OPERATIONS MANUAL

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG / HUNGARIAN AERONAUTICAL ASSOCIATION ÜZEMBENTARTÁSI KÉZIKÖNYV / OPERATIONS MANUAL

2. Kiadás

Összeállítását végezte: Vég Pál Átdolgozta: Balogh György FLF és Karbantartásért Felelős vezető Ellenőrizte: Pető Sándor Minőségügyi Vezető Budapest, 2014

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Bevezetés

A) ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS 0. Az üzembentartási kézikönyv kezelése és vezetése 0.1 Bevezetés 0.1.1) Az Üzembentartási kézikönyv célja: Jelen Üzemben tartási Kézikönyv az üzemben tartás szabályait foglalja össze, a polgári légi jármű üzemben tartásának szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 20/2002. (III.30) KöViM rendelet, illetve a 216/2008 EK rendelet előírásait figyelembe véve, a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 19. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá a 39. sz. Légügyi Előírás (454347/1984. ) és a 40. sz. (560106/1985. )Légügyi Előírás vonatkozó pontjainak alapján. A rendelet hatálya az 1. § (1) szerint: „E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvett polgári légi jármű üzemben tartójára terjed ki.” A Magyar Repülő Szövetség (továbbiakban: MRSZ) országos sportági szakszövetség. A Fédération Aeronautique Internationale (továbbiakban: FAI) - Nemzetközi Repülő Szövetség - által nyilvántartott légisport szakágakat felölelő sportágak feladatainak ellátására létrehozott jogi személy. Ezen szakágakban működő önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező sportegyesületeket és szakági szövetségeket tömöríti, mint közhasznú országos sportági szakszövetség. Sportágai technikai sportok, eszközei légijárművek és repülőeszközök, ejtőernyők. Ezeknek az üzembentartására a légügyi törvény, és abból származó rendeleteknek való megfelelés érdekében, repülő szakmai szervezeteket tart fenn. A légi járművek egyik része lajstromozott, amelyekkel kizárólag sportrepüléseket hajtunk végre. A légi járművek másik része (Lt.12.§ (1: „ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz) lajstromozásra nem kötelezett repülőeszköz. Jelen Üzemben tartási Kézikönyv olyan sajátosságokat foglal magába, melyek komplex módon kezelik a sportrepülő légijárműveket, eszközöket, és ennek való megfelelés érdekében szakmai szervezetet tart fenn. A szervezet lajstromozott és lajstromozásra nem kötelezett légi járművek és repülőeszközök üzemben tartását végzi, melynek munkatársai egy részben MRSZ alkalmazottak, más részben a szakágak, ágazatok, sportegyesületek megbízott szakemberei, akik a munkájukat a sportegyesület által fizetett megbízási díj ellenében – vagy esetenként térítésmentesen, önkéntesen végzik. Repülő szakmai szervezeteink, és az üzembentartó szervezetünk mindent megtesznek a repülés, a sportrepülés szakmai szabályainak maradéktalan betartásáért. Munkánk során a légiközlekedésről szóló törvény, valamint a ránk vonatkozó rendeletek, hatósági utasítások szerint járunk el, munkatársainktól, sportegyesületeink tagságától sportolóinktól is elvárjuk és megköveteljük a szakszerű és jogszerű munkavégzésért.

Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.

Revíziószám: 0 A0.1 Oldal: 1/1.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Kézikönyv részei és leírásuk

0.1.3) A kézikönyv részei és ismertetése. A MRSZ Üzemben tartó osztálya légi alkalmas; légialkalmassági bizonyítvánnyal, vagy tanúsítvánnyal ellátott sport repülőgépeket, repülőeszközöket és ejtőernyőket tart üzemben sport célból. Tevékenységi köréből kizárja a haszoncélú repüléseket. Az üzemben tartás felelős vezetője, a karbantartásért felelős szervezet vezetője és a Légiüzemeltetésért Felelős Vezető (főpilóta) irányításával a lajstromozott légi járműveket üzembentartó alosztály, az ejtőernyős alosztály és a lajstromozásra nem kötelezett légi járműveket üzembentartó alosztály munkatársaival, hatósági engedéllyel a jóváhagyott ÜZEMBENTARTÁSI KÉZIKÖNYV szerint végzi tevékenységét. Az üzemben tartott légijárművek és repülőeszközök alkalmazási céljának –sportrepülés - megfelelő felhasználását szervezi és irányítja, a légijárművek és repülőeszközök légi alkalmasságának és üzemképességének fenntartásáról gondoskodik. A repülések végrehajtását a vonatkozó előírásokkal összhangban szervezi, irányítja és felügyeli. Az ÜZEMBENTARTÁSI KÉZIKÖNYV figyelembe veszi az üzembentartó szervezet működési feltételeit és eljárásait az üzemeltetésre vonatkozó, érvényben lévő előírások alapján: a 690/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK alapszabályzatot, a folyamatos légialkalmassággal is kapcsolatos 127/2010/EK rendelettel módosított 2042/2003/EK rendeletet, a 63/2001 KöViM rendelet a 32/2009 (VI. 30.) KHEM rendeletet és a 20/2002. (III.30.) KöViM rendeletet.Az Üzembentartási Kézikönyv tartalmazza a Magyar Repülő Szövetség és tagegyesületei szervezeti kereteit, szakmai struktúráját, szakmai szervezeti-vezetési rendjét. Az Üzemben tartói Kézikönyv szerkezeti felépítése a következők szerinti: A. Rész - Általános A rész tartalmazza az összes nem típushoz kötődő üzemeltetési irányelvet, instrukciót és eljárást, amelyek szükségesek a biztonságos üzemeltetéshez. B. Rész – Repülőgép és repülőeszköz üzemeltetési témakörök A rész tartalmazza az összes, szakáganként, ágazatonként üzemeltetett típushoz kötődő instrukciót és eljárást, amelyek szükségesek a biztonságos üzemeltetéshez. Ebben figyelembe vesszük az általunk alkalmazott repülőgép és repülőeszköz típusok, változatok, illetve az egyes repülőgépek, repülőeszközök közötti eltéréseket. C. Rész – Repülésre, helyi és útvonalrepülésekre és repülőtérre, felszálló helyekre vonatkozó instrukciók és információk D. Rész – Oktatás Légi üzemeltetők, (repülő személyzet oktatása) Üzembentartó (műszaki szakemberek) személyzet oktatása.


Revíziószám: 0 A0.1.3 Oldal: 2/1.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Kézikönyv részei és leírásuk Az Üzembentartási Kézikönyvre vonatkozó általános szabályok: a) Az Üzemben tartási Kézikönyv tartalmazza az összes olyan instrukciót és információt, amely az üzemeltető személyzetek számára szükséges a feladataik ellátásához. b) Az Üzemben tartási Kézikönyv tartalma, beleértve az összes módosítását vagy változtatását, nincs ellentmondásban a Működési Engedélyben leírtakkal, valamint a hatóság által elfogadott és a hatóság által jóváhagyott. c) Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy az üzemeltető személyzet számára könnyen hozzáférhető legyen az Üzemben tartási Kézikönyv minden olyan része (másolatban), amely feladataikkal kapcsolatos. A mindenkor érvényes dokumentum pdf formátumban letölthető a következő helyről: www.aeroclub.hu/new /Uzembentartas/Kezikonyv d) Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy az Üzemben tartási Kézikönyv módosítása, illetve változtatása lehetővé tegye a kézikönyvben lévő összes instrukció és információ naprakészen tartását. Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy az üzemeltető személyzet minden tagja ismerje azokat a módosításokat, amelyek feladatai ellátásával kapcsolatosak. e) Az Üzemben tartási Kézikönyvvel, vagy ennek vonatkozó részeivel rendelkező személyek az üzemben tartó által biztosított módosításokkal, illetve változtatásokkal kötelesek naprakészen tartani a saját kézikönyv példányukat, ennek elmulasztásából származó jogkövetkezmények az adott szervezet vezetőjét terhelik. f) Az üzemben tartó átadja az Illetékes Légügyi Hatóság részére a tervezett módosításokat és változtatásokat még a hatálybalépés dátuma előtt. Amennyiben a módosítás az Üzemben tartási Kézikönyv azon részeire vonatkozik, amelyek jóváhagyása kötelező, ezen jóváhagyás a módosítás hatálybalépése előtt történik. Amennyiben a biztonság érdekében azonnali módosítás, vagy változtatás szükséges, lehetséges az azonnali kiadás, ha az előírt hatósági jóváhagyáshoz a felterjesztés megtörtént. g) Az üzemben tartó köteles bevezetni az Illetékes Légügyi Hatóság által előírt összes módosítást és változtatást. h) Az üzemben tartó biztosítja, hogy a jóváhagyott dokumentációkból, és ezen jóváhagyott dokumentációk módosításából átvett információkat pontosan tartalmazza az Üzemben tartási Kézikönyv, valamint olyan információkat ne tartalmazzon, amelyek ellentétesek bármely jóváhagyott más dokumentációval. i) Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy az Üzemben tartói Kézikönyv tartalma olyan formában kerüljön megjelenítésre, mely révén könnyen használható.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Szakkifejezések és szavak magyarázata 0.1.4) Szakkifejezések és szavak magyarázata: Légijármű (aircraft): bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása Légijármű kategória (aircraft category): a repülőszerkezetek kategóriába sorolása meghatározott alapjellemzők szerint Repülés: (Flying) légijárművel a légtérben végzett helyváltoztatás, amely magában foglalja a repülést közvetlen megelőző tevékenységet is. Légiközlekedés: közlekedési célú repülés Légiközlekedési eszköz: légiközlekedésre alkalmas szerkezet Repülőeszköz: azon légijárművek, melyek nem légiközlekedési eszközök Azonosító jel: A lajstromozásra nem kötelezett azonosításukra szolgáló betűk, számok kombinációja.

repülőeszközökön

elhelyezett

Fődarab a repülőeszköz alkatrészekből összeállított, légi és földi üzemeltetési részfeladat ellátására szolgáló szerkezeti egysége. Sportrepülés: nem gazdasági (kereskedelmi) célból folytatott- nonprofit- tevékenység, a repülés egyik speciális formája. Tömegsport és versenysport. Célja a versenyzésre felkészülés és a versenyzés, valamint a szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltése, rekreáció, sport eredmény elérése. Célja továbbá a sportrepüléssel az arra alkalmas fiatalok nevelése, oktatása. A sportrepülés a polgári és katonai repülés szakemberképzésének legfontosabb motivációs bázisa. Módszere az elméleti és gyakorlati képességek megszerzése, szinten tartása és fejlesztése, vagyis a sport ki - átés továbbképzés. Környezete a repülő sportegyesületek, sport repülőterek és természetesen ugyanaz a légtér illetve annak alkalmanként elkülönített része, ami légiközlekedésre is használatos. Általános motoros repülés: eszköze a motoros repülőgép, célja sport kiképzés, és felkészülés a navigációs versenyekre, túrarepülések. Vitorlázó repülés: eszköze a vitorlázó repülőgép, célja sport kiképzés, vitorlázó teljesítményrepülés, távrepülések, felkészülés a vitorlázó versenyekre. Műrepülés: eszközei a motoros és vitorlázó műrepülésre is alkalmas repülőgépek, célja a motoros és vitorlázó pilóták műrepülő továbbképzése, felkészülés a műrepülő versenyekre. Segédmotoros vitorlázó repülés: eszköze a segédmotoros vitorlázó repülőgép, célja a sport kiképzés, repüléstechnikai ismeretek továbbképzése, navigációs gyakorlatok, felkészülés túra versenyekre. Hőlégballon repülés: eszköze a hőlégballon, célja a sport kiképzés, repüléstechnikai felkészülés a hőlégballon repülésekre, és versenyekre. Ejtőernyőzés: eszköze az ejtőernyő, célja elméleti és fizikai felkészülés az ejtőernyő ugrás végrehajtására, gyakorló ejtőernyős ugrások, felkészülés az ejtőernyős versenyekre. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Szakkifejezések és szavak magyarázata Függővitorlázó (sárkány) repülés: eszköze a lábról induló és érkező sárkányrepülő, célja az elméleti és fizikai felkészülés a lábról induló sárkányrepülések végrehajtására, gyakorló siklások, és repülés. Repülés lejtőszélben és termikekben. Csörlő indítású és vontatásos felszállások tanulása és gyakorlása, felkészülés a sárkány versenyekre. Siklóernyő repülés: eszköze a siklóernyő célja az elméleti és fizikai felkészülés a lábról induló siklóernyővel való repülés végrehajtására, gyakorló siklások, és repülés. Repülés lejtőszélben és termikekben. Csörlő indítású felszállások tanulása és gyakorlása, felkészülés a siklóernyős versenyekre. Segédmotoros függővitorlázó repülés: eszköze a segédmotoros láról induló és lábra érkező segédmotoros sárkány, célja a sárkányrepülők továbbképzése segédmotoros repülőeszközzel, gyakorló repülések, felkészülés a versenyekre. Segédmotoros (hátimotoros) siklóernyő repülés: eszköze a segédmotorral (hátimotorral) felszerelt siklóernyő, célja a siklóernyős pilóták továbbképzése segédmotoros repülőeszközzel, gyakorló repülések, felkészülés a versenyekre. Motoros sárkányrepülés: eszköze a nem minősített repülő motorral felszerelt és trikeos motoros sárkány és célja a sport kiképzés, repüléstechnikai ismeretek továbbképzése, navigációs gyakorlatok, felkészülés motoros sárkány versenyekre. Motoros siklóernyő repülés: eszköze a nem minősített repülő motorral felszerelt és trike-os siklóernyő, célja a sport kiképzés, repüléstechnikai ismeretek továbbképzése, navigációs gyakorlatok, felkészülés motoros siklóernyős versenyekre. Ultralight repülés: eszköze az aerodinamikai úton kormányzott (botkormányos) ultralight repülő és célja a sport kiképzés, és felkészülés a navigációs versenyekre, túrarepülésekre. Forgószárnyas ultralight repülés: eszköze a forgószárnyas autogyro és célja a sport kiképzés, és felkészülés a navigációs versenyekre, túrarepülésekre. Sport repülőgépek, repülőeszközök: minden olyan motoros, vitorlázó és segédmotoros repülőgép és repülőeszköz, valamint ejtőernyő melynek a felhasználási célja a sportrepülés. Repülőgép: Levegőnél nehezebb légijármű, amely a repüléshez szükséges felhajtóerőt főleg aerodinamikai erőkből nyeri. Ezek az erők olyan felületeken keletkeznek, melyek adott repülési körülmények között rögzítettek Repülőeszköz: személyzet által vezetett, kizárólag sport, és magáncélú repülések végrehajtására használt, lajstromozásra nem kötelezett légijármű. Lajstromozásra nem kötelezett repülőeszköz: (továbbiakban: repülőeszköz) szerkezettől és kormányzási módtól függetlenül a légi járműveknél egyszerűbb, fődarabokból összeállított, személyzet által vezetett sikló és segédmotoros repülőszerkezet. Nem légiközlekedésre használt repülőeszköz, amely nyilvántartásra kötelezett és azonosító jelet viseli. Repülőeszköz ágazat: Azonos sajátosságokkal rendelkező, (azonos kategóriába tartozó) azonos légi- és műszaki üzemeltetési körülmények között működő Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Szakkifejezések és szavak magyarázata repülőeszközökkel repülő, valamint azok légi és földi üzemeltetését végző személyek, szervezetek szervezeti egysége. Normál üzemmód: minden olyan manőver, amelynek végrehajtását a légijármű kézikönyve nem zárja ki, illetve nem köti különleges feltételekhez. Műszaki előírás: Nemzeti, vagy nemzetközileg is elfogadott -légijármű és/vagy repülőeszköz-, tervezési, szilárdsági, építési, légialkalmassági követelmény rendszer. Légialkalmassági előírások: a légijárművek, repülőeszközök tervezésére, gyártására, minősítésére, biztonságos és környezetkímélő alkalmazására, az alkalmazás személyi és tárgyi feltételeire, kiszolgálására, karbantartására, javítására vonatkozó, nemzeti és nemzetközi követelmények, ajánlások gyűjteménye. Típus: A légijármű típusa – (Aircraft - type of) Azonos alapkonstrukciójú légijárművek összessége, beleértve azok minden változatát, kivéve, ha olyan módosításokat hajtottak végre, amelynek következtében a légijármű vezetési vagy repülési jellemzői megváltoztak. Típus dokumentáció: légijármű, illetve repülőeszköz tervezési, építési, gyártási dokumentációja a vonatkozó légialkalmassági előírások teljesítésére szolgáló földi és légi kísérletek jegyzőkönyveivel és a légi üzemeltetési, műszaki üzemeltetési és karbantartási utasításokkal. Típus alkalmasság: típus vizsgálattal bizonyított, hogy a vizsgált repülőgéppel, repülőeszközzel történő repülés a meghatározott feltételek mellett elfogadható mértékig kockázatmentes. A repülés és a légi közlekedés biztonságát, valamint a közbiztonságot és közrendet nem fenyegeti. Típus alkalmassági bizonyítvány: kiadja a légügyi hatóság és megfelelő tervek alapján, megfelelő körülmények között gyártott légijármű típus általános légialkalmasságát, a biztonságos repülésre való alkalmasságát és légiközlekedés biztonsági feltételeinek megfelelését tanúsítja. Típus alkalmassági tanúsítvány: kiadja az ezzel megbízott szervezet és megfelelő tervek alapján, megfelelő körülmények között épített légijármű típus általános légialkalmasságát, a biztonságos repülésre való alkalmasságát és légiközlekedés biztonsági feltételeinek megfelelését tanúsítja. Légialkalmasság: a légijárműre előírt azon folyamatos műszaki állapot, amely szerint annak szerkezeti és működési jellemzői megfelelnek a légijárműre vonatkozó műszaki előírásoknak Légialkalmassági bizonyítvány: kiadja a légügyi hatóság. Igazolja, hogy a légijármű műszaki állapota szerkezeti és működési jellemzői megfelelnek a légijárműre vonatkozó előírásoknak, a jóváhagyott típus dokumentációnak. Légialkalmassági tanúsítvány: kiadja a légügyi hatósági engedéllyel működő tanúsító szervezet. Igazolja, hogy a légijármű műszaki állapota szerkezeti és működési jellemzői megfelelnek a légijárműre vonatkozó műszaki előírásoknak az elfogadott típusalkalmassági tanúsítvány mellékletében rögzítetteknek.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Szakkifejezések és szavak magyarázata Légiközlekedési hatóság: A polgári és katonai légiközlekedés biztonságát szavatoló szabályok betartatásáért felelős kompetens szerv. Üzemben tartó: hatósági engedéllyel rendelkező szervezet a rá vonatkozó jóváhagyott ÜZEMBENTARTÁSI KÉZIKÖNYV szerint végzi tevékenységét. Az üzemben tartott légijárművek és repülőeszközök alkalmazási céljának megfelelő felhasználását szervezi és irányítja, a légijárművek és repülőeszközök légialkalmasságának és üzemképességének fenntartásáról gondoskodik, továbbá a repülések végrehajtását a vonatkozó előírásokkal összhangban szervezi, irányítja és felügyeli. Műszaki üzembentartás felelős vezetője: Főmérnök (Karbantartásért felelős szervezet vezetője), szakirányú felsőfokú végzettséggel, üzembentartói és üzemeltetői gyakorlattal. Légi üzembentartás felelős vezetője: Főpilóta, szakirányú felsőfokú végzettséggel, üzembentartói és üzemeltetői gyakorlattal, légiüzemeltetett légijárművekre/repülőeszközökre vonatkozó képesítéssekkel, minimum oktatói jogosítással. Üzemben tartás: Azon tevékenységek összessége, amelynek során az üzemben tartó az üzemben tartott légialkalmassági bizonyítvánnyal, vagy tanúsítvánnyal ellátott légijárművek és repülőeszközök alkalmazási céljának megfelelő felhasználását szervezi és irányítja, a légijárművek és repülőeszközök légialkalmasságának és üzemképességének fenntartásáról gondoskodik, továbbá a repülések végrehajtását a vonatkozó előírásokkal összhangban szervezi, irányítja és felügyeli. Üzemeltetés: a légijármű légialkalmas és üzemképes állapotban tartása érdekében végzett tevékenység, a légijármű repülésre történő előkészítése és használata. Üzemeltető: a légijármű légialkalmas és üzemképes állapotban tartását végzi, tevékenysége, a légijármű légiközlekedésre történő előkészítése és használata. Karbantartás: a légijármű élettartama során felmerülő minden olyan felülvizsgálat, szervizelés, átalakítás és javítás, amely biztosítja, hogy a légijármű mindenkor megfeleljen a típusalkalmassági bizonyítványnak és a maga szintű követelményeknek, különös tekintettel azokra a műszaki követelményekre vonatkozó módosításokra, amelyeket a hatóság ír elő a légialkalmasság ellenőrzésével kapcsolatban. Bulletin: a gyártó vagy a hatóság által a légijármű szerkezetének, rendszereinek, üzemeltetésének, üzemben tartásának módosítását előíró, hivatalosan kiadott közlemény, amelynek végrehajtása kötelező, vagy ajánlott, Formulár: a gyártó vagy a hatóság engedélye alapján más szervezet által kiadott hiteles kísérő dokumentum, amely a légijármű és főbb részegységei üzemidejének, valamint a rajtuk végzett műszaki munkák, javítások, berendezéscserék nyilvántartására, továbbá más hivatalos bejegyzésekre szolgál, a légijármű, illetve a részegységek teljes élettartama alatt. Üzemi Napló: a segédmotoros repülőeszköz sorszámozott lapokból álló és az első oldalon aláírással, bélyegzővel hitelesített fedélzeti üzemeltetési okmánya, amely a repülés és a repüléssel összefüggő tevékenységek és adataik dokumentálására szolgál. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Szakkifejezések és szavak magyarázata Törzskönyv: a repülőeszköz bázishelyén tárolt aláírással és bélyegzővel hitelesített okmánya, mely fődarabonként és összesítve is, a repülőeszköz repülési adatai, és az adatváltozások nyomon követhetőségét biztosító dokumentáció. Minősített repülőmotor: A hajtómű fő része, a légijármű folyamatos hajtására használt, illetve arra szolgáló motor. Beleértendő legalább mindazon alkatrész és felszerelés, ami működéséhez és szabályozásához szükséges, de nem tartozik hozzá a reduktor és a légcsavar. Típus alkalmassági bizonyítvánnyal (Type certificate) rendelkezik. Nem minősített repülőmotor: A hajtómű fő része, a légijármű folyamatos hajtására használt, illetve arra szolgáló motor. Beleértendő legalább mindazon alkatrész és felszerelés, ami működéséhez és szabályozásához szükséges, de nem tartozik hozzá a reduktor és a légcsavar. Típus alkalmassági bizonyítvánnyal (Type certificate) nem rendelkezik. Segédmotor: A hajtómű fő része, a légijármű időszakos (rövid idejű) hajtására szolgáló motor. Beleértendő legalább mindazon alkatrész és felszerelés, ami működéséhez és szabályozásához szükséges, de nem tartozik hozzá a reduktor és a légcsavar. Típus alkalmassági bizonyítvánnyal (Type certificate) nem rendelkezik. Légcsavar: A hajtómű része a teljes légcsavar, beleértve minden az agyhoz és a lapátokhoz erősített, azokkal együtt forgó alkatrészt és a légcsavar vezérléséhez és működtetéséhez szükséges összes berendezést. A közvetlen propulziós vontatás eszköze. Merev légcsavar: olyan légcsavar, amelynek lapátszöge csak műhelymunkával változtatható. Állítható légcsavar: olyan légcsavar, amelynek lapátszöge forgás közben és állóhelyben egyaránt változik vagy változtatható. Ide tartozik: A hajózó személyzet által közvetlenül állítható beállítási szögű légcsavar (controllable pitch propeller). A szabályzó vagy más önműködő berendezés által szabályozott beállítású légcsavar. A szabályzó a légcsavarral egybeépített vagy attól elkülönített lehet és azt a hajózó személyzet állíthatja vagy teljesen önműködő lehet (constant speed propeller: állandó fordulatszámú légcsavar). Az a) és b) módszerek kombinációjával szabályozott légcsavar. Állásszög beállítás: A légcsavar lapát szöge, a gyártó által megadott és a motor Üzemeltetési Utasításában előírt módon és sugáron mérve. Motoros repülőgép: hajtóművel felszerelt, levegőnél nehezebb légijármű, amely a repüléshez szükséges felhajtóerőt főleg aerodinamikai erőkből nyeri. Ezek az erők olyan felületeken keletkeznek, melyek adott repülési körülmények között rögzítettek. Vitorlázó repülőgép: olyan erőgép nélküli légijármű, amely kedvező aerodinamikai kialakítása révén alkalmas a légköri energiák magasságnyerés céljából történő kihasználására, vitorlázó repülésre. Segédmotoros vitorlázó repülőgép: vitorlázó repülőgép olyan erőgéppel – segédmotorral- felszerelve, amely alkalmassá teszi önálló levegőbe emelkedésre, vagy Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Szakkifejezések és szavak magyarázata levegőben maradásra, segédmotorja általában időszakosan működik és elrejthető, becsukva nem befolyásolja a repülőgép aeródinamikai jellemzőit, vagy légcsavarja „vitorlába” állítható. Motoros vitorlázó repülőgép: vitorlázó repülőgép olyan erőgéppel - nem minősített repülőmotorral felszerelve, amely alkalmassá teszi önálló levegőbe emelkedésre, vagy levegőben maradásra, motorja általában időszakosa, de folyamatosan is működhet. Járó motorral, vagy leállított motorral is vitorlázó repülésre is alkalmas. Siklórepülő légijármű: olyan erőgépmeghajtás nélküli, levegőnél nehezebb légijármű, melynek felhajtóerőt létesítő felülete van és a levegőbe emelkedéshez, valamint a levegőben tartózkodáshoz szükséges felhajtóerőt a hordfelületén keletkező aerodinamikai erők biztosítják Függővitorlázó: olyan siklórepülő légijármű, amelynek kormányzása a szállítmány súlypontjának áthelyezésével, történik, felszállásnál lábról indul és leszállásnál lábra érkezik. Könnyűvitorlázó: olyan vitorlázó légijármű, amelynek kormányzása aerodinamikai kormányzással történik. Felszállásnál indulhat lábról és leszállásnál érkezhet lábra, vagy kerékre; csúszó talpra. Segédmotoros könnyűvitorlázó: olyan segédmotoros könnyűvitorlázó amely önálló felszállásra képes álló motorral irányított siklórepülésre és vitorlázásra is képes. Motorja nem működik folyamatosan. Vitorlázó sárkányrepülő: olyan lábról indítható és lábra érkező hajlékony szárnyfelülettel rendelkező függővitorlázó légijármű, melynek kormányzása általában a hajlékony szerkezettel felfüggesztett pilóta súlypontjának - részleges vagy teljes áthelyezésével történik Segédmotoros sárkányrepülő: olyan vitorlázó sárkányrepülő, ahol a légijármű levegőbe emelkedése segédmotoros meghajtó egység által szolgáltatott tolóerő segítségével történik, lábról indul és ahol a pilóta a súlypontban felfüggesztett. Álló motorral irányított siklórepülésre és vitorlázásra is képes. Motoros sárkányrepülő: olyan megerősített vitorlázó sárkányrepülő, ahol a légijármű levegőbe emelkedése nem minősített repülőmotoros meghajtó egység által szolgáltatott tolóerő segítségével történik, és ahol a pilóta a súlypontban felfüggesztett, motorral ellátott háromkerekű kocsi szerkezetben helyezkedik el. Álló motorral irányított siklórepülésre képes. Siklóernyő (paraglider): olyan lábról indítható és lábra érkező hajlékony szárnyfelülettel rendelkező aerodinamikai és/vagy súlypontáthelyezéssel kormányzott függővitorlázó légijármű, amelyhez a pilóta hajlékony felfüggesztő rendszerrel a szárnyfelület zsinórzataira csatoló tagokkal van rögzítve. Segédmotoros siklóernyő: A pilóta háton hordozható meghajtó egységet visel, melynek segítségével képes lábról felszállni, leállított motorral vitorlázni és a lábára biztonságosan leszállni. Motoros siklóernyő: olyan megerősített siklóernyő, ahol a légijármű levegőbe emelkedése nem minősített repülőmotoros meghajtó egység által szolgáltatott tolóerő Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Szakkifejezések és szavak magyarázata segítségével történik, a siklóernyőre csatoló tagokkal felfüggesztett meghajtó egységgel felszerelt kocsi szerkezetben (trike) helyezkedik el. Álló motorral irányított siklórepülésre képes. Ultrakönnyű repülőgép: levegőnél nehezebb aerodinamikai kormányzású (botkormányos) motoros vagy motor nélküli légijármű. Motorja nem minősített repülőgép motor, motor nélkül irányított siklórepülésre képes. Ultrakönnyű segédmotoros vitorlázó repülőgép: levegőnél nehezebb aerodinamikai kormányzású segédmotoros légijármű. Motorja nem minősített repülőgép motor, motor nélkül irányított vitorlázó és siklórepülésre képes. Segédmotorja általában időszakosan működik és elrejthető, becsukva nem befolyásolja a repülőgép aeródinamikai jellemzőit, vagy légcsavarja „vitorlába” állítható. Ultrakönnyű motoros vitorlázó repülőgép: levegőnél nehezebb aerodinamikai kormányzású motoros légijármű. Motorja nem minősített repülőgép motor, motor nélkül irányított vitorlázó és siklórepülésre képes. Autogyro: forgószárnyas légijármű. A felhajtóerőt az autórotációs üzemmódon dolgozó forgószárny biztosítja. A forgószárny a kezdeti indítást kivéve, semmiféle direkt meghajtást nem kap, az előre haladás szele forgatja. Az előrehaladást segédmotor, toló, vagy húzó légcsavar segítségével biztosítja. A trike a forgószárnyhoz a kardánon és „hintás” rotor agyon keresztül csatlakozik. A forgószárny forgási síkja a botkormány elmozdításával megfelelő mechanikai szerkezeten keresztül befolyásolható. A manőverezés részben a botkormány segítségével, a forgószárny forgási síkjának döntésével, részben pedig a lábpedállal működtetett oldalkormánnyal történik. Ultrakönnyű autogyro: Az autogyrok közül az amelyik teljesíti a 216/2008/EK rendeletben a II. melléklet e.) pontjában szerepelő az ultrakönnyű légijárművekre meghatározott követelményeket. Ballon: olyan erőgép nélküli, a levegőnél könnyebb légijármű, amelynek levegőben maradását levegőnél kisebb fajsúlyú gáz biztosítja Hőlégballon: olyan erőgép nélküli, a levegőnél könnyebb légijármű, amelynek levegőben maradását a hideg levegőnél kisebb fajsúlyú felmelegített levegő biztosítja Léghajó: olyan a levegőnél könnyebb légijármű, amelynek levegőben maradását gáz vagy meleg levegő, vízszintes irányú mozgását és kormányozhatóságát erőgép (elektromos vagy belső égésű motor) biztosítja Ejtőernyő: olyan légijármű, amely működtetésekor a szabadesés folyamán az összecsomagolt állapotból olyan felületűvé és alakúvá válik, amely a megnövekedett légellenállása következtében, a gravitációs erő ellenében biztosítja a használója szükséges mértékben csökkentett földet érési sebességét. Légi üzemeltetési utasítás: a légijármű/repülőeszköz típus dokumentációjának jóváhagyott egyik dokumentuma. Meghatározott fejezet címekkel tartalmazza a műszaki leírást a légijármű/repülőeszköz légi üzemeltetési előírásait normál és vészhelyzetben. Tartalmazza a légi üzemeltetési paramétereket és a korlátozásokat. A pilótának ismernie kell a benne foglaltakat, az adott légi járművel egyeztetve a fedélzeten kell tartani. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Szakkifejezések és szavak magyarázata Műszaki üzemeltetési utasítás: a légijármű/repülőeszköz típus dokumentációnak jóváhagyott egyik dokumentuma. Meghatározott fejezet címekkel tartalmazza a műszaki leírást a légijármű/repülőeszköz műszaki üzemeltetési utasítását a légijármű/repülőeszköz élettartamára vonatkozóan, valamint a „napi” üzemeltetési feladatokat. A pilótának ismernie kell a benne foglaltakat, az adott légi járművel egyeztetve a bázishelyen kell tartani. Karbantartási utasítás: a légijármű/repülőeszköz típus dokumentációnak jóváhagyott egyik dokumentuma. Megahatározott fejezet címekkel tartalmazza a műszaki leírást a légi járművön/repülőeszközön végrehajtható és kötelezően végrehajtandó műszaki munkákat, karbantartási feladatokat és a megengedett javítások mélységét, műszaki tartalmát, az előírt karbantartási ciklusokat és nagyjavítási időket, a légijármű élettartamát. A Műszaki üzemeltetési utasítás fejezeteként, de külön utasításként is megjeleníthető. Kézikönyv: formailag egy könyvben foglalja magába a Légi üzemeltetési utasítást, Műszaki üzemeltetési utasítást és a Karbantartási utasítást. Ellenőrző lista: a légi és műszaki üzemeltetési utasításból tartalmazza a napi műszaki és légi üzemeltetési teendőket, a repülés előtti előkészítés munkapontjait, ismételt felszállásra előkészítés munkapontjait, repülés utáni ellenőrzés munkapontjait és a felszállás előtti ellenőrzés pontjait. A pilótának ismernie kell a benne foglaltakat, az adott légi járművel egyeztetve a fedélzeten kell tartani. Üzemi Napló: lajstromozásra nem kötelezett légijárművek, repülőeszközök alapvető üzemeltetési dokumentációja. Magába foglalja a napi üzemeltetési feladatok igazolását, a repülések nyilvántartását és a meghibásodások és javításuk dokumentálását, a karbantartások elvégzésének igazolását.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Rövidítések 0.1.5) Rövidítések: NKH LH Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal MRSZ

Magyar Repülő Szövetség

FLF

Folyamatos Légialkalmassági Felügyelet

ReBiSz

Repülés Biztonsági Szolgálat

Ágazat

Légijármű csoport szakmai szervezete

Klubok

Magyar Repülő Szövetség tagegyesületei

AOP

Légijármű üzembentartási engedély

AD

Légialkalmassági Utasítás

CRS

Légijármű Üzemképesség Tanúsító Nyilatkozat

Form-1

Alkatrész Üzemképesség Tanúsító Nyilatkozat

SB

Szerviz bulletin

SL

Szerviz levél

BKLC

bekötött légcellás képzés

AFF

Gyorsított szabadeső képzés

SB

(Security Bulletin) Biztonsági bulletin

TB

(Technical Bulletin) Technikai bulletin

CAS

VA

Hitelesített repülési sebesség (calibrated airspeed – CAS). A műszer- és beépítési hibával kiegyenlített sebesség. Ekvivalens repülési sebesség (equivalent airspeed – EAS). Légijármű kalibrált sebessége az adott magasságnak megfelelő összenyomhatósági korrekcióval. A Normál Atmoszférában tengerszint magasságban az egyenértékű sebesség a kalibrált sebességgel egyenlő Indikált repülési sebesség (indicated airspeed – IAS). a légijármű sebessége a torlónyomással működtetett, a normál atmoszférában, tengerszinten, adiabatikus nyomásváltozásra hitelesített sebességmérőn leolvasva, a sebességmérő műszer hibáinak figyelembe vétele nélkül Valóságos repülési sebesség (true airspeed – TAS). A légi jármű sebessége nyugodt légköri viszonyok között. A valóságos repülési sebesség egyenlő az ekvivalens repülési sebesség szorozva (r/ro) ½-del. Manőverezési sebesség

VB

Legnagyobb széllökéshez tervezett sebesség

VC

Tervezett utazó sebesség

VD

Maximális zuhanó sebesség

VDF

A berepülési legnagyobb zuhanó sebesség (VDF = 1,2 * VD)

VFC

Stabilitási szempontból megengedhető legnagyobb sebesség

VF

Maximális sebesség kiengedett fékszárnyak esetén

VFE

Megengedett legnagyobb sebesség a fékszárnyak kiengedésekor

EAS

IAS

TAS



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Rövidítések

VLE

Maximális sebesség vízszintes repüléskor a megengedett legnagyobb tartós teljesítmény mellett Legnagyobb sebesség kiengedett futóművel

VLO

Maximális megengedett sebesség a futómű kiengedésekor

VNE

Megengedett legnagyobb sebesség (üzemeltetés során soha túl nem léphető sebesség) Sebesség erős turbulencia esetén

VH

VRA

VT

Átesési vagy a legkisebb állandó sebesség, amelynél a légi jármű még kormányozható Átesési vagy a legkisebb állandó sebesség, amelynél a légi jármű leszálló konfigurációban még kormányozható Átesési sebesség vagy a legkisebb állandó sebesség, adott konfigurációban, amelynél a légi jármű még kormányozható Átesési sebesség, teljesen kiengedett fékszárnyakkal, legnagyobb súly esetén Megengedett legnagyobb repülőgép vontatási sebesség

VY

A legjobb (legnagyobb) emelkedéshez tartozó sebessége

VS VSO VS1 VSF



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Módosítások és változások rendszere

0.2. A módosítás és változás rendszere Az Üzembentartási Kézikönyv módosítása illetve napra készen tartása a megfelelő oldalak teljes cseréjével kerül végrehajtásra. A módosítások jóváhagyása után azokat be kell vezetni és a módosítások jegyzékében, a módosítás sorszámának, dátumának, és a módosítást végző személy megnevezésének feltüntetésével. Csak önálló számmal rendelkező fejezetek cserélhetők, külön oldalak nem. A Kézikönyv módosítását a „Módosítások jegyzéke” és az "Érvényes Oldalak Jegyzéke" tartalmazza. 0.2.1 Módosításért és változások kiadásáért és behelyezésekért felelős személy A MRSZ „Üzembentartási Kézikönyv” című dokumentumát a karbantartásért felelős vezető és a légi üzemeltetésért felelős vezető (főpilóta) készíti és tartja napra készen a mindenkor hatályos jogszabályok és rendeletek figyelembe vételével. Feladatuk, hogy az üzembentartásért felelős vezető közreműködésével, együttműködve a műszaki nyilvántartó útján jelen kézikönyv sorszámozott és nyilvántartott példányai a szövetség minden üzembentartással foglalkozó dolgozójához szervezetéhez, tagegyesületéhez eljusson. A tagegyesületek légijárművet/repülőeszközt üzemeltető tagjai annak tartalmát a rájuk vonatkozó mértékben ismerjék és repüléseiket, valamint a repülésekkel kapcsolatos tevékenységeiket az itt előírtak betartásával szervezzék, hajtsák végre és ellenőrizzék. A Kézikönyv karbantartását, az aktuális változások bevezetését a módosításokra vonatkozó előírások figyelembevételével kell végezni. 0.2.2 A módosítás és változás rendszere Az Üzembentartási Kézikönyvet az Illetékes Légügyi Hatóság hagyja jóvá. A kézikönyvben bármilyen változtatást, módosítást csak a Illetékes Légügyi Hatóság egyetértésével és vezetője jóváhagyásával lehet alkalmazni. 0.2.3 Azonnali módosítás, vagy változtatás A kézzel írott módosítások és változtatások nem megengedettek, kivéve azokat a helyzeteket, amikor a biztonság érdekében szükséges az azonnal módosítás vagy változtatás. Az azonnali módosítás akkor vezethető be, ha az Illetékes Légügyi Hatóság felé feladásra (elküldésre) került a módosítás. 0.2.4 Módosítások, változtatások érvénybe léptetése Egy - egy módosításkor a módosított oldal/oldalak cseréjekor a módosítást a hatályba lépés dátumával együtt be kell vezetni sorszámmal a „Módosítások jegyzéke” című táblázatba, egyúttal az „Érvényes oldalak jegyzéke”-t is frissíteni kell.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0. – Általános rész Módosítások és változások rendszere 0.2.5 A kézikönyvek, módosítások és változtatások elosztási rendszerének ismertetése A módosítások, változtatások jóváhagyása után az üzembentartásért felelős vezető a műszaki nyilvántartó útján az Üzembentartási Kézikönyv elosztása szerint megküldi az érintetteknek a változásokat, és feltölti a kézikönyvet honlapjára ( www. aeroclub.hu ), valamint levélben, és/vagy e-mailben értesíti a szerződött partnereket. Az Ágazatvezetők gondoskodnak arról, hogy a változások eljussanak a tagegyesületekhez és az egyesületi műszaki vezetők és szakmai vezetők a tagegyesületek példányába a változást bevezessék. A tagegyesületeknél az Üzembentartási Kézikönyv napra készen tartása minden ellenőrzésnél az egyik legfontosabb pont, csakúgy, mint az abban foglaltak ismeretének ellenőrzése. Ideiglenes módosítás esetén, az eljárás megegyezik a fent leírtakkal, azzal, hogy az ideiglenes módosítás lejárati határidejét is meg kell adni, és annak bekövetkeztekor intézkedni kell a megszüntetésére. 0.2.6 Az Üzemben tartási Kézikönyv elosztása NKH Légügyi Hivatal - eredeti MRSZ üzembentartás felelős vezető (Elnök) - eredeti MRSZ Karbantartásért felelős vezető – másolat MRSZ Légiüzemeltetés felelős vezető (főpilóta) – másolat MRSZ Karbantartó szervezet vezetője - másolat FLF vezető - másolat Műszaki nyilvántartó - másolat Ágazat vezetők – másolat



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0.– Általános rész Módosítások jegyzéke 0.2.7. MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE az első kiadáshoz viszonyítva Módosítás Módosított dátuma Módosítás rövid leírása fejezet száma

2014/06/30

Módosítást elvégezte

mind

fej-és láblécek tartalmi átalakítása a jobb követhetőség érdekében, fejezetekre tördelés

Balogh György

A1.3.

Részben szerelő- üzemeltetés feltételeinek beemelése, repülések nyilvántartási és jelentési rendszerének kiegészítése, MRSz szerelői és műszaki ellenőri állomány kiemelése külön mellékletbe ( 8. sz. mell)

Balogh György

A2.6.2

Kiegészítve: MRSz ellenőrzések rendszere és folyamata

Balogh György

A3

Hivatkozás a Minőségirányítási rendszerre és Kézikönyvre

Balogh György

A4

MRSz repülőgépvezetői megbízás ellenőrzése magántulajdonú, de MRSz üzembentartásban levő légijárművel repülés előtt

Balogh György

A7

Repülési felülvizsgálata

korlátok

Balogh György

A8.3.10

Pontosítás a parancsnok pilóta szolgálati helyét illetően

Balogh György

A8.7

Bemutató/sétarepülés (nem kereskedelmi céllal) beemelve

Balogh György

A8.8

Ejtőernyős üzembentartás szabályai áthelyezve A2.1 alá – tartalmilag oda való

Balogh György

M_14

Új melléklet: időmérő könyv

Balogh György

2014/06/30

2014/06/30

2014/06/30

2014/06/30

2014/06/30

2014/06/30

2014/06/30

2014/06/30

2014/07/30

NKH LH jóváhagyás dátuma


idő

vitorlázórepülő

Revíziószám: 0 A0.2.7 Oldal:2/ 1.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0.– Általános rész Módosítások jegyzéke

Kézzel írott változtatások és módosítások nem megengedettek, kivéve azokat a helyzeteket, amikor a biztonság érdekében szükséges az azonnali módosítás vagy változtatás.


Revíziószám: 0 A0.2.7 Oldal:2/ 2.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0.– Általános rész Érvényes oldalak jegyzéke 02.8. Érvényes oldalak jegyzéke

Fejezet

Oldal

Érvényesség dátuma

Bevezette

A0 A0.1 A0.1.2 A0.1.3 A0.1.3 A0.1.4 A0.1.4 A0.1.4 A0.1.4 A0.1.4 A0.1.4 A0.1.4 A0.1.4 A0.1.5 A01.5 A0.2. A0.2 A0.2.7 A02.7 A0.2.8 A0.2.8 A0.2.8 A0.2.8 A0.2.9 A0.2.9 A0.2.9 A0.2.9 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A1.2 A1.2 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.4 A1.4 A2.1

1. 1. 1. 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 1. 2. 1. 2. 3. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 1. 2. 1.

2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01

Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György


Revíziószám

Revíziószám: 0 A0.2.8. Oldal:4/ 1.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0.– Általános rész Érvényes oldalak jegyzéke 02.8. Érvényes oldalak jegyzéke A2.1 A2.1 A2.1 A2.2 A2.3 A2.3 A2.4 A2.5 A2.6 A2.6 A2.7 A3 A4 A4 A5 A5 A5 A5 A6 A6 A6 A7 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.2 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.4 A8.7 A8.7 A8.8 A9 A10 A11 A12 A12 A12 A12 A12 A12 A12 B0 B0 B0 B1 B2 B2 C C C C D D

2. 3. 4. 1. 1. 2. 1. 1. 1. 2. 1. 1. 1. 2. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. 1. 2. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7 1. 2. 3. 1. 1. 2. 1. 2. 3. 4. 1. 2.

2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01


Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0.– Általános rész Érvényes oldalak jegyzéke 02.8. Érvényes oldalak jegyzéke D D D M0 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M1 M2 M2 M2 M2 M3 M3 M3 M3 M3 M3 M3 M3 M3 M3 M3 M3 M3 M3 M3 M4 M4 M4 M4 M4 M5 M5 M6 M7 M8 M8 M9 M9 M10

3. 4. 5. 1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18 19. 20. 21. 22 23. 24. 25. 26. 27. 28. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 1. 1. 1. 2. 1. 2. 1.

2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01


Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0.– Általános rész Érvényes oldalak jegyzéke 02.8. Érvényes oldalak jegyzéke M10 M10 M10 M10 M10 M11 M11 M12 M12 M12 M12 M12 M12 M12 M12 M13 M14 M15

2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 1. 1.

2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01 2014.09.01


Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György Balogh György


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.0.– Általános rész Tartalomjegyzék 2.9 Tartalomjegyzék

Szám A0.1 A0.1.2 A0.1.3 A0.1.3 A0.1.4 A0.1.5 A0.2 A0.2.1 A0.2.2 A0.2.3 A0.2.4 A0.2.5 A0.2.6 A0.2.7 A0.2.8 A0.2.9 A1.1 A1.1.1 A1.1.2 A1.1.3 A1.1.4 A1.1.5 A1.1.5.1 A1.1.5.2 A1.1.6 A1.1.7 A1.1.8 A1.1.8.1 A1.1.8.2 A1.1.8.3 A1.1.8.4 A1.2 A1.3 A1.3.1 A1.3.2 A1.3.3 A1.3.4 A1.3.5 A1.3.6 A1.3.7 A1.3.8 A1.3.8.1 A1.3.8.2 A1.3.8.3 A1.3.8.4 A1.3.8.5 A1.3.8.6 A1.3.8.7 A1.3.9 A1.3.10 A1.3.11 A1.3.12 A1.3.12.1 A1.3.12.2 A1.3.12.3 A1.3.12.4 A1.3.13 A1.3.13.1 A1.3.13.2 A1.3.13.3 A1.3.13.4

Cím

Fejezet

Oldal

Nyitólap Bevezetés - Üzembentartási Kézikönyv célja Nyilatkozat a Kézikönyvről Kézikönyv részei és ismertetése Kézikönyvre vonatkozó általános szabályok Szakkifejezések és használatuk Rövidítések magyarázata Módosítások folyamata Módosításért felelős személy Módosítás és változás rendszere Azonnali módosítás vagy végrehajtás Módosítok érvénybe léptetése Kézikönyvek elosztási rendszerének ismertetése Kézikönyv elosztása Módosítások jegyzéke Érvényes oldalak jegyzéke Tartalomjegyzék MRSz Szervezeti felépítés leírása MRSz célja és feladatai MRSz feladatai MRSz tagjai MRSz ügyintéző szervezete MRSz Szervezeti felépítés ábra MRSz Elnök feladata és hatásköre MRSz Főtitkár feladatai MRSz szakágai MRSZ Üzembentartási szervezet MRSZ Üzembentartási szervezet ábrája Lajstomozott légijárműveket üzembentartó alosztály ábrája Ejtőernyős alosztály szervezeti ábrája Lajstromozásra nem kötelezett légijárműveket üzembentartó alosztály ábrája Utralight repülő szervezet ábrája Kinevezett tisztségviselők Az Üzembentartási osztály személyzetének felelősségei és kötelességei. Karbantartásért felelős vezető feladatai, felelőssége Légiüzemeltetésért felelős vezető (Főpilóta) feladatai, felelőssége Műszaki ellenőrök feladatai, felelőssége Lajstromozott légijárműveket üzembentartó alosztály vezetője Hőlégballon szakági felelős Hőlégballon Szakági Légiüzemeltetés Felelős Vezető Hőlégballon Szakági Üzembentartás és Karbantartás Felelős Vezető feladatai, felelőssége Ejtőernyős alosztály Ejtőernyős alosztályvezető feladatai, felelőssége Ejtőernyős alosztály tisztségviselői Ejtőernyős Biztonsági Tanácsadó Ejtőernyős szervezeti egységek szakmai vezetőinek kinevezése, jogállása Az ejtőernyős szakmai vezetők feladatai Hajtogató főoktató Szervezeti egységek hajtogatóinak jogállása, feladata Lajstromozásra nem kötelezett légijárműveket üzembentartó alosztályvezető feladatai, felelőssége Alosztályoknál dolgozó szekcióvezetők feladatai, felelőssége Műszaki nyilvántartó (üzembentartás) feladatai, felelőssége Lajstromozott repülőgépek üzembentartásában részt vevő szerelők A repülőgép szerelő szakszolgálati tevékenysége és feladata Részben szerelő által üzembentartott légijárművek esetén a pilóta-üzemeltetésre érvényes szabályok A lajstromozott légijárművek üzemeltetésében részt vevő pilóta-üzembentartók kötelezettségei A szakszolgálati engedélyben MRSZ üzembentartásban figyelembe vett kategóriák Ágazat vezető feladata hatásköre, felelőssége Ágazat főmérnök feladatai, hatásköre, felelőssége Ágazati főpilóta feladata hatásköre, felelőssége Területi műszaki ellenőr feladata, felelőssége Területi főoktató feladata, felelőssége

A0 A0.1 A0.1.2 A0.1.3 A0.1.3 A0.1.4 A0.1.5 A0.2. A0.2 A0.2 A0.2 A0.2 A0.2 A0.2 A0.2.7 A0.2.8 A0.2.9 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 A1.2 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3

1. 1. 1. 1. 2. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 2. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 2. 3. 4. 4. 5. 5. 7. 8. 9. 10. 11. 1. 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5. 5. 6. 6. 6. 6. 7. 8. 8.

A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3

9. 10. 10. 10. 11.

A1.3

11.

A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3 A1.3

12. 12. 12. 13. 14. 14.




Szám A1.3.13.5 A1.3.13.6 A1.3.13.7 A1.4.1 A1.4.2 A1.4.3 A1.4.4 A1.4.5 A1.4.6 A2. A2.1 A2.1.1 A2.1.2 A2.1.3 A2.1.4 A2.1.5 A2.1.6 A2.1.7 A2.1.8 A2.2 A2.3 A2.3.1 A2.4 A2.5 A2.6 A2.6.1 A2.6.2 A2.6.3 A2.7 A3 A4 A4.1 A4.2 A4.3 A4.4 A5 A5.1 A5.2 A5.3 A5.4 A5.5 A6 A6.1 A6.2 A6.3 A6.4 A6.5 A6.6 A6.7 A6.8 A6.9 A6.10 A6.11 A6.12 A7 A7.1 A7.2 A8 A8.1 A8.1.1 A8.1.2

Cím Típus menedzser feladata, felelőssége Szerződött partner ( egyesület, magánszemély, vállalkozás) Műszaki Vezetői feladata, felelőssége Szerződött partner ( egyesület, magánszemély, vállalkozás) Szakmai vezető feladata, felelőssége A légijármű parancsnok hatásköre, kötelességei és felelőssége A parancsnok feladata különösen A repülés megkezdésének parancsnoki feltételei Fedélzeten történt baleset, egyéb esemény parancsnoki teendői A parancsnokon kívüli személyzeti tag kötelességei és felelősségei. Légijármű/repülőeszköz parancsnok kijelölésének módja sportrepülés végrehajtásakor Az üzembentartás irányítása és felügyelete Az üzemeltetés felügyelete A Szakszolgálati Engedély és a képesítések érvényessége Az üzemeltető személyzet illetékessége Az okmányok, repülési dokumentációk, kiegészítő információk és adatok kezelése Az ejtőernyős üzembentartási terület ismertetése Üzembentartási körön kívüliek ejtőernyős ugrása Az ejtőernyő okmányai Az ejtőernyős okmányai Kötelező okmányok az ejtőernyős ugrás során A kiegészítő üzemeltetési előírások és információk életbeléptetési rendszere. Baleset-megelőzési és repülésbiztonsági program. A repülő eszközzel okozott kárért, személyi sérülésért való felelősség Üzemben tartás, irányítás A hatóság hatásköre Az üzembentartás ellenőrzése Hatósági ellenőrzések Üzembentartói ellenőrzések Korrekciós folyamat- felelősség, határidők, következmények Az üzemben tartási engedély felfüggesztése és visszavonása Minőségügyi rendszer A személyzet összetétele A (repülő) személyzet összetétele Tartalmilag üres Repülőszemélyzet munkaképtelensége Üzemeltetés egynél több légijármű típuson A szakképesítésre vonatkozó előírások Az üzemeltető személyzetre vonatkozó előírás szakszolgálati engedély, képesítések és jogosítások Repülőszemélyzet képesítése Légiutas-kísérő személyzet Oktató, ellenőrző és felügyelő személyzet Egyéb üzemeltető személyzet A személyzeti tagok egészségére vonatkozó fontos rendszabályok és tájékoztatások Alkoholos italok és élelmiszerek Narkotikumok Kábítószerek Alvást elősegítő gyógyszerek Gyógyszerkészítmények Védőoltás Mélytengeri búvárkodás Véradás A repülés előtt és annak folyamán történő étkezésre vonatkozó rendszabályok Alvás és pihenés Sebészeti beavatkozások Lajstromozásra nem kötelezett légijármű személyzetére vonatkozó egészségügyi szabályok Repülési idő korlátozások Pihenőidő előírások A repülési idő korlátozások túllépése és a pihenőidő csökkentése Üzemben tartási eljárások (légi) A repülés előkészítésére vonatkozó instrukciók Minimális repülési magasságok Repülőterek használhatóságának meghatározása


Fejezet

Oldal

A1.3 A1.3

14. 15.

A1.3

16.

A1.4 A1.4 A1.4 A1.4 A1.4 A1.4 A2.1 A2.1 A2.1 A2.1 A2.1 A2.1 A2.1 A2.1 A2.1 A2.1 A2.2 A2.3 A2.3 A2.4 A2.5 A2.6 A2.6 A2.6 A2.6 A2.7 A3 A4 A4 A4 A4 A4 A5 A5

1. 1. 1. 2. 2. 2. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 3. 3. 3. 4. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 2. 2. 1. 1.

A5 A5 A5 A5 A6 A6 A6 A6 A6 A6 A6 A6 A6 A6 A6 A6 A6

1. 4. 4. 4. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 3. 3.

A7 A7 A7 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1

1. 1. 1. 1. 1. 1. 2.



Szám

Cím

Fejezet

Oldal

A8.1.2.1 A8.1.3 A8.1.4 A8.1.5 A8.1.5.1 A8.1.6 A8.1.7 A8.1.8 A8.1.9 A8.1.10 A8.1.11 A8.1.12 A8.2 A8.2.1 A8.3 A8.3.1 A8.3.2 A8.3.3. A8.3.4 A8.3.5 A8.3.6 A8.3.7 A8.3.8 A8.3.9 A8.3.10 A8.3.11 A8.3.12 A8.3.13 A8.4 A8.5 A8.6 A8.7 A8.7.1 A8.7.2 A8.7.3 A8.7.4 A8.7.5 A8.7.6 A8.7.7 A8.8 A8.8.1 A8.8.2 A9 A10 A11 A12 A12.1 A12.2 A12.3 A12.4 A12.5 A12.6 A12.7 A12.8 A12.9

Ejtőernyős ugróterület üzemben tartása Repülőtéri üzemelési minimumok meghatározása Repülés közbeni Üzemeltetési Minimumok VFR repülésekhez Repülőtéri és repülés közbeni Üzemben tartási minimumok Ejtőernyős ugrás szervezése, légtér-igénybevétel engedélyezése Az időjárási információk A repülőgépen továbbítható tüzelőanyag, olaj és víz-metanol mennyisége Tömeg és tömegközéppont (Kézikönyvben meghatározott értékek között.) ATS Repülési terv Üzembentartói repülési terv A repülőgép műszaki napló A repülőgép fedélzetén rendszeresített dokumentációk és formanyomtatványok Földi kiszolgálás Tüzelőanyag feltöltési eljárások Repülési eljárások VFR repülési eljárások Navigációs eljárások Magasságmérő beállítási folyamatok Repülés közbeni tüzelőanyag gazdálkodás Kedvezőtlen és potenciálisan veszélyes légköri képződmények Turbulens áramlás Személyzeti tagok a szolgálati helyeiken Biztonsági övek használata Pilótafülkébe történő belépés engedélyezése Üres személyzeti ülések (JUMP SEAT) használata Személyzeti tagok munkaképtelensége A repülőgép kabin biztonsága Utasok biztonsági tájékoztatója AWO ETEU-OPS MEL Nem kereskedelmi célú repülések Oktató repülések Berepülések Szállító repülések Átrepülések Bemutató repülések Ejtőernyős bemutató Helyzetazonosító repülések Oxigén-berendezések használata Kötelező oxigénellátás és használat A hajózószemélyzet oxigénellátása Veszélyes áruk és fegyverek szállítása Repülésvédelem Balesetek és események kezelése A levegőben tartózkodás (repülés) szabályai Vizuális repülési szabályok Területi hatály Kommunikációs eljárások Polgári repülőgépek rádióüzenetei Rádiófigyelés Jelzések Az üzemeltetésben használatos Időrendszer ATC engedélyek, a repülési terv betartása és helyzetjelentések Az alkalmazott vizuális jelzések egy korlátozott, tiltott vagy veszélyes területre, vagy annak körzetébe jogtalanul berepülő figyelmeztetésére A repülési terv betartása Nem szándékos eltérések Szándékos eltérések Időjárás-romlás VMC értékek alá Helyzetjelentések Az irányítás befejezése Baleset megfigyelés Túlélők által alkalmazandó föld/levegő vizuális kódok Vészjelzések és sürgető jelzések

A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.1 A8.2 A8.2 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.3 A8.4 A8.4 A8.4 A8.7 A8.7 A8.7 A8.7 A8.7 A8.7 A8.7 A8.7 A8.8 A8.8 A8.8 A9 A10 A11 A12 A12 A12 A12 A12 A12 A12 A12 A12 A12

2. 6. 6. 6. 7. 7. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 4. 5. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 2 2 2 2 2 3.

A12 A12 A12 A12 A12 A12 A12 A12 A12

4. 4. 4. 5. 5. 6. 6. 6. 6.

A12.10 A12.10.1 A12.10.2 A12.11 A12.12 A12.13 A12.14 A12.15 A12.16




Szám

Cím

Fejezet

Oldal

A12.17 B B01. B02. B1 B2. C.

Ejtőernyős dobásra vonatkozó speciális előírások REPÜLŐGÉP ÜZEMELTETÉSI TÉMAKÖRÖK Az üzemeltetés célja: Légijárművek besorolása MRSz által üzembentartott típusok Az irattárazandó dokumentációk és az irattárazási időtartamok ismertetése REPÜLÉSI ÚTVONALRA ÉS REPÜLŐTÉRRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK A kommunikációval, navigációval és repülőterekkel kapcsolatos utasítások és információk. Minimális repülési szint/magasság Üzemeltetési minimumok az elindulás, célrepülőterek és kitérő repülőterek vonatkozásában Kommunikációs felszerelések és navigációs kiszolgáló eszközök A futópálya adatai és a repülőtéri felszerelések Megközelítési, eltévesztett megközelítési és elindulási eljárások Eljárások COM meghibásodás esetén Kutatási és mentési felszerelések a repülőgép repülési útvonalának területén A repülőgép fedélzetén alkalmazott léginavigációs térképek ismertetése A léginavigációra és időjárásra vonatkozó információk elérhetősége COM/NAV eljárások repülés közben A repülőterek kategorizálása a hajózószemélyzet illetékesség minősítése szempontjából Speciális repülőtéri korlátozások Oktatás A tantervek és az ellenőrzési programok A tantervek és ellenőrzési programok tartalma Hajózószemélyzet képzése Légiutas-kísérők Üzemeltető állomány képzése Lajstromozott légijárműveket üzemeltető szerelők továbbképzése Az oktatással és ellenőrzéssel kapcsolatos eljárások. Egyéni felelősség Általános elvek Információ csere Eljárások abban az esetben, ha a személyzet nem teljesíti a vonatkozó rendelkezéseket. Vészhelyzeti gyakorló eljárások illetve Műszeres repülési körülmények szimulálása Okmányolás, dokumentációs rend Mellékletek jegyzéke MRSz légijárművet üzemeltető tagszervezetei MRSz ejtőernyős tagszervezetei MRSz Hőlégballont üzemeltető tagszervezetei MRSz üzembantartásában levő léijárművek listája Üzemidő és karbantartás nyilvántartási lap Vitorlázórepülő fedélzeti napló MRSz üzembantartású légijárművel való repülést engedélyező betéttlap MRSz által megbízott szerelők és műszaki ellenőrök jegyzéke Munkavégzésre jogosult szerelők jegyzéke Műszaki ellenőrök jegyzéke Ejtőernyős jogosítások mintái Ejtőernyős igazolvány Ejtőernyős tervtábla és ugrásvezetői napló Belső audit vizsgálati jelentés Vitorlázó repülő időmérő napló Nyilatkozat biztosítással nem fedezett időszakról Képzések nyilvántartó lapja

A12 B0 B0 B0 B1 B2 C

6. 1. 1. 1. 1. 1. 1.

C C C

1. 1. 1.

C C C C C C C C C C D D D D D D D D D D D D D D M0 M1 M2 M3 M4 M5 M6 M7 M8 M8 M8 M9 M10 M11 M12 M13 M14 M15

1. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 2. 2. 2. 1. 1. 1. 1. 3. 3. 3. 3. 4. 4. 4. 5. 5. 5. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1.

C1. C1.1 C1.2 C1.3 C1.4 C1.5 C1.6 C1.7 C1.8 C1.9 C1.10 C1.11 C1.12 D D1 D2 D2.1 D2.2 D2.3 D2.4 D3.1 D3.1.1 D3.1.2 D3.1.3 D3.2 D3.3 D4. M0 M1 M2 M3 M4 M5 M6 M7 M8 M8.1 M8.2 M9 M10 M11 M12 M13 M14 M15



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A1.Szervezet és felelősség Szervezeti felépítés

1. Szervezet és felelősség 1.1. Szervezeti felépítés. Magyar Repülő Szövetség - országos sportági szakszövetség A Magyar Repülő Szövetség - MRSZ a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) és az Egyesülési jogról szóló 1989.évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény, valamint a Sportról szóló 2004. évi I. törvényben (Sporttörvény) meghatározott, a FAI által nyilvántartott légisport szakágakat felölelő sportágak feladatainak ellátására létrehozott jogi személy. Az e szakágakban működő önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező sportegyesületeket és szakági szövetségeket tömöríti, mint közhasznú országos sportági szakszövetség. 1.1.1 Az MRSZ célja Az MRSZ célja olyan országos sportági szakszövetség működtetése, amely a légi sportágakban kizárólagos jelleggel a Sporttörvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és a törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. Az MRSZ a Magyar Köztársaság területén a légisportot kizárólagos jelleggel irányítja, szervezi és ellenőrzi. Összehangolja a FAI által elismert szakágak tevékenységét. Közreműködik a Sportról szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásában. Képviseli a sportág és tagjainak érdekeit a hazai és nemzetközi fórumokon. Részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében. 1.1.2 Az MRSZ feladatai Az FAI által nyilvántartott légisport szakágakban meghatározott sportágakban kizárólag az MRSZ feladatai közé tartozik:  a sport szabályzatok kiadása a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani versenyrendszert  szervezni a sportág versenyeit  a nemzetközi sportkapcsolatokban részvétel  a nemzeti válogatott kereteket működtetése  képviselni a sportág, és a sportolók érdekeit az állami szervek, a Illetékes Légügyi Hatóság, a Nemzeti Sportszövetség, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben. Az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, így különösen a légügyi törvénynek való megfelelés kapcsán üzembentartási szolgáltatást biztosít számukra, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését. Az MRSZ ellátja az alapszabályában, a repülő sport nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében gondoskodik a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, igazgatja magyar versenyzők külföldi szereplését, a Sporttörvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol, érvényesíti a doppingtilalmat. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.

Revíziószám: 0 A1. Oldal: 11/1.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A1.Szervezet és felelősség Szervezeti felépítés 1.1.3 Az MRSZ tagjai A szövetségnek a FAI szerinti országos szakbizottságok útján tagja lehet minden olyan sportegyesület, amely részt vesz a sportági versenyrendszerben, feltéve, hogy a szövetség alapszabályát elfogadja. A tagegyesületek tagjai a sportrepülők, ejtőernyősök, akik szövetségi tagságukat az MRSZ által kiadott tagsági igazolvánnyal igazolják. A tagsági igazolvány igazolja, hogy jogszerűen veszik igénybe a Szövetség szolgáltatásait, így az üzembentartási szolgáltatást is. 1.1.4 Az MRSZ ügyintéző szervezete A szövetségi feladatok ellátására az elnökség ügyintézői szervezetet hoz létre. Ennek létszámát és felépítését a főtitkár javaslatára az elnökség állapítja meg úgy, hogy biztosítsa a szövetség jogi, pénzügyi, technikai jellegű feladatainak ellátását. A technikai jellegű feladatok ellátására a Magyar Repülő Szövetség a Illetékes Légügyi Hatóság engedélyével, az ügyvivő szervezet részeként, sportrepülő szakmai szervezetet működtet.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A1.Szervezet és felelősség Szervezeti felépítés 1.1.5 Magyar Repülő Szövetség szervezeti felépítése



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A1.Szervezet és felelősség Szervezeti felépítés 1.1.5.1 MRSZ Elnök A szövetség legfőbb tisztségviselője az elnök, aki az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a szövetséget. Tevékenységét társadalmi feladatként látja el. Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az alelnök vagy a főtitkár helyettesíti. Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a szövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja. Az elnök feladata és hatásköre: 

A közgyűlés vezetése és az elnökség üléseinek összehívása és vezetése.



A szövetség képviselete.



Az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése.



A szövetségi testületek munkájának figyelemmel kísérése, javaslattétel ezek napirendjére.



Hírközlő szervek tájékoztatása a szövetség tevékenységéről.



Kapcsolattartás a tagszervezetekkel, a szövetség bizottságaival.



Az elnökség és a bizottságok munkájának összehangolása.



Az elnökség hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jogkörök (kinevezés, felmentés kivételével) gyakorlása a főtitkár felett.



Aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása.



Javaslattétel a főtitkár személyére.



A szövetség költségvetési javaslatának előterjesztése az elnökség részére.

1.1.5.2 Főtitkár A szövetség hivatali munkáját és gazdálkodását a szövetséggel munkaviszonyban álló főtitkár irányítja a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között. A főtitkárt ötéves időtartamra, az elnök javaslatára, az elnökség nevezi ki. A szövetség felelős vezetője. A munkaviszonyban álló dolgozók felett gyakorolja a munkáltatói jogkört. Fő feladata a szövetségi munka folyamatosságának biztosítása, a szövetség szervezetének vezetése. A főtitkár feladatai: 

Irányítja és összehangolja a szövetség tevékenységét.



Szervezi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását.



Előkészíti az elnökség üléseit. Gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, irattárazásról és a határozatok nyilvántartásáról.



A munkaviszonyban álló dolgozók felett gyakorolja a munkáltatói jogkört.



Feladatkörében eljárva aláírási és utalványozási jogkör illeti meg.



Felhatalmazás alapján képviseli a szövetséget.



Tájékoztatja a hírközlő szerveket a szövetség tevékenységéről.



Gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről és a határozatok nyilvántartásáról, a jogszabályok, az Alapszabály és a FAI által előírt nyilvántartások vezetéséről.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A1.Szervezet és felelősség Szervezeti felépítés 

Javaslatot tesz az elnökségnek a szövetség éves költségvetésének fő tételeire.



Figyelemmel kíséri a szövetség tevékenységét érintő jogszabályokat, biztosítja azok végrehajtását, és a törvényes rendnek megfelelően szükség esetén kezdeményezi a szövetségi határozatok módosítását is.



Ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály vagy más szabályzat, a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.



Az elnökségnek javaslatot átcsoportosítására.

tehet

a

költségvetési

előirányzatok

évközi

1.1.6 A Magyar Repülő Szövetség szakágai A Magyar Repülő Szövetség nyolc szakágában végzi a szakmai és sport munkát. A szakágak a következők: 

vitorlázórepülés



motoros általános repülés



műrepülés



ejtőernyőzés



motoros könnyűrepülés



szabad repülés (siklóernyő és sárkányrepülés),



ballonrepülés



repülőmodellezés.

A szövetség szakágainak képviselői, sportolói, a repülőmodellezés kivételével, jelen üzembentartási kézikönyv hatálya alá tartoznak. 1.1.7 Magyar Repülő Szövetség Üzembentartás A technikai jellegű feladatok ellátására a Magyar Repülő Szövetség a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala engedélyével repülő szakmai szervezeteket hoz létre:  Üzembentartó szervezet  Karbantartó szervezet  Folyamatos Légialkalmasság fenntartó szervezet  Lajstromozásra nem kötelezett légijárművek légialkalmasságát vizsgáló és tanúsító szervezet  Alapképző szervezet  Repülés biztonsági szolgálat 1.1.7.1 MRSZ üzembentartó osztálya A Magyar Repülő Szövetség üzembentartó osztálya a karbantartásért felelős vezető (főmérnök) és a légiüzemeltetésért felelős vezető (főpilóta) vezetésével lajstromozott és lajstromozásra nem kötelezett légijárműveket/repülőeszközöket tart üzemben. Az Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A1.Szervezet és felelősség Szervezeti felépítés üzembentartási napi feladatokat három alosztály szakembereinek közreműködésével, vezetésével irányításával ellenőrzésével és értékelésével hajtják végre. Lajstromozott légijárműveket üzembentartó alosztály, és kötelezett légijárműveket üzembentartó alosztály:

a

Lajstromozásra

nem

1.1.7.2 Lajstromozott légijárműveket üzembentartó alosztályhoz tartozik: 

Motoros repülés



Vitorlázó repülés



Segédmotoros vitorlázó repülés (TMG)



Hőlégballon repülés

1.1.7.3 Lajstromozásra nem kötelezett légijárműveket üzembentartó alosztályhoz tartozik: 

Ejtőernyőzés



Függővitorlázó (sárkány) repülés



Siklóernyő repülés



Segédmotoros függővitorlázó repülés



Segédmotoros (hátimotoros) siklóernyő repülés



Motoros sárkányrepülés



Motoros siklóernyő repülés



Ultralight (aerodinamikai úton kormányzott) repülés



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A1.Szervezet és felelősség Szervezeti felépítés 1.1.8 Magyar Repülő Szövetség, üzembentartási szervezete Magyar Repülő Szövetség Üzembentartás



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A1.Szervezet és felelősség Szervezeti felépítés 1.1.8.1 Lajstromozott légijárműveket üzembentartó alosztály

Motoros repülő szakág; motoros vitorlázó repülő ágazat; vitorlázó repülő szakág; műrepülő ágazat, üzembentartás szempontjából integrálódott az MRSZ szervezeti felépítésébe. Társadalmi, választott szakbizottságokat működtetnek. Ezek a szakbizottságok sportszervezési ügyekben kompetensek



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A1.Szervezet és felelősség Szervezeti felépítés 1.1.8.2 Ejtőernyős alosztály



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A1.Szervezet és felelősség Szervezeti felépítés

1.1.8.3 Lajstromozásra nem kötelezett légijárműveket üzembentartó alosztály:

Az alosztályok munkatársai a Magyar Repülő Szövetséggel munkaviszonyban állnak, mint munkavállalók, illetve megbízás alapján dolgoznak a szövetségnél. A szakág vezetők; ágazat vezetők a szakági főmérnökök és főpilóták az adott szakág alkalmazottai, vagy megbízott munkatársai. A sportegyesületek szakmai vezetői a műszaki vezetők és a vezető pilóták, illetve a főoktatók a sportegyesület alkalmazottai, vagy megbízott munkatársai.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A1.Szervezet és felelősség Szervezeti felépítés 1.1.8.4 Ultralight repülők ágazat



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Kinevezett tisztségviselők

1.2. Kinevezett tisztségviselők. Azon kinevezett tisztségviselők, akik felelősek a légi üzemeltetésért, és a földi üzemben tartásért, a JAR-OPS 1.175 i)-ben előírtak szerint. Beosztás

Szervezet felelős vezető

Név

Mészáros László

Képesítés

Közgazdász Motoros, vitorlázó és hőlégballon pilóta, légijármű szerelő

Szakmai gyakorlat

10 év hatósági balesetvizsgálói és KBSZ vezetői tapasztalat 25 év repülőgép és hőlégballon vezetői és üzemeltetői tapasztalat

Beosztás

Karbantartásért felelős vezető / Maintenance Manager

Név

Balogh György

Képesítés

Szakmai gyakorlat

Hőerőgépész üzemmérnök (helikopteres szakon) Vitorlázó pilóta Légijármű szerelő és minősítő jogosítás ( Part 66) 15 év repülési tapasztalat KM Légügyi Igazgatóságnál repülés-műszaki felügyelő – 3 év Részvétel az MHSz és MÉM RSz légijárműveinek légialkalmassági vizsgáztatásában, alkalmankénti repülőesemény vizsgálatában MHSz Központi repülőgépjavító üzem technológus és művezető – 2.5 év Vitorlázó és motoros repülőgépek időszakos és sérüléses javításának technologizálása, irányítása, rep. anyagok minősítése roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálati módszerekkel. Muzeális légijárművek restaurációja, repülőképes állapotba hozatala Műszaki vezető Farkashegyi repülőtér - 1 év Aktív részvétel az Aeroklub Farkashegy légijárműveinek műszaki felkészítésében és ápolásában Nemzetközi vállalati környezetben szerzett felsővezetői vállalatirányítási tapasztalat – 20 év



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Kinevezett tisztségviselők

Beosztás

MRSZ Légi üzemeltetésért felelős vezető (Főpilóta)

Név

Matúz István

Képesítés

Gépipari technikum érettségi Repülőgép szerelő szakmunkás PART - 66

Szakmai gyakorlat

42 év folyamatos sportrepülő tapasztalat vitorlázó, TMG és motoros oktató



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek

1.3. Az Üzembentartási osztály személyzetének felelősségei és kötelességei. 1.3.1 Karbantartásért felelős vezető feladatai, felelőssége: a) Felelős a szervezet karbantartási tevékenységének felügyeletéért és összehangolásáért, valamint, hogy az e szervezetre alkalmazandó EU OPS fejezetben meghatározott feltétel-rendszer szakmai teljesítése az MRSz részéről megvalósuljon. b) Operatív kapcsolatot tart fenn az Illetékes Légügyi Hatósággal c) Gondoskodik az MRSZ Üzembentartási Kézikönyv műszaki szempontból értett naprakész állapotban tartásáért, a szükséges módosítások bevezetéséért és a vonatkozó szabályzatokban levő előírások betartásáért, d) Magyar Repülő Szövetség szintjén biztosítja a Rendeletek és Hatósági intézkedések végrehajtását az MRSz üzembentartásra szerződött minden partnerénél. e) A légiüzemeltetéssel kapcsolatos feladatait közvetve, a lajstromozott légijárművek és az ejtőernyők vonatkozásában a Légiüzemeltetésért Felelős Vezető (Főpilóta) útján, az ide nem sorolt légijárművek esetében pedig a „Lajstromozásra nem kötelezett légijárműveket üzembentartó alosztály” szakvezetőivel oldja meg, f) A műszaki feladatok végrehajtásának ellenőrzését a Műszaki Ellenőrökkel és a Folyamatos Légialkalmasság Felügyelettel együttműködve oldja meg, különös tekintettel az elrendelt AD-k és SB-k végrehajtására és megfelelő dokumentálására. g) A műszaki és légi üzembentartási feladatokkal kapcsolatos információáramlást elsődlegesen írásban - postai úton, vagy számítógépes, internetes kapcsolatokon keresztül - valósítja meg. h) Gondoskodik arról, hogy légialkalmassági vizsgálatain megfelelően képviselve legyen.

a a

lajstromozásra karbantartó és

kötelezett légijárművek üzembentartó szervezet

i) A végrehajtás minőségi ellenőrzésének eredményéről, tapasztalatairól tájékoztatást kap a Minőségbiztosítási Vezetőtől. A követelmények megfelelő teljesítése érdekében vele folyamatos konzultatív kapcsolatot tart j) Felelős az üzembentartási körbe tartozó összegyűjtéséért, naprakészen tartásáért.

légijárművek

repülési

idejének

k) A repülés biztonságát érintő kérdésekben, rendkívüli események tapasztalatainak feldolgozásához, megelőző intézkedések meghozatalához köteles figyelembe venni az MRSZ Repülés Biztonsági Szolgálatának megállapításait, jelentéseit, l) Munkájáról felelősséggel tartozik felettesének, az MRSZ Felelős Vezetőjének, a Főtitkárnak és arról rendszeresen köteles beszámolni. m) Feladatait szakképzett felelőssége alól. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.

helyettesre

bízhatja,

ez

azonban

nem

mentesíti


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek 1.3.2 Légiüzemeltetésért felelős vezető (Főpilóta) feladatai, felelőssége a) Alapvető feladata a légiüzemeltetés feltételeinek biztosítása, az ide vonatkozó előírások betartásának érvényesítése és felügyelete az MRSZ minden Üzembentartásra szerződött tagyegyesületénél, illetve partnerénél. b) Gondoskodik az MRSZ Üzembentartási Kézikönyv légiüzemeltetési szempontból értett naprakész állapotban tartásáért, a Kézikönyv tartalmának a szerződött partnerekkel való megismertetéséért és betartatásáért. Felelős a szükséges módosítások bevezetéséért és a vonatkozó szabályzatokban levő előírások betartásáért. c) Operatív kapcsolatot tart az Illetékes Légügyi Hatósággal d) A repülés biztonságát érintő kérdésekben, megelőző intézkedések meghozatalához köteles figyelembe venni az MRSZ Repülés Biztonsági Szolgálatának megállapításait, jelentéseit, e) Munkájáról felelősséggel tartozik felettesének, a szervezet Felelős Vezetőnek és arról rendszeresen köteles beszámolni, f) Feladatait szakképzett helyettesre bízhatja, ez azonban nem mentesíti felelőssége alól. A társaság repülési tevékenységének szervezése, a repülések végrehajtásának szabályozása a vonatkozó előírások figyelembe vételével, valamint az ott meghatározottak betartatásának ellenőrzése. g) Gondoskodnia kell a szakszolgálati engedélyek nyilvántartásáról, karbantartásáról, a jogosítások, érvényességek, a repülési órák tekintetében.

azok

h) Felelős a repülés végrehajtására vonatkozó hazai és nemzetközi előírások betartásáért, illetve betartatásáért, a repülések biztonságos végrehajtásához szükséges repülőszemélyzeti feltételek megteremtéséért. i) Ellátja az EU OPS 1.175 i) 1., pontjának megfelelő repülési műveleteket és a 3. pontjának megfelelő személyzeti oktatást felügyelő tevékenységeket. j) Naprakész állapotban tartatja a repülőgépek légi üzemeltetési kézikönyveit (AFM);

1.3.3. Műszaki ellenőrök feladatai, felelőssége a) Műszaki ellenőrök feladata a légijárművek és repülőeszközök légialkalmasságával kapcsolatos műszaki- szakmai feladatok folyamatos végrehajtásának és előírás szerinti dokumentálásának és nyilvántartásának ellenőrzése a karbantartásért felelős vezető (főmérnök) ellenőrzési terve szerint. b) Feladatuk továbbá a műszaki munkák végrehajtásának folyamatában való ellenőrzése, az elvégzett munka állapotának és minőségének végellenőrzése. c) Feladatuk a igazolása.

légialkalmassági

felülvizsgálati

kérelem felterjeszthetőségének

d) Közreműködnek a légialkalmassági felülvizsgálati kérelem felterjesztésében és a légialkalmassági felülvizsgálat végrehajtásában. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek e) Műszaki ellenőrnek bármely olyan érvényes szakszolgálati engedéllyel és MRSz megbízással rendelkező szerelő kinevezhető, akinek az adott légijármű kategóriára „C”, azaz „Teljes légijármű” jogosítása van. f) Műszaki ellenőrt a Karbantartásért felelős vezető írásban nevezi ki, megbízatása legfeljebb a kiadástól számított 2 évig érvényes. g) Alkalmanként részt vesznek a repülőterek illetve az ott üzemelő tagegyesületeknek, és egyéb szerződött partnereknek a 13. sz mellékletben leírt ellenőrzésében, és annak utókövetésében. 1.3.4 Lajstromozott légijárműveket üzembentartó alosztály vezetője  Az alosztályvezetői beosztás önállóan nincs feltöltve, annak vezetési funkcióit a karbantartásért felelős vezető, és a légiüzemeltetésért felelős vezető látják el, a munkaköri leírásuknak megfelelően.  Feladatuk MRSZ megbízottként / alkalmazottként az alosztály üzembentartói tevékenységének szervezésére, vezetésére és ellenőrzésére terjed ki, a szervezet felelős vezetőjének közvetlen irányítása mellett. 1.3.5 Hőlégballon Szakági Felelős  Vezetésével működik a hőlégballon szakág. Munkáját az MRSz Üzembentartási osztály keretén belül, a Karbantartás felelős vezető és a Légiüzemeltetés Felelős Vezető irányítása és ellenőrzése végzi.  Hőlégballon szakvezető feladatai, felelőssége  Feladata biztosítani a hőlégballon sport működéséhez szükséges anyagitechnikai és személyi feltételeket.  Gondoskodik az MRSz Hőlégballon Szakág Szakmai Működési Szabályzat naprakész állapotban tartásáért, a szükséges módosítások bevezetéséért és betartásáért.  Rendszeres kapcsolatot tart az MRSz Felelős Vezetővel.  Szervezi, irányítja a hőlégballonos feladatok végrehajtását, hazai és nemzetközi versenyek szervezését és lebonyolítását.  Feladatait szakképzett helyettesre bízhatja, ez azonban nem mentesíti felelőssége alól. 1.3.6 Hőlégballon Szakági Légiüzemeltetés Felelős Vezető  Feladatait a MRSZ „Hőlégballon” szakvezető közvetlen szakmai irányítása alapján végzi a 40. számú Légügyi Előírás (szakmai szabály), és az egyéb Hatósági előírások szerint  Feladata a hőlégballon repülések végrehajtásának szabályos körülmények között tartása, a hatályos törvények, rendeletek és szabályzatok szerint  A Hőlégballon Szakág Felelős Vezetői feladatba besegítve légiüzemeltetési szempontból gondoskodik az MRSZ Hőlégballon Szakág Szakmai Működési Szabályzat naprakész állapotban tartásáért, a folyamatos légialkalmasság Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek feltételeinek meglétéért, a szükséges módosítások bevezetéséért, a biztonságos hőlégballon repülésért, a szakszerű oktatásért, és a szabályzatban levő előírások betartásáért  Nyilvántartja az MRSZ ballonrepülő tagegyesületekben, szakosztályokban levő ballonrepülő oktatók szakmai jogosításának érvényességét, és gyakorlatát (repült idejét).  Szervezi és működteti a ballon-sportrepülést, valamint ellenőrzi a kiképzési adminisztrációs feladatokat. Jelentéseket készít az MRSZ Légiüzemeltetés Felelős Vezetőnek (Főpilótának) és a Hatóságnak  Hőlégballon légiüzemeltetési szempontból szükség esetén részt vesz az MRSZ Repülés Biztonsági Szolgálat munkájában 1.3.7 Hőlégballon Szakági Üzembentartás és Karbantartás Felelős Vezető feladatai, felelőssége  Feladatait az MRSZ MRSZ „Hőlégballon” szakvezető közvetlen szakmai irányítása alapján végzi a 40. számú Légügyi Előírás (szakmai szabály), és az egyéb Hatósági előírások szerint  Feladata a hatályos törvények, rendeletek és szabályzatok szerinti követelményeknek megfelelően a hőlégballon légijárművek üzembentartásának, karbantartásának rendezett körülmények között tartása, a légialkalmasság biztosítása  A Hőlégballon Szakág Felelős Vezetői feladatba besegítve üzembentartási, karbantartási szempontból gondoskodik az MRSZ Hőlégballon Szakág Szakmai Működési Szabályzat naprakész állapotban tartásáért, a szükséges módosítások bevezetéséért, a szabályzatban levő előírások betartásáért  Az aktuális előírások figyelembevételével ellenőrzi a műszaki adminisztrációs feladatokat. Jelentéseket készít az MRSZ Üzembentartás és Karbantartás Felelős Vezetőnek (Főmérnöknek) és a Hatóságnak  Gyűjti, számítógépen vezetve nyilvántartja szakosztályok ballonjainak légialkalmassági, szükségleteknek megfelelően intézkedik

az MRSZ karbantartási

tagegyesületek, adatait és a

 Hőlégballon üzembentartási, karbantartási szempontból szükség esetén részt vesz az MRSZ Repülés Biztonsági Szolgálat munkájában 1.3.8 Ejtőernyős alosztály  Az alosztályvezetői beosztást a MESZ által javasolt ejtőernyős szakszolgálati engedéllyel rendelkező szakember tölti be.  Feladata MRSZ megbízottként / alkalmazottként az alosztály üzembentartói tevékenységének szervezésére, vezetésére és ellenőrzésére terjed ki, a



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek szervezet felelős vezetőjének közvetlen irányítása mellett. Szakmai munkájának alapja a 39. sz. Légügyi Előírás 1.3.8.1 Ejtőernyős alosztályvezető feladatai, felelőssége  A MESZ elnökség javaslatára a MRSZ főpilóta alkalmazottjaként / megbízottjaként látja el feladatait.

nevezi

ki. Az MRSZ

 Feladata az ejtőernyős üzemeltetés feltételeinek biztosítása, az ide vonatkozó előírások betartásának érvényesítése és felügyelete a MESZ tagegyesületeiben üzemeltetett minden típusú ejtőernyő rendszer vonatkozásában.  Ennek érdekében feladata a rendeletek és hatósági intézkedések, valamint a végrehajtást elősegítő információk eljuttatása az érintett tagegyesületek, ugróterületek vezetőihez, a repülés biztonsági tanácsadókhoz, és a szakmai vezetőkhöz.  Köteles ellenőrizni a rendeletek, hatósági intézkedések végrehajtását és ennek eredményéről, kérésre tájékoztatni a hatóságot.  A szakfeladatok végrehajtását a szekciók vonatkozásában a főoktatókon keresztül valósítja meg. A különböző szekciók: AFF, Tandem, BKLC, hajtogató.  Fő feladatai közé tartozik az ejtőernyős képzés szervezése és irányítása. Ezt a feladatot az ejtőernyős klubok vonatkozásában a szakmai vezetők közreműködésével valósítja meg, a szekcióvezető főoktatók véleményének figyelembe vételével  Felelős a versenyeken, rendezvényeken, ejtőernyős ugrásnapokon végrehajtásra kerülő ejtőernyős feladatok repülésbiztonsági követelményeknek megfelelő előkészítéséért, feltételeinek biztosításáért.  A repülés biztonságát érintő kérdésekben, megelőző intézkedések meghozatalához köteles figyelembe venni az MESZ ejtőernyős biztonsági tanácsadó megállapításait, jelentéseit.  Helyettesítése: o AFF főoktató o Tandem főoktató o BKLC főoktató 1.3.8.2 Ejtőernyős alosztály tisztségviselői AFF főoktató, Tandem főoktató, BKLC főoktató, Hajtogató főoktató, Ejtőernyős biztonsági tanácsadó. A fenti beosztásokat ellátó személyek feladatkörükben önállóan egyéni felelősséggel járnak el, ejtőernyős szakszolgálati engedéllyel rendelkeznek. Tevékenységükért annak megfelelő mértékben felelősséggel tartoznak. Felelősségük  a tematikákban, szabályzatokban, utasításokban előírt feladatok végrehajtásáért  az irányításuk, ellenőrzésük alá tartozó szakterület rendeltetésszerű működéséért, valamint a biztonságos munkavégzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéért, Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek  a szolgálati út, az általános működési és szakmai előírások betartásáért,  a rendelkezésre bocsátott eszközök megőrzéséért, állaguk megóvásáért, valamint a tulajdon védelméért,  a törvényesség megtartásáért 1.3.8.3 Ejtőernyős Biztonsági Tanácsadó Feladata az ejtőernyős tevékenység biztonsági felügyelete. Figyelemmel kíséri az ejtőernyős események alakulását. Az információk és a statisztika alapján meghatározza azokat a területeket, és tevékenységeket, amelyek a legtöbb kockázattal bírnak. A folyamatos statisztikai kimutatásokkal, hatásos kockázat elemzési módszerek kidolgozásával a jövőbeni kockázatok csökkentése. Részt vesz az üzemben tartó részéről az események vizsgálatában, valamint irányítja az Üzembentartás vizsgálóinak munkáját. 1.3.8.4 Ejtőernyős szervezeti egységek szakmai vezetőinek kinevezése, jogállása. A szervezeti egység vezetőjének előzetes felterjesztés egyetértésével, a MRSZ ejtőernyős szakvezető nevezi ki.

alapján,

főoktatók

Szakmai vezetőnek az a személy nevezhető ki, aki:  legalább 5 éves ejtőernyős tapasztalattal, 2 éves szakszolgálati engedéllyel és, AFF vagy BKLC szakterületen megszerzett 1 éves jogosítással rendelkezik, vagy  azoknál a tagszervezeteknél, ahol nincs tanulóképzés, a szakmai igazgató (főpilóta) döntése alapján az, aki legalább 15 éves ejtőernyős tapasztalattal, és 5 éve folyamatosan szakszolgálati engedéllyel rendelkezik Hatásköre és feladata a MRSZ ejtőernyős szakvezető kinevezésében meghatározott szervezeti egységre és terjed ki. 1.3.8.5 Az ejtőernyős szakmai vezetők feladatai.  A tagszervezet, illetve annak tagjai tulajdonában lévő, nyilvántartási kötelezettség alá eső felszerelések szabályszerű üzemeltetése.  Élettartam szerint meghatározott, kötelező technikai ellenőrző vizsgálat elvégeztetése. A biztosító készülék üzemeltetési leírásában meghatározott felülvizsgálatok, elvégeztetése.  A tartalék-ejtőernyők áthajtási és karbantartási idő érvényességének ellenőrzése.  Az érvényes felszerelésekről és a tartalék-ejtőernyők hajtogatási idejéről, a jogosításokról, nyilvántartást vezetni, a főpilóta helyettesnek határidőre megküldeni.  Az egyesület keretein belül történő ejtőernyős alap és továbbképzések szakmai szervezése és a tematikákban, kiképzési utasításokban meghatározottak betartatása.  Az indított tanfolyamokról tevékenységüket ellenőrizni.  Az ugrásvezetőt, ellenőrzi.

ejtőernyős


nyilvántartást

vezetni,

bemutató

szervezőjét

azok

oktatóit

kijelöli,

kijelöli,

tevékenységét


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek  Regisztrációs lap, EJE vizsga, bemutató engedély, oktatói vizsga, megszerzése, vagy hosszabbításával kapcsolatban a szükséges feltételek meglétét ellenőrizni és a véleményezett jelentkezési lapot továbbítani.  A jelentések elkészítése és határidőre történő leadása.  A szakmai vezető köteles az alapfokú tanfolyamot eredményesen befejezett, de EJE A jogosítással nem rendelkező tanuló vizsgára való felkészítését fokozottan felügyelni. Amennyiben a vizsgára való felkészítésben az alapfokú tanfolyam vezető oktatója különösen méltányolható körülmény miatt nem tud részt venni, úgy a főoktató jóváhagyásával más oktatót kijelölni.  Jelen kézikönyvet érintő változásokról 8 napon belül értesíteni a MRSZ főpilóta ejtőernyős helyettesét. 1.3.8.6 Hajtogató főoktató A hajtogató főoktató a MRSZ főpilóta ejtőernyős helyettes megbízása alapján tevékenykedik. Feladatai közé tartozik:  Az ejtőernyős üzemhez tartozó alkalmasság meghatározása,  A szervezeti egységek vizsgáztatása.

ejtőernyők

vezetőinek

javaslata

műszaki

felügyelete,

alapján, hajtogató

műszaki képzése,

 Az ejtőernyőkre vonatkozó műszaki szabályozások végzése, a dokumentációkba történő bevezetése, Technológiai Bulletinek kiadására javaslat tétel a MRSZ főpilóta ejtőernyős helyettes felé.  A vonatkozó jogszabályok, rendeletek, bulletinek betartása és betartatása, szervezeti egységek tájékoztatása a módosítások bevezetési kötelezettségéről,  Az új eljárásokhoz szükséges műszaki feltételek kimunkálása, és ezzel összefüggő változtatások engedélyeztetése, illetve Hatósági jóváhagyást igénylő esetekben azok felterjesztése,  Az ejtőernyős ugrásra vonatkozó műszaki jelegű jogszabályok, utasítások figyelemmel kisérése, a szervezeti egységek műszaki vezetőinek tájékoztatása,  A szervezeti egységeknél felügyeli, és szúrópróba szerűen ellenőrzi az ejtőernyők karbantartásának, a gyártó által kiadott és légügyi igazgatóság által jóváhagyott utasítás szerinti végrehajtását,  Az időszakos karbantartások ellenőrzése, felügyelete,

ellenőrzése,

esetleg

sérüléses

javítások

 A szervezeti egységek műszaki szakmai felügyelete, ellenőrzése. 1.3.8.7 Szervezeti egységek hajtogatóinak jogállása, feladata A Hajtogató kötelessége:



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek  Az általa összeállított, hajtogatott, időszakosan bevizsgált felszereléseken, az összes tevékenységet technikailag, és szakmailag tökéletesen elvégezni, azok minden kötelező dokumentációját hiánytalanul vezetni.  Az esetleges ugrásbiztonsági problémákról, hiányosságokról a felszerelés tulajdonosát értesíteni a javításokra javaslatot tenni, és ezek meglétéig a felszerelést kivonni a használatból.  Bármilyen általa észlelt hajtogatási hajtogató főoktatót értesíteni.

hibáról, bevizsgálási

hiányosságról a

 Minden évben a hajtogatók továbbképzésén részt venni. A hajtogató jogállása: Tartalékernyő hajtogatást, egyedi légialkalmassági vizsgálatot csak olyan személy végezhet, aki érvényes hajtogatói jogosítással rendelkezik. Felelőssége: A hajtogató felelősséggel tartozik az általa hajtogatott, összeállított, vizsgált felszerelés rendeltetésszerű működéséért, és a felszerelés okmányainak ide tartozó vezetéséért, az elvégzett munkák nyilvántartásáért, a nyilvántartás éves összesítésének megküldéséért a MRSZ főpilóta ejtőernyős helyettes részére minden év december 15-ig. 1.3.9 Lajstromozásra nem kötelezett légijárműveket üzembentartó alosztályvezető feladatai, felelőssége A lajstromozásra nem kötelezett légijárműveket üzembentartó alosztály vezetőjét az alosztály szakvezetői közül kell kiválasztani. A feladat ellátásához felsőfokú végzettséggel kell rendelkezni, és legalább öt év (középfokú végzettség esetén legalább tíz év) folyamatos repülési tapasztalatnak valamelyik lajstromozásra nem kötelezett légijármű kategóriával. Hatásköre MRSZ alkalmazottként/megbízottjaként az alosztály üzembentartói tevékenységének szervezésére, vezetésére és ellenőrzésére terjed ki az üzembentartó osztály, felelős vezetőjének, a főmérnöknek közvetlen irányításával. Ellenőrzi és értékeli, ha szükséges segíti a szakvezetők munkáját. Szervezi az alosztály napi tevékenységét, ellenőrzi az ügyintézést, és a sport repülőtereken, le- és felszálló helyeken folyó szakmai munkát. Felelős a Légyügyi törvénynek, az Európai Unió Légügyi Hatóságának, az alosztályra vonatkozó rendeleteknek, a magyar Légügyi hatóság intézkedéseinek és az üzembentartás vezetőjének utasításai szerinti szakszerű munkáért. Feladata: a légi és műszaki üzemeltetés feltételeinek biztosítása, az ide vonatkozó előírások betartásának érvényesítése és felügyelete a MRSZ tagegyesületeiben üzemeltetett minden típusú lajstromozásra nem kötelezett repülőeszköz vonatkozásában. Ennek érdekében feladata a rendeletek és hatósági intézkedések, alapos ismerete valamint a megismerést és a végrehajtást elősegítő információk eljuttatása az érintett szakvezetőkhöz az Ágazat vezetőkhöz, rajtuk keresztül a tagegyesületekhez, és a tagegyesületek szakmai vezetőihez.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek Köteles ellenőrizni a rendeletek, hatósági intézkedések végrehajtását és ennek eredményéről, tájékoztatni a szervezet felelős vezetőjét, a karbantartásért felelős vezetőt és a légiüzemeltetésért felelős vezetőt (főpilóta). A szakfeladatok végrehajtását a területi műszaki ellenőrökön a főoktatókon és a típus menedzsereken keresztül valósítja meg. Feladatai közé tartozik a képzés szervezése és irányítása. Ezt a feladatot a tagszervezetek klubok vonatkozásában a szakmai vezetők közreműködésével valósítja meg. Felelős a versenyeken, rendezvényeken, üzemnapokon végrehajtásra kerülő feladatok repülésbiztonsági követelményeknek megfelelő előkészítéséért, feltételeinek biztosításáért. A repülés biztonságát érintő kérdésekben, megelőző intézkedések meghozatalához köteles figyelembe venni a MRSZ Minőség irányítási vezető megállapításait, jelentéseit. 1.3.10 Alosztályoknál dolgozó szekcióvezetők feladatai, felelőssége Az MRSZ üzembentartás három alosztálya (lajstromozott légijárműveket üzembentartó alosztály, lajstromozásra nem kötelezett légijárműveket üzembentartó alosztály, ejtőernyős alosztály) szakvezetői a Magyar Repülő Szövetség alkalmazottjaként/megbízottjaként a földi és a légi üzembentartás szekciónkénti ügyintézői. A feladat ellátásához szükséges végzettségű szakemberek a szekciójukban felsőfokú végzettség esetén minimum öt éves üzemeltetői gyakorlattal, középfokú végzettség esetén nyolc év gyakorlattal kell, hogy rendelkezzenek a szakvezetői beosztás betöltéséhez. Kinevezésük az alosztályvezető javaslata alapján, a karbantartásért felelős vezető (főmérnök) és a légiüzemeltetésért felelős vezető (főpilóta) egyetértésével a szervezet felelős vezetője által történik. Az alosztályvezető irányításával és ellenőrzése mellett végzik munkájukat, készítik elő a főmérnöki főpilótai intézkedéseket szekciójukra vonatkozóan, intézik a felmerülő üzembentartással kapcsolatos ügyeket. Az alosztályvezető havi munkaterve alapján közreműködnek a szekciójukra vonatkozóan más nem szorosan az üzembentartáshoz kapcsolódó feladatokban is. (Folyamatos légialkalmasság fenntartása, karbantartással, javítással kapcsolatos feladatok, légialkalmasság vizsgálata és a tanúsításhoz szükséges jegyzőkönyvek elkészítése) Felelősek a szekciójukra vonatkozóan a szakszerű munkáért a gyors és hatékony ügyintézésért, a megfelelő információ áramlásért a sportegyesületek és az üzembentartási alosztály között. 1.3.11 Műszaki nyilvántartó (üzembentartás) feladatai, felelőssége  a Folyamatos Légialkalmasság Felügyeleti Vezető közvetlen alárendeltségében nyilvántartja és típusonként katalogizálja az üzembentartott légijárművek/repülőeszközök műszaki dokumentációját, a típusokra vonatkozóan érkező bulletineket.  Az érkező bulletinekről értesíti az érintett szakvezetőt. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek  Nyilvántartja a szükséges és ajánlott intézkedéseket és a változásokat átvezeti a típus dokumentációkban.  Nyilvántartja az üzembentartás során keletkezett főmérnöki és főpilótai intézkedéseket.  Nyilvántartja az egyéb beérkező, az üzembentartó alosztályokhoz beérkező és kimenő iratokat. 1.3.12 Lajstromozott repülőgépek üzembentartásában részt vevő szerelők: 1.3.12.1 A repülőgép szerelő szakszolgálati tevékenysége és feladata Magyar Repülő Szövetségnél a lajstromozott légijárművek tekintetében kizárólag olyan szerelők végezhetnek üzemeltetési, karbantartási feladatokat, akik érvényes szakszolgálati engedéllyel, a klub és/vagy a repülőgép tulajdonos általi megbízással és az aktuális évre, az adott repülőgép típusokra vonatkozóan a karbantartásért felelős vezető (Főmérnök) általi megbízással is rendelkeznek. Magyar Repülő Szövetség tagszervezetei állományában dolgozó Műszaki Vezetők és repülőgép szerelők szakmai szempontból a karbantartásért felelős vezető (Főmérnök) alá vannak rendelve. Azokon a repülőtereken, ahol nincs Műszaki Vezető, megbízás alapján a repülőgép szerelő is elláthatja a Műszaki Vezető feladatait Repülőgép szerelő a munkáját az érvényben levő előírások, Hatósági rendelkezések, műszaki leírások és a munkáltató által kiadott intézkedések alapján végzi a szakszolgálati engedélye és a megbízásai figyelembe vételével. Hatáskörébe nem tartozó, vagy azt meghaladó esetekben köteles tájékoztatni a Folyamatos Légialkalmasság Felügyeletet, vagy a karbantartásért felelős vezetőt (Főmérnök). Repülőgép szerelő felelős az általa üzemeltetett repülőgépek és földi kiszolgáló berendezések karbantartásáért, üzemképes állapotáért, az okmányok pontos és naprakész vezetéséért, az általa elvégzett hibajavítási munkák előírás szerinti és szakszerű végrehajtásáért és dokumentálásáért. Repülőgép szerelők feladata a repülőgép vezetők által írásban jelzett meghibásodások/rendellenességek figyelembe vétele és a szükség szerinti intézkedések megtétele A lajstromozott légijárművek karbantartásával foglalkozó szerelőknek a Karbantartás Irányítási Kézikönyben rögzített képzéseken való részvétel után eredményes vizsgát kell tenniük. 1.3.12.2 Részben szerelő által üzembentartott légijárművek esetén a pilótaüzemeltetésre érvényes szabályok :  25+2 repült óra után jogosított szakszemélyzet által a légi jármű műszaki átvizsgálását elvégezni, meggyőződni arról, hogy a következő 25+2 óra repülés biztonságosan lefolytatható és a szükséges kenő- és üzemanyagon kívül egyéb előre látható üzemidős berendezés vagy alkatrész-csere, illetve javítás nem szükséges,  a gép okmányaiba az előző repülésekkel kapcsolatos dokumentálást elvégezni,



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek  a repülés megkezdése előtt, valamint a repülés befejezése után a légi jármű légi üzemeltetési utasításában meghatározott repülés előtti, illetve repülés utáni ellenőrzést elvégezni.  A repülés előtti ellenőrzést karbantartó szervezet, szerelő vagy az üzemben tartó felhatalmazása esetén a légi jármű vezetője végezheti el.  A repülés előtti ellenőrzést a légi jármű vezetője abban az esetben végezheti el, ha külön jogszabályban (5/2001. (II. 16.) KöViM rendelet) meghatározott jogosítással rendelkezik.  A repülés csak abban az esetben kezdhető meg, ha a légi jármű az adott repülésre műszaki szempontból alkalmas.  Oktatás célját leszámítva a pilótán kívül más személy nem tartózkodhat a légijármű fedélzetén a repülés ideje alatt A részben szerelő által üzemeltetett légi jármű légiszállítás céljából történő bérbeadása esetén a repülés előtti ellenőrzését kizárólag karbantartó szervezet, illetve szerelő végezheti. Az MRSz üzembentartásában esetében a kategóriára érvényes érvényes típusvizsgával rendelkező szerelő távolléte, illetve versenyek belül a részben szerelő által üzembentartás.

üzemelő, lajstromozásra kötelezett légijárművek pilóta szakszolgálati engedéllyel és az adott típusra pilóták számára külön eljárás nélkül engedélyezett a idejére, a légijárműre előírt karbantartási ciklusokon üzembentartott légijárművekre vonatkozó pilóta-

1.3.12.3 A lajstromozott légijárművek üzemeltetésében részt vevő pilótaüzembentartók kötelezettségei (hivatkozással a 5/2001. (II. 16.) KöViM rendeletre - a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről):  Minden szükséges engedéllyel rendelkezik  Egy időben csak egy db légijárműre vonatkozóan üzemeltethet a jogosításainak megfelelő mértékig  Felelős a légijármű napi repülési időinek, a repülések során tapasztaltaknak a megfelelő dokumentálásáért és a szerelő, illetve másik pilóta-üzembentartó számára való átadásáért.  Karbantartási program szerinti ciklusidő elérése, meghibásodás, vagy sérülés esetén a légijármű a karbantartás elvégzéséig, ill. a hiba elhárításáig nem üzemelhet pilóta üzemeltetésben, arra csak feljogosított szakszemélyzet által végzett és dokumentált munka után kerülhet újra sor 1.3.12.4 A szakszolgálati engedélyben MRSZ üzembentartásban figyelembe vett kategóriák  A1.2 Motoros repülőgépek repülés előtti felkészítéséhez  B1.2 Motoros repülőgépek ellenőrzéséhez/karbantartásához



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek  B2 Repülőgépek elektromos elektromos, navigációs ellenőrzéséhez/karbantartásához  C

rendszerek ellenőrzéséhez/karbantartásához; és egyéb műszerek/berendezések

Teljes légijármű ellenőrzéséhez/üzemképesség tanúsításához

 B3 Csak magyarországi vonatkozásban a vitorlázó és motoros vitorlázó repülőgépek ellenőrzéséhez/karbantartásához 1.3.13 Ágazat vezető feladata hatásköre, felelőssége Ágazat vezetői feladatokat az ágazat főmérnöke vagy főpilótája is elláthatja, amennyiben műszaki felsőfokú végzettsége is van. Követelmény, hogy minimum 4 éves aktív sportrepülés terén végzett munka legyen mögötte az ágazaton belül. Oktatói és versenyzői tapasztalattal is rendelkezzen, legalább 600 órát repüljön az ágazat által használt repülőeszközön. Szakmai felkészültségét az ágazat repülő eszközeinek üzemeltetése során eredményesen használta és használja. Feladata a Magyar Repülő Szövetség megfelelő üzembentartó alosztály szakvezetőjével együttműködve az ágazat szakmai szervezetének vezetése, a szakmai munka szervezése. Az ágazat főmérnökével, és a műszaki vezetőkkel, főoktatókkal, a típus menedzserekkel a légijárművek műszaki felügyeletének biztosítása a műszaki feladatok megoldása. Az ágazat főpilótájával az ágazat pilótáinak szakmai felügyelete a repülő szakmai munka szervezése, vezetése és végrehajtása. Felelős a repülőeszközök és a pilóták nyilvántartásáért, a nyilvántartott légijárművek (repülőeszközök) műszaki állapotáért, és a pilóták szakmai képzettségéért. Félévente és szükség esetén - a Szakvezető intézkedése szerint tartson értekezletet az ágazat főmérnökének és főpilótájának közreműködésével az ágazat szakmai vezetői, szükség esetén a pilótái, oktatói részére. Felelős az Ágazat szakszerű repülő szakmai munkájáért. Munkájáról évente beszámol az MRSZ üzembentartó alosztály Szakvezetőnek. 1.3.13.1 Ágazat főmérnök feladatai, hatásköre, felelőssége Beosztás betöltésének követelményei: felsőfokú szakirányú végzettség, ágazatban 4 éves gyakorlat. Előnyt jelent repülőeszköz, tervezési, fejlesztési gyakorlat. valamint a repülőeszközökön szerzett repülési tapasztalat Hatásköre: Magyar Repülő Szövetség üzembentartásában működő lajstromozott, illetve lajstromozásra nem kötelezett légijárműveinek/repülőeszközeinek repülésére, repüléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó eljárások lefolytatása, e tevékenységekre vonatkozó szabályok végrehajtására intézkedések meghozatala, és e tevékenységek ellenőrzése értékelése. Feladata: 

lajstrom szám/azonosító nyilvántartásba vétele



Légialkalmassági bizonyítvány/tanúsítvány ellenőrzése, nyilvántartása


szám

szerint,

a

légijárművek/repülőeszköz

meglétének

és

érvényességének Revíziószám: 0 A1.3 Oldal: 17/12.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek 

A szakág, vagy ágazat típus és légialkalmas légijárművei/repülőeszközei műszaki üzembentartásának szervezése és felügyelete.



Légijármű/repülőeszköz üzemeltetési feltételeinek vizsgálata, ellenőrzése



Légijármű/repülőeszköz folyamatos légi alkalmasságának ellenőrzése



Típus dokumentációk meglétének ellenőrzése, nyilvántartása



Repülőeszköz idegen nyelvű Kézikönyvének az eredetiből magyar nyelvre fordítás útján készült -Kézikönyv (légi- és műszaki üzemeltetési és karbantartási utasítás részének) szakmai ellenőrzése és jóváhagyásra felterjesztése a megfelelő üzembentartó alosztály szakvezető felé



Kézikönyv műszaki egyeztetése a repülőeszközzel és ennek igazolása



Szakvezetők és pilóták évenkénti továbbképzésének megszervezése



Szakvezetők vizsgáztatása



Ágazat repülő eszközeinek nyilvántartása a szervezet nyilvántartási vezetője közreműködésével



Főmérnöki utasítások kiadása a repülőeszközök műszaki üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatban



Munkájáról évente beszámol az ágazat vezetőnek

1.3.13.2 Ágazati főpilóta feladata hatásköre, felelőssége Beosztás betöltésének követelményei: felsőfokú végzettség, 1000 repült óra tapasztalat a szakág/ágazat repülő eszközein, legalább oktatói jogosultság, az ágazatban legalább 4 éves gyakorlat. Hatásköre: Magyar Repülő Szövetség üzembentartásában működő lajstromozott, illetve lajstromozásra nem kötelezett légijárműveinek/repülőeszközeinek repülésére, repüléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó eljárások lefolytatása, e tevékenységekre vonatkozó szabályok végrehajtására intézkedések meghozatala, és e tevékenységek ellenőrzése. Feladata:  A pilóták, oktatók elméleti és gyakorlati képzésének szervezése  Légijárművezetők/repülőeszköz ellenőrzése, nyilvántartása

vezetők

képesítéseinek

és

jogosításainak

 Repülőeszköz vezetők képesítéseinek és jogosításainak, időbeli hatályának két évenkénti ellenőrzése meghosszabbítása, illetve a hosszabbítási kérelem felterjesztése  Repülőeszköz le- és felszállóhelyek állapotának vizsgálata és ellenőrzése  Oktatók és Főoktatók vizsgáztatása, kinevezése  Üzemi ellenőrző repülők /berepülő pilóták/ vizsgáztatása, kinevezése  Sport pilóta nyilvántartási igazolványok kiadása (hitelesítése) Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek  Negyedéves repült idő jelentés összeállítása a ReBiSz Szolgálat felé  Repülőeszköz magyar nyelvű KÉZIKÖNYV Légi üzemeltetési utasítás részének ellenőrzése és felterjesztése jóváhagyásra  Főoktatók, oktatók és Vezető pilóták továbbképzése  Szakvezetők évenkénti továbbképzésének szervezése  Munkájáról évente beszámol az ágazat vezetőnek 1.3.13.3 Területi műszaki ellenőr feladata, felelőssége Műszaki ellenőrt a Főmérnök az ágazat legtapasztaltabb műszaki vezetői közül választja ki, amennyiben műszaki középfokú végzettséggel rendelkezik és az ágazat légi járműveinek üzemeltetésében legalább 4 éves gyakorlata van. Területenként az ágazati főmérnök irányításával összefogja, szervezi, vezeti és ellenőrzi a sportegyesületek műszaki vezetőinek munkáját, évente ellenőrzi az ágazat által használt légijárművek műszaki állapotát a műszaki vezetők által évente meghosszabbított légialkalmassági tanúsítványokat érvényesíti. Munkájáról évente beszámol az Ágazat Főmérnökének. 1.3.13.4 Területi főoktató feladata, felelőssége Ágazat Főpilótát az ágazat legtapasztaltabb oktatói, üzemi berepülői közül pályázat útján a Szakvezető választja, ki amennyiben legalább műszaki felsőfokú végzettsége van. Minimum 5 éves aktív munka van mögötte az ágazaton belül. Oktatói; üzemi berepülői és versenyzői tapasztalattal is rendelkezik, legalább 1500 órát repült az ágazat légi járművein, ugyanakkor mint oktató aktív munkát végzett és legalább 10 főt kiképzett. 1.3.13.5 Típus menedzser feladata, felelőssége Beosztás betöltésének követelményei: Típus alapos ismerete, annak Légi, műszaki és karbantartási utasításának ismerete az elméletben és a gyakorlatban is. Legalább hat éves gyakorlat a típus légi és műszaki üzemeltetésében 600.- repült óra balesetmentes repülés és oktatói jogosítás a típuson, legalább középfokú műszaki végzettség. Hatásköre: A Magyar Köztársaság területén repülő lajstromozásra nem kötelezett megadott típusú repülőeszközeinek repülésére, repüléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó eljárások lefolytatása, e tevékenységekre vonatkozó szabályok, intézkedések végrehajtásának ellenőrzése. Feladata:  A meghatározott típus KÉZIKÖNYV-ének (Légi üzemeltetési utasítás; Műszaki üzemeltetési utasítás; Karbantartási utasítás) alapos ismerete elméletben és a gyakorlati végrehajtás során is.  Az Ágazat Főmérnökével és Főpilótájával, ha szükséges napi kapcsolat a típus Légi- és Műszaki üzemeltetésével kapcsolatban.  A típusra vonatkozó Főmérnöki és Főpilótai valamint gyártói intézkedések ismerete, végrehajtásuk ellenőrzése. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek  A típus Műszaki felülvizsgálata és erről Jegyzőkönyv készítése  A típussal repülő Pilóták és Oktatók tevékenységének ellenőrzése, ellenőrzéseiről Jegyzőkönyvek készítése  A típus repülési adatainak negyedévenkénti összegyűjtése és jelentése az Ágazati Főpilótának  Az Ágazat szakmai továbbképzésében való részt vétel  Munkájáról évente beszámol az ágazat vezetőnek 1.3.13.6 Szerződött partner ( egyesület, magánszemély, vállalkozás) Műszaki Vezetői feladata, felelőssége:  A szervezeti egység vezetőjének előzetes felterjesztése alapján az ágazati főmérnök nevezi ki meghatározva a légijármű kategóriát és a szervezeti egységet,  főmérnöki utasításokban kiadott intézkedések, módosítások tárolása, ismertetése a pilótákkal, és bevezetése műszaki személyzet számára  az a pilóta nevezhető ki, akinek legalább középfokú műszaki végzettsége van, és az adott ágazat által használt légijármű üzemeltetésben 5 éves jártassággal rendelkezik,  hatásköre és feladata a főmérnök kinevezésében meghatározott szervezeti egységre és kategóriára terjed ki,  a gyártó által kiadott és légügyi igazgatóság által jóváhagyott Légi, és Műszaki, üzemeltetési valamint Karbantartási utasításnak megfelelően irányítja és felügyeli a légijárművek műszaki üzemeltetését, ápolását karbantartását,  azon légijárművekhez melyek a típus dokumentációtól eltérnek, de alapvető jellemzőikben nem, kiegészítő dokumentációt készít, illetve készíttet és terjeszt fel a főmérnök felé jóváhagyásra,  ellenőrzi a típusdokumentációk alapján a légijárművek műszaki alkalmasságát  ellenőrzi a „Légialkalmassági tanúsítvány” meglétét időbeli hatályát  évente jelenti a főmérnöknek és az ágazat nyilvántartásnak az adott évben alkalmassá nyilvánított légijárművek listáját  ellenőrzi a légijárművek okmányainak szabályszerű vezetését  nyilvántartást vezet a légijárművekről (típus, tulajdonos, azonosító szám, állapot, dokumentáció) és ezt évente, illetve változás esetén megküldi az MRSZ szakvezetőnek,  folyamatosan vezeti és jelenti az egyesület légijárműveinek repült idő és karbantartás nyilvántartását az MRSz által erre a célra működtetett nyilvántartó rendszerében (www.Log4Flight.com)  részt vesz a pilóták elméleti vizsgáztatásában, Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek  a repülési üzemen résztvevő pilóták műszaki szakmai felügyelete, ellenőrzése, a repülésbiztonság fenntartása. Az ellenőrzések során feltárt kisebb hiányosság esetén intézkedik a megszüntetésre.  Súlyos gondatlanság, szabálysértés esetén a műszaki vezető joga és kötelessége a légijármű alkalmasságának bevonása, és erről az MRSZ szakvezető tájékoztatása,  Munkájáról évente beszámol az Ágazat Főmérnökének.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Üzembentartási osztály személyzet felelősségek és kötelezettségek 1.3.13.7 Szerződött partner ( egyesület, magánszemély, vállalkozás) Szakmai vezető feladata, felelőssége  A szervezeti egység vezetőjének előzetes felterjesztése alapján az ágazati főpilóta nevezi ki meghatározva a légijármű kategóriát és a szervezeti egységet,  vezető pilótának az az oktatói jogosítással is rendelkező pilóta nevezhető ki, akinek legalább középfokú műszaki végzettsége van, és az adott ágazat által használt légijármű üzemeltetésben 5 éves jártassággal rendelkezik,  hatásköre és feladata a főpilóta kinevezésében meghatározott szervezeti egységre és kategóriára terjed ki,  feladata:  főpilótai utasításokban kiadott intézkedések, módosítások tárolása, ismertetése a pilótákkal, és bevezetése,  a gyártó által kiadott és légügyi igazgatóság által jóváhagyott Légiüzemeltetési utasításnak megfelelően irányítja és felügyeli a légijárművek Légi üzemeltetését,  Ellenőrző repüléseket hajt végre a Pilóták; oktatók képesítéseinek és jogosításainak kétévente történő időbeli hatályának meghosszabbítása céljából  Évente elméleti továbbképzéseket tart az oktatók bevonásával  nyilvántartást vezet a szervezeti egység pilótáiról, oktatóiról, havonta összegyűjti a repült idejüket és jelenti a főpilótának  rendszeresen, de legkésőbb havonta jelenti a főpilótának és az MRSZ nyilvántartásnak a repüléseket végrehajtók listáját, leszállás számát és repült idejét az erre kifejlesztett nyilvántartó programon keresztül (a kézikönyv készítésekor a www.Log4Flight.com)  ellenőrzi a pilóták, oktatók személyes okmányainak meglétét és szabályszerű vezetését  részt vesz a pilóták elméleti vizsgáztatásában, a repülési üzemen résztvevő pilóták szakmai felügyelete, ellenőrzése, a repülésbiztonság fenntartása. Az ellenőrzések során feltárt kisebb hiányosság esetén intézkedik a megszüntetésre.  Súlyos gondatlanság, szabálysértés esetén a vezető pilóta joga és kötelessége a Pilóta, vagy Oktató képesítésének, jogosításának bevonása és erről a főpilóta tájékoztatása,  Munkájáról évente beszámol az Ágazat Főpilótának.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Légijármű parancsnok hatáskör, felelősség, kötelezettségek

1.4. A légijármű parancsnok hatásköre, kötelességei és felelőssége A légijármű parancsnoka (a továbbiakban: parancsnok) a szakszemélyzetnek az előírt szakszolgálati engedéllyel vagy sport pilóta igazolvánnyal rendelkező tagja, akit e feladat ellátására a légijármű üzemben tartója jelöl ki. A lajstromozásra nem kötelezett légijármű parancsnoka a légijármű vezetője. Motor nélküli légijárműnek motoros légijárművel való vontatásakor az egész vontatmány parancsnoka a motoros légijármű vezetője. Az oktatóval együtt végzett kiképző repülés közben a kiképzést folytató oktató légijárművezető a parancsnok. A kiképzés alatt álló légijármű-vezető növendéket az önálló repülési feladatának teljesítése közben parancsnoknak kell tekinteni. 1.4.1. A parancsnok a) irányítja a légijármű személyzetét, utasításait a személyzet köteles végrehajtani; b) az utasokat abbahagyására.

felkérheti

meghatározott

cselekmény

végrehajtására

vagy

A repülés megkezdése előtt a parancsnok ellenőrzi, hogy a légijármű alkalmas-e a feladat biztonságos végrehajtására. A parancsnok felel a repülési feladat biztonságos végrehajtásáért és a repülési szabályok megtartásáért. Joga és kötelessége a repülés tartama alatt az ezzel kapcsolatban felmerült minden kérdés eldöntése 1.4.2 A parancsnok feladata különösen: a) ha a légijárművet veszély fenyegeti, minden szükséges intézkedés megtétele a repülés biztonságos befejezése, baleset vagy kényszerleszállás esetén az élet- és a vagyonbiztonság megóvása érdekében; b) a repülés, illetve az utasok biztonságát veszélyeztető cselekmény esetén a cselekmény folytatásában az elkövető megakadályozása; c) a légijárművön elkövetett bűncselekmény esetén - külföldön - a nyomozóhatóságot megillető intézkedések alkalmazása; d) abban az esetben, ha más légijármű vagy tengeri jármű veszélybe került - utasainak és személyzetének veszélyeztetése nélkül - az adott helyzetben szükséges és teljesíthető segítség nyújtása. 1.4.3 A repülés akkor kezdhető meg, ha a parancsnok meggyőződött arról, hogy a) a légijárművön a felség- és lajstromjel illetve lajstromozásra nem kötelezett légijárművek/repülőeszközök esetében az azonosító szám előírásos. A légijármű a tervezett repülési feladatra felkészített, repülésre alkalmas állapotban van, fedélzeti berendezései működnek és légialkalmassági bizonyítványa/tanúsítványa érvényes; b) a légijárművön minden előírt karbantartási munkát és ellenőrzést elvégeztek, és ezt az okmányokban igazolták; Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.1. Szervezet és felelősség Légijármű parancsnok hatáskör, felelősség, kötelezettségek c) a légijármű tömege és tömegközéppontja a repülési feladatra meghatározott biztonsági határokon belül van; d) a légijárműnek az adott feladat végrehajtásához előírt személyzete a fedélzeten van és a feladat végrehajtására felkészült; e) valamennyi utas és a szállított teher elhelyezése előírásos és biztonságosan rögzített; f) az utasokat a repülés közbeni és a vészhelyzeti magatartásról kioktatták; g) a tervezett repülés útvonalának időjárási helyzete megfelelő; h) a légijárműre a jogszabályban előírt biztosítást megkötötték. 1.4.4 A parancsnok köteles a) légijárművön megbetegedett vagy balesetet szenvedett személy részére elsősegélynyújtásról gondoskodni és - ha szükséges - a beteget az első alkalmas repülőtéren az egészségügyi szerveknek átadni; b) a légijárművön történt születésről, balesetről, elhalálozásról és kapcsolatos intézkedésekről jegyzőkönyvet készíteni;

az ezekkel

c) a légijárművön történt elhalálozás esetén gondoskodni - az illetékes hatóság részére történő átadásig - az elhunytnak a légijárművön lévő ingóságai megőrzéséről. 1.4.5. A parancsnokon kívüli személyzeti tag kötelességei és felelősségei. A parancsnok, vagy ha az sérülései, illetve más ok miatt erre képtelen, a személyzet tagja a fentiekben említett intézkedéseket köteles a parancsnok helyett megtenni. 1.4.6 Légijármű/repülőeszköz végrehajtásakor:

parancsnok kijelölésének módja sportrepülés

A parancsnok kijelölésének módját a szakági illetve ágazati működési szabályzatban a sajátosságok figyelembe vételével kell meghatározni. A parancsnok nevét a repülési okmányban meg kell jelölni. Az említett repülési okmány az adott repülésre vonatkozóan a repülési terv, amit útvonal repülések előtt ki kell tölteni.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.2. Üzembentartás irányítása ésfelügyelete 2.1 – Üzemeltetés felügyelete

2. Az üzembentartás irányítása és felügyelete 2.1 Az üzemeltetés felügyelete A.) A Szakszolgálati Engedély és a képesítések érvényessége A Szakszolgálati Engedély, az abba foglalt képesítések illetve jogosítások érvényességét a 32/2009 (VI.30) KHEM, valamint a 1178/2011/EU rendelet szabályozza. Minden szakszolgálati Engedéllyel rendelkező légijármű vezetőnek folyamatosan figyelnie kell jogosításainak illetve képesítéseinek érvényességét és azok lejárta előtt 3 hónappal elkezdheti intézni annak meghosszabbítását az illetékes Légügyi Hívatalnál. Ezen felül az MRSZ Főpilótája szúrópróbaszerűen ellenőrizheti az Engedélyes Szakszolgálati Engedélyének érvényességét. B.) Az üzemeltető személyzet illetékessége Az érvényes Szakszolgálati Engedély jogosításai szerint. C.) Az okmányok, repülési dokumentációk, kiegészítő információk és adatok kezelése, elemzése és tárolása A Főpilóta, illetve a helyi Szakmai vezető felelőssége biztosítani minden egyes légijármű/repülőeszköz részére a Fedélzeti Műszaki Napló/Üzemi napló mellett az összes, repülés ideje alatt a fedélzeten tartandó dokumentumot vagy annak másolatát. A fedélzeti Műszaki Napló vezetéséért mind az adott szerelő, mind az adott légijármű vezető egyaránt felelős. Abban az esetben, ha vitorlázórepülőgépek üzemeltetése során időmérő szolgálattal történik a repülési idők rögzítése, akkor a fedélzeti naplóba nem szükséges parancsnok pilótánként a repült idők rögzítése. Ebben az esetben az időmérő naplóba rögzített adatokat közvetlenül az internetes adatbázisba kell feltölteni. Az okmányok folyamatos tárolásáért a Főpilóta, illetve a helyi Szakmai vezető felel az általános iratkezelésnek megfelelően, de legalább úgy, hogy azok az adott légjármű iratgyűjtőjében visszakereshetők legyenek. A repülési idők vezetése szerződött partneri szinten a szervezet felelős vezetőjének felelőssége, amelyet lajstromra lebontva, minden hónap 8. napjáig, az előző hónap teljesítéseit köteles megküldeni az üzembentartónak. (3. sz. melléklet) D.) A légiközlekedési események és balesetek vizsgálatát, a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és a légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 123/2005. (XII. 29.) GKM rendelet alapján, az MRSZ Repülés Biztonsági Szolgálat (ReBisz) végzi. Ez alól kivételek azok az események, melyeknek kivizsgálását hivatalból a KBSz saját hatáskörbe vonja. 2.1.1. Az MRSz az Üzemben Tartási Kézikönyv , a légi-üzemeltetési kézikönyvek (LK – AFM), légiüzemeltetési felelős vezetői és karbantartásért felelős vezetői utasítások kiadásával biztosítja a repülés végrehajtásának szabályozását, valamint a végrehajtó és közreműködő személyek kötelmeit és felelősségét; Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.

Revíziószám: 0 A2.1 Oldal:4/1.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.2. Üzembentartás irányítása ésfelügyelete 2.1 – Üzemeltetés felügyelete 2.1.2. Az MRSz felelős vezetői (kiemelten a légiüzemeltetési felelős vezetői és karbantartásért felelős vezetői) kötelmeik szerint rendszeres ellenőrzéseket végeznek, és egyidejűleg meghozzák a szükséges intézkedéseket is; 2.1.4. Amikor repülés folyik, a felelős vezetők személyesen, vagy jogosított személy útján felügyeletet gyakorolnak, és szükség szerint intézkednek. Megfelelő hírközlési eszközzel biztosítva van a döntésre jogosított személy elérhetősége; 2.1.5 MRSz biztosítja továbbképzését.

a

személyi

állomány

rendszeres

ellenőrzését

és

2.1.6. MRSz nyilvántartja a szakszolgálati engedélyek és jogosítások érvényességi időpontját, és időben intézkedik a meghosszabbításról;

2.1.7 Az ejtőernyős üzembentartási terület ismertetése Az MRSZ és tagszervezetei szervezeti felépítésükben igazodtak az alapszabály szerinti ejtőernyős sport tevékenységek végrehajtásához. Ennek megfelelően, a központi szervezet hatáskörében, a 20/2002. sz KÖViM rendeletben meghatározott üzembentartás szervezési-irányítási feladatok végrehajtása a tagegyesületek szakmai vezetőinek bevonásával történik. Az üzembentartás végrehajtási szintje az ejtőernyők üzemképes, légialkalmas állapotban tartása és légiközlekedésre történő előkészítése, felhasználása az üzemeltetés során valósul meg. Az irányítás és a végrehatás a szakmai követelményeknek megfelelően, szervezeti rendben történik. Az ejtőernyők üzemben tartásában: a légi alkalmazási, a karbantartási tevékenységhez, a műszaki személyzet, és az időszakos munkák végrehajtására feljogosított karbantartók feletti felügyelethez a vezetési-szervezési, a légijármű vezetési és az ejtőernyős üzemszervezési feladatokat az MRSZ Üzembentartási osztály ejtőernyős alosztályvezetője felügyeli. A karbantartási tevékenység, a hajtogató személyzet feletti felügyelethez a vezetési-szervezési feladatokat a hajtogató főoktatón keresztül végzi. Az általuk hozott intézkedések alapvetően a hivatalosan érvényben levő rendeletek és az NKH LH határozatainak/utasításainak végrehajtására, valamint a teljesítés ellenőrzésére irányulnak. A szekciók (AFF, Tandem, BKLC) MRSZ szintű közvetlen irányítását a főoktatók végzik a MRSZ főpilóta ejtőernyős helyettes irányításával. A tagszervezeteknél a hajtogató főoktató hatáskörébe tartozó feladatokat, valamint a szakmai ellenőrzést – a tagszervezet szakmai vezetője végzi. Ide tartozik a tagszervezetek tagjai által használt ejtőernyők karbantartottságának, időszakos munkáinak ellenőrzése és a hatósági felülvizsgálatokon való részvétel. A végrehajtás minőségi ellenőrzését - a bizonylatok, a jogosultságok, a gyári előírások, a szabályzatok betartása terén a MRSZ főpilóta ejtőernyős helyettes irányításával közvetlen alárendeltségében - a hajtogató főoktató végzi. Az ejtőernyős biztonsági munkával kapcsolatos feladatok ellátását, az Ejtőernyős Biztonsági tanácsadó végzi.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.2. Üzembentartás irányítása ésfelügyelete 2.1 – Üzemeltetés felügyelete 2.1.8 Üzembentartási körön kívüliek ejtőernyős ugrása Azon személyek, akik nem a MRSZ üzemben tartásának tagjai (más üzembentartók ugrói, illetve külföldi személyek) akkor hajthatnak végre ugrást a MRSZ üzembentartás keretén belül, ha a következő feltételeknek megfelelnek, amelyről nyilatkozni kell:  Érvényes harmadik személynek okozott kár megtérítésére alkalmas biztosítás,  Szakmai alkalmasságot igazoló okmány, amely az ugró tekintetében illetékes állam, illetékes szerve által került kiállításra (Hatóság, Szövetség) A dokumentumok hitelességéről, a feladatra alkalmasságról az ugrónak nyilatkozni a kell.  Érvényes, ugrásra alkalmas felszerelés, amelyet az ugróterület hajtogatója ellenőriz 2.1.9.Az ejtőernyő okmányai Törzskönyv. A fő- és tartalék ejtőernyő nyilvántartásba vételekor a tulajdonos az üzembentartótól kéri a törzskönyv kiállítását. Az üzembentartó a gyári dokumentáció alapján kiállítja a törzskönyvet, amely tartalmazza a fő ejtőernyő típusát, gyártási számát, és gyártási idejét. Az üzembentartó bejegyzi az ejtőernyő törzskönyvébe az első felülvizsgálatra vonatkozó időt, és az össz-technikai üzemidőt, ha a típusnál gyárilag meg van állapítva. Törzskártya (azonosító kártya). Tartalmazza a felszerelés (tok-hevederzet rendszer, tartalék-ejtőernyő, nyitókészülék) típusát, gyári számát, gyártási idejét, érvényességi idejét, a tulajdonos nevét és tok-hevederzet rendszernél a harmadik személyre vonatkozó biztosítás érvényességét. Tartalék ejtőernyő hajtogatási lap. A tartalék ejtőernyő kísérő okmánya. Tartalmazza az egybeépített tartalék ejtőernyő, tok-hevederzet rendszer - és ha van biztosítókészülék - típusát, gyári számát és gyártási idejét, valamint a tartalék ejtőernyő behajtogatásának adatait. 2.1.10. Az ejtőernyős okmányai Az ejtőernyősnek ugrókönyvvel kell rendelkezni. Az ugrókönyv az ejtőernyős első számú igazoló okmánya. Tartalmaznia kell az ugró teljes nevét, személyi adatait, személyi igazolványának, vagy útlevelének számát, fényképét, lakcímet, a kiállító szervezet nyilvántartási számát, nevét, pecsétjét. Tartalmaznia kell a végrehajtott ugrásainak számát, helyét, dátumát, kiugrási magasságot, zuhanás idejét, használt felszerelést, légijármű típusát, az ugrás megtörténtét igazoló aláírását. 2.1.11 Kötelező okmányok az ejtőernyős ugrás során  Ugrásvezetői napló- Tervtábla  Gépbe szállási névjegyzék  Az ugró személyes szakmai dokumentumai  Ugrókönyv  Jogosítások  MRSZ licensz Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.2. Üzembentartás irányítása ésfelügyelete 2.1 – Üzemeltetés felügyelete  Az ejtőernyő dokumentumai  törzskönyv,  tartalékernyő törzslap,  tokbiztosítás igazoló lap



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.2. Üzemeltetés irányítása és felügyelete Kiegészítő előírások életbeléptetése

2.2 A kiegészítő üzemeltetési előírások és információk életbeléptetési rendszere. A MRSZ Üzembentartási Kézikönyv előírásainak végrehajtására az üzembentartás felelős vezetője a Karbantartásért felelős vezetővel illetve a Főpilótával, és az érintett alosztály adott témában illetékes szakvezetőjével egyeztetve kiegészítő üzemeltetési előírásokat és információkat ad ki, intézkedések formájában. Ezeket, ha a tartalmuk miatt szükséges a hatósággal jóváhagyatja, ha nem szükséges, tájékoztatás céljából megküldi az Illetékes Légügyi Hatóságnak. A jóváhagyás után, illetve a tájékoztatás elküldése után az érintett szakvezető útján elküldi az érintett ágazati főmérnöknek/főmérnököknek és főpilótának/főpilótáknak tudomásul vétel végett. Az ágazati főmérnökök és főpilóták szükség esetén –az intézkedés jellegétől és tartalmától függően további - „Ágazati Főmérnöki” és/vagy „ Ágazati Főpilótai” intézkedéseket adnak ki az MRSZ üzembentartás vezetője jóváhagyásával, és megküldik a szerződött partnerek szakmai vezetőinek, illetve a típus menedzsereknek. Az Üzembentartási Kézikönyvvel rendelkező szerződött partnerek szakmai vezetői ezen intézkedéseket gyűjtik és saját példányukat megfelelően frissítik. A szerződött partnerek szakmai vezetői gondoskodnak, arról hogy szervezetük tagjai megismerkedjenek a fenti kiegészítő üzemeltetési előírásokkal és információkkal és gondoskodnak ezek életbe léptetéséről. Az intézkedések utolsó oldalán táblázatba kell foglalni azokat, akik az intézkedéseket megismerték, tudomásul vették, és ezt aláírásukkal igazolják.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A2 – Üzemeltetés és irányítás rendszere Baleset-megelőzési és repülésbiztonsági program

2.3 Baleset-megelőzési és repülésbiztonsági program. A légijármű/repülőeszköz üzemeltetője köteles a repülés általános és szakmai szabályait betartatni és betartatni, különös tekintettel a jelen, Üzembentartási Kézikönyv 1.4. „A légijármű parancsnok hatásköre, kötelességei és felelősségei” pontra és a szakmai vezetők által kiadott kiegészítő üzemeltetési előírások és információk valamint a légijármű kézikönyv, (Légi- és Műszaki üzemeltetési Karbantartási utasítások) valamint a hatósági és gyártói bulletinek légiüzemeltetésre vonatkozó rendelkezéseire. Az üzemeltető köteles az intézkedéseket a szükséges mértékben ismerni, repüléseit az előírtak szerint végrehajtani és a végrehajtást okmányolni. A repülések megtervezésekor, lajstromozásra nem kötelezett repülőeszközök esetében a le- és felszállások rendjének kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a repülőeszközzel folytatott tevékenység esetében a leszállás helye nem határozható meg előzetesen. A repülőeszköz ezért a hajtómű fajtájától függetlenül úgy kezelendő, hogy motorja nem minősített repülő motor, vagy éppen segédmotor. A légijármű parancsnoka a légijármű vezetője, a repülés pályáját mindig úgy kell, hogy megválassza, hogy egy esetleges motor leálláskor álló motorral, sikló repülésben még biztonságosan elérje még a levegőből kiválasztott biztonságos leszállóhelyet. A leszállóhely akkor tekinthető biztonságosnak, ha annak paraméterei megfelelnek a légijármű Kézikönyvében meghatározott le- és felszálló pálya méreteknek. UL repülő eszközzel való repülés önkéntes tevékenység, ezért a repülések végrehajtásával járó kockázatot és felelősséget – függetlenül a harmadik személyek által az üzembenntartóval szemben érvényesíthető igényektől – a repülést végrehajtó személynek kell vállalnia. 2.3.1. A repülő eszközzel okozott kárért, személyi sérülésért annak okozója felelős, nevezetesen: 

a légi jármű parancsnoka, ha: o nem tartotta be az előírt szabályokat o üzemképtelen légijárművel szállt fel o a légijármű/repülő eszköz nem rendelkezett biztosítási szerződéssel o a légijármű légi alkalmassága lejárt o képzettségét meghaladó repülési feladat végrehajtására vállalkozott o a repülés előtti befolyásolta



egészségügyi

állapota

a

repülés

végrehajtásában

a légi jármű tulajdonosa, ha o az gondatlanságából került illetéktelen személy használatába o a légi jármű alkalmatlan volt a repülési feladat végrehajtására



a légi jármű üzembentartója, ha bármilyen a hatáskörébe eső szabálytalanság közrejátszott a kár okozásában, illetve a személyi sérülés előidézésében



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A2 – Üzemeltetés és irányítás rendszere Baleset-megelőzési és repülésbiztonsági program 

a légi jármű gyártója, ha nem a típus által jóváhagyott gyártási dokumentációjában foglaltak szerint állította elő a légi járművet és ez a szabálytalanság közrejátszott a kár okozásában, illetve a személyi sérülés előidézésében.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A2 – Üzemeltetés Irányítása és rendszere Üzemben tartás, irányítás

2.4 Üzemben tartás, irányítás. A légijárművek üzembentartás irányítási folyamatát az MRSz Folyamatos Légialkalmasság Irányítási Szabályzata, (CAME), a Karbantartó Szervezeti Irányítási kézikönyve (MOE) és a Minőségirányítási Rendszer (MIR) tartalmazza. a) A szervezet eljárásokat és utasításokat dolgoz ki, melyek tartalmazzák a földi kiszolgáló személyzet és a légijármű személyzet tagok szolgálati kötelességeit a földi és légi üzemeltetés minden vonatkozásában. b) A szervezet felelős az üzemeltetésben lévő légijárművek szakszerű és biztonságos üzemeltetéséért. Ennek érdekében rendszeres ellenőrzéseket végez. c) Az ellenőrzések gyakoriságát és/vagy szükségességét a szervezet felső vezetése határozza meg. d) Az elvégzett ellenőrzésekről és a szükséges teendőkről jegyzőkönyvet kell készíteni a 13. sz mellékletben leírtak szerint.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A2 – Üzemeltetés irányítása és rendszere A hatóság hatásköre

2.5. A hatóság hatásköre Az üzemben tartást a hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés történhet az üzemben tartó előzetes értesítése nélkül is. A légi jármű üzemben tartója köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, és az ellenőrzés során a hatóság rendelkezésére bocsátani az üzemben tartáshoz előírt eszközöket, dokumentációkat. A hatóság az üzemben tartást a repülési feladat végrehajtása során is ellenőrizheti. A szervezet kövessen el mindent annak érdekében, hogy az ott tevékenykedőkben tudatosuljon, hogy az NKH LH felügyelete és ellenőrzése alatt tevékenykednek, és annak előírásai a szervezetben tevékenykedőkre kötelező érvényűek, illetve ajánlásokat és iránymutatást ad a repülés biztonsága érdekében elvégzendő módosításokra az alkalmazott eljárásokban. A Magyar Repülő Szövetség felszólítja valamennyi üzemben tartásra szerződött partnerét és azok tagjait, illetve alkalmazottjait, hogy személyi okmányaikat a hatósági ellenőr felszólítására mutassák fel, és az ellenőrök munkáját mindenben támogassák. A Légügyi Hivatal jogosult a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező, b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó, c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy, d) légijármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek és közreműködő szakszemélyzet ellenőrzésére.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A2 – Üzembentartás irányítása és rendszerei Az üzemben tartás ellenőrzése 2.6. Az üzemben tartás ellenőrzése 2.6.1. Hatósági ellenőrzések Az üzemben tartást a hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés történhet az üzemben tartó előzetes értesítése nélkül is. A légijármű üzemben tartója köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, és az ellenőrzés során a hatóság rendelkezésére bocsátani az üzemben tartáshoz az e rendeletben előírt eszközöket, dokumentációkat. A hatóság az üzemben tartást a repülési feladat végrehajtása során is ellenőrizheti. Az üzemben tartó a hatóságnak haladéktalanul írásban köteles bejelenteni minden olyan változást, amely érinti az üzemben tartási engedély kiadásának feltételeit, és köteles kérni az üzemben tartási engedély módosítását. A bejelentés alapján a hatóság az üzemben tartási engedélyt módosíthatja, vagy a feltételek hiánya esetén visszavonhatja. 2.6.2. Üzembentartói ellenőrzések Az Üzembentartási kézikönyvnek és a hatályos előírásoknak való megfelelés céljából az MRSz munkatársai belső ellenőrzéseket rendelhetnek el az MRSz által üzembentartott bármely szerződött partnernél mely lehet alkalmi és rendszeres, az üzembentartás minden területére kiterjedően, összhangban a Minőségirányítási Rendszer (MIR) által leírt folyamatokkal és eljárásokkal. Az ellenőrzéseket a 13. sz mellékletben leírt folyamatterv alapján kell a megbízott személyeknek végrehajtani. Az ellenőrzéssel megbízott személyeket MRSz szakterületi vezetője választja ki az alábbi kritériumok alapján – megbízásuk visszavonásig érvényes:  Az adott területre megfelelő képesítéssel (legalább műszaki ellenőr, vagy oktató minősítés) rendelkezik  megbízását írásban megkapta, azt elfogadta  részt vett az ellenőrzési program oktatásán 2.6.3 Korrekciós folyamat – felelősség, határidők, következmények: Az ellenőrzéseket követően – a feltárt hiányosságok súlyosságától függő mértékű – korrekciós terv készítése szükséges. A korrekciók teljes elvégzéséig és a visszaellenőrzés befejezéséig a folyamat irányításáért az ellenőrzést vezető személy felelős, a végrehajtásért pedig az ellenőrzött egység helyi vezetője.  Kisebb, a biztonságot nem veszélyeztető hiányosságok esetén a jegyzőkönyv alapján az ellenőrzött készíti el, és terjeszti fel jóváhagyásra a tervet, majd hajtja végre a megadott határidő alatt.  Jelentős, a biztonságra hatással levő hiányosságok esetén az érintett egység (reptér, egyesület, légijármű, személyzet) működését az ellenőrző testület, vagy személy azonnali hatállyal korlátozhatja vagy felfüggesztheti a hiányosságok megszüntetéséig, erről helyben dönthet. Indokolt és a hatályos jogszabályok szerint rendelt esetekben az illetékes hatóságok értesítésére is sor kell, hogy kerüljön. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A2 – Üzembentartás irányítása és rendszerei Az üzemben tartás ellenőrzése

A korrekciós folyamatról, annak bonyolultságától függően az adott szakterület szakági vezetőjével konzultálva kell dönteni, a megfelelő határidő hozzárendelésével, és arról az érintett egységet írásban értesíteni. Határidők: alapesetben 30 naptári nap alatt kell az ellenőrzött egység felelősének a korrekciós folyamatot elvégezni, és eredményét az alátámasztó bizonyítékokkal együtt írásban megküldeni az ellenőrzést vezető személynek. Ettől eltérő határidő esetén ahhoz alkalmazkodva kell benyújtani a korrekciós terveket és az azok teljesítését igazoló dokumentumokat. Határidő elmulasztásának, vagy nem elégséges intézkedések következményei: A határidők eredménynélküli, vagy előre nem egyeztetett túllépése esetén MRSz-nek jogában áll az érintett terület, vagy személy tevékenységének felfüggesztése, jogosításainak visszavonása, illetve a további tevékenységtől való eltiltása, és a jogszabályok szerint az esetnek az illetékes hatósághoz való felterjesztése. Amennyiben fentiek bámilyen a felek közti szerződéses kapcsolatot érintenek, az ilyen magatartás súlyos szerződésszegésnek minősül annak minden következményével együtt. Adminisztráció: minden ellenőrzést annak befejeztével megőrzésre át kell adni a Műszaki Nyilvántartónak, aki bevezeti a fő adatokat az Ellenőrzések Gyűjtőjébe, és lefűzi a keletkezett dokumentumokat. Havonta egyszer összesítőt küld az ellenőrzések állásáról a Karbantartásért felelős vezetőnek, a Légiüzemeltetésért felelős vezetőnek, a Főtitkárnak és a REBISz vezetőjének.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A2 – Üzembentartás rendszerei és irányítása Az üzemben tartási engedély felfüggesztése és visszavonása

2.7 Az üzemben tartási engedély felfüggesztése és visszavonása A hatóság az üzemben tartási engedélyt azonnali hatállyal felfüggesztheti az alábbi esetekben:  ha az üzemben tartó a 2.6. bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, annak teljesítéséig,  ha az üzemben tartó akadályozza a hatóságnak az üzemben tartás ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az akadály megszűnéséig,  ha az üzemben tartó az üzemben tartás során az e rendeletben meghatározott feltételeket nem teljesíti, annak teljesítéséig.  a hatóság az üzemben tartási engedélyt visszavonhatja, ha az üzemben tartó a légiközlekedési tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja,  ha a hatóság megállapítja, hogy a kérelemben az üzemben tartó valótlan adatokat szerepeltetett,  ha az üzemben tartó valamennyi légijármű üzemben tartását megszünteti.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.3 – Minőségügyi rendszer

3.) Minőségügyi rendszer A Magyar Repülő Szövetség által bevezetett Minőségügyi Irányítási Rendszer a hivatkozott kézikönyben leírtak szerint működik és vonatkozik az egyes ágazatokra.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.4 – A személyzet összetétele

4. A személyzet összetétele A repülések végrehajtása magáncélból történik. A magáncélú repülésekre a magántulajdonban lévő és az MRSZ üzembentartásában működő légijárművekkel és repülőeszközökkel úgy kerülhet sor, ha a személyzet az Üzembentartó által írásban megbízott, megfelelő képesítéssel és jogosítással rendelkező pilóta. Az Üzembentartó felelőssége a megbízást kiadni, a tulajdonos felelőssége ellenőrizni a megbízott személy érvényes képesítéseinek és jogosításainak meglétét. A sportrepülések esetében a sportrepülést a sportegyesület sporttevékenység irányításával megbízott oktatója tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Munkáját az éves versenytervhez igazítja és az elméleti felkészítés mellett a gyakorlati feladatokat is megszabja, végrehajtásukra megfelelő módszereket ajánl, és a végrehajtást ellenőrzi és értékeli. Az ellenőrzések során kiemelt figyelmet kell fordítani a repülő személyzet szakmai feltételeinek vizsgálatára, elméleti és gyakorlati felkészültségére, gyakorlatban tartására. A sportegyesület szakmai vezetője tartja nyilván a tagjaik repült idejét havonta összesítve és gondoskodik a megfelelő gyakorlatban tartásról, illetve, ha ez nem valósult meg, gyakorlatba hozó repüléseket tervez, és hajt végre a gyakorlatból kiesett tagtársával.

4.1. A (repülő) személyzet összetétele A Magyar Repülő Szövetség légijárműveit az előírt minimális repülőszemélyzettel üzemelteti, ami nem zárja ki, hogy kétkormányos repülőgépre gyakorló pilótát is kijelöljön a személyzet tagjaként. A Magyar Repülő Szövetség jelenleg egypilótás kategóriába sorolt légi járműveket üzemeltet. a) A használt légijármű típusok: Az M4. sz. mellékletben illetve az érvényes Üzembentartási engedélyben leírtak szerint 4.2 Tartalmilag üres 4.3 Repülőszemélyzet munkaképtelensége Egypilótás légi járművön csak a cselekvőképtelenné válás bekövetkezésének valószínűségét lehet csökkenteni a pilóta helyes életmódjával, megfelelő pihenéssel és a saját egészségi állapot fokozott figyelemmel kísérésével. Kétkormányos légi járművön végzett kiképző repülésnél a tanulópilótát az első repüléstől kezdve fel kell készíteni a jelenség felismerésére és a helyes cselekvési sorrendre. Ilyen helyzetben értelemszerűen a tanulópilóta veszi át a parancsnoki beosztást és az ezzel járó jogokat. 4.4 Üzemeltetés egynél több légijármű típuson Az MRSZ üzembentartás keretében egynél több légijármű típuson való üzemeltetés a szakszolgálati engedélyben meghatározott típusok esetében, annak korlátai között lehetséges. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.

Revíziószám: 0 A4 Oldal:2/1.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.4 – A személyzet összetétele a) Repülőszemélyzet szolgálati beosztása nem alkalmazandó b) Légiutas-kísérők szolgálati beosztása nem alkalmazandó c) A repülés periódusa Nem vonatkozik d) A minimális személyzeti létszámra vonatkozó követelmény és a tervezett légi szolgálati idő. Nem vonatkozik e) A személyzeti tagok gyakorlottsága, teljesített gyakorlata és, képesítése Az MRSz minden pilótája repülés alatt köteles szakszolgálati engedélyét magánál tartani, és felelős azért, hogy orvosi alkalmasságai és jogosításai érvényesek legyenek. A pilóta köteles időben jelenteni a Főpilótának, vagy a Szakmai vezetőnek, ha repülésének bármilyen akadálya van. f) A légijármű parancsnok megnevezése Az MRSz nem alkalmaz szolgálati beosztást, sem operátori szolgálatot. Egy repülés alatt csak egy parancsnokpilóta lehet akkor is, ha a fedélzeten két pilóta van és mindkét pilótának van parancsnoki jogosítása, és azt repülés alatt a cselekvőképtelenné válás esetét kivéve átruházni nem lehet. Ez nem korlátozza a parancsnokot abban, hogy a vezetést átengedje a vezetésre jogosított, vagy kiképzés alatt álló másik pilótának. Kétkormányos légijárművön kiképző repülésnél mindig az oktató a parancsnokpilóta, függetlenül attól, hogy melyik vezetőülésben ül. Ellenőrző repülésnél mindig az ellenőrző pilóta a légijármű parancsnoka. g) A vezető légiutas-kísérő megnevezése. nem alkalmazandó Az MRSZ Üzemben tartásában üzemeltetett ejtőernyők A MRSZ üzemben tartásában csak olyan ejtőernyő, tok-hevederzet rendszer üzemeltethető, amely a polgári légijárművek típus- és légialkalmasságáról szóló 63/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet szerint, a Hatóságtól típus alkalmassági bizonyítványt kapott. A típus alkalmassággal rendelkező ejtőernyők, tok-hevederzet rendszerek felsorolása a http://www.skydive.hu/szakmai.php oldalon elérhetőek. Jelen Üzembentartási kézikönyv az alábbi eszközök üzemeltetését tartalmazza: Tok-hevederzet rendszerek Pilóta mentőernyők Tandem ejtőernyők Sportejtőernyők Az MRSZ a Magyar Ejtőernyős Szövetség tulajdonában, illetve a tagjai által üzemeltetett ejtőernyő-rendszerek üzemben tartásáról gondoskodik. Az ejtőernyők üzemeltetése a kezelési és hajtogatási kézikönyvek, valamint a gyártók által kiadott technikai bulletinek szerint történik. A gyártó által kiadott, Kezelési, hajtogatási és karbantartási kézikönyvek a szervezeteknél megtalálhatók, az ugrók számára, illetve a hatóság számára hozzáférhetőek. Ezen kézikönyvek tartalmazzák az ejtőernyők valamennyi kezelésre vonatkozó előírását és az esetleges korlátozásokat. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.5 – A szakképesítésre vonatkozó előírások

5. A szakképesítésre vonatkozó előírások 5.1. Az üzemeltető személyzet képesítése A Magyar Repülő Szövetség légi járműveinek vezető ülését a repülőszemélyzet tagjaként, kiképzést/átképzést kivéve, csak olyan pilóta foglalhatja el, aki a típusnak és a repülési feladatnak megfelelő szakszolgálati engedéllyel és jogosításokkal rendelkezik az itt leírtak szerint. A pilóta minden repülésnél tartsa magánál érvényes szakszolgálati engedélyét, és kérésre mutassa be a hatósági ellenőrnek vagy más, ellenőrzésre jogosult személynek. A pilóta felelős azért, hogy szakszolgálati engedélye, orvosi alkalmassága, és a bejegyzett jogosítások érvényesek legyenek. Időben köteles jelezni a szakmai vezetőnek, hogy mikor jár le valamilyen jogosítása, hogy a meghosszabbításhoz szükséges feltételeket biztosítani lehessen. A pilóta köteles azonnal jelenteni, ha tévedésből olyan repülési feladatra osztanák be őt, melyre jogosítása nincs, vagy annak érvényessége lejárt. Ilyen esetben a repülési feladatot nem hajthatja végre. A Magyar Repülő Szövetség köteles naprakész nyilvántartást vezetni az engedélyek és jogosítások érvényességéről. A nyilvántartásnak tartalmazni kell az alábbiakat: 1) A szakszolgálati engedély típusa; 2) Az orvosi és szakmai érvényességének időpontja; 3) Típusjogosítások és azok érvényességi időpontja; 4) Osztály jogosítások és azok érvényességi időpontja; 5) Műszeres jogosítás és érvényességének időpontja; 6) Folyamatos repülési idő nyilvántartás, napi, havi és éves összegezéssel.

5.2. Repülőszemélyzet képesítése a) A lajstromozott légijárművek személyzetének képesítése A Repülőgép-parancsnok képesítése minimálisan el kell hogy érje a 32/2009 KHEM, valamint a 1178/2011 EU rendeletben, illetve a Part FCL-ben rögzített elvárásokat. b) A lajstromozásra nem kötelezett légijárművek repülőeszközök személyzetének képesítése A lajstromozásra nem kötelezett légijárművek, repülő eszközök üzemeltetői a pilóták, akik az adott típus légi és műszaki üzemeltetéséből is típusvizsgát tettek, és rendelkeznek ULA1, ULA2, ULA3 típusú szakszolgálati engedélyek valamelyikével.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.5 – A szakképesítésre vonatkozó előírások A lajstromozásra jogosításai:

nem

kötelezett

légijárművek

repülőeszközök

pilótáinak

Növendék Az alapkiképzés elméleti tanfolyamát sikeresen befejezte. Sikeres elméleti vizsgát tett. Gyakorlati kiképzését megkezdheti oktatóval, illetve folytathatja oktató felügyelete mellett. A kiképzési tematikában leírt repüléseket hajthat végre típus és egyedi légi alkalmassági bizonyítvánnyal, vagy légi alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező légi járművön a légi jármű „Légi üzemeltetési utasítás”-ában foglaltak szerint. A növendék igazolvány csak oktató felügyelete mellett végrehajtott repülésre jogosít. Pilóta I. Az alapkiképzés befejeztével sikeres elméleti és gyakorlati vizsga után kaphatja meg az ágazat főpilótájától bizonyítványát és a megszerzett jogosítás igazolására a Pilóta I. igazolványát. Előírt iskolai végzettsége: alapfokú. Sport, hobbi és magáncélú repüléseket hajthat végre típus és egyedi légi alkalmassági bizonyítvánnyal, vagy légi alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező légi járművön a légi jármű „Légi üzemeltetési utasítás”-ában foglaltak szerint. Pilóta I. vizsga és igazolvány csak egyedül repülésre jogosít. Amennyiben a légi jármű két személyes, mint légi jármű parancsnok utast nem vihet magával, a kétszemélyes légijárművel is csak egyedül repülhet. Pilóta II. Pilóta I. jogosítással rendelkező pilóta minimum 45 repült óra a megfelelő repülő eszközön szerzett gyakorlat után főoktatóval végrehajtott eredményes gyakorlati vizsga után kaphat Pilóta II jogosítást. Előírt iskolai végzettsége: alapfokú. Sport, hobbi és magáncélú repüléseket hajthat végre típus és egyedi légi alkalmassági bizonyítvánnyal, vagy légi alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező repülő eszközön az eszköz „Légi üzemeltetési utasítás”-ában foglaltak szerint. Amennyiben a repülő eszköz két személyes, mint légi jármű parancsnok utast is vihet magával. Tevékenysége minden esetben nonprofit jellegű sportrepülés. Oktató Pilóta II. jogosítással rendelkező pilótaként két éves gyakorlat és 200 repült óra után elvégezheti az oktatói továbbképzést a jóváhagyott tematika szerint. Az oktatói jogosítást az ágazat főpilótája adhat a feltételek igazolt teljesítésekor. Más légijárművön pilótaként szerzett 100 légióra gyakorlat beszámítható. Eredményes elméleti vizsgát tett az oktatói elméleti tematika tananyagából és gyakorlati vizsgája is sikeres. A sikeres továbbképzés és vizsga után sport, hobbi és magáncélú repüléseket hajthat végre típus és egyedi légi alkalmassági bizonyítvánnyal, vagy légi alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező légi járművön a „Légi üzemeltetési utasítás” előírásainak betartásával. Amennyiben a légi jármű két személyes, mint légi jármű parancsnok, utast is vihet magával, amennyiben a légi jármű kiképzésre alkalmas, oktathat. Előírt iskolai végzettsége: középfokú érettségi vizsgával. Tevékenysége minden esetben nonprofit jellegű sportrepülés.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.5 – A szakképesítésre vonatkozó előírások Üzemi berepülő pilóta Amennyiben legalább hat típuson, mint pilóta 1000 repült óra gyakorlatra tett szert, műszaki felsőfokú végzettsége van, eredményes elméleti vizsgát tett a berepülő pilóta elméleti tematika tananyagából, végrehajthatja a tematikában szereplő üzemi berepülői továbbképzést. Üzemi berepülői jogosítást az ágazat főpilótája adhat a feltételek igazolt teljesítésekor. A továbbképzés elvégzése és sikeres vizsga után sportrepüléseket, üzemi ellenőrző repüléseket hajthat végre típus és egyedi légi alkalmassági bizonyítvánnyal vagy légi alkalmassági tanúsítvánnyal nem rendelkező ideiglenesen légi alkalmas légi járművön az üzembentartó szervezet, vezető pilótájának írásbeli megbízása birtokában. A főpilóta által jóváhagyott „Üzemi ellenőrző repülés program”-ját hajthatja végre. Tevékenysége minden esetben nonprofit jellegű sportrepülés. Repülőgép vezető okmányai  Ki- át vagy továbbképzés alatt álló növendék okmányai  Ki- át vagy továbbképzési tematika és munkafüzet  Növendék igazolvány  Repülési Napló  UL pilóta okmányai  Pilóta I, Pilóta II, bizonyítvány  Pilóta I, Pilóta II, igazolvány  Repülési Napló UL oktató okmányai  Oktató bizonyítvány  Oktató igazolvány  Repülési Napló UL üzemi berepülő pilóta okmányai  Üzemi berepülő pilóta bizonyítvány  Üzemi berepülő pilóta igazolvány  Repülési Napló (amennyiben tulajdonosa megszerzett minden repült időhöz kötött jogosítást, vezetése nem kötelező!) Képesítések, jogosítások megszerzése visszavonása és nyilvántartása Lajstromozásra nem kötelezett légijárművet vezethet az a szakmailag, mind egészségileg arra alkalmas.

személy, aki

mind

A szakmai alkalmasságot igazolja:  a repülőeszköz-fajta vezetésére jogosító igazolvány,  a repülőeszköz típusára vonatkozó, a repülési naplóba tett bejegyzés  a kiállított igazolvány (a pilótának a repülés végrehajtásakor magánál kell tartani!) Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.5 – A szakképesítésre vonatkozó előírások Az igazolványt, a tanfolyamok eredményes elvégzését követően, az MRSZ főpilótája adhat. Oktatói jogosítást csak tanfolyamon lehet szerezni és az igazolványt a tanfolyam eredményes elvégzését követően az MRSZ főpilótája adja ki. Az igazolvány és a bejegyzés jogosít:  azon légijármű magáncélú üzemeltetésére, melyek típusa a repülési naplóba tett bejegyzésben megengedettekhez tartozik,  minden olyan manőverre, melynek végrehajtását a Légijármű Kézikönyve nem zárja ki, illetve nem köti különleges feltételekhez (normál üzemmód). Az igazolvány kereskedelmi célú repülésre nem jogosít! c) Ejtőernyős ugrást végrehajtó személy képzettségi és gyakorlottsági fokozatai     

Tanuló ejtőernyős - aki kiképzés alatt áll, az EJE „A” minősítés megszerzéséig Ejtőernyős – az EJE „A” minősítéssel rendelkező ugró Szabadeső ejtőernyős - az EJE „B” minősítéssel rendelkező ugró Tapasztalt ejtőernyős - az EJE „C” minősítéssel rendelkező ugró Gyakorlott ejtőernyős - az EJE „D” minősítéssel rendelkező ugró

 Oktatói jogosítás - aki valamelyik szakterületi jogosítással rendelkezik Az ejtőernyős szakszolgálati engedély Az ejtőernyős szakszolgálati engedélyt a hatóság adja ki, a jóváhagyott tematika alapján végrehajtott felkészítő tanfolyam sikeres elvégzését, és a hatósági vizsgát követően. Jogosítások Az ejtőernyős szakszolgálati engedélyjel rendelkező, a jóváhagyott tematikák alapján elvégzett, felkészítő tanfolyamot követően vizsgát tesz a tanfolyam anyagából. A sikeres vizsgát követően, az ejtőernyős alosztályvezető által kiadott jogosítás alapján, annak keretei között végzi tevékenységét. Ejtőernyős jogosítások:     

Bekötött légcellás oktató AFF oktató Tandemugró Hajtogató Bemutató ejtőernyős ugró

5.3 Légiutas-kísérő személyzet N/A

5.4 Oktató, ellenőrző és felügyelő személyzet A lajstromozásra kötelezett légijárművek oktató, ellenőrző és felügyelő személyzete, a Hatóság által kiadott szakszolgálati engedély birtokában végzik tevékenységüket.

5.5 Egyéb üzemeltető személyzet N/A Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.6 – Egészségügyi rendszabályok a személyzetek részére

6. A személyzeti tagok egészségére vonatkozó fontos rendszabályok és tájékoztatások Egy személyzeti tag illetve repülőgép vezető nem láthat el szakszolgálatot a repülőgép fedélzetén, ha bármilyen kételye támad a tekintetben, hogy képes végrehajtani a számára kijelölt feladatokat, vagy ha tudja/ gyanítja, hogy kimerült, vagy alkalmatlannak érzi magát a repülés tartamára, és ezzel veszélyeztetheti a repülést.

6.1 Alkoholos italok és élelmiszerek Személyzeti tagnak tilos:  alkoholt fogyasztania a repülési szolgálatra jelentkezés előtti 8 órán belül,  repülési szolgálatot ellátnia 0,2 ‰-et meghaladó véralkohol szinttel (0,10 mg/l),  alkoholt fogyasztania a repülési szolgálatban  alkoholt fogyasztania védőoltást követő legalább 24 órás időn belül. Mivel az alkohol anyagcseréje a vérben nagyon lassú, ezért komolyan javasolt, hogy a személyzeti tagok tartózkodjanak az alkoholfogyasztástól a repülési szolgálat várható kezdete előtti 16 órán belül.

6.2 Narkotikumok A személyzeti tagnak/repülőgép vezetőnek tilos a repülőgépen szakszolgálatot ellátnia, amíg bármilyen narkotikum (ideértve az altatószereket is) hatása alatt áll, amely olyan hatással lehet képességeire, hogy a biztonságot veszélyezteti. A személyzeti tagnak/repülőgép vezetőnek narkotikum szedése szigorúan tilos, kivéve, hogy ha repülőorvos megállapította, hogy az ilyen alkalmazás / szedés a beteg egészsége érdekében feltétlenül szükséges. Azonban az ilyen különösen ritka esetekben a személyzeti tag/repülőgép vezető csak akkor láthat el repülési szolgálatot, ha az előírt rendszerességgel felkeresett repülőorvos igazolja, hogy a fizikai és szellemi képességeket ez nem befolyásolja károsan a repülés során.

6.3 Kábítószerek A személyzeti tagnak/repülőgép vezetőnek tilos a repülőgépen szakszolgálatot ellátnia, amíg bármilyen kábítószer (ideértve az altatószereket is) hatása alatt áll, amely olyan hatással lehet képességeire, hogy a biztonságot veszélyezteti. A személyzeti tagnak/repülőgép vezetőnek kábítószer szedése szigorúan tilos, kivéve, hogy ha repülőorvos megállapította, hogy az ilyen alkalmazás / szedés a beteg egészsége érdekében feltétlenül szükséges. Azonban az ilyen különösen ritka esetekben a személyzeti tag/repülőgép vezető csak akkor láthat el repülési szolgálatot, ha az előírt rendszerességgel felkeresett repülőorvos igazolja, hogy a fizikai és szellemi képességeket ez nem befolyásolja károsan a repülés során.

6.4 Alvást elősegítő gyógyszerek A személyzeti tagnak/repülőgép vezetőnek tilos a repülőgépen szakszolgálatot ellátnia, amíg bármilyen alvást elősegítő gyógyszer (altatószer) hatása alatt áll, amely olyan hatással lehet képességeire, hogy a biztonságot veszélyezteti. A személyzeti tagnak/repülőgép vezetőnek alvást elősegítő gyógyszer szedése csak abban az esetben Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.

Revíziószám: 0 A6 Oldal: 3/1.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.6 – Egészségügyi rendszabályok a személyzetek részére engedélyezett, hogy ha repülőorvos megállapította, hogy az ilyen alkalmazás / szedés a beteg egészsége érdekében feltétlenül szükséges. Azonban az ilyen különösen ritka esetekben a személyzeti tag/repülőgép vezető csak akkor láthat el repülési szolgálatot, ha az előírt rendszerességgel felkeresett repülőorvos igazolja, hogy a fizikai és szellemi képességeket ez nem befolyásolja károsan a repülés során.

6.5 Gyógyszerkészítmények A személyzeti tagnak/repülőgép vezetőnek tilos a repülőgépen szakszolgálatot ellátnia, amíg bármilyen gyógyszer hatása alatt áll, amely olyan hatással lehet képességeire, hogy a biztonságot veszélyezteti. A személyzeti tagnak/repülőgép vezetőnek gyógyszer szedése szigorúan tilos, kivéve, hogy ha repülőorvos megállapította, hogy az ilyen alkalmazás / szedés a beteg egészsége érdekében feltétlenül szükséges. Azonban az ilyen különösen ritka esetekben a személyzeti tag/repülőgép vezető csak akkor láthat el repülési szolgálatot, ha az előírt rendszerességgel felkeresett repülőorvos igazolja, hogy a fizikai és szellemi képességeket ez nem befolyásolja károsan a repülés során.

6.6 Védőoltás Oltás / újraoltástól számított 24 órán belül tilos repülési feladatot megkezdeni. Heveny reakciók esetén orvosi tanácsot kell kérni, hogy a tünetek befolyásolhatják-e a repülésre való alkalmasságot. Tilos alkoholt fogyasztani az oltást követő legalább 24 órás időn belül.

6.7 Mélytengeri búvárkodás Azok a személyzeti tagok/repülőgép vezetők, akik sportolásként mélyvízi búvárkodással foglalkoznak és 10 méternél mélyebbre merülnek, 48 órán belül nem láthatnak el repülési szolgálatot az ilyen merülést követően.

6.8 Véradás A személyzeti tagnak/repülőgép vezetőnek tilos a repülőgépen szakszolgálatot ellátnia a véradást követő 24 órán belül.

6.9 A repülés előtt és annak folyamán történő étkezésre vonatkozó rendszabályok Minden repülés előtt és azok időtartama alatt hathatós intézkedéseket kell hozni az ételmérgezés kockázatának elkerülésére azért, hogy csökkentsék a pilóta cselekvőképtelenné válásának lehetőségét.

6.10 Alvás és pihenés A repülés biztonsága megköveteli, hogy a személyzeti tag/repülőgép vezető részesüljön rendszeres és kielégítő alvásban és megfelelően pihent legyen a repülési feladat megkezdésekor. A jogi rendelkezések ezért előírják a maximális szolgálati és a minimális pihenési időket. A személyzeti tagtól/repülőgép vezetőtől elvárható, hogy a pihenőidejét lazításra és a kondíciójának a visszaszerzésére használja. Ezért, a pihenőidő alatt minden tevékenységet kerülni kell, amely ellentétes ezekkel a szándékokkal.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.6 – Egészségügyi rendszabályok a személyzetek részére

6.11 Sebészeti beavatkozások Bármilyen sebészi beavatkozás után, a repülési feladat megkezdése előtt, repülőorvos aláírásával ellátott az egészségügyi alkalmasságot bizonyító igazolást kell a repülőorvostól beszerezni. 6.12 Lajstromozásra nem kötelezett légijármű esetén: Egészségileg alkalmasnak kell tekinteni azt a személyt, aki a lajstromozásra nem kötelezett légijárművekre vonatkozó jogszabályban meghatározott orvosi minősítéssel rendelkezik.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.7 – Repülési idő korlátozások

7. Repülési idő korlátozások A napi repülési idő nem haladhatja meg a 8 órát, vitorlázórepülő versenyeken a 11 órát. Oktatás esetén a Képzési Kézikönyv idevonatkozó része alkalmazandó. Maximális egy hónapon belül: 100 óra Egy naptári éven belül: 700 óra

7.1 Pihenőidő előírások Minden repülési nap befejezése után, függetlenül annak hosszától minimálisan 10 óra pihenőidőt kell biztosítani a repülőgép vezető részére.

7.2 A repülési idő korlátozások túllépése és a pihenőidő csökkentése A 7. fejezetben említett korlátozásokat semmilyen esetben nem szabad túllépni!



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) Földi kiszolgálás

8.2 Földi kiszolgálás 8.2.1 Tüzelőanyag feltöltési eljárások 8.2.1.1 Biztonsági rendszabályok A tüzelőanyag feltöltési eljárások a MOTOROS REPÜLŐGÉPEK ÜZEMBENTARTÁSA című fejezetben található! 8.2.1.2 Tüzelőanyag feltöltése utasokkal a fedélzeten Tüzelőanyag feltöltése utasokkal a fedélzeten SZIGORÚAN TILOS ! 8.2.1.3 Tüzelőanyagok keverésének kiküszöbölése A repülőgép tüzelőanyag feltöltést a műszaki személyzet közreműködésével, illetve felhatalmazásával felelős személy végezheti. Csak a légijármű, illetve a motor típusalkalmassági bizonyítványában szereplő üzemanyag típus alkalmazható, más üzemanyag (pl. gépkocsibenzin) alkalmazása szigorúan tilos!



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) Repülési eljárások

8.3 Repülési eljárások 8.3.1 VFR repülési eljárások VFR repüléseknek be kell tartaniuk a 14/2000. ( XI.14. ) KöViM Rendelet 2.6. pontban előírt követelményeket, ha a) "C" vagy "D" osztályú ellenőrzött légtérben működnek, b) ellenőrzött repülőtér helyi forgalmában vesznek részt, vagy c) különleges VFR repülést hajtanak végre. Korlátozások VFR repülések nem hajthatók végre: - FL200 (6100 m STD) felett; - FL100 (3050 m STD) alatti repülések esetén 460 km/órát (250 csomó) meghaladó műszer szerinti sebességgel (IAS).

8.3.2 Navigációs eljárások 8.3.2.1 szabványos navigációs eljárások A repülőgép vezető útvonal repülési feladat végrehajtásakor a Helyzetazonosító navigációs eljárást kövesse. Ennek keretén belül folyamatosan azonosítsa helyzetét a légi navigációs térképen. Segítség képpen használja a fedélzeten elhelyezett mágneses iránytűt, valamint az időmérő órát. Kiegészítő navigációs berendezések használata is lehetséges ( ARK, GPS stb. )

8.3.2.2 MNPS és POLAR navigáció NEM VONATKOZIK

8.3.2.3 RNAV NEM VONATKOZIK

8.3.2.4 Repülés közbeni újratervezés Légijármű parancsnok felelőssége egyeztetni a repülésirányítással.

8.3.2.5 Eljárások rendszer-meghibásodások esetén Rendszer meghibásodások esetén az adott repülőgéptípus légiüzemeltetési utasítása szerint kell eljárni.

8.3.2.6 RVSM NEM VONATKOZIK

8.3.3 Magasságmérő beállítási folyamatok Az itt ismertetett eljárások azzal a szándékkal lettek közzétéve, hogy a módszerek alkalmazásával megfelelő függőleges elkülönítést biztosítsanak a repülőgépek között és elegendő akadálymentességet biztosítsanak minden repülési fázisban. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) Repülési eljárások 8.3.3.1 A magasságmérő beállítás típusai A magasságmérő beállításnak három különböző típusa használatos a figyelembevett módszereknél, a 1013.2 hPa/29.92 inch Hg (Standard), a QNH és a QFE. Ahogy a következő táblázat mutatja, minden egyes beállítás egy magasság kijelzést fog eredményezni, amely megmutatja a függőleges távolságot a megfelelő egyéni vonatkozási alappont felett az ICAO egyezményes légkör figyelembevételével.

A QFE vonatkozási alappontjának a repülőtér tengerszint feletti magasságát kell tekinteni. Beállítási eljárások Valahányszor egy új beállítást alkalmaznak a magasságmérőket beállítani és kereszt ellenőrizni kell, a következő táblázatnak megfelelően.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) Repülési eljárások Megjegyzések: (1) Útvonalon repülve, QNH-ként a megfelelő területi értéket kell használni, kivéve a közelkörzet alatt üzemelve, ahol a megfelelő repülőtérhez tartozó QNH-t kell beállítani. (2) Alternatív megoldásként a repülőtéri QFE használható a végső megközelítés folyamán, de ebben az esetben mindkét magasságmérőre ezt kell beállítani. (3) Amikor egy harmadik magasságmérő is be van építve, ezt a megfelelő QNH-ra kell eállítani a MOCA vagy MORA alatt repülve. (4) Azokon a repülőtereken, amelyeken QFE magasságmérő beállítást használnak, a táblázatba beírt QNH helyett QFE-t kell érteni. 8.3.3.2 Átváltási magasság Repülés közben, ha a (QNH) átváltási magasságon vagy alatta halad egy repülőgép, magasságát a QNH-ra beállított magasságmérő szerint kell megállapítani. Függőleges helyzete tengerszint feletti magasságként van kifejezve. Az átváltási magasságot minden egyes repülőtérre általában annak az államnak kell megállapítania, amelyben a repülőtér található. Ezt a TMA és/vagy a műszeres megközelítési és leszállási térképeken tüntetik fel. 8.3.3.3 Repülési szintek Az átváltási magasság felett repülve, a repülőgép állandó, a magasságmérő 1013,25 hPa/29.92 in beállításán alapuló, állandó légköri nyomásfelületek mentén halad. A repülésnek ebben a fázisában a repülőgép függőleges helyzete repülési szintként van kifejezve. 8.3.3.4 Átváltási szint Az átváltási szint az átváltási magasság felett használható legalacsonyabb rendelkezésre álló repülési szint. Az adott repülőtérre használható értékét a bevezető irányító szolgálat vagy a repülőtéri irányítótorony fogja meghatározni, a QNH függvényében. 8.3.3.5 Átváltási réteg Egy repülőtér körzetében az átváltás, a repülési szintről magasságra és fordítva, az átváltási magasság és az átváltási szint közötti légtérben, az úgynevezett átváltási rétegben történik. Megjegyzés: Függőleges kiterjedésében az átváltási réteg a légköri nyomás függvényében változhat. Ahol szükséges a függőleges elkülönítés biztosítása, az átváltási réteg függőleges mérete legalább 1000 láb lesz. Süllyedéskor a váltást a repülési szintről a tengerszintfeletti magasságra az átváltási szinten kell megtenni, míg emelkedéskor a tengerszintfeletti magasságról a repülési szintre, az átváltási magasságon kell megtenni. Felszállás után, amikor a repülőgépnek engedélyezték egy repülési szintre való emelkedését, a PP átállíthatja a saját magasságmérőjét a standard beállításra. Emelkedéskor, az átváltási magasság kereszteződésekor minden magasságmérőt be kell állítani standard beállításra. Amikor a repülőgépnek engedélyeztek egy tengerszintfeletti magasságra való süllyedést, a PP átállíthatja a saját magasságmérőjét a megfelelő QNH értékre, ha a repülési szint információ leolvasható egy külön magasságmérőről (pl. tartalék magasságmérőről), amelyen standard beállítás van.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) Repülési eljárások 8.3.3.6 QFE szerinti magasságmérő beállítási eljárások Ahol QFE magasságmérő beállítást alkalmaznak, a következő eljárásokat kell alkalmazni az átváltási magasság alatt: 1. Süllyedéskor / megközelítéskor az átváltási szint alatt repülve és kirepüléskor az átváltási magasság alatt repülve a repülőgép függőleges helyzetét QFE szerinti méterben kell kifejezni (magasság); 2. A lábban kalibrált magasságmérőket a QFE szerint (magasságra) kell beállítani és a függőleges irányításra kell felhasználni. 3. A méteres magasságmérőt - ha beépítették - a QFE szerint (magasságra) kell beállítani és ellenőrzésre valamint a jelentésekre kell használni. 8.3.3.7 Üzemképesség ellenőrzése A magasságmérőket a repülés előtt ellenőrizni kell, a következők szerint: a) mindkét magasságmérőt a repülőtéri QFE értékre kell beállítani, ha rendelkezésre áll; nulla ±50 lábat kell mutatniuk és a leolvasott értékeknek egymáshoz képest is 50 lábon belül kell lenniük; b) az 1.sz. magasságmérőn QFE és a 2.sz. a repülőtéri QNH beállítással, a leolvasott értékek közötti különbség 50 láb pontossággal meg kell egyezzen a repülőtér közepes tengerszint feletti magasságával; c) mindkét magasságmérőt a repülőtéri QNH-ra kell állítani és ellenőrizni kell, hogy ±50 láb pontossággal mutatják a repülőtér magasságát és a leolvasott értékeknek egymáshoz képest is 50 lábon belül vannak; d) a fenti (a)-tól (c)-ig tartó ellenőrzések alatt meg kell bizonyosodni arról, hogy mindegyik magasságmérőn a beállító gombok ±10 mb-nak megfelelő elfordítása, a magasságkijelzés ±300 láb változását eredményezi, a megfelelő irányban. Megjegyzés: Ha egy harmadik (vagy több) magasságmérő (mint pl. a tartalék magasságmérő) is be van építve, úgy az(oka)t is bele kell venni az üzemképességi ellenőrzésbe. 8.3.3.8 Repülés közbeni ellenőrzések A magasságmérők minden beállítása után, a műszerfalon lévő kijelzéseiket össze kell vetni. Ennek magába kell foglalnia a tartalék és méteres (ha be van építve) magasságmérőket is, amikor használják őket. Ha egy magasságmérő kijelzése nincsen a meghatározott tűréshatáron belül, akkor az RLU-ban leírt eljárásokat kell követni.

8.3.4 Repülés közbeni tüzelőanyag gazdálkodás Mindenkor a feladathoz szükséges üzemanyag feltöltése szükséges plusz tartalék üzemanyag, amelynek mértéke: helyi repülés esetén: 0,5 óra útvonalrepülés esetén: 1 óra



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) Repülési eljárások

8.3.5 Kedvezőtlen és potenciálisan veszélyes légköri képződmények 8.3.5.1 Zivatar Zivatartevékenységre Cumulus congestus ( Cu cong ) illetve Cumulonimbus (Cb ) felhőkben illetve azok közelében kell számítani. A már kialakult zivatartevékenység azonosítható a fentebb említett felhőkben illetve körzetükben kialakult heves csapadék ( eső, jég ) villámlás, mennydörgés valamint erős szél jelenlétéből. Zivatartevékenység 15 km-es körzetében repülni SZIGORÚAN TILOS! 8.3.5.2 Jegesedés Jegesedési körülmények között repülni SZIGORÚAN TILOS! 8.3.5.3 Turbulencia Ha a légijármű feladata teljesítése közben gyenge (light) turbulenciába kerül a parancsnokpilóta az utas komfort figyelembevételével dönt a feladat tervszerű folytatásáról. Ha a turbulencia mértéke eléri a közepes ( moderate ), vagy erős (severe), értéket a parancsnokpilóta köteles a repülést áttervezni annak érdekében, hogy a turbulens zónát kikerülje. Ennek érdekében szerezze be a szükséges és elérhető információkat az illetékes légiforgalmi irányítói egységtől (ATC ). Szélsőséges esetben szakítsa meg a feladat végrehajtását és szálljon le a legközelebbi alkalmas repülőtéren, leszállóhelyen. 8.3.5.4 Szélnyírás Ismert szélnyírásos zónában repülni SZIGORÚAN TILOS! Abban az esetben, ha a légijármű szélnyírásos zónába kerül, a parancsnokpilóta tegyen meg minden tőle telhetőt a szélnyírásos zóna mielőbbi elhagyására. Ennek érdekében használja a légijármű maximális teljesítményét nyújtó konfigurációját. Megközelítés közben, ha kell, átstartolással biztosítsa az utasok, a személyzet valamint a légijármű maximális biztonságát. 8.3.5.5 Orkáncsatorna NEM VONATKOZIK 8.3.5.6 Vulkanikus hamu felhő NEM VONATKOZIK 8.3.5.7 Erős csapadék Az erős csapadékzónában repülni SZIGORÚAN TILOS! A légijármű parancsnokának felelőssége, hogy a vizuálisan azonosított erős csapadékzónákat kikerülje, mivel ezekben a zónákban nem biztosított a repülőgép biztonságos üzemeltetése 8.3.5.8 Homokvihar NEM VONATKOZIK 8.3.5.9 Hegyek által keltett légörvények Hegyes területek szélárnyékos oldalán (kb. 30°-on belül) keletkezhet, amikor erős szél fújja oldalról a területet. Ezek általában állóhullámok, több mérföldes távolsággal a csúcsok és a hullámvölgyek között. Kiterjedésük 10 vagy 20 000 láb lehet felfelé és 200 vagy 300 NM a szél irányában. A hegyi hullámok jelenléte felismerhető a repülőgép Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) Repülési eljárások vízszintes repülés közbeni hosszan tartó sebesség és bólintási szög változásaiból. A változások nagyok is lehetnek. A magasság általában megtartható, de súlyos esetekben a teljesítmény megváltoztatása válhat szükségessé, ha a sebesség veszélyesen megváltozik. A hegyi hullámok hatása csökken a magasság növekedésével. A rendes utazási magasságokon a hegyi hullámok mentesek a tiszta ég turbulenciától, kivéve, ha futóáramlással, vagy zivatarral együtt fordulnak elő. A földhöz közel a hegyi hullámos területen azonban erős turbulencia és szélnyírás is bekövetkezhet. Ez a terület a szélárnyékos hullám rotorként ismert, és a hegyes terület mögötti áramlásleválások okozzák. A fel, vagy leszállás nem tanácsos az erős szélárnyékos hullám rotorban és nem is szabad megkísérelni. Ha erős turbulencia tapasztalható alacsony magasságban a hegyes terület szélárnyékában, akkor a leggyorsabb kivezető út felfelé vezet. Ha nem tud emelkedni, akkor a következő legjobb megoldás egyenesen kifelé a körzetből. 8.3.5.10 Jelentős hőmérséklet-változások NEM VONATKOZIK

8.3.6 Turbulens áramlás NEM VONATKOZIK 8.3.7 Személyzeti tagok a szolgálati helyeiken A parancsnokpilóta a repülési feladat alatt a repülőgép bal első ülését foglalja el és azt a repülési feladat teljes időtartama alatt nem hagyhatja el! Ez alól kivételt az oktatás jelent, amikor az oktató (parancsnok pilóta) a jobboldali első ülést foglalja el.

8.3.8 Biztonsági övek használata A repülőgépen csak azokat az üléseket szabad használni, amelyeket bekötőhevederrel láttak el. A bekötőhevedereket a repülési feladat teljes időtartama alatt becsatolt állapotban kell tartani!

8.3.9 Pilótafülkébe történő belépés engedélyezése NEM VONATKOZIK

8.3.10 Üres személyzeti ülések (JUMP SEAT) használata NEM VONATKOZIK

8.3.11 Személyzeti tagok munkaképtelensége NEM VONATKOZIK

8.3.12 A repülőgép kabin biztonsága A repülőgép kabinjába semmilyen olyan tárgyat, szúró-vágó eszközt illetve fegyvert bevinni nem szabad, amellyel az ott tartózkodók veszélyeztethetik a repülés biztonságát.

8.3.13 Utasok biztonsági tájékoztatója Az utasoknak minden esetben részesülniük kell biztonsági tájékoztatóban. A biztonsági tájékoztatónak tartalmaznia kell az esetleges vészhelyzetekre vonatkozó és követendő eljárásokat, valamint a repülőgépre vonatkozó biztonsági felszereléseket, azok helyét Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) Repülési eljárások illetve használatát. A biztonsági tájékoztatót a repülési feladat megkezdése előtt a repülőgép parancsnoka tartja meg.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) AWO, ETEU-OPS, MEL

8.4 AWO NEM VONATKOZIK

8.5 ETEU-OPS NEM VONATKOZIK

8.6 MEL NEM VONATKOZIK



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) Nem kereskedelmi célú repülések

8.7 Nem kereskedelmi célú repülések 8.7.1 Oktató repülések Az oktató repülésekre vonatkozó szabályokat az MRSZ H/RF/022 számon kiadott Oktatási Engedélyhez tartozó KÉPZÉSI KÉZIKÖNYV, illetve az azt felváltó ATO Kézikönyv tartalmazza 8.7.2 Berepülések A berepülésekre vonatkozó részletes szabályokat a MRSZ Karbantartási irányítási Szabályzata tartalmazza 8.7.3 Szállító repülések NEM VONATKOZIK 8.7.4 Átrepülések NEM VONATKOZIK 8.7.5 Bemutató repülések Bemutató repüléseket csak előzetes LH engedély alapján lehet végrehajtani az engedélyben felsorolt manőverekkel és az engedélyezett személynek. 8.7.6 Ejtőernyős bemutató Ejtőernyős bemutató szervezése esetén, a Lt. 33.§. 1-2 pontjait kell figyelembe venni. Csak olyan ejtőernyős bemutató hajtható végre, amelyet a bemutatót megelőzően a Hatóság engedélyezett. Ejtőernyős bemutató szervezése, és birtokában lehetséges.

végrehajtása

érvényes

bemutató

jogosítás

Ejtőernyős bemutató ugró jogosítást a MRSZ üzembentartási körében a feltételek megléte esetén a MRSZ főpilóta ejtőernyős helyettes ad ki. Az ejtőernyős bemutató engedély kérelmet, a MRSZ főpilóta ejtőernyős helyettesnek kell benyújtani. A MRSZ ejtőernyős szakvezető a feltételek megléte esetén továbbítja azt a Hatóságnak. A kérelmet legkésőbb, a tervezett bemutató előtt 5 nappal kell benyújtani, a „bemutató szervezése” nyomtatványon. A bemutatóugrást, az ugróterület kategóriájával azonos, vagy magasabb követelményeket támasztó minősítésű, érvényes bemutató ugró jogosítással rendelkező bemutató ejtőernyős ugró hajthatja végre. A résztvevők kötelesek betartani a repülésre, illetve az ejtőernyőzésre vonatkozó szabályokat, és előírásokat. Az ugróterületen, továbbá a biztonsági sávban levő vízi és közutak lezárásáról, az elektromos vezetékek áramtalanításáról, valamint az egyéb szükséges biztonsági intézkedésekről az illetékes szervek igazolását a tervezethez mellékelni kell. A bemutató ugrás szervezésével kapcsolatos kérdésekben, (eseti légtér, terület használati engedély, illetékes rendőrkapitányság tájékoztatása, az ugrók jogosításának megléte) a rendezvény szervezője felelős. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) Nem kereskedelmi célú repülések A bemutató végrehajtása során végzett tevékenységért, a terület lezárásáért, a közönség elkülönítéséért, az ugrásvezető felelős. 8.7.7 Helyzetazonosító repülések NEM VONATKOZIK



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.8 – Üzemben tartási eljárások (légi) Oxigén berendezések használata

8.8 Oxigén-berendezések használata NEM VONATKOZIK

8.8.1 Kötelező oxigénellátás és használat NEM VONATKOZIK

8.8.2 A hajózószemélyzet oxigénellátása a) Repülőgép-vezetők NEM VONATKOZIK b) Légiutas-kísérők NEM VONATKOZIK c) Utasok NEM VONATKOZIK



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.9 – Veszélyes áruk és fegyverek szállítása

9. Veszélyes áruk és fegyverek szállítása MRSZ által üzemeltetett légijárműveken veszélyes áruk és fegyverek szállítása SZIGORÚAN TILOS!



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.10 – Repülésvédelem

10. Repülésvédelem NEM VONATKOZIK



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.11 – Balesetek és események kezelése

11. Balesetek és események kezelése Légiközlekedési baleset illetve repülőesemény bekövetkezésekor követendő eljárásokat a Légiközlekedési balesetek, a repülő események és a légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 123/2005. (XII. 29.) GKM rendelet tartalmazza. A Szövetség saját Repülés Biztonsági Szervezetet tart fent és biztosítja a szolgáltatást minden általa üzembentartott légijárműhöz. A ReBiSz szervezet rendelkezik külön ReBisz kézikönyvvel. A balesetek és események kezelése a fent hivatkozott jogszabály és a Kézikönyvben leírt eljárások alapján történik.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.12 – A levegőben tartózkodás (repülés) szabályai

12. A levegőben tartózkodás (repülés) szabályai 12.1 Vizuális repülési szabályok VFR repüléseknek be kell tartaniuk a 14/2000. ( XI.14. ) KöViM Rendelet 2.6. pontban előírt követelményeket, ha 

"C" vagy "D" osztályú ellenőrzött légtérben működnek,



ellenőrzött repülőtér helyi forgalmában vesznek részt, vagy



különleges VFR repülést hajtanak végre.

Korlátozások 

VFR repülések nem hajthatók végre:



FL200 (6100 m STD) felett;



FL100 (3050 m STD) alatti repülések esetén 460 km/órát (250 csomó) meghaladó műszer szerinti sebességgel (IAS).

12.2 Területi hatály Az ÜZEMBENTARTÁSI KÉZIKÖNYVBEN-ben foglalt instrukciók alkalmazandók Magyarország területén illetve külföldön, figyelembe véve az adott ország saját szabályzását illetve speciális eljárásait is) 12.3 Kommunikációs eljárások Normál eljárások Az ellenőrzött repülést végző légijármű köteles a kijelölt rádiófrekvencián állandóan figyelni, és szükség szerint kétoldalú összeköttetést létesíteni az illetékes légiforgalmi irányító egységgel. Budapest FIR-ben a radarirányítás alatt álló légijárműveknek frekvenciaváltás után az első hívásnak a következőket kell tartalmaznia: 

a légijármű azonosító jele,



tényleges magasság (emelkedő, vagy süllyedő légijárművek esetén kiegészítve az engedélyezett magassággal).

Eljárások kommunikációs rendszer meghibásodása esetén Ha a rádió-összeköttetés megszakadása miatt lehetetlenné válik a 12.4. pont végrehajtása, a légijárműnek az alábbi eljárások megfelelő pontjait kell végrehajtania. Ezeken túlmenően, ha a légijármű ellenőrzött repülőtér repülőtéri forgalmában vesz részt, figyeljen a látjelek útján is adható utasításokra. Látási meteorológiai körülmények esetén a légijármű: 

folytassa repülését látási meteorológiai körülmények között;



szálljon le a legközelebbi alkalmas repülőtéren és



jelentse a leszállást a leggyorsabb módon az illetékes légiforgalmi irányító egységnek.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.12 – A levegőben tartózkodás (repülés) szabályai 12.4 Polgári repülőgépek rádióüzenetei Budapest FIR-ben a repülési tervet benyújtott és rádióval felszerelt VFR szerint működő légijárműveknek a nem ellenőrzött légtérben történő útvonalrepülésük során - ha a repüléstájékoztató központ (FIC) másképp nem rendelkezik – a repülési terv lezárásáig rádióösszeköttetést kell fenntartaniuk a FIC-el. Ha a FIC más utasítást nem ad, a légijármű legalább 15 percenként köteles bejelentkezni. Ha a légijármű az ATS frekvencián folyamatosan nem tud figyelni, jeleznie kell a figyelés átmeneti felfüggesztését. Meghatározott időnkénti bejelentkezés esetén a bejelentkezéskor meg kell adni a működés körülményeit, pl.: Eseménytelen repülés. Ugyancsak folyamatos rádió-összeköttetést kell tartani a FIC-el a határsávban útvonalrepülést végző VFR repüléseknek, az 50 m-es földfelszín feletti, vagy alacsonyabb magasságon végrehajtott munkarepüléseket végző légijárművek kivételével. Az ellenőrzött légtéren kívül, VFR szerint működő légijárműveknek helyzetüket kijelölt jelentőpontokhoz, repülőterekhez, vagy ha az nem lehetséges, az ICAO 1:500 000 Légiforgalmi Térképen feltüntetett településekhez vagy földrajzi pontokhoz viszonyítva kell jelenteniük. 12.5 Rádiófigyelés A repülőgép parancsnoka köteles folyamatos rádiófigyelést végezni az aktuális irányítói frekvencián, valamint ha erre módja van (két rádiókészülék) akkor a 121.5 MHz vészfrekvencián is. 12.6 Jelzések A légijárművek részére adható jelek illetve jelzéseket a 14/2000. ( XI. 14. ) KöViM Rendelet „A” függeléke tartalmazza. Ettől eltérő jelzések alkalmazása nem megengedett. 12.7 Az üzemeltetésben használatos Időrendszer A repülések végrehajtása során Egyeztetett Világidőt (UTC) kell alkalmazni, és azt az éjféllel kezdődő 24 órás nap óráiban és perceiben kell kifejezni. Megjegyzés: helyi idő télen: UTC + 1 óra, nyáron: UTC + 2 óra. (A nyári időszámítás minden év március hónap utolsó vasárnapján 0100 UTCkor kezdődik, és október hónap utolsó vasárnapján 0100 UTC-ig tart.) Ellenőrzött repülés megkezdése előtt, illetve a repülés során bármikor, ha szükséges, óra-egyeztetést kell végezni. 12.8 ATC engedélyek, a repülési terv betartása és helyzetjelentések Megjegyzés: A "Légiforgalmi Szolgálatok Ellátása" című előírás értelmében a légiforgalmi irányító szolgálat feladatai nem terjednek ki a földdel való összeütközés megelőzésére. Ennek következtében jelen szabályzat előírásai nem mentesítik a légijármű vezetőjét azon felelőssége alól, hogy meggyőződjön róla, hogy a légiforgalmi irányító egységek által kiadott valamennyi engedély biztonságos ebben a vonatkozásban, kivéve, amikor egy IFR légijárművet radar vektorálással irányítanak. Minden ellenőrzött repülés, vagy ellenőrzött repülésként végrehajtott repülési szakasz megkezdése előtt légiforgalmi irányítói engedélyt kell beszerezni. Az ilyen engedélyt légiforgalmi irányító egységhez benyújtott repülési terv útján kell kérni.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.12 – A levegőben tartózkodás (repülés) szabályai Megengedhető, hogy a repülési terv a repülésnek csak a légiforgalmi irányítás alá tartozó repülési szakasz vagy manőverek leírását tartalmazza. Az engedély vonatkozásában megengedhető, hogy az csak az érvényes repülési terv engedélyhatárban megjelölt szakaszára, vagy meghatározott manőver, pl. gurulás, leszállás vagy felszállás végrehajtására terjedjen ki. Amennyiben egy légiforgalmi irányítói engedély nem felel meg a légijármű parancsnokának, módosított engedélyt kérhet és ha lehetséges, kaphat. Amennyiben valamely légijármű elsőbbséget magába foglaló engedélyt kér, az illetékes légiforgalmi irányító kérésére indokolnia kell az elsőbbségi kérelem okát. A légiforgalmi irányító által kiadott engedélyek csupán a forgalmi-, és repülőtéri körülményekre vonatkoznak, és nem mentesítik a légijármú-vezetőt az egyéb érvényes szabályok és rendelkezések megsértésével kapcsolatos semmilyen felelőssége alól. Ha indulás előtt a légijármű személyzete arra számít, hogy az üzemanyag mennyiség és a repülés közben várhatóan megadott továbbengedélyezés függvényében döntheti el, hogy repülését egy módosított rendeltetési repülőtérig folytatja-e, erről az érintett légiforgalmi irányító egységeket tájékoztatni kell a módosított útvonal és (amennyiben ismert) a módosított rendeltetési repülőtérre vonatkozó információk repülési tervben történő feltüntetésével. Megjegyzés: Ezen előírás célja a módosított rendeltetési repülőtérig terjedő további engedély kiadásának lehetővé tétele, amely repülőtér általában az eredeti repülőtértől messzebb helyezkedik el. Ellenőrzött repülőtéren működő légijármű nem gurulhat a munkaterületen a repülőtéri irányító torony engedélye nélkül és be kell tartania ezen egység által adott utasításokat. Ha a felszállást repülőtéri irányító körzet oldalhatárain belül, terepről kívánják végrehajtani, a felszállás végrehajtásához - még a földön irányítói engedélyt kell kérni. Ha ez nem lehetséges, a felszállás után azonnal fel kell venni az összeköttetést az illetékes repülőtéri irányító toronnyal. Irányítói engedély nélkül 50 m földfelszín feletti magasság fölé emelkedni tilos! Budapest FIR ellenőrzött légtereiben hajtómű nélküli légijárművek repüléséhez az érintett ATC egység előzetes hozzájárulása szükséges. 12.9 Az alkalmazott vizuális jelzések egy korlátozott, tiltott vagy veszélyes területre, vagy annak körzetébe jogtalanul berepülő figyelmeztetésére Budapest FIR-ben a polgári repüléseket - ha lehetséges - a működő katonai légterek elkerülésével kell tervezni. Az MCTR-kbe, MTMA-kba, illetve TRA-kba történő belépéshez az érintett légtérben illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye szükséges. Az engedélyt 

az ellenőrzött légtérben működő valamennyi légijármű, valamint az ellenőrzött légtéren kívül IFR szerint működő légijárművek számára az illetékes (polgári) ATS egység szerzi be,



az ellenőrzött légtéren kívül VFR szerint működő légijárműveknek maguknak kell beszerezniük.

A légijármú-vezetőknek be kell tartaniuk a légiforgalmi áramlásszervezéssel kapcsolatos előírásokat, beleértve: 

a repülési terv benyújtási és egyéb közleményváltási szabályokat,



a stratégiai áramlásszervezési intézkedéseket (pl. forgalom áramlási terveket) és



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.12 – A levegőben tartózkodás (repülés) szabályai 

az áramlásszervezéssel kapcsolatos napi előírásokat.

12.10 A repülési terv betartása A légijárműnek be kell tartania az ellenőrzött repülésre benyújtott érvényes repülési tervet vagy annak alkalmazható részét, hacsak módosítást nem kért és engedélyt nem kapott az illetékes légiforgalmi irányító egységtől, vagy amikor olyan kényszerhelyzet merül fel, amely azonnali cselekvést követel. Ez utóbbi esetben, amint a körülmények lehetővé teszik, a kényszerintézkedés megtétele után a légijármű vezetője értesíteni köteles az illetékes légiforgalmi irányító egységet a már megtett intézkedésről, és hogy azt kényszerítő körülmények hatására végezte. Amennyiben az illetékes légiforgalmi irányító egységtől más felhatalmazást vagy utasítást nem kapott - amennyire lehetséges - az ellenőrzött légijármű 

kijelölt ATS útvonalon történő repüléskor az útvonal meghatározott középvonalán, vagy



más útvonalon történő repüléskor az útvonalat kijelölő navigációs berendezések és/vagy pontok között közvetlenül repüljön.

12.10.1 Nem szándékos eltérések. Abban az esetben, amikor egy ellenőrzött légijármű nem szándékosan tér el érvényes repülési tervétől, az alábbi intézkedéseket kell tennie: 

Az útiránytól való eltérés esetén: amennyiben a légijármű eltér az útirányától, helyesbíteni kell a légijármű géptengely irányát úgy, hogy a legrövidebb időn belül visszatérjen az eredeti útirányra.



Tényleges önsebesség változás esetén: Ha a jelentőpontok között az utazómagasságon az átlagos tényleges önsebesség a repülési tervben megadott sebességhez viszonyítva plusz/mínusz 5%-kal változik, vagy várható hogy megváltozik, erről tájékoztatni kell az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet.



Számított idők változása esetén: Ha a következő jelentőpontra, repüléstájékoztató körzethatárra, vagy a tervezett rendeltetési repülőtérre amelyik éppen következik - a számított idő 3 percnél többel eltér attól, amit a légiforgalmi szolgálatokkal közöltek, a számított időt az illetékes légiforgalmi szolgálati egység részére, amilyen hamar csak lehetséges, módosítani kell.

12.10.2 Szándékos eltérések. A repülési terv megváltoztatására irányuló kéréseknek a következő adatokat kell tartalmazniuk: 12.10. 2.1 Az utazómagasság megváltoztatása esetén: 

a légijármű azonosító jele, a kért új utazómagasság és az utazósebesség ezen a szinten, módosított számított idők (ha szükséges) a következő repüléstájékoztató körzethatárokra.

12.10.2.2 Az útvonal változtatása esetén: 

Ha a rendeltetési repülőtér változatlan: a légijármű azonosító jele, repülési szabályok, a repülés új útvonalának leírása, beleértve azokat az adatokat, amelyek attól a helytől kezdődően érvényesek, ahonnan a kért útvonal-



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.12 – A levegőben tartózkodás (repülés) szabályai változtatás kezdődik, megváltozott idevonatkozó tájékoztatás. 

számított

időadatok,

valamint

Ha a rendeltetési repülőtér megváltozik: a légijármű azonosító szabályok, a repülés új útvonalának leírása, beleértve azokat amelyek attól a helytől kezdődően érvényesek, ahonnan a változtatás kezdődik, megváltozott számított időadatok, kitérő valamint egyéb idevonatkozó tájékoztatás.

egyéb

jele, repülési az adatokat, kért útvonalrepülőtér(ek),

12.11 Időjárás-romlás VMC értékek alá. Amikor nyilvánvaló, hogy a repülést az érvényes repülési terv szerint VMC-ben nem lehet folytatni, az ellenőrzött repülést végző VFR légijármű 12.11.1 kérjen módosított engedélyt, amely lehetővé teszi, hogy repülését VMC-ben folytathassa a rendeltetési repülőtérig, vagy egy kitérő repülőtérig, vagy hogy elhagyja az ATC engedélyhez kötött légteret, vagy 12.11.2 amennyiben a 12.11.1 pont alatti engedély nem szerezhető be, működjön tovább VMC-ben és értesítse az illetékes ATC egységet az érintett légtér elhagyása vagy a legközelebbi alkalmas repülőtéren történő leszállás céljából tett intézkedésről, vagy 12.11.3 repülőtéri irányító körzeten belüli működés esetén kérjen engedélyt különleges VFR repülésre. 12.12 Helyzetjelentések Ha az illetékes légiforgalmi szolgálati egység ezen kötelezettség alól felmentést nem ad, az ellenőrzött repülésnek jelentenie kell az illetékes légiforgalmi szolgálati egység részére minden egyes kijelölt kötelező jelentőpont átrepülésének időpontját és magasságát az összes egyéb megkívánt tájékoztatással együtt, amilyen hamar csak lehetséges. Ugyanilyen helyzetjelentéseket kell adni az illetékes légiforgalmi szolgálati egység által meghatározott egyéb pontoknál is. Kijelölt jelentőpontok hiányában az illetékes légiforgalmi szolgálati egység által meghatározott időközönként kell helyzetjelentést adni. Megjegyzés: A "Légiforgalmi Irányító Szolgálat Ellátásának Szabályai" című előírás I. részében találhatók azok a feltételek és körülmények, amelyek esetén a nyomásmagasság SSR "C" valamint „S” módban történő továbbítása megfelel a helyzetjelentés magassági információ iránti követelményének. Budapest FIR ellenőrzött légtereibe történő belépést követő radarazonosítás után a légijárművek a további helyzetjelentési kötelezettség alól mentesülnek. A légijárműveknek a helyzetjelentések adását akkor kell folytatniuk, amikor: 

arra az ATC utasítást ad, vagy



a légijármű a FIR határt átrepüli, vagy



közlik velük, hogy a radarszolgáltatás befejeződött, vagy a radarkapcsolat elveszett.

Bármilyen helyzetjelentésnek (ha ilyenre szükség van) a következőket kell tartalmaznia: 

a légijármű azonosító jele,



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.12 – A levegőben tartózkodás (repülés) szabályai 

helyzet,



átrepülés időpontja.



Budapest FIR ellenőrzött légterein belül a légijárműnek helyzetét fontos ponthoz, földi navigációs berendezéshez, vagy repülőtérhez viszonyítva kell jelentenie.

12.13 Az irányítás befejezése Ha nem ellenőrzött repülőtéren száll le, az ellenőrzött légijárműnek értesítenie kell az illetékes légiforgalmi irányító egységet, mihelyt már nem tartozik a légiforgalmi irányító szolgálat hatáskörébe. 12.14 Baleset megfigyelés N/A 12.15 Túlélők által alkalmazandó föld/levegő vizuális kódok N/A 12.16 Vészjelzések és sürgető jelzések Vészjelzések Az alábbi jelzések együttesen, vagy külön-külön alkalmazva azt jelentik, hogy a légijárművet súlyos és közvetlen veszély fenyegeti, és azonnali segítségre van szüksége: 1. rádiótávírón, vagy bármely más jelzőeszközzel leadott SOS betűcsoportból álló jelzés (...---...) Morse kód; 2. rádió-távbeszélőn leadott MAY-DAY, MAY-DAY, MAY-DAY szó; 3. rövid időközökben kilőtt vörös színű rakéta, vagy világító lövedéksorozat; 4. ejtőernyővel kidobott vörös színű jelzőfény. 12.17 Ejtőernyős dobásra vonatkozó speciális előírások Az ejtőernyős ugratást végző személyzet érvényes szakszolgálati engedéllyel kell, hogy rendelkezzen az adott típusú kategóriára és a repülési naplóba az erre a tevékenységre való feljogosítás legyen bejegyezve. Az ugratás során a 39. sz. Légügyi előírás vonatkozó részeit alkalmazni kell. Az MRSZ üzembentartásában ezen bejegyzésre az ejtőernyős alosztályvezető jogosult. Ejtőernyős ugratást csak olyan légijárműből lehet végezni, melynek légiüzemeltetési kézikönyve az erre vonatkozó eljárást tartalmazza, és az előírt berendezések, felszerelések a fedélzeten működőképes állapotban rendelkezésre állnak. Hőlégballonból való ugratás esetén továbbá a 40. sz Légügyi előírásban foglaltak maradéktalan alkalmazása is kötelező.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual A.12 – A levegőben tartózkodás (repülés) szabályai Szándékosan üresen hagyva!



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual B – REPÜLŐGÉP ÜZEMELTETÉSI TÉMAKÖRÖK

B) REPÜLŐGÉP ÜZEMELTETÉSI TÉMAKÖRÖK A Magyar Repülő Szövetség által üzembentartott légijárművek üzemeltetése minden esetben a gyártó által kiadott és az illetékes Közlekedési Hatóság által jóváhagyott, lajstrom szerint kiosztott, Repülőgép Légi Üzemeltetési Utasítás szerint történik. A Lajstrom szerint kiosztott Repülőgép Légi Üzemeltetési Utasítás minden légijármű kötelezően a fedélzeten tartandó okmánya. Az igénybevételt megelőzően, a pilóta felelőssége meggyőződni arról, hogy a fedélzeten van az okmány. 0. 1 Az üzemeltetés célja: 0.1.1 Lajstromozásra kötelezett légijárművek esetében  légi sport,  légijármű vezető képzés,  nem kereskedelmi célú sétarepültetés (eseti, nem menetrend szerint, nem haszoncéllal)  transzparensvontatás 0.1.2 Ejtőernyő esetében:  ejtőernyős ugrásszervezés  ejtőernyős oktatás, képzés  tandemugrás 0.1.3 Lajstromozásra nem kötelezett légijárművek esetében  oktatás, képzés, sportrepülés 0.2. Légijárművek besorolása : 0.2.1     

Lajstromozott légijárművek Motoros repülőgépek Vitorlázó repülőgépek Segédmotoros vitorlázó repülőgépek Motoros vitorlázó repülőgépek TMG) Hőlégballonok

0.2.2 Ejtőernyők 0.2.3       

Lajstromozásra nem kötelezett repülőeszközök Függővitorlázók (sárkány) Siklóernyő Segédmotoros függővitorlázó Segédmotoros (hátimotoros) siklóernyő Motoros sárkány Motoros siklóernyő Ultrakönnyű (aerodinamikai úton kormányzott) repülőgép


Revíziószám: 0 B0 Oldal: 3/1.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual B – REPÜLŐGÉP ÜZEMELTETÉSI TÉMAKÖRÖK Ultrakönnyű repülőeszközök üzemeltetése tekintetében, a KÉZIKÖNYVEK, valamint a gyártók által kiadott technikai bulletinek szerint történik. A gyártó által kiadott KÉZIKÖNYVEK a szervezeteknél megtalálhatók, a tanulók, pilóták, oktatók illetve a szakmai vezetők számára hozzáférhetőek. A kézikönyv légiüzemeltetési utasítás fejezete a fedélzeten tartandó okmány, melynek fedélzeten megléte, a pilóta felelőssége.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual B – REPÜLŐGÉP ÜZEMELTETÉSI TÉMAKÖRÖK Szándékosan üresen hagyva!



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual B.1 – Az MRSZ által üzemben tartott légijárművek, repülő eszközök B.1 Az MRSZ által üzemben tartott légijárművek, repülő eszközök: AN-2, C150 C152 C172 series Cessna-177F177RG C182 Morane 893 PA-28 PZL 101 PZL-104 Ventus-2b Socata TampicoTB9 SzD-30 Pirat SzD-36A Cobra15 SzD-48-1 Jantarstd2 Twin Astir

Z-43 Z-50LS Z-142 Z-226 Z-326

Astir CS ASW-19 C-2 Cinke Cirrus-17 (VTC) Discus CS

L-13 Blanik L-23 Super Blanik MDM-1 Fox Nimbus2 Pik-20D

Z-526 Z-726 HB-21 Dimona H-36 IS-28M2 SF-25 A-15

Discus-2 IS-28B IS-29D2 KA-6 KA-7 KA-8 LAK-18 Lietuva

R-26S Góbé R-26 SU Góbé S-1 Swift St.Cirrus SzD-22 Mucha SzD-24 Foka-4 SzD-24C Foka-3

Sinus Sírius Zodiac KIT Fox Tucano TsT15Duo Silent StratonD7 MiniMax Apis/Bee Famadár CTSW

Sinus Lambada ApFOX Storch Tst-3Alpin Shadow Alpin StratonD8 HiMax Nyírség R-32 AirBike

Apolló AerostarBike

BB01Bence PelikanAgricole

SzD-30 PiratC SzD-38A Jantar-1 SzD-48-3 std3 Zugvogel

SzD-30C PiratC SzD-32A Foka-5 SzD-41A Jantar- SzD-42 Jantar2B std1 Jantar- Ventus-2a hőlégballon Janus

Motoros sárkány és Ultrakönnyű repülőgép típusok Ultrakönnyű repülőgépek

tandem ernyők

Sting Vércse ApClassic, IcarusC22 TsTJunior Jora Qualt Kolb Veréb Quicksilver TL-32Tajfun Motoros sárkányok

BB02Serpa Hazard15PipistrelB Ejtőernyők sporternyők tartalék ernyők


Star Kolibri AviFlyer JetFox TsT14 Bonus Cora EchoP92 FK-9 Bobcat Vector610 WildThing

BB03Tria ApollóCXMDUniversum mentőernyők


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual B.2 - Az irattárazandó dokumentációk és az irattárazási időtartamok ismertetése

2) Az irattárazandó dokumentációk időtartamok ismertetése

és

az

irattárazási

Az alább felsorolt dokumentumok megőrzéséről az MRSz Üzembentartásra szerződött partnere ( tulajdonos, tagegyesület, stb.) gondoskodik bázisrepülőterén, a Hatóság által elérhető helyen tárolva, a táblázatokban jelzett időszakokig. MRSZ, mint Üzembentartó az alábbi dokumentumokból az FLF eljárásokhoz tartozó dokumentumok másolati példányait őrzi központi telephelyén. 1. táblázat - A repülés előkészítéséhez és végrehajtásához használt információk Repülés előkészítéséhez és végrehajtásához használt információk Légijármű Üzemi Napló

A légijármű kiselejtezéséig

Légijármű Időmérő Napló

Az Üzemi Naplóba átvezetésig

Tömeg és súlypont mérési jkv.

Új jegyzőkönyvezett mérésig

Üzemi berepülési jegyzőkönyv

Új jegyzőkönyvezett berepülésig

2. táblázat - Jelentések Jelentések Szerződött partner éves BISz jelentése Összesített éves BISz jelentés Esemény jelentése

1 évig 5 évig Esemény kivizsgálása után 3 évig

3. táblázat - Repülőszemélyzet okmányai Repülőszemélyzet okmányai UL Pilóta; oktató Repülési Napló Szakszolgálati engedély

5 évig Amíg a repülőszemélyzeti tag a Szakszolgálati engedély jogosításait igénybe veszi az üzemben tartónál Alapkiképzés okmányai 5 év Típusátképzés okmányai 3 év Oktatói továbbképzés okmányi 5 év Időszakos oktatás és ellenőrzés 3 év Elmélet vizsgák okmányai 3 év Közelmúltban teljesített gyakorlat 15 hónap Oktatás és képesítés speciális üzemeltetési 3 év tevékenységekhez,




4. táblázat – Légijárművek és repülőeszközök műszaki dokumentációja Légijárművek és repülőeszközök műszaki dokumentációja Típus alkalmassági bizonyítvány A légijármű illetve repülőeszköz végleges Típus alkalmassági tanúsítvány kiselejtezéséig, meg kell őrizni, lehetőleg a géppel egy bázishelyen tárolt külön erre a Lajstromba vételi bizonyítvány (m.pld) célra használt tároló táskában, tároló Légialkalmassági bizonyítványok (m.pld) zsákban, vagy dobozban. Biztosítási okmányok (m.pld) Légi üzemeltetési utasítás (m.pld) Az okmányokat a géppel együtt át kell adni Műszaki üzemeltetési utasítás az új tulajdonosnak adás-vétel esetén. Karbantartási utasítás Felülvizsgálati jegyzőkönyvek Az okmányok az adott légijárművel illetve Műszaki Munkanapló repülőeszközzel nem szállíthatóak, a Időmérő Könyv / fedélzeti napló fedélzetre előírt dokumentumok Üzemi Napló eredetijeinek másolatait azonban Törzskönyv készlet komplett légijárműre hiánytalanul ott kell tartani. (m.pld) – másolat




2) Az irattárazandó dokumentációk időtartamok ismertetése

és

az

irattárazási

Az alább felsorolt dokumentumok megőrzéséről az MRSz Üzembentartásra szerződött partnere ( tulajdonos, tagegyesület, stb.) gondoskodik bázisrepülőterén, a Hatóság által elérhető helyen tárolva, a táblázatokban jelzett időszakokig. MRSZ, mint Üzembentartó az alábbi dokumentumokból az FLF eljárásokhoz tartozó dokumentumok másolati példányait őrzi központi telephelyén. 1. táblázat - A repülés előkészítéséhez és végrehajtásához használt információk Repülés előkészítéséhez és végrehajtásához használt információk Légijármű Üzemi Napló

A légijármű kiselejtezéséig

Légijármű Időmérő Napló

Az Üzemi Naplóba átvezetésig

Tömeg és súlypont mérési jkv.

Új jegyzőkönyvezett mérésig

Üzemi berepülési jegyzőkönyv

Új jegyzőkönyvezett berepülésig

2. táblázat - Jelentések Jelentések Szerződött partner éves BISz jelentése Összesített éves BISz jelentés Esemény jelentése

1 évig 5 évig Esemény kivizsgálása után 3 évig

3. táblázat - Repülőszemélyzet okmányai Repülőszemélyzet okmányai UL Pilóta; oktató Repülési Napló Szakszolgálati engedély

5 évig Amíg a repülőszemélyzeti tag a Szakszolgálati engedély jogosításait igénybe veszi az üzemben tartónál Alapkiképzés okmányai 5 év Típusátképzés okmányai 3 év Oktatói továbbképzés okmányi 5 év Időszakos oktatás és ellenőrzés 3 év Elmélet vizsgák okmányai 3 év Közelmúltban teljesített gyakorlat 15 hónap Oktatás és képesítés speciális üzemeltetési 3 év tevékenységekhez,




4. táblázat – Légijárművek és repülőeszközök műszaki dokumentációja Légijárművek és repülőeszközök műszaki dokumentációja Típus alkalmassági bizonyítvány A légijármű illetve repülőeszköz végleges Típus alkalmassági tanúsítvány kiselejtezéséig, meg kell őrizni, lehetőleg a géppel egy bázishelyen tárolt külön erre a Lajstromba vételi bizonyítvány (m.pld) célra használt tároló táskában, tároló Légialkalmassági bizonyítványok (m.pld) zsákban, vagy dobozban. Biztosítási okmányok (m.pld) Légi üzemeltetési utasítás (m.pld) Az okmányokat a géppel együtt át kell adni Műszaki üzemeltetési utasítás az új tulajdonosnak adás-vétel esetén. Karbantartási utasítás Felülvizsgálati jegyzőkönyvek Az okmányok az adott légijárművel illetve Műszaki Munkanapló repülőeszközzel nem szállíthatóak, a Időmérő Könyv / fedélzeti napló fedélzetre előírt dokumentumok Üzemi Napló eredetijeinek másolatait azonban Törzskönyv készlet komplett légijárműre hiánytalanul ott kell tartani. (m.pld) – másolat



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual C – ÚTVONALRA ÉS REPÜLŐTÉRRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK

C) REPÜLÉSI ÚTVONALRA ÉS REPÜLŐTÉRRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK 1. A kommunikációval, navigációval kapcsolatos utasítások és információk.

és

repülőterekkel

1.1 Minimális repülési szint/magasság Az A 8.1.1-ben foglaltak szerint 1.2 Üzemeltetési minimumok az elindulás, célrepülőterek és kitérő repülőterek vonatkozásában Az A 8.1.3-ban foglaltak szerint 1.3 Kommunikációs felszerelések és navigációs kiszolgáló eszközök A légijárműbe épített minimális kommunikációs berendezések feleljenek meg a vonatkozó légügyi előírásoknak valamint a légijármű légiüzemeltetési utasításnak. A légijármű parancsnoka vegye igénybe azon az útvonalon és célrepülőtéren telepített és üzemszerűen működő navigációs berendezéseket, amelyeket a légijármű felszereltsége lehetővé tesz. Ezen eljárás követése fokozza a repülésbiztonságot, ezért alkalmazása minden parancsnokpilótára nézve kötelező! 1.4 A futópálya adatai és a repülőtéri felszerelések A fel- és leszállásra használni kívánt futópályának és repülőtéri felszereléseknek meg kell felelniük a légijármű légiüzemeltetési utasításában előírt feltételeknek. A feltételek teljesítésének megléte a célrepülőtér Repülőtér Rendjében ellenőrizhető. A pillanatnyi állapot felől azonban, minden esetben információkat kell szerezni legkésőbb a repülőtér forgalmi körének elérésekor az illetékes irányítói egységtől (Torony, Bevezető irányítás, AFIS, stb.) 1.5 Megközelítési, eltévesztett megközelítési és elindulási eljárások Amennyiben a célrepülőtéren közzétettek VFR megközelítési, eltévesztett megközelítési és indulási eljárásokat, akkor minden esetben ezeket követve kell a repülési feladatot megtervezni illetve végrehajtani. 1.6 Eljárások COM meghibásodás esetén Ha a légijármű parancsnoka COM meghibásodást észlel, akkor a legközelebbi alkalmas repülőtéren hajtson végre leszállást. A repülőtér megközelítését fokozott figyelemmel hajtsa végre. Leszállás után vegye fel a kapcsolatot az illetékes légiforgalmi irányítói egységgel és tájékoztassa azt a repülés befejezéséről. Lásd még 1.12.c pont. 1.7 Kutatási és mentési felszerelések a repülőgép repülési útvonalának területén, N/A 1.8 A repülőgép fedélzetén alkalmazott léginavigációs térképek ismertetése A légijármű parancsnoka köteles magánál tartani a magyar AIP-ben közzétett 1:500000 léptékű VFR léginavigációs térképet minden olyan repülésnél, amely útvonala, vagy Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.

Revíziószám: 0 C/ Oldal: 4/1.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual C – ÚTVONALRA ÉS REPÜLŐTÉRRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK annak egy része elhagyja a légijármű bázisrepülőterét (lásd 1. sz. Melléklet) repülési körzethatárát. A feladat megkezdése előtt köteles ellenőrizni a térkép érvényességét. 1.9 A léginavigációra és időjárásra vonatkozó információk elérhetősége A légijármű parancsnokának kötelessége beszerezni a feladatra szükséges navigációs és időjárási adatokat. Ezek elérhetősége:  indulási repülőtéren rendelkezésre álló adatok  célrepülőtéren rendelkezésre álló adatok  irányítói egységeknél rendelkezésre álló adatok (ATC, AFIS, stb.)  vonatkozó törvényekben és rendelkezésekben rendelkezésre álló adatok  országos szolgálatoknál rendelkezésre álló adatok (OMSZ)  elektronikus úton rendelkezésre álló adatok 1.10 COM/NAV eljárások repülés közben A légijármű parancsnoka repülés közben köteles folyamatos kétoldalú rádióösszeköttetést fenntartani az illetékes irányítói egységgel, valamint helyzetét folyamatosan ellenőrizni a rendelkezésre álló léginavigációs berendezések és léginavigációs térképek használatával. Teendők eltévedés esetén:  őrizze meg a nyugalomát  végezzen üzemanyag-számítást  határozza meg az eltévedés körzetét  tájékoztassa az illetékes irányítói egységet  kísérelje meg a navigáció visszaállítását Ennek érdekében minden segítséget vegyen igénybe, beleértve az illetékes irányítói egység segítségét is. Ha a navigációt nem sikerül visszaállítani, akkor az ország belseje felé repülve hajtson végre kényszerleszállást arra alkalmas mezőgazdasági területen. A kényszerleszállást a légijármű légiüzemeltetési utasításnak megfelelően hajtsa végre. Leszállás után haladéktalanul lépjen kapcsolatba az illetékes irányítói egységgel és jelentse a kényszerleszállás tényét. 1.11 A repülőterek kategorizálása a hajózószemélyzet illetékesség minősítése szempontjából N/A 1.12 Speciális repülőtéri korlátozások Sportrepülés nappal jó időben VFR körülmények között hajtható végre. A légijárművek és repülőeszközök „Légi üzemeltetési utasítása” ezeket az adott kategóriára, típusra és az adott légijárműre, repülőeszközre pontosítja a vonatkozó korlátozásokkal együtt! Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.


MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual C – ÚTVONALRA ÉS REPÜLŐTÉRRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK Versenyekre, különösen ha azok elkülönített légterekben folynak a verseny vezetése a napi eligazításokon ismerteti az általános szabályoktól megengedett eltéréseket.



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual C – ÚTVONALRA ÉS REPÜLŐTÉRRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK Szándékosan üresen hagyva!



MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual D- Oktatás

D) Oktatás 1. A tantervek és az ellenőrzési programok Az MRSZ folyamatosan szervezi, végzi és felügyeli az Illetékes Légügyi Hatóság által jóváhagyott kiképzési tematikák, repülés-végrehajtási utasítások alapján. A repülőgép vezetői képzésekről nagyobb részletességgel információkat az Illetékes Légügyi Hatóság által jóváhagyott Képzési Kézikönyv és Üzemeltetési Kézikönyv tartalmaznak. Ezek a kézikönyvek a motoros, a túra-motoros vitorlázó és a vitorlázó repülőgép vezetők képzésén felül tartalmazzák a hőlégballon és az ULA2 aerodinamikai úton kormányzott (botkormányos) sportrepülő ágazati képzési tematikával is. Az ejtőernyős, siklóernyős és sárkányos, valamint a motoros sárkányos oktatási tematikákat az ágazatok által a szakvezető útján benyújtva hagyta, illetve hagyja jóvá az Illetékes Légügyi Hatóság. A repülőeszköz vezetők képzési feladatai: 

a növendékek képzése,



repülőgép vezetők kiképzése,



repülőgép vezetők átképzése

2. A tantervek és ellenőrzési programok tartalma 2.1 Hajózószemélyzet képzése Az MRSZ üzemben tartásában, a hajózó személyzet képzése a Hatóság által jóváhagyott képzési alapszervezet képzési kézikönyve, és üzemeltetési kézikönyve alapján történik. 2.1.1 Képzések, átképzések A 20/2002 (III. 30.) a polgári légijármű üzemben tartásának szakmai feltételeiről szóló KöViM rendelet 9. § g) alapján MRSz köteles gondoskodni, a szakszemélyzet képzettségének szinten tartásáról. Az Üzembentartó az üzembentartási témakörökből kétévente (Az Üzembentartás rendszerében történt változások ismertéből, a nyilvántartási rendszer adminisztratív kötelezettségeinek változásáról) képzési tematikát állít össze. A tematika összeállításáért a Magyar Repülő Szövetség Légiüzemelésért felelős vezető felel. Osztályon belüli típusátképzésre azon hajózószemélyzet jogosult, aki a típus Repülőgép Üzembentartási Ismereteiből sikeres vizsgát tett, gyakorlati típusátképzést a vonatkozó tematika szerint sikeresen elvégezte. 2.1.2 Oktatási szakaszokat lezáró vizsgák Az oktatási szakaszokat lezáró vizsgák lehetnek: zóbeli vizsgák 2.1.3 Tesztre/vizsgára való jogosultság Tesztre/vizsgára az a hajózószemélyzet jogosult, akinek esetében megfelelően dokumentálva van, hogy megjelent és részt vett a számára előírt oktatáson. Elméleti oktatás esetében az össz. óraszám 10%-ának megfelelő hiányzás fogadható el, ez azonban nem mentesíti a személyzetet az elmulasztott órák anyagának ismerete alól. 2.1.4 Tesztek/vizsgák dokumentálása A tesztek/vizsgák dokumentálása a 2.1.5 pont szerint történik. Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.

Revíziószám: 0 D/ Oldal: 5/1.

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Üzembentartási Kézikönyv – Operations Manual D- Oktatás 2.1.5 Tesztlapok, Vizsgalapok, sikeres vizsga követelményei Az írásbeli vizsga és a teszt eredménye akkor ’MEGFELELT’, ha az elért pontszám a maximális elérhető pontszám 75%-ával egyenlő vagy annál nagyobb. 75%-nál rosszabb eredmény esetén ’NEM FELELT MEG’ minősítést kell adni. A szóbeli vizsga eredményét a vizsgabizottság határozza meg a személyzet által elmondottak alapján A tesztlapok, vizsgalapok és szóbeli vizsgák anyagát a vizsgáztató/vizsgabizottság a vonatkozó tematika szerinti témákat lezáró kérdésekből a tematika alapján és előírásai szerint állítják össze. 2.1.6 Tesztek értékelése, pontozása A tesztek értékelése megoldó kulcs alapján történik Az írásbeli/szóbeli vizsgák végrehajtását, és kiértékelését a vizsgabizottság végzi, akinek tagjai a szakosztályvezető vagy szakmai vezető, műszaki vezető, vagy főmérnök, és egy oktató, de nem lehet tagja a személyzet oktatását a vizsga tárgyból végrehajtó oktató. Képzési program 2.1.8 Elméleti oktatás tervezése Az elméleti oktatás tervezésekor törekedni kell tanulócsoportok kialakítására (amennyiben ez egyáltalán lehetséges). Az elméleti oktatás és földi képzés számára tervezett időpontok tervezésekor előnyben kell részesíteni a repülési képzési feladatok lebonyolítására alkalmatlan időszakokat. (pl. feladattól függően: rossz időjárás, naplemente utáni időszak, téli időszak). 2.1.9 Gyakorlati képzés tervezése A gyakorlati képzés tervezésekor alapvetően a repülési gyakorlatok lerepülésére szükséges idő és a személyzet (ek) szabadidejének összehangolását kell elvégezni, a hatékony oktatás színvonalát biztosító módon. Gyakorlati képzés esetében egy oktatóra maximálisan 4 fő személyzet juthat. Az egyes feladatok számára tervezett idő legyen elegendő: - az előírt földi előkészítésre -a repülés előtti felkészülésre -a légijármű repülés előtti ellenőrzésére -a lerepülendő feladatra -a repülés utáni teendők ellátására, valamint -a feladat kiértékelésére. Az oktató szükség esetén tervezheti a repülési gyakorlat(ok)hoz szükséges földi előkészítést, a repülést megelőző napra, valamint a feladat kiértékelését a repülést követő napra is. 2.1.10 Ajánlás képzési-/oktatási terv készítéséhez Elméleti képzés/gyakorlati képzésre példák: hétköznap/hétvége vagy páratlan napokon/páros napokon vagy hétköznap napközben/hétköznap reggel illetve esti órákban vagy repülési szempontból erősen korlátozott téli időszak/ repülési szempontból ideális nyári időszak. 2.1.11 Képzéssel/oktatással töltött időre vonatkozó korlátozások A képzés/oktatás során figyelembe kell venni az egyes hajózószemélyzet terhelhetőségét, illetve esetleges előképzettségét. A képzés hatékonysága érdekében nem célszerű a tervezett időket bizonyos határ alá szorítani, ugyanakkor az egyes témák „szárazsága” és a gyakorlati képzés fizikai terhelése miatt az időtartamokat növelni sem ajánlott túlzott mértékben. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy valamely hajózószemélyzet esetében a tervezett óraszám túl sok vagy ellenkezőleg – fokozható, úgy a tervezett feladatokra/előadásokra fordítandó időt csökkenteni kell, illetve növelni lehet. A tervezett óraszámok nem léphetik túl az alábbi pontok szerinti határokat. 2.1.10.1 Minimális tervezhető óraszám 15 perc/nap Kiadás száma: 2. Érvénybelépés dátuma: 2014.09.01.



2.1.10.2 Maximális tervezhető óraszám

: 6 x 45 perc/nap 2.1.12 Repülési feladatok/előadások időtartama A képzés/oktatás során előirányzott, egyes gyakorlatokra/előadásokra jutó repülési/tantermi idők, a képzés/oktatás maximális hossza (a képzés/oktatás megkezdésétől a teljes befejezéséig eltelt idő), valamint a képzésre/oktatásra fordítható maximális óraszám a vonatkozó részek 2.1.4.1 illetve 2.1.4.2 pontjában vannak meghatározva. 2.1.13 Nyilvántartás A nyilvántartás és a dokumentációk biztonsága A személyi adatok, a nyilvántartás és a dokumentációk a Magyar Repülő Szövetség által bizalmasan kezelt adatoknak minősülnek, azokat jól zárható, illetéktelenek által hozzá nem férhető helyen tartja. Az adatok mindenkori bizalmas kezeléséért felelős személy a Főpilóta. 2.1.13.1 Elméleti oktatás nyilvántartása Az elméleti oktatások nyilvántartásának eszközei: ói munkafüzet

2.1.13.2 Kiképző repülések nyilvántartása A kiképző repülések nyilvántartásának eszközei:

2.2 Légiutas-kísérők N/A

2.3 Üzemeltető állomány képzése 2.3.1. Üzembentartó osztály alosztályvezetőinek és szakvezetőinek éves továbbképzése A karbantartásért felelős vezetőnek (Főmérnök) és a légi üzemeltetés felelős vezetőjének (Főpilóta) a szervezésében kétévente tartunk az alosztály vezetőknek és szakvezetőinknek továbbképzést, az ismeretek felújítása és elmúlt évben szükségessé vált módosítások átismétlése céljából. A továbbképzésen való részvétel kötelező, a következő évi munkavégzés feltétele. A továbbképzésről a MIR elvek szerinti tantervet kell készíteni, és arról naplót kell vezetni.




2.4. Lajstromozott légijárműveket üzemeltető szerelők továbbképzése 2.4.1. MRSZ az üzembentartás területén dolgozó repülőgépszerelők részére kétévente ismeretfelújító oktatásokat szervez az újabb előírások és az üzemeltetési tapasztalatok ismertetése céljából. Légijármű szerelők szakmai követelményeit a 2042/2003/EK rendelet III. melléklete a Part-66 előírás szabályozza. A légijármű szerelők gyakorlati szinten tartása, a típusismereti követelmények teljesítéséhez szükséges tapasztalat elsajátítása, az önálló munkavégzéshez szükséges gyakorlat megszerzése, az MRSZ központi repülőterén, illetve a tagegyesületek repülőterein, hangáraiban történik a Karbantartásért felelős szervezet vezetőjének szervezésében A továbbképzésen való részvétel kötelező, az MRSz üzembentartásában levő légijárműveken való munkavégzés feltétele. A továbbképzésről tantervet kell készíteni, amit a Karbantartásért felelős szervezet vezetője hagy jóvá és arról naplót kell vezetni. 2.4.2

Ágazatvezetők, ágazati főmérnökök és szakmai vezetők éves továbbképzése

Az Ágazat vezetők, ágazati főmérnökök és főpilóták részére évente ismeretfelújító oktatásokat kell szervezni az újabb előírások és az üzemeltetési tapasztalatok ismertetése céljából. A továbbképzést az Alosztályvezetők szervezik. A továbbképzésen való részvétel kötelező, a következő évi munkavégzés feltétele. A továbbképzésről tantervet kell készíteni, amit az ágazati Főmérnök hagy jóvá és Naplót kell vezetni. 2.4.3

Műszaki vezetők és Vezető pilóták ágazatonkénti éves továbbképzése

A szerződött partnerek műszaki vezetői és szakmai vezetői részére Ágazatonként évente ismeretfelújító oktatásokat kell szervezni az újabb előírások és az üzemeltetési tapasztalatok ismertetése céljából. A továbbképzést az ágazati szakvezetők szervezik. A továbbképzésen való részt vétel kötelező, a következő évi munkavégzés feltétele. A továbbképzésről tantervet kell készíteni, és arról naplót kell vezetni. 2.4.4

Lajstromozásra nem kötelezett repülőeszköz vezetők éves továbbképzése

A sportegyesületek részére évente ismeretfelújító oktatásokat kell szervezni az újabb előírások és az üzemeltetési tapasztalatok ismertetése céljából. A továbbképzést az sportegyesületek szakvezetői szervezik. A továbbképzésen való részt vétel kötelező, a következő évi sportrepülés feltétele. A továbbképzésről tantervet kell készíteni, amit az MRSZ szakvezető hagy jóvá és a foglalkozásokról Naplót kell vezetni. 2.4.5 A személyzeti tagokon kívüli üzemeltető állomány N/A




3. Eljárások 3.1. Az oktatással és ellenőrzéssel kapcsolatos eljárások. 3.1.1 Egyéni felelősség A légközlekedési szakszemélyzet a tőle elvárható módon köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a vizsgára megfelelően felkészüljön. 3.1.2 Általános elvek A Képző Szervezet a képzés/oktatás magas színvonalon tartásához és hatékonyságához biztosítja az információcsere lehetőségét, a képzést végző személyek folyamatos továbbképzését, a tematikák, módszerek aktualizálását, javítását, módosítását, az oktatás tárgyi feltételeit, azok fejlesztését. 3.1.3 Információ csere A személyzet a részéről érkező információval, légiüzemeltetésért felelős vezetőhöz fordulhat.

problémával

Az oktató információival, hajózószemélyzettel, légiüzemeltetésért felelős vezetőhöz fordulhat.

kapcsolatos

oktatójához

vagy

problémáival

a

A képző szervezetek napi kapcsolatban vannak az NKH LI-vel, melynek során az elméleti és gyakorlati vizsgáztatásnál felmerülő problémákat (módszertani, stb.) igyekszik kiküszöbölni.

3.2. Eljárások abban az esetben, ha a személyzet nem teljesíti a vonatkozó rendelkezéseket. A Magyar Repülő Szövetség üzembentartásában, a szervezet felelős vezető (elnök) a feltételeket nem teljesítő személyzettagok, egyéb érintettekkel szemben eljárást kezdeményez, amelyben hajózó személyzet esetében a légiüzemeltetésért felelős vezetővel, műszaki személyzet esetében a karbantartásért felelős vezetővel konzultál.

3.3 Vészhelyzeti gyakorló eljárások illetve Műszeres repülési körülmények szimulálása Nem vonatkozik 4. DOKUMENTÁCIÓK IRATTÁROZÁSA A képzéssel kapcsolatos összes dokumentációt 3 évig meg kell őrizni írott és lehetőség szerint elektronikus formában (az illetékes Hatóság számára hozzáférhető módon). 4.1 Irattározandó dokumentációk - Repülőgép Műszaki Napló - Repülési Napló - Szakszolgálati Engedély - Orvosi minősítés - Tanfolyamok, Ellenőrzési Jegyzőkönyvek (elméleti és gyakorlati) - Minőségügyi Rendszerrel kapcsolatos okmányok



OPERATIONS MANUAL

Recommend Documents