Magyarország
Az EU legjelentősebb tudományos és kutatási eredményei
2004 > 2009
Kutatási politika és kezdeményezések Az Európai Kutatási Térség (EKT) létrehozása a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia részeként az EU globalizáció által támasztott kihívásokra adott válaszának szerves részévé vált. A cél olyan valódi európai egységes kutatási piac megteremtése, ahol a tudás, a kutatók és a technológia ugyanúgy átléphetik a határokat, mint az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke. Ez az ötödik szabadság; amely biztosítja, hogy a tudás oda irányuljon, ahol a legjobban hasznosítják és a legjobban kiaknázzák. Az ötödik szabadság elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy Európa a világ vezető tudásalapú gazdaságává váljon, ahol a tudás elősegíti a jólét és a versenyképesség fenntartását, és felveszi a küzdelmet az európai polgárokat érintő társadalmi kihívásokkal. A kutatási közösség, az ipar és a politikai döntéshozók közötti összefogás által előmozdítja a tudományos kiválóságot, valamint kezelni próbálja az európai kutatás felaprózódását és felesleges párhuzamosságait, ami elpazarolt forrásokhoz, a globális versenytársainkkal szembeni térvesztéshez, és a gazdasági növekedésre és munkahelyteremtésre tett optimálisnál kedvezőtlenebb hatáshoz vezet. Az EKT megvalósítása ma már egyhangúlag elfogadott célkitűzés, amely előkelő helyet foglal el a politikai napirendben. A tudományos és kutatási területen a 2004 és 2009 között elért általános eredmények a következők: >>az EU új, hetedik kutatási keretprogramjának sikeres végrehajtása által, több finanszírozás előirányzásával (hét év alatt 54 milliárd euro) a finanszírozást olyan területekre sikerült irányítani, ahol az a legnagyobb hatással van az EU versenyképességére és tudományos kiválóságára; valamint >>az EKT-projektet a politikai napirend középpontjába helyezték azáltal, hogy egy sor, a tudás szabad mozgásának kézzelfogható fejlesztésére irányuló kezdeményezést dolgoztak ki. E globális eredményeken túl néhány különleges sikert is érdemes megemlíteni: >>Létrejött az Európai Kutatási Tanács, amely az előre meghatározott témájú, hagyományos együttműködési transznacionális kutatási projekteken túl nyújt uniós kutatási támogatást az innovatívabb, tudományalapú, „szabad” kutatási modellekhez. Az Európai Kutatási Tanács nagy siker – az első pályázati felhívásra 2007-ben több mint 9000-en jelentkeztek. >>Hatékony technológiai partnerségek jöttek létre a köz- és magánszféra között azáltal, hogy az ipari és technológiai kutatás kulcsfontosságú területein számos nagyszabású közös technológiai kezdeményezés keretében vállalatok és állami kutatási szervezetek társultak. A közös technológiai kezdeményezések növelik a kutatási befektetések terjedelmét és hatását, biztosítják az európai kutatás összehangolását és integrációját, és erősítik az ipari tevékenységek technológiai tartalmát. Öt közös technológiai kezdeményezést indítottak többek között az innovatív gyógyászat, a hidrogénen alapuló gazdaság és a nanoelektronika területén.
>>A kutatók mobilitásának, az állami kutatás közös programozásának, a nagy infrastruktúrákba történő határokon átnyúló befektetéseknek és a kutatási eredmények jobb kiaknázásának előmozdítására irányuló kezdeményezések által célirányos lépéseket tettek az Európai Kutatási Térség létrehozása és a nemzeti és uniós erőfeszítések jobb összehangolása felé. A tagállamok közös elképzelést alakítottak ki arra nézve, hogy 2020-ra hogyan kellene megfelelően irányítani az Európai Kutatási Térségben a kutatást és a K+F-be való befektetést. A tagállamok a megfelelő nemzeti reformprogramjukon keresztül fognak beszámolni a K+F-be való befektetésükben elért haladásukról. >>Jobban összpontosítanak a társadalmi és hosszútávú üzleti szükségletek kielégítésére irányuló tematikus európai kutatásra, és maximalizálják a támogatásunk európai hozzáadott értékét. Szakpolitikákon, innováción, szervezésen és pénzügyi támogatáson keresztül még inkább arra összpontosítottunk, hogyan kezeljük jobban a legfontosabb társadalmi kérdéseket, így például az Alzheimer-kórt, az energiabiztonságot, az éghajlatváltozást és az élelmiszer-biztonságot. >>Mind a keretprogram végrehajtása, mind a tagállamokkal való partnerség területén egy határozottan nemzetközi dimenzió alkalmazásával megnyitjuk a világ előtt az európai kutatást. A globális kihívásokra globális együttműködéssel kell választ adni, és az utóbbi öt év eredményei a szomszédainkkal kötött új – globális és helyi – tudományos és technológiai megállapodásokat is tartalmaznak. >>Egyedi, a kutatás regionális dimenzióját előmozdító, és a kibővült EU kutatási kapacitásainak fejlesztését támogató egyedi fellépések által emelték az európai kutatás átlagos szintjét. A 27 tagállamból 26 saját kutatásintenzitási célirányokat tűzött ki, a K+F-kiadások pedig reálértéken számolva minden tagállamban nőttek. A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia a regionális politikára szánt eszközök K+F-re és innovációra való nagyobb arányú előirányozását is eredményezte. Az Európai Beruházási Bank és az EK egyesült erővel fejlesztették ki a tudásalapú gazdaság új támogatási eszközét: a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmussal közel 10 milliárd eurót szabadítottak fel a kutatásfejlesztési és innovációs beruházások számára. >>Ésszerűsítették és egyszerűsítették a hetedik keretprogram támogatottjaira vonatkozó szabályokat, gyakorlatokat és a programmenedzsmentet, valamint még jobban használták fel a kutatási pénzeket. Számos menedzsmentfeladatnak a Kutatási Végrehajtó Ügynökséghez való kiszervezése segíteni fogja a Bizottságot, hogy a növekvő költségvetést már meglévő humánerőforrásokkal kezelje, és jobban összpontosítson a politikafejlesztésre. >>Az EU saját kutatóközpontját, a Közös Kutatóközpontot erős, független, tudományos és műszaki politikatámogatási szolgáltatóként állandósították.
Magyarország és a hatodik keretprogram (2002–2006) Magyarország osztályozása az EU-27-BEN A keretprogramok az EU fő kutatásfinanszírozási eszközei Európában. A Hatodik Kutatási Keretprogram, amely 2002 és 2006 között működött, körülbelül 150 millió euróval támogatta a magyar kutatást. Magyarország különösen olyan területeken volt sikeres, mint például az „Információs társadalmi technológiák” (több mint 38 millió euro); az „Élettudományok, genomika és egészségügyi biotechnológia” (közel 19 millió euro); a „Fenntartható fejlődés, globális változások és ökoszisztémák” (több mint 13 millió euro), valamint az „Élelmiszer-minőség és -biztonság” (több mint 9 millió euro). A magyar kutatók „Az Európai Kutatási Térség (EKT) szerkezetének kialakítása” nevű program „Humánerőforrások és mobilitás” („Marie Curie-cselekvések” néven is ismert) részén keresztül történő kutatási képzési, karrierfejlesztési és mobilitási programok finanszírozásának elnyerésében is sikeresek voltak. Ennek keretében 141 magyar kutatórésztvevő több mint 20 millió eurót kapott. A magyar szervezetek a hatodik keretprogram projektjeinek koordinálásában és a bennük való részvételben is aktívak voltak. Mintegy 1185 magyar szervezet 911 projektben vett részt; ezek közül 114 magyar szervezetek irányítása alatt működött. (Kérjük, ne feledjék, hogy az idézett adatok kötelezettségvállalások, nem kifizetések.)
(Jelmagyarázat: Magyarország csúcstechnológia exportálásában a 6. helyet foglalja el, az EU 27 tagországa közül a 16. legsikeresebb) K+f intenzitás (a GDP %-ában), 2006
1%
Tudósok és mérnökök a munkaerő %-ában, 2006
17
4,1%
Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz beadott szabadalmi igénybejelentések száma millió lakosra vetítve, 2004 Csúcstechnológiai export az összes export %-ában mérve, 2006
14
20%
Összesített innovációs index (SII) – 2008*
19
15
6
0,316
21
Hetedik keretprogram: Visszatartott támogatások (2008. október 1-jei állapot szerint)
17
A hetedik keretprogram sikerarányai: Pályázók száma a országból (2008. október 1-jei állapot szerint)
18,74%
16
* Az SII áttekintést ad az ország teljes innovációs teljesítményéről Források: Tudományos, technológiai és versenyképességi kulcsadatok jelentése 2008/2009; 2008-as európai innovációs eredménytábla és DG RTD (Kutatási Főigazgatóság)
A hatodik keretprogram aláírt szerződései: Az EK hozzájárulásai prioritási területenként (2008. májusi állapot szerint) Egyéb 9,9%
Élettudományok, genomika és egészségügyi biotechnológia 12,7%
Humánerőforrás és mobilitás 13,6%
KKV-k bevonásával történő horizontális kutatási tevékenységek 5,2%
Információs társadalmi technológiák 25,9%
Politikai támogatás és a tudományos és technológiai igények előrevetítése 5,8% Egy tudásalapú társadalom polgárai és kormányzása 5,2%
Nanotechnológiák és nanotudományok 5,9%
Fenntartható fejlődés, globális változások és ökoszisztémák 9,2%
Élelmiszerminőség és -biztonság 6,5%
Politikai támogatás és a tudományos és technológiai igények előrevetítése 5,8% Egy tudásalapú társadalom polgárai és kormányzása 5,2%
Nanotechnológiák és nanotudományok 5,9%
Fenntartható fejlődés, globális változások és ökoszisztémák 9,2%
Élelmiszerminőség és -biztonság 6,5%
Magyarország és a hetedik keretprogram (2007–2013) A kutatási és technológiafejlesztési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram 2007 és 2013 között fog működni. 2008 októberére magyar kutatási szervezetek a hetedik keretprogram révén mintegy 32 millió euro értékű EK-hozzájárulást nyertek el. A magyar kutatási szervezetek különösen a következő kutatási területeken sikeresek: „Információs és kommunikációs technológiák” (több mint 10 millió euro), „Egészségügy” (közel 3 millió euro), „Élelmiszer, mezőgazdaság és biotechnológia” (közel 2,5 millió euro) és „Energia” (több mint 1,5 millió euro). Ezenkívül az „Európai Kutatási Tanács” támogatásain keresztül jelentős mértékű finanszírozást biztosítottak a kutatók által kezdeményezett felderítő kutatás (több mint 5,5 millió euro), a legjobb és már meglévő európai kutatási infrastruktúrák használatát és fejlesztését optimalizáló „Kutatási infrastruktúrák” (közel 3 millió euro) és a kutatási képzést, karrierfejlesztést és kutatási mobilitási programokat előmozdító „Marie Curiecselekvések” (több mint 2 millió euro) támogatására. A hetedik keretprogram 29 projektjének koordinációját irányítják magyarok, és összesen 185 magyar szervezet 145 projektben vesz részt.
A hetedik keretprogram aláírt támogatási megállapodásai: Az EK hozzájárulásai prioritási területenként (2008. októberi állapot szerint) Egyéb 7,5% Kutatási potenciál 3,7% Kutatási infrastruktúrák 9,0%
Egészségügy 8,8%
Élelmiszer, mezőgazdaság és biotechnológia 7,5%
Marie-Curiecselekvések 6,1%
Európai Kutatási Tanács 17,8%
Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok 3,1%
Információs és kommunikációs technológiák 31,8%
Energia 4,7%
(Kérjük, ne feledjék, hogy az idézett adatok kötelezettségvállalások, nem kifizetések.)
Kutatás és innováció a regionális politikában (2007–2013) A regionális fejlesztés alapvető fontosságú a kutatási kapacitás EU-szerte történő növeléséhez. Magyarország a kutatási támogatás e formájából a „Konvergencia” célkitűzés keretében részesül, amelyet főleg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszíroz. A „Gazdaságfejlesztés” operatív program például ezzel a célkitűzéssel a „Versenyképességet elősegítő k+f és innováció” prioritás keretében több mint 840 millió eurós EU-finanszírozásban fog részesülni. Az „Európai területi együttműködés” célkitűzés jelentős támogatást nyújt a kutatáshoz és az innovációhoz. A Magyarország határokon átnyúló régiói között működő programok közül öt részesül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásában: „Magyarország – Szlovák Köztársaság”, „Közép-Európa”, „Ausztria – Magyarország”, „Szlovénia – Magyarország” és „Délkelet-Európa”. Az „Innováció, integráció és versenyképesség” elősegítését célzó „Ausztria – Magyarország” program például több mint 32 millió euro értékű EU-finanszírozásban fog részesülni e prioritásnak megfelelően
Magyarország: az európai kutatás egyik kulcsszereplője A magyar szervezetek sikeres projektek koordinátoraiként és résztvevőiként továbbra is aktívan részt vesznek a keretprogramokban, így például: >>A CarboEurope projekt keretében 16 ország 75 partnere (köztük két magyar egyetem) működik együtt. A projekt célja, hogy összegyűjtse a szükséges adatokat a szén egész Európán át történő áramlásának pontos, nagy felbontású leképezéséhez, és ezáltal kiderítse, hogyan lehetne az erdőkkel és a mezőgazdasági területekkel úgy gazdálkodni, hogy azok a lehető legtöbb CO2-t nyeljék el. A CarboEurope kiemelkedőnek mondható az egyedi, átfogó kísérleti stratégiája alkalmazásának tekintetében, amely lehetővé fogja tenni a CO2-áramlások és a légköri CO2-koncentráció helyi, regionális és európai szintű mérését, és azáltal az adatok könnyen összehasonlíthatók, integrálhatók és elemezhetők lesznek. >>A SEAFOODplus, amelyben a Double Delta Kereskedelmi Termelő És Kutatásfejlesztési Betéti Társaság is részt vesz, a tengeri halaknak az egészségre gyakorolt jótékony hatását hangsúlyozza. A SEAFOODplus célja, hogy megváltoztassa a fogyasztóknak a hallal kapcsolatos felfogását, és hogy csökkentse a tengeri halak által okozott ételmérgezés kockázatát. >>A világ legérintetlenebbül megőrzött deltatorkolatában képződött lápoknak otthont adó Volgát, Európa leghosszabb folyóját, egyre inkább veszélyeztetik a duzzasztógátak, tározók és vízierőművek. A CABRIVOLGA projekt elősegítette a környezetvédelmi kockázatkezeléssel kapcsolatos együttműködést és koordinált kutatást. A magyarországi Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központnak és partnereinek köszönhetően a folyó várhatóan tisztább és áttetszőbb lesz, és a projekt eredményeit más, hasonló problémákkal küszködő folyóknál is alkalmazni lehet. >>A NEXT projekt biztosítja, hogy Európa továbbra is éllovas legyen a termelési rendszerek és eszközök területén. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és partnerei által kidolgozott „zöld gép” prototípusa jelentősen kevesebb energiát és vizet fogyaszt mint a hagyományos gépek. További NEXT-innováció például az automatikus vezérlésbeállítás (amely rengeteg időt takarít meg az új alkatrészre átálló gépek beállításánál); valamint a nagy csillapítóképességű, könnyűsúlyú és magas hőstabilitású új anyagok gépalkatrészekhez való felhasználása (ami a gépek gyorsabb működését teszi lehetővé). >>A EUROPEAN LEUKEMIANET célkitűzése, hogy egy, a leukémiával kapcsolatos kutatást és egészségügyi ellátást előmozdító együttműködő hálózat létrehozásához egységbe tömörítse az Európa-szerte megtalálható vezető leukémiai kísérleti csoportokat (CML, AML, ALL, CLL, MDS, CMPD), azok interdiszciplináris partnereit (diagnosztika, kezeléskutatás, regisztrálás, irányelvek), az ipart, valamint a kis- és középvállalkozásokat. A Szent
László kórháznak, az Országos Gyógyintézeti Központnak és partnereinek is célkitűzése volt a célanyagfeltárás és a gyógyszerfelfedezés felgyorsítása, ami által lehetővé válna a klinikai transzláció idejének lerövidítése, a fejlett genomikának, telematikának és biotechnológiának a gyógyászat fejlődése érdekében való alkalmazása, valamint a többek között szolid rákkal kapcsolatos, nagyarányú klinikai kísérleteket igénylő kutatások elősegítése. >>A vörösbor ma már olyan termékekben is élvezhető, mint a müzliszelet, a kenyér és tejtermékek. A PARADOX-projekt partnerei, köztük a magyarországi Vinceller MNPS KKT is, azonosították és elkülönítették a vörösborban található antioxidánsokat (amelyek fontos szerepet töltenek be az ütőér-elzáródás, a szívroham, az agyvérzés és a rák számos fajtájának megelőzésében, valamint erősítik az immunrendszert), és elfogadható ízű és hosszú eltarthatóságú ételadalékot készítettek a kivonatból. >>A Magyar Épületgépészek Szövetsége és a LowHeat csoport megtalálta a módját, hogy hogyan lehet a szennyvízből hőenergiát visszanyerni, és ezáltal fő melegvíz-forrásokat kiváltani. A LowHeat-eszköz nem az első hőcserélő a piacon, de az első olyan hőcserélő, amely képes akár már 30 °C-os szennyvízből is energiát nyerni, amelyet magas melegvíz-igényű otthonokban és üzleti vállalkozásokban is fel lehet használni. >>A HOLOVISION projektben a Magyar Holografika Hologramelőállító Fejlesztő És Forgalmazó Kft. koordinálása alatt négy vezető európai szervezet nyújt kiegészítő kompetenciákat egy olyan következő generációs holografikus 3D-kijelző kifejlesztésére, amely túllép a jelenlegi 3D-s megjelenítés korlátain. A fejlődő optikai és optoelektronikai technológiákon alapuló projekt általános korlátozások nélkül, egyidejűleg több nézőnek is képes lesz valószerű 3D-képet közvetíteni, egyúttal a felbontás, fényerősség, szín, kontraszt és méret terén is igyekszik majd megfelelni a mai elvárásoknak. >>Az X3-NOISE koordinációs fellépés szakértői csoportok, tudományos szakmai műhelyek, az érdekelt felek szemináriumai és egy közös információs rendszer bevonásával választ ad az ACARE 2020-as jövőképe által a repülőgépek zajszintjével kapcsolatos kihívásokra. A projekt több mint 4 év alatt 17 ország (Magyarországot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képviselte) 28 partnerével működött, és a repülőgépzajjal kapcsolatos kutatással foglalkozott. >>A hároméves SCIENCEDUC projekt célja, hogy a következő módon élénkítse az általános iskolai tudományos oktatást: egy tanárokhoz, tudósokhoz és politikai döntéshozókhoz szóló internetes weboldal által fenntartott olyan hálózat létrehozásával, amely lehetővé teszi az információcserét és elősegíti a bevált gyakorlat fejlesztését; valamint egy olyan fizikai hálózatkoordináció létrehozásával, amelyet egy, az öt partnerrel (amelyek egyike az Apor Vilmos Katolikus Főiskola) állandó interaktív kapcsolatban álló projektvezető működtet.
Research*eu című havi folyóiratunk folyamatosan tájékoztatja a legfontosabb fejleményekről (eredmények, programok, rendezvények stb.). Megjelenik angolul, franciául, németül és spanyolul. Ingyenes példányhoz, illentve ingyenes előfizetéshez a következő címen juthat hozzá: Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóság Kommunikációs Egység B-1049, Brussels Fax: (32-2) 295 82 20 E-mail:
[email protected] Internet: http://ec.europa.eu/research/research-eu
doi 10.2777/13026
© Európai Közösségek, 2009. A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Képek: © Shutterstock.com
KI-80-09-001-HU-C
Érdeklődik az európai kutatás iránt?
