Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei 2007. májusában megjelentek az első EU-s támogatások eredményei, így a lehívott támogatási összegek illetve a sikeres pályázatok száma mostantól bárki számára megtekinthető. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében sikeresen megpályázott támogatási összegek kistérségi, regionális, valamint megyei szintű megoszlását, összehasonlító elemzését a Pillars Tanácsadó Kft. szakértői készítették el, ezzel átláthatóbbá téve a támogatások jelenlegi megoszlását, valamint lehetőséget biztosítva a támogatási rendszer valamint a pályázási hajlandóság jövőbeli erősítésére. Az alábbi listából kiderül, hogy a GOP és TÁMOP által nyújtott támogatási lehetőségeket mely városok tudták a legjobban hasznosítani fejlesztési céljaik megvalósítására. Budapestet Kecskemét követi a 2. helyen, majd Szeged következik több, mint 95 millió forint értékű össztámogatással. Szeged mind a pályázatok számának, mind az elnyert támogatások összegének tekintetében bekerült az első 3 helyre. A 3 különböző operatív program keretében lehívott támogatási összegek a következőképpen alakultak: a TÁMOP 1 923 428 790 forintot ítélt meg az összesen 327 darab sikeres pályázat megvalósítására, míg a KMOP keretből lehívott – összesen 124 pályázatra fordítható – összeg 418 881 000 forint. A GOP 253 pályázatnak ítélt meg támogatást, összesen 832 834 000 forint értékben. A GOP, a TÁMOP illetve a KMOP által odaítélt támogatási összegek együttesen véve meghaladták a 3,1 milliárd forintot, mely értékek regionális, kistérségi valamint megyei szintű megoszlása egyaránt meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak. Az alábbi 3 összesítés segítségével teljesebb képet kaphatunk a legjobban teljesítő városok, megyei jogú városok illetve települések által elnyert pályázati támogatásokról illetve sikeres pályázataik számáról. Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a fejlesztési tervek megvalósításához Budapest nyerte el a legnagyobb összeget, majdnem 900 millió forintot a KMOP és a TÁMOP által biztosított kereteken belül. A 3 operatív program összesen 705 pályázatot ítélt sikeresnek, melyből több, mint 150 pályázat Budapestről érkezett. A mellékelt részletes dokumentumokból kiderül, hogy a fejlesztési pénzek eloszlása követi a korábbi támogatási periódus trendjét, mely szerint minél fejlettebb egy kistérség, annál nagyobb arányban képes a források lehívására. Ebből kifolyólag, általánosan észrevehető tendencia, hogy a fejlesztésre fordítható támogatási összegek nem mindig a valós rászorultságot tükrözik, inkább a pályázati hajlandóságot illetve az abszorpciós képességet.
Összesített toplista – GOP, KMOP és TÁMOP Legtöbb Támogatást Budapest (874 515 Nyerte (Ft): 290) 2. helyezett Kecskemét (103 257 950) 3. helyezett Szeged (95 452 000)
Legtöbb Nyertes Pályázat Budapest (156) (db): 2. helyezett Szeged (27) 3. helyezett Kaposvár és Miskolc (24)
Toplista - GOP Legtöbb Támogatást Szeged (67 612 000) Nyerte (Ft): 2. helyezett Győr (49 336 000) 3. helyezett Miskolc (36 920 000) Legtöbb Nyertes Pályázat Szeged (18) (db): 2. helyezett Miskolc (13) 3. helyezett Győr (12)
Toplista - KMOP Legtöbb Támogatást Budapest (208 488 Nyerte (Ft): 000) 2. helyezett Budaörs (18 617 000) 3. helyezett Cegléd (14 022 000) Legtöbb Nyertes Pályázat Budapest (62) (db): 2. helyezett Budaörs (5) 3. helyezett Cegléd (4)
Toplista - TÁMOP Legtöbb Támogatást Budapest (666 Nyerte (Ft): 027 290) 2. helyezett Kecskemét (79 142 950) 3. helyezett Eger (69 475 560) Legtöbb Nyertes Pályázat Budapest (94) (db): 2. helyezett Kaposvár (22) 3. helyezett Eger (14)
1. térkép: Nyertes GOP és KMOP pályázati összegek megoszlása kistérségi bontásban1
1
Saját szerkesztés NFÜ forrásból
2. térkép: Nyertes TÁMOP pályázati összegek megoszlása kistérségi bontásban2
A Pillars Tanácsadó Kft. által elkészített elemzések az adatok olyan jellegű értelmezését teszik lehetővé, melyek – a kezdeti pályázati sikereket és hajlandóságot figyelembe véve - a jövőbeli önkormányzati gazdaságfejlesztési tervek szerves alapját képezhetik. Az összesítések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy számos olyan terület van az országban, ahol szükség van a helyi, illetve a regionális szintű beavatkozásra annak érdekében, hogy növekedjen a gazdálkodó szervezetek pályázati hajlandósága. A Pillars Tanácsadó Kft. – különböző együttműködési kereteken belül olyan gazdaságfejlesztési terveket dolgozott ki, melyek alkalmazásával drasztikusan javulhat az együttműködési hajlandóság az önkormányzatok és a vállalatok között.
2
Saját szerkesztés NFÜ forrásból
Hova került a pénz? 1. KMOP: Az első EU-s támogatások nyerteseinek megoszlása a KözépMagyarországi régióban Májusban hirdették ki a második Nemzeti Fejlesztési Terv első pályázati körének nyerteseit. A Közép-Magyarországi régió pályázó mikro- és kisvállalatai munkavállalóik továbbképzésére pályázhattak. A képzések célja, hogy magasabb képzettséggel és versenyképes tudással rendelkezzenek az alkalmazottak. A Kormány deklarált, hosszú távú célkitűzése, hogy Magyarország tudásalapú gazdasággá váljon, ennek függvényében külön érdekes elemezni a nyertes támogatások megoszlását. Abból kifolyólag, hogy a támogatások kvázi „normatív” alapon kerültek megítélésre, a kimutatások a pályázók lelkesedését és felkészültségét mutatják, minden külső beavatkozástól, befolyásoló tényezőtől mentesen. 1. Toplista Toplista Legtöbb Támogatást Budapest (208 488 Nyerte (Ft): 000) 2. helyezett Budaörs (18 617 000) 3. helyezett Cegléd (14 022 000) Legtöbb Nyertes Pályázat Budapest (62) (db): 2. helyezett Budaörs (5) 3. helyezett Cegléd (4) 2. Város és település rangsor Az összesen 124 sikeres pályázat fele (62) a budapesti KKV szektorból érkezett, míg a fennmaradó 62 pályázat a Közép-Magyarországi régió települései illetve városai között oszlik meg, amely nem feltétlenül tükrözi a valós fejlesztési igényeket. A Közép-Magyarországi régió városainak illetve településeinek küzdelmében Budapest szempontjából nem születtek kiemelkedően meglepő eredmények: a nyertes pályázatok számának, valamint az elnyert támogatási összegek tekintetében a régióban a főváros kiemelkedő előnnyel (62 pályázat) került az 1. helyre. Budapestet a 2. helyen Budaörs követi 5 sikeres pályázattal, 18 617 000 forintnyi elnyert támogatással. Érdemes megfigyelni, hogy Érd - a régió egyetlen Budapesten kívüli megyei jogú városa – mind az elnyert összeg, mind pedig a sikeres pályázatok számának tekintetében gyengén szerepelt. Az egyetlen sikeres pályázattal elnyert
támogatási összeg alig több, mint 4,5 millió forint volt. A budapesti agglomerációs övezethez tartozó városok és kisebb települések KKV-i ezzel szemben hatékonyabban pályáztak.
1 2 3 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 3
Város és település rangsor3 Budapest Budaörs Cegléd Vác Gödöllő Dunaharaszti Dabas Dunakeszi Kerepes Szigethalom Törökbálint Fót Dunavarsány Újhartyán Érd Piliscsaba Nagykőrös Nagykáta Leányfalu Gyál Biatorbágy Budakalász Szigetújfalu Tápióság Szigetszentmiklós Kartal Kistarcsa Tura Acsa Tápiószecső Halásztelek Göd Pilisvörösvár Üröm Taksony Pilisjászfalu
62 5 4 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
A Közép-Magyarországi régió pályázatainak szám szerinti rangsora, különös tekintettel az Érd és Budapest közötti eltérésre
6 Nagykovácsi 6 Isaszeg 6 Csömör 6 Veresegyház 6 Mogyoród 6 Aszód 6 Szada Összesen:
1 1 1 1 1 1 1 124
Város és település rangsor4 1 Budapest 208 488 000 2 Budaörs 18 617 000 3 Cegléd 14 022 000 4 Dunaharaszti 13 010 000 5 Dabas 9 495 000 6 Gödöllő 7 709 000 7 Dunakeszi 6 893 000 8 Törökbálint 6 451 000 9 Kerepes 5 145 000 10 Budakalász 5 000 000 10 Leányfalu 5 000 000 10 Piliscsaba 5 000 000 10… Szigetújfalu 5 000 000 …18 Érd 4 625 000 2. Az első EU-s támogatások nyerteseinek megoszlása: TÁMOP Májusban hirdették ki a második Nemzeti Fejlesztési Terv első pályázati körének nyerteseit. A Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) a növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével kíván hozzájárulni. A pályázó mikro- és kisvállalatok munkavállalóik továbbképzésére pályázhattak. A képzések célja, hogy magasabb képzettséggel és versenyképes tudással rendelkezzenek az alkalmazottak. A munkavállalók képzésén illetve az alkalmazottak naprakész tudásának folyamatos fejlesztésén keresztül érhető el a TÁMOP által prioritásnak tekintett versenyképesség javulás. A Kormány deklarált, hosszú távú célkitűzése, hogy Magyarország tudásalapú gazdasággá váljon, ennek függvényében külön érdekes elemezni a nyertes támogatások megoszlását. 4
A régió 2 megyei jogú városa – Budapest és Érd – közötti kiemelkedő különbséget szemléltető település és város rangsor
Abból kifolyólag, hogy a támogatások kvázi „normatív” alapon kerültek megítélésre, a kimutatások a pályázók lelkesedését és felkészültségét mutatják, minden külső beavatkozástól, befolyásoló tényezőtől mentesen. 3. Toplista Toplista Legtöbb Támogatást Budapest (666 Nyerte (Ft): 027 290) 2. helyezett Kecskemét (79 142 950) 3. helyezett Eger (69 475 560) Legtöbb Nyertes Pályázat Budapest (94) (db): 2. helyezett Kaposvár (22) 3. helyezett Eger (14) 4. MJV A TÁMOP által támogatott fejlesztési terveket, a sikeres pályázatok számának jelentőségét és az ezekre fordítható, elnyert támogatások összértékét a megyei jogú városokra vonatkozó adatok alapján lehet a legszemléletesebb módon bemutatni, valamint elemezni. A Megyei Jogú Városok küzdelmében rendkívül meglepő eredmények születtek. A gazdasági erejükről és fejlődési potenciáljukról híres városok közül sokan nagyon gyengén szerepeltek, míg a közepes méretű városok KKV-i nem várt, kiemelkedő aktivitással pályáztak. Nem meglepő módon Budapest mind a két listán (pályázatok száma és az elnyert támogatási összegek) toronymagasan vezet, annál meglepőbb viszont, hogy méretben a fővárost követő nagyvárosok csak a mezőny közepére illetve végére kerültek. Pécs aktivitása szembetűnően gyenge, az ország 5. legnagyobb városa csak a 17. a megyei jogú városok rangsorában, mindössze 3 nyertes pályázattal. A fejlesztési pólusok5 közül sem Debrecen sem Székesfehérvár nem szerepel az első 10 legsikeresebb pályázó között – pedig ha valahol akkor pont a pólus-városokban lesz szükség a jól képzett munkavállalókra. Döbbenetes és aránytalan – csak így jellemezhető, hogy a 23 megyei jogú város közül 3-ban (Érd, Salgótarján és Tatabánya) egyetlen nyertes pályázat sem valósul meg, így a rendelkezésre álló TÁMOP fejlesztési források ezen városok számára nem hívhatók le. Ennél egy fokkal – de elenyészően – többet sikerült elérnie Dunaújvárosnak, ahol az egyetlen elnyert pályázat megközelítőleg 10 millió forinttal segítheti a város fejlesztési terveit. Ez mind az érintett városok szükségleteit mind
5
Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár-Veszprém
pedig gazdasági helyzetüket ismerve versenyképességük csökkenése terén.
jelentős
veszélyt
rejt
magában
a
A második rangsor az elnyert támogatások értéke szerint rangsorolja a városokat. Ez alapján Kecskemét a 2. helyre kerül, míg Eger konzekvensen tartja dobogós helyét mindkét rangsorban. Míg a TOP 10-be Debrecen az elnyert összeg alapján bejut, Nyíregyházának ez már nem sikerült – pont fordított a helyzet, mint a nyertes projektek száma esetén, míg a többi 9 város mindkét listán az első 10-ben van. MJV rangsor6 1 Budapest 2 Kaposvár 3 Eger 4 Veszprém 5 Kecskemét 5 Miskolc 6 Győr 7 Szeged 8 Szolnok 9 Nyíregyháza 10 Debrecen 10 Székesfehérvár 10 Zalaegerszeg 11 Békéscsaba 11 Szekszárd 11 Szombathely 12 Hódmezővásárhely 12 Pécs 13 Nagykanizsa 14 Dunaújváros 15 Érd 15 Salgótarján 15 Tatabánya Összesen:
1 2 3 4 5 6
94 22 14 12 11 11 10 9 8 7 5 5 5 4 4 4 3 3 2 1 0 0 0 234
MJV rangsor Budapest 666 027 290 Kecskemét 79 142 950 Eger 69 475 560 Kaposvár 56 149 400 Miskolc 55 294 160
nyertes pályázatok száma szerint
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 21 21
Szolnok Debrecen Veszprém Szeged Győr Székesfehérvár Nagykanizsa Békéscsaba Szombathely Szekszárd Pécs Nyíregyháza Dunaújváros Zalaegerszeg Hódmezővásárhely Érd Salgótarján Tatabánya
44 43 32 27 26 26 25 23 23 20 18 17 10 7 7
442 465 628 840 496 352 561 929 174 620 441 191 728 982 549
800 330 330 000 750 000 600 600 880 000 100 500 000 400 600 0 0 0
3. Az első EU-s támogatások nyerteseinek megoszlása: GOP Májusban hirdették ki a második Nemzeti Fejlesztési Terv első pályázati körének nyerteseit. Ennek keretein belül körvonalazódott a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) nyerteseinek rangsora az elnyert támogatások illetve a sikeres pályázatok számának összehasonlításával, elemzésével. A GOP által biztosított fejlesztésre fordítható források a magyar gazdaság tartós növekedését kívánják elősegíteni, a fizikai és a humán tőke minőségének, valamint a teljes tényezőtermelékenységnek a javításával. A GOP megpályázható forrásaiból - a Közép-Magyarországi régión kívül – Magyarország összes régiója részesülhet, ám a jelen adatok azt jelzik, hogy az ország különböző területei meglehetősen változó pályázói hajlandóságot mutattak. A Kormány deklarált, hosszú távú célkitűzése, hogy Magyarország tudásalapú gazdasággá váljon, ennek függvényében külön érdekes elemezni a nyertes támogatások megoszlását. Abból kifolyólag, hogy a támogatások kvázi „normatív” alapon kerültek megítélésre, a kimutatások a pályázók lelkesedését és felkészültségét mutatják, minden külső beavatkozástól, befolyásoló tényezőtől mentesen. 5. Toplista Toplista
Legtöbb Nyerte (Ft): 2. helyezett 3. helyezett
Támogatást Szeged (67 612 000) Győr (49 336 000) Miskolc (36 920 000)
Legtöbb Nyertes Pályázat Szeged (18) (db): 2. helyezett Miskolc (13) 3. helyezett Győr (12) 6. MJV (Megyei Jogú Városok) A GOP által támogatott fejlesztési terveket, a sikeres pályázatok számának jelentőségét és az ezekre fordítható, elnyert támogatások összértékét a megyei jogú városokra vonatkozó adatok alapján lehet a legszemléletesebb módon bemutatni, valamint elemezni. A Megyei Jogú Városok küzdelmében meglepő eredmények születtek mind a sikeres pályázatok számának, mind az elnyert támogatási összegek tekintetében. A GOP által biztosított forrásokat összesen 132 pályázatra költhetik el Magyarország megyei jogú városai, 443 millió forint összértékben. A lista első 3 helyét Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye megyei jogú városai foglalják el, összesen 43 sikeres pályázattal és több, mint 153,5 millió forintnyi – fejlesztésre elnyert – támogatással. A rangsor 1. helyére Szeged került, 18 sikeres pályázattal és több, mint 67,5 millió forintnyi elnyert támogatással, melyet Miskolc és Győr követ 13 valamint 12 pályázattal. A Győr által lehívott fejlesztésre elnyert támogatási forrás megközelíti az 50 millió forintot, míg Miskolc majdnem 37 millió forintot fordíthat hasonló terveire. A nyertes pályázatok száma alapján 4. helyen álló Pécs 21 millió forintot költhet fejlesztésekre, ezzel az elnyert támogatás nagyságának listáján csak a 9. helyre kerülhetett. Debrecen, Nyíregyháza, Szombathely, Székesfehérvár és Kecskemét a rangsor középső részén helyezkednek el, egyenként 9-9 sikeres pályázattal, melyek összértékei 20 és 35 millió forint között mozognak. A pályázati hajlandóság és aktivitás hiánya a leginkább Salgótarjánban mutatkozott meg, ahol összesen egyetlen - alig több mint 3,5 millió forintnyi pályázat került elfogadásra, ezzel az utolsó helyre szorítva Nógrád megyét. Dunaújváros, Kaposvár és Veszprém az elnyerhető támogatásokból egyenként kevesebb, mint 10 millió forintot tudtak megpályázni, amely egyáltalán nem tükrözi arányosan valós gazdasági erejüket és pályázati potenciáljukat.
1 2 3 4 5 7
MJV rangsor7 Szeged Miskolc Győr Pécs Debrecen
nyertes pályázatok száma szerint
18 13 12 11 9
5 Nyíregyháza 5 Székesfehérvár 5 Szombathely 6 Kecskemét 7 Szekszárd 8 Nagykanizsa 8 Szolnok 9 Békéscsaba 10 Zalaegerszeg 10 Tatabánya 10 Eger 11 Veszprém 11 Kaposvár 11 Hódmezővásárhely 11 Dunaújváros 12 Salgótarján Összesen:
9 9 9 7 6 5 5 4 3 3 3 2 2 2 2 1 132
MJV rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Szeged Győr Miskolc Szombathely Nyíregyháza Székesfehérvár Debrecen Kecskemét Pécs Szekszárd Szolnok Tatabánya Zalaegerszeg Nagykanizsa Eger Békéscsaba Kaposvár Hódmezővásárhely Dunaújváros Veszprém Salgótarján
67 612 000 49 336 000 36 920 000 36 303 000 29 476 000 28 563 000 24 761 000 24 065 000 21 271 000 17 941 000 16 656 000 14 800 000 11 297 000 10 999 000 10 270 000 10 104 000 9 167 000 8 565 000 7 076 000 4 150 000 3 738 000
