HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Helyi Pedagógiai Program

Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem, hogy munkálkodjon, alkosson, teremtsen. / Széchenyi István: Por és sár /

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR - PÉTERFY SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

Székhely: 8800 Nagykanizsa, Csokonai utca 1.

Telephely: 8800 Nagykanizsa, Attila út 2.

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2011.11.22.

Készítette az igazgató irányításával a tantestület

1/150. oldal


TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNTŐ ______________________________________________________________________________ 5 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ____________________________________________________________________ 6 BEVEZETŐ _______________________________________________________________________________ 7 A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBA LÉPÉSE _____________________________________________ 7 INTÉZMÉNYI ADATOK ______________________________________________________________________ 8 NEVELÉSI PROGRAM ______________________________________________________________________ 9 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI __________________________________________________________________________ 9 SZÉKHELY ______________________________________________________________________________ 12 AZ ISKOLA, A TANULÓK _______________________________________________________________ 12 Az iskola története __________________________________________________________________ 12 Az iskola tanulói, szociális környezet____________________________________________________ 12 AZ ISKOLAI MUNKA FELTÉTELEI_________________________________________________________ 13 A/ Személyi feltételek _______________________________________________________________ 13 B/ Tárgyi feltételek _________________________________________________________________ 13 ISKOLAI HAGYOMÁNYOK, KIEMELT TERÜLETEK, EREDMÉNYEK _______________________________ 13 Hagyományok _____________________________________________________________________ Eredmények _______________________________________________________________________ Kiemelt területek ___________________________________________________________________ AZ ISKOLA KAPCSOLATAI ______________________________________________________________

14 15 15 17

AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLAT RENDSZERE ___________________________________________________ 17 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK _______________________ 23 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok _____________________________________________ 29 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG _______ 33 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program _________________________ A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ________________________________________ A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ____________________________________ A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG _____________________________

35 37 38 39

TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK _________________________________________________________ 41 A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI __________________________________________________ 47 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ________________________________________ 49 HELYI TANTERV __________________________________________________________________________ 62

2011.11.22.


2/150. oldal


A 2010. ÉVI LXXI. TÖRVÉNY A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA MIATT MEGVÁLTOZIK A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE _____________________________________________________

75

AZ ALAKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI _____________________________________________________________________________ 76 AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE ____________________________________________________________ 89 INTÉZMÉNYEGYSÉG (TELEPHELY) ____________________________________________________________ 90 AZ ISKOLA KORSZERŰSÉGE________________________________________________________________ 90 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI TERÜLETE ____________________________________________________________ 91 AZ ISKOLA TÉNYLEGES BEISKOLÁZÁSI KÖRZETÉNEK FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSE ________________________________ 91 Az iskola feladatai ___________________________________________________________________ Az iskolában folyó oktató-nevelő munkaeszköz- és eljárásrendszere ____________________________ A sikeresség kritériumai ______________________________________________________________ SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK _____________________________________________

91 94 96 98

Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai ___________________________________________________ 98 A pedagógus személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai __________________________________ 99 Az osztályfőnök feladatai a személyiségfejlesztésben ______________________________________ 101 A személyiségfejlesztés színterei és az egyes színterek feladatai ______________________________ 101 Az iskola együttműködése a szülővel a tanuló személyiségfejlesztésében _______________________ 102 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK _____________________________________________ 103 A közösségfejlesztés általános feladatai_________________________________________________ A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok ____________________________________ A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai _________________________________ BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG _____________________

103 103 104 106

A tanulók mentesítése az értékelés és a minősítés alól _____________________________________ 106 Előkészítői évfolyam, a tanuló egyéni továbbhaladása _____________________________________ 106 A magántanulókkal kapcsolatos tevékenység ____________________________________________ 107 Kis létszámú tanulócsoport szervezése __________________________________________________ 107 Mozgáskorlátozott tanulók mentesítése ________________________________________________ 107 Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok, SNI-s tanulók ellátása (2005.02.01-i módosítás) _______________________________________________________________________ 108 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ____________________________________ 110 Kötelező tanórai foglalkozások ________________________________________________________ Nem kötelező tanórai foglalkozások____________________________________________________ Egyéni foglakozások ________________________________________________________________ Tanórán kívüli foglalkozások _________________________________________________________ Vakációs lehetőségek _______________________________________________________________ A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK______________________________________

110 110 110 111 111 111

Az ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek __________________________________ A tanulók és szüleik tájékoztatása _____________________________________________________ Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai ________________ A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység _______________________________________ A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ___________________________

111 111 112 112 112

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG _________________________________________ 113 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

__________________________________________________________________________ 113

A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ________________________________ 114 2011.11.09.


3/150. oldal


AZ ISKOLA HELYI TANTERVE _______________________________________________________________ 116 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK ____________________________________________

116

Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára __________________________________ 116 Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára _______________________________ 117 A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE AZ 5- 6. ÉVFOLYAMON (2007. 09.28.-I MÓDOSÍTÁS) __________ 118 Kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása kompetenciaterületenként évfolyamonként (2007.12.17-i módosítás) ____________________________________________________________ 120 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ________________________________________________________________________________ 120 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ____________________________________________ 121 Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamában ________________________________________ 121 Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain _______________________________________ 122 Az iskolára jellemző, továbblépés szempontjából döntő periódus _____________________________ 122 A magasabb évfolyamra lépés feltételei az egyéni képességek figyelembe vétele esetén ___________ 122 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI; A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI; A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA______ 124 Az ellenőrzés és értékelési rendszer kötelező alkalmai ______________________________________ 124 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ____________________________________________________________________ 129 Az egyes modulok értékelés és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ________________________________________________________________________________ 129 Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei _____________________ 129 Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei ______________________ 130 Az iskolai jutalmazás formái __________________________________________________________ 131 Az iskolai büntetések formái __________________________________________________________ 132 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelvei és a helyi tantervbe, tanmenetekbe beépülő fejlesztési célok (2005. 02.01-i módosítás) _______________________________________________ 133 A beszédfogyatékos tanuló ___________________________________________________________ 135 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges ismeretek ________________________________ 136 IRODALOM ____________________________________________________________________________ 140 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ___________________________________________________________ 141 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE __________________________________________________ 141 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA___________________________________________ 141 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ______________________________________________________ 141 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ____________________________________________ 141

2011.11.09.


4/150. oldal


„ A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.” / Vörösmarty Mihály /

Köszöntő Tisztelt Kollégák, kedves Szülők!

A nagykanizsai Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola tantestülete felülvizsgálta helyi pedagógiai programját, melyben a hagyományokra építve új arculat megformálására, új célok elérésére törekedtünk.

Figyelembe vettük a mai kor követelményeit, a város közoktatás fejlesztési koncepcióját, a szülők, nevelők elvárásait, a diákönkormányzat javaslatait, az új pedagógiai kutatások eredményeit, és így próbáltunk meg egy árnyalt, igényes programot alkotni. Az egyes témakörök kidolgozásával a munkaközösség-vezetők, a részek összedolgozásával egy szűkebb szakmai csoport foglalkozott. Az így elkészült program a tantestület szakmai szabadságát, felkészültségét tükrözi, ugyanakkor önkép is, a külvilág számára egy önmeghatározás.

Remélem, hogy a Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola helyi pedagógiai programja biztosítja az itt tanuló diákok korszerű felkészítését, fokozza a nevelők pálya iránti elhivatottságát és találkozik a szülők széles körű elvárásaival. Így hosszútávon biztosíthatjuk a működés során felmerülő bármely probléma sikeres megoldását.

Kókainé Hámorszki Éva igazgató

2011.11.22.


5/150. oldal


Küldetésnyilatkozat

A Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola több mint 30 éve lát el nevelésioktatási feladatokat. Gyermekközpontú törekvésink, hagyományok ápolásának, a klasszikus emberi értékekre épülő, mégis modern, életközeli normákat közvetítő koncepciójának vezérfonala a humánum. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik képesek lesznek a változó társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodni, helytállni a globalizálódó világban. Célunk a megfelelő önismerettel rendelkező, értékeit ismerő és azokat érvényesíteni is tudó fiatalok nevelése, az ifjúság segítése sajátos problémáinak megoldásában. Arra törekszünk, hogy megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait, tanítványainkban felkeltsük ennek igényét, képessé tegyük tanítványainkat ismereteik önálló gazdagítására, az egyéni ismeretszerzésre, melynek érdekében a projektoktatás módszereit alkalmazzuk.

A minőségfejlesztést fontos feladatunknak tartjuk, megvalósítása folyamatos, kitartó munkát igényel. Ennek érdekében a nevelés-oktatás színes palettájáról mindig a jól bevált módszerek újjal való kombinációját, a legeredményesebbet igyekszünk kiválasztani, melynek során a tanuló a saját természetének megfelelően tud teljes személyiséggé fejlődni.

Céljaink elérésének aktív részesei a szülők, akikkel közös erkölcsi alapelveket vallva, elvárjuk, hogy legyenek partnerek gyermekeik nevelésében. Kiemelt szerepet szánunk az egyéni felelősségvállaláson, kötelességtudáson alapuló, céltudatos oktató-nevelő munkának. Munkánk akkor lehet igazán eredményes, ha a diákok, pedagógusok, szülők elfogadják iskolánk elveit, az alapértékeket, együttműködnek a konstruktív magatartási szokások kialakításában, s így az értékek és normák hosszútávon fennmaradnak.

Őszinte, becsületes és művelt embereket szeretnénk nevelni, akik évtizedek múlva is büszkék lesznek arra, hogy kőrösis – péterfys diákok voltak.

2011.11.22.


6/150. oldal


Bevezető Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: ▪ évente meg vannak határozva az aktuális célok és ▪ az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: ▪ az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, ▪ a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, ▪ a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OMrendelet, ▪ a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, ▪ a 11/1974. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, ▪ az intézmény alapító okirata. A Pedagógiai Program elkészítésének oka: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 196/2011. (V. 26.) számú határozata. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Diákönkormányzat és az Szülői Munkaközösség.

A Pedagógiai Program hatályba lépése A Pedagógiai Program az intézmény fenntartójának, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző Pedagógiai Program érvénytelenné vált. A pedagógiai program magában foglalja: ▪ a nevelési programot, ▫ egészségnevelési programot, ▫ környezeti nevelési programot, ▪ a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéi tart. 2011.11.22.


7/150. oldal


Szakaszai: ▪ az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, ▪ a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, ▪ az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, ▪ a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 25-50%-ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve:

Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola

Székhelye: Telephelyei:

8800 Nagykanizsa, Csokonai utca 1. 8800 Nagykanizsa, Attila u. 2. 8800 Nagykanizsa – Csónakázó tó – Napközis Zöldtábor 8647 Balatonmária, Petőfi u. 26. Balatonmáriai Ifjúsági Tábor

Az intézmény alapítója:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az intézmény működési területe:

beiskolázási körzethatár

Az intézmény jogállása:

önálló jogi személy

Gazdálkodási formája:

önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodási feladatait Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el a felek megállapodása alapján

Az intézmény típusa:

általános iskola – 8 évfolyamos

Az intézmény évfolyamainak száma

1 – 8. évfolyam

Az intézmény tevékenysége:

Iskoláskorúak általános iskolai oktatása általános iskolai napközi otthoni ellátás tanulószobai foglalkozás, iskolai intézményi étkeztetés, intézményi vagyon működtetése

2011.11.09.


8/150. oldal


NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek: ▪ A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a tanulók személyes szabadságát kell szolgálni. ▪ Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. ▪ Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. ▪ Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. ▪ A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. ▪ Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. ▪ Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. ▪ A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. ▪ Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. ▪ Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. ▪ Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. ▪ Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. ▪ Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. ▪ A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. ▪ Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. ▪ Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében.

2011.11.22.


9/150. oldal


Az iskola világnézeti elkötelezettsége: Intézményünk világnézetekben semleges, melynek célja az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátítatása, a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése. A Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola biztosítja a szülők részére azt a lehetőséget, hogy gyermekeik az iskola falain belül részesüljenek iskolai hitoktatásban. A hittanórák rendjét, idejét az intézmény kifüggeszti a hirdetőtáblára. A hittanórák rendje nem zavarja a tanórai foglalkozásokat. Az intézmény biztosítja alkalmanként a videó vetítés lehetőségét, a könyvtárlátogatást és egyéb szakmai segítséget a hitoktatás eredményessége érdekében. A hitoktatásra való jelentkezés feltételeit intézményünk biztosítja. Külön ügyelünk arra, hogy a tanulók ne legyenek hátrányosan megkülönböztetve semmilyen okból, hozzátartozóik bőrszíne, családneve, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye miatt. Az oktatás nyelve: Az iskolai nevelés-oktatás nyelve magyar, az intézmény nem folytat nemzetiségi nyelvoktatást. Pedagógiai célok, feladatok: A tanulók rendszeres nevelése-oktatás 1-12 évfolyamig tart, melyből az általános iskolában az első nyolc évet teljesítheti a tanuló. Az alapfokú nevelés és oktatás négy szakaszra tagolva valósul meg: bevezető szakasz (1-2. évfolyam), kezdő szakasz (3-4. évfolyam), alapozó szakasz (5-6. évfolyam) és fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam). A felkészítés kötelező tanórákon, választható tanórai foglalkozáson és egyéni foglalkozási időkeretben folyik. Az intézmény 8 évfolyamos, két párhuzamos évfolyamon (a, b) osztályokban folyik a nevelés és oktatás. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Az intézmény felkészíti a tanulókat az érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A társadalom által megfogalmazott igények egyfelől a versenyképes, használható, gyakorlatias, adaptálható tudás biztosításában foglalhatók össze, másfelől egyre nagyobb mértékben várják el az oktatás rendszerének közösségi elszámoltathatóságát, a demokratikus ellenőrzést az összehasonlítható eredményeket, az iskola által hozzáadott értékek nyilvánosságra hozatalát. A tanuló, mint szabályozó tényező az életkori sajátosságaink megfelelően egyénisége, személyisége erőteljes fejlesztését várja el. Az intézmény pedagógiai feladatai közé tartozik, hogy gondoskodik a tanulók személyiségének fejlesztése mellett az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítéséről. Az intézmény pedagógusai figyelembe veszik a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlettségének ütemét, segítséget nyújtanak a gyermek tehetségének kibontakoztatásához, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatásához. Az intézmény pedagógiai feladatai közé felvállalja az integrált szemléletű oktatást a személyi és tárgyi feltételek kiépítése mellett. 2011.11.09.


10/150. oldal


A hátrányos helyzetű, a beteg, a sajátos nevelési igényű gyermek is olyan ismeretanyagot vár az oktatási intézményektől, amelynek segítségével sikeresen bekapcsolódhat a társadalomba, a termelésbe. Bemeneti tényezők:

Folyamat tényezők:

Kimeneti tényezők:

3 2

1

Társadalom Tanításitanulási folyamat

Célok, tartalom

Változások a tanulóban

Civil szféra

2

1

3 Környezet A tanítás-tanulás rendszerszemléletű modellje

2011.11.09.


11/150. oldal

Székhelyintézmény

SZÉKHELY AZ ISKOLA, A TANULÓK Az iskola története A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 1968 szeptemberétől kezdte meg működését. Megépítését a város gazdasági fejlődése tette szükségessé. A 60-as években ugrásszerűen megnőtt Nagykanizsa lélekszáma: az iparosítás következményeként az iparban foglalkoztatottak száma nyolcszorosára emelkedett. A városban való letelepedést az új " Keleti " városrész lakótelepének építése tette lehetővé. A zömében fiatal családok gyermekeinek oktatását már nem bírta el az akkori iskolahálózat. Az Andrejka Jenő utcában 1967- 68-ban felépített 12 tantermes iskolaépület a város első lakótelepi iskolája lett. Mint Andrejka Jenő Utcai Általános Iskola az évtizedek során kiemelkedő oktatási eredményeivel rangot vívott ki magának. Emelt szintű német nyelv oktatásával egyedülálló lehetőséget nyújtott a tanulóknak. Rövidesen kicsinek bizonyult az épület, s 1974-ben még 4 tantermet építettek hozzá. 1976ban udvarában épült fel a város tanuszodája is. Sajnos ez már nem üzemel, mert 1992 telén a hó nagy nyomásától összedőlt. Ez az iskola vezette le a 70-es évek demográfiai robbanásából adódó létszámgondokat, melyen később három új iskola építése segített. A zsúfoltság (gyakran 35-40 fő közötti osztálylétszámok működtetése) ellenére ekkor vívta ki jó hírnevét is. Az "Andrejkás" név fogalommá vált, minőséget jelentett, s a mai napig kötelezi az itt dolgozókat és a tanulókat. Az 1989-es rendszerváltás csak formai változásokat hozott az iskola életében. Az utcanevek lecserélése miatt pár évig a Csokonai Utcai Általános Iskola nevet viselte, majd 1992-ben Kőrösi Csoma Sándor nevét vette fel. Az "Andrejkás" múlthoz méltó hírnevet szereztünk a Kőrösi névnek és szeretnénk ezt a jövőben is megtartani. Oktató, nevelő munkánkban névadónk erkölcsi értékei dominálnak, ezért a gyermekek és szülők számára vonzó a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola.

Az iskola tanulói, szociális környezet Az iskola tanulóinak nagyobb része lakótelepi gyermek. A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése intenzív segítséget igényel. Az iskolai tanulócsoportok száma 16, évfolyamonként 2 osztály működik, az egy tanulócsoportra jutó átlagos tanulólétszám 25 fő. A tanulók létszámában, a tanulócsoportok számában jelentős változás nem várható, az iskolai tanulólétszám az elkövetkezendő években az Alapító Okiratnak megfelelően alakul. Az egész napos ellátást igénybe vevő tanulók aránya 50%. Célul tűzzük ki, hogy ez az arány a jövőben sem csökkenjen. A szülők korai munkakezdése miatt már reggel fél 7-től 25-30 tanuló az iskolában tartózkodik, a felügyeletüket biztosítjuk.

2011.11.22.


12/150. oldal


AZ ISKOLAI MUNKA FELTÉTELEI A/ Személyi feltételek Az intézmény tantestületében megalakulásától kezdve három pedagógus korosztály tevékenykedett, a pályakezdőktől, középgeneráción át a nyugdíj előtt állókig. Ezt az egészséges összetételt hosszú időn át sikerült megtartani. A tantestület létszáma és összetétele a tanulólétszám változásának megfelelően alakult. Kialakult az iskola stabil tantestülete, mely jelenleg 35 főből áll. A tantestület tagjainak munkaviszony megoszlása 8-35 éves közalkalmazotti munkaviszony között mozog. A tantestületet az új módszerek iránti nyitottság jellemzi. Az elmúlt években megnőtt a másoddiplomát szerzők aránya. A tantestület minden tagja részt vesz a továbbképzéséken. A szakos ellátottság 100%-ig biztosított. A jövőre vonatkozóan az iskola támogatja az újabb pedagógus-oklevelet, szakvizsgát, OKJben szereplő és pedagógus munkakörben hasznosítható felsőfokú végzettséget nyújtó képzéseken való részvételt. A gazdasági teendőket 2 fő látja el. Az intézmény adminisztratív és személyügyi feladatait 1 fő iskolatitkár irányítja. Az iskola karbantartását 1 fő végzi, továbbá a tantermek és az épület tisztántartását 4 takarítónő látja el. Iskolánk főzőkonyhával rendelkezik, melynek irányítását 1 fő élelmezésvezető, l szakács és 5 konyhalány végzi. B/ Tárgyi feltételek Egy épületegyüttesben helyezkedik el a 20 tanterem, 1 tornaterem (két öltöző, zuhanyzó) főzőkonyha, ebédlő. Az épületben kialakítottunk egy iskolai könyvtárat. Az iskola az önkormányzat segítségével már több éve megkezdte a 30 éves épület különböző részeinek felújítását. Ennek folytatása a jövőben is elengedhetetlen. 1991-ig működő tanmedencével rendelkezett az iskola, mely a városi, iskolai úszásoktatás bázisaként működött. Az önkormányzat segítségével befejeződött a terület rendezése, helyén játszóudvar került kialakításra. Az udvaron két aszfaltozott sportpálya, futópálya, ugrógödör segíti a sportolás lehetőségeit. A tanulócsoportok csökkenésével lehetőség nyílt arra, hogy szaktantermeket lehessen kialakítani. Így kialakításra került egy kémia, technika, számítástechnika, rajz - ének, nyelvi terem, fejlesztő és dráma terem. Az iskola könyvtára korszerű feltételeket tud nyújtani, melyek még vonzóbbá teszik a könyvtári kölcsönzést a gyermekek számára. A korszerű oktatáshoz elengedhetetlen a tanításhoz szükséges eszközök felújítása, cseréje, pótlása, és lehetőségeinkhez mérten a legkorszerűbb eszközök beszerzése. ISKOLAI HAGYOMÁNYOK, KIEMELT TERÜLETEK, EREDMÉNYEK Az iskola helyi adottságai, környezete, a tanulók szociális háttere meghatározza és befolyásolja az intézmény arculatának kialakulását, és behatárolhatja az oktatás, nevelés eredményességét is. A környezeti hátrányokból adódó problémák a következők: ▪ a lakóteleptől távol vannak a korosztályuknak megfelelő programot biztosító intézmények, ▪ a szülők anyagi lehetőségei korlátozottak, ▪ a szülői felügyelet hiánya (túlmunka, több műszak).

2011.11.09.


13/150. oldal


Az intézmény kialakult hagyományai, programjai megoldást keresnek a lakótelepi inger- és lehetőségszegény környezetben felnövő gyermekek nevelésére. Hagyományok A tanítási időn kívül szervezett programok (a tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tantárgyakhoz kötődő szakkörök - angol, német, magyar, matematika, sakk, számítástechnika, rajz, úszás - illetve az énekkari és könyvtári foglalkozások. A tanítási időn kívüli programok másik csoportja környezetvédelemmel, hazánk és a szűkebb lakóhely megismerésével, a tanulók látókörének szélesítésével, kulturális és esztétikai neveléssel foglalkozik /rajz szakkörök, a pedagógusok által szervezett kerékpár- és gyalogtúrák, múzeum-, könyvtár -, hangverseny -, illetve színházlátogatások/. Hagyományainkhoz híven évente megrendezzük: ▪ Katalin-bált ▪ Mikulást ▪ Karácsonyi hangverseny ▪ Nyelvi heteket (versmondó, helyesírási, Kazinczy, mesemondó és olvasási verseny, angol-német nyelvi délután) ▪ Jótékonysági est ▪ Farsangi bált ▪ Szülők-nevelők bája ▪ Pedagógus nap – nyugdíjas nevelők köszöntése ▪ Népi hagyományok ápolását - népi játékok bemutatását az iskolában, óvodában ▪ Kőrösi napokat a névadónk tiszteletére: (vetélkedők, rajzverseny, váltóversenyek, tanár-diák futball, tanár-diák kosárlabda) ▪ Beiskolázást segítő programok ▪ ÖKO programok ▪ Kodály Zoltán Kórustalálkozót, a város és a városkörnyék iskoláinak részvételével. ▪ Kőrösi megyei szövegértő verseny. Ezeket a rendezvényeket a szülők, az iskolai alapítvány, a szponzorok, városi és országos pályázatok segítségével és a pedagógusok közreműködésével szervezzük. Hagyomány, hogy az intézménybe betérőket az aktuális (havonta változó), színvonalas iskolagaléria kiállításai fogadják. 2010-ben átadásra került a város művészeinek alkotásait bemutató művészeti galéria. A diákok táboroztatása szinte az iskolával egyidős. Az elmúlt évtized alatt mind a táborok száma, mind a jellege megváltozott. A nyári időszakban a balatonmáriai szaktáborok teszik lehetővé a pihenést, a szórakozást. Nevelőink a lehetőségeket figyelembe véve szervezik meg 1990-től minden évben a sítábort. Így átlag 20-25 tanulónak biztosítunk téli kikapcsolódást, sportolási lehetőséget.

2011.11.09.


14/150. oldal


Eredmények A tanulók tanulmányi eredménye, magatartás - és szorgalomátlaga az elmúlt évek statisztikai adatai alapján jónak minősíthető. A diákok többségére a jó magatartás és szorgalom jellemző. A kitűnő tanulmányi osztályzatok aránya 7-8 %, a javítóvizsgára kötelezetteké évente 1-2 %, az évismétlők aránya elenyésző. A beiskolázási statisztikák alapján megállapítható, hogy a végzős tanulók általában az első helyen megjelölt középiskolába nyertek felvételt. Tanulmányi - és sportversenyeken rendszeresen részt vesznek diákjaink. Az összesített eredmények alapján a város iskolái között előkelő helyen szerepelnek. Országos versenyeken az elmúlt időszakban a továbbjutók l - l5 helyezett között vannak a sport-és tanulmányi versenyeken. A kompetenciamérés eredményei országos összehasonlításban is előkelő helyen jegyzik iskolánkat. Kiemelt területek Emeltszintű nyelvoktatás (német, angol) Az emeltszintű német nyelvoktatás az 1970-es években indult, ténylegesen az 5. évfolyamon indul, ekkor már minden diák két éve tanulja a nyelvet előkészítő jelleggel. Az iskolában angol nyelvet is tanulhatnak a tanulók, 2004-től már emelt szinten is. Iskolánk rendelkezik a korszerű idegennyelv-oktatáshoz szükséges nyelvi szaktanteremmel. Az iskolai nyelvoktatást a német-és angol nyelvterületre szervezett kirándulások segítik, melyhez támogatást nyújt az iskolai alapítvány. A nyelvoktatásban elérendő célunk, hogy a grammatizáló módszerről áttérjünk a kommunikatív módszerre. Ennek a lényege: ▪ a nyelv eszköz, nem cél, ▪ a nyelvet használni, alkalmazni tudni, ▪ a nyelvet, mint a megértés eszközét kell felfogni, ▪ figyelembe kell venni a tanulók igényeit, szükségleteit, ▪ a beszélt nyelvet kell az oktatásban gyakoroltatni, megengedve a „hibázás” lehetőségét, ▪ a szóbeli kommunikációnak legyen elsőbbsége. Ténylegesen az 5. évfolyamon indul a nyelv emelt óraszámban való oktatása, ekkor már minden diák két éve tanulja a választott idegen nyelvet. Iskolánkban angol nyelvet is tanulhatnak a tanulók. A szülői igényeket és a környezet elvárásait figyelembe véve a 2004es tanévtől kezdve a tanulók már nem csak a németet, hanem az angol nyelvet is tanulhatják emelt óraszámban. A 2006-os tanévtől újabb változtatásra került sor, több és egyenlő esélyt adva iskolánk minden tanulójának, így mindegyikük tanulhatja 3. osztálytól az általa választott idegen nyelvet.

2011.11.09.


15/150. oldal


2. osztály végén felmérjük a tanulói igényeket, hogy ki, melyik idegen nyelvet szeretné tanulni. Itt igyekszünk arányos csoportlétszámokat – ideális esetben a két osztályon belül kettő angol, illetve kettő német csoportot – kialakítani. 3 osztályban heti kettő órában, 4. osztályban heti három órában tanulja mindenki csoportbontásban az idegen nyelvet. A tulajdonképpeni válogatás az emeltszintű nyelvoktatásra 4. osztály végén történik több szempont alapján. Figyelembe vesszük a 4. osztályban tanév során írt felmérőket, a tanév végén az idegen nyelvi munkaközösség által összeállított év végi dolgozat eredményét, (az egyéb tantárgyakban nyújtott teljesítményt is mérlegeljük) ezután döntünk az osztályban tanító nevelőkkel, a nyelvtanárokkal való egyeztetés után, hogy ki tanulja az angol, illetve német nyelvet a felső tagozatban emelt (heti 4,5 óra) ill. alap (heti 3 óra) óraszámban. Kiemelt sportágnak az úszást tartjuk. Intézményünkben nagy hagyománya van az úszásoktatásnak, hiszen az első fedett uszoda is itt kezdte meg működését. Fontosnak tartjuk, hogy minden tanulónk tanuljon meg úszni. Testnevelőink egész éven át foglalkoznak az úszni vágyó alsós és felsős tanulókkal a kötelezően szervezett úszásoktatáson felül. Az iskola biztosítja a város 1-4. osztályos általános iskolai tanulóinak úszásoktatását. A jövőben ezt a képzést a városi oktatási koncepcióval összhangban, a tanulólétszám csökkenésének arányában fokozatosan kívánjuk bővíteni az 5. és 6. évfolyamokra is. Az 1-2. osztályokban meg kell bontani a tanulócsoportokat. Életkori sajátosságukból adódóan ennél a korosztálynál gyakrabban fordul elő balesetveszélyes helyzet. 3-4. osztályban indokolt lenne a csoportbontás, mert egy 25-28 fős csoporttal dolgozni olyan intézményben, amely nem tanmedencének épült, rendkívül nehéz és veszélyes! Fontos lenne egy tanmedence (tanuszoda). A jelenlegi „pancsoló’’ amelyben oktatunk, nem erre a célra épült. A nyitott intézményben nem biztosítható a tanórák védelme. Eszközeink a nagyon nagy igénybevételtől gyorsan elhasználódnak. Szükség lenne folyamatos utánpótlásra, újabb eszközök beszerzésére. Ennek megvalósításához elsősorban pályázati lehetőségeket kell kihasználni, és be kell vonnunk a város általános iskoláit és az önkormányzatot. Lehetőséget biztosítunk az úszást oktató nevelők részére a Testnevelési Egyetem által szervezett szakmai konferenciákon való részvételre, a Licenc megszerzéséhez. Célunk: úszni tudó, az úszást örömmel művelő egészséges gyermekeket nevelni. Iskolánk évek óta a város sakkoktatásának bázisa. Minden évfolyamon folyik oktatás, ezen felül sakktáborokat, versenyeket szervezünk. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a tanulók részéről igény van a sakkoktatásra. 2003 szeptemberétől iskolánk szervezi a városi, városkörnyéki és egyes megyei diákolimpiai versenyeket. Kiemelt területnek tekintjük a számítástechnika oktatásának fejlesztését. Folyamatosan fejlesztjük és korszerűsítjük (lehetőségeinkhez mérten és pályázati lehetőségek kihasználásával is) a tárgyi és személyi feltételeket.

2011.11.09.


16/150. oldal


AZ ISKOLA KAPCSOLATAI Az iskola hatékony kapcsolatot alakított ki a tanulók szüleivel. Évente rendszeresen 3-3 alkalommal kerül sor szülői értekezletekre és fogadóórákra, az iskolai szülői munkaközösség összejöveteleire. A rendszeres szülői értekezletek mellett a pályaválasztó 8. évfolyam szülei részére s a leendő első osztályos gyermekek szüleinek külön tájékoztatót tart az iskola. A kapcsolattartást segítik még az évente megrendezett nyílt napok, a szülőknek szervezett előadások, és a kulturális - és sportrendezvények. A szakmai munka tartalmi kérdéseiben rendszeres kapcsolat alakult ki a pedagógiai szolgáltató intézménnyel: Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete. A fenntartó önkormányzat (Képviselőtestület, Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, Szociális Osztály) és az iskola közötti kapcsolattartás területei: információk átadása, tapasztalatgyűjtés, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben. Mindezek mellett az intézmény a szakmai munka fejlesztésének érdekében egyéb szervezetekkel, intézményekkel is kapcsolatot tart: Az intézmény külső kapcsolat rendszere ▪ Óvodákkal ▪ Általános iskolákkal ▪ Középfokú intézményekkel ▪ Közművelődési intézményekkel (Kanizsa Kulturális Központ) ▪ Közgyűjteményi intézménnyel (Halis István Városi Könyvtár, Thury György Múzeum) ▪ Iskolai védőnővel, ▪ Iskolaorvossal, üzemorvossal, ÁNTSZ-szel, ▪ Szülőkkel értekezletek bálok SZM ▪ Helyi és városi diákönkormányzatokkal, ▪ Az iskola alapítványával: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskoláért Alapítvány, ▪ Családsegítő Központ és Gyermekjóléti, ▪ SZIVÁRVÁNY Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény EGYMI (szakszolgálat), ▪ Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó ▪ Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ▪ Zala Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, ▪ Rendőrséggel, ▪ Bogdán János Cigány Kisebbségi Közösségi Ház, ▪ Nagykanizsai Vagyongazdálkodási és Szolgáltató ZRT., ▪ Médiákkal, ▪ Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona, ▪ Tűzoltósággal, ▪ Polgári védelemmel, ▪ Kanizsa Uszoda KFT-vel, ▪ Zala Megyei Kormányhivatallal, ▪ Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Zala Megyei Irodája. A jövőben is szeretnénk e kapcsolatokat megtartani, szorosabbá tenni. 2011.11.09.


17/150. oldal


Az értékek közvetítéséért kitűzött nevelési-oktatási céljaink, a célok elérését szolgáló feladataink Az intézmény az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készíti el a helyi tantervét. A tanterv tartalmazza a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott, kötelező és közös követelményeit, a tantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot és a tantervtől való eltérés szabályait. A kötelezően, illetve a szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait. A nevelő-oktatómunka a fenntartó által elfogadott pedagógiai program alapján folyik. Az intézmény tehetséggondozásra átcsoportosít órákat, melyek a városfejlesztési tervében is kiemelten szerepelnek (emeltszintű nyelvoktatás, úszásoktatás, számítástechnika, vizuális oktatás, egyéb). A tehetséggondozás iskolán kívüli lehetőségét a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskolával kötött együttműködés is elősegíti a néptánc, népzene és képzőművészet területén. A felzárkóztatásra, fejlesztésre, korrepetálásra, fejlesztő foglalkozásokra az intézmény külön időt biztosít az erre rászoruló tanulók részére. Az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából egyéni foglalkozásokat biztosít az intézmény. Az egyéni foglalkozásokat fejlesztő pedagógusok szervezik 1-3 tanuló részvételével. Az iskola tényleges nevelő-oktató munkáját folyamatosan és tudatosan közelíti a program alapelveiben megfogalmazott értéktartalmakhoz, valamint a preferált emberi értékekhez és tulajdonságokhoz. A nevelőtestület elfogadja ezeket az értékeket, egységes az alapelvek alkalmazásában, az értékek közvetítésben. 1. cél: A tanulókkal a humanista emberi értékeket, és az európai polgári gondolkodás értékrendjét – önértékelésre alapozva – ismertetjük meg, és közvetítjük. Sikerkritérium: A gyerekek normakövetésében növekvő mértékben vannak jelen ezek az értékek. A 6. és a 8. évfolyam végén végzett nevelési eredménymérések adatai szerint a preferált személyes tulajdonságok átlagosan 70% fölött jellemzik a tanulókat. 2. cél: A világvallások kultúrateremtő és - közvetítő szerepének bemutatása, erkölcsi tanításaik megismertetése. Világnézeti semlegesség biztosítása. Sikerkritérium: A gyerekek értik és tisztelettel tekintenek a vallások kulturális szerepeire, ismerik legfőbb erkölcsi tanításaikat. 3. cél: A magyarságtudat erősítése, az identitástudat megalapozása. Tudjanak a gyerekek a határainkon kívül élő magyarokról, és ismerjék helyzetük történelmi okait. Sikerkritérium: Tanulóink tisztelik nemzeti jelképeinket, cselekvően részt vesznek a nemzeti ünnepeken. A határon kívül élő magyarokhoz barátsággal és szolidaritással közelednek. Jellemző a nemzetiségi és etnikai előítéletektől való mentesség. 4. cél: A tudás modern értelmezésének az érvényesítése az iskolai nevelés-oktatás gyakorlatában. A tanítási tartalom tényeinek és alapkészségeinek tudásán túl a tanulók tudjanak önállóan ismeretet szerezni. A gondolkodási készség folyamatos fejlesztése. Az új

2011.11.09.


18/150. oldal


technikai ismeretek és benne a számítástechnika alkalmazásához fűződő pozitív, elfogadó és alkotó viszony formálása. Iskolánk oktatási céljai az intézmény sajátos profilja mentén alakíthatók ki: nevezetesen az emelt szintű idegennyelv-oktatás és az általános képzés. Az emelt szintű nyelvoktatás kommunikáció központú, gyakorlatban hasznosítható ismereteket nyújt. Mindezek előfeltétele azonban a biztos anyanyelv-ismeret – az osztályok típusától függetlenül , hiszen minden ismeret a nyelv által közelíthető meg, sajátítható el, illetve fejleszthető tovább. Célunk tehát olyan tanulási stratégiák kialakítása, megtanítása, melynek során tanulóink képesek a közölt információk szelektív befogadására, adott esetben továbbértelmezésére. Ennek érdekében az alapkészségek megerősítése mellett több szerephez jussanak a gondolkodtató feladatok. A problémamegoldó tanulási módszerek alkalmazása során nagy figyelmet kell fordítanunk az információszerzés különböző módozataira (tájékozódás a könyvtárban, számítógépes adatkezelés, stb.), a csoportmunka előnyben részesítése mellett. Sikerkritérium: A 4. és a 6. évfolyamon szervezett gondolkodási képességek folyamatmérései alkalmával 70% fölötti teljesítmény születik. A szerzett tapasztalatok szerint a jelzett módszereket és szervezeti formákat a tanítók, tanárok a tanórán 75%-ban alkalmazzák, s a tanulók a 7-8. évfolyamon hasonló arányban képesek az önálló ismeretszerzésre. 5. cél: Az elemi képességek és az alapkészségek szilárd begyakoroltatása. Eszközi használatuk feleljen meg az adott évfolyam minimális igényeinek, hiányuk ne jelentsen akadályt az ismeretek elsajátításához. Sikerkritérium: A 2. évfolyam végén az elemi ismeretek szintjének 90%-a elegendő a továbbhaladáshoz, a 4. évfolyam végén az alapkészség szintmérésének átlageredménye meghaladja a 75%-ot. 6. cél: Az önálló ismeretszerzés képességének megalapozása. Sikerkritérium: A 6. évfolyam végére képesek egyszerű szöveg önálló feldolgozására, konkrét fogalmakkal gondolkodási műveleteket végezni, s a gondolkodás munkaformáit alkalmazni. A középfokú képzésbe készülők többségében ismerik az önálló tanulás különböző technikáit, a modern információhordozók használatát, és rendelkeznek ezek alkalmazásának képességeivel. Az iskola tanulóinak az összetétele heterogén, mind az ismeretszerzésben, mind a képzésben, ezért a gyermekek valós tudásszintjéhez igazodunk. A tényleges érdeklődésük és képességük szerint alakítjuk a programkínálatunkat. A komprehenzív iskola elveinek a belső differenciálás segítségével törekszünk eleget tenni. Sikerkritérium: 1-8 évfolyamon felzárkóztató foglalkoztatás. 7. cél: Olyan kulturális és művelődési lehetőség, kínálat biztosítása, amely épít a város meglévő adottságaira. Ezen túl művészeti csoportokat működtetünk, művészeti bemutatókat és vetélkedőket szervezünk, kulturális programokat rendezünk. Sikerkritérium: Diákkörök (érdeklődési körök, és művészeti körök) működtetése, kulturális programok szervezése, együttműködés az Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskolával. 8. cél: A testi - lelki egészség, a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitelre nevelés. A gyerekek rendszeresen és kedvvel sportoljanak. Fokozatosan és fokozottan váljék igényükké és szokásukká a rendszeres testedzés és egészséges életmód. E mellett ki kell

2011.11.09.


19/150. oldal


alakítanunk tanulóinkban a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitel igényét és képességét, hogy képesek legyenek saját harmonikus életvitelük kialakítására. Sikerkritérium: A mindennapos testnevelés keretében az első-negyedik évfolyamon minden olyan napon, ahol a délelőtti tanítási időben nincs testnevelésóra, a tanulók életkorukhoz és fejlettségükhöz igazodó játékos egészségfejlesztő testmozgásban vesznek részt, az ötödiknyolcadik évfolyamon mindez a délelőtti tanórák és a szabadidősportok keretében valósul meg. A mindennapos testedzésben a tanulók legalább 70%-a vegyen részt. 9. cél: Korszerű erkölcsi értékrendszer kialakítását célzó – alapvetően érzelmi – nevelés. Életkori sajátosságok okán az érzelmi nevelés eszközeivel segíteni kell gyerekeinket az énképük, értékrendjük kialakításában, az önismeret, az önnevelés szándékának és módszereinek elsajátításában, a toleranciát, az empátiát, az igazságszeretet és együttműködési készséget is magába foglaló lelkileg egészséges személyiségük fejlesztésében. Sikerkritérium: A 4. és a 6. évfolyam végén végzett nevelési eredménymérések adatai szerint a preferált tulajdonságok döntő többségben jellemzik a tanulókat. 10. cél: Kulturált és környezettudatos magatartásra nevelés. A kulturált magatartás alapnormáinak elsajátíttatása, majd a magatartáskultúra fejlesztése (beszédkultúra, viselkedés, stb.). Óvják tanulóink a környezet tisztaságát, épségét, szeressék és védjék a természetet (ökológiai gondolkodásmód, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás). Sikerkritérium: Az osztályfőnökök évenkénti értékelése szerint a preferált tulajdonságok átlagosan 70% fölött jellemzik a tanulókat. 11. cél: Tanulóink szeressék iskolánkat, kötődjenek hozzá. (Ez az osztályfőnöki nevelőmunka eredményességének is kritériuma.) Következetes, igazságos, kiszámítható és „családias” iskolai légkör biztosítása, ahol a gyermekek jól érzik magukat, s elismerik munkájuk eredményét, büszkék lehetnek saját és társaik eredményeire. Tartalmas, színes diákközösségi élet kialakítása (DÖK). Sikerkritérium: Kifejezésre juttatják, hogy jól érzik magukat iskolánkban. Úgy hagyják el az iskolát, hogy az itt elsajátított tudás, értékek és viselkedés, életmódminta szerint élnek, és erre büszkék. (Ellenőrzi, értékeli az iskola igazgatója a középiskolák „visszajelzése” alapján.) A DÖK rendszeres, eredményes működése. 12. cél: A tanulás feltételeinek biztosítása, olyan mértékben, hogy szociális gondok (étkezés hiánya, taneszközök hiánya, stb.) ne akadályozzák a gyermekeket tanulmányaikban. Sikerkritérium: Minden rászoruló gyermek olyan mértékű segítséget kap, hogy elemi ellátása biztosított, iskolába járása nem akadályozott. 13. cél: A szocio-kultúrális hátrányok kompenzálása, a társadalmi beilleszkedés segítése. Sikerkritérium: A veszélyeztetett gyerekek krízishelyzetének többsége az iskola ifjúságvédelmi eszközeivel feloldhatók, a súlyosabb eseteket az önkormányzat ifjúságvédelmi intézkedései kezelni tudják. Az 1-2. évfolyamban az elemi szokások, a 3-6. évfolyamban a társadalmi együttélés általános szabályai, a 7-8. évfolyamban a normakövetés, önmaguk vállalása, az együttműködés és önállóság alapjai többségükben kialakulnak.

2011.11.09.


20/150. oldal


Tanulócsoportokra vonatkozó célkitűzéseink (feladataink) 1. Az első osztályos tanulók sikeres iskolai „beszoktatása” a tanév első hónapjaiban. (ismerkedés a tanulókkal, szülőkkel,  kapcsolattartás az óvodákkal, az óvodaátmenet türelmes biztosítása, beilleszkedés) 2. Az 5. osztályos sikeres „átmenet” biztosítása a tanév első hónapjaiban. (a felső tagozat sajátos követelményeinek teljesítése) 3. A sikeres középiskolai átmenet biztosítása 8. évfolyamon. (pályairányítás, felkészítés a középiskolai követelményekre) Fontos: ▪ a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés, ▪ az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. ▪ Magyarország megismerése, szeretete és megóvása, ▪ a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. A tanulók legyenek képesek: ▪ az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani, ▪ saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai Valljuk, hogy programunk a tantestület, a tanulók és szüleik együttműködésével valósítható csak meg. A céljainknak megfelelő magatartás és tevékenységformák a tanulók és közösségeik sokoldalú (tanulás, játék, munka) tevékenységében jelennek meg, hiszen meg vagyunk győződve arról, hogy a nevelésben-oktatásban a gyermekek aktivitása a legfontosabb, a csupán verbalizmusra épülő nevelés nem hatékony. Az a szándékunk, hogy az általunk közvetített értékek belsővé váljanak, s tanulóink ne csupán a felnőtt, nevelő kontroll jelenléte esetén produkálják a tőlük elvárt magatartásformákat, hanem belső késztetést érezzenek. E szándék „kivitelezésében” is kiemelkedő szerepe van a jól működő tanulói közösségeknek, hiszen mind a követelmények közvetítését, mind az egyéneknek nyújtott segítséget, mind az ellenőrző szerepet is ellátják, ezáltal segítik az értékek belsővé válását. Azonban a tanulói aktivitásra épülő nevelés sem nélkülözheti a nevelő szakszerű irányírását, segítségnyújtását, ellenőrzését. A nevelők módszereiben dominálnak a partneri kapcsolatokra épülő, a tanulók megerősítését szolgáló, sikerüket biztosító eljárások. A büntető, fegyelmező eljárásokat szeretnénk a minimálisra csökkenteni, csak a legszükségesebb esetben alkalmazzuk ezeket. Pedagógusaink szakképzettek, folyamatosan igyekeznek önmagukat megújítani, munkájuk minőségét javítani, törekszenek a tanulókkal és szüleikkel való jó kapcsolat fenntartására.

2011.11.09.


21/150. oldal


Az intézmény helyi pedagógiai programja alapján, az itt tanító nevelők szabadon megválaszthatják azokat a nevelési és tanítási módszereket, amelyeket a tananyag elsajátítása, az ismeretek kiválasztása és megtanítása érdekében alkalmaznak. A pedagógus a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja meg az alkalmazandó tankönyveket, szakmai autonómiája mellett is törekszik a tanítási eszközök és módszerek folyamatos fejlődésének követésére, alkalmazására. Fontos: ▪ a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, ▪ az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. Módszerek: ▪ a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.), ▪ a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.), ▪ a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.). A kompetencia alapú oktatás bevezetése 2008. szeptember 1-jétől első osztályban felmenő rendszerben (iskolánk a lehetőségek közül a „C” modulváltozatot vezeti be). A kerettanterv által kiemelt fő fejlesztési területek Az alulról szabályozás elvét követi (kötelező minimum), lehetővé teszi a megértés és az alkalmazás szintű követelmények alaposabb kidolgozását. Tartalmi prioritást biztosít az idegen nyelv beszéd-centrikus tanításának, az informatika gyakorlati alkalmazásának a tananyagtervezés integrációs és interdiszciplináris szemléletű feldolgozásának. A tanulókat fel kell készíteni az „élethosszig tartó tanulás” szemlélet kialakítására. A kommunikációs, döntési, életvezetési, együttműködési, problémamegoldó, információ megtaláló, szelektáló, felhasználó képességek kialakítására kell a tanulók személyiségét felkészíteni. A legfontosabb, hogy a minőségi tudás az alábbi képességstruktúrát alakítsa ki: ▪ ▪ ▪

Alapkészségek: írás, olvasás, számtani műveletek elvégzése, megértés, beszéd. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelés. Személyes minőségek: felelősség, önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszinteség.

2011.11.09.


22/150. oldal


A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskola együttműködése a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében: Nevelési céljaink és feladataink meghatározásánál figyelembe vettük a szülők véleményét, elvárásait. Munkánk során a szülői munkaközösségen keresztül is folyamatosan támaszkodtunk segítségükre, elgondolásaikra. A nevelőtestület tagjai rendszeres kapcsolatot tartanak velük szülői értekezletek, fogadóórák, napi beszélgetések formájában. A véleménycserék konstruktív légkörben zajlanak. A mentálhigiénés problémák kezelése, segítségnyújtás, a szülői házzal szoros együttműködésben, a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős, szükség esetén pszichológus bevonásával történik. A pedagógus személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai a tanuló nevelése, tanítása keretében: Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a személyiség sokoldalú fejlesztése, az általános emberi értékek továbbadása áll. Alapvető hitvallásunk, hogy minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ▪ elérje a teljesítőképességének maximumát, ▪ egészséges és sokoldalúan művelt emberré váljon, ▪ higgyen és bízzon önmagában, ▪ érezzen felelősséget embertársai és környezete iránt. ▪ Ismerjék - a biológiai lét értékeit (az élet tisztelete, az egészség értéke), ▪ az én harmóniájára vonatkozó értékeket (önismeret, önművelés, test és lélek egysége), ▪ a társas kapcsolatokra vonatkozó értékeket (tisztelet, szeretet, szolidaritás, tolerancia), ▪ a társadalmi eredményességre vonatkozó értékeket (tanulás, kreativitás, szellemi igényesség). Az erkölcsi értékek megismertetése és kialakítása során feladatunk: A tanulók (személyiségének) pozitív érzelmi és akarati tulajdonságainak kialakítása, erősítése (tudatos önismeret, pozitív gondolkodásmód, választási és döntési képesség, reális értékrend). A társadalmi beilleszkedéshez szükséges értékek, normák megismertetése és az alkalmazkodási képességek fejlesztése: ▪ A közösségi normák értelmezése, alkalmazásának fejlesztése (igazságosság, következetesség, tisztesség). ▪ Nyitottság, a kapcsolatteremtés képességének kialakítása (érdeklődés, ▪ cselekvőkészség, empátia). ▪ A másság tisztelete, társadalmilag elfogadott magatartásformák elsajátítása és ▪ gyakorlása (illem, viselkedés, tisztelet, tolerancia).

2011.11.09.


23/150. oldal


Az egyén és a társadalom viszonyában feladatunk: ▪ A családi értékek megőrzésére való törekvés kialakítása. ▪ Példakép állítása. ▪ Magyarország kulturális, - gazdasági értékeinek, eredményeinek megismertetése, az európai és a világörökség részeként való értelmezése. ▪ Hazafiságra nevelés. A tanítás területén: ▪ Tanulási technika elsajátíttatása. ▪ Alapkészségek hatékony alkalmazása, az összefüggések felismertetése, lényegkiemelés technikájának alkalmazása. ▪ A problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztése. ▪ Szilárd alapok megteremtése ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányok végére továbbtanulásukról dönteni tudjanak Az iskolai sportkör keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: Az iskolai sportkörben végzett tevékenységünk legfontosabb feladatai: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

▪

A gyermekek szeressék meg a sportot, kísérjék figyelemmel hazánk sportolóinak eredményeit. Igényeljék a mindennapos testedzést. A mozgás, a sport legyen életük része. Alakuljon ki bennük az egészséges versenyszellem. Fejlesszük az akaraterőt, kitartást. A higiénés szabályok megismerése alapján váljon igénnyé a tisztálkodás. A tehetségek gondozása, fejlesztése. A szabadidő hasznos eltöltésének, az egészséges életmód kialakításának egyik hasznos színtere legyen a sport. Kiemelt sportág az úszás. Intézményünk keretén belül kezdte meg működését városunk első fedett tanuszodája. Célunk: minden tanuló tudjon úszni. A tehetséges, érdeklődő gyerekek sportköri keretben fejleszthessék tudásukat. A sakkoktatás hosszú évek óta iskolánk profiljába tartozó tevékenység. Több évfolyamon biztosított az elsajátítás, továbbhaladás feltétele.

Tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók, de nem kerül a tanítási naplóba. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: ▪ szakkörök, ▪ táborok, ▪ takarítási akciók (iskola, környék stb.), ▪ gyűjtési akciók (papír, fém stb.). 2011.11.09.


24/150. oldal


Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ide tartozik: a diákszínpad, a szakkörök, az előkészítők és a sportkörök, stb. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti. A szakköri foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfőnöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. ▪ ▪ ▪

▪ ▪ ▪ ▪ ▪

A tanulók tudjanak és akarjanak azonosulni a Föld globális természeti és társadalmi problémáival. Érdeklődésüket felkeltjük a kultúra értékei iránt. A kulturális rendezvények szervezésével, az azokon való részvétellel (színház,hangverseny,- múzeumi látogatás) kialakítjuk az igényt, a megfelelő magatartási és megjelenési formát. Az iskolai könyvtár rendszeres használatával olvasóvá neveljük tanulóinkat. A sportrendezvényeken való részvétel lehetőséget teremt a felkészülés során – az egyéni és a közösségi erkölcsi normák, értékek megismerésére, alkalmazására (megbízhatóság, becsületesség, összetartás). Az egészséges önbizalom kifejlesztése. A munkához való pozitív viszony kialakítása (kitartás, önfegyelem, saját belső értékek reális ismerete).

A kötelező és választható tanórák keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenységek: Alapvető tanulási készségek, képességek fejlesztése: ▪ ismeretszerzési, ismeret-feldolgozási képességek, ▪ kommunikációs képesség (szóbeli és írásbeli kifejező képesség), ▪ szóbeli – írásbeli tájékozódó képesség. Készségtárgyak választhatók évfolyamonként változóan, a szülők és a gyerekek igénye alapján, az iskola személyi feltételeinek függvényében. Fejlesztő: ▪ manuális képesség, esztétikai igényesség, ▪ problémaérzékenység, ▪ logikus gondolkodásmód. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá.

2011.11.09.


25/150. oldal


Alkalmanként szervezett foglalkozások Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli, szervezett foglalkozások a következők lehetnek: ▪ a táborok, ▪ a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, ▪ kulturális intézmények és ipari létesítmények látogatásai. ▪ a tanulmányi kirándulások, Tanulmányi kirándulás: Önkéntes, a szülők közössége dönt, hogy támogatja-e a kirándulást vagy nem. A tanulmányi kirándulásokon megismertetjük hazánk természeti szépségeit, kulturális örökségét, megőrzésükre, megóvásukra nevelünk. A tanulmányi kirándulások időtartama: Évfolyam 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt.

Időtartam 1 nap 1 nap 1 nap 2 nap 2 nap 2 nap 2 nap 2 nap

A környezeti nevelésre és az egészséges életmódra nevelésre plusz egy napot adhat az iskolaigazgató. A hulladékgyűjtésért az első öt helyezett osztály jutalomból kérhet plusz egy napot. Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, táborozások és az utazások esetén 19 tanulónként 1 tanárnak kell kísérnie a csoportot. A szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoportok keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: Fejlesztendő a tanulók: ▪ önkifejező képessége, ▪ alkotóképessége, ▪ fogékonyság.

2011.11.09.


26/150. oldal


Tanulmányi, kulturális versenyek, házi bajnokságok keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Tudjuk helyesen értelmezni és alkalmazni az egyéni és közösségi erkölcs értékeit, normáit, saját személyiségük és társaik vonatkozásában. Legyenek képesek a kitartó, alapos felkészülésre. Önismeretük legyen reális, bízzanak magukban, tudásukban, értékeljék reálisan önmaguk és mások teljesítményét. Tudják elviselni, feldolgozni a kudarcot.

Egy tanuló (1 tanévben) kettőnél több tantárgyból tanulmányi versenyen ne induljon (művészeti és sportversenyek kivételével). A tanuló saját maga döntheti el, hogy milyen tantárgyból szeretne versenyezni, s a döntésének semmilyen számára negatív következménye nem lehet. A jelen pedagógiai programban nem szereplő, a tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást – írásos kérvény alapján – az igazgató engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevelőtestület véleményének kikérése után. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, az igazgató dönt. Az osztályfőnök kérésére a nevelőtestület dönthet úgy, hogy fegyelmezési problémák miatt 1-1 gyerek nem vehet részt a kiránduláson. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái Hagyományőrző tevékenységek ▪

▪ ▪

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést lehet tartani a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e, 1849. október 6-a, Nemzeti Összetartozás Napja (június 4-e) évfordulóján, karácsonykor, gyermeknapon, farsangkor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor stb. Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása. Időszakonként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Fontos, hogy: ▪ az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön, ▪ az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék.

2011.11.09.


27/150. oldal


A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelőtestületének kell döntenie. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások A közoktatási törvény előírásainak megfelelően az 1-4. osztályig egésznapos rendszerű oktatást folytatunk. 5-8. osztályig délutánonként tanítási napokon tanulószoba működik. ▪

Iskolaotthonos és /vagy napközis foglalkozás Az intézmény 1-4. osztályig biztosítja a tanulók teljes ellátását (reggeli, ebéd, uzsonna) és felügyeletét 1645 óráig. A napközi által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak.

▪

Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését.

Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Erdei iskola Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskola falain kívül.

2011.11.09.


28/150. oldal


Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes/kötelező. Iskolai könyvtár – könyvtárszoba Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárakban is tanórán és tanórán kívül.

Az alapfokú nevelés – oktatás szakaszai: A Közoktatási Törvény 8.§ (3). Bekezdése négy részre tagolja az alapfokú nevelés – oktatás szakaszát: - bevezető 1-2. osztály - kezdő 3-4. osztály - alapozó 5-6. osztály - fejlesztő 7-8. osztály Együtt kell működni az óvodával, hogy első osztályban valóban csak iskolaérett gyermekek kerüljenek. Részképesség zavaros, vagy lassabban haladó gyerekek kapjanak külön segítséget a nekik megfelelő tempóban (eszköz, módszer). Több időt fordítsanak a tanítók az olvasás, írás, számtani alapok elsajátítására. Nem az a cél, hogy 4 hónap alatt megtanuljanak olvasni, írni. Játsszanak a nyelvvel, fedezzék fel, hogy csodás élmény olvasni, és érdemes írni, de ne pár milliméteres vonalközbe, hanem táblára, homokba, csomagolópapírra. Az általános iskola 1-4. évfolyamán kizárólag a tanítók készíthetik fel a tanulókat. Kivétel az iskolában emelt szintű idegen nyelvet tanító tanár. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől.

2011.11.09.


29/150. oldal


A kortárs csoport: ▪ lehetőséget ad az én-érvényesítésre, ▪ biztosítja a valakihez tartozás érzését, ▪ emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: ▪ valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, ▪ az egyéni értékek felismerése, ▪ egymás tiszteletben tartása, ▪ egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, ▪ a másság elfogadása, a tolerancia, ▪ társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, ▪ mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és 2011.11.09.


30/150. oldal


találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. A tanulók iskolai közösségi nevelésének színterei és feladatai: Tanórák. Tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek. A tanulóközösségek, a közösségi élet kialakulása, a tanulóknak a közösségbe beilleszkedése nem valósítható meg kizárólagosan a tanórai foglalkozások keretében. Szükséges olyan együttlétek kialakítása, amely mentes a tanórák kötöttségétől, az ismeretek számonkérésének feszültségétől. Ilyen közösségfejlesztésre alkalmas tanórán kívüli lehetőségek iskolánkban: ▪ a szülők által igényelt – tanulószobai foglalkozások ▪ szakkörök ▪ énekkar ▪ tömegsport ▪ művészeti csoportok ▪ környezeti nevelés, erdei iskola ▪ tanulmányi és kulturális versenyek ▪ házi bajnokságok ▪ diáknapok ▪ kulturális és sportrendezvények ▪ ünnepélyek, megemlékezések ▪ hagyományápolás ▪ tanulmányi kirándulások ▪ DÖK munka: iskolagyűlések, hulladékgyűjtés, tanulói ügyelet, iskolarádió ▪ színházlátogatás ▪ könyvtári foglalkozás ▪ múzeumlátogatás, múzeumi órák ▪ testvériskolával való kapcsolat Mivel a tanulók életkoruknál fogva segítségre, bátorításra szorulnak, így a pedagógusok kötelessége segíteni, előmozdítani a tanulók közösségi életének megszervezésére irányuló törekvéseket. Arisztotelész: „ Az emberek azért élnek közösségben, mert a boldogságot keresik, és együtt könnyebben boldogulhatnak.” Az iskola a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. A szülő kötelessége, hogy elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására. 2011.11.09.


31/150. oldal


Iskolánkban egy diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) működik. A DÖK tagjait a tanulócsoportok választják. Tagjai: minden tanulócsoportból 2 fő, ők tájékoztatják az osztály tanulóit az iskolai és városi szintű DÖK feladatairól és segítik a tisztségviselők, a patronáló tanár munkáját. Az iskolai Házirendre és az iskolai SZMSZ-re épül a DÖK szervezeti és működési szabályzata. A tanulók véleménynyilvánítása biztosított a törvény által előírt formában. Az iskolai helyiségeket, berendezéseket – terem, zenei eszközök, számítógép, sporteszközök stb. – térítésmentesen használhatja összejövetelein, rendezvényein a DÖK. A DÖK évente közgyűlést hív össze. A diákok önkormányzatának szövetsége Nagykanizsán van. A városi szintű DÖK–ban 2 tanuló képviseli iskolánk szervezetét. Az ő közvetítésükkel veszünk részt a városi programok szervezésében. A DÖK egyetértési jogot gyakorol az alábbi területeken: ▪ A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, illetve módosítása. ▪ A Házirend elfogadása, illetve módosítása. ▪ A szociális juttatások elosztása. A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő szervezésével, a közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen: ▪ az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.), ▪ a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról, ▪ a tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése, ▪ a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése, ▪ az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése, ▪ az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése, ▪ az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés, ▪ az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolával való együttműködésének segítése, ▪ a hazai és a külföldi tanulmányutak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés.

2011.11.09.


32/150. oldal


BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Egészségügyi háttér: Meghatározó okként azonosíthatók a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, elsősorban akár rövid ideig fellépő oxigénhiányos állapot vagy betegség következtében fellépő kora gyermekkori minimális agykárosodás, a rossz lakásviszonyok, a depresszív anyagi magatartás, az elhanyagoltság, a kevés idő eltöltése családi környezetben, szeretethiány. A problémás gyermekek 40%-ánál legalább két környezeti rizikótényező figyelhető meg. Törvényi háttér: A közoktatási törvény 30. §-a részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe eső tanulókkal kapcsolatban. Ennek legfontosabb pontja a 7. pont, mely szerint: „ A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.” A törvény a szülő szerepét is meghatározza a 14. § (2.c) pontjában. Ha a szülő nem akarja tudomásul venni a gyermek részképesség-zavarát, ilyen esetben élni kell a törvény 30. §. 4. bekezdésében biztosított intézkedési lehetőséggel. A 30 § 9. bekezdése szerint szakértői vélemény alapján az ilyen tanulók egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthetők az értékelés alól. Lehetőség van magántanulói jogviszony létesítésére is. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei: ▪ a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, ▪ passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, ▪ nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, ▪ testi és pszichés tünetei vannak, ▪ személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A probléma kezelésének folyamata: Az iskolának meg kell vizsgálnia, át kell tanulmányoznia az óvodából megküldött iskolaérettségi véleményt. Ha az óvoda nevelési tanácsadóba utalta a gyermeket, a nevelési tanácsadó konkrétan megnevezi a magatartászavart és a várható tanulási zavar okát. Az iskolának meg kell őriznie ezeket a véleményeket: a vizsgálati vélemény tartalmát meg kell ismernie azoknak a pedagógusoknak, akik a gyermekkel foglalkoznak.

2011.11.09.


33/150. oldal


A gyermek tanítója ismerkedjen meg a szülővel, óvónővel, a gyermekkel kapcsolatban álló szakemberekkel. Az eredményes bánásmódot segíti, ha már a tanév kezdetén érdeklődik, tanácsot kér tőlük. Különösen a szülővel való kapcsolatfelvétel fontos, mert a szülő bizalmatlansága a problémák felmerülésével egyenes arányban nőhet. Az óvónő elmondhatja a tanítónak a gyermekkel kapcsolatos többéves tapasztalatait. Igénybe kell venni a logopédus vagy a pszichológus segítségét is. A különféle problémákkal küzdő gyerekeket az osztálylétszám maximum 30%-ig ajánlatos elhelyezni, mert ellenkező esetben a tanító, tanár figyelme nagyon le van terhelve. A tanórai differenciált foglalkoztatás mellett a tanórákkal párhuzamosan, vagy a tanórán túl is szükség lehet plusz órákon fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat. (A tanórán kívüli foglalkoztatások terhére, fejlesztő pedagógus segítségével.)

Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatunk: ▪ Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. ▪ Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. ▪ A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. ▪ Lehetőséghez mérten biztosítani kell a bontott csoportban történő oktatást. ▪ Emelt szintű képzést kell biztosítani angol-német nyelvből.

Elvek, értékek, célok, segítő tevékenység: Pedagógussal szembeni elvárások: ▪ ismerje a részképesség-zavar tünetegyüttesét, ▪ tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, ▪ semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót, ▪ értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, ▪ önmagához képest is nézze a fejlődést, ▪ a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, ▪ nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Osztályfőnökkel szembeni elvárások: ▪ tartsa a szülővel a kapcsolatot, ▪ a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal, ▪ szükség esetén forduljon szakemberekhez a tanuló ügyében, ▪ segítse a tanuló pályaválasztását.

2011.11.09.


34/150. oldal


Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján: - tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve - a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek, az önkormányzat feladatellátása keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Közoktatási Törvény 30. § és a 41. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A Közoktatás Törvény 10. § (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: ▪ hiperaktivitás, ▪ szorongásos magatartás, ▪ térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), ▪ mozgáskoordináció zavarai, ▪ a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), ▪ antiszociális cselekedetek, ▪ alacsony önértékelés, ▪ emlékezés zavarok, ▪ a logikus gondolkodás problémái, ▪ a spontán kíváncsiság hiánya. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: ▪ az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, ▪ a nívócsoportos oktatás, ▪ az egyéni foglalkozások, ▪ a felzárkóztató foglalkozások, ▪ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, ▪ a napközi otthon, tanulószoba, ▪ továbbtanulás irányítása, segítése, ▪ a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése. 2011.11.09.


35/150. oldal


A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai ellátása állapotuknak megfelelően különböző szervezeti keretek között történhet: A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben szegregáltan vagy ép társaikkal együtt integráltan a „befogadó„ iskolákban. A tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. Integráció célja: ▪ ▪ ▪ ▪

Sajátos nevelési igényű gyerekek számára esélyegyenlőség biztosítása. Társadalmi szocializáció megvalósítása. Többségi tanulók toleranciájának kialakítása, a másság természetes elfogadása. Az oktatási módszerek individualizálása integrált gyerekek számára.

Sikeres integráció feltételei: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Tárgyi, személyi feltételek megteremtése. Osztályonként a létszám 10%-ban (1-2) sajátos nevelési igényű tanuló. Differenciált tanítás, kooperatív tanulási technikák alkalmazása. A differenciálás mindenki számára a saját optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak erősebb és gyengébb területeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

A nevelőtestület együttműködése, elkötelezettsége. Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus rendszeres segítő tevékenysége. A család támogatása. Támogató magatartás a többi szülő részéről. A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése szükségessé teszi, illetve a tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, az iskola a Ktv.-ben meghatározott időkeret terhére lehetővé teszi, hogy az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozásokon is részt vegyen. Ha a tanulót tanulási nehézségei miatt – a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – mentesítjük egyes tantárgyak (tantárgyrészek) tanulása alól, akkor részére a többiekhez felzárkóztatása céljából egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozást szervezünk. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában kiemelt szerepet szánunk a napközi otthon tanulmányi foglalkozásainak, valamint a tanulást segítő egyéb napközis foglalkozásoknak.

2011.11.09.


36/150. oldal


A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az iskolapedagógus a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatás Törvény és a (11/1994. MKM rendelet 6. §), a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény 124. § (21) bekezdésében szabályozza. A Közoktatás törvény 19. §(7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: ▪ csoportbontás, ▪ étkeztetési támogatás, ▪ a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, ▪ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, ▪ a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, ▪ a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), ▪ továbbtanulás irányítása, segítése, ▪ szoros kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, ▪ ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: ▪ a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, ▪ a szociokulturális hátrányok enyhítése: ▫ a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, ▫ tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., ▫ felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, ▫ pályaorientációs tevékenységek szervezése, ▫ felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, ▪ felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, 2011.11.09.


37/150. oldal


▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

tankönyvtámogatás, kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, szükség szerint segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben, a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek – és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen. ▪ a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, ▪ intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, ▪ családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, ▪ a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, ▪ segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, ▪ a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás kezdeményezi, ▪ tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. ▪

együttműködés: ▫ a szabadidőt szervező kollégákkal, ▫ az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel, az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek – és ifjúságvédelem terén: ▪ ▪ ▪ ▪

fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető együttműködik a területileg illetékes: ▪ gyermekjóléti szolgálattal, 2011.11.09.

okok

megszűntetésének


érdekében

iskolánk

38/150. oldal


▪ ▪ ▪ ▪ ▪

gyámhivatallal, nevelési tanácsadóval, szociális és egészségügyi osztállyal, ÁNTSZ-szel, rendőrséggel.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: ▪ a felzárkóztató foglalkozások, ▪ a tehetséggondozó foglalkozások, ▪ az indulási hátrányok csökkentése, ▪ a differenciált oktatás és képességfejlesztés, ▪ a pályaválasztás segítése, ▪ a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), ▪ egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, egészségnevelés, ▪ a családi életre történő nevelés, ▪ a napközis foglalkozások, ▪ az iskolai étkezési lehetőségek, ▪ az egészségügyi szűrővizsgálatok, ▪ drog –és bűnmegelőzési program segítése, DADA program ▪ a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), ▪ a szülőkkel való együttműködés, ▪ tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas magyar tudós a nevelésről szólva azt mondta: „Nagyon jól tudom, hogy a pedagógiának rengeteg sok feladata van, de legelső: megtölteni, megszívatni az agyat a munka, az alkotó munka gyönyörűségével. Ami az iskolából megmaradhat a szellemi élet, a szellemi munka gyönyörűsége.” Iskolánk célja: Minden tanulónak megadni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát. A tehetség Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

2011.11.09.


39/150. oldal


A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: ▪ a korai felismerés, ▪ a tehetségek számbavétele, ▪ a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, ▪ a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás, ▪ az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése. A tehetséggondozás szervezett formái: Tanóra keretén belül Tanórán kívül A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: ▪ az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, ▪ a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, ▪ angol-német tantárgyak emelt szintű oktatása, ▪ csoportbontás, ▪ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, ▪ a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, ▪ személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, ▪ a viselkedéskultúra fejlesztése. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: ▪ versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), ▪ a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, ▪ tehetséggondozó szakkörök, ▪ iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok… ▪ szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), ▪ az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok). Iskolai nevelést támogató iskolán kívüli szervezeti forma: Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola (néptánc, népzenei és képzőművészeti foglalkozásai) Eredményesség mérése: ▪ részvétel alapján, ▪ milyen szintig jutott el a tanuló, ▪ önmagához képest mennyit fejlődött.

2011.11.09.


40/150. oldal


A tanulók alkotó tehetsége a tanár és diák személyes kapcsolatában bontakozik ki igazán, amelyben jelentős hangsúlyt kap a pedagógus. Szükséges a tehetséges gyerekek erkölcsietikai nevelése is, hisz fontos, hogy a tehetséges ember az ő tudását és képességeit valóban etikus célok szolgálatába tudja állítani, valamint képessé váljon alapvető társadalmi együttélésre is. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni: 1. a nyelvi helyességet, 2. a gyermekek korának megfelelő stílust, 3. a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését. A tankönyvek, taneszközök: ▪ ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével, ▪ ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg: Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a tananyag hosszas fejtegetését. Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyítő irodalmi igényű mű, válogatás, szöveggyűjtemény, a tantárgy vagy a tudomány történetét bemutató kiadvány. Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segítő könyv. Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl. szótárak, enciklopédiák). Jegyzet: tankönyvpótlóként szerepelhet, ha a tankönyv még nem készült, vagy ha a tantárgy szakmódszertana még nem kristályosodott ki. A tanulói, tanári segédletek: ezekhez tartozhatnak a szakköri füzetek, az iskolai tehetséggondozást segítő ismeretterjesztő kiadványok, valamint a tanári segédkönyvek. Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. hanglemez, dia, videokazetta, számítógéppel olvasható ismerethordozók. Feladatlap, munkafüzet

Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben Alapfelszerelések: ▪ írásvetítő, ▪ diavetítő, ▪ fali vetítővászon, ▪ videomagnó, ▪ kazettás magnetofon, ▪ a tanterem funkciójától függően CD-lejátszó, ▪ a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver), ▪ informatikai, számítástechnikai eszközök,

2011.11.09.


41/150. oldal


Az iskolai oktató-nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök Eszközök, felszerelések: ▪ könyvtár: ▫ kötelező és ajánlott olvasmányok, ▫ oktatási segédletek, ▫ kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, enciklopédiák), ▫ pedagógiai-módszertani szakkönyvek, ▫ a közismereti és szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó szakirodalom, ▫ a tananyagot kiegészítő ismeretterjesztő művek, ▫ tanári kézikönyvek, ▫ tankönyvek, ▫ periodikák, ▫ elektronikus ismerethordozók, ▫ internet hozzáférés, stb. ▪ fénymásoló, ▪ tornaterem, ▪ sportudvar, stb.

2011.11.09.


42/150. oldal


A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések A beszerzés Kötelezően Jelenleg Szükséges ütemezése Várható költség biztosítandó rendelke- beszerzés mennyiség zésre áll mennyisége 2000. 2001. 2002. 2003. 2000. 2001. 2002. 2003. Megjegyzés EZER FORINTBAN 2 1 1 1 100

Eszközök, felszerelések HELYISÉGEK hideg-meleg vizes zuhanyozó HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS BERENDEZÉSI TÁRGYAI 1. TANTEREM tanulói asztalok tanulói székek nevelői asztal eszköztároló szekrény Tábla sötétítő függöny 2. SZAKTANTEREM a) számítástechnika terem Számítógépasztal számítógépek és tartozékai Programok b) idegen nyelvi, nemzetiségi, nyelvi labor berendezés c) term. Tudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) Elszívó-berendezés 2011.11.09.

EGYÉB

234 468 20 20 20 60

8 8 15

234 468 20 17 20 54

56 86 3 3 2 6

10 8

8 8 7

15

15

10

10

1

1


30 30

15 30

15 30 1

1 1 3

2 2

2 2

8 2 2

300 240 2 2 1 3

2 1

15

30 50 10

500 190

60 64 50 10

160 500 500 500 60 60 30 400

5

43/150. oldal

210 210 240 240 100

5

180 180

1

100


vegyszerálló mosogató Mentőláda törpefeszültségű csatlakozások d) művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tárgyasztal (állítható) mobil-lámpa (reflektor) vízcsap (falikút) Pianínó ötvonalas tábla e) technikai szaktanterem Állítható magasságú támla nélküli szék 4. TORNASZOBA Gumikötél 6. SPORTUDVAR távol-, magasugró gödör 7. IGAZGATÓI IRODA 8. NEVELŐTESTÜLETI SZOBA Szék 9. ÜGYVITELI HELYISÉG 10. KÖNYVTÁR egyedi világítás Fénymásoló CD vagy lemezjátszó Írásvetítő EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Védőruha

2011.11.09.

5 1 10

5 1 10

30 2 2 2 1 2

30 2 2 1 1 2

1 1

5

100

1

10 10

100

30

360 2

40 2 1

1 2

30 10 300 20

15

15

5

5

5

15

1

170

2

1

1

24

24

10

8 1 1 1 21


8 1 1 1 15

elhasználódott

15

150

ugródomb

10

8

100

24 1

1 1

6

130 60 6

44/150. oldal

180

30


Beszerzendő taneszközök tantárgyankénti bontásban Kémia Rácsmodellek Technika Járműépítő kísérleti készlet Elektrotechnika I. Elektrotechnika II Szerelőkészlet 1.o. Szerelőkészlet 2.o. Szerelőkészlet 3-4.o. Fa építőkészlet Biológia Faliképek Csontvázak Virágmodellek Történelem Térképek Videokazetták Matematika Űrmértéksorozat Geometriai test készlet Mértani testsorozat Számológépek Asztali mérleg Ének Ritmuskészlet Csörgődob Ritmusfák CD-s hordozható magnó

2011.11.09.

4 1 4 4 15 15 15 15

4 1

200 4 4 100 30

15

230 15

50

12 2

45 35 3

5 10

60 5 10

2 1 2 20 1


100 160

15 15

12 2 3

1 5 10 2

60

50 20

2 1 2 20 1

6 15 5 100 50

1 5 10 2

45/150. oldal

65 10 10 80


CD lemezek Magyar Írói, költői arcképsorozatok Videokazetták Környezetismeret Terepasztal Iránytűk Rajz Szövőkeretek Ollók Fényképezőgép Festékező és nyomóhengerek villanyrezsó, vasaló diasorozat műelemzéshez összesen:

2011.11.09.


20

20

40

2 10

2 10

1 10 30 30 2 10 4 4

1 10

20 20 30 10

30 30 2

20 10 4

4

46/150. oldal

30 15 20 20 20 2469 2265 2201 1894


A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A nevelés két alapvető közösségének koordinált, aktív együttműködése a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele. A család és az iskola együttműködését követeli a társadalom fejlődése, a nevelő iskola megteremtésének igénye. Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, az iskola hagyományai, valamint a Közoktatási Törvény és a Szervezeti és működési szabályzat alapján. A Szervezeti és működési szabályzat több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges. A szülőknek állandó jellegű kapcsolatot kell létesíteniük egymással és gyermekeik iskolájával. A családi nevelésben jelentkező nehézségeket közösen, a pedagógus szakértelmével, a szülők nevelői tapasztalatával próbálják legyőzni. A szilárd, kidolgozott családi követelmény létfontosságú. A gyermekkel nem törődő, közömbös családban nevelt tanulók száma az iskolákban egyre nő. Iskolánkban ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szülőkkel történő személyes kapcsolat kialakítására, és a rendszeres találkozások szakmai előkészítésére. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökökre, hanem a szaktanárokra, tanítókra, tanárokra is vonatkozik. A szülők és pedagógusok együttműködésének hagyományos formái: Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Szülői értekezlet Tájékoztatást adnak az iskola, az egész osztály, egy-egy tantárgy helyzetéről, a tanulók neveltségi szintjéről, tanulmányi előmeneteléről, magatartásának változásairól. Időpontját írásban rögzíteni kell a tanuló tájékoztatójában vagy ellenőrzőjében. Feladata: ▪ a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása, ▪ a szülők tájékoztatása: ▫ az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, ▫ az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, ▫ a helyi tanterv követelményeiről, ▫ az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, ▫ a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, ▫ az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, ▪ a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

2011.11.22.


47/150. oldal


Típusai lehetnek: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Évfolyam szintű (igazgató rendeli el és tartja az osztályfőnökökkel együtt) Osztályszintű (osztályfőnök tartja) Réteg szülői értekezlet (osztályfőnök tartja) Rendkívüli szülői értekezlet (osztályfőnök tartja) Ünnepélyes szülői értekezlet (osztályfőnök tartja)

Családlátogatás: cél a tanuló otthoni körülményeinek megismerése, a pedagógus benyomásokat szerezzen a családi légkörről, stb. Időpontját a szülő és a nevelő közösen határozza meg, melyet ellenőrzőben, tájékoztató füzetben rögzíteni kell. Ajánlott pedagógiai forma. Fogadóórák: a szülő és a pedagógus kölcsönös tájékoztatása a tanuló problémáiról, neveltségéről, tanulmányi előmeneteléről. Időpontját tájékoztatóban, ellenőrzőben kell rögzíteni. Kötelező pedagógiai forma. Nyílt napok: tanítási órákat és a tanórán kívüli iskolai életet látogathatják a szülők. A szülők tanulságokat vonhatnak le a gyermekek tanulmányi munkájáról, az otthoni tanulás hatékonyságáról, módszereiről, a tanulók egymás közti kapcsolatáról. A látottak alapján a szülő közvetlenül kérdezhet a nevelőtől. Időpontját tájékoztatóban, ellenőrzőben kell rögzíteni. Tanévenként egy-két alkalommal kell megszervezni. A fentiek gyakoriságát az éves munkatervben kell rögzíteni. Egyéni kapcsolatfelvétel Szülők közösségének részvétele az osztály életében Szülői közösségi választmány ülései Szülői Munkaközösség A szülői alapítvány kuratóriumi ülése Nyílt tanítási nap Feladata: ▪ a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet) Feladata: ▪ a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról; Rendezvények Hirdetőtábla stb. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a Szülői Munkaközösséggel.

2011.11.22.


48/150. oldal


A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: ▪ tanórai munka, ▪ osztályfőnöki órák, ▪ közösségi programok, ▪ egyéni beszélgetések, ▪ diákönkormányzat, diákparlament, ▪ kérdőívek, vizsgálatok.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Alapok Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: ▪ 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. ▪ 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. ▪ 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. ▪ 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.

2011.11.22.


49/150. oldal


Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: ▪ Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. ▪ A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben

2011.11.22.


50/150. oldal


tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” ▪ A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5–12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” (10. § (5) bekezdés. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

2011.11.22.


51/150. oldal


Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola rövid története Iskolánk 1968 óta folyamatosan szolgálja a nagykanizsai közoktatást. A hagyományok, az elődök szellemisége iskolánkra, a benne dolgozókra hat mind a mai napig. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a modern irányzatok befogadására. Az iskola helye és épülete Az iskola Nagykanizsa lakótelepi részén épült, 1968-ban. Kezdetben 12, ma már 16 tanterem, szaktantermek, tornaterem, ebédlő, sportpályák, gondozott udvar segíti a nevelő-oktató folyamatokat. Mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Déli fekvése miatt hátrányos viszont napsütésben a nagy hőség. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, hiszen lakótelepi iskolaként mások a lehetőségeink, mint egy természeti környezet közvetlen közelében lévő intézménynek. Az iskola működése környezeti-és egészségnevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére, azért is, mert 2007 júniusában az iskolánk elnyerte az ÖKO-iskola címet. 2010-ben újra pályáztunk erre a címre, és 2010 júniusában ismét elnyertük. A környezeti- és egészségnevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, kémia szaktanteremben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos,

2011.11.22.


52/150. oldal


audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket kémia szaktanteremben megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Osztályfőnöki órák keretében előre egyeztetett témában az iskolavédőnő évente 2-3 órában tart előadást (helyes táplálkozás, sport, testtartási hibák és következményei, tisztálkodás, háztartási balesetek és ellátásuk, állatokról emberekre terjedő betegségek, kullancs, serdülőkor, szexualitás a serdülőkorban, AIDS, fogamzásgátlás, drogok, illemkódex) Cégek által támogatott programokban való részvétel, termékminták, tájékoztató füzetek felhasználása (Libress, Blend-a-med) 6. évfolyamon egészségnevelés tantárgy keretében az elméleti tudást gyakorlattal mélyítjük el. D.A.D.A. programban jelenleg részt veszünk. Városi szervezetek összefogásának eredményeként drogprevenciós és közlekedésbiztonsági program 2 évente a 7-8. évfolyamokon a Rendőrség, Családsegítő Központ, Start autósiskola, ÁNTSZ, Védőnői szolgálat segítségével Gerinctorna csoport az iskolaorvos által kiszűrt tanulóknak heti 1 alkalommal helyi testnevelő irányításával Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során minden osztály egy vagy több napos osztálykirándulásokon, túrákon vesz részt, vagy intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez. /például szennyvíztisztító telep működésének megtekintése/ Az itt folyó munka a tanév szerves része, ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét. Tanórán kívüli programok A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl.: Kaán Károly Országos Természetismereti Verseny 5. 6. évfolyam, Herman Ottó Országos Természetismereti Verseny 7. 8. évfolyam, TITOK Herman Ottó Országos Verseny 5.6.7. évfolyam. Hevesy György Országos Kémia Verseny 7.8. évfolyam). Részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok, újságok ismertetésében, népszerűsítésében, felhívjuk tanulóink figyelmét az ezzel a témával foglalkozó tévéműsorokra. Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (pl. elem-, és papírgyűjtés) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján, Állatok Világnapján rajz- és fotókiállítást, irodalmi összeállításokat készítünk iskolánk aulájában Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája és helyszíne évről-évre változik. Arra azonban törekszünk, hogy programjaink segítségével diákjaink megismerjék a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket.

2011.11.22.


53/150. oldal


Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikai helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (a 243/2003. (XII.17.) Testnevelés alapelvei és céljai); - a testnevelési anyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; - a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; - a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); - a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. Erőforrások A környezeti-és egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

2011.11.22.


54/150. oldal


Tanárok és diákok A diákok a környezeti- és egészségnevelési témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az osztálykirándulásoknak, túráknak, a napközis foglalkozásoknak, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak, zöldtábornak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatói feladat lehet. Ifjúságvédelmi felelős Felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, termelő üzemek, és a szennyvíztisztító üzem Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy

2011.11.22.


55/150. oldal


környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások Fenntartó: Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyik fontos nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó minden évben a lehetőségekhez mérten támogatja az iskola környezeti-és egészségnevelési munkáját. Saját bevétel: Az iskolának teremkiadásból van saját bevétele, melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti-és egészségnevelési célokra. Pályázat: A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi és szabadidő-szervezői feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: ▪ a fenntartható fejődés; ▪ a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; ▪ a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; ▪ emberi jogok; - demokrácia; ▪ elővigyázatosság; ▪ biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: ▪ a környezettudatos magatartást és életvitelt; ▪ a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;

2011.11.22.


56/150. oldal


▪ ▪ ▪ ▪

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: ▪ alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ▪ ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; ▪ szintetizálás és analizálás; ▪ problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; ▪ együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; ▪ vitakészség, kritikus véleményalkotás; ▪ kommunikáció, médiahasználat; ▪ konfliktuskezelés és –megoldás; ▪ állampolgári részvétel és cselekvés; ▪ értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási; tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Lakótelepi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket, egészséges életmód igényüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának meg-teremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórákon, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon, túrákon, táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a

2011.11.22.


57/150. oldal


köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet félts, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: ▪ környezet-és természetvédelmi témakörök tantárgyi integrációjának jobbá tétele ▪ az egészségnevelési program elkészítésébe jobban bevonni az iskolai védőnőt, és a szülőket ▪ a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; ▪ tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; ▪ új környezeti- és egészségtan nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap; Hagyományok ápolása: ▪ iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; ▪ a város nevezetességeinek feltérképezése; ▪ a városi és városkörnyéki természeti értékek megismertetése ▪ évfolyamonként erdei iskolai programok szervezése; megvalósítása; ▪ drog-prevenciós program folytatása; ▪ osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: ▪ a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); ▪ a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre); ▪ interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); ▪ tanórán kívüli szakórák szervezése; ▪ természetvédelmi versenyekre felkészítés; ▪ multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; ▪ a számítógép felhasználása a tanórákon.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

2011.11.22.


58/150. oldal


▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, túrák, akadályversenyek, városismereti játékok stb.; kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.; „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”; modellezés; „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; versenyek; iskolazöldítés; témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); „DÖK-nap”; „jeles napok”; projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat, zuzmóprogram stb.) nyári táborokban, zöldtáborokban Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése; iskolai, nemzetközi projektek.

Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek csak így válnak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:” ▪ kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; ▪ játékok; ▪ modellezés; ▪ riportmódszer; ▪ projektmódszer; ▪ terepgyakorlati módszerek; ▪ kreatív tevékenység; ▪ közösségépítés; ▪ művészi kifejezés; Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program

2011.11.22.


59/150. oldal


végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Iskolai környezet Lásd a helyzetelemzésnél (1., 2. fejezet) Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különbőztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái ▪ kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; ▪ házi dolgozat készítése; ▪ poszterek készítése és bemutatása; ▪ iskolarádió felhasználása híradásra; ▪ drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; ▪ faliújságon közölt információk készítése; ▪ szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái ▪ környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; ▪ környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; ▪ környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; ▪ a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; ▪ a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szabadidő-szervező segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskola tanulói között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot az 5. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a 8. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat, tapasztalatokat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

2011.11.22.


60/150. oldal


Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből – évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési továbbképzési programokon.

A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ INTÉZMÉNYI FELADATOK Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek). Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása). Hazai és nemzetközi együttműködések.

2011.11.22.


61/150. oldal


HELYI TANTERV A helyi tantervet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.7.) Kormány rendelet módosítása és a 202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet alapján készítettük el. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai: a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez. Mindegyik egyformán fontos, részben fedi egymást, és egymásba fonódik. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák: ▫ anyanyelvi, ▫ környezettudatosságra nevelés, ▫ a tanulás tanítása, ▫ idegen nyelvi kommunikáció, ▫ matematikai, ▫ természettudományos, ▫ digitális, ▫ hatékony, önálló tanulás, ▫ szociális és állampolgári, ▫ kezdeményezőképesség és vállalkozói, ▫ esztétikai- művészeti tudatottság és kifejezőképesség. Nem biztos, hogy minden évfolyamon kulcskompetenciák a fejlesztésre szorulók.

és

minden

csoportban

ugyanazok

a

Fontosnak tartjuk, hogy minden évfolyamon a kiemelt fejlesztési területek: ▫ önismeret, ▫ hon- és népismeret, ▫ európai azonosságtudat, ▫ demokráciára nevelés, ▫ gazdasági nevelés teret kapjanak a fejlesztési célok között. Tudatosan össze kell hangolni az itt folyó szakmai munkát, a kulcskompetenciák irányelveivel. Szándékunk, hogy ezek a kompetenciák ne csak a kötelező tanórai munkában, hanem a nem kötelező tanórán kívüli tevékenységben is jelenjenek meg. Például: szakkörök, fejlesztő foglalkozások, tanulószoba, sportkörök. Intézményünkben a 2010/2011-es tanítási évig az 5. és 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást úgy szervezzük meg, hogy az e célra felhasznált idő az összes kötelező óra 20%-át éri el (évfolyamonként heti 5 óra).

2011.11.22.


62/150. oldal


Személyi feltételek Iskolánkban adottak a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséhez a személyi feltételek, hiszen tanítóink szakkollégiumi végzettséggel rendelkeznek, a tanárok közül pedig négy főnek tanító és tanári diplomája is van. Hat fő HEFOP 3.1.4 képzésben részesül a kompetencia alapú oktatásra való áttéréshez. A következő tanévtől tervezzük a 120 órás tanfolyamokra a beiskolázást. Óraterv Tantárgy/évf. Kötelező Tanórák Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolg. ism. Környezetism. Természetism. Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Informatika Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Modulok Tánc és dráma Hon és népism. Informatika Ember és társ.ism., etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Összesen

2011.11.22.

1

2

3

4

5

6

7

8

8

8

7,5

7

4

4

4

4

5 -

5 -

4 -

3 4 -

3 4 2

3 3 2

3 3 2

3 3 2

1 1 1,5 1

1 1 1,5 1

2 1,5 1,5 1

2 1,5 1,5 1

2 1 1,5 1

2 1 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1

2,5 -

2,5 -

2,5 -

2,5 -

2,5 0,5

2,5 0,5

2 0,5

2 0,5

1 1 0,5 0,5 0,5 20

20

20

22,5

22,5


0,5 22,5

25

25

63/150. oldal


A többlet testnevelés órák száma: 1-2. évfolyam: + 2,5 óra 3-4. évfolyam: + 1,5 óra 5-6. évfolyam: + 0,5 óra 7-8. évfolyam: + 1 óra A mindennapos testedzés lehetőségét a kötelező és a nem kötelezően választható testnevelés órákon kívül az iskolai sportkör által szervezett sportfoglalkozásokkal biztosítjuk. Mivel az iskola emeltszintű nyelvoktatást folytat (5. osztálytól), ezért a 3. évfolyamon illetve felső tagozaton az érintett tanulócsoport esetében a nem kötelezően választható heti 2 tanórát idegen nyelv oktatására fordítjuk. Erről a szülőket a gyermek iskolánkba történő beíratását megelőzően tájékoztatjuk. A készségtárgyak esetében a szülők igényeinek felmérését követően döntünk az adott tanévre vonatkozóan. Célunk, hogy a kulcskompetenciák prioritása a választható órákban is jelenjen meg az egyes évfolyamokra konkretizálva. A szabadon választott tanítási órán való részvétel a tanulói döntés eredményeképpen kötelezővé válik: ▪ Amennyiben a tanuló kiválasztotta a tanítási órát, amíg a tanítási óra az iskolában megszervezésre kerül, köteles azokon részt venni, és az ott átadásra kerülő ismeretekből számot adni tudásáról. ▪ Erről tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt (írásban). ▪ A tanulói döntés a tanítási év végén „lejár”. ▪ A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások között. ▪ A jelentkezések eldöntésének tartalma és eljárása: a benyújtott kérelmek elbírálása biztosítsa az objektív, szakmai szempontokat. Tanórán kívüli foglalkozások: ▪ szakkör ▪ napközis és tanulószobai foglalkozás ▪ tanulmányi versenyek, házi bajnokságok ▪ énekkar ▪ érdeklődési kör ▪ sportkör ▪ tanulmányi kirándulás ▪ kulturális illetve sportrendezvény Csoportbontásokat a következő tantárgyakra tervezünk: a) feltétel nélküli ▫ idegen nyelv 5-8. évfolyam b) feltételhez kötött ▫ informatika 6-8. évfolyam ▫ technika 5-8. évfolyam ▫ idegen nyelv 3-4. évfolyam

2011.11.22.

20 óra 6 óra 8 óra 5 óra


64/150. oldal


Az alapító okiratban foglaltak alapján, az iskola oktatási színvonalának megtartása érdekében az önkormányzat biztosítja az eddigi órakereten felül a következő órákat: emelt szintű idegen nyelv oktatására és órabontására: 34 óra Az iskola továbbra is biztosítja a város 1- 4. osztályos általános iskolai tanulóinak úszásoktatását. A tantárgyak lehetőségei: 1. Az anyanyelvi tárgyak - A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű. - Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét. - Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra. - Nagy hangsúlyt kell fektetni:  az anyanyelv művelésére,  a beszéd-, az olvasás-, az írás-, a helyesírás, a grammatika-, a stílus-, a szövegtan-, a nyelvhelyesség-, a retorika- és a nyelvtörténet oktatására,  anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a formális, tudományoskodó megközelítést. - Gondot kell fordítani:  az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására,  a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére. - Cél:  a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és  fejleszteni a kommunikációs képességüket. 2. A környezetismeret, környezeti nevelés - A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára. - Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie. - A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép. - Cél, hogy:  a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a (természetes és épített) környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze,  a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket. - Egészséges életmódra nevelésben:  érvényesülnie kell a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak;  fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés;  a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a gyermekeket az iskolán kívül.

2011.11.22.


65/150. oldal


3. Az ének-zene - A zenei nevelés feladata:  a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése,  segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel,  hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejező, szép énekhang. - A zenei nevelés célja, hogy:  a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra,  hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a megfigyelésére. - A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy:  általánosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi tevékenységeit,  segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet. - A kottaolvasás fejleszti:  a zenei emlékezetet,  a belső hallást. - A zeneirodalom oktatásának célja, hogy:  a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék,  néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben,  ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és  a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket. 4. A rajz és vizuális kultúra - A vizuális művészetek tanításának célja:  a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképének formálása,  a tanulók esztétikai érzékének, művészetszeretetének, értékszemléletének, látáskultúrának megalapozása,  az alkotás, mint cselekvés megszerettetése,  az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése,  a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem, néprajz, általános esztétika és az etikai terültén is,  hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, videó) műfajoknak, valamint a művészettörténeti korszakoknak, stílusoknak a főbb jellemzőit, kiemelkedő alkotásait. - A rajz és vizuális kultúra feladata:  A kisiskolás korban (6-10. év között): ▫ a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történő alapozás, ▫ a gyermekek megismertetése a képi-plasztikai kifejezés eszköztárával és az egyszerűbb ábrázolási technikák használatával,  A középső szakaszban (10-14. év között): ▫ hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képiplasztikai- téri megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre,

2011.11.22.


66/150. oldal


-

▫ kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség,  hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a természet forma és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról,  a környezet színeinek, formáinak, térviszonyainak, mozgásának, anyagainak megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása,  a műalkotások megismerése,  a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása, Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert felerősödnek a gyermek önértékelésének kritikus vonásai.

5. A technika és életvitel - Feladata:  a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket kényelmesebbé, jobbá teszi,  lássák, hogy a technika nagy lehetőséget és segítséget jelent a mindennapi életben,  a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai műveltség,  a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival megismerkedjenek,  a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet, gép kezelésével, működésével. - Célja, hogy:  lehetővé tegye a napról napra változó technika megértését, követését, használatát,  fejlessze a kreativitást,  a tanuló megszerezze a technikai műveltséget,  az egyszerűbb, de látványos műszaki feladatok megoldásán keresztül sikerélményhez jutassa a gyerekeket. - A kisiskolás korban (6-10 év között):  elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és  az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás. - A középső szakaszban (10-14 év között):  kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről és gyártási folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről,  fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése,  a munkadarab elkészítésekor az elképzeléstől a kivitelezésig törekedjenek a pontos és igényes végrehajtásáig. 6. Az idegen nyelv - Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy:  a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben tudnak érvényesülni a világban,  a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék,  az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelven beszélő népek életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek.

2011.11.22.


67/150. oldal


-

-

-

Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy:  a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit,  a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás-, íráskészséget és –képességet).  a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön. Kisiskolás korban (6-10. év között):  Feladata: ▫ a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet, ▫ dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésének segítése, ▫ meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv intonációjának elemeit. A középső szakaszban (10-14. év között):  Ebben az életkorban még hatásosan működik az utánzóképesség, de már a tudatosság is megjelenik.  Ennek a szakasznak a végén történik: ▫ a nyelv szerkezetének tudatos megismerése, ▫ az alapvető nyelvtani szabályok elsajátítása, ▫ az írásbeliség fejlesztése és ▫ a kulturális ismeretek megszerzése.  Feladat: ▫ beszédszinten kell elsajátítania az első idegen nyelvet.  Gondot kell fordítani arra, hogy: ▫ a gyerekek ne váltogassák az idegen nyelveket, ▫ meglegyen a nyelvtanuláshoz szükséges környezet.

7. Irodalom - Fontos, hogy:  a diákok a tanított műveket élvezni és értelmezni tudják,  a szorosabban vett irodalomtörténetet – ezen belül írók, költők, életútját, működésük társadalmi és történelmi körülményeit – megismerjék,  a tanár felkeltse a diákok érzékenységét a művek mondanivalója iránt,  a gyermekeknek joguk van tetszésük, nemtetszésük kinyilvánítására adott irodalmi művel kapcsolatban,  a tanulók a véleményüket megindokolhatják. - A kisiskolás korban (6-10. év között):  Feladat: ▫ el kell sajátítani az írást, az olvasást, az értelmes beszédet, a helyesírás alapelemeit, ▫ a gyermekek életkori sajátosságaihoz megfelelő műveket kell választani, ▫ a tanított művek járuljanak hozzá a gyermeki világkép alakulásához (népköltészeti alkotások, mesék, mondák, versek, elbeszélések, ifjúsági

2011.11.22.


68/150. oldal


regények, regényrészletek, dramatikus népi játékok, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek és publicisztikai írások stb.). 

-

Cél: ▫ az olvasás iránti kedv felébresztése, ▫ a tanulók az olvasottak tartalmát saját szavaikkal el tudják mondani, ez fejleszti a figyelmes olvasást és a beszédkészséget is. A középső szakasz (10-14. év között):  feladat: ▫ kialakítani a tanulókban a szépirodalmi szövegek megismerésének és elemző leírásának képességét, ▫ elemi szövegértés gyakoroltatása és ellenőrzése, ▫ folyamatosan bővíteni kell az esztétikai fogalomkészletet, a szabályok ismeretét, ▫ a szabályok alkalmazásának gyakorlása, gyakoroltatása, ▫ képesek legyenek a diákok a megismert műalkotásokat térhez és időhöz kötni, művelődéstörténeti jelentőségüket értékelni, ▫ különböző műnemek (líra, epika, dráma stb.) megismertetése, ▫ a műelemző-képesség kialakítása.  Cél az, hogy nemzeti nagyjaink emberi, költői, írói egyéniségét minél árnyaltabban és meggyőzőbben, elkötelezettségüket értékként bemutatni.

8. A történelem és állampolgári ismeretek - Szükséges:  a történelemtanítás korszerű technikai feltételeinek megteremtése (történetileg hiteles és jó minőségű képanyag, megfelelő térképek, ábrák, diaképek, dokumentumfilmek és gyűjtemények, transzparensek stb.),  a terepgyakorlat követelményeinek és feltételeinek biztosítása,  bejárni és meglátogatni a tanulóknak hazánk – lehetőségek szerint - ökológiai emlékeit (történelmi kertek, templomok, kolostorok, folyópartok stb.). - Az iskolai történelemtanítás célja:  ismeretek,  készségek,  értékrendek elsajátítása, illetve kifejlesztése. - Fontos szerepe van:  a személyiség kialakításában,  a nemzeti identitástudat megőrzésében,  az általános műveltség alapjainak megteremtésében. - Feladat:  a tanulók ismerjék meg: ▫ az emberiség múltjának legfontosabb eseményeit, ▫ a különböző civilizációkat, ▫ a társadalmi, gazdasági változásokat, ▫ kontinensünk történelmi földrajzát és kultúráját, ▫ az egyes országok magyar kapcsolatainak történetét, ▫ a közvetlen környezetünkben élő népek történetét, ▫ a magyarság kialakulását, a haza megteremtésének állomásait, a magyar államiság fejlődését, megőrzését, megújításának korszakait,

2011.11.22.


69/150. oldal


▫ a legfontosabb történelmi tényeket, dátumokat, személyiségeket, az emberiség és Magyarország történetének jelentősebb írásos dokumentumait, ▫ az országunk építészeti, irodalmi, képzőművészeti, tárgyi, zenei és táji emlékeit, ▫ a vallások múltját, a kereszténység értékrendjét, a keresztény egyházak (és a szerzetesség) történetét. -

-

-

-

Cél: 

legyenek a tanulók nyitottak, érdeklődőek a hazai és nemzetközi történeti, politikai fejlemények és a tudomány újdonságai iránt. Kisiskolás kor (6-10. év között):  rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mely nemzetnek és milyen más közösségnek a tagja,  meg kell ismertetni a közvetlen környezet, család, település, táj múltjához fűződő történeteket, mondákat, hiedelemhistóriákat, legendákat, történeti énekeket, emlékezéseket és az egyszerűbb történelmi jelképeket. A középső szakasz (10-14. év között):  kapjon nagyobb hangsúlyt a szóbeliség és a képszerűség (forrásanyagok, dokumentumok, képek, térképvázlatok stb.). A hon- és népismeret tanításának célja hogy  a gyerekek megismerkedjenek a népi kultúra elemeivel,  ösztönzést kapjanak a szűkebb környezet és a szülőföld hagyományainak megismeréséhez,  tudatosuljon a tanulóban, hogy a kultúrát őriznie, ápolnia és gondoznia is kell.

9. A matematika - A matematika oktatása hozzásegíti a tanulókat:  a logikus gondolkodás kialakulásához és fejlesztéséhez,  a képzelőerejük és ötletességük fejlődéséhez,  a világról alkotott képük pontosításához,  a fogalmazásuk és kifejezésük szabatosabbá, változatosabbá tételéhez,  a felfedezés és a tudás öröméhez, valamint  az emberi gondolkodás vívmányainak megbecsüléséhez. - Gondot kell fordítani arra, hogy  minden problémafelvetés, megállapítás és következtetés világos, pontos, a tanuló számára érthető és továbbgondolkodásra serkentő legyen. - Fontos, hogy  a matematika tételeit bizonyítani kell,  úgy kell tanítani, hogy minden egyes részlet illeszkedjék a matematikának a későbbiekben sorra kerülő fogalomrendszerébe. - Feladat:  központi helyet foglaljon el a valós számok halmaza, ideértve a műveletek elvégzésében való jártasságot is,  a halmazelmélet és a matematikai logika alapvető fogalmai szőjék át az iskolai matematikatanítás minden mozzanatát,

2011.11.22.


70/150. oldal




-

a tanulók lássák a geometria tanításának gyakorlati szükségszerűségét (pl.: terület-, felszín- és térfogatszámítás stb.),  az algebrai egyenletek közül a lineáris egyenletek, a két- vagy háromismeretlenes lineáris rendszerek, a másodfokú egyenletek szerepeljenek,  a százalék- és kamatszámítás, adózás stb. ismereteket készségszintre kell emelni, hogy azt a mindennapi életben hasznosítani tudja. Szükséges:  mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés.

10. A fizika - Célja:  a diákok ismerjék meg a fizikai világ legfontosabb jelenségeit,  bevezetést kapjanak a fizikai gondolkodás természetébe,  a gyerekek lássák meg, hogy a megismerésnek két útja van: ▫ indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás, ▫ dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása. - A kisiskolás korban (6-10. év):  a fizikai érzeteket kell kialakítani, illetve tudatosítani. Pl.: a hőmérséklet, az erő érzetét, az erő kölcsönösségének egyszerű megtapasztalását, a legegyszerűbb mozgásokat, és az első benyomásokat a mozgás viszonylagosságával kapcsolatban. - A középső szakasz (10-14. év):  kísérleteken keresztül fel kell fedeztetni a természet jelenségeit,  a fogalomalkotást a megfigyelésekhez kell kötni. - A kísérletek:  során a tanulók az észlelt jelenségeket figyeljék meg és tapasztalataikat mondják el vagy írják le,  lehetőleg egyszerűek, látványosak és élményszerűek legyenek. - Fontos, hogy  a tanulmányok során különös figyelmet fordítsunk a fogalomalkotásra,  a diákok előtt meg kell világítani, hogy a fizikai mennyiségek általában függnek a vonatkoztatási rendszer megválasztásától. - A diákokkal szemben támasztott követelmények összeállításakor ügyeljünk arra, hogy fizikai gondolkodás nem egysíkú, és ezért elvárható, hogy sokféleképpen tudjanak számot adni tudásukról. 11. A biológia - A biológia tanításának fontos szerepe van, mert:  a természettudományok között ez a tudomány nagymértékben épít – életkori sajátosságoknak megfelelően - más tudományterületek ismereteire, pl.: kémia, fizika, földtudományok,  a biológia az élővilággal foglalkozik, ezért fontos az emberi szervezet és az életműködések oktatása, az egészséges életmód, életvitel kialakítása,  az ökológiai egyensúly felbomlásának elkerüléséhez szükséges szemléletváltás forrása a biológiai ismeretnyújtás. - A kisiskolás korban (6-10. év között):

2011.11.22.


71/150. oldal




-

a gyerekek tegyenek szert – közvetlen környezetük növény- és állatvilágán keresztül – faj- és fajtaismeretre, ily módon alakítsuk ki bennük az élővilág sokféleségének képét,  szervezet- és élettani ismeretekből az életkornak megfelelően annyi tanítható, amennyit a közvetlen tapasztalás élménye lehetővé tesz. A középső szakaszban (10-14. év között):  cél a faj- és fajtaismeret bővítése;  a hazai és más tájak jellemző élővilágának az alapvető ökológiai ismeretek beépítésével és a földrajzi ismeretekkel párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva történő megmutatása,  a faj- és fajtaismereten túl a szervezeti felépítésről és működésről annyi ismeret megszerzése szükséges, amennyi a közvetlen tapasztalás, egyszerű kísérlet, megfigyelés alapján rögzíthető,  a megismert fajok csoportosítása tegye lehetővé az elemi evolúciós szemlélet kialakulását,  a diákoknál történjen meg a helyes életmód tudatos kialakítása.

12. Testi nevelés - Cél:  az egészséges testi és lelki fejlődés elősegítése,  a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése,  a fizikai tulajdonságok (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásműveltség) tökéletesítése,  a rendszeres mozgásra való igény kialakítása. - Fontos:  a testi nevelés során – az életkor sajátosságain belül – differenciált terhelésre törekvés,  hogy ne lehessen gúny vagy elmarasztalás tárgya az esetleges adottságok hiánya,  hogy a versenyhelyzetek olyanok legyenek, amelyekben minden gyermek számára adódik pozitív mozgásélmény,  hogy tudjanak a gyerekek önfeledten – de a szabályok megtartásával – játszani, viseljék el a vereséget, örüljenek a győzelemnek, értékeljék a másik sikerét,  hogy az iskolájuk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető legjobb eredmény elérését. - Feladat:  a tanulók akaraterejének növelése, önértékelésük helyes irányba terelése,  az esztétikai és ritmusérzék fejlesztése a zenés mozgásképzés, a népi- és társastánc, a ritmikus sportgimnasztika tanításán keresztül,  a kisiskolásokat – az óvodai játékosság megőrzése mellett – hozzá kell szoktatni a tanórák kötöttségeihez, rendjéhez,  a mozgáskoordináció fejlesztése,  az egyszerű testnevelési játékok és sportjátékok szabályainak megismertetése,  a szergyakorlatokat alkalmazása (10 éves kor felett),

2011.11.22.


72/150. oldal




-

az atlétikai számok alapjait képező természetes mozgások (futások, ugrások, dobások) egyszerű technikáinak oktatása. Gyógytestnevelés célja:  a tanuló egészségi állapotában keletkezett elváltozások korrigálása, megszüntetése,  az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása,  a speciális gyakorlatok elsődlegességét figyelembe véve a testi nevelés általános céljainak, feladatainak elérése.

13. Kémia - Cél: 

-

-

-

a tanulók igazodjanak el a környezetben megjelenő, és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságai, hatásai, alkalmazásai megértésében,  a kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást,  a tanulóknak az adott szinten kémiai szemléletük legyen, tudják anyagát, lássák jelentőségét, tudjanak ezekről szabatosan beszélni, szükséges mértékben képleteket és egyenleteket felírni, rendezni és ezek alapján számításokat és kísérleteket végezni,  a diákok ismerjék meg a környezet legfontosabb kémiai elemeit, valamint szervetlen és szerves anyagait, azok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságait,  ismerjék a fontosabb vegyipari eljárásokat, folyamatokat, feldolgozási módokat, környezetvédelmi technológiákat és mindezek gazdasági vonatkozásait,  szerezzenek gyakorlati ismereteket a közvetlen környezetükben előforduló hasznos és káros vegyi anyagok kezelésében,  az egyes anyagrészekhez kapcsolódva ismerjék meg a kémiatörténet egy-egy jelentős, tanulságos vagy érdekes eseményeit. Fontos, hogy:  szoros tartalmi és didaktikai kapcsolat legyen valamennyi – elsősorban természettudományi – tantárgy között,  mind az elsajátítandó tananyag, mind a tankönyvek, mind a kémiaórák szemlélete és anyaga legyen élet-, anyag- és élményszerű, emberközeli, érdekes és látványos. A kémiát négy alapvető követelménycsoportra kell építeni: 1. Alapvető kémiai fogalmak, mennyiségek, összefüggések, törvények 2. Konkrét kémiai rendszerek: anyagok és reakciók ismerete 3. Ezek gyakorlati alkalmazásai: fontosabb vegyipari eljárások, a vegyi anyagok környezeti hatásai, a természet és a környezet védelme 4. Tanári és tanulókísérletek. A kísérletek fontosak, mert:  az ismereteket személyes élmény alapján nyújtják a tanulóknak,  fejlesztik a tanuló megfigyelő-, elemző- és értékelő-képességét,  a tanulók megtanulják, hogyan kell a vegyszereket, a hétköznapi kemikáliákat biztonságosan és felelősen kezelni, célszerűen felhasználni.

2011.11.22.


73/150. oldal


14. Földrajz - Cél, hogy:  a tanulók megismerjék a Földet, a természet és a társadalom legfontosabb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait,  a gyerekek szerezzenek alapvető ismereteket a csillagászat alapjairól, az égitestünkről, a Föld tájairól, országairól, népeiről, környezetünkről,  a diákok legyenek tisztába az ország fejlődésével, sajátosságaival társadalmi és gazdasági viszonyaival. - Kisiskolás korban (6-10. év között):  környezetünk alapvető jelenségeit, változásait megfigyelések, gyűjtések alapján ismerjék meg,  fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a környezetük iránt és ki kell alakítani bennük a természet szeretetének, megismerésének és a védelmének igényét. - Középső szakaszban (10-14. év között):  Feladat: ▫ térben és az időben való tájékozódás, a Föld szféráinak megismerése, ▫ készség szinten sajátítsák el a térképolvasást.  Cél: ▫ tudjanak különböző méretarányú és tartalmú térképek alapján tájékozódni, ▫ legyenek képesek összefüggéseiben értékelni egy-egy ország, táj értékeit, regionális problémáit, természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait; ▫ legyenek képesek időben elhelyezni a Föld és szféráinak kialakulását, jelentősebb fejlődési szakaszait, ▫ ismerjék meg a földrajzi tényezőket a Kárpát-medence gazdasági életében, népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit; ▫ ismerjék meg a jelentősebb hazai és külhoni földrajzi felfedezők, utazók és tudósok tevékenységét. 15. Informatika - Az iskolai tanulmányok alatt minden diáknak részesülnie kell alapfokú informatikaoktatásban - A fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi problémák megoldása, különböző folyamatok modellezése nagy segítséget nyújthat a tanári munkában. - Cél:  a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. - Feladat:  a diákok tanulják meg valamely szövegszerkesztő használatát olyan szinten, hogy jól tudják használni a mindennapi életben,  lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megismerkedhessenek az adatbáziskezelés módszereivel,  a számítástechnikát a matematika órán is fel lehet használni: az algoritmus szemléletét matematikai problémák megoldásával is jól meg lehet alapozni,

2011.11.22.


74/150. oldal




fel kell hívni a figyelmet a felvetődő erkölcsi problémákra is, mert az eszközöket kezelő diákok könnyen kárt is okozhatnak: vírusfertőzéssel, idegen adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel. A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órák száma Heti kötelező óra 52.§(3)

Évfolyam 1. évolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Heti választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2 2 2,25 5,6 5,6 7,5 7,5

Egyéni foglalkozásra 52.§(11)c.

Összesen

1,6 1,6 1,6 1,8 1,8 1,8 2 2

23,6 23,6 23,6 26,55 29,9 29,9 34,5 34,5

A 2010. évi LXXI. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása miatt megváltozik a nem szakrendszerű oktatás megszervezése 2010/2011 5.b

5.a

6.a

6.b

2011.11.22.

tanév

Óra

történelem hon- és népismeret rajz technika testnevelés magyar nyelv és irodalom hon- és népismeret rajz történelem tánc- és dráma rajt magyar nyelv és irodalom technika magyar nyelv és irodalom tánc- és dráma rajz technika

2 1 1,5 1 1

kötelező ó.%-a

6,5

29

6,5

29

6,5

29

6,5

29

4 1 1,5 1 1 1,5 2 1 3 1 1,5 1


75/150. oldal


2011/2012 6.a

6.b

tanév rajz magyar történelem tánc-dráma történelem technika tánc és dráma testnevelés

1 4 1 1 2 1 1 3

7

31

7

31

AZ ALAKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az iskolai tankönyvrendelés szabályai: A hatályos minisztériumi tankönyvrendelet (5/1998.(II.18.) egyértelműen az igazgatót teszi felelőssé a tankönyvrendelés elkészítéséért. (Egyetlen iskola sem teheti ki a szülőket, tanulókat annak, hogy nekik kelljen a szükséges taneszközöknek utánajárni.) A tankönyvválasztást a Közoktatási Törvény szabályozza, melyben az alábbiak fogalmazódnak meg:

A pedagógust munkakörénél fogva megilleti az a jog, hogy: a.) Nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot a nevelési és tanítási módszereit megválassza. b.) „A helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.” Évfolyamonként, tantárgyanként egyeztetnek a nevelők a munkaközösség-vezetővel. c.) A nevelők a tankönyvválasztásnál vegyék figyelembe a szülők teherbíró képességét, a SZM véleményét is. d.) Azokat a tankönyveket, segédkönyveket, melyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a pedagógus csak az intézmény vezetője, a SZM, a diákönkormányzat egyetértésével rendelheti meg. e.) Nem vehető fel az a könyv a tankönyvjegyzékbe, amelynek ára hirtelen megnőtt és a szülők többsége nem tudja megfizetni. A pedagógus strukturális szempontok szerinti tankönyveket választhat: a.) Nyomtatott (hagyományosan rögzített) „szóló” tankönyveket. b.) „Alakítható”, variálható nyomtatott tananyaghordozót (kapcsos könyv, tasakos könyv) a gyorsan elavuló ismeretek állandóan cserélhetők. c.) Tankönyvcsaládok d.) Modulrendszerű tankönyvek. e.) Audiovizuális elemeket tartalmazó, szatelit rendszerű tananyaghordozók. f.) Elektronikus tankönyvek.

2011.11.22.


76/150. oldal


A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: ▪ a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, ▪ az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, ▪ a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. (K.t. 44. § (2)) A tankönyv legyen: ▪ a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, ▪ illusztrációban gazdag, ▪ tartós, „örökölhető”, ▪ a többség számára megfizethető, ▪ a munkaközösség számára elfogadott. ▪ HHH és SNI-s tanulók felzárkóztatását és tehetséggondozását is megfelelően szolgáló.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanulói jogviszony felvétellel és átvétellel, jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Köteles felvenni a felvételi körzetből jelentkező tanulókat. Benyújtandó okmányok: iskolai bizonyítvány, születési anyakönyv, lakhely igazolása és távozási bizonyítvány. Az első évfolyamba lépés feltétele az iskolaérettség. Ez az óvodai ajánlással vagy a nevelési tanácsadó javaslatával igazolható. További feltétel a megfelelő életkor, egyes életkori csoportoknál a szülő kérelme. a.) Magasabb évfolyamra léphet a tanuló, ha elsajátította a helyi tanterv adott évfolyamának minimális követelményeit. Az első – harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudja teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tanulásának első évében is, évfolyamtól függetlenül. Az első – nyolcadik évfolyamon évismétlés a szülő és az iskola közötti megállapodás alapján is előfordulhat, ezt a szülőnek kell kezdeményeznie, kérését írásban benyújtania az intézményvezetőnek, amelyről ő dönt, - a szülő kérésére az első- negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A negyedik évfolyamtól felsőbb évfolyamba léphet az a tanuló, aki az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsgán is elégtelen minősítést szerzett, az évfolyamot meg kell ismételni. Nem haladhat tovább az a tanuló sem, aki az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem jelent meg. A

2011.11.22.


77/150. oldal


továbbhaladásról az osztályozó nevelőtestületi értekezlet dönt. A javítóvizsgára, osztályozó vizsgára a közoktatási törvény és az iskola szervezeti és működési szabályzata szerint kerül sor. b.) A csoportba sorolások szempontjai: Az idegen nyelvi csoportokat az emeltszintű nyelvoktatáshoz a felső tagozatban a tanulói képességek figyelembevételével alakítják ki. A nem kötelező tanórai foglalkozásokra (érdeklődési körök stb.) a gyerekek döntésüktől függően, amennyiben a tanulói létszám meghaladja a 10 főt járhatnak. c.) A tanulói jogviszony megszüntetése: Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, a tanuló tankötelezettségének megszűnésével, ha írásban nem kérte tanulmányai folytatásának engedélyezését, amennyiben tanulmányi kötelezettségének eleget tett, az iskola utolsó évfolyamát eredményesen befejezte.

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, AZ ALSÓ TAGOZATOSOK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti mérést. Mindegyik más-más haszonnal jár, s egyikük funkciója sem nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kisérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének a megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és a várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a teljesítménycsoportok eredménye magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a gyerekekből a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megméretésre, hogy hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos - vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti mérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez, standardokhoz. Formái: dolgozatírás, felelet szóban és írásban, teszt beszámoló, feladatlap, kísérlet, önálló alkotás elkészítése.

2011.11.22.


78/150. oldal


Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban: Bemeneti mérés: Minden tanév októberének első hetéig az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására. Folyamatmérések: A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata. A továbbhaladás minimális feltételei meglétének a megállapítása. (írás, olvasás, számolás) A 4. évfolyamon az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a megállapítása. (olvasástechnika és szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése) A 6. évfolyamon a gondolkodási műveletek és logikai munkaformák alkalmazásában jártasságot ellenőrizzük, vizsgáljuk a kellő ütemű olvasást és a feldolgozott prózai szövegek kifejező olvasását. A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a gyerekek minősítésének az eszközei. Kimeneti mérés: A 8. évfolyam végén magyar nyelvtanból, irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és egy természetismereti tárgyból. A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai: (A méréseket az osztályfőnökök végzik.) A 3. évfolyam kezdetén az elemi szokások állapotának vizsgálata. Az 5. évfolyamban az osztályok szociometriai összetételének, a tanulók kapcsolódásainak vizsgálata. A 7. évfolyam mérései a polgári értékrend legfőbb emberi értékeihez való viszonyulást, elfogadást vizsgálja. A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: ▪ a tanulók minősítése, ▪ visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról, ▪ az önértékelés képességének kialakítása, ▪ személyiség fejlesztése. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen ▪ pedagógiailag kifogástalan, ▪ folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, ▪ kiszámítható, nem kampányszerű, ▪ sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is, ▪ módszertanilag változatos, ▪ konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos, ▪ lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is, ▪ természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör!

2011.11.22.


79/150. oldal


Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái: szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb. gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést,  ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. (Az esetleges speciális ellenőrzési formákat a helyi tantervek tartalmazzák.) Az értékelés módjai: 2010. évi LXXI. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása miatt megváltoznak: a) szöveges értékelés b) 5 fokozatú számskálával a.) Az első évfolyamon negyedévenként és év végén, továbbá a második évfolyamon ősszel és félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló hogyan teljesítette a tantervi követelményeket. A 2. évfolyam második félévétől az értékelés érdemjegyekkel történik (1-től 5-ig). A jeggyel való osztályozás hagyománya a szülők számára egyértelmű, érthető és lefordítható. Félévkor és év végén a teljesítmény alapján a következő minősítés születhet, a szöveges értékelés esetén az alapozó tantárgyaknál (magyar nyel, irodalom, matematika, környezetismeret): ▫ kiválóan teljesített, ▫ jól teljesített, ▫ megfelelően teljesített, ▫ felzárkóztatásra szorul. A többi tantárgyból a tanuló személyiségén keresztül az adott tantárgyhoz való viszonyulását értékeljük szövegesen, de nem minősítjük. Ha a tanuló „felzárkózatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, s az értékelés tényét az osztálynapló jegyzet rovatába kell bejegyezni. Ennek az értékelésnek a célja a tanuló fejlődését, továbbhaladását akadályozó tényezők felderítése, ezen túl meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek, javaslatot kell tenni a felzárkóztatásra, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló heti két alkalommal egyéni felzárkóztatáson vegyen részt. Az évközi értékekésben az első évfolyamon érdemjegyeket nem adunk. A tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, a szülőket folyamatosan tájékoztatják a tanuló fejlődéséről a tájékoztató füzetbe írt bejegyzések útján. A félévi és a tanév végi értékelésen túl november, illetve április végén (negyedévenként) értékelő lap kitöltésével is tájékoztatást kap a szülő gyermeke iskolai munkájáról. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja,

2011.11.22.


80/150. oldal


munkájáról az osztályfőnök a tanév végén iskolalátogatási bizonyítvány űrlapon szöveges értékelést ad és indokolja az eredménytelenséget. A félév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a nevelőtestület (az osztályban tanító pedagógusok osztályozó értekezleten) a tanuló magatartását, szorgalmát, valamint dönt a továbbhaladásról. Az év végi minősítés az egész évi teljesítményt értékeli. b.) A tanulók teljesítményét a második évfolyam második félévétől osztályzatok fejezik ki. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletek útján kell megállapítani. Az ettől eltérő értékelést a helyi tantervek tartalmazzák. A tanulók munkájának értékelése: Célja: visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára. Az értékelést fontosnak tartjuk, mert: ▪ Lehetőséget biztosít a tanulócsoport eredményeinek viszonyítására standardizált értékekhez. ▪ Következtetni tudunk a tanítás és tanulás hatékonyságára, a korrekció és a további gyakorlás szükségességére. ▪ Az értékelés által válik lehetővé a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz. Alapelvek: 1. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. 2. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 3. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. 4. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Ha a mulasztás miatti lemaradását pótolja, és a tantárgyak minimum követelményeit teljesíti, a tantestület határozata szerint magasabb évfolyamba léphet. A tanulónak lehetősége van évfolyamát – szülője, ill. gondviselője kérésére megismételni, abban az esetben is, ha egyébként magasabb évfolyamba léphetne. Második-nyolcadik évfolyamon: A törvény értelmében a második évfolyamtól kezdődően – a tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi

2011.11.22.


81/150. oldal


követelményeket. Ha a tanuló az előírt követelményeket valamely tantárgyból (esetleg több tárgyból) nem teljesítette, a tantestület határozatára javítóvizsgát köteles tenni, sikeres teljesítése a továbbhaladás feltétele. Aki önhibáján kívül augusztus végéig a javítóvizsgát nem tudta letenni, az igazgató engedélyt adhat (szülő kérésére) a vizsga halasztására szeptember végéig. Osztályismétléssel folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki valamely tantárgyból nem felelt meg a javítóvizsgán, vagy igazolatlanul nem jelent meg a kijelölt időpontba. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: naplóba, anyakönyvbe, bizonyítványba bejegyzésre kerülő osztályzatok a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: kitűnő (csak tanév végén) jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: TELJESÍTMÉNY 0 – 38% 39 – 59% 60 – 79% 80 – 90% 91 – 100%

ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

Az ellenőrzés-értékelés módja lehet szóbeli és írásbeli. Szóbeli számonkérést alkalmazunk, ha az előző tanítási órákon feldolgozott ismereteket ellenőrizzük. Ez lehet önálló felelet, vagy kérdésekre adott válaszok alapján. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése iskolánk minden pedagógusának oktató-nevelő munkájába beépül. Folyamatos szóbeli értékeléssel a tanulók egész személyiségének fejlődését kívánjuk elősegíteni, hiszen e forma lehetőséget biztosít arra, hogy figyelembe vegyük az életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket. Törekszünk arra, hogy értékelő szavaink tárgyszerűen adjanak tájékoztatást a sikerről, a hibáról, illetve arról, hogy mit kell tenni az előrehaladás érdekében. Írásbeli ellenőrzésre többféle módot alkalmazunk: írásbeli feleletet, felmérőt, tudáspróbát, témazáró dolgozatot. Ezeket meghatározott szakaszhatároknál íratjuk. Az írásbeli dolgozatokat értékelve visszaadjuk a gyerek kezébe, így szembesülnek azzal amit produkáltak, javítják, elvégzik a megfelelő korrekciókat. Az értékelés során a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményét érdemjeggyel minősítjük. Az érdemjeggyel történő motiválás ma még nem mellőzhető a tanulás és a teljesítmény fokozásának érdekében. Munkánkban érvényes az a tétel, hogy nem minden tevékenységet értékelünk érdemjeggyel. Az érdemjegy visszajelzés, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. Iskolánkban 5 fokozatú érdemjegyekké számítjuk át a tanuló teljesítményét. Rendszerességét illetően meghatározott tartalmi szakaszhatárnál adunk értékelő tájékoztatót. A tanulók félévente tantárgyanként legalább a heti óraszámnál eggyel több

2011.11.22.


82/150. oldal


osztályzatot kapnak. Az értékelés közlésére a tanév közben és a végén MKM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk fel (napló, ellenőrző). Helytelen viselkedés, kötelességteljesítés elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen érdemjegyet nem adunk. Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvbe, az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg írjuk be. Az osztályzat, amit a bizonyítványba írunk, összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, osztályozza, minősíti a tanulót. A tantárgyi osztályzatok - félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy - kizárólag a tantárgyi követelmények megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősítik. Az év végi osztályzatokban az évi összteljesítményt (órai munka, plusz feladatok, kiselőadás, tanulmányi versenyen való részvétel, gyűjtőmunka) értékeljük, és nem az érdemjegyek középarányos értékét. Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen honoráljuk: tantárgyi dicséretet, vagy „kitűnő „megnevezést kap a tanuló év végén. Az első évfolyamon félévkor és év végén a tanulók szöveges értékelést kapnak. Az osztályzatot nem ítéletnek tekintjük, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása. Ennek megfelelően a következő osztályzatokat adjuk: J e l e s /5/ ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer kérdezni. J ó /4/ ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. K ö z e p e s /3/ ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre többször rászorul. Ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. E l é g s é g e s /2/ ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. E l é g t e l e n /1/ ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított érdemjegyek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a

2011.11.22.


83/150. oldal


pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. Magatartás értékelése: Első évfolyamtól 8. osztályig, félévkor és év végén a tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén, a közösségben és a közösségért végzett munkán alapul. A „magatartás” kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (erkölcsi tartás), és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. Együttesen értékeljük azt, hogy a házirendben írtakat betartja, és azt társaival betartatja. Hangsúlyozni kell, hogy az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Példás a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége állandó, másokra pozitívan kiható. Viselkedése, hangneme kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias. Hatása közösségre pozitív. Társas emberi kapcsolataiban aktív, segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező. A házirendet betartja, arra másokat is ösztönöz. Nagyfokú felelősségtudat jellemzi. Jó a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége megfelelő, de az önfegyelme még hiányos. Viselkedése kevés kivetnivalót hagy maga után. A közösségnek nem árt, ingadozó, közömbös, vonakodó. A házirend betartásánál néha hibázik. Időnként feledékeny. V á l t o z ó a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége kifogásolható, gyenge, ingadozó, másokat zavaró, de igyekszik javulni. Viselkedése udvariatlan, hangoskodó. Hatása a közösségre negatív. Felelősségérzete ingadozó. A házirend szabályait részben tartja be. Rossz a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív. Viselkedése durva, romboló, közönséges, goromba. A házirend ellen sokat vét, felelőtlen, megbízhatatlan. Szorgalom értékelése: A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. Példás a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája céltudatosan törekvő, odaadó, igényes. Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan. Kötelességtudata kifogástalan, precíz. Tanórákon kívül is érdeklődő. Jó a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája figyelmes, törekvő. Munkavégzése többnyire önálló, rendszeres. Kötelességtudata megfelelő, néha ösztökélni kell. Ösztönzésre többletmunkát is vállal. V á l t o z ó a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája ingadozó. Munkavégzése rendszertelen, hullámzó, önállótlan. Felszerelése gyakran hiányos, többletmunkára egyáltalán nem hajlandó.

2011.11.22.


84/150. oldal


Hanyag a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája hanyag, lassító. Munkavégzése megbízhatatlan, gondatlan. Felszerelése többnyire hiányos. Többletmunkát egyáltalán nem végez. Iskolánkban általában alkalmazható jutalmazások, büntetések módjai: Egyéni elismerések: Dicséretek: osztályfőnöki szaktanári igazgatói nevelőtestületi Jutalmazások: oklevél pénz könyv emléklap emlékérem Közösségek jutalmazása: anyagi hozzájárulás közös programjaikhoz kirándulások szervezése Mindezt a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség és a sportegyesület támogatásával biztosítjuk. Egyéni elmarasztalások: osztályfőnöki figyelmeztetések szaktanári figyelmeztetés igazgatói figyelmeztetés Fegyelmi bizottság büntetései: megrovás szigorú megrovás áthelyezés másik osztályközösségbe áthelyezés másik iskolába. Kártérítés (K.t. 77.§(1),(2)) A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülőket kellő időben értesítjük. A kisebb, könnyen megállapítható értékű károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után.

2011.11.22.


85/150. oldal


MODULÁRIS OKTATÁS Iskolánkban a következő modulokat oktatjuk: 5. osztály: Hon- és népismeret 6. osztály: Tánc és dráma; Egészségtan; Informatika 7. osztály: Ember- és társadalomismeret, etika 8. osztály: Mozgókép és médiaismeret A modulok beszámítanak az iskolai évfolyamok sikeres elvégzésébe, oly módon, hogy az értékelésnél a tanulók képességét vesszük figyelembe, és buktatás nem lehetséges. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, AZ ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Írásbeli beszámoltatások formája: - írásbeli felelet – beszámolás az előző óra anyagából - írásbeli témazáró dolgozat Az írásbeli feleletről nem kell előzetesen tájékoztatni a tanulót. A témazáró dolgozatnál előzetesen – legkésőbb az előző órán – szóban kell tájékoztatni a tanulót a dolgozatírás idejéről. Korlátozás: egy tanítási napon alsóban egy (iskolaotthonos oktatásban délelőtt), felsőben kettő témazáró dolgozatot lehet íratni. (Az írásbeli feleletre a korlátozás nem vonatkozik.) Az írásbeli felelet az értékelésben betöltött szerepe szerint ugyanolyan jegynek számít, mint a szóbeli felelet. A témazáró írásbeli dolgozat az értékelésben betöltött szerepét tekintve súlyozottan számít, ezért a naplóba piros tollal írjuk.

AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az iskolaotthonos nevelés és oktatás körében a KT 121. § 17. – az iskolaotthonos nevelés és oktatás biztosítja az új ismeretek elsajátítását, valamint a következő napokra történő felkészülést. A tanulók a házi feladatot is az iskolában készítik el az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban (a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 39/c §). A nevelőtestület döntése értelmében az általános iskola első – negyedik évfolyamán munkaszüneti napokra, szombatra és vasárnapra, tanítási szünetekre készségfejlesztésre alkalmas házi feladat adható (olvasási- számolási készség). Az 1-8. évfolyamon (óráról-órára legyen) a házi feladat szerepe többek között a felelősségtudat kifejlesztése, az önálló tanulás, valamint a jó munkaszokások kifejlesztése. Ez a felső fokú tanulmányokra való felkészülés lényege. Van olyan anyag, amelyet otthon is önállóan vagy kevés ellenőrzéssel el lehet végezni (pl. rajzok, modellek elkészítése, verstanulás, írásgyakorlatok, stb.)

2011.11.22.


86/150. oldal


A házi feladat milyensége: - erősíteni kívánja a tanár az órákon megtanultakat, - fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit, - az új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni A házi feladatot ellenőrizni kell. Szankcionálás: pótlás, fekete pont, az írásbeli otthoni fogalmazásnál a szaktanár dönt. A házi feladat adásánál figyelembe kell venni: - a tanulói terhelést, - a napi tanórai foglalkozások hosszát, - a tanulók életkorát, - 3-4. osztály: 15 perc/tantárgy (az átlag képességekhez mérve), - 5-8. osztály: max. 30 perc/tantárgy (az átlag képességekhez mérve).

A TANULÓK ÁLTALÁNOS FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A 6-14 éves korú általános iskolai tanulók fizikai állapot mérését évente két alkalommal, ősszel és tavasszal (lehetőleg szeptember és május hónapban) szükséges elvégezni és értékelni. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők – az egészség szempontjából – a kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárására a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál, úgy az egyéni, mint a közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra és a nevelési – oktatási intézményekből kikerülve életvitelükbe helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének eredménye nem lehet eszköz a testnevelő tanár teljesítményének, a heti tanórai mozgásanyag hatásának objektív mérésére, a tanulók testnevelési osztályzatának kialakítására. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: 1. Oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőségellenőrzés: Általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás: Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges szint értékét elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása.

2. Egészségügy területén:

2011.11.22.


87/150. oldal


Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, segítve ezzel a gyógyítást és a betegség megelőzését.

A testnevelők által elvégzendő feladatok: Egységes minőség-ellenőrzés: Tanév elején és végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás: Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat és képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Folyamatos visszacsatolás: A tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása a tanár, a diák és a szülő számára. A tanulók fizikai állapot mérésének módszerei: Dr. Fehérné Dr. Mérey Ildikó: Hungarofit teszt Alapmérések az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez: - aerob vagy alapálló képesség mérése (cooper teszt, 2000 m síkfutás) - Izomerő mérése:  alsó végtag dinamikus erejének mérése  kar, törzs és láb izmainak együttes dinamikus erejének mérése  a vállövi és karizmok erőálló képesség mérése - csípőhajlító és hasizom erőálló képesség mérése - hátizmok erőálló képesség mérése Minden tanév első munkaértekezletén a testnevelést tanítók és testnevelők közösen válasszanak a módszerek közül (pl. Hungarofit, Mini Hungarofit).

2011.11.22.


88/150. oldal


Az iskola vezetési szerkezete

2011.11.22.


89/150. oldal

Intézményegység (telephely)

INTÉZMÉNYEGYSÉG (TELEPHELY) Az iskola korszerűsége Intézményünk önkormányzati fenntartású 1-8. évfolyamos általános iskola. Alapító okiratunkban foglaltaknak megfelelően az „a” jelzésű osztályainkban emelt szintű testnevelés tantárgy oktatása folyik, a „b” jelzésű osztályokban 2003-tól felmenő rendszerben az informatika tantárgy magasabb óraszámban történő elsajátítására van lehetősége tanulóinknak, szülői választás alapján. Tanulóink összetételét alapvetően meghatározza iskolánk elhelyezkedése, lakótelepi környezetünk. Ezért oktató nevelő munkánk fő feladatának alsó tagozatban az alapkészségek fejlesztését, az alapvető kultúrtechnikák (olvasás, szövegértés, alkalmazás szintű íráskészség, elemi számolás, logikus gondolkodás) elsajátíttatását tartjuk. Ehhez a leghatékonyabb tanítási-tanulási formának a tevékenykedtetésre, tapasztalatszerzésre építő, egyénileg szintezett feladatadást gondoljuk. Munkánkat hatékony prevenciós programokkal segítjük.

Felső tagozatban a következő tevékenységek élveznek prioritást:  Tanulók felkészítése a továbbtanulásra (tantárgyi korrepetálások, felvételi előkészítők a gimnáziumba készülők számára, életviteli, pályaorientációs szakkörök).  Az önálló tanulási szokások kialakítását segítő mikro-csoportos tanulási forma – a tanoda működtetése.  Sérülés-specifikus csoportbontások a délelőtti tanítási órákon.  Egyéni és társas kompetenciák fejlesztése. Oktatásunkban kiemelt szerepet tulajdonítunk a számítástechnikának, az angol és német nyelv elsajátításának, a nívócsoportokban oktatott természettudományos tárgyaknak. Oktató-nevelő munkánk egészét áthatja a környezetvédelmi nevelés, a környezettudatos magatartás kialakítása, az egészséges életmódra nevelés. Osztályainknak lehetősége van részt venni erdei iskolában, projekt napokat, heteket szervezünk a jeles napok témakörében (Föld napja) és az egészség megőrzése, a káros szenvedélyek megelőzése érdekében Ehhez kapcsolódó feladatainkat részletesen tartalmazza ÖKO munkaközösségünk munkaterve. Tanórán kívüli tevékenységek széles választékával kívánjuk tanulóink tehetségét, képességét kibontakoztatni, fejleszteni a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulókat felzárkóztatni. Mindezen elvekre alapozva bízunk benne, hogy egészséges életszemléletű, humánus erkölcsű, a korkövetelménynek megfelelő alapismeretekkel bocsátjuk el tanulóinkat az alapfokú oktatási intézményből.

2011.11.22.


90/150. oldal


Az iskola működési területe Az iskola az ÉK-i városrész Ny-i részén, az Eötvös tér közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A tanulóink többsége a K-i városrészből és a most bővülő É-i városrészből jön, de a város más területeiről is érkeznek tanulók hozzánk az emelt szintű osztályainkba. Tanulóifjúságunk nagy része a lakótelepen él, így ez az életforma számukra meghatározó, s nevelési elveinket is ez alapján kell megfogalmazni. Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése A mindenkori közgyűlési határozat szerint. Fő célkitűzéseink a következők: − a tanulók azon kompetenciáinak a fejlesztése, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához (2007.12.17.-i módosítás) − a gyerekek tudományos, művészeti, etikai és gyakorlati tudásának a gyarapítása, − egész életük során tanulni vágyó, nyitott emberek „kinevelése”, − a környezeti nevelés hatására lássák be a tanulóink, hogy az életminőség javulását a környezet megóvásával érhetjük el, − növeljük a hátrányos környezetből érkezők esélyét az iskolai érvényesülés terén, − kiemelt célunk, hogy megismertessük tanulóinkat a modern számítástechnikai ismeretekkel és ezek alkalmazásával, − emelt szintű testnevelés oktatásunk járuljon hozzá a tanulók edzettségéhez, − ismertessük meg a tanulókat az egészséges életmóddal, járuljunk hozzá az egészséges életmód kialakításának gyakorlásához. Az iskola feladatai A tanórai és a tanórán kívüli oktatás-nevelés egyenlő fontosságú. A feladatok meghatározásánál nem teszünk különbséget aszerint, hogy az oktatás-nevelés, mely színterén zajlik.

Fontosabb feladataink:    

a tanulók rendszeres nevelése-oktatása, az általános műveltség megalapozása, felkészítés a továbbtanulásra, a tanulók személyiségének a kibontakoztatásával reális lehetőséget teremteni az iskolai tanulmányok folytatásához, a társadalomba való beilleszkedéshez.

Ennek érdekében: − szeretetteljes légkört alakítunk ki, ahol a tanuló személyiségét, jogait tiszteletben tartjuk, − a diákokat bevonjuk szervezetein keresztül iskolai életünk megszervezésébe, − a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, és arra építünk, − szociális gondoskodással is segítjük a szociokulturális hátrányok leküzdését, − a tanulóinkkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket, − tanulóink számíthatnak a pedagógusok segítségére tanulmányi munkájukban, életük egyéb problémáiban,

2011.11.22.


91/150. oldal


− az iskolában olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket nyújtunk, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, − megtanítjuk a modern információhordozók használatára tanulóinkat, − lehetőséget teremtünk 1. osztálytól az informatikai ismeretek elsajátítására, azon tanulóink részére, akik első évfolyamtól vállalják az informatika tanulását 1-8. évfolyamon heti 2 órát biztosítunk ezen ismeretek megszerzésére, − fontos feladat az egyéni tanulás módszereinek elsajátíttatása, − tanulóink ismerjék iskolánk névadóját, múltját, eredményeit, erősödjön kötődésük az intézményhez, − testnevelés emelt szintű oktatásában részt vevő tanulóink vállalják és teljesítsék a magasabb követelményeket, fejlődjön sportági és motorikus képességük, váljon igényükké az egészséges életmód, − a testnevelés emelt szintű oktatásához  1-4. évfolyamon délelőtti 3 óra testnevelés órát és 2 délutáni sportfoglalkozást  5-8. évfolyamon heti 5 testnevelés órát Délután a tanulók a maguk és a szüleik által választott sportágnak megfelelő szakedzésen vesznek részt sportegyesületekben, illetve iskolai sportkörben. − környezeti nevelésünk hatékonyságának növelése érdekében alsós tanulóinknak minden évben erdei iskolát, felsős tanulóinknak pedig témanapot, projekthetet szervezünk, a kötelező tanórai foglalkozások keretében.

Kiemelt fejlesztési feladataink: (2007.12.17.-i módosítás) Énkép, önismeret fejlesztése: a személyiség fejlődését segítő, önmaguk megismerésére, motiváló tanulási környezetet alakítunk ki a tanulók számára, ahol a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Hon és népismeret: elengedhetetlen, hogy tanulóink ismerjék nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Azon ismeretek elsajátíttatására törekszünk, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék tanulóink népi hagyományainkat, és azok ápolása és megőrzése váljon fontossá számukra. Minden tanuló ismerje a magyar nép nemzeti szimbólumait, iskolánk jelképeit. Európai azonosságtudat–egyetemes kultúra: európai országok és népek kultúrájának, életmódjának, vallásainak, szokásainak, hagyományainak a megismertetésére törekszünk. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról. Mint az Európa Unió leendő állampolgárai szerezzenek olyan ismereteket, személyes tapasztalatokat, amelynek birtokában meg tudják majd találni a helyüket az európai nyitott társadalomban, élni tudnak megnövekedett lehetőségeikkel.

2011.11.22.


92/150. oldal


Aktív állampolgára, demokráciára nevelés: Az aktív állampolgári lét megéléséhez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az ismeretek megszerzése az Ember és társadalom műveltségterületre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez azonban az iskolai tanulás teljes folyamata teremthet lehetőségeket. E folyamat eredményeként, tanulóinkban olyan képességnek kell kialakulniuk amely révén aktív részesei lehetnek a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösségeknek. Gazdasági nevelés: az iskolai nevelésnek alapvető szerepet kell vállalnia abban, hogy tanulóink tudatos fogyasztóvá váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, - a hasznot, vagy a költségeket,- hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és a hosszabb távú előnyök között. A nevelő munka hatására képessé kell, hogy váljanak a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Környezettudatosságra nevelés: ÖKO- iskola lévén az oktató-nevelő munka minden területét át kell, hogy hassa a környezettudatosságra nevelés, amelynek eredményeként tanulóink felnőtté válva olyan életvitelt alakíthatnak ki, amely hozzájárul a környezet megóvásához, a fenntartható fejlődéshez. A tanulás tanítása: a tanulás tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus feladata, hogy útbaigazítást adjon a tananyag elsajátítását illetőleg, azaz megtanítsa a gyermeket tanulni. Ezen kívül fontos, hogy tanulóink a tanulási folyamatban önállóságra tegyenek szert, megismerjék a hatékony tanulási módszereket és technikákat, és a korszerű információszerzési forrásokat. Testi és lelki egészség: az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskola feladata, hogy segítse az ehhez szükséges pozitív beállítódások, magatartásformák, és szokások kialakulását. Ennek keretében kapjanak felkészítést az egyéni és közösségi veszélyhelyzetek kezelésére, a biztonságos közlekedési ismeretek elsajátítására, a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésére. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire – pályaorientáció: általános célja, hogy segítse tanulóink további iskola és pályaválasztását. Ehhez szükséges a megismerésen alapuló önismeret fejlesztése, a legfontosabb pályák, foglakozási ágak és hozzájuk elvezető utak ismerete. A tanulók – életkori sajátosságainak megfelelően – átfogó képet kapjanak a munka világáról.

2011.11.22.


93/150. oldal


Az iskolában folyó oktató-nevelő munkaeszköz- és eljárásrendszere Nevelési céljaink megvalósulását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, amelyek igazodnak  a tanulók életkori sajátosságaihoz,  értelmi fejlettségéhez,  képességeihez,  a nevelők személyiségéhez, vezetői stílusához,  a mindenkori szituációhoz, annak tartalmához. A nevelési módszereket, eljárásokat, eszközöket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé, de a választásnál érvényesül a pedagógus módszertani szabadsága is. Iskolánkban egyetlen nevelési szituáció megoldásánál sem alkalmazható a testi fenyítés, a megalázás, a hátrányos megkülönböztetés. A pedagógusok által alkalmazott kommunikáció eszköze lehet Nyelvi (verbális) eszközök: a. beszéd b. beszélgetés, vita (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz) c. interjú Nem nyelvi (non verbális) eszközök a. arckifejezés b. tekintet, szemmozgás c. mozdulatok d. testhelyzet, testtartás e. térközszabályozás f. kulturális jelzések Tanulásszervezés, tanulásirányítás Az oktatás valamennyi módszere: a tanulásirányítás, tanulásszervezés módszerei, tanulási-tanítási stratégiák alkalmazása függjön: − a tantárgy természetétől, − az elsajátítandó tananyagtól, − a rendelkezésre álló tárgyi feltételektől és felhasználható eszközöktől, − -a tanuló csoporttól. A pedagógusok módszertani szabadságának tiszteletben tartása mellett, elvárt a tanulási-tanítási stratégiák nevelő célzatú, tudatos alkalmazása, az előbbiekben felsoroltak figyelembevételével.

2011.11.22.


94/150. oldal


A tanulásszervezés módszerei: − A cselekvés általi tanulás: a pszichomotoros és affektív képességek fejlesztésére − A kooperatív tanulási módszer: a szociális képességek fejlesztésére − A felfedezéses tanulás: divergens gondolkodás fejlesztésére. − A tanulók egyéni különbségei, és eltérő munkatempója megköveteli a differenciálás különböző lehetőségeit. A tanulásirányítás fajtái: − közvetlen irányított, − közvetetten irányított, − önálló tanulási tevékenységet folytatók. Tanulás és tanítási stratégiák: meggyőzés, elbeszélgetés, a gyerek bevonása a szabályok, szankciók megalkotásába, értékelésébe, ellenőrzésébe, minta, példa, példakép, bírálat, önbírálat, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, beszámoló. A pedagógus által alkalmazott tevékenységek a. szoktató, gyakoroltató játék b. követelés c. megbízás d. ellenőrzés e. értékelés f. gyakorlás A követelménytámasztás módszerei serkentés kényszerítés - ígéret - kérés - a cél globális - felszólítás megfogalmazása - utasítás - pozitív érzelmi - parancs megnyilvánulás - fegyelmező eszközök - helyeslés - dicséret - jutalom - biztatás - ellenőrzés - elismerés

gátlás - tiltás - felügyelet - ellenőrzés - fegyelmező eszközök - figyelmeztetés - kellemetlen érzelmi hatás keltése

Az ellenőrzések, értékelések során alkalmazott módszerek − adatgyűjtés, elemzés adott szempontok szerint − értékelő beszámolók, véleményezések − megfigyelések − információcsere, beszélgetések

2011.11.22.


95/150. oldal


− − − −

eredményvizsgálatok óralátogatás foglalkozások, rendezvények, programok látogatása beszámoltatás

A sikeresség kritériumai Az iskola az általános célokat akkor tekinti sikeresnek, ha az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint bizonyos időközönként e célokat a nevelőtestület által felállított kritériumokhoz méri, így meggyőződve arról, hogy az iskola sikeres intézmény-e. Sikerkritériumok:  A szülők érdeklődést mutatnak az iskolai programok iránt, azokon részt vesznek, aktívan támogatják (értekezletek, fogadónapok, ünnepélyek, kulturális bemutatók, kirándulások, farsangi rendezvények, sportversenyek, nyílt tanítási napok...) o Támogatottság 50 % feletti. 

A szülők közössége, az egyének véleményt, javaslatot, igényt fogalmaznak meg az iskolájuknak gyermekeik érdekében.



A tanulók tisztelik a Péterfy Sándor Általános Iskola hagyományait, megismerik Péterfy Sándor munkásságát, a magyar gyerekek iskoláztatásáért folytatott tevékenységét. Ismerik városunk történelmi múltját, jelenét, majd tágabb környezetünket és hazánkat. Büszkék városunkra és hazánkra. Tisztelik és becsülik más népek értékeit és eredményeit.



Az iskolai élet belső törvényét, a közösen készített házirendet a tanulók és a nevelők többsége elfogadja. Jól működnek a diákönkormányzat fórumai (osztálytitkárok közössége, iskolagyűlés, iskolarádió, iskolaújság), valamint az iskolai önkiszolgálásban a diákok jól végzik feladataikat (felelősök, ügyelet, közhasznú akciók, diákprogramok). o Az állampolgári ismereteket alapfokon elsajátítják, a társadalmi folyamatokról életkoruknak megfelelő véleményt tudnak mondani. o A demokrácia elemeit alkalmazzák az egyén és az osztályközösség, és az egész iskola viszonylatában. Mindettől ezek működése eredményes.



A tanulók aktivitása, kreativitása, vizuális befogadóképessége, térlátása, mozgáskultúrája, manualitása, technikai képességeik, beszédkészségük, helyesírása, logikus gondolkodása a beiratkozás napjától az iskola befejezéséig fejlődést mutat. o tanulóink az iskola nyújtotta széleskörű tevékenységformák felhasználásával élnek, ezáltal egy-egy területen átlagon felüli teljesítményt mutatnak (művészetek, sport, szaktárgyi képességfejlesztő szakkörök, érdeklődési körök...)

2011.11.22.


96/150. oldal




Természetesnek veszik tanulóink, hogy minden ember egyedi sajátosságokkal rendelkezik testi, lelki, szellemi tulajdonságait illetően. Mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságai egyaránt. A tulajdonságok alakíthatók, fejleszthetők. A tanulók legyenek tisztában a különböző társadalmi csoportok létével és társadalmi egyenjogúságukkal.



A kommunikációs kultúrára jellemző a szép magyar beszéd, megfelelő hangerő. Csökkenő tendenciát mutasson a durva, trágár szavak használata. Egyet nem értésüket ne önbíráskodással, hanem érvekkel, meggyőződéssel döntsék el. Udvariasság legyen a jellemző! o Véleményüket a mások tiszteletben tartása mellett közlik, emberi méltóságukban való sértést mellőzik. o Kialakul a vita kultúrájuk.



A tanulók osztályai, az iskola közös helyiségei esztétikusan díszítettek, tiszták, rendezettek. A felszerelésekre, berendezésekre vigyáznak. Szándékos rongálás elvétve fordul elő. Az iskola, az udvar növényzetét óvják, gondozzák, gyarapítják (fa, cserje ültetés..). Környezetkímélő magatartásról tesznek tanúbizonyságot.



A tanulóink mind iskolai, mind otthoni környezetben alkalmazzák a helyes egészségügyi szokásokat a személyi higiéniában, közvetlen környezetükben és egészséges napirend szerint élnek. Betartják az egészséges táplálkozás szabályait. Szívesen vesznek részt a testnevelés órákon, sportfoglalkozásokon, gyalogtúrákon. Úszásoktatás során minden tanuló legalább 1-2 úszásnemet biztonságosan elsajátít. A téli sportokat igénylő tanulók körében kimutatható a sporteszközök használatának technikai elsajátítása. A fenti célokat az iskola nyomon követheti a testnevelés órákon végzett évi kétszeri szintmérésekkel, iskolai sportkörbe résztvevő tanulók számából, diákbajnokság különböző ágaiban való szereplésből, sportjátékok, szabadtéri, termi, népi játékok ismeretéből, táborok, iskolabajnokságokban, napközis szabadidős programokban való részvételből.



A szociális és kulturális hátrányban lévő, sajátos nevelési igényű tanulók segítését szolgálja a differenciált foglalkozásokon, korrepetálásokon, napközis, tanulószobai, tanodai foglalkozásokon való részvétel. Akkor valósul meg a cél, ha a nevezett tanulók részt vesznek ezeken a foglalkozásokon és hátrányaik ledolgozásában előrelépést mutatnak, és a szülők is minden támogatást megadnak ehhez. Természetesen ezek a foglalkozások ingyenesek a tanulók számára. A tantestület segít a szülőknek a szociális segélyek igénylésében, megszerzésében.



A nevelőkhöz, osztályfőnökökhöz eljutott nevelési problémák megnyugtató megoldásába bevonásra kerülnek a szülők, az érintett nevelők és közösen keresik a legoptimálisabb nevelési eljárást.

 Az ismeretanyag évente legalább egy alkalommal feladatlappal felmérésre kerül.  A nevelési eredményeket - tanulás elsajátítása, egyéniség fejlődése, egyéncsoport viszonya, egyéni ritmus, stb... - az osztályfőnök és a nevelők a tapasztalatok alapján évente két alkalommal elemzik. Az eredménynek

2011.11.22.


97/150. oldal


többségében pozitívnak kell lenni, az ismeretek elsajátítása, alkalmazása legalább 70 %-os teljesítményt mutasson. 

A tanulók a sportoláshoz szükséges képességeiket olyan fokra fejlesztik, hogy városi, megyei diákolimpiák versenyein (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás...) sikeresen képviselik iskolájukat, városukat.

 Iskolánkban az oktató-nevelő munka alapja az egyéni képességek figyelembevétele. Ehhez elengedhetetlen, hogy minden itt dolgozó pedagógus ismerje tanítványai egyéni adottságait. Ezek függvényében vezetjük és szervezzük tanóráinkat, választjuk meg a feladatokat, lehetővé tesszük a gyengébbek számára a minimális továbbhaladáshoz szükséges szint elérését, a gyorsabban haladókat pedig szintjüknek megfelelő feladatokkal fejlesztjük tovább.  Tanulóink megtanulják az önálló tanulás technikáit (korszerű ismeretekkel, alkalmazható tudással, alkalmazás képességeivel rendelkezzenek), reprodukálják a tananyagot, produktív feleletekkel adjanak számot tudásukról, valamint tudásukat alkalmazni is tudják.  A kommunikációs és matematikai alapműveleti készségek esetében legalább 80 %-os teljesítmény számít sikeresnek. 

Továbbtanulóink a középiskolákban megállják helyüket, 1-1 osztályzatnál nagyobb visszaesést nem mutatnak.



Az iskola él a lehetőségeivel, gazdasági helyzetét javítandó és az oktató-nevelő munka, tárgyi feltételeinek javítása érdekében folyamatos és eredményes pályázati tevékenységet folytat.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. Az iskola feladata a gyermek egyéni képességeinek, tulajdonságainak, egész személyiségének fejlesztése (individualizációja). A személyiség a külső hatások aktív feldolgozása által fejlődik. A pedagógus feladata a tanulók motiválása az ismeretek tárgyilagos, többoldalú közlése által. Ezen folyamat során a szülővel folyamatos kapcsolatot tart.

2011.11.22.


98/150. oldal


A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek vesznek minket körül, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának; testük, lelkük, értelmük fejlődésének; rövidebb-hosszabb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek neve: élet.

A pedagógus személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai A helyi tanterveket is magában foglaló pedagógiai programunk a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztését állítja a középpontba. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret:  a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának;  fejlessze - tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat;  járuljon hozzá - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik, - az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése  Az alapvető erkölcsi értékek, a humanista értékrend megismertetése, tudatosítása, és meggyőződéssé alakítása.  Az erkölcsi normák értelmi belátással, érzelmi azonosulással való elfogadtatása.  Az erkölcsi fogalmak pontosításával a morális gondolkodás fejlesztése.  Normatartás, belső kontroll kialakításának követése.  Lehetőség biztosítása tanulóinknak megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük gyakorlati igazolására. A tanulók értelmi nevelése  Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése.  Differenciált tényanyag nyújtás az egyéni képességeknek megfelelően, s ezzel a sikerélmény lehetőségének biztosítása.  Mintákat adni az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.  Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.  Segíteni a helyes tanulási módszer kiválasztását, megalapozni a tanulási szokásokat.  A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 2011.11.22.


99/150. oldal


A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése  Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása.  A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, a kapcsolatteremtő készség, az együttműködési készség és segítőkészség kialakítása.  A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása.  Toleranciára, empátiára nevelés.  Az önismeret fejlesztése A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése  Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanuló akarati nevelése  Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése.  A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, a fegyelmezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése  A szülőhely és a haza múltjának megismertetése.  A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.  A hazaszeretet érzésének felébresztése. Magyarságtudat erősítése, identitás alapozása.  A kisebbség jogainak, kultúrájának, hagyományainak ismerete, tisztelete. A tanulók állampolgári nevelése  Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése.  Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.  Igény kialakítása a közösségi tevékenységre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.  A demokrácia értékeinek megismertetése, a másság elfogadása, elfogadtatása. A tanulók munkára nevelése  Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása.  A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészségnevelése  A tanulók testi képességeinek fejlesztése a testmozgás iránti igény felkeltése.  Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.  Az egészséges életmóddal kapcsolatos beállítódás pozitív irányba való formálása.  Megismertetni a tanulókat a társadalmi veszélyekkel.  Tudatosítani a konstruktív szabadidős tevékenység egészségmegőrző funkcióját. A tanulók esztétikai nevelése  A tantárgyak adta lehetőségek kihasználásával megismertetni a tanulókkal a szépet a hétköznapi életben, a műalkotásokban és a természeti környezetben.

2011.11.22.


100/150. oldal


Az osztályfőnök feladatai a személyiségfejlesztésben Az osztályfőnökök ismerik és folyamatosan figyelemmel kísérik az egyes életkorok jellemzőit az alábbiak szerint. Látenciakor (6-8 év) A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára fontos személyekhez - szülőkhöz, pedagógusokhoz - való kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része beilleszkedési nehézségekben, tanulási nehézségekben és magatartás problémákban fejeződik ki. Prepubertáskor (9-11 év) Az ebben a korban lévő gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, a felnőtt-kapcsolatok helyét a társkapcsolatok fontossága veszi át. A személyiség és önismeret alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a kortárscsoportok, az ebben a korszakban megfigyelhető érzelmi- hangulati labilitás már a serdülőkor előfutára. Természetesen ebben az időszakban is jelentkezhetnek magatartásproblémák, melyek kezelése fontos feladat. Részképesség-zavarokkal ritkábban találkozunk, s a beilleszkedési nehézségek nagy része is megoldódik erre a korra. Pubertáskor (12-16 év) Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre, az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság jellemző. A pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb magatartásproblémát. Az életkori szakaszok jellemzőinek követése során észlelt problémák megoldása:  Az osztályfőnök négyszemközt beszélget a tanulóval  A problémák megbeszélése osztályszinten.  Az osztályban tanító nevelők problémafeltáró összejövetelének vagy tájékoztató fórumának megszervezése.  A problémák feloldásában együttműködés a tanulóval, az osztálytársakkal, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a nevelési tanácsadóval, a pszichológussal.

A személyiségfejlesztés színterei és az egyes színterek feladatai A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás és sikerélmény biztosítását és a differenciálást. A tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető készségeinek, képességeinek, gondolkodásának folyamatos fejlesztése is elsődlegesen a tanórákon folyik. A pedagógusok a tanmeneteikben dolgozzák ki részletesen az értelem kiművelése illetve az előzőekben meghatározott személyiségfejlesztési feladataink megoldásában a tantárgy adta lehetőségeket.

2011.11.22.


101/150. oldal


Az osztályfőnöki órák tematikája évfolyamokra bontva tartalmazza az egészségneveléssel és önismerettel is foglalkozó témákat, melyek hozzájárulnak a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink megoldásához. A napközi otthon a kötetlenebb időkeret kihasználásával önálló tanulásra, információfeldolgozásra ad lehetőséget. A játékkal, mozgásos tevékenykedtetésekkel a tanuláshoz szükséges pszichés tulajdonságok kialakításának egyik színtere. Fő feladata a pozitív énkép formálása - a szituációk, nevelési helyzetek adta lehetőségek kihasználásával, nyugodt, biztonságos légkör megteremtése. Városi rendezvények, könyvtár, kiállítások, színházi előadások látogatásával hozzájárul az önművelődés igényének megalapozásához, a művészeti értékek megismertetéséhez, esztétikai érzékük alakulásához. A szabadidős tevékenységek széles skálája lehetővé teszi az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások megerősítését, a mindennapos testedzés feltételeinek megteremtését, a mozgás megszerettetését, a kézügyesség fejlesztését, a konstruktív magatartás és tevékenységformák gyakorlását is. A választható és a tanórán kívüli foglalkozások is lehetőséget adnak arra, hogy felébresszük a gyerekekben az egyéniségük megtalálásának igényét. A különféle érdeklődési körök, diákkörök indításáról - a felmerülő igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével - az igazgató javaslata alapján az iskola nevelőtestülete dönt minden tanév indítása előtt, májusában.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók Az iskolában rendszeresen szervezünk megyei és városi szaktárgyi versenyeket, szavalóés mesemondóversenyt, sportversenyeket, mellyel célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényének és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességeket. Túrák, kirándulások A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetük megismerésének és megóvásának igényét segítik kialakítani. A kirándulások helyszíneit úgy tervezzük meg, hogy a gyerekek évfolyamról évfolyamra egyre tágabb körben ismerhessék meg szülőföldjüket. Erdei iskola Az 1-4. évfolyamos diákok számára szervezzük a Csónakázó tó melletti Zöldtábor területén. A programban a közvetlen tapasztalatszerzés segíti elő a harmonikus kapcsolat kialakulását a természettel. Felsős tanulóink részére minden évben egy TÉMANAP -ot szervezünk, egy adott környezetvédelmi, természetvédelmi téma köré. A személyiségfejlesztésben meghatározott feladataink teljesítését segítik még a múzeum, kiállítás, színházlátogatások. Az iskola együttműködése a szülővel a tanuló személyiségfejlesztésében A gyermekek személyiségének fejlesztése csak a szülőkkel együttműködve lehet sikeres. Az együttműködés alapja a kölcsönös informálás, amikor mind a szülő, mind a pedagógus olyan adatokat, tényeket, megfigyeléseket közvetít a gyermek teljesítményének,

2011.11.22.


102/150. oldal


érdeklődésének, viszonyulási rendszerének alakulásáról, amelyek a gyermek szempontjából fontosak.  az életkori szakaszokhoz kapcsolódó tipikus problémák megoldásában együttműködik az osztályfőnök a szülővel,  nevelési tanácsot ad az osztályfőnök nevelési probléma megoldásához,  a szülő együttműködését kéri nevelési probléma megoldásához,  tájékoztatja gyermeke személyiségfejlődésének észlelt aktualitásairól. Szükség esetén nevelési tanácsadó, pszichológus segítségét kérik.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés általános feladatai A gyermek szeretetet közvetítő környezetben válik képessé az együttéléshez szükséges erkölcsi normák betartására, a közösségi élet szabályainak elfogadására és alakítására. A közösség hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, élményszerzésre. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:  tanórák − szaktárgyi órák − osztályfőnöki órák  tanórán kívüli foglalkozások  diákönkormányzati munka  ünnepélyek, megemlékezések, iskolai hagyományok ápolása  szabadidős tevékenységek Mind az öt terület sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:  az egyén (a tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességük fejlődéséhez,  a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),  a másság elfogadásához,  az együtt érző magatartás kialakulásához,  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a közösségi érdek, a közös cél, a közös értékrend és a tudat tartja össze. Ennek kialakítása érdekében a szaktárgyi órákon az egyes tanárok feladata:  Segíteni a tanulók kezdeményezéseit.  A tanórákon alkalmazott változatos munkaformákkal erősíteni az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.  Arra irányítani a tanulót, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás- és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában.

2011.11.22.


103/150. oldal


 Segíteni, hogy a tanulók közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát közösen értékelni. A közösségformálásban az osztályfőnöki nevelőmunkának kiemelkedő szerepe van. Az osztályfőnök osztálya közösségi életének tudatos tervezésével és szervezésével biztosíthatja a folyamatosságot, azaz a már elért eredmények továbbfejlesztését és a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építést. Segíti a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakításával az összetartozást erősítő erkölcsi normák meggyökereztetését. Feladata a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges személyiség jellemzők formálása, fejlesztése. Az osztályban a formális és informális háló figyelemmel kísérése alapján tájékozódik a társas kapcsolatok helyzetéről, beavatkozik a peremhelyzetek kialakulásának megelőzése, megszüntetése érdekében. Az osztályfőnöki órák tananyaga önismereti, kulturált magatartás és életmód kialakulását valamint a szociális képességek fejlesztését célzó témaköröket tartalmaz. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei által a közösségfejlesztés kiváló területe. Feladat  A tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére, együttműködésre és ellenőrzésére nevelni.  Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítani, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését.  Sokoldalú és változatos foglalkozásokkal erősíteni a közösségi magatartást. A diákönkormányzati munka A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége. Tagjai az iskola tanulói, akik jogaikat osztályképviselőiken keresztül gyakorolják. A diákönkormányzatnak saját Szervezeti és Működési Szabályzata van, melyben döntési, egyetértési, véleményezési jogkörei részletes meghatározásra kerültek. A diákönkormányzati képviselők megválasztása minden tanév szeptemberében történik, és megbízásuk egy évre szól. Az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttek alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, a diáktanácsot. A diáktanács tagjai képviselik a tanulók érdekeit, biztosítják tájékozódásukat, és résztvesznek az iskola által szervezett kulturális, sport programok szervezésében és lebonyolításában. Rendszeresen közreműködnek az iskolai élet mindennapjait szabályozó házirend felülvizsgálatában és formálásában. A diákönkormányzat munkáját erre felkért felnőtt segíti. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola termeit, eszközeit, ha ezzel az intézmény működését nem korlátozza. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amelyet iskolaévenként egyszer hívnak össze. A diákönkormányzat tevékenységét, programjait éves munkatervében határozza meg.

2011.11.22.


104/150. oldal


Az intézmény falain belül működik a Városi Diákönkormányzat, az együttműködés területeit megállapodás rögzíti, a VDÖK tagjai közé a diáktanács két tagot delegált. Iskolai hagyományaink, ünnepélyek, megemlékezések A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira. Törekszünk arra, hogy minden tanuló aktív részese legyen az ünnepélyeinknek, megemlékezéseinknek. Az iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, a közösség-személyiségformálás fontos eszközei és az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ünnepélyek megemlékezések  Tanévnyitó ünnepélyen köszönti az igazgató iskolánk legfiatalabb polgárait, az első osztályosokat.  Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6-án osztálykeretben, az osztályfőnökök szervezésében, illetve az iskolarádión keresztül.  Október 23. iskolai ünnep. A műsort hagyományosan a magyar munkaközösség valamelyik tagja készíti, és a szabadidő-szervező segít a betanításban, lebonyolításban.  Március 15. iskolai ünnep, lebonyolítása hasonló az október 23-i megemlékezéshez.  Nemzeti Összetartozás Napja (június 4-e)  8. osztályosok búcsúztatása: 8. osztályos tanítványaink osztály keretben köszönnek el a pedagógusoktól és az iskolától.  Tanévzáró ünnepség: Az igazgató értékeli a befejezett tanév munkáját, felsorolja az elért eredményeket, és kiosztja a tanulóknak a megérdemelt jutalmakat. Rendezvények  Őszi nyílt tanítási héten fogadjuk a szülőket az óráinkon. Az elsősökhöz óvónőiket is meghívjuk.  December 6-án a Mikulás ajándékműsor az alsós gyerekeknek.  Decemberben játszóházat szervezünk, s ezt tavasszal megismételjük.  Ünnepváró hét programsorozata: a hét során az ünnepkörhöz tartozó hagyományok felelevenítése, hozzákapcsolódó Játszóház, kézműves foglalkozás alsós és felsős diákjainknak és vetélkedő szervezése. A hét fő eseménye a Karácsonyi koncert, amelynek a helye a Felsővárosi Templom.  A Kultúra napján január 22-én városi és városkörnyéki szavalóversenyt rendezünk.  Farsang: február közepén alsós és felsős farsangi bált szervezünk.  OVI – SULI: az iskola bemutatása leendő elsős tanulóink és szüleik számára.  A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományőrzés, kézműves foglalkozások és játszóházak keretében. 2011.11.22.


105/150. oldal


 Énekkari kirándulás: minden év májusában énekkarosaink számára jutalom kirándulást szervezünk.  Gyermeknap: sportnap, játékos vetélkedők.  Diákközgyűlés: az utolsó tanítási héten kerül rá sor, ahol a diákönkormányzat beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszakról.  Egyéb iskolai rendezvények - Alapítványi bál - Papír- és elemgyűjtési akciók Iskolánkban szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak a tanulók szabadidőszervezéssel és közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. Az iskola vezetője gondoskodik a szabadidő-szervező munkájához szükséges feltételekről.

BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A tanulók mentesítése az értékelés és a minősítés alól A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és a minősítés alól, az iskola - a Kt. 52.§-ának (7) és a (11) bekezdésének c.) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében- egyéni fejlesztési terv alapján- segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az igazgató a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Előkészítői évfolyam, a tanuló egyéni továbbhaladása Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti

2011.11.22.


106/150. oldal


az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az előkészítő évfolyam megszervezhető a délelőtti napközis foglalkozások keretében is. Egyéni továbbhaladás esetén – szakértői vélemény alapján – az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Az előkészítő év – szakértői vélemény alapján – az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. A magántanulókkal kapcsolatos tevékenység Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján  tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve  a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségének, az önkormányzati feladatellátás keretében a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról- külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Kis létszámú tanulócsoport szervezése A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermeket, tanulót – függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt iskolai nevelésben és oktatásban- az iskolai osztály létszámának számításánál kettő tanulóként kell számításba venni. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából a Kt. 52. § (11) bekezdése alapján egyéni- egy-három tanuló részére szervezett- foglalkozás tartható a heti kötelező tanórai foglalkozások 12 százalékában. Mozgáskorlátozott tanulók mentesítése A mozgáskorlátozott tanulókra mindenütt a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak, de az egyes tantárgyi területekhez rendelt képességek, azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy az első évfolyam teljesítésére egy tanévnél hosszabb idő (két tanév) álljon rendelkezésére, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban. A mozgáskorlátozott tanuló feladatait nem az életkor, hanem a betegség – annak végleges, javuló, vagy romló volta - továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg. A

2011.11.22.


107/150. oldal


mozgáskorlátozott tanuló fejlesztésének és megsegítésének részletes leírását a 23/1999. (VI.4.) MKM. rendelet tartalmazza. Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok, SNI-s tanulók ellátása (2005.02.01-i módosítás) A pedagógiai munka egyik legkritikusabb feladata a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő és tanulási nehézségekből fakadóan az átlaghoz képest állandóan lemaradó tanulók felzárkóztatása. Vannak alapvetően magatartási zavarokkal és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok, de a tanulásban történő lemaradás is kiválthat magatartási és beilleszkedési zavarokat. Ezekben az esetekben alapvető feladat az előidéző okok feltárása. Az előforduló magatartási problémák elsősorban az agresszív magatartás (verekedés, durva játék, hirtelen indulatosság) formájában, másrészt a szabályok megszegésében (a házirend megszegése; tiszteletlen, durva beszéd; beszélgetés, közbeszólás a tanórán; szándékos rombolás), ritkábban regresszív – defenzív magatartás (a munka megtagadása, passzivitás) formájában jelentkeznek. A tennivalóink a beilleszkedési, magatartási nehézségek esetén a következők: 1. A tünetek, megnyilvánulási formák gondos tanulmányozása. (Mikor, milyen körülmények között, milyen formában tapasztalható a magatartási probléma?) 2. Az okok keresése, konkretizálása. Az okok és tünetek összefüggésében eljuthatunk a gyermek és család (vagy az iskola) központi problémájának a megfogalmazásához. 3. A tennivalók kidolgozása. A tevékenységek során elsősorban a tanulók meglévő pozitív vonásaira és eredményes tevékenységeire építünk. 4. A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók és a problémás magatartású nehezen nevelhető gyerekek esetében fő feladatunk: a gyerek bekapcsolása az osztály életébe. Az előidéző okok ismeretében a hátrányokkal és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink segítésére többirányú lehetőséget biztosítunk:  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal  első és második osztályban fejlesztő foglalkozások tartása az indulási hátrányok csökkentésére  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  nívócsoportos oktatás  speciális felzárkóztató foglalkozások, beszédkészség javítás  az osztályközösség bevonása, a tolerancia kialakítása a közösség tagjaiban  a nevelő és a tanuló között kialakított bizalomra épülő, jó kapcsolat kialakítása  családlátogatások, együttműködésre törekvés  a szülők és a családok nevelési segítése a gondok megoldásában

2011.11.22.


108/150. oldal


A Sajátos Nevelési Igényű tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő tevékenységek Intézményünk az alapító okiratban kijelölt feladataként ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, ide értve a beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelését-oktatását is. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a közoktatási törvény szerint az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A Sajátos Nevelési Igényű tanulót a többi tanulóval együttnevelő, oktató iskola a helyi tantervében az Oktatási Miniszter 2/2005 (III. 1.) OM rendeletének 2. mellékletét figyelembe veszi. A sikeres integráció érdekében a következő célok megvalósítására törekszünk:  a pedagógus és a szülői közösség felkészítése a SNI tanulók fogadására  olyan módszerek és módszerkombinációk, kompetencia csomagok megismerése és alkalmazása a tanórai tevékenységek, foglalkozások során, amely igazodik a tanuló egyéni nevelési igényéhez.  a tanítást - tanulást segítő speciális eszközök beszerzése, bevonása az oktatás folyamatába, használatuk megtanítása a tanulóknak  az SNI tanulók egyéni sikerességét és társadalmi szocializációját segítő képességek kialakítása, fejlesztése.

Az együttnevelést végző pedagógus a tanítás- tanulás folyamatában törekszik a következők alkalmazására:  a tananyag feldolgozásánál, a házi feladat adásánál figyelembe veszi a SNI tanulók egyéni képességeit, differenciál  a tanórai tevékenységbe, a tanulói értékelésébe a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti  együttműködik különböző szakemberekkel (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) A sajátos nevelési igényű tanulók tanórán kívüli habilitációs és rehabilitációs fejlesztését gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus végzi egyéni fejlesztési terv alapján. A SNI tanulók pedagógiai célú rehabilitációját egyéni fejlődési lapon dokumentáljuk

2011.11.22.


109/150. oldal


A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Nevelő–oktató tevékenységünk alapja az iskolánkba kerülő gyermekek szociokulturális helyzetének ismeretében az egyéni képességek figyelembevétele. Fő feladatunknak tartjuk a tanulók képességének, tehetségének kibontakoztatását, vagy bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatását tanulótársaihoz.

Kötelező tanórai foglalkozások A pedagógus feladata, hogy ismerje tanítványai szociokulturális helyzetét, egyéni adottságait, képességeit, fejlődési ütemét. Ennek ismeretében válassza meg a nevelés és tanítás módszereit, eszközeit. Differenciált képességfejlesztést alkalmazva érje el a tehetségek kibontakoztatását a képességek megerősítését, fejlesztését. Felső tagozatban nívócsoportok kialakításával, csoportbontásokkal – idegen nyelv, természettudományi tárgyak – biztosítjuk a tanulók számára, hogy egyéni képességüknek megfelelő teljesítményt nyújtsanak. Nem kötelező tanórai foglalkozások Iskolánk a képességek fejlesztése és a tehetséggondozás érdekében a tanulók érdeklődését, igényeit figyelembe véve nem kötelező – választható – tanórai foglalkozásokat szervez. 1 – 4. évfolyamon választható  idegen nyelv  vizuális kultúra  dráma  egészségtan  testnevelés  informatika 5 – 8. évfolyam számára  idegen nyelv  sport  vizuális kultúra  informatika  matematika Egyéni foglakozások Kiemelkedő képességű tanulóink számára a mindenkori igények szerint, egyéni foglalkozásokat szervezünk. Célja többletismeret nyújtása helyi, városi, megyei, országos tanulmányi versenyekre való felkészítés. Időkeretét a KTV. 52. § (7) bekezdés 11. c. pontja biztosítja. Ezt a következő módon kívánjuk megosztani: 60 % tehetséggondozásra 40 % felzárkóztatásra.

2011.11.22.


110/150. oldal


Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanórán kívüli foglalkozásokat ingyenesen biztosítja a tanulók részére a KTV. 52. § 7. pontja alapján  sport : csoportsport tömegsport  diákkörök  napközi és tanulószobai foglalkozások  diáknapok  házibajnokságok, iskolák közötti versenyek  tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek Vakációs lehetőségek  sítábor  vándortábor  tehetséggondozó tábor Ezek térítés ellenében vehetők igénybe. Céljaink megvalósulását elértnek tekinthetjük, ha:  a kiemelkedő képességű tanulóinknak az adott tantárgyban mélyebb összefüggések meglátását, szélesebb körű ismeretek elsajátítását biztosítottuk,  képessé tettük őket a megszerzett tudás alkalmazására,  lehetőséget biztosítottunk tudásuk versenyeken való eredményes bemutatására,  diákjaink önmagukat megújító, új ismeretek iránt fogékony, a hagyományokat tisztelő, a másságot elfogadó személyiséggé váljanak,  olyan edzettséget, mozgáskultúrát érnek el, amely lehetővé teszi számukra, a leginkább megfelelő sportág eredményes művelését,  sportágukban az átlagosnál magasabb eredményekkel képviselik iskolánkat a különböző sportversenyeken,  diákjaink önmagukat megújító, új ismeretek iránt fogékony, a hagyományokat tisztelő, a másságot elfogadó személyiséggé válnak.

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek A feladat ellátásához, a szülőkkel illetve gyermekekkel folytatott személyes, diszkrét beszélgetésekhez, intézményünk orvosi szobáját használja az ifjúságvédelmi felelős. A tanulók és szüleik tájékoztatása A tanév kezdetekor írásban és szóban tájékoztatjuk a szülőket, illetve a tanulókat az ifjúságvédelmi felelős kilétéről és fogadó idejéről. Az iskola faliújságára, jól látható helyen kifüggesztve egész éven át láthatják a szülők és tanulók, hogy mely időpontokban kereshetik fel intézményünk gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét. Ugyanitt kaphatnak tájékoztatást, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel / Gyermekjóléti Szolgálat, gyámhivatal, Egészségügyi és

2011.11.22.


111/150. oldal


Szociális Osztály, Drogambulancia ügyfélszolgálati renddel.

/,

pontos

címmel,

telefonszámmal

illetve

Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai A veszélyeztetett illetve a hátrányos helyzetű tanulók felmérését az osztályfőnökök segítségével végzi el minden tanév elején az ifjúságvédelmi felelős. A tanulókat nyilvántartásba veszi, majd a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése után javaslatot tesz a további teendőkre. Kétséges és súlyosabb esetekben egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálattal, szakmai segítséget kér, illetve közreműködik a helyzet megoldásában. Az osztályfőnökök, pedagógusok, tanulók jelzései alapján illetve a veszélyeztetett tanulók felmérése után az ifjúságvédelmi felelős a veszélyeztető okok feltárása érdekében a Gyermekjóléti szolgálat szakemberével közösen családlátogatáson vesz részt, ahol megismeri a tanuló családi környezetét. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tanév elején a szülők megfelelő tájékoztatása az Egészségügyi és Szociális Osztálytól igényelhető kedvezményekről, segélyekről az ifjúságvédelmi felelős illetve az osztályfőnökök feladata /térítési díjkedvezmény, gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli segély stb./. Indokolt esetben az ifjúságvédelmi felelős a Gyermekjóléti Szolgálattal közreműködve javaslatot tesz támogatásra, illetve a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Intézményünk ifjúságvédelmi felelős rendszeres kapcsolatban áll a Gyermekjóléti Szolgálattal illetve azok szakembereivel. A hatékony munkavégzés érdekében havi rendszerességgel esetmegbeszéléseken vesz részt, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat vezetője által tartott pszichológiai tréningek segítik a munkáját. Az iskola Egészségnevelési és kábítószer ellenes programját a Pedagógiai Program 1. számú melléklete tartalmazza.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A pedagógus az oktató-nevelő munkája során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésétének ütemét, szociokulturális helyzetét, fejlettségét, fogyatékosságát és segíti a gyermek tehetségének kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását tanulótársaihoz. Ennek érdekében a tanórai foglalkozások időkeretében differenciált osztálymunkát alkalmaz. Felzárkóztató foglalkozás szervezhető a nem kötelező tanórai foglakozás keretében, a tanulók érdeklődése, igénye szerint egyéni illetve egy-három tanuló részére szervezett heti 1 foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján. A 11/1994. (VI.8.) MKM. 39/D §, 39/E § alapján igénybe vehető normatívából személyiség- és képességfejlesztő foglalkozásokat szervezünk a szociokultúrális hátrányok leküzdésére. Amennyiben a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzd, fogyatékosságban szenved a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

2011.11.22.


112/150. oldal


A rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tárgyak értékelése, minősítése alól. Ha az első–negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi – Kt. 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt [121. § (1) bekezdés 41. pont] második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. AZ iskola pedagógusainak feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A pedagógusok a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntéseket javaslataikkal, véleményükkel, s a tanuló szociális helyzetéről adott tárgyszerű közlésekkel segítik. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulóink ellátásával kapcsolatos feladatainkat Esélyegyenlőségi tervünk tartalmazza.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

Az iskola alapító okirata által meghatározott alaptevékenységek:  Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás  Napköziotthoni és tanulószobai ellátás  Iskolai intézményi étkeztetés  Intézményi vagyon működtetése Az intézmény által ellátandó kiegészítő tevékenységek:  Fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása (szakértői vélemény alapján)  Oktatási célok és egyéb feladatok  Diáksport  Sportintézmény, sportlétesítmények működtetése  Egyéb szálláshely  Munkahelyi vendéglátás  Önkormányzatok elszámolásai

2011.11.22.


113/150. oldal


Ezekhez szükséges eszköz és felszerelés jegyzéket 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. A tananyag feldolgozáshoz és a szemléltetéshez taneszköz jegyzéket Pedagógiai Programunk 2. számú mellékletében közöljük. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék pótlására ütemtervet készített, a 135/2000. (IV. 25.) számú határozatában vállalt kötelezettséget az eszközök pótlásának ütemezésére. A jegyzékben foglalt eszközök teljesítéséhez a költségvetési források mellett keressük a pályázatok adta lehetőségeket is.

A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az iskola a szülőkkel rendszeres és egyre sokoldalúbb kapcsolatot tart a tanulók érdekében. A kapcsolattartás közvetlen és közvetett módon történik.  A pedagógus nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést egyetlen tanulóval szemben sem.  A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást.  A szülő joga, hogy megismerje az iskola nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon annak tartalmáról.  Ennek érdekében indítottuk az OVI-SULI programot, a leendő elsősöknek és szüleiknek. A gyermekek közben megismerik az intézményt és különböző foglalkozásokon ismerhetik meg leendő tanítójukat.  Tanévnyitó ünnepélyen az igazgató ismerteti az intézmény fő célkitűzéseit.  Szülői értekezleten kiemelten foglalkoznak az osztályfőnökök a tanév feladataival, követelményeivel, a nevelés főbb irányaival, illetve megújítják az osztály szülői munkaközösségét. Megfogalmazzák a tanévre vonatkozó szülői igényeket, elvárásokat.  A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A kapcsolattartás elsődleges formája ellenőrző könyvön – üzenő füzeten keresztül történő írásos rövid tájékoztatás. Formáját a Házirend rögzíti. Közvetlen formája a fogadó óra, amely az egyik leghatékonyabb kapcsolat pedagógus és szülő között.  Ugyanilyen fontos a családlátogatás, melynek kiváltója vagy tanulási elégtelenség, magatartási probléma, szociális vagy ifjúságvédelmi helyzettanulmány készítése.  A törvény teljesítését segíti a „nyílt tanítási nap” rendszere.  A szülőknek az iskolával szembeni kötelezettségeit a Közoktatási Törvény 14. §-a tartalmazza.  Az iskolai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a

2011.11.22.


114/150. oldal


nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt.  Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.  A szülők érdeklődést mutatnak az iskolai programok iránt. Részt vesznek tanulmányi kirándulásokon, sportversenyeken, az iskolában rendezett tárlatokon, kiállításokon, az iskola farsangi karneválján és az alapítványi bálon.

Iskolánk a szülői támogatást a tanévzáró ünnepélyén köszöni meg, ahol az iskolában tartott legszínvonalasabb szakköri, sportköri és diákköri tevékenységekből műsort állítunk össze. Itt ismertetjük és díjazzuk a tanulók és szülők közössége előtt a tanév legkiemelkedőbb tanulmányi és sporteredményt elérő tanulóinkat is. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessenek a szülők, a családok.

2011.11.22.


115/150. oldal


AZ ISKOLA HELYI TANTERVE AZ

ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára Műveltségi területek

%-os arány

óraszám

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Informatika Idegen nyelv Ember és társadalom Ember a természetben

32%-42%

26,4-34,7

17%-23% 2%-5% 2%-6%

14-19 1,7-4,1 1,7-5

Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Informatika Idegen nyelv

4%-8%

3,3-6,6

Környezetismeret

Művészetek

10%-18%

8,3-14,9

Életvitel és gyak.ism. Testnevelés és sport

4%-8% 15%-20%

3,3-6,6 12,4-16,5

Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Összes

óraszám 1. évf. 9,0 4,0

2. évf.

3. évf.

4. évf.

2011.11.22.


Össz. óraszám

5,0 4,0 4,0

5,0 3,0 4,5

5,0 2,0 4,0 1,0 2,0

11,0% 18,0 % 11,0 % 20,0% 1,2% 2,4%

1,0

1,0

1,5

2,0

6,7%

1,0 1,0 1,0 3,0

1,0 1,0 1,0 3,0

1,0 1,0 1,0 3,0

1,0 1,5 1,0 3,0

4,8% 5,5% 4,8% 14,5%

4,0 4,5 4,0 12,0

20,0

20,0

20,0

22,5

100,0%

82,5

2,0 2,0 1,0 1,0 1,0

2,0 2,0 1,0 1,0 1,0

2,0 2,0 1,0 1,0 1,0

2,0 1,0 1,0 1,0 1,0

Választható tantárgyak Testnevelés Informatika Vizuális kultúra Egészségtan Dráma

%-os arány

116/150. oldal

9,0 15,0 9,0 16,5 1,0 2,0 5,5


Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Ember a természetben

Földünk-környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyak. Testnevelés és sp. Választható tantárgyak:

2011.11.22.

Tantárgyak Magyar irodalom Tánc és dráma Magyar nyelv Idegen nyelv Matematika Történelem Hon és népismeret Ember- és társ.ism., etika Természetismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgókép Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Összes Osztályfőnöki 52.§ (7) Informatika Matematika Rajz Történelem Magyar nyelv


5. évf. 2,5 2,5 3,0 4,0 2,0 0,5

óraszámok 6. évf. 7. évf. 2,25 2,0 2,25 3,0 4,0 2,0

2,0 3,0 3,5 2,0

8. évf. 2,0 2,0 3,0 3,0 2,0

%-os arányok 5-6. évf. 5-8.b 21,1%

15,0%

13,3% 17,8% 8,9% 1,1%

12,0% 13,0% 8,0%

0,5 2,0

1,0%

2,0

8,9% 1,5 1,5

1,5 1,5

1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 2,5 25,0 1,0

1,5 1,5 1,0 1,0 0,5 1,0 1,0 2,5 25,0 1,0

0,5

1,0

0,5

1,0 1,5

1,0 1,5

1,0 2,5 22,5 1,0 1,0

0,5 1,0 2,5 22,5 1,0 0,5

1,1%

0,5 0,5 0,5 117/150. oldal

6,0% 6,0%

4,4% 6,7% 1,1% 4,4% 11,1% 100% 4,4% 3,3%

6,0% 6,0% 4,0% 4,0% 1,0% 4,0% 4,0% 10,0% 100% 4,0% 3,0%


A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE AZ 5- 6. ÉVFOLYAMON (2007. 09.28.-I MÓDOSÍTÁS) A Közoktatási törvény 8. § (3) alapján az oktató-nevelő alapozó szakaszában az általános iskola 5-6. évfolyamán, a rendelkezésre álló időkeret 25 – 50 % -át nem szakrendszerű oktatás keretében kell megszervezni. Ezáltal az iskolának lehetősége nyílik arra, hogy az alapozó funkciók tanítására a korábbinál több időt fordíthasson, így azok eredményessége jobb legyen Intézményünk tantestületének határozata értelmében az 5 – 6. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és a matematika tantárgy oktatása történik nem szakrendszerű formában. Ezek azok a tantárgyak ahol az alapozó funkciók tartalmának és hatékonyságának a növelése a leginkább indokolt. A legeredményesebb formában magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében valósulhat meg a kommunikációs képességek, az olvasáskészség, íráskészség, a szövegértés fejlesztése. A matematika tantárgy keretében az elemi számolási, rendszerező és kombinatív képességek fejlesztése történik meg. Ezen kívül az 5 – 6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatás keretében figyelmet kell fordítani az alábbiakra:  önálló tanulási, jegyzetelési technikák tanítása  információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése  szociális kompetenciák fejlesztése Mindezen tevékenységek legfőbb célja, hogy tanítványaink megfeleljenek az országos kompetenciamérések követelményeinek. Az 5 – 6. évf. nem szakrendszerű oktatásának tanulásszervezési módjai között szerepel az egyéni bánásmód, a differenciált képességfejlesztés, a csoportbontás, amelyek tanévenkénti konkrét megválasztását az adott évfolyam képességszintje határozza meg. A nem szakrendszerű oktatás óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza. A 2008-2010-es tanévek tapasztalatait elemezve úgy döntöttünk, hogy élve az Oktatási Törvény módosítása által adott lehetőséggel (2010. évi LXXI. törvény), a nem szakrendszerű oktatást az 5-6. osztályban felmenő rendszerben megszüntetjük. A megszüntetés folyamata:  A 2010-2011-es tanévben az 5-6. osztályban nem szakrendszerű oktatás folyik.  Átmeneti évként, a 2011-2012-es tanévben, csak a 6. évfolyamon folytatjuk a nem szakrendszerű oktatást.  A 2012-2013-as tanévtől a nem szakrendszerű oktatás a felső tagozaton megszűnik. A nem szakrendszerű oktatás megszüntetésénél ügyelnünk kell arra, hogy nem maradhat el a kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése, a jobb képességű tanulók és a lemaradók folyamatos, differenciált foglalkoztatása. Ennek módjai:  A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése minden tanítási órán  Differenciált óraszervezés  Korrepetálás  Fejlesztő pedagógusok foglalkozásain egyéni fejlesztés  Tanulmányi versenyek

2011.11.22.


118/150. oldal


5-6. évfolyam óraterve az 5. évfolyamon a 2008/2009. tanévtől, a 6. évfolyamon a 2009/2010. tanévtől 5. évfolyam

Tantárgy

6. évfolyam

óra/hét

óra/év

óra/hét

óra/év

*5

185

*4,5

166,5

Történelem

2

74

2

74

Idegen nyelv

3

111

3

111

Matematika

*4

148

*4

148

0,5

18,5

Informatika Természetismeret

2

74

2

74

1

37

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

1

37

1

37

2,5

92,5

2,5

92,5

0,5

18,5

0,5

18,5

Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Tánc és dráma Hon-és népismeret Mozgógép- és médiaismeret Ember- és társadalomismeret Egészségtan 22,5 Kötelező tanítási órák összesen Nem kötelező (választható tantárgy) 1 Osztályfőnöki óra

832,5

22,5

832,5

37

1

37

0,5

18,5 0,5

18,5

0,5

18,5

Rajz Történelem

1

Informatika

37

* = nem szakrendszerű oktatás Nem szakrendszerű oktatás heti óraszáma

9

8,5

Nem szakrendszerű oktatás időkeretének aránya

36%

34,7%

2011.11.22.


119/150. oldal


Kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása évfolyamonként (2007.12.17-i módosítás)

Kompetenciaterületek Óvodai programcsomag Szövegértésszövegalkotás Matematika-logika

Igen/nem

x

x

Életpálya-építés x Szociális-életvitel x IKT Idegen nyelv Angol Idegen nyelv Német Idegen nyelv Francia

Programcsomag típusa

A B C A B C A B C A B C A B A A A

kompetenciaterületenként

Évfolyamok

Adaptáció %-os aránya

1.,2.,3.,5.,

1.,2.,3.,5.,

7-8., 5-6.,

5.

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A Péterfy Sándor Általános Iskolában csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, stb...) használnak a tananyag feldolgozásához, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van, pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb... A különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve szaktanárok határozzák meg a helyi tanterv alapján. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.

2011.11.22.


120/150. oldal


Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a kötelezően meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A tájékoztatás időpontja az előző tanév májusa. A taneszközök kiválasztásánál az iskola az alábbi szempontokat veszi figyelembe:  a taneszköz feleljen meg a helyi tantervnek,  előnybe kell részesíteni azokat, amelyek több éven át használhatók,  új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be - a taneszközök ára feleljen meg a szülők többségének átlagos anyagi helyzetének. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása a tankönyvek és a taneszközök tudatos választását is meghatározza. Iskolánk a segédeszközök választásánál figyelembe veszi a helyi tantervben megfogalmazott vállalásainkat, és annak megfelelően használja a képességfejlesztő program részeként kiadott eszközrendszereket ( 23/2004. 8VIII:27) OM rendelet 26/A §. A tantermek bútorzatának beszerzésekor figyelemmel leszünk arra, hogy a tanulóközösségek több munkaformában is dolgozhassanak, a mozgatható és összeforgatható asztalok biztosítsák a gyors átalakítás lehetőségét. A tantermek infokommunikációs felszereltsége (aktív tábla, projektor, számítógép) a többoldalú interakció biztosítéka. ( 2007.12.17-i módosítás) A szempontok figyelemben tartása, a kiválasztás elveinek betartása az igazgató feladata. Az iskola a tanulói tankönyvtámogatás 25 %-ból tankönyveket szerez be a könyvtár számára, hogy a nehéz anyagi helyzetű tanulók ingyen hozzájuthassanak. A kerettanterv sikeres oktatásához szükséges eszközök beszerzését a megfelelő Taneszközjegyzék alapján a fenntartóval egyeztetve költségvetésünk terhére szerezzük be. Figyelembe vesszük az általunk választott tantervek ajánlását. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamában Az iskola, az első évfolyamra történő beiratkozásnál a törvényi előírásokat veszi figyelembe. (Külön előnyben részesülnek az általunk szervezett városi óvodások tornáján nyújtott kiemelkedő helyezést elért gyermekek, illetve az óvodák által testnevelés tagozatra javasoltak.) Az iskolába történő beiratkozás a nem kötelező tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.

2011.11.22.


121/150. oldal


Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain Az adott osztályba történő beiratkozáshoz a szükséges iskolai végzettség igazolásával előírt tanulmányi követelmény teljesítésével lehet. Az iskola helyi tantervének biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Ha olyan tanuló iratkozik az iskolába, aki más tanterv, program szerint haladt korábban, akkor is a korosztályának megfelelő évfolyamra iratkozhat, az iskola felzárkóztató programja segíti őt, hogy a követelményeknek megfeleljen. Az iskola a későbbi évfolyamokon is biztosítja a testnevelő tagozatba való átjárhatóságot, ha a tanuló szülei ezt kérik és rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek szükségesek a tagozatos képzéshez. Szülői kérésre és orvosi javaslatra a testnevelő tagozatos osztályból a nem tagozatos osztályba át lehet kerülni. Az iskolára jellemző, továbblépés szempontjából döntő periódus - Továbbhaladás szempontjából iskolánkban a tanévet tekintjük releváns időszaknak. - A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt a szülőknek kell kérnie, a gyereket tanító pedagógusok (pedagógus) véleményezik és az iskola igazgatója engedélyezi. - A továbblépés szempontjából releváns periódusban elért teljesítmény megállapításának módja a periódus során szerzett folyamatos értékelés alapján kialakított tanítói, tanári vélekedés, illetve a tanév végi mérések. - A tanév során és a tanév végén alkalmazott mérések rendjét, a tantárgyakat a pedagógiai programunk II/4. fejezete tartalmazza. - A továbbhaladásról döntő személyek az alsó tagozat teljes tanítói állományából, valamint a felső tagozat tanári állományából összehívott osztályozó értekezletek. - Az év végén nem megfelelő teljesítményt elért tanulók számára javítási lehetőség a javítóvizsga. A javítóvizsgára a Közoktatási Törvény előírása szerint kerül sor. A magasabb évfolyamra lépés feltételei az egyéni képességek figyelembe vétele esetén - A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette a tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. - A 2-8. évfolyamon elégséges év végi osztályzatot kell megszerezni a továbbhaladáshoz. Elégtelen osztályzat esetén a - a tantárgyak számától függetlenül- 2-8. évfolyamon javítóvizsgát tehet a tanuló. - A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első– negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. - Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. - Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő

2011.11.22.


122/150. oldal


-

-

-

-

-

-

-

évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Egyéni továbbhaladás esetén meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi, vagy egyes tantárgyakból – a következő évfolyamig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Az előkészítő év - a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői vélemény alapján - az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. Ha a tanuló első alkalommal nem tudott eleget tenni az első évfolyam követelményeinek, munkáját előkészítő jellegűnek kellett minősíteni, és az első évfolyamon folytatja újra a tanulmányait. Új megoldás viszont, hogy a tanulót a pedagógusnak nem a követelmények maradéktalan elsajátítására, hanem az iskolai közösségi életébe való beilleszkedésre kell felkészítenie. Ezzel a lehetőséggel az iskola azonban csak akkor élhet, ha erre a nevelési tanácsadó vagy a szakértői rehabilitációs bizottság javaslatot tett. Az egyéni továbbhaladás a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyermekeknél nyújthat segítséget ahhoz, hogy ne kelljen évfolyamot ismételniük amiatt, hogy a tananyag egyrészének elsajátítása nehézségbe ütközik. A törvény 52 §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c.) pontjában meghatározott időkeret terhére – lehetővé kell tennie, hogy legalább heti két alkalommal az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette és második, vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. A közoktatásról szóló törvény új rendelkezései kötelezően előírják, hogy ezeknek a tanulóknak az érintett tantárgyból lehetővé kell tenni, hogy egyéni foglalkozásokon kíséreljék meg az előírt, megkívánt ismeretek elsajátítását. Az egyéni foglalkozásokon való részvétel nem kötelező, a tanuló választásától, döntésétől, hozzáállásától függ. Az iskolának azonban fel kell ajánlania ezt a lehetőséget a tanuló részére, és erről a „felajánlásról” a tanulót írásban értesítenie kell.

2011.11.22.


123/150. oldal


AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI; A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI; A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA Az ellenőrzés és értékelési rendszer kötelező alkalmai Bemeneti mérés: Minden tanév októberének első felében az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására mérést szervezünk. Ezt az adott osztályban tanítók, a fejlesztőpedagógus segítségével, irányításával végzik. Folyamatmérések: a) Az adott évfolyamon az egyes tananyagok, témakörök lezárása utáni mérés, amelynek célja az elsajátított készségek, képességek színvonalának a megállapítása. Ezt az osztálytanító végzi. Formái: dolgozatírás, szóbeli felelet, teszt, feladatlap, önálló alkotás, munkadarab elkészítése. b) Az adott évfolyamon félévkor vagy a tanév végén való mérés, melynek célja a továbbhaladás minimális feltételeinek a megállapítása, illetve az ismeretek színvonalának a felmérése. A méréseket az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés által megbízott pedagógusok (minőségbiztosítási körök) végzik az osztályban tanító nevelő jelenlétében. A felmérésre kijelölt tantárgyakat minden évben a munkatervben határozza meg a tantestület. Az értékelést a munkaközösségvezető, a minőségbiztosítási körök vagy az iskolavezetés végzi. Formái: dolgozatírás, vizsgáztatás szóban és írásban, teszt, beszámoló, feladatlap, kísérlet, önálló alkotás elkészítése. c) Minden évben az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők a 4. évfolyamon év elején és év végén hangos olvasás, szövegértés, nyelvtan, környezetismeret, matematika tantárgyakból mérést végeznek. d) A tantestület döntése, hogy 5. évfolyam elején matematika tantárgyból minden évben a követelményrendszeren alapuló mérést végez, amelyet a matematika munkaközösség állít össze. e) A 7-8. évfolyamon a nívócsoportos oktatás keretén belül a témazáró dolgozatok egységesek. A dolgozatokat az adott évfolyamon tanító szaktanárok állítják össze. f) 6-7. évfolyamon minden tanévben egy tantárgyból a felsoroltak közül - biológia, kémia, földrajz, történelem – külső objektív mérést kérünk. g) Kimeneti mérések 8. évfolyamon matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból, amelyet a munkaközösségek állítanak össze.

2011.11.22.


124/150. oldal


A tanulók értékelésének helyi rendszere Az értékelés módjai: (2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról alapján, a Kt. 70 §-ának (3) bekezdése) helyére az alábbiak lépnek: a) szöveges értékelés: 1. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá 2. osztály félévében alkalmazható. b) 5 fokozatú számskálával: 2. évfolyam II. félévétől a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.

Értékelés az 1- 3. évfolyamon, 4. osztály I. félévében és félévkor (2007.12.17-i módosítás) A tanulási folyamat során a tanulók minősítése a szülők és a gyermekek felé történhet szimbólumokkal, pontozással, százalékkal, írásbeli szöveges értékeléssel, szóbeli tájékoztatással. Az aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével kapcsolatban a tanuló üzenő füzetébe, tájékoztató füzetébe, írásos munkáira történhet. Első osztályban november végén a szülők a munkaközösség által elfogadott értékelő lapon, meghatározott szempontok szerinti skálán kapnak tájékoztatást gyermekük beilleszkedéséről, előmeneteléről, a fejlesztés lehetséges módjairól. Az értékelőlap a helyi tanterv melléklete. A félévi értékelés során minden tantárgyat értékelünk a tájékoztató füzetben és a naplóban a tanulóra leginkább jellemző fogalmak, mondatok aláhúzásával. Az egyes tantárgyak után a pedagógusok által bejegyzésre kerül, hogy a tanuló tantárgyi munkáját kiválóan, jól vagy megfelelően teljesítette, illetve felzárkóztatásra szorul. Az emelt szintű testnevelés és a szülők által választott informatika tantárgy értékelése a szaktanárok által kidolgozott értékelő lapon történik. Az eredeti példányt a szülők kapják, a másolatot a naplóba csatolni kell. Az értékelő lap a helyi tanterv mellékletét képezi. Minden tantárgy esetében a pedagógusoknak lehetőségük van szabadon megfogalmazott, az adott gyermekre leginkább jellemző észrevétel beírására a tájékoztatófüzetbe, az értékelőlapra és az osztálynaplóba. Első osztály év végén részletes értékelést készítenek a pedagógusok matematika, magyar nyelv, magyar irodalom, emelt szintű testnevelés és az informatika tantárgy esetében. Ehhez a munkaközösségek által kidolgozott mondatbankot lehet használni. Ez a forma rugalmas, mert nem kell automatikusan minden szempontról írni, ki lehet választani a tanuló szempontjából legfontosabbat. Ez kiegészülhet a pedagógus által szabadon megfogalmazott szöveggel. Így az értékelés kellően személyes lehet. A szöveges értékelés árnyaltan fejezze ki a tanuló teljesítményét, azt is, ha csak éppen megfelelt. A tanulók „Tantárgyi dicséretben részesül.” és „Tantárgyi teljesítménye gyenge.” bejegyzést kaphatnak. A tantárgy részletes értékelése után, összegzésként a következő minősítést kaphatják a tanulók:  A tantárgyi követelményeket kiválóan teljesítette.  tantárgyi követelményeket jól teljesítette.  A tantárgyi követelményeket megfelelően teljesítette.  A tantárgyi követelményeket egyelőre még nem teljesítette. Felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülőt arról is tájékoztatni kell, hogy milyen jellegűek a lemaradások, és a felzárkóztatáshoz milyen segítséget nyújt az iskola a tanulóknak. A helyi tantervben szereplő többi tantárgy estében a tanítók eldönthetik, hogy a mondatbank segítségével részletesen értékelik a tanítványaik teljesítményét vagy csak a fent felsorolt összegző minősítést kapják a tanulók. Az év végi értékelés az oktatásért felelős

2011.11.22.


125/150. oldal


miniszter által engedélyezett és kiállított nyomtatványba, gépi kitöltéssel, szöveges értékelő szoftver felhasználásával történik. A kiállított bizonyítványok pótlapok „záradék” rovatába kell bejegyezni nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az értékelést a szülők a bizonyítvány mellékleteként kapják meg és az iskolai törzskönyvben is nyilvántartásba kerül. Az osztálynaplókban csak a tantárgyak összegző minősítése kerül a következő rövidítés formájában piros színnel: K = Kiválóan teljesített J = Jól teljesített M= megfelelően teljesített F = Felzárkóztatásra szorul A bizonyítványban és az iskolai törzslapon lévő „Tantárgyi dicséretben részesül.” és a „Tantárgyi teljesítménye gyenge.” bejegyzéseket kézi írással az osztályfőnöknek az osztálynaplóban is rögzíteni kell. Minden értékelés és minősítés elsősorban fejlesztőközpontú legyen. Vegyük figyelembe a gyermek önmagához mért fejlődését, a tanulói teljesítmény szintjét az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez képest s azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak (fejlődtek, vagy hanyatlottak) az előző értékelés óta.

Ideje

Év közben

Az értékelés módja, formája szimbólumok, szóbeli, írásbeli és nem verbális témazárókon, felmérőkön %-os értékelés, érdemjegyek feltüntesével szöveges értékelés

Félévkor szöveges értékelés 4. osztályban osztályzattal Év végén

Az értékelés rögzítése

Ki értékel?

tanulói munkafüzet füzet, tankönyv tájékoztató napló

a tanítók a napközis nevelők szaktanárok

értékelő lap tájékoztató füzet napló bizonyítvány és melléklete, törzslap iskolalátogatási bizonyítvány napló

osztályfőnök napközis nevelők szaktanárok osztályfőnök napközis nevelő szaktanárok osztályfőnök

A témazáró felmérések értékelése 1. évfolyamon és a 2. évfolyam I. félévében: 100% - 91%: kiváló 90% - 81%: jó 80% - 66%: megfelelt 65% - 51%: gyenge 50% - 0%: felzárkóztatásra szorul

2011.11.22.


126/150. oldal


Az értékelés 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor akkor  kiváló): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.  jó: Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.  megfelelően teljesített: Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Nem csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.  felzárkóztatásra szorul: Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Értékelés 4. évfolyam II. félévétől 8. évfolyam év végéig A tanuló tantárgyi teljesítményét a félévben és év végén osztályzattal értékeljük. Az év végi osztályzat a tanulók egész éves összteljesítményét tükrözi tantárgyankénti bontásban. Kialakításukhoz legkevesebb három érdemjegy szükséges. Az osztályzatok kialakításában a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeknek kiemelt szerepe van. Mivel a 2010/11 tanévtől már 2. osztály év végétől áttérünk az az ötfokozatú számskálával történő értékelésre, ezért a 2. és 3. évfolyamokon az értékelést a pedagógusok a szöveges értékelésre használt gépi bizonyítvány pótlapra és törzskönyvbe végzik. A bizonyítvány nyomtatvány és a törzslap Záradékok részébe a következő Záradék kerül beírásra: „A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 70. § (3) bekezdésének 2010. évi LXXI. törvénnyel módosított rendelkezése alapján a tanuló minősítése a bizonyítvány pótlapon osztályzattal történik.” Ez a bejegyzés addig marad érvényben, amíg az oktatásért felelős miniszter más nyomtatványokat nem engedélyez. Ideje

Félév

Év végén

2011.11.22.

Az értékelés módja, formája érdemjegy (5,4,3,2,1) legalább 3 jegy tantárgyanként dicséret, elmarasztalás szimbólumok osztályzat kitűnő (jeles +szaktárgyi dicséret) nevelőtestületi dicséret

Az értékelés rögzítése

Ki értékel?

osztálynapló tájékoztató füzet

szaktanárok osztályfőnök, a napközis nevelő és a szaktanárok véleménye alapján. osztálynapló (piros szaktanárok számmal) osztályfőnök bizonyítvány (betűvel) tanítók törzslap (betűvel) napközis nevelő


127/150. oldal


Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere A tanuló teljesítménye akkor sikeres, ha a felmérőkben, dolgozatokban számon kért minimumkövetelmények 80 %-át teljesítette. A témazáró felmérések osztályozása 2. évfolyam II. félévében: 100% - 91%: jeles (5) 90% - 81%: jó (4) 80% - 66%: közepes (3) 65% - 51%: elégséges (2) 50% - 0%: elégtelen (1) A témazáró felmérések és év végi tudásszint mérés osztályozása 2-8. évfolyamon: 100% - 91%: jeles (5) 90% - 75%: jó (4) 74% - 51%: közepes (3) 50% - 34%: elégséges (2) 33% - 0%: elégtelen (1) Az osztályzat (érdemjegy) 2. évfolyam II. félévében és év végén, valamint felső tagozatban akkor:  jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.  jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.  közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Nem csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.  elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.  elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái:  piros tintával: - témazáró felmérések, dolgozatok - tanév végi osztályzatok  kék tintával: - szóbeli feleletek - írásbeli feleletek - félévi osztályzatok  zöld tintával: - gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások - füzetek rendje, külalak

2011.11.22.


128/150. oldal


 emelt szintű testnevelés: azon tanulók bizonyítványába és törzskönyvébe kerül ez a bejegyzés, akik a testnevelés tantárgyat emelt szintű követelményrendszer szerint tanulják. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai  házi feladat lehet írásbeli és szóbeli, tartalmak gyakorlása, egy adott munkadarab elkészítése, gyűjtőmunka,  a házi feladat a tanórai ismeretek gyakorlását segíti elő, új anyag feldolgozását nem kérhetjük számon,  a tanítási szünetek (tavaszi és téli szünet) a tanulók pihenését szolgálják, ezért kötelező jellegű házi feladat erre az időszakra nem adható, illetve csak akkor adható, ha mennyisége lehetővé teszi a gyerekek számára a pihenést,  ha a napközis ellátást igénybe vevő gyermek különböző elfoglaltságai miatt a délutáni tanórán nem vesz részt, házi feladatait köteles otthon elkészíteni. Az egyes modulok értékelés és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Iskolánkban az egyes modulok tantárgyakban integráltan kerülnek oktatásra, így értékelésük és minősítésük is az adott tantárgy keretein belül történik. Az alábbiak szerint: − tánc, dráma modul: magyar nyelv és irodalom, − hon- és népismeret: történelem, − etika: történelem, − egészségtan: természetismeret, − mozgókép és média ismeret: rajz. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a. Példás (5) az a tanuló, aki − a házirendet betartja, − tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik − kötelességtudó, feladatait teljesíti − önként vállal feladatokat és azokat teljesíti − tisztelettudó − társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik − az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz − óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet − nincs írásbeli figyelmeztetője, intője vagy megrovása b.

Jó (4) az a tanuló, aki: − a házirendet betartja − tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik − feladatait a tőle elvárható módon teljesíti − feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti − az osztály, iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt − nincs írásbeli intője vagy megrovása

2011.11.22.


129/150. oldal


c.

Változó (3) az a tanuló, aki: − az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be − a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül − feladatait nem teljesíti minden esetben − előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva − a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik − igazolatlanul mulasztott − osztályfőnöki intője, vagy megrovása van

d.

Rossz (2) az a tanuló, aki: − a házirend előírásait sorozatosan megsérti − feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti − magatartása fegyelmezetlen, rendetlen − társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik − viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza − több alkalommal igazolatlanul mulaszt − több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli a 2. 3. pontban felsorolt követelmények és az osztályközösség véleménye szerint. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a. Példás (5) az a tanuló, aki: − képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt − tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi − a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi − munkavégzése pontos, megbízható − a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz − taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza b.

Jó (4) az a tanuló, aki − képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt − rendszeresen, megbízhatóan dolgozik − a tanórákon többnyire aktív − többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti − taneszközei tiszták, rendezettek

2011.11.22.


130/150. oldal


c.

Változó (3) az a tanuló, aki − tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől − tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti − felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik − érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja − önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

d.

Hanyag (2) az a tanuló, aki − képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében − az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg − tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen − feladatait folyamatosan nem végzi el − felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek − a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül − félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Az iskola jutalomba részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten − példamutató magatartást tanúsít, vagy − folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy − az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy − iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon vesz részt, vagy − bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez Az iskolai jutalmazás formái a. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: − szaktanári dicséret − napközis nevelői dicséret − osztályfőnöki dicséret − igazgatói dicséret − nevelőtestületi dicséret b. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók tanév végén − szaktárgyi teljesítményért − példamutató magatartásért − kiemelkedő szorgalomért példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.

2011.11.22.


131/150. oldal


c.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. e.) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f.) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Büntetésben részesül az a tanuló, aki − tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy − a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy − igazolatlanul mulaszt, vagy − bármely módon árt az iskola jó hírnevének Az iskolai büntetések formái − szaktanári figyelmeztetés − napközis nevelői figyelmeztetés − osztályfőnöki figyelmeztetés − osztályfőnöki intés − osztályfőnöki megrovás − igazgatói figyelmeztetés − igazgatói intés − igazgatói megrovás − tantestületi figyelmeztetés − tantestületi intés − tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Módszertani szabadság érvényesül az értékelésbe vont tanulói megnyilvánulások kiválasztásakor, nemkülönben az értékelési gesztus kiindulópontjának meghatározásában (nevezetesen abban, hogy értékelésben a fejlődést vagy a hanyatlást vagy az értékelés objektív értékét, vagy a tanulócsoport objektív sajátosságait, vagy egyéb szempontot hangsúlyozzák-e ki

2011.11.22.


132/150. oldal


A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelvei és a helyi tantervbe, tanmenetekbe beépülő fejlesztési célok (2005. 02.01-i módosítás) A dyslexiás, dysgraphiás tanulók fejlesztésének célja és feladatai: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A dyscalculiás tanulók fejlesztésének célja és feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. A kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar fejlesztésének elvei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.

2011.11.22.


133/150. oldal


d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének lehetőségei egyes tantárgyaknál: A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló fejlesztésének céljai és feladatai Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások E gyermekek oktatása-nevelése során, 1-4 évfolyamon a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyezzük a hangsúly. A képességfejlesztésben a közvetlen érzéki tapasztalás, a tárgyi cselekvéses megismerés dominál. A bevezető szakaszban - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezünk. Reményeink szerint a hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására. A tanítás során további feladatunk a tanulók megfelelő motiváltságának fenntartása, a tanulási és viselkedési szabályok következetes kialakítása, megerősítése. Sikert az integrált oktatás keretei között a széles körű differenciálás (módszertanban, tananyagban, ütemezésben, követelményekben, számonkérés módjában), új oktatásszervezési megoldások (két-tanítós modell), a gyógypedagógussal való együttműködés, a tárgyi feltételek (speciális tankönyvek,

2011.11.22.


134/150. oldal


pedagógiai segédletek, készségfejlesztő játékok, egyénre szabott feladatlapok) megléte esetén érhetünk el. Az alapozó és a fejlesztő (5-8. évfolyam) szakaszban a tanulók oktatása elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Nagyobb hangsúlyt kap az önálló tanulási tevékenység, a tanítás-tanulás során előtérbe helyezzük a verbális szintet, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók tantárgyi rendszere és óraszáma megegyezik a többségi tanulókéval. A tantárgyi témakörök, követelmények és elvárások rendszere, mely a helyi tantervünk mellékletének része, illeszkedik a Nemzeti Alaptantervhez és a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók ellátásának az irányelveihez.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációjának, és rehabilitációjának lényeges eleme:  szocializáció, az eredményes társadalmi integráció  a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul  a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás, Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl.: terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ.

2011.11.22.


135/150. oldal


Beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének feladatai:  pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése  önállóság fejlesztése  önbizalom fejlesztése  pozitív énkép kialakítása  bátran merjen beszélni társai előtt

A mozgáskorlátozott tanuló fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket az “épek” között, tehát a többségi iskolákban is. Az iskolában biztosítani kell – a tanuló állapotának megfelelően – az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Fejlesztésük célja, hogy az iskolai tanulmányok adott pontján az önálló életvitelre felkészültek legyenek, ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, növelni kell a kudarctűrő képességet. Speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazásával és a technikai jellegű segédeszközök igénybevételével kell segíteni mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges ismeretek A testnevelés tantárgyon belül is növekednek azok a feladatok, amelyek a követelményrendszer pontosabb és hangsúlyosabb megfogalmazását teszik szükségessé. Közismert a mozgásszegény életmód, a fizikai aktivitás csökkenése. Tantervi célkitűzéseink éppen ezért kiemelten kezelik a fizikai teljesítőképesség növelését, a fizikai képességek emelését, valamint azok mérését. A felsoroltakból kiindulva olyan próbarendszert állítottunk össze, amelynél figyelembe vettük: − a tantárgyi cél-feladatrendszert, valamint annak követelményrendszerét, − az eddigi hazai gyakorlatot, − az iskolai feltételeket. Fontosnak tartottuk, hogy az értékek önmagukban is jelezzék a teljesítményszintet. A teljesítmény-teszt révén (táblázatokkal) lehetővé válik, hogy egy-egy tanuló, osztály, vagy évfolyam teljesítményét az adott időszakban objektív módon megállapíthassuk és az országos átlaggal összehasonlítsuk. A teljesítmény-tesztek természetesen két változatban készültek: a. normál osztályok b. emelt szintű osztályok

2011.11.22.


136/150. oldal


A PRÓBÁK LEÍRÁSA A teljesítmény-teszt a következő próbákból áll: 1-4. osztály 1. 30 m futás Rajt: állórajt. Minden tanuló egyszer fut, mérni egytizedes pontossággal kell, pl.6,6. 2. Ugrás fordulattal A tanuló álljon egy kör középpontjában, kis terpeszben. Ugorjon fel páros lábbal úgy, hogy minél többet forduljon a levegőben a hossztengelye körül. A fordulat nagyságát 45 °-os pontossággal mérjük, pl. 90 °, 315 °, illetve 2/8, 7/8 Minden tanuló két ugrást hajt végre, melyek közül a magasabb teljesítményt értékeljük. 3. Kislabda-hajítás Helyből és nekifutásból is végezhetik a gyakorlatot. Minden próbázó három dobást hajt végre, a legmagasabb érték jelenti a teljesítményt.

4. Labdapasszolás (sima fallal szemben) Tetszés szerinti dobásformával a falra kell dobni a labdát, s azt visszapattanás után el kell kapni. Meghatározott idő után az elkapások számát értékeljük. A próbát mindenki egyszer hajtja végre. Dobótávolságok: 1. osztály 1m 2. osztály 1,5 m 3-4. osztály 2m Időérték: ½ perc gumilabdával. A teljesítményteszt értékelési táblázatok, minden testnevelést tanító kollégánál ott vannak. Mivel ezek 1-8. osztályig nagyon sok helyet foglalnának el, itt csak egy mintapéldát mutatunk be, pl. a 4. osztályét: 4. osztály Fiúk Próba 1 / sec 2 / ford. 3/m 4 / db

25 % 6,3 5/8 12 13

Teljesítményszintek 50 % 75 % 5,9 5,5 6/8 7/8 17 22 17 21

100 % 5,1 1 27 25

25 % 7,0 5/8 8 11

Teljesítményszintek 50 % 75 % 6,6 6,2 6/8 7/8 11 15 15 19

100 % 5,8 1 18 23

4. osztály Lányok Próba 1 / sec 2 / ford. 3/m 4 / db

2011.11.22.


137/150. oldal


5-8. osztály 1. 60 m futás Rajt: 5-6. osztály állórajt, 7-8. osztály térdelőrajt. Mérés egytizedes pontossággal, pl. 9,2. Minden tanuló egyszer fut. 2. 5-6. osztály 400 m futás, 7-8. osztály 600 m futás Az időeredményeket percben, illetve másodpercben mérjük, pl. 2:40. 3. Ugrás fordulattal 5-6. osztály, súlypontemelkedés 7-8. osztály Ugrás fordulattal: széltében állított ugrószekrényről minél több fordulatot hajtsanak végre a test hossztengelye körül. A fordulat nagyságát 90 °-os (negyed fordulat) pontossággal mérjük. Két ugrást kell végrehajtani, a jobbik számít. Súlypontemelkedés: ugrás helyből páros lábbal, majd kézzel érinteni minél magasabban a centiskálát. Két ugrás van. Mérés: az állásban mért és a felugrással elért magasságértékek közötti különbség cm-ben adja meg a súlypontemelkedést. 4. Tömött labda dobás fej fölött hátra 5-6. osztály 2kg, 7-8. osztály fiúk 3 kg, lányok 2 kg. Három dobás, a legmagasabb érték jelenti a teljesítményt. 5. Labdapassz (sima fallal szemben) Az elkapások számát értékeljük ½ perc alatt. Dobótávolság: 2 m, gumilabdával. 6. 4 ütemű fekvőtámasz (csak 7-8. osztály) Az egy perc alatt végrehajtott gyakorlatok számát értékeljük. A próbát egyszer hajtják végre. Kiinduló helyzet: terpeszállás, magastartás. 1. ütem: guggolótámasz 2. ütem: mellső fekvőtámasz 3. ütem: guggolótámasz 4. ütem: terpeszállás, taps a fej felett A felső tagozatban is bemutatunk egy mintapéldát a teljesítményteszt értékeléséből, pl. egy 5. osztályos normál fiú, valamint egy 5. osztályos emelt szintű fiúét. 5. osztály Fiú normál Próba 1 / sec 2 / ford. 3/m 4 / sec 5 / db

2011.11.22.

10 % 12,4 ¼ 3,7 2:05 15

30 % 11,6 ½ 4,6 1:50 18

Teljesítményszintek Átlag 50 % 70 % 11,1 10,6 ¾ 1 5,1 5,6 1:40 1:30 21 24


80 % 10,2 1¼ 6,0 1:20 26

90 % 9,8 1½ 6,5 1:15 28

138/150. oldal


5. osztály Fiú emelt szintű Próba 1 / sec 2 / ford. 3/m 4 / sec 5 / db

10 % 11 ½ 4,3 1:50 17

30 % 10,7 ¾ 5,2 1:40 21

Teljesítményszintek Átlag 50 % 70 % 10,4 10,1 1 1¼ 5,8 6,4 1:30 1:20 24 27

80 % 9,8 1½ 6,9 1:15 29

90 % 9,6 1¾ 7,3 1:10 31

A teljesítménymérésben minden tanuló részt vesz. A könnyített testnevelésben résztvevők csak a felmentésükre nem vonatkozó próbákat végzik el. A tanulók évente két alkalommal próbáznak: a tanév kezdetén (ősszel), a tanév végén. Értékelés: az átlagot az 50 %-os szint jelöli. A tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését kell értékelnünk. Nem szabad az egyes próbákon elért tanulói teljesítményt osztályozni. Be kell viszont számítani a testnevelés osztályzatba a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, esetenként visszafejlődését. Ez az osztályozás azonban csak összteljesítményre történhet. Minimum követelmény: 30 % teljesítményszint.

2011.11.22.


139/150. oldal

Irodalom

IRODALOM

Szebenyi Péter - Balla Árpád:

Hogyan készítsünk helyi tantervet. Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, Miskolc, 1994.

Szebenyi Péter - Léránt Béla: Készítsünk együtt helyi tantervet és pedagógiai programot! B-A-Z Megyei Ped. És Közm. Int., Miskolc, 1996. Dr. Füle Sándor:

A helyi pedagógiai program kidolgozása. Okker Oktatási Iroda, Bp., cop. 1995.

Pőcze Gábor - Trencsényi László: Pedagógiai program – hogyan? Országos Közoktatási Intézet, Bp., 1996. Fürstné Kólyi Erzsébet:

Nevelési és képzési program 6-16 éves tanulók számára Fürst Kiadó, Bp., 1997.

Szebenyi Péter:

Helyi tantervépítő KFT.,Bp.

Szabó László Tamás:

A pedagógiai program. Pauz Kiadó, Celldömölk, 1994.

Dr. Szüdi János:

A közoktatási törvény kézikönyve. MKM, 1994.

kézikönyv.

RAABE

Könyvkiadó

Polonkai Mária - Sass Attila: Hogyan készül a helyi tanterv? Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, 1992. Horn György:

Pedagógiai program. In: Korszerű iskolavezetés, RAABE, 1993.

Kókainé Hámorszki Éva igazgató

2011.11.22.


140/150. oldal

Érvényességi rendelkezések

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE Az iskola első ízben 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján - a helyi tanterv kivételével. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre - azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig szól. A nevelőtestületnek a pedagógiai program teljes minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését az igazgatói kinevezések időpontjával meg kell tennie. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:  a nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői közösség, illetve diákönkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: − az iskola fenntartójánál − az iskola igazgatóságán − az iskola nevelői szobájában és − az iskola könyvtárában.

2011.11.22.


141/150. oldal

2011.11.22.


142/150. oldal

2011.11.22.


143/150. oldal

2011.11.22.


144/150. oldal

2011.11.22.


145/150. oldal

2011.11.22.


146/150. oldal

2011.11.22.


147/150. oldal

2011.11.22.


148/150. oldal

2011.11.22.


149/150. oldal

2011.11.22.


150/150. oldal

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents