Munkával kapcsolatos stressz és kockázatértékelés Európai kampány a kockázatértékelésről
Munkával kapcsolatos stressz – komoly probléma • • • • •
A stressz a második leggyakrabban említett, munkával kapcsolatos egészségi probléma. A stressz az EU munkavállalóinak közel egynegyedét érinti. Tanulmányok arra utalnak, hogy az elveszített munkanapok 50–60%a a stresszhez kapcsolódik. A munkával kapcsolatos stressz (MKS) gazdasági költsége körülbelül 20 000 millió euro volt 2002-ben az EU 15 tagállamában. Az MKS-től szenvedők száma valószínűleg növekedni fog.
Bővebb információ: http://osha.europa.eu/topics/stress
Miért olyan nagy probléma? Az alábbiak miatt egyre több embert érint az MKS: • a munka, a szervezet és a vezetés felépítésében beálló változások • bizonytalan szerződések • az állások bizonytalansága • a munka mennyiségének és ütemének növekedése • nagy érzelmi követelmények a munkavállalókkal szemben • erőszak és pszichológiai zaklatás • a munka és a magánélet elégtelen egyensúlya.
Mi a munkával kapcsolatos stressz? • Az emberek stresszt élnek át, amikor hiányzik az alábbiak egyensúlya: ►a velük szemben támasztott követelmények és ►a források, amelyek a követelmények teljesítéséhez a rendelkezésükre állnak.
• A hosszan tartó stressz biztonsági és egészségi kockázattá válik. • A stressz a mentális és fizikai egészség megromlásához vezethet.
Kit érint? • A stressz érinthet: ►bárkit bármilyen szinten ►bármely ágazatban ►bármilyen méretű szervezetben.
• A stressz hatással van: ►az egyének egészségére és biztonságára ►a szervezetek egészségére ►a nemzeti gazdaságok egészségére.
• A stressz veszélyeztetheti a munkahelyi biztonságot, és hozzájárulhat más, munkával kapcsolatos egészségi problémákhoz, például váz- és izomrendszeri megbetegedésekhez. • A stressz jelentősen befolyásolhatja egy cég pénzügyi eredményét.
A munkával kapcsolat stressz tünetei (1) Szervezeti szinten: • hiányzások • a munkaerő gyakori cserélődése • fegyelmi problémák • erőszak és pszichológiai zaklatás • csökkent termelékenység • hibák és balesetek • a kártérítési vagy egészségügyi kiadások megnövekedése
A munkával kapcsolatos stressz tünetei (2) Egyéni szinten: • érzelmi reakciók (ingerlékenység, szorongás, alvási problémák, depresszió, hipochondria, elidegenedés, kiégés, családi kapcsolati problémák) • kognitív reakciók (nehézséget jelent a koncentrálás, az emlékezés, új dolgok megtanulása és a döntéshozatal) • viselkedési reakciók (drog-, alkohol- és dohányhasználat, destruktív viselkedés) • élettani reakciók (hátproblémák, gyengült immunrendszer, gyomorfekély, szívpanaszok, magas vérnyomás).
A jog – a munkáltatók feladatai • A jog szerint a munkáltatóknak kötelessége az MKS kezelése, akárcsak minden más munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázaté • Megfelelő cselekvéssel az MKS megelőzhető • Ennek kulcsa a kockázatértékelés • A munkáltatókat kötelezi a jog, hogy rendszeresen kockázatértékelést végezzenek a munkahelyen.
Mi a kockázatértékelés? • A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből adódó, a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok értékelésének folyamata. Ez a munka összes aspektusának rendszerszerű vizsgálatát jelenti, amely áttekinti, hogy: ►mi okozhat sérülést vagy kár ►kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem ►milyen megelőző vagy védőintézkedésekre van szükség a kockázatok kézben tartásához.
• A kockázatértékelés az MKS sikeres kezelésének alapja.
Kockázatértékelés a stressz esetében (1) • Bárki végzi is (maga a munkáltató, a munkáltató által megbízott munkavállaló vagy külső értékelő), alapvető, hogy a munkavállalókkal konzultáljanak és bevonják őket a folyamatba. Ők: ► ismerik a munkahelyüket ► azok, akiknek a munkafeltételek/gyakorlat változásait meg kell majd valósítaniuk.
• Nem lehetséges pusztán a helyzetből megállapítani, hogy az mennyi stresszt okozhat.
Kockázatértékelés a stressz esetében (2) •
•
A stressz esetében a kockázatértékelés ugyanazokat az alapelveket és folyamatokat foglalja magában, mint az egyéb munkahelyi kockázatok esetében. Különböző módszerek léteznek. A legtöbb cég esetében azonban jól működik a kockázatértékelés lényegre törő, öt lépésből álló módszere: 1. A veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása 2. A kockázatok értékelése és rangsorolása 3. Döntés a megelőző fellépésről 4. Cselekvés 5. Nyomon követés és felülvizsgálat
1. lépés: A veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása (1) A stresszel kapcsolatban keresendő tényezők közé a következők tartoznak: • túlzott munkateher vagy fizikai veszéllyel szembeni expozíció • mennyire vannak hatással a munkavállalók arra, hogyan végzik a munkájukat • értik-e a munkavállalók a szerepüket • kapcsolatok, beleértve a zaklatás és az erőszak problémáját • milyen támogatás érkezik a kollégáktól és vezetőktől, és • milyen képzésre van szükségük a munkavállalóknak a feladataik elvégzéséhez.
1. lépés: A veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása (2) • Mindannyian sérülékenyek vagyunk az adott időben ránk nehezedő nyomástól függően. • Az alábbi tényezők segíthetnek annak meghatározásában, mely csoportok vagy munkavállalók vannak leginkább kockázatnak kitéve: ►hiányzások, a munkaerő gyakori cserélődése, agresszív kommunikáció, balestek, pszichoszociális problémák, egészségi problémák és a munkavállalók panaszai, stb.
• Külön figyelmet kell szentelni a munkavállalók azon csoportjainak, amelyek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, pl. fogyatékkal élő munkavállalók, migráns munkavállalók, fiatal és idősebb munkavállalók.
2. lépés: A kockázatok értékelése és rangsorolása • Értékeljük az azonosított veszélyekből fakadó kockázatokat az alábbiak figyelembevételével: ►az adott veszély milyen valószínűséggel okoz károsodást ►várhatóan milyen komoly ez a károsodás ►a munkavállalók milyen gyakran (és milyen arányban) vannak az adott veszélynek kitéve.
• Rangsoroljuk a kockázatokat fontossági sorrendjük szerint. • Használjuk a listát cselekvési terv készítésére.
3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (1) • • •
Jobb megelőzni az MKS következményeit, mint reagálni rájuk, ha már bekövetkeztek. Az MKS megelőzésének kulcsa a munka szervezésében és irányításában rejlik. Az MKS-t megelőző, hatásos intézkedések az alábbiakat foglalják magukba: ► elég időt hagyni a munkavállalóknak, hogy elvégezzék a feladataikat ► világos munkaköri leírások nyújtása ► a munkavállalók jutalmazása a jó teljesítményért ► panasztételi lehetőség biztosítása a munkavállalók számára és azok komolyan vétele ► biztosítani a munkavállalók számára, hogy irányíthassák a munkájukat.
3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (2) Az MKS-t megelőző, hatásos intézkedések közé tartozik még: • minimálisra csökkenteni a fizikai kockázatokat • lehetővé tenni a munkavállalók számára, hogy részt vegyenek az őket érintő döntésekben • a munkaterhelést az egyes munkavállalók képességeihez és erőforrásaihoz mérni • úgy tervezni a feladatokat, hogy ösztönző hatásúak legyenek • a munkával kapcsolatos szerepeket és felelősségeket világosan meghatározni • lehetőséget biztosítani a társas interakcióra és • az állások biztonságával és a karrierfejlődéssel kapcsolatban elkerülni a bizonytalanságot.
4. lépés: Cselekvés • Valósítsuk meg a megelőző és védőintézkedéseket. • A hatásos megvalósítás olyan terv kidolgozását is magában foglalja, amely meghatározza, hogy: ►ki mit tesz ►egy adott feladatot mikor kell elvégezni ►melyek az intézkedések végrehajtásához biztosított eszközök.
5. lépés: Nyomon követés és felülvizsgálat • Figyelemmel kell kísérni az MKS megelőzését vagy csökkentését célzó intézkedések hatásosságát. • Felül kell vizsgálni a kockázatértékelést: ►bármikor, ha jelentős változások történnek a munka felépítésében, szervezésében és irányításában ►ha az érvényben lévő megelőző intézkedések nem hatékonyak, vagy már nem megfelelőek ►Időről-időre,hogy a kockázatértékelés eredményei még mindig érvényesek legyenek.
A kockázatfelmérés dokumentálása • A kockázatfelmérést dokumentálni kell. • Az ilyen dokumentáció az alábbiakra használható: ►az érintett személyek tájékoztatására ►annak felmérésére, hogy a szükséges intézkedéseket bevezették-e ►a felügyelő hatóságok bizonyítékkal való ellátására ►a körülmények megváltozása esetén az intézkedések felülvizsgálatára.
Hol talál segítséget? • Az Ügynökség weboldalán bőségesen áll rendelkezésre információ és útmutatás, amely az Ön segítéségére lehet: ►A weboldal MKS-ről szóló része, benne kiadványok és az EU-szerte alkalmazott helyes gyakorlat példái: http://osha.europa.eu/topics/stress ►A weboldal kockázatértékelésről szóló része, benne kockázatértékelő eszközök és ellenőrző listák: http://osha.europa.eu/topics/riskassessment ►Kifejezetten kkv-knak szóló információ az MKS-ről : http://sme.osha.europa.eu/products/stress_at_work ►Tájékoztatás a kockázatértékelési kampányról: http://hw.osha.europa.eu
http://hw.osha.europa.eu
Jó önnek. Jó a vállalkozásnak. Európai kampány a kockázatértékelésről