Tisztelt megjelentek! Kedves Barátaim! EMLÉKEZZÜNK! A II.világháború végének 1945 május 8-dikának 70. évfordulója alkalmából egy szubjektív megemlékezést szeretnék nyújtani Önöknek Európa, hazánk és szűkebb pátriánk Balatonszemes háborús történetéről. Háborúra emlékezni nem derűs dolog, de szükséges. A háború is a történelem része. A történelem megtanít bennünket arra, hogy a jövőben nagy ívben kerüljünk minden olyan döntést, választást, gondolkodást, ami az ország sorsát bármiféle háború felé sodorhatná. Emlékezni és ünnepelni jöttünk. Ünnepelni azt, hogy vége lett az esztelen háborús pusztításnak az emberi életekben és az anyagi javakban. Vége lett a nemzetiszocialista (náci) német megszállásnak és a nyilas rémuralomnak, ami erőszakkal kényszerítette a magyar lakosságot, hogy a végsőkig kiszolgáljuk a németeket mind a gazdaságunkkal, mind a vérünkkel, illetve alkalmazta a zsidóság, a cigányság és a pacifista erők kiírtásának programját. Nézzük talán a kezdeteket. Európát megosztotta két feltörekvő ideológiára épülő diktatórikus állam, a két legnagyobb nemzet vezetésével. A német a nemzeti szocialista ideológiájával és az orosz, a kommunista ideológiával átitatott Szovjetúnió nevű államalakulat, a cári Oroszországtól örökölt alávetett kisebb nemzetekkel. Mindkét hatalom kereste a helyét és szerepét az Európai és Ázsiai földrészen lévő gazdasági folyamatok befolyásolásában. Az I. világháborút lezáró Párizs – környéki békék nem hoztak megnyugvást Európa számára. Nem fejezték ki a tényleges erőviszonyokat. Igazságtalan békekötések voltak és ezek között legminősíthetetlenebb éppen a hazánkat érintő fejezet, ami figyelmen kívül hagyta az ezer éves történelmi jogon túl a tényleges etnikai állapotokat is. Németország hatalmi és gazdasági bázisának kiterjesztésére szövetségeseket keresett. A náci Németország a fasiszta Olaszországban partnerére talált. Ugyancsak szövetségre lépett a távolkeleti Japánnal, aki gazdaságának katonai hódítással kívánt piacot szerezni. E tömböt Tengelyhatalmaknak nevezik. Megállapodásukat 1940 szepterében kötötték amelyhez Magyarország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Jugoszlávia és Horvátország is csatlakozott. Németország erejének fokozására minél több európai németajkút kivánt egyesíteni. Első lépésben Ausztriát olvasztotta be a Német Birodalomba. Nem mondott le a szudétanémetség három milliós népességéről sem és még a háború megkezdése előtt Bácska – Bánát németajkú lakosságból is több tízezret Németországba telepített. Németország taktikai okokból 1939-ben Barátsági szerződést kötött Jugoszláviával és Szovjetúnióval. Ez utóbbi Molotov – Ribbentrop paktumként vált ismertté. Ebben rögzítették
1
az aktuális érdekszférák határait, illetve övezeteket. A szövetség ellenére később mindkét országot megtámadta. 1939 szeptemberében Nagy Brittania, Franciaország és Lengyelország védelmi szerződést kötöttek. Később csatlakozott hozzájuk a németek által megtámadott Szovjetúnió, valamint a japán támadás után USA is. Őket nevezzük Szövetségeseknek. E tömbhöz csatlakozott Norvégia, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Görögország is. Az 1938 szeptemberében megkötött Müncheni Egyezmény alapján az év novemberében Magyarország visszakapta Csehszlovákia határközeli magyar-lakta területeit. (Fotók a fogadtatásról!) és 1939. márc.15. Kárpátalja is visszakerül Magyarországhoz. Miért lett Magyarország a Tengelyhatalmak szövetségese? A gyalázatos trianoni békediktátum által feldarabolt ország fő törekvése a területi revizió elérése volt. Ebben egyetértett az egész magyar társadalom a szélsőjobbtól egészen a szélsőbalig. Költőink is Ady-tól József Attiláig írásaikban a területi revíziót követelték, amelyhez csak az Olasz Királyságtól és a Német Birodalomtól remélhettünk, és kaptunk is segítséget 1938 és 41 között. Müncheni Egyezmény és a II. bécsi döntés, a trianoni békediktátum következményeit enyhítette, részben támogatta a magyar reviziós törekvéseket Magyarország elcsatolt területei egyes részeinek visszaadásával. Ezzel Magyarországot a Tengelyhatalmak érdekköréhez láncolták. Nem lényegtelen a többszáz éves gazdasági, külpolitikai és kulturális, együttlét sem, amely, ha nem is volt mindig önkéntes, de a kölcsönhatás érvényesült. Hadseregünk tisztikarának jelentős része az I. világháborús együttműködés, a német nyelvtudás okán is erősen kötődött a németekhez. Akkoriban az összes környező ország (még a Szovjetúnió is!) a németek szövetségese volt. Horthy Magyarországa mindkét diktatórikus hatalmi ideológiát elitélte. Börtönbe záratta mind a kommunista Rákosi Mátyást, mind a nyilas, azaz a német nemzeti szocialista eszméket valló Szállasi Ferencet. Közismert a kormányzat antikommunizmusa, ami az 1919es vörös terrorból eredt, de idegenkedett az 1933-ban Németországban hatalomra került nemzetiszocialista törekvésektől is. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter késedelem nélkül kiadott 14500/1933.sz.BM(1933.09.06) rendeletével betiltotta a német horogkereszt mozgalmi jelvényként történő használatát már Hitler hatalomra jutásának évében. Magyarország határozottan elutasította, hogy a németek Lengyelország ellen Magyarország felől is támadást indíthassanak. Kiállásunkhoz hozzájárult a lengyelekhez kötődő történelmi szimpátiánk. Az augusztusi Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékában rögzítettek szerint a németek 1939. szept.1-én, a szovjetek pedig szept.17-én megtámadták Lengyelországot. Ez jelentette a II. világháború hivatalos kezdetét. 2
A hősiesen védekező lengyeleket szept. 30-ra tudta legyűrni a két óriási túlerőben lévő nagyhatalom, akik ekkor cinikus fogalmazású közös közleményt adtak ki, miszerint: “A lengyel kérdést megoldottuk!” Az ezeréves lengyel-magyar barátság szellemében a lengyelek megtámadása ellen Budapesten jogász tüntetés volt. A hazánkba érkező lengyel menekült áradatot az ország vezetése nagy anyagi és politikai terhet és kockázatot vállalva ellátta, a későbbiekben rejtegette őket a német megtorlás elől. Ebből az embermentő szolgálatból sokat vállalt magára gróf Teleki Pál és idősebb Antall József. Az elkövetkező időben Szovjetúnió bekebelezte a Balti államokat és Besszarábiát valamint Finnországot is megtámadta. Németország pedig 1940 tavaszán megtámadta a BENELUX államokat Dániát és Francia országot. 1940 júliusában az angol légierő megkezdi a német városok elleni módszeres éjszakai terrorbombázásokat. Legkirívóbb esemény az 1945 tavaszán végrehajtott foszforbombás légitámadás, amely lángözönné változtatta Drezdát, ez kiemelkedő háborús rémtett. Egy nap alatt közel annyi civilt öltek meg, mint a hirosimai atombomba. A II. bécsi döntés 1940 augusztusában Észak-Erdélyt 1941 áprilisában Bácskát visszaadja Magyarországnak. Ezzel hazánk területe 174 ezer km2 lett. A népessége pedig 14,7 millió. A háború jelentős fordulatot vett amikor 1941 jún.22. Németország megtámadta a Szovjetúniót. Ezzel a korábbi szövetségesek ellenségekké váltak. 1941 jún.27. Magyarország hadat üzent Szovjetúniónak (a kassai bombázásra hivatkozva) A hadműveletekben a II. Magyar hadsereg vesz részt és szenvedi el a harcok és az orosz tél megpróbáltatásait, majd a dón-kanyari pokol pusztítását, ahol a hadsereg nagy része elpusztul, megsebesül, illetve hadifogságba kerűlt. 1942. szept.2. következett be az első szovjet bombatámadás Budapest lakott területe ellen. A háború gazdasági terhei egyre nagyobb súllyal nehezednek a lakosságra. 1942-43-ban bevezették a kötelező beszolgáltatási rendszert. A közellátás és a német hadsereg egyre agresszívebb követeléseinek teljesítése érdekében a szántóföldek értékének egy-egy aranykoronája után 50 kg búzát, vagy más terméket kellett beszolgáltatni. 1943. jan. 31. Sztálingrádnál Paulus német tábornok kapitulált. Erről értesülve Rommel tábornok a “sivatagi Róka” megértve, hogy nem verhetetlen a német hadsereg, átállt a Hitler elleni összeesküvők táborába.
3
A doni katasztrófa és az egyéb hazai háborús veszteségek, a katonai és civil áldozatok, világossá tették a magyar kormány számára, hogy további háborús részvételünk csak a veszteségeinket növeli. Elkezdődött a háborúból való kiugrás előkészítése. A német hadvezetés ezt észlelve, elrendelte hazánk katonai megszállását, amelyre 1944. március 19-én került sor. A megszálló szövetséges német csapatok és a Gestapo hazánkat további katonai és gazdasági szerepvállalásra kényszeritette. Titkosrendőrségük irányításával örizetbe vettek minden németellenes és háborúellenes személyt, és az ideológiájukban megfogalmazott ellenségkép szerint a zsidó lakosságot gettóba gyűjtötték, illetve a vidéki zsidóságot Auswitzbe hurcolták. Kíméletlenül folyt ez a kegyetlenség felhasználva ehhez a magyar csendőrséget. Néhány hét alatt több mint 400 ezer zsidó honfitársunkat szállították ki az országból. 1944.ápr.3-án elkezdődött az angol és amarikai légirő rendszeres bombázása Magyarország ipari és katonai létesítményei ellen, de a lakott területeket sem kímélték. Anyósom tanúja volt, hogy Mezőtúr külterületén a levegőből a szántóvetőkre géppuskáztak az amerikai “felszabadítók”. Ebben a modern háborúban civilek százezrei szenvedtek városlakóként a gyilkos bombázások miatt, vagy származásuk alapján kiválasztott civilként haláltáborokba hurcolva. 1944. aug. 30. A Keleti-Kárpátoknál benyomultak a szovjetek. Magyarország hadszintérré vált. 1944. szept. 23. Megkezdődött “Csonka-Magyarország” felszabadítása 1944. okt. 10. Horthy fegyverszünetet kötött a szovjetekkel 1944. okt. 15. Horthy proklamáció azaz Kiugrási kisérlet a háborúból. Ezt a németek meghiúsították és hatalomra segítették Szálasi Ferencet, a németeket mindenben kiszolgáló nyilasvezért. Ifjabb Horthy Miklóst a németek elrabolják és Mauthausenbe kerül. 1944. dec. 4. Szovjetek elérték Balatonszemest Székesfehérvár felszabadítása (1944. dec. 23. és 1945 márc.22-között) 90 véres napon keresztül tartott. Siófoké (44. dec.4 és 45. márc. 13. között) 100 napig, Budapesté 51 napig. Összehasonlításként Bécsben a harcok 3 napig, Berlin 12 napig tartottak. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. dec. 21-én megalakul a Debreceni Nagytemplomban. Tagjait Moszkvában Molotov elvtárs jelölte ki. A németek csatatérré tették az országunkat, itt védték a Német birodalmat. Felhasználták és felőrölték Magyarország erőforrásait, emberanyagát és a háború végén magukkal hurcolták ágyutölteléknek a még hadra fogható katonákat és leventéket. Elszállították gyáraink értékes gépparkját, töméntelen élelmiszert, és az ezekhez felhasznált szinte teljes vasúti szállítóeszköz készletet. A lábasjószágot óriási csordákban terelték az utakon magukkal. 4
1944. dec.3. Guderian vezérezredes, a német szárazföldi erők vezérkari főnöke elrendeli, hogy a német hadvezetés érdekében mindenféle ipari, közlekedési, elektromos, gáz- és vízművet meg kell bénítani, rombolásukat tervszerűen és alaposan kell végrehajtani. “A Magyar érdekekre sajnos nem lehet tekintettel lenni…” Magyarország felszabadítása közel hét hónapig tartott. Ez hét hónapnyi pusztítást jelentett az országban. Összehasonlításként Ausztria és Németország felszabadítása együttesen egy hónapig tartott. Csodálatos a Magyar Föld és a Magyar Paraszt teljesítménye, hogy belőlünk spájzolt Németország, azután a Szovjetúnió és jutott még az ötvenes évek elejére a padláslesöprőknek is úgy, hogy ha meg is viselte a lakosságot, de számottevő éhinség nem támadt. A szovet hadsereg elképesztő szellemi muníciót kapott például Ilja Ehrenburgtól, a később nálunk is ismert szovjet írótól: “Gyilkoljatok, ti nagyszerű szovjet katonák, gyilkoljatok! Nincsen semmi, ami a németekben ártatlan. Kövessétek Sztálin elvtárs utasításait és tiporjátok el a fasiszta állatot a barlangjában. Törjétek meg erőszakkal a német nők faji gőgjét.” Sajnos nem tettek különbséget a magyar nőkkel sem. Bizonyítottan min. 300 ezer nő szenvedett el erőszakot tőlük. 1944. decemberben az Ideiglenes Kormány hadat üzent Németországnak a Nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül, valamint elismerte a szovjetek jogát a gyárak stb. elszállítására és elismerte a határ módosításokat is. •
1945. január 17. Pest szovjet kézbe kerül. A németek indokolatlanul felrobbantják az összes fővárosi Duna hidat, hisz‘ ekkor már Buda nagy része is szovjet kézen volt.
•
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 12 tagját a szovjetek őrizetbe vették.
•
1945 április 4 befejeződik Magyarország felszabadítása ez forulópont Magyarország életében. Megszünt hazánk német megszállása és lett helyette felszabadítónak nevezett szovjet katonai megszállás. Gestapo helyett KGB és AVH és a szovjetek által hatalomra segített diktatórikus kommunista rendszer. Ismételten elvesztettük a visszacsatolt országrészeket.(plusz még három falut.)
•
1945. május 9. az európai hadszintéren véget ér a háború.
•
1945-ben a háborút viselő Magyarország embervesztesége 1 430 000. Ennek mintegy egy-harmada a zsidó népességből került ki. Az újra megcsonkult területre számolva 953 842 fő. Ennek egy-negyedére tehető a zsidók száma.
5
Önmagában az a tény, 1945 május 8-át követően hogy Európában elhallgattak a fegyverek, megkönnyebbülést hozott mindenki számára. Legalább is időlegesen, amig fokról fokra meg nem ismerték az emberek az Új Világ fonákságait. •
Rákosi Mátyás 1945 jan.17-én a budapesti helyzetről azt panaszolta Dimitrov elvtársnak, hogy: “…előfordul, hogy a gyárba igyekvő, vagy onnan visszatérő munkások ezreit tartóztatják fel az utcán, és onnan lágerekbe hurcolják őket a már felszabadított területekről”, illetve a háború vége után 900 ezer embert hurcoltak Szovjetúnióba, közülük 300 ezer odaveszett.
II. Világháború szeretett településünkön Balatonszemesen Országunkat érintő események, áramlatok nem kerülték el ezt a barátságos, családias üdülőhelyet, községünket sem. Balatonszemes a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején élte a fürdőhelyi település csendes, kiegyensúlyozott életét. Nem volt jólét, ahogy máshol sem. A községet a fővárostól vasúttal két óra alatt lehetett elérni. Rendelkezett hajó kikötővel és a kornak megfelelő iskolával, volt orvosi rendelője, gyógyszertára, mentőállomása, tűzoltósága, halászata és malma. A helyi lakosok a mezőgazdaságon kívül az üdültetésből, illetve az üdülőtulajdonosok terménnyel, szolgáltatással való ellátásából külön jövedelemre is szert tehettek. A több mint száz nyaraló család és a szállóvendégként ide látogató üdülő vendégek életmódját szórakozását az általuk létrehozott Fürdőegyesület szervezte, irányította és szabályozta. A háború kitörése különösebb változást nem jelentett a szemesiek életében. A szemesi nyaralótulajdonosok szellemiségét tükrözi Síkabonyi Angyal Pál büntetőjogász professzor akadémikus, felsőházi tag kiállása, mivel visszautasította a felkínált igazságügyminiszteri tárcát a fasizálódó Magyarországon, sőt saját pénzén röpiratot tett közzé a numerus claususról, melynek alkotmányellenességét jogász szemmel bizonyította. Kezdetben csak a menekülők átvonulása jelezte a szemesieknek a háborús szenvedéseket. 1939-től kezdve itt is voltak lengyel menkültek, akiknek néhány épületét átengedte dr. Hunyady József, de több szemesi család is nyújtott nekik menedéket. Kalauzéknál tartósan lakott egy lengyel család. Szívesen emlékeznek a szemesiek az Alina nevű lengyel lányra, aki a templomban szépen énekelt. Néhányan még 1946-ban is itt éltek. Közülük Dombrovszky Henrik Szemesen talált magának feleséget, itt élte le az életét és itt nyugszik a szemesi temetőben. Sokaknak emlékezetes jellegzetes beszéde, idegen kiejtése. Az átvonuló lengyel menekülteknek a szemesi Hableány szállóban főztek. Az épület előtti kocsikhoz, szekerekhez lányok hordták ki az ételt. Lengyel menekülteket nagy létszámban fogadott be a szomszédos Balatonboglár. Ismert, hogy ott még gimnázium is létrejött 600 tanulóval, a menekült fiatalok oktatására. 6
Sajnos hazánk 1944 márc.19-i német megszállását követően nemcsak a magyarok, de a lengyel menekültek sorsa is megnehezült, sokaké tragikussá vált. A Gestapo felszámolta a boglári iskolát és a szálláslehetőségeiket. Ekkor újabb fiatalok kerültek Szemesre. Ilyen volt, egy Helén nevű tanulólány, akinek Tahy Péter szülei adtak szállást. Szemesen 1944. szept.17-én vonultak át a bukovinai magyar menekültek. A szemesiek együttérzésük jeléül a Hableány üdülő épületében őket is meleg étellel vendégelték meg és útravalóval búcsúztatták őket. Közülük egy útközben született gyermeket, Gáspár Máriát Schandl József esperes úr keresztelt meg. Menekültek érkeztek a keleti országrészekből is. Szemesiek közülük is sokat befogadtak. A bombázások és a hiányos élelmiszerellátás miatt a nyaralók közül többen Szemesen tartózkodtak, de itt is akadozott az élelmiszerellátás és élelmiszerjegyre volt szükség számos élelem beszerzéséhez. Az így Szemesre költözött családoknál a férj a lakhelyén dolgozott és csak a hétvégeken látogatta meg a hozzátartozóit. Az ideköltözött gyermekek tanítását a szemesi Pálos iskola nem tudta vállalni. Így is 60 gyermekkel kellett egy osztályteremben foglalkoznia. A szülők kérésére 1944 szeptembertől az itt lévő értelmiségiek, pedagógusok középiskolai rendszerű oktatást adtak a 10-16 éves gyermekeknek a Hableány üdülőben ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem üdülőjében. Mintegy 25 fiatal vette igénybe ezt az oktatási formát. Leidenfrost Barsi Gyula földrajzot és geológiát oktatott, Tichy Aliz matematikát, Wesch Antal német, özv. Háger Pálné, Jolán néni angol, Blanche néni francia nyelvet tanított. A főváros bombázásához vonuló repülők 500-as rajokban húztak el Balatonszemes fölött. Nappal az amerikaiak, éjjel a britek. Átrepülésükkor az ég is elsötétült. Egy alkalommal elhullajtottak egy bombát, amely a Vigadó mellett, Debrődyék előtt a parti sétányra esett. A becsapódás helyén egy bombatölcsér keletkezett, de nagyobb kárt nem okozott. Pálos József vezette szemesi r.k. népiskolában az oktatást az orosz megszállás miatt 1944 nov. 1-től 1945 ápr.23-a között szüneteltetni kellett. 1945 szeptembertől már a szemesi iskola is fogadni tudta az üdülő családok gyermekeit. Az osztálylétszámok igen megnőttek. Kialakultak 60 fölötti osztálylétszámok is a nyolc osztályos iskolában. Bővült a tanári kar. Pálos Piroska, Tóth Vendel, Tóth Vendelné, Komlós Dezsőné, Virsik István (akit családjával a Felvidékről telepítettek ki) Pálos József igazgatósága mellett. A német katonák még a szovjetek érkezése előtt átvonultak Szemesen. Beszállásolták magukat többek között a Petrus féle Csalogány kocsmába, ahol – szemtanú elmondása szerint az ivóban szalmán aludtak. - Rövid ittlétük után távozáskor felseperték a padlót. Élelmezésük a lakosságra hárult, amiben nekünk Kiss Jenő családjának is részt kellett vennie. December 4-én reggel Szántód szovjet kézre került. Német stukák zúgtak Szemes felett. Aznap este 7 órakor a szovjet 20. gárda lövészhadtest egységei a temető irányából érkeztek Balatonszemesre. Szerencsére a közeli balatonparti szakaszon és így községünkben sem 7
voltak harci események, de hívatlan vendégeink így is nagy megpróbáltatást jelentettek a szemesiek számára. A Szovjet Főparancsnokság a Hunyady kastélyban volt, a Partmenti Parancsnokságot pedig az üdülőtelepen az Ady Endre utcai Csitri villában rendezték be. A Balaton partján ágyukat ástak be a szovjetek és a parti házakba géppuska állásokat telepítettek. A befagyott Balaton jegén a parttal párhuzamosan, faoszlopokra szögesdrót kerítést alakítottak ki, hogy ezzel akadályozzák meg a túlsóparti ellenség meglepetés szerű támadását a jégen át. A fellelhető szemesi férfiakat málenkíj robotra vitték, azzal a feladattal hogy a lékeljék meg a Balaton jegét, majd tartsák a lékbe a faoszlopokat, amig azok bele nem fagynak. A várható harci tevékenységek miatt kiürítéseket rendeltek el Szemesen. Először, dec.6-án a villatelepet ürítették. A kitelepítetteket balatonőszödi, szemesi szőlőhegyi vagy rádpusztai, teleki és nagycsepelyi családok fogadták be. A következő hosszabb kiürítés, menekülés dec.24-én, illetőleg január első napjainban kezdődött, és áprilisig tartott. Volt, aki Rádpusztára került, mások Kötcse, Látrány, Visz, Túr, Karád, Somogyegres községekbe. A menekülő családokat a helyiek Szóládon, vagy más falvakban együttérzésük jeléűl étellel, itallal kínálták. Balatonfőkajáron kilencszer haladt át a front. Kibombázták Fischer János főkajári és neje Petrus Anna szemesi házaspárt. Ők 1945-54 között Dobozyné dr Erdélyi Zsuzsannáéknál lakhattak. Debrődy Klára néni nagyszülei állandó lakosként költöztek Szemesre. Amikor ki kellett üríteni a villájukat, Pavelkáék 4 hónapig befogadták őket. dr Buday Józsefné szülei betelepítettek egy rendes cigány családot nyaralójukba, így nem államosították a villájukat. Nobilis villában állandó lakó volt Csősz Ferenc tanító és felesége. Így az ő villájukat sem vették el 45 után. Tahy Péterékhez beköltöztették Pauks ezredest és feleségét. Melléjük még egy családot, akik csak a 80-as évek végén távoztak. Az emigrált dr.Návay Aladár örnagy orvos államosított villájából lett a szemesi mentőállomás. Sok üres villát fosztogattak a szovjet katonák. Nem kímélték a polgári lakosokat sem. Brutalitásuk áldozata egy idős férfi, aki 70 éves feleségét kívánta megóvni az erőszakoskodástól, és olyan koponyasérülést szenvedett, hogy rövidesen belehalt. Más esetben éjjel 5 szovjet katona tört be egy villába. A cselédlányt megerőszakolták, a 74 éves tulajdonos hölgyet brutális kegyetlenséggel meggyilkolták, a villát is kirabolták. Három hónap múlva a nyomozás avval zárult, hogy: “ismeretlen katonák művelték”. 8
Szovjet katonák közel százan Petrus Ferenc Csalogány nevű kocsmájában szálltak meg, ahogy korábban németek is. Egyik nap a rádió híreit hallgatva két szovjet katona összeveszett. A “Miklós” nevű GPU-s pofon ütötte az állatorvost, aki italos indulatában agyonlőtte a katonai rendőrt. A kastélyban lévő parancsnokság vizsgálata után az áldozat holttestét elszállították. A szovjet katonák más csoportja a Hableány üdülő és a szomszédos egyetemi üdülő helyiségeiben szállásolta el magát. A GPU-sokat Marton Kálmánékhoz szállásolták be. A szabálysértő katonákat az akkor már üresen álló Bárány féle házban tartották fogva. Kelemen Lala (Lajos) szőlőhegyi pincéjében fiatal nőket bújtatott a szovjet katonák elől. Mikor a katonák közeledtek, a nők tovább menekültek. Egy ilyen alkalommal a katonák Kelemen Lalát lábon lőtték. Orvosi ellátásra Kiss doktor úrhoz szállították. A sérülés életre szóló sántaságot okozott. Debreceniéknél egy hadifogoly orosz festő lakott. Korábbi sérelmét kívánta megtorolni orosz katonák társaságában Petrus Ferenc vendéglősön. Miután a vendéglőst nem találták otthon, mérgükben megrongálták a Csalogány kocsma berendezését. dr.Tahy Jakab nővérének Tahy Júliának fia Pásztor Ferenc a II. világháború alatt katolikus papként keményen kiállt híveiért. Elhúrcolták. A Gulágon halt meg. Boldoggá avatása folyamatban van. A szemesi Benedek István a háború alatt a székesfehérvári vasútnál forgalmista volt. Tehervágányoknál egy orosz tiszt erőszakoskodott egy nővel, aki sikítva próbált menekülni. István beavatkozott. Az orosz kezében elsült a pisztoly. A lövedék Pista bácsi koponyacsontját is érintette. Szovjet katonák gyermekszeretetére is hallottam példát, amikor egy szőlőhegyi úton lakó fiúcskát meglovagoltattak. dr.Tahy Ádámék budai várbeli házukat bombatalálat érte. Mindenük elpusztult. Ők szerencsére Szemesen tartózkodtak. Második kiürítéskor dec.24-én kellett elhagyniuk Szemest. Őszödön Kovács Szilárd református tiszteletesék fogadták be őket. Imre Győző katonatiszt volt 45 előtt. Szolnoki otthonuk megsemmisült a bombázások miatt. Apósáék nyaralójában, a Munkács villában folytatták életüket. Felesége tanítónőként tudott elhelyezkedni, ő viszont sokáig nem kapott állást katonatiszt múltja miatt. Gyermekek megfelelő étkeztetése érdekében több üdülős család is tartott baromfit, sőt néhény hónapig a napi tejigény biztosítására Nobilisék tehenet is tartottak. Az embertelen megpróbáltatásokat a Szemesen élők becsülhető tartással és gerincesen viselték. Párhuzamos történetek 1944 dec.4-én két család döntött úgy, hogy nem várják be a szovjet csapatok érkezését. 9
Imre Győző háromgyerekes családapa feleségével Marianne-nal és Klárival Gáborral és Győzővel, valamint Kiss Jenő hatgyermekes családapa utolsó idős állapotos feleségével Ilonkával és Katóval, Ilussal, Gizivel, Jenővel, Antival, Máriával. Imréék Reggelre tervezett indulása helyett csak déli 12óra után indultak lovas kocsival. Versenyfutás volt az idővel. Meg tudják-e előzni a felszabadítókat? Boglár, majd Fonyódra érkezve a vasutasoktól megtudták, hogy az oroszok beérkeztek Boglárra. Tovább Balatonszentgyörgy. Zala folyó hídja, ami elő volt készítve a felrobbantásra. Még át tudtak jutni a hídon a robbantás előtt. Keszthelyre a kocsijuk hajnali 2 órakor érkezett. Az állomásfőnök segítségével szálláshoz jutottak. Reggel indultak tovább Zalaszentgrót felé. Jól átázottan érkeztek Karmacsra, ahol ismét megszálltak, és Mikulás napjára ébredtek. További mozgalmas, kalandos hetek, hónapok után hazafelé 1945 őszén Győrben a bábaképzőben megszületett a várt baba Gyurika.
Kiss Jenőék családja már csak sötétben, délután öt óra körűl tudott elindulni. A nagyszülők maradtak Szemesen házat őrizni. Baracskai nagymama búcsúszava az volt: ”A Szűzanya terítse rátok a leplét!” Mint később kiderült, erre nagy szükség volt. Hétüléses Cirtoen autónkkal elindultunk. Balatonbogláron a domb utáni kereszteződésnél heves géppisztolytűz fogadott bennünket. Ez a szovjet egység a 7-es műút bíztosítását végezte kegyetlen következetességgel. A haláltosztó lövedékek nem csak riasztásra szolgáltak. Átjárták a gépkocsi gumijain kívűl az utasteret is. Nyolc éves Jenő bátyám lába mellett szétlőttek egy lekváros üveget, a lekvár a fehér kamasnijára kenődött és kiszállításunk után a szovjet katonák sem akarták elhinni, hogy nem alvadt vérnyom, és hogy a Teremtő kegyelméből mindenki túlélte a sortüzet és senki sem sebesült meg. Amint világosodott, láthattuk az előttünk járó német dzsippet. Mellette a tiszt és sofőrje a földön holtan. Bakancsuk lehúzva. Így is járhattunk volna. A túlélésünk csodája érzékelhető, ha rátekintünk a nővérem retiküljében lévő aprópénzekre a két átlőtt Horthy 5 pengősre. Elképzelhető, hogy milyen közel volt hozzánk a halál. Édesapám a szovjet tiszt engedélyével egész délelőtt javította az autó kilőtt gumijait, mig Édesanyám a gyermekekkel melegedni tudott a bogláriak jóvoltából. Mikor a javítás elkészült, a parancsnok kölcsönkérte az autónkat. Még nem ért vele vissza. Pár boglári nap után a család gyalog menekült Látrányba, ahol rokonoknál én a várt baba dec.21-én megszülettem. Keresztelésem 28-án volt, majd szilveszter napján Látrányt is ürítették. Menekültünk Karádra, ahol Szili nevű cipészék befogadtak bennünket tavaszig. (képek) Szemesre visszatérésünk után édesapánk a csodálatos megmenekülésünk emlékére keresztet állítatott a házunk elé. Ez ma is ott található a Zrínyi u elején. A fent leírt kalandokat túlélő család 1945-ben. Zsidó honfitársaink sorsának alakulása: 10
Zsidó honfitársaink mentésében résztvett a balatonszemesi Schandl József r.k. esperes úr, amikor 1942-ben keresztlevelet adott egy zsidó származású szemesi nőnek. (Schlezinger Erzsébet Máriának). Hasonlóképpen a balatonőszödi Kovács Szilárd ref. tiszteletes úr, aki 1941-43 időszakban hét személynek adott keresztlevelet. (Szántó Lászlónak, Zweig Friderikának, Egres Gábornak, Egres Istvánnak, Szilágyi Máriának, Polgár Zita Klárának Immerglück Istvánnak). Így ezek a személyek az 1944 máj.23-i deportálásra kerülők listájáról kimaradva megmenekültek a haláltól. A Fő utcai Lichtenstadter Mór családjából csak a két fiú Dávid és József maradt életben. Ők Kanadába kerültek.(kép) Lelkiismeretem nem engedi meg, hogy ne szóljak községünkből 1944 májusban elhurcolt, és áldozatul esett honfitársainkról, különös tekintettel arra, hogy sok személyt, szám szerint 60 embert érintett, köztük nagy számban vitathatatlanul ártatlan gyermekek, csecsemők is voltak. 35 felnőtt, 8 fő 12-17 év közötti kamasz és 17 közülük gyermek, vagy csecsemő. Égbekiáltó! Megemlékezésül bemutatom a neveiket tartalmazó diát, ami tartalmazza kiskorúaknál az életkort is. Balatonőszödről egy édesanyát és három 1 és 7 év közötti gyermekét hurcolták el:
Magyarország háborús veszteségei között voltak hősihalált halt Szemesi fiatalok, sebesültek, illetve gyötrelmes hadifogságba kerültek. A sebesültekről és hadifoglyokról általam elérhető nyilvántartás nem maradt fenn. Olasz Lajos bácsi háborús lábsérüléséről személyes beszélgetés alapján van tudomásom. Gyermektragédiát is okozott a háború, amikor a veszélyt nem ismerő kiskorú Pajor János kezében felrobbant a lőszer és fél kezét elveszitette. Méltón kell emlékeznünk a 29 ismert szemesi háborús áldozatra: (főhajtással?) 1. Babodi György 2. Babodi Márton 3. Balogh Ferenc 4. Balogh István 5. V.Bartha Mátyás 6. Báthori Oláh Imre 11
7. Benedek Ferenc 8. Benedek Jenő 9. Bodó István 10. Farkas István 11. Havalecz Ferenc 12. Havalecz László 13. Kántor Gábor 14. Kovács István 15. Kovács Kálmán 16. Kovács László 17. Lakatos István 18. Markovics József 19. Németh István 20. Németh József 21. Novotny Miklós 22. Petrus Ferenc 23. Piringer Antal 24. S. Prekáczka István 25. Rajczi Imre 26. Szentiványi János 27. Takács István 28. Tóth Lajos 29. Vasicsek Lajos Emléküket az Önkormányzat szoborparkjában lévő bronz hősi emlékmű őrzi. •
A háború mérlege: Hat év szenvedés és szűkölködés százmillióknak, hatvan millió halott, több tízmillió sebesült, elpusztított – felégetett városok, falvak tízezrei, élelmiszerhiány, több mint tízmillió lakos áttelepítése. 12
•
Mindkét győztes nagyhatalom, az USA és a Szovjetúnió űrhajózását és rakétatechnikáját német rabszolgamérnökök segítségével fejlesztették ki akiket a háború végén raboltak a letaposott Németországban (mint pl. Werner von Braun).
A háború befejezése után a pincékbe és óvóhelyekre kényszerült lakosság kirobbanó örömmel fogadta az áhított békét és fanatikus erővel kezdett hozzá a lerombolt ország újjáépítéséhez. Ez a felmerült nehézségek és visszászságok ellenére nagyszerűen sikerült és hazánkat a 1970 –es években már a legvidámabb barakk-ként emlegették. Örülnünk kell, hogy 1991. jún 19. óta megszűnt az idegen megszállás is és súlyos örökséggel, de hazánk maga irányíthatja további sorsát. Fontos, hogy ebben az építkezésben mindenki a legjobb tudása szerint aktívan vegyen részt. Ez segíthet a régóta áhított szebb jövő eléréséhez. Ehhez mindannyiunk igyekezetét és a Jóisten segítségét kérem.
Köszönöm, hogy velem emlékeztek!
13
