HÍRLEVÉL. CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK III. negyedév ôsz VALÓDI LEHETŐSÉGEK

HÍRLEVÉL CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK 2014. III. negyedév – ôsz

VALÓDI LEHETŐSÉGEK

CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK CIB HOZAMVÉDETT BETÉT ALAP

CIB KINCSEM KÖTVÉNY ALAP

CIB EURÓ PÉNZPIACI ALAP

CIB FEJLETT RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA

CIB PÉNZPIACI ALAP

CIB KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAP

CIB TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAPOK

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA

CIB ALGORITMUS ALAPOK ALAPJA

CIB FELTÖREKVŐ RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA

CIB INDEXKÖVETŐ RÉSZVÉNY ALAP

Kockázat

CIB NYERSANYAG ALAPOK CIB RÉSZVÉNY ALAPOK

CIB HOSSZÚ KÖTVÉNY ALAP CIB INGATLAN ALAPOK CIB KIEGYENSÚLYOZOTT VEGYES ALAP CIB TÔKEVÉDETT ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAPOK CIB LIKVIDITÁSI ALAPOK

Hozam A fenti diagram az alaptípusonkénti kockázati szinteket mutatja. Az egyes befetetési alapok kockázati szintje az alapok részletes leírásánál kerül bemutatásra. Lezárva: 2014. szeptember 30.

AKTUALITÁS CIB Luxusmárkák 2 Tôkevédett Származtatott Alapjai Forintban és Euróban Az elmúlt években az egész világon végigsöpört gazdasági világválságból mára már kilábaltunk. A divat azonban szinte állandóan jelen van életünkben, és a válságot követôen még jobban felélénkült a kereslet a luxustermékek iránt. Ki gondolta volna néhány éve, hogy az Andrássy úton végigsétálva szinte úgy érezhetjük magunkat, mintha a divat egyik fôvárosában lennénk.

A luxustermékek népszerûsége töretlen, és egyre nagyobb teret hódítanak. A luxustermékek térnyerésével, egyre növekvô forgalmukkal napjainkban a luxusipar az egész világon jól jövedelmezô üzletet jelent a befektetôknek. Több évtizedes vagy akár évszázados múlttal rendelkezô, a luxustermékek gyártásában vezetô szerepet játszó tôzsdei vállalatok részvényei a válság idején is fenn tudták tartani jövedelmezôségüket. E vállalatok részvényárfolyamainak jelenlegi szintje már elérte és jelentôsen meg is haladja a válság elôtti szinteket. Ennek ellenére, és éppen ezért, az ígéretes, hosszú távú jövôképpel rendelkezô vállalatok sorába tartoznak. A luxuscikkek iránti keresletet nem befolyásolja a gazdasági, piaci helyzet változása, mindezek mellett a fejlett országokban tapasztalható rendkívül alacsony kamatszint, a csökkenô kamatkörnyezet és a gazdasági növekedést ösztönzô intézkedések kedveznek a részvénybefektetéseknek. A CIB Alapkezelô új alapjaival, a CIB Luxusmárkák 2 Tôkevédett Származtatott Alapjaival, illetve a CIB Euró Luxusmárkák 2 Tôkevédett Származtatott Alapjaival az egész világon vezetô szerepet betöltô, közismert, luxustermékeket gyártó és forgalmazó vállalatok (Moët Hennessy Louis Vuitton S.A.; Tiffany&Co., Burberry Group Plc.; Cie Financiere Richemont S.A.; Kering S.A.) részvényeibôl összeállított befektetés teljesítményébôl most Ön is részesedhet! A CIB Luxusmárkák 2 Tôkevédett Származtatott Alapjának és a CIB Euró Luxusmárkák 2 Tôkevédett Származtatott Alapjának befektetési jegyei 2014. október 13. és 2014. november 28. között jegyezhetôk a CIB Bank Zrt. fiókhálózatában. Az alkalmanként legkisebb jegyezhetô mennyiség 100 000 forint, illetve 500 euró névértékû befektetési jegy. Az alapok futamideje 4 év, a befektetés ajánlott idôtávja megegyezik a futamidôvel. A CIB Luxusmárkák 2 Tôkevédett Származtatott Alapjának és a CIB Euró Luxusmárkák 2 Tôkevédett Származtatott Alapjának befektetési jegyei elhelyezhetôk Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) is. Kérjük, hogy az alapok befektetési politikájáról, valamint a befektetés kockázati tényezôivel kapcsolatos tudnivalókról tájékozódjon az adott alap Tájékoztatójából , Kezelési Szabályzatából! Az alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, kiemelt befektetôi információját, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit a forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé.

POZÍCIONÁLÁS

A piacképesség egyik fontos feltétele egy adott termék vagy márka esetében a megfelelô márkaarculat és az imázs kialakítása. Ezzel a pozícionálással tulajdonképpen elhelyezzük a termékünket egy virtuális térben, sugallva, hogy ez a termék ár-érték arányban egy igazán kedvezô választás. Nem úgy, hogy kijelentjük, hogy ez a termék a legolcsóbb. A legolcsóbb jelzô inkább negatív képzettársításokra adhat okot, azt legfeljebb azok vásárolják, akiknek nehéz anyagi helyzetük miatt valóban nincs más választásuk. Esetleg azok, akiknek perverz gyönyört okoz az a tudat, hogy valamilyen igényüket a lehetô legkevesebb pénz elköltésével elégíthetik ki. Ebben az esetben lehet, hogy a valós igény a bevásárlólistán a termék vagy szolgáltatás mellett egy nagy pipát tenni a családi béke kedvéért. Paradox dolog, de amennyiben ez így van, ez a bizonyos termék az azt ténylegesen megvásárló családtag szemszögébôl felesleges, tehát a pipa érdekében a lehetô legolcsóbb portéka megvételénél eggyel drágább választás már luxus, sôt igazából a legolcsóbb is luxus, hiszen nincs rá szükség. Különös oldalhajtása ennek, amikor valaki gyenge minôségû élvezeti cikkeket vásárol, rossz cigit, pocsék kávét vagy whiskyízû szeszesitalt. Az élvezeti cikkek luxustermékek, hiszen nem létszükségletet elégítenek ki, ugyanakkor nem elégítik ki eredeti funkciójukat sem, fogyasztásuk valójában nem okoz élvezetet, legfeljebb meg lehet ôket szokni. Persze nyilvánvaló, hogy itt addiktív termékekrôl van szó, de attól még a jelenség ebbôl a szemszögbôl furcsa, mert látszólag nem csak alkoholisták vesznek, nem éppen jobb híján, olcsó sört a hipermarketben. Talán azok a józan gondolkodású emberek teszik, akik számára a kielégülést nem egy jó sör elfogyasztása jelenti egy nehéz nap végén, hanem a tudat, hogy végsô soron ivott valami sört és csak 100 forintot költött. A sör pedig tulajdonképpen luxus. Mi is a luxus? Azt, hogy mi a luxus, az ezzel behatóan foglalkozó elemzôk és a gon dolkodók is nehezen tudják megfogalmazni. Egyrészt vannak, akik luxusnak definiálnak minden olyan terméket és szolgáltatást, ami nem kifejezetten csak a napi létfenntartáshoz szükséges. Vannak, akik szerint az a luxus, ami többe kerül, mint az azonos funkciót kielégítô olcsóbb megoldások. Mások egy extra minôségi kategóriához társítják a luxust, megint mások pedig egy termék exkluzivitásához. Lezárva: 2014. szeptember 30.

Valahol mindenkinek igaza van, ugyanakkor a luxustermék-kategória sokkal tágabb ennek a négy megközelítésnek a metszeténél. Leginkább talán úgy lehetne megközelíteni, hogy luxus az, amire ezeknek a kritériumoknak a többsége egyszerre igaz, de nem feltétlenül az összes. Lehet vajon luxus egy 400 forintos milotai mézes diótorta? Természetesen lehet, itthon az exkluzivitását az adja, hogy nem minden polgártársunk engedheti meg magának, a többségünk azonban szerencsére igen. Amennyiben azonban ezt a szelet süteményt katonai helikopterrel szállítják minden reggel frissen Budapestrôl egy afrikai zsebdiktátor asztalára, az már igen durva luxus abszolút értelemben véve is, hiszen a rárakódó költségek miatt extrém drága uzsonna, az adott ország egyetlen polgára sem juthat hozzá a vezéren kívül, nem halna éhen az a drága ember akkor sem, ha nem enne ilyet, és mindezek mellett még igen finom is. A luxus definiálására tett sikertelen kísérlet végén a kedves olvasóra bízzuk, hogy definiálja maga, hogy mi a luxus, mi úgy érezzük ugyanis, hogy mindenkinek más. Egyúttal áttérünk egy nem kevésbé nehéz kérdés boncolgatására. Mire jó? Hagyatkozva a józan gazdasági racionalitásunkra, hirtelen felindulásból azt mondhatnánk, hogy semmire. Azonban amennyiben ez igaz lenne, akkor nem lenne a luxustermékek iránti igény egyidôs az emberiséggel. A dolog tehát valahol az önértékelés és a pozicionálás oldaláról közelíthetô meg. A demokratikus és liberális társadalmakban, ahol abban hisznek az emberek, hogy bármi lehetsz, ha keményen dolgozol és elég eszed is van hozzá, ott a talpraesettség és a rátermettség fokmérôje jellemzôen a tevékenységünk ellenértékeként kapott pénz. A hierarchikus társadalmakban egészen egyszerûen a társadalmi rangod kifelé tükrözése az anyagi helyzeted prezentálása a világ elôtt. A pénz lobogtatása bankók formájában viszont egyrészt ciki, másrészt veszélyes, a jómód kifejezésének sokkal jobb eszköze lehet például egy drága autó, egy remek öltöny, egy drága kézitáska, egy márkás sál, egy híres dizájner kollekciójából származó nyakkendô. Annál jobb, minél exkluzívabb, hiszen ezzel egy elitklub tagjává emelkedhet a tulajdonosa. Ha nagyon különleges, akkor ráadásul az egyszeri ember fel sem ismeri, hogy mivel van dolga. Ez már az elitirodaházak liftjénél egymásba botló kiválasztottak titkos összekacsintása: tudom, hogy tudod, hogy tudom, hogy tudod… Az önbizalom-fejlesztô könyvekbôl tudjuk, hogy az emberek úgy fognak tekinteni ránk, ahogy magunkat pozicionáljuk.

Fenntartásokkal, de tekintsük a kijelentést helyénvalónak. Hosszú távon általában kiderül, hogy ki milyen ember valójában, de a hétköznapi interakcióink során többnyire nincs idô arra, hogy évekig bizonyítsunk. Pár másodperc az elsô benyomás megalkotásának idôtartama, ez alatt kell magunkról közvetítenünk, hogy milyenek vagyunk: „Á, egy GUCCI!” vagyis sikeres, megbecsült, jó ízléssel és stílusérzékkel megáldott üzleti partnerek, álláskeresôk vagy akár randira érkezôk. Hogy ennyire sekélyesek lennénk? Igazából talán nem, inkább ennyire kevés idôt szánunk egymásra. Vagyis de, egy kicsit talán mégis ennyire sekélyesek: számos kutatás készült, ami arra mutat, hogy a szemüvegeseket okosabbnak, a magasabbakat kompetensebbnek, a jól öltözötteket sikeresebbnek tartjuk elsôre. Tehát visszatérve az eredeti kérdésre, arra jó a luxus, hogy pozicionáljuk magunkat. Igazából befektetés egy szebb jövôbe és önmagunk jutalmazása egyben az eddig elért teljesítményekért. Arra jó, hogy kiemelkedjünk valahonnan, és arra, hogy odatartozzunk valahová. Na és a minôség? A luxustermékek - többnyire, de nem feltétlenül - magas mesterségbeli tudást feltételeznek a készítôtôl, kiemelkedô minôségû alapanyagokat, ritka összetevôket, sok-sok óra ráfordított munkaórát. Nyilván a racionális énünknek is kell valami magyarázat arra, hogy miért veszünk meg valamit tízszeres vagy százszoros áron. Melyik kabaréjelenet jut eszébe, amikor meglát egy 150 eurós nyakkendôt? Azt hiszem azonban, hogy a luxuscikkek zöme nagyrészt azért drága, mert drága és mindenki tudja róla, hogy az. Mekkora üzlet a luxus? Hatalmas! Évi 300 milliárd dollár. A szektorban kiemelkedô tapasztalatokkal rendelkezô Bain&Co. elemzôcég becslése alapján évente 10 millió új vásárló szeretné újrapozicionálni magát azáltal, hogy luxustermék-fogyasztóvá válik. Ez nem azt jelenti, hogy ezek az emberek egyik napról a másikra Hermes sállakkal dobják fel a Chanel kosztümjeiket és a Burberry rúzsaikat kapják elô a Louis Vuitton retiküljeikbôl a Mini Cooperjeik volánjánál ülve a piros lámpánál, hogy rendbe rakják a sminkjüket. Van, aki csak egy parfümöt vesz egy fontos randira, van, aki egy ruhát egy állásinterjúra, ajándékot egy kerek születésnapra, egy retikült az esküvôi ruhához. Lehet, hogy nem is akar igazából semmi különöset megmutatni a világnak, csak egy olyan jeles alkalomra készül, aminek ezzel is meg akarja adni a módját, a saját örömére (kiragadott példa, természetesen vannak

férfiak számára készült luxustermékek, melyeket férfiak használnak, csak a szerzô lelki szemei szívesebben vizionálnak csinos hölgyeket – a szerk. megj.). Ahogy az életszínvonal folyamatosan növekszik az egyes országokban, úgy válik egyre szélesebbé a luxuscégek fogyasztói bázisa. Ahogy egyre több ember vehet magának egy Louis Vuittont, úgy csökken a termék exkluzivitása, nô az ismertsége és válik egyre többek által áhítottá. A nagy kihívás a pozicionálás. Hogy maradjon bent a luxus felsôházában és adjon el mégis egyre több terméket a részvényesek boldoggá tétele érdekében? Hogy ne maradjon ki az e-kereskedelem elképesztô bôvülésébôl úgy, hogy az értékesítési modellje elsôsorban a különleges helyszíneken található prémium kiskereskedelmi egységeken alapul, pont azért, hogy a vásárlás különleges élménye is kapcsolódjon a termékhez? Aki ezt jól megoldja, az a jövôben is a csúcson maradhat. Ha a mi favoritjaink jól sáfárkodnak a részvényesek pénzével és a vásárlóik vágyaival, akkor évente akár 5,25% (max. EHM: 4,88%) forint vagy 4,40% (max. EHM: 4,14%) euró hozamot mi is elhozhatunk a luxuspiacról. Akár Önnek is. A részletekrôl érdeklôdjön munkatársainknál.

PIACI KÖRKÉP MAKROGAZDASÁG, KÖTVÉNYPIAC Nemzetközi makrogazdasági körkép Az Egyesült Államok gazdasága óriási fordulatot vett a második negyedévben, és a most közzétett felülvizsgált adatok szerint még erôsebben alakult a GDP, mint az elôzetes adatok szerint: 4,7 százalékos a felülvizsgált évesített növekedés az elôzetes 4,2 százalékkal szemben. Ez a növekedési momentum folytatódhat a harmadik negyedévben, az elemzôk többsége 3 százalék feletti növekedést vár évesítve. A 3 százalék feletti növekedés további felfelé ható nyomást helyez az inflációra és lefelé szorítja a munkanélküliségi rátát. Az inflációs rátára kedvezô hatást fejtett ki az elmúlt idôszak nyersanyagár csökkenése. A további nyersanyagár-csökkenésre azonban már limitált tér mutatkozik, tehát az amerikai alapinfláció üteme is visszakanyarodhat a 2 százalék fölé. A munkanélküliség fô jelzôszáma, a munkanélküliségi ráta az utolsó adat szerint 6 százalék alá csökkent, ezután minden szem a FED-re szegezôdik: mikor kezdi meg az amerikai

hatóság a monetáris szigorítást? A szeptember közepén tartott ülésén a FED a vártnak megfelelôen, további 10 milliárd dollárral lassította az eszközvásárlási programját, amivel a havi vásárlási ütem 15 milliárdra csökkent. Várhatóan ezt ebben a hónapban csökkenti nullára, illetve az elsô kamatemelés idôpontja 2015 lehet, a legtöbb FED-döntéshozó szerint. Arról már most döntés született, hogy az elsô kamatemelés idôpontjától fog megszûnni a vásárolt értékpapír-állomány kamatainak és a lejáró tôkének az újrabefektetése. Az eurózónában a kép ezzel gyökeresen ellentétes, itt egy gyenge növekedés nagyon alacsony, már-már veszélyesen alacsony inflációs környezettel párosul. Az eurózóna inflációs rátája jelenleg 0,4 százalék és a maginfláció is csak 0,9 százalék. Ebben a környezetben az ECB-nek új programokat kellett kidolgoznia: az ECB kibôvítette a bankoknak jutatott likviditásnövelô programját (TLTRO, Targeted LTRO program), és ABS (értékpapírosított hitelek), illetve covered bond (alapvetôen hitelintézeti kötvények) vásárlásokba kezdett. Mindkét program volumene elérheti az 1000 milliárd eurót. Ha ezután sem élénkül a növekedés és az infláció, 2015 elsô felében már az állampapírok vásárlását is elkezdheti az európai jegybank (klasszikus mennyiségi lazítás). Összességében az USA-ban az idei évben 2-3 százalék, a jövô évben 3 százalék feletti lehet a növekedés. Az eurózónában idén 1 százalék alatti, 0,7 százalék körüli ütem után jövôre kicsivel 1 százalék felett lehet a gazdasági bôvülés. Inflációs fronton az idei évben 2 százalékos növekedés várható az USA-ban és csak további 30-40 bázispontos emelkedés várható innen 2015-ben, míg az euróövezet rendre 0,5, illetve 1,1 százalékos áremelkedést mutathat. Kötvénypiac Az alapvetôen kedvezô tengerentúli növekedési környezetben a munkanélküliség és az infláció gyorsan a FED célértékei közelébe kerülhetnek, ezért feltehetôen a FED is hamarabb fog kamatot emelni, mint azt a piac jelenleg árazza (2015. június). Valószínûleg jövô márciusra már megtörténhet az elsô kamatemelés, és onnan viszonylag ütemesen emelkedhet a FED alapkamata. A legtöbb elemzô fokozatosan emelkedô 10 éves amerikai állampapír-hozammal számolt az idei évben. Ez nem következett be, a 10 éves hozam 3 százalékról 2,3 százalékra csökkent. Ez nem

Lezárva: 2014. szeptember 30.

konzisztens a növekedési várakozásokkal. Amennyiben megvalósul az a szcenárió, amit a legtöbb elemzô vár, akkor a következô évben 70-100 bázisponttal ismét 3 százalék fölé emelkedhet az amerikai 10 éves hozam.

alakulhat, tehát itt a Jegybank az optimista táborba tartozik, a jövô évi 2,4 százalékos növekedési ütem elôrejelzés szintén reális helyzetértékelésbôl fakad véleményünk szerint. MNB alappálya

Magyar makrogazdaság, kötvénypiac Az elmúlt idôszak magyar makrogazdasági folyamatait a régión belül is jónak számító gazdasági növekedés és az egyre alacsonyabb szintekre mérséklôdô alapinfláció jellemezte. Az éves növekedési ütem 3,9 százalékos volt a második negyedévben (a KSH az elsô negyedévi adatot is felfelé módosította), a negyedéves adat pedig 0,8 százalékos volt szezonálisan kiigazítva. A második negyedévben jelentôsen emelkedett a feldolgozóipar (9 százalék), az építôipar (19,1 százalék) és a mezôgazdaság (5,6 százalék) teljesítménye is. A felhasználási oldalon a beruházások növekedési üteme az elsô negyedévi 13,9 százalékról 17,4 százalékosra gyorsult, a háztartások fogyasztási kiadásaié pedig 1,7-rôl 2,4 százalékra. Az export és az import növekedése kis mértékben lassult az elôzô negyedévhez képest. Az év elsô felében tapasztaltnál mérsékeltebb ütemben, de folytatódhat a magyar gazdaság növekedése 2015-ben is. A beinduló lakossági fogyasztás és a beruházási aktivitás is növekedhet. A beruházások erôsödésében továbbra is meghatározóak maradhatnak az EU-forrásokhoz kötôdô állami beruházások, míg a háztartások fogyasztását az alacsony inflációs környezetben a kismértékben emelkedô lakossági reáljövedelmek növelhetik. Az euróövezet mérsékeltebb növekedése és a fokozódó geopolitikai kockázatok következtében a külsô piacokon alacsonyabb bôvülésre számíthatunk, ami mindenképpen lefelé ható nyomás alá helyezi a következô negyedévek növekedési adatait. Az infláció idén jelentôsen, jövôre kisebb mértékben a célérték alatt maradhat és 2015 második felében kerülhet a 3 százalékos jegybanki cél közelébe. Az éves infláció a lakossági energia árának csökkentései eredményeként egy ideig még negatív tartományban tartózkodhat, majd innen az év vége felé 1 százalék körülire erôsödhet fel. Jövôre, ha nem történik újabb kormányzati beavatkozás, akkor az áremelkedés üteme visszatér a maginfláció szintjére (2,6 százalék). A visszafogott inflációs környezetet rövid távon több tényezô is támogatja: alacsony nyersanyagárak és importált infláció, még mindig visszafogott lakossági fogyasztás (magas megtakarítási ráta) és természetesen a kedvezô bázishatás. Az éves inflációs ütem komolyabb emelkedésére a tavaly novemberi energiaár-csökkentések kifutásával az év végétôl, de igazából a 2015-ös év elejétôl számítunk. Az MNB elôrejelzéseivel szinte teljesen egyetértünk, az inflációs elôrejelzésünk hasonló, az idei évi növekedés 2,7-3,3 százalék között

2013

2014

Tény

2015

Elôrejelzés

Infláció (éves átlag) Maginfláció

3,3

2,4

2,9

Adóhatásoktól szûrt maginfláció

1,5

1,6

2,7

Infláció

1,7

0,1

2,5

Gazdasági növekedés Külsô kereslet

1,0

1,5

1,7

Háztartások fogyasztása

0,2

2,2

2,6

Kormányzati fogyasztások

1,4

0,8

0,1

Állóeszköz-felhalmozás

5,8

12,5

2,6

Belföldi felhasználás

0,8

3,6

2,1

Export

5,3

6,5

5,9

Import

5,3

7,1

6,0

GDP

1,1

3,3

2,4

Folyó fizetési mérleg

3,1

3,1

3,1

Külsô finanszírozási képesség

6,8

7,0

6,2

Külsô egyensúly1

Forrás: MNB

Kötvénypiac Az MNB megállt a 2,1 százalékos alapkamatszinten, és ezt tervezi tartani 2015 végéig, ami véleményünk szerint kiszámítható és józan megközelítés. Ez hozzájárul a hozamgörbe fokozatos ellaposodásához, illetve eddig a döntéshozók elkerülték a túlzott vágást is, így a jövôre emelkedô inflációs környezetben nem lesznek azonnal lépéskényszerben. Ez a politika többféle tesztnek lesz kitéve a közeljövôben. Az idei évben a lengyel jegybank várhatóan 1,75 százalékra csökkenti az alapkamatát, ez és az a tény, hogy a hozamgörbe 0–1 évig terjedô szegmense 1,3–1,5 százalék közötti szinteken mozog, további vágásokra csábíthat. A jövô évben a várható euróárfolyam- ingadozások, illetve az év közepén hirtelen emelkedô infláció a befektetôket eladásokra késztetheti az állampapírpiacon, ez pedig a hirtelen kamatemelés irányába hajthatja majd a Jegybankot. Amennyiben mindkét kísértésnek sikerül ellenállni, úgy kiegyensúlyozott állampapírpiacra számítunk a következô évben. Erre annál inkább is szükség lesz, mivel egy várhatóan 9-11 milliárd euró közötti

átváltást is meg kell oldania az MNB-nek a következô évben (devizahitelek forintra konvertálása) a Guidotti-szabály megsértése és nagyobb euró-árfolyam-gyengülés nélkül. Ennek elôkészítése zajlik jelenleg a Jegybanknál, a 2 hetes instrumentum betétté alakítása jórészt kiszorította a külföldieket ebbôl a befektetési lehetôségbôl, és a hazai bankokat egyre inkább az állampapírpiac felé tereli. Az adósságfinanszírozás szempontjából a jó ütemû növekedés és a jó egyensúlyi mutatók stabil környezetet jelentenek. Az országkockázati felárunk tovább csökkenhet (a CDS-szint jelenleg 170 bázispont). A hitelminôsítôk részérôl a devizahitel-konverzió után várhatók pozitív lépések. A legjelentôsebb kockázat alapforgatókönyvünk esetében, ha az inflációs várakozásokban hirtelen változás állna be vagy a jövô évi devizahitel-konverziónál jelentkezô FX-váltások során sok pénzintézet jelenne meg a spotpiacon devizavásárlással. További, folyamatosan fennálló külsô kockázat, ha az amerikai hozamgörbe hosszú oldalán jelenne meg hirtelen nagy eladói nyomás és gyorsan magas szintekre (4-6 százalék környékére) emelkedne az amerikai 10 éves hozamszint. Jelenleg a három kockázati tényezô közül egyik esélye sem számottevô. Kilátások 2014-2015. évi elôrejelzések (CIB Alapkezelô)

2013

2014E

2015E 1,50%

RMAX

5,71%

3,50%

MAX

10,03%

10,50%

4,10%

1,10%

0,50%

2,60%

Infláció éves átlagos

1,80%

0,10%

2,50%

Alapkamat MNB

3,00%

2,10%

2,10%

Alapkamat ECB

0,25%

0,05%

0,05%

Alapkamat FED

0,25%

0,25%

1,00%

GDP-növekedés Magyarország

0,70%

2,90%

2,50%

GDP-növekedés EMU

-0,40%

0,70%

1,00%

GDP-növekedés USA

1,80%

2,50%

3,00%

EURHUF

297

309

300

USDHUF

216

245

250

EURUSD

1,38

1,26

1,20

Infláció év/év

RÉSZVÉNYPIAC

2014. évi elôrejelzések: CIB Alapkezelô

Fôbb részvénypiaci teljesítmények Az idei év harmadik negyedéve nem járt a részvénypiaci befektetôk kedvében. Egyedül a japán piac tudott számottevôen magasabban Lezárva: 2014. szeptember 30.

zárni a június végi szinthez képest: a NIKKEI225 index 6,7%-ot hozott a három hónap alatt. Az amerikai S&P500 csupán 0,6%-kal állt magasabban az elôzô negyedévhez képest, hasonlóképpen a középkelet-európai régió részvénypiaca is csak 0,14%-ot tudott emelkedni a nyáron. A fejlett részvények azonban átlagosan 2,6%-ot vesztettek értékükbôl. Ennél jobban estek a feltörekvô piaci részvények, amelyek átlagosan 4,3%-kal kerültek alacsonyabb szintre a nyár elejéhez képest. Az egyre javuló gazdasági mutatók ellenére sem tudott a három hónap alatt pozitív teljesítményt hozni sem a német részvénypiac: DAX -3,7%, sem a londoni piac: FTSE -1,8%. A hazai BUX index is vesztett értékébôl, csaknem 3,9%-kal került lejjebb a június végi értékéhez képest. A globális feltörekvô piaci indexnél (MSCI GEM) is rosszabb teljesítményt tudott magáénak a dél-amerikai régió, mivel közel 6%-ot esett a nyári hónapok alatt. Fejlett részvénypiacok A harmadik negyedév nem alakult jól a részvénypiacok szempontjából, a fôbb indexek nagy része mínuszban zárta ezt az idôszakot. Az Egyesült Államok és Japán részvénypiacai képeznek kivételt, ahol emelkedést tapasztalhattak a befektetôk, de októberre átnyúlva már a japán tôzsde sem mutat ennyire attraktív teljesítményt. A gazdasági növekedés egészséges az USA-ban, a munkaerôpiac sokat javult, ismét 300 ezer fô/hét alatti az elôször munkanélküli segélyért folyamodók száma, ami a múltbeli adatokat nézve már támogató tényezô a részvénypiacok emelkedése szempontjából. Több tényezôt vizsgál a FED a szigorítás idôzítésénél, így az infláció mellett a reálgazdaság állapotát, a kötvénypiaci hozamokat és a részvénypiacokat is. A FED mindenképpen úgy akarja végrehajtani a szigorítást, hogy az a gazdasági növekedésre minél kisebb negatív hatást gyakoroljon. A gazdaság állapota alapján már nincs szükség a mennyiségi lazításra és jövôre elérkezhet a kamatemelés is az USA-ban. Ezek a fôbb érvek, amik az esés mögött húzódnak, nincs újdonság, a profitrealizálás, tôkekivonás minden részvénypiacot érint. A legerôsebb tényezô a FED mennyiségi lazító intézkedésének kifuttatása és az idôben egyre közelebb kerülô FED és BoE (Bank of England) kamatemelések. A FED a várakozásoknak megfelelôen 15 milliárd dollárra csökkentette az eszközvásárlási programját szeptemberben, a teljes kifuttatás október végén várható. Innentôl a mérlegében szereplô papírok kamat, és tôketörlesztéseinek újrabefektetésével lehet már csak számolni, mérlegzsugorodás majd az elsô kamatemeléstôl lehet, ahol már leállítják az újrabefektetéseket is. A BoJ (Bank of Japan) tovább folytatja a mennyiségi lazítást, mindent megtesz a gazdaság élénkítéséért, amihez, ha hozzávesszük, hogy az ECB is a mennyiségi

lazítás útjára lép, akkor már globális szinten ellensúlyozták a FED-et, és inkább nôni fog a globális likviditás mértéke. Véleményünk szerint ez még így is negatív hatás globális szinten, mivel a legerôsebb gazdaság, az élen járó és leghatékonyabb jegybank szigorítása mindig is a figyelem középpontjában lesz és befolyásolni fogja a várakozásokat, a tôkemozgásokat. Az USA állampapírjainak hozamemelkedése el fogja szívni némileg a levegôt a kockázatos eszközök piacáról, amennyiben a befektetôk ismét pozitív hozamot, esetleg pozitív reálhozamot érhetnek itt el. A befektetôk kíváncsian várják, hogy az ECB TLTRO (Targeted Long-Term Refinancing Operations) intézkedésének milyen hatásai lesznek, és a várt további mennyiségi lazítást célzó intézkedések hogyan valósulnak meg. Fejlôdô részvénypiacok A fejlôdô piacok, mint Kína, India, Brazília számos strukturális problémával küzdenek, ami érezteti hatását a tôzsdei cégek teljesítményén. Az utóbbi négy évben a globális feltörekvô piacokat reprezentáló MSCI EM index nem tudott hozamot nyújtani a befektetôknek, a fejlett piacokhoz képesti hozam elmaradás már 30%-os. Ez az olló idén konstans értéket mutat, a fejlett és fejlôdô piacok együtt tudtak mozogni. A 2013-as év után már ez is komoly elôrelépés, tavaly képzôdött ugyanis a teljesítménykülönbség nagy része. Érdemes a mélyebb gazdasági folyamatokat vizsgálni, ahol azt látjuk, hogy ambiciózus strukturális gazdasági reformokat hirdetett számos fejlôdô gazdaság, a további fejlôdés ezek nélkül nem képzelhetô el. Ennek a régiónak egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezô Kína fontos és alapvetôen piacbarát döntéseket hozott a tavaly novemberi harmadik kongresszusán, amelyekkel a kínai tôkepiac további fejlesztését tûzték ki célul. Tôkepiaci szempontból olyan lépéseket tett a kínai vezetés, mint az IPO-k reformja, osztalékpolitikára vonatkozó irányelvek, elsôbbségi részvénykibocsátás lehetôségének megteremtése, illetve hangsúlyosabbá váltak az ún. árnyékbankrendszer hitelezésének visszaszorítására tett erôfeszítések. Mindezeket elég jól fogadta a piac, hiszen ez utóbbi probléma komoly hullámveréseket okozhat a piacokon, ha nem történnek szabályozói oldalról hathatós lépések ennek felszámolására. A fejlett világot követve a fejlôdô országok jegybankjai is megtesznek mindent a lazítás érdekében, amennyire ez számukra lehetséges. Sok országban a folyó fizetési mérleg hiányok és strukturális gazdasági problémák, a lokális devizák drasztikus leértékelôdésén keresztül kamatemelésre kényszerítették a jegybankokat. Így történt ez Törökországban vagy Dél-Afrikában is, de Indonéziát is ide lehetne sorolni. Szerencsére a közép-európai országok folyó fizetési mér-

leg pozíciója sokat javult, Magyarországé egyre nagyobb többletet mutat, és kielégítô mértékû a jegybankok devizatartaléka is. A lengyel jegybank korábban 2,5%-os alapkamatnál húzta meg a kamatpálya alját, de a legutóbbi kamatmeghatározó ülésen a vártnál nagyobb, 50 bázispontos csökkentésrôl döntöttek. A cseh jegybank már jó ideje nullaközeli alapkamatot tart és kommunikációs eszközökkel gyengítették a koronát is. A magyar jegybank 2,1%-on tartja az alapkamatot és elképzelhetô, hogy lesz még lazítás ezen a téren. A magyar tôzsdére azonban sokkal nagyobb hatással vannak a legutóbb bejelentett gazdaságpolitikai döntések, ami a devizahitelek forintosítására vonatkoznak. A bankszektor veszteségeket szenved el több forrásból is, egyrészt a hitelek során alkalmazott devizaárfolyam helyett MNB középárfolyammal kell számolniuk visszamenôlegesen is, az egyoldalú szerzôdésmódosítással kapcsolatos, a nyáron elfogadott elszámolási törvény alapján indított pereket pedig sorra veszítik el a bíróságon, így itt is el kell számolniuk az ügyfelekkel. Hátravan még a forintosítás során alkalmazni kívánt átváltási árfolyam meghatározása, ami esetében is elképzelhetô egy 5-10%-os engedmény az ügyfelek javára az akkori piaci árfolyamhoz képest. Sajnos nem látunk tisztán a forintosítás mikéntje és idôzítése terén, a legutóbb megszellôztetett tervek szerint hitelkiváltással mehet ez majd végbe, de a részletek kidolgozása még várat magára. Részvénypiaci kilátások Fundamentálisan nézve a helyzetet azt lehet látni, hogy a fejlett piacok vállalatainak eredményszámai jók. Az USA-ban most indult a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon, az Alcoa nyitotta a sort a nagyok közül, aki 38%-kal jobb nettó eredményt közölt, mint azt az elemzôk várták. Az S&P500 index részvényeinek összesített nettó eredménye továbbra is 110 dollár/részvény körül várható 2014 év végére, ami 6,4%-os növekedés 2013-hoz képest. Az S&P500 index eredményei nem lettek érdemben lefelé módosítva ebben az évben, év elején is hasonló várakozásokat láthattunk, 110 USD/részvény 2014-re vonatkozóan, 123,5 USD/részvény 2015-re és 138 USD/ részvény 2016-ra vonatkozóan. Az S&P500 index értékeltsége sem sokat változott év elejéhez képest, 15,3-as P/E hányados körül volt az index akkor, és most 2%-kal került feljebb az értékeltség. Amennyiben a vállaltok beigazolják a 12%-os EPS növekedési várakozásokat 2015-re vonatkozóan, akkor az S&P500 indexnek is van még tere az emelkedésre, ehhez azonban a kockázatok enyhülésére is szükség van. A fejlett országok közül Japánról mondható el, hogy nem történt érdemi korrekció az eredményvárakozásokban. Sajnos az európai fejlett piacokon a helyzetet a már említett orosz-ukrán konfliktus miatt

életbe léptetett szankciós intézkedések megváltoztatták, ez elemzôk a 2014-es eredménytömeg növekedésének egészét áttolták 2015re és 2016-ra. Nem várható tehát idén érdemi eredménybôvülés, ez a szankciók és egyéb kockázatok enyhülése mentén jövôre vagy azután következhet be. Mivel érdemi elmozdulás az értékeltségben itt sem volt tapasztalható, ebbôl adódik az európai fejlett piacok nulla körüli idei évi hozama. Az eredmény-elôrejelzéseket nézve azt láthatjuk, hogy 10%-os EPS-bôvülés várható a fejlett piacoktól a következô évek során, ami nem párosul túlértékelt részvénypiaccal. Ebbôl arra lehet következtetni, hogy van tere a részvénypiaci emelkedésnek, amennyiben továbbra is támogató makroadatok érkeznek a piacra. A plusz likviditás csökkenésének hatásai áttételesen jutnak el a fejlôdô piacokra, visszafogva a tôkeáramlást a fejlôdô piaci kockázatos eszközökbe. A feltörekvô gazdaságok egy alacsonyabb növekedési pályára állnak át, ami még így is magasabb, mint azt a fejlett piacokon tapasztaljuk, de számos strukturális probléma miatt, gazdaságpolitikai reformokra kényszerülnek, melyek átmenetileg negatív hatásokat is hordozhatnak. Ázsia nem túlárazott részvénypiac, de számos strukturális problémával küzd, melybôl az egyik legfontosabb a már említett kettôs pénzügyi rendszer szabályozása. A cégek egy éves elôretekintô eredményelôrejelzéseit nézve azt látjuk, hogy Ázsiától, hasonlóan Latin-Amerikához, 11%-os eredménybôvülés várható a következô három évben, de míg az ázsiai piac mérsékelt diszkonttal forog, addig Latin-Amerika jelentôs túlértékeltséget mutat. A közép-európai régió részvénypiacát sajnos gazdaságpolitikai események sorozata mozgatja. A részvények fundamentumai jók, bár a globális fejlôdô piacokhoz képest a cseh, lengyel és magyar cégektôl az elemzôk alacsonyabb növekedést várnak. A hazai részvénypiac nincs túlértékelve, de kérdés, hogy milyen elvonások, adók fogják ôket súlytani. Összességében neutrális a várakozásunk a CEE-piacokkal szemben, az értékeltségi diszkont fairnek mondható, a globális feltörekvô piacoktól várt felértékelôdéstôl lemaradó növekedést várunk a következô évben. Az év folyamán volatilis kereskedésre számítunk, nem javasoljuk a kockázatos eszközök leépítését. Összességében még tart a likviditásbôség, de lassan megváltozik a tôkeáramlás szerkezete, a FED-et ellensúlyozhatja a BoJ és ECB páros. Alacsony pénzpiaci hozamkörnyezettel párosulva megfelelô klímát teremt a kockázatos eszközbefektetéseknek, melybôl a CEE-régió is profitálhat.


NYERSANYAGPIAC 2014. harmadik negyedéve nem a nyersanyagok idôszaka volt, a piac átlagosan 12%-ot esett. A leginkább a mezôgazdasági termények és az energiahordozók ára csökkent: a kukorica 24,4%-ot a búza 15,4%-ot, a Brent olaj ára 15,4%-ot veszített értékébôl a negyedév alatt. Hasonló árfolyamesés volt tapasztalható a nemesfémek piacán is, ahol az arany árjegyzése 8,4%-kal alacsonyabb szintre került június vége óta. Ennek fô oka az egyre jobban teljesítô amerikai gazdaság és az ezzel párosuló erôsödô USD-árfolyam. Az ipari fémek piaca kevésbé sínylette meg a harmadik negyedévet, mivel rugalmasabb piacról van szó: az alumínium árfolyama 3,7%-ot tudott erôsödni a negyedév folyamán. Árupiaci várakozások Az idei év hátralévô részére vonatkozó nyersanyagpiaci várakozásunk alapján nem ajánljuk befektetésre ezt az eszközosztályt. Valamennyi szegmensben inkább a lefelé mutató kockázatokat látjuk súlyosabbnak. A nemesfémek piacán tapasztalható pozitív korrekciók ellenére az arany árfolyamában további csökkenést várunk, tekintve a javuló amerikai reálhozam környezetet és az ezzel járó dollárerôsödést. Az ezüst piaca némileg túladottá vált az elmúlt negyedév során, ezért itt akár komolyabb korrekció is elképzelhetô, de trendszerû emelkedésre nem számítunk. Az ipari fémek piaca már rugalmasabbnak számít az amerikai makroadatokkal szemben, azonban a legfrissebb feltörekvô és globális GDP-prognózisok alapján ebben az eszközkategóriában sem számítunk nagy menetelésre. E tekintetben a réz árfolyamában várhatunk további csökkenést, de a cink és a nikkel már kevésbé érintett, itt akár pozitív meglepetést is tapasztalhatunk. Az energiahordozók területén elszámolt jelentôs árfolyamcsökkenés visszakorrigálására nagy valószínûséggel nem számolhatunk a közeljövôben, de a téli szezon, a novemberi OPEC-csúcs okozhat egyfajta keresletnövekedést a piacon, amely akár visszahúzhatja a Brent-árfolyamot 100 dollár közelébe. Az agrártermékek körében jelentôsebb potenciált nem látunk a jelenlegi adatok alapján, azonban pozitív korrekció nem zárható ki rövid távon, hiszen az elmúlt negyedév alatt jelentôsen csökkentek ezen termékek árfolyamai. Hosszabb távon viszont nem számítunk trendszerû árfolyamemelkedésre.

CIB HOZAMVÉDETT BETÉT ALAP

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázatelutasító

Likviditási típusú alap

ALACSONY

Hozam lekötés nélkül! Minden hónapban védett minimum hozam, melynél az alap csak többet hozhat. A CIB Hozamvédett Betét Alap lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszôleges futamidejû – akár 1–2 napos –, alacsony kockázatú befektetési lehetôséget kínál. Rugalmassága és költséghatékonysága révén a vállalati likviditáskezelés ideális eszköze.

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

VÁRHATÓ HOZAM

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 3 hónap 6 hónap

1 év

5 év

2013

2012

2011

2014. szeptember 30.

2010

2009

Indulástól

4,71%

8,42%

5,70%

CIB Hozamvédett Betét Alap

Portfólió-összetétel – befektetési politika

0,36%

Az alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges, akár 1–2 nap

0,83%

2,15%

4,72%

3,97%

6,62%

5,27%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)


0,0042% 0,0050% 0,0067% 0,0140% 0,0109% 0,0172% 0,0126% 0,0115% 0,0207% 0,0164%

Az alap fôbb adatai


Nettó eszközérték (M Ft): 129 637

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,7027

Vétel: jutalékmentes

Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 100

Pénzügyi elszámolás (nap): T

Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva

Indulás dátuma: 2005. 02. 28.

Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában


Lekötött bankbetétek 96,61%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. február – 2014. szeptember 30.

Nettó eszközérték (milliárd forint)

Vállalati kötvények 0,12% Diszkont Kincstárjegyek 0,23%

Tôkeáttétel mértéke: Kötelezettség módszer: 100% Bruttó módszer: 97%

160

1,8

140

1,7

120

1,6

100

1,5

80

1,4

60

1,3

40

1,2

20

1,1

0

1,0

20 05 20 . 02 05 . 2 20 . 08 8. 06 . 3 20 . 02 1. 06 . 2 20 . 08 8. 07 . 3 20 . 02 1. 07 . 2 20 . 08 8. 08 . 3 20 . 02 1. 08 . 2 20 . 08 9. 09 . 3 20 . 02 1. 09 . 2 20 . 08 8. 10 . 3 20 . 02 1. 10 . 2 20 . 08 8. 11 . 3 20 . 02 1. 11 . 2 20 . 08 8. 12 . 3 20 . 02 1. 12 . 2 20 . 08 9. 13 . 3 20 . 02 1. 13 . 2 20 . 08 8. 14 . 3 20 . 02 1. 14 . 2 . 0 8. 8. 31 .

Likvid eszköz 3,04%

Egy jegyre jutó eszközérték

CIB EURÓ PÉNZPIACI ALAP

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázatelutasító

ALACSONY

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

Euró Pénzpiaci típusú Alap Az euróban történô hatékony likviditáskezelés eszköze. A folyószámlához hasonló likviditás mellett, a lekötött euróbetétek kamataival versenyképes hozamot kínál, minimális kockázati szintek mellett. Portfólió-összetétel – befektetési politika Döntô részben rövid futamidejû, kiszámítható teljesítménnyel rendelkezô pénzpiaci betétek alkotják az alapot. Az alap befektetései között európai állampapírok, valamint hitelintézeti kötvények is szerepelhetnek.

VÁRHATÓ HOZAM

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1 3 hónap 6 hónap

1 év

5 év

0,81%

1,83%

2013

2012

2011


2010

2009

Indulástól

1,50%

1,67%

2,18%

CIB Euró Pénzpiaci Alap 0,19%

0,41%

1,54%

2,71%

2,45%



Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges

0,0020% 0,0035% 0,0029% 0,0081% 0,0057% 0,0141% 0,0061% 0,0043% 0,0054% 0,0086%

Az alap jelentôs befektetései


a befektetési eszközök százalékában


Nettó eszközérték (ezer EUR): 127 446

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (EUR): 0,01214447

Likvid eszközök

17,67%


Visszaváltási jutalék (EUR/tranzakció): 0,5

Lekötött betétek

65,99%


Min. befektethetô összeg (EUR): nincs korlátozva

Államkötvények

16,08%




Likvid eszköz 17,67% Lekötött betétek 65,99%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. szeptember – 2014. szeptember 30.

Nettó eszközérték (ezer euró) 140 000 120 000

Egy jegyre jutó eszközérték (euró) 0,0125 0,0120

100 000

Államkötvények 16,08% Hitelintézeti kötvények 0,27%

Tôkeáttétel mértéke: Kötelezettség módszer: 100% Bruttó módszer: 82% Lezárva: 2014. szeptember 30.

80 000

0,0115

60 000

0,0110

40 000 20 000

0,0105

0 0,0100 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. 1. 0. . 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 3. 3 9. 3 9 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 05 06 06 07 07 08 08 09 09 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

CIB PÉNZPIACI ALAP

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázatkerülô

Pénzpiaci típusú alap

ALACSONY

Alacsony kockázatú, kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci befektetés. Az alap hozama a lekötött betéti kamatokkal versenyképes, idôbeli kötöttségek nélkül.

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

VÁRHATÓ HOZAM

Az alap teljesítménye


a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait1

Az alap portfóliójában rövid futamidejû, kiszámítható árfolyamalakulással rendelkezô állampapírok, diszkontkincstárjegyek, kisebb részben az állampapírokénál magasabb hozamot kínáló vállalati és hitelintézeti kötvények találhatók. A 2014. április 3-án és azt követôen megvásárolt CIB Pénzpiaci Alap befektetési jegyeken elért hozam EHO-mentes. Az adózási következm ények csak a befektetô egyedi körülményei alapján ítélhetôk meg. Az adójogszabályok a jövôben változhatnak.

Ajánlott befektetési idôtáv: minimum 3 hónap

6 hónap

1 év

5 év

2013

2012

2011

2010

2009

Indulástól

4,49%

4,57%

9,36%

6,79%

8,53%

5,17%

5,53%

10,52%

8,06%

0,0514%

0,0527%

0,0422%

CIB Pénzpiaci Alap 1,00%

2,45%

4,83%

4,25%

7,40% Benchmark

1,95%

4,10%

5,99%

5,66%

Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok) 0,0156%




0,0225%

0,0421%

0,0246%

0,0813%

0,0491%

a befektetési eszközök százalékában 39.56%

Államkötvények

52.09%

Diszkont Kincstárjegyek





Változó kamatozású vállalati kötvények

3,40%


Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 100*

Likvid eszközök:

4,50%



Benchmark: RMAX index


Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap euró-devizapozícióját átlagosan 97%-ban fedeztük.

Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában Diszkont Kincstárjegyek 52,09% Államkötvények 39,56%


* A 100 Ft-os visszaváltási díj mellett további 0,5% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra, a befektetési jegyek vásárlását (Tárgynapot) követô öt naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízás esetében.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2000. május – 2014. szeptember 30.

Nettó eszközérték (milliárd forint) 60

2,8 2,6

50

2,4

40 Származékos ügyletek 0,04% Likvid eszközök 4,50% Jelzáloglevelek 0,41% Változó kamatozású vállalati kötvények 3,40%

2,2 2,0

30

1,8

20

1,6 1,4

10

1,2

0

. . 20 05. 3 05 . 0 1. 5 20 06 . 31 . .0 5 20 07 . 31 . . 20 05. 31 08 . . 20 05. 31 09 . . 20 05. 3 10 . 0 1. 5 20 11 . 31 . . 20 05. 31 12 . . 20 05. 3 13 . 0 1. 5. 20 31 2014. . 0 14 5 .0 .3 9. 1. 30 .

.

31 5.

.0

04

03 20

20

.

31 5.

31 .0

5. 02 20

5.

30

.

1,0

.0

.0

01

00

20

20


Egy jegyre jutó eszközérték

CIB ALGORITMUS ALAPOK ALAPJA

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázattûrô

ALACSONY

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

Portfólió-összetétel – befektetési politika Befektetési alapokból és ETF*-ekbôl összeállított, a tôkepiaci folyamatok változásaihoz napi szinten alkalmazkodó, befektetési portfólió. A piaci folyamatok figyelése során a hagyományos, vállalatokra, iparágakra, országokra, régiókra és a világgazdaságra fókuszáló vizsgálatok eredményei mellett a tôkepiaci folyamatok matematikai elemzésébôl levont következtetéseket is felhasználja az alap a betét-, kötvény-, részvény- és nyersanyag-befektetések egymáshoz viszonyított arányának meghatározásához.

VÁRHATÓ HOZAM

Az alap teljesítménye hozamok éves szinten1


1 év

2013

1,11%

0,43%

6,35%

1,41%

5,66%

8,53%

5,89%



0,1971%

a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

11,92%

Befektetési jegy

83,53%

* ETF: Exchange Traded Fund, tôzsdén kereskedett befektetési alap Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollárdevizapozícióját átlagosan 99%-ban fedeztük.


Indulástól

Benchmark 4,10%

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év

2012

CIB Algoritmus Alapok Alapja

2014. szeptember 30. 0,2101%

0,2321%


0,2147%





Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000

Pénzügyi elszámolás (nap): T+2


Benchmark: RMAX index



Részvény típusú 29,53% Kötvény típusú 7,76% Likviditási típusú 48,48%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2011. április – 2014. szeptember 30.


Egy jegyre jutó nettó eszközérték

2,5 2,0 1,5

Likvid eszköz 11,85% Nyersanyag típusú 2,38%


1,0 0,5 0,0 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 .1 04 . 06 . 08 . 10 . 12 . 02 . 04 . 06 . 08 . 10 . 12 . 02 . 04 . 06 . 08 . 10 . 12 . 02 . 08 . 11 11 11 11 11 12 12 12 12 12 12 13 13 13 13 13 13 14 14 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

1,0600 1,0500 1,0400 1,0300 1,0200 1,0100 1,0000 0,9900 0,9800 0,9700 0,9600

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázatsemleges

ALACSONY

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

VÁRHATÓ HOZAM

Portfólió-összetétel A CIB Ingatlan Alapok Alapja portfóliója 2012. december 18-tól megváltozott. Az Alap portfóliójában található két ingatlanalap – a First Fund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap „A” sorozat és a Biggeorge’s NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap – befektetési jegyei értékesítésre kerültek az Alapból. Az Alap portfóliója ettôl az idôponttól kezdve pénzpiaci eszközökbôl áll.

Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten1


1 év

5 év

2013

2012

1,62%

-0,36%

3,10%

40 959 291


7,48%

506 507 719

92,52%

Befektetési eszközök összesen

547 467 010

100,00%

Kötelezettségek

–1 171 530

CIB Hozamvédett Betét Alap

546 295 480

Nettó eszközérték

CIB Hozamvédett Betét Alap 92,52%

-3,21%

4,49%

4,09%

1,86%

Indulástól

1,73%

-14,81%

1,51%

4,97%

6,48%

-0,50%

5,43%

0,1400%

0,1325%

0,7784%

-5,06%


0,1039%

2014. szeptember 30. 0,0113%

0,1097%


0,2520%


Nettó eszközérték (M Ft): 546



Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): jutalékmentes



Benchmark: BIX index


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. október – 2014. szeptember 30.



60

1,60

50

1,50

40

1,40

30

1,30

20

1,20

10

1,10

0

1,00

20 03 .

09 .3 20 0. 04 .0 9. 20 30 05 . .0 9. 20 30 06 . .0 9. 20 30 07 . .0 9. 20 30 08 . .0 9. 20 30 09 . .0 9. 20 30 10 . .0 9. 20 30 11 . .0 9. 20 30 12 . .0 9. 20 30 13 . .0 9. 20 30 14 . .0 9. 30 .

Folyószámla 7,48%


2009

Benchmark 4,07%

Folyószámla

2010

CIB Ingatlan Alapok Alapja

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Az alap portfóliójának összetétele

2011

CIB KINCSEM KÖTVÉNY ALAP

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázatelfogadó

ALACSONY

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

Hosszú kötvény típusú alap Az államkötvények, illetve vállalati kötvények és bankbetétek kombinációjából alkotott, diverzifikált portfólió. Magyarország gazdasági fejlôdésével és az infláció mérséklôdésével párhuzamosan az állampapír-piaci kamatok csökkenhetnek. A csökkenô kamatkörnyezetben az alap hozama meghaladhatja a kötvényhozamokat.

VÁRHATÓ HOZAM



1 év

5 év

2013

2012

9,06%

8,08%

8,10%

2011

2010

2009

Indulástól

5,36%

7,36%

8,30%

1,64%

6,40%

13,97%

10,53%

0,4727%

0,4538%

0,8480%

CIB Kincsem Kötvény Alap

Portfólió-összetétel – befektetési politika Az alap portfóliója döntô részben magyar állampapírokból áll, melyeket vállalati és hitelintézeti kötvények, illetve pénzpiaci kihelyezések egészítenek ki. A 2014. április 3-án és azt követôen megvásárolt CIB Kincsem Kötvény Alap befektetési jegyeken elért hozam EHO-mentes. Az adózási következmények csak a befektetô egyedi körülményei alapján ítélhetôk meg. Az adójogszabályok a jövôben változhatnak.


a befektetési eszközök százalékában 99,09%

Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap euró-devizapozícióját átlagosan 98%-ban fedeztük.


Államkötvények 99,09%

-0,14%

Benchmark 11,44%

9,71%

10,03%

22,11%



0,4294%

0,3702%

0,4735%


Az alap jelentôs befektetései Államkötvények

21,67%


0,4351%





Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 500*



Benchmark: MAX index


* Az 500 Ft-os visszaváltási díj mellett további 1 százalék (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra abban az esetben, ha a vásárolt befektetési jegy teljesülését (T+2.nap) követô 15 naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízást ad.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. január – 2014. szeptember 30.



12

4,00 3,80 3,60 3,40 3,20 3,00 2,80 2,60 2,40 2,20 2,00

10 8 6

Származékos ügyletek 0,12% Likvid eszköz 0,79%


.

. 9.

31 14

.0

2. 20

20

13

.1

.1 12 20

30

. 31

. 2.

31

. 2. .1 11 20

20

10

.1

2.

31

. 31

. 20

09

.1

2.

31

. 20

08

.1

2.

31

. 20

07

.1

2.

31

. 2.

31 20

06

.1

2. .1 05

20

04

.1

2.

31

.

0

20


4 2

CIB FEJLETT RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázatelfogadó

ALACSONY

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

Részvény típusú alap Az alap hatékonyan diverzifikált portfóliót kínál 23 fejlett ország több száz vállalatának tôzsdén jegyzett részvényeibôl, kedvezô tranzakciós költségek mellett, forintban.

VÁRHATÓ HOZAM



1 év

5 év

2013

9,33%

9,53%

24,69%


2012

2011

2010

2009

Indulástól

9,62%

42,13%

2,58%

-6,28%

9,15%

25,18%

-3,89%

0,8782%

0,7476%

1,0857%

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja

Egy globális – ETF*-ekbôl álló – részvényportfólió, mely a részvény piacok széles spektrumát lefedi Amerikától Japánig.

13,32%

-6,33%

Benchmark 9,32%

8,27%

22,16%

12,16%

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Hozamok szórásadatai2 (napi szórásadatok)


0,5785%

a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz Befektetési jegyek (ETF-ek) Származékos (határidôs forward) ügyletek

0,7076%

2014. szeptember 30. 0,6717%

0,5614%

0,8690%

9,43% 92,90%


–2,33%




Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 1 000



Benchmark: 90% MSCI World + 10% ZMAX


* ETF: Exchange Traded Fund, tôzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 101 százalékban, az alap euró-devizapozícióját átlagosan 0 százalékban fedeztük.


Részvények országok szerinti megoszlása 2014. szeptember 30.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december – 2014. szeptember 30.


1,70

6

1,50

5 4 3 2 1



7

1,30 1,10 0,90 0,70

0 0,50 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 1. 0. 1. 0. . 3 7. 3 3. 3 1. 3 7. 3 3. 3 1. 3 7. 3 3. 3 1. 3 7. 3 3. 3 1. 3 7. 3 3. 3 1. 3 7. 3 9. 3 1 .1 .0 .0 .1 .0 .0 .1 .0 .0 .1 .0 .0 .1 .0 .0 .1 .0 .0 03 04 05 05 06 07 07 08 09 09 10 11 11 12 13 13 14 14 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

CIB KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAP

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázatkedvelô

ALACSONY

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

Részvény típusú alap A régió vállalatainak további, dinamikus fejlôdésében bízó befektetôknek kínáljuk ezt az alapot, ha költséghatékonyan és a devi zatranzakciók megkötése nélkül szeretnének regionális részvénybefektetéseket eszközölni.

VÁRHATÓ HOZAM



1 év

5 év

2013

4,91%

2,92%

-4,89%


2012

2011

2010

2009

Indulástól

15,92%

34,42%

4,64%

-16,15%

15,31%

34,47%

2,65%

1,1196%

0,9812%

1,5910%

CIB Közép-Európai Részvény Alap

Elsôsorban cseh, lengyel és magyar részvényekbôl alakítunk ki egy porfóliót forintban, ahol az egyes részvények regionális jelentôségüknek megfelelô arányban szerepelnek, de az összetételt piaci várakozásainkhoz igazítjuk.

16,76%

-16,72%

Benchmark 4,71%

1,92%

-5,62%

13,70%

Hozamok szórásadatai2


(napi szórásadatok)


0,7043%


0,9185%

0,7851%

0,8478%

1,0190%

a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz

14,00%

Belföldi tôzsdei részvények

12,74%

Külföldi tôzsdei részvények

73,26%










Benchmark: 80% CETOP20 index+20%ZMAX


Magyarország 14,81% Csehország 14,19% Lengyelország 55,74%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. október – 2014. szeptember 30.



3,0 2,5 2,0

Ausztria 2,42%

1,5

Németország 8,49%

1,0

Szlovénia 2,88% Horvátország 1,47%


0,5 0,0

9.

20

0

0 3.

.

30

0

20

9.

0 4.

.

30

0

20

9.

0 5.

.

30

0

20

9.

0 6.

.

30

0

20

9.

0 7.

.

30

0

20

9.

0 8.

.

30

0

20

9.

0 9.

.

30

1

20

9.

0 0.

.

30

1

20

9.

0 1.

.

30

1

20

9.

0 2.

.

30

1

20

9.

0 3.

.

30

1

20

9.

0 4.

.

30

2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázatkedvelô

Nyersanyag típusú Alapok Alapja

ALACSONY

Az alap a világgazdaság fejlôdéséhez elengedhetetlen energiahordozókból, nyersanyagokból, valamint élelmiszerekbôl összeállított portfóliót kínál forintban, költséghatékony és egyszerû megoldásként azoknak, akiknek ez a szektor sem hiányozhat a befektetéseik közül. Az alapot elsôsorban kockázatvállaló portfóliók elemeként, diverzifikációs eszköznek ajánljuk az árupiac részvény- és kötvénypiacoktól eltérô tendenciáiban rejlô lehetôségek kihasználására. Portfólió-összetétel – befektetési politika

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

VÁRHATÓ HOZAM



1 év

5 év

2013

2012

-8,87%

1,69%

-5,56%

2011

2010

2009

Indulástól

10,93%

18,37%

-1,91%

-1,58%

13,76%

15,80%

0,10%

1,1602%

1,1149%

1,6603%

CIB Nyersanyag Alapok Alapja 4,29%

-0,95%

Benchmark

Az alap a világ kiemelkedô árutôzsdéin fektet be, a fejlett piacokon jól ismert és közkedvelt, speciális, tôzsdére bevezetett, indexkövetô alapok (úgynevezett ETF-ek) jegyein keresztül. Az alap a leglikvidebb nyersanyagok körét reprezentáló nyersanyagindexet követi. A portfóliót a négy legfontosabb nyersanyagszektor alkotja: • Energiahordozók (kôolajszármazékok, földgáz) • Nemesfémek (arany, ezüst) • Színesfémek (alumínium, réz, cink) • Mezôgazdasági termékek (búza, cukor, kukorica, szója)

-7,66%

3,01%

-5,43%

4,23%



0,9207%

0,5934%

0,8498%


1,1474%




Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 101 százalékban fedeztük.






Benchmark*: 90%DBLCDBCT Index +10% ZMAX Index



Nemesfémek 7,58% Mezőgazdasági termékek 18,20% Energia 47,54%


* 2007. július 1. és 2010. május 25. között az alap benchmarkja 90 százalék DBLCI (Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Total Return Commodity Index) +10% ZMAX Index volt. Korábban az alap nem rendelkezett benchmarkkal.

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. július – 2014. szeptember 30.


Likvid eszköz 14,51% Ipari fémek 12,18%



8

1,60

7

1,40

6

1,20

5

1,00

4

0,80

3

0,60

2

0,40

1 0

0,20

0.

1.

0.

1.

0.

1.

0.

1.

0.

1.

0.

1.

0.

1.

0.

1.

3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 .3 7 2 2 6 2 6 2 6 2 6 2 6 2 6 2 6. 6 . 0 6. 1 7. 0 7. 1 8. 0 8. 1 9. 0 9. 1 0. 0 0. 1 1. 0 1. 1 2. 0 2. 1 3. 0 3. 1 4. 0 6 0 00 00 00 00 00 00 00 01 01 01 01 01 01 01 01 01 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1.

0,00

CIB FELTÖREKVÔ RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázatkeresô

ALACSONY

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

Részvény típusú alap Az alap vagyonát – ETF*-eken keresztül – a világ legdinamikusabban fejlôdô térségeinek részvénypiacain fektetjük be, de a legismertebbek: Kína, India, Brazília, Oroszország mellett, további 21 kelet-közép-európai, ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai ország több száz vállalatának részvényeit is tartalmazza a portfólió.

VÁRHATÓ HOZAM



1 év

5 év

2013

4,59%

3,89%

2012

2011

2010

Indulástól

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja

Portfólió-összetétel – befektetési politika Egy globális részvényportfólió kiváló eleme, a világ jelentôs növekedési potenciálját hordozó térségeinek vállalatait teszi elérhetôvé az Ön számára, egyszerûen és hatékonyan.

-3,77%

16,00%

-17,49%

16,99%

0,28%

14,63%

-17,80%

15,28%

-0,47%

1,0778%

1,7585%

1,3720%

Benchmark 1,93%

2,32%

-4,01%



0,8996%


1,3045%

1,0846%

1,9841%

Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Befektetési jegyek (tôzsdére bevezetett)

88,86%

Származékos ügyletek (határidôs – forward)

–2,25%

Likvid eszközök

13,39%

* Exchange Traded Fund: tôzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 101 százalékban fedeztük.









Benchmark: Indulás dátuma: 2008. 03. 25. 90% MSCI EM Index + 10% ZMAX Index


Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2008. március – 2014. szeptember 30.


Egy jegyre jutó nettó eszközérték 1,20

4,0

1,10

3,5

1,00

3,0

0,90

2,5

0,80

2,0


. 25

. 20

14

.0

9.

25

. 20

14

.0

3.

25

. 20

13

.0

7.

25

. 20

12

.1

1.

25

. 20

12

.0

3.

25

. 7.

25 20

11

.0

1.

25 20

10

.1

3.

25 .0 10 20

20

09

.0

7.

25

25

1. .1

3. 08

.0

.

0,40

.

0,50

0,0

.

0,60

0,5

.

0,70

1,0

20

08 20


1,5

CIB INDEXKÖVETÔ RÉSZVÉNY ALAP

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázatkeresô

ALACSONY

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

Részvény típusú alap A BUX index összetételét követô alapunkkal a hazai részvénypiacon az egyes vállalatok gazdasági jelentôségének megfelelô súlyozású portfóliót kínálunk, alacsony tranzakciós költségekkel, egyszerûen.

VÁRHATÓ HOZAM



1 év

5 év

2013

-6,21%

-4,70%

-0,16%


2012

2011

2010

2009

Indulástól

-1,85%

68,75%

1,81%

-20,41%

0,47%

73,40%

3,89%

1,7122%

1,7116%

2,2937%

CIB Indexkövetô Részvény Alap

Az alap hatékony eszköz mindazok kezében, akik a hazai részvénypiacot kívánják egyszerûen leképezni, akár hosszú távú befektetés, akár spekuláció a céljuk.

2,97%

-22,21%

Benchmark -4,17%

-2,52%

2,15%

5,20%

Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Hozamok szórásadatai2 Az alap jelentôs részvénybefektetései

(napi szórásadatok)

a befektetési eszközök százalékában

1,0367%

OTP

29,94%

MOL

26,61%

Magyar Telekom

11,19%

Richter

22,40%

1,4133%

2014. szeptember 30. 0,9828%

1,2313%


1,6612%








Benchmark: BUX Index




Egyéb 3,40% Likvid eszköz 5,44% OTP 29,94%

CIG PANNONIA 1,02% Magyar Telekom 11,19%

Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. december – 2014. szeptember 30.

Nettó eszközérték (milliárd forint) 7 6 5

Richter 22,40%

2,0 1,5

3

1,0

1

0,5 0,0

05 20 . 01 05 . 3 20 . 07 1. 06 . 3 20 . 01 1. 06 . 3 20 . 07 1. 07 . 3 20 . 01 1. 07 . 3 20 . 07 1. 08 . 3 20 . 01 1. 08 . 3 20 . 07 1. 09 . 3 20 . 01 1. 09 . 3 20 . 07 1. 10 . 3 20 . 01 1. 10 . 3 20 . 07 1. 11 . 3 20 . 01 1. 11 . 3 20 . 07 1. 12 . 3 20 . 01 1. 12 . 3 20 . 07 1. 13 . 3 20 . 01 1. 13 . 3 20 . 07 1. 1 20 4. . 31 14 07 . .0 .3 9. 1. 30 .

0

20


2,5

4

2

MOL 26,61%


CIB TÔKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAPOK A tôkevédett befektetési alapok közkedveltségüket annak köszönhetik, hogy kiemelkedôen magas hozampotenciállal rendelkezô befektetési lehetôségeket kínálnak ügyfeleiknek, miközben a befektetési jegyek névértékére tôkevédettséget biztosítanak a futamidô végén. A CIB Befektetési Alapkezelô termékpalettáján számos tôkevédett alap megtalálható.

Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása kockázattûrô

ALACSONY

MAGAS

VÁRHATÓ HOZAM

VÁRHATÓ HOZAM

A tôkevédett alapok fôbb adatai: Indulása:

Lejárata:

Alaptermék jellege:

Névérték:

Pénzügyi elszámolás (nap):

CIB Dupla Profit Alap

2010. 08. 30.

2015. 12. 31.

A legjelentôsebb feltörekvô országok, Brazília, Oroszország, India és Kína részvénypiacai. Az alap a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot.

10 000 Ft

T+2

CIB Atlantika Alap

2011. 06. 27.

2015. 06. 26.

Fejlett részvénypiacok: Az amerikai S&P500 és az európai EURO STOXX 50® részvényindexek teljesítményébôl való részesedést teszi elérhetôvé

10 000 Ft

T+2

CIB Luxusmárkák Alapja

2012. 11. 05.

2014. 11. 07.

A világ vezetô luxustermékeket gyártó vállalatainak részvényei: LVMH, Tiffany&Co, Luxottica Group, Cie Financiere Richemont S.A, Pinault Printemps la Redoute Groupe (KERING)

10 000 Ft

T+2

CIB Szélessáv Alap

2012. 11. 05.

2014. 11. 07.

Az alap teljesítménye az euró/forint futamidô alatti árfolyamváltozásának függvénye.

10 000 Ft

T+2

CIB Euró Szélessáv Alap

2012. 11. 05.

2014. 11. 07.

Az alap teljesítménye az euró/forint futamidô alatti árfolyamváltozásának függvénye.

0,01 Eur

T+2

CIB tITánok Alapja

2013. 01. 14.

2015. 01. 16.

A technológia szektor élenjáró vállalatai: Apple, Microsoft, Samsung

10 000 Ft

T+2

CIB Stabil Európa Alap

2013. 03. 26.

2015. 04. 17.

Európa stabil gazdaságai: Német (DAX) svájci (SMI) és svéd (OMX30) tôzsdeindex

10 000 Ft

T+2

CIB Gyógyszergyártók Alapja

2013. 07. 01.

2016. 07. 01.

Gyógyszergyártók részvényei: GlaxoSmithKline, Novartis, Merck&Co, Pfizer, Roche, Sanofi

10 000 Ft

T+2

CIB Euró Gyógyszergyártók Alapja

2013. 07. 01.

2016. 07. 01.

Gyógyszergyártók részvényei: GlaxoSmithKline, Novartis, Merck&Co, Pfizer, Roche, Sanofi

0,01 Eur

T+2

CIB Tiszta Amerika Alap

2013. 11. 07

2016. 11. 07

Az amerikai S&P500 részvényindex teljesítményébôl való része sedést teszi elérhetôvé.

10 000 Ft

T+2

CIB Élmezôny Plusz Alap

2014. 02. 03.

2017. 02. 27

Sportszponzor vállalatok rászvényei: Adidas, Coca-Cola, GE, McDonald’s, Visa

10 000 Ft

T+2

CIB Euro Élmezôny Plusz Alap

2014. 02. 03.

2017. 02. 27

Sportszponzor vállalatok rászvényei: Adidas, Coca-Cola, GE, McDonald’s, Visa

0,01 Eur

T+2

10 000 Ft

T+2

10 000 Ft

T+2

Az alap neve:

CIB WebWilág Alap

2014. 04. 14

2017. 04. 14

Internetes üzleti világ négy meghatározó vállalata: Amazon.com, eBay, Priceline.com, Netflix.

CIB TriplaTop Alap

2014. 06. 10.

2017. 06. 09.

Az amerikai S&P 500, a brit FTSE 100 és a kínai Hang Seng China Enterprises Index teljesítményébôl való részesedést teszi elérhetôvé.


AZ ALAPTERMÉKEKBEN SZEREPLÔ INDEXEK LEÍRÁSA: BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index (Bloomberg Code: BNPIFLBH Index) A z index célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlôdô térségei úgy, mint Kína, India, Brazília és Oroszország részvénypiacainak emelkedése esetén pozitív hozamot biztosítson a befektetôk számára, míg csökkenô részvényárfolyamok esetén, mint az amerikai állampapír-piaci befektetés, lehetôséget adjon a negatív teljesítmény elkerülésére. A tôzsdei válságok idején az amerikai állampapírok jelentik a befektetôk egyik menedékét, így az index ezekben az idôszakokban vonzó várható hozamot biztosíthat. Az indexre nem folyik tôzsdei kereskedés, számítása 1994. december 30-án, 100 kezdôértékkel indult. S&P500 Index (SPX) A z S&P500 Index indexet 1923 óta számítják, kiinduló értéke 10 (1941-1943) volt. Az index 1957-tól az Amerikai Egyesült Államok 500 legnagyobb nyilvános részvénytársaságának, azok kapitalizációja alapján súlyozott tôzsdei árfolyam-alakulását mutatja. Ezáltal az index megfelelôen reprezentálja az Amerikai Egyesült Államok valamennyi vezetô iparágát – úgy, mint telekommunikáció, közmûszolgáltatás, egészségügy, energetika, bankok, informatika, nyersanyag-elôállítás, fogyasztásicikk-gyártás –, és 1000 milliárd USD-os tôkeértékével az Amerikai Egyesült Államok teljes részvénypiacának 75%-át fedi le. Így az index a világ elsô számú részvénypiaci jelzôszáma, a befektetôk és a média köré ben világszerte elfogadott, megbízható orientáló, értékmérô funkciót tölt be. DJ Euro STOXX 50 Net Total Return Index (SX5T) A z eurózóna 50 vezetô részvényét reprezentáló tôzsdeindex, amely az eurórégió 12 országában (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország) mûködô tôzsdei vállalatok kapitalizációjának és forgalmának kb. 60%-át képviseli. Az index 1998. február 28-tól kezdve kerül kiszámításra, induló értéke 1991. december 31-én 1000 volt. Az indexet alkotó elemeket minden év szeptemberében vizsgálják felül. Az index számítását, karbantartását és fejlesztését a svájci székhelyû STOXX Limited végzi. DAX (Deutscher Aktienindex) Németország területén az elsô tôzsdét Frankfurtban alapították. Ma a frankfurti székhelyû XETRA Európa egyik legnagyobb forgalmú tôzsdéje, melyet eredetileg német vállalatok részvényeinek

adásvételére alapítottak, de parkettjén már az összes fontosabb európai és számos amerikai cég részvényeivel is kereskednek. A tôzsde indexe 1988-tól a DAX 30 index. A DAX Németország 30 legfontosabb vállalatának részvényeit fogja össze. SMI (Swiss Market Index) A z elsô svájci tôzsdét 1850-ben alapították Genfben. Ahogy a svájci gazdaság növekedett, úgy nyílt meg sorra a bázeli, a zürichi, a lausannei, a berni, valamint a St. Gallen-i tôzsde. A jelenlegi Svájci Értéktôzsde Zürichben mûködik, melyet 1995-ben alapítottak a genfi, bázeli és zürichi tôzsdék egybeolvasztásával. Az SMI index a 20 legnagyobb svájci cég részvényeit reprezentáló részvényindex. OMX (Stockholm 30 Index) Svédország fô értékpapírtôzsdéjét, a stockholmi részvénytôzsdét 1863-ban alapították. Az OMX Stockholm 30 indexet 1986. szeptember 30-án hozták létre, 125 pont indulóértékkel. A történelmi minimumát 1987 novemberében 99 ponton, a történelmi maximumát 2000 márciusában 1539 ponton jegyezték. 1998ban a stockholmi tôzsde beolvadt az OMX-csoportba. Az OMX elsôsorban a skandináv és a balti országok tôzsdéit tömöríti. FTSE 100 Index (UK X) A londoni tôzsdén (LSE) kereskedett száz legnagyobb cégen alapuló „Footsie”, azaz FTSE 100 index 1984-ben indult útjára. Az FTSE betûszó a Financial Times és a London Stock Exchange kifejezést takarja. Az FTSE-re gyakran a brit gazdaság erejének jelzôjeként tekintenek; sokak szerint ez a legfontosabb index Európában. Az FTSE 100 vállalatai a brit részvénypiac mintegy 80%-át képviselik. 1984 óta az indexet akkor alkotó cégek java része már kikerült a kosárból. Az index kosarát negyedévenként újraalkotják azzal a céllal, hogy a száz vállalat a legnagyobb piaci kapitalizáció valós képét mutathassa. Hang Sang China Enterprises Index (HSCEI ) A Hong-Kongi tôzsdén jegyzett, a kínai részvénypiacot jól reprezentáló, a kínai állam tulajdonában lévô vállalatok (ún. H-részvények) piaci kapitalizáció szerint súlyozott indexe. Az index a közkézhányaddal súlyozott, hong-kongi tôzsdére bevezetett és a Hang Seng Mainland Composite Index tagjait alkotó 43 kínai vállalat részvényeit tartalmazza. Az index komponensei gyakorlatilag a piaci kapitalizáció alapján legnagyobb kínai vállalatok közül kerülnek ki. Az index devizaneme: hong-kongi dollár, HKD. Az index értéke 2000. január 3-án 2000 volt.

A CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK RELATÍV TELJESÍTMÉNYÉT MÉRÔ REFERENCIAINDEXEK/BENCHMARKOK: Referencia index (benchmark) Egy olyan, viszonyítási alapként használt piaci index, mutató szám, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referenciaindex olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehetô legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetôknek abban, hogy a piacon lévô több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelô teljesítményének megítélésében is. ZMAX A 14 napnál hosszabb, de 182 napnál rövidebb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkontkincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index. RMAX A három hónap és egy év közötti hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkontkincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index. MAX Composite A hazai állampapírpiac teljesítményét tükrözô és az Államadósság Kezelô Központ által számított MAX-indexcsalád egyik tagja. Szorosan illeszkedik a MAX indexhez, mivel az utóbbiból kikerülô államkötvények automatikusan átkerülnek az RMAX indexbe, melyet diszkontkincstárjegyekkel együtt alkotnak. A két index piaci súlyok alapján kialakított kompozíciója pedig a MAX Composite index, mely tehát így tartalmazza az elsôdleges forgalmazói rendszerben szereplô államkötvényeket és diszkontkincstárjegyeket. MAX Az 1 évnél hosszabb hátralévô futamidejû, fix kamatozású Magyar Államkötvények és diszkontkincstárjegyek árfolyam-alakulását jelzô index.


BIX A magyarországi nyilvános, nyílt végû ingatlanbefektetési alapok árfolyama alapján számított, ezen alapok átlagos teljesítményének mérésére szolgáló index. BUX A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, mely egyetlen mutatószámba sûrítve mutatja a BÉT részvénypiacának mozgását, a részvényárak átlagos változását. (Például a BUX index x százalékos napi emelkedése azt jelenti, hogy a részvényárak átlagosan x százalékkal emelkedtek az adott napon.) MSCI World A Morgan Stanley Capital International által számított, a világ fejlett részvénypiacainak árfolyam-alakulását mérô index. Az index összetételét 2007 óta az alábbi országok vállalatai alkotják: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hongkong, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Szingapúr, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, USA. MSCI EM (Emerging Market) M organ Stanley Capital International által számított, feltörekvô részvénypiacok árfolyam-alakulását mérô index. Az index összetételét 2007 júniusa óta az alábbi 25 országindex alkotja: Argentína, Brazília, Chile, Kína, Kolumbia, Csehország, Egyiptom, Magyarország, India, Indonézia, Izrael, Jordánia, Dél-Korea, Malajzia, Mexikó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság, Tajvan, Thaiföld és Törökország.

CETOP20 (Közép-Európai Blue Chip Index) A 20 legnagyobb tôkeértékû és tôzsdei forgalmú, közép-európai vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy referenciaként szolgáljon a térség iránt érdeklôdô befektetôk számára. Az indexbe az alábbi tôzsdéken jegyzett részvények kerülhetnek be: Budapesti Értéktôzsde, Varsói Értéktôzsde, Prágai Értéktôzsde, Pozsonyi Értéktôzsde, Ljubljanai Értéktôzsde, Zágrábi Értéktôzsde.

DBLCDBCT: Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Diversified TR Commodity Index, (nyersanyagpiaci index) 2000-ben hozták létre. Tizennégy olyan árupiaci termék található benne, amelyeket az amerikai és londoni tôzsdén jegyeznek. Ezek a termékeknek a tôzsdei határidôs kontraktusai (future kontraktusai) szerepelnek az indexben. A termékek a következôk: kôolajszármazékok, földgáz, búza, kukorica, cukor, szója, réz, alumínium, cink, arany, ezüst . Az index összetevôit azért választották ki, mert ezek a legnagyobb forgalmú, legjobb piaccal rendelkezô árutôzsdei termékek. Az alapok hozamadatai magyar forintban – illetve a CIB Euró Pénzpiaci Alap esetében euróban – kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alap által elért eredményt. A benchmarkhozamok számításánál alkalmazott adatok forrása: Bloomberg. A referenciahozam számításának módja megegyezik a hozamszámítás módjával (éven belül lineáris, éven túl kamatos kamat). 1

ettó hozam: a forgalmazási költségek, számlavezetési költségek N levonása elôtti hozam.

2

zórás: az árfolyamok ingadozásának mértéke. Az átlagos értékS tôl való átlagos eltérést méri, azt vizsgálja, hogy nagy átlagban az egyes értékek mennyire térnek el az átlagtól.

3

Az index aktuális értéke elérhetô a www.bloomberg.com honlapon.

1. Az alapok befektetési politikájáról, forgalmazási költségeirôl és a befektetés lehetséges kockázatairól, kérjük, részletesen tájékozódjon az alap tájékoztatójából és kezelési szabályzatából! 2. Az alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, Kiemelt Befektetôi Információját / Rövidített tájékoztatóját, porfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www. cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé. 3. Az alapok rövidített tájékoztatója tartalmazza mindazon információkat, amelyeket a CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. (tev. eng. sz.: PSZÁF III/100.036-4/2002.) a pénzügyi eszközökrôl, az ügyletrôl és a díjakról szóló tájékoztatás során köteles megadni.

4. A hozamokra vonatkozó megállapítások a normál piaci viszonyok melletti teljesítményt jelzik, de nem jelentenek garanciát a jövôbeni teljesítményre. 5. A feltüntetett hozamadatok a forgalmazási, számlavezetési költségek levonása elôtti, az alapok mûködési költségeivel csökkentett nettó hozamok. 6. A jelen kiadványban szereplô, tôkevédett származtatott alapok a szokásostól eltérô kockázattal járnak. 7. A tôkevédett származtatott alapok befektetési politikája által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek névértékének lejáratkori visszafizetésére vonatkozik. A befektetett tôke vis�szafizetését harmadik személy nem garantálja. 8. Az alapok egyszeres tôkeáttételt alkalmaznak. 9. Jelen hirdetés nem minôsül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, kizárólag a figyelem felkeltése a célja. 10. A befektetési alapokban elhelyezett vagyon kezelését törvényi rendelkezések szabályozzák (2001. évi CXX. törvény a tôkepiacról, 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô tevékenységek szabályairól, a 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelôikrôl, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról).

CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELÔ ZRT. Komm Tibor Vezérigazgató

Számadó Éva Értékesítési vezetô

[email protected]

Hajdu Egon Vagyonkezelési igazgató

Tibolya Katalin Értékesítéstámogatás

[email protected]

Csekô Zoltán Vagyonkezelô

Demeter Gábor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Págyi Gergely Vagyonkezelô

Martonosi Tibor Értékesítési munkatárs

[email protected]

Asztalos András Vagyonkezelô

Knáver György Termékmenedzser

[email protected]

Dr. Pálinkás Eszter Compliance szakértô

[email protected]

1027 Budapest, Medve u. 4–14. www.cibalap.hu Telefon: (+36 1) 423 2400 Telefax: (+36 1) 489 6664, (+36 1) 489 6675 E-mail: [email protected]

A befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékei, illetve a kapcsolódó további információk elérhetôk: • az interneten keresztül: www.cibalap.hu • elektronikus bankszámlánkon: Info/Befektetési lehetôségek • a CIB24 nonstop, élôhangos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül: 06 40 242 242


HÍRLEVÉL. CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK III. negyedév ôsz VALÓDI LEHETŐSÉGEK

Recommend Documents