Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Barátaink!

Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Barátaink! Eddigi szokásunktól eltérıen már az „óév” utolsó napjaiban kiadjuk a 2008. január 1-jétıl bekövetkezı fontosabb adóváltozásokról szóló tájékoztatónkat. Ennek elsıdleges indoka az, hogy még 2007. december 31-ig be kell jelenteni néhány – a tájékozatónkban is feltüntetésre kerülı - adózást érintı választást, döntést. Mint minden hasonló tájékoztató, ez az anyag sem lehet teljes körő, nem helyettesítheti a szakmai konzultációt, a konkrét kérdések szakmai tisztázását. Ezúttal is kérjük, hogy fontosabb gazdasági döntéseik meghozatala elıtt tanácskozzanak munkatársainkkal, és továbbra se mulasszák el kihasználni a nemzetközi gazdasági és jogi kérdésekben jártas külföldi adótanácsadó, könyvvizsgáló és pénzügyi szakértı kollégáink segítségét. (www.uhy.com) A 2008. évi változások az adózás területén már 2006-ban megkezdıdtek, gyakorlatilag azokhoz szervesen illeszkednek. A költségvetés egyensúlya érdekében bevezetett különadót már 2007-ben is fizetni kellett, az adóellenırzési szigorítások nagyságrendileg növelték az adóbevételeket. Az elızı évi tájékozatónkban jelzett várakozásunk sajnos teljes mértékben teljesült: az adóhatóság kemény és következetes lépéseket tett és tesz az adózatlan jövedelmek feltárása, megszüntetése, az adó- és járulékfizetési hajlandóság elérése, kikényszerítése érdekében. 2008-ban ezen a téren még további szigorítások várhatóak: a bejelentés nélküli foglalkoztatást, vagy nem a tényleges jövedelmek utáni adó- és járulékfizetést kiemelt jelentıségő – büntetendı - cselekménynek minısítik. Ugyancsak számolni kell a magánszemélyek vagyonosodási vizsgálatainak további szigorításával, újabb tízezer adózó ellenırzésével. Továbbra is csak remélni tudjuk, hogy a kiszélesített adózói és járulékfizetıi körtıl származó bevételek végre lehetıvé teszik az átlagos adóterhelés csökkentését és végre érdemi párbeszéd alapján új társadalmi megegyezés születik az állam szerepérıl és gazdasági, társadalmi súlyáról. E szükséges lépések pedig remélhetıleg megakadályozzák, hogy az „állam” a jövıben ismételten túlköltekezzen és valamennyi mai megszorító intézkedést értelmetlenné tegyen. A Karácsony elıtti napokban e tájékoztatót is kihasználjuk annak érdekében, hogy a legfontosabb üzenetünket eljuttathassuk: nincs semmi sem fontosabb, mint megkeresni és megtalálni az életünk szép, boldogságot adó pillanatait. Szívbıl kívánunk áldott, békés ünnepeket, és nagyon boldog új esztendıt! Bízunk abban, hogy vállalkozásaik sikeréhez érdemben hozzá tudunk járulni együttmőködésünk során a jelen tájékoztatónkban, illetve az egyéb kiadványainkban és a honlapunkon (www.bergmann.hu) megjelentetett információkkal, szolgáltatásainkkal.

Céljaik eléréséhez jó egészséget, sok sikert kívánunk. Budapest, 2007. december 18. Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi

Bergmann Péter

TARTALOMJEGYZÉK

ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2008. JANUÁR 1-JÉTİL ................................................... 3 I.

VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS AZ OSZTALÉKADÓ RENDSZERÉBEN ... 7

II. VÁLTOZÁSOK A KÜLÖNADÓ RENDSZERÉBEN (2006. ÉVI LIX. TV.) .................. 9 III. VÁLTOZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ RENDSZERÉBEN .................. 10 IV. SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI ..................................................................... 13 V. VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN ...... 14 VI. EGYÉB FONTOSABB VÁLTOZÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK ...................................... 15 VII. VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZERÉBEN...................... 16 VIII.VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS AZ EHO TERÜLETÉN .......... 20 IX. VÁLTOZÁSOK AZ ADÓZÁS RENDJÉRİL SZÓLÓ TÖRVÉNY RENDSZERÉBEN21 X. VÁLTOZÁSOK A HELYI ADÓ RENDSZERÉBEN...................................................... 27

Szerzık: Bergmann Péter

III.

[email protected]

Csapó Jenı

VII., VIII., 1. és 2. melléklet

[email protected]

Kis József

IV., V., VI.

[email protected]

Korpásné Juhász Sarolta

Adó- és illetékrendszer

[email protected]

Pfiszter Monika

I., II.

[email protected]

Kiss Anita

IX., X.

[email protected]

2008. évi Adóhírlevél 2. oldala az összesen 34-bıl

ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2008. JANUÁR 1-JÉTİL MEGNEVEZÉS

MÉRTÉK

Társasági adó: (a korrigált adózás elıtti eredmény után)………………………. ………..16% (1996. évi LXXXI. törvény) Különadó: (a korrigált adózás elıtti eredmény után)…………………………………. …...4% (2006. évi LIX. törvény) Osztalékadó a magánszemély tulajdonos esetében: (1995. évi CXVII. törvény) • A 2006. évi eredménybıl, vagy korábbi évekbıl maradt osztalék kifizetése esetén:……………..……………………………………………………….…...25% • de a befektetés-arányos saját tıke 30%-ánál magasabb összegő osztalékrészre:…………….…………………………………………………....35% (külföldi magánszemély tulajdonos esetében a kettıs egyezmény szerinti maximumot lehet és kell csak levonni és megfizetni!) Osztalékadó gazdasági társaság tulajdonos esetében: (1996. évi LXXXI. törvény) • Ha az osztalékra jogosult Közösségen belüli székhelyő adóalany, vagy belföldi gazdasági társaság, nem kell az osztalékadót Magyarországon megfizetni…………………….……………….………………………………….… 0% EVA (Egyszerősített vállalkozói adó) Alapja az elért tárgyévi - max. 25 M/Ft bevétel:…………………………………………..………………………………………....25% (2002. évi XLIII. törvény) A minimálbér összege 2008. január 1-jétıl:69.000,-Ft/hó; 82.800,-Ft/hó vagy 86.300,-Ft/hó (316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) Társadalombiztosítási járulék a bruttó bér után:…………………………..……………29% A munkáltatót terhelı 29%-ból 5% egészségbiztosításra és 24% nyugdíjbiztosításra fizetendı. A munkáltatót terheli a táppénz elsı 15 napjának teljes költsége, illetve a betegállományra kifizetett táppénz 1/3-a! (1997. évi LXXX. törvény) EHO A munkavállalók után fizetendı tételes egészségügyi hozzájárulás mértéke: …………………………………………………………………………………..1.950,-Ft/fı/hó (1998. évi LXVI. törvény) EHO (százalékos) (kivételes szabályait lásd a TB fejezetben!)........................11% vagy 14% (1998. évi LXVI. törvény) Munkaadói járulék a bruttó bér után:...................................................................................3% (1991. évi IV. törvény) Szakképzési hozzájárulás a bruttó bér után:………………………….. ………………...1,5% (2003. évi LXXXVI. törvény)


Rehabilitációs hozzájárulás: a 20 fınél több alkalmazottat foglalkoztató cégek a létszám 5%-át alapul véve kötelesek fizetni negyedévenként:………………………...164.400,-Ft/fı/év (1991. évi IV. törvény) Személyi jövedelemadó az összevonandó jövedelmeknél az adótábla: 0 – 1.700.000,- Ft közötti jövedelem után:……….. ………...…….18%, ill. az 1.700.000,- Ft éves jövedelem feletti rész után:….. ………..36% (1995. évi CXVII. törvény) Magánszemélyek különadója: a 7.137.000 Ft-ot meghaladó jövedelemrész után: …...…..4% EKHO (Egyszerősített közteher-viselési hozzájárulás) a kifizetıt terhelı adómérték:…………………. ………………......20% magánszemélyt terhelı, kifizetı által levonandó adómérték:.……..15% nyugdíjas magánszemély, ill. tb. járulékfizetés felsı határa felett:11,1% (2005. évi CXX. törvény) „Forrásadó” (az elkülönülten adózó jövedelmek adója - bérbeadás, ingó-ingatlan értékesítés, értékpapír árfolyam nyeresége, stb.)………………………….. …………………………..25% (1995. évi CXVII. törvény) Munkavállalót terhelı nyugdíjjárulékot éves szinten 7.137.000,- Ft-ig kell fizetni a munkaviszonyból származó jövedelembıl:……………………. ………………………...9,5% Munkavállalót terhelı egészségbiztosítási járulék (ebbıl 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, nem csak a 36 órát meghaladó foglalkoztatás jövedelmébıl, hanem valamennyibıl levonandó)………... ………...………6% Munkavállalót terhelı munkavállalói járulék: ……………………...…………………1,5% (1991. évi IV. törvény) Általános forgalmi adó:…………………………………..……………………..….20%; 5%; termékexport 0%; Közösségen belüli adómentes értékesítés; Áfa-törvény területi hatályán kívüli értékesítés; Tárgyi adómentes; Alanyi adómentes; Árrés-adózás alapján levonható adót nem tartalmazó értékesítés (1992. évi LXXIV. törvény) Innovációs járulék: az iparőzési adó alapja után fizetendı, közép- és nagyvállalkozások esetében:…..0,3% (2003. évi XC. törvény) Energiaadó: (termelıt, importálót terhelı adó) 2003. évi LXXXVIII. törvény) Villamos energiára megawattóránként:…….…....252,-Ft a földgázra gigajoule-onként:……………….…..75,6- Ft.


Környezetterhelési adó: (levegı,- víz,- vagy talajterhelés miatti adó) Szélesebb körben a levegı-terhelés miatti adófizetési kötelezettség jelentkezik a saját tulajdonú főtıkazán károsanyag kibocsátása miatt. 2008. évben a 2003. évi LXXXIX. törvényben meghatározott mérték 100%-át kell megfizetni levegıterhelési díj, 100 %-át vízterhelési díj és 90%-át talajterhelési díj esetében. (2003. évi LXXXIX: törvény + 270/2003. (XII.24.) kormányrendelet) Helyi adók az 1990. évi C. törvény szerint: Iparőzési adó (a korrigált nettó árbevétel után, de levonható a külföldi telephelyen elért bevétel is): 2% Kommunális adó: foglalkoztatottak korr. átl.statisztikai létszámra vetítve 2.000 Ft/fı/év Építményadó felsı határa………………………………………………….…...900 Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték……………………………..……………………..… 3%-a Telekadó felsı határa ………………….……………………………..………...200 Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték…………………………………….………………… 3%-a Luxusadó: az adó alanya már nem csak magánszemély lehet, hanem az, aki az adóév elsı napján az ingatlan-nyílvántartás szerint 100 millió forintot meghaladó értékő lakás vagy üdülı tulajdonosa. A 100 millió forint számított érték feletti rész adója:…………………..………………0,5% (2005. évi CXXI. törvény) Vagyonszerzési illeték általános mértéke:……..…………………………2%, 6% vagy 10% (1990. évi XCIII. törvény) Öröklési, ajándékozási illeték az érintett személyek közötti rokoni kapcsolattól és az értéktıl függıen sávosan progresszív .Kulcsai:………. …………...11%, 15%, 21%, 30% vagy 40% (1990. évi XCIII. törvény) Bírósági eljárási illeték cégjogi körben a cégformától függı tételes mértékő. (Pl: Kft. cégbejegyzési illetéke 100.000,- Ft, minden további tıkeemelés miatti cégváltozás az alapdíj 40%-a) (1990. évi XCIII. törvény) Gépjármővek megszerzéséhez kapcsolódó „átírási” illeték 18 Ft/cm³, 1890 cm³ felett 24Ft/cm³ és Wankel-motorok esetében 36Ft/cm³. (1990. évi XCIII. törvény) Környezetvédelmi termékdíj: a termék besorolásától függıen az elsı belföldi forgalomba hozója, illetve az egyéb kıolajipari termék és a reklámhordozó papírok után a felhasználó által fizetendı pl. csomagolás, gumi, hőtıberendezés, elektromos berendezés, reklámanyag, stb. esetében. A termékdíjjal kapcsolatos adóhatósági feladatok (bevallás, befizetés, stb.) teljes egészében a vámhatóság hatáskörébe tartoznak. (1995. évi LVI. törvény)


Jövedéki adó a jövedéki termékek – ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgı, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány – után fizetendı. (2003. évi CXXVII. törvény) Gépjármőadó mértéke a motor teljesítménye és a beszerzés éve alapján 120-300Ft/kilowatt. (1991. évi LXXXII. törvény) Regisztrációs adó a személygépkocsi, lakóautó és motorkerékpár Magyarországon történı forgalomba helyezésekor fizetendı a jármő motorjának köbtartalma és környezetvédelmi osztályba sorolása szerint:………………………….………… 250.000-tıl 9.622.000 forintig. 2008. április 1-étıl lép életbe az adó különös szabályok szerinti adó-megállapítási eljárás, amelynél az erre vonatkozó indítvány esetén a tényleges értékcsökkenést is lehet érvényesíteni a használt, de 20 évnél fiatalabb gépjármővek esetén. (2003. évi CX. törvény) Nemzeti kulturális járulék: terméktıl, szolgáltatástól függıen – pl. könyv; újság; hanglemez; mőanyag,- fém,- üveg- és kerámia dísztárgy; író-és másológép; híradástechnikai termék; ékszer; ékszerutánzat; hangszer; játékfegyver; videojáték; másolat mőalkotás; száz évesnél idısebb régiség; mőalkotás,- és régiség-kereskedelem; videó, DVD, CD kölcsönzés; hirdetés; fényképészet; divattervezés; rádió-televíziómősor; mővészeti kiegészítı szolgáltatás; szálloda,- hivatali,- nagy- és kiskereskedelmi, ipari épületek kivitelezése, stb. Negyedévenként fizetendı, az árbevétel után …………………………………………1-3;25% (1993. évi XXIII. törvény) Játékadó: A Szerencsejáték Felügyelet engedélyéhez kötött játékterem, pénznyerı automata, és kaszinó üzemeltetése, illetve sorsolásos játékok és fogadás szervezésekor fizetendı speciális adó. A kaszinójáték, a bukmékeri rendszerő fogadás, a lóversenyfogadás koncessziós díja évenként 50 – 600 millió forint között változik. Adót kell fizetni a sorsolásos fogadások nyereményalapja, vagy a tiszta játékbevétel után 17-30% mértékben. A pénznyerı automaták havi játékadója játékhelyenként 100.000 forint, az egyéb játékautomata után gépenként évi 60.000 forintot kell fizetni. (1991. évi XXXIV. törvény)

FELJEGYZÉSEK:


VÁLTOZÁSOK AZ ADÓRENDSZERBEN I.

VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS AZ OSZTALÉKADÓ RENDSZERÉBEN

KEDVEZMÉNYES ADÓKULCS ALKALMAZÁSA •

10 százalékos adókulcs 50 millió forint adóalapig 2008. január 1-jétıl a 10%-os (16% helyett!) kedvezményes társasági adókulcs 50 millió forintos adóalapig lesz alkalmazható a következı feltételek mellett: • legalább egy fı a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, • az adóévben legalább a minimálbér kétszeresének (kistérségekben és hátrányos településeken a minimálbér) adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelı összegre vallott be nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot, • az adóévben megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, • nem vesz igénybe az adóévben társaságiadó-kedvezményt, • az adóalap az adóévben és az azt megelızı adóévben legalább a jövedelem(nyereség-)minimum összegével megegyezik.

•

A kedvezményes kulcs alá esı adóalap 6 százalékát lekötött tartalékként kimutatni, és a lekötés évét követı négy adóévben beruházásra, munkanélküli felvételére vagy pénzügyi intézmény felé fennálló hitel törlesztésére kell fordítani. Ha nem a törvényben meghatározott céllal történik a lekötött tartalék feloldása, úgy a feloldást követı 30 napon belül meg kell fizetni a 6 százalék különbözetet. A kedvezményes kulcs alá esı adóalap 6 százaléka de minimis támogatásnak minısül.

ADÓALAPOT NÖVELİ ÉS CSÖKKENTİ TÉTELEK MÓDOSULÁSAI •

Fejlesztési tartalék Kedvezı változás, hogy az adózás elıtti nyereség 25%-a helyett már 50% különíthetı el adómentesen fejlesztési tartalékként. (max. 500 millió) A fejlesztési tartalék már felhasználható mőemlék épülettel, építménnyel kapcsolatos beruházásokra is.

•

Elhatárolt veszteség Önellenırzés vagy adóhatósági ellenırzés esetén csak a feltárt veszteség elhatárolására lehet engedélyt kérni, azonban a bevallásban kimutatott, a jogvesztı határidı be nem tartása miatt korábban nem engedélyezett veszteségre viszont nem. A feltételek egyebekben nem változtak, a veszteség csak adóhatósági engedéllyel határolható el, ha az adózó adózás elıtti eredménye negatív és a megelızı két adóéve adóalapja is negatív, vagy az adóévben a bevételei nem érik el a költségek és ráfordítások összegének a felét.


•

Értékcsökkenés A számviteli törvény szerinti maradványérték az adóalapnál csak a terv szerinti értékcsökkenéssel leírt eszközök esetében érvényesíthetı, kivételt képez ez alól az épületek és az építmények értékcsökkenése. • Bírságok, jogkövetkezmények Az adóévben bevételként elszámolt bírság akkor csökkentheti az adó alapját, ha azt az adóévben vagy az elızı adóévekben adóalap növelı tételként figyelembe vették. •

Utólag adott nem számlázott engedmény, skontó A támogatások közül kikerült az utólag adott nem számlázott engedmény illetve a skontó is.

•

Szokásos piaci ár Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében, ha azt nem a szokásos piaci áron kötik a felek, a jövıben lehetıség lesz már nemcsak szerzıdés alapján, hanem megállapodás alapján is módosítani az adózás elıtti eredményt.

•

Térítés nélkül kapott szolgáltatás, eszközátvétel Az évközi adóváltozások miatt már 2007-re is alkalmazható az a szabály, hogy a térítés nélkül kapott szolgáltatás igénybevevıje a szolgáltatásátadónál kimutatott bekerülési értékkel csökkentheti adózás elıtti eredményét. Eszközök átvétele esetében, ha az eszközt 2007. január 1-je elıtt vették át térítés nélkül, a passzív idıbeli elhatárolásként kimutatott összegbıl az idıbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében visszavezetett összeg csökkenti az adózás elıtti eredményt.

•

Bejelentett részesedés Bejelentettnek az a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi vagy nem jogi társas cégben vagy külföldi személyben szerzett, legalább 30 százalék-részesedés számít, amelynek megszerzését az adózó 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Ahhoz, hogy az adózó a részesedés árfolyamnyereségével csökkentse adózás elıtti eredményét a bejelentett részesedést az értékesítést megelızıen legalább egy éven keresztül kell folyamatosan az eszközei között nyilvántartania ( a korábbi 2 év helyett!)

•

K+F költség Az adózás elıtti eredményt csökkenti a K+F tevékenység közvetlen költségének háromszorosa, adóévenként legfeljebb 50 millió forint, ha a tevékenységet az adózó felsıoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóhellyel kötött szerzıdés alapján végzi.

ADÓKEDVEZMÉNYEK •

Fejlesztési adókedvezmény igényelhetı: •

a jelenértéken legalább 100 millió forint értékő, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházáshoz.


•

a jelenértéken legalább 100 millió forint értékő, széles sávú internet szolgáltatást szolgáló beruházáshoz.

•

ha az adózó a jegyzett tıkéjének felemelését követıen kibocsátott részvényeit bevezeti a tızsdére, és az így megszerzett forrásból jelenértéken legalább 100 millió értékő beruházást valósít meg. (2008. szeptember 1-jétıl)

EGYÉB FOGALMI MÓDOSÍTÁSOK •

Külföldi vállalkozó Külföldi vállalkozónak minısül – a külföldi személy mellett – a külföldi illetıségő személy is, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet.

•

Átlagos állományi létszám A foglalkoztatottak létszámát a jövıben a KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó, az adóév elsı napján hatályos kiadványa szerint kell meghatározni. (korábban a 2003-as kiadvány szerint kellett)

•

Jogdíj Jogdíj a szerzıi joggal védett mő felhasználási engedélyéért járó díj, továbbá az iparjogvédelmi és szerzıi jogi oltalmi tárgyakhoz főzıdı jogok átruházásának ellenérték.

II. VÁLTOZÁSOK A KÜLÖNADÓ RENDSZERÉBEN (2006. ÉVI LIX. TV.) A társaságiadó-alanyokat továbbra is 4% mértékő különadó fizetési kötelezettség terheli a külföldön elért jövedelem nélkül számított adózás elıtti eredményük után. Az adóalapot növeli, illetve csökkenti az adott-kapott támogatás és juttatás, a véglegesen, vagy ingyenesen átadott-átvett eszközök nyilvántartási értéke. •

Kapcsolt vállalkozások közötti ár A társasági adótörvény kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap korrekciós rendelkezéseit a különadó alapjának meghatározásakor is alkalmazni kell. (Már 2007re is!)

•

Bejelentett részesedés 2007. január 1-jétıl a különadó alapja csökkenthetı a bejelentett részesedés értékesítésekor keletkezı árfolyamnyereséggel, ha a részesedést a társas vállalkozás legalább egy éven át folyamatosan birtokolta. A különadó alapja csökkenthetı a nem realizált árfolyamnyereséggel.

•

Kedvezményezett átalakulás, eszközátruházás 2007.január 1-jétıl a társas vállalkozásnak az átalakulás, illetve az eszközátruházás adóévérıl szóló adóbevallásában be kell jelenteni az adóhatóságnak, hogy kedvezményezett átalakulást, kedvezményezett eszközátruházást választ-e.


•

Adóellenırzés, önellenırzés Az adóellenırzés, önellenırzés során megállapított eredményt érintı tételek a társasági adótörvényhez hasonlóan módosítják a különadó alapját. • adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel vagy más bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkenéseként elszámolt összeg növeli a különadó-alapot, • adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg csökkenti a különadóalapot,

•

Feltöltési kötelezettség Kedvezı változás, hogy a feltöltési kötelezettség csak az adóévet megelızı adóévben éves szinten 50 millió forint árbevételt meghaladó társas vállalkozókra vonatkozik.

III. VÁLTOZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ RENDSZERÉBEN •

Csoportos adóalanyiság Bármilyen tevékenységet folytató belföldi kapcsolt vállalkozás választhatja a csoportos adóalanyiságot (korábban ezt csak pénzügyi vállalkozások tehették). A csoportos adóalanyiság kizárólag az áfára terjed ki, minden más adófizetési kötelezettséget az egyes adóalanyok külön-külön teljesítik. A csoportos adóalanyiság elınye az, hogy az áfa-csoportban résztvevık egymás közötti ügyletei után nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, egy összesített adóbevallásban számolnak el a csoport áfa-egyenlegének megfelelıen az adóhatósággal. A csoport mőködéséért (az áfa jogszerő bevallásáért és megfizetéséért) a kapcsolt vállalkozások egyetemlegesen felelnek. Csoportos áfa-adóalanyiság bármikor kérelmezhetı, az adóhatósági engedélyezés idıpontjától lehet alkalmazni az összevont elszámolást.

•

Magánszemélyek sorozatos ingatlanértékesítése áfa-kötelezettséggel jár Ha valaki sorozat jelleggel értékesít építési telket vagy új ingatlant, az gazdasági tevékenységnek minısül, vagyis áfa-köteles tevékenység lesz. Sorozat jellegnek az minısül, ha két éven belül az illetı már a negyedik építési telket vagy lakást adja el. Az így teljesített értékesítéseihez kapcsolódó fizetendı áfát az adózó nem önadózás útján, hanem az adóhatóság – az adózó bejelentése alapján - határozattal állapítja meg.

•

Termékértékesítés fogalmának kibıvítése A korábbinál is általánosabb a termékértékesítés fogalma. Eszerint termékértékesítés a birtokba vehetı dolog átengedésén kívül minden olyan ügylet, amely a szerzıt birtokba vehetı dolog tulajdonosává teszi.

•

Apport A korábbiakkal ellentétben 2008-tól már nem minısül áfa hatálya alá tartozó ügyletnek a nem pénzbeli hozzájárulás, vagyis az apport adása, ha az apport beszerzıje belföldi adóalany, és nincs különleges áfa-státusza.


•

„Határon átnyúló” ügyletek adóztatása Egyértelmő szabályozás alá került az un. „közösségi bérmunka” szolgáltatás adóztatása: minden ingóságon végzett munka esetében a megrendelı fizeti az adót, ha az érintett terméket kiszállítják Magyarországról. A kiszállítás tényét továbbra is dokumentumokkal (CMR fuvarlevél, export EV okmány, stb.) kell igazolni.

•

Folyamatos szolgáltatás Megszőnt a folyamatos termékértékesítés, vagy szolgáltatás-nyújtás fogalma, amelyek helyett a törvény a részletfizetés, illetve a határozott idıtartamra szóló elszámolás kategóriáját vezeti be. Ezen esetekben az áfa-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a részlet vagy az elszámolás megtérítése esedékessé válik.

•

Ingatlanértékesítés, ingatlan bérbeadás Az ingatlanértékesítés és az ingatlan bérbeadás fıszabály szerint áfa-mentes. Az adózó a fıszabálytól választása alapján eltérhet, azonban e döntésétıl az áfa-fizetési kötelezettség választása évét követı ötödik naptári év végéig nem térhet el. Az adóalany választhat, hogy ingatlanügyletei egészére vagy ezen belül csak az ingatlan bérbeadásaira jelentkezik be az áfa hatálya alá. A fentiekkel ellentétben a használatbavételi engedélyt megelızıen vagy a használatbavételi engedély jogerıre emelkedésétıl számított két éven belül eladott épület, valamint az építési telek értékesítése minden esetben adóköteles. Korábban a lakóingatlan elsı értékesítése volt adóköteles, januártól azonban a lakóingatlan értékesítése is - az elıbbi szabály alapján - a használatbavételi engedélyt követı két évig adóköteles marad.

•

Levonási tilalmak A tételes levonási tilalom alatt álló termék- és szolgáltatás-beszerzések köre nem változott. Fontos változás viszont, hogy a személygépkocsi bérléséhez felmerült áfa nem vonható le, vagyis a korábbi áfa-megosztás, a bérelt cégautók üzleti és magán célú használatának megkülönböztetése már nem lehetséges.

•

Gépjármő bérbeadása Amennyiben azonban az adóalany a személygépkocsit, jachtot, 125 cm3-nél nagyobb hengerőrtartalmú motort a vásárlás után túlnyomó részben bérbe adja, akkor mentesül a levonási tilalom alól. A lakóingatlanok bérbeadása esetén ugyanezek a szabályok lesznek érvényesek. A közlekedési eszköz, lakóingatlan akkor szolgálja túlnyomó részben a bérbeadási tevékenységet, ha egy ésszerően megállapított idıtartam átlagában legalább az adott idıszak 90 százalékában teljesül a bérbeadási cél. A 90 százalékos követelmény teljesülésének megfelelı mérése és a bérbeadás áfa-jának dokumentálása is az adóalany kötelezettsége.

•

Fordított adózás A hulladékértékesítésen kívül ezentúl a fordított adózás vonatkozik az építési-szerelési munkákra, az ingatlanokhoz kapcsolódó karbantartási, javítási, bontási, átalakítási szolgáltatásokra, az elızıekhez kapcsolódó munkaerı kölcsönzésre, az ingatlan és a beépítetlen földterület értékesítésére, stb. A fordított adózást csak akkor lehet és kell alkalmazni, ha a vevı is áfa-adóalany. A fordított adózásnál az eladó áfa nélküli számlát bocsát ki és a számla alapján a vevı adóalany vallja be a fizetendı adót, illetve ugyanazon idıszakban a bevallott adó összegét levonható adóként is

02.


szerepeltetheti a bevallásában. Ezzel ebben a körben csökken az áfa-finanszírozási teher, mivel azt már nem kell megfizetni az eladónak és így nem is kell az adóhivataltól visszaigényelni. Ingatlan értékesítésnél csak akkor lehet a fordított adózást választani, ha az eladó adófizetési kötelezettséget választott, továbbá ha az ingatlan eladásra a használatba vételi engedély jogerıre emelkedésétıl számított 2 éven túl kerül sor. (2 éven belüli értékesítés mindig adóköteles és az eladónak kell az áfa-t felszámítania.) •

Tárgyi eszköz beszerzését követı idıszakra vonatkozó arányosítás Abban a ritka esetben, ha egy adóalany adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, és ezekhez közösen használt tárgyi eszközt létesít, akkor a saját rezsis beruházás megvalósításához szükséges beszerzésekbıl nem szabad áfa-t visszaigényelni. A beruházás aktiválásakor kell fizetendı adót vallani, illetve ekkor lehet az adóköteles értékesítésre jutó arányban a levonható adót visszaigényelni. Az eszköz aktiválását követı 60 hónapban, illetve ingatlan esetében 240 (!) hónapban folyamatosan figyelni kell az adóköteles/adómentes hasznosítás arányát és a 10.000 forintot meghaladó eltérést rendezni (pótlólag levonni, vagy megfizetni a különbözetet) kell.

•

Küzdelem a feketegazdaság ellen Az új áfa törvény szerint azok a magyar cégek, akik külföldi kapcsolt vállalkozásaiknak láncértékesítés keretein belül értékesítenek, felelısek lesznek a kapcsolt vállalkozásaik adókötelezettségeiért, vagyis a láncban szereplı valamennyi tag egyetemlegesen lesz felelıs a másik tartozásaiért, így a magyar cégen is behajthatja 2008-tól az APEH az adótartozást.

•

Számlázás Az új törvény érinti az elılegszámlázást, az áfa körön kívüli ügyletek számlázását, egyszerősítik a helyesbítı és a sztornó számla kibocsátását, és lehetıvé válik az idegen nyelven történı kibocsátás is. A számla és az elılegszámla kibocsátására 2008-tól szigorú határidı vonatkozik, azt a teljesítéstıl számított 15 napon belül ki kell állítani. Ezzel szemben több mozgásteret ad a törvény ún. győjtıszámla kibocsátására. Eszerint ugyanazon eladó és vevı között az azonos adómegállapítási idıszak teljesítéseirıl győjtıszámla bocsátható ki, ha a felek errıl elızetesen megállapodtak. Ekkor a számlát legkésıbb az adómegállapítási idıszak utolsó napjától számított 15 napon belül kell kiállítani.

•

Adóvisszaigénylés Az áfa akkor igényelhetı vissza, ha az áfa-többlet az adómegállapítási idıszakban eléri vagy meghaladja havi bevallók esetén az 1 millió forintot, negyedéves bevallók esetében a 250.000 forintot, éves bevallók esetén az 50.000 forintot. A visszaigényelhetı adó összegét csökkenteni kell a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével. Elızetes bejelentéssel már a 2007. december hónapról beadásra kerülı bevallásban kezdeményezni lehet a korábban továbbvihetı követelésként szerepeltetett adó visszaigénylését.


IV. SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI •

KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrıl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrıl szóló 2007. évi LXXV. tv. módosította a számviteli törvény könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályait. A törvényváltozás úgy rendelkezik, hogy amennyiben a könyvvizsgálati kötelezettséget a számviteli törvény vagy más jogszabály írja elı, úgy errıl a kötelezettségrıl, valamint a könyvvizsgálónak fizetett díjról a kiegészítı mellékletben írni kell. A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítés értékhatára is változott. Az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladhatta meg a 100 millió forintot. Korábban ez az összeg 50 millió forint volt. Emellett még annak az új feltételnek is érvényesülnie kell, hogy az elızı két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladhatta meg az 50 fıt. Fontos változás, hogy ahol a vállalkozások legfıbb szerve könyvvizsgáló céget választ, ott a törvény bevezeti a helyettes könyvvizsgáló intézményét is.

•

MÁS DEVIZÁBAN ELKÉSZÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2008. január 1-jétıl a devizakülföldi társaságok, az európai gazdasági egyesülések, az európai részvénytársaságok, az európai szövetkezetek és a számviteli törvény alapján arra jogosult vállalkozások a létesítı okiratban rögzített devizában is elkészíthetik éves beszámolójukat. A számviteli törvény azon vállalkozásoknak tette lehetıvé a devizában való könyvvezetést, akiknél a tevékenység gazdasági környezetének pénzneme valamilyen deviza, és a bevételei, költségei, ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az elızı és a tárgyévben külön-külön legalább 75 %-ban ebben a devizában merültek fel.

•

ELİTÁRSASÁGI BESZÁMOLÓ A társaságok megalakításával és kezdeti mőködésükkel járó – egyébként is nagy mértékő – adminisztrációs terheket csökkenti az az új szabályozás, hogy ha az elıtársasági idıszakban a vállalkozó a vállalkozási tevékenységet nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év mérleg fordulónapjáig sor kerül, akkor nem kell az elıtársasági idıszakról külön beszámolót készítenie. Ebben az esetben a cég elsı üzleti éve a létesítı okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérleg fordulónapjáig tartó idıszak lesz. Ez együtt jár azzal, hogy az elıtársasági idıszakra vonatkozó adóbevallásokat sem kell elkészíteni.


•

KÖTELEZİ ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTEL 2008. január 1-jétıl hatályos az a szabályozás, amely kötelezıvé teszi a cégjegyzékbe bejegyzett, kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások számára az éves beszámolójuk elektronikus közzétételét. Ha a vállalkozások a Céginformációs szolgálathoz elektronikus úton megküldik a beszámolójukat, akkor ezzel eleget tesznek a cégbírósági letétbe helyezési kötelezettségüknek is. Ezt az új szabályt elıször a 2008as gazdasági évrıl készített beszámoló esetében kell alkalmazni, vagyis ahol a mérleg fordulónapja 2008. december 31. vagy annál késıbbi idıpont.

V. VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN A gazdasági társaságokról szóló törvény változásai 2007. szeptember 1-jei hatállyal módosultak. A vezetı tisztségviselık jogállásáról már tájékoztattuk ügyfeleinket, az egyéb fontosabb változásokat röviden összefoglaljuk. •

JEGYZETT TİKE MINIMUMA A vállalkozások alapításának könnyebbítését jelenti, hogy a jegyzett tıkére vonatkozó minimum értékek nagymértékben csökkentek a módosítás hatására. Így a jegyzett tıke minimumok a következıképpen alakulnak:

•

•

KFT-k esetében a törzstıke minimuma 500.000,- Ft.

•

Zártkörően mőködı részvénytársaság esetében a jegyzett tıke minimuma 5.000.000,- Ft.

•

Nyilvánosan mőködı részvénytársaság esetében a jegyzett tıke minimuma 20.000.000,- Ft.

VEZETİ TISZTSÉGVISELİK JOGÁLLÁSA 2006. júliusát követıen tájékoztatást adtunk arról, hogy a Gt. akkori változása megtiltja a vezetı tisztségviselık munkaviszony keretében történı alkalmazását. A törvényalkotó akkor indoklásként említi, hogy a gazdasági társaságok választott/kinevezett tisztségviselıi azért nem alkalmazhatók munkaszerzıdés keretein belül, mert a munkaviszony alá-fılé rendeltséget feltételez, ami az alkalmazotti jogviszony sajátossága. A Társaság vezetıje, a Gt. alapján viszont nem utasítható, ilyen jogkörben és értelemben nem létezik felettese. 2007. szeptember 1-jei változások kapcsán most azonban arról tudjuk tájékoztatni Önöket, hogy visszaáll ismét a „régi rend”, tehát a vezetı tisztségviselıket a változás hatálybalépésétıl ismét alkalmazni lehet munkaszerzıdéssel. Kivétel ez alól az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.


Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdésük, észrevételük merülne fel, úgy kollégáink állnak szíves rendelkezésükre. •

TÁRSASÁGI SZERZİDÉSEK MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE Az új Gt. – hasonlóan elıdjéhez – kitolja a gazdasági társaságok társasági szerzıdésének módosítási kötelezettségét 2008. július 1-ig. Ez idıpontig kell a cégbíróságokhoz benyújtani az új törvény rendelkezéseihez igazított társasági szerzıdést.

VI. EGYÉB FONTOSABB VÁLTOZÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK

•

SZÁMLÁK KIÁLLÍTÁSA ÉS BEFOGADÁSA 2008. január 1-jétıl változik a számla, egyszerősített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet. Ezen rendelet 1/A. §-a szerint a számla, egyszerősített számla, nyugta kizárólag az állami adóhatóság által a nyomtatvány elıállítója részére kijelölt sorszámtartományba illeszkedı nyomtatott sorszám alkalmazásával, az adott sorszám egyszeri felhasználásával állítható elı. Az új szabályok tehát kizárólag a nyomdai úton elıállított számlára vonatkoznak, a számítógépes programmal elıállított számlák, elektronikus számlák kibocsátásában nincs változás. Az adóhatóság által kiadott sorszámtartomány 12 karakterbıl áll jelenleg, melynek felépítése a következı: 1-2. karakter: bető, 3. karakter: jelenleg a 7-es szám (ez utal a számla elıállításának évére, azaz 2007. évre), 4. karakter: bető, 5. karakter: - (kötıjel), 6. karakter: bető, 712. karakter: 6db számjegy. A számlák kijelölt sorszámtartományaiból az elsı 6 karakter fix, a 7-12. karakterben található számok folyamatos sorszámozással növekednek. Például: DR7C-H000451. 2007. december 31. napjával a 2007. elıtt elıállított számlatömböket le kell zárni, és 2008. január 31-ig le kell selejtezni. 2008. január 1-jét követıen régi számlát már nem lehet kibocsátani. Miután ezek a számlák nem minısülnek szabályszerően kiállított bizonylatnak, így ezen számla alapján áthárított adó összege nem helyezhetı levonásba. Tehát, 2008. január 1-je után már csak az új rendszerben elıállított számla használható fel. Különösen azoknál a vállalkozóknál célszerő figyelemmel lenni a használatban lévı számlatömbre, akik kevés számlát bocsátanak ki, így egy tömb akár évekig is elég számukra.


Kérjük, hogy a beérkezı számláikat az iktatás során ezen szempont szerint is ellenırizni szíveskedjen és amennyiben nem felel meg a fenti feltételeknek a szállító részére küldje vissza új számla kiállítása céljából. Régi típusú bizonylatokat a könyvelı részére ne is továbbítson a késıbbi bonyodalmak, kellemetlenségek elkerülése miatt. Azt javasoljuk, hogy ne 2008. január elsı munkanapján álljanak sorba a nyomtatványforgalmazóknál számlatömb, nyugtatömb beszerzése céljából, hanem még idıben, az ünnepek elıtt gondoskodjanak errıl is. •

TRANSZFERÁR SZABÁLYZAT Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét a szokásos piaci ár (transzferár) meghatározásával összefüggı nyilvántartási kötelezettségre. Ezt a kötelezettséget a 18/2003 (VII.16.) PM rendelet mondja ki. A nyilvántartás vezetésére minden gazdasági társaság kötelezett, aki alanya a társasági adónak, és nem számít a társasági adóról szóló törvény alapján kisvállalkozásnak. A nyilvántartás elkészítésének határideje a társasági adó bevallásának határidejével esik egybe, azaz alapesetben a tárgyévet követı év május 31-e. A nyilvántartási kötelezettséget megszegı adózót, illetve a nyilvántartás iratmegırzési kötelezettségének megszegı adózót 2 millió forintig terjedı mulasztási bírsággal sújthatja az adóhivatal.

VII. VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZERÉBEN

MINIMÁLBÉR, GARANTÁLT BÉRMINIMUM •

Havi minimálbér 2008.01.01-tıl 2008.12.31-ig 69.000,- Ft/hó (316/2005. (XII. 25.) Korm. rend.)

•

Garantált bérminimum jár a legalább középfokú végzettséget, illetıleg szakképzettséget igénylı munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére, melynek mértéke 2008.01.01-tıl 2008.12.31-ig (316/2005. (XII. 25.) Korm. rend.): o 2 évnél kevesebb gyakorlati idı esetén a minimálbér 120%-a, o legalább 2 év gyakorlati idı esetén a minimálbér 125%-a. Minimálbér

Havibér Hetibér Napibér Órabér

Ft /hónap Ft /hét Ft /nap Ft /óra

69.000,15.880,3.180,397,-

Garantált bérminimum, ha a gyakorlati idı 2 évnél kevesebb legalább 2 év 82.800,86.300,19.060,19.850,3.820,3.980,477,497,-


VÁLTOZATLAN ADÓTÁBLA, VÁLTOZÓ ADÓJÓVÁÍRÁS Éves jövedelem 0,– 1.700.000,- –

adó alapösszeg 1.700.000,-

+ a sáv adója %-ban

0,306.000,-

18 36

Az adójóváírás rendszere 2008.01.01-jétıl megváltozik: megszőnik a külön alap- és kiegészítı adójóváírás, egységes adójóváírással csökkenthetı az adó. Mértéke évi 1.250.000,Ft-ig a bruttó jövedelem 18%-a, maximum havi 11.340,- Ft (éves szinten 136.080,- Ft). 1.250.000,- Ft felett a különbözet 9%-ával csökkenteni kell az adójóváírás összegét, így a 2.762.000,- Ft éves jövedelemnél fogy el. A munkavállalónak 2008-ban is nyilatkoznia kell arról, hogy kéri a havi adójóváírás figyelembe vételét az adóelıleg megállapításánál.

MAGÁNSZEMÉLY KÜLÖNADÓJA Amennyiben a magánszemély 2008. évi összevonandó jövedelme meghaladja a járulékfizetési felsı határt (várhatóan 7.137.000,- Ft-ot), a felettes rész után 4% különadót köteles fizetni. A különadóra elıleget kell fizetnie • a munkáltatónak, ha a tıle származó rendszeres jövedelem évesített összege várhatóan meghaladja a korlátot (ezt az elıleget a munkáltatónak le kell vonnia), vagy • a kifizetınek, ha a tıle addig származó rendszeres jövedelmek összege meghaladja a korlátot (ezt az elıleget a kifizetınek le kell vonnia). A magánszemély nyilatkozatban kérheti a kifizetıtıl, hogy vonja le az elıleget, vagy • a magánszemélynek negyedévente, ha tıle azt nem vonták le. EGYÉNI VÁLLALKOZÓ KÜLÖNADÓJA •

Az egyéni vállalkozó 2006.09.01-tıl köteles 4% különadót fizetni. Az adóalap: vállalkozói bevételek – vállalkozói költségek. A különadó nem számolható el költségként!

MEGSZŐNİ ADÓMENTESSÉGEK 2008.01.01-JÉTİL •

Üzletpolitikai adómentes.

ajándék:

csak

vásárláshoz

kapcsolódóan

szétosztott

ajándék

VÁLTOZÓ ADÓMENTESSÉGEK 2008.01.01-JÉTİL (Kizárólag a megváltozott mértékő adómentes juttatásokat emeltük ki. További információt a „cafeteria rendszer” jellemzıit bemutató mellékletünk tartalmaz.) •

Étkezési juttatás: Hidegétel-utalvány: Melegétel-utalvány:

6.000,- Ft /hó 12.000,- Ft /hó


•

Iskolakezdési támogatás:

•

Üdülési csekk: 69.000,- Ft /év, de csak munkáltató adhatja munkavállalójának, vagy annak közeli hozzátartozójának

•

Csekély értékő ajándék:

•

Önkéntes pénztári befizetések (a munkáltató által): Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár: 34.500,- Ft /hó (minimálbér 50%-a) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: 34.500,- Ft /hó (minimálbér 50%-a) Önkéntes kölcsönös egészségpénztár (Eg.P.): 20.700,- Ft /hó (minimálbér 30%-a) Önsegélyezı pénztár (Öns.P.): 20.700,- Ft /hó (minimálbér 30%-a) Az utolsó 2 együtt mindösszesen (Eg.P. és Öns.P.):20.700,- Ft /hó (minimálbér 30%-a) A 4 befizetés-fajta mindösszesen: 89.700,- Ft /hó (minimálbér 130%-a)

20.700,- Ft /év

6.900,- Ft /alkalom, legfeljebb évi 3 alk.

MEGSZŐNİ ADÓKEDVEZMÉNYEK 2008.01.01-JÉTİL •

Lakásszerzési kedvezmény: megszőnik 2008.01.01-tıl, azonban a 2008 elıtt megszerzett lakások értékesítésekor még régi szabály alkalmazható.

LAKÓHÁZ VAGY LAKÁS ÉRTÉKESÍTÉSE A lakásszerzési kedvezmény megszüntetésével párhuzamos változás, hogy a lakás vagy lakóház értékesítése csak a megszerzést követı 5 éven belül adóköteles (korábban 15 év volt). Az így megszerzett jövedelem összege az 5 év alatt évente csökken: • 100% a megszerzés évében és az azt követı elsı évben, • 90% a megszerzést követı második évben, • 60% a megszerzést követı harmadik évben, • 30% a megszerzést követı negyedik évben, • 0% megszerzést követı ötödik és minden további évben. Korábban lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a fenti jövedelembe bele kell számítani a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összegét. Az adó mértéke nem változik, továbbra is 25%.

TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK Nem számít természetbeni juttatásnak: • A nem biztosított magánszemélynek juttatott termék, szolgáltatás, ha az bárminek az ellenértékét képezi; • A bármire felhasználható utalvány mellett a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítı fizetési eszköz.


MUNKÁLTATÓNÁL ADÓKÖTELES BÉREN KIVÜLI JUTTATÁSOK A munkáltató a munkavállalójának adómentes juttatást maximum évi 400.000,- Ft mértékig adhat (ha nem teljes az év, arányosítani kell).

Az alábbi tételeket kell az éves 400.000,- forintos adómentes keretbe beszámítani: o Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, vagy önkéntes kölcsönös önsegélyezı pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás (az önkéntes nyugdíjpénztárba történı befizetésre nem érvényes a korlát). o Iskolarendszerő képzés címén átvállalt költségbıl az a rész, amit a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. o Üdülési csekk vagy üdülési szolgáltatás. o Iskolakezdési támogatás: 20.700,- Ft adható a tanévkezdés elıtt és után 60-60 napon belül. o Adómentes ruházati költségtérítés. o Adómentes internet-használat, számítógép-juttatás. o Mővelıdési intézményi szolgáltatás. o Helyi bérlet: teljesen adómentes, de a korlátba beleszámít. FONTOS: A fenti tételek alapján éves szinten juttatott összegek együttes mértéke csak 400.000,- forintig adómentes. Az e feletti rész adóköteles természetbeni juttatás, 54%-os mértékkel adózik.

FONTOS VÁLTOZÁS: az adókötelezettséget a 2007-es elıírásokkal ellentétben 2008.01.01-tıl évente csak egy alkalommal, az adóévet követı május hónapra kell megállapítani, valamint erre a hónapra vonatkozóan kell bevallani és megfizetni (június 12én). Év közben kilépı munkavállaló esetén a keret mértékét arányosítva továbbra is meg kell állapítani az esetleges túllépés utáni közterheket, de bevallani és megfizetni ezt sem azonnal, csak követı és májusára kell. Az adóköteles természetbeni juttatás összege után 54% SZJA-t és 3% munkaadói járulékot, valamint a juttatás SZJA-val növelt összege után 29% TB-t kell fizetni, ugyanakkor a magánszemélytıl nem kell semmit sem levonni. Ezek a terhek nagyon magasnak tőnnek, de adott esetben mégis nagyobb összegő használati értéke lehet a munkavállaló szempontjából, mint a juttatás helyett adott prémium, jutalom, fizetésemelés, stb. után maradó nettó bérnek. A költségérzékenyen gazdálkodó vállalkozások nem véletlenül alkalmazzák a munkavállalói juttatási csomagokat, az ún. „cafeteria” rendszert. A 2. sz. mellékletünkben összefoglaltuk azokat a gyakorlatban már kitalált juttatási formákat, amelyek többsége, vagy akár egy-egy eleme kedvezı juttatási eszközként alkalmazható. Szerintünk megéri az igényeket és lehetıségeket felmérni, az adómentes természetbeni juttatások mellett akár adóvonzatúakat is nyújtani, amely lehetıségeket a döntést követıen belsı szabályzatban kell rögzíteni.


VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK Az Adózás rendjérıl szóló törvény felhatalmazása alapján az APEH jogosult arra, hogy ha „megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem esı, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegő jövedelemre volt szüksége”. A vagyonosodási vizsgálatokra történı kiválasztásra legtöbbször a következı információk alapján kerül sor: • Bevallások, saját belsı nyilvántartások adatai, • Ingatlan-nyilvántartás adatai, • Gépjármő-nyilvántartás adatai, • Cégnyilvántartás adatai, • Társigazgatóságok, társhatóságok (kapcsolódó) ellenırzései, • Nagy összegő tagi hitelek, • Közérdekő bejelentés. Irodánk tapasztalata szerint az APEH lekérdezi a magánszemély bankszámláinak forgalmát a vizsgált idıszakra, ezért azt javasoljuk Ügyfeleinknek, magánszemélyként is győjtsék kivonataikat. Ezen kívül szükséges megjegyeznünk, hogy az Adózás rendjérıl szóló törvény 2006.07.17-tıl hatályos változtatása értelmében az egyébként közhiteles dokumentumokkal nem igazolható, illetve bankszámlán nem megjelenı forrásokról közokiratba foglalt fedezetigazolást kell beszerezni! 4. számú mellékletünk tartalmazza az APEH által rendszeresített kérdıívet. VIII. VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS AZ EHO TERÜLETÉN

TB-SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI 2008.01.01-tıl ismét átrendezıdnek a kifizetıt és a biztosítottat terhelı járulékok: • A foglalkoztatót terhelı TB-járulék továbbra is 29%, de összetétele megváltozik: o 24% munkáltatói nyugdíjjárulék (2007-ben 21%), o 4,5% munkáltatói természetbeni egészségbiztosítási járulék (2007-ben 5%), o 0,5% munkáltatói pénzbeli egészségbiztosítási járulék (2007-ben 3%). • A dolgozót terhelı TB-járulék továbbra is 15,5%, de összetétele megváltozik: o 9,5% (vagy 8% + 1,5%) egyéni nyugdíjjárulék (2007-ben 8,5%), o 4% egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék (2007-ben 4%), o 2% egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulék (2007-ben 3%). A nyugdíjjárulék felsı határa 2008-ban várhatóan napi 19.500,-, évi 7.137.000,- forintra nı (a 2007. évi 6.748.850,- Ft „plafon” helyett). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozótól a 9,5%-os mértékő nyugdíjjárulékot eddig az emelt összegig kell levonni és megfizetni. (A magánnyugdíj-pénztári tagoknál ennyivel emelkedik az egyéni számlájukra kerülı járulékösszeg.) 2008. évi Adóhírlevél 20. oldala az összesen 34-bıl

Minimálbér fogalma: a TB-törvény szerinti meghatározásban a minimálbér a „tárgyhónapot megelızı hónap elsı napján érvényes, a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezı legkisebb összege” (1997. LXXX. törvény 4. § s)).

MINIMÁLBÉR KÉTSZERESE A korábbi „minimum járulékalap” fogalma helyébe a „minimálbér kétszerese” lép, így a TBtörvény minimálbér-definíciója miatt 2008. január havában még 131.000,- Ft, 2008.02.01-tıl 138.000,- Ft (a 69.000,- Ft-os minimálbér duplája) után kell a járulékokat megfizetni. Az ennél alacsonyabb jövedelmet már nem kell külön bejelenteni az APEH felé, mivel 2007-tıl az elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás eleve személy szerinti megosztásban történik. Az APEH ellenırizheti a minimum járulékalapnál kisebbként jelentett jövedelmet!

TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉKFIZETÉSE Gazdasági társaság nyugdíjas tagja: 2008.01.01-jétıl a kiegészítı tevékenységő vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi fix 4.350,- Ft (napi 145,- Ft) összegő a korábbi 9% helyett. Társas vállalkozó: 2008.01.01-jétıl ha a társas vállalkozó részére nem történt kifizetés, akkor a minimálbér kétszerese (bejelentés esetén a minimálbér) után kell megfizetni a járulékokat.

%-OS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS (EHO) Ingatlan-bérbeadás: a kifizetınek meg kell fizetnie a 14%-os EHO-t az ingatlan bérbeadásért fizetett összeg után akkor is, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy az adóelıleget az összevont adóalap szerint határozzák meg.

IX. VÁLTOZÁSOK AZ RENDSZERÉBEN

ADÓZÁS

RENDJÉRİL

SZÓLÓ

TÖRVÉNY

A 2007. novemberében elfogadott 2008. évre vonatkozó adócsomag részeként a 2003. évi XCII. törvény („Art.”) is több ponton módosításra került. A módosítások a törvényt alapjaiban nem változtatták meg, inkább a szürke- és feketegazdaság kifehérítését szolgálják, többek között az illegális foglalkoztatás erıteljesebb szankcionálásával, számla-kiállítási szabályok szigorításával, valamint a központosított és növelt információ begyőjtéssel. Tájékoztatónkban a 2007. évközben és 2008. évben hatályba lépı fontosabb változásokat foglaljuk össze.


2007. JÚLIUS 1-JÉTİL HATÁLYOS VÁLTOZÁS •

Jövedelem- és nyereségminimum o Ha az adózó nem választja adóalapként az SZJA vagy a társasági adótörvény szerinti jövedelem-, illetve nyereségminimumot, errıl bevallásában nyilatkoznia kell, valamint a bevallás-kiegészítı nyilatkozatot kötelezıen mellékelni kell. o Ha az adóalap önellenırzés következtében csökken a jövedelem-, vagy nyereségminimum alá, ez esetben is köteles az adózó a bevallás-kiegészítı nyilatkozat kitöltésére az önellenırzési lap mellékleteként. o Az Adóhatóság a bevallás-kiegészítı nyomtatványt benyújtók közül a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül ellenırzés alá vonja azokat, akik esetében kockázatelemzéssel valószínősíthetı az adóelkerülés. o Az egyéb ellenırzési eljárásoktól eltérıen ez esetben az adózónak kell bizonyítania az adatok és gazdasági események valódiságát. Ha ezt nem tudja bizonyítani, az Adóhatóság becsléssel állapítja meg az adóalapot és az adót. o E szabály a 2007. évre vonatkozó adóbevallásra is érvényes, és azoknak a naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózóknak is alkalmazniuk kell, akik 2008. január 1-je után nyújtanak be adóbevallást a 2007-ben kezdıdı adóévükrıl.

2008. JANUÁR 1-JÉTİL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOK •

Változás a bejelentésekben o Az APEH helyett a Cégbírósághoz kell bejelenteni a naptári évtıl eltérı üzleti év fordulónapját, valamint a közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezeti jogállást. o Az APEH-hoz bejelentendı adat a szervezeti képviselı adóazonosító száma is. o Közvetlenül az APEH-hoz kell bejelenteni a társaság számára székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvédi iroda nevét és adószámát. o Az általános képviseleti meghatalmazás érvényességének új és elengedhetetlen kelléke az APEH által elıírt formanyomtatványon történı bejelentés. Ugyanez vonatkozik a megbízás megszőnésére is.

•

Elıtársasági foglalkoztatás bejelentése o A társasági szerzıdés ellenjegyzése, közokiratba foglalás napján kezdıdı biztosítási jogviszonyokat az adószám kiadásáig papír formában be kell jelenteni az APEH-hoz, majd az adószám kiadását követı 8 napon belül elektronikus formában is meg kell ismételni a bejelentést a korábbi bejelentés iktatószámára való hivatkozással.

•

TEÁOR’08 o 2008-tól új tevékenységi kör osztályozás, és új szakmakódok lépnek életbe, melyek használata kötelezı. A 2007. december 31-ig bejegyzett, automatikusan átfordítható tevékenységi körök esetében az átfordítást a Cégbíróság végzi el, a be nem jegyzett, de az APEH-hoz bejelentett tevékenységi körök átfordítását pedig maga az APEH végzi majd el.


o Az adózói döntést igénylı, ezért automatikusan át nem fordítható tevékenységek esetében mind a Cégbírósághoz, mind az APEH-hoz való bejelentést a 2008. évi elsı változás-bejelentéssel egyidejőleg, de legkésıbb 2008. július 1-ig kell megtenni. A bejelentés illetékmentes. o 2008-ban az adókötelezettségekre – a jövedéki adó kivételével - továbbra is a 2002. szeptember 30-án érvényes KSH-osztályozások érvényesek. •

Új fogalom o A „tárgyi adómentes tevékenység” fogalmat felváltja a „közérdekő vagy egyéb speciális jellegre való tekintettel adómentes tevékenység” kifejezés használata, az adózói nyilatkozatot is e szerint kell megtenni az adott tevékenység megkezdése elıtt.

•

Csoportos adóalanyiság o Kizárólag az Áfa kötelezettséggel kapcsolatban létrejött csoportos adóalanyiság a tagok írásbeli kérelme alapján adóhatósági engedéllyel jön létre, mely során csoportazonosító szám kerül megállapításra. o A tagok saját adószáma nem szőnik meg, és azokat saját nevükben kiállított számláikon fel is kell tüntetni a csoportazonosító mellett, ellenben a tagok saját közösségi adószámát törlik, és kérelemre egy közös közösségi adószám kerül megállapításra. o Az Adóhatóságnak kizárólag a csoportképviselı tehet jognyilatkozatot, és ı kötelezett a csoportszintő havi Áfa bevallás, valamint az ezzel összefüggı összesítı nyilatkozat benyújtására.

•

Adószám visszamenıleg o Azok az adózók esetében, akik Magyarország területén cégbejegyzéshez vagy vállalkozói igazolványhoz nem kötött Áfa köteles tevékenységet végeznek, bejelentkezéskor a tevékenység tényleges megkezdésének idıpontjára – akár visszamenıleg - kell az Adóhatóságnak az adószámot megállapítania. o Az adószám visszamenıleges megállapítása esetén az adózó az adóköteles tevékenység kezdınapja és a bejelentkezés közötti idıszakra is gyakorolhatja levonási jogát. o Az elıbbiekkel kapcsolatos átmeneti szabály, hogy a törvény hatálybalépésének napjától bejelentkezhetnek a fenti feltételeknek megfelelı adózók, akik a tevékenységüket a bejelentkezést megelızıen megkezdték, a bejelentkezést megelızı idıszakra esı Áfát 2004. május 1-ig visszamenıleg levonásba helyezhetik, fizetendı adójukat rendezhetik. Mindezt önellenırzés útján vagy bevallás pótlásával tehetik meg 2008. március 31-ig, és ily módon mentesülnek a jogkövetkezményektıl, mint a mulasztási, késedelmi és önellenırzési pótlék. o Szintén pótolhatják mulasztásukat azok, akik bejelentkeztek ugyan, de korábban kellett volna regisztráltatniuk magukat. o A bejelentkezést megelızı idıszakra nem követelhetı az a fizetendı adó, melyet a fordított adózás szabályai szerint más már megfizetett, és nem helyezhetı levonásba az az adó, melyet a külföldieknek történı Áfa visszatérítés keretében már visszafizettek.


•

Adatszolgáltatások az Adóhatóság részére o A bíróságoknak, közigazgatási szervek valamint a közjegyzıknek át kell adniuk az Adóhatóság részére az illetékfizetésre kötelezett vagy visszatérítésre jogosult magánszemély adóazonosító jelét vagy adószámát, ennek hiányában természetes azonosító adatait. o Az adóévet követı január 31-ig a nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot folyósító szervnek adatot kell szolgáltatni az Adóhatóság felé azokról a jogosultakról, akik az adott évben keresı tevékenységet folytattak. o A befektetési szolgáltató ugyancsak az adóévet követı 31-ig adatot ad azokról az értékpapír-tranzakciókról, ahol egyik fél számlájáról a másik fél számlájára értékpapírt kellett áthelyeznie, és amelyben legalább az egyik fél magánszemély volt. o Az Okmányirodáknak tájékoztatniuk kell az Adóhatóságot a gépjármővekkel és pótkocsikkal kapcsolatban megfizetett vagyonszerzési illetékrıl, a jármőrıl és annak tulajdonosáról vagy üzembentartójáról.

•

Adószám felfüggesztés o Az adószám felfüggesztésekor a visszaigénylési korlátozásokat a Vámhatóság és az Önkormányzat is alkalmazhatja. o A felfüggesztés és a törlés közti idıszak 90 napról 45 napra csökken, a fellebbezési határidı 15-rıl 8 napra csökken.

•

Igazolások o Együttes adó- és vámhatósági igazolás nemcsak közbeszerzés kapcsán kérhetı, hanem bármely más eljáráshoz is. Csak az Adóhatóságtól kell kérni az igazolást. o A jövedelemigazolás ezentúl tartalmazza az általános szabályok szerint és az elkülönülten adózó jövedelmeket, továbbá a különadó, az eva és az ekho alapját és adójának összegét. o Az Adóhatóságnak angol nyelven is el kell fogadnia a külföldi illetıségigazolási nyomtatványokat, és abban az esetben is, ha a nyomtatvány nem angol nyelvő, de a kérelmezı csatolja a hiteles magyar szakfordítást.

•

Cégtörlés adóhatósági engedéllyel o Végelszámolás, felszámolás vagy törvényességi felügyeleti eljárás során csak akkor törölhetı a cég a cégnyilvántartásból, ha ellene már jogerısen befejezıdött az adóellenırzés, hatósági ellenırzés.

•

Rövidebb végelszámolással kapcsolatos határidık o A tevékenységet lezáró bevallást, a végelszámolás megkezdését követı 45 nap helyett 30 napon belül kell benyújtani, míg a záró bevallást a beszámoló Cégbírósághoz való elıterjesztésével egyidejőleg kell benyújtani. o A végelszámoláshoz kapcsolódó ellenırzési határidık is szorosabbak lettek: a határozathozatalra 30 nap áll rendelkezésre, a fellebbezési határidı 8 nap, a másodfokú döntéshozatali határidı 15 nap lett.

•

Adófolyószámla o Minden adózó egységesen október 31-ig kapja meg az adófolyószámla egyenlegét, ha az 1000 Ft-ot meghaladó túlfizetést vagy tartozást mutat.


o Az elektronikus adóbevallásra kötelezettek, illetve az önként elektronikusan bevallást teljesítık nem kapnak értesítést. •

Kerekítések o A 100 Ft alatti tartozást a magánszemélyeknek nem kell megfizetniük, illetve az Adóhatóságnak nem kell visszatéríteni, nyilvántartania. o Az 1000 Ft alatti adókötelezettséget az adózónak nem kell befizetnie a Vámhatósághoz, illetve a Vámhatóságnak nem kell azt kiutalnia, nyilvántartania.

•

Elektronikus bevallás ösztönzése o Az elektronikus úton benyújtott SZJA bevallás esetén visszaigényelt adót az Adóhatóság már február 1-jétıl kiutalja.

•

Illetékbefizetés o A jelenlegi húsz helyett egyetlen számlára kell teljesíteni a különbözı illetékeket. o A befizetéseket az ügyektıl függetlenül az esedékesség sorrendjében kell az Adóhatóságnak elszámolnia.

•

Osztalékfizetési bizonylat o Az osztalék kifizetésekor kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a kifizetés évét is.

•

Új információk az APEH-nál o Az APEH közzéteszi honlapján a nem magánszemély adószámos adózók adatait, a csoportos áfaalanyisággal kapcsolatos alapvetı adatokat, a végrehajtás alá volt adószámos adózók nevét. o Az APEH nyilvános adatbázis tart fenn az ingatlanok értékérıl, mely segítségével bárki összehasonlító adatokhoz juthat. Igénylés az APEH megyei illetékszerveinél szolgáltatási díj ellenében.

•

Szigorodnak az illegális foglalkoztatás szankciói o A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén már nemcsak mulasztási bírság terheli a foglalkoztatót, hanem az elmulasztott adó és járulék is megállapításra kerül, a minimálbérre vetített legalább háromhavi foglalkoztatást feltételezve.

•

Havi adó- és járulékbevallás o Ha az adózónak bármely hónapban havi elektronikus bevallást kell tennie, akkor az adóév hátralévı hónapjaiban is köteles ezt megtenni abban az esetben is, ha az adó- és/vagy járulékkötelessége nem keletkezett.

•

A munkáltatót terhelı jogkövetkezményekre vonatkozó pontosítás o Ha a munkáltató a magánszemély jogszerőtlen nyilatkozata miatt nem a törvényben meghatározottak szerint teljesíti az adó- és járulék-bevallási kötelezettségét, az adóhiány a magánszemélyt, az adóbírság és a késedelmi pótlék a munkáltató terheli.


o Az adóbírságon és a késedelmi pótlékon kívül az adóhiány is a munkáltató terheli, ha a megfelelı adót és járulékot ugyan levonta, de az ezzel összefüggı bevallási kötelezettségének nem tett eleget. o Az elektronikusan benyújtott havi adó- és járulékbevallás esetén a munkáltató/kifizetı mentesül az önellenırzési pótlék alól, ha az önellenırzés a munkáltató/kifizetı érdekkörén kívüli okok miatt válik szükségessé. (pl. munkavállaló téves nyilatkozata) •

Új cégek ellenırzése o A jogelıd nélkül létrejövı társaságok legalább 20%-át az APEH kötelezıen ellenırizni fogja. Ezt az úgynevezett „regisztrációs” ellenırzést az adószám megállapítását követı 90 napon belül meg kell kezdenie. o A be nem jelentett tevékenység folytatása kapcsán 500 ezer forintig terjedı mulasztási bírság szabható ki.

•

Elıtársasági beszámolóra vonatkozó könnyítés o Az elıtársasági idıszakról nem kell külön beszámolót és bevallásokat készíteni, ha az adózó ezen idıszak alatt vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év mérleg fordulónapjáig sor került.

•

Beszámoló megküldése az APEH-nak o Az adózóknak az elektronikus adóbevallásukhoz a beszámolójukat is csatolniuk kell.

•

Elektronikus ügyintézés o Az elektronikusan bevalló adózó bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségét is teljesítheti elektronikus úton. o Bármely adózó kérhet elektronikusan általános, nemleges, vagy együttes adóigazolást. o Az elıbbiek mellett elektronikusan lehet elıterjeszteni kérelmet fizetési könnyítésre, illetve az elektronikusan bejelentett adatokat le lehet kérdezni.

•

Szokásos piaci ár megállapítási díja o A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjai csökkentek, az eddigi 50 millió Ft helyett 12-20 millió Ft közötti összeget kell fizetni.

•

Folyamatos teljesítés o A jövıbeni ügyletek közül az a szerzıdés vagy egyéb jogügylet minısül folyamatos teljesítésőnek, amely legalább 6 hónapra jön létre, és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítenek. „Nettó adótartozás” o Ha a jogszabály valamely kedvezmény feltételeként (pl. a helyi iparőzési adóhoz kapcsolódó társasági adóalap-csökkentı tétel) elıírja, hogy az adózónak ne legyen adótartozása, a feltétel vizsgálata során az adóhatóságnál nyilvántartott valamennyi adónemet együttesen kell figyelembe venni, tehát az Adóhatóságnál nyilvántartott tartozás csökkentve az ugyanazon Adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. o A módosítás a törvény kihirdetésének napján lép hatályba, ezért már a 2007-es adókötelezettség megállapításakor alkalmazni lehet.

•


•

Kötelezı elektronikus közzététel o A kettı könyvvitelt vezetı, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók részére kötelezı lesz az éves beszámoló elektronikus közzététele. o Amennyiben a vállalkozó a beszámolóját közzététel céljából a cégszolgálathoz elektronikus úton megküldi, eleget tesz a cégbírósági letétbe helyezési kötelezettségének is. o Az új szabályokat azokra a beszámolókra kell és lehet alkalmazni, mely esetében a mérleg fordulónapja 2008. december 31. vagy azt követı idıpont.

•

Emelkedik a mulasztási bírság o Jelentıs mértékben emelkedik a mulasztási bírság maximális összege. Magánszemélyek esetén 100 ezer forintról 200 ezer forintra, más adózók esetén 200 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik. o Számla- vagy nyugta kibocsátási kötelezettség megsértését, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá igazolatlan eredető áru forgalmazása 1 millió forintig terjedı bírsággal sújtható bármely adózó, valamint magánszemélyek esetében is. o A maximális bírság többszörösét kitevı bírság szabható ki a havi adó- és járulékbevallás benyújtása, valamint a foglalkoztatót terhelı bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén. Ugyanez vonatkozik az üzletbezárás foganatosítását megakadályozó adózó esetére is.

X. VÁLTOZÁSOK A HELYI ADÓ RENDSZERÉBEN Sajnálatos módon a korábbi hírleveleinkben megjelentekkel ellentétben az iparőzési adó intézménye továbbra is életben marad.

2008. JANUÁR 1-TİL HATÁLYOS VÁLTOZÁS •

Kisebb változások o Módosításra került az építıipari tevékenység, a telephely, a székhely és a közszolgáltató szervezet fogalma. o A közvetített szolgáltatások értékének definíciója is módosult, a jogdíj iparőzési adóalapból történı esetleges kétszeres levonásának megszüntetése érdekében. o Az iparőzési adóalap eszközérték-arányos megosztásához a kis értékő tárgyi eszközök csak egyszer, egy összegben vehetık figyelembe a jelenlegi 2 adóév helyett. o Amennyiben az adóalap-megosztási módszerek valamelyike révén az adott település viszonylatában a megosztás nulla adóalapot eredményez, úgy azt a módszert alkalmazni nem lehet.

•

Luxusadó o Ennek az adónak az alanya nemcsak magánszemély lehet, hanem az, aki az adóév elsı napján az ingatlan-nyilvántartás szerint 100 millió forintot meghaladó értékő lakás vagy üdülı tulajdonosa.


1.sz.melléklet

„CAFETERIA” RENDSZER ELEMEI az SZJA tv. paragrafusaira hivatkozással

I. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 2,84-SZERES KÖLTSÉGGEL, ahol az adott kifizetés teljesítése, vagy szolgáltatás nyújtása a kedvezményezett magánszemély jövedelme és a munkabérekkel azonos adókat és járulékokat kell megfizetni. Az így kifizetett összegek értékének kalkulációjára vonatkozó szabály: a juttatás bruttó összege után a kedvezményezettnek kell megfizetnie 36% SZJA-t, 15,5% TB-t, 1,5% munkavállalói járulékot, valamint a kifizetı köteles fizetni a juttatás bruttó összege után 29% TB-t, 3% munkaadói járulékot, 1,5% szakképzési hozzájárulást. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 100.000,- Ft összegő juttatás esetén a kedvezményezett által élvezett nettó jövedelem 47.000,- Ft, és a munkáltató a levont adókon és járulékokon kívül (53.000,- Ft) további 33.500,- Ft adót és járulékot köteles fizetni. (A 133.500,- Ft összköltségbıl a kedvezményezettnek maradó nettó juttatás csak 47.000,- Ft, az összköltség 35,2%-a! Másképpen fogalmazva: a nettó juttatás 2,84-szeres költségbıl adható! Ilyen bérjellegő juttatás tehát nem elınyös sem a munkavállaló, sem a munkáltató részére. A társasági adóban elismert költség a juttatás bruttó értéke és az utána megfizetett adók és járulékok összege. • • • •

Munkabér, prémium, jutalom kifizetés Adóköteles biztosítás 3. § 50. Önkéntes kölcsönös pénztári támogatói adomány 28. § Üdülési hozzájárulás, üdülési költségek átvállalása pénzbeli kifizetéssel 16. §, 25. §, 28. § • Albérleti hozzájárulás • Értékpapír juttatás 77/A §

Speciális szabály alá esı juttatások: • Elismert munkavállalói program 77/C § Nem a szerzéskor, hanem az elidegenítéskor keletkezik adófizetési kötelezettség. Nincs tb-járulék, munkavállalói járulék, a magánszemély 25% forrásadót fizet. • Kedvezményezett részesedéscsere 77/A § (7) Árfolyamnyereségbıl származó jövedelem a megszerzett pénzösszeg Értékpapír formájában megszerzett bevételnél választási lehetıség: szerzéskor adózik (árfolyam nyereségbıl származó jövedelem) átruházás alapján meghatározott jövedelem után fizet adót • Dolgozói részvény 77/A § (5) Nem bevétel a jegyzett tıkének a saját tıke terhére történı felemelése. Munkaviszonyból származó jövedelem a bevonáskor, átalakításkor, visszavásárláskor kapott vagyoni érték


II. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 2,02-SZERES KÖLTSÉGGEL Adóköteles természetbeni juttatásnak minısülı juttatás, amelynél a juttatás értéke után a kifizetıt terheli 54% SZJA, valamint munkavállaló kedvezményezett esetén 3% munkaadói járulék és a juttatás 54% SZJA-val növelt értéke után számított 29% TB, nem munkavállaló kedvezményezett esetében pedig 11% EHO. Ez az I. kategóriás bérjellegő kifizetés szerinti 133.500,- Ft összegő keret felhasználása esetén azt jelenti, hogy a munkavállaló kedvezményezett 66.200,- Ft* juttatásban részesülhet, és a kifizetı további 67.300,- Ft összegő adót és járulékot köteles fizetni. E szerint a nettó juttatás 2,02-szeres költségbıl adható a bérnél számolt 2,84-szeres helyett! Nem munkavállaló kedvezményezett esetében a 133.500,- Ft-os keretbıl 80.909,- Ft** értékő juttatás fizethetı, ami után a fizetendı adó és járulék 52.591,- Ft. (*számítása: 133.500 / 201,66% = 66.200)(**számítása: 133.500 / 165% = 80.909) A társasági adóban elismert költség a juttatás bruttó értéke és az utána megfizetett adók és járulékok összege. • Sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás 69. § 1) h. • Minden olyan természetbeni juttatás, amit az SZJA tv. 69. §-a szerint nyújtanak és a tv. 1. sz. melléklete szerint nem adómentes. Adóköteles természetbeni juttatás a munkavállalóknak belsı szabályzat szerint ingyenesen adott bármilyen termék vagy szolgáltatás, de feltétel, hogy azokhoz a munkavállalók azonos feltételekkel juthassanak hozzá. (Ötletek: uszodabérlet, fitness, múzeumi belépı, kereskedelmi utalvány, nem munkásszállításnak minısülı személyszállítás, közös ismérvek alapján a kollektívára kiterjedıen kötött biztosítás, stb.)

III. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1-SZERES KÖLTSÉGGEL A meghatározott juttatás vagy kifizetés vagy nem képezi a magánszemély bevételét, vagy adómentes bevétel az SZJA törvény tételes szabálya alapján, vagy adómentes természetbeni juttatásnak minısül az SZJA tv. 1. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelıen, így bármelyik esetben adóteher nélkül nyújtható. Ebben a kategóriában a juttatás értéke egyenlı annak költségével, és ez a költség a társasági adóban is elismert ráfordítás. • Sportintézményi szolgáltatás 1. sz. mell. 8.7. • Temetési segély 1. sz. mell. 1.3. (házastárs vagy egyenes ágbeli rokon részére) • Foglalkozás egészségügyi szolgálat 1. sz. mell. 8.6. 1993. évi XCIII. tv. • Munkásszállás 1. sz. mell. 8.6. • Szolgálati lakás 1. sz. mell. 8.6. • Használt számítógép ingyenes juttatása 1. sz. mell. 7.11. • Internet-használat ingyenesen 1. sz. mell. 7.11. • Lakáscélú támogatás 1. sz. mell. 2.7., 9.3 Adómentes az építési költség 30%-áig, de 5 évente maximum 1.000.000,Ft-ig, ha a lakás mérete a méltányolható lakásigényt nem haladja meg. A felhasználással a kedvezményezett köteles elszámolni • Lakáscélú hitel kamata 72. § (4) f) Nem keletkezik kamatkedvezmény címén jövedelem, ha a lakás mérete a méltányolható lakásigényt nem haladja meg 2008. évi Adóhírlevél 29. oldala az összesen 34-bıl

• • • • • • • • • • • • • • •

•

•

•

Munkaruházati juttatás 1. sz. mell. 8.24., 9.2 Adómentes biztosítás 1. sz. mell. 6.3. Mővelıdési intézményi szolgáltatás 1. sz. mell. 8.6. Képzési, oktatási költség megtérítése 7. § (1) p) Étkezési hozzájárulás 1. sz. mell. 8.17. 12.000,- ill. 6.000,- Ft-ig adómentes természetbeni juttatás, a korlátokat meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatás vagy pénzbeli jövedelem Helyi közlekedési bérlet 1. sz. mell. 8.34. Üdülési csekk 1. sz. mell. 8.3., 9.1., 69. § (1) g) A minimálbérig adómentes, a feltételeknek meg nem felelı rész természetbeni juttatás Belföldi üdültetés saját vagy bérelt üdülıben 1. sz. mell. 8.33., 9.4., 69. § (1) g A minimálbérig adómentes, a korlátot meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatás Védıszemüveg 1. sz. mell. 8.8., 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet Csak ha a feltételeknek megfelel (pl. munkahelyi tárolás) Nyugdíjba vonuláskor adott ajándék 1. sz. mell. 8.18. Adómentes természetbeni juttatás 15.000,- Ft-ig, az adóköteles része pénzbeli jövedelem Csoportos személyszállítás 1. sz. mell. 8.11. Adómentes, a feltételeknek meg nem felelı juttatás természetbeni juttatás Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás 7. § (1) k) Lásd az SZJA-változásokkal foglalkozó fejezetet; a feltételeknek meg nem felelı juttatás munkaviszonyból származó jövedelem Üzemanyag megtakarítás 25. § (2) a) Munkába járás saját személygépkocsival 25. § (2) b) A munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság figyelembe vételével 9 Ft/km Helyközi bérlet, menetjegy megtérítése 25. § (2) b), 78/1993 (V. 12.) Korm. rend. 100%-ban adómentesen juttatható természetbeni ill. pénzbeli juttatás, a kötelezı mértéket a kormányrendelet tartalmazza (bérletet le kell adni, vagy bérlet juttatás, vagy a cég nevére szóló számla kifizetése) Napidíj 27. §, 28. §, 3. sz. mell. I. 17., 279/2005. (XII. 20.) Korm. rend., 23/1989 (III. 12.) MT rendelet, 168/1995 (XII. 27.) Korm. rend., 278/2005 (XII. 20.) Korm. rend. Külföldi: nem önálló tevékenység jövedelme, ahol a bevételbıl levonható annak 30%-a, max. napi 15 EUR Belföldi: 500,- Ft/nap Saját személygépkocsi hivatali használatának költségtérítése 25. §, 3. sz. mell. II. 6. nem önálló tevékenység bevétele, mellyel szemben az útnyilvántartás (kiküldetési rendelvény) alapján költségként elszámolható az üzemanyag fogyasztás (APEH norma és üzemanyagár alapján) + 9 Ft/km. Iskolakezdési támogatás 1. sz. mell. 8.30. 20.700,- forintig adómentes, felette az adóköteles rész munkaviszonyból származó jövedelem.


2.sz. melléklet

AZ ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELMEK ADÓMÉRTÉKEI (%)

A jövedelem jogcíme Ingó nem üzletszerő értékesítése Ingatlan, vagyoni értékő jog átruházása Ingatlan-bérbeadás * - termıföld haszonbérbe (feltételhez kötött!) - lakás, iroda, garázs, stb. - lakás önkormányzati bérlakásnak Társasház, társasüdülı jövedelme Kamat Tızsdei ügyletbıl származó jövedelem Árfolyamnyereség Értékpapír-kölcsönzés Osztalék Osztalékelıleg Vállalkozásból kivont jövedelem Privatizációs lízing Pénzbeli nyeremény Nem pénzbeli nyeremény Kis összegő (legfeljebb 15ezer forint) kifizetés Ingó, ingatlan, vagyoni értékő jog átruházása tartási, öröklési, életjáradéki szerzıdéssel ** Ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerzıdés ** Ellenszolgáltatás nélkül fizetett életjáradék **

2006 25 25

A szerzés éve 2007 25 25

2008 25 25

TAM 25 0 25 0 0 25 25 25, 35 25 25 25 25 33 36

TAM 25 0 25 20 20 25 25 25, 35 25 25 25 25 33 36

TAM 25 0 25 20 20 25 25 25, 35 25 25 25 25 33 36

25

25

25

44 35

54 35

54 35

* Az adózó ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme tekintetében dönthet úgy, hogy különadózás helyett ezen címen megszerzett jövedelme az önálló tevékenységbıl származó jövedelem szerint adózzon. Ezt a választását adóévenként megváltoztathatja.

** Adómentes a jövedelem, ha az eltartó, életjáradékot folyósító, az öröklési szerzıdés kedvezményezettje magánszemély, illetve ha az önkormányzat nyugdíjban részesülıvel köt ilyen szerzıdést.


3.sz.melléklet

Adatlap személyi jövedelemadó köteles kifizetésekhez

Vállalkozás (kifizetı) Neve ___________________________

Kifizetési idıszak (év/hó) 20_ _ / _ _

Székhelye___________________________ Adószáma___________________________

Magánszemély Neve__________________________ Születési neve__________________________ Anyja születési neve__________________________ Születési helye__________________________ Születési ideje__________________________ Neme__________________________ Állampolgársága__________________________ Adóazonosító jele__________________________ TAJ-száma__________________________ İstermelıi igazolvány száma__________________________

A magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevétel (Ft) Kifizetés jogcíme__________________________ Összege__________________________ Az adó alapja__________________________ Megállapított és levont adó__________________________ Le nem vont adó__________________________ Kérjük a kitöltött adatlapot legkésıbb a tárgyhót követı 4-ig irodánkba eljuttatni szíveskedjenek!


4.sz.melléklet

APEH kérdéssor a vagyonosodási vizsgálatokhoz •

A vizsgált idıszakban volt-e fıállású, illetve mellékállású munkaviszonya – ha igen, pontosan hol, és mennyi volt az éves (havi) bruttó keresete? Rendelkezik-e errıl munkáltatói igazolással?

•

A vizsgált idıszakban végzett-e valamilyen önálló tevékenységet (pl.: vállalkozói tevékenységet) – ha igen, mi volt ez a tevékenység, és azt az adóhatósághoz bejelentette-e?

•

Önálló tevékenységébıl mennyi nettó jövedelme volt évente (havonta)?

•

Mely gazdasági társaságokban tulajdonos (résztulajdonos), gazdasági társaságok részére a vizsgált idıszakban tagi hitelt, vagy kölcsönt nyújtott-e, esetleg más címen bocsátott-e pénzeszközöket a gazdasági társaság rendelkezésére? Amennyiben igen, pontosan mikor, kinek, és milyen összegben, azt visszakapta-e már, ha igen mikor?

•

A vizsgált idıszakban részt vett-e gazdasági társaság alapításában, szerzett-e tulajdont gazdasági társaságban, ha igen erre mikor és milyen összegeket fordított?

•

Jelenleg milyen ingatlanok vannak a tulajdonában, azokat mikor és milyen jogcímen szerezte (pl.: adás-vétel, örökség, ajándék, építés, stb.)?

•

A vizsgált idıszakban volt-e ingó értékesítésbıl, ingatlan értékesítésbıl, tartási, életjáradéki vagy öröklési szerzıdésbıl, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségbıl, ingatlan bérbeadásból, nyereménybıl származó bevétele, illetve jövedelme – ha igen, pontosan mibıl, kitıl, mikor és mennyi? (Kérjük pontosan nevezze meg az értékesített ingóságot, ingatlant, osztalékot kifizetıt, a bérbe adott ingatlant, stb.)

•

A vizsgált idıszakban kapott-e jelentısebb (100.000,- Ft-ot meghaladó) összegő kölcsönt, vagy hitelt pénzintézettıl vagy magánszemélytıl, családtagtól, rokontól, ismerıstıl – ha igen, pontosan kitıl, milyen összeget és mikor? A kérdéses összeg részben, vagy egészben visszafizetésre került-e, ha igen mikor és milyen összegben?

•

A vizsgált idıszakban részesült-e örökségben, kapott-e valakitıl nagyobb értékő ajándékot, kártérítést – ha igen, mikor kitıl és milyen összegben?

•

Milyen egyéb, a korábbiakban meg nem említett bevételben, jövedelemben – ideértve az adómentes bevételeket is – részesült a vizsgált idıszakban, azokhoz milyen jogcímen, összegben és mikor jutott hozzá?

•

A vizsgált idıszakot megelızıen rendelkezett-e megtakarítással? Ezek honnan származtak, miben testesültek meg (pl.: készpénz, bankbetét, értékpapír, stb.), milyen dokumentumok igazolják azok meglétét?


•

Külföldrıl származó bevallási kötelezettség alá nem esı jövedelemmel rendelkezett-e?

•

A vizsgált idıszakban vásárolt-e gépjármővet (légi- és vízi is) – ha igen, mikor, milyen típusút, rendszámút (nyilvántartási számút), mennyiért, illetve ha értékesítette, akkor mikor és mennyiért?

•

A vizsgált idıszakban nyújtott-e kölcsönt magán személy részére, ha igen pontosan mikor és kinek és milyen összegben? Azokat visszakapta-e már, ha igen mikor, milyen összegben?

•

Rendelkezik-e bankszámlával – ha igen, melyik banknál, és mi a számla száma?

•

A vizsgált idıszakban milyen további jelentısebb kiadási voltak (pl.: külföldi utazás, nagyobb értékő tartós fogyasztási cikk vásárlás, mőtárgy vásárlás, stb.) és ezek milyen összegeket tettek ki?

•

A vizsgált idıszakban hány keresı személy, és hány eltartott volt a családjában, mennyi volt az összes, illetve az egy fıre jutó nettó jövedelem?

•

Megélhetésre fordított összegek éves bontásban (pl.: közüzemi díjak, napi életvitel költsége, ruházkodás)?


Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Barátaink!

Recommend Documents