Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése december 16-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve

2365 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. december 16-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 261-274/2010. c./ rendelete: 32-36/2010. Napirend előtt: 1./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési koncepciójára 2./ Tájékoztató a Nyírtávhő Kft. és az E.ON Energiatermelő Kft. által folytatott ártárgyalásokhoz kapcsolódó árelőterjesztésekről 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város szmogriadó tervéről szóló önkormányzati rendelet megalkotása 4./ Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. évi munkatervének elfogadására 5./ Előterjesztés a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet megalkotására 6./ Tájékoztató a 2010. évi intézményi felújítási feladatokról 7./ Előterjesztés a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződések módosításának jóváhagyására 8./ Előterjesztés a Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft-vel és a Nyírségi Szakképzésszervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft-vel kötött megállapodás módosításának jóváhagyására 9./ Előterjesztés a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti - a gyermekvédelmi szakellátást érintő – ellátási szerződés módosítására 10./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kék Nefelejcs Alapítvány közötti – Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona működtetésére kötött - ellátási szerződés módosítására

2366 11./ Előterjesztés az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő 16.sz. Aprajafalva Bölcsődében foglalkoztatottak létszámának módosítására 12./ Előterjesztés a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, a díjalkalmazás feltételeiről, és a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés helyi szabályairól szóló 50/2002. (2003. I.1.) önkormányzati rendelet módosítására 13./ Előterjesztés az élelmezési nyersanyagnorma megállapítására 14./ Előterjesztés a 2011. évi önkormányzati gazdálkodás átmeneti szabályozására 15./ Előterjesztés a 2010. évi decemberi folyamatos esőzés miatt bekövetkezett „vis maior” támogatás igényléséhez 16./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének módosítására 17./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Széchenyi u. 30. szám alatti 6248 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó 2 éves homlokzat felújítási kötelezettség meghosszabbítására 18./ Előterjesztés közterületek elnevezésére 19./ Előterjesztés az alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségi kérdések rendezésére Nyíregyháza,2010. december 16. Dr. Kovács Ferenc polgármester

2367 JEGYZŐKÖNYV

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. december 16-án tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Dr. Kovács Ferenc polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Halkóné Dr. Rudolf Éva, Kósa Tímea alpolgármesterek, Dr. Adorján Gusztáv, Dr. Horváthné Dr. Veisz Katalin, Fesztóry Sándor, Jászai Menyhért, Jeszenszki András, Kósa János, Lengyel Gábor, Lipták Lajos, Magera Tibor, Mikó Dániel, Mussó László, Dr. Moskovits Károly, Nagy László, Petneházy Attila, Póka Imre Tamás, Dr. Szilassy Géza, Szilvási István, Tormássi Géza, Dr. Tirpák György, Vass Zoltán Géza képviselők Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Kádár Csaba, Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Dr. Freidinger Renáta, Hajzer Gábor, Kemenes Erika, Váradi István, Tasnádi János osztályvezetők, Hok Csilla Hajnalka, Patóné Nagy Magdolna, Kovács Zoltán osztályvezető-helyettesek, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Dombrády László Nyíregyházi Tűzoltóság vezetője, Gerda István Nyírtávhő Kftr. ügyvezetője, Kiss Csaba E.ON Energiatermelő Kft. ügyvezetője, Orosz Árpád E.ON Energiatermelő Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Együtt Mihály Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Alapellátás igazgató-főorvosa, Móricz István Nyírségvíz Zrt. vezérigazgatója, Szabó Istvánné Nyírségvíz Zrt. gazdasági igazgatója, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Dr. Berényi Judit, Dr. Bodnár Adrienn jogászok, dr. Béres József Attiláné jegyzőkönyvvezető, Parillák Gabriella sajtóreferens, Pintye Zsolt újságíró Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. 22 képviselőből 21 jelen van. Szeretettel köszöntöm a megjelent képviselőket, a meghívott előadókat, vendégeket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Először szeretném tájékoztatni a Közgyűlést a legutóbbi, november 25-én tartott közgyűlés óta eltelt legfontosabb eseményekről, intézkedésekről. Ezt az időszakot sajnos a belvízhelyzet határozta meg. A város több pontján kritikussá vált a talajvíz. Nyíregyházán mintegy 200 lakóház került veszélyeztetett helyzetbe, ezért a múlt héten a helyi védelmi bizottságot összehívtam és II. fokú készültséget rendeltem el. A szakemberek tájékoztatása szerint sikerült az időjárásnak köszönhetően is konszolidálni a helyzetet és szeretnénk felkészülni a tavaszi időszakra, ami várhatóan komoly erőpróbát jelent majd nekünk. Emellett a Helyi Védelmi Bizottság ülésén megállapodtunk abban, hogy mindegyik polgármester tájékoztatja a lakosságot a pincékből való szivattyúzás, folyamatos szivattyúzás veszélyeiről. Ezt itt Nyíregyházán meg is tettem. Második dolog, amiről szeretném a tisztelt Közgyűlést tájékoztatni. December 1-vel a közgyűlés által rám ruházott hatáskörben eljárva visszavontam a Nyírinfo Kft. ügyvezetőjének a megbízatását és Piatrowski-Korvin Balázs urat 1 éves időtartamra a Kft. ügyvezetőjévé kineveztem. A régi ügyvezetővel, Bodnár János úrral pedig közös megegyezéssel a határozott idejű munkaszerződését január 31-el megszüntettük. Azzal, hogy az ügyeket korrekten átadja az új ügyvezetőnek és eddig az időszakig a rendelkezésre álló ki nem vett szabadságát is kiveszi. A következő, amiről tájékoztatni kell a tisztelt Közgyűlést, a

2368 Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás valamint az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság megtartotta az ülését, és ezen az ülésen engem mint Nyíregyháza polgármesterét a társulásért a társaság elnökévé választott. Az Ivóvíz Minőségjavító Társulás is megtartotta az ülését. Itt a korábbi közgyűlési határozat alapján Nyíregyháza kilépett a társulásból, itt gyakorlatilag az új tisztségviselők megválasztásáig, mint levezető elnök vettem részt és ezen az ülésen megválasztásra kerültek az új tisztségviselők. A Megyei Jogú Városok Szövetsége is megtartotta 4 évente esedékes tisztújító közgyűlését, és ezen a közgyűlésen engem, mint Nyíregyháza polgármesterét, beválasztottak a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságba, illetve a 3 bizottság egyikének, a Stratégiai Bizottság elnökének választottak meg. Ehhez a bizottsághoz tartozik a területfejlesztés, a turisztika és a sport. A területfejlesztési albizottság elnökévé javaslatomra Kósa Tímea alpolgármester asszonyt választotta meg a közgyűlés, Halkóné dr. Rudolf Évát pedig a kormányzattal kapcsolatos érdekegyeztető fórumban, a felsőoktatással foglalkozó fórum képviselőjévé választotta meg. A következő, a Nyírségvíz közgyűlésére került sor. Ennek egyik része előterjesztésként ma, szerepel érinti az ivóvíz illetve a szennyvízdíjakat. Azonban tisztújításra is sor került, a Nyírségvíz igazgatóságából a közgyűlés javaslatomra visszahívta dr. Szentpéteri Bertalan, Béres József, és dr. Horváth Lászlóné korábbi tagokat, akik Nyíregyháza illetve a Magyar Állam képviselői voltak, valamint a felügyelő bizottságból Lendvai István urat, és megválasztásra került a felügyelő bizottságba dr. Kovács Előd, az igazgatóságba pedig Loványi Istvánné, Czomba Csaba és Batizi Tamás urak. A felügyelő bizottság elnöki tisztsége a korábbi gyakorlat szerint itt a nyíregyházi közgyűlésben az ellenzéki pártokkal folytatott konzultáció eredményeként került megválasztásra úgy, hogy itt ezt a kérdést nyitva hagytuk, a következő közgyűlésig terjedő időszakban kívánnak egyeztetni az ellenzéki pártokkal majd erről a kérdésről. A következő, amiről tájékoztatni kell a tisztelt közgyűlést, a pénzügyi helyzet rendezése. Ennek keretében 500 millió forint folyószámla hitel közbeszerzési eljárását megindítottuk. Ez egy a következő év végéig tartó futamidő, mert rendelkező hitel lesz. Várhatóan januárba kerül sor a közbeszerzési eljárás lefolytatása utána a szerződés megkötésére illetve a folyósításra is. Emellett 200 millió tagi kölcsönt veszünk fel a Nyírségvíz Részvénytársaságtól március 31-ig terjedő időszakra, átmeneti finanszírozásként. Még egy dolog van, ez pedig az, hogy az alakuló közgyűlésen kértem a tisztelt közgyűlés jóváhagyását, hogy a SzabolcsSzatmár-Bereg Megye Kórházaiért Közalapítvány kuratóriumi elnöki tisztségét megtartsam, erről viszont a múlt héten december 10-ével lemondtam annak érdekében, hogy ne akadályozza az alapítvány támogatását, az, hogy személyemben aktív politikus a kuratórium tagja. Egy esetben ez a múlt héten felmerült és ezért gondoltam, hogy szükséges, hogy lemondjak erről a tisztségemről. Amiről még tájékoztatni szeretném a tisztelt Közgyűlést, hogy a karácsonyhoz közeledően a szigorú takarékossági szükséges intézkedések mellett 600 db. 4000 forintos karácsonyi utalvány kiadásáról intézkedtem, amit a legrászorultabbak kapnak meg. Köszönöm szépen, ennyiben kívántam tájékoztatni a közgyűlést a legfontosabb eseményekről és most pedig a napirend elfogadására tennék javaslatot. Mindenki előtt ott van a pontosított napirend, ennek 3. a 7. 8. és a 15. pontja ami új, nem került korábban kiküldésre. Előterjesztés a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződések módosításának jóváhagyásáról, Előterjesztés a Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft-vel és a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft-vel, valamint Előterjesztés a 2010. évi decemberi folyamatos esőzés miatt bekövetkezett „vis maior” támogatás igényléséhez. Ügyrendi hozzászólásra jelentkezett Nagy László képviselő úr, megadom a szót.

2369 Nagy László:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés, Polgármester Úr! Az imént tájékoztatást hallhattunk a két közgyűlés közötti eseményekről. Szót kértem, szerettem volna én is egy-két gondolatot elmondani a két közgyűlés közötti eseményekről, amelyek személyesen érintettek, de nem kaptam szót. Ezért azt javaslom, hogy a közgyűlés döntsön arról, hogy ha ilyen tájékoztatás elhangzik, ami egyébként teljesen természetes, hogy elhangzik, akkor ezt külön napirendi pontként, mint ahogy korábban is ez meg volt jelenítsük meg a meghívóban. Erről akkor tudjunk beszélni, hogy ha ilyen van akkor természetesen könnyebb a helyzete mindenkinek, nyilván ha ilyen esetekben ilyen tájékoztatás elhangzik, ami még egyszer mondom, hogy egyébként teljesen természetes a polgármester részéről, akkor talán az is beleillik a demokráciába, hogy más is szót kérhet és esetleg elmondhatja a véleményét a két közgyűlés közötti eseményekről. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, nem látom akadályát, tehát a jövőben ezt a napirendben külön pontként is szerepeltethetjük. Megkérdezem, hogy a benyújtott illetve az általam szóban kiegészített napirendi ponthoz képest van-e egyéb javaslat és észrevétel? Megadom a szót Jeszenszki András úrnak. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Igen, a két közgyűlés közötti időszakhoz kötődően lenne kérdésem, vagy inkább hozzászólásom. A 2010. december 9-ei Nyíregyházi Naplóban a Magyar Szocialista Párt nyíregyházi közgyűlési frakciója megjelentetett egy közleményt, amelyben szerettünk volna rávilágítani, arra, hogy a nyíregyházi adósságállomány, illetve a nyíregyházi gazdálkodás hogyan viszonyul más megyei jogú városok gazdálkodásához. Az MSZP frakció közleménye az újságnak az úgynevezett színes oldalak rovatában jelent meg. Nyilván ez is megérne néhány szót, hogy vajon hogy került a színes oldalakra egy ilyen politikai nyílt levél. De ezzel nem kívánok foglalkozni. Hanem inkább azzal a megjegyzéssel, amely már két sajtóközleménynek a végén is szerepelt. Ennek a tükrében szeretnék még rávilágítani az újságot érintően arra, hogy az újságcikkben, az újságcikk végén szerepelt az a megjegyzés, hogy a cikk nem tükrözi a szerkesztő véleményét. Azt gondolom, hogy aki a publicisztikai műfajokban egy picit is otthon van, az nagyon jól tudja, a nyílt levelek esetében nincsen szükség erre, hiszen egy nyílt levél közlését az újság minden esetben változatlan formábban teszi meg. A másik megjegyzés a stilisztikai és helyesírási hibákra vonatkozott az újságcikket illetően és ezzel egyértelműen azt gondolom, hogy leértékelő célzatú és leértékelő szándékú volt az újságcikket illetően. Éppen ezért vettem magamnak a fáradtságot, ezért kezembe vettem két legutóbbi Nyíregyházi Napló számot pontosan azért, hogy megnézzük ennek a megjegyzésnek a tükrében a nem általunk írott cikkben, hanem egyéb más cikkekben milyen helyesírási és stilisztikai hibák találhatóak. És azt gondolom, hogy pontosan azért, hogy jól látható legyen csak egy egy cikket kiemelve szeretném mutatni a kamerának, hogy nagyon szépen látszanak benne a piros foltok. A kérdés felmerül, hogy vajon ebben a két számban a névelők elhagyásáért vagy a vonatkozó névmások hibás használatáért, alany-állítmány egyeztetési hibákért, vagy bizonyos szavaknak hol nagybetűvel, hol kisbetűvel történő írásáért akár egy soron belül vagy két sor különbséggel, köznevek, tulajdonnevek tévesztéséért és egyéb más hibákért ki fogja vállalni a felelősséget? Nyilvánvaló, hogy abban az újságcikkben szereplőkért a Magyar Szocialista Párt frakciója vállalja a felelősséget, ha ez megtörténik, azonban az újság hemzseg az ilyen típusú hibáktól. Tehát azt szeretném kérni, hogy ha ilyen megjegyzést fűz az újság szerkesztősége a hozzájuk beérkező nyílt levelekhez, akkor legyenek önkritikusak.

2370 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérek minden képviselőt, hogy tárgyszerűen, a napirendi pontokhoz kérjen szót. Nem gondolom, hogy Jeszenszki képviselő úr hozzászólása erre vonatkozik. Ezt beszélje meg javaslom majd az újság főszerkesztőjével. Nem hangzott el új javaslat a napirendekhez, kérem, hogy szavazzunk az elfogadásról. Nagy László úrnak adom meg a szót, ha a napirendhez tartozóan kíván szólni. Nagy László: (képviselő) Azt szeretném csak megkérdezni, hogy a két közgyűlés közötti időszakhoz akkor már nem is lehet kérdést feltenni? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Nem, most már a napirendeknél járunk, a napirendi szavazásnál. Tehát tisztáztuk, hogy ez nem volt napirend, ezt javasolta a képviselő úr, hogy a jövő évben lessen hozzászólni, tehát most akkor még egyszer kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk a napirendek elfogadásáról. Szavazzanak. Szavazáskor jelen volt 22 képviselő. A Közgyűlés 22 szavazattal elfogadta a napirendeket. 1./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési koncepciójára Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály helyettes-vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés van? Nincs. Ezt a napirendet valamennyi bizottság véleményezte. Első körben kérem a bizottsági elnököket, hogy ismertessék a bizottságok álláspontjait. Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést azt gondolom, hogy elég tartalmas vitában próbálta értelmezni. Ennek eredményeként 7 igen és 2 nem szavazattal a közgyűlés számára elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság) A Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság 14-én tárgyalta a napirendet és 6 igen és 1 tartózkodással a költségvetési koncepciót elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Jászai Menyhért úr. Jászai Menyhért: (Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta, elfogadta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót.

2371 Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést, és elfogadásra ajánlja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Az Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos elnök úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos.(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, 8 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát valamennyi bizottság megtárgyalta és elfogadásra javasolja. Megkérdezem, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban kinek van kérdése? Jeszenszki András képviselő úrnak adom meg a szót. Jeszenszki András:(képviselő) Köszönöm a szót, tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Néhány kérdést szeretnék feltenni konkrétan hivatkozva az oldalszámokra. A költségvetési koncepció 14. oldala intézményracionalizálási kérdésekről beszél. Ugye itt csak emlékeztetni szeretnék egy rövid pillanat erejéig arra, hogy az előző közgyűlésekben, már a tagiskolai rendszer bevezetésében is éles politikai támadás volt a válasz amikor racionalizálni kívántuk az általános iskolai működést, miközben egyébként az élet igazolta ezt, hiszen a gyermeklétszámok stabilizálását hozta a városunkban a tagiskolák bevezetése. A kérdésem az lenne, hogy az intézményracionalizálás hány intézményt érint, és hány nyíregyházi munkahely elvesztését érinti majd a következő évben? Az előző közgyűlésen sajnos nem tudtam részt venni, az itt elhangzó vagy ismertetett dolgozat 1 illetve 1,5 milliárd forint elvonásával számolt az intézményhálózat esetében. Nyilvánvalóan adódik ismételten a kérdés, hogy egy ilyen brutális összeg elvonása mely intézmény bezárását és hány nyíregyházi dolgozó elbocsátását jelenti majd a következő években? A költségvetés következő évben történő maradéktalan betartásáról beszél a koncepció 7. oldalának az egyik pontja, ezt azért tartom érdekesnek, mert az elmúlt időszakban több ÁSZ vizsgálat is volt Nyíregyházán és ezzel kapcsolatosan problémát nem talált. Viszont 5%-os csökkentést ír elő az intézmények esetében. A kérdésem az lenne, hogyan valósítható meg az 5%-os csökkentés törvényesen? Amikor például az oktatási intézményeknél elsősorban az energia költség és a gyermekétkeztetés jelenti a legnagyobb részét, mintegy 70%-ban. Vajon ez törvényesen hogyan valósítható meg? A kérdés második része természetesen szintén ehhez kapcsolódik, hiszen a koncepció 5%-os csökkentésről ír. Miközben az intézményvezetők tegnap, illetve a tegnapelőtti nap folyamán már megkaptak egy levelet a Polgármesteri Hivatalból, amelyben 10%-os csökkentés szerepel. Itt én ellentmondást érzek, most 5 vagy 10%-ot vár el a városvezetés az intézményektől? Két olyan kérdésem lenne még ami az országos politikához kapcsolódik, az egyik a központi támogatásoknak a csökkenése. Az anyag a 13. oldalon a központi támogatások 382,6 millió forintos csökkenésével számol. A kérdés az, hogy hol van

2372 az a többletforrás, amit ígért a FIDESZ a kampányában abban az esetben, hogy ha ugyanolyan városvezetés lesz Nyíregyházán, mint amilyen a kormány? Hol van az a többletforrás, amit az önkormányzatoknak szánnak? Hol van az a lobbi képesség, amely akár például Debrecent jellemzi, hiszen nemcsak stadionépítésre, hanem stadion működtetésre is sikerült plusz forrást megszerezniük. És még egy kérdésem lenne, ez a panelprogramot érinti, az anyagban szerepel az, hogy 2011-ben a városvezetés folytatni kívánja a panelprogramot. A kérdés az, hogy van-e polgármester úrnak ismerete arról, hogy a kormány mikor tervezi a panelprogram újbóli kiírását? Hiszen ez azt jelenti, hogy a korábbi városvezetés által már megnyert pályázatok megvalósítása zajlik majd 2011-ben és ha nem lesz rövidesen panelprogramos kiírás, akkor gyakorlatilag 2012-13 környékén ez a program a városunkban nem tud folytatódni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Moskovits Károly úrnak adom meg a szót. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Kérdéseim a következők lennének. A koncepció 6. oldalán három drasztikus kiadáscsökkentő intézkedést említ a koncepció. Az első a jogszabályi előírásoknak megfelelő minimál szinten történő ellátása a kötelező feladatoknak. Itt a zárójeles részben konkrétan megnevezi, hogy az intézményi szervezeti struktúra átalakítása, először gazdasági majd ágazati törvények szerinti szakmai szempontból. Kérdésem ehhez az lenne, ehhez a ponthoz, hogy a közalkalmazotti státuszok átalakítását, illetve megszüntetését fogja-e ez jelenteni? A következő pontnál pedig konkrétumokra lennék kíváncsi, hogy mit értünk az alatt, hogy a nem kötelező feladatok minimális szinten történő ellátása? A másik kérdésem pedig a 17. oldalon a Széchényi-terv utáni mondat, „lehetőség szerint újra kell gondolni az integrált városfejlesztési stratégiában jóváhagyott feladatokat”. Ezen konkrétan mit ért az előterjesztő? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Több kérdésem van. Az egyik a költségvetési koncepciót is érinti, szerettem volna megkérdezni, hogy a koncepció érinti azt, hogy megfelelő informatikai támogatottsággal kell rendelkezni a városnak. Például az intézményi hálózat átalakításánál, a gazdasági társaságok átalakításánál és a hivatal működtetésnél és így tovább. Azt szerettem volna megkérdezni, hogy a megfelelő informatikai támogatottság biztosítékaként tudhatunk-e valamit az új ügyvezető igazgatóról, Korvin Balázsról, hiszen az már az nagyjából megszokottá kezd válni, hogy nem nyíregyházi szakemberek végzik el Nyíregyházának a gazdasági társaságoknál vagy legalábbis egy részénél a szakmai munkát. Ilyen értelemben nekem nincsenek információim Korvin Balázsról. Milyen szakmai múltja van? Milyen végzettsége van? Tehát ez a költségvetési koncepcióhoz kötődően egy fontos kérdés számunkra. A másik kérdésem, hogy a koncepció tartalmazza azt is, hogy a megkezdett beruházásokat természetesen folytatni kell. Mi ennek nagyon örülünk, az a kérdésem, hogy biztosított e jelenleg az, hogy esetleg a megkezdett beruházások közül. - miután felügyelő bizottsági tag vagyok a Sóstó Rt-nél -, hogy egyáltalán májusra lesz-e nagymedence, vagy pedig egy hatalmas űr fog tátongani az odaérkező vendégek előtt? Hiszen információim szerint, ami a felügyelő bizottsági ülésen hangzott el, jelenleg vizsgálat folyik annak a tekintetében, hogyan lehet módosítani ezt a programot. Az önkormányzat korábbi döntésének megfelelően nem zajlik az új 25 méteres medencének az átalakítása illetve a tervezése. Az is leállt?

2373 Egy nagyon komoly költségcsökkentő hatást gyakorolhatna a nagymedencének a téli sátor alatti üzemeltetésére, ez a másik kérdésem. Továbbá az a kérdésem, hogy a közfoglalkoztatási program drasztikus átalakítása, ami központi irányelv és egy nagyon komoly forrás elvonást jelent a következő évben a közfoglalkoztatásban résztvevőktől, hiszen nagyjából a felére csökken a korábbi évhez viszonyított forrás a következő évben, hogyan érintheti Nyíregyházát? Vajon hány embernek kell azzal szembesülni, hogy nem a közfoglalkoztatásból származó bevétellel kell tervezni, hanem segélyekből kell majd megélnie Nyíregyházán? Az önkormányzat költségvetésében miután a költségvetési koncepció erről is szót ejt, vajon milyen kiadást növelő hatása lehet majd ennek a közfoglalkoztatási tervnek az ilyen szintű megváltoztatása? A további kérdésem az, hogy a koncepció 17. oldalán olvashatunk arról, hogy a csapadékvíz elvezetési program, ami korábban kampánytéma volt és elég harsányan hallhattunk mi is elég sokat hallhattunk róla, eu-s források bevonásával igyekszik megoldani majd a város. Korábban persze nem így hangzott ez el, de ennek tükrében van-e arra remény, egyáltalán a következő évben, hiszen ez a 2011-es költségvetési koncepció, nyilván ez akkor azt is jelenti, hogy kell, hogy legyen valamilyen információ arról, hogy 2011-ben már lesznek pályázati források, eus- pályázati források a csapadékvíz elvezetési koncepciónak a megvalósításához vagy legalábbis az elkezdéséhez. Tehát van-e ilyen pályázat jelenleg? Utolsó kérdésem az az, hogy elegendőnek tartja-e a városvezetés a háromezrelékes tartalékot, a költségvetési tartalékot annak tükrében, hogy a közgyűlés nagyon nagy többséggel elfogadta a hivatkozva az önkormányzat nehéz gazdasági helyzetére azt, hogy a polgármester úrnak viszont ötezrelékes átcsoportosítási lehetőség van, arányosnak tartják-e ezt a két számot? Miközben hangsúlyozom, hogy a háromezrelékes tartalék önmagában persze elegendő lehet, hiszen ennyi volt eddig is. Nem ezzel van a probléma, hanem arányban van-e azzal az ötezrelékes két közgyűlés közötti átcsoportosítási lehetőséggel, ami egyébként 1 évben akár 6% is lehet, illetve nem annyi hanem 0,6% lehet a három ezrelékkel szemben? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szilvási István képviselőnek adom meg a szót. Dr. Szilvási István:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Nekem az lenne a kérdésem, hogy a múltkori közgyűlésen megtudtuk, hogy itt a bevételeknek úgy mond fiktív volt a tervezése, most ebből a koncepcióból kiderült, hogy szakítunk azzal a múlttal amit ránk hagytak elődeink és nem fiktívvé tervezzük a bevételeket, hanem valós bevételekkel tervezünk, így tarható lesz-e illetve ez végre? Ez a koncepcióból nem teljesen derül ki, de végre már a városvezetés jó gazda gondosságával kíván a saját vagyona felett gazdálkodni. Gondolok itt a értékesítésekre és a közszájon forgó, többszörösen bérbe adott belvárosi ingatlanokról, amelyek üzletekként működnek, jelenleg valaki bérli és aztán az tovább adja és ennek nincsen szankciója. A harmadik kérdésem pedig a megkezdett beruházások folytatására vonatkozna, hogy amennyiben bármiféle olyan probléma merül fel az eddigiekben a megkezdett beruházások folytatásával kapcsolatban, az előző közgyűlésen az is kiderült, hogy a városvezetés ugyan a bevételeket nem egészen úgy tervezte, ellenben a kiadásokat az első háromnegyedévben 75%-ig feltornázta, amelyre a fedezetek nem voltak meg, ez érintheti-e a beruházások kapcsán bármely beruházást a városban? Köszönöm szépen.

2374 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Több kérdezőt nem látok, először Patóné Nagy Magdolna osztályvezető-helyettesnek adom meg a szót a kérdések megválaszolására. Patóné Nagy Magdolna:(Gazdasági Osztály vezető-helyettes) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! A 2011. évi költségvetési koncepció, mint ahogy több helyen is van rá utalva, ez csak egy keret. Annak a kerete, hogy az önkormányzat elkészítse majd a 2011-es évi költségvetését. Viszont ha a közgyűlés nem határozza meg ezeket a kereteket, a főbb irányokat, akkor egyáltalán nem lehet elkezdeni számolni. Rögtön rá is térek a második kérdésre, hogy akkor 5%-os intézményi csökkentésről van szó, vagy 10%-os intézményi csökkentésről, annak függvényében, hogy ez az átszervezés, ez az új struktúra hány intézményt fog érinteni. Ez az összes költség attól függően fog változni 5 vagy 10% körül, vagy esetleg ettől eltérő összegben, hogy korábbi közgyűlésen a tisztelt Közgyűlés már értesült arról, hogy az önkormányzat jelenlegi helyzete milyen. Ugyanezt a hiányt ha átvisszük a következő évre, akkor nyilván a kiadási oldal, mivel a bevételekből nem kívánunk újabb ingatlanokat értékesíteni, csak a meglévő ingatlanokkal szeretne az önkormányzat a jó gazda gondosságával gazdálkodni, akkor nyilván drasztikus csökkentéseket kell végrehajtani a kiadási oldalon. A központi támogatások csökkentése ebben a koncepcióban előzetes számításaim szerint ennyi, de már tudjuk, hogy van változás és jó irányú változások is vannak ebben, ugyanis az idegenforgalmi adó, az önkormányzat által teljesített idegenforgalmi adóra az állam eddig 1 forintot adott, most ez felemelkedett 1,5-re, úgy hogy itt egy kedvező döntés született már. A másik, a Parlament most tárgyalja az úgynevezett szociális salátatörvényt, amelyben szó van arról, hogy a gyermekvédelmi törvénynek a 148.§át módosítják a tekintetben, hogy most már a gyermekintézményekben nem az élelmezési nyersanyagnorma lesz az alapja a térítési díjnak, hanem az élelmezési nyersanyagnormát meg lehet növelni a rezsiköltség maximum 50%-ával. Tehát itt egy bizonyos térítési díjnövekedéssel lehet majd számolni, amely természetesen önkormányzati támogatást vált ki. Tehát ezt szükségesnek tartottam, hogy elmondjam, hogy pozitív döntések már születtek. A panelprogramra arra nem tudok reagálni. Most a kifejezetten gazdasági témájú kérdéseket nézem. A csapadékvíz elvezetési koncepcióra fedezet a hitel, a 2009. évben felvett támogatott hitelek között van rá fedezet a csapadékelvezetési koncepció folytatásra. A közfoglalkoztatás tulajdonképpen eddig a 2010. évben bruttó módon volt megtervezve. Az önkormányzat megkapta a bevételt az államtól és az önkormányzat kinyújtott keze, a Városüzemeltetési Kft pedig megvalósította a közfoglalkoztatást. Utóbb be volt tervezve, ennek is volt egy nettó szaldója, egy 100 millió, 110 milliós nagyságrend. Ez előzetes számításaink szerint 143 milliós nagyságrendű lesz. A háromezrelékes költségvetési tartalék attól függően lesz, hogy az átszervezéseknek milyen időszakai lesznek. Hogyan kell lebontani az intézményekhez vagy esetleg az új szervezetekhez, ezt természetesen majd tartalékba kell megtervezni, úgy hogy ez a háromezrelékes tartalék ez nem is biztos, hogy három ezrelék lesz, hanem én már azt tudom mondani Nagy László úrnak, hogy ez valószínű, több is lesz ez a tartalék. Mert egy anyag utal rá, hogy a gazdasági szervezeteknél esetleg az átszervezés vagy ez az anyag arról szól első körben, hogy a gazdasági szervezeteknek a modernizációja, hogy a meglévő programunkat szeretnénk kiterjeszteni az intézményekre is, hogy egy gyorsabb, pontosabb, naprakészebb információt kapjunk, és ezt kell majd utána folytatni a gazdasági társaságok felé is. A tehát arra akartam kitérni, hogy az intézményeknél, a gazdasági szervezeteknél akár negyedéves, akár féléves időszakra is meg lehet ezt az átszervezést valósítani.

2375 Nem lehet ugyanakkor egy oktatási ágazatban, ahol a szakmai ágazati törvény keretei között lehet egy átszervezést megvalósítani. Ezért lesz nagy szerepe a tartaléknak. Mind az általános tartalék, mind pedig a céltartalékok, amelyeket ezekre a célokra fogunk képezni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kósa Tímea alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen, tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Maradt néhány kérdésem, de azt gondolom, hogy mindenképp választ kell adni. Az egyik legfontosabb, onnan indulnék, hogy ugye szakítani akarunk a kiadást vezérelt költségvetési tervezéssel. Ez azt jelenti, hogy nem a kiadások fognak vezérelni bennünket, hanem megnézzük, hogy mennyi bevétel várható egy költségvetés tekintetében. És a múlt hozadéka is elég súlyos, nem győzzük hangsúlyozni, hogy a halmozási és a működési hitelállomány 16 milliárd 252 millió forint, ehhez jön még egy tegnapi kimutatás szerint a jelenlegi tartozás állomány, amely 2,4 milliárd. Innen indulunk, ezt kell ledolgozni, mert azt gondolom, hogy nem a célunk itt a múltba való visszamutogatás, de ezzel az állománnyal mindenképp kezdeni kell valamit. Ha bevétel alapú költségvetés tervezésről beszélünk és nyilván ez köszön vissza a koncepcióban is, akkor nyilván ennek megfelelően kell bizonyos prioritásokat végrehajtani. És innen térnék át a kérdések megválaszolására. Egy csokorban az intézmények, illetve a társaságok racionalizálása. Természetesen nem célunk a leépítés, ezt hangsúlyozni szeretném, nem célunk iskolák, óvodák bezárása, de meg kell nézni, hogy ezek mennyiből és hogyan működtethetőek racionálisabban. Nagyon helyes és nagyon örülök, hogy a tisztelt közgyűlési tagok figyelemmel kísérik polgármester úr tevékenységét itt a házon belül az intézmények irányában. Nincs ellentmondás az 5 és 10% csökkentési javaslat tekintetében, a koncepcióból idéznék, a koncepció szerint tegyenek javaslatot a működési kiadások minimum 5%-al való csökkentésére. Ezt kéri a koncepció az intézményvezetőktől. Egy picit pontosítanék, ugyanis a kérdésben úgy hangzott el, hogy csökkentést ír elő a működési kiadások tekintetében. Tehát nem ír elő, csak javaslatot kér ez azt gondolom, hogy nagyon fontos különbségtétel. A működési kiadásokról beszél a koncepció, polgármester úr levele pedig a 10%-ra vonatkozóan dologi és személyi, tehát mindenféle költségcsökkentési javaslatot vár e tekintetben az intézményvezetőktől. Közgazdasági racionalitás, hogy minden rendszer működésében található tartalékok és ezekre a tartalékokra szeretnénk rábukkanni nyilván az intézményvezetők segítségével. Ugyan úgy a cégvezetők segítségével, hiszen azt gondolom, hogy a probléma közös, annak megoldásában is közösen kell tevékenykedni. A panelprogramra való kérdésre visszatérve. A koncepció így fogalmaz, „a 2011-es évben is folytatódik az iparosított technológiájú épületek pályázatainak megvalósítása”, tehát folytatódik a pályázatok megvalósítása. Folyamatban lévő pályázatokról van szó. Gyakorlatilag a koncepció alapján ez azt jelenti, hogy a 2010-ben megindított, illetve a korábbi időszakban megindított panelprogram pályázatokat természetesen végig fogjuk vinni, azonban egy pontosításra, egy szóra mindenképp meg kell állni. Ugyanis a panelprogram tekintetében nagyon sok a lakossági panasz. Éppen ezért tervezve van, hogy a soron következő közgyűlések egyikén a panelprogrammal, mint olyannal foglalkozni kell, mert nagyon nagy az elégedetlenség a városban és emellett én azt gondolom, hogy a város vezetése és a közgyűlés sem tud elmenni szó e nélkül. A IVS kérdése. Igen, át kell gondolni. Az IVS tekintetében két nagy program van, az egyik az Érkert, a másik a Huszár-telep problémája. Nem azt mondjuk, hogy nincs erre szükség, de

2376 formálódik az akcióterv, a regionális akcióterv, amelyben lehetőség van kiemelt projektek támogatására. Meg kell nézni, hogy az Érkerti program II. üteme mennyiben illeszkedik az ott élő lakosok igényéhez. Mindenképp szeretném lakossági fórum tekintetében ezt a programot áttekinteni és ugyanez igaz természetesen a Huszár-telepre is. Sóstói medence kérdése. Ez is egy nagyon érdekes kérdéskör, én nagyon örülök, hogy felhozódott, elég sokat bajlódunk a Sóstógyógyfürdő kérdésével. Már csak azért is, mert elég nyögvenyelősen halad ez a beruházás. Többször egyeztetettünk az ügyvezető úrral, de hát elég nehéz úgy egyeztetéseket folytatni, amikor a projektmenedzsment és - hagy ne mondjak most személyeket - nem biztosan áll a helyzet magaslatán. De megteszünk természetesen mindent, célunk az, hogy még a szezon megkezdése előtt olyan helyzetbe kerüljön a Sóstógyógyfürdő, hogy a város lakossága tudja élvezni az ott lévő elemeket, a beruházási elemeket. A közfoglalkoztatás kérdése. Ennek kiesése, hogy automatikusan megjelenik a szociális hálóban, én ezt nem merném kijelenteni és óva intenék bárkit, hogy ezt automatizmusként kimondja. Jelenleg a közmunka kiadás a városnak több mint 600 millió forintjába kerül. Természetesen ezt pályázati forrásból van lekompenzálva. Ez azt jelenti, hogy nettóban 100 millió forint körüli összeg az, amit a városnak a közmunka kérdésbe be kell tennie. Nem kérdéses, hogy fontos a közmunka. Én azt gondolom, hogy a közmunka program átalakítása, ahogy itt már említésre került és bizottsági üléseken is tárgyaltuk, a közmunkaprogram átalakítása nem azt fogja jelenteni, hogy nem lesz közmunkaprogram, csak azt fogja jelenteni, hogy esetleg a város szerepe, a megyei jogú városok szerepe ebben a kérdésben csökkeni fog. Tehát én nem mondanám azt, hogy itt jövőre nem tervezünk a közmunkakérdéssel, ilyen formán az automatikusan azt fogja jelenteni, hogy nem lesz közmunkás a városban. A csapadékprogram tekintetében komoly reménységünk van arra vonatkozóan, hogy igenis lesz Uniós pályázati forrás, de ettől függetlenül, tekintettel arra, hogy tudjuk, hogy a városban ez mekkora problémát jelent és azt is tudjuk, hogy ez sokkal bonyolultabb és komplexebb kérdés minthogy egy csapásra meg lehessen oldani. Mindenképp foglalkozunk ezzel a kérdéssel és lobbizzunk abban az irányban, hogy ezt valóban európai uniós pályázatban is tudjuk majd megvalósítani. Azt gondolom, hogy ami rám tartozik körül-belül megválaszoltam. Köszönöm szépen.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármesternek adom meg a szót. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Három képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni. Az első reagálásom Jeszenszki András képviselő úrnak az intézményracionalizálások kérdéskörébe felvetett témára vonatkoznak. Ahogy alpolgármester társam jelezte, és osztályvezető asszony is említette, az intézmény racionalizálás nem jelenti automatikusan az intézmények bezárását. Az intézményracionalizálás még azt is eredményezi, hogy kulcsra zárunk egy intézményt, az nem a munkahelyek megszüntetését, az ott lévő feladatok végleges eltörlését jelenti, hiszen feladatunk a feladatok végzésének a racionalizálása, a párhuzamosságok megszüntetése és azok hatékonyabb módon történő elvégzése. Ez a városvezetés, polgármester úrral az élen elkötelezett a munkahelyek megőrzésében és a munkahelyek teremtésében. Tehát amikor az intézmények racionalizálását tervbe fogjuk venni, elsődleges kritérium lesz,

2377 elsődleges szempont, hogy a munkahelyeket megőrizzük. Moskovits képviselő úr szintén érintette hozzászólásában a közalkalmazotti jogviszonyoknak a megszüntetését. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nem szerepel a városvezetés tervei között. Természetesen itt is csak arra tudok reagálni, hogy a közalkalmazotti jogviszony és a munkaviszony különbségeit mindannyian ismerve mégis csak az a legfontosabb szempont, hogy az embereknek munkájuk legyen. Nevezzük azt köztisztviselői, nevezzük azt közalkalmazotti, nevezzük azt munkajogi viszonynak. Itt is az elsődleges szempont ez lesz számunkra. Hanem a kötelező feladatok újbóli áttekintését, minimális szinten történő ellátását kifejezést kritikával illette Moskovits képviselő úr. Ebben a mondatban azonban az is benne van, hogy el kívánjuk látni azt a számunkra nem kötelezően előírt feladatokat is, de természetesen a tervezésnél a realitások talaján fogunk maradni. Hitelből semmilyen feladatot nem fogunk elvállalni. Nagy László frakcióvezető úr hozzászólásához az alábbiakat reagálom. Felelős városvezetőként nagyon örülök annak, hogy frakcióvezető úr kérdésében komolyan aggódik a szociálisan rászorulók, a munka nélkül maradtak sorsa miatt. Nem is tudok másra gondolni, csak arra, hogy aggodalmát szociális érzékenysége és a város fizetőképességének helyreállítása motiválta. Mint minden más területen, ahogyan az előbb is mondtam, itt is a realitások talaján fogunk a tervezésnél maradni. Tovább vezetve ezt a gondolatot azonban nem tudok megnyugodni, amikor arra gondolok, hogy vajon a szociális érzékenység kiben okozott szociálisan érzékeny hangvételű dilemmát, például az AGÓRA program előkészítése kapcsán kifizetett összegek láttán? Beszélek itt arról az AGÓRA programról, amiről már az elején lehetett látni, hogy ilyen keretek és ilyen feltételek között irreális. A közmunkaprogram Nagy László frakcióvezető úr hozzászólásában egy burkolt, de nem is burkolt, inkább nyílt kritikát fogalmazott meg a kormány ebbéli tervezése, módosítási javaslata irányában. Itt szeretném nagyon röviden a teljesség igénye nélkül a jelenlévőket tájékoztatni arról, hogy a korábbi kormány „Út a munkához” programja körülbelül az önkormányzaton körül belül 700 főt tudott foglalkoztatni. Átlagosan. A Városüzemeltetési Kft.-én keresztül az önkormányzat volt a munkáltató. Országosan a programban 100.000 -110.000 ember vett részt, de ebből körülbelül 1000 ember tudott csak elhelyezkedni. Ez 1%os elhelyezkedési lehetőség. Felvetődik bennem a kérdés, mennyire volt hatásos, mennyi volt hatékony ez a program? Mennyiben tudta visszavezetni az embereket a munkahelyhez a munkához? Még akkor is, ha átmenetileg a szegénységet sikerül csökkentenie. És akkor rátérnék arra a programra, amit az új kormány Nemzeti Közfoglalkoztatási Program címen kíván elfogadni. Ami azt jelenti, hogy körülbelül 400 főt tervezünk, tudunk foglalkoztatni, de emellett a program megteremti a lehetőségét annak, hogy a kis - és középvállalkozások tömegesen belépjenek ebbe a programba, és értékteremtő munka, munkavégzés történjen ezt követően. A kormány 64 milliárd forintot kíván ráfordítani a központi költségvetésből és további 48 milliárd forintot a RAT-ot felváltó bérpótló járandóság fizetésére. Köszönöm szépen figyelmüket. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Én csak annyit szeretnék hozzátenni, a kérdések nagy része megválaszolást nyert, hogy azért vegye a képviselő figyelembe azt, hogy ez egy költségvetési koncepció, ami most készült. Az Országgyűlés sem fogadta el még a jövő évi költségvetést, 1 hét múlva lesz a szavazás és mindenek előtt mi Nyíregyháza város ügyeivel foglalkozunk, ne menjünk el se a nagypolitika sem a pártpolitika irányába, mert az elvisz bennünket a lényegről. Ugyanakkor induljunk ki abból, hogy milyen helyzetben van a város. Ez a helyzet nem egy természeti csapás, az előző MSZP-Független városvezetés

2378 intézkedéseinek a következménye és ebből a helyzetből reálisan felmérve azokat a lehetőségeket, amivel a város érdekeit tudjuk szolgálni, ezeket keressük, ezekre várunk minden javaslatot. Erről szól a költségvetési koncepció és teljesen új helyzetet kell teremteni. Az eddigi út az zsákutca, nem lehet úgy tervezni költségvetést, hogy kiadásokat tartunk elsősorban szem előtt, kiadásokat próbálunk növelni és ahhoz hozzákozmetikázzuk a bevételeket. Majd mindenek mellett az óriási hiányt hitelekből finanszírozunk. Hiszen ez is véges, úgy hogy én arra kérem mindegyik képviselőt, aki hozzászólt ehhez a napirendhez, hogy ezeket vegye figyelembe. Még csak annyit a csapadékvíz-programhoz, mint országgyűlési képviselő benyújtottam egy kezdeményezést, hogy ez a következő évi pályázatokban, ami várhatóan február táján jelenik meg, kerüljön figyelembevételre, hiszen ez a csapadékos, esős év több helyen komoly problémákat okozott. A folyamatban lévő beruházásokat pedig szükséges felülvizsgálni, a Sóstót is. Szakértői csapat vizsgálja, már az első benyomás az volt, hogy ilyen ésszerűtlen beruházást az egész országban nem láttak. Nyílván itt is egy szűk mozgásterünk van, hiszen már túl vagyunk mindenen. Ugyanúgy mint a Szent István utcánál is, ahol szintén az derült, ki, hogy egy budapesti tervező - Nagy László képviselő úrnak mondom - egy budapesti tervező céget bíztak meg egy budapesti mérnökkel, mindenki budapesti -, ahol nem az a baj önmagában, hogy budapesti, hanem nincs nyilván helyi ismerete és fogalma, hogy működik a város, ebből rengeteg probléma adódott. De ha legalább megkérdezték volna a lakosokat, az ott lakókat, megkérdezték volna az ott működő vállalkozókat, akik a város adófizetői is - amit nem tettek meg - akkor legalább onnan és mondhatom, hogy díjazás nélkül kaptak volna ésszerű javaslatokat. Most az elmúlt 1,5 hónapban két fórumot is tartottunk és próbáljuk ami menthető. Ez jellemzi és ez hatja át a beruházások felülvizsgálatát is. Megkérdezem, hogy kinek van hozzászólása ehhez a napirendhez a kérdések után? Dr. Moskovits Károly úrnak adom meg a szót. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Dr. Moskovits Károly úrnak adom meg a szót. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az IVS-re vonatkozó kérdésemre ugye választ kaptam alpolgármester asszonytól. Ehhez szeretnék egy-két gondolatot hozzáfűzni. Továbbiakban is mi a részünkről fontosnak tartjuk mind a két programot. Természetesen azzal, hogy ha további lakossági fórumot, társadalmi párbeszédet akar kezdeményezni a városvezetés, ebben semmi kivetnivaló nincsen, de mi mind a két programot gyakorlatilag közel azonos tartalommal, mint ahogy ezek a pályázatokban szerepelnek, megvalósítandó feladatként, prioritásként szeretnénk kezelni. Az Érkerttel kapcsolatban csak egy-két gondolatot. Ebben a programban 10 db tízemeletes háznak a felújítása szerepel, közterületi, közintézményi felújítások, tehát úgy gondolom, hogy ha pontosításokkal vagy kisebb módosításokkal, de szerintem a cél az támogatandó és a városvezetésnek a jövőben is ezzel a programmal kapcsolatban ezeket a fő célokat támogatni kellene. Halkóné alpolgármester asszony hozzászólásához én csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ennek örülök, hogy ha itt a Kjt-és jogviszonyok átalakítása vagy megszüntetése nem a céljuk vagy nem ez irányban szeretnének menni, tehát ezzel semmi probléma nincsen. Azért összességében persze értem, hogy a munkahelyek megtartása a legfőbb cél, de én úgy gondolom, hogy azért az a hármas, illetve most már négyes rendszer, ami a munka világában ez alatt a 20 év alatt kialakult és különböző védettséget és plusz jogokat tartalmaz egyes munkavállalói csoportoknak, azért annak ellenére, hogy jobboldali kormánya van az

2379 országnak, természetesen azért ez célként kell, hogy lebegjen előttünk, hogy ebből minél több megmaradjon. A minimál szinten történő ellátást én nem illettem kritikával, én összesen egy kérdést tettem föl ezzel kapcsolatban. Nem tudtam mit kritikával illetni, mert nincsenek benne konkrétumok, de megértettem azt, hogy ez egy koncepció, alapcélok vannak benne és a jövőre nézve majd valószínű konkrétabb intézkedéseket fogunk ezzel kapcsolatban látni. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A költségvetési koncepció igyekszik választ adni mindazon kihívásokra, melyek abból adódnak, hogy a város anyagi helyzete olyan amilyen. A város adósságállománya már szinte kezelhetetlen, éppen ezért van szükség a költségtakarékosságra szinten minden területen, ezért van szükség az intézmények, gazdasági társaságok átszervezésére, racionalizálására, a bevételközpontú tervezés megvalósítására. Némileg úgy tűnt nekem a szocialista frakció három tagjának a kérdés feltevése, illetve a kérdéseinek a feltevése, mintha éppen most léptek volna be az utcáról ide a Díszterembe és egy kicsit az előkelő idegenek naiv tekintetével és naiv bájával szemlélnék ezt a költségvetési koncepciót. Úgy gondolom, hogy az itt lévő szocialista képviselők tevékenysége is hozzáárult ahhoz, hogy a város helyzete olyan, amilyen. Hogy az adósságállomány nagysága annyi, amennyi. Ezen lehet vitatkozni, bár napról napra újabb adatok látnak napvilágot. Erre a költségtakarékosság érdekében felvázolt jövőbeni intézkedésekre éppen azért van szükség, mert az elmúlt időszakban, vagy az elmúlt ciklusokban a városvezetés úgy végezte a dolgát, úgy ténykedett, ahogy tevékenykedett. Tehát mit tetszenek gondolni, hogy miért van szükség ezekre a lépésekre? Vagy hogyha maradt volna továbbra is a szocialistafüggetlen-szabaddemokrata városvezetés, akkor önök vagy ti mit tettetek volna? Mit építettetek volna be a költségvetési koncepcióba? Esetleg további eladósodás mellett döntött volna a városvezetés vagy megpróbálta volna a költségvetési helyzetet valamilyen úton-módon stabilizálni? Én úgy gondolom, hogy ez a helyes út, annak külön is örülök, hogy mint elvi kinyilatkoztatással szerepel a koncepcióban, hogy a gazdasági dekonjunktúrára való figyelemmel itt nem lesz áron aluli önkormányzati vagyonértékesítés. Ennek roppant örülünk, mert az elmúlt Közgyűlésen ugye azt se tudtuk kibogozni, hogy 2001-ben, itt a Kállói út vonatkozásában csereszerződés történt, adásvételi szerződés történt, illetve az akkori városvezetést mi motiválta abban, hogy olyan szerződést, illetve szerződéseket kötött, amelyek csak magánberuházói érdeket szolgáltak és teljes mértékben ellentétesek voltak a város érdekeivel. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza képviselő úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(képviselő) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Moskovits képviselő úr az Érkert rehabilitációval kapcsolatban tett föl kérdéseket, illetve bizonyos jelzéseket. Jelezni szeretném azt, hogy ez a pályázat milyen szinten áll. Ez tulajdonképpen a Bajnai-kormány márciusban meghozott döntésének az eredménye, hisz akkor leállítottak minden egyes pályázatértékelést. Az, ami itt az alpolgármester asszony részéről megfogalmazásra került, az pedig egy nagyon fontos dolog, mégpedig az, hogy ezeket a terveket át kell nézni, amennyiben

2380 mód és lehetőség van rá kiteljesíteni és racionalizálni. Nem a Városháza próbált újabb lakossági fórumot kezdeményezni, ezt jelezni szeretném, hanem egy korábbi itt meghirdetett lakossági fórumon az érkerti lakosok léptek fel azzal az igénnyel, hogy ebben a kérdéskörben szeretnének újra egy fórumot, újra egy egyeztetést, hisz nem minden vonatkozásban tudnak azonosulni s egyetérteni azzal, ami ebben az elő akcióterületi tervben szerepel. Ezt a teljesség kedvéért jelezném a terület volt képviselőjének. Elhangzott az, hogy racionalizálás. Ha jól emlékszem, akkor az előző Közgyűlésen három kérdést tettem fel és mind a három kérdésre az érintett osztályvezető azt mondta, hogy a tervezés időszakában, mint amit Szilvási képviselőtársam is mondott, fiktív adatok kerültek be. Én úgy veszem észre, ez a koncepció ez nem erről szól, egy racionálisan és valósan tervezett bevételi oldallal és az ehhez kapcsolódó kiadási oldallal tervez, természetesen, mint ahogy elhangzott koncepció szinten. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Mikó Dániel képviselő úrnak adom meg a szót. Mikó Dániel:(képviselő) Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A koncepcióval kapcsolatban szeretnék egy-két gondolatot megfogalmazni. A koncepció foglalkozik az adósságállománnyal is és annak a kialakulásának az okával is. A koncepció harmadik oldalán pontosan nevesítve van a szám, hogy 16 milliárd 252 millió 859 ezer forint a hitelállomány és ebből betétállományunk 741 millió 648 ezer, tehát durván 15 és fél milliárd forint az adósságállomány. Ezt azért idéztem, hiszen soksok számot hallottunk az utóbbi időben és ezek a számok jelentősen ellentmondtak egymásnak. Természetesen én tudom azt, és értem, hogy a szállítási, szállítói tartozással is számolnunk kell nyilvánvalóan, ezt elmondta alpolgármester asszony is, ami egy tetemes, a mai nappal 2,4 milliárd forint, de természetesen mellé kellett volna tenni, hogy korrekt legyen a tájékoztatás a követelés állmonyunkat is, hiszen azzal is számolnunk kell, és ez a szám nem hangzott el. Nagyon leegyszerűsíti a koncepció azt, hogy ez az adósságállomány miért alakult ki, hiszen egy mondattal elrendezi. Adósság állomány a rosszul szervezett gazdálkodás, az ellenőrizetlenül hagyott és könnyen elfolyó pénzeszközök következtében alakult ki és pont. Ezzel vége az elemzésnek. Én úgy gondolom, hogy sokan elmondták, többek között a mai Közgyűlésen alpolgármester asszony is, hogy van egy másik oka ennek a dolognak, az, hogy kiadásvezérelt, újabban így hívjuk a költségvetésünket. Nyilvánvalóan ennek a oka az, hogy volt egy olyan lehetőség, ami szerintem még egyszer nem fog visszatérni, hogy jelentős EU-s forrásokat lehetett igénybe venni bizonyos célok megvalósítása érdekében. Én emlékszem rá, hogy nagyon-nagyon hosszú vita volt, hogy éljünk-e ezekkel a lehetőségekkel vagy ne éljünk ezzel a lehetőséggel. Mert amennyiben élünk, ez természetesen annak a célnak a teljesítését, ami korábban megfogalmazódott, hogy csökkentsük a város adósságállományát nem teszi lehetővé. Akkor az a döntés született, hogy mivel ez az alkalom csak egyszeri, éljünk ezzel a lehetőséggel és vállaljuk be akár azt is, hogy az adósság növekszik. Természetesen akkor nem számolhattunk azzal, hogy a gazdaság vissza fog esni és ezáltal mind az ingatlan forgalomban, mind a iparűzési bevételben jelentős kieséseink lesznek. Hát ezen kívül természetesen az energiaárak robbanása arra is késztetett bennünket, hogy próbáljunk olyan felújításokat és fejlesztéseket végrehajtani, ami azt eredményezi, hogy az intézményhálózatunk megújul és elsősorban abba az irányba mentünk, hogy nyílászáró cserékkel, utólagos hőszigeteléssel, fűtéskorszerűsítéssel, fűtésszabályozással próbálkoztunk.

2381 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Elnézést kérek képviselő úr, nem a múlt magyarázkodása a napirend, hanem a jövő évi költségvetési koncepció, tehát kérem, hogy erre összpontosítson. Köszönöm. Jeszenszki András képviselő úrnak adom meg a szót. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Mielőtt a konkrét hozzászólásomhoz hozzákezdenék, egy mondattal azért reagálnék Tirpák képviselő úr által megfogalmazottakra, mert a hitelállományt, illetve a különböző megszavazott fejlesztéseket említette, azért az előző két ciklus Közgyűlései kapcsán azért bennem még elevenen él annak az emléke, ahogyan a Vinnai Győző vezette Fidesz-frakció szinte minden fejlesztési tervezetét a városvezetésnek egyhangúlag szavazta meg a városvezető koalícióval együtt. Majd amikor valamilyen érdemi döntést kellett hozni különböző racionalizálási kérdésekben, akkor természetesen egyöntetűen kezdett el politikai ügyet csinálni. Akár összevonás, akár tagintézmény, vagy bármi egyéb, tehát jó néhány példát tudnék mondani különböző ügyekkel kapcsolatosan. Tehát a felelősségnek a kérdése azért összetettebb annál, hogy egyegy ilyen félperces hozzászólásban ezt el tudjuk intézni. Valóban, mindannyian tudjuk, hogy egy ilyen költségvetési koncepció az keret, de azt gondolom, hogy egy költségvetési koncepció egyben iránytű is arra vonatkozóan, hogy egy-egy városvezetés mit tervez egy következő időszakra. Akár minimum 5%-ról, akár maximum 10%-os elvonásról beszélünk egy-egy intézményhálózat ügyében, én azt gondolom, hogy egy ilyen mértékű elvonás, ha nem is drasztikus, hanem akár katasztrofális következményekkel is járhat egy ilyen intézményhálózatnál, mint Nyíregyháza, hiszen én nem gondolom azt, hogy egy ilyen elvonási mérték megvalósítható lesz majd úgy, hogy az ne érintsen munkahelyeket. Kérdőjeleseknek látom továbbra is egyébként annak a tükrében is természetesen, amit Irodavezetőhelyettes asszony elmondott, hogy egy ilyen mértékű elvonás után biztosítható lesz-e néhány intézménynél a törvényes működés. Nyíregyháza hagyományosan, mindannyian tudjuk, az iskolák, a közművelődés, a kultúra és egy országosan elismerten módon kiépített szociális hálónak a városa. Azt gondolom, hogy ez a koncepció, ha ez valóban iránytűként fog szolgálni a következő időszak költségvetési tervezéséhez, elindul azon az úton, amely csorbítani és a későbbiekben akár teljesen ellehetetleníteni, vagy felszámolni fogja ezeket a nagy hagyományokat jelentő intézményeket Nyíregyházán. A közfoglalkoztatás csorbítására már több képviselőtársam kérdezett, illetve a városvezetéstől is hallhattunk válaszokat. Hallhattunk itt a munkanélküliség növekedéséről, az ellátottak számának növekedésről, én erről nem is szeretnék újra beszélni. Én egy dologra szeretnék kitérni a közfoglalkoztatás kapcsán. Az pedig szintén az intézményeknek az ügye, hiszen a közfoglalkoztatásban résztvevőknek jelentős része akár oktatási intézményekben, akár szociális intézményekben foglalkoztatott volt, tehát ez azt jelenti, hogy a városnak jelentős könnyebbséget jelentett bizonyos szakterületeknek az ellátása a közfoglalkoztatottakon keresztül, és hogyha ez a szám ilyen jelentős mértékben csökkeni fog a következő időszakban, akkor azt gondolom, hogy ennek is költségvetési kihatásai lesznek, tehát növelni fogja a különböző intézményeknek a költségét. Költségcsökkentés szándéka tehát világos a koncepcióban, de azt gondolom, hogy a forrás és ennek a konkrét mértéke azonban nem. Feltettem én egy kérdést a panelprogrammal kapcsolatosan, amire alpolgármester asszony válaszolt is részben, hiszen valóban, amit elmondott, az korrekt és helytálló, a korábbi városvezetés által beadott és elnyert pályázatoknak a megvalósítása történik 2011ben meg 2012 elején, hiszen jó néhány nyertes pályázatunk van még az előző ciklusból. De az én kérdésem arra vonatkozott, hogy van-e információnk, és itt

2382 konkrétan polgármester úrra nézek, van-e információja arról, hogy a következő időszakban a Kormány tervezi-e a panelprogram újbóli kiírását, hiszen Nyíregyházán még van 3-4 ezer olyan lakás, aki nem vett részt a pályázatban, de szeretne pályázni, és szeretné megújítani a saját lakókörnyezetét. S egyetlen megjegyzést szeretnék még tenni a végére. Azt gondolom, hogy sajnos politikai lufi volt a többletforrások ígérete a város, illetve az önkormányzatok részére és ez sajnos nehéz helyzetbe fogja hozni Nyíregyházát, s azt gondolom, hogy nagy probléma várható a következő időszakban a munkanélküliségben és az intézmények működtetésében. Amennyiben ez valóban iránytűként szolgál majd a 2011-es évi költségvetés elkészítéséhez. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Póka Imre képviselő úrnak adom meg a szót. Póka Imre Tamás:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Egy sor felvetésemre választ kaptam itt menet közben. A Nemzeti Közfoglalkozási Programmal kapcsolatosan elmondta alpolgármester asszony, hogy az önkormányzati önerőt azt természetesen biztosítani fogja az Önkormányzat, mert nem láthattuk az előterjesztésben. Én a 8. oldalon a lap alján olvastam egy sort, amely arról szól, hogy előzetes bejelentés nélkül az intézmények nem pályázhatnak, kötelezettséget nem vállalhatnak, még akkor sem, ha pályázati önerő saját forrásból biztosítható. Oktatási Bizottságon is rákérdeztem erre, hogy milyen pályázatokat értünk ezen, tehát, hogy a kisebb pályázatokra is vonatkozik ez? Gondolok itt például arra, mondjuk van a Városi Diák Sportbizottságnak egy kisebb kiírása, ahol 15-20 ezer forintokat lehet nyerni. Tehát ilyen szintre gondolunk vagy mondjuk a Wesselényi pályázatra gondolok, vagy milyen szintű pályázatok? Remélem, hogy, nem erről van szó és tulajdonképpen ezt a kérdéseknél kellett volna megkérdeznem, azért itt mondom el, mert az Oktatási Bizottságon tárgyaltuk a tehetséggondozó program támogatásra kiírt pályázatot, és hát tulajdonképpen nem is lesz hova pályázni. Nagyon sajnálom, hogy az Oktatási Bizottság nem tudta támogatni a tehetséggondozó programra kiírt pályázatot, hiszen itt nagyon sok gyerekről van szó, akik országos versenyekre nem tudnak majd eljutni, több ezer forint a nevezési díj, az utazási költség, és úgy gondolom, hogy itt csak a tehetősebb gyerekek fogják tudni majd méltón képviselni Nyíregyházát az országos tanulmányi versenyeken. Tulajdonképpen én átgondolásra szeretném javasolni ezt a bizottsági döntést. A 16. oldalon nagyon helyesen az anyag kiemelt fontossággal kezeli Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési programját. A belvárost elkerülő Keleti körút építését és ez a mondat akkor tetszene igazán nekem, ha itt nem pont lenne, hanem tovább tudna folytatódni és a 36-os és 38-as számú főút közötti nyugati körút építését is tervezné, tehát a Tiszavasvári és Tokaji út összekötését is, akkor még szebben hangzana. Annál is inkább, az elmúlt évben az Észak-alföldi Operatív Program keretén belül ugye be lett adva pályázat. Én úgy tudom, hogy területrendezési problémák adódtak, és éppen ezért, mivel információnk szerint az idén tavasszal be lehet adni ismét ezt a pályázatot, ezért úgy gondolom a költségvetésnél ezt a területrendezést előre kellene időben tervezni, hogy be tudjuk adni ezt a pályázatot. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérem, hogy a napirendhez szóljon mindenki. Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót.

2383 Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés, tisztelt polgármester úr. Természetesen a napirendhez hangzott el eddig valamennyi hozzászólás, hiszen a költségvetési koncepció az számos ponton tartalmaz olyan utalásokat is, amelyek a múltra vonatkoznak, tehát nem feltétlenül elitélendő az, hogy ha valaki egy kicsit vissza is tekint. Ezt teszem én is egy picit, hiszen több képviselőtársam már elmondta azt, hogy milyen örökségekkel kell számolni és hogy a tervezés az a korábbi időszakban milyen volt. A költségvetési koncepció egyrészt arra is jó, hogy egyébként visszautaljon arra, hogy lehet, hogy még sem teljesen igazak ezek az állítások, hiszen a költségvetési koncepció az adónemek bevételeinél nagyjából a tavalyi szinten, a 2010-es tervezett szinten célozza meg a következő évi bevételeknek a megszerzését is. Ilyen értelemben természetesen nem igaz az az állítás, hogy ha valaki azt mondja, hogy olyan bevételeket terveztünk, amelyek nem valósultak meg. 2006-tól olvasom és ajánlom figyelmébe mindenkinek az iparűzési adó bevételeket. Eredeti, módosított előirányzat és a teljesítés. 2006-ban 3 milliárd 650 millió forint volt az eredeti, a módosított is maradt. A teljesítés 3 milliárd 770. 2007-ben 3 milliárd 970 volt az eredeti, 4 milliárd 261 a módosított, teljesítés 4 milliárd 445 950, 104,3%. 2008-ban 4 milliárd 600 millió, teljesítés 4 milliárd 618 millió. 2009-ben 4,5 milliárd volt az eredeti, módosított 4 milliárd 847, teljesítés 5 milliárd 54 millió forint. Tehát mindazok, akik azt mondják, hogy nem volt helyes a tervezés, azok egy kicsit mellé lőttek, vagy legalábbis nem ismerték ezeket a számokat, vagy nem volt idejűk utánanézni ezeknek a számoknak. Ami a vagyoni bevételeket jelenti, természetesen ebben voltak elmaradások, mint ahogy egyébként minden más város esetében voltak elmaradások. Emlékeztetni szeretnék arra mindenkit és untatni semmiképpen sem senkit, hogy mi megnéztük, hogy a régió másik két megyeszékhelyén hogyan alakult ebben az évben a vagyoni bevételeknek a helyzete. Rosszabb az arány, mint Nyíregyházán, akár Szolnok, akár Debrecen tekintetében. Tehát, hogy ha mi rosszul terveztünk, akkor ott is rosszul terveztek, de ez nem probléma, az ő részükről ez nyilvánvalóan helyes dolog. Szóval úgy ítéljük meg, hogy a költségvetési koncepció, miután a 2010-es előirányzatokat tartalmazza a bázisszinten tervezni az adóbevételeknél, akkor a 2010-es költségvetés tervezése is helyes volt. Nem szeretnék természeten semmilyen vitát folytatni az új közmunkaprogramról, hiszen ez valóban nem helyi kérdés, nekem csupán az a fontos és a szociális érzékenységem valószínűleg ebből fakad, hogy ez hány embert fog érinteni Nyíregyházán? Hány ember fog kiszorulni ebből a programból és hány ember fog rákényszerülni arra, hogy nem munkából szerzett jövedelemből tudja eltartani magát, hanem segélyekből kell, hogy fenntartsa saját magát, illetve a családját is. Nem kaptam választ egyébként arra, hogy az informatikai támogatottságból megfelelő szintű lesz-e vagy kellő biztosítékot jelent-e az új ügyvezetőnek a személye? Nem tudjuk, hogy ki ő, nem tudjuk, hogy milyen szakmai múltja van, nem tudjuk, hogy milyen végzettsége van, azért erre jó lett volna, hogy ha választ kapunk, de úgy tűnik, hogy erre nem kerülhet sor. Hát nyilván majd valaki mégis csak el fogja mondani. Egyetlen megjegyzést szeretnék még tenni. Én azt üdvözlöm, hogy ha az Önkormányzat vezetésének továbbra is eltökélt szándéka, hogy árun aluli vagyoni értékesítést nem tervez. Ez korábban is így volt. Ezért maradtak meg olyan vagyontestek, amelyeknél a leértékelt árajánlatot nem fogadtuk el, és úgy döntött a Közgyűlés, hogy bizonyos vagyontesteket, amelyek több száz millió nagyságrendű vagyontestek voltak, nem értékesített az Önkormányzat. Biztos azonban, hogy a következő évben sem tekinthet el látva a drasztikus önkormányzati források megvonását, ami a központi kormányzati forráscsökkentést jelenti nem tekinthet el az Önkormányzat a vagyoni bevételektől. Gondolom a városvezetés is meg fog tenni mindent azért, hogy ezeket a vagyoni bevételeket minél magasabb, piaci arányban tudja értékesíteni. Olyan áron, ami számunkra is megfelelő. Többen

2384 megkerestek az elmúlt időszakban, mióta felkerült a nyilvános honlapra ez a költségvetési koncepció. Többen megkerestek és rengetegen aggódnak amiatt, ami ebben a költségevetési. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lejárt az ideje képviselő úr. Szeretném utoljára felhívni az MSZP-s képviselők figyelmét, hogy nem MSZP sajtótájékoztatót tartunk. Nem MSZP-s politikai nagygyűlésen vagyunk, ahol a fizetett hirdetéstől kezdve mindent elmondanak újra. Kérem, hogy máshol tegyék ezt. Ez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, ahol Nyíregyháza ügyével foglalkozunk. Én azt gondolom, hogy reagálnom kell néhány dologra. Tehát itt nem a kormányzat jövőbeni intézkedései fogják nehéz helyzetbe hozni Nyíregyházát, tisztelt Jeszenszki képviselő úr, hanem az MSZP városvezetés hozta már nehéz helyzetbe, és ezzel küszködünk. És nagyon kérek mindenkit, hogy ne riogasson itt semmilyen jövőbeni dolgokra, aminek még nincs semmilyen törvényes és megalapozott alapja. Valóban nem került sor a válaszra, most válaszolnék Nagy László képviselő úrnak. Piotrowski-Korvin Balázzsal olyan 1996-ban az MSZP-s városvezetés idején találkoztam már itt Nyíregyházán, az Ipari Park Kft. ügyvezetője volt, ezt követően évekig vezetett egy informatikai céget, ezért neveztem őt ki. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy az önök városvezetése azt az ingerküszöböt nem lépte át, hogy csak ebben az évben 187 milliót raktak a Nyírinfó Kft-hez úgy, hogy az informatikai szolgáltatás nem is érzékelhető. Nem működik. Iktató program, nincs levelező program, a honlaptól kezdve mindenütt problémák voltak, és ahhoz képest, hogy az elmúlt, csak az elmúlt négy éves ciklusban, több ciklusban, több 100 millió forintot tettek oda önök, nem kérték meg az ellenértéket és akkor nem aggódott a szakmaiság miatt, pedig célszerű lett volna úgy gondolom. S ezt a helyzetet kell most azonnal megszűntettünk, nem mehet ez így tovább, és a cél, hogy nem csak a Polgármesteri Hivatalt, az egész intézményszervezet rendszerét és a cégeket is informatikai szolgáltatással lássa el a saját cégünk, és a Közgyűlés döntését, előkészítését is segítse. Ugyanakkor, amit az iparűzési adóra mondott, az is igen erős csúsztatás. Tehát a helyi adóbevételek bázisszinten vannak tervezve úgy, hogy minden előrejelzés szerint csak a mérték kérdéses. A következő évben gazdasági növekedés várható. Nyilván ez megjelenik majd a cégek árbevételében, azaz az adóalapban is. Szóval ezek után adom meg a szót Mikó Dániel úrnak, aki már másodszor jelentkezett hozzászólásra és szeretném ahogy kértem, hogy a napirendhez tartozóan Nyíregyháza közügyével foglalkozzon, ne pártpolitikai felszólalást tartson. Köszönöm. Mikó Dániel:(képviselő) Köszönöm szépen. Éppen polgármester úr felszólítása miatt kértem még egyszer szót, hiszen azt kérte, hogy a koncepcióról mondjak véleményt és én elmondtam már a bizottsági vitában is, hogy a 2011. évi koncepció alapelvei, ami 19 pontban van megfogalmazva, számomra mind a 19 pont elfogadható. Úgy fogalmaztam a bizottsági ülésen, hogy amennyiben erről külön szavazás lenne, akkor meg is szavaznám ezt a koncepciót. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Utolsó hozzászóló Szilvási István képviselő úr. Szilvási István:(képviselő) köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Mivel meg lettem szólítva, azt gondolom, hogy reagálnom kell. Azt, hogy az Adó Osztály ilyen hatékonyan végezte a munkáját, ennem tiszta szívemből örülök,

2385 és ez azt jelenti, hogy ott ezek szerint mégis szakemberek ülnek. Viszont nem csak az adóbevételek jelentik egy város bevételi forrásait, azzal is tisztában kell lenni. Ezt önnek nagyon jól kell tudnia, mint volt alpolgármesternek. Azt, hogy régió másik két megyeszékhelyén hogyan alakulnak ezek a tervezett és valós bevételek az azt gondolom, hogy Nyíregyháza szempontjából teljesen irreleváns. Viszont az, hogy az év háromnegyedében elköltötték, valóban 75%-ot elérő szinten, könyvvizsgálói jelentéssel alátámasztva a tervezetett, viszont a bevételek jócskán elmaradtak tőle. Ez valószínűleg az előző év tervezési hibáit hozza ki. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Mielőtt lezárnám a vitát, dr. Adorján Gusztáv frakcióvezető úrnak adom meg a szót. Dr. Adorján Gusztáv:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, hölgyeim és uraim. Csak néhány gondolatot szeretnék elmondani itt zárásként Jeszenszki képviselő úrnak. Hát bizony a stilisztika elég nagy gond. Itt tart az oktatásunk. Nagy László képviselőtársamnak visszatérve arra, hogy bizony fájdalmas dolog azt tudni, hogy minden egyes nyíregyházi polgár 140 ezer forinttal tartozik, ennyi az adósságállomány. Azt, hogy Debrecennek milyen? Vagy Szolnoknak milyen? Én úgy gondolom, hogy ha mindenki egyest kap az iskolában, mikor hazamegyek, akkor a szüleim nem azt fogják mondani, hogy de jó, hogy te is egyest kaptál, hisz a többiek is azt kaptak. Koncepcióval kapcsolatosan. Mi is ez a koncepció? Gyakorlatilag én úgy gondolom, hogy most szakítunk a hagyománnyal. Én úgy tudom, hogy még ilyen nem volt, hogy Nyíregyházán egy költségvetés megtervezése előtt a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat gyakorlatilag egy nyílt vitában lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki megismerje azt, hogy hogyan fogunk dolgozni. Ugye ez nem számokról szóló egyértelmű koncepció még. Itt irányelvek vannak, amelyek meghatároznak bizonyos prioritást, bizonyos sorrendiséget. Miért jó ez? Szakmai alapon készült. Az elmúlt Közgyűlésen ugye sajnos megvilágosodott előttünk, hogy milyen helyzetben van a város. Független igazságügyi, könyvszakértői vélemény alapján lett ez a koncepció fölállítva. Én mielőtt készültem itt erre néhány gondolat jutott eszembe. Ésszerű ez a koncepció, takarékos, átlátható, kontrollálható és polgárbarát. Ezt szeretném néhány gondolatban kifejteni, és eszembe jutottak ilyen közmondásszerű valamik. Ésszerű. Ugye nem kell a fellegekben járnunk. Tehát ezt jelentené ez. Mit is jelent? Gyakorlatilag figyelembe veszi az egész országra jellemző gazdasági problémát, forráshiányt. Eddig, ugye kiadásvezérelt volt mindig az önkormányzat részéről a költségvetés. Szeretnék válaszolni az ellenzéki képviselőtársaimnak egy hírrel, ami arról szól, hogy jövőre 4,5%-os forrásbővüléssel számolhatnak a helyhatóságok. Ha most a Kormány azt mondta volna, hogy nincs semmiféle forrásbővülés, azt is el kellene fogadni, mert olyan helyzetben van az ország. Ez mit jelent? Azt jelenti, hogy nem az előző év bázisadatait veszi figyelembe, hanem az adott település által elvégzett feladatokhoz igazítja a támogatást. Az MSZP az elmúlt időszakban a feladatnövekedés mellett ugye forráselvonást hajtott végre. Tehát adok feladatot, nem adok hozzá pénzt, oldd meg. Most ez szakít ezzel. Tehát itt, amennyiben a feladatokat megfelelő módon, racionálisan, ésszerűen össze tudjuk hozni, akkor 4,5%-os forrásbővüléssel számolhatunk. Ésszerű. Ugye figyelembe veszi a adósságspirál megállításának a szükségességét. Biztosítja a kötelező feladatokra a forrást. Tehát azokat a kötelező feladatokat, amelyeket egy önkormányzatnak el kell végezni, az benne lesz ebbe a koncepcióba. Takarékos. Ugye van egy ilyen mondás, hogy addig nyújtózkodj, amíg a takaród elér, vagy van egy másik fajta, lehet jó az a takaró, csak keresztben van rajtam. Szigorúbb takarékoskodás. Takarékoskodást ír elő a gazdálkodáson belül. A

2386 kötelező és a nem kötelező feladatok szétválasztása. Takarékalapot képez. Feladat centrikus a tervezés. Mit jelent az, hogy átláthatóság, kontrollálhatóság? Ugye egy vezetőnek felelősséggel kell tartozni. Igen, a különböző cégek és különböző vezetőknek pontos feladatokat kell megadni, visszajelzést kell biztosítanunk. Tehát az elvégzett feladatokról mindenféleképpen visszajelzés és információáramlásnak kell bekövetkezni. A városüzemeltetés és a vagyongazdálkodási feladatok racionális, működőképes struktúráját kell kialakítanunk. Mit jelent az, hogy polgárbarát? Ugye, gyakorlatilag azt jelenti, hogy azokat a feladatokat, amelyek az önkormányzatnak feladata elvégezni, azt meg fogja csinálni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Annyit tennék hozzá a szavazás előtt, hogy a most igen aktív MSZP-s képviselők, külső bizottsági tagok sem tettek a bizottsági üléseken semmilyen konstruktív érdemi javaslatot, úgy hogy lezárom a vitát és kérem, hogy szavazzunk. Nagy László úrnak még egy kétperces lehetősége van. Nagy László:(képviselő) Igen, köszönöm szépen. Mielőtt még örömtüzeket gyújtanánk a költségvetési koncepció kapcsán, egy-két gondolatot szeretnék elmondani, mert az imént nagyon helyesen mindenkivel szemben következetes volt a polgármester úr és az 5 perc letelte után el is vette a hangot. Hát az, hogy polgárbarát e a költségvetési koncepció, ezt el fogja dönteni a következő év, az az intézkedéscsomag, ami itt felsejlett ebben a költségvetési koncepcióban. Ennek mi lesz az eredménye, arra én nagyon kíváncsi vagyok. Egy biztos, hogy a 4,5%-os önkormányzati forrásnövekedést azért elég nehéz lenne megtalálni ebben a költségvetési koncepcióban, hiszen le is írja, hogy mennyivel csökken a normatívákhoz eljuttatott költség, és azon keresztül pedig a forrása az önkormányzatnak. Ez majdnem 600 millió forintot jelent, ha ennyi bevétel kiesést jelent központi forrásból, ami itt le van írva ebben a költségvetési koncepcióban. Tehát nem elég csak az újságcikket elolvasni bármelyik mai magyar újságból, hanem meg kell nézni akkor ezt, hogy mi van leírva? Teljesen reális és teljesen helytálló az, ami egyébként megjelent a koncepcióban. Ennyi forráskieséssel kell számolni az Önkormányzatnak. Különben nem segíti az Önkormányzat vezetésének a következő évi tervezését, én ezt elmondtam bizottsági ülésen is. Persze korábban nem erről volt szó. Arról volt szó, amit fel tetszett olvasni, csak érdekes módon nem ez jelenik meg a számok alapján. Szóval én csak azt szeretném mondani, hogy a költségvetési koncepció irányai azok helyesek, természetesen az fontos dolog, hogy az intézményi szféra az működőképes maradjon, de nagyon nagy aggodalommal tekintünk arra, hogy valóban meg fogja e tudni őrizni a munkahelyeket a városvezetés a következő évben és a kötelező vagy a nem kötelező feladatellátásban milyen színvonalat fogunk elérni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Főjegyző úrnak adom meg a szót. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Csak egyértelműsítetni szeretném, hogy a költségvetési koncepció kapcsán miről is szavaz a Közgyűlés, mert ez újszerű a Közgyűlés korábbi gyakorlatához képest. Most a határozati javaslat 1. pontja visszautal a teljes szöveges előterjesztésre, mind a 19 oldalra. Tehát az eddigi gyakorlattól eltérően nem kiemelt határozati pontokat

2387 fog elfogadni a Közgyűlés, hanem a visszautalás alapján a teljes 19. oldalas koncepciót fogja polgármester úr feltenni szavazásra. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Mielőtt szavazásra tenném fel az előterjesztést, egy dolgot elmondok. Tehát ez a koncepció, ez Nyíregyháza jelenlegi helyzetéből indul ki. Nem a központi költségvetésből, a kormányzati, parlamenti intézkedésből. Ehhez hozzátartozik az is, hogy most Nyíregyháza ilyen pénzügyi helyzetben van, nem az előző Kormány, nem a Parlament, a mostani hozta ilyen helyzetbe Nyíregyházát, hanem az előző vezetés. Kérem szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 22 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 5 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot: 261/2010. (XII. 16.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési koncepciójáról A Közgyűlés 1.) a részletes tervező munka alapjául elfogadja az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet alapján elkészített, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70. §-a alapján benyújtott 2011. évi költségvetési koncepciót. 2.) felkéri a polgármester útján a jegyzőt, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 71. § (1) bekezdésének, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdése a) pontjának előírása szerint készítse el a 2011. évi költségvetés rendelet-tervezetét. 3.) felkéri a polgármestert, hogy a jegyző által készített költségvetési rendelettervezetet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 71. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően nyújtsa be a Közgyűlésnek elfogadásra. 4.) a 2011. évi költségvetés tervezésénél kiemelt célkitűzéseinek tekinti az intézményhálózat racionalizálásának megvalósítását, a kötelező feladatok prioritását és a nem kötelező feladatok finanszírozásának visszafogását. 5.) felkéri a bizottságokat, hogy a költségvetési koncepció alapján folyamatában segítsék az Önkormányzat költségvetésének tervezését és megalapozott takarékos gazdálkodását.

2388 Melléklet a 261/2010.(XII.16.) számú határozathoz

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70. § rendelkezése szerint a polgármesternek a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell a képviselőtestületnek beterjeszteni. A Kormány 2010. október 30-án benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, jelenleg még folyik a törvény parlamenti vitája. A költségvetési koncepció összeállítása során a rendelkezésre álló költségvetési törvényjavaslat, a pénzügyi-gazdasági információk és a Város mindenkori gazdasági helyzetének figyelembe vételével kell megfogalmazni a tennivalókat. A 2011. évi költségvetési koncepció készítése sok szempontból eltér az eddig megszokottaktól. A gazdasági világválság hatásainak további tapasztalásában, az ország jelenlegi, számos pénzügyi-gazdasági bizonytalanságot hordozó gazdasági helyzetében, a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során várható változtatásokra is tekintettel, a koncepció számszakilag nem lehet a 2011. évi költségvetés alapdokumentuma, csupán a főbb tendenciákra utalhat. A költségvetési koncepció készítésekor több, a koncepció készítéséhez elengedhetetlenül szükséges központi költségvetési információ - a még várható változtatásokra tekintettel - csak nagy bizonytalanságot hordozva használható fel, így az általunk elvégzendő számítások jelentős hibahatáron belül mozoghatnak. A 2011. évi koncepció készítése az eddigiektől abból a szempontból is eltér, hogy ez évben került sor az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokra. Az idei évben a városvezetésben is váltás történt, így a lehetőségekhez mérten, a meglévő kötelezettségek teljesítése mellett, új koncepcionális irányok is előtérbe kerülnek. A költségvetési koncepciónak, majd a költségvetésnek 2011-ben kiemelt feladatként kell kezelnie a Város költségvetési egyensúlyának lehetőségek szerinti megteremtését, amely azonban egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Az előző közgyűlésen bemutatott igazságügyi szakértői átvilágítás már előre vetítette, hogy a jelenlegi költségvetési gazdálkodás nem folytatható, jelentős változtatások nélkül a költségvetés egyensúlyi helyzete nem tartható fenn.

A város adósságállománya kritikus szintet ért el, megközelítette a 17 milliárd forintot, ez azt jelenti, hogy minden lakosra 140 ezer forint adósság jut. Az elmúlt négy év távlatában a város növekvő mértékű hitelspirálba került, mely újabb és újabb hitelfelvételhez vezetett.

Az adósságállomány a rosszul szervezett gazdálkodás, az ellenőrizetlenül hagyott és könnyen elfolyó pénzeszközök következtében alakult ki. A

2389 korábbi évek költségvetése a rendelkezésre álló pénzmaradványok tekintetében nem adott pontos képet a város helyzetére, az elszámolási technika miatt. A fent leírt kritikus gazdasági helyzetet tovább súlyosbítja a nagy hitelállomány előnytelen összetétele: Megnevezés Működési Felhalmozási Összesen

e Ft 4 729 219 11 523 640 16 252 859

% 29,1% 70,9% 100,0%

Megj:A kötvénykibocsátásból betétszámlán lévő összeg :741.648 e Ft.

Mindezek mellett mindenki tudja, hogy a jelenlegi működési struktúrát nem lehetséges költségvetési szempontból fenntartani, finanszírozni.

Az Önkormányzat szervezete és működése sem felel meg a modernkor struktúrájának, a szervezeten belül jelentős párhuzamosságok alakultak ki az egyes osztályok között, az Önkormányzat indokolatlanul nagyszámú önállóan működő és gazdálkodó intézményt tart fenn. Ez a berendezkedés nehezíti az áttekinthetőséget, és az Önkormányzat nem tudja érvényesíteni a centralizált, központosított finanszírozási műveletekből fakadó előnyöket. Ugyanakkor az Önkormányzat saját maga is végez olyan feladatokat, melyek piaci alternatívái hatékonyabbak. Párhuzamosságok találhatóak ugyanakkor nemcsak az Önkormányzaton belül, hanem az Önkormányzat és saját cégei között is. Továbbá az Önkormányzat korábban nem dolgozott ki átlátható értékesítési szabályokat sem, az érvényben lévő rendeletek pedig nem kidolgozottak pl. a közbeszerzéseket illetően sem. Mi a teendő ebben a helyzetben? Első lépésként át kell alakítani az Önkormányzat szervezetét egy hatékonyan és költségtakarékosan működő, átlátható intézménnyé, egységes és mindenre kiterjedő kontrolling rendszert kell működtetni. Az Önkormányzatot és intézményeit, valamint a cégeit közös pénzügyi rendszerbe kell terelni, mert jelenleg az egyes Társaságok hitelt vesznek fel, ezzel is súlyosbítva az eladósodottságot, miközben más társaságnak ugyanakkor bankszámlapénz áll rendelkezésére. Át kell tekinteni a jelenlegi hitelállományt, és a kedvezőtlen hiteleket lehetőség szerint át kell alakítani jobb kondíciójú hitelekké. A kialakítandó kontrolling és tervezési rendszert korszerű pénzügyi megoldásokkal és informatikai támogatottsággal képessé kell tenni arra, hogy a Város Önkormányzata a huszonegyedik század kihívásainak megfelelni tudó, modern európai önkormányzattá válhasson néhány éven belül. Az elemzők szerint az előző évben kialakult és még ma is tartó pénzügyi-gazdasági világválság még nem érte el hazánkban a mélypontját, így egyértelműen kimondható, hogy a jelenlegi önkormányzati költségvetési helyzet tovább romolhat.

2390

A költségvetés stabilizációja tehát nem tűr további halasztást, mert ennek hiányában a város pénzügyileg nem lesz finanszírozható. Mint a fentiekben már jelzésre került, a költségvetési koncepció alapját ma is - mint minden évben – a következő évre szóló központi költségvetési irányelvek, az ismert 2011. évi költségvetési törvényjavaslat, illetőleg a helyi gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek, a már felvállalt költségvetésiberuházási igények jelentik. A központi támogatásokról szóló, jelenleg rendelkezésünkre álló bizonytalan információkkal nem könnyű feladat a koncepció elkészítése. Hangsúlyozottan ki kell emelnünk, hogy a koncepció nem költségvetés, hanem egy tervezési útmutató, amely arra szolgál, hogy a megoldandó feladatok területén irányelveket, feladat-megoldásokat és fontossági, prioritási sorokat állítson fel. Figyelembe véve az igazságügyi szakértői véleményt, az abban foglaltak alapul szolgálhatnak a 2011. évi költségvetés tervezéséhez. A 2011. évi költségvetés-politika kiemelt feladata, hogy az államot a közérdek szolgálatába állítsa, ennek érdekében a rendelkezésére álló eszközökkel elősegítse a munkahelyteremtést és a bürokrácia leküzdését. Mindezek biztosítására az alábbi fő területeket kezeli kiemelten a 2011. évi költségvetési törvény:






Foglalkoztatás, gazdaságélénkítés Családpolitika A kormányzati működés és szervezetrendszer átalakítása Ágazati célkitűzések Adó- és járulékpolitikai célkitűzések

A kormányzati intézkedés csomag 2011. évi főbb, önkormányzatokat közvetlenül és közvetve érintő intézkedései:
A családi pótlék összege 2011-ben sem emelkedik, és a jogosultsági korhatár 20 év.
A dologi kiadások és feladatok átütemezésével, és felülvizsgálatával, 5% működési megtakarítást kell elérni az önkormányzati szférában.
A közszféra keresettömege 2011 évben is változatlan marad. Ez azt jelenti, hogy sem a köztisztviselői illetmény alap, sem a közalkalmazotti tábla nem változik.
A „szuperbruttósítás” intézménye (azaz, hogy a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelmek munkáltatói, kifizetői 27%-os járulék-, illetve eho-mértékkel növelt összege) 2011-ben nem változik, 2012-ben a „szuperbruttósítás” mértéke a felére, 13,5%-ra csökken, 2013-tól pedig megszűnik a vonatkozó szabályozás.
A 2011. évtől kibővül, szélesebb körben igénybe vehetővé válik a családi kedvezmény, és adókedvezmény helyett adóalap-kedvezmény formájában, jövedelemkorlát nélkül lehet érvényesíteni.
A családi pótlékhoz, illetve az öregségi nyugdíjhoz kötött szociális ellátások mértéke várhatóan nem változik, 2011-re befagyasztásra kerül a tervek szerint.

2391


A helyi adókra vonatkozóan 2011-től csökken az adófajták száma, megszűnik a vállalkozók kommunális adója és az építményekre kivetett idegenforgalmi adó.




Egyszerűsödik az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettséggel összefüggő adózói és adóhatósági adminisztráció (például megszűnik a piaci-vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni adókötelezettség, továbbá az építőipari tevékenységet végző vállalkozások adókötelezettsége a tevékenység-végzés 31. napja helyett 2011-től annak 61. napján kezdődik). A jogalkalmazás támogatása érdekében pontosításra és kiegészítésre kerülnek az iparűzési adóalap-megosztási szabályok. A gépjárműadóban, figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésére, a visszaélések korlátozása érdekében 2011-től csökken a súlyos mozgáskorlátozottakat megillető gépjárműadó-mentesség: az adómentesség csak a súlyos mozgáskorlátozottak által üzemeltetett személygépkocsik átlagos (évi 12 ezer forint) adóterhéig jár. Emellett 2011-től könnyebbé válik a légrugós rugózási rendszerű tehergépjárművekre, autóbuszokra vonatkozó adókötelezettség teljesítése. A közfoglalkoztatás eddigi bonyolult rendszerét, egyszerűbben áttekinthető és finanszírozható Nemzeti Közfoglalkoztatási Program váltja fel. Ennek keretében megszűnik az önkormányzati közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás és megszűnik a hagyományos önkormányzati közmunkaprogram. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program lényege, hogy az állam egységes rendszerben, azonos forrásból, azonos értékeken, prioritásokon alapuló szabályozás mentén nyújt pályázatos támogatást a (közfoglalkoztatással érintett) többlet munkahelyek létrehozására. A közfoglalkoztatás közmunka révén valósul meg. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programokban uniós források is mozgósításra kerülnek a képzésekre. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program egyik lényegi eleme, hogy közfoglalkoztatási támogatás automatikusan nem jár. A támogatások csak abban az esetben kerülnek folyósításra, ha a támogatott képes alátámasztani, hogy a foglalkoztatás értékteremtő, költségigénye megalapozott, garantálja, hogy bővül a munkahelyek száma és mindezt ellenőrizhető, elszámoltatható módon valósítja meg. Az előbbiek érdekében munkanélküliek kizárólag a munkaerő-piaci szervezet közvetítésével kerülhetnek a közfoglalkoztatási rendszerbe. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében megvalósuló foglalkoztatás mellett a valóban munkaképes, de munkával nem rendelkezők bérpótló járandóságot kapnak. Az ellátásra való jogosultságot az önkormányzat állapítja meg, és a juttatást folyósítja. A közfoglalkoztatás visszautasítása a törvény erejénél fogva automatikusan kizár a további ellátásból.




















Az önkormányzat kötelező feladat- és hatásköri rendszerében ezidáig nem történt változás az SZMSZ mellékletét képező besoroláshoz képest. A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényjavaslatban kerültek meghatározásra azok a rendelkezések, támogatási normatívák és mértékek, amelyek alapját képezik az önkormányzat 2011. évi költségvetését megalapozó koncepciónak.

2392

Az önkormányzat jövő évi költségvetésének összeállításánál meghatározó szerepe van az eddig felhalmozódott működési hiánynak (hitelnek). Ezt az összeget a 2011. évi költségvetésben hiteltörlesztésként kell szerepeltetni a kiadások között. Ennek megfelelően az önkormányzat 2011. évi költségvetésének összeállításánál a kiadások kifejezetten olyan szinten tervezhetők, amelyekre a tárgyévi bevételek döntő részben fedezetet nyújtanak. A korábbi évek elégtelen központi támogatása elsődlegesen a működés területén jelent meg, amely a következő években ismételten a finanszírozás negatív hatását eredményezte, hiszen pótlásának fedezetét bankhitel képezte. E mellett a tárgyévi –erőn felüli fejlesztések miatt kibocsátott kötvény és felvett felhalmozási hitel- pedig tovább növelték az eladósodottság mértékét. Annak érdekében, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg a kezelhető szintet, drasztikus kiadáscsökkentő intézkedéseket kell megtenni:
a kötelező feladatok jogszabályi előírásoknak megfelelő, minimál szinten történő ellátása a leggazdaságosabb szervezeti formában (az intézményi szervezeti struktúra átalakítása először gazdasági, majd az ágazati törvények szerinti szakmai szempontból)
a nem kötelező feladatok újbóli áttekintése, minimális szinten történő ellátása
a saját bevételek növelése (szolgáltatás bővítés és a vagyonhasznosítás területén) Emellett a továbbiakban is kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztéssel összefüggő pályázati lehetőségekre, fókuszban a fenntarthatósággal. Összehasonlítva a központi forrásokból származó bevételeket az előző évi eredeti költségvetéssel, csökken az önkormányzat bevétele közel 400 millió Ftal. A csökkenés mértéke egyrészt a mutatószám csökkenésének tudható be, másrészt a normatívák változásának, illetve legnagyobb veszteséget a személyi jövedelemadó visszaosztásakor szenvedünk el, ahol valamennyi tényezőnél csökkenést könyvelhetünk el:
Nem változik az önkormányzatokat megillető rész, az továbbra is 40 %, de csökken az alap
Nem változik a helyben maradó rész aránya, az továbbra is 8 %
Csökken viszont az egy főre eső iparűzési adóerő képesség kiegészítésének felső határa, valamint
A területi feladatokat ellátó önkormányzatok esetében az ellátandó feladat normatívája, az eddigi kétszeresről másfélszeresre csökken. A központi források csökkenésén túl figyelembe kell venni a jövő évi adósságszolgálatot, valamint a ki nem fizetett szállítói állományt, mint előző időszakról kapott örökséget. Mielőtt a bevételek, illetve a kiadások tervezésére vonatkozó elképzelések ismertetésre kerülnének, az alábbiakban fogalmazzuk meg a 2011. évi koncepció alapelveit, prioritásait:

2393  A költségvetés készítés során azt az elvet kell elsődlegesen érvényesíteni, hogy a 2011. évi költségvetés az előző évinél is kisebb költségvetési hiánnyal kerüljön megtervezésre.  Mindent megelőzően biztosítani szükséges az esetleges átalakítások miatti költségvetési szerkezeti változásokat, igazodni szükséges a kialakulóban lévő új rendszerekhez.  Folyamatosan ügyelni kell a bevételek és kiadások teljesítési rendszerére, meg kell akadályozni az adósságspirál kialakulását.  Elsődlegesen és kiemelten biztosítani szükséges a kötelező feladatok ellátásának elfogadható szintjét. Külön kiemelve, hogy a kötelező feladatok ellátása az elsődleges.  Figyelmet kell fordítani a közszolgáltatások zavartalan biztosítására.  Az önkormányzati feladatellátás minden területén érvényesíteni kell a szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét, amelyre már a költségvetés összeállításánál is tekintettel kell lenni.  Át kell tekinteni a beruházások sorát, a fedezettel nem rendelkező, illetőleg új kezdődő beruházások felülvizsgálandók. Javaslatot kell készíteni a következő évben jelentősebb anyagi terhet jelentő, de halasztható feladatok halasztásáról vagy zárolásáról.  A költségvetési koncepció és ezzel együtt az elkészítendő költségvetés megkísérli megakadályozni az adósságspirál nagyobb volumenű kialakulását, ennek érdekében a még elégséges, de szervezeti rendszerében és feladat-összetételében a folyamatosan fenntartható mennyiséget és színvonalat kell biztosítania.  A költségvetési koncepció keretében megfelelő mozgásteret kell biztosítani a feladat- és intézményi átszervezéseknek, a kötelező és nem kötelező feladatok mennyiségének és színvonalának meghatározásában a zökkenőmentes, vagyis fenntartható finanszírozást megcélozva.  A megkezdett beruházásokon túl csak a legindokoltabb költségvetési tehercsökkenést eredményező vagy bevételnövelő fejlesztések valósuljanak meg és ezek is fenntarthatósági szempontok alapján.  A válság és a recesszió várhatóan 2011-ben is érezteti hatását, ezért szükséges, hogy tartalékokat képezzünk bevételi kiesésekre és tartalékot kell előirányozni az elhalaszthatatlan intézmény racionalizálások finanszírozásának biztosítására.  A költségvetés tervezés rendszerének megváltoztatásával a lehető legnagyobb mértékig, de folyamatosan át kell térni a feladatcentrikus tervezésre és az ezek alapján történő finanszírozásra.  Törekedni kell a lehetséges idegen források bevonására, keresni kell a pályázatok útján elnyerhető forrásokat, amelyeket olyan módon szükséges felhasználni, hogy a működtetés költségei összességében csökkenthetők legyenek.  Azoknál a bevételeknél, ahol az időarányos szinthez képest alacsonyabb a teljesítés, gondoskodni kell a nem megfelelő teljesítés okainak megkereséséről, az Önkormányzatot jogosan megillető, de meg nem fizetett bevételek beszedéséről.  Az Intézményvezetők készítsenek részletes indoklást a saját bevételek tervezetthez képest jelentős elmaradás okairól, és számoljanak be a kötelezettség teljesítése érdekében megtett intézkedésekről.  A kiadási előirányzatok túllépésének megakadályozása, illetve megtakarítás elérése, és a likviditás biztosítása érdekében a

2394 kiadásoknál ügyelni kell az előirányzat szerinti, illetve annál kedvezőbb teljesítésre, a szükséges előirányzat-átcsoportosításokra.  Az Intézményvezetők személyes felelősséggel tartoznak az elfogadott költségvetés maradéktalan betartásáért, a tervezett kiadások előirányzaton belüli lehető legtakarékosabb felhasználásáért, illetve tegyenek javaslatot a működési kiadások minimum 5%-al való csökkentésére.  A koncepció készítés időszakában még sok a bizonytalansági tényező – állami költségvetés, ágazati törvénymódosítások, stb. –, így a bemutatásra kerülő várható bevételek és várható kiadások csak tájékoztató jellegűek.  Át kell alakítani az Önkormányzat szervezetét (intézményeit és cégeit ) egy hatékonyan és költségtakarékosan működő, átlátható rendszerré, egységes és mindenre kiterjedő kontrolling rendszert kell működtetni. A 2011. évi költségvetési koncepció elveire a törvényjavaslat, valamint a 2010. évi determinációk figyelembe vételével a következőket javaslom:

I. A bevételek tervezése A költségvetés készítése változatlanul a bevételek számbavételével kezdődik, mivel a forrás-szabályozás elve nem változik a jövő évre.

1. Saját bevételek Intézményi működési bevételek Az intézmények működési bevételei a tevékenységük ellátásáért fizetett térítési díjakból származnak elsősorban. A gyermekvédelmi törvény módosítása jelenleg folyamatban van. Jelen előterjesztéssel egy időben tárgyalja a Tisztelt Közgyűlés az élelmezési nyersanyagnorma 3,5 %-os emeléséről szóló előterjesztést. A normaemeléssel együtt járó rezsiköltség emelkedése jelentős többletköltséggel jár az önkormányzatnál, a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint térítési díjként a gyermekétkeztetés területén csak az élelmezési nyersanyagköltséget kell megtéríteni, a rezsiköltség teljes egésze az önkormányzatot terheli. Az oktatási intézmények saját bevételei csökkennek az ingyenes étkezés 8. osztályosokra történő kibővítésével. A szociális intézmények tekintetében a térítési díjakat ez évben a 7/2010. (III. 02.) KGY rendeletével hagyta jóvá a Közgyűlés. A következő felülvizsgálatot az egyes intézményekre vonatkozóan a tényleges ráfordítások ismeretében a jogszabályok alapján és az ellátottak jövedelmi viszonyaira tekintettel kell végrehajtani. Törekedni kell a vagyon hasznosításából származó, a piaci viszonyokkal összhangban álló bevételek növelésére, figyelemmel az intézményi gazdasági integráció nyújtotta együttműködésekből származó lehetőségekre is. Továbbra is ösztönözni kell az intézményeket az uniós és központi pályázati lehetőségek kihasználására. Ugyanakkor az előfinanszírozás miatt a pénzügyi ütemezés betartásával a költségvetés terhelhetőségére még az eddigieknél

2395 is nagyobb figyelmet kell fordítani. Előzetes bejelentés nélkül az intézmények nem pályázhatnak, kötelezettséget nem vállalhatnak még akkor sem, ha a pályázati önerő saját forrásból biztosítható. A pályázati önerő tervezése költségvetési céltartalékként indokolt. Elvárás az intézményi saját bevételek nagyságrendjének meghatározásánál, hogy azok összességében a 2010. évi tényleges teljesítést elérjék, illetve meghaladják. Az előző évi ténylegesen befolyt bevételektől eltérni csak abban az esetben lehet, ha bizonyítottan egyszeri, nem megismételhető bevételt realizáltak.

Önkormányzati sajátos bevételek Illeték bevétel Az illetékbevételek állam és önkormányzatok közötti megosztásának rendszere nem változik 2011. évben. Az APEH által beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a törvényben meghatározott körben érintett önkormányzatokat illeti meg. Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül. A központi költségvetés kompenzálja az önkormányzatok számára az egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentessé tételét. Ez évben az eredetileg tervezett bevétel év közben 75.000 eFt-al csökkentésre került, de további 100 millió Ft csökkentést javaslok a tényleges adatok birtokában. Jövőre a lecsökkentett előirányzat szintjén javasoljuk ezen forrást betervezni.

Helyi adók Iparűzési adó A 2011. évi várható iparűzési adó tervezésénél három kiemelt tényezőre kell figyelmet fordítani: 1. A gazdasági válság erőteljes negatív hatása érződik a 2010. évi iparűzési adóbevétel alakulásában. Az önkormányzat 2011. évi iparűzési adóbevételét megalapozó 2011. évi adóelőleget a vállalkozásoknak, a 2010. évi árbevételük alapján számított adóalapra jutó iparűzési adó alapján kell fizetniük. A vállalkozások egy része már 2010. évben jelezte, hogy 2010. évi gazdálkodási mutatói elmaradnak az előző évek mutatóitól, ezért kérték az adóelőleg mérséklését. A vállalkozások egy másik része, – tekintettel arra, hogy nem éltek az adóelőleg módosítás jogszabályi lehetőségével – egyrészt a 2011. május 31-ig benyújtandó 2010. évi helyi iparűzési adóbevallásában ad számot a gazdasági válság vállalkozását érintő negatív hatásáról, másrészt 2011. évben a fizetési határidőket megelőzően nyújtja be az előleg módosítási kérelmét. 2. 2010. november 03-ig iparűzési adóban a vállalkozások 798.940 eFt-ot kértek visszatéríteni, melynek oka, hogy a tényleges adójuk az előírt adóelőleghez képest csökkent. 2011. évben is számolni kell a visszatérítések összegével.

2396 3. A kormányzat gazdaságpolitikai intézkedésének következtében dinamikusabbá, kedvezőbbé váló gazdasági környezet hatása, valamint a 2011. évre jelzett gazdasági növekedés az adóelőleg kiegészítés összegének növekedésében fog jelentkezni. A fentieken túl a 2010. évi várható iparűzési adóbevétel tervezésénél figyelembe kell venni:
a 2,5 millió Ft adóalap alatti kis vállalkozások adókedvezményét;
a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentesség alakulását. Összegezve a fenti tényezők hatásait 2011. évre iparűzési adóban az előző évi eredeti előirányzathoz képest mintegy 11,7%-os csökkenéssel kell számolni. Építményadó A 2010. évi várható építményadó bevétel tervezéséhez figyelembe kell venni:
a 2010. évben adóztatott építmények előírt adóját;
a rendelkezésre álló adatok alapján a 2011. január 1-jétől adóköteles építmények várható adóját;
a 2011. január 1-jétől az adókötelezettség miatt kieső építmények adóját;
a gazdasági válság forgalmi érték csökkenésére gyakorolt hatását. Az előzetes számítás alapján az adónem összegét az előző évi szinten lehet tervezni. Idegenforgalmi adó A gazdasági válság idegenforgalomra gyakorolt hatása továbbra is megmutatkozik a vendégéjszakák számának alakulásában. A 2010. évi kedvező bevételhez hozzájárult, hogy nagy nemzetközi sportrendezvények voltak Nyíregyházán. A 2011. évi tervezéshez a 2010. évi eredeti előirányzatot javaslom tervezni. Pótlék és bírság 2011. évben a tapasztalati adatok alapján az előző évi eredeti - 85 millió Ft előirányzathoz képest 60 millió Ft-ot javaslok figyelembe venni a tervezésnél. Gépjárműadó 2007. január 1-jétől változott a gépjármű adóztatás rendszere. A változás következtében a személygépkocsik és a motorkerékpárok után fizetendő gépjármű adó alapja a gépjármű hajtómotorjának KW-ban meghatározott teljesítményéhez és a gyártási évéhez igazodik. Az adóztatás rendszerének változása a 2009. évi adóbevétel csökkenését eredményezte. 2010. január 1jétől a teljesítmény alapján adóztatott gépjárművek adómértékének jogszabályi változás következtében történő megemelésére került sor, melynek eredményeként az adóbevétel a 2009. évihez képest emelkedett. A 2011. évi gépjárműadó bevétel tervezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy „öregszik” a gépjármű állomány, amely a gépjárműadó bevételre kedvezőtlenül hat, mivel az idősebb gépjárművek után kisebb adómértékkel, kevesebb adót kell fizetni. A gazdasági válság hatására az új személygépkocsik vásárlása jelentősen csökken és növekszik az év közben

2397 forgalomból kivont gépjárművek száma is. Mindezen tényezők hatására a 2010. évi eredeti előirányzat tervezését javaslom. A termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó 2011. évre 50 ezer Ft bevételi előirányzatot javaslok tervezni, figyelemmel a jogi szabályozásból adódó csekély adózói számra. Talajterhelési díj A talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevétele, amelyet a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére lehet felhasználni. A szennyvíz hálózatra történő várható rákötések következtében 2011. évre 5.940 ezer Ft bevétel tervezését javaslom. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek A 2011. évi fejlesztési feladatokhoz ezen bevételi forrás minimális mértékben járul hozzá, ezért a tervezhető bevételeken túl a beruházások forrását
a fejlesztési célú pályázatokon elnyert támogatásokon, valamint
partnerszervezetektől átvett pénzeszközökön kívül
az eredeti költségvetésben a felhalmozási célra kibocsátott kötvényből, mint pénzmaradványból, illetve
a 2009. évben megkötött hitel lehívásával tervezzük biztosítani. Az ingatlanértékesítés során a vagyonnal való eredményes gazdálkodás alapelvét kívánjuk folytatni, figyelemmel a mindenkori tervezett fejlesztésekre, lakossági igényekre. Az ingatlanpiaci dekonjunktúrára való tekintettel áron aluli értékesítést nem tervezünk. Az évközben realizált ingatlanértékesítési többletbevételeket a költségvetési rendelet soros módosításain tervezzük átvezetni. Önkormányzati egyéb sajátos bevételek Ezek közül a legjelentősebb bevétel a Polgármesteri Hivatal kezelésében lévő helyiségek bérbeadásából befolyó bérleti díjbevétel. A bérleti díjbevételt a 2010. évi teljesítést meghaladóan tervezzük az inflációt követő díjemelés figyelembevételével. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj bevétele a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. vagyonkezelésében lévő 3 ingatlan bérleti díj bevételéből, illetve a Vagyongazdálkodási Osztály által kezelt nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérleti díj bevételéből tevődik össze. Az NLC ingatlanok után összességében a 2011. évre javasolt bérleti díj bevétel 423.877 eFt. A javasolt bevétel tartalmazza a 2010. évi realizálható hátralék összegét is. Az eddigiekhez hasonlóan kiemelten törekszünk arra, hogy a hivatali és intézményi feladatellátáshoz átmenetileg nem szükséges épületeket, iroda és egyéb helyiségeket bérbeadással hasznosítsuk. Az önkormányzat kamatbevétele tulajdonképpen a kötvény betétszámlán kezelt összegének kamatából képződik. Tendenciáját tekintve csökkenést mutat a kötvény ellenértékének egyre nagyobb összegű felhasználásával.

2398

2. Átengedett személyi jövedelemadó A központi költségvetésből átengedett, megosztott bevételként személyi jövedelemadó részesedéssel számolhatunk 2011. évben is, viszont a tárgyévhez képest jelentős mértékű, várhatóan 8,7%-os visszaesés következik be a már bemutatott tényezők hatására, melynek mértéke az előzetes számítások szerint 260 millió forint.

3. Állami hozzájárulások és támogatások A központi költségvetésből származó források közül a legnagyobb részarányt továbbra is a normatív hozzájárulások és a felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatások jelentik. A feladatmutatóhoz kötődő normatív hozzájárulásokat és kötött felhasználású normatív támogatásokat részletesen, önkormányzatonként és jogcímenként az önkormányzatok adatszolgáltatásában szereplő feladatmutatók és mutatószámok alapján 2011. január hónapban hirdetik ki a költségvetési törvény hatálybalépését követően. A központi költségvetés kompenzálja az önkormányzatok számára a gyermekétkeztetés és a szociális ellátás területén jelentkező létszámbővülés forrását. Általánosságban elmondható, hogy a normatív támogatások az előző évhez képest csökkennek, a számításaink szerint az átlagos csökkenés közel 1,5%-os. Ennek következtében az állami támogatásunk mintegy 122 millió Ft-tal lesz kevesebb, mint 2010. évben volt.

Fejlesztési célú állami támogatások Uniós támogatások Több folyamatban lévő pályázatunk van, illetve már fizikai megvalósítást nyert beruházás támogatásának van folyamatban a lekérése. Ezek a források már a 2011. évi költségvetés pozícióját fogják javítani, illetve a jelzett kieső bevételeket pótolni.

4. Támogatásértékű bevételek A támogatásértékű működési bevételként tervezzük meg a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Önkormányzattól a közös finanszírozásban működtetett intézmények támogatására szolgáló pénzeszköz átvételt, valamint a NYITÖTtől a Nevelési Tanácsadó működtetésére átvett pénzeszközt. A tervezhető összeg nagyságát meghatározza a megye és a város közötti megállapodás az intézmények körére és a finanszírozás mértékére vonatkozóan.

2399

5. Átvett pénzeszközök Itt tervezzük meg azokat a felhalmozási és fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó bevételeket – a bruttó elszámolás elve miatt – melyeket eredetileg a központi források között nem lehet szerepeltetni. Azok előirányzata év közben kerül át pénzügyi átcsoportosítással a megfelelő előirányzati sorra. Az átvett pénzeszközök között kerül megtervezésre az egészségügyi alapellátás (járóbeteg-ellátás és fogszakorvosi-gyermekorvosi ellátás, védőnői szolgálat) működésével kapcsolatos, az egészségügyi pénztártól átvett pénzeszköz is. Felújítási feladatokhoz átvett pénzeszköz Az ÉAOP, a KEOP és a Zöldberuházási Rendszer-Klímabarát Otthon Panel Alprogram pályázatok alapján várható támogatási összegeket tervezhetjük meg ezen a jogcímen.

6. Hitel Az államháztartási törvény előírása, hogy a működési, valamint a fejlesztési bevételeket és kiadásokat mérlegszerűen be kell mutatni az önkormányzat éves költségvetési rendeletében. A 2011. évi hiány nagyságát meghatározza a jogszabályi előírások szerint számított hitel felvételi korlát. Tekintettel az eladósodás mértékére további fejlesztési célú hitelfelvételt 2011. évben nem tervezünk.

7. Előző évi pénzmaradvány Eredeti előirányzatként csak a Polgármesteri Hivatal kötvénykibocsátásból származó – felhasználásig betétszámlán kezelt - 2010. december 31-i pénzkészletét lehet szerepeltetni, mivel a pénzmaradvány nagyságrendje a zárszámadást követően válik ismertté. A fejlesztési célra kibocsátott kötvény fel nem használt része szolgálja a szennyvízpályázat saját erejét, illetve a Sóstó fejlesztésének saját erő kiegészítését. A pénzmaradvány felhasználása – a kötvény betétszámlán kezelt részének lehívásán túl-, csak a zárszámadás közgyűlési jóváhagyását követően történhet. A pénzmaradvány elszámolása során biztosítani kell a 2010. évről áthúzódó, kötelezettségekkel terhelt működési és fejlesztési feladatok forrásfedezetét, illetve a céljelleggel átvett pénzeszközök rendelkezésre állását, amelyek felhasználása terv szerint 2011. évben történik meg.

II. A kiadások tervezése Az előzőekben meghatározott elvek alapján számított bevételi források állnak rendelkezésre az önkormányzat és intézményei feladat ellátásához szükséges kiadások teljesítésére. Számításaink szerint a központi támogatás jelentős csökkenése mintegy 382,6 millió Ft-tal szűkíti a lehetőségeinket .

2400

Az önkormányzat nagyszámú önállóan működő és gazdálkodó intézményt tart fent. A működési kiadások döntő hányada a területileg széttagolt intézményhálózat működésével kapcsolatban merül fel. Nem lehet tovább halogatni az átalakítási, intézményracionalizálási lépéseket. Megtakarítási lehetőség van az intézmények OrganP gazdasági információs rendszerbe történő integrálásának, hiszen azon túl, hogy naprakész információval rendelkeznénk a jelenlegi
szállítói tartozást illetően a heti
előirányzat felhasználást illetően a havi információhoz képest. Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásról szintén azonnali információ állna rendelkezésre, melyről a jelenlegi könyvelési programból csak utólag az éves beszámolóval tudnak adatot szolgáltatni. Számításaink szerint a program bevezetésének egyszeri költsége fenti átszervezésekből, realizálható megtakarításokból éven belül megtérülne. A program követése pedig töredéke lenne a rendszeres megtakarításnak. A személyi jellegű kiadások előirányzatainak tervezése A rendszeres személyi juttatások megállapítása a közalkalmazottak esetében a törvényi előírásoknak megfelelően történik 2011. évben is. A kötelező bértábla figyelembevételével állapítjuk meg az intézményeinkben dolgozók személyi juttatásait. Az alapbéren túl a kötelező pótlékok és kereset kiegészítések kötelező feladat ellátáshoz kapcsolódó összegét biztosítjuk. A költségvetési törvényjavaslat szerint a közalkalmazotti keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-ára teljesítmény ösztönzési keret tervezése szükséges, amit eddig nem tudtunk biztosítani, és várhatóan jövőre sem lesz rá fedezet. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a költségvetési rendelet közgyűlési előterjesztése előtt az intézmények teljes körére kiterjedő számítások végzése szükséges a személyi juttatások előirányzatának meghatározásához. A köztisztviselői illetményalap és a közalkalmazotti bértábla a költségvetési törvényjavaslatban nem változik, tehát csak a soros lépések fedezetével emelkedik a bértömeg, illetve a minimálbérre történő kiegészítéssel. A kötelező béren felüli egyéb juttatásokat továbbra is egységesen kívánjuk az intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak részére biztosítani. Ez azonban nem jelenthet nagyobb terhet a költségvetésre, mint az előző években, tekintettel a központi támogatás jelentős mértékű csökkenésére. Jövőre is csak a természetbeni étkeztetés, valamint a - jogszabályi előírás szerint kötelezően biztosítandó - munkába járás fedezetére tudunk előirányzatot biztosítani. A közalkalmazottak esetében az étkezési hozzájárulás havi összegét az előző évi 8.300 Ft-os összegben javaslom meghatározni.

2401 A köztisztviselők esetében a cafetéria összegét az előző évi szinten, bruttó 250.000 Ft-ban javaslom biztosítani. Felül kell vizsgálni a Polgármesteri Hivatalban az adófeladatokat ellátó dolgozók érdekeltségéről szóló 35/1995 (IX. 1.) számú rendeletet, valamint a közterület felügyelet működéséről szóló 11/2000. (III. 1.) helyi rendeletet és a kiemelt munkavégzés elismerésére a Polgármesteri Hivatal valamennyi dolgozóját érintő egységes jutalmazási rendszert kell kidolgozni. A munkáltatókat terhelő járulékok mértéke és köre nem változik a személyi juttatások esetében 2011. évben, viszont jelentős mértékben csökken a fent említett béren felüli juttatások adóterhe. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának ösztönzése érdekében 2010-től az ötszörösére, 964.500 Ft/fő/év-re emelkedett a rehabilitációs hozzájárulás, a kötelező foglalkoztatás 5%-os szintje mellett. Ez óriási terhet jelent a költségvetésre. A dologi kiadásoknál változatlanul nincs központi támogatási fedezet az infláció miatti növekedésre, ezért az eddigieknél következetesebben ki kell használni a pályázati lehetőségeket, a gazdasági integráció előnyeit. Tapasztalat, hogy az intézmények nem ismerik egymás szabad kapacitásait, itt előre kell lépni Pl.: a személyszállítás és a tárgyi eszközök karbantartása, kisjavítása intézményi feladatok koordinálása területén. Racionális, átlátható működtetést biztosító rendszert kell létrehozni. Az egységes közbeszereztetés előnyeinek kihasználásával, a szinergia megteremtésével költségcsökkentést kell elérni a gazdálkodás valamennyi területén. Az élelmezési nyersanyag norma emelése miatt az étkeztetés kiadásainál emelkedéssel kell számolni. Az önkormányzati vagyon- és a gépjárművek kötelező felelősség biztosítása az előző évekhez hasonlóan központilag történik. Meg kell vizsgálni a saját üzemeltetésű hivatali étkezde vállalkozási formában történő működtetésének feltételét és a feladat racionalizálásával egy - a jelenleginél magasabb minőségi színvonalú - ellátást biztosítani. Az ellátottak pénzbeli juttatásainak tervezésére a törvényi előírásoknak megfelelően a Zrínyi Ilona Gimnáziumban az Arany János Tehetséggondozó program és az Útravaló pályázat keretében van lehetőség. Szociális kiadások A rendszeres és eseti pénzbeli szociális ellátások kiadásainál a tervezésnél figyelembe kell venni a demográfiai változások hatását, ezért néhány tételnél a bázis előirányzathoz képest sajnos növekedéssel kell számolni. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma csökkenő tendenciát mutat (2009. június hónapban 276 fő, 2011. évben várhatóan 200 fő), míg a rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma fordított arányban alakul (2009. június hónapban 965 fő, 2011. évben 2000 fő lesz várhatóan).

2402 A lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatás kiadásai évről évre növekvő teljesítést mutatnak. Ebben valószínűsíthetően a gazdasági válság hatásai érezhetőek. A munkahelyek elvesztéséből eredően a közüzemi számlák kifizetése nehézséget okoz, sok esetben hátralék halmozódik fel, így egyre többen fordulnak segítségért az önkormányzathoz. Azon ellátásoknál, melyekhez a tényleges kifizetések alapján normatív kötött felhasználású támogatás igénylése kapcsolódik, ott a költségvetési törvényben meghatározott %-os mértékű átvett pénzeszközökkel kalkulálhatunk. Ez a rendszeres szociális segély, a normatív lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás és az időskorúak járadéka esetében 90%, a rendelkezésre állási támogatás esetében 80%, míg a normatív ápolási díj esetében 75%. A közcélú foglalkoztatás várhatóan kikerül az önkormányzati feladatok közül, ezért ennek kiadásaival és bevételeivel nem számolunk a költségvetésben. Az önkormányzati közcélú munka helyett egységes, az állam által biztosított közfoglalkoztatás megteremtése a cél. 2011. évtől az előzetes információk alapján ez a feladat a Munkaügyi Központok hatáskörébe kerül át. A szociális célú egyéb kiadások, pénzeszköz átadások megtervezésénél a fenti indokok alapján nem lehet bázis szinten tervezni, itt növekedés várható. A gazdasági társaságok által ellátott valamennyi feladat - különös tekintettel a városüzemeltetési és vagyoni feladatokra - felülvizsgálatát az év első felében el kell végezni. Át kell tekinteni a gazdasági társaságok jelenlegi nem elég hatékony működési struktúráját, és hatékonyabb működtetési formák bevezetésével átláthatóbb, racionálisan működő struktúrát kell létrehozni. Meg kell találni azt a működési formát, mely a leghatékonyabb módon és formában ösztönzi a vállalatcsoportot arra, hogy kihasználja a rendszer előnyeit, lehetővé tegye az esetleges cash-pool rendszer kialakítását a cégek között. Panelprogram:
A 2011-es évben is folytatódik az iparosított technológiájú épületek pályázatainak megvalósítása.
Területelőkészítés jogcímen csak a fejlesztési programokhoz kötötten javaslok kifizetéseket eszközölni.

Felhalmozási és felújítási kiadások A 2011. évi költségvetés készítésekor a 2010. évről áthúzódó, a pályázati forrás támogatásával megvalósuló valamint a korábban megkötött szerződéseken alapuló kötelezettségvállalások teljesítését tekintettük irányelvként. Kiemelt fontossággal kezeljük a Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának végrehajtását, a belvárosi terek rehabilitációs munkáit, a belvárost elkerülő Keleti körút építését.

2403 Az előző években elkezdett és 2011. ill. további évekre áthúzódó beruházási feladatokat folytatjuk, többek között az autóbusz megállóhelyek korszerűsítését, a nyírszőlősi kerékpárút építését. Előnyben részesítjük azon fejlesztések előkészítését, tervezését, amelyek finanszírozásához Európai Uniós vagy nemzeti támogatás igényelhető. Az Új Széchenyi Terv 2011-ben induló pályázatainak előkészítéséhez forrást biztosítunk. Lehetőség szerint újra kell gondolni az Integrált Városfejlesztési Stratégiában jóváhagyott feladatokat. A csapadékvíz-elvezetési koncepció alapján EU finanszírozással kívánjuk megvalósítani problémával érintett városrészeken a belvíz elvezetését.

Felújítási kiadások Pályázati lehetőség esetén tovább kívánjuk folytatni az intézményhálózatot érintő anyag- energia megtakarítást szolgáló beruházásokat (kazáncserék, utólagos hőszigetelés, nyílászáró-cserék, megújuló energiák hasznosítása, stb.). Kizárólag az önkormányzat forrására támaszkodó további fejlesztést a folyamatban lévőkön kívül nem tervezünk. Intézményi felújítások A 2011. évi költségvetésben betervezésre került intézményi felújítási feladatok az intézmények állagmegóvása érdekében készült. A balesetveszélyt elkerülendő, v sürgősen szükséges feladatok kerültnek betervezésre, bázis évben tervezett előirányzat szintjén. A gördülő tervezésnél is törekedni kell arra, hogy csökkentsük az energia felhasználás költségeit (nyílászárók cseréje), megszüntessük a balesetveszélyes és üzemelést gátló tényezőket (burkolat csere, vizesblokk felújítás). A javaslom a felújítási tartalék képzését, melynek mértékét a konkrét pénzügyi helyzet alapján lehet majd meghatározni.

Polgármesteri Hivatalnál bonyolított intézményi feladatok A 7 közintézmény épületenergetikai korszerűsítése KEOP-2009-5.3.0/A, a Családias Ellátást Nyújtó Idősek Otthona ÉAOP-2009-4.1.5, valamint a Katica Bölcsőde fejlesztése és kapacitásbővítése ÉAOP-2008-4.1.3/B pályázatok esetében a kifizetések 2010. október 30-ig megtörténtek, azonban a pályázati elszámolás a Közreműködő Szervezetek felé még zajlik, és a támogatási bevételek befolyása csak 2011. első negyedévében várható. Az Aprajafalva Bölcsőde ÉAOP-2009-4.1.3/B esetén a felújítási munkálatok elkezdődtek és 2010. év végéig be is fejeződnek. Várakozásaink szerint a számlák kifizetésre kerülnek. Az elszámolási folyamat időigényessége folytán azonban a támogatás folyósítását csupán 2011. első negyedévére várjuk. A Petőfi Sándor Általános Iskola fejlesztése és bővítése ÉAOP 2010.4.1.1 pályázatunk kapcsán a tevékenység döntő részt 2011-ben megvalósul, a számlák több kifizetési ütemben lehívásra kerülnek, így mindössze megközelítőleg a bevétel (támogatás) 10%-ának kifizetése húzódik át a 2012es évre.

2404 A 4 kollégium épületenergetikai korszerűsítése KEOP-2009-5.3.0/A pályázat bírálati szakaszban van. Nyertes pályázat esetén mind a kifizetés, mind a bevételek ütemezését 2011-re tervezzük. Amennyiben a jelenlegi pályázati konstrukció felfüggesztése feloldásra kerül (KEOP –2009-5.3.0/A), 5 további ( Bem József Általános Iskola, Móra Ferenc Általános Iskola, Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyitnikék Óvoda Sóstóhegy, Csallóközi Nyugdíjas Ház) közintézményre szándékozunk pályázatot benyújtani mintegy 500 millió Ft-os teljes költséggel 2011-es megvalósítással, előleg kéréssel (35%) és 2012-es elszámolással. Önként vállalt feladatok Az önként vállalt feladatok csökkentése indokolt 2011. évben a költségvetési források elégtelensége miatt. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése során 2011-ben a meglévő és jól működő, tartalmas együttműködéseket indokolt és célszerű folytatni. A kétoldalú kapcsolatrendszer fejlesztésére, bővítésére, új testvérvárosi szerződésre 2011-ben nem tervezünk javaslatot tenni. Felül kell vizsgálni a tagsági jogviszonyok indokoltságát, és javaslatot kell készíteni a tagsági jogviszonyok fenntartására, amelyet a különféle szervezetekben a város betölt. A város fenntartásában működő intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak lakáscélú támogatására bázis szinten javaslunk előirányzatot biztosítani. Tartalékok Az általános tartalékot az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadások miatt szükséges legalább a főösszeg 3 ezrelékes mértékének megfelelő összeg erejéig betervezni. A céltartalékot az előre pontosan meg nem határozható, de valószínűsíthető kiadások és esetleges bevétel kiesések miatt szükséges tervezni. A gazdálkodást érintő kockázatok miatt indokolt megvizsgálni a céltartalék nagyságának növelési lehetőségét.



Itt javasoljuk megtervezni az előzetesen a szakmai és gazdasági átszervezések megtakarításaiból az egyszeri többletkiadások fedezetére előirányzatot biztosítani. A korábbi évekhez hasonlóan az előző évről áthúzódó szállítói tartozások és várható egyéb kötelezettségek fedezetére itt javaslunk előirányzatot képezni.

Az intézményfenntartó társulás formájában való működtetés további lehetőségét is meg kell vizsgálni, együttműködő készség esetén bővíteni ezen intézmények körét működési kiadás megtakarítás céljából a kölcsönös előnyök alapján.

2405 A következő évben át kell tekinteni az önkormányzat kapcsolatát a civil szervezetekkel, ezen belül kiemelt figyelmet fordítva az anyagi támogatás rendjének szabályozására. Felül kell vizsgálni a civil szervezetek támogatásával kapcsolatos közgyűlési rendeleteket, határozatokat, és az önkormányzat erőforrásaihoz igazítva módosítani azokat. A gördülő tervezés Az államháztartási törvény 71. § (3) bekezdése előírja, hogy az éves költségvetési rendeletben be kell mutatni a költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait. A költségvetési év folyamatainak áthúzódó hatása alapján számszerűsítjük a 2012. évi és 2013. évi irányszámokat az önkormányzat és intézményei 2011. évi költségvetésében. Az Önkormányzat és intézményei 2011. évi költségvetési rendelettervezetét a koncepcióban megfogalmazott elvek és célkitűzések alapján készítjük el és terjesztjük elő a költségvetési törvény elfogadását követően. 2./ napirend: Tájékoztató a Nyírtávhő Kft. és az E.ON Energiatermelő Kft. által folytatott ártárgyalásokhoz kapcsolódó árelőterjesztésekről Előadó: Gerda István, NYÍRTÁVHŐ Kft. ügyvezetője Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Meghívott: Kiss Csaba, E. ON Energiatermelő Kft. ügyvezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszöntöm az E.ON megjelent vezetőit, Orosz Árpád igazgató urat és Kiss Csabát az E. ON Energiatermelő Kft. ügyvezetőjét. Megkérdezem az előterjesztőket, hogy az írásos előterjesztéshez képest van-e szóbeli kiegészítésük? Nincs. Az előterjesztést véleményezte a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság. Megkérem a bizottság elnökét, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A bizottságunk szintén december 14-én tárgyalta ezt a napirendi pontot, a tájékoztatót 7 igennel elfogadta a következő kiegészítéssel. A kialakult helyzet a korábbi városvezetés mulasztásának az eredménye. Ezt mindenképpen szeretnénk, hogy ha a tájékoztatás mellékleteként a tájékoztató elfogadásának a része lenne. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az E.ON képviselőjét kérem meg, hogy tájékoztassa a tisztelt Közgyűlést az ez évi tárgyalásokról. Köszönöm szépen.

2406 Kiss Csaba:( E. ON Energiatermelő Kft. ügyvezetője) Tisztelt Polgármester úr, és közgyűlés. Köszönöm a lehetőséget, hogy itt lehetek és szeretnék egy objektív helyzetképet mutatni az E.ON nyíregyházi erőművének gazdasági helyzetéről és a gáz és a hő árak vonatkozásában. Nagyon röviden szeretném bemutatni a telephely helyzetét. Talán nem kell mindenkinek kell elmondani, hiszen önök mint nyíregyháziak jobban tudják, hogy a nyíregyházi telephely egy nagyon régi múlttal rendelkezik, az ország egyik legrégebbi ilyen jellegű telephelye, ami 1897-ben lett alapítva. Nem akarok végigmenni a mérföldköveken de látható, hogy a legutolsó legjelentősebb beruházást az E.ON 2005 és 2007 között hajtotta végre. Amikor egy nagyon modern, úgynevezett kombinált ciklusú erőművet telepített a telephelyre. Ez az erőmű nyugodtan mondhatom, hogy Magyarország egyik legkorszerűbb, legjobb hatásfokú erőműve. A fényképek látszanak, azt hiszem, hogy ismerik, fent látható a kombinált ciklusú erőmű, alul a teljes erőmű képe. A telephelyen a nyíregyházi hőigény ellátására is szolgál, a távhő igények az időjárási igényektől függően nagyon drasztikusan tudnak változni. A téli igény több mint 100 megawatt is lehet, ezzel szemben a nyári hőigény minimális 6 megawatt közötti. Erre nagyon különleges erőműveket kell tervezni, ezek sokkal bonyolultabb erőművek, mint a hagyományos erőművek, amelynek egyedüli feladata a villamos energia termelés, ennek érdekében telepítettünk több erőművet Nyíregyháza telephelyére, és vásároltunk is meg. Gyakorlatilag 3 erőmű szolgáltatja a hőigényt. Van a régi erőmű egy része, ami át lett alakítva, hogy a környezetvédelmi előírásnak megfelelően tudjon üzemelni. Az NYKC, amit említettem, a modern kombinált ciklusú erőmű és van egy gázmotor, úgynevezett örökösföldi gázmotor. A gázhelyzet vonatkozásában nagyon sok ellentmondó információ van az országban, ez olyan téma, amihez mindenki egy kicsit ért. Szerettem volna néhány diát bemutatni, gyakorlatilag a magyar gázigény 80%-át hosszú távú szerződések alapján importálja Magyarország elsősorban Oroszország felől. Nagyon minimális mennyiség érkezik a nyugati irányból, és egy minimális hazai termelés is van. Ezek 15-20 éves szerződések. Ezt azért fontos kiemelni, mert ezeket a szerződéseket nem évente kötik, hanem hosszú távú szerződések biztosítják azt a megbízható forrás ellátást, ami egy ilyen országnak szükséges. Az, hogy a gázárakat mi befolyásolja? Mi nem tudjuk befolyásolni. Alapvetően a gázárakat két tényező befolyásolja Magyarországon. A baloldalt látható az olaj nemzetközi világpiaci ára, sajnos az olaj ára folyamatosan emelkedik, a Brent olaj ára 40 dollár volt még január 1-jén, most 80 dollár körül van, kismértékben folyamatosan emelkedik. Én nem hiszem, hogy sokkal magasabb lesz, de természetesen nem vagyok jós, nem tudom megítélni, hogy a piaci igények milyen irányba mennek, de egy biztos, hogy az olajárak az elmúlt 1 évben folyamatosan emelkedtek a világpiacon. És továbbá a forint-dollár árfolyam ami jelentősen befolyásolja, hiszen Magyarországon kell megvásárolni ezt a gázt. Tudjuk, hogy a nemzetközi pénzpiaci helyzetek és egyéb okok miatt elég hektikusan mozgott a forint. Az elmúlt időben 180 és 220-230 forint között mozgott. És még azt fontos kiemelni, hogy a gázár, amit ma megveszünk a 9 hónappal ezelőtti olajárakat tükrözi, mert egy 9 hónapos késleltetéssel gyűrűzik be az ára, ilyen az árformula a hosszú távú szerződésekben. Sokszor a távhő vonatkozásában szóba került, hogy a távhő szolgáltatás az államilag támogatott, egy úgynevezett KÁT rendszerrel támogatott energiatermelési lehetőség, ez nemcsak Magyarországon, Európában is így van. Általában a legtöbb Uniós országban a távhőszolgáltatás annak érdekében, hogy ez egy nagyon nagy hatásfokú szolgáltatás és egy nagyon környezetkímélő szolgáltatás, ezért mindenütt ösztönzik és ennek a használatát lehet a távhő árakba gyakorlatilag áthárítani. Ez a KÁT-os villamos energia, amit egyébként a közvélemény nagyon támad, összességében 1 forint plusz hatással van a villamos energiára. Ennek az árát a Magyar Energia Hivatal változtatja. Természetesen itt is

2407 van egy anomália, hogy amikor az NYKC-t megálmodtuk, megterveztük 2004 és 2005-ben, onnantól kezdve gyakorlatilag 100%-al jobban emelkedett a gáz ára, mint az úgynevezett KÁT-os villamos energiaár és 2,2-szer jobban emelkedett a valóságos beszerzési gázár, mint a villamos energia ár. Ez azt mutatja, hogy gyakorlatilag egy nagyon jelentős rés keletkezett a bevételi villamos energia ár bevételi vonatkozásában. Azt, hogy Nyíregyházán hogy alkalmaztuk a távhő ár változtatását a mindenkori gázár vonatkozásában mutatja ez a dia nagyon szemléletesen. Látható, a középső piros vonal mutatja a mindenkori közüzemi vagy most már egyetemes gázár változását és mellette látható a lakossági és a nem lakossági kedvezményes hő árak változása. Látható, hogy a gázárakkal gyakorlatilag mindig párhuzamosan változtak a hő árak, itt Nyíregyházán a világoskék görbe mutatja az úgynevezett kedvezményes hő árat, amit annak érdekében szolgáltattunk, és gyakorlatilag ezen jelentős veszteséget szenvedünk el, hogy új belépőket, új fogyasztókat tudjunk ösztönözni annak érdekében, hogy a rendszerbe belépjenek. Ebben a párhuzamosságban egy szakadás történt, áprilisban volt egy gázáremelés, az energiahivatali rendelet alapján azóta mi elindítottunk egy áremelési javaslatot, amit a Magyar Energia Hivatallal is jóvá kellett hagyatni, hiszen ezt törvény előírja. Ez az áremelés nem változott meg. Ez látszik a görbében, hogy a piros görbe a gázár felment, míg a hő árak változatlanul maradtak gyakorlatilag július 1-től. Annak érdekében, hogy ezt a kombinált ciklusú erőművet megépíthessük, kötöttünk a várossal egy hosszú távú szerződést, amiben az E.ON jelentős kedvezményeket ígért a városnak, amit meg is adtunk, betartottuk a szerződéses előírásainkat. Gyakorlatilag látható, hogy 4 év alatt csaknem 1,3 milliárd forintnyi kedvezményt biztosítottunk a város részére a távhődíjakból. Én úgy gondolom, hogy ez nagyon jelentős hozzájárulás volt annak érdekében, hogy a nyíregyházi távhő árak a legalacsonyabbak és legversenyképesebbek legyenek, és emellett voltak egyéb olyan követelések, amiket nem hajtottunk végre annak érdekében, hogy ne terheljük a távhő árakat. Ezzel szembe sajnos az erőművek konszolidált eredménye nem olyan rózsás. Ami mutatja, hogy mi tényleg átadtuk ezt a kedvezményt és egyéb, amit említettem, regulációs anomáliák és fogyasztói igény változások miatt a telephelyek eredménye sajnos nem úgy alakult, ahogy terveztük. Ebben a 3 oszlopban látható a tényadatok alapján, hogy gyakorlatilag 2007-ben a telephely konszolidált összevont eredménye majdnem csaknem félmilliárd forint veszteség volt. 2008-ban 200 millió forint veszteség és 2009-ben több mint 5 milliárd forintnyi veszteség volt. Ennek két oka volt, az egyik a szokásos üzemi veszteség, a másik pont azért, mert hogy az elmúlt években elszenvedtünk jelentős veszteségeket és a könyvvizsgáló úgy ítélte meg, hogy hosszú távon is van egy eredmény-kiesési kockázat,egy rendkívüli értékcsökkenést kellett végrehajtanunk a könyvvizsgáló javaslatára, ami egy elég furcsa helyzet, hogy megépítettünk egy új erőművet és már a 3. évben gyakorlatilag 4 milliárdot le kellett írni az eszköz értékéből. A dia mutatja, hogy mi annak ellenére biztosítottuk a kedvezményt, hogy veszteségesen üzemeltünk és 2010-ben az előrejelzés alapján körül-belül 390 millió veszteség várható és van egy felhalmozódó, 190 milliós kintlévőség körül-belül a vitatott hő áremelési tétel vonatkozásában. Hogy hol áll a nyíregyházi hő ár országos összehasonlításokban? Úgy gondolom, hogy nagyon jó helyen áll. Nyíregyháza az egyik legolcsóbb, itt fogyasztókkal, a négyzetméterenkénti hő árban mutatva a magyarországi egyéb városokkal összehasonlítva nagyon jó helyzetben van. Ez annak köszönhető, hogy az úgynevezett kapcsolt villamos energia arány itt Nyíregyházán nagyon magas. Amiatt, hogy megépítették ezt a korszerű erőművet és gyakorlatilag ennek következtében van Nyíregyháza nagyon kedvező ponton, ahol nem lett volna, ha nem hajtjuk végre ezt a beruházását. Ezt a diagramot is az Energia Hivataltól honlapjáról vettük le, ebben is az látszik, hogy 2003-ban itt a

2408 10.000 lakás fölötti fogyasztói számmal rendelkező úgynevezett nagyvárosoknál hol helyezkedik el Nyíregyháza, én úgy gondolom, hogy a rangsor tetején van, nem mondhatjuk azt, hogy legdrágább a távhő ára a nyíregyházi fogyasztók számára. Ez természetesen nem csak a mi termelői hő árunkat tartalmazza, hanem a távhő egyéb költségeit és eredményét is. Ez az összesített hő ár. Ez a diagram viszont azt mutatja, hogy hol lehetne. Ez nem egy végleges év végi eredmény, ez a július 1-ei állapotot mutatja, amit akkor éppen az Energia Hivatal jóváhagyott. Ebben még nem szerepelnek azok a városok akik augusztusban, szeptemberben, októberben hajtották végre az áremelést. De ez is mutatja, hogy így is Nyíregyháza az előkelő helyen helyezkedik el. Ahogy említettem, mi ha távhő termelők vagyunk, nagyon komplex szolgáltatással kell rendelkeznünk, hiszen nemcsak hőt biztosítunk, mi keringetjük a távhőt és pótvizet is szolgáltatunk. Gyakorlatilag a távhőrendszer része vagyunk, ezt nyugodtan mondhatom, hiszen könnyű építeni egy erőművet ami csak betáplál a rendszerbe, minekünk sokkal komplexebb szolgáltatásunk van. Ezen a diagramon ettől függetlenül szerettem volna bemutatni a mi árainkat, de a Nyírtávhő árait, látható, hogy a mi áraink tényleg nagyon kedvezőek és még a Nyírtávhő költségeivel is a korábbi diagramon mutatottak alapján nagyon jó helyzetbe van a város. További előnyök. Ezekben a napokban is sok városban is lehet hallani, hogy szmog-problémák vannak én úgy gondolom, hogy ha ez a kombinált ciklusú erőmű nem épült volna meg, akár a régi erőmű szolgáltatná a távhő igényeket, vagy ha itt hirtelen megjelenne több 10.000 kis gázkazános távhőszolgáltató, a környezetvédelmi helyzet egészen más lenne, sokkal rosszabb lenne meggyőződésem szerint az emissziós helyzet. És ahogy említettem, egy nagyon komplex szolgáltatást biztosítunk, nemcsak hőt szolgáltatunk, hanem a rendszer részeként pótvizet is keringetjük és a legelején említettem, hogy egy ilyen távhő erőműnek jelentős tartalékkapacitással kell rendelkezni. Hiszen a legnagyobb hőigényeket is kell biztosítania mínusz 20 fok esetén is, nyáron alig van kihasználva. És egyéb adó hozzájárulásokat is biztosítunk a város számára, én úgy gondolom fontos munkáltatók vagyunk. Úgy gondolom, hogy tényleg, az E.ON nagyon sokat tett annak érdekében ezzel a beruházással, hogy itt egy korszerű távhőtermelés valósuljon meg, az általunk ígért kedvezményt biztosítottuk és úgy gondoljuk, hogy addig, amíg ez a KÁT rendszer fennáll, ezt valamilyen formában folytatni tudjuk, ilyen ígéretet tettünk is Polgármester úrnak. És úgy gondolom, hogy nem mi tehetünk ha gázár miatt és a nemzetközi gazdasági ökonómiai változások miatt, a gázárak változnak, ezt nekünk sajnos érvényesíteni kell a hőárakban is, különben az erőmű működése gazdaságilag teljesen ellehetlenülne Köszönöm szépen ezt szerettem volna elmondani. Ha bármi kérdés van én nagyon szívesen válaszolok. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen igazgató úr tájékoztatását. Ezzel a helyzettel november elején szembesültünk, hogy egyrészt a városnak nincs illetve a Nyírtávhőnek nincs ez évre vonatkozó szerződése az E.ON-nal illetve a hosszú távú szerződésnek a felülvizsgálata nem történt meg. Erre tárgyalásokat kezdtünk, ahogy igazgató úr is utalt rá, tárgyalásba vagyunk, hogy mind a két kérdést rendezzük. Gerda István igazgató úrnak adom meg a szót. Gerda István:( NYÍRTÁVHŐ Kft. ügyvezetője) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Azért az előadás után kértem szót, mert az elmúlt év a Nyírtávhő gazdálkodásában is egy kiemelt időszak volt. És engedjék meg, hogy néhány szóban még az elhangzottakat is kiegészítsem. Amit igazgató úr elmondott, és prezentált. Láthattak néhány olyan diát, amelyek azt támasztották alá,

2409 hogy mik azokat a világpiaci trendek, amelyekkel mindenféleképpen szembesülnünk kell, a fogyasztóinknak is felhasználói szinten. Ez azért nagyon fontos, mert visszamennék még néhány évre korábban egy-két mondatban. Hiszen tavalyi évben is le tudtuk követni a világpiaci változásokat, ennek az volt a legfőbb eredménye, hogy 2009. október-novemberében két alkalommal is 10%-os hődíj csökkentést hajthattunk végre. Ez valamennyivel több volt mint az országos átlag, ez helyben egyébként több szokott nálunk lenni, egy hatékony gazdálkodás eredményeként. Ez egyébként a világpiaci trendekből adódott, hiszen ezt tapasztalhattuk. Ehhez hozzá kapcsolódik még az, hogy január 1-től még 13%-al továbbiakban is csökkent az áfa tartalom. Ez a fogyasztói végfelhasználói szinten összességében jelenlegi árainkon számolva több mint 25%-os összköltségcsökkenést jelent a fogyasztóknál a korábbi, 2009. év eleji állapothoz képest. Innen indultunk. Ahogy a 8-as dián is láttuk, volt egy olyan összehasonlítás, hogy a gázár már magasabb mint a távhőnek az átadott hődíj mértéke. Ez amiatt lehetséges, mert ez év március végén az energia beszállító megkereste a céget azzal, hogy az új energiaárakhoz kapcsolódóan az egyetemes gázár kategóriában hatósági árként meg vannak jelenítve az új árak anno, tehát az év elején ezeket mindenféleképpen mint energiabeszállító le kívánja követni. Ennek a hatását mi is vizsgáltuk és ennek megterveztük azt a további lépését, hogy mit jelentenek ezek a áremelkedések a Nyírtávhő gazdálkodásában. És ennek megfelelően mi számoltunk azzal, hogy ez ebben az évben valamilyen alkalommal, valamilyen módon hődíj emelkedést jelenthet a cég gazdálkodásában. Ez a hődíj emelkedés nem történt meg, ennek eredményeképpen erre az évre mintegy 200 millió forint olyan, az E.ON részéről árbevétel kiesés, a Nyírtávhő szempontjából pedig várható költségnövekedés várható, aktualizálódik, ami a gazdálkodásunkat nagy mértékben befolyásolhatja ebben az évben. Tehát állunk egy olyan helyzet előtt, amikor is egy ez éves alkalommal nem végrehajtott nem hődíj emelés kapcsán majdnem 200 millió forintos árbevétel illetve költségoldali megközelítésből helyzetet kell tisztába tenni. Ezt nem lehet másképpen csak úgy, hogy ha a hődíjainkat valamikor a közeljövőben átvizsgálva úgy helyre tenni, magyarul egy olyan díjemelést kell javasoljunk és újból előterjeszteni, ami ezt az állapot meg tudja egyébként szüntetni. Hiszen ez a 200 millió forint 2010. évre megjelenő költségtöbblet ez 2011-ben egész évet tekintve mintegy 400 millió forintos hatással bírhat. Azért is fontosnak tartottuk, hogy a közgyűlés elé ezt az előterjesztést mi hozzuk, hiszen ebben van ismertetve az a körülmény, ami alapján ez a helyzet kialakult és megfogalmaztuk a végén, hogy ez az állapot akkor hozható fel, ha valamilyen mértékű, a költséggazdálkodást lefedő árváltozásokat végrehajtanánk ebben az évben, vagy pedig a közeljövőben mindenféleképpen. Köszönöm szépen a türelműket. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kinek van kérdése az előterjesztéshez? Először dr. Horváthné dr. Veisz Katalin képviselő asszonynak adom meg a szót. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin:( képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Az első kérdésemet Gerda István úrhoz, mint a Nyírtávhő Kft. ügyvezető igazgatójához szeretném feltenni. Ön 2010. június 9-én kelt levelében a távhődíjra vonatkozóan árjavaslattal tett előterjesztést a városvezetés felé, 2010. július 1-ei bevezetéssel. Ami a hőenergia költségtöbblet miatt vált szükségessé, amit a hő termelő, az E.ON Energiatermelő Kft. 2010. április 1-től bejelentett áraira alapozott. Szeretném megkérdezni, hogy kapott e választ erre a levélre? És ha igen, akkor

2410 szóban vagy írásban? Valamint ki és mit válaszolt? Ugyanezt szeretném megkérdezni a 2010. augusztus 12-ei ismételt beterjesztéséről is illetve a 2010. szeptember 10-i 58/2010. számú tájékoztató levelükkel kapcsolatosan is, amit Giba Tamás alpolgármester úr mellett Csabai Lászlóné polgármester asszonynak is megküldtek. A második kérdésemet Nagy László képviselő úrhoz, mint az előző városvezetés alpolgármesteréhez szeretném intézni. Miért nem vitte az előző városvezetés a közgyűlés elé sem júniusban, sem augusztusban a Nyírtávhő Kft.nek az új távhőszolgáltatási díjra tett előterjesztését, ami 2010. július 1-től került volna bevezetésre. Példaként említem Debrecen városát, ahol a 2010. július 1-től bevezetésre került az új távhőszolgáltatási díj köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen dr. Tirpák György képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt meghívottak. Én is Gerda István igazgató úrhoz szeretnék feltenni néhány kérdést, hogy ebben a helyzetben a városvezetés nem reagált ténylegesen az ön megkereséses leveleire, vagy pedig reagált, de ez az anyag nem tartalmazza, tehát írásban érdemi választ kapott-e? Hogyan tudunk most kijönni ebből a helyzetből, hogy nem lett megkötve az E.ON-nal a közszolgáltatási szerződés a 2010. évre? Milyen nagymértékű emelésre lenne most szükség és ezt hogyan képzeli el a távhő ezt keresztül vinni Nyíregyháza város vonatkozásában? És, hogy megtett-e mindent a városvezetéssel való tárgyalása során, hogy ez a helyzet ne alakuljon ki? Az E.ON képviselőjétől pedig azt szeretném megkérdezni, hogy a Nyírtávhőn kívül a városvezetőkkel tettszettek-e tárgyalni a nyár folyamán a helyzet megoldása érdekében, illetve konkrétan, hogy kivel tetszettek tárgyalni a probléma megoldása érdekében? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza képviselő úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:( képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én egy kicsit pontosítani szeretném Tirpák György képviselőtársam kérdését. Hisz ez az egész ügy közel 1 éves, 2009. december 23-én jelzett első körben az E.ON, én pontosítanám ez alapján a kérdést. Tárgyalt a városvezetés részéről az érintett időszakban valaki ebben a kérdéskörben az E.ON-nal? És ha igen, akkor miről? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos képviselő úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Nekem a Nyírtávhő ügyvezető igazgatójához lenne kérdésem. A E.ON prezentációjában láttam egy mondatot, és a kérdés akkor kérdés, ha azt a mondatot én jól értelmeztem. Úgy szólt, hogy „15 éves hődíj kedvezményt 4 év alatt vette igénybe a Nyírtávhő”. Ha ez igaz, akkor erre szeretnék választ kapni, hogy ezt miért tette? Hiszen itt megint úgy tűnik, hogy feléltük a jövőnket már az elején.

2411 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor képviselő úrnak adom meg a szót. Fesztóry Sándor( képviselő )Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Elsősorban a televízió nézők kedvéért szeretném megkérdezni Gerda István úrtól, hogy milyen veszteséget okozott a Nyírtávhőnek az az intézkedés, illetve az a nem intézkedés ,amit a korábbi városvezetés elmulasztott? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László képviselő jelentkezett kérdésre, vagy válaszolásra.? Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen. Kérdést szeretnék feltenni Polgármester úr. Tisztelt Közgyűlés! Miután meglehetősen aktív most úgy tűnik a városvezetés is, a városvezető koalíció is, azért azt én is megkérdezném, hogy a lap alján, az 1. oldal lap alján olvasható egy mondat amely arról szól, hogy a 2010. évi októberi önkormányzati átadás-átvételi eljáráshoz kapcsolódva a további 2010. évi november 1-ei árváltoztatásra vonatkozó előterjesztést ki kapta meg. Ezt az előterjesztést az átadás – átvételi jegyzőkönyv tartalmazta-e? Azt, hogy az E.ON – nal folytatandó tárgyalásokra sort kell keríteni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Válaszadásra először azt hiszem, hogy Gerda igazgató úrnak adom meg a szót. Gerda István:(Nyírtávhő Kft. ügyvezetője) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A feltett kérdések sorrendjében válaszolva dr. Horváthné dr. Veisz Katalin képviselő asszonynak a válaszom. A előterjesztéseink azok írásban kerültek a hivatal vezetése és a vezetés felé. Erről olyan szóbeli információt kaptunk, hogy nem kerülnek közgyűlésre megtárgyalásra. Tehát tulajdonképpen az előterjesztésünk megfogalmazása tartalmi részével nem került a közgyűlés elé. Dr. Tirpák György úr kérdéseire hogyan oldható fel ez a helyzet? Annyiban kérném majd a megértésüket, mert több alternatíva merült fel a korábbiakban egyébként erre a helyzetre felkészülve, még mindig olyan lehetséges megoldás van, ami ezt a szituációt fel tudja oldani, ez kettős irányú. Egyrészt rendezni kell a két cég közötti költség és árbevétel vitát, annak a mértékét, illetve a mértékének a Nyírtávhő szempontjából történő rendezését. Erre van több lehetőség, lehet több megoldás. Egyenlőre a mai állapotok szerint a mi álláspontunk az volt, hogy ameddig a közgyűlés jóvá nem hagyja az árainkat, addig nem fogadjuk be az egyébként jogosnak ítélhető jogilag jogosnak ítélhető árbevétel kiesésekre a javaslatukat. Ez most egy vita a két cég között, de az elszámolást mindenképpen meg kell csinálni majd valamikor. Ennek meg kell történi néhány héten belül. Néhány hónapon belül. Hiszen ez amiről most szólunk, durván 200 millió forintos összeget jelent. Ez a 200 millió forint az, amit nekünk a gazdálkodással mindenféleképpen le kell tudni követni. Miután nem szerepel az ez éves költségeink között, még ezért az ez éves várható eredményünket nem érintheti direktbe, hacsak valaki most valamikor másképpen nem dönt. Ez a gazdálkodásunkat nem befolyásolja az ez éves tervünknek megfelelő költségszerkezettel, díjakkal működik a cég és az év végére várható mintegy 140 millió forintos nagyságrendű eredmény. Ez lehet egy nagyon nagy része annak a fedezete, ami a 200 millió forintról szólt tulajdonképpen. Hát majd feltehetően a következő időknek a tárgyalásaiból fog eldőlni, hogy milyen megoldást tudunk megtalálni erre a helyzetre, hiszen én szeretném azt, hogy a Nyírtávhő Kft. ne legyen

2412 veszteséges ebben az évben, hiszen vannak munkáink. A jövő évre több olyan projektet pályáztunk meg, legalább 2 van amit megtudnék még említeni, amihez tulajdonképpen egy eredményes, pozitív eredményes gazdálkodás kell ahhoz, hogy tudjunk rá több 100 millió forintos támogatást megszerezni. Ezt mindenféleképpen szem előtt kell tartani. Ezek azok a hiányok, amelyekkel mindenféleképpen most foglalkozom. És én látom egyébként a megoldás lehetőségét, tehát pozitívan értékelhető ez a része. A másik kérdés az az áremelés mértékére irányult direktbe, ha jól értettem. Az első ajánlatban is az E.ON Energiatermelő Kft. részéről 19,8%-os hődíj emelést jelent meg a Nyírtávhő felé. Itt ilyenkor szoktam azt megjegyezni, hogy tulajdonképpen ennek a hatása 17,3%-ban jelenhetne meg a fogyasztók felé. Ennek a tavaszi áremelésnek a hatása hőmennyiséget tekintve ez 17% körüli összeg vagy mérték. Ezt a hődíjra számolva, ha az összes költséget veszem, akkor ez 11% körüli költségemelést jelent a fogyasztóknál. Az egész évet tekintve, azt még megemlítem, hogy 2009-es év elején az árszint az egy átlagfogyasztónál mintegy 220 ezer forintos bruttó költséget jelentett. A jelenlegi költségeink 170 ezer forint körül vannak. A megemelt összeg is mintegy 190 millió forintot jelentene. Tehát magyarul ez azért még jóval kevesebb összköltség lenne, mint a 2009-es év eleji szint. Tudjuk, ez a fogyasztókat valószínűleg másképpen fogja érinteni emelésről van szó, a mostani helyzethez képest. Ami Lipták úr kérdésében jelent meg. A 15 éves hődíj kedvezményben Lipták úrnak én azt mondom, hogy a két cég között vita van az értelmezésben. Ez az a pontja a megállapodásnak, illetve az álláspontok mostani egymásba feszülésének, hiszen erről tárgyalni fogunk az energia beszállítóval, már ezt az előbb a polgármester úr is mondta, meg is kezdtük, az első tárgyalással van néhány olyan kiemelt, nagyon fontos témakör a kedvezmények és egyéb támogatások, illetve a ködbér igények rendezés, ha ilyen felmerül és egyéb ilyen hőmennyiség és hőteljesítmény kontingensek. Ezekről tárgyalnunk, kell ezekről mindenféleképpen meg kívánunk a jövőben egyezni és megállapodást kötni. Én nem tudom, hogy mennyiben de igyekeztem a Fesztóry úr kérdésére is válaszolni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Orosz igazgató úr válasza. Orosz Árpád:(E.ON Energiatermelő Kft. ügyvezető igazgatója) Igen, amikor láttuk azt a helyzetet, azt a lehetetlen helyzetet, hogy a Nyírtávhő Kft. nem tudja átvenni a jogszabályon alapuló gázár változást követően a hő-árváltozásokat semmi mást nem tettünk, mint a jogszabályokat követtük le. A Magyar Energia Hivatal megjelentette a gázár változásokat, ennek megfelelően emeltük a hő-díjainkat a termelői hő-díjainkat és a Kiss úr prezentációjában egyértelműen látható volt, hogy mi az egyetemes gázárakat alkalmazzuk a hő-árképzésben, nem a piaci gázárakat, hanem az egyetemes gázárakat. Az egyetemes gázárak és a piaci gázárak között egy jelentős eltérés van ami azt jelenti, hogy a piaci gázárak még jóval magasabbak, mint az egyetemes gázárak és mi ennek ellenére semmi mást nem teszünk, figyelembe véve a város lakosságának a teherbíró képességét, ugyanezt a metodikát követjük Debrecen városban is, az egyetemes gázárat alkalmazva. De látva ezt a helyzetet, amikor az áremelést a Nyírtávhő Kft. nem tudja átvinni, akkor igen, mi találkozót kértünk. A polgármester asszonnyal augusztus 5-én találkoztunk, ahol ígéretet is kaptunk, hogy az augusztusi közgyűlésre be fog kerülni az a hő ár változás, amit az E.ON mint hő-termelő kér. Mi nem tettünk mást, mint a jogszabályoknak megfelelően jártunk el a hő áremelés során. Sajnos most itt tartunk, hogy az a hő áremelés akkor nem került megvalósításra, én úgy gondolom, hogy mindkét cég könnyebb helyzetbe lenne most, ha nem tolnánk magunk előtt ezt a terhet, ami most ebben az évben 200

2413 millió forint, de ez a következő évre, amikor egy teljes év egész éves periódusa jelenik meg, akkor ez már ennek közel a duplája. Ugyanis a hőfogyasztást, azt önök nagyon jól tudják, hogy a fűtési időszakra koncentrálódik. Tehát ez most egy vitatott helyzet. Mi oldalunkra azt kell mondani, hogy gyakorlatilag egy szerződésszegés állapotban van a Nyírtávhő, tehát van egy hosszú távú szerződés, mi a hosszú távú szerződésnek megfelelően járunk el. És ez a szerződés gyakorlatilag nem került végrehajtásra. Amit a Gerda úr említett, igen, most van folyamatban a következő 4 éves időszakra a tárgyalási sorozat a kedvezmény mértékére. Tehát mi teljesen nyitottak vagyunk és a polgármester úrnak meg is tettük a javaslatunkat, hogy a következő időszakban is mi szeretnénk kedvezményeket biztosítani Nyíregyháza város lakosságának. Azonban látni kell, hogy a kedvezmény mértéke nem lehet olyan nagyságrendű mint az első 4 éves ciklusban. Ha emlékeznek, remélem emlékeznek a Kiss úr által mutatott prezentációra, itt az engedmény mértéke 4 év alatt 1,3 milliárd forint, ha megnézzük a nyíregyházi kombinált ciklusú erőmű beruházási költsége 15 milliárd forint, hát ez azt jelenti, hogy az első 4 év alatt közel 10%, a beruházás összegének közel 10%-os kedvezményt jutottunk a Nyíregyháza város hőfogyasztóinak. Tehát én azt tudom önöknek javasolni, ha tehetek javaslatot, ha ezt a jogi helyzetet mindenféleképpen fel kell oldani. Az E.ON-nak semmiképpen nem célja bármelyik önkormányzati tulajdonú vállalattal jogi helyzetbe bonyolódni, ezt mindenféleképpen szeretnénk elkerülni. Ahhoz, hogy mi Nyíregyháza város lakosságnak a hőenergia ellátását folyamatosan biztosíthatjuk, gondolom önök is úgy gondolják, hogy ez az esetleges jogi procedúrának igen súlyos következményei lehetnek mind két oldal részéről. A jövőt érintően mi készek vagyunk a további egyeztetésekre, tárgyalásokra, meg is tettük a javaslatainkat a következő 4 éves ciklusra vonatkozóan, az engedmény mértékére. Azonban azt is látni kell, hogy ez a kapcsolt energia termelés és ezen keresztül a támogatás mértéke az úgynevezett KÁT-os villamos energia támogatás mértéke ez a jelenlegi jogszabályoknak és környezetnek megfelelően folyamatosan változik. Most van az Országgyűlés előtt épp egy előterjesztés, egy törvényjavaslat változás, ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem tudjuk megmondani, hogy a kapcsolt energiatermelés milyen hosszú időszakra, áll fent, lesz meg az elkövetkező időszakban, mert mi a kedvezmények mértékét Nyíregyháza kombinált ciklusú beruházás kapcsán csak a KÁT-os villamos energia támogatás mértékéig tudjuk biztosítani. Ez most jelenleg 2015 a régi jogszabályozás környezetben, hogy mit fog majd az országgyűlés elfogadni az új szabályozási környezetben erre én még prognosztizációt sem szeretnék mondani. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért képviselő úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Még a kérdések idejénél tartunk? Gerda úrtól szeretném megkérdezni, hogy így idézetében nagylelkűen felajánlotta a cégnek az eredményét, hogy ki lehet fizetni ezt a díjat. Arra szeretnék választ kapni, hogy nem veszélyeztetheti ez a tervezet vagy esetleges folyamatban lévő felújításokat az esetleges bevétel kiesést? Tehát most elköltünk egy olyan eredményt, ami még nem realizálódott, aminek lehet, hogy lenne még más helye is. Köszönöm szépen a választ.

2414 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin képviselő asszonynak adom meg a szót. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én ismételten a Gerda István úrhoz szeretném feltenni azt a kérdést, amire nem kaptam teljes választ. Annyit mondott, hogy szóban válaszoltak, de szeretném megkérdezni, hogy ki válaszolta? És mind a 3 levélre vonatkozóan? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Gerda István igazgató úrnak adom meg a szót. Gerda István:(Nyírtávhő Kft. ügyvezetője) Az elmúlt időszakban a kapcsolattartás működése az alpolgármesteri szinten és polgármesteri szinten történt. Ezek az információk, amelyekről előbb is szóltam, azok ilyen szintekről jöttek vissza, tulajdonképpen nem szóbeli információ alapján nem került a témakör közgyűlés elé. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Igazgató úr, mivel két alpolgármester volt célszerű lenne nevet említeni. Gerda István:(Nyírtávhő Kft. ügyvezetője) Szakmai alpolgármester úr Giba Tamás úr volt. Jászai Menyhért úr kérdésére is válaszolva nem felajánlottam, hanem egy lehetséges megoldást vázoltam arra, hogy lehet ezt a szituációt megoldani. Abszolút nem egy kedvező a helyzet, hogy ha egy eredményes gazdálkodást követően olyasmire kell pénzt költeni tulajdonképpen, ami egy jövőnek a lehetséges képét valamilyen módon negatív irányban rontja. Én azt gondolom, hogy viszont miután nem volt áremelés, nincsen annak fedezete, hogy ezt a pénzt máshonnan teremtse elő a cég, tehát ez egyetlen egy olyan megoldásnak kínálkozik, hogy az ez éves eredmény valamilyen mértékben, egészében vagy valamilyen részében az említett költségekre fordítsa a cég a tulajdonos döntése értelmében. Tehát ez abszolúte egyedüli megoldás lehet. Az viszont tény, hogy ezzel valamelyest nem a felhasználható forrás csökken csak, hanem maga az is, hogy a likvidhelyzetünk nem javul ezzel. Egy olyan 200 millió forintról van szó, aminek a kivonása akárhány hét, akárhány hónap alatt a cég gazdálkodását bizony nem segíti, hanem likvid szempontjából nehezebb helyzet elé állít bennünket, ha ilyen döntés fog születni, ez egyértelmű. Volt egy másik része a kérdésének amelyre röviden azt válaszolnám, még azért a beruházásokra és a fejlesztésekre a cég eddig is képzett forrásokat, vannak források, ennek a mértéke éves szinten 200 és 300 millió forint összeget tett ki a beruházásokra. Ez jövő évre is rendelkezésre állhat, hogy ha a tulajdonos ezt fogadja el a tervünkben. Ez mint forrás meg van, egy tervezet projektünk a jövő évre amely tulajdonképpen egy 240 millió forintos projekt a Bethlen Gábor utca térségében és a körúti projekt további vonzatát jelenti. Ennek a saját erős része több mint 100 millió forint, de ez is egy olyan csomag ebben az éves tervben, ami tulajdonképpen nekünk rendelkezésre kell, hogy álljon saját forrásból, saját pénzügyi forrásból. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kósa Tímea alpolgármester asszonynak adom meg a szót.

2415 Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót. Egy kérdés azt hiszem még kimaradt. Nagy László úr kérdésére szeretnék válaszolni az átadás-átvétellel kapcsolatban. Én köszönöm szépen az új vezetésbe vetett bizalmát a szocialista frakciónak már csak azért is, mert amit nem sikerült 9-10 hónap alatt elintézni, ugye itt láthattuk, hogy tárgyalások folyamatosan mentek, azt az új vezetés 20 nap alatt várta el, hiszen november 1-től tervezték volna az átadás szerint gyakorlatilag az áremelést. Nem volt elegáns a kérdés én azt gondolom. Egyébként megjegyzem, hogy az a hagyaték, ami itt maradt ránk az nem túl jó ilyen szempontból sem, hiszen nincs érvényes szerződés. Ráadásul a fűtési szezon közepén vagyunk, tehát a tárgyalási pozíciónk az E.ON-nal, és most ne figyeljen ide az E.ON, nem a legrózsásabb én azt gondolom. Egyébként a jelenlegi önkormányzati vezetésben nem divat gondolkodás nélkül behozni mindent a közgyűlés elé. Minden egyes ártárgyalást, különösen azt, ami a lakosságot érinti, tehát azokat a díjtételeket, ami a lakosságra vonatkozik, azt minden esetben előzetesen megtárgyaljuk szakemberek bevonásával, ennek az eredménye látható a térségi hulladékgazdálkodási díjszabásnál, amit már tárgyalt a tisztelt közgyűlés. Ez lesz majd látható a vízdíjak tekintetében és ezt kívánjuk természetesen a távhő tekintetében is folytatni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László frakcióvezető úrnak adom meg a szót. Azzal hogy hozzá is, mint frakcióvezetőhöz érkezett kérdésünk. Kérném, hogy a válaszában arról is reagáljon, hogy tud-e róla, hogy a 15 éves kedvezményt az előző városvezetés miért 4 év alatt és a 4 év alatti folyamatosan csökkenő mértékben kérte az E.ON-tól. Köszönöm. Nagy László:(képviselő) Polgármester úr most olyat kér tőlem, amit én nem fogok megválaszolni, hiszen egyrészt nem is a szakmai területemhez tartozott és nem feltétlenül kívánnék belebocsátkozni ebbe. Egy konkrét kérdés hangzott el személy szerint hozzám, arra szeretnék válaszolni. Az előző városvezetésben azt nem mondhatom, de divat volt az, és itt ez teljesen rendjén valóan működött, hogy minden közgyűlés előtt szakmai egyeztetéseket is folytattunk a közgyűlésben részt vevő frakciók vezetőivel és ennek megfelelően számos szakmai kérdést meg tudtunk tárgyalni. Ennek például a jelenlévők közül szinte rendszeres részvevője, amikor ideje engedte volt Tormássi Géza is, és gyakorlatilag minden olyan előterjesztést, ami valamennyiünk számára érdekes lehetett vagy bárki számára érdekes lehetett ezeket megtárgyaltuk, megbeszéltük, ennek háttéri információiról is szót ejtettünk. Akkor, amikor ebben az évben alpolgármester társam jelezte többször is, hogy erre az árváltozásra szükség lenne a Nyírtávhő Kft. ez évi eredménye elérése érdekében is, akkor ezekről a kérdésekről is szót váltottunk ezeken a megbeszéléseken, ahol jelen volt egyébként a Fidesz képviselő-csoportjának vezetője, vezető-helyettese és szerintem majdnem minden alkalommal Géza te is ott voltál. Az áprilisi választás után gyakorlatilag azt lehetett tapasztalni, hogy a Fidesz vezetői akik jelen voltak az akkori közgyűlésben arra készültek, hogy októbertől új városvezetés lesz, ami be is igazolódott és be is következett. És akkor amikor valamikor emlékeim szerint augusztus környékén erről beszéltünk, ahogy a kérdésben is elhangzott, akkor azt fogalmazta meg az akkori Fidesz frakcióvezetői és akik jelen voltak, hogy ezen az árváltozással már ne foglalkozzon az önkormányzat, az akkori önkormányzat, hanem majd az új városvezetés megteszi a szükséges lépéseket. Ez hangzott el Géza, nem tudok mást mondani, akkor abban nem volt partner. Szilassy Gézára nézek most, nem Tormássi Gézára. Tehát ez volt a teljes igazság és akkor mi azt mondtuk, hogy ha ezt így gondolja a Fidesz, hogy ezzel az árváltozással nem kell foglalkozni, akkor

2416 mi ezt elfogadtuk. Természetesen tudva azt, hogy ez a Nyírtávhő Kft.-nek egyébként problémákat fog jelenteni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. következnek. Tormássi Géza úrnak adom meg a szót.

Akkor hozzászólások

Tormássi Géza:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Itt elhangzott néhány olyan dolog, ami igazságtartalmában 50-50%-os igazságtartalommal bír, vagy tartalmaz. Mindaz tény, hogy egyeztetések történtek minden egyes közgyűlés előtt. Az, hogy mi a háttérre ráláttunk vagy nem láttunk rá, az esetek többségében a napirendek sorrendjéről volt szó és összességében az előkészítésben az ellenzék soha nem vett részt. Azt, hogy júniusban ez az anyag bekerül ide a Városházára ezt egy az egybe tudom igazolni, hogy nem történt meg. Sőt, az augusztusi közgyűlésre sem lett előterjesztve az anyag. Mi, amivel találkozhattunk, az maga az előterjesztés. Tehát mivel az előterjesztés nem került be a közgyűlés elé, innen kezdve indirekt módon bizonyítható, hogy nem is találkoztunk ezzel a ténnyel. Az megint más kérdés, hogy informális úton közölte a polgármester asszony anélkül, hogy mi bármiféle szakmai anyagot láttunk volna, hogy igaz, hogy a Nyírtávhő behozta ezt a bizonyos hőtermelői díjemeléssel kapcsolatos kérelmét, de ezt ő nem fogja előterjeszteni. És az első lépése a következő testületnek elvileg ez kell, hogy legyen. De hogy milyen mértékű lenne ez az emelés, mi okozza ezt az emelést, erről tulajdonképpen Gerda úrnak az anyagából tájékozódtunk és tájékozódtam jó magam is a legutóbbi, december 14-ei bizottsági ülésen. Én kezdeményeztem azt, hogy ez a bizonyos mondat kerüljön be ebbe a bizonyos tájékoztató elfogadásába, mert ha ezt az idősort végignézem, ez elvileg 5 tételből állt volna, ami bővül a E.ON helyi reprezentánsának a megfogalmazott véleményével, illetve információjával. Tehát augusztus 5-ei dátummal tárgyaltak ők a polgármester asszonnyal. Miközben ugye az E.ON jelezte 2009. december 23-án a hőtermelői díjemelésére való igényét. Egyrészt a gázáremelés, másrészt a infláció miatt jelezte március 29-én a távhő irányába. A következő határnap az június 9-i. amikor a távhő jelezte a vagyongazdálkodás, illetve természetesen a városvezetés irányába. Jön az augusztus 5-e, amiről mi semmit nem tudtunk. Jön az augusztus 12-e amikor ismételten a Nyírtávhő bejelenti ezt az igényét. Jön a szeptember 10-e, amikor újra bejön ezzel az igénnyel. Akkor azt kérdezném tisztelt képviselőtársamtól, hogy mi ebbe a mi felelősségünk? Mi ebben a mi felelősségünk? Ez egy az egyben a másik, korábbi városvezetésnek a mulasztása és innentől kezdve az ön által feltett kérdés akadémikus. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalinnak adom meg a szót. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Engem nemcsak mint képviselőt, de mint magánembert is érint a fizetendő távhőszolgáltatási díj. Mivel a javasolt új távhőszolgáltatási díj 2010. július 1-én nem került bevezetésre, így 2011-ben már ettől is magasabb távhőszolgáltatási díjat kell bevezetni, ami tartalmazni fogja az azóta eltelt időszak inflációval növekedett összegét is. És ez olyan arányú díjemelést lesz, amihez a fogyasztók eddig nem voltak hozzászokva. Mindez az előző városvezetés nevesíthetjük, Csabai Lászlóné, Giba Tamás, Nagy László súlyos mulasztásának a következménye. Az általuk elmaradt intézkedéssel a mostani városvezetésnek többszörösen hátrányt

2417 okoznak, hiszen mint ahogy azt Kósa Tímea alpolgármester asszony is mondta, sokkal nehezebb a tárgyalási pozíció a fűtési szezonban, ugyanis az nem lehet, hogy a lakásokban kikapcsolják a fűtést és a meleg vizet. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért képviselő úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:( képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Elsősorban szeretném megköszöni az E.ON-nak a tájékoztatását, amit adott. Valószínű, hogy nem árulok el titkot önöknek, de az E.ON-nal mint átlagemberek akkor találkozunk, amikor 20-án arrébb tesszük a csekket és a 2.-3. felszólításnál kifizetjük, ha tudjuk . Ez a prezentáció picit árnyalta a képet. Ezen túllépve én úgy érzem, hogy ez a második napirendi pont tökéletesen választ ad az első napirendi kérdésnél feltett összes kérdésre. És én arra biztatom a feleket, hogy amikor a polgárokat tájékoztatják az első napirendről, bátran használják fel azt az élményanyagot amit most kaptak a 2. napirendnél. És mondják el azt, hogy amennyiben csökkenteni kell, össze kell vonni, racionalizálni kell, ne adj isten el kell küldeni valakit, akkor vajon erre miért van szükség? A közpolitika ugye úgy működik, hogy valaki rendel, valaki fogyaszt és valaki fizet. Most az történik, hogy a jó városvezetés rendelt, az emberek fogyasztottak, és a csúnya városvezetés 1 hónap után már emelésen töri a fejét, hogy beszedje a pénzt. Figyelni kell erre a logikára, ez a politikai piac így működik és kitudja még, hogy hány ilyen hasonló akna van elrejtve és hány ilyen dolog fog előkerülni. Szeretném ezt a kérdéskört egy másik szempontból is megvilágosítani, mint külterületi önkormányzati képviselő. Ugye 4 év alatt fel lett használva a 15 évre szánt kedvezmény. Az előző években csökkentették jelentősen az áfát, csökkentettünk bizonyos díjakat, a panelprogramban rengeteg pénz ment bele. Nyíregyházán van 16 ezer olyan érintett lakás, illetve család, akit ez érint pozitívan. De feltevődött a kérdés, hogy mikor lesz már folytatva a panelprogram? Én pedig azt kérdezem, hogy mikor fogunk foglalkozni a másik 34 ezer családnak a problémájával, aki gázzal sem tud vagy fával sem tud éppen fűteni. Tehát az arányokat majd a jövőben mindenképpen meg kéne tartani, erre némi pozitívumot ad az a tervezet, amennyiben a hagyományos tüzelővel tüzelők is kaphatnak ártámogatást a jövőben, én úgy tudom, hogy ilyen tervek is vannak. Egy nagyon inkorrekt dolog kerül majd helyre, hogy ha ez meg fog valósulni. Tehát én azt mondom, hogy nem kell szeretni a helyi városvezetést, inkább a városlakóknak mondom, nem erre szerződtünk, hogy bennünket szeressenek, viszont nem is kellene a küllők közzé botokat dugdosni amikor a biciklijén próbál elindulni. Köszönöm szépen a figyelmüket. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. dr. Tirpák György képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(képviselő)Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr. Úgy ítélem meg ezt a helyzetet, hogy a távhő részéről azért Gerda úr talán nem tett meg mindent azért, hogy megfelelő módon képviselje a távhő érdekeit és megfelelő módon érvényt is szerezzen a távhő érdekeinek. Úgy ítélem meg, hogy amennyiben a városvezetés részéről süket fülekre talált és nem talált partnert a helyzet rendezése érdekében, akkor talán meg kellett volna az ellenzéki frakciót is ezzel az

2418 írásokkal és ezzel a kérésekkel keresni, hogy tudjuk ezt a témát rendezni. Én úgy gondolom, hogy itt a volt városvezetés részéről született egy politikai döntés. Választás volt áprilisban, választás volt októberben, a távhődíj emeléssel ne borzoljuk a városlakók kedélyeit és a választás megnyerése érdekében tulajdonképpen feláldozták bizonyos értelembe a Nyírtávhő Kft is és az E.ON-nal való fennálló jó kapcsolatunkat is. Nagy László frakcióvezető úrnak pedig megdöbbenéssel hallottam az iménti nyilatkozatát. A szomszéd Juliska néni erre azt mondaná, hogy anyám borogass! Az elmúlt ciklusban a 3 fős többséggel bíró szocialista-független-szabaddemokrata városvezetés azt nyomott le a torkunkon, amit akart. Erőből mindent megszavaztak, példálózni nem akarok, hogy milyen döntések születtek, bár úgy gondolom, hogy néhányat érdemes lenne itt elmondani, eltelik még néhány közgyűlés, jövő tavasszal már az fog bennem megfogalmazódni, hogy kedves képviselőtársak, lehet, hogy mi vezetjük ezt a várost. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lezárom a vitát azzal, hogy néhány dolgot szükséges helyére tenni. Tehát mi nem pult alatt politizálunk, ezt Nagy László frakcióvezető úrnak mondom. Ugyanakkor semmilyen megkereséstől soha nem fogok elzárkózni, nem érkezett semmilyen megkeresés, egyeztetésre tehát ezeket az előterjesztéseket mindig a bizottságok elé visszük. A bizottságokban mind az MSZP, mindegyik ellenzéki fél képviselve van, és behozzuk ide a közgyűlésre. Azt gondolom, hogy itt a nyíregyháziakat is szükséges tájékoztatni, ha már utólag is, hogy mik történtek ebben a városban. És azt is szükséges rögzíteni, hogy honnan indulunk. Sajnos ez a helyzet, de azért megnyugtatásként mondom, hogy a Nyírtávhő jelenlévő vezetőivel tárgyalásban vagyunk mind a két kérdésben. Tehát az ez évi szerződésben, illetve a hosszú távú szerződés felülvizsgálatában és remélem, hogy néhány héten belül le tudjuk zárni eredményesen ezt a tárgyalást, amiről természetesen majd a közgyűlést is tájékoztatjuk. Most érkezett a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság egy módosító javaslata, a határozati javaslathoz. Úgy hogy kérem, hogy először a módosító javaslatról szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 22 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal elfogadta. Most pedig kérem, hogy a módosítással kiegészített határozati javaslat elfogadásáról szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 22 képviselő A Közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 262/2010.(XII.16.) számú határozat a NYÍRTÁVHŐ Kft. és az E.ON Energiatermelő Kft. által folytatott ártárgyalásokhoz kapcsolódó árelőterjesztésekről szóló tájékoztatóról A Közgyűlés A NYÍRTÁVHŐ Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. tájékoztatóját megtárgyalta, és az abban foglaltakat – azzal, hogy a kialakult helyzet az előző városvezetés mulasztásának eredménye – tudomásul veszi.

2419 Felhatalmazza: a Polgármestert és a társaság Ügyvezetőjét, hogy az E.ON Energiatermelő Kft.-vel tárgyalásokat folytassanak a hőtermelői díjak tekintetében. Utasítja: a társaság Ügyvezetőjét, hogy a tárgyalásokon kialakult hőtermelői díjak kapcsán, a távhőszolgáltatási díjak módosítására vonatkozó előterjesztéshez szükséges szakmai anyagát készítse el. Felelős: Gerda István, Nyírtávhő Kft. ügyvezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megköszönöm a közgyűlés nevében az E.ON jelenlévő igazgatóinak a részvételét és folytatjuk majd a tárgyalásokat.

3./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város szmogriadó tervéről szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem, hogy az előterjesztő részéről szóbeli kiegészítés van-e? Hajzer Gábor úrnak adom meg a szót. Hajzer Gábor:(Városfejlesztési Osztály vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A bizottsági üléseken elhangzottaknak megfelelően teszek javaslatot a 18.§, a hatályba léptető rendelkezésnek a módosítására akként, hogy a rendelet hatályba lépése a kihirdetését követő napon történjen meg. köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Ezt napirendi előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, valamint Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság. Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót először. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Köszönöm. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk megtárgyalta a rendeletet és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Jogi Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előállt szmog helyzet során találkoztunk azzal a problémával, hogy bár ez év elején fogadta el a Közgyűlés a szmog rendeletet, de annak a felülvizsgálata szükséges, ezért került most a Közgyűlés elé a szmog rendelet módosítása. Megkérdezem, kinek van kérdése az előterjesztéshez? Kérdezőt nem látok. Hozzászólásra jelentkezik-e valaki? Mikó Dániel képviselő úrnak adom meg a szót.

2420 Mikó Dániel:(képviselő) Köszönöm szépen. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Áttanulmányozva az anyagot, lenne egy javaslatom, ami elfogadása esetén jelentősen megkönnyítené a városlakóknak az életét és a városba látogatók életét is. Ebben az estben, ha a forgalom korlátozására kerül sor, a 16.§ (2) bekezdés e) pontja úgy szól, hogy a riadó elrendelésének első és azt követő minden páratlan napján csak a páratlan, a riadó elrendelésének második és minden páros napján a páros számmal végződő rendszámú járművek közlekedhetnek. Ennek a megítélése, hogy mikor, ki közlekedhet ebben az esetben elég nehéz lesz, mert mindenkinek figyelemmel kell kísérni, hogy mikor rendelték el a szmogriadót és onnantól kezdve ki kell számolni, hogy hányadik napja tart, és az alapján tudja megítélni, hogy ő közlekedhet-e vagy nem. Le lehetne egyszerűsíteni azzal, hogy páros napokon a páros rendszámú gépjárművek közlekedhetnek és páratlan napokon a páratlanok, és a naptárra nézve meg fejből is tudjuk, hogy akkor ki közlekedhet és ki nem. Azonkívül lehet, hogy érdemesebb lett volna nem ilyen szempontok alapján korlátozni a forgalmat, hanem a környezetszennyezés mértéke szerint. Hiszen az okoz gondot igazán a közlekedésnél, mióta környezetvédelmi besorolásba vannak a gépjárművek, és azt a címkén is lehet látni, hogy zöld, kék, piros, vagy fekete címkét kap egy gépjármű, az azzal függ össze, hogy mekkora a károsa nyag kibocsátása, tehát nem a rendszámtól függ, hogy kinek mennyi a káros anyag kibocsátása, hanem attól, hogy milyen fejlett gépjárműről van szó. Tehát lehet, hogy érdemes lett volna végiggondolni, hogy inkább az alapján korlátozni a forgalmat, hogy bizonyos fokozatoknál fekete, piros, kék, stb. milyen besorolású járművek közlekedhetnek. Ez akkor közelebb vinne bennünket ahhoz a célhoz, hiszen az igazi cél az, hogy a környezetszennyezés, a szennyezőanyag kibocsátás csökkenjen ezen időszakon. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Annyit hozzátennék ehhez, hogy a szakemberek kimutatták, hogy igazából itt a szmog határértéket nem nappal, tehát nem közlekedési okok miatt, hanem éjszaka, igazából fűtési szennyezés miatt lépjük túl. Tehát ez az egyik, a másik, hogy nyilván, amit képviselő úr elmond az egyrészről teljesen logikus, hogy milyenek a gépjárművek, ugyanakkor más szempontot is igénybe kell venni. Akár az intézményeink ellátásától kezdve, hogy milyen gépjárművek közlekednek. Tehát ez azért hozzátartozik a helyzethez, ugyanakkor én úgy gondolom, hogy az a javaslat az logikus, hogy páros napon páros, páratlan napon páratlan gépjárművek, ez egyszerűsítené a helyzetet. Tehát én ezzel egyetértek ezzel a módosító javaslattal. Van-e még más hozzászólás? Megállapítom, hogy nincs, akkor kérem, hogy szavazzunk arról, hogy az elhangzott két módosítási javaslattal együtt Közgyűlés elfogadja-e a rendeletet. Tessék? Előbb a módosításokat? Jó. Igen, tehát az előterjesztő befogadta mind a kettőt. Úgyhogy Mikó képviselő úr javaslatát is befogadtuk, tehát ezért mondtam azt, hogy a két módosító javaslat hatályba lépését a páros-páratlan megfogalmazásáról együttesen szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 32/2010.(XII.17.) önkormányzati rendelete Nyíregyháza város szmogriadó tervéről

2421

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A szmogriadó fokozatai, elrendelésének és megszüntetésének feltételei 1.§ (1) Szmoghelyzet alakul ki, ha a szálló por (PM10) légszennyező anyagkibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan a város közigazgatási területén meghaladja a tájékoztatási, illetőleg riasztási küszöbértékét. (2) Szmogriadót kell elrendelni, ha a vonatkozó jogszabályban feltüntetett legalább egy légszennyező anyag koncentrációja az ott meghatározott időtartamban, az ott meghatározott tájékoztatási vagy riasztási küszöbértéket a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság tájékoztatása alapján meghaladja. (3) A szálló porra (PM10) vonatkozó riasztási fokozat elrendeléséhez és megszüntetéséhez az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiadott meteorológiai előrejelzés is szükséges.

2.§ A szmogriadó fokozatai: (1) Tájékoztatási fokozat: két egymást követő napon a szálló por koncentrációja meghaladja a 75 µg/m3-t, amikor a légszennyezettségi szint rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság különösen érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira. Elrendelésével együtt azonnali és megfelelő tájékoztatást kell adni. (2) Riasztási fokozat: két egymást követő napon a szálló por koncentrációja meghaladja 100 µg/m3-t és az időjárás előrejelzés alapján javulás nem várható, amikor a légszennyezettségi szint rövid idejű hatása veszélyt jelent a teljes lakosságra. Elrendelésével együtt azonnali korlátozó intézkedéseket lehet elrendelni. A korlátozással járó (a riasztási fokozathoz tartozó) intézkedés elrendelésének lehetőségéről a riasztási fokozat elrendelését megelőző nap 18 óráig az érintett lakosságot előzetes tájékoztatja az Önkormányzat. 3.§ Szmogriadó fokozatainak elrendelése: Tájékoztatási, vagy riasztási fokozatot akkor kell elrendelni, ha mérőállomáson mért légszennyező anyag koncentrációja meghaladja a Határérték-rendeletben rögzített tájékoztatási vagy riasztási küszöbértéket, és teljesülnek a Határértékrendelet további feltételei. 4.§ Szmogriadó fokozatainak megszüntetése: A hozott intézkedések megszüntethetők, ha a légszennyező anyag koncentrációja a Nyíregyháza, Széna téri monitorállomáson (továbbiakban: monitorállomás) a szálló por (PM10) esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a tájékoztatási és a riasztási küszöbérték számszerű értékét.

2422 2. A szmogriadó események kezelése 5.§ (1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a szmogriadó események kezelésével kapcsolatos előkészítő, koordinációs és adminisztratív jellegű feladatok ellátására eseti jelleggel működő operatív egységet, Szmog Riadó Bizottságot hoz létre, (továbbiakban: SZRB) melyet a polgármester (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármester) az SZRB összehívására kijelölt személy (környezetvédelmi referens, távollétében a sajtóreferens) útján, a szmogriadó riasztási fokozatában hív össze. (2) Az SZRB állandó tagjai: a) NYHMJV Polgármesteri Hivatal részéről 3 fő, a polgármester (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármester), aki egyben a SZRB elnöke, a jegyző, és a SZRB összehívására kijelölt környezetvédelmi referens (távollétében a sajtóreferens), b) a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1 fő) c) az ÁNTSZ Nyíregyházi, Ibrány-Nagyhalászi, Nagykállói, Tiszavasvári Kistérségi Intézete, (1 fő) d) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Rendőrkapitánysága, (1 fő) e) Nemzeti Közlekedési Hatóság (1 fő) f) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közterület- Felügyelete (1 fő) (3) Az SZRB feladata: a) elemzi és értékeli a beérkező légszennyezettségi és meteorológiai adatok alapján a környezetveszélyeztetés kockázatát; b) javaslatot tesz a polgármesternek (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármesternek) a szmogriadó riasztási fokozatában alkalmazandó tájékoztatás tartalmára, illetve az elrendelendő korlátozó intézkedésekre vonatkozóan, melyet a küszöbérték túllépésének mértéke, illetve az aktuális meteorológiai helyzet és előrejelzés alapján fogalmaz meg. (4) Az SZRB a szmoghelyzet kezelése tekintetében döntési jogkörrel nem rendelkezik, tevékenységével a polgármester (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármester) döntéshozó tevékenységét segíti elő. (5) Az SZRB tevékenysége során a polgármester (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármester) számára a szmogriadó keretein belül alkalmazandó konkrét intézkedések megválasztására és alkalmazására tesz szakmai javaslatot. (6) Az SZRB tagjai tevékenységüket anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik, a munkacsoport költségvetéssel nem rendelkezik, működésének tárgyi, technikai feltételeit az önkormányzat saját költségvetéséből biztosítja. (7) Az SZRB a rendkívüli esemény megszüntetésének kezelése, a környezetveszélyeztetést okozó légszennyezés hatásának mérséklése érdekében teendő intézkedések végrehajtásához eseti szakértőket vonhat be munkájába. (8) Az SZRB tevékenységéhez nem szükséges valamennyi tag együttes jelenléte, illetve a munkában való részvétel elektronikus kapcsolattartás (telefon, fax, e-mail) útján is lehetséges.

2423 3. Rendkívüli intézkedések előkészítésében résztvevő szervek és feladataik 6.§ (1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részéről a kijelölt személy (környezetvédelmi referens, távollétében a sajtóreferens) a) a nap 24 órájában fogadja a riasztást, b) riasztás esetén rövid úton távbeszélőn értesíti a Polgármestert (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármestert), c) összehívja az SZRB-t, gondoskodik a SZRB tagjai részére biztosított helyiség és a szükséges technikai feltételek biztosításáról, d) részt vesz az SZRB döntés előkészítő munkájában. (2) A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részéről kijelölt személy a) valós szmoghelyzet esetén rövid úton, haladéktalanul értesíti a SZRB összehívására kijelölt személyt, melyet telefaxon vagy e-mailben is megerősít, b) a riasztást követően a tájékoztatást megküldi a SZRB kijelölt működési helyére, c) részt vesz a SZRB döntés előkészítő munkájában. (3) A rendkívüli intézkedések előkészítésében részt vesznek még a SZRB állandó tagjai is. 4. Rendkívüli intézkedések elrendelésében és végrehajtásában résztvevő szervek és feladataik. 7.§ (1) A szmogriadóval kapcsolatos intézkedések meghozatalára a polgármester (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármester) jogosult. Döntését közigazgatási hatósági jogkörben eljárva hozza meg. (2) A polgármester (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármester) feladatának ellátása során: a) a kijelölt ügyeletes útján gondoskodik a SZRB összehívásáról; b) elrendeli a szmogriadót; c) a szmogriadó elrendelése esetén távbeszélő és telefax vagy e-mail útján gondoskodik a szmogriadó kihirdetéséről és közzétételéről; ca) a rendkívüli intézkedések végrehajtásában érintett szerveket azonnal értesíti a szmogriadó elrendeléséről, valamint tájékoztatja a korlátozással érintett gazdálkodó és egyéb szervezeteket; cb) a tömegtájékoztatás eszközei útján értesíti, és folyamatosan tájékoztatja a lakosságot és az érintetteket, kérve közreműködésüket a veszélyes mértékű levegőszennyezés megszüntetésében történő részvételre. A tájékoztatás tartalmát a légszennyezettségi határértékekről szóló, illetőleg a levegő védelmével kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései alapján határozza meg; d) szükség esetén és a SZRB javaslata alapján korlátozó intézkedéseket hoz; e) kezdeményezi a közbiztonsági és közlekedésrendészeti szerveknél, valamint az egészségügyi szervezeteknél a fokozott készenlétbe, illetve készültségbe helyezést; f) indokolt esetben megváltoztatja a szmogriadó fokozatát; g) a feltételek fennállása esetén megszünteti a szmogriadót.

2424 (3) A polgármester (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármester) az általa hatósági jogkörben meghozott intézkedéseket a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek, a hatóság döntéseinek közlésével kapcsolatos rendelkezései szerint is közli az érintettekkel. 8.§ A rendkívüli intézkedések elrendelésében és végrehajtásában Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal részéről a polgármesteren (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármesteren) kívül 2 fő vesz részt: a jegyző és a környezetvédelmi referens (távollétében a sajtóreferens). 9.§ A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feladatellátása során: a) részt vesz a SZRB munkájában, b) a légszennyezettséggel kapcsolatos valamennyi mérési eredményét, és információját megküldi az SZRB-nek, c) szolgáltatja a PM10 tekintetében a város közigazgatási területén lévő 10 legnagyobb helyhez kötött légszennyező forrással rendelkező kibocsátó adatainak jegyzékét, d) az elrendelt fokozat változását jelentő levegőszennyezettség csökkenése, vagy emelkedése esetén értesíti a SZRB-t. 10.§ Az ÁNTSZ Nyíregyházi, Ibrányi, Nagyhalászi, Nagykállói, Tiszavasvári Kistérségi Intézete feladatellátása során részt vesz a SZRB munkájában, értesíti az orvosi, gyógyszertári ügyeleteket, mentőszolgálatot. 11.§ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Rendőrkapitánysága feladatellátása során: a) részt vesz a SZRB munkájában, b) szmogriadó fokozat elrendelését követően a külön jogszabályban előírtak szerint (pl. forgalomkorlátozási intézkedések betartatásával és a szükséges közlekedésbiztonsági intézkedések megtételével) biztosítja az e rendeletben foglalt közúti közlekedésben részt vevő mozgó légszennyező források korlátozásának érvényesülését, c) intézkedik a városon átmenő országos közutak forgalomkorlátozásának elrendeléséről, a forgalomkorlátozások végrehajtásához szükséges műszaki, tárgyi feltételek biztosításáról (utak, útszakaszok lezárása). 12.§ A Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatellátása során: a szmogriadó fokozat elrendelését követően közúti ellenőrzés keretében segítséget nyújt a közúti közlekedésben részt vevő járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának (ellenőrző mérlegelés) környezetvédelmi megfelelőségének (műszaki ellenőrzés) ellenőrzésében. 13.§ A Szabolcs Volán Zrt. feladatellátása során: a forgalom lebonyolításának elősegítésére a polgármester határozatának megfelelően gondoskodik a tömegközlekedési járatok sűrítéséről, illetve a forgalmi terv szükségszerű módosításáról.

2425 14.§ A Közterület-Felügyelet feladatellátása során: a szmogriadó fokozatok elrendelése esetén segíti, illetve ellenőrzi a korlátozó intézkedések végrehajtását, együttműködik a szmogriadó terv végrehajtásában résztvevő más szervekkel. 15.§ A Nyírtávhő Kft feladatellátása során: szükség esetén korlátozza a létesítmények energiaellátását meghatározott intézkedési terv szerint. 5. Intézkedések szmoghelyzet esetén 16.§ ( 1) Tájékoztatási fokozat esetén a polgármester (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármester) a) tájékoztatja a lakosságot a helyi tömegtájékoztatási eszközök útján b) kötelezi a jegyzőt, hogy fokozottan ellenőrizzék az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének esetleges tilalmát; c) felkérheti a lakosságot a szmoghelyzet további romlását megelőző intézkedésekre (a lakosság és a légszennyezők önkéntes önkorlátozó intézkedéseire), különösen kérve: ca) a kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó gépjárművek használatának korlátozását, különösen a dízel üzeműekét; cb) az egyéni gépjárműhasználat mérséklését, lehetőség szerint szüneteltetését, a közösségi közlekedés igénybevételének előnyben részesítését; cc) a gépjárművek indokolatlan - álló helyzetben történő - alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklését; cd) a helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőit - hivatkozva azok társadalmi felelősségvállalására - kibocsátásuk csökkentésére; ce) a lakosságot a szilárd- és olajtüzelésű berendezések (ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák) használatának mérséklésére. (2) Riasztási fokozat esetén a szmoghelyzet megszüntetésének elősegítése céljából a következő intézkedések bevezetését kell mérlegelni az aktuális helyzet jellege, súlyossága szerint, a helyi viszonyokhoz történő adaptálással: a) a szálló port kibocsátó, helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőit tevékenységük mérséklésére lehet felszólítani, illetve tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére lehet kötelezni, b) a lakosságot és a közintézményeket (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területén a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezések használatának mérséklésére lehet felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra (min. 18ºC) történő maximalizálásával, c) por kibocsátással járó tevékenységeket (építkezési munkálatok, építési anyagok szállítása stb.) fel lehet függesztetni,

2426 d) a köztisztaság fenntartásáról szóló rendeletben meghatározott eseteken túl, az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát ilyen esetben is el lehet rendelni e) közúti közlekedésben résztvevő mozgó légszennyező források vonatkozásában elrendelhető: ea) a gépjárművek használatának korlátozása a város közigazgatási határán belül oly módon, hogy a riadó elrendelése esetén páratlan napokon csak a páratlan, páros napokon csak a páros számmal végződő rendszámmal rendelkező járművek közlekedhetnek a 22 órától 6 óráig tartó időszak kivételével, eb) elrendelhető a Vay Á. krt. – Hunyadi u. – Bocskai u. – Luther u. – Iskola u. – Széchenyi u. – Bessenyei tér – Bethlen G. u. – Egyház u., mint városi körgyűrű által határolt belső területeken a járműforgalom kitiltása, kivételt képeznek forgalomkorlátozás alól mentesített járművek, ec) elrendelhető az átmenő forgalom számára engedélyezett útvonal használata. Vay Á. krt. – Hunyadi u. – Bocskai u. – Luther u. – Iskola u. – Széchenyi u. – Bessenyei tér – Bethlen G. u. – Egyház u., mint városi körgyűrű és abból kiágazva a Kossuth u., Dózsa Gy. u., Hunyadi u., Szegfű u., Bocskai u., Debreceni u., Széchenyi u., Bethlen G. u., Rákóczi u. felé vezető szakasza. (3) Az átmenő forgalom számára engedélyezett útvonalakon történő továbbhaladást rendőri biztosítással, elterelést jelző közúti táblák, kordonok kihelyezésével kell elősegíteni úgy, hogy a lezárt területre csak a tömegközlekedés és a korlátozás alól mentességgel bíró gépjárművek tudjanak behajtani. (4) Ipari jellegű helyhez kötött légszennyező források esetében korlátozás mértéke tájékoztatási fokozatban 50%-ig; riasztási fokozatban 100%-ig terjedhet. A korlátozás konkrét mértékének meghatározására, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által nyújtott tájékoztatás alapján, az érintett légszennyező források üzemeltetőinek bevonásával a SZRB tesz javaslatot a polgármesternek (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármesternek). (5) Mentesülnek a korlátozások alól az alábbi gépjárművek és tevékenységek: a) tömegközlekedés céljára szolgáló járművek, b) megkülönböztető jelzéssel rendelkező járművek, valamint az ilyen járművek által közrefogott járműoszlop; c) közfeladat ellátása során: a közszükségleti áruszállítás (könnyen romló alapvető élelmiszereket szállító járművek), a közszolgáltatás, a posta, a tűzoltóság, polgári védelem, a rendőrség, a katonaság, a katasztrófaelhárítás, a környezetvédelem és a közegészségügyi szolgáltatás gépjárművei, amennyiben jogszabályban meghatározott feladataikat teljesítik; d) a villamos meghajtású gépkocsik, valamint a hármas hatású szabályozott motorüzemű katalizátorral felszerelt taxik (amennyiben tevékenységüknek megfelelő személy-, illetve teherszállítást végeznek);

2427 e) betegszállító és az orvosi ügyelet gépjárművei, gyógyszertárakba és kórházakba gyógyszert, illetve a gyógyításhoz szükséges eszközöket, anyagokat szállító járművek, amennyiben feladatukat teljesítik; f) a temetkezési szolgálat gépjárművei. 6 Szabálysértés, bírságolás 17.§ E rendeletben foglalt intézkedések végrehajtását, a korlátozások betartását külön jogszabályok alapján a területileg illetékes hatóságok ellenőrzik, és a meghatározott intézkedések, elrendelt korlátozások megszegőivel szemben külön jogszabály alapján eljárást kezdeményeznek és levegőtisztaság-védelmi vagy szabálysértési bírságot szabnak ki. 7. Záró rendelkezések 18.§ E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 19.§ A köztisztaság fenntartásáról szóló 18/2006.(VI.1.) önkormányzati rendelet 11.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(3) Az avar és kerti hulladékok égetése a családi házas övezetben tűrt állapotként elfogadottan, az alábbi feltételek betartásával lehetséges: az égetés időtartama március 15-től május 31-ig és szeptember 1-től november 15-ig a tűzgyújtási tilalom betartásával, nappal, szélcsendes időjárási viszonyok között. Szmoghelyzet esetén az avar és kerti hulladékok égetése tilos” 20.§ E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyíregyháza város szmogriadó-tervéről szóló 5/2010.(II.2.) önkormányzati rendelet. Általános Indokolás A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.21.) Kormányrendelet szerint szmogriadó tervet kell készíteni a határérték feletti, rendkívüli intézkedést igénylő légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetére, minden olyan településen, ahol a riasztási küszöbértékek tartós túllépésének veszélye fennáll. A szmogriadó-terv célja, hogy meghatározza a környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén az emberi élet és egészség megóvása érdekében szükséges intézkedéseket, azok elrendelésének és végrehajtásának szabályait. A Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatta Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy szállópor tekintetében több alkalommal is túllépte, illetve a jövőben túl lépheti az egészségügyi határértéket. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. februárjában elfogadta Nyíregyháza Város szmogriadó tervéről szóló 5/2010.(II.2) önkormányzati rendeletét. E rendelet felülvizsgálata során megállapításra került, hogy új rendelet megalkotása szükséges, amely Nyíregyháza Megyei Jogú Város adottságainak és lehetőségeinek fegyelembevételével egyértelműbb és alkalmazhatóbb.

2428 Részletes Indokolás 1.§-4.§-hoz Azokon a településeken, ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerülésének és az esemény tartósságának csökkentéséhez - beleértve a tájékoztatást és riasztást – szmogriadó tervet kell kidolgozni és végrehajtani. A 21/2001(II.14.) Kormányrendelet előírásainak figyelembevételével meghatározásra került szmoghelyzet fogalma, fokozatai, valamint, hogy az egyes fokozatok elrendelésének, illetve azok megszüntetésének milyen feltételei vannak. A légszennyezettségi határértéket a riasztási, tájékoztatási küszöbértékeket a kutatások legújabb adatai és a méréstechnikai eredmények figyelembevételével kell megállapítani és legalább 3 évenként felülvizsgálni. 5.§-hoz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a szmogriadó eseménye kezelésére Szmog Riadó Bizottságot hoz létre. A bizottság állandó tagjainak, valamint feladatainak a felsorolása megtörtént a rendeletben. A bizottság létrehozásának a célja, hogy szmoghelyzet esetén az előkészítő, koordinációs és adminisztrációs jellegű feladatok zökkenőmentes megoldása megvalósítható legyen. 6.§-15.§-hoz A rendkívüli intézkedések előkészítésében, az intézkedések elrendelésében és annak végrehajtásában különböző szervek vesznek részt. A rendeletben meghatározásra kerültek, hogy szmoghelyzet esetén melyek ezen szervek konkrét feladatai. 16.§-hoz Tájékoztatási és riasztási fokozat esetén más-más intézkedéseket kell elrendelni. A szmogriadó tervben foglalt korlátozásokat a szmoghelyzet jellegének, súlyosságának, valamint a meteorológiai előrejelzések figyelembevételével, az egészségügyi szerv a közlekedési hatóság, valamint a környezetvédelemi felügyelőség véleményének kikérésével kell elrendelni. 17.§-hoz A rendeletben meghatározott korlátozások megszegőjével szemben szankció megállapításának van helye.

2429 4./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. évi munkatervének elfogadására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ezt az előterjesztést is valamennyi bizottság véleményezte, kérem a bizottsági elnököket, hogy a bizottságok álláspontját ismertessék. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg először a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Egészségügyi, Szociális és Ifjúsági Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egy módosítást javasolna a bizottság, egy módosító javaslatunk lenne, hogy a 2011-i tervben szerepeljen a tavaszi időszakban, április vagy május környékén a Közgyűlésben egy olyan téma, amely már régen napirenden lenne. A város egészségügyi helyzetéről szóló beszámolót szeretnénk behozni. Ezzel a módosítással a Bizottság elfogadta az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunknak egy módosító javaslata lenne. Mégpedig a januári Közgyűlés 7-es pontjánál lenne egy szövegszerű pontosításunk, illetve javaslatunk arra, hogy a véleményező bizottságok közé kerüljön be a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság. A módosított szöveg pedig a következő lenne. Előterjesztés a Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft. és az Északalföldi Környezetgazdálkodási Kft. együttműködésének előkészítésére. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László elnök úrnak adom meg a szót. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, a Pénzügyi Bizottság a két módosító javaslatot már ismerte akkor, amikor a Munkaterv tárgyalását elvégezte, úgy hogy a Pénzügyi Bizottság ezek ismeretében is egyhangúan támogatta a jövő évi Munkatervet.

2430

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos elnök úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Képviselőtestület. Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 9 igen szavazattal egyhangúlag támogatja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Valamennyi bizottsági elnök ismertette a bizottságok álláspontját, illetve bocsánat, még Jászai Menyhért elnök úr jön. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja a Közgyűlés számára. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A Városstratégia Bizottság javaslatát az előterjesztő befogadja, tehát ezzel a szövegmódosítással, illetve azzal, hogy a január ülés 7. napirendi pontjánál véleményezve legyen a Városstratégia és Környezetvédelmi Bizottság is, valamint a Szociális Bizottság javaslatát is befogadta. Ennek megfelelően az áprilisi Közgyűlésen kerülne sor ennek a napirendi pontnak a kiegészítésére. Úgyhogy megkérdezem, hogy van-e kérdés a napirendhez? Hozzászólás? Ha nincs, akkor kérem, hogy a két ismertetett és befogadott módosító javaslattal együtt szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 263/2010. (XII.16.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. évre vonatkozó munkatervének megállapításáról

A Közgyűlés a 2011. évre vonatkozó munkatervét a mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

2431

1. számú melléklet a 263/2010.(XII.16.) számú határozathoz

Közgyűlési tervezett ülésnapok 2011. évben

JANUÁR

20.

FEBRUÁR

10.

MÁRCIUS

10.

ÁPRILIS

28.

MÁJUS

26.

JÚNIUS

30.

JÚLIUS

KÖZGYŰLÉSI SZÜNET

AUGUSZTUS

25.

SZEPTEMBER

29.

OKTÓBER

27.

NOVEMBER

24.

DECEMBER

15.

2432

2. számú melléklet a 263/2010. (XII.16.) számú határozathoz

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. évi

MUNKATERVE JANUÁR 20. 1./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Civil Koncepciójának elfogadására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Véleményezi: Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság 2./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Sport Koncepciójának elfogadására Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Kulturális Koncepciójának meghatározására Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 4./ Előterjesztés önkormányzati gazdasági társaságokkal kötendő közszolgáltatási szerződések jóváhagyására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Véleményezi: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság

2433 5./ Előterjesztés a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 8/2007. (II.13.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság 6./ Előterjesztés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló 29/2007.(IX.25.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság 7./ Előterjesztés a Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft. és az Észak-alföldi Környezetgazdálkodási Kft. együttműködésének előkészítésére Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság

FEBRUÁR 10.

1./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály helyettes vezetője Véleményezi: valamennyi bizottság

2434

2./ Beszámoló Nyíregyháza város közigazgatási határán belül az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződésének 2010. évi teljesítéséről, valamint az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződése és a helyi autóbusz-közlekedés díjainak megállapításáról szóló 70/2000.(2001.I.1.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Meghívott: Ignácz László, Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója Véleményezi: Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság 3./ Előterjesztés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 7/2007. (II.13.) önkormányzati rendelet módosítására

Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság 4./ Előterjesztés közművelődési megállapodások, támogatási szerződések jóváhagyására Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 5./ Előterjesztés a köztisztviselők részére meghatározott teljesítménykövetelmények alapját képező 2011. évi célok meghatározására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság 6./ Előterjesztés a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság állománya számára a teljesítménykövetelményük alapját képező 2011. évi kiemelt célok meghatározására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Meghívott: Dombrády László városi tűzoltó parancsnok

2435 Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság

7./ Előterjesztés Nyíregyháza-Borbánya bezárt hulladéklerakó szennyezés lokalizálása, szennyezés csökkentése KEOP-7.2.4.0/B/10-2010-0002 azonosító számú projekt, pályázat második fordulójára történő benyújtására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Osztály vezetője Véleményezi: Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság

8./ Előterjesztés Nyíregyháza Érdemes Újságírója „Krúdy Gyula díj” adományozására Előadó: Lipták Lajos Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke

9./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály helyettes vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság MÁRCIUS 10. 1./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról Előadó: Dr. Gere Zoltán városi rendőrkapitány Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság 2./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdasági programjának elfogadására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Véleményezi: valamennyi bizottság

2436 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság 4./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi közbeszerzési tervének elfogadására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Véleményezi: Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 5./ Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata folyamatban lévő pályázatairól, az azokhoz szükséges önerő biztosításáról Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Véleményezi: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság 6./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város művészeti ösztöndíjainak meghirdetésére Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 7./ Előterjesztés Nyíregyháza Város Sportjáért Kovács „Bütyök” József- díj adományozására Előadó: Lipták Lajos Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke 8./ Előterjesztés Nyíregyháza Város Kultúrájáért „Katona Béla-díj” adományozására Előadó: Lipták Lajos Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke 9./ Előterjesztés Nyíregyháza Város Közbiztonságáért „Sztárek Ferenc –díj” adományozására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester

2437

ÁPRILIS 28. 1./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdaság Osztály helyettes vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 2./ Beszámoló a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2010. évi munkájáról, a város tűzvédelmi helyzetéről Előadó: Dombrády László városi tűzoltó parancsnok Véleményezi: Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság 3./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város egészségügyi ellátásáról Előadó: Dr. Együtt Mihály Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa Véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság

4./ Jelentés a 2010. évben végzett belső ellenőrzések tapasztalatairól Előadó: Váradi István Ellenőrzési Osztály vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság

5./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatára Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság

2438

6./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2010. évi környezetvédelmikörnyezetgazdálkodási tervében szereplő feladatok teljesítéséről és a 2011. évi terv jóváhagyására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Véleményezi: Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság 7./ Előterjesztés közterületek elnevezésére Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 8./ Előterjesztés a Nyíregyháza Kiváló Pedagógusa „Margócsy Emil –díj” és az Oktató – Nevelő Munkáért „Vietórisz József –díj” adományozására Előadó: Lipták Lajos Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke MÁJUS 26. 1./ Előterjesztés a 2011/2012-es tanév indításával kapcsolatos feladatokra Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 2./ Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által létrehozott közalapítványok 2010. évi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadására Előadó: az érintett alapítvány kuratóriumának elnöke Véleményezi: az érintett bizottság

2439 4./ Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007.(VI.12.) önkormányzati rendelet módosításának jóváhagyására Előadó: Veres István városi főépítész Véleményezi: Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság 5./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi közbeszerzései éves statisztikai összegzésének elfogadására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Véleményezi: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 6./ Előterjesztés a helyi közösségi közlekedés normatív támogatása igényléséhez szükséges nyilatkozat elfogadására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Osztály vezetője Véleményezi: Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság 7./ Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata folyamatban lévő pályázatairól, valamint a kerékpárutak további fejlesztésének lehetőségeiről Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Véleményezi: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság 8./ Előterjesztés önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának megállapítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Véleményezi: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 9./ Előterjesztés a Nyíregyháza Kiváló Egészségügyi Dolgozója „Babicz Béla díj” adományozására Előadó: Dr. Szilassy Géza Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke

2440

10./ Előterjesztés a Kiváló Köztisztviselői Munkáért „Májerszky Béla - díj” adományozására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző JÚNIUS 30. KÖZMEGHALLGATÁS 1./ Előterjesztés oktatási - nevelési intézmények vezetőinek megbízására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 2./ Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek 2010. évre biztosított pályázati pénzeinek elszámolására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Véleményezi: Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programjának és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervének elfogadására Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság 4./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésének módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdaság Osztály helyettes vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 5./ Előterjesztés „Nyíregyháza Város Díszpolgára” cím adományozására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester

2441 6./ Előterjesztés az „Inczédy György ÉLETMŰ - díj” adományozására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester JÚLIUS HÓNAP: KÖZGYŰLÉSI SZÜNET AUGUSZTUS 25. 1./ Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdaság Osztály helyettes vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 2./ Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007.(VI.12.) önkormányzati rendelet módosításának jóváhagyására Előadó: Veres István városi főépítész Véleményezi: Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésének módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdaság Osztály helyettes vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság SZEPTEMBER 29. 1./ Előterjesztés a 2011/2012-es tanév indításával kapcsolatos feladatok módosítására Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság

2442 2./ Előterjesztés a 2012. évi idegenforgalmi és városmarketing szempontból jelentős nagyrendezvények meghatározására Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 3./ Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat 2012. évi fordulójához való csatlakozásra Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság 4./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási minőségirányítási programja módosítására Előadó: Halkóné Dr. Rudolf Éva alpolgármester Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 5./ Előterjesztés Nyíregyháza Város Tudományos Életéért „Westsik Vilmos-díj” adományozására Előadó: Lipták Lajos Oktatási. Kulturális és Sport Bizottság elnöke OKTÓBER 27. 1./ Előterjesztés nevelési - oktatási intézmények vezetői pályázatának kiírására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 2./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi belső ellenőrzési tervére Előadó: Váradi István Ellenőrzési Osztály vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság 3./ Előterjesztés az Együtt Egymásért „Burger István -díj” adományozására Előadó: Dr. Szilassy Géza Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke

2443

NOVEMBER 24. 1./Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. I-III. negyedévi gazdálkodásának végrehajtásáról Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdaság Osztály helyettes vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 2./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi költségvetési koncepciójára Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdaság Osztály helyettes vezetője Véleményezi: valamennyi bizottság 3./ Előterjesztés az élelmezési nyersanyagnorma megállapítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdaság Osztály helyettes vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 4./ Beszámoló az önkormányzati tulajdonú intézmények felújítási, karbantartási feladatainak végrehajtásáról Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Véleményezi: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 5./ Előterjesztés közterületek elnevezésére Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Véleményezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság

2444 6../ Előterjesztés Nyíregyháza Városért Emlékérem „Bencs Kálmán – díj adományozására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester DECEMBER 15. 1./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. évi munkatervének megállapítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Véleményezi: valamennyi bizottság 2./ Előterjesztés a helyi iparűzési adóról szóló 43/1992.(1993.I.1.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet Adóosztály vezetője Véleményezi: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság Pénzügyi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság 3./ Előterjesztés az építményadóról szóló 45/1992.(1993.I.1.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet Adóosztály vezetője Véleményezi: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság Pénzügyi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság 4./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi gazdálkodásának átmeneti szabályozásáról szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdaság Osztály helyettes vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

2445 5./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésének módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdaság Osztály helyettes vezetője Véleményezi: Pénzügyi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 5./ napirend: Előterjesztés a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés van-e alpolgármester asszony? Nincs. Ezt a napirendet tárgyalta és véleményezte a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság. Kérem először Jászai Menyhért urat, ismertesse a Bizottság álláspontját. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság a napirendet megtárgyalta és a rendeletet elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László elnök úrnak adom meg a szót. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, a Pénzügyi Bizottság a tegnapi nap során tárgyalta az előterjesztést és 7 igen és 2 nem szavazattal elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kérdés van-e az előterjesztéssel kapcsolatban? Dr. Moskovits Károly képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Köszönöm. Az előterjesztőt szeretném megkérdezni, hogy van-e arról esetleg valamilyen elgondolás, hogy ez vállalkozás megszűnést fog-e generálni? Ha igen, akkor milyen mértékűt? Köszönöm.

2446 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Más kérdezőt nem látok. Kósa Tímea alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót, illetve a kérdést is. Körülbelül hétezer vállalkozásról van szó. Hétezer vállalkozást érint ez a változás. A teljes mentesség 122-130 millió forint adóbevétel kiesést jelent az Önkormányzatnak. Az előterjesztés nem arról szól, hogy ezt teljes mértékben a vállalkozásokra kívánjuk hárítani természetesen, hanem az előterjesztés arról szól, hogy az adóalap után számított adó 60%-a lenne az adókedvezmény mértéke. Ez azt jelenti visszafelé, hogy 40%-ot kellene kifizetni a vállalkozásoknak. Tehát hétezer vállalkozásnál körülbelül 58 millió forintról van szó. Ez évente 8.285 forintot jelent /év/ vállalkozásként. Én nem gondolom, hogy ez az a mértékű összeg, amit a vállalkozások ne tudnának kifizetni, és hangsúlyozom, azért van itt egy 2,5 millió forintos korlát is, hiszen akinek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, gyakorlatilag azokra fog vonatkozni ez a javaslat. Köszönöm szépen. Úgyhogy még egyszer egyöntetűen visszatérve a válasz tekintetében én nem gondolom azt, hogy a vállalkozások tömeges megszűnéséhez fog hozzájárulni ez a változtatás. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További kérdezőt nem látok. Hozzászólni kíván-e valaki a napirendhez? Dr. Moskovits Károly úrnak adom meg a szót. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én mindazonáltal arra kérem a Közgyűlést, hogy ezt az iparűzési adómentességet ne szüntessük meg. Ez ugye, ahogy az anyag is tartalmazza, 2003-ban került bevezetésre. Az igaz, hogy nem egy szokványos eljárás, tehát a megyei jogú városoknál ilyen nincsen, úttörők vagyunk ebben vagy voltunk. Valószínű az is volt ennek az oka az idei döntésnek, hogy itt az ország keleti felében olyanok a viszonyok, hogy szegényebbek az emberek, szegényebbek a vállalkozók. Én megértem a városnak az anyagi helyzetét. Ugyanakkor én úgy gondolom, hogy az a bevétel, ami ebből befolyik, az adott esetben nem lesz arányban azzal, amilyen hátrányt tudunk ezzel okozni. Tehát valamilyen módon most erre nem alkalmas a helyzet, inkább abban kellene gondolkodnunk, hogyan tudjuk ezeket a kisvállalkozásokat tovább segíteni, nem pedig a már meglévő mentességeiket elvenni. Míg a költségvetési koncepcióban volt egy megállapítás a kormányzati politikára vonatkozóan a helyi adókra, ami azt jelenti, hogy 2011-től megszűnik a vállalkozók kommunális adója, illetve az építményekre kivetett idegenforgalmi adó. A probléma az, mert mondhatnánk azt, hogy esetleg ez mondjuk kompenzálja, csak az a probléma ezzel a két adótétellel, hogy ez nálunk nem volt bevezetve. Tehát a városban ilyen adót a vállalkozók nem fizettek. Tehát ez hiába fog megszűnni, ilyen értelemben ez előnyt rájuk nézve nem fog jelenteni. Tehát én nem tudom az előterjesztésnek ezt a részét támogatni. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szilvási István képviselő úrnak adom meg a szót. Szilvási István:(képviselő) Köszönöm szépen tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Moskovits Károlynak a felvetésére szeretnék reagálni, most főként mint vállalkozó mondanám, hogy amennyiben havonta 1.000 forint tartalék nincsen egy

2447 vállalkozási rendszerben, akkor annak a vállalkozásnak a működésével gondok vannak és el kell gondolkodni azon, hogy érdemes-e folytatni? Viszont abban az esetben, hogy ha nem azt örököltük volna az általuk vezetett időszakból, amit örököltünk, természetesen ez az adómentesség továbbra is fenntartható lenne. Most viszont, amikor kiadásvezérelt költségvetésről kell, hogy beszéljünk itt folyamatosan már közgyűlések óta, akkor igen is fontos terveznünk azokkal a bevételekkel, amelyek a város működését elősegítik, és értem, hogy az ellenzéknek most az a gondja, hogy minél többet, minél kevesebből és hol akadályozzanak, ahol csak tudnak. Viszont az lenne a hozzáfűznivaló még ehhez, hogy abban az esetben ugye a Htv. törvény 39.§-ának (2) bekezdésének c. szakasza egyértelműen rendelkezik arról, hogy itt az adómentesség vagy az adókedvezmény mértéke maximum 2,5 millió forint lehet. Azt gondolom, hogy mivel a városvezetés ezt a maximum mértékben állapítja meg, így mindazt a határt feszítjük, ami még a városvezetés részére vagy a város részére is elfogadható, illetve a vállalkozók számára sem megterhelő. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen, tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Hát az ellenzék már csak ilyen egyébként. Az előző ciklusban is ilyen volt, hogy ahol tudott ott akadályozott, vagy ahol tudott ott éppen elmondta a kritikai észrevételeit, ez ezután sem fog változni, úgy hogy engedtessék, hogy egyébként ezt megtegyük most is. Ez egy elvi kérdés. Tisztelt képviselőtársaim, önök közül nagyon sokan, nagyon helyesen hangoztatták azt, hogy Nyíregyházán is szükség van a kisvállalkozások támogatására, ezek megerősítésére. Jászai Menyhért volt az, aki az elmúlt évben pontosan kidolgozott egy javaslatot arra, hogy a kis- és középvállalkozásokat a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítványon keresztül hogyan tudjuk segíteni bizonyos kamattámogatási rendszerekben. Most önök arról fognak dönteni, hogy megszűnjön ez az adómentesség a kisvállalkozások részéről és lehet cinikusan kezelni azt, hogy ez csak havi ezer forintot jelent, éves szinten ez 8.526 forintot jelent, vagy nem tudom pontosan mennyit. Ez egy elvi kérdés. A kisvállalkozásokat akarják-e segíteni azzal, hogy az adómentességet megtartják, vagy bevezetnek egy új adót számukra, amit ezek után nekik meg kell fizetni. Számomra ez egy elvi kérdés. Nem a nagyságrend az érdekes ebben a történetben, hanem az, hogy megszüntetjük-e ezt az adómentességet-e vagy sem. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért képviselő úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Kénytelen vagyok reagálni. Nagyon örülök neki, minden alkalommal jól esik, hogy hozzám kötik ezt a kezdeményezést, igen, nagyon jó dolognak tartom, hogy ellenzéki pozícióból sikerült egy ilyen pozitív dolgot keresztül vinni. Egy picit árnyalni szeretném azért ez a képet, nem csökkentve a saját szerepem, másik oldalról világítanám meg a kérdést. Egy picit megint hajaz arra a történet, mint amit az előző hozzászólásokban elmondtam. Valaki megrendel, valaki fogyaszt és valaki pedig fizet. Ez a 30 millió forintos kamattámogatás, ez három évre egyenlő

2448 elosztásban történik kifizetésre, és ebből gyakorlatilag amit megrendeltünk, lekötöttünk fogyasztásra 30 millió forintot, de a város ezt még nem fizette ki. Tehát majd be fogjuk nyújtani az új városvezetésnek a számlát, hogy állja ezt a cechet. Nekem egy picit más a véleményem, én az úgynevezett ellenzéki pozícióban is megpengettem azokat a húrokat már egy-két évvel ezelőtt, hogy egyáltalán érdemes-e fenntartani ezt a kedvezményrendszert. Amikor mindenkinek akarok adni, akkor végül nem adok senkinek. Én azt gondolom, hogy pont az a kamattámogatás az egy út és mód arra, elmondanám, hogy 48 vállalkozás 350 millió forint hitelhez kapott kamattámogatást, beruházott, átlátható módon munkahelyet teremtett és körülbelül 5-600 millió forint fejlesztést generált ebben a válságos, válságterhelt időszakban. És én azt gondolom, hogy ha ezt prezentálni fogjuk a városvezetésnek, hogy ennek milyen eredményei vannak, akkor erre a jövőben is lesz forrás. Tehát én azt mondom, hogy el kellene felejteni ezt a típusú megoldást, hogy jaj, szeressük egymást és mindenkinek legyen jó! Ezeket a szűkös forrásokat fókuszálni kell és célzottan átlátható módon oda kell juttatni, ahol ez hatékonyan kamatozik a vállalkozásoknak és a város számára is. Köszönöm szépen és igazából csak árnyalni szerettem volna ezt a hozzászólást. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Mielőtt politikai demagógiába mennénk el, azért felhívnám a képviselők figyelmét, hogy az előterjesztésben is szerepel Nagyné Varga Katalinnak, a Kereskedelmi és Iparkamara titkárának a levele, aki az iparűzési adó rendelet-tervezettel egyetért, és elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Fesztóry Sándor képviselő úrnak adom meg a szót. Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen tisztelt polgármester úr. Szerettem volna felemlíteni én is ezt a levelet. Többek között amellett is, hogy ha már iparűzési adóról beszélünk, mi van akkor azokkal, akiknek mondjuk 2 millió 500 ezer és nullanulla-egy forint lesz a jövedelme? Tehát én úgy gondolom, hogy mind az adófizetőknek, mindazoknak akik itt ülnek az erkölcsi érzekét nem ezzel kellene inkább felborzolni, hanem mondjuk az olyan kiadásokkal, amiről nemrég számolt be a Közgyűlés, ez a 100 millió forintos jutalomosztás üres kassza mellett. Vagy nem tudom emlékszik-e rá a tisztelt Közgyűlés, amikor szó volt arról, hogy néhány év alatt 1 milliárd 200 millió forint körüli összeget juttatott a város különböző technikákkal a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt-nek? Vagy ne menjek vissza egy korábbi területre, igaz itt nem nagy pénzek voltak, mondjuk a sport területére, amikor olyan eredményességi támogatásokat fizetett ki a város több milliós, vagy 10 millió forintos összegben, ami egyáltalán nem járt volna. Hogyha ezek a bevételek most esetleg a rendelkezésre állnának tisztelt Nagy László képviselőtársam, akkor lehet, hogy most erre nem került volna sor. Egyébként meg még azt had tegyem hozzá, hogy mivel iparűzési adóról van szó, ezt azoknak kell fizetni, akiknek árbevétele van. Nyilván, hogyha egy vállalkozónak valamilyen adót kell fizetni, akkor azt be fogja építeni az árába, tehát közvetve ezt a költséget tovább tudja hárítani. Tudom, hogy ez nem egy népszerű lépés, semmilyen adóemelés nem népszerű lépés. A város költségvetése miatt is szükség van erre, ennek a bevezetésére, mint ahogy azt az Iparkamara is átlátta, én kérem a képviselő-testületet, hogy ezt józan fejjel mérlegelje, nem pedig populista szemlélettel álljon ehhez a kérdéshez. Köszönöm.

2449 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. úrnak adom meg a szót.

Szilvási István képviselő

Szilvási István:(képviselő) Köszönöm szépen polgármester úr. Minden elhangzott, amit szerettem volna megosztani önökkel. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Magera Tibor képviselő úr. Magera Tibor:(képviselő) Köszönöm a szót polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én csupán annyit szerettem volna ehhez hozzáfűzni, hogy érdekes módon Nagy László volt alpolgármester úr részéről ez a vállalkozóbarát szemlélet akkor nem nyilvánult meg, amikor az utolsó hónapban kifizették ezt a közel 100 millió forintos összeget. Ez az összeg most pontosan arra lenne elegendő, és pontosan arra lenne alkalmas, hogy ezt az iparűzési adót ne kelljen kivetni ezekre a vállalkozásokra. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László képviselő úr. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen, polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Miután többször is több képviselőtársam is előszeretettel hangoztatja a nevemet és visszafelé mutogat - persze erre korábban polgármester úr felhívta a figyelmet -, hogy nem ezzel kéne foglalkozni, ezért egy mondattal kénytelen vagyok reagálni. Én elvi kérdésről beszéltem kedves képviselőtársaim. Valamennyien elfogadtuk azt az alapelvet, hogy igen, szükség van a kisvállalkozásoknak a támogatására. Ez egy támogatási lehetőség, hogy ezt az adómentességet megőrizzük. Hogy ha önök ezt nem támogatják, akkor nyilvánvalóan azzal értenek egyet, hogy nem a kisvállalkozások támogatására van szükség. Lehet ezt populárisnak nevezni, lehet ezt demagógnak nevezni, de hát az ellenzék ez így működik, mint ahogy ezt megtette korábban, a korábbi ciklusokban is. Én azt kérem önöktől, hogy a kisvállalkozásokat, ezeket a kényszervállalkozásokat, azokat a kisvállalkozásokat, igen, akiknek olyan minimális az árbevételük, hogy az adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot, ezzel segítse vagy tartsa meg ezt a segítségnyújtást az Önkormányzat. Hogyha ezt önök megszavazzák, akkor természetesen azt mondják, hogy a kisvállalkozások, ezek a kisvállalkozások ebből a szempontból nem fontosak. Ezek között egyébként számos olyan vállalkozás van, akik garázsboltban működnek és úgy tartják el a családjukat, és lehetne még sorolni a példákat. Akkor nyilvánvalóan azt is mondják, hogy ezzel igyekeznek a nagyobb vállalkozások felé terelni a forgalmat, akár a kereskedelmi forgalmat. Nem akarok elkezdeni beszélni arról, hogy milyen multi ellenes hangulatot keltenek egyesek ma Magyarországon. Ez a rendelet módosítás ez egyértelműen arról szól. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lezárom a vitát. Más hozzászólást nem látok. Egyébként Nagy László frakcióvezető úrral abban teljesen egyetértek, hogy elvi kérdésről van szó. Én ezt úgy fogalmazom meg, hogy elvi kérdés az, amikor ilyen helyzetben, pénzügyi adóssághelyzetben van az Önkormányzat, hogy ezt figyelembe vegyük. Ez kötelességünk és itt ezt próbáljuk következetesen érvényesíteni, nem csak a Polgármesteri Hivatal, nem csak az önkormányzati intézményrendszer, cégrendszer működtetésében. Ez érintette sajnos, mert nem tudtunk mást tenni az idei karácsonyi civil szervezeteknek a korábban adott támogatását is, hiszen nem tehetünk úgy, hogy ne tudjuk, hogy

2450 milyen helyzet van, és ebből a helyzetből szeretnénk kijönni. S azt gondolom elvi kérdés az is azért, hogy a kisvállalkozásokat többféle módon tudja segíteni a városvezetés, az Önkormányzat. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 22 képviselő. A Közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 33/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében és a 5. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével – a következőket rendeli el: 1.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a helyi adókról szóló törvényben naptári naponként meghatározott mérték felső határa.

2.§ Adókedvezmény illeti meg azt a vállalkozót, akinek az éves vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió forintot nem haladja meg. Az adókedvezmény mértéke Nyíregyháza illetékességi területére jutó települési szintű adóalap után számított adó 60 %-a. 3.§ (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 45/2009. (XII.15.) önkormányzati rendelet. Nyíregyháza, 2010. december 16. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvényben (továbbiakban: Htv.) foglalt rendelkezések módosítása, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.

2451 (XII.14.) IRM rendelet szabályozása szükségessé teszik a helyi iparűzési adóról új rendelet alkotását.

RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. § Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-ában kerül meghatározásra.

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység (építőipari tevékenység, ha annak időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, továbbá Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó egyéb tevékenység végzése) esetén az adó mértéke a Htv.-ben naptári naponként meghatározott mérték felső határában kerül megállapításra.

2. §

Az Önkormányzat a Htv. felhatalmazása alapján – a kisvállalkozások támogatása érdekében – adókedvezményt biztosít azoknak a vállalkozásoknak, akiknek a vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió Ft-ot nem haladja meg. Az adókedvezmény mértéke Nyíregyháza illetékességi területére jutó települési szintű adóalap után számított adó 60 %-a.

3. §

A rendeletben foglaltakat 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg ahelyi iparűzési adóról szóló 45/2009. (XII.15.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. 6./ napirend: Tájékoztató a 2010. évi intézményi felújítási feladatokról Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem az előadót, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Igen? Megadom a szót Dr. Freidinger Renátának. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az írásban kiadott felújításról szóló beszámolót annyival szeretném kiegészíteni, hogy a hét közintézmény felújítására benyújtott KEOP-os pályázatunk kapcsán tegnap az Energia Ügynökség ellenőrzést tartott és a lefolytatott munkát, illetve a megvalósult műveket a pályázati konstrukcióval teljesen egyezőnek találta. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést megtárgyalta a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, Tormássi Géza elnök urat kérem, hogy ismertesse a Bizottság álláspontját. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, 14-i ülésünkön tárgyaltuk ezt az anyagot. Az Iroda részéről nyilatkozták, hogy az intézmények pályázatai szabályosan történtek, a legalacsonyabb áru vagy értékű pályázatot fogadták be és megvalósulás az pedig a

2452 megadott műszaki tartalommal történt. Ez alapján a Bizottság a tájékoztató elfogadását javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdés van-e? Jelentkezőt látok. Magera Tibor képviselő úrnak adom meg a szót. Magera Tibor:(képviselő) Köszönöm a szót polgármester úr. Nekem egy rövid kérésem lenne. Itt az első három sorban lehet látni az első oldalon, hogy az előirányzott 68 millió 300 ezer forintos összeg helyett 152 millió 549 ezer forintot kellett intézményi saját hatáskörben elvégzendő felújításokra költeni ebben az évben. Nekem az lenne a kérdésem, hogy itt azért egy 100-150%-os növekedésről beszéltünk, és azért itt mindig felmerül az a kérdés, hogy a hatályos törvényi szabályozásokkal gyakorlatilag ebben a növekedésben ezt megfelelően alkalmaztáke? Különösen vonatkozna a kérdésem a közbeszerzési, közbeszerzést érintő fejlesztésekre, felújításokra. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Freidinger Renátának adom meg a szót. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Általában azért azzal szembesülhetünk, hogy az önkormányzati intézményrendszer közműhálózata elég korszerűtlen, és sajnos a korábbi kor színvonalának megfelelően épült, tehát számos olyan közművezetékkel találkozunk a napi munka során, aminek a meghibásodásával előzetesen nem lehet kalkulálni. Tehát ezt a növekedést az ilyen üzemelés gátló problémák okozták. Tehát minden év közben a tervezéskor folyamatos mérjük fel az intézmények állapotát, a műszaki ellenőrök napi kapcsolatban vannak az intézményvezetőkkel, általában folyamatosan tudunk készülni arra, hogy milyen nagyobb horderejű munkák várhatók, pontosan az ilyen üzemelés gátló tényezőkből. Ezeket tervezzük be év elején, de sajnálatos módon év közben történnek ilyen balesetek, vagy akár gázszivárgás, aminek az elhárításáról gondoskodnunk kell. Természetesen ezek mindig a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történnek. Általában a többletfedezetek polgármesteri jogkörben egyedi határozatokkal kerültek biztosításra és nyilvánvalóan a megfelelő eljárások igénybevételével kerültek kiválasztásra a kivitelezők. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További kérdezőt nem látok. Hozzászólni kíván-e valaki az előterjesztéshez? Jeszenszki András képviselő úrnak adom meg a szót. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Miután az elmúlt napirendeknél elég sok kritikai megjegyzést hallgattunk az előző városvezetést illetően, ezért úgy gondolom, hogy talán ennél a napirendnél, mindenképpen fontos, hogy hozzászóljak. Fontos azért, mert ez egy olyan napirendi pont volt az elmúlt időszakban, az elmúlt ciklusokban is, amely mindig örömet váltott ki a megtárgyalása során. Nem csak a városvezetést érintően, hanem általában az ellenzék és az akkori Fidesz-frakció is elismerően szólt erről a napirendről, hiszen évről-évre a város mindig valamikor, egyébként valóban erején felül is próbált tenni azért, hogy a saját maga által működtetett intézményekben, illetve azokban az intézményekben, ahol ellátási szerződéssel a város számára szolgáltatnak bizonyos szolgáltatók, a lehető legjobb körülményeket tudjuk megteremteni. Nagyon sokat lehetne beszélni erről az előterjesztésről. Én konkrétan egy pontot emelnék ki belőle,

2453 azt a KEOP-os pályázatot, amelyet irodavezető asszony is említett, a hét intézménynek a teljes épületenergetikai felújítását, hiszen azt gondolom, hogy ez a felújítás egyértelműen befektetés volt a jövőbe. Befektetés volt azért, hogy sokkal hatékonyabban működhessenek Nyíregyháza intézményei. Ezért szeretnék köszönetet is mondani akár az iroda vezetőjének és azoknak a kivitelezőknek, akik ezekben a munkákban részt vettek. Egyetlen dolgot szeretnék még kiemelni. Azt a gondolkodást, amely az intézmény felújítási programokat jelentette az elmúlt időszakban. Hiszen, ha megnézzük az összefoglaló táblázatokat, akkor látható, hogy valóban minden intézményszintet érintett ez. Akár a bölcsődétől, ha elindulunk egészen a középiskolákig vagy a szociális intézményekig, tehát mindig próbált a városvezetés tenni azért, hogy az intézményei minél hatékonyabban működhessenek. Én az kívánom mindannyiunknak, hogy az elkövetkező ciklusban és a következő években is minden évben egy-egy ilyen előterjesztéssel tudjunk találkozni, hogy valóban azt mondhassuk, hogy Nyíregyháza intézményhálózata folyamatosan bővül. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Más hozzászólót nem látok. Lezárom a vitát. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 264/2010.(XII.16.) számú határozat a 2010. évi intézményi felújítási feladatokról A Közgyűlés a 2010. évi intézményi felújítási feladatokról készült tájékoztatót e l f o g a d j a . 7./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződések módosításának jóváhagyására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem, van-e szóbeli kiegészítés? Van. Megadom a szót. Dr. Freidinger Renátának. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Tekintettel arra, hogy az anyag a mai bizottsági üléseken is kiosztással került megtárgyalásra, illetve itt a Közgyűlésen is, én szeretnék hozzá egy bővebb magyarázatot fűzni. A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Közszolgáltatási Szerződése 2010. december 31. napjával lejár. Nyilvánvalóan az Önkormányzatnak feladata a közszolgáltatások biztosításáról gondoskodnia a korábbi szintnek megfelelően. A közszolgáltatási szerződések újragondolásához egyébként a jogszabályi előírások alapján szükség van egy hatáselemzés elvégzésére. Ilyen hatáselemzést a korábbi időszakban nem készítettünk, ebben

2454 nem is volt gyakorlatunk. Ily módon fordult elő az, hogy a hatáselemzés elkészítése tekintetében késedelem következett be, illetve annak a megrendelésére mind a mai napig nem került sor. Én ennek kapcsán szeretném azért azt is jelezni, hogy a költségvetési koncepciónak is megfelelően az önkormányzatnak szándékában áll újragondolni az önként vállalt és a kötelezően ellátandó feladatok ellátását. A Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft a jelenlegi közszolgáltatási szerződései alapján önként vállalt önkormányzati feladatokat is ellát. Tehát mindenképpen ezeknek a szerződéseknek az újrakötése kapcsán ennek a koncepciónak a mentén kell haladnunk. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. és az Önkormányzat szerződéses jogviszonyát egy vagyonkezelési szerződés is rendezi, amelynek kapcsán számos önkormányzati ingatlant kezel. Ennek azonban van egy olyan része is, ez az önkormányzati bérlakások üzemeltetése, ami tulajdonképpen közszolgáltatási feladatnak tekintendő. Tehát abban a kérdésben, hogy megnyugtató módon tudjuk rendezni az Önkormányzat és a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. szerződéses kapcsolatát, mindenképpen egy tágabb vizsgálatnak illetve elemző munkának és stratégiai döntések meghozatalának kell megtörténnie. Nyilvánvalóan ezekben a korábban megkötött közszolgáltatási szerződések több szempontból is módosításra szorulnak. Egyrészt jogszabályváltozások következtek be, a közmunkaprogram már az előzőekben is kifejtett módosítása kapcsán is esetleg szükséges lehet a szerződéses kapcsolat más, újrafogalmazására, illetve mindenképpen be kell építeni egy hatékonyabb ellenőrzési rendszert, hiszen a korábbi gyakorlat alapján valamennyi gazdasági társaság tulajdonképpen az általa végzett közszolgáltatási feladatok elszámolásáról az éves beszámolójában adott képet. Mindenképpen szükséges az Önkormányzat pénzügyi helyzetére is tekintettel ezeknek a beszámolásoknak a gyakoriságát, illetve a mélységét a korábbitól eltérő, szorosabb módon meghatározni. Mi erre az előkészítő munkára kérünk három hónap határidőt. Tehát a terveink szerint a március 10-ei Közgyűlési ülésre kerülne be a közszolgáltatási szerződések témája újra, amikor mindezeket a kérdéseket már megnyugtató módon tudtuk rendezni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, valamint a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság. Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A mai nap a három Bizottság együttes ülésen tárgyalta ezt a napirendi pontot, és egyhangúlag elfogadásra javasoljuk az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kósa Tímea alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Nem tudom, hogy ez már a kérdések ideje? De amennyiben igen, akkor egy kérdést szeretnék főjegyző úrhoz címezni, hogy a jogszabályi kereteknek ez az előterjesztés mindenben maradéktalanul eleget tesz-e? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Főjegyző úrnak adom meg a szót válaszadásra.

2455 Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A kolleganőm elmondta azt, hogy miért került sor erre az előterjesztésre, miért ilyen formában került sor. Én úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés három hónapra fogja megoldani ezt a kérdést és utána lehet akkor ezt véglegesen rendezni. Megkérném kolleganőmet, mert ő foglalkozott ezzel a kérdéssel, én a tegnapi napon nem is voltam jelen Nyíregyházán, amikor ez véglegesen felmerült, hogy mégis csak behozzuk a Közgyűlésre, hogy erre a kérdésre ő válaszoljon, mert hirtelen én erre nem tudok most választ adni, hogy mindenben megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Dr. Freidinger Renátának adom meg a szót. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Köszönöm a kérdést. Tehát az előterjesztés mellékletében megtalálható határozott, illetve annak a mellékletét tartalmazó közszolgáltatási szerződés módosításokban meghatározott jogi alapvetés, az egy Európai Közösségi határozat, valamint az Európai Közösségi Szerződés 86.§ (2) bekezdése pontosan tartalmazza azokat az elveket, aminek egy ilyen szerződésnek meg kell felelnie. Röviden megpróbálom ennek a jogi ismertetését megtenni. Tehát az teljesen egyértelmű, hogy önkormányzatok vagy akár a Magyar Állam is bizonyos közszolgáltatások ellátására vállalatokat alapítanak, illetve gazdasági társaságokat. A nemzetközi jog egyébként a vállalatok kifejezést használja gyakorlatilag. A közszolgáltatásokat ugye el kell látni. Nyilvánvaló, hogy olyan gazdasági társaságoknak kell ezeket ellátni, akik felett az alapító teljes, vagy legalább többségi irányítási jogot gyakorol. Egyébként ezeknek az irányelveknek a fő álláspontja a közpénzek hatékony felhasználásán belül is a versenytorzító megállapodások tilalma. Onnan, hogy az Önkormányzat korábban is rendelkezett ilyen megállapodással a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-vel, illetve a Kft. az üzleti tervére alapozottan, és ott jóváhagyott közszolgáltatási feladatoknak megfelelően a beszámolójában minden egyes alkalommal a költségei vonatkozásában számot adott innentől fogva megállapítható az, hogy a korábbi megállapodásnak az ilyen módon való meghosszabbítása az előállott körülményekre is tekintettel az európai normáknak megfelel, tehát semmiképp sem tekinthető versenytorzító megállapodásnak. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Van-e további kérdés? Kósa Tímea alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Távol álljon tőlem, hogy az időt húzzam, de én úgy érzem a kérdésre nem kaptam egyértelmű választ. Én azt kérdeztem, hogy a jogszabályi kereteknek mindenben maradéktalanul eleget tesz-e az előterjesztés? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérem dr. Freidinger Renátát, hogy adjon rövid, egyértelmű választ a kérdésre. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Az már az előterjesztés első részében is megfogalmazásra került, hogy a Kbt. 2/E.§-ának vonatkozó rendelkezései alapján hatáselemzés készítésére köteles az ajánlatkérő. Azt is elmondtam, hogy ez a hatáselemzést kérés, hatáselemzés készítés nem

2456 történt meg. Tehát e tekintetben a Kbt. normáinak nem felel meg, de az európai jogalkalmazási követelményeknek megfelel. Ehhez még annyit szeretnék egyébként hozzáfűzni, hogy az interneten megtalálható jogirodalmi cikkekben folyamatosan felvetik és, hogy ha jól tudom az Országos Köztisztasági Egyesület országos ülésén is felvetésre került egy olyan módosító javaslat bevezetése, a közbeszerzési törvényhez hasonlóan például az ügyvédi szolgáltatásokhoz, amikor is a magyar jog a nemzetközi jogra nézve lényegesen szigorúbb szabályokat tartalmaz, hogy ez az inkriminált nyolcas bekezdés törlésre kerüljön. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Van-e további kérdés? Nem látok kérdezőt. Hozzászólni kíván-e valaki az előterjesztéshez? Nem látok hozzászólót. Akkor kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 265/2010.(XII.16.) számú határozat a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződések módosításának jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.-vel kötött közszolgáltatási szerződések módosítását jelen határozat 1-9. számú mellékletei szerint elfogadja. Felhatalmazza: Dr. Kovács Ferenc polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a közszolgáltatási szerződésmódosítások aláírására. Utasítja: 1. A Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét a hatáselemzések elkészíttetésére; 2. A elkészült hatáselemzések alapján a Gazdasági Osztály osztályvezető helyettesét, a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét valamint a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft ügyvezetőjét a közszolgáltatás szerződés tervezetének és a vagyonkezelői szerződés módosítás tervezetének elkészítésére. Felelős: Dr. Freidinger Renáta Patóné Nagy Magdolna Hámoriné Rudolf Irén Határidő: 2011. február 21.

2457

1. sz. melléklet a 265/2010. (XII.16.) számú határozathoz

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, KSH számjele: 15402006-8411-321-15, képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) továbbiakban: Önkormányzat; másrészről Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (4400. Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. sz., cégjegyzékszáma: Cg. 15-09-060275, adószáma: 10363315-2-15, képviseletében: Hámoriné Rudolf Irén ügyvezető) továbbiakban: Kft.; együttesen Felek között az alulírott napon és helyen a következő feltételek mellett: 1. Felek megállapítják, hogy közöttük közszolgáltatási szerződés jött létre az alábbi kötelezően vállalt önkormányzati feladat ellátására: - a kijelölt közintézmények villamos energia ellátása 2. Felek az Európai Unió Bizottsága 2005/842/EK határozatának valamint az EKSzerződés 86. cikke (2) bekezdése figyelembe vételével a közszolgáltatási szerződés 8. pontjában meghatározott lejárat időpontját 2011. március 31. napjában jelölik meg. 3. A közszolgáltatási szerződés jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak. A felek jelen közszolgáltatási szerződés módosítást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt igazolt képviselőjük útján helybenhagyólag írják alá. Nyíregyháza, 2010. december 16.

2458 2. sz. melléklet a 265/2010. (XII.16.) számú határozathoz KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, KSH számjele: 15402006-8411-321-15, képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) továbbiakban: Önkormányzat; másrészről Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (4400. Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. sz., cégjegyzékszáma: Cg. 15-09-060275, adószáma: 10363315-2-15, képviseletében: Hámoriné Rudolf Irén ügyvezető) továbbiakban: Kft.; együttesen: Felek között az alulírott napon és helyen a következő feltételek mellett: 1. Felek megállapítják, hogy közöttük közszolgáltatási szerződés jött létre az alábbi kötelezően vállalt önkormányzati feladatok ellátására: -

a munkaerő piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások: közhasznú és közcélú foglalkoztatás közmunka egyéb támogatott foglalkoztatás

2. Felek az Európai Unió Bizottsága 2005/842/EK határozatának valamint az EKSzerződés 86. cikke (2) bekezdése figyelembe vételével a közszolgáltatási szerződés 6. pontjában meghatározott lejárat időpontját 2011. március 31. napjában jelölik meg. 3. A közszolgáltatási szerződés jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak. A felek jelen közszolgáltatási szerződés módosítást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt igazolt képviselőjük útján helybenhagyólag írják alá. Nyíregyháza, 2010. december 16.

2459 3. sz. melléklet a 265/2010. (XII.16.) számú határozathoz

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, KSH számjele: 15402006-8411-321-15, képviseletében: Dr.Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) továbbiakban: Önkormányzat; másrészről Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (4400. Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. sz., cégjegyzékszáma: Cg. 15-09-060275, adószáma: 10363315-2-15, képviseletében: Hámoriné Rudolf Irén ügyvezető) továbbiakban: Kft.; között az alulírott napon és helyen a következő feltételek mellett: 1. Felek megállapodnak, hogy közöttük közszolgáltatási szerződés jött létre az alábbi kötelezően és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására: a., Önkormányzati kötelező feladatok: belvíz és csapadékvíz hálózat üzemeltetése, helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz és belvízelvezetés b., Önkormányzat által önként vállalt feladatok: beruházási, felújítási feladatok az a.) pont vonatkozásában az Önkormányzat döntésének megfelelően és finanszírozásában. 2. Felek az Európai Unió Bizottsága 2005/842/EK határozatának valamint az EKSzerződés 86. cikke (2) bekezdése figyelembe vételével a közszolgáltatási szerződés 9. pontjában meghatározott lejárat időpontját 2011. március 31. napjában jelölik meg. 3. A közszolgáltatási szerződés jelen módosítással nem érintett változatlan tartalommal hatályban maradnak. A felek jelen közszolgáltatási szerződés módosítást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt igazolt képviselőjük útján helybenhagyólag írják alá.

Nyíregyháza, 2010. december 16.

2460 4. sz. melléklet a 265/2010. (XII.16.) számú határozathoz KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, KSH számjele: 15402006-8411-321-15, képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes fő jegyző) továbbiakban: Önkormányzat; másrészről Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (4400. Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. sz., cégjegyzékszáma: Cg. 15-09-060275, adószáma: 10363315-2-15, képviseletében: Hámoriné Rudolf Irén ügyvezető) továbbiakban: Kft.; együttesen: Felek között az alulírott napon és helyen a következő feltételek mellett: 1.

Felek megállapodnak, hogy közöttük közszolgáltatási szerződés jött létre az alábbi kötelezően és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására: -

állategészségügyi és járvány-megelőzési feladatok kötelezettségek Nyíregyháza Város közigazgatási területén - gyepmesteri tevékenység - ebrendészeti feladatok - rovar-, rágcsálóirtás - szúnyogirtás - kullancsirtás

és

2.

Felek az Európai Unió Bizottsága 2005/842/EK határozatának valamint az EKSzerződés 86. cikke (2) bekezdése figyelembe vételével a közszolgáltatási szerződés 6. pontjában meghatározott lejárat időpontját 2011. március 31. napjában jelölik meg.

3.

A közszolgáltatási szerződés jelen módosítással nem érintett változatlan tartalommal hatályban maradnak.

A felek jelen közszolgáltatási szerződés módosítást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt igazolt képviselőjük útján helybenhagyólag írják alá. Nyíregyháza, 2010. december 16.

2461 5. sz. melléklet a 265/2010. (XII.16.) számú határozathoz KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, KSH számjele: 15402006-8411-321-15, képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) továbbiakban: Önkormányzat; másrészről Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (4400. Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. sz., cégjegyzékszáma: Cg. 15-09-060275, adószáma: 10363315-2-15, képviseletében: Hámoriné Rudolf Irén ügyvezető) továbbiakban: Kft.; együttesen: Felek között az alulírott napon és helyen a következő feltételek mellett: 1. Felek megállapítják, hogy közöttük közszolgáltatási szerződés jött létre az alábbi kötelezően vállalt önkormányzati feladatok ellátására:

-

ejektoros kutak, ivókutak, mélyfúrási kutak műtárgyai és tartozékai üzemeltetési feladatai

2. Felek az Európai Unió Bizottsága 2005/842/EK határozatának, valamint az EK- Szerződés 86. cikke (2) bekezdése figyelembe vételével a közszolgáltatási szerződés 10. pontjában meghatározott lejárat időpontját 2011. március 31. napjában jelölik meg. 3. A közszolgáltatási szerződés jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak. A felek jelen közszolgáltatási szerződés módosítást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt igazolt képviselőjük útján helybenhagyólag írják alá. Nyíregyháza, 2010. december 16. 6. sz. melléklet a 265/2010. (XII.16.) számú határozathoz KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, KSH számjele: 15402006-8411-321-15, képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) továbbiakban: Önkormányzat; másrészről Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (4400. Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. sz., cégjegyzékszáma: Cg. 15-09-060275, adószáma:

2462 10363315-2-15, képviseletében: Hámoriné Rudolf Irén ügyvezető) továbbiakban: Kft.; együttesen: Felek között az alulírott napon és helyen a következő feltételek mellett: 1. Felek megállapítják, hogy közöttük közszolgáltatási szerződés jött létre az alábbi kötelezően vállalt önkormányzati feladatok ellátására: -

mezőőri szolgálat, termőföldek őrzése, termények, termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelme

2. Felek az Európai Unió Bizottsága 2005/842/EK határozatának, valamint az EK- Szerződés 86. cikke (2) bekezdése figyelembe vételével a közszolgáltatási szerződés 7. pontjában meghatározott lejárat időpontját 2011. március 31. napjában jelölik meg. 3. A közszolgáltatási szerződés jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak. A felek jelen közszolgáltatási szerződés módosítást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt igazolt képviselőjük útján helybenhagyólag írják alá. Nyíregyháza, 2010. december 16. 7. sz. melléklet a 265/2010. (XII.16.) számú határozathoz KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, KSH számjele: 15402006-8411-321-15, képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) továbbiakban: Önkormányzat; másrészről Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (4400. Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. sz., cégjegyzékszáma: Cg. 15-09-060275, adószáma: 10363315-2-15, képviseletében: Hámoriné Rudolf Irén ügyvezető) továbbiakban: Kft.; együttesen: Felek között az alulírott napon és helyen a következő feltételek mellett: 1. Felek megállapodnak, hogy közöttük közszolgáltatási szerződés jött létre az alábbi kötelezően és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására: a.) önkormányzati kötelező feladatok: - nemzeti ünnepek, rendezvények alkalmával közterületek zászlóval történő díszítése illetve ezek pótlása - városi utcanév táblák kihelyezése - közterületen elhagyott hulladék elszállítása, ártalmatlanítása - az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületi illemhelyek üzemeltetése

2463 -

közterületnek minősülő közpark, liget, zöldsáv, virágágyás károsítok elleni védekezése és ellenőrzése (parlagfű, amerikai fehér szövőlepke, stb.)

b.) önkormányzat által önként vállalt feladatok: - városszépítő akció (növényanyag, föld, fűmag biztosítása lakóépületek előtt húzódó közterületre) - toronyóra és köztéri órák üzemeltetése, karbantartása - homokbánya, termőföldbánya üzemeltetése - köztéri szobrok és emléktáblák talpazatának fenntartása, felújítása - közterületi berendezések telepítése, pótlása, javítása (kerékpártárolók, ülőpadok, kihelyezése parkokba, buszmegállókba, illetve a városi szemétszelencék kihelyezése, pótlása, javítása) - illegális szemétlerakatok felszámolása - közterületnek minősülő közpark, fasor, utcai fák, liget, zöldsáv, virágágyás - pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló, korlátozás nélkül látogatható park- és véderdő, valamint vízfelületet összefüggően övező zöldfelület - lakó- és üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelkek közkert céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról a Önkormányzat gondoskodik - közutat, járdát szegélyező, illetve a közút forgalmát terelő, vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület - közterületi játszóterek, szökőkutak, csobogók és egyéb művi elemek, locsolóhálózat - pormentesített sétány, kerti- vagy díszkő burkolattal fedett közterület - olyan terület, ahol a parkosítás már elkezdődött - helyi jelentőségű védett természeti érték, amennyiben az ide vonatkozó jogszabályok szigorúbb rendelkezést nem tartalmaznak (Bujtosi tó üzemeltetése) 2. Felek az Európai Unió Bizottsága 2005/842/EK határozatának valamint az EKSzerződés 86. cikke (2) bekezdése figyelembe vételével a közszolgáltatási szerződés 9. pontjában meghatározott lejárat időpontját 2011. március 31. napjában jelölik meg. 3. A közszolgáltatási szerződés jelen módosításával nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak. Jelen közszolgáltatási szerződés módosítást a felek elolvasás és megértés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírták.

Nyíregyháza, 2010. december 16.

2464 8. sz. melléklet a 265/2010. (XII.16.) számú határozathoz KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, KSH számjele: 15402006-8411-321-15, képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) továbbiakban: Önkormányzat; másrészről Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (4400. Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. sz., cégjegyzékszáma: Cg. 15-09-060275, adószáma: 10363315-2-15, képviseletében: Hámoriné Rudolf Irén ügyvezető) továbbiakban: Kft.; között az alulírott napon és helyen a következő feltételek mellett: 1. Felek megállapodnak, hogy közöttük közszolgáltatási szerződés jött létre az alábbi kötelezően és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására: a.) Önkormányzati kötelező feladatok: helyi közutak, műtárgyai és tartozékai, hidak és egyéb műtárgyak, járdák, kerékpárutak, parkolók kezelői feladatai b.) Önkormányzat által önként vállalt feladatok: fizetőparkolók üzemeltetése, útkezelői tevékenységre visszavezethető fejlesztési, korszerűsítési feladatok az Önkormányzat döntésének megfelelően és finanszírozásában. 2. Felek az Európai Unió Bizottsága 2005/842/EK határozatának, valamint az EKSzerződés 86. cikke (2) bekezdése figyelembevételével a közszolgáltatási szerződés 14. pontjában meghatározott lejárat időpontját 2011. március 31. napjában jelölik meg. 3.

A közszolgáltatási szerződés jelen módosításával nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak.

Jelen közszolgáltatási szerződés módosítást a felek elolvasás és megértés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírták.

Nyíregyháza, 2010. december 16.

2465 9. sz. melléklet a 265/2010. (XII.16.) számú határozathoz KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, KSH számjele: 15402006-8411-321-15, képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) továbbiakban: Önkormányzat; másrészről Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (4400. Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. sz., cégjegyzékszáma: Cg. 15-09-060275, adószáma: 10363315-2-15, képviseletében: Hámoriné Rudolf Irén ügyvezető) továbbiakban: Kft.; együttesen: Felek között az alulírott napon és helyen a következő feltételek mellett: 1. Felek megállapodnak, hogy közöttük közszolgáltatási szerződés jött létre az alábbi kötelezően vállalt önkormányzati feladatok ellátására: -

a városi közvilágítás ellátása

2. Felek az Európai Unió Bizottsága 2005/842/EK határozatának, valamint az EK- Szerződés 86. cikke (2) bekezdése figyelembevételével a közszolgáltatási szerződés 9. pontjában meghatározott lejárat időpontját 2011. március 31. napjában jelölik meg. 3. A közszolgáltatási szerződés jelen módosításával nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak. Jelen közszolgáltatási szerződés módosítást a felek elolvasás és megértés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírták.

Nyíregyháza, 2010. december 16.

8./ napirend: Előterjesztés a Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft-vel és a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft-vel kötött megállapodás módosításának jóváhagyására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem az előadót, van-e szóbeli kiegészítése? Igen? Megadom a szót a szóbeli előterjesztésre.

2466 Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A két TISZK-nek, a rövidítés kedvéért így használnám a közhasznúsági megállapodása december 31. napjával lejárt. A közhasznú szervezetekről szóló jogszabály alapján a közhasznú cím, illetve közhasznú fokozat viselésére, illetve az annak megfelelő tevékenység gyakorlására akkor jogosult egy adott gazdálkodó szervezet, hogy ha erre vonatkozóan valamely társadalmi feladat ellátásáért felelős szervvel megállapodást köt. Az Önkormányzattal kötött megállapodás lejártára tekintettel ennek három hónapos meghosszabbítására teszünk javaslatot azzal, hogy az oktatási ügyekért felelős szakiroda közreműködésével, vagy szakosztály közreműködésével mindenképpen szükséges, valamint a két TISZK ügyvezetőjével a TISZK-kek jelenlegi működési mechanizmusának a felülvizsgálata, az esetleges tevékenységben végzett átfedések kiküszöbölése, valamint a szakképzéssel kapcsolatban ellátott feladatok feltérképezése. Ennek a munkának az elvégzésére kérünk tulajdonképpen három hónapot a Közgyűléstől azzal, hogy utána a jogszabályoknak is mindenben megfelelő, valamint az Önkormányzat költséghatékonyságra vonatkozó intézkedéseire analóg választ tudjunk adni. Különös tekintettel arra, hogy annak az elemzése is hosszabb időt vesz egyébként igénybe, hogy a TISZK által kötött közhasznúsági megállapodás mennyiben tekinthető közszolgáltatási elemeket is tartalmazó szerződésnek. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Az előterjesztést megtárgyalta Gazdasági, Tulajdonosi, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság és a Városüzemeltetési, együttes ülésen? Akkor megkérem Tormássi Géza elnök urat, ismertesse a bizottságok álláspontját. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az együttes ülésen mai nap megtárgyaltuk, és a közhasznúsági megállapodások módosításával a három Bizottság egyhangúlag egyetértett itt is ami hiátus, a dátum véghatárnapja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdések ideje. Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Szeretném megkérdezni ugyanúgy alpolgármester társamhoz kapcsolódva, hogy a hasonló körülmények között és hasonló feltételekkel előttünk lévő, úgynevezett TISZK-kek vonatkozásában lejáró közszolgáltatási szerződések módosító javaslata megfelel-e mindenben a hatályos jogszabályi feltételeknek? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Freidinger Renátát rövid és egyértelmű válaszadásra kérem. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Sajnos annyira egyértelmű választ, mint az előző ügyben adtam, nem tudok adni, tekintettel arra, hogy ugye feltételezzük azt, hogy annak idején a TISZK-ek alapításakor ezt a közhasznúsági megállapodást alappal kötötték a felek, nyilván a megállapodásokat nem csak a címüknek megfelelően, hanem tartalmukban is kell vizsgálni, de ez a megállapodás azért elemeit vizsgálva sokkal inkább közhasznúsági szerződésnek tekintendő, mint közszolgáltatásinak. Tehát az

2467 én álláspontom szerint ennek a meghosszabbítása emiatt sokkal inkább megfelel a jogszabályi követelményeknek, mint a másik szerződésé. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? Kérdezőt nem látok. Hozzászólni kíván-e valaki? Nem látok jelentkezőt, kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésre. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 266/2010.(XII.16.) számú határozat A NYÍRVIDÉK TISZK Nonprofit Kft-vel és a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft-vel kötött közhasznúsági megállapodások módosításának jóváhagyásáról A Közgyűlés A NYÍRVIDÉK TISZK Nonprofit Kft-vel és a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft-vel kötött közhasznúsági megállapodások módosítását jelen határozat 1-2. számú mellékletei szerint elfogadja. Felhatalmazza: Dr. Kovács Ferenc polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a közhasznúsági megállapodásmódosítások aláírására. Utasítja: 1. a Gazdasági Osztály osztályvezető helyettesét, a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály vezetőjét, valamint a NYÍRVIDÉK TISZK Nonprofit Kft és a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft ügyvezetőjét a közhasznúsági megállapodásokra vonatkozó elemzések elkészítésére. 2. A elkészült elemzések alapján a Gazdasági Osztály osztályvezető helyettesét, a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály vezetőjét, valamint a NYÍRVIDÉK TISZK Nonprofit Kft és a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft ügyvezetőjét a közhasznúsági megállapodás tervezetének elkészítésére. Felelős: Dr. Freidinger Renáta Patóné Nagy Magdolna Markovics Attila Hajdu Sándor Határidő: 2011. február 21.

2468 1. sz. melléklet a 266/2010. (XII.16.) számú határozathoz

KÖZHASZNÚSÁGI MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA Amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, KSH számjele: 1-5402006-8411-321-15, képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) továbbiakban: Önkormányzat; másrészről Nyíregyháza-Nagykálló-Tiszavasvári NYÍRVIDÉK Térségi Integrált Szakképző Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53. sz., képviselő: Hajdu Sándor ügyvezető) – együttesen: Felek között az alulírott napon és helyen a következő feltételek mellett: 4.

Felek megállapodnak, hogy közöttük közhasznúsági megállapodás jött létre az alábbi közfeladat ellátására: -

szakképzési, nevelési és ismeretterjesztési közfeladat

oktatási,

képességfejlesztési

és

5.

Felek a közhasznúsági megállapodás II. 1. pontjának 1. pontjában meghatározott lejárat időpontját 2011. március 31. napjában jelölik meg.

6.

A közhasznúsági megállapodás jelen módosítással nem érintett pontjai változatlan tartalommal hatályban maradnak.

A felek jelen közhasznúsági megállapodás módosítást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt igazolt képviselőjük útján helybenhagyólag írják alá.

Nyíregyháza, 2010. december 16. 2. sz. melléklet a 266/2010. (XII.16.) számú határozathoz

KÖZHASZNÚSÁGI MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA Amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, KSH számjele: 1-5402006-8411-321-15, képviseletében: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző) továbbiakban: Önkormányzat; másrészről Nyírségi Szakképzési-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53. sz., képviselő: Hajdu Sándor ügyvezető) – együttesen: Felek

2469 között az alulírott napon és helyen a következő feltételek mellett: 1. Felek megállapodnak, hogy közöttük közhasznúsági megállapodás jött létre az alábbi közhasznú tevékenység elvégzésére: -

nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése munkaerő piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítés – ideértve a munkaerő kölcsönzést is és a kapcsolódó szolgáltatások

2. Felek a közhasznúsági megállapodás II.1.pontjának 1. pontjában meghatározott lejárat időpontját 2011. március 31. napjában jelölik meg. 3. A közhasznúsági megállapodás jelen módosítással nem érintett pontjai változatlan tartalommal hatályban maradnak. A felek jelen közhasznúsági megállapodás módosítást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt igazolt képviselőjük útján helybenhagyólag írják alá. Nyíregyháza, 2010. december 16. 9./ napirend: Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti – a gyermekvédelmi szakellátást érintő – ellátási szerződés módosítására Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem az előadót, hogy szóbeli kiegészítést kíván-e tenni? Igen. Megadom a szót. Kemenes Erika:(Szociális Osztály vezetője) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az ellátási szerződés módosítására szeretnék tenni egy javaslatot. Az ellátási szerződés 5-ös, 6-os és 7-es pontját szeretnénk az alábbiak szerint módosítani, és szeretném ezt Önöknek most pontosan fölolvasni. Az 5-ös pont a következőképpen alakul. A normatív állami hozzájárulás és a megyei fenntartású intézményekben a nyíregyházi lakcímmel rendelkező ellátottak után járó szja-részesedés együttes összegén felül a Városi Önkormányzat az 1. pontban meghatározott szolgáltatásokért éves szolgáltatási díjat fizet a Megyei Önkormányzatnak. 6-os pont. A szolgáltatási díj 2011. év január és február hónapjaiban bázisalapon kerül meghatározásra. 2011. év március hónapjától esedékes szolgáltatási díj összegét a Városi és a Megyei Önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendelete tartalmazza. A Városi Önkormányzat az éves szolgáltatási díj időarányos részét havonként előre, a tárgyhónap 5. napjáig utalja át a Megyei Önkormányzat OTP-nél vezetett költségvetési elszámolási számlájára. A 7es pont. Felek megállapodnak abban, hogy a szolgáltatási díj összegét indokolt esetben, így különösen a Magyar Köztársaság éves költségvetése ismeretében, illetve a vonatkozó jogszabályok módosítása esetén bármely szerződő fél

2470 kezdeményezésére év közben is felülvizsgálják, és szükség esetén módosítják. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság. Dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm a szót tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést, már ezzel a szóbeli kiegészítéssel. Ezzel együtt a Bizottságunk egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt polgármester úr. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a módosítással együtt elfogadta, egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és módosítás ismeretében elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát itt tulajdonképpen átmeneti időszak rendezéséről van szó. Megkérdezem, hogy kérdés van-e az előterjesztéshez? Kérdezőt nem látok. Hozzászólni kíván-e valaki? Nem látok hozzászólót sem, így kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 267/2010. (XII. 16.) számú határozat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti – a gyermekvédelmi szakellátást érintő – ellátási szerződés módosításáról

A Közgyűlés

2471 1. az előterjesztést megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal kötött feladat ellátási szerződés tartalmával egyetért, és azt a melléklet szerint jóváhagyja. 2. felhatalmazza Dr. Kovács Ferenc polgármestert a határozat mellékletét képező ellátási szerződés aláírására. Határidő: 2010. december 31. Melléklet a 267/2010. (XII. 16.) számú határozathoz Gyermekvédelmi szakellátás tárgyú – gyermekotthoni, lakásotthoni és nevelőszülői hálózat ellátás biztosítására - feladat ellátási szerződés amely létrejött egyrészről Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (4401 Nyíregyháza, Hősök tere 5. szám székhelyű), továbbiakban megyei önkormányzat, másrészről Dr. Kovács Ferenc polgármester által képviselt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű), továbbiakban városi önkormányzat között a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (1) bekezdése alapján az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: Szerződő felek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 221/2009.(XII.17.) számú határozatával és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 285/2009. (XII. 14) számú határozatával jóváhagyott határozott időre szóló gyermekvédelmi ellátási szerződésüket az alábbiak szerint módosítják, egyben megállapítják annak egységes szövegét: 1. A városi önkormányzat, 2011. január 1. napjától, határozatlan időre megbízza a megyei önkormányzatot, hogy a fenntartásában működő gyermekvédelmi intézményeiben – az 1. számú függelékben szereplő gyermekotthonaiban, a megyében működő nevelőszülői hálózatban, valamint lakásotthonaiban – biztosítsa, a városi önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely) rendelkező, ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátását, valamint azon átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttek további utógondozói ellátását, akiknek az utógondozói ellátását a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Gyámhivatala elrendelte. 2. A megyei önkormányzat jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy az 1. pont szerinti gyermekvédelmi szakellátásokra vonatkozó jogszabályokat, szakmai követelményeket, a nyilvántartási kötelezettség, adatvédelem és adatkezelés szabályait ismeri, azokat betartja és betartatja, különös tekintettel a tájékoztatási és értesítési kötelezettség teljesítésére, valamint a panaszok érvényesítésének rendjére, és azok kivizsgálásának módjára vonatkozó szabályokat. Továbbá kijelenti, hogy az ellátások biztosításához szükséges személyi, tárgyi feltételekkel és hatósági engedélyekkel rendelkezik.

2472 3. A megyei önkormányzat az 1. pontban vállalt ellátások tekintetében kötelezettséget vállal arra, hogy a külön jogszabályban és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget az előírásoknak megfelelően teljesíti, a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatokat az illetékes szervek rendelkezésére bocsátja. 4. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az 1. pontban meghatározott ellátásban részesülő gyermekek, és fiatal felnőttek után járó normatív állami hozzájárulás az ellátást biztosító megyei önkormányzatot illeti. 5. A normatív állami hozzájárulás és a megyei fenntartású intézményekben a nyíregyházi lakcímmel rendelkező ellátottak után járó SZJA részesedés együttes összegén felül, a városi önkormányzat az 1.) pontban meghatározott szolgáltatásokért éves szolgáltatási díjat fizet a megyei önkormányzatnak. 6. A szolgáltatási díj 2011. év január és február hónapjaiban bázisalapon kerül meghatározásra. 2011. március hónapjától esedékes szolgáltatási díj összegét a városi és a megyei önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendelete tartalmazza. A városi önkormányzat az éves szolgáltatási díj időarányos részét havonként előre, a tárgyhónap 5. napjáig utalja át a megyei önkormányzat OTP Bank Nyrt. pénzintézetnél vezetett 11744003-15402549 számú költségvetési elszámolási számlájára. 7. Felek megállapodnak abban, hogy a szolgáltatási díj összegét indokolt esetben – így különösen a Magyar Köztársaság éves költségvetésének ismerete, illetve a vonatkozó jogszabályok módosítása esetén - bármely szerződő fél kezdeményezésére év közben is felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. 8. A megyei önkormányzat a szolgáltatási díj felhasználásáról negyedévente, a negyedév utolsó napjával köteles elszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya felé, az ellátást nyújtó intézmények negyedévi pénzforgalmi jelentésének megküldésével. A megyei önkormányzat az egyes Gyermekvédelmi Központokban elhelyezett gyermekek arányában teljesített kiadásokat az éves költségvetési beszámoló megküldésével igazolja. 9. A megyei önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a szolgáltatási díj összegét kizárólag a szerződésben meghatározott célra használja fel. Az átutalt összegnek a jelen szerződésről szóló szolgáltatásra történő felhasználását a városi önkormányzat a felek által meghatározott időpontban a helyszínen is jogosult ellenőrizni. 10. A megyei önkormányzat a szerződés alapján végzett gyermekvédelmi tevékenységével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti, továbbá gyermekvédelmi beszámolóját a városi önkormányzatnak évente megküldi. Ezen túlmenően a szerződés teljesítését érintő lényeges körülményekben bekövetkezett változásokról, illetve eseményekről a

2473 Polgármesteri Hivatal önkormányzatot.

Szociális

Osztálya

útján

tájékoztatja

a

városi

11. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen határozatlan időre szóló szerződést évente közösen felülvizsgálják, minden év november 01. napjáig. A felülvizsgálat alapján bármelyik fél jogosult indokolás nélkül a szerződést december 31. napjára szólóan felmondani. 12. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a megyei önkormányzat az ellátást neki felróható okból nem biztosítja, úgy az ellátás folyamatos biztosításáról a városi önkormányzat gondoskodik. 13. A felek a szerződésszegés esetére a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének az általános kártérítési szabályainak alkalmazásában állapodnak meg. 14. A felmondási jog gyakorlása esetén a felek kiemelten figyelembe veszik a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek jogait, érdekeit. 15. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, módosított 1997. évi XXXI. törvény és a kapcsolódó jogszabályok, illetve a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a rendelkezéseit kell alkalmazni. 16. Felek képviselői a jelen szerződést, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá. 17. A szerződés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének, valamint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyásával lép hatályba. Nyíregyháza, 2010. december 16.

1. számú függelék a 267 /2010.(XII.16.) számú határozathoz KIMUTATÁS a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nevelőszülői hálózatáról és gyermekotthonairól (2010. december 1-i állapot) Otthont nyújtó ellátások: a.) Nevelőszülői hálózat: -

Területi Gyermekvédelmi Központ Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3.sz. Gyermekvédelmi Központ Baktalórántháza, Vasút u. 2.sz.

2474 b.) Gyermekotthonok: - Gyermekvédelmi Központ 4700 Mátészalka, Képes Géza u. 2.sz. - Gyermekvédelmi Központ 4300 Nyírbátor, Vasvári Pál u. 17.sz. - Területi Gyermekvédelmi Központ Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3.sz. Befogadó és Gyermekotthon: Nyíregyháza-Nyírszőlős, Vasút u. 53. sz. - Gyermekvédelmi Központ 4456 Tiszadob, Táncsics u. 12.sz. - Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat 4300 Nyírbátor, Debreceni u. 67.sz. c.) Lakásotthonok: Gyermekvédelmi Központ 4561 Baktalórántháza, Vasút u. 2.sz. - I. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Sugár út 55.sz. - II. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Sugár út 133.sz. - III. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Pannónia út 128.sz. - IV. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Pannónia út 67.sz. - V. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Csabagyöngye út 87.sz. - VI. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Köztársaság tér 15/b.sz. - VII. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Petőfi u. 38.sz. - VIII. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Dózsa Gy. u. 2.sz. - IX. sz. Lakásotthon Berkesz, Lenin u. 1/B.sz. - X. sz. Lakásotthon Berkesz, Kossuth u. 8/A.sz. - XI. sz. Lakásotthon Berkesz, Petőfi u. 37.sz. - XII. sz. Lakásotthon Kisvárda, Bocskai u. 29/D.sz. - XIII. sz. Lakásotthon Berkesz, Lenin u. 1/A.sz. - XIV. sz. Lakásotthon Berkesz, Rákóczi u. 5.sz. Gyermekvédelmi Központ 4700 Mátészalka, Képes Géza u. 2.sz. -

I. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 11.sz. II. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 13.sz. III. sz. Lakásotthon Nagydobos, Fő út 158.sz. IV. sz. Lakásotthon Nagydobos, Fő út 207.sz. V. sz. Lakásotthon Nagydobos, József A. köz 12.sz. VI. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Zrínyi u. 29.sz. VII. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 64.sz.

Gyermekvédelmi Központ 4300 Nyírbátor, Vasvári Pál u. 17.sz. -

I. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 51.sz. II. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 55.sz. III. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 74.sz. IV. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Pócsi u. 28.sz. V. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Dózsa Gy. u. 16.sz. VI. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Rajk L. u. 12.sz. VII. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Dózsa Gy. u. 20.sz. IX. sz. Lakásotthon Balkány, Adonyi u. 56.sz.

2475 Gyermekvédelmi Központ 4456 Tiszadob, Táncsics u. 12.sz. - 1. sz. Lakásotthon Tiszadob, Táncsics M. u. 13.sz. - 2. sz. Lakásotthon Tiszadob, Táncsics M. u. 13.sz. Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 4450 Tiszalök, Kossuth u. 39/41.sz. -

1. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Rákóczi u. 1.sz. 2. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Ady E. u. 46/A.sz. 3. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Kossuth u. 93.sz.

10./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kék Nefelejcs Alapítvány közötti – Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona működtetésére kötött - ellátási szerződés módosítására Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem az előadót van-e szóbeli kiegészítés? Nincs szóbeli kiegészítés. Ezt az előterjesztést a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tárgyalta és véleményezte. Kérem dr. Szilassy Géza elnök urat ismertesse Bizottsága álláspontját. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra ajánlja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek, mivel az minden tekintetben megfelel a város érdekeinek, megfelelő garanciákat nyújt azáltal, hogy részletes kötelezettségeket ír elő a fenntartó számára. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, elfogadta, és elfogadásra javasolja a Közgyűlés számára. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéshez? Nem látok kérdezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Nem jelentkezett senki. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről.

2476 Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 268/2010. ( XII.16.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kék Nefelejcs Alapítvány között – a Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona működtetésére kötött – ellátási szerződés módosításáról A Közgyűlés 1.) az előterjesztést megtárgyalta és az abban foglaltak alapján egyetért a Kék Nefelejcs Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés módosításával és azt a melléklet szerint jóváhagyja. 2.) felhatalmazza Dr. Kovács Ferenc polgármestert a határozat mellékletét képező ellátási szerződés aláírására.

Melléklet a 268/2010.(XII. 16.) számú határozathoz A Reménység Szenvedélybetegek Otthona működtetésére irányuló határozatlan időre szóló feladat ellátási szerződés amely létrejött az alulírott napon és helyen, egyfelől a Dr. Kovács Ferenc polgármester által képviselt 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám székhelyű Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata / továbbiakban: Önkormányzat / másfelől a Fővárosi Bíróságnál Pk. 60237/2007/6/I. lajstromszám alatt nyilvántartásba vett, Nagy Attila elnök által képviselt 4400 Nyíregyháza, Bóbita u. 43. szám székhelyű Kék Nefelejcs Alapítvány / továbbiakban: Fenntartó / között az alábbi feltételekkel: 1./ Az Önkormányzat 2011. január 01. napjától határozatlan időre, megbízza a Fenntartót, hogy a fenntartásában működő Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona (továbbiakban: Intézmény) működtetésével 33 fő szenvedélybeteg átmeneti elhelyezését biztosítsa. 2./ A Fenntartó a jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 83/B. §-ban szabályozott szenvedélybetegek átmeneti otthonára, a nyújtott szolgáltatásokra és nyilvántartásukra vonatkozó szakmai és egyéb követelményekre vonatkozó

2477 jogszabályokat, és szakmai szokásokat ismeri, egyben azok betartására külön is kötelezettséget vállal. 3./ Fenntartó a jelen szerződés hatálya alá tartozó, a szolgáltatásokat igénybe vevők által fizetendő személyi térítési díjak meghatározásának alapjául szolgáló intézményi térítési díj mindenkori mértékét az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg. 4./ A Fenntartó a jelen okirat aláírásával egyidejűleg kötelezettséget vállal arra, hogy az Intézményben Nyíregyháza Város közigazgatási területén kívüli állandó lakóhellyel rendelkező személyeket csak intézmény férőhelyeinek bővítését követően és csak a 33 fölötti férőhelyek mindenkori számának 20 %-a erejéig vehet fel. 5./ Fenntartó által vállalt feladat ellátásáért járó díjazás mértékét –előzetes egyeztetés alapján- Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkori éves költségvetési rendelete állapítja meg és annak havonkénti időarányos összegét az Önkormányzat a tárgyhónap 5. napjáig utalja át a Fenntartó részére. 6./ A Fenntartó a támogatás felhasználásáról negyedévente, a negyedév utolsó napjával köteles elszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya felé. A Fenntartó az elszámolás mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő kiegyenlített számlák, illetve a kifizetést igazoló egyéb dokumentumok, számlát helyettesítő bizonylatok hitelesített másolatát köteles becsatolni. A Fenntartó évente az éves elszámolással egyidejűleg köteles igazolni, hogy lejárt köztartozása nincs. A támogatás összegét a Fenntartó kizárólag az 1. pontban megjelölt szolgáltatás biztosítására fordíthatja. A támogatás felhasználására és az elszámolásra vonatkozó részletes előírást a Fenntartó és az Önkormányzat között kötött megállapodás szabályozza. Amennyiben az elszámolást a megadott határidőre a Fenntartó nem teljesíti, az Önkormányzat a támogatás folyósítását felfüggesztheti. 7./ A Fenntartó a férőhelyek kihasználtságáról az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában szabályozott megállapodás 15 napon belül Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya részére történő megküldésével köteles tájékoztatást nyújtani. 8./ A szolgáltatás igénybevételével, a személyi térítési díj mértékével kapcsolatos, és egyéb az intézményvezető és a szolgáltatást igénybevevők között keletkező vitás kérdésekben - a jogszabályokban és a házirendben meghatározott eljárás lefolytatását követően - a Kuratórium dönt. A Kuratórium döntése elleni panaszt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, és Ifjúsági Bizottsága bírálja el.

2478 9./ A Fenntartó a jelen szerződés alapján végzett szakmai tevékenységéről negyedévente köteles beszámolni Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, és Ifjúsági Bizottságának, a folyamatos tájékozódás biztosítására pedig az Önkormányzat képviselőjének az Érdekképviseleti Fórumban szavazati jogú képviseletet biztosít. 10./ A felek a szerződésszegés esetére a Polgári Törvénykönyv kártérítési szabályainak alkalmazásában állapodnak meg, azzal, hogy a szolgáltatás folyamatos biztosításának költségeit a Fenntartó a kártérítési kötelezettségen túlmenően is köteles megtéríteni az Önkormányzatnak. 11./ A jelen szerződésüket a felek, a támogatás felhasználásáról és a szakmai tevékenységéről szóló negyedéves beszámoló tartalma alapján, két havi felmondási idő kikötésével a hónap utolsó napjára szólóan, indokolási kötelezettség mellett, írásban felmondhatják. 12./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. tv., a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A szerződő felek képviselői, a szerződésüket tartalmazó okiratot, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal egyezőt helybenhagyólag aláírják. Nyíregyháza, 2010. december.16. napján 11./ napirend: Előterjesztés az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő 16.sz. Aprajafalva Bölcsődében foglalkoztatottak létszámának módosítására Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem az előadót, van-e szóbeli kiegészítése? Szóbeli kiegészítés nincs. Ezt az előterjesztést véleményezte a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság. Dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót.

2479 Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta, és elfogadásra javasolja a Közgyűlés számára az előterjesztést. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? Nem látok kérdezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Nincs jelentkező. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 269/2010. (XII.16.) számú határozata az Egészségügyi Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő 16. sz. Aprajafalva bölcsődében foglalkoztatottak létszámának módosításáról A Közgyűlés 1. a 16. sz. Aprajafalva Bölcsődében 2011. január 01. napjától, a gyermekcsoportok számának kettővel, egyenként 12, illetve 14 férőhellyel történő fejlesztését engedélyezi. 2. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő 16. sz. Aprajafalva Bölcsődében 4 fő gondozói álláshelyet, 2011. február 01. napjától engedélyez.

12./ napirend: Előterjesztés a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, a díjalkalmazás feltételeiről, és a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés helyi szabályairól szóló 50/2002. (2003. I.1.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem az előadót, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. Ezt a napirendet, illetve az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság. Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk 14-ei ülésén tárgyalta a rendeletmódosítást és egyhangúlag elfogadásra javasolja.

2480 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? Nem látok kérdezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Nincs jelentkező. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 34/2010.(XII.17.) önkormányzati rendelete a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, a díjalkalmazás feltételeiről, és a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés helyi szabályairól szóló módosított 50/2002. (2003.I.1.) önkormányzati rendelet módosításáról

A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, a díjalkalmazás feltételeiről, és a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés helyi szabályairól szóló többször módosított 50/2002. (2003.I.1.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 1. számú melléklete, az önkormányzati rendelet 4. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 2. számú melléklete, az önkormányzati rendelet. 5. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 3. számú melléklete, az önkormányzati rendelet. 6. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 4. számú melléklete lép.

2481

2. § Ezen rendelet 2011. január 01. napján lép hatályba.

1. számú melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 34/2010.(XII.17.) önkormányzati rendeletéhez

1. számú melléklet

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2002. (2003.I.1.) önkormányzati rendeletéhez Érvényes: 2011. január 1.-től 2011. december 31.-ig terjedő időszakra 1. Alapdíj 1.1. Vízmérővel mért fogyasztás esetén Vízmérő átmérő 13-20 25-32 40-50 65-100 150-200

Q-max m /n aránya 1 3 9 33 81 3

Alapdíj 1 hóra Ft Ivóvíz Szennyvíz 300 250 900 750 2.700 2.250 9.900 8.250 24.300 20.250

1.2. Egyéb fogyasztás esetén Lakásonként, vízvételi helyenként

300 Ft

2. Változó díj 2011.01.01.-2011.12.31. Ivóvíz szolgáltatás Lakosság részére

193,- Ft/m3

Közület részére

228,- Ft/m3

Szennyvízelvezetés – tisztítás Lakosság részére

231,- Ft/m3

250 Ft

2482 295,- Ft/m3

Közület részére

3. A kapacitás lekötési díj a mindenkori változó díj 60%-ának megfelelő összeg.

4. A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. 2. számú melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 34/2010. (.XII.17) önkormányzati rendeletéhez 4. számú melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2002. (2003.I.1.) önkormányzati rendeletéhez

Ivóvízellátás díjfedezete Megnevezés Értékesített mennyiség (m3) Anyagköltség (villamos energia, vásárolt víz nélkül) Vásárolt víz költsége Villamos energia költség Anyagköltség összesen Igénybe vett szolgáltatások költsége - korrekció igénybe vett szolgáltatások Igénybe vett szolgáltatások költsége korrigált Egyéb szolgáltatások költsége - korrekció egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások költsége korrigált Bérköltség Személyi jellegű kifizetések Járulékok, adók Személyi jellegű kifizetések összesen Értékcsökkenés Közmű bérleti díj Költségnemek összesen Belső szolgáltatás miatti korrekció Egyéb korrekció Egyéb ráfordítások - korrekció egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások korrigált Üzemi eredmény Fedezet összesen

Várható fedezet E Ft

Indexek %

Tervezett fedezet E Ft

2483 3. számú melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 34/2010.(XII.17.) önkormányzati rendeletéhez 5. számú melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2002. (2003.I.1.) önkormányzati rendeletéhez Szennyvízelvezetés - tisztítás díjfedezete Megnevezés Számlázott mennyiség (m3) Anyagköltség (villamos energia, vásárolt víz nélkül) Vásárolt víz költsége Villamos energia költség Anyagköltség összesen Igénybe vett szolgáltatások költsége - korrekció igénybe vett szolgáltatások Igénybe vett szolgáltatások költsége korrigált Egyéb szolgáltatások költsége - korrekció egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások költsége korrigált Bérköltség Személyi jellegű kifizetések Járulékok, adók Személyi jellegű kifizetések összesen Értékcsökkenés Közmű bérleti díj Költségnemek összesen Belső szolgáltatás miatti korrekció Egyéb korrekció Egyéb ráfordítások - korrekció egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások korrigált Üzemi eredmény Fedezet összesen

Várható fedezet E Ft

Indexek %

Tervezett fedezet E Ft

2484 4. számú melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének .34/2010.(XII.17.) önkormányzati rendeletéhez

6. számú melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2002. (2003.I.1.) önkormányzati rendeletéhez A díjfedezet költségtételeihez kapcsolódó valorizációs indexek

Költség és díjtételek Anyagköltség Energia - Technológiai villamos energia változó díja

KSH éves átlagos árindexek megnevezése Továbbfelhasználásra termelő ágazatok belföldi értékesítésének árindexe Közbeszerzésen elért, tervezett költség és a bázisév várható költség hányadosa

- Villamos energia rendszerhasználati díja és egyéb energia Energiatermelő ágazatok belföldi értékesítésének árindexe Közvetlen bér és járulékok Személyi jellegű kifizetések Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Alapdíjak

Alkalmazásban állók havi munkajövedelme Ipari belföldi értékesítési árindex Fogyasztói árindex Ipari belföldi értékesítési árindex

2485

13./ napirend: Előterjesztés az élelmezési nyersanyagnorma megállapítására Előadó: Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály helyettes-vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Az előadónak van-e szóbeli kiegészítése? Nincsen szóbeli kiegészítése. Ezt az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Pénzügyi Bizottság, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság. Nagy László elnök urat kérem, hogy ismertesse a Bizottság álláspontját. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az élelmezési nyersanyagnorma 3,5%-os emelésével a Pénzügyi Bizottság egyetért és elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek is. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jásza Menyhért elnök úr. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, elfogadta, és elfogadásra javasolja a Közgyűlés számára. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdések ideje. Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem kérdésem van, hanem tájékoztatni szeretném a jelenlévőket a kialakult %-os arány alapfeltételeiről. Tehát az élelmezési nyersanyagnorma jelen előterjesztésben megállapított 3,5%-os előterjesztésének az előzményei azok voltak, hogy egyeztetést folytattunk a nyíregyházi intézményekben élelmezési feladatokat ellátó vendéglátó egységekkel, vendéglátó cégekkel. Az ő írásos előterjesztésük 5 – 5,5%os normaemelést jelzett előre. A szóbeli egyeztetések eredményeképpen közelítettünk egy 4%-os nyersanyagnorma kialakításához. Viszont a költségvetési koncepció már előzőekben tárgyalt alapelveit figyelembe véve és jelen helyzetünket is tükrözve. Egy 3,5%-os élelmezési nyersanyagnorma javaslat áll most a Közgyűlés előtt, ami azt jelenti, hogy ennek elfogadását követően is még bizonyos közelítő egyeztetéseket az említett cégekkel le kell folytatnunk osztályvezető asszony irányításával. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? Nem látok kérdezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Nincs jelentkező. A vitát lezárom. Annyit azért mindenképp el kell mondanunk, két fontos napirend volt, a mostani és az előző, ahol arra törekedtünk, hogy a lakossági terhek növekedését minimalizáljuk, mind az ivóvízellátás, mint a szennyvízdíj, valamint az élelmezési nyersanyagnorma kapcsán. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

2486 270/2010.(XII. 16.) számú határozata az élelmezési nyersanyagnorma megállapításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott élelmezést nyújtó intézményeinél 2011. január hó 01-től az alábbi élelmezési nyersanyagköltséget állapítja meg: Megnevezés

Nyersanyag norma

ÁFA

ÁFÁ-val növelt összeg

297 Ft

74 Ft

371 Ft

Bölcsőde (tízórai,ebéd,uzsonna) Szociális intézmények

549 Ft

137 Ft

686 Ft

-reggeli

116 Ft

29 Ft

145 Ft

-ebéd

244 Ft

61 Ft

305 Ft

189 Ft 500 Ft

47 Ft 125 Ft

236 Ft 625 Ft

-ebéd

244 Ft

61 Ft

305 Ft

-reggeli

-Idősek Szociális Otthona

-vacsora -Idősek Klubja

116 Ft

29 Ft

145 Ft

-uzsonna Oktatási Intézmények

140 Ft

35 Ft

175 Ft

-Óvoda(tízórai,ebéd,uzsonna)

280 Ft

70 Ft

350 Ft

-Általános Iskola Napközi Otthon

345 Ft

86 Ft

431 Ft

-általános iskola

224 Ft

56 Ft

280 Ft

-középiskola Diákotthon,kollégium

244 Ft

61 Ft

305 Ft

(tízórai,ebéd,uzsonna) -Menza

-Általános Iskola

620 Ft

155 Ft

775 Ft

-Középiskolai,szakiskolai tanuló

536 Ft

134 Ft

670 Ft

-reggeli

197 Ft

49 Ft

246 Ft

-ebéd

367 Ft

92 Ft

459 Ft

243 Ft 244 Ft 270 Ft 312 Ft

61 Ft 61 Ft 68 Ft 78 Ft

304 Ft 305 Ft 338 Ft 390 Ft

-Sportkollégium

-vacsora Tanműhelyi tanuló Közalkalmazottak ebéd Hivatali étkezde

14./ napirend: Előterjesztés a 2011. évi önkormányzati gazdálkodás átmeneti szabályozására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli előterjesztés nincs. Ezt az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, a Jogi,

2487 Ügyrendi és Etikai Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság. Először Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az előterjesztést a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta, elfogadta és a Közgyűlés számára elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László elnök úrnak adom meg a szót. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, a Bizottság támogatja az előterjesztés elfogadását. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéshez? Kérdezőt nem látok. Hozzászólni kíván-e valaki? Nincs jelentkező. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 35. rendelet Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) A nyílt ülés végére értünk, zárt üléssel folytatjuk a munkát. 15./ napirend: Előterjesztés a 2010. évi decemberi folyamatos esőzés miatt bekövetkezett „vis maior” támogatás igényléséhez Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Röviden annyit, hogy a már a két ülés közötti tájékoztatóban említettem ennek a kialakult belvízhelyzetnek a veszélyeit, a megtett intézkedéseket. Tulajdonképpen ahhoz kapcsolódik ez az előterjesztésünk is. Az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság. Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót.

2488 Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk az előterjesztést egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy az előterjesztéshez van-e kérdés? Mussó László képviselő úrnak adom meg a szót. Mussó László:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Kérdésemet a régi városvezetésnek tenném fel, mivel a régi városvezetés tudomásom szerint már szembesült azzal a problémával a tavasz folyamán, hogy itt belvízhelyzet alakul ki Nyíregyházán, mivel a polgármester asszony járt azokon a helyszíneken, ahol a pincékben már vizek jelentek meg, és családi ház is omlott össze például a Vaskapu utcán. Azt szeretném itt megkérdezni, hogy a város milyen hatékony intézkedéseket tett annak érdekében, hogy ezt a helyzetet kezelje? Ez lenne az egyik kérdésem. A másik kérdésem viszont, kezemben az a rendelet, amivel a Önkormányzat rendelkezik, hogy a magánterületeken keletkezett csapadékvizet ott kell elszikkasztani, ahol keletkezik, mennyire hatékonyan tudta ezt betartatni a város a lakókkal? Milyen szankciókat alkalmazott a szabálysértés során? Ez lenne a másik kérdésem. Felmerül valahol itt a felelősség kérdése számomra a lakosság részéről is, viszont a Hivatal részéről is, mikor itt a lakosság tudomásom szerint a régi időkben rendelkezett a területen csapadékvíz elvezető árkokkal. Csapadékvíz elvezető árkok a ’80-as évek építkezései során szépen eltűntek. Tehát itt önös érdekek diktálták azt, hogy ezek az árkok betemetésre kerüljenek, és Hivatal felelősségét abban taglalnám, hogy ezen a területen ’80-as évek után elindult az építkezés, figyelembe vették-e a területi és a domborzati viszonyokat, amikor ide az építési engedélyek kiadásra kerültek? És tudok itt olyat mondani, hogy természetes vízfolyás helyére lakás épült be, ami alá is lett pincézve. Most ezt a lakást homokzsákkal kell védeni. Múlt év folyamán épült olyan lakás a területre, a mélypontra, amit újra csak homokzsákkal kellett bevédeni, mert nem lettek figyelembe véve a helyi viszonyok. Többek között tudnék példát mondani arra, a Kert utca problémájára, amikor megint az Önkormányzat megépített egy körurat, ez egy régi dolog, Kert utcán régen egy csapadékvíz árok volt. Annak helyén most egy műút fut, vagyis a Körút fut, és itt a Malomkert került csapadékvíz problémába, amire az Önkormányzatnak súlyos milliókat kell fordítani, hogy ezt meg tudja oldani. Itt a belvíz probléma december 2-án keletkezett, vagyis alakult ki a mostani helyzet. Egy hajnali telefon során kértek tőlem lakossági segítséget kértek, amikor a reggel 6-ra induló dolgozó nem tudott kilépni az ajtaján, mivel a küszöbnél víz állt, és ekkor kértem én a Városüzemeltetés segítségét. Ez az épület be lett homokzsákolva, a vizet kiszállították a helyszínről. Ezt követően megindult a hatékony védekezés, a következő hét végégig tartálykocsikkal sikerült a védekezést biztosítani. Ezt követően viszont hét elején elindult egy nagy esőzés, ez 6-át takarja, december 6-át. Innen már nem lehetett kezelni a helyzetet. A pincék telementek vízzel és a tűzoltóság segítségét kellett kérni, Városüzemeltetés már nem tudott egyedül hatékonyan védekezni. Szerdai nap folyamán alakult ki úgy a helyzet, hogy már nem volt elegendő a napi védekezés, hanem 24 órás védekezést kellett elrendelni. Erről tájékoztattuk a polgármester urat és csütörtökön 10 órakor lett összehívva a Polgármesteri Hivatalban egy megbeszélés, aminek során a Tűzoltóság és a Katasztrófavédelem szakemberei elrendelték a másodfokú belvízvédelmi készültséget, csütörtökön fél 11-kor, fél 12-kor került sor egy sajtótájékoztatóra,

2489 aminek során bejelentette polgármester úr a sajtó és a média részére a másodfokú belvízvédelmi készültséget, és innen indult meg az a védekezés, amit itt az előterjesztésben már a képviselőtársaim asztalára letettünk. Köszönöm, ennyi lett volna. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát a két közgyűlés között tett intézkedéseknél is említettem a kialakult helyzetet. Óriási többletköltséget jelent, problémát az ott élőknek a város több pontján, aminek egyik része az ez évi csapadékból adódik, hiszen több mint a dupla csapadék esett le az átlagos évnek, viszont úgy, ahogy a képviselő úr elmondta, sok olyan korábbi hibás intézkedés is hozzásegítette a bizonyos városrészeket ennek a kritikus helyzetnek a kialakulásához. Úgy értelmeztem, hogy Nagy László frakcióvezető úrhoz is volt egy kérdés. Megkérem frakcióvezető urat, hogy válaszoljon. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen. A korábbi Önkormányzat is nyújtott be ’vis maior’ támogatásokat rendkívüli helyzetekben. Tehát ahogy a mai Közgyűlésen elhangzott, hogy ha még eltelik két-három Közgyűlés, akkor eljutunk odáig, hogy a klímaváltozásért is meg a rendkívüli időjárásért is az előző városvezetés a felelős, úgy hogy ezt a kérdést ilyen értelemben nagyon értelmezni nem tudom, amit az imént képviselőtársam feltett. De ha ez Önt megnyugtatja, akkor természetesesen én vállalom a felelősséget azért, hogy ebben az évben a korábbi évekhez, és a korábbi, azt hiszem 50 évhez képest jóval nagyobb mennyiségű csapadék esett. Ezért én vagyok a felelős, és ha így elfogadható ez a válasz, akkor ezt meg is köszönöm. Egyébként pedig abban az időszakban, amikor a Kert utcán az a bizonyos út épült, akkor ha emlékeim nem csalnak és nagyjából pontosan tudom annak a építkezésnek az időpontját, én akkor Demecserben talán éppen a biciklizést tanultam, tehát azért felelősséget semmiképpen nem tudok vállalni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Még a kérdéseknél járunk. Akkor a több kérdező nincs. Hozzászólásra adom meg a szót dr. Szilassy Géza úrnak. Dr. Szilassy Géza:(képviselő) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nemcsak Mussó képviselő úrnak a területét, hanem az én választókerületemet is komolyan érinti a belvíz, és egyáltalán a csapadék elvezetés, és azért meg kell hogy mondjam, a képviselő úr szájából aki itt az előbb felszólalt, ez a cinikus válasz ez nem volt idevaló, azt gondolom. Természetesen nem azt gondoljuk, hogy a klímaváltozásért a képviselő úr felelős, de hogy kétségtelenül bizonyítható, hogy a korábbi városvezetés igenis a külterületek nem arányos fejlesztéséért felelős, az kétségtelenül bizonyítható. Kétségtelenül bizonyítható, hogy gyakorlatilag alig-alig foglalkoztak a külterületek igazi, valós problémáival, évtizedekig felhalmozódott problémákról van szó, és nem csak a csapadékelvezetés, hanem az egyéb közművek, és mindenféle urbanizációs paramétert, ha figyelembe veszünk, gyakorlatilag óriási különbség van a belvárosi területek vagy ahogy már a korábbi Közgyűlésekben is sokszor hangsúlyoztam, a város északi területe és a déli területe között. Ezért bizony a korábbi városvezetés a felelős.

2490

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos képviselő úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Képviselőtestület. A előterjesztésben rengeteg utca fel van sorolva, ahol a csapadékvízzel kapcsolatban problémák vannak. Én ezt a felsorolást ki tudnám még egészíteni, és ki is egészítem néhány utcanévvel. Ugyanakkor azt mondanám, hogy nem is egészen csak a város külső területeit érintő problémáról van szó, hiszen az a választókörzet, amelyiket én képviselem, ez inkább belvárosi körzetnek tekinthető, bár egy része határeset. Az a helyzet, hogy a első lakossági fogadóórámon meglepetésemre nagyon sokan vettek részt, de akik ott voltak, azoknak a felvetett problémájának a 90%-a a csapadékvíz és a belvíz problémája körül forgott. Konkrétan szeretnék megnevezni néhány utcát és az ehhez kapcsolódó eseményeket, illetve azt, hogy vajon felvett-e ez valamilyen korábbi tervezési vagy politikai döntési problémát. Az egyik ilyen terület a Bartók Béla utca egy része, de ez a Csemete utcához kapcsolódó dolog, ami már Mussó képviselő társam területe, de ugye a víz az nem áll meg egy-egy megrajzolt körzethatárnál. Arról van szó, hogy a Csemete utcai részen egy régi temető felszámolásra került, a felparcellázott telkekre lakások épültek. Folyamatosan épülnek, és ott a csapadékvíz elvezetést úgy oldották meg, hogy három 15 KW-os szivattyúval 200 méterrel arrébb szivattyúzzák a vizet a mai napig is egy tóba. A vasút melletti tóba. Ezzel még nem is lett volna különösebb probléma, csak időközben akik a szivattyúzást végzik, ugye ez a Városüzemeltetés, a tó egy részét feltöltötték a városban keletkező anyagokkal. Emiatt, hogy a tó felülete kisebb lett, illetve plusz vízterhelést kapott a tó, körülbelül egy méterrel megemelkedett a vízszint. Na ettől kezdve van probléma, a tó mellett a Csemete utca 2. alatti telek kertjét is elöntötte a víz, illetve a vasút alatti áteresz a Bartók Béla út mélyebb részére átvezeti a vizet, mert a víz szereti a vízszintes állapotot. A Bartók Béla út mélyebben fekvő részét egy másik dolog is sújtja, az Inkubátorház mögött, tehát a volt szovjet laktanya mögötti területen egy mély árok, mintegy szikkasztóárok van kialakítva. Ez az árok már nem nagyon bírja el az Inkubátorház területéről kiáramló vizet. Tehát ott nem saját területen szikkasztják el a vizet, hanem kikerül onnan egy része, ez egy körülbelül 1 hektárnyi terület, tehát 10 ezer négyzetméternyi területnek egy jelentős részéről a víz ebbe a szikkasztóárokba kerül. Ebben az évben, mivel csapadékos az idő, az átlagostól is csapadékosabb idő volt, és még van is, ez az átlagostól csapadékosabb azt jelenti, hogy az átlagnak kétszerese esett az idén. Többször előfordult, hogy ez a két víz, amit említettem összeért. Tehát a Bartók Béla útnak a mélyebben fekvő része egybefüggő vízfelületté vált. Ez se lenne baj, ha épen nem lenne ott egy lakás, amely lakást ez tragikusan érinti. De az általános talajvízszint emelkedés a Bartók Béla úton számos más lakást érint, illetve a Tükör utcára is áthat ez a dolog, hiszen a víz az szivárog. Ez ennek a területnek a problémája, amely sürgős megoldást kíván, mert ezek a lakások nem fognak éveket kibírni még egy nagyobb volumenű beruházás megvalósulásáig. Másik területet is említenék. Rózsa út 30, 32, 34, ez már igazán a belváros. Az ott lakók fényképeket hoztak, derékig érő vízben álltak és mentették, amit tudtak, illetve a Rózsa úton egy lakás össze is dőlt. Kert utcát említeném még meg, a Kert út 24-26. szám alatti területet, ez emeletes házak, tehát ötemeletes házak. Szántó Kovács János út és a Kert út kereszteződésének a területéről van szó. Ugye minden le van betonozva, le

2491 van bitumenezve, teljesen normálisan, ahogy egy lakótelepi környezetnek lennie kell. Rengeteg víz megáll ott. Ezek a problémák megoldásra várnak. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért képviselő úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én is arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy egyrészt ne bagatellizáljuk el a témát, ez nem a humor helye, és ami itt a papíron van, ez tulajdonképpen csak a jéghegy csúcsa. Ezt mondjuk már ki, és nehogy azt higgyük, akik nem ismerik a problémát teljes mélységében, hogy akkor ezzel le van rendezve. Szándékosan nem a saját körzetemből hozok példát. A Kótaji úton is volt egy árok. Az idősebbek lehet, hogy emlékeznek rá. Elment a vasút mellett és a kilences főfolyásból belevezette a vizet. Se árok, lehet, hogy a főfolyás sincs már meg, és ott van az erdészet előtt a rengeteg víz. Meg se említi az anyag. Én azt gondolom, hogy ez nem az elmúlt egy év problémája kizárólag, hiszen ezt már a régi görögök is tudták, hogy a víz az esik és valahova menni fog. Nyíregyházán vannak közismerten alsóbb, mocsarasabb részek, amelyek tárolták, elvezették, elszikkasztották a vizet. Hát ebből gyakorlatilag mára szinte mutatóban sem maradt, és ennek a víznek valahova mennie kell. Úgy hogy fölteszem a kérdést, hogy az építési rendelkezések megfelelő felülvizsgálata nem érett-e meg ebben a témában? Megint felteszem azt, amit már kétszer föltettem, hogy valaki rendel, valaki fogyaszt, valaki fizet. Eladtunk mi is telkeket, nem csak magánszemélyeknek, ahol tudni lehetett azt, hogy a víz meg fog állni. Szóltunk-e, hogy szigeteljétek le a házatokat meg a pincéket, vagy ne építsetek pincét, mert ez fel fog jönni? Tehát én azt gondolom, itt nem egyéves problémáról van szó, és konkrét, komplex a probléma és a felelősség is az Önkormányzat részéről. A szabályok betartása. Víz se ki, se be. Én azt javasolnám és én ezt nem szándékozom ügyrendi javaslatként föltenni, hogy a Városüzemeltető Kft. a Városfejlesztési Osztállyal együtt egy problématérképet készítsen, legalább szembesüljünk vele és nézzünk vele szembe, hogy hol vannak ilyen problémák és ne fussunk utána és újabb ügyeket kezeljünk, meg homokzsákoljunk majd 2011-ben, 2012-ben. Dokumentáljuk azt le, hogy 2010-ben ez a helyzet ez most itt tart. A vízállás ennyi. Mindenképpen kellene tudni. Én elég jó lobbista hírében állok, de pont azt tudom, hogy ez a téma, ami nem lehet a lobbi martaléka, tudok én is aláírást gyűjteni, meg kivinni a polgármestert, meg nem tudom kit akárhova. Hanem a szakma állítson össze egy problématérképet, egy prioritást és ennek a tervszerű megoldásán kezdjünk el dolgozni és ne azon kezdjünk el licitálni, hogy kinek az utcája vizesebb. Ez a jéghegy csúcsa, amely a kezünkben van és ebben a levesben egy hely, egy hajszál is sok. Egy elázott ház is sok. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Ez a problématérkép készítés folyamatban van, de ugyanakkor el kell mondani, hogy már az események utáni kármentési munkát végzünk és fel kell mérjük azt, hogy a jövőben hogy kezeljük ezt a problémát a jelenlegi lehetőségeink között. Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót.

2492 Nagy László:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Semmiképpen nem szándékoztam megbántani senkit azzal, ahogy válaszoltam, és problémát sem szeretném elbagatellizálni. Azt gondolom, hogy amiről Jászai Menyhért beszélt az teljesen helyén való, hiszen valóban nem egyéves problémáról kell beszélnünk, hanem egy jóval hosszabb időszakra visszanyúló problémáról. Mondhatnám azt, hogy az egész magyarországi belvízhelyzet egyébként hasonlatos Nyíregyháza belvízhelyzetéhez. Valamikorra vissza lehet nyúlni, akár az 1990-es évekig, amikor kint a határokban is eltűntek a vízelvezető árkok, mert mindenki fontosnak tartotta, hogy minél nagyobb, még az a pár négyzetméternyi földterület is az övé legyen, ami a belvíz elvezetését annak idején szolgálta. Lám, szembesülünk azzal, hogy itt a megyében 29 ezer hektár áll víz alatt, miközben lehet, hogy a belvízelvezető csatornák ha megmaradtak volna és azok a funkciójukat betöltik, akkor nem 29 ezer, hanem csak 14 ezer hektár belvízzel kell most számolnunk. Nagyjából ezt a problémát érzékelem én Nyíregyházán is és akkor, amikor képviselőtársaim akár kampány időszakban is társadalmi munkára bíztatják és hívják a lakosokat, talán érdemes lenn azon is elgondolkodni, hogy azt is megnézzük, hogy ezeken a területeken, amelyeket felvetettek itt a képviselőtársaim, megtett-e mindent a lakosság is a saját maga védekezése érdekében? Meg vannak-e ezek belvízelvezető árkok a házak előtt? Ahol egyébként a saját érdekében kellene, hogy ezek meglegyenek. Én csak gyerekkoromból emlékszem. Azt már elmondtam a mai Közgyűlésen, hogy én hol nőttem fel. Én arra emlékszem, hogy nekünk és az én édesapámnak is elemi érdeke volt az, amikor megépült a családi házunk, hogy elől és hátul, a telek előtt és a telek mögött is belvízelvezető árkot meg kellett csinálni és azt évente kutya kötelességünk volt karbantartani a saját érdekünkben. Úgy hogy én egy nagyon összetett problémáról kell hogy, hogy szóljak ebben az esetben és nem csak az Önkormányzat felelősségéről és azt mondom, pontosan a jelenlegi városvezetés akár védelmében is, hogy ez nem csak az Önkormányzat felelőssége, hanem a lakosságnak is a felelőssége.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Más jelentkezőt nem látok. Lezárom a vitát. Tehát én annyit mondanék csak, hogy hosszú időszak alatt, hosszú évek során alakult ki ez a helyzet, de hosszú évek során nem történt hatékony intézkedés és most már el kell kezdenünk azonnal ennek a problémának a kezelését. Természetesen azzal kezdjük, amit Jászai képviselő úrnak válaszoltam, hogy felmérjük a helyzetet, s meg kell tegyük a lépéseket. Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatalon belül is akár a Műszaki Osztály építési engedélyek kiadása során, a Városüzemeltetés együttesen fog ezzel foglalkozni. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 271/2010. (XII. 16.) számú határozat a 2010. évi decemberi folyamatos esőzés miatt bekövetkezett „vis maior” támogatás igényléséről

2493

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1. a 8/2010. (I.28.) Korm.rendelet alapján a csapadékvíz/belvízvédekezéssel kapcsolatos többletköltségekre 7.000.000 Ft „vis maior” támogatás igénylésével egyetért. 2. Kinyilatkozza, hogy az Önkormányzat a keletkezett károkat teljes mértékben saját erőből elhárítani nem tudja. Utasítja: a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Felkéri: a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.

Felelős: Dr. Freidinger Renáta, a Vagyongazdálkodási Osztály vezetője, Hámoriné Rudolf Irén, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője 16./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincs. Főjegyző úrnak adom meg a szót. Dr. Szemán Sándor:(főjegyző) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Egyetlen rövid módosításra teszek javaslatot. A szmog rendelet hatálybalépéséhez hasonlóan itt is javaslom, hogy a kihirdetést követő napon lépjen hatályba a szabályozás. Miről is van szó? Természetesen a jogszabálynak megfelel mind a két rendelet, csak a Parlament által most elfogadott új jogalkotási törvény szerint, amely január 1-én lép hatályba, már csak kivételes esetben lehet a jogszabályokat kihirdetésük napján hatályba léptetni. Ennek a logikának megfelelve és már kollégáimat felkészítve a januártól történő változásra, hogy ezt ne felejtsük el, kérném, hogy már most is alkalmazzuk ezt a technikát, ha lehet a decemberben életbelépő rendeleteknél. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztés egy mondatban arra vonatkozik, hogy legyen reális, valós költségvetése a városnak. Ezt

2494 az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Pénzügyi Bizottság valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság. Nagy László elnök urat kérem, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, a Pénzügyi Bizottság a tegnapi nap során tárgyalta az előterjesztést és 7:2 arányban elfogadásra javasolja a közgyűlés számára. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta a rendelet módosítási javaslatot, azt elfogadta és elfogadásra javasolja a közgyűlés számára. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? Nem látok kérdezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Nem jelentkezett senki. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 36/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 2/2010 (I. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 65. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

A 2010. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 2/2010. (I.19.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A 2010. évi költségvetés kiadási főösszege 37.351.105 eFt-ra, a bevételi főösszeg 30.740.623 eFt-ra, a hiány összege 6.610.482 eFtra módosul.

2495

2.§

A 2/2010. (I.19.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott 2010. évi költségvetés 6.2. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú kimutatása, a 16.1. számú melléklet helyébe e rendelet 11. számú kimutatása, a 16.2. számú melléklet helyébe e rendelet 12. számú kimutatása lép.

3. §.

A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Nyíregyháza, 2010. december 16.

2496

17./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Széchenyi u. 30. szám alatti 6248 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó 2 éves homlokzat felújítási kötelezettség meghosszabbítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megkérdezem az előadót, hogy van-e szóbeli kiegészítése? Megadom a szót dr. Freidinger Renátának. Dr. Freidinger Renáta: (Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság ülésén az előterjesztés véleményezésre került, ahol is a bizottság az „A” változat támogatását javasolta olyan módon, hogy a homlokzat felújítási kötelezettség az előterjesztéstől eltérően 2 év helyett 1 évvel kerüljön meghosszabbításra. Előterjesztőként a bizottság módosító indítványát elfogadjuk. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Ahogy elhangzott, ezt a napirendet a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tárgyalta meg, kérem Jászai Menyhért elnök urat, hogy ismertesse. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Tekintettel arra, hogy az előterjesztő a módosító indítványt elfogadta, a bizottság elfogadja és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? Nem látok kérdezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Nincs jelentkező, akkor kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 272/2010.(XII.16.) számú határozat a Nyíregyháza, Széchenyi u. 30. szám alatti 6248 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó 2 éves homlokzat felújítási kötelezettség meghosszabbításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és

2497 a Nyíregyháza, Széchenyi u. 30. szám alatti 6248 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó 2 éves homlokzat felújítási kötelezettséget további 1 (egy) évvel, 2012. január 6. napjáig meghosszabbítja. A homlokzat felújítási kötelezettség biztosítására kikötött visszavásárlási jogot 2012. január 6. napjáig meghosszabbítja. Utasítja:

a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta osztályvezető

Határidő:

2011. január 31.

18./ napirend: Előterjesztés közterületek elnevezésére Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Előadónak van-e szóbeli kiegészítése? Nincs. Ezt a napirendet az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság tárgyalta meg. Kérem Lipták Lajos elnök urat ismertesse a bizottság álláspontját. Lipták Lajos:( Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. A bizottság megtárgyalta az előterjesztését és 9 igen szavazattal egyhangúlag támogatja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés előterjesztéssel kapcsolatban? Mussó László képviselő úrnak adom meg a szót.

az

Mussó László:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én egy pontosítást tennék az 1. oldal (2) bekezdésében, ez az én választókerületem. Tehát nem Borbánya területéhez, hanem Ókistelekiszőlő területéhez tartozik a Szeder utca, és Szeder utcának eddig is volt egy olyan problémája, hogy Gesztenye utca Borbányáról indul a Kőműves utcától és nem ott ér végett a Kerékgyártó utcánál, hanem a Folyóka utcába torkollik. Most egy átfedéssel halad keresztül a Szeder utcán és eddig is a Kisdiófa utca sarkán lévő lakások, vagy utcából nyíló lakások egy része, ami Gesztenye utca lenne, Szeder utcára volt beszámozva. Ez korábban is folyamatosan problémát okozott. Itt ezt valahogy rendbe kellene tenni, ezt a területrészt. Na most még bonyolultabbá tettük az eddigi helyzetet is, mert az a Szeder utcának a folytatása lenne, az oldalirányú házszámokkal van probléma.

2498 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Konkrétan mi a módosítási javaslat? Mussó László:(képviselő) (nem hallható a hanganyag) Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Meg fogjuk vizsgálni majd. Van-e kérdés? Nem látok kérdezőt. Hozzászólás? Jászai Menyhért képviselő úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Mussó képviselőtársam hozzászólása rátapint egy másik érzékeny pontra a közterületek elnevezésével kapcsolatban, illetve azon túlmutatóan. Az előző közgyűlés elfogadott egy házszámrendeletet, ez a rendelet méltánytalanul kevés figyelmet kap. Utána módosította a közgyűlés a rendeletet. Ki is lett hirdetve, egy problémája van a rendeletnek, hogy nem lehet betartani és nem is tartja be senki. Ez egy időzített bomba alattunk. Azt szeretném kérni főjegyző úrtól, hogy vegyék már elő ezt a rendeletet és nézzük meg, hogy mi ezzel a helyzet és aktualizáljuk és ha kell akkor vegyük napirendre és foglalkozzunk vele. Forrást is szavazathatunk meg hozzá, nem akarom ezt a témát túlragozni, nem kap kellő figyelmet ez a téma. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e még hozzászólás? Akkor kérem a megválaszolást. Nagy Károly urat kérem, hogy reagáljon. Nagy Károly:(Építési Osztály vezető-helyettese) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A mi irodánk lett illetve a mi osztályunk lett megbízva többek között a házszámozási feladatok felülvizsgálatával. Most körül-belül 90%-os készültségi foknál tartunk. Ezzel a naptári évvel ez a feladat, most úgy néz ki, hogy talán önkormányzati döntést igényelne, hogy folytassa-e a csapat tovább a munkáját, vagy nem. A földhivatali ingatlan nyilvántartás átvezetése az elkezdődött ugyan, de az még talán 15-20%-os állapotban van. Számokat nem tudok mondani, de igen költséges, azt hiszem polgármester úrnak adtunk ezzel kapcsolatban egy tájékoztatást, hogy milyen volumenű lenne. Politikai döntést igényel a dolog. Mi kifejezetten csak szakmai oldalról vagyunk érintettek a dologban. Tehát a kollegáim járják végig az utcákat, és a 30-50 éve rendezetlen házszámozást próbáljuk rendbe rakni. Sajnos a mai napig még mindig találkozunk olyan utcákkal, aminek két neve van. Az utca egyik oldalát így hívják, az utca másik oldalát úgy hívják. Például még Sóstó-Gyógyfürdő területén is van ilyen, képviselő úr az én saját utcám is ilyen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért képviselő úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az újak számára mondom, hogy nem több ezer ingatlanról van szó, hanem több 10.000-ről van szó. Nemcsak, hogy egy utcának két neve van, 3 házszámozása is, kettő ami kint van a falon, meg a harmadik ami a rendeletben van. Ez nemcsak az

2499 önkormányzatnak fog költséget jelenteni és nem az iroda hozzáállását akarom ezzel megkérdőjelezni, hiszen szinte napi kapcsolatban vagyok ezzel a dologgal és látom, hogy milyen munkát végeznek. Voltak olyan illeték változások, ha korábban elvégeztük volna ezt a munkát akkor lehet, hogy nem kellett volna fizetni, ezt tegyük már hozzá zárójelben. És a másik pedig az, hogy ott, ahol az önkormányzat kifizet bizonyos illetékdíjakat, a történet még nincs befejezve. Hiszen a lakosoknak át kéne írni a lakcímkártyáját, mindenféle okmányt, amire jön ez a válasz, hogy ingyen megtesszük neki. Nem is ez kerül költségbe, hanem az, amikor neki ott egy vállalkozása be van jegyezve és a hitelszerződéstől kezdve a keresztlevelektől mindent át kell neki vezetni és az mind költségbe fog kerülni. Akkor lesz majd még felháborodás! Ezt nagyon komolyan kell venni. Nem fogunk tudni mit kezdeni ezzel a problémával 1-2 év múlva, amire a szakmai odaér, hogy megoldja. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e még hozzászólás? Nem jelentkezett senki, azt gondolom, hogy ez egy olyan kérdés, ami esedékes, régóta húzódó és meg kell majd komolyan vizsgálnunk és ha ez megtörtént, akkor majd a közgyűlést tájékoztatni fogjuk, hogy mit tehetünk. Köszönöm szépen. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 273 /2010.(XII. 16.) számú határozat közterületek elnevezéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1) a közterület elnevezéseket az alábbiak szerint jóváhagyja:

Helyrajzi szám

Közterület neve

Postai irányítószám 4551

30623/8 hrsz.

Lengő köz

26937/2, 26938/2, 26938/4 hrsz.

Szeder utca

4405

01967 hrsz.

Újmajori út

4400

0696/38 hrsz.

Kaptár utca

4400

0738 hrsz.

Taliga utca

4400

0783/10, 0863 hrsz.

Karikás utca

4400

2) Egyidejűleg a Közgyűlés visszavonja a 250/2008.(VIII.25.) számú határozatának azokat a részeit, melyek a Kaptár utca, Taliga utca és Karikás utca elnevezésére vonatkoznak.

2500

19./ napirend: Előterjesztés az alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségi kérdések rendezésére Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Jelen napirendi pont kapcsán személyes érintettséget jelentek be, így a szavazásban nem kívánok részt venni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztést ismeri mindenki, alpolgármester asszony delegálásáról van szó a HAPPY ART Alapítványba. Ezt az előterjesztést megtárgyalta a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, kérem dr. Tirpák György elnök urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéshez? Kérdezőt nem látok. Hozzászólni kíván-e valaki? Nincs jelentkező, kérem, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 274/2010.(XII.16.) számú határozat alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségi kérdés rendezéséről A Közgyűlés

1./ a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A§ (2) bekezdés bd.) pontja alapján:

2501

a) Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármesternek a HAPPY ART Alapítvány kuratóriumi tagsághoz hozzájárul, és b) 2010. december 16. napjától Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármestert a HAPPY ART Alapítvány Kuratóriumába választja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ezzel a nyílt ülésünk véget ért. 5 perc szünetet rendelek el és kérem, hogy ezt követően aki zárt ülésre részvételre jogosult jöjjön vissza. (Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült.)

k.m.f.

Dr. Kovács Ferenc polgármester

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző