Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Herman Ottó Intézet

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján

Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Babinszky Edit1, Barczikayné Szeiler Rita1, Bibók Zsuzsanna3, Bujdosó Éva1, Demény Krisztina1, Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Horváth Zoltán1, Jencsel Henrietta1, Kerékgyártó Tamás1, Korbély Balázs3, Kovács Gábor2, Kovács Zsolt1, Laczkóné Őri Gabriella1, Maginecz János4, Monspart-Molnár Zsófia3, Müller Tamás1, Németh András1, Paszera György1, Redlerné Tátrai Mariann1, Selmeczi Pál1, Szentpétery Ildikó1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Varga Renáta1, Veres Imre2, Végh Hajnalka1, Zilahi-Sebess László1 1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Budapest, 2015. 11. 16.

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2015. 11. 16.

Bodor Emese

2015. 07. 06.

Dr. Koloszár László

2015. 07. 02.

Lektorálta:

A jelentés:

2

205

oldalt,

66

ábrát,

52

táblázatot,

7

függeléket,

8

mellékletet tartalmaz.

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet

Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 9. § (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3


Tartalom

Bevezetés .................................................................................................................................. 11 1. A vizsgálati terület jellemzése.............................................................................................. 12 1.1. Csanádpalota vizsgálati terület földrajzi leírása ............................................................ 12 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza ........................................................................ 12 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet ......................................................................... 19 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 22 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 23 1.2. Csanádpalota vizsgálati terület földtana ........................................................................ 25 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága ................................................. 25 1.2.2. A terület földtani viszonyai .................................................................................... 32 1.3. A terület vízföldtani viszonyai ...................................................................................... 52 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 52 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 56 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai .................................................. 57 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 58 1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) ........................................... 62 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek .......................................... 62 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások ......................... 65 1.4.3. Határ menti víztestek .............................................................................................. 77 1.4.4. Monitoring .............................................................................................................. 77 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés ............................................................... 81 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések ................................................................ 82 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok83 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) .......................................... 83 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás ............................................................................................ 83 1.5.3. Egyéb nyersanyagok .............................................................................................. 84 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) ............................................................................................. 89 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata ................................................ 90 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok ........... 90 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők ........................................................ 90 2.1.2. A Csanádpalota terület szénhidrogén vagyona ...................................................... 96 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása ........................ 102 4

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 2.2.1. Kutatási módszerek .............................................................................................. 102 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) ...................................................... 109 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása .......................................................... 110 2.4.1. Közlekedési viszonyok ......................................................................................... 110 2.4.2. Energiahálózatok .................................................................................................. 116 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél ............................................................................................................... 122 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása ........................................................ 127 2.7. A terhelés várható időtartama (MFGI) ........................................................................ 129 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk ............................................. 129 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama .............................................................................. 129 2.7.3. A termelési szakasz időtartama ............................................................................ 130 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak ................................................................ 131 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek ..................................................................... 133 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése...................................................... 137 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ..................................................................................................... 137 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................................... 137 3.1.2. Zajhatás és rezgések ............................................................................................. 143 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások.............................................................................. 143 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások .................................................................... 144 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 145 3.1.6. Tájvédelem (HOI) ................................................................................................ 147 3.1.7. A termőföld védelme ............................................................................................ 149 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem ............................................................................. 151 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme ......................................... 151 3.1.10. Társadalmi vonatkozások ................................................................................... 156 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása................................................................ 158 3.2.1. Hatások a rezervoárokban .................................................................................... 158 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között ............................................................ 160 3.2.3. Hatások a felszínen............................................................................................... 162 3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások ............................................................................ 162 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása ................................................................................... 163

5

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) ............................................................................................................... 164 Irodalom ................................................................................................................................. 168 Internetes hivatkozások .......................................................................................................... 172 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása..................................... 174 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ..................................................................................................... 175 Függelék ................................................................................................................................. 191 Mellékletek ............................................................................................................................. 205

Ábrajegyzék 1. ábra. A Csanádpalota vizsgálati terület elhelyezkedése ....................................................... 12 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése .................... 14 3. ábra. Csanádpalota vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén .................... 16 4. ábra. Csanádpalota vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta 2011 (%) ................... 17 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Csanádpalota vizsgálati területen, 2011 (%) .......... 18 6. ábra. Talajtípusok Csanádpalota vizsgálati területen (VKGA 2009) ................................... 19 7. ábra. Csanádpalota vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ..................................................................................................... 21 8. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ........................... 25 9. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése .......................................................................... 32 10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei ........................................................................ 33 11. ábra. A prekainozoos medencealjzat blokkdiagramja a koncesszióra javasolt terület környezetében ...................................................................................................................... 34 12. ábra. A kréta takarós áttolódások irányába eső regionális földtani szelvény a Pannonmedence DK-i részén........................................................................................................... 35 13. ábra. A PGT–4 szeizmikus időszelvény a koncesszióra javasolt területen és annak tágabb környezetében ...................................................................................................................... 36 14. ábra. A neogén szerkezetek csapásirányára merőleges regionális földtani szelvény a Pannon-medence DK-i részén a PGT–4 mélyszeizmikus szelvény nyomvonala mentén a koncesszióra javasolt területen és annak tágabb környezetében ......................................... 37 15. ábra. A Csanádpalota vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, .......................................................................................................................... 38 16. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú OR–47 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 39 17. ábra. Az É–D-i irányultságú TO–67 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 40 18. ábra. A NY–K-i irányultságú TO–54–1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 41 19. ábra. A NY–K-i irányultságú TO–59–1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 42 20. ábra. A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mBf............................................................................................................... 43 6

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 21. ábra. A Makói-árok és a környező területek medencekitöltő üledékeinek krono- és litosztratigráfiai beosztása ................................................................................................... 45 22. ábra. A pannóniai képződmények vázlatos rétegtani-szedimentológiai szelvénye az Alföld D-i részén ............................................................................................................................. 46 23. ábra. A vizsgálati területre eső földtani szelvények (24, 26. ábra) nyomvonala és a területre eső települések....................................................................................................... 47 24. ábra. Mélyföldtani szelvény (1. szelvény) a Csanádpalota vizsgálati terület középső részén ............................................................................................................................................. 47 25. ábra. A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése ................. 50 26. ábra. A negyedidőszaki képződmények vázlatos szedimentológiai szelvénye (2. szelvény) a Csanádpalota vizsgálati terület keleti szomszédságában .................................................. 51 27. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja ............................................................................................................................. 58 28. ábra. A felső-pannóniai képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei ....................................................................................... 59 29. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben .................................................. 61 30. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ............................ 63 31. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ...................................................................................................................... 64 32. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ............................................ 67 33. ábra. Hulladékgazdálkodás................................................................................................. 68 34. ábra. Ipari létesítmények, káresemények ........................................................................... 69 35. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ........... 70 36. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ............................................................................................... 71 37. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ............................................................................................................................................. 74 38. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ............................................................... 79 39. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen80 40. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ...................................... 85 41. ábra. A Battonyai-hát egyszerűsített litosztratigráfiai beosztása és a szénhidrogén-földtani rendszer elemei. ................................................................................................................... 91 42. ábra. A Békési-medence süllyedéstörténeti modellje és a szénhidrogén-rendszer alapelemei ............................................................................................................................ 92 43. ábra. A Nagyalföld szénhidrogén földtani rendszerének idealizált szelvénye ................... 94 44. ábra. Csanádpalota vizsgálati terület környezetében ismert szénhidrogén előfordulások (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén ................................................... 97 45. ábra. A várható kitertmelhető vagyon becslése .................................................................. 99 46. ábra. A vizsgálati terület környezetében már felfedezett hagyományos szénhidrogén előfordulások kitermelhető vagyona a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben. ............ 100 47. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései .............................................................. 103 48. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ................................... 104 49. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ..................................................................... 105 50. ábra. Irányított ferde fúrás ................................................................................................ 106 51. ábra. A rétegrepesztés folyamata ..................................................................................... 107 52. ábra. A vizsgálati terület térségének (Békés és Csongrád megye) közúthálózata (2009) 110

7

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 53. ábra. A vizsgálati terület térségének (Békés- és Csongrád megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ........................................................................................................... 113 54. ábra. A vizsgálati terület villamosenergia-ellátásának térképe ........................................ 117 55. ábra. A vizsgálati terület térségének gázellátása .............................................................. 119 56. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között........................................... 122 57. ábra. A világ bruttó hazai termélése OECD és nem-OECD országok szerint, illetve három olajár esetben, 1990-2040 között ....................................................................................... 123 58. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ................................................................................................................................ 124 59. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) ........ 125 60. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint. Forrás: REKK. ................................................................................................................... 126 61. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) ........... 126 62. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között .. 128 63. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) ........................................................................ 135 64. ábra. A vizsgálati terület térségének, valamint a békéscsabai és szegedi légszennyezettségi zónának (a közigazgatási területek határai alapján), és a térségben levő mérőhálózat állomásainak elhelyezkedése ............................................................................................. 139 65. ábra. Világörökség-várományos terület övezete a vizsgálati területen és térségében. ..... 155 66. ábra. A vizsgálati területen és térségében található kunhalmok helye. ............................ 156

Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai ............................................................................ 12 2. táblázat. A Csanádpalota koncesszióra javasolt terület sarokpontjai ................................... 13 3. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok ................................ 13 4. táblázat. A Csanádpalota koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok ................................................................................................................................. 14 5. táblázat. Csanádpalota vizsgálati terület tájbeosztása .......................................................... 15 6. táblázat. Csanádpalota vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben ........................................................................................................................... 20 7. táblázat. Csanádpalota vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) ....... 22 8. táblázat. A fontosabb korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére ........................................................................................ 26 9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre ........................ 26 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) ....................... 28 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) ................ 29 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások ................................................................................................................................. 29 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ................................................................................................................................ 30 14. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések ........................................... 30 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati terület 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) ........................... 30 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ............................................................................................................................................. 31 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai ....................................................... 50 18. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek ........................................ 62 19. táblázat. A területen és környezetében lévő álló víztestek ................................................. 62 8

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 20. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek ................ 65 21. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből ................................................. 65 22. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint ............. 65 23. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) .......................................... 66 24. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ............. 66 25. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ...................................................................................................................... 67 26. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai ............. 72 27. táblázat. Az 5 km-es körzet felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai ............................... 72 28. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak............................................................. 73 29. táblázat. A vizsgálati területen és környezetében lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak ........................................................................................ 75 30. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) ............................................................... 77 31. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) ................... 77 32. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében ...................... 78 33. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai ........................................................ 78 34. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása ............................................................................................................................................. 80 35. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata ............................ 81 36. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota ...................................................... 82 37. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota .................................................................. 82 38. táblázat. A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel részben egybeeső geotermikus kutatási terület...................................................................................................................... 83 39. táblázat. A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási terület...................................................................................................................... 83 40. táblázat. A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek .......................................................................................................................... 83 41. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai .................................................................................................................................... 85 42. táblázat. vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai ................................................................................................................. 87 43. táblázat. Csanádpalota vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona .......................................................................... 97 44. táblázat. Csanádpalota vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti kitermelhető kőolaj és éghető földgáz vagyona .................................................................. 98 45. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon .......................................................................................... 133 46. táblázat. A vizsgálati terület (Békés és Csongrád megye [az ország többi területe: 10. zóna]), valamint Békéscsaba és Szeged légszennyezettségi zóna besorolása ................... 139 47. táblázat. A vizsgálati terület (Békés és Csongrád megye [az ország többi területe: 10. zóna]), valamint Békéscsaba és Szeged légszennyezettségi zóna besorolása ................... 139 48. táblázat. A települések levegőjének 2012. és 2013. évi szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint az automata mérőhálózat adatai alapján ........................ 141 49. táblázat. A települések levegőjének 2012. évi szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint a manuális mérőhálózat adatai alapján .................................................................. 141 50. táblázat. A települések levegőjének 2013. évi szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint a manuális mérőhálózat adatai alapján .................................................................. 141 51. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a vizsgálati területen (I–II. kategória) .... 153 9

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 52. táblázat. A Békés Megyei Kormányhivatal illetékességi körébe tartozó településeken az átlagosnál jobb minőségű termőföldjei.............................................................................. 185

Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa ........................................................................................................................................... 191 2. függelék. Rövidítések ......................................................................................................... 191 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége (Forrás: TEiR (KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika)) ............................ 194 4. függelék. A vizsgálati terület helyi védettségű természeti értékei ..................................... 195 5. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények ..................................... 196 6. függelék. Minősített dokumentomok szénhidrogén és geotermia témakörben .................. 198 7. függelék. Minősített dokumentomok környezetföldtan témakörben ................................. 203

Mellékletek 1. melléklet. Csanádpalota. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Csanádpalota. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Csanádpalota. Prekainozoos aljzat (HAAS et al. 2010.) 4. melléklet. Csanádpalota. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Csanádpalota. Alsó-pannóniai képződmények vastgsága 6. melléklet. Csanádpalota. Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Csanádpalota. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Csanádpalota. Fúrási és geofizikai felmértség

10

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag — így a szénhidrogén — kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a módosított 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézetet, (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Csanádpalota terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

11


1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Csanádpalota vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 458,44 km2 kiterjedésű. Csongrád és Békés megyék területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is. 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11=1

Vizsgálati terület EOV Y EOV X (m) (m)

772000 772000 777614,7 763478,7 756148,2 775000 775000 789000 789000 országhatár 772000

88727,07 93971,22 93971,22 132765,94 140000 140000 111000 111000 105972,94

Id

1 2 3 4 5=1

5 km-es környezet EOV Y EOV X (m) (m)

751148,2 794000 794000 751148,2 751148,2

88727,07

1. ábra. A Csanádpalota vizsgálati terület elhelyezkedése

12

145000 145000 83114,563 83114,563 145000

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület (1) sarokpontja Magyarcsanádtól DDK-re kb. 4 km-re, az országhatáron van. Innen É felé 5,2 km-re, a vasútvonal É-i oldalán található a (2) pont, majd K felé 5,6 km-re, Nagylak község Ny-i határának közelében, a vasútvonal Ny-i oldalán a (3). Tovább ÉÉNy felé 41,3 km-re, Székkutastól ÉÉNy-ra 2 km-re a (4), majd ÉNy-i irányban 10,3 km-re, Kerekegyház és Nagymágocs között félúton az (5) pont. Innen K felé 18,8 km-re, Orosháza É-i határában a (6), D felé 29 km-re, Csanádalbertitől NyÉNy-ra kb. 3 km-re a (7), majd K felé 14 km-re, Mezőhegyes községtől K-re kb. 4 km-re a (8). Innen D felé 5 km-re a határ beköt az országhatár vonalába (9), majd azon haladva vissza az (1) pontba (2. ábra). A terület legmagasabb pontja Mezőhegyestől DK-re 2300 m-re, a vizsgálati terület (9) sarokpontjánál 102,5 mBf. A legalacsonyabb pont a terület DK-i sarkában, Mágocs-éri csatorna partja, Nagymágocstól Ny-ra, 2500 m-re, 81 mBf. A koncesszióra javasolt területre eső hatályos szénhidrogén bányatelek nem található. Csanádpalota Csanádpalota térrész határponti koordinátákkal: 458,44 km2 Csanádpalota koncesszióra javasolt terület: 458,44 km2 Csanádpalota szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km2 2. táblázat. A Csanádpalota koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id

EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11=1

772000 772000 777614,7 763478,7 756148,2 775000 775000 775000 789000 országhatár 772000

88727,07 93971,22 93971,22 132765,94 140000 140000 140000 111000 111000 88727,07

A 3. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet. Az 4. táblázat a koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg. 3. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település

Árpádhalom Békéssámson Csanádalberti Csanádpalota Hódmezővásárhely Kardoskút Királyhegyes Kövegy Magyarcsanád Makó Mezőhegyes Nagylak Nagymágocs Orosháza Pitvaros

Megye

Csongrád Békés Csongrád Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Békés Csongrád

13

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Település

Székkutas Tótkomlós

Megye

Csongrád Békés

4. táblázat. A Csanádpalota koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település

Árpádhalom Békéssámson Csanádalberti Csanádpalota Hódmezővásárhely Kardoskút Királyhegyes Kövegy Magyarcsanád Makó Mezőhegyes Nagylak Nagymágocs Orosháza Pitvaros Székkutas Tótkomlós

Megye

Csongrád Békés Csongrád Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Békés

2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése barna vonal – a vizsgálati terület, fekete vonal – a vizsgálati terület 5 km-es környezete. rózsaszín poligon – Csanádpalota koncesszióra javasolt terület.

A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) MAROSI, SOMOGYI szerk. (1990) és DÖVÉNYI szerk. (2010) alapján az 5. táblázat mutatja. 14

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5. táblázat. Csanádpalota vizsgálati terület tájbeosztása Nagytáj

Alföld

Középtáj

Körös–Maros-köze Alsó-Tiszavidék

Kistájcsoport

Békés–Csanádi-hát Békés–Csongrádi-sík — Összesen

Kistáj

Békési-hát Csanádi-hát Csongrádi-sík Marosszög

Terület (km2)

125,4 0,4 315,9 16,7 458,4

%

27,4 0,1 68,9 3,6 100,0

A vizsgált terület az Alföldön terül el, legnagyobb része a Körös–Maros-közéhez tartozik, zöme (96,3%) a Csongrádi-síkra és a Békési-hátra esik (3. ábra). A Csongrádi-sík a Maros hordalékkúp rendszeréhez DNy-ról kapcsolódó, a Tisza és a Maros áradásai által kialakított tökéletes síkság. Az átlagos relatív relief kisebb, mint 1 m/km2. Az alacsony, ármentes síkságot rossz lefolyású (szikes) mélyedések tagolják. É-on csatlakozik a marosi hordalékkúp Magyarországra eső részéhez tartozó, tagoltabb morfológiájú Békési-hát, melynek átlagos relatív relief-értéke 2,5 m/km2. Felszínét folyóvízi és eolikus üledékek alakították ki. A déli határvidék a Marosszög része, mely ártéri szintű tökéletes síkság, a legmélyebben fekvő térség az országban. Felszínét a Maros áradásai alakították, holtág- és morotva-maradványok azonosíthatók a felszínén.

15


3. ábra. Csanádpalota vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000)

Az éghajlat meleg, száraz. Az évi napfénytartam 2000–2020 óra, ebből nyárra 810–820, télre 190–200 óra esik. Az évi középhőmérséklet 10,5–10,6°C. A napi középhőmérséklet március 31–április 2-től 199–202 napon át (október 20–21-ig) 10 °C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 5–10-e körül, míg az első őszi fagyok október 24–28-a körül várhatók, így évente átlag 196–198 fagymentes napra lehet számítani. A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34°C körüli, míg a téli minimumoké –16,0– –17°C. A csapadék évi összege kb. 510–530 mm, a vizsgálati terület É-i részei a legszárazabbak (max. 510 mm). Évente átlag 30–35 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 17 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a 16

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): Ny-ról K felé haladva 1,35–1,25. Leggyakoribb szélirány az É-i és D-i, DK-i, az átlagos szélsebesség közel 3 m/s. Az éghajlati adottságok az alacsony víz- és nagy melegigényű szántóföldi és öntözéses kultúrák számára megfelelők. A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 71 fő/km2 volt, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (107 fő/km2). A területen belül a településszerkezet sajátosságai miatt nem mutathatók ki jelentős területi különbségek, bár természetesen a magasabb lélekszámú települések népsűrűsége jelentősen meghaladja a kisebb falvakét. Az országos átlagot mindössze két településen haladja meg kismértékben a népsűrűség: Orosháza (144 fő/km2); Gyula Pitvaros (107 fő/km2). A korszerkezet valamelyest kedvezőtlennek tekinthető, a 65 év felettiek száma kismértékben meghaladta a gyermekkorúak számát, az elöregedési index (a ≥65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, ≤14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 109% volt, ez kismértékben meghaladja az országos átlagot (93%). A leginkább elöregedő népességgel Nagylak (214%), Székkutas (148%) és Nagymágocs (147%) rendelkezett, a legfiatalosabb korszerkezettel pedig Békéssámson (76%) és Kardoskút (86%) jellemezhető (Népszámlálás 2011). Az iskolázottság tekintetében a Népszámlálás adatai szerint a 7 évesnél idősebb népesség átlagosan 28%-a végezte el az általános iskola 8. évfolyamát. Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság 22%-a, érettségizett 27%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 11% volt, így az iskolázottság szintje a térségben elmarad az országos átlagtól. Az országos átlagot meghaladó iskolázottsági szinttel egy település sem rendelkezett a térségben, az országos átlagot megközelítő értéke Hódmezővásárhelynek és Orosházának volt (Népszámlálás 2011).

4. ábra. Csanádpalota vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta 2011 (%)

17

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 44% volt, ami közel megegyezik az országos átlaggal (45,4%), ugyanakkor a térség foglalkoztatottsági helyzetének lemaradását jól mutatja, hogy a legmagasabb aktivitási rátával rendelkező település (Makó, 44,8%) értéke sem éri el az országos átlagot. A munkanélküliségi ráta (4. ábra) átlagosan 12%-volt, ami szintén az országos átlag (12,6%) körüli eredmény. A térségen belül jelentős területi különbségek nem alakultak ki, a települések döntő többségének értéke a térségi átlag körül ingadozik. A legkedvezőtlenebb értékekkel Magyarcsanád (28%) és Kövegy (23%) rendelkezett. A legkedvezőbb, egyaránt 11%-os értékkel pedig Hódmezővásárhely, Kardoskút és Nagymágocs rendelkezett (Népszámlálás 2011). A lakosság jövedelmi viszonyai összességében kedvezőtlennek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben közel 659 000 Ft volt (5. ábra), az országos átlag ebben az időszakban közel 782 000 Ft volt, amit a „leggazdagabb” település (Orosháza, 722164 Ft /fő) értéke sem ért el. A jövedelem tekintetében sem rajzolódnak ki éles területi különbségek, összességében elmondható, hogy a nagyobb lélekszámú településeken magasabb az egy főre jutó jövedelem mértéke, mint a kisebb lélekszámú periférikus elhelyezkedésű településeken. A legalacsonyabb értékkel rendelkező településeken (Csanádalberti és Magyarcsanád) az egy főre jutó jövedelem nem érte el a 400 000 Ft-ot sem. A vizsgált térségben az ország más térségeihez képest alacsonyak a területi különbségek, azonban ez a kiegyenlítettség meglehetősen alacsony szinten jelentkezik (NAV Személyi jövedelemadó statisztika).

5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Csanádpalota vizsgálati területen, 2011 (%)

A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a cigány (1666 fő), a szlovák (1622 fő), a román (765 fő), és a német (564 fő). E nemzetiségek a 18

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vizsgált terület teljes lakosságának azonban mindössze 4%-át adták. A cigány kisebbség részaránya Magyarcsanád településen 17%-volt, a többi településen részarányuk nem érte el 5%-ot. A szlovák kisebbség főként Tótkomlós településen él, részarányuk itt 22% volt, de nagyobb arányban (6%) élnek Pitvaros településen is. A németek többsége Hódmezővásárhelyen (230 fő) és Orosházán (160 fő) él, a románok a legnagyobb számban Magyarcsanádon (238 fő) és Makón (220 fő) élnek, részarányuk Magyarcsanádon jelentős, 16%. 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet 1.1.2.1. Talajtípusok A vizsgált területeken található talajtípusok területi eloszlását a 6. ábra, százalékos arányait a 6. táblázatt mutatja be.

6. ábra. Talajtípusok Csanádpalota vizsgálati területen (VKGA 2009)

19

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 6. táblázat. Csanádpalota vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja

Talajtípus

17 16 15 22 14 31

Mélyben sós réti csernozjomok Réti csernozjomok Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom Réti szolonyecek Alföldi mészlepedékes csernozjom Nyers öntések Összesen

Terület (km2)

Terület (%)

195,1 77,8 67,9 67,5 46,0 4,1 458,4

42,6 17,0 14,8 14,7 10,0 0,9 100,00

A vizsgálati terület 84,4%-át csernozjom talajféleségek borítják. A löszön kialakult réti csernozjom főként vályog szemcseösszetételű, átlag 4% humusztartalmú, nagyon kedvező termékenységű, főleg szántó, kevésbé legelő hasznosítású. Mélyben sós változata szikes talajvizű területeken, löszös és homokos talajképző üledéken kialakult, agyagos vályog, vályog, homokos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású talajféleség. Az alföldi mészlepedékes csernozjom uralkodóan homokos vályog, részben felszíntől karbonátos, részben gyengén savanyú (kilúgozott), minősége elsősorban a kilúgzás mértékétől és a szervesanyag tartalomtól függ. A mélyben sós (és ezért kedvezőtlenebb termékenységű) változat szintén felszíntől karbonátos. Hasznosításuk elsősorban szántó, 1–2%-uk legelő és erdő lehet. A csernozjom talajokon főleg búza, őszi árpa, kukorica, cukorrépa, lucerna termesztése folyik. A löszös alapkőzeten, szikes talajvíz hatás alatt képződött réti szolonyec főleg legelő, alárendelten szántó. Nyers öntés a Marosszögben ismert, vályog mechanikai összetételű, savanyú, jó vízgazdálkodású, de humuszban a réti talajnál szegényebb. Elsősorban szántó-, kevésbé erdő-, legelőterületek. 1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három–három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja. A vizsgált terület talajérzékenység szempontjából a leginkább veszélyeztetett térségek közé tartozik. A csernozjom talajféleségek, melyek a vizsgált terület >80%-át borítják, legértékesebb talajaink. A réti, az alföldi mészlepedékes és a mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjomok a vizsgált hatások csaknem mindegyikére a legérzékenyebben reagál. A mélyben sós réti csernozjom egyedül a savasodásra kevésbé érzékeny. A szikes talajféleségek közül a közepes érzékenységű réti szolonyec a láposodásra, a talajvízszint emelkedésre és a rétiesedésre különösen érzékeny. A terület D-i határa mentén található nyers öntések érzékenysége kissé alacsonyabb (közepesen veszélyeztetett terület). A talajvédelem az egész vizsgált területen kiemelt figyelmet kíván, mivel csaknem az egész térség az erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik.

20


7. ábra. Csanádpalota vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013)

1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület nagy része szántó és lakott terület, középtájt löszpusztarétek és szikesek fordulnak elő, míg délen a szántók mellett ártéri erdőket találunk, melyek egy része telepített. Békési-hát (észak) A hajdan jellemző löszsztyep-vegetációt az igen jó minőségű csernozjom talaj miatt szinte teljes egészében felszántották, mára szántók és lakott területek uralják a tájat. Erdőben szegény vidék, a kevés ültetett erdő is javarészt jellegtelen. A táj regenerációs képessége rossz. Az özönnövény-fertőzöttség viszonylag alacsony.

21

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Csongrádi-sík (a terület nagy része) A táj intenzíven művelt, a ligeterdők és a zonális erdőssztyep–löszpuszta vegetáció eltűntek. Az erdők hírmondói az alluviális peremvidék tölgyeseiben (mezőhegyesi erdők), míg a löszvegetáció emlékei mezsgyéken, kunhalmokon maradtak fenn. A déli, keleti tájrészen, a lefolyástalan depressziókban a pleisztocén óta endogén módon fejlődő löszpusztarétekkel váltakozó szolonyec szikeseket találunk (Csanádi-puszták). A vegetáció ősiségére az endemizmusok megléte és a fajgazdaság utal. A keleti peremen feltöltődött ősi folyómedrek szikes tavi vegetációjának legszebb példája a kardoskúti Fehér-tó, szoloncsákos sziki réttel. Maros-szög (dél) A táj a Maros fiatal allúviumán helyezkedik el, ahol a hullámtér és a mentett oldal vegetációja különbözik egymástól. Az élőhelyek regenerációs képessége jó, de a mocsárréteké és az ártéri erdőké az özöngyomok miatt közepes. A hullámtér fő potenciális vegetációja a fűz–nyár ligeterdő. Az extenzíven művelt mocsárréteket döntően beerdősítették, beszántották. A fajszegény, részben telepített keményfás ártéri erdők aránya magas. Az elmúlt évtizedben a nem kezelt gyepek, szántók, gyümölcsösök, valamint az erdők özöngyomokkal fertőződtek. A mentett oldal jelentős része becsatornázott szántó. Az erdő aránya a területen nagyon kicsi (1,8%). Néhány kisebb folt fordul elő északnyugaton, a keleti nyúlványban és a legösszefüggőbb erdők a legdélebbi, határközeli részen találhatók. Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a jellemző, de kisebb foltokban magántulajdonú erdők is előfordulnak. Elsődleges rendeltetés szempontjából északon és keleten a gazdasági kategória dominál, kisebb, a védelmi kategóriába eső területekkel, míg délen a határ mentén csak a védelmi kategória fordul elő. Tűzveszélyességi szempontból a kis tűzveszély kategória jellemző, de elvétve nagymértékű tűzveszély kategória is előfordul például Mezőhegyes környékén (a bekezdés forrása: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/). Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Körös-Maros köze sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000, Ramsari) és Maros-hordalékkúp sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000). 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (7. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 7. táblázat. Csanádpalota vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód 112 121 122 131 141 142 231 242 243 311 321 324 411 511 512

22

Leírás Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet Ipari, kereskedelmi területek Út-, vasúthálózat és csatlakozó területek Nyersanyag kitermelés Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek Sport- és szabadidő-létesítmények Rét/legelő Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet Elsődlegesen mezőgazdasági területek Lomblevelű erdők Természetes gyepek, természetközeli rétek Átmeneti erdős–cserjés területek Szárazföldi vizenyős területek – szárazföldi mocsarak Kontinentális vizek – folyóvizek, vizi utak Kontinentális vizek – állóvizek ÖSSZESEN

Terület (km2) 23,3 3,5 0,1 0,3 0,3 2,0 30,7 6,0 5,4 8,1 52,4 1,0 3,2 0,6 3,1 458,4

% 5,10 0,80 0,02 0,10 0,10 0,40 6,70 1,30 1,20 1,80 11,40 0,20 0,70 0,10 0,70 100,00

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park fordul elő (18,6%). A Natura 2000-es területek kisebb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (25,6%), míg a különleges madárvédelmi terület (SPA) kategória 32,8%-ot fed le. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül elsősorban a magterület jelentős (18,3%), az ökológiai folyosó kategóriába kevesebb terület tartozik (6,3%), míg a pufferterületek arány 14,7% (összesen 39,4%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással. A védett területek elhelyezkedését az 1. melléklet mutatja be. 1.1.4.1. Nemzeti park Körös–Maros Nemzeti Park A nemzeti park három részterülete található meg a vizsgált területen. A kardoskúti Fehértó nevű részterület magába foglalja a Dél-Alföld legjelentősebb szikes tavát és a DélTiszántúl egyik legnagyobb egybefüggő pusztafoltját. A speciális élőhelyi adottságú, ezért kiemelkedő értéket képviselő kardoskúti Fehér-tavat valójában két különböző eredetű tómeder alkotja. A keleti medence a Maros főágából alakult ki, és források biztosítják kevésbé szélsőséges vízjárását. A szélesebb nyugati medence a Maros mellékágaiból keletkezett és nyár közepére, végére kiszárad, magas sótartalmú tómedrében speciális sótűrő növények élnek. A területen a szikes pusztákra jellemző társulások egész sora megtalálható. Ez a részterület tavasszal és ősszel a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárszállója. A költőfajok is kiemelkedő értéket képviselnek, a nádasokban kialakult telepeikkel. Az őshonos magyar szürkemarha, cigája és racka juh állomány tenyésztésével komoly génmegőrzési munka is folyik. A délebbre található Csanádi puszták nevű részterületen elsődleges, ősi szikesek találhatók, jól fejlett padkás szikesekkel és szikerekkel. Középső tagja a Montágpuszta, melynek nyugati oldalát egy nagy kiterjedésű időszakos mocsár, a Nagy-Zsombék foglalja el. Legdélebbi tagja a Királyhegyesi-puszta, ahol a legnagyobb kiterjedésben maradtak fenn szikes területek közé ékelődő löszpusztagyepek. A fokozottan védett Királyhegyesi-puszta és a Nagy-Zsombék nem látogatható. A legdélebbi részterület, a Marosártér, melynek keleti része található a vizsgált területen. A magyarországi szakasz élővilágának alakulásában alapvető szerepet játszik a folyó. A Maros a Tisza mellékfolyói közül a legnagyobb esésű, legnagyobb vízhozamú és a legnagyobb hordalékszállítású. A terület felét kitevő erdőkben a hullámterekre jellemző kemény- és puhafás állományok váltják egymást. A csigafauna érdekessége, hogy a Kárpátokból a Maros által lehordott fajoknak egy része tartósan meg is telepedett a területen. A halak közül több védett és bennszülött faj megtalálható és jelentős a Maros-menti erdők tavidenevér-állománya is. Érintett települések: Békéssámson, Csanádpalota, Hódmezővásárhely, Kardoskút, Királyhegyes, Magyarcsanád, Makó, Orosháza, Székkutas, Tótkomlós

23

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás — művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása — a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterület a nemzeti park területe északon és középen, valamint szintén északon a Székkutas és Orosháza közötti rész a nemzeti parkhoz tartozó pufferterület mentén. Ökológiai folyosó található a vízfolyások mentén (Mágocs-ér, Sámson–Apátfalvi– Szárazér-csatorna, Szárazér–Porgányi-főcsatorna), valamint Csanádpalotától északnyugatra és keletre, délen a nemzeti park területén és Nagylaktól nyugatra. Pufferterület a magterületek körül fordul elő változó szélességben. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Hódmezővásárhely környéki és Csanádi-háti puszták (HUKM20001), a Mágocs-ér (HUKM20006), a Maros (HUKM20008) és a Száraz-ér (HUKM20004). Különleges madárvédelmi terület (SPA) a Vásárhelyi- és Csanádi-puszták (HUKM10004) elnevezésű terület. Ramsari területek a kardoskúti Fehér-tó és a Montág-puszta, Natura 2000 területekkel átfedésben. „Ex lege” védett természeti terület „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. „Ex lege” védettek a barlangok is, de ezek — jellegüknél fogva — védett természeti értékek. A vizsgálati területen „ex lege” védett kunhalomból 15 található, az egész területen elszórva és néhány kívül, de nagyon közel a vizsgált terület határához. Védett szikes tavak is előfordulnak (pl. Kakasszéki-tó). 1.1.4.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (4. függelék).

24


1.2. Csanádpalota vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8. táblázat és a 9. táblázat adja meg (8. ábra, 6. melléklet).

8. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek

A vizsgálati területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem (6. melléklet). 1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 9. táblázat listázza.

25

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 8. táblázat. A fontosabb korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Engedélyes

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

Megjegyzés

MOL

T.19940

vizsgálati terület középső D-i része

MOL

T.19179

MOL

T.19047

MOL

T.19939

a vizsgálati terület É-i része

EGS Geotermális Koncessziós Kft.

folyamatban

vizsgálati terület K-i-részén

TXM

T.22314

vizsgálati terület Ny-i része

MOL

T.22783

csatlakozó terület É-on

MOL

T.20617

csatlakozó terület É-on

MOL

SZBK.3406

csatlakozó terület K-en

VERMILION EXPLORATION

folyamatban


MOL

T.19048


Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Battonya-Pusztaföldvár-DNY – szénhidrogén 1992–1998 Tótkomlós-D –1997 Mezőhegyes - Nyugat –1993 Battonya-pusztaföldvári gerinc Éi szárnya 5. – szénhidrogén –1998 Battonya - geotermikus energia 2014–2050 Makó-árok - szénhidrogén 1998–2010 Békéscsaba 129. – szénhidrogén 2002–2012 Gádoros 96.- szénhidrogén 1998–2002 Battonya-Pusztaföldvár 101. szénhidrogén 1999–2011 Battonya-Pusztaföldvár-Dél szénhidrogén 2014–2034 Magyardombegyház-DNy –1993 Apátfalva 155 – szénhidrogén 2008–2013 Makó-Nyugat 89. - szénhidrogén 1998–2006 Battonya-Pusztaföldvár-Kelet 4. szénhidrogén –1988 Szegedi-medence 106. szénhidrogén 1999–2011 Ferencszállás - Kelet-Kiszombor –1975 Algyő 79. – szénhidrogén 1996–2000

vizsgálati terület középső része vizsgálati terület középső része

csatlakozó terület DNy-on

MOL MOL

T.21464

csatlakozó terület DNy-on

MOL

T.19938

5 km környezet ÉK-i része

MOL

T.22417

5 km környezet DNy-i része

OKGT

T.8936

5 km környezet DNy-i része

MOL

T.20112

5 km környezet Ny-i része

9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

Jelentés címe

Engedélyes

A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései

T.19940

T.19179

T.19047

26

Tóthné Medvei Zsuzsanna, Nagy Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Tatár Andrásné Komlósi Zsoltné, Labóczky Enid, Tóth József, Gombos Csaba, Vargáné Tóth I., Török Józsefné, Lakos Béla, Szentgyörgyi Károlyné, Monori Lászlóné 1997 Tatár Andrásné, Monori Lászlóné, Nagy László, Sőreg Viktor, Ujfalusy Antal, Vargáné Tóth Ilona 1993

Zárójelentés a 7.sz. Battonya-pusztaföldvári gerinc DNy-i szárnya területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. 1999. január

OKGT/MOL

Tótkomlós-D kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése +Kiegészítés (szénhidrogén)

OKGT/MOL

Mezőhegyes - Nyugat szénhidrogén-kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentés. (Mezőkovácsháza,Csanádpalota)

OKGT/MOL

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám

T.19939

T.22314

Szerzők, évszám

Erdei Malgorzata, Szalainé Bánlaki Emília, Bujdosó Imre, Eszes Illésné, Gajdos István, Nagy Györgyné, Pusztai Judit, Soós Sándor, Szentgyörgyi Károlyné 1999 Zilahi-Sebess László, Gyuricza György, Babinszki Edit, Barczikayné Szeiler Rita, Gál Nóra, Gáspár Emese, Gulyás Ágnes, Hegyi Róbert, Horváth Zoltán, Jencsel Henrietta, Kerékgyártó Tamás, Kovács Gábor, Kovács Zsolt, Lajtos Sándor, Müller Tamás, Paszera György, Szentpétery Ildikó, Szőcs Teodóra, Tahy Ágnes, Tolmács Daniella, Tóth György, Ujháziné Kerék Barbara, Veres Imre, Veres István, Zsámbok István 2013 Horváth Ferenc 2010

Jelentés címe

Engedélyes

Zárójelentés az 5.sz. Battonya-pusztaföldvári gerinc északi szárnya területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Orosháza, Nagyszénás, Gádoros, Székkutas)

MOL

Battonya geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

–

Kutatási zárójelentés. Szénhidrogén-földtani kutatási eredmények a „Makó-árok" és „Tisza" kutatási területeken (Földeák 3D, Gátér 3D, Hód-Szikáncs 3D, Hód-Észak 3D, Székkutas 3D mérések; Makó 4,6,7, Pusztaszer 1,

TXM

A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései

T.22783

T.20617

SZBK.3 406

T.19048

T.21464

T.19938

T.22417

T.8936

Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Juhász Györgyi, Papp Katalin; Szentgyörgyi Károlyné, Gyergyói László, Zsuppán Gyula,; Bárány Ágnes, Kormos László 2012 Kiss Károly, Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Bujdosó Imre, Szentgyörgyi Károlyné, Tatár Andrásné, Tóth Lajosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Vadász György 2002 Sőreg Viktor, Amran Ahmed et al. 2010 Szentgyörgyi Károlyné, Gajdos István, Monori Lászlóné, Uj István, Nagy László, Nagy Menyhértné, Ujfalusy Antal, Kiss István, Vadász Györgyné 1993 Hatalyák Péter, Vadász Györgyné, Novák Dóra, Zsuppán Gyula, Mészáros Vince Csaba, Kovács Gábor, Vinczéné Tóth Mária 2006 Balázs E.-né, Tirpák I., Gombos Cs., Nagy Gy.-né, Nagy L.,Pusztai J., Szentgyörgyi K.-né, Tatár A.-né. Török J.-né,Vadász Gy.-né, Tóth Z. 1999 Kiss Károly, Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Hatalyák Péter, Papp Katalin, Pusztai Judit, Szentgyörgyi Károlyné, Szabóné László Adrienn 2010 Pap Sándor 1975

Zárójelentés a 129. Békéscsaba területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Nagyszénás-ÉK-1 fúrás; Gádoros 3D; + Határozat; +1 DVD)

MOL

Zárójelentés a 96. Gádoros kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről.

MOL

Zárójelentés a 101. Battonya-Pusztaföldvár kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről

MOL

Magyardombegyház-DNy szénhidrogén-kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentés (Battonya,Magyardombegyház, Mezőkovácsháza)

MOL

Zárójelentés a 89. Makó-Nyugat kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.

MOL

Zárójelentés a 4.sz. Battonya-pusztaföldvári gerinc K-i szárny kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Medgyesegyháza, Medgyesbodzás, Nagyegyháza)

MOL

Zárójelentés a 106. Szegedi medence kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (79.SzegedII 87.Kiszombor-I, 88.Kübekháza-I, 126.Üllés-I, 240.Szeged-IV 130. Domaszék-I, 160. Balástya-I, 168.

MOL

Ferencszállás – Kelet - Kiszombor előzetes kutatási fázisföldtani zárójelentése.

OKGT

27

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

T.20112

Jelentés címe

Hajdú D., Bartha A., Bujdosó I., Markóné Pócsik M., Tóth Z, Fogarasi A., Koncz I., Tóthné Medvei Zs., Göncz G., Kiss B, Császár J., Krasznavölgyi T. 2000

Engedélyes

Zárójelentés a 79. Algyő és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Szeged)(Algyő-Ferencszállás, Makó - Nyugat, Kiskundorozsma, Ásotthalom kutatási területek)

MOL

Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogén-kutatás, geotermia–mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6. függelék, 7. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 32 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10. táblázat, 3. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 7 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (11. táblázat). 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+

278995 279004 18375 111154 111388 134653 160733 160814 160874 160964 161029 161031 161036 161039 99978 110566 110567 110584 111120 115495 134631 134632 160661 280677 160664 280680 160816 160828 160829 160830 160845 161058

Település

Orosháza Orosháza Békéssámson Orosháza Orosháza Székkutas Csanádpalota Nagylak Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Nagymágocs Orosháza Orosháza Orosháza Orosháza Pusztaföldvár Székkutas Székkutas

e–e–9 K–751 Bés–1 K–575 #–# B–293 K–66 B–18 B–6 K–96 B–160 B–162 B–167 K–170 B–199 Oros–3 Oros.DNy–1 B–10 K–542 Pf–I K–271 K–272

Csanádalberti

K–4

Csanádpalota

Csap–1

Nagylak Pitvaros Pitvaros Pitvaros Pitvaros Mezőhegyes

B–20 Pit–1 Pit–2 Pit.D–1 K–15 B–189

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

28

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

774000 771917,1 771547,9 771089,7 768027,4 764461,3 780008 779243 786531 785282 785356 786165 785300 785707 759182,3 766778,3 770055,8 770959 770550,3 771089,7 768060 765678 776575 776651 780738 780733 779225 782613 785241,2 779697,2 779459,3 786838,6

136000 136678 124811 136870,6 133954,7 130152,2 103852 95893 109799 109448 108963 108999 109393 108119 139282,8 136861,6 132834 137710 137900,9 136870,6 133895 133311 110713 110607 97252,45 97252 96098 110625,7 109828,1 106610,3 110338,3 108767,9

Z (m)

90 88,92 89,4 88,68 86,74 87,14 81,43 88,98 0 0 97,87 99,44 98,81 99,49 84,72 86,92 87,3 87,36 84,9 88,68 86,07 92,92 90,29 92 92,04 97 88,83 94,35 99,49 94,01 93,91 98,93

Mélység (m)

Dátum

523 517,7 2886,6 900 1800 516 650 700 504,1 504 500 500 500 503 906 2942 2560 510,3 1700 900 1800 520

1905 1905 1970 1967 1970 1988 1963 1962 1901 1912 1965 1966 1969 1970 1987 1980 1986 1953 1968 1967 1971 1971

600

1963

3200

1979

1000 1875 1620 2690 1700 500

1966 1962 1963 1980 1970

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+

18375 110566 160664 160828 160829 160830 260028

Település

Fúrás

Békéssámson Orosháza Csanádpalota Pitvaros Pitvaros Pitvaros Pitvaros

Bés–1 Oros–3 Csap–1 Pit–1 Pit–2 Pit.D–1 Pit.D–2

EOV Y (m)

EOV X (m)

771547,9 766778,3 780738 782613 785241,2 779697,2 782800

124811 136861,6 97252,45 110625,7 109828,1 106610,3 106081

Mélység (m)

Z (m)

89,4 86,92 92,04 94,35 99,49 94,01 94,47

2886,6 2942 3200 1875 1620 2690 2415

Dátum

1970 1980 1979 1962 1963 1980 0

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 9 fúrás esik a vizsgálati területre (12. táblázat, 6. melléklet). Nincs indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 9 db, bányatelekre eső fúrás, amely nem része a koncesszióra javasolt területnek nem található. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben (nyomokban, kitermelhető mennyiségben) előfordul.) 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település

Békéssámson Orosháza Orosháza Pusztaföldvár Csanádpalota Pitvaros Pitvaros Pitvaros Pitvaros

MBFH azonosító

Bés–1 Oros–3 Oros.DNy–1 Pf–I Csap–1 Pit–1 Pit–2 Pit.D–1 Pit.D–2

EOV Y (m)

EOV X (m)

771548,4 766778,6 770056,2 771090,1 780735,1 782613,9 785255,1 779698,1 782801,1

124810,8 136861,4 132833,8 136870,4 97252,13 110625,5 109656,1 106610,1 106080,5

Z (mBf)

88,72 86,24 86,62 88 91,36 93,67 98,81 93,33 94,47

Mélység (m)

2886,6 2942 2560 900 3200 1875 1620 2690 2415

Dátum

1970 1980 1986 1967 1979 1962 1963 1980 1992

MBFH dokumentáció+

1322/4mf K2 715/21mf K2 K2 789/226mf K1 140/5mf T.1225, 778/4mf K2 T.1225, 778/5mf K2 778/6mf K2 K1

Helyzet*

CS CS CS CS CS CS CS CS CS

I**

M M M M M M M M M

+MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: CS – Csanádpalota koncesszióra javasolt terület, BT – hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban) **I: indikáció: I – indikáció, M – meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területnél jelenik meg

1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus (MT) és tellurikus (TE)), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012., 2013, 2014) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen az 13. táblázat adja meg.

29

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre VSP * 500 mDigitális 2D 3D nél SzeizmoTerület mélyfúrásszeizmika szeizmika Gravitáció mélyebb geofizika karotázs * * dZ fúrás * (területi Csanádapáti (db) fedettség (db) km2)

458,44 km2

32

1 2

0

* MBFH adatok alapján 500 mDigitális nél Terület mélyfúrásmélyebb geofizika fúrás Csanádapáti

458,44 km2

VSP* Szeizmokarotázs*

117

246,49

2D szeizmika *

0

0,0022 0,0044

0,2552

53,76

dT

Tellurika (TE)

légi dT

218

0

(db)

0

41

Mágneses dZ

dT

2

0,4755

légi dT

0

0

2 VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m

Tellurika (TE)

(területi fedettség %)

(db/km2)

1,1343

MagnetoVESZ ABmax tellurika >4000 m (MT)

(területi fedettség km2)

Gravitáció

(területi fedettség %)

(db/km2)

0,0698

3D szeizmika *

520

Mágneses

(db/km2)

0,0894

0,0044

*MBFH adatok alapján

A terület 53,76 %-át fedi 3D szeizmikus mérés (14. táblázat). 14. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév

Kapcsolódó jelentés adattári száma

Dátum

Megrendelő

Adatgazda

Gádoros

2008

MOL Nyrt.

MOL Nyrt.

Mezokovácsháza

2006

MOL Rt.

MOL Nyrt.

Pitvaros

1993

MOL Rt.

MOL Nyrt.

Székkutas

2007

TXM Kft.

TXM Kft.

T.21827, T.21854 (adatgyűjtés)

Makó-K

2007

TXM Kft.

TXM Kft.

T.21827 (zárójelentés)

Megjegyzés

T.21853, T.22205 (feldolgozás, adatgyűjtés) T.21519, T.20649 (zárójelentés) T.19864, T.20286 (zárójelentés)

3 DVD, 2 CD

14 CD, 22 (cart_3590, cart_3590E)

117 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait az 5. függelék listázza. A vizsgálati területre eső össz 2D szelvényhossz 78,2 km. A MÁFGBA1-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 84 db érinti a vizsgálati területet (2D. függelékben „MBFH szolgáltatott” bejegyzés). A vizsgálati terültre nem esik digitális formában elérhető mélyfúrás–geofizikai adat az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában, az 5 km-es környezetbe eső fúrásokat a 15. táblázat listázza. 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati terület 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település

Gerendás Pitvaros Makó Mezőhegyes

1

Fúrás

E–8 Pitvaros É–2 Makó–3 E–6

EOV Y (m)

787439,3 781487 764154,1 784248

EOV X (m)

Z (mBf)

141566,9 115829 97823,81 113223

90,76 98 86,28 95

MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár

30

Mélység (m)

350 2000 5000 300

Log szám

14 1 15 9

Dátum

Terület+

1987 1981

2 2 2 2

0,0044

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település

EOV Y (m)

Fúrás

EOV X (m)

Z (mBf)

Ferencszállás FSZ–K–19 753763 91055,7 Kaszaper Kasz–D–3 787786,6 125521,3 Nagybánhegyes NB–E–7 790932,8 127135,6 Ferencszállás FK–21 754269,8 91296,61 Makó B–189 759424 98000 Tótkomlós TK–III/2 783386,2 118940,4 Csanádapáca K–182 791066,3 134156,2 Makó B–199 757180 98263 Tótkomlós TK–III/P 783022,3 119209,5 Nagyér Községi kút 779400 115500 Tótkomlós TK–III/1K 783383 118924 Tótkomlós TK–III/P–1 782104 117766 Tótkomlós TK–III/2K 783386,2 118940,4 Tótkomlós TK–III/3K 783398 118999,7 Mezőhegyes MH–Ny–5 788383,5 116136,3 Mezőhegyes Mh–4 792660 109254 Mezőhegyes Mh–9 792060,1 108429,2 +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben.

Mélység (m)

80,9 94,5 96,88 80,5 80,8 95,64 91,65 80,44 96,35 92,6 95,2 95,36 95,64 94,56 97,38 100 102,2

2385 1768 350 2330 2071 410 150 500 500 510 486 480

1435 1170 1200

Log szám

12 8 12 13 6 12 14 4 12 7 11 14 13 14 15 2 4

Dátum

Terület+

1972 1981 1977 1967 1981 1979 1970 1981 1962 1981 1981 1981 1981 1993

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. A vizsgálati területen 1 fúrásban VSP, 2 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 15 VSP, és 13 szeizmokarotázs mérés ismert (16. táblázat). Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi. 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás

Csanádpalota-1 Pitvaros-1 Pitvaros-D-2 Csanádalberti-É-1 Csanádapáca-1 Csanádapáca-8 Ferencszállás-K-1 Hódmezővásárhely-I Kaszaper-1 Magyarcsanád-1 Makó-1 Makó-2 Makó-3 Makó-6 Makó-7 Makó-Ny-1 Medgyesbodzás-4 Mezőhegyes-1 Mezőhegyes-Ny-3 Nagybánhegyes-4 Pitvaros-D-3 Pitvaros-É-2 Pusztaföldvár-16 Pusztaföldvár-3 Pusztaszőlős-2 Pusztaszőlős-34/M1 Székkutas-1 Tótkomlós-I Végegyháza-1 Pusztaföldvár-É-1

Jel

CSAP–1 PIT–1 PIT–D–2 CSAL–É–1 CSA–1 CSA–8 F–K–1 HÓD–I KASZ–1 TXM.Magyarcsanád.1 MAKÓ–1 MAKÓ–2 MAKÓ–3 TXM.Makó.6 TXM.Makó.7 MAKÓ–NY–1 MED–4 MH–1 MH–NY–3 NBH–4 PIT–D–3 PIT–É–2 PF–16 PF–3 PSZ–2 PSZ–34/M1 TXM.Székkutas.1 T–I VÉG–1 Pusztaföldvár–É–1

Mérés– típus*

EOV Y (m)

SZK SZK VSP VSP SZK SZK SZK SZK SZK VSP SZK SZK VSP VSP VSP VSP VSP SZK VSP VSP VSP VSP SZK SZK SZK VSP VSP SZK SZK VSP

780735 782613,8 782800,6 776533,6 789797,6 786352,8 753518,2 756271,9 787569,2 773153,41 764021,6 763556,7 764155 757928,14 755207,27 754264,17 793463,36 793469,1 790849,01 789353,9 779743,2 781487 783240,9 780047,6 780821,3 781085,64 762805,67 781229,5 793122 780899,7

EOV X (m)

Z (mBf)

97252,1 91,4 110625,5 94,4 106080,5 0 116326,1 0 129924,7 96,8 132753,8 93 92125 80,6 113298,9 80,4 126913,9 96,3 99422,03 90,1 98239,8 84,7 97316,5 85,4 97823,1 86,3 107238,5 82,1 112611,6 76,3 99141,04 80,8 131878,4 93,7 110506,7 100 115037,7 0 125650,2 0 111225,1 0 115829,3 0 130184,3 94,4 130996,6 93 126263,4 93,3 126616,2 92,52 132500,1 83,9 123892,5 93,2 115776 99,9 137615 90,4

Dátum

Adattári azonosító

1991 1991

2006

1986 2006 2006 2004 1996

T.21409 T.19831

1990 1992 1992

T.20236 T.20235

2000 2006

T.20526

2003

T.21377

Terület+

1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

*Méréstípus: VSP – VSP, SZK – szeizmokarotázs, +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben.

31

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 2 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag alatti (1,13 pont/km2). 2 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet MADARASI, VARGA (2000) mutatja be. 1.2.2. A terület földtani viszonyai A 9. ábra mutatja a vizsgálati területet, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint a területre eső, 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat. A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük.

9. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése

32

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.2.1. A terület nagyszerkezeti viszonyai A vizsgálati terület aljzatát takarós szerkezetek építik fel, amelyekben a metamorf aljzatkomplexum anyaga É-i, ÉNy-i vergenciával tolódott a paleo–mezozoos rétegsorra. A terület a Tiszai-főegységben található (ezen belül is a takarós-pikkelyes felépítésű Békés– Kodru alegység jelenik meg), amely a Villány–Bihar egységre tolódott rá (10. ábra). A takarórendszer kialakulása elsősorban a kréta (ausztriai) kompressziós tektonika eredménye.

10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010 alapján)

A takarós szerkezetű ÉK–DNy-i lefutású szerkezeti pásztákon belül megfigyelhető eltérések a rájuk merőleges, a Pannon-medence neogén riftesedésében is döntő szerepet játszó, ÉNy–DK-i csapású kainozoos haránttöréseknek köszönhetők. Utóbbiak közül a vizsgálati terület tágabb környezetében meghatározó szerkezeti elem az Algyői-hátat ÉK-ről határoló, több kilométeres elvetésű normálvető, amelytől ÉK-re az aljzat a tengerszint alá 7000 m mélységig süllyed. Az itt kialakult, aszimmetrikus félároknak tekintendő Hódmezővásárhely–Makói-árok az ország egyik legmélyebb üledékes medencéje, amely a korai-miocén során, a kéreg jelentős megnyúlásával, kivékonyodásával és süllyedésével jött létre. Az árok ÉK-i oldalán a DNy-i perem vetőjéhez hasonló markáns szerkezeti elem nem mutatkozik, az aljzat fokozatosan, lépcsőzetes geometriát mutatva emelkedik a Battonya– Pusztaföldvár-magaslat irányában. A Csanádpalota vizsgálati terület nagyobb részben ezen a fokozatosan emelkedő, több kisebb vetőből álló peremen, észak-déli irányban hosszan elnyúlva helyezkedik el, kisebb része rányúlik a Battonyai-gerincre. A koncesszióra javasolt terület közelében futó PGT–1 és PGT–4 mélyszeizmikus szelvények (POSGAY et al. 1996, HAJNAL et al. 1996) alapján szerkesztett földtani tömb33

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet szelvény (TARI et al. 1999) ÉK–DNy-i metszete a neogén szerkezeteket mutatja meg, míg az ÉNy–DK-i irányú szelvényen a kréta takaróhatárok is láthatóvá válnak (11. ábra).

11. ábra. A prekainozoos medencealjzat blokkdiagramja a koncesszióra javasolt terület környezetében (TARI et al. 1999) Az aljzat felszínét a kréta takarós áttolódások és a miocén alacsony-szögű normálvetők egyaránt alakították

A tömbszelvény középső részén figyelhető meg a Makói-árok és a Békési-medence között kiemelkedő Battonyai-hát. DNy-ra tőle a jelentős elmozdulást szenvedett, ÉK-i dőlésű normálvető mentén kialakult Makói-árok mélymedencéje, és a szelvény DNy-i végén az extenzió eredményeként a lecsúszott tömegek alól kiemelkedett Algyői-hát metamorf magkomplexuma rajzolódik ki. A Battonyai-hát ÉK-i oldalán a szelvény a DNy-i dőlésű normálvetők mentén kialakult Békési-süllyedéket, majd tovább az Erdélyi-középhegység felé billentett blokkok sorát jelzi. A Battonya–Pusztaföldvári-gerinc aljzatának felépítésében jelentkező, DNy–ÉK-i csapású pásztás elrendeződés elsősorban az idősebb, kréta szerkezeti mozgások takarós áttolódásaira, részben az ezek csapásával párhuzamos neogén normálvetők és oldalelmozdulások hatására alakult ki. A gerinc prekainozoos medencealjzatát délről észak felé a következő, szerkezeti határokkal elválasztott egységek építik föl, melyek a vizsgálati terület keleti felén és az 5 kmrel kiterjesztett környezetében is nyomozhatók (20. ábra): — Az országhatártól Mezőhegyes–Mezőkovácsháza–Kunágota települések vonaláig a metamorf Battonyai Komplexum tömege alkotja a medencealjzat felszínét. — Tótkomlós–Kaszaper–Nagybánhegyes–Medgyesbodzás–Medgyesegyháza pásztában a metamorf sorozat mezozoos, törmelékes majd karbonátos képződményekből álló üledékes fedője alkotja az aljzat felszínét. — Csanádapáca–Kardoskút–Orosháza térségében újra, ezúttal takarós helyzetben lévő metamorf képződmények alkotják az aljzat felszínét. A terület metamorf fejlődésében és szerkezetalakulásában a következő események játszhattak szerepet. Variszkuszi szerkezetalakulás és metamorfózis A koncesszióra javasolt terület keleti felén bizonyított kristályos aljzat belső szerkezete és így a variszkuszi szerkezetalakulás jellege a területen és annak környékén mélyült fúrások alapján csak nagy vonalakban rekonstruálható:

34

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — Feltételezhető, de nem bizonyított a variszkuszinál idősebb, kaledóniai metamorf esemény jelenléte. — Barrow-típusú, amfibolit fáciesű variszkuszi deformáció: 330–350 millió évvel ezelőtt, p=5–9 kbar, T=500–600 °C (ÁRKAI et al. 1985). A protolit főként grauwacke–pélites üledékes sorozat lehetett (SZEDERKÉNYI 1998). — Kisnyomású variszkuszi felfűtés: 270–330 millió évvel ezelőtt, p=3–4 kbar, T=580– 600 °C. Metamorfózis, gyűrődés, migmatitosodás és gránitképződés. Alpi szerkezetalakulás — Kiemelkedés és lepusztulás után perm–kora mezozoos kontinentális, majd sekélytengeri üledékes rétegsor rakódott le a területen. A kora-perm szubszekvens riolitos magmatizmus lokálisan több száz méteres vulkáni sorozatot hozott létre. — Eo-alpi, mai irány szerint ÉNy-i vergenciájú takarós áttolódás és pikkelyeződés a takarón belül, kiemelkedés és lepusztulás. A Békés–Kodru egység kristályos tömege a Villány– Bihari egység paleo–mezozoos üledékes sorozatára tolódott. Retrográd metamorfózis a rátolódott takarókban, ugyanakkor kisfokú metamorfózis a permo–mezozoos sorozatban a takarók alatt (ÁRKAI et al. 2000). — A Pannon-medence neogén kinyílásához kötődő szinrift extenzió. A Makói-árok ÉNy– DK-i csapású laposszögű normálvetők menti kinyílása során a ma a Battonyai-hátat alkotó kőzettömeg az Algyői-hát felszínéről lecsúszott. A jelentős extenzió gyors ütemű kiemelkedést, metamorf magkomplexum kialakulását eredményezte a nyírósík alatti kőzettömegben. — Posztrift termális süllyedés, lokálisan érvényesülő medence inverzióval. Kréta korú takarós áttolódások a PGT–1 mélyszeizmikus szelvényen A kréta takaróképződés legtisztábban az áttolódások irányába eső ÉNy–DK-i irányú szelvényeken tanulmányozható. A koncesszióra javasolt területtől ÉK-re, a Békési-medence területén fut keresztül a PGT–1 mélyszeizmikus szelvény, illetve ettől is keletebbre, a Sarkadi-kiemelkedésen keresztül TARI et al. (1999) ebből szerkesztett szelvénye (12. ábra). A kréta korú északi vergenciájú takarós áttolódásokon kívül e szelvényen miocén normálvetők és oldaleltolódások is megfigyelhetők, melyek az extrém megnyúlást elszenvedett déli részeket választják el környezetüktől (TARI et al. 1999).

12. ábra. A kréta takarós áttolódások irányába eső regionális földtani szelvény a Pannon-medence DK-i részén (TARI et al. 1999)

Az ÉNy-i vergenciájú kréta takarók jelenléte mélyfúrások rétegsorai alapján legkönynyebben a koncesszióra javasolt terület középső részébe benyúló és a tőle keletre folytatódó, 35

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet mezozoos képződményekből álló pásztában ismerhető fel. Itt, a koncesszióra javasolt terület 5 km-es környezetében mélyült Tótkomlós T–I fúrásban a középső–felső-triász Csanádapácai Dolomit Formáció 901 m-en keresztül harántolt sorozata alatt alsó-jura, majd normál településű perm–triász üledékes–magmás rétegsor következik, mely ugyancsak tartalmazza a felsőtriász dolomit mintegy 246 m hosszban harántolt összletét. Jura rétegekre tolt triász képződményeket értek a pusztaszőlösi terület DNy-i részén mélyült Psz–1, –4 és –29-es fúrások is (BÉRCZINÉ 1998). A takarók és pikkelyek a metamorf aljzatkomplexum tömegén belül is jellemzőek lehetnek, de azok az összetett felépítésű összletben nehezen rekonstruálhatók. Neogén riftesedés vetőrajzolata a PGT–4 mélyszeizmikus szelvényen A DNy–ÉK-i irányú PGT–4 mélyszeizmikus szelvény (POSGAY et al. 1996; HAJNAL et al. 1996), és TARI et al. (1999) ennek vonalában szerkesztett szelvénye mutatja a Makói-árkot és a Békési-medencét elválasztó, a két mélymedence között kiemelkedő, Battonya–Pusztaföldvári-gerinc közel szimmetrikus, kerekded aljzati kiemelkedését (13. ábra, 14. ábra). A koramiocén, kárpáti–badeni riftesedés során a tágulás jórészt az Algyői-hát keleti oldalán húzódó laposszögű normálvető mentén lokalizálódott. A normálvető levetett szárnyán alakult ki a Makói-árok mélymedencéje, a lecsúszott tömegek és a vetősík alól kibukkanva és izosztatikusan kiemelkedve pedig az Algyői-hát metamorf magkomplexuma. Az elnyíródási felület ÉK-felé az alsó kéreg felületébe simul bele. Ez az a felület, amelyen a Battonyai-hát keleti oldalán az innentől jellemzően NyDNy-i dőlésű normálvetők is elhalnak (TARI et al. 1999).

13. ábra. A PGT–4 szeizmikus időszelvény a koncesszióra javasolt területen és annak tágabb környezetében (POSGAY et al. 1996) A függőleges tengelyen a kétutas futásidő TWT (s). A szelvény nyomvonalát a 14. ábra mutatja be sárga – delta üledékek; zöld – alsó-badeni-alsó-miocén; kék – preneogén medencealjzat mezozoos üledékei; rózsaszín – preneogén aljzat kristályos kőzetei; fekete nyíl – olaj és gáz migráció feltételezett iránya; 1 – Hód–I fúrás; 2– Tótkomlós T–I fúrás; PGT–1 – keresztező szeizmikus szelvény

36


14. ábra. A neogén szerkezetek csapásirányára merőleges regionális földtani szelvény a Pannon-medence DK-i részén a PGT–4 mélyszeizmikus szelvény nyomvonala mentén a koncesszióra javasolt területen és annak tágabb környezetében (TARI et al. 1999) Kis képen: kék vonal – a PGT–4 szelvény nyomvonala

1.2.2.2. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén kutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel-zaj arány és a feldolgozás folyamata. Csanádpalota vizsgálati területen számos 2D szeizmikus szelvény állt az MFGI rendelkezésére, az értelmezést LandMark értelmezőrendszerben végeztük. A bemutatott szelvények (OR–47, TO–54–1, TO–59–1, TO–67) információt szolgáltatnak nagyjából a vizsgálati terület egészéről, az értelmezésnél felhasználtuk a mélyfúrások rétegsorát. Az értelmezést a kijelölt koncessziós terület és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében végeztük. (15. ábra)

37


15. ábra. A Csanádpalota vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, kékkel jelölve az értelmezett szelvények (OR–47, TO–54–1,TO–59–1, TO–67)

Az értelmezés során kijelöltük az aljzat felszínét (lila), a miocén felszínét (narancs) és az alsó–felső-pannóniai képződmények határát (sárga), ami az Algyői Formáció fedőjével egyezik meg. A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük. Az OR–47-es szelvény a vizsgálati terület északi részén fut, ÉNy–DK-i irányban. A szelvényen az aljzat erős reflexióval jelentkezik, dél felé enyhén emelkedik. HAAS et al. (2010) térképe alapján az aljzati képződmény vagy nem ismert, vagy metamorf kőzetekből áll, az erősen reflektáló felület alatt nem látunk több horizontot. Ezen a területen csak 1–2 kisebb szinrift vetőt jelöltünk ki. Az idősebb miocén nagyon kis vastagságban jelenik meg, felette a nagy vastagságú pannóniai képződményeknél az Algyői Formáció tetejét tudtuk kijelölni. A jobb ábrázolás érdekében a szelvény 500 msec alatti részét mutatjuk be. (16. ábra)

38


16. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú OR–47 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

A TO–67-es szelvény É–D irányultságú, így az aljzat nagyjából azonos mélységben helyezkedik el. A szelvény a Makói-árok keleti peremén húzódik. Több szinrift vetőt is azonosítottunk, mely csak az aljzat felszínéig hatottak. A miocén rétegek inkább csak a kisebb árkokban, mélyedésekben maradtak meg, ott is néhány 100 méter vastgaságban. Felette nagy vastagságban, nyugodt ülepedésű pannóniai képződmények azonosíthatók, az alsó–felsőpannóniai határát jelöltük ki. A szemléletesebb megjelenítés érdekében a szelvény 500 msec alatti részét mutatjuk be. (17. ábra)

39


17. ábra. Az É–D-i irányultságú TO–67 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

Az előző szelvényre merőlegesen helyezkedik el a TO–54–1 szelvény, Ny–K-i irányultsággal. A szelvény nyugati fele a Makói-árokba nyúlik, az aljzat kb. 6000 m-es mélységből hirtelen emelkedik keleti irányban, ahol az aljzat a Battonyai Komplexumra fut fel, itt már kb. 2000 m-en van. A nagy mélységben lévő aljzatot nehéz pontosan kijelölni. A szelvény keleti felében az aljzat felszíne alatt még megfigyelhetők erősebb reflexiók, ami az itt megjelenő karbonátos összletre utalhat. Felette különböző vastagságban vannak jelen miocén képződmények. A szelvény mentén néhány normál vetőt azonosítottunk. A miocén felett leülepedett pannóniai korú képződmények vastagsága nyugat felé, az árok felé fokozatosan növekszik, a reflexiók kis dőléssel, párhuzamosan futnak végig. A jobb ábrázolás érdekében a szelvény 1000msec alatti részét mutatjuk be. (18. ábra)

40


18. ábra. A NY–K-i irányultságú TO–54–1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

A TO–59–1 szelvény hasonló az előbb bemutatotthoz, azzal párhuzamosan fut a vizgálati terület déli felében. Az aljzat felszíne szintén erős reflexióval jelenik meg, néhány normál vető mentén, néhány 100 m-es ugrással emelkedik keleti irányban. A miocén rétegek az aljzat emelkedésével egyre jobban kivékonyodnak. Felette nagy vastagságban fiatal pannóniai képződmények ülepedtek le. A mélyebb zóna kiemelése érdekében a szelvény 500 msec alatti részét mutatjuk be. (19. ábra)

41


19. ábra. A NY–K-i irányultságú TO–59–1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

1.2.2.3. Alaphegység A vizsgálati terület földtani felépítésében keleten az ÉNy–DK-i csapású Battonya– Pusztaföldvári hátság paleozoos gránitból, metamorfitokból, perm és mezozoos törmelékes és karbonátos üledékekből és perm vulkanitokból álló medencealjzata és azt fedő, 1500–2000 m vastag neogén medenceüledék, nyugati felén pedig a Hódmezővásárhely–Makói-árok több ezer méter vastag medencekitöltése vesz részt. A Csanádpalota koncesszióra kijelölt terület medencealjzata nagyszerkezetileg a Tiszaifőegységhez, azon belül a Békés–Kodrui-egységhez tartozik. A Battonya–Pusztaföldvári gerinc nyugati lejtőjén található vizsgálati terület alaphegységi képződményeit a 20. ábra mutatja. Az 500 000-es aljzattérkép a terület nagy részén, a mélyebb területen ismeretlen medencealjzatot jelez, míg keleti felén a Battonya–Pusztaföldvári gerinc alaphegységi képződményei alkotják a medencealjzatot.

42


20. ábra. A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mBf (kivágat: HAAS et al. 2010)

SZEDERKÉNYI (1998) a Battonya–Pusztaföldvári rögvonulat déli részén, Mezőkovácsháza, Kunágota, Kevermes, Battonya és Mezőhegyes környéki fúrásokban feltárt nagy kiterjedésű, migmatitosodott-gránitosodott tömegeket Battonyai komplexum néven különítette el. Ez található a koncesszióra kijelölt terület DK-i sarkában is. A gránitot alsó-perm riolit testek törik át. Az uralkodóan világosvörös, néhol szürke porfiroblasztos gránitból álló sorozatban szegélyzónaként migmatitos kőzetváltozatok, aplit és pegmatit-telérek is megjelennek. A Mezőhegyes-végegyházai területen a gránitintrúziót a kristályospala-köpenyben kontakt öv és kontaminációs jelenségek kísérik (MESZÉNA 1976). A komplexum ÉK–DNy-i csapású, 55×10–25 km-es kőzettest. A Pusztaföldvár–22 jelű fúrásból vett, kristályos aljzatból származó minta K/Ar vizsgálata alapján a kora 386×106 év +/-10%-nak adódott, amit a kőzetet ért utolsó nagy deformáció, a variszkuszi hegységképződés hatásaként értelmeztek (STEGENA, KISS 1967). A Battonyai komplexum analógiák alapján a Kodru–várasfenesi takaró savanyú migmatitjaival (Mez–DK–1, Vég–1), ill. a Biharia-sorozat gneisz csillámpala összleteivel (Kev–1, Kág–3, Bat–K–I) rokonítható. A kristályos sorozat legidősebb ismert üledékes fedője a koncessziós terület 5 km-es környezetében, a Tótkomlós T–I fúrásban harántolt, alsó-perm vörös homokkő és konglomerátum összlet (Korpádi Homokkő Formáció). Ennek fedőjében közel 370 m vastagságban vált ismertté a Gyűrűfűi Riolit Formációba sorolt alsó-perm riolit (kvarcporfir) összlet, amely a Tethys-óceán felnyíláshoz kapcsolódó aljzattöréseken át jutott a felszínre. A riolitos sorozatot a triász fedő alatt több fúrás is elérte (pl. Végegyháza Vég–Ny–1), de a metamorf sorozat fedőjében eróziós roncsai három, több km2-es foltban is megjelennek a medencealjzat felszínén. Az összlet repedezett, mállott tetőzónája a „Battonya” nagygázsapkás kőolajtelep fontos tárolókőzete (SZENTGYÖRGYI K.-NÉ et al. 2010). A vizsgálati terület középső részébe benyúlik a metamorf komplexumot É és ÉNy felől határoló, DNy–ÉK irányú, 10–15 km széles mezozoos vonulat. Itt ÉNy felé egyre fiatalodva 43

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet alsó- és középső-triász, mecseki típusú kifejlődések (homokkő, mészkő és dolomit), majd felső-jura–alsó-kréta pelágikus mészkő és márga ismertek. A kréta takarós áttolódások által intenzíven érintett terület mezozoos rétegsora pikkelyek sorozatából áll össze, folyamatos rétegsor nem, de rétegtani inverzió több fúrásból is ismert (pl. Pusztaszőlős, Tótkomlós). A medencealjzat felszínén feltárt mezozoos képződmények rendszerint jól összevethetőek az Erdélyi-középhegységben megismert képződményekkel. A germán jellegű alsó-triász Jakabhegyi Homokkőbe sorolt törmelékes sorozata folyóvízisekélytengeri környezetben rakódott le. A sziliciklasztos képződmények a Tótkomlós T–I fúrásban a perm riolit felett, de túlnyomórészt a gránitos aljzatkomplexumra (pl. Magyardombegyház Domb–DNy–1; Kevermes Kev–2) települnek. Fúrt vastagságuk a Tótkomlós T– I fúrásban 75 m. A törmelékes üledékképződést később fokozatosan felváltotta a karbonátos — az átmenetet dolomárgák, dolomitos márgapalák jelzik. Ezekre a középső-triász anizuszi emeletétől sötétszürke, sekélytengeri Szegedi Dolomit Formáció (v.ö. Várasfenesi takaró anizuszi dolomitja), majd ladini–karni barnásszürke Csanádapácai Dolomit Formáció (sztratotípus: Tótkomlós T–I, 1792–2693 m) (v.ö. Aranyosfői takaró karni–nóri dolomitos fáciesöve) települ, ezek alkotják a triász karbonátos rétegsort. Az alpi ciklus óalpi szakaszában alakult ki a medencealjzat gyűrt–takarós–pikkelyes szerkezete — a nagy takaróképződések a turon–szenon határán zajlottak. A felső-kréta idején poszt-tektonikus fedőképződés, a paleogén folyamán kiemelkedés és lepusztulás zajlott, ennek köszönhetően a területen a fiatalabb mezozoos képződmények nagy része erodálódott. A csak néhány fúrásban harántolt hiányos jura rétegsor idősebb tagjának önálló formációba való besorolása hivatalosan még nem történt meg. Azonban a Tótkomlós T–I fúrásban harántolt vörösbarna húspiros színű agyagos crinoideás mészkő jól korrelálható a Kodru takarórendszer Várasfenesi takarójának szinemuri crinoideás Menyházai Mészkövével (BÉRCZINÉ 1998). Némileg nagyobb elterjedésben, de csak a vizsgálati terület 5 km-es körzetében ismert a területen a felső-jura–alsó-kréta korú nyílttengeri, pelágikus kifejlődésű calpionellás, saccocomás, radioláriás Pusztaszőlősi Márga Formáció (Pusztaszőlős Psz–1, –2, –3, –10, Tótkomlós TK–2). A vizsgálati terület ÉK-i sarkában újra a variszkuszi metamorfit összlet (gneisz, csillámpala, amfibolit) alkotja az alaphegységet. 1.2.2.4. Medencekitöltő üledékek A vizsgálati terület a Makói-árok keleti peremén található, ezért a medencekitöltő üledékeinek ismertetésekor az árok krono- és biosztratigráfiai beosztását vesszük alapul (21. ábra). A kainozoos alulnézeti térkép (TANÁCS, RÁLISCH L-NÉ 1990) sehol nem jelez bádeninél, illetve bizonytalan besorolású, kárpáti–bádeninél idősebb képződményeket a területen. A szárazulati, lepusztulással jellemezhető körülmények miatt teljes paleogén üledékhézagot feltételezhetünk. A neogén folyamán új, elsősorban extenziós tektonikai fázisok vették kezdetüket. A prepannóniai kainozoos képződményeket elsősorban miocén szárazföldi és sekélytengeri törmelékes üledékes képződmények alkotják, erősen tagolt településben és változó vastagságban. Valószínűleg az alsó-miocén (eggenburgi–ottnangi) Madarasi Formációt képviselik a vörös (tarka) agyag, aleurolit, homokkő, konglomerátum képződmények, melyek még elsősorban szárazföldi-folyóvízi felhalmozódási környezetre utalnak.

44


21. ábra. A Makói-árok és a környező területek medencekitöltő üledékeinek krono- és litosztratigráfiai beosztása (SZTANÓ et al. 2012)

A szétcsúszó aljzatblokkok közötti árkokban szárazföldiből fokozatosan tengerivé váló üledékképződés folyt. A medenceüledékek faunával bizonyított első ismert képviselői a középső-miocénbe tartoznak. A Makói-árokból ismert, kárpáti, agyagos-durvatörmelékes, osztályozatlan, metamorfit törmelékanyagból álló üledékek ezekben az árkos beszakadásokban rakódtak le. Pontos elterjedésük és vastagságuk nem ismert. A középső-miocénben (kárpáti–alsó-bádeni) összesen öt kimutatható transzgressziós alciklus zajlott le, mediterrán kapcsolatokkal, parti, partközeli, nyíltvízi képződmények leülepedésével. A bádeniben tengeri üledékképződés volt, szigettengeri környezetben, nagyon változatos fáciesekkel. Az Abonyi Formáció a bádeni transzgresszió bázisán megjelenő, fölfelé finomodó abráziós alapkonglomerátum és homokkő, mely helyenként összefogazódik a Tekeresi Slír nyíltvízi összletével. A területen vulkáni tevékenység nem folyt, de néhány tufacsík jelzi a távoli vulkánok működését. A középső-bádeniben üledékképződési hiány jelentkezik a területen, a következő üledékképződéi ciklus a felső-miocénben kezdődik. Bár a terület a mediterráneum felé elzáródik, de DK felé, a Fekete- és Kaszpi-tenger irányába kialakul a kapcsolat, amely faunaelemekkel jól követhető. A felső-bádeni–szarmata üledékek először enyhe regressziót tükröznek: durvatör45

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet melékes, finomtörmelékes és karbonátos fáciesek egyaránt előfordulnak (pl. Algyő–28 szarmata mészkő fáciese; Szaty–1 mészmárgája). A szigettenger jelleg továbbra is dominál. Ez a szint bizonyíthatóan összefogazódik a mészmárgával, ezek tehát egymás heteropikus fáciesei. A terület keleti felén, a Battonya–Pusztaföldvári-hátság területén a szinrift süllyedéshez kapcsolható üledékek közül a szarmata képződmények igen hiányosan, vékony településben, s ennek megfelelően bizonytalanul elhatárolható módon jelentkeznek. Ezek a képződmények arról tanúskodnak, hogy folyt üledékképződés a szarmata korszakban a Battonya– Pusztaföldvári-hátság területén (MAGYAR et al. 2004). A Pannon-tóban (kezdetben beltengerben) a kora-miocéntől kezdődően mélyvízi, deltalejtő, deltafront, deltasíkság és parti síkság, valamint a tó körül folyóvízi üledékképződési környezetek alakultak ki (22. ábra). A partok közelében, elszigetelten a Békési Formáció báziskonglomerátumai, bázishomokkői rakódtak le.

22. ábra. A pannóniai képződmények vázlatos rétegtani-szedimentológiai szelvénye az Alföld D-i részén (JUHÁSZ 1992 és 1998 alapján) Jelkulcs: 1: finomszemcsés homokkő; 2: középszemcsés homokkő; 3: aleurolit; 4: agyagmárga; 5: mészmárga; 6: konglomerátum; 7: neogén aljzat; S: szarmata, B: bádeni, Mz: mezozoikum

A pannóniai képződmények elterjedését mutatja a koncesszióra kijelölt terület környezetében a 24. ábra szelvénye. A szelvény nyomvonalát a 23. ábra mutatja.

46


23. ábra. A vizsgálati területre eső földtani szelvények (24, 26. ábra) nyomvonala és a területre eső települések

24. ábra. Mélyföldtani szelvény (1. szelvény) a Csanádpalota vizsgálati terület középső részén (kivágat: MÁFI, 2005). A szelvény helyét ld. a 23. ábrán Jelmagyarázat: Qp-h: kvarter és holocén képződmények; nM3-Pl: felső-miocén és pliocén képződmények; ú+zM3-Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció együtt; úM3: Újfalui Formáció; aM3: Algyői Formáció; szM3: Szolnoki Homokkő Formáció; eM3: Endrődi Márga Formáció; e_dM3: Endrődi Márga Formáció Dorozsmai Márga Tagozat; bM3: Békési Konglomerátum Formáció

47

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Távol a behordási területektől, a medence legbelső részén rakódtak le a pannóniai bázisát képező, kondenzált rétegsorú, litosztratigráfiailag tagozatokra osztható úgynevezett „bazális márgák” (Endrődi Márga Formáció), melyek a Makói-árokban ÉNy-i irányban, az aljzat vélhető süllyedésének irányában kivastagszanak. A Makói-árokban az aljzatra települő legidősebb tagozat a Makó–7 és a Hód–I fúrások által kb. 450 m vastagságban harántolt agyagmárga, amely alul metamorf kavicsokat tartalmaz — kora bizonytalan, az újabb kutatások szerint (kárpáti-) kora-pannóniai, ülepedési sebessége kb. 450m/400 ka. A következő egység, a Tótkomlósi Mészmárga Tagozat határa a megemelkedő karbonát- és szervesanyagtartalom alapján jelölhető ki. Legnagyobb vastagsága kb. 730 m (Hód–I). Alsó része az úgynevezett „bazális konglomerátum”, melyben 10 cm-t is elérő átmérőjű, szigetekről származó kavicsokat tartalmazó, változatos szemcseméretű betelepülések is találhatók, melyek törmelékfolyásból ülepedtek le a lejtőlábhoz közel. Emiatt, ez az alsó rész a Dorozsmai Kavicsos Márga Tagozatba is sorolható. A felső részén már csak vékony homokkő-aleurit szemcseméretű, zagyárakból felhalmozódott betelepülések jellemzőek, ezért ez a szakasz már inkább a Vásárhelyi Márga Tagozat részének tekinthető. A „bazális konglomerátum” és a legnagyobb mésztartalmú márgák 430m/200 ka sebességgel halmozódtak fel — a felgyorsult üledékképződés valószínűleg a gravitációs tömegmozgásoknak köszönhető (SZABÓ et al. 2010). A medence jelentős süllyedésével párhuzamosan egyre inkább eltűnik a durvatörmelék. Ez, valamint a karbonát csökkenése jelzi a következő rétegtani egység, a Nagykörüi Agyagmárga Tagozat kezdetét, melynek felső részén megfogyatkoznak a távoli behordást jelző durvább szemcseméretű betelepülések, melyek kis-sűrűségű homokos zagyárak üledékei és nő az agyagtartalom. Az üledékképződés sebessége ennek megfelelően lecsökken 300m/900 ka (SZABÓ et al. 2010). Ekkorra vált teljessé a vízzel borítottság a terület határain belül. Az úgynevezett „alsó-pannóniai” közepére körülbelül 1 km-t megközelítő vízmélység kialakulása becsülhető. Összességében az Endrődi Márga Formáció különböző kifejlődéseinek ülepedése a 11,5–7 millió év közötti időszakban mehetett végbe, de a Battonyai-hát oldalán felfelé haladva a mészmárga képződése egyre később kezdődött el a fokozatos transzgresszió következtében (MAGYAR et al. 2004). A mélyvízi márgák fölött, még a mélyebb medencerészeken felhalmozódott, a progradáló deltarendszer disztális és proximális képződményeit jelentő, finomszemcsés homokkő és agyagmárga váltakozásából álló Szolnoki Homokkő Formáció turbidit-sorozatai települnek. A formáció a kiemelt hátakon gyenge kifejlődésű, de a Makói-árok területén igen jelentős, több mint 1000 m-es vastagságban van jelen. Felfelé vastagodó–durvuló, majd vékonyodó–finomodó 10–15 méteres üledékciklusok figyelhetők meg benne, melyek nagyobb, 150–200 m vastag egységekbe rendeződnek, amik között 5–10 m vastag agyag és lemezes aleuritos fácies jelenik meg. A 10–15 m-es üledékciklusok, néhány kilométer kiterjedésű homoklebenyeket, homoktakarókat alkotnak, melyeket sekély–lapos, esetleg széles csatornák táplálnak üledékkel, amíg a medenceperemi lejtőről a hordalék utánpótlás biztosított. Ha ebben szünet áll be, akkor mind a csatornákban, mind a lebenyek területén hemipelágikus agyagos üledék halmozódik fel. A Makói-ároktól délre a Szolnoki Formáció képződésével egyidőben egy vízalatti magaslat állhatta a zagyárak útját, melyeken csak a feltöltődés előrehaladtával tudtak a zagyárak átbukni — ezért olyan vastag az árok területén a formáció. A Szolnoki Formációt a jelentős, körülbelül 1–2°-os lejtésű medencelejtőn lerakódott, a lejtő épülésével párhuzamosan fiatalodó Algyői Formáció fedi, amely felfelé durvuló 20–50 méteres homokkő csomagokból és az azokat elválasztó 5–10 méteres pélites üledékből áll. Mivel a gravitációs tömegmozgások a lejtőn indulnak, ezért itt főleg agyag ülepedett le kis üledékképződési ráta mellett. A pélites üledéket a csuszamlások homokos anyaga szakítja meg, amelyek még a lejtőn meg is állnak. A lejtőlábon már jelentősebb az üledékfelhal48

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mozódás, mivel a nagyobb csuszamlások karéjos lebenyei mellett már a sűrűbb tömegmozgások is raknak le üledéket. A durvább üledékek mélyre szállítódása során a lejtőn kisebb-nagyobb területeket érintő erózió zajlik. A lejtő felső részén, ha a selfről érkező homok nem szállítódik a mélybe, akkor elnyúlt, kötényszerű homokfelhalmozódások figyelhetők meg. Az Endrődi Márga Formáció, a Szolnoki Homokkő Formáció és az Algyői Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett „alsó-pannóniai” formációkat, a Peremartoni Formációcsoportot, amely a Battonya-Pusztaföldvári-hátság területén mintegy 6–800 méter vastag, de a Makói-árok felé a 3–4000 méter vastagságot is elérheti. A medenceperemek mentén partközeli környezetben zajlott az üledékképződés, melynek során uralkodóan deltaüledékek rakódtak le. A folyótorkolatoknál csapdázódott, deltafronton, deltasíkságon és parti síkságon képződött üledékeket az uralkodóan finom- és középszemcsés homokkőből álló, agyagmárga, aleurit, a felsőbb részeken paleotalaj szintek és lignitrétegek közbetelepülésével tagolt Újfalui Formáció foglalja össze. A homokkőtestek torkolati zátony, deltaág, mederkitöltés, valamint gátszakadásokhoz köthető hordaléklebeny eredetűek lehetnek. A közbülső finomszemcsés üledékek a delta ágak közötti öblök, felhagyott medrek, mocsári-ártéri környezet maradványai. A deltasíkság területén kis kanyargósságú medrekből álló szövedékes vízhálózat volt jellemző (SZTANÓ et al. 2012), melyben a nagyobb medrek mentén ritkán övzátonyok alakultak ki. A progradáló delták hátterében alluviális síkságon (folyóvízi-ártéri, tavi, mocsári környezetekben) folyt az üledékképződés (Zagyvai Formáció). Az alatta települő Újfalui Formációtól nem különül el élesen, aleurolit, agyagmárga és homokkő sűrű váltakozásából áll. Jellemzően kisebb benne a homok-agyag arány, több aleuritot tartalmaz, agyagagyagmárga rétegei vékonyak. Az alluviális síkság területén a meanderező medergeometria a jellemző, felhagyott kanyarulatokkal, övzátonyokkal és ártéri hordaléklebenyekkel (SZTANÓ et al. 2012). A Nagyalföldi Formáció szintén alluviális síksági környezetben képződő, a Zagyvai Formációhoz hasonló, attól jelentősen nem különül el. Különbséget csupán a gyakoribb tarkaagyag betelepülések és a paleotalaj szintek jelentenek. Az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció, valamint a Nagyalföldi Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett „felső-pannóniai” formációkat, a Dunántúli Formációcsoportot, amely a hátság területén mintegy 6–800 m vastag, a medence irányában azonban elérheti a 2000 métert is. A hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) a 80-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 17. táblázat és a 25. ábra mutatja be a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát.

49

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Hagyományos (nem javasolt) korbeosztás

Nemzetközi korbeosztás

elfogadott Fcs*.-baosztás

Q legfelső-pliocén (levantei)

Pl3 Pl

pliocén

felső-pannóniai (Pa2) pliocén

Pl

felső-pliocén (felső-pannóniai)

Pl2

pannóniai (s. l.)

Dunántúli Fcs.

kvarter

Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől)

felső-miocén

Pl1

szarmata

M3

tortónai miocén

M

helvét burdigáliai

akvitániai *Fcs.: formációcsoport

Peremartoni Fcs.

M3 alsó-pliocén (alsó-pannóniai)

alsó-pannóniai (Pa1)

középső-miocén

szarmata (Ms)

M2

középső-miocén

M1

alsó-miocén

badeni (Mb) kárpáti (Mk)

M2 alsó-miocén M1

ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer)

25. ábra. A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése (KORPÁSNÉ HÓDI M., JUHÁSZ GY. szerk. in CSÁSZÁR 1997)

A terület a negyedidőszakban a Dunai szerkezeti árok DK-i részéhez tartozott. A DNy– ÉK-i kompresszió hatására az aljzati hátakon kiemelkedés és erózió zajlott, míg a Makói-árok és a kapcsolódó részmedencék intenzív süllyedésére utal, hogy a területen a negyedkori

50

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány képződmények, nagyrészt a Duna hordalékkúpjaként lerakódott, elsősorban durvaszemcsés üledékek vastagsága megközelíti a 6–700 m-t (26. ábra).

26. ábra. A negyedidőszaki képződmények vázlatos szedimentológiai szelvénye (2. szelvény) a Csanádpalota vizsgálati terület keleti szomszédságában (kivágat: MÁFI, 2005). A szelvény helyét ld. a 23. ábrán Jelmagyarázat: h_Qp3il: infúziós lösz; f_Qp3al: kvarter, folyóvízi, finomszemcsés üledék; Qp-h: kvarter és holocén képződmények; nM3-Pl: felső-miocén és pliocén képződmények; z-nM3-Pl: Zagyvai és Nagyalföldi Formációk egyben

51


1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2015. májusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban ártéri, mocsári és folyóvízi homokos képződményekben, illetve eolikus képződményekben: infúziós löszben, futóhomokokban, egyéb löszös üledékekben alakultak ki. Fentebbi képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén folyóvízi homokos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek. A talajvíz tartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz-méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2–4 méterrel a felszín alatt jellemző. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi meder és ártéri fácieseket egyaránt tartalmazó üledékekben alakult ki, melynek vastagsága az Alföld ÉNy-i területei felől DK-i irányban, Csongrád–Szeged irányában fokozatosan növekszik. A vizsgálati területen több száz (maximum 600–700) m vastagságú regionális kvarter víztartó összlet található, mely komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízmű kútjainak nagy része elsősorban a felső 200–400 m vastag, homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű rétegeit csapolja meg. A felfelé finomodó szemcsenagyságú homokrétegeket bőségesen tartalmazó, jó vízvezető összlet átlagos vastagsága 300–400 m-re tehető. A kvarter összletben tárolt vizek csupán a legsekélyebb részeken CaMgHCO3-os kémiai jellegűek, mely a mélységgel fokozatosan tolódik el a NaHCO3-os kémiai jelleg felé: kb. 100– 150 m-es mélységtől mélyebben már inkább a NaHCO3-os kémiai jelleg a jellemző. A kvarter összlet vizeinek összes oldottanyag-tartalma (TDS) széles, 400 – kb. 1600 mg/l-es tartományban mozog. Az itt található víztartókra az intenzív vízáramlás jellemző. A negyedidőszaki összlet viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő összlettel, melyet a késő-pannóniai, alluviális síksági összlet egymásra települő és egymásba fogazódó–kiékelődő homokos–agyagos rétegeinek víztartója (Nagyalföldi+Zagyvai és Újfalui Formációk – Dunántúli Formációcsoport) alkot. A formációk egymástól nehezen különíthetőek el, vastagságuk csak nehezen adható meg. Az egymásra települő és egymásba fogazódó–kiékelődő homokos–agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága a területen 500– 600 métertől kb. 1500 méterig, a mélymedencék területén akár 2000 méterig növekszik a Battonyai-hát felől a vizsgálati terület Ny-i régiói irányában. 52

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen mintegy 1500–5000 mg/l között alakul. Az alacsony összes oldottanyag-tartalmú híg vizek jelenléte kedvező áramlási feltételekre utal az összletben. A területen a felső-pannóniai összletben tárolt vizek jellemzően NaHCO3-os kémiai jellegűek, ugyanakkor a Battonyai-hát irányában (Pusztaföldvár, Tótkomlós, Végegyháza, stb) azonban megjelennek NaHCO3Cl-os és NaClHCO3-os, egy-egy esetben a NaCl-os víztípus is. Az összlet alsó részén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult regionális áramlási rendszert, sőt az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. Emellett a mintegy 300–350 méternél mélyebben elhelyezkedő homok rétegek már 30 ºC-nál melegebb vizet, termálvizet szolgáltathatnak. Hévízbeszerzés szempontjából legjelentősebb regionális rétegvízadó az Újfalui Formáció, annak is homokosabb delta üledékei. Térbeli helyzete, szeizmikus és mélyfúrás–geofizikai mérések alapján, területünkön jól ismert. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a térségben a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) DK-i irányból ÉNy-i irányba, a vizsgálati terület É-i régiói felé történő áramlással számolhatunk. Regionális léptékben egy DK–ÉNy-i, illetve egy NyÉNy–KDK-i irányú áramlás jellemző, melyek fő megcsapolási területe a koncessziós terület északi részén helyezkedik el. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyaira a terület nagy részén enyhe túlnyomás jellemző, csupán a terület keleti részein, a Battonyai-háttal határos területrészeken hidrosztatikusak a viszonyok. 1.3.1.1.3. Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban, a pannóniainál idősebb miocén medence fáciesű képződmények homok–homokköves rétegeiben. A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi és Szolnoki, illetve Algyői Formációk) a mélymedence irányában kivastagodást mutatnak: a medenceperemeken (Battonyai-hát peremén) csupán néhány száz méteres vastagságban megjelenő képződmények a medence (Makói-árok) területén már elérhetik a 3000–4000 méteres vastagságot is. Az összleten belül, a medenceperemi részeken a turbidites összlet (Szolnoki Formáció) redukáltabb vastagságban jelenik csak meg, azonban a medenceterületeken jelentős vastagságú kifejlődéseiben, valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit–homok rétegekben lokális vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni. A Szolnoki Formáció a mélymedence területén viszont több száz, akár 600– 700 méteres vastagságban is megjelenhet. A Peremartoni Formációcsoport bázisán esetlegesen található kavicsbetelepülésekben szintén találhatunk víztartókat. Báziskonglomerátumról a területen pontosabb információk nem állnak rendelkezésre. Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt. A kora-pannóniai rétegekben tárolt vizek összetétele széles tartományban változik. A vizsgálati területen belül alsó-pannóniai korú összletből egyedül Orosháza térségéből származnak vízminták. Ezekre a vizekre a kb. 3000–3500 és 25 000 mg/l közötti TDS és NaCl-os, NaClHCO3-os kémiai jelleg jellemző. Fentebbiek mellett előfordulnak még 25 000 mg/l-t meghaladó (25 000–29 000 mg/l) TDS-ek is, elsősorban Végegyháza, Tótkomlós, Pusztaföldvár környezetében (NaCl-os kémiai jelleggel párosulva), továbbá NaHCO3Cl-os, 53

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet illetve NaHCO3-os kémiai jellegű vizek is, melyek elsősorban a Battonyai-hát területén, a sekélyebb mélységből származó vízmintákból származnak. Az összlet magasabb összes oldottanyag-tartalommal rendelkező vizei elzártabb víztartókból származnak, míg az alacsonyabb oldottanyag-tartalmak az összlet felsőbb, durvább kifejlődéseihez kapcsolhatók, vagy a Peremartoni Formációcsoport homokkőtesteinek valamivel jobb térbeli kapcsolatára utalnak. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, kora-pannóniainál idősebb miocén, elsősorban badeni üledékekben amennyiben a törmelékes sorozat durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik, amennyiben megjelennek a területen (Madarasi, Abonyi és Ebesi(=Lajtai Mészkő), Dombegyházi, Hajdúszoboszlói Formációk). E prepannóniai miocén képződmények változatos vastagságuk és elterjedésük miatt általában nem jelentős hévíztárolók — vastagságuk nem jelentős, együttesen jellemzően néhány száz méter alatt marad —, ugyanakkor az idősebb képződményekkel egy tározó rendszert képezhetnek; vízadó képességük valójában nem ismert. Az e rétegekben tárolt vizekre vonatkozóan elemzéseket a területen két esetben (Tótkomlós, Csanádapáca) találunk: a kémiai jelleg NaCl-os, míg a TDS 11 500, illetve 14 500 mg/l. Az összetételek a víztartó(k) elzártságát is tükrözi. Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: — paleozoos metamorfitok, gránit, permi kvarcporfír, kvarcporfír-tufa (Battonyai Komplexum, Gyűrűfűi Riolit Formáció) felső, repedezett zónája és töredezett, mállott felszíne, — középső-triász repedezett, breccsásodott dolomit és alsó-triász repedezett homokkő (Szegedi és Csanádapácai Dolomit, illetve Jakabhegyi Homokkő Formáció), — prepannóniai miocén konglomerátum, homokkő, biogén mészkő (Abonyi, Ebesi Formációk), — alsó-pannóniai báziskonglomerátum, bázishomokkő; aleuritos bázismészmárga repedezett zónái és a deltaelőtér fáciesű turbidites homokkő összlet homokos részei (Békési; Endrődi és Szolnoki Formációk), — felső-pannóniai, deltasíkság fáciesű homokkő testek (Újfalui Formáció). A kora-pannóniai homokköves (szénhidrogén tárolók) képződmények, az Algyői Formáció alatt túlnyomásos jellegűek a legkeletebbi területek kivételével. E túlnyomás a terület hasznosítását jelentősen befolyásolhatja. 1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Ebesi (lajtamészkő), Hajdúszoboszlói Formáció), amennyiben azok megjelennek a területen. Ugyanakkor ezek a képződmények, ha nem települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal. Mivel vízkémiai elemzések összefoglalóan állnak rendelkezésre a teljes prepannóniai miocén összletre vonatkozóan, az itt tárolt vizek összetételére külön jellemzést nem tudunk adni, az előbbi fejezetben általánosan jellemeztük a prepannóniai miocén összletet. A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén, így számítani lehet szénhidrogének megjelenésére. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A rétegek a területen várhatóan túlnyomásosak. 1.3.1.1.5. Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport), pannóniainál idősebb miocén regionális/lokális elterjedésű vízzáró 54

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány képződmény is elkülöníthető, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. Az Algyői és az Endrődi Formációk képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan fontos „szigetelő” szerepet játszanak, hiszen a területen (egyenként) minimum 100–200 méter, ugyanakkor, a mélymedence területén ennél jóval nagyobb (akár 800–1000 méteres) vastagságot is elérhetnek. A rétegsorok jól nyomozhatóak a területen. Regionális, illetve helyenként (az elvékonyodás következtében) lokális vízzáró képződménynek tekinthető a területen még a prepannóniai miocén Makói (=Bádeni) Formáció. Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén korú, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén anyakőzetek lehetnek. 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység felépítése a terület déli, középső, illetve ÉNy-i részein a nagy mélység miatt nem ismert. A DK-i és É-i, ÉK-i területrészeken elsősorban variszkuszi kristályos, metamorf képződmények (Battonyai Komplexum és Kőrösi Komplexum?) alkotják, melyet délen helyenként a Gyűrűfűi Riolit Formáció vulkanitjai törnek át. A középső és attól K-re eső területeken mezozoos képződmények, elsősorban jura–alsó-kréta (Pusztaszőlősi Márga Formáció), illetve középső-triász sekélytengeri képződmények (Szegedi Dolomit, Csanádapácai Dolomit Formáció). Az aljzat mélysége a vizsgálati területen rendszerint –2000 mBf-et meghaladó mélységben található, mely csak a legdélkeletebbi területeken emelkedik –500 mBf környéki mélységbe. A medenceterületeken (a vizsgálati terület DNy-i részein) kb. –4500 mBf mélységbe süllyed. A vizsgálati területen az alaphegységi vízföldtani rezervoárokra a Tiszai főegység alsó– középső-triász korú sziliciklasztos és karbonátos képződményeiben lehet számítani (Jakabhegyi Homokkő; Szegedi Dolomit, Csanádapácai Dolomit Formációk) ott, ahol azok hosszabb ideig felszíni hatásnak, mállásnak és karsztosodásnak voltak kitéve. Az (esetlegesen) az aljzatra települő miocén korú karbonátok képződményei ott jelentősek, ahol egységes hidraulikai rendszert alkotnak az aljzat karbonátjaival. A vizsgálati terület DK-i és É-i, ÉK-i részein a variszkuszi kristályos összlet (Battonyai, Körösi? Komplexumok) képződményei (gneiszek, palák, gránitok, migmatitok) alkotják az aljzatot, melyek repedezettségük révén válhatnak tárolóképződményekké. Alaphegységi rezervoárként tehát egyrészt a karbonátos formációk azon részei jöhetnek számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett „üde” karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl. geotermikus, széndioxid (CO2)-tárolási szempontból. Másrészt a repedezett kristályos/metamorf képződmények rendelkezhetnek magasabb porozitás és a permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel. Aljzati képződményből számos vízelemzés áll rendelkezésre. A paleozoos képződményekből származó vízminták NaCl-os kémiai jellegűek. Mezőhegyes térségében alacsonyabb, mintegy 1100–4100 mg/l-es TDS-ű vizek, Pusztaföldvár, Orosháza környezetében 16 400– 24 200 mg/l összes oldottanyag-tartalom jellemző. Csanádapáca térségében a permotriász összletből származó vízminta TDS-e 16 900 mg/l körüli. A mezozoos képződményekből származó vízminták kémiai jellege ugyancsak NaCl-os, míg a TDS széles tartományban, 5900–24 200 mg/l között alakul, melyek közül a Szegedi Dolomitból származó vízminták 55

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet TDS-e kb. 10 100–21 500 mg/l, a Csanádapácai Dolomitból származó mintákéi 5900–16 800 mg/l körüli. Tótkomlós és Csanádapáca környékén egy-egy esetben megnövekedett szulfáttartalmú vizet is találhatunk. Az „alacsonyabb” oldottanyag-tartalom (továbbá egyes helyeken a HCO3-os jelleg) intenzívebb áramlások meglétére utal a magas oldottanyag-tartalmú vizekkel rendelkező elzárt jellegű víztartókkal szemben. Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem feltehetően a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5–10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4–5%-ot tesz ki. Az előforduló löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, pre-pannóniai miocén és az alaphegységi hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezek szűkebb területünkön „oldalirányú” utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban DK-ies, illetve NyÉNy-ias irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 100–200 m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. A terület jellemzően átáramlási területet képvisel a regionális áramlási rendszerben. A prepannóniai korú miocén rétegekben, valamint az aljzati képződményekben tárolt vizek összetétele a víztartók elzárt, pangó jellegére, illetve részben az itt tárolt vizek fosszilis eredetére utalhat. Ahol az aljzat alacsonyabb oldott anyag tartalmú vizet tárol, ott intenzívebb áramlási rendszert feltételezhetünk az idősebb, mezozoos karsztvíztartóban. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból akár a pannóniaiig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: a tektonikai elemek mentén a vizek — kényszerpályára kerülve — a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében, ha azok regionális áramlási rendszert érintenek, akkor szükség lehet a teljes áramlási rendszer modellezésére, értékelésére. Ugyancsak fontos a területen a CH-hasznosítások és a potenciális geotermikus hasznosítások várható egymásra-hatásainak értékelése, tisztázása is. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell. 56

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — állandó vízfolyások, tavak, — talajvíz-párolgással jellemezhető területek, — szivárgó felszínek, — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt NyÉNy-i, illetve DK-i irányból történő áramlással lehet számolni. 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter– felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, ásványvíz (Nagymágocs, Orosháza, Gerendás), gyógyászati- (Orosháza, Székkutas, Makó, Tótkomlós), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő — és lehetséges — geotermikus hasznosításokat is. A hideg- és termálvizek „hétköznapi” hasznosítás céljaira történő kitermelések mellett fontos megemlíteni a szénhidrogén mezők területén a szénhidrogén-iparban alkalmazott vízlikvidálásokat, melyek hatását környezetükre vizsgálni szükséges. 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni.

57

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 1.3.4. A terület vízminőségi képe A Csanádpalota vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2015. májusában a MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 450–1700 mg/l (medián körülbelül 1000 mg/l), a klorid-ion tartalom 20–250 mg/l (medián körülbelül 100 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom 300–950 mg/l között változik 560 mg/l körüli medián érték mellett. A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik, részben a települések belterületein, részben a mezőgazdasági területeken. A szennyezett kutakban mért összes oldottanyag-tartalom elérheti az 14 000 mg/l értéket, körülbelül 200 mg/l nátrium, 3200 mg/l kalcium, 7800 mg/l klorid, 60 mg/l hidrogén-karbonát és 1200 mg/l szulfát tartalom mellett (1. ábra Box-Whisker diagramján nem ábrázolt). Fontos megjegyeznünk, hogy a területen belül rendkívül kevés adat állt rendelkezésünkre, a legtöbb adat a vizsgált terület bővített határának ÉK-i részéből származik. A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box–Whisker diagramon (27. ábra) ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg.

27. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével

58

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A kvarter képződményekben tárolt vizek kémiai jellege jellemzően NaHCO3-os, de előfordulnak CaNaHCO3-os, NaCaHCO3-os. Néhány esetben a vizek CaMgHCO3-os, CaHCO3-os típusúak. A rendelkezésre álló adatok alapján, a TDS 400–1650 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 70–400 mg/l Na+, 5–50 mg/l Ca2+, 5–20 mg/l Mg2+ és 250–1150 mg/l HCO3–. A felső-pannóniai, Dunántúli Formációcsoportba tartozó homokrétegek vizeinek összes oldottanyag-tartalma a mélységgel növekvő tendenciát mutat, mely a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 1500– 4500 mg/l között változik. Az itt tárolt vizek kémiai jellege jellemzően NaHCO3-os típusúak, de a vizsgált területtől K-re, az aljzat kiemelkedés (Battonya–Pusztaföldvári gerinc) fölött előfordulnak NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, ritkábban NaCl-os víztípusok is. A fő jellemző alkotók, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével a következő tartományokban változnak, körülbelül 400–1250 mg/l Na+, 50–450 mg/l Cl– és 1000–3000 mg/l HCO3–. A rendelkezésre álló adatok alapján a Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom (TDS)) eloszlását Box-Whisker diagramon (28. ábra) ábrázoljuk.

28. ábra. A felső-pannóniai képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével

A Peremartoni Formációcsoport képződményeinek vizeiben az összes oldottanyagtartalma széles tartományban változik. A rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével a TDS döntően 3500–20 500 mg/l között változik. A vizek kémiai jellege jellemzően NaCl-os, kivéve a vastagabb homokkő és konglomerátum összletekből vizeket, mely lokális vízadók NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3os jellegűek. A prekainozoos aljzat-kiemelkedés feletti, a koncessziós terület határától K-re lévő tótkomlósi, pusztaföldvári és végegyházai fúrásokban előfordulnak NaCaHCO3-os, NaCaCl-os összetételű vizek is. A kisebb (körülbelül 5000 mg/l alatti) oldottanyag-tartalommal és NaHCO3-os vízösszetétellel jellemezhető vizek intenzívebb áramlási rendszer meglétére utalnak, míg a döntően az aljzat kiemelkedései felett megjelenő nagyobb (körülbelül 20 500 mg/l feletti) oldottanyag-tartalmú vizek aljzatból (és/vagy a miocén rétegekből) származó hozzákeveredésre utalnak. A fő jellemző alkotókra, a 10%–90% percentilis értékeket figyelembe véve, körülbelül 1000–7000 mg/l Na+, 20–200 mg/l Ca2+, 700–10 500 mg/l Cl– és 600–3500 mg/l HCO3– értéktartományok jellemzőek. A vizek ammónium tartalma jelentős, meghaladhatja a 100 mg/l-es értéket. Fontos megjegyeznünk, hogy ezek a vizek 59

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet viszonylag nagy szerves anion tartalmúak (100–1500 mg/l), melyek CH előfordulást jelezhetnek. Az aljzat-kiemelkedés feletti, a bővített területtől K-re mélyült pusztaföldvári, tótkomlósi és végegyházai fúrások vizei szintén NaCl-os kémiai jellegűek, de nagyobb, körülbelül 20 500–28 500 mg/l TDS-sel és körülbelül 3500–10 000 mg/l Na+ és 10 500–17 000 mg/l Cl– tartalommal rendelkeznek. A lokális víztartók alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékei víz összetételének jellemzésére mindössze 2 db meddő CH-kutató fúrás (Csanádapáca Csa–6 és Tótkomlós T.K–3) vízkémiai adatai álltak rendelkezésre, azonban a tágabb térség vízminőségi jellemzőit is figyelembe véve e vizek leginkább NaCl-os, esetenként NaClHCO3-os kémiai típussal jellemezhetőek. A vizsgált 2 db fúrás vize NaCl-os jellegű, összes oldottanyag-tartalma körülbelül 11 500–14 500 mg/l között változik, míg a fő jellemző alkotókra a következő tartományok jellemzőek, körülbelül 3800–5300 mg/l Na+, 4500–7200 mg/l Cl–. Fontos megjegyeznünk, hogy a tágabb térség vízminőségi adatainak figyelembe vételével együtt is, a koncessziós területen és annak 5 km-es körzetében e képződmények jellemzésére rendelkezésre álló nagyon kisszámú adat az értékelés bizonytalanságát nagymértékben növeli. A mezozoos aljzat vizeit feltáró fúrások zöme a vizsgálati területen kívül, az 5 km-es határzóna K-i részében mélyült. A rendelkezésre álló adatok alapján a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével az összes oldottanyag-tartalom jellemzően 8500– 24 200 mg/l között változik. A vizek jellege NaCl-os kémiai jellegű. A főbb jellemző alkotók e tartományon belül a következő intervallumban változnak, körülbelül 2500–6100 mg/l Na+, 3700–8500 mg/l Cl–. A Tótkomlós T–40 sekélyebb (1552–1558 m) mélységből származó víz NaHCO3–-os, a Tótkomlós T–I mélyebb (2665–2693 m) szakaszából származó víz NaClSO4–os jellegű. Az előbbi összes oldottanyag-tartalma 3500 mg/l körüli, 500 mg/l Na+ és 1200 mg/l HCO3– tartalom mellett, míg az utóbbi körülbelül 17 000 mg/l TDS-ű, 4600 mg/l Na+, 3800 mg/l Cl– és 4000 mg/l SO42– tartalommal. A paleozoos képződmények vizeinek kémiai jellegéről csak a Mezőhegyes Mh–16 és Mh– 4 kutató fúrások adatai álltak rendelkezésünkre. A vizek kémiai jellege NaCl-os. Az összes oldottanyag-tartalom jellemzően 1000–4000 mg/l között változik, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 250–1400 mg/l Na+ és 500–1600 mg/l Cl–. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os vizektől, a NaCaHCO3-os, NaCaCl-os, NaCl-os vizeken keresztül a NaClSO4-os víztípusig. A mélység növekedésével (29. ábra) nő a víz összes oldottanyag-tartalma a felszíntől számított körülbelül 1400-1600 méteres mélységig, mely után számottevő változást ez az érték nem mutat. Vízminőségi változás látható a felszíntől számított körülbelül 1000–1200 m mélységközben, jellemzően a felső-pannóniai és az azoknál idősebb képződmények határán, ahol a hidrogén-karbonát helyett a klorid lesz a domináns anion a mélység felé. A vizsgálati terület felszín alatti vizeinek arzén tartalma jelentősen meghaladja az ivóvízben megengedett 10 µg/l határértéket. A sekély felszín alatti vizek nagy arzéntartalmán túlmenően, az arzénkoncentráció a negyedidőszaki képződmények vizeiben is nagy, meghaladhatja a 100–200 µg/l értéket is.

60


29. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben

61


1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009. december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány). Az értékelés során mind a vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Tisza részvízgyűjtő egységet érinti. Területén két felszíni vízgyűjtő alegység osztozik; dél-délkeleten a Maros (2–21), északon és nyugaton a Kurca (2–19), míg a Hármas-Körös (2–16) a terület 5 kilométeres környezetének északkeleti sarkát fedi. A területre és 5 km-es körzetére 15 síkvidéki, meszes felszíni vízfolyás víztest esik (18. táblázat). A terület és környezete 3 állóvíz víztestet érint (19. táblázat). A terület számos — víztest kategórián kívüli — vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és környezetében 8 tározó, 12 természetes tó, 11 bányató, 5 holtág és 9 vizes élőhely. 18. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve

Kódja

Dögös-Kákafoki-csatorna *Élővíz-csatorna (Maros) Hajdú-ér–Ottlakai-csatorna Kenyere-ér Kiszombor–Csipkési-főcsatorna Kócsóhát-Porgány-éri-főcsatorna Kórógy-ér *Mágocs-ér Maros torkolat *Maros kelet Mátyáshalmi-csatorna *Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna *Szárazér-Porgányi-főcsatorna *Királyhegyesi-Szárazér-csatorna Kutaséri-csatorna

AEP435 AEP460 AEP555 AEP656 AEP693 AEP698 AEP707 AEP770 AEP783 AEP784 AEP789 AEP933 AEP975 AIQ081 AIQ083

Típusa

Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, közepes vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, kicsi és kis esésű vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, kicsi és kis esésű vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, nagyon nagy vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, nagyon nagy vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, közepes vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, közepes vízgyűjtő Síkvidéki, meszes, közepes vízgyűjtő

Vízgyűjtő alegység

2-16 2-21 2-19 2-19 2-21 2-21 2-19 2-19 2-21 2-21 2-19 2-21 2-19 2-21 2-21

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

19. táblázat. A területen és környezetében lévő álló víztestek Vízfolyás neve

Kódja

*Csikóspusztai-tó *Kakasszéki-tó *Kardoskúti Fehér-tó

AIH057 AIH082 AIH084

Típusa

Természetes, szikes, kis területű, sekély, benőtt vízfelületű, időszakos Természetes, meszes, kis területű, sekély, nyílt vízfelületű, állandó Természetes, szikes, kis területű, sekély, nyílt vízfelületű, időszakos

Vízgyűjtő alegység

2-21 2-19 2-21


A 30. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket.

62


30. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen

1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei A felszín alatti tér felső 20–40 m-ét reprezentáló sekély porózus és hideg vagy langyos vizet adó (<30 °C) porózus víztestek a Körös-Maros köze (sp.2.13.2, p.2.13.2) és a Maros hordalékkúp (sp.2.13.1, p.2.13.1). Az előbbi feláramlási, az utóbbi leáramlási terület (31. ábra, 36. ábra). A két érintett 30 °C-nál melegebb porózus vízadó a Dél-Alföld (pt.2.1) és a DélkeletAlföld (pt.2.1) termál víztest (37. ábra). 63

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A terület felszín alatti víztesteit a 20. táblázat ismerteti.

31. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével

64

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 20. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve

*Maros hordalékkúp *Körös-Maros köze *Maros hordalékkúp *Körös-Maros köze *Dél-Alföld *Délkelet-Alföld

Típus

Víztest azonosító

sekély porózus

sp.2.13.1 sp.2.13.2 p.2.13.1 p.2.13.2 pt.2.1 pt.2.3

porózus porózus termál


1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1.4.2.1. Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvízi célú vízkiemelés a területen nem folyik. Egyéb célból (ipari, öntözési, halastavi) 5 vízfolyás víztest vizét hasznosítják (21. táblázat). 21. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett felszíni víztest

Kommunális

*Élővíz-csatorna (Kettős-Körös) *Mágocs-ér Dögös-Kákafokicsatorna Kórógy-ér Maros torkolat

Ipari

A vízkiemelés hasznosítási célja Energetikai Öntözési Halastavi

x

x

Rekreációs

Ökológiai

x

x x x


Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, víziturizmus) kijelölt folyóvizek és állóvizek (22. táblázat) (32. ábra). 22. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név Dögös-Kákafoki-csatorna Kórógy-ér Szárazér-Porgányi-főcsatorna Élővíz-csatorna (Maros) Királyhegyesi-Szárazér-csatorna Maros kelet Maros torkolat Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna Kakasszéki-tó

kijelölt fürdőhely

x

víziturizmus

horgászat x x x x x x x x x

halászat


A 2008. évi nitrátjelentés alapján nagyobb összefüggő nitrátérzékeny terület a Maros hordalékkúpja. Tápanyagérzékeny terület nincs. A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Natura SCI és SPA, Ramsari) (23. táblázat). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik.

65

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 23. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa

Védett terület azonosító

Natura2000 – SPA Natura2000 – SPA

HUKN10007 HUKM10005

Natura2000 – SPA

HUKM10004

Natura2000 – SCI

HUKM20001

Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Ramsari Ramsari Nemzeti Park Nemzeti Park Nemzeti Park Nemzeti Park

HUKM20030 HUKM20006 HUKM20008 HUKM20008 HUKM20004 HUKM20004 HUKM20003 HUKM20007 HUKM20002 3HU003 3HU028 276/NP/97 276/NP/97 276/NP/97 276/NP/97

Védett terület elnevezése

Alsó-Tisza-völgy Cserebökényi puszták Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti gyepek Lapistó–Fertő Mágocs-ér Maros Maros Száraz-ér Száraz-ér T-erdő Csorvási löszgyep Vásárhelyi Kék-tó Kardoskúti Fehértó Montág-puszta Körös–Maros NP Körös–Maros NP Körös–Maros NP Körös–Maros NP

Védettség jellege

mentett oldali holtág, ártér

mentett oldali holtág, ártér mentett oldali holtág, ártér

Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be. Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések többsége csatornázatlan. A települések nagy részénél a települési folyékony hulladékot szennyvíztelepre szállítják. A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre négy esetben nem jelentős, két esetben jelentős (32. ábra, 24. táblázat). 24. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyvíztisztító telep neve

Befogadó víztest neve

Hatás a befogadóra

Kaszaper Makó *Mezőhegyes *Orosháza Székkutas Tótkomlós

Kaszaper - Szennyvíztisztító Telep Makó - Szennyvíztisztító Telep Mezőhegyes - Szennyvíztisztító Telep Orosháza - Szennyvíztisztító Telep Székkutas - Szennyvíztisztító Telep Tótkomlós - Szennyvíztisztító Telep

Mágocs-ér Maros torkolat Élővíz-csatorna (Maros) Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna sp.2.13.2 Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna

nem jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 25. táblázat ismerteti.

66

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 25. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Derekegyház Magyarcsanád *Mezőhegyes Mezőkovácsháza Nagybánhegyes Nagymágocs Pitvaros Tótkomlós

Szennyeződést kibocsátó

Szennyvíz jellege

Befogadó neve

Hatása a befogadóra

Pankota Flex Kft.,szennyvízelhelyező telep Hőforrás Kft. Strandfürdő

élelmiszeripar

sp.2.13.2

nem jelentős

termálvíz, fürdővíz termálvíz, fürdővíz

Maros kelet Élővíz-csatorna (Maros)

Strandfürdő

termálvíz, fürdővíz

Kutaséri-csatorna

nem jelentős nem jelentős lehet, hogy jelentős

élelmiszeripar

sp.2.13.1

nem jelentős


Mágocs-ér

nem ismert

Királyhegyesi-Szárazércsatorna Sámson-ApátfalviSzárazér-csatorna

lehet, hogy jelentős lehet, hogy jelentős

Nagybánhegyesi Tejüzem,Túróüzem, szennyvíz elhelyezés Szendrei 2000 Mg szövetkezet Négy-határ 99 Kft.


Rózsa fürdő


A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

32. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen

67

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A 33. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~27) bezárásra kerültek 2009-ig. Nagyobb szilárd hulladéklerakó Makón található. Veszélyes hulladéklerakó Hódmezővásárhelyen és Mindszenten, inert hulladéklerakó Makón, szerves hulladéklerakó pedig Hódmezővásárhelyen és Orosházán található.

33. ábra. Hulladékgazdálkodás

Nincsenek nyilvántartott szennyezett területek a térségben. Szennyező ipari tevékenységek elsősorban nagyobb településekhez köthetők, úgy, mint Hódmezővásárhelyhez, Orosházához, Tótkomlóshoz és Makóhoz. Nagy létszámú állattartás szórtan jellemző a térségben. 68

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Benzinkutak üzemelnek Apátfalván, Csorváson, Kiszomboron, Makón, Mezőhegyesen és Orosházán. Seveso besorolású üzem Hódmezővásárhelyen, Kardoskúton és Orosházán található. Felszíni víztesteket érintő káreseményről nincs információnk. Homokbányák vannak Árpádhalmon, Csanádpalotán, Hódmezővásárhelyen, Kaszaperen, Makón, Orosházán, Székkutason és Szentesen, agyagbányák pedig Csanádpalotán, Földeákon, Makón és Orosházán. Szénhidrogén bányatelkek Csanádapácán, Kardoskúton, Kaszaperen, Kiszomboron, Kübekházán, Makón (+ Makói-árok), Mezőhegyesen, Mezőkovácsházán, Nagybánhegyesen és Tótkomlóson találhatók. Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 34. ábra mutatja be.

34. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási nyilvántartás

69

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység csak kis területen jellemző a terület 5 km-es körzetében. A terhelés mértéke max. 50 kgN/ha/év. A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően 50 kgN/ha/év alatt marad, a legészakabbi településeken magasabb, 50-150 kgN/ha/év értékekkel (35. ábra). A foszforterhelés mértéke országos szinten alacsonynak-közepesnek mondható, max. 100 g/év.

35. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek

70

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.2.2. Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben ld. 26. táblázat, 27. táblázat). A vizsgálati területet 9 üzemelő, 5 km-es körzetét további 28 üzemelő, 2 db üzemen kívüli és 2 tartalék vízbázis érinti. A vizsgálati területen lévő vízbázisok közül egyik sem sérülékeny, 2 bizonytalan állapotú. Az 5 km-es körzet vízbázisai között 6 sérülékeny, 18 nem sérülékeny, 1 bizonytalan, a többi sérülékenysége pedig nem ismert. Befejezett diagnosztikával a vizsgálati területen 4 vízbázis rendelkezik, mind sérülékeny vízbázis diagnosztika. Az 5 km-es körzetben további 13 vízbázisra készült el az értékelés, ebből 11 sérülékeny vízbázis, 2 üzemeltetői diagnosztika történt. A 36. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víz termelőkutak védőterületeit mutatja be.

36. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 71


26. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Vízbázis VOR kód

*AID275 *AID278 *AID541 *AID635 *ALF832 *ALG433 *ALG435 *ALG649 *x11007

Vízbázis

Csanádalberti Községi Vízmű Csanádpalota Nagyközségi Vízmű Mezőhegyes Városi Vízmű Pitvaros Községi Vízmű Békéssámson vízmű vízbázisa Nagylak vízmű vízbázisa Nagymágocs vízmű vízbázisa Székkutas községi vízmű vízbázisa Kövegy vízbázisa

Védendő termelés (m3/nap)

Státusz

Rendelkezésre álló diagnosztika

Vízbázis sérülékeny

üzemelő

SVB diagnosztika

nem

150

üzemelő

SVB diagnosztika

nem

900

üzemelő

SVB diagnosztika

nem

4000

üzemelő

SVB diagnosztika

nem

350

üzemelő

bizonytalan

üzemelő

bizonytalan

üzemelő

nem

485

üzemelő

nem

309

üzemelő

27. táblázat. Az 5 km-es körzet felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Vízbázis VOR kód

AID202 AID276 AID277 AID288 AID375 AID456 AID542 AID562 AID566 AID776 AID803 ALF780 ALF782 ALF930 ALF992 ALG157 ALG188 ALG218

72

Vízbázis

Ambrózfalva Községi Vízmű Csanádapáca Községi Vízmű Csanádapáca, OKV Csanádapácai reg. vb. Csorvás települési vízmű Gerendás települési vízmű Kaszaper Községi Vízmű Mezőkovácsháza, MVKV Mezőkovácsháza vb. Nagybánhegyesi Községi Vízmű Nagyér Községi Vízmű Tótkomlós Városi Vízmű Végegyháza, MVKV Végegyháza vb. Apátfalva vízmű vízbázisa Árpádhalom községi vízmű vízbázisa DerekegyházTompahát községi vízmű Vízbázisa Földeák vízmű vízbázisa Kardoskút Községi Vízmű kútjai Királyhegyes vízmű vízbázisa Kiszombor vízmű vízbázisa


Státusz



üzemelő

SVB diagnosztika

nem

200

üzemelő

SVB diagnosztika

nem

600

üzemelő

SVB diagnosztika

nem

18000

üzemelő

SVB diagnosztika

igen

900

üzemelő

SVB diagnosztika

nem

200

üzemelő

SVB diagnosztika

nem

600

üzemelő

SVB diagnosztika

igen

2600

üzemelő

SVB diagnosztika

igen

500

üzemelő

SVB diagnosztika

nem

150

üzemelő

SVB diagnosztika

nem

1700

üzemelő

SVB diagnosztika

igen

400

üzemelő

nem

üzemelő

Üzemeltetői diagnosztika

nem

102

üzemelő


nem

340

üzemelő

nem

nem üzemelő

igen

üzemelő

bizonytalan

üzemelő

nem

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízbázis VOR kód

ALG292 ALG339 ALG343 ALG474 ALG078

x11003

x11008 x11009 x11012 x11016 x11018 x11019 x12019 x12020

Vízbázis


Státusz

Pusztaföldvár Községi Vízmű kútjai Magyarcsanád vízmű vízbázisa Makó vízmű vízbázisa Óföldeák vízmű vízbázisa Hódmezővásárhely Vízmű vízbázis DerekegyházTompahát községi vízmű Tompaháti Vízbázisa Makó-Rákos Vízmű Vízbázisa Orosháza Város Vízbázisa Szentes-Lapistó Vízmű vízbázisa Hódmezővásárhely Szikáncs Vb. Hódmezővásárhely Erzsébet Vb. Hódmezővásárhely Kútvölgy Vb. Gerendás - József A. u. Gerendás - Fürdő u.


üzemelő

igen

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő



5575

nem

üzemelő üzemelő nem üzemelő üzemelő üzemelő

104

üzemelő

22

üzemelő

76

tartalék tartalék

nem nem

SVB sérülékeny vízbázis * egyéb, nem közcélú vízbázis

Veszélyeztetettségi vizsgálatot 4, illetve 8 vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján 1 vízbázis jelentősen, 4 közepesen veszélyeztetett, 7 vízbázis esetén nincs probléma. A vízbázisok veszélyeztetettségének oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot. Az OGYFI nyilvántartása szerint 4 ásványvíztermelő kút található a területen, Nagymágocson 1 db, Orosházán 3 db. További 1 db kút van a terület 5 km-es körzetében, Gerendáson. 2 kút vizét nyilvánították gyógyvízzé a területen, Orosházán és Székkutason. A terület környezetében további 3 kút vizét termelik gyógyászati célra (Makó és Tótkomlós). A kutak részletes adatait a 28. táblázat tartalmazza. 28. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település

Nagymágocs Orosháza Orosháza Orosháza Orosháza Székkutas Gerendás Makó Makó Tótkomlós

Kút jele

*K-199 *B-10 *K-542 *K-575 *K-757 *K-271 B-7 K-57 B-235 B-156

Víz kereskedelmi neve

Nagymágocs ásványvíz Gyopárosi Gyógyfürdő ásványvíz Gyopárosi Gyógyfürdő ásványvíz Gyopárosi Gyógyfürdő gyógyvíz Kakasszék gyógyvíz Gerendás ásványvíz Makói Gyógyvíz Makói Gyógyfürdő Kft. Komlós Településszolgáltatási Kft.

Felhasználás

ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz gyógyvíz gyógyvíz ásványvíz gyógyvíz gyógyvíz gyógyvíz

EOV Y

EOV X

759182 770931 770551 771090 771123 768027 788981 760014 759950 779669

139283 137662 137901 136870 136847 133955 140530 97732 97689 119990

Térképi jele

5-246 3-28 3-100 3-93 3-283 5-105 G-7 5-8 5-285 3-170

A *-gal jelölt kutak a területre esnek.

73

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A vizsgálati területen 41, míg körzetében további 54 db 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a pt.2.2 és pt.2.3 porózus termál víztestekre szűrőzöttek és a miocén és pannóniai összleteket csapolják. Csak a terület 5 km-es körzetében található olyan kút, amely szűrőzési mélysége meghaladja az 2000 métert. A működő kutak vizének felhasználása többcélú; ivóvízként, fürdővízként, kommunális, mezőgazdasági és ipari célból is termelik. Több kút eltömedékelt, vagy lezárt, egy kút vízszintészlelőként működik. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 29. táblázat közöl. A 37. ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

37. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek

74


29. táblázat. A vizsgálati területen és környezetében lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település

Kút jele

EOV X

EOV Y

Szűrőzött szakasz (m)

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) ***

Vízadó kora **

Ambrózfalva Árpádhalom Árpádhalom Árpádhalom *Csanádalberti Csanádapáca Csanádapáca Csanádapáca *Csanádpalota Csorvás Csorvás Derekegyház Földeák Földeák Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Királyhegyes Magyarcsanád Makó Makó Makó Makó Makó Makó Makó *Mezőhegyes *Mezőhegyes *Mezőhegyes *Mezőhegyes *Mezőhegyes *Mezőhegyes Mezőhegyes *Mezőhegyes *Mezőhegyes *Mezőhegyes *Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőkovácsháza

B-6 K-64 K-65 B-69 K-4 B-20 K-83 K-192 K-66 B-5 K-64 K-49 B-52 B-54 K-561 K-906 K-915 K-919 K-10 K-18 B-57 B-66 B-189 K-195 B-226 B-230 B-235 B-6 B-27 B-32 B-39 K-122 B-160 K-165 B-167 K-170 B-176 B-189 K-194 B-6

779566 765500 763500 765018 776651 790700 788500 787218 779993 786300 786300 754114 760200 761952 763300 751899 751908 751540 770313 766400 760014 761800 759183 759000 759269 761339 759950 786500 786200 785600 785600 783000 785356 793716 785266 786145 785300 786839 793121 791700

113088 142600 143200 142432 110607 134800 129900 138028 103395 144800 144800 133772 107400 108726 124000 119508 118480 119714 103557 96200 97732 98100 97930 97000 97943 97314 97689 109800 108800 108800 108900 106800 108963 109318 109415 108034 109600 108768 115776 120429

411 - 415 357 - 397 364 - 402 491 - 508 518 - 535 380 - 410 306.6 - 380.5 576 - 603 388 - 532 471.5 - 489.5 1947 - 2181 497 - 539 1535 - 1893 592 - 607 1853 - 2427 481 - 518 1867 - 2077 752 - 884 274 - 500 1972 - 2060 1740 - 2099 1622 - 1684 1948.5 - 2268 124.3 - 1347 474 - 504 466 - 471 462 - 478 416.5 - 457 425 - 580 370 - 408 421.4 - 488.7 419 - 458 440 - 789 731.5 - 764 -

35 33 32 36 32 30 38 31 35 32 31 30 87 31 30 70 32 80 30 92 41 30 91 90 76 94 60.1 31 32 31 35 30 34 39 33 35 32 36 56 38

Q Q Q Q Q Pl3 Pl3 Q Pl3 Pl3 Pl3 Q Pl2 Q Q Pl2 Q Pl2 Q Pl2 Pl3+2 Q Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 Pl2+3 Q Q Q Q Pl2 Pl3

Nagybánhegyes

K-50

791918

124986

1065 - 1188

72

Pl2

Nagyér *Nagylak *Nagylak

B-8 K-18 K-20

779307 779234 779342

115301 95823 95925

490.4 - 506 548 - 624 755 - 815

43 37 46

Pl3 Pl3 Pl3

Hasznosítás

lezárva mezőgazdasági lezárva vízmű mezőgazdasági lezárva eltömve lezárva lezárva eltömve lezárva vízmű mezőgazdasági vízmű eltömve mezőgazdasági vízmű ipari mezőgazdasági mezőgazdasági fürdő eltömve kommunális mezőgazdasági kommunális kommunális fürdő lezárva eltömve eltömve vízmű vízmű lezárva vízmű mezőgazdasági vízmű fürdő lezárva, észlelő eltömve fürdő, mezőgazdasági lezárva

Térképi jele

5-73 5-146 5-157 5-244 5-156 3-178 3-6 3-267 5-32 3-179 3-180 5-238 5-82 5-255 5-160 5-28 5-161 5-42 5-166 5-71 5-8 5-167 5-46 5-68 5-219 5-234 5-285 3-241 3-242 3-243 3-22 3-244 3-301 3-97 3-245 3-106 3-246 3-265 3-54 3-36 3-110 5-10 5-11 5-39

75


Település

Kút jele

EOV X

EOV Y

*Nagymágocs Nagymágocs Nagymágocs *Nagymágocs *Orosháza *Orosháza *Orosháza *Orosháza *Orosháza *Orosháza *Orosháza *Orosháza *Orosháza Orosháza Orosháza Orosháza *Orosháza *Orosháza Orosháza Orosháza Orosháza *Orosháza *Orosháza Orosháza *Orosháza *Orosháza Orosháza *Orosháza Orosháza Orosháza *Orosháza *Orosháza *Orosháza *Pitvaros *Pitvaros Pusztaföldvár *Székkutas *Székkutas *Székkutas *Székkutas Tótkomlós Tótkomlós Tótkomlós Tótkomlós Tótkomlós Tótkomlós Tótkomlós Tótkomlós Tótkomlós

B-184 K-188 K-193 B-199 B-10 B-20 B-51 B-52 B-66 B-69 B-86 B-88 B-93 B-101 B-102 B-103 B-112 B-118 K-144 K-474 K-481 K-542 K-575 K-722 B-728 K-751 K-757 B-770 K-773 K-774 K-775 B-776

760400 757400 762273 759182 770931 774300 774000 774135 774130 774520 773700 773860 774769 775200 775300 775254 774494 774783 769842 777274 776216 770551 771090 777767 774093 771917 771123 771100 776893 777916 770732 770158 769900 780200 779300 784100 764600 768100 765600 764461 779793 778024 779500 780459 779669 783022 783028 783383 783386

138300 142000 140093 139283 137662 138600 137000 136797 136425 136699 136000 136153 136235 136200 136200 136229 135712 135084 140617 137199 137772 137901 136870 134937 136987 136678 136847 136807 139960 139976 137578 136691 138500 110900 110600 128700 135800 134000 133300 130152 119929 120095 119900 120768 119990 119212 119226 118924 118940

76

K-13 K-15 K-60 K-266 K-271 K-272 B-293 B-19 K-97 B-139 K-145 B-156 K-160 K-161 K-166 K-167


298 - 419 329.5 - 428 1625 - 1985 749.1 - 883.2 493.3 - 507.3

462 - 466 407 - 467

454 - 477 467 - 485 526 - 539 425 - 472 1510.5 - 1584 1485 - 1689 488.9 - 822 393 - 428 413 - 459 494 - 511.5 569.4 - 649.1 1415 - 1553

461 - 520 516.3 - 571 1327 - 1356 270 - 300 358 - 379 1701 - 1771 412 - 512 432 - 451 528 - 538 1319 - 1355 298 - 335 1220 - 1267 456 - 533 422.4 - 480.8 322.5 - 399.7 429 - 469.8 317.3 - 396.3


30 31 96 52 40 32 36 37 37 37 36 36 32 37 37 38 36 34 35 37 95 95 46 32 36 40.5 45 88.2 95 92 84.5 88 38 40 74 30 31 100 36 35 41 86 31 80 42 44 38 41 39

Vízadó kora **

Hasznosítás

Q Q Pl2 Pl2 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 Pl3 P Pl3 Pl2 Q Pl2 Pl2 Pl2 Pl3 Q Pl2 Pl3 Pl2

vízmű mezőgazdasági mezőgazdasági

Q. Pl3 Pl2 Pl2 Q Pl2 Pl2 Q Q Pl3 Pl2 Q Pl2 Q Pl3 Pl3 Pl3 Pl3

észlelő mezőgazdasági mezőgazdasági lezárva mezőgazdasági fürdő, kommunális mezőgazdasági vízmű lezárva lezárva vízmű mezőgazdasági fürdő lezárva, észlelő lezárva, észlelő lezárva, észlelő lezárva, észlelő

fürdő eltömve eltömve eltömve eltömve eltömve eltömve eltömve eltömve eltömve lezárva eltömve eltömve mezőgazdasági mezőgazdasági lezárva fürdő lezárva vízmű vízmű fürdő

Térképi jele

5-168 5-169 5-88 5-246 3-28 3-183 3-75 3-29 3-31 3-76 3-34 3-35 3-184 3-26 3-25 3-27 3-30 3-185 3-33 3-88 3-89 3-100 3-93 3-186 3-143 3-14 3-283 3-304 3-307 3-308 3-309 3-310 3-269 5-12 5-81 3-187 5-150 5-105 5-97 5-243 3-48 3-50 3-188 3-105 3-170 3-252 3-253 3-250 3-251


Kút jele

EOV X

EOV Y



Vízadó kora **

Végegyháza

K-11

786797

120750

931 - 1004

70

Pl2

Végegyháza

B-17

786797

120750

427 - 492.5

38

Pl3

Település

Térképi jele

Hasznosítás

fürdő, mezőgazdasági lezárva

3-49 3-51

A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** vízgazdálkodásban használt kor. A Pl2 Pa2-nek feleltethető meg. *** kút létesítése idején

A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 30. táblázat és a 31. táblázat tartalmazza. Míg a sekély porózus víztestek készleteit elsősorban öntözésre használják, addig a porózus ill. porózus termál víztestek készletei változatos céllal termelik. Számos termál kút termelési adata nem ismert a területről, így a közölt termelési adatoknál a tényleges vízkivétel sokkal jelentősebb lehet. Visszatáplálás nem történik a területen. 30. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

ivóvíz

ipari

bányászat

sp.2.13.1

egyéb öntözés mezőgazdasá fürdővíz gi

egyéb termelés

vissztáplálás

többcélú termelés összevonva

78,050

Összesen

78,050

sp.2.13.2

0

p.2.13.1

4514,227 17,037

p.2.13.2

3916,130

717

pt.2.1

404

63

437,647 16 435

52

336

389

107

954

93,736

5114,647

506,346

5880,476

53

2016

pt.2.3

0

31. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa

sekély porózus porózus porózus termál

Szűrőzött szakasz mélysége

sekélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m

A kifolyó víz hőmérséklete

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

kevesebb, mint 30°C magasabb, mint 30°C

78,050 10995,123 2016 13089,173

Összesen:

1.4.3. Határ menti víztestek A terület által érintett víztestek közül az sp.2.13.1, p.2.13.1, sp.2.13.2, p.2.13.2 sekély porózus és porózus víztestek érintettek a román magyar határmenti tárgyalásokon (Maros régió). Ez a terület egyben része az ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt Maros/Mures aggregátumnak. 1.4.4. Monitoring 1.4.4.1. Felszíni víz monitoring programja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring-helyeket és a vizsgált jellemző77

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet ket a 32. táblázat mutatja be. A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2005-ben több pontot érintő ökológiai felmérés zajlott, a Maros-, Csikóspusztai-tó, Kardoskúti Fehér-tó, Mágocs-ér, Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna és a Szárazér-Porgányi-főcsatornán. A 2008-as hidromorfológiai felmérés során a Marost Nagylaknál vizsgálták; e mellett Nagylakon védett területi, illetve Makó térségében fürdő monitoring történik a Maroson (38. ábra). A védett területekre vonatkozó monitoring programot a 33. táblázat tartalmazza.

Kémiai vizsgálat elemei

Biológiai vizsgálat elemei

Hidromorfológiai mérés elemei

+

A/V

P/B/M/Z/H

M/F

+

+

A/V

P/B/M/Z/H

M/F

Battonya, E-zsilip

+

+

A/V

P/B/M/Z/H

M/F

AIJ666

Kurca-csatorna

Mindszent

+

+

M/F

AIJ684

Maros

Nagylak

ALC824

Veszélyes anyag miatt operatív

+

ALC657

Felszíni víz neve

Mintavételi helyhez rendelhető kiépített vízrajzi mérőállomás neve

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Battonya, Cigánykaéri torkolat alatt Mezőkovácsháza, Kutaséri torkolat alatt

ALC658

Királyhegyesi Szárazér Királyhegyesi Szárazér KirályhegyesiSzárazér-csatorna

Monitoring azonosító

Feltáró monitoring

Hidromorfológia miatt operatív

32. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében

A/V

P/B/M/Z

A/E/V

P/B/M/Z/H

Maros Szeged + A/E/V Sámson-Apátfalvi ALC632 Szárazér Apátfalva, Déli gátőrház + + A/V Sámson-Apátfalvi Tótkomlóséri torkolat ALC973 Szárazér alatt + + A/V Kémiai vizsgálat elemei: A – alapkémia, E – elsőbbségi anyagok (33-as lista), V – egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P – fitoplankton, B – fitobenton, M – makrofita, Z – makrozoobenton, H – halak Hidromorfológiai mérés elemei: H – hidrológia, M – morfológia, F – folytonosság

P/B/M/Z/H

+

AIY147

33. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító

AIJ684

78

Monitoring pont neve

Maros

Védettség indoklása

nitrátérzékeny

P/B/M/Z/H

M/F

P/B/M/Z/H

M/F


38. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai

1.4.4.2. Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring program keretein belül a sekély porózus vízadókról 57, a porózus vízadókról 27, a porózus termál vízadó összletekről 2 kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 34. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 39. ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring pontjait. A felszín alatti víz mennyiségi monitoring programja a területen vízszint változás megfigyelése (Q1). A minőségi program sérülékeny külterületi (S1), illetve sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoring programon belül történik. Termálvíz monitoring programon belül 2 kút megfigyelése történik.

79

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 34. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Területre esik (db) Víztest mennyiségi

*Maros hordalékkúp

sp.2.13.1

1Q1

*Körös-Maros köze

sp.2.13.2

8Q1

*Maros hordalékkúp

p.2.13.1

*Körös-Maros köze *Dél-Alföld *Délkelet-Alföld

p.2.13.2 pt.2.1 pt.2.3

kémiai

1S1 2S3

1Q1

5 km-es környezetére esik (db)

mennyiségi + kémiai

9Q1

mennyiségi

kémiai

8Q1

4S1+2S2

15Q1

3S1+1S2 1S1+2S2 +5S3 2S2+8S3

3Q1

3S3

mennyiségi + kémiai

3 (Q1+S1) + 1 (Q1+S2) 1 (Q1+S1)

1Q1 1Q1


39. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen

80

Összesen (db)

19 38 13 14 1 1

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 1.4.5.1. Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni vízfolyás víztestek állapota 7 esetben mérsékelt, 6 esetben gyenge, 1 esetben bizonytalan, 1 esetben pedig adathiány miatt nem ismert. Az állóvíz víztestek közül 1 jó és 1 rossz állapotú, a harmadik állapota pedig adathiány miatt nem ismert. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 35. táblázat mutatja be.

AEP698 AEP707 AIQ083 AEP783 AEP789 AEP460 AIQ081 AEP770 AEP784 AEP933 AEP975 AIH057 AIH082 AIH084

Víztest állapota

AEP693

Kémiai állapot

AEP656

Ökológiai minősítés

AEP555

Dögös-Kákafokicsatorna Hajdú-ér-Ottlakaicsatorna Kenyere-ér Kiszombor-Csipkésifőcsatorna Kócsóhát-Porgány-érifőcsatorna Kórógy-ér Kutaséri-csatorna Maros torkolat Mátyáshalmi-csatorna *Élővíz-csatorna (Maros) *KirályhegyesiSzárazér-csatorna *Mágocs-ér *Maros kelet *Sámson-ApátfalviSzárazér-csatorna *Szárazér-Porgányifőcsatorna *Csikóspusztai-tó *Kakasszéki-tó *Kardoskúti Fehér-tó

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

AEP435

Víztest név

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot

Víztest azonosító

Összesített biológiai állapot

35. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

–

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

–

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

gyenge

gyenge

–

gyenge

–

–

–

–

–

adathiány

gyenge

jó

–

gyenge

–

gyenge

gyenge jó mérsékelt mérsékelt

jó mérsékelt jó jó

gyenge – jó gyenge

gyenge bizonytalan mérsékelt mérsékelt

– – – –

gyenge bizonytalan mérsékelt mérsékelt

mérsékelt

jó

–

mérsékelt

–

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

–

gyenge

–

gyenge

mérsékelt mérsékelt

gyenge jó

gyenge jó


– nem jó


gyenge

gyenge

gyenge

gyenge

–

gyenge

gyenge

mérsékelt

gyenge

gyenge

–

gyenge

– rossz jó

– – –

– – –

– rossz jó

– – –

adathiány rossz jó


81

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 1.4.5.2. Felszíni alatti víztestek A területet érintő sekély porózus és porózus felszín alatti víztestek bizonytalan állapotúak. A porózus víztestek közül az egyik jó, a másik gyenge állapotú. A minőségi állapotfelmérés során a sekély porózus víztestek gyenge, ill. kockázatos besorolást kaptak. A gyenge minősítés oka diffúz nitrátszennyeződés; a kockázatosnak ítélt víztestek esetében pedig a klorid és vezetőképesség mutat növekvő trendet (37. táblázat). 36. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Süllyedés

FAVÖKO

Áramlási viszonyok

Víztest állapota

*sp.2.13.1 Maros-hordalékkúp jó/gyenge határán

jó

bizonytalan

jó

bizonytalan

*sp.2.13.2 Körös-Maros köze

jó/gyenge határán

jó

bizonytalan

jó

bizonytalan

*p.2.13.1

Maros-hordalékkúp jó/gyenge határán

jó

jó

bizonytalan

*p.2.13.2

Körös-Maros köze

jó

jó

bizonytalan

*pt.2.1

Dél-Alföld

gyenge

jó

gyenge

*pt.2.3

Délkelet-Alföld

jó

jó

jó

Víztest jele

Víztest neve

Vízmérleg

jó/gyenge határán


37. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Víztest

jele

neve

*sp.2.13. 1

Maroshordalékkúp

Szennyezett termelőkút

Szennyezett ivóvízbázis védőterület

Diffúz szennyeződés a víztesten>20%

komponens

komponens

nitrát

növényvédőszer

Szennyezett felszíni víztest száma

Trend Minősítés komponens

Cl, vezetőképess ég

Körös-Maros köze Maros*p.2.13.1 hordalékkúp Körös-Maros *p.2.13.2 köze *pt.2.1 Dél-Alföld *sp.2.13. 2

x

kockázatos gyenge jó jó jó

*pt.2.3 Délkelet-Alföld

jó


1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. A felszíni vízfolyások esetében a jó állapot/potenciál 2027-re vagy az utánra érhető el. Egy állóvíz víztestnél a jó állapot fenntartandó, a másik kettőnél a jó állapot 2015-re ill. 2027-re érhető el. A felszín alatti víztestek többségénél a jó állapot fenntartandó. Egy sekély porózus és egy porózus termál víztestnél a jó állapot elérhető (2027 utánra ill. 2021-re). A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1. melléklete és táblázatai (6.2 és 6.3) tartalmazzák (www.vizeink.hu).

82


1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel kis területen (6 km2) egybeeső, jelenleg hatályos geotermikus-kutatási területet a 38. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015. november). 38. táblázat. A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel részben egybeeső geotermikus kutatási terület Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód

Battonya - geotermikus energia geotermikus energia/ kutatási terület 800730

Engedélyes

Fedőlap (mBf)

Alaplap (mBf)

Terület (km2)

Megállapít Érvényes

EGS Geotermális Koncessziós Kft.

–2500

–6000

324,033 1

2014.10.17 2050.04.21

Jelenleg (2015. november) nincs a koncesszióra javasolt területen hatályos geotermikus bányaterület (védőidom). 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területekre sem esik hatályos szénhidrogén kutatási terület. A koncesszióra javasolt területek kijelölésekor nem volt hatályos szénhidrogén bányatelek a területen (MBFH Bányászat), így a vizsgálati terület megegyezik a koncesszióra javasolt területtel. A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet a 39. táblázat, a (nem konvencionális) szénhidrogén bányatelkeket a 40. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015. november). 39. táblázat. A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási terület Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód

Battonya-Pusztaföldvár-Dél szénhidrogén szénhidrogén / kutatási terület 800790

Engedélyes

Fedőlap (mBf)

Alaplap (mBf)

Terület (km2)

Megállapít Érvényes

Vermilion Hungary Battonya-dél Koncessziós Kft..

0

–5500

471,705 9

2014.06.12 2034.06.12

40. táblázat. A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód

Makó-árok I. - szénhidrogén (nem hagyományos) szénhidrogén földgáz (nem konv) – 500731 Makó I. - szénhidrogén (nem hagyományos) szénhidrogén földgáz (nem konv) érvényes kitermelési MÜT 500801

Fedőlap (mAf/mBf)

Alaplap (mAf/mBf)

Terület (km2)

Megállapít

MÜT*

TXM Olaj- és Gázkutató Kft.

–2300

–7000

994,6172

2007.05.2 2

működő

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

–2300

–5500

122,1453

2009.01.2 8

működő

Engedélyes

*MÜT: műszaki üzemi terv

83

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 1.5.3. Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 16 bányatelek található. Ezek közül 10 db a működő, 1 db szüneteltetett, 2 db kutatás alatt levő, és 2 db tájrendezés alatt levő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van. A bányászott nyersanyag agyag, homok és vegyesen agyag-homok. A bányák közül 3 db esik a területen belülre, 13 bányatelek a területen kívül található. A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-s nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 44 db, amelyek között többféle nyersanyag: agyag, homok és kavics fordul elő. A területen belülre 10 db megkutatott készlet esik. 34 megkutatott nemfémes ásványi nyersanyag-lelőhely a vizsgálati területen kívülre esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 40. ábra, adataikat a 41. táblázat és 42. táblázat tartalmazza, amelyek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014. decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel. A térképen egy bányatelket ábrázoltunk valós kiterjedésében. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre.

84


40. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza

41. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

1

605460

2

3

Területnév

Makó I. agyag Orosháza III. - közle607650 kedésépítési agyag Hódmezővásárhely 723250 (0508,509... hrsz.) agyag,

Területe km2

Nyersanyagnév

Engedélyes

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Status

Helyzete a területen

Engedély kezdete

vége

0,17

agyag

SZEMA Makó Téglagyártó Kft.

100648 763084

működő

1996. határo12.18 zatlan

bányatelek

kívül*

0,05

agyag

Béke Agrár Kft.

táj139556 772938 rendező


bányatelek

belül

vegyes

Sarkadi Vásártér Kereskedelmi és Piacüzemeltető Kft.

122310 753422

2014. 2018.1 12.29 2.29

kutatás

kívül*

2,77

85


Térképi szám

Bányakód

Területnév

Területe km2

Nyersanyagnév

Engedélyes

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Status



bányatelek

kívül*


bányatelek

kívül*


bányatelek

kívül*

2014. 2018.1 11.25 1.25

kutatás

kívül*


bányatelek

kívül*


bányatelek

kívül*


bányatelek

kívül*

Engedély kezdete

vége

homok

4

Orosháza IX. 614080 - agyag, homok

0,05

vegyes

MEL-TEX Textilipari és Kereskedelmi Kft.

5

608930

Kaszaper I. homok

0,03

vegyes

Sand Mine Kft.

6

613210

homok

ÉGISZ 90 Temetkezési Kft.

homok

DÉLÚT Építő és Bányászati Kft.

7

Szentes VII. 0,03 homok Hódmezővásárhely 723120 (0514/29,31- 0,31 34... hrsz.) homok

139863 776454

működő

szü129276 788664 netelő mű143928 756045 ködő

121480 752519

BÁNYÁSZ-6 nincs Külszíni Bányá101183 766485 MÜT szati Kft. MAROSDÖMPER Bányahomok és Folyami homok tájkitermelő, 101027 765923 renSzállítmányozó és dező Földmunkát kivitelező Koncessziós Kft. F.A. 4 V. Mezőgazdaműsági és Szolgáltató 142596 766447 ködő Kft.

8

614840

Makó IV. homok

0,21

homok

9

614170

Makó III. homok

0,20

homok

10

614220

Árpádhalom I. - homok

0,16

homok

11

614060

Csanádpalota II. - homok

0,16

homok

DÉLÚT Építő és Bányászati Kft.

105318 778267

működő


bányatelek

belül

12

Kiszombor II. - homok, 614750 0,13 lösz, agyagos törmelék

homok

egyéni vállalkozó

95638

756899

működő


bányatelek

kívül*

13

Hódmezővá609580 sárhely VII. homok

121602 753476

működő


bányatelek

kívül*

14

140688 780910

működő


bányatelek

kívül*

Maczelka és társa Kivitelező, Tervező, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Orosponty Horgászati és Kereskedelmi Szolgáltató Kkt.

0,09

homok

609130

Orosháza V. 0,09 homok

homok

15

611760

Orosháza VI. - homok

0,08

homok

egyéni vállalkozó

140042 775589

működő


bányatelek

kívül*

16

614590

Orosháza 0,04 VIII. - homok

homok

TESZT Tervező, Szervező és Fővállalkozó Kft.

136038 771421

működő


bányatelek

belül

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül

86

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 42. táblázat. vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Település

1

40201002

Csorvás

Bányatelek (ha van)

Bányaterület neve (lelőhely)

Nyersanyag neve

2

40201003

Csorvás

3

40400001

Orosháza

Csorvás I. - homok bővített b.telek, 011/30, 011/57, hrsz. 0111/1 hrsz. maradvány terület I-Tgy. 054/16 hrsz.

4

40400002

Orosháza

II-Tgy.

tömör téglaagyag

5

40400005

Orosháza

Téglagyár Gyopáros

tömör téglaagyag

6

40400010

Orosháza

Homokbánya Orosháza VI. -homok bányatelek Kaszárnya dűlő III. 0434/38, 0436/25, 0437, 0440/5, 0440/8 és 0440/9 hrsz Orosháza II. homok bányatelek, Kaszárnya dűlő 0434/14 hrsz. Orosháza I.-agyag bányatelek, Gyopáros 055/7 hrsz. Orosháza III. agyag bányatelek

üveghomok

7

40400012

Orosháza

Orosháza VI. homok

8

40400013

Orosháza

Orosháza VIII.-homok

9

10

40400014

40400015

Orosháza Orosháza

11

40400016

Orosháza

12

40400018

Orosháza

13

40400021

Orosháza

14

40407003

Tótkomlós

15

40803001

Kaszaper

16

60200004

17

60200006

18

60200011

19

60200016

20

60200017

21

60200019

22

60200020

Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely

60200022

Hódmezővásárhely

24

60200024


26

60200025

60200026

Orosháza III. agyag Orosháza V. Orosháza V. -homok homok bányabányatelek, 031, 035 telek, 031, 035 hrsz. külterület hrsz. Külterület Orosháza IX.-agyag, Orosháza IX.homok bányatelek agyag, homok 068/9 hrsz Tsz bánya 095/8 hrsz. Kaszaper I. -homok Kaszaper I. bányatelek, 0159/3 homok hrsz. Csomorkányi út 0481/1 hrsz.


23

25

Orosháza II. homok

Hódmezővásárhely VI. homok

Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhely VII. homok

vakoló homok, közlekedésépítési homok vakoló homok tömör téglaagyag

építési homok építési homok, közlekedésépítési homok

EOV Y


kívül* 144984 784060 144984 784060

kívül*

138500 771750 belül 134550 771450 belül 138435 772250 belül 140000 755600 kívül* 140044 775665

belül belül

136122 771391

vakoló homok

kívül* 135946 771625

tömör téglaagyag

belül 138054 772295

közlekedésépítési agyag

139522 772931

építési homok

belül kívül*

140706 780927 közlekedésépítési agyag, építési homok vakoló homok

kívül* 139863 776454 119300 783300 kívül*

építési homok

kívül* 129262 788667

vakoló homok

Aranyág

falazó homok

Dilinka dűlő

blokktégla agyag

0451/1 hrsz.

falazó homok

0245/2 hrsz.

vakoló homok

Csomorkány dűlő

falazó homok

Hódmezővásárhely II.homok, Csomorkányi út 0483/3 hrsz. Csomorkányi út 483/3 hrsz, maradék terület Hódmezővásárhely VI. -homok bányatelek, 0512/8, /13 hrsz. Hódmezővásárhely VI. -homok bányatelekből kimaradó készlet Hódmezővásárhely VII. -homok bányatelek, 0481/26, /27 hrsz.

EOV X

116642 752168 121810 753510 120000 752000 123600 759400 114650 760800 121670 753650

vakoló homok

kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül*

121743 754330 vakoló homok

121743 754330

építési homok

kívül* kívül*

121951 753458 építési homok

kívül* 121951 753458

közlekedésépítési homok

kívül* 121659 753478

87


27

28

29

60200027

60200028

60200030

30

60203001

31

60203002

32

60300001

33

60300005

34

60300006

35

60300008

36

60302001

37

60302002

38

39

60304001

60500008

40

60500012

41

60500014

42

43 44

60503001

60503002 60503101

Hódmezővásárhely IV. homok bányatelekből kimaradó terület Hódmezővásárhely Hódmezővá- HódmezőváVIII.-homok bányatesárhely sárhely VIII. lek, 0510/23 hrsz. Hódmezővásárhely HódmezőváVIII.-homok b. teleksárhely ből kimaradó Székkutas - I. agyag CSzékkutas 7 tábla, 0238/19 hrsz. Székkutas II. -homok Székkutas II. Székkutas bányatelek 0376/25, homok /26, /27, /42 hrsz. Makó -I. agyag bányaMakó -I. Makó telek, 0412/27, agyag 0412/29, 0412/31 hrsz. Makó II. Téglagyár Makó II.- homok b. telek 0141/50-52, Makó 0141/54 és 0141/34 hrsz Makó 0141/50-52 stb. Makó hrsz meg. kut. terület (Makó II. böv.) Csanádpalota I. Csanádpalota I.-agyag Csanádpalota - agyag bányatelek Csanádpalota II.-hoCsanádpalota Csanádpalota mok bányatelek II. -homok 060/37-42, stb hrsz. Földeák I.-agyag báFöldeák I. Földeák nyatelek, 0179/36, / 37 agyag hrsz. Szentes IV.- homok Szentes bányatelek, 01213/18, 01233/25, /26 hrsz. Szentes 01250/12 hrsz. Szentes megkutatott terület Szentes VII.-homok Szentes VII.Szentes bányatelek 01233/27 homok hrsz. Nagymágocs -I. hoNagymágocs mok, Pap tanyai dűlő 0369/1 hrsz. Pap tanyai dűlő Nagymágocs 0369/1hrsz., kimaradó terület Árpádhalom I.- Árpádhalom 73/5 hrsz. Árpádhalom homok megkutatott terület Hódmezővásárhely

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül

88

falazó homok

kívül* 121659 753478

építési homok

kívül* 122347 753984

építési homok

kívül* 122449 753823

tömör téglaagyag közlekedésépítési homok

129022 763996

kívül* belül

134200 767663

tömör téglaagyag

kívül* 100648 763084

tömör téglaagyag

97660

764270 kívül*

útépítési töltésanyag

kívül* 102470 760020

útépítési töltésanyag tömör téglaagyag közlekedésépítési homok közlekedésépítési agyag

kívül* 102470 760020 92564

777548

belül belül

105318 778267 kívül* 105991 761118

falazó homok

kívül* 143775 756038

közlekedésépítési homok építési homok, közlekedésépítési homok

141050 755780

kívül* kívül*

143928 756045

falazó homok

kívül* 140085 761388

falazó homok

kívül* 140085 761388

közlekedésépítési homok

142899 766748

kívül*


1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49.§ 16. „Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.” A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49.§ 24. „Zárt terület”: Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

89


2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. A Csanádpalota terület szénhidrogén-földtani megismerése DK-Alföldön kőolajkutatási lehetőségekkel ifj. Lóczy Lajos foglalkozott először, 1934ben. Kutatásra is felhasználható Eötvös inga-méréseket 1940–41-től végeztek. A gravitációs kutatás mutatta ki a Battonya és Tótkomlós között húzódó pozitív anomáliát, amit a környezetéből kiemelkedő medencealjzatként értelmeztek. A gerincvonulat boltozata DK-ről ÉNy felé enyhén lejt, kelet felől a Békési-medence, nyugaton a Makói-árok határolja. A fúrásos kutatási tevékenység a MANÁT Tótkomlós–1 fúrásának mélyítésével indult meg 1941-ben. A fúrás technikai problémák miatt elszerencsétlenedett, de a felszínre áramló földgáz és kőolaj bizonyította a Battonya–Pusztaföldvári-magaslat szénhidrogén potenciáljának meglétét, a szénhidrogén-földtani rendszer működését. A II. világháború után 1953-ban folytatódott a kutatás, majd 1958-ban, a pusztaföldvári kőolajmező feltárásával kezdődött meg az iparszerű kőolaj- és földgáztermelés (KŐRÖSSY 1990, 2005). T. KOVÁCS (1965) a battonyai terület mélyföldtanáról – az addig lemélyített fúrások adatai alapján adott áttekintő értékelést és a fő olaj-, illetve gáztároló „Battonya szint” szemcseméret és mésztartalom szerinti négyféle kifejlődését is jellemezte. KURUCZ (1977) a Pusztaföldvár és Battonya közötti terület medencealjzatot felépítő képződményeit értékelte és megszerkesztette a Tiszántúl medencealjzatának 1:100 000-es, illetve 1:200 000-es térképeit. Napjainkig több mint húsz változó kiterjedésű szénhidrogén mező feltárására került sor a Battonya–Pusztaföldvári-magaslaton, több mint 700 fúrás lemélyítésével. A kutatást jelentős volumenű felszíni geofizikai mérések előzték meg. A Makói-árok északi részén, a Hódmezővásárhely, Hód–1 fúrás nem hagyományos tároló képződményben található CH-előfordulás kutatására mélyült, és igazolta szénhidrogén jelenlétét szerkezet független helyzetben az Endrődi és Szolnoki Formációkban (KISS, SŐREG 2010). 2.1.1.2. A Csanádpalota terület szénhidrogén-földtani rendszere A koncesszióra kijelölt terület a Hódmezővásárhely–Makói-árok keleti oldalán, a fokozatosan emelkedő, több kisebb vetőből álló peremen, észak-déli irányban hosszan elnyúlva helyezkedik el, kisebb része rányúlik a Battonyai-gerincre. Ezért a területen, ha felhalmozódtak szénhidrogének, azok a Makói-árok anyakőzeteiből származhatnak, a telepek pedig a Battonyai-hát felhalmozódási övezeteihez hasonlíthatnak. A Csanádpalota területen az eddigi kutatások szénhidrogén-előfordulást nem mutattak ki. A koncessziós terület környezetében a legnagyobb területű és vagyonú előfordulások a Battonyai-gerinc tengelyvonalában vannak. Szénhidrogén anyakőzetek A Csanádpalota terület földtani képződményeiben esetlegesen felhalmozódott szénhidrogének a Battonyai-gerincvonulatot nyugatról övező mélymedencéből, a Makói-árokból származhatnak. A medence több ezer méter vastag kitöltésében a miocén és alsó-pannóniai 90

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány agyagmárgák, aleuritok a térség fő anyakőzetei (DANK 1988). Bizonytalanságot okoz, hogy a Makói-árok aljzati részeit fúrással alig kutatták, ezért a fő forrásterületekről hiányosak a geokémiai elemzési adatok. A terület kőzeteinek szervesanyag-tartalmára, érettségére számos publikáció tartalmaz adatokat (HORVÁTH et al. 1988, CLAYTON, KONCZ 1994, CLAYTON et al. 1994).

41. ábra. A Battonyai-hát egyszerűsített litosztratigráfiai beosztása és a szénhidrogén-földtani rendszer elemei.

A terület aljzatában a mezozoos, triász-jura karbonátos kőzetek kevés szerves anyagot tartalmazó részei helyzetüktől függően különböző termikus érettséggel jellemezhetők, általában túlérettek (41. ábra). A mély szerkezeti helyzetben levő karbonátos összletekből származhat az a CO2 gáz, amely a gerincvonulaton az alaphegység felületének közelében felhalmozódott CH-telepek földgázának jelentős, akár 70%-ot is elérő CO2 tartalmát adja (KERTAI, 1972). A bádeni és szarmata üledékek változó potenciállal rendelkeznek, potenciáljuk döntő hányadát már leadták. A korábban a bádeni emeletbe, majd a pannóniai emelet aljába helyezett (BADICS et al. 2011) agyagmárga összlet (Makói Formáció) szintén olaj- és földgázgeneráló anyakőzetként vehető számításba. 91

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Az alsó-pannóniai sekély- és mélyvízi mészmárga és agyagmárga (Endrődi Márga Formáció) a terület legfontosabb kőolaj és földgáz anyakőzete, mivel szerves anyagának eredeti hidrogéntartalmát a gyors süllyedés következtében jórészt megőrizhette (BADICS et al. 2011). A teljes szerves széntartalom (TOC) értéke általában 0,5–2% között változik. A bázisképződményt alkotó, finomszemcsés mészmárga (Tótkomlósi Mészmárga Tagozat) TOC értéke 2–4% közötti. A deltaelőtéri agyagmárgák (Endrődi Formáció Nagykörűi Agyagmárga Tagozat) jelenleg olajablakban, a mélymedencében nedvesgáz zónában vannak (42. ábra). A Makói-árok mélyzónájában a kivastagodó agyagmárga összlet nagy tömegű érett anyakőzetként vehető számba. Az Endrődi Márga fedőjében települő alsó-pannóniai finomszemű üledékek (Szolnoki Formáció, Algyői Formáció) szervesanyag-tartalma változó, többnyire 1% alatti, anyakőzetként fenntartásokkal vehető csak figyelembe. A felső-pannóniai üledéksorozat finomszemű üledékei változó, esetenként akár 10%-ot elérő TOC értékkel rendelkeznek, de sekély eltemetődésük, alacsony hőmérsékletük miatt érettségük alacsony, szénhidrogén generálására nem alkalmasak. A deltasíkság fáciesű homokkövek jelentős mennyiségű biogén eredetű földgázt tárolnak. Az anyakőzetek szerves anyaga döntően III. típusú kerogént tartalmazó gázgeneráló, illetve kevert gáz/olajgeneráló típusú. Csak részben tartalmaznak II. típusú kerogént a prepannóniai anyakőzetek és a pannóniai (s.l.) emelet bázisán települő Endrődi Márga Formáció üledékei (SZENTGYÖRGYI K.-NÉ et al. 2010).

42. ábra. A Békési-medence süllyedéstörténeti modellje és a szénhidrogén-rendszer alapelemei (Horváth et al. 1988, Clayton, Koncz 1994) 92

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Migráció HORVÁTH et al. (1988) modellezték az Alföld süllyedés-, hő- és éréstörténetét (42. ábra). Az alföldi gáz- és olajmezők éretlen szerves anyagú kőzetekben találhatók viszonylag sekély, 1,5–2,5 km-es mélységben a medencebeli magaslatok fölött, vagy helyenként a magaslatok aljzatában. Ezek a szénhidrogének a közeli mélyárkok (CH konyha) érett szerves anyagából származnak, és néhány kilométeres úton felfelé migráltak. A magaslatok irányába történő kőolaj- és földgázmigráció napjainkban is zajlik. A modellszámítások szerint jelentős mennyiségű szénhidrogén vándorolt az anyakőzetből lefelé és/vagy oldalirányban is, majd a medencealjzatban, illetve a mélyárkok peremén csapdázódhattak viszonylag sekély (2–4 km-es) mélységben. A mélyebb helyzetű anyakőzetek és a magasabb helyzetű telepek között az elsőrendű migrációs felületek a paleo-mezozoos alaphegység felszínén, illetve a pannóniai képződmények feküjében kialakult diszkordancia felszínek. A mindenkori aljzat repedezett, eróziós felszíne, és a rátelepülő abráziós felszínek nagyobb áteresztőképességű zónája teszi lehetővé – az e felületek mentén áramló vizek segítségével – a CH laterális vándorlását. A vertikális migrációt az aljzatból felnyúló vetők is segítik (SPENCER et al. 1994, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ et al. 2010). A prepannóniai miocén összlet tetőzónája közeli porózus, törmelékes és karbonátos tárolóösszleteket a mélyebb helyzetű miocén és alsó-pannóniai anyakőzetekből a prepannon miocén–alsó-pannóniai határfelületen migráló szénhidrogének tölthetik fel. Az alsó-pannóniai bázismészmárga (Tótkomlósi Mészmárga Tagozat) aleuritosabb, repedezett szakaszai az összletben kis távolságban keletkezett szénhidrogének migrációja által telítődhettek. Lényegében helyben, vagy minimális másodlagos horizontális migráció után akkumulálódtak a medence mélyebb részein generálódott, az alsó-pannóniai agyagmárgával összefogazódó deltaelőtéri homokkőtestekben (Szolnoki Formáció) felhalmozódott szénhidrogének. A felső-pannóniai deltasíksági környezetben (Újfalui Formáció) képződött homokkőtestekben kialakult földgáztelepek CH-tartalma kisebb érettségű termikus vagy többnyire biogén gáz, amely a homokkőtestekkel összefogazódó pélitekből, kisebb távolságból származik. Tárolókőzetek A Battonyai-háton megismert legfontosabb tárolókőzetek a következők (TATÁR A.-NÉ et al. 1999a,b, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ et al. 2010): — alaphegységi paleozoos metamorfitok, gránit (Battonyai Komplexum), permi kvarcporfír, kvarcporfír-tufa (Gyűrűfűi Riolit Formáció) felső, repedezett zónája és töredezett, mállott felszíne — középső-triász repedezett, breccsásodott dolomit (Szegedi és Csanádapácai Dolomit Formáció), alsó-triász repedezett homokkő (Jakabhegyi Homokkő Formáció) — középső-felső miocén, bádeni és szarmata konglomerátum, homokkő, biogén mészkő (Abonyi, Ebesi Formáció) — alsó-pannóniai báziskonglomerátum, bázishomokkő (Békési Formáció) — alsó-pannóniai aleuritos bázismészmárga repedezett zónái (Endrődi Formáció, Tótkomlósi Mészmárga Tagozat) — alsó-pannóniai, deltaelőtér fáciesű turbidites homokkő összlet homokos részei (Szolnoki Formáció) — felső-pannóniai, deltasíkság fáciesű, különböző típusú zátony- és mederhomokkő testek, gyengén konszolidált homoktestek (Újfalui Formáció). Többnyire biogén eredetű földgázt, részben a fentebb említett anyakőzetekből származó, mélyebbről oda vándorolt gázt tárolnak.

93

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Zárókőzetek A tárolókőzetek feküjét és fedőjét felépítő, hidrosztatikus nyomásviszonyok mellett impermeábilis agyagok, agyagmárgák a tároló képződmények zárókőzetei. Feküként bármely impermeábilis képződmény számításba jöhet. A zárást a települt boltozatú, alsó-pannóniai csapdák esetében a homokköveket tagoló agyagmárgák, a rejtett, litológiai csapdák esetében pedig a tároló impermeábilissá válása, elagyagosodása, vagy kiékelődés biztosítja (43. ábra). Elszigetelten jelentkeznek, de egyes területeken fontosak a mezozoos agyagpalák, márgapalák, illetve a miocén agyagos-aleurolitos szintek is. Csapdázódás A csapdázódások helyét, nagyságát és morfológiáját a migrációt is befolyásoló tényezők határozzák meg: — a paleo-mezozoos aljzat és a pannóniai fekü morfológiája, az azokon kialakult helyi maximumok, — a maximumok felett kialakult települt álboltozatok, — litológiai váltásból származó impermeábilissá válás, — a tároló összletek hirtelen elvégződése, kiékelődése, — a tektonikai elemek — vetők — záró hatása, — kapilláris nyomási viszonyok, — nyomásrendszerek. A területre jellemző csapdatípusok: települt boltozatú csapdák alatt kialakult rétegtelepek, tektonikailag és/vagy litológiailag zárt réteg- és halmaztelepek.

Algyő

Makói-árok

Pusztaföldvár

43. ábra. A Nagyalföld szénhidrogén földtani rendszerének idealizált szelvénye (HORVÁTH, TARI 1999)

94

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.1.1.3. A kutatások eredményei A területen szénhidrogén-telepek nem ismertek. A környező területek legfontosabb kutatásainak eredményei 1995 után: Battonya–Pusztaföldvár (101.) kutatási terület (SZENTGYÖRGYI K.-NÉ et al. 2010) A terület a Csanádpalota területet kelet felől közvetlenül határolja. A kutatás célja a terület ismeretességi szintjének növelése volt. A kutatások során 2D szeizmikus szelvényeket újraértelmeztek, 3D szeizmikus méréseket végeztek, 12 kutatófúrást mélyítettek, melyből 9 produktívnak bizonyult. A területen található telepek és a bennük rejlő szénhidrogének minősége: — mezozoos aljzat: Végegyháza-Ny éghető kevertgáz- és Vég-Ny-12 telítetlen kőolajtelep; — metamorf aljzat és báziskonglomerátum: Pusztaföldvár nagygázsapkás kőolajtelep; — mezozoos aljzat és báziskonglomerátum, -homokkő: Csanádapáca telítetlen kőolajtelep, Tótkomlós éghető kevertgáz és kőolaj, Pusztaszőlős gázsapkás kőolajtelep; — gránitos és kvarcporfír aljzat és báziskonglomerátum, -homokkő: Battonya nagygázsapkás kőolajtelep; — mezozoos aljzat és bázismárga: Nagybánhegyes Nbh-1 és Tótkomlós telítetlen kőolajtelepek, Végegyháza Vég-Ny-7 éghető kevertgáz telep; — bázismészmárga: Tótkomlós T-I, Csanádalberti Csal-É-1, Pitvaros Pit-É-1 (felső telep), Mezőhegyes Mh-Ny-2, T-K-1, Dombegyháza Domb-DNy-4, Mezőbánhegyes Mbh-1, Medgyes-2 telítetlen kőolajtelepek, Battonya Bat-K gázsapkás kőolajtelep, Kevermes Kev2 szabadgáztelep; — báziskonglomerátum és -mészmárga: Mezőhegyesen egy éghető kevertgáz- és két gázsapkás kőolajtelep; — miocén tetőzóna és bázismészmárga: Medgyes Med-4 telítetlen kőolajtelep, Pitvaros Pit-É1 (alsó telep) telítetlen kőolajtelep, Mezőbánhegyes Mbh-K-1 telítetlen kőolajtelep; — pannóniai deltaüledékekben földgáz. Battonya–Pusztaföldvár–DNy (7.) kutatási terület (TATÁR A.-NÉ et al. 1999a) A terület a Csanádpalota területet kelet felől határolja. A kutatások során felszíni geofizikai (geoelektromos, 2D és 3D szeizmikus) méréseket végeztek, és szeizmikus szelvényeket értékeltek újra. 16 új fúrás mélyült, melyből 6 kőolaj-, 4 földgáztermelő és 6 meddő. A terület az ÉNy felé mélyülő battonyai gerincvonulat DNy-i szárnyán helyezkedik el. Egy körülbelül 100–150 méter elvetésű vető két részre osztja: egy magasabb keleti és egy mélyebb nyugati részre. Az anyakőzetek a Makói-árok miocén és alsó-pannóniai agyagmárgás, aleurolitos üledékei. Az érettebb olajok a miocén pelites összletből származnak. Az olajképződés jelenleg is tart. Az árok keleti, kevésbé meredek oldala kedvező a szénhidrogének feláramlása szempontjából. A terület tárolókőzetei a neogén fekü–pannóniai, neogén fekü–középső-miocén és középső-miocén–pannóniai diszkordancia felületekhez kapcsolódnak. A gáztelepek éghető kevertgázt tartalmaznak, melyek a CO2 izotóparány alapján köpenyeredetűek, vagy még inkább a mezozoos karbonátos összlet termális metamorfózisából származnak. A deltalejtő homokkövei katagenikus érett gázt tárolnak, melyek anyakőzetei az idősebb pannóniai pelitek.

95

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A területre jellemző csapdatípusok: — aljzati záródás felett települő, települt boltozatú csapda alatt kialakult rétegtelep (Tótkomlós-É alsó-pannóniai telítetlen kőolajtelep); — aljzati orr felett települő, települt boltozatú csapda és litológiailag zárt rétegtelep (Pitvaros Pit-É-1, Mezőhegyes Mh-Ny-2 alsó-pannon telítetlen kőolajtelep); — aljzati orr felett települő, települt boltozatú csapda és litológiailag zárt halmaztelep (Tótkomlós-D mezozoos telítetlen kőolajtelep); — aljzati orr felett települő, települt boltozatú csapda tektonikailag és litológiailag zárt halmaztelep (Pitvaros Pit-É-1 alsó-pannóniai, mezozoos telítetlen kőolajtelep); — települt boltozatú csapda tektonikailag zárt halmaztelep (Tótkomlós-DNy Békés szint és Csanádalberti Csal-É-1 alsó-pannóniai, mezozoos telítetlen kőolajtelep); — települt boltozatú csapda tektonikailag zárt rétegtelep (Csanádalberti Csal-É-2 alsó-pannóniai telítetlen kőolajtelep); — települt boltozatú csapda litológiailag zárt rétegtelep (Mezőhegyes Mh-Ny pannóniai földgáztelep). Battonya–Pusztaföldvár–É (5.) kutatási terület (SZENTGYÖRGYI K.-NÉ et al. 1997) A terület a Csanádpalota területet észak felől határolja, a területre kissé benyúlik. A kutatás célja a terület ismeretességi szintjének növelése volt. A kutatások során felszíni geofizikai (gravitációs, mágneses, geoelektromos, szeizmikus) méréseket végeztek. 8 új fúrás mélyült (Orosháza Oros–1–3; Oros-DNy–1; Pusztaföldvár Pf–I; Nagyszénás Nsz–1–3), mely mind meddőnek bizonyult. A terület a Tiszai-egység Békés–Kodru-alegységébe tartozik, annak északi részén, a Battonya–Pusztaföldvár rögvonulat északnyugati, süllyedő részén helyezkedik el. A területen szénhidrogéntelepet eddig nem fedeztek fel, a területen található ígéretes litológiai és szerkezeti csapdák nem töltődtek fel. A felső-pannóniai delta homokkövekben csak szénhidrogén nyomok vannak. A területen található anyakőzetek: — felső-pannóniai pélitek: nagyon jó minőségű, de alacsony érettségű gázanyakőzetek; — alsó-pannóniai pélitek: 40%-a megfelelő, 20%-a jó minőségű olajzónának megfelelő termikus érettségű gáz- és olajszénhidrogénre is aktív anyakőzet; — miocén pélitek: 20%-a jó minőségű, érett gázanyakőzet; — felső-kréta pélitek: fő tömegük nem anyakőzet; érett, gyenge minőségű gázanyakőzet szakaszokat tartalmazó olaj, illetve nedves gáz zónának megfelelő kőzetek; — középső-triász mészkő, alsó-triász márga: 40%-a szerény, 10%-a jó effektív anyakőzet, melyben gyakoriak a migrációra utaló jelek. A szénhidrogén generálódás az utóbbi néhány millió évben mehetett végbe. 2.1.2. A Csanádpalota terület szénhidrogén vagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogén-vagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. A Csanádpalota területen és környezetében felfedezett szénhidrogén előfordulások (44. ábra) kezdeti földtani és kitermelhető vagyonát a 43. táblázat és a 44. táblázat mutatja be.

96


44. ábra. Csanádpalota vizsgálati terület környezetében ismert szénhidrogén előfordulások (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén A sűrűn sraffozott területek nem hagyományos szénhidrogének kitermelésére fektetett bányatelkeket, a ritkán sraffozott területek hagyományos szénhidrogének kitermelésére fektetett bányatelkeket jelölnek.

43. táblázat. Csanádpalota vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás 2014. jan.1.) Mező

Battonya-Észak Csanádalberti-Észak Kaszaper-Dél Kunágota Mezőhegyes Mezőhegyes-DK Mezőhegyes-Nyugat

Szintek

1 2 2 6 24 2 9

Hagyományos kőolaj (kt)

0,00 1301,86 749,20 0,00 452,00 0,00 105,00

Nem hagyományos gázkondenzátum (kt)

Hagyományos földgáz (Mm3)

Nem hagyományos földgáz (Mm3)

125,00 232,52 968,87 289,14 997,19 217,16 1172,70

97

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Mező

Hagyományos kőolaj (kt)

Szintek

Nagybánhegyes Pitvaros-Észak Pusztaföldvár Pusztaföldvár-Észak Pusztaszőlős Pusztaszőlős gáztároló Tótkomlós Tótkomlós-Dél Tótkomlós-DNY Tótkomlós-Észak Végegyháza-Nyugat Makó

1 2 48 2 17 4 25 1 1 1 14 2

Makó-árok I. szénhidrogén, földgáz

737,85 1158,30 6293,15 0,00 1440,00 0,00 0,00 543,33 227,60 106,90 43,04 0,00

3

Összesen:




35,54 62,20 17541,28 83,59 971,12 1461,70 1057,44 44,80 24,50 1,85 805,07 183460,00 418946,64

13158,23

418946,64

2771670,30 26091,67

2955130,30

44. táblázat. Csanádpalota vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti kitermelhető kőolaj és éghető földgáz vagyona (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás 2014. jan.1.) Mező

Felfedezés éve

Hagyományos kőolaj kőolaj (kt)



Battonya-Észak

1982

0,00

71,73

Csanádalberti-Észak

1991

390,51

69,76

Kaszaper-Dél

1971

76,00

586,94

Kunágota

1975

0,00

208,50

Mezőhegyes

1960

208,09

668,67

Mezőhegyes-DK

2010

0,00

153,90

Mezőhegyes-Nyugat

1990

31,50

797,92

Nagybánhegyes

1990

221,35

10,66

Pitvaros-Észak

1992

21,62

1,29

Pusztaföldvár

1958

2541,14

13223,16

Pusztaföldvár-Észak

2003

0,00

33,50

Pusztaszőlős

1960

33,00

709,80

Pusztaszőlős gáztároló

1960

0,00

1045,10

Tótkomlós

1941

0,00

862,84

Tótkomlós-Dél

1992

43,29

6,87

Tótkomlós-DNY

1966

52,22

14,00

Tótkomlós-Észak

1986

32,07

0,56

Végegyháza-Nyugat

1985

12,91

537,52

Makó

1969

0,00

Makó-árok I.

2006

Összesen:

27520,00 45643,06

3663,70


45643,06

1419025,90 19002,72

1446545,90

2.1.2.2. A Csanádpalota terület reménybeli szénhidrogénvagyona Az MFGI a vagyon meghatározását a vonatkozó szakirodalomban fellelhető alapelvek szerint végzi, a nemzetközi vagyon osztályozási és kategorizálási irányelvek (SPE PRMS, 98

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány UNFC2009) és az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás adatai alapján, a vállalkozók által benyújtott kutatási zárójelentések tartalmának ismeretében (45. ábra).

45. ábra. A várható kitertmelhető vagyon becslése Az egyes területekre vonatkozó várható kitermelhető vagyon mennyiségét becsülhetjük a már felfedezett vagyon mennyisége alapján, meghatározhatjuk komplex modellezéssel, illetve a terület földtani adottságai alapján számíthatjuk a generált szénhidrogén mennyiséget.

A perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban. Számos ilyen telep helyezkedhet el az aljzat egykori, erózió által változatosan tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogénelőfordulás létezhet.

99


46. ábra. A vizsgálati terület környezetében már felfedezett hagyományos szénhidrogén előfordulások kitermelhető vagyona a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben.

A várható reménybeli szénhidrogénvagyon proszpektenkénti előzetes becslésére a területen és környezetében már megismert mezők vagyonának ismeretében volt lehetőségünk. Az MBFH szénhidrogénvagyon nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati területekre eső előfordulások mezőnkénti és telepenkénti leválogatását és összegyűjtöttük a felfedezés időpontját. A feltárt vagyon mezőnkéni, illetve telepenkénti vagyonának eloszlása, a felfedezés dátuma szerinti sorba rendezés alapján kapott grafikonsorozat adhat alkalmat a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez. A Csanádpalota területen várható még fel nem fedezett előfordulásokban tárolódhatott fluidumok termikusan érett anyakőzete a Makói-árokban feltételezhető Endrődi Márga Formáció, ahonnan diszkordancia felületek és vetők mentén vándorolhat a keletkezett szénhidrogén a feltételezett tárolókba. A tanulmányterület a Makói-árokban felfedezett jelentős mennyiségű nem hagyományos szénhidrogén előfordulás és a Battonyai-hát ismert hagyományos kőolaj- és földgázmezői között került kialakításra, már korábban meghatározott koncessziós kutatási területek között. A mintegy 450 km2-es területen 8 kutatófúrás mélyült, melyek mindegyike meddő besorolást kapott. A Battonyai-hát nyugati oldalában települő üledékrétegek között a hátság tetején megismert kisebb előfordulásokhoz hasonló méretű felfedezések várhatók, 30–50 kilotonna kőolaj és/vagy 20–100 millió m3 kitermelhető szénhidrogénvagyonnal. A terület kiterjedése, megkutatottsága, szénhidrogén-földtani adottságai alapján 2–4 ilyen előfordulás várható kisebb szerkezeti, illetve litológiai/sztratigráfiai csapdákban. Kutatási kockázatot a migrációs útvonalba eső, gazdaságosság szempontjából megfelelő méretű csapdaszerkezet felfedezhetősége jelent.

100

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. §-a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: — „Ásványvagyon”: az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becs-léssel vagy számítással határozzák meg. — „Kutatási terület”: a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. — „Lelőhely”: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). — „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) — műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül — határoz-nak meg. — „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos–technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. §-a alkalmazásában: — „Mező”: a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: — „Reménybeli vagyon”: földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon).

101


2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.1.1. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M–7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (47. ábra) általános felépítése: — torony és alépítmény, — energiaforrás, meghajtás, — emelő berendezés részei, — forgató berendezések, — öblítő berendezések, — fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, — csövek és csőkezelő berendezések, — fúrófej, — mentőszerszámok.

102


47. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései

A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel–elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (48. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: — teljes szelvényű fúrók — magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, 103

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet — különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám.

1

2

3

4

48. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej

A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba2. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszap2

Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály.

104

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kezelési technológiát (49. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása.

49. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (50. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja.

105


50. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel

A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső-rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok 106

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 51. ábra.

51. ábra. A rétegrepesztés folyamata

A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. 107

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.1.2.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogénmennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására.

108


2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.

109


2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása A vizsgálati terület kb. fele-fele arányban tartozik Békés, ill. Csongrád megyéhez. 2.4.1. Közlekedési viszonyok A vizsgálati terület térségének közúthálózatát az 52. ábra mutatja be.

52. ábra. A vizsgálati terület térségének (Békés és Csongrád megye) közúthálózata (2009)

2.4.1.1. Közúti közlekedés A vizsgálati terület legdélebbi zónájában fut a Drezda–Prága–Pozsony–Budapest–Arad– Isztambul útvonalú IV. Helsinki közlekedési folyosó, melynek dél-magyarországi szakasza az M43-as autópálya (43-as főút), és annak északnyugati irányba tartó folytatása, az M5-ös autópálya. Ez a két autópálya szakasz tekinthető a térség fő közlekedési tengelyének, mely áthalad Csongrád megyén. 110

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A közúti közlekedés szempontjából Békés megyét — azaz a vizsgálati terület északi zónáját és az attól keletre valamint északra levő térséget — a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, nincs gyorsforgalmi útja. A nemzetközi kapcsolatot elsődlegesen a 44. sz. főút biztosítja a gyulai határátkelőhelyen keresztül. Békés megye alföldi típusú településhálózata következtében alacsony a településsűrűség, ami az országosnál alacsonyabb út- és vasútsűrűséget eredményezett. Az úthálózati elemek közül — főleg Békés megye középső és délkeleti részén — a főútvonalak sűrűsége alacsony. A vizsgálati területet és annak térségét az országos közúthálózat főúti elemei közül a következők érintik: Autópályák, gyorsforgalmi utak — M5-ös autópálya: Budapest–Kecskemét–Szeged–országhatár — M43-as autópálya: Szeged–Makó Az M5-ös autópálya Dél-Magyarország alföldi területeinek legjobb megközelítését biztosítja az ország középső zónájából, és lehetővé teszi a balkáni térség (Szerbia, Bulgária) gyors közúti elérhetőségét. Maga az autópálya nincs ábrázolva a térképen, a vizsgálati terület nyugati peremétől mintegy 35 km-re fut, észak-déli irányban. Az M43-as autópálya Szeged térségében ágazik le az M5-ös autópályáról, és kelet felé haladva Nagylaknál fog kapcsolatot teremteni Romániával. Jelenleg közúti forgalomnak átadott szakasza Makónál ér véget, az országhatárig terjedő keleti szakaszát a 2015-ös évben tervezik átadni a forgalomnak. Jelen állapotában a vizsgálati terület nyugati peremétől 17 kmre végződik, Makótól északra. Főutak a vizsgálati terület térségében — 43-as számú főút: Szeged–Makó–Nagylak — 44-es számú főút: Szarvas–Kondoros–Békéscsaba — 45-ös számú főút: Hódmezővásárhely–Szentes–Kunszentmárton — 47-es számú főút: Szeged–Orosháza–Békéscsaba A 43-as főút Szegedről kiindulva, K–NY-i irányban halad, az országhatárral hozzávetőleg párhuzamosan. Magyarcsanád térségében lép be nyugati irányból a vizsgálati terület legdélibb zónájába, és az országhatárig tart. A 44-es főút nem érinti a vizsgálati területet. Békéscsabáról indul, és NyÉNy-i irányba halad Kondoros, majd Szarvas irányába. Békéscsaba–Szarvas közötti szakasza a vizsgálati terület északi határát mintegy 18 km-re közelíti meg. A 45-ös főút Hódmezővásárhelyről indul, északi irányba. Szentes, majd Kunszentmárton irányába halad, Kunszentmártonnál csatlakozik be a 44-es főútba. A vizsgálati területet nem érinti, de a terület középső és északi részéhez legközelebb eső É–D-i irányú főút. A vizsgálati terület északnyugati sarkát kb. 10 km-re közelíti meg. A 47-es főút a vizsgálati terület térségében ÉK–DNy-i lefutású. Szegedről indul, majd Hódmezővásárhely érintésével halad tovább a vizsgálati terület felé, melynek nyugati határát Székkutasnál lépi át. ÉK–DNy-i irányban szeli át a vizsgálati terület északi zónáját, és Orosházánál lép ki a területről. Ezután tovább halad ÉK-i irányban Békéscsaba felé. A vizsgálati terület tágabb térségében levő úthálózatról általánosságban elmondható, hogy az országos közutak hossza Békésben és Csongrád megyében megfelel a hasonló jellegű megyék országos átlagának, azonban Békés megyén belül, a településeket összekötő mellékúthálózat kiépítettségében és állapotában igen nagyon a különbségek a jobb helyzetű középső, valamint a rosszabb helyzetű északi és déli területek között. A vizsgálati terület déli zónája közúton a fővárostól gyorsforgalmi út igénybevételével (M5-M43) közelíthető meg a legegyszerűbben, a terület északi része pedig Orosházán keresztül (47-es főút) érhető el leggyorsabban. 111

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges. A Kkt. 29 § (7) bekezdésében leírt rendelkezés alapján „ Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához — mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez — a közlekedési hatóság engedélye szükséges." A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés — főleg az áru– és teherszállítás szempontjából — nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. A vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát az 53. ábra tartalmazza.

112


53. ábra. A vizsgálati terület térségének (Békés- és Csongrád megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006).

A vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, 2. melléklete alapján besorolt regionális, és 3. melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályák érintettek: Transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: A vizsgálati területtől mintegy 22-24 km-re északkeletre vezet a Balkánt Európával összekötő 120. sz. Szajol–Lőkösháza–országhatár vasútvonal, mely a nemzetközi törzshálózat, a Transz-európai Helsinki IV. folyosó része, és jelenleg a legfontosabb vasúti kapcsolat Magyarország és Románia között.

113

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: A térség másik vasúti főútvonala, a 135-ös számú, Szeged–Békéscsaba vonal délnyugat felől, Szeged irányából érkezik és Békéscsabánál végződik, a vizsgálati területre Székkutas térségében lép be, áthalad a terület északi zónáján, és Orosházánál hagyja el azt. Regionális vasúti pályák: — 121-es számú, Kétegyháza–Nagylak–Újszeged — 125-ös számú, Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes — 130 (1)-es számú, Tiszatenyő–Szentes–Hódmezővásárhely–Makó — 147-es számú, Kiskunfélegyháza – Szentes A 121-es számú, Kétegyháza–Nagylak–Újszeged vonal a vizsgálati déli részének közepéről, Kétegyházáról indul délnyugati irányba. Belsőkamaráspusztánál éri el a vizsgálati terület keleti határát, majd Mezőhelyestől a vizsgálati területen belül, az országhatárral hozzávetőleg párhuzamosan fut. Nagylaknál nyugat felé fordul, Apátfalvánál elhagyja a területet, és halad tovább nyugat felé, Makó–Újszaged irányába. A 125-ös számú, Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes vonal a vizsgálati területen belül, Mezőhegyesről indul. ÉÉNy-i irányba halad, és rövid távolságon belül elhagyja a vizsgálati területet. Nyomvonalának iránya miatt Orosháza előtt kis szakaszon ismét érinti a terület északkeleti szegélyét, majd közvetlenül Orosháza után végleg elhagyja a területet, és tovább halad északi irányba, Mezőtúr felé. A térképen 130-as számmal jelölt vasútvonal két szakaszra osztható. Északi szakasza, a 130(1)-es vonal Tiszatenyő–Szentes–Hódmezővásárhelyi Népkert elágazás között közlekedik. A vizsgálati területen kívül halad, a terület nyugati peremétől mintegy 10 km-re, É–D-i irányban. A 147-es számú, Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza mellékvonal utasforgalmi szempontból szintén két szakaszra osztható. Regionális vasúti pályának minősített része a Kiskunfélegyháza–Szentes vonal. A mai forgalom nagyrészt a személyszállításra korlátozódik, Szentes és Csongrád lakosainak biztosít összeköttetést a fővárossal. Egyéb vasúti pályák — 125(a) számú, Mezőhegyes–Battonya — 130 (2) számú, Tiszatenyő–Szentes–Hódmezővásárhely–Makó — 147 számú, Szentes–Orosháza A 125(a) számú, Mezőhegyes–Battonya vonal a 125-ös, Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes vonal folytatása. A térképen szintén 125-ös számmal jelölték. A vizsgálati terület keleti részéből, Mezőhegyesről indul, és keleti irányba, Battonyára tart. A vizsgálati területet mintegy 1,5 km után hagyja el. A 130 (2) vonal a térképen 130-as számmal jelölt vasútvonal déli szakasza, mely Hódmezővásárhelytől Makóig tart, lefutása ÉNy–DK-i irányú. A vasútvonalon Hódmezővásárhely és Makó között a személyszállítás 2009-től szünetel. A 147 számú, Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza mellékvonal Szentes–Orosháza közötti szakasza a kormányrendelet alapján az „egyéb vasúti pályák” kategóriába lett besorolva, ezért itt is meg kell említenünk. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a vizsgálati terület vasúton való megközelítési lehetőségei kiválóak. A területen áthaladó nemzetközi ill. országos törzshálózati vasútvonal, valamint a regionális és egyéb vonalak a területet illetve közvetlen térségét könnyen elérhetővé teszik.

114

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani — A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. — A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára — más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában — kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A Transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: — Az OTÉK 36. § (8) pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 36. § (8) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). — A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még — a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és – a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: — A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. — A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A vasúti pályahálózat üzemeltetői: A felsorolt vasútvonalak működtetője a MÁV ZRt. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság Pályavasúti Területi Igazgatóság (6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 28–30.). Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) tud felvilágosítást adni.

115

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 2.4.2. Energiahálózatok Az energetikai rendszerek és hálózatok biztonságos működése, elégséges kapacitása alapvető feltétele bármilyen ipari tevékenységnek. Békés valamint Csongrád megye — és a vizsgálati terület — térségének energiaellátását jellemzően az országos egységes energiaellátó hálózatokról vételezik. A megyék energiaellátásában így a legjelentősebb szerepet a megye területét érintő országos hálózati rendszerekhez tartozó gerinchálózatok jelentik. Ezek a nagyfeszültségű 750, 400 illetve 120 kV-os átviteli hálózatok és nagynyomású földgáz és termék szállítóvezetékek. 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat A villamosenergia rendszernek négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, a 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 (132) kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 (132)kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 (132) kV-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 (132) kV-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató kezelésében vannak. A fent ismertetett villamosenergia-rendszernek a vizsgálati terület térségében, az alábbi hálózati elemei találhatók meg (54. ábra).

116


54. ábra. A vizsgálati terület villamosenergia-ellátásának térképe Békés megye Területrendezési Terve. Módosítás. (Villamosenergia-ellátás, energiahálózatok és alépítmények.) Melléklet. /KÉSZ Tervező Kft./ 2011) valamint Csongrád megye területrendezési terve – Módosítás. Megalapozó munkarészek. Melléklet: Térségi közműhálózat. . TEAMPANNON Kft. 2011. nyomán

Békés megye egyetlen országos alaphálózati rendszerhez tartozó táppontja a Békéscsaba 400/120 kV-os MAVIR Zrt üzemeltetésében levő alállomás, amelynek 400 kV-os betáplálása az Albertirsai (750)/400 kV-os transzformátor-állomásról épült ki. Albertirsa-Békéscsaba között kétrendszerű 400 kV-os átviteli hálózat üzemel. Csongrád megye Békés megye országos alaphálózati rendszerhez tartozó táppontja a Sándorfalva 400/120 kV-os MAVIR Zrt üzemeltetésében levő alállomás, A 400 kV-os átviteli hálózat elemei — Sándorfalva–Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba vezeték — Albertirsa–Szolnok–Szarvas–Békéscsaba OVIT — Békéscsaba OVIT–Lőkösháza–országhatár (Románia) — Szeged (Sándorfalvi út) – Csanádpalota – országhatár (Románia) 117

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A vizsgálati terület térségének legfontosabb vezetéke a Sándorfalva–Hódmezővásárhely– Orosháza–Békéscsaba 400 kV-os vezeték, mely hozzávetőleg KÉK–NyDNy-i irányú, és átszeli a vizsgálati terület északi peremét. Hódmezővásárhely felől érkezik, Nagymágocstól délre lép be a területre, és Árpádhalomtól délre lép ki. Ezután a terület északi határával párhuzamosan, de attól északra halad Orosházáig, majd onnan ismét KÉK-i irányba fordul, és halad tovább Békéscsaba irányába. A Szeged (Sándorfalvi út) – Csanádpatota – országhatár vezeték szintén áthalad a vizsgálati területen. Szeged felől, NyÉNy-i irányból érkezik, Királyhegyes után lépi át a terület nyugati határát, Átszeli a vizsgálati terület déli zónáját, majd Csanádpalota után eléri az országhatárt, és halad tovább Arad felé. A vezeték másik ága a vizsgálati területtől mintegy 25 km-re keletre, Békéscsaba–Szabadkígyós–Kétegyháza–Elek irányban fut ÉNy–DK-irányban, a területtől északkeletre, mely átlép az országhatáron, biztosítva a nemzetközi energetikai összeköttetést. A vizsgálati területtől északra, kb. 20 km-re halad az Albertirsa–Szolnok–Szarvas–Békéscsaba OVIT vezeték, mely a Békéscsaba 400/120 kV-os elosztó alállomáshoz szállítja az elektromos energiát. 120 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei A Békéscsaba OVIT–Békéscsaba 120 kV-os átviteli hálózatnak rövid szakasza a vizsgálati területtől északkeletre 30 km-re, Békéscsaba közelében található. Térképen való ábrázolása miatt említjük. Térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat — Békéscsaba–Orosháza I.–Orosháza II.–Szentes — Békéscsaba–Medgyesegyháza–Mezőhegyes–(Makó)–Algyő–Sándorfalva — Sándorfalva–Algyő–Hódmezővásárhely–Szentes–Kunszentmárton A 120 kV-os térségi ellátást biztosító hálózat lokális elosztóközpontjai Békéscsaba és Sándorfalva (Szeged). A Békéscsaba – Medgyesegyháza – Mezőhegyes – (Makó) – Algyő – Sándorfalva vezeték Békéscsabától déli irányban haladva Szabadkígyós térségében DDNy felé fordul. Mezőhegyesnél lép be a vizsgálati terület középső zónájába. K–Ny-i irányban átszeli a területet, és Királyhegyesnél lép ki, majd halad tovább Óföldeák és Algyő felé. A 120 kV-os, térségi ellátást biztosító másik vezetékág a Békéscsaba–Orosháza–Szentes irányba fut, a Békéscsaba–Orosháza 400 kV-os átviteli hálózat nyomvonalán, a vizsgálati területtől ÉK-re. Nem lép be a vizsgálati területre, de annak északi határán halad. Orosháza után elhagyja a 400 kV-os vezeték nyomvonalát, és NyÉNy-i irányba fordul, Szentes felé. A Sándorfalva–Algyő–Hódmezővásárhely–Szentes–Kunszentmárton vezeték a vizsgálati területtől nyugatra fut. Hódmezővásárhelynél fordul hozzávetőleg északi irányba, és Derekegyházánál közelíti meg legjobban a terület kiugró északnyugati sarkát, melytől 9 km távolságban halad. Alállomások 120/20 kV-os alállomás üzemel a térségben Orosházán, amely Békéscsaba–Orosháza– Szentes között üzemelő 120 kV-os hálózatról kap betáplálást. Szintén nagy/középfeszültségű alállomás üzemel Medgyesegyházán, Békéscsabán és Mezőhegyesen.

118

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4.2.2. Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya kevésbé jelentős.

55. ábra. A vizsgálati terület térségének gázellátása Az FGSZ Földgázszállító Zrt. nagy-nagyközepes nyomású földgáz- és termék szállítóvezeték-rendszere (FGSZ Földgázszállító Zrt. 2010.) valamint Békés megye Területrendezési Terv módosítása (Földgáz- és termék szállítóvezetékek.) Melléklet. /KÉSZ Tervező Kft./ 2011) valamint Csongrád megye Területrendezés terve – Módosítás. Megalapozó munkarészek. „Térségi közműhálózat – Szénhidrogén szállítóvezetékek” nyomán.

119

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A gázvezeték-rendszert üzemnyomásuk szerint osztályozzuk. — Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 10,0 bar — Nagyközép-nyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 3,0 bar, de legfeljebb 10,0 bar — Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 100 mbar, de legfeljebb 3,0 bar — Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 100 mbar a névleges üzemi nyomás A Békés és Csongrád megye területén áthaladó jelentősebb országos gázszállító vezetékekre telepített gázátadók táplálják a nyomáscsökkentőket, ahonnan indul a megye településeinek ellátását biztosító nagy-középnyomású gázelosztó gerinchálózat, amely szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti nagy-középnyomású vezetékek képezik a megyék gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megyék településeinek jelentős hányada. Néhány település a nagy-középnyomású vezetékekre telepített nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról ellátott. Az alábbiakban a térségben található nagynyomású gáz-, és az egyéb szénhidrogén szállító vezetékeket, valamint a gázátadó állomásokat ismertetjük. Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezetékek (gázvezetékek) A Mezőtúr – Szentes – Szeged (Kiskundorozsma) – Röszke DN 700 (Jugoszláv tranzit I.) vezeték nem érinti a vizsgálati területet. ÉK–DNy-i irányban halad, Szentesnél mintegy 10 km távolságra halad el a terület északnyugati sarkától. Az Algyő – Szeged – Makó – Csanádpalota – országhatár DN 700 (Román tranzit) vezeték Hozzávetőleg K–Ny-i irányú. Csanádpalotánál lép be a vizsgálati terület déli részére, és kelet felé halad, az országhatárig, így biztosítva a nemzetközi gáztranszfert Románia felé. A Battonya–Kardoskút nagynyomású földgázvezeték keleti végpontja Battonya. A vezeték Kardoskút felől indul, , ÉNy–DK-i irányban fut. A vizsgálatit területet nem keresztezi, annak keleti határától 5-10 km-re halad, a területtől keletre levő települések ellátását biztosítja, a belőle leágazó nagyközép-nyomású vezetékrendszerek betáplálásával. Az Algyő–Kardoskút–Békéscsaba–Gyula–Méhkerék nagynyomású DN 300 gázvezeték ÉK–DNy-i irányú. Kardoskúttól nyugatra lép be a vizsgálati terület középső zónájába, és teljesen átszeli a vizsgálati területet. A területről Békéssámsontól keletre lép ki, és halad tovább Algyő felé. A Kardoskút–Szentes–Városföld DN 400 vezeték a vizsgálati területen kívül, annak keleti peremétől kis távolságra, Kardoskútról indul NyÉNy-i irányba. Orosházától délre belép a vizsgálati területre, és átszeli annak északi zónáját. A területről Naqgymágocstól nyugatra lép ki, és halad tovább Szentes – Városföld irányába. A Hódmezővásárhely–Makó DN 300 vezeték az Algyő–Kardoskút–Békéscsaba–Gyula– Méhkerék vezetékből ágazik le déli irányba. Makó és keleti térsége településeinek gázellátását biztosítja. A vizsgálati területet nem keresztezi, attól nyugatra 15–18 km-re halad. A Kübekháza (Ferencszállás) – Makó DN 250 rövid vezeték Makó és délnyugati térsége gázellátását biztosítja. A vizsgálati területre nem lép be, attól mintegy 20 km-re nyugatra fut. A Kardoskút–Orosháza II, II-régi, II-új vezetékek szintén az Algyő–Kardoskút–Békéscsaba–Gyula–Méhkerék vezeték leágazásai, melyekről északi irányba történik a gáztovábbítás, Orosháza és térsége ellátása céljából. A rövid vezetékek a vizsgálati terület keleti határán kívül, attól 1–2 km távolságra É–D-i irányban futnak. A 2 db. Hódmezővásárhely leágazó DN 150 vezeték Hódmezővásárhely és térsége gázellátását biztosítja. A vizsgálati területet nem érinti.

120

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Gázátadó-állomások A Békés és Csongrád megye területén áthaladó jelentősebb országos gázszállító vezetékekre telepített gázátadók táplálják a nyomáscsökkentőket, ahonnan indul a megyék településeinek ellátását biztosító nagy-középnyomású gázelosztó gerinchálózat. Békés megye területén 19 db, Csongrád megye területén 16 db. gázátadó-állomás üzemel, ezek a gázellátás táppontjai. A vizsgálati terület térségében ezek közül 10 gázátadó állomás található. Ezek Battonya, Újtelep, Végegyháza, Kardoskút, Orosháza, Nagymágocs, Hódmezővásárhely Óföldeák, Tótkomlós és Makó településeken üzemelnek. A középnyomású- és kisnyomású a települések helyi gázellátását szolgálják, a térképen nem szerepelnek. Termékvezetékek A termékvezetékeken nyers kőolaj, valamint feldolgozott kőolajszármazékok szállítása történhet, nagy szállítási távolságokon keresztül. Az Algyő–Mezőhegyes–Battonya DN 65 kőolajvezeték K–Ny-i nyomvonalú. A vizsgálati területre nyugatról Királyhegyesnél lép be, és átszeli a terület déli zónáját. A területről Mezőhegyes után lép ki, és halad tovább kelet felé, Battonyáig. Az Algyő–Kardoskút–Gyula–Méhkerék DN 300 kondenzátum vezeték Algyőtől Békéscsabáig az Algyő–Kardoskút–Békéscsaba–Gyula–Méhkerék DN 300 gázvezeték nyomvonalán fut, a gázvezetékkel közös nyomvályúban. Kardoskúttól nyugatra lép be a vizsgálati terület középső zónájába, és teljesen átszeli a vizsgálati területet. A területről Békéssámsontól keletre lép ki, és halad tovább Algyő felé.

121


2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400×1018 Jt, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (56. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A jelen évszázadban 250260×109 t kőolaj és 500550×1012 m3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010). Az energia piacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják, melyre különböző olajár forgatókönyvek szerinti előrejelzés ismert (International Energy Outlook 2014) (57. ábra) 1800 1600

Energia, 10E+18 J

1400 1200 1000 800 600

hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa

400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 56. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

122


57. ábra. A világ bruttó hazai termélése OECD és nem-OECD országok szerint, illetve három olajár esetben, 1990-2040 között (milliárd dollárt 2005. évi értéken számolva, vásárlóerő-paritáson)

Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg évente 9–10 Md m3 körül van, az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatva. Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén-készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban az 58. ábra mutatja.

123


58. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt.)

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2012-ben a hazai kőolajtermelés 0,63 M t, a földgáztermelés 2,05 Mrd m3 volt (MBFH 2014. jan. 1.). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogénvagyona 22 millió tonna kőolaj és 72 milliárd m3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatási–termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 233 milliárd m3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2014. jan. 1-i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 30004000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazda-sági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030). 124

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Csanádpalota vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU–15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést, amit belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008–2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az 1985–87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlestések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (59. ábra).

59. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok)

A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti importfüggőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az „Atom+Szén+Zöld” energiamix alkalmazásával érhető el (60. ábra).

125


60. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint. Forrás: REKK.

Az elmúlt években, éves szinten rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m3 alá csökkent a szénhidrogén-kitermelés (61. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz.

61. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok)

126


2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10 000–11 500 kcal/kg (41870–48150 kJ/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, -kitermelést és –feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai–geofizikai kutatások eredményeként a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. A Csanádpalota vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import–export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország –10°C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m3 származik hazai termelésből és 47,5 M m3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell az országba érkeznie, –10 °C esetén körülbelül napi 32,5 M m3 (http://www.mol.hu /gazkerdes/szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban

127

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás–termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúrafejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati– feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzet-közileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. A Csanádpalota vizsgálati terület kőolajés földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (63. ábra).

62. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között

128


2.7. A terhelés várható időtartama (MFGI) 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás–termelés–rekultiváció időtartama általában 20–40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. §-a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés – településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő – teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások 129

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogén-vagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10–50%-a, a földgáz esetében 40–80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20–30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. 130

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1–3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmenynyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 131

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36. §. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

132


2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén első sorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során — az ipari gyakorlatban — azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (45. táblázat). 45. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont

1961 1963 1965 1968. december 19-26. 1979. január 24 – február 15. 1981. december 29 – 31. 1982. augusztus 7 – 17. 1982. október 14 – 17. 1983. január 30 – február 2. 1983. március 22 – 23. 1984. június 18 – 21. 1985. április 1. 1985. május 20 - 21. 1985. december 16 – 1987. január 31. 1986. június 10. 1987. január 24 – 25. 1998. november 14. 17. 2000. augusztus 18 –november 16.

Helyszín

Nagyhegyes Üllés Szank Algyő Zsana-2 kőolajtermelő kút Algyő-683. számú fúrás, Maroslele Szeghalom-14. sz. kút Szeged, Algyő-619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás Hajdúszoboszló, Nagyhegyes-77. sz. kút, gázkitörés Battonya-144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés Balatonmagyaród, Zalakomár-18. sz. kút, olaj- és gázkitörés Biharkeresztes-19. sz. kút Füzesgyarmat-107. sz. kút, olaj- és gázkitörés Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés Balatonmagyaród, Zalakomár Füzesgyarmat-107. sz. kút, gázkitörés Nagylengyel-282/A .sz. kút, gázkitörés Pusztaszőlős-34. sz. kút, gázkitörés

Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: 133

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet — a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; — a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szenynyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H2S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető „földalatti kitörés” alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (63. ábra). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK, 1991). Fúrás és ki-beépítés alkalmával a kitörések azonos 134

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció-nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja.

63. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979)

A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: — a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; — tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); — a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; — tilos a tartályok túltöltése; — a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; — meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; 135

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet — a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; — kerüljük a savgőz belélegzését; — védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; — légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; — a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; — egyes esetekben H2S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet.

136


3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Csanádpalota koncessziós területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. §-a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, — külön jogszabályban felsorolt — légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségizónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontjá-

137

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet ban felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogen-dioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó részletes területi immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak a légszennyezőforrások (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése és a rendelkezésre álló RIV adatok alapján lehet megtenni. A térségben a mérőhálózat nem kiépített. A vizsgálati területen nincs automata mérőállomás, manuális mérőállomás terület északkeleti határán, Orosházán található. A vizsgálati terület szűkebb térségében (max. 15 km) ezen kívül Hódmezővásárhelyen és Makón folyik manuális (RIV) mintavétel, melyek adatai nem adnak általános képet a térség levegőjének állapotáról. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi agglomerációk és zónák közül Békés és Csongrád megye területe a „10. Az ország többi területe” nevű zónába van sorolva. A vizsgálati területhez közeli települések közül Békéscsaba és Szeged a „kijelölt városok” közé tartozik. Mivel a vizsgálati területhez ez a két kiemelt légszennyezettségi zóna található legközelebb,, ezért Békéscsaba és Szeged légszennyezettségi értékeit is ismertetjük. 138


64. ábra. A vizsgálati terület térségének, valamint a békéscsabai és szegedi légszennyezettségi zónának (a közigazgatási területek határai alapján), és a térségben levő mérőhálózat állomásainak elhelyezkedése

A térkép alapján megállapítható, hogy a csanádpalotai vizsgálati terület nyugati határától mintegy 25 km-re nyugatra helyezkedik el légszennyzettségi zónája, a terület északkeleti peremétől 28 km-re található Békéscsaba légszennyzettségi zónája. A vizsgálati terület északnyugati peremén helyezkedik el az orosházi manuális mérőállomás, területhez közeli térségben található a hódmezővásárhelyi és makói manuális mérőállomás. A vizsgálati terület tágabb környezetében települt a békéscsabai, a kistelki és a szegedi manuális mérőállomás. A térség egyetlen folyamatos működésű mérőállomása Szegeden üzemel. A vizsgálati területnek valamint Békéscsabának és Szegednek a jogszabály alapján meghatározott, légszennyezettségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 46. táblázat és 47. táblázat foglalja össze: 46. táblázat. A vizsgálati terület (Békés és Csongrád megye [az ország többi területe: 10. zóna]), valamint Békéscsaba és Szeged légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Légszennyezettségi zóna

10. 11. 11.

Az ország többi területe Békéscsaba Szeged

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint kénnitrogénszéndioxid dioxid monoxid

F F F

F F C

F F E

szilárd (PM10)

E B B

benzol

F F E

Talajközeli ózon

O–I O–I O–I

47. táblázat. A vizsgálati terület (Békés és Csongrád megye [az ország többi területe: 10. zóna]), valamint Békéscsaba és Szeged légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint 139

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

10. Az ország többi területe 11. Békéscsaba 11. Szeged

PM10 arzén (As)

PM10 kadmium (Cd)

PM10 nikkel (Ni)

PM10 ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

F F F

F F F

F F F

F F F

D D D

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a vizsgálati területen és annak térségében: A nitrogéndioxid (NO2) koncentrációja Szegeden és térségében a határérték és a tűréshatár között van (C). A szénmonoxid (CO) koncentrációja Szegeden és térségében a levegőterheltségi szint a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. (E). A PM10 μm méret alatti koncentrációja Békéscsabán, Szegeden és térségükben a határértéket és a tűréshatárt egyaránt meghaladja (B), a vizsgálati területen pedig a levegőterheltségi szint a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. (E). A benzol koncentrációja Szegeden és térségében a levegőterheltségi szint a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. (E). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében — a törvényben meghatározottnak megfelelően — az O–I kategóriába lett sorolva. A PM10 benz(a)-pirén (BaP) koncentrációja Békéscsabán, Szegeden és térségükben, valamint a vizsgálati területen is a levegőterheltségi szint a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A kéndioxid (SO2), PM10 kadmium (Cd), a PM10 nikkel (Ni) és a PM10 ólom (Pb) koncentrációja az sehol sem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt (F). Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM–EüM– FVM együttes rendeletben és módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A vizsgálati terület és térsége településeinek légszennyezettségét manuális mérőhálózat (RIV) méri. Az (LRK) adatai alapján Békés megyében három, Csongrád megyében négy állomás üzemel. A két megyéből ezekből összesen hat állomás adatait értékeltük. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. A vizsgálati területhez legközelebbi automata mérőállomás Szegeden működik. A csanádpalotai vizsgálati terület térsége automata és manuális mérőhálózata vizsgálatainak adatait az OMSZ „2012 és 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján”, valamint „2012 és 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be. (48. táblázat, 49. táblázat és 50. táblázat)

140

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 48. táblázat. A települések levegőjének 2012. és 2013. évi szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint az automata mérőhálózat adatai alapján (OMSZ, 2012, 2013) Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Összesített index

SO2

NO2

NOx

PM10

Benzol

CO

O3

Szeged2 (2013)

kiváló (1)

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

kiváló (1)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

Szeged2 (2012)

kiváló (1)

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

49. táblázat. A települések levegőjének 2012. évi szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint a manuális mérőhálózat adatai alapján (OMSZ, 2013) Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

jó (2)

–

–

jó (2)

kiváló (1)

–

–

kiváló (1)

Kistelek

jó (2)

–

–

jó (2)

Makó

jó (2)

–

–

jó (2)

kiváló (1)

–

–

kiváló (1)

jó (2)

–

–

jó (2)

Békéscsaba Hódmezővásárhely

Orosháza Szeged

50. táblázat. A települések levegőjének 2013. évi szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint a manuális mérőhálózat adatai alapján (OMSZ, 2014) Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve NO2

Békéscsaba

SO2

Összesített index ülepedő por

jó (2)

jó (2)


kiváló (1)

kiváló (1)

Kistelek

kiváló (1)

kiváló (1)

Makó

kiváló (1)

kiváló (1)

Orosháza

kiváló (1)

kiváló (1)

Szeged

kiváló (1)

kiváló (1)

Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a alattiak Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közöttiek Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közöttiek

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat e megyében rendkívül szegényes és hiányos adatbázisa alapján csak a nitrogén-dioxidra vonatkozó levegőminőségi állapotot lehetett vizsgálni, melynél megállapítható, hogy NO2 tekintetében 2012-ben a vizsgált települések harmadán (Hódmezővásárhely és Orosháza) volt kiváló az NO2 légszennyezettségi index. 2013-ra a települések nagyobb részében kiváló NO2 légszennyezettségi indexet állapítottak meg. Bár a friss mérési adatok hiányoznak, a régebbi (itt nem ismertetett) adatsorok elemzése alapján kijelenthetjük, hogy a térség levegőminőségét leginkább szálló por befolyásolja. A szálló porra vonatkozó – évekkel ezelőtti – légszennyezettségi index pl. Békéscsaba esetében meglehetősen változó besorolású, mert (az itt nem ismertetett) öt év mérési eredménye 3 különböző besorolást eredményezett: „jó”, „megfelelő” és „szennyezett” minősítést, melyből következtetést levonni értelmetlen lenne. A mérésekből a fentiekben leírtak miatt a két megye

141

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet légállapotára vonatkoztatható általános következtetést levonni nem lehetséges, de a légszennyezés trendjének alakulása meghatározható. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy Békés és Csongrád megye területének jelentős része, beleértve a Csanádpalota vizsgálati területet is — Békéscsaba és Szeged közvetlen térségének kivételével — az ország légszennyezettség szempontjából kevésbé terhelt területei közé tartozik. A legfontosabb tényezőket összefoglalva: a megye gazdaságilag kevésbé erős, Szeged (Algyő) térségének kivételével csak kisebb terheléssel üzemelő gazdasági létesítmények jellemzők rá (feldolgozó, elektronikai, könnyűipar). A légszennyezettség, és ezen belül főleg a szálló por koncentrációja elsősorban a városokban és a fő közlekedési útvonalak környezetében jelentősebb. A közvetlen szennyező források által nem érintett települések — különösen a nagy kiterjedésű tanyahálózat — levegőminősége megfelelő, jelentős területeken pedig kifogástalan. A városok fő szennyező forrásai a közúti közlekedés, a lakossági–közintézményi fűtés–energiafelhasználás és az ipari, szolgáltatási kibocsátások. A légszennyező telephelyek jelentős része Békéscsaba, Orosháza és Szeged ipari körzeteihez kapcsolhatók. A közlekedés és az ipar és télen a lakossági fűtés lokálisan befolyásolja egy–egy adott település levegőminőségének alakulását. A lakossági tevékenységből származó légszennyezés aránya jelentős mértékben csökkent az elmúlt években, ami feltehetően az energiatakarékossági programoknak is köszönhető. Ezzel párhuzamosan az ipari eredetű emisszió is csökkenő tendenciát mutat, ráadásul ennek további csökkenése várható a közeljövőben a szigorodó elvárások és technológiai korszerűsítések következtében. A jelentős méretű agrárterületeket megközelítő/átszelő mezőgazdasági utak nagyarányú burkolatlansága, ill. maga a mezőgazdasági területek deflációja is jelentősen megnöveli e megyében a porszennyezést, mely az ország nagy erdősültségű területein viszont gyakorlatilag nem jelentkezik. A fentiek alapján megállapítható, hogy a területen és térségében a helyhez kötött légszenynyező források jelentős része teljesíti az EU szabályokkal összhangban kialakított hazai normákat. A rendszeres mérések alapján megállapíthatjuk, hogy terület legjelentősebb szenynyező anyaga a por. A porterhelés egy jelentős hányada természetes (talaj-)eredetű. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető

142

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezet zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 10/2009. (VII. 30.) KvVM–EüM együttes rendelet által módosított 27/2008. (XII.3.) KvVM–EüM együttes rendelet az irányadó. 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély, hegyvidéki és porózus víztestek mennyiségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a konceszsziós területet érintő két sekély porózus víztestek minőségi állapota kockázatos (sp.2.13.1), klorid és vezetőképesség tekintetében, illetve gyenge (sp.2.13.2), diffúz nitrát terhelés miatt. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (0 – 1000–1200 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyuk143

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet ba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Árvagy belvízveszélyes területen az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A területen az 18 felszíni víztest közül csupán kettő nem rendelkezik értékelt minősítéssel (adathiány miatt), az értékeléssel rendelkezők közül csupán 1/16 esetben jó az állapot, közel felének állapota mérsékelt (7/16), kb. ugyanennyi gyenge (6/16), bizonytalan (1/16), vagy rossz (1/16) minősítéssel rendelkezik. Az értékelt vízfolyás víztestek (16/18) ökológiai minősítése jó (1/16), mérsékelt (7/16), gyenge (6/16), bizonytalan (1/16), vagy rossz (1/16). A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz–víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, 144

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet irányadó. 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával — bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével — még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: — a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: — a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot — különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében — teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. §–41. §, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16–21. §, a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8–13. § tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint

145

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1. § (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. A országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet „ex lege” védett területre. „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. § [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. § [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is.

146

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § (2) pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. § (1) pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz. 3.1.6. Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6.§ és 7.§-ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemek147

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet nek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elem-együttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. §). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet [13.§ (2)]. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. [13/A. § (2)]. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. [14. § (2)]. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni [14/A. § (4)]. Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető [14/B. § (2) b]. Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető [OTrT 17. § (6)]. Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető [OTrT 18. § (5)]. A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a 148

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával. (CSIMA et al. 2003) Az 1993. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). 3.1.7. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek — s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek — termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a TM 2. § 19. pontja határozza meg. A törvény külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5.§ (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles — választása szerint — a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümöl149

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet csös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során — az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett — figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. § (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: „A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. 150

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőtervmódosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűjtemények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgyegyüttesek. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azok a részei, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, mint a történeti kertek, történeti tájak stb. A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket és műemléki ingatlanokat el kell kerülni. (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Nemzeti Örök151

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet ségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le. Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során általában régészeti terepbejárással egybekötött örökségvédelmi hatástanulmány készítésére van szükség). Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettséget vizsgálni kell, az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni kell. Az egyedi engedélyezési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/2006. (XII. 20.) kormányrendelet 2. melléklet 11. pontja alapján az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát szakhatóságként kell bevonni. Nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében (a Kötv. 7. § 20. pontban foglalt esetekben), a Kötv. 23/C. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Ehhez kapcsolódóan változott a nagyberuházás fogalomkörének meghatározása (Kötv. 7. § 20.) Így a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházások is ide sorolandók. A védetté nyilvánított lelőhelyek hatósági engedélyezésére a 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet 40. § (1) bekezdését kell alkalmazni, ahol a 30 cm mélységet meghaladó földmunka esetében kell megkeresni az illetékes hivatalt. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. §-a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a korm. r. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet esetében a Kötv. 24. §-a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt, az örökségvédelem alá eső objektumokat a vizsgálati területen (I–II. kategória) az 51. táblázat ismerteti. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek. A felsorolás nem tartalmazza a 2001 után nyilvántartásba vett, örökségvédelem alá eső objektumokat.

152

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 51. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a vizsgálati területen (I–II. kategória)

BÉKÉS I. KATEGÓRIA Település

Törzsszám

Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes

9298 4311 9306

Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes

802 9286 9289 9308 9309 9310 9312 9311 9315 9300 9316

Utca, házszám

Csekonits park Hild János tér Kossuth u. 43-45. (a törvény szerint 41-43.) Kozma Ferenc u. Kozma F. u. 6. (Ómezőhegyes) Kozma F. u. 14. Kozma F. u. 28. Kozma F. u. 28. Kozma F. u. 30. Kozma F. u. 32. Kozma F. u. 32. Kozma F. u. 32. Posta u. 1. 18-as major

Megnevezés

Víztorony és szivattyúház Központi magtár Volt sütöde-pekeráj-szárazmalom Lovarda Csikóscsárda Szállásépület, volt kettős tiszti lak Lakóház, ún. déli reprezentatív kaszárnya Déli Nagydiadalív Volt ménesparancsnoki épület Északi Nagydiadalív Hotel Nónius Fa harangláb Volt Vadászvendéglő Gabonaüzemi zabsilótorony

BÉKÉS II. KATEGÓRIA Település

Törzsszám

Utca, házszám

Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes

9664 9294 9305 9303 9304 9295

Jung József tér 2. (Zója telep) Kossuth L. u. 12. Kossuth L. u. 39. Kossuth L. u. 10. Kossuth u. 24. Kossuth u. 53.

Mezőhegyes

9296

Kossuth u. 55.

Mezőhegyes

9297

Kossuth u. 57.

Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Mezőhegyes Orosháza Orosháza Orosháza

9288 9450 9291 9307 9299 9665 9292 9293 9464 9019 9016

Kozma F. u. 11. Kozma F. u. 22. Kozma F. u. 23. Kozma F. u. 24. Posta u. Szent György tér Szent György tér 1. Szent György tér 3. Gáspártelek Kiscsákó Győri Vilmos tér 3. Győri Vilmos tér 4.

Megnevezés

Volt Hangai vendégfogadó Főépítészi villa Iker-szárazmalom Gabonaforgalmi tárház, volt öregcsűr Volt újkaszárnya Volt állat-járványkórházi elkülönítő istálló Volt állat-járványkórházi elkülönítő kétszállás Volt állat-járványkórházi elkülönítő két szállás Tanácsháza Hotel Centrál Volt mészárszéki intézői villa R. k. plébániaház MÁV felvételi épület R. k. templom Általános iskola Volt kórházigazgatói lak és gyógyszertár Volt Geist Gáspár-kastély Ev. lelkészi lak Ev. gyülekezeti ház és iskola

CSONGRÁD II. KATEGÓRIA Település

Nagymágocs Nagymágocs

Törzsszám

9057 10819

Utca, házszám

Szentesi út 9. Szentesi út 2.

Megnevezés

Magtár Volt Károlyi-kastély

Sajnos az Országos Műemléki Felügyelőség által kiadott „Békés megye műemlékjegyzéke” és „Csongrád megye műemlékjegyzéke” c. anyag számunkra nem hozzáférhető, ezért a megyei I. és II. örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumokon kívül mást nem tudunk ismertetni. A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezik. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 56. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, 153

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A BATrT törvény a lehatárolt területet, mint a világörökségi területek lehatárolása során vizsgá-lat alá vonható területet határozta meg, amelyen belül kell keresni a távlati világörökség magterület és puffer-terület határait. A területrendezési terv készítéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyújtott adatszolgáltatás alapján a megyében egy világörökség várományos terület található, Mezőhegyesen. A település különösen jelentős építészeti értékei miatt a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokot világörökségi védelemre terjesztették elő. (Békés Megye Területrendezési Terve Módosítás. Javaslattevő tervfázis, egyeztetési dokumentáció. II. kötet. Megalapozó munkarészek. 2011. június.) A vizsgálati terület világörökség várományos területének övezetét a 65. ábra mutatja be.

154


65. ábra. Világörökség-várományos terület övezete a vizsgálati területen és térségében. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya (2013) nyomán.

Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott „ex lege” védelemben részesülnek a Kötv. 11. §-0 alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek, melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bírnak (Kötv. 13. § (4). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. szerint „ex lege” védettek. A vizsgálati területen és térségében több kunhalom található. Ezek közül a vizsgálati területen belül 13 db-ot vettek nyilvántartásba. A kunhalmok pontos helyét a 66. ábra mutatja be.

155


66. ábra. A vizsgálati területen és térségében található kunhalmok helye. A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. közreműködésével.

3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kia-

156

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány lakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fenn-maradásáról.” A 7.§ a következőképpen rendelkezik: „ (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: — gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során.

157


3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A szénhidrogén bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. A Csanádpalota koncessziós területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített „Műszaki Üzemi Terv”-ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térségspecifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek. 3.2.1. Hatások a rezervoárokban A Csanádpalota koncessziós terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjai több szintben fordul(hat)nak elő: az aljzati képződmények (metamorfitok, gránitok, porfíros képződmények; dolomit) felső, repedezett, mállott, esetlegesen karsztosodott, másodlagos porozitással rendelkező zónái, prepannóniai miocén törmelékes-karbonátos fáciesű kőzetek (Abonyi, Ebesi Formációk), pannóniai homokkövek, konglomerátumok, repedezett márgák (Békési, Endrődi, Szolnoki, Újfalui Formációk). A rétegek elsősorban földgázt, ritkábban kőolajat tárol(hat)nak. Az eddig mért adatok alapján a rezervoárok a területen nagyobb mélységben túlnyomásosak, esetenként jelentős túlnyomást is tapasztalhatunk. A kvarter korú összletben tárolt vizek kb. 400–1600 mg/l összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkeznek. A kémiai jelleg a CaMgHCO3-os és NaHCO3-os között változik a mélységgel. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek rendszerint NaHCO3-os kémiai jellegűek, mélységgel emelkedő nátrium és hidrogénkarbonát tartalommal és leginkább 1500–5000 mg/l közötti, szintén a mélységgel növekedést mutató TDS-sel rendelkeznek. A relatíve alacsony sótartalmú vizek a kvarter és felső-pannóniai (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzívebb áramlási rendszer meglétére utalnak. Az alsó-pannóniai korú összletben tárolt vizek a területen széles tartományban, nagyrészt 3000–3500 és 25 000 mg/l között változik, melyhez NaCl-os kémiai jelleg párosul. Végegyháza, Tótkomlós, Pusztaföldvár környezetében akár 29 000 mg/l-t is elérő TDS is előfor-

158

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány dulhat, míg a Battonyai-hát területén a sekélyebb mélységből származó minták között NaHCO3-os kémiai jellegű minták is találhatók. A prepannóniai miocén rétegek vizeiből származó két minta NaCl-os kémiai jellegű és 11 500–14 500 mg/l TDS-sel jellemezhető vizet tartalmazó elzártabb víztartókból származik. A területen az aljzati képződményekből származó vízminták NaCl-os kémiai jellegűek. A paleozoós képződményekből származó vízminták Mezőhegyes térségében mintegy 1100– 4100 mg/l-es, Pusztaföldvár, Orosháza környezetében 16 400–24 200 mg/l összes oldottanyag-tartalommal jellemezhetőek. A mezozoos képződményekből származó vízminták TDSe széles tartományban, 5900–24 200 mg/l között alakul, a kémiai jellege szintén NaCl-os. A Szegedi Dolomitból származó vízminták TDS-e kb. 10 100–21 500 mg/l, a Csanádapácai Dolomitból származó vízmintákéi 5900–16 800 mg/l körül alakul. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogénkutatás után várható termelések hatására akár nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogén kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról, termeléséről lesz szó, ott számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a repesztések sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mentén, vagy mellett, a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen. A technológiához használt folyadékok ismételt felszínre kerülése esetére a megfelelő védelem tervezésével és kialakításával fel kell készülni. A mélyinjektálásokkal, vízlikvidálásokkal és visszasajtolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozás, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről” 11. §-a a következő idevágó részeket tartalmazza: „11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok — beleértve a szén-dioxidot is — továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető: a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,” továbbá „(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek — különösen a felszín alatti vizek — mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. 159

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet (4) Az (1)-(3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába”. Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. A Csanádpalota vizsgálati terület legjobb tároló képződményei a miocén korú homokkövek, karbonátok, és törmelékes kőzetek, valamint az alaphegység breccsás, metamorfitos, karbonátos képződményeinek felső mállott, breccsásodott zónája lehetnek. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai, illetve pannóniainál idősebb miocén és aljzati hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztestet érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgálati területen az összes érintett sekély porózus és porózus víztest (sp.2.13.1, p.2.13.1, sp.2.13.2, p.2.13.2) határmenti víztest is egyben, Románia irányában. A Körös–Maros köze (sp.2.13.2, p.2.13.2) és a Maros-hordalék kúp (sp.2.13.1, p.2.13.1) sekély porózus és porózus víztestek részei a Mures/Maros (5.) ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak. 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, — a termelő és a visszasajtoló kutak, — aktív szereplői a szénhidrogén rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. Ugyan a területen található víztartó rétegek, rezervoárok a hidrosztatikus mellett túlnyomásos nyomásállapotúak is, így a kutatófúrások esetleges rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben

160

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány található (termál)víztartókba bejuthat a mélyebb rétegek jelentősen eltérő sótartalmú és szénhidrogén-tartalmú, (vagy más szerves anyagtartalmú) nyomelem tartalmú vize. A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis található. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota többnyire bizonytalannak tekinthető, a pt.2.1 jelű Dél-Alföld porózus termálvíztest állapota gyenge, míg a pt.2.3 Délkelet-Alföld porózus termálvíztest állapota jó. Tekintettel kell lenni arra, hogya víztestek állapota nem romolhat a tevékenységek hatására. Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felsőpannóniai) porózus termálvíztartóra (pt.2.1 és pt.2.3) melyből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a sekélyebb termálvízadó rétegekben. A Csanádpalota vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén-kutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával. A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A koncessziós tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 8 db, 5 km-es környezetében további 28 db üzemelő, 2 üzemen kívüli és 2 tartalék vízbázis található, ezek közül 0/6 sérülékeny, 2/1 bizonytalan állapotú, az 5 km-es körzetben 7 sérülékenysége nem ismert. A koncessziós területen és annak 5 km-es környezetében 4+13 vízbázis rendelkezik befejezett diagnosztikával. Veszélyeztetettségi vizsgálat 4/8 esetben zajlott, melynek eredményeképpen 7 esetben nincsen probléma, a egy esetben jelentősen, míg 4 esetben közepes veszélyeztetettséget mutattak ki a belterületi és mezőgazdasági területek aránya következtében. Ezen felül a területen 4 ásványvíztermelő (Nagymágocs, Orosháza) és 2 gyógyvízkút (Orosháza, Székkutas) található, míg az 5 km-es környezetben 1 ásványvízkút (Gerendás) és 3 gyógyvízkút található Makó, Tótkomlós). A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonat-kozó korlátozásokat a kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgá161

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet lat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos. 3.2.3. Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál „üzemmód”ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni. A szénhidrogénekkel együtt gyakran jelentős mennyiségű víz is a felszínre kerül, melyet összetételétől függően, kezelni, átmenetileg tárolni szükséges. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogén-tartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak. Arra az eseményre, amelyet a Csanádpalota térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt „Műszaki Üzemi Terv”-ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl. fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket. Figyelemmel kell lenni a vizsgálati területen és környezetében felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szenynyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997. (vízbázisvédelmi) Korm. rendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően. 3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások A terület délkeleti határa teljes egészében a magyar-román határral esik egybe, így az összes érintett sekély porózus és porózus víztest (sp.2.13.1, p.2.13.1, sp.2.13.2, p.2.13.2) határmenti víztest is egyben, Románia irányában. A Körös–Maros köze (sp.2.13.2, p.2.13.2) és a Maros-hordalék kúp (sp.2.13.1, p.2.13.1) sekély porózus és porózus víztestek részei a Mures/Maros (5.) ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak.

162


3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása).

163


3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) Az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) értelmében a természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen; vagyis a természetvédelmi célokkal ellentétesen nem lehet egy terület jellegét és állapotát megváltoztatni. Bárminemű bányászati tevékenység tervezésekor figyelembe kell venni a tervezett koncessziós tevékenység lehetséges hatásait. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védett értékeit (védett- és fokozottan védett fajok és élőhelyek), valamint a kutatási területen található védelem alatt álló területeket. Mivel a tevékenység várhatóan bizonyos mértékben hat a környezetére, a tevékenységet mindenképpen úgy kell tervezni, hogy az a terület jellegében, használatában ne okozzon változást, illetve ne zavarja, vagy károsítsa a terület élőhelyeit, az ott élő természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 jelölő fajokat. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet hirdeti ki a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket és a területeken előforduló, közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű élőhely típusokat, illetőleg fajokat, valamint megállapítja az ezek megőrzéséhez szükséges előírásokat. A Natura 2000 hálózat esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10.§ (1) és (2) bekezdései a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő. A kormányrendelet kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Az egyes védett és nem védett, de természet-közeli területek egységes funkcionális rendszere, az egyes elemek összekapcsolódását biztosító eszköz az Országos ökológiai hálózat. A kutatáshoz és bányászati termeléshez kötődő tevékenységek esetenként jelentős zavarokat okozhatnak. Kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át. A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. Kutatási tevékenység Natura 2000 területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elem-együttesek állapotára. 164

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 2000 területek érzékenyebbnek tekinthetők. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékek és Natura 2000 jelölő fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú tavú túlélésére. Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken ex lege védelem alatt álló értékek, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során. A területen található vízfolyások és vízgyűjtő-területeik, valamint a felszín alatti vízbázisok vízminőség-védelmi szempontjából fontosak, ezek a területek bányászati célú kutatás szempontjából sérülékenynek tekintendők. Csanádpalota, védett területek Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon, mivel a természetvédelem is társadalmi közérdek az Alkotmány szerint. A természetvédelem közérdek, védett vagy Natura 2000-es területekre és a védett területeken kívül előforduló védett élőlényekre egyaránt vonatkozik: Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ugyancsak az Alaptörvény rendelkezik arról a 38. cikk (1) bekezdésében, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a

165

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. EU-s természetvédelmi kötelezettségeink teljesítése során a Natura 2000 szabályozás alá tartozó élőhelyek, illetve növény-és állatfajok megőrzése az EU természetvédelmi jogszabályainak betartása oldaláról is közérdek. Az EU által létrehozott természetvédelmi hálózat védelme alá eső fajok és élőhelyek védelme uniós kötelezettségként is közérdek. A természetvédelem, mint közérdek a hatályos jogszabályi definíciókban is megjelenik. Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A 2007. évi CXXIII. törvény adja ennek részletes szabályait, mely a 2. § k. pontjában a természetvédelmet, mint közérdeket egyértelműen nevesíti is.) A kutatás, illetve a bányanyitás során többek között a következő hatásokkal, veszélyeztető tényezőkkel kell számolni (Útmutató 2013, Útmutató 2010): — vonalas létesítmények és új közüzemi vonalas berendezések megjelenése; — emberi jelenlét és zavarás; — környezetszennyezés, -terhelés (zaj-, por-, rezgésszennyezés, pontszerű és diffúz levegő-, talaj- és vízszennyezés, vízminőség romlás); — hidrológiai viszonyok módosítása; — élőhelyek átalakulása, feldarabolódása, zavarása, károsodása, megszűnése; — szukcessziós folyamatok megzavarása; — fajok zavarása, elvándorlása; populációk megváltozása, elszegényesedése; — pionír és inváziós fajok megjelenése; — negatív tájképi hatások. A hatások eltérőek lehetnek a különböző munkafázisokban, a kutatási vagy a bányászati tevékenységek, illetve az utóhasználat alatt. Az élővilág szempontjából a bányászati tevékenység során fellépő hatások nagy része negatív és visszafordíthatatlan. A bányászat okozta környezeti hatások nagyságát és fajtáját meghatározzák a következő tényezők: — a kutatás, a feltárás és a bányanyitás módja; — alkalmazott kitermelés módja, ideje; a bányászott nyersanyag; — feldolgozási technológia; — meddőhányók, zagytározók, derítők kialakítása; — kapcsolódó infrastruktúra megjelenése (kiszolgáló létesítmények, bekötőutak, szállítószalagok, üzemek, tárolók); — az érintett terület nagysága; — az érintett terület természeti adottsága; — érintett terület érzékenysége, sérülékenysége; regenerálódó képessége; — különböző munkafázisok, tevékenységek (kutatás, feltárás, előkészítés, bányászat, lezárás, szüneteltetés stb.). A bányászat megkezdése során, pedig másodlagos — nemcsak ökológiai, hanem — társadalmi és gazdasági folyamatokkal, hatásokkal is számolni kell. Így például további ipari, kereskedelmi fejlesztések megjelenésével. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az egyes hatások összeadódnak és egymásra is hatással lehetnek, így például az élőhelyek zavarása, károsodása visszahatással van a helyi állat- és növénypopulációkra is. Minden egyes kitermelő projektnek biztosítania kell azt, hogy ne okozzon kárt vagy zavart azokon a területeken, amelyeken jelentős természeti értékekkel lehet számolni. A védett területekre, valamint az élőhelyekre vonatkozó hatásokat a hatásvizsgálatok készítése során kell részletezni.

166

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A kutatási, tervezési fázisban a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére a védett, értékes területeken a következő szempontokat érdemes figyelembe venni (CSŐSZI et al. 2014): — ha a területen előforduló természeti értékek indokolttá teszik, kutatást csak a vegetációs időszakon kívül javasolt engedélyezni; — szikes felszíneken, meredek térszíneken a felvonulást, a fúrásos és a geofizikai, geokémiai kutatásokat száraz vagy fagyos időben javasolt végezni; — felvonulást és szállítást lehetőleg a már meglévő utakon kell lebonyolítani; — mintavételezés nyomvonalainak kitűzését a növényzet lehető legkisebb sérelmével kell megoldani. A nyomvonalakat és mintavételi helyeket olyan módon kell megjelölni, hogy a jelölés a kutatás befejezése után eltávolítható legyen; — kutatóárkokat a kutatás befejezése után vissza kell temetni, felületüket el kell egyengetni; — természeti, táji értékek védelme érdekében a bányatelek-fektetés során védőpillért lehet kijelöltetni; — bányatelket úgy javasolt kijelölni, hogy a bányát megközelítő, rávezető út természeti, táji érték veszélyeztetése nélkül kialakítható legyen, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával; — tervezett bányatelek lehetőleg ne érintsen természeti területet, védett, illetve védelemre tervezett természeti területet, „ex lege” védett értéket, ökológiai hálózat magterületét, ökológiai és zöldfolyosót, Natura 2000 területet, azok védőterületét és egyedi tájértéket (Tvt. 6.§ [2], 20.§ [1]); — a kutatási terület lehetőleg ne érintsen védelemre tervezett területeket se, illetve tájképi szempontból értékes területet; — bányatelek megállapítása során célszerű figyelembe venni a bányászati tevékenység várható tájképi hatásait, a talajvíz várható szintváltozásával érintett élőhelyek veszélyeztetettségét. Havária esetén, megfelelően összeállított havária-terv segítségével elkerülhetőek azok a szennyeződések, amelyek felszíni vízfolyásokat, illetve más felszíni környezeti elemeket, ezáltal védett élőhelyeket is terhelhetnek. A potenciális természetkárosító hatások összefoglaló értékelése A Csanádpalota vizsgálati terület szénhidrogén hasznosítása során különösen vigyázni kell a természet-közeli állapotú gyepekre. Csak a meglévő földutakat szabad használni szállításra és a kutatási, fúrási pontok tehergépjárművekkel történő megközelítésére. Védett gyepen a járművek csak rendkívül száraz időszakban vagy mélyen átfagyott földfelszín esetén nem okoznak jelentős taposási kárt. Védett gyepen vagy más védett területen tervezett kutatási munkák előtt hatásbecslés szükséges és előzetesen meg kell kérni a természetvédelmi hatóság (a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi főosztálya) engedélyét. Meg kell akadályozni nem csak a talaj tömörödést, hanem a felszínt borító növényzet károsítását is, mert a bolygatott, kopár talajfelszínre betelepülnek az invazív növények, melyek képesek kiszorítani a hazai őshonosokat, jelentős természetvédelmi kárt okozva. Semmiféle szénhidrogén eredetű vagy más szennyezés nem juthat a terület szikes tavaiba, de a területet átszelő csatornákba sem, mert az a védett növények és állatok, jelölő élőhelyek és fajok pusztulását okozná.

167


Irodalom 70 éves a földgázszállítás. Éves jelentések. FGSZ alkalmi kiadvány 2010. Budapest ALLIQUANDER, Ö. 1968: Rotary fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 15–28. ÁRKAI, P., BÉRCZI-MAKK, A., BALOGH, K. 2000: Alpine low-T prograde metamorphism in the post-Variscan basement of the Great Plain, Tisza Unit (Pannonian Basin, Hungary). — Acta Geologica Hungarica,43/1, pp. 43–63. ÁRKAI, P., Nagy, G., Dobosi, G. 1985: Polymetamorphic evolution of the South-Hungarian crystalline basement, Pannonian Basin: geotermometric and geobarometric data. — Acta Geologica Hungarica, 28/3–4, pp. 165–190. Athanor Magyarország Kft. 2005: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az Athanor Magyarország Kft. 2005 évi tevékenységéről. Kutatási jelentés, Athanor Magyarország Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. Az FGSZ. Zrt. vezetékrendszere. Kiadja az FGSZ. Zrt. Business Design Print Kft. Budapest, 2011. BADICS B., UHRIN A., VETŐ I., BARTHA, A., SAJGÓ CS. 2011: Medenceközponti földgázelőfordulás elemzése a Makói-árokban. — Földtani Közlöny, 141/1, pp. 445–468. BÉRCZINÉ M. A. 1998: Az Alföld és a Tokaji-hegység triász és jura képződményeinek rétegtana. In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt., MÁFI, Budapest, pp. 281–298. CLAYTON, J. L., KONCZ, I. 1994: Tótkomlós-Szolnok Petroleum System of Southeastern Hungary. In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. eds: The Petroleum System – from Source to Trap — AAPG Memoir 60., pp. 587–598. CLAYTON, J. L., KONCZ, I., KING, J. D., TATÁR E. 1994: Organic Geochemistry of Crude Oils and Source Rocks, Békés Basin. In: P. G. TELEKI, R. E. MATTICK (eds.): Basin Analysis in Petroleum Exploration. A case study from the Békés basin, Hungary, — Kluwer Acad. Publ., Dordrecht, pp. 161–186. CSIMA P., GÖNCZ A., GERGELY A., FORRÓ E., HALTRICH A., KISS G., MÓDOS-BUGYI I. 2003: A területrendezési tervek tájterhelési és a táj-terhelhetőségi vizsgálatának módszere. Tervezési útmutató. — VÁTI Kht. FvM. Budapest. 35 p. CSIMA P. 2008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. pp. 401—408. In: CSORBA P., FAZEKAS I. (szerk.) Tájkutatás – tájökológia. — Meridián Alapítvány. Debrecen. DANK, V. 1988: Petroleum Geology of the Pannonian Basin – In: L. H. ROYDEN, F. HORVATH: The Pannonian Basin, A Study In Basin Evolution — AAPG Memoir 45, AAPG, Tulsa & Hungarian Geological Soc., Budapest, pp. 319–332. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere – második, átdolgozott és bővített kiadás, — MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 266–284. FITZPATRICK, J. 1991: Practical well controll — Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin HAAS J., BUDAI T.,CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. (2010): Magyarország pre-kainozoos földtani térképe, 1:500000 – A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa HAJNAL, Z., REILKOFF, B., POSGAY, K., HEGEDÜS, E., TAKÁCS, E., ASUDEH, I., ST.MUELLER, ANSORGE, J., DEIACO, P. 1996: Crustal scale extension in the Central Pannonian basin. — Tectonophysics, 264, pp. 191–204. Hévízkútkataszter: Magyarország hévízkútjai. VITUKI, Budapest. 2001 HORVÁTH, F., DÖVÉNYI, P., SZALAY, Á. L.H. ROYDEN 1988: Subsidence, Thermal, and Maturation History of the Great Hungarian Plain. In: ROYDEN, L.H., HORVÁTH, F. (eds) The Pannonian Basin – A study in basin evolution, — AAPG Memoir 45, pp. 355–373.

168

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány HORVÁTH, F., TARI, G. 1999: IBS Pannonian Basin project: a review of the main results and their bearings on hydrocarbon exploration. In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F., SÉRANNE, M. (eds.) The Mediterranean Basins: tertiary Extension within the Alpine Orogen. Geological Society, London, — Special Publications, 156, p.195–213. JUHÁSZ GY. 1992: A pannóniai (s.l.) formációk térképezése az Alföldön: elterjedés, fácies és üledékes környezet, — Földtani Közlöny 122, pp. 133–165 JUHÁSZ GY. 1998: A magyarországi neogén mélymedencék pannóniai képződményeinek litosztratigráfiája. In: Bérczi I. és Jámbor Á. (szerk). Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana — MOL Rt., MÁFI, Budapest, pp. 469–484. KERTAI, GY. 1972: A kőolaj és földgáz vegyi összetételeés keletkezése — Akadémiai Kiadó, Budapest, p.112. KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000. — Geophysical Transactions 45. No. 2 pp. 99–104 KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es nyomtatott térkép. — ELGI kiadvány KISS K., SŐREG V. (szerk.) 2010: Zárójelentés a 106. Szegedi-medence kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről 1–4. Kutatási jelentés, — MOL Nyrt., Budapest, p.138. KORPÁSNÉ HÓDI M., JUHÁSZ GY. 1997: A pannon képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése in CSÁSZÁR G. (szerk.): Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. — MÁFI, MOL Kiadvány, Budapest, 116 p. KŐRÖSSY L. 1990: A magyarországi kőolaj és földgázkutatás földtani eredményei és a kutatás kilátásai VI. rész, Délkelet-Alföld — Kézirat, Budapest, p. 288. KŐRÖSSY L. 2005: Az Alföld délkeleti része kőolaj- és földgázkutatásának földtani eredményei I. és II. — Általános Földtani Szemle v. 29, pp. 41–132; v. 30, pp. 7–92. KURUCZ B. 1977: Pusztaföldvár-Battonya közötti terület medencealjzatának képződményei és hegységszerkezete. Egyetemi doktori értekezés. Kútkataszter: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. VITUKI Madarasi A., Varga G. 2000: Telluric Map of East-Hungary. 7.2. Separation of young sediments and pre-Tertiary formations’ conductance. — Geophysical Transactions 43/3–4. pp 257–261 MAGYAR I., JUHÁSZ GY., SZUROMINÉ KORECZ A. SÜTŐNÉ SZENTAI M. 2004: A pannóniai Tótkomlósi Mészmárga Tagozat képződményeinek kifejlődése és kora a Battonyapusztaföldvári hátság környezetében. — Földtani Közlöny, 134/4, pp. 521–540. Magyarország személyszállítási vasúttérképe, 2006. — Alappont Mérnöki– és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, 2006 MAROSI S. SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 294–313. MAROSI S. SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I–II. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 210–212, 303–317. MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana — kézirat, OFGA, 25 p. MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, MBFH MESZÉNA B. 1976: A Mezőhegyes–végegyházai kutatási terület földtani felépítése. OGIL Műsz. Tud. Közlem. 12, pp. 25–35. MFA: Magyarország Mélyfúrási Alapadatai MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Állami Földtani Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI

169

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrásgeofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI MSZ 20381: 2009 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 2011, — NAV Személyi jövedelemadó statisztika Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 2011, — NAV Személyi jövedelemadó statisztika POSGAY, K., TAKÁCS, E., SZALAY, I., BODOKY, T., HEGEDÜS, E., KÁNTOR, I., TÍMÁR, Z., VARGA, G., BÉRCZI, I., SZALAY, Á., NAGY, Z., PÁPA, A., HAJNAL, Z., REILKOFF, B., MUELLER, S., ANSORGE, J., DEIACO, R., ASUDEH, I., 1996: International deep reflection survey along the Hungarian geotraverse. AGU — Geophysical Transactions, 40, pp. 1–44. SPENCER, C. W., SZALAI, Á., TATÁR, É. 1994: Abnormal pressure and hydrocarbon migration in the Békés Basin – In: P. G. TELEKI, R. E. MATTICK (eds.): Basin Analysis in Petroleum Exploration. A case study from the Békés basin, Hungary, — Kluwer Acad. Publ., Dordrecht, pp. 201–219. SZABÓ GY., BRUNER, M., HORVÁTH A., HORVÁTH F. 2010: Szénhidrogén-földtani kutatási eredmények a „Makó-árok” kutatási területen. — Kutatási zárójelentés, TXM Olaj- és Gázkutató Kft., Budapest, p.228. SZEDERKÉNYI T. 1998: A Dél-Dunántúl és az Alföld kristályos aljzatának rétegtana. — In Bérczi, Jámbor (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana, pp. 93–106. SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, ERDEI M., BUJDOSÓ I., ESZES I.-NÉ, GAJDOS I., NAGY GY.-NÉ, PUSZTAI J., SOÓS S., SZALAINÉ BÁNLAKI E., 1997: Zárójelentés az 5.sz. Battonya–pusztaföldvári gerinc északi szárnya területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről (Orosháza, Nagyszénás, Gádoros, Székkutas). – MOL Magyar Olaj- És Gázipari Nyrt. — MBFH MÁFGBA, T.19939. SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, AMRAN A., ÁRVAI L., BALÁZS E.-NÉ, BELOVAI I.-NÉ., BERECZ F., ESZES I.-NÉ, GYERGYÓI L., KISS B., KISS K., MAGYAR I., MÉSZÁROS VINCE CS., MILOTA K., PAPP I., PÓCSIK M., PUSZTAI J., SPITZMÜLLER Á., SŐREG V., SZABÓ I., SZALAINÉ BÁNLAKI E., SZÁSZFAI J., , TATÁR A.-NÉ., TÓTH D., TÖRÖK J.-NÉ., UJSZÁSZI K., VARGÁNÉ TÓTH I., VERPECZ A., VINCZE M., VINCZÉNÉ TÓTH M., ZAHUCZKI P., ZSUPPÁN GY. 2010: Zárójelentés a 101. Battonya-Pusztaföldvár kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről I–V. — MOL Nyrt., Szolnok, SZBK.3406. SZTANÓ, O., SZAFIÁN, P., MAGYAR I., HORÁNYI A., BADA G., HUGHES, D.W., HOYER, D.L., AWLLIS, R.J. 2012: Aggradation and progradation controlled clinothems and deep-water sand delivery model in the Neogene Lake Pannon, Makó Trough, Pannonian Basin, SE Hungary — Glob. Planet. Change, doi:10.1016/j.gloplacha.2012.05.026 STEGENA L., KISS J. 1967: A kálium-argon módszer és néhány hazai alkalmazása. Geofizikai Közlemények, XVI/1–2, pp. 101–107. T. KOVÁCS G. 1965: A battonyai terület mélyföldtani felépítése. — Földtani Közlöny, 95/2, pp. 183–189. TANÁCS J., RÁLISCH L-NÉ 1990: Magyarország kainozóos képződményeinek alulnézeti térképe 1:500 000 — MÁFI kiadvány. TARI, G., DÖVÉNYI, P., DUNKL, I., HORVÁTH F., LENKEY, L., STEFANESCU, M., SZAFIÁN, P., TÓTH, T. 1999: Lithospheric structure of the Pannonian basin derived from seismic, gravity and geothermal data. In: Durand, B., Jolivet, L., Horváth, F., Séranne, M. (eds.) The Mediterranean Basins: tertiary Extension within the Alpine Orogen. Geological Society, London, —Special Publications, 156, p. 215–250.

170

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány TÓTHNÉ MEDVEI ZS., NAGY GY.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, TATÁR A.-NÉ 1999a: Zárójelentés a 7. Battonya-pusztaföldvári gerinc DNy-i szárnya területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről, I–II. — MOL Rt. – MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár, T.19940. Útmutató – Nem energetikai célú kitermelő tevékenység a Natura 2000 előírásainak megfelelően (2010). Az Európai Bizottság útmutatója. Guidance document. Non-energy mineral extraction and Natura 2000. South East Europe. 130 p. Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez (2013). Vidékfejlesztési Minisztérium. Természetmegőrzési Főosztály. Budapest. Kézirat. 28 p. VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz. 2009, — VKKI, MÁFI

171


Internetes hivatkozások 2012.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2013. 2015-06-10 2012.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2013. 2015-06-10 2013.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2014. 2015-06-10 2013.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2014. 2015-06-10 A Dél–alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója I. Tervelőzmények MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet (1998) http://www.fago.hu/dokumentumok/dir5/1516_1052_DARFT_konc-I.pdf 2015-06-10 A Magyar Villamosenergia Rendszer átviteli hálózata. MAVIR RTO 2010. http://www.mavir.hu/web/mavir/adatpublikacio 2015-06-09 A Magyar Villamosenergia–rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt. 2010. http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=3dd80445-53b8-4975-ad0502f1e425d1f6&groupId=10258 2015-06-09 Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, p. 31, http://www.kormany.hu/download/c/6a/c0000/%C3%81CsT_02%2012.pdf Békés megye területrendezési terve Javaslattevő Tervfázis. Egyeztetési dokumentáció. II. kötet Megalapozó munkarészek. Pestterv, 2011 június. http://www.terport.hu/webfm_send/1817 2015-06-09 Békés Megye Területrendezési Terve Módosítás–Környezeti értékelés. Dr. Kollányi László,2011 június. http://www.terport.hu/webfm_send/1819 2015-06-09 Békés megye területrendezési terve. Javaslattevő Tervfázis. Egyeztetési dokumentáció. II. kötet Megalapozó munkarészek. Pestterv, 2011 június. http://www.terport.hu/webfm_send/1817 2015-05-29 Békés Megye Területrendezési Terve. Módosítás. I. Kötet - Elfogadásra kerülő munkarészek. Pestterv, 2011 június. http://www.terport.hu/webfm_send/1816 2015-05-29 Békés Megye Területrendezési Terve. Módosítás. Javaslattevő tervfázis, Egyeztetési dokumentáció. I. Kötet – Elfogadásra kerülő munkarészek. Pestterv, 2011 június. http://www.terport.hu/webfm_send/1816 2015-06-09 CORINE: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/ Csongrád megye területfejlesztési koncepció. Helyzetfeltárás. Város-Teampannon Kft. 2012. http://www.csongrad-megye.hu/tft/terfkonc2012/CSONGRAD_megyeiterv_121029.pdf 2015-06-09 Csongrád megye területfejlesztési koncepciója. Javaslattevő munkarész. Város – Teampannon Kft. 2013. http://www.terport.hu/webfm_send/4160 2015-05-29 Csongrád megye területrendezési terve, Módosítás. Előkészítő fázis. Vizsgálatok. Város – Teampannon kft. 2011 http://www.e-epites.com/anyagok/cstrt/H2011.pdf 2015-05-29 Csongrád megye területrendezési terve, Módosítás. Javaslattevő fázis. Megalapozó munkarészek. Város – Teampannon kft. 2011 http://www.terport.hu/webfm_send/1690 2015-05-29 Csongrád megye területrendezési terve. Módosítás. Előkészítő fázis. Vizsgálatok. VárosTeampannon Kft. 2011. http://www.e-epites.com/anyagok/cstrt/H2011.pdf 2015-06-09

172

Csanádpalota. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Csongrád megye területrendezési terve. Módosítás. Javaslattevő fázis. Megalapozó munkarészek. Város-Teampannon Kft. 2011. http://www.terport.hu/webfm_send/1690 2015-06-09 CSŐSZI M., BABUS F., DUHAY G., KELLNER SZ. KISS G. (2014): Tájvédelmi Kézikönyv. Vidékfejlesztési Minisztérium. Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság. Budapest. 75 p. Elérhetőség: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Taj/Tajvedelmi_kezikonyv_4_kiadas _201405.pdf (2015-02-24.) Dél–alföldi operatív program, 2007–2013. A Magyar Köztársaság kormánya. CCI szám: 2007HU161PO004 http://www.nfu.hu/download/1762/DAOP_070705.pdf 2015-06-10 ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: http://kinga.elgi.hu Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf — 2014. január 22. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf — 2014. január 22. International Energy Outlook (2014): U.S. Energy Information Administration Office of Integrated and International Energy Analysis U.S. Department of Energy Washington, This publication is on the WEB at: www.eia.gov/ieo. Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) 2007 http://www.darinno.hu/wpcontent/uploads/2015/01/247-26-kozlekedes_operativ_program.pdf 2015-05-29 LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 2010: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. www.enpol2000.hu Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2013. http://okir.kvvm.hu/lair/ 2015-06-10 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2015. november). http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzése 2011 – Regionális Gazdasági kutatóközpont. www.rekk.eu. Nemzeti Energiastratégia 2030: www.kormany.hu. Országos Területfejlesztési Koncepció 2013.(OTK) http://www.nfu.hu/doc/207 Országos Területfejlesztési Koncepció 2013.(OTK) http://www.nfu.hu/doc/207 2015-06-09 Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag 2015-06-09 Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya, 2013. http://www.terport.hu/webfm_send/4215 2015-06-10 PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http://www.geo.u-szeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/

173


II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére, Csanádpalota szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg. A válaszadók a következők voltak: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály Békés Megyei Kormányhivatal, Békéscsabai Járási Hivatal Építési és Örökségvédelmi Osztály Békés Megyei Kormányhivatal, Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Békéssámson Község Jegyzője Csanádalberti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csanádpalota Közös Önkormányzati Hivatal Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató Helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Csongrád Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Földhivatali Osztály Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Csongrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály Csongrád Megyei Kormányhivatal, Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal Kardoskút Község Önkormányzata Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Makó Jogú Város Jegyzője Mezőhegyesi Polgármesteri Hivatal Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Orosházi Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda Építéshatósága Székkutas Község Önkormányzati Polgármesteri Hivatal Tótkomlós Város Jegyzője

174

Csanádpalota. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapjánvizsgálati tanulmány

III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére Csanádpalota szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok — Csongrád Megyei Kormányhivatal, Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya és a Békés Megyei Kormányhivatal, Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztálya — észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Csanádpalota területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban pedig az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg.

1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. A terület jelentős része a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozik. A Natura 2000-es területek közül igen jelentős kiterjedésben található különleges madárvédelmi terület, de a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kiterjedése is jelentős. A Nemzeti Ökológiai Hálózat területei közül a magterület jelentős (18,3%), az ökológiai folyosó és a pufferterületek aránya kisebb. A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amenynyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető. A tanulmány 3.1.1.–3.1.8. alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is.

175

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya megállapítja, hogy a szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya a Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának illetékességi területén belül Békéssámson, Kardoskút, Mezőhegyes, Tótkomlós, Orosháza településeket érinti. — A tanulmányban leírtakon túlmenően megállapítja, hogy természet- és tájvédelmi szempontból a természetvédelmi hatások meghatározása a tanulmány alapján nem lehetséges, az I fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság minden esetben, az ügyre vonatkozó pontos információk (pl.: a kutatási, a feltárási, a bányanyitási vagy a kitermelési mód, a feldolgozási technológia, infrastruktúra stb.) birtokában hozza meg döntését. — A védett természeti helyek és értékek megóvása érdekében általános természetvédelmi elv, hogy országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen felszíni építmény létesítése, bányászati tevékenység végzése nem megengedett, továbbá javasolja, hogy minden koncessziós tevékenység végzésének a helyét — lehetőség szerint — mezőgazdasági művelés alatti ingatlanokra tervezzék. — A közlekedés, a kiszolgáló- és kútfúró berendezés helyszínre szállítása az ingatlannyilvántartás szerinti utakon, csekély természeti értékű degradált területeken történjen, illetve a gyep, erdő, nádas művelési ágú ingatlanok gépparknak, felvonulási, raktározási és deponálási célra ne legyenek tervezve. — Megállapítja, hogy a vizsgálati tanulmány 3.4. pontja, "A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása" című fejezete teljes körű, átfogóan taglalja a koncessziós tevékenység lehetséges munkafázisainak esetlegesen felmerülő veszélyeztető tényezőit. — Megállapítja továbbá, hogy a tanulmányban leírtak levegőtisztaság-védelmi szempontból a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23 ) kormányrendeletben leírtaknak megfelelnek. — A fentiek alapján a Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányát az illetékességi területére vonatkozóan elfogadja, az abban foglaltak ellen kifogást nem emel. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya természet- és tájvédelmi szempontból a dokumentum tartalmát, az abban irányadóként megfogalmazott természet- és táj védelmi szempontokat elfogadja. — A területen tetvezett későbbi munkálatok során az alábbi természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni: — Fúráspontok természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületen, erdőben és vizes élőhelyeken nem létesíthetők. — A kutatási és kitermelési tevékenységeket oly módon szabad kivitelezni, hogy azok során a természetvédelmi oltalom alatt álló területek állapota nem romolhat. A későbbi eljárások során az erre vonatkozó konkrét kikötéseket a természetvédelmi hatóság előírja. — Az illetékességi terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolását a tanulmány 46. táblázata és 47. táblázata tartalmazza. — A tervezett tevékenység földtani közegre, levegőtisztaságra és természetre gyakorolt hatása szempontjából a következő megállapításokat teszi:

176

Csanádpalota. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapjánvizsgálati tanulmány — A területen alkalmazott kutatási módszerek (terepi szeizmikus mérések, kutatófúrás lemélyítése, stb.) során a talajszerkezet megváltozhat, egyes rétegei összekeveredhetnek, tömörödnek, a hatás azonban csak lokális jellegű. — Talajszennyezés havária (munkagépek, szállítójárművek meghibásodásakor üzemanyag, hidraulikaolaj elcsepegése, elfolyása) esetén következhet be. A szennyező anyag és a szennyezett föld összegyűjtésével, valamint — veszélyességének függvényében — megfelelő helyre történő elszállításával, a szennyeződés gyorsan lokalizálható, a környezetszennyezés minimalizálható. — A szennyező anyagok tárolása zárt rendszerben történik. — A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a koncesszióra javasolt területen tervezett kutatási tevékenység várhatóan nem gyakorol majd jelentős hatást a földtani közegre, a környezeti levegőre és a természetre. — A 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet 2. melléklet 3.1. és 3.3. pontjaiban foglaltak vonatkozásában a tanulmányt megfelelő kidolgozottsági szintűnek tartja, az abban foglaltakkal egyetért. — A Hivatal a vélemény és adatszolgáltatás azon részét, mely Kardoskút, Orosháza, Békéssámson, Mezőhegyes, Tótkomlós településekre irányul, áttette az illetékességgel rendelkező Békés Megyei Kormányhivatalhoz, mint első fokon eljáró környezetvédelmi hatósághoz. Csanádpalota3 Közös Önkormányzati Hivatal jelzi, hogy a Csanádpalota közigazgatási területén országos jelentőségű védett természeti területek, illetve Natura 2000 védelem alatt álló területek, Kötegy és Királyhegyes települések esetében pedig azok közigazgatási területén belül Natura 2000 védelem alatt álló területek találhatóak. Kardoskút Község Önkormányzata felhívja a figyelmet arra, hogy közigazgatási területének egy része az un. Vásárhelyi–Csanádi puszták kiemelten fontos Érzékeny Természeti Területbe esik. Elküldte továbbá az érintett Natura 2000 területek (Vásárhelyi és Csanádi puszták) helyrajzi számainak listáját is. A Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet Magyarcsanád Községi Önkormányzatának Építési Szabályozása és Szabályozási tervének 4. számú függelékében a Magyarcsanád közigazgatási területén található NATURA 2000 természeti terület ingatlanainak maradéktalan figyelembe vételére, valamint a Nagylak Községi Önkormányzatának Építési Szabályozása és Szabályozási tervének I. számú melléklete és a II. számú melléklete alapján Nagylak közigazgatási területén található NATURA 2000 természeti területű ingatlanok maradéktalan figyelembe vételére. A Hivatal Magyarcsanád vonatkozásában leveléhez mellékelte az országos védelem alatt álló természeti területek és a Natura 2000 terület ingatlanainak listáját. Az Orosházi Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda Építéshatósága tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi jelentőségű természetvédelmi területeket — a Rágyánszki Arborétumot (1455, 1456, 1457, 1458, 1459, 1460/27, 1460/63 hrsz.), valamint partifecske és gyurgyalag fészkelőhelyeket (7505/4 hrsz. "n" és ''p'' alrészletéből összesen 8058 m2, "h" és ''j'' alrészletéből összesen 4179 m2 területen) — érinthet. Székkutas Község Önkormányzati Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi jelentőségű természetvédelmi területet — a szélmalmot (0246/4 hrsz., Székkutas VII. ker. 25.) — érinthet. 3

A levelek rövid ismertetésekor vastag betűs településnév esetén az információk magára a településre vonatkoznak. Normál betűvel írt településnév esetében az érintett település (vagy települések) neve a bekezdés szövegében dőlt betűvel jelenik meg.

177


Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (ill. helyi védettség alatt álló) területet: Békéssámson Község Jegyzője, Csanádalberti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pitvaros vonatkozásában, Csanádpalota Közös Önkormányzati Hivatal Csanádpalota, Kövegy és Királyhegyes vonatkozásában, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője, Kardoskút Község Önkormányzata, a Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Magyarcsanád és Nagylak vonatkozásában, Makó Jogú Város Jegyzője, a Mezőhegyesi Polgármesteri Hivatal, a Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Nagymágocs és Árpádhalom vonatkozásában és Tótkomlós Város Jegyzője. A kormányrendelet 1.§ (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 3.1.8. alfejezet foglalkozik. A Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztálya tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Hivatal illetékességi területén 1109 ha, a vizsgálati terület 5 km-es környezetben pedig további 3627 ha erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület érint. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység az erdő védelméről és az erdőgazdálkodás szóló 2009. XXXVII, törvény (Evt.) 77. § b), c) és d) pontja szerinti erdő-igénybevétellel, azaz erdő(k) termelésből történő kivonásával, ideiglenes igénybevételével, illetve a rendeltetés szerinti használatuk akadályozásával járhat. Az Evt. 78. § (2) bekezdése alapján az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. — A fentiek értelmében, a pályázati kiírásban szükséges előírni, hogy lehetőség szerint kerülni kell erdő(k) igénybevételét, illetve amennyiben ez nem lehetséges, úgy erdőt érintően a tervezett koncessziós tevékenység csak azzal a feltétellel folytatható, amennyiben a tervezett munkálatok megkezdése előtt az erdő(k) igénybevételének az Evt. 78. § (2) bekezdése szerinti engedélyezése is megtörténik. Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Orosházi Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda Építéshatósága Székkutas Község Önkormányzati Polgármesteri Hivatal Csanádpalota Közös Önkormányzati Hivatal Kardoskút Község Önkormányzata Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csanádalberti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 178

Csanádpalota. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapjánvizsgálati tanulmány Mezőhegyesi Polgármesteri Hivatal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője Makó Jogú Város Jegyzője Csanádpalota Közös Önkormányzati Hivatal Kardoskút Község Önkormányzata Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Tótkomlós Város Jegyzője Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály

2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. A korábbi fúrásos kutatások miatt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. Számolni kell többek között a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is. A nem konvencionális szénhidrogénekre irányuló tevékenység során kiemelt figyelmet kell fordítani a rétegrepesztéses eljárás hatásaira. A tanulmány kiemeli, hogy „a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a későpannóniai, illetve pannóniainál idősebb miocén és aljzati hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére”. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő feltételeket kell figyelembe venni: A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató Helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya megállapítja, hogy A tanulmányban megadott, vízbázisvédelmi területekre és kijelölt védőidomokra vonatkozó adatok megfelelnek a hatóságunk okirattári nyilvántartásában szereplő adatoknak, azok aktualizálására nincs szükség. A tanulmánynak a szénhidrogén bányászati tevékenységek felszíni és felszín alatti víztestekre gyakorolt hatását elemző fejezeteit megfelelő részletességűnek tartja, az abban foglaltakkal egyetért. A 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet 2. melléklete 3.1. és 3.3. pontjaiban foglaltak vonatkozásában a tanulmányt megfelelő kidolgozottsági szintűnek tartja, az abban foglaltakkal egyetért. A várható állapotváltozásokkal, hatásokkal kapcsolatosan a tanulmányban foglaltakat elfogadja, azokkal kapcsolatosan további kiegészítést nem tart szükségesnek. A 2. témakörben együttműködő szakhatóság: Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató Helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 179


3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány 3.1.9. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Békés Megyei Kormányhivatal, Békéscsabai Járási Hivatal Építési és Örökségvédelmi Osztálya felhívja a figyelmet arra, hogy — a kulturális örökség védelmére, és az azokra vonatkozó eljárási szabályokra az alábbi hatályos jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket: — a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.), — a régészeti örökség és a műemléki értékvédelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet (39.Kr.), — az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X.18.) kormányrendelet, — a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet, — a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény, — a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) kormányrendelet, — a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről szóló 27/2015. (VI. 2.) MvM rendelet. — Régészet vonatkozásában az alábbi tájékoztatást adja: — a vizsgálattal érintett területen számos régészeti lelőhely található, — a vizsgálattal érintett területen védetté nyilvánított régészeti lelőhely és védőövezet nem található. — Az érintett területre vonatkozóan földmunka végzés engedélyezésére irányuló engedélyezési eljárásokban Békés megye területén a Békéscsabai Járási Hivatal (Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya) szakhatóságként jár el vagy szakkérdés tekintetében működik közre. — A Kötv. 10. § (1) és (2) bekezdése alapján a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. — A Kötv. 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket — a törvényben meghatározott kivételekkel — el kell kerülni. Abban az esetben, ha ez nem megoldható, akkor a Kötv. 22. § (1) bekezdése alapján a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. — A Kötv. 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. — Amennyiben a tervezett beruházás nagyberuházásnak minősül előzetes régészeti dokumentációt (ERD) kell készíteni. A nagyberuházás kritériumait a Kötv. 7. § 20. pontja határozza meg, az alábbiak szerint: ,,(. . .) földmunkávaljáró beruházás:

180

Csanádpalota. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapjánvizsgálati tanulmány a) a bruttó 500 millió forintos értékha tárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás, b) a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemeit jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, c) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás, d) a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztótározó-építés, vagy e) azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek. " — A 39. Kr. 22. § (5) bekezdés alapján a feltárási projekttervet tartalmazó teljes ERD-t a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben az örökségvédelmi hatóság eljár vagy szakhatóságként közreműködik. A feltárási projekttervre vonatkozóan a Kötv. 23/0 §-a fogalmaz meg előírásokat. A Kötv. 7. § 3. pontja alapján az ERD alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására. — Az ERD elkészítésére a Központ Projektirodája jogosult (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) — Amennyiben a kutatás során addig ismeretlen régészeti lelőhely területéről régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, akkor a Kötv. 24. § (2) bekezdés a) pontja alapján, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet abbahagyni és a Kötv. 24. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jegyző útján a Központnak bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. — Műemlékek vonatkozásában az alábbi tájékoztatást adja: — A vizsgálati terület Békés megyéből érinti Békéssámson, Kardoskút, Mezőhegyes, Oros-háza és Tótkomlós települések közigazgatási területét. A vizsgálattal érintett terület helyrajzi számok tekintetében egyértelműen nem azonosítható be, így az sem állapítható meg egyértelműen, hogy a fenti településeken mely műemlékeket érinti. — A Központ nyilvántartása alapján az alábbiak szerint találhatók műemlékek: — Békéssámson: nincs nyilvántartott műemlék, műemléki terület, — Kardoskút: nincs nyilvántartott műemlék, műemléki terület, — Mezőhegyes: több mint 50 műemlék (tartozék), műemléki terület (műemléki környezet), illetve jogszabályban meghatározott telkeket érintő világörökség várományos helyszín található, — Orosháza: több mint 30 műemlék (tartozék), műemléki terület (műemléki környezet) található, — Tótkomlós: több mint 10 műemlék (tartozék), műemléki terület (műemléki környezet), illetve jogszabályban meghatározott telkeket érintő világörökség várományos helyszín található. — A 103. Kr. 1. mell. 12. pontjában előírt adatszolgáltatás (a régészeti lelőhelyek pontos elhelyezkedése, kiterjedése, a műemlékekkel kapcsolatos hiteles adatszolgáltatás tekintetében) a 13. MvMr. 6. § (1) bekezdése alapján a Központ az illetékes. — A világörökség várományos helyszínek pontos jegyzékét a 27. MvMr tartalmazza. — A vizsgálati tanulmány készítése, valamint a koncessziós tevékenység során az örökségvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. — A műemlékek, illetve a világörökség várományos helyszínek tekintetében kéri az alábbi jogszabályi előírások kiemelten való figyelembevételét: — A 39. Kr. 30. § (2) bekezdése szerint: 181

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet — „A műemléket fizikai valójában, anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel kell megőrizni, védett értékeit hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műemlék hasznosítása, használata a 28. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelményen túlmenően nem járhat a védettséget megalapozó műemléki érték veszélyeztetésével.” — A Vötv. 3. § (1) és (3) bekezdése szerint: — „(1) A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket, a várományos helyszín kiemelkedő értéket hordoz, amelyet — a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályokalapján fennálló védettséggel összhangban — mindenki köteles megóvni. — (3)A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos területet az Egyezménnyel összhangban, annak egyetemes és nemzeti értékeit megőrizve és a közérdekét szolgálva kell használni, bemutatni, fenntartható módon fejleszteni vagy szükség szerint helyreállítani." Csongrád Megyei Kormányhivatal, Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya az alábbi véleményt adja: — A kutatási területen tervezett egyes létesítmények engedélyezési eljárása során a Hatóság szakhatóságként vesz részt. — Amennyiben a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 7. § 31. pontja szerint a tárgyi beruházás nagyberuházásnak számít, akkor előzetes régészeti dokumentációt kell benyújtani a létesítési engedélyezés során. Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Kötv. 23/C. § (3) bekezdése értelmében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ készítheti el. — A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyek: 1., Hódmezővásárhely–Gorzsa, Czukor-major, 2., Hódmezővásárhely–Gorzsa, Kökénydomb, 3., Hódmezővásárhely–Szakálhát, 4., Hódmezővásárhely, Kopáncs, volt Zsoldos-tanya és 5., Hódmezővásárhely, Kotacpart, Vata-tanya esetében a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet (Kr.) 40. § (1) bekezdés a) pontja alapján a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen a hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges a következő — más hatóság (örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján kiadott) engedélyéhez nem kötött — tevékenységekhez: minden 30 cm mélységet meghaladó földmunka, tereprendezés, depó, feltöltés, töltés létesítése esetén. — A Kr. 40. § (3–4) bekezdése alapján a hatóság a döntéséhez kiemelten védett régészeti lelőhely esetében örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő. A hatóság az engedélyt megtagadhatja, ha a tervezett tevékenység következtében a lelőhely megsemmisülne, vagy részleges állapotromlása következne be. — A Kötv. 7. §. 31. pontja szerint nagyberuházás ,, az alábbi, földmunkával járó beruházás: a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás, a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás, a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztótározó-építés, vagy azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek. — A Kötv. 23/C § (1) pontja értelmében a nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. A Kötv. 7. § 3. pontja szerint előzetes régészeti dokumenA

182

Csanádpalota. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapjánvizsgálati tanulmány táció valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. — Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségét a beruházó viseli, kivéve a Kötv. 23/F. § (7) bekezdése szerinti esetet. — A Kötv. 23/C § (5) bekezdése értelmében nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni, és azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben az örökségvédelmi hatóság eljár, vagy szakhatóságként részt vesz. A Kötv. 23/C-E alapján az előzetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerű megelőző feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. — A Kötv. 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket — a törvényben meghatározott kivételekkel — el kell kerülni. Abban az esetben, ha ez nem megoldható, akkor a Kötv. 22. § (1) bekezdése alapján a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. — A Kötv. 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. — Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29) kormányrendelet (Továbbiakban: Kétv.) 1. mell. 12. pontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek hatóságunk nem tud eleget tenni. A Kötv. 71. §. (1)–(2) bekezdése szerint a hatósági nyilvántartási feladatokat érintő első fokú ügyekben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ jár el. Adatszolgáltatás ügyében ezért kérjük a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (1014 Budapest, Táncsics u. 1.) bevonását. — Nem hivatalosan, tájékoztatásként közli, hogy a kutatási terület Csongrád megyei részén több a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ hatósági nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhely, műemlék található: — Árpádhalom: 72 nyilvántartott régészeti lelőhely — Csanádalberti: 38 nyilvántartott régészeti lelőhely — Csanádpalota: 190 nyilvántartott régészeti lelőhely — Hódmezővásárhely: 609 nyilvántartott régészeti lelőhely és 37 műemlék — Királyhegyes: 81 nyilvántartott régészeti lelőhely — Kövegy: 23 nyilvántartott régészeti lelőhely — Magyarcsanád: 73 nyilvántartott régészeti lelőhely — Makó: 233 nyilvántartott régészeti lelőhely és 14 műemlék — Nagylak: 6 nyilvántartott régészeti lelőhely — Nagymágocs: 134 nyilvántartott régészeti lelőhely és 3 műemlék — Pitvaros: 27 nyilvántartott régészeti lelőhely és 1 műemlék — Székkutas: 196 nyilvántartott régészeti lelőhely (Felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett, a régészeti lelőhelyek nyilvántartását szolgáló adatbázis folyamatosan bővül. Az új adatok feldolgozása folyamatos. Az adatbázis nem egy statikus állapotot tükröz, a fent említett adatok a mai napon érvényes állapotot mutatják.) 183

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A tanulmányt a Hatóság észrevétele alapján javítottuk. Kardoskút Község Önkormányzata leveléhez mellékelte a helyi védelemre javasolt épületek listáját és a védett régészeti lelőhelyek jegyzékét. A Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője leveléhez mellékelte az országos védelem alatt álló műemlékek, a község területén azonosított régészeti lelőhelyek, valamint a helyi védelem alatt álló épületek listáját, továbbá Magyarcsanád Településrendezési Terv – Építési Szabályzat által is leírt, a régészeti lelőhelyekkel, régészeti emlékekkel és az örökségvédelemnek a nagyberuházásokkal kapcsolatban megfogalmazott előírásait. Felhívja a figyelmet a Magyarcsanád Községi Önkormányzatának Építési Szabályozása és Szabályozási tervének 2. számú függelékében a Magyarcsanád Község területén azonosított régészeti lelőhelyek rész rendelkezéseiben foglalt maradéktalan betartására. A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Békés Megyei Kormányhivatal, Békéscsabai Járási Hivatal Építési és Örökségvédelmi Osztály Csongrád Megyei Kormányhivatal, Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Kardoskút Község Önkormányzata Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 3.1.7. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A konkrét telephely ismeretének hiányában érzékenységi vizsgálat nem történt. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Békés Megyei Kormányhivatal, Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztálya véleményét a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1), 11. § (1–2), 6. § (1) és 14/D. § (2) bekezdése alapján fogalmazza meg: — A tervezett szénhidrogén kutatási, kitermelési tevékenység a lehető legkisebb területű, azon belül is elsősorban az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldre terjedhet ki. — Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. — Ahol lehetőség van rá, ott a termőföld időleges más célú hasznosítását kell előtérbe helyezni. — Törekedni kell rá, hogy a tervezett tevékenységhez a meglévő utak kerüljenek felhasználásra. — A koncessziós tevékenység a környező termőföldek hasznosíthatóságát nem akadályozhatja, illetve korlátozhatja. — A tevékenység során alakjánál, méreténél fogva nehezen művelhető területek nem alakulhatnak ki. — A más célú hasznosítás megszűnése, a kitermelés befejezése után gondoskodni kell a terület újrahasznosításáról.

184

Csanádpalota. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapjánvizsgálati tanulmány — Felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben termőföld időleges vagy más célú hasznosítása feltétlenül szükségessé válik, akkor az erre vonatkozó engedélyt az illetékes I. fokú földhivataltól előzetesen be kell szerezni. Az átlagos minőségű termőföldre vonatkozó adatok szintén az eljáró földhivataltól szerezhetők be. A Hatóság mellékelte az érintett településeken az átlagosnál jobb minőségű termőföldek listáját a hatáskörébe tartozó települések esetében (52. táblázat). 52. táblázat. A Békés Megyei Kormányhivatal illetékességi körébe tartozó településeken az átlagosnál jobb minőségű termőföldjei a 2015. szeptember 30. napi állapot szerint gyümölcsös

szántó

szőlő

legelő

rét

Orosháza Kardoskút Békéssámson

(1)

(1)

(1)

Mezőhegyes

(1)

(1)–(2) (1)–(2) (2)-(3) (1)-(2)(3)-(4) (1)

(1)–(2)-(3)

Tótkomlós

(1)–(2) (1)–(2) (2)-(3) (1)–(2)(3) (1)–(2)

település

nádas

fásított terület

(1)

(3)

(2)

(1)

(1)–(2)-(3)

(1)-(2)

(1)

(3)

A tanulmány vonatkozó részét a Hatóság észrevétele alapján javítottuk. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Földhivatali Osztálya megállapítja, hogy a Csanádpalota vizsgálati terület szénhidrogén kutatás és kitermelés Csongrád megyében előreláthatólag három járási földhivatali osztály (Makó, Hódmezővásárhely, Szentes) illetékességi területét érinti. A fentiekben nevezett földhivatali osztályok illetékességi területeit érintő települések tekintetében a nevezett beruházással végzendő munkálatok során külterületi termőföld igénybevételére is sor kerülhet. — A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10.§ értelmében, földhivatali engedély beszerzése szükséges a termőföldön végzett bárminemű olyan beavatkozás megkezdése előtt, mellyel a termőföld — időlegesen vagy véglegesen — mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. — Engedélyezés esetén, az időleges más célú hasznosítást követően, az érintett termőföldterületeket az ingatlan-nyilvántartásban rögzített művelési ág és minőségi osztállyal azonosan szükséges, "eredeti állapotba" helyreállítani. — Az időlegesen igénybe vételre (deponálási helyek, megközelítést szolgáló utak területét) tervezett termőföld területek teljes területét, illetve a végleges igénybe vételre tervezett területnagyságokat munkarészeken szükséges megjelölni (terület-kimutatásban és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán). — A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. (Tfvt.) alapvetően (taxative) tiltja az átlagosnál jobb minőségű termőföldek más célú hasznosításának engedélyezését, azonban termőföld időleges igénybe vétele esetén megengedő a jogi szabályozás. — Általánosan megállapítható, hogy a Csanádpalota védnevű CH ipari fúrások kiképzése, kútkörzet( ek) kialakítása és termelésbe állítása során elsődleges szempont — termőföld minőségi védelmét figyelembe véve — a biztonság maradéktalan biztosítása, illetve a környezeti terhelés minimalizálása. A szénhidrogén létesítmény(ek) elhelyezése, esetleges kútmunkálatok, vezeték fektetés kapcsán szükséges ideiglenes útvonalat kijelölni termőterületen, a zúzottkőborítást nem javasolja engedélyezni. — A vizsgálati tanulmányban foglaltak maradék nélküli betartása szükséges, mely szerint "a kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap stb.), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok, veszélyes, vagy esetenként radioaktív hulladékoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell." 185

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet — A termőföldek mennyiségi védelme és földhasznosítás feltételeinek biztosítása érdekében a vizsgálati tanulmány készítésekor törekedni kell arra, hogy a nevezett munkálatok elsősorban az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldek igénybevételével történjen illetve a tervezési, fejlesztési területekkel érintkező visszamaradó termőföldek művelhetősége, megközelíthetősége biztosított legyen. — A beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmény elhelyezése a környezetében lévő területek talajvédő gazdálkodását ne rontsa, a kivitelezés és az üzemeltetése során fellépő környezeti hatások a termőföldek minőségében ne okozzanak káros változásokat. — Konstatálható, hogy az időleges más célú hasznosítás során keletkező talaj bolygatásából. a helyreállítást követően, maradandó termőréteg jelentős mértékű károsodásával nem kell számolni. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálati tanulmány főbb irányait képező egyéb, átfogóbb problémát felölelő ügyek (szénhidrogén kút fúráspont, CH kút elhelyezés, vezeték elhelyezés stb.) tekintetében, a külterületi termőföldek mennyiségi és minőségi védelmének fokozott figyelembe vétele mellett Tfvt. 11. § (1)–(4) bekezdéseinek szigorú és következetes előírásait vegyék figyelembe. A 4. témakörben együttműködő hatóság: Békés Megyei Kormányhivatal, Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Csongrád Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Földhivatali Osztály

5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztat arról, hogy a területen és 5 km-es körzetében 4 ásványvízzé és 5 gyógyvízzé minősített kút, illetve Makó területén a „Marosi gyógyiszap” elnevezéssel minősített gyógyiszap kitermelő helye található, melyek esetében a természetes gyógytényező érintettsége fennállhat. (A Hivatal által elküldött adatsor és a tanulmány 28. táblázat közötti eltérések az 5 km-es körzet eltérő értelmezéséből adódnak.) Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

186

Csanádpalota. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapjánvizsgálati tanulmány

6. Nemzetvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala tájékoztatást ad arról, hogy a vizsgálati területen, Orosháza közigazgatási területén HM vagyonkezelésű, honvédelmi rendeltetésű ingatlan található. Ez az 1993/XLVIII. törvény 49.§ 16. pontja értelmében kivett területnek minősül, ezért területüket a további koncessziós tevékenység folytatásából kizárja. A Hivatal levelében ismerteti az érintett ingatlan helyrajzi számát. A levél az MBFH irattárában tekinthető meg. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal

7. Településrendezés A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője tájékoztat arról, hogy a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 32/2000. (09.22.) Kgy. sz. rendelet (HÉSZ) szerint a város közterületén vízgazdálkodási, mezőgazdasági, közlekedési, bánya, erdő- besorolású beépítésre nem szánt területek, gazdasági besorolású beépített és beépítésre szánt terület, valamint tájvédelmi körzet besorolású területek találhatóak. A HÉSZ 35/B § (3)–(6) bekezdései különleges beépítésre nem szánt területként az alábbiakat tartalmazza: (3) Különleges beépítésre nem szánt területbe tartoznak a TERV szerint BT jellel ellátott bányaterületek is. (4) Bányatelken, illetve bányászattal érintett területen végezhető tevékenység a vonatkozó jogszabályok szerint engedélyezhető. (5) Újabb bánya nyitásának engedélyezéséhez akkor nem szükséges a TERV módosítása, ha a külszíni bányászattal érintett területen a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (továbbiakban: Bt) 26. §-a alapján megállapított bányatelek van, és együtt teljesülnek a következő feltételek: a./ a bányatelek jogosított ja (bányavállalkozó) a bányászati tevékenységre (lefedés, kitermelés) egyidejűleg 5 hektárnál kisebb területet vesz igénybe, b./ a bányászati tevékenységgel igénybe vett területeket 2 éven belül eredeti művelési ágába, vagy a kivett hely megnevezése szerint visszaállítja (rekultiválás, tájrendezés), (6) Ásványi nyersanyagot csak a Bt 26. §-a szerint megállapított bányatelek területéről szabad kitermelni.

187

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, mivel a tervezett koncessziós tevékenység Nagylak teljes közigazgatási területét érinti, felhívja a figyelmet Nagylak Községi Önkormányzatának Helyi Építési Szabályozása és Szabályozási tervében foglalt rendelkezések maradéktalan betartására. Makó Jogú Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy a 17/2006. (VII.13.) Makó ör. rendelettel jóváhagyott Makó Város Önkormányzat Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve a Csanádpalota vizsgálati terület Makó város közigazgatási területének észak–északkeleti részét érintő részén a tervezett szénhidrogén-kutatási és kitermelési tevékenységgel kapcsolatosan sem előírást, sem tiltást nem tartalmaz. — Kéri, hogy az MBFH a vizsgálati területre vonatkozó szénhidrogén-kutatási és kitermelési koncessziós pályázatot megelőző érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményéről Makó Város Önkormányzatát értesítse, hogy az szükség esetén a helyi építési szabályzatba és szabályozási tervbe beépítésre kerüljön. A Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Nagymágocs és Árpádhalom vonatkozásában felhívja a figyelmet a munkálatokkal kapcsolatosan a helyreállítási kötelezettségre, valamint a munkálatok megkezdése előtt az önkormányzat felé az értesítési kötelezettségre. A Csanádalberti Közös Önkormányzati Hivatal Tájékoztat arról, hogy Csanádalberti Község Önkormányzata a válaszadás időpontjában nem rendelkezik elfogadott helyi építési szabályzattal. Az engedélyek kiadása esetén ezért a magasabb szintű jogszabályok előírásait kell mérvadónak tekinteni. Csanádpalota Közös Önkormányzati Hivatal jelzi, hogy Csanádpalota és Kötegy vonatkozásában a tervezett koncessziós tevékenység helyi építési szabályzatnak való megfelelőségéről csak a konkrét tervek megismerése után tud nyilatkozni. Tájékoztat továbbá arról, hogy Királyhegyes település helyi építési szabályzattal nem rendelkezik. Az alábbi hivatalok arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Békéssámson Község Jegyzője, a Csanádalberti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pitvaros vonatkozásában, Kardoskút Község Önkormányzata, a Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Magyarcsanád és Nagylak vonatkozásában, a Mezőhegyesi Polgármesteri Hivatal, a Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Nagymágocs és Árpádhalom vonatkozásában, az Orosházi Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda Építéshatósága, Székkutas Község Önkormányzati Polgármesteri Hivatal és Tótkomlós Város Jegyzője. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Békéssámson Község Jegyzője Csanádalberti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csanádpalota Közös Önkormányzati Hivatal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője Kardoskút Község Önkormányzata Magyarcsanádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Makó Jogú Város Jegyzője 188

Csanádpalota. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapjánvizsgálati tanulmány Mezőhegyesi Polgármesteri Hivatal Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Orosházi Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda Építéshatósága Székkutas Község Önkormányzati Polgármesteri Hivatal Tótkomlós Város Jegyzője

8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a koncessziós terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala a vizsgálati tanulmánynyal kapcsolatosan vasúti és vízi közlekedési szempontból észrevételt nem tesz. A Hivatal által kért javítást a tanulmány szövegében elvégeztük. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy az érintett terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésre és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket nem érinti. A Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya az alábbi tájékoztatást adja: — A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Békés Megyei Igazgatósága nyilatkozata szerint, mivel a vizsgálati tanulmányból pontosan nem derül ki, hogy a tervezett tevékenység milyen mértékben és mely szakaszokon érinti pontosan a kezelésében lévő utakat, kéri, hogy a konkrét munkák megkezdése előtt, vagy az állami utakat érintő tervezések folyamán a beruházó további egyeztetéseket kezdeményezzen a Társaságnál. A vizsgálati tanulmány 2.4.1.1. pontjában leírtakat a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kéri betartani, különös tekintettel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerinti közútkezelői hozzájárulás megkérésével, és a kivitelezés, illetve üzemeltetés alatti nagy tömegű szállításokból eredő útigénybevétel miatt bekövetkezett útromlással arányos helyreállítási kötelezettséggel kapcsolatban, melyet a tevékenység megkezdése előtt a Társasággal szintén egyeztetni szükséges. — Felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak az állami és az önkormányzati közúthálózat kezelőivel kell előzetesen felvenni a kapcsolatot, hanem az esetlegesen érintett magánutak tulajdonosaival, kezelőivel is. A tanulmány vonatkozó részét a Hatóság észrevétele alapján kiegészítettük. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya felhívja a figyelmet arra, hogy a kutatási tevékenység megkezdése előtt meg kell kérni a közút kezelőjének, vasúti pályahálózat működtetőjének, hajózási létesítmények és a légi közlekedési létesítmények kezelőinek a hozzájárulását. A 8. témakörben együttműködő hatóságok: Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály

189

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Csongrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság tevőlegesen is részt vesz az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyon-gazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott.

190

Függelék

Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa

2. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO2eq: széndioxid-egyenérték – az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dT: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dZ: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1018 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák 191

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (109 J) GVV: gáz–víz viszony (m3/m3) GW: Gigawatt (109 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány mAf: Adriai tenger feletti magasság mBf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja 2012.04.01-től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (106 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1015 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1012 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték – szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = 11 630 kWh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: formáció T: tagozat Q: kvarter Pl: pliocén Pa2: felső-pannóniai Pa1: alsó-pannóniai Pa: pannóniai Ms: szarmata Mb: badeni Mk: kárpáti 192

Függelék Mo: ottnangi Me: eggenburgi Mi: miocén Ol: oligocén K: kréta J: jura T3: felső-triász T2: középső-triász T1: alsó-triász T: triász Mz: mezozoikum P: perm C: karbon D: devon S: szilur O: ordovícium Cm: kambrium Pz: paleozoikum OPz: ópaleozoikum.

193

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége (Forrás: TEiR (KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika))

Település

Járás

Hódmezővásárhelyi járás összesen Hódmezővásárhely Hódmezővásárhelyi Hódmező Székkutas vásárhelyi Makói járás összesen Csanádalberti Makói Csanádpalota Makói Királyhegyes Makói Kövegy Makói Magyarcsanád Makói Makó Makói Nagylak Makói Pitvaros Makói Mezőkovácsházai járás összesen Mezőhegyes Mezőkovácsházai Orosházi járás összesen Békéssámson Orosházi Kardoskút Orosházi Orosháza Orosházi Tótkomlós Orosházi Szentesi járás összesen Árpádhalom Szentesi Nagymágocs Szentesi

194

Terület, 2011 (km2)

Népsűrűség, 2011 (fő/km2)

Öregedési index, 2011 (%)

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 2011 (%)

56560 46047

708 488

80 94

101,2 100,2

26,5 25,7

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%) 22,2 21,3

2284 45138 447 2923 665 377 1488 23683 488 1409 40550 5712 51482 2425 884 29081 6016 41328 526 3103

124 689 15 78 30 10 48 229 5 13 881 155 717 71 77 202 125 814 45 75

18 66 29 38 22 39 31 103 104 107 46 37 72 34 12 144 48 51 12 41

147,7 105,7 119,7 114,8 96,0 109,3 91,9 107,5 214,0 106,9 114,4 126,3 113,4 76,1 85,7 117,3 109,3 114,8 120,6 147,3

33,8 30,3 43,0 31,9 46,6 41,7 41,2 27,0 39,9 30,8 33,2 28,8 28,3 37,5 30,8 25,3 29,3 29,5 43,6 35,6

27,4 22,5 23,4 22,6 21,1 29,3 20,2 20,9 18,6 25,7 22,2 21,4 24,1 26,4 26,3 22,6 24,2 21,7 23,2 22,8

Lakónépesség, 2011 (fő)

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

Aktivitási arány, 2011 (%)

Munkanélküliségi ráta, 2011 (%)

Egy lakosra jutó jövedelem, 2011 (Ft/fő)

A cigány népesség aránya, 2011 (%)

A német népesség aránya, 2011 (%)

A román népesség aránya, 2011 (%)

A szlovák népesség aránya, 2011 (%)

27,4 28,7

12,1 13,2

43,8 44,4

11,4 11,0

640484 666845

1,1 0,9

0,5 0,5

0,1 0,1

0,1 0,1

20,4 24,7 14,8 23,7 15,7 12,1 14,1 28,5 24,3 23,5 21,9 25,6 24,8 17,3 21,8 28,0 24,3 25,6 16,0 20,1

5,6 8,4 4,1 6,5 2,8 1,4 4,1 11,0 4,9 6,3 7,1 9,1 9,9 4,2 9,2 12,7 8,1 10,7 3,0 5,0

43,0 42,4 32,0 38,3 38,3 35,8 36,0 44,8 37,7 42,0 38,9 42,0 43,1 42,1 42,2 44,0 42,4 43,7 42,8 40,2

11,9 14,1 15,4 17,6 14,1 23,0 28,2 13,0 16,8 15,5 19,0 11,6 14,0 12,5 11,0 12,5 15,8 10,5 14,7 10,7

544494 596086 386375 526227 413846 427057 328202 664444 459162 649159 481687 673692 653169 600099 710192 722164 583747 664430 463596 526694

0,2 2,6 1,1 2,5 0,0 0,0 17,4 1,6 1,0 1,9 2,4 0,2 1,3 0,0 0,0 1,2 2,0 1,5 0,6 0,8

0,0 0,4 0,0 0,4 0,0 0,0 0,5 0,4 0,8 0,4 1,3 0,2 0,5 0,2 0,0 0,6 0,6 0,3 0,0 0,0

0,0 1,6 0,0 1,3 1,1 0,0 16,0 0,9 5,9 0,0 2,7 0,6 0,3 0,3 0,0 0,3 0,6 0,1 0,0 0,1

0,0 0,5 2,2 0,2 0,0 0,0 0,7 0,1 1,0 5,5 1,0 0,4 3,0 0,4 0,0 0,4 21,5 0,1 0,0 0,0

Függelék 4. függelék. A vizsgálati terület helyi védettségű természeti értékei

Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

Csongrád


TT

0,99

0

1993

5/13/TE/93

Csongrád


TE

0

0

1993

Népkert és strand

5/14/TT/93

Csongrád


TT

7

0

1993

Juhász Gyula emlékfa

5/7/TT/74

Csongrád

Makó

TE

0

0

1974

Makói-fák

5/31/TE/03

Csongrád

Makó

TE

0

0

2001

Jegenyenyár fasor és kocsányos tölgy (29-es major)

3/83/TE/89

Békés

Mezőhegyes

TE

0

0

1989

Kocsányos tölgyek (32-es major)

3/46/TE/89

Békés

Mezőhegyes

TE

0

0

1989

Kocsányos tölgyek (48-as major)

3/45/TE/89

Békés

Mezőhegyes

TE

0

0

1989

Kocsányos tölgyek (6-os major)

3/47/TE/89

Békés

Mezőhegyes

TE

0

0

1989

Ménes-udvar fái

3/51/TE/89

Békés

Mezőhegyes

TE

0

0

1989

Mezőhegyesi idős fák

3/26/TT/89

Békés

Mezőhegyes

TE

0

0

1989

Platán és szürke nyár (22-es major)

3/44/TE/89

Békés

Mezőhegyes

TE

0

0

1989

Rajta-erdei kocsányos tölgy

3/43/TT/89

Békés

Mezőhegyes

TE

0

0

1989

Orosházai védett fák, fasorok

3/222/TE/03

Békés

Orosháza

TE

0

0

2001

Rágyánszki arborétum

3/4/TT/75

Békés

Orosháza

TT

1,9

0

1975

Tótkomlósi Erzsébet liget

3/280/TT/11

Békés

Tótkomlós

TT

0

0

2011

Tótkomlósi Száraz-ér belterületi szakasza melletti ártér

3/279/TT/11

Békés

Tótkomlós

TT

3,48

0

2011

Tótkomlósi Száraz-ér csatorna

3/139/TT/96

Békés

Tótkomlós

TT

15,58

0

1997

Név

Törzs-könyvi szám

Megye

Epreskert

5/15/TT/93

Fasorok és fák

195

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 5. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények

196

Szelvény

Dátum

Hossz (m)

OR–74 OR–67 OR–68 OR–69 OR–70 OR–71 OR–72 REG–5 REG–4 REG–6 BE–184 BE–159 BE–160 BE–161 BE–169 BE–171 PGT–4/92 HO–12 HO–3 HO–4 HO–5 HO–6 XOZ–2/90 OR–56 TO–60 TO–64 TO–65 TO–66 TO–67 TO–68 TO–68/A TO–69 TO–76 OR–44 OR–45 OR–46 OR–47 OR–48 OR–49 OR–50 OR–51 OR–55 OR–57 OR–58 OR–59 OR–62 OR–63 TO–49 TO–50 TO–51 TO–52 TO–53 TO–54 TO–55 TO–56 TO–58 TO–59 TO–61 TO–62 TO–63 TO–70

1999 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1994 1994 1993 1992 1992 1992 1992 1992 1992 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988

120 69 352 865 781 1030 992 812 19 510 47 23 623 883 1103 287 709 513 13 267 176 295 381 762 1171 2656 1897 2630 2070 10 690 1353 515 1 215 104 1715 1869 1624 1988 893 28 960 1 1371 1061 889 811 791 378 668 574 539 487 385 269 500 15 1182 1549 669

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, 15 2012 MBFH (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, 15 2012 MBFH (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott, AD2379, AD2329 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD2379, AD2329 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, 15 2012 MBFH (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, AD2379, AD2329 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, AD2379, AD2329 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD2379, AD2329 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD2379, AD2329 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, 15 2012 MBFH (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

Függelék Szelvény

TO–71 TO–72 TO–73 TO–75 XORA–1/86 XORA–2/87 MA–14 MA–16 MA–17 MA–18 MA–34 FA–18/A OR–1 OR–32 TO–23 TO–24 TO–25 OR–10 OR–11 OR–13 OR–14 OR–15 OR–18 OR–24 OR–25 OR–29 OR–6 TO–26 A–16/B OR–2 OR–3 OR–5 OR–7 OR–8 OR–9 TO–12 TO–15 TO–16 TO–17 TO–18 TO–22 TO–5 TO–7 TO–9 TO–1 TO–10 TO–11 TO–13 TO–14 TO–19 TO–2 TO–20 TO–3 TO–3/A TO–4 TO–8

Dátum

Hossz (m)

1988 1988 1988 1988 1986 1986 1984 1984 1984 1984 1984 1982 1979 1979 1979 1979 1979 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1976 1976 1976 1976 1976 1976 1976 1976 1976 1976 1976 1976

588 593 602 456 22 967 363 360 370 327 8 4 1747 16 1134 513 1209 1067 782 994 1458 323 18 137 22 2 694 435 1078 1668 422 1347 21 1194 205 51 1827 386 351 1040 978 594 376 542 293 87 676 211 385 85 1136 383 744 67 236 482

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott AD.2379 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

197

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 6. függelék. Minősített dokumentomok szénhidrogén és geotermia témakörben Csanádpalota, CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: ”A”: adat, mérési eredmény; ”E”: értékelés, értelmezés, jelentés; ”T”: terv; ”P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; ”S”: regionális, értékelés, tanulmány; "-" Adattári jel: T. 22314 A. BARTHA, J. FARKAS, M. FÖLDVÁRI, Á. JÁMBOR, GY. JUHÁSZ, O. KÁKAY-SZABÓ, E. KIRÁLY, P. KÓNYA, P. KOVÁCS-PÁLFFY, GY. LELKES, B. MUSITZ, É. SZEGŐ, THAMÓNÉ E. BOZSÓ ET AL. 2008: Executive Summary on Core Analysis Data and Procedures on the Wells Drilled in Makó Trough. Facies and depositional environments of the investigated core samples, Makó Trough (2007.). Results of heavy mineral analysis of Makó–6 core 3–4, Makó–7 core 1–6 and Magyarcsanád–1 core 1–2. (2007.). — MÁFI, T. 21557, I-II., ”S” DANK V., HANGYÁL J., VÖLGYI L. 1975: Kaszaper-Dél–Tótkomlós-Kelet lehatároló kutatási fázis földtani zárójelentése. — OKGT NKFÜ Kutatástervezési és Értelmezési Főosztály, Szolnok, 4/a/1452, ”E” ERDEI M., SZALAINÉ BÁNLAKI E., BUJDOSÓ I., ESZES I.-NÉ, GAJDOS I., NAGY GY.-NÉ, PUSZTAI J., SOÓS S., SZENTGYÖRGYI K.-NÉ 1997: Zárójelentés az 5. sz. Battonya–Pusztaföldvári gerinc északi szárnya területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Orosháza, Nagyszénás, Gádoros, Székkutas). — MOL Rt., T. 19939, ”E” HAJDÚ D., BARTHA A., BUJDOSÓ I., MARKÓNÉ PÓCSIK M., TÓTH Z, FOGARASI A., KONCZ I., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., GÖNCZ G., KISS B., CSÁSZÁR J., KRASZNAVÖLGYI T., MÁRTON T., SINKÓ J. ET AL. 2000: Zárójelentés a 79. Algyő és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Szeged) (Algyő– Ferencszállás, Makó-Nyugat, Kiskundorozsma, Ásotthalom kutatási területek). — MOL Rt., T. 20112, ”E” HATALYÁK P., VADÁSZ GY.-NÉ, NOVÁK D., ZSUPPÁN GY., MÉSZÁROS V. CS., KOVÁCS G., VINCZÉNÉ TÓTH M. 2006: Zárójelentés a 89. Makó-Nyugat kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. — MOL Nyrt., T. 21464, ”E” HOLODA A., SŐREG V., HATALYÁK P., VADÁSZ GY.-NÉ, NOVÁK D., ZSUPPÁN GY., MÉSZÁROS V. CS., KOVÁCS G., VINCZÉNÉ TÓTH M. 2006: Zárójelentés a 89. Makó-Nyugat kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. — MOL Nyrt. Közép-európai Kutatás-Termelés, SZBK. 2733, ”E” HORVÁTH F. 2010: Kutatási zárójelentés. Szénhidrogén-, földtanikutatási eredmények a Makó-árok és Tisza kutatási területeken (Földeák 3D, Gátér 3D, Hód–Szikáncs 3D, Hód-Észak 3D, Székkutas 3D mérések; Makó 4, 6, 7, Pusztaszer 1, Földeák 1, Székkutas 1, Magyarcsanád 1. sz. fúrások, + 1 CD). — TXM Olaj- és Gázkutató Kft., T.22314, ”E” HORVÁTH F., M. BRUNNER, SZABÓ GY. 2006: Szénhidrogén-kutatási eredmények a Makói-árok területén. Részleges kutatási zárójelentés. — TXM Olaj- és Gázkutató Kft., SZBK. 2732, ”E” KISS K., SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, ESZES I.-NÉ, HATALYÁK P., PAPP K., PUSZTAI J., SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, SZABÓNÉ LÁSZLÓ A., EPERJESI B. ET AL. 2010: Zárójelentés a 106. Szegedi medence kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (79. Szeged–II, 87. Kiszombor–I, 88. Kübekháza–I, 126. Üllés–I, 240. Szeged–IV, 130. Domaszék–I, 160. Balástya–I, 168. Mórahalom–II, 174. Zákányszék–I, 190. Csólyospálos–I, 217. Mórahalom–III, 235. Szeged–III; Hódmezővásárhely, Hód–1, Algyő-DK–1, Makó-Ny– 1, Szentmihálytelek, Szmt–1. fúrások; 2D, 3D, VSP). — MOL Nyrt., T. 22417. I-IV., ”E” KISS K., SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, ESZES I.-NÉ, SZABÓNÉ LÁSZLÓ A., SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., MILOTA K., MAGYAR I. ET AL. 2010: Zárójelentés a 107. Mindszent területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Mindszent, Min–3, Hódmezővásárhely, Hód–1. sz. fúrások). — MOL Nyrt., T. 22418, I-II., ”E” KOMLÓSI ZS.-NÉ, LABÓCZKY E., TÓTH J., GOMBOS CS.,VARGÁNÉ TÓTH I., TÖRÖK J.-NÉ, LAKOS B., SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, MONORI L.-NÉ., TATÁR A.-NÉ, VADÁSZ GY.-NÉ 1997: Tótkomlós-D kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése. + Kiegészítés (szénhidrogén). — MOL Rt., T. 19179, ”E” M. BRUNER, SZABÓ GY. 2008: Beszámoló a Makó-árok és Tisza kutatási területeken 2007. évben végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Makó–4, Makó–6, Makó–7, Pusztaszer–1, Székkutas–1, Magyarcsanád–1 fúrások, Székkutas 3D és Makó-Kelet 3D mérések). — TXM Olaj- és Gázkutató Kft., T. 21827, ”E” M. BRUNER, SZABÓ GY. 2009: Beszámoló a Makó-árok és Tisza kutatási területeken 2008. évben végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+1 DVD). Mellékletben: 1. Összefoglaló magvizsgálati jelentés (Unger Zoltán et al., MÁFI, 2008.). 2. Kőzetmechanikai vizsgálatok jelentése (GEOCONSULT'95 Kft., Miskolc, 2007.). 3. Petrofizikai vizsgálatok jelentései, Magyarcsanád–1. (Miskolci Egyetem Alkalmazott Kémiai Kutatóintézete, 2007.). — TXM Olaj- és Gázkutató Kft., T. 21832, ”E” PAP S., MONORI L.-NÉ., NAGY L., VARGÁNÉ TÓTH I., KAZÁR A., TÓTH J., BENKŐ A., FOGAS Z., TÖRÖK J.-NÉ, PAPNÉ HASZNOS I. ET AL.1998: Csanádalberti-Észak szénhidrogén-kutatási terület kutatási zárójelentése (Csanádpalota–Pitvaros–Tótkomlós kutatási terület). — MOL Rt., T. 20118, ”E”

198

Függelék SZABÓ GY., HORVÁTH A. 2010: Szénhidrogén-, földtanikutatási eredmények a Makó-árok és Tisza kutatási területeken. — TXM Olaj- és Gázkutató Kft., SZBK. 3393, 2265/1/2010., ”E” SZABÓ GY., HORVÁTH F., M. BRUNER 2006: Szénhidrogén-, földtanikutatási eredmények a Makói-árok területén. Részleges kutatási zárójelentés. Készült a Magyar Geológiai Szolgálat és a Magyar Bányászati Hivatal részére. Mellékletben: Resource estimate Makó Trough, Hungary. A Makói-árok medenceközpontú gázfelhalmozódásának készletszámítási eredményei. A jelentést készítette: The Scotia Group, Inc. (+ 1 CD). — TXM Olaj- és Gázkutató Kft., T. 21503, ”E” TATÁR A.-NÉ, KISS B., PÉKÓ GY.-NÉ, TÓTH J., TÖRÖK J.-NÉ, VARGÁNÉ TÓTH I., BALÁZS E.-NÉ, GOMBOS CS., MONORI L.-NÉ., NAGY L., SZENTGYÖRGYI K.-NÉ 1997: Pitvaros-Észak kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése. + Gombos Cs.: Adatszolgáltatás az 1993-ban mért 3D szeizmikus reflexiós mérésekről (1995.). Formánné Gulyás Cs., Nagy Z.: 1993-1995-ben végzett elektromágneses frekvenciaszondázások eredményei. I-II. Nagy Z: EM FRSZ kutatások eredményei a Nagybánhegyes–1 fúrás környezetében 1992-1994. (szénhidrogén, geofizika). — MOL Rt., T. 19034, ”E” TATÁR A.-NÉ, MONORI L.-NÉ., NAGY L., SŐREG V., UJFALUSY A., VARGÁNÉ TÓTH I. 1993: Mezőhegyes-Nyugat szénhidrogén-kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentés. (Mezőkovácsháza, Csanádpalota). — MOL Rt., T. 19047, ”E” VARGÁNÉ TÓTH I., TATÁR A.-NÉ, SŐREG V., MONORI L.-NÉ., ESZES I.-NÉ 1992: Tótkomlós–I. és környékének felderítő kutatási fázisú földtani zárójelentése. — MOL Rt., 4/a/1755, ”E” VARGÁNÉ TÓTH I., TATÁR A.-NÉ, SŐREG V., MONORIL.-NÉ., ESZES I.-NÉ 1992: Tótkomlós–I. és környékének felderítő kutatási fázisú földtani zárójelentése. — MOL Rt., T. 16030, ”E” Csanádpalota, CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában VÉGES I., KŐRÖS M., KARMACSI B., MINDLER G. 2010: Seismic processing report. Processing of MezőhegyesDK–1 VSP. (+ 1 CD). — GES Kft., T. 22465, ”A” VÉGES I., KŐRÖS M., KARMACSI B., MINDLER G. 2010: Seismic processing report. Processing of MezőhegyesDK–2 VSP. (+ 1 CD). — GES Kft., T. 22466, ”A” SZABÓ GY., HORVÁTH A. 2009: Bányatelek-módosítás iránti kérelem a Makói-árok területén. A Makói-árok I. szénhidrogén védnevű bányatelek műszaki leírása. — TXM Olaj- és Gázkutató Kft., SZBK. 3257, 3629/2009., ”T” 2007: Fúrási tevékenység során nyert adatok jegyzéke. Csanádpalota (Csp–1, Csp–2, Csp–3, Csp–4, Csp–5, Csp–6, Csp–7, Csp–8, Csp–9, Csp–10, Csp–11 jelű fúrások). — DÉLÚT Építő és Bányászati Kft., HOTARU Mérnöki és Okt. Kft., SZBK. 3091, ”A” KŐRÖS M., HORVÁTH F., VÉGES I., KARMACSI B., BONYÁR A., KISS E., LAKATOS L., WENNER L. 2007: Data processing report of Székkutas 3D Hungary. Merge and migration with the previously added Földeák–Hod– Szikáncs–Hod-North 3D-s. (TXM Ltd.) Final report on Székkutas and Makó-East 3D seismic surveys. 18.09.2006.–04.03.2007. Final geodetic Survey report on Székkutas 3D. 2006-2007. Székkutas 3D land seismic survey Hungary. (+ 14CD, 22 kartridzs, Hódmezővásárhely-É, Makó-K, geofizika). — GES Kft., T. 21854, ”A” M. BRUNER, SZABÓ GY. 2007: Beszámoló a Makó-árok és Tisza kutatási területeken 2006. évben végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Makó–6., Makó–7.; Pusztaszer–1., Székkutas–1. és Magyarcsanád–1. számú fúrások). — TXM Olaj- és Gázkutató Kft., T. 21532, ”E” PÖSTYÉNI F., KARMACSI B., KŐRÖS M., VÉGES I., HORVÁTH F. 2006: 1. Data Processing Report Hod–Szikancs 3D Hungary for TXM Oil and Gas Exploration Ltd. January 2006. 2. Data Processing Report Hod-North 3D Hungary for TXM Oil and Gas Exploration Ltd. May 2006. Földeák 3D, Hod–Szikáncs 3D és Hod-Észak 3D szeizmikus mérések együttes feldolgozása (+ 1 CD, 6 DVD, 156 kartridzs, Hod–Merge, HódmezővásárhelyÉ, geofizika). — GES Kft., T. 21531, 1-2., ”A” 2005: Tisza License Area. Annual Report for the period of Year 2004. (Makó block). — Gustavson Associates, Inc., T. 21365, ”E” 2005: Műszaki Üzemi Terv kőolaj-, és földgázkutatásra a Makó-árok védnevű területen 2005-2006. Orosháza 3D szeizmikus méréssel és a TXM–Székkutas–1. kutatófúrással. — TXM Olaj- és Gázkutató Kft., T. 22233, ”T” NAGY I. 2005: Makó Trench License Area Annual Report for the period of Year 2004. Final Report Földeák 3D Seismic Survey Hungary. November 10-23. 2004. (+ 1 DVD). — Prospect Resources Inc. T. 21367, ”A” 2004: Mezőhegyes-Ny mező gáztelepeinek művelési terv felülvizsgálata. — MOL Rt., SZBK. 4039, ”T” HOLODA A., SŐREG V., HATALYÁK P., PALÁSTHY GY., PACZUK L., GOZDÁN T., JÓSVAI J. 2004: Kutatási Műszaki Üzemi Terv a 155. Apátfalva kutatási területre a Műszaki Üzemi Terv jogerőre emelkedésétől számított 4 éves időtartamra (+Határozat. Makó-Kelet 2D mérés, Apátfalva, Apf–1. kutató fúrás). — MOL Rt., T. 22360, ”T”

199

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet SZILÁGYI I., TORMÁSSY I. 2004: 89. Makó-Nyugat kutatási terület. Helyzetjelentés és kutatási engedély meghosszabbítási kérelem (szénhidrogén). — MOL Rt., T. 21702, ”T” VÉGES I., KŐRÖS M., KARMACSI B., SZÁNTÓ S. 2004: Szeizmikus feldolgozási jelentés Makó-NY–1 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 21409, ”A” TÓTH CS. 2003: Orosházi MOL Rt. területére eső CH előfordulások újraminősített állapot 2003.01.01. — MGSZ, 4/a/4917/I, AR, ”P” 2002: Annual Activity Report for 2001. and Technical Operating Plan for 2002. for Gustavson Associates Tisza Licenses in the Makó Trough, Hungary (Hódmezővásárhely, Hód. I., Makó 3. számú fúrások, Algyő (Szeged), Szolnok, Endrőd, szénhidrogén, geofizika). — Gustavson Associates, Inc., T. 20482, ”E” 2002: Annual Activity Report for 2001. and Technical Operating Plan for 2002. for Gustavson Associates Makó Licenses in Hungary (License Blocks: Szentes, Szentes-DK, Orosháza, Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely-DK, Csanádpalota, Földeák, Makó Trough, Hungary, szénhidrogén, geofizika). — Gustavson Associates, Inc., T. 20483, ”E” FÖLDES T. 2002: Komlós A1, A2, B2, B5, B6 telepek szerkezeti tetőtérképe. A Tótkomlós–VII. bányatérkép melléklete. — MOL Rt., T. 22354, ”S” 2001: Annual Activity Report for the Second Year and Technical Operating Plan for the Third Year for Gustavson Associates Licenses in Hungary 18. January 2001. Regarding License Blocks: Szentes, SzentesDK, Orosháza, Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely-DK, Földeák, Csanádpalota, Makó Trench, Hungary to The Mining Bureau of Hungary. — Gustavson Associates, Inc., T. 20158, ”E” PAPP I., BARNA I., GUNDEL I., HOLLÓS A.-NÉ, SZABÓ I. 2001: Pusztaszőlős, Komlós A–1, A–2 telep működésének anyagmérleges modellezése (Tótkomlós, szénhidrogén). — MOL Rt., T. 20493, ”S” PAPP I., BARNA I., GUNDEL I., HOLLÓS A.-NÉ, SZABÓ I. 2001: Pusztaszőlős, Komlós A–1, A–2 telep működésének anyagmérleges modellezése. Két telepes modell (Tótkomlós, szénhidrogén). — MOL Rt., T. 20494, ”S” 2000: Progress Report Oktober, 2000. Regarding License Blocks Szentes, Szentes-DK, Orosháza, Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely-DK, Földeák, Csanádpalota, Makó Trench, Hungary to The Mining Bureau of Hungary. Éves kutatási jelentés a második évre és a Műszaki Ütem Terv a harmadik évre a Gustavson magyarországi engedélyes területeire (szénhidrogén, Hódmezővásárhely, Hod 1. sz. fúrás). — Gustavson Associates, Inc., T. 20157, ”E” M. R. SILVERMAN 2000: Szénhidrogén-kutatási kérelem. A terület megnevezése: Tisza. A kérelem tárgya: szénhidrogének kutatása, feltárása, kitermelése. (Tisza blokk–Makó árok térsége). — Gustavson Associates Inc., T. 22173: ”T” NÉMETH L. 2000: Szeizmikus feldolgozási jelentés Pusztaszőlős–34/M–1 VSP (Tótkomlós, geofizika). — GES Kft., T. 20526, ”A” 1999: A Gustavson Associates, Inc. (5757 Central Avenue, Suite DBoulder, CO 80301, USA) 1999. évi jelentése a Magyar Bányászati Hivatal számára. 1999. december 31. Appendix A: Exploration for discrete (conventional) stratigraphic and other subtle traps in the Makó Trench, Southeastern Hungary. December 16. 1999. (szénhidrogén). — Gustavson Associates, Inc., T. 19906, ”E” 1999: Műszaki Üzemi Terv a Makó-árok kutatási területre. Első szakasz: 1999. (szénhidrogén). — Gustavson Associates, Inc., T. 20146, ”T” 1999: A Gustavson Associates, Inc. 1999. évi jelentése a Magyar Bányászati Hivatal számára. Appendix A: Exploration for discrete (Conventional) stratigraphic and other subtle traps in the Makó Trench, Southeastern Hungary (Makó árok, Hódmezővásárhely, Hód. 1. sz. fúrás, szénhidrogén). — Gustavson Associates, Inc., T. 20152, ”E” M. R. SILVERMAN 1998: Szénhidrogén-kutatási kérelem. A terület megnevezése: Makó-árok (Szentes, Orosháza, Hódmezővásárhely, Földeák és Csanádpalota által határolt terület). — Gustavson Associates, Inc., T. 20140, ”T” BARDÓCZ B., GYARMATI J. 1997: Kőolaj-, és földgázkutatási engedély kérelem Makó-Nyugat 89. számú területre (Kiszombor, Makó, Magyarcsanád, Apátfalva által határolt). — MOL Rt., T. 20326, ”T” SZABÓ I., DUDÁS F.-NÉ 1997: A pusztaszőlősi földalatti gáztároló művelési tervének felülvizsgálata és a fejlesztési lehetőségek meghatározása (Tótkomlós, szénhidrogén). — MOL Rt., T. 20492, ”T” HETESI B. 1996: Csanádalberti-Észak 2. sz. kút próbatermeltetés EKHT kiegészítés. — PETROLTERV Kft., 4/a/2065/1, ”P” JURATOVICS A. 1996: Csanádalberti-Észak 2. sz. kút próbatermeltetés EKHT. — PETROLTERV Kft., 4/a/2065, ”P” 1995: Zárójelentés az Orosháza területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft., T. 20381, ”A” LÁSZLÓ CS. 1995: Szeizmikus feldolgozási jelentés Tótkomlós–2 kutatási területről (geofizika). — GES Kft., T. 20198, ”A” LÁSZLÓ CS. 1995: Szeizmikus feldolgozási jelentés Tótkomlós kutatási területről (geofizika). — GES Kft., T. 20228, ”A”

200

Függelék Leibinger L., Hambalkó K. 1995: Zárójelentés a Tótkomlós területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft., T. 20243, ”A” TEVAN K. 1995: Szeizmikus feldolgozási jelentés Orosháza kutatási területről (geofizika). — GES Kft., T. 20019, ”A” 1994: Mezőhegyes–Dombegyház-DNy művelési terve. — MOL Rt., SZBK. 4040, ”T” HORVÁTH F. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Pitvaros 3D kutatási területről (geofizika). — GES Kft., T. 20286, ”A” KAVECZKI ZS. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Tótkomlós kutatási területről (geofizika). — GES Kft., T. 20222, ”A” PÖSTYÉNI F., NÉMETH L. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Pitvaros-É–2 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 20235, ”A” PÖSTYÉNI F., NÉMETH L. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Pitvaros-D–3 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 20236, ”A” TAKÁCS E., VARGA G. 1994: Jelentés a PGT–4 mélyszeizmikus szelvény mentén végzett geofizikai kutatások eredményeiről (Hódmezővásárhely, Békéscsaba). — ELGI, AD. 1363, ”A” 1993: Területzáró jegyzőkönyv EM FRSZ mérésekről Miske, Tótkomlós–Pitvaros, Nagybánhegyes, Vecsés– Újhartyán (geofizika). — GES Kft., T. 19870, ”A” BOHN P., BOCSKAI L. 1993: Zárójelentés a Tótkomlós 2D területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft., T. 19858, ”A” BOHN P., BOCSKAI L. 1993: Zárójelentés a Pitvaros 3D területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft., T. 19864, ”A” KUMMER I., CSÖRGEI J. 1993: Jelentés a Pusztaföldvár környéki gázelőfordulás felszíni geofizikai vizsgálatáról (Orosháza). — ELGI, AD. 1285, ”A” TAKÁCS E., HEGEDŰS E., POLCZ I., NÉMETH B., JÁNVÁRINÉ KÁNTOR I. 1993: Jelentés a PGT–4 mélyszeizmikus szelvény felső 6-s tartományának szénhidrogén-kutatási igényeinek megfelelő feldolgozásról és értelmezésről (Makó, Battonya, Pusztaföldvár). — ELGI, AD. 1268, ”A” 1992: Koncessziós adatcsomagok. Szénhidrogén. (Kerkáskápolna 1., Letenye 2., Mernye 2., Gyékényes I., Budafa I., Bősárkány 1., Felsőszentmárton I., Celldömölk-ÉNY 1., Hódmezővásárhely 1., Alpár I., Kömpöc 1., Csávoly 1., Derecske I., Kiskunhalas I., Fábiánsebestyén 4., Doboz I., Kunszentmárton 1., Tóalmás 4., Szeged 1., Jászság I., (Jászladány), Nagyecsed 1., Sáránd I., Mezőkeresztes-K 1., Egyek 1.). Készítés éve: 1965-1992. — Iparügyi és Kereskedelmi Minisztérium, T. 16710, I-III., ”S” LÁDA F. 1992: Jelentés az 1991-ben Mezőhegyes térségében végzett szénhidrogéntelep-lehatároló geoelektromos mérésekről. — ELGI, AD. 1177, ”A” TATÁR A.-NÉ, MONORI L.-NÉ 1992: A Tótkomlós-D–1. fúrás földtani, CH-földtani környezete és a fúrás eredménye. 1992. február 28. (szénhidrogén). — MOL Rt., GKV, Szolnok, T. 16387, ”E” 1991: Tótkomlós, Pusztaföldvár és Pusztaszőlős mezők további termeltetésének tervezett kúthálózata. — NKFV, SZBK. 4033, ”T” Ó KOVÁCS L., VETŐ I. 1991: Jelentés a Dinamikus szénhidrogén-prognózis módszer előkészítése állami megbízás munkájáról (Hódmezővásárhely). — MÁFI, T. 19260, ”S” UJFALUSY A. 1990: Adatszolgáltatás a Csanádpalota–Pitvaros–Tótkomlós kutatási területen az 1988-89. években végzett reflexiós mérésekről (MOL Rt.-nél). — GKV, Népk-A-15/90, GKV-944, ”A” VETŐ I. 1988: Iszapgáz adatok anyakőzet szempontú értékelése (Békés, Demjén, Endrőd–Gyomaendrőd, Fábiánsebestyén, Földes, Komádi, Makó, Mezőtúr, Ruzsa). — MÁFI, T. 19482, ”S” 1986: Mezőhegyes mező szabadgáz telepeinek művelési terve. — NKFV, SZBK. 4043, ”T” BONCZ L. ET AL. 1986: Végegyháza-Nyugat Tótkomlós-Észak kutatási terület. Felderítő fázisú szénhidrogénkutatási program kiegészítése. — OKGT, T. 14126, ”T” SIMON E. 1986: Adatszolgáltatás a Makó kutatási területen végzett SEISLOG R feldolgozás eredményeiről (MOL Rt.-nél). — GKV, Népk-A-10/86, GKV-377, ”A” SZALAY Á., HAJDÚ F., VADÁSZ GY.-NÉ ET AL. 1986: Végegyháza-Nyugat, Tótkomlós-Észak kutatási terület felderítő fázisú szénhidrogén-kutatási program készítése. — OKGT, 4/a/1761, ”T” SZANYI B. 1986: Adatszolgáltatás a Makó-É–Maroslele–Földeák kutatási területen végzett részletező szeizmikus mérésekről (MOL Rt.-nél). — GKV, Népk-AWB2/86, GKV-255, ”A” POGÁCSÁS GY. 1979: Adatszolgáltatás az A–6 és A–16 jelű regionális vonalakról (Orosháza, Sarkad, Mezőgyán) (MOL Rt.-nél). — GKV, Népk-A-6/79, GKV-260, ”A” SZANYI B. 1979: Adatszolgáltatás a Csanádpalota kutatási területen végzett kiegészítő reflexiós mérésekről (MOL Rt.-nél). — GKV, Népk-A-3/79, GKV-298, ”A” VARGA E. 1979: Jelentés a Nagyszénás–Orosháza kutatási területen 1978-79. években végzett szeizmikus reflexiós mérésekről (MOL Rt.-nél). — GKV, Népk-150, GKV-296, ”A” DANK V. 1975: A Mezőhegyes–Végegyháza terület felderítő fázisának összefoglaló jelentése. — OKGT, T. 8954, ”E”

201

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet FÁBIÁN GY. 1975: A Pusztaszőlősi szerkezet gáztárolásra kijelölt rétegeinek geológiai szakvéleményezése (Tótkomlós). — OKGT, T. 8728, ”E” PAP S. 1975: Kaszper-Dél–Tótkomlós-Kelet. (Lehatároló kutatási fázis földtani zárójelentése). — OKGT, T. 8795, ”E” DANK V. et al. 1974: Tótkomlós (DNy-i rész) felderítő kutatási zárójelentés. — OKGT, 4/a/2640, 8969; AR, ”E” VÖLGYI L., TRÓCSÁNYI G., PAP S., KISS L., SUBA S., KURUCZ B., KRISTÓF M., ASZTALOS J. 1974: Tótkomlós (DNy-i rész) felderítő kutatási zárójelentése. — OKGT, T. 8969, ”E” TRÓCSÁNYI G., VÖLGYI L., SUBA S., HOLLANDAY I., KÁPOSZTA J., KISS B., KISS L., KISS L.-NÉ 1972: Mezőhegyes–Végegyháza részletes fázis kutatási zárójelentése és az előfordulás lehatároló-részletes kutatásának kiegészítő programja. + Kiegészítés. — OKGT, T. 8955, ”E” KŐRÖSSY L. 1966: A Mezőhegyes–Végegyháza a Pitvarosi kőolaj-, és földgázkutatás zárójelentése. — OKGT, T. 8926, ”E” Schmidt E. R. 1954: Alföldi gázos fúrások. (Szeged, Szolnok, Püspökladány, Mezőhegyes, Debrecen, Hajdúszoboszló, Karcag, Nagyhortobágy). — MÁFI, T. 5643, ”A” SZELÉNYI T., CSAJÁGHY G. 1940: Magyar földgázok héliumtartalma. (Szénhidrogén előfordulásokkal kapcsolatosak: Székesfehérvár, Mihályi, Lispe (Lispeszentadorján), Kaba, Hajdúszoboszló, Orosháza, Békés, Mezőhegyes. Ásványvizekben felbuborékoló gázok: Budapest, Székesfehérvár, Moha, Bodajk, Balatonfüred, Mezőkövesd). — Magyar Királyi Földtani Intézet, T. 1409/27*, ”A” RIEGLER G. 1922: Földgáz-metángáz feltörés Orosháza és Szentes artézi kútjaiból. Gáz-o:2, ”A” Csanádpalota, Geotermia, kiemelten fontos dokumentum a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: ”GT”: geotermia; (pl. kutatási javaslat, terv); Adattári jel: SZBK. 3703 OLASZ J., HÓDI M. 2012: Makói Geotermikus közműrendszer építése VS–2. jelű visszasajtoló kút továbbfúrása. Előzetes vizsgálati dokumentáció. — MATERM Kft., SZBK. 3703, 1427-1/2012., ”GT” Csanádpalota, Geotermia, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában GAÁL I., SZÉLES G. 2009: Hódmezővásárhely geotermikus közműrendszer terve. — Gém Kft., 4/a/6712, 2862/2009, ”GT” HAVASY 1981: A hódmezővásárhelyi lakótelepek ellátására létesítendő hévíz-kutak vízföldtani feltételeinek vizsgálata (fúrás) Témaszám: 223.008.10 (Jelentés) (1981.05.12.). 514, ”GT” HAVASY 1981: A hódmezővásárhelyi lakótelepek ellátására létesítendő hévíz-kutak vízföldtani feltételeinek vizsgálatáról (fúrás) Témaszám: 223.008.10 (Jelentés) (1981.05.01.). 603, ”GT” Gy. Juhász, E. Boda, H. Jencsel, Á. Szamosfalvi 2007: GEOLOGIC FRAMEWORK AND TEMPERATURE DISTRIBUTION OF THE PANNONIAN S. L. BASIN FILL IN THE AREA OF OROSHAZA AND HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Geothermal study. — MÁFI, ELGI, AD. 2197, ”GT” OLASZ J. 2008: Makó geotermikus közműrendszer (4301, 33/2, 7561/5 hrsz-on) termálvíz termelő kút, termálvíz visszasajtoló-kutak vízjogi létesítési engedélyezése. — Kvíz-2000 Bt., 4/a/6474, X/282, ”GT” ÖRDÖGH J. 2009: Makó geotermikus fővezeték terve. — K&K Mérnöki Iroda Kft., 4/a/6722, 3340/2009, ”GT” ÖRDÖGH J. 2009: Makó geotermikus fővezeték terve. — K&K Mérnöki Iroda Kft., 4/a/6750, 4173/2009, ”GT” PRIVÁCZKI-J. ZS. 2009: Mezőhegyes kutatási területre geotermikus energiakutatási jogadomány, valamint kutatási engedély iránti kérelem. — Euraqua Kft., 4/a/6981, 1003/2010, ”GT” SÁNDOR ZS. 2009: Hódmezővásárhely kutatási területre geotermikus energiakutatási jogadomány, valamint kutatási engedély iránti kérelem. — AQUAPLUS Kft., 4/a/6966, 956/2010, ”GT” SÁNDOR ZS. 2009: Makó kutatási területre geotermikus energiakutatási jogadomány, valamint kutatási engedély iránti kérelem. — AQUAPLUS Kft., 4/a/6963, 953/2010, ”GT” SZABÓ GY. 2009: Kutatási engedély kérelem Makó–6 jelű kutatási terület alacsony entalpiájú földhő hasznosítására.— TXM Olaj-, és Gázkutató Kft., 4/a/7130, 2602/2009, ”GT” SZABÓ GY. 2010: A Makó–6 kútkörzet Geotermikus Műszaki Üzemi Terve. — TXM Olaj-, és Gázkutató Kft., 4/a/7128, 2666/2010, ”GT” SZABÓ GY. 2011: A Makó–6 kútkörzet Geotermikus Műszaki Üzemi Terve. — FALCON-TXM Kft., 4/a/7127, 3921/2011, ”GT”

202

Függelék 7. függelék. Minősített dokumentomok környezetföldtan témakörben Csanádpalota, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: ”K”: környezet, földtani jelentés, ásványvagyon, magyarázó, alapadat gyűjtemény, anyagvizsgálat, szeizmikus szelvényezés, értékelés, környezeti vizsgálatok, EKHT; ”V”: víz, vízbázis, vízkutatás, vízkutató fúrás; ”T”: térkép; ”TH”: területhasználat (pl. tájrendezési terv, építési szabályzat, rendezési terv, kerékpárút, stb.); ”M”: mérnöki (pl. MÜT, talajmechanikai szakvélemény); ”E”: egyéb (pl. beszámoló, kutatási javaslat, építési engedély, terv); "-": Adattári jel: T.D. 22465 1970: A Békési medence metamorf kristályos képződményeinek genetikai feldolgozása. (Pitvaros, Békéssámson, Battonya, Pusztaföldvár, Mezőhegyes, gránit). T. 18165, ”K” 2008: Hódmezővásárhely–Kishomok védetté nyilvánítása. — Kishomok Terrmészetvédelmi Terület, 4/a/6610, III/25, ”K” CHIKÁN G., SZABÓ Z., BISZTRICSÁNY E. ET AL. 0: Földtani tanulmány a második magyar atomerőmű telephelyének kijelöléséhez. (Zalalövő, Nagybánhegyes, Nagymágocs, Mezőtúr, Kunszentmárton, Fegyvernek, Kunmadaras, Hortobágy, Nádudvar, Komádi, Kisvárda). — MÁFI, ELGI, MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet, T. 14232, I-IV., ”K” HOBOT J., DRASKOVITS P. 1981: Jelentés a Maros hordalékkúp 1980. évi geofizikai kutatásáról. (Battonya, Dombegyháza, Mezőhegyes, Orosháza, Gyula, Gerendás, Újkígyós, Szabadkígyós, Pusztaföldvár, Csanádapáca, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Kétegyháza, Elek, Nagykamarás, Lökösháza, Kevermes, Kunágota, Magyarbánhegyes, Nagybánhegyes, Kaszaper, Tótkomlós, Végegyháza, Mezőkovácsháza). — ELGI, Kx-69, ”K” JUHÁSZ GY., FARKASNÉ BULLA J. 2005: I. A magyarországi neogén mélymedencék Pannóniai s.l. képződményeinek integrált sztratigráfiai vizsgálata. Az Alföld ÉNy-i része. Részjelentés a 2005. évben elvégzett feladatokról. II. A Tótkomlósi Tagozat vastagság térképe. — MÁFI, T. 21317, ”K” KASZAB I., KISS L., ZENTAY T. 0: A makói járás és Makó város földtani alapadat gyűjteménye. Dokumentáció: I/a. fúrások, II/a. táblázatok, III/a. rajzmellékletek. Szöveges rész. — MÁFI, 468, ”K” KASZAB I., KISS L., ZENTAY T. 1977: A makói járás és Makó város földtani alapadat gyűjteménye. — MÁFI, T. 6500, I-IV., ”K” MÁTÉ P., REINER GY., KOÓS B. 1983: Makó lehatároló, részletes fázisú nyersanyagkutatásának összefoglaló jelentése (durvakerámia) + 6 lap összefoglaló jelentés. — TCST, SZIKKTI, 5364, I-II., ”K” MOLNÁR G. 2008: Makó–II. homok bányatelek 2008., 2009., 2010. évi Termelési Műszaki Üzemi Terve. — HOTARU Kft., SZBK. 2913, ”K” NOVAI GY. 2008: Makó termál-, gyógyfürdőbővítés előzetes vizsgálata. — NOVAI Bt., 6726 Szeged Magdolna u. 20., 4/a/6377, ”V” RÓNAI A. 1967: Jelentés az Országos Kőolaj-, és Gázipari Tröszt szerződéses támogatásával 1967. évben végzett Alföld kutatómunkáról. (Szolnoki, csongrádi, hódmezővásárhelyi lapok). (L–34–29), (L–34–41), (L–34–53), (1:100000- es lapok). — MÁFI, T. 1875, ”T” RÓNAI A. 1971: Az Alföld Földtani Atlasza 100000- es sorozat. Magyarázó. Hódmezővásárhely. — MÁFI, T. 3204, ”T” RÓNAI A. 1978: Az Alföld Földtani Atlasza, (magyarázó) 1:200000- es földtani térképe, Hódmezővásárhely. — MÁFI, 2644, ”K”; ”T” RÓNAI A. 1980: Az Alföld 100000- es földtani térképe, Orosháza. — MÁFI, 2656, ”T” RÓNAI A. 1981: Az Alföld Földtani Atlasza. Az Alföld 100000- es földtani térképe, Csanádpalota–Battonya. — MÁFI, 2657, ”T” RÓNAI A., FRANYÓ F., KUTI L., JÁNOS E., SCHAREK P., TANÁCS J., HORVÁTH I., ERŐSS M., DEÁK J., RISCHÁK G. 1981: Beszámoló jelentés a Nagyalföld komplex földtani vizsgálata c. állami kutatási szerződés 1981. évi teljesítéséről. (Csanádpalota–Battonya, Gyula, Mórahalom, Nyíregyháza, Mátészalka, Budapest, Jászladány, Ráckeve, Dunaújváros, Tótkomlós). + Elek Izabella (MÁFI) vizsgálati eredményei. + FTV talajmechanikai szakvéleménye. — MÁFI, T. 10570, 1-11., ”K” RÓNAI A., TANÁCS J., KUTI L., JÁNOS E., FRANYÓ F. 1981: Beszámoló jelentés. A Nagyalföld komplex földtani vizsgálata. c. kutatási szerződés 1981. évi teljesítéséről. I. rész, szöveg. Mellékletek: 1-5. sz. Csanádpalota, Battonya, Gyula, Mórahalom leírása és a Szolnoki Labor munkája. II. rész, térképek. 2. sz. melléklet: Csanádpalota–Battonya. 3. sz. melléklet: Gyula. 4. sz. melléklet: Mórahalom. — MÁFI, 1961/I-II, I-II., ”K” STEGENA L., HORVÁTH F. 1981: Az ülepedés és a hőtörténet szerepe az olajképződésben (Hódmezővásárhely). — MÁFI, T. 13488, ”K” SZEPESHÁZY K. 1978: Az L–34–54 (Orosháza) jelű 100000- es lap mélyföldtani magyarázója. — MÁFI, T. 7886, ”K” 203

Csanádpalota. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet SZEPESHÁZY K. 1978: Orosháza L–34–54 jelű 100000- es térképlap mélyföldtani magyarázata. 4/a/3467, 7886; AR, ”K” THAMÓNÉ BOZSÓ E., VICZIÁN I., IHAROSNÉ LACZÓ I., BRUKNERNÉ WEIN A., VETŐ I. 1983: A tótkomlósi T–I. sz. fúrás vizsgálati eredményeinek földtani értékelése. — MÁFI. T. 23034, I-II., ”K” TORMA GY., BENKŐ L., SZÁSZNÉ VÁRKONYI A., SZRNKA J., FEHÉR G., MULT J., TÓTH F. 2011: Mezőhegyes településrendezési terv felülvizsgálata (Egyeztetési anyag) (CD-n). — Mezőhegyes Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, SZBK. 3544, 3106-1/2011., ”TH” ZÓLYOMY L., HORVÁTH J., SZILÁDI J. 1983: A Maros hordalékkúp vízkutatás 1978-1982. években. Zárójelentés. (Orosháza, Csanádapáca, Medgyesbodzás, Nagykamarás, Kevermes, Battonya, Mezőhegyes, Tótkomlós, Mezőkovácsháza, Kunágota, Csorvás, Pusztaottlaka). — MÉLYÉPTERV, T. 17625, ”V”

204

Függelék

Mellékletek

205

750000

1 $

755000

760000

765000

$ 1 1 $ Ár p ádhal om

770000

775000

780000

785000

790000

140000

Cs abas zabadi

Nagy mágoc s

Der ek egy ház

800000

Ger endás

1 $ Kó r óg yér

795000

140000

745000

1 $

1 $

Cs anádapác a

1 $ 1 $

1 $

130000

1 $

Pusz t af öl dv ár

1 $ $ 1 1 $

1 $

Pusz t aot t l ak a

1 $

1 $

Medgyesbodzás

Szék kut as

130000

135000

1 $

135000

OROSHÁZA

1 $

Kar dosk út

1 $

1 $

125000

1 $

Kasz aper

1 $

Nagybánhegy es Magyar bánhegy es

125000

1 $

1 $

Nagyér

1 $

1 $

Ci gánykaér

1 $ $ 1

Ambr ózf al v a

1 $

1 $

1 $

Kl ár af al va Fer enc sz ál l ás

Ki sz ombor

1 $ 1 $$ 1

MAKÓ

1 $

1 $$ 1 Cs anádpal ot a

1 $ 1 $

100000

1 $ MAROS

1 $

1 $ 1 $ $ 1

1 $

Ki r ál y hegyes

1 $

1 $ $ 1 1$ $ 1

1 $

1 $

1 $

1 $

MEZŐHEGYES

105000

1 $

1 $

1 $ Mar os l el l e

$1 1 1$ $ 1 1$ $ 1 $

1 $

Föl deák

Ó f öl deák

1 $

95000

100000

105000

1 1$ $ 1 $ 1 1$ $

1 $ $$ 1 1

Kövegy

1 $ 1 $

0

Cs anádpal ot akűl t er űl et

$ 1 1 $

Apát f al va

Nagyl ak

Magyar c sanád

1 $ $ 1 1 $

Kűbek ház a

1 $

S O AR M

90000

. t sa őc -f i ny á g r Po ér az ár z S

1 $

95000

$$ 1 1$ 1

Cs anádal ber t i Pi t v ar os

90000

110000

1 $ $ 1 1 1 $ $ $$ 1 1 1 $

115000

1 $

MEZŐKOVÁCSHÁZA Végegy ház a

Sám son Apá t f al vi Szá r azé r

Má t yá sh al m i -c sa t .

115000

Tót k oml ós

120000

Békés sáms on

HÓ DMEZŐVÁSÁRHEL Y

110000

120000

1 $

Vi zs gá la t it e rüle t Konc e s s zi óraj a va s oltt e rüle t Te rm é s ze t vé de le m [ V M] Ne m ze t ipa rk ( NP) Ne m ze t iÖ k oló gi a iHá lóza t( NÖ H)[ V KGA2009 ] Ma gt e rü le t Ö k ológi a if olyos ó Puf f e rt e rüle t Na t ura20 00k ülön le ge sm a d á rvé d e lm it e rüle t( SP A)[ V M] Na t ura20 00k ülön le ge sva g yk i e m e ltj e le n t ős é g űt e rm é s ze t m e g őrzé s it e rüle t( SAC)[ V M] Ra m s a rit e rüle t( ne m ze t k özij e le nt ős é g ű vi ze sé lőh e ly)[ V KGA2 009] 1 Kunhalom $

$ 11 $

2, 5

5

10

k m

He lys zí nra j z,t e rm é s ze t vé de lm it e rüle t e k: Cs a ná dpa lot a Kom ple xé rzé ke nys é g ié st e rh e lh e t ős é gi vi zs gá la t it a nulm á ny MFGI MBFHe g yüt t m űk ö dé s20 15.

Mé re t a rá n y: -

745000

750000

755000

760000

765000

770000

775000

780000

785000

790000

795000

800000

V e t ü le t : Dá t um :

EOV

2 01 5. 06. 05 .

Me g re nde lő: Di gi t á li ss ze rk . : Elle nőri zt e :

J óvá ha gy t a :

MBFH Pa s ze raGy örg y

Gy uri c zaGyö rg y Fa n c s i k Ta m á s

1 .m e llé k le t

231

1 12 121

242

242

125000

Pusz t af öl dv ár

242

231 131

231

231

231

Kar dosk út

121

242

121

121

110000

31 1

512

231

231

231 231

Kasz aper

Mar os l el l e

1 12

243

121 31 1

Föl deák

231

41 1 41 1

121

231 242

31 1

C anádal ber t i 1 1 2s Pi t v ar os 2311 12 512 512 31 1 231

231

321 21 1 21 1

243 121

1 12 31 1 31 1

242

31 1 324324 1 32441 242

Ci gánykaér

31 1

121

1 31 1324 24332431 324 21 1 121 3 1 1 1 12 1 1 MEZ3 Ő HEGYES 243 324 121 31 1 242 31 1 121 142 324 121 324 3 2 4 324 121 31 1 1 12 324 31 1

242

243

242

12 242 1

243

21 1 C anádpal ot a 1 1 2s 231

231

231

31 1 324

1 12

Kövegy

1 12

231 121

121

231

243

41 1

0

Cs anádpal ot akűl t er űl et 231 Apát f al va 231 243 Magyar c sanád 1 12

1 12 242

31 1 41 1

231 Nagyl ak 1 12512

21 1 122 231 324 221231 231324 231 324 21 1 324 31 1 231 324 324 31 31 1 324324 1 31 1 31 1 243 41 1221 32421 1 2 1 141 2 4 3 141 1 242 41 131 1324324 2 3 1 21 1 41 1 41 1 1 21 1 21 243 S O AR M

31 1 31 1

31 1

1 12

231

41 1

31 1 324 243 24 MAROS3 243 324324 3 2 4 3 2 4 231 32431 1 324 324 31 121 1 3 1 1 23131 131 1 243324 31 1 324512 Kl ár af al v a 3 2 4 31 1 1 243 31 12 121 31 1 1 242 MAKÓ 112 Fer e n c s z l ás242 231 3 2á 4l 3 1 1 231 1 12 243 243222 242 242 24331 1242 231242 31 1 31 1 31 1 243 231 243 243 121 Ki sz ombor 31 1 242 1 1 12 31 1 31 21 1 51 1 243 1 31 41 141 1 21 1 243 41 1 41 21 1 1 131

121

41 1

41 1242

K i r ál y hegyes 1 2 231 1 231

231

231

231

231

31 1 31 1324 1 12 324

Ambr ózf al v a

231

321

231

1 1 2 ZŐKOVÁCSHÁZ ME A

Végegy ház a

Nagyér

1 12

41 1

243

121 31 1142

231

231

242

231

231 Kűbek ház a 1 12

231

231 243

231 21 1

750000

755000

760000

765000

770000

775000

780000

2, 5

5

10

k m

Te rüle tha sz nosí tá s( CORI NE) : Csa ná dpa lota

Kom ple xé rz é ke nysé g ié s te rhe lhe tősé gi vi z sg á la tita nulm á ny MFGI MBFHe g yüttm űk ö dé s 20 15.

Mé re ta rá ny: -

21 1

745000

Vi z sg á la tite rüle t 1 12 Ne m össz e füg g ő te le pülé ssz e rk e ze t 1 21I pa riva g yk e re sk e de lm ite rüle te k 1 22Út-é s va súth á lóza té sc sa tla k oz óte rüle te k 1 31Nye rsa nya g ki te rm e lé s 1 32Le ra k óh e lye k ( m e d dőhá nyók) 1 41Vá rosiz öldte rüle te k 1 42S port-é s sz a ba di dőlé te sí tm é ny e k 2 1 1Ne m ö ntözött sz á ntófö lde k 2 21S z őlők 2 22Gyüm ölc sösök,bog yó sok 2 31Ré t/ le ge lő 2 42Kom ple xm űve lé sisz e rk e ze t 2 43Me z őg a z da sá g ite rüle te k, je le ntős te rm é sz e te s nö vé ny ze tte l 3 1 1Lom ble v e lű e rdők 3 21Te rm é sz e te s g ye pe k, te rm é sz e tk öze liré te k 3 24Átm e ne tie rdősc se rjé s te rüle te k 4 1 1S z á ra z földim oc sa ra k 5 1 1Folyó vi ze k, ví z iuta k 5 12Állóvi ze k

Magyar bánhegy es

1 12

121

231

231

1 12

Ó f öl deák

324 324

N gybánhegy es 1 1 2a

1 12

1 12

242

243

242 242

121

Tót k oml ós

231

231

. t sa őc -f i ny á g r Po ér az 1 12 ár z S

121

Békés sáms on 211 411

231

231

140000

1 12

243

242

1 12

31 1

1 12

41 1

12 2311

243 231

121

242

Medgyesbodzás

1 12

100000

141

121

1 12

1 12

Pusz t aot t l ak a

1 12

243324

95000

242 242 131131 131

121 231 231

321

Sám son Apá t f al vi Szá r azé r

115000

231

Má t yá sh al m i -c sa t .

120000

222 31 1 121 31 1

1 12

121 242

132 231 133121 121 243242 243121 231 2 3 1 141 242 242 1 12 23 1 HÓ DME Z ŐVÁSÁRHEL Y

242

105000

Cs anádapác a

243

2431 12 121 242121

321 512

242

242122

100000

231

1 12 231

231 21 1

121

21 1

242 231

95000

242

1 12

1 12 243

231

231

Ger end á s 24 2 Cs abas zabadi

121

121

800000

1 12

243

242

Szék kut as

231

1 22121

231

242231 21 1

242

31 1

21 1 242

130000

242

31 1

242121 1 12 243 242 512 242 121 242 1 3 3 231 1 12 242 142231 OROSHÁZA 512 1 12 243 243 243 231 242 512 141 512 131 243 121

231

242

242

795000

135000

21 1

790000 222221

130000

242

785000

125000

31 1 324 21 1324 512

512

121

780000

243121

121

Nagy mágoc s

242

243

90000

231

324 31 1

1 12

Der ek egy ház 1 12

231

775000

120000

142 31 1

31 1

231 242 1 51231

770000

Ár pádhal om

1 12243

115000

31 1 242

765000

243

222

Kó r óg yér

760000

21 1

90000

140000

242

31 1

135000

755000

231

110000

750000

242 231

105000

745000

785000

790000

795000

800000

Ve tüle t: Dá tum :

EOV

2 01 5. 06. 05 .

Me g re nde lő: Di gi tá li s sz e rk . : Elle nőri z te :

J óvá h a gy ta :

MBFH Pa sz e raGy örg y

Gy uri c z aGyö rg y Fa nc si k Ta m á s

2 .m e llé k le t

!

!

!

!

#

!

# # # # ## # # # # # # # # # # # # # ## # # # # # # # # # # # #

130000

4

4

4

1 4 8 1 3 1 6 8 8 1 7 3 2 4 2 3

a lsótri á szf olyóvi z ié s de ltaf ác i e sű sz i li c i k la sz tos k é pz ő dm é nye k j ura –a lsók ré tape lá g i k us m é sz k ő,m á rg a k öz é psőtri á szse ké lyte nge risz i li c i k la sz tos é sk a rbonátos össz le t m e z oz oos k é pz ő dm é nye k ta g olá s n é lk ül ne m m e gf e le lőe né rté ke lh e tőva gy i sm e re tle nm e d e nc e a lj z a t pe rm iri oli t se nonsz á ra z f öldi ,se ké ly-é sm é lyte nge rik é pz ődm é nye k va ri sz k usz ik ri stá lyos k őz e te k ta g olá s né lk ül va ri sz k usz im e ta m orf i t össz le t( gn e i sz ,c si llá m pa la ,a m f i b oli t)

! . .

120000 115000 100000

Csap 1 ! . B20 . . B18 Cs anádpal ot akűl t er űl et

0

95000

5500

! .

Vi z sg á la tite rüle t Pre ka i noz oos f e lsz í n( m Bf ) Sz é n hi drog é n k uta tóf ú rá s ( MBFH) 5 00m m é lysé ge te lé rt f úrá s ( MFGI ,Ge oBa n k) Pre ka i noz oos a lj z a tot é rt f úrá s ( MFGI ,Ge oBa nk)

110000

1000 -

TXM. Magyar csan ád– ! .

# # #

90000

125000

4

## ## 00 65 -

1500 -

00 20 -

250 0

90000

125000

4

4

4

## ## ##

16

0 250 -

0 400 -

!

!

Al győ. K–1 ! .! TXM. Makó–6! . ! . ! . ! . ! .! ! .–1. ! .! . !! ! . . ! . ! . ! . . ! . F ö l deák . ! ! . ! ! . . . ! . ! . ! . ! . ! . ! . ! ! ! . ! ! . ! . . . . Al győ–64 ! ! . . ! ! .! . ! .! . ! ! . . ! . . . ! ! . . ! ! ! . .! . ! ! . . . ! ! ! ! . ! ! .! . . ! . ! . . ! .. ! ! . ! .! . . . ! ! . ! ! . . ! . Ml –1 . ! . ! ! . ! . ! . . ! . ! ! ! ! győ–65 ! . .! ..! .! ! . . ! ! . !! .! ! . . Al . ! . . ! ! . . ! . . ! . . ! ! . ! ! . .! . . ! ! ! .! . . ! ! . . ! ! . . A l g yő – 5 1 4 ! ! ! . . . ! . ! . . ! . ! . ! ! ! .! .! ! .! .! . ! . . ! ! .! ! ! . . . . ! . .! . .! . ! . ! ! ! . . .! ! . ! . ! . . ! . TXM. Makó–4 ! . ! ! . . l győ–68Al ! ! győ–DK–1 . . ! .! ! . . .A! ! ! . . . ! ! . ! ! . ! . . . ! ! .! . ! ! ! ! . . . . ! ! ! ! ! ! . . . . . ! . ! . ! .. ! ! ! ! .!! . . .! ! ! .! ! . ! . ! . . . ! . ! . . ! . ! . ! .l . ! . ! . ! . ! . ! . . ! ! ! . . A g yő – 6 9 . ! ! ! ! . . ! . . ! . ! . . ! ! . . ! ! ! . . . ! ! ! . . . ! ! . ! ! . ! . . . ! ! . . ! ! ! ! ! . ! . . . . ! . ! ! ! ! .! . ! ! .! ..! . ! . .! .. ! ! . .! ! .!. ! ! ! ! .! . . ! . . ! .. ! .. ! ! ! ! . .! . . ! ! . . !! ! ! . .! .! . ! . . ! ! . .. ! ! . ! . .! . ! ! . . ! ! ! ! . .! . . ! .. . .yő– .! A l g 70Al . ! ! győ–1 14 . .! ! . . ! ! ! . ! ! . . . .! ! ! . . ! ! . . . ! ! . ! . ! . . ! ! . ! . ! . .! .! ! ! ! ! ! .! . . . ! .! . . ! . ! ! ! ! ! . . . . ! .! ! . . . .! . ! ! ! .! ! . ! . . . .! . ! . . ! . .! Al győ–95 ! ! . . . ! .! ! .! . ! . –94 ! . A Mak ó. Ny–1 ! ! .győ .! ! . ! ! .! ! . . . ! .! . . . ! ! . A l győ – . l ! .92 ! .! ! . ! . ! . ! .! . l ! . ! . ! .D! .– 13 MAKÓ ! Ma k ó–3 ! .yő–93 eszk .1 ! ! .A .g ! . ! . ! . ! ! ! . ! .l . .A .1 ! . Mak ó–1! ! g yő – 8 . ! ! . . ! ! F–1 24 ! .! . ! . Mak ó–2 . . . ! Al győ–5 .9 ! . ! ! . ! .Al győ–594F–22 ! . F–23 Ki sz ombor F –45! F–67 ! . .! ! . ! . . ! . ! .! ! . ! . ! . . ! . ! ! .– .9! ! .F! ! ..F –7 ! .! . .! ! .F–68 F. .! .! . K–4 ! .! .! ! ..! .! ! Zo mb–4 .! ! . ! . .3! . . ! . ! ! . ! F–5 F – 6 F–1 . .8! ! .! .! ! . . ! . .F– 5 . ! ! . ! . . ! . ! ! Zo mb–8 ! .! .! ! ! . .! . . ! . . ! . F – 8 ! . ! . . K – ! .! . 4F–2F ! . F– F–37 ! .! .! . ! . . ! ! ! ! ! .8. . . ! . .! ! . ! . ! ! .! ! . –7 F . K 5Z . ! . ! .– F–70F–36 .! ! .! ! . . ! ! . . ! .o mb . ! .! ! . ! . .! ! . . ! .! . ! . F . K–6 Zo mb–2

800000

Csa. É –1 ! . f –84Pf Csa. É –2 –83P Pf –32Pf – 8 2 ! . ! .! ! .! ! ! . ! . ! . .! ! . . ! .! ! . ! ! ! ! .P .. ! ! .5 . .P . ! ! . . f – 0 C sa – 8 ! ! ! Med–3 ! ! ! . . . ! . . . ! ! . ! . f – 4 . . . . Pf – 2 ! P f – 8 .4 ! ! . .! ! .! .! .! .! .! .! . ! .! .! ! .f ! . ! . ! .! .! .f .2 Pf P –31 ! .f Med–4 ! . . – 6 ! P – 9 . P – 5 Med–2 ! P f – . Pf –22 !! ! .9 Csa–7 Csa–2 ! . ! ! . . .. ! ! ! . . . ! ! ! . . C sa – . P f – 1 5 Me d– 1 P f – 3 ! ! ! .! .Csa .! ! Pf –39Pf . ! –9 1 . . ! – 4 ! . . ! ! . . .! ! 0.! . Csa . .! ! . ! . . ! . . ! ! ! .. – .–3! .Pf . ! .! ! .7 13 ! . 50 ! P! f –90 Csa –1 ! .! ! ! .7 ..! ! .sa 1 ! ! ! ! . . . ! ! P f – 9 P f – 3 7 . . . ! ! . . . ! ! ! ! . . . . C sa – 5 ! . ! ! . . C – 6 ! ! ! . .Pf .! –27 . ! .! . ! ! . . ! ! .! . . ! Pf –7 6 . . ! ! ! ..! .! ! .! ! . . ! . ! P f –99 .! ! . . .! ! ! ! .! . . ! ! . ..! .! .! . ! ! ! . ! . .! . .! C. sa–12 8 ! .! . Pf . Ny–1 P f – 9 6 ! ! ! . ! ! . . . . ! . . .! ! .. ! .! ! ! . ! . ! ! . ! . ! ! . . ! ! . . ! . . ! . . P f – 8 6 ! ! ! . . . ! P f – 9 8 . P f – 9 3 ! . ! . . ! .! ! . ! .! –69Pf .f ! . ! . P ! . –87 .! ! . ! . . .! ! . ! . ! .! ! ! . .! ! ! . .6 ! .! P f – 9 ! . . ! ! . .1 ! . ! . .! Pf –38 . ! . ! .! ! Psz–6Psz– ! . . ! . ! ! . ! . ! . . 5 . Mbh–1 ! . ! .. ! . ! . P f – 2 ! . .19 Kasz–1 ! ! . ! ! . . ! !.. ! .! .! .! ! . ! ! . ! . .! Psz– P sz– 4 ! ! ! ! .8! . . . ! . . ! . . P f – 2 1 8 ! . ! . ! . ! ! .! .! ! . ! . . . . ! ! . ! . .! . ! . ! ! .9 ! ! . . .! ! .! . ! ! .sz– ! . . .! ! ! ! . ! .! . . N b h – 4 ! N b h – 1 ! . . ! ! P ! . . . . P f – 2 0 6 Psz–10P !sz–7 . ! .–8! ! . ! .asz. . . . ! !D ! . ! Kasz. D–9K ! . ! Mbh. D–1 .. Mbh. K–1 ! . T . É –3 ! . ! . ! T – 4 . T – 2 K a sz. D – 4 ! ! . . ! T – I . N b h–2 ! . ! ! . .T! ! . – 4 0 ! . ! . . ! ! . ! . T . É –1! . ! . ! . . Mb h . D – 2 K a sz. D – 7 ! ! . . ! ! .! Kasz. D–1 1 .!– . . ! ! . . ! .! .! ! .9 . T–1 ! ! .! .! .T ! .T ! ! . . ! .–42 K ág – 3 . ! . N b h – 3 ! T . É – 2 T– 2 T–30 T–K–2 ! .7 . T–1 ! . ! . ! . ! . ! . ! . ! . Vég. Ny–7 Mez–1 T – 1 1 13 T–28 ! . ! . . T–K–4 ! . T–K–5 17 ! . ! ! . T – ! ! . .Vég. ! .5 ! T–13 N y– . ! .! . . . T! –K! –3 ! ! . Tó t k oml ó s4 ! . . ! . ME ZŐKOVÁCSHÁZA T – 1 6 ! . T – 3 ! . Me z– 2 T–31 Csal . É –2 ! . T–8 . ! 14 . ! ! ! .T–6 . . !T–25 ! ! . . . ! .y–10 ! .V ! ! Vég. N .y– .9 ! .ég. T–21! N Mez. DK–1 Vég. K–1 ! .–32 ! . ! T–29T T . D–1 . ! . ! . . ! ! .! . Csal . É –1 Mh. Ny–5 Pi t. É –2 ! Vég–1 . ! . ! . ! . V ég–2 Mh . N y– 4 ! Csal –1 . ! . Mh–K–1 ! . ! . ! . . ! Mh . Ny–3 Mh–7 . Pi t. É –3 ! ! . P i t . É – 1 Mh – 8 ! ! ! . . . Mh – 1 1 ! . ! Csal . É –3 . ! . .! ! ! .! . ! ! .–5! . Do mb. DNy–914 .Mh . Mh. Ny–1Mh–6 .! Mh. Ny–2 ! .! ! . . D ! . ! 24 ! . . ! . o mb . D N y– 7 Mh – 2 0 ! . Mh–2 ! . . Bat. .–3 É! ! . ! Pi t. D–3 . Mh–3! ! . ! ! . . P i t 1 K4 Mh–1 K 1 5 . ! at–72T . . .mp u–1 ! . Bat–73 o! 6 Mh–10 . ! .B Pi t–2BK4 ! .48 ! . Bat– ! . . . ZŐHEGYES ! .Mh–4 ME ! . 17 ! ! . . B! .! 189 ! .Bat. .t–8 ! . ! .0Bat–71 É –6 B a . Mh – 9 . ! . K96 Ba ! .. ! ! . ! .t–47 ! . ! . ! B 162 .at–74 ! .! . B a t! –79 B .! ! . .! . . ! . ! . ! . . ! . ! . ! . ! . ! ! . ! .. ! ! K170 ! . ! .a B 17 . .! . ! .! .t– Pi t. D1 ! .9! . ! .! . B . ! at–8 ! .t– .! ! . ! . Pi t. D–2 ! ! . . ! B a 7 .! ! .! ! . . ! . ! . ! . ! . ! . ! ! . . Bat –62 ! ! .5. . . ! . . ! . Ba t! – B a t – 6 ! .! ! . ! . ! . ! ! . ! . Bat–3 ! .4! . ! . ! .. ! . ! .! .B ! . ! . ! . ! at–77 . Bat–35 K66 ! . ! .. ! .! ! . ! . . ! . ! ! Bat–76 . .! . ! . ! ! . . ! . ! . ! ! .!! ! .. ..! .! .! . Cs anádpal ot a

4

# # # #

135000

Pf . É –1 ! .

4

## . K271 Or o s. DNy1 ! .

795000

88

4

130000

B10 .. I K542 Pf K751 OROSHÁZA ! . . ee9 K575 .

# # # # # # # # # # # # #

115000

790000

4

4

B293 .

# # # # # # # # # # # # 110000

785000

4

Or o s3 ! .

Kútvöl gy–1 ! .

24

105000

4

4

4

4

Bés1 ! .

HÓDMEZŐVÁSÁRHEL Y

100000

4

! .

0 300 -

5000 -

13

Hód–I . TXM. Makó–7 ! ! .

95000

780000

4

K272 TXM. Székkutas–1. ! .

7000 -

88

4

4Oros–1

16

23

# # # # #

4

135000

!

B199 . Nagy mágoc s

! .

775000 ! .

4

4

120000

770000

4

140000

765000

105000

!

4

760000

4

3

755000

140000

!

750000

0 50 -6

! .

745000

# # # # # # # # # # # # # # # #

2, 5

5

10

k m

Pre ka i noz oos a lj z a t( Ha a se ta l.2010) : Csa nádpa lota Kom ple xé rz é ke nysé g ié s te rh e lh e tősé gi vi z sg á la tita nulm á ny MFGI MBFHe g yüttm űk ö dé s 20 15.

Mé re ta rá n y: -

745000

750000

755000

760000

765000

770000

775000

780000

785000

Ha a sJ . ,Buda iT . ,Csontos L. , Fodor L. ,Konrá dGy.2010 :Ma g ya rorsz á g pre ka i noz oos f öldta nité rk é pe ,1: 5 00000. – Földta niI n té z e tk i a dvá nya

790000

795000

800000

Ve tü le t: Dá tum :

EOV

2 01 5. 07. 07 .

Me g re nde lő : Di gi tá li s sz e rk . : Elle nő ri z te :

J óvá h a g yta :

MBFH Pa sz e raGyörg y

Gyuri c z aGyö rg y Fa n c si k Ta m ás

3 .m e llé k le t

765000

770000

775000 ! .

780000

785000

! .

Kó r óg yér

32 50

Or o s–1

Nagy mágoc s

Der ek egy ház

135000

! .

Or o s–3

! .

Pf –I

OROSHÁZA

130000

r azé r

Má tyá sh al m i -c sa t.

Csal . É–3

! .

Pi t. É–1 . P! i t. É–3

! .

Mh. Ny–8

Ki r ál y hegyes

Mh. Ny–5

! .

Vég–1

Vég–2 Mh. Ny– ! .4 ! . ! . Mh. Ny–3 Mh–7 5 ! . ! . Mh–8 ! .Mh–1 ! . .– ! .! . ! Mh. Ny–1Mh . Mh– 18 . 6 ! ! .!

! .

Mh–K–1

. ! Do mb. DNy–9 ! . ! .! ! . . ! Do mb. DNy–7! ! . ! . . . Mh – 2 0 ! . Mh–2 ! . ! .–3 .–3 Bat. É! ! Pi t. D–3 . –19 Mh Mh ! . ! ! . . Pi t–1 Bat. É –5 Mh–1 Cs anádal ber t i ! . ! . Tomp u–1 Bat! –73 . Mh–10 ! . Pi t v ar os Pi t–2 ! .8Bat–72 ! !Bat–4 .Bat. É –4 . Mh–4 . ! . MEZŐHEGYES ! ! . !! . . Bat. . B ! . –9 ! .at–80 ! É –6 Mh 9 .at–7 . ! . B! ! . . .B! ! ! Bat! . . at–78 ! –44! . ! . .B! Bat–74 at– 6 1 ! . ! . ! . ! ! . . ! . ! .a ! . B t–58 ! ! .! . .–9 .! ! ! . . ! Bat– 9Ba .! ! ! . .5 ! .! .8B t–60B Pi t. D–1 .at! . ! . . ! . a t– ! .! Ba! t– 5 5 ! . ! . ! . Pi t. D–2 B t–7 ! . ! .a . ! . ! .! ! . ! . ! . . ! . ! . ! ! . . Bat–62 B ! . . a t! –6 ! . ! . ! . Bat! –5 . ! . ! .2 ! ! . ! .5 ! .Bat–6 ! .! at–3 . ! . ! ..B! . .! . ! ! .4Bat–35 Bat–3 ! . Bat–7 6 . ! .! Ambr ózf al v a

Mh. Ny–2

Bat–77

TXM. Magyar csan ád–1 Kövegy

2750 -

50 32 -

Cs anádpal ot a

! .

! .

3000 -

50 32 -

00 35 -

! . ! .

! .

! . ! . ! .! .! ! ..! ! . . ! . ! ! . .! . ! . ! ! . . ! . ! . ! ! .!! ! .. ..! .! .! .

Nagyl ak

2, 5

5

10

k m

Alsó pa nnó n ia ik é pz ő d m é n ye kta lpm é lysé g e : Csa n ád pa lo ta

3750 -

Kom ple x é rz é ke n ysé gi é s te rh e lh e tősé gi viz sgála ti ta n ulm án y MFGI MBFHe g yüttm űkö dés 20 15.

Mé re ta rán y: -

745000

Sz é n h idrogén kuta tóf ú rás ( MBFH)

! .

0

S O AR M

Kűbek ház a

Magyar c sanád

Viz sgála ti te rüle t Alsópa n n ónia i ta lpm é lysé g( m Bf )

Csap –1

Cs anádpal ot akűl t er űl et Apát f al va

! .

Ci gán ykaér

90000

105000

! .

! .

0 125 -

0 25 -4

Al győ. K–1 ! .! . Po ! . ! . ! . ér ! .! ! .! . ! ! .! . az ! . ! . . ! ! . . . ár z ! ! . ! ! . . . ! . ! . S ! . . ! . ! . ! ! ! .! ! ! . ! .! . .! . Al győ–64 ! ! . . ! ! . . ! . . ! . . ! . . ! . ! ! . . ! ! ! . .! . ! ! . . . ! . ! ! ! . ! ! . . . ! . ! ! . . ! . ! ! . ! . . ! . . ! ! . ! .! . Ml –1 ! . ! . ! .. ! . ! . . . Al ! .! győ–65 ! ! . .! .! .! ! . . ! ! .! .! ! ! . . . ! . ! . ! ! . . ! ! . . ! ! . . ! ! . ! ! . .! . . ! ! ! .! . .! ! ! . Al . ! ! . . győ–514 ! ! ! . . . . ! . . ! . ! . ! ! ! .! .! ! .! .! . ! . Mar os l el l e . ! ! .! ! ! . . . . ! . .! . .! . ! . ! ! ! . . .! ! . ! . ! . . ! . TXM. Mak ó–4 ! . ! ! . . győ–68 ! ! . . ! .! ! . . .! ! ! . . . Al ! ! . ! ! . ! . . . ! ! . . ! ! ! ! . . . ! . ! ! ! ! ! ! . . . . . ! . ! .! .. ! ! .! ! . . .! ! . ! .. ! . ! .! .! .! . ! .! . A l győ –45Al ! . ! ! . .! .! ! . ! . ! ! . ! . . ! ! g yő – 6 9 ! . . . ! ! ! . . ! . . ! . ! . 4 . ! ! . . 750 ! .. . .! ! ! . .! ! . ! ! .! ! .! . .! ! ! . .! ! ! ! . . . .! . .! ! .! . .! . .! ! . .! . . .46 ! ! . .! . ! A l g ! . .! ! .!! ! ! ! ! . . . ! . .yő– .! ! ! . .! ! ! ! ! . .! . . ! ! . . ! ! ! .! . .! .! . ! . . ! ! ! . . ! ! . ! . . . ! ! . . ! ! ! ! . . . . ! . . . . A l g yő – 7 0 ! . ! ! Al győ–1 14 . .! ! . . ! ! ! .! ! ! .! . . .! ! .! .! . ! . . ! . ! . ! .! . ! . ! . ! . .! .! ! ! ! ! ! .! . . ! .! . . ! . ! ! ! ! ! ! . . . . ! .. ! . . . .! . ! ! ! .! ! . ! . . . .! . ! . . ! . ! .ROS MA Al győ–95 ! ! . ! . . ! . !! Al g. yő–91 . . . győ–94 Makó. Ny–1 ! ! . ! .! ! . ! .! ! .! .! . .! . . .! győ–92Al ! ! . .l ! .A ! .! ! . Makó–1 ! . ! . ! .! Kl ár af al va . 1! ! . ! . ! .! .D! eszk győ–93 . ! ! . – . . Al ! . Makó–3 ! MAKÓ Makó– . ! . ! Fer enc sz ál l ás ! ! . ! ! . .2 .! . ! . győ–81F–1 .57Al A győ – ! ! . . !l . 3 ! ! . . ! ! . . 5 győ–59 Al győ 30 ! .–58Al 00 00 ! . Al győ–594 ! . Al győ–1 1 3 ! . F–22 ! . 27 50 ! .F–64 F–23 ! . F – 6 5 ! . ! . F – 6 9 ! ! . . K i s z o mb o r ! . ! F 2 .–6! ! . ! ! . . . ! . ! .! .9 ! .! ! .. !F ! . .F ! .! ! .–7 .! F–46 ! .– . 63F– F . K–7 ! .! . ! ..! .! ! Zo mb–4 .! ! .F–6 ! ! . .! . ! . ! 5 . F– 3F– ! F–53 ! . . . ! ! .! . ! . . ! ! . . . ! ! . ! . . ! . 25! F – 7 0 Zo mb–8! ! .! .– F– 4 ! ! ! . .! . . ! . . ! . F . K – 5 F 8 ! . ! 0 . ! .! . !! . . .! . ! F–21 ! .! 0 . . ! ! ! .! . . –! 2 . .! ! F –37 .! F–32F ! . ! ! . .! .mb–7 ! . ! .! . ! .. . ! . ! ! . F ! .Zo! . . K –8 ! .! ! . ! . .! ! . . ! .! . .Zo mb–2 F . K– 6 !

100000

! . Nagyér

! .

Pi t. É–2

0 150 -

Föl deák

t. sa őc -f i ny á g r

Föl deák –1 ! .M. TX Mak ó–6 ! . Ó f öl deák

95000

120000

Csal –1

. ! .!

! .

105000

115000

! .

00 35 -

40 00 37 50

110000

! .

Csal . É–1

00 25 -

! .

Hód–I . TX! M. Mak ó–7

3000 -

50 37 -

! .

Sá m so n Ap á tf al vi Szá

120000


! .

50 17 -

2250 -

00 50 -

Kútvöl gy–1

125000

3250 -

125000

00 55 -

! .

Pusz t aot t l ak a

100000

Szék kut as

00 40 -

00 45 -

50 52 -

130000

TXM. Székk utas–1

Cs anádapác a

–84 Csa. É –2 Pf – 83Pf Pf –32 2 ! .! 0 0 . 0 –36 ! . ! Pf P u s z t af öl dv ár ! . ! . ! . .! . . Pf –40! ! .! ! . ! ! ! .! .. ! ! .! . .! .! ! .! . Or o s. DNy–1 C sa – 8 ! ! Med–3 ! ! ! . . . . . . ! ! ! . ! . P f – 4 . . . . P f – 8 ! . ! ! ! ! .82 .f ! .! .f .! P Pf –22 P – 51 ! ! . .– . . ! . ! . . ! . Pf ! . dgyesbodzás ! . ! ! Me ! .! .! .! .Pf –31 ! Med–4 . ! .3 .f Pf –4 P f – 6 –9 . Med–2 ! ! – 2 .P Pf –85 ! .–9 Csa–7 Csa–2 ! . ! ! ! . ! .f .P .f ! ! .3P .P .d–1 ! –5! ! . .7! . –15 Csa Me – ! ! .f . ! .! P f – ! Pf –39Pf ! . ! – 1 . . ! C sa – 4 ! . .9! ! ! . . .! . . .! ! . ! C! sa–1 1! . .P ! .0 ! –9 ! .! ! .Csa .! . ! .f !.Pf . f –97 P –79 .Pf .3 Csa–1 ! . –95 .– ! .! ! ! .! .! ! . ! ! ! ! . . . ! ! . . . ! ! . . . ! ! ! ! . . C sa – 5 . . ! . ! ! Pf – 8 6 . . C sa – 6 ! Kar P o f s – 9 ú 3 t ! ! . .d .! P f – 2 7 . ! ! .! . ! ! . . P f – 94Pf ! ! . . .k ! . .Csa ! ! .. .! ! .! ! ! . . ! . –99 ! .! ! ! .! .! ! ! ! .. ! . . . –12 ! ! . .. ! .! .! .2 ! ! . . . . .! ! Pf . Ny–1 ! P f – 7 P f – 9 .! . ! ! ! . ! ! . . .! . ! f – 9 8! ! ! . . .5 ! .! ! .P ! . . . ! . ! . ! ! . . ! ! . ! . ! . . ! . . ! ! ! . . . ! P f – 7 4 . P f – 1 9 4 ! . ! . Pf –73 Pf –68 Pf . ! .5 ! . ! .P . ! . – 8 7 ! . ! . ! .! ! – 6 . ! . .f ! .! ! . ! . ! .! ! ! . . ! ! . . –192 ! . ! .! Pf –38 ! . ! ! . .! . ! ! . .3 f – 3 ! . ! . ! Psz–! 6P .! ! .Pf . ! . ! ! . ! . . . . Mbh–1 ! . ! . ! . ! . –219 Kasz–1 ! . .Pf ! ! . ! . . ! ! ! .! Psz–5! .! . . .! .! ! . ! . !! . P 8 ! ! ! .sz– ! .. . . ! . .! Pf –218 ! ! . . ! . ! . ! . ! . . ! . ! ! ! . . . . ! ! . ! ! ! . . . ! . ! ! ! . ! . . ! .! ! ! . . ! ! . ! . . .! ! ! . . . . –20 6 ! Kz a sz. D 3Nbh–4 .! .! ! .! . .! P sz– 7 Psz–9 Pf K as a pe r– Nagybánhegy es Magyar Psz– ! ..2 bánhegy es ! . ! ! .Psz– .D–! .Nbh–1 ! .3 Bés–1 . ! . ! . ! Kasz. 9 ! . Mbh. D–1 Mbh. ! . K–1 ! . . É –3 T – 2 0 Psz–10T ! . ! . ! . ! T–4 . Kasz. ! . . D–8Nbh–2 ! . ! .0 ! ! . T–I ! .! .! ! .! .T–4 ! . T . É– T –7 . 14! ! .2 T–. ! . . sz. D–5! Mbh. D–2 ! ! . .Ka! ! . ! . . ! . T – 9 ! T – 1 9 . ! . ! ! . . ! . . T–10 ! ! . .! .T! ! .! ! . . – . ! Kág–3 ! .1 .! Nbh–3 Vég. Ny–7 T–K–2 T . É –1 ! . T–42 T–30 . ! ! . T–1 1! ! . ! . . ! . ! . ! .16 Vég. Ny– Mez–1 Vég. Ny–4 ! . T – 2 8 ! . . T–18 T– ! .K–4 T–K–5 Békés sáms on . V! ! . .Vég. ! .T–5! Ny–1 1! T–13 ! ég. Ny– . ! ! .2 ! . T– . . ! K–3 . Tót k oml ós! ! .T–16 ! . ME ZŐKOVÁCSHÁZA . ! T–3 ! ! . Mez–2 Csal . É–2 T–31 . T–2 . ! . ! ! ! . T . .1 !T–25 ! –6 T–8 ! . . ! . . V N ! .y– ! .ég .. ! .9 ! T–27 T . D–2 ! Mez. DK–1 K–1 ! .29T–32 ! ! . T– Végegy ház aVég. D–1 . T. ! . ! .

95000

! .

Cs abas zabadi 350 0

300 0

Csa. É –1

800000 37 50

Ger endás

Pf . É –1

! .

! .

90000

! .

795000

00 40 -

140000

Ár pádhal om

790000

140000

760000

135000

755000

115000

750000

110000

745000

750000

755000

k é sz ült J uh ászE. ,Kum m e rI .199 7a la pj án

760000

765000

770000

775000

780000

785000

790000

795000

800000

Ve tü le t: Dátum :

EOV

2 01 5. 06. 03 .

Me gre n de lő : Dig itális sz e rk. : Elle nő riz te :

J óváh a gyta :

MBFH Pa sz e raGyörgy

Gyuric z aGyö rgy Fa nc sikT a m ás

4 .m e llé k le t

775000 ! .

780000

785000

790000

! . Nagy mágoc s

! .

260 0

120000

r azé r Sá m so n Ap á tf al vi Szá

! . Nagyér

! .

! .

Pi t. É–1

Csal . É–3

0 160

. P! i t. É–3

! .

Mh. Ny–8

Mh. Ny–5

! .

Vég–1

Vég–2 Mh. Ny– ! .4 ! . ! . Mh. Ny–3 Mh–7 5 ! . ! . Mh–8 ! .Mh–1 ! . .– ! .! . ! Mh. Ny–1Mh . Mh– 18 . 6 ! ! .!

! .

Mh–K–1

. ! .!

Bat–77

100000

Cs anádpal ot a TXM. Magyar csan ád–1 Kövegy

! .

0 220 0 210

0 170

1100

0 70

00 16 00 15

00 19

! .

900

Magyar c sanád

Vi zsgál a tite r ül e t

! . ! .

Al sóp a n n ón i a ik é p ződmé n ye k vasta gsága ( mBf ) Szé n hi dr o gé nk uta tó f ú r ás ( MBFH)

! .

! .

! . ! . ! .! .! ! ..! ! . . ! . ! ! . .! . ! . ! ! . . ! . ! . ! ! .!! ! .. ..! .! .! .

Csap –1 0

Cs anádpal ot akűl t er űl et Apát f al va

! .

Ci gán ykaér

. ! Do mb. DNy–9 ! . Mh. Ny–2 ! .! ! . . ! Do mb. DNy–7! ! . ! . . . Mh – 2 0 ! . Mh–2 ! . ! .–3 .–3 Bat. É! ! Pi t. D–3 . –19 Mh Mh ! . ! ! . . Pi t–1 Bat. É –5 Mh–1 Cs anádal ber t i ! . ! . Tomp u–1 Bat! –73 . Mh–10 ! . Pi t v ar os Pi t–2 ! .8Bat–72 ! .Bat–4 .Bat. É –4 . Mh–4 ! ! . MEZŐHEGYES ! ! . ! .! . Bat. . B ! . –9 ! .at–80 ! É –6 Mh !at–79 . ! . B. ! . . .B! ! ! . . Bat! at–78 ! –44! . ! . .B! Bat–74 at– 6 1 ! . ! . ! . ! ! . . ! . ! .a ! . B t–58 ! ! .! . .–9 .! ! ! . . ! Bat– 9Ba .! ! ! . .5 ! .! .8B t–60B Pi t. D–1 .at! . ! . . ! . a t– ! .! Ba! t– 5 5 ! . ! . ! . Pi t. D–2 B t–7 ! . ! .a . ! . ! .! ! . ! . ! . . ! . ! . ! ! . . Bat–62 B ! . . a t! –6 ! . ! . ! . Bat! –5 . ! . ! .2 ! ! . ! .5 ! .Bat–6 ! .! at–3 . ! . ! ..B! . .! . ! ! .4Bat–35 Bat–3 ! . Bat–7 6 0 90

Ki r ál y hegyes

! .

100000


! .

Pi t. É–2

Nagyl ak

S O AR M

00 15 00 16

90000

125000

180 0

1600 1500 1400

300

Föl deák

00 14

700

1300

1200

. ! .!

Ambr ózf al v a

Föl deák –1 ! .M. TX Mak ó–6 ! . Ó f öl deák

00 10

00 11

00

95000

! .

Csal . É–1

Csal –1

00 21

00 23

00 20

0

90000

1000 900

! .

Al győ. K–1 ! .! . Po ! . ! . ! . ér ! .! ! .! . ! ! .! . az ! . ! . . ! ! . . . ár z ! ! . ! ! . . . ! . ! . S ! . . ! . ! . ! ! ! .! ! ! . ! .! . .! . Al győ–64 ! ! . . ! ! . . ! . . ! . . ! . . ! . ! ! . . ! ! ! . .! . ! ! . . . ! . ! ! ! . ! ! . . . ! . ! ! . . ! . ! ! . ! . . ! . . ! ! . ! .! . Ml –1 ! . ! . ! .. ! . ! . . . Al ! .! győ–65 ! ! . .! .! .! ! . . ! ! .! .! ! ! . . . ! . ! . ! ! . . ! ! . . ! ! . . ! ! . ! ! . .! . . ! ! ! .! . .! ! ! . Al . ! ! . . győ–514 ! ! ! . . . . ! . . ! . ! . ! ! ! .! .! ! .! .! . ! . . ! ! .! ! ! . . . . ! . .! . .! . ! . ! ! ! . . .! ! . ! . ! . . ! Mar os l el l e . TXM. Mak ó–4 ! . ! ! . . győ–68 ! ! . . ! .! ! . . .! ! ! . . . Al ! ! . ! ! . ! . . . ! ! .! . ! ! ! ! . . . . ! ! ! ! ! ! . . . . . ! . ! . ! .. ! ! ! ! . ! . . .! ! ! . ! . ! . ! . . . ! . ! . . A l g yő – 4 5 ! . ! ! . ! . . ! . ! ! . ! . ! . ! . . ! ! A l g yő – 6 9 ! . . . ! ! ! ! . . ! . . ! . ! . . ! ! . . ! .. . .! ! ! . .! ! . ! ! .! ! .! . .! ! ! . .! ! ! ! . . . .! . .! ! .! . .! . .! ! . .! . . .46 ! ! . .! . ! A l g ! . .! ! .!! ! ! ! ! . . . ! . .yő– .! ! ! . .! ! ! ! ! . .! . . ! ! . . ! ! ! .! . .! .! . ! . . ! ! ! . . ! ! . ! . . . ! ! . . ! ! ! ! . . . . ! . . . . A l győ–70 Al ! . ! ! győ–1 14 . .! ! . . ! ! ! . ! ! . . . .! ! ! . . ! ! . ! . . ! ! . ! . ! . . ! ! . ! . ! . .! .! ! ! ! ! ! .! . . . ! .! . . ! . ! ! ! ! ! . . . . ! .! ! . . ! . .! . ! ! ! .! ! . ! . . . .! . ! . . ! . .ROS MA Al győ–95 ! ! . ! . . ! . !! Al g. yő–91 . . . győ–94 Makó. Ny–1 ! ! . ! .! ! . ! . ! .6! .! . .! . . .! 0! győ–92Al ! ! . .l ! .A ! .! ! . Makó–1 ! . ! . ! .! Kl ár af al va . 1! ! . ! . ! .! .D! eszk győ–93 . ! ! . – . . Al ! . Makó–3 ! MAKÓ Makó– . ! . ! Fer enc sz ál l ás 1 ! ! . ! ! . .2 .! . ! . 20 győ–81F–1 .57Al A győ – ! ! . . !l . 0 ! ! . . ! ! . . győ–59 Al győ ! .–58Al 800 ! . Al győ–594 ! . Al győ–1 1 3 ! . F – 2 2 ! .1 60 0 4 ! .F–64 F–23 Ki sz ombor ! . F – 6 5 ! . ! 5 . 00 F – 6 9 ! ! . . ! . ! F 2 .–6! ! . ! ! . . . ! . ! .! .9 ! .! ! .. !F ! . .F ! .! ! .–7 .! F–46 ! .– . 63F– F . K–7 ! .! . ! ..! .! ! Zo mb–4 .! ! .F–6 ! ! . .! . ! . ! 5 . F– 3F– ! F–53 ! . . . ! ! .! . ! . . ! ! . . ! ! ! . ! . . ! . F – 7 0 Zo mb–8 . ! ! .! .– F– 4 ! ! ! . .! . . ! . . ! . F . K – 5 F 8 ! . ! . ! .! . !! . . .! . ! F–21 ! .! . . ! ! ! .! . . –! 2 . .! ! F –37 .! F–32F ! . ! ! . .! .mb–7 ! . ! .! . ! .. . ! . ! ! . F ! .Zo! . . K –8 ! . ! . ! . ! . ! . Kűbek ház a ! . ! .! . .Zo mb–2 F . K– 6 !

105000

1000

! . 00 15

. TX! M. Mak ó–7

t. sa őc -f i ny á g r

130 0

1s Csa. É –1 1 C a 0a 0nádapác Pusz t aot t l ak a 600 ! . 120 Pf –84 Csa. É –2 0 Pf – 8 3 Pf –32 ! . ! ..! –36 Pusz ! .. ! Pf t af öl dv ár ! ! . . .! . Pf –40! ! .! ! . ! ! ! .! .. ! ! .! . .! .! ! .! . Or o s. DNy–1 Csa–8 ! ! Med–3 ! ! ! . .2 .Pf . . . ! ! . ! . –4 Pf . . . . –8 ! .2! ! ! ! ! .8 . ! .! .f .! P – Pf –2 P f – 51 ! ! ! . . . . ! . ! . . ! . Pf ! . dgyesbodzás ! . ! Me ! .! .! .! .Pf –31 ! Med–4 . ! .3 .f Pf –4 P f – 6 –9 . Med–2 ! ! – 2 .P Pf –85 ! .–9 Csa–7 Csa–2 ! . ! ! ! . ! .f .P .f ! ! .3P .P .d–1 ! –5! ! . .7! . –15 Csa Me – ! ! .f . ! .! P f – ! Pf –39Pf ! . ! – 1 . . ! C sa – 4 ! . .9! ! ! . . .! . . .! ! . ! C! sa–1 1! . .P ! .0 ! –9 ! .! ! .Csa .! . ! .f !.Pf . f –97 P –79 .Pf .3 Csa–1 ! . –95 .– ! .! ! ! .! .! ! . ! ! ! ! . . . ! ! . . . ! ! . . . ! ! ! ! . . C sa – 5 . . ! . ! ! Pf – 8 6 . . C sa – 6 ! Kar P o f s – 9 ú 3 t ! ! . .d .! P f – 2 7 . ! ! .! . ! ! . . P f – 94Pf ! ! . . .k ! . .Csa ! ! .. .! ! .! ! ! . . ! . –99 ! .! ! ! .! .! ! ! ! .. ! . . . –12 ! ! . .. ! .! .! .2 ! ! . . . . .! ! Pf . Ny–1 ! P f – 7 P f – 9 .! . ! ! ! . ! ! . . .! . ! f – 9 8! ! ! . . .5 ! .! ! .P ! . . . ! . ! . ! ! . . ! ! . ! . ! . . ! . . ! ! ! . . . ! P f – 7 4 . P f – 1 9 4 ! . ! . Pf –73 Pf –68 Pf . ! .5 ! . ! .P . ! . – 8 7 ! . ! . ! .! ! – 6 . ! . .f ! .! ! . ! . ! .! ! ! . . ! ! . . –192 ! . ! .! Pf –38 ! . ! ! . .! . ! ! . .3 f – 3 ! . ! . ! Psz–! 6P .! ! .Pf . ! . ! ! . ! . . . . Mbh–1 ! . ! . ! . ! . –219 Kasz–1 ! . .Pf ! ! . ! . . ! ! ! .! Psz–5! .! . . .! .! ! . ! . !! . P 8 ! ! ! .sz– ! .. . . ! . .! Pf –218 ! ! . . ! . ! . ! . ! . . ! . ! ! ! . . . . ! ! . ! ! ! . . . ! . ! ! ! . ! . . ! .! ! ! . . ! ! . ! . . .! ! ! . . . . –20 6 ! Kz a sz. D 3Nbh–4 .! .! ! .! . .! P sz– 7 Psz–9 Pf K as a pe r– Nagybánhegy es Magyar Psz– ! ..2 b es ! . ! ! .Psz– .D–! .Nbh–1 0ánhegy ! .3 Bés–1 . ! . ! . ! Kasz. 9 ! . Mbh. D–1 Mbh. ! . K–1 ! . . É –3 T – 2 0 Psz–10T ! . ! . ! . ! T–4 . Kasz. ! . . D–8Nbh–2 ! . ! .0 ! ! . T–I ! .! .! ! .! 80 .T–4 ! . T . É– T –7 . 14! ! .2 T–. ! . . sz. D–5! Mbh. D–2 ! ! . .Ka! 0 ! . ! . . ! . T – 9 ! T – 1 9 . ! . ! ! . . ! . . T–10 ! ! . .! .T! ! .! ! . . – . ! Kág–3 ! .1 .! Nbh–3 Vég. Ny–7 T–K–2 T . É –1 ! . T–42 T–30 . ! ! . T–1 1! ! . ! . . ! . ! . ! .16 Vég. Ny– Mez–1 70 Vég. Ny–4 ! . 0 T – 2 8 ! . . T–18 T– ! .K–4 T–K–5 Békés sáms on . V! ! . ! . .Vég. !T–5! ! . Ny–1 1! T–13 ! ég. Ny– ! .2 ! . T– . . . ! K–3 . Tót k oml ós! ! .T–16 ! . ME ZŐ KOVÁCSHÁZA ! . T – 3 ! . Me z– 2 Csal . É–2 T–31 ! . T–2 . ! . ! ! ! . T . .1 !T–25 ! ! .–6T–8 500 . ! . . V ég . N y– 9 ! ! . ! ! . . ! . T–27 T . D–2 Mez. DK–1 Vég. K–1 ! .29T–32 ! ! . T– Végegy ház a D–1 . T. ! . ! .

00 25

Hód–I

! .

OROSHÁZA

Pf . É –1

00 13

0 240

115000

Kútvöl gy–1

! .

210 0 Cs abas zabadi

0 12

0 140

120000

Szék kut as

00 20

00 31


110000

11 00

00 19

00 22

0 00 90 2 28

00 30

! .

180 0

TXM. Székk utas–1

00 17 1800

2700

3200

130000

! .

! .

Pf –I

1700

2000

130000

! .

Or o s–3

21 00

190 0

95000

Der ek egy ház

! .

Ger endás

Or o s–1

800000

40 0

21 00

Kó r óg yér

135000

140000

Ár pádhal om

795000

140000

770000

135000

765000

125000

760000

115000

755000

110000

750000

105000

745000

2, 5

5

10

k m

Al sóp a n n ón i ai ké p ző d mé n ye kv a sta g ság a: Csa n ád p al o ta Ko mp l e xé r zé ke n ysé gié s te r he l he tősé gi vi zsgál a tita n ul mán y MFGI MBFHe g yüttműk ö dé s 20 15.

Mé r e ta r án y: -

745000

750000

755000

ké szül tJ uhász E. ,Kumme rI .199 7a l a p ján

760000

765000

770000

775000

780000

785000

790000

795000

800000

Ve tü l e t: Dátum:

EOV

2 01 5. 06. 05 .

Me gr e n de l ő : Di g i tál i s sze r k. : El l e nő r i zte :

J óváh a gyta :

MBFH Pasze r a Gyö r gy

Gyur i c za Gyö r gy Fan c si k Ta más

5 .me l l é kl e t

760000

765000

770000

775000 .

Szegvár I .

.

Or os –3

785000

790000

795000

800000

Or os –1

Pf . É –1

. Puszt af ö l dvár I I .

Pf –I

.

Cs a. É –1

.

125000

MakóárokI .

.

115000

.

Bat t onyaPuszt af öl dvárDél

Cs al . É–1

Cs al –1

.

Pi t . É–2

Pi t . É–1

Cs al . É–3

. Tót P. i t . É–3 ko.ml ósVI . .

Hód–I TX. M. Mak ó–7

. .

Mh. Ny–8

Mező hegyesI V. Mh. Ny–2

. 110000

.

.

Pi t . D–3

.

Pi t –1

.

Föl deák –1 Al győ. K–1 .. . . . . . . . . . . . . .. .. .. .. . . . . . .. . .. . .. Al győ–64 . . . .. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . ... . ... Ml –1 . . . . . . Al győ–65 .. . ... . . . . . . . ... . . . . . . . ... . . .. . . . A l g yő – 5 1 4 . . . . . H ó d mez ő vásárhel yXI I . . . ... .. .. . . . . . .. .. .. . .. . . ... . . . TXM. Mak ó–4 . . A l g yő – 6 8 . . . . . . . . . . .. .. .... ..... . . ...... . . .. . .. .. ..... . . .. . Al . . . . . . . g yő – 6 9 . . . . . .. . . . . ... . .... ... . .... . . .. . . . . .... .. .. . ... .. SzegedI I I . . .. . . .. .. .. . .. .e . .. .. . . S z g e I V . . . . . . A l győ – 48 . . . . . .d . . . Al győ–1 14 . . . . . . ... . . . . . . . . . . . . . . . .... . . .Al . . . . . . . . . .. . . g yő–71 .. . . . . .. ... .. .. győ–95 . .. . Al győ–91Al .. . Makó. Ny–1 . . győ–94 . . . . Al .. g . . . 3 . .yő–5. ... Al .. . . . . .D. es.zk – . győ–93 .1 Al . Makó–3 . .. . . .. . . l győ–57 F–1 . ..A. . . Ma kóI . . győ–1 13 . Al győ–594 . . Al . F–22 . . F –45 F–65F– 67 . . . .... . ..... .. .F–7 . . . . F–9... . Kübekhá a . ..I K–7 .z .. F Zomb–4 . –6 .F. –. 4 .F . – 5 3. . .. . . . . ..F . . . . . Zomb–8 . .. F .– . . . . . F . K – 5 8 ... . F–2 . ... . . Zomb–1 ... . .. ..F K–6 . . .. ... .. . Zomb–2 ... . Ki szomb or... I .. . .. .

Pi t . D–1

.

Mh. N. y–4

.

.

Vég–1

Vég–2

Mh–7 .. . Mh–8 ..– . . . Mh .6

.

. Mező hegy. esI . Mh–2 .

.

Mh–K–1

Domb. DNy–9

Vi z sgá l a tite r ül et

Ko nc e ssz i ór aj a va so l t te r ül et Ha tá l yos sz én hi dr ogén kuta tá site r ül et Ha tá l yos sz én hi dr ogén bá n ya te l ek Ha tá l yos geote r m i ku s konc e ssz i ó

.

Bat t onya. I V. .

.2 . Domb. DNy– Mh–20 . . .Bat . É.–3 Mh–3 . .–1 . Bat . É –5 Mh . Bat –73 . . . Bat . É –4 . Mh–4 . –48 .Bat .. . . . . –9 B a t – 8 0 Mh . . .. . . . –57 .I .at .I Mező. hegyes I . –61 Bat .B .

.

...... ....B a –2 .6... B. –9 Mező hegyes.. V .t .. .at . .Ba t –52. . .. ..... . . . .. .. Bat –B 62 at t o.. n yaI . . Bat t onya I . . . .I ..0 . B.at Bat . – 2 3 . . . . . ..–2 . . . ..

.

Sz én hi dr ogén kuta tó f ú r á s( MBFH)

.

.

.

. . . . ... . .. ... .. ... .. . . ...

100000

100000

Pi t . D–2

.

105000

.

Pi t –2

Mh. Ny–5

.

120000

Kút völ gy–1

115000

120000

.

110000

125000

130000

TXM. Székk ut as –1

130000

.

. f –84 Cs a. É –2 ...P. –36 . . Pf . .. . f – 4 0 . . . P . . . . . . . Or os . DNy–1 P f – 4 8 Cs a–8 Med–3 . . . . . . . P f – 4 . . . .. P f – 8 . .... . . .. . . . ...... . Pf . –31 Med–4 . .... .f –6 .y P –9 Pf d –2 –2 Pf –1 Pf Me dMe gy e seg házaI . Cs a–10Cs a–2 . . .. . . .. . .P .d–1 .–3 Cs. a–9. . Me Pf – 7 f –91 .f . . .P. C s a – 4 .. . . . .. . . . .. . . . .tI Medgyesbodz ásI . . f –97 –. 1 Kardoskú I .Pf –95 .0 P Cs a–1 . ...Pf . . .5 . . .... . . . . . . C s a – . . . P f – 8 6 . C s a – 6 P f –6 1. . . . P . f – 2 7 . . . . . . . . ..... .. ...... . Pf –99 . . . . .. .. . .. Pf . Ny– 1 .8. .. .. . . .. Csa nádapácaI . .3 . P f –21 . P f – .... .. . .. .. .3 Pf .. –194 P f – 3 . . . .. . .. . . . . . . . .. . . . . ... . . –192 ..Pf .... . Ps z–. 6 . .. . ... .. Mbh–1 ..Pf . . ... –219 Kas z–1 . . . . . . . . . . . P z– 8 .s . . ... . Ps z–4 .... Magyarbánhegyes. I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . .. .. Tót koml ós . .. P s. z– 7 Ps z–9Ka szaper I I ..Nbh–4NagybánhegyesI ..I . .D–. s z. D . . .–8 Bés –1 .I .V Kas z. 9Ka T ó t k o ml ó s I . Mbh. D–1 . T–2 0 . . . . . T – 4 . . . . Nbh–2 .0 . T–I . . .T–4 . . Kuná got aI . . . . ... K. .–7 . Tót koml ósVI I I . . as z. D Mbh. D–2 . T – 9 . . . . Ma g y a r b á n h e g y e s I I . . N a g y b á n h e g y e s I I . .. . .. .. . . . Vég. Nbh–3 Ny–7 T–K–2 T–1 1 Kaszap r .I . T–30 .e . . .. . . . Mez–1 Tót koml ósI I I . Vég. Ny– 4 . T–28 T – K– 4 Mező ko v c sh á . . .á T –z Ka –5I . . . . T–13 . ...T–5. . . T– . K–3 . V ég . N y– 5 . . T – 3 . Me z– 2 T–31 Cs al . É–2 . . . . . T . .–6 T–8 . . .... . T–27 Tót koml ósV.. . T–32 . T. D–1 . . . .k .. Tót oml ósI V

105000

135000

.

780000

140000

755000

135000

750000

140000

745000

TXM. Magyar csanád–1

.

Cs ap –1

90000

90000

95000

0

95000

.

2, 5

5

10

k m

Sz én h i d r o g én k u ta tá si f el m ér tség : Csa ná d p a l o ta

Kom pl e x ér z éken ységiés te r hel hető ségi vi z sgá l a tita n ul m á ny MFGI MBFHe g yüttm űkö dés 20 15.

Mér e ta r á n y: -

745000

750000

755000

760000

765000

770000

775000

780000

785000

790000

795000

800000

Ve tü l e t: Dá tu m :

EOV

2 01 5. 11. 06 .

Me gr e n del ő: Di g i tá l i s sz er k. : El l enőr i z te :

J óvá h a gyta :

MBFH Pa sz er aGyör gy

Gyur i c z aGyö r gy Fa nc si kTa m á s

6 .m e l l ék l et

140000

BE -1 00

BE103B E7

135000

BE -5 2

BE 106

BE 8

125000

BE 54

BE -1 02

130000

BE 6

BE 14 0

BE 5

BE 17 B 7 E 56 BE BE 58 BE 17 57 8 BE 17 BE105 9

120000

BE 10 1

BE 10 4/ A 76 TOBE BE47 175B TO143 ETO10 77 4 BEB 144 E BE 17 55 6

115000

. !

. !

Battonya3

100000

Cs anádpal ota1 0

95000

Cs anádpal ot akűl t er űl et

90000

39 MA

110000

BE51 BE-

BE88

. !

BE84

. !

Sze i zmoka r otázsmé r é s

105000

. !

Mezőhe gyes DK1 50 BE87

BE81

1 TO

2 Ds ze i zmi kusmé r é s VSPmé r é s

Mezőhegye s zőh 1 egyes Me DK2 Tompu . 1

. !

. !

. !

. !

. !

BE86

MEZŐHEGYESBE71

. !

BE85

BE73

BE82 BE83

33 TO-

.Pitvaros -1 !

! . . !

Domb e gyh ázD7 Ny9 Do mb . D Ny.

TO 23

M A21

BE -1 59

raz ér

Sá m so n Ap á tf al vi Szá

M A20

M A23

M A24

M A25

M A22

HE 80

43 TO-

OR 69


M A27

AL4

M A28

M A26

AL -4 4

61 TO-

Ha tál yoss zé nhi dr ogé nbánya te l ek 3 Ds ze i zmi kusmé r é s

48 BE-

M A35

BE 17 3 BE BE 53 17 4

OR72

FA12

125000 120000 115000

BE74

47 BE46 BE-

3 TO

Vi zs gál a tite r ül et

Ci gán ykaér

45 BE-

110000

.BE-75 !

21 TO

105000

. !

0 -2 TO

100000

gyháza1 BE76 Vége

17 TO

AL -4 3

. !

MEZŐKOVÁCSHÁZA

BE77

75 TO-

74 TO-

73 TO-

95000

15 BE

17 BE

! . . !

Magyar bánhegyes D2

BE 142

S O AR M

90000

16 BE

Magyar bánhegyes D1 Magyar bánhegyes K1

25 TO

. !

14

Cs anádpal ot a

! . Makó2 . ! . !

14 MA 8 VMA-

16 A2M A K i s z o mb M V A15 or M 1 AVM

Fer encs zál l ás K1

18 k ó1 MA Ma Makó3

2 TO24 TO Magya r cs anád1

12 AVM 11 AVM 11 9 AAVM

M A41

1 MAKÓ MVB

4 OR

72 TO-

3 TO 63 TO-

Magyar bánhegyes 1

. ! BE

Magyar dombegyházDNY1

Pi tvar os D2

62 TO-

. !

Nagybánhegyes 4

. !

Mezőhegyes Ny3

18 TO

60 -1 BE

. !

22 TO

4 -

. !

. !

BE78

Pi tvar os D3 A /

15 TO

19 MA

7 -3 36 38 A- MA M MA

HE 13

-4 TO

5 TO

8 TO

7 A6 AVM VM

42 AM

HE 31

58 TO9 5 TO

BE 16 5

BE79

44 TO-

40 TO-

57 TO-

2 MVB

MA 40

3 AVM

6 TO

56 TO-

BE -1 62

46 TO-

. !

26 TO

. !

76 2/ EXF

XF E1/ 76

9 TO

Kas zaper 1

Pi tvar os É2

. !

55 TO-

. !

48 TO-

71 TO185 70BETO-

6 GRE

Cs anádal ber ti É1

60 TO-

MakóNy1VMA

16 OR

54 TO-

10 TO

33 MA

Al győ52

27 TO-

11 TO

Makó6

10 EVH 1 -4 AL

. !

3 OR

52 TO-

. !

MAROS

32 TO-

16 TO

. !

. !

68 TO-

ár Sz

15 OR

. !

Po ér az

t. sa őc -f i ny á rg

Tótkoml ós I

34 TO-

. !

2 153 BEBE B E6 BE 8 -6 Pu s ztas zől ős 1 3 4/ M1 8

Tót k oml ósTO30

AL 15

AL 14 7 A l g yőK 1 L A A L6 2 1 L-H AL AL A AL E 5 26 45 3 AL Al győDK1 HE -2 7

69 TO-

M A30

. !

. !

2 OR

M A16 31 A-

12 -

. !! .

. !

23

. !

Pu s ztas zől ős 2

36 TO-

BE 12 8

B Medgyes bodzás 4 BE Me d gyes bodzás 2 E12 BE 16 Medgyes bodzás 1B Pu s ztaf öl dvár 3 67 7 EBE 13 P us1ztaf öl dvár 16 Cs anádapáca1

TO38

51 TO-

53 TO-

Hódmezővás ár hel yITO Makó7

A 68/ TO-

M A34

. !

13 TO

65 TO-

HO -7

-6 MA 32 HO

-1 R O

64 TO-

8 HO

50 TO-

B / 16 A-

9 OR

14 TO

49 TO-

HÓDMEZŐVÁSÁRHEL Y

1 17 BE 67 TO-

5 REG

8 63 OR 10 ROR O

5 HO

HE 30

66 TO-

9 -5 R O 11 OR

63 ESZ

130000

Székku tas 1O

BE -1 29

Cs anádapáca8

A / 12 A-

9 HO

5 R-

. !

OR 74

2 RA XO 0 7 OR-

800000

BE -6 6

5 -6 R O B E126 2 XOZ

64 OR

795000

BE -6 5

. !

A 1/ ZXO

7 -5 R O

13 OR

51 OR

6 -5 R O

1 -6

OROSHÁZA OR

TO41

BE 16 68 9 R O

6 OR

790000

OR 84 BE 16 6 Pu s ztaf öl dvár É1 C 6/ 1 A-

BE 99 BE 17 2

Nagy mágoc s

60 OR 12 OR

785000

OR78 OR 79 OR 80 OR 8 1 XO Z3 GY BE U68 -1

24 OR

58 30 R- OR O

780000

29 TO-

6 -6 R O 7 -6 R O

775000

OR73

FA19

FA18/ A

FA17

FA16

25 OR

770000

31 OR4 REG

FA15/ A

26 OR

61 ESZ

135000

765000

18 OR

óg yér

760000

7 OR

Kó r

HO -1 0

FA14

FA1

755000

71 RO

FA13

750000

70 ESZ

140000

745000

2, 5

5

10

k m

Sze i zmi k u sf el mé r ts é g : Cs a n ád p a l o ta

Kompl ex é r zé kenys é gié ste r hel hetős é gi vi zs gál a tita nul mány MFGI MBFHe g yüttműködé s20 15.

Mé r e ta r án y: -

745000

750000

755000

760000

765000

770000

775000

780000

785000

790000

795000

800000

Ve tül e t: Dátu m:

EOV

2 01 5. 06. 05 .

Me gr e ndel ő : Di g i tál i ss ze r k. : El l e nő r i zte :

J óváh a gyta :

MBFH Pa s ze r aGyör gy

Gyu r i c zaGyör gy Fa n c s i kTa más

7 .me l l é k l et

!

!

!

!

! !

! !

" )

!

!

! !

!

!

130000

!!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

!

! !!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

Hódmezőv ásár hel yI Hód. I TX. M. Mak ó. 7 . Makó7

!

!

!

!

!

!

!

!

!

110000

" )

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

. !

. !

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" ) Al gy őK1Al győ. K. 1 . !!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

Föl deák . 1 .M. TX Mak ó. 6 . Ó f öl deákMak ó6

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

105000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

100000

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! !!

!

!!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

S

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

95000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

k !

!

!

SS

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Cs anádpal ot akűl t er űl et !

!

!

!

!

!

!

Nagyl ak

!

!

!

!

!

!

!

!

0

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

! !

!

S O AR M

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

Mé r e ta r á n y: -

755000

760000

765000

770000

10

k m

MFGI MBFHe g yüttmű ködé s20 15.

!

750000

5

Ko mpl ex é r zé ken ys é gié ste r hel hetős é gi vi zs gá l a tita nu l má ny

!

745000

2, 5

Fú r á s i é sg eof i zi k a i f el mé r ts é g : Cs a ná d p a l o ta

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

140000

. !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

Magyar c sanád

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

.. ... . .. ... .. .. .... . ...

!

!

!

!

Apát f al va

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

..

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

. .

Csanádpal ot a1Csap. 1 .

!

!!

!

!

Bat. 76 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S

. !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

S SSS S SSS !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

90000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

S

!

!

!

!

!

!

!

Cs anádpal ot a

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

Magy ar csanád1TXM. Magyarcsan ád. 1 . Kövegy

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

S

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. ! k

!

!

!

!

!

Tel l ur i kusmé r é s

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

VSPmé r é s Sze i zmo ka r o tá zsmé r é s

Má gne s e sdz mé r é s Ma gne to te l l ur i kusmé r é s

" )

!

!!

!

Vi s s za a dott me ddős zé n hi d r o gé n kút

Gr a vi tá c i ósmé r é s

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k . ! S k . ! . ! k S ! k kk S S . k !

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

.

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k

!!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S k

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! . . !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Di gi tá l i smé l yf úr á s g eof i zi ka ia da t

S

!

!

!

!

!

.

!

! !

. !

!

! !

!

!

!

!

. ! k

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.. Po . . ér . ! .. .. .. . . ! az . . . . ár z . . . . . . S . . . .. . .. . .. . Al győ. 64 . . . .. . . . . .. . . . .. . . .. . . . . .. . . .. . . ... Ml . 1 . .. . . . . Al győ. 65 . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... . . . . . .. Al győ. 514 . . . . . . .... . .. .. . . Mar os l el l e .. . . . . .. .. . . . . . TXM. Mak ó. 4 . .. győ. 68 . . . . . Al .... . . . . . . . . . . . . . . . . . .... . .. . .. .. ... . ! . .. A l győ 45A . . ... . . . . . . l g yő . 6 9 . . . . . .. . . . . . . .... . .... ... . ... . . .. . . . . . .6 . .. A. l g 4 . ... .. . . . .yő. .. .. .... . . . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . A l győ. 70 Al . győ. 1 14 . . . . . . . ... . . . . . . . . . . . . . .... . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . ... . ... .. .. MAROS A l győ. 92Al győ. 95 . . . . .. MakóNy 1Makó. Ny. 1 g. yő. 91 . . Al . . győ. 94 ..A .l . . . . . .. győ 7 8 ... Al . ! . Makó. 1 . . .. . Kl ár af al va . .. ! .D. . 3 eszk 1. Al győ. 93 . . . Makó. . ! MAKÓ Makó . .. Fer enc sz ál l ás . . .. . . .2 ! B-199 B-189 Al győ 59Al győ. 81F .. . 1 . . ! .. .Al Makó-3 .yő. . 58. . g Makó2 . Al győ. 594 . Al győ. 1 1 .3 . . F . 61F Ki sz ombor . 64 . 6 !7 . 65 F . . F . 45. . .F. F . 6 2.. . . . . . .9.F . . 5.F .. F 7 . .. F . 4 9. 4 Zo m b. . F . 3. F . K. 7 Zomb.. .6 .... 4 . .F. F . 4 . . . 3. F . 53 . 6 . . . .. .F. . ! . . . . . . F . 7 0 Z o m b . 8 ... .. . 60 .F. . . . F . K . 5 F 8 . ! F . 4 3 . . ... . . Zo m b. .. F . 21 . ... . 6 . 2 . . F . K. 3 F . 37 F .. . 32 F . . . .. . .. . . F .Zo.m b. . . K . 8 7 . . . . . Kűbek ház a . . . .Zo m b. F . K. 6 2 !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

S S !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

Föl deák

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!! !

!

!

S k

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

t. s!a őc -f i !n y á rg !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Vi zs gá l a tite r ül et Szé n hi dr o gé nkuta tó f ú r á s( MBFH)

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

S k k

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

. ! S

!

!

k

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

. !

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! . . !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

SS S S

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

! !!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k kk !

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

kk

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!!

!!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!! !

! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

! !!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!!!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

! !!

!!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Má tyá sh al m

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

kk !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !!

!

! . S k

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

i -c sa t.

S S B-1077

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

. !

!!

!

!

!

!

!

S

! !!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !


!

!

Kútvöl gy. 1

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !! .

!

!

!

!

!

!

!! !

!!

.

.

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S

!!

!

!

! !

!

. ! S

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! ! ! !

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S

!

!

!

k kk . ! . ! kk k kk ! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

. !

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

S

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

125000

!

!! !

!

! !

!

!!

!! !

!

!

! !

!

k k !.

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

Szék kut as

!

!! !

!

!

!

!

! !

!!

!

! !

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

Csa. É. 1

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!! !

!

!

!!

!

!

!

!!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

! !

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

" ) Cs anádapác a Pusz t aot t l ak a . T-1 Pf . 84 Csa. É. 2 Pf . 8 3 Pf . 32 . ..P. . 36 Pusz t af öl dv ár .9 Pf !.. . f . 2 . . 40 K-182 .Pf . . .. . . .. .. Oro s. DNy. 1 Csa. 8 Med. 3 . .. . . .P .. .. 4 Pf .. . . . 8 .. .... f . 82Pf P f . 51 .. . . . Pf 4 3 . . . . . dgyesbodzás . Me . . . Me d g y e sbodzás4Med. . P f . 3 1 4 . .. P . 50Pf .f P f . 6 . 9 Pf Me d. 2 . P f . 2 Pf . 42 . 85 ! . sa. 7 !. . Pf Csa. 2 . .d. . 5. P . .. . Csa . 9 .C. . Me 1 Pf . 90. f . 7 . P. f . 91.P . . P f . 3 7 C sa . 4 . . ! . Med-4 .. . f . 3. . . . . P . 78..Pf . ! Csa .. . .f P. f . 97.Pf . 7 9 . L. 3 " )sa. .3 C . 95Pf 1 .... .. . Medgy esbodzás1 .5..Csa. . . . . . . . . C sa . . . P f . 8 6 . . ! 6 Kar dosk út . Pf . 93Pf . Csanádapáca.. . 2 7 . 1 . . P f . 94Pf ! ... . . . . . . . . . . . 9 9 ! . . . . . . . . C sa . 1 2 . . . . . . P f . 7 5 . . Pf . Ny. 1 ... Pf . 92 .. . . .f . 9 .. . . . ! ..P . . . . ... .8 ! .. . .. . .. Pf . 74 . Pf . 194 P f . 73P . . 68 . . . . .f . P . 8 . . . Pf . 5 6 .. .f .. . !. . .7 . . .Pf . . Pf . 38 . 192 . . . . . P f . 3 3 .. Psz. 6 ... . . Magy ar bánhegy es1Mbh. .. .. . .. 1 1 ....Pf . 219 Kasz. . . . . Psz. 5.. . . . . . . P 8 Pf . 2 0. 8. .sz. . . .... ." Pf . 218 . . . ) . . . N b h . 4 . . . . .. . . . . . ... . . . .. . Nbh. 4 . 20K 6asz .. .. 9. Pf ... P sz. 7 Psz. aper! es Magyar Psz. .2 bánhegy es 1 Nagybánhegy sz. D. .D. .8Nbh. .3 Bés. 1 .Ka. . . .Psz. Kasz. 9 . Mbh. D. 1 . Mbh. K. 1 . . É. 3 T . 2 0 Psz. 10T . ! . . T . 4T . asz. D. 6 . 2 . . I . Nbh. 2 ! .. .K . T. . 40 . .T. Ka. sz. 5. ! D. . T . É. T . 7 T . 14 .2 . Mb h . D . 2 . . .. . ..T. T 9 19 .. . .. . .. . É. 1T .T . . . 1 0T .. Kág. 3 .1..T 42. .Vég. Nbh. 3 Ny. 7 T ! T . 30 . K. 2 . . . 1 1. . ! . !T . . Mez 1 Mez. . Vég. Ny. 16 1 Vég. Ny. 4 18 ! T . 28 . . .T. T . K. 4 T . Békés sáms on . K. 5 T13 T. . T . 5 . . . V ég . N y. 1 1 13 Vég. Ny. ! . Mez-1 ! . .2 .. Mk-É-4 T . K 3 Tót k oml ós. .T. 16.Vég. ! . Z2 ŐKOVÁCSHÁZA Mez 2 ME Ny. .. T . 3 Vég .6 Mez. Ny. 9 Csal . É. 2 T . 31 . T . 2 1 T ! . 8 . .y. . . 6 T 25 . .. Vég. N 5T . . . ! . .ég . T . 27 . Ny. 1 T . D. 2 . .V Mez. DK. 1 K. 1 . . 32 . T Végegy ház aVég. . 29T D. 1 . T. . . . . . TK-III/P-1 Csanádal ber t i É1Csal Mh. Ny . 5 Mh. . É. 1 Ny. 5 Pi t. É. 2 Vég. 1 . ! . V ég e g y ház a1. . Nagyér Pi t v ar osÉ2 V ég . 2 Mh . N y. 4 Pi t. É. 1 Csal . 1 . Csal . É. 3 Mh. K. 1 . 7 .Mh. Mh. Ny. 8 ! Ny. 3 . Mh. . P. i t. É. 3 . Cigán yka-ér Mh. 1 5 Mh . 8 . . . . . . ... ! Mh .7 . .. Mh. Ny. 1Mh Ambr ózf al v a 5. . 1 1 .Mh 6 . Do m b. DNy. Mh. Ny. 2 .. . .Do m b. . . DNy. 3. E-6 Mh . 2 0 . Mh. 2 . . Bat. Pi t . D. 3 Pi É.. 3 3 t. D. 3 . Mh. 19 Mh. . ! ! . . Pi t. 1 Bat. É. 5 1 Mez őhegy es1 Mh. s a n á d a l ber t i . Pi ! T . Bat. . 73 Pi t vC a r o s D 3 o m pu. 1 t 2 Pi Mh. 10 . t. 2 ! . 72 .Bat. Pi t v ar os1 É. 4 4 .Bat. . Mh. 48Bat. ! . Pi t v ar os .. . . ! . . Mh9 Mh Bat. É. 6 Bat. 80! . 9 MEZŐHEGYES 79 .at. . B . . .B. ! ! . . . at. 78Bat. Mh DK. 1 .B 5 7Bat. .at. .1 74 . 6 . . . . .. Mh-9 Bat. 44 .... 60 . ... B. Ba t. 59Ba at. .t. . . Pi t. D. 1 .9 . . . Bat. .8.. . B a t . 5 1 B a t . 5 5 Pi t. D. 2 Bat. . .... . . . .7 . Bat. ! . . 62 .B . . a t. . 6 . Pi t v ar osD2 . . Ba t. 5 . . .2 . Bat. . .5 .B 6 .. . . 3 .. .at. .4Bat. Bat. 3 35Bat. 77. Ki r ál y hegyes

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Cs abas zabadi

! ! ! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

! !

!

!!

!

!

!

!

S

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

. !

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

120000

!!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

. !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

Sz ékkut as1TXM. Székk utas. 1 .

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!!

!

!

!

! !

!!

!

!

!!

Pusz t af öl dv ár É1Pf . É. 1 . Puszt af öl dv ár É1 OROSHÁZA

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!!

!

!

!

!

!

Ger endás

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

! !

!! ! !

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!!

!

.

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

!

Oro s. 3 !

!

!

!

!

!

!

Pf I Pf . I ! .

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!! !

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S E-8

!

!

!

! !

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

800000 !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

! !

!

!!

!

!!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!! !

! !

!

! !!

!

! !

!

!

!

!

" )

115000

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

795000 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Nagy mágoc s

!

!

! !

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

! !!

!

!

!

! !

!!

Der ek egy ház

!

!

!

!

" )

!!

!

!

!

! !

!

!

" )

! !

135000

! !

!

!

!!

!

!

! !

! !

!! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

135000

" )

! !

! !

!

!

!

!

!

! ! !

! ! ! !!

!! !

! !

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

790000 !!

!

!

130000

!

!

!

!

!

!

!

!

785000 !

!

!

!

125000

Kó ró ! gy ér

!

!

" )

!

!

!

!

120000

!

!

!

!!

!

!

!

115000

!!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

780000

" )

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

110000

" )

" )

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

105000

" )

! !!

!

!!

770000 775000. ) " " ) ) ) " )" " " )" ) " )" ) Ár pádha l om " ) " ) " ) " ) " " ) ) " ) " ) " ) " ) " ) Oro s. 1 " ) " ). " ) " ) " )

!

!

!

!

!

100000

!

!!

!

765000 !

!

!

!

95000

!

!

!

140000

! ! !!

!

!

90000

!

760000

! !

!

! !

!

!

755000

!

!

! !

so n Apá tf al vi Szá raz ér

750000 !

! !

!!

Sá m

745000 !

775000

780000

785000

790000

795000

800000

Ve tül e t: Dá tu m:

EOV

2 01 5. 06. 05 .

Me gr e n del ő : Di g i tá l i ss ze r k. : El l enő r i zte :

J óvá h a gyta :

MBFH Pa s ze r aGyör gy

Gyu r i c zaGyör gy Fa nc s i kTa má s

8 .me l l é k l et

Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete

Recommend Documents