a tájékoztatás folyamatossága  Egészség- és ifjúságvédelem Gyakorlati megvalósulása: előadások szervezése, kiállítások megtekintése, belső pályázatok meghirdetése, egészséges életmód népszerűsítése, veszélyeztetettség felmérése. Mérhető eredménye: a prevenciót követően az önismeret fejlődése, a szociális és társas kompetenciák működése, a szociális támogatások működtetése.  Informatika (általános) Gyakorlati megvalósulása: informatika-tanulók működtetése, az informatikai eszközök használata a kulturális programok tervezésében és megvalósításában, informatikai rendszer és a kollégium biztonságtechnikájának összekapcsolása. Mérhető eredménye: az informatikai eszközök felhasználói szintű ismeretének bővülése, kulturális, ismeretterjesztő programok megvalósulása informatikai támogatással.














Tűzvédelem, balesetvédelem, munkavédelem Gyakorlati megvalósulása: megelőző tevékenység – tűz- és balesetveszélyes helyzetek feltárása és megszüntetése, tűzriadó gyakorlása, minden tanévben oktatás a tanulók és a nevelők számára. Mérhető eredménye: tűzriadó eredményes lebonyolítása, a tanulói és munkahelyi balesetek csökkenése ill. megelőzése. Környezetvédelem Gyakorlati megvalósulása: belső pályázatok, ismeretterjesztő előadások, szelektív hulladékgyűjtés figyelemmel kísérése és segítése, felhívások, plakátok készítése a környezetmegóvással kapcsolatban, környezetrendezés. Mérhető eredménye: tanulók aktivitása, eredményes pályázatok, takarékosság – költségcsökkenés, gyakorlatban hasznosítható ismeretek elsajátítása. Tanulmányi Gyakorlati megvalósulása: tanulási módszerek átadás egyéni megbeszélés útján, előadás szervezése, tanulási szokások felmérése és a tapasztalatok összegzése, a tanulásmotivációk elemzése. Mérhető eredménye: tanulásra fordítható idő jobb kihasználása, tanulmányi eredmények javulása, a motiváció pozitív változásai, sikerélmények a tananyag megértése és elsajátítása során. Pasztorális Gyakorlati megvalósulása: a kiscsoportos vallásgyakorlatok szervezése (esti imádságok, rózsafüzér, keresztút, közös beszélgetések), az egyházi ünnepek intézményi hagyományainak megőrzése és továbbadása, belső továbbképzés keretében a hitéletet gazdagító referátumok készítése). Mérhető eredménye: a hit gyakorlatának belső igénnyé válása, a jó példák elfogadása és továbbadása, aktív szerepvállalás erősödése. Pályázatok és intézményi dekoráció Gyakorlati megvalósulása: Intézményen kívüli pályázati információk, tanácsadás és segítségadás, pályázatok követése, az intézményi tablók, faliújságok, hirdetők aktuális dekorációs munkái. Mérhető eredménye: az információs felületek naprakészsége, az ünnepekhez, hagyományokhoz kapcsolható programok színesítése. A kollégiumi nevelés eredményességét és a működés feltételeit növelő-fejlesztő eredményes pályázatok és azok megvalósítása. Sport és mozgáskultúra Gyakorlati megvalósulása: a tanulók napi mozgásigényének lehetőségei és a mozgáskultúra fejlesztése, a tanulók napirendjének és a sportnak a koordinálása. Mérhető eredménye: a napi testmozgásban, tömegsportban résztvevő tanuló számának növekedése, belső igénnyé válása, a tanulók terhelhetősége és egészsége. Közösségi és szociális munka (általános) Gyakorlati megvalósulása: a szociálpedagógus szervező munkáját jelenti a közös tevékenységek (munka) megvalósításában és személyes jelenlétét a rászorulók támogatásában, a problémafeltárásban és a problémamegoldásban, tanácsadó szerep a konfliktuskezelésben. Mérhető eredménye: a beilleszkedési problémák csökkenése, a meglévők kezelhetősége vagy megelőzése, a támogatási lehetőségek differenciálása.


Ünnepek és hagyományok Gyakorlati megvalósulás: az intézményi szintű belső programok szervezése, meglévő hagyományok ápolása, új hagyományok kialakítása. Mérhető eredménye: A világi és egyházi ünnepek méltó megünneplése, a diákhagyományok továbbélése, értékrendünkhöz kapcsolható új hagyományok eredményes kezdeményezése és megvalósítása.  Kultúra Gyakorlati megvalósulása: színházlátogatás, kulturális események ajánlása, szervezése és megjelenítése a kollégiumban. Mérhető eredménye: a kultúrához való hozzáférés esélyeinek növelése, belső igényesség kialakulása a tanulókban.


VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSJEGYZÉK VI.1. Helyiségek, helyiségek bútorzata és egyéb berendezése tárgyai Eszközök, felszerelések Tanulószoba Szakköri, diákköri szoba Számítástechnika terem Testedző szoba Könyvtár Könyvtárszoba Hálószoba, hálóterem Stúdió Sportudvar Igazgatói iroda Kollégiumvezetői iroda Nevelőtestületi szoba Gazdasági vezetői iroda Ügyviteli helyiség Rendezvényterem Orvosi szoba Társalgó (látogatófogadó) Ügyeletes nevelői szoba Éjszakai gyermekfelügyelő szobája Porta Nővérszoba Betegszoba Vendégszoba Ebédlő Főzőkonyha Melegítőkonyha Tálaló-mosogató Teakonyha Tanulói vizesblokk, fürdőszoba Személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló Szárazárú raktár Földesárú raktár Karbantartó műhely Tisztítószer, tak. eszk. és gépek tárolója Ágyneműraktár Mosókonyha Szárítóhelyiség Vasaló és fehérnemű-javító

Mennyiségi mutató 1 1 1 1 1 1 4-7 tanulónként 1 1 1 1 1 1 Önálló gazdálkodás esetén 1 1 1 1 1 1

Leltári mutató 7 5 3 1 (közös) 1 (közös) 1 58 1 (portán) 1 1 1 1 1 1 (közös) 3 3 1

1 1 Nemenként 1 1 1 1 1 1 1 Épületenként, nemenként és szintenként 1 1 Épületenként, nemenként és szintenként 1 1 1 1 1 1

1 1 (közös) Szintenként 1 (3) 8 1 (közös) 1 (közös) 1 (közös) 1 (közös) 3 58

1 1 1 1

1 1 1 -

2 58 1 (közös) 1 (közös) 1 (közös) 1 (közös) 3

82 Pedagógiai program helyiség Szeméttároló TANULÓSZOBA Tanulói asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Nyitott és zárt könyves szekrény tanulószobánként Számítógépasztal, szék SZAKKÖRI SZOBA SZÁMÍTÁSTECHNIKA TEREM Számítógép Nyomtató Számítógépasztal, szék Programok Zárható szekrény Tábla+flipchart HÁLÓSZOBA, HÁLÓTEREM Ágyneműtartós ágy Szekrény Éjjeli szekrény Polc Tükör Cipőtároló Szék Asztal Ágynemű garnitúra Ágyneműhuzat garnitúra Éjjeli lámpa STÚDIÓ Stúdióasztal Szék Belső, kiépített hangtechnikai hálózat HIFI-torony Mikrofon Erősítő Hangszóró+fejhallgató Videofelvevő kamera Videofelvevő és lejátszó

1

1

Tanulói létszám figyelembevételével 1 Tanulói létszám figyelembevételével 1 1 1 2

Tanulószobánkénti létszám szerint 1 Tanulószobánkénti létszám szerint 1 Helyiségenként 1 Helyiségenként 1 1

Számítógépenként 1 Létszámhoz igazított felszerelés, asztal, szék

Számítógépenként 1 Létszámhoz igazított felszerelés, asztal, szék

20 tanulónként 1 1 Számítógépenként 1 Szükség szerint 1 1

4 tanulónként 1 5 Számítógépenként 1 Szükség szerint Termenként 1 5

Létszám szerint 1 Létszám figyelembevételével 1 Létszám szerint 1 Létszám szerint 1 Szobánként 1 Szobánként 1 Létszám figyelembevételével 1 Létszám figyelembe vételével 1 Létszám szerint 1 Létszám szerint 3 Létszám szerint 1

Létszám szerint 1 Szobánként 1 négy részes Létszám szerint 1 Létszám szerint 1 Szobánként 1 Szobánként 4 Létszám figyelembevételével 1 Szobánként 1-4 Létszám szerint 1 Létszám szerint 2 -

1 3 1

1 3 1

1 1 1 1 1 1

1 5 2 1 1 (digitális fényképezőgép) 3

83 Pedagógiai program Tárolószekrény SPORTUDVAR KOLLÉGIUMVEZETŐI IRODA NEVELŐTESTÜLETI SZOBA ÜGYVITELI HELYISÉG ORVOSI SZOBA

1 Iskolai szerint Iskolai szerint

1

Iskolai szerint Iskolai szerint Iskolai szerint

VI.2. Nevelő-és oktató munkát segítő eszközök Eszközök, felszerelések Televízió Rádió CD vagy lemezjátszó Magnetofon Videolejátszó Digitális tábla Tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok, cd-k, dvd-k

Mennyiségi mutató 50 tanulónként 1 Társalgónként 1 Társalgónként 1 Társalgónként 1 2 tv-hez 1 Intézményenként Iskolatípusnak megfelelően

Leltári mutató 3 1 3 3 1 Könyvtárban, könyvszekrényben

VI.3. Egészség-, és munkavédelmi eszközök Eszközök, felszerelések Elsősegélyláda

Mennyiségi mutató Épületenként 1

Gyógyszerszekrény

Épületenként 1

Leltári mutató A közegészségügyi előírások szerint A közegészségügyi előírások szerint


VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, legitimáció VII.1. A nevelők szakmai-lelki továbbképzésének fórumai A KPSZTI által ajánlott kollégiumi továbbképzések (őszi, tavaszi) A Kollégiumok Országos Érdekvédelmi Szövetsége által szervezett, javasolt továbbképzések A Megyei Kollégiumi Szövetség által szervezett helyi továbbképzések A fenntartó Győr Egyházmegye által javasolt lelki továbbképzések A MEPI által ajánlott továbbképzések A kollégiumi belső továbbképzések (választott felelősségi terület szerint ill. a nevelői kompetenciák fejlesztésére pld. ifjúságvédelem, információs e-kultúra, pasztorális nevelés, kulturális és művészeti nevelés, tanulási stratégiák és problémák, környezetvédelmi nevelés, pályaválasztás, önismeret és személyiségfejlesztés, pénzügyi és gazdasági jártasságok, …)

VII.2. A pedagógiai program felülvizsgálatának módja A program tartalmi, statisztikai összetevőit minden tanévben felülvizsgáljuk, aktualizáljuk beiskolázási eredményeknek, az intézményi működési változásoknak (személyi és tárgyi feltételek) megfelelően. A PROGRAM SZERKEZETI ELEMEIT, JOGI ALAPJAIT, SRATÉGIAI ÖSSZETEVŐIT A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI, AZ ORSZÁGOS ALAPPROGRAM TÖRVÉNYI MÓDOSÍTÁSA ESETÉN ILL. A KPSZTI SZAKÉRTŐI JAVASLATA ALAPJÁN VIZSGÁLJUK FELÜL.

VII.3. A pedagógiai program felülvizsgálatának folyamata 1. A kollégium vezető az iskolaközpont vezetésének jóváhagyásával a tanév elején áttanulmányozza a szükséges törvényi szabályzókat, majd azonosítja a módosításra, kiegészítésre szoruló területeit és ismerteti a helyi nevelőtestülettel. Felelős: kollégium vezető Érintettek köre: nevelői munkaközösség 2.A felülvizsgálandó témaköröket a kollégium vezető a munkaközösséggel felosztja. Felelős: kollégium vezető Érintettek köre: kijelölt nevelők Informált: nevelői munkaközösség tagjai 3.A témafelelősök elvégzik a kijelölt témakör elemzését, módosító javaslatokat nyújtanak be. Felelős: a kijelölt nevelők Érintettek köre: munkaközösség Informált: kollégium vezető

85 Pedagógiai program 4.A kijelölt felelősök nevelőtestületi munkaértekezleten ismertetik és vitára bocsájtják módosító javaslataikat. Amennyiben a munkaközösség elfogadja azokat: módosításként, kiegészítésként bekerülnek a programba. Korrekció szükségessége esetén a felelősök azt egy héten belül elvégzik. Felelős: a kijelölt nevelők Érintettek köre: a munkaközösség tagjai Informált: a munkaközösség 5.Az így kiegészített Kollégiumi Pedagógiai Programot a szülői szervezettel, valamint a DÖK ülésén a növendékekkel is megismertetjük, véleményüket kérjük. Felelős: kollégium vezető Érintettek köre: szülői szervezet, DÖK 6.Az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Az igazgató a végleges programot megismerteti a különböző fórumokon a közvetlen partnerekkel. Felelős: igazgató Érintettek köre: nevelőtestület, közvetlen partnerek 7.Az igazgató felterjeszti a módosított Kollégiumi Pedagógiai Programot elfogadásra a fenntartóhoz. Felelős: az igazgató Érintettek köre: fenntartó Informált: nevelőtestület Határidő: a folyamatot úgy kell tervezni, hogy a fenntartó által meghatározott időpont előtt 1 héttel elkészüljön. A Kollégiumi Pedagógiai Program elfogadását követően az SZMSZ, az IMIP dokumentumokat, Házirendet szükség szerint felül kell vizsgálni és aktualizálni.

VII.4. Érvényességi rendelkezések A program érvényes a következő tervezett felülvizsgálat első napjáig, azaz 2014. szeptember 1-ig. Győr, 2013. március 31. Készítette: Ábrahám Csaba kollégium vezető Véleményezte és elfogadta: A kollégium nevelői munkaközössége

Koppány László igazgató Jóváhagyta: Dr. Pápai Lajos megyéspüspök, az iskola fenntartója Győr, 2013.

Pedagógia Programja 2013

Recommend Documents