Hatvan szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Herman Ottó Intézet

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Hatvan szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján

Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita1, Bibók Zsuzsanna3, Bujdosó Éva1, Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Holndonner Péter3, Horváth Zoltán1, Jencsel Henrietta1, Jobbik Anita1, Kerékgyártó Tamás1, Kovács Gábor2, Kovács Zsolt1, Laczkóné Őri Gabriella1, Lajtos Sándor1, Maginecz János4, Müller Tamás1, Németh András1, Paszera György1, Püspöki Zoltán1, Redlerné Tátrai Mariann1, Selmeczi Pál1, Szentpétery Ildikó1, Szőcs Teodóra1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Varga Renáta1, Veres Imre2, Végh Hajnalka1, Zilahi-Sebess László1, Zsámbok István1 1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Budapest, 2015. 10. 22.

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2015. 10. 22.

Bodor Emese

2015. 01. 30.

Dr. Koloszár László

2015. 01. 30.

Dr. Piros Olga

2015. 10. 04.

Lektorálta:

A jelentés:

2

263

oldalt,

67

ábrát,

45

táblázatot,

12

függeléket,

9

mellékletet tartalmaz.

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Hatvan szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 9. § (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Tartalom

I. Hatvan vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány . 11 Bevezetés .................................................................................................................................. 11 1. A vizsgálati terület jellemzése.............................................................................................. 12 1.1. Hatvan vizsgálati terület földrajzi leírása ...................................................................... 12 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza ........................................................................ 12 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet ......................................................................... 20 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 27 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 27 1.2. Hatvan vizsgálati terület földtana .................................................................................. 32 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága ................................................. 32 1.2.2. A terület földtani viszonyai .................................................................................... 40 1.3. A terület vízföldtani viszonyai ...................................................................................... 65 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 65 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 69 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai .................................................. 70 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 71 1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) ........................................... 76 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek.......................................... 76 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások ......................... 80 1.4.3. Határ menti víztestek .............................................................................................. 96 1.4.4. Monitoring .............................................................................................................. 96 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés ............................................................. 101 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések .............................................................. 105 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok ............................................................................................................................................ 106 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) ........................................ 106 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás .......................................................................................... 106 1.5.3. Egyéb nyersanyagok ............................................................................................ 106 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) ........................................................................................... 115 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata .............................................. 116 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok ......... 116 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők ...................................................... 116 2.1.2. A Hatvan terület szénhidrogén vagyona .............................................................. 122 4

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása ........................ 126 2.2.1. Kutatási módszerek .............................................................................................. 126 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek – szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás – általános leírása (MBFH) ........................................................ 133 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása .......................................................... 134 2.4.1. Közlekedési viszonyok ......................................................................................... 134 2.4.2. Energiahálózatok .................................................................................................. 140 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél ............................................................................................................... 145 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása ........................................................ 150 2.7. A terhelés várható időtartama ..................................................................................... 152 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk ............................................. 152 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama .............................................................................. 152 2.7.3. A termelési szakasz időtartama ............................................................................ 153 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak ................................................................ 154 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek ..................................................................... 156 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése...................................................... 160 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ..................................................................................................... 160 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................................... 160 3.1.2. Zajhatás és rezgések ............................................................................................. 166 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások.............................................................................. 167 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások .................................................................... 168 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 168 3.1.6. Tájvédelem ........................................................................................................... 171 3.1.7. A termőföld védelme ............................................................................................ 171 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem ............................................................................. 172 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme ......................................... 172 3.1.10. Társadalmi vonatkozások ................................................................................... 180 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása................................................................ 182 3.2.1. Hatások a rezervoárokban .................................................................................... 182 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között ............................................................ 185 3.2.3. Hatások a felszínen............................................................................................... 187 3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások ............................................................................ 188

5

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) .................................................................... 188 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (NeKI) ............................................................................................................. 189 Irodalom ................................................................................................................................. 192 Internetes hivatkozások .......................................................................................................... 196 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása ..................................... 199 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ..................................................................................................... 202 Függelék ................................................................................................................................. 237 Mellékletek ............................................................................................................................. 263

Ábrajegyzék 1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése, tájbeosztása ........................................................... 13 2. ábra. A vizsgálati terület elhelyezkedése ............................................................................. 14 3. ábra. Hatvan vizsgálati terület elhelyezkedése Magyarország geomorfológiai térképén .... 17 4. ábra. Magyarország éghajlati körzetei ................................................................................. 18 5. ábra. Hatvan vizsgálati területen mért munkanélküliség 2011............................................. 19 6. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Hatvan vizsgálati területen 2011 ............................ 20 7. ábra. Talajtípusok a Hatvan vizsgálati területen .................................................................. 21 8. ábra. Hatvan vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ................................................................................................................................. 23 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ........................... 32 10. ábra. Magyarország medencealjzatának szerkezeti felépítése ........................................... 40 11. ábra. A Hatvan vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete aljzatának földtani felépítése .............................................................................................................................. 41 12. ábra. A paleogén üledékciklus litosztratigráfiai és faciológiai összefüggései a Paleogénmedencében ......................................................................................................................... 42 13. ábra. A miocén emeleteinek ősföldrajzi térkép sorozata a vizsgálati területen és tágabb környezetében ...................................................................................................................... 44 14. ábra. A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés ....................................... 45 15. ábra. A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés ....................................... 45 16. ábra. A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés ....................................... 45 17. ábra. A vizsgálati terület szerkezeti felépítésének sematikus blokk diagramja ................. 46 18. ábra. A vizsgálati terület gravitációs Bouguer-anomália térképe....................................... 46 19. ábra. A vizsgált terület prekainozoos aljzatának mélységtérképe a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvényekkel .................................................................................................... 47 20. ábra. Az É–D-i irányultságú HIII–C időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 48 21. ábra. A NY–K-i irányultságú HIII–K időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 49 22. ábra. A Ny–K-i irányultságú HIII–H időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 49 6

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 23. ábra. Az É–D-i irányultságú JE–189 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 50 24. ábra. A Bükki-egység elvi rétegoszlopa ............................................................................. 51 25. ábra. A területen áthaladó, a tanulmányban szereplő földtani szelvények helyzete .......... 58 26. ábra. A 3. sz. földtani szelvény .......................................................................................... 58 27. ábra. A 2. sz. földtani szelvény .......................................................................................... 59 28. ábra. Az 1. sz. földtani szelvény......................................................................................... 60 29. ábra. A vizsgálati terület mágneses Z anomália térképe .................................................. 61 30. ábra. 4. sz. földtani szelvény .............................................................................................. 63 31. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével ......................................................................... 72 32. ábra. A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálatis terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS 10%-os és 90%-os percentilis közötti értékei; ......................... 73 33. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében ...................... 75 34. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ............................ 78 35. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ...................................................................................................................... 80 36. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ............................................ 84 37. ábra. Hulladékgazdálkodás................................................................................................. 85 38. ábra. Szennyezett területek ................................................................................................. 86 39. ábra. Ipari létesítmények, káresemények ........................................................................... 87 40. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ........... 88 41. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ............................................................................................... 89 42. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ............................................................................................................................................. 94 43. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ............................................................... 98 44. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen ........................................................................................................................................... 100 45. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza .................................... 107 46. ábra. A Tardi Agyag Formáció tetőmélység térképe ....................................................... 118 47. ábra. A Tardi Agyag Formáció vastagság térképe ........................................................... 118 48. ábra. A Paleogén-medence szénhidrogénföldtani rendszerének alapelemei .................... 119 49. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései .............................................................. 127 50. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ................................... 128 51. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ..................................................................... 129 52. ábra. Irányított ferde fúrás ................................................................................................ 130 53. ábra. A rétegrepesztés folyamata ..................................................................................... 131 54. ábra. A hatvani vizsgálati terület térségének (Heves-, Nógrád-, Pest- és Jász-NagykunSzolnok megye) közúthálózata. (2013) ............................................................................. 134 55. ábra. A Hatvan vizsgálati terület térségének (Heves-, Nógrád-, Jász–Nagykun–Szolnok valamint Pest megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2010.) ............................................................................. 137 56. ábra. A hatvani vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ............................ 141 57. ábra. A hatvani vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ......................................... 144 58. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között........................................... 145 59. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására .............. 146 7

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 60. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) ........ 148 61. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ........................................................................................................................................... 148 62. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) ........... 149 63. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között .. 151 64. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) ........................................................................ 158 65. ábra. A hatvani vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Eger és környéke, továbbá Salgótarján és környéke légszennyezettségi zónái.................................................................................................... 162 66. ábra. Világörökség- és világörökség-várományos terület övezete a hatvani vizsgálati területen és térségében ....................................................................................................... 179 67. ábra. A hatvani vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok ..... 180

Táblázatjegyzék 1. táblázat. Hatvan vizsgálati terület sarokpontjai .................................................................... 12 2. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok ................................ 13 3. táblázat. Hatvan vizsgálati terület tájbeosztása .................................................................... 15 4. táblázat. Hatvan vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben ........................................................................................................................... 21 5. táblázat. Hatvan vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) ................. 27 6. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére .................................................................................................................... 32 7. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre ........................ 33 8. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH) ........... 34 9. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) .................. 36 10. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások ................................................................................................................................. 38 11. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ................................................................................................................................ 38 12. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető, MOL által 1992–98 közt mért mélyfúrásgeofizikai mérések ............................................................................................................... 39 13. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ............................................................................................................................................. 39 14. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek ........................................ 76 15. táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek ............................................ 78 16. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek ................ 79 17. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből ................................................. 81 18. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint ............. 81 19. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO).......................................... 82 20. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében ......... 82 21. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében ...................................................................................................................... 83 22. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai ............. 89 23. táblázat. Az 5 km-es körzet felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai ............................... 90 24. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak............................................................. 92 25. táblázat. A koncessziós területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak ..................................................................................................................... 94

8

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 26. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) ............................................................... 95 27. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) ................... 96 28. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében ...................... 96 29. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai ........................................................ 97 30. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása ............................................................................................................................................. 99 31. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata .......................... 101 32. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota .................................................... 103 33. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota ................................................................ 104 34. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai .................................................................................................................................. 107 35. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai ............................................................................................................... 111 36. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Hatvan területre .......................... 124 37. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon .......................................................................................... 156 38. táblázat. A Hatvan vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja (1. zóna), Eger, és Salgótarján (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása ....................................................... 163 39. táblázat. A Hatvan vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja (1. zóna), Eger, és Salgótarján (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása ....................................................... 163 40. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint................................................................................................................................. 164 41. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint................................................................................................................................. 164 42. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint................................................................................................................................. 164 43. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint................................................................................................................................. 165 44. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a hatvani vizsgálati területen (I–II. kategória) ........................................................................................................................... 173 45. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája ............................. 176

9

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Függelék 1. függelék. Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa ............................ 237 2. függelék. Rövidítések ......................................................................................................... 237 3. függelék. Helyi jelentőségű, védett természeti területek .................................................... 240 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények ..................................... 241 5. függelék. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) ............. 244 6. függelék. A 26. ábra jelkulcsa ............................................................................................ 246 7. függelék. A 27 és 28. ábrák jelkulcsa ................................................................................. 247 8. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben .................. 248 9. függelék. Minősített dokumentomok környezetföldtan témakörben ................................. 251 10. függelék. A vizsgálati területtel érintett, különböző védettségű területek elhelyezkedése ........................................................................................................................................... 258 11. függelék. A vizsgálati területnek a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály hatáskörébe eső településeinek általános földhivatali adatai ............................... 259 12. függelék. A vizsgálati területnek a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala hatáskörébe eső településeinek általános földhivatali adatai ............................................. 262

Mellékletek 1. melléklet. Hatvan. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Hatvan. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Hatvan. Prekainozoos aljzat (HAAS et al. 2010.) 4. melléklet. Hatvan. A Tardi Agyag F. felszíne 5. melléklet. Hatvan. A Tardi Agyag F. talpmélysége 6. melléklet. Hatvan. Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Hatvan. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Hatvan. Fúrási és geofizikai felmértség 9. melléklet. Hatvan. A vízbázisok kijelölt, lehatárolt vízbázisvédelmi védő területei, védőidomai

10

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

I. Hatvan vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag — így a szénhidrogén — kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembe vevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Hatvan terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

11

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Hatvan vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület legnagyobb része Nógrád és Heves megye területére esik, K-en, DK-en Pest, D-en Jász–Nagykun–Szolnok megye területébe nyúlik. Sarokpontjait az 1. táblázat adja meg. A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 kmes környezet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is (1. melléklet). 1. táblázat. Hatvan vizsgálati terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17=1

Vizsgálati terület EOV Y EOV X (m) (m)

672000 682000 682000 740000 740000 732000 732000 712000 712000 702000 702000 692000 692000 682000 682000 672000 672000

280000 280000 288000 288000 283000 283000 265000 265000 260000 260000 250000 250000 260000 260000 270000 270000 280000

Id

1 2 3 4 5=1

5 km-es környezet EOV Y EOV X (m) (m)

667000 745000 745000 667000 667000

293000 293000 245000 245000 293000

Mivel a vizsgálati területen nincs hatályos szénhidrogén bányatelek, ezért a vizsgálati terület megegyezik a koncesszióra javasolt területtel. A terület (1.) sarokpontja a Galga-völgytől Ny-ra, Nógrádkövesd és Nógrádsáp között van. Innen K felé 10 km-re, Bértől kb. 1,5 km-re Ny-ra a (2.), majd É felé 8 km-re, Szanda és Bokor községek között kb. félúton a (3.) sarokpont. Innen K felé, a Mátra É-i lába mentén haladva 42 km-t, Sirok és Egerbakta között van a (4.), majd D-i irányban 5 km-re, Egerszólát Ny-i széle közelében az (5.) sarokpont. Ny felé 8 km-re, Kisnánától É-ra kb. 2,5 km-re a (6.) pont, majd D felé 18 km-re, a Budapest–Miskolc vasúti fővonalból egykor Nagyút előtt leágazó szárnyvonal mentén a (7.) sarokpont. A határ itt Ny felé fordul, 20 km-t halad Atkár ÉNy-i sarkáig, a (8.) pontig. Tovább D felé 5 km-re, újra a miskolci vasútvonal mentén, Vámosgyörk előtt a (9.). Ny felé 10 km-re, Hatvan és Hort között a (10.), majd innen 10 km-t halad a határ D felé, ahol Jászfényszaru É-i végében van a (11.). Innen Ny felé 10 km-re, Tura D-i végén a (12.), majd É felé 10 km-re, Heréd és Kartal között kb. félúton a (13.), ismét Nyra 10 km-re, Aszódtól É-ra kb. 1,5 km-re a (14.), majd É felé 10 km-re, Erdőkürt K-i határában a (15.), Ny felé 10 km-re, Püspökhatvan Ny-i határától Ny-ra kb. 1 km-re a (16.), és innen É felé 10 km-re a határ beköt az (1.) pontba (1. ábra). A terület kiterjedése 1539,9 km2, legnagyobb tengerszint feletti magassága a Kékestető, 1014 mBf. A legmélyebb pontja a vizsgálati terület DK-i sarkában, a határon, Ludastól keletre

12

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2,2 km-re a Bene-patak medrében 108,5 mBf. A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől – 6000 méterig terjed.

1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése, tájbeosztása

Hatvan Hatvan térrész határponti koordinátákkal: 1540 km2 Hatvan koncesszióra javasolt terület: 1540 km2 Hatvan szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km2 A 2. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet és a vele megegyező területű koncesszióra javasolt területet. 2. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település

Abasár Acsa Aldebrő Apc Aszód Atkár Bátonyterenye Bér Bercel Bodony Bokor Boldog Buják Csécse Cserhátszentiván

Megye

Heves Pest Heves Heves Pest Heves Nógrád Nógrád Nógrád Heves Nógrád Heves Nógrád Nógrád Nógrád

Település

Kartal Kerekharaszt Kisbágyon Kisnána Kozárd Kutasó Lőrinci Ludas Markaz Mátraderecske Mátraszentimre Mátraszőlős Nagykökényes Nagyréde Nagyút

Megye

Pest Heves Nógrád Heves Nógrád Nógrád Heves Heves Heves Heves Heves Nógrád Heves Heves Heves

13

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település

Csővár Detk Domoszló Ecséd Ecseg Egerbakta Egerszólát Egyházasdengeleg Erdőkürt Erdőtarcsa Galgaguta Galgahévíz Gyöngyös Gyöngyöshalász Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Halmajugra Hatvan Héhalom Heréd Herencsény Hort Jászfényszaru Jobbágyi Kálló Karácsond

Megye

Pest Heves Heves Heves Nógrád Heves Heves Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Pest Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Nógrád Heves Nógrád Heves Jász–Nagykun–Szolnok Nógrád Nógrád Heves

Település

Nógrádkövesd Nógrádsáp Pálosvörösmart Palotás Parád Parádsasvár Pásztó Petőfibánya Püspökhatvan Recsk Rózsaszentmárton Sirok Szarvasgede Szirák Szuha Szurdokpüspöki Szűcsi Tar Tarnaszentmária Terény Tura Vanyarc Vécs Verpelét Verseg Visonta Zagyvaszántó

Megye

Nógrád Nógrád Heves Nógrád Heves Heves Nógrád Heves Pest Heves Heves Heves Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Heves Nógrád Heves Nógrád Pest Nógrád Heves Heves Pest Heves Heves

2. ábra. A vizsgálati terület elhelyezkedése piros vonal – a vizsgálati terület, fekete vonal – a vizsgálati terület 5 km-es környezete

14

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgált terület tájbeosztását MAROSI, SOMOGYI szerk. (1990) és alapján (1. ábra, 3. ábra) a 3. táblázat foglalja össze.

DÖVÉNYI

(2010) szerk.

3. táblázat. Hatvan vizsgálati terület tájbeosztása (MAROSI, SOMOGYI szerk. 1990, DÖVÉNYI szerk. 2010 alapján) Nagytáj

Középtáj

Cserhát-vidék

Észak-magyarországiközéphegység

Kistájcsoport

Keleti-Cserhát

Mátraalja Mátravidék Központi-Mátra Bükkvidék Északmagyarországimedencék

Alföld Összesen

Észak-alföldi hordalékkúpsíkság

Bükkalja Felső-Zagyva– Tarna-közidombság Tápió–Galga– Zagyva- vidék Gyöngyös–Hevesvidék

Kistáj

Ecskendi-dombság Galga-völgy Cserhátalja Központi-Cserhát Nézsa–Csővári-dombság Nyugati-Mátraalja Keleti-Mátraalja Mátralába Parád–Recski-medence Nyugati-Mátra Magas-Mátra Déli-Mátra Egri-Bükkalja Zagyva-völgy

Terület (km2)

%

112,4 19,9 233,7 83,3 22,2 132,3 122,1 63,2 30,4 103,7 223,3 152,3 16,7 75,4

7,3 1,3 15,2 5,4 1,4 8,6 7,9 4,1 2,0 6,7 14,5 9,9 1,1 4,9

Tarna-völgy

13,9

0,9

Hatvani-sík

116,7

7,6

18,4

1,2

1539,9

100,0

Gyöngyösi-sík

A vizsgálati terület az Északi-középhegységen belül zömmel a Mátra (53,7%), kisebb mértékben a Cserhát (30,6%) területére esik. A tetőszinteket, az ezekhez simuló hegylábfelszíneket közel É–D-i tengelyű, D felé lejtő nagyobb folyóvölgyek (Galga, Zagyva, Tarna) tagolják. Nyugaton a Cserhát völgymedencékkel osztott alacsony középhegysége terül el. Központi részén az átlagos relatív relief 120 m/km2. D-i előterének Ny-i területe a Galga felé lejtő dombság, ahol az átlagos relatív relief 70 m/km2. K-i része a DK felé lejtő Cserhátalja, mely ÉNy–DK-i tengelyű aszimmetrikus völgyekkel keskeny hátakra osztott hegylábfelszín. Itt a relatív relief átlaga 45 m/km2. A Mátra gerinces típusú vulkáni hegység. Három fő része a Magas-, a Nyugati- és a Déli-Mátra (3. ábra). Fő tömege, a Magas-Mátra, Magyarország legmagasabban fekvő tája. Ny–K-i csapású gerincei É felé meredek, D felé lankásabb lejtőkkel kapcsolódnak. Vulkáni és periglaciális formakincse a lejtős tömegmozgások következtében intenzív lepusztulási térszín. A relatív relief átlag 130 m/km 2 (200 m/km2 a legszabdaltabb részeken). K-i területe egykori lávatakaró, mely DK felé lejt, rajta gazdag periglaciális formaegyüttes ismert. A Nyugati-Mátra É–D-i csapású vonulatokból áll, melyek Ny felé meredeken, K-re lankásan lejtenek. Itt az átlagos relatív relief 180 m/km2, de az É-i részén 350 m/km2 is lehet. A Déli-Mátra enyhén D-re lejtő, gerinces típusú alacsony középhegység. Ny-i része gyengébben szabdalt, csak 60–80 m/km2 a relatív relief, K-en akár 200 m/km2. Az Alföld felé lejtő hegylábfelszíne a Mátraalja, nyugati része enyhén D-re lejtő, gyengén szabdalt hegységelőtéri dombság, ahol 30 m/km2 az átlagos relatív relief. Az idősebb hordalékkúpokat völgyközi hátakká alakította a fiatal völgyhálózat, néhol (Nagyréde) fiatal süllyedékeket találunk. Keleten a tagolt hegylábfelszín enyhén DDK-re lejtő, közepes magasságú hegységelőtéri dombság, a relatív relief 90 m/km2. A völgyközi hátak között É–Di és ÉNy–DK-i tengelyű, meredek lejtőjű fiatal süllyedékek (Domoszló, Abasár, Visonta) vannak. Az Alföld felszínébe simuló részeken deráziós formakinccsel találkozunk. A Mátra északi hegylábfelszíne, az É-ra lejtő Mátralába erősen tagolt dombság, alacsony középhegység. Vulkáni kúpok és eróziós–deráziós völgyek tagolják. 115 m/km2 az átlagos 15

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés relatív relief. A hegységrészek közötti, közel É–D-i tengelyű aszimmetrikus folyóvölgyek, a Galga, a Zagyva és a Tarna.

16

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

3. ábra. Hatvan vizsgálati terület elhelyezkedése Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000)

A vizsgálati területen a tengerszint feletti magassági viszonyok következtében az ország éghajlati körzetei (4. ábra) közül négy is megtalálható, a mérsékelten meleg (4-es altípus: mérsékelten meleg–száraz), a mérsékelten hűvös (9: mérsékelten hűvös–mérsékelten száraz; 10: mérsékelten hűvös–mérsékelten nedves) és a hűvös (12: hűvös–nedves).

17

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

4. ábra. Magyarország éghajlati körzetei (SÜMEGHY, UNGER 2006), rózsaszín vonallal a vizsgálati terület határa

Az évi napfénytartam 1870–2000 óra (legtöbb a Magas-Mátrában), nyáron 740–760, télen 170–250 óra (a legmagasabb helyeken). Az évi középhőmérséklet 5,4–10 °C (a Kékesen a legalacsonyabb, a hegylábak irányában növekszik). A napi középhőmérséklet április 10. és május 1. között kezdődően 158–185 napon át (október 2–15-ig) 10 °C fölött marad. (Az időtartamok jelentős eltéréseit a terület nagy vertikális kiterjedése okozza.) Az utolsó tavaszi fagyok április 15–30. körül, míg az első őszi fagyok október 10–20-a táján várhatók (elsősorban a magasság függvényében), a fagymentes időszak átlagosan 165–185 nap. A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 26–33 °C (legalacsonyabb érték a csúcsszinten), míg a téli minimumoké –15 – –17°C. A csapadék évi összege 550–840 mm (legtöbb a csúcsrégióban). Évente átlag 35–60, a Magas-Mátrában 80–100 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 25–40 cm, a Magas-Mátrában 50–60 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel): a tetőkön 0,84–0,88, a magasság csökkenésével 1,00–1,25-re növekszik. Az ÉNy-i, a Ny-i, és a DNy-i, illetve a völgyekben a tengelyiránynak megfelelő szélirány a leggyakoribb. A szél átlagos sebessége 2–3 m/s, a magasabb pontokon akár 3,5 m/s, a tetőkön 4–5 m/s. A hegyvidéken erdőgazdálkodás folyik, fontos a turisztika (egészségturizmus) és az idegenforgalom, néhol a szélenergia hasznosítása is megvalósult. A délies lejtők szántóföldi növénytermesztésre, gyümölcsösök kialakítására, borvidéknek alkalmasak. A vizsgált térségben a 2011-es népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 93 fő/km2 volt, ami elmarad az országos átlagtól (106 fő/km2). A legnagyobb értéket Gyöngyös (568 fő/km2) a legalacsonyabb értéket pedig Cserhátszentiván (13 fő/km2) településen mérték. A korszerkezet kedvezőtlennek tekinthető, a gyermekkorúak száma összességében nem haladja meg a 65 év felettiek számát. Az öregedési index (a ≥65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, ≤14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának egyik legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 102% volt (országos átlag 93%). A vizsgálati területen belül kimagasló eltérések mutathatók ki: az öregkorúak száma több településen is többszörösen meghaladja a fiatalkorúakét. A leginkább elöregedő település Bokor (580%), a legfiatalosabb korszerkezettel pedig Halmajugra rendelkezett (36%) (Népszámlálás, 2011). Az iskolázottság tekintetében a népszámlálás adatai szerint a népesség 28%-a végezte el csak az általános iskola 8. évfolyamát. Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett közel 22,5%, érettségizett 25,5%, a felsőfokú végzettségűek aránya viszont 10% volt, így az 18

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány iskolázottság szintje a térségben az országos átlag alatt alakult. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mindössze négy településen (Gyöngyössolymos, Aszód, Gyöngyös és Pálosvörösmart) haladta meg az országos átlagot (15,5%), ugyanakkor ki kell emelni, hogy a szakmai oklevéllel rendelkezők aránya jelentősen meghaladta az országos átlagban mért 19,5%-ot (Népszámlálás, 2011).

5. ábra. Hatvan vizsgálati területen mért munkanélküliség 2011

A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása 44,1% volt, ami kismértékben elmaradt az országos átlagtól (45,4%). A térségen belül jelentős területi különbségek mutatkoznak a gazdasági aktivitás terén. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált terület déli és középső része magasabb, míg a periférikus elhelyezkedésű területek alacsonyabb aktivitással jellemezhetők; a legmagasabb, országos átlagot is meghaladó értékek Hatvan és Gyöngyös térségében mérhetőek. A munkanélküliségi ráta szoros kapcsolatban áll a gazdasági aktivitás mértékével, így a területi elrendeződés ahhoz hasonlatosan alakul. Az országosan mért munkanélküliségi adatnál kedvezőbb értékeket Gyöngyös és Hatvan térségében láthatunk, míg a periférikusabb elhelyezkedésű Pásztói, vagy Pétervásárai járás értékei jóval magasabbak (5. ábra). Jellemző ugyanakkor a munkanélküliség mozaikosságára, hogy a Pásztói járásban található a három legkisebb munkanélküliséggel jellemezhető település közül kettő. A legkedvezőbb értékkel Mátraszentimre (6,5%), Kisbágyon (7,2%) és Palotás (7,9%) települések rendelkeztek, Egerbakta, Kálló, Ecseg, Szirák, Halmajugra és Bér települések értéke meghaladta a 30%-ot. A térség egészére számított munkanélküliségi ráta 13,8% volt (Népszámlálás, 2011). A lakosság jövedelmi helyzete mérsékelten kedvezőtlennek tekinthető, az egy lakosra jutó összes évi jövedelem 2011-ben mindössze a 748 129 Ft volt, az országos átlag viszont ebben az időszakban közel 782 000 Ft volt. E tekintetben is jelentős különbségek mutathatóak ki, a legalacsonyabb, 400 000 Ft alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező települések (Halmajugra, Szirák, Kálló, Ecseg, Bér) értéke nem érte el a leggazdagabb települések (Pálosvörösmart, Gyöngyössolymos, Markaz, Visonta) értékének 40%-át sem. A gazdasági

19

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés aktivitás értékéhez hasonlóan ez esetben is Gyöngyös és Hatvan térsége rendelkezett kedvezőbb értékekkel (NAV Személyi jövedelemadó statisztika) (6. ábra).

6. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Hatvan vizsgálati területen 2011

A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a cigány (12.147 fő), a szlovák (1.969 fő) és a német (910 fő), a többi kisebbség összlétszáma nem érte el az 1.000 főt. A cigányok részaránya a térség egészében magasnak tekinthető, számos településen meghaladta a 10%-ot, a legmagasabb értékeket Kállón (32,7%), Halmajugrán (35,7%) és Szirákon (40,5%) mérték. A szlovákok főként a Cserhát és a Mátra településein élnek nagyobb számban, Csővár településen részarányuk meghaladja az 50%-ot, Mátraszentimrén pedig a lakosság közel 40%-át adják. Ezeken kívül Bokor, Bér, Erdőkürt és Egyházasdengeleg településeken magasabb, mint 20%. A német kisebbség elszórtan él a térségben, csak egy településen (Aldebrő, 12,3%) élnek nagyobb arányban (Népszámlálás, 2011). 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet 1.1.2.1. Talajtípusok A vizsgált területeken található talajtípusok területi eloszlását a 7. ábra, százalékos arányait a 4. táblázat mutatja be.

20

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

7. ábra. Talajtípusok a Hatvan vizsgálati területen (VKGA 2009)

A vizsgált terület legmagasabb régióiban, a Cserhát és a Mátra központi részein, elsősorban helyben maradt andezittörmelék talajképző üledéken agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. Alacsonyabban a Ramann-féle barna erdőtalajok zömmel a löszös, kőzettörmelékes hegylábfelszín lejtőüledékein fejlődtek ki, majd még alacsonyabban, az Alföldhöz csatlakozó, lankás felszíneket csernozjom barna erdőtalajok borítják (7. ábra). 4. táblázat. Hatvan vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja

7 9 11 5 26 31 1 25 3 16

Talajtípus

Agyagbemosódásos barna erdőtalajok Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) Csernozjom barna erdőtalajok Erubáz és nyirok talajok Réti öntéstalajok Fiatal, nyers öntéstalajok Köves és földes kopárok Réti talajok Humuszos homokos talajok Réti csernozjomok

Terület (km2)

Terület (%)

456,20 425,30 374,70 62,60 61,90 52,88 52,10 26,30 11,10 11,00

29,63 27,62 24,33 4,07 4,02 3,43 3,38 1,71 0,72 0,71

21

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Talajtípus kódja

12 2 22

Talajtípus

Csernozjom jellegű homoktalajok Futóhomok Réti szolonyecek Összesen

Terület (km2)

Terület (%)

5,20 0,60 0,02 1539,90

0,34 0,04 0,001 100,00

Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok (29,63%) mechanikai összetétele a talajképző üledék milyenségétől függetlenül agyagos vályog. Vízvezető képességük közepes, vízgazdálkodásuk az erodáltság függvénye. Elsősorban erdők és legelők találhatók rajta. A terület 27,62%-án található barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalaj) a Cserhát és a Mátra D-i kitettségű, lösszel, illetve idősebb laza üledékkel fedett hegylábfelszínein. A talajképző üledék függvényében vályog vagy agyagos vályog (nyirok esetében) szemcse összetételű, ha agyagos, a kis vízvezető képesség miatt nem túl kedvező a vízgazdálkodása. Elsősorban szántóként hasznosul. A tagoltabb térszíneken az erózió köves és földes kopárokat alakít ki (3,38%). A területen a magasság csökkenésével csernozjom barna erdőtalajok követik a barnaföldek zónáját 24,33% részarányban. Ez a talajtípus a barnaföldek csernozjomosodása révén alakul ki löszön és idősebb laza üledékeken, illetve andezitgörgeteges lejtőtörmeléken (Alföldbe simuló lejtők). Vízgazdálkodásuk kiegyenlített. Főként szántók. A 4,07% -nyi erubáz és nyirok talaj a Keleti-Mátraalján fordul elő. A magas szmektit-tartalom kedvezőtlen vízgazdálkodást eredményez, de a szőlőtermesztés számára így is alkalmas (Visonta). A Zagyva-völgyet kitöltő réti öntéstalaj (4,02%) agyagos vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, 1–2% szervesanyag-tartalmú talajféleség, mely főként szántóként hasznosul. Hatvan és Pásztó között a Zagyva-völgy Ny-i oldalán keskeny sávban humuszos homokos talajok alakultak ki (0,72%), melyek gyenge termékenységűek, bizonytalan terméshozamúak. Öntözéssel és tápanyag-utánpótlással szántók és szőlőültetvények alakíthatók ki, illetve erdőterületnek megfelelők. A fiatal patakvölgyekben agyagos vályog mechanikai összetételű fiatal, nyers öntéseken (3,43%), szántók, rét–legelő gyepterületek, ligeterdők vannak. A réti talajféleségek (1,71%) termékenysége a szervesanyag-tartalom és a szemcseösszetétel függvénye; löszön, iszapos homokon kialakult változatuk közepes termékenységű, a homokosabb gyengébb. Szántók, rét–legelők, gyepterületek és erdők– ligeterdők. Ugyancsak löszös talajképző üledéken képződtek a réti csernozjomok (0,71%), melyek döntően kiváló termékenységű, stabil hozamú szántók. A csernozjom jellegű homoktalajok (0,34%) gyenge minőségűek, főleg erdők, kevesebb a szántó és a gyep. Kizárólag a terület É-i részén, a Kosdi-dombságon ismertek. A terület 0,04%-án megtalálható futóhomok talajokokat főleg erdők borítják, de ha karbonát tartalmúak, akkor szőlőművelésre is alkalmasak. A löszös talajképző üledéken képződött réti szolonyecek (0,001%) szikes talajok, természetes termékenységük gyenge; szikes rétek és természetvédelem alatt álló, a gyepszukcessziót stabilizáló legelőként hasznosított területek. 1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé

22

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három–három alcsoportot képeztünk. A 8. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja.

8. ábra. Hatvan vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013)

A vizsgált terület talajai a magas régiókban gyengébben veszélyeztetettek (8. ábra), a laza lejtőtörmelékkel fedett, lejtős térszínek részben a közepesen, nagyobbrészt az erősen veszélyeztetett tartományba esnek elsősorban azért, mert a terület nagy részén magas az eróziós potenciál, így nagy a vonalas és az areális erózió (lejtőlemosódás) veszélye. Ezen kívül az agyagbemosódásos barna erdőtalaj az előforduló hatások közül a savasodásra és a tömörödésre nagyon érzékeny, miként a humuszos homokos talajok a roskadás–omlásra, az erubáz nyirok talajok a tömörödésre. A réti talajoknál a fő veszélyt a vízszintemelkedés okozhatja. A csernozjom talajok pedig minden vizsgált hatásra a legérzékenyebben reagáló talajféleségek. A talajvédelemre az egész vizsgált területen figyelmet, a leginkább veszélyeztetett területeken kiemelt figyelmet kell fordítani. 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület potenciális vegetációja, a Magas-Mátra kivételével megsemmisült, vagy csak mozaikosan maradt fenn. Jellemzők a szántók, melyekhez nyugaton gyeptársulások, 23

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés telepített akácosok, erdei- és feketefenyvesek, míg délen szőlőterületek tartoznak. Északon és keleten jellemzően tölgyeseket találunk. Nézsa–Csővári-dombság (Ny-i határ) Az eredeti vegetációt a tatárjuharos lösztölgyesek és a cseres-tölgyesek, ritkán a gyertyános-tölgyesek jelentették. Jelenleg maradványaikban mutatkoznak a főként kultúrterületekkel jellemezhető kistájban. A déli oldalakon, meszes alapkőzeten bokorerdők, felhagyott szőlők és gyümölcsösök, másodlagos cserjések és száraz gyepek jelentik a természetes és a féltermészetes növényzetet. A területen igen kiterjedt feketefenyőtelepítésekkel találkozunk. Galga-völgy A terület potenciális vegetációja a folyó menti fűz-éger ligeterdő. Ebből napjainkban alig maradt állomány, helyette magaskórós növényzet, mocsárrét, esetleg pionír fűzcserjés található. A folyóvölgy ideális terjedési lehetőséget nyújt néhány özönnövénynek. Ecskendi-dombság (Ny-i nyúlvány) Potenciális vegetációja cseres- és gyertyános-tölgyes, helyenként erdőssztyepp, de napjainkra szinte minden állományuk megsemmisült. Helyüket gyepfoltok vagy telepített erdők (akác, erdei- és feketefenyő) foglalják el. A folyóvizekben viszonylag gazdag kistáj növényzetét patakmenti ligeterdők színesítik, ide húzódtak vissza a hűvösebb klímaigényű, gyertyános-tölgyes fajok. Komoly problémát jelent néhány inváziós gyomfaj jelenléte. Központi-Cserhát (ÉNy) A lankás dombvidék nagyobb része kultúrtáj, kisebb erdőfoltokkal, völgyalji nedves rétekkel, patak menti fűzligetekkel. Az erdők zömmel cseres-tölgyesek, ezek részesedése 75% feletti. Az északi oldalakon gyertyános-tölgyesek és gyertyános-bükkösök is megjelennek, de szerepük alárendelt: kis kiterjedésűek és fajokban szegények. A bükkös csupán néhány állományfoltot képez, azt is a hegyoldalak északi lejtőin, teknőkben. A lejtők, hegylábak délies oldalainak sztyeppjellegű növényzete jórészt másodlagos. A meglehetősen nagy területet borító gyeptársulások közül a sztyepprétek és a félszáraz gyepek emelhetők ki fajgazdagságuk és jobb természeti állapotuk miatt. Sok helyen találunk telepített akácost, erdei- és feketefenyvest. Komoly problémát jelent a hatalmas területeket meghódító parlagfű. Cserhát-alja (Ny) Napjainkban ez a kistáj hazánk egyik legnagyobb arányban felszántott kistája. Természetes növényzete alig van, a ritkább fajok társulástöredékekben, telepített erdőkben, mesterséges élőhelyeken, vagy gyomtársulásokban élnek. A folyók és a patakok mentén puhafás ligeterdőket találunk. A völgyek fátlan üdébb foltjain nedves rétek, mocsárrétek és sásosok kisebb állományai alakultak ki. A kistájon nagy területet foglalnak el az akác-, a fekete- és az erdeifenyő-telepítések. Komoly problémát jelent néhány inváziós gyomfaj jelenléte. Zagyva-völgy A folyó alakította völgy potenciális növényzete mára gyakorlatilag teljesen megsemmisült, csak töredékeket találunk. Ehhez illeszkedik a mocsárrétekből, magassásosokból, nádasokból álló vízparti növényzet. Jelentős a szántóterületek kiterjedése is. A termesztett növényeken kívül a térségben ritka gyomfajok élnek. Az inváziós fajok gyakorlatilag akadálytalanul terjednek a folyó mentén. Mátralába (Zagyvától K-re és ÉK) A kistáj növénytakaróját a magasabban fekvő területeken a bükkösök, lejjebb az elgyertyánosodó tölgyelegyes állományok jelentik. A déli oldalakon és az alacsonyabb régióban cseres-tölgyeseket találunk. A nyugati peremen xerotherm fás és fátlan növényzet jellemző. A völgyekben főként égerligetek, füzesek és nedves rétek fordulnak elő. A felszínre 24

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány bukkanó savanyú homokkövön mészkerülő tölgyes jött létre. Nyugaton, a Zagyva-völgyre néző lejtőkön sztyeprétek zavart állományai vannak. Telepített erdők a tölgyesek helyére ültetett akácosok, az erdei- és feketefenyvesek. Nyugat-Mátra (közép) A túlnyomórészt a tölgyes-zónába tartozó kistáj nagy része másodlagos növényzettel borított. Az erdőssztyepp-jelleg kifejeződése, hogy a gyümölcs- és szőlőművelés felhagyását követően alapvetően a hegylábperem jellemző növényfajai telepedtek meg és terjedtek el. A sziklásabb helyeken, sekély talajú parcellákon száraz gyepi fajokból álló sztyepprétek díszlenek. A legmagasabb területeken kevés bükkös is kialakult, bár állományai tipikusságban messze elmaradnak a Magas-Mátra hasonló erdeitől. Magas-Mátra (K) A déli kitettségű oldalakon a magasra felhúzódó tölgyesek a jellemzőek, a legmagasabb területeket montán bükkösök borítják, lombkoronájuk ideális viszonyok között elegyes. Az északi oldalak sziklás-törmelékes és meredek oldalai menedékhelyek a korábbi vegetációs időszakok fajainak. Az erősen savanyú talajú területek kiterjedt erdei a mészkerülő tölgyesek és a mészkerülő bükkösök. Kiemelten fontos élőhelyek a szivárgó vízfolyások fás és fátlan társulásai. Viszonylag elterjedtek a nedves teknőkben a kőrises lápok. A nedves élőhelyek fátlan növényzete a forrásláp és a láprét. A tájegység jelentős részét telepített erdők borítják. Nagy kiterjedésű bükkös területeket váltottak fel luc-, vörös- és erdeifenyvesekkel. Parád–Recski-medence (ÉK) Zonális társulásai a cseres- és a gyertyános-tölgyesek. A Mátra fő tömbjéhez képest alacsonyabb a montán fajok száma, de déli részén a dunántúli fajok aránya is kisebb. A kisavanyodó talajon acidofil tölgyeseket találunk. A kistájban található az Északiközéphegység egyik legjelentősebb tőzegmohás lápja. A siroki Nyírjes-tó több tőzegmohafaj mellett számos országosan is jegyzett ritkaság élőhelye. Gyakori telepített erdők az akácosok és az erdeifenyvesek, terjed a bálványfa. Inváziós fajként tért hódítanak a folyóvölgyek mentén a japánkeserűfű fajok és a csicsóka. Egri-Bükkalja (ÉK-i határ) Általánosságban elmondható, hogy főként erdőssztyep-erdők boríthatták a tájat, helyenként sztyeppjellegű füves élőhelyekkel mozaikolva. A Bükkalját napjainkban is intenzíven művelik, a jobb termőképességű területeket szőlők, szántók, legelők és gyümölcsösök foglalják el. Ugyanakkor az Alföldön egykor elterjedt pannonikumi vegetációnak a Bükkalján még megtalálhatók izolált foltjai. A Bükkalja 250 m tszf magasságot meghaladó területein a cseres-tölgyesek uralkodnak, melyek egy része erdőssztyepp-elemekben gazdag, más része mész-kerülő jellegű. Potenciális termőhelyeiket sok helyen telepített fenyvesek, akácosok, vagy legelők foglalják el. A meredekebb völgyek aljában gyertyános-tölgyes erdőket is találunk. Napjainkra a vizes élőhelyek egy része degradálódott, ill. termőhelyeiket szántók és telepített nemesnyárasok foglalják el. Tarna-völgy A folyóvölgy potenciális növényzete a puhafás ligeterdő. Mára ebből kis kiterjedésű állományok maradtak. Jelentősebb méretűek a mocsárrétekkel, bokorfüzesekkel jellemezhető folyószakaszok. Sajnos a terület az inváziósan terjedő növények terjeszkedési folyosója is egyben. Déli-Mátra (K-közép) A terület potenciális vegetációját a szőlőtermesztés fokozatosan megszüntette, és a Mátra déli peremének képét teljesen átformálta. A jelenlegi fás növényzet főként a száraz, melegkedvelő fajokban bővelkedő cseres-tölgyes és molyhos-tölgyes bokorerdő. A 25

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kiemelkedő hegykúpok szikláin megtelepednek az Északi-középhegység sziklagyepeineksziklaerdeinek fajai is. Főként a cseres-tölgyes állományok irtása nyomán jöttek létre azok a gyepek, amelyek gazdagok erdőssztyeppelemekben. A hegylábon elterjedtek az akáctelepítések. Kelet-Mátraalja (DK) Szinte teljesen átalakított táj, hiszen területén szántó- és szőlőterületek, települések és hatalmas kiterjedésű külszíni bányaterület található. Természetes növényzetet néhány mezsgyén, településekhez tartozó külterületi határszélen találunk nyomokban. A telepített akácon és a spontán cserjésedő bozótos területeken kívül nincs említhető növényzete. Nyugat-Mátraalja (D-közép) Potenciális vegetációja napjainkra szinte teljesen megsemmisült, jelenleg szántó és szőlőterületek, települések tartoznak a kistájhoz. Természetes növényzete alig van, néhány száraz gyepfolt, nedves rét említhető. Gyöngyösi-sík (kis terület D-en középen) Elszórt természetközeli gyepekkel (10%) tarkított kultúrtáj, ahol az erdők aránya igen alacsony. A kistáj északi részén a hegylábperem flóra- és vegetációgazdagító hatása még érvényesül. A kistáj telepített erdei sokszor értékes erdőssztyepp foltokat őriztek meg. Az özönnövények a vízfolyások mentén, illetve a homoki parlagokon és a kultúrerdőkben jelentősek. Hatvani-sík (D-i nyúlvány) Mára a természetes vegetáció helyét jórészt szántók, ültetvényszerű erdők, valamint infrastrukturális elemek foglalják el. A táj északi és középső részén még nagyobb kiterjedésben maradtak fenn fűz-nyár ligetek és mocsárrétek. Ritka homokisztyepprétmaradvány található Tura mellett, sok védett növénnyel. Galgahévíz és Boldog közelében tőzeges láprétek is fennmaradtak, ritka fajokkal. Erdők (27,72%) Északon és keleten fordulnak elő leginkább és azon belül is az északi harmad keleti felében találunk összefüggő, nagy kiterjedésű erdőket, melyek zömükben a Magas-Mátrához és a Déli-Mátrához köthetők. Északnyugaton cseres-tölgyesek és telepített erdők találhatók (akácosok, erdei- és feketefenyvesek). A Magas-Mátrában jellemzően tölgyesek, míg a legmagasabb területeken montán bükkösök, valamint a bükk helyén telepített luc-, vörös- és erdeifenyvesek fordulnak elő. Délre cseres-tölgyes és molyhos-tölgyes bokorerdők dominálnak akáctelepítésekkel. Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú, de közelíti ezek kiterjedését a magántulajdonú erdők aránya nyugaton, az északi rész közepe táján (főleg az erdőségek szélein) és északkeleten. A középső kisebb erdőfoltok inkább a magántulajdonú erdő kategóriába tartoznak. Elsődleges rendeltetés szempontjából a területen a gazdasági és a védelmi kategória váltakozik egymással. Nyugaton a gazdasági dominál, majd kelet felé átveszi a helyét a védelmi kategória, majd megint a gazdasági kerül előtérbe (kivéve Mátraszentimre környéke, ahol védelmi és a közjóléti kategória jellemző). Végül kelet felé keveredik a három típus és a terület szélén megint a gazdasági rendeltetés dominál. Tűzveszélyességi szempontból a közepes mértékű tűzveszély kategória jellemző a terület nyugati részén, illetve az északi összefüggő erdőség nyugati részén is, de előfordul a kis- és nagymértékű tűzveszély kategória is. Kelet felé a kismértékű tűzveszély kategória válik uralkodóvá, kivéve Gyöngyösoroszi és Sirok környékét, ahol a másik két veszélyességi kategória a jellemző (a bekezdés forrása: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/).

26

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) négy víztesthez kapcsolódnak. A Mátra elnevezésű víztesttől Natura 2000 területek (Mátrabérc-Fallóskúti rétek, Mátra), illetve országos szintű védettséget élvező területek (Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület, Mátrai Tájvédelmi Körzet) vízellátása függ. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet ökoszisztémája két víztesttől függ, az Északi-középhegység peremvidék elnevezésűtől és a Jászság, Nagykunság elnevezésűtől. A Kelet-Cserháti Tájvédelmi Körzet élővilága a Cserhát, Karancs, Medves–Zagyva-vízgyűjtő elnevezésű víztesthez kötődik. A leírás részben DÖVÉNYI (szerk.) (2010) alapján készült. 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (5. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 5. táblázat. Hatvan vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód

Leírás

112 121 122 131 132 142 211 221 222 231 242 243

Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet Ipari, kereskedelmi területek Út-, vasúthálózat és csatlakozó területek Nyersanyag kitermelés Lerakóhelyek, meddőhányók Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek Nem öntözött szántóföldek Állandó növényi kultúrák – szőlők Gyümölcsösök Rét/legelő Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet Elsődlegesen mezőgazdasági területek Lomblevelű erdők Tűlevelű erdők Vegyes erdők Természetes gyepek, természet közeli rétek Átmeneti erdős–cserjés területek Szárazföldi vizenyős területek – szárazföldi mocsarak Kontinentális vizek – folyóvizek, vízi utak Kontinentális vizek – állóvizek

311 312 313 321 324 411 511 512

ÖSSZESEN

Terület (km2)

85,2 11,2 1,6 9,4 10,2 4,1 678,1 108,1 6,4 78,3 18,6 28,7 405,7 5,8 15,3 2,2 59,0 3,8 0,4 7,8 1539,9

%

5,53 0,73 0,10 0,61 0,66 0,27 44,03 7,02 0,42 1,86 1,21 2,73 26,35 0,38 0,99 0,14 3,83 0,25 0,03 0,51 100,00

1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő 27

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park nem található, de három tájvédelmi körzet és három természetvédelmi terület igen (az összes országos szinten védett terület részaránya 9,4%). A Natura 2000 területek kisebb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (4,5%), míg a különleges madárvédelmi terület (SPA) jelentősebb kiterjedésű (21,7%). A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei elsősorban magterületek (28,7%), de ökológiai folyosó (5,5%) és pufferterület kategória (4,3%) is előfordul, (összesen 38,6%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással! 1.1.4.1. Természetvédelmi területek Gyöngyösi Sár-hegy Természetvédelmi Terület A Mátra déli peremhegyét a szőlőkultúrák fölött megmaradt egyedülálló, ritkaságokban bővelkedő növényzete és lepkefaunája miatt nyilvánították védetté. A hegy legértékesebb élőhelyeit az egykori szőlőterületeken differenciálódott árvalányhajas erdőssztyepprétek, törpemandulás cserjések, magyar perjés sziklagyepek jelentik. A Sár-hegy földrajzi helyzete, különleges növényvilága és jellegzetes klímája következtében rendkívül fajgazdag állatközösségeknek biztosít élőhelyet. Az itt előforduló közösségekben számos hazai és európai viszonylatban is ritka, védett állatfaj található meg. A legértékesebb fajokat a rovarok között találjuk. Érintett települések: Abasár, Gyöngyös, Pálosvörösmart, Visonta Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület Sirok község határában a Darnó-hegy északkeleti oldalában, 280 m tengerszint feletti magasságban, egy 2–3 m mély lefolyástalan mélyedésben található hazánk egyik legértékesebb tőzegmohás lápja, a siroki Nyírjes-tó. Hazánkban a klimatikus adottságok miatt csak igen kis területen találhatók meg ezen lápi élőhelyek, melyeket számos reliktum jellegű fajnak biztosítanak életteret. A lápban, melyet nyílt vizű zóna és rekettyefűz cserjés vesz körül, 7 tőzegmoha fajt is sikerült kimutatni. A tőzegmohákkal borított tó állatvilágáról ma még kevés információ áll rendelkezésre. Korábbi földtörténeti korokat képviselő, régen kihalt csigák közül sokat azonosítottak már a kutatók, azonban a tó jelenkori faunája még feltárásra vár. A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók, de egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a természetvédelmi kezelő időszakosan korlátozhatja. Érintett település: Sirok Turai-legelő Természetvédelmi Terület A védelem célja a tavaszi kikerics (egyhajúvirág) tenyészterületének megóvása, az 1982 óta fokozottan védett növényfaj fennmaradásának biztosítása. A védett terület a Galga-patak partján terül el, mélyebb részein a felszínhez viszonylag közeli talajvízszint miatt a talaj nedvesebb, növényzete az öntéstalajokra jellemző magaskórós növényzet. A kissé magasabb, platós területeken szárazabb, homoki növényzet a jellemző. Az erdőterület faállománya csenevész akác. A természetvédelmi terület szabadon látogatható, kivéve az egyhajúvirág nyílásának idejét (február 01.–március 31.), amikor kizárólag vezetővel lehet a területre bemenni. Érintett település: Tura

28

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet A vizsgált terület délkeleti részére benyúlik a tájvédelmi körzet Bene-terasz (Nagyút község határában) nevű részterülete. A tájvédelmi körzetet 1993-ben hozták létre, a Heves megye déli részén elhelyezkedő, ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében. Sajnos az erdőterületek szinte teljesen eltűntek, alig maradt néhány 10 ha-nál nagyobb tömb a térség szétszórt pontjain. A védett terület legnagyobb részét a gyepek (47%) és a szántók (46%) teszik ki. Közel 5% a művelésből kivont terület, alig több mint 1% az erdők és fásítások aránya. A növényzet fajösszetételén északon a dombvidéki, hegylábi területek növényzetformáló hatása mutatkozik meg. A legmarkánsabb növényzeti típust a szikesek adják, melynek kialakulásában és fennmaradásában nagy szerepet játszott az emberi hatás. A szikesek a változatos mikrodomborzatnak megfelelően mozaikos élőhelyeket alkotnak. A mozaikosság a vízborítás időtartamától, valamint a talaj szikesedésének és eróziójának a mértékétől függ. Az állatvilágot megvizsgálva, természetvédelmi szempontból az egyik legértékesebb, és egyben a legjobban ismert a madárfauna. A terület főleg a pusztai madárfajok számára fontos élőhely, illetve kisebb-nagyobb vízállásai a tavaszi és őszi partimadár-vonulás során töltenek be jelentős szerepet. A fészkelő madárfajok közül a túzok, a kék vércse és a hamvas rétihéja állománya nagyon sérülékeny, míg a parlagi sas, a kerecsensólyom és a szalakóta állományai stabilnak mondhatók. A mozaikos tájszerkezet miatt számos kisméretű, sérülékeny élőhely található a tájvédelmi körzet területén. Ezek megóvása, fejlesztése a tájvédelmi körzet egyik legfontosabb feladata. Érintett település: Nagyút Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet A tájvédelmi körzet déli része esik a vizsgált területre. A tájvédelmi körzet területének zonális növénytársulása (melyre a Cserhát neve is utal) a középhegységi cseres-tölgyes. Fajgazdag állományai a hegygerinceken, meredekebb oldalakon maradtak fenn. Az északi hegyoldalakon, völgyekben, extrazonális helyzetben gyertyános-kocsánytalan tölgyesek és gyertyános-bükkösök találhatók. A száraz déli hegyoldalak sekély talaján molyhos tölgy és virágos kőris uralta melegkedvelő tölgyesek és bokorerdők alakultak ki. Nagy kiterjedésűek az erdőirtás eredetű, főként szőlők és gyümölcsösök felhagyásával, mészkövön kialakult félszáraz gyepek. Az említett gyeptípusok nagyon értékesek, sok védett növény- és állatfaj életlehetőségeit biztosítják. Zoológiai szempontból a száraz tölgyesek, a sziklagyepek, a lejtősztyeppek és a félszáraz gyepek a legértékesebbek. Több nemzetközi szinten is jelentős, fokozottan védett állatfaj él a területen. A tájvédelmi körzet egyik legfontosabb értékét jelenti a nyílt tölgyesekben erős állományokban élő pannongyík. A madártani értékek közül kiemelendő a fokozottan védett parlagi sas, kis békászósas, kígyászölyv, kerecsensólyom és uhu fészkelése. Jelentős értéket képvisel a nagyobb patakok gerinctelen faunája, halai, kétéltűi és több helyen előfordul a fokozottan védett vidra. Érintett települések: Buják, Cserhátszentiván, Ecseg, Kozárd, Mátraszőlős, Pásztó Mátrai Tájvédelmi Körzet Az észak-nyugati részt kivéve, az egész tájvédelmi körzet a vizsgált területen található. A Mátra erdős táj, változatos erdőtársulásokkal, melyek közül a legjellemzőbb a középhegységi cseres-tölgyes. A cseres-tölgyeseket északon 550 m, délen 650 m magasság körül gyertyánostölgyes, majd bükkös váltja fel. 900 m fölötti magasságban, a Kékes, Galyatető és Piszkéstető északi, hűvös lejtőin magashegyi bükkös található. Az itteni idős, természetközeli állapotban lévő bükkösben jelölték ki a hegység két erdőrezervátumának egyikét, ahol a változatos faállomány-szerkezet és a természetes erdődinamikai folyamatok teljes ciklusban 29

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vizsgálhatók. A forráslápok, valamint az azokat kísérő kisvízfolyások védett különlegessége a hegyi perje, amelynek valamennyi hazai előfordulása Mátrában található, a Galya déli előterében, illetve a Kékes tömb északi lábánál. A Mátra déli oldalán, a lejtőlábi melegkedvelő tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek átmeneti állományokat alkotnak, erdőssztyepp-elemekkel. A régi erdőirtások helyén legelők, majd kaszálók, mára pedig fajgazdag hegyi rétek, különféle gyepek és kékperjés láprétek alakultak ki. A flórához hasonlóan a Mátra állatvilága is rendkívül gazdag és változatos, a hegységben ritka, védett kétéltűek élnek, de igen gazdag a madárvilág is. Számos védett emlősfaj is élőhelyet talál itt, például különféle denevérfajok, melyeknek fontos élőhelyet jelentenek az érckutatások után visszahagyott bányavágatok, tárók is. Érintett települések: Bátonyterenye, Domoszló, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Kisnána, Markaz, Mátraszentimre, Parád, Parádsasvár, Pásztó, Recsk, Sirok Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás — művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása — a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterületek a Natura 2000 területek jellemzően, kivéve Gyöngyöspatától északnyugatra egy nagyobb terület és Abasártól Kisnánáig egy keskenyebb sáv az országos védettségű terület szélén, valamint Recsktől délre egy rész tartozik ide. Több helyen viszont túlnyúlik a Natura 2000 területeken ez a kategória: Pásztótól keletre, Szurdokpüspökitől délre, Gyöngyöstarjántól nyugatra, Gyöngyösoroszitól északra, Pálosvörösmarttól nyugatra, Parádtól délre és Siroktól délre. Ide tartozik még nyugaton Erdőkürt és Galgaguta között egy nagyobb terület, valamint északnyugaton az egész terület Bujákig. Szintén magterület néhány kisebb terület Turától keletre és Kállótól délre. Ökológiai folyosó az egész vizsgált területen található elszórtan, a vízfolyásokhoz köthetően (Galga-patak, Céklás-völgyi-patak, Bér-patak, Bujáki-patak, Szuha-patak, Ágóipatak, Rédei-patak, Tarján-patak, Toka-patak, Gyöngyös-patak, Nyiget-patak, Domoszlóipatak), illetve azoktól függetlenül is (pl. Vanyarc, Verseg, Petőfibánya, Visonta és Ludas környéke). Pufferterület kevesebb található és csak a terület északi felében fordul elő. A Natura 2000 területek kis része tartozik ide, Gyöngyöspatától északnyugatra egy nagyobb terület és Abasártól Kisnánáig egy keskenyebb sáv az országos védettségű terület szélén. Önállóan a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetet szegélyezi, valamint Recsktől délre egy jelentős, részben Natura 2000 terület tartozik ide. Szintén ez a kategória még Gyöngyöstarjántól és Gyöngyössolymostól északra néhány kiterjedt folt. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) az Apci Somlyó (HUBN20052) és a Bézma (HUBN20057) elnevezésű területek, a Boldogi Vajda-rét (HUBN20042), a Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét (HUBN20058), a Bujáki Hényeli-erdő és 30

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Alsó-rét (HUBN21094), a Gyöngyösi Sár-hegy (HUBN20046), a Gyöngyöspatai Havas (HUBN20050) elnevezésű terület, a Gyöngyöstarjáni Világos-hegy és Rossz-rétek (HUBN20048), a Mátra északi letörése (HUBN20047), a Mátrabérc–Fallóskúti-rétek (HUBN20049), a Nyugat-Cserhát és Naszály (HUDI20038), a Nyugat-Mátra (HUBN20051), a petőfibányai Kopasz-hegy (HUBN20053), a Recski Hegyes-hegy (HUBN20044) és a Tepke (HUBN20056) elnevezésű terület. A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába a Mátra (HUBN10006) tartozik. Ramsari terület nem található a vizsgált területen. „Ex lege” védett természeti terület „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. „Ex lege” védettek a barlangok is, de ezek — jellegüknél fogva — védett természeti értékek. A vizsgált koncessziós területen „ex lege” védett kunhalomból öt fordul elő (déli nyúlvány), míg földvárból hét található (négy északon, három délen). 1.1.4.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (3. függelék).

31

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

1.2. Hatvan vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 6. táblázat és a 7. táblázat adja meg (9. ábra, 1. melléklet).

9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek

A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem (MBFH Bányászat). 1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 7. táblázat listázza. 6. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Bátonyterenye 136. – szénhidrogén 2004–2012 Salgótarján 111. – szénhidrogén 1999–2004

32

Engedélyes

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

Megjegyzés

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

T.22518

a vizsgálati terület Ny-i, középső részén

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

T.21124

a vizsgálati terület Ny-i, középső részén

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Észak-mo.-i Paleogén-medence DNy-i része 1993–1999 Gödöllő 103. – szénhidrogén 1999–2004 Jászberény 125. – szénhidrogén 2002–2012 Monor 138. – szénhidrogén 2004–2012 Észak-mo.-i Paleogén Ózdi rész-medence 26. 1993–1998 Heves II. – szénhidrogén 1995–2001 Dány – szénhidrogén –1997

Engedélyes

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

Megjegyzés

T.20132

csatlakozó terület DNy-on

T.21172

csatlakozó terület DNy-on

T.22782

csatlakozó terület DK-en

T.22781

csatlakozó terület DNy-on

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

T.20133

5 km környezet É-i rész

Mobil Erdgas-Erdöl Gmbh.

T.20116

5 km környezet DK-i rész

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

T.19041

5 km környezet DNy-i rész

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

7. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

Jelentés címe

Engedélyes

A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései

T.21124

T.22518

Balázs Ernőné, Bartha Attila, Boncz László, Kovács András, Kósa László, Nagy Györgyné, Séllei Csaba, Tóth Lajosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Török Vilmosné 2003. Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Boncz László, Eszes Illésné, Krusoczki Tamás Gy., Lux Marcell, Pusztai Judit, Szabóné László Adrienn, Szászfai Judit, Tomcsányi T. 2012.

Zárójelentés a 111. Salgótarján kutatási területen végzettszénhidrogén-kutatási tevékenységről. + Határozat.

MOL Rt.

Zárójelentés a 136. Bátonyterenye területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ Határozat; Bér-1., Hatvan-É-1. sz. fúrások; 2D, VSP)

MOL Nyrt.

A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései

T.20116

T.19041

T.21172

T.22782

T.22781

Szalainé Bánlaki Emília, Tóth József, Balázs Ernőné, HajdúJózsef, Bujdosó Imre, Pápa Antal, Soós Sándor, Vadász Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Czeller István 1997. Boncz László, Balázs Ernőné, Bartha Attila, Kósa László, Milánkovich András, Nagy Györgyné, Séllei Csaba, Vadász Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Tóth József 2004. Balázs Ernőné, Boncz László, Eszes Illésné, Klemenik Ráhel; Boglárka, Lux Marcell, Pusztai Judit, Szabóné László; Adrienn, Szászfai Judit, Mészáros Vince Csaba 2012. Balázs Ernőné, Boncz László, Lux Marcell, Klemenik Ráhel; Boglárka, Krusoczki Tamás György, Pusztai Judit, Szászfai; Judit, Tomcsányi Tibor, Milánkovich András 2013.

Heves II Concession Geological and Geophysical Study (Tiszakeszi 1., Jaszsag Basin, szénhidrogén)

Mobil ErdgasErdöl GmbH

Dány kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése.(Gödöllő, Valkó, Tura, Sülysáp, Isaszeg)

MOL Rt.

Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. +Határozat és módosítása.

MOL Rt.

Zárójelentés a 125. Jászberény területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Jászberény-ÉK-1 fúrás; Jászberény 2D (JB-1-9); Jászberény (GödöllőJászberény) 3D; Jászberény - magnetotellurikus mérések; + Határozat; +1 DVD)

MOL Nyrt.

Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Csévharaszt-2, Gomba-3, -4, -5, Jászberény-Ny-4, Monor-ÉK-1, -2, Nagykáta-Ny-1, Ócsa-2, -4, Sülysáp-1, Sülysáp-É-1, -2, -4, Tápióság-1, Tóalmás-D-5 fúrások

MOL Nyrt.

33

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

T.20132

T.20133

Jelentés címe

Kiss Károly, Bujdosó Imre, Milánkovich András, Pápa Antal, Soós Sándor, Szentgyörgyi Károlyné, Tóth Zita, Tóthné Medvei Zsuzsa, Vargáné Tóth Ilona, Tirpák István 1999. Hajdú József, Balázs Ernőné, Bujdosó Imre, Czeller István, mEszes Illésné, Nagy Györgyné, Pápa Antal, Soós Sándor, Szentgyörgyi Károlyné, Vadász Györgyné 1997.

Engedélyes

Zárójelentés a 27. Paleogén medence DNy-i része területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Tura 8.,Dány 1., 2., Monor-É 1., Mogyoród 1. sz. fúrások)

MOL Rt.

Zárójelentés a 26. Ózdi medence területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről (MátranovákÉszakkutatási terület) +Adat kiegészítés +Szőts András (MGSZ,1998) szakvéleménye.

MOL Rt.

Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia–mélykutatás, illetve az érzékenység–terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok, ezeket külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (8. függelék, 9. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis (GeoBank), MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 128 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 8. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 71 érte el a prekainozoos aljzatot (9. táblázat). 8. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH)

34

Frs-id+

Település

191 36448 52899 53058 53067 53153 60515 62065 62066 79542 79545 87509 95088 96928 96937 120180 120181 120183 120498 120499 120500 120502 120508 120510 120512

Abasár Domoszló Gyöngyöshalász Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Hatvan Hort Hort Kisnána Kisnána Lőrinci Mátraszentimre Nagybátony Nagybátony Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk

Fúrás

Ab–3 B–6 K–13 Ny–1 Gys–5 Gyt–5 B–145 B–22 B–23 Kn–3 K–3 K–22 Mszi–II Nb–296 Nb–305 Rm–I Rm–II Rm–IV Rm–V Rm–VI Rm–VII Rm–IX Rm–XIII Rm–XV Rm–XVII

EOV Y (m)

EOV X (m)

720736,2 730297 714912 716467,8 713940,8 708126,4 695732 706306 703862,8 731738,1 731747 699223,9 712258,2 707519,7 707224,1 730316 730631,9 728306,1 727799,8 727671 728057,6 727185,1 728153,3 726763 726220,5

272369,5 276483 267270 285504,2 283168,5 280256,2 256467 260902 260601,1 280399 280410 268314 285506,6 287910,8 287893,9 286811 286301 287553,1 287376,3 287757,3 286931,2 287633,1 287885,3 287405,1 287234,2

Z (m)

234,02 158,64 126,45 770,84 609,67 579,5 120,56 121,11 129,22 191,28 191,28 126,94 824 431,16 428,03 216 202 193 187,14 194,93 227,94 204,73 182,88 197,29 203,76

Mélység (m)

Dátum

500 514 814 500 1400,5 1050 1057 602,5 650 501 501 1202 1200 587,7 569,1 736,7 792,7 690 880,1 1000 1000 1133,3 1000,3 1263,5 1000

1966 1974 1961 1989 1982 1968 1971 1975 1978 1967 1967 1964 1980 1969 1965 1939 1941 1940 1961 1963 1963 1967 1966 1967 1967

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Frs-id+

120515 120555 120559 120560 120562 120563 120564 120565 120566 120567 120568 120569 120570 120571 120572 120573 120574 120575 120576 120577 120578 120579 120580 120581 120583 120584 120585 120586 120587 120589 120590 120591 132380 132382 133216 139992 150581 200887 200899 260000 280797 281014 322483 35786 41759 52931 52934 52935 60314 74793 87481 96896 96959 100159 120521 120522 120524 120527 120533 120536 120538 120545

Település

Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Szirák Szirák Szuha Tar Verpelét Szuha Nagykökényes Bér Gyöngyösoroszi Nagybátony Bátonyterenye Detk Ecséd Gyöngyösoroszi Gyöngyösoroszi Gyöngyösoroszi Hasznos Karácsond Lőrinci Nagybátony Nagybátony Nagyréde Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk

Fúrás

Rm–XX Rm–60 Rm–64 Rm–65 Rm–67 Rm–68 Rm–69 Rm–70 Rm–71 Rm–72 Rm–73 Rm–74 Rm–75 Rm–76 Rm–77 Rm–78 Rm–79 Rm–80 Rm–81 Rm–82 Rm–83 Rm–84 Rm–85 Rm–86 Rm–88 Rm–89 Rm–90 Rm–91 Rm–92 Rm–94 Rm–95 Rm–96 Szi–2 Szi–2/a Szu–23 Tar–13 Verp–s–5 Szu–13 Nks–I Bér–1 Gyo –2 Nb–264 Nb–305 Detk–I K–27 Gyo–2 Gyo–5 Gyo–6 H–1 Ka–1 Pb–1 Nb–264 Nb–329 Nr–68 Rm–XXVI Rm–XXVII Rm–XXIX Rm–32 Rm–XXXVIII Rm–41 Rm–43 Rm–50

EOV Y (m)

EOV X (m)

727420,4 725997,8 725819,1 726536,7 725965,2 726299,9 726607,3 726412,7 725536 726777,7 725910,5 725640,1 725309,3 726036,2 725918,9 725177,5 725347,3 726131,9 725789 725051,5 726075,7 725629,9 725761,9 725242,3 724998,2 724710 726602,4 725891,6 724547,7 726194,5 726193,2 725672,8 687974,6 687994,9 715550,5 706222,8 730976,6 714770 686976,4 683957,7 711336 707980 707223,7 730631,9 703231,7 711334,7 710800,5 713066 705661,8 725028,9 699223,9 707977,4 712628,9 711016,5 726430,7 726899 726111,1 725816,7 726861,5 726469,9 725607,8 726175,7

287123,3 287924,6 287642,5 287322,3 285068,5 285670,2 286331,7 286786,6 286436 285832,8 286599 285980 286894 287156,6 287385,2 285822,8 285329,5 286146,7 285463,1 284753 286931,7 286767,5 286254 286388,6 286314,4 284105,8 287097,9 286876,5 281231 286686,2 287904,1 286530,5 274034,3 274026,2 287962,1 287694,7 274732,2 287838,8 262750 279850,2 282436 287945 287904 267243,3 263417,9 282434,5 282103,9 278556,2 285915,8 267074,3 268314 287943,8 287999,5 267093,8 287942,9 286967,2 287713,4 287127,7 287694,1 287597,1 287609 287535,4

Z (m)

215,22 270,13 301,12 197,92 358,07 344,53 433,87 288,74 226,76 326,36 319,82 257,37 237,8 238,7 207,97 261,86 254,07 312,19 337,01 313,48 282,19 278,01 265,79 344,94 272,91 462,88 217,46 304,63 673,1 285,61 257,34 289,39 170,73 170,94 600,58 439,16 163,38 573,66 171,68 207,18 513 491 428,03 120,29 138,23 512,51 507,75 340,91 324,19 156,06 133 490,64 594,52 153,79 195,47 235,25 283,88 209,93 208,01 259,3 277,14 228,06

Mélység (m)

1021 1200 1198,2 1201,6 1230 1209,8 1200 1200 1200 1300 1230,5 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1300 1210 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1210 1200 567,2 2000 693,9 515,7 1500 596,1 3345 1400 1116 667 569,1 2000 501 1116,2 1200 707,7 523,2 650 2003 669,6 604,8 550,2 1100 1010,3 1162,4 1222,5 1244,7 1199,6 1200,5 1200

Dátum

1967 1971 1971 1971 1971 1971 1971 1971 1971 1971 1971 1971 1972 1972 1972 1972 1972 1972 1973 1973 1972 1972 1973 1973 1973 1974 1973 1974 1974 1974 1974 1974 1980 1980 1977 1957 1979 1977 1990 2004

1965 1984 1985 1990 1981 1981 1979 1965 1964 1962 1980 1964 1968 1968 1969 1969 1969 1969 1969 1970

35

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Frs-id+

120549 120551 120552 120593 120595 120596 120598 120599 120600 120601 120602 120603 120604 120605 120606 120607 120608 120609 120610 120611 120612 120614 120615 120616 120617 120618 120620 120621 120622 120623 120624 120625 120626 120627 120628 120629 121155 127340 133206 200871 200880

Település

Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Sirok Szuha Nagybátony Szuha

Fúrás

Rm–54 Rm–56 Rm–57 Rm–98 Rm–100 Rm–101 Rm–103 Rm–104 Rm–105 Rm–106 Rm–107 Rm–108 Rm–109 Rm–110 Rm–111 Rm–112 Rm–113 Rm–114 Rm–115 Rm–116 Rm–117 Rm–119 Rm–120 Rm–121 Rm–122 Rm–123 Rm–125 Rm–126 Rm–127 Rm–128 Rm–129 Rm–130 Rm–131 Rm–132 Rm–133 Rm–134 K–3 S–1 Szu–13 Nb–264 Szu–23

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

726405,2 726791,1 726689,1 726296 725529,9 726023,5 722965,3 725566,2 725732,4 725497,6 725423,7 724841,5 721489,4 726654,8 726476,3 725865,3 726369,6 726216,1 725126 724859,7 724713,1 724582,7 725548,6 725653,4 725237,3 724250 725608,4 725689,7 726138,3 726405,4 724895,1 725906,4 730939,7 726957,8 724429,4 726601,9 728232 732580 714810 707977,3 715550,6

287760,7 287959,1 287680,6 287033 286963 286371,8 282156,4 286199,4 287339,8 287225,4 286707,8 286782 283187,6 286878,7 286545,3 286074,9 286229,8 285928,3 287383,6 285160,1 285571,6 284576,4 284907,4 287928,6 284285 283926,5 286456,9 284448,7 284658,6 285207,2 283642,7 283932,8 286202 285359,3 285008,1 284729,1 287628 285353,9 287838,7 287943,8 287962,1

236,45 196,01 211,22 245,52 214,31 297,94 652,42 234,74 209,46 210 220,32 228,89 598,92 264,49 386,32 286,36 384,75 376,64 248,87 294,11 300,6 354,92 273 323,15 313,47 457,13 241,95 313,22 321,68 311,88 426,91 313,12 270,02 257,64 315,81 302,64 441,24 573,66 490,64 600,59

Mélység (m)

Dátum

1200 1200 1200 1200 1200 1200 1250 1250 1200 1250 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1210,8 1200 1300 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1250 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 690 1000 596,1 669,6 693,9

1970 1970 1970 1975 1975 1975 1974 1976 1975 1975 1976 1976 1976 1975 1976 1976 1976 1976 1976 1977 1977 1977 1976 1976 1977 1977 1977 1977 1977 1978 1977 1977 1978 1978 1978 1978 1940 1967 1977 1962 1977

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

9. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs–id+

120180 120181 120498 120499 120500 120508 120512 120515 120555 120559 120560 120562 120563 120564 120565 120566

36

Település

Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk

Fúrás

Rm–I Rm–II Rm–V Rm–VI Rm–VII Rm–XIII Rm–XVII Rm–XX Rm–60 Rm–64 Rm–65 Rm–67 Rm–68 Rm–69 Rm–70 Rm–71

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

730315,97 730631,93 727799,77 727670,96 728057,62 728153,3 726220,47 727420,38 725997,78 725819,08 726536,73 725965,22 726299,91 726607,31 726412,68 725536,02

286810,99 286300,99 287376,34 287757,27 286931,2 287885,31 287234,18 287123,32 287924,56 287642,47 287322,28 285068,48 285670,22 286331,71 286786,61 286436,02

216 202 187,14 194,93 227,94 182,88 203,76 215,22 270,13 301,12 197,92 358,07 344,53 433,87 288,74 226,76

Mélység Dátum (m)

736,7 792,7 880,1 1000 1000 1000,3 1000 1021 1200 1198,2 1201,6 1230 1209,8 1200 1200 1200

1939 1941 1961 1963 1963 1966 1967 1967 1971 1971 1971 1971 1971 1971 1971 1971

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Frs–id+

Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

120567 120569 120570 120571 120572 120574 120575 120576 120577 120578 120579 120580 120581 120583 120584 120585 120586 120591 200899 260000 120522 120524 120527 120538 120545 120551 120552 120599 120600 120601 120602 120603 120604 120605 120606 120607 120608 120609 120610 120611 120612 120614 120615 120616 120617 120618 120620 120621 120624 120625 120626 120627 120628 120629 127340

Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Nagykökényes Bér Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Recsk Sirok

Rm–72 Rm–74 Rm–75 Rm–76 Rm–77 Rm–79 Rm–80 Rm–81 Rm–82 Rm–83 Rm–84 Rm–85 Rm–86 Rm–88 Rm–89 Rm–90 Rm–91 Rm–96 Nks–I Bér–1 Rm–XXVII Rm–XXIX Rm–32 Rm–43 Rm–50 Rm–56 Rm–57 Rm–104 Rm–105 Rm–106 Rm–107 Rm–108 Rm–109 Rm–110 Rm–111 Rm–112 Rm–113 Rm–114 Rm–115 Rm–116 Rm–117 Rm–119 Rm–120 Rm–121 Rm–122 Rm–123 Rm–125 Rm–126 Rm–129 Rm–130 Rm–131 Rm–132 Rm–133 Rm–134 S–1

726777,68 725640,08 725309,26 726036,16 725918,93 725347,31 726131,94 725789,02 725051,52 726075,68 725629,89 725761,92 725242,32 724998,2 724710,02 726602,37 725891,56 725672,82 686976,37 683957,69 726898,95 726111,07 725816,67 725607,82 726175,72 726791,09 726689,06 725566,19 725732,37 725497,59 725423,72 724841,48 721489,35 726654,77 726476,25 725865,25 726369,63 726216,09 725126,02 724859,65 724713,1 724582,72 725548,58 725653,44 725237,33 724250,02 725608,43 725689,68 724895,11 725906,42 730939,7 726957,84 724429,38 726601,85 732580,01

285832,76 285980,02 286894,03 287156,62 287385,16 285329,48 286146,67 285463,06 284752,96 286931,69 286767,49 286254 286388,63 286314,37 284105,77 287097,85 286876,49 286530,48 262749,96 279850,21 286967,22 287713,44 287127,73 287609,01 287535,37 287959,06 287680,63 286199,35 287339,78 287225,43 286707,77 286782,03 283187,63 286878,73 286545,25 286074,88 286229,83 285928,29 287383,62 285160,12 285571,61 284576,44 284907,41 287928,56 284285,03 283926,53 286456,92 284448,66 283642,71 283932,77 286201,96 285359,34 285008,07 284729,05 285353,92

326,36 257,37 237,8 238,7 207,97 254,07 312,19 337,01 313,48 282,19 278,01 265,79 344,94 272,91 462,88 217,46 304,63 289,39 171,68 207,18 235,25 283,88 209,93 277,14 228,06 196,01 211,22 234,74 209,46 210 220,32 228,89 598,92 264,49 386,32 286,36 384,75 376,64 248,87 294,11 300,6 354,92 273 323,15 313,47 457,13 241,95 313,22 426,91 313,12 270,02 257,64 315,81 302,64 441,24

Mélység Dátum (m)

1300 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1300 1210 1200 1200 1200 1200 1200 1200 3345 1400 1010,3 1162,4 1222,5 1200,5 1200 1200 1200 1250 1200 1250 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1210,8 1200 1300 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1250 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1000

1971 1971 1972 1972 1972 1972 1972 1973 1973 1972 1972 1973 1973 1973 1974 1973 1974 1974 1990 2004 1968 1969 1969 1969 1970 1970 1970 1976 1975 1975 1976 1976 1976 1975 1976 1976 1976 1976 1976 1977 1977 1977 1976 1976 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1978 1978 1978 1978 1967

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 7 fúrás esik a vizsgálati területre (10. táblázat, 6. melléklet). Valamennyi fúrás a koncesszióra javasolt területre esik. 1 indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 6 db. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján 37

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.) 10. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település

MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Recsk Recsk Recsk Verpelét Nagykökényes Bér Hatvan

Recsk–1 Recsk–2 Recsk–4 Verps–5 Nks–I Bér–1 Hatvan.É–1

730347,7 730685,7 728245,9 730976,3 686976,4 683957,7 700216

Z (mBf)

286863 286428 287585,1 274732,2 162,7 262749,8 171,67 279850,2 202,78 263964,2 172,87

Mélysé g (m)

Dátu m

MBFH dokumentáció

Helyzet *

I**

736,15 792,65 690 1500 3345 1400 2300

1939 1941 1940 1979 1990 2004 2011

Gáz:31,819/150,T.915 Gáz:38,819/151,T.915 Gáz:38,819/153,T.915 1534/11mf K2 1850/5, T.17679 K1 T.21407(VSP) K3 T.22449(VSP)+CD K3

H H H H H H H

M M M M M I M

+MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele. *Helyzet: H – Hatvan koncesszióra javasolt terület, **I: indikáció: I – indikáció, M – meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg.

1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból, a szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2010. 07., 2012.) származnak. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 11. táblázat adja meg. 11. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Terület

500 mnél mélyebb fúrás

Digitális mélyfúrásgeofizika

Hatvan

1540 km2

VSP * Szeizmokarotázs *

2D szeizmika *

49

Mágneses Gravitáció dZ

(területi fedettség km2)

(db)

128

3D szeizmika *

3 0

144

0

11874

0,0831

0,0318

0,0019 0

0,0935

0

7,7104

légi dT (területi fedettség km2)

(db)

871 374

* MBFH adatok alapján 500 mVSP* Digitális 2D 3D nél Terület mélyfúrás- Szeizmo- szeizmika szeizmika Gravitáció mélyebb geofizika karotázs* * * dZ fúrás (területi Hatvan (db/km2) fedettség (db/km2) %)

1540 km2

dT

Tellurika (TE)

1528

Mágneses dT

0,5656 0,2429

légi dT

(db)

145

Tellurika (TE)

(területi fedettség %)

99,22

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m

326

2

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m (db/km2)

0,0942

0,2117

0,0013

*MBFH adatok alapján

A terület nem érinti/fedi 3D szeizmikus mérés. 144 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 4. függelék listázza. A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 34 db érinti a vizsgálati területet (4. függelékben „MBFH szolgáltatott” bejegyzés).

38

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati területen mélyfúrás-geofizikai adata digitális formában nem érhető el az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (5. függelék, 12. táblázat) 12. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető, MOL által 1992–98 közt mért mélyfúrás-geofizikai mérések Település

Tura Tura Tura

Fúrás

Tu–D–1 Tu–E–2 Tu–D–2

EOV Y (m)

EOV X (m)

691465 689620 691804

246705 254700 248227

Mélység (m)

Z (mBf)

137 135 127

2650 2250 2234

Dátum

Terület

1995 1995 1996

2 2 2

*Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben.

Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve nem érhetők el digitális formában. A vizsgálati területen 3 fúrásban VSP mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 7 VSP, és 4 szeizmokarotázs mérés ismert (13. táblázat). Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi. 13. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás

Bér–1 Nagykökényes–1 Hatvan–É–1 Csány–1 Galgamácsa–1 Jászberény–ÉK–1 Tarnabod–1 Tarnabod–1 Tura–1 Tura–5 Tura–D–1 Tura–É–2 Verpelét–1 Verpelét–2

Jel

BÉR–1 NKS–1 Hatvan.É.1 CSÁNY–1 GAMCSA–1 Jb.ÉK.1 TARNA–1 TARNA–1 TU–1 TU–5 TU–D–1 TU–É–2 VERP–1 VERP–2

Mérés– típus*

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Dátu m

Adattári azonosító

VSP VSP VSP VSP VSP VSP VSP SZK SZK VSP VSP VSP SZK SZK

683957,69 686976,36 700215,95 702375,6 677446,31 718138,09 738092,4 738092,4 688871,4 688356,4 691464,6 689619,9 739664 744868,4

279850,2 262749,8 263964,2 257136,2 267999,2 247337,8 258187 258187 250616,1 247362,1 246704,8 254700 271976,6 269537,8

203,5 172,3 172,87 0 285 95,5 106 106 157,8 0 0 0 126,6 135,1

2004. T.21407 1990. T.22449

Terület+

2001. T.20644 2007. T.21818 1990.

1990. T.20273 1995. T.20297

1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

*Méréstípus: VSP – VSP, SZK – szeizmokarotázs, +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben

326 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag feletti (7,71 pont/km2). 2 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al. (2002) mutatja be.

39

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.2.2. A terület földtani viszonyai 1.2.2.1. A terület nagyszerkezeti helyzete Magyarország területét két, egymástól jelentősen különböző földkéreg rész alkotja. ÉNyon az Afrikai-lemez szegmensei képezik az Alcapa-, DK-en az Eurázsiai-kőzetlemez leszakadt részei alkotják a Tiszai-főegységet. A két főegység között az országot ÉK–DNy csapásirányban körülbelül felező, több tíz kilométer széles és több száz kilométer hosszú nyírási zóna, a Közép-magyarországi-főegység helyezkedik el, melyet BUDAI, KONRÁD (2011) szerint a dinári rokonságú rétegsorokból álló Szávai- és Bükki-egység alkot, ÉNy-i határa a Balaton-vonal és az annak folytatását képező Darnó-öv, DK-i határa pedig a Középmagyarországi-vonal (10. ábra).

10. ábra. Magyarország medencealjzatának szerkezeti felépítése (BUDAI, KONRÁD 2011, HAAS et al. 2010 nyomán, módosítva) és a Paleogén-medence képződményeinek elterjedése (JUHÁSZ et al. 1997) A vörös vonalak a mezozoos takarók, a feketék a kainozoos szerkezetek határát jelzik. A sraffozott területeken a medencealjzat a felszínre bukkan. Sárga vonal a Hatvan vizsgálati terület.

HAAS et al. (2010) Magyarország prekainozoos térképén (11. ábra) a vizsgálati a terület a Dunántúli-középhegységi-, a Közép-dunántúli-, a Bükki-, és a Szarvaskő–Darnói-egységet érinti, melyek részben az Alcapa-, részben a Közép-magyarországi főegységhez tartoznak, azonban a főegységek közötti határ helyzete épp ezen a területen bizonytalan. A fúrások alapján a Ny-i területrészen biztosan dunántúli-középhegységi, a keleti részen bükki rétegsorok vannak, a középső terület (69) képződményének halvány színezése az ismerethiányból adódó bizonytalanságot fejezi ki. A térkép szerint a Dunántúliközéphegységi-egység és a Szarvaskő–Darnói-egység takarót képez a Bükki-egységen.

40

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

11. ábra. A Hatvan vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete aljzatának földtani felépítése Magyarország prekainozoos földtani térképén a fontosabb fúráspontokkal és az aljzat mélységének izovonalaival, mBf (kivágat: HAAS et al. 2010)

A térképen az egyes szerkezeti egységeken belül fejlődéstörténetüknek megfelelően, összevontan ábrázolják a földtani formációkat, azaz a jelkulcsi kategóriák nem litosztratigráfiai egységeket, formációkat, hanem genetikai kapcsolatban álló képződménycsoportokat jelölnek. A vizsgált terület medencealjzatának képződményeit a 11. ábra szerint tárgyaljuk.

41

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.2.2.2. A medenceszerkezet kialakulása A vizsgálati terület szerkezetalakulása során figyelembe kell venni, hogy a területen két eltérő medencefejlődési időszak szuperponálódik egymásra, a kréta–paleogén „Paleogénmedence” és a középső miocéntől alakuló „neogén Pannon-medence”. Jóllehet az idősebb medencefejlődés számos szerkezeti eleme átöröklődhetett a fiatalabb medencefejlődés időszakára, az eltérő szerkezetfejlődési jelleg miatt a két időszakot érdemes külön áttekinteni. Paleogén medencefejlődés A magyarországi Paleogén-medence elterjedése lényegében megegyezik a paleogén képződmények hazai elterjedésével. Ennek megfelelően DNy-on a Balaton vonal, DK-en a Vatta-Maklári árok pereme, ÉNy-on a Kisalföld neogén süllyedékének DK-i pereme, majd az országhatár, K-en a Zempléni-hegység határolja. A medencefejlődés meghatározó, számos rétegtani adattal alátámasztott sajátossága a depocentrum időben elhúzódó, több szakaszban ÉK felé történő vándorlása (12. ábra). A vizsgálati terület az ábrán a Budai-hegység és a Bükk között helyezkedik el (piros szaggatott vonalak között), ennek megfelelően az üledékképződés csak az eocén végén (priabonai NP19–20) indult meg, ugyanakkor a miocén eggenburgi emeletének végéig (NN3) folyamatos volt.

12. ábra. A paleogén üledékciklus litosztratigráfiai és faciológiai összefüggései a Paleogén-medencében (Tari et al. 1993 alapján) Jelmagyarázat: 1. savanyú piroklasztikumok 2. szárazföldi törmelékek, alluviális homokos és kavicsos fáciesek 3. part menti, paralikus, mocsári fáciesek 4. sekélytengeri partközeli sziliciklasztos fáciesek 5. nyílttengeri, batiális, euxin mélymedence agyagos képződményei 6. selfperem, selflejtő, medence mészmárga, márga képződményei 7. nyílt medence üledékek turbidites homokkőtestekkel 8. medenceperemi karbonátok, a kutatási terület a két piros szaggatott vonal közé esik

A medence depocentrumának ÉK-re vándorlását, ill. a medence ősföldrajzi kapcsolatait több fejlődéstörténeti modell is magyarázza. Egyes elképzelések szerint (pl. KÁZMÉR 1984, FODOR, KÁZMÉR 1989) a medence fejlődését annak D-i peremén jelentkező, a középső eocéntől a késő-oligocénig tartó közel folyamatos jobbos eltolódás határozta meg, s lényegében pull-apart szerkezettel magyarázható. Más modellek (BÁLDI, BÁLDINÉ 1985, ROYDEN, BÁLDI 1988) a térrövidüléssel jellemezhető Külső-Kárpátok és az ugyancsak 42

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány térrövidülést mutató Dinaridák közötti átmeneti helyzetű transztenziós pull-apart szerkezettel értelmezték ugyancsak jobbos eltolódási övet feltételezve. A fentiektől merőben eltérő elképzelés szerint (TARI et al. 1993) a Paleogén-medence fejlődése egy, a Kárpátok hátterében az Európai-tábla D-i irányú, előbb B, majd A típusú szubdukciójával egy időben kialakuló kompressziós medence (retroarc flexural basin) modelljével magyarázható legteljesebben, ahol a medence É-i peremén az oligocén közepéig lapos szögű DK-i vergenciájú, ezt követően regionális kiemelkedéssel egybekötött meredek dőlésű, DDK-i vergenciájú feltolódások jelennek meg. Ebben a modellben értelmezhető az üledékgyűjtő dőlésmenti (ÉNy–DK) aszimmetriája, az üledékképződés csapásmenti ÉK-re tolódása, az infraoligocén denudációt igazoló áthalmozott eocén mikrofosszíliák, a partmenti durvaszemcsés üledékek elterjedése és az oligocén második felére jellemző általános regresszió egyaránt. E modell lényeges velejárója, hogy a Pannon-medence mai szerkezetét meghatározó „kiszökési” folyamat elviekben jóval később, csak a miocén idején indulhatott meg. Neogén medencefejlődés A neogén medencefejlődés területre vonatkozó ősföldrajzi vonatkozásait átfogóan a területre szerkesztett fáciestérképek sora szemlélteti (HÁMOR 1985) (13. ábra). Ennek tanúsága szerint a miocén eggenburgi és ottnangi emeleteiben a vizsgálati területtől É-ra (Etesi-árok, Ózd–Egercsehi-dombság, Kelet-Borsodi-medence) folyt az üledékképződés. Lényeges változás csak a kárpáti emeletben következett be, amikor a neutrális vulkanizmus korai megindulásával és a „középső riolittufa” (Tari Dácittufa) felszínre kerülésével egyidejűleg megindult a Zagyva-árok intenzív süllyedése. A badeni emelettől, a neutrális vulkanizmus kiteljesedésével kísérten az üledékgyűjtő mélypontja már a területtől D-re kerül, s a vizsgálati terület a fokozatosan kialakuló Pannon-medence É-i peremét alkotja. Ez a fejlődéstörténeti kép jól tükrözi, hogy a Paleogén-medence nagy valószínűséggel kompressziós, „retroarc” jellegű szerkezetfejlődésére a középső-miocéntől már a Pannonmedence extenziós jellegű szerkezeti eseménysora szuperponálódik. A kialakuló süllyedékek elemei a Zagyva-árok, ill. annak D-i előtere, mely a szeizmikus szelvények tanúsága szerint markáns különbséget mutat (TARI et al. 1992). A Zagyva-árok területén (14. ábra) Ny-ra dőlő normál vetők sorozata határol K-re kibillent szerkezeti pásztákat és közrezárt fél-árok szerkezeteket, míg a déli előtéren (15. ábra) ennek ellentéteként K-re dőlő normál vetők, Nyra kibillent szerkezeti pászták és közrezárt fél-árok szerkezetek sora azonosítható. A két eltérő szerkezetű terület határán (16. ábra) pedig felismerhetők a csapásmenti eltolódásokra jellemző virágszerkezetek. Ennek megfelelően a terület három dimenziós szerkezeti képe a 17. ábra formáiban képzelhető el.

43

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Eggenburgi

Ottnangi

1. szárazulat, 2. abráziós parti-, 3. partszegélyi-síkparti, 4. partközeli-, 5. nyíltvízi-, 6. ciklusvégi delta üledékek, 7. ciklusvégi folyóvízi üledékek, 8. tengeri üledékgyűjtő határa, 9. fácieshatár, 10. fontosabb törésvonal, 11. transzgresszió iránya

1. szárazulat, 2. folyóvízi üledékek, 3. édesvízi kőszénmocsár, 4. paralikus kőszénmocsár, 5. fedő lagúna üledékek, 6. fedő nyíltvízi üledékek, 7. tengeri üledékgyűjtő határa, 8. fácieshatár, 9. fontosabb törésvonal, 10. transzgresszió iránya

Kárpáti

Alsó-badeni

1. szárazulat, 2. vulkanoszedimentek, 3. esztuárium, 4. partszegélyisíkparti-, 5. nyíltvízi, 6 ciklusvégi lagúna üledékek, 7. tengeri üledékgyűjtő határa, 8. fácieshatár, 9. vulkanoszedimentek felszíni elterjedése, 10. fontosabb törésvonal, 11. transzgresszió iránya

1. szárazulat, 2. abráziós parti-, 3. partszegélyi-síkparti-, 4. nyíltvízi üledékek, 5. vulkanoszedimentek, 6. szingenetikus andezitvulkanizmus, 7. tengeri üledékgyűjtő határa, 8. fácieshatár, 9. fontosabb törésvonal, 10. transzgresszió iránya

Felső-badeni

Szarmata

1. szárazulat, 2. abráziós parti-, 3. zátony-, 4. lagúna-, 5. partszgélyisíkparti, 6. nyíltvízi üledékek, 7. szingenetikus andezittelérek, 8. tengeri üledékgyűjtő határa, 9. fácieshatár, 10. fontosabb törésvonal, 11. transzgresszió iránya

1. szárazulat, 2. vulkáni terület, 3. folyóvízi törmelékkúp, 4. édesvízi-, mocsári-, 5. lagúna-, 6. partszegélyi-, 7. nyíltvízi üledékek, 8. tegeri üledékgyűjtő határa, 9. szárazföldi üledékgyűjtő határa, 10. fácieshatár, 11. fontosabb törésvonal, 12. transzgresszió iránya, 13. törmelékszállítás iránya

13. ábra. A miocén emeleteinek ősföldrajzi térkép sorozata a vizsgálati területen és tágabb környezetében (Hámor 1985)

44

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

14. ábra. A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés (Tari et al. 1992 C szelvény) A szelvény helyzetét a 18. ábra mutatja (C).

15. ábra. A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés (Tari et al. 1992 D szelvény) A szelvény helyzetét a 18. ábra mutatja (D).

16. ábra. A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés (Tari et al. 1992 F szelvény) A szelvény helyzetét a 18. ábra mutatja (F).

45

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

. 17. ábra. A vizsgálati terület szerkezeti felépítésének sematikus blokk diagramja (Tari et al. 1992)

A neogén szerkezetfejlődésű Zagyva-árok, annak aszimmetrikus jellege és a D-i előtéren megjelenő, már az észak-alföldi régió területét képviselő, ellenkező irányú vetők mentén kialakult neogén medencesor jól azonosítható a terület gravitációs anomália térképén is (18. ábra).

18. ábra. A vizsgálati terület gravitációs Bouguer-anomália térképe a jelentősebb mélyfúrások feltüntetésével és e jelentésben bemutatott értelmezett szeizmikus szelvények feltüntetésével

46

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.2.3. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén kutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel-zaj arány és a feldolgozás folyamata. A Hatvan vizsgálati területen az MFGI rendelkezésére álló 2D-s szeizmikus szelvényeken végeztük el az értelmezést LandMark értelmezőrendszerben. A meglévő szelvények nagyrészt a terület nyugati részét fedték le, melyeket úgy választottunk ki, hogy a biztosabb kijelölés érdekében néhányuk keresztezzen másik szelvényt (HIII–C, HIII–K, HIII–H, JE–189) (19. ábra). Az északi részen a VJE–91-es szelvényt értelmeztük, de a nem megfelelő minőség miatt bemutatásra nem kerül. A szelvényeken a kijelölt vizsgálati terület és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében végeztük az értelmezést, felhasználva a néhány mélyfúrás rétegsorát.

19. ábra. A vizsgált terület prekainozoos aljzatának mélységtérképe a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvényekkel zölddel jelölve a négy értelmezett szelvény (HIII–K, HIII–H, HIII–C, JE–189)

A vizsgálat során kijelöltük az aljzat felszínét (lila), paleogén rétegek felszínét (zöld), az idősebb korú miocén rétegeket (leginkább vulkanit) (piros), a miocén felszínét (narancs) és az kora–késő-pannóniai korú képződmények határát (sárga). Néhány szelvényen a paleogén rétegek alsóbb szintjeinél láthatóak erősebb reflexiók, melyek az eocén mészkő jelenlétére utalhatnak, de ezeket külön nem jelöltük. A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük.

47

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A HIII–C szelvény É–D-i irányban hosszan fut a vizsgált területen belül (20. ábra). Nagyjából a Zagyva-árok peremén húzódik végig, az aljzat mélyen helyezkedik el, mely fölött nagy vastagságban következnek a kainozoos üledékek. Mivel a szelvény az árok peremén halad, a lehetséges vetőket csapásirányban látjuk, így azokat könnyebb azonosítani az erre merőlegesen futó szelvényeken. Az északi részen látható meredek vető, mely a pannóniai üledékig húzódik, oldalelmozdulásként értelmezhető. A vulkáni kőzetekből felépülő, idősebb korú miocén képződmények erősebb, de szaggatottabb reflexiókkal jelennek meg.

20. ábra. Az É–D-i irányultságú HIII–C időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

A HIII–C szelvényt keresztező HIII–K szelvény északabbra helyezkedik el átszelve a Zagyva-árkot (21. ábra). A szelvény nagy részén nyugatra dőlő normál vetők sorozata látszik, melyek egészen a pannóniai korú képződményekben is követhetőek. A legnagyobb vertikális elmozdulást okozó normálvetőt az árok keleti szélén láthatjuk, ennek túloldalán az aljzat már 1300 msec körül értelmezhető, de kijelölése bizonytalan, így szaggatottan jelöltük. Felette miocén korú Mátrai Andezit található. Az árok nyugati oldalán a nyugatra dőlő normálvetőbe belefut néhány ellentétes irányú vető.

48

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

21. ábra. A NY–K-i irányultságú HIII–K időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

A vizsgálati terület déli részét feltérképező szelvények közül a Ny–K irányultságú HIII–H szelvény is metszi a korábban bemutatott HIII–C szelvényt (22. ábra). Ezen a területen inkább keletre dőlő normálvetőket azonosítottunk, melyek legnagyobb részt a miocén szinrift fázisban alakultak ki. A pannóniai rétegekig már nem újulnak fel ezek a vetők, a rétegzettség folyamatos. Itt is látható a meredek vetőtől keletre megjelenő vastag Mátrai Andezit Formáció.

22. ábra. A Ny–K-i irányultságú HIII–H időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

49

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A JE–189-es szelvény É–D-i irányultságú, a vizsgált terület közepén helyezkedik el (23. ábra). A terület északi részén miocén korú Mátrai Andezitet azonosítottunk. Az alatta húzódó aljzat kijelölése bizonytalan, így szaggatottan jelöltük. Az irányultságból adódóan itt is csak néhány aljzati vetőt látunk, melyek később a paleogénben felújulva alakították a térszínt. Felette a többi szelvényhez képest már vékonyabb miocén és kora-pannóniai korú képződmények találhatóak, délfelé egyre mélyebb helyzetben jelölhetők ki. A szelvény déli felén nem tudtuk külön azonosítani az idősebb miocént. Fúrás a szelvény mentén nem volt, így távolabbi fúrás rétegsorával próbáltunk korrelálni.

23. ábra. Az É–D-i irányultságú JE–189 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

1.2.2.4. A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Alábbiakban HAAS, BUDAI (2014) alapján, tektonikai egységenként csoportosítva tárgyaljuk a vizsgált területre eső képződményeket, kiegészítve a fontosabb fúrások adataival. Dunántúli-középhegységi-egység (45, 42, 41, 40, 33) A vizsgált terület Ny-i részén elterülő egység, mely a 11. ábra szerint „elsőrendű feltételezett mezozoos takaró” a Bükki-egységen. A mezozóos alaphegység legnagyobb részét többezer méter vastagságú, középső–felső-triász karbonátos rétegsor alkotja. A Bér–1 jelű fúrásban 1318–(1400)1 m-ig, az Őrbottyán Ö–III-ban 911,5–(948,0) m-ig, a Tura Tu–1-ben 1515–(2004) m-ig, a Valkó–1-ban 1835–1897 m-ig Dachsteini Mészkő Formáció (40) ismert. A Galgamácsa Gamcsa–1 1609–(1800) m-ig, a Gödöllő G–3 1893–(1923) m-ig Fődolomit Formációt (42) fúrt. A Csővár, Cső–1 fúrásban a nem tagolt dolomit formációkat egyesítő Vértesi Formációcsoport (Aszófői, Megyehegyi, Budaörsi [45], Sédvölgyi és Fődolomit Formáció) fölött 1,7–613,0 m-ig a késő-triász karni emeletében keletkezett lejtő- és medence fáciesű tűzköves dolomit (Csővári Formáció, Pokolvölgyi Dolomit Tagozat) és mészkő ismert (Csővári Formáció, 41), amelynek képződése még a kora-jura idején is tartott. A Polányi

1

a zárójelbe tett szám a fúrás talpmélysége

50

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Márga Formáció (33) kicsiny foltja jelzi, hogy a terület a késő-krétában is üledékképződési térszín volt (HAAS et al. 1997). Bükki-egység (70-64) A terület középső és K-i részét a Közép-magyarországi-főegység Bükki-egységéhez sorolt képződmények építik fel. Bizonytalan besorolású, bükki hasonlóságú képződmények (69) alkotják a Zagyva-árok, a Vatta–Maklári-árok mély zónáját és húzódnak a Mátra aljzatába. A Bükki-egység vizsgált részében (11. ábra és 24. ábra) legidősebb a Nagybátony, Nb–324 fúrásban 1548–1758 m-ig, átbuktatott helyzetben harántolt, felső-karbon agyag–aleurolit– finomhomokkő rétegsorú Mályinkai Formáció (70). Erre a permben előbb a törmelékes– evaporitos Szentléleki Formáció (68a) települ (Garadnavölgyi Evaporit Tagozat az Nb–324 fúrásban 1758,0–[1965,8] m-ig, átbuktatott helyzetben), majd a Nagyvisnyói Formáció (Verpelét, Verp–1 fúrás 2659–2995 m között) bellerophonos mészkő rétegei települnek (68b). Az alsó-triász alsó szakaszát ooidos mészkő alkotja (Gerennavári Formáció), amelyet karbonátokból és agyagpalából álló összlet, az Ablakoskővölgyi Formáció (68c) vált fel, melyet a Verpelét Verp–1 fúrás 2458–2659 m, Verp–2 fúrás 2237–(2600) m, és a Verp–s–4 fúrás1612–(1670) m között harántolt.

24. ábra. A Bükki-egység elvi rétegoszlopa (HAAS, BUDAI 2014) 51

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A középső-triász alsó szakaszán a Hámori Dolomit Formáció (66a) ismert, ezt a területen a Verpelét Verp–1 fúrás 2417–2458 m között, a Verp–2 1966–2237 m között, a Verp–s–4 1555–1612 m között harántolta), melyben az anisusi–ladin határon helyenként riolit–andezit összlet (65a) Szentistvánhegyi Formáció ismert, pl. a Nagykökényes, Nks–I sz fúrásban 3206–(3345) m-ig. A középső-triász riftesedés következtében a ladintól kezdődően kisebb platformokon itt Bervai Mészkő Formáció (66b) keletkezett, közöttük mélytengeri üledék, a Felsőtárkányi Mészkő Formáció (67a) képződött (a prekainoos térképen nincs ábrázolva). Ezt a gyakran az eocén–oligocén Recski Andezit hatására szkarnosodott képződményt feltárják a recski ércbánya-vágatok, és az Rm jelű fúrások többsége. Átfúrta a Verpelét, Verp–s–2 fúrás 1418–1515 m között. A felső-triász karbonátokra vékony, medencefáciesű mészkőrétegsor települt (Répáshutai Formáció), melyre a Bányahegyi Formáció vörös radiolaritja (64a), majd valószínűleg többszáz méter vastag, középső–felső-jura agyagpala, homokkő, a Lökvölgyi Formáció következik (64b), a felszínen és a területre eső Szarvaskő, Szk–8, –16, –18, –23 fúrásban). Szarvaskő–Darnói-egység (63–62) A vizsgálati terület ÉK-i részén, valamint D-en, a tóalmási fúrásokban található egység. Képződményeit a Mónosbéli Formációcsoportban (63) foglaljuk össze. Ebben az osztatlan formában az ábrán szereplő fúrások közül a Recsk, Rm–96 324,0–495,3 m, az Rm–109 949,1–(1200) m, az Rm–II sz. 615–631,2 m és 666,1–(792,7) m, a Sirok, S–1 sz. 324,4– (1000,0) m között harántolta. Az alsó–középső-jurát mélytengeri homokkő (Vaskapui Formáció), valamint sötétszürke agyagpala és szürke tűzköves mészkő alkotja (Oldalvölgyi Formáció). A vizsgálati területen a Recsk, Rm–131 fúrás 1004,7–(1200) m-ig harántolta, az 5 km-es körzetben az Egerbakta, Eb– 1–4 fúrások a felső 10–45 m-e, az Egerszalók, Esz–1 fúrás 330–(351,4) m, és a Szarvaskő, Szk–20 71,0–(71,5) m közötti szakasza tartozik ide. Az agyagpalában lencsés kifejlődésű, fekete radiolarit települ (Csipkéstetői Formáció), melyet az Rm–I fúrás 720,4–736,7 m között harántolt, illetve triász olisztolitok vannak, melyekben óceánközépi hátság eredetű magmás anyag is található (RÉTI 1985, HARANGI et al. 1996). Az üledékes kőzet rétegek közé Szarvaskő környékén, Recsken és a Darnó-hegyen jura paleovulkán (62) (BALLA et al. 1983, BALLA 1983, HARANGI et al. 1996) bazalt párnalávája települ (Szarvaskői Formáció), melyet az Egerbakta, Eb–5–8 fúrások felső 30–50 m-e harántolt. A rétegsorban lefelé egyre inkább mélységi szövetű, durvakristályos, a Tardosi Gabbró Formációba tartozó telepteléreket találunk (Szarvaskő, Szk–6 fúrás 95,8–107,9 m, Szk–8 fúrás 153,9–160,4 m, Szk-18 sz. fúrás 45–46 m), melyek környezetükben kontaktmetamorf udvart hoztak létre. A rétegsor legfelső szakaszát középső–felső-jura karbonát alkotja, agyagpala közbetelepülésekkel (Bükkzsérci Mészkő Formáció, Recsk, Rm–109 fúrás 1080,4–[1200] m). A Tóalmás, Tó–2 fúrásban 2093–2293 m, és a Tó–3 fúrásban 2025–(2309,2) m között a Szarvaskői Bazalt Formáció kőzetei azonosíthatók. Közép-dunántúli-egység (60–58) A vizsgálati terület D-i, DK-i részén geofizikai adatok és kevés fúrási adat alapján litológiai egységekbe nem sorolt újpaleozoos és mezozoos képződmények találhatók (60). A tengeri perm képződmények fölött alsó-triász karbonátos, evaporitos képződményekből álló rétegsor alkotja a Buzsáki Formációcsoportot (59) (BÉRCZI-MAKK et al. 1993). A középső- és felső-triászt a Táskai Dolomit Formáció, Sávolyi Mészkő Formáció, és az Újudvari Márga Formáció képviseli (58).

52

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.2.5. A medencekitöltő üledékek litosztratigráfiája 1.2.2.5.1. Eocén A Paleogén-medence üledékképződési folyamata a Hatvan vizsgálati területet csak az eocén végén a pirabonai emeletben érte el. Kosd, Csővár területeken transzgressziós bázisképződmények tarka és szürke, esetenként bauxitos agyagok, homok és kavics ill. dolomittörmelék formájában (Kosdi Formáció). A területen és 5 km-es körzetében ide sorolható képződményeket írtak le Recsk és Verpelét térségében. A recski fúrásokban a képződmény vastagága 3–10 m, a verpeléti Verp–3 fúrás ebben a képződményben állt le. A fedőben rendszerint a világosszürke „felső-eocén mészkőösszlet” (Szépvölgyi Mészkő Formáció) települ, mely ismert a Mátra É-i és a Bükk D-i előteréből egyaránt. A formáció a vizsgálati területen feltehetően a későbbi denudáció(k) következményeként erősen változó vastagságban fordul elő. Néhány fúrásban (pl. Recsk Rm–92, Verpelét Verp–s–1) meghaladja a 100 m-t, több esetben (Valkó–1, Galgamácsa Gamcsa–1) megközelíti azt. E fölött rétegtanilag a Budai Márga Formációt képviselő szürke, alsó részén nagy mennyiségű bryozoát tartalmazó, esetenként kovás mészmárga következik. A képződmények kialakulása a nehezen szétválasztható P16–P17 plankton foraminifera ill. NP19–NP20 nannoplankton zónák időszakára esik (KECSKEMÉTI in MOL-MÁFI 1998), a Budai Márga biztosan az NP20-as zónába tartozik (BÁLDINÉ BEKE 1972). A Budai Márga Formációt a vizsgálati területen számottevő, ugyancsak 100 m körüli vastagságban Recsk környéki (Rm–I – 91,5 m, Rm–VII 74,4 m) ill. a Bér–1 (101 m) fúrások harántolták, az 5 km-es környezetben a Gödöllő G-3 (118 m) fúrás tárta fel. A Zagyva-árok területén készült szeizmikus szelvényekben az oligocén üledékek feküjében található erőteljes reflexiók éppen úgy utalhatnak a Kosdi és Szépvölgyi Mészkő Formáció jelenlétére, mint a kainozoos medencealjzat felszínére, elkülönítésük éppen ezért csak mélyfúrási adatok alapján lenne lehetséges. 1.2.2.5.2. Oligocén, oligo-miocén A Paleogén-medence legfontosabb, szénhidrogén-földtani szempontból is meghatározó képződményei az oligocénhez köthető, a medence mélyebb, nyíltvízi környezetben lerakódott finomszemű üledékek (Tardi Agyag, Kiscelli Agyag), valamint a mindenkori medenceperemekhez kapcsolódó nagy porozitású homokos–kavicsos kifejlődések (Hárshegyi Homokkő, Törökbálinti Homokkő, Egri Formáció) és a nagy elterjedésű slír összletek (Szécsényi Slír Formáció). A kiscelli emelet képződményei Eltekintve a Budai Márga oligocénbe esetleg áthúzódó legfelső szakaszától, az oligocén üledékképződés bevezető képződménye a Budai Márga fedőjében települő Tardi Agyag. A képződmény uralkodóan párhuzamos, lemezes rétegzésű, sötétszürke, barnásszürke agyagos aleurit. Alsó részén erősen bioturbált, ennek megfelelően csak alárendelten, felső szakaszán általánosan lemezes. Fáciestanilag a formáció uralkodóan euxin fáciesű, ezen belül alsó normál sósvízi (NP 21–22 – BÁLDINÉ BEKE 1977) és középső–felső csökkentsósvízi (NP 23) kifejlődésekre osztható. Előbbi pangó mélyvízi környezettel jellemezhető nyílt tenger hőmérsékleti rétegződéssel (Adria modell), utóbbi elzárt, fokozatosan kiédesülő beltenger sótartalom szerinti rétegződéssel (Fekete-tenger modell). A kőzet világos lemezei nannococcolithokat tartalmaznak. A formáció karbonát tartalmának egy része coccolith eredetű, de kimutattak feltehetően extrabazinális eredetű (BÁLDI 1983) dolomitot is. A sötétebb lemezek szilikáttartalma elsősorban kvarc, viszonylag sok földpát (DUDICH 1976), rétegszilikát. Egyes mintákban a megnövekedett agyagásvány tartalomban uralkodik a kaolinit, ami összefüggésben lehet a helyenként (pl. Bükkszék– Fedémes, Budai-hegység) jellemző 0,5–30 cm vastagságú kaolinosodott tufa és kaolinos 53

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tufahomokkő betelepüléseivel. A betelepülő homok gradációt rendszerint nem mutat, agyagkavicsot, szögletes agyagtörmeléket tartalmazhat, a kaolinos cement jól kristályosodott. A közbetelepülő homok-, ill. kavicszsinórok alapján a formációt egyes szerzők (SZTRÁKOS 1978) több részre tagolják, a homokkő megjelenése azonban nem mindenütt figyelhető meg. A formáció agyagos aleuritra átszámított szervesanyag-tartalma magas, az agyagos aleurit világátlagának kétszerese (DUDICH 1976). A szerves anyag kloroform-oldható szapropél eredetű bitumen (0,3–1%o, átlagosan 0,8%o), sok aromás és naftén szerkezettel. Vető szerint (szóbeli közlés in BÁLDI 1983) az általa vizsgált óbudai minta még nem adott le jelentős mennyiségű szénhidrogént, DUDICH (1976) a nagy gyanta és szerves oldószerben nem oldódó széntartalomra hívta fel a figyelmet. A formáció szénhidrogén-potenciálját mindenesetre csökkenti az üledékgyűjtő tengelyére korlátozódó elterjedése és ugyancsak korlátozott, 50– 100 m közötti vastagsága. A Tardi Agyag jelenléte ismert Budapesttől keletre egészen Gödöllő–Veresegyház térségéig, észlelték a Mátra É-i előterében is. Bükkszék–Fedémes térségében erősen homokzsinóros tufitos kifejlődés vált ismertté, ettől D-re Recsk–Parád vidékén tufa, tufit, meszes tufás homokkő helyettesíti. Típusos kifejlődésben ismert ugyanakkor Eger környékén és a Bükkalján. A területen figyelemre méltó vastagságban tárta fel a parádi Rm–89 (103,3 m), Rm-103 (92 m), a Bér–1 (67 m). A terület 5 km-es körzetében harántolta az Őrbottyán Ö–III (254,1 m!), Valkó–1 (150 m!), Gamcsa–1 (63 m) Valkó G–1 (53) fúrás, 213 m harántolása után ebben állt le a bükkszéki BS–3 jelű fúrás ill. 80 m harántolása után ugyancsak ebben állt le a Nagybátony Nb–I fúrás. A Kiscelli Agyaggal összefogazódva jelenik meg a Veresegyház BК15 fúrásban. A formáció talpmélység- és fedőtérképét 4. és 5. mellékletek tartalmazzák. A Tardi Agyag lerakódását követően a medenceperemeken megjelenő, meredek- ill. síkparti kifejlődésű Hárshegyi Homokkő elterjedése elsősorban a Romhány–Budai-hegység vonal mentére, ill. attól Ny-ra eső területekre korlátozódik, így a feltehetően az egykori medencebelsőt reprezentáló vizsgálati területen megjelenése várhatóan alárendelt. A formáció anyaga uralkodóan durvatörmelékes, a kavicsok anyaga részint a közeli alaphegységi felszín átdolgozott anyaga (pl. tűzkő, mészkő, dolomit) részint part menti áramlások által nagyobb távolságról szállított kvarcit. Kötőanyaga jellemzően kova, agyagos kötőanyag jelenléte esetén agyagásványa a Tardi Agyaghoz hasonlóan kaolinit. Bár nem a fő elterjedési terület, a formáció megjelenik a vizsgálati területtől D-re Tóalmás környezetében s ennek megfelelően az egykori őskörnyezetben jelentkező sziget-, vagy küszöbszerű kiemelkedések környezetében. Indokolt lehet feltételezni, hogy a Tardi Agyag atipikus, homok- ill. tufabetelepüléses előfordulásaihoz társulhat a fedőben a Hárshegyi Homokkő megjelenése is. A vizsgálati területen leírásra került Recsk környékén (Rm–119, 21,7 m), Veresegyházon (B–15 32,5 m) és különösen nagy vastagságban Őrbottyánban ahol az Ök–42 fúrás 88,5 m harántolása után ebben a képződményben állt le. A Hárshegyi Homokkő, ill. a medenceperemektől távolodva annak kimaradásával közvetlenül a Tardi Agyag felszínére települ a Kiscelli Agyag Formáció, amely az oligocén képződménysor legnagyobb tömegű formációja (NP 24). Vastagsága a medencebelsőkben akár az 1000 m-t is meghaladhatja. Üde állapotban szürke, gyengén zöldesszürke, szárazon kemény, kagylós törésű agyagmárgás aleurit, a mélyebb szinteken aleuritos agyagmárga. Többnyire nem lemezes, alig, vagy egyátalán nem rétegzett, jellemzően bioturbált. Szórványosan megjelennek benne néhány méter vastag, a Tardi Agyagra emlékeztető, anoxikus fáciesű lemezes közbetelepülések. Szentendrétől Gödöllőig terjedően és Tóalmás környezetében a kifejlődés alsó harmadában néhány méterestől 100 m vastagságig terjedő agyagos aleuritos finomhomokkő-betelepülések figyelhetők meg benne, gyér középső szublitorális tengeri faunával (Laevicardium cyprium). Noszvajon fluxoturbiditek váltak ismertté a rétegsorban, s a Budai-hegység környezetében 54

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ugyancsak turbiditre utaló, 1–6 m vastag laza durvahomokkő-betelepülések sorozatai jelennek meg éles településsel, gradált rétegzéssel, s feltehetően áthalmozott sekélytengeri faunával (Operculina, Aequipecten, Ostrea). Ásványos összetételében a Tardi Agyaghoz hasonlóan a kvarc mellett magas a földpát részaránya. Jellemző különbség ugyanakkor, hogy az agyagásványok között az illit és az illitklorit az uralkodó. A formáció bitumentartalma átlagos, de elterjedése és nagy vastagsága révén mint anya- és zárókőzet, rendelkezik szénhidrogén-potenciállal. Az ősföldrajzi térképek alapján a vizsgálati területen a Kiscelli Agyag Formáció jellemzően medencebelseji, nagy vastagságú kifejlődéseire és az egykori szárazulatok közelében jelentkező homokkő vagy turbidit betelepüléses változataira egyaránt számítani lehet. A Bér–1 fúrás 1100 m vastagságban harántolta, a Recsk–Parád környéki kifejlődések vastagsága jellemzően 150–280 m, a tágabb környezetben a bátonyterenyei Nb–I fúrás 808,7 m, a gödöllői G–1 fúrás 600 m, a galgamácsai Gamcsa–1 fúrás 508 m, a gödöllői G–3 fúrás 232 m vastagságban tárta fel, a Tura Tu.D–1 fúrás 887 m harántolása után ebben a képződményben állt le. Az egri–eggenburgi emeletek képződményei Az egri emelet egyik legjellemzőbb észak-magyarországi képződménye a Törökbálini Homokkő Formáció (NP 24/25 BÁLDINÉ BEKE 1984) uralkodóan durva- és finomszemcséjű homokkő rétegsora alárendelten aleurolit-betelepülésekkel. A formáció vastagsága gyakran eléri a 200 m-t, esetenként meghaladhatja az 500 m-t is. Normál sós vízi sekélyszublitorális– litorális képződmény, amelynek fekvőjében gyakran közvetlenül a bathyális fáciesű Kiscelli Agyag települ. A Darnó-vonaltól keletre, Eger környékén megismert, alsó tagozatában glaukonitos(!) homokot és kavicsos turbidit betelepüléseket is tartalmazó mélyszublitorális előfordulása Egri Formáció néven ismert. A formáció felsőbb szintjeiben csökkent sós vízi, lagunáris betelepülések is megjelennek, esetenként lignitlencsékkel. Bizonytalan, hogy ezek a rétegek azonosíthatók-e a Nógrádi-medencében leírt ún. Becseki Formációval. A települési bázison bekövetkező hirtelen fáciesváltás gyors ütemű („forced”) regresszióra utal (Törökbálinti Homokkő Solymári Tagozata ill. Egri Formáció Lepidocyclinás Novaji Tagozata). A Kiscelli Agyag 200–400 m-es becsült vízmélysége (BÁLDI 1983) fölött 10–40 m-es rétegtani kifejlődési vastagságon belül a vízmélység 80–100 (BÁLDI 1983) esetenként akár 30 m-re (BÁLDINÉ BEKE, BÁLDI 1974) is csökkenthetett („foreshortened stratigrapic section”). A gyors és nagymértékű fáciesváltást a tengeri után helyenként közvetlenül megjelenő édes- és brakkvízi Mollusca-együttesek is jelzik (BÁLDI 1983). A Törökbálinti Homokkő Formáció a vizsgálati területen, ill. annak közelében csak néhány fúrásban került elkülönítésre. A Veresegyház B–15 fúrás 21 m-en üti meg és 350 m-en keresztül harántolja, az Őrbottyán Ös–7 fúrás 23,8 m-en üti meg és 80,7 m vastagságban harántolja. A közelmúltban mélyült Hatvan–É–1 fúrás ugyanakkor közel 800 m vastagságban tárt fel ide sorolható képződményeket. A Törökbálinti Homokkő Formációval a medencebelsők irányában laterálisan összefogazódó képződmény a Szécsényi Slír Formáció szürke, zöldesszürke, finomhomokos, agyagos aleurolit, agyagmárga és agyag összlete, melyet finomhomokkő közbetelepülések tagolnak. A slír lerakódási környezetére 60–200/300 m-es vízmélység feltételezhető, a homokos betelepülések esetén a 60 m-nél sekélyebb, hullámbázis alatti őskörnyezet a legvalószínűbb. A mélyszublitorális–sekélybathyális fáciesű felső-oligocén („katti”) slír jellegű képződmények különböző területi előfordulásait korábban Parádi Slír (Mátra É-i oldala, Bükkszék–Fedémes–Pétervására), Putnoki Slír (Darnó-övtől keletre), ill. Szécsényi Slír (Galga-vonaltól a Darnó-vonaig) névvel illették. Jelenleg a különböző előfordulások a

55

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Szécsényi Slír Formációba kerültek összevonásra. A régebbi elnevezések között a „katti slír” mellett a faunatartalomra utaló „amussiumos slír” ill. „bathysiphonos slír” a leggyakoribbak. A Szécsényi Slír Formáció a Törökbálinti Homokkővel egyidőben képződött, a fedő felé haladva azonban tovább terjed az alsó-miocénbe, jóllehet az oligocén és miocén rétegek elhatárolása nem egyértelmű. Az oligo-miocén („katti–akvitáni”) határ megvonása a hosszú vita (pl. CSEPREGHYNÉ MEZNERICS 1962, HORUSITZKY 1979) ellenére a Pannon-medencében bizonytalan, mivel az NN1 nannoplankton zóna a mérsékelt övben nehezen különböztethető meg az egyébként is csak összevontan értékelhető NP 24/25 zónától. A foraminifera fauna lapján a slír formációk felső része azonban már miocén (eggenburgi) (HORVÁTH 1972, SZTRÁKOS in BÁLDI et al. 1975), sőt NN3-ra utaló adatok is ismertek (NAGYMAROSY, BÁLDINÉ BEKE 1988). A jellemzően 400–600 m vastagságú slírt a vizsgálati területen, ill. annak 5 km-es körzetében számos fúrás tárta fel úgy, hogy vagy abban indult vagy abban állt le. Teljes szelvényében, nagy vastagságban harántolta a Galgamácsa Gamcsa–1 (621 m) a gödöllői G–3 (598 m), számottevő vastagságban a gödöllői G–2 (350 m) a recski Rm-109 (316,8), a turai Tu.D–1 (253 m), Tu.É–2 (252 m) és a nagybátonyi Nb–I (246 m). 1.2.2.5.3. Miocén Eggenburgi–ottnangi képződmények Az oligocén tengeri képződmények regressziós kifejlődései Észak-Magyarországon túlnyomórészt már a miocén eggenburgi emeletét képviselik. Ide tartoznak a litorális, szublitorális fáciesű, uralkodóan homokos kifejlődésű Pétervásárai Homokkő Formáció és Budafoki Formáció, valamint a homokos–pelites, félsósvízi–édesvízi (mocsári) képződményeket és egy-két széntelepet tartalmazó Becskei (Nógrád) és Felsőnyárádi (Darnózóna) Formációk. A cikluszáró terrigén környezetben létrejött Zagyvapálfalvai Formáció fedőjében a miocén szerkezeti események korai kezdetére utaló Gyulakeszi Riolittufa Formáció („alsó riolittufa”), erre pedig a következő tengerelöntéshez kapcsolódóan, de még a paleogénre jellemző ősföldrajzi elterjedésben a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció települ. A Pétervásárai Homokkő Formáció ciklikus felépítésű, gyakran keresztrétegzett zöldesszürke homokköve gyakori glaukonit tartalma miatt, a leírásokban többnyire „glaukonitos homokkő” néven szerepel. Felszíni előfordulása elsősorban a Nógrádi-medence É-i részén és a Mátra É-i előtere (Pétervásárai-dombság), fúrásból azonban jóval nagyobb elterjedésben, így a vizsgálati területen, ill. annak 5 km-es környezetében is ismert. Északi előfordulása számos feltárásban tanulmányozható. Partközeli kifejlődéseiben közeli lehordással jellemezhető konlgomerátum betelepülések (pl. Darnói Konglomerátum), a partközeli részeken akár 12 m magasságot is elérő, ár-apály áramlások által létrehozott homokhullámok váltak ismertté (SZTANÓ 1994). Ezek a mélyebb medencerészek felé dm-es nagyságú dűnékbe, homokfodros zónába mennek át, majd összefogazódnak a fentebb ismertetett slír képződményekkel. A dagályhullám jelenléte az Észak-magyarországimedencében a Kelet-szlovákiai-medencén keresztül fennálló ősföldrajzi kapcsolatot igazol (SZTANÓ 1994). A vizsgálati területen a Recsk környéki fúrások tárták fel 70–90 m vastagságban (Rm–103, Rm–109). A terület 5 km-es környezetében számottevő vastagságban tárták fel a turai Tu.É–1 (299 m), Tu–4 (250 m), Tu.É–2 (183 m) és a galgamácsai Gamcsa–1 (168 m), valamint a nagybátonyi Nb–256 (63,2 m) ill. a Nb–250 (>136,8 m) fúrások. Recsk és Nagybátony környékén a hasonló korú és közel hasonló kifejlődésű, Kisterenyén bizonyítottan a Pétervásárai Homokkő fedőjében települő Budafoki Formáció képződményei ugyancsak azonosításra, leírásra kerültek (Recsk, R.Cs–5–12, Nagybátony, Nb–321–322). A mocsári képződményeket tartalmazó Becskei Formáció anyaga szürke, zöldesszürke finomhomok, agyagos homok, homokos aleurit és aleurit, alárendelten agyag, szenes agyag, 56

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány homokos kavics és kavics, közbetelepült barnakőszén-telepekkel és -zsinórokkal (HÁMOR 1985). A bizonytalan elterjedésű formáció vastagsága alig haladja meg a 100 m-t. A vizsgálati területen jelentős vastagságban a Szanda Sz–3 (>114,5 m) fúrás harántolta, 50–70 m vastagságban tárták fel Terény környéki fúrások, ebben a képződményben állva le (Kk–1, –2, –4, –16). Az egri–eggenburgi képződménysor záró üledéke Észak-Magyarországon a Zagyvapálfalvai Formáció, melynek anyaga túlnyomóan folyóvízi ártéri környezetben lerakódott tarka aleurit, kavics, homok alárendeltebben uszadékfát és félsósvízi Molluscafaunát tartalmazó homok (Tordasi Tagozat) (HÁMOR in CSÁSZÁR ed. 1997). Az „alsó tarkaagyag” néven is nevezett kifejlődés fontos cikluszáró összlet, életnyomokban gazdag kifejlődése az „ipolytarnóci rétegek”. A többnyire 30–60 m vastagságú rétegsort a vizsgálati területen Recsk környéki fúrásokban említik (Rm–131 24,2 m), az 5 km-es körzetben figyelemre méltó vastagságban a Tura Tu.É–2 (197 m) fúrásban került leírásra. Az ottnangi emelet bázisán található Gyulakeszi Riolittufa Formáció országosan elterjedt, Észak-Magyarországon is széles körben megtalálható vulkáni piroklasztikum összlet. Anyaga szürkésfehér, néha bontottsága miatt zöldesszürke vastagpados, biotitos, horzsaköves riolittufa, riodácit ártufa. A képződmény radiometrikus kora 21–18,5 millió év (MÁRTON, PÉCSKAY 1998). A szemcsenagyság tág határok között változik. Vastagsága a lepusztulás mértékének megfelelően ugyancsak erősen változó (30–100 m). A vizsgálati területen 84 m vastagságban azonosították Recsk körül (Rm–103), az 5 km-es körzetben számottevő vastagságban harántolta a Tura Tu.É–2 sz fúrás (76 m), a Verpelét Verp–s–1 (79 m) (26. ábra), az Egerszólát Esz–1 (53 m) és a Szuha Szu–40 (66,1 m) mélyfúrások. Anomális (845,5 m) vastagságban írták le a Tarnabod Tarna–1 fúrásban, amely ebben a képződményben állt le. Az „alsó riolittufa” fedőjében, ill. annak kimaradásával/lepusztulásával közvetlenül az egri–eggenburgi képződmények fedőjében települ a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció műrevaló széntelepeket tartalmazó rétegsora. A széntelepes rétegsor elterjedése a vizsgálati területen nem jellemző, csak az északi területrészen (Mátra É-i előtér) ismert (pl. Hasznos H– 1, –2, –3, Nagybátony Nb–264, –296, –305, –329, Szuha Szu–23, Tar–6 fúrás). Az ősföldrajzi rekonstrukciók szerint a telepképződés területe ettől É-ra helyezkedett el (HÁMOR 1985).

57

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

25. ábra. A területen áthaladó, a tanulmányban szereplő földtani szelvények helyzete

26. ábra. A 3. sz. földtani szelvény melyen jól látható a Gyulakeszi Riolittufa Formáció általános elterjedése a vizsgálati terület K-i részén (jelmagyarázat: 6. függelék) (a szelvény helyzetét a 25. ábra mutatja)

Kárpáti–alsó-badeni képződmények A kárpáti–alsó-badeni üledékes (Egyházasgergei Formáció, Garábi Slír Formáció, Fóti Formáció, Nógrádszakáli Formáció, Bádeni Agyag Formáció, Sámsonházai Formáció) és 58

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány magmás képződmények (Tari Dácittufa Formáció, Hasznosi Andezit Formáció) kifejlődési jellege és térbeli elterjedése a neogén szerkezeti változások kiteljesedését jelzi. A széntelepes rétegsort a Nógrádi-medencében az Egyházasgergei Formáció helyenként alapkonglomerátummal települő transzgressziós homok összlete fedi („chlamysos homokkő, „oncophorás rétegek”) (HÁMOR IN CSÁSZÁR ED. 1997). A formáció azonosítására a Nyugatborsodi-medencében az Oncophorák megjelenése alapján még van lehetőség (RADÓCZ 1987). A Darnó-vonaltól keletre azonban már rendszerint hiányzik, s a széntelepes rétegsor időben elhúzódóan, a telepek kimaradásával fokozatosan megy át a Garábi Slír ciklusos nyílttengeri kifejlődéseibe („Zilizi Tagozat”). Transzgressziós jellegénél fogva, a széntelepes rétegsorhoz viszonyítva legalábbis a Nógrádi-medencében biztosan túlterjedően települ, így megjelenése feltételezhető a vizsgálati területen is, jóllehet továbbra is elsősorban az északi területrészeken. Vastagsága rendszerint néhány 10 m, az egykori szárazulatok felé közeledve esetenként meghaladhatja a 100 m-es vastagságot (pl. Szuha–23 7,1 m, Nagybátony Nb–264 8 m, Nb–296 21 m, Sirok S–1 33,5 m, Galgaguta Gg–1 53,9 m, Tar-6 85,2 m, Hasznos H–1 96,8 m). A Garábi Slír Formáció az észak-magyarországi neogén képződmények egyik legnagyobb vastagságú és legnagyobb elterjedésű formációja. Uralkodóan szürke, ciklusosan változó homok, finomhomok-tartalmú parttávoli–nyíltvízi aleurit, agyag, agyagmárga összlet. A rétegsort mikrofaunisztikai és üledékföldtani alapon egyaránt három nagyobb és 8–10 kisebb ciklusra tagolják a szerzők (FÖLDVÁRI 1970, HÁMOR 1985). Legnagyobb vastagsága 600–800 m között várható. Elterjedése jelentősen különbözik a feküben található széntelepes rétegsor elterjedésétől, amennyiben a Zagyva-árok tengelyében (27. ábra), ill. a vizsgálati terület déli részén (28. ábra) nagy vastagságban található meg, ami jelentős, az ősföldrajzi viszonyokat érintő szerkezeti változásokra utal (ld. 13. ábra). A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelentős vastagságban tárták fel a Zagyva-árok területére eső kutatófúrások (Nagybátony Nb– 329, 512,5 m, Ti–2, 574,2 m, Nb–327, 507,5, Tar–39, 455,2 m, Tar–40, 435,6 m), míg a környező területeken, jelenleg felszínalkotó képződményként eredeti vastagsága nem számítható. A Fóti Formáció a kárpáti slír összlet regressziós záró sorozatát képező meszes, homokos kifejlődés, ahol a feltöltődő sekélytenger üledékeit vulkáni piroklasztikum közbetelepülések tarkítják (pl. Tar–39, 37,4 m, Tar–40, 27,9 m, Hasznos H–1, 101 m).

27. ábra. A 2. sz. földtani szelvény mely igazolja a Garábi Slír D-felé kivastagodó megjelenését (jelmagyarázat: 7. függelék) (a szelvény helyzetét a 25. ábra mutatja)

59

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

28. ábra. Az 1. sz. földtani szelvény mely igazolja a Garábi Slír D-felé, a Zagyva-árok irányába történő hirtelen kivastagodását (jelmagyarázat 7. függelék) (a szelvény helyzetét a 25. ábra mutatja)

A kárpáti emelet szerkezeti mozgásaira utal az Észak-Magyarországon általánosan elterjedt Tari Dácittufa Formáció („középső riolittufa”) megjelenése is. A kárpáti emelet e magmás eredetű, de az üledékes rétegsorokba települő záró formációja többnyire világosszürke, szürkésfehér, horzsaköves dácittufa, melynek ignimbrites és vízi üledpedésű változatai egyaránt ismertek. A képződmény radiometrikus korát 16–17,5 millió év közé teszik (MÁRTON, MÁRTON 1996). Vastagsága általában 15–50 m, de a terület 5 km-es környezetébe eső névadó fúrásokban ennek többszöröse is előfordul (Tar–4, 132 m, Tar–39, 123,2 m, Tar– 40, 90 m, Tarnabod Tarna–1, 276 m, Gyöngyössolymos Ny–1, 136,9 m, Detk–I, 135,8 m). A Hasznosi Andezit Formáció uralkodóan piroxén-andezit–agglomerátum, tufa anyaga az alárendelten megjelenő lávakőzetekkel együtt arra utal, hogy már a kárpáti emeletben megindulhatott a bádeniben kiteljesedő neutrális magmatizmus is. E korai vulkanizmus anyaga uralkodóan szubmarin környezetben rakódott le, vastagsága jellemzően 80–200 m (HÁMOR in CSÁSZÁR ed. 1997). A vizsgálati területen nagy vastagságban került azonosításra a Szirák Szi–2/a (321,6 m), a Detk–I (118,3 m), a Hasznos H–4 (70,2 m) és a Recsk Rm–103 (52 m) fúrásokban, s az 5 km-es körzetben is 100 m-t meghaladó vastagságban tárják fel a Tar–3 (137,9 m), Tar–39 (102,9 m) fúrások. A badeni emeletben, immár megváltozott szerkezeti körülmények között induló transzgresszió a változatos hazai miocén üledéksor egyik legjobban követhető, a világóceánok rétegsoraival is egyértelműen korrelálható (NN5, „Orbulina universa-s szint”) nyíltvízi fáciesű üledéksorát eredményezte („torton slír”). A szürke, molluszkás agyagmárga északmagyarországi előfordulásait Nógrádszakáli Formáció, néven említik (HÁMOR 1985), a medencebelső felé már Bádeni Agyag Formációnak nevezik. A vizsgálati területen és környezetében a Nagyréde Nr–68-as fúrásban Bádeni Formáció néven került leírásra (81,6 m), Galgamácsa Gamcsa–1 és Tura Tu.D–1 fúrásokban Nógrádszakáli Formációt tartanak nyilván. Az egyidejűleg medenceperemi környezetekben létrejött Sámsonházai Formáció 60

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány lithothamniumos, molluszkás homokos mészkő – meszes homok összlet („alsó-lajtamészkő”), melynek anyaga sok esetben az ekkor már megindult neutrális vulkáni működés során létrejött andezit lávák és piroklasztikumok között települ. A vizsgálati területen a Szirák Szi–2 fúrás 179,3 m vastagságban harántolta. A Mátrai Andezit A Mátrai Andezit Formáció Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű és legmagasabb vulkáni hegységének neutrális vulkáni termékeit integrálja lényegében egyetlen litosztratigráfiai egységbe. Szénhidrogén földtani szempontból a vulkáni komplexum nyilvánvalóan áttörő helyzete, az áttöréshez kapcsolódó hőhatások és szerkezeti zavarok, ill. az esetleges kalderafejlődésből (pl. beszakadás) következő szerkezeti elemek egyaránt megfontolás tárgyát képezhetik. A Mátrai Andezit Formáció területi elterjedése azonban nem korlátozódik a Mátra hegység felszíni előfordulásaira. A mágneses hatók alapján a felszíninél jóval nagyobb elterjedésben feltételezhető a neutrális vulkanitok megjelenése Magyarország mágneses Z anomália térképe alapján (29. ábra).

29. ábra. A vizsgálati terület mágneses Z anomália térképe a Galyai (1) (KARÁTSON et al. 2001a), a Kékesi (2) (CHOLNOKY 1936) és a Nagy-Szár-hegyi (3) (KISS et al. 1996) kitörési központokkal (fehér vonal)

A Mátrától Ny-ra és ÉNy-ra húzódó, a felszínen is több kibúvásból ismert telérrendszert számos helyen harántolják a terület mélyfúrásai (28. ábra), ahogy egyéb, gyakran csak „Mátrai” vagy „ Mátrai Vulkanit” Formációcsoportba sorolt badeni, szarmata, esetenként kárpáti (!) (Hasznosi Andezit ?) emeletbe sorolt, többnyire a rétegvulkáni összlet részeként értelmezett andezitet, andezit piroklasztikumot ill. a „Kékesi Andezit Formáció”-ba sorolt szarmata lávakőzeteket („fedőandezit”) (26. ábra). A vizsgálati területen ilyenek a Szuha Szu– 23 (277,6 m), Szu–13, (>206,1 m), Detk-I (127,3 m) Szirák Szi–2 (>30,2). Figyelemre méltó, hogy a gravitációs maximumra közelmúltban telepített Hatvan–É–1 fúrás, amely egyben mágneses maximum területére is esik, 1000 m-t meghaladó vastagságban harántolt neutrális 61

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vulkanitokat. A vizsgálati terület 5 km-es körzetében számottevő vastagságban tárta fel a Verpeléti Verp–2 (1010 m), Verp–3 (2116 m), Verp–s–3 (535 m), az Alsótold At–4 (339 m), Tura Tu–4 (382 m), Tu.É–1 (107 m), Tar–39 (355 m), Tar–35 (299,5 m), Tar–33 (106 m). Felső-badeni–szarmata képződmények A felső-badeni–szarmata képződmények elterjedése az immár megváltozott szerkezeti viszonyok között zajló medencefejlődési folyamatokat tükröz. A felső-badeni Szilágyi Agyagmárga Formáció uralkodóan szürke, foraminiferás agyagmárga, helyenként vékony homokkő- és tufazsinórokkal. Vastagsága általában nem éri el a 100 m-t. A vizsgálati területen jelentősebb vastagságban került leírásra a Pásztó K–7 (162,6 m), P–2 (99,2 m), a Szirák Szi–2/a (160,5 m), Detk–I (80,9 m) fúrásokból. A hasonló korú Rákosi Mészkő („felső lajtamészkő”) esetenként konglomerátummal kezdődő lithothamniumos mészkő, mészhomokkő, mely sekélytengeri zátonykörnyezetek üledéke. A vizsgálati területen számottevő vastagságban került leírásra a Szirák Szi–2/a (73,5 m) és a Buják Bu–1 (28,5 m) fúrásokban. A szarmata sekélytengeri, partközeli, csökkentsósvízi kifejlődéseit reprezentáló Kozárdi Formáció anyaga zöldesszürke molluscás agyagmárga, alárendelten homok-, mészhomok-, bentonite- és alginit-betelepülésekkel. Vastagsága rendszerint 100–150 m, a terület mélyfúrásai közül kiemelt vastagságban harántolta a Gyöngyöshalász K–13 (262 m), Szirák Szi–2 (>256 m), Pásztó K–7 (140), az 5 km-es körzetből mindenképpen említést érdemel a Verpelét Verp-1 fúrás (532 m) és a Tura Tu–4 (226 m). A szarmata emelet partközeli homokos kavicsos kifejlődései Tinnyei Formáció néven kerültek összefoglalásra. A területen a Szirák Szi–2/a (168,9 m), Szi–2 (>89,8 m), az 5 km-es környezetben a Tura Tu–nyezetekbe savanyú vulkáni aktivitásra utaló biotitos, horzsaköves riolittufa szintek települnek, melyek Galgavölgyi Riolittufa Formáció, korábban „felső riolittufa” néven szerepelnek. A vizsgálati terület mélyfúrásai közül ezt nagy vastagságban harántolta a Verpelét Verp–s–5 (190 m). Pannóniai A terület az egykori Pannon-medence É-i peremén helyezkedik el, így alapvetően a medenceperemi pannóniai kifejlődések dominanciájával kell számolni (30. ábra). A hagyományosan alsó-pannóniainak tekintett, bazális márga összlethez tartozó nyíltvízi Endrődi Márga Formáció a területen egyedül a Szirák Szi–2/a (288,2 m) és Szi–2 (168,9 m) fúrásban került leírásra csakúgy, mint a mélyvízi turbidit eredetű Szolnoki Homokkő Formáció (Szi–2, 204,8 m). A deltalejtő és medencelejtő környezetben lerakódott Algyői Formáció szenesedett növényi maradványokat tartalmazó sötétszürke agyagmárga képződményei már általánosan elterjedtek, vastagságuk jellemzően 50–250 m között alakul. A képződményt harántoló fúrások pl. Detk–I, 261,4 m, Szirák Szik2, 177 m, Domoszló B–6, >164 m, Hort B–23, >130 m, Gyöngyöshalász K–13, 129,5 m, Hatvan B–145, >119,5 m, Gyöngyöspata Gyp–33, 56,6 m. A deltafront–deltasíkság környezetben lerakódott, litorális eredetű homok, aleurolit és agyagmárga sűrű váltakozásából álló, de akár több 10 m-es homokbetelepüléseket is tartalmazó Újfalui Homokkő Formáció ugyancsak általánosan elterjedt. Legnagyobb harántolt vastagsága 472 m (Hatvan B–145), de vastagsága jellemzően meghaladja a 100 m-t (Hatvan, Atkár, Hort, Gyöngyöshalász, Verseg, Domoszló, Nagyréde, Detk). Hasonló vastagságú és elterjedésű a fedőben települő, esetenként az Újfalui Homokkővel összefogazódó, fluviális és tavi eredetű, szenesedett növénytörmlékeket tartalmazó Zagyvai Formáció, melynek legnagyobb vastagsága 334,5 m (Hatvan B–145). A felszínközeli településű, gyakran csak vékony negyedidőszaki képződményekkel fedett, Bükkaljai Lignit Formáció lignittelepeket tartalmazó agyag és homok rétegsora a terület gazdaságilag meghatározó szerepet játszó pannóniai képződménye. A lignit- és vízkutatások 62

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány eredményeként a formációt feltáró fúrások száma a vizsgálati területen megközelíti az 1300at(!). Legnagyobb harántolt vastagsága (Ecséd K–27) megközelíti a 450 m-t, gyakori a 200 mt meghaladó vastagság (Karácsond, Hatvan, Hort), de jellemzően meghaladja az 50 m-t. A pannóniai rétegsor másik, a negyedidőszaki üledékek alatt közvetlenül megjelenő, azoktól litológiai alapon esetenként nehezen elválasztható képződménye a szürke, sárgásszürke, vörösesbarna agyagrétegek és kékesszürke homokrétegek váltakozásából álló Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció, melynek vastagsága a vizsgálati területen jellemzően mindössze néhány 10 m.

30. ábra. 4. sz. földtani szelvény melyen látható a vizsgálati terület pannóniai képződményeinek dőlésmenti megjelenése (a szelvény helyzetét a 25. ábra mutatja)

63

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.2.2.5.4. Negyeidőszaki képződmények Jóllehet a vizsgálati terület az Alföld északi peremén található, a negyedidőszaki képződmények vastagsága a területre eső mintegy 1660 fúrás vastagsági adatai alapján gyakran (50 %) a 10 métert sem éri el, s jellemzően (90 %) 30 m alatt marad, a 100 m-t meghaladó vastagságot harántoló fúrások (pl. Boldog B–7) száma elenyésző. A hegységközeli helyzetből adódóan a negyedidőszaki képződmények jelentős része (közel fele) a lehordási terület közvetlen előterében lerakott, a kifutó vízfolyásokhoz (patakvölgyek) kapcsolódó kavicsos, homokos folyóvízi üledék (proluviális képződmény), további egyharmada ugyancsak folyóvízi környezetben, de már alföldi térszínen lerakódott, uralkodóan homokos üledék. Az iszapos, agyagos tavi-mocsári üledékek részaránya alárendelt (10 %), eolikus képződmények (lösz, futóhomok) a területen csak foltokban, jobbára ártéri környezetben fordul elő.

64

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2014. szeptemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a vizsgált terület Őrbottyán–Ecseg–Rózsaszentmárton–Eger vonaltól délre eső részén pleisztocén korú, eolikus képződményekben, löszben, futóhomokokban, infúziós löszben, valamint a vízfolyások mentén folyóvízi homokban, kavicsban alakultak ki, melyek általános elterjedésűek. A hegylábi területeken lejtőtörmelékben alakulhat ki talajvíztartó. A Mátra és Cserhátalja területén, a fentebbi vonaltól északra, repedezett vulkanitokat, karbonátos képződményeket, illetve agyagmárgákat, homokköveket találunk, melyekben összefüggő szabadfelszínű víztükör alakult ki, melyet hívhatunk repedésvízszintnek, vagy sajátos talajvíznek is. A jelentősebb vízfolyások alluviális völgyeiben jó vízvezető homok, kavicsos homok a fő vízadó. (A talajvíztartó felett helyenként függő talajvizek is kialakulhattak, melyek a környezetükhöz viszonyítva anomáliásan magasabb vízszinttel, az állandó vízfolyások szintje feletti lokális fakadással jelentkeznek.) A talajvíz tartó vastagságát néhány méterre, esetenként néhány tízméterre tehetjük. A talajvíz-domborzat alakulása nagyjából követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyoldalak alsó részein 2–5 m, a domboldalak felső részein és a dombtetők alatt mélyebben, akár több tíz méterben található a felszín alatt. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A terület déli részén egyre nagyobb (max. néhány száz méteres) vastagságban jelenik meg a talajvíztartó alatt a kvarter összlet, melynek homokos képződményeiben elsősorban alacsony sótartalmú (400–700 mg/l közötti összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkező) és jellemzően CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os, illetve néhány esetben CaMgNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os kémiai jellegű vizeket találunk. A víztartóban térbeli helyzetének és településének következtében intenzív áramlások zajlanak. Ugyanakkor a talajvíztartó alatti első igazán jelentősebb víztartó összlet a feső-pannóniai, alluviális síksági folyóvízi-ártéri összlet egymásra települő és egymásba fogazódó– kiékelődő homokos–agyagos rétegei (Nagyalföldi+Zagyvai és Újfalui Formációk–Peremartoni Formációcsoport; ±Bükkaljai Lignit Formáció) által alkotott regionális víztartó. A formációk egymástól sok esetben nehezen különíthetők el, így vastagságuk is csak nehezen adható meg. Az egymásra települő és egymásba fogazódó– kiékelődő homokos–agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága a területen 50–500 méter között alakul, mely a mélymedence (Zagyvai-árok) irányában elérheti akár az 1500 méteres vastagságot is.

65

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak. Ezek a deformált rétegmenti földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását is eredményezhetik. A Nagyalföldi, Zagyvai és Újfalui Formációkban határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. Helyenként az összlet üledékei már akár 200–300 méteres mélységtől is 30 °C -nál melegebb vizet, azaz hévizet szolgáltathatnak. A felső-pannóniai összletben a mélységgel növekvő összes oldottanyag-tartalommal rendelkező, főként CaMgHCO3-os kémiai jellegű vizeket találunk a sekélyebb zónákban, mely fokozatosan NaHCO3-ossá válik a mélység felé, és amely helyenként extrém alacsony (~1–10 mg/l) klorid-tartalmával jól jelzi az intenzív áramlási rendszert. Az összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) akár 500–600 métere régiókban is alacsony, jellemzően mintegy 300–1000 mg/l között alakul, melynél csak ritkán találunk magasabb értékeket. Az alacsony összes oldottanyag-tartalmú híg vizek jelenléte kedvező áramlási feltételekre utal az összletben. Az vizek kémiai jellege leginkább CaMgHCO3-os, azonban mintegy 200–250 méteres mélységtől, a nátrium arányának megemelkedésével megjelennek a CaMgNaHCO3-os, illetve a NaCaMgHCO3-os vizek is: az „eleinte” CaMgHCO3-os kémiai jelleg a CaMgNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os, majd NaHCO3-os kémiai jelleg felé tolódik el. Néhány esetben (Gyöngyös, Lőrinci) megfigyelhetünk magasabb, közel 2000 mg/l TDS-ű vizeket is, ezek kémiai jellege NaHCO3-os. Mintegy 150 méteres mélységig találkozhatunk jelentősebb, akár 200–250 mg/l-es szulfáttartalmakkal is (Gyöngyös, Halmajugra, Nagyréde), elsősorban Gyöngyös környékén így megjelennek a szulfátos vizek, illetve néhány esetben a szulfátos-kloridos, valamint kloridos vizek is. A terület nyugati részén az összlet (Dunántúli Formációcsoport) nyomásviszonyainak megfelelően ÉNy–DK-i, a keleti részen É–D–DK-i intenzív áramlással számolhatunk. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) és a negyedidőszaki rétegek nyomásviszonyai a hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.3. Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban, a pannóniainál idősebb miocén medence fáciesű képződmények homok–homokköves rétegeiben. A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (esetlegesen Endrődi és Szolnoki, de leginkább Algyői Formációk) kb. az Acsa–Mátraszőlős– Apc–Gyöngyös–Tarnaszentmária vonaltól délre jelennek meg, rendszerint kis (max. 300–400 méteres) vastagságban. Az Endrődi és Szolnoki Formációt csak Szirák térségében fúrták, ahol összesen mintegy 500 méteres vastagságban találhatók, így a Szolnoki Formáció turbidites összlete kevésbé fejlett, ennek megfelelően homok rétegeiben még inkább lokális jellegű vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni. Báziskonglomerátumról nem áll rendelkezésre információ. Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények jelentősen kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt, viszont mint a CO2 tárolására potenciálisan alkalmas képződmény fontos lehet foglalkozni vele. 66

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az alsó-pannóniai összletből a koncessziós területen belül és annak környezetében nem áll rendelkezésre vízelemzés, azonban a területtől DK-re, jobban fejlett alsó-pannóniai összletekben jellemzően NaCl-os jellegű vizek fordulnak elő. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy csak a terület középső–déli részein, leginkább kisebb vastagságban jelenlévő alsópannóniai összlet kevéssé fejlett turbidites összlettel rendelkezik, így a finomszemcsés összlet homokosabb betelepüléseiben inkább lokális víztartók jöhettek létre. Továbbá az összlet kiékelődésének következtében — szemben a nagy vastagságú, jól fejlett also-pannóniai összlettel — sekélyebb mélységben, alacsonyabb sótartalom és intenzívebb áramlás is valószínűsíthető. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén, elsősorban badeni és szarmata üledékekben, illetve a koramiocén, eggenburgi–ottnangi korú összletben (utóbbiak elsősorban az 5 km-es körzetben), továbbá a paleogén összeletben, amennyiben a törmelékes rétegsor durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Kozárdi, Tinnyei, Egyházasgergei, Pétervásárai Formációk, illetve Gyulakeszi Riolittufa, Mátrai Vulkanit Formációcsoport ± egyéb vulkáni képződmények). A pannóniainál idősebb (kora- és középső) miocén korú képződmények megjelenése általános, azonban vastagságuk erősen változik: a vizsgálati terület egyes részein a miocén korú képződmények összvastagsága néhány 100 méter körül alakul a településnek és/vagy lepusztulásnak megfelelően, ugyanakkor a mélymedence (Zagyvai-árok) irányában ez akár több ezer méteres vastagságot is elérhet (adathiány miatt az összlet vastagsága nem adható meg egyértelműen). (Egyes területeken a vulkáni képződmények is akár több száz métert meghaladó vastagságban jelennek meg.) A miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálhatnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. E prepannóniai miocén korú rétegek vizei változatos összetétellel és TDS-sel jellemezhetőek, de megfigyelhető a mélységgel növekvő nátrium és klorid-tartalom is. Alapvetően elmondható, hogy a koncessziós területen előforduló vizek a kis mélység és az intenzívebb áramlások következtében alacsonyabb, kb. 500–900 mg/l TDS-sel és CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os kémiai jelleggel (esetenként magasabb szulfát tartalommal) rendelkeznek. Néhány, mintegy 1200 méteres mélységnél mélyebbről származó elemzés esetén (Verpelét, Gödöllő, Tura) leginkább 3000–28 800 mg/l-es összes oldottanyagtartalmú NaCl-os kémiai jellegű vizeket is megfigyelhetünk. Sziráki vízminták extrém magas 54 800–59 300 mg/l TDS-ű, NaCl-os vizeket jeleznek. Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Pásztó térségében jelentősebb szulfát tartalom is megfigyelhető. Az oligocén összletből Tura, Verpelét, Püspökszilágy, Terpes térségéből állnak rendelkezésre információk. Itt általában 1030–3720 mg/l TDS és változatos CaMgHCO3-os, NaHCO3-os, NaClHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaCaCl-os, esetenként NaSO4-os, NaHCO3SO4os kémiai jellegű vizek fordulnak elő. Az eocén összletben leginkább 1270–2250 mg/l közötti TDS és CaNaHCO3-os, NaClHCO3-os, CaNaHCO3-os, NaHCO3Cl-os kémiai jelleg figyelhető meg. Mátraderecske– Recsk térségében az eocén, aljzati képződményekben két alkalommal megfigyelhető 4900– 5400 mg/l körüli magas hidrogénkarbonát-tartalom (10 700–11 100 mg/l TDS) önmagában is figyelemre méltó, mely az esetek egy részében a nagyobb mélységekből feláramló és az adott rezervoárban megrekedt szén-dioxid hatására alakult ki. (Köztudott, hogy Mátraderecskén található az ország egyetlen mofettája.) Az alsó-pannóniai (homokkövek) és miocén korú (homokkő, tufa, tufás homokkő, vulkanit) képződmények a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálhatnak abban az esetben, ha térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. Mint a területen szénhidrogén-tároló, valamint a CO2 tárolására potenciálisan alkalmas 67

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kőzetek, a fentebb említett képződmények számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: 1. mezozoos, elsősorban triász és jura karbonátok karsztosodott zónáiban, kovapalákban, 2. aljzaton települő eocén homokkőben, konglomerátumban, 3. paleogén, késő-eocén mészkő karsztosodott zónáiban, kora-oligocén homokkövekben, vagy agyagmárga repedezett zónáiban, 4. prepannóniai miocén karbonátos, törmelékes üledékes képződményekben és repedezett, mállott vulkáni tufákban, agglomerátumokban, 5. alsó-pannóniai rétegsor homokos-homokköves rétegeiben. A Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) és a nyomásviszonyai a koncessziós területen hidrosztatikusnak megfelelőek.

miocén

rétegek

1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Lajtai Mészkő, Kozárdi és Tinnyei Formációk) és amennyiben előfordulnak, eocén karbonátokat (Szépvölgyi Mészkő Formáció, Budai Márga karsztosodott részei). Ugyanakkor, míg az eocén karbonátok nagyrészt közvetlenül az aljzaton települnek, azzal egy hidraulikai rendszert képezve, a prepannóniai miocén korú képződmények, ritkábban települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal. Az előző fejezetben jellemzett összetétel az eocén karbonátokban intenzívebb áramlási rendszert feltételeznek. A karbonátos képződmények szénhidrogén szempontjából másodlagos porozitásuk révén tároló képződmények lehetnek. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. 1.3.1.1.5. Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport), valamint pannóniainál idősebb miocén korú regionális/lokális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. Az Algyői Formáció képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan fontos „szigetelő” szerepet játszanak, amennyiben előfordulnak, hiszen akár 250–300 méteres vastagságot is elérhetnek. A rétegsorok jól nyomozhatóak délies irányban. A vizsgálati területen az alsó-pannóniai finomszemcsés üledékeken kívül, több, jelentősebb vertikális és horizontális elterjedéssel rendelkező, illetve kisebb térbeli elterjedésű prepannóniai miocén és paleogén finomszemcsés, agyagos, márgás felépítésű képződmény található, melyek regionális/lokális vízzáró szerepet tölthetnek be. E miocén és paleogén képződmények (Szilágyi Agyagmárga, Bádeni Agyag, Garábi Slír, illetve Szécsényi Slír, Kiscelli Agyag, Tardi Agyag Formációk, Budai Márga Formáció agyagos, nem karsztosodott képződményei) regionális, illetve helyenként (az elvékonyodás következtében) lokális vízzáró képződménynek tekinthető döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésük következtében, mivel bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. A képződményekben tárolt vizek összetételének ismertetése az előző alfejezetben található. A prepannóniai miocén, valamint paleogén korú, magasabb szervesanyag-tartalmú képződmények (Budai Márga, Tardi Agyag, Kiscelli Agyag) szénhidrogén-anyakőzetként is szóba jöhetnek.

68

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az alaphegységi lehetséges vízadókat, rezervoárokat a koncessziós területen változatos képződményekben találhatjuk. A vizsgált terület nagy részén (középső és keleti területein) kisfokú metamorfózist szenvedett újpaleozoos–mezozoos képződmények, illetve a Mónosbéli Formációcsoport képződményei találhatóak, melyek elsősorban repedezettségük (esetleg karsztosodásuk) révén válhatnak tároló képződményekké. A vizsgált terület nyugati részén (a Dunántúli-középhegységi egység területén) elsősorban felső-triász platform-karbonátokat (Dachsteini Mészkő, Fődolomit Formáció) találunk, melyek egyrészt repedezettségük, másrészt karsztosodás következtében lehetnek rezervoárok. Az aljzat az észak-keleti területrészeken sekély (0–500 mBf) mélységben, vékony fedő alatt található, míg D-i, DNy-i irányban –2400 mBf mélységbe süllyed. A Zagyvai-árok területén mélysége elérheti akár az –5500 mBf-t is, míg a nyugati területrészeken –1000 – –2000 mBf mélységben található. Alaphegységi rezervoárként tehát egyrészt a karbonátos formációk azon részei jöhetnek számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve (Dachsteini Mészkő, Fődolomit Formáció, Hámori Dolomit, Bervai Mészkő). Az ilyen esetekben néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett „üde” karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl. geotermikus, szén-dioxid (CO2)-tárolási szempontból. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel. A vizsgálati terület középső részén, ahol paleozoos–mezozoos kisfokú metamorfózison átesett képződmények (palák, fillitek, metahomokkövek) alkotják az aljzatot, repedezettségük révén válhatnak tárolóképződményekké. Verpeléten a Bervai Mészkő, Felsőtárkányi Mészkő, illetve az Ablakoskővölgyi és Nagyvisnyói Mészkő Formáció képződményeiből vannak vízelemzések. Az első két esetben a mészkőben tárolt vizek kémiai jellege a CaMgNaHCO3-os, melyhez kb. 800–1000 mg/l TDS társul. Utóbbi két képződményből származó kevert vízminta közel 6400 mg/l TDS-sel és NaHCO3SO4-os összetétellel rendelkezik. A gödöllői egyetlen vízminta származási helye kérdéses, de alig 500 mg/l TDS-e és CaMgHCO3-os kémiai jellege intenzívebb áramlás jelenlétét jelzi a víztartóban. A magasabb (több ezres) TDS és a NaHCO3-os összetétel elzártabb aljzati víztartóra utal. Meg kell jegyezni, hogy a terület nyugati részeit érintő Fődolomit és Dachsteini Mészkő Formációk a Budai-karsztot alkotó karbonátok legkeletibb előfordulásai, így a területet érintő hasznosítások esetén erre tekintettel kell lenni. Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során megismert, döntően homokos, löszös talajképző üledékek alapján az évi csapadék kb. 4–10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló 69

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4–5%-ot tesz ki, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. Amennyiben repedezett kőzetek a felszínen vannak, ott magasabb, akár15–20 %nyi beszivárgásra is számítani lehet, azonban ezek a vizek általában a mállott felszínközeli részeken, rövid úton jutnak a közeli felszíni vízfolyásokba, forrásokba. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezek szűkebb területünkön „oldalirányú” utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban É-i ÉNy-i irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 100–200 m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az aljzat vizeinek alacsonyabb oldott anyag tartalma intenzívebb áramlási rendszert sejtet az idősebb, triász korú karsztvíztartóban. Ugyanakkor a karsztvíztartó vizeinek összetételében megfigyelhető eltérések a fedő (oligocén) üledékekből származó víz vertikális áramlására, szivárgására utalhat. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak a részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. Amennyiben a térségben geotermikus energiahasznosításokat terveznének, akkor az itteni termálkarszt lokális és regionális áramlási rendszerek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges. Fontos lehet tehát e területen a CH- és az esetleges geotermikus hasznosítások egymásra hatásainak tisztázása, értékelése. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások koncessziós területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell. 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — állandó vízfolyások, tavak, — talajvíz-párolgással jellemezhető területek, — szivárgó felszínek, — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt É-i, ÉNy-i irányból D-i, DK-i irányba történő áramlással lehet számolni. A termálkarsztos rendszerben Ny-ias áramlási iránnyal számolhatunk

70

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter– felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, ásványvíz (pl. Gödöllő, Jászdózsa, Veresegyház), gyógyászati- (Mátraderecske, Pásztó, Veresegyház), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. Aljzati víztartó képződményeket a mátraderecskei, a turai és a veresegyházai kutak csapolják meg. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő — és lehetséges — geotermikus hasznosításokat is. Itt kell megemlíteni a térség külünböző bányászati tevékenységeihez kapcsolódó víztelenítéseket, megcsapolásokat. A Mátraalján a külszíni lignit-bányászathoz kapcsolódnak jelentős nagyságú és térbeli kiterjedésű depressziós hatások. Ugyancsak jelentős volt a depressziós hatása a két évtizedes recski mélyszinti kutatáshoz kapcsolódó víztermeléseknek, mely az elmúlt 14 év szünetelése alatt sem állt helyre teljesen. Mára inkább a minőségi következményeivel kell számolni a korábbi Gyöngyösoroszi ércbányászatnak és a Mátrakörnyéki miocén barnaszénbányászatnak. 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységnek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, valamint a vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni. 1.3.4. A terület vízminőségi képe A Hatvan vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2014. novemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély porózus víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 550–1150 mg/l (medián körülbelül 760 mg/l), a klorid-ion tartalom 5–90 mg/l (medián körülbelül 20 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom 200–550 mg/l között változik 410 mg/l körüli medián érték mellett. A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik. A szennyezett kutakban mért összes oldottanyag-tartalom elérheti a 4100 mg/l, a nátrium 800 mg/l, a kalcium 1000 mg/l, a klorid 3800 mg/l, a hidrogén-karbonát 1500 mg/l, a szulfát akár a 2100 mg/l értéket (31. ábra Box–Whisker diagramján nem ábrázolt). A rendelkezésre álló 71

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés adatok alapján (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom (TDS) eloszlását Box–Whisker diagramon (31. ábra) ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg.

31. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával)

A kvarter korú képződményekben tárolt vizek kémiai jellege jellemzően CaMgHCO3, MgCaHCO3-os, de a felszín alatti 100 méternél mélyebbről származó vizekben megemelkedhet a nátrium-ion koncentráció, mely CaMgNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os víztípust eredményez. A rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével a TDS döntően 400–650 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 10–40 mg/l Na+, 10–80 mg/l Ca2+, 20–40 mg/l Mg2+ és 300–450 mg/l HCO3–. A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizekre egy fokozatos mélység szerinti vízösszetétel-változás jellemző, amely a sekélyebb (felszín alatt körülbelül 300 méteres mélységig) CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os típustól a CaMgNaHCO3os, NaCaMgHCO3-os típuson át a mélyebben (felszín alatti körülbelül 100–800 méteres mélységközben) előforduló NaHCO3-os víztípusig változik. Ezen víztípusok TDS értékei körülbelül 300–1000 mg/l között változnak, körülbelül 10–250 mg/l Na+, 10–150 mg/l Ca2+, 20–70 mg/l Mg2+ és 250–800 mg/l HCO3– tartalom mellett. Gyöngyös, Halmajugra, Nagyréde és Veresegyház környékén a felszín alatti vizekben (felszín alatt körülbelül 200 méteres mélységig) megjelenik a szulfát-ion, mely CaHCO3SO4-os, CaMgNaHCO3SO4-os, NaHCO3SO4-os, NaMgHCO3ClSO4-os víztípusokat eredményez. E szulfátos vizek összes oldottanyag-tartalma körülbelül 400–800 mg/l között változik, körülbelül 20–200 mg/l Na+, 72

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 20–90 mg/l Ca2+, 10–50 mg/l Mg2+, 10–150 mg/l Cl–, 50–250 mg/l SO42– és 100–350 mg/l HCO3– tartalom mellett. Néhány esetben (Jászfényszaru, Lőrinci, Pásztó, Gyöngyös térségében) nagyobb összes oldottanyag- tatalmú vizek találhatóak (körülbelül 1500–2000 mg/l), melyek főleg NaHCO3-os, ritkábban NaHCO3Cl-os, CaMgHCO3Cl-os NaCl-os jellegűek. Ezen vizekben a fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 350–450 mg/l Na+, 70–140 mg/l Ca2+, 5–30 mg/l Mg2+, 150–750 mg/l Cl– és 400– 1200 HCO3–. A rendelkezésre álló adatok alapján a késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom [TDS]) 10%-os és 90%-os percentilis közötti eloszlását Box–Whisker diagramon (32. ábra) ábrázoljuk.

32. ábra. A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálatis terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS 10%-os és 90%-os percentilis közötti értékei; Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével

A pannóniainál idősebb miocén rétegeket szűrőző kutak vizeit a rendelkezésre álló adatok alapján feloszthatjuk egy sekélyebb (felszín alatti körülbelül 500 méterig) és egy mélyebb (felszín alatt körülbelül 1000–2000 méter mélységköz) részre. A sekélyebb, kisebb TDS-ű vizek (körülbelül 300–1500 mg/l) főleg CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, ritkábban CaMgHCO3Cl-os, NaHCO3-os jellegűek attól függően, hogy az itt tárolt vizek mennyire képezik az intenzív áramlási rendszer részét. Gyöngyös, Parád, Pásztó és Sirok környékén nagyobb szulfát koncentrációk (körülbelül 50– 400 mg/l SO4–) jellemzőek, CaMgHCO3SO4-os, CaNaHCO3SO4, CaHCO3SO4-os víztípust eredményezve. A fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 10– 250 mg/l Na+, 10–200 mg/l Ca2+, 10–100 mg/l Mg2+, 5–80 Cl– és 100–700 mg/l HCO3– tartalom és 300–1500 mg/l TDS mellett. A sekélyebb, de kissé nagyobb összes oldottanyagtartalmú (körülbelül 2500–3500 mg/l) vizek (Parádsasvár, Pásztó, Sirok térségében) 73

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés NaHCO3Cl-os CaMgHCO3Cl-os, NaHCO3-os, jellegűek, ahol a fő jellemző alkotókra a következő tartományok jellemzőek, körülbelül 400–800 mg/l Na+, 50–450 mg/l Ca2+, 50–100 mg/l Mg2+, 50–1200 mg/l Cl– és 800–1500 mg/l HCO3–. A mélyebbről származó vizek NaHCO3Cl-os, NaCl-os, NaCaCl-os jellegűek, ahol a Na+ 700–4000 mg/l és a Cl– 500– 10 000 mg/l körüli. A Gödöllő K–74 és a Szirák Szi–2 jelű fúrások vizei egy zártabb, igen nagy összes oldottanyag-tartalmú (40 000–55 000 mg/l) NaClos vízösszetételű rezervoárt jeleznek, körülbelül 14 000–19 000 mg/l Na+ és 25 000–32 000 mg/l Cl– tartalom mellett. Az oligocén képződmények sekélyebb (felszín alatt körülbelül 350 méteres mélységig terjedő) részeiből származó vizek típusa jellemzően CaMgHCO3-os, de előfordulnak CaMgNaHCO3-os, NaHCO3-os és CaMgHCO3SO4-os összetételű vizek is. A TDS körülbelül 500–1500 mg/l között változik, körülbelül 20–300 mg/l Na+, 50–150 mg/l Ca2+, 20–90 mg/l Mg2+, 20–200 mg/l SO42– és 250–500 mg/l HCO3– tartalom mellett. A mélyebbről (felszín alatti körülbelül 1000–2000 méteres mélységköz) származó turai és verpeléti fúrások vizeinek összes oldottanyag-tartalma körülbelül 1000–3700 mg/l között változik. Az itt tárolt vizek kémiai jellege NaHCO3-os, NaHCO3SO4-os, NaSO4-os, NaCaCl-os, ahol a Na+ 250–950 mg/l, a SO42– 200–600 mg/l, a Cl– 100–700és a HCO3– 200–1200 mg/l között változik jellemzően. Az eocén képződmények vizei jellemzően NaCl-osCaNaHCO3-os és NaClHCO3-os jellegűek, ahol a TDS jellemzően 1500–2500 mg/l között változik, körülbelül 150–600 mg/l Na+, 50–200 mg/l Ca2+, 50–1000 mg/l Cl– és 300–900 mg/l HCO3– tartalom mellett. A Recsk K–3 és a Mátraderecske K–3 fúrások vizeinek viszonylag nagy a HCO3– tartalma, NaHCO3Cl-os víztípust alkotva, ahol a Na+ 2500–3000 mg/l, a Cl– 2000–2100 mg/l, a HCO3– 5000–5500 mg/l, míg a TDS 10 500–11 000 mg/l között változik. A mezozoos képződmények felszín alatt körülbelül 800–1500 méteres mélységközből származó (Veresegyház, Verpelét környéki) vizei CaNaHCO3-os típusúak, körülbelül 800– 1500 mg/l TDS és körülbelül 100–150 mg/l Ca2+, 100–150 mg/l Na+ és 500–700 mg/l HCO3– tartalom mellett. A mélyebb, felszín alatti körülbelül 1900–2100 méteres mélységközből származó (turai) vizek NaClHCO3-os jellegűek, ahol a TDS körülbelül 2000–3000 mg/l, körülbelül 400–550 mg/l Na+, 500–1000 mg/l Cl– és 720–730 mg/l HCO3– tartalom mellett. A mezozoos és perm képződményeket is szűrőző Verpelét Verp–1 jelű kút vize NaHCO3SO4-os jellegű, ahol a TDS körülbelül 6500 mg/l, körülbelül 1500 mg/l Na+, 1500 mg/l SO42– és 2200 mg/l HCO3– tartalom mellett. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO3os, MgCaHCO3-os, CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os víztípustól a CaMgNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os, CaHCO3SO4-os, NaHCO3SO4-os, NaMgHCO3ClSO4-os víztípuson keresztül a NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, NaCl-os és NaCaCl-os víztípusig. A mélység növekedésével (33. ábra) nő a víz összes oldottanyag-tartalma a felszíntől számított körülbelül 1400–1600 méteres mélységközig, mely alatt ez az érték csökkenő tendenciát mutat.

74

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

33. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben

75

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009. december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány). Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a koncessziós területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Duna és a Tisza részvízgyűjtő egységeket érinti. Területén összesen négy felszíni vízgyűjtő alegység osztozik, 5 km-es körzete további két egységet érint; Ipoly (1–8), Zagyva (2–10), Tarna (2–11), Bükk és Borsodi-Mezőség (2–8), illetve Hevesi-sík (2–9) és Közép-Duna (1–9). A területre és 5 km-es körzetére 54 sík- és dombvidéki, többségében meszes felszíni vízfolyás víztest és 4 meszes állóvíz víztest esik (14. táblázat és 15. táblázat). A terület számos — víztest kategórián kívüli — vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és környezetében 26 tározó, 1 természetes tó, 9 bányató és 2 vizes élőhely. 14. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve

76

Kódja

Típusa

*Ágói-patak

AEP259

Balla-patak

AEP296

*Bene-patak

AEP315

*Bene-patak középső

AEP316

*Bér- és Ordas-patak

AEP320

*Bér-patak

AEP321

*Bujáki-patak

AEP353

*Nógrád (Vanyarci)-patak alsó

AEP365

*Nógrád (Vanyarci)-patak felső

AEP366

Egres-patak

AEP454

Fekete-víz alsó

AEP476

Fekete-víz felső és mellékágai

AEP477

*Galga-patak felső és mellékvizei

AEP502

*Galga-patak középső

AEP503

*Galga-patak alsó

AEP504

*Gyöngyös-patak középső

AEP538

*Gyöngyös-patak felső

AEP540

*Gyöngyös-patak alsó Hajta-patak-felső és Dányi-ág

AEP541 AEP556

síkvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított hegyvidéki, szilikátos, természetes síkvidéki, meszes, módosított síkvidéki, meszes, módosított

Vízgyűjtő alegység

2–11 2–11 2–11 2–11 2–10 2–10 2–10 2–10 2–10 2–10 1–8 1–8 2–10 2–10 2–10 2–11 2–11 2–11 2–10

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízfolyás neve

Kódja

Típusa

Hanyi-csatorna *Herédi-Bér-patak *Kartalvölgyi-patak

AEP564 AEP578 AEP642

Kétbodonyi-patak

AEP664

Kígyós-patak (Tarna-vízgyűjtő)

AEP671

Kis-Zagyva-patak

AEP684

*Kövicses-patak felső

AEP725

*Kövicses-patak alsó

AEP726

*Külső-Mérges-patak

AEP735

Laskó-patak felső

AEP749

Laskó-patak középső

AEP751

*Parádi-Tarna felső vízrendszere

AEP873

*Parádi-Tarna alsó

AEP874

Rákos-patak felső

AEP909

*Rédei-patak alsó

AEP912

*Rédei-patak felső

AEP913

*Szarv-ágy-patak

AEP977

Szóláti-patak

AEQ017

Sződ-Rákos- és Hartyán-patak

AEQ019

*Szuha-patak-felső és Zsunyi-patak

AEQ024

*Szuha-patak alsó (Zagyva-vízgyűjtő)

AEQ027

*Tarján-patak

AEQ038

*Tarna középső

AEQ039

Tarna alsó

AEQ040

*

AEQ042

*Tarnóca-patak

AEQ043

*Toka-patak alsó

AEQ069

*Toka-patak felső

AEQ070

*Versegi-patak

AEQ106

*Zagyva-patak alsó

AEQ137

*Zagyva felső

AEQ139

*Bene-patak felső vízrendszere

AIH272

*Nyiget-patak

AIH292

*Szuha-patak felső (Zagyva-vízgyűjtő)

AEQ028

Bátony-patak és mellékágai

AEP 309

síkvidéki, meszes, módosított síkvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított hegyvidéki, szilikátos, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes hegyvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes hegyvidéki, szilikátos, természetes dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes hegyvidéki, szilikátos, természetes síkvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított hegyvidéki, szilikátos, módosított síkvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, módosított hegyvidéki, szilikátos, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes domvidéki meszes, természetes

Tarnóca-patak felső és Domoszlói-patak

Vízgyűjtő alegység

2–9 2–10 2–10 1–8 2–11 2–10 2–10 2–10 2–11 2–8 2–8 2–11 2–11 1–9 2–11 2–11 2–11 2–8 1–9 2–10 2–10 2–11 2–11 2–11 2–11 2–11 2–11 2–11 2–10 2–10 2–10 2–11 2–11 2–10 2-10

A *-gal jelölt víztestek érintik vizsgálati területet.

77

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 15. táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve

Kódja

Adácsi víztározó

AIG923

*Hatvani cukorgyári tavak

AIG965

*Mátravidéki Erőmű tavai

AIG993

*I. tó

AIP525

Típusa

síkvidéki, meszes, sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, meszes, sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, meszes, sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, meszes, mély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges

Használat

Vízgyűjtő alegység

öntözővíz, horgászat

2–11

horgászat, szennyvízelhelyezés

2–10

horgászat, árvízvédelem

2–10

horgászat, bányászat

2–10

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

Az 34. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket.

34. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen

78

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei A terület északi része hegyvidéki terület. A déli területek nagy része regionális beszivárgási régió. A vizsgálati terület déli részét 2, a felszín alatti tér felső 20–40 m-ét reprezentáló sekély porózus víztest és 2, hideg vagy langyos vizet adó (<30 °C) porózus víztest érinti: az Északiközéphegység peremvidék (sp.2.9.1, p.2.9.1) és kis mértékben a Duna–Tisza közi hátság– Tisza-vízgyűjtő északi rész (sp.2.10.1, p.2.10.1) víztestek. A terület körzetében megjelenő további porózus-jellegű víztestek a Jászság, Nagykunság (sp.2.9.2, p.2.9.2) és a Duna bal parti vízgyűjtő–Vác-Budapest (sp.1.13.1) és a Duna–Tisza közi hátság–Duna-vízgyűjtő északi rész (p.1.14.1) víztestek. A terület északi részén hideg vizet adó sekély hegyvidéki, illetve hegyvidéki víztestek helyezkednek el: a Mátra (sh.2.2, h.2.2); a Cserhát, Karancs, Medves–Zagyva-vízgyűjtő (sh.2.1, h.2.1); a Hevesi-dombság–Tarna-vízgyűjtő (sh.2.3, h.2.3); a Börzsöny, Cserhát–Ipolyvízgyűjtő (sh.1.8, h.1.8); a Bükk–Tisza-vízgyűjtő (sh.2.4, h.2.4), továbbá Börzsöny, Gödöllőidombvidék–Duna-vízgyűjtő (sh.1.7, sh.1.8) víztestek (35. ábra, 41. ábra). A legjelentősebb 30 °C-nál melegebb érintett porózus vízadó az Észak-Alföld (pt.2.2), illetve az Északi-középhegység medencéi (pt.2.5) termál víztestek. A Nyugat-Alföld (pt.1.2) porózus termál víztest délnyugaton, kis területen érinti az 5 km-es körzetet (42. ábra). Hideg vagy langyos vizet adó (<30 °C) karsztos vízadó a koncessziós területen a Bükk nyugati karszt (k.2.1); e mellett az 5 km-es körzetben jelen van a Naszály, Nógrádi-rögök (k.1.5) karsztos víztest. Meleg vizet (>30 °C) adó karsztos vízadók a koncessziós területen a Recsk–Bükkszék termálkarszt (kt.2.5), a Bükki termálkarszt (kt.2.1), a Nógrádi termálkarszt (kt.1.5) és a Visegrád–Veresegyháza termálkarszt (kt.1.4) víztestek. Az 5 km-es körzetet érinti a Budapest környéki termálkarszt (kt.1.3) víztest is (42. ábra). A terület felszín alatti víztesteit a 16. táblázat ismerteti. 16. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve

Jászság, Nagykunság *Duna–Tisza közi hátság–Tisza-vízgyűjtő északi rész Duna bal parti vízgyűjtő–Vác-Budapest *Északi-középhegység peremvidék Jászság, Nagykunság *Duna–Tisza közi hátság–Tisza-vízgyűjtő északi rész Duna–Tisza közi hátság–Duna-vízgyűjtő északi rész *Északi-középhegység peremvidék *Bükk–Tisza-vízgyűjtő *Hevesi-dombság–Tarna-vízgyűjtő *Börzsöny, Cserhát–Ipoly-vízgyűjtő Börzsöny, Gödöllői-dombvidék–Duna-vízgyűjtő *Cserhát, Karancs, Medves–Zagyva-vízgyűjtő *Mátra *Bükk–Tisza-vízgyűjtő *Hevesi-dombság–Tarna-vízgyűjtő *Börzsöny, Cserhát–Ipoly-vízgyűjtő Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő *Cserhát, Karancs, Medves–Zagyva-vízgyűjtő *Mátra *Észak-Alföld Nyugat-Alföld *Északi-középhegység medencéi *Bükk nyugati karszt

Típus

Víztest azonosító

sp.2.9.2 sekély porózus

sp.2.10.1 sp.1.13.1 sp.2.9.1 p.2.9.2 p.2.10.1

porózus p.1.14.1

sekély hegyvidéki

hegyvidéki hegyvidéki porózus termál karszt

p.2.9.1 sh.2.4 sh.2.3 sh.1.8 sh.1.7 sh.2.1 sh.2.2 h.2.4 h.2.3 h.1.8 h.1.7 h.2.1 h.2.2 pt.2.2 pt.1.2 pt.2.5 k.2.1

79

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A víztest neve

Naszály, Nógrádi-rögök Budapest környéki termálkarszt *Recsk-Bükkszék termálkarszt *Bükki termálkarszt *Nógrádi termálkarszt *Visegrád–Veresegyháza termálkarszt

Típus

karszt termál

Víztest azonosító

k.1.5 kt.1.3 kt.2.5 kt.2.1 kt.1.5 kt.1.4

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

35. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével

1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1.4.2.1. Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvízi célú vízkiemelés a Mátrában jellemző (Hasznosi, Köszörűvölgyi és Csórréti víztározó). Egyéb célból (kommunális, ipari, öntözési, rekreációs) 13 vízfolyás víztest vizét hasznosítják (17. táblázat). 80

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

17. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett felszíni víztest

Kommunális

*Ágói-patak *Bene-patak középső *Gyöngyös-patak felső *Parádi-Tarna felső vízrendszere *Rédei-patak alsó *Tarján-patak *Tarna középső *Toka-patak alsó *Bene-patak felső vízrendszere *Nyiget-patak Balla-patak Sződ-, Rákos- és Hartyán-patak Tarna alsó * Hasznosi tározó Köszörű-patak

A vízkiemelés hasznosítási célja Energetikai Öntözési Halastavi

Ipari

Rekreációs

Ökológiai

x x x x x x x x x

x x x

x x x x

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, víziturizmus) kijelölt folyóvizek és állóvizek (18. táblázat) (35. ábra). 18. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név

*Szuha-patak alsó (Sajó-vízgyűjtő) *Zagyva felső *Zagyva-patak alsó *Gyöngyös-patak alsó *Tarna középső *Tarnóca-patak Laskó-patak felső Laskó-patak középső Hajta-patak-felső és Dányi-ág Tarna alsó Tarnóca-patak felső és Domoszlói-patak *I. tó (Hatvan) *Mátravidéki Erőmű tavai Adácsi-víztározó

kijelölt fürdőhely

víziturizmus

horgászat

x x x x x x x x x x x x x x

halászat

x

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

A 2008. évi nitrátjelentés alapján a terület foltokban nitrátérzékeny. Tápanyagérzékeny terület nincs. A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Natura SCI és SPA, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület) (19. táblázat). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ennek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik.

81

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 19. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa

Védett terület azonosító

Tájvédelmi Körzet Tájvédelmi Körzet Natura 2000 - SPA Tájvédelmi Körzet Natura 2000 - SPA Natura 2000 - SCI Tájvédelmi Körzet

258/TK/93 231/TK/90 258/TK/93 210/TK/89 HUBN10004 HUHN20044 180/TK/85

Natura 2000 - SCI

HUBN20050; 49

Natura 2000 - SCI

HUHN20085

Természetvédelmi Terület Natura 2000 - SCI Natura 2000 - SCI Natura 2000 - SCI Természetvédelmi Terület Természetvédelmi Terület

190/TT/87 HUBN20041 HUHN10005 HUBN20039 79/TT/61 206/TT/89

Védett terület elnevezése

Hevesi Füves Puszták TK Gödöllői Dombvidék TK Hevesi Füves Puszták TK Kelet-cserháti TK Hevesi-sík Járokszállási szikesek Mátrai TK Mátrabérc-fallóskúti rétek

Védettség jellege

források, patakok

források, patakok

Jászapáti–jászkiséri szikesek Turai-legelő TT Pélyi szikesek Jászság Pusztafogacs Siroki Nyírjes-tó TT Erdőtelki-égerláp TT

Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be. Pontszerű szennyezőforrások A területen elhelyezkedő települések kb. 40%-a csatornázatlan. A települések kb. felénél a települési folyékony hulladékot szennyvíztelepre szállítják. A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre esetenként jelentős (36. ábra, 20. táblázat). 20. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében Település

Adács Aszód Bátor Boldog Gödöllő Gyöngyös Gyöngyösoroszi Károlytáró Gyöngyöspata Gyöngyöstarján Hatvan Heréd Heves Hort Jászárokszállás Jászfényszaru Jobbágyi Kozárd Lőrinci Lőrinci Lőrinci Markaz

82

Szennyvíztisztító telep neve

Befogadó víztest neve

Hatás a befogadóra

Adács - Szennyvíztisztító Telep Aszód - Szennyvíztisztító Telep Bátor - Szennyvíztisztító Telep Boldog - Szennyvíztisztító Telep Gödöllő - Szennyvíztisztító Telep Gyöngyös - Szennyvíztisztító Telep

Külső-Mérges-patak *Galga-patak Laskó-patak *Zagyva Rákos-patak Gyöngyös-patak

nem jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős

Gyöngyösoroszi - Károlytáró - Szennyvíztisztító Telep

*Toka-patak

nem jelentős

Gyöngyöspata - Szennyvíztisztító Telep Gyöngyöstarján - Szennyvíztisztító Telep Hatvan - Szennyvíztisztító Telep Heréd - Szennyvíztisztító Telep Heves - Szennyvíztisztító Telep Hort - Szennyvíztisztító Telep Jászárokszállás - Szennyvíztisztító Telep Jászfényszaru - Szennyvíztisztító Telep Jobbágyi MH KAR Kozárd - Szennyvíztisztító Telep Lőrinci erőmű - Szennyvíztisztító telep Lőrinci - Szennyvíztisztító Telep Lőrinci (Selyp) - Szennyvíztisztító telep Markaz - Szennyvíztisztító Telep

*Rédei-patak Tarján-patak *Zagyva *Nógrád-Vanyarci-patak Császi-I. csatorna *Szarv ágy Szarv-ágy-patak Zagyva *Zagyva *sh.2.1 *Zagyva *Zagyva *Szuha-patak Nyiget-patak

nem jelentős jelentős jelentős jelentős jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős elhanyagolható nem jelentős jelentős jelentős nem jelentős

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település

Szennyvíztisztító telep neve

Mátraszentimre Parádsasvár Pásztó Petőfibánya Pásztó

Mátraszentimre - Szennyvíztisztító Telep Parádsasvár - Szennyvíztisztító Telep Pásztó - Szennyvíztisztító Telep Petőfibánya - Szennyvíztisztító Telep Pásztó-Mátrakeresztes - Szennyvíztisztító Telep

Püspökhatvan

Püspökhatvan - Szennyvíztisztító Telep

Recsk Rózsaszentmárton Sirok Tar Tura Vácszentlászló Veresegyház Verpelét Verseg Visonta Buják

Recsk - Szennyvíztisztító Telep Rózsaszentmárton - Szennyvíztisztító Telep Sirok - Szennyvíztisztító Telep Tar - Szennyvíztisztító Telep Tura - Szennyvíztisztító Telep Vácszentlászló - Szennyvíztisztító Telep Veresegyház - Szennyvíztisztító Telep Verpelét - Szennyvíztisztító Telep Verseg - Szennyvíztisztító Telep Visonta - Szennyvíztisztító Telep HM Bujáki Üdülő

Befogadó víztest neve

*Toka-patak Parádi-Tarna *Zagyva *Zagyva-patak *Kövecses-patak *Névtelen-árok (Galga-patak jobbparti mellékág) *Csevice-patak *Ágói-patak Tarna *Zagyva Galga-patak sp.2.10.1 sh.1.7 Tarna *Nógrád-Vanyarci-patak Bene-patak *Bujáki-patak

Hatás a befogadóra

jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős elhanyagolható jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős elhanyagolható nem jelentős nem jelentős jelentős jelentős elhanyagolható

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 21. táblázat ismerteti. 21. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében Település

Szennyeződést kibocsátó

kommunális Gyöngyös szennyvíztisztító telep Vishay Hungary Kft. ipari Gyöngyös szennyvíztisztító telep Halmajugra falazóelemgyár Heves termálfürdő Jászárokszállás termálfürdő Jászszentandrás termálfürdő Sirok

ipari szennyvíztisztító telep

Visonta Visonta Visonta

bánya bánya erőmű

Szennyvíz jellege

Befogadó neve

Hatása a befogadóra

Egyéb feldolgozóipar

Külső-Mérges-patak

nem ismert

Egyéb feldolgozóipar

Külső-Mérges-patak

nem ismert

Egyéb feldolgozóipar Termálvíz, fürdővíz Termálvíz, fürdővíz Termálvíz, fürdővíz Kohászat, fémfeldolgozás Bányászat Bányászat Energiaipar

Nyiget-patak Hanyi-csatorna Szarv-ágy-patak Millér-csatorna

nem ismert nem ismert lehet, hogy fontos nem ismert

Tarna középső

nem ismert

Bene-patak Tarnóca-patak Nyiget-patak

nem jelentős nem ismert lehet, hogy jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

83

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

36. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen (Az ábra a szenyezett területeket a 2009-es állapot szerint tünteti fel, az újabb szennyezésekről nem áll rendelkezésre hivatalos adat.)

A 37. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~100) 2009-ig bezárásra kerültek. Nagyobb szilárd hulladéklerakó Kerepesen és Turán található. Veszélyes hulladéklerakó Aldebrőn, Apcon, Galgamácsán, Gyöngyösön, Hatvanban, Püspökszilágyon és Visontán, inert hulladéklerakó Atkáron, Gyöngyösön, Mátraderecskén és Vistontán, szerves hulladéklerakó pedig Gyöngyösön, Hatvanban, Tarnamérán és Turán található. Gyöngyös városa e mellett hulladékégetővel is rendelkezik.

84

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

37. ábra. Hulladékgazdálkodás

Az 38. ábra láthatóak a szennyezett területek. Szénhidrogén-szennyezést tartanak számon Gödöllőn, Hatvanon, Hevesen és Feldebrő környékén.

85

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

38. ábra. Szennyezett területek

A terület legfőbb szennyező ipari tevékenysége a hulladék- és szennyvízkezelés, kisebb részben a vegyipar, ásványipar, fémfeldolgozás- és -termelés, élelmiszeripar és energiaipar. Nagy létszámú állattartás (és akvakultúra) csak pár helyen jellemző. Lőrincin, Vámosgyörkön és Horton Seveso besorolású üzem működik. Aszódon, Bagon, Galgagután, Gödöllőn, Gyömrőn, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Jászfényszarun, Jobbágyiban, Kápolnán, Karácsondon, Lőrincin, Nagyrédén, Palotáson, Parádfürdőn, Pásztón és Veresegyházán benzinkutak üzemelnek. A folyókat olajszennyezés, vegyianyag-szennyezés, szennyvízbevezetés és egyéb, közelebbről meg nem határozott szennyezés érte. A térségben sokféle nyersanyagot bányásznak. Homokot Atkáron, Boconádon, Boldogon, Csécsén, Csőváron, Egerszóláton, Erdőteleken, Hevesen, Jászfényszarun, Jászszentandráson, Kálon, Őrbottyánon, Taron, Tarnabodon, Turán és Verpeléten; kavicsot Aldebrőn, Boldogon, Erdőteleken, Hatvanban, Hevesen, Kálon, Nógrádsápon és Taron; andezitet Abasáron, Bercelen, Gyöngyöspatán, Gyöngyössolymoson, Gyöngyöstarjánon, Kisnánán, Recsken, Szandán; diabázt Egerbaktán, Recsken, Sirokon; kovakőzetet Gyöngyöspatán; riolitot Gyöngyössolymoson, Lőrincin; agyagot Mátraderecskén, Mátramindszenten, Szuhán és Veresegyházán; termálsót Parádon; dácittufát Taron és Tarnaszentmárián; kovaföldet és pumicitet pedig Szurdokpüspökin bányásznak. Szénbányászat jellemző Dorogházára, Mátraverebélyre, Nagybátonyra, Szarvaskőre, lignitbányászat Visontára, ércek tekintetében pedig Gyöngyösoroszit és Recsket kell megemlíteni. Vácszentlászlón szénhidrogénbányatelek (kőolaj, földgáz) található. Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 39. ábra mutatja be.

86

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

39. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási nyilvántartás

Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység foltokban jellemző a területre. A terhelés mértéke max. 150 kgN/ha/év. A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően 20-50 kgN/ha/év közötti (40. ábra). A foszforterhelés mértéke a déli területrészen alacsonyabb, de jellemzően máshol sem haladja meg az évi 10000 g-ot.

87

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

40. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek

1.4.2.2. Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben lásd. 26. táblázat). A koncessziós területet 37 vízbázis (ebből 28 üzemelő közcélú), 5 km-es körzetét további 39 vízbázis (ebből 33 üzemelő közcélú) érinti. A vízbázisok közül 4 felszíni, a többi felszín alatti. A vizsgálati területen lévő vízbázisok közül 31 sérülékeny, 2 bizonytalan és 3 nem sérülékeny állapotú. Az 5 km-es körzet vízbázisai között 31 sérülékeny, 3 bizonytalan és 4 nem sérülékeny. Lehatárolt védőidommal a vizsgálati területen 12 vízbázis rendelkezik, ebből 4 sérülékeny vízbázis, 8 üzemeltetői. Az 5 km-es körzetben további 16 vízbázisra készült el az értékelés, ebből 5 sérülékeny vízbázis, 10 üzemeltetői, 1 KEOP finanszírozású diagnosztika történt. A 41. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be.2

2

Az adatok a 2009. óta bekövetkezett változások miatt tájékoztató jellegűek.

88

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

41. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen (További kiegészítések találhatók a 9. mellékleten.)

22. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Település

Abasár Acsa Apc Atkár Boldog Visonta Gyöngyös

Vízbázis

Státusz

Abasár Községi Vízmű Acsa, DBRVR Acsai vízbázis Apci raktár (ZagyvaTisza) Atkár községi vízműkút Boldog Vízmű C-6/21, C-6/22 jelű kutak Csatorna-patak (Bene-

mem üzemel nem üzemel nem közcélú nem üzemel üzemelő nem üzemel felszíni,

Védőidom, védőterület

lehatárolás, 20.548/1987.

Vízbázis sérülékeny

Védendő termelés (m3/nap)

igen

42

igen

0

igen

377

nem

0

igen

356

igen

0

igen

0

89

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Település

Vízbázis

patak) Gyöngyössolymos Detk Domoszló Ecséd Gyöngyös Gyöngyöshalász Gyöngyöspata Gyöngyöstarján Mátraszentimre

Csórréti víztározó Gyöngyös-patak felső) Detk községi vízmű Domoszló-Kisnána, Vincellér-forrás Ecséd községi vízmű Gyöngyös városi vm. Gyöngyöshalász községi vízműkút Gyöngyöspata községi vízmű Gyöngyöstarján községi vízmű Hasznosi tározó (Kövicses-patak felső)

Státusz

Védőidom, védőterület

Vízbázis sérülékeny

Védendő termelés (m3/nap)

nem üzemel felszíni, üzemelő üzemelő

lehatárolás, 14636-1/2011.

igen

960

lehatárolás, folyamatban

nem

1278

igen

652

nem igen

260 8767

nem

0

nem

0

üzemelő

nem

240

felszíni, üzemelő

igen

üzemelő üzemelő üzemelő nem üzemel nem üzemel

SVB diagnosztika

Hatvan

Hatvan, Városi vm.

üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, KDVVH:1805-1/2014.

igen

3425

Heréd

Heréd, Lőrinci térségi vb.

üzemelő

SVB diagnosztika

igen

5200

Hort

Hort községi vízmű

üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, folyamatban

nem

501

Karácsond

üzemelő

nem

410

igen

1100

Kisbágyon

Karácsond vízmű Köszörűvölgyi víztározó (ParádiTarna felső) Községi Vízmű

nem

79

Ludas

Ludas Községi Vízmű

Markaz Hatvan

Markaz községi vízmű MÁV állomás Nagyréde, községi vízmű Pálosvörösmart, Csurgó-forrás Parádsasvár forráscsoport Pásztó Városi vm. Raktár Rózsaszentmárton községi vízmű

Parád

Nagyréde Pálosvörösmart Parádsasvár Pásztó Szurdokpüspöki Rózsaszentmárton

felszíni, üzemelő

Sirok

Siroki helyi kutak

Szirák Szirák

Szirák Községi vm. Szirák, Községi vm. Szurdokpüspöki, Községi vm. Szűcsi községi vízmű Tura, Galgamenti reg. vmt., Turai vb

Szurdokpüspöki Szűcsi Tura

lehatárolás, 20527/1988.

üzemelő nem üzemel üzemelő üzemelő

nem

0

nem bizonytalan

479 55

üzemelő

igen

540

üzemelő

igen

0

üzemelő

igen

96

üzemelő üzemelő

SVB diagnosztika

igen igen

1300 500

üzemelő

lehatárolás folyamatban

nem

298

SVB diagnosztika

igen

149

igen igen

100 250

igen

400

nem

167

igen

3700

nem üzemel üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, KTVF:33189-10/2013.

23. táblázat. Az 5 km-es körzet felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Település

Adács Aldebrő

90

Vízbázis

Adács vízmű Aldebrő községi vízmű

Vízbázis sérülékeny

Védendő termelés (m3/nap)

üzemelő

nem

288

üzemelő

nem

301

Státusz

Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

Település

Boconád Csány Domony Egerbakta Erdőtelek Gödöllő Gödöllő

Heves Heves Kerepestarcsa Kál Jászágó Jászárokszállás Jászdózsa Jászfényszaru Jászfényszaru Jászszentandrás Kápolna Kisnána Kompolt Mátraverebély Nagyfüged Nagyút Pusztamonostor Aszód

Domony Tarnabod

Vízbázis

Boconád községi vízmű Csány, községi vízmű Domonyvölgyi Üdülőterületi Vízmű Egerbakta vízmű Erdőtelek Vizmű vizellátó kútjai Gödöllő DBRVR Gödöllő D-i vízbázis Gödöllő DBRVR Gödöllő É-i vízbázis Heves Tarnaholding Agrárszöv. Alatka

Vízbázis sérülékeny

Védendő termelés (m3/nap)

nem

360

igen

247

üzemelő

igen

66

nem üzemel

igen

0

Státusz

Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom

üzemelő üzemelő

üzemeltetői lehatárolás, 624-2/2014/VH

üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, 143311/2012.

igen

821

üzemelő

SVB diagnosztika

igen

8500

üzemelő

SVB diagnosztika

igen

1550

üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, KÖTIVH-0257-008/2014

nem

10

Heves Városi vm.

üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, KÖTEVIFE-H-00148-004/2004

igen

1718

Kerepestarcsa községi vm. I.-II. Vízművek_Kál Önkormányzati Vízmű Jászágó vízmű Jászárokszállási városi vízmű Jászdózsa községi vízmű Jászfényszaru GAMESZ ivóvízellátó kutak Jászfényszaru Vizmü Kun Béla téri hévizkutak Jászszentandrás Vizmü vizellátó kútjai Kápolna községi vízmű Kisnána községi vízmű Kompolt községi vízmű Mátraverebélyi vízmű Nagyfüged községi vízmű Nagyút községi vízmű Pusztamonostor Hatvani u.-i Regionális vízmű (Aszód, Bag, Iklad) Regionális vízmű (Ősközségi Vízmű) Tarnabod községi

üzemelő

igen

2200

üzemelő

nem

398

üzemelő

nem

137

nem

1370

nem

301

üzemelő

lehatárolás, 745-1/2008.

üzemelő üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, 208412/2012.

nem

959

üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, 208414/2012.

nem

575

üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, 3394/2009.

igen

370

üzemelő

nem

329

üzemelő

nem

0

üzemelő

SVB diagnosztika, 1604-5/2007.

igen

400

üzemelő

SVB diagnosztika

igen

110

nem

0

nem

0

nem üzemel nem üzemel üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, 226521/2012.

igen

164

üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, KTVF:32531-11/2013.

nem

1200

üzemelő

üzemeltetői diagnosztika, KTVF:32531-11/2013.

nem

57.5

nem

58

üzemelő

91

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Település

Tarnaörs Tarnaszentmária Tarnazsadány Valkó Vámosgyörk Vécs Verpelét Visznek Zsámbok Zaránk

Vízbázis

vízmű Tarnaörs községi vízmű Tarnaszentmária vízmű Tarnazsadány községi vízmű Valkó, ValkóVácszentlászlói vm. Vámosgyörk községi vízmű Vécs községi vízmű Verpelét vízmű

Státusz

Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom

Vízbázis sérülékeny

Védendő termelés (m3/nap)

üzemelő

üzemeltetői lehatárolás, 33-1/2014./VH

igen

230

üzemelő

igen

27

nem üzemel

nem

0

üzemelő

igen

550

üzemelő

nem

345

üzemelő

nem

82

igen

450

üzemelő

nem

153

tartalék nem üzemel

igen

433

nem

0

üzemelő

Visznek községi vízmű Vízmű Zaránk községi vízműkút

SVB diagnosztika H-6851-12/2004.

Veszélyeztetettségi vizsgálatot 10, illetve 5 vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján a DBRV a DBRV Gödöllő vízbázisain termelő vagy monitoring kútban kimutatott szennyeződés van (NO3, triazin). A többi vízbázis közepesen veszélyeztetett. A vízbázisok veszélyeztetettségének oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot (közepesen veszélyeztetett). Az OGYFI nyilvántartása szerint 1 ásványvíztermelő kút található a területen, Parádsasváron. További 7 kút van a terület 5 km-es körzetében. 4 kút vizét nyilvánították gyógyvízzé a területen: kettő Parádsasváron található, kettő pedig Parádon, ill. Pásztón. A terület környezetében további 1 kút vizét termelik gyógyászati célra (Mátraderecske) és 1 kút vizét minősítették mind ásvány- mind gyógyvízzé (Veresegyháza). A kutak részletes adatait a 24. táblázat tartalmazza. 24. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település

Mátraderecske Mátraszőlős Pásztó Gödöllő

Kút jele

Víz kereskedelmi neve

Felhasználás

EOV Y

EOV X

Térképi jele

K-3 Vízmű források. *K-5 B-74

gyógyvíz Betyárok Vize ásványvíz gyógyvíz ásványvíz Mézesvölgyi Veres Erszébet gyógyvíz és ásványvíz Pannon-Aqua ásványvíz Pannon Gyöngye ásványvíz Pannon-Aqua ásványvíz Jászok kincse ásványvíz Káli ásványvíz

gyógyvíz

726964.6

289616.2

9-25

ásványvíz

697100

291000

MSZF

gyógyvíz ásványvíz

698340 673027.2

287542.6 250106.1

11-1 12-59

ásvány-, gyógyvíz

667422.7

256632.7

12-104

ásványvíz

705121

254572

CS-15

ásványvíz

704927.9

254583.7

CS-19

ásványvíz

705090

254558

CS-21

ásványvíz

722855

247452

JD-2

ásványvíz

740958

264072

KÁL-22

gyógyvíz

gyógyvíz

722225

282252

PNF

Parádi kénes

gyógyvíz

719950

285820

PSV-CS1

Veresegyház

B-15

Csány**

K-15

Csány

K-19

Csány

K-21

Jászdózsa

B-2

Kál Parád Parádsasvár**

92

K-22 *Nagy forrás (Pisztrángos) *CSEVICE

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település

Kút jele

Víz kereskedelmi neve

telep 1. forrás (Nagy Cseviceforrás)

gyógyvíz

Parádsasvár

*K-2

Parádsasvár

*K-3

Parádi kénes gyógyvíz Parádi ásványvíz

Felhasználás

EOV Y

EOV X

Térképi jele

gyógyvíz

719939

285877

PSV-2

ásványvíz

720194

285791

PSV-3

A *-gal jelölt kutak a koncessziós területen találhatók. **: a védőterületre vonatkozó határozatot ld.: B.A.Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság levele (35500/7176-3/2015.) mellékletei, illetve III. rész, „Vízgazdálkodás, vízfédelem” fejezet.

A vizsgálati területen 9, míg körzetében további 32 db 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a pt.2.2, pt.2.5 és pt.1.2 porózus termál és a kt.1.4, kt.2.1, kt.2.5 termálkarszt víztestekre szűrőzöttek és a mezozoos aljzatot (triász), illetve a prepannóniai miocén és pannóniai összleteket csapolják. A területen és 5 km-es körzetében is 1-1 olyan kút található, amelyek szűrőzési mélysége meghaladja az 1000 métert. A működő kutak vizének felhasználása többcélú; ivóvízként, fürdővízként, és mezőgazdasági célból is termelik. Több kút eltömedékelt, vagy lezárt, három kút vízszintészlelőként működik. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 25. táblázat közöl. A 42. ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

93

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 42. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 25. táblázat. A koncessziós területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak**** Település

Hatvan Domoszló Gyöngyös Hort Lőrinci Karácsond Pásztó Pásztó Egyházasdengeleg Heves Boconád Tarnaméra Mátraderecske Heves Heves Adács Gyöngyöshalász Karácsond Tarnaörs Vámosgyörk Boconád Heves Heves Heves Tarnazsadány Visznek Boconád Erdőtelek Demjén Tura (TU-4) Gödöllő Veresegyház Jászszentandrás Jászárokszállás Jászszentandrás Jászladány Jászárokszállás Jászdózsa Jászdózsa Jászdózsa Jászszentandrás

Kút jele

EOV X

EOV Y

Szűrőzött szakasz (m)

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) ***

Vízadó kora **

*B-145 *B-6 *B-33 *B-22 *B-38 *B-33 *K-5 *K-7 *Szirák 2/a B-20 B-12 B-11 K-3 K-43 B-44 B-20 K-13 K-10 B-5 B-17 K-13 B-21 K-40 B-54 B-5 K-13 K-17 K-38 K-10 K-50 B-74 K-15 B-3 B-62 B-49 K-21 K-59 K-10 B-11 K-12 B-59

695998 730263 715500 706379 697012 724095 698340 698391 687990 743214 735100 733352 726965 741300 742905 719957 714955 721707 725900 716180 738100 741714 743334 743543 733500 723072 735247 742012 742210 689396 673027 667423 734444 721298 734400 735721 719000 723972 722800 723972 734974

256548 276549 270400 260765 267227 265299 287543 287547 274025 250283 288700 257154 289616 256900 252141 261214 267328 264838 251100 260189 256200 251228 251621 252357 259900 255453 255550 260704 277805 251912 250106 256633 249199 255102 249700 251067 252900 246556 247200 246556 249787

618.9-941.2 232-486 321-357 391-567 296-342 324.29-361.62 407.3-426.6 296.3-340.7 1508.26-1520.04 548-772 446-467 435-594 916.3-1010.4 601.5-636.5 495.3-643 312-387.9 324-792 382-411 341-360 348-388 425-463 318-579 512-618 506.1-609.5 302-320 354-367 408.6-466.4 552.5-635 687-693 698-1134 1146-1334 1414.2-1457.4 536-596.6 648-681 432-533 890.4-905.4 296-344 351-400 398-416 347-383 440.5-485.7

40 30 31 32 32 31.5 33 32.5 51.5 47 35 39 39 40 35 30 30 33 32 32 33 34 35 37 31 33 35 39 66.7 102 54 63 42 52 35 54 32 32.5 32 30 35.2

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 M4 M4 M4 Pl2 Pl2 Pl2 E, T2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2+E3 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 E3 T3 M4 O1-E3(T3) Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

Hasznosítás

fürdő ivóvíz fürdő ivóvíz észlelő ivóvíz lezárva fürdő észlelő fürdő eltömve fürdő fürdő mezőgazdasági eltömve ivóvíz eltömve eltömve ivóvíz ivóvíz mezőgazdasági eltömve ivóvíz ivóvíz mezőgazdasági ivóvíz fürdő fürdő lezárva észlelő fürdő fürdő fürdő lezárva észlelő mezőgazdasági ivóvíz ivóvíz ivóvíz ivóvíz

A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** vízgazdálkodásban használt kor. A Pl2 Pa2-nek feleltethető meg. *** kút létesítése idején **** További termálkutakra vonatkozó adatok ld.: B.A.Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság levele (35500/7176-3/2015.) mellékletei, illetve III. rész, „Vízgazdálkodás, vízfédelem” fejezet.

94

Térképi jele

9-36 9-58 9-65 9-67 9-69 9-86 11-1 11-3 11-5 9-3 9-20 9-24 9-25 9-27 9-39 9-57 9-66 9-68 9-72 9-74 9-75 9-76 9-77 9-78 9-79 9-83 9-85 9-87 9-88 12-15 12-59 12-104 15-9 15-101 15-111 15-114 15-170 15-171 15-172 15-211 15-249

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 26. táblázat és a 27. táblázat tartalmazza. A területen folyó bányászat következtében jelentős mennyiségű vizet termelnek az sp.2.9.1 és p.2.9.1 víztestekből. A porózus és a sekély porózus víztestek fennmaradó készleteit elsősorban ivóvíz és ipari, kisebb mértékben mezőgazdasági céllal termelik. A sekély hegyvidéki vízadókból egyéb, kategóriába nem sorolt céllal, míg a hegyvidékiből főleg ivóvíz céllal termelnek. Az utóbbi két csoporthoz számos forrás is tartozik, amelyek vizét nem hasznosítják. A porózus termál vízadók készleteit ivó-, illetve fürdővízként, a karszt illetve termálkarszt vízadókét csekély mértékben fürdővízként használják fel. Számos termál kút termelési adata nem ismert a területről, így a közölt termelési adatoknál a tényleges vízkivétel sokkal jelentősebb. 26. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

sp.2.9.1

egyéb fürdővíz mezőgazdasági

ivóvíz

ipari

bányászat

öntözés

927

28

2164

41

29

34

3

sp.2.9.2

egyéb termelés 1

vissztáplálás

többcélú termelés összevonva

Összesen

236

3429 37

sp.2.10.1

7

sp.1.13.1

41

2

p.2.9.1

9104

254

21788

15

80

13

p.2.9.2

1458

17,4

0

44

93

127

p.2.10.1

779

p.1.14.1

2384

722

71,7

3

46

90

31959 1740

150

929

7

3315

sh.1.7

0

sh.1.8 sh.2.1 sh.2.2

1

15

23

sh.2.3 sh.2.4

7

4

4

27

43

13

36

1

1

2,74

2,74

h.1.7

0

h.1.8

0

h.2.1

35

2

h.2.2

296

296

h.2.3

17

17

37

h.2.4

0

pt.1.2

0

pt.2.2

246

262

3,24

562

pt.2.5

0

k.1.5

0

k.2.1

0

kt.1.3

0

kt.1.4

0

kt.1.5

0

kt.2.1

0

kt.2.5

2

2

95

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 27. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Szűrőzött szakasz mélysége

Víztest típusa

sekély porózus porózus porózus termál sekély hegyvidéki hegyvidéki karszt termál karszt

sekélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

A kifolyó víz hőmérséklete

3519 37943 562

kevesebb, mint 30°C magasabb, mint 30°C

sekélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m

88 kevesebb, mint 30°C

350 0 2 42462

magasabb, mint 30°C Összesen:

1.4.3. Határ menti víztestek A terület által érintett víztestek közül a kt.1.4 termál karszt víztest és a sh.1.8, sh.2.1, sh.2.3 sekély és a h.1.8, h.2.1, h.2.3 hegyvidéki víztestek érintettek a szlovák–magyar határmenti tárgyalásokon (Ipoly régió). Egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak. 1.4.4. Monitoring 1.4.4.1. Felszíni víz monitoring programja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring-helyeket és a vizsgált jellemzőket a 28. táblázat mutatja be. A VKI monitoring-rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2004-ben referenciahely-kutatás zajlott a Galga-patakon, a Gyöngyös-patakon két helyszínen, a Hanyi-belvízcsatornán, a Laskó-patakon, Sződ-Rákospatakon, Tarján-patakon, a Tarnán és a Tarnóca-patakon. 2005-ben több pontot érintő ökológiai felmérés zajlott, a Gyöngyös-, Kövicses-, Tarnóca-, Lengyendi-, Toka-, Laskó-, Galga-, Kígyós-, Szuha-, Ágói-, Bujáki-patakon, a Tarnán, a Parádi-Tarnán, a Zagyván több helyen, továbbá a hatvani cukorgyári tavon, a Mátravidéki Erőmű taván, a Károlyi-, Csórréti-, Hasznosi- és a Köszörű-völgyi-tározón. A 2008-as hidromorfológiai felmérés során a Tarnát, Gyöngyös-, Galga- és Szuha-patakot vizsgálták (43. ábra). A védett területekre vonatkozó monitoring programot a 29. táblázat tartalmazza.

96

Galgamácsa

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

A/V

P/B/M/Z

Hidromorfológiai mérés elemei

Hidromorfológia miatt operatív

+

Veszélyes anyag miatt operatív

Gyöngyös

Biológiai vizsgálat elemei

AIJ558

Bene-patak felső vízrendszere Galga-patak, középső

Mintavételi helyhez rendelhető kiépített vízrajzi mérőállomás neve

Kémiai vizsgálat elemei

AIJ505

Felszíni víz neve

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Monitoring azonosító

Feltáró monitoring

28. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében

H

*AIJ570 AIJ571 *AIJ572 *AIJ663 *AIJ768 AIJ778 AIJ779 *AIY141 *AIY142 *AIY143 AIY289

Gyöngyös észak

Hidromorfológia miatt operatív

Veszélyes anyag miatt operatív

Hidromorfológiai mérés elemei

Gyöngyös Dél (TESCO)

Biológiai vizsgálat elemei

AIJ568

Gyöngyös-patak középső Gyöngyös-patak középső Gyöngyös-patak alsó Gyöngyös-patak alsó Gyöngyös-patak felső Kövicses-patak, felső Szuha-patak, alsó (Zagyva-vízgyűjtő) Tarna alsó Tarna alsó Zagyva-patak Kövicses-patak Szuha-patak, felső (Zagyva-vízgyűjtő) Gyöngyös patak felső

Mintavételi helyhez rendelhető kiépített vízrajzi mérőállomás neve

Kémiai vizsgálat elemei

*AIJ567

Felszíni víz neve

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Monitoring azonosító

Feltáró monitoring

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

A

P/B/M/Z

H

A/E/V

P/B/M/Z/H

+ +

Gyöngyöshalász

+

A

P/B/M/Z

Vámosgyörk

+

A

P/B/M/Z

A/E/V

P/B/M/Z/H

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

Szarvagede, Jobbágyi

+

A/V

Z/H

H/M/F

Kompolt (Kál alatt) Tarnazsadány Bátonyterenye Hasznosi tározó

+ + + +

A A A/E/V A/E/V

Z/H Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

H/M/F H/M/F H

Ecseg

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

H

Csór-réti víztározó

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

Gyöngyössolymos (Lajosháza, refhely)

+

tározó felett

+

+

H

Kémiai vizsgálat elemei: A – alapkémia, E – elsőbbségi anyagok (33-as lista), V – egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P – fitoplankton, B – fitobenton, M – makrofita, Z – makrozoobenton, H – halak Hidromorfológiai mérés elemei: H – hidrológia, M – morfológia, F – folytonosság A *-gal jelölt monitoring pont a területen található.

29. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító

Monitoring pont neve

Védettség indoklása

AIY142

*Hasznosi tározó (Kövicses patak)

ivóvíz védőterület, nitrát- és tápanyagérzékenység

AIJ570 AIJ558 AIJ779 AIJ778

*Gyöngyös-patak (Gyöngyöshalász) Galga-patak Tarna (Tarnazsadány) Tarna (Kál)

AIJ505

*Bene patak (Csatorna p.)

AIJ672 AIJ671 AIJ674

Laskó-patak felső Laskó-patak Laskó-patak középső (Egerszalók)

AIY289

*Gyöngyös patak felső (Mártaháza)

AIJ572

*Gyöngyös-patak felső

AIJ768 AIJ568 AIJ571 AIJ567

*Szuha-patak *Gyöngyös-patak (Gyöngyös-Észak) Gyöngyös-patak (Vámosgyörk) *Gyöngyös-patak (Gyöngyös-Dél)

ivóvíz védőterület, nitrátérzékenység halasvíz, nitrátérzékenység

ivóvíz védőterület, nitrát- és tápanyagérzékenység ivóvíz védőterület, nitrát- és tápanyagérzékenység

halasvíz

97

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Azonosító

Monitoring pont neve

AIY143 AIJ586

*Szuha patak *Herédi-Bér-patak

AIJ663

*Kövicses-patak

AIJ661

*Parádtarna felső vízgyűjtő

AIJ767 AIJ805 AIJ806 AIJ807 AIJ808

Szóláti-patak *Toka-patak *Toka-patak *Toka-patak (Gyöngyösoroszi) *Toka-patak felső

Védettség indoklása

nitrátérzékenység ivóvíz védőterület, nitrát- és tápanyagérzékenység ivóvíz védőterület, nitrát- és tápanyagérzékenység

A *-gal jelölt monitoring pont a területen található.

43. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai

1.4.4.2. Felszín alatti vizek monitoring-programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring-program keretein belül a sekély porózus vízadókról 26, a porózus vízadókról 48, a sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestekről 7–7; a termál karsztos illetve a porózus termál vízadó összletekről 3 és 5 kút szolgáltat információt. A karszt víztestek területre eső részén nem található monitoring kút. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 30. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a koncessziós területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 44. ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring pontjait.

98

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A felszín alatti víz mennyiségi monitoring-programja a területen vízszint változás megfigyelése, a minőségi program többnyire sérülékeny külterületi illetve a védett rétegvíz monitoring-programon belül történik. Sérülékeny belterületi programon belül 9 kút, termálvíz monitoring-programon belül 1 kút megfigyelése történik. 30. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Területre esik (db) Víztest mennyiségi

Jászság, Nagykunság *Duna–Tisza közi hátság–Tiszavízgyűjtő északi rész Duna bal parti vízgyűjtő–VácBudapest *Északiközéphegység peremvidék Jászság, Nagykunság *Duna–Tisza közi hátság–Tiszavízgyűjtő északi rész Duna–Tisza közi hátság–Dunavízgyűjtő északi rész *Északiközéphegység peremvidék *Bükk–Tiszavízgyűjtő *Hevesidombság–Tarnavízgyűjtő *Börzsöny, Cserhát–Ipolyvízgyűjtő Börzsöny, Gödöllőidombvidék– Duna-vízgyűjtő *Cserhát, Karancs, Medves– Zagyva-vízgyűjtő *Mátra *Bükk–Tiszavízgyűjtő *Hevesidombság–Tarnavízgyűjtő *Börzsöny, Cserhát–Ipolyvízgyűjtő Börzsöny, Gödöllőidombvidék– Duna-vízgyűjtő

kémiai

5 km-es környezetére esik (db)

mennyiségi + kémiai

mennyiségi

kémiai

mennyiségi + kémiai

Összesen (db)

sp.2.9.2

5

5

sp.2.10. 1

1

1

sp.1.13. 1

2

2

3

18

p.2.9.2

9

9

p.2.10.1

1

p.1.14.1

2

2

9

32

sp.2.9.1

p.2.9.1

4

5

6

5

16

2

4

sh.2.4

5

0

sh.2.3

1

1

sh.1.8

1

1

sh.1.7

0

sh.2.1

0

sh.2.2

1

4

5

h.2.4 h.2.3

0 1

1

2

h.1.8

0

h.1.7

0

99

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Területre esik (db) Víztest mennyiségi

*Cserhát, Karancs, Medves– Zagyva-vízgyűjtő *Mátra *Észak-Alföld Nyugat-Alföld *Északiközéphegység medencéi *Bükk nyugati karszt Naszály, Nógrádirögök Budapest környéki termálkarszt *Recsk–Bükkszék termálkarszt *Bükki termálkarszt *Nógrádi termálkarszt *Visegrád– Veresegyháza termálkarszt

kémiai

5 km-es környezetére esik (db)

mennyiségi + kémiai

mennyiségi

kémiai

mennyiségi + kémiai

h.2.1 h.2.2 pt.2.2 pt.1.2

0 1 1

4 2

1

1

5 5 0

pt.2.5

0

k.2.1

0

k.15

0

kt.1.3

0

kt.2.5

1

1

1

1

kt.2.1 kt.1.5 kt.1.4

1

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

44. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen

100

Összesen (db)

1

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 1.4.5.1. Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni víztestek állapota 2 esetben ismeretlen (2 állóvíztest), 17-ben bizonytalan. Ennek oka többnyire adathiány vagy bizonyos mérések bizonytalan volta. A maradék víztest között 3 jó, ebből 1 állóvíz; 18 mérsékelt, 10 gyenge és 5 rossz állapotú víztest. A rossz állapot oka a rossz biológiai és ökológiai osztály. Fürdővíz szempontú értékelés során az Egres-patak és a Sződ–Rákos- és Hartyán-patak nem jó állapotúak. Ivóvíz kivétel szempontjából viszont jó állapotúnak lett minősítve a Bene-, a Gyöngyös-, Kövicses-patak felső vízrendszere és a Parádi-Tarna felső vízrendszere. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 31. táblázat mutatja be.

AEP504 AEP502 AEP503 AEP541 AEP540 AEP538 AEP556 AEP564 AIG965

Víztest állapota

AEP477

Kémiai állapot

AEP316 AEP320 AEP321 AEP353 AEP454 AEP476

Ökológiai minősítés

AIH272

Adácsi víztározó *Ágói-patak Balla-patak *Bene-patak *Bene-patak felső vízrendszere *Bene-patak középső *Bér- és Ordas-patak *Bér-patak *Bujáki-patak Egres-patak Fekete-víz alsó Fekete-víz felső és mellékágai *Galga-patak alsó *Galga-patak felső és mellékvizei *Galga-patak középső *Gyöngyös-patak alsó *Gyöngyös-patak felső *Gyöngyös-patak középső Hajta-patak felső és Dányi-ág Hanyi-csatorna *Hatvani cukorgyári tavak

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

AIG923 AEP259 AEP296 AEP315

Víztest név

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot

Víztest azonosító

Összesített biológiai állapot

31. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

– mérsékelt rossz jó

jó mérsékelt jó jó

– gyenge mérsékelt mérsékelt

jó mérsékelt rossz jó

– – – nem jó

jó mérsékelt rossz mérsékelt

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

–

gyenge

– – – jó – mérsékelt

gyenge – jó mérsékelt – mérsékelt

gyenge mérsékelt gyenge gyenge rossz gyenge

bizonytalan bizonytalan bizonytalan mérsékelt bizonytalan bizonytalan

– – – – – –

bizonytalan bizonytalan bizonytalan mérsékelt bizonytalan bizonytalan

–

–

gyenge

bizonytalan

–

bizonytalan

rossz

–

gyenge

rossz

–

rossz

mérsékelt

–

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

gyenge mérsékelt jó

mérsékelt gyenge jó

gyenge rossz jó

gyenge mérsékelt jó

– – nem jó

gyenge mérsékelt mérsékelt

jó

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

–

mérsékelt

–

–

mérsékelt

bizonytalan

–

bizonytalan

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

jó

mérsékelt

–

–

–

–

–

adathiány

101

AEP365 AEP366 AIH292 AEP874 AEP873 AEP909 AEP912 AEP913 AEP977 AEQ017 AEQ019 AEQ027 AEQ024 AEQ038 AEQ040 AEQ039 AEQ043 AEQ042 AEQ069 AEQ070 AEQ106 AEQ139 AEQ137

Víztest állapota

AIG993

Kémiai állapot

AEP684 AEP726 AEP725 AEP735 AEP749 AEP751

Ökológiai minősítés

AEP671

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

AEP578 AEP642 AEP664

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot

Víztest azonosító

Összesített biológiai állapot

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

gyenge – –

mérsékelt gyenge mérsékelt

gyenge mérsékelt rossz

gyenge bizonytalan bizonytalan

– – –

gyenge bizonytalan bizonytalan

rossz

–

mérsékelt

rossz

–

rossz

jó – gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge

– – mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt

gyenge gyenge mérsékelt gyenge mérsékelt gyenge

jó bizonytalan gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge

– – – – – –

jó bizonytalan gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge

–

–

–

–

–

adathiány

–

gyenge

gyenge

bizonytalan

–

bizonytalan

–

mérsékelt

mérsékelt

bizonytalan

–

bizonytalan

rossz gyenge

mérsékelt jó

gyenge mérsékelt

rossz gyenge

– –

rossz gyenge

jó

jó

mérsékelt

jó

nem jó

mérsékelt

gyenge mérsékelt rossz – gyenge

mérsékelt mérsékelt mérsékelt – mérsékelt

gyenge rossz mérsékelt mérsékelt mérsékelt

gyenge mérsékelt rossz bizonytalan gyenge

– – – – –

gyenge mérsékelt rossz bizonytalan gyenge

–

–

mérsékelt

bizonytalan

–

bizonytalan

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

– gyenge gyenge jó

mérsékelt mérsékelt jó kiváló

gyenge mérsékelt gyenge mérsékelt

bizonytalan gyenge gyenge jó

– – – –

bizonytalan gyenge gyenge jó

–

mérsékelt

mérsékelt

bizonytalan

–

bizonytalan

mérsékelt jó – jó mérsékelt

mérsékelt mérsékelt – mérsékelt mérsékelt

gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge

mérsékelt mérsékelt bizonytalan mérsékelt mérsékelt

– – – – –

mérsékelt mérsékelt bizonytalan mérsékelt mérsékelt

Víztest név

*Herédi-Bér-patak *Kartalvölgyi-patak Kétbodonyi-patak Kígyós-patak (Tarnavízgyűjtő) Kis-Zagyva-patak *Kövicses-patak alsó *Kövicses-patak felső *Külső-Mérges-patak Laskó-patak felső Laskó-patak középső *Mátravidéki Erőmű tavai *Nógrád (Vanyarci)patak alsó *Nógrád (Vanyarci)patak felső *Nyiget-patak *Parádi-Tarna alsó *Parádi-Tarna felső vízrendszere Rákos-patak felső *Rédei-patak alsó *Rédei-patak felső *Szarv-ágy-patak Szóláti-patak Sződ-Rákos- és Hartyán-patak *Szuha-patak alsó (Zagyva-vízgyűjtő) *Szuha-patak-felső és Zsunyi-patak *Tarján-patak Tarna alsó *Tarna középső *Tarnóca-patak Tarnóca-patak-felső és Domoszlói-patak *Toka-patak alsó *Toka-patak felső *Versegi-patak *Zagyva felső *Zagyva-patak alsó

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

102

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.5.2. Felszíni alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek többségének a mennyiségi állapota jónak tekinthető. FAVÖKO értékelés nem történt az érintett víztestekre. A vízmérleg illetve a süllyedési teszt alapján gyenge állapotú 2 sekély porózus, 1 porózus, 2 porózus termál, 1 karszt és 2 termálkarszt víztest (32. táblázat). 3 víztest állapota bizonytalan a vízmérleg teszt eredménye miatt. A minőségi állapotfelmérés során 4 víztest állapota bizonyult gyengének, a többi állapota jó. A gyenge állapotú sekély hegyvidéki víztest esetében nitráttal szennyezett termelőkút és védőterület, egy sekély porózus esetén nitráttal szennyezett termelőkút és nitráttal és triazinnal szennyezett védőterület a gyenge minősítés oka. A többi víztest esetében nagyobb mértékű (a terület 20%-át meghaladó) diffúz nitrát szennyeződés a fő gond. (33. táblázat). 32. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele

Víztest neve

Vízmérleg

Süllyedés FAVÖKO

Áramlási viszonyok

Víztest állapota

*sh.2.2

Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Dunavízgyűjtő Börzsöny, Cserhát - Ipoly-vízgyűjtő Cserhát, Karancs, Medves - Zagyvavízgyűjtő Mátra

*sh.2.3

Hevesi-dombság - Tarna-vízgyűjtő

jó

jó

jó

*sh.2.4

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

*h.2.2

Bükk - Tisza-vízgyűjtő Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Dunavízgyűjtő Börzsöny, Cserhát - Ipoly-vízgyűjtő Cserhát, Karancs, Medves - Zagyvavízgyűjtő Mátra

jó

jó

jó

*h.2.3

Hevesi-dombság - Tarna-vízgyűjtő

jó

jó

jó

*h.2.4

Bükk - Tisza-vízgyűjtő

jó

jó

jó

sp.1.13.1

Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest

jó

jó

jó

*sp.2.9.1

Északi-középhegység peremvidék

gyenge

gyenge

gyenge

sp.2.9.2

Jászság, Nagykunság Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész Északi-középhegység peremvidék

jó

jó

bizonytalan

jó**

jó/gyenge határán

jó

gyenge

gyenge

jó/gyenge határán

jó

jó**

gyenge

gyenge

gyenge

jó

jó

jó

jó/gyenge határán

jó

jó**

gyenge

gyenge

sh.1.7 *sh.1.8 *sh.2.1

h.1.7 *h.1.8 *h.2.1

*sp.2.10.1 p.1.14.1 *p.2.9.1

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

pt.1.2

Jászság, Nagykunság Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész Nyugat-Alföld

*pt.2.2

Észak-Alföld

gyenge

gyenge

*pt.2.5

Északi-középhegység medencéi

jó

jó

k.1.5

Naszály, Nógrádi-rögök

jó

jó

jó

*k.2.1

Bükk nyugati karszt Budapest környéki termálkarszt

jó

jó

jó

gyenge

jó

gyenge

p.2.9.2 *p.2.10.1

kt.1.3 *kt.1.4

Visegrád-Veresegyháza termálkarszt

gyenge

jó

gyenge

*kt.1.5

Nógrádi termálkarszt

jó

jó

jó

103

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Víztest jele

Víztest neve

Vízmérleg

*kt.2.1

Bükki termálkarszt

jó

*kt.2.5

Recsk-Bükkszék termálkarszt

Süllyedés FAVÖKO

Áramlási viszonyok

Víztest állapota

jó

jó

gyenge

gyenge

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. **: A vízmérleg vagy a FAVÖKO bizonytalansága miatt a jó állapot nem egyértelmű.

33. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Szennyezett termelőkút

Víztest

jele

sh.1.7

*sh.1.8

*sh.2.1

*sh.2.2 *sh.2.3 *sh.2.4

h.1.7

*h.1.8

*h.2.1

*h.2.2 *h.2.3 *h.2.4 sp.1.13.1

*sp.2.9.1 sp.2.9.2 *sp.2.10. 1

104

neve

Börzsöny, Gödöllőidombvidék– Duna-vízgyűjtő Börzsöny, Cserhát–Ipolyvízgyűjtő Cserhát, Karancs, Medves– Zagyvavízgyűjtő Mátra Hevesidombság– Tarna-vízgyűjtő Bükk–Tiszavízgyűjtő Börzsöny, Gödöllőidombvidék– Duna-vízgyűjtő Börzsöny, Cserhát–Ipolyvízgyűjtő Cserhát, Karancs, Medves– Zagyvavízgyűjtő Mátra Hevesidombság– Tarna-vízgyűjtő Bükk–Tiszavízgyűjtő Duna bal parti vízgyűjtő–Vác– Budapest Északiközéphegység peremvidék Jászság, Nagykunság Duna–Tisza közi hátság– Tisza-vízgyűjtő északi rész

Szennyezett ivóvízbázis védőterület

komponens

komponens

NO3

NO3

Diffúz szennyeződés a víztesten>20% nitrát

növényvédőszer

Szennyezett felszíni víztest száma

Trend Minősítés komponens

gyenge

jó

jó

jó jó jó

x

gyenge

jó

jó

jó jó jó NO3

NO3, triazin

x

gyenge

x

gyenge jó jó

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

Szennyezett termelőkút

Víztest

jele

neve

komponens

Szennyezett ivóvízbázis védőterület komponens

Diffúz szennyeződés a víztesten>20% nitrát

növényvédőszer

Szennyezett felszíni víztest száma

Duna–Tisza közi hátság–Dunavízgyűjtő északi rész Északi*p.2.9.1 középhegység peremvidék Jászság, p.2.9.2 Nagykunság Duna–Tisza közi hátság–Tisza*p.2.10.1 vízgyűjtő északi rész

Trend Minősítés komponens

jó

p.1.14.1

jó jó jó

pt.1.2

Nyugat-Alföld

jó

*pt.2.2

Észak-Alföld

jó

Északi*pt.2.5 középhegység medencéi Naszály, k.1.5 Nógrádi-rögök Bükk nyugati *k.2.1 karszt Budapest kt.1.3 környéki termálkarszt Visegrád– *kt.1.4 Veresegyháza termálkarszt Nógrádi *kt.1.5 termálkarszt Bükki *kt.2.1 termálkarszt Recsk–Bükkszék *kt.2.5 termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

jó jó jó jó jó jó jó jó

1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. Az állóvizek esetében az Adácsi víztározónál a jó állapot fenntartandó, két másiknál a jó állapot elérhető 2021-ig. A vízfolyás víztest esetén a jó potenciál 1 esetben, a jó állapot 2 esetben fenntartandó, a többi esetben a jó potenciál vagy állapot 2015-re (2 db), 2021-re (9 db), 2027-re (32db) vagy az után (5 db) érhető el. A felszín alatti víztestek több mint felénél a jó állapot fenntartandó, a többi esetén a cél a jó mennyiségi állapot elérése 2021-re (4), illetve 2027-re (2). A minőségi állapot elérésének célja 1 esetben 2021, 2 esetben 2027; jó állapotnál enyhébb célkitűzés van az sp.2.9.1-es víztestre 2027-t követően. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1. melléklete és táblázatai (6.2 és 6.3) tartalmazzák (www.vizeink.hu).

105

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2015. augusztus) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom, MBFH Bányászat). 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás A Hatvan koncesszióra javasolt területtel jelenleg nincs határos (érintkező) hatályos szénhidrogén-kutatási terület. A Hatvan koncesszióra javasolt területtel jelenleg nincs határos (érintkező) hatályos szénhidrogén bányatelek (2015. augusztus, MBFH Bányászat). 1.5.3. Egyéb nyersanyagok A koncesszióra javasolt területen és 5 km-es körzetében jelenleg 59 működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, homok, kavics, és ezek vegyesen, építőkő (andezit, diabáz, dácittufa), érc, termálsó, barnaszén és lignit. Ezekből 30 esik a területre, 5 telek benyúlik a területre, és 1 bányaterület csak érintkezik a területtel. A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 méteres nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A területen belülre esők közül egyedül a jelenleg szünetelő, mátraverebélyi barnaszénbánya telke terjed – 450 m B.f. tengeszintig (térképi száma: 6). A működési engedélye 3 bányának jár le 2014 végén és 2015-ben (térképi számuk: 25, 49, 59) A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 89, amelyek között sokféle nyersanyag: kavics, homok, építőkő (andezit, diabáz, riolit, mészkő) és egyéb: pl. lignit, termálsó, kovaföld fordul elő. A területen belülre 36 megkutatott készlet esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését az 45. ábra, adataikat az 34. táblázat és 35. táblázat tartalmazza, amelyek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014. decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre.

106

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

45. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 34. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám

1

2 3 4 5

6

Bányakód

Területnév

601030 Mátraderecske I. (Téglagyár) 601350 Bercel andezit 603370 Szanda I. andezit 600820 Recsk II. andezit 610140 Recsk IV. andezit

Területe km2

Nyersanyagnév

0,42

agyag

0,44

andezit

0,07

andezit

0,42

andezit

0,03

andezit

101320 Mátravere23,92 barnabély I. - szén szén

Engedélyes

Leier Hungária Építőanyaggyártó Kft. Colas-Északkő Bányászati Kft. Colas-Északkő Bányászati Kft. Colas-Északkő Bányászati Kft. Andezit Hungária Kőbányászati, Építőip. Keresk és Szolg. Kft. ABAÚJ Kőszénbánya Kft.

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Engedély kezdete

Status

vége

Helyzete a területen

289662 726349 működő

1971. 09.17

határozatlan

bányatelek

belül

283288 676601 működő 285586 676993 működő 284378 727880 működő 288949 728275 nincs MÜT

1973. 09.29 1992. 07.13 1968. 03.29 2001. 08.13

határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek

kívül*

292696 705236 szüne 1987. -telő 07.13

határozatlan

bányatelek

belül

107

kívül* belül belül

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám

7

8

9

Bányakód

Területnév

Területe km2

Nyersanyagnév

Engedélyes

101500 Nagybátony II. - szén

0,53

barnaszén

101460 Nagybátony III. - szén

0,33

Ormosszén Szénkitermelő Keresk. Kft. Ormosszén Szénkitermelő Keresk. Kft. Ormosszén Szénkitermelő Keresk. Kft. Ormosszén Szénkitermelő Keresk. Kft.

barnaszén

101310 Dorogháza I. 14,39 barna- szén szén

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Engedély kezdete

Status

vége

Helyzete a területen

290097 708284 bezárt

1959. 09.05

határozatlan

bányatelek

belül

és

290364 709011 bezárt

1959. 09.26

határozatlan

bányatelek

belül

és

289285 713684 működő

1960. 03.09

határozatlan

bányatelek

belóg

és

289039 708870 szüne 1976. -telő 07.24

határozatlan

bányatelek

belóg

és

101490 Nagybátony I. - szén

11,86 barnaszén

11

608470 Tar II. dácittufa

-

0,04

dácittufa

DOLOMIT 2002 290127 703462 nincs 1999. Bányászati és MÜT 08.30 Keresk. Kft.

határozatlan

bányatelek

belül

12

606720 Sirok I. diabáz

-

0,18

diabáz

Várfalvi Keresk. 289911 733342 szüne 1997. és Szolg. Kft. -telő 07.30

határozatlan

bányatelek

belül

13

613630 Recsk V. diabáz 601810 Egerbakta I. - diabáz 607710 Tar I. homok, kavics

2007. 01.23 1978. 05.16 1998. 09.17

határozatlan határozatlan határozatlan

bányatelek bányatelek bányatelek

belül

281616 710779 tájren 1960. -dező 03.23

határozatlan

bányatelek

belül

288323 727129 tájren 1960. -dező 03.23

határozatlan

bányatelek

belóg

Nitrokémia 288120 726111 szü- 1991. Környezetvédelne07.18 mi Tanácsadó és telő Szolgáltató Zrt. Magyar 287762 725722 nincs 2006. Bányászati és MÜT 06.10 Földtani Hivatal tűz- és ARC Bányászati 291054 715471 szü- 1992. saválló Ipari-, Szolg. és ne03.11 agyag Keresk. Kft. telő

határozatlan

bányatelek

belóg

határozatlan

bányatelek

érintke zik

határozatlan

bányatelek

belül

tűz- és ARC Bányászati 292154 716701 nincs saválló Ipari-, Szolgáltató MÜT agyag és Kereskedelmi Kft. agyag Épületkerámia 257593 669981 beIpari Vállalat zárt

1994. 06.03

határozatlan

bányatelek

belül

1976. 12.18

határozatlan

bányatelek

kívül*

10

14 15

16

17

Recsk Kőbánya Bányászati Kft. 0,12 építési Colas-Északkő diabáz Bányászati Kft. 0,03 falazó KER-TIP Építő, homok, Szolgáltató és építési Kereskedelmi kavics Kft. F.A. 200010 Gyöngyös14,06 poliNitrokémia oroszi I. – metalli- Környezetvédelpolimetalkus érc mi Tanácsadó és likus érc Szolgáltató Zrt. 200020 Recsk I. - 1,18 rézérc Magyar Nemzeti rézérc Vagyonkez. Zrt. 0,13

18

200480 Recsk II. színesfémérc

2,36

19

200650 Parád I. termálsó

-

0,08

20

200510 Szuha I. agyag

0,26

21

603620 Mátramindszent I. (Majordomb bánya) 601660 Veresegyház II. - agyag

0,18

722620 ApcKopaszhegy, agyag, andezit, andezittufa, 722160 Petőfibánya -agyag, andezit, andezittufa, dácit...

0,54

22 23

24

108

0,07

0,21

diabáz

286959 731454 működő 290412 742457 műkö -dő 289768 702316 szüne -telő

rézérc, polimetallikus érc termálsó

agyag, andezit, a.tufa, dácit, homok, agyag, andezit, a.tufa, dácit, homok, kavics,

kívül* belül

VERSENDKŐ Profit Kft.

270903 699454

—

2014. 04.05

2018.0 4.05

kutatási belül jogadomány

VERSENDKŐ Profit Kft.

267298 699493

—

2013. 12.05

2017.1 2.05

kutatási belül jogadomány

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám

Bányakód

Területnév

Területe km2

Nyersanyagnév

718910 Galgagyörk (051/21-26 hrsz) andezit 722480 Galgagyörk (075/1-2, 076,077,080 081 hrsz.) 611130 Abasár I. andezit

0,78

andezit

0,19

andezit

2,67

606880 Kisnána I. andezit 720950 Kisnána I. andezit bővítés

Engedélyes

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Engedély kezdete

Status

Helyzete a területen

kívül*

vége

2010. 12.09

2014.1 2.09

kutatás

2013. 11.29

2017.1 1.29

kutatási kívül* jogadomány

andezit

KÖKA Kő- és 276128 723980 műkö 2002. Kavicsb. Kft. -dő 11.05

határozatlan

bányatelek

0,45

andezit

0,20

andezit

Tarnóca Kőbánya 280709 732664 műkö Kft. -dő Tarnóca Kőbánya 281035 732853 — Kft.

1997. 10.02 2012. 06.01

határozatlan 2016.0 6.01

603050 Gyöngyössolymos II. (Cserkő) – piroxénandezit 614640 Gyöngyöstarján II.

0,14

andezit

Colas-Északkő Bányászati Kft.

277325 716414 műkö 1989. -dő 11.07

határozatlan

bánya- kívül* telek kutatási kívül* jogadomány bánya- belül telek

0,13

andezit

Magyar Vakond 275667 710517 műkö 2011. Út és Építőip Kft. -dő 11.18

határozatlan

bányatelek

belül

32

614070 Gyöngyöspata III.

0,04

andezit

GEO-ÉP Mélyépítő Kft.

274282 707779 műkö 2008. -dő 06.28

határozatlan

bányatelek

belül

33

613070 Tura II. homok

-

0,05

határozatlan

bányatelek

kívül*

607720 Tarnaszentmária I. dácittufa

0,03

Magyar 251571 689715 nincs Bányászati és MÜT Földtani Hivatal Bolykő 282792 736530 szüne Bányászati Kft. -telő

2005. 07.19

34

1998. 09.21

határozatlan

bányatelek

kívül*

35

614610 Szada I. homok

0,07

építési– közl.ép. homok faragható dácittufa homok

Kapirgálógép Kft.

251752 667793 műkö 2011. -dő 09.02

határozatlan

bányatelek

kívül*

36

610680 Csővár I. homok

0,06

homok

273526 670980 szüne 2002. -telő 05.13

határozatlan

bányatelek

kívül*

37

609730 Atkár I. homok

-

0,17

homok

263919 711567 műkö 1998. -dő 11.27

határozatlan

bányatelek

belül

38

722390 Buják (0123/1-2, 4-5 hrsz.) homok 607400 Verpelét I. homok

0,07

homok

280250 688001 —

2013. 12.07

2017.1 2.07

0,07

homok

Petrovicz Műanyagfeldolg. Száll. Szolgáltató Keresk. Kft. LELE-99. Keresk. és Szolgáltató Bt. VERSEG TÜZÉP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Bolykő Bányászati Kft.

277597 738094 műkö 1998. -dő 03.17

határozatlan

kutatási belül jogadomány bánya- kívül* telek

40

607740 Egerszólát II. - homok

0,03

homok

41

606730 Csécse I. homok

0,01

homok

42

614430 Hatvan II. homok, kavics 605530 Erdőtelek I. (Fövénygödri) hom, kav.

2,68

homok kavics

0,82

homok kavics

25

26

27 28 29

30

31

39

43

Concord Invest 266205 676185 Ingatlanhaszn. és Szolgáltató Kft. Korilatom 267197 675947 Szolgáltató Kft.

—

belül

KVARC279967 743847 műkö GROUP Mérnöki -dő és Szolgáltató Kft. Magyar 280926 691700 műkö Bányászati és -dő Földtani Hivatal

1998. 08.18

határozatlan

bányatelek

1997. 10.06

határozatlan

b.jog belül meghirdetve

AB Hatvan 253898 699804 műkö Kavicstermelő és -dő Forgalmazó Kft. VISZ-FUVAR 261653 741994 műkö Fuvarozó és -dő Gépszolgáltató Kft.

2010. 05.03

határozatlan

bányatelek

belül

1997. 01.06

határozatlan

bányatelek

kívül*

109

kívül*

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám

Területe km2

Nyersanyagnév

609190 Boconád II. kavics, homok 607430 Heves II. homok, kavics 613810 Tarnabod II. kavics, hom.

0,71

homok kavics

0,46

homok kavics

0,16

homok kavics

Rab és Rab 254196 739023 műkö Sóder-Homok -dő Bányászati Kft. HE-FU 255334 739925 műkö Fuvarozási és -dő Szállítm. Kft. DOBA-BÁNYA 259832 741953 szüne Bányászati Kft. -telő

47

606910 Kál III. kavics

-

0,11

48

606250 Szurdokpüspöki I. (Komárlaposi üzem) kovaföld, pumicit 719280 NógrádsápAcsa kavics 608400 Nógrádsáp I. - kavics 609600 Kál VII. kavicsos homok 608220 Kál V. homok

0,09

54

602780 Aldebrő I. kavics

55

608280 Kál IV. kavics

56

101890 Visonta I. - 70,60 lignit lignit

Mátrai Zrt.

57

600810 Gyöngyössolymos I. (Kishegyi kőbánya üzem) riolit 610460 Lőrinci II. riolit

44

45

46

49

50 52

53

58

Bányakód

Területnév

-

Engedélyes

EOV Y

Tevékenység

Engedély kezdete

Status

Helyzete a területen

vége

2000. 08.29

határozatlan

bányatelek

kívül*

1998. 02.10

határozatlan

bányatelek

kívül*

2007. 08.04

határozatlan

bányatelek

kívül*

homokos kavics

Magyar 264144 741086 műkö 1997. Bányászati és -dő 11.11 Földtani Hivatal

határozatlan

kívül*

0,20

horzsakő, tufa, kovaföld

Budai Tégla Zrt.

277838 701183 szüne 1997. -telő 02.05

határozatlan

b.jog meghirdetve bányatelek

1,02

kavics

275380 674120 —

2011. 01.05

2015.0 1.05

275639 674325 műkö -dő 261721 741566 szüne -telő

1999. 07.30 2001 01.29

határozatlan határozatlan

262989 742338 nincs 1999. MÜT 06.14

határozatlan

0,16

közl.épí Silye és Társa 273206 737997 műkö 1986. -tési Szolgáltató és dő 03.12 kavics Keresk. Kft.

határozatlan

0,11

közl.épí Magyar 264708 741057 nincs 1999. tési Bányászati és MÜT 04.07 kavics- Földtani Hivatal homok

0,20

0,08

KAVICS SZIVATTYÚ Bányászati és Keresk. Kft. kavics ÖKO TECT Körny.gazd. Kft. közl.épí HE-FU -tési Fuvarozási és homok Szállítm.-i Kft. közl.épí Magyar -tési Bányászati és homok Földtani Hivatal

belül

kutatási belül jogadomány bánya- belül telek bánya- kívül* telek b.jog meghirdetve bányatelek

kívül*

határozatlan

b.jog meghirdetve

kívül*

Erőmű 269664 729693 műkö 1968. -dő 10.21

határozatlan

bányatelek

belóg

kívül*

0,36

riolit

Colas-Északkő Bányászati Kft.

276301 716181 műkö 1968. -dő 03.29

határozatlan

bányatelek

belül

0,06

riolit

RIO-KŐBÁNYA 267180 699363 műkö 2002. Kereskedelmi és -dő 01.29 Szolgáltató Kft.

határozatlan

bányatelek

belül

Meliorációs, 268000 689000 — Rekultivációs és Környezetrendező Kft. Lovász Lebony., 274569 707990 szüne Org, Váll. és -telő Szervező Bt.

2011. 07.05

2015.0 7.05

2000. 12.14

határozatlan

kutatási belül jogadomány bánya- belül telek

59

720250 Erdőtarcsa - 50,00 szén szén

60

609460 Gyöngyöspata I. andezit

0,34

zúzott andezit

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül

110

EOV X

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 35. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Település

1

100107002

Egerbakta

2

100116001

Mátraderecske

3

100121002

Parád

4

100123001

Recsk

5

100123002

Recsk

6

100123004

Recsk

7

100123005

Recsk

8

100124004

9 10

Bányatelek (ha van)

Bányaterület neve (lelőhely)

Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y

Helyzete a területen

zúzott diabáz

290390 742452 belül

cserépagyag

289597 726464 kívül*

termálsó

287840 725630 belül

zúzott andezit

284340 727939 belül

faragható andezit faragható andezit

285140 729380 belül

zúzott diabáz

286959 731454 belül

Sirok

Kővölgyi (Tarkői) diabázbánya (Egerbakta I.-diab) Mátraderecske I. - Téglagyár agyag (Mátraderecske I. (Téglagyár)-agyag) Parád I. - termálsó Fehérkő, Egyezség-bánya (Parád I. termálsó) Recsk II. - andezit Csákánykői andezitbánya (Recsk II.-andezit) — Györke-tető 0203/b hrsz. Recsk IV. Valéria-hegy, andezit Várverő 04 hrsz. (Recsk IV.) Recsk V. - diabáz Baj-patak (Recsk V.-diabáz) — Rózsás

falazó homok

289480 734920 kívül*

100124005 100124006

Sirok Sirok

— Sirok I. - diabáz

falazó and.tufa zúzott diabáz

288320 736410 kívül* 289972 733383 kívül*

11

100128001

Terpes

292740 732950 kívül*

12

130209004

Tar

Tar II.-dácittufa

Homoki bánya vakoló homok 022. hrsz. Csevice-völgy, faragható Fehérkőbánya (Tar dácittufa II.-dácittufa)

13

130209005

Tar

Tar I. - homok, kavics

falazó homok

289767 702297 kívül*

14

130209006

Tar

közlekedésépítési kavics

289767 702297 kívül*

15

130401001

Mátramindszent

tűz és saválló agyag

292253 716746 kívül*

16

130401101

Szuha

Bossos 056/7-19 hrsz. (Tar I.homok és kavics) Tar I. - homok, Bossos 056/7-19 kavics hrsz. (Tar I.homok és kavics) Mátramindszent I. Major-domb (Majordomb bánya) - saválló a. Szuha I. Várbérc (Szuha I.savállóagyag savállóagyag)

tűz és saválló agyag

291039 715486 kívül*

17

100110001

Egerszólát

Egerszólát II. homok

közlekedésépít ési homok

279988 743824 kívül*

18

100110002

Egerszólát

—

gázbeton adalék homok

278709 743079 kívül*

19 20

100110003 100110004

Egerszólát Egerszólát

— —

279130 743190 kívül* 279830 743550 kívül*

21

100121001

Parád

—

22

100128101

Tarnaszentmária

Tarnaszentmária I. - dácittufa

falazó homok gázbeton adalék homok bentonitos nemesagyag faragható dácittufa

23

100129001

Verpelét

Verpelét I. homok

vakoló homok

277600 738131 kívül*

24

100200005

Gyöngyös

—

zúzott andezit

278630 718830 belül

Egerbakta I. diabáz

—

Nagy-hegy Darnó-hegy É (Sirok I.-diabáz)

Körtvélyes-tető 0133/9 hrsz. (Egerszólát II.) Beleznai tanya 017/1/a hrsz. (Egerszólát I.homok törölt) Homokelőfordulás FTV Esz-1 és Esz2 fúrás körzete Mátra Rózsaszállás Dobi (Tarnaszentmária I.-dácittufa) Hajcsár út 0260 hrsz. (Verpelét I.) Mátraháza Sás-tói andezitbánya

288959 728273 kívül*

290274 703474 kívül*

282500 722920 belül 282773 736513 kívül*

111

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám

Bányakód

Település

25

100201003

Abasár

Abasár I. - andezit Tatármező andezit- építési andezit görgetegbánya (Abasár I. andezit)

275640 723940 belül

26 27

100201004 100203001

Abasár Atkár

— Atkár I. - homok

Tatár-mező É Repce-dűlő (Atkár I.-homok)

építési andezit falazó homok

275964 723050 belül 263839 711647 belül

28

100205003

Domoszló

—

Tarjánka 0152 hrsz.

faragható andezit

277540 727400 belül

29

100207001

Gyöngyösor oszi

—

Bagolyvár-Dögkút

nemeskvarc kvarcit

278080 713020 belül

30

100208002

Gyöngyöspata

—

Komáromlapos kovaföld (Gyöngyöspata II.riolittufa és kovak)

31

100208003

Gyöngyöspata

Gyöngyöspata I. andezit

Gereg-hegy, Fülegor-dűlő (Gyöngyöspata I.)

zúzott andezit

274521 708068 belül

32

100208004

Gyöngyöspata

—

Gereghegy, Fülegor D

zúzott andezit

274344 707638 belül

33

100209001

Gyöngyössolymos

Gyöngyössolymos I. (Kishegyi kőbánya üzem) riolit

Kis-hegyi riolitbánya (Gyöngyössolymos I.-riolit)

tömbkő riolit

276401 716003 belül

34

100209002

Gyöngyössolymos

Gyöngyössolymos Alsó-cserkői zúzott andezit II. (Cserkő) andezitbánya piroxénandezit (Gyöngyössolymos II.-andezit)

277327 716388 belül

35

100210003

Gyöngyöstarján

Gyöngyöstarján I. - andezit

Füledugó 0335, 0357, 0375 hrsz.

faragható andezit

275674 710760 belül

36

100210004

—

Csege-patak

100212001

Kisnána I. andezit

3458 (Kisnána I.) Derzstanya

nemeskvarc kvarcit zúzott andezit

276814 710936 belül

37

Gyöngyöstarján Kisnána

38

100219001

Vécs

—

Cigánytelep 0202 hrsz.

falazó homok

273670 733960 kívül*

39

100220001

Visonta

Visonta I. - lignit

Visonta-I. lignit

269664 728073 belül

40

100300003

Hatvan

41

100300004

Hatvan

Hatvan II. kavics, homok —

Kavicsbánya (Hatvan I.-kavics) Nagygombos 0529 hrsz.

egyéb ásványi nyersanyag bányászati betonkavics közlekedésépítési homok

42

100300005

Hatvan

—

Malom dűlő

közlekedésépítési kavics

255140 699090 belül

43 44

100301001 100302001

Apc Boldog

— Hatvan II. kavics, homok

100307009

Petőfibánya

Lőrinci II. - riolit

falazó homok közl.építési homok, bány. betonkavics építési riolit

270495 698890 belül 252800 699860 belül

45

46

100307012

Lőrinci

—

Muszáj-árok Brinza-dűlő (Boldog I.-homok és kavics) Mulatóhegyi riolitbánya (Lőrinci II.-riolit) Selyp Csurgó

47

100307013

Lőrinci

—

48 49

100400001 100400002

Heves Heves

— Heves III.-homok

112

Bányatelek (ha van)

Bányaterület neve (lelőhely)

Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y

Helyzete a területen

277588 701317 belül

280830 732761 kívül*

254632 700142 belül 261790 698770 belül

267140 699856 belül

cement267140 699346 belül gyártási homok Réti Cseremonta bány. beton267940 698990 belül 0138-48, 3051hrsz. kavics Boconádi út falazó homok 253360 742380 kívül* Bikkhalmi-dűlő falazó és 254786 739590 kívül* (Heves III.-homok) közl.ép. homok

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám

Bányakód

Település

50

100400003

Heves

51

100402002

Boconád

52

100402003

53

100403004

Boconád, Heves külterület Erdőtelek

54

100408002

55

Bányatelek (ha van)

Bányaterület neve (lelőhely)

Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y

Helyzete a területen

Heves II. - homok Bánom-dűlő és kavics (Heves II.-homok és kavics) — Boconád II (Boconád I.-kavics és homok törölt bányatelek) Boconád II. Heves-Boconád kavics, homok Dinnyeföldi kavics és homokbánya Erdőtelek I. Fövénygödri-dűlő, (Fövénygödri) (Erdőtelek I.homok, kavics homok, kavics)

közlekedés255322 739955 kívül* építési homok– kavics közlekedés259459 741247 kívül* építési kavics építési homok, homokos kavics falazó homok, közl.építési kavics

254101 738844 kívül*

Tarnabod

Tarnabod II. kavics, homok

közlekedésépít ési kavics

260067 741890 kívül*

100408003

Tarnabod

—

közlekedésépítési kavics

260238 741935 kívül*

56

100501002

Aldebrő

Aldebrő I. kavics

Tarnabod II., 029 hrsz. (Tarnabod II.-kavics és homok) Tarnabod III. 025, 029, 030 (Tarnabod III.kavics és homok) Kisrét 048/1 hrsz. (Aldebrő I.-kavics)

közlekedésépítési kavics

273192 738000 kívül*

57

100503001

Feldebrő

—

Vízmű mellett 048 hrsz.

falazó homok

274890 739710 kívül*

58

100504006

Kál

—

Csörsz-árok bányászati 0167/b,0176/ahrsz. betonkavics

262435 741430 kívül*

59

100504007

Kál

Kál III. - kavics

Kál III. kavicsb. (Kál III.-kavics)

homokos kavics

264120 741094 kívül*

60

100504008

Kál

Kál IV.-kavics

Kál IV.-kavics

közl.ép. homok 264677 741045 kívül*

61 62

100504009 100504010

Kál Kál

Kál V.-homok —

63

100504011

Kál

Kál VII. kavicsos homok

Kál V.-homok Kál VI.-kavics törölt bányatelek Padalja (Kál VII.kavics)

közl.ép. homok 262982 742324 kívül* homokos 265001 741153 kívül* kavics bányászati 261752 741522 kívül* betonkavics

64

110108001

Jászfényszaru

—

65

110112003

66

130101002

67

130101004

68

130106001

69

130106102

Becske

—

70

130106103

Becske

71

130106301

72 73

130202001 130203104

Jászfényszaru I.homok 090/66 hrsz. Jászszentand — Jászszentandrás rás II.- homok (018/116 hrsz.) Bercel Bercel - andezit Fogacsi-hegyi andezitbánya (Bercel) Bercel — Bercel-hegyi előfordulás Szanda Szanda I. - andezit Szanda-hegyi andezitbánya (Szanda I. - and)

260711 741991 kívül*

falazó és közl.építési homok építési homok

250952 703292 kívül*

zúzott andezit

283367 676632 kívül*

zúzott andezit

283361 676632 kívül*

zúzott andezit

285586 676993 kívül*

Délkút

bányászati betonkavics

285939 675562 kívül*

—

Muska-tető

284979 673459 kívül*

Szécsénke

—

024/5 hrsz.

Buják Csécse

— —

Újkúti fenyves Cseralja (Csécse I.-homok)

homokos kavics vázkerámiai agyag falazó homok falazó homok

251262 703713 kívül*

285939 670117 kívül* 280266 687898 belül 280934 691687 belül

113

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám

Bányakód

Település

Bányatelek (ha van)

74

130207101

Bér

75

130208002

277787 701224 belül

130208003

trasz

277779 701225 belül

77

130504003

Kovaföldbánya (Szurdokpüspöki I.-kovaföld és pumicit) Kovaföldbánya (Szurdokpüspöki I.-kovaföld és pumicit) K-i domb

kovaföld

76

Szurdokpüsp Szurdokpüspöki I. öki (Komárlaposi üzem) - kovaföld, pumicit Szurdokpüsp Szurdokpüspöki I. öki (Komárlaposi üzem) - kovaföld, pumicit Nézsa —

mészgyártási mészkő

277794 667211 kívül*

78

130504004

Nézsa

—

Zsidó-hegy

mészgyártási mészkő

277231 667033 kívül*

79

130504404

Nógrádsáp

Nógrádsáp I. kavics

Páskom-dűlő 0219 hrsz(Nógrádsáp I.)

homokos kavics

275602 674344 belül

80

140200004

Dunakeszi

—

Duna 1660-1664.5 fkm főág

folyami betonkavics

247709 667637 kívül*

81

140415001

Tura

Tura I. - homok

Tura I. - homok (zártkert 5450, 5513 hrsz.)

vakoló homok

251417 689919 kívül*

82

140415002

Tura

Tura II. - homok

251571 689715 kívül*

83 84

140415003 140701001

Tura Acsa

85 86

140701101 140707001

Csővár Őrbottyán

építési és közl.építési homok — Megkutatott terület építési homok — Acsa I. - kavics bány. betontörölt bt. kavics (Papucsdűlő) Csővár I. - homok Csővár I. - homok építési homok — Veresegyházblokktégla agyag, Téglagyár agyag

87

140707006

Őrbottyán

88

100208005

89

140412003

—

Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y

Helyzete a területen

Nagy-hegyi tömbkő andezit 280350 682250 belül előfordulás Természetv. terület

Tura II. - homok

251815 690068 kívül* 273529 675875 belül 273487 670942 kívül* 254165 673390 kívül*

Őrbottyán III. homok Gyöngyöspat Gyöngyöspata a III.-andezit

Őrbottyán III. homok, kavics 080/2

közlekedésépítési homok andezit

260174 669108 kívül*

Szada

Szada 0107/350; 0107/351 és 0107/352

homok

251752 667793 kívül*

Szada I.-homok

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül

114

Bányaterület neve (lelőhely)

274282 707779 belül

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49.§ 16. „Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.” A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49.§ 24. „Zárt terület”: Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

115

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. A Hatvan vizsgálati terület szénhidrogén-földtani megismerése A Paleogén-medencében, a Hatvan vizsgálati terület nyugati szomszédságában, Őrszentmiklós–Vicián-telepen mélyült az első, földgázt feltáró fúrás 1911-ben, melyet földtani előkészítés nélkül, víztermelés céljából fúrtak. A kútban 230 méterben sós víz jelentkezett, amit földgázkitörés követett. A tovább mélyített fúrás óránként 36 m3 gázt adott. Az 1913–14-ben, majd az 1935–36-ban mélyített további fúrások is földgázt tártak fel, majd 1954–55-ben történt meg a terület sekélyfúrásokkal való feltárása. A felfedezett kisméretű (4 Mm3) gáztelepet föld alatti gáztárolóként is hasznosították az 1960-as évekig (KŐRÖSSY 2004). A terület északkeleti peremén a Recsk környéki kőolajnyomokat KITAIBEL (1829) szerint már 1799-ben említették. A Baj-patak völgyének riolittufái, különösen a Miklós-völgy tufái és miocén slír rétegei olajnyomosak. Az itt mélyült két kutatóaknában, a környékbeli patakokban és a Recsk lahócai ércbányában több helyen olajnyomokat észleltek (ROZLOZSNYIK 1939, 1941). A szomszédos Bükkszéknél földtani térképezéssel kimutatott antiklinálisra (SCHRÉTER 1936) fúrták a a Bükkszék–1 fúrást, amelyből napi 200 liter olajat termeltek. A területen összesen 56 fúrást mélyítettek, a rendszeres termelés 1937. április 28-án indult meg. A budafai (Zalai-medence) után ez volt a második termelő szénhidrogénmező a mai Magyarország területén. A Darnó-zóna felhalmozódási övének az 1950-es években felfedezett előfordulásai (Bükkszék, Fedémes) és indikációja (Recsk) határozottan a Darnó-vonalhoz, mint tektonikai szerkezethez kötődik. Bükkszéken az alsó-oligocén Kiscelli Agyag Formáció turbidites homokkőrétegeiben és vulkáni tufapadokban telítetlen kőolajtelepek, Fedémesen alsó- és felső-oligocén homokkő–rétegekben földgáz–telepek találhatók. Recsken a bányavágatokban pedig az eocén andezitben jelentkeztek kőolajindikációk. A Bükkszéki előfordulásban az olaj vulkáni tufákban tárolódik. Az Őrszentmiklósi (Őrbottyáni) földgáz-előfordulás felső-triász dolomit és mészkő rög feletti boltozatos oligocén homokkő rétegben található, rossz tárolási viszonyok között, kis porozitású és permeabilitású képződményben. Szeizmikus felmérés és erre alapozott fúrásos kutatás csak az 1980-as években kezdődött meg. A turai gravitációs anomálián 1987-ben végzett szeizmikus kutatások alapján kimutatott boltozatban gázsapkás kőolajtelepeket találtak. 1989–90-ben a területen regionális jellegű, átnézetes reflexiós mérések készültek. 1989–1995 között Tura, Mogyoród és Dány térségében zajlott kutatási tevékenység. Az ekkor mélyült Tura–5–6 fúrás kőolajat, valamint éghető gázt, a Tura–7–8 pedig gázsapkás, illetve telítetlen olajtelepet tárt fel. 1994-ben a Dány–1 fúrást a szeizmikus mérések segítségével kitérképezett antiklinális legkedvezőbb pontjára telepítették. A fúrás a terület addigi legjelentősebb szénhidrogénelőfordulását tárta fel. 1995-ben Isaszeg–Dány–Mende területén zajlottak 3D-szeizmikus mérések. Az ekkor mélyített Isaszeg–1-es fúrás meddőnek bizonyult. 1999-ben indult a Gödöllő terület kutatása: a 194 km-nyi 2D-s és a 912,1 km2-nyi 3D-s szeizmikus mérés, valamint a 17 kutatófúrás 4 kőolajtelepet és 2 gázcsapadéktelepet tárt fel. 116

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Majd 2004-ben kezdődött Monor környékének legújabb kutatása, amely során a 252 km-nyi 2D-s és a 484 km2-nyi 3D-s szeizmikus mérés, valamint a lemélyített 16 kutatófúrás 7 kőolajtelepet tárt fel. Jászberény környezetében a MÁELGI már 1937-ben végzett felderítő gravitációs méréseket. A különböző részterületeken 1938 és 1955 között, több lépcsőben Eötvös-inga méréseket végeztek. 1956 után graviméteres mérések zajlottak, de részletező mérésekre csak 1979–81-ben Heves környékén és 1979–82 között Jászjákóhalmánál került sor. Földmágneses méréseket a területen a MÁELGI végzett a járható utak mentén az 1950-es években. 1979–82 között, a gravitációs mérésekkel egy időben Jászjákóhalma és Heves környékén részletesebb magnetométeres mérésekre is sor került. A Paleogén-medence északi részén, Bátonyterenye tágabb környezetében a fúrásos kutatás 1936-ban kezdődött. 1937-ben fedezték fel az ország első ipari értékű előfordulását, a bükkszéki olajmezőt. 1941-ben a Hasznos–1-es fúrás olajtelepet tárt fel. Ózd környékén az első graviméteres méréseket a MÁELGI végezte az 1950–60-as években, a járható utak mentén. Új mérések, szabályos hálózatban csak 1992–93-ban készültek. Az első mágneses méréseket szintén a MÁELGI végezte az 1950-es években, hagyományos terepmérlegekkel. Az 1950-es évek második felében mélyítették a terület északi részén a Hangony–1, délen pedig a fedémesi fúrásokat. 1958-ban fedezték fel a fedémesi éghető gáztelepet, mely katagenetikus eredetű gázokat tárol. Később, 1966-ban a szécsényi, majd 1971-ben a sóshartyáni inert gáz-telepeket tárták fel. A területen az 1980-as évek második felében élénkültek meg a kutatások, ekkor több szeizmikus vonalhálót mértek be. 1991–92-ben mélyítették a Nagykökényes–I alapfúrást a terület földtani felépítésének jobb megismerése céljából. 1992-ben a GKV elkészítette az Ózdi-medence részletes graviméteres felmérését. 2004-ben szeizmikus mérések segítségével pontosították a béri szerkezetet, majd a Zagyvaárok egyik legperspektivikusabbnak ítélt pontján lefúrták a Bér–1 fúrást, amely azonban szénhidrogéntelepet nem tárt fel. A 2011-ben mélyített Hatvan–É–1 fúrás tervezésekor azt várták, hogy a vastag miocén vulkáni összlet alatt elérik a mezozoos tárolókőzeteket. A vulkanit alatt azonban vastag oligocén homokkőbe jutott a fúrás, amely a megnövelt talpmélység ellenére sem érte el a mezozoos rétegeket. Szénhidrogént nem találtak. 2.1.1.2. A Hatvan vizsgálati terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A területen mélyült kutatófúrások és a feltárt szénhidrogén-előfordulások igazolták a kedvező szénhidrogén-genetikai, migrációs és csapdázódási viszonyokat. A hő- és éréstörténeti szimulációk alapján a szénhidrogén-generáló összletek a pannóniai idején, 5–6 millió éve kerültek olajképződési körülmények közé, jóval a csapdaszerkezetek kialakulását követően. A termikus gázképződés másfél-egymillió évvel ezelőtt kezdődhetett. Jelenleg a potenciális anyakőzetek 2300–2600 m alatt a kőolajképződés kezdeti, illetve fő fázisában találhatók, és csak a legmélyebb szerkezeti helyzetekben lévők érték el a nedvesgáz-képződés fázisát 3400–3800 m mélységben (KÓSA et al. 2003, BONCZ et al. 2012b). A mélyfúrások megfelelő minőségű és vastagságú anyakőzeteket tártak fel. Kőolaj- és alárendelten földgáz generáló kerogént tartalmazó anyakőzetek jelentkeztek a Budai Márga felső szakaszának meszes–agyagos (Galgamácsa–1), a Tardi Agyag agyagos–meszes (Nagykökényes–I, Galgamácsa–I, Tura–5, Tura–D–1) (46. ábra, 47. ábra), illetve a Kiscelli Agyag agyagos összleteiben (Tura–D–1, Tura–É–2). Az oligocénnél fiatalabb képződmények jelenlegi állapotukban éretlen szénhidrogén-potenciállal rendelkező szakaszokat tartalmaznak (Tura–D–1, Tura–D–2, Tura–É–2, Nagykökényes–I) (KÓSA et al. 2003, BONCZ et al. 2012b) (48. ábra). 117

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Corg-tartalom a sötétszürke mikrorétegzett Tardi Agyagban 0,20–4,2%, átlagosan 1,3%, a Kiscelli Agyagban 0,24–0,40%, ritkán 0,5%. (BONCZ et al. 2004). Szénhidrogének megjelenése szempontjából a metamorf kristályos aljzat képződményei nem perspektivikusak, mivel egykori szénhidrogén-tartalmuk biztosan átalakult, amelynek nyomai a grafitos palákban találhatók. Azonban, mint repedezett, tört tárolókőzetek, van jelentőségük. A perm–triász törmelékes képződmények, a mezozoos képződményeket ért többszöri denudáció és erős szerkezeti igénybevétel miatt, esetleges szénhidrogén-tartalmukat biztosan elvesztették (KŐRÖSSY 1992).

46. ábra. A Tardi Agyag Formáció tetőmélység térképe

47. ábra. A Tardi Agyag Formáció vastagság térképe

118

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

48. ábra. A Paleogén-medence szénhidrogénföldtani rendszerének alapelemei

Migráció A szénhidrogének migrációja tektonikai és diszkordanciafelületek mentén, illetve az effektív anyakőzet-összlet permeábilis betelepüléseiben zajlott, illetve zajlik ma is. A vándorlásban fontos szerepet játszik a vetők menti migráció, az anyakőzetek és tárolókőzetek tektonikai érintkezése, valamint a mezozoos és paleogén kőzetek közti diszkordanciafelületek. Az anyakőzet szintek közé ékelődő, megfelelő porozitással és permeabilitással rendelkező szállítórétegek megléte kedvezően hat az elsődleges migrációra. A fluidumok érettsége alapján a migráció vertikális komponense néhány 100 méterre tehető, az 500 métert nem léphette túl (BONCZ et al. 2004, SZALAINÉ et al. 1997). Az érés- és süllyedéstörténeti modell szerint a Paleogén-medencében rövid távolságú horizontális és vertikális migrációval kell számolni, tehát a szénhidrogének a csapda környezetében lévő mélyzónákból származhatnak. Azok az objektumok perspektivikusak, melyek az anyakőzetekkel közvetlen kapcsolatban állnak, vagy hozzájuk igen közel helyezkednek el (BONCZ et al. 2012a, b; 2013). Tárolókőzetek A Paleogén-medence területén, az eddigi szénhidrogén-kutatások eredményei alapján, a következő képződmények jöhetnek számításba, mint perspektivikus tárolókőzetek: — triász–jura karbonátos képződmények, kovapalák (Dány, Tóalmás–D, Szentmártonkáta, Nagykáta, Gomba, Nagykáta–Ny);

119

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés — aljzatra települő eocén konglomerátum, homokkő (Gomba, Gomba–É, Gomba–D, Monor–É, Ócsa, Szécsény); — felső-eocén mészkő, márga, alsó-oligocén repedezett agyagmárga (Tóalmás–D–4); — oligocén homokkő (Demjén, Mogyoród, Őrszentmiklós, Fedémes, Szécsény, Bükkszék, Sóshartyán); — miocén homokkő, tufa és meszes tufás homokkő (adony–ráckevei süllyedék, Tura); — miocén vulkanit (Farmos); — alsó-pannóniai homokkő (Farmos). Ezek közül elsősorban a kiemelt szerkezeti helyzetben lévő triász–jura karsztos, repedezett karbonátos képződmények perspektivikusak, ám a kutatások helyenként valószínűsítik a durvatörmelékes jellegű, terresztrikus eredetű paleogén tárolók meglétét is (BONCZ et al. 2012b). Zárókőzetek A mezozoos tárolók zárását a szerkezeti elemek mellett az eocén és oligocén pelitek, azaz az anyakőzetek magasabb helyzetű kifejlődései, valamint ezek impermeábilis heteropikus fáciesei is biztosítják. A kainozoos (eocén, oligocén, miocén) csapdák zárását pedig a tárolók fölé települt alsó-pannóniai agyagok, agyagmárgák adják. Lokálisan esetleg számításba jöhetnek még a miocén vulkáni tufák és tufitok impermeábilis rétegei is (BONCZ et al. 2012b). Csapdázódás A csapdázódások helyét, nagyságát és morfológiáját, a migrációt is befolyásoló tényezők határozzák meg: — a paleo-mezozoos aljzat és az azokon kialakult helyi maximumok; — a maximumok felett kialakult települt álboltozatok; — litológiai váltásból származó impermeábilissá válás; — a tároló összletek hirtelen elvégződése, kiékelődése; — a tektonikai elemek (vetők) záró hatása; — kapilláris nyomási viszonyok; — nyomásrendszerek. A területen a csapdatípusok nagy változatosságot mutatnak. A mezozoos aljzati maximumokhoz köthető csapdák (paleogeomorfológiai dómok, eocén–oligocén tárolók alkotta halmaztelepek, illetve boltozatokra települő, tektonikai elemekkel határolt rétegtelepek) mellett az oligocén, miocén és pannóniai képződéményeken belül kialakult litológiai-szerkezeti csapdákban is felhalmozódott jelentősebb mennyiségű szénhidrogén (BONCZ et al. 2004). A tektonikusan erősen igénybevett demjéni területen részben szerkezeti, részben litológiai csapdákban található a kőolaj. Az itt található telepek sekély mélységűek (KŐRÖSSY 2004). Ócsa és a Monor–É terület telepei mezozoos aljzati maximumokhoz köthető csapdákban helyezkednek el. A mezozoos összletek a felső-kréta–alsó-eocén szárazulati kitettségük miatt karsztosodtak, melynek nyomai a jelenlegi tárolókban kimutathatók. A Paleogén-medence más területein a mezozoos és eocén tárolókőzetek néhol együttesen, néhol külön-külön alkotják a csapdát. A pannóniai homokkövekben litológiai csapdák is kialakulhattak. Mindezek alapján, a medencében általában kombinált csapdatípusok várhatók. Legvalószínűbbek a tektonikusan határolt paleogeomorfológiai dómok, melyek döntő része mezozoos–paleozoos aljzati maximumhoz köthető (a szénhidrogén a medencealjzati tárolókban, vagy a felette boltozódó oligocén–eocén tárolókőzetekben halmozódik fel), de előfordulhatnak halmaztelepek és rétegtelepek is. (BONCZ et al. 2013).

120

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.1.1.3. Teleptani viszonyok A Paleogén-medence területén található mezők és a hozzájuk tartozó legfontosabb telepek: — Dány kőolajtelep; — Demjén mező (Demjén–K kőolajtelep, Demjén–Ny kőolajtelep, Pünkösdhegy kőolajtelep); — Farmos (Pl–II, Pl–III, MIOCEN kevertgáz-telepek); — Fedémes (I. és II. sz. blokk földgáztelepei); — Gomba mező (Gomba kőolajtelep, Gomba–D kőolajtelep, Gomba–É kőolajtelep); — Mezőkeresztes (LAT.RUPELI és RUP.HKO–I telepek); — Mogyoród mező (Ol–II–1, Ol–II–2, Ol–III–1, Ol–III–2 földgáztelepek); — Monor–É (Eocén kőolajtelep); — Nagykáta mező (Nagykáta kőolajtelep, Nagykáta–Ny kőolajtelep); — Ócsa kőolajtelep; — Sóshartyán inertgáz telepek; — Sülysáp–É (M–1 kőolajtelep); — Szécsény (KATTI, LATTORFI inert-gáz telep); — Tóalmás–D mező (Tóalmás–I kőolajtelep, Tóalmás–II gázcsapadék telep, Tóalmás–III kőolajtelep, Szentmártonkáta gázcsapadék telep, Tóalmás–IV kőolajtelep); — Tura (M–3, M–4 telepei). Salgótarjáni (111) kutatási terület A kutatás (KÓSA et al. 2003) fő céljai a Zagyva-árok földtani, szénhidrogén-földtani modelljének továbbfejlesztése, tárolóképes szintek térképezése, a miocén vulkanit alatti lehetséges objektumok felderítése, a tektonikai fázisok elkülönítése voltak. A terület a Paleogén-medence közepének É-i részén helyezkedik el. Paleozoos és mezozoos aljzatának felépítését két fő szerkezeti zóna, a Diósjenői-vonal és a Darnó-zóna határozza meg, három különböző kifejlődésű részre osztva azt. A paleogén képződmények a késő-eocén Kosdi Formációtól a késő-oligocén Pétervásárai Homokkő Formációig folyamatosan fejlődnek ki, egy teljes ciklust alkotva. A miocén képződmények változatos, összetett kifejlődésben vannak jelen a területen. A pannóniai rétegsor több mint 1000 m-es vastagságban fejlődött ki. Anyakőzetek a területen a Budai Márga felső szakaszának meszes–agyagos része, a Tardi Agyag agyagos–meszes része és a Kiscelli Agyag agyagos része. A területre eső Nagykökényes Nk–I-es fúrás nagy mélységben (2000–2400 m) és vastagságban harántolta a Tardi Agyag Formációt. Az olajképződés jelenlegi szintje 2300–2600 m, a nedvesgáz képződés szintje 3400–3800 m, ami a Darnó-zóna törése mentén potenciális lelőhelyeket jelenthet. A kutatások szerint a migráció távolsága néhány 100 m lehet, és főként tektonikai szerkezetek mentén zajlik. A tárolókőzetek alsó-miocén és oligocén homokkő rétegek. A terület legfontosabb fúrásai szerint (Nks–I, Szi–2, Hasznos–1, Alsótold–4) a pretercier aljzat 2400 m környékén található, de lehetnek mélyebb zónák is. A kutatási területről korábban ismert szénhidrogén-előfordulások és -indikációk: — Nagybátony–I: gáz- és olajnyomos oligocén képződmények; — Hasznos–I: olajnyomos kárpáti képződmények; — Őrszentmiklós: sekély mélységű gázfelhalmozódás; — Szirák–2: a badeni vulkanit felső része olajnyomos; — Szécsény–6: eocén mészmárgás konglomerátum inertgáz telepe; — Szécsény–7: felső-oligocén homokkő éghetőgáz telepe; — Sóshartyán–2–3: alsó-oligocén homokkő inertgáz telepe. A terület határos a korábban felfedezett és termeltetett Őrszentmiklósi (Őrbottyáni) területtel. 121

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Bátonyterenye (136) kutatási terület A kutatás (BONCZ et al. 2012b) során 265 km 2D szeizmikus mérés történt és lemélyítettek két fúrást: a 2300 m mély Hatvan–É–1, valamint az 1400 m mély Bér–1 jelűt. A Hatvan–É–1 jelűt a Hatvan–É-i szerkezet felderítésére mélyítették. A vékony pannóniai és a vastag miocén vulkanit alatt mezozoos rétegsort feltételeztek, ám a várakozások nem igazolódtak. A miocén jóval vastagabb volt a feltételezettnél és az alatta lévő felső-oligocén homokkőből a fúrás nem ért ki. A Bér–1 fúrást a mezozoos szerkezetek felderítése céljából mélyítették. Az 52–1154 m mélységközben megtalálható Kiscelli Agyag Formációban, valamint a Tardi Agyag Formációban (1154–1212 m) több helyen észleltek formációgázokat. A Tardi Agyag olajgeneráló szerves anyagot tartalmaz, jó anyakőzet, de csupán a kora-katagenetikus gázképződés zónájában van, alacsony érettségi szinten. A Zagyva-árok mélyebb részén, a vizsgált szerkezettől Ny-ra valószínűleg bejutott az olajképződési ablakba, a kedvezőtlen migrációs viszonyok miatt azonban a mezozoos tározókban szénhidrogén nem halmozódott fel. A biogén gázképződés jelentős, mint a mogyoródi és az őrszentmiklósi mezők esetében. 2.1.2. A Hatvan terület szénhidrogén vagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogén-vagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a BÁNYATÖRVÉNY alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). Geológiai-geofizikai kutatások alapján kimutatott, kutatófúrással még fel nem tárt egyedi szerkezet (proszpekt) vagyona számítható a Q=A×h×P×SCH×1/B×Rf képlettel, ahol a Q a kitermelhető szénhidrogénmennyiség, az A×h a tárolószerkezet nettó térfogata, P az effektív hasznos porozitás, S a gáz- vagy olajszaturáció, B a térfogatkülönbségi faktor, Rf a kihozatali tényező. Az ilyen módon számolt vagyont általában kockázattal súlyozottan tartják nyilván. Figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a megadott értékek valószínűségi változókként értelmezhetők. Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogént fedezett fel, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeni adatsorából és a tárolóparaméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepek kitermelhető vagyona. Miután az érzékenység-terhelhetőségi vizsgálati tanulmányok készítésekor az adott területre nem rendelkezünk proszpektek azonosítására alkalmas geológiai–geofizikai ismeretekkel, ilyen típusú becslést nem végzünk. A Hatvan területen még nincsen felfedezett szénhidrogén lelőhely. A terület 5 km-es környezetében található a Tura előfordulás kezdeti földtani vagyona 377 kt kőolaj és 49 Mm3 földgáz. Az őrszentmiklósi biogén földgáz kezdeti vagyona 4 Mm3 volt, az MBFH Ásványvagyon nyilvántartása szerint. 2.1.2.2. A Hatvan terület reménybeli szénhidrogénvagyona A felfedezésre váró szénhidrogéneket a Zagyva-árokban felhalmozódott anyakőzetek generálhatták. A szénhidrogén–anyakőzetekből elmigrált kőolaj és földgáz mennyisége megbecsülhető ún. térfogat-genetikai módszerrel, az anyakőzetek elterjedésének, effektív vastagságának, az eredeti szerves széntartalom mennyiségének ismeretében, illetve konkrét laboratóriumi mintaelemzések (Rock–Eval pirolízis) birtokában. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a 122

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány várható szénhidrogénvagyon nagyságáról (SCHMOKER, 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. A teljes Hatvan vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a lenti, 36. táblázat mutatja be. A legfontosabb termikusan érett anyakőzetként számon tartott képződményeket (Budai Márga, Tardi Agyag, Kiscelli Agyag) a mélyebb medencerészekben feltételezzük, ahonnan a generálódott szénhidrogének viszonylag rövid migrációs útvonalon elérhették a tároló képződményeket. A generáló képződmények elterjedését a képződmények mélység- és vastagságtérképeinek áttekintése alapján becsültük. A potenciálisan hatékony generáló képződmények effektív vastagságát és az eredeti átlagos szerves szén (O TOC – original total organic carbon) tartalmat súlyszázalékban három-három különböző értékkel becsültük. Az anyakőzetek eredeti szénhidrogén generáló szerves anyagból, a kerogénből, a TOC egy-egy — a generáló szerves anyag típusától függő — része kőolajjá, más része éghető földgázzá alakul, ennek becsült részarányait is mutatja a táblázat. Azt, hogy a szénhidrogén az anyakőzetből kilépve a másodlagos migráció útvonalán tárolókőzetbe jutva csapdázódott, a migráció és a csapdázódás hatékonyságát megadó értékekkel fejezzük ki. A tárolókőzetből kinyerhető szénhidrogén arányát a területre vonatkozó termelési tapasztalatok szerint állapítottuk meg. A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott kőolaj és földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki. Ezek közül a legjobb becslésként nevesíthető, közepes kockázatú teljes földtani szénhidrogénvagyon felszíni, normál állapotra vonatkoztatva 12,7 Mt kőolaj és 3,3 Md m3 földgáz. A reménybeli vagyon ettől kevesebb, ebből le kell vonni az eddig fúrásokkal feltárt szénhidrogének mennyiségét ahhoz, hogy a területen még várható vagyon mennyiségét megkapjuk. A reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége így közelítően 1,5 Mt kőolaj és 2,7 Md m3 földgáz. A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig. Erre, teljes mértékben, többnyire még jól megkutatott területeken sincs mód. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban. Számos ilyen telep helyezkedhet el a „mezozoos aljzat” egykori, erózió által változatosan tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén-felhalmozódás létezhet. Ebből következően a fent megadott reménybeli szénhidrogénvagyon értékei nem a jelenlegi technológiai fejlettség szintjén gazdaságosan kitermelhető mennyiséget jelentik. Nem vizsgáltuk azt sem, mekkora az egy előfordulás esetében elvárt minimális szénhidrogénvagyon, amelynél a kitermelés jelenlegi gazdaságossága feltételezhető.

123

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 36. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Hatvan területre A

Mértékegység

Hatvan

Számítás

Alacsony kockázatú becslés

Anyakőzet kora

Közepes kockázatú becslés

Magas kockázatú becslés

paleogén Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata

B

B1

Az anyakőzet(ek) elterjedési területe

km2 (106m2)

B2

Össz. effektív anyakőzetvastagság

m

B3

TOC (teljes szerves széntartalom)

súly%/100

B4

OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC)

%/100

B5

OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom)

106 m3

400

B1*B2*B3*B4

500

600

75

100

125

0,015

0,02

0,025

1,1

1,1

1,1

495,0

1100,0

2062,5

Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata C C1

Nettó generált kőolaj arány

%/100

%OTOC/100

0,10

0,10

0,10

C2

Migráció és felhalmozódás hatékonysága

%/100

C3a

Kőolaj térfogata (standard, felszín)

%C1/100

0,05

0,05

0,05

6

3

B5*C1*C2*2,71

6,7

14,9

27,9

6

3

10 m

C3b

Kőolaj tömege (standard, felszín)

10 m

C3a*0,85

5,7

12,7

23,8

C4

Kitermelhető kőolajmennyiség Kihozatal (kőolaj)

%/100

adott

0,35

0,35

0,35

C5a

Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető

106 m3

C3a*C4

2,35

5,22

9,78

C5b

Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető

106 tonna

C5a*0,85

2,00

4,43

8,31

C6

Korábban felfedezett földtani vagyon

106 tonna

adott

8,31

8,31

8,31

C7

Korábban felfedezett kitermelhető vagyon

106 tonna

adott

3,19

3,19

3,19

6

C8a

Reménybeli földtani kőolaj tömege

10 tonna

C3b*C4

2,0

4,4

15,4

C8b

Reménybeli földtani kőolaj térfogata

106 m3

C8a/0,85

2,3

5,1

18,2

6

C9a

Reménybeli kitermelhető kőolaj

10 tonna

C8a*C4

0,7

1,5

5,4

C9b

Reménybeli kitermelhető kőolaj térfogata

106 m3

C8a*1/0,85

0,8

1,8

6,4

Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D D1

Nettó generált földgáz arány

%/100

%OTOC/100

0,05

0,05

0,05

D2

Migráció és felhalmozódás hatékonysága

%/100

%D1/100

0,05

0,05

0,05

D3

Földgáz térfogata (standard, felszín)

106 m3

B5*D1*D2*3025

3743,4

8318,8

15597,7

D4

Kitermelhető földgázmennyiség Kihozatal (földgáz)

%/100

adott

0,4

0,4

0,4

D5

Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető

106 m3

D3*D4

1497,4

3327,5

6239,1

124

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

A

Hatvan

Mértékegység

Számítás

Alacsony kockázatú becslés

Közepes kockázatú becslés

Magas kockázatú becslés

D6

Korábban felfedezett földtani vagyon

106 m3

adott

1652,5

1652,5

1652,5

D7

Korábban felfedezett kitermelhető vagyon

106 m3 6

adott

740,0

740,0

740,0

3

D8

Reménybeli földtani földgáz

10 m

D3-D6

2090,9

6666,3

13945,2

D9

Reménybeli kitermelhető földgáz

106 m3

D8*D4

836,4

2666,5

5578,1

2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. §-a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: — „Ásványvagyon”: az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. — „Kutatási terület”: a koncessziós szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. — „Lelőhely”: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). — „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) — műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül — határoznak meg. — „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos–technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. §-a alkalmazásában: — „Mező”: a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló-réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: — „Reménybeli vagyon”: földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon).

125

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.1.1. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M–7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (49. ábra) általános felépítése: — torony és alépítmény, — energiaforrás, meghajtás, — emelő berendezés részei, — forgató berendezések, — öblítő berendezések, — fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, — csövek és csőkezelő berendezések, — fúrófej, — mentőszerszámok. 126

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

49. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései

A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy- vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel–elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul.

127

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A fúrófejek (50. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: — teljes szelvényű fúrók — magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, — különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám.

1

2

3

4

50. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej

A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba3. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi 3

Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály.

128

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (51. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyagszabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-szilárdanyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása.

51. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (52. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja.

129

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

52. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8-érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12-iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel

A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acél csövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának 130

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 53. ábra.

53. ábra. A rétegrepesztés folyamata

A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is 131

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.1.2.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására.

132

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek – szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás – általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy dieselelektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.

133

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása A vizsgálati terület mintegy kétharmada Heves megyére, majdnem harmada Nógrád megyére, kb. 5%-a Pest megyére, 2%-a pedig Jász–Nagykun–Szolnok megyére esik. A terület közlekedési hálózatának térképét az 54. ábra mutatja. 2.4.1. Közlekedési viszonyok

54. ábra. A hatvani vizsgálati terület térségének (Heves-, Nógrád-, Pest- és Jász-Nagykun-Szolnok megye) közúthálózata. (2013)

2.4.1.1. Közúti közlekedés A térség közúti közlekedésének gerince a Budapestről kiinduló M3-as autópálya, mely az V-ös számú Helsinki közlekedési folyosó részét képezi, és az Észak-magyarországi régió legjelentősebb autópályája. A Pest-, Heves- és részben a Jász–Nagykun–Szolnok megyét érintő nemzetközi folyosók az országos magisztrális hálózat részei, így a nemzetközi forgalom mellett a fővárosi célforgalom is fokozottan terheli a térséget. A térségbe érkező autópálya a megyei úthálózat legzsúfoltabb, legkritikusabb forgalmú eleme, amely mentén nem épült ki a forgalmat egy fenntartható térségi közlekedésbe illesztő eszközváltási infrastruktúra (illeszkedő, jó minőségű mellékhálózat, P+R, kapcsolódó közösségi hálózat) sem. A vizsgálati terület északi zónája és a környező térségek megközelíthetősége autópályával (M3), illetve az ezzel párhuzamos elsőrendű főúttal biztosított, de az autópályától viszonylag távolabb eső hegy és dombvidéki kistérségek közlekedési kapcsolatrendszere hiányos. Az autópályával közel párhuzamosan szeli ketté Heves megyét az országos vasúti fővonal is. Ezek a kelet–nyugati irányú közlekedési fő hálózatok egyértelműen kijelölik a legnagyobb forgalmú útszakaszokat. Északi irányban a patak völgyekben haladó vasútvonalak, és a 21-es, 24-es és 25-ös főutak tagolják a térség területét.

134

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak — M0: Budaörs–Törökbálint–Szigetszentmiklós–Gyál–Ecser–Újpest — M3: Budapest (M0)–Hatvan–Füzesabony–Polgár–Görbeháza–Nyíregyháza–Vásárosnamény–Beregdaróc–(Ukrajna) (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN–T hálózat része) — M31: Az M0-ás és M5-ös autópályát összekötő útszakasz A fenti gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as autópálya vizsgálati terület déli zónájában, NyDNy–KÉK irányában halad. A térség fő közlekedési tengelye, kapcsolatot teremt az ország középső zónája, a főváros, valamint az ország keleti térségei között. A közelmúltban felújított, ill. kibővített M0-ás autóút Budapest belső részeit tehermentesíti az átmenő forgalom alól, és az agglomeráció települései közötti közlekedési kapcsolatokat erősíti. A vizsgálati területtől mintegy 25–30 km-re, délnyugati irányban halad, térképen történt ábrázolása miatt említjük. Az M31-es autópálya az M0-ás körgyűrű keleti szektorát köti össze az M3-as autópályával, lerövidítve a keleti irányú közlekedést. A vizsgálati területen kívül, attól mintegy 15–20 km-re halad É–D-i irányban, térképen történt ábrázolása miatt ismertetjük. Főutak a vizsgálati terület térségében A főúthálózat elemei közül az alábbiak haladnak át a vizsgálati területen: — 3-as főút: Budapest–Hatvan–Gyöngyös–Füzesabony–Mezőkövesd–Miskolc–Szikszó– Encs–Tornyosnémeti–(Szlovákia) — 21-es főút: Hatvan–Bátonyterenye–Salgótarján — 24-es főút: Gyöngyös–Parád–Eger — 25-ös főút: Kerecsend (3-as főút)–Eger–Ózd — 31-es főút: Budapest (M0)–Nagykáta–Jászberény–Dormánd (33-as főút) — 32-es főút: Hatvan (M3)–Jászberény–Újszász–Szolnok A 3-as főút az M3-as autópályával párhuzamosan halad a vizsgálati terület déli zónájában, NyDNy–KÉK-i irányban. Az M3-as autópálya elkészülte óta zömmel a települések közötti, helyi forgalom zajlik rajta. A 21-es főút a 3-as főút hatvani csomópontjától indul északi irányba, a vizsgálati terület déli részéről. Teljes hosszában áthalad a vizsgálati területen, és Pásztótól északra lép ki a terület északi határán. Ezután északkeleti irányba fordul, és halad Bátonyterenye, majd Salgótarján felé. A 24-es főút Gyöngyösről indul, a vizsgálati terület keleti térségéből. Északi félkörívet leírva először ÉÉK-i irányba halad, átszelve a terület keleti sávját, Majd Parádsasvár után, még mindig a vizsgálati területen belül, keleti irányba fordul, és a terület északkeleti határával párhuzamosan attól kis távolságra fut. Elhalad Recsk mellett, és Egerbakta előtt hagyja el a vizsgálati terület északkeleti sarkát. Az út Gyöngyöstől északra, Egerbaktáig hegyi jellegű, nagy szintkülönbségeket győz le, és zegzugos vonalvezetésű, nagyobb közúti forgalmat nem lehet lebonyolítani rajta. A 25-ös főút északkeleti irányban teremt összeköttetést Ózddal és a Borsodi–medence térségével. A vizsgálati területen kívül halad, a terület térségében annak keleti határától mintegy 10–15 km-re. A főút a 3-as főúttól indul, Kerecsendről. Előbb északkeleti, majd északi irányba halad Eger, majd Szarvaskő felé. Tarnalelesznél vesz északkeleti irányt, és fut tovább Ózd felé. A 31-es főút vizsgálati területtől délre, mintegy 20–30 km-re halad. Az M0-ás autóúttól indul, keleti irányba. Térképen történt ábrázolása miatt említjük. 135

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A 32-es főút a vizsgálati terület déli részéből, Hatvan térségéből, az M3-as autópályától indul délkelet felé. Délkeleti irányba halad, Jászfényszaru előtt lép ki a vizsgálati területről, és halad tovább Újszász és Szolnok felé. A térségbeli mellékúthálózat döntően megfelel a vizsgálati terület és környezete geográfiai viszonyainak és településhálózatának. A problémát a mellékúthálózat kis áteresztőképessége és helyenként leromlott állapota jelenti, mely nagyobb volumenű forgalmat jelen állapotában állagromlás nélkül nem képes elviselni. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálati területről az ország középső részeinek (és a fővárosnak) megközelítési lehetőségei kiválóak. Szintén kiválóak a kelet–nyugati nemzetközi közúti kapcsolatok is. A térség közlekedésének legfőbb hiányosságai nem mennyiségi, hanem inkább minőségi hiányosságok. A harántoló kapcsolatokat legtöbbször a mellékutak biztosítják, amelyek állapota, burkolatminősége, keresztmetszeti és vonalvezetési adottságai helyenként alacsony szolgáltatási szintet és elégtelen forgalombiztonságot eredményeznek. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés — főleg az áru- és teherszállítás szempontjából — nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. A Hatvan vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát az 55. ábra tartalmazza. A térség vasúthálózat a XIX. század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák Budapesthez közeli szakaszai a főhálózat legszűkebb elemei.

136

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

55. ábra. A Hatvan vizsgálati terület térségének (Heves-, Nógrád-, Jász–Nagykun–Szolnok valamint Pest megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2010.)

A hatvani vizsgálati területen és térségében az alábbi–, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) kormányrendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2. melléklete alapján besorolt regionális, és a 3. melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: A 80 (1) Budapest (Keleti pu.) – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor vonal Budapestről indul. Turánál lép be a vizsgálati területre, és Hatvan érintésével halad keleti irányba. Hatvan után hagyja el keleti irányban a vizsgálati területet, és annak déli határa mentén, gyakorlatilag azzal párhuzamosan, attól kis távolságra halad Vámosgyörk–Füzesabony érintésével tovább, Miskolc felé.

137

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 77-es számú, Aszód–Vácrátót — 78(1)-es számú, Galgamácsa–Balassagyarmat–Nógrádszakál — 81-es számú, Hatvan–Somoskőújfalu (országhatár) — 82-es számú, Hatvan–Újszász — 86-os számú, Vámosgyörk–Újszász — 87 (1)-es számú, Füzesabony–Eger A 77-es számú, Aszód–Vácrátót vasútvonal a vizsgálati területen kívülről, attól délkeletre két km-re indul, Aszódról. NyÉNy-i irányban halad, Galgamácsa irányába, és fut tovább Vácrátót felé. A 78(1)-es számú, Galgamácsa–Balassagyarmat–Nógrádszakál vonal a vizsgálati területtől délnyugatra, Galgamácsáról indul, és északi irányba halad. Püspökhatvannál lép be a vizsgálati területre, kb. 8 km megtétele után, Galgahutától északra hagyja el azt és halad tovább északi irányba, Balassagyarmat felé. A 81-es számú, Hatvan–Somoskőújfalu–országhatár vasútvonal a vizsgálati terület déli részéből, Hatvanból indul, és észak felé haladva teljes hosszában átszeli a vizsgálati területet. A terület északi határát Pásztónál lépi át, és halad tovább Kisterenye–, Salgótarján érintésével hozzávetőlegesen északi irányba, Somoskőújfalu felé. A 82-es számú, Hatvan–Újszász vonal szintén a terület déli részéről, Hatvanból indul délkeleti irányba. Jászfényszarunál lép ki a területről, és halad tovább Jászberény és Újszász felé. A 86-os számú, Vámosgyörk–Újszász vonal a vizsgálati területen kívül halad. Annak déli határától mintegy 4 km-re délre, Vámosgyörkről indul. Nyomvonala azonos irányú a 82-es számú, Hatvan–Újszász vonaléval, attól mintegy 12–14 km-re, keletre fut Jászapáti, majd Újszász felé. A 87 (1) (más számozással 87a) számú, Füzesabony–Eger vasútvonal a vizsgálati területen kívül, annak keleti határától mintegy 10 km-re keletre halad, megközelítőleg É–D-i irányban. Nyomvonala a vizsgálati terület térségében a terület keleti határával párhuzamos. Füzesabonyból indul, északi irányba halad, és a terület északkeleti sarkánál, Egerben végződik. Az „R”2. számú melléklet alapján besorolt regionális vasúti pályák: A 85-ös számú, Vámosgyörk–Gyöngyös vonal 13 km hosszú. A vizsgálati terület délkeleti zónájából, Gyöngyösről indul, és déli irányba halad. Gyöngyöshalásznál lépi át a terület déli határát, és fut tovább déli irányban Vámosgyörk felé. A vonal egyvágányú. Egyéb vasúti pályák: — 84-es számú, Kisterenye–Kál-Kápolna — 87 (2)-es számú, Eger–Putnok — 102-es számú, Kál-Kápolna–Kisújszállás A 84-es, Kisterenye–Kál-Kápolna vonal a vizsgálati terület északkeleti részét rövid szakaszon metszi. Kál-Kápolnáról, a terület keleti határán kívülről indul, és É–ÉNy felé haladva negyed körívet ír le. A területre Verpeléttől északra lép be, és Recsk előtt lép ki. Kisterenyéig a terület határától északra fut. A 87 (2) (más számozással 87) Eger–Putnok vasúti pálya a vizsgálati területen kívül, annak keleti határától keletre, mintegy 15 km-re fut. Egerből indul, és északi irányba, a Borsodi-medence felé halad, egészen Putnokig. A vasútvonal párhuzamosan fut a nyugatra mintegy 12–15 km távolságban levő 84-es számú vonallal.

138

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 102-es számú, Kál-Kápolna–Kisújszállás vonal a vizsgálati területen kívül fut. A terület DK-i sarkától keletre, Kál-Kápolnáról indul, és délkeleti irányban halad kisújszállás felé, a 86-os számú, Vámosgyörk–Újszász vonallal (valamint a 82-es számú, Hatvan–Újszász vonallal) párhuzamosan, de ezektől keletre. A kutatásra, kitermelésre tervezett területen és térségében az alábbi helyi keskeny nyomtávú közforgalmú vasúti pályák találhatók: A 324/325-ös számú, Göngyös–Mátrafüred/Gyöngyös–Szalajkaház erdei vasút a vizsgálati területen belül található. Gyöngyösről indul. Egyik szárnyvonala Mátrafüreden, másik szárnyvonala Szalajkaháznál végződik. A 321-es számú Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút a vizsgálati területen kívül halad. 5 km hosszú. Turisztikai célú személyszállítási feladatokat lát el. Felsőtárkányból indul, és Stimeczháznál ér véget. Az ismertetés alapján megállapítható, hogy a Hatvan vizsgálati terület közúton illetve vasúton való megközelítési lehetőségei kiválóak. A területen áthaladó gyorsforgalmi autópálya, a főutak és vasúti hálózat a terület minden zónáját könnyen elérhetővé teszik. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani — A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. — A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés h) és i). pontja alapján vasutak elhelyezése céljára — más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában — kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: — Az OTÉK 38. § (10) bekezdése szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 38, § (10) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). — A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még — a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és 139

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés — a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: — A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. — A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az ÓVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A vasúti pályahálózat üzemeltetői: Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni. 2.4.2. Energiahálózatok A Hatvan vizsgálati terület 5%-a Pest megyében található, így az országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó vezetékrendszerek közül nemcsak a nemzetközi funkciójú gerinchálózatok haladnak keresztül, hanem az ország legnagyobb fogyasztóit (Budapestet és a budapesti agglomerációt) ellátó helyi vezetékek is, melyek döntően a megye területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet. 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat A villamosenergia-rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kV-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kV-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató, az E.ON–ÉDÁSZ Zrt kezelésébe tartoznak. A Hatvan vizsgálati területnek és térségének villamosenergia-ellátási térképét a 56. ábra tartalmazza.

140

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

56. ábra. A hatvani vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Villamosenergia ellátás, energiahálózatok és alépítményeik) A KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft nyomán. 2010. május, valamint Heves Megye Térségi szerkezeti terve, 2. sz. térképmelléklet (Heves Megye területrendezési tervének módosítása, Klein György 2010.) alapján, továbbá Pest megye területrendezési terve, Megyei szerkezeti terv, 1. számú melléklet felhasználásával. PESTTERV, 2012, és Jász–Nagykun–Szolnok megyei területrendezési terve. Térségi szerkezeti terv, 1. sz. melléklet felhasználásával (A Város TEAMPannon Kft. 2004).

A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A 750 kV-os országos főgerinc a vizsgálati területen ill. térségében nem halad át. A 400 kV-os átviteli hálózat ÉNy-i ága az Albertirsa–Mende–Göd vonalon fut DDKÉÉNy-i irányban. Budapestet keletről kerüli meg. A vizsgálati területet nem érinti, annak nyugati peremétől mintegy 9–15 km-re nyugatra fut. A Göd–Hatvan–Sajószöged vezeték Gödről indul, és tart kelet felé. Galgamácsa után lép be a területre, és átszeli annak déli zónáját. Atkártól délre lép ki a területről, és halad tovább a terület délkeleti határával párhuzamosan, de a határán kívül Sajószöged felé. 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei közül az egyik a Budapest (Zugló) – Detk I.–II vezeték, mely Budapest keleti részéből indul. ÉK-i irányba halad, Hatvan előtt lép be a vizsgálati területre, átszeli annak legdélebbi zónáját, majd kb. 10 km megtétele után kilép a területről, és halad tovább a terület déli határával párhuzamosan. Karácsond térségében ismét belép a vizsgálati területre, és a terület délkeleti sarkában, a detki transzformátor-alállomásnál végződik. Itt a Sajószöged–Göd 400 kV-os távvezeték felhasítása történik 400 kV-ról 220/120 kV-ra.

141

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Detk – Sajószöged I.—II. vezetékek a vizsgálati terület délkeleti sarkából, Detkről indulnak. Hozzávetőleg keleti irányba haladnak, majd Füzesabonynál KÉK-i irányba váltanak, és haladnak Sajószöged felé. A Budapest–Göd átviteli hálózati vezeték nem lép be a vizsgálati területre, de annak nyugati határával párhuzamosan, attól nem messze fut É–D-i irányban. A Detk–Szolnok vezeték a vizsgálati terület délkeleti sarkából, Detkről indul, és déli irányba, Szolnok felé halad. A térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat elemei közül csak azokat soroljuk fel, melyek a vizsgálati területen futnak. A Gödöllő–Lőrinci vezeték Gödöllőről indul. ÉK-i irányban haladva, hatvan előtt lép be a vizsgálati területre. A Lőrinci–Jászberény felhasítási pontja – Nagykáta vezeték a vizsgálati terület déli részéből, Lőrinciből indul. É–D-i irányú nyomvonalon halad, és látja el elektromos árammal a vizsgálati terület déli részét, valamint az attól délre eső térséget. A Lőrinci – Bátonyterenye (Nagybátony) vezeték Lőrinciből, a vizsgálati terület középső részének déli zónájából indul, és észak felé tart. Teljesen átszeli a vizsgálati területet, és Pásztónál lép ki a területről. Itt északkeleti irányba fordul, és Bátonyterenyéig húzódik. A Lőrinci – Nógrádkövesd (Balassagyarmat) vezeték is Lőrinciből indul. Északnyugati irányba tartva áthalad a vizsgálati terület nyugati zónáján. A területről Nógrádkövesd előtt lép ki. A Lőrinci–Detk vezeték a vizsgálati terület déli részének középső zónájából indul, és keleti irányba, Detk felé halad, a vizsgálati terület déli határa mentén. A Lőrinci–Hatvan vezeték Lőrinciből indul, és Hatvan városának elektromos energia ellátásáért felel. A Detk – Bátonyterenye (Nagybátony) I.—II. vezeték a vizsgálati terület délkeleti sarkából, a detki alállomástól indul. Északi irányba haladva átszeli a vizsgálati terület keleti zónáját. A területről Recsk térségében lép ki, és nyugati irányba fordul A vizsgálati terület északi határával párhuzamosan, attól mintegy 5–8 km-re halad, Bátonyterenyéig. A Detk–Füzesabony–Eger vezeték a vizsgálati terület délkeleti sarkából, a detki alállomástól indul. Keleti irányba halad, majd Füzesabonynál észak felé fordul, és Egerig halad. A Detk–Heves–Kisköre vezeték szintén a vizsgálati terület délkeleti sarkából, a detkről indul. Rövid szakasz után kilép a vizsgálati területről, és délkeleti irányba, Heves–Kisköre felé tart. 2.4.2.2. Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és a szilárd energiahordozók aránya csekély. Az ország földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték-hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén mezőkből érkezik. A földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy–középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagy– közép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy–középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a terület gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a terület településeinek jelentős hányada. 142

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását, illetve a vezeték átmérőjét használjuk. A rendelkezésre álló adatokból nem volt lehetőségünk a gázvezetékek üzemi nyomása alapján történő osztályozásra, ezért a térképen kategorizálás nélkül kerültek ábrázolásra a Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezetékek. A Hatvan vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét az 57. ábra tartalmazza. A vezetékek közül a térképen a nagynyomású gázvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén termékvezetékeket ábrázoltuk. Nagynyomású gázvezetékek a vizsgálati területen és térségében Az Ukrajna (országhatár) – Vásárosnamény – Füzesabony – Zsámbok – Százhalombatta gázvezeték kelet felől érkezve közelíti meg a vizsgálati területet. A terület déli határán kívül, attól kis távolságra halad, azzal párhuzamosan, kb. 2–7 km távolságra. Jászárokszállásnál NyDNy-i irányba fordul, és a vizsgálati terület déli részét — Hatvantól délre — rövid távolságon metszi. Ezután tovább halad Zsámbok–Százhalombatta irányába. A térség összes egyéb gázellátó nagy-középnyomású vezetéke erről a vezetékről csatlakozik le. A fenti vezetékről Vámosgyörknél csatlakozik le a Vámosgyörk–Gyöngyös ellátó vezeték, mely északi irányba fut, és Gyöngyöstől délre lép be a vizsgálati területre. Az Ukrajna–Füzesabony–Zsámbok vezetékről Nagyfügednél csatlakozik le a Nagyfüged– Visonta ellátó vezeték, mely szintén északi irányba fut, és (Detk) Visonta gázellátását biztosítja. A vezeték Ludasnál lép be a vizsgálati területre. Jászágónál, már a vizsgálati terület nyugati határán kívül csatlakozik le a Jászágó– Jászberény vezeték, először délkeleti, majd Jászágótól déli irányú, és Jászberény gázellátását biztosítja. Szintén Nagyfügednél, a vizsgálati területen kívül fut a Nagyfüged–Jászdózsa vezeték, mely Nagyfügednél csatlakozik le a fő vezetékről, és DDNy-i irányú. A vizsgálati terület középső és északi zónája — valamint az attól északra eső területek — gázellátását a Zsámboknál az Ukrajna (országhatár) – Vásárosnamény – Füzesabony – Zsámbok – Százhalombatta vezetékről lecsatlakozó Zsámbok–Bátonyterenye–Pétervására nagy-középnyomású vezeték biztosítja, mely Turánál lép be délről a vizsgálati területre, és Hatvan–Lőrinci–Pásztó érintésével halad északi irányba. Pásztónál lép ki a területről, Sándorházánál keleti irányba fordul, és halad Bátonyterenye–Pétervására felé. Fedémesnél elágazik, dél felé tartó ága Siroktól keletre belép északról a vizsgálati terület északkeleti sarkába, majd rövid szakaszt megtéve, Egerszólát térségében elhagyja azt, és halad tovább Eger felé. Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek Az (Ukrajna)–országhatár–Vásárosnamény–Tiszaújváros–Zsámbok–Vecsés–Százhalombatta kőolajszállító vezeték ÉK–DNy-i irányban halad, az (Ukrajna)–országhatár– Vásárosnamény–Tiszaújváros–Zsámbok–Vecsés –Százhalombatta vezeték nyomvonalán. A terület déli határán kívül, attól kis távolságra halad, azzal párhuzamosan, kb. 2–7 km távolságra. Jászárokszállásnál NyDNy-i irányba fordul, és a vizsgálati terület déli részét — Hatvantól délre — rövid távolságon metszi. Ezután tovább halad Zsámbok–Százhalombatta irányába.

143

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

57. ábra. A hatvani vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe az FGSZ Zrt. vezetékrendszere. c. térképe alapján (Business Design Print Kft. Budapest, 2011), KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft nyomán. 2010. május), valamint Heves Megye Térségi szerkezeti terve, 2. sz. térképmelléklet (Heves Megye területrendezési tervének módosítása, Klein György 2010.), Pest megye területrendezési terve, Megyei szerkezeti terv, 1. számú melléklet (PESTTERV, 2012.) alapján, valamint Jász–Nagykun–Szolnok megyei területrendezési terve. Térségi szerkezeti terv, 1. sz. melléklet (Város TEAMPannon Kft. 2004.) felhasználásával.

144

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400×1018 Jt, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (58. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A század első évtizedében évente átlagosan 4×109 t kőolajat és 5×1012 m3 földgázt kell kitermelni, míg a század közepére 2,8×109 t kőolaj és 8×1012 m3 földgáz felszínre hozása a kívánatos. A jelen évszázadban 250260×109 t kőolaj és 500550×1012 m3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) (59. ábra). 1800 1600

Energia, 10E+18 J

1400 1200 1000 800 600

hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa

400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 58. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

145

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

50

kőolaj

100

Kőolajtermelés, 10E+9 t

80

30

60

20

40

10

20

0

Földgáztermelés, 10E+12 m3

földgáz

40

0 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100

59. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg évente 9–10 Mrd m3 körül van, az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatva. Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogénkészletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2012-ben a hazai kőolajtermelés 0,7 M t, a földgáztermelés 2,4 Mrd m3 volt (MBFH 2013). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 22 millió tonna kőolaj és 72 milliárd m3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás–termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 233 milliárd m3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2013. jan. 1-i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 30004000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes 146

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (ipari készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). A Hatvan vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 1,5 M t kőolaj és mintegy 2,7 Md m3 földgáz. A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén-kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU–15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008–2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az 1985–87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (60. ábra).

147

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

60. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok)

A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011. (X.14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az „Atom+Szén+Zöld” energiamix alkalmazásával érhető el (61. ábra).

61. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás REKK)

Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m3 körül mozgott a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (62. ábra). 148

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz.

62. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok)

149

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10000–11500 kcal/kg (41870–48150 kJ/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, kitermelést és feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937-ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai– geofizikai kutatások eredményeként a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80 %, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. A Hatvan vizsgálati területre eső kőolaj és földgáz készletek termelésbe állításával az import–export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország –10°C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m3 származik hazai termelésből és 47,5 M m3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell az országba érkeznie, –10°C esetén körülbelül napi 32,5 M m3 (http://www.mol.hu/gazkerdes/szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban

150

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás–termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúrafejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati–feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén-vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. A Hatvan vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgáz importra, illetve a hazai készletekre (63. ábra).

63. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között

151

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

2.7. A terhelés várható időtartama 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás–termelés–rekultiváció időtartama általában 20–40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. §-a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát, és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés — településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő — teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a 152

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kutatófúrások helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogén-vagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10–50%-a, a földgáz esetében 40–80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet 153

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20–30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1–3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 154

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36. §. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

155

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén elsősorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során – az ipari gyakorlatban – azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (37. táblázat). 37. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont

Helyszín

1961

Nagyhegyes

1963

Üllés

1965

Szank

1968. december 19–26.

Algyő

1979. január 24 – február 15.

Zsana-2 kőolajtermelő kút

1981. december 29–31.

Algyő-683. számú fúrás, Maroslele

1982. augusztus 7–17.

Szeghalom-14. sz. kút

1982. október 14–17.

Szeged, Algyő-619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás

1983. január 30 – február 2.

Hajdúszoboszló, Nagyhegyes-77. sz. kút, gázkitörés

1983. március 22–23.

Battonya-144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés

1984. június 18–21.

Balatonmagyaród, Zalakomár-18. sz. kút, olaj- és gázkitörés

1985. április 1.

Biharkeresztes-19. sz. kút

1985. május 20–21.

Füzesgyarmat-107. sz. kút, olaj- és gázkitörés

1985. december 16 – 1987. január 31.

Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés

1986. június 10.

Balatonmagyaród, Zalakomár

1987. január 24–25.

Füzesgyarmat-107. sz. kút, gázkitörés

1998. november 14–17.

Nagylengyel-282/A .sz. kút, gázkitörés

2000. augusztus 18 – november 16.

Pusztaszőlős-34. sz. kút, gázkitörés

Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul

156

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: — a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; — a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozás előnyeit és a kút beindulás kitöréssé fajulhat, amikor a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H2S (kénhidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos

157

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető „földalatti kitörés” alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (64. ábra). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul, és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK, 1991). Fúrás és ki-beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja.

64. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979)

A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény 158

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: — a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; — tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); — a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; — tilos a tartályok túltöltése; — a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; — meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; — a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; — kerüljük a savgőz belélegzését; — védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; — légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; — a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; — egyes esetekben H2S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet.

159

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Hatvan vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és az azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. §-a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, a légszennyezettség mértéke alapján, a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével — külön jogszabályban felsorolt —, légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónák típusait a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete tartalmazza. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségi zónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. 160

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogéndioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak az emittáló légszennyezőforrások (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. Heves megye területén az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) egy db automata (Eger), és 5 db manuális mérőállomást (Detk, Domoszló, Eger, Gyöngyös, Hatvan), Nógrád megyében egy db automata (Salgótarján) és 3 db manuális mérőállomást (Balassagyarmat, Bátonyterenye, Salgótarján), Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy automata (Szolnok), és 2 db manuális mérőállomást (Jászberény, Szolnok) üzemeltet. (Az Országos meteorológiai Szolgálat 2012-es összesítő értékelése hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat alapján, és 2013-as összesítő értékelése hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat alapján.) Ezek különböző jellegű légszennyezettségeket mérnek: városi háttér, lakó és ipari övezet, illetve olyan területeket, ahol a közlekedés a meghatározó.

161

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Hatvan vizsgálati területnek és térségének automata és manuális mérőállomásait, valamint Eger és környéke, és Salgótarján és környéke légszennyezettségi zónáit ábrázoló térképet a 65. ábra mutatja be. Az ábra alapján megállapítható, hogy a hatvani vizsgálati területen kívül, de attól kis távolságra, keleti irányban mintegy négy km-re húzódik Eger és környéke légszennyezettségi zónája. A területen kívül, annak nyugati és délnyugati határától mintegy 1–8 km-re helyezkedik el Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációjának északkeleti zónája. A vizsgálati területtől északi irányban, attól mintegy 11 km-re kezdődik Salgótarján és környéke légszennyezettségi zónája. Az OMSZ adatai alapján a vizsgálati területen belül folyamatos működésű automatikus mérőállomás nincs. A terület tágabb térségében automata mérőállomás működik Egerben, ill. Salgótarjánban. A váci mérőállomás 2012-ben nem szolgáltatott adatokat. A manuális mérőállomások száma a tágabb térségben kilenc, ebből négy (a detki, domoszlói, gyöngyösi és hatvani) esik a terület belsejébe.

65. ábra. A hatvani vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Eger és környéke, továbbá Salgótarján és környéke légszennyezettségi zónái

A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja az 1. zónába, Eger és Salgótarján a 11., „kijelölt városok” zónába, míg a vizsgálati terület egésze a 10. „az ország többi területe” zónába tartozik.

162

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati területnek és térségének légszennyezettségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 38. táblázat és 39. táblázat foglalja össze: 38. táblázat. A Hatvan vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja (1. zóna), Eger, és Salgótarján (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Légszennyezettségi zóna

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint kénnitrogénszéndioxid dioxid monoxid

szilárd (PM10)

benzol

Talajközeli ózon

1. 8. 11. 11.

Budapest és környéke Sajó Völgye Eger Salgótarján

E F F F

B C D D

D D F E

B B D D

E E F F

O–I O–I O–I O–I

10.

Az ország többi területe

F

F

F

E

F

O–I

39. táblázat. A Hatvan vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja (1. zóna), Eger, és Salgótarján (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

1. 8. 11. 11. 10.

Budapest és környéke Sajó Völgye Eger Salgótarján Az ország többi területe

PM10 arzén (As)

PM10 kadmium (Cd)

PM10 nikkel (Ni)

PM10 ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

F F D F F

F F F F F

F F F F F

F F F F F

B B B B D

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a hatvani vizsgálati területen és annak térségében: A kén-dioxid (SO2) koncentrációja Budapesten és környékén a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E), a többi területen nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt (F). A nitrogen-dioxid (NO2) koncentrációja Budapesten és környékén meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), Eger és Salgótarján térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a többi területen nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt (F). A szén-monoxid (CO) koncentrációja Budapesten és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), Salgótarján térségében a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E), a többi területen nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt (F). A szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja Budapesten és környékén meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), Eger és Salgótarján térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a vizsgálati területen pedig a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). Az egyéb szennyező anyagok közül Eger térségében a PM10 arzén (As) koncentrációja a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D); a PM10 benz(a)–pirén (BaP) koncentrációja Budapesten és környékén valamint Eger és Salgótarján térségében is meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), a

163

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vizsgálati területen pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében — a törvényben meghatározottnak megfelelően — az O–I kategóriába lett sorolva. A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja az ismertetett területeken a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F). Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM–EüM– FVM együttes rendeletben és módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. A vizsgálati terület és térsége településeinek légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri. Az automata mérőállomások a vizsgálati területen kívül, Egerben és Salgótarjánban találhatóak. Az automata mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2012 és 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be.(40. táblázat és 41. táblázat). 40. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Összesített index

SO2

NO2

NOx

ülepedő por

Benzol

CO

O3

Eger2

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

kiváló (1)

kiváló (1)

kiváló (1)

jó (2)

Salgótarján

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

41. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Eger2 Salgótarján *

Összesített index

SO2

NO2

NOx

ülepedő por

Benzol

CO

O3

kiváló (1)

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

kiváló (1)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

*

kiváló (1)

kiváló (1)

jó (2)

*

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

- nincs értékelhető adat

Az (LRK) adatai alapján a Nógrád, Heves, ill. Pest megyében működő (manuális) RIV mérőállomások közül a hatvani vizsgálati területen négy, térségében pedig 5 db. üzemel. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2012 és 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be. (42. táblázat és 43. táblázat). 42. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

SO2

ülepedő por

Balassagyarmat

*

*

–

*

Bátonyterenye

*

*

–

*

jó (2)

kiváló (1)

–

jó (2)

Detk

164

Összesített index

NO2

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Domoszló

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

kiváló (1)

kiváló (1)

–

kiváló (1)

Eger

jó (2)

–

–

jó (2)

Gyöngyös

jó (2)

kiváló (1)

–

jó (2)

Hatvan

*

–

–

*

Salgótarján

*

–

–

*

Vác

*

–

–

*

* : nem rendelkezünk mérhető adattal – : nem mérik az adott komponenst 43. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

Balassagyarmat

jó (2)

–

–

jó (2)

Bátonyterenye

jó (2)

*

–

jó (2)

Detk

jó (2)

kiváló (1)

–

jó (2)

kiváló (1)

kiváló (1)

–

kiváló (1)

Eger

jó (2)

–

–

jó (2)

Gyöngyös

jó (2)

kiváló (1)

–

jó (2)

Hatvan

jó (2)

–

–

jó (2)

Salgótarján

jó (2)

–

–

jó (2)

*

–

–

*

Domoszló

Vác

* : nem rendelkezünk mérhető adattal – : nem mérik az adott komponenst

A táblázatban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a alattiak Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közöttiek Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közöttiek A vizsgálati terület térségben működő automata mérőhálózat 2012. és 2013. évi vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy az összesített légszennyezettségi index jó. Több vizsgált komponens mért koncentrációja (SO2, CO) valamint részben a benzol és O3 koncentrációja kevesebb mint az egészségügyi határérték 40 %-a, tehát ezek légszennyezettségi indexe kiválónak minősíthető. A vizsgálati területen és térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 2012. és 2013. évi adatai részben hiányosak. Az ülepedő por vizsgálata pl. csak két helyen történt, és SO2 méréseket is csak három helyen végeztek a kilenc vizsgálati ponton. A meglevő adatok alapján meghatározható összesített légszennyezettségi index jó, sőt, a vizsgálati terület nyugati részén kiváló. Ezen belül az NO2 mért koncentrációja — egy vizsgálati hely kivételével — az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közötti, tehát a légszennyezettségi indexe jónak minősül, az SO2 mért koncentrációja az összes vizsgálati helyen az egészségügyi határérték 40 %-a alatti, tehát légszennyezettségi indexe kiváló. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a Hatvan vizsgálati terület és térsége levegőjének minősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú 165

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés komponensek (kén-dioxid, nitrogen-oxid, szén-monoxid, benzol, talajközeli ózon) tekintetében jónak, ill. kiválónak mondható, összesítve a jó minőségi osztályba sorolható. A szilárd halmazállapotú komponensek (ülepedő por, szállópor) tekintetében a levegő a 2-es (jó) minőségi osztályba sorolható. A legnagyobb gondot a szálló por okozza. A közlekedés okozta légszennyezés a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre. A térség a légszennyezettség, valamint a közlekedésből származó zajhatások tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik. A nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét a gépjárművekből származó kibocsátások növelik, míg a rurális térségekben a mezőgazdasági eredetű porterhelés mutat időszakosan magas értéket. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók Por keletkezése elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terepelőkészítések, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A mélyfúrásos tevékenység a kút építése során légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelem biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CH4 (metán) és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezet zaj- és rezgésterhelési

166

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány határértékek megállapításáról szóló 10/2009. (VII. 30.) KvVM–EüM együttes rendelet által módosított 27/2008. (XII.3.) KvVM–EüM együttes rendelet az irányadó. 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély porózus és hegyvidéki víztestek minőségi állapota többnyire jó besorolású. A sp.2.9.1 jelű víztest minőségi állapota diffúz nitrát terhelés miatt gyenge minősítésű. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (0–1000–1500 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidálókutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletet kell figyelembe venni.

167

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Ár- vagy belvízveszélyes területen az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is, az értékelt minősítéssel rendelkezők (52/54) közül csupán 2 (1+1) esetben jó az állapota, kb. harmadának állapota mérsékelt (16+2/18), kb. negyedük gyenge (6+4/10), vagy rossz (3+2/5) minősítéssel rendelkezik. Bizonytalan besorolással 10+7/17 felszíni víztest rendelkezik. A vízfolyás víztestek többségénél (42/54) az ökológiai minősítés mérsékelt (13+2/15), bizonytalan (10+7/17), vagy gyenge (6+4/10). A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz–víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet irányadó. 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a szénhidrogén-koncessziók esetében a felszíni és felszínközeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával — bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével — még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt.

168

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: — A kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: — a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot — különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében — teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. §–41. §, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16–21. §, a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8–13. § tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt tudomásul kell venni, hogy az a védett környezetre bizonyos mértékben mindenképpen hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1. § (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet. A nemzeti park szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A 169

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az Országos Ökológiai Hálózat részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet kunhalom területére. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. § [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. § [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak száraz vagy fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj életmódját is. A különböző szintű védettséget élvező területeken történő mérési, kutatási munkálatokat az illetékes természetvédelmi őrrel, helyszíni bejárás keretében kell egyeztetni. Védett vagy fokozottan védett faj fészkelő helye körül az aktuális fészkelési időben, az illetékes természeti őr bevonásával kijelölendő védőzónán belül kutatás nem végezhető. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § (2) pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. § (1) pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz.

170

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3.1.6. Tájvédelem A tervezett objektumok várható esztétikai, vizuális hatásait be kell mutatni az érintett lakosságnak és konzultációt követően a szükséges módosításokat el kell végezni. A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. 3.1.7. A termőföld védelme A termőföldet érintő tevékenységek szabályozásával alapvetően a 2007/CXXIX., a termőföld védelméről szóló törvény (továbbiakban: Tvt.) foglalkozik, a beruházás tervezési és megvalósítási stádiumában elsősorban ennek előírásait kell követni. A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb minőségű termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). Ebben az esetben a tényleges munkálatok megkezdése előtt a területileg illetékes körzeti földhivataltól állásfoglalást, más célú hasznosítás esetén hasznosítási engedélyt kell kérni. A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell.

171

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. A kulturális örökség ingatlan ingatlan elemei két csoportra bonthatók a régészeti örökség (régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek, régészeti emlékek) és a műemléki értékek (műemléki védettség alatt álló építmények, kertek, műemléki környezetek, temetők és temetkezési emlékhelyek). Ugyancsak a Kötv. rendelkezik az emlékhelyek (nemzeti, történelmi és kiemelt nemzeti emlékhelyek) védelméről. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területekkel kapcsolatban a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény az, amely a világörökségi, világörökségi várományos helyszínek és azok védőövezetének használatát szabályozza. Világörökségi vagy világörökség várományos területté csak kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható. A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket, a kormányrendeletben meghatározott esetekben, el kell kerülni. (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le. Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során általában a Kötv 20/A. §-a szerinti előzetes régészeti dokumentációra, vagy ennek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmányra van szükség). Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről az illetékes örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni ajánlott.

172

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az egyedi engedélyezési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/2006. (XII. 20.) kormányrendelet 2. melléklet 11. pontja alapján a területileg illetékes Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként kell bevonni. Nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében, ha régészeti tanulmány még nem készült, a Kötv. 20/A. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kr.) 2. § (1) pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. §-a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság határozza meg a Kr. 30. §-a figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, vagy régészeti lelet kerül elő a kivitelezés során a Kötv 24. §-a értelmében ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. A Kr. 13. § (2) bekezdése alapján lehetősége van a beruházónak előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni az illetékes járási Építésügyi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivataltól régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet illetően. Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödör-mentes fúrási technológia alkalmazását. A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait a 44. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. (X. 18.) korm. rendelet) alapján. 44. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a hatvani vizsgálati területen (I–II. kategória) Heves megye I. kategória Településrész

Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyöspata Hatvan Kisnána Parád Sirok-Külterület Tarnaszentmária

Törzsszám

2106 2107 2101 2193 2123 2202 2275 2281 2156

Utca, házszám

Barátok tere Barátok tere 1. Fő tér Kossuth u. Kossuth tér Béke u. 1. Sziget u. 8. Egri út

Megnevezés

R. k., volt ferences templom Volt ferences kolostor R. k. Szt. Bertalan-templom R. k. templom Volt Grassalkovich-kastély Vár Népi lakóház Várrom R. k. templom

Jász–Nagykun–Szolnok megyében — a vizsgálati területen — a 191/2001. (X. 18.) korm. rendeletben meghatározott, I. kategóriába tartozó örökségvédelem alatt álló objektum nincs. 173

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Nógrád megye I. kategória Településrész

Bátonyterenye– Maconka Egyházasdengeleg Erdőtarcsa Mátraszőlős Nógrádsáp Pásztó Tar

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

5842

Rákóczi út

R. k. templom, román

5739 5745 5754 5795 5764 5430

Temető Petőfi S. út 1. Gyöngyvirág u. 8. Nézsai út Múzeum tér 1. Petőfi u. 7.

R. k. templom Volt Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély R. k. templom Alsósápi r. k. templom R. k. plébániatemplom R. k. templom és körítőfal, gótikus

Pest megye I. kategória Településrész

Acsa Aszód Aszód

Törzsszám

6892 6902 6901

Utca, házszám

Petőfi u. Szabadság tér 7. Szabadság tér 8.

Megnevezés

Volt Prónay-kastély Új Podmaniczky-Széchenyi-kastély és parkja Volt régi Podmaniczky-kastély

Heves megye II. kategória Településrész

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

Abasár Bodony Bodony Boldog Detk Domoszló Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös

2184 8745 2264 2215 2188 2189 2074 2075 2078 2079 2084

Fő tér Kossuth u. 4. Kossuth u. 6. Kossuth út Sport u. 1. Hunyadi u. 31. Damjanich u. 15. Dózsa György út 2-4. Eötvös Loránd tér Farkasmály 1-13. Fő tér 8.

Gyöngyös

10249

Fő tér 9.

Gyöngyös Gyöngyös

2085 2086

Gyöngyös

9376

Gyöngyös

2071

Gyöngyös

9377

Gyöngyös

2091

Gyöngyös

2092

Gyöngyös

2090

Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös

2080 2118 10250 2097 2098

Gyöngyös

2099

Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös

2094 2093 2113 2114

Fő tér 10. Fő tér 11. Jókai u. 8. Sas u. Koháry u. 2. Koháry u. 28. Egri u. 2. Kossuth Lajos u. 8. Kossuth Lajos u. 40. Mátrai u. Kossuth Lajos u. sarok Koháry u. sarok Nádor u. 10. Pesti út 2. Petőfi u. Petőfi u. 30. Petőfi u. 32-34. Rózsa u. 6. Móricz Zsigmond u. Szent Bertalan u. 3. Szent Bertalan u. 11. Vachott Sándor u. 12. Vachott Sándor u. 12.

Gyöngyös

2115

Vármegyeház tér 1.

2089

Püspöki u. 23.

Érseki intézőház

9380 2194 2196 2195 2197

Kossuth u. Szabadság út 16. Szabadság út 164. Petőfi u.

Pagoda Kőhíd Vízimalom és molnárház R. k. plébániatemplom R. k. plébániatemplom

Gyöngyös– Gyöngyöspüspöki Gyöngyös–Mátraháza Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján

174

R. k. plébániatemplom R. k. plébániaház R. k. plébániatemplom R. k. plébániatemplom Tarródy-Gosztonyi-kúria, tsz-iroda R. k. plébániatemplom Kálvária-kápolna Lakóház Szt. Orbán-templom Pincék és borházak Városi lakóház Heves Megyei Bank Rt. Helyőrségi klub Grassalkovich-palota Orczy-levéltár Rusz-ház Ált. iskola, volt ispita Grüssner-villa Sankovich-ház Orczy-kastély Mátra Múzeum Szent Erzsébet-templom Ispita templom Erőss-Bíró-kúria Volt Angyal csárda és gazdasági épülete Víztorony Orczy-Haller-Berényi-kastély Orczy-Haller-Berényi-kastély Lakóház R. k. plébániaház Volt jezsuita gimnázium Görögkeleti paplak Gör.kel. templom Vármegyeháza Egykori kvártélyház Volt Állami Méntelep

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Településrész

Hatvan Hatvan Hatvan–Nagygombos Lőrinci Parád–Parádfürdő Parádsasvár Verpelét Verpelét

Törzsszám

Utca, házszám

Kossuth tér Kossuth tér 5. hrsz.: 0531/2 Szabadság tér Kossuth u. 217. Kossuth Lajos u. 1. Kossuth u. Szabadság tér

2122 2125 2124 2219 8748 8749 2158 2157

Megnevezés

R. k. templom, barokk R. k. plébániaház Volt Grassalkovich-major R. k. plébániatemplom Cifra istálló Volt Károlyi-kastély Kovácsműhely R. k. templom

Jász-Nagykun Szolnok megye II. kategória Településrész

Jászfényszaru

Törzsszám

4010

Utca, házszám

Szabadság tér

Megnevezés

R. k. templom

Nógrád megye II. kategória Településrész

Bátonyterenye– Kisterenye Bátonyterenye– Kisterenye Bátonyterenye– Nagybátony Bátonyterenye– Nagybátony, Maconka Bercel Bercel Bercel Bér Buják Ecseg Egyházasdengeleg Erdőtarcsa Erdőtarcsa Herencsény Héhalom Pásztó Pásztó Pásztó Szuha

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

5841

Szent István u. 8.

R. k. templom, késő barokk

5840

Népkert u. 7.

Gyürky-Solymossy-kastély

5852

Alkotmány út 17.

R. k. templom, barokk

5843

Ózdi út

Fakereszt

5673 5676 5675 5727 5735 5738 5741 5743 5744 5702 5750 5763 5765 5759 5858

Kossuth tér 1-2. Templompart Templompart út 1. Szabadság tér 1. Külterület Szabadság tér 1. Sport u. 39. Dózsa György út 7. Külterület Iskola u. Béke u. 5. 2109. számú közút Múzeum tér Múzeum tér 2. Múzeum tér 5. Kossuth u. 82.

Volt Bene-Teichmann-kastély Vir Dolorum-szobor R. k. templom, (Szent Péter és Pál) Ev. templom Várrom, 13–16. század R. k. templom Lomtár, volt magtár Volt Kubinyi-kúria R. k. templom, barokk R. k. templom Aszód felé vezető úton háromnyílású kőhíd Kőhíd és Nepomuki Szt. János-szobor R. k. plébániaház, barokk Volt cisztercita kolostor R. k. templom, gótikus

Pest megye II. kategória Településrész

Aszód Aszód Aszód Verseg– Fenyőharasztipuszta

Törzsszám

6904 6905 6900 7492

Utca, házszám

Széchenyi u. Szontágh lépcső Szontágh lépcső .

Megnevezés

R. k. templom Ev. templom Volt ev. gimnázium Volt Podmaniczky-kastély

A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezi. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez 175

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2005-ben kiadott Nógrád megyei, a 2006-ban kiadott Heves megyei, és a 2008-ban kiadott Jász–Nagykun–Szolnok megyei műemlékjegyzékben szereplő műemlékek listája, az I. és II. örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumok nélkül (45. táblázat). A Pest megyei műemléki lista a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartásának 2013. szeptemberi állapotán alapul, tartalma csupán tájékoztató jellegű. Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Lechner Lajos Tudásközpont. 45. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája Heves megye műemlékjegyzéke Településrész

Törzsszám

Abasár Abasár Abasár Aldebrő Aldebrő Apc Bodony Bodony Boldog Boldog Detk Detk Detk Ecséd Egerbakta Egerbakt Egerszólát Egerszólát

2185 8638 8639 2160 2161 2214 2264 8745 2215 9724 2187 10788 8746 2216 2134 2135 10821 10797

Gyöngyös

9340

Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös

2070 10673 2075 9377 2076 9379 2116 2102 2103 2082 2083 10438 2087 9378 2080 2088 2099 2100 2077 2104 2109 2110 2111 2112 2120 2108 10781

176

Utca, házszám

Aba tér Fő u. 116. Múzeum u. 15. Vörösmarty u. hrsz.: 099/6 Szent István tér 1. Kossuth u. 6. Kossuth u. 4. Kossuth út Kossuth u. 10. Árpád u. Árpád u. Árpád út Szabadság u. 153. Bátori út 1. Templomdomb Egri út Fő u.

Arany János u. 2–4. Deák F. u. 38. Dózsa György út 2–4. Egri u. 2. Egri út Epreskert út 10. Eszperantó u. Fő tér Fő tér Fő tér 2. Fő tér 5. Jókai u. 24. Kármán József u. 1–3. Kossuth Lajos u. 1. Nádor u. 10. Püspöki u. Rózsa u. 6. Sóház tér 2. Szent Bertalan u. 3. Szent Bertalan u. (11.) Vachott Sándor u. 1 Vachott Sándor u. 8. Vachott Sándor u. 9. Vachott Sándor u. 10. Zrínyi Miklós u. 3. hrsz.: 029/3 hrsz.: 031/50

Megnevezés

Pince, 18. század Lakóház, 19. az. eleje Lakóház (Kapásház – Tájház), 19. sz. Nepomuki Szent János-szobor, barokk Mária-oszlop, barokk R. k. templom, barokk R. k. templom, barokk R. k. plébánia R. k. templom, barokk Lakóház (Tájház), 1900 körül R. k. templom (Szent György), barokk Nepomuki Szent János-szobor Szentháromság-oszlop, barokk R. k. templom (Mindenszentek), barokk R. k. plébánia, 1790 R. k. templom, barokk Kereszt Pietàval, barokk Nepomuki Szent János-szobor, barokk A város belterületének műemléki környezete (MK) Ref. templom, barokk Lakóház, historizáló Lakóház, klasszicista Grüssner-villa, historizáló Pietà-szobor, barokk Bérház, modern 1927 Régi zsinagóga, klasszicista Kőkereszt, barokk Mária megkoronázása-szobor, barokk Kereskedelmi Bank Székház, szecessziós Lakóház, barokk Hajdu-ház, historizáló Cselédlakások és istálló, klasszicista Nemzeti Bank és Tűzoltólaktanya Erős–Bíró-kúria, klasszicista R. k. templom, barokk Lakóház, klasszicista Sóház, barokk Szent Donát-szobor Mária-szobor Nepomuki Szent János-kápolna, barokk Vachott-ház, barokk Lakóház, klasszicista Lakóház, barokk Szentlélek–kápolna, historizáló Izraelita temető Kőkereszt, barokk

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Településrész

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

Gyöngyöshalász Gyöngyöshalász Gyöngyöshalász Gyöngyöshalász Gyöngyöshalászkülterület Gyöngyösoroszi Gyöngyösoroszi Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyöstarján Gyöngyöstarján Halmajugra

2191 10783 10786 2192

Fő út Fő út Fő út Fő út 83.

R. k. templom (Szent Anna), barokk Kőkereszt, barokk Nepomuki Szent János-szobor, barokk Hannis-kúria, klasszicista

10454

Szőlőhegy

Kármelhegyi kápolna, barokk

10791 10782 10780 2193 2198 9171 2199

Kossuth Lajos u. Kossuth Lajos u. Kossuth Lajos u. Kossuth u. Petőfi Sándor u. 2. hrsz.: 0388 Kossuth u. 53.

Hatvan

9341

Hatvan Hatvan-Nagygombos Heréd Hort Karácsond Karácsond Kisnána Kisnána Lőrinci Ludas Ludas Markaz Markaz Mátraderecske Nagykökényes Nagykökényes Nagyréde Nagyréde Nagyréde Nagyréde Nagyréde Nagyút-külterület Parád Parád Recsk Sirok Sirok Sirok Sirok Szűcsi Tarnaszentmária Verpelét Verpelét Visonta

2121 9265 2217 10787 2201 2200 6648 8637 2218 2203 2204 2205 9723 2274 2220 2221 8636 8635 2208 9389 2209 10823 8747 9172 10912 2280 10899 10898 6804 2210 6661 10796 2159 2211

Nepomuki Szent János-szobor, barokk Szentháromság-szobor, barokk Kőkereszt, barokk R. k. templom (Kisboldogasszony), gótikus Présház és pince, klasszicista Borhy-kastély, szecessziós R. k. templom (Szent Imre), gótikus A Grassalkovich-kastély műemléki környezete (MK) Szent Sebestyén-szobor, barokk Borház, historizáló R. k. templom (Mindenszentek) Nepomuki Szent János-szobor, rokokó Csiszár-kastély, klasszicista R. k. templom (Szent Miklós püspök) A vár műemléki környezete (MK) Lakóház (Tájház), 1842 R. k. kápolna (Szent Anna), barokk R. k. templom (Szentháromság), barokk Nepomuki Szent János-szobor, barokk Várrom, 13–14. század Lakóház (Tájház), 19. század közepe Kanázsvár, 13. század R. k. templom, barokk Dessewffy-kúria, klasszicista Lakóház (Tájház), 19. század Lakóház (Tájház), 19. század Izsák-kastély, barokk Kőkereszt, barokk Nepomuki Szent János-szobor, barokk Szent Vendel-szobor, barokk R. k. templom (Szent Ottilia), barokk Erdőigazgatói lakás, historizáló Lakóház (Tájház), 19. század eleje R. k. plébánia, barokk Lakóház, 19. század vége Lakóház, 19. század vége A vár műemléki környezete (MK) Magtár és borház, barokk A r. k. templom műemléki környezete (MK) Nepomuki Szent János-szobor, barokk Németh-kúria, historizáló R. k. templom, barokk

Kossuth tér hrsz.: 0464/4 Rákóczi u. Bajcsy-Zsilinszky u. Hősök tere 1. Szent Miklós tér Béke u. 22. Kápolna tér Fő út 19. Fő út – templomkert hrsz.: 019 Fő u. 138. hrsz.: 4593 Hősök tere Szabadság u. 12. Erzsébet tér 1. Erzsébet tér 2. Kossuth u. 1. Rákóczi u. Virág u. 2. hrsz.: 080/2 Kossuth u. 45. hrsz.: 064/5 Kossuth u. 118. Borics Pál u. 1. Petőfi u. 11. Széchenyi u. 38. Táncsics u. 4–6. Kossuth u. Kossuth u. 75. Kossuth tér 1.

Jász-Nagykun-Szolnok megye műemlékjegyzéke Település

Jászfényszaru

Törzsszám

4011

Utca, házszám

Szent Család tér

Megnevezés

Szent Család-szobor, barokk

Nógrád megye műemlékjegyzéke Településrész

Törzsszám

Bátonyterenye Bátonyterenye Bátonyterenye

5838 5839

Bér Bér-Virágospuszta Bercel Bercel Bokor

5728 5729 5677 5674 5730

Utca, házszám

Árpád út 18. Árpád u. 20.

6854 Szabadság tér 1-2. hrsz.: 062/1 Béke u. 20. Petőfi Sándor u. 2. Szabadság u. 8.

Megnevezés

Lakóház, 20. század eleje Lakóház, 19. század második fele Gyürky-Solymossy-kastély műemléki környezete (MK) Ev. parókia, klasszicista Lázár-kúria, klasszicista R. k. plébánia, klasszicista Berczelly-kúria, klasszicista Ev. templom, késő barokk

177

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Településrész

Törzsszám

Bokor Buják Buják Buják Csécse Cserhátszentiván Cserhátszentiván Egyházasdengeleg Erdőtarcsa Galgaguta Herencsény Herencsény Jobbágyi Kálló Kozárd Mátraszőlős Nógrádsáp-Alsósáp Nógrádsáp-Alsósáp Palotás Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó

5731 5734 5732 5733 9107 5736 5737 5740 5742 5701 5704 5703 5751 5752 5753 5755 5796 10953 5756 5762 5760 5761 5757 5764

Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó-Hasznos Pásztó-Hasznos Pásztó-Hasznos Szarvasgede Szarvasged Szarvasged Szirák Szirák Szirák Szirák Szirák Szuha Szuha-Mátraalmás Szuha-Mátraalmás Szurdokpüspöki Tar Tar Tar Terény Vanyarc Vanyarc

5758 5759 9947 10980 10951 5748 5749 5747 5421 5422 5423 5425 5426 5424 5428 5427 5859 5844 5845 5429 5431 5432 5430 5725 5433 5434

Utca, házszám

Temető Hősök tere Kálvária-hegy Kálvária-hegy Bélahalompuszta Temető Temető Rákóczi Ferenc u. 57. Falujárók útja 1. Kossuth Lajos u. 19. Béke u. Harasztipuszta Felszabadulás u. Kossuth Lajos út 1. Kossuth Lajos u. 51. Fő tér Fő u. Szabadság út 28. Fő u., temető Fő u. 54. Fő u. 54/a. Gábor Áron u. 11. Múzeum tér 1.

6840 Múzeum tér 4. Múzeum tér 5. Múzeum tér 6. Szent Imre tér 12. Vasút u. Alkotmány u. 181. Dobó u. 2. Gombás-tető Béke u. 6. Kossuth Lajos u. 135. Kossuth Lajos u. 119. Petőfi Sándor u. 26. Petőfi Sándor u. 36. Roth Johanna u. Roth Johanna u. Roth Johanna u. 1. Kossuth Lajos u. 87. Bem József u. Bem József u. Arany János u. 20. Kossuth Lajos u. 8. Mátrai u. Petőfi Sándor u. 7. Bercsényi u. 2. Hunyadi u. 1. Táncsics Mihály u. 6.

Megnevezés

Vár- vagy templomrom, 13. század R. k. templom (Szent Márton), barokk Szent Anna-kápolna és remetelak Kálvária, klasszicista Keglevich-kastély, historizáló Fakereszt, 1818 Templomrom toronnyal, barokk Ev. templom, késő barokk Végh-kúria, klasszicista Ev. templom, barokk Nepomuki Szent János-szobor, barokk Magtártemplom, gótikus R. k. templom (Szent György) R. k. templom, késő barokk R. k. harangláb, klasszicista Nepomuki Szent János-szobor, rokokó Harangtorony kápolnával, késő barokk A r. k. templom műemléki környezete (MK) R. k. templom, késő barokk R. k. kápolna (Szentlélek), gótikus Lakóház, barokk Községháza, klasszicista Lakóház, barokk R. k. templom (Szent Lőrinc), gótikus Az r. k. templom és plébánia műemléki környezete (MK) Lakóház (Galéria), klasszicista Ciszterci kolostor és romkert Oskolamester háza, gótikus Monostor-malom maradványai, barokk Vasúti épületegyüttes, historizáló Nepomuki Szent János-szobor R. k. templom (Mária-Magdolna, gótikus Cserterivár, 14. század Ligárd-Pethő-kúria, barokk R. k. templom, késő barokk Nepomuki Szent János-szobor, barokk Teleki–Degenfeld-kastély, barokk Bozó-kúria, klasszicista Ev. templom, késő barokk Teleki-sírbolt és sírkövek, késő barokk Bozó-ház, klasszicista Harangtorony, barokk Harangláb, 1868 Fakereszt 1869 R. k. templom, barokk R. k. plébánia, klasszicista Tari család udvarháza, gótikus R. k. templom és körítőfal, gótikus R. k. templom (Szent András), historizáló Dessewffy–Bánffy-kúria, barokk Ev. templom, késő barokk

Pest megye műemlékjegyzéke Településrész

Aszód Csővár

Törzsszám

12606 6958

Utca, házszám

Baross tér 2.

Megnevezés

Lloyd kocsigyár Várrom

Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam 178

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A BATrT törvény a lehatárolt területet, mint a világörökségi területek lehatárolása során vizsgálat alá vonható területet határozta meg, amelyen belül kell keresni a távlati világörökség magterület és puffer-terület határait. A hatvani vizsgálati területen és térségében található világörökség- és világörökségvárományos területeket a 66. ábra mutatja be.

66. ábra. Világörökség- és világörökség-várományos terület övezete a hatvani vizsgálati területen és térségében A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya 2013 nyomán.

Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott „ex lege” védelemben részesülnek a Kötv. 11. §-0 alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír (Kötv. 13. § (4). 179

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. szerint „ex lege” védettek. A vizsgálati területen hét földvárat, és öt kunhalmot vettek nyilvántartásba. A földvárak és kunhalmok pontos helyét a 67. ábra mutatja be.

67. ábra. A hatvani vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. közreműködésével.

3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A 7.§ a következőképpen rendelkezik: „ (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és 180

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: — gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során.

181

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A szénhidrogén bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. A Hatvan vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített „Műszaki Üzemi Terv”-ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térségspecifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek. 3.2.1. Hatások a rezervoárokban A Hatvan vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjait az alaphegység (elsősorban triász–jura) karbonátos képződményeinek karsztosodott zónái, a hozzájuk kapcsolódó jobb permeabilitású leginkább eocén korú bazális konglomerátumokkal, homokkövekkel; továbbá késő-eocén karsztosodott karbonátok, oligocén homokkövek, repedezett agyagmárgák, valamint prepannóniai miocén homokkövek, tufás homokkövek, vulkanitok, illetve kora-pannóniai homokkövek jelentik. A rétegek kőolajat, földgázt tárol(hat)nak. A kvarter összletben tárolt vizek többnyire 400–700 mg/l közötti összes oldott anyagtartalommal (TDS) rendelkeznek és jellemzően CaMgHCO3-os, illetve néhány esetben CaMgNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os kémiai jellegűek. A víztartóban intenzív áramlások zajlanak. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek döntően 300–1000 mg/l TDS-űek, mely csak ritkán emelkedik 1000 mg/l felé. Az itt tárolt vizek jellemzően CaMgHCO3-os kémiai jellegűek, azonban kb. 200–250 méteres mélységtől emelkedhet a nátrium részaránya és megjelenhetnek a CaMgNaHCO3-os, majd a NaCaMgHCO3-os, NaHCO3-os vizek is. Az alacsony sótartalmú vizek a kvarter és a késő-pannóniai korú (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzívebb áramlási rendszer meglétére utalnak. A Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményeiből a területen és 5 km-es körzetéből nem áll rendelkezésre információ, azonban a tágabb környezetben az 182

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány uralkodóan finomszemcsés összletben tárolt vizek összetétele és összes oldottanyag-tartalma széles tartományban változik, néhány ezer – néhány tízezer mg/l között és leginkább NaHCO3-os, NaCl-os, valamint NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os kémiai jelleggel rendelkeznek, melyek elzártabb víztartókra utalnak. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy csak a terület középső–déli részein, leginkább kisebb vastagságban jelenlévő alsó-pannóniai összletben kevéssé fejlett a turbidites összlet, így inkább lokális víztartók figyelhetőek meg a finomszemcsés összlet homokasabb betelepüléseiben. Továbbá a képződmények kiékelődésének következtében — szemben a nagy vastagságú, jól fejlett also-pannóniai összlettel — alacsonyabb sótartalmak is valószínűsíthetőek. A prepannóniai miocén porózus képződményekben egy alacsonyabb sótartalmú és intenzívebb áramlással érintett sekélyebb rendszere (500–900 mg/l TDS és CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os kémiai jelleg), illetve egy mélyebb (általában 1200 méteres mélység alatt), magasabb sótratalmú, elzártabb (és/vagy lokális) víztartó összlet figyelhető meg, 3000– 28 800 mg/l TDS-sel és NaCl-os kémiai jelleggel. Egyes esetekben megfigyelhető a szulfát mennyiségének jelentősebb megemelkedése is. A területen három, extrém magas, 54 800– 59 300 mg/l összes oldottanyag-tartalmú és NaCl-os vízminta is található. Az oligocén és eocén korú képződményekből leginkább alacsonyabb, 1030–3720, illetve 1270–2250 mg/l TDS-ű és változatos (CaMgHCO3-os, NaHCO3-os, NaClHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaCaCl-os, esetenként NaSO4-os, NaHCO3SO4-os) kémiai jellegű vizek származnak, mely a kevésbé zárt víztartó(k)ra utal. Recsk térségében jelentősebb mennyiségben feldúsuló hidrogén-karbonátot figyelhetünk meg tízezer mg/l körüli TDS-hez társultan, mely utalhat mélyből feltörő szén-dioxidra (mátraderecskei mofetta). A területen triász (és egy perm) aljzati képződményekből származik vízelemzés (Bervai Mészkő, Felsőtárkányi Mészkő Formációk), ahol az intenzív áramlással érintett részeken alacsony összes oldottanyag-tartalmú (800–1000 mg/l) és CaMgNaHCO3-os kémiai jellegű vizek jellemzőek. Az elzártabb víztartóból (Ablakoskővölgyi és Nagyvisnyói Mészkő Formációk) származó kevert vízminta közel 6400 mg/l TDS-sel és NaHCO3SO4-os összetétellel rendelkezik. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogén-kutatás után várható termelések hatására akár nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogén-kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról, termeléséről lesz szó, ott számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a repesztések sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mentén, vagy mellett a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen. A technológiához használt folyadékok ismételt felszínre kerülése esetére a megfelelő védelem tervezésével és kialakításával fel kell készülni. A mélyinjektálásokkal, vízlikvidálásokkal és visszasajtolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozás, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről” 11. §-a a következő idevágó részeket tartalmazza: „11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. 183

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok – beleértve a szén-dioxidot is – továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető: a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,” továbbá „(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek — különösen a felszín alatti vizek — mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába”. A fenti kormányrendeletet — a 10. és 13. §-ok alapján — a tevékenység engedélyezéséhez is figyelembe kell venni. Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy — különösen túlnyomásos esetekben — előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. Az említett kockázatok negatívumai mellett a szénhidrogén-kutatások esetében azt is számításba kell venni, hogy a térség magas hőmérsékletű karsztrezervoárjai, visszatáplálásra való alkalmasságuk miatt az ország legígéretesebb geotermális energiahasznosításait biztosíthatják. A koncessziós terület érinti több termálkarszt víztestet is (kt.1.3, kt.1.4, kt.2.1 és kt.2.5). A termális karsztrendszer, amely a geotermikus rezervoárokat tartalmazza, jelen ismereteink szerint akár gravitációs, kevert vagy szabad konvekciós áramlásokat tartalmazhat. A terület alaphegységi víztárolókbeli geotermikus- és szénhidrogén-hasznosításaihoz tartozó hatások esetében a legnagyobb kockázatot az jelentheti, ha a természetes konvekciós áramlási rendszert a beavatkozás jelentősen módosítja. Amennyiben a területen az alaphegységi szénhidrogén-termeléshez jelentősebb kísérővíz termelés és visszasajtolás társul, akkor a kockázatot az jelentheti, ha a természetes (konvekciós) áramlási rendszert a beavatkozás jelentősen módosítja, megváltoztatva a hő-tápterületet, és a vizek összetételének térbeli alakulását is. Egy hatásvizsgálat elvégzése válhat szükségessé, melynek alapeleme a megfelelő hőtranszport-értékelés (modellezés), és amely tisztázza az áramlásokat vezérlő hőkonvekciós rendszerek működését és helyét, mivel azokról még kevés az információ. A hatásvizsgálat során hangsúlyt kell fektetni a terület geotermikus hasznosításánál a területen található termál(karszt) kutakra gyakorolt hatásokra, még akkor is, ha azok nem is az alaphegységi víztartót nyitják meg. A szénhidrogén hasznosítás a területen nem károsíthatja semmilyen módon a környék gyógyfürdő célú termálvíz hasznosításait. 184

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Hatvan vizsgálati terület legjobb tároló képződményei a kora-pannóniai korú homokkövek, prepannóniai miocén homokkövek, vulkanitok, oligocén homokkövek, repedezett agyagmárga, eocén konglomerátumok, homokkövek, karbonátok és a karbonátos alaphegység karsztosodott zónái lehetnek. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogéntermelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jelenlegi és jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai korú, illetve pannóniainál idősebb miocén hévízrezervoárok, valamint az alaphegységi termálkarszt rezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztesteket érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni. A vizsgálati területet érintő felszín alatti víztestek minőségi szempontból többnyire jó minősítéssel rendelkeznek, ugyanakkor a sp.2.9.1, továbbá az 5 km-es környezeten belül a sh.1.7, h.1.7 és a sp.1.13.1 jelű víztestek gyenge minősítéssel rendelkeznek. A víztestek mennyiségi állapota többnyire jó (22(15+7)/30), azonban a sp.2.9.1, sp.2.10.1, p.2.9.1, pt.2.2., kt.1.4, kt.2.5, valamint az 5 km-es környezetben a pt.1.2 és a kt.1.3 víztestek gyenge besorolásúak. Fentebbiek következtében a tervezett tevékenység során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, illetve a minőségi jó állapotot a VGT célkitűzései alapján 2027 utánra, a mennyiségi jó állapotot 2021-re el kell érni. 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, — a termelő és a visszasajtoló kutak, — aktív szereplői a szénhidrogén-rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. Ugyan a területen található késő-pannóniai korú rétegek, rezervoárok hidrosztatikus nyomásállapotúak, azonban a kutatófúrások rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál)víztartókba bejuthat az esetlegesen túlnyomásos mélyebb rétegek jelentősen eltérő sóés szénhidrogén-tartalmú, (vagy más szervesanyag- tartalmú) nyomelem tartalmú vize. A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis található. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. 185

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő legtöbb víztest mennyiségi állapota jónak tekinthető, de néhány gyenge mennyiségi állapotú víztest is ismert. Ilyenek a sp.2.9.1, sp.2.10.1 sekély porózus, a p.2.9.1 porózus víztestek, illetve a pt.2.2 és a kt.1.4, kt.2.5 jelű porózus termál- és termálkarszt vízteste, melyek állapota nem romolhat a tevékenységek hatására. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott célkitűzések szerint a jó mennyiségi állapotot 2021-re, illetve 2027-re el is kell érni. Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai), illetve eocén, felsőtriász karsztos termálvíztartókra, melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben. A Hatvan vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén-kutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával. A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A koncessziós tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 36 db, 5 km-es környezetében további 38 db üzemelő ivóvízbázis található, ezek közül 31/31 sérülékeny, 2/3 bizonytalan és 3/4 nem sérülékeny. A vizsgálati területen és annak 5 km-es környezetében 12+16 vízbázis rendelkezik befejezett diagnosztikával, melyek közül 4/5 vízbázis sérülékeny. Veszélyeztetettségi vizsgálat a területen és annak 5 km-es környezetében 10+5 esetben zajlott, melynek eredményeképpen többnyire közepes veszélyeztetettséget mutattak ki a belterületi és mezőgazdasági területek aránya következtében; egy esetben, a DBRV Gödöllő vízbázisán nitrát és triazin szennyezést mutattak ki. Ezen felül a területen 1 ásvány- (Parádsasvár) és 4 gyógyvízkút (Parádsasvár, Parád, Pásztó) található; az 5 km-es környezetben 1 gyógyvízkút (Mátraderecske), 7 ásványvízkút található (Mátraszőlős, Gödöllő, Csány, Jászdózsa, Kál) és 1 kút (Veresegyháza) vizét ásvány-, és gyógyvízzé is minősítették. A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás, vagy új kút létesítése belső védőövezeten tilos, külső védőövezeten, valamint a felszín alatti vízbázisok további védőövezetein ugyancsak a korábban ismertetett előírásoknak megfelelően kell eljárni.

186

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Végül itt kell megemlíteni, hogy a terület egy részén található a Recsk–Bükkszéki termálkarszt, melyet a recski mélyszinti érckutatás több mint két évtizedes bányászati víztelenítése érintett, és amely karszt- és repedésvízrendszer az utóbbi 14 év termelésszüneteltetése során sem rehabilitálódott teljesen. E rendszer állapota alapvetően hatással van a Bükkszéki Salvus ásványvíz és gyógyvíz hasznosítási helyzetére. Amennyiben tehát a termálvíztest körzetében történne kutatás, termelés, akkor itt a felméréseknél, hatásvizsgálatoknál ezekre különös figyelmet kell fordítani arra is, hogy e térségben számos természetes szén-dioxid kiáramlás is van, ásványvizes (csevicés) hasznosításokkal. (Parád, Parádfürdő, Recsk, Mátraderecske, Bükkszék környéke). 3.2.3. Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál „üzemmód”ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogéntartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak. Arra az eseményre, amelyet a Hatvan térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt „Műszaki Üzemi Terv”-ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl. fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket. Figyelemmel kell lenni a vizsgálati területen és környezetében felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Itt is meg kell említeni, hogy a terület több részén tárolt, vagy természetes úton felszínre áramló szén-dioxid-gázokkal kell számolni. Nem megfelelő módon felhagyott fúrások, vagy lezárt kutak e gázok felszínre juthatnak és ott veszélyhelyzetet jelenthetnek. Kevésbé gyakran, de előfordulhat, (főleg a recski körzetben) H2S-gáz felszínre jutása is, mely erősen toxikus hatású. Az ilyen gázos területen végzett kutatások, termelések és felhagyások esetére ezekre a veszélyekre fel kell készülni megfelelő tervezéssel, kivitelezéssel, monitorozással és haváriás védelmi létesítményekkel. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997. (vízbázisvédelmi) kormányrendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően.

187

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások A terület nem érintkezik, és nem esik országhatár közelébe, határon átterjedő hatásokkal nem kell számolni. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati terület által érintett víztestek közül a kt.1.4 termál karszt víztest és a sh.1.8, sh.2.1, sh.2.3 sekély és a h.1.8, h.2.1, h.2.3 hegyvidéki víztestek érintettek a szlovák magyar határmenti tárgyalásokon (Ipoly régió). Egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak.

3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása).

188

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (NeKI) Az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) értelmében a természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen; vagyis a természetvédelmi célokkal ellentétesen nem lehet egy terület jellegét és állapotát megváltoztatni. Ezzel összhangban, a tevékenység tervezésekor tekintettel kell lenni az adott terület védelmi szintjére is. Mivel a tevékenység várhatóan bizonyos mértékben hat a környezetére, a tevékenységet mindenképpen úgy kell tervezni, hogy az, a terület jellegében, használatában nem okoz változást, illetve nem zavarja, vagy károsítja a terület élőhelyeit, az ott élő természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 jelölő fajokat. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet hirdeti ki a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket és a területeken előforduló, közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusokat, illetőleg fajokat, valamint megállapítja ezek megőrzéséhez szükséges előírásokat. A Natura 2000 hálózat esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10.§ (1) és (2) bekezdései a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő. A kormányrendelet kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A kutatáshoz és bányászati termeléshez kötődő tevékenységek esetenként jelentős zavarokat okozhatnak. Kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át. A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. Kutatási tevékenység Natura 2000 területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétesek a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 2000 területek érzékenyebbnek tekinthetők. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékek és Natura 2000 jelölő fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú tavú túlélésére. Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken “ex lege” védelem alatt álló értékek, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során. A területen található vízfolyások és vízgyűjtő-területeik, valamint a felszín alatti vízbázisok vízminőség-védelmi szempontjából fontosak, ezek a területek bányászati célú kutatás szempontjából sérülékenynek tekintendők.

189

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Hatvan vizsgálati területen (1539,9 km2) több természetvédelmi és Natura 2000 terület fordul elő. Ugyanakkor a hatások becslése során továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket és Natura 2000 jelölő fajokat, az előforduló tájképi értékeket, egyedi tájértékeket, amelyek nem mindenesetben a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek listáját az 1.1.4-es fejezet, illetve a 3. függelék tartalmazza. A kutatás, illetve a bányanyitás során többek között a következő hatásokkal, veszélyeztető tényezőkkel kell számolni: — vonalas létesítmények és új közüzemi vonalas berendezések megjelenése; — emberi jelenlét és zavarás; — környezetszennyezés, -terhelés (zaj-, por-, rezgésszennyezés, pontszerű és diffúz levegő-, talaj- és vízszennyezés, vízminőség romlás); — hidrológiai viszonyok módosítása; — élőhelyek átalakulása, feldarabolódása, zavarása, károsodása, megszűnése; — szukcessziós folyamatok megzavarása; — fajok zavarása, elvándorlása; populációk megváltozása, elszegényesedése; — pionír és inváziós fajok megjelenése; — negatív tájképi hatások. A hatások eltérőek lehetnek a különböző munkafázisokban, a kutatási vagy a bányászati tevékenységek, illetve az utóhasználat alatt. Az élővilág szempontjából a bányászati tevékenység során fellépő hatások nagy része negatív és visszafordíthatatlan. A bányászat okozta környezeti hatások nagyságát és fajtáját meghatározzák a következő tényezők: — a kutatás, a feltárás és a bányanyitás módja; — alkalmazott kitermelés módja, ideje; a bányászott nyersanyag; — feldolgozási technológia; — meddőhányók, zagytározók, derítők kialakítása; — kapcsolódó infrastruktúra megjelenése (kiszolgáló létesítmények, bekötőutak, szállítószalagok, üzemek, tarolók); — az érintett terület nagysága; — az érintett terület természeti adottsága; — érintett terület érzékenysége, sérülékenysége; regenerálódó képessége; — különböző munkafázisok, tevékenységek (kutatás, feltárás, előkészítés, bányászat, lezárás, szüneteltetés stb.). A bányászat megkezdése során pedig másodlagos — nemcsak ökológiai, hanem — társadalmi és gazdasági folyamatokkal, hatásokkal is számolni kell. Így például további megjelenő ipari, kereskedelmi fejlesztések megjelenésével. Ugyanakkor számolni kell, hogy az egyes hatások összeadódnak és egymásra is hatással lehetnek, így például az élőhelyek zavarása, károsodása visszahatással van a helyi állat- és növénypopulációkra is. Minden egyes kitermelő projektnek biztosítania kell azt, hogy ne okozzon kárt vagy zavart azokon a területeken, amelyeken jelentős természeti értékekkel lehet számolni. A védett területekre, valamint az élőhelyekre vonatkozó hatásokat a hatásvizsgálatok készítése során kell részletezni. A kutatási, tervezési fázisban a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére a védett, értékes területeken a következő szempontokat érdemes figyelembe venni (CSŐSZI et al. 2014): — ha a területen előforduló természeti értékek indokolttá teszik, kutatást csak a vegetációs időszakon kívül javasolt engedélyezni; — szikes felszíneken, meredek térszíneken a felvonulást, a fúrásos és a geofizikai, geokémiai kutatásokat száraz vagy fagyos időben javasolt végezni; 190

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — felvonulást és szállítást lehetőleg a már meglévő utakon kell lebonyolítani; — mintavételezés nyomvonalainak kitűzését a növényzet lehető legkisebb sérelmével kell megoldani. A nyomvonalakat és mintavételi helyeket olyan módon kell megjelölni, hogy a jelölés a kutatás befejezése után eltávolítható legyen; — kutatóárkokat a kutatás befejezése után vissza kell temetni, felületüket el kell egyengetni; — természeti, táji értékek védelme érdekében a bányatelek-fektetés során védőpillért lehet kijelöltetni; — bányatelket úgy javasolt kijelölni, hogy a bányát megközelítő, rávezető út természeti, táji érték veszélyeztetése nélkül kialakítható legyen, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával; — tervezett bányatelek lehetőleg ne érintsen természeti területet, védett, illetve védelemre tervezett természeti területet, „ex lege” védett értéket, ökológiai hálózat magterületét, ökológiai és zöldfolyosót, Natura 2000 területet, azok védőterületét és egyedi tájértéket (Tvt. 6.§ (2), 20.§ (1)); — a kutatási terület lehetőleg ne érintsen védelemre tervezett területeket se, illetve tájképi szempontból értékes területet; — bányatelek megállapítása során célszerű figyelembe venni a bányászati tevékenység várható tájképi hatásait, a talajvíz várható szintváltozásával érintett élőhelyek veszélyeztetettségét. Havária esetén, megfelelően összeállított havária-terv segítségével elkerülhetőek azok a szennyeződések, melyek felszíni vízfolyásokat, illetve más felszíni környezeti elemeket, ezáltal védett élőhelyeket is terhelhetnek.

191

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Irodalom ALLIQUANDER, Ö. 1968: Rotary fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 15–28. BÁLDI T., HORVÁTH M., NAGYMAROSY A. 1975: Jelentés az 1974/75 évi oligocén formációvizsgálatokról. — Kézirat, MÁFI, Budapest BÁLDI T. 1983: Magyarországi oligocén és alsó miocén formációk. — Akadémiai Kiadó, Budapest 293 p. BÁLDI, T., BÁLDINÉ BEKE, M., 1985: The evolution of the Hungarian Paleogene basins. — Acta Geol. Hung., 28, 5–28. BÁLDINÉ BEKE M. 1972: The nannoplankton of the Upper Eocene Bryozoan and Buda Marls. — Acta Geol. Hung. 16, pp. 211–228. BÁLDINÉ BEKE M. 1977: A budai oligocén rétegtani és fáciestani tagolódása nannoplankton alapján — Földtani Közlöny 107, pp. 59–89. BÁLDINÉ BEKE M. 1984: A Dunántúli Paleogén képződmények nannoplanktonja. — Geol. Hung. ser. Pal., 43, 305 p. BÁLDINÉ BEKE M., BÁLDI, T. 1974: A novaji típusszelvény (kiscellien-egerien) nannoplanktonja és makrofainája. — Földtani Közlöny 104, pp. 60–88. BALLA Z. 1983: A szarvaskői szinform rétegsora és tektonikája. — Az ELGI 1982. évi jelentése, pp. 42–65. BALLA, Z., HOVORKA, D., KUZMIN, M., VINOGRADOV, V.I. 1983: Mesozoic ophiolites of the Bükk mountains (N Hungary). — Ofioliti, 8, pp. 5–46. BÉRCZI-MAKK, A., J. HAAS, E. RÁLISCH-FELGENHAUER, A. ORAVECZ-SCHEFFER 1993: Upper Paleozoic–Mesozoic formations of the Mid-Transdanubian Unit and their relationships. — Acta Geol. Hung., 36, pp. 263–296. BONCZ L., BALÁZS E., BARTHA A., KÓSA L., MILÁNKOVICH A., NAGY GY.-NÉ., SÉLLEI CS., VADÁSZ GYNÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, TÓTH J., TÓTH L.-NÉ 2004: Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.21172. BONCZ L., BALÁZS E., ESZES I.-NÉ, KRUSÓCZKI T., LUX M., PUSZTAI J., SZABÓNÉ LÁSZLÓ A., SZÁSZFAI J., TOMCSÁNYI T., GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS, ZSUPPÁN GY., KOVÁCS A., MILANKOVICS A., SPITZMÜLLER Á., DR. TÓTH J., VARGÁNÉ TÓTH I., VIDA E.: 2012b: Zárójelentés a 136. Bátonyterenye területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Nyrt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.22518. BONCZ L., SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, ESZES I.-NÉ, KLEMENIK R. B.; LUX M., PUSZTAI J., SZABÓNÉ LÁSZLÓ A.; SZÁSZFAI J., GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., KOVÁCS A.; MILÁNKOVICH A., HAJDU Á.; KASZVINSZKI R.; SPITZMÜLLER Á.; TÓTH J.; VARGÁNÉ TÓTH I.; VIDA E. 2012a: Zárójelentés a 125. Jászberény területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Nyrt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár BONCZ L., SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, LUX M., KLEMENIK R., KRUSOCZKI T., PUSZTAI J., SZÁSZFAI; J., TOMCSÁNYI T., GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., MILÁNKOVICH A., KORMOS L., SZALAINÉ BÁNLAKI E., SZABÓNÉ VERES É., VIDA E., BOZSÓ M.-NÉ., TÖRÖK J.-NÉ 2013: Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Nyrt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.22781. BUDAI T., KONRÁD GY. 2011: Magyarország földtana. — Egyetemi jegyzet földtudományi, geográfus és környezettudományi szakos hallgatók számára. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, 102 p. CHOLNOKY J. 1936: Magyarország földrajza. — A Föld és élete 6. köt. Franklin T.K. Budapest, 530 p. CSÁSZÁR G. (szerk.) 1997: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. — MÁFI 105 p. 192

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány CSEPREGHYNÉ MEZNERICS I. 1962: A „katti” – akvitáni kérdés tudománytörténeti megvilágításban. — Földtani Közlöny 92, pp. 185–195. CSŐSZI M., BABUS F., DUHAY G., KELLNER SZ., KISS G. 2014: Tájvédelmi Kézikönyv. Vidékfejlesztési Minisztérium. Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság. Budapest. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. — Második, átdolgozott és bővített kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 195–205, 677–823. DUDICH E. 1976: Jelentés összehasonlító szervesgeokémiai vizsgálatokról. — Kézirat MTA GKL, Budapest FITZPATRICK, J. 1991: Practical well controll – Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin. FODOR, L.,KÁZMÉR, M., 1989: Clastic and carbonate sedimentation in an Eocene strike-slip basin at Budapest. — In: Császár, G (ed), Tenth IAS Regional Meeting, Budapest, Excursion Guidebook, 227–259. FÖLDVÁRI A. 1970: Üledékciklusok és oszcillogram. — M.T.A. X. Oszt.Közl. 3, pp. 233–237. HAAS J., BUDAI T. (szerk.) 2014: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana, Magyarázó „Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez” (1: 500 000). (Geology of the pre-Cenozoic basement of Hungary, Explanatory book of the pre-Cenozoic geological map of Hungary (1:500 000). — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe, 1:500 000. — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. HAAS, J., TARDI-FILÁCZ, E., ORAVECZ-SCHEFFER, A., GÓCZÁN, F., DOSZTÁLY, L. 1997: Stratigraphy and sedimentology of an Upper Triassic toe-of-slope and basin succession at Csővár, North Hungary. — Acta Geol. Hung. 40/2, 111–177. HAJDÚ J., BALÁZS E.-NÉ, BUJDOSÓ I., CZELLER I., ESZES I.-NÉ, NAGY GY.-NÉ, PÁPA A., SOÓS S., SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, VADÁSZ GY.-NÉ 1997: Zárójelentés a 26. Ózdi medence területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.20133. HÁMOR G. 1985: A Nógrád—Cserháti kutatási terület földtani viszonyai. — Geol. Hung. ser Geol. 22, 307 p. HARANGI, SZ., SZABÓ, CS., JÓZSA, S., SZOLDÁN, ZS., ÁRVA-SÓS, E., BALLA, M., KUBOVICS, I. 1996: Mesozoic igneous suites in Hungary: implications for genesis and tectonic setting in the nortwestern part of Tethys. — Int. Geol. Rev. 38, pp. 336–360. Hévízkútkataszter: Magyarország hévízkútjai. — VITUKI, Budapest. 2001 HORUSITZKY F. 1979: Alsó miocén vitakérdések. Akadémiai Kiadó, Budapest, 245 p. HORVÁTH M. 1972: A szécsényi amussziumos slír felső tagozatának mikrofaunája. — Földtani Közlöny 102, pp. 163–175. KARÁTSON D., CSONTOS L., HARANGI SZ., SZÉKELY B., KOVÁCSVÖLGYI S. 2001a: Volcanic successions and the role of descrtuctional events in the Western Mátra Mountains, Hungary: implications for the volcanic structures. Révue Géomorphologie: relief, processus, environnement, 2., pp. 79–92. KARÁTSON D., CSONTOS L., HARANGI SZ., SZÉKELY B., KOVÁCSVÖLGYI S. 2001b: A NyugatMátra szerkezeti rekonstrukciója. — Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. pp. 1–25. KÁZMÉR, M., 1984: Continental escape of the Bakony-Drauzug unit in the Paleogene. — Ált. Földt. Szemle 20, 53–101. KECSKEMÉTI T. 1998: Magyarország epikontinentális eocén képződményeinek rétegtana. — In: Bérczi I., Jámbor Á. (szerk): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL és MÁFI kiadvány Budapest, 403–417. KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000 — Geophysical Transactions 45/2, pp. 99–104. 193

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es nyomtatott térkép. — MÁELGI kiadvány KISS J., SÍKHEGYI F., VETŐ-ÁKOS É., ZELENKA T. 1996: Volcanic structures, Alpine metallogeny and tectonics in the SE Mátra Mts, NE Hungary. — Plate Tectonic Aspects of the Alpine Metallogeny in the Carpatho-Balkan Region, IGCP Congress Proceedings, Sofia, pp. 145– 155. KITAIBEL P. 1829: Hydrographia Hungariae. (Schuster J. ed.) I–II. Pest, pp. 162-204. KÓSA, L., SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, BARTHA A., BONCZ L., KOVÁCS A., NAGY GY.-NÉ, SÉLLEI CS., TÓTH L.-NÉ, TÓTHNÉ MEDVEI ZS., TÖRÖK V.-NÉ 2003: Zárójelentés a 111. Salgótarján kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről, MOL Rt — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.21124. KŐRÖSSY L. 1992: A magyarországi kőolaj és földgázkutatás földtani eredményei és a kutatás kilátásai. 1991–1992. VII. rész. Észak-Magyarország Paleogén medence. (Pesti síkság, Gödöllő Aszódi-dombvidék, Bugyi–Jászberényi magas medencealjzat rögvonulat, BörzsönyCserhát vidéki paleogén medencerész, Nógrád-Borsodi paleogén medencerész, Mátra–Bükk hegység előtere, Hernádvölgye), MÁFI. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T.17038. KŐRÖSSY L. 2004: Az észak-magyarországi paleogén medence kőolaj- és földgázkutatásának földtani eredményei. — Általános Földtani Szemle 28, 9–121. LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 2010: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. (www.enpol2000.hu). MAROSI S., SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 219–230, 768–855. MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana — Kézirat, — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, 25 p. MÁRTON, E., MÁRTON, P. 1996: Large scale rotation in North Hungary during the Neogene as indicated by palaeomagnetic data. — In MORRIS, A., TARLING, D. H. (eds): Palaeomagnetism and tectonics of the Mediterranean region. — Geological Society Special Publication 105, 153–173. MÁRTON, E., PÉCSKAY, Z. 1998: Comlex evaluation of paleomagnetic and K/Ar data of the Miocene ignimbritic volcanics in the Bükk Foreland, Hungary. — Acta Geologica Hungarica 41/4, 467–476. NAGYMAROSY, A., BALDI-BEKE, M., 1988: The position of the Paleogene formations of Hungary in the standard nannoplankton zonation. Annales Univ. Sci. Eötvös, Sect. Geol., 28, 3–25. NEMESI L. VARGA G. MADARASI A. 2002: A Dunántúl tellurikus térképe (Telluric map of Transdanubia). Geophysical Transactions 43/3–4, pp.169–204. PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 PÜSPÖKI Z., TÓTH-MAKK Á., KOZÁK M., DÁVID Á., MCINTOSH R.W., BUDAY T., DEMETER G., KISS JA., TEREBESI P.M., BARTA K., CSORDÁS CS., KISS JU., 2009: Truncated higher order sequences as responses to compressive intraplate tectonic events superimposed on eustatic sea-level rise — Sedimentary Geology 219, pp. 208–236. RADÓCZ GY. 1987: Újabb Rzehakiás (Oncophorás) rétegek a Ny-borsodi medence kőszénösszletéből — Kézirat, — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár RÉTI, ZS. 1985: Triassic ophiolite fragments in an Evaporitic Melange, Northern Hungary. — Ofioliti, 10/2–3,. pp. 411–422. ROYDEN, L., BÁLDI, T., 1988: Early Cenozoic tectonics and paleogeography of the Pannonian basin and surrounding regions. — Am. Assoc. Pet. Geol. Mem., 45 pp. l–16. ROZLOZSNYIK P. 1939: Geológiai tanulmányok a Mátra É-i oldalán, Parád, Recsk és Mátraballa községek között. — Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1933-35 II pp. 545–620. 194

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ROZLOZSNYIK P. 1941: Jelentés a recski kincstári bányában észlelt olajfelfakadásról. — Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1936-38 I, pp. 209–221. SCHMOKER, J. W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated. — In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. (eds): The petroleum system - from source to trap. — AAPG Memoir 60, pp. 323–326. SCHRÉTER Z. 1936: Jelentés az 1936-ban végzett gyakorlati irányú földtani felvételekről (Bükkszék). Kézirat, — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T-65. SZALAINÉ BÁNLAKI E., TÓTH J., BALÁZS E.-NÉ, HAJDÚ J., BUJDOSÓ I., PÁPA A., SOÓS S., VADÁSZ GY-NÉ, SZENTGYÖRGYI K-NÉ, CZELLER I. 1997: Dány kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése. (Gödöllő, Valkó, Tura, Sülysáp, Isaszeg). MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.19041. SZTANÓ O. 1994: The tide-influenced Pétervására Sandstone, Early Miocene, Northern Hungary. Sedimentology, palaeography and basin development. — Geologica Ultraiectina 120, 155 p. SZTRÁKOS K. 1978: Stratigraphie et foraminiféres de l’oligocéne du Nordest de la Hongrie. — Kézirat, Thése de doctorat, Paris. TARI, G, BÁLDI, T., BÁLDI-BEKE, M. 1993: Paleogene retroarc flexural basin beneath the Neogene Pannonian Basin: a geodynamic model. — Tectonophysics 226, pp. 433–455. TARI, G., HORVÁTH, F., RUMPLER, J. 1992: Styles of extension in the Pannonian Basin. — Tectonophysics 208, pp. 203–219. VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz. 2009 — VKKI, MÁFI.

195

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Internetes hivatkozások 2012.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2013. http://www.kvvm.hu/olm/docs/2012_RIV_ertekeles.pdf 2014-12-10 2012.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2013. 2014-12-10 2013.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2014. http://www.kvvm.hu/olm/docs/2013_RIV_ertekeles.pdf 2014-12-10 2013.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2014. 2014-12-10 A magyar állam tulajdonában álló műemlékek listája Pest megyében. Wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_%C3%A1llam_tulajdon%C3%A1ban_%C3%A1ll %C3%B3_m%C5%B1eml%C3%A9kek_list%C3%A1ja_Pest_megy%C3%A9ben 201412-10 A MAVIR ZRt. átviteli hálózati távvezetékei. MAVIR szakmai kiadványok. 2013. http://www.mavir.hu/documents/10258/107818/A_Mavir_ZRt_%C3%81tviteli_h%C3%A 1l%C3%B3zati_t%C3%A1vezet%C3%A9kei.pdf/4e2835b3-6fa5-4962-b9a3f9c4dd9417cc 2014-06-15 A MAVIR ZRt. átviteli hálózati távvezetékei. MAVIR szakmai kiadványok. VER 2012. http://www.mavir.hu/documents/10258/107818/MAVIR_VER_adatok_2012_Final.pdf/50 ab23ef-deaa-4174-9fe2-8f5453dcbe3a 2014-06-15 CORINE: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/ ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: http://kinga.elgi.hu Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek Heves Megye műemlékjegyzéke. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Budapest, 2005 www.forsterkozpont.hu/download/Heves-uj.pdf 2014-12-10 Heves megye területfejlesztési koncepciója (2014-2020). helyzetelemzés, helyzetértékelés http://www.hevesmegye.hu/files/koncepcio/helyzetertekeles.pdf 2014-11-30 Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja (2007-2013). Eger, 2008. március http://www.terport.hu/webfm_send/716 2014-11-30 Heves megye területrendezési terve, Módosítás, 2010. http://www.terport.hu/ teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/megyek/heves-megye-teruletrendezesi-terve 201411-30 Jász-Nagykun-Szolnok Megye műemlékjegyzéke. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Budapest, 2005 www.forsterkozpont.hu/download/Jasz-uj.pdf 2014-12-10 Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció I. Vizsgálat. Város– Teampannon Kft Budapest, 2010. június. http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/ tanacs/koncepcio_01_vizsgalat.pdf 2014-11-30 Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció II. Javaslattevő fázis. Jász– Nagykun–Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Szolnok, 2010. június. http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/tanacs/koncepcio_02_javaslattevo_fazis.pdf 2014-1130 Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013) megújítása. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kf.

196

Hatvan. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2010. http://www.jnsztfu.hu/feltolt/File/jnksz_megyei_strategia_2010_2013.pdf 2013-0722 Közép-magyarországi operatív program, 2007-2013 (2007) Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 2007HU162PO001 palyazat.gov.hu/download/1769/KMOP_070629_HU.pdf 2013-07-22 Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, 2009–2010 (2009) http://www.terport.hu/webfm_send/324 2013-07-22 Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2013. http://okir.kvvm.hu/lair/ 2014-12-10 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2015. augusztus). http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu Nógrád Megye műemlékjegyzéke. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Budapest, 2005 www.forsterkozpont.hu/download/Nograd.pdf 2014-12-10 Nógrád megye területfejlesztési koncepciója 2014–2020. Helyzetfeltáró munkaanyag. Consultax Kft. 2013. http://nea.edunet.hu/images/balassagyarmat/_nograd_megye/ nograd_megye_teruletfejl_koncepcioja.pdf 2014-11-30 Nógrád megye területrendezési terve. Javaslattevő fázis. VÁTI magyar regionális fejlesztési es urbanisztikai Közhasznú Társaság. Budapest, 2005. http://www.vati.hu/ files/sharedUploads/docs/teruletrendezes/nograd_javaslattevo_0503.pdf 2014-11-30 Nógrád megye területrendezési tervének módosítása. Stratégiai környezeti vizsgálat. VÁTI Magyar Regionális fejlesztési es urbanisztikai Nonprofit Kft. 2011, Budapest http://www.terport.hu/webfm_send/1366 2014-11-30 Országos Területfejlesztési Koncepció 2013.(OTK) http://www.nfu.hu/doc/207 2014-11-30 Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) http://www.terport.hu/ teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag 2014-11-30 Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya, 2013. http://www.terport.hu/webfm_send/4215 2014-12-10 Összefoglaló a 2007-2013 között a KözOP keretén belül megvalósuló vasúti fejlesztésekről. MÁV Zrt. http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=148b406fd33e0d 2014-11-30 PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http://www.geo.u-szeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe Pest megye területfejlesztési koncepciója I. - Helyzetfeltárás. 2012 november. http://www.pestmegye.hu/images/2014/Teruletfejlesztesi_dokumentumok/Koncepcio_meg yei/Pest_Megyei_Teruletfejlesztesi_Koncepcio_-_I._kotet_helyzetfeltaras.pdf 2013-07-22 Pest Megye Területrendezési Terve módosítás. Környezeti értékelés. PESYTTERV Kft. 2011 június, Budapest. http://www.terport.hu/webfm_send/1849 2014-11-30 Pest Megye Területrendezési Terve módosítása Egyeztetési anyag 2011. augusztus http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/megyek/pest-megyeteruletrendezesi-terve/pest-megye-teruletr 2014-11-30 Pest Megye Területrendezési Terve, Javaslattevő tervfázis, Egyeztetési dokumentáció, I. kötet: Elfogadásra kerülő munkarészek. PESTTERV Kft, 2011 július. http://www.terport.hu/webfm_send/1846 2014-11-30

197

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés SÜMEGHY Z., UNGER J. 2006: A relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden — http://geography.hu/mfk2006/pdf/S%FCmeghy% 20Zolt%E1n.pdf TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/

198

Hatvan. II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása

II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, NeKI és OVF intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésével, Hatvan szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. Kivételt képez ez alól a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság véleménye. A Hatóság a vizsgálati jelentés tervezet véglegesítését az adott formában nem javasolta. Bár az egyeztetés alapján a jelzett pontatlanságok egy részének javítása megtörtént, a Hatóság véleményét ettől függetlenül fentartja. Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg. A válaszadók a következők voltak: Abasár Polgármesteri Hivatal Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Csővári Kirendeltség Jegyzője Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Apc Közös Önkormányzatának Jegyzője Aszód Város Jegyzője Atkár Községi Önkormányzat Polgármestere Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádkövesdi Kirendeltsége Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Buják Községi Polgármesteri Hivatal Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnánai Kirendeltsége Ecsédi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Csécsei Kirendeltsége Egerbaktai Közös Önkormányzati Hivatal Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltség Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Galgahévíz Község Jegyzője Gyöngyös Város Jegyzője 199

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Gyöngyöshalász Község Jegyzője Gyöngyöspatai Polgármesteri Hivatal Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Hatvan Város Jegyzője Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasdengelegi Kirendeltsége Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőkürti Kirendeltsége Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala Heves Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Hort Község Jegyzője Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Jobbágyi Község Önkormányzata Jegyzője Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltsége Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Lőrinci Polgármesteri Hivatal Jegyzője Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Halmajugrai Kirendeltség Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátraderecskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Szuhai Kirendeltség Mátraszentimre Községi Önkormányzat Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Cserhátszentiváni Kirendeltsége Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége Nagyréde Községi Önkormányzat Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Útügyi Osztály

200

Hatvan. II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Palotási Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Parád Polgármesteri Hivatal Parádi Közös Önkormányzati Hivatal Bodonyi Kirendeltsége Pásztó Városi Önkormányzat Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya Petőfibányai Polgármesteri Hivatal Jegyzője Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal Recski Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Tari Kirendeltség Szűcsi Községi Önkormányzat Turai Polgármesteri Hivatal Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

201

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az adatszolgáltatásban résztvevő hatóságok levelei alapján összeállítottuk a Hatvan vizsgálati területtel kapcsolatos tiltásokra, korlátozásokra és a terület egyéb, a hatóságok által kiemelt információira vonatkozó ismertetését. A kiigazításokat kérő, illetve kiegészítő információkat küldő közreműködő hatóságok — a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztálya, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya, Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság és Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője — észrevételei alapján a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Hatvan területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg.

1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. Megállapítja, hogy a vizsgálati terület nemzeti parkkal nincs átfedésben. Ezzel szemben három tájvédelmi körzettel és három természetvédelmi területtel van kapcsolata. A Natura 2000-es területek közül különleges, vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek viszonylag kis kiterjedésben, ezzel szemben jelentős méretű különleges madárvédelmi területek találhatók. Ugyancsak jelentős elterjedésben találhatók a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei (mindhárom kategóriában). A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető. A tanulmány 3.1.1.–3.1.8. alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya felhívja a figyelmet arra, hogy a szénhidrogén koncessziós területhez kapcsolódó bányászati tevékenység folytatásához a pályázati kiírásban előírni szükséges 202

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján követelményeket, tiltó és korlátozó rendelkezéseket a hatályos jogszabályok tartalmazzák. A koncesszió kiírásakor javasolt előírni, hogya tevékenység (kutatás, hasznosítás) tervezését, végrehajtását a felszín alatti vizek védelméről szóíó 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletben meghatározott követelmények figyelembe vételével kell végezni és azoknak való megfelelést, az előírások teljesülését a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások során, az engedélyezési tervekben be kell mutatni illetve igazolni kell. — A 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet 1. melléklete szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alapján a szénhidrogén koncesszió ra javasolt területtel kapcsolatban a tanulmány 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem c. fejezetében is közolt zónacsoportok állapíthatók meg a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. 'melléklete alapján (38. táblázat, 39. táblázat). A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet tartalmazza a légszennyezettségi agglomerációt és zónakat. amelyeket a 2. szétnú mellékletben felsorolt települések közigazgatási határa határoz meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. — A koncessziós pályázat kiírásában javasolt szerepeltetni a légszennyezettségi alapállapot méréssel történő meghatározását, valamint az üzemelés első évében ajánlott szabványos PM10 aeroszol mérést végezni nyári száraz, illetve fűtési időszakokban a bányaüzemhez legközelebb eső lakóingatlanoknál a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsqálatavat, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendeletnek megfelelően. — A tervezett bányászati tevékenységre, illetve létesítményekre vonatkozóan a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X 29.) kormányrendelet hatálya terjed ki. A rendelet 9. §-ban foglalt, létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények betartásával biztosítható, hogya tervezett beruházás ne haladja meg a környezeti zaj-, illetve rezgésterhelési határértékeket. A tanulmány 3. 1. 2. Zajhatás és rezgések c. fejezetében közöltekkel szemben a környezeti zaj- és rezgésterhe!ésí határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében közölt határértékeknek kell teljesülniük a zajtól védendő területeken az üzemi létesítményektől származó zajterhelés esetében, a 2. mellékletben foglalt határértékeknek az építési kivitelezési tevékenységböl származó zajterhelés, a 3. mellékletben foglalt határértékeknek a közlekedéstől származó zajterhelés vonatkozásában. A rendelet 4. melléklete tartalmazza a zaj terhelési határértékert az épületek zajtól védendő helyiségeiben, míg az 5. mellékletben közölt. az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeknek és terhelési határértékeknek kell teljesülniük az ott felsorolt épületek és helyiségek esetében. — A benyújtott dokumentációt a Hivatal természet- és tájvédelmi szempontból elfogadja. — Mivel a kitermelésre kialakítandó végleges telephely ebben a vizsgálati szakaszban nem ismert, és a kitermelés legnagyobb hatása a létesítendö telephely területen, illetve az onnan történő szállítás útvonalán lesz, ezért azok ismeretében lehet majd a konkrét területre vonatkozó hatásokat vizsgálni, Natura 2000 terület érintettsége esetén az európai közösségi jelentöségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései, illetve a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció alapján. A tanulmány alapján az eljárás jelen szakaszában nem lehet olyan területet kijelölni ahol a tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, azt a végleges telephelyek helyszíneinek ismeretében lehet majd megvizsgálni. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megállapítja, hogy a vizsgálati terület a Turai-legelő Természetvédelmi Terület, Kelet-cserháti Tájvédel203

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés mi Körzet és Mátrai Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű védett természeti területeket érin-ti a Felügyelőség illetékességi területén belül. A védetté nyilvánítási rendelet [19/1998. (VI. 25.) KTM rendelet] tartalmazza a védett természeti terület helyrajzi számos listáját. Ezen kívül a koncesszióra javasolt területen a tervezett tevékenység 7 db földvárat és 5 db kunhalom „ex lege” védett emléket érinthet. A megállapított barlang felszíni védőövezetekkel érintett helyrajzi számok listáját a barlangok felszíni védőöve-zetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet tartalmazza. A Felügyelőség illetékességi területére eső, helyi jelentőségű védett természeti területek megtalálhatók a tanulmány 3. függelékében, a Natura 2000 területek listáját pedig az 1.1.4. fejezete tartalmazza. —A Felügyelőség levelében tételesen ismerteti azokat a jogszabályokat, melyeket táj- és természetvédelmi szempontból, a koncessziós tevékenységgel érintett területek (országos jelentőségű, Natura 2000, országos ökológiai hálózat) tervezése során szükséges figyelembe venni. (A levél az MBFH Irattárában tekinthetők meg.) Tájékoztat arról, hogy a Natura 2000 területek és az országos ökológiai hálózat területi elhelyezkedésének vonatkozásában a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulja segítségével lehetséges tájékozódni (http://geo.kvvm.hu.tir/). A védett természeti területek és nyilvántartásáról a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet rendelkezik. A Felügyelőség leveléhez mellékelte a vizsgálati területtel érintett, különböző védettségű területek térképét is (10. függelék). — Levegőtisztaság-védelmi szempontból: — A vizsgálati területnek a Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó része — 48 település közigazgatási területe — „az ország többi területe” légszennyezettségi agglomerációhoz tartozik. —A kutatási és a kitermelés szakaszban előre jelezhető légterhelő hatások: diffúz kiporzás a megközelítési útvonalak kiépítése, illetve a fúrókörzet kialakítása érdekében végzett földmunkák során; a szállító járművek légszennyező anyag-kibocsátása; a furat mélyítése során a fúróberendezések dízelmotorjának légszennyező anyag-kibocsátása; a kitermelési szakaszban a kitermelt fluidumokból eredő esetleges szaghatások. Havária esemény bekövetkezése esetén a levegő minőségére hatással lehet a felszabaduló CH4 és a H2S gázok magasabb koncentrációja, valamint a szénhidrogének égése során felszabaduló anyagok is. Megfelelő műszaki intézkedésekkel a kutatási szakasz során fellépő, időszakos jellegű levegőterhelő hatások hatékonyan csökkenthetőek, gondos tervezés esetén pedig a havária események bekövetkezésének valószínűsége is elfogadható mértékűre csökkenthető — A vizsgált területen belül levegőtisztaság-védelmi szempontból előzetesen nem határozható meg olyan terület, ahol a tevékenység nem folytatható. Konkrét engedélyezési eljárás keretében a tevékenység szűkebb környezete levegőminőségére gyakorolt hatásának vizsgálata, illetve a hatások mérséklését szolgáló előírások megtétele szükséges. — A tervezett tevékenység környezetre és természetre gyakorolt hatását illetően részletes véleményt csak a pontos műszaki tervdokumentációk ismeretében tud adni. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megállapítja, hogy a vizsgálati terület illetőségi területén nem érint sem a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közös országos természetvédelmi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területet, sem Natura 2000 területet. Ezzel szemben Jászfényszaru igazgatási területén 22, „ex lege” védett kunhalom található, mely kapcsolatba kerülhet a tervezett koncessziós tevékenységgel. (A Felügyelőség levelében közli az objektumok helyrajzi számait.) A felügyelőség természet- és tájvédelmi szempontból — az illetékességi 204

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján területének vonatkozásában — a vizsgálati területen belül nem határoz meg olyan területet vagy térrészt, ahol a pályázatban kiírni tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, továbbá a tevékenység folytatására vonatkozóan jelen tervezési szakaszban nem fogalmaz meg előírásokat, követelményeket, azok kialakítása a konkrét munkálatok és helyszínek ismeretében alakíthatók ki. — A tervezett koncessziós tevékenység várható hatásaival kapcsolatban a következőkre hívja fel a figyelmet: — A tervezett tevékenység környezetre és természetre gyakorolt hatását külön eljárásban, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet szerint kell vizsgálni. — 500 t/nap kőolaj, illetve 500 ezer m3/nap földgáz kitermelésétől a rendelet 1. számú melléklet 7. pontja szerint környezeti hatásvizsgálat, továbbá a rendelet 2. számú melléklete 13.2. pontja szerint egységes környezethasználati engedély köteles. — A fenti kitermelési volumen alatt a rendelet 3. számú melléklet 13. a) pontja szerint, továbbá kutatófúrás — védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki) — a rendelet 3. számú melléklete 13. b) pontja szerint a felügyelőség döntésétől függően hatásvizsgálat köteles tevékenység. Ebben az esetben a környezethasználó a rendelet 3. § (1) bekezdése szerint előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a rendelet 4. számú mellékletének megfelelő tartalmú dokumentáció csatolásával. — Amennyiben a kutatófúrás a rendelet 3. számú mellékletében megállapított feltételektől eltérő helyen tervezett, a rendelet 2/A. §-a szerint s felügyelőség — a környezethasználó által benyújtott, a 13. számú melléklet szerinti adatlap alapján — előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül, más hatósági, szakhatósági eljárásban az 5. számú mellékletben foglaltak szerint vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetőek-e. — Vízbázisvédelmi terület, védőidom aktualizálása, készítése, valamint a tervezett tevékenység felszíni és felszín alatti víztestek állapotára, hasznosítási lehetőségeire gyakorolt hatása vonatkozásában a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok véleményét kell figyelembe venni. — A földtani közegre vonatkozóan a környezetre gyakorolt hatás vizsgálatánál a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet és a földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet földtani közegre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni, a környezet egyéb elemeibe kerülő szennyező anyagok környezeti elemek közötti egymásra hatásának szem előtt tartásával. Különös tekintettel arra, hogy a tevékenység nem okozhatja a környezeti elem jogszabályban meghatározott határértéket meghaladó terhelését, illetve esetleges bekövetkezése esetén a beavatkozás nem okozhatja más környezeti elemre történő átterjedését. — A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 4. §-a kimondja, hogy tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A levegő védelmének általános szabálya betartása érdekében a tervezett tevékenység létesítése és üzemeltetése során a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelettel megállapított határértékeket kell figyelembe venni. (A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit és a helyhez kötött benzin- és dízelüzemű belső égésű motorok kibocsátási határértékeit 205

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tartalmazó táblázatokat, valamint a kapcsolatos előírásokat a Felügyelőség leveléhez mellékelte.) — A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján, légszennyezettség tekintetében Jászfényszaru a 10. kategóriába esik (38. táblázat és 39. táblázat). — A tervezett koncessziós tevékenység természetre gyakorolt hatása a Felügyelőség illetékességi területének vonatkozásában — a jelenleg rendelkezésre málló adatok alapján — nem mondható jelentősnek, azonban meg kell jegyezni, hogy a konkrét hatások megállapítása a konkrét munkálatok és helyszínek ismeretében alakíthatók ki. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenység során képződő hulladékokkal kapcsolatosan a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni. Az Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett konceszsziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet — az Acsa–újlaki Prónay–Patay kastélypark növényállományát (hrsz. 682/1) — érintheti. Apc Közös Önkormányzatának Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet — A Széleskőtavat (hrsz. 0204) — érintheti. A Hivatal leveléhez mellékelte Apc Község Önkormányzatának a „Széleskő” tó és közvetlen környékének helyi védetté nyilvánításáról szóló 14/1999. (XII. 07.) számú Kt. rendeletet. A Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység országos természetvédelmi oltalom alatt álló területeket — a Mátrai Tájvédelmi Körzetet, a Tarjánka-szurdokot és Oroszlánkő várát (hrsz: 0427/7) — érintheti. Gyöngyös Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység megyei szinten védetté nyilvánított, de jelenleg helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, értékeket — az Orczy kertet, a Petőfi és a Klapka utcai tiszafákat, a mátrafüredi lucfenyőket és a plébánia kerti japánakácokat —, valamint a 32/1999. (X. 25.) KT számú rendelettel helyi védelem alá vont természeti és táji értékeket — a Fő téri japánakácot, a Rigó utcai lakókertet és az Egri úti páfrányfenyőt — érintheti. A védelem alatt álló objektumok leírását a levél tartalmazza. A Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet — Gyöngyöstarján külterület, 0335/2 és 0335/10 hrsz. — érinthet. Hatvan Város Jegyzője megállapítja, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Hatvan helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 40/2014. (XI. 15.) önkormányzati rendeletében oltalom alá helyezett, helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket — Cukorgyári-tó, kisgombosi tölgyes, Boldogi úti platánfasor, a Grassalkovich kastély kertjében lévő hársfasor, az óhatvani Köztemetőben lévő platánfasor és a nagygombosi gesztenyefasor — érintheti. A Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket — a 27/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdésében oltalom alá helyezett kastélyparkot és gesztenyéskertet — érintheti. Tájékoztat arról, hogy a többször módosított 27/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelet 19. §-a foglalkozik a táj- és természetvédelemmel. A tervezett koncessziós tevékenység Nagykökényes vonatkozásában ugyancsak érinthet helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet — a 7415 hrsz.-ú Szemere kertet. Ebben az esetben a 11/2008. (VII. 4.) önkormányzati rendelettel módosított 8/2005. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet 25. §-a foglalkozik a természeti értékvédelem előírásaival, a 26. § pedig a környezetvédelemmel. 206

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Jobbágyi Község Önkormányzata Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Jobbágyi Község Önkormányzata 11/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendelettel oltalom alá helyezett védett természeti értéket — a „Jobbágyi Andezitrétegek”et (hrsz.: 022, 023, 084) — érintheti. A Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Erdőtarcsa vonatkozásában helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet — a Szabadság út 54 szám alatti, 37 hrsz.-ú, 1 ha kiterjedésű Dabasi—Halász Arborétumot — érintheti. Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi oltalom alatt álló természetvédelmi értékeket (hrsz.: 0155/1, 0155/2, 0155/3, 0155/4, 676, 1699) érinthet. A Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi jelentőségű, védett természeti területeket érinthet. A Hivatal levelében közli a területek helyrajzi számait. A Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője valamint a Szűcsi Községi Önkormányzat tájékoztatnak arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység védett természeti értékeket — az egykori bányafalakban található gyurgyalag fészkelő helyeket — érintheti. A Hivatal leveléhez mellékelte az érintett területeket ábrázoló térképet. Parád Polgármesteri Hivatala felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi oltalom alatt álló természetvédelmi értékeket: a Károlyi ősparkot (Parádfürdő) és az Ilona-völgyi fasort érintheti. A Recski Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység országos jelentőségű védett természeti területet — a 0130/3 hrsz.-ú; a Mátrai Tájvédelmi Körzethez tartozó területet — érinthet. A Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Rózsaszentmárton Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási Tervéről szóló 24/2004. (IX. 16.) rendeletének 19. § (2) bekezdésében helyi védelemre javasolt területet — a Pincesor körüli erdőket és gyepeket — érintheti. A Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Településrendezési Terv 4.3. pontjában rögzített helyi jelentőségű, védett természeti értékeket; a Bajcsy-Zsilinszky utcában található egyoldali juharfa sort, a könyvtár udvarán álló bókoló hársat, továbbá az „ex lege” védettségi kategóriában kunhalmot (hrsz. (059/12) és forrást (hrsz. 185) érinthet. A Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység közigazgatási területén Natura 2000 területet (Mátra, HUBN10006), országos jelentőségű természetvédelmi területeket (Mátra Tájvédelmi Körzet, Siroki Nyírjes-tó) és helyi jelentőségű természetvédelmi értékeket érinthet. A Hivatal levelében közli a védett értékek listáját, helyrajzi számaikkal együtt. A Turai Polgármesteri Hivatal jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a település közigazgatási területén országos ökológiai hálózathoz tartozó területet érinthet. A Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység országos jelentőségű védett természeti emléket — a Földvárat, 0370/3 hrsz. — valamint Tarnaszentmária vonatkozásában helyi jelentőségű, védett geológiai értéket — a Verpeléti várhegyet, 053 hrsz. — érintheti. A Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője elküldte a Visonta Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2011. (VII. 25.) önkormányzati rendelettel megállapított Visonta Község Helyi Építési Szabályzata és jóváhagyott Szabályozási Terve 2.2 függelékét, mely a védett természeti értékek listáját tartalmazza A levél az MBFH Adattárában tekinthető meg. Tájékoztat továbbá arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység

207

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Pálosvörösmart vonatkozásában helyi jelentőségű, védett természeti területeket —Csurgóforrás, Tekeres-, Nagy- és Bere-patak, Sár-hegy — érinthet. Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (ill. helyi védettség alatt álló) területet: Abasár Polgármesteri Hivatala, az Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Csővári Kirendeltség Jegyzője, Aszód Város Jegyzője, Atkár Községi Önkormányzat Polgármestere, Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője, a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Bercel és Galgaguta vonatkozásában, a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádkövesdi Kirendeltsége, a Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője, Buják Községi Polgármesteri Hivatala, a Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal Herencsény vonatkozásában, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnánai Kirendeltsége, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Vécs vonatkozásában, az Ecsédi Polgármesteri Hivatal Jegyzője, az Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatala, az Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Csécsei Kirendeltsége, az Egerbaktai Közös Önkormányzati Hivatala, az Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltsége, Galgahévíz Község Jegyzője, Gyöngyöshalász Község Jegyzője, a Gyöngyöspatai Polgármesteri Hivatal, a Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyösoroszi vonatkozásában, Hatvan Város Jegyzője Kerekharaszt vonatkozásában, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasdengelegi Kirendeltsége, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőkürti Kirendeltsége, Hort Község Jegyzője, a Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal, a Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Aldebrő vonatkozásában, a Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Verseg vonatkozásában, a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltsége, a Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagyút vonatkozásában, Lőrinci Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Terény vonatkozásában, a Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Halmajugrai Kirendeltsége, a Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mátraderecskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Szuhai Kirendeltsége, Mátraszentimre Községi Önkormányzat, a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Cserhátszentiváni Kirendeltsége Mátraszőlős, Kutasó és Bokor vonatkozásában, a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, 208

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján a Nagyréde Községi Önkormányzat, a Palotási Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Palotás, Kisbágyon és Szarvasgede vonatkozásában, a Parádi Közös Önkormányzati Hivatal Bodonyi Kirendeltsége, Pásztó Városi Önkormányzat Jegyzője, a Petőfibányai Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal, a Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége, a Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Szurdokpüspöki és Kozárd vonatkozásában, a Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Vanyarc, Szirák és Bér vonatkozásában és a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Visonta és Detk vonatkozásában. A Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Tari Kirendeltsége szerint valószínűsíthető, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem fog érinteni helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet, de ezt teljes biztonsággal csak akkor tudják megmondani, ha pontos helyrajzi számot kapnak a területről és azt be tudják azonosítani. A Kormányrendelet 1.§ (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 3.1.8. alfejezet foglalkozik. A Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya tájékoztat arról, hogy az Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya a vizsgálati tanulmányban szereplő területek közül a Jász–Nagykun–Szolnok megyébe eső községhatárokon lévő erdőterületek esetében rendelkezik illetékességgel. — Az erdőről, erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 77. §-ában foglaltak alapján a bányászati tevékenység az erdő igénybevételének minősül. Az Evt. 78. § (1) bekezdése értelmében az erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII tv. 2. § h) pontja (bányászat) alapján a közérdeküség igazoltnak tekintendő. — Amennyiben a tervezett tevékenység csak erdő igénybevételével valósítható meg, az Evt. 78. § (2) bekezdése értelmében ahhoz az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdő igénybevételére vonatkozó kérelem tartalmi feltételeit a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 54-57. §-a tartalmazza. — A bányászati tevékenység gyakorlására erdőt igénybe venni csak abban az esetben indokolt, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. Ebben az esetben is törekedni kell arra, hogy minél kevesebb erdő igénybevételére kerüljön sor. — A vizsgálati területen található erdőterületekről a http://erdoterkep.nebih.gov.hu/index.htm honlapon lévő "Erdőtérkép"-ről lehet tájékozódni. A Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága tájékoztatásul közli, hogy az erdőterületet érintő szénhidrogén kutatás és kitermelést megelőzően a jogosultnak engedélyt kell kérnie az erdőterület igénybevételéhez. Az igénybevételi eljárást az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) „VII. fejezet: Az erdőterület igénybevétele”, valamint az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) „Az erdő igénybevételére vonatkozó szabályok” rendelkezései alapján kell lefolytatni. — Erdőterület igénybevétele esetén az eljáró hatóság a „Hatvan” vizsgálati területen a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága. 209

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés — Védett természeti területeken lévő erdők igénybevétele esetén az eljárásba be kell vonni az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot, mint szakhatóságot. Az erdőterület igénybevételi eljárás során az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak a tárgykörben adott szakhatósági állásfoglalását az erdészeti hatóságnak be kell építenie a döntésébe. — Az erdőterületre vonatkozó adatszolgáltatás, amely hagyományos és digitális formában is kérhető, az Evt. 39. § (2) rendelkezése alapján történik, miszerint: „Az Adattár adatai országosan vezetettek és nyilvánosak, és azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint — elektronikus úton is — teljes vagy szemle másolat adható.” Az adatszolgáltatás szabályai az Evt. végrehajtására kiadott Vhr. 22. §-a írja elő, miszerint: (1) Az Adattárból adatszolgáltatást — az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése ellenében — az erdészeti hatóság végez. Az Adattárból betekintés útján adatszolgáltatásra nincs lehetőség. (3) A szemle másolat az erdőrészlet aktuális adatait tartalmazza. Szemle másolatként meghatározott erdőrészletek körére vonatkozó, feldolgozott adat, illetőleg erdészeti nyilvántartási térképmásolat is kérelmezhető. Szemlemásolat korlátozás nélkül kiadható. (5) Adattári másolat kiadása iránti kérelmet az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Felhívja a figyelmet arra, hogy az erdőről, az erdő védelméről, az erdőgazdálkodásról a 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) és az Evt. végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) alapozza meg az erdővel kapcsolatos előírásokat. — Az Evt. 6. ás 13. §-ában meghatározza az erdő és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület fogalmát. Felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény — 6. §-ában meghatározott — természetbeni állapothoz, illetve az Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartásához köti az erdő fogalmát, nem pedig az ingatlan-nyilvántartásban szereplő erdő művelési ághoz. — Az Evt. 78. § (1) bekezdése szerint erdőt igénybe venni csak kivételes esetben lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más, arra alkalmas földterület. A 79. § (4) bekezdése értelmében hasonlóan kell eljárni az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén is. Emiatt kéri, hogy az erdőt érintő igénybevételeket csak valóban kivételesen indokolt esetben tervezzenek. Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Abasár Polgármesteri Hivatal Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Csővári Kirendeltség Jegyzője Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Apc Közös Önkormányzatának Jegyzője Aszód Város Jegyzője Atkár Községi Önkormányzat Polgármestere Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádkövesdi Kirendeltsége 210

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya Buják Községi Polgármesteri Hivatal Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnánai Kirendeltsége Ecsédi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Csécsei Kirendeltsége Egerbaktai Közös Önkormányzati Hivatal Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltség Galgahévíz Község Jegyzője Gyöngyös Város Jegyzője Gyöngyöshalász Község Jegyzője Gyöngyöspatai Polgármesteri Hivatal Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Hatvan Város Jegyzője Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasdengelegi Kirendeltsége Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőkürti Kirendeltsége Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Hort Község Jegyzője Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal Jobbágyi Község Önkormányzata Jegyzője Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltsége Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Lőrinci Polgármesteri Hivatal Jegyzője Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Halmajugrai Kirendeltség Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátraderecskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Szuhai Kirendeltség Mátraszentimre Községi Önkormányzat Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége Nagyréde Községi Önkormányzat Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője Palotási Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Parád Polgármesteri Hivatal 211

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Parádi Közös Önkormányzati Hivatal Bodonyi Kirendeltsége Pásztó Városi Önkormányzat Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Petőfibányai Polgármesteri Hivatal Jegyzője Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal Recski Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Tari Kirendeltség Szűcsi Községi Önkormányzat Turai Polgármesteri Hivatal Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó esetleges lokális elszennyeződésekre, továbbá a sikeres szénhidrogén-kutatás után várható termelések hatására esetlegesen bekövetkező nyomáscsökkenésre. Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is. Mivel nem minden vízbázis rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos. A porózus termál- és termálkarszt víztestek állapota nem romolhat a tevékenységek hatására. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai), illetve eocén és felső-triász karsztos termálvíztartókra. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatósága véleménye szerint a bányászati tevékenység folytatásának pályázati kiírásában követelményként kell meghatározni az alábbiakat: — A koncessziós pályázat kiírásában szerepeljen a kutatás során a felszíni és különösen a felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi vizsgálata, melyek segítségével a területet jellemző, rendelkezésre álló adatok bővíthetők, pontosíthatók, illetve a tervezett bányászati tevékenységek felszíni és felszín alatti vizekre, víztestekre gyakorolt hatásai megbízhatóan megállapíthatók, megalapozottan értékelhetők, valamint a bányászat során szükséges vízgazdálkodási és vízvédelmi intézkedések tervezhetők.

212

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A vizsgálatokat olyan mélységben kell elvégezni, hogy a bányászati tevékenység megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás során elég adat álljon rendelkezésre a bányászat felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak előrejelzéséhez. — A várható hatások előrejelzéséhez 3D geológiai térmodellek és azokon alapuló korszerű regionális áramlási–hidrodinamikai modellezések felhasználása szükséges (szennyeződésterjedésre is), figyelembe véve a térségi vízkivételeket, vízbázisokat és azok védőterületeit, védőidomait is. — A tervezett tevékenységgel összefüggésben elvezetett vizek befogadóra gyakorolt hatásának vizsgálata és értékelése. — A 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 4. § (3) b) pontja értelmében a vízilétesítmények, vízmunkák (pl. vízemelés) hatása nem sértheti a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás, különösképpen az ivóvíz minőségű vízkészletekkel való rendeltetésszerű gazdálkodás követelményeit. — Az érintett térség vízfolyásai parti sávjainak — a vonatkozó hatályos jogszabálynak megfelelő — biztosítása. — A Hatóság elküldte a 2004-es, a a Tarnaörs III. sz. vízműkút (vízikönyvi szám: Tarna/222) védőterületeinek és hidrogeológiai védőidomainak kijelöléséről szóló határozatát; az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011-es, az Egerszalók De–42 és De–42/a hévízkutak (vízikönyvi szám: Laskó–Tisza/81) hidrogeológiai védőidomát kijelölő, H-559-96/2004. számú határozat módosításait; a Csány községi vízműkutak (vízikönyvi szám: Ágói-patak–Tarna/29,85) belső védőterületének és védőidom rendszerének kijelölésére vonatkozó határozatot; a Jászárokszállás, Városi Vízmű és a Strandfürdő víztermelő kútjainak (vízikönyvi szám: Tarna–Zagyva/46. és Szarv-ágy–Gyöngyös–Tarna/11.) védőidomát kijelölő határozatot; a „Kompolt községi vízmű” (vízikönyvi szám: Tarna–Zagyva/46.) vízbázis hidrogeológiai védőidomának és védőterületének kijelölésére vontkozó határozatot; a 2010-es, a Demjén K–11 OKK sz hévízkút (vízikönyvi szám: Laskó-patak/131) belső védőterületének és hidrogeológiai védőidom rendszerének kijelölésére vonatkozó határozatot; a 2011-es, a Parádsasvár, Csevice I. forrás, Csevice I. és II. jelű kutak (vízikönyvi szám: Tarna/300) hidrogeológiai védőidomára vonatkozó, H-2534-49/1998. számú határozatának módosítását; a 2011-es, a Csórréti-tározó és felszíni vízkivételi mű védőterület rendszerének kijelölésére vonatkozó határozatot; az Észak-magyarországi Vízügyi Felügyelet 2004-es határozatát az Egerszalók De–42 és De–42/a jelű hévízkutak (kútkataszteri szám: K–4, illetve K–7) hidrogeológiai védőidomainak kijelöléséről, valamint az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság 1997-es határozatát a Pannon-Aqua 95. Rt. Csány-palackozó üzem (vízkönyvi szám Ágói–Tarna/100) vízbázis hidrogeológiai védőidom kijelöléséről. A hatóság levelében szerepelnek továbbá a Bükkszék B–27/b jelű hévízkút határozattal kijelölt védőövezeteinek adatai is. A határozatok teljes szövege mellett megtekinthetők az ügyiratokhoz tartozó térképes mellékletek is. A levél és mellékletei megtalálhatók az MBFH Irattárában. A Hatóság tájékozódásul elküldte a vizsgálati területen a hatáskörébe eső védőidomok térképvázlatát is (9. melléklet) A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály az alábbi véleményt adja: — Vízbázisvédelmi szempontból: — A Hatvan vizsgálati területen elhelyezkedő potenciális olaj- és gáztelepek tárolókőzetei különböző korú és kifejlődésű földtani képződmények, amelyek különböző mélységben 213

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés helyezkednek el. Ezen földtani képződmények részben felszín alatti vizek tározó képződményei is. A termelő telepek kialakítását úgy kell megtervezni, hogy a kitermelés a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve károsan ne befolyásolja a szénhidrogén tároló képződménnyel egy hidrodinamikai egységet alkotó képződményekben lévő víz hőmérsékletét, mennyiségét és minőségi állapotát. — A kutató fúrások műszaki kialakítását illetően a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és í vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. § (4) bekezdése alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy a szénhidrogén termelő kút különböző víztesteket, illetve egymástól eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket, az 1042/2012. (II.23.) kormányhatározat Melléklete alapján meghatározott, egymással hidrodinamikai kapcsolatban nem lévő víztesteket ne kapcsoljon össze egymással. — Amennyiben a termelésbe állított szénhidrogén kút termelvénye jelentős víztartalommal bír, a termelvényről leválasztott kísérővizet a termelt tárolókőzettel hidrodinamikai szempontból összefüggő, azonos vagy jelentősen nem eltérő vízkémiai karakterű víztestbe kell visszasajtolni. — Amennyiben a lemélyített mélyfúrás szénhidrogén tekintetében meddőnek bizonyul és felszín alatti vizet tár fel, a kútra vonatkozóan a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemtől és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni az FKI–KHO-tól. — Amennyiben a lemélyített, szénhidrogén tekintetében meddőnek bizonyuló mélyfúrást a szénhidrogént termelő kutak termelvényről leválasztott kísérővíz likvidáló kútjaként kívánják üzemeltetni, a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárást egy, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet 3. számú mellékletének 123. pontja alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárásnak kell megelőznie. — A vízlikvidáló kútból a vízjogi üzemeltetési eljárást megelőzően vízmintát kell venni és alapállapot vizsgálatot kell végezni az alábbi komponensekre: — általános vízkémia — összes alifás szénhidrogén (TPH) — oldott szerves anyagok — gázok (a telepre jellemző, esetlegesen jelen lévő gázok) — a szénhidrogén termelvényről leválasztott kísérővíz kezelése során hozzáadott adalékanyagok A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 47. § (3) bekezdése alapján csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. — A szénhidrogén termelés tervezésénél figyelembe kell venni az azokkal kapcsolatban lévő, az 1042/2012. (II. 23.) kormányhatározat Melléklete alapján meghatározott víztesteken engedélyezett víztermeléseket, tényleges vízkivételeket. Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett szénhidrogén kitermelés, illetve termelvényről leválasztott kísérővíz visszasajtolása milyen hatással lesz a víztestekre. Vizsgálni kell továbbá, mennyi az a maximális termelés, amely mellett az érintett víztestek jó állapotának biztonságos megőrzése még biztosítható, illetve mennyi a kitermelt és visszasajtolt víz közötti maximális hőmérséklet-különbség, amely a víztestből kitermelhető víz hőmérsékletét hosszú távon sem csökkenti le, illetve jó minőségi állapotát nem veszélyezteti. — A tervezési terület által érintett vízbázisok területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet előírásait be kell tartani. 214

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A vízműkutak belső védőidomában és felszíni belső védőövezetén a koncesszióhoz kapcsolódó tevékenység nem végezhető. Javasolja ezen területeket a koncessziós területből kivágni. — Vízbázis külső és hidrogeológiai védőidomaiban, védőövezetein végezhető tevékenységekre vonatkozó tiltásokat, illetve korlátozásokat a 123/1997. (VII. 18.) számú kormányrendelet tartalmazza. — Vízbázis védőidomon és védőterületen belül új, a 123/1997. (VII. 18.) számú kormányrendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor az FKI–KHO egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. — A vízbázisokra vonatkozóan az üzemeltetők rendelkeznek, rendelkezhetnek pontos adatokkal, javasolja a velük történő kapcsolatfelvételt. — Amennyiben az érintett területen víztermelő kút létesítésére kerül sor, arra vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló, módosított 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-a szerinti mellékletek csatolásával. — Felszín alatti vízvédelmi szempontból: — A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető, ennek érdekében a tevékenység során a csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni. — A tevékenység során be kell tartani a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet előírásait és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz és a földtani közeg ne szennyeződjön. — A tevékenység során esetleg bekövetkező káresemény eseté annak felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról a koncesszió jogosultja, illetve a tevékenység végzője köteles gondoskodni. — A 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát. — Felszíni vízvédelmi és víziközmű szempontból: — Az érintett területeken történő ivóvízvezeték létesítéséhez, amennyiben közterületet érint, vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemtől és mellékleteiről szóló. módosított 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-a szerinti mellékletek csatolásával. — Az építkezés során, amennyiben nincs megfelelő szennyvízelvezető mű kiépítve, a területen keletkező kommunális szennyvizek zártan gyűjtéséről (mobil WC létesítése), valamint annak megfelelő, rendszeres, engedéllyel rendelkező leürítő helyre történő elszállításáról gondoskodni kell. — Az elszállításra kerülő szennyvizeknek meg kell felelniük a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglalt határértékeknek, illetve a befogadó üzemeltetői nyilatkozatában foglaltaknak. — A keletkező szennyvizek elszállítását csak megfelelő engedéllyel rendelkező szolgáltató végezheti. — A tevékenység végzése során a felszíni és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. — A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 5. § (1) bekezdése értelmében „Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok 215

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni (…) az engedélyezett kibocsátások kivételével.” — Az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmányban foglaltak szerint a létesítmények kivitelezése során a vízellátást tartálykocsikkal a helyszínre szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően víztermelő kút fúrására, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor. — Javasolja a koncessziós pályázatot a fentiek alapján kiegészíteni, a szükséges követelményeket a pályázati kiírásban előírni, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény vonatkozó előírásait figyelembe venni. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megállapítja, hogy a vizsgálat terület déli, Jászfényszaru feletti része tartozik az Igazgatóság illetékességi területébe. Erre a területre vízbázisvédelmi szempontból az érzékeny besorolás az iránymutató. A felszín alatti vizek esetében a 400 m feletti terület kiemelten fontos bázis ivóvízbeszerzés szempontjából. A kőolajkutak csövezésének kialakításánál ezek kizárása kiemelt fontosságú szempont. — A tevékenység csak oly módon végezhető, hogy a csapadékvíz és talajvíz ne szennyeződhessen. — Vízszennyezéssel kapcsolatos bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a vízvédelmi hatóságnak. — A tevékenység végzése során figyelembe kell venni a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet vízvédelemre vonatkozó előírásait. — Az esetleges szennyeződések vízadó rétegbe történő lejutása elleni védelem érdekében a kutak megfelelő lezárásáról, valamint a kutak és védőterületük megóvásáról gondoskodni kell. — Tilos a felszín alatti vizekbe vízszennyezést okozó anyagot juttatni (közvetett és közvetlen úton egyaránt). — A fúrási és a hozzá kapcsolódó tevékenységek nem okozhatják a felszín alatti víz és földtani közeg 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. A felszín alatti víztároló rétegek átfúrásakor nem veszélyes fúróiszap alkalmazásával a fúrólyuk falán a nem veszélyes fúróiszapból (agyagiszap) gyorsan képződő iszaplepény segítségéven meggátolható a rétegek elszennyeződése. — A felhagyott kutatófúrások szakszerű eltömedékeléséről gondoskodni kell. A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya tájékoztat arról, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság FKI–KHU: 2864-1/2015. hivatkozási számú végzését — hatáskör hiánya miatt — átteszi a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz. A Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a többször módosított 27/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelet 22. §-a a felszíni és felszín alatti vizek védelmével, valamint a 24. § a védőterületekkel, védőtávolságokkal. Az önkormányzati rendeletek szövege elérhető a www.hered.hu honlapon. A hatáskörébe tartozó Nagykökényes esetében a 11/2008. (VII. 4.) önkormányzati rendelettel módosított 8/2005. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet 29–30. §-ok foglalkoznak a vízvédelemmel

216

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján kapcsolatos előírásokra. A Hivatal leveléhez csatolta az önkormányzati rendelet teljes szövegét, a szerkezeti, a szabályozási és az övezeti tervek térképanyagát. A 2. témakörben együttműködő hatóságok: Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya

3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány 3.1.9. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen a rendelkezésre álló hatósági nyilvántartások alapján nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók. — A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban — a régészeti örökség és a műemléki érték megőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (Rendelet) 2. § (1) bekezdése alapján, a 3. sz. melléklet A./ pontjában felsorolt szakkérdésekben — a Hivatalt szakhatóságként kell megkeresni. Illetékességét a Rendelet 1. sz. melléklet 9. pontja állapítja meg. —A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 19. § (1) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. A 22. § (1) bekezdése szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra a Kötv. 22. § (4) bekezdése értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a feltárásra jogosult intézménnyel. A feltárási jogosultságot a Kötv. 19. § (2) bekezdése, a feltárások rendjét a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet (R.) szabályozza. — Amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Kötv. 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. — Felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a tervezett kutatás és kitermelés a Kötv. 7. § 31. pontja értelmében nagyberuházásnak minősül, a Kötv. 20/A. § (1) bekezdése alapján a beruházónak a nagyberuházás területére vonatkozó előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetnie. Az előzetes régészeti dokumentációt a Kötv. 7. § 29. pontja alapján: valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre 217

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készített dokumentum. — A Rendelet 29. § (3) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt — kormányrendelet eltérő intézkedésének hiányában — a földmunkával járó bármilyen tevékenység megkezdésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a kulturális örökségvédelmi hatóság eljáró hatóságként vagy szakhatóságként jár el. — A Rendelet 29. § (1) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Hivatal (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja. — Nagyberuházás vagy kisajátítás esetén a Rendelet 34. § (1) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell készíteni, amelynek elvégzésére a Rendelet 21. § (1) bekezdés d) pontja szerint a Hivatal jogosult. — Felhívja a figyelmet arra, hogy nagyberuházások esetében a hatósági eljárásokhoz az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése abban az esetben is szükséges, ha a célterület örökségvédelmi szempontból a rendelkezésre álló közhiteles nyilvántartások adatai alapján nem érintett. — A régészeti lelőhelyekre vonatkozó részletes adatokat az országos közhiteles lelőhelyadatbázist kezelő Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Iroda jogosult kiadni. — A beruházási területen több műemlék épület és műemléki környezet található. Az ezekre vonatkozó előírásokat, szempontokat, követelményeket a Kötv. és a Rendelet 4. §-a tartalmazza. Javasolja, hogy a munka megkezdésekor, illetve folyamán a Hivatal képviselőjével egyeztessenek. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az alábbi véleményt adja: — A tervezett tevékenység ellen a kulturális örökségvédelem szempontjából kifogást nem emel. — Amennyiben a kutatási területen olyan, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 7. § 20. pontja szerinti nagyberuházást terveznek, akkor a Kötv. 23/C. § (1) bekezdésében meghatározott előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetni a tervezett beruházások vonatkozásában. — Az előzetes régészeti dokumentációt legkésőbb az új létesítményekhez kapcsolódó létesítési eljárások keretében kérjük benyújtani. A Hatóság a beruházásokhoz kapcsolódó létesítési eljárásokban szakhatóságként vesz részt. — A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a tervezett földmunkákkal nem érinthetik. — A Kötv. 23/C. § (1) bekezdése előírja, hogy a nagyberuházás megvalósítása esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv. 7. § 3. pontja alapján valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásá218

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján hoz hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotának maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. — A Kötv. 23/C. § (5) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentáció készítése során — a jogszabályban meghatározott kivételekkel — próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része. — A Kötv. 7. § 20. pontja szerinti nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárásra és megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a Kötv. 23/B–23/F. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. — A Kötv a nagyberuházások esetében, a régészeti feladatellátás tekintetében idő- és költségkorlátot állapít meg. — Az előzetes régészeti dokumentáció az elvégzendő régészeti feltárás formájának meghatározása mellett annak idő- és költségvonzatainak meghatározásához is elengedhetetlenül szükséges, így biztosíthatóvá válik a beruházói érdekek és a régészeti örökség védelmének összehangolása. — A Kötv. 23/C. § (3) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Hivatal (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) készíti el. — A Kötv. 23/D. § (1) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma a feltárási projektterv. — A feltárási projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat. A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv készítésének időpontjában irányadó szabályok szerint, valamint a Kötv. 23/E. § (2) bekezdése alapján a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt. A Hivatal a projekttervben határozza meg a nagyberuházás régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszati és a szakaszolás indokait. — A Kötv. 23/F. § (6) bekezdése szerint a beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció — beleértve a próbafeltárást — költsége. Ugyanakkor a Kötv. 23/F. § (8) bekezdése előírja, hogy az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát. — Az örökségvédelmi hatóság, mint szakhatóság a tervezett beruházások egyes engedélyezési eljárásai során, az előzetes régészeti dokumentáció eredményei alapján régészeti szakfeladatok elvégeztetését írhatja elő a földmunkával érintett régészeti lelőhelyek területén. — Tájékoztat arról, hogy a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet 1. melléklete 12. pontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek a Hivatal nem tud eleget tenni. A régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet 42. § (1) b) pontja szerint a Kötv.-ben meghatározott hatósági nyilvántartási feladatokat érintő ügyekben első fokon a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Iroda (örökségvédelmi iroda) jár el. A lelőhelyek és műemlékek elhelyezkedésére vonatkozó adatokat technikailag az örökségvédelmi irodának áll módjában kiszolgáltatni. — Felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy az örökségvédelmi iroda által vezetett régészeti lelőhelyek nyilvántartását szolgáló adatbázis folyamatosan bővül. Az új adatok feldolgozása folyamatos, az adatbázis nem egy statikus állapotot tükröz, ezért van szükség a létesítmények előkészítése során egy előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére.

219

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az alábbi véleményt adja: — A Hatvan nevű területre vonatkozó végső jelentés elkészítésénél, illetve módosításánál a kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.), illetve a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (Rmv.) előírásait kell figyelembe venni, amelyek hatálya a műemlékekre és régészeti emlékekre egyaránt kiterjed. — Megállapítja, hogy a vizsgálati terület Nógrád megyére eső részén 254 nyilvántartott régészeti lelőhely és 104 műemléki védelem alatt álló ingatlan helyezkedik el. (Ezek listáját a levél 1. és 2. melléklete tartalmazza, melyek megtekinthetők az MBFH Irattárában.) — A Kötv. 19. § (1) bekezdése és az Rmv. 28. § (1) bekezdés a) pontja szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. — A kulturális örökség elemeivel érintett ingatlanokon földmunka kizárólag a Hivatal engedélyével végezhető. — A Kötv. 22. § (1) bekezdése értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelyeknek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. — A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézmény Nógrád megyében az Rmv. 21. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a Dornyay Béla Múzeum (Salgótarján). — Amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Kötv. 24. §-a szerint kell eljárni. A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 11. §-a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Erre való tekintettel, a földmunkával járó beruházásokat az alábbi jogszabályok figyelembevételével javasolja tervezni: — A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (kormányrendelet) 13. § (1) bekezdése alapján a kormányrendelet 3. számú mellékletének A./I. pontjában foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében a Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni. — A koncesszióra javasolt területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a tervezett földmunkák nem érinthetik. — A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) kormányrendelet 5. § értelmében a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartását a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ működteti. — A Kötv. 19. § (1) bekezdése és a kormányrendelet 28. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni, ezért a Kötv. 22. § (1) bekezdés értelmében a régészeti lelőhelyeknek a beruházással kapcsolatos ˙pl. utak, épületek, közművek) földmunkáival érintett részén a Hatóság által előírt módszerekkel megelőző feltárást (régészeti megfigyelés, próba- és teljes felületű) kell végezni. — A Kötv. 22. § (2) bekezdés a) pontja értelmében régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka 220

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, illetve a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 21. pont) célja a beruházás földmunkáinak régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása. — Ennek függvényében a hatóság a Kötv 22. § és a kormányrendelet 30. §-a alapján próba-, illetve teljes felületű feltárást írhat elő. A kormányrendelet 30. § (3) bekezdése szerint próbafeltárást lehet előírni, ha a régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, illetve ha tömbkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás esetén, ha a 30. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok alapján a beruházással érintett lelőhely nem minősül hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrásának. A kormányrendelet 30. § (4) bekezdése szerint teljes felületű feltárást lehet előírni azon a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, amelyet a beruházással nem lehet elkerülni, történeti városmag területén vagy azon a lelőhelyrészen, amelyen eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állagromlás nélkül megőrzendő régészeti emlék előkerülése várható, illetve abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapíthatja. A Hatóság a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részeinek vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. — A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézmény a Kötv. 22. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum. A Hatvan nevű terület Pest megyei részén ez az intézmény a szentendrei Ferenczy Múzeum. A régészeti szakfeladatokra a Kötv. 22. § (1) bekezdése szerint a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak szerződést kell kötnie. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézményöltségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. — A Kötv. 22. § (2) bekezdése szerint a földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentációt (ERD) készíthető, különösen a földterület kiválasztásához és a nyomvonal kijelöléséhez. A fenti vélemények figyelembevétele mellett, Pest megye vonatkozásában, a koncessziós pályázathoz kapcsolódóan ERD készítését nem tartja szükségesnek. — Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Kötv. 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Hatvan Város Jegyzője felhívja a figyelmet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi. LXXVII. törvény 8. § (6) bekezdésben foglaltak betartására. A Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy Nagykökényes esetében a 11/2008. (VII. 4.) önkormányzati rendelettel módosított 8/2005. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet 24. § foglalkozik a régészeti lelőhelyek védelmével. A Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység régészeti érintettségű területeket érinthet. A Hivatal levelében közli a területek helyrajzi számait. A Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a 99/2007. (XII. 13.) határozat (Településrendezési Terv) 4.2. szerint leírt régészeti területeket; a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint régészeti érdekeltségű területet, valamint régészeti területet érinthet. A településen található régészeti lelőhelyek pontos elhelyezkedése és kiterjedése a Szerkezeti Terven került ábrázolásra. A Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység közigazgatási területén műemlékként nyilvántartott épületeket, 221

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés műemléki környezetbe tartozó ingatlanokat és régészeti területeket érinthet. A Hivatal levelében közli a védett értékek listáját, helyrajzi számaikkal együtt. A Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztatásul elküldte a Visonta Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2011. (VII. 25.) önkormányzati rendelettel megállapított Visonta Község Helyi Építési Szabályzata és jóváhagyott Szabályozási Terve 2.1. függelékét, mely a védett művi értékek listáját tartalmazza. A levél az MBFH Adattárában tekinthető meg. Felhívja a figyelmet arra, hogy Pálosvörösmart vonatkozásában a tervezett koncessziós tevékenység helyi védelem alatt álló épített értékeket — a római katolikus templomot, a pincesort (hrsz.: 2) és a présházakat (hrsz. 3– 34) — érintheti. Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője észrevétele alapján a 45. táblázat vonatkozó adatát javítottuk. A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Hatvan Város Jegyzője Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 3.1.7. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A konkrét telephely ismeretének hiányában érzékenységi vizsgálat nem történt. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala felhívja a figyelmet arra, hogy figyelembe kell venni a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) előírásait, mely szerint a termőföldek tervezett igénybevételét (más célra való felhasználását) az indokolt szükségletnek megfelelő lehető legkisebb területi mértékre kell korlátozni és lehetőség szerint a gyengébb minőségű földek felhasználásával. — Tájékoztat arról, hogy a termőföldek tervezett igénybevétele (végleges és időleges más célú hasznosítás), a Tfvt. alapján engedélyköteles (10. § [1] bekezdés). Az engedélyezés iránti kérelmet a 9. § (1) bekezdése, illetve a 12. § (1), (2), (3) és (4) bekezdései alapján, a

222

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján konkrét területi adatok megjelölésével együtt a területileg illetékes járási hivatalok járási földhivatalaitól kell kérni. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területből illetékességi körébe Jászfényszaru település tartozik. — Az érintett földrészletek közül átlagos, átlagosnál jobb és átlagosnál gyengébb minőségű földrészletek is találhatóak. A hatályos jogszabályok és a rendelkezésre álló adatok alapján a termőföld mennyiségi védelmét tekintve nem tud megjelölni olyan területet, illetve térrészt, amelyen a pályázatban kiírni tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, ugyanakkor fokozottan kell törekedni az átlagosnál jobb minőségű termőföldek védelmére, figyelembe véve a tanulmányban ismertetett, irányított ferdefúrás lehetőségét is. A minden-kori igénybevevőnek törekednie szükséges arra is, hogy a tervezett tevékenységet a lehető legkisebb területre korlátozza a termőföldek tekintetében, és amennyiben lehetősége van rá a tevékenységet művelés alól kivett területeken végezze. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény (Tfvt.) rendelkezése alapján a tervezett tevékenység nem zavarhatja a környező termőföldek mezőgazdasági hasznosítását. Javasolja annak elősegítését, hogy a kutatófúrások, illetve a fúráslemélyítések ne, vagy a lehető legkevésbé érintsenek átlagosnál jobb minőségű termőföldeket, illetve öntözésre berendezett területeket. — A Tfvt hatálya kiterjed a termőföldre (kivéve erdő), valamint — ha e törvény másként nem rendelkezik — a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. A Tfvt. rendelkezése szerint a Tfvt. alkalmazása szempontjából termőföld az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az erdők védelméről szóló törvényben meghatározott erdőnek minősül. — A Tfvt. értelmében földhivatali engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetelmények alól. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről, kérelemre indult eljárásban a területileg illetékes járási hivatal járási földhivatala, illetve több járási földhivatal illetékességi területét érintő kérelem esetén a megyei földhivatal önálló földvédelmi eljárás keretében dönt. A földhivatalok ezen eljárása a termőföldek mennyiségi védelmét szolgálja. — Termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet (átlagos minőségű termőföld: az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld) más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A Tfvt. 11 § (3) bekezdés b) pontja szerint helyhez kötött igénybevételnek számít a bányaüzem és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítmény. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. — A termőföld más célú hasznosítása csak jogerős és hatályos termőföld más célú hasznosítási engedély birtokában kezdhető meg. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala megállapítja, hogy Nógrád megye területén összesen 31 település érintett. Ezek közigazgatási területén található, különböző művelési ágú termőföldek minőségi osztályait a 12. függelék tartalmazza (a 2015. március 9.-én aktuális állapot szerint, erdő művelési ág nélkül).

223

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés — A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 11. § (2) bekezdése szerint átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A (3) bekezdés szerint helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt. A Tfvt. 14. § (1) bekezdése alapján a termőföld akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik (pl. az elérési útvonalak kialakítása stb.). Ebben az esetben az illetékes járási földhivataltól az időleges más célú hasznosításhoz engedélyt kell kérni. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztálya véleménye szerint, mivel a tanulmány mindössze a Hatvan elnevezésű terület által érintett települések nevét tartalmazza, a kutatással és a kitermeléssel érintett tényleges termőterületek pontos megjelölését nem, így nem vetíti előre azt sem, hogy a Pest megye illetékességi területéhez tartozó Aszód, Galgahévíz, Kartal, Tura, Verseg, Acsa, Csővár és Püspökhatvan települések külterületén a későbbiekben mely területeken terveznek termőföld igénybevételt. Ennek megfelelően jelen eljárás keretei között mindössze a vonatkozó jogszabályi (földvédelmi) előírások, valamint az érintett Pest megyei településekkel kapcsolatos általános földhivatali adatok ismertetésére szorítkozik (11. függelék). — A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) tartalmazza a termőföldről szóló 1994. évi törvényből kiemelt, a termőföld hasznosításával a földvédelemmel, a talaj védelmével és a gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatos új rendelkezéseket. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Tfvt. rendelkezései szigorúan védik az átlagosnál jobb minőségű termőföldterületeket, melyek igénybevételére kizárólag időlegesen, valamint helyhez kötött beruházás esetén kerülhet sor. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a meglévő létesítmények bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt. — Kéri, hogy a kutatási munkálatok tervezése során legyenek figyelemmel a termőföld védelméről szóló törvény átlagosnál jobb minőségű termőföldterületekre vonatkozó rendelkezéseire, mivel a későbbi más célú hasznosítási engedélyezésére irányuló kérelem földhivatali elbírálásakor az illetékes járási földhivatal is — széleskörű mérlegelési jogköre mellett — e törvényi előírások alapján fog dönteni az engedély megadásáról, vagy megtagadásáról. — Tájékoztat arról, hogy a földvédelmi eljárás a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás, melynek alkalmával a földhivatal minden esetben helyszíni szemlét tart. — Földvédelmi eljárásnak minősül a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése, valamint az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldterületekre vonatkozó hatósági eljárás, melynek során a földhivatal az e törvény által megszabott követelmények alapján kérelemre dönt a más célú hasznosítás továbbfolytatásának engedélyezéséről, vagy az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről. A fent felsorolt kérelemre induló eljárásokért a kérelmezőnek a Tfvt. 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A hivatalból indult eljárásnál (engedély nélküli más célú hasznosítás) a földhivatal egyéb eljárási költséget számít fel. A Hivatal levelében részletes tájékoztatást mellékel a 2007. évi CXXIX. törvény előírásairól. A levél a MBFH Irattárában tekinthető meg.

224

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a többször módosított 27/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelet 20. §-a foglalkozik a föld- és talajvédelemmel. Nagykökényes vonatkozásában a 11/2008. (VII. 4.) önkormányzati rendelettel módosított 8/2005. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet 27. §-a foglalkozik a földvédelemmel. A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály

5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal — felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében 4 gyógyvizes és 1 ásványvizes kút található, melyek esetében a természetes gyógytényező érintettsége fennállhat. A 24. táblázatadatait a Hivatal által közölt adatok alapján ellenőriztük. Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

6. Nemzetvédelem A Korm. rendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala tájékoztatást ad arról, hogy a koncesszió által érintett területeken — Bér, Bokor, Buják, Egerbakta, Gyöngyös, Herencsény, Jobbágyi, Kisnána, Palotás, Recsk, Sirok, Tarnaszentmária, Terény és Verpelét települések közigazgatási területén — HM vagyonkezelésű ingatlanok találhatóak, melyek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49.§ 16. pontja értelmében kivett területnek minősülnek, ezért ezek területét a további koncessziós tevékenység folytatásából kizárja. A Hivatal levelében közli a kivett területek helyrajzi számait.

225

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jobbágyi Község Önkormányzata Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a rendezési terv módosítása folyamatban van. Államigazgatási egyeztetések alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala kérésének megfelelően a módosítást követően a jobbágyi honvédelmi terület védőterületére vonatkozóan a telekhatártól 1000 m-en belül bányászati tevékenység nem végezhető. Az elfogadás várható ideje: 2015. II. félév. A 6. témakörben együttműködő hatóságok: Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Jobbágyi Község Önkormányzata Jegyzője

7. Településrendezés A Korm. rendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett tevékenység megkezdését a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal, írásban be kell jelenteni a település jegyzőjének. Gyöngyös Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a 32/1999. (X. 25.) KT számú rendelettel helyi védelem alá vont táji értékeket —a farkasmályi pincesort és a Sás-tói kőbányát — érintheti. A védelem alatt álló objektumok leírását a levél tartalmazza. A Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője leveléhez csatolta Gyöngyöstarján Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 12/2014. (X. 15.) önkormányzati rendelete 26. §-át mely a különleges, beépítésre nem szánt területekkel kapcsolatos szabályozásokat tartalmazza, valamint a Gyöngyösoroszi 4/2006. (III. 31.) ÖKT rendelet (Helyi Építési Szabályzat) teljes anyagát, melynek 20. § (23) bekezdése tartalmazza a tiltó és korlátozó rendelkezéseket. Hatvan Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy a Hatvan város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 39/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet a város honlapján, az önkormányzati rendeletek között megtalálható valamint, hogy Kerekharaszt esetében Kerekharaszt Község Önkormányzata Képviselő-testületének Kerekharaszt helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 6/2007. (VI. 19.) önkormányzati rendelete szabályozza. A Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a herédi önkormányzati rendeletek szövege elérhető a www.hered.hu honlapon, valamint csatolta leveléhez Nagykökényes 8/2005. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet teljes szövegét, a szerkezeti, a szabályozási és az övezeti tervek térképanyagát. A Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége jelzi, hogy a vizsgálattal érintett terület(ek) konkrét megjelölése esetén tud érdemi információval szolgálni a helyi építési szabályzat előírásairól. A Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy az önkormányzat szabályozási terve 10/2012. (VIII. 31.) 22. § (8) bekezdés szerint „természeti területen folytatott bányászati tevékenység esetében a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.” A Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a siroki Belső gyártelep 1002/35 hrsz.-on üzemelő RUAG Ammotec Magyarországi Zrt. tevékeny-

226

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ségéhez kapcsolódóan a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság veszélyességi övezetet jelölt ki az alábbiak szerint: — a zóna belső határát a 8-as számú lőportároló épület középpontjától mért 2000 m sugarú körben, — a középső zóna határát a 8-as számú lőportároló épület középpontjától mért 2100 m sugarú körben, — a külső zóna határát a 8-as számú lőportároló épület középpontjától mért 2200 m sugarú körben határozta meg. Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a rendezési terv, helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása, felülvizsgálata 2015 őszén valósul meg. Az alábbi települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Abasár Polgármesteri Hivatala, az Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Csővári Kirendeltség Jegyzője, az Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Apc Közös Önkormányzatának Jegyzője, Aszód Város Jegyzője, Atkár Községi Önkormányzat Polgármestere, Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője, a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Bercel és Galgaguta vonatkozásában, a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádkövesdi Kirendeltsége, a Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője, Buják Községi Polgármesteri Hivatala, a Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal Herencsény vonatkozásában, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Domoszló és Vécs vonatkozásában, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnánai Kirendeltsége, az Ecsédi Polgármesteri Hivatal Jegyzője, az Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal, az Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Csécsei Kirendeltsége, az Egerbaktai Közös Önkormányzati Hivatal, az Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Egerszóláti Kirendeltsége, Galgahévíz Község Jegyzője, Gyöngyöshalász Község Jegyzője, a Gyöngyöspatai Polgármesteri Hivatal, a Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyöstarján és Gyöngyösoroszi vonatkozásában, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasdengelegi Kirendeltsége, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőkürti Kirendeltsége, a Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Heréd és Nagykökényes vonatkozásában, Hort Község Jegyzője, a Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal, a Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kálló és Erdőtarcsa vonatkozásában, a Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Aldebrő vonatkozásában, Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője, a Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kartal és Verseg vonatkozásában, a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltsége, 227

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés a Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagyút vonatkozásában, a Lőrinci Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Terény vonatkozásában, a Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Halmajugrai Kirendeltsége, a Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mátraderecskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Szuhai Kirendeltsége, Mátraszentimre Községi Önkormányzata, a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Cserhátszentiváni Kirendeltsége Cserhátszentiván, Kutasó és Bokor vonatkozásában, a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Nagyréde Községi Önkormányzat, a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője Szűcsi vonatkozásában, a Palotási Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kisbágyon, Palotás és Szarvasgede vonatkozásában, Parád Polgármesteri Hivatala, a Parádi Közös Önkormányzati Hivatal Bodonyi Kirendeltsége, Pásztó Városi Önkormányzat Jegyzője, a Petőfibányai Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal, a Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége, a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége, Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatala Szurdokpüspöki és Kozárd vonatkozásában, Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Tari Kirendeltsége, a Szűcsi Községi Önkormányzat, a Turai Polgármesteri Hivatal, a Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Vanyarc, Szirák és Bér vonatkozásában, a Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Verpelét és Tarnaszentmária vonatkozásában és a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Visonta és Detk vonatkozásában. Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője által kifogásolt adatokat ellenőriztük (45. ábra, illetve 34. táblázat). A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Abasár Polgármesteri Hivatal Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Csővári Kirendeltség Jegyzője Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Apc Közös Önkormányzatának Jegyzője Aszód Város Jegyzője Atkár Községi Önkormányzat Polgármestere Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádkövesdi Kirendeltsége Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Buják Községi Polgármesteri Hivatal Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnánai Kirendeltsége 228

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Ecsédi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Csécsei Kirendeltsége Egerbaktai Közös Önkormányzati Hivatal Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltség Galgahévíz Község Jegyzője Gyöngyös Város Jegyzője Gyöngyöshalász Község Jegyzője Gyöngyöspatai Polgármesteri Hivatal Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hatvan Város Jegyzője Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasdengelegi Kirendeltsége Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőkürti Kirendeltsége Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hort Község Jegyzője Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltsége Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lőrinci Polgármesteri Hivatal Jegyzője Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Halmajugrai Kirendeltség Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátraderecskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Szuhai Kirendeltség Mátraszentimre Községi Önkormányzat Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Cserhátszentiváni Kirendeltsége Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége Nagyréde Községi Önkormányzat Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője Palotási Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Parád Polgármesteri Hivatal Parádi Közös Önkormányzati Hivatal Bodonyi Kirendeltsége Pásztó Városi Önkormányzat Jegyzője Petőfibányai Polgármesteri Hivatal Jegyzője Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Tari Kirendeltség Szűcsi Községi Önkormányzat Turai Polgármesteri Hivatal 229

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal megállapítja, hogy a kutatási területtel érintett — az országos törzshálózati és egyéb vasúti pályákról szóló 168/2010. (V. 11.) kormányrendelet 1. számú melléklete alapján besorolt, illetve keskeny nyomközű — vasútvonalak a tanulmányban részletesen felsorolásra kerültek, illetve, hogy a vasúti forgalom biztonságára, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények előírásait tartalmazó jogszabályok, jogszabályhelyek a tanulmányban ugyancsak megtalálhatók. — Tájékoztat arról, hogy a Budapest–Mezőzombor vasútvonal Budapest–Hatvan és Hatvan– Miskolc szakaszai rekonstrukciójának engedélyezése a vasúti hatóságnál folyamatban van. A vasútvonalak korszerűsítésének engedélyedzéséhez a Budapesti Bányakapitányság BBK/2687–2/2014. számon, a Miskolci Bányakapitányság MBK/755–2/2014. és MBK/2049–3/2014. számokon hozzájárult. — Hajózási, illetve vízi közlekedés szempontjából a vizsgálati tanulmánnyal kapcsolatban észrevételt nem tesz. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy a vizsgálati terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket érinti, ezért a tervezett koncessziós tevékenységhez abban az esetben járul hozzá, ha Bátonyterenye, Gyöngyös, Kerekharaszt és Hatvan kórház mentő repülőtér megadott EOV középponti koordinátáitól számított 5000 m sugarú körön belüli kutatásokat az illetékes bányakapitányságon keresztül a Légügyi Hivatalnál külön engedélyeztetik. A repülőterek középponti EOV koordinátái a Hatóság levelében megtalálhatók. A Heves Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály a következő véleményt adja: — A koncessziós pályázatra javasolt terület Heves megyében Poroszló, Sarud, Újlőrincfalva községek területét érinti. Az érintett területen található az M3 autópálya, valamint 4 főút, 25 öszekötőút és további 25 bekötő- és állomáshoz vezető út. (A főutakra vonatkozó információt a tanulmány 2.4.1.1. fejezete ismerteti, az alsóbbrendű utak részletes listáját a Hivatal levele tartalmazza.) — Tájékoztat arról, hogy uniós forrás felhasználásával folyamatban van a 21. sz. főút négynyomúsítása és a 32. sz. főút korszerűsítése. Ezek mellett az országos közúthálózat fejlesztés az érintett területen belátható időn belül nem tervezett, de állami forrás függvényében több alsóbb rendű út felújítása — aszfaltozása — is várható az elkövetkező években. — Az országos kerékpárút hálózat részét képező kerékpárutak, kerékpárútvonalak közül érintett a 31. sz. Zagyvamenti kerékpárút (Salgótarján–Bátonyterenye–Szurdokpüspöki– 230

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Zagyvaszántó–Hatvan–Jászberény közötti szakasza), a 21. sz. Palócok földje kerékpárút (Jobbágyi–Zagyvaszántó közötti szakasza) és a 3. sz. Kelet-magyarországi kerékpárút (Gödöllő–Zagyvaszántó–Gyöngyöspata–Gyöngyös–Markaz–Kisnána közötti szakasza). A Zagyvamenti kerékpárút Hatvan város térségét érintő szakasza várhatóan 2015 őszéig elkészül. A Kelte-magyarországi kerékpárút, a Palócok földje kerékpárút és a Zagyvamenti kerékpárút Hatvan város térségén kívüli szakaszai megvalósulásának időpontja nem ismert. — A helyi közutak, mezőgazdasági utak fejlesztése, korszerűsítése az érintett területen pénzügyi forrásrendelkezésre állásának függvénye. — Amennyiben a kutatás és a kitermelés amennyiben a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a kutatás és kitermelés a közutak állagára káros hatást nem gyakorol, a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti, útügyi érdekeket nem sért. Szükséges azonban a felszíni geofizikai kutatás ütemezésének, helyszíneinek tervezésekor egyeztetni a közúti beruházásokat bonyolító Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel egyeztetni, a kutatás (talajrezgés) fent említett beruházásokhoz kapcsolódó hidak alapozás kivitelezésére gyakorolt hatása miatt. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálati területen a szénhidrogén megkutatásához és kitermeléséhez kapcsolódó közút igénybevételéhez a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 36. § (1) bekezdése alapján a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. — Ha a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a nem közlekedési célú igénybevételről is — a közút kezelőjének hozzájárulásával — az építési (létesítési) eljárásban kell határozni. Amennyiben az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéről az engedélyező hatóság a közlekedési hatóság nyilatkozata alapján dönt. — Útcsatlakozás — országos, helyi és közforgalom elől el nem zárt magánút — létesítéséhez a Kkt. 39. § (1) bekezdése szerint — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. — S Kkt. 42/A. § (1) bekezdése szerint a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal véleményének kialakításához a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Jász– Nagykun–Szolnok Megyei Igazgatósága állásfoglalásait is felhasználta. — Vizsgálni és pontosítani szükséges a kutatási területek felvonulási útvonala alapján az országos közutakhoz csatlakozó, meglévő földutak állapotát. Amennyiben azok felújítása, 231

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés átépítése szükséges, akkor felújításukról a sárfelhordás megakadályozása érdekében — az érvényben lévő útügyi műszaki előírásokban foglaltak szerint elkészített tervek és a kiadásra kerülő közútkezelői hozzájárulás alapján — gondoskodni kell. — A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglaltaknak megfelelően az alábbi esetekben be kell szerezni a közútkezelő hozzájárulását: — A 36. § (1) bekezdése szerint a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. — A 39. § (1) és (2) bekezdése szerint útcsatlakozás létesítéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. Útcsatlakozás létesítéséhez az országos közút vagyonkezelőjének a hozzájárulása szükséges, ha az országos közúthoz új, kereskedelmi egységhez kapcsolódó utat, vagy közforgalom elől elzárt vagy el nem zárt magánutat csatlakoztatnak. — A 42/A. § (1) bekezdés szerint a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. — Az országos közutakat érintő létesítményekről elkészített engedélyezési terveket „A közutak igazgatásáról” szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendeletben előírt műszaki tartalommal ellátva, közútkezelői hozzájárulás kiadása céljából 3 példányban kell megküldeni az országos közútkezelő részére megküldeni. — A vizsgálati területen figyelembe veendő közúti fejlesztéseket az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény, az országos gyorsforgalmi és közúthálózat nagytávú tervét és hosszú távú fejlesztési programját tartalmazó 1222/2011. (VI. 29.) kormányhatározat, valamint a központi költségvetésből finanszírozott kiemelt közúti beruházásokról szóló 1010/2015. (I. 20.) kormányhatározat tartalmazza. A tárgyi területre vonatkoznak továbbá a megyei továbbfejlesztési tervek, illetve a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról szóló 1486/2014. (VIII. 28.) kormányhatározat, a 2014–2020-as programozási időszak közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és elővárosi közlekedési fejlesztési fejlesztéseinek indikatív listájáról szóló 1696/2014. (XI. 26.) kormányhatározat, valamint a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó operatív programok keretén belül megvalósítható fejlesztések. — A fentiekből adódóan az infrastruktúra-fejlesztési elképzelések időbeni és térbeli ütemezése is változhat, ezért a konkrét bányászati területek kijelölésénél, illetve a koncessziós jogok értékesítésénél — tekintettel a jogok időbeliségére is — a közlekedési hálózatfejlesztési igények messzemenő szem előtt tartása miatt a pontos nyomvonalak és a későbbi aktuális kezelői, tulajdonosi, illetve vagyonkezelői hozzájárulások ügyében minden esetben fel kell venni a kapcsolatot az állami kezelő szervekkel, illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal. — A vizsgálati területen belül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában több szakaszon folyamatban van a 21. sz. főút négysávosítása, valamint 11,5 t tengelyterhelésre 232

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján történő burkolat-megerősítése, a 32. sz. főút Hatvan–Jászfényszaru közötti szakaszának 11,5 t tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítése, valamint a 3. sz. főút Hatvan vasút feletti híd rehabilitációja és a kapcsolódó csomópont átépítése. Vasúti vonatkozásban ugyancsak a NIF Zrt. lebonyolításában kerül sor a Rákos—Hatvan vonalszakasz rekonstrukciójára, míg a Hatvan—Miskolc vonalszakasz előkészítését a MÁV Zrt. végzi. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Útügyi Osztály tájékoztat arról, hogy a vizsgálati terület a hatáskörzetébe tartozó 18 település területét, a helyi (önkormányzati) közlekedési létesítményeket érinti. A helyi közúthálózat kezelője az érintett község önkormányzata.) — Az országos közúthálózatból a térségben a 2122, 2126, 2128, 2127, 2129, 2109, 2131, 21148, 21149, 2137, 21152, 21151, 2106, 2136, 2107, 2406 és 24103 számú közút érintett. Az országos közúthálózat kezelője Nógrád megye területén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Megyei Igazgatósága (3100 Salgótarján, Meredek út 31.). — A közutak fejlesztési terveiről, fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátásáról az országos közutakat illetően a kezelő, továbbá a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.), a helyi közutak esetében az illetékes önkormányzatok adnak felvilágosítást. — A közutakat érintő tevékenységek (közút felbontása, közművek elhelyezése, útcsatlakozás létesítése stb.) esetében meg kell kérni az illetékes közútkezelő hozzájárulását. — Ha a kérelmező a közút kezelőjének hozzájárulásában foglaltakat sérelmesnek tartja, akkor jogorvoslatot az illetékes közlekedési hatóságtól; Nógrád megye területén a Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségétől kérhet. — A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénnyel (Kkt.) összhangban a főutak tengelyétől számított 100 méter, egyéb utak tengelyétől számított 50 méter távolságon belül a kutatáshoz közútkezelői hozzájárulást kell kérni. A jövőbeni fejlesztések helybiztosítása érdekében ezen területsávon belül lehetséges a kutatási tevékenység korlátozása. — A kutatási terület megközelítését kiszolgáló útcsatlakozást a sárfelhordás megelőzése érdekében szilárd burkolattal kell ellátni, amelyhez közútkezelői hozzájárulást kell kérni. — Az érintett vasúthálózat a térségben (Nógrád megye közigazgatási területén belül) a 81 és a 78-as számú vonalak. A vasútvonalak fejlesztési terveiről, fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátásáról az illetéke MÁV Zrt. Budapesti területi Igazgatósága (1087 Budapest, Kerepesi út 3.) tud felvilágosítást adni. — A Felügyelőség a területen elhelyezkedő országos és helyi közutak adataival kapcsolatban nyilvántartásokkal nem rendelkezik. A közútkezelők hozzájárulásának beszerzését a Kkt. 36. §-a írja elő. A Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály tájékoztat arról, hogy a Hatóság adatszolgáltatási és véleményezési köre a területen elhelyezkedő országos és helyi közutak közúti forgalmának biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelői fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára vonatkozó követelményekre terjed ki. Véleményének kialakításához szükséges a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. állásfoglalásainak ismerete is, ezért nyilatkozatukat kéri az egyeztetési anyag alapján. — A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen figyelembe veendő közúti fejlesztéseket az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú tervét és hosszú távú programját tartalmazó 1222/2011. (VI. 29.) kormányhatározat, valamint a költségvetési tervből finanszírozott, kiemelt közúti beruházásokról szóló 1010/2015. (I. 20.) kormányhatározat tartalmazza. A tárgyi területre vonatkozik az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény, a megyei 233

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés továbbfejlesztési tervek, a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról szóló 1486/2014. (VIII. 28.) kormányhatározat, a 2014–2020-as programozási időszak országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és elővárosi közlekedési fejlesztéseinek indikatív listájáról szóló 1696/2014. (XI. 26.) kormányhatározat, valamint a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó operatív programok keretén belül megvalósítható fejlesztések. — A fentiekből adódóan az infrastruktúra-fejlesztési elképzelések időbeni és térbeli ütemezése is változhat, ezért a konkrét bányászati területek kijelölésénél, illetve a koncessziós jogok értékesítésénél — tekintettel a jogok időbeliségére is — a közlekedési hálózatfejlesztési igények messzemenő szem előtt tartása miatt a pontos nyomvonalak és a későbbi aktuális kezelői, tulajdonosi, illetve vagyonkezelői hozzájárulások ügyében minden esetben fel kell venni a kapcsolatot az állami kezelő szervekkel, illetve a Központtal. — Megjegyzi, hogy a vizsgálati területen belül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában folyamatban van a 21. sz. főút négysávosítása, valamint a 11,5 t tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítése, a 32. sz. főút Hatvan–Jászfényszaru közötti szakaszának 11,5 t tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítése, valamint a 3. sz. főút Hatvan vasút feletti híd rehabilitációja és a kapcsolódó csomópont átépítése. Vasúti vonatkozásban ugyancsak a NIF Zrt. lebonyolítására kerül sor a Rákos–Hatvan vonalszakasz rekonstrukciója, míg a Hatvan–Miskolc vonalszakasz előkészítését a MÁV Zrt. végzi. — A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei Igazgatósága tájékoztat arról, hogy a Magyar Állam tulajdonában, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. üzemeltetésében lévő, a beruházás során érintett országos közúti területén a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A. § (1) bekezdése értelmében a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, illetve amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. — A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pest Megyei Igazgatósága felhívja a figyelmet arra, hogy a nyersanyagok szállítási útvonalának megtervezésekor elsősorban a gyorsforgalmi és a főút kategóriájú közúthálózati elemek használatát kell figyelembe venni. Alsóbbrendű úthálózat esetén szükségesnek látja a meglévő úthálózat geometriájának, pályaszerkezetének, terhelhetőségének stb. vizsgálatát, továbbá az érintett útszakaszok esetleges megerősítését, cseréjét is a várható nehézgépjármű-forgalom növekedése miatt. A nyersanyagok kitermelésének megkezdése előtt a szállítási útvonalak tervét tartalmazó 3 pld tervdokumentációt az Igazgatósághoz kell benyújtani és a közútkezelői hozzájárulást meg kell kérni. — A vizsgálati terület Heves, Nógrád, Jász–Nagykun–Szolnok és pest megyét érinti. A Társaság megyei igazgatóságai a területükön elhelyezkedő országos közutak kezelését és az azokkal kapcsolatos közútkezelői hozzájárulások kiadását egységes elvek alapján, de egymástól függetlenül végzik. Az M3 autópálya teljes szakaszának kezelője a Borsod– Abaúj–Zemplén Megyei Igazgatóság. Mindezek alapján az érintett országos közutak 234

Hatvan. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján felsorolását öt csoportra kell bontani, melynek a közútkezelői hozzájárulások kiadásának illetékességi szempontból van jelentősége. Az Igazgatóság által kezelt országos közutak felsorolása vizsgálati területen: Főutak: — 3. számú, Budapest–Miskolc–Tornyosnémeti főút Mellékutak: — 2106 jelű, Vác–Acsa–Verseg összekötő út, — 2108 j., Balassagyarmat–Aszód összekötő út, — 2109 j., Aszód–Verseg–Szarvasgede összekötő út, — 2115 j., Rétság–Galgaguta összekötő út, — 2129 j., Galgaguta–Jobbágy összekötő út, — 3104 j., Gödöllő–Tura–Hatvan összekötő út, — 3105 j., Aszód–Sülysáp összekötő út, —31121 j., Boldog bekötő út A közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988. évi I. törvény 42/A. § értelmében külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. Erre való tekintettel valamennyi érintett köz- és magánútkezelő hozzájárulását a bányászati tevékenység megkezdése előtt be kell szerezni. Ha a közút kezelője a hozzájárulást megtagadja, vagy a hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a kérelmező a közlekedési hatósághoz fordulhat. A vizsgálati terület közúthálózatról történő megközelítése csak meglévő útcsatlakozások igénybevételével történhet, új útcsatlakozás csak az ÚT 2–1.201 közutak tervezése útügyi műszaki előírás és az útcsatlakozások kialakítására vonatkozó ÚT 2–1.115 útügyi műszaki előírás figyelembe vételével létesíthető, az érintett közútkezelő hozzájárulásával. A vizsgálati területen, a szilárd burkolatú közúthálózatra sárfelhordás nem történhet, a csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a járművek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel. A kutatási terület térségében elhelyezkedő ingatlanok, illetve mezőgazdasági földterületek megközelítését a kutatási tevékenység nem akadályozhatja, azt továbbra is biztosítani kell. Amennyiben a kutatással vagy a későbbiekben a kitermeléssel összefüggésben, meglévő út megszűntetése, új út kiépítése vagy meglévő út kiépítése válik szükségessé, az csak az illetékes közlekedési hatóság engedélye alapján történhet. A kutatás, illetve a kitermelés engedélyezési eljárásaiban a közútkezelő, illetve a közlekedési hatóság a megközelítési–szállítási útvonal megfelelőségét részletesen vizsgálja és — amennyiben a szállítási forgalom nagysága vagy közlekedés biztonsági szempontok szükségessé teszik — az engedély kiadását a szállító útvonal fejlesztésének feltételéhez köti. A 8. témakörben együttműködő szakhatóságok: Heves Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Útügyi Osztály 235

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály

9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyongazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott.

236

Függelék

Függelék 1. függelék. Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa (HAAS et al. 2010)

2. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO2eq: széndioxid-egyenérték – az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dT: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dZ: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1018 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület 237

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (109 J) GVV: gáz-víz viszony (m3/m3) GW: Gigawatt (109 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány mAf: Adriai tenger feletti magasság mBf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja 2012.04.01-től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (106 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1015 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1012 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték – szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = 11 630 kWh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: Formáció T: Tagozat Q: Kvarter Pl: Pliocén Pa2: Felső-pannóniai Pa1: Alsó-pannóniai Pa: Pannóniai Ms: Szarmata Mb: Badeni 238

Függelék Mk: Kárpáti Mo: Ottnangi Me: Eggenburgi Mi: Miocén Ol: Oligocén K: Kréta J: Jura T3: Felső-triász T2: Középső-triász T1: Alsó-triász T: Triász Mz: Mezozoikum P: Perm C: Karbon D: Devon S: Szilur O: Ordovícium Cm: Kambrium Pz: Paleozoikum OPz: Ópaleozoikum.

239

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3. függelék. Helyi jelentőségű, védett természeti területek Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

Név

Törzs-könyvi szám

Megye

Település

Védelmi kategória

Apci Széleskő tó és környéke

9/46/TT/99

Heves

Apc

TT

46,4

0

2000

Kisterenyei GyürkiSolymossy kastélypark

11/17/TT/75

Nógrád

Bátonyterenye

TT

13,27

0

2011

Dél-cserháti

11/88/TT/07

Nógrád

Bercel

TT

427,4

0

2007

Keselyréti tölgyfa

11/2/TE/43

Nógrád

Buják

TE

0

0

2012

Keselyréti tölgyfák

11/1/TE/43

Nógrád

Buják

TE

0

0

2012

Bélahalompusztai volt Keglevich kastélypark

11/32/TT/76

Nógrád

Csécse

TT

0,5

0

1976

Erzsike park

11/31/TT/76

Nógrád

Csécse

TT

3,8

0

1976

Tőzegmohás láptavak

9/8/TT/75

Heves

Egerbakta

TT

731,71

0

1975

Dabasi-Halász Arborétum

11/14/TT/75

Nógrád

Erdőtarcsa

TT

1,91

0

1975

9/42/TE/82

Heves

Gyöngyös

TE

0

0

2000

9/44/TE/82

Heves

Gyöngyös

TE

0

0

2000

9/40/TE/82

Heves

Gyöngyös

TE

0

0

1982

Gyöngyösi Rigó utcai kert

9/47/TT/99

Heves

Gyöngyös

TT

0

0

2000

Gyöngyösi Sástóikőbánya

9/48/TT/99

Heves

Gyöngyös

TT

13,34

0

2000

9/41/TE/82

Heves

Gyöngyös

TE

0

0

1982

9/43/TE/82

Heves

Gyöngyös

TE

0

0

1982

Orczy-kastély kertje

9/1/TT/52

Heves

Gyöngyös

TT

2,26

0

1952

Védett fák

9/28/TE/82

Heves

Gyöngyös

TE

0

0

1982

Bába-kő

9/21/TT/78

Heves

Gyöngyössolymos

TT

1

0

1978

Fajzatpusztai park

9/37/TT/82

Heves

Gyöngyöstarján

TT

4

0

1982

Gyöngyös, Egri út 2. sz. alatt álló páfrányfenyő Gyöngyösi Fő tér 13. sz. alatt található japánakác Gyöngyösi Klapka u. 1. sz. alatt álló 3 tiszafa

Gyöngyösi Szent Bertalan u. 3. sz. alatt álló 2 db japánakác Mátrafüred, Akadémia u. 11. sz. alatt található 2 db lucfenyő

240

Függelék

Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

Név

Törzs-könyvi szám

Megye

Település

Védelmi kategória

Kastély-park, Sósirét

9/17/TT/78

Heves

Gyöngyöstarján

TT

4

0

1978

Útmenti hársfa

9/33/TE/82

Heves

Hort

TE

0

0

1982

Andezitrétege

11/5/TT/53

Nógrád

Jobbágyi

TT

3,71

0

1953

Ilona-völgyi fasor

9/6/TE/75

Heves

Parád

TE

0

0

1975

Parádfürdői park

9/25/TT/82

Heves

Parád

TT

5,17

0

1982

Arborétum

9/7/TT/75

Heves

Recsk

TT

67,79

0

1975

Siroki domb és víztározó

9/63/TT/03

Heves

Sirok

TT

5,25

0

2003

Siroki Nyírjes-tó

79/TT/61

Heves

Sirok

TT

21,37

0

0

Siroki vár és környéke

9/14/TT/78

Heves

Sirok

TT

33,9

0

1978

Tuzson arborétum

11/26/TT/75

Nógrád

Tar

TT

2,76

0

1975

Verpeléti Várhegy

9/3/TT/75

Heves

Tarnaszentmária

TT

1,01

0

1975

Terényi Víztározó-tó

11/102/TT/96

Nógrád

Terény

TT

490,51

0

1996

Turai Schossbergerkastély parkja

12/354/TT/09

Pest

Tura

TT

10,2

0

2009

4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény

Megrendelő

Dátum

JB–2 JB–3 JB–5 JB–7 JE–186 JE–187 JE–188 JE–189 JE–190 JE–191 JE–192 XSZI–1/2002 XSZI–10/2002 XSZI–11/2002 XSZI–2/2002 XSZI–3/2002 XSZI–4/2002 XSZI–5/2002 XSZI–6/2002 XSZI–7/2002

MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt.

2005 2005 2005 2005 2004 2004 2004 2004 2004 2004 2004 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2002

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

T.21423, MBFH szolgáltatott T.21423, MBFH szolgáltatott T.21423, MBFH szolgáltatott T.21423, MBFH szolgáltatott T.21412, MBFH szolgáltatott T.21412 T.21412 T.21412, MBFH szolgáltatott T.21412 T.21412 T.21412, MBFH szolgáltatott T.20892 T.20892 T.20892 T.20892, AD.2379 (digitális terepi adat) T.20892 T.20892 T.20892 T.20892 T.20892

241

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Szelvény

XSZI–8/2002 XSZI–9/2002 JE–177 JE–178 JE–179 JE–180 JE–181 JE–182 JE–183 JE–172 JE–173 JE–174 JE–175 JE–176 JE–157 JE–158 JE–159 HIII–A/95 HIII–B/95 HIII–C/95 HIII–D/95 HIII–E/95 HIII–F/95 HIII–G/95 HIII–H/95 HIII–I/95 HIII–J/95 HIII–K/95 XJE–153/95 JE–135 JE–144 JE–145 JE–119 JE–121 JE–123 JE–124 JE–100 JE–101 JE–102 JE–104 JE–105 JE–106 JE–97 JE–98 JE–99 IS–1 IS–2 IS–8 JE–96/1 VJE–75 VJE–76 VJE–79 VJE–80/A VJE–81 VJE–82 VJE–83 VJE–84 VJE–85 VJE–86 VJE–86/A VJE–87 VJE–88 VJE–89

242

Megrendelő

Dátum

MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. OXY H-III Kft. OXY H-III Kft. OXY H-III Kft. OXY H-III Kft. OXY H-III Kft. OXY H-III Kft. OXY H-III Kft. OXY H-III Kft. OXY H-III Kft. OXY H-III Kft. OXY H-III Kft. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

2002 2002 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 1999 1999 1999 1999 1999 1997 1997 1997 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1994 1994 1994 1992 1992 1992 1992 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1990 1990 1990 1990 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

T.20892 T.20892 T.20534 T.20534 T.20534 T.20534 T.20534 T.20534 T.20534 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

T.20604 T.20604 T.20604, MBFH szolgáltatott T. 17737, AD.2379 (digitális terepi adat) T. 17737, AD.2379 (digitális terepi adat) T. 17737, AD.2379 (digitális terepi adat) T. 17737, AD.2379 (digitális terepi adat) T. 17737, AD.2379 (digitális terepi adat) T. 17737, AD.2379 (digitális terepi adat) T. 17737, AD.2379 (digitális terepi adat) T. 17737, AD.2379 (digitális terepi adat) T. 17737, AD.2379 (digitális terepi adat) T. 17737, AD.2379 (digitális terepi adat) T. 17737, AD.2379 (digitális terepi adat)

MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) 15/2013 (digitális terepi adat)

MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, 14/2013 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, 14/2013 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, 14/2013 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, 14/2013 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, 14/2013 (digitális terepi adat) 14/2013 (digitális terepi adat) 14/2013 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

Függelék Szelvény

VJE–90 VJE–91 VJE–92 VJE–93 VJE–95 VJE–96 XEK–2/89 JE–69 JE–72 JE–64 JE–65 JE–66 JE–68 JE–70 JE–71 JE–73 JE–74 MA–13/85 MA–14/85 MA–15/85 MA–16/85 MA–17/85 EK–6/B/84 XMA–9/A/84 EK–6/B/83 EK–6D/83 MA–10/83 MA–11/83 MA–9/83 SZI–1/83 XEK–6/G/83 XMA–3/83 XNSZ–14/83 EG–11 EG–12 EG–19 MA–1/G MA–2/82 MA–2/G MA–3/G XMA–8/82 EG–6 MA–2/81 MA–4/81 MA–5/81 MA–6/81 MA–7/81 XMA–1/A/81 XMA–3/B/81 XMA–4/B/81 XNSZ–2/81 EG–1 MA–1/80 MA–2/80 XMA–3/80 XGYO–1/79 XGYO–2/79 XA–12/del/77 XEK–2/B/76 XEK–2/C/76 MA–1/75

Megrendelő

Dátum

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1988 1988 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1985 1985 1985 1985 1985 1984 1984 1983 1983 1983 1983 1983 1983 1983 1983 1983 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1980 1980 1980 1980 1979 1979 1977 1976 1976 1975

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, 15/2013 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, 15/2013 (digitális terepi adat)

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott, AD.2379 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

AD.2390 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott

AD.2390 (digitális terepi adat)

AD.2390 (digitális terepi adat)

243

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 5. függelék. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település

Fúrás

EOV Y (m)

Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Visonta Detk Visonta Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Visonta Gyöngyösoroszi Halmajugra Halmajugra Szirák Recsk Karácsond Szirák Detk Visonta Gyöngyösoroszi Verseg Visonta Visonta Visonta Visonta Püspökszilágy Rózsaszentmárton Recsk Recsk Visonta Recsk Pásztó Detk Detk Detk Vécs Detk Detk Detk Vécs Visonta Visonta

F–455 F–456 F–392 F–459 VT–77/A DE–123 F–457/0 F–462 F–393 F–450 DE–122 F–398 DE–126 F–399 F–451 F–454 F–479 F–478 F–453 F–479A F–479B F–479C F–460 F–458 Detk IF–357 Detk PK–356 Visonta K–100/9 Gyöngyösoroszi–2 Halmajugra–18/70 K–18/87 Szirák–2 RM–131 F–600/0 Szirák–2 Detk–1 K–37/2 GYO–5 VE–1 KF–12 KF–22 KF–18 KF–20 Püspökszilágy–2 ROZSA–2 RM–122 RM–92 K–92/6 RM–127 Pa–2 F–469 F–476 De–125 F–468 F–465 F–463/0 F–472 VT–81 F–477 F–475

731682 731694 731062,5 731841 731497,5 731735,4 731616 731940 731151,8 731407,6 731515,6 731228,6 731513 731409,1 731443,3 731642 731941 731564 731593,7 731940,6 731940,6 731940,6 731816 731795 731504,9 731564,9 731542,1 711334 727487 725373 687974 730939 720123 687974 730631 726614 710800,7 688177 724390 725160 724510 724870 673000 703300 725237,3 724547,7 728220 726138,3 698337,6 732318 732699 732754 732439 732113 732105 732800 732278 732755 732489

244

EOV X (m)

Z (mBf)

269252 268735 268920,5 269521 267905,6 267369,9 268134 268038 268504,4 269478,7 267578,7 268740,6 267145,9 269758,1 268988,7 269812 267598 267729 270321,4 267597,8 267597,8 267597,8 269008 270089 269003,9 270033,8 269330,3 282434 269638 270101 274034 286202,2 266290 274034 267243 271403 282097,1 263761 270990 271020 270910 271350 274000 268800 284285 281231 272128 284658,6 287539,9 269675 268498 267394 270130 269272 270304 270583 267829 268002 268867

129 132 133,98 126 126,47 124,33 126 127 131,29 133,17 124,55 133,33 123,37 130,21 130,43 129 122 124 133,86 121,7 121,7 121,7 90 89 68 89 130,93 513 134 127 171 270,89 0 171 121 157 500 143 130 120 140 130 0 180,55 313,47 673,1 0 321,7 160,27 121 118 116 146 120 122 167 118 117 120

Mélység (m)

142 163 153 126 161 185 172 177 161 116 175 169 166 134 150 122 178 175 114 87 122 179 150 114 95 92 142 1120 130 140 1600 1200 182 2000 2000 101 1200 210 70 61 50 61 100 170 1200 1200 80 1200 426,6 127 162 185 136 136 105 139 180 173 164

Log szám

Dátum

Terület+

12 10 9 8 9 11 10 7 9 12 12 13 11 9 7 12 15 16 6 15 14 14 10 12 9 7 3 8 12 13 8 10 12 8 18 8 16 4 11 9 11 9 11 10 3 8 7 11 3 11 11 11 11 12 14 10 11 11 8

1985 1985 1983 1985 1984 1989 1985 1985 1983 1984 1989 1984 1989 1984 1985 1985 1992 1992 1985 1992 1992 1992 1985 1985 1993 1993 1994

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1994 1994 1980 1987 1987 1981 1983 1974 1975 1971 1971

1983 1986 1974 1977 1988 1990 1989 1988 1988 1988 1990 1984 1990 1990

Függelék Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Detk DE–124 732288 267311 Detk DE–113 732033 267563 Detk DE–114 732471,1 267648,5 Detk DE–127 732599 267126 Detk F–471 732476 268637 Detk F–466 732046 268822 Visonta F–464 732105 269852 Detk F–467 732202 268310 Vécs F–473 732677 269770 Visonta ADF–474 732741 269163 Detk F–470 732435 269148 Detk K–60/43B 732164 267865,7 Detk K–60/43A 732164 267865,7 Detk F–472 732799 270582 Vécs VT–81 732278 267829 Detk Detk–109 732697 267810 Nézsa Nézsa–18 667187 277303 Recsk Recsk–237 726508,8 288910,1 Recsk Recsk–239 726491,2 288903,9 Recsk Recsk–240 726470,7 288960,3 Kartal Kartal–1 686761,8 257976,1 Szuha T–3 715309 291025 Kápolna KP–35 736185 269143 Hort F–611/0 706658 258125 Jászberény J–5 690997 256805 Szuha 17/T–3 715530,9 289650,7 Csővár CS–1/A 669350,8 275062 Recsk R–200 727851 288086 Recsk RV 725730 288565 Verpelét VERP–2 744868,4 269538 Recsk R–290 726608,8 288985,5 Recsk R–291 732012,2 289359,9 Recsk RM–36 726250,5 288065 Püspökhatvan Püspökhatvan–4 674851,6 268561,7 Püspökhatvan Püspökhatvan 674851 268651 Szandaváralja SZV–15 676390,4 287298 Szanda G–5 681621,5 286323,8 Boconád F–614 735200 255500 Tódebrő Td–113 735216,5 269748,4 Recsk Re–124 725580,6 288298,6 Recsk RM–49 726169,2 288295,7 Mátraverebély MV–66 704630,8 292577,9 Tar Tar–33 702440,9 290432,7 Mátraszőlős Msző–10 698303,6 290974,6 Galgamácsa Gamcsa–1 667446 267999 Nagybátony Nb–234 707418 290921,7 Tar Tar–24 706029 289418,7 Nagybátony Nb–257 710155,7 288366 Nagybátony Nb–272 707029,2 290348,2 Nagybátony Nb–275 706594,3 289802,7 Nagybátony Nb–290 712044,8 288652,6 Szuha Szu–39 714526,7 289566 Szuha Szu–41 714045,7 289808,7 +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben

Z (mBf)

118 120 116,13 119 118 120 121 119 142 140 120 124,6 124,6 90 90 90 0 211,2 209,98 211,98 156,58 352 0 0 137 411,35 195,1 204 -890 135,1 216,52 234,99 206,65 229,89 229,9 253,9 328,47 103 140,4 262,89 227,35 177,9 184,48 211,79 228 231,66 334,09 485,43 271,27 357,07 532,31 455,69 484,63

Mélység (m)

191 148 141 180 164 154 117 164 139 165 147 188 87 140 180 150 185 120 136 150 105 51 156,8 240,1 300 324 1200 110 92 2600 127 200 1241 300 306 30,3 40 250 160 1200 1201,5 379,4 490 750 1800 284 451,1 528 250,5 393,4 494,8 420,1 336,2

Log szám

Dátum

Terület+

12 6 8 11 12 12 13 12 12 8 12 8 14 10 11 10 9 18 20 16 10 9 12 9 3 8 7 5 4 9 8 3 9 7 9 6 6 9 17 13 8 8 6 10 9 3 3 3 3 3 3 3 3

1989 1985 1985 1989 1989 1988 1988 1988 1988 1990 1989 1989

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1990 1985 1984 1993 1970 1971 1971 1994 1991 1986 1988 1977 1969

1979 1973 1973 1969 1975 1986 1988 1988 1988 1987 1977 1970 1967 1967 1984 2001

245

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 6. függelék. A 26. ábra jelkulcsa

246

Függelék

7. függelék. A 27 és 28. ábrák jelkulcsa

247

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

8. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Hatvan CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: ”A”: adat, mérési eredmény; ”E”: értékelés, értelmezés, jelentés; ”T”: terv; ”P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; ”S”: regionális, értékelés, tanulmány; "-": Adattári jel: T. 22518 2008: MÜT kutatási, 136. Bátonyterenye kutatási területre. —MOL Nyrt., KTD Eurázsiai Kutatás-Termelés, MIBAD. 15810, 39/1, ”T” BALOG GY., MADARASI A., SZÖRÉNYI Z., TATAI J., KIRÁLY E., SZALAY I. 1989: A Bükk-hegység és előterei geofizikai előkutatása III. köt. 1988. Jelentés a Bükk-hegység délnyugati előterében végzett 1988. évi geoelektromos mérésekről (Bükkszék, Egerbakta, Sirok, Egerszólát). — ELGI, AD. 898, ”E” BARDÓCZ B. 1997: Zárójelentés a 26. Ózdi medence területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. + MGSz szakvélemény (Cered, Mátranovák, Erdőkövesd, Mátraderecske, Sirok, Egerbocs, Borsodnádasd, Ózd déli része által határolt terület, Bükkszék, Recsk, Fedémes, Hangony, Mátranovák, Szécsény, Sóshartyán, Susa, Hevesaranyos, Bárna, Szajla, Szilaspogony, Istenmezeje, Pétervására. — MOL Rt., ÉMO. 05397, ”E” BONCZ L., BALÁZS E.-NÉ, ESZES I.-NÉ, KRUSÓCZKI T. GY., LUX M.L, PUSZTAI J., SZABÓNÉ LÁSZLÓ. A., SZÁSZFAI J., TOMCSÁNYI T., GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., KOVÁCS A., MILANKOVICS A., SPITZMÜLLER Á., DR. TÓTH J., VARGÁNÉ TÓTH I., VIDA E. 2012: Zárójelentés a 136. Bátonyterenye területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. — MOL Nyrt., T. 22518, ”E” HANGYÁL J. ET AL. 1992: Az észak-magyarországi Paleogén medence kutatási területének felderítő fázisú szénhidrogén kutatási programja (kivonat, Demjén, Mezőkeresztes, Fedémes, Szécsény, Sóshartyán, Mezőnyárád, Nagybátony, Szirák, Kerecsend, Cserépváralja, Bogács, Bükkszék, Kács, Sály, Susa, Mezőcsát, Sajóhídvég, Verpelét, Diósjenő, Emőd, Szihalom). — MOL Rt, Szolnok, ÉMO. 04611, T. 16442, ”T” KISS K., BUJDOSÓ I., MILÁNKOVICH A., PÁPA A., SOÓS S., SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, TÓTH Z., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., VARGÁNÉ TÓTH I., TIRPÁK I. ET AL. 1999: Zárójelentés a 27. Paleogén medence DNy-i része területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Tura 8., Dány 1., 2., Monor-É 1., Mogyoród 1. sz. fúrások). — MOL Rt., T. 20132, I-II., ”E” MOLNÁRNÉ MATOLCSI E. 1999: Zárójelentés a Paleogén-DNY 2D kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (Püspökhatvan, Erdőkürt, Kálló, Hatvan, Hévízgyörk, Gödöllő, Erdőkertes, Püspökszilágy helységek által határolt kutatási terület, geofizika). — GES Kft., T. 20419, ”A” SIPOS J. 2002: Feldolgozási jelentés a Szirák kutatási területhez tartozó XSZI jelű 2D-s szeizmikus szelvények adatainak feldolgozásáról. A szerződés száma (MOL Rt.): EVSZ-30/2002 (ELGI):, 55/2002. — ELGI, T. 20892, ”A” SZALAINÉ BÁNLAKI E., TÓTH J., BALÁZS E.-NÉ, HAJDÚ J., BUJDOSÓ I., PÁPA A., SOÓS S.,VADÁSZ GY.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, CZELLER I. 1997: Dány kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése.(Gödöllő, Valkó, Tura, Sülysáp, Isaszeg). — MOL Rt., T. 19041, ”E” Hatvan CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1994: Területzáró jegyzőkönyv MT mérésekről Andráshida-É, Kengyel, Polgár-Görbeháza és Tura-É kutatási területekről (Andráshida-Zalaegerszeg, geofizika). — GES Kft., T. 20015, ”A” 1997: Paleogén-DNy (Acsa-Nagykáta) kutatási területen tervezett felszíni geofizikai mérések bejelentése (Erdőkürt, Kálló, Paleogén-medence). MOL Rt., ÉMO. 04965, ”T” 2001: Bejelentés felszíni geofizikai mérésekről (Zagyva-árok, Paleogén IV., Salgótarján, Szirák). MOL Rt., ÉMO. 11750, ”T” 2003: Kutatási engedély; Bátonyterenye - 136. kőolaj- és földgázkutatási engedély kérelem. —MOL Rt., MIBAD.07439, 10014, ”T” 2005: Műszaki üzemi terv; Bátonyterenye - 136. CH kutatási MÜT. —MOL Rt. MIBAD.08677, 9611, ”T” ÁDÁM A. 1985: Jelentés az 1984. évi nagymélységű magnetotellurikus kutatásokról a II-II geotraverz mentén, a Nagyalföldön és az EK-6 reflexiós vonal mentén É-Magyarországon a Zagyva-árokban (Derekegyház, Püspökladány, Kisléta, Heréd, Buják, Szécsény). —MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, U-396, ”A” BABÓS K.-NÉ, BODNÁR K. 1980: Az OKGT alap és paraméter fúrások földtani laboratóriumi anyagvizsgálata (Csesztreg-1. sz., Gyékényes-1. sz., Kunszentmárton-1. sz., Somogyudvarhely-2. sz., Verpelét-4. sz., ÚjfaluI., Zebecke-2. sz. fúrások). — OFKFV, T. 22625, 1-7., ”A”

248

Függelék BANAI GY., RENNER J. 1950: Jelentés a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetnek az 1949. évben Aszód, Gödöllő és Zsámbok környékén végzett Eötvös inga méréseiről. — ELGI, TÜK, H, ”A” BARTKÓ L. 1947: Sóshartyán és Szécsény környéki só és szénhidrogén kutatások (1946-47)/ (Nógrádszakál, Ipolytarnóc, Cserhátszentiván, Bokor, Mád, Alsótold, Felsőtold, Tibolddaróc, Szendehely). — MÁFI, ÉMO. 03701, Gáz-olaj: 58, ”A” BOKOR CS., BONCZ L. 1999: Kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem 111. Salgótarján területre. — MOL Rt., ÉMO. 09400, +3r, ”T” BONCZ L., SZILÁGYI I. 2003: Kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem 125.sz. Jászberény kutatási területre. 2001 (Paleogén terület)...folyt. az előző rekordról, Füzesabony, Dormánd, Kál, Kompolt, Nagyút, Detk, Ludas, Karácsond, Gyöngyöshalász, Atkár, Vámosgyörk, Adács, Visznek, Erk, Tarnaörs, Zaránk, Nagyfüged, Tarnazsadány, Tarnabod, Boconád, Tarnaméra, Heves, Hevesvezekény,...folyt. a köv. rekordon. — MOL Rt., Szolnok, ÉMO. 11889, +1r, ”T” CSIKY G. 1961: Az észak-magyarországi szénhidrogén kutatások kőolajföldtani eredményei kb. 1950-60. között (Bükkszék, Mezőkövesd, Nagybátony, Demjén, Egerszalók, Ostoros- Sály, Bogács, Szomolya, Kács, Noszvaj, Tard, Andornaktálya, Eger, Egerszólát, Fedémes, Ózd-Hangony, Mezőkeresztes, Sóshartyán, Mezőnyárád). — MFT, Budapest, _F. KÖZ. 1961/095. p, 2. f. 95. old., ”S” CSÍKY G. 1988: Az Északi-középhegység területén végzett kincstári kőolajkutatások története és eredménye (Parád, Recsk, Bogács, Tard, Sály, Nagybátony, Bükkszék, Sóshartyán, Szécsény, Mezőkövesd) Kőolaj és Földgáz 1988. 5. sz. 152-155.old., ÉMO. 02435, N/88, ”S” DANK V., CSIKY G., BALOGH GY., ZSITVAI SZ., MÁRHOFFER J., SZABÓ GY., VARGA I., RUMPLER J., NAGY Z., GADÓ K. 1973: A paleogén medence előkutatási programja (Demjén, Ózd, Fedémes, Szécsény, Sóshartyán, Mezőkeresztes, Kerecsend, Sajóhídvég, Ostoros, Balassagyarmat, Diósjenő, Hangony, Andornaktálya, Bogács, Bükkszék, Cserépváralja, Szomolya, Mezőkövesd, Mezőnyárád, Salgótarján (Karancs-hg.), Eger, Romhány (Dél-hegy), Egerszalók, Egerszólát, Emőd, Kács, Sály, Noszvaj, Pétervására, Susa). — OKGT, Budapest, ÉMO. 10912, ”T” FODOR B., GOMBÁRNÉ FORGÁCS G., KÁLI Z., LUKÁCS B., NAGY I., PAMUCSI S.-NÉ, SEBESTYÉN I., SOÓS G., SZILI GY. 1995: Tájékoztató a MOL Rt. Egri Bányászati Üzem kezelésében lévő előfordulások szénhidrogénvagyonának az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerinti 1994. évi mérlegszerű változásáról és 1995. január 1-ei állapotáról. (Demjén, Farmos, Fedémes, Mezőkeresztes, Szécsény, Tura, Újszilvás, Zagyvarékás - kőolaj, földgáz, széndioxid gáz). —MGSZ, T. 19077, ”P” GYÖRGY L., NEMES L., PINTÉR A., SZALAY I., VARGA G., ZALAI P. 1985: A Mátra és a Zagyva-árok szerkezetkutatási eredmények (Geofizikai kutatás Észak-Magyarországon) (Szirák, Bercel, Bér, Szurdokpüspöki, Pásztó, Apc, Lőrinci, Kálló, Kisbágyon, Szarvasgede). — MÁELGI, Budapest, _ELGI EVI JEL. 1985/0, 1985. 32. o., ”A” HOLODA A. 2005: 136. Bátonyterenye szénhidrogén-kutatási engedélykérelem 2003 (111. Salgótarján folytatása, Paleogén IV., kutatási engedélykérelemről, műszaki üzemi tervről földtani szakvélemény, Bér) - Hatvan É (136) bejelentés geofizikai mérésekről. 2004 - Bátonyterenye (136) bejelentés geofizikai mérésekről. 2004. Műszaki üzemi terv 2006. 01. 01.-2008.01.05.-ig. 2005. - 7212/2009 MÜT.— MGSz, ÉMO. 12878, ”T” KLOSKA K. 1999: Zárójelentés a Tura-ÉNy kutatási területen 1993-ban végzett részletező gravitációs és mágneses mérésekről (geofizika). — MOL Rt., KUMMI, T. 19869, ”A” KOVÁCS A., BUJDOSÓ I., BALÁZS E.-NÉ, LUKÁCS J.-NÉ, TÓTH J., LABÓCZKI E., BENKŐ A. 1993: Tura szénhidrogén-kutatási terület helyzetjelentése a felderítő kutatás eddigi eredményeiről. 1993. november. — MOL Rt., T. 19153, ”E” KOVÁCS A., LAKOS B. 1993: Helyzetjelentés a Tura-5, -6, -7, -8 által felfedezett szénhidrogén előfordulásról az 1992.12.31-ei állapot szerint és a Tura-8. sz. kút próbatermelési terve.1993. január. — MOL Rt., T. 16917, ”E” LANDY K.-NÉ 1987: Adatszolgáltatás a Galga-Zagyva térségében 1986-ban végzett magnetotellurikus mérések eredményeiről (Nagykökényes, Zagyvaszántó) (MOL Nyrt.-nél). — GKV, GOR-AE-10/87, GKV-764, ”A” LANDY K.-NÉ 1989: E-31. sz. jelentés a Szécsény-Pásztó-Hatvan-Szirák kutatási területen 1986. és 1989. években végzett magnetotellurikus mérések eredményeiről(MOL Nyrt.-nél). — GKV, Népk-E-31/90, GKV924, ”E” LÓCZY L., ROZLOZSNIK P. 1934: ...javaslat az aszfaltot tartalmazó bogács-tardi boltozatrög megfúrására... folyt az előző rekordról (Parád, Recsk, Bogács, Tard, Bükkszék, Eger, Nagybátony, Balassagyarmat, Berkenye, Diósjenő, Ecseg, Érsekvadkert, Hugyag, Mátraszőlős, Nagylóc, Szécsény, Sóshartyán, Ricse, Vilyvitány, Csernely, Nógrád). — ÉMO. 10727, +1r T. 35/A., ”S” NAGY I., PAJTI P. 1993: Zárójelentés a Tura-É területen végzett szeizmikus mérésekről (Gödöllő - geofizika). — GES Kft., T. 19859, ”A” Ó. KOVÁCS L., P. KOVÁCS G. 2001: Petrolchemical database of the Cenozoic volcanites in Hungary: structure and statistics (angol nyelvű) Magyarországi harmadkori vulkáni képződmények kőzetkémiai

249

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vizsgálata.(Recsk, Tar, Tokaj, Sajóhídvég, Salgótarján (Salgóvár), Sárospatak, Hasznos, Kisterenye, (Gyulakeszi)) Acta Geologica Hungarica 2001/44/4. 381-417. old., ÉMO. 12630, ”S” PAPP S. 1963: A magyarországi kőolaj- és földgázkutatás az 1780-tól 1945-ig terjedő időszakban I. rész (Tard, Bogács, Tibolddaróc, Parád, Recsk, Mezőkövesd, Nagybátony) MTA Műsz. Tud. Oszt. Közleményei 32. köt.1963. 449-465. o., ÉMO. 02435, B/82, ”S” SCHRÉTER Z. 1936: Jelentés a Mátraderecskei olaj előfordulásról. (Pétervásár). Gáz-o:, ”S” SZALAY I., SCHŐNVISZKY L., PINTÉR A., VARGA G., ZALAI P., GYÖRGY L., STOMFAI R., KOCHNÉ BALOGH Á. 1985: Jelentés a Középső és Nyugat Mátrában 1984-ben végzett komplex geofizikai mérésekről. I. kötet. Jelentés a gravitációs módszerfejlesztés eredményeinek alkalmazásáról a Nyugat és Középső Mátrában.(Szirák, Szarvasgede, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Pásztó, Mátrakeresztes, Mátraszentimre, Apc, Kisbágyon). — ELGI, ÉMO. 09291, T. 13254/I., ”A” SZILÁGYI I., TORMÁSSY I. 2003: Monor 138. számú kutatási területre kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem (Tóalmás, Hatvan, Csány, Erdőkürt, Kálló, Boldog, Hort, Arka). — MOL Rt., Szolnok, ÉMO. 12989, ”T” SZILI GY. 1994: - Heves II. szénhidrogén-kutatás - Földtani szakvélemény (Tiszakeszi, Csány, Hejőszalonta, Verpelét) (Heves I. visszaadva). — MGSZ, ÉMO. 04508, ”S” TELEGDI RÓTH K. 1939: A kincstári ásványolaj- és földgázkutatás és termelés 1935-től, a mai állapot és a jövő kilátások (Bogács, Mátraverebély, Tard, Mezőkövesd, Recsk, Parád, Nagybátony, Bükkszék) Bányászati és Kohászati Lapok 1939. 9. sz. 189-200. old., ÉMO. 02435, N/85, ”S” VICZIÁN I. 1996: A Tura-5. sz. fúrás mintáinak röntgenvizsgálata. — MÁFI, T. 17617, ”S” Hatvan, Geotermia, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: ”GT”: geotermia; (pl. kutatási javaslat, terv); Adattári jel: AD. 2136 2007: Létesítési engedély kérelem, Hatvan, Kodály Z. u. 6/a. geotermikus kollektor fúrások engedély. — HGD Kft., 1141. Budapest, Zsigárd u. 21., MIBAD. 14353, 3216/1, ”GT” 2008: Használatbavételi engedély kérelem, Hatvan, Rákóczi u. 95. geotermikus hőszivattyús földszonda rendszer. — HGD Kft., 1141. Budapest, Zsigárd u. 21., MIBAD. 16531, 5727/1, ”GT” 2009: HOR; ADM; Füzesabony-Maklár, Eger-Nagytálya, Mezőkövesd, Vécs-Feldebrő, Gyöngyös-Visonta, Miskolc-Szirmabesenyő, Bőcs-Ónod, Hajdúszovát geotermikus energiakutatás. — Pannonplast Zrt., 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 5, MIBAD. 17111, 3562/1, ”GT” GULYÁS Á., VARGA G. 2005: Részjelentés - Lőrinci és Verseg térségének geofizikai megkutatottsága, a geofizikai adatok felhasználhatóságának ismertetése geotermikus erőmű tervezése szempontjából. — ELGI, AD. 2136, ”GT”

250

Függelék 9. függelék. Minősített dokumentomok környezetföldtan témakörben Hatvan, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: ”K”: környezet, földtani jelentés, ásványvagyon, magyarázó, alapadat gyűjtemény, anyagvizsgálat, szeizmikus szelvényezés, értékelés, környezeti vizsgálatok, EKHT; ”V”: víz, vízbázis, vízkutatás, vízkutató fúrás; ”T”: térkép; ”TH”: területhasználat (pl. tájrendezési terv, építési szabályzat, rendezési terv, kerékpárút, stb.); ”M”: mérnöki (pl. MÜT, talajmechanikai szakvélemény); ”E”: egyéb (pl. beszámoló, kutatási javaslat, építési engedély, terv); "-": Adattári jel: T. 21863 1963: Gyöngyössolymos L-34-4-D-b-1 M=1:10000. —ÁFTH., Budapest, 5.8.4497., ”T” 1963: Gyöngyöstarján L-34-4-B-c-4 M=1:10000. — OFTH., Budapest, 5.8.4493., ”T” 1963: Gyöngyöstarján L-34-4-D-a-2 M=1:10000. — OFTH., Budapest, 5.8.4496., ”T” 1963: Kisnána L-34-5-A-d-3 M=1:10000. — ÁFTH., Budapest, 5.8.4481., ”T” 1966: A Mátra-hegység földtani térképe, Mátraszentimre, észlelési M=1:10000. — MÁFI, 5.6.4393., ”T” 1970: Fúrások rétegleírásai és anyagvizsgálatok Alsótold 1., Buják 2., 3., Cserhátszentiván 1., Ecseg 1-2., Garáb 1., Kozárd I., Kóspallag 11., Nagybátony 317., 321., 322., 323., I., V., Sámsonháza 15., Szirák 1., Tar 32., 33., 37., - Bér 2., Nagybárkány 4. sz. fúrás 1968-1970. (impurum). — MÁFI, ÉMO. 01938, ”K” 1970: Nógrád-cserháti térképező fúrások rétegsora Alsótold, Bercel, Bér, Buják, Cserhátszentiván, Ecseg, Galgaguta, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kisbárkány, Terény (Kiskér), Kozárd, Kutasó, Lucfalva, Mátraverebély, Nagybárkány, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Sámsonháza, Nagylóc, Sóshartyán, Szirák 196870. — OFKFV, Miskolc, ÉMO. 03591. ”K” 1974: A Mátra-hegység földtani térképe, Apc, észlelési M=1:10000. — MÁFI, 5.7.4402., ”T” 1974: A Mátra-hegység földtani térképe, Rózsaszentmárton, észlelési M=1:10000. — MÁFI, 5.7.4398., ”T” 1975: A Mátra-hegység földtani térképe, Markaz, földtani M=1:10000. — MÁFI, 5.7.4399., ”T” 1977: A Mátra-hegység földtani térképe, Gyöngyöstarján, észlelési M=1:10000. — MÁFI, 5.7.4404., ”T” 1978: Püspökhatvan Ph-4. sz. és a Fót F-1. sz. fúrás, palynológiai az Acsa A-1. sz. a Fót F-1. sz. és a Cinkota C1. sz. fúrások foraminifera és a kozárdi alapszelvény diatóma flórájának vizsgálati eredményei (Ecseg, Buják, Bér ). — MÁFI, ÉMO. 02621, ”K” 1979: A Mátra-hegység földtani térképe, Szuha, földtani M=1:10000. — MÁFI, 5. 7. 4394., ”T” 1980: Gyöngyöstarján 4. sz. szerkezetkutató ferdefúrás (rétegsor, szelvény, Hársas-hegy). — MÁFI, ÉMO. 12122, ”K” 1983: Mátrai szeizmikus mérések helyszínrajza 50000-es (Nagybátony, Parád, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Mátraszentimre). — MÁFI, ÉMO. 02632, T. 12716, ”K” 1986: Bükkszék – Terpes – Szajla - Sirok komplex földtani területfejlesztési térképsorozata: felszíni szennyeződés-érzékenységi és hulladék elhelyezési térkép, vízföldtani adottságok térképe, felszínmozgásveszélyességi térkép, meliorált területek térképe, földtani térképezés helyzete, fúráspont és ásványi nyersanyagok térképe, fedett földtani térkép. — MÁFI, ÉMOTFSZ, Salgótarján, T. D. 1775.10, I., ”T” 1989: Cserháti földtani térképezés válogatott fotómelléklete (Ecseg, Bokor, Kozárd, Szanda, Hollókő, Nagybátony, Alsótold, Bér, Felsőtold, Nagylóc, Mátraverebély, Mátraszőlős, Zagyvapálfalva, Cserhátszentiván, Nógrádmegyer, Kotyháza, Kutasó, Buják). — MÁFI, ÉMO. 03340, ”K” 2003: A Gyöngyösoroszi Bence-völgyi zagytároló területén tervezett veszélyeshulladék-lerakó létesítésére részletes környezeti hatástanulmány. — REPÉT Kft., ÉMO. 12733, ”K” 2004: Bér andezit oszlopok közvetlen környezetének védetté nyilvánítása (meghívó, 045/9, 045/10, 045/11 hrsz). — Polgármesteri Hivatal, Bér, ÉMO. 13266, ”K” 2007: Mátrai Tájvédelmi Körzet kezelési tervének és bővítésének elfogadáshoz előterjesztés, bővítés természetvédelmi kezelési terv (Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Markaz, Domoszló, Kisnána, Sirok, Recsk, Parád, Parádsasvár, Pásztó, Mátraszentimre, Bátonyterenye; Bővítés: Abasár, Gyöngyös. — Bükki Nemzeti Park, Eger, ÉMO. 14871, ”TH” 2009: Szkennelt recski anyagok. Mecsek-Öko Zrt. összeállítása. Enargit Kft. 1997: A Lahóca és Veresagyagbérc földtani-kutatási zárójelentés. Váci Gy.: Területismertető talajmechanikai szakvélemény a Recski Ércbánya sósvizeinek elhelyezésére. Radó G.: Mérnökgeológiai szakvélemény. Bányavíz-elvezetés kiviteli terve, Recsk (1985). Parádi-Tarna vízhozam (1978). Vízveszélyesség (1983). Válogatás. (1 DVD-n). — MecsekÖko Zrt., T. 21863, ”K” 2011: KAS; Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Detk és Nagyút elnevezésű terület 2007-2011. évi kutatási zárójelentés. — Mátrai Erőmű Zrt., 3272 Visonta, Erőmű u. 11., MIBAD. 18222, 4118, ”K” A Mátra hegység földtani térképe, Szuha, észlelési M=1:10000. — MÁFI, 5.6.4392., ”T”

251

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ÁDÁMNÉ INCZE SZ., SCHAREK P., SZABADOSNÉ SALLAY E. 2009: Jelentés a 2009. évben elvégzett munkáról. Szabadterületek felmérése. (Boldogkőváralja, Dédestapolcsány, Bogács, Uppony, Hercegkút, Sátoraljaújhely, Abaújkér, Szegi, Erdőbénye, Tokaj, Hidvégardó, Perkupa, Rakacaszend, Szendrőlád, Mónosbél, Nagyvisnyó, Noszvaj, Recsk, Sirok, Szarvaskő, Gyöngyös, Abasár, Gyöngyöspata, Bercel, Bér, Tar, Salgótarján +1 CD). — MÁFI, T. 21857, ”K” BADINSZKY P. 1990: Földtani képződmények komplex vizsgálata a Mátra hegységben. Előkutatási zárójelentés. (Hatvan, Kisterenye, Pétervására, Kál, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos). + Rövid összefoglalás. — FTV, ÉMO. 03572, T. 15298, ”K” BÁLDI T. 1992: Jelentés az Észak-magyarországi alsó miocén Szécsényi Slír és a Pétervásárai Homokkő korrelációja c. Sz M. 1/92.ill. 19/1992. KFH sz. külső megbízásos munkáról. (Karancsalja, Kazár, Tarnalelesz, Bekölce, Szentdomonkos, Varsány, Herencsény, Salgótarján, Ózd, Sóshartyán, Szécsény, Susa, Putnok, Alsószuha, Bátonyterenye, Imola, Istenmezeje, folyt. a következő rekordon. — ELTE TTK Általános és Történeti Földtani Tanszék, ÉMO. 05746, T. 16051, ”K” BALLA Z., HAVAS L., VERŐ L. 1984: A Nyugat-Mátra fő gerincének földtani felépítése (Geofizikai kutatás Észak-Magyarországon) (Pásztó – Hasznos - Mátrakeresztes, Tar, Nagybátony, Szurdokpüspöki, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Mátraszentimre, Mátraalmás, Parádsasvár). — MÁELGI, _ELGI EVI JEL. 1984/0, 1984. 33. o., ”K” BALLA Z., SZABÓ Z. 1986: A Mátra regionális vulkánszerkezeti elemzése (Geofizikai kutatás ÉszakMagyarországon) (Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyös, Parádsasvár, Recsk, Pásztó Mátrakeresztes, Mátraszentimre). — MÁELGI, _ELGI EVI JEL. 1986/0, 1986. 32. o., ”K” BALOGH K., ÁRVA E.-NÉ, RAVASZ CS.-NÉ 1978: Magyarországi neogén vulkanitok radioaktív-kormeghatározási vizsgálatai (Alsóvadász, Bér, Szurdokpüspöki, Edelény, Kisterenye, Füzérkajata, Cserépváralja). — MÁFI, MTA Atommagkutató Intézet, Debrecen, ÉMO. 04519, T. 7637, ”K” BENKŐ KRISZTINA, FODOR L. 2002: Csővár környékének szerkezetföldtana (Nézsa, Diósjenő). — MFT., _F. KÖZ. 2002/223. p. 2. f. 223. old., ”K” CENE J. 1995: Környezetvédelmi alap rekultivációs bányajavaslatok I. ütem (Észak-Magyarország KKA, Boldogkőváralja (Cserák-oldal, Tó-hegy), Vizsoly, Regéc (Nagy-patak), Telkibánya (Hercegfia-bérc), Nagyvisnyó (Kis-Sár-hegy) Szarvaskő Új-határ-völgy, Szilvásvárad (Veres-Sár-hegy, Istállóskő), Mikófalva, Gyöngyös (Pincekút), Gyöngyössolymos (Általkő), Szanda (Vár-hegy). — GEOTEAM, ÉMO. 04283, ”K” CZAKÓ T. 1973: A Kelet-Cserhát tektonikai viszonyai légifénykép interpretálás alapján (Nagylóc, Garáb, Ecseg, Pásztó, Sámsonháza, Nagybárkány, Szurdokpüspöki, Bér, Rimóc, Hollókő, Sóshartyán, Kotyháza, Salgótarján, Mátraszele, Kisterenye). — MÁFI, ÉMO. 02630, T. 4369, ”K” CZAKÓ T. 1982: Magyarázó a Cserhát-hegység földtani térképéhez +észlelési földtani térképéhez 25000-es sorozat 307-11 Cserhátszentiván (Alsótold, Felsőtold, Kozárd, Ecseg, Kutasó, Bokor, Buják, Garáb, Rimóc, Hollókő, Nagylóc, Nógrádsipek, Herencsény). — MÁFI, ÉMO. 01872, ”K” CSILLAG P.-NÉ 1958: Mátra-hegység 1:5000 méretű földtani térképezés. L-34-4-(94) számú lap. 307-241 (DK), Gyöngyössolymos. — MÁFI, ÉMO. 05627, T. 413, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1961: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(111) sz. lap (307-244 (ÉNY), Gyöngyös, Gyöngyössolymos, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05300, T. 1033, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1961: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(112) sz. lap (Jelentés az 1960. évről, 307-244 (ÉK), Gyöngyös, Parád M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05296, T. 881, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1961: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(128) sz. lap (Jelentés az 1960. évről, 307-244 (DK), Gyöngyös, Abasár)M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05297, T. 882, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1963: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(77) számú lap. M=1:5000, 307-241 (ÉNY), Mátraszentimre, Gyöngyössolymos. — MÁFI, ÉMO. 05638, T. 1366, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1963: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(93) számú lap. M=1:5000, 307-241 (DNY), Gyöngyössolymos. — MÁFI, ÉMO. 05639, T. 1367, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1963: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-5-(102) számú lap. M=1:5000, 308-143 (ÉK), Kisnána, Verpelét, Tarnaszentmária. — MÁFI, ÉMO. 05640. T. 1370, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1963: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-5-(103) számú lap. M=1:5000, 308-144 (ÉNY), Tarnaszentmária, Verpelét. — MÁFI, ÉMO. 05641, T. 1371, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1963: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-5-(117) számú lap. M=1:5000, 308-143 (DNY), Kisnána. — MÁFI, ÉMO. 05642, T. 1373, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1964: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(110) számú térképlap. M=1:5000, 307-243 (ÉK), Gyöngyössolymos. — MÁFI, ÉMO. 05649, T. 1463, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1964: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(125) számú térképlap. M=1:5000, 307-243 (DNY), Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos. — MÁFI, ÉMO. 05650, T. 1464, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1964: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(126) sz. térképlap. M=1:5000, 307-243 (DK), Gyöngyössolymos, Gyöngyös. — MÁFI, ÉMO. 11634, T. 1465, ”T”

252

Függelék CSILLAG P.-NÉ 1965: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(138) számú lap. M=1:5000, 307-411 (ÉK), Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján. — MÁFI, ÉMO. 05657, T. 1621, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1965: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(153) számú lap. M=1:5000, 307-411 (DNY), Szűcsi, Gyöngyöspata. — MÁFI, ÉMO. 05656, T. 1619, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1965: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(154) számú lap. M=1:5000, 307-411 (DK), Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján. — MÁFI, ÉMO. 05655, T. 1618, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1965: Mátra-hegység földtani térképezése 10000-es sorozat. Észlelési magyarázó, Gyöngyöspata (307-411) (Szűcsi, Gyöngyöstarján, Rózsaszentmárton). — MÁFI, ÉMO. 10448, T. 7025, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1966: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(45) számú térképlap. M=1:5000, 307-223 (ÉNY), Dorogháza, Szuha. — MÁFI, ÉMO. 05661, T. 1772, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1966: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(46) számú térképlap. M=1:5000, 307-223 (ÉK), Mátramindszent, Szuha, Bodony. — MÁFI, ÉMO. 05662, T. 1773, ”T” CSILLAG P.-NÉ 1966: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(61) számú térképlap. M=1:5000, 307-223 (DNY), Nagybátony, Szuha. — MÁFI, ÉMO. 05663, T. 1774, ”T” CSILLAG P.-NÉ, VARGA GY. 1959: A Mátra-hegység 1:5000 méretű földtani térképei. L-34-4-(78) számú lap. 307-241 (ÉK), Mátraszentimre, Parádsasvár, Gyöngyössolymos. — MÁFI, ÉMO. 05626, T. 412, ”T” CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., NAGY G. 1983: Gyöngyössolymos 13. sz. térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények). — MÁFI, ÉMO. 12086, ”K” CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., NAGY G. 1983: Gyöngyössolymos 14. sz. térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények). — MÁFI, ÉMO. 12116, ”K” CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., NAGY G. 1983: Gyöngyössolymos 15. sz. térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények). — MÁFI, ÉMO. 12117, ”K” CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., NAGY G. 1983: Gyöngyössolymos 16. sz. térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények). — MÁFI, ÉMO. 12118, ”K” CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., NAGY G. 1984: Gyöngyössolymos 17. sz. térképező ferdefúrás (rétegsor). — MÁFI, ÉMO. 12120, ”K” CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., NAGY G. 1984: Gyöngyössolymos 18. sz. térképező ferdefúrás (rétegsor, vizsgálati eredmények). — MÁFI, ÉMO. 12121, ”K” CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., NAGY G., NAGY B. 1983: Gyöngyössolymos 10. sz. térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények). — MÁFI, ÉMO. 12081, ”K” CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., NAGY G., NAGY B. 1983: Gyöngyössolymos 11. sz. térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények). — MÁFI, ÉMO. 12082, ”K” CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., NAGY G., NAGY B. 1983: Gyöngyössolymos 12. sz. térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények). — MÁFI, ÉMO. 12084, ”K” GAÁL CS.-NÉ 1976: Erdőtarcsa lelőhely előkutatást összefoglaló jelentés. — OFKFV, J 292, ”K” GODA L., VÁRHEGYI P., MURAI ZS. 1983: Befejező jelentés, a Gyöngyöstarján (Gyt)-5. sz. szerkezetkutató fúrásról. — OFKFV., Miskolc, 4697, ”K” HÁMOR G., FORGÓ L. 1970: Magyarázó a Nógrád-Cserhát-hegység földtani térképéhez. Földtani magyarázó Bercel 306-24, 25000-es lap (Becske, Galgaguta, Szanda, Nógrádkövesd, Terény, Bér, Buják, Vanyarc, Nógrádsáp, Szirák) + fénym. 274 földtani térkép. — MÁFI, ÉMO. 01853, T. 6811, ”K” HÁMOR G., VITÁLIS S. 1970: Nógrádbercel 1., Bercel 1-10., 3-6., Becske 1-4., Bér 5., Galgaguta 1., Szanda 1-2., Vanyarc 1-2. sz. fúrás rétegsor, vizsgálat (1936-1970.). — MÁFI, ÉMO. 01936, ”K” HETÉNYI R., NAGY E. 1982: Gyöngyöstarján 5. sz. szerkezetkutató mélyfúrás (rétegsor, mikroszkópos leírás, kémiai elemzés, szelvény). — MÁFI, ÉMO. 12123, ”K” HORUSITZKY F. 1942: Földtani tanulmányok a déli Cserhátban (Nógrádkövesd, Nógrádsáp, Galgaguta, Bercel, Vanyarc, Becske, Szirák, Bér, Erdőkürt, Bokor, Kutasó, Cserhátszentiván, Kozárd, Garáb, Mátraszőlős, Hollókő (Zsunypuszta), Ecseg). — MÁFI, _EVI JEL. 1936-38/II/. 561. old., ”K” JANKOVICH I. 1970: Magyarázó a Nógrád-Cserhát-hegység földtani térképéhez 25000-es sorozat 307-13, észlelési magyarázó (Buják, Bér, Ecseg, Kozárd, Csécse, Bokor, Szirák, Kisbágyon, Szarvasgede) + fénym. 274 földtani térkép. — MÁFI, ÉMO. 01854, ”K” JANKOVICH I. 1972: A Börzsöny-Nógrád-Ny-borsodi tájegység kőszénföldtani alapadat gyűjteménye (Becske, Bekölce, Egercsehi, Királd, Salgótarján (Zagyvapálfalva, Csókás, Kotyháza, Somlyó, Székvölgy), Kisterenye (Fővölgy, Világospuszta), Kazár (Tordas), Márkháza, Mátraverebély, Karancskeszi, Kisfalud, Lucfalva (Nyárjas-puszta), Dorogháza, Nagybátony, Vizslás, Szúpatak, Detk, Ecséd, Markaz, Vécs). — MÁFI, ÉMO. 01965, ”K” JASKÓ S. 1986: A Mátra-, a Bükk- és a Tokaji-hegység neotektonikája (Petőfibánya, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján, Hatvan, Mátraszentimre, Kisnána, Verpelét, Sirok, Miskolc, Szirmabesenyő, Sajóhidvég, Tiszaújváros, Alsóvadász, Mezőkövesd, Emőd, Szikszó). — MFT, _F. KÖZ. 1986/147. p. 2. f. 147. old., ”K”

253

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés LÉNÁRTNÉ BENEI A. 2011: Abasár, község település rendezési tervének –Település szerkezeti tervének, Szabályozási tervének, valamint Helyi építési szabályzatának - teljes körű felül vizsgálata - 2208/2011. (előzetes) - 3498/2011. (közbenső) - részletes térképek, hrsz (+CD) +MBK/4344/2011. meghívó. —Abasár Község Önkormányzata, ÉMO. 17195, ”TH” LENGYEL E. 1961: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(126) sz. lap (307-243 (DK), Gyöngyössolymos, Gyöngyös). — MÁFI, ÉMO. 05301, T. 1040, ”T” LENGYEL E. 1961: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(66), (182) sz. lap (Jelentés az 1960. évről, 308131 (ÉK), Parád, Recsk, 308-131 (Dk), Parád, Recsk, Domoszló). — MÁFI, ÉMO. 05298, T. 885, ”T” LENGYEL E. 1961: Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(52), (68) sz. lapok (Jelentés az 1960. évről, 308-114 (DK), Recsk, Sirok, 308-132 (ÉK), Recsk, Sirok, Tarnaszentmária M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05295, T. 880, ”T” LENGYEL E. 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(142) sz. lap (307-421 (ÉK), Gyöngyössolymos, Gyöngyös, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05302, T. 1041, ”T” Mezősi J. 1961: Mátra hegység földtani térképei. L-34-5-(97) sz. térképlap. (M=1:5000, 308-133 (ÉNY) Markaz, Parádsasvár). — MÁFI, ÉMO. 10831, T. 883, ”T” MEZŐSI J. 1962: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-5-(98) számú lap. M=1:5000, 308-133 (ÉK), Parád, Markaz, Domoszló. — MÁFI, ÉMO. 05637, T. 1042, ”T” MEZŐSI J. 1963: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(42) sz. lap (307-213 (ÉK), Nagybátony, Tar, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05310, T. 1379, ”T” MEZŐSI J. 1963: Mátra hegység földtani térképei. L-34-4-(41) sz. M=1:5000, 307-213 (ÉNY), Tar, Nagybátony. ÉMO. 05644, T. 1380, ”T” MEZŐSI J. 1963: Mátra hegység földtani térképei. L-34-4-(57). M=1:5000, 307-213 DNY Tar, Hasznos. — MÁFI, ÉMO. 09936, T. 1614, ”T” MEZŐSI J. 1963: Mátra hegység földtani térképei. L-34-4-(58). M=1:5000, 307-213 DK, Nagybátony, Tar. — MÁFI, ÉMO. 09937, T. 1615, ”T” MEZŐSI J. 1963: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-A-d-2-104. M=1:5000 307-144 (ÉK), Szurdokpüspöki, Gyöngyöspata, Pásztó. — MÁFI, ÉMO. 10890, T. 1617, ”T” MEZŐSI J. 1964: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(60) sz. térképlap. M=1:5000, 307-214 (DK), Nagybátony, Mátraszentimre. — MÁFI, ÉMO. 10862, T. 1462, ”T” MEZŐSI J. 1965: Mátra hegység földtani térképei L-34-4-(59) sz. térképlap. M=1:5000, 307-214 (DNY) (Nagybátony, Mátraszentimre, Ágasvár, Tyukod, Tar). — MÁFI, ÉMO. 10861, T. 1461, ”T” MEZŐSI J. 1967: Mátra hegység földtani térképei. L-34-4-A-d-2-119. sz. térképlap. M=1:5000 307-144 (DNY), Szurdokpüspöki, Jobbágyi. — MÁFI, ÉMO. 10902, T. 1873, ”T” MEZŐSI J. 1967: Mátra hegység földtani térképei. L-34-4-A-d-2-120. sz. térképlap. M=1:5000 307-144 (DK), Gyöngyöspata, Jobbágyi, Szurdokpüspöki. — MÁFI, ÉMO. 10903, T. 1874, ”T” MOLNÁR A. 1993: Gyöngyös (Kékestető, Mátraháza, Mátrafüred, Sástó) általános rendezési tervmódosítás programkivonat. +átmeneti szabályozási terv 1992-93. — VÁTI, ÉMO. 04045, ”TH” MURAI ZS., VÁRHEGYI P., GODA L. 1982: Befejező jelentés a Gyöngyössolymos 5. sz. számú fúrásról. — OFKFV., Miskolc, ÉMO. 12077, ”K” MURAI ZS., VÁRHEGYI P., GODA L. 1983: Befejező jelentés a Gyöngyöstarján Gyt. 5. sz. szerkezetkutató fúrásról. — OFKFV., Miskolc, ÉMO. 12124, ”K” NOSZKY J. 1941: Adatok az északi és középső Cserhát geológiai felépítéséhez (Nógrádmarcal, Varsány, Szécsény, Becske, Benczúrfalva, Nógrádmegyer, Magyargéc, Bercel, Bér, Buják, Ipolyszög, Balassagyarmat, Csesztve, Szügy, Patvarc, Mohora, Magyarnándor, Szanda, Szandaváralja, Alsótold, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Felsőtold, Garáb, Kozárd, Ecseg, Hollókő,...folyt. a köv. rekordon. — MÁFI, _EVI JEL. 1936-38/I/5. 531. old., ”K” OLAJOS. K. 1984: Jelentés Detk 1. sz. alap- és szerkezetkutató fúrásról. — OFKFV, J 450, ”K” OLAJOS. K., RAVASZ CS. 1984: Befejező jelentés a Detk 1. sz. alap- és szerkezetkutató fúrásról. — OFKFV, J 264, ”K” OSZVALD T. 2001: Földtani veszélyforrások jellemző területei (Tardona, Gyöngyöspata). — MGSz, _F. KUT. 2001/3/07. p. 3. sz. 7. old., ”K” PÉCSI M. 1974: Magyarázó az Északi-középhegység Bükktől Ny-ra eső területeinek 100000-es méretarányú felszínmozgásos kataszteri térképéhez (Ságújfalu, Nógrádmegyer, Arló, Borsodnádasd, Becske, Bér, Hont, Drégelypalánk, Csitár, Diósjenő, Szente, Szátok, Érsekvadkert, Kisecset, Patak, Horpács, Pusztaberki, Ősagárd, Nógrádkövesd, Bercel, Vanyarc, Szanda, Terény, folyt. a köv. rekordon. — MTA., Budapest, ÉMO. 02160, ”K” Pollhammer M.-né, Szabó G. 1962: Karácsond L-34-5-C Bouguer anomália térkép 1:50 000. — ELGI, TÜK, H, ”T” ROZLOZSNYIK P., SZENTES F.: Parád és Recsk környékének földtani térképe M=1:25000. — Recsk, 1.5.96., ”T”

254

Függelék SCHÖVINSZKY L. 1970: Jelentés a Cserhátszentiváni medencében végzett részletes földmágneses mérésekről. Cserhátszentiván 1. sz. fúrás anyagvizsgálati eredményei (Alsótold, Kutasó, Bokor, Ecseg). — ELGI, MÁFI, ÉMO. 01873, ”K” SZALAY I., ZELENKA T. 1979: A Darnó-vonal jelentősége Észak-magyarország szerkezetfejlődésében (Gyöngyösoroszi, Recsk, Rudabánya, Parádsasvár, Bükkszék, Uppony, Perkupa). — MFT, _ALT. FÖLDT. SZ. 1979. 13. f. 7. old., ”K” SZENTES GY. 1965: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-5-(68) számú 5000-es térképlap, 308-132 ÉK (Recsk, Sirok). — MÁFI, ÉMO. 01848, ”T” SZENTES GY. 1967: Földtani magyarázó, Észlelési magyarázó Magyarország földtani térképéhez 10000-es méretarányú sorozat Mátra-hegység, Parádsasvár (Parádsasvár, Bodony, Parád, Szuha, Gyöngyössolymos, Mátramindszent, 307-224). — MÁFI, ÉMO. 02211, ”K” SZENTES GY. 1967: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-4-(47) számú 5000-es térképlap, 307-224 ÉNy (Bodony, Mátraballa, Mátramindszent). — MÁFI, ÉMO. 01843, ”T” SZENTES GY. 1967: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-4-(48) számú 5000-es térképlap, 307-224 ÉK (Bodony). — MÁFI, ÉMO. 01844, ”T” SZENTES GY. 1967: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-4-(71), (87) számú 5000-es térképlapok, 307-142 ÉNy, DNy (Szurdokpüspöki, Pásztó, Hasznos). — MÁFI, ÉMO. 01845, ”T” SZENTES GY. 1967: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-4-(72) számú 5000-es térképlap, 307-142 ÉK (Pásztó, Hasznos). — MÁFI, ÉMO. 01846, ”T” SZENTES GY. 1967: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-4-(88) számú 5000-es térképlap, 307-142 DK (Pásztó, Szurdokpüspöki, Gyöngyöspata). — MÁFI, ÉMO. 01847, ”T” SZENTES GY. 1968: Magyarország földtani térképéhez 10000-es méretarányú sorozat, észlelési magyarázó. Mátra-hegység, Parád (L-34-5-A-a-3, 308-113, Bodony, Mátraderecske). — MÁFI, ÉMO. 02188, ”K” TÓTH GY., SZABÓ M., KOVÁCS B. 2009: Lőrinci Térségi Vízmű, Heréd mint sérülékeny földtani környezetben lévő ivóvízbázis biztonságba helyezésének diagnosztikai munkálatairól, részletes jelentés. (1-5. kötet, szöveges értékelés, részletes hidrogeológiai védőidom, alapadat kötet, földhivatali munkarész, Heréd védőidomát érintő helyrajzi számos kigyűjtés). — GEOKOMPLEX Kft, GÁMA-GEO Kft., Miskolc, ÉMO. 16621, ”V” VARGA A.-NÉ 1963: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(159) sz. lap (307-422 (DNY), Gyöngyös, Abasár, Visonta, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05308, T. 1368, ”T” VARGA A.-NÉ 1963: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(160) sz. lap (307-422 (DK), Abasár, Gyöngyös, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05309, T. 1369, ”T” VARGA A.-NÉ 1964: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(156) számú térképlap. M=1:5000, 307-412 (DK), Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos. — MÁFI, ÉMO. 05652, T. 1469, ”T” VARGA A.-NÉ 1964: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(176) számú térképlap. M=1:5000, 307-424 (ÉK), Abasár, Visonta. — MÁFI, ÉMO. 05653, T. 1470, ”T” VARGA A.-NÉ 1965: A Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(122) számú lap. M=1:5000, 307-233 (DK), Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján. — MÁFI, ÉMO. 05658, T. 1655, ”T” VARGA A.-NÉ 1965: A Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(141) számú lap. M=1:5000, 307-421 (ÉNY), Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos. — MÁFI, ÉMO. 05659, T. 1656, ”T” VARGA A.-NÉ 1967: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-5-(130) számú. M=1:5000-es térképlap (308-311 (ÉK), Markaz, Domoszló, Abasár). —MÁFI, ÉMO. 05807, T. 1902, ”T” VARGA A.-NÉ 1967: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-5-(146) számú. M=1:5000-es térképlap (308-311 (DK), Markaz, Visonta, Abasár). — MÁFI, ÉMO. 05665, T. 1903, ”T” VARGA GY. 1958: Mátrai 1:5000-es méretű földtani térképezés. L-34-4-(62) számú lap. 307-223 (DK), Szuha, Bodony, Parádsasvár. — MÁFI, ÉMO. 05623, T. 409, ”T” VARGA GY. 1958: Mátrai 1:5000-es méretű földtani térképezés. L-34-4-(63) számú lap. 307-224 (DNY), Bodony, Parádsasvár. — MÁFI, ÉMO. 05624, T. 410, ”T” VARGA GY. 1958: Mátrai 1:5000-es méretű földtani térképezés. L-34-4-(95) számú lap. 307-242 (DNY), Gyöngyössolymos, Parádsasvár, Parád, Gyöngyös. — MÁFI, ÉMO. 05625, T. 411. ”T” VARGA GY. 1960: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(64) sz. lap (Jelentés az 1959. évről, Bodony, Parád, Parádsasvár, 307-224 (DK), M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05283, T. 658, ”T” VARGA GY. 1960: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(80) sz. lap (Jelentés az 1959. évről, Parád, Parádsasvár, 307-242 (ÉK), M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05282, T. 657, ”T” VARGA GY. 1960: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(96) sz. lap (Jelentés az 1959. évről, Parád, Parádsasvár, Gyöngyös, 307-242 (DK), M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05281, T. 656, ”T” VARGA GY. 1960: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(49) sz. lap (Jelentés az 1959. évről, Parád, Bodony, 308-113 (DNY), M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05286, T. 660, ”T” VARGA GY. 1960: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(65) sz. lap (Jelentés az 1959. évről, Parád, 308131 (ÉNY), M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05285, T. 659, ”T”

255

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés VARGA GY. 1960: Mátra hegység földtani térképei. L-34-5-(82) számú térképlap. (Jelentés az 1960. évről). M=1:5000, 308-131 (DK), Parád, Recsk, Domoszló. — MÁFI, ÉMO. 05635, T. 889, ”T” Varga Gy. 1961: Mátra hegység földtani térképei. L-34-5-(81) számú térképlap. (Jelentés az 1960. évről). M=1:5000, 308-131 (DNY), Parád, — MÁFI, ÉMO. 05636, T. 890, ”T” VARGA GY. 1961: Mátra hegység földtani térképei. L-34-5-(83) számú térképlap. (Jelentés az 1960. évről). M=1:5000, 308-132 (DNY), Recsk, Kisnána, Domoszló. — MÁFI, ÉMO. 05634, T. 888, ”T” VARGA GY. 1961: Mátra hegység földtani térképei. L-34-5-(84) számú térképlap. (Jelentés az 1960. évről). M=1:5000, 308-132 (DK), Recsk, Verpelét, Kisnána. — MÁFI, ÉMO. 05633, T. 887, ”T” VARGA GY. 1962: A Mátra hegység földtani térképei. L-34-5-(70) sz.(3 példány), (Sirok). — MÁFI, T. 1384, ”T” VARGA GY. 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(115) sz. lap (308-134 (DNY), Domoszló, Markaz, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05303, T. 1043, ”T” VARGA GY. 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(100) sz. lap (308-134 (ÉK), Kisnána, Domoszló, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05306, T. 1046, ”T” VARGA GY. 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(101) sz. lap (308-143 (ÉNY), Verpelét, Kisnána, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05304, T. 1044, ”T” VARGA GY. 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(114) sz. lap (308-133 (DK), Markaz, Domoszló, Abasár). — MÁFI, ÉMO. 05307, T. 1047, ”T” VARGA GY. 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(53) sz. lap (308-123 (DNY), Recsk, Sirok, M=1:5000, Darnó-hegy). — MÁFI, ÉMO. 05311, T. 1381, ”T” VARGA GY. 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(99) sz. lap (308-134 (ÉNY), Domoszló, Parád, Markaz, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05305, T. 1045, ”T” VARGA GY. 1963: Mátra hegység földtani térképei. L-34-5-(69) számú lap. M=1:5000, 308-141 (ÉNY), Verpelét, Sirok. ÉMO. 05645, T. 1382, ”T” VARGA GY. 1963: Mátra hegység földtani térképei. L-34-5-(85) számú lap. M=1:5000, 308-141 (DNY) Sirok, Verpelét. ÉMO. 05646, T. 1383, ”T” VARGA GY. 1964: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(152) sz. lap (307-322 (DK), Rózsaszentmárton, Szűcsi, Apc, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05315, T. 1459, ”T” VARGA GY. 1964: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(168) sz. lap (307-324 (ÉK), Rózsaszentmárton, Szűcsi, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05314, T. 1457, ”T” VARGA GY. 1964: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(183) sz. lap (307-324 (DNY), Lőrinci, Rózsaszentmárton, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05313, T. 1456, ”T” VARGA GY. 1964: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(184) sz. lap (307-324 (DK), Rózsaszentmárton, Szűcsi, Ecséd, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05312, T. 1455, ”T” VARGA GY. 1964: Mátra hegység földtani térképei. L-34-4-(167) számú térképlap. M=1:5000, 307-324 (ÉNY), Rózsaszentmárton, Apc, Lőrinci. — MÁFI, ÉMO. 05647, T. 1458, ”T” VARGA GY. 1964: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(151) számú térképlap. M=1:5000, 307-322 (DNY), Apc, Rózsaszentmárton. — MÁFI, ÉMO. 05648, T. 1460, ”T” VARGA GY. 1964: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(175) számú térképlap. M=1:5000, 307-424 (ÉNY), Gyöngyös, Visonta. — MÁFI, ÉMO. 05651, T. 1467, ”T” VARGA GY. 1965: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(135) sz. lap (307-322 (ÉNY), Szűcsi, Jobbágyi, Apc, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05324, T. 3231, ”T” VARGA GY. 1965: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(136) sz. lap. M=1:5000 (307-322 (ÉK), Gyöngyöspata, Jobbágyi, Apc, Szűcsi, Rózsaszentmárton). — MÁFI, ÉMO. 05325, T. 3232, ”T” VARGA GY. 1966: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(75) számú lap (307-232 (ÉNY), Mátraszentimre, Hasznos, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05326, T. 3233, ”T” VARGA GY. 1966: Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(76) számú M=1:5000-es térképlap. 307-232 (ÉK), Mátraszentimre, Mátrakeresztes. — MÁFI, ÉMO. 05667, T. 3228, ”T” VARGA GY. 1967: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(108) számú lap (307-234 (ÉK), Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos). — MÁFI, ÉMO. 05322, T. 3229, ”T” VARGA GY. 1967: Szerkezeti mozgások és a vulkanizmus kapcsolata a Mátra-hegységben (Sirok–Recsk-Darnóhegy, Nagy-Rézoldal, Darnó-vonal Jobbágyi (Nagy-Hársas), Petőfibánya (Pb-I.=K-22), Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyös (Sár-hegy), Lőrinci (Vöröskő-tető), Apc (Kopasz-hegy)). — MÁFI, _EVI JEL. 1965/305. p. 305. old., ”K” VARGA GY. 1968: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(142 sz.) lap (szöveg nélkül, 307-421 (ÉK), Gyöngyössolymos, Gyöngyös, M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05352, T. 17709, ”T” VARGA GY. 1968: Mátrai fúrások. (Gyöngyös-Mátrafüred, Parád-Kékestető, Hasznos, Jobbágyi, Kisnána, Markaz, Mátraszentimre-Galyatető, Pásztó, Petőfibánya, Recsk-Kalapostető, Szurdokpüspöki, Verpelét, Gyöngyösoroszi, Sirok) 1963-68. — OFKFV., Miskolc, MÁFI, ÉMO. 04020, ”K”

256

Függelék VARGA GY. 1969: Magyarország földtani térképe 10000-es sorozat. 307-232 Mátrakeresztes-Kelet. I. köt. Földtani magyarázó,(hiányzik) II. köt. földtani alapadat gyűjtemény, III. köt. Csillag Pálné. Vélemény Varga Gyula Mátrakeresztes jelű földtani és észlelési térképéről, valamint földtani magyarázójáról és alapadat gyűjteményéről. (Mátra-hegység, Gyöngyöspata, Hasznos, Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre). ÉMO. 10419, T. 5275. ”T” VARGA GY. 1972: Szurdokpüspöki jelű térképlap alapadat gyűjteménye (M=1:10000, 307-144) (Szurdokpüspöki, Jobbágyi, Pásztó, Gyöngyöspata). — MÁFI, ÉMO. 02213, T. 5277, ”K” VARGA GY. 1979: A Mátra-hegység ércindikációs térképe (Mátraszentimre, Gyöngyösoroszi, Pásztó Mátrakeresztes, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Recsk, Parádsasvár). MÁFI, ÉMO. 02875, T. 10487, ”T” VARGÁNÉ MÁTHÉ K. 1967: Földtani alapadatok a Mátra-hegység 1:10000-es méretarányú földtani térképsorozatához. Abasár. — MÁFI, T. 12063, ”T” VARGÁNÉ MÁTHÉ K. 1967: Magyarország földtani térképe 10000-es sorozat, Abasár. Magyarázó. — MÁFI, T. 3933, ”K” VARGÁNÉ MÁTHÉ K. 1972: Földtani alapadatok a Mátra-hegység 10000-es méretarányú térképsorozatához L-344-B-c-3, 307-233 (Gyöngyöspata (Nagyparlag), Gyöngyöstarján, Szurdokpüspöki). — MÁFI, ÉMO. 01850, ”K” VARGÁNÉ MÁTHÉ K. 1972: Magyarország földtani térképe 10000-es sorozat, Gyöngyöspata (Nagyparlag) földtani magyarázó (Mátra-hegység, 307-233, Gyöngyöstarján, Szurdokpüspöki). — MÁFI, ÉMO. 01849, ”T” VARRÓK K. 1960: A Mátra hegység földtani térképei L-34-5-A-a-4-DK (52) számú M=1:5000-es térképlap (Jelentés az 1959. évről) (308-114 (DK), Recsk, Sirok). — MÁFI, ÉMO. 05804, T. 651, ”T” VARRÓK K. 1960: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-A-a-3-ÉK (34) számú M=1:5000 térképlap. (Jelentés az 1959. évről). (308-113 (ÉK), Bodony, Mátraderecske). — MÁFI, ÉMO. 05799, T. 646, ”T” VARRÓK K. 1960: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-A-a-4-ÉNy (35) számú M=1:5000-es térképlap (Jelentés az 1959. évről) (308-114 (ÉNY), Mátraderecske, Recsk). — MÁFI, ÉMO. 05800, T. 647, ”T” VARRÓK K. 1960: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-A-c-1-ÉK (66) számú M=1:5000-es térképlap. (Jelentés az 1960. évről) (308-131 (ÉK), Parád, Recsk). — MÁFI, ÉMO. 05805, T. 652, ”T” VARRÓK K. 1960: A Mátra-hegység földtani térképei. L-34-5-A-a-4-DNy (51) számú M=1:5000-es térképlap (Jelentés az 1960. évről) (308-114 (DNY), Mátraderecske, Recsk). — MÁFI, ÉMO. 05803, T. 650, ”T” Varrók K. 1960: A Mátra-hegység földtani térképei. L-34-5-A-a-DK (50) számú M=1:5000-es térképlap. (Jelentés az 1959. évről) (308-113 (DK), Parád, Bodony, Mátraderecske, Recsk). — MÁFI, ÉMO. 05802, T. 649, ”T” VERŐ L., BALLA Z., HAVAS L., KIRÁLY E. 1984: Jelentés a Mátra-hegységben 1983-ban végzett geofizikai kutatásokról. (Jobbágyi, Gyöngyössolymos, Parádsasvár, Nagybátony, Mátrakeresztes). — ELGI, ÉMO. 09282, T. 12716, ”K” VIDACS A. 1959: A Mátra hegység földtani térképei. L-34-4-(92) számú lap. M=1:5000, 307-232 (DK), Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi, Pásztó - Mátrakeresztes, Kistölgyes-bérci tárók. — MÁFI, ÉMO. 05622, T. 402, ”T” VIDACS A. 1959: A Mátra-hegység földtani térképei. L-34-4-(79) számú lap. M=1:5000, 307-242 (ÉNY) Parádsasvár, Gyöngyössolymos. — MÁFI, ÉMO. 05621, T. 401, ”T” VIDACS A. 1959: Mátra hegység földtani térképei. L-34-4-(92) számú lap, M=1:5000, 307-232 (DK), Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Pásztó - Mátrakeresztes, Kistölgyes-bérci tárók, Katalin-telér, Istvántelér, Nagytölgyes-telér. ÉMO. 05643, T. 1377, ”T”

257

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 10. függelék. A vizsgálati területtel érintett, különböző védettségű területek elhelyezkedése (A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján)

258

Függelék 11. függelék. A vizsgálati területnek a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály hatáskörébe eső településeinek általános földhivatali adatai Aszód város területe összesen 1620,40 hektár, amelynek 75,4%-a termőterület, mely-ből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 996,19 hektár (ez a teljes terület 61,5%-a). Művelési ág gyümölcsös kert szántó szőlő gyep (legelő) gyep (rét)

Minőségi osztály

AK érték

Területnagyság (ha)

Átlagos érték

2 4 3 4 5 4 4 4 5

38,20 17,40 31,30 27,80 20,90 20,00 4,20 27,80 17,40

1,4753 1,0497 18,5274 254,4770 294,5634 1,4352 106,1327 4,5023 29,1264

33,03 10,86 20,79 16,09 3,98 16,70

Galgahévíz község területe összesen 3118,11 hektár, amelynek 87,6%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 2331,31 hektár (ez a teljes terület 74,8%-a). Művelési ág kert szántó szőlő gyep (legelő) gyep (rét)

Minőségi osztály

AK érték

Területnagyság (ha)

4 2 3 4 4

17,40 36,50 31,30 27,80 20,00

6,5340 49,1037 461,4676 461,9737 28,6387

1 4 4 5 6

17,40 4,20 27,80 17,40 13,90

0,1405 22,0351 9,8827 5,2226 34,1033

Átlagos érték 8,63 22,14 15,88 3,42 13,85

Kartal nagyközség területe összesen 2911,48 hektár, amelynek 83,7%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 2343,23 hektár (ez a teljes terület 80,5%-a). Művelési ág gyümölcsös kert szántó szőlő gyep (legelő)

Minőségi osztály

AK érték

Területnagyság (ha)

Átlagos érték

2 3 1 2 3 3 1 2

38,20 26,90 40,00 36,50 31,30 33,00 17,40 13,90

0,6128 3,8974 121,2778 474,3502 962,4133 0,0486 4,7633 27,7693

32,02 26,78 30,99 20,34 11,66

Tura város területe összesen 5591,60 hektár, amelynek 84,3%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 4274,63 hektár (ez a teljes terület 76,4%-a). Művelési ág gyümölcsös kert

szántó szőlő gyep (legelő)

Minőségi osztály

AK érték

Területnagyság (ha)

Átlagos érték

2 3 4 1 2 3 4 4 2 3

38,20 26,90 17,40 40,00 36,50 31,30 27,80 20,00 13,90 7,00

16,8286 4,1205 24,8782 160,4569 334,6483 712,0661 363,9535 9,9992 1,0000 53,5047

37,64 11,80

21,11 13,05 4,66

259

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Művelési ág

Minőségi osztály

AK érték

Területnagyság (ha)

Átlagos érték

3 4 5

37,80 27,80 17,40

19,1490 45,7477 52,3261

15,10

gyep (rét)

Verseg község területe összesen 2957,48 hektár, amelynek 91,0%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 2499,66 hektár (ez a teljes terület 84,5%a). Művelési ág gyümölcsös

Minőségi osztály

AK érték

Területnagyság (ha)

Átlagos érték

3 1 2 3 4 3 2 2 3 4

26,90 40,00 36,50 31,30 27,80 33,00 13,90 41,70 34,80 27,80

4,3020 112,0010 241,1993 386,3039 723,6413 1,1970 8,8168 0,0571 18,7892 15,3047

23,66

szántó szőlő gyep (legelő) gyep (rét)

6,56 15,89 8,56 19,59

A Váci Járási Hivatal Járási Földhivatalának illetékességi területéhez tartozó települések: Acsa nagyközség területe összesen 2694 ,28 hektár, amelynek 87,1%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 1350,99 hektár (ez a teljes terület 50,1%-a). Művelési ág

Minőségi osztály

AK érték

Területnagyság (ha)

Átlagos AK érték

6 6 7 2 3 4 5 7 3 4 3 5

33.90 33,90 18.20 41,70 31,30 26,10 20,90 24 30 12,20 5,60 43,40 31,30

O, 1226 0,5793 2,6501 13,3681 72,4984 111,8111 120,5323 16,2030 25,1324 33,2234 26,8904 5,2507

6,28 1 6 1, 5 4 7, 8 2 20,85

gyümölcsös kert

szántó szőlő gyep (legelő) gyep (rét)

3,70 27,30

Csővár község területe összesen 1716,58 hektár, amelynek 90,6%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 793,77 hektár (ez a teljes terület 46,2%-a). Művelési ág gyümölcsös kert szántó

szőlő gyep (legelő) gyep (rét)

260

Minőségi osztály

AK érték

Területnagyság (ha)

Átlagos érték

6 5 3 4 5 5 3 4 5

33,90 40,00 31,30 26,10 20,90 57,30 12,20 5,60 31,30

0,2914 0,4641 9,1967 93,3210 89,1320 22,0191 2,6477 11,3706 2,3152

18,51 34,06 15,00

56,76 2,66 19,47

Függelék Püspökhatvan község területe összesen 2472,17 hektár, amelynek 90,6%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 1181,00 hektár (ez a teljes terület 47,8 %-a). Művelési ág gyümölcsös kert

szántó

szőlő gyep (legelő) gyep (rét)

Minőségi osztály

AK érték

Területnagyság (ha)

Átlagos érték

7 5 6 7 3 4 5 6 6 7 3 4 3 4 5

18,20 40,00 33,90 18,20 31,30 26,10 20,90 13,90 41,70 24,30 12,20 5,60 43,40 38,20 31,30

2,9353 0,1539 0,4484 0,2934 44,6552 111,6208 87,5551 272,9824 0,1298 16,1287 2,7468 4,7837 0,5226 2,1664 2,2990

16,36 15,51

12,26

23,65 2,45 26,61

261

Hatvan. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 12. függelék. A vizsgálati területnek a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala hatáskörébe eső településeinek általános földhivatali adatai Település

Bátonyterenye Bér Bercel Bokor Buják Csécse Cserhátszentiván Ecseg Egyházasdengeleg Erdőkürt Erdőtarcsa Galgaguta Héhalom Herencsény Jobbágyi

Gyümölcsös

Kert

Szántó

2, 5, 8

5, 6

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

3, 4 4 3, 4 3, 5

4

2, 3, 4, 5, 6, 7 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 3, 4, 5, 6, 7, 8 2, 3, 4, 5, 6, 7 1, 2, 3, 4, 5, 6 3, 4, 5, 6, 7 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 1, 2, 3, 4, 5 2, 3, 4, 5, 6, 7 2, 3, 4, 5, 6, 7 2, 3, 4, 5, 6, 7 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 2, 3, 4, 5, 6, 7

4 4, 5 5 3, 4, 5, 6

Szőlő

Legelő

3, 4, 5, 7

4 1, 2, 3, 4, 5 3 4 2 2, 4 3, 4 3, 5

4 4 3, 4 3, 4 3 4

2, 3

3, 4

1, 2, 3, 4, 5, 6,

3, 4, 5 4 3, 4 5

1, 2, 3 1, 2, 3 2, 3, 4 1, 2, 3 1, 2, 3 2, 3, 4 1, 2, 3 2, 3, 4 1, 2, 3 1, 2, 3, 4 2, 3 2, 3 3, 4, 5, 6 1, 2, 3, 4, 5 1, 2, 3 3, 4, 5 1, 2, 3, 4 1, 2, 3,

4 3, 4, 5

4 3, 4 3 4 3 4, 6 4 6

Rét

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 3, 4, 5 4, 5, 6 4, 5, 6, 7 3, 4, 6 2, 3, 4, 5 4, 5, 6 4 3, 5 4, 5, 6, 7 2 5 2, 3 4, 5 1, 2, 3, 4, 5, 6, 3, 4, 5 2, 3, 5

Kálló Kisbágyon Kozárd Kutasó

2, 3 3, 4 1, 2, 3, 4 4

3, 4, 5 4

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 1, 2, 3, 4, 5, 6, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 3, 4, 5, 6, 7

Mátraszőlős

2, 3, 4

3, 4

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

3, 4

1, 2, 3, 4

3, 5

Nógrádkövesd Nógrádsáp Palotás

4 3, 4, 5 2, 3

2, 3, 4

2, 3, 4, 5, 6, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 1, 2, 3, 4, 5,

3 6 4

4, 5, 2, 3, 4, 5 2, 3, 4, 6

3, 4

2, 3, 4,5, 6

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7,

3, 4, 5, 6

3, 4, 5 4, 6

3,4,5, 5

1, 2, 3, 4, 5 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 2, 3, 4, 5, 6, 7

3, 4, 5

Szurdokpüspöki

3, 4

3, 4,5, 6

2, 3, 4, 5, 6, 7

3, 4, 5, 6

Tar

2, 4

4,5, 6

2, 3, 4, 5, 6, 7

3, 4, 5, 6

Terény

4, 5

3, 4, 5, 6, 7

6

1, 2, 3 2, 3, 4, 5 1, 2, 3 1, 2, 3, 4, 5 1, 2, 3 1, 2, 3 2, 3 1, 2, 3, 4, 5 1, 2, 3, 4, 5 2, 3, 4

Vanyarc

2, 3, 4, 5

2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

5

1, 2, 3

Pásztó Szarvasgede Szirák Szuha

3

Az adott település viszonylatában az átlagosnál job minőségűek kiemeléssel megjelölve.

262

Nádas

Fásított terület

5

3 2

5 5 3, 5

1

3, 4 2

4, 5, 6, 7 2

3, 4 3, 4, 5, 6, 5, 6

3, 4 1, 2

4

2 3 3, 4 1, 3

4 3, 4, 5, 6, 7

2

Mellékletek

Mellékletek

263

0 25

280000

350

Nagy út

n Tar

a

Er dőt el ek

Tar nabod

Tenk

Tar namér a

Boconád

255000

Zar ánk

Vi sznek

Er k

25 0

20 0 15 0

25 0

25 0

20 0

Zagyva

15 0

J ászágó

Tar naör s

HEVES J ászs zent andr ás

250000

20 0

Héví zgy ör k Bol dog

260000

265000

Kál

Nagy f űged

J ÁSZÁROKSZÁLLÁS

Cs ány

T ur a

275000 270000

15 0

300

20 0

15 0

285000

200 45 0

30 0

20 0

Kompol t

Ludas

Adács

Vámosgy ör k

10 0

25 0

20 0

Det k

HATVAN

Gal gahéví z

0 25

40 0

65 0 50 0

0 15

15 0

25 0

0 15

75 0

600 45 0

35 0 0 25

30 0

15 0

0 55

0 20

25 0

25 0

30 0

280000

25 0

20 0

25 0

275000

25 0

30 0

270000

20 0

30 0

265000

15 0

25 0

260000

55 0

650

300

285000

600

255000

Kápol na

Al debr őkűl t er űl et

20 0

20 0

250000

350

50 0

Hal maj ugr a

Tar naz sadány

ASZÓD Bag

Ker ec send

Al debr ő

150

p.

GÖDÖLLŐ

Mogy or ód

30 0

kos -

35 0

0 30

Rá

25 0

250

Domony

15 0

200

20 0

Kar t al

0 15

20 0

ga

0 20

0 30

Szada

Ga l

Vécs

Tóf al u

Kar ác sond

At kár

Hor t

I kl ad

0 15

.

Ver es egy ház

Gal gamácsa

25 0

Abasár

200

Fel debr ő

25 0

15 0

Her éd

Vácegr es

200

i- p

Er dők er t es

Demj én

15 0

Domoszl ó

150

os rá k

25 0

0 20

0 20 200

p.

200

ôd Sz

Őr bot t y án

Ver pel ét

Vi sont a

Nagy r éde

Ecséd

0 25

Vácki súj f al u

30 0

Mar kaz

GYÖNGYÖS

Lőr i nc i 20 0

Ver seg

25 0

Eger s zal ók

Ki snána

Gy öngy öshal ász

rBé

150

Vácr át ót

Cs omád

Nagy kökény es

0 35

Gy öngy össol y mos

Gy öngy öst ar j án

Szűcs i

Pet őf i bány a

Er dőt ar csa

15 0

Tar nas zent már i a

50 0

45 0

0 25

0 20

0 25

Gal gagy ör k

Apc

Zagy v aszánt ó

Kál l ó

250

Gy öngy öspat a 25 0

Rózsas zent már t on

Héhal om

Er dők űr t

40 0

Egy ház asdengel egPal ot ás

Pűspök hat van

Pűspök szi l ágy Ki snémedi

Váchar t y án

Zagy v aszánt ókűl t er űl et

Eger bakt a

Eger s zól át 20 0

75 0

550

30 0 Gy öngy ösor oszi

250

Ac sa

250

Si r ok

50 0

35 0

Szar vasgede

Zagyva

Penc

Par ádsasv ár

450

J obbágy i

Ki sbágy on

0 20

Cs ővár

200

25 0

745000

60 0

0 25

Vany ar c

740000 0 25

50 0

30 0

Szi r ák

Rec s k

0 40

20 0

25 0

735000

Par ád

Mát r aszent i mr e

0 70

Nógr ádsáp

Keszeg

Szur dokpűspöki

-p .

0 20

Gal gagut a

Bodony

30 0

Cs écse

350

Nézsa

50 0

ha Szu

Bér

p.

20 0

Bé r-

730000

kó

200

Buj ák

3

725000

40 0

Ecseg

20 0

Nógr ádkövesdBer c el00

720000

0 55

150

Al sópet ény

PÁSZTÓ

Kozár d

0 50

35 0

715000

s La

Bokor

30 0

a Galg

Legénd

710000

0 25

.

Szécs énke

705000

Cs er hát s zent i ván

40 0

30 0

Becsk e

700000

na

-p os

Szanda

30 0

Kut asó

695000

r Ta

k Ló

25 0

25 0

350

690000

0 20

Ter ény

Két bodony Ki secset

Romhány

685000

75 0

680000

0 35

675000

25 0

50 0

670000

450

665000

0 30

665000

670000

675000

680000

685000

690000

695000

700000

705000

710000

715000

720000

725000

730000

735000

740000

745000

Viz sgála ti te rüle t

Ko nc e ssz ióraj a va soltte rüle t

Csa tla koz óviz sgála ti te rüle t Te rm é sz e tvé de le m [ VM]

Te rm é sz e tvé de lm i te rüle t( TT)

Tá j v é de lm i körz e t( TK) Ne m z e ti Ö k ológia i Há lóz a t( NÖ H)[VKGA2009] Ma g te rüle t Ök ológia if olyosó Puf f e r te rüle t

Na tura2000k ülön le ge sm a dárvé d e lm i te rüle t( SP A)[VM]

0

2.5

5

10

He ly sz í n ra j z , te rm é sz e tv é d e lm i te rü le te k : Ha tv a n Ko m ple xé rz é k e ny sé g ié s te rh e lh e tő sé g i v iz sgála ti ta n ulm á n y MFGI MBFHe gyü ttm űköd é s 2014 .

Na tura2000k ülön le ge s va gykie m e ltj e le n tősé gű te rm é sz e tm e gőrz é si te rü le t( SAC)[VM]

Mé re ta rá n y :-

Kun h a lom

Ve tü le t:

EOV

Dá tum :

2 0 1 4 . 0 9 . 3 0.

Föld vár

km

Me g re nd e lő : Dig itá lis sz e rk. : Elle n őriz te :

J ó v áha g y ta :

MBFH Pa sz e raGy ö rg y

Gy uric z aGy ö rg y Fa nc sikTa m ás

1 . m e llé k le t

705000

710000

715000

20

720000 30

0

700000

35

695000

730000

735000

740000

745000

35

0

0

500

55

0

30

20

25

250

750

sk La

350

300

0

0

600

0

0

35

30

a Ga lg

285000

200

ó

50

25

0

p.

0

sko Ló

0

25

0

40

0

250

50

a rn Ta

450

30

0

20

20

250

0

( 3%- 211 231 2 324 231 324 112 312 142 324 231 324 211 231 231 112 231 324 231 313 211 231 250 411 142 324 324 324 112 & 324 324 231 211 112 112 &%- 231 211 243 231 324 231 324 350 243 231 311 3* &&% 211 211 324 231 243 231 ) ( 2* ) .%*, 2% ( "* 324 313 324 ) " 324250 311 324 313 211 -) ) *243 243 311 313 313 324312 231 231 313 324 231 ( & " 40 311 324 211 112 231 324 211 231 211 242 311 324 231 312 311 0 211 112 324 211 324 231 324 231 211 324 211 313 211 324 324 243 311 221 313 112 231 324 324 311 324311 121 112 112 324 313 231 112 211 221 211 211 112 311 142 25 243 243 211 313324 211 112 243 313 231 311 0 112 243 211 313 324 211 324 324 243 324 324 324 211 121 243 231 411 231 250 ( 2 142 243 231 211 211 324 324 112 2113 231 324 211 221 211 .% 112 512 324 231 311 324 112 221 221 324 324 324 00 112 112 211 242 324 &$2%- 324 231 231324 324 211 211 231 231243 /0 211 324 324 231 0 324 324 &"&( 121 55 221 112 324 243 222 211 324 312 211 243 324 .2(  231 324 & 311 313 312 324 231 231 324 313   ( 2  )  ) , 2 ( 211 211 221 00 243 3 112 313 221 243 311 211 221 121 211 324 231 112 211 211 112 211 324 242 243 131 242 311 211 231 231 242112 324 222 324 324 231 211 242 311 324 313 211 313 ) "  231 231 211 243 2* ( ). %* $(  112 313 243 112 324 121 324 112 313 311 311 211 112 324 231 242 231 324324 311 311 350 231 242 313 211 324 231 211 231 0  . 3  ) 3 % "  312 312 324 324 112 231 313 324 324 243 221 211 221 20 312 131 324 324 112 311 324 324 512 )   211 312 142 211 211 231 311 312 324 231 231 221 231 112  324 324 324 324 242 324 324 211 324 231    ( ) . 5 # 2 * 242 324 231313 324 324 324 324 221 324 324 211 500 324 231 211 243 324 231 243 211 242 312 324 243 313 324 324 221 311 324 231 324 243 211 324 131 231 221 112 200 133 231 211 324 231 324 231 324 243 313 211 311 324 324 324324 312 411 324 324 324 231 324   ( %  ) .  % * $2 (  324 324 231 243 311 231  + ! 2 " 324 324 231 311 324 112 231 112 324 324 324 121 243 324 231 311 324 243 324 311 211

  3 %  324 243 311  5  ( 2  " 6 ,  )     ( ) .  # 5 " 313 211 211 231 324 5 313 324 242 324 00 112 112 # )5'* 3%50 211243 231 231 0 324 211 112 221 311 121 30 324 324221 324 313 242 313 112 324 0 311 312 243 512 231 324 231 411 231 (  # 311231 242 211 211 311 231 324 324324 313 112  324 311 112 221 231 131 231 B 313 ér 324 231 313 142 231 242 324 324 ) 3)  -p. 221 324 324 324 311 324 311 3( 243 243 313 131 221 231 313 231 221 211 312 112 231 311 324 324 324324 324 211 324 324 313 312 211 221 211 311 324 313 350 324 211 131 450 231 231  . + (  & " ' : ) ' 6 " 7 242 324 5 313 324 324 ) % 2 %  313 231 0 112 550 311 324 112 324 211 313 211 311 324 242 312 231 311 324 311 324 242 231 50 311 313 211 242 231 112 211 243 311 0 231 313 324 324 324 231 321 211 2112231 324 211 324 311 313 #  +*  324 324 231 313 231 311 221 211 221 243 112   3. ) 30 00 221 211 222 411 313311 221 0 324 324 313 243 311 311 211 324 ( '# 3* 311 313 313 211 324 324 324 313 324 313 324 243 243 3 132 5 0 231 313 5( 2)2' 324 313 211 231 231 112 311 221 243 324 324 324 324 321 231 243 311 231 222 231 231 0 324 313 311 231 324 411 211 35 300 231 231  ).   243 411 211 242 221 211 45 324 112 324 221 231 313 0 231 15 311 231 231 313   $! 3% 131 311 211 231 243 324 242 221 324 0 221 231 211  &   2  221 324 25 231 313 231 221 112 324 112 243 211 242 231 222 243 0 311 231 311 &$&). # 5 300 243 324 311 324 142 313 112 112 311  6 %  6 ) & ( & ) . 221  . ( 2 " 324 311 311 121 211 221 200 231  ( "  . 231 221 221 131 211 112 112 231 221 231 231 311 324 313 231 222 324 211 324   %  (  324 221 324 112 242221 2- &% 324 211 242112 324 311 324 221 211 112 ) 242 242 221 142  .( ,) 242 221 231 211 324 211 221 211 324324 324 243 231 242 112324 231 311 313 313 221 231 250 231 231 % -6 )'* 231 112 # ( 9 112 231 242- 6 324 512 242 211 324 243 221 324 243 312 200313 311 243 221 231 112- 6 512 221 %  6 ) ) & # $& ) 231 231 311 112 311 324 221  6 %  6 ) *  ( ! 2 % 221 211 231 312 311 221 221 231 242 313 231 411 112 242 211 324 150 211 324 221 9,2( 242 221 211 121 311 324 313 324 231 211 2 221 112 211 221112 3 ) 324 112) 121 231 243 243 231 221 221 231 311 231 50 221 324 242 132 221 221 211 211 221 221 221 211 324 324 311 512 324 242 132 243 211 221 311 231 242 221 324 242 313  - ,). 2%* 5
" :# * ( :# * ) 2( 221 250 142 221 221 231 % 211 243 243 242 221112. 221 ( ) % 221 313 : ) 512 211 132132 311 200 243 221 311 112 242 222 211 221 311 324 324 242 243 324 231 221 211  '  311 112 221 112 311 - 2.)  %   #   324   # & * 2) 324 324 112 # ( 9  ) 324 211 221 211 221 112 221 324 324 311 221 324 221 243 512 231 313 112 324 112 243 121 112 321 243 311 131 131 324211 311 243 121 211 221 112 324 221 211 221 132 211 221 324 221 5. )). %* $2( * &% 221 243 324 243112 211 131 231 211 243242 112 311 324 243 243 243 243 242 324 242 112 324 311 112 11211 231 243 3# &$ 231 ) &%*  231 324 311 211 311 311 132 112231 211 221 324 324 211 121 221 211 324 231 231 211 231 311 311 221 211    ,  ) . 2 % * 5 :)'6"* ,% 324 324 242 221 5 # + 324 512211 324 411 311 512 324 221 311 112 411 112 112 324 324 ( 9":( *231 222 221 324 324 211 131 324 324 211 112 132 324 * 92%-  231 312 # $! + ( 211 132 2'&# % 231 324 242 # ( 9
" :# * ( :# * 222 311  -( 3221 243 121 231 112  221 112 242 324 112 112 231 242 132 512 242 243 231 ( 9* ( )  221 211 142 311 324 132 242 121 221 242 112 132 121 211 131 121 221 211 211 112 231 512 313 231 231 324 121 313 231 311 121 221 221 222 242 231 411 231 243 131 221 243 324 311 * " 121 324 221 243 324 231 221 221 131 112 324 311 243 211 313 2 # # 5 313 211 242 112 243 231 311 250 221 243 211 324 221 131 231 243 131 243  6 %  6 )   # 2 ) . 243 &$'&# *

9(%231 211 312 243 231 :)'6") .# 215 211 0 # - 6( " 221 243 112 221 324 324 221 131 131 231 221 211 231 231 211 313 324 313 221% 2# 243 3$ 242112 112 112 512 222222 112 ) - " 6"3%- ) 112 112   ) 3  211 324 311 122 112

+) 231 231 311 ( 2) &% 222211 112 221 121 231 231 112 211 311 200 243 243 243 243 222 311 324 243 - 7* 242 222 313 221 324 243 1122 311 211 150 ( * -222 2%  * " 2 ( 142 122 311 311 311 324 112 112 122 221 242 112  324 243 313 112 ( )  231 231 121 311 211 222 324 324 324 313 312 311 311 311 150 311 512 121 211 231 243 324 324 242 231 222 311 2( 2* 5* 324 211 ( 3 231 324 231 411 112 231 221 ") 7!  # + 311 112 324 2 512 132 221 324 324 231 142 242 243 311 512 222 311 231 112 243 211 324 243 243 # $2231  ) 313 311 242 311 243 211 311 311 132   2  ) 231 324 112 na 311 231 121 131 131 112 311 112 &( * 121 Tar ( 9* # " 231 243 112 231 -  :  2$&) - 6( " 231 231 324 221 231 112 324324 112 231 ( %& 512 222 142 311 231 112 112 211 242 231 411 8 (  & * * 2 % 242 20 2 0 222 50 242 112 242311 231 231 122 221 231 211 ( %.) 2%243 311 312 222 242 242 211  2( ) 512 243 231 211 222 ( 9"( * ) 112 112 324 231 313 150 243 211 243

121 324 231 311  ( *  # " #   312 133 121 242 112   243 243 221 222 112 Ga 133 112 242 l 221 121 g 311 311 324 311 231 112 222 112 142 311 222  a %" 112 112 311 311 231 321 211 133 25 221 222 0 311 242 112 20 ) &$2  142243 311 211 133 243 ( %$3(  0 &$& %- 133 0 133 231 311 512 231 211   (  )    2 . 132 122 313 222 142 112 242 112 133 112 ) 2%112 231  // /

/ 112 231 231 231 231 211 133 511 211 324  && %2 112 313 312 313 142 133 211 242 311 211 2%" 121 211 311 222 211 243 112( 242 112 222 ) .%" 112 512 231 211 311 242 231 222121 112 211 121 231 242 512 324 231 242 222 242 231 312 133 231 242 222 231 121 243 211 121 .  211 242 313 311 324 231 211 242 231 231 211 222 211 243 112 231 231 231 242 121 3 , 4 .  6 ( " 222 231 243 512 142 133 133 112 311 231    222 242 211 231 313311 311 231 133 311 512 243 311 231 324 242 211 311 112 243 112 222 324 411 242 222 324 324313 # 3, 4 .231 242 242 211 243 231 231 311 242 Rá 222 324 231 311 ko &# & 121 211 s -p. 411 312 324 242 231 242 231 231 231 242 222 112 112 242 311 211 222 324 121 311 324 242 +(  231 324 242 231 324 311 211 242 ( 112 311 231 231 " 231 112 121 311 311 112 311 211 242 313 231   ( %  6 ( ) 312 324 112 411 311 311 311 324231  231 150 243 112 313& 313 112 - &( 5 324 242  242 1 1

8 2). 25 112 324 324 324 324 311 112 312 221 222 324 324 211 112 324 313 311 231 243 311 231 112 142 141 121 311 112 324 242 311 311 133 231 311 324 311 242 133 142 211 311 231 311 324 311 324 2) . ).% * % ( 2) 221 211 324 311 133 121 112  243 324 133 211 324 243 211 211 211 311 324 324 231 311 231 121 311 324311 324 222 311 324 311 312 242 133211 311 112 112 324 121 231 242 142 142 221 311 231 324 311 231 231231 231 324 222 311 311 222 242 231 324 311 243 324 211 211 243 324 242 112 324 211 112 231 231 231 112 242 231 231 311 222 313

0

0

0

650

20

2

50

300

300

450

0

600

55

300

25

0

75

40

200

50

650

400

200

285000

0

725000

0

0

+* )5

690000

0

685000

30

680000

50

675000

300

670000

250

665000

30

250

0

70

0

150

45

350

0

280000

30

250

500

40

350

0

280000

0

0

p. ha Szu

200

20

25

0

0

20

25

0

0

600

30

0

15

0

0

250

0

0

30

0

20

250

15

25

0

300

0

0

200

20

270000

0

0

20 0

150

15

25

20

20

50

150

0

1

200

25

270000

275000

30

15

250

0

Zag yva

20

275000

0

0

25

0

25

0

150

260000

200

0

25

0

25

0

150

30

255000

150

15

0

. i- p

260000

265000

0

os

255000

20

0

265000

200

. r -p Bé

25

k dr á

200

ô Sz

200

100

250000

0

0

25

675000

25

0

680000

0

670000

20

250000

25

0

200

200

Zag yva

200

30

665000

685000

690000

695000

700000

"+ : 4) > .# 5+
5' 3D.' 5




' /
B44: ' (D) ) E
5' .' 2D.? 44: ' 3- ' :' 5



 2# 3+
7# ) 9
-' 3' 4- ' &' ./ +
5' 3D.' 5'



=5
? 4
7# 4C5* > .A:# 5
? 4
% 4# 5.# - 1: A
5' 3D.' 5' 

9' 34# 09# )
-+ 5' 3/ ' .? 4 

' 3# - A* ' .9' -
 / ' & &E*> 09A- 

<2@ 5? 4+
/ 60- # *' .9'

"> 314+
: B.&5' 3D.' 5'

2135
? 4
4: # $# &+ &E .? 5' 4@ 5/ ? 09'



' /
B05B: B55
4: > 05A(B.&'



: E.E



9D/ B.% 4B4B- 
$1) 9A 41-

705000

710000

715000

720000



? 5 .' )' .E



1/ 2.' 8
/ F7' .? 4+
4: ' 3- ' :' 5



' : E) # : &# 4> )+
5' 3D.' 5' -
,' .' 05E4
5' 3/ ? 4: ' 5' 4
0B7? 09: ' 55' . 

1/ $.' 7 ' .F
' 3&E

!F.' 7' .F
' 3&E 

"' ) 9' 4
' 3&E



!' 3/ ? 4: ' 5' 4
) 9' 2' -
5' 3/ ? 4: ' 5- B: ' .+
3? 5' 



;5/ ' 0' 5+
' 3&E4 % 4' 3,? 4
5' 3D.' 5'

: > 3# : (B.&+
/ 1% 4# 3#



1.9A 7+ :' -
7@ :+
65#



;..A7+ :' -

725000

0

730000

2,5

735000

5

10

740000

745000

km

!' 3D.' 5*# 4: 014@ 5> 4
    # 57# 0

1/ 2.' 8
? 3: ? -' 094? )+
? 4
5' 3*' .*' 5E4? )+ 7+ : 4) > .# 5+
5# 06./ > 09   
' ) 9D55/ F- B&? 4


 


? 3' 5# 3> 09  "' 5D.' 5 > 56 / 

"

    

' ) 3' 0&' .E + )+ 5> .+ 4
4: ' 3-   ..' 0E3+ : 5' 

 A7> * # ) 95# 

 # 4: ' 3#
9B3) 9

963+ % :#
9B3) 9 # 0% 4+ -
!# / > 4


/ ' ..? - .' 5

 

4

4

4

4

4

4

710000

$
4( . $ ,12; 225
)( / 5; > 1
 0 )

63

715000

! . 720000

725000






735000



275000 255000

 

  ! . ! .     ! .

! .

730000

%"

. ! . !

! .  2). ).%* %( 2)   ! .

58



285000 280000

69

! .

60

59

270000 265000

69

260000

( 9* # "

 

! . ( %$3( &&%2

( %6( )

 2). 25

# #






$ / 5? 64,< 5;
5(. : 6( 1*(4,
$ *: $ . C
0< 4*$ 
0= 5; .C ! . =/  




)(/ 5C 64,< 5; E$ / 5? -74$
3/ $ 6)240
)< & ,(5D
0= 5; .C






-74$
% < ; ,525
0$ * 0$ 6,62. 




.$ 41,E124,
3/ $ 6)240
)< & ,( 5D
'2/ 20 ,6 ! . ! .






. ,5)2. A
0 (6$ 0 24)
. @; = 35CE)( / 5C 64,< 5;
3/ $ 6)240 . $ 4% 21< 62.



. @; = 35C -74$
2/ ,5; 625; 64? 0$  0 (/ $ 1; 5  
! .






. @; = 35CE)( / 5C 64,< 5;
0 ( 6$ 87/ .$ 1,62. ! . 




. @ ; = 35CE)( / 5C 6 4,< 5;
3/ $ 6 )240
= 5
0 ( '(1& (
)< & ,( 5D
.$ 4%21< 6
@ 55; / (6 ! . ! .




/ $ ',1E. $ 41,
3/ $ 6)240
)< & ,( 5D
'2/ 20 ,6 ! . ! ! . 
.



1$ * : 21
. ,5)2. A
0! ( 6$ 0 24)
)( / 5C 3( 40 E$ / 5?  64,< 5;
5( . = / : 6( 1* ( 4,
0= 5; . C
+20 2. . C
0< 4* $ ! .. ! .






1$ *:21
. ,5)2. A
0 ( 6$ 0 24)
. @; = 35CE)(/ 5C -74$
3( / < *,. 75
@55; / ( 6
 4$ ',2/ $ 4,6
$ *:$ *3$ / $ 






1$ *:21
. ,5)2. A
0 ( 6$ 0 24)
. @; = 35CE)(/ 5C 64,< 5;
/ ( -6C
= 5
0 ( '(1& (
)< & ,( 5D
6D; . @8( 5
0= 5; .C  




1$ *:21
. ,5)2. A
0 ( 6$ 0 24)
6( 1*(4,
A-3$ / ( 2; 225
.= 3; C'0 = 1: ( .






1$ *:21
. ,5)2. A
0 ( 6$ 0 24)
A-3$ / ( 2; 225
= 5
0 (; 2; 225
.= 3; C'0 = 1: ( .
6$ * 2/ < 5
1= / . B/  




124, 4+$ (6,
= 5
/ (*$ / 5?
-74$
0 (' ( 1& ()< & ,( 5D
6D; . @8(5
0= 5; . C
'2/ 20 ,6






5( 121
0 ( '(1& (
)< & ,( 5D
0= 5; . C
= 5
0< 4*$
-( / . 7/ & 5< 6
/ ' 
$

)B* *(/ = . %(1






A-3$ / ( 2; 225
= 5
0 (; 2; 225
.= 3; C' 0= 1: ( .
6$ *2/ < 5
1= / . B/

4

! .

250000

4

 

740000

745000

  

  

  

4 4 4 4

4

 

4

# # # # # # # # # # # # # # # # ## #

4

4

280000

4

4

4

4

 

4

4 4

4

275000

  

4

  

# #

# #

270000

  

285000

4

#

265000

#

260000

#


6( . 621,. $ ,
(/ (0 (.

#

# #

255000

#

# #

250000

#

! .

#

! .

#

! .

! .

#,; 5*< / $ 6,
6( 4B/ (6 !; = 1+,'42*= 1 . 76$ 6?
)A4< 5
  4( . $ ,12; 225
$ / -; $ 626
= 46
)A4< 5
   ! . 
0 ( 5
0= / : 5= * ( 6
(/ = 4C
)A4< 5
  

#

! .

! . ! . ! . ! .

! .

( "

69

#

! . ! .

! .

( %&

  

#

! .

! . . ! . ! . ! ! .! . .! ! . ! . ! . ! . . ! . ! ! . ! .

670000

# # #

! . . ! . ! . ! ! . . . ! ! .! ! .! ! . . ! . ! .

! .

#

! .

! . ! . 675000 680000 685000 695000 700000 705000 ! .! !690000 . ! . ! . ! . $ $ 5
  
7'$ ,
" 
521625
 
2'24
 
214< '
: 
 
$ *:$ 4245; < *
34(  .$ ,12; 225
)@ '6$ 1,
6= 4. = 3( 
 
E
@/ '6$ 1,
 16= ; ( 6
. ,$ '8< 1: ! ./ 665000

#

! . ! .

# # # # # # # # # #

40

- 7*

( 2%"

68

  ! . 2#

-  :

) .%"

66

#

! .! .





! .

! .

&$'&# *

69

 // /

/

69

#+ * 

! .

#

 

. ! .

&# &

+( 

67

# # # # # #

! .

+)



& '

4( . $ ,12; 225
$ / -; $ 6
 $ $ 5
( 6
$ / 
  $ 68$ 1 20 3/ ( 9
= 4; = . ( 1: 5= *,
= 5
6( 4+(/ +(6C5= *, 8,; 5*< / $ 6,
6$ 17/ 0< 1:

! .

  
(* : B660 D. @ '= 5
 


= 4( 6$ 4< 1:   #(6B/ ( 6 < 670 

#

  

 

( *4(1'(/ C ,* ,6< / ,5
5; ( 4.   / / ( 1C4,; 6( 

 ?8< + $ *:6$ 

! .

( ) %

2'&# %

( %.) 2%-

#

! . ! . ! ! . .   ! .

#

 

# 3, 4 .

! .

! . 5 # +

#-& 

#

! .

! .

#+ * 

* "

2)

66

#+ * , 

# ( 9

68

69

2$&) - 6( "

! .

66

# ( 9
" :# * ( :# *

! .

( ). # 5"63 .! . ! . .! .! ! .! ! ! . 28 .!! .! ! ! . . . ! ! .! ! . . ! . . .! ! . ! ! ! . . . ! . ! . ! . ! ! . .8 ! . . ! ! . . , 8  ! ! . . . ! ! .! ! ! . ! . . .!! .! . .! ! .. .! ! ! ! .! ! . ! . .! !! .

# ( 9

! .

3)

) &%* 

 

 , 8 ! .

! .

. . . . . ! ! ! ! ! ! . . ! . . . . ! ! ! . . . .! ! ! ! ! . . . . ! ! ! ! ! ! ! . . . . . . . ! ! ! ! . . . ! . ! . . ! . ! ! . ! ! ! . . ! . . . . ! . . ! ! ! ! . . . ! . ! ! . . ! ! . . ! . ! .! . . ! . ! ! ! ! . .! ! . . .! .! ! . . . . ! ! ! ! ! ! . ! ! . . .! . ! ! . ! ! . .! ! ! . ! . ! ! . ! . . ! . ! . ! ! ( '# 3*  . . .! .! . ! ! . . ! ! .! .! ! .! ! ! . ! ! . ! . . ! . ! . . ! ! . . . . .! ! . ! . .! . . ! ! ! ! . . . . ! ! . ! ! ! ! ! . . !  ! ! . ! . . .! ! ! ! . . . ! ! . . ! . . ! ! ! . ! ! . . . . ! ! . ! ! . ! ! . . ! . ! ! . . . ! . . ! . .. ! . . ! ! ! . . . ! . ! ! ! . ! . . . ! . ! . . .! ! ! .! .! ! ! . .! . . ! ! ! ! . ! .! . . ! ! .! ! . .! ! ! . ! . . . ! ! . . . ! . ! ! .! ! ! . . . ! ! ! . ! . ! ! ! . ! . .! . ! . ! . . ! . . . ! . .. ! . . . ! ! .!  # * 8 ! . ! ! ! ! ! . . . . . ! .   ! ! . . . . ! ! .! ! . . ! ! ! . . . . ! . ! ! ! . ! . . ! . . ! .#* . ! ! .! . ! ! ! ! . ! . ! . . ! . . .! ! ! . ! . ! ! ! . . . ! . ! . ! ! ! ! . . . . ! ! . ! . ! . . !  # * 8  . . ! ! . . ! ! .. . . !! ! ! $! 3% . ! . ! ! . . . ! .

! .

# $! +( 

# # ! .

! . ! .

. ! ! ! . ! ! ! . ! ! . . . ! . . . ! .! . ! . ! .! ! ! . . . ! . ! ! ! . . . . . ! ! ! ! ! .! .. . .! ! . . . . ! ! ! ! . ! . . ! ! .! ! . . ! ! ! . . . ! ! ! . ! ! . . ! . . . . . .! ! ! . ! . ! ! . . . . . ! ! ! . . . ! ! ! #+ * ,  . . . . ! ! . ! . ! ! ! . . ! . ! ! . . ! . ! . . .! . ! ! ! ! . . . . ! ! . ! . ! . ! . ! . . . ! ! ! ! ! ! ! ! .! ! . . . .! ! ! . . . .! .! . ! ! . . ! ! ! ! . . . ! . ! ! . ! . ! .! . . . ! .

#+ * 

( 2) &%

64

64

( ). 5# 2*

#+ * 

! .

#

! ! .

) 2%-

! .

. .!  2 

 .  

  ! .  

, 4(0 



! .

- 6%- 6)# 2) .

745000 ! .

Esz-1

 + ( 

#

! .

 

  

40

1    1

8

! .( & *

! . ! . ! . ! .

! .

)%2%

! .&$&).  # 5

)2(

* "2(

69

 

! .

3, 4 .- 6( "

42

! .

 



! .

! .

 

  

&- &( 5

! .

# #

# # # # # # # # # # # # #

40

! .

( 3

0 

) 3

 

63



( " .

! .

11

 



9(%

-/ ( 28

( * #

" # 

40

.

# # # #

( ) 

& , 

&$&%-

( ) - 2.

)$0)+ 6"8

 

- " 6"3%- )

4

! .

#

2( )

( 9"( * )

- ( 3

#

) &$2   #8 ! . ! .

40

* 92%- 

69

4

( "* 

 

 

- 6%- 6)) &# - $&)

- 6%- 6)* ( ! 2%

.: )

! .

66

# $2 )

- ,). 2%* 5
" :# * ( :# * '

4 - 6%- 6)&( &) .

- 6%- 6)'* 

- ,). 2%* 5

#

!! !3. ! . ! .    .. ! . ! . .! ! . ! .! . ! .! . ! . #8 ! .

2") 7!  # +

69

740000

( %). %* $2(

! .

4

! .

#

3- 2 &   3 , 8  2( * % ! . ! . ! . 3 , 8 3 , 

! ! . ! . 3 2 2* 5 *3 , 8 ,( 8  ! . ! . 3 , 8 ! . 3 , 8 ! . 3 , 8 ! . 3 , 8 ! . ! . ! . .! ! . 3 , 8 ! .! . ! .! 3 , 8 . 8( &* * - 2%

0)

5. )). %* $2( * &%

( 9* ( ) 

65

 &2-

'  ! . '



 

#

  

)%3$

# - 6( "

2# # 5

! .

#

40

# # #

! .

42

- 2.) %# 

3# &$

( 9":( *

'! ,   :)'6") .# 2-

69

# &* 2)

0) ! .

#

42

! .

! .

! .

.+( &" ':) '6"

63

0, 

0-

.( ,)

1%  

4

42

0 

! . . 2* ( ). %* $( !

#

 )

42

%- ( 

)2- &%

4

40

41

.( 2"

, 1%   

! .

#

40

:)'6"* ,%

40

40

5( 2)2'

) 3) 

69

735000

#

40

 

730000

! .! ! . ! .. ! . ! ! . ! . . ! .! '  . ! . ! .    ! !! ! &&%- . . ! ! . . !



. ! ! . ! . ) "' . ! ! . . . ! ! ! ! .! ! ! . ! . . . ! .! . ! . . . ! ! ! ! . . . ! . &" . ! ! . ' . ! ! .  ( ! . . . . . ! ! ! ! ! ! ! . .! ! . . . . ! . . ! . . ! ! . ! . . ! . . ! !  '  ! .!! ! ! ! . ! .   ! . . ! . ! .! ! .!! .. ! ! ! . .. .. . ! ! ! . . . ! ! ! . ! . . . ! . . ! . ! ! ! . . . ! ! . . ! . ! ! ! . . ! . . ! ! . ! . .  ' ! . ( 2 ! . ! ! . ! ! 63 .! . .! ! '  . ! . .! ! . . ! ..! . .. !! .! ! .! . ! . ! ! . .! ' ! . ! .! !. ! . . . ! .! ! . 62 ! . ! ! . . . ! . . ! ! ! .! ! .. !! ! . . . ( 2)), 2( ! . ! .! . .  ! . .! ! .   ! . ! .  .' . .! ! .!! ! .! ! . ! . ! ! . . ! . . .! ! . ! .! . . !! . ' ! .! .. .! .! .! . ! . . '  ! . ! ! .

#

+! 2"

69

! .

! .

. !! .

#

 3( 5+  

# +* 

41

) 

! . .

725000

#

(  #

41

  

! .   ! .  ! !   ! . . 

 .  1.! ! ! ! . . ! .! . ..  ! ! ! . . . !  +   ! ! ! ! . ! . . ! ! ! . ! . . . . . . ! ! . . ! . ! . ! ! . ! . ! ..

69

/0

720000

4

K-3

&.2( 

4

5( 2"6, ) 

3. )

69

715000

4



3%

! . ! .! . ! .! ! ! . . Csv-5 ! . ! . . ! .45 .! ! . ! ! . ! .! . .! . , 7 41 . ! .! ! . 41 ! ! . ! . ! . .Csv-23 33 . )9,2( ! .! %

! .

40

! ! .

). 

! .

&"&(

! .  +   !

! .

710000

! . ! .

! .. ! . !! . . ! ! .! .

! .

4

40

! .

+* )5

! . ) ( 2* ) .%*, 2%

700000

4

) " .3 )3%"

40

695000

4

.%

&$2%-

# )5'* 3%-

690000

! .! ! . . ! .

#

( 3%-

3* &&%- )) *



685000

4

680000

#

675000

! .

! .

#

670000

# # ## # # # # # #

665000

! .

! . ! . ! .! . ! .! ! ! . . . ! .! . . ! ! .! . ! . .! ! . ! .! . !! . . 705000 ! . ! .

! .

 $ 5; (4$
: @4*:

: 74,& ; $
: @ 4*: $ 1& 5,.
"$ 0< 5


0 (/ / = ./ (6

! .

( 9":( *

! .

)2- &%

250000

( ). # 5" , 1

% $&1

( '# 3*

- ,). 2%* 5

9(% ) 3

.



11

8   ! . ! . ! . ! 680000 . ! .

2$&) - 6( "

* "

2#

- 7*

-  :

! .

685000

%"

! .

 // /

/

) 2%-

( 2%"

) .%"

! . (1 ! .

&# &

+( 

( %$3(  &&%2

( "

( %6( )

 2). 25

  2). ).%* %( 2)

(1

! .

( 9* # "

( %&

! .

! .

! .

! .! .690000

! . ! .

695000

! .

! .

&$'&# *

+)

2)

! . (  , 1 # 3, 4 .

! .

% $1

2'&# %

# ( 9
" :# * ( :# *

 % "1 & . "* 1

! .

3, 4 .- 6( "

! .

( %.) 2%-

0 

( ) %

# ( 9 % $1

! .

( 3

( * #

! .

5 # +

( 2) &%

* "2(

% $&1

! .

) &%* 

- 6%- 6)# 2) .

&( *

" # 

3) % $1

# $! +( 

- ( 3

# ( 9

! .

! .

' ) " , 1

! .

% $1

! .

)2(

* 92%- 

 &1

&$&). # 5

700000

! . ! .

$1 $1 $! 3%$1

! .

. ! . !

% $&1

11

  ! .& ! .

( %). %* $2(

( " .

.: )

! . ! . ! . ! . ! . !.!.!.!.!. !. ! . ! ! . . ! .! ! . ! ! . . . ! ! .! ! . . ! . . ! .! ! . ! ! ! .! . . .! ! . ! . ! ! . .!! ! .! .! ! ! . . ! . . ! . ! . ! . ! . &  ! . ! ! . . . ! . . ! ! ! . . . ! ! ! . . ! . ! ! ! ! ! . . . . . . ! ! ! ! ! . . ! . . . . ! ! . . . . ! ! ! ! ! ! ! . . . . . ! ! ! ! ! ! ! ! . ! ! . . . . . . . . . ! ! ! ! ! . . . ! . ! . . . ! ! ! . ! . ! . . ! . . . . ! ! ! . ! ! ! . ! ! ! . . ! ! . . . . ! . . ! ! ! ! ! ! ! ! . . ! . ! . ! . . ! . . . ! . ! . . . ! ! ! ! ! ! . . ! . . . . ! . . . . ! ! ! ! ! ! . ! ! . . . . . . ! . ! . ! ! . ! ! ! ! .! ! . ! ! .! . . . ! .! ! ! . ! . ! . .! ! . . . ! . . . ! . . ! . ! .! ! ! . ! . .! . ! . ! ! ! ! !! . . . . . ! . ! ! ! ! ! . .! ! . . . ! . . ! . . ! . ! ! . ! . ! . . ! .! ! . . ! . ! !     . . . ! ! .! ! . . ! . . . . . .! ! ! . ! ! ! . ! ! . ! . . . ! . . ! . . ! ! ! . . . .! ! ! ! . . . . ! ! ! . . ! . ! ! . ! . . ! . ! ! ! . ! . . ! . . . .! . ! ! ! ! . . . . ! ! . ! . ! . ! . ! . ! . ! ! . ! ! ! ! . ! . ! . ! ! ! .! ! . . . .! ! ! . . . . . . ! ! . . ! ! ! ! . . . . ! ! ! . ! . ! . . . . . ! . ! ! ! . ! . . . . . ! ! ! ! . .! ! .! . ! .! ! ! ! ! . ! . ! . . . . ! ! . ! ! . . . ! ! . ! . ! . . ! . .!! ! . ! ! ! . . . . .! ! ! ! . . . ! ! ! ! ! ! . . ! ! . ! . . . ! ! ! . . . . ! ! . . . ! ! . . . ! ! . ! ! . ! ! . . ! . . . ! . ! ! . ! ! . . ! ! . . ! . . ! . . .! ! .! . ! ! ! . ! . ! . . . ! ! . ! ! ! . ! ! .! . .! . ! . ! . ! .! .! ! ! . . ! ! . .! ! . .! . . ! . ! ! . ! .! . .! ! ! .! ! . .! ! ! .! .! . . . ! ! .! . . ! . .! ! . . . . . ! ! ! . ! . ! . ! ! ! ! . .! . ! .! ! . . ! . .! . .! ! . . . ! ! . . ! . ! ! ! ! ! .! . . . . ! ! .! . . . ! .! ! . . ! ! ! .! . . . ! . ! ! . ! . . ! . . ! . ! .! . ! ! ! ! .! ! .! ! . . ! . . .. ! . ! ! .! . . ! ! . . ! . ! ! ! . . . ! ! ! . . ! ! . ! ! . . . . ! . . ! ! . . ! ! . . . ! ! .! . ! ! . ! . . ! . ! .

( ). 5# 2*

- 6%- 6)) &# - $&)

- 6%- 6)* ( ! 2%

5. )). %* $2( * &%

( ) 

(1(1

! . ! .

- 6%- 6)'* 

- ,). 2%* 5
" :# * ( :# * '

( 9* ( ) 

! .

! . ! . ! . . ! . ! . . ! . ! . ! . . ! ! ! . ! .! ! . ! . ! .

- 6%- 6)&( &) .

.( ,)

- " 6"3%- )

&$&%-

/ ? 66<
 
81 1 ) 5
 
 
& 0& 4.>2 ) 5' 61 >5
% 6 
# , 5-2
  ! .

! .

)%2%

 &2-

2# # 5

# - 6( "

675000

&+ 1

!

.+( &" ':) '6"

3# &$

. ! . !

670000

! .!.

285000

285000 280000 275000 270000 265000 260000 255000

.( 2"

- 2.) %#  # &* 2)

2( * - 2% ! .

! . - & - & ! . ! . -2 ( 2* 5 *- &1 & 1  ! . 2") 7!  # + ! . ! . - &1 - &1 ! . - &1 - &1 ! . # $2 ) ! . . ! ! ..! . - &1 ! .! ! . ! .! - &1 .-! 8( &* * - 2%    ! ..! ! . ! . .! ! .! . .! . .! 2( ) ! . ! . ( 9"( * ) .. !  !

665000

! 

 ! .&1

% $&1

! &  ! .

&- &( 5

745000 ( "* 

! .

) 3) 

! .

 )

) &$2

! .

740000

( &"

! .

) 9,2(

! . ! .     ! . ! . ! . . ()-2. ! . !

735000

! 

/%   ! .3(

:)'6"* ,%

#*#% 01

2* ( ). %* $( 

5( 2)2'

! .

 &1

( 2)), 2(

+! 2"

# +* 

:)'6") .# 2 )%3$

720000

( 2

) 

%- ( 

%

715000

/0

&.2( 

(  #

). 

710000

&&%-

&"&(

5( 2"6, ) 

3. )

705000

280000

3%

700000

) ( 2* ) .%*, 2%

) " .3 )3%"

# )5'* 3%-

! .

695000

265000

 

+* )5

.%

&$2%-

690000

275000

( 3%-

3* &&%- )) *

! .! . . ! .! ! . ! . ! .! ! . ! . . ! . ! . ! . ! . ! . ! . .! ! ! . . ! . ! . ! .! ! . . . . ! ! . ! .

685000

270000

680000

260000

675000

255000

670000

! .

! . 730000 725000 ! . ! .! . . ) " ! . ! ! .! . . ! ! . !. ! .

705000

710000

715000

! . 720000

725000

730000

735000

740000

250000

665000

! . ! .!.! .

745000

! . ! .

! . ! .

! .

A Tardi Agyag Formáció felszíne (mBf) $-<6+>0& 7-
7) 5D0) 7 
 =  !6
    =  

  =   "& 5( -
+;& +37
,& 5>27307
* C5>67  =  

  =

   =



  =    = 

  =    =  

  =    
 

    

   

 

 



 



   

   



 



   

   

 

  

 











!


"& 5( -
+ ; & +
351 >' -A
* )06<@ 2) & 79& 2

31 40) :
? 50& 7-
7& 2801 >2;   
)+ ;D771 F/B( ? 6
 


? 5) 7& 5>2;  $)7D0) 7 >781 

$

  

 

) +5)2( )0E -+ -7>0-6
6<) 5/  00) 2E5-<7) 

 A9>, & +; 7& 

 & 6<)5&
; B5+;

; 85-' <&
;B5+; & 2' 6-/
"& 1 >6

 
1 )00? / 0)7

! .

! .

( 9":( *

! .

)2- &%

250000

( ). # 5" , 1

% $&1

( '# 3*

- ,). 2%* 5

9(% ) 3

.



11

8   ! . ! . ! . ! 680000 . ! .

2#

+)

- 7*

-  :

! .

685000

! . ! .

! .

( 9* # "

( %&

%"

! .

 // /

/

) 2%-

( 2%"

) .%"

( %$3(  &&%2

! .

! .

! . (1 ! .

&# &

+( 

! .

! .! .690000

( "

( %6( )

 2). 25

  2). ).%* %( 2)

! . ! .

695000

! .

! .

&$'&# *

(1

! . ! .

* "

2)

2$&) - 6( "

! . (  , 1 # 3, 4 .

! .

% $1

2'&# %

# ( 9
" :# * ( :# *

 % "1 & . "* 1

! .

3, 4 .- 6( "

! .

( %.) 2%-

0 

( ) %

# ( 9 % $1

! .

( 3

( * #

! .

5 # +

( 2) &%

* "2(

% $&1

! .

) &%* 

- 6%- 6)# 2) .

&( *

" # 

3) % $1

# $! +( 

- ( 3

# ( 9

! .

! .

' ) " , 1

! .

% $1

! .

)2(

* 92%- 

 &1

&$&). # 5

700000

! . ! .

$1 $1 $! 3%$1

! .

. ! . !

% $&1

11

  ! .& ! .

( %). %* $2(

( " .

.: )

! . ! . ! . ! . ! . !.!.!.!.!. !. ! . ! ! . . ! .! ! . ! ! . . . ! ! .! ! . . ! . . ! .! ! . ! ! ! .! . . .! ! . ! . ! ! . .!! ! .! .! ! ! . . ! . . ! . ! . ! . ! . &  ! . ! ! . . . ! . . ! ! ! . . . ! ! ! . . ! . ! ! ! ! ! . . . . . . ! ! ! ! ! . . ! . . . . ! ! . . . . ! ! ! ! ! ! ! . . . . . ! ! ! ! ! ! ! ! . ! ! . . . . . . . . . ! ! ! ! ! . . . ! . ! . . . ! ! ! . ! . ! . . ! . . . . ! ! ! . ! ! ! . ! ! ! . . ! ! . . . . ! . . ! ! ! ! ! ! ! ! . . ! . ! . ! . . ! . . . ! . ! . . . ! ! ! ! ! ! . . ! . . . . ! . . . . ! ! ! ! ! ! . ! ! . . . . . . ! . ! . ! ! . ! ! ! ! .! ! . ! ! .! . . . ! .! ! ! . ! . ! . .! ! . . . ! . . . ! . . ! . ! .! ! ! . ! . .! . ! . ! ! ! ! !! . . . . . ! . ! ! ! ! ! . .! ! . . . ! . . ! . . ! . ! ! . ! . ! . . ! .! ! . . ! . ! !     . . . ! ! .! ! . . ! . . . . . .! ! ! . ! ! ! . ! ! . ! . . . ! . . ! . . ! ! ! . . . .! ! ! ! . . . . ! ! ! . . ! . ! ! . ! . . ! . ! ! ! . ! . . ! . . . .! . ! ! ! ! . . . . ! ! . ! . ! . ! . ! . ! . ! ! . ! ! ! ! . ! . ! . ! ! ! .! ! . . . .! ! ! . . . . . . ! ! . . ! ! ! ! . . . . ! ! ! . ! . ! . . . . . ! . ! ! ! . ! . . . . . ! ! ! ! . .! ! .! . ! .! ! ! ! ! . ! . ! . . . . ! ! . ! ! . . . ! ! . ! . ! . . ! . .!! ! . ! ! ! . . . . .! ! ! ! . . . ! ! ! ! ! ! . . ! ! . ! . . . ! ! ! . . . . ! ! . . . ! ! . . . ! ! . ! ! . ! ! . . ! . . . ! . ! ! . ! ! . . ! ! . . ! . . ! . . .! ! .! . ! ! ! . ! . ! . . . ! ! . ! ! ! . ! ! .! . .! . ! . ! . ! .! .! ! ! . . ! ! . .! ! . .! . . ! . ! ! . ! .! . .! ! ! .! ! . .! ! ! .! .! . . . ! ! .! . . ! . .! ! . . . . . ! ! ! . ! . ! . ! ! ! ! . .! . ! .! ! . . ! . .! . .! ! . . . ! ! . . ! . ! ! ! ! ! .! . . . . ! ! .! . . . ! .! ! . . ! ! ! .! . . . ! . ! ! . ! . . ! . . ! . ! .! . ! ! ! ! .! ! .! ! . . ! . . .. ! . ! ! .! . . ! ! . . ! . ! ! ! . . . ! ! ! . . ! ! . ! ! . . . . ! . . ! ! . . ! ! . . . ! ! .! . ! ! . ! . . ! . ! .

( ). 5# 2*

- 6%- 6)) &# - $&)

- 6%- 6)* ( ! 2%

5. )). %* $2( * &%

( ) 

(1(1

! . ! .

- 6%- 6)'* 

- ,). 2%* 5
" :# * ( :# * '

( 9* ( ) 

! .

! . ! . ! . . ! . ! . . ! . ! . ! . . ! ! ! . ! .! ! . ! . ! .

- 6%- 6)&( &) .

.( ,)

- " 6"3%- )

&$&%-

/ ? 66<
 
81 1 ) 5
 
 
& 0& 4.>2 ) 5' 61 >5
% 6 
# , 5-2
  ! .

! .

)%2%

 &2-

2# # 5

# - 6( "

675000

&+ 1

!

.+( &" ':) '6"

3# &$

. ! . !

670000

! .!.

285000

285000 280000 275000 270000 265000 260000 255000

.( 2"

- 2.) %#  # &* 2)

2( * - 2% ! .

! . - & - & ! . ! . -2 ( 2* 5 *- &1 & 1  ! . 2") 7!  # + ! . ! . - &1 - &1 ! . - &1 - &1 ! . # $2 ) ! . . ! ! ..! . - &1 ! .! ! . ! .! - &1 .-! 8( &* * - 2%    ! ..! ! . ! . .! ! .! . .! . .! 2( ) ! . ! . ( 9"( * ) .. !  !

665000

! 

 ! .&1

% $&1

! &  ! .

&- &( 5

745000 ( "* 

! .

) 3) 

! .

 )

) &$2

! .

740000

( &"

! .

) 9,2(

! . ! .     ! . ! . ! . . ()-2. ! . !

735000

! 

/%   ! .3(

:)'6"* ,%

#*#% 01

2* ( ). %* $( 

5( 2)2'

! .

 &1

( 2)), 2(

+! 2"

# +* 

:)'6") .# 2 )%3$

720000

( 2

) 

%- ( 

%

715000

/0

&.2( 

(  #

). 

710000

&&%-

&"&(

5( 2"6, ) 

3. )

705000

280000

3%

700000

) ( 2* ) .%*, 2%

) " .3 )3%"

# )5'* 3%-

! .

695000

265000

 

+* )5

.%

&$2%-

690000

275000

( 3%-

3* &&%- )) *

! .! . . ! .! ! . ! . ! .! ! . ! . . ! . ! . ! . ! . ! . ! . .! ! ! . . ! . ! . ! .! ! . . . . ! ! . ! .

685000

270000

680000

260000

675000

255000

670000

! .

! . 730000 725000 ! . ! .! . . ) " ! . ! ! .! . . ! ! . !. ! .

705000

710000

715000

! . Formáció talpmélysége (mBf) A Tardi Agyag $-<6+>0& 7-
7) 5C0) 7 
 =  !6
    =  

  =   "& 5( -
+;& +37
,& 5>27307
* B5>67

 =  

  =

   =



  =    = 

  =    =  

  =    
 

    

   

 

! . 720000

 



 



 

725000



730000




735000





 

   



 



   

   

 



 

 


740000

250000

665000

! . ! .!.! .

745000

!


"& 5( -
+ ; & +
351 >' -@
7& 041 ? 0; 6? + ) & 79& 2 31 40) :
? 50& 7-
7& 2801 >2;   
)+ ;C771 E/A( ? 6
 


? 5) 7& 5>2;  $)7C 0) 7 >781 

$

  

 

) +5)2( )0D -+ -7>0-6
6<) 5/  00) 2D5-<7) 

 @9>, & +; 7& 

 & 6<)5&
; A5+;

; 85-' <&
;A5+; & 2' 6-/
"& 1 >6


1 )00? / 0)7

! .

.

.. ... .. .

.

Ve.2

Cs omád Ve.1

.

.

.

Er dőkűr t Gamcsa.1

Vácegr es

Lőr i nc i

.

Gal gahév í z

Tu.3 Tu.4

.

GÖDÖLLŐ Gd.2

. Gd.1

. . 680000 . .

.

. Tu.1 .

685000

.

. .690000

J ÁSZÁROKSZÁLLÁS

Zar ánk

Vi s znek

695000

285000 Verp.2

Er dőt el ek

Tar nabod Tarna.1

Tenk

Tar namér a Boconád

HEVES J ász szent andr ás

700000

.

Nagy út

705000

710000

715000

. 720000

725000

730000

0

2,5

735000

5

10

Ko n c e ssz i ó ra j a va so l t te rül e t

Ha tá l yo s sz é n hi dro gé n bán ya te l e k Csa tl ak oz óvi z sgál a tite rül e t .

.

Er k

Vi z sgál a tite rül e t

! .

Kápol na

Tar naör s

MONOR .

.

.

Cs ány

Ker ecs end

Al debr ő Verp.1

Tar nazs adány

J ász ágó

.

Verp.3

Nagy f űged

Bol dog

Tur a

Vácszentlászló .

Csány.1

Verps.3

Kál

Ludas

Adács

Vámos gy ör k

.

Kompol t

J ÁSZBERÉ NY

. Tu.É.2 .

Hév í zgy ör k

Eger sz al ók

Fel debr ő

Al debr ők űl t er űl et

MONOR

HATVAN

ASZÓD Bag

. Es.2 .

. .

.

Det k Kar ács ond

At kár

Hatvan.É.1 .

Kar t al

I k l ad

.

Tóf al u

Gy öngy öshal ás z Ecs éd

Verp.4

Vi s ont a Hal maj ugr a

Nagy r éde

Hor t

Domony

675000

GYÖNGYÖS

.

Vécs

.

Zagy vasz ánt ó

Her éd

Verps.5 .

Abasár

Szűc si

Pet őf i bány a

Nks.I .

Domosz l ó

Mar k az

Gy öngy öss ol y mos

Gy öngy öst ar j án

Róz sasz ent már t on

Nagy k ökény es

Veresegyház III.

670000

Gy öngy öspat a

Zagy vasz ánt ók űl t er űl et Apc

Kál l ó

Szada

Mogy or ód

Gy öngy ösor os zi

Szar vasgede

Er dőt ar cs a

Gal gamác sa

Esz.1

. . ... ..... . . . . . . . . Ds.1 .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .. . . . . . . ... . . . Ds.9 . . . . . . Verps.1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . Ver pel ét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. . .. ......... . . .. .. . ... .. .. .. . ...... . . . . . . .. . .... . ... . Verps.4 . . .. . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .... . . . . . . . . . .mj De én. . .. .. .

Ki snána

J obbágy i

Ver s eg

Er dőker t es

.

Szur dok pűs pök i

Héhal om

Ös.42

Ver es egy ház

Mogyoród.1

665000

Ki sbágy on

Egy házas dengel egPa l ot ás

Gal gagy ör k

Váck i s új f al u

Par ádsasv ár

Eger bakt a

Si r ok

. Recsk.4 . Recsk.1 Recsk.2 . .

Par ád

745000

280000

280000 275000 270000 265000

.

260000

Szi r ák

Ös.6

Ös.13 Ös.12 .Ös.5 . Ös.3 Ös.7 . . Ös.9 . Ös.1 . ... . . . Ös.2 . Ös.4 . . .... .Ök.3

Bodony

740000

Demjén-Nyugat I.

Cs écs e

Ac sa

.

735000

. Recs k

Tar nasz ent már i a

Bér.1 ! .

Pűspökhat van

Váchar t y ánÖs.8

730000

Buj ák

Cs ővár

Ös.11

725000

Eger sz ól át

Nógr ádsáp

.

720000

Mát r asz ent i mr e

Gal gagut a

MONOR

715000

PÁSZTÓ

Ecs eg

Vany ar c

.

710000

FEDÉ MES

Kozár d

Ber c el

Ki snémedi

705000

Cs er hát s zent i v án

Bokor

Nógr ádköv es d

Néz sa

Penc

700000

275000

285000

Legénd

Kesz eg

255000

695000

Becs ke Széc sénke

Al sópet ény

250000

Kut asó

Szanda

Romhány

690000

270000

Ter ény

Két bodony Ki secs et

.

685000

265000

680000

260000

675000

255000

670000

Bánytelken kívüli szénhidrogén-kutató fúrás indikációval / teleppel Szénhidrogén-kutató fúrás

740000

250000

665000

745000

km

Sz é n hi dro gé nkuta tá sif e l mé rtsé g: Ha tva n

Ko mpl e xé rz é ke n ysé gié s te rhe l he tősé gi vi z sgál a tita n ul má n y MFGI MBFHe g yüttműkö dé s 20 14.

Mé re ta rá n y: Ve tü l e t: Dá tu m:

EOV

2 01 5. 09. 01 .

Me gre n de l ő : Di g i tá l i s sz e rk. : El l e nő ri z te :

J óvá h a gyta :

MBFH Pasz e ra György

Gyuri c z a Gyö rgy Fan c si kTa má s

6 .me l l é k l e t

.

. !

720000

725000

2,5

735000

5

10

285000 280000 270000 265000 260000 255000

 2). ).%* %( 2) 21 EG

730000

275000

EG-1 4 EGG-31

%"

( %$3(  &&%2

5 JE-

 9 JB-

24

-8 JB

. !

740000

SZ XU

20

250000

VJE-90

( 9* # "

( %&

HEV-4

VJ E91

VJE-89

XMA-10/8 3

HEV-3

XEK-6/GHIII-B

XS ZI-4

VJE-8 8

XMA-2/82

HEV-2

XSZ I-3

XMA-8/82

2 XS ZIJE-124

IS-8

IS-71

HIII-D

JE -1 83

XSZA-1

285000 280000 275000 270000 265000

- 7*

( "

# 1+ !2%  , #
,  * 6%  ,

745000

km

1 # 1&# $-+
 % &3* , + 3!  , . '

 , 2% 0(+
+ 13'"# * (!3'
2'0 ,  %  $ 


+ 1 # 1&# $-+
&3* 3+

1 # 1&($ * (, 21+
&3* 3+

. !

( %6( )

0




+ 1 # 1&# $-+
&3* 3+ 
&3* 3+

( ) %

Verpelét-2 -28 EGG

2'&# %

2#

( 2%"

) .%"

. !

!Verpelét-1 .

EG-17

260000

C 2/

255000

KXE

2

# ( 9

. !

 // /

/

715000

-25 EGG

Tarnabod-1Tarnabod-1

SZ XU

710000

$! 3%

&$'&# *

-2 JB

23

705000

. !

# ( 9

3)

-  :

 2). 25

7 -1 SZ U X HEVA-21

De.21

3

-1 EG

-3 EG

* "

SZ XU

250000

-1 EG

-5

# ( 9
" :# * ( :# *

+)

JB-6

6 EG-

-5 JB

-4 JB

/83

700000

! . . !

EG

EG-2

-7 JB

/88 25 26

135 E-67 J JE-

695000

-3 XMA

SZ XU

. !

-79 VJE

( ). # 5"

( '# 3*

( %.) 2%-

3 -10 HEV-5 JE SZ XU

! 690000 .

) 2%-

-57 JE

685000

-66 JE

3 15 EXJ

3 -11 E-114 E-68 J J JE

. !

2)

2$&) - 6( "

82 -1 JE

JE-96/1

. !

75 EVJ

81 6 2 -1 JE

Csány-1

1 -18 JE

&# &

+( 

( %). %* $2(

) &%* 

( 2) &%

1

9 -9 JE

VJE

X Tura-1 JE15 6

II-G HI

4 -14 JE

680000

. !

&( *

-65 JE

675000

9 -6 JE

3, 4 .- 6( " 92 1 # 3, 4 . JE

JE -1 17

0

( ). 5# 2*

5 # +

- 6%- 6)# 2) . * "2(

JE -98

-97 JE

5 IS-6

Tura-É-2

JE-18

3 -14 JE

162 JE-

54 IS-

IS-53

IS-52

670000

11

8

HII I-F

JE -1 00

) 3

( "* 

.Hatvan-É-1 !

 96 EVJ

1

&- &( 5

665000

IS -9

( * #

77 EVJ

6 JE-1

0 

2 -6 JE

IS-44

60 JE-1

64 JE-

. !

.

3 &$&%E-9 2 VJ JE-17

JE-188

134 JE133 JE-

Mogyoród-1

3 -16 JE

/1 70 IS46 IS-

IS-45

( ) - 2.

. !

32 -1 JE 131 JE

) &$2

" # 

JE -1 79

-11 EG

# $! +( 

JE -10 2

9(%

J ( 3 E-1 7 JE 8 -17 7

Nagykökényes-1

# $2 )

2( )

JE-70

76 EVJ

2 IS-6 17 IS-

( 9"( * )

92 EVJ

8( &* * - 2%

( ) 

11

XGYO -1

0 JE-1

0

IS-10

2") 7!  # +

VJE82 HIII-H

- 6%- 6)) &# - $&)

- 6%- 6)* ( ! 2%

- ( 3

JE-186

745000

( &"

&$&). # 5

( " .

)2(

* 92%- 

- " 6"3%- )

) "

740000

)%2%

.: )

- ,). 2%* 5

( 9* ( ) 

. !

158 JE-

- 6%- 6)'* 

735000

1/G AXM

169 JE-

7 JE-1

( 9":( * HIII-I Galgamácsa-1 JE-71 JE-15 7 2# # 5

730000

( 2)), 2(

- 6%- 6)&( &) .

5. )). %* $2( * &%

3# &$

:)'6"* ,%

76 JE-1 :)'6") .# 2# - 6( " )%3$JE-12 3 75 E-1 J 3 Z2( * - 2% PS JE-174

2( 2* 5*

JE72

- ,). 2%* 5
" :# * ( :# * '

XMA-2/G

JE-122

HIII-J VJE-8 3

/B

JE -12 1

.( ,)

/A -9 MA 3 8 X / I-1 XSZ - 2.) %#  # &* 2)

A-3 XM

 )

)2- &%

725000

5 /8 14 AXM

%

JE-73

 &2-

/80 XMA-6/81

81 7/ AM X

.+( &" ':) '6"

JE-19 0

) 9,2(

.( 2"

HIII-K

720000

( 2

A 1/ 80 A3/ XM AXM

11

%- ( 

) 3) 

XM A-2

/B XMA-4

XS ZI-

. !

HIII-A

5( 2)2'

). 

Bér-1 3(

715000

2* ( ). %* $( 

XM A4/ 81 81 / 5 AXM

+! 2"

XSZI9 XSZI10

# +* 

/0

/81

XSZ I-8

710000

&&%-

) 

XSZ I-6

(  #

705000

XNSZ-19

&.2( 

XS ZI-5

5( 2"6, ) 

3. )

) ( 2* ) .%*, 2%

700000

&"&(

.%

) " .3 )3%"

3%

+* )5

695000

A-2 XM

&$2%-

690000

HEV-1

( 3%-

3* &&%- )) *

# )5'* 3%-

685000

JE-189

680000

HII I-C

675000

JE-74

670000

IS3

665000

(&)%  /
3* 13$ '0+ 3!#
3+
,  * " % " , 7+ 3!# .# 1+ !2%  , #
,  '-% &2'0    
 ! 06, , &8$5 3+
 


3*  ,  * 2' 0   , 6 %  , 

2, - &



      

 !*  ' % 7

# ! # , 2% # +
+ 1 * $  % %  '7* # 1,  

 4. 2"  !0,  

   + 1 * 
05* !0

0- * #  1
05 * !0  '  + # $
 &2+


& % % 3$ %  ,

. !

!

! !

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

" )

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

" )

!

!

!

!

!

!

!!

" )

!

!

!

!

" )

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

" )

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !! ! !

! !

!

S

!

!! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

! ! ! !

!! !

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

! !

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! ! !

!

! !

!

! !

!

! !!

!

!

! ! !

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

! !

! !

!

" )

!

!

! !

! !

! ! !

! !

! !

! !!

!

! !!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

! ! !

! !

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!! ! !

! !

!

!

! !

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

" )

" )

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" ) " )

" )

! !

!

!

!

!

!

!!

!

" )

!

!

! ! !! !! ! !!!! !!

! !!!!! !!

! !

!

!

!

!

!

!

!! !! !! !

!!

!!! !

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

. " ) .. " ) " ) " ) " ) " ) " " ) ) . ) " )" " ) " " ) " ) ) " ) " ) " 665000 670000 680000 685000 690000 700000 705000 710000 715000 720000 725000 730000 735000 740000 745000 ) " ) 695000 " ) " " ) ) " ) " " ) ) " ) " ) " ) . " )  &1 " ) " ) " ) ( 3% + )5 " ) &&%" )* 3* &&%- )) " ).%*,2% " ) ( 2* ) ( "*  " ) ) ) "R-291 * Szu-39 " ) " ) Tar-24 &" " " ) ) " " ) ) " ) ( . " " ) ) " )    & 1 " ) Nb-290 RV Nb-257 " " ) " ) ) . &1 &"&( ) " ) ( 2 R-200 " " .% " ) ) " " ) )0 " ) " ) &$2%. &1  /  " ) " ) " ) SZV-15 " ) " ) & . 2 (  " . ) ( 2)), 2( " ) " ) " ) " ) " " ) ) G-5 " " ) ) " ) RM-131 " ) ) " 2* ( ). %* $(  &+ 1 " ) " ) " ) " ) " .3 )3%" " ) " ) " ) . " " ) ) ) " )   )   " ) " " ) ) " ) " " ) ) . RM-127 " ( ). 5# 2* ) " " ) ) " ) " " " ) ) &1 ) " ) " " ) ) " ) . " ) " " ) ) " ) . &1 ) " " ) ) " " ) ) " ( %). %* $2( " )" ) " +! 2" ) " ) " " ) " ) " ) ) . " . ) . " ) " ) " )

3% " )  5  ( 2  " 6 ,  )    ( ). # 5" " ) " ) " .. " ) " # )5'* 3%) " ) " ) . ) " ) .. GYO-5 " ) " . ) " ) " . ) . "  , 1 ) " . ) " ) (  # " " . ) . " " ) ) . . .. . . . . " ) )3) " ) ) . " ) . " . ) . . .. ... .. " . ) RM-92 .. . 1 )" . 3( . . . . " . . ) . / % 1 . . ) .. . . . . . .. . . " . . . . ) " . . . . .. 1 . . . . & 1 & . . . . . . . . . . . . . . . . . . ! . . . . . " . . . . ) . . . . . . . . . . . . . . " . . . . ) " . . . . . . . ) " . . . " ) . . . . . . . . ) .... .. .. . . Bér-1 " . . . . . ...  1 " . . .. . . . " ) .. . . .. ) . . . " !. ) . . . .. &" ': ) '6" . ! . . . . . . " . . ) ) " . . . " . .. . .. . . ) . . .

. . )%2% & 1 " . . . . ) .+( . . . % $&1& .. . . . " . ) . . . . . . . . . .. . . . . . ) . . .. " . . . ) . . ... . . . .. 1 . . . . . . . . . . . " . . . ) . . . . . . . . . ( '# 3*  & .. .. . .. . . . . . . . . . . . . . .1 . . . . " .. " ) . . . ) .& . . . . . . . . . . ! . . . . . . . . . . . . " . . ) . . . # +*  . . .  & 1 " . . ) . . . . . . . 1 . 3. ) . " . ) . .. ..... . .. .... " .... . Verps-4 " ) . ...... .. . . " ) " ... . ) )% . . . . . . .. . . . $&1 " " . . ) )" ) . . . . . & 1

" . ) 1 . . .. . " . ) . . " .. . . . ) . 5( 2)2' . . . . .% . . .... .. . . " ! . .. ) . " ) ... . . . $&1$1 . " ) . . ).  . " . . ) . . " . ) . . . . . . . " " ) .  $! 3 % ) . !  $ 1 " ) .. ) " " ) &2.. " ) " . " ) " " .( 2" " ) . " ) ) ) &$&). # 5 ) ) " Nézsa-18 - 6%- 6)&( &) ." ) ( " . $1 " ) " ) " ) %- (    % $ & 1 )2- &% " ) " " " ) ) " ) " ) ) " .( ,) ) " % $1 # " " . ) ) " ) " ) ) " ) - 6%- 6)'*  ( 9 % $&1 " ) " " ) ) " .  6 %  - 6)) &# - $&) ) " . )  6 %  6 ) *  ( ! 2 % " ) . ! " ) " " ) " " ) ) . ) ) 9,2( " ) " ) " ) " " ) 3) ) . CS-1/A " ) " ) " ) " ) " ) " ) - ,). 2%* 5
" :# * ( :# * ) " ) " )2( " % ) ( ) % .: ) ) " " ) )" ) " ) Püspökszilágy " )" '  " )- 2.)%# % $1 # &* 2) # ( 9 "  ) ) "   % $ 1 ) " ) . " " ) ) " " ) " " " ) ) Verpelét-1 . ) ) " ) " ) " ) " . ! ) " ) ) 5. )). %* $2( * &% " ) " )" K-92/6 " ) " ) " ) 3   # & $ 5 # + ) &%*  11 " ) " ) " K-37/2 ) " ) " " )  )-,).2%* " ) 5 :)'6"* ,% " ) " ) " ) ( 9":( Verpelét-2 % ). $1 " ) " ) " )* "   * 9   2 %   # $! +(  2'&# % " )" # ( 9
" :# * ( :# * .! !    ( 3   ) " " " ) )( . ) . ! 9* ( )  F-473 " ) " ) Halmajugra-18/70 " ) VERP-2 Galgamácsa-1!&1 " " " ) ) ) KP-35 " ) " " ) " ) ) " ROZSA-2 " * " F-460 ) " ) . Püspökhatvan ! ) " . " ) " 2# # 5" ) " ) ) ) " Gamcsa-1 )  6 %  6 )   # 2 ) . VT-81 " &$'&# * ) " )

9(% :)'6") .# 2" ) " ) " " ) # - 6( " ) " ) ) DE-126 "  2# " ) )"6"3%- ) " )%3$ ) " " ) ) " )-" " )   ) 3  " ) "

+) " ) " ) 6/F-8 ( 2) &% " " ) ) ) ) F-600/0 " " " ) " ) " ) ) " " ) " -&1-&1 ) " - 7* ) ) -&1  " ) 2 ( * - 2% "   ( )    * " 2 ( ) Hatvan-É-1' " ) . ) " , 1 " ) . " ) " ) " ) -&1 -&1

" " " ) " )) . " ) ) " . ! ) " ) )" . . & 1  Nagykökényes-1 " ) 2 ( 2* 5* -&1 " ) ( 3 " ) - &1  " ) .  &1 . " ) 2") 7!  # + . " )" " . ) " ) ) " -&1 -&1 . ! . ) " . " ) " ) ) " ) " ) " ) " ) -&1 -&1 . # $2 ) -&1 . " ) " ) . " )   2  ) " ) " ) . " ) " ) " ) " &1 " " ) ) " -&1 ) &( * ( 9* # " .. ) . . -  : 2$&) - 6( " " ) ( %& " ) " 1 &* -&1 . -. &1-& " ) ) 8 (  * 2 % " ) " ) .. " ) " ) . " ) . - 1 ( %.) 2%1 " ) ... .. " ) ) " ) . " " )  2    (  ) . " ) " ) . 1 ( 9"( * ) .. " " " ) ) ) Tarna-1 % ( * 

" #  1 -&1 " )# "1 )  " )" ) " " ) " " Tarnabod-1! ) ) . ! . " ) .Tarnabod-1 %" " Csány-1&. "*1 " ) ) " ) F-611/0 ) &$2 ( % $3(  &$&%. " 0 Kartal-1 ) 1 ( ) - 2. . ! " ) ) 2% // /

/ " ) &&%2 . " . ) ( 2%" " ) J-5 " ) ) .%" " ) ( , 1 " ) " ) . " )  (  , 1    . F-614 " ) . Tura-É-2 . 3, 4 .- 6( " ! #*#% 01 " ) " " ) ) " ) " " . ) ) . ! # 3, 4 . " ) " ) Mod-1 " " ) ) ) " ) &# &) )" " " )" )" " ) " ) )"  ( " " (1(1 ) " ) " ) " ) +(  ) ( " ) " " ) ) . " )" . " 1 ) " ) " ) " " " ) )Tura-1 )" ( %6( ) ) " ) (1 " " ) ) . " ) " )  " ) " ) &- &( 5 ) " 11

8  2 ) . 2  5 ) " " " ) " ) " ) " ) . . ! " ) " ) )" ) " " ) " ) ) " " " ) " ) ) " ) ) )  2). ).%* %( 2) " " ) ) ) " " ) " )" ) )" 1 " )(1 ) " " ) " ) " )" )" " ) " ) " ) " " ) " . ) ) " " ) ) " ) " ) " "" )" ) " ) " ." )1 " ) ) . ) )" " . " ) ." )) " " )) )" " . ) ) " ) " ) " ) " 680000 ) " 665000 670000 675000 685000 690000 695000 700000 705000 710000 715000 725000 " 730000 735000 740000 745000 ) " " ) ) . . 720000 " ) . ! . . ! . " ) ) . " ) " " ) ) " ) ) ) ." " ) " )" " . ! ) " ) " ) " ) " " ) ) " " ) " )" ) ) " ) )" . " )" ) . . . . " ) " ) . " ) " ) . . . " ) " . ) . ! " ) " " ) ) ) . " ) .) " ) " " )" )-$ " ) " " . ) " . . . .. .. . ) " " ) )  $ 2, "3&
-+ 8&. . ! " ) " " )" ) " ) " ) )  
 . " " ) ) . . . . " " ) ) . . ! " ) " ) " ) . ) " ) " )" " ) . " ) " " ) " ! . . " . ) ) "  24( # $  + ) " 4(  % . - -5
! 7 + 3,
     ) . " ) . ) ) " ! .) " . ) " " )" " ) ) " ) ) " ) ) " " )" " )" ) " . . " ) " ) ) . . $ "$ -3& $ ,
'4& 1! 7+ 3,  ") ! $ 2$ % $
  . !

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! ! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

! ! ! !

!

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! ! !

!

!

!

!!

!!

!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !!!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

! !

! !!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

! !

!

! ! ! ! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S SS S

!!

!

!

!

!

! ! ! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !

!

!

!! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! ! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

!!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

S S S S !

!

!

! !

!!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !! ! ! !

! !

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!!

S

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! ! ! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

S

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !! !! ! !! ! !!!! !!! !! !! ! ! !!! ! !! !! ! !! ! !!! ! ! ! !! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!! ! ! !!!!!! ! !!!!!!! ! ! ! !!! ! !!! ! ! ! ! ! ! !!! !!! ! ! !!! !!! !!! !!! !!! !!! ! !! ! !!! ! ! ! ! ! ! !!! !!! !!!! !!! !!! !!! ! !!! !!! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! !!! ! !!!! ! ! ! ! ! ! !! !!! !!! !!! ! !!! ! ! ! ! !!! !!! !! !!! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !!! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !!! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !!!! !!!! !!!! !!! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!!!!! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! !! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !!! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !!! ! !!!!!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!! !!!!!! ! ! ! !!!!!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !!! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !!! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !!!!!! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! !!! ! !! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !!!! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! !! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !!! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! !! ! !!! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! !! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!!! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! !! !! ! !! ! !!! !! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!!! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!!!!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!!! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !!! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! !! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! !! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! !!! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !!! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! !!! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! !! ! !! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! !! !! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! !! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

S

285000

!

!

!

! !

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! ! ! ! ! ! ! !! ! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

!

!

!

! !! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!!

! !

!

! ! ! ! ! ! ! !

! ! !

!

!

!

! !

!

!!!

!

S

S

S

!

! !

!

!

S S SS S S S

S

S

S

285000

!

!

!

!

!

!

!

SS

S

SS

280000

S

kk

275000

275000

S

k

S

S

S

270000

S

S

k

280000

!

!

!

!

!

S S S SS S S S

S

S

265000

S

S S SS SS S S S S S S S S SS S S SS S S SS S S S S S S S S SS S S S S SS SSS S

S

k

S

S

S

S

260000

S

k

S

S

270000

!

!

! !

260000

!

!

!

255000

S

S

S

250000

255000

S

250000

!

!

!

265000

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" ) 675000 !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S S

S

S

k !

.

! . . ! !

!

" ) !

7+ 3, $
4,
") ! $ 2$ % $
!& '4+ -, 4"  -/ (

$ , , 2  )--
' 9
, 24( #$  + ) "4( %7
'4+ 4,

2 $ 2') % + ) -32,
'4+ 4, +  /$ -3 $ 5,
'4+ 4,

3"( ,,
2
'4+ 4,  "( -) - & & .+ $ %.,
'4+ 4, & & .+ $ %.,
'4+ 4,

) '*&0
4+ 24%( 1, 4"$
4,
-+ #& #-9, 4"$ /$ 2, "3&  -$
- (. & '3( 1   
" 18--': %6 4,
  


4+- + 3( 1   -8&- 3-. '



 

    

 "+( & 9 $ " $ -3& $ ,
, 2+ %

& &( 9+ $ 2-

 5/3#  "1-

  , 2+ 
16+ "1

1. + $  2
16 + "1  ( , $ %
 '3,

 
'& & 4% &-

k

675000

680000

685000

690000

695000

700000

705000

710000

715000

720000

725000

730000

735000

740000

745000

665000

670000

675000

680000

685000

690000

695000

700000

705000

710000

715000

720000

725000

730000

735000

740000

745000

280000 275000 270000 265000 260000 255000 250000

250000

255000

260000

265000

270000

275000

280000

285000

670000

285000

665000

Bor sod–Abaúj –Zempl énmegyeiKatasz tr óf avédel miI gazgatóság. I gazgatóhel yettesi Szer v ezet Katasz tr óf avédel mi HatóságiSzol gál at. Vi zsgál a tite r ül e t

0

2. 5

5

10

k m

Aví zb ázi so kk i j e l öl t, l e h a táro l t ví zb ázi svéd e l mi véd ő te rül e te i , véd ő i do ma i . Ha tva n Ko mpl e x érzék e nység iés te rh e l he tő ség i vi zsgál a tita nu l mán y MFGI MBFHe gyüttműköd és 2014 .

Mér e ta r án y: Ve tül e t:

EOV

Dátu m:

2 0 1 5 . 0 8 . 0 3.

Me g re n de l ő: Di g i tál i s sze rk. : El l e n ő ri zte :

J ó váh a g yta :

MBFH Pa sze raGyör g y

Gyu ri c zaGyörg y Fa n c si kTa más

9 . me l l ék l e t