TISZTELT ÜGYFELEINK, KEDVES BARÁTAINK!

TISZTELT ÜGYFELEINK, KEDVES BARÁTAINK! Ismét megkezdődött egy új, változásokkal teli esztendő. E változások leginkább az adózással összefüggő szakterületeket érintették. A 2013-ra bevezetett új jogszabályok mintegy 500 paragrafusát képtelenség részletesen bemutatni. Tájékoztatónkban is csupán arra törekedhetünk, hogy legalább az érdeklődésüket felkeltsük a változások megismerése iránt. Az egyes adónemeket érintő, 2013-tól hatályos változásokat dőlt betűkkel szedve olvashatják. Ha olyan változásról olvasnak a kiadványunkban, ami Önök szerint érintheti a vállalkozásukat, kérjék azonnal munkatársaink véleményét és tanácsát a konkrét következtetések levonása érdekében. Mit hoz 2013? Jönnek az új adónemek, elvonások és új adózási választási lehetőségek: Január 1-től él a „közműadó” (távvezeték, cső-és csatornahálózat, ill. a telefonálás után), a „tranzakciós illeték” a pénzforgalmunk után, a „biztosítási adó”, az „energia-szolgáltatók” 50%-ra emelt nyereségadója, a legkevesebb 10-15%-kal megemelt jövedéki adó, az újraszabályozott illetéktörvény. Az Áfa-ban bővül a fordított adózás alá tartozó termékek és szolgáltatások köre, ugyanakkor az egy adóalanytól 2 millió forint feletti Áfa-levonás számlaadatait tételesen le kell jelenteni. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek között a készpénzben teljesíthető kiegyenlítések felső határát 1,5 millió forintra korlátozták. (Átlépésekor mindkét fél 20% mértékű bírság megfizetésére kötelezett.) A kereskedelem és vendéglátás területén a második félévig meg kell teremteni a pénztárgépek elektronikus összekötését a NAV által kezelt állami szerverrel. Gyakorlatilag is egy kulcsossá válik a személyi jövedelemadó, ami a havi 202.000 felett keresőknek jelent újabb nettó jövedelememelkedést. Ezzel egyidejűleg megszűnik a nyugdíjjárulék levonási felső határa és a teljes bruttó bérük után kell megfizetniük a 10%-os járulékot. A ténylegesen kisvállalkozóknak (6 millió forint alatti árbevételű vállalkozásoknál) újabb választási lehetőséget kínál „KATA”, azaz a Kisadózók Tételes Adója, ami főállású kisadózónál havi 50.000,- forint, míg mellékfoglalkozású kisadózónak csak havi 25.000,- forint adóterhet jelent és ezzel kiváltható a saját SZJA, SZOCHO, és egyéni járulékkötelezettsége, az érintett társaság Tao fizetési kötelezettsége. Ugyancsak bevezetésre kerül a pénzforgalmi eredmény után fizetendő 16% mértékű „KIVA” a Kisvállalati Adó a 25 főnél kevesebb főt foglalkoztató, 500 millió forint árbevételt és mérlegfőösszeget el nem érő vállalkozások számára.

2013. évi Adóhírlevél 1. oldala összesen 92-ből

A kormány által tervezett adóbevételek beszedése érdekében az adózás rendjéről szóló törvényt ismét több helyen szigorították, új bejelentési kötelezettségeket írtak elő. Nem lehet kétséges, hogy egyre nagyobb erővel folyik majd az adók behajtása, a feketegazdaság elleni, illetve az adó- és járulékfizetés elkerülésének megakadályozását célzó fellépések sorozata. A nemzetgazdaságban várható változásokat ismét nagyon nehéz megjósolni. Az sajnos nem túlságosan bíztató, hogy a gazdaság zsugorodása még mindig nem állt meg, az infláció nő és a versenyszférában foglalkoztatottak száma pedig kissé csökken, a külföldi befektetések volumene pedig jelentősen elmarad a korábbi évekétől. A hosszan sorolható negatív tényezők ellenére azt javasoljuk és kérjük, hogy azzal foglalkozzunk, mi mit tehetünk a helyzet megváltoztatása érdekében. Szerintünk elég volt az elmúlt 5 évben arra hivatkozni, hogy válság van, ezért nem lépünk, nem beruházunk, nem hajtjuk végre a már így is veszélyesen hosszú ideje halogatott fejlesztéseket. A kizárólag költségcsökkentésre és tartalékolásra alapozott óvatos vállalati filozófia ma már nem segíthet. Dale Carnegie mondásával értünk egyet: „Általában az az ember jut a legmesszebb, aki hajlandó merni és csinálni. Egy óvatos hajó soha nem jut messze a parttól.” A közös gazdasági feladataink megoldásához a 23. életévébe lépett irodánk valamennyi munkatársával és a UHY nemzetközi hátterével (www.uhy.com) áll rendelkezésükre. Ezúton is megköszönjük bizalmukat, kitartásukat, a további munkájukhoz, közös hajózáshoz sok sikert, erőt és egészséget kívánunk! Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi és Bergmann Péter


TARTALOMJEGYZÉK

RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2013. JANUÁR 1-JÉTŐL............................................................... 8 I. AZ ADÓZÁS RENDJE .......................................................................................................................... 12 I.1. Célja ...................................................................................................................................................... 12 I.2. Adózó kötelezettségei......................................................................................................................... 12 I.3. Adófizetési határidők......................................................................................................................... 14 I.4. Ellenőrzés ............................................................................................................................................ 14 I.5. Az ellenőrzés jogkövetkezményei .................................................................................................... 14 I.6. Hatósági eljárás .................................................................................................................................. 15 I.7. Jogorvoslatok ...................................................................................................................................... 16 I.8. Végrehajtási eljárás ........................................................................................................................... 16 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY ................................................................................................ 17 II.1. Munkaviszony.................................................................................................................................... 17 II.2. Megbízás (Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) ............................................................. 20 II.3. Egyszerűsített foglalkoztatás ......................................................................................................... 20 III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .................................................................................................... 23 III.1. Egykulcsos Szja ............................................................................................................................... 23 III.2. Adóalanyok ....................................................................................................................................... 23 III.3. A jövedelem meghatározása a bevételből ................................................................................... 23 III.4. Kedvezményes adózású juttatások.............................................................................................. 24 III.5. Az SZJA alapja ................................................................................................................................. 25 III.6. A fizetendő adó meghatározása.................................................................................................... 25 III.7. Adóbevallás és az adó megfizetése .............................................................................................. 27 III.8. Reprezentáció, üzleti ajándék, és a csekély értékű ajándék ................................................. 28 IV. TB, EHO, NYUGDÍJ ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS .......................................... 29 IV.1 Munkavállalók részére fontos információk................................................................................. 29 IV.2 Munkáltatók számára fontos információk.................................................................................. 30 IV.3. EHO – Egészségügyi hozzájárulás ............................................................................................... 31 IV.4. Rehabilitációs hozzájárulás .......................................................................................................... 32 V. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS.................................................................................................... 33 V.1. Hozzájárulásra kötelezettek köre:................................................................................................. 33 V.2. Hozzájárulás alapja és mértéke: ................................................................................................... 33 V.3. Elszámolás, a hozzájárulás teljesítése:........................................................................................ 33 VI. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ .................................................................................... 35 VI.1. Adóalanyiság feltétele ..................................................................................................................... 35 VI.2. Eljárási szabályok ........................................................................................................................... 35 VII. TÁRSASÁGI ADÓ ............................................................................................................................. 37 VII.1. Adó alanya ....................................................................................................................................... 37 VII.2. Adó mértéke .................................................................................................................................... 37 VII.3. Adóalap meghatározása................................................................................................................ 37 VII.4. Adó összege ..................................................................................................................................... 37 VII.5. Adókedvezmények.......................................................................................................................... 38 VII.6. Adóelőleg .......................................................................................................................................... 38 VII.7. Feltöltés ............................................................................................................................................ 38 VII.8. Speciális adóalanyok..................................................................................................................... 38 VII.9. Transzferár és a kapcsolódó új szabályozás ............................................................................ 39 VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ .................................................................................................... 41 VIII.1. Adóalany ......................................................................................................................................... 41 VIII.2. Fő jellemzője................................................................................................................................... 41 VIII.3. Csoportos adóalany ...................................................................................................................... 41 VIII.4. Alapfogalmak ................................................................................................................................. 41 VIII.5. A teljesítés helye ........................................................................................................................... 41 VIII.6. Adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja .............................................................. 43 VIII.7. Az adó alapja.................................................................................................................................. 43


TARTALOMJEGYZÉK

VIII.8. Az adó mértéke .............................................................................................................................. 43 VIII.9. Fordított adózás ............................................................................................................................ 44 VIII.10. Adólevonási jog ........................................................................................................................... 45 VIII.11. Adó visszaigénylése .................................................................................................................... 45 VIII.12. Összesítő nyilatkozatok ............................................................................................................ 46 VIII.13. Belföldi összesítő jelentés ......................................................................................................... 46 VIII.14. Pénzforgalmi Áfa elszámolási módszer választása (ÚJ!) .................................................... 46 VIII.15. Változások a számlázásban ..................................................................................................... 47 VIII.16. Egyéb változások ........................................................................................................................ 47 IX. ILLETÉKEK ........................................................................................................................................ 48 IX.1. Visszterhes vagyonszerzési illetékek: ......................................................................................... 48 IX.2. Öröklési és ajándékozási illetékek: ............................................................................................. 48 IX.3. Eljárási illetékváltozások:.............................................................................................................. 48 X. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK............................................................................................ 49 X.1. Alanyi, tárgyi hatálya....................................................................................................................... 49 X.2. Mértéke ............................................................................................................................................... 49 X.3. Mentességek ...................................................................................................................................... 49 XI. HELYI ADÓK ...................................................................................................................................... 50 XI.1. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK............................................................................................................... 50 XI.2. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ ................................................................................................................. 52 XII. KÖZMŰVEZETÉKEK ADÓJA (ÚJ!) ............................................................................................. 55 XII.1. Az adókötelezettség........................................................................................................................ 55 XII.2. Az adó alanya.................................................................................................................................. 55 XII.3. Az adó tárgya .................................................................................................................................. 55 XII.4. Az adó alapja................................................................................................................................... 55 XII.5. Az adó mértéke ............................................................................................................................... 55 XII.6. Az adómentesség ............................................................................................................................ 55 XII.7. Fogalmak ......................................................................................................................................... 55 XIII. A CÉGAUTÓ ADÓ ........................................................................................................................... 56 XIII.1. Adó alanya...................................................................................................................................... 56 XIII.2. Adófizetésre kötelezettek, az adó alanya fogalmának pontosítása.................................... 56 XI.3. Az adó mértéke ................................................................................................................................ 56 XIV. A GÉPJÁRMŰADÓ.......................................................................................................................... 58 XIV.1. Adóköteles ...................................................................................................................................... 58 XIV.2. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése......................................................................... 58 XIV.3. Az adó alanya ................................................................................................................................ 58 XIV.4. Az adó mértéke.............................................................................................................................. 58 XIV.5. Mentes............................................................................................................................................. 59 XV. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ..................................................................................... 60 XV.1. Termékdíj köteles termék: ........................................................................................................... 60 XV.2. A termékdíj fizetésre kötelezettek: ............................................................................................. 60 XV.3. Termékdíj alapja ............................................................................................................................ 60 XV.4. Bevallás ............................................................................................................................................ 60 XV.5. A termékdíj-fizetési kötelezettség időpontja: ........................................................................... 60 XV.6. Termékdíj előleg ............................................................................................................................. 60 XV.7. Termékdíj átalány .......................................................................................................................... 61 XV.8. Számlán történő feltüntetési kötelezettség .............................................................................. 61 XV.9. Mentesség, visszaigénylés ............................................................................................................ 61 XVI. A KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJ ................................................................................................ 62 XVI.1. Levegőterhelési díj ........................................................................................................................ 62 XVI.2. Vízterhelési díj ............................................................................................................................... 62 XVI.3. Talajterhelési díj ........................................................................................................................... 62 XVII. A REGISZTRÁCIÓS ADÓ ............................................................................................................ 62 XVIII. AZ ENERGIAADÓ ........................................................................................................................ 63


TARTALOMJEGYZÉK

XVIII.1. Adóköteles.................................................................................................................................... 63 XVIII.2. Az adó alanya.............................................................................................................................. 63 XVIII.3. Az adó alapja és bevallása ....................................................................................................... 63 XIX. AZ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA (ROBIN HOOD ADÓ) ................................ 64 XIX.1. Az adó alanya ................................................................................................................................ 64 XIX.2. Adóalap ........................................................................................................................................... 64 XIX.3. Az adó mértéke.............................................................................................................................. 64 XIX.4. Mentesség ....................................................................................................................................... 64 XIX.5. Feltöltési kötelezettség ................................................................................................................ 64 XX. JÖVEDÉKI ADÓ ............................................................................................................................... 65 XX.1. Adókötelezettség keletkezése ...................................................................................................... 65 XX.2. Az adó alanya: ................................................................................................................................ 65 XX.3. Adófizetési kötelezettség keletkezése......................................................................................... 65 XX.4. Adóalapok, adómértékek, bevallás ............................................................................................ 65 XX.5. Engedélyezés, nyilvántartás, ellenőrzés ................................................................................... 66 XXI. AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK ........................................................................................................ 67 XXI.1. Adóalany ......................................................................................................................................... 67 XXI.2. A járulék alapja:............................................................................................................................ 67 XIX.3. A járulék mértéke: ........................................................................................................................ 67 XXI.4. Bevallás, előlegfizetés .................................................................................................................. 67 XXI.5. Feltöltési kötelezettség ................................................................................................................ 67 XXII. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ........................................................................................ 68 XXII.1. Adó alanya .................................................................................................................................... 68 XXII.2. Adókötelezettség .......................................................................................................................... 68 XXII.3. Adó alapja ..................................................................................................................................... 69 XXII.4. Adó mértéke.................................................................................................................................. 69 XXII.5. Adómentességek .......................................................................................................................... 69 XXII.6. Adó nyilvántartása, bevallása, befizetése .............................................................................. 69 XXIII. AZ EGYES ÁGAZATOKAT TERHELŐ KÜLÖNADÓ (VÁLSÁGADÓ) ............................... 70 XXIV. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA (BANKADÓ) ...... 71 XXIV.1. Adóalany ...................................................................................................................................... 71 XXIV.2. Adóalap és adómértékek .......................................................................................................... 71 XXIV.3. Előleg, bevallás, fizetési kötelezettségek............................................................................... 71 XXV. BIZTOSÍTÁSI ADÓ (ÚJ) ............................................................................................................... 72 XXV.1. Az adó alanya ............................................................................................................................... 72 XXV.2. Adóalap.......................................................................................................................................... 72 XXV.3. Adómérték..................................................................................................................................... 72 XXV.4. Az adó megállapítása.................................................................................................................. 72 XXV.5. Ágazati különadó megszűnése ................................................................................................. 72 XXV.6. A lakás- és CASCO biztosítások differenciált adózása ....................................................... 72 XXVI. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ........................................................................................................ 73 XXVI.1. A törvény hatálya ....................................................................................................................... 73 XXVI.2. A Vállalkozó számviteli törvény által előírt kötelezettségei .............................................. 73 XXVI.3. Euróban, illetve eurótól eltérő devizanemben való könyvvezetés ................................... 75 XXVI.4. Üzleti év........................................................................................................................................ 75 XXVI.5. Napi készpénz záró állomány .................................................................................................. 75 XXVI.6. Könyvvizsgálat ............................................................................................................................ 75 XXVI.7. 2013. január 1-jétől életbe lépő további fontosabb változások, melyek korábbi alkalmazása megengedett a 2012-ben induló üzleti évre............................................... 76 XXVI.8. 2013. január 1-jétől életbe lépő további fontos változás, melynél korábbi alkalmazás nem megengedett. .............................................................................................. 77 XXVII. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, AZAZ A KATA (ÚJ)...................... 78 XXVII.1. Ki választhatja? ......................................................................................................................... 78 XXVII.2. Mennyit kell fizetni? ................................................................................................................. 78 XXVII.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni?................................................................ 78


TARTALOMJEGYZÉK

XXVII.4. Mit nem vált ki a Kata megfizetése?..................................................................................... 78 XXVII.5. Alkalmazott fogalmak .............................................................................................................. 78 XXVII.6. További választási feladat: ÁFA körbe tartozás vagy ALANYI adómentesség? ........... 79 XXVII.7. Bejelentkezési határidő Kata hatálya alá............................................................................ 79 XXVII.8. Bejelentendők köre és a bejelentés adattartalma ............................................................. 79 XXVII.9. Bizonylatolás-nyilvántartási, nyilatkozattételi kötelezettség .......................................... 79 XXVII.10. Áttérés utáni adófizetési kötelezettség .............................................................................. 79 XXVII.11. KATA mellett fizetendő egyéb kötelezettség ..................................................................... 80 XXVII.12. Adatszolgáltatási kötelezettség............................................................................................ 80 XXVII.13. Számszaki Példa ..................................................................................................................... 80 XXVII.14. Hol billen a mérleg a KATA felé, ha nem EVÁS a vállalkozás? .................................... 80 XXVII.15. Megszűnik a KATA alanyiság és kikerülést követő 24 hónapon belül nem is választható................................................................................................................................. 81 XXVIII. A KISVÁLLALATI ADÓ, AZAZ A KIVA (ÚJ) ...................................................................... 82 XXVIII.1. Ki választhatja? ....................................................................................................................... 82 XXVIII.2. Mennyi adót kell fizetnie?...................................................................................................... 82 XXVIII.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni? .............................................................. 82 XXVIII.4. Mit nem vált ki? ....................................................................................................................... 82 XXVIII.5. Alkalmazott fogalmak ............................................................................................................. 82 XXVIII.6. Bejelentkezési határidő KIVA hatálya alá.......................................................................... 83 XXVIII.7. Adóelőleg ................................................................................................................................... 83 XXVIII.8. Elhatárolt veszteség ................................................................................................................ 83 XXVIII.9. Iparűzési adó ............................................................................................................................ 83 XXVIII.10. Az alábbi esetekben megszűnik a KIVA alanyiság ........................................................ 83 XXVIII.11. Akiknek a KIVA-t ajánljuk .................................................................................................. 83 XXVIII.12. Akiknek a KIVA-t nem ajánljuk......................................................................................... 84 MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................ 85 „CAFETERIA” RENDSZER ELEMEI ...................................................................................................... 85 EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ADÓZÁSA ......................................................................................................... 89 SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG ........................................................................................................ 90 SZÁMLAKORREKCIÓK ............................................................................................................................ 91 KÜLÖNLEGES ADÓZÁSI FORMÁK ....................................................................................................... 92


SZERZŐK

Szerzők: Bergmann Péter

Előszó

[email protected]

Kiss József

XX., VII.9.

[email protected]

Kovács Krisztina

VII.

[email protected]

Korpásné Juhász Sarolta

ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER. XXVI.,

[email protected]

Kiss Anita

VIII., 3. sz. melléklet

[email protected]

dr. Báló Rita

III., VI., 1-2. sz. melléklet

[email protected]

Szeredi Pál

XVIII-XIX., XXIII-XXIV.

[email protected]

Somkutiné Kontyi Réka

I., XVII.,

[email protected]

Soltész Sándor

II., IV.,

[email protected]

Kosik Péter

XI., XII., XXII.

[email protected]

Czuczi Dalma

IX., X.

[email protected]

Gódor Attila

V., XIII., XIV.

[email protected]

Mágó Sándor

VIII., XV., XVI., XXI., XXV., 3. sz. melléklet

[email protected]

Tóth-Balogh Mónika

XXVII, XXVIII.

[email protected]


ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2013. JANUÁR 1-JÉTŐL

ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2013. JANUÁR 1-JÉTŐL MEGNEVEZÉS

MÉRTÉK

Társasági adó: (a korrigált adózás előtti eredmény után) 500 millió Ft adóalapig (alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez) .................... 10% 500 millió Ft adóalap felett .............................................................................................. 19% Osztalékadó a magánszemély tulajdonos esetében: · Az osztalékból, osztalékelőlegből származó jövedelem után ......................... Szja 16% és .................................................................................. EHO 14% max. 450.000,-Ft Osztalékadó gazdasági társaság tulajdonos esetében: · Ha az osztalékra jogosult Közösségen belüli székhelyű adóalany, vagy belföldi gazdasági társaság, nem kell az osztalékadót Magyarországon megfizetni ............. 0% EVA (Egyszerűsített vállalkozói adó) alapja az elért tárgyévi - max.30 M/Ft-bevétel ....... 37% KATA (Kisadózók Tételes Adója) (ÚJ!) Főállású kisadózó esetében ................................................................. havi 50e Ft/fő Mellékállású kisadózónál …………………………………………………….….havi 25 eFt/fő a 6 millió bevétel feletti részre…………………………………………………..40 % KIVA (Kisvállalati Adó) (ÚJ!) mértéke ..........................................................................................az adóalap 16%-a, A minimálbér összege 2013. január 1-jétől:………………………………………. 98.000,-Ft/hó; a garantált bérminimum:…………………………………………………………….. 114.000,-Ft/hó Szociális hozzájárulási adó mértéke: ........................................................................... 27% A kifizetőt vagy a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli. EHO százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke .................................. 14% vagy 27% A béren kívüli juttatások után a kifizetőt 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. 27%-os EHO terheli az egyes meghatározott juttatásokat (Szja tv. 70.§ (4) bek.) Egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke................................. 8,5% 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékból és 1,5% munkaerő-piaci járulékból áll. Heti 36 órás munkaviszony melletti további jogviszonyok után is kell a biztosított magánszemélynek 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. Egyéni nyugdíjjárulék fizetési felső határ 2013. január 1-jétől megszűnik. A munkaviszonyból származó jövedelemből: ................................................................... 10% Egészségügyi szolgáltatási járulék ...................................................................................... A nem biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók fix összegű egészségügyi szolgáltatási járuléka……………………………………………………………………………………….. 6.660,-Ft/hó. Szakképzési hozzájárulás alapja azonos a szociális hozzájárulási adó alapjával .......... 1,5% Rehabilitációs hozzájárulás: a 25 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek a létszám 5%-át alapul véve kötelesek fizetni negyedévenként: ................................ 964.500,-Ft/fő/év Személyi jövedelemadó egységesen............................................................................... 16%



EKHO (Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) a kifizetőt terhelő adómérték: ......................................................................................... 20% magánszemélyt terhelő, kifizető által levonandó adómérték: .......................................... 15% nyugdíjas magánszemély nyilatkozat esetén: ............................................................... 11,1% Általános forgalmi adó: .................................................................................27% 18% 5%; Innovációs járulék: az iparűzési adó alapja után fizetendő, közép- és nagyvállalkozások esetében: ........................................................................................................................ 0,3% A járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. K+F tevékenység közvetlen költsége már nem csökkenti az innovációs járulékot. Az innovációs járulék alanyának nem minősülő mikro és kisvállalkozási kategória meghatározása során a konszolidált adatokból kell kiindulni. Energiaadó: (termelőt, importálót terhelő adó) az adó mértéke: A szén fajtájától függetlenül ..........................................................................2.390 Ft/tonna Villamos energia ................................................................................................ 295 Ft/MWh Földgáz: .............................................................................................................. 88,50 Ft/GJ 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó energiaadó bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) és a befizetéseket 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani. Ezt követően az energiaadó bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) és befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni. „Robin Hood” adó: A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele érdekében 2009-2010 évekre bevezetett, majd 2011-2012 évekre kiterjesztett jövedelemadó 2013-ban is hatályban marad, amit a szénhidrogén kitermelők, kőolaj, földgáz és villamos energia termelők, illetve kereskedők kötelesek az adózás előtti eredményük után fizetni. Mértéke az adóalap korrigált értéke után ........................................................................ 31% Az egyes ágazatokat terhelő különadó: adó mértéke ágazatonként eltérő kulcsok és adóalap alkalmazásával számítható. Hitelintézetek és pénzügyi szervezetek különadója: adó mértéke a XXIV. fejezetben leírt az egyes adóalanyok esetén eltérő - kulcsok, és adóalap alkalmazásával számítható 98 százalékos különadó mértéke ................................................................................... 98% Különadó fizetésére kötelezett: költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély. Alapja: 2010. január 1-jétől megszerzett, a jogviszony megszűnésével összefüggésben bármilyen formában megszerzett bevételből a 3.5M forintot meghaladó rész. Környezetterhelési díj: Levegő,- víz,- és talajterhelés miatt díjat kell fizetni. Szabályai a XVI. fejezetben találhatóak. Iparűzési adó.................................................................................................................... 2% Az adóalap számításánál az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke bizonyos esetben csak korlátozottan számolható el. 500 millió Ft nettó árbevételig az árbevételhez kapcsolódó teljes összeg elszámolható csökkentő tételként, míg az e feletti árbevétel-részre sávosan, 70-85% közötti hányadban számolható el az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege. Magánszemély kommunális adója mértéke meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 17.000 Ft Építményadó felső határa ................................................................................. 1.100 Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték .................................................................................... 3,6%-a Telekadó felső határa ........................................................................................... 200 Ft/m²



vagy a korrigált forgalmi érték ....................................................................................... 3%-a Közművezetékek adója (ÚJ) ................................................................................ 125 Ft/m² Vagyonszerzési illeték általános mértéke:...................................................................... 4% Ingatlanforgalmazók ingatlan tulajdonjogának megszerzése – és speciális feltételek teljesülése - esetén……………………………………….………………………………………………...2% Öröklési, ajándékozási illeték általános mértéke egységesen ...................................... 18% Lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyonértékű jog ingyenes szerzése esetén, megtartva a vagyontárgy szerinti differenciálást az illeték mértéke ............................... 9% Az örökhagyó egyenes ági rokona, valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész az öröklési illeték alól…………………………………………………………………………………….mentes Bírósági eljárási illeték Kft., Zrt. cégbejegyzési kérelem illetéke……………………………………….….…..…100.000,-Ft Kft., Zrt. egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke………………………………………………………………………………………….…………50.000,-Ft Pénzügyi tranzakciós illeték általános mérték…………………………………………………0,2% készpénzfelvételre…………………………………….….……..0.3% Felső határa mindkét esetben 6 ezer Ft. Gépjárművek megszerzése után fizetendő illetéket a jármű hajtómotorjának a hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye és a gyártástól számított kora alapján kell meghatározni. Környezetvédelmi termékdíj: A termékdíj fizetési kötelezettség a csomagolószerek első forgalomba hozatalával illetve saját célú felhasználásával összefüggésben keletkezik. Jövedéki adó a jövedéki termékek – ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány – után fizetendő. Gépjárműadó mértéke a motor teljesítménye és a beszerzés éve alapján140-345Ft/kilowatt A forgalomba helyezést követő hónap 1. napján, használt gépjármű esetén a tárgy évet követő január 1. napján kezdődik az adókötelezettség. Cégautó adó: A cégautó adót környezetvédelmi osztály és kilowattban kifejezett teljesítmény szerinti differenciált mértékkel kell megfizetni A törvény három környezetvédelmi és négy kilowatt-kategória kombinációja eredményeként - 12 adótételt tartalmaz. Regisztrációs adó a személygépkocsi, lakóautó és motorkerékpár Magyarországon történő forgalomba helyezésekor fizetendő a jármű motorjának köbtartalma és környezetvédelmi osztályba sorolása szerint:................................................................................................... … Kulturális adó mértéke................................................................................................... 25% Az adó alanya a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások értékesítését, valamint az erotikus telefonszolgáltatást végző személy, szervezet, valamint azon televíziós kábelszolgáltatók, amelyek - az általuk nyújtott műsorszolgáltatás keretén belül - pornográf tartalmú csatorna hozzáférését teszik lehetővé; az adó alapja pedig az adóköteles tevékenységből származó árbevétel, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetén a bevétel. Népegészségügyi termékadó mértéke a XXII. fejezetben leírt az egyes termékenként eltérő. Baleseti adó mértéke ................................................................................az adóalap 30%-a,



de legfeljebb napi 83 Ft/gépjármű, 12 hónapra legfeljebb gépjárművenként 30.295 Ft. Az adó alanya a gépjármű üzembentartója, az adó alapja a fizetendő kötelező gépjármű felelősségbiztosítás éves díja. Biztosítási adó (ÚJ) mértéke CASCO biztosítás esetén…………………..…..az adóalap 15%-a Vagyon- és balesetbiztosítás esetén…………………………………………………az adóalap 10%-a


I. AZ ADÓZÁS RENDJE

I. AZ ADÓZÁS RENDJE (2003. évi XCII. tv.) I.1. Célja Az adózók és adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek szabályozása, egységes normák alkalmazása minden adónemre. I.2. Adózó kötelezettségei I.2.1. Bejelentkezés, nyilatkozattétel és bejelentés I.2.1.1 Bejelentkezés, bejelentés Adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó köteles az Adóhatóságnál (NAV) bejelentkezni a következő adatokkal: o Név, cégnév o Cím, székhely, telephely, iratőrzés helye o A cégbíróságon be nem jelentett és a társasági szerződésben nem jelölt telephelyek bejelentése is kötelező o Létesítő okirat kelte, száma o Tevékenység megkezdésének időpontja o Képviselő adatai o Könyvvizsgáló adatai o Fő- és egyéb végzett tevékenység o Üzleti év fordulónapja o Nyilvántartási szám (közhasznú szervezet, alapítványok esetében) Ezen felül bejelenteni köteles: o a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást o A végelszámolás kezdő és záró időpontját o Adóköteles tevékenység megszűnését o Kapcsolt vállalkozásait o Jegyzett tőke összegét o Kft. és Zrt. esetén azt a tényt, ha a tag/részvényes 50 %-ot meghaladó szavazati joggal, vagy minősített befolyással rendelkezik o Fióktelep esetén a külföldi vállalkozás adatait o Több tagállami illetőség esetén a tényleges üzletvezetési helyet o a kölcsönvevő a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott személyek adatait o Mo-n kiküldetésben lévő külföldi magánszemély adatait, ha magyar Szja fizetési kötelezettsége keletkezik Az adatokban történő változást Adóhatósághoz (NAV) bejelenteni.

adózó

15

napon

belül

köteles

az

A helyi iparűzési adóval és az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségeket az Önkormányzatok felé egységes nyomtatványon kell teljesíteni. I.2.1.2 Nyilatkozattétel Az ÁFA alanyok tevékenységünk megkezdésekor nyilatkoznak arról, hogy o adómentes tevékenységet végeznek, o adómentes tevékenység esetén az adókötelességet választják, o alanyi adómentességet választanak, o az adó-megállapítás különleges módját választják,



o o

EU tagállamban illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kívánnak létrehozni, az általános forgalmi adó általános szabályai szerint kívánnak adózni.

I.2.1.3. Az adószám Az adószám kiadásának megtagadása A NAV megtagadja a tevékenység megkezdéséhez szükséges adószám kiadását abban az esetben, ha a leendő adózó vezető tisztségviselője illetve tagja a korábbi cégei alapján kockázatosnak minősül, azaz ha az előző cég: o 15M Ft-ot elérő adótartozással rendelkezik, vagy o az elmúlt 5 évben 15M Ft összegű adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, illetve o az adószámát fiktivitás miatt törölték. Az adószám törlése 2012. január 1-jétől a NAV az adószám felfüggesztése nélkül azonnal töröli, amennyiben: o az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, o az adózó képviselőjét nem jelentette be, o a bejelentett képviselő nem valós személy. Adószám felfüggesztés – változó határidők Jövőben 180 napra függeszti fel az adószámot az adóhivatal – a korábbi határozatlan időre szóló felfüggesztés helyett -, amennyiben az adózó bevallási vagy adófizetési (előleg is) kötelezettségének határidejétől számított 365 napon belül – adóhatóság felszólításának ellenére – nem tesz eleget. Ha az erről szóló jogerős határozatot követő 180 napban sem pótolja a mulasztását, úgy az adóhatóság törli az adószámot. Az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot az adószám jogerős törléséről, majd az értesítést követő 15 munkanapon belül a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a céget. I.2.1.4. Kockázatelemzés és fokozott adóhatósági felügyelet A NAV az adószám megállapítását követően kockázatelemzés céljából kérdőívet küldhet az adózónak. Az adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működnek majd, mely során a NAV: o vizsgálhatja az adózó által bejelentett adatok valóságtartalmát, o az adózót a rá egyébként irányadó Áfa bevallási gyakoriságnál gyakoribb bevallás benyújtására kötelezheti, o az adózót kötelezheti adóbevallásának adótanácsadóval történő ellenjegyeztetésére, o továbbá kötelezheti, hogy nyújtsa be a bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatát. Korábban kiadott hírlevelünkben már tájékoztatást nyújtottunk arról, hogy 2012. január 1-je óta az újonnan alapított cégek, illetve vezető tisztségviselő, többségi tulajdonos változás esetén az adóhivatal kockázatelemzési eljárást folytat le. A hivatal a vizsgálatot 2012-ben az adószám-megállapítást, illetve a változást követően haladéktalanul foganatosította, míg jövőre ezt követő 1 éven belül, ill. éves áfa bevallásra kötelezett adózó esetén a benyújtás határidejét követő 30



napon belül folytatja le. A jelenlegi szankcióként alkalmazott adószám törlése nem áll arányban a kérdőív visszaküldésének mulasztásával okozott adóérdek sérelmével, ezért 2013. január 1-től első körben bírság kiszabására kerül sor, majd amennyiben ezt követően sem pótolja a mulasztását az adózó, úgy válna indokolttá az adószám törlése. I.2.2. I.2.3. I.2.4. I.2.5. I.2.6. I.2.7. I.2.8. I.2.9.

Adó-megállapítás önadózással történik Adóbevallás benyújtása elektronikusan Adó- és előlegfizetés Bizonylat kiállítása, megőrzése Nyilvántartás vezetése (könyvvezetés) Adatszolgáltatás Adólevonás, adóbeszedés Pénzforgalmi számlanyitás

I.3. Adófizetési határidők Főbb adófizetési határidők: - munkabéreket érintő járulékok, adók: tárgyhót követő 12. - áfa: tárgyidőszakot (hó/negyedév/év) követő 20. - helyi adók (ipa, építményadó, telekadó, gépjárműadó): - március 15. - szeptember 15. - december 20. (feltöltésre kötelezett cégek esetén) - társasági adó (előző évi társasági adó mértékétől függ): - tárgyidőszakot (hó/év) követő 20-a - december 20. (feltöltésre kötelezett cégek esetén) - szakképzési hozzájárulás: - 1-11. hónap esetén a tárgyhót követő hó 12-e - 12. hónap és az éves elszámolás tárgyévet követő február 25-e I.4. Ellenőrzés Fajtái: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Bevallások utólagos vizsgálata Állami garancia beváltásához kapcsolódó Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló Adatok gyűjtését célzó Illetékkötelezettségek teljesítésére irányuló Ismételt ellenőrzés Felülellenőrzés Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés

Az adóellenőrzés alá vont adónemre és időszakra vonatkozó önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzettnek, ha azt az Adózó legkésőbb az adóellenőrzést bejelentő értesítés vagy a megbízólevél kézbesítését megelőző napon leadta. I.5. Az ellenőrzés jogkövetkezményei Késedelmi pótlék A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Késedelmi pótlék az adó késedelmes megfizetése esetén számítható fel. Önellenőrzési pótlék Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani.



Adóbírság Adóbírság adóhiány esetén fizetendő, mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200 %-a is lehet, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Mulasztási bírság ·

·

· · ·

· · ·

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható többek között: ha nem tesz eleget vagy hibásan, valótlan adattartalommal teljesíti bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét, nem vezeti nyilvántartásait, valótlanul nyilatkozik, iratmegőrzést elmulaszt, utas valótlan nyilatkozatot ad az utazásszervezőnek, éves beszámolója nem felel meg az Sztv. előírásainak. Az adózó 1M Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható: amennyiben elmulasztja számla-, egyszerűsített számla-, nyugta kibocsátási kötelezettségét ill. nem a megfelelő összegről állítja ki a bizonylatot, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztat. 1M Ft összegű mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha beszámoló-közzétételi kötelezettségének, vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Adóellenőrzések során az iratok, nyilvántartások, bizonylatok pótlásának határidőre történő teljesítésének elmulasztása 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható. Az adózó nyilvántartásonként 2M forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható: ha a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget. Ismételt jogsértés esetén a bírság 4 millió forintig, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig akár az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig is súlyosbítható! Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet többek között: az adóelőleg feltöltési kötelezettség megszegése, jogosulatlan adóelőleg mérséklés esetén. Az adózó 40%-ig terjedő mértékű bírságot fizet: igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén Készpénzfizetési korlát – 1,5 millió forint a maximum 2013. január 1-től a készpénzben történő ellenérték kiegyenlítést szerződésenként és havonta bruttó 1,5 millió forintban maximálják. Egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni az egyes szerződéseket abban az esetben, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek azért kötöttek több szerződést, hogy elkerüljék a korlátot. Ha valaki megszegi a készpénzfizetés korlátozásával kapcsolatos előírást, borsos összegű büntetésre számíthat, ugyanis minden 1,5 millió forint fölötti készpénzben kifizetett összeg után mindkét félnek 20 százalékos mulasztási bírságot kell fizetni.

Üzletlezárás Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó · be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, · igazolatlan eredetű árut forgalmaz, · egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét. I.6. Hatósági eljárás A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére indul. Elsősorban a következőkre irányul: adóalap, adó, adómentesség, kedvezmények, fizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmények, támogatási jogosultság, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítési igény megállapítása. Eljárások: 1. Hatósági adó-megállapítás bejelentés, bevallás alapján (kivetéses adózás, kiszabás)



2. Utólagos adó-megállapítás o Végelszámolás esetén is elrendelhető új adó-ellenőrzési eljárás. o A cégbíróság külföldi vállalkozás belföldi fióktelepét mindaddig nem törli a cégjegyzékből, amíg a fióktelep ellen adóigazgatási eljárás folyik. 3. Adó soron kívüli megállapítása (pl. adózó halála esetén) 4. Adó feltételes megállapítása 5. Szokásos piaci ár megállapítása o A kapcsolt viszonyban álló, társaságnak nem minősülő felekre – tehát magánszemélyekre – is vonatkoznak az eljárás szabályai. 6. Fizetési halasztás, részletfizetés, adómérséklés - egyszerűsödő szabályok Az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökken. Fizetési könnyítés, adómérséklés kérése esetén, ha az adózó szerepel a minősített adózói adatbázisban és a kérelem benyújtásával együtt kéri a sürgősségi eljárásban való elbírálást, annak határideje 30-ról 15 napra csökken. I.7. Jogorvoslatok Észrevétel: az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül (illetékmentes) Fellebbezés: az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen az átvételtől számított általában 30 napon belül fellebbezhet. Illetéke: a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5.000,-Ft és legfeljebb 500.000,-Ft. Felügyeleti intézkedés: a felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabálysértő. A kérelem illetéke a fellebbezés illetékével megegyezik, de ha az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, az illeték legalább 50.000,-Ft. I.8. Végrehajtási eljárás A végrehajtásnál a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Végrehajtható: a jogerős határozat (végzés)/önadózó bevallása/behajtást kérő megkeresése/az adózóval közölt adóhatósági adó-megállapítás (pótlék és kamat is)/eljárási illeték-fizetési kötelezettséget megállapító határozat. Eljáró hatóság: az elsőfokú adóhatóság.


II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY

II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY 2012. július 1-jei hatállyal életbe lépett az „új” munka törvénykönyve a 2012. évi I. törvény. Az Mt-t a 2012. évi LXXXVI. törvény léptette hatályba – amely alapján néhány rendelkezést 2013. január 1-jétől kell alkalmazni. Az új Mt. szerkezetében teljes körűen eltér a korábbitól, esetenként új definíciókat alkalmaz, illetve átvesz elemeket a Ptk-ból, de néhány esetet kivéve lényeges tartalmi változást álláspontunk szerint nem jelent. Alábbi összefoglalónkkal a fontosabb 2013. évi szabályokkal kapcsolatban hívjuk fel szíves figyelmüket. II.1. Munkaviszony Munkaviszony keletkeztetésének fontosabb szabályai: - Munkaszerződés megkötése, módosítása, megszűntetése továbbra is kizárólag írásban történhet. (42§) - Új elem, hogy a munkaszerződésnek csak az alapbér és a munkakör kikötése szükséges. (45§) Külföldi munkavégzés esetén a munkabér forinttól eltérően is megállapítható, fizethető. A munkavégzés helyének kikötése immáron nem szükséges, ekkor a munkavégzés helyének azt kell tekinteni, ahol a munkavállaló „munkáját szokás szerint végzi”. - A felek maximum 3 hónap próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a próbaidő 1 alkalommal meghosszabbítható, de ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 hónapot. (45§) - A munkáltatónak a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül írásban kell tájékoztatni a munkavállalóját. (46§) o Napi munkaidőről, o Alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, o Munkabér elszámolásának módjáról, munkabérfizetésről, o Munkakörébe tartozó feladatokról, o Rendes szabadság mértékéről, kiadási módjáról o Felmondási idő számításának szabályairól, o A munkavállaló kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, o Munkáltatói jogkör gyakorlójáról. - A tájékoztatás a munkaszerződésbe is belefoglalható (Irodánk nem javasolja) Munkavégzés fontosabb szabályai - Az új Mt. szerint a munkáltató munkavállalóját 44 napon (352 órán) túl nem foglalkoztathatja munkaszerződésétől eltérő munkakörben, megszűnt a kirendelés, átirányítás, kiküldetés jogintézménye. (53§) - Azonban ebben a 44 napban „idegen” (nem kapcsolt) társasághoz is „átirányítható” a munkavállaló Munkaviszony megszűntetésének fontosabb szabályai - Az új Mt. szerint a munkaviszony megszűntethető (65§) o Közös megegyezéssel o Felmondással – csak a munkáltató részéről indoklásköteles, indok csak képesség, magatartás, vagy munkáltató működésével összefüggő ok lehet o Azonnali hatályú felmondással (rendkívüli és azonnali hatályú felmondás próbaidő alatt felmondás jogintézmény helyett (66-67§) - Felmondási tilalom továbbra is él: o Várandósság, szülési szabadság esetén, o Gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság esetén, (kiemelendő azonban, hogy a tilalom kizárólag a fizetés nélkül szabadság lejártáig szól, nem pedig a gyermek 3 éves koráig. Amennyiben az anya döntése értelmében megszűnteti a fizetés nélküli szabadságát – gyermek 3 éves kora előtt visszatér a munkahelyére – a tilalom már nem áll fenn)



Nő jogszabály szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelések esetén (kezelés kezdetétől maximum 6 hónap) o Önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése esetén. A táppénz ideje kikerült a felmondási tilalmak közül (!) A felmondási idő betegség miatti keresőképtelenség – de maximum 1 év – lejártát követően kezdődik, valamint 2012.07.01-től nem jár fizetés nélküli szabadság a beteg gyermek ápolására (68§) Munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő 30 nap – függetlenül az eltöltött munkaviszony hosszától – egyéb esetben a felmondási idő számítása nem változott. A felek azonban előre kiköthetnek legfeljebb fix 6 havi felmondási időt. (69§) Határozatlan idejű munkaszerződés a felek megállapodása alapján immáron oly módon is megköthető, hogy az fix 1 évig ne legyen felmondható.(65§) Végkielégítés ideje számításának szabályai nem változtak, azonban a végkielégítés szempontjából már nem kell figyelembe venni a munkavállaló egybefüggően 30 napot meghaladó táppénzét, fizetés nélküli szabadságát – kivéve, ha azt szülés, vagy tartalékos katonai szolgálat miatt vette igénybe. (77§) Végkielégítés esetén a munkáltató a korábbi átlagkereset helyett távolléti díjat (nem tartalmazza a nem rendszeres juttatásokat) fizet a kilépő munkavállalónak. (77§) A munkavállaló rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben továbbra is védettséget élvez, azonban felmondás esetén a „többlet” végkielégítés nem automatikusan 3 hónap, hanem figyelembe veszi a munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszát is. (1-3 hónap lehet) (77§) o

-

-

Munkaidő beosztása - Általános munkarendnek nevezi az új Mt. ha a munkaidőt heti öt napra hétfőtől péntekig kerül beosztásra. (97.§) - Munkaidőkeretet maximum 4 hónapra lehet meghatározni, de az új Mt. szerint o Megszakítás nélküli, o Többműszakos o Idényjellegű tevékenység keretében akár 6 havi is lehet. (94§) - Munkaidőkeret (vagy elszámolási időszak) alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). (97.§) - A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse. (97§) - A munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony megszűnés esetén a munkavállalóval történő elszámolásra új szabályok vonatkoznak (95§). o Ha az általános munkarendhez viszonyítva a ledolgozott munkaóráinak száma több – rendkívüli munkavégzés (túlóra fizetés) o Ha az általános munkarendhez viszonyítva a ledolgozott munkaóráinak száma kevesebb – állásidő megfizetése o Ha az általános munkarendhez viszonyítva magasabb összegű munkabérben részesült – előlegnyújtásból eredő követelésként kell kezelni, 100%-ban visszavonható Rendkívüli munkaidő - Rendkívüli munkavégzést (túlóra) ezentúl rendkívüli munkaidőnek nevezi a törvény, - Túlóra éves korlátja 200 óráról à 250 órára változott. Bérpótlékokra vonatkozó fontosabb szabályok - Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén 50%, ha a dolgozó o a több műszakos tevékenység keretében, o a készenléti jellegű munkakörben, o kereskedelmi törvényhatálya alá tartozó cégnél dolgozik. - Munkaszüneti napon, vagy húsvét/pünkösd/vasárnapon dolgozó esetében e pótlék mértéke: 100%



-

-

-

Ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik, a 18-06 óráig ledolgozott óráira 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Egy órán túli éjszakai munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha műszakpótlékra nem jogosult. 50% bérpótlék vagy megállapodás esetén szabadidő jár, ha a munkavállaló: o a napi munkaidő beosztáson túl o a munkaidőkereten felül o az elszámolási időszakon felül dolgozik A munkavállaló beosztása szerinti pihenőnapon (időre) elrendelt rendkívüli munkaidőre 100% pótlék jár, szabadidőben elrendeltre 50% Készenlét esetén 20%, ügyelet esetén 40% pótlék jár. Ügyelet esetén, ha a munkaidő nem mérhető, akkor az előbbi helyett 50% pótlék jár. Az alapbérbe beépíthető a vasárnapi, a műszak és az éjszakai pótlék. A munkaszerződésben a bérpótlék helyett, a készenlét és ügyelet helyett a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magába foglaló havi átalányban állapodhatnak meg a felek. Pótlékok neve

% Régi Mt.

% Új Mt.

Megjegyzés

Vasárnapi pótlék

50%

50%

3 v. több műszak esetén, vagy munkaidők, nem jár: megszakítás nélküli. idénymunka. hétvégi részmunkaidő.

Éjszakai pótlék

15%

15%

Éjszakai munkavégzés esetén

Éjszakai pótlék

30%

30%

többműszakos munkarendűek

Éjszakai pótlék

40%

30%

megszakítás nélküli munkarendben fogl.1806ig

Délutáni pótlék

15%

---

többműszakos munkarendűek

Délutáni pótlék

20%

---

megszakítás nélküli munkarendben fogl.

Készenlét

20%

20%

Ügyelet

40%

40%50%

50% ha az idő nem mérhető

Szabadság (2013. januártól alkalmazandó) valamint a napi pihenőidőre vonatkozó fontosabb szabályok -

A többműszakos munkarend és megszakítás nélküli munkarend esetén napi pihenőidő az eddigi minimum 11 óráról 8 órára csökken, vagyis ennyi időnek kell eltelnie két munkavégzés között, Az alapszabadság mértéke 20 nap. (115§) Az új Mt. szerint életkori sávok alapján jár pótszabadság, amely mértéke azonos a korábbi Mt. 20 nap feletti szabadságéval.(117.§) Nem jár szabadság az évi: o 30 napon túli keresőképtelenség esetén annak első napjától, o tartalékos katonai szolgálat 3 hónapon túli idejére, A fogyatékos gyermekek után 2 nap pótszabadság is jár A napi munkaidőtől eltérő beosztású dolgozók szabadságát a beosztásnak megfelelő órára kell kiadni. Náluk a nyilvántartás is órára történik.(124.§) A ki nem vett időarányosan járó szabadságot munkaviszony megszűnése esetén pénzben meg kell váltani. (125.§)



Betegszabadságra vonatkozó fontosabb szabályok - 2013. januártól alkalmazandó - A keresőképtelenség évi első 15 napja betegszabadság szabályt az új Mt. szerint munkáltatónként kell értelmezni. - Évközi belépés esetén nem kell vizsgálni a munkavállaló által addig igénybevett napjait, időarányos mértékben ugyan de a számítás tekintetében újraindul. Új jogviszonytípusok az új Mt-ben - Munkavégzés behívás alapján – Részmunkaidő esetén lehet alkalmazni, a munkáltató a munka függvényvényében „hívja be” munkavégzésre a munkavállalót. Nem készenléti jellegű munkakör (!) (193§) - Munkakör megosztás – Egy munkáltató több munkavállalóval köt munkaszerződést egy munkakörre. (194§) - Több munkáltató által létesített munkaviszony - Egy munkavállalónak 2 egyidejű munkáltatója van, megosztva alkalmazzák. Nem kölcsönzés (!) (195§) - Távmunkavégzés (196§) - Bedolgozói jogviszony (198§) - Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló jogviszony (204§) Egyéb fontosabb rendelkezések - A jogalap nélkül kifizetett béreket 07.01-től az előlegnyújtás szabályai szerint lehet visszakövetelni, így az a munkavállaló előzetes értesítése/hozzájárulása nélkül is levonható annak béréből. - A munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért az új szabály szerint maximum 4 havi távolléti díjának megfelelő összeggel felel. Szándékos, vagy súlyosan gondatlan károkozásért teljes felelősséggel tartozik. (179§) - A munkáltató bizonyos munkakörökben pénzbeli biztosítékot kérhet munkavállalójától. (189§) - Borravaló/hálapénz munkavállaló, alkalmazott általi elfogadása csak a munkáltató kifejezett engedélyével történhet. - Munkaerő kölcsönzésre kapcsolt vállalkozások között is van lehetőség. - Az új Mt. immáron (a Ptk-ból átvéve) szabályozza a versenytilalom jogintézményét. (228§) II.2. Megbízás (Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a „megbízás”, amely kimondottan – nem fizikai jellegű – munka ellátásra vonatkozik, s amely során nem utasíthatja a megbízó közvetlenül a megbízottat, azaz pusztán egy feladat ellátására vonatkozik. Ezáltal felelősségi kérdésekben, valamint munkaeszköz, munkavégzés helye és munkavégző személye stb. tekintetében eltér az előzőekben tárgyalt jogviszony(ok)étól. Megbízási szerződést tipikusan az előadók, oktatók (saját tematikával és oktatási anyaggal), „külsős” szakértők és tanácsadók alkalmazása (azaz egy szigorúan körülhatárolható célfeladat elvégeztetése) esetén használják. A megbízott ráfordításai ellentételezéséhez eldöntheti, hogy 10%-os költséghányaddal vagy tételes költségelszámolással kívánja csökkenteni megbízásából származó jövedelme adóalapját (kivéve: választott tisztségviselők tiszteletdíja). E jogviszonyt az adóalap csökkentés lehetősége, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szigorú (bejelentés, végkielégítés, szabadság stb.) szabályok miatt előszeretettel használják a munkaviszony elkerülésére. II.3. Egyszerűsített foglalkoztatás Az 2010. augusztus 1-je óta az egyszerűsített foglalkoztatás intézménye hivatott könnyíteni a munkavállalók és a munkáltatók adminisztrációs-, és járulékterhein bizonyos munkák ellátása és elláttatása esetén. 2013. január 1-jétől betartandó néhány új szabályra (változásra) szeretnénk felhívni figyelműket.



II.3.1. Egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazási köre ·

Mezőgazdasági idénymunka növénytermesztési, állattenyésztési, halászati ágazatban – 120 napig

·

Alkalmi munka - határozott idejű munkaviszony, legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig.

erdőgazdálkodási,

Az ekképp foglalkoztatható napi létszámkeret meghatározásához 2013. január 1-jétől a munkáltatónál a tárgyév első és hetedik hónapját megelőző hat havi, ha ennél rövidebb ideje működik, akkor a működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai állományi létszámot kell alapul venni. 0 főt foglalkoztatónál à maximum 1 fő/nap 1-5 fő között à maximum 2 fő/nap 6-20 fő között à maximum 4 fő/nap 20 felett maximum a létszám 20%/nap ·

Alkalmi munka Turisztikai idénymunka kereskedelmi szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál. – 120 napig

·

Filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén a fenti korlátok nem vonatkoznak

jellegű

turisztikai

II.3.2. Egyszerűsített foglalkoztatás fontos szabályai E munkaviszony keletkeztetésekor is kötelező az írásbeliség (törvény mellékletében található blanketta szerződéssel), továbbá bejelentési kötelezettség van érvényben: - ügyfélkapunk keresztül (– Bergmann Iroda közreműködésével) - telefonon (belföldi, helyi tarifával hívható 185-ös telefonszám) A munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak. Kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. II.3.3. Munkáltató közterhe egyszerűsített foglalkoztatás esetén -

mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 500,- Ft/ nap munkavállalónként alkalmi munka esetén: 1000,- Ft / nap munkavállalónként filmipari statiszta alkalmi munka esetén: 3000,- / nap munkavállalónként

2013-ban az egyszerűsített foglalkoztatással maximálisan kifizethető (nettó) napi munkabér: - minimálbér 85%-ának napi összege, (órabéres megállapodás esetén: 479 Ft/óra), szakképesítést követelő munkakörben a garantált bérminimum 87%ának napi összege (órabéres megállapodás esetén: 571 Ft/óra), de maximum 9020 Ft/nap/fő - filmipari statiszta alkalmi munka esetén maximum 12.500 Ft/nap. 2011.08. 01-jétől bővült a mezőgazdasági idénymunka köre és változott az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazható munkavállalók – 6 havi átlagos létszámhoz kötött száma. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni az Mt-nek a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezését. Nem kell alkalmazni továbbá a betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó Mt. előírásokat sem, illetve a munkaidő-beosztás az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet egyenlőtlen munkaidő-beosztást és nem kell alkalmaznia a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására vonatkozó előírásokat. Amennyiben a



felek írásban kötöttek munkaszerződést, úgy a munkáltatónak nem kell munkaidőnyilvántartást sem vezetnie. A közterheket 2013. január 1-jétől az új megnevezéssel bíró ”NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredőközteher befizetések beszedési számla”-ra (1003200006057763 - 239. es adónemkód) kell teljesíteni. Kérjük, hogy munkajogi tanácsért jogi képviselő hiányában mindenképp forduljon irodánkhoz, ahol készséggel állunk rendelkezésükre.


III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (1995. évi CXVII. tv.) III.1. Egykulcsos Szja A 2013. évtől megszűnik az adóalap-kiegészítés, így az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre 2013-tól ténylegesen is érvényesül a 2011. évben bevezetett egykulcsos (16 százalékos) Szja. Egyes különadózó jövedelmek után azonban az adóalap a juttatás értékének 1.19-szerese, így a következő jövedelmek esetében az adókulcs ténylegesen 19 százalék: a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az egyes meghatározott és a béren kívüli juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem, a lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem, és a nyereményből származó jövedelem. III.2. Adóalanyok Belföldi illetőségű magánszemély teljes körű adókötelezettsége van: belföldről1 és külföldről2 származó jövedelmére terjed ki

Külföldi illetőségű magánszemély korlátozott adókötelezettsége van: csak a belföldről származó az adókötelezettség.

Jövedelemszerzés helye 2013-tól Ha a munkavégzés helye meghatározható, akkor a tevékenység végzésének szokásos helye szerinti állam a jövedelemszerzés helye. Ha a munkavégzés helye nem határozható meg, akkor: · belföld a jövedelemszerzés helye: ha a mvállaló a munkáltató belföldi székhelyével/telephelyével/fióktelepével/képviseletével áll jogviszonyban, ennek hiányában csak a belföldön végzett tevékenységre arányosan számított jövedelemnek lesz belföldi a jövedelemszerzési helye; · nemzetközi járművön végzett tevékenység esetén az egyezmény szerinti ország, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam a jövedelemszerzés helye. III.3. A jövedelem meghatározása a bevételből Alaptételként megállapítható, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Az adó alapját képező jövedelem = a magánszemély által az adóévben bármely jogcímen és formában megszerzett bevételének: o egésze o vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része, o vagy meghatározott hányada. A jövedelem meghatározása a bevételből: + =

Bevétel Kivéve: a bevételnek nem minősülő tételek (pl. adómentes bevételek) Költségek Jövedelem=Adóalap

Belföldről származó jövedelem belföldi illetőségű munkáltatótól, megbízótól származó, vagy belföldön végzett tevékenységből származó, vagy belföldi vagyonból származó jövedelem. 2 Külföldről származó jövedelem: külföldön végzett tevékenységért a külföldi illetőségű munkáltatótól, megbízótól származó, vagy külföldi vagyonból származó jövedelem. 1



III.3.1. Bevételnek nem minősülő tételek Az előző táblázatban foglaltak szerint a jövedelembe nem számítandók bele az Szja tv. 7. § (1) bekezdése szerinti bevételnek nem minősülő tételek, így például: · az Szja tv. 1. sz. mellékletében felsorolt adómentes bevételek, · az a kapott érték, amelyet vissza kell szolgáltatni (kölcsön), · kifizetőtől elszámolásra kapott összeg, · 15 éve szerzett ingatlan eladás jövedelme. III.3.1.1. Adómentes bevételek Az Szja törvény 1. számú melléklete tartalmazza a bevételek azon körét, amelyek adómentesek. Az adómentes juttatások köre a 2013. évtől bővül. Így például adómentes lesz a kifizető által juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére – múzeum, kiállítóhely, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra – szóló belépőjegy, bérlet éves szinten 50 ezer forintot meg nem haladó összegben. 2013. január 1-jétől bevezetésre kerül a kockázati biztosítás fogalma (olyan élet-, balesetés betegségbiztosítás, melynek nincs lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke), amelynek a kifizető által fizetett díja havonta a minimálbér 30%-áig adómentes. A munkavállaló számára adómentesen adható juttatások megismeréséhez javasoljuk a Hírlevelünk 1. sz. mellékletét képező Cafetéria rendszer IV. pontjának áttekintését. III.3.1.2. További, bevételnek nem minősülő tételek A teljesség igénye nélkül ilyennek minősülnek: · hivatali, üzleti utazás esetén az az összeg, amellyel a magánszemély a juttató részére számlával köteles elszámolni illetve az utazási jegy ellenértéke; · saját gépkocsi használat esetén az üzemanyag költség megtérítésen felül a kiküldetési rendelvény alapján költségtérítése címén kapott 9,-Ft/km · a külföldi kiküldetés napidíjának 30%-a, de maximum 15 EUR/nap (50 EUR napidíjból tehát csak 35EUR-t terheli adó- és járulék) III.4. Kedvezményes adózású juttatások A kedvezményes adózású juttatások az Szja törvény 70 §-ában felsorolt egyes meghatározott juttatások, és a 71. §-ában megtalálható béren kívüli juttatások adóterhe a 2013. évben a következőképpen alakul:

Egyes meghatározott juttatások Béren kívüli juttatások

Adóalap

Szja teher

EHO teher

Összes adóteher

119%

16%

27%

51,17% (!)

119%

16%

14%

35.70% (!)

A fentiekből látható, hogy a 2013. évtől 10%-ról 14%-ra nőtt a Béren kívüli juttatások utáni EHO fizetési kötelezettség, amelyet a 119%-os adóalapra tekintettel kell megfizetni, azaz a korábbi 30,94%-ról, 35,7%-ra emelkedett az összes adóteher. A személyi jövedelemadó szerinti adómentes és adóköteles biztosítások újrafogalmazása következtében a más személy által fizetett adómentes kockázati biztosításnak nem minősülő biztosításokat (így a lejárati szolgáltatással, visszavásárlási értékkel



rendelkező megtakarítási életbiztosításokat) 2013-tól egyes meghatározott juttatásként kell kezelni, melynek közterhe összesen 51,17%. A kedvezményes adózású juttatásokat a Hírlevelünk 1. sz. mellékletét képező Cafetéria rendszer II-III. pontjaiban tekinthetik át. III.5. Az SZJA alapja III.5.1. Összevonandó jövedelmek Az adóalap kiegészítés megszűnésével a 2013. évtől a személyi jövedelemadó alapja már nem sávos, az adó a jövedelem minden forintja után 16%. III.5.2. Külön adózó jövedelmek A külön adózó jövedelmek többségénél (pl. vagyonátruházás, árfolyamnyereség) az adó alapja: + az ügylet során megszerzett bevétel és a magánszemély ügylettel kapcsolatos igazolt kiadásainak különbözete. Néhány esetben azonban a bevétel egésze jövedelemnek számít. (pl.: osztalék) Egyes különadózó jövedelmek után (lsd. II.1. pont) az adóalap a juttatás értékének 1.19szerese. III.6. A fizetendő adó meghatározása III.6.1. Összevonandó jövedelmek Fizetendő adó meghatározása: + =

számított adó külföldön megfizetett adó adókedvezmények adóév során megfizetett adóelőlegek fizetendő adó

Az összevont adóalap megállapításakor figyelembe vehető adóalap- és adókedvezmények: III.6.1.1. Adókedvezmények Kedvezmények érvényesítésének korlátozása 2013-tól Belföldön adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű személy abban az esetben érvényesíthet kedvezményt, ha a törvényben meghatározott éves jövedelmének legalább 75 százaléka belföldről származik, és az adott időszakra más (külföldi) államban nem érvényesített azonos jogcímen kedvezményt. Külföldön adóköteles jövedelmet szerző belföldi illetőségű magánszemély csak arra az időszakra érvényesíthet belföldön kedvezményt, amelyre azonos vagy hasonló kedvezmény a külföldi államban nem illeti meg. Adóalap kedvezmény ·

a családi kedvezmény jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető: 1-2 gyermek esetén eltartottanként havi 62.500,-Ft-tal, 3 gyermektől pedig eltartóként havi 206.250,Ft-tal csökkenthető az adóalap



A 2013. évtől a külföldi illetőségű magánszemélyek által igénybevett családi kedvezmény érvényesíthetősége az adóalap védelme érdekében korlátozásra kerül. Egyrészt a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra más államban nem illeti meg, másrészt az összes jövedelem legalább 75%-ának Magyarországon kell adókötelezettség alá esnie. 2013-tól a törvény különbséget tesz a kedvezmény közös érvényesítése és a kedvezmény megosztásának jogintézménye között. Közös érvényesítés: ha ugyanazon eltartott után több magánszemély jogosult a kedvezményre. (Közös igénybevétel esetén az igénybevevőknek nem kell közös háztartásban élniük.) Kedvezmény megosztása: amikor a jogosultat megillető kedvezményt más vele közös háztartásban élő nem jogosult magánszemély veszi igénybe. Adókedvezmények · · ·

súlyosan fogyatékos személy kedvezménye (minimálbér 5%-a/hó), az őstermelői kedvezmény (jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti évi 100.000,-Ft adókedvezményét), a tandíj és a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményét legkésőbb a 2015. évben lehet figyelembe venni.

III.6.1.2. Adóelőleg A kifizető köteles minden magánszemélytől adóelőleget levonni, ha az a kifizetésben nem mint egyéni vállalkozó vagy nem mint őstermelő részesül. Az őstermelő az őstermelői igazolványával igazolja jogállását, míg az egyéni vállalkozó bizonylatán (számláján) fel kell, hogy tűntesse a vállalkozói közokiratának számát. Az őstermelőn és egyéni vállalkozón kívüli, a tevékenységére adószámmal rendelkező, számlát adó magánszemély kapcsán a kifizetőnek adóelőleg levonási kötelezettsége keletkezik. Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem Kifizetőtől származik: Főszabály

A kifizető a levont adóelőleget a kifizetést követő hó 12-éig megfizeti és bevallásában szerepelteti.

Ha a bevételből nem vonható le az adóelőleg (pl. mert nem pénzben juttatja) Kifizető Munkáltató Az igazolásban A le nem vont felhívja a adóelőleget magánszemély megfizeti és a figyelmét, hogy magánszemély azt neki kell következő havi megfizetnie a béréből vonhatja negyedévet követő le. hó 12-éig.

Nem kifizetőtől származik:

Az adóelőleg megállapításra és megfizetésére (negyedévet követő hó 12-éig) a magánszemély köteles.

III.6.2. Külön adózó jövedelmek A külön adózó jövedelmeket (pl. osztalék, üzletrész értékesítés árfolyamnyeresége, vállalkozói kivét, vagyonátruházás jövedelme, termőföldből átminősített ingatlanok értékesítése stb.) és azok adóját a rájuk vonatkozó speciális szabályok szerint kell megállapítani, és az összevonandó jövedelmek fizetendő adójával együtt bevallani. A külön adózó jövedelmek adójából adókedvezmény nem vonható le.



III.7. Adóbevallás és az adó megfizetése III.7.1. Az adóbevallás formái · · · · ·

egyszerűsített bevallás: a törvényi feltételek fennállása esetén egyszerűsített bevallás benyújtása adóhatósági közreműködéssel, munkáltatói adómegállapítás: a törvényi feltételek fennállása esetén a magánszemély munkáltatóját bízza meg a bevallás elkészítésével, söralátét: a törvényi feltételek fennállása esetén alkalmazható. Ez az adónyilatkozat akkor is benyújtható, ha a magánszemélynek nem csak a munkáltatójától, hanem több kifizetőtől is származott bevétele. nemleges nyilatkozat: mezőgazdasági kistermelő adhatja, amennyiben bevétele a 600 ezer Ft-ot meghaladja, de 4 millió Ft-nál nem több, és legalább a bevétel 20%-ának megfelelő költségszámlával rendelkezik. önadózás: az 53-as számú bevallás benyújtása adóhatósági közreműködés nélkül,

III.7.2. Határidők Adó bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje3: · a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett: § az adóévet követő év május 20. ·

a vállalkozási tevékenységet folytató vagy általános forgalmiadó-fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemély: § az adóévet követő év február 25. III.7.3. Iratmegőrzés A bevalláshoz dokumentumot csatolni nem kell, azokat az adózónak a bevallás leadását követő 5. év december 31-ig meg kell őriznie. Az elévülési időn belül lehetősége van a magánszemélynek önellenőrzés keretében a bevallását helyesbíteni, ha abban hibát vétett. III.7.4. Rendelkezés az SZJA 1 + 1 %-áról Az adóbevallást készítőknek lehetőségük van arra, hogy közvetlenül támogassanak általuk fontosnak ítélt célokat és szervezeteket. Az adófizetők a megfizetett személyi jövedelemadójuk 1+1%-át rendelkező nyilatkozatukkal a megjelölt kedvezményezett javára juttathatják: · 1%-ot a társadalmi szervezetek, alapítványok, színházak, múzeumok, stb. részére · 1%-ot pedig az egyházak, illetve évente egy – a költségvetési törvény által meghatározott - cél részére.

3

Fontos: az adóbevallás az adó megfizetését nem pótolja, de az adó megfizetése sem helyettesíti az adó bevallását. Bármelyik elmaradása mulasztási bírság kiszabását vonja maga után.



III.8. Reprezentáció, üzleti ajándék, és a csekély értékű ajándék Egyes meghatározott juttatásként egységesen 51.17%-os adóteherrel adóznak, így a munkáltatónak a bérhez képest az 1.96-szoros költség helyett 1.51-szeres költséggel járnak: Reprezentáció Mikor adható?

Ki kaphatja? Mi adható?

Értékhatár

csak esemény (üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvény, állami, egyházi ünnepek4) alkalmával adható alkalmazott és vendég egyaránt étel/ital/vendég részére szállás és utazási költség, szabadidőprogram nincs

Üzleti ajándék nem kötődik alkalomhoz

csak üzleti partner tárgy/ szolgáltatás/utalvány NINCS – csak az üzleti kapcsolatot kell figyelembe venni

Csekély értékű ajándék személyenként legfeljebb évi 3 alkalommal adható

alkalmazott és közeli hozzátartozó termék/szolgáltatás

minimálbér 10%-a (9.800,-Ft Áfával)

4

Nem repis alkalmak pl.: nőnapi/névnapi köszöntés, mikulás ünnepség/ újévi koccintás, március 15én, május 1-jén és október 23-án tartott ünnepségek


IV. TB, EHO, NYUGDÍJ ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS

IV. TB, EHO, NYUGDÍJ ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS A 2013-as év is tartogat némi változást a Társadalombiztosítás terén. IV.1 Munkavállalók részére fontos információk IV.1.1 Változás az egyéni egészségbiztosítási járulékban Munkavállalók által fizetendő „egyéni” járulékok mértéke bruttó jövedelmet figyelembe véve: Nyugdíjjárulék: 10% Egészségbiztosítási járulék: 3+4= 7% Munkaerő-piaci járulék: 1,5% Törvényváltozás értelmében 2013. január 1-jétől megszűnik a magánszemélyek járulékplafon intézménye. Ez alapján a magánszemély teljes 2013-as jövedelmét terheli a 10%-os nyugdíjbiztosítási járulék. (2012. évben a járulékfizetési felső határ: 7.942.200 Ft volt.) IV.1.3 Egészségügyi szolgáltatási járulék 2013-ban a biztosítással sehol nem rendelkezők (és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók) részére az Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetendő összege 6.660 HUF/hónap (222 HUF/nap) lesz. Biztosítás hiányában fizetendő járulék esetében a kötelezettség fizetése továbbra is – pl. családtag által – átvállalható. IV.1.4. 40 évi keresőtevékenységgel rendelkező nők nyugdíjlehetősége Nem változik a 2011. január 1-jétől érvényes szabály, miszerint a 40 éves keresőtevékenységgel rendelkező nők – függetlenül attól, hogy elérték-e a számukra előírt nyugdíjkorhatárt – „öregségi teljes nyugdíj”-ra lesznek jogosultak. E jogosultsági idő számítása eltér a normál öregségi nyugdíj szolgálati idő számításától. Ha a kedvezményes nyugdíjba vonulni szándékozó nő a feltételeknek megfelel, úgy nyugellátását már a hatályos általános szabályok szerint kell kiszámítani, tehát a nyugdíjszámítás során már minden szolgálati időt figyelembe kell venni. A szabályok szerinti teljes összegű öregségi nyugdíjat kapnak. E nyugdíjasokra szintén vonatkozik - 62 éves korig - a minimálbér 18 szorosa keresetkorlát. E feletti jövedelem esetén a nyugellátás folyósítása tárgyév december 31-ig szünetel. Kérelmére 365 nap járulékfizetési időszak után szintén jár a 0,5%-os nyugdíjemelés lehetősége. IV.1.5. Változások a nyugellátás rendszerében 2011. december 31-től megszűnt a korengedményes (munkáltató és munkavállaló megállapodásán alapuló) nyugdíj lehetősége. Azoknak a nyugellátásban részesülőknek, akik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötték be (előrehozott öregségi nyugdíj-, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj-, korkedvezményes nyugdíj-), azok részére 2012. január 1-től nyugellátásukat korhatár előtti ellátásként folyósítják tovább. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai is átalakulnak. A rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék megszűnik. 2012. január 1-től rehabilitációs ellátás (a rehabilitálhatóknak) és rokkantsági ellátás formájában kerül továbbfolyósításra.



2013 július 1-jétől várhatóan választaniuk kell a nyugdíj és munka(bér) között az előrehozott nyugellátásban részesülő közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek. A „Dupla” jövedelem lehetőségét törvényileg korlátozták. IV.2 Munkáltatók számára fontos információk IV.2.1. START kártyás járulékkedvezmény A kedvezményt nyújtó kártyák: · START EXTRA (tartósan álláskeresők) és a · START PLUSZ (gyermeknevelésből visszatérők) legkésőbb 2011. december 31-éig (voltak) igényelhetők, érvényességük 2 év, tehát a munkáltatók legkésőbb 2013. december 31-éig vehetik igénybe ezek után a kedvezményeket. IV.2.2. Társadalombiztosítási járulék helyett Szociális hozzájárulási adó Munkáltató által fizetendő 27% TB járulék 2011. december 31-én megszűnt, helyette 2012.január elsejéről új adónem került bevezetésre: a Szociális hozzájárulási adó. Mértéke, alapja 2013-ban sem változik. Mértéke:

27%,

Alanya: § §

a munkáltatók, kifizetők az egyéni vállalkozók és őstermelők.

§

szja törvényben szabályozott adókötelezettség alá eső bevétel/jövedelem

Alapja:

A fizetendő Szociális hozzájárulási adó összege 2013-ban is csökkenthető: - START kártya kedvezménnyel, - 2011. évi rendelet alapján 2012-ben végrehajtott elvárt mértékű béremelésre tekintettel, - 2013. január 1-jétől munkahelyvédelmi akcióterv keretei között. A szociális hozzájárulási adó kötelezettség csökkenthető volt 2012-ben a bérkompenzáció (nettó bérek megtartása miatti béremelés) végrehajtása esetén, valamint kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok alkalmazása-, Híd Karrier program alkalmazása-, szakképzettséget nem igénylő munkakörhöz kapcsolódó adókedvezmény igénybevétele esetén. A hatályos törvény szerint - csökkenő mértékben - 2013-ban is igénybe lehet venni bérkompenzációt. Bruttó 135 ezer forint alatti jövedelmek esetén jár a kedvezmény. Nagyon fontos, hogy elméletileg a kedvezményt akkor is lehet érvényesíteni, ha a munkáltató 2012-ben nem teljesítette a kormány által elvárt béremelést Munkahelyvédelmi akcióterv keretében igénybe vehető SZOCHO (27%) kedvezmény 2013. január1-jétől: o 25 év alatti, (à14,5% a kedvezmény; ha nincsen 180 biztosításban töltött napja, akkor NAV igazolás alapján 27% kedvezmény) o 55 év feletti, (à14,5% a kedvezmény) o Tartósan álláskereső (munkanélküli) (àelső két évben 27%-, majd a harmadik évben 14,5% a kedvezmény) o Szakképzettséget nem igénylő munkakört betöltő, (à14,5% a kedvezmény) o Anyasági ellátások folyósítása alatt és/vagy után (àelső két évben 27%, majd a harmadik évben 14,5% a kedvezmény)



foglalkoztatott magánszemélyek után. Az igénybe vehető kedvezmény összege maximált(!), bruttó 100 ezer forint adott százalékáig vehető figyelembe. à a feltételeket egyedileg kell vizsgálni, nem biztos, hogy a valóságban is érvényesíthető a teljes kedvezmény. FONTOS, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv miatti kedvezmény és a 2012. évi elvárt béremelés miatti SZOCHO kedvezmény együttesen nem vehető igénybe, a két kedvezmény valamelyike azonban a START kártyás kedvezményekkel „kompatibilis”! IV.2.3 Garantált bérminimum, mint járulékalap Érvényben marad, hogy a középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység5 esetében a garantált bérminimum lesz a járulékalap (2013-ban 114.000 HUF/hónap lesz). IV.2.4 főállású egyéni és társas vállalkozók járulékterhe Előző ponthoz kapcsolódik, hogy a főállású egyéni- és társas vállalkozóknak a nyugdíjjárulékot, a tagdíjat változatlanul legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni. A minimum járulékalap a 8,5%-os egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék tekintetében viszont a minimálbér 1,5-szerese (!). Új szabály az is, hogy év végi nagyobb osztalék kivétele esetén nem élhet a vállalkozó a korábban megszokott „átlagolással”, tehát a járulékterheket havonta kell megfizetni. IV.2.5. Kirendelt, kiküldött vagy kölcsönzött munkavállaló utáni járulékfizetés Harmadik országból Magyarországra kirendelt, kiküldött, vagy kölcsönzött munkavállaló biztosítása 2 év foglalkoztatás után Magyarországra tevődik át (függetlenül attól, hogy egyébként itt hány helyen dolgozott). Ha a kiküldetése a 2. év végével megszakad, csak 3 év elteltével jöhet ismét vissza járulékmentesen dolgozni Magyarországra. Az adózás rendjéről szóló törvény változása értelmében 2012. január 1-jétől a kölcsönzött munkavállalókat a munkába állást megelőzően és a munka befejeztével a kölcsönbe vevő munkáltatónál is be-/ki kell jelenteni, a kölcsönbe adó vállalkozás adószámával és nevével. IV.3. EHO – Egészségügyi hozzájárulás 2013. január 1-jétől a kifizetők a „béren kívüli juttatások” (Szja 71§) nyújtása esetén a juttatás 1,19 szerese (Szja adóalap) után 14%-os Egészségügyi hozzájárulást fizetnek az addigi 10% helyett. 2012. január 1-jétől a kifizetők az „egyes meghatározott juttatás” nyújtása esetén a juttatás 1,19 szerese (Szja adóalap) után 27%-os Egészségügyi hozzájárulást fizetnek. Továbbra is „Egyes meghatározott juttatás”-nak minősül és a magasabb, 27%-os mértékű Egészségügyi hozzájárulással adóznak a béren kívüli juttatások meghatározott egyedi értéke feletti-, valamint a béren kívüli juttatások éves 500 e Ft-os személyi limitje felett juttatott részei is. A munkavállaló és a munkáltató egybehangzó nyilatkozatával a munkáltató újra átvállalhatja (a munkavállalójától) az EHO bevallását és megfizetését olyan jövedelmek vonatkozásában, amelyet a kettőjük között lévő munkaviszonyra tekintettel a magánszemély a külföldi kifizetőtől (pl.: munkáltató anyacége) szerez. 5

Nincs információ a tekintetben, hogy milyen tevékenységekre gondol a Törvényalkotó. Vélhetően a adóságilag előírt, vagy engedélyköteles tevékenységek tekintetében lehet/kell ezt a szabályt alkalmazni. (Munkavállalók mintájára, jelenleg például bolti eladó csak kereskedelmi képesítéssel rendelkező munkavállaló lehet, s az Ő „minimálbére” a garantált bérminimum.)



IV.4. Rehabilitációs hozzájárulás Az a munkáltató, aki 25 fő felett foglakoztat, s nem alkalmaz statisztikai állományi létszáma 5%-ának megfelelő számú csökkent munkaképességű munkavállalót, az rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. E kötelezettség mértéke – figyelembe véve az 5%-nak megfelelő létszámot – 2010-től (tehát 2013-ban is) 964.500 Ft/fő/év (!) 2011-től munkaerő-kölcsönzés tevékenysége esetén is meg kell fizetni ezt az adónemet, a törvényből ugyanis kikerült a munkaerő-kölcsönző cégek részére idáig meglévő kedvezmény.


V. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

V. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS (Szakképzés tv. - 2011. évi CLV. tv.) V.1. Hozzájárulásra kötelezettek köre: A belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, ügyvédi iroda, a személyi jövedelemadó szerinti egyéni vállalkozó, egyéni cég és 2013-tól az olyan gazdasági társaság, amelyet felsőoktatási intézmény alapított, illetve amelyben az intézmény részesedést szerzett. V.2. Hozzájárulás alapja és mértéke: A szakképzési hozzájárulás hozzájárulási adó alapja.

alapja

a

hozzájárulásra

kötelezettet

terhelő

szociális

A kötelezettség alapjának korrekciója: A szakképzési hozzájárulás alapját csökkentheti havonta munkavállalónként maximum 100 ezer forint, ha a társaság igénybe veszi valamely szociális hozzájárulási adókedvezményt: - a pályakezdő munkavállalók után, - a tartósan álláskereső személyek után, - a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után, - a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után, Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb a 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka. V.3. Elszámolás, a hozzájárulás teljesítése: Előleg: 1-11. hónapra vonatkozóan havonta a tárgyhót követő hó 12. napjáig bevallási és hozzájárulás fizetési kötelezettség a NAV felé Éves elszámolás: A 12. hónap és az éves kötelezettség rendezése a tárgyévet követő év január 12. napjáig bevallási és hozzájárulás fizetési/visszaigénylési kötelezettség a NAV felé A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját a törvény keretei között a hozzájárulásra kötelezett továbbra is maga választja meg. A teljesítés történhet: - gyakorlati képzés szervezésével, - saját munkavállaló képzésével, - pénzbeli befizetés teljesítésével a NAV felé Gyakorlati képzés szervezése a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,


V. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

b) az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződ alapján kerül sor, c) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket - jogszabályban meghatározott költségeivel. 2013. január 1.-től új lehetőség a nagyobb munkáltatók számára: a saját munkavállalók képzésével történő teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre számított csökkentő tétellel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig. További feltétel, hogy a kötelezett - havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és - az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez 2014. január 12-éig határidőig teljesíti. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem, részben vagy időszakosan tesz eleget gyakorlati képzés szervezésével, valamint a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel, a bruttó kötelezettségét vagy a nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti.


VI. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ

VI. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ (2002. évi XLIII. tv.) A 2003. évtől bevezetett EVA keverék törvény, az adózó a 37 százalékos eva befizetésével kiváltja a társasági adót és az szja-t.6 VI.1. Adóalanyiság feltétele Vállalkozási forma egyéni váll-ó7, Kkt., Bt., Kft., szövetkezet, lakásszövetkezet, erdő-birtokossági társulat, ügyvédi-, közjegyző-, szabadalmi ügyvivő-, végrehajtó iroda,

Belépéskor Adóévet megelőző és az azt Bejelentkemegelőző adóévben zéskor Egyéni Gazdasági Nincs vállalkozó társaság adótartozása folyamatos változatlan tevékenység, formában vállalkozói működött, új tag bevételt nem szerzett számolt el 50%-ot meghaladó szavazati jogot, árbevételt számolt el nem volt mulasztási bírsága, végelszámolása, felszámolása, nem alkalmazott használt ingóságokra vagy utazásszervezésre von. különös áfa szabályokat

Adóévben Egyéni váll-ó

Gazdasági társaság tagok magánszemélyek, más gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel

várható bruttó árbevétele áfával ≤ 30M Ft, belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik, nem folytat jövedéki adós, közvetett vámjogi képviselői tevékenységet, nem értékesített fordított adó alá eső hulladékot

Működéskor belépés feltételeinek megfelel, bevételi értékhatárt nem lépi túl, nincs mulasztási bírsága, vállalkozói jogállása nem szűnik meg, nincs felszámolás, csődeljárás alatt, új tag nem szerez 50%-ot meghaladó szavazati jogot,

VI.2. Eljárási szabályok Bejelentkezés:

december 20-ig. Nem kell a bejelentkezését annak megújítani, aki az előző évben is az eva hatálya alá tartozott és a következő évre ezt az adózási módot kívánja fenntartani. Év közben nem lehet se beszállni, se kiszállni az eva-körből.

Ha megszűnik

az eva-alanyiság, az adózó négy évig nem kerülhet vissza az evakörbe.8

Bevallás:

adóévenként a követő év febr. 15. vagy május 31.

Adóelőleg:

első három negyedévére a negyedévet követő hónap 12-éig.

6Szakképzési

hozzájárulást az Eva tv. külön szabályozza, miszerint az Evás a minimálbér 2X-esének 1,5%-át fizeti havonta a foglalkoztatott után. 7

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló tv. szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy.

82010-től

az adóalanyiság választására jogosító értékhatár túllépése esetén az értékhatár meghaladásának napját követő nappal szűnik meg az adóalanyisága az eva-s vállalkozásnak. Ezzel az értékhatárt meghaladó összeg is egyértelműen evás bevételnek számít, az adó mértéke azonban az értékhatárt meghaladó összeg után 50 százalék!


VI. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ

Feltöltés:

az eva alanyának az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (feltöltési kötelezettség).

Az EVA bevételi plafonja 30 M Ft és a bruttó árbevétel után fizetendő EVA mértéke 37%-os. Az EVA körből kilépetteknek – a számvitel, kettős könyvvitel előírásainak való újbóli teljes megfelelés érdekében – számos év végi feladatot kell végrehajtaniuk. Az „áttérő mérlegeket” könyvvizsgálóval kell auditáltatni. Az adminisztrációs kötelezettségeket kérjük, egyeztessék munkatársainkkal!


VII. TÁRSASÁGI ADÓ

VII. TÁRSASÁGI ADÓ (1996. évi LXXXI. tv.) VII.1. Adó alanya A társasági adó a vállalkozások gazdasági tevékenységéből származó nyereséget terhelő adó. Alanyai a belföldi vállalkozások mellett a külföldi vállalkozások fióktelepei is. A két új „kisadó” alanyai (kisvállalati adó és a Kata) nem tartoznak a társasági-alanyok közé. 2012. év közbeni szabályozások kapcsán kikerült az adó alanyai közül a felszámolás kezdőnapjától a felszámolási eljárás alatt álló, valamint a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó. VII.2. Adó mértéke Az adózónak 500 millió forint adóalapig van lehetősége – egyéb feltétel teljesítése nélkül - 10 százalékos adómérték alkalmazására, az 500 millió forintot meghaladó részre a társasági adó kulcs 19 százalék. VII.3. Adóalap meghatározása A társasági adó alapjának meghatározása a vállalkozás adózás előtti eredményéből indul ki. Ezt követően számos módosító tényező figyelembe vételével határozhatjuk meg a tényleges adóalapot. A társasági adó törvény az adóalap meghatározásakor sajátos módon minősíti az adott évben elszámolt költségeket, ráfordításokat és bevételeket, illetve kedvezményeket is érvényesít. Bizonyos költségeket nem ismer el, illetve más összegben, vagy más időpontban ismeri el azokat. Emellett néhány bevételtípust kivon az adókötelezettség alól. Mindezt az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő korrekciós tételeken keresztül valósítja meg. VII.3.1. Csökkentő tételek A leggyakoribb adózás előtti eredményt csökkentő tételek: - korábbi évekből továbbhozott veszteség (de csak az adóalap 50%-áig) - adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás - fejlesztési tartalék – felhasználási korlát 4 év (2008.12.31-ig képzett tartalékra 6 év) - követelések értékvesztésének visszaírása - céltartalék feloldásának bevétele - kis és középvállalkozások beruházási kedvezménye - közhasznú adományozás esetén az adomány értékének 20 százaléka (50 százaléka:ha a Nemzeti Kulturális Alapot vagy a Magyar Kármentő Alapot támogatja), tartós adományozás esetén további 20 százaléka - behajthatatlan követelés VII.3.2. Növelő tételek A leggyakoribb adóalap növelő tételek: -

számviteli értékcsökkenési leírás követelés értékvesztése céltartalék képzés- bírság A tao tv.-ben meghatározott kötelezettség kamatának meghatározott része. 'Alultőkésítés' kapcsolt vállalkozással szemben elengedett ill. behajthatatlannak nem minősülő követelés egyéb, nem a vállalkozás érdekében felmerülő költség, ráfordítás

VII.4. Adó összege Amennyiben az adózás előtti eredmény és a korrigált adózás előtti eredmény - mint adóalap - is kevesebb, mint az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett összes tárgyévi bevétel 2 százaléka, akkor ez utóbbit kell társasági



adóalapnak tekinteni, és megfizetni utána a 10 százalékos elvárt adót. Az adózó élhet az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. paragrafusában biztosított lehetőséggel és nyilatkozhat, hogy nem választja a nyereségminimumot adóalapnak, mely kiegészítő bevallás benyújtásával jár. A nyilatkozat alapján indított esetleges revízió által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét az adózónak kell bizonyítania, ahogy azt is, hogy a költségek és ráfordítások valóban a vállalkozás érdekében merültek fel. Új szabály, hogy a jövedelem-(nyereség-) minimum megállapításakor az összes bevétel növeli a taggal szemben fennálló tartozás napi átlagos állományának a megelőző év utolsó napján kimutatott összegét meghaladó rész 50%-a. VII.5. Adókedvezmények A fentiek szerint megállapított társasági adót még további adókedvezmények csökkenthetik, melyek leginkább munkahely-teremtő beruházások, illetve kis és középvállalkozások támogatását segítik. Az elmúlt években két meghatározó kedvezmény-formával bővült a felsorolás, az előadó-művészeti szervezetek illetve 2011. júliusától a látványcsapatsportok támogatásával. Az utóbbi két kedvezmény nyújtásának feltételeiről tájékoztatóinkat megtalálják honlapunkon. (www.bergmann.hu) VII.6. Adóelőleg Amennyiben a fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot, úgy azt 12 egyenlő részben havonta, az adott hónap 20-ig adóelőlegként kell megfizetni. Amennyiben a számított adó 5 millió forint alatt van, azt negyedévente, a tárgynegyedévet követő hó 20-ig kell előlegként megfizetni. VII.7. Feltöltés Ha egy vállalkozás előző évben több, mint 100 millió forint árbevételt realizált, úgy tárgyév december 20-ig az addig befizetett adóját ki kell egészítenie a várható adó összegére, de minimum annak 90 százalékára. Amennyiben ennek a feltöltési kötelezettségnek nem tesz eleget, az adóhivatal mulasztási bírságot szab ki, mely a különbözet 20%-áig terjedhet. VII.8. Speciális adóalanyok A non-profit szervezetek, az egyházak, lakás- és iskolaszövetkezetek, alapítványok, köztestületek, vízitársulatok, az MRP, a közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetek adózása a fentiektől eltérő módon kerül meghatározásra. 2011. július 27-étől új gazdasági társaság került meghatározásra a társasági adó alanyaként, mégpedig a szabályozott ingatlanbefektetési társaság. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ezen társaságok projektcégeit, elővállalkozásait nem terheli társasági adó fizetési kötelezettség. Legfontosabb változások 2013. január 1-jétől: Veszteségelhatárolás o o o

Átalakulást és tulajdonváltást követően a jogutóddal szemben támasztott tevékenységi korlátot nem kell alkalmazni, amennyiben az adózó két éven belül megszűnik. Kiválás esetén a tevékenységi feltétel arra az adózóra is kiterjed, amelyből a kiválás megtörtént. Csőd- illetve felszámolási eljárást követően a tevékenységet tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben elengedett kötelezettség felével nő az adott évben felhasználható veszteség összege.



Fejlesztési adókedvezmény o

A Kormány által kijelölt területeken, az ún. „Szabad vállalkozási zónában” megvalósított legalább 100MFt értékű beruházás után fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe, mely a számított adó legfeljebb 80 százalékáig érvényesíthető.

Bejelentett immateriális jószág, immateriális jószág értékesítése o

A bejelentett immateriális jószág fogalma kiterjed a saját előállítású immateriális jószágra is.

Bejelentett részesedés o

A bejelentett részesedés kapcsán az üzleti- vagy cégérték kivezetése miatt keletkezett ráfordításokat is figyelembe kell venni mind az adóalap csökkentő, mind a növelő tételek meghatározásakor.

Egyéb, adóalapot ill. adót érintő változások o

o o

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség a kisvállalati adó hatálya alá tartozó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, valamint az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi eredmény terhére elszámolt összege és az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott áruminta juttatása abban az esetben is elismert költség, ha a juttatásban részesülő adózás előtti eredménye e juttatás nélkül negatív lenne. Az alultőkésítettség megállapítása során nem kell figyelembe venni az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettségek és követelések összegét.

VII.9. Transzferár és a kapcsolódó új szabályozás A társasági adóról szóló törvény 18. §-a foglalkozik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakkal. A jogszabály a szerződéses szabadságot nem korlátozza, azaz a felek által a szerződésben alkalmazott árak felülvizsgálatát nem követeli meg, de a piacitól eltérő feltételek mellett létrejött megállapodások esetében adóalap korrekciót rendel el. Fontos kiemelni, hogy az adóalap csökkentéséhez nem elegendő kimutatni a piaci és a kapcsolt felek között alkalmazott árak eltérését, az adó alapját csökkentő vállalkozásnak igazolnia kell, hogy a kapcsolt fél a belföldiként társasági adónak vagy külföldiként a honossága szerinti államban a társasági adóhoz hasonló adónak alanya és rendelkeznie kell a kapcsolt fél által aláírt okirattal, mely a különbözet összegét tartalmazza. A piaci árak meghatározásához – a vonatkozó OECD ajánlással összhangban – öt módszert nevesít a törvény: -

összehasonlító árak módszere (független felek közötti tranzakciók áradatain alapul), viszonteladási árak módszere (a független felek részére történő eladási árból kiindulva, a szokásos haszon segítségével állapítja meg, hogy a kapcsolt féltől beszerzett termékek ára piaci-e), költség és jövedelem módszer (a független féltől megvásárolt termékek, szolgáltatások beszerzési árából kiindulva, a szokásos piaci haszon figyelembe vételével határozza meg a piaci eladási árat), ügyleti nettó nyereségen alapuló (az ügyleten realizált és valamilyen vetítési alapra pl. árbevétel – vetített nyereséget vizsgál, általában valamilyen magasabb szintű jövedelmezőséget vizsgál, azaz közvetett költségeket is figyelembe vesz), nyereség megosztásos módszer (az ügyletből elért nyereséget összesíti, majd elemzi, hogy az egyes vállalkozások mennyiben járultak hozzá a nyereség realizálásához).



A törvény nyilvántartási kötelezettséget is megállapít a kisvállalkozásnak nem minősülő vállalkozások részére, amelyet a 22/2009 (X.16.) sz. PM rendelet szabályoz. A rendelet értelmében a nyilvántartás lehet: -

önálló nyilvántartás (a nyilvántartás csak egy adózóra vonatkozik) közös nyilvántartás (két részből áll: a vállalatcsoport valamennyi tagja esetében azonos fődokumentumból és a specifikus nyilvántartásokból, amelyek egy-egy adózó szempontjából mutatják be az ellenőrzött ügyleteket) alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása (diktált haszonkulcs elfogadott, a szolgáltatások meghatározása TESZOR számok alapján történik: IT-szolgáltatások; ingatlankezelés; szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység – jog, számvitel, fordítás, piackutatás; oktatás; adminisztratív szolgáltatások; szállítás, szállítmányozás, rakodás, tárolás; egyéb – őrzés-védelem, üzemi étkeztetés, egyéb szálláshely szolgáltatás; a felsorolás példákat hoz fel, más szolgáltatásokra is alkalmazható)

A rendelet részletesen szabályozza, hogy az egyes nyilvántartástípusokat milyen ügyletek esetében kell elkészíteni, és milyen értékhatárokat kell figyelembe venni az elkészítésük során. Fontos kiemelni, hogy csak az adóhatóság által is ellenőrizhető források használata engedélyezett (pl. AMADEUS). A transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozások a dokumentációs kötelezettségük megsértése esetén a korábbi 2 millió forintos mulasztási bírsággal szemben ismételt jogsértés esetén akár 4 millió forintos bírsággal is sújthatók, ha pedig ugyanazon nyilvántartás vonatkozásában nem tesznek eleget kötelezettségüknek, akkor az eredetileg kiszabott bírság négyszerese, azaz 16 millió Ft is kivethető. A NAV 2012-es ellenőrzési irányelvei ismét kiemelt területként definiálta a kapcsolat vállalkozások között alkalmazott árak vizsgálatát. Az ügyfeleinknél lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a 2012-ben indított revíziók esetében valóban kiemelt területként kezelte a NAV a transzferárakat. Ugyan a 2013-as ellenőrzési irányelveket még nem publikálták, de nincs okunk kételkedni abban, hogy továbbra nagy hangsúlyt fektetnek majd a kapcsolt ügyletek ellenőrzésére. Különösen nehéz helyzetben lehetnek egy hasonló ellenőrzés esetén a kisvállalkozások, hiszen esetükben nem kell transzferár-dokumentációt készíteni, így nem rendelkeznek olyan rendszerezett adatbázissal, amellyel igazolni tudják, hogy az alkalmazott árak részei a piaci tartománynak.


VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (2007. évi CXXVII. tv.) Törvényi szabályozás: 2007. évi CXXVII. Törvény. Hatályban 2008. január 1-től. VIII.1. Adóalany Az adóalany az adóhatóságnál regisztrált, adószámot váltott, rendszeres jövedelemszerző tevékenységet végző személy vagy szervezet. VIII.2. Fő jellemzője A tárgyidőszakban kibocsátott számlában felszámított fizetendő adó, valamint a befogadott számlában áthárított, levonható adó különbözetét kell a tárgyidőszakban megfizetni, vagy visszaigényelni. VIII.3. Csoportos adóalany A csoportos adóalanyiság alkalmazása javasolt a komoly, cégcsoporton belüli számlázások esetén. Belföldi kapcsolt vállalkozások kérelem alapján hozhatják létre, a tagok önálló Áfa alanyisága megszűnik, egymás közötti ügyletekre nem kell Áfát felszámítani, finanszírozni. A kapott csoportazonosító szám alatt 3. felek felé számláznak, a csoporttag képviselő tesz a csoport „teljesítményéről” adóbevallást. VIII.4. Alapfogalmak ·

· ·

·

Termékértékesítés: o Birtokba vehető dolog átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, o Zárt végű lízing, részletre vétel, o Bizományosi értékesítés, o Ellenérték nélküli átadás, Saját vállalkozásban tárgyi eszköz előállítás. Nem termékértékesítés, ezért nem kell felszámítani Áfát: o Vállalkozási célból áruminta és kis értékű termék átadása (max 5.000 Ft). o Közcélú adomány esetén. Szolgáltatásnyújtás: o Bármely ügylet, ami nem minősül termékértékesítésnek, o Vagyoni értékű jog átengedés, o Kötelezettségvállalás valamely tevékenység végzésétől való tartózkodásra, helyzet tűrésére (pl. piacátengedés, üzlettől való elállás). Nem szolgáltatásnyújtás, ezért nem kell felszámítani Áfát: o Ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítővel, o Követelés engedményezése, közcélú adományozás esetén.

VIII.5. A teljesítés helye A teljesítés helye alapján dönthető el, hogy az ügylet belföldön adóztatható-e. Az első döntés az, hogy az ügylet teljesítési helye belföld-e vagy sem. Ha igen, akkor a számlában Áfát kell feltüntetni. Egyéb esetekben Áfa körön kívüli számlát kell kibocsátani.



VIII.5.1. Termékértékesítés teljesítés helye · ·

Főszabály: ahol az értékesítéskor a termék ténylegesen van. Kivételek: o Közösségen belüli termékértékesítés: feladás, fuvarozás rendeltetési helyén, o Közösségen belüli beszerzés: rendeltetési hely vagy vevő nyilvántartási helye, o Termékimport: ahol a terméket beléptették, o Közösség területén lévő földgáz, villamos energia, vezetékes távhő- és hűtési energia értékesítés: beszerző letelepedésének helye.

VIII.5.2. Szolgáltatásnyújtás teljesítés helye ·

·

Megrendelő adóalany9,10 = Közösségi adószámmal v. más áfa-azonosítóval rendelkezik o Főszabály: ahol a szolgáltatást igénybevevő székhelye vagy legközvetlenebbül érintett telephelye van. § Többek között: ügynöki szolgáltatás, termékfuvarozás, termékre irányuló szakértői tevékenység (kv. ingatlan), terméken végzett munka vagy bérmunka (kv. ingatlan), Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási szolgáltatás. o Kivételek: § Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások: az ingatlan fekvése szerint. A szálláshely szolgáltatás is ide tartozik, § Személyszállítás: megtett útvonal (mindegy ki az igénybevevő), § Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- és hasonló eseményekre belépő: ahol a rendezvényt, eseményt ténylegesen rendezik. § Éttermi- és vendéglátó ipari szolgáltatások: ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják. Kivétel a repülő, hajó, vonat fedélzetén, mert ebben az esetben közösségen belül az indulás helye a teljesítési hely, § Közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása (30 napnál, vízi eszköz esetén 90 napnál kevesebb): ahol a közlekedési eszközt magát átadják a bérbevevő részére. (Hosszú távú bérbeadás esetén a főszabály érvényes). Ha a teljesítés helye 3. ország lenne, de a tényleges használat belföldön van, akkor belföld a teljesítési hely és fordítva. Megrendelő nem adóalany o Főszabály: ahol a szolgáltatást nyújtó székhelye vagy telephelye van. o Kivételek: § Az előző pontban leírt 5 kivétel itt is érvényes, kv.: kulturális, művészeti, stb. szolgáltatás: tényleges végzés helyén, § Ügynöki tevékenység: a közvetített ügylet teljesítési helyén, § Fuvarozás, személyszállítás: megtett útvonal szerint, § Közösségen belüli fuvarozás: indulás helyén, § Szakértői értékelés (kv. ingatlan): ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik, § Terméken végzett munka: ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik, § Személy szállításához, és termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások: ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik. § Ha a megrendelő 3. országbeli nem adóalany: a szolgáltatást igénybevevő letelepedési helyén. · Szellemi alkotáshoz fűződő jogok átengedése, · Reklámszolgáltatás, Tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói tevékenység, · Adatfeldolgozás, bank, biztosítás, munkaerő kölcsönzés, · Termék bérbeadás (kv. ingatlan és közlekedési eszköz), · Telekom, rádió, TV, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

9

. Kizárólag e tekintetben adóalanynak tekintendők a nem adóalany jogi személyek, ha közösségi adószámmal (áfaazonosító számmal) rendelkeznek. 10 Kizárólag e tekintetben ide tartoznak azok a nem ÁFA alany jogi személyek is, akiknek azért van közösségi adószámuk, mert az ilyen jellegű beszerzéseik előző vagy tárgyévben meghaladta a 10 ezer Eurót, vagy a beszerzéseikre az adózást választották.



VIII.6. Adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja · ·

Főszabály: A fizetendő adót a teljesítés (részteljesítés) napjára kell megállapítani. Kivételek: o Előleg: jóváírás, kézhezvétel napján (főszabályos EU szolgáltatásokra is!), o Zárt végű lízing: termék birtokba vételének napja, o Fordított adózás (adófizetésre a vevő kötelezett): számla kézhezvétele, ellenérték megtérítése, vagy a teljesítést követő hó 15-e, amelyik a legkorábbi!, o Határon átnyúló szolgáltatások miatti fordított adózás esetén a teljesítés napján, o Határozott idejű elszámolás (folyamatos szolgáltatás): ellenérték esedékességének napján, ha elszámolási időszak 12 hónál hosszabb, akkor a 12. hó utolsó napján, o Közösségen belüli termékbeszerzés: számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hó 15-e, o Termékimport: vámjogi helyzet megváltozása napján.

VIII.7. Az adó alapja · ·

Az adó alapja: amennyiben belföldi a teljesítési hely, meg kell határozni az adó alapját. Főszabály: A teljesítésért járó ellenérték. Kivételek: o Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett: forgalmi érték, o Nem független felek közötti ügyletnél: szokásos piaci érték, o Ingyenes átadás esetén: átadáskor érvényes hasonló termék beszerzési ára vagy előállítás költsége, saját beruházás: előállítási költség, o Termékimport: vámmal, illetékkel, járulékos költségekkel növelt vámérték.

VIII.8. Az adó mértéke ·

Főszabály: Az adó alapjának 27%-a.

·

Kivételek: o Tej és tejtermékek, gabonafélékből készült termékek, kereskedelmiszálláshelyszolgáltatás: 18%, o Humán gyógyszerek, gyógynövények, könyv, napilap, távhő, hangoskönyv, egyes élőzenei szolgáltatások, távhőszolgáltatás: 5%. o Adómentes: § Levonási joggal: · Közösségen belüli termékértékesítés (feltétel: a termék belföldről történő kiszállításának igazolása, pl. fuvarlevéllel), · Termékexport (3. országba), · Nemzetközi közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatás. § Levonási jog nélkül: Ebben az esetben nem kell felszámítani Áfát, de nem is vonható le az áthárított Áfa. · Alanyi mentes: belföldi adóalany választhatja, akinek előző évi és tárgyévi bevétele nem haladja meg az 6 millió forintot. · Tevékenység közérdekű jellege miatt: o Posta, humán eü. ellátás, fogorvos, o Oktatás – OKJ-s vagy akkreditált képzés



·

Sajátos jellegre tekintettel: o Biztosítás, pénzügyi szolgáltatások, szerencsejáték, bélyeg, o Beépített ingatlan értékesítés *, kivéve: § ha a használatbavétel nem történt meg, vagy, § a használatba vételt követő 2 év még nem telt el, ezekben az esetekben csak Áfával lehet értékesíteni! o Beépítetlen ingatlan értékesítés *, kivéve: építési telek, ami mindig Áfás!, o Ingatlan bérbeadás*, ideértve: a parkolás biztosítására szolgáló garázs/beálló hely bérbeadását is! kivéve: kereskedelmi szálláshely, ez is mindig Áfás!

Fontos tudnivaló: A *–al jelölt esetekben bejelentéssel válaszható adókötelezettség is, külön lakóingatlanra és az egyéb ingatlanokra tekintettel, valamint külön a bérbeadásra és az értékesítésre is. A partnerek választásáról a NAV honlapján is lehet tájékozódni! A választás valamennyi termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan lép életbe, ettől 5 évig nem lehet eltérni. Társaság alapításakor, átalakulásakor, valamint e tevékenységek megkezdésekor különösen fontos a helyes döntés választása, javasolt irodánkkal az előzetes konzultáció! Tipp: Az adókötelessé tétel előnye, hogy ugyan Áfával növelt összegben kell számlázni, de a beszerzés, fenntartás Áfája viszont levonható. VIII.9. Fordított adózás ·

Jellemzői: Az ÁFA fizetésére az értékesítő helyett a vevő kötelezett. A számla Áfát nem tartalmazhat.

·

Alkalmazni kell: o Építési szerződés alapján ingatlan átadás, o Olyan szolgáltatás, mely építés-szerelésre, ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakításra irányul, feltéve, ha az építési hatósági engedélyköteles, o Előbbihez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, o Fémhulladék értékesítés, használt akkumulátor értékesítése o Adómentes értékesítésként kezelendő beépített vagy beépítetlen ingatlan értékesítés esetén, ha azt az eladó előzőleg választásával adókötelessé tette, o Adós és hitelező, valamint adós és a kijelölt vevő közötti dologi biztosíték, vagy o Felszámolás alatt álló 100.000 Ft-ot meghaladó értékű termék értékesítése, vagy szolgáltatás nyújtása. Feltételei: o Csak akkor alkalmazható, ha mindkét fél belföldi adóalany, mindegyikük adófizetésre kötelezett. o Alanyi mentes, vagy nem adóalany partnernek nem lehet fordítottan számlázni! o Nem alkalmazható fordított adózás bérbeadási tevékenység esetén!

·

Belföldi fordított adózás további kiterjesztése · · ·

Oka: Az Áfa csalások elleni küzdelem részeként Mikortól: 2012. december 31-ét követő teljesítésekre (minden értékesítési fázisban), kivéve, ha az ellenérték megfizetése, vagy a számla kézhezvétele január 1-jét megelőzően történt. Tárgyi feltétel: az értékesítés tárgya – a korábbiakon túlmenően – a Vtsz. számmal azonosított alábbi húsipari vagy takarmány termékek: o Élősertés, egész vagy hasított félsertés, frissen, hűtve vagy fagyasztva o Gabonafélék, hüvelyesek szitálásából, őrléséből keletkezett korpa, korpás liszt, vagy más maradék labdacs alakban,



Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa, vagy más szilárd maradék labdacs alakban, o Növényi zsírok és olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa, vagy más szilárd maradék labdacs alakban, o Állatok etetésére szolgáló készítmények, (kivéve kiskereskedelmi kiszerelésben kutya- és macska eledel) Személyi feltétel: o Az érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany o EVA alany is Nem alkalmazhatja: o Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végző, amely értékesítéseire kompenzációs felár illeti meg o Alanyi adómentes Áfa alany Egyéb tudnivalók: o A számlán kötelező a vevő adószámának feltüntetése, valamint a „fordított adózás” kitétel, o Kötelező a számlánkénti adatszolgáltatás az Áfa bevallás részeként, o Az előleg átvétele nem adózási pont, csak az ügylet végén adózik a teljes ügylet. o

· ·

·

VIII.10. Adólevonási jog ·

Tartalma: Az adóalany által szabályszerűen kiállított számlával (tartalmát lásd. 3. sz. mell.) vagy NAV határozattal (VPOP) áthárított adó vonatkozásában – ha törvény tételesen nem tiltja – levonási jog érvényesíthető. o

o

Levonható: § Másik adóalany által áthárított összeg, Előleg részeként fizetett összeg, § Közösségen belüli beszerzése után fizetett adó összege, § Fordított adózás keretében – értékesítő helyett - fizetett adó összege, § Termékimport után megállapított és megfizetett összeg. § Személygépkocsi bérlés Áfa, kizárólag üzleti használat arányában (útnyilvántartás vezetését teszi szükségessé!) § Személygépkocsi üzemeltetés és fenntartás érdekében igénybevett szolgáltatások áfája 50%-ban levonható, teljes a levonási lehetőség, ha az igénybevett szolgáltatás legalább 50%-ban továbbszámlázásra kerül. Nem vonható le: § Részben vagy egészben nem adóköteles tevékenységhez használja, § Taxi, parkolás (ideértve: a parkolás biztosítására szolgáló garázs/beálló hely bérbeadását is!), úthasználati díj ÁFA, § Lakóingatlan ÁFA, lakóingatlan építés, felújítás ÁFA, § Étel, ital, vendéglátóipar ÁFA, telefon ÁFA 30%-a.

VIII.11. Adó visszaigénylése Döntés a kiutalásról, vagy következő időszakra göngyölítésről. · Tartalma: Ha a tárgyidőszaki elszámolandó adó meghaladja a fizetendőt, a negatív előjelű különbözet visszaigényelhető, vagy a következő időszak fizetendő adóját csökkentő tételként figyelembe vehető. Az utóbbi esetben az összeg egyéb adótartozás rendezésére nem használható fel! · Feltétel: o Visszaigénylés kérhető, ha az abszolút érték bevallási időszakonként meghaladja § Havi bevallónál: 1 millió forintot, § Negyedéves bevallónál: 250 ezer forintot, § Éves bevallónál: 50 ezer forintot.



VIII.12. Összesítő nyilatkozatok · · ·

Termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról o Közösségi viszonylatban, o Partnerenkénti bontásban, ÁFA nélküli összegről. Gyakorisága: o Az ÁFA bevallás gyakorisággal egyezően, de legalább negyedévente. 2013-tól a bevallásban szereplő fizetendő vagy visszaigényelhető Áfa tételeiről is

Irodánkkal történő előzetes konzultáció javasolt fordított adózás, EU termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, kártérítés, kártalanítás, ingatlanokkal kapcsolatos döntések esetében, valamint a szokásostól eltérő új ügyletek besorolása kapcsán! VIII.13. Belföldi összesítő jelentés ·

· ·

Miről: o a 2.000.000 Ft vagy a feletti áthárított adót tartalmazó termékértékesítési, szolgáltatásnyújtási számláról o ha ugyanazon partnertől származó tételek együttes értéke eléri az egy bevallási időszakban a fenti összeget, akkor arról is összevontan Kinek: eladónak és vevőnek egyaránt Tartalma: o számlaszám, eladó és vevő adószáma, teljesítési időpont, adóalap, áthárított adó összege, mindez számlaszintű bontásban o korrekciós számlák adatait is jelenteni kell az előzmény számla számlaszámával

VIII.14. Pénzforgalmi Áfa elszámolási módszer választása (ÚJ!) ·

·

·

Személyi feltétel: o KKV hatálya alá tartozó kisvállalkozás, vagy amely adóalany annak minősülne, ha az alá tartozna, o Belföldön gazdasági céllal letelepedett, nem áll csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt o Előző évi tényleges, és várható tárgyévi ellenérték nem haladja meg a 125.000.000 Ft-ot, o Értékhatárba nem számít bele: tárgyi eszköz, immateriális jószág, vagyoni értékű jog értékesítés, adóköteles ingatlanértékesítés, néhány adómentes ügylet. Lényege: o Kizárólag választás alapján, a választás bejelentése december 31-ig o Jogállás elvesztése eseten 2 évig nem választható, o Pénzforgalmi szemléletű Áfa fizetés, és pénzforgalmi szemléletű Áfa levonási jog gyakorlása o Az ilyen adóalanytól beszerző is csak pénzforgalmi szemléletben vonhat le Áfát o A számlakorrekciók adóját is csak a pénzügyi rendezést követően lehet elszámolni o A számlán kötelező a „pénzforgalmi elszámolás” kitétel feltüntetése Nem alkalmazható: o Más, különleges eljárással együtt nem alkalmazható, o Zárt végű pénzügyi lízing, részletre vétellel történő eladás vagy beszerzés, EU-s termékértékesítés esetén sem.



VIII.15. Változások a számlázásban ·

·

·

·

Számlakibocsátásra vonatkozó szabályok alkalmazása: o A teljesítés helye szerinti tagállam szabályai az irányadóak, o Ha a beszerző az adófizetésre kötelezett, mert az eladó a teljesítés helye szerinti tagállamban nem letelepedett, vagy a teljesítés helye az EU-n kívül van, akkor az eladó tagállama szerinti szabályok az irányadóak. Változik/bővül a számla kötelező adattartalma: o Kötelező a vevő adószámát akkor is feltüntetni, ha az Áfa összege eléri a 2.000.000 Ft-ot o Adómentes ügyleteknél jogszabályra vagy Héa irányelvre való hivatkozás kell, o Új egységes kifejezések használata kötelező a számlákon: § „pénzforgalmi elszámolás”, § „önszámlázás”, § „fordított adózás”, § „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák”, § „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek, § „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, § „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” Fontos változás a számlakorrekcióban: o Fordított adózású ügyleteknél, és EU-s beszerzés esetén o A fizetendő adó korrekciós időszakában a levonható adó is minden esetben szerepeltethető Egyéb: o EU-s termékértékesítéshez kapcsolódó előleg esetén nincs számla-kibocsátási kötelezettség, o EU-s termékértékesítés esetén az időszakos ügyletek elszámolási időszaka maximum 1 naptári hónap lehet, teljesítés napja a hó utolsó napja, o EU-s termékértékesítés, valamint határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén a gyűjtőszámlát is maximum 1 naptári hónap teljesítéseiről lehet kibocsátani, o Az előbbi ügyleteknél a számla-kibocsátási határidő a teljesítést követő hó 15-e o Újfajta, egyszerűsített számla bocsátható ki a 100 EUR-nak megfelelő pénzösszeget meg nem haladó végösszegű ügyletek esetében, kivéve: EU-s termékértékesítés, távolsági értékesítés, o Devizás ügyleteknél az áfa összegének forintosítása lehetséges az Európai Központi Bank árfolyamán is, előzetes bejelentés mellett

VIII.16. Egyéb változások · · · · · · · ·

Nem keletkezik Áfa fizetési kötelezettség komplett, önálló üzletágak társaságok közötti átadásakor, Közlekedési eszközök nem adóalany részére történő hosszú távú bérbeadása esetén a teljesítés helye az igénybevevő letelepedése szerinti hely, Nem lesz adómentes a továbbiakban az olyan bérbeadás, mely tartalmában kereskedelmi-szálláshely szolgáltatásnak minősül, A dologi biztosíték értékesítése nemcsak az adós és hitelező, hanem a továbbiakban az adós és a hitelező által kijelölt 3. személy között is fordított adózás alá esik. Az alanyi mentesség választására vonatkozó értékhatár 6.000.000 Ft-ra emelkedik, Nem adózik vagyonmozgatás címén az a termék, melyet szakértői értékelés miatt visznek át másik tagállamban, majd onnan visszaszállításra kerül, Megteremtették a kötelező gépi nyugtakibocsátás, és a pénztárgépek online felügyeletének törvényi kereteit, a részletszabályokat rendeletben állapítják meg, Adó-visszatérítésre vonatkozó kérelem egy időszakban több alkalommal is benyújtható a még figyelembe nem vett tételek kapcsán. Hivatalos elfogadható nyelvek: magyar, angol, német, francia.


IX. ILLETÉKEK

IX. ILLETÉKEK (1990. évi XCIII. tv.) Célja: állami, társadalmi, önkormányzati feladatok ellátására forrás biztosítása; a közigazgatási hatósági és bírósági eljárások költségeihez hozzájárulás. Illetékek fajtái

Vagyonszerzési illeték

Ingyenes vagyonszerzés

Öröklés

Visszterhes vagyonszerzés

Eljárási illeték

Közigazgatási hatósági eljárási illeték, Igazgatási szolgáltatási pótdíj

Bírósági eljárási illeték

Felügyeleti illeték

Ajándékozás

IX.1. Visszterhes vagyonszerzési illetékek: - Alanya: a szerző fél. - Tárgya: ingatlan / egyes ingóság (gépkocsi, utánfutó, stb.) /, és vagyoni értékű jog nem ingyenes vagyonszerzés útján történő megszerzése - Alapja: a forgalmi érték. - Mértéke: lakástulajdon visszterhes megszerzése esetén megszűnik a kedvezményes 4 millió Ft-ig alkalmazható 2%-os kulcs, vagyis lakásvásárlás esetén 4% illetéket kell fizetni. - Továbbra is fennmarad az ingatlanok visszlízing keretében történő megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség. - 35 év alattiak első lakásvásárlása esetében az 50%-os illetékkedvezményt 8 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra emelik és eltörlik a 40 ezer Ft-os kedvezmény-maximumot. IX.2. Öröklési és ajándékozási illetékek: -

Alanya: az ilyen módon vagyont szerzett személy Tárgya: haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés. Alapja: az örökség /ajándék tiszta értéke Mértéke: az illetékrendszer egyszerűsítése érdekében két illetékkulcs kerül bevezetésre. Általános illetékmérték: 18% Lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték: 9% (Megszűnik tehát a szerzett vagyon és a felek rokonsági kapcsolata szerinti megkülönböztetés.) - Egyenes ági rokonok közötti öröklés illetékmentességét a túlélő házastársra is kiterjesztik, értékhatár nélkül. IX.3. Eljárási illetékváltozások: - Alanya: az eljárást megindító fél - Tárgya: A közigazgatási hatósági, és bírósági eljárásért illetéket kell fizetni. - Alapja: az eljárás tárgyának értéke - Megszűnik az illetékelőleg. - Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a kérelmet a hatóság bármilyen okból elutasítja vagy megszünteti. Kivéve, ha az eljárást érdemi vizsgálat nélkül utasítják el! - 10 ezer Ft illeték terhelheti a NAV-nál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló kérelmet, a fellebbezés illetékének minimuma 15 ezer Ft-ra emelkedik.


X. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK

IX.4. Legfontosabb mentességek · · · · · · ·

Lakóház építésére alkalmas telekvásárlás, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít 15M Ft érétkű új lakás vásárlása Birtok-összevonási célú földcsere Termőföldvásárlás őstermelő által, ha vállalja, h 5 évig műveli Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan értékesítés, ha a vevő főtevékenysége ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele Egyenes ági rokonok közti vagyonátruházás Kedvezményezett átalakulás során megszerzett ingatlan

X. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK (2012. évi CXVI. törvény) Célja: társadalmi közös kiadások fedezete. X.1. Alanyi, tárgyi hatálya - Az MNB illetékfizetési-kötelezettségének megszűnésével egyidejűleg a törvény hatálya alá kerülnek a pénzváltási tevékenység végzésre jogosult hitelintézetek, illetve a pénzváltás közvetítésre jogosult kiemelt közvetítők. - Illetékköteles lesz a pénzváltási tevékenység, kölcsöntörlesztés, jutalék- és díjbevételek, hitelkártyával történő készpénzfelvétel, postai készpénz ki- és befizetések. X.2. Mértéke - Fizetésre kötelezett a fizető fél. - Fizetési kötelezettség a teljesítés napján keletkezik. - 0,2%-ra emelkedik az általános illetékmérték. - Készpénz felvételre 0,3%-os mérték kerül bevezetésre. - Az illetékkötelezettség felső határa mindkét esetben 6 ezer Ft. X.3. Mentességek - MNB által kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatos ügyletek illetékmentesek. - Bankon belüli, közös tulajdonú számlák közötti fizetési műveletek illetékmentesek.


XI. HELYI ADÓK

XI. HELYI ADÓK (1990. évi C. tv.) E törvény alkalmazásában, ha az másként nem rendelkezik adóalany: · a magánszemély, · a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet, · a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. Adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben a folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Építmény- és telekadó vonatkozásában a mentesség a fent felsorolt adóalanyok számára csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. XI.1. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK XI.1.1. Építményadó XI.1.1.1. Az adókötelezettség Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül: · építmények közül a lakás/nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (=építmény), Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti XI.1.1.2. Az adó alanya · · ·

aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa (Több tulajdonos esetén: a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában.) amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett vagyoni értékű jog terheli: a vagyoni értékű jog jogosultja társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség,

Az adó összegét és a befizetés határidejét a területileg illetékes önkormányzat adóbevallás alapján állapítja meg. Az adóbevallást az ingatlan szerzésekor kell annak az adóalanynak benyújtania, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Minden helyrajzi számmal rendelkező ingatlanról külön adóbevallást kell készíteni. XI.1.1.3. Az adómentesség Mentes az adó alól: · a szükséglakás, · a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, · az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület/tároló (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) Fontos a tulajdoni lap vizsgálata az „ingatlan megnevezése” szempontjából.


XI. HELYI ADÓK

XI.1.1.4. Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség Mentes az adó alól; · a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított épület felújításkor vagy · önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújításkor a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben. XI.1.1.5. Az adó alapja Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: · az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy · az építmény korrigált forgalmi értéke XI.1.1.6. Az adó mértéke Az adó évi mértékének felső határa: · az alapterület szerinti adóalap-számítás esetén: 1.100 Ft/m2, · a korrigált forgalmi érték szerinti adóalap számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3,6 %-a XI.1.2. Telekadó XI.1.2.1. Az adókötelezettség Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. Az adókötelezettség · mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földnek minősülő telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését vagy a telek művelés alól kivett területként való ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján, · termőföld esetén a művelés alól kivett területté történő ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján, · tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján, · az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. XI.1.2.2. Az adó alanya Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Az adó összegét és a befizetés határidejét a területileg illetékes önkormányzat adóbevallás alapján állapítja meg. Az adóbevallást az ingatlan szerzésekor kell annak az adóalanynak benyújtania, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. Minden helyrajzi számmal rendelkező telekről külön adóbevallást kell készíteni. XI.1.2.3. Az adómentesség Mentes az adó alól: · az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, · az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek, · az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a. Fontos a tulajdoni lap vizsgálata az „ingatlan megnevezése” szempontjából.


XI. HELYI ADÓK

XI.1.2.4. Az adó alapja Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: · a telek m2-ben számított területe, vagy · a telek korrigált forgalmi értéke. XI.1.2.5. Az adó mértéke Az adó évi mértékének felső határa: · a terület szerinti adóalap-számítás esetén: 200 Ft/m2, · a korrigált forgalmi érték szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a. XI.2. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ XI.2.1. Az adókötelezettség Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. XI.2.2. Az adó alanya Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. XI.2.3. Az adó alapja Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve · az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével a nettó árbevétel nagyságától függően, sávosan, · az alvállalkozói teljesítések értékével, · az anyagköltséggel, · az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen · költségével. 500 millió forint éves árbevétel felett az iparűzési adóalap megállapításakor az árbevétel csak korlátozottan csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével (nettó árbevétel csökkentő összeg). A nettó árbevétel - 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze, - 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a, - 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a, - 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a vonható le. Adott sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg = az összes nettó árbevétel csökkentő összeg*(adott sávba jutó nettó árbevétel/összes nettó árbevétel)


XI. HELYI ADÓK

Példa: Nettó árbevétel: ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások: Anyagköltség:

2,800 milliárd Ft 2,500 milliárd Ft 0,100 milliárd Ft

Számítás: (0,5/2,8)*2,5=0,446 milliárd Ft (100%) ((2,8-0,5)/2,8)*2,5=2,05357 milliárd Ft (2,8-0,5)*85%=1,955 milliárd Ft Adott sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg: 1,955 milliárd Ft (85%) Összes nettó árbevétel csökkentő összeg: 0,446+1,955=2,401 milliárd Ft Iparűzési adó alap: + Nettó árbevétel: 2,800 milliárd Ft - Anyagköltség: 0,100 milliárd Ft - Összes nettó árbevétel csökkentő összeg: 2,401 milliárd Ft Iparűzési adó alapja: 0,299 milliárd Ft Azok a társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozások, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege az árbevétel 50 százalékát meghaladja, először csoportszinten kell megállapítaniuk az adó alapját, majd ezt követően az egyes vállalkozásoknak a csoportszintű adóalapból a nettó árbevételük arányában kell kiszámítaniuk a vállalkozási szintű adóalapot. Azon áruk, szolgáltatások, amelyek exportértékesítésre kerülnek, az adóalap megállapításánál az eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét. Ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. Az egyszerűsített iparűzési adó megállapítás feltételeként meghatározott nettó árbevétel felső határának (8 millió forint) megállapítása során nem az adóévet megelőző adóévben, hanem az aktuális adóévben elért nettó árbevételt kell figyelembe venni. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabálytól eltérően az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabálytól eltérően a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (kisadózó vállalkozás) kizárólag e minősége fennállásának időtartamával egyező időtartamra vonatkozó, meg nem változtatható - döntése esetén az adó adóévi alapja az általános szabálytól eltérően székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. XI.2.4. Az adó mértéke Állandó tevékenység az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a

Ideiglenes tevékenység naptári naponként legfeljebb 5000 forint


XI. HELYI ADÓK

XI.2.5. Adóalap megosztása Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak meg kell osztania a törvény mellékletében meghatározottak szerint. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozók az adóalapjuk egyes települések közötti megosztásának módszerei: · az eszközalapú és bérköltség-alapú módszer · az adott településen készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke és az ott keletkezett értékesítés nettó árbevétele összegének figyelembevételével is megoszthatják az adóalapot A távközlési tevékenységet végző társaságoknak a helyi iparűzési adó alapját 2011-től a székhely, telephely szerinti települések között az ügyfél, fogyasztó számlázási címe szerinti településekhez tartozó nettó árbevétel alapján kell megosztaniuk. XI.2.6. Szabályozott ingatlanbefektetési társaság adómentessége (SZIT) Mentes az iparűzési adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, valamint a társaság és az elővállalkozás projekttársasága. XI.2.7. Adóelőleg-kiegészítés (feltöltés) Azon vállalkozóknak, amelyek a Tao. törvény szerint a társasági adóelőleg kiegészítésére kötelezettek (a tárgyévet megelőző évben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételük az 100 millió forintot meghaladta), a helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészíteniük, és ezen időpontig a feltöltésről bevallást is kell beadniuk. XI.2.8. Adatok Forintra történő átszámítása A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózónak a helyi iparűzési adóbevallás adatait az MNB adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapul vételével kell forintra átszámítania. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. A helyi iparűzési adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. XI.2.9. Új fogalmak Telek az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve · a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerint mező-, erdőgazdálkodási művelés alatt álló belterületi földnek minősülő földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, · a termőföldet, · a tanyát, · a közút területét, · a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, · a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet, · a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét. Termőföld a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldnek minősülő földterület.


XII. KÖZMŰVEZETÉKEK ADÓJA

XII. KÖZMŰVEZETÉKEK ADÓJA (ÚJ!) (2012. évi CLXVIII. tv.) XII.1. Az adókötelezettség Közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének utolsó napján szűnik meg. A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. XII.2. Az adó alanya Az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője. XII.3. Az adó tárgya Adókötelezettség terheli a közművezetéket. XII.4. Az adó alapja A közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza. Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni. XII.5. Az adó mértéke Az adóalap minden megkezdett métere után évi 125 Ft. XII.6. Az adómentesség Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat. A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának - 170 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20%-át, - 170 000 métert meghaladó, de 250 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40%-át, - 250 000 métert meghaladó, de 300 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80%-át, - 300 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni. Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. Az adóalany bevallási kötelezettségét évente, március 20-ig teljesíti az állami adóhatóság számára. Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi költségvetés bevételét képezi. A törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései irányadók. XII.7. Fogalmak Közművezeték: a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek


XIII. A CÉGAUTÓ ADÓ

kiszolgálását lehetővé tevő vezeték (a továbbiakban: vezeték) közterületen, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, valamint a vezetéknek a közterületnek nem minősülő földrészleten, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé; Hírközlési vezeték: a fogyasztók hang-, kép-, adat- és más információ-továbbítási időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték; Üzemeltető: a közművezeték működésének fenntartásáért felelős személy vagy szervezet. XIII. A CÉGAUTÓ ADÓ (Gjt. - 1991. évi LXXXII. tv.) A törvényben nem történt változás a korábbi év, évekhez képest, így csak egy fogalmi, értelmezési pontosítást szeretnénk tenni az adófizetésre kötelezettek köréről, az adó alanyáról XIII.1. Adó alanya Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el. XIII.2. Adófizetésre kötelezettek, az adó alanya fogalmának pontosítása A nyílt és a zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt, lízingelt gépjárművek után is kell cégautót fizetni és vallani az adóhatóság felé a lízingbe vevőnek. Zárt végű pénzügyi lízing, amikor a lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában marad a futamidő végéig, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. A futamidő végén automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül a gépjármű, azaz a klasszikus részletre vásárlás. Nyílt végű pénzügyi lízing, a lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában van, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. A lízingbe vevő a futamidő végén a következő változatok között szabadon dönthet: · · ·

A maradványérték megfizetése ellenében a lízingtárgy tulajdonosává válik; A szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva; Nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy fölött.

XI.3. Az adó mértéke A gépjárművek cégautó adója a személygépjármű kW-ban kifejezett teljesítménye (forgalmi engedély P.2-es kódja) és környezetvédelmi osztály-jelzése (forgalmi engedély V.9-es kódja) alapján kerül meghatározásra a következő táblázat szerint: Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0-50 51-90 91-120 120 felett

Környezetvédelmi osztály-jelzés „0”-„4” osztályjelzés „6”-„10” osztályjelzés „5”; „14”-„15” között között osztályjelzés között 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft


XIII. A CÉGAUTÓ ADÓ

Levonható: a gépkocsi után határidőben (március 15-ig és szeptember 15-ig) megfizetett gépjárműadó (súlyadó). Napokra arányosítani nem lehet, azaz az egész hónapra meg kell fizetni. Az adót önadózással kell bevallani és megfizetni a NAV-hoz negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig.


XIV. A GÉPJÁRMŰADÓ

XIV. A GÉPJÁRMŰADÓ (1991. évi LXXXII. tv.) Az adóztatási feladatokat a helyi önkormányzat látja el, ő küldi ki a határozatot a fizetendő adóról. XIV.1. Adóköteles · ·

a belföldön forgalomba helyezett gépjármű, illetve pótkocsi (kivéve mezőgazdasági vontató, lassú jármű és pótkocsija, „méhesházas” gépkocsi, munkagép, CD, CK, DT, OT és Z betűjelű gépjármű), valamint a Magyarországon közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (kivéve EU-ban nyilvántartott).

XIV.2. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése Gépjárműadó kötelezettség keletkezik: · a forgalomba helyezést követő hónap 1. napján, használt gépjármű esetén a tárgy évet követő január 1. napján · a Magyar Köztársaság területére történő belépés napján. Megszűnik a gépjárműadó kötelezettség: · az adott hónap utolsó napján, ha a hatóság a gépjárművet a forgalomból kivonja, · azon a napon, amelyen a Magyar Köztársaság területét elhagyja. XIV.3. Az adó alanya · ·

az üzembentartó, ennek hiányában a tulajdonos.

XIV.4. Az adó mértéke Főszabályként az adót a gépjármű teljesítménye után kell fizetni. Az adó mértéke a gépjármű · gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kW, · gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kW, · gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kW, · gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kW, · gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kW. Az autóbusz, a nyerges-vontató, a lakókocsi és a lakó-pótkocsi esetében az adó alapja a gépjármű önsúlya, tehergépkocsi esetében pedig az önsúly, növelve a raksúly 50%-ával. Az önsúly alapján fizetendő adó mértéke: · a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén minden megkezdett 100 kilogramm után 1 200 Ft, · egyébként 1 380 Ft, · P és E rendszámokra tételes adó van érvényben. 2011. január 1-től változás, hogy a légrugós tehergépjárművek kedvezőbb adómértékének igénybevételéhez ezentúl nem szükséges az adóhatóságnál külön bejelentést tenniük – és igazolniuk a légrugózás tényét – azoknak, akiknek ezt az adatát a járműnyilvántartás tartalmazza. A külföldön nyilvántartott tehergépjárművek után tételes adó fizetendő a megengedett össztömeg és a fuvarozás módja függvényében. Ezekre az adót illetékbélyeg formájában kell megfizetni, a kötelezettség teljesítését a NAV ellenőrzi.


XIV. A GÉPJÁRMŰADÓ

XIV.5. Mentes Nem kell gépjárműadót fizetni: · költségvetési szervnek, · társadalmi szervnek, alapítványnak (ha az előző évben társasági adó fizetési kötelezettsége nem keletkezett) · autóbusz után (ha az adóalany előző évi nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedésből származott), · egyháznak, · tűzoltóságnak (ha a gépjárműve részt vesz a tűz elleni védekezésben, mentésben) · súlyos mozgáskorlátozottaknak az alábbiak szerint · elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi · nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján, valamint Észak-atlanti Szerződés Szervezete és tagállamainak fegyveres erőinek. 2011. január 1-től szűkítik a mozgáskorlátozott kedvezményt. Az adómentesség csak a súlyos mozgáskorlátozottak által üzemeltetett, 100 kW teljesítmény alatti személygépkocsik (kivéve: taxi) átlagos (13 000 forint/év) adóterhéig járna, az a feletti adóösszeget meg kellene fizetni. A mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű gépkocsira jár. A szigorítás oka, hogy a súlyos mozgáskorlátozott üzemben tartó adóalany is mentesül az adófizetés alól, vagyis nem csak a tulajdonosnak jár ez a jog.


XV. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

XV. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ (2011. évi LXXXV. törvény) Változások: Þ Bővülnek a csomagolószerekkel kapcsolatos átvállalási lehetőségek: Ø A csomagolószert változatlan formában és állapotban továbbértékesítő első belföldi vevő is átvállalhatja, Ø Csomagolóanyagok esetén a továbbfeldolgozás és csomagolási segédanyag előállítás alapján is lehetővé válik az átvállalás, Ø Műanyag fóliát kiskereskedelmi értékesítés keretében megszerző vevő is átvállalhatja a termékdíj-kötelezettséget. Þ Új kötelezetteknek a termékdíj kapcsán nem szükséges VPID-szám igénylése. Þ 2013 előtti időszakot érintő bevallásokat és befizetéseket 2013. február 14-ig a vámhatóság felé kell teljesíteni, ezt követően az állami adóhatóság az illetékes. XV.1. · · · · · ·

Termékdíj köteles termék: akkumulátor, csomagolás, egyéb kőolajtermék, elektromos és elektronikai berendezés, gumiabroncs reklámhordozó papír.

XV.2. A termékdíj fizetésre kötelezettek: · · · ·

termékdíj köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója, belföldi előállítású csomagolás estében a csomagolást alkotó csomagolóeszköz első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, bérgyártás esetén a termék bérgyártója - a csomagolást kivéve!

Az adózó jogait képviselő útján is gyakorolhatja, a képviselő jogai kiterjednek a termékdíj megfizetésére is. XV.3. Termékdíj alapja A termékdíjat a termékek tömege alapján kell fizetni. XV.4. Bevallás A termékdíj bevallása minden negyedévet követő hó 20. napjáig esedékes. Termékdíj átalányfizetésre jogosult kötelezett esetén a tárgyévet követő január 20-ig teljesíti bevallási kötelezettségeit. XV.5. A termékdíj-fizetési kötelezettség időpontja: A kötelezett a bevallás benyújtására meghatározott határidőig teljesíti termékdíj fizetési kötelezettségét, lásd előző pont! XV.6. Termékdíj előleg 2012. január 1-től a naptári év negyedik negyedévére adóelőleget kell megállapítani, mely az első három negyedévben fizetett termékdíj harmadának 80%-a.


XV. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

Az előleget a harmadik negyedéves bevallásban kell megállapítani és december 20-ig megfizetni, vagyis nem kell külön bevallást készíteni. XV.7. Termékdíj átalány A mezőgazdasági termelők forgalomtól függő éves átalánydíjat fizetnek. A törvény lehetőséget biztosít a készlet alapján történő termékdíj-fizetésre is. o o Mértéke:

2012-től a csekély és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó kötelezett is választhatja az átalány, A termékdíj-átalány választásának határideje 2013. április 20-a, ami jogvesztő határidő. § § § § §

Csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó esetén 12 000 Ft / év Kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó esetén 60 000 Ft / év. Mezőgazdasági termelő előző adóévi tevékenységéből származó árbevétele nem haladta meg a 10 M Ft-ot, annak éves termékdíj átalány kötelezettsége 2 000 Ft, Előző évi bevétele meghaladta a 10 M-t, de nem érte el az 50 M Ft-ot, annak éves termékdíj átalány kötelezettsége 7 000 Ft, Aki az aktuális évben vált termékdíj fizetésére kötelezetté, annak termékdíj átalánya 5 000 Ft

A kötelezett termékdíj átalányfizetési kötelezettségre vonatkozó választását nem változtathatja meg tárgyéven belül. XV.8. Számlán történő feltüntetési kötelezettség 2012-től három kötelezettsége: § § §

esetre

korlátozódik

a

termékdíj

számlán

történő

feltüntetésének

Számlán történő átvállalás, A kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetekben. Csomagolás (kivéve a kiskereskedelmi értékesítése) és reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor.

XV.9. Mentesség, visszaigénylés § § §

§

Megszűnt a hasznosítást koordináló szervezetekkel kötött átvállalási szerződésen keresztül szerezhető mentesség, Megszűnt a kereskedelmi csomagolás termékdíjának levonhatósága, Belföldi előállítású újrahasználható csomagolások esetében az első forgalomba hozatalkor és saját felhasználáskor nem kell megfizetni a termékdíjat, ha a kötelezett igazolja, hogy 75%-nál magasabb arányban helyezte újra forgalomba az adott csomagolástípust, Külföldről behozott újrahasználható csomagolás esetén nem kell termékdíjat fizetni, ha a kötelezett igazolja, hogy a behozataltól számított 1 éven belül újrahasznosítás céljából külföldre visszaszállította azt.

A már megfizetett termékdíj visszaigénylése az alábbi jogcímeken lehetséges: § § § §

A termékdíj köteles termék külföldre történt igazolt kiszállítása; A termékdíj köteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése; Nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység; A termékdíj köteles termék gyártásához közvetlen anyagként felhasznált termékdíj köteles termék felhasználása.


XVI. A KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJ

XVI. A KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJ (2003. évi LXXXIX. tv., 270/2003. (XII.24.) Korm. rendelet) Az adó alanya az a környezethasználó, aki (amely) engedélyköteles tevékenysége keretében a környezetet terhelő anyagokat bocsát ki a környezetbe: · levegőbe, · felszíni vizekbe, időszaki vízfolyásokba, · vízjogi engedély hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezés esetén. A bevallás papír alapon vagy elektronikus úton is benyújtható. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjkötelezettség a települési önkormányzat – fővárosban a kerület – hatáskörébe tartozik. XVI.1. Levegőterhelési díj Levegőterhelési díjat a bejelentés köteles helyhez kötött pontforrással (pl. fűtőkazán) rendelkező kibocsátónak kell fizetni. A bejelentési kötelezettséget a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szabályozza. XVI.2. Vízterhelési díj Vízterhelési díjat a vízjogi engedélyezés alá tevékenységet végző kibocsátóknak kell fizetni, a törvényben meghatározott anyagok kibocsátása esetén. A fizetési kötelezettséget befolyásolja, hogy a kibocsátó milyen szintű vízminőség-védelmi területen található, illetve a tevékenység során keletkezik-e iszap és az milyen formában van kezelve. XVI.3. Talajterhelési díj Talajterhelési díjat annak a személynek kell fizetnie, aki a rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. A méréseket évente el kell végezni. A díjfizetést befolyásolja, hogy a felszín alatti vizek védelme szempontjából mennyire érzékeny helyen van a kibocsátás, illetve az adott tevékenység helyi vízgazdálkodási hatósági vagy vízjogi engedélyezés alá tartozik-e. A díj megállapításának a komplexitása miatt, amennyiben fizetési kötelezettség terheli, javasoljuk szakértő iroda bevonását. XVII. A REGISZTRÁCIÓS ADÓ (2003. évi CX. tv.) A gyorsabb és egyszerűbb ügyintézés érdekében lehetőség van az elektronikus eljárásra. Az EGT-ben székhellyel rendelkező, gépjármű bérbeadással foglalkozó flotta-üzemeltető társaságoknak is van regisztrációs adó fizetési kötelezettsége. Flottaüzemeltetőnek minősül az a személy, amely január 1-én legalább 100 darab külföldi rendszámú személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és az utolsó lezárt évének az árbevételének legalább a 75%-a gépjárművek bérbe-, illetve lízingbeadásából származik. A flottaüzemeltető esetében akkor áll be a fizetési kötelezettség, ha egy napon túli időtartamra ad bérbe, illetve lízingbe a tulajdonában, üzemben tartásában lévő személygépkocsit és lakóautót belföldi illetőségű személy, szervezet részére. Az adófizetési kötelezettség a motorkerékpárok flottaüzemeltető általi bérbeadására nem vonatkozik. A bérleti szerződést, annak megkötésétől számított 15 napon belül kell a vámhivatalhoz benyújtani. Az adó összegét a törvényben meghatározott táblázat és képlet alkalmazásával állapítja meg a bérleti szerződés benyújtását követő 3 munkanapon belül. Az új adótáblában a hazai regisztráció ösztönzése érdekében csökkennek az adótételek.


XVIII. AZ ENERGIAADÓ

A legjobb környezetvédelmi osztályba besorolt személygépkocsik adómértéke jelentősen csökken. Így például a legjobb kibocsátású, legfeljebb 1 éves autók esetén az új adótétel a mostani körülbelül egyötöde lesz. A kevésbé környezetbarát személygépkocsik adótétele is csökken, de minél rosszabb osztályba tartozik egy gépkocsi, annál kisebb az adótétel csökkenés mértéke. Magyarországon lakóhellyel rendelkező magánszemély gépkocsival mindössze egy napig közlekedhet.

külföldi

rendszámú

Ez alól mentesül az, aki külföldi munkavégzés céljából rendszeresen használja az autót. Azonban ennek tényét bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. 2013. január 1-től hatályos módosítás elsősorban pontosító rendelkezéseket tartalmaz. · ·

Valamennyi hibrid gépjármű adója 76 000 forint lesz Hamis igazolások kiszűrése érdekében bővül a vámhatóságok által kiállított igazolások tartalma gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsik esetén.

XVIII. AZ ENERGIAADÓ (2003. LXXXVIII. tv.) XVIII.1. Adóköteles Az energiaadót az energia (földgáz, szén, villamos energia) a. felhasználónak történő értékesítése (kivéve lakossági értékesítés), b. termelőtől, illetve szervezett piacról történő belföldi, Közösségen belüli, illetve import beszerzése (kivéve lakossági vásárlás), c. saját célú termelése, illetve felhasználása, d. energiaadóval nem terhelt energia beszerzése után kell fizetni. XVIII.2. Az adó alanya a. pont szerinti esetben az energiakereskedő, b. és d. pontban a felhasználó, c. pontban pedig az energiakereskedő/felhasználó. XVIII.3. Az adó alapja és bevallása Az adót az energia mennyisége után kell fizetni, főszabály szerint önbevallással. Az adót visszaigényelhetik azok, akik az energiát - elosztóhálózatba táplált villamos energia vagy távhő előállításához, - kémiai redukciós, elektrolitikus vagy kohászati folyamatban, illetve vegyipari alapanyagként (csak a földgáz esetében), - hálózati veszteség pótlására, illetve a hálózat működtetésére (párnagáz-készlet) használják. Az adóalanyoknak, illetve az adó-visszaigénylésre jogosult személyek kötelesek az adó megállapítására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. 2013-tól az adóztatási feladatok a vám- és pénzügyőri főigazgatóságoktól az adó főigazgatóságokhoz kerülnek. A 2013 január 1-ét követő időszakokról a bevallásokat az adóalanyok már az adóhatóság felé teljesítik.


XIX. AZ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA (ROBIN HOOD ADÓ)

XIX. AZ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA (ROBIN HOOD ADÓ) (2008. évi LXVII. tv.) A korábban tervezett 2012. december 31-i kivezetés helyett az adó 2013-ban is hatályban marad, az előző évinél magasabb adókulccsal (8% helyett 31%). XIX.1. Az adó alanya Az energiaellátók jövedelemadóját · a szénhidrogén-kitermelők, · a kőolajtermék-előállítók, a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedők, · a földgáz-kereskedelmi engedélyesek, · a villamosenergia-kereskedelmi engedélyesek, · a villamos energia termelői engedélyesek (ahol az erőmű beépített teljesítőképessége meghaladja az 50 megawattot) kötelesek fizetni. XIX.2. Adóalap Az adóalap a külföldön elért jövedelem nélkül számított, adóalap növelő és csökkentő tételekkel korrigált adózás előtti eredmény A több engedéllyel rendelkezők, illetve az engedélyes tevékenységen kívül más tevékenységet is folytatók esetében az adóalap a fenti összeg arányos része. Az arányt a jövedelemadóköteles tevékenységek üzemi (üzleti) eredményének az adóalany összes (üzemi üzleti) eredményének százalékában (két tizedes jegy pontossággal) kell kiszámítani. Az adóalanyok új beruházásokra tekintettel egyes körülmények fennállása esetén a számított adó 50 százalékáig adókedvezményt érvényesíthetnek. Az adóalanyok az egyes ágazatokat terhelő különadó fizetésére energiaellátóként általános esetben kötelezettek. Az így megállapított adó a társaság adózás előtti eredményét, ezzel az energiaellátók jövedelemadójának adóalapját csökkenti. A két adónem tekintetében beszámítás nem alkalmazható, a számított adó teljes összege külön-külön fizetendő. XIX.3. Az adó mértéke Az adó mértéke a pozitív adóalap 31%-a, a megfizetett összeg azonban a társasági adó alapját nem csökkenti. XIX.4. Mentesség Nem kell megállapítania és megfizetnie az adót annak az adóalanynak, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem érte el az 50 millió Ft-ot. XIX.5. Feltöltési kötelezettség Az adóhoz feltöltési kötelezettség kapcsolódik, a várható adó 90%-ának megfelelő összeget az adóév december 20-ig kell bevallani és megfizetni.


XX. JÖVEDÉKI ADÓ

XX. JÖVEDÉKI ADÓ (2003. évi CXXVII. törvény) Jövedéki adó: jövedéki termékek – ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány – után fizetendő. 2013. január 1-től kismértékben módosul a jövedéki termékek besorolása: bizonyos, ásványolaj-termékekhez kevert adalékanyagok a megfigyelt termékek köréből átkerülnek az ellenőrzött körbe. XX.1. Adókötelezettség keletkezése Adókötelezettség keletkezik, ha a) a jövedéki terméket belföldön előállítják; b) a jövedéki terméket importálják. XX.2. Az adó alanya: · ·

az a) pont esetében a jövedéki terméket előállító személy - amennyiben a jövedéki termék előállítása adóraktárban történik, az adóraktár-engedélyes -, a b) pont esetében az importáló, illetve egyes esetekben a bejegyzett feladó.

XX.3. Adófizetési kötelezettség keletkezése Adót akkor kell megfizetni · ha a jövedéki terméket az adóraktárból, · vagy az adómentes felhasználótól kiszállítják, szabadforgalomba bocsátják. Adóraktárak között, illetve adómentes felhasználóhoz, valamint adóraktárból külföldre a jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható. Az adófelfüggesztés a jövedéki adóról szóló törvény alkalmazásában az adó-megállapítási és az adófizetési kötelezettség halasztását jelenti. XX.4. Adóalapok, adómértékek, bevallás A törvény vámtarifaszám szerint tételesen felsorolja az adómértékeket és az eljárási szabályokat. Fontos kiemelni, hogy az adókötelezettség teljesítése önadózás keretében történik. 2012-ben jelentős mértékben – és az első körben elfogadott dátumhoz képest korábban, május helyett már februárban, november helyett pedig már júliusban, majd az államháztartás egyensúlyát javító évközi intézkedések keretében decemberben ismét – emelkedett a dohánytermékek jövedéki adója, összhangban Magyarország azon uniós kötelezettségével, amelynek értelmében 2018-ig a cigaretta árának 60%-át kitevő adómértéket kell alkalmazni, amely azonban nem lehet kevesebb, mint ezer szálanként 90 euró. A 2012. decemberi emelés a törvénytervezet szerint két lépcsőben valósult volna meg, magasabb összegű lett volna, és csak 2013.01.01-én, illetve 2013.05.01-én lépett volna hatályba. A dohánytermékek adómértékére a jelenleg elfogadott törvények alapján nincs 2013-ban hatályba lépő emelés. Ezúton hívjuk fel Ügyfeleink figyelmét arra a 2011. november 1-től hatályos változásra, amely a dohánytermékek adóemelés előtti „bespájzolását” hivatott meggátolni. Ennek értelmében a jövedéki engedélyes forgalmazók 30, a nem jövedéki engedélyes kereskedők pedig 60 nappal a jövedéki adó változásának hatályba lépését követően már csak az új áron és adótartalommal értékesíthetik a termékeket. A rendelkezés megsértőire mulasztási bírságot szab ki a vámhatóság, az érintett készleteket pedig elkobozza. Az ásványolaj-termékek körében a legjelentősebb módosítás, hogy 2013-ban két alkalommal, januárban és májusban, emelkedik az autógáz jövedéki adója. A két emelés együttes hatásaként az erre az üzemanyagra kivetett jövedéki adó megduplázódik a 2012.12.31-én


XX. JÖVEDÉKI ADÓ

hatályos mértékhez viszonyítva, miközben a többi üzemanyag mértéke a jelenleg hatályos szabályok alapján nem emelkedik. A bor és a saját használatra bérfőzetett vagy magánfőzött párlat kivételével valamennyi alkoholtermék jövedéki adója emelkedik. A sör, a pezsgő és a köztes alkoholtermék adója 10%-kal, a kommersz és minőségi szeszes italoké pedig 15%-kal lesz magasabb 2013.01.01től. A 2013. januárjától hatályba lépő módosítások értelmében a légiutas-ellátási tevékenység keretében harmadik országból behozott (repülőgépen értékesítési céllal tárolt és onnan lehozott) jövedéki termék adómentessé vált, amennyiben 15 napon belül visszakerülnek repülőgépre. Az így kezelt készleteket elkülönítetten kell tárolni, adójegyet, illetve zárjegyet nem kell azokon elhelyezni. A fuvarozókat és a személyszállító vállalkozásokat érintő könnyítés, hogy a 2013-as módosításokkal megnyílik a kereskedelmi gázolaj árában megfizetett jövedéki adó egy részének havi gyakoriságú visszaigénylése (eddig csak évente vagy negyedévente lehetett a visszaigénylést benyújtani). A 2013.01.01-től a papíralapú visszaigénylésekhez sem kell csatolni a bizonylatokat. XX.5. Engedélyezés, nyilvántartás, ellenőrzés 2013-tól két új adóraktár-típussal kell megismerkednünk. Az utasellátó adóraktárból adómentesen lehet a Közösség területén kívülre utazó a légi utasok ellátására szolgáló termékeket kitárolni, a kitárolással az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adófizetési kötelezettség alól. A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban saját termesztésű alapanyagból előállított növényi olaj kedvezményes adómértékkel (a gázolaj adójának 18%-a, hektáronként 97 literig) használható fel a saját tulajdonú szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és halastó műveléséhez használt gépek működtetésére. A január 1-től hatályos módosítások lehetővé teszik, hogy az engedélyezett gazdálkodóktól (AEO) is visszavonható legyen a jövedéki engedély az általános szabályok szerinti esetekben, ugyanakkor könnyítés, hogy a jogalkotó meghatározta a köztartozásnak azt a minimum összegét (100 eFt, 60 napon túl), amely felett a jövedéki engedély visszavonásra kerül (korábban bármekkora összegű tartozás az engedély visszavonásához vezetett). A jövedéki engedélyes adatainak változására vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejét is egyértelművé tették a módosítások: a bejelentést 10 napon belül kell megtenni, nem pedig haladéktalanul. A jövedéki terméket vásárlók vagy előállítók jövedéki nyilvántartás vezetésére kötelezettek. A nyilvántartásból ellenőrizhető módon ki kell derülnie a mindenkori készletváltozásnak és az aktuális készlet mennyiségnek. A nyilvántartásokra vonatkozó egyszerűsítés, hogy a szeszfőzdéknek mostantól évente csak egyszer kell készletfelvétellel egybekötött elszámolást végezniük (korábban: háromhavonta), de havonta a vámhatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk a bérfőzési lapokat. 2013-től a kis- és nagykereskedelemben pótolhatóvá válnak a megsérült vagy levált zárjegyek. A továbbforgalmazni kívánt, de sérült vagy levált zárjegyű termékeket leltározni kell és be kell jelenteni a vámhatóságnak. Amennyiben a zárjegyek egyedi azonosításra továbbra is alkalmasak (és az áru eredete bizonylattal igazolható), a vámhatóság 30 napon belül pótolja azokat. Az érintett készleteket csak az új zárjegyek felhelyezését követően lehet forgalomba hozni. Január 1-től csökken a kizárólag bérfőzést végző és a kereskedelmi szeszfőzdék jövedéki biztosítéka, emelkedik viszont a bírság: amennyiben a bírság a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, 200%-os bírság szabható ki a korábbi 100% helyett.


XXI. AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK

Új előírás, hogy a szőlőborhoz hasonló nyilvántartási kötelezettség mellett a borászatok saját termelésű szőlőborból egyszerűsített adóraktárban, jövedéki biztosíték nyújtása nélkül állíthatnak elő évente maximum 10.000 liter palackos erjesztésű pezsgőt (ún. kistermelői pezsgő). 2013. július 1-én lép hatályba az a módosítás, amely lehetővé teszi dohánytermékek mozgóboltban történő árusítását. 2014. január 1-től pedig csak elektronikusan lehet a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylési kérelmet benyújtani. További változások: -

A nemzetközi légi forgalomban közlekedő gépek karbantartásakor eltávolított üzemanyagról nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben rekultiváció eredményeképpen a talajból ásványolaj terméket nyernek ki, a tevékenység megkezdését és befejezését be kell jelenteni a vámhatóságnak. Elfogadottá vált a másik tagállamban bejelentett teljes denaturálási eljárások alkalmazása, amennyiben így denaturált alkoholterméket – megfelelően dokumentált módon – az eljárást bejelentő tagállamba szállítják. Az élelmiszeriparban is lehetővé vált az adómentes felhasználók számára, hogy az adómentesen beszerzett, utóbb beszennyeződött vagy a felhasználási célra más módon alkalmatlanná vált alkoholt a vámhatóság felügyelete mellett tisztítsák. Az elkobzott ásványolajtermékeket felhasználási céllal fel lehet ajánlani a NAV-nak, az elkobzást elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig. A benzinkutat üzemeltető vállalkozásnál nem keletkezik adókötelezettség, amennyiben a tényleges és a nyilvántartás szerinti különbözete nem haladja meg a 43/1997 (XII.30). sz . PM rendeletben meghatározott mértéket. A veszteség felhasználására a két készletfelvétel között eltelt idő arányában van lehetőség.

XXI. AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK (2003. évi XC. tv.) XXI.1. Adóalany Innovációs járulékot: · a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak kell fizetni (kivéve a mikroés kisvállalkozásokat, az MNB-t, az MNV-t, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott társaságot). XXI.2. A járulék alapja: ·

megegyezik az iparűzési adó alapjával.

XIX.3. A járulék mértéke: ·

az alap 0,3%-a.

XXI.4. Bevallás, előlegfizetés A járulékot bevallással az adózó állapítja meg, határideje megegyezik a társasági adó bevallásának határidejével. A járulékra negyedéves előleget kell fizetni bevallás alapján. XXI.5. Feltöltési kötelezettség 2012. december óta a járulékfizetésre kötelezetteknek a járulékelőlegeket ki kell egészítenie a várható fizetendő járulék összegére.


XXII. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ

XXII. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (2011. évi CIII. tv.) XXII.1. Adó alanya Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. Az adókötelezettség csak akkor áll fenn a termék értékesítése esetén, ha azokat előrecsomagolták. Első belföldi értékesítésen azt az értékesítést kell érteni, amely az Áfa törvény teljesítési hely szabályai alapján először történik belföldön. Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli. Az ingyenes átadásokat nem terheli adó. Adókötelezettség terheli 2013. január 1-jétől az adóköteles termék Közösségen belüli beszerzését, importját is, amennyiben azt saját előállítású termék gyártásához használják fel, és az így gyártott terméket belföldön értékesítik. Ez alól kivétel az az eset, amikor a felhasználás során az adóköteles termék előrecsomagolt jellegén nem változtatnak. XXII.2. Adókötelezettség Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott: ·

a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó – energiaitalnak nem minősülő – termék, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital); · a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és · a) taurint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a taurint a termék valamely összetevője tartalmazza, feltéve, hogy metil-xantin-tartalma meghaladja az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget vagy taurintartalma meghaladja a 100 milligramm taurin/100 milliliter mennyiséget, vagy · b) metil-xantin-tartalma meghaladja a 15 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget, (a továbbiakban: energiaital); · a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá az 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb (előrecsomagolt cukrozott készítmény), · a 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, ide nem értve a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/100 gramm sótartalmú sütőipari terméket (sós snack), · a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó - gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő - termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/l 00 gramm mennyiséget,


XXII. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ

· · ·

az olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (ízesített sör), a 2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt tartalmaz, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (alkoholos frissítő), a 2007 VTSZ szám alá tartozó termék a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével (gyümölcsíz).

XXII.3. Adó alapja Az adó alapja az adóalany által értékesített, beszerzett adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét. XXII.4. Adó mértéke Az adó mértéke: · a sűrítmény, koncentrátum vagy szörp formában értékesített üdítőital esetében 200 forint/liter, más üdítőital esetében 7 forint/liter,

·

a) pont szerinti energiaital esetében 250 forint/liter, b) pont szerinti energiaital esetében 40 forint/liter,”

· ·

cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm, sós snack esetében 250 forint/kilogramm, ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm, ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter, gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm.

· · · ·

XXII.5. Adómentességek Mentes az adó megfizetése alól az adóalany: · · · ·

ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít, ha az értékesítés teljesítési helye ugyan Magyarország, de az értékesítés Áfa törvény szerinti adómentes termékexportot, vagy közösség más tagállamába irányuló adómentes értékesítést valósít meg, ha a vevő a vásárláskor nyilatkozik az adófizetésre kötelezettnek, hogy a vásárolt terméket adómentes termékexport, vagy adómentes közösségi értékesítés keretében kívánja értékesíteni. az adóköteles termék beszerzésekor abban az esetben, ha a beszerzett terméket belföldön, saját adóköteles termék előállításához használja fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná.

XXII.6. Adó nyilvántartása, bevallása, befizetése Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható az adó megállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és az adó megállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban. Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként.


XXIII. AZ EGYES ÁGAZATOKAT TERHELŐ KÜLÖNADÓ (VÁLSÁGADÓ)

Az adó alanya bevallási kötelezettségét a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz. Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. A 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó népegészségügyi termékadó bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, valamint eddig az időpontig a befizetéseket is a vámhatósághoz kell teljesíteni. 2013. február 14-ét követően a népegészségügyi termékadó bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, illetve 2013. február 14-ét követően a befizetéseket már az állami adóhatósághoz kell teljesíteni. Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti. Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. XXIII. AZ EGYES ÁGAZATOKAT TERHELŐ KÜLÖNADÓ (VÁLSÁGADÓ) (2010. évi XCIV. tv.) Az adó 2012 december 31-ével megszűnt. 2013. évben az adóalanynak a 2012. adóévre vonatkozó adó-megállapítási, adóbevallási, adó- és adó-előlegfizetési kötelezettségeit a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteni.


XXIV. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA (BANKADÓ)

XXIV. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA (BANKADÓ) (2006. évi LIX. tv.) XXIV.1. Adóalany Adó fizetésre kötelezett az egyes tevékenységekre vonatkozó jogszabályok fogalmi meghatározása szerint nevesített hitelintézet, biztosító, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, tőzsde, árutőzsdei szolgáltató és befektetési alapkezelő. XXIV.2. Adóalap és adómértékek Az adó megállapításának módja az egyes tevékenységenként eltérően került meghatározásra. A 2013. évi adó számítása az előző évekkel azonos módon és mértékben történik. Előző évhez képest kizárólag a jogutódlással kapcsolatos szabályok kerültek módosításra az adóelkerülés megakadályozása céljából. A módosítások egyes esetekben kettős adóteherhez vezetnek: -

-

-

Hitelintézetek esetében a tárgyévi beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg11 képezi az adó alapját. Az adó mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15%, az e feletti összegre 0,53%. Biztosítónál az adó alapja a 2009. évi, eltérő üzleti év vagy 2009. után alakult adózó esetén az utolsó lezárt éves beszámolóban szereplő adatokból számított korrigált díj12. Az adó mértéke az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék, 8 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 6,4 százalék. Pénzügyi vállalkozások esetében az adó alapja a 2009. évi, eltérő üzleti év vagy 2009. után alakult adózó esetén az utolsó lezárt éves beszámoló adataiból számított kamateredmény, valamint díj- és jutalékeredmény. Az adó mértéke mindegyik esetben az adóalap 6,5%-a. Befektetési vállalkozások, a tőzsdék, az árutőzsdei szolgáltatók, és a kockázati tőkealap-kezelők esetében az adóalap mindig egy külön-külön definiált korrigált árbevétel fogalom alapján kerül megállapításra, az adókulcs 5,6%. A befektetési alapkezelők adóalapja az általuk kezelt alapok 2009. évi, eltérő üzleti év vagy 2009. után alakult adózó esetén az utolsó lezárt üzleti évének fordulónapjával számított nettó eszközértékének, valamint az általa kezelt pénztári, illetve egyéb portfólió vagyon értékének együttes összege. Az adó mértéke az adóalap 0,028%-a.

XXIV.3. Előleg, bevallás, fizetési kötelezettségek A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg az adott negyedévben kamat és kamatjellegű bevétel címén elszámolt összeg után.

11

A törvény meghatározása szerint a módosított mérlegfőösszeg a belföldi bankközi hitelből eredő követeléssel, a más belföldi hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és befektetési vállalkozások által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények értékével, a belföldi pénzügyi vállalkozásoknak, befektetési vállalkozásoknak nyújtott hitelből, alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő követeléssel csökkentett mérlegfőösszeg. 12

A korrigált díj a nem-élet biztosítási ágból származó megszolgált díj viszontbiztosítás nélküli összege, növelve az életbiztosítási ág bruttó díjával, csökkentve az egyszeri díjas biztosítások díjának 90 százalékával és az eseti biztosítási díjak 90 százalékával, valamint csökkentve a halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítások meghatározott díjbevételével. 2013. évi Adóhírlevél 71. oldala összesen 92-ből

XXV. BIZTOSÍTÁSI ADÓ

XXV. BIZTOSÍTÁSI ADÓ (ÚJ) (2012. évi CII. törvény a biztosítási adóról, hatályos 2013. január 1-jétől) XXV.1. Az adó alanya Az adó alanya a biztosító. Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország. XXV.2. Adóalap Az adó alapja a biztosítási díj. XXV.3. Adómérték Az adó mértéke a) b)

CASCO biztosítás esetén az adóalap 15%-a, Vagyon- és balesetbiztosítás esetén az adóalap 10%-a.

XXV.4. Az adó megállapítása A biztosító az adót a biztosítási díj elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. XXV.5. Ágazati különadó megszűnése A biztosítási adó bevezetésével 2013. január 1-jével a biztosítókat terhelő 2006. évi LIX. törvény szerinti különadó hatályát veszti. XXV.6. A lakás- és CASCO biztosítások differenciált adózása o o o

1 milliárd Ft alatti díjbevétel esetén az adó 25%-át, 1 és 8 milliárd Ft közötti díjbevétel esetén az adó 50%-át, 8 milliárd feletti díjbevétel esetén az adó 100%-át kell megfizetni.

Lakásbiztosítás adómértéke: 10%, CASCO biztosítás adómértéke: 15% Az adóalapot elkülönítetten kell megállapítani az ugyanazon szerződés keretében nyújtott többféle szolgáltatás esetében, függetlenül a számviteli elszámolástól.


XXVI. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY

XXVI. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY (2000. évi C. tv.) XXVI.1. A törvény hatálya A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó és az egyéni cég. A törvény hatálya nem terjed ki: az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, továbbá arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. XXVI.2. A Vállalkozó számviteli törvény által előírt kötelezettségei ·

gazdálkodó működéséről magyar nyelvű beszámolót köteles készíteni A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. A -

beszámoló lehet: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló13, egyszerűsített beszámoló.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: - a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, - az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (ÚJ! )– először a 2013-as üzleti évre választható. Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

13

Azon vállalkozók,akik a nemzetközi számviteli standardok szerint állítják össze az összevont (konszolidált) éves beszámolót 2014.január 1-től kezdődően (elsőként a 2014-ben induló üzleti évben) ilyen beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók hitelesíthetik.



Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző kétüzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a fenti feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozóválasztásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítőkre vonatkozó különös rendelkezések kikerülnek a számviteli törvényből. ·

Bizonylatok megőrzési határideje egységessé válik: A beszámolót, az üzleti jelentést, a leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, valamint a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.

·

a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős a következő szabályzatok elkészítéséért: Számviteli politika, eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, eszközök és források értékelési szabályzata, önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat, pénzkezelési szabályzat. Az éves beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó köteles az üzleti jelentést is elkészíteni.

·

felelősség a számviteli szolgáltatást végző kiválasztásában A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével - olyan természetes személyt köteles megbízni/alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, vagy aki e törvény szerinti bejelentést tett, vagy - olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az előzőbekezdésben meghatározott követelményeknek.

·

köteles az alábbi iratok letétbe helyezéséről gondoskodni A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles az elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. TIPP: A beszámoló elfogadásának menete, könyvvizsgáló választása: taggyűlés/közgyűlés összehívása, melynek keretében a beszámoló elfogadásra kerül az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntéssel egyidejűleg, továbbá kötelező könyvvizsgálat esetén, vagy saját elhatározás alapján döntenek a könyvvizsgáló megválasztásáról.



Az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegforduló-napját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. ·

kötelező könyvvizsgálat esetén köteles könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve köteles bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegforduló-napja előtt - választani.Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható.

XXVI.3. Euróban, illetve eurótól eltérő devizanemben való könyvvezetés A 2010. évtől euróban bármely, a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozás vezetheti a könyveit, amennyiben ezt a tény a létesítő okiratában és a számviteli politikájában rögzítette. Áttérés csak az üzleti év fordulónapjával, általában január 1-vel lehetséges, amit a megelőző hónapban (általában előző év decemberében) be kell jelenteni! Az eurótól eltérő devizanemben azok vezethetik könyveiket, akiknek ebben a devizanemben áll fenn eszközeik és forrásaik, illetve merül fel bevételeik és ráfordításaik legalább 25%-a. A létesítő okiratban és a számviteli politikában történő rögzítés természetesen ebben az esetben is feltétel. XXVI.4. Üzleti év Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. · Az üzleti év időtartama - e törvényben meghatározott kivételekkel - megegyezik a naptári évvel. · Az üzleti év a naptári évtől eltérhet, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik. Kivéve a hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat vagy biztosítóintézeteket és a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményeket. · A számviteli törvény módosítása rendezi a kényszertörlési eljárásra vonatkozó beszámolási kötelezettséget. Az üzleti év a vállalkozó kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig terjedő időszak. A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének napja. XXVI.5. Napi készpénz záró állomány 2012.12.01-jétől megszűnt a napi készpénzállomány maximális értékére vonatkozó korlát. A vállalkozásnál lévő napi készpénzállomány maximális mértékét szabadon, a vállalkozásra jellemző körülményeknek megfelelően lehet megállapítani. Pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről. Hatályos: a kihirdetést követő naptól 2014. január 02-ig. XXVI.6. Könyvvizsgálat Kötelező a könyvvizsgálat - a következő bekezdésben foglaltak kivételével - minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál.



Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: · az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és · az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Minden esetben kötelező a könyvvizsgálat (határértékektől függetlenül): · a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, · a takarékszövetkezetnél, · a konszolidálásba bevont vállalkozásnál, · a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, · annál a vállalkozónál, amelyik - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól. Egyéb esetekben, amikor a könyvvizsgálat nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. XXVI.7. 2013. január 1-jétől életbe lépő további fontosabb változások, melyek korábbi alkalmazása megengedett a 2012-ben induló üzleti évre. ·

· ·

·

· · ·

·

Jelentős összegű hiba értékhatárának változása: Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 %-a nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió Ft.(korábban 500 millió forint volt). A szellemi termékek meghatározását pontosította a törvény. Értékesítési céllal beszerzett eszközök: A használatba vétel időpontjától áruként kell kimutatni azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett. Mérlegtételek értékelésénél a tartósság értelmezése: Tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül – fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Meghatározza a törvény az üzembe helyezés (aktiválás) időpontját: Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. A bekerülési érték meghatározását kiegészítették a földgázkereskedő és a villamosenergia-kereskedő által kötelezően felszámított díjakkal. Osztalékfizetéshez igénybe vett eredménytartalék bemutatása. Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménykimutatásba. Ilyen esetben – ha a tárgyévi adózott eredmény negatív – az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű. Példa:Adózott eredmény: -100 e Ft Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 300 e Ft Fizetett osztalék 300 e Ft Mérleg szerinti eredmény -100 e Ft A 2012-ben feltárt, megbízható, valós összképet lényegesen befolyásoló hibákra nem kell alkalmazni az ismételt beszámoló közzétételi kötelezettséget.



·

· ·

·

A szerződésben meghatározott fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéskor adott vagy kapott engedmény pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításaiban elszámolható mértéke a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%át nem haladhatja meg. (korábban legfeljebb a késedelmi kamattal arányos összeget lehetett elszámolni a pénzügyi műveletek eredményében) A mérlegfordulónap megváltoztatása esetén nem kell a kiegészítő mellékletben összehasonlító adatokat közzétenni az egy üzleti évvel korábbi bázisadatok formájában. Támogatásokkal kapcsolatos halasztott bevétel:Amennyiben az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő a használatbavételkori bekerülési értékhez képest, akkor a halasztott bevétel megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben e mellett az eszköz hasznos élettartama is növekszik, akkor a halasztott bevétel megszüntetésekor a hasznos élettartam növekedését is figyelmen kívül kell hagyni. Forgóeszközhitelek árfolyamvesztesége: A forgóeszközökhöz kapcsolódó hitelek árfolyam vesztesége is elhatárolható (korábban csak a beruházási hitelhez kapcsolódó árfolyam veszteséget lehetett elhatárolni), ha a hitel árfolyam veszteségét más devizás tételek árfolyam nyeresége nem ellentételezi. Az elhatárolt veszteség után céltartalékot kell képezni a hitel felvételétől eltelt idő és a hitel lejáratáig hátralévő időtartam arányában. Az elhatárolt veszteség és a képzett céltartalék különbözetének megfelelő összegben lekötött tartalékot is kell képezni. A halasztott ráfordítást a hitel visszafizetésekor meg kell szüntetni függetlenül attól, hogy a hitelből vásárolt forgóeszközök mikor kerülnek ki a vállalkozás könyveiből.

XXVI.8. 2013. január 1-jétől életbe lépő további fontos változás, melynél korábbi alkalmazás nem megengedett. ·

·

Összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alóli mentesség nem alkalmazható arra az anyavállalatra, amely leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait a számviteli törvény 119.§ alapján felmentette a konszolidálásba való bevonás alól, de a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett,vagy az engedélyezést már kérelmezték. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságait külön kormányrendelet szabályozza.


XXVII. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, AZAZ A KATA

XXVII. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, AZAZ A KATA (ÚJ) (2012.évi CXLVII. Tv.) XXVII.1. Ki választhatja? Egyéni vállalkozók, egyéni cégek, egyéni ügyvédek, olyan Bt. és Kkt., akiknek csak magánszemély tulajdonosai vannak, és NEM VÉGEZNEK 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri, 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő , 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységet (még a tevékenyégi körében sem lehet benne) Nem választhatja, · ha a vállalkozás adószámát a választás bejelentését megelőző két éven belül törölték vagy felfüggesztették. · Adószámos magánszemély XXVII.2. Mennyit kell fizetni? Tételes adót kell fizetni havonta minden megkezdett hónapra: · Főállású kisadózó esetében havi 50e Ft/fő, · Mellékállású kisadózónál havi 25 eFt/fő Szüneteltetés esetén csak a teljes havi szüneteltetés mentesít az adó megfizetése alól. Bevételi értékhatár nincs, de ha a bevétel 6 millió feletti, akkor százalékos adót is kell fizetni adóévet követő év február 25.-ig, amely · a 6 millió bevétel feletti rész 40 %-a XXVII.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni? · ·

Egyéni vállalkozó esetén: vállalkozói személy jövedelem adó, osztalékalap utáni adó, EHO, személyéhez köthető SZOCHO, járulékok, szja, átalanyadó Bt és Kkt esetén: TAO, osztalék utáni szja, osztalék utáni EHO, személyes közreműködésre tekintettel fizetendő szja, SZOCHO, járulékok, szakképzési hozzájárulás

XXVII.4. Mit nem vált ki a Kata megfizetése? · · ·

Alkalmazottak és a nem kisadózó tagok utáni közterheket Áfát, amelynek elszámolása, bevallása ugyanúgy történik, mint KATA előtt Iparűzési adó, cégautó adó, egyéb speciális adók

XXVII.5. Alkalmazott fogalmak 1) Főállású kisadózó lehet, aki biztosítottnak is számít (ellátások számításának alapja:81.300 Ft): · -nincs heti 36 órás munkaviszonya · -nem nyugdíjas · -egyezményes országban nincs biztosítási jogviszonya (Pl.A1-es igazolással nem rendelkezik) · Nem részesül rokkantsági ellátásban és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 %-nál nagyobb 2) Mellékállású kisadózó: · aki nem lehet főállású kisadózó, mivel nem teljesíti a fenti feltételeket 3) Szüneteltetés okai: · Táppénz, gyes, gyed, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül · Katonai szolgálatot teljesít



· ·

Fogvatartott Egyéni vállalkozását szünetelteti

4)

Bevétel: · A vállalkozás által a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideérte a tevékenységéhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt. Nem bevétel, amit visszaszolgáltatási kötelezettséggel kapott (pl.hitel), az áthárított áfa, vagy a kisadózó által adott kölcsön kamata.

5)

Felhalmozott vagyontömeg: · A korábbi évek eredménytartaléka, saját elhatározásból lekötött tartaléka, mérleg szerinti eredménye, a ki nem fizetett osztalék együttes összege csökkentve a tárgyi eszközök, immateriális javak nettó értékével (kivételekkel).

XXVII.6. További választási feladat: ÁFA körbe tartozás vagy ALANYI adómentesség? Ha az éves bevétel nem fogja meghaladni a 6 millió Ft-ot, válasszon alanyi adómentességet, melyet december 31.-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni. Ezzel egyszerűsödik a nyilvántartási kötelezettség (csak bevételi nyilvántartási kötelezettsége lesz) és nincs áfa kockázat. XXVII.7. Bejelentkezési határidő Kata hatálya alá Bejelentkezni 2013-as adóévre KATA alá: 2012.12.01-2012.12.31 között lehet EVA alól kijelentkezni: 2012.12.01-2012.12.20-ig lehet Évközben is van mód a bejelentkezésre. XXVII.8. Bejelentendők köre és a bejelentés adattartalma Bejelentkezéskor legalább egy fő kisadózót be kell jelenteni. Kisadózó lehet, -Egyéni vállalkozó esetén maga az egyéni vállalkozó -Egyéni cég esetén a tag -Kkt.és bt. esetén a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja, akik a cég tevékenységben bármilyen jogviszonyban részt vesz (személyes közreműködés, vezetői tisztségviselői és a megbízási jogviszony, ide nem értve a munkaviszony). A kisadózóként be nem jelentett tagok a vállalkozás tevékenységében munkaviszony keretében működhetnek közre. XXVII.9. Bizonylatolás-nyilvántartási, nyilatkozattételi kötelezettség · · · · ·

Bevételi nyilvántartást vezet időrendi sorrendben Termékértékesítésről, szolgáltatás nyújtásról az áfa tv. szerinti nyugta vagy számla kiállítására kötelezett Bizonylatok, nyilvántartásokat a kiállítás adóévét követő 5.naptári év végéig kell megőrizni A kiállított számlán fel kell tüntetni, hogy „Kisadózó” Adóévet követő február 25.-ig nyilatkozattételi kötelezettség az állami adóhatóság felé az adóévben adóalanyként megszerzett bevételről

XXVII.10. Áttérés utáni adófizetési kötelezettség A KATA-t választó vállalkozásnak a társasági adó tv. jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmaznia. Egyéni cégeknek, Bt.-nek, Kkt.-nak meg kell állapítania az osztalék utáni 16%-os adót a felhalmozott vagyontömeg helyzetének rendezése céljából, és azt 3 év alatt, 3 egyenlő részletben kell megfizetnie. I.részlet: TAO adóbevallás benyújtásának határidejéig, 2013.05.31.-ig II., III.részlet: Az I.részletet követő egy-egy, kisadózás szerinti adóév február 25.-ig



XXVII.11. KATA mellett fizetendő egyéb kötelezettség A helyi iparűzési adókötelezettség alól nem mentesít, így az adózó a választása szerint: · vagy a főszabály szerinti adóalap után, · vagy – ha az árbevétele nem haladja meg a 8 millió Ft-ot – az árbevétel 80%-a után adózik az egyszerűsített elszámolás szabályai szerint, · vagy akár a Tételes adóalap után, vagyis önkormányzatonként 2,5 millió adóalap után is megfizetheti az adót, ami így csak 50e Ft. (Amennyiben mód van rá, érdemes a telephelyet megszüntetni, így egy önkormányzatnak kell fizetni az ipa-t.) Cégautóadó és egyéb speciális adó fizetési kötelezettség alól sem mentesít a KATA. XXVII.12. Adatszolgáltatási kötelezettség A kisadózó vállalkozást adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amennyiben ugyanannak az adózónak egy naptári év alatt kibocsátott számlák összege az 1 millió Ft-t meghaladja. Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, ha a bevétel magánszemélytől származik. Az adatszolgáltatást a vevőnek is adnia kell. Az adóhatóság ez alapján vélelmezi a bújtatott munkaviszonyt, mely ellenkezőjének a bizonyítása a kisadózót terheli. XXVII.13. Számszaki Példa Egy főfoglalkozású szellemi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2012-ben az evá-t választotta. Nettó árbevétele 5 millió Ft volt, amely teljes egészében céges vevőktől származott. Érdemes-e azonos nettó árbevétel esetén 2013-tól a KATA-t választania, ha átjelentkezik alanyi áfamentes körbe? Bruttó árbevétel Költség Vállalkozói járulékalap/hó Vállalkozó saját maga után fizetendő szochója Bruttó árbevétel-költség Vállalkozói adó Vállalkozó saját maga után fizetendő járulékai Céges vevők által visszaigényelt áfa Fizetendő közteher Fizetendő közteher-vevők által visszaigényelt áfa Nettó jövedelem

Evás egyéni vállalkozó 6.350.000 250.000 108.000 393.660

Kata 5.000.000 250.000 -

5.706.340 2.349.500 294.840

4.750.000 600.000 -

1.350.000

-

3.038.000 1.688.000

600.000 600.000

3.062.000

4.150.000

Függetlenül tehát attól, hogy az evás vállalkotó az áfát tudott visszaigényelni, a kata szerinti adózás és az alanyi adómentesség választása komoly megtakarítást jelenthet. Mivel sem a kata, sem az eva nem engedi meg a költségek elszámolását, így az alacsony költséghányad esetleges emelkedése sem változtatna a kata előnyén. XXVII.14. Hol billen a mérleg a KATA felé, ha nem EVÁS a vállalkozás? Azonos bevételi szintet feltételezve akkor tekinthető kedvezőbbnek a kata, -ha alacsony a költségszint -nincs a vállalkozón kívül foglalkoztatott magánszemély



-éves bevétel közel van a kata felső határához (6 millió Ft), és ez biztonsággal tartható Alacsonyabb 1-2-3 milliós éves bevétel esetén megfontolandó a tételes adó választása, hiszen az adó fix összegű, és nem függ a bevételtől. XXVII.15. Megszűnik a KATA alanyiság és kikerülést követő 24 hónapon belül nem is választható · · · · · ·

Kijelentkezéssel Ha a belépési feltételek már nem teljesülnek Adótartozás nem lehet több 100 eFt-nál negyedév utolsó napján Adószám felfüggesztés, Felszámolás, végelszámolás, Számlaadás elmulasztása esetén, igazolatlan áru, be nem jelentett alkalmazott

A KATA választását megelőzően, kérjük, konzultáljon könyvelőjével a megfelelő döntés meghozatalához.


XXVIII. A KISVÁLLALATI ADÓ, AZAZ A KIVA

XXVIII. A KISVÁLLALATI ADÓ, AZAZ A KIVA (ÚJ) XXVIII.1. Ki választhatja? A kisvállalati adót gyakorlatilag bárki választhatja, kivéve: · egyéni vállalkozás · Nyrt. Választásának előfeltétele, amelynek belépéskor meg kell felelni: · átlagos statisztikai létszám 25 főt nem haladhatja meg · bevétel 500 millió Ft-t nem haladhatja meg · mérlegfőösszeg 500 millió Ft-ot nem haladja meg · adószámát nem törölték vagy függesztették fel az adóévet megelőző két évben · mérleg fordulónapja december 31. · a beszámoló forintban van összeállítva · nem lehet eltérő üzleti éves A létszám és a bevétel számításánál a kapcsolt vállalkozások adatait össze kell adni. XXVIII.2. Mennyi adót kell fizetnie? Az adóalap után 16%-os adót kell fizetni: · +/- Pénzforgalmi eredmény¹ · + Személy jellegű kifizetések² · +/- Korrekciós tétel³ = ADÓALAP (Ha a számított adóalap nem éri el a személy jellegű kifizetések összegét, akkor minimum a személy jellegű kifizetések után kell a 16%-os adót megfizetni) XXVIII.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni? · · ·

társasági adót (nyereség-adóalap után 10%) szociális hozzájárulási adót (alkalmazottét is) (27% SZOCHO) szakképzési hozzájárulást (szocho alap után 1,5%)

XXVIII.4. Mit nem vált ki? · ·

Pl. Osztalék utáni Szja (16%), és hozzá kapcsolódó EHO (14%), Pl. Áfa, amit az eddigi rendszerben kell elszámolni

XXVIII.5. Alkalmazott fogalmak 1) Pénzforgalmi eredmény¹: Pénzeszközök (pénztár, bank) év végi záró állományának és az év eleji nyitó állományának különbözete 2) Személy jellegű kifizetések²: Leggyakrabban ez egyenlő a bruttó munkabérrel 3) Korrekciós tételek³: · Növelő és/vagy csökkentő tételek (Ha kapjuk: csökkentő, ha adjuk: növelő) +/- Hitel, elszámolási előleg, kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír +/- Osztalék +/- Tőkét érintő tétel (tőkebevonás, tőkekivonás) · Növelő tételek közül a legfontosabbak o

Végleges pénzeszközátadás, térítés nélkül adott eszköz és szolgáltatás



o o o o o

50e Ft felett minden termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel, ami ésszerűtlen Korábbi időszakra vonatkozó adókötelezettség, és a tárgyévi KIVA Bírság, pótlék Elengedett követelés, kivéve, ha magánszemélynek vagy nem kapcsolt vállalkozással szemben engedi el Eszköz hiányának elszámolása, ha az adózó gondosságának hiányára róható

Az adóalanyiság első évében felmerülő, olyan bevételeket, kiadásokat, amelyek teljesítési időpontja a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzik, a pénzforgalmi eredménybe nem kell beleszámítani. XXVIII.6. Bejelentkezési határidő KIVA hatálya alá Bejelentkezni a 2013-as KIVA hatálya alá 2012.12.01-2013.01.15. között elektronikusan lehet, mely a bejelentést követő év január 15.-ig visszavonható (1 millió Ftnál magasabb adótartozás kizáró ok) XXVIII.7. Adóelőleg Az adóelőleget a havi vagy a negyedéves göngyölített évközi tényadatok alapján kell fizetni annak függvényében, hogy az előző évi kisvállalati adó az 1 millió Ft-ot elérte-e. Átmeneti szabály: az adóalanyiság első évében 100 millió forint bevétel a határ, felette havi, alatta negyedéves előlegfizetési kötelezettség áll fenn. XXVIII.8. Elhatárolt veszteség A negatív pénzforgalmi eredmény továbbvihető és 10 év alatt egyenlő részletekben lehet – kizárólag a követő évek pénzforgalmi eredményét – csökkenteni. XXVIII.9. Iparűzési adó · ·

az általános szabályok szerinti adóalap után kell továbbra is fizetni, vagy a nettó árbevétel 80 százaléka után (ha az árbevétel nem haladja meg a 8 millió Ft-t) vagy · a KIVA alapjának 20 százalékkal növelt összege után (A vállalkozó a számára legkedvezőbb adóalapot választhatja) XXVIII.10. Az alábbi esetekben megszűnik a KIVA alanyiság · · · · · ·

Kijelentkezéssel Belépési feltételek nem teljesülnek Adótartozása van a negyedévek utolsó napján Foglalkoztatotti létszám átlépi az 50főt Felszámolás, végelszámolás Számlaadás elmulasztása

A KIVA legnagyobb hátránya, hogy nem tervezhető és a részletszabályok sincsenek kidolgozva ( pl. követelések, kötelezettségek, készlet, tárgyi eszközök hatásának kezelése az adóalapban) XXVIII.11. Akiknek a KIVA-t ajánljuk · ·

Magas a bérköltség, de nem „nyereséges” vállalkozóknak. (a pénzeszközök állománya évről évre nem változik jelentősen) Ebben az esetben az eddigi 28,5% SZOCHO és szakképzési hozzájárulás helyett csak 16% KIVA fizetendő. Nincs jelentős vevő kintlévősége, ami „váratlanul” befolyik



· · ·

Tervezhető és kiszámítható az év végi eredménye (bevétel, költség, munkabér) A korábbi éveiben és a későbbi években sem tervez jelentős beruházást, ami után jelentős értékcsökkenést számol(hatna) el Nem tudja alkalmazni dolgozóira az alanyi jogon járó SZOCHO kedvezményeket (szakképzettséget nem igénylő, pályakezdő, 25 év alatti és 55.év feletti, tartósan álláskereső, gyermeknevelésből visszatérő, „nettó bérmegtartó”kedvezmény)

XXVIII.12. Akiknek a KIVA-t nem ajánljuk · ·

Akinek rendszertelenül, inkább az év elején keletkezik jelentősen magasabb bevétele Magas anyagköltség-hányaddal és relatíve alacsonyabb bérköltséggel működő vállalkozóknak.

Ha a KIVA-ra be szeretne jelentkezni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot cégfelelősünkkel a részletek (előnyök és hátrányok) megbeszélése érdekében. Jelen Hírlevelünk a 2013. január 20-án ismert információkat tartalmazza, tartalma nem minősül tanácsadásnak. Kérjük, hogy adó- és járulékfizetési, illetve a vállalkozásuk gazdálkodását érintő kérdésekkel forduljanak Irodánk munkatársaihoz!


MELLÉKLETEK

„CAFETERIA” RENDSZER ELEMEI

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

„CAFETERIA” RENDSZER ELEMEI I. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1,96-szoros KÖLTSÉGGEL ahol az adott kifizetés teljesítése, vagy szolgáltatás nyújtása a kedvezményezett magánszemély jövedelmének minősül, mely után a munkabérekkel azonos adókat és járulékokat kell megfizetni. A juttatás összege után a kedvezményezettnek kell megfizetnie 16% SZJA-t, 18,5% egyéni TB-t, valamint a kifizető köteles fizetni a juttatás bruttó összege után 27% Szociális hozzájárulási adó-t, 1,5% szakképzési hozzájárulást. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 100.000,- Ft összegű juttatás esetén a kedvezményezett által élvezett nettó jövedelem 65.500,- Ft, és a munkáltató a levont adókon és járulékokon kívül (34.500,- Ft) további 28.500,- Ft adót és járulékot köteles fizetni. A 128.500,- Ft összköltségből a kedvezményezettnek maradó nettó juttatás csak 65.500,- Ft, az összköltség 49,1%-a! Másképpen fogalmazva: a nettó juttatás (adókedvezmények nélkül) 1,96-szoros költségből adható! Kedvezményezett által fizetett Szja Adóalap: 100.000,-Ft Adó: 100.000,-Ft X 16% =16.000,-Ft fizetendő Szja

Kifizető által fizetett

TB 100.000,-Ft X 18,5% =18.500,-Ft fizetendő egyéni TB járulék

34.500,- Ft · · · · ·

SZHA 100.000,-Ft X 28.5% = 28.500,-Ft fizetendő SZHA 28.500,- Ft

Munkabér, prémium, jutalom kifizetés Adóköteles biztosítás 3. § 50. Üdülési hozzájárulás, üdülési költségek átvállalása pénzbeli kifizetéssel 16. §, 25. §, 28. § Albérleti hozzájárulás Értékpapír juttatás 77/A §

II. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1,51-SZERES KÖLTSÉGGEL (Szja tv. 70. §) (Az egyes meghatározott juttatások köre) Az Szja törvény 70. §-ában foglalt egyes meghatározott juttatások értékének 1,19szerese (adóalap) a kifizetőt terheli 16% SZJA, valamint ugyanezen adóalapra számított 27% EHO. Ez az I. kategóriás bérjellegű kifizetés szerinti 128.500,- Ft összegű keret felhasználása esetén azt jelenti, hogy a munkavállaló kedvezményezett 85.003,- Ft* juttatásban részesülhet, és a kifizető további 43.497,- Ft összegű adót és járulékot köteles fizetni. E szerint a nettó juttatás (adókedvezmények nélkül) 1,51-szeres költségből adható a bérnél számolt 1,96/2,1-szeres helyett! (*számítása: (100%/151.17%) X 128.500,-Ft = 85.003) Kifizető által fizetett

+ = =

Szja Adóalap: 85.003,-Ft 85.003-Ft X 19%: 16.150,-Ft 101.153,-Ft X 16% 16.184,-Ft fizetendő Szja

+ = =

EHO 85.003,-Ft 16.150,-Ft 101.153,-Ft X 27% 27.311,-Ft fizetendő EHO járulék

43.497,- Ft


MELLÉKLETEK

· · · · · ·

· · · ·


hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és egyéb szolgáltatás magáncélú telefonszolgáltatás (tételes elkülönítés vagy 20%) csoportos biztosítás adóköteles díja munkavállalók részére azonos feltételekkel juttatott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás ingyenes termék vagy szolgáltatás átadása egyidejűleg több magánszemélynek ahol – jóhiszemű magatartás mellett is – lehetetlen meghatározni a magánszemélyek által szerzett jövedelem nagyságát, olyan esemény szervezése egyidejűleg több magányszemély részére (üzleti partnernek is), amely döntő részben vendéglátásra, szabadidő programra irányul, s ahol maximum a minimálbér 25%-át meg nem haladó egyedi értékű ajándék kerül átadásra Minden olyan reklám-, vagy üzletpolitikai juttatás, amelyet az Szja törvény nem nevesít adómentesként, és nem vonatkozik rá a Szerencsejátékok Szervezése törvény hatálya alá. repi és üzleti ajándék évi legfeljebb 3 alkalommal juttatott csekély értékű ajándék14 ide tartoznak továbbá azok a az Szja tv. 71. §-a által szabályozott béren kívüli juttatások, melyek összege meghaladja az adott juttatásra és az 500.000 Ft éves személyi limitre vonatkozó értékhatárt.

III. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1,36-SZOROS KÖLTSÉGGEL (Szja tv. 71. §) (A béren kívüli juttatások köre) Az Szja törvény 71. §-ában foglalt béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőt terheli 16% SZJA, valamint ugyanazon szja adóalapra 14% EHO Ez az I. kategóriás bérjellegű kifizetés szerinti 128.500,- Ft összegű keret felhasználása esetén azt jelenti, hogy a munkavállaló kedvezményezett 94.694,-Ft* juttatásban részesülhet, és a kifizető további 33.806,- Ft összegű adót és járulékot köteles fizetni. E szerint a nettó juttatás 1,36-szoros költségből adható a bérnél számolt 1,96-szoros helyett! (*számítása: (100%/135.70%) X 128.500,-Ft = 94.694,-Ft) Kifizető által fizetett Szja+EHO Adóalap: 94.694,-Ft + 94.694-Ft X 119%: 112.686,-Ft = 112.686,-Ft X 16% = 112.686,-Ft X 14% = 18.030,-Ft fizetendő Szja = 15.776,-Ft fizetendő EHO 33.806,- Ft Az alábbi jövedelmek a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának is adhatóak: · · ·

„ERZSÉBET” étkezési utalvány: 8.000 Ft/hó értékig Munkahelyi, üzemi étkezésnek minősülő szolgáltatás 12.500 Ft/hó értékben (2013-tól nem csak munkavállalók vehetik igénybe a munkahelyi étkezőt!) Széchenyi Pihenő Kártyára utalt 450.000,-Ft/év · Szálláshely szolgáltatás: 225.000 Ft/év · Vendéglátás szolgáltatás: 150.000 Ft/év · Turizmushoz kapcsolódó, szabadidő, rekreáció, egészségmegőrzés: 75.000 Ft/év

14

Alkalmanként legfeljebb a minimálbér 10%-a lehet. Adható: munkavállalónak és nyugdíjas volt munkavállalónak, azok közeli hozzátartozójának, szakképzői iskolai tanulónak, szakmai gyakorlatosnak. 2013. évi Adóhírlevél 86. oldala összesen 92-ből

MELLÉKLETEK

· · · · · ·


Iskolakezdési támogatás: minimálbér 30 %-áig (2013-tól csak utalvány formájában nyújtható!) Iskolarendszerű képzés költsége: minimálbér két és félszerese15 Helyi közlekedési bérlet: bérlet értékéig16 önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás: minimálbér 50 %-áig önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári hozzájárulás: minimálbér 30%-ig foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói hozzájárulás: minimálbér 50 %-áig

Egy adóévben adható béren kívüli juttatások személyi limit-összege 500.000 Ft/év. IV. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1-SZERES KÖLTSÉGGEL=ADÓMENTES BEVÉTELEK A meghatározott juttatás ill. kifizetés vagy nem képezi a magánszemély bevételét, vagy adómentes bevétel az SZJA törvény tételes szabálya alapján, vagy adómentes természetbeni juttatásnak minősül az SZJA tv. 1. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően, így bármelyik esetben adóteher nélkül nyújtható. Ebben a kategóriában a juttatás értéke egyenlő annak költségével, és ez a költség a társasági adóban is elismert ráfordítás. · · · · · · · · · · · · · · · · · ·

Sportintézményi szolgáltatás 1. sz. mell. 8.7. Temetési segély 1. sz. mell. 1.3. Foglalkozás egészségügyi szolgálat 1. sz. mell. 8.6. d) Munkásszállás 1. sz. mell. 8.6. f) Szolgálati lakás 1. sz. mell. 8.6. f) Lakás felújítására, bővítésére, vásárlására a munkavállalónak nyújtott vissza nem térítendő támogatás 5.000.000 Ft-ot meg nem haladó része. (méltányolható lakásigény esetén) Számítógép-használat ingyenesen 1. sz. mell. 7.11. Lakáscélú (vásárlás, felújítás, bővítés) hitel kamata 72. § (4) f) méltányolható lakásigény esetén Munkaruházati juttatás 1. sz. mell. 8.24., 9.2 Védőszemüveg 1. sz. mell. 8.8., 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet Csoportos személyszállítás 1. sz. mell. 8.11. Üzemanyag megtakarítás 27. § (1) b) (legfeljebb havi 100 ezer forint) Munkába járás és hétvégi hazautazás saját személygépkocsival: 9 Ft/km 25. § (2) b) Saját személygépkocsi hivatali használatának költségtérítése: 9 Ft/km kiküldetési rendelvény alapján + üzemanyag költségtérítés a NAV norma alapján útnyilvántartással25. § (1), 3. sz. mell. II. 6. Napidíj 3. sz. mell. II. 7. pont, 168/1995 (XII. 27.) Korm. rend. Nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban napi 25 euró. nem önálló tevékenység bevétele, mellyel szemben az útnyilvántartás (kiküldetési rendelvény) alapján költségként elszámolható az üzemanyag fogyasztás (NAV norma és üzemanyagár alapján) + 9 Ft/km. adómentes: a munkáltató által munkavállalónak - az árvíz sújtotta lakás újjáépítése céljából - nyújtott segély kifizető által 50e Ft-ig juttatott sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépő, bérlet

Átmeneti rendelkezések: A munkáltató, kifizető által térített képzés költségeinek részbeni adókötelessé válása kizárólag a 2009. december 31-ét követően megkezdett képzések esetében alkalmazandó: · korlátozás nélkül adómentes a 2006. január 1-je előtt megkezdett képzés átvállalt költsége, · a 2005. december 31. után és 2009. február 1. előtt megkezdett képzés átvállalt költségének pedig a 400 ezer forintot meg nem haladó része adómentes, · a 2009. január 01. után és 2010. január 1. előtt megkezdett képzés átvállalt költsége a havi minimálbér két és félszereséig adómentes. 15

16

A munkáltató nevére szóló számla alapján. 2013. évi Adóhírlevél 87. oldala összesen 92-ből

MELLÉKLETEK


Változás, 2013-tól a következő biztosítási díjak adómentesek: · a kockázati biztosítás (olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, melynek nincs lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke) kifizető által fizetett díja havonta a minimálbér 30%-áig. 1. sz. mell. 6.3. · a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás rendszeres díja 1. sz. mell. 6.9.


MELLÉKLET

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ADÓZÁSA

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ADÓZÁSA

2. sz. melléklet

Vállalkozói személyi jövedelemadó + + · · ·

Átalányadózásról történő áttérés esetén a korábbi készletérték Létszámcsökkenés esetén a korábbi foglalkoztatási kedvezmény 1,2X-ese Kisvállalkozói kedvezmény 2X-ese (ha 4 éven belül a tárgyi eszközt nem helyezi üzembe, nem kizárólag üzemi célra használja, elidegeníti, átadja, visszaadja, átsorolja; egyéni vállalkozás megszűnik) -

· · · · · · · ·

Bevétel (Szja tv. 4. és 10. sz. melléklet) Bevétel növelő tételek 49/B. §

Bevétel csökkentő tételek 49/B. §

Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén: minimálbér/hó Szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén: havonta a minimálbér 24 százaléka Szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén: havonta a minimálbér 12 százalékával; Fejlesztési tartalék: adóévben fejlesztés céljára nyilvántartásba vett: összeg, max. a költségeket meghaladó bevétel 50%-a, de max. 500 M Ft. A fejlesztési tartalék felhasználása 4 éven belül lehetséges.17 Munkanélküli, börtönviselt foglalkoztatása, szakmunkástanuló továbbfoglalkoztatása: max. 12 havi TB járulék Kutatás, kísérleti fejlesztés költsége18 (felsőoktatási intézmény vagy MTA kutatóintézete esetén a költség 3X-osa de max. 50 M Ft) Kisvállalkozói kedvezmény: adóévi beruházás összege, de max. 30 M Ft és max. a bevétel költséget meghaladó része. (feltétel: 250 főnél kevesebb alkalmazott) Foglalkoztatási kedvezmény: átlagos állományi létszámnövekedés X minimálbér (2 feltétel: 5 főnél kevesebb alkalmazott, adóév végén nincs adótartozás) =

Költség (11. sz. melléklet) - Számított jövedelem

Az elhatárolt veszteséget (= a fenti tételekkel módosított bevételt meghaladó költségek) a vállalkozó bármely későbbi adóév jövedelmével szemben elszámolhatja. = =

+ Számított jövedelem Előző évekről elhatárolás Nemzetközi egyezmény alapján külföldön adóztatható jövedelem Vállalkozói adóalap minimum: (bevétel-eladásra beszerzett áru-eladott közvetített szolgáltatás) 2%-a (jövedelemnyereség-minimum) Adószámítás: 500M Ft adóalapig 500M Ft feletti adóalapra 10% adó19 16% adó = Számított adó Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön fizetett adó 90 %-a, de max. a belföldi átlagos adókulccsal számított érték Kisvállalkozások adókedvezménye: A beruházási hitelkamat 40%-a, max. 6 M Ft, de max. a Személyi jövedelemadó 70%-a = Fizetendő adó

17Átmeneti

rendelkezés: a 2008. és az azt megelőző években érvényesített fejlesztési tartalék felhasználására nyitva álló idő 4-ről 6 évre módosul. 18 2010-től csak a vállalkozó saját tevékenységi köréhez kapcsolódó kutatásra érvényesíthető! 19 A fenti változással egyidejűleg megszűnnek a 10 %-os adókulccsal megtakarított adóra vonatkozó nyilvántartási és felhasználási kötelezettségek!


MELLÉKLET

SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG

SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG ·

·

4

3. sz. melléklet

Formák: o Számla kötelező tartalma: Sorszám, kibocsátó név/cím/adószám/EV igazolványszám, vevő név/cím/adószám20, teljesítés időpontja ha eltér a kibocsátás keltétől, számla kelte, fizetés határideje/módja, megnevezés, besorolás kibocsátó döntése szerint, mennyiségi egység, mennyiség, nettó egységár, nettó ellenérték tételesen/adómértékenként/összesen, ÁFA %, áthárított adó/forintban is, bruttó ellenérték, végösszesen, egyéb az adózás módjára utaló megjegyzések. Vevő adószáma, ha az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió Ftot, illetve minden közösségi termék-értékesítésről szóló számlán. Pénzforgalmi elszámolás alá tartozó ügyletek számláin ezen tényt, önszámlázás tényét (ha a megrendelő állítja ki a számlát, különbözet szerinti adózás típusainak eltérő jelölését. o Egyszerűsített számla tartalma: Sorszám, kibocsátó név/cím/adószám, vevő név/cím/adószám21, számla kelte, megnevezés, besorolás kibocsátó döntése szerint, mennyiségi egység, mennyiség, bruttó egységár, bruttó ellenérték tételesen/adómértékenként/összesen, Bruttó ár áfa tartalma (21,26%/15,25%/4,76%), egyéb az adózás módjára utaló megjegyzések. o Nyugta: Sorszám, kibocsátó név/cím/adószám, kibocsátás kelte, fizetendő összeg. o Gyűjtőszámla: Előzetes írásbeli megállapodás alapján alkalmazható, egyazon adó-megállapítási időszakban ugyanannak a vevőnek teljesített több ügylet ellenértékének egy bizonylaton való feltüntetésére. o Elektronikus számla: számlabefogadó beleegyezése szükséges, az irányelv nem ír elő kötelezően követendő eljárást, ugyanannak a számlabefogadónak küldött számlaköteg esetében elegendő a különböző számlák azonos adatait csak egyszer feltüntetni. Tudnivalók: o Főszabály: § Termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, előlegről adóalany felé számlát kell kibocsátani. § Más személy felé 900.000 Ft-ot meghaladó teljesítéskor, vagy ha külön kéri a számla kibocsátását. o Határidő: Ha készpénzzel vagy készpénz-helyettesítővel térítenek, a számlát azonnal, egyébként teljesítésig, de legfeljebb 15 napon belül. o Kivétel: § Nem kötelező számlát adni: · Adómentes értékesítésről (de számviteli bizonylat kell), · A nem adóalany vevő a teljesítés napjáig ellenértéket készpénzzel megtéríti és számla kibocsátását nem kéri. Az ellenérték 900.000 Ft vagy a felett nem lehet! (Ilyenkor nyugtát kell adni).

Fordított adózásnál, vagy ha a vevő a saját államában adófizetésre kötelezett


MELLÉKLET

SZÁMLAKORREKCIÓK

SZÁMLAKORREKCIÓK BIZONYLATA · „Számlával egy tekintet alá eső okirat”: o Összefoglaló elnevezés, gyakorlatban „Sztornó Számla” vagy „Helyesbítő Számla” is megfelel ennek. o Tartalma: sorszám, eredeti számlára utalás (a számlán, vagy mellékletben), gazdasági esemény szereplői (nem kötelező, kv. ha ezt módosítja), teljesítési ideje, módosítás természete, módosítás különbözete (egyértelmű legyen, nem kell 3 sor). MELYIK BEVALLÁSBAN KELL SZEREPELTETNI? KIBOCSÁTÓNÁL: Ha az o Ha az o

Adókötelezettség nő Mindig önellenőrizni kell az eredeti időszakra Adókötelezettség csökken Önellenőrizni kell: Ha a bizonylatban olyan hiba van, ami az eredeti időpontban is tudható volt, hogy fennáll o Nem kell önellenőrizni: § Kizárólag 2 feltétel együttes fennállásakor: 1) Adó csökken (nem feltétel az adóalap csökkenése) 2) Alábbi meghatározott okok miatt következik be: · Ügylet érvénytelensége jogcímén · Hibás teljesítés jogcímén (elállás, árleszállítás) · Teljesítés hiánya miatt előleget visszafizetik, akár csak részben! · Betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik · Árengedmény (skontó v. rabatt) · Termék értékesítése, bérbeadása, vagy vagyoni értékű jog átengedése meghiúsul, és az ügylet előtti helyzetet állítják helyre, vagy az ügyletet a meghiúsulás idejéig elismerik. · Tévesen magasabb ellenértéket számlázás, magasabb adómérték alkalmazása o A különbözet bevallása abban az időszakban történik, amikor az érvénytelenítő vagy módosító számla a jogosult rendelkezésére áll, vagy az ellenérték visszatérítés megtörténik (pl. ahol nem kell számlát adni)

BEFOGADÓNÁL: Főszabály · Nem kell önellenőrzni, még akkor sem, ha a különbözet a visszaigényelhető adót csökkenti · A korrekciós bizonylat kézhezvételének időszakában kell bevallani a különbözetet, de legkésőbb a korrekciós bizonylat kiállítást követő hó 15-én! Kivételek · A kivételek fennállása esetén viszont kötelező az önellenőrzés!, melyek az alábbiak: o Fiktív számla alapján került sor ÁFA visszaigénylésre (Többek között, ha a számlakibocsátó nem adóalany, a gazdasági esemény fiktív, az ügylet nem a feltüntetett felek között jött létre, stb.) o Egyenes adózás helyett a fordított ÁFA alkalmazása a helyes vagy fordítva!


MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES ADÓZÁSI FORMÁK

KÜLÖNLEGES ADÓZÁSI FORMÁK · ·

·

·

Mezőgazdasági tevékenység: o Belföldi, egyúttal mikro- és önálló vállalkozás választhatja, nem adózik. Utazásszervezési szolgáltatás: o Saját nevében, de más javára végzett szolgáltatás o Utas: Ügyfél, aki nem adóalany v. nem adóalanyi minőségben veszi igénybe a szolgáltatást, erről nyilatkoznia kell, valótlan állítás szankcionálható! o Teljesítés helye: letelepedés helye o Adóalap = Árrés. Adókulcs: 27% (az árrés 21,26%-a) o Pozíciószámonkénti nyilvántartás alapján állapítja meg az adót o Adólevonási joga nincs o Adómentesség: Közösségen kívüli szolgáltatás esetén. Használt ingóság, műalkotás: o Viszonteladó esetében értelmezhető. Adóalap = Árrés o Mennyiségi nyilvántartást kell vezetni, év végén tételes leltár készítése kötelező o Számlán áthárított adó nem szerepelhet, adólevonási joga nincs. Nyilvános árverező: o Adóalap = Árrés, ha a megbízó nem adóalany, adómentes adóalany, vagy viszonteladó, o Teljesítés: amikor az árverező értékesít. o Adómérték: az árrés 21,26 %-a, vagy 4,76%-a.


TISZTELT ÜGYFELEINK, KEDVES BARÁTAINK!

Recommend Documents