Kisköre szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Herman Ottó Intézet

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Kisköre szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján

Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita1, Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Hegyi Róbert4, Horváth Zoltán1, Jánossy László3, Jencsel Henrietta1, Kerékgyártó Tamás1, Kovács Zsolt1, Laczkóné Őri Gabriella1, Lajtos Sándor1, Monspart-Molnár Zsófia3, Müller Tamás1, Németh András1, Paszera György1, Redlerné Tátrai Mariann1, Sándor Ágnes1, Selmeczi Pál1, Szabadosné Sallay Enikő1, Szabó Katalin1, Szőcs Teodóra1, Taksz Lilla1, Thamóné Bozsó Edit1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Veres Imre2, Zilahi-Sebess László1 1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Budapest, 2016. 07. 06.

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2016. 07. 06.

Bodor Emese

2016. 03. 22.

Dr. Koloszár László

2016. 03. 17.

Lektorálta:

A jelentés: 225 oldalt, 67 ábrát, 51 táblázatot, 7 függeléket, 9 mellékletet tartalmaz.

2

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet

Kisköre szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3


Tartalom

I. Kisköre vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11 Bevezetés .................................................................................................................................. 11 1. A vizsgálati terület jellemzése.............................................................................................. 12 1.1. Kisköre vizsgálati terület földrajzi leírása ..................................................................... 12 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza ........................................................................ 12 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet ......................................................................... 20 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 25 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 25 1.2. Kisköre vizsgálati terület földtana ................................................................................. 30 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága ................................................. 30 1.2.2. A terület földtani viszonyai .................................................................................... 36 1.3. A terület vízföldtani viszonyai ...................................................................................... 57 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 57 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 61 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai .................................................. 62 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 63 1.4. A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) .......................................... 67 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek .......................................... 67 1.4.2. Felszíni és felszín alatti védettség .......................................................................... 70 1.4.3. Szennyeződések ..................................................................................................... 81 1.4.4 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés ................................................................ 86 1.4.5. Monitoring .............................................................................................................. 88 1.4.6 Intézkedések és környezeti célkitűzések ................................................................. 93 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 94 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) .......................................... 94 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás ............................................................................................. 94 1.5.3. Egyéb nyersanyagok .............................................................................................. 95 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) ............................................................................................. 98 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata ................................................ 99 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok ........... 99 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők ........................................................ 99 2.1.2. A Kisköre terület szénhidrogénvagyona .............................................................. 110

4

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása ........................ 115 2.2.1. Kutatási módszerek .............................................................................................. 115 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) ...................................................... 122 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása .......................................................... 123 2.4.1. Közlekedési viszonyok ......................................................................................... 123 2.4.2. Energiahálózatok .................................................................................................. 131 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél ............................................................................................................... 135 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása ........................................................ 141 2.7. A terhelés várható időtartama ..................................................................................... 143 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk ............................................. 143 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama .............................................................................. 143 2.7.3. A termelési szakasz időtartama ............................................................................ 144 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak ................................................................ 145 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek ..................................................................... 147 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése...................................................... 151 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ..................................................................................................... 151 3.1.1. Levegőminőség, a levegő tisztaságának védelme ................................................ 151 3.1.2. Zajhatás és rezgések ............................................................................................. 157 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások.............................................................................. 158 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások .................................................................... 158 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 159 3.1.6. Tájvédelem (HOI) ................................................................................................ 162 3.1.7. A termőföld védelme ............................................................................................ 164 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem ............................................................................. 166 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme ......................................... 166 3.1.10. Társadalmi vonatkozások ................................................................................... 171 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása ............................................................................................................. 173 3.2.1. Hatások a rezervoárokban .................................................................................... 173 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között ............................................................ 175 3.2.3. Hatások a felszínen............................................................................................... 176 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása ................................................................................... 177 5

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI).............................................................. 178 3.4.1. Hatások összefoglaló értékelése ........................................................................... 182 Irodalom ................................................................................................................................. 183 Internetes hivatkozások .......................................................................................................... 189 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása ..................................... 191 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ..................................................................................................... 193 Függelék ................................................................................................................................. 212 Mellékletek ............................................................................................................................. 225

Ábrajegyzék 1. ábra. Kisköre vizsgálati terület elhelyezkedése .................................................................... 13 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése ........................ 15 3. ábra. Kisköre vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén............................. 17 4. ábra. Kisköre vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) ........................... 18 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Kisköre vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő)............... 19 6. ábra. Talajtípusok a Kisköre vizsgálati területen (VKGA 2009) ......................................... 21 7. ábra. Kisköre vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ................................................................................................................................. 22 8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint .......................................... 24 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ........................... 30 10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei ........................................................................ 36 11. ábra. A takarós felépítésű aljzat a PGT–1 mélyszeizmikus szelvényen ............................ 38 12. ábra. Kisköre vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, feketével jelölve az értelmezett szelvények ......................................................................... 39 13. ábra. Az Usz–12 időszelvény értelmezése ......................................................................... 40 14. ábra. Az Usz–13 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ................... 41 15. ábra. Az Usz-10 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .................... 41 16. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú PGT–1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 42 17. ábra. A kutatási terület prekainozoos földtani térképe a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal ............................................................................................................................ 43 18. ábra. A kutatási terület és 5 km-es körzete a földtani szelvények nyomvonalával. ........... 47 19. ábra ÉK-DNy-i irányú földtani szelvény a terület DK-i részén ......................................... 48 20. ábra. ÉNy–DK-i csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén, Jászberény és Nagykörű között (1. szelvény, 18. ábra) .............................................................................. 50 21. ábra. ÉK-DNy irányú földtani szelvény Tiszafüred-Jászboldogháza között ..................... 54 22. ábra. A pannon képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése ..................... 55 23. ábra. Kisköre vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box– Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a nagyobb koncentrációjú kutak adatainak elhagyásával .......................... 64 6

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 24. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Box–Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével ...................................................................................................................... 65 25. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben .................................................. 66 26. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ............................ 68 27. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ...................................................................................................................... 70 28. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek .......... 71 29. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ............................................................................................... 75 30. ábra. Kisköre vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ............................................................................................................................... 78 31. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ............................................ 82 32. ábra. Hulladékgazdálkodás a területen ............................................................................... 83 33. ábra. Szennyezett területek ................................................................................................. 84 34. ábra. Ipari létesítmények, káresemények ........................................................................... 85 35. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ........... 86 36. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring-pontjai ............................................................... 90 37. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring-programjának pontjai a területen ............................................................................................................................................. 92 38. ábra. Kisköre vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ...................................... 95 39. ábra. A Jászladány–I. fúrás hő és éréstörténete ................................................................ 101 40. ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége (A) és az érettségüket tükröző vitrinit reflexió adatok (B) az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén ... 103 41. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön.. 103 42. ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön ....... 104 43. ábra. A Nagyalföld szénhidrogén földtani rendszerének idealizált szelvénye ................. 107 44. ábra. Kisköre vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásai .......................... 110 45. ábra. Kisköre terület felső-miocén, pannóniai mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyonának valószínűségeloszlása . 112 46. ábra. Kisköre területen és környezetében már felfedezett éghető földgáz előfordulások kitermelhető vagyona (millió m3) a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben. ................ 113 47. ábra. Kisköre vizsgálati területen és környezetében felfedezett éghető földgáz előfordulások kumulatív kezdeti kitermelhető vagyona (millió m3) az évek folyamán ... 113 48. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései .............................................................. 116 49. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ................................... 117 50. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ..................................................................... 118 51. ábra. Irányított ferde fúrás ................................................................................................ 119 52. ábra. A rétegrepesztés folyamata ..................................................................................... 120 53. ábra. Kisköre vizsgálati terület térségének (Jász-Nagykun-Szolnok- és Heves megye) vasút- és közúthálózata (2013) .......................................................................................... 123 54. ábra. Kisköre vizsgálati terület térségének (Jász-Nagykun-Szolnok- és Heves megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ............................................................................. 126 55. ábra. Kisköre vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ............................... 131 56. ábra. Kisköre vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ............................................ 134 57. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között........................................... 136

7

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 58. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem OECD országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap) ............ 136 59. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ................................................................................................................................ 137 60. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között .............................. 139 61. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ........................................................................................................................................... 139 62. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása ...................................... 140 63. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között .. 142 64. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) ........................................................................ 149 65. ábra. Kisköre vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó Völgye, valamint Szolnok és környéke légszennyezettségi zónái .................................................. 153 66. ábra. Világörökség- és világörökség-várományos terület övezete a Kisköre vizsgálati területen és térségében. ...................................................................................................... 170 67. ábra. Kisköre vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok. ....... 171

Táblázatjegyzék 1. táblázat. Kisköre vizsgálati terület sarokpontjai .................................................................. 12 2. táblázat. A koncesszióra javasolt terület sarokpontjai ......................................................... 14 3. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok .......................................................................................................... 14 4. táblázat. Kisköre vizsgálati terület tájbeosztása ................................................................... 15 5. táblázat. Kisköre vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben ........................................................................................................................... 20 6. táblázat. Kisköre vizsgálati terület területhasználatának adatai ........................................... 25 7. táblázat. Helyi védettséget élvező természeti értékek .......................................................... 29 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére .................................................................................................................... 31 9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre ........................ 31 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) ....................... 33 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) ................ 33 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások ................................................................................................................................. 34 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ................................................................................................................................ 34 14. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések ........................................... 35 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében ................................................................................ 35 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ............................................................................................................................................. 35 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai. ...................................................... 55 18. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek ............................ 67 19. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek ............................... 68 20. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek...................... 69 21. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) .......................................... 72 22. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek ................................................................................... 73 23. táblázat. Kisköre vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai ... 75 8

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 24. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak............................................................. 77 25. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak ..................................................................................................................... 78 26. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben ............................................................................................................................ 81 27. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen .............................................................. 81 28. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében ......... 81 29. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében ...................................................................................................................... 82 30. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata ............................ 87 31. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota ...................................................... 88 32. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota .................................................................. 88 33. táblázat. Felszíni víz monitoring-pontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében. ............................................................................................................................................. 89 34. táblázat. Felszíni védett területek monitoring-pontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében ...................................................................................................................... 91 35. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring-pontok víztestenkénti eloszlása ............................................................................................................................................. 92 36. táblázat. A Kisköre vizsgálati területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási (koncessziós) terület ............................................................................................................ 94 37. táblázat. A Kisköre vizsgálati területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek .... 94 38. táblázat. A Kisköre vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai ................................................................................................................. 96 39. táblázat. A Kisköre vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai ....................................................................................... 97 40. táblázat. Kisköre vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona .................................................................................... 111 41. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Kisköre területre ......................... 111 42. táblázat. A vizsgálati terület tágabb térségének hajózási útvonalai ................................. 129 43. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon .......................................................................................... 147 44. táblázat. Kisköre vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna) ,valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint ................................... 154 45. táblázat. Kisköre vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna) ,valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint ................................... 154 46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) ........................................................................................................ 155 47. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) ........................................................................................................ 155 48. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) ........................................................................................................ 156 49. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) ........................................................................................................ 156 50. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Kisköre vizsgálati területen (II. kategória) ........................................................................................................................................... 167 9

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 51. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája ............................. 168

Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa ........................................................................................................................................... 212 2. függelék. Rövidítések ......................................................................................................... 212 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége .................... 215 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények ..................................... 217 5. függelék. A Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály hatáskörébe tartozó erdőterületek adatai ........................................................... 219 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben .................. 220 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben ................................. 222

Mellékletek 1. melléklet. Kisköre. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Kisköre. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Kisköre. Prekainozoos aljzat (HAAS et al. 2010) 4. melléklet. Kisköre. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Kisköre. Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6. melléklet. Kisköre. Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Kisköre. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Kisköre. Fúrási és geofizikai felmértség 9. melléklet. Kisköre. A BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által megadott kiegészítés a vízbázisokhoz.

10

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

I. Kisköre vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag — így a szénhidrogén — kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Kisköre terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

11


1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Kisköre vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 1020 km2 kiterjedésű, Heves és Jász–Nagykun–Szolnok megye területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet), a vizsgálatot és az adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is (1. táblázat, 2. ábra). 1. táblázat. Kisköre vizsgálati terület sarokpontjai Id

Vizsgálati terület EOV Y EOV X (m) (m)

1 2 3 4 5

732000 753000 753000 768000 768000 732000 732000

6 7=1

240000 240000 260000 260000 220000 220000 240000

Id

1 2 3 4 5=1

5 km-es környezet EOV Y EOV X (m) (m)

727000 773000 773000 727000 727000

265000 265000 215000 215000 265000

A terület (1) sarokpontja Jászapátitól D-re található. Innen K felé 21 km-re, Pély és Kisköre között helyezkedik el (2) pont, majd É felé 20 km-re, Besenyőtelek térségében a (3). Keleti irányba fordulva 15 km-re, Poroszlótól ÉNy-ra található a (4) pont, majd D-i irányban 40 km-re, Kunhegyestől D-re helyezkedik el az (5) pont. Innen K-i irányban 36 km-t haladva már a Jászság kistáj területén, található a vizsgálati terület utolsó, (6) sarokpontja, ahonnan 20 km-re É-re helyezkedik el az (1) sarokpont (1. ábra). A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől –6000 m-ig terjed.

12


1. ábra. Kisköre vizsgálati terület elhelyezkedése

A vizsgálati területen található kettő hatályos szénhidrogén bányatelek (Pély I. – szénhidrogén és Jászkisér II. – szénhidrogén, részletesebben ld. az 1.5.2. fejezetben, MBFH Bányászat) által lefoglalt térrészt eltávolítottuk koncesszióra javasolt területből. A fenti két bányatelek térrészének (mélység-tartományának) kivételével a vizsgálati terült megegyezik a koncesszióra javasolt területtel (1. melléklet, 2. táblázat, 2. ábra). A vizsgálati terület és koncesszióra javasolt terület fontosabb adatai (a területek felszíni vetületei): térrész határponti koordinátákkal koncesszióra javasolt terület bányatelek miatt a teljes 0–5000 mBf tartományban eltávolított terület bányatelek miatt korlátozott mélység tartományban eltávolított terület Pély I. bányatelek miatt a –1600 – –2100 mBf mélység tartományban eltávolított terület Jászkisér II. bányatelek miatt az –1700 – –2200 mBf mélység tartományban eltávolított terület koncesszióra javasolt terület a –1700 – –2100 mBf mélység tartományban koncesszióra javasolt terület az –1600 – –1700 mBf mélység tartományban koncesszióra javasolt terület a –2100 – –2200 mBf mélység tartományban

1020,00 km2 1020,00 km2 0 km2 26,125 km2 18,00 km2 8,125 km2 993,875 km2 1002,00 km2 1011,875 km2

13

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2. táblázat. A koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id

EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület

1 732000 240000 2 753000 240000 3 753000 260000 4 768000 260000 5 768000 220000 6 732000 220000 7=1 732000 240000 Bányatelek miatt részben kivágott térrész Pély I. - szénhidrogén Fedőlap: –1600 mBf Alaplap: –2100 mBf 8 748000 235000 9 748000 239000 10 743500 239000 11 743500 235000 12=8 748000 235000 Bányatelek miatt részben kivágott térrész Jászkisér II. – szénhidrogén Fedőlap: –1700 mBf Alaplap: –2200 mBf 13 739000 235000 14 737000 237000 15 734500 237000 16 734500 234500 17=13 739000 235000

A 3. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a koncesszióra javasolt területet. 3. táblázat. A koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok

14

Település

Megye

Település

Abádszalók Átány Besenyőtelek Besenyszög Hunyadfalva Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászivány Jászkisér Jászladány Kenderes Kisköre Kömlő Kőtelek Kunhegyes

Jász–Nagykun–Szolnok Heves Heves Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Heves Heves Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok

Mezőtárkány Pély Poroszló Sarud Szászberek Tarnaszentmiklós Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszanána Tiszaroff Tiszasüly Újlőrincfalva

Megye

Heves Heves Heves Heves Jász-Nagykun-Szolnok Heves Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Heves Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Heves


2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése A pontszámozás a 2. táblázat szerinti. barna vonal – a vizsgálati terület, fekete vonal – a vizsgálati terület 5 km-es környezete. rózsaszín poligon – Kisköre koncesszióra javasolt terület. Zöld szaggatott vonallal jelöltük a feltüntetett mélységtartományban (már létező bányatelek miatt) kizárt térrész felszíni vetületét.

A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) DÖVÉNYI szerk (2010) alapján a 4. táblázat mutatja. 4. táblázat. Kisköre vizsgálati terület tájbeosztása (DÖVÉNYI 2010 alapján) Nagytáj

Középtáj

Kistájcsoport

Közép-tiszai-ártér Közép-Tisza-vidék Alföld

Nagykunság Észak-alföldi hordalékkúp-síkság

Gyöngyös-Hevesvidék Borsod–Zempléni-síkvidék

Kistáj

Hevesi-ártér Szolnoki-ártér Jászság Tiszafüred– Kunhegyesi-sík Hevesi-sík Borsodi-Mezőség Összesen

Terület (km2)

%

272,15 182,72 63,31

26,7 17,9 6,2

167,30

16,4

334,50 0,02 1020,00

32,8 0 (0,0019) 100,0

A vizsgált terület egésze az Alföld nagytájhoz tartozik, ezen belül érinti a Közép-Tiszavidék (67,2%) és az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság (32,8%) középtájakat. A vizsgálati 15

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet terület ÉNy-i részén a Bükkből érkező patakok teraszos hordalékkúpsíksága (Hevesi-sík; 32,8%) helyezkedik el, majd DK felé a Tisza ártere (Hevesi-ártér 26,7%, a Szolnoki-ártér 17,9%) következik, ahol a folyó alakította felszínt fiatal allúvium borítja, mely ártéri szintű tökéletes síkság, az átlagos relatív relief 0,5 m/km2. Gyakoriak az elhagyott folyómedrek és a rossz lefolyású területek, a ritka homokbuckás részeken futóhomok-formák tarkítják a felszínt. A vizsgálati terület DNy-i részén érinti a Jászság (6,2%) dél felé enyhén lejtő, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkságát is. A terület legnagyobb része fluviálisan átmozgatott, folyóvízi és lápi agyaggal és iszappal fedett tökéletes síkság, amely ÉNy-on és DK-en a Hevesi-sík, illetve a Tiszafüred–Kunhegyesi-sík lösziszappal, lösz-szerű üledékekkel, valamint homokkal fedett hordalékkúpsíkságába megy át. A Tisza fiatal medervándorlásait az eltérő feltöltöttségű morotvák jelzik. A Tisza-tótól DK-re eső területen néhány ÉÉNy–DDK tengelyirányú, 2–5 m magas, hosszanti homokbucka (garmada és parti dűne) található. Az átlagos relief az ártéri területen 1–2 m/km2, a homokbuckás területeken is csak 3–4 m/km2, a Hevesi-sík, valamint a Jászság területén elérheti az 5 m/km2-t. A Hevesisík hordalékkúpsíkságán kevésbé, a Hevesi-ártér, Szolnoki-ártér, Jászság és Tiszafüred– Kunhegyesi-sík területén inkább jellemzőek a meder-, folyóhát-maradványok. A vizsgálati terület elhanyagolható mértékben érinti a Borsodi-Mezőség hordalékkúpsíkságát. Az éghajlat mérsékelten meleg, száraz. Az évi napfénytartam 1920–1980 óra, nyáron 740– 800 óra, télen 175–190 óra. Az évi középhőmérséklet 10–10,4 °C. A napi középhőmérséklet április 1–4-től 190–200 napon át (október 18–26-ig) 10 °C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 6–10-e körül, míg az első őszi fagyok október 22–24-e táján várhatók (a fagymentes időszak átlagosan 194–198 nap). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0– 34,5°C, míg a téli minimumoké –16,5– –17 °C. A csapadék évi összege 500–540 mm. A téli félévben átlag 32–35 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 15–18 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel): 1,30–1,38 az északabbi részeken kisebb. A terület ÉNy-i részén az Ny-i a K-i és az ÉK-i szél a leggyakoribb, DNy-i részén pedig az ÉK-i, Ny-i és DNy-i az uralkodó szélirány. A szél átlagos sebessége 2,5 m/s körül alakul. A 2011-es Népszámlálás adatai alapján látható, hogy a mintaterületen a népsűrűség 39 fő/km2 volt. Ez a szám jelentősen elmarad az országos átlagtól (106,8 fő/km2), amit a területen található 29 település közül csak Jászapáti (113,7 fő/km2) népsűrűsége ér el. A területen a lakosság korszerkezete jónak mondható, az országos átlagnál magasabb a gyerekek aránya. Az egész területre számított öregedési index (a ≥65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, ≤14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) 64,8%, ami jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál (93%), tehát a területen élők korszerkezete fiatalosabb, mint az országos átlag. A különböző települések között jelentős különbséget találunk. Kiugró értékeket figyelhetünk meg például Jászkiséren (161%), ahol magas az idősek aránya, valamint Tiszabőn (7,2%), ahol a gyerekek aránya 14-szer magasabb, mint a 65 évesnél idősebbeké.

16


3. ábra. Kisköre vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000)

17

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A lakosság iskolázottsági szintje alacsony, jelentősen elmarad az országos átlagtól. A legfeljebb 8 általános iskolai osztállyal rendelkezők aránya a vizsgált terület minden településén magasabb, mint az országos átlag (25%), míg az érettségizettek és egyetemi, vagy főiskolai diplomát szerzők aránya jelentősen elmarad attól. Például a fent már említett Tiszabő településen mindössze a lakosság 3,6%-a rendelkezik legalább érettségivel, míg az országos átlag 42,2% (érettségizettek és diplomások együtt). A területen található települések közül a legjobb képzési adatokkal Szászberek, Kunhegyes és Besenyeszög rendelkezik. Ezeken a településeken a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 7%-ot, de még így is jelentősen elmarad az országos 15,5%-tól. (Népszámlálás 2011). A mintaterület településein az aktivitási arány, azaz a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) aránya a teljes lakosságon belül átlagosan 39%, ami elmarad az országos átlagtól (45,4%). A foglalkoztatottság tehát alacsony szintű. Ez látható a munkanélküliségi rátából is, ami pedig magasabb az országos átlagnál. A mintaterületen átlagosan 20% ez az érték, míg az országos átlag csak 12,6%. A munkanélküliségi ráta (4. ábra) Szászberekben (6,3%) és Jásziványon (9,2%) a legalacsonyabb. A jobb foglalkoztatottság ezeken a településeken valószínűleg részben a nagyobb városok (Jászberény és Szolnok) közelségével magyarázható (Népszámlálás 2011).

4. ábra. Kisköre vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) 18

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az egy főre jutó éves jövedelem (5. ábra) jelentősen elmarad az országos átlagtól. A vizsgált területen 2011-ben 468 ezer forint jutott átlagosan egy főre, míg az országos átlag ugyanebben az időben 782 ezer forint volt. Látható, hogy a vizsgált társadalmi–gazdasági jellemzők jelentősen összefüggnek egymással. A kedvező foglalkoztatottsági arányai miatt fent már említett Szászberek az egyetlen olyan település a területen, amely esetében az egy főre eső jövedelem eléri, sőt, meghaladja az országos átlagot (819 ezer forint), míg a magas termékenységi aránnyal rendelkező Tiszabőn az egy főre eső jövedelem éppen csak eléri ennek a tizedét (87 ezer forint) (NAV Személyi jövedelemadó statisztika).

5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Kisköre vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő)

A területen található kisebbségek közül a roma a legjelentősebb, ezen kívül nagyon kis arányban, de megtalálható a német nemzetiség is. A roma kisebbség aránya átlagosan 13% a településeken, de vannak olyanok, ahol ez az arány eléri a 66%-ot (Tiszabő) és olyan is, ahol roma népesség egyáltalán nem található (a 2011-es Népszámlálás adatai szerint: Szászberek és Jászivány). A német nemzetiségűek aránya a vizsgált területen Hunyadfalván a legmagasabb (1,5%), de még itt is elmarad az országos átlagtól (1,9%), a legtöbb településen pedig csak elenyésző számban találhatók meg. A társadalmi–gazdasági mutatóit tekintve a terület nagyon heterogén, de a legtöbb mutatóban elmarad az országos átlagtól (Népszámlálás 2011). 19

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet 1.1.2.1. Talajtípusok A vizsgált területen elsősorban réti talajféleségek, kisebb mértékben csernozjom talajtípusok fordulnak elő (5. táblázat, 6. ábra). A Tisza-tó felszínének területe is számottevő (3,4%). 5. táblázat. Kisköre vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja

24 25 23 26 22 0 12 14 18 16 17

Talajtípus

Szolonyeces réti talajok Réti talajok Sztyeppesedő réti szolonyecek Réti öntéstalajok Réti szolonyecek Tisza-tó (főleg réti öntést takar ki) Csernozjom jellegű homoktalajok Alföldi mészlepedékes csernozjom Mélyben szolonyeces réti csernozjomok Réti csernozjomok Mélyben sós réti csernozjomok Összesen

Terület (km2)

351,6 247,2 136,4 105,7 49,7 34,5 25,1 20,2 19,2 15,9 14,5 1020,0

%

34,4 24,2 13,4 10,4 4,9 3,4 2,5 1,9 1,9 1,6 1,4 100,0

A réti talajtípusok 80%-nál nagyobb területet foglalnak el. Főként a Tisza allúviumán keletkezett réti öntéstalaj, mely általában vályog és agyag szemcseméretű, többnyire savanyú kémhatású. Zömében szántóföldként hasznosítják (búza, kukorica, cukorrépa), de művelhetősége és termésbiztonsága a nedvességviszonyok alakulásától függ. Löszös talajképző üledéken általában réti talajok fejlődtek ki, melyek vályog, agyagos vályog mechanikai összetételűek. Hasznosításukat a mész- és szervesanyag-tartalom határozza meg. Uralkodóan szántóföldek (búza és kukorica), fennmaradó hányaduk kaszáló. A Jászság és a Szolnoki-ártér öntés-üledéken képződött, hasonló szemcse-összetételű, nagy szervesanyag-tartalmú, mészmentes réti talaját öntözéses gazdálkodás esetén a termésbiztonság érdekében meszezéssel javítják. A réti talaj szikes változata, a területen legnagyobb elterjedésben található szolonyeces réti talaj zömmel löszön, illetve a Tisza ártéri üledékein alakult ki, szintén agyag, agyagos vályog szemcse-összetételű, erősen savanyú kémhatású. A Hevesi-síkon jellemzően kismértékű, mélyebb rétegekre korlátozódó sóhatás és szikesség miatt alkalmas szántónak, a fennmaradó rész rét–legelő. Hasonlóan szikes típus a sztyeppesedő réti szolonyec, mely agyag, agyagos vályog mechnaikai összetételű, kedvezőtlen vízgazdálkodású és gyenge termőképességű (a talajvízszint mélyebbre kerülésével a felszínközeli zónába nem jutnak el az oldott sók) talaj. Eredményes szántóföldi gazdálkodáshoz talajjavítás és vízrendezés szükséges. A vizsgált területen ritkán, foltszerűen csernozjom típusú talajok jelennek meg. Az alföldi mészlepedékes csernozjom kiemelt helyzetű löszös üledéken képződött, agyagos vályog mechanikai összetételű, a humusztartalomtól függően akár nagyon kedvező termékenységű talajféleség, elsősorban szántó (búza, kukorica). A réti csernozjom löszös talajképző üledéken alakult ki, agyagos vályog szemcseméretű, kilúgozott formája kevésbé termékeny. Jellemzően szántóterületek (búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, lucerna). Csernozjom jellegű homoktalaj elsősorban a Tiszafüred–Kunhegyesi-sík futóhomokján megült löszből alakult ki, homokos vályog mechanikai összetételű, főként gyümölcs- és szőlőtermesztésre, de szántónak 20

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány is kiválóan alkalmas. A csernozjom talajok mélyben sós, mélyben szolonyeces változatainak termőképessége gyengébb, és a másodlagos szikesedés veszélye miatt az öntözés gondos tervezése szükséges.

6. ábra. Talajtípusok a Kisköre vizsgálati területen (VKGA 2009)

1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé

21

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet és kilenc érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három–három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja.

7. ábra. Kisköre vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013)

A vizsgált terület nagy része talajérzékenység szempontjából a közepesen veszélyeztetett főkategória erősen és közepesen érzékeny csoportjába tartozik (7. ábra). Néhány foltban találunk erősen veszélyeztetett területeket, melyek azon belül is a legerősebben sérülékeny kategóriába tartoznak. Elsősorban a vizsgált terület keleti határa közelében elterülő, mélyben sós réti csernozjom folt kíván különleges figyelmet, hiszen ez a talajféleség a savasodás kivételével minden vizsgált hatásra nagyon érzékeny. A csernozjom jellegű homoktalajok és az alföldi mészlepedékes csernozjom borította területek minden vizsgált hatásra közepesen, illetve erősen érzékenyek, ezért a legveszélyeztetettebb területek közé tartoznak. A vizsgált terület legnagyobb részén található réti talajok elsősorban a talajvízszint emelkedésre, valamint a másodlagos szikesedésre, humusz hígulásra érzékenyek. A vizsgált területen a talajvédelemre különös, helyenként kiemelt figyelmet szükséges fordítani. 22

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület nagy része mezőgazdasági művelés alatt áll, elsősorban szántók fordulnak elő, de legelőket is találunk. Jellemzőek a szikes gyepek és a nedvesebb területeken a különféle növényzetű rétek. Az ártéri területeken elsősorban telepített erdők fordulnak elő nagyobb kiterjedésben. Hevesi-sík (ÉNy, ÉK) Átmeneti növényzetű táj, jelentős arányban kultúrterületekkel. A táj északi része az érintkező hegylábperemmel mutat rokonságot. A Hanyi-ér forrásánál (Erdőtelek, a kijelölt terület 5 km-es körzetébe esik) ma is megtalálható az égerláp maradványa. A táj déli és nyugati része már gyepekben gazdagabb, jobbára szikespusztai táj, kevés elsődleges szikes foltot is feltételezhetünk (Jászapáti, Pély és Sarud térségében), míg a magasabb löszhátaknál a másodlagos szikesedés révén kialakult cickórós gyepek fordulnak elő jelentős arányban. Az özöngyomok elsősorban a homokterületeken és a vízfolyások mentén terjednek. Jászság (DNy) A döntően szántók uralta kistáj vegetációját jelenleg szolonyec sziki legelők és rétek, alföldi mocsárrétek, kisebb mocsarak és a javarészt ültetvény jellegű származékerdők jellemzik, mindannyian igen fajszegények. A gyepekben a szikesedés kisebb mértékű, a cickórósok gyakoriak, padkásodás csak szórványosan fordul elő. Az álló- és folyóvizeket, csatornákat szalagszerű mocsarak és itt-ott enyhén szikes mocsárrétek kísérik. Lösznövényzet inkább a mezsgyéken, kunhalmokon, gátakon, felhagyott, ill. extenzív gyümölcsösökben maradt meg, legtöbbször erősen degradált formában. Hevesi-ártér (közép) A Tisza egykori árterét foglalja magába. A mesterségesen kialakított, jó regenerációs képességgel bíró Tisza-tó (Kiskörei-víztározó) kb. 14%-át a sulymos hínár alkotja, mely terjedőben van. Az erdőket jobbára jellegtelen fűzligetek, ill. kultúrnyárasok jelentik, de a gyalogakác hatalmas összefüggő állományokat alkot, mellyel a kezeletlen mocsárrétek és a fűzligetek erős degradációját okozza. Az ármentett részen a csatornák mentén találunk fragmentált vizes élőhelyeket, míg a jobbára másodlagos szikesedést mutató gyepek igen kis kiterjedést érnek el. A nagy kiterjedésű szántók mélyedéseiben jelentékeny törpekákás iszapnövényzet alakulhat ki. Szolnoki-ártér (D) Az ármentett terület és a hullámtér flórája és vegetációja élesen különbözik. Az előbbi potenciális vegetációja erdőssztyepp, a hullámtéré erdő–mocsár mozaik (erdő túlsúllyal). Az ármentes területeken másodlagos szikes gyepek sorakoznak. Az inváziós terhelés a hullámtéren magas, az ármentes területeken alacsony. A parton olykor jól fejlett bokorfüzesek vannak. A keményfás ártéri erdők telepítettek és fajszegények. A hullámtéren a nemesnyár- és nemesfűz-ültetvények az erdővel borított területek több mint 60%-át elfoglalják. Tiszafüred–Kunhegyesi-sík (DK) Mint a legtöbb hordalékkúp-táj, ez a terület is legnagyobb részt agrársivatag. Jelenleg nádasok, szolonyec sziki rétek, fajszegény magassásrétek és ültetvény jellegű erdők jellemzők. A szikesedés kisebb mértékű, csak szolonyeces típusok fordulnak elő, a padkásodás igen ritka. Több a cickórós, mint az ürmös gyep, a rétek főként ecsetpázsitosak. A terület belvizes szántóinak iszapnövényzete gazdag. A ligeterdő-maradványok szórványos előfordulásúak.

23

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati terület erdőségei Az erdők aránya kicsi a területen (6,1%) és a Tisza árterére, illetve a Nagykunságifőcsatorna mentére koncentrálódik. Döntően jellegtelen fűzligetek, ill. kultúrnyárasok fordulnak elő, de a keményfás ártéri erdők is telepítettek, valamint a gyalogakác alkot jelentős kiterjedésű összefüggő állományokat. Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdonú és a magántulajdonú erdők aránya hasonló, egymás mellett, váltakozva és mozaikosan fordulnak elő, mind a vízfolyások mentén, mint azoktól távolabb. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a védelmi kategóriába esik, de jelentős a gazdasági kategória kiterjedése is (8. ábra). Tűzveszélyességi szempontból a kis tűzveszély kategória a legjellemzőbb.

8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint

FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Északi-középhegység peremvidék sekély porózus (tájvédelmi körzet, Natura 2000), Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000, Ramsari), Sajó-Takta-völgy, Hortobágy sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000, Ramsari), Duna-Tisza köze - KözépTisza-völgy sekély porózus (tájvédelmi körzet, Natura 2000) és Jászság, Nagykunság sekély porózus (nemzeti park, tájvédelmi körzet, Natura 2000, Ramsari). 24

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (6. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 6. táblázat. Kisköre vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009)

Kód

Leírás

Terület (km2)

%

112 121 131 133 142 211 213 222 231 242 243 311 321 324 411 511 512

Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet Ipari, kereskedelmi területek Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek – nyersanyag kitermelés Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek – építési munkahelyek Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek – sport- és szabadidő-létesítmények Nem öntözött szántóföldek Rizsföldek Állandó növényi kultúrák Rét/legelő Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet Elsődlegesen mezőgazdasági területek Lomblevelű erdők Természetes gyepek, természet közeli rétek Átmeneti erdős–cserjés területek Szárazföldi vizenyős területek – szárazföldi mocsarak Kontinentális vizek – folyóvizek, vízi utak Kontinentális vizek – állóvizek Összesen

30,1 3,1 2,1 0,6 2,2 724,3 2,5 0,9 78,6 6,9 4,3 61,9 22,9 25,3 6,6 13,5 34,2 1020,0

3,0 0,3 0,2 0,1 0,2 71,0 0,2 0,1 7,7 0,7 0,4 6,1 2,2 2,5 0,6 1,3 3,4 100,0

1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni”. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park és tájvédelmi körzet található (7,4%). A Natura 2000-es területek kisebb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (9,4%), míg a különleges madárvédelmi terület (SPA) kategória közel a vizsgált terület harmadát fedi le (31,6%). A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei nagy területen fordulnak elő, az egyes típusok közel hasonló arányban. A magterületek aránya 13,8%, kicsit több az ökológiai folyosó kategória (15,1%), míg a pufferterületek 16%-ot fednek le (összesen 44,9%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással.

25

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.1.4.1. Természetvédelmi területek Hortobágyi Nemzeti Park A nemzeti park legnyugatibb része található a vizsgált területen. A védelem oka a puszta jellegzetes természeti értékeinek, a Hortobágy sajátos pusztai tájképének, növény- és állatvilágának megőrzése. Feladata, hogy biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még a Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával és felégetésével alakították ki. A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld. A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik. E mellett néhány település, utak és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatók a területén. A nemzeti park szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Érintett település: Újlőrincfalva Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet A tájvédelmi körzet északi fele esik a vizsgált területre. A védetté nyilvánítás legfőbb feladata és célkitűzése a Közép-Tisza-vidék ármentesítését követően, szinte változatlanul fennmaradt, részben átalakult vagy kialakult, zömmel az árvízvédelmi fővédvonalak közötti területre koncentrálódó, alapjában véve másodlagos jellegű élőhelyek, természetes és természetszerű életközösségeinek, valamint az itt menedéket találó élő és élettelen természeti értékeknek, térformáknak (vízfolyások, holtágak) a megőrzése. A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása (mocsarak kiszárítása, felszántása, a folyó nagy kanyarjainak átvágása) gyökeresen megváltoztatta az Alföld arculatát. A megváltozott vízjárási viszonyok (a vízszint megnövekedett kilengései) nem kedveztek a tölgy–szil–kőris ligeterdők felújulásának. Helyüket fokozatosan a fűz–nyár ligeterdők foglalták el. Kialakult egy másodlagos, szegényebb, kietlenebb és elsősorban gazdasági érdekeket szolgáló táj. Mindezek ellenére a hajdani élővilág számtalan képviselője találta meg életfeltételeit az ártéri erdőkben, a hullámtéri gyepekben, a holtágakban és mocsárréteken. Napjainkra az őshonos fűz–nyár ligeterdőket növekvő mértékben szorították vissza a nemesnyár-ültetvények, melyek az eredeti faunának sem élelmet, sem szaporodó- és búvóhelyet nem képesek nyújtani. A tájvédelmi körzetben találhatók ún. kubikerdők, melyek a ligeterdőkhöz igen hasonlók, de keletkezésüket tekintve egészen más erdőtípusok. Nem természetes településű erdők, hanem a folyószabályozás után a gátak építéséhez kialakított anyagnyerő (kubik-) gödrök helyére, szél- és hullámtörőnek telepítették. Fafaj összetételük lényegében a puhafás ligeterdőkével egyezik. Érintett települések: Kisköre, Kőtelek, Pély, Tiszabő, Tiszasüly Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetet 1993-ben hozták létre, a Heves megye déli részén elhelyezkedő, ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében. Tizenöt részterületből áll, melyek közül öt esik a vizsgált területre: Hamvajárás (Nagy-fertő, Gulya-gyep, Garabont területrészekkel), Kis-Hanyi-puszta (Átány, Erdőtelek és Besenyőtelek községek határában), Poroszlói-szikesek, Sarudi-tömb és Kétútköz.

26

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A térség nagyobb része szántóföldi művelés alatt áll, kevés a gyepterület, az erdőterületek szinte teljesen eltűntek, alig maradt néhány 10 ha-nál nagyobb tömb a térség szétszórt pontjain. A védett terület legnagyobb részét a gyepek és a szántók teszik ki. A növényzet fajösszetételén északon a dombvidéki, hegylábi területek, délen pedig a Tisza növényzetformáló hatása mutatkozik meg. A térségben 43 növénytársulás fordul elő, melyek közül országosan 2 kipusztulással veszélyeztetett. A legmarkánsabb növényzeti típust a szikesek adják, melyek kialakulásában és fennmaradásában nagy szerepet játszottak az emberi hatások. A szikesek a változatos mikrodomborzatnak megfelelően mozaikos élőhelyeket alkotnak. A mozaikosság a vízborítás időtartamától, valamint a talaj szikesedésének és eróziójának a mértékétől függ. A mozaikos jellegű, ún. padkás szikesek egyik legszebb képviselője a Sarudi-tömbben található. Az állatvilágot megvizsgálva, természetvédelmi szempontból az egyik legértékesebb, és egyben a legjobban ismert a madárfauna. A terület főleg a pusztai madárfajok számára fontos élőhely, illetve kisebb–nagyobb vízállásai a tavaszi és őszi partimadár vonulás során töltenek be jelentős szerepet. A fészkelő madárfajok közül a túzok, a kék vércse és a hamvas rétihéja állománya nagyon sérülékeny, míg a parlagi sas, a kerecsensólyom és a szalakóta állományai stabilnak mondhatók. A mozaikos tájszerkezet miatt számos kis méretű, sérülékeny élőhely található a tájvédelmi körzet területén. Ezek megóvása, fejlesztése a tájvédelmi körzet egyik legfontosabb feladata. Érintett települések: Átány, Besenyőtelek, Jászivány, Kömlő, Pély, Sarud, Tiszanána, Újlőrincfalva 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás — művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása — a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterület a Tisza-tó, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területe (helyenként túlnyúlva az országos szintű védelmi kategórián), Újlőrincfalva és Sarud között egy nagyobb folt, két terület Kömlőtől északra és délre a tájvédelmi körzethez kapcsolódva, valamint Jászkisértől északra egy nagyobb terület. Ebbe a kategóriába tartoznak még kisebb foltok: Jászladánytól északra, Tiszasülytől nyugatra és délre, Kőtelektől nyugatra, Tiszaburától déldélkelet felé és Tiszagyendától keletre és délkeletre a terület határán. Ökológiai folyosó található bizonyos vízfolyások mentén (Sajkfoki-belvízcsatorna, Hanyibelvízcsatorna, Jászsági-öntöző-főcsatorna Kiskörétől északra lévő szakasza, Dobabelvízcsatorna, Nagykunsági-főcsatorna Tiszagyendától keletre). Továbbá a Tisza mentén a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területén, Tiszarofftól északnyugatra és délre kiszélesedve és túlnyúlva az országosan védett terület határán. Több kisebb–nagyobb folt tartozik még ebbe a kategóriába: Jászladánytól északra és délkeletre, Tiszasüly körül, Tiszagyendától keletre és 27

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet délkeletre, valamint Abádszalóktól délre, Tiszanánától délnyugatra, továbbá Kömlőtől északra és keletre. A pufferterület kategóriába tartozik Kiskörétől északra a magterületek közti részek majdnem egésze. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Jászapáti– jászkiséri szikesek (HUHN20085), a Kétútközi-legelő (HUBN20036), a Közép-Tisza (HUHN20015), a Nagy-fertő–Gulya-gyep–Hamvajárás szikes pusztái (HUBN20040), a Pélyi szikesek (HUBN20041), a Poroszlói szikesek (HUBN20035) és a Tisza-tó (HUHN20003). A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába tartozik a Hevesi-sík (HUBN10004), a Hortobágy (HUHN10002), a Jászság (HUHN10005) és a Közép-Tisza (HUHN10004). Ramsari terület Ramsari terület nem található a vizsgált területen, de északkeleten néhány kilométerre a terület határától előfordul ez a védelmi kategória. „Ex lege” védett természeti terület „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. „Ex lege” védettek a barlangok is, de ezek — jellegüknél fogva — védett természeti értékek. A vizsgált koncessziós területen 27 „ex lege” védett kunhalom található, elsősorban az északkeleti részen. A Kisköre bányakoncessziós területen az illetékes Bükki Nemzeti Park és Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei szerint „ex lege” védett szikes tavak nem találhatók, csak a területtől DK-re és ÉK-re. 1.1.4.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (7. táblázat)

28

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 7. táblázat. Helyi védettséget élvező természeti értékek Név

Törzskönyvi szám

Aranyosi kosboros rét

15/19/TT/87

Besenyszögi kocsányos tölgyek (14 db)

15/43/TE/00

Törökmogyoró

15/10/TE/80

Védett fasor

15/7/TE/80

Öreg kocsányos tölgy

9/36/TE/82

Bige fertő

15/21/TT/87

Tiszaburai kocsányos tölgy Tiszaroffi Borbély Kastély oszlopos tölgy (3 db) Tiszaroffi Jancsó kúria előtti oszlopos tölgy Tiszaroffi református templomkerti piros virágú gesztenyefák Tiszaroffi Sebes-tói tölgy Tiszaroffi Sétáló utcai fehér virágú gesztenyefák

15/39/TE/99

Megye

Jász-NagykunSzolnok Jász-NagykunSzolnok Jász-NagykunSzolnok Jász-NagykunSzolnok Heves Jász-NagykunSzolnok Jász-NagykunSzolnok

Ebből fokoKiterjedése Hatályba lépés zottan védett (ha) éve (ha)

Település

Védelmi kategória

Abádszalók

TT

45,18

0

1987

Besenyszög

TE

0

0

2000

Kenderes

TE

0

0

1980

Kenderes

TE

0

0

1980

Kisköre

TE

0

0

1982

Kunhegyes

TT

75,2

0

1987

Tiszabura

TE

0

0

1999

15/71/TE/04

Jász-NagykunSzolnok

Tiszaroff

TE

0

0

2005

15/72/TE/04


Tiszaroff

TE

0

0

2005

15/74/TE/04


Tiszaroff

TE

0

0

2005

15/70/TE/04


Tiszaroff

TE

0

0

2005

15/73/TE/04


Tiszaroff

TE

0

0

2005

29


1.2. Kisköre vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8. táblázat és a 9. táblázat adja meg (9. ábra, 1. melléklet).

9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek

A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. 1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA1). A fontosabb jelentéseket a 9. táblázat listázza.

1

MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár

30

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Hernád II. – szénhidrogén 2005–2015 Abádszalók – szénhidrogén 1986–1998 Besenyszög–Tiszapüspöki– Fegyvernek-Dél 1982–1998 Heves II. – szénhidrogén 1995–2001 Heves – szénhidrogén 2000–2004 Karcag 132. – szénhidrogén 2003–2011 Körös – szénhidrogén 2010–2015 Szolnok – szénhidrogén 1999–2010 Jászberény 125. – szénhidrogén 2002–2012

Engedélyes

Magyar Horizont Energia Kft. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

Megjegyzés

ÉMO.18432

vizsgálati területet lefedi

T.19177

vizsgálati területet DK-i része

T.19941

vizsgálati területet D-i része

T.20116

vizsgálati területet É-i és DNy-i része

Mobil Erdgas-Erdöl Gmbh. Pangaea Energy Magyarország MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

T.20478, T.20092

csatlakozó terület É-on

T.22784

csatlakozó terület K-en

RAG Hungary Kft.

T.22480, T.22482

csatlakozó terület D-en

RAG Hungary Kft.

T.21169

csatlakozó terület D-en

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

T.22782

csatlakozó terület Ny-on

9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám

ÉMO.18432

T.19177

T.19941

Szerzők, évszám

Jelentés címe

A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Tóth Tamás, Wórum Géza, Amy Jones, Csizmeg János, Győrfi István, John Buggenhagen, Martin Kutatási zárójelentés a „HERNÁD-II” kutatási területen végzett Olsen, Mike Peffer, Patrick Rutty, kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről. Pudleiner Éva, Ritchie Wayland, Scott Schulz, Steve Pearson, Szabó Levente, Varga Gábor 2015

Erdei M., Fehér S.-né, Kiss B., Szalainé Bánlaki E.,Vargáné Tóth I., Bujdosó I., Eszes I.-né, Gajdos I., Nagy Gy.-né, Pusztai J., Szentgyörgyi K.-né 1997. Gajdos István, Bodor Éva, Bujdosó Imre, Kiss Bertalan, Kormos László, Milota Katalin, Szalainé Bánlaki Elvíra, Szentgyörgyi Károlyné, Tirpák István, Tóth József et al. 1997.

T.20116

Engedélyes

Folyópart Energia Kft.

Zárójelentés az 1. Abádszalók és környéke területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Tiszagyenda, Kunmadaras, Kunhegyes, Tiszabura)

MOL Nyrt.

Zárójelentés a 8.sz. Besenyszög-TiszapüspökiFegyvernek-D területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Besenyszög, Bes.1., Szolnok-Észak, SzoÉ.2.sz. fúrások)

MOL Nyrt.

Heves II Concession Geological and Geophysical Study (Tiszakeszi 1., Jaszsag Basin, szénhidrogén)

Mobil ErdgasErdöl GmbH

A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései

T.20478

2002.

T.20092

Brian J. Adolph 2001.

Pangaea Energy LLC. Szénhidrogén kutatási engedély a Hevesi nyílt területre. 2. év (1. Fázis). Éves jelentés. 2002. január. Pangaea Energy LLC License for Petroleum Exploration Heves Open Area. Year 2 (Phase 1). Final Report. January 2002. Heves blokk kutatási engedély szénhidrogén kutatásra. I. kutatási fázis (1. év). Előzetes jelentés. 2001.jan.10. Heves License for Petroleum Exploration. Phase I (Year 1). Preliminary Report. January 10, 2001. Heves kutatási terület I. szakasz (1. év). Jelentés. 2001. május hó. Heves License for Petroleum Exploration. Phase I (Year 1). Final Report. May 31, 2001.

Pangaea Energy

Pangaea Energy

31

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

Jelentés címe

Engedélyes

Pogo Magyarorsz ág Kft.

MOL Nyrt.

T.21169

Campbell Riley Bates 2004.

Örményes-Kelet kutatási zárójelentés valamint Ipari szénhidrogén-készlet igazolása a Szolnok kutatási területen található Örményes-Kelet miocén korú tárolóban. Örményes East Exploration Closing Report and Verification of a Commercial Hydrocarbon Occurrence

T.22784

Amran Ahmed, Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Juhász Györgyi, Krusoczki Tamás György, Pusztai Judit, Szabóné László Adrienn, Szentgyörgyi Károlyné, Gyergyói László et al. 2012.

Zárójelentés a 132. Karcag területen végzettszénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Karcag-ÉK2, Tiszaszentimre-2, Tiszaszentimre-3 fúrások; BucsaPüspökladány (Berettyóújfalu) 3D, Kunmadaras 3Dmérések; + Határozat; + 1 DVD)

T.22482

Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán 2012.

T.22480

Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán 2012.

T.21169

Campbell Riley Bates

T.22782

Balázs Ernőné, Boncz László, Eszes Illésné, Klemenik Ráhel, Boglárka, Lux Marcell, Pusztai Judit, Szabóné László; Adrienn, Szászfai Judit, Mészáros Vince Csaba 2012.

RAG Hungary Kft. 2011. évi jelentés a bányavállalkozó Kelebia, Kiskunhalas és Körös kutatási területeken végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységéről. (+ 9 db Határozat, Balotaszállás-VIII., Balotaszállás-X., Kisújszállás-I., Örményes-I., Szolnok-V., Szolnok-VI., Tiszakécske-I. bányatelkek) RAG Hungary Central Kft. 2011. évi jelentés a bányavállalkozó Körös kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységéről. (+ Határozat, Mezőtúr-V. bányatelek) Örményes-Kelet kutatási zárójelentés valamint Ipari szénhidrogén-készlet igazolása a Szolnok kutatási területen található Örményes-Kelet miocén korú tárolóban. Örményes East Exploration Closing Report and Verification of a Commercial Hydrocarbon Occurrence in the Örményes East Miocene Reservoir (as defined here in), Szolnok Exploration License Area. Zárójelentés a 125. Jászberény területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Jászberény-ÉK-1 fúrás; Jászberény 2D (JB-1-9); Jászberény (GödöllőJászberény) 3D; Jászberény - magnetotellurikus mérések; + Határozat; +1 DVD)

RAG Hungary Kft.

RAG Hungary Kft.

RAG Hungary Kft.

MOL Nyrt.

Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia–mélykutatás, illetve az érzékenység–terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6. függelék, 7. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 46 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 3 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (11. táblázat).

32

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+

Település

264971 264972 84258 71497 144480 144481 281232 145680 280501 72624 72627 72629 72630 72631 72633 72637 72565 72578 72588 72589 72590 72591 72593 72594 72595 82411 82412 280925 118854 350 71475 72598 72599 72604 72608 72615 79136 84682 118852 144482 145612 145617 145701 242639 280909 280910

Abádszalók Abádszalók Kőtelek Jászapáti Tiszagyenda Tiszagyenda Tiszagyenda Tiszaroff Abádszalók Jászladány Jászladány Jászladány Jászladány Jászladány Jászladány Jászladány Jászkisér Jászkisér Jászkisér Jászkisér Jászkisér Jászkisér Jászkisér Jászkisér Jászkisér Kunhegyes Kunhegyes Kunhegyes Pély Abádszalók Jászapáti Jászkisér Jászkisér Jászladány Jászladány Jászladány Kisköre Kömlő Pély Tiszagyenda Tiszanána Tiszanána Tiszaroff Jászkisér Kömlő Kömlő

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

K–39 B–40 K–11 K–52 Tigy–1 Tigy–2 Tiszagyenda–2 Tir–1 Abádszalók–D1 K–16 K–19 K–21 K–22 B–23 B–25 K–29 B–10 K–23 K–33 K–34 K–35 B–36 K–38 K–39 B–40 Kun–1 Kun–2 Kunhegyes–2 B–7 Ab.D–1 K–30 K–43 B–44 Jl–1 Jász–I B–7 K–22 Kömlő–1 K–5 Tigy–3 K–22 K–27 K–20 B–48 K–19 K–20

766361,4 766679,6 753175 734647 760440,7 760149,2 760149 757211,2 765604 734680 733208 735720,5 737676 735228 734425,8 734417,5 738058 735864 736512 736148 742679 737173 739354 737156 738347 765982,7 765414,3 765418 747583 765604,5 734977 737374,5 738360,7 735720,5 738247,1 734541 760627,8 753154,3 747100 760393,9 759223 761037 757211,2 738349,6 754440 753811

238608,1 238964,4 221297 239838 223411,8 226134,8 226135 229696,5 231181 229127 223500 225146,4 225237 224839 224436,3 224410,2 235694 232038 232707 236784 229056 235494 236127,7 233157 235619 224061,4 224272,4 224273 238969 231201,1 238959 233074,9 235617,6 225146,4 225294 225225 240957,8 252878,9 239073 224753,1 246849 249133,6 229696,5 235588,1 253164 251385

86,31 86,69 87,82 88,91 88,77 84,83 89 89,26 90 87,59 85,86 87,28 86 86,44 85,58 85,65 88,16 87,47 89,45 86,82 87,09 86,55 87,02 87,48 86,84 86,85 87 88,81 86,25 88,55 87,05 87,37 87,28 86,55 90,14 95,89 86,79 85,63 88,37 90,15 89,26 87,88 93 92

Mélység (m)

1160 861 1305 550 3161 3065 3065 3200 3150 830 850 943,5 900 874 1003 760 614,8 610 670 852 930 850 1702 800 800 2650 2798 2798 784 3150 565 1250 650 943,5 3800 608 1242 4000 626 2641 1003 1400 3200 740 650 750

Dátum

1905 1905 1972 1966 1971 1972 1971 1962 1971 1965 1974 1975 1979 1987 1958 1960 1967 1967 1967 1969 1972 1976 1979 1969 1970 1960 1970 1964 1986 1987 1965 1981 1927 1976 1974 1958 1987 1971 1981 1971 1999

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító.

11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+

Település

144480 Tiszagyenda 144481 Tiszagyenda 72608 Jászladány

Fúrás

Tigy–1 Tigy–2 Jász–I

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

760440,7 760149,2 738247,1

223411,8 226134,8 225294

88,77 84,83 86,55

Mélység (m)

Dátum

3161 3065 3800

1971 1972 1981

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító.

Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 12 fúrás esik a vizsgálati területre (CH-fúrás 12. táblázat, 6. melléklet). Ebből 1 db indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 10 db. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában 33

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.) 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település

Abádszalók Jászság Kunhegyes Kunhegyes Kömlő Tiszagyenda Tiszagyenda Tiszagyenda Tiszaroff Jászladány Kunhegyes Pély

MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Dátum

MBFH dokumentáció+

Helyzet*

I**

Ab.D–1 Jász–I Kun–1 Kun–2 Kömlő–1 Tigy–1 Tigy–2 Tigy–3 Tir–1 Jász–1 Kun–3 HHEN.Pély–2

765604,1 738246,9 765982,4 765416,9 753154 760440,4 760148,9 760393,5 757210,8 735720,1 764807,1 745016

231181,1 225294,2 224061,4 224272,4 252878,9 223411,7 226134,8 224753,1 229696,4 225146,2 225047,6 237279

85,57 85,87 86,16 86,17 95,21 88,09 84,15 84,95 88,58 0 85,86 85,9

3150 3800 2650 2798 4000 3161 3065 2641 3200 3800 2699 2754

1970 1981 1969 1970 1974 1971 1972 1987 1971 1981 1987 2012

2/5mf K2,K3 359/6mf, T.16710 K2 481/11mf K2 481/12mf K2,K3 1739/2mf, T.17475 K2 1026/2mf K1 1026/3mf K1 1026/4mf K2 1042/4+mf K2,K3 K2 K1 766/4,1DVD(VSP)

KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK BT

M M M M M M M I M M M –

+MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele. *Helyzet: KK – Kisköre koncesszióra javasolt terület, BT – hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban). **I: indikáció: I – indikáció, M – meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg.

1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2014) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen az 13. táblázat adja meg. 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 mVSP * Digitális 2D 3D nél Szeizmomélyfúrásszeizmika szeizmika Gravitáció mélyebb karotázs geofizika * * dZ fúrás * (területi Kisköre (db) fedettség (db) km2) 1020 2 46 3 102 251,26 2734 477 km2 3 * MBFH adatok alapján.

Mágneses

Terület

dT

légi dT

Tellurika (TE)

(területi fedettség km2) 1439

952,74

Magnetotellurika (MT)

VESZ ABmax >4000 m

(db) 255

165

9

500 mMágneses Digitális VSP* 2D 3D MagnetoVESZ nél Tellurika Terület mélyfúrás- Szeizmo- szeizmika szeizmika Gravitáció tellurika ABmax mélyebb (TE) geofizika karotázs* * * (MT) >4000 m dZ dT légi dT fúrás (területi (területi Kisköre (db/km2) fedettség (db/km2) fedettség (db/km2) %) %) 1020 0,019 0,0451 0,0029 0,1 24,63 2,6804 0,4676 1,4108 93,41 0,25 0,1618 0,0088 km2 0,0029 *MBFH adatok alapján.

A terület nyugati részét, mindösszesen csak 24,63%-át fedi 3D szeizmikus mérés 14. táblázat, 7. melléklet). 34

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 14. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév

Dátum

Megrendelő

Jászság

2011

HHE North Kft.

Kunmadaras

2010

MOL Nyrt.

Kapcsolódó jelentés adattári száma

Megjegyzés

T.22972, T.22485 (terepi mérés adatai, feldolgozott tömb digitálisan) T.22451 (feldolgozás)

a terület Ny-i részén a terület DK-i részén csak érintőlegesen

A területen 102 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található, eloszlásuk egyenetlen, a terület szeizmikusan közepesen megkutatottnak tekinthető. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 4. függelék listázza. A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossza 956,98 km. A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 22 db érinti a vizsgálati területet (4. függelékben „MBFH szolgáltatott” bejegyzés). Digitális formában 3 fúrás mélyfúrás–geofizikai adata érhető el az MFGI Mélyfúrásgeofizikai Adatbázisában (15. táblázat). 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében Település

Fúrás

(MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (mBf) (m)

Kömlő Kömlő–1 753154 252878 96 Jászladány JASZ–1 738247 225294 87 Jászladány Jász–I 738247,1 225293,9 86,55 Hevesvezekény HV–1 749102 246606 91 Boconád F–614 735200 255500 103 Erdőtelek F–616 745200 261400 106 Besenyszög Bes–1 745947,6 217490,1 86,38 Fegyvernek Fv–5 763452,2 216506,2 89 Fegyvernek Fv–6 764961,4 216155,2 87,6 Fegyvernek Fv–15 765726,3 215684,1 88,2 Fegyvernek Fv–17 763490,5 215611,7 88,5 Fegyvernek Fv–19 766087,9 216142,3 93,9 Kisujszállás Kis–53 770681 215765,5 87,2 Nagykörü Nkö–14 759858,3 215271,6 86,5 +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben.

4000 2850 3800 600 250 250 2696 2400 2050 1747 1960 1820 1590 2131

Log szám

5 2 9 9 9 8 4 8 8 5 6 7 7 6

Dátum

Terület+

1981 1971 1988 1989 1984

1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. A vizsgálati területen 1 fúrásban VSP, 4 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 2 VSP, és 2 szeizmokarotázs mérés ismert (16. táblázat). Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi. 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás

Jászladány–I Kömlö–1 Kunhegyes–3 Tiszaroff–1 Pély Alattyán–1 Nagykörü–14 Tarnabod–1 Tarnabod–1

Jel

Mérés– típus*

JÁSZ–I KÖMLÖ–1 KUN–3 TIR–1 HHEN.Pély–2 ALATTYÁN–1 NKÖ–14 TARNA–1 TARNA–1

SZK SZK VSP SZK VSP VSP SZK VSP SZK

EOV Y (m)

738246,7 753154 764807,1 757210,8 745016 730760,2 759857,9 738092,4 738092,4

EOV X (m)

225293,7 252878,8 225047,6 229696,4 237279 231737,9 215271,5 258187 258187

Z (mBf)

86,6 95,9 86,5 89,3 85,9 90 86,5 106 106

Dátum

1986 2012 1990 1990

Adattári azonosító

– – – – 766/4 (VSP) – – – –

Terület+

1 1 1 1 1 2 2 2 2

*Méréstípus: VSP – VSP, SZK – szeizmokarotázs, +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben.

35

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 165 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag alatti (2,68 pont/km2). 9 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet MADARASI, VARGA (2000) mutatja be. 1.2.2. A terület földtani viszonyai 1.2.2.1. A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája Kisköre vizsgálati terület aljzata nagyrészt a Tiszai Főegységhez tartozó Mecseki Egységhez tartozik. ÉK-i nyúlványa a Közép-magyarországi-főegységen belül található Közép-dunántúli-egység területére esik (10. ábra).

10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei fekete sokszög jelöli a vizsgálati területet. (Haas et al. 2010 alapján)

A terület nagyszerkezeti szempontból legfontosabb jellegzetessége a vizsgálati területet Éon átszelő Közép-magyarországi nyírási öv és az ezt kísérő, bonyolult belső felépítésű, oldaleltolódásokkal, normálvetőkkel és feltolódásokkal kísért zóna (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998). A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények nagyon különbözőek a szerkezeti zóna két oldalán. A Közép-magyarországi nyírási öv északi oldalán, a vizsgálati területen, illetve annak 5 km-es körzetében a Közép-dunántúli-egység újpaleozoos és mezozoos képződményeit, illetve ismeretlen aljzatot jelez az aljzattérkép, e területen aljzatot ért fúrás még nem mélyült (lásd később: 17. ábra). A Tiszai egység aljzatát viszont magas fokú–erősen metamorf kőzetek (CSEREPES-MESZÉNA 1986) és késő variszkuszi gránitok építik fel (BUDA 1992). 36

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Ezek fedője nem metamorf, mezozoos germán típusú üledékes összlet (GÉCZY 1973; KOVÁCS 1982; VÖRÖS 1993). Felső-kréta kőzeteket a Közép-magyarországi nyírási övtől északra — egy kis kibukkanás és néhány bizonytalanul krétába sorolt fúrómag kivételével — nem találunk. A nyírási zónától délre, a Tisza Főegységben azonban már nagy vastagságú felsőkréta mélytengeri vörös márga, konglomerátum és egyéb törmelékes kőzetek fordulnak elő néhány jelentősebb szinformban (SZENTGYÖRGYI 1989). A prekainozoos aljzat felszíne a Jászsági-medence területén helyenként 5500 m-es mélységbe süllyedt. Kiskörétől ÉK-re és D-re található ilyen aljzati mélyedés, ahol a prekainozoos aljzat 5500, ill. 5000 m-es mélységben található. Kömlő és Kunhegyes felé az aljzat felszíne emelkedik (17. ábra). 1.2.2.2. Szerkezetalakulás A Tiszai-nagyszerkezeti egység terréniumai a karbon időszakban egyesültek egyetlen nagy terrénummá. (SZEDERKÉNYI 1998, CSÁSZÁR 2005). A későbbiekben az alpi szerkezet-alakulás folyamán lejátszódó takaróképződés és pikkelyeződés eredményeképpen alakult ki a nagyszerkezeti egység ÉK–DNy-i irányú öves elrendeződése. Az alpi orogenezis neo-alpi fázisa során keletkezett a mai szerkezeti rendszer. Kutatási területünk É-i részén fut keresztül a Közép-magyarországi nyírási öv, mely a terület közepétől két ágra szakadva halad K-felé. Az 5 km-rel kiterjesztett terület É-i részén halad keresztül a Balaton–Tóalmás törészóna. Területünkön mindkét törészóna ÉK–DNy-i csapású. Az eredendően feltolódásos, majd eltolódásos jellegű Közép-magyarországi nyírási öv mellett jelentős feltolódási síkokat találunk a flis összleten belül is (17. ábra). A Mecsekiegység kréta pikkelyeit a Szolnoki flis öv felső-kréta–paleogén vastag homokkő összletei fedik. Az erősen tektonizált, gyűrt és pikkelyes szerkezetű flis rétegsor alkotja a vizsgálati terület medencealjzatának DK-i részét. A prekainozoos földtani térképen a kristályos aljzat (23-as egység) és az üledékes fedő kontaktusát (14-es egység) mezozoos szerkezeti határként ábrázolták. Ezen felület a kréta takarón belüli feltolódási síkként értelmezhető (11. ábra). A nagyszerkezeti egységek egymáshoz való viszonyát a PGT–1 mélyszeizmikus szelvény ábrázolja, melynek TARI et al. (1999) által értelmezett változatát a 11. ábra mutatja. A szelvény a vizsgálati területre vonatkozóan ÉNy-felől haladva a balos oldaleltolódási zóna mentén kialakult, vastag neogén vulkáni összlettel kitöltött Jászsági-medencét mutatja. Ezt DK-felé a Mecseki-egység variszkuszi metamorf aljzata és az ezt fedő permo–mezozoos üledékes fedőből álló, takarós egység követi. A szelvény szerint a flis öv alatt húzódik az a kréta feltolódási sík, amely mentén a metamorf aljzat és annak üledékes fedője egy egységként torlódott ÉNy-felé. DK-felé, már a vizsgálati területtől D-re jelenik meg a következő, a Villányi-egység variszkuszi és alpi metamorfózison is átesett kristályos takarója. Az 5 km-rel kiterjesztett határokkal területünk É-on a Közép-magyarországi-főegységhez tartozó Bükki-egység területére is átnyúlik. A Bükki-egység és a Közép-dunántúli-egység határa a Közép-magyarországi nyírási öv északi határzónájaként leírt Balaton–Tóalmás törészóna keleti folytatása. A terület szerkezetileg domináns töréses övei a Középmagyarországi nyírási övhöz (CSONTOS, NAGYMAROSI 1998) tartoznak. A Balaton-vonal és a Tóalmás alatt futó zóna korrelációja nem teljesen bizonyított.

37


11. ábra. A takarós felépítésű aljzat a PGT–1 mélyszeizmikus szelvényen (TARI et al. 1999)

A Közép-dunántúli-egység és a Mecseki-egység között húzódó Közép-magyarországi nyírási öv a területünkön a késő oligocénben térrövidüléses zóna volt az Alcapa-egység kiszökése, valamint az Alcapa- és Tiszai-egységek ellentétes rotációja következtében. Ennek eredményeképpen ÉNy-i vergenciájú gyűrődéses és feltolódásos deformáció jött létre. Ennek intenzitása Ny-felé növekszik, feltehetően az inhomogén blokk rotációk miatt. A térrövidülés meggyűrte az eocén és oligocén rétegsorokat is. A miocén bázisának feltételezett felboltozódása a feltolódási zónák fölött azt jelzi, hogy a feltolódások, vak feltolódásokként a miocén elején is aktívak voltak. A Tóalmás-zóna keleti folytatása feltehetően egy paleogén feltolódási öv reaktivációjaként a korai miocénben jött létre és először jobbos eltolódásként működött. A zóna eltolódásként felújult pozitív virágszerkezete a medencealjzat domborzatában is kimutatható kiemelkedést jelent például Jászberény térségében. A legidősebb pannóniai üledékek rálapolódnak erre a kiemelkedésre. Ez a zóna kora-pannóniai eltolódásos deformációjára utal. Az eltolódás ebben az időszakban balos lehetett. A zóna íves lefutása miatti helyi tágulásos vagy torlódásos szerkezetek jöhettek létre. A Balaton–Tóalmászónától DK-re a Közép-magyarországi nyírási öv oligocén kompressziós szerkezetei, míg tőle É-ra és ÉNy-ra a kora-miocén szinrift fázis lecsúszó normálvető rendszerei váltak dominánssá. Az eredetileg minden bizonnyal rátolódásos jellegű, a Közép-dunántúli-egység és Mecseki egység határaként funkcionáló szerkezet a mai szerkezeti képben lecsúszó normál vetőként jelentkezik. A lecsúszási felület és a kréta–paleogén flis képződmények feltolódási frontja között nagy mélységű medencék jöttek létre (Újszásztól ÉK-re, Kiskörétől ÉK-re és D-re), amelyeket szinrift üledékek töltenek ki (BABINSZKI et al. 2015). A terület DK-i részén, a takarós szerkezetű ÉK–DNy-i lefutású szerkezeti pásztákon belül megfigyelhetők rájuk merőleges, ÉNy–DK-i csapású kainozoos haránttörések is, melyek keletkezése extenziós tektonikai folyamatokhoz kapcsolódik (HAAS et al. 2010). A harántirányú töréseknek a miocén során jelentős szerep jutott, amikor ezen törések által preformált medreket, árkokat alsó-miocén folyók üledékei töltötték fel. Az üledékképződés helye a miocénben, a Pannon-medence szinrift fázisában a Jászsági-medence és a Középmagyarországi-zóna területére helyeződött át. Az egész területet több km vastagságban fedő neogén medencekitöltő üledék lerakódását az aljzat posztrift süllyedése tette lehetővé.

38

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.2.3. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus szelvények segítségével pontosíthatjuk. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások rétegsorával. Az egyes szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel–zaj arány és a feldolgozás folyamata. Kisköre vizsgálati területen néhány 2D szeizmikus szelvény állt az MFGI rendelkezésére, melyek vizsgálatával átfogóbb képet kaphatunk a terület egészéről. Az értelmezést LandMark értelmezőrendszerben végeztük. A szelvények kiválasztásánál a feldolgozás minősége, illetve elhelyezkedésük a területen volt a meghatározó. A bemutatott szelvények (Usz–10, Usz–12, Usz–13, PGT–1) a vizsgálati terület néhány metszetét mutatják be, az értelmezés során a tágabb környezetben mélyült fúrás rétegsora lett figyelembevéve. A szelvényeken a kijelölt vizsgálati terület és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében végeztük az értelmezést. (12. ábra)

12. ábra. Kisköre vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, feketével jelölve az értelmezett szelvények (Usz–10, Usz–12, Usz–13, PGT–1)

A szeizmikus szelvényeken kijelöltük a harmadidőszaki képződmények aljzatának felszínét (lila), a miocén felszínét (narancs) és az alsó–felső-pannóniai képződmények határát (sárga). A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük. Az Usz–12 jelű szelvény ÉK–DNy-i irányban mutatja be a vizsgálati terület Ny-i határát (13. ábra). A szelvény ÉNy felén a Mecseki-egység variszkuszi metamorfit összlete, az 570. 39

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet CDP-től DK-re alsó-triász folyóvízi és deltaüledékek alkotják a harmadidőszaki képződmények aljzatát a prekainozoos földtani térkép alapján. Ezen felszínt a miocénben aktív normál vetők szabdalják. Felette változó vastagságban miocén üledékösszlet rakódott le. A szelvény mentén az alsó-pannóniai képződmények elterjedése a szeizmikus kép alapján került lehatárolásra. A bemutatott szelvényszakaszon az alsó-pannóniai üledékképződés során is aktív tektonikai elemet a 950. CDP-nél tudtunk azonosítani.

13. ábra. Az Usz–12 időszelvény értelmezése

Az Usz–13 jelű szelvény az Usz–12 jelűtől közel 9 km-re fut keletebbre (14. ábra). A szelvény mentén a harmadidőszaki képződmények aljzatát a Mecseki-egység paleozoos metamorfitja és mezozoos üledékes képződményei, valamint a 950. CDP-től DK-re alsó-kréta vulkanitok alkotják a harmadidőszaki képződmények aljzatát. A miocén üledékek változó vastagságban azonosíthatóak. Az alsó-pannóniai összlet felszínét a szeizmikus kép alapján határoltuk le. Az alsó-pannóniaiban is aktív szerkezeti mozgások ismerhetők fel a szelvény mentén.

40


14. ábra. Az Usz–13 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

Az Usz–10 szelvény DNy–ÉK-i irányban köti össze az előző két szelvényt (15. ábra). A harmadidőszaki képződmények aljzatát alkotó mezozoos képződmények felszíne 2600– 2900 ms-os időtartományban valószínűsíthető. Néhány változó elvetési magasságú tektonikai elem azonosítható a szelvény ezen szakaszán, mely a harmadidőszaki képződmények aljzatát elveti. A felette lévő változó vastagságú miocén összlet lepelként borítja az idősebb kőzeteket. Az alsó-pannóniai összlet felszínét fúrási adatok hiányában a szeizmikus kép alapján azonosítottuk.

15. ábra. Az Usz-10 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 41

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati terület keleti részét mutatja be az PGT–1 jelű szelvény (16. ábra). A szelvény a földkéreg mélyebb zónáinak a vizsgálatára készült, így a neogén képződmények esetén a felbontóképessége gyenge. A szelvény ÉK-i végén a 10. CDP-ig a harmadidőszaki képződmények aljzatát a Közép-dunántúli-egység kőzetei alkotják. Ettől DK-re megjelennek a Mecseki-egység ópaleozoos és mezozoos összletei. A bemutatott szelvényszakaszon változó vastagságban valószínűsíthetők miocén képződmények. Az alsó-pannóniai üledékek felszínének lehatárolása a szeizmikus mérési paraméterek miatt bizonytalan.

16. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú PGT–1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

1.2.2.4. A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a vizsgálati terület aljzatának kőzet rétegtanát tárgyaljuk. A pretercier aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al. (2010) térképére (17. ábra) támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal. A 17. ábra mutatja a vizsgálati területet, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint a területre eső, pannóniait elért, fontosabb fúrásokat. A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük.

42


17. ábra. A kutatási terület prekainozoos földtani térképe a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal fekete sokszög jelöli a vizsgálati területet. (Haas et al. 2010)

A Kisköre vizsgálati terület aljzata a Közép-magyarországi-főegységhez tartozó Bükki-, Közép-dunántúli- és a Tiszai-főegységhez tartozó Mecseki-egység területére esik (17. ábra). A Bükki-egység prekainozoos képződményei Az 5 km-rel kiterjesztett határokkal területünk É-on a Közép-magyarországi-főegységhez tartozó Bükki-egység területére is átnyúlik. A Balaton–Tóalmás vonaltól É-ra található a Bükki-egység. A Bükki-egység aljzatkomplexumai alapvetően dél-alpi földtörténeti és genetikai rokonságot mutatnak, alpi metamorfózist 43

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet szenvedtek. (CSONTOS, 1988; HAAS et al. 1995; VÖRÖS et al. 1990). A terület aljzatában közvetett alapon valószínűsíthető, konkrét fúrásokkal nem igazolt az egység jelenléte. Az egység szerkezeti stílusa takarós, erős képlékeny deformációt, gyűrődést mutat. A földtani felépítés bizonytalanságát jelzi a térképen a 69-es tagolatlan permo-mezozoos képződmények (nagyon kisfokú metamorf újpaleozoos és mezozoos képződmények, 17. ábra) kiterjedt volta, mely a terület 5 km-es körzetének ÉNy-i részén ÉK–DNy-i pásztában található. A Tarna–1 fúrás, mely ezen a területen mélyült, nem érte el az aljzatot. Itt két foltban található aljzatképződmény a nagyon kisfokú metamorf felső-perm–alsótriász sekélytengeri mészkő, homokkő, márga (17. ábra, 68-as számú egység). A karbon palákra eróziós kontaktussal, üledékhézaggal előbb törmelékes, evaporitos Szentléleki Formáció, majd bitumenes Nagyvisnyói Mészkő Formáció felső-perm rétegei települtek (FÜLÖP 1994, PELIKÁN, BUDAI szerk. 2005). A sekélytengeri rámpa környezetben képződött rétegsor igen gazdag felső-perm fosszíliákban. A perm-triász határ felett több méter vastag sztromatolitos rétegcsoport jelent meg (HIPS, HAAS 2006). A sekélytengeri környezet a koratriászban végig fennmaradt. Az alsó-triász alsó szakaszán ooidos mészkő képződött (Gerennavári Mészkő Formáció), erre települt a szintén alsó-triász karbonátokból és agyagpalából álló összlet (Ablakoskővölgyi Formáció) (PELIKÁN, BUDAI szerk. 2005). A Közép-dunántúli-egység prekainozoos medencealjzata A Közép-dunántúli egységben bükki típusú aljzatkőzeteket találunk (WEIN 1969; BALLA 1984; CSONTOS et al. 1992), melyeket gyenge kréta regionális metamorfózis ért (ÁRKAI et al. 1995). Ezt az egységet CSONTOS és VÖRÖS (2004), valamint PALOTAI és CSONTOS (2010) alapján egy eredendően feltolódásos, majd eltolódásos duplex mega-nyírási zónaként értelmezhetjük, ők használták először a Közép-Magyarországi nyírási öv elnevezést. Az övön belüli szerkezeti duplexek egyedi rétegsorai egy-egy fúrásból ismertek csak, az egységről felhalmozott tudásunk szegényes. A Közép-dunántúli egység területén az aljzatot felépítő képződmények között találunk egy középső–felső-triász platform és medence fáciesű karbonát összletet (17. ábra, 58-as számú egység). Rétegsorát a Kömlő–1-es mélyfúrás tárta fel. Az 5 km-es körzet ÉNy-i részén keskeny sávban jelenik meg az alsó-triász sekélytengeri agyagkő, márga, mészkő (17. ábra, 59-es számú egység). Területünkön kívül a jászberényi Jb–ÉK–1-es fúrás 2790–2967 m között tárta fel a Buzsáki Formációcsoportba (BÉRCZINÉ MAKK et al. 1993) sorolt triász képződményeket. A rétegsor alsó szakaszán tarka márga túlsúlya jellemző. Feljebb mészkő, dolomitos mészkő, márga található, a rétegsor felső részén sötétszürke dolomit dominál. Az alsó-triász képződmények enyhe lejtésű, olykor elzáródó (lagúnává alakuló) sekély selfen rakódtak le (HAAS szerk. 2004). EZ alatt perm Tabi Dolomit és Trogkofeli Formációhoz tartozó összleteket találunk. A területet DNy–ÉK-i irányú pásztaként szeli át az az összlet, melyet újpaleozoos és mezozoos képződmények alkotnak (17. ábra, 60-as számú egység). A terület ÉK-i részén nem megfelelően értékelhető vagy ismeretlen medencealjzat található (17. ábra, 88-as számú egység). A Mecseki-egység prekainozoos képződményei Valamennyi Mecseki-egység területére eső aljzatképződmény ÉK–DNy irányú zónában helyezkedik el. A Jászsági-medence vastag miocén vulkáni összlete alatt az aljzattérkép variszkuszi metamorfit rétegsort jelez. Ez a Körösi Komplexumnak felel meg: variszkuszi közepes fokú metamorfitok tartoznak ide (17. ábra, 23-as számú egység). Kőzettani összetétele: gneisz, 44

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány csillámpala. Kiindulási kőzeteik karbonátmentes, illetve -szegény grauwacke, pszammit, pelit összlet lehetett, amelybe bázisos láva- és tufakőzetek települtek. Amfibolit betelepülések jellemzőek (HAAS, BUDAI szerk. 2014). A Jász–I-es számú fúrás 3637–3800 m között harántolt paleozoos képződményeket. A paleozoos rétegsortól DK-re széles ÉK–DNy irányú zónában jelöli az aljzattérkép az alsó-triász folyóvizi és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények (17. ábra, 14-es számú egység) zónáját, ami a Jakabhegyi Homokkő Formációnak felel meg. Vastag miocén vulkanit alatt található a durva konglomerátummal kezdődő felfelé finomodó rétegsora (BARABÁS, BARABÁS-STUHL 2005). Mélyfúrás területünkön Kiskörén érte el (HAAS, BUDAI szerk. 2014), jellemző vastagsága 250 m (BÉRCZINÉ MAKK et al. 2004). Ettől a zónától DK-re találjuk az alsó–, középső-jura pelágikus, finom sziliciklasztos összletet (17. ábra, 10-es számú egység). Ez a jura kifejlődés a Mecsekből „foltos márgaként” ismert. A Tiszagyenda Tigy–1 és –2 fúrások takarós helyzetű kréta rétegsor alatt pelites kifejlődési övbe sorolható, szegényes radiolária fauna alapján jura, dogger–malmba tartozó (oxfordi?) feketésszürke meszes kovapalát harántoltak (BÉRCZINÉ MAKK 1998). Majd ettől a DK-re a következő egység a középső-jura, alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő (17. ábra, 9-es számú egység). Pelágikus kifejlődésű középső-jura vékonyréteges mészkő, az Óbányai Mészkő, a felső-jura kovás mészkő és radiolarit, a Fonyászói Mészkő, a felső-jura vékonypados, gumós mészkő pedig a Kisújbányai Mészkő. A Márévári Mészkő felső-jura–alsó-kréta korú, vékonypados, Calpionellás, kréta szakasza pedig lemezes kifejlődésű. (BÉRCZINÉ MAKK 1998). Az alsó-kréta bázisos vulkanitok és ezek áthalmozott tengeri üledékei (17. ábra, 6-os számú egység) a terület DK-i részén már a flis zóna szomszédságába esnek. A Tiszagyenda Tigy–1 és –2 fúrásokban fordul elő. Ez a Mecsekjánosi Bazalt Formáció, mely szubmarin vulkáni, esetenként szubvulkáni képződmény. Legnagyobb vastagsága az Alföldön meghaladja a 300 m-t. Kora berriasi–hauterivi. A tenger alatti hasadékvulkánok által létrehozott formáció a késő-jurától a kora-krétáig valószínűleg több szakaszban képződött, fő tömegének kora 125 M év (CSÁSZÁR 1998), de elképzelhető, hogy a vulkanizmus a zónán belül keleti irányba fiatalodik (SZEPESHÁZY 1973). A vulkánok és a rajtuk kialakult zátonyok lepusztulási törmeléke, a Magyaregregyi Konglomerátum több száz méter vastag lehet. Szolnoki flis öv A Szolnoki Flis övet szenon-paleogén pelágikus márga, flis építi fel (17. ábra, 1-es számú egység). A kutatási terület DK-i részén mélytengeri fáciesű, ív előtti medencében felhalmozódott flis rétegsort találunk. A Mecsek–középalföldi zóna mezozoos takaróin poszttektonikusan települt, a felső-krétától a paleogénig terjedő réteg összletet jelenti (11. ábra, zöld színű egység). A Szolnoki Flis kőzetei a Tisza egység északkeleti peremén találhatók, közel a Közép-magyarországi nyírási övhöz. Attól csupán néhány fúrással feltárt, kevéssé ismert, keskeny kristályos vonulat választja el. A Szolnoki Flis egy korábbi mezozoos takarórendszerre települt. Tektonikai történetük részben különböző, együtt alkotják a középső-miocéntől kezdődően kialakult pannóniai süllyedék aljzatát. A zóna csapása ÉK–DNy-i, Szolnok térségétől, mintegy 150 km hosszúságban követhető. A zóna szélessége ritkán haladja meg a 20–30 km-t. A Szolnoki Flis zónán belül az egyes összletek elterjedése ma még hézagosan ismert. Kréta képződmények szórványosan, de viszonylag gyakran fordulnak elő. Törtel, Szandaszőlős Kunmadaras, Kisújszállás, Nádudvar, Püspökladány, Debrecen vonalában ismerünk kréta képződményeket. Térségünkben mélyített fúrások kréta képződményt nem tártak fel, ezért megléte területünkön kérdéses. A felső-kréta Izsáki Márgát és a vele kelet felé összefogazódó Debreceni Homokkövet területünkön fúrás nem érte el. 45

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A flis lefelé történő elhatárolása a gyakorlatban ritkán fordul elő, mivel a flist lényegében sehol sem fúrták át. Szeizmikus adatok alapján a Szolnoki vastagsága minimálisan 1000– 1500 m lehet. A flis paleocén–eocén átmeneti képződményei az Alcsi, Fegyvernek, Kisújszállás, Józsa, Hajdúhadház vonalában jellemzőek (NAGYMAROSY 1998). A részletes nannoplankton vizsgálatok azt mutatják, hogy nem volt folyamatos az üledékképződés. Kutatási területünkön jellemző képződmény a Nádudvari Formáció, mely paleocén– oligocén összlet. Homokkő, konglomerátum, aleurolit, agyagmárga, agyagrétegek ritmikus váltakozása („kárpáti homokkő”). Mélytengeri fáciesű, melynek vastagsága 100–1000 m közötti (BERNHARDT 1996). A Nádudvari Formációt az Fv.K–2, –3 és az Fv–2, valamint a Kis–13, –16, –18, –19 fúrások tárták fel (17. ábra). A kisújszállási fúrásokban magasabb helyzetben érte el a fúrás a flist, mint a fegyverneki fúrásokban. Pl. a Kis–16-ban 1894– 1954 m között, az Fv–2-ben 2274–2342 m között harántolta a fúrás. 1.2.2.5. A medenceüledékek kőzettana Paleocén–oligocén események A terület nagy része a paleogén idejére szárazulattá vált, vagy az maradt, csupán a flis medencében folytatódott tovább az üledékképződés (Nádudvari Formáció). Legkésőbb az oligocén során a teljes terület kiemelkedett, amely jelentős lepusztuláshoz vezetett, ami még az alsó-miocénben is zajlott (LEMBERKOVICS 2009). Paleogén képződmények A terület paleogén képződményeit a harántoló fúrások és a területet bemutató földtani szelvények alapján ismertetjük (18. ábra). A paleogén rétegsorok nagyon eltérőek a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán. Az övtől északra az Észak-magyarországi paleogén medencében (BÁLDI, BÁLDI-BEKE 1985, FODOR et al. 1992, TARI et al. 1993) a felső-eocén folyamán törmelékes kőzetek, mészkő és mélytengeri márga, az oligocén során anoxikus üledékek, mélytengeri agyag keletkezett. A területen kb. 25 millió évvel ezelőtt egy eróziós esemény vetett véget az üledékképződésnek. A folyamatos vulkáni aktivitást számos tufaszint jelzi. A Közép-magyarországi nyírási övtől délre, az öv közvetlen közelében nem fordulnak elő paleogén kőzetek: ezek a szolnoki árokra korlátozódnak (NAGYMAROSY, BÁLDI-BEKE 1993). Tehát a Közép-magyarországi nagyszerkezeti zónát az Észak-magyarországi paleogén medence déli határának tekintjük. A flisen kívül eocén képződményt nem írtak le területünkről. A kiscelli mélymedence viszonylag gyors kialakulása után az intra-oligocén denudáció elsekélyesedéshez vezetett. A Tardi Agyagból fokozatosan fejlődött ki a Kiscelli Agyag. A Tardi Agyag (Eg–1, Es–2, Szi–1-es fúrásokban), a szomszédos jászberényi terület ÉK-i részén típusos kifejlődésű, csak a Magyar Paleogén Medence központi keskeny tengelye mentén nyomozható, a Budai-vonaltól K-re. Területünkön, ahol nincs Tardi Agyag, a legészakibb részen nagyon vékony bázisréteggel, vagy szinte a nélkül, közvetlenül, diszkordánsan települt a preoligocén aljzatra a Kiscelli Agyag, mely sekélybathiális, 300–500 méter mélységben, jól átszellőzött tengerfenéken lerakódott, agyagos, agyagmárgás aleurit, agyagmárga összlet (NAGYMAROSY 1996).

46


18. ábra. A kutatási terület és 5 km-es körzete a földtani szelvények nyomvonalával.

Az Egerlövő, El–1-es mélyfúrás (18. ábra) 1755–2150 m közt Kiscelli Agyagban állt le. Területünkön ez az egyetlen hely, ahol flistől eltérő oligocén képződményt harántoltak. A Bükk-hegység környéki oligocén tenger déli széle lehetett errefelé. A flist fedő neogén képződmények vastagsága általában 2–3 km között változik. A rétegsorban felfelé haladva, a neogén felé a fő különbség abban áll, hogy szemben a kevésbé tektonizált, viszonylag szintes településű neogénnel, a flis nagyon erősen tektonizált, jellegzetesek a 70–90 fokos dőlésű rétegek, az erősen préselt, fényes felületű agyagmárgák, a zúzott, tektonikusan breccsásodott kőzetek. A flis települése általában meredekebb. Ez az erősen tektonizált jelleg fontos sajátosságnak bizonyult a flis és a fiatalabb képződmények szétválasztásában. Ezek a jellegek azonban nagyon megtévesztőek. Egy-egy tektonizáltabb, préselt, litofáciesében hasonló badeni rétegsor gyakran alig-alig válik el a flistől és emiatt a terepi leírásokban számos alkalommal bizonytalan a határ megvonása a két összlet között. A Szolnoki Flis képződése után, de még a neogén medencesüllyedés előtt, az alsómiocénben erős kompressziót, azt követően kiemelkedést és lepusztulást szenvedett (NAGYMAROSY 1998). Miocén események A középső-miocén során a Pannonmedencében kétszer ismétlődő ÉNy–DK-i irányú erőhatások deformálták az ÉK–DNy-i irányban pásztásan elrendeződött prekainozoos szerkezeti egységeket. Ezek hatására kismértékű oldalelmozdulásokkal kísért hosszanti (ÉK– DNy irányú) asszimetrikus árkok alakultak ki a kárpáti íven belüli feszültségtérben. Így az árkosan beszakadt Dinári rendszeren át közvetlen tengeri kapcsolat létesült a Mediterrán medencével (HÁMOR 1998). 47

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A kárpáti és a badeni idején a Duna–Tisza köze szigettenger volt. A kiemelkedő szigetek, eltemetett rögök felett nincs vagy nagyon vékony az üledék. A közöttük levő mély árkokban vastag tengeri vagy vulkáni eredetű összleteket találunk. Zagyvarékas–Kunhegyes térségében található vulkáni képződmények (Ab.D–1, Tigy–2, 19. ábra) a Közép-magyarországi nyírási övet kísérő örkényi miocén vulkáni árok folytatására K–ÉK felé (KÖRÖSSY 1992). A kárpáti során árkos beszakadások, az alsó-badeni idején ismétlődő transzgresszió és az árokrendszer medencévé szélesedése jellemző. Az alsó-badeni idején DNy-felől megismétlődött a tengerelöntés. A felső-miocénben alakult ki a részmedencék láncolatából álló, többé-kevésbé egységes Pannon-medence (HÁMOR 1998).

19. ábra ÉK-DNy-i irányú földtani szelvény a terület DK-i részén (2-es szelvény 18. ábra) Jelmagyarázat: — N_Pc-Ol2: szenon-paleogén pelágikus márga, flis; — Mz: mezozoos összlet; — Mb: miocén bádeni; — eM3: Endrődi Márga Formáció; — szM3: Szolnoki Homokkő Formáció; — aM3: Algyői Formáció; — úM3: Újfalui Homokkő Formáció; — ú+zM3-Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; — nM3_Pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; — Qp-h: pleisztocén–holocén általában.

48

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület miocén képződményei A terület miocén medencekitöltő üledékeit a harántoló fúrások és a területet bemutató földtani szelvények alapján ismertetjük (18. ábra). Az alsó-miocén képződmények nagyon eltérőek a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán. Amíg a Közép-magyarországi nyírási övtől északra alsó-miocén sekélytengeri homokkő fedi az oligocén kőzeteket (SZTANÓ, TARI 1993), addig a zónától délre nem található hasonló korú képződmény. A miocén rétegsor a Közép-magyarországi nyírási övtől délre általában terrersztrikus törmelékes üledékekkel indul, ezt területünkön a mélyfúrások alapján nem tudjuk megerősíteni. Az alsó-miocén uralkodó képződménye a tufa–tufit, ebbe települhetnek a szárazföldi, ill. a tengeri környezetben lerakódott üledékek változatos rétegsorokat eredményezve. A szávai orogén ciklus második tágulásos fázisa epizodikus vulkáni működésben nyilvánult meg. Észak-Dunántúl kivételével országosan az árokrendszerek peremi területein, dilatációs hasadékok mentén, valamely korábbi kéregbeolvadás termékeként riolit–riodácit tört a felszínre. Kitörési hasadékai nagyjából követik az alaphegység nagyszerkezeti egységeinek határvonalait. Az egész Közép-magyarországi nyírási öv mentén a kárpáti-badeni időszakban vulkanikus lánc alakult ki. A neogén fekü eróziós diszkordancia felületére miocén vulkanitok települtek. A területet feltöltő neogén összlet vastagsága általában 2000–2500 méter, kivéve a nyugatról benyúló Jászsági-medencét, ahol elérheti az 5000 métert is. Kömlőnél a miocén vulkanitok vastagsága 1290 m, (a vulkanizmus már az eocénben elkezdődött). A Tarnabod–1-es fúrás (18. ábra) 1400 m vastagságban harántolt változatos miocén vulkáni sorozatot. A kutatási terület északi részén található az eggenburgi–ottnangi határán képződött, korábban „alsó riolittufaként” ismert Gyulakeszi Riolittufa Formáció, amely vagy diszkordánsan települ az alaphegységre, vagy a Kiscelli Agyag rétegeit fedi. Vastagpados, horzsaköves tufái döntően ártufa-jellegűek, ignimbritesedtek. A tufaanyag részben szárazföldre hullott, részben folyóvízi–ártéri területen rakódott le. Az „alsó riolittufa” területünkön az El–1 és Tarna–1-es mélyfúrásokban található. A Tarna–1-es fúrás 2256–3102 m közt harántolta ezt a képződményt. A középső- és felső-miocén képződmények nem különülnek el a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán, bár a vastagságokban nagy különbségek adódnak. A középső-miocén vulkanitok gyakori megjelenése és jelentős vastagsága jelzi a Közép-magyarországi nyírási öv közelségét (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998). Szerkezeti mozgásokra utal számos fúrás rendellenes rétegsora. Pl. Kömlő–1-es fúrásban, ahol triász mészkövet 13,6 millió éves riodácit tört át (KŐRÖSSY 2004). A kárpáti középciklus záró szakaszában Észak-Magyarországon epizódikus vulkáni működés zajlott le. Országosan elterjedt a Tari Dácittufa Formáció („középső riolittufa”), mely kompresszív fázis során felújult törésvonalak mentén kirobbant hamufelhőből keletkezett (HÁMOR 1998). A kárpáti Tari Dácittufa a Tarna–1-es fúrásban 1980–2256 m közt a Gyulakeszi Riolittufa fedőjeként jelenik meg. Felette a badeni–kora-pannóniai Harsányi Riolittufa 1696–1980 m közt települt. Délről észak felé haladva, a Közép-magyarországi nyírási öv irányába, a miocénen belül egyre nő a vulkáni anyag mennyisége az üledékes frakció rovására. A kárpáti–kora-badeni idején a terület szárazulat volt, lepusztulás zajlott. A középsőbadenit a területen a Mátrai Vulkanit Formációcsoport (GYALOG, BUDAI 2004) képviseli, képződése már az alsó-badeni végén megkezdődött. A vulkanitot szárazföldi sztratovulkáni képződmények építik fel, melyek döntő tömege andezit (HÁMOR 1998). A Tigy–2-es fúrás

49

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2713–3008 m közt harántolta, feküje az alsó-kréta Mecsekjánosi Bazalt. Az Ab.D–1-es fúrás 3130–3150 m közt tárta fel és ebben állt le (18. ábra, 19. ábra). A lepusztulás utáni üledékképződés során először tengeri (badeni), aztán beltengeri, tavi (szarmata, alsó-pannóniai), majd deltasíksági (felső-pannóniai alsó kétharmada), végül folyóvízi (felső-pannóniai felső harmada és a pleisztocén) üledékek töltötték fel a területet. A fúrási adatok alapján a miocén transzgresszió a morfológiailag kevéssé tagolt alaphegységi fekü mélyedéseit foglalta el. A badeniben először terresztrikus képződmények rakódtak le, melyek elsősorban homokkő-konglomerátum, erre tengeri miocén rétegek települtek tufarétegekkel. Az Nkö–11-ben (20. ábra, 18. ábra) 2679–2782 m közt középső-miocén márgát, mészmárgát, homokkövet és aleurolit üledékeket találtak és közben a fúrás harántolt egy vékony alsópannóniai bazalt telért.

20. ábra. ÉNy–DK-i csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén, Jászberény és Nagykörű között (1. szelvény, 18. ábra) (Szerkesztette: MAROS, PALOTÁS in BABINSZKI et al. 2015).

50

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Aljzat: A zárójelben lévő számok HAAS (2010) térképe alapján jelölik az egyes képződményeket. — Pt (23): variszkuszi metamorfit összlet (gneisz, csillámpala, amfibolit); — Pz-Mz (60): újpaleozoos és mezozoos képződmények tagolás nélkül; — T1(14): alsó-triász folyóvízi és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények;

Medencekitöltés: — be3-Ol1: Budai Márga Formáció; — kOl1: Kiscelli Agyag Formáció; — pOl2-Me: Pétervásárai Homokkő Formáció; — sOl2-Me: Szécsényi Slír Formáció; — M1k: miocén kárpáti; — Mb: miocén bádeni; — hMs: Hajdúszoboszlói Formáció; — MMk-s: Mátrai Vulkanit Formációcsoport;

— T2-3 (58): középső–felső triász platform és medence fáciesű karbonát összlet; — J1-2 (10): alsó-, középső- jura pelágikus, finom sziliciklasztos összlet; — J (62): jura bázisos magmatitok; — J2 (63): középső jura olisztosztróma-melanzs; — J2-K1(9): középső-jura, alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő; — K1 (6): alsó-kréta bázisos vulkanitok és ezek áthalmozott tengeri üledékei; — N_Pc-Ol2 (1): szenon-paleogén pelágikus márga, flis

— eM3: Endrődi Márga Formáció; — szM3: Szolnoki Homokkő Formáció; — aM3: Algyői Formáció; — úM3po: Újfalui Homokkő Formáció; — úM3po+zM3-Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; — zM3-Pl: Zagyvai Formáció; — nM3_Pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; — Qp-h: pleisztocén–holocén általában.

Felső-badeni nyíltvízi kifejlődésű foraminiferás agyagmárga a Szilágyi Agyagmárga Formáció. Sekélyvizű zátonyos szigettenger kisebb részmedencéinek nyíltvízi területein képződött (HÁMOR 1998). A Tarna–1-es fúrásban a Szilágyi Agyagmárga 1580–1696 m között a Harsányi Riolittufa felett települt. E felett már szarmata és pannóniai összlet következik. A badeni szigettenger normális sótartalmú vizében lerakódott sekélytengeri és partszegélyi üledékek továbbá: ősmaradvány törmelékes agyagos mészkő, mészmárga, márga, agyagmárga, homokkő, aleurolit (glaukonitos, tufás), augit andezit. A Jászsági-medence irányában Ny-felé haladva a miocén képződmények vastagsága fokozatosan nő (BUJDOSÓ 1997). Területünkön 170 m-ről 540 m-re. A területen a foltszerű elterjedésű szarmata képződmények pontos elhelyezkedése bizonytalan. A peremi fáciesű, brakkvízi Hajdúszoboszlói Formáció fő tömegét aprókavicsos, bioklasztos mészkő (SZENTGYÖRGYI, HÁMOR 1997b) alkotja. A Tarna–1-es fúrásban a badeni Szilágyi Agyagmárga felett települt 1418–1580 m között. A területről más szarmata képződmény nem ismert. A terület pannóniai képződményei 9,1–6,8 millió év között kiújult az oldal-eltolódásos szerkezeti mozgás és jelentős süllyedés következett be. Ennek eredményeképpen keletkeztek a Pannon-tóban lerakódott nagy vastagságú deltafront rétegsorok. JUHÁSZ et al. (2006) integrált sztratigráfiai vizsgálatai szerint a medence inverziója az általuk Pa–4 szekvencia-határként leírt 6,8 millió éves szint kialakulását követően kezdődött meg. Az Északi-középhegységben már a szarmatában kialakult a delta rendszer. A Pannonmedence feltöltésében jelentős szerepet kaptak azok a bő vízhozamú, nagy mennyiségű törmelékanyagot szállító folyók, melyek hordalékukat a torkolatuknál rakták le. (JUHÁSZ 1998). A delta progradáció következtében a medence peremeken általánossá vált a sekélyvízi, parti, delta front, delta síkság, folyóvízi–tavi homokos–agyagos üledékképződés. Az üledéksorokban a delta üledékek dominálnak, mivel ezek hozták létre a legtöbb üledékanyagot. Az alsó-pannóniaiban kialakult delta rendszerek tovább nyomultak a medence belseje felé. A délkeletre mélyülő jászsági medence belseje felé progradált az alsó-pannóniai delta rendszer (PALOTAI, CSONTOS 2010). Az Északi-középhegység előterében vastag delta-alluviális síksági üledékek halmozódtak fel. A középhegység körül kialakult delta fáciesek közvetlen kapcsolódnak a medence-belsejei fáciesekhez. 51

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Jászsági-medencének ezen a részén találkozott az Alföldre érkező két fő behordási irány, amelyek ÉK-i és ÉNy–Ny-i irányból szállították az üledékeket a területre. Kezdetben az ÉK-i beszállítási iránnyal jellemezhető deltarendszer üledékei rakódtak le, fő tömegükben a terület É–ÉK-i felében. Ezt követően az É–ÉNy irányú üledékbehordás dominált, majd megint ÉK-, ill. É-i irányból érkezett a behordás. A két deltarendszert a Pa–4 harmadrendű szekvencia határ választja el egymástól (SZENTGYÖRGYI-né et al. 2012). A Pannon tó gyors feltöltődése ezen deltarendszerek eredménye, mely hazánk területén a késő-miocénben lezárult (MAGYAR 2010). A feltöltődést követően jelentős vastagságú folyóvízi összlet halmozódott fel, mely folyamatos rétegsort képvisel a késő-miocéntől a negyedidőszak elejéig. Figyelembe véve a fiatalabb negyedidőszaki üledékek jelentős vastagságát, a terület nagy részének további süllyedése következett be (JUHÁSZ et al. 2006). A pannóniai és a pannóniainál fiatalabb üledék dél-felé, a medence belseje felé vastagszik, ahogy a felső-miocén–pliocén süllyedés mértéke növekedett. Tarnabodnál 850 m, Kömlőnél 1098 m vastag a pannóniai üledék, viszont a Tigy–2-es fúrásban már 2270 m vastag (18. ábra). Nyugat felé, a Jászsági-medence felé is vastagszik a pannóniai réteg összlet és meghaladja a 3000 m-es vastagságot. A Jász–I-es fúrásban 2635 m vastag a pannóniai összlet. A pannóniai képződmények általában települési diszkordanciával települtek a miocénre. A területen a pannóniai összletekre általánosan D–DK-i dőlésirány jellemző (BALÁZS et al. 2012). Az egykori szigetek partvonala mentén, csak foltokban fordulhat elő a Békési Konglomerátum Formáció, melynek megléte területünkön nem bizonyított. KŐRÖSSY (2005) hívta fel a figyelmet az egyes bádenibe sorolt konglomerátum, durva homokkő összletek és a pannóniai bázisán települő Békési Konglomerátum hasonlóságára. A meghatározhatatlan korú kvarckavics anyagú konglomerátum, metamorf kőzettörmelék anyagú breccsa, homokkő, tufás homokkő, aleuritos márga összetételű rétegsorok több formációba is tartozhatnak. Az Endrődi Márga, a Szolnoki Homokkő és az Algyői Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett „alsó-pannóniai” formációkat, a Peremartoni Formációcsoportot. (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al. 2006 és GYALOG szerk. 1996 alapján történt). Távol a behordási területektől, a medence legbelső részein igen csekély mértékű kondenzált üledékképződés folyt, hemipelágikus tavi-, beltengeri agyagos–karbonátos rétegsorokat hozva létre, melyeket mészmárga, márga, agyagmárga rétegsorok képviselnek. Ezek alkotják a pannóniai bázisát alkotó Endrődi Formáció képződménysorát. Vastagsága területünkön 90– 630 m közt változik (2-es szelvény, 19. ábra). A mélyvízi márgák fölött a medencerészek legmélyebb zónáiban finomszemcsés homokkő, aleurolit, agyagmárga–márga rétegek váltakozásából álló turbidit sorozat települt. Ez a képződmény a Szolnoki Homokkő Formáció. Vastagsága nagyon változó, a területre benyúló Jászsági-medencében, elérheti az 1000 m-t is, a medenceperemek irányában kiékelődik. A Jász–I-es fúrásban 1100 m vastag (20. ábra), míg az Nkö–5-ben csak 440 m (19. ábra). Sekély szublitorális fáciesű a Száki Agyagmárga Formáció, mely molluszkás–ostracodás agyagmárgás aleurit. A K–43-as (hevesi) fúrásban (18. ábra) az Újfalui Formáció feküje. 638–650 m között a fúrás ebben a képződményben állt le. Medenceperemi helyzetű, abráziós parti fáciesű a Kisbéri Kavics Formáció, mely kavicsos homok, homokos gyöngykavics, kevés aleurit, agyagmárgás aleurit betelepüléssel. A Kisbéri Kavics Formáció az El–1-es fúrásban az Algyői Formáció feküje, melynek vastagsága 39 m. A turbiditek fölött a lejtőn (deltalejtő, medencelejtő) zagyárként mélybe csúszott homokok finomszemcsés üledéke található, ami az Algyői Formációt alkotja. Agyagos–aleuritos rétegsor, melybe torkolati zátony, víz alatti mederkitöltés, és gravitációs eredetű aleurolit és homokkő testek települhetnek, amelyek gyakorisága és vastagsága területenként igen eltérő lehet. Az Algyői Formáció vastagsága a területen 400–800 m közt változik (2. szelvény, 19. ábra). 52

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A folyók beömlési helyeitől távolabb, a partvonalak mentén jellegzetes parti üledékképződés folyt. A folyótorkolatoknál, deltafronton, deltasíkságon, parti síkságon képződött az Újfalui Homokkő Formáció. Az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció és a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett „felső-pannóniai” formációkat, a Dunántúli Formációcsoportot. (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al. 2006 és GYALOG szerk. 1996 alapján történt). Az Újfalui Homokkő Formáció homokkő, aleurolit és agyagmárga sűrű váltakozásából áll, amelyben a homokkő testek vastagsága több tíz méter is lehet. Szenesedett növénymaradványok gyakoriak benne, ezek helyenként rétegeket alkotnak. A területen vastagsága 33–608 m közt változik (1. szelvény 20. ábra, 2. szelvény, 19. ábra). (Az Ab.D–1-es fúrásban 33 m a Kunhegyes, K–21-es fúrásban viszont 608 m, ezek 8 km-re vannak egymástól). A már feltöltődött területeken folyóvízi–ártéri, tavi, mocsári üledékképződés folyt. Ennek üledékei alkotják a pannóniai üledékképződés legfelső tagját alkotó Zagyvai és Nagyalföldi Tarkaagyag Formációt. Ez a képződménycsoport a medencebelsőben igen nagy vastagságot érhet el. A Zagyvai Formációra települő Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció igen nehezen különíthető el a feküjétől. A Zagyvai Formáció szenesedett növénytöredékeket tartalmazó közép- és finomszemű homok, homokkő, aleurit, agyag és agyagmárga rétegek igen sűrű váltakozásából áll, gyakori földes–fás barnakőszén csíkokkal. A Zagyvai Formáció az Újfalui Homokkő Formáció felső-pannóniai részétől gyakran nehezen elválasztható. (1. szelvény 20. ábra, 2. szelvény, 19. ábra). A Zagyvai Formáció maximális vastagsága területünkön 635 m. A Tarna–1-es fúrásból viszont hiányzik. A Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció változó vastagságú homok és agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit és kavicsos homok rétegekkel. A legmélyebb süllyedékek területén képződése átnyúlhatott a pleisztocén alsó részébe is. A homokkőtestek között homokkő, aleurit, agyag sűrű váltakozása jellemző. Vastagsága 50–410 m között változik (3. szelvény, 18. ábra, 21. ábra). A Rózsaszentmártoni Tagozata jelenik meg az El–1-es fúrásban 65–240 m között. A K–43-as és Tarna–1-es fúrásokban is megjelenik. Fekvője mindenhol a Bükkaljai Lignit Formáció, mely a Zagyvai Formációval összefogazódva jelenik meg a terület északi, peremi részén. Deltasíkság víz fölött és víz alatt keletkezett agyagrétegeinek váltakozásaiból áll, homok és lignit közbetelepülésekkel. Ennek vastagsága 60–165 m között változik.

53


21. ábra. ÉK-DNy irányú földtani szelvény Tiszafüred-Jászboldogháza között (3-as szelvény, 18. ábra) Jelmagyarázat: — úM3po: Újfalui Homokkő Formáció; — ú+zM3-Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; — nM3-Pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; — Qp-h: pleisztocén–holocén általában; — f_Qhal: holocén folyóvízi aleurit.

A hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) a 80-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 17. táblázat és a 22. ábra jelzi a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát.

54

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai.

22. ábra. A pannon képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése (KORPÁSNÉ, JUHÁSZ szerk. in CSÁSZÁR 1997).

Negyedidőszaki képződmények A 2,5 millió évvel ezelőtti tektonikai mozgások a Kárpát-medence morfológiai tagolódását az egyes területrészek feldarabolódását, a kiemelkedéseken nagyon jelentős lepusztulást eredményeztek. A vizsgált területen a kiemelt rögök tovább emelkedtek, a Jászsági-medence pedig tovább süllyedt. Az Északi-középhegység és D-i előtere jelentősen megemelkedett, így a lepusztulás változó mértékben belemart a felszínen lévő, medencekitöltő pliocén, sőt néhol 55

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet az idősebb képződményekbe is. Az Északi-középhegység eddigi süllyedő mozgása ekkor változott át ellenkező, kiemelkedő irányzatúvá. A medence süllyedékek központjában a pliocén és pleisztocén között nem szakadt meg az üledékek lerakódásának folyamata. A negyedidőszaki képződmények vastagsága a medenceterületeken elérheti a több száz métert (RÓNAI 1985, RÓNAI, FRANYÓ 1989). A kvarter képződmények túlnyomó részét a pleisztocénben lerakódottak teszik ki, a holocénben kialakultak vastagsága általában csak néhány méteres. A holocént vékony ártéri agyag, homok és ártéri talajok képviselik. A pannóniainál fiatalabb üledék, ahogy a pannóniai is, DK-felé, a medence belseje felé vastagszik, ahogy a felső-miocén–pliocén süllyedés mértéke növekedett (KŐRÖSSY 2004). A területet a középhegységből érkező folyók hordalékkúpjai töltögették fel. A medence belsejében homok, kavicsos homok, tarkaagyag, vörös agyag, huminites agyag, „alföldi” lösz, eolikus homok, tőzeg, dolomitiszap, mésziszap, réti mészkő, diatomit és különböző talajrétegek fordulnak elő (JÁMBOR 1998). Vastagsága 210–440 m között változik, általában települési diszkordanciával fedi a felső-pannóniai legfelső rétegeit.

56


1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2016 februárjában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban eolikus képződményekben: löszben, homokos löszben, lejtőlöszben, illetve futóhomokokban, valamint ártéri finomszemcsés (iszap, agyag, infúziós lösz, homok) képződményekben alakultak ki. A vízfolyások mentén durvább szemcsés folyóvízi képződmények (homok, kavics) alkotja a talajvíztartót. A fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén korú folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek — legnagyobb vastagságban a Tisza mentén. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2–5 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi–ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága a vizsgálati területen mintegy 200– 400 m-re tehető. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Nagyalföldi Tarkaagyag és Zagyvai Formációktól. Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízműkútjainak nagy része elsősorban a felső 100–400 m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ. Ez viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi–ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött felső-pannóniai üledékekkel (Nagyalföldi Tarkaagyag, Zagyvai, Újfalui Formációk – Dunántúli Formációcsoport); a képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el. Az egymásra települő és egymásba fogazódó–kiékelődő homokos–agyagos rétegek alkotta víztartó összlet együttes vastagsága rendszerint meghaladja az 600–800 m-t, a medenceterületek irányában elérheti akár az 1000– 1200 m-es vastagságot is. Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak. Ezek a deformált réteg– menti földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb 57

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet szintekbe jutását. A kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. 350–400 mes mélység alatt már 30 °C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak a homokos vízadók. A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen. Legnagyobb (kb. 600 m-es) vastagságát a terület K-i, DK-i részén éri el, egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, mintegy 200–300 m. A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen és 5 km-es környezetében széles tartományban változik. Többnyire alacsony (kb. 400–1500 mg/l) TDS-ű, a mélységgel változó összetétel a jellemző, így a kezdetben CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os vizek a mélységgel növekedve NaCaMgHCO3-os, illetve NaHCO3-os kémiai jellegűvé válnak. A kb. 500 méteres mélységnél sekélyebb vízadókban többnyire 400– 800 mg/l-es TDS, CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os és NaCaMgHCO3-os kémiai jelleg, míg ennél mélyebben általában 600–1500 mg/l-es TDS és jellemzően NaHCO3-os kémiai jelleg az uralkodó. A vizsgálati terület határain belül ugyanakkor leginkább a NaHCO3-os kémiai jelleg fordul elő. Az alacsony TDS-ek és a kémai jelleg intenzív áramlások meglétére utalnak a felső-pannóniai összletben. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) a vizsgálati területen ÉNy-i irányból DK felé történő regionális áramlással számolhatunk. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a területen 400–800 méteres mélységtől túlnyomásosnak tekinthetők. 1.3.1.1.3. Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A Kisköre vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni elsősorban az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban. A területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi, Szolnoki és Algyői Formációk), illetve a Száki Agyagmárga és Kisbéri Kavics Formációk képviselik az alsó-pannóniai képződményeket. Vastagságuk erősen változó, 800–2300 méter), de többnyire 1000–1700 méter között alakul a vizsgálati területen belül. Az alsó-pannóniai rétegek közül a Szolnoki Formáció összlete többnyire 300–600 méter közötti vastagsággal jellemezhető, ennél nagyobb vastagságok a mélymedencék irányában figyelhető meg. A területre jellemző, hogy az Algyői Formációban gravitációs átülepítéssel közbetelepülő homokos aleurit, homok(kő) testek jelennek meg. Az Endrődi Formáció bázisán található kavicsbetelepülésekben, illetve a fekü Békési Formációban szintén találhatunk víztartókat, amennyiben azok (legalább néhány tíz méteres vastagságban) megjelennek a területen. A báziskonglomerátumról a területen pontosabb információik nem állnak rendelkezésre. A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg. Összefoglalva, az összleten belül a jelentősebb vastagságú turbidites összletben (Szolnoki Formáció), valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit–homok rétegekben, illetve a báziskonglomerátumban lehet lokális vízadókkal, rezervoárokkal számolni. A vizsgált területen és környezetében mindezidáig hévíztermelés szempontjából e képződményeket nem vették számításba a kvarter és a felső-pannóniai vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények nagyobb települési 58

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mélysége, kisebb vastagsága és esetenként alacsony vízvezető-képessége miatt. Mivel a területen az alsó-pannóniai rétegsorból a rendelkezésünkre álló vízelemzések esetében még nem került sor a származási hely részletesebb földtani beosztására, ezért a vízadók és vízzárók jellemzése itt együttesen kerül leírásra. Az itt található vizek rendszerint NaCl-os, NaClHCO3-os, illetve NaHCO3Cl-os kémiai jellegűek; a rendelkezésre álló adatok alapján az összes oldottanyag-tartalmuk rendszerint 5500–17 000 mg/l közötti, de egyes esetekben ennél alacsonyabb, vagy magasabb oldottanyag-tartalmú vizek is előfordulhatnak. A vízelemzések ugyanakkor két területről, Fegyvernek és Kisújszállás térségéből állnak csak rendelkezésre. Kisújszállás térségében inkább NaCl-os, míg Fegyvernek környezetében NaCl-os, NaHCO3Cl-os és NaClHCO3-os vizek egyaránt előfordulnak, itt esetenként a kalcium mennyiségének növekedése is megfigyelhető; az oldottanyag-tartalom döntő részben az előbbi területen általában 5500–17 000 mg/l között, míg utóbbi területen döntően 2830– 16 300 mg/l között alakul. Az alacsonyabb értékek az összlet vastagabb, homokosabb, míg a magasabb koncentrációk a vékonyabb és/vagy finomabb szemcsésebb alsó-pannóniai összlethez köthetőek. Ennek magyarázata, hogy a vastagabb összletben nagyobb kiterjedésű és összefüggőbb homokosabb üledékek fordulnak elő, melyek intenzívebb áramlást tesznek lehetővé. Az alacsonyabb oldottanyag-tartalom intenzívebb áramlási rendszer meglétére utal, míg a magasabb sótartalmú és kalciumban gazdagabb vizek aljzatból származó hozzákeveredésére is utalhatnak. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén, elsősorban kárpáti–badeni üledékekben, amennyiben a törmelékes összlet durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Hajdúszoboszlói Formáció). Fontos megemlíteni a területre jellemző kifejezetten nagy vastagságban megjelenő prepannóniai miocén vulkáni összletet (Gyulakeszi Riolittufa, Tari Dácittufa, Harsányi Riolittufa Formációk, Mátrai Vulkanit Formációcsoport), mely repedezettsége, illetve porozitása miatt lehet tárolóképződmény. A pannóniainál idősebb, miocén képződmények vastagsága erősen változik: néhány száz métertől, akár az 1500–1700 méteres vastagságú vulkáni rétegekig. A miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. E miocén korú rétegek vizei jellemzően NaCl-os, ritkábban NaClHCO3-os, NaHCO3Cl-os kémiai jellegűek, és néhány kivételtől eltekintve rendszerint kb. 11 000–15 700 mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A magasabb sótartalom és a kloridos jelleg a víztartók elzártabb jellegére utal. Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: — a prepannóniai miocén korú képződményekben, tufás homokkövekben, tufákban, — a pannóniai bázisos vulkanitokban (Keceli Bazalt Formáció), — az alsó-pannóniai homokkövekben (Szolnoki Formáció, valamint az Algyői Formáció homokköves betelepüléseiben). A felső-pannóniai rétegek alatti idősebb képződmények enyhén, vagy a mély medencék irányában (pl. Jászsági-süllyedék felé) jelentősebben túlnyomásosak lehetnek. Erre fokozott figyelemmel kell lenni, a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni. 1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit

59

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet (Hajdúszoboszlói Formáció). Vízföldtani jelentősége csak akkor van, ha közvetlenül települ az aljzaton és egy hidraulikai rendszert képez a repedezett alaphegységi zónákkal. Vízkémiai elemzés egyértelműen nem származik fentebbi képződményből, összefoglaló értékelést az előző fejezetben adtunk. A prepannóniai miocén képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A képződmények nyomásviszonyai túlnyomásosak lehetnek. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. 1.3.1.1.5. Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor leginkább kifejlettebb képződményei, az Endrődi és Algyői Formációk sorolhatók ide, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, — betelepülések részaránya alacsony. A képződmények az aljzat kiemelkedései felett elvékonyodnak és egymáson települnek, míg a Jászsági süllyedék irányában kivastagodnak — akár 1500 méteres összvastagságot is elérve — köztük a Szolnoki Formáció turbidites üledékei települnek. Az Endrődi Formáció átlagosan 100–600 m, az Algyői Formáció 400– 800 m-es vastagsággal jellemezhető a területen. Mivel az Endrődi Formáció az aljzat kiemelkedései felett csak erősen redukált vastagságban (néhány 10 m) jelenik meg, ezeken a részeken nem feltétlenül tekinthető regionális vízzárónak. Inkább lokális vízzárónak tekinthetők a Száki Agyagmárga Formáció finomszemcsés képződményei, melyek ismert vastagsága kb. 120 métert tesz ki. A vízkémiai jellemzést lásd a „Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók” alfejezetnél. Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén korú, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén anyakőzetek is lehetnek. 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység a területen és 5 km-es környezetében változatos felépítésű. A vizsgálati terület nagy részén a Mecsek Egység képződményei alkotják az aljzatot: a középső és nyugati területrészeken legnagyobb részben a Körösi Komplexum variszkuszi metamorf képződményei (gneisz, csillámpala, amfibolit) vannak jelen, melytől déli irányban egyre fiatalabb képződményekkel találkozhatunk. A Tiszaszentimre–Tiszaroff vonalig a Jakabhegyi Formáció alsó-triász korú folyó és delta fáciesű sziliciklasztos képződményei, majd tovább dél felé egy vékony sávban alsó–középső-jura finom sziliciklasztos kőzeteket és középsőjura–alsó kréta pelágikus és/vagy tűzköves mészköveket (Óbányai, Fonyászói, Bányai és Márévári Mészkő Formációk) találunk. A Tiszagyenda–Besenyszög vonaltól D-i irányban alsó-kréta bázisos vulkanitok és azok áthalmozott üledékei (Mecsekjánosi Bazalt és Magyaregregyi Konglomerátum Formációk) képezik a terület aljzatát. Tiszabőtől DK-i irányban a Szolnoki Flis pelágikus márgái, flis üledékei jelennek meg. Az ÉK-i területrészeken az aljzat pontos felépítése nem ismert, ugyanakkor az ÉNy-i területrészeken már a Közép-Magyarországi Egység újpaleozoos és mezozoos képződményei, pl. platform- és medencefáciesű középső–felső-triász karbonátok jelennek meg. Az aljzat többnyire –3000 mBf méternél mélyebben található, mely Tiszaroff térségében, illetve a mélymedencék irányában fokozatosan egyre mélyebbre, akár –5000 mBf mélységet is meghaladó mélységbe is süllyedhet. Rezervoárként egyrészt a karbonátos formációk jöhetnek számításba (mezozoos mészkövek), amennyiben hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként 60

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett „üde” karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú pl. geotermikus, CO2 tárolási szempontból. Másrészt a repedezett mezozoos palás képződmények, a nagyobb porozitással rendelkező mezozoos sziliciklasztos képződmények, vagy a paleozoos, metamorf képződmények (a területen a Körösi Komplexum kőzetei: gneisz, csillámpala, pala, homokkő) rendelkezhetnek magasabb porozitás és permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. Az aljzatból a vizsgált területről és annak 5 km-es környezetéből nem áll rendelkezésre vízkémiai elemzés. Egyetlen kevert minta található a területen, Kömlőn: itt a miocén és aljzati képződményekből származó víz NaCl-os kémiai jellegű és mintegy 21 500 mg/l összes oldottanyagot tartalmaz. Kisújszállás térségéből két vízminta származik paleogén képződményekből, melyek nagy valószínűséggel a Szolnoki Flis képződményeinek tekinthetők. Itt a mintegy 1950–2030 méteres mélységközben tárolt vizek TDS-e 12 500– 14 500 mg/l között alakul, a vízkémiai jelleg NaCl-os. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy–két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5–10%ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4–5%-ot tesz ki, a löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, pre-pannóniai miocén korú, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb területünkön „oldalirányú” utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A felső-pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban ÉNy-i irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 50–100 m-es zónájában lehetségesek a talajvíz irányából származó komponensek is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból a fedősorozatig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső- és alsó-pannóniai, valamint miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek — kényszerpályára — kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz, különösen az Észak-Alföld porózus termál és a Bükki 61

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet termálkarszt víztestekre megállapított jó mennyiségi állapot fenntartása miatt. Szükséges tehát e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásra-hatásainak tisztázása, értékelése. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell. 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — állandó vízfolyások, tavak, — talajvíz-párolgással jellemezhető területek, — szivárgó felszínek, — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt a peremek felől ÉNy felől DK-i irányba tartó regionális áramlás rajzolódik ki. 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter– felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz-, ásványvíz- (Kál), gyógyászati(Jászapáti, Kunhegyes), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő — és lehetséges — geotermikus hasznosításokat is. 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni.

62

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3.4. A terület vízminőségi képe A Kisköre vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2016 februárjában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. A sekély (felszín alatti 50 méternél sekélyebb) vízadók vizeinek összes oldottanyagtartalma a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 350–950 mg/l (medián körülbelül 520 mg/l), a klorid-ion tartalom 10–70 mg/l (medián körülbelül 20 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom 250–700 mg/l között változik 350 mg/l körüli medián érték mellett. A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések, valamint elöntési (belvizes) és evaporitosodott területek előfordulását jelzik, részben a települések belterületein, részben a mezőgazdasági területeken. Az ilyen területekre eső kutakban mért összes oldottanyag-tartalom elérheti a 7300 mg/l értéket, körülbelül 1200 mg/l nátrium, 500 mg/l kalcium, 650 mg/l Mg2+, 1000 mg/l klorid, 1100 mg/l hidrogén-karbonát és 4400 mg/l szulfát tartalom mellett (23. ábra Box-Whisker diagramján nem ábrázolt). A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box– Whisker diagramon (23. ábra) a nagyobb koncentrációjú kutak vizeinek elhagyásával ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg.

63


23. ábra. Kisköre vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a nagyobb koncentrációjú kutak adatainak elhagyásával

A kvarter képződményekben tárolt vizek NaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3os, ritkábban CaMgHCO3-os, elvétve MgCaHCO3-os típusúak. A vizek összes oldottanyagtartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 550–1350 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 50–300 mg/l Na+, 20–80 mg/l Ca2+, 10–40 mg/l Mg2+ és 400–1000 mg/l HCO3–. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (a felszíntől számított körülbelül 500 méterig) tárolt vizek jellemzően, CaMgNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os, CaMgHCO3-os, néhány esetben NaHCO3-os típusúak. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően 400–800 mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 20–200 mg/l Na+, 20–80 mg/l Ca2+, 10–30 mg/l Mg2+ és 300–750 mg/l HCO3–. A mélyebb vízadókban (felszíntől számított körülbelül 500–1200 méteres mélységköz) tárolt vizek jellemzően NaHCO3-os, ritkábban NaCaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően 600–1500 mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül 100– 400 mg/l Na+, 10–60 mg/l Ca2+, 5–20 mg/l Mg2+ és 400–1000 mg/l HCO3–. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogénkarbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box–Whisker diagramon (24. ábra) ábrázoljuk.

64


24. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Box–Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével

Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma széles körben, a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 3000–17 000 mg/l között változik. Ebből a képződményből mindössze a kisújszállási és fegyverneki CH-kutató fúrásokból származó vízminták álltak rendelkezésünkre. A fegyverneki kutak vizei jellemzően NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os jellegű, de egy-egy esetben előfordul NaHCO3-os, NaCl-os és NaCaCl-os víztípus is. A főbb jellemző alkotók körülbelül 3000–16 500 mg/l TDS mellett a következő tartományokban változnak, körülbelül 100–3000 mg/l Na+, 20–3000 mg/l Ca2+, 100–14 500 mg/l Cl– és 250–10 000 mg/l HCO3–. A kisújszállási fúrások vizei NaCl-os kémiai jellegűek, körülbelül 5500–17 000 mg/l TDS, 1500–6000 mg/l Na+ és 2500–7500 mg/l Cl– tartalom mellett. A Kisújszállás Kis–19 jelű kút, a felszín alatti 1400–1430 méteres mélységközből származó vize NaHCO3-os jellegű, ahol a Na+ 550–2000 mg/l, a HCO3– 2000–4000 mg/l, míg a TDS 3000–8000 mg/l körüli. A lokális víztartó és vízzáró egységek alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékeinek vizeiről csak az egerlövői, kisújszállási és tiszagyendai kutak vízminta adatai álltak rendelkezésünkre. Az összes oldottanyag-tartalom 6000–17 500 mg/l között változik. A vizek kémiai jellege jellemzően NaCl-os, ritkábban NaClHCO3-os, NaHCO3Cl-os jellegű. A főbb jellemző alkotók a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően következő tartományokban változnak, körülbelül 2000–6000 mg/l Na+, 2500–9500 mg/l Cl–, és 550–2300 mg/l HCO3–. A paleogén képződményekben tárolt vizekről csak a kisújszállási és az egerlövői kutak adatai nyújtanak információt, melyek szerint az összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján 12 500–14 500 mg/l között változik. Az Egerlövő El–1 jelű CH-kutató fúrásból származó vizek NaClHCO3-os, míg a Kisújszállás Kis–13 és Kis–18 CH-kutató fúrásokból származó vizek NaCl-os kémiai jellegűek. A főbb alkotók a következő 65

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet tartományokban változnak, körülbelül 4000–5500 mg/l Na+, 4000–8500 mg/l Cl–, és 500– 3000 mg/l HCO3–. A miocén és mezozoos képződményekből származó kevert vízről a Kömlő–1 jelű CHkutató fúrás adata nyújt információt, mely szerint az összes oldottanyag-tartalma 21 000 mg/l körüli, vize NaCl-os kémiai jellegű, ahol a Na+ 7500 mg/l, míg a Cl– 10 500 mg/l körüli. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a MgCaHCO3, CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os víztípustól a NaCaHCO3-os, NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os víztípuson keresztül a NaCl-os, NaCaCl-os víztípusig. A 25. ábra az összes oldottanyag- és a kloridtartalom felszíntől számított körülbelül 1400–1600 méteres mélységközig folyamatos növekedést mutatja. Fontos megjegyeznünk, hogy a mélység felé haladva egyre kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mely az értelmezés bizonytalanságát nagymértékben növeli.

25. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben

66


1.4. A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felülvizsgálata (VGT2) 2015 december 22.-ei keltezésű anyagából összegyűjtött állományok felhasználásával készült. Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Tisza részvízgyűjtő egységen helyezkedik el. Területén összesen 4 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik: a Hevesi-sík (2–9), a Nagykunság (2–18), a Bükk és Borsodi-Mezőség (2–8), a Zagyva (2–10); továbbá a Tarna (2–11) vízgyűjtő is érintett. A területre és 5 km-es körzetére 23 síkvidéki, meszes felszíni vízfolyás víztest esik (18. táblázat). A terület és környezete három holtágat és egy mesterséges állóvíz víztestet érint; ezek részben tározók, illetve halgazdálkodásra használt, időszakos tó. Részletes leírást a 19. táblázat tartalmaz. A terület számos — víztest kategórián kívüli — vízfolyással sűrűn behálózott, és víztest kategórián kívüli állóvizek is találhatóak a területen és környezetében, köztük 50 bányató, 13 holtág, 12 halastó és 61 egyéb tó, melyeken a bányászat, halgazdálkodás, rekreáció, természetvédelem és vízkárelhárítás a használati cél. 18. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve

Kódja

*NK-III-2. öntözőcsatorna

AEP844

*Rima

AEP927

*Sajfoki-csatorna Tarna alsó

AEP930 AEQ040

Tarnóca-patak

AEQ043

*Tisza Kiskörétől HármasKörösig *Tiszabői-csatorna

Típusa

vízelvonás miatt időszakos, öntözőcsatorna állandó vízszállítású, természetes vízfolyás időszakos, belvízcsatorna állandó vízszállítású, folyó állandó vízszállítású, természetes vízfolyás

Hasznosítás

Vízügyi igazgatóság

Vízellátás

KÖTI

Vízelvezetés

ÉM

Vízelvezetés Vízelvezetés

KÖTI ÉM

Vízelvezetés

ÉM

AEQ060

állandó vízszállítású, folyó

Vízelvezetés

KÖTI

AEQ061

Vízelvezetés

KÖTI

Vízelvezetés

KÖTI

Vízelvezetés

KÖTI

Vízelvezetés

KÖTI

Vízelvezetés

KÖTI

Vízelvezetés

ÉM

Vízelvezetés

KÖTI

Vízelvezetés

KÖTI

Vízelvezetés

ÉM

Vízelvezetés Vízelvezetés Vízelvezetés

KÖTI KDV KÖTI

Vízellátás

KÖTI

*Tiszaderzsi-csatorna

AEQ062

*Villogó-csatorna

AEQ117

Zagyva alsó *Tisza Tiszabábolnától Kisköréig

AEQ140

időszakos, kettős működésű csatorna vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, belvízcsatorna vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, kettős működésű csatorna állandó vízszállítású, folyó

AIW389

állandó vízszállítású, folyó

Bene-patak

AEP315

*Millér-csatorna

AEP804

*Mirhó-Gyolcsi-csatorna

AEP805

*Csincse-övcsatorna

AEP392

*Doba-csatorna Egyesült-Tápió *Hanyi-csatorna

AEP424 AEP458 AEP564

*Jászsági-főcsatorna

AEP620

vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, természetes vízfolyás állandó vízszállítású, kettős működésű csatorna időszakos, belvízcsatorna állandó vízszállítású, kettős működésű csatorna időszakos, kettős működésű csatorna időszakos, természetes vízfolyás állandó vízszállítású, belvízcsatorna vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, öntözőcsatorna

67

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet *Kakat-csatorna

AEP624

*Kánya-patak alsó

AEP629

*Laskó-patak alsó

AEP750

*Nagykunsági-főcsatorna

AEP834

vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, kettős működésű csatorna időszakos, természetes vízfolyás állandó vízszállítású, természetes vízfolyás vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, öntözőcsatorna

Vízelvezetés

KÖTI

Vízelvezetés

ÉM

Vízelvezetés

ÉM

Vízellátás

KÖTI

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

19. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve

Cserőközi-Holt-Tisza *György-éri-halastavak *Kanyari-Holt-Tisza *Tisza-tó

Kódja

Típusa

Hasznosítás

állandó vízborítottságú, mentett oldali Vízkárelhárítási holtág, tározás üzemeltetéstől függően időszakos, mentett AIH080 Halgazdálkodás oldali holtág állandó vízborítottságú, mentett oldali Vízkárelhárítási AIH083 holtág tározás ANS560 állandó vízborítottságú, tározó, Vízellátás AIH056

Vízügyi igazgatóság

KÖTI KÖTI KÖTI KÖTI


A 26. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket a vízjárta területekkel és műtárgyakkal.

26. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek, műtárgyak)

68

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület nagyobb része 1%, illetve 0,1%-os valószínűségű elöntési terület; a Tisza, Zagyva és Tarna mentén van jelölt nagyvízi meder, amelyet fővédvonal zár le. A folyóvizeken nagyműtárgy főleg a Tiszán található (köztük a Kiskörei Vízlépcső), viszont keresztirányú műtárgy számos vízfolyáson épült. A terület nagy része belvízzel közepesen veszélyeztetett, kisebb foltokban erősen veszélyeztetett területek is megjelennek. 1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati területet hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus víztestek csoportja alkotja; ezek a Duna–Tisza köze – Közép-Tisza-völgy (sp.2.10.2, p.2.10.2), illetve a Jászság, Nagykunság (sp.2.9.2, p.2.9.2) egységek, míg az Északiközéphegység peremvidék (sp.2.9.1, p.2.9.1) a terület 5 km-es körzetének északnyugati peremét érinti (27. ábra, 33. ábra). 30 °C-nál melegebb érintett porózus vízadó az Észak-Alföld (pt.2.2) víztest, amely a területet teljes egészében érinti, továbbá a terület északi része alatt húzódik a Bükki termálkarszt (kt.2.1) is. A terület felszín alatti víztesteit a 20. táblázat ismerteti. 20. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve

Északi-középhegység peremvidék *Jászság, Nagykunság *Duna–Tisza köze - Közép-Tisza-völgy Északi-középhegység peremvidék *Jászság, Nagykunság *Duna–Tisza köze - Közép-Tisza-völgy *Észak-Alföld *Bükki termálkarszt

Víztest VOR

AIQ566 AIQ585 AIQ526 AIQ567 AIQ584 AIQ527 AIQ563 AIQ511

Víztest azonosító

sp.2.9.1 sp.2.9.2 sp.2.10.2 p.2.9.1 p.2.9.2 p.2.10.2 pt.2.2 kt.2.1

Típus

sekély porózus

porózus porózus termál termálkarszt

A *-gal jelölt víztestek érintik a koncessziós területet.

69


27. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével

1.4.1.3. Határmenti víztestek A terület által érintett sekély porózus és porózus víztestek az ICPDR Tisza szinten kiemelt jelentőségűek. A területet nem érinti határon átnyúló víztest, illetve egyik víztest sem része az ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak. 1.4.2. Felszíni és felszín alatti védettség 1.4.2.1. Felszíni védett területek Az EU-VKI szerint is, a területen védettséget élveznek a különböző természetvédelmi területek (halas vizek, Nemzeti Parkok, Természetvédelmi Területek, Tájvédelmi Körzetek, Natura 2000 és Ramsari védettségű területek), a nitrátérzékeny és a tápanyagérzékeny területek, továbbá a kijelölt fürdőhelyek és rekreációs célra használt folyóvizek és állóvizek (28. ábra).

70

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület délkeleti része nagyobb összefüggő foltban nitrát-, míg a Tisza árterülete mentén tápanyagérzékeny (363, illetve 489 km2). Egyéb helyen foltokban találhatók nitrátérzékeny területek. A természetvédelmi területekről bővebben az 1.1.4. fejezetben található információ. A terület 144 km2 Natura 2000, 75 km2 természetvédelmi és 2 km2 Ramsari területet érint. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura2000 SCI és SPA). A 21. táblázat ismerteti ezeket.

28. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek

71

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 21. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO)

Natura2000 SAC

Védett terület azonosító HUBN20037

Nagy-Hanyi

Natura2000 SAC

HUHN20144

Kenderesi-legelő

Natura2000 SAC

HUHN20081

Újszász–jászboldogházi gyepek

Natura2000 SAC

HUHN20085

Jászapáti–jászkiséri szikesek

Natura2000 SAC

HUBN20036

Kétútközi-legelő

Natura2000 SAC

HUHN20015

Közép-Tisza

Natura2000 SAC

HUBN20040

Nagy-fertő–Gulya-gyep– Hamvajárás szikes pusztái

Natura2000 SAC

HUBN20037

Nagy-Hanyi

Natura2000 SAC

HUBN20041

Pélyi szikesek

Natura2000 SAC

HUBN20035

Poroszlói szikesek

Natura2000 SAC

HUBN20039

Pusztafogacs

Natura2000 SAC

HUHN20139

Szalóki Nagy-fertő

Natura2000 SAC

HUHN20003

Tisza-tó

Natura2000 SAC

HUHN20140

Úrbéri-legelő

Natura2000 SPA

HUBN10004

Hevesi-sík

Natura2000 SPA

HUHN10002

Hortobágy

Natura2000 SPA

HUHN10005

Jászság

Natura2000 SPA

HUBN10002

Borsodi-sík

Natura2000 SPA

HUHN10004

Közép-Tisza

Nemzeti Park

97/NP/73

Hortobágyi NP

Ramsari

Ramsari

Hortobágy

Tájvédelmi Körzet

158/TK/78

Közép-tiszai TK

Tájvédelmi Körzet

258/TK/93

Hevesi Füves Puszták TK

Természetvédelmi Terület

19/TT/50

Erdőteleki arborétum TT

vízi (alaphozam), szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), szárazföldi

Természetvédelmi Terület

206/TT/89

Erdőtelki-égerláp TT

vízi (alaphozam), szárazföldi

Védett terület típusa

Védett terület elnevezése

FAVÖKO típus

Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei és védőidomai is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. 1.4.2.2. Felszíni védett termelések Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. A terület felszíni vizeiből engedélyezett vízkiemeléseket a 22. táblázat mutatja be. 47 vízfolyáson történik 88 halgazdaság és öntözés célú vízkiemelés, amelynek összes mennyisége 7807 ezer m 3/év (22. táblázat).

72

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek Név

Meder VOR

Település

12. (Pélyi)-csatorna 22. csatorna Büdös-éri-csatorna Csátés-csatorna Csátés-csatorna Doba-csatorna Dobai 19. sz.-csatorna Fegyverneki (Alsóréti)-HoltTisza Gyöngyös-patak

AAB415 AAA926 AAB493 AAA541 AAA541 AAA125 AAA132

Pély Jászkisér Fegyvernek Jászapáti Jászkisér Tiszasüly Csataszög

ADQ539

Fegyvernek

AAB678

Tarnaméra

J. III-1. öntözőcsatorna J-II-2. öntözőcsatorna J-II-2-1. öntözőcsatorna J-III-2. öntözőcsatorna J-III-2. öntözőcsatorna J-III-2.-1. öntözőcsatorna

AAA637

Tiszasüly

AAB544 AAA181 AAA976 AAA976 AAA711

Tiszasüly Jászkisér Kőtelek Tiszasüly Tiszasüly

J-III-2.-1-1. öntözőcsatorna J-III-2.-1-1. öntözőcsatorna J-III-2-2. öntözőcsatorna J-III-2-3-1. öntözőcsatorna J-III-2-3-1. öntözőcsatorna J-X-2.-öntözőcsatorna Laskó-patak Millér-csatorna Millér-csatorna Millér-csatorna Mirhó-Gyolcsi-XII. csatorna Nagykunsági-főcsatorna

AAB560

Tiszasüly

AAB560 AAB702 AAA527 AAA527 AED822 AAA983 AAA929 AAA929 AAA929 AAB494 AAB190

Tiszasüly Besenyszög Kőtelek Nagykörű Kisköre Újlőrincfalva Besenyszög Jászapáti Jászladány Kunhegyes Abádszalók

AAB190

Fegyvernek

AAB190

Fegyvernek

Nagykunsági-főcsatorna Nagykunsági-főcsatorna

AAB190

Kunhegyes

AAB190

Kunhegyes

NK IV-1-2. öntözőcsatorna NK IV-1-2. öntözőcsatorna Nk-III-2. öntözőcsatorna Nk-III-2-2-2-1. öntözőcsatorna

AAB596

Tiszabő

AAB596 AAB736

Tiszabő Kunhegyes

AEN548

Abádszalók

Nk-III-2-4 öntözőcsatorna Nk-III-2-4 öntözőcsatorna

AAB652

Kunhegyes

AAB652

Kunhegyes

Nk-IV-1. öntözőcsatorna Nk-V-1. csatorna Tisza Tisza Bal parti szivárgó 1. Tiszasülyi-(28.)-csatorna

AAA073

Tiszabő

AAA461 AAA506 AAA174 AAB480

Fegyvernek Tiszabő Abádszalók Jászkisér

AAB074

Jánoshida

AAB074

Jánoshida

AAB074

Jászalsószentgyörgy

AAB074

Szászberek

AAB074

Szászberek

Nagykunsági-főcsatorna Nagykunsági-főcsatorna

Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva

Vízkivételi hely (Fkm)

3,6 0,94; 0,89 3,745; 2,483; 1,25; 1; 0,64 4,917 4,917; 4,917; 2,86; 2,66 12,7 0,695 12,6 3,03 2,075; 2,075; 19,92 2,6 3,46 12,5 2,89 0,695 4,26 n 4,489 2,655; 2,655 0,95 5,1 8,5 14,96; 10,456; 9,36; 4,917 4,917 34,073; 31,7 0,33 7,187 29,37 29,703; 29,703; 29,703; 29,703; 29,703; 25,992; 25,992; 31,5; 27,3 13,751 11,726; 11,286 0,455; 0,45 0,75; 0,75 14,5; n n 4,25; 4,077 1,6; 1,08; 0,5; 0,85 7,48 1,8; 1,75 370,375 n 13,7 38,724 44,4; 40,7; 48,411 42,75; 37,143; 33,7; 32,45; 32,4; 28,3; 37,11; 33,1 29,4 26,8; 19,746

Vízkivétel célja

Engedélyezett vízkivétel összesen m3/év

Öntözés Öntözés Öntözés (felt.) Öntözés Öntözés Öntözés (felt.) Öntözés

16000 2000 23250 15000 35000 1000 25000

Öntözés

12000

Öntözés (felt.) Halgazdasági vízellátás Öntözés Öntözés Öntözés (felt.) Öntözés (felt.) Öntözés Halgazdasági vízellátás Öntözés (felt.) Öntözés Öntözés Öntözés Öntözés Öntözés Öntözés Öntözés Öntözés Öntözés Öntözés Halgazdasági vízellátás

60000

Öntözés Halgazdasági vízellátás Öntözés Halgazdasági vízellátás Öntözés Öntözés (felt.) Öntözés (felt.) Halgazdasági vízellátás Öntözés Halgazdasági vízellátás Öntözés Öntözés Öntözés (felt.) Öntözés Halgazdasági vízellátás Öntözés

872000 43000 1000 8000 1000 5000 20000 2000 2400 50000 2000 4000 1500 112000 1500 302000 42600 14400 4800 1101600 1500000 212600 700000 163340 98500 60000 897000 782400 231000 180000 10000 1100 5000 15000 24356

Öntözés

39000

Halgazdasági vízellátás Öntözés

5800 101800

73

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.2.3. Felszín alatti védett termelések A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben l. 29. táblázat). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) során készült közcélú ivóvízbázisok adatbázisa a legalább 10 m3/nap kapacitású, vagy 50 főnél többet ellátó üzemelő, illetve tartalék és távlati ivóvízbázisokat tartalmazza. Ennek megfelelően a Kisköre vizsgálati területet érintő 16 felszín alatti ivóvízbázis közül 15 üzemelő, és egy tartalék státuszú. Az 5 km-es körzet további 28 üzemelő közcélú ivóvízbázist érint. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik, távlati ivóvízbázis nincs kijelölve. A 42 ivóvízbázisból 12 sérülékeny, és 5 bizonytalan vízbázis befejezett üzemeltető által készített diagnosztikával, valamint védőterületi határozattal rendelkezik. A 25 nem sérülékeny állapotú vízbázisok közül 3-ra nem készült diagnosztika, 1 vízbázis esetében sérülékeny vízbázis diagnosztika is készült. Ezekre a vízbázisokra 22 védőterületi/védőidom határozat került kiadásra. A vizsgálati területen 1, az 5 km-es környezetében további egyéb, közcélú vízbázis is található (Kisköre, Kál, Jászapáti). Ezek a vízbázisok nem sérülékenyek. A 23. táblázat ismerteti részletesen a terület vízbázisait, míg a 29. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be.

74


29. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 23. táblázat. Kisköre vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai FEV /FAV

Vízbázis VOR

*Abádszalók

FAV

ALF758

Átány

FAV

ALF784

Besenyszög

FAV

ALF844

Boconád

FAV

AOK638

Borsodivánka

FAV

AOK643

Csataszög

FAV

ALG431

Erdőtelek

FAV

ALF969

Heves

FAV

AID424

Heves

FAV

ALG072

Település

Vízbázis sérülékeny

üzemelő

nem

üzemelő

igen

üzemelő

nem

üzemelő

nem

360

üzemelő

nem

90

üzemelő

bizonytalan

üzemelő

igen

Heves Városi Vízmű

üzemelő

nem

Heves Tarnaholding Agrárszöv. Alatka

üzemelő

nem

Abádszalók Drágffy-közi vízműkutak Átány Vízmű vízellátó kútjai Besenyszög Vízmű hévízkútjai (2 db) Boconád községi vízmű Borsodivánka községi vízmű Nagykörű VCsat. Koncessziós Rt Csataszög Erdőtelek Vízmű vízellátó kútjai

Rendelkezésre álló diagnosztika

Védendő termelés (m3/nap)

Státusz

Vízbázis

befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika

befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett SVB diagnosztika, üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika

384 123 384

33 821 1718 10

75

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet FEV /FAV

Vízbázis VOR

Hevesvezekény

FAV

ALG073

Hevesvezekény

FAV

ALG074

Hunyadfalva

FAV

ALG248

Jászalsószentgyörgy

FAV

ALG109

Jászapáti

FAV

ALG110

Jászapáti

FAV

ALG111

Jászivány

FAV

ALG117

*Jászkisér

FAV

ALG120

*Jászladány

FAV

ALG121

Jászszentandrás

FAV

ALG122

Kenderes

FAV

ALG168

Kisköre

FAV

ALG200

Település

*Kömlő

FAV

ALG233

*Kőtelek

FAV

ALG249

Kunhegyes

FAV

ALG300

Mezőtárkány

FAV

AOK791

Nagykörű

FAV

ALG432

*Pély

FAV

ALG518

*Sarud

FAV

ALG581

Tarnabod

FAV

AOK857

Tarnaszentmiklós

FAV

ALG707

Tiszabő

FAV

ALG729

*Tiszabura

FAV

ALG730

*Tiszabura

FAV

ALG731

Tiszaderzs

FAV

ALG732

*Tiszagyenda

FAV

ALG736

*Tiszanána

FAV

ALG741

*Tiszaroff

FAV

ALG745

*Tiszasüly

FAV

ALG746

*Tiszasüly

FAV

ALG747

*Tiszasüly

FAV

ALG748

Újszász

FAV

ALG786

Újszász

FAV

ALG787

Vízbázis Hevesvezekény Vízmű hidegvizes kútjai Hevesvezekény Vízmű termálkútja Kőtelek Hunyadfalva Vízmű Jászalsószentgyörgy Vízmű hévízkútja Jászberényi u. Jászapáti Lehel úti Vízmű hévízkutak Jászapáti Lehel úti Vízmű hidegvizes kutak Jászivány, Jászapáti Városüz. Kft rétegvíz Jászkisér J.kisér és Vidéke Vízg. Társul Jászladány Önkormányzat Vízműtelepe Jászszentandrás Vízmű vízellátó kútjai Kenderes Bánhalma települési vízmű Kisköre vízmű Kömlő Vízmű vízellátó kútjai Kőtelek, Kőtelek Vízmű (Deák Ferenc út) Kunhegyes Vízmű vízellátó kútjai Mezőtárkány községi vízmű Nagykörű Vízmű (Önkorm. Gazd. Ell. Szer Pély Vízmű vízellátó kutak Sarud Vízmű vízellátó kutak (Sarud-TnánaPoroszló) Tarnabod községi vízmű Tarnaszentmiklós, Vízmű vízellátó kutak Tiszabő, Vízmű kutak (Térségi VCS Kft) Tiszabura, Pusztataskony 130 m-es kút Tiszabura, Vízmű vízellátó kutak Tiszaderzs, Tiszavíz Kft (Vízmű Felszabadulás út) Tiszagyenda Vízmű kutak (térségi VCS Kft) Tiszanána, Vízmű kutak Tiszaroff, Vízmű kutak (Polg. Hivatal Víz Tiszasüly Szénási-major 184,0 m-es közkút Tiszasüly Tiszasülyi Közüzemi Gondnokság Tiszasüly, Zártkerti parcellák kútja Újszász, Erzsébet liget 339.5 m kút Újszász, Kastélykerti ártézi kút

SVB: sérülékeny vízbázis. * a vízbázis a koncessziós területen helyezkedik el. ** egyéb, nem közcélú vízbázis.

76

Státusz

Vízbázis sérülékeny

üzemelő

bizonytalan

üzemelő

nem

üzemelő

bizonytalan

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

igen

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

igen

üzemelő

igen

üzemelő

igen

üzemelő

nem

üzemelő

igen

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

igen

üzemelő

bizonytalan

üzemelő

igen

üzemelő

nem

üzemelő

igen

tartalék

igen

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

igen

üzemelő

bizonytalan

üzemelő

nem

üzemelő

nem

Rendelkezésre álló diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika

Védendő termelés (m3/nap) 69 14 22 493 1370 822 95 1096 685 370 68 548 150 274 1041 134 260 141 1164 58

befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika

96 205 55 252 274 137 220 247 20 197 15 50 51

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ***FEV felszíni, FAV felszín alatti.

Az OTH nyilvántartása szerint nincs ásvány-, vagy gyógyvíztermelő kút a vizsgálati területen, környezetében 1 ásványvíz és 2 gyógyvíznek minősített kút található. A kutak részletes adatait a 24. táblázat tartalmazza. A területen, Tiszasüly 0121 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el Tiszasüly I. - agyag védnevű bányatelek. Az itt kitermelt szervetlen iszapot az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) OTH-GYÓGYF 187-2/2011. számú határozatában gyógyiszappá minősítette. 24. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település

Jászapáti Kál Kunhegyes

Kút jele

B–15 K–22 K–21

Víz kereskedelmi neve

Apáti gyógyvíz Káli Kunhegyes Kincse

Felhasználás

gyógyvíz ásványvíz gyógyvíz

EOV Y

732600 740958 770300

EOV X

240700 264072 226300

Térképi jele

15–4 K–22 15–16

A *-gal jelölt kutak a területre esnek.

A vizsgálati területen 32, míg körzetében további 59 db 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek az „Észak-Alföld” porózus termál víztestre szűrőzöttek és pannóniai, pliocén, egy esetben negyedkori összleteket csapolják. Nem mélyült olyan kút, amely szűrőzési mélysége meghaladja a 2000 métert, azonban 1000 métert meghaladó mélységből 5 kút termel a területen. A működő kutak vizének felhasználása többcélú; ivóvízként, fürdővízként, mezőgazdasági, és kis mértékben ipari céllal is termelik őket. Több kút eltömedékelt, vagy lezárt. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 25. táblázat közöl. A 30. ábra a Kisköre vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

77


30. ábra. Kisköre vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek

EOV X

EOV Y

Szűrőzött szakasz (m)

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) **

Vízadó kora

Hasznosítás

Térképi jele

*Abádszalók *Abádszalók

K-39 B-40

766361 766680

238609 238964

722–981,4 770,4–781,5

47 47

Pl2 Pl2

15-239 15-240

Besenyszög

K-17

742419

219116

925–1074

60

Pl2

Besenyszög Boconád Boconád Egerlövő Erdőtelek Heves Heves

K-28 K-13 K-17 K-5 K-38 B-20 K-43

741898 738100 735247 766279 742012 743214 741300

217022 256200 255550 264790 260704 250283 256900

897,4–918,1 425–463 408,6–466,4 420–422 552,5–635 548–772,4 601,5–636,5

56 33 36 39 39 47 40

Pl2 Pl2+E3 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

fürdő fürdő mezőgazdaság, ivóvíz ivóvíz mezőgazdasági ivóvíz lezárva fürdő fürdő mezőgazdasági

Település

Kút jele

25. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak

78

15-113 15-238 9-75 9-85 4-20 9-87 9-3 9-27

Település

Kút jele

EOV X

EOV Y



Vízadó kora

Hasznosítás

Térképi jele


Heves Heves Heves Heves Hevesvezekény Hevesvezekény Jászalsószentgyörgy Jászalsószentgyörgy Jászalsószentgyörgy Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászapáti Jászapáti *Jászapáti *Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti

B-44 B-21 K-40 B-54 B-2 B-5 B-20 K-21 K-22 K-19 B-15 B-16 B-16 K-30 K-27 K-52 B-53 B-58 K-59 B-2 B-3 B-7 B-9 B-10 B-11 K-13 K-31 K-65 K-60 K-64 K-67 B-69 B-68

742905 741714 743334 743543 748772 747904 727273 729301 728343 728379 732618 732843 732846 735000 734991 734506 732886 731656 729700 731800 732900 732200 733400 733400 732200 729700 732751 731607 729712 732503 729915 732942 732903

252141 251228 251621 252357 246905 246606 227097 223658 227844 227338 240727 242205 242208 238900 238918 240039 242313 242577 240300 241900 241800 241500 241600 241400 240700 240200 243657 242546 240455 243602 240827 242392 242387

495,3–643 318–579 512–618 506,1–609,5 541,1–568,2 575,1–580,4 605,3–748,5 622,5–632,8 710–797 504–530 617–773 445–482,1 – 509–553,2 450–485 486–505 553,8–720 665,3–742 574–598 – – – 451–458 456–458 – 401–436 418–446 402–460,5 573,5–597,5 399,1–518,3 368–392,5 534–564 440–482

35 34 35 37 36 36 46 39 49 33 49 35 35 37 35 37 42 46 39 31 31 32 31 30 31 32 33 32 42 34 31 37 30

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

eltömve eltömve

9-39 9-76 9-77 9-78 9-23 9-38 15-92 15-97 15-125 15-160 15-4 15-5 15-5A 15-28 15-55 15-83 15-107 15-141 15-161 15-162 15-163 15-164 15-165 15-166 15-167 15-168 15-169 15-175 15-203 15-227 15-236 15-244 15-252

Jászivány

K-43

740115

243170

583,3–595,4

37

Pl2

*Jászkisér *Jászkisér *Jászkisér

K-43 K-10 K-23

737375 737974 734853

233075 1004,1–1200,4 235696 569–607 229070 403–563,6

70 37 34

Pl2 Pl2 Pl2

*Jászkisér

K-33

736603

232868

584,4–659

42

Pl2

*Jászkisér

K-34

736032

236812

598–845

46

Pl3, Pl

*Jászkisér *Jászkisér

K-35 K-36

737154 737100

235499 235500

480,5–914,5 705,5–830,2

56 52

Pl3, Pl2 Pl2

*Jászkisér

K-38

739354

236128

1021–1218

69

Pl2

*Jászkisér *Jászkisér *Jászkisér *Jászkisér *Jászladány *Jászladány Jászladány *Jászladány *Jászladány

K-39 B-40 K-44 B-48 K-16 K-19 K-21 K-22 B-23

737103 738347 738361 738350 734853 733128 735721 737700 735187

233110 235619 235618 235588 229072 223449 251067 225200 224790

709,2–772,1 697,7–763 604–634 700–709,3 412–814 699–839 890,4–905,4 780–801 723,1–860,2

48 48 43 44 51 50 54 51 52

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl Pl2 Pl2

ivóvíz ivóvíz lezárva, észlelő ivóvíz mezőgazdasági mezőgazdasági lezárva fürdő ivóvíz lezárva lezárva mezőgazdasági ivóvíz ivóvíz eltömve eltömve eltömve eltömve ipari eltömve eltömve mezőgazdasági mezőgazdasági ivóvíz mezőgazdasági mezőgazdasági ivóvíz ivóvíz ivóvíz mezőgazdaság, ivóvíz ipari eltömve mezőgazdasági mezőgazdaság, ipar mezőgazdaság, ipar lezárva ivóvíz ipari, kommunális ipari ivóvíz ivóvíz lezárva mezőgazdasági lezárva, észlelő mezőgazdasági lezárva

15-84 15-217 15-7 15-32 15-86 15-87 15-88 15-93 15-116 15-131 15-173 15-221 15-250 15-8 15-106 15-114 15-124 15-126

79

EOV X

EOV Y



Vízadó kora

Hasznosítás

Térképi jele

*Jászladány *Jászladány *Jászladány Jászszentandrás Jászszentandrás Jászszentandrás *Kisköre *Kömlő *Kömlő

B-25 B-26 K-29 B-3 B-49 B-59 K-22 K-19 K-20

734426 732687 734418 734444 734400 734974 760628 754440 753811

224437 225917 224410 249199 249700 249787 240958 253164 251385

924,5–992 369,6–408,7 717–735 536–596,5 432–533 440,5–485,7 1027–1138 573,5–633 625–714

56 30 48 42 35 35 60 35 38

Pl3, Pl Q Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

15-142 15-176 15-223 15-9 15-111 15-249 9-46 9-19 9-40

*Kőtelek

K-11

753102

221373

1027,7–1223

62

Pl2

770381 747580 747356 746986 770534 769643 771849 767277 732938 728500 736900 733352 750400 733500 759260 761087 757211 728026 727182 730272

226304 239090 241527 239086 257168 256319 257517 249177 215038 219800 221000 257154 243300 259900 246827 249134 229696 216496 215833 215168

886–990,5 703,5–734,5 778–834,7 350,6–622 514–540 475–546 – – 657–712,5 655–715 980–996 435–594 382–413 302–320 858,5–978,1 895–1381,2 1056,5–1073 616,5–659,5 373,7–398,3 648–700

58 39 48 33 33 33 44 50.6 48 45 55 39 30 30 54 57 58 44 30 48

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

ivóvíz mezőgazdasági ivóvíz fürdő lezárva ivóvíz lezárva mezőgazdasági mezőgazdasági fürdő, mezőgazdasági fürdő lezárva mezőgazdasági lezárva ivóvíz lezárva

Település

Kút jele


Kunhegyes K-21 *Pély B-7 Pély K-9 *Pély K-5 Poroszló B-29 Poroszló B-30 Poroszló B-46 *Sarud B-24 Szászberek K-11 Szászberek K-10 *Szolnok K-69 Tarnaméra B-11 Tarnaszentmiklós B-9 Tarnazsadány B-5 *Tiszanána K-22 *Tiszanána K-27 *Tiszaroff K-20 Újszász B-21 Újszász K-23 Zagyvarékas K-13 A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** kút létesítése idején.

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2, Pl3

mezőgazdasági mezőgazdasági fürdő lezárva ivóvíz mezőgazdasági lezárva lezárva ivóvíz ivóvíz ipari

15-112 15-16 9-4 9-26 9-70 9-71 9-80 9-90 9-91 15-99 15-100 15-38 9-24 9-73 9-79 9-35 9-81 15-109 15-94 15-235 15-242

A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 26. táblázat és a 27. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit öntözésre, bányászatra, kisebb mértékben ivóvízként hasznosítják. A porózus vízadók vizét elsősorban ivóvízként és bányászati céllal, kisebb mértékben mezőgazdasági és egyéb céllal termelik. A porózus termál vízadók készleteit elsősorban ivóvízként, kisebb mértékben fürdő, egyéb és mezőgazdasági céllal használják. Termálkarsztból nincs vízkiemelés. Visszatáplálás nem történik a területen.

80

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 26. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2013-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

ivóvíz

ipari

sp.2.9.1

egyéb energia bányászat öntözés mezőgazdas fürdővíz ági

egyéb termelés

visszatáplálás

egyéb és többcélú termelés összevonva

273,016

sp.2.9.2

Összesen 273,016

38,675

1,095

1,34

3,016

44,126

sp.2.10.2

0

p.2.9.1

187,575

p.2.9.2

0,65

4914,278

2495,723 46,299

3,13

3,01

33,831

295,973

p.2.10.2

236,305

9,168

pt.2.2

1384,13 233,846

8,205

5108,643 30,175

2,789

77,468

108,409

2982,258

48,876

294,349

321,797

2056,387

kt.2.1

0

27. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen (VGT, 2012-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa

sekély porózus porózus porózus termál sekély hegyvidéki hegyvidéki karszt termál karszt

Szűrőzött szakasz mélysége (m)

sekélyebb, mint 30 mélyebb, mint 30

A kifolyó víz hőmérséklete (°C)

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

kevesebb, mint 30 magasabb, mint 30

sekélyebb, mint 30 mélyebb, mint 30

317,142 8385,25 2056,387 –

kevesebb, mint 30 magasabb, mint 30 Összesen

– – 0 10758,779

1.4.3. Szennyeződések 1.4.3.1 Pontszerű szennyezőforrások Pontszerű szennyezőforrásnak minősülnek a szennyvíztisztító telepek, ahonnan a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre esetenként jelentős (31. ábra, 28. táblázat). 28. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében Település

Tenk *Tiszaroff *Kisköre *Jászapáti Hunyadfalva Heves *Abádszalók Kenderes *Tiszabura

Szennyvíztisztító telep neve

Tenk - Szennyvíztisztító Telep Tiszaroff - Szennyvíztisztító Telep Kisköre - Szennyvíztisztító Telep Jászapáti - Szennyvíztisztító Telep Hunyadfalva - Szennyvíztisztító Telep Heves - Szennyvíztisztító Telep Abádszalók - Szennyvíztisztító Telep szennyvíztisztító - "Fenyves Otthon" szennyvíztisztító műtárgy, befogadóba történő bevezetési pont

Befogadó víztest neve

Hatás a befogadóra

sp.2.9.2 Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig Doba-csatorna Hanyi-csatorna Mirhó-Gyolcsi-csatorna Kakat-csatorna

lehet, hogy jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős fontos jelentős lehet, hogy jelentős

Mirhó-Gyolcsi-csatorna

lehet, hogy jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a koncessziós területet.

81

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 29. táblázat ismerteti. 29. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében Település

Szennyeződést kibocsátó

Szennyvíz jellege

Tenk

Jásztej Rt., szennyvíztisztító telep baromfifeldolgozó üzem

*Jászkisér

Gépjavító-karbantartó üzem

szolgáltatóipar

*Jászkisér

Gépjavító-karbantartó üzem

szolgáltatóipar

*Jászkisér

fúrt kút és halnevelő telep

termálvíz, fürdővíz

Jászapáti

strandfürdő


Jászszentandrás Strandfürdő


Jászapáti

Kunhegyes Tarnaméra Heves

Szent István Termálfürdő Tarnaméra, strandfürdő városi strandfürdő

élelmiszeripar élelmiszeripar

termálvíz, fürdővíz termálvíz, fürdővíz termálvíz, fürdővíz

Befogadó neve

Tisza Kiskörétől HármasKörösig Hanyi-csatorna Tisza Kiskörétől HármasKörösig Millér-csatorna Tisza Kiskörétől HármasKörösig Tisza Kiskörétől HármasKörösig Tisza Kiskörétől HármasKörösig Villogó-csatorna Tarna alsó Hanyi-csatorna

A *-gal jelölt objektumok érintik a koncessziós területet.

31. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen 82

Hatása a befogadóra

nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 32. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. Nem veszélyes besorolású, regionális hulladéklerakó Jásztelken található.

32. ábra. Hulladékgazdálkodás a területen

A 33. ábra mutatja a szennyezett területek. TPH szennyeződést dokumentáltak Kunhegyesen, Kömlőn és Tiszanánán, TPH+BTEX szennyeződést pedig Jászkiséren.

83


33. ábra. Szennyezett területek

A térség mezőgazdasági jellegéből fakadóan a fő szennyező tevékenység az állattartás, kisebb mértékben a hulladék- és szennyvízkezelés és ásványipar. A koncessziós területen és környezetében közel 500 állattartó tenyészet található elszórtan. Besenyőtelken, Hevesen, Kunhegyesen és Abádszalókon benzinkutak üzemelnek. Seveso besorolású üzem nincs a területen. A felszíni vizeket a legkülönfélébb vízminőségi káresemények érték; állati tetemek előfordulását, belvízi terhelést, halpusztulást, kommunális hulladék jelenlétét, olajszennyezést, folyószakasz elszíneződést, nagy mennyiségű uszadék (katré) jelenlétét és túlzott vegetációképződést egyaránt dokumentáltak. A térségben főleg építőipari nyersanyagot bányásznak (agyag, homok, kavics). Szénhidrogén (kőolaj, földgáz) bányatelkek az 5 km-es körzet déli részén húzódnak. Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 34. ábra mutatja be.

84


34. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási nyilvántartás

1.4.3.2 Diffúz szennyezőforrások A terület nagy részén folyik nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység (szántóföldek művelése, gyümölcsösök) (35. ábra).

85


35. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek

1.4.3.3 Vízbázisok veszélyeztetettsége Veszélyeztetettségi vizsgálatot 17 vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján 1 esetben közepes, 16 vízbázis esetén jelentős veszély áll fenn. A közepesen veszélyeztetettség oka vízbázis területhasználatából adódik, azaz a település aránya a védőterületen meghaladja az 50%-ot, míg a jelentősen veszélyeztetett vízbázisok közül 6-nál árvízi és területhasználatból adódó, a többinél csak területhasználatból adódó kockázat van. 1.4.4 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be.

86

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.4.1 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek állapota 2 esetben kiváló, 1-ben jó, 1-ben rossz, 8-ban gyenge, a többi esetben mérsékelt. Mindhárom állóvíz mérsékelt minősítésű. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 30. táblázat mutatja be.

Összesített biológiai állapot

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

Ökológiai minősítés

Kémiai állapot

Víztest állapota

30. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

*NK-III-2. öntözőcsatorna *Rima *Sajfoki-csatorna Tarna alsó Tarnóca-patak *Tisza Kiskörétől HármasKörösig *Tiszabői-csatorna

AEP844 AEP927 AEP930 AEQ040 AEQ043

mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt

kiváló gyenge rossz jó jó

jó jó mérsékelt rossz jó

kiváló mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt

adathiány adathiány jó adathiány adathiány

kiváló mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt

AEQ060

mérsékelt

jó

jó

mérsékelt

nem jó

mérsékelt

AEQ061

mérsékelt

gyenge

adathiány

gyenge

*Tiszaderzsi-csatorna

AEQ062

*Villogó-csatorna

AEQ117

Zagyva alsó

AEQ140

jó mérsékel mérsékelt t mérsékelt jó mérsékel jó t

AIW389

mérsékelt

jó

AEP315 AEP804 AEP805 AEP392 AEP424 AEP458

gyenge gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge

*Hanyi-csatorna

AEP564

rossz

*Jászsági-főcsatorna *Kakat-csatorna *Kánya-patak alsó *Laskó-patak alsó

AEP620 AEP624 AEP629 AEP750

gyenge mérsékelt mérsékelt

*Nagyfoki I. csatorna

AEP829

mérsékelt

*Nagykunsági-főcsatorna Cserőközi-Holt-Tisza *György-éri-halastavak *Kanyari-Holt-Tisza *Tisza-tó

AEP834 AIH056 AIH080 AIH083 ANS560

jó gyenge mérsékelt mérsékelt jó

jó jó gyenge jó jó jó mérsékel t kiváló jó rossz gyenge mérsékel t kiváló gyenge jó gyenge jó

Víztest név

*Tisza Tiszabábolnától Kisköréig Bene-patak *Millér-csatorna *Mirhó-Gyolcsi-csatorna *Csincse-övcsatorna *Doba-csatorna Egyesült-Tápió

Víztest azonosító

gyenge

mérsékelt mérsékelt adathiány mérsékelt mérsékelt mérsékelt

jó

mérsékelt

mérsékelt mérsékelt

nem jó

mérsékelt

mérsékelt mérsékelt

jó

mérsékelt

rossz gyenge adathiány gyenge jó gyenge jó gyenge mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt gyenge adathiány gyenge mérsékelt gyenge jó gyenge mérsékelt gyenge jó gyenge mérsékelt

rossz

nem jó

rossz

jó kiváló adathiány kiváló mérsékelt gyenge jó gyenge jó mérsékelt adathiány mérsékelt jó mérsékelt adathiány mérsékelt mérsékelt mérsékelt

jó

mérsékelt

mérsékelt jó adathiány jó nincs adat gyenge jó gyenge nincs adat mérsékelt adathiány mérsékelt nincs adat mérsékelt jó mérsékelt kiváló jó nem jó mérsékelt


1.4.4.2 A felszín alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 3 esetben jó, 5 esetben viszont gyenge. Két esetben ennek oka a bányászati vízkiemelés (Északi-középhegység peremvidék sekély porózus és porózus víztestek), 2 esetben a vízmérleg teszt (Jászság, 87

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Nagykunság sekély porózus és porózus víztestek), 1 esetben a FAVÖKO teszt eredménye (31. táblázat). Az Északi-középhegység peremvidéke víztest esetében a jó állapot el sem érhető, erre mentességet kapott az ország. A minőségi állapotfelmérés során 6 víztest állapota jó, azonban két sekély porózus víztest gyenge állapot minősítést kapott. Egyik esetben nitrát és/vagy szulfáttal szennyezett ivóvízbázis (sp.2.9.1), míg a másik esetben emelkedő szulfát trend valamint a felszíni víz szennyezése az oka a minősítésnek (sp.2.10.2) (32. táblázat). 31. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest VOR

AIQ566 AIQ585 AIQ526 AIQ567 AIQ584 AIQ527 AIQ563 AIQ511

Teszt

Neve

Északi-középhegység peremvidék *Jászság, Nagykunság *Duna-Tisza köze - KözépTisza-völgy Északi-középhegység peremvidék *Jászság, Nagykunság *Duna-Tisza köze - KözépTisza-völgy *Észak-Alföld *Bükki termálkarszt

Víztest állapota

Jele

Süllyedés

Vízmérleg

Felszíni víz

sp.2.9.1

gyenge

jó

jó

jó

gyenge

sp.2.9.2

jó

gyenge

jó

jó

gyenge

sp.2.10.2

jó

jó

jó

gyenge

gyenge

p.2.9.1

gyenge

jó

jó

gyenge

p.2.9.2

jó

gyenge

jó

gyenge

p.2.10.2

jó

jó

jó

jó

pt.2.2 kt.2.1

jó jó

jó

jó jó

jó jó

FAVÖKO

Intrúzió

jó


32. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Víztest VOR

AIQ566

Neve

Északi-középhegység peremvidék

AIQ585 *Jászság, Nagykunság *Duna-Tisza köze - KözépAIQ526 Tisza-völgy Északi-középhegység AIQ567 peremvidék AIQ584 *Jászság, Nagykunság *Duna-Tisza köze - KözépAIQ527 Tisza-völgy AIQ563 *Észak-Alföld AIQ511 *Bükki termálkarszt

Teszt Jele

Diffúz

sp.2.9.1

jó

sp.2.9.2 sp.2.10.2

Vízbázis

Trend

Felszíni víz

FAVÖKO

Intrúzió

Víztest állapota

jó

jó

jó

gyenge (NO3, SO4) jó

gyenge

gyenge

jó

gyenge

jó

jó

jó

jó

jó

jó

p.2.9.1

jó

jó

jó

jó

p.2.9.2

jó

jó

jó

jó

p.2.10.2

jó

jó

jó

jó

pt.2.2

jó

jó

jó

jó

kt.2.1

jó

jó

jó

jó

gyenge


1.4.5. Monitoring 1.4.5.1. Felszíni víz monitoringprogramja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 33. táblázat mutatja be. A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2004 során több felszíni víztestet érintő expedíciós 88

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (referenciahely kutatás), 2005-ben ökológiai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott 10, illetve 4 vízfolyáson (36. ábra). A Terület felszíni víztesteire vonatkozó kémiai monitoringprogramot a 33. táblázat tartalmazza.

102283193 101846995 102255846 102288822 102169635 102138860 102088314 101846618 102088451 102089551 102169794 102088738 101179365 102089230 101846722 101846711 102283610 102283621 101179136 102089665 102089676 101179387 101179398 101179402 101179446

Nagyfüged, közútihíd Tiszaderzs Besenyszeg, Szolnok Doba-csatorna Csataszögi út közúti híd Györgyéri Halastavak I-II- György-éri halastó Tiszasüly, III Halastó (Tiszasüly) Görbe-majori áteresz Hanyi-belvízcsatorna Szivattyútelep Tiszasüly, JászladányJászsági-főcsatorna Tiszasülyi út közúti híd Kánya-patak Egerlövő Kanyari Holt-Tisza Kisköre Besenyőtelek-Poroszló közötti Laskó-patak közúti híd Laskó-patak alsó Újlőrincfalva Mirhó-GyolcsiTiszabura belvízcsatorna Kunhegyes, KunhegyesNk-III-2. öntözőcsatorna Bánhalmai út közúti híd Rima Négyes Pély (Pély-Sajkfok közötti Sajfoki-csatorna közúti híd) Tarna alsó Kompolt Tarna alsó Tarnazsadány Tarnóca-patak Nagyút közúti híd Tarnóca-patak Tarnazsadány Tisza Kisköre Tiszabő, Tiszaroff-Fegyvernek Tiszabői-csatorna közötti közúti híd Tiszaderzs (Tiszaderzs-TiszaTiszaderzsi-csatorna szőlősi út közötti közúti híd) Tisza-tó Poroszlói-medence Tisza-tó Sarudi-medence Tisza-tó Abádszalóki-medence Zagyva Újszász Bene-patak Cserőközi Holt-Tisza

Hidromorfológiai mérés

Biológiai vizsgálat

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ + + + +

+

+

+

+

+ + + +

+

Veszélyes anyag operatív

Hidromorfológia miatt operatív

Mérőhely

Veszélyes anyag miatt operatív

Felszíni víz neve

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja

Feltáró monitoring

33. táblázat. Felszíni víz monitoring-pontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében.

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

A *-gal jelölt monitoringpont a területen található.

89


36. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring-pontjai

A védett területek monitoringján belül a területen fürdővíz monitoring a Tisza-tó strandjain történik (Abádszalók, Kisköre, Poroszló, Sarud, Tiszanána-Dinnyéshát). A nitrátérzékeny területeket 24 monitoring-pont vizsgálja felszíni vízre vonatkozóan. Természetvédelmi szempontból pedig 2 halas és 1 makrozoobenton mintavételi hely található a területen. Felszíni védett területek monitoring-programját a 34. táblázat ismerteti.

90


101846803 101846995

102288822 101846722 HU3220512440001101 HU3120218280001001 HU3120322190001002 HU3120307180001003 HU3120207080001004 101846711

101179136

102089665 101179446

Bene patak (Csatorna p.) Cserőközi Holt-Tisza Csincse, Négyest Szentistvánnal összekötő közút hídjánál, Négyes

Nagyfüged, közútihíd Tiszaderzs

+

+ +

Halas víz - kémiai

NBmR: élőhely

NBmR: makroszkópikus gerinctelenek

+

+

Besenyszeg, Szolnok Csataszögi út közúti híd

György-éri halastó György-éri halastó Tiszasüly, Tiszasüly, Görbe-majori Görbe-majori áteresz áteresz Kompolt Szivattyútelep Tiszasüly, Jászladányszabadstrand, Abádszalók Tiszasülyi út közúti híd szabadstrand, Kisköre Egerlövő szabadstrand, Poroszló Kisköre Besenyőtelek-Poroszló szabadstrand, Sarud közötti közúti híd szabadstrand, TiszanánaÚjlőrincfalva Dinnyéshát Tarnazsadány Tiszabura Tarnóca-patak, Külső majori Kunhegyes, Kunhegyestáblák, Nagyút Bánhalmai út közúti híd Tisza (Kisköre) Négyes Pély (Pély-Sajkfok Tisza, 403-402 fkm, Kisköre közötti közúti híd) Tiszabő, Tiszaroff-FegyverKompolt nek közötti közúti híd Zagyva (Újszász) Tarnazsadány

NBmR: halak - biológiai

Fürdővíz

Mérőhely

Tápanyagérzékeny

Felszíni víz neve

Nitrátérzékeny

Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja

Ivóvízbázis

34. táblázat. Felszíni védett területek monitoring-pontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében

+

+ + + + + + + + + +

+ +

+

+

+

1.4.5.2. Felszín alatti vizek monitoring-programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring-program keretein belül a sekély porózus vízadókról 29, a porózusakról 57, porózus termálról 6 kút szolgáltat információt. A termál karszt vízadón nem történik monitoring. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 35. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 37. ábra ismerteti a felszín alatti víztestek monitoring-pontjait. A felszín alatti vizek mennyiségi monitoring-programja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoring-programon belül történik. Termálvíz monitoring-programon belül (S4) 2 kúton történik mérés. A védett területek monitoringján belül ivóvíz monitoring 36 kútban történik; a területen lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat (FAVÖKO) 92 monitoring-pont vizsgálja. A nitrátérzékeny területeket 34 monitoringpont vizsgálja felszíni alatti vízre vonatkozóan.

91

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 35. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring-pontok víztestenkénti eloszlása Területre esik (db) Víztest mennyiségi

Északiközéphegység peremvidék *Jászság, Nagykunság *Duna-Tisza köze Közép-Tisza-völgy Északiközéphegység peremvidék *Jászság, Nagykunság *Duna-Tisza köze Közép-Tisza-völgy *Észak-Alföld *Bükki termálkarszt

kémiai

sp.2.9.1 sp.2.9.2

11Q1

sp.2.10. 2

2Q1

2S1

mennyiségi + kémiai

5 km-es környezetére esik (db) mennyiségi + kémiai

kémiai

2Q1

S1

3

7Q1

2S1

22

2Q1

p.2.9.1

4

7Q1

4S3

11

p.2.9.2

3Q1

12S3

3Q1

4S1, S2, 12S3, S4

37

p.2.10.2

2Q1

S3

Q1

5S3

9

pt.2.2

Q1

2S4

Q1

2S4

6

kt.2.1


37. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring-programjának pontjai a területen 92

Összesen (db)

mennyiségi

0

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.6 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. A jó vagy kiváló kémiai állapotú felszíni vízfolyás esetén az állapot fenntartandó, a többi esetben ez 2027-re (15) érhető el. A 3 jó vagy kiváló biológiai állapotú vízfolyás esetén a jó állapot fenntartandó, 7 esetben 2027-re, 14 esetben 2027-t követően érhető el. Az 4 felszíni állóvíz esetén a két Holt-Tisza holtág jó állapota fenntartandó, a többi esetben a jó potenciál 2027-re elérhető. A felszín alatti víztestek többségénél a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó; 1 esetben a jó mennyiségi állapot 2027-re, 4 esetben ezt követően érhető el; míg a minőségi jó állapot mindkét esetben elérhető lehet 2027-re. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1. melléklete és táblázatai tartalmazzák (www.vizeink.hu).

93


1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2016. június) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom). 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás A koncesszióra javasolt területek kijelölésekor a 2016. júniusi állapot szerinti kettő bányatelket (36. táblázat) eltávolítottuk a kiírandó területekből, így csak határos (érintkező) bányatelkekről beszélhetünk (MBFH Bányászat). A Kisköre vizsgálati területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet a 36. táblázat, és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2016. június). 36. táblázat. A Kisköre vizsgálati területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási (koncessziós) terület Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód

Körös - szénhidrogén szénhidrogén/kutatás 718800

Engedélyes

Fedőlap (mBf)

Alaplap (mBf)

Terület (km2)

Megállapít Érvényes

O&GD Central Kft.

100

–5000

2900

2010.11.03 2017.09.30

A Kisköre koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos a szénhidrogén bányatelkeket a 37. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2016. június). 37. táblázat. A Kisköre vizsgálati területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód

Pély I. - szénhidrogén szénhidrogén — 911205 Jászkisér II. – szénhidrogén szénhidrogén — 501230

94

Engedélyes

Fedőlap (mBf)

Alapla p (mBf)

Megállapít

Terület (km2)


–1600

–2100

2016. 01. 28.

18

működő


–1700

–2200

2016. 01 01.

8,125

működő

MÜT*

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.5.3. Egyéb nyersanyagok A Kisköre vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 13 db működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, homok, kavics és gyógyiszap. Ezekből a bányákból 5 db esik a területre, 8 bányatelek pedig kívül esik a területen. A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A bányák közül 2 db szünetelő, 2 db nem rendelkezik érvényes MÜT-tel, egy pedig kutatás alatt áll. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 18 db, amelyeknek kitermelhető nyersanyaga az agyag, homok, kavics és gyógyiszap. A területen belülre 5 db megkutatott készlet esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 38. ábra, az adataikat a 38. táblázat és 39. táblázat tartalmazza, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014 decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre.

38. ábra. Kisköre vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza

95

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 38. táblázat. A Kisköre vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai TérBányaképi Területnév kód szám

1

604990

Jászkisér I. - agyag

2

613170

Tiszasüly I. - agyag

3

4 5

6

7

8

9

Tiszasüly (0134/6 723160 hrsz.) gyógyiszap Tiszasüly 615080 II. - iszap 609190

Boconád II. - homok

Erdőtelek I. (Fövény605530 gödri) homok, kavics Heves II. 607430 homok, kavics Tarnabod 613810 II. - kavics, homok 606910

Kál III. kavics

Kál VII. 10 609600 kavicsos homok Jászladány 11 611860 I. - homok

Területe km2

Nyersanyag

Jászkiséri AGROSZÖV blokkMezőgazdasági 0,01 tégla Termelő, Szolagyag gáltató és Kereskedelmi Zrt. Budapest Gyógygyógyi0,20 fürdői és Hévizei szap Zrt.

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Engedély Status kezdete

vége

Helyzete a területen

237243 736326

működő

1996. határo- bányabelül 10.11 zatlan telek

225443 750332

működő

2005. határo- bányabelül 09. 17 zatlan telek

0,15

gyógyi- TRIBERG Építő szap Kft.

0,07

gyógyi- TRIBERG General mű225927 750457 szap Kft. ködő

2014. 2019.0 kutatás belül 12. 09 8.08

225977 750143


0,71 homok

Rab és Rab SóderműHomok Bányászati 254196 739023 ködő Kft.

2000. határo- bányakívül* 08. 29 zatlan telek

0,82

homok kavics

VISZ-FUVAR műFuvarozó és 261653 741994 ködő Gépszolgáltató Kft.


0,46

homok kavics

HE-FU Fuvarozási műés Szállítmányozási 255334 739925 ködő Kft.


0,16

homok kavics

DOBA-BÁNYA Bányászati Kft.

0,11

homoko nincs jogosított s kavics

0,20

0,11

12 608220

Kál V. homok

0,08

13 608280

Kál IV. kavics

0,11

közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési kavics közlekedésépítési homok

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül.

96

Engedélyes

nincs jogosított

259832 741953

szüne- 2007. határo- bányakívül* telő 08. 04 zatlan telek

264144 741086

működő

261721 741566

szüne- 2001. határo- bányakívül* telő 01. 29 zatlan telek

BALOGHHOMOK Termelő mű223136 742413 és Kereskedelmi ködő Bt.



nincs jogosított

262989 742338

nincs 1999. határo- bányakívül* MÜT 06. 14 zatlan telek

nincs jogosított

264708 741057

nincs 1999. határo- bányakívül* MÜT 04. 07 zatlan telek

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 39. táblázat. A Kisköre vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Település

Bányatelek (ha van)

–

Bányaterület neve (lelőhely)

Boconádi út

Nyersanyag

falazó homok

EOV X

EOV Y

Helyzet ea területe n

253360 742380 kívül*

1

100400001 Heves

2

100400002 Heves

Heves III.homok

3

100400003 Heves

Heves II. Bánom-dűlő (Heves homok és kavics II.-homok és kavics)

4

100402002 Boconád

5

100402003

6

100403004

7

100408002

8

100408003

9

100504006

10

100504007

11

100504008 Kál

Kál IV.-kavics

Kál IV.-kavics

közlekedésépítési homok

264677 741045 kívül*

12

100504009 Kál

Kál V.-homok

Kál V.-homok


262982 742324 kívül*

13

100504011 Kál

Kál VII. - kavi- Padalja (Kál VII.csos homok kavics)

bányászati betonkavics

261752 741522 kívül*

14

110101101 Jászladány

Jászladány I. homok


223122 742397 belül

15

110110001 Jászkisér

Jászkisér I. agyag

tömör téglaagyag

237265 736318 belül

16

110502201 Tiszasüly

Tiszasüly I. agyag

gyógyiszap

226574 750300 belül

17

110706101 Tiszagyenda

Tiszagyenda I.- Tiszagyenda 0127 homok hrsz

homok

227267 762464 belül

18

110706102 Tiszagyenda

Tiszagyenda II.- Tiszagyenda 0143/17 homok homok hrsz

226713 761588 belül

Bikkhalmi-dűlő (Heves III.-homok)

Boconád II (Boconád I.-kavics és homok törölt bányatelek) Boconád, Heves-Boconád Boconád II. Heves külteDinnyeföldi kavics és kavics, homok rület homokbánya Erdőtelek I. (Fö- Fövénygödri-dűlő, Erdőtelek vénygödri) (Erdőtelek I.-homok, homok, kavics kavics) Tarnabod II., 029 Tarnabod II. Tarnabod hrsz. (Tarnabod II.kavics, homok kavics és homok) Tarnabod III. 025, Tarnabod – 029, 030 (Tarnabod III.-kavics és homok) Csörsz-árok 0167/b, Kál – 0176/a hrsz. Kál III. kavicsbánya Kál Kál III. - kavics (Kál III.-kavics) –

Jászladány I.-homok Jászkisér I. - agyag, Téglagyári agyagbánya Tiszasüly I. -agyag (0121 hrsz.)

falazó homok, közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok, közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics

254786 739590 kívül*

255322 739955 kívül*

259459 741247 kívül*

építési homok, 254101 738844 kívül* homokos kavics falazó homok, közlekedésépítési kavics

260711 741991 kívül*

közlekedésépítési kavics

260067 741890 kívül*

közlekedésépítési kavics

260238 741935 kívül*

bányászati betonkavics

262435 741430 kívül*

homokos kavics 264120 741094 kívül*

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül.

97


1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49.§ 16. „Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.” A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49.§ 24. „Zárt terület”: Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

98


2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. A Kisköre terület szénhidrogén-földtani megismerése A területen belül már 1936-ban észleltek egy rövid ideig tartó gázkitörést Jászladánynál egy vízkút mélyítése során. A mocsári eredetű földgáz a 62–64 m mélyen települt fekete iszapos homokból tört fel (SCMITH 1936). 1937-ben a területtől északra és nyugatra a MÁELGI végzett felderítő gravitációs, ill. Eötvös-inga méréseket Füzesabony és Jászberény között (KŐRÖSSY 2004), melyekkel például Jászberénynél pozitív gravitációs indikációt mutattak ki. A maximumon 1952–53-ban mélyített jászberényi fúrások közül a Jb–1 fúrásban olaj- és gáznyomok jelentkeztek. Ebben az időben a szeizmikus reflexiós mérések is megindultak a térségben, és a MÁELGI földmágneses méréseket végzett a járható utak mentén. 1956-ban fedezték fel a Kisköre területtől keletre a Tatárülés-Kunmadaras földgázmezőt, melyben a nagy éghető anyag tartalommal rendelkező gáztelepek alsópannóniai agyagos, aleurolitos homokkőben halmozódtak fel. 1960 és 1962 során került sor az ugyancsak alsó-pannóniai homokkőben csapdázódott, nagy széndioxid és kis éghető anyag részaránnyal rendelkező Zagyvarékas és Zagyvarékas-Észak telepek feltárására. 1964-ben Nagykörű térségében fedeztek fel széles határok között változó összetételű és minőségű földgázmezőt szintén alsó-pannóniai aleuritos homokkőben. A Kisköre területtől nyugatra a Farmosnál jelentkező indikáción 1963-tól mélyült farmosi fúrások miocén és pannóniai képződményekben nem éghető és éghető kevertgáz telepeket tártak fel. 1969 és 1976 között Jászkisér, Jászapáti és Heves környékén is végeztek szeizmikus méréseket. A Jászsági-medencében, ahol a Kisköre terület található, a kutatási tevékenység főleg a peremeken elhelyezkedő kisebb záródásokra korlátozódott. Ezek közül az 1970-es évek elején megkutatott tiszagyendai területen a miocén tetőzónájában kialakult szerkezeti záródásból ipari mennyiségű, de kedvezőtlen összetételű gázt teszteltek. A közeli és hasonló szerkezeti helyzetű kunhegyesi szerkezet viszont meddőnek bizonyult. A Kisköre terület délnyugati szomszédságában Újszilvásnál 1976-ban fedeztek fel széndioxid halmaztelepet a medencealjzati gneiszben. Az 1981-ben létesített jászladányi Jászság Jász–I fúrás közvetlen szénhidrogén-földtani eredményt nem hozott, mivel csak éghető gáznyomokat észleltek, mégis jelentősen bővítette a Jászsági-medence geológiai felépítéséről rendelkezésre álló ismereteket. A fúrás mag- és furadék mintáin végzett geokémiai vizsgálatok, és az éréstörténeti modellezés eredményei nagyban hozzájárultak a területrész szénhidrogén-genetikai folyamatainak megértéséhez (pl. HORVÁTH et al. 1988). A Geofizikai Kutató Vállalat 1979 és 1982 között Heves és Jászjákóhalma környékén részletező graviméteres méréseket folytatott. A mérési adatok alapján Kömlőtől nyugatra és délre három különálló, egytagú pozitív indikáció jelentkezett (BALÁZS E.-NÉ et al. 2012). Ugyanebben az időszakban magnetométeres mérésekre is sor került. Heves, Jászapáti, Jászkisér és Alattyán térségében 1987–90-ben a MÁELGI végzett szeizmikus méréseket, és az eredmények alapján kijelölt fekübeli boltozatos indikáción 1990-

99

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ben lemélyítették az Alattyán–1 fúrást, amellyel azonban nem sikerült újabb szénhidrogén telepet feltárni. A Besenyszög−Tiszapüspöki−Fegyvernek-D (8.) területen a MOL Rt. kutatásainak célja a mezozoos durvatörmelékes képződmények és karbonátok, az alsó-pannóniai homokkövek, valamint alárendelten a flis és a prepannóniai miocén képződmények részletesebb megismerése volt (GAJDOS et al. 1997a). A fluidumok kedvezőtlen minősége és mennyisége miatt azonban a térség perspektívái erősen lecsökkentek. A MOL Rt. kutatásai az Abádszalók és környéke (1.) területen szintén 1997-ben zárultak le, melyek során 1987-ben felfedezték a Tiszagyenda földgáztelepet (ERDEI et al. 1997). A Kisköre területtől keletre 1988-ban mélyült Egyek–1 fúrásban nem ipari jelentőségű, de magas éghető résszel rendelkező földgáz jelentkezett az alsó-pannóniai képződményekből. 1995-ben a Jászivány–Tarnaszentmiklós területen a pannóniai összlet szekvenciáit kutató, nagyfelbontású szelvényeket készített a Mobil Erdgas Erdöl GmbH. A Heves-II. koncessziós területen, amely elsősorban a Jászsági-medencét foglalja magába, a Mobil Oil and Gas Hungary Kft., majd a Mobil Erdgas-Erdöl GmbH végzett kutatásokat 1997-től 2000-ig. Az elérhető földtani és szeizmikus adatok felhasználásával készített szekvenciasztratigráfiai feldolgozás után lemélyített Tiszakeszi–1 fúrás azonban csak vizet adott. A „Heves” területre a Pangaea Energy Ltd. kapott négy évre szóló kutatási engedélyt 2000ben, azonban 2002 végén befejezték a kutatást. A rendelkezésre álló adatok komplex értelmezése, és más területek hasonló szerkezeti, tárolási és szeizmikus adataival való összevetése után a térségben már megismert tárolókat továbbra is fontos kutatási célobjektumnak tartották és kutatásra alkalmas egységeket is találtak. De a kimutatott, lehetséges szénhidrogén indikációk megerősítése érdekében ismételt számítógépes feldolgozást tartottak szükségesnek. A Szolnok kutatási területen, ahol 1950 és 1980 között közel száz szénhidrogén és vízkutató fúrás mélyült, a 90-es évek végétől a POGO Magyarország Kft., majd annak jogutódja a Toreador Magyarország Kft. és a RAG Hungary Kft. folytatott kutatásokat 2009ig. A kutatások eredményeként ipari minőségű éghető gázt fedeztek fel az Örményes-K területen, és ipari neméghető gázt Örményes-DK és Kenderes-D térségében (LEMBERKOVICS 2009, 2010, LEMBERKOVICS, CSÍK 2010). A Toreador Magyarország Kft. 2008-ban mélyítette le Nagykörű térségében a THL NKö-Ny–1 fúrást az alsó-pannóniai Algyői Formációban és a felső-pannóniai Újfalui Homokkő Formációban feltételezhető szénhidrogén telepek feltárására. A fúrásban azonban csak jelentéktelen mennyiségű formációgázt találtak az Algyői Formáció aleurolitos, homokköves részében (LEMBERKOVICS 2009). A MOL 2002–2012 között végzett szeizmikus 2D és 3D, valamint magnetotellurikus méréseinek eredményei alapján kijelölt és 2007-ben lemélyített Jászberény–ÉK (Jb–ÉK)–1 kutatófúrás meddőnek bizonyult. 2005–2014 során a Magyar Horizont Energia Kft. (MHE), ill. a HHE North Kft. és jogutódja a Folyópart Energia Kft. (Riverside Energy) számos hazai és külföldi vállalkozó bevonásával folytatott szénhidrogén-kutatást a Kisköre területet is lefedő Hernád-II kutatási területen. Céljuk volt a szénhidrogén-földtani ismeretek bővítése, a felszín alatti térrész tektonikai megismerésének pontosítása a meglévő és az újonnan szerzett geofizikai (3D szeizmikus) és mélyfúrási adatok felhasználásával, valamint a szénhidrogének csapdázódására alkalmas geológiai szerkezetek azonosítása és szerkezetföldtani jellemzőinek megállapítása. Az elvégzett kutatás során összesen 557 km2 3D szeizmikus tömb lemérésére került sor, ebből 232 km2 a Jászság 3D szeizmikus mérés, melyet 2011-ben kiviteleztek. A korábbi és új kutatások során szerzett földtani és geofizikai adatok integrált újraértelmezésével több mint 20 perspektivikus szerkezetet (lead) azonosítottak, melyek nagy részét azonban a részletes vizsgálatok során elvetették az alapvető szénhidrogén-földtani követelmények hiánya miatt. 100

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pély és Jászkisér községek közelében alsó-pannóniai képződményekben azonosítottak csapdákat. A 2011-ben mélyült HHEN-Pély–2 (Pély–2) fúrás műrevaló földgáztelepet tárt fel (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a, b). A Kisköre terület keleti szomszédságában a Karcag (132.) területen a MOL Nyrt. 2003 és 2012 között végzett kutatásai során 2012-ben a Tiszaszentimre Tiszi–2 fúrással két földgáztelepet fedeztek fel az alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formációban (SZENTGYÖRGYI K.-NÉ et al. 2012). 2.1.1.2. A Kisköre vizsgálati terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A terület, a Jászsági-medence központtal, a hazai neogén szénhidrogén rendszerhez tartozik, amelyben a fő anyakőzetek az alsó-pannóniai és a prepannóniai miocén márgák, de helyenként és alárendelten idősebb anyakőzetek is feltételezhetők. A Jászsági-medencében az Abádszalók-D–1 és a Jász–I fúrások vitrinit reflexiós adatai alapján a kőolajképződés kezdete 2,3–2,4 km mélyre tehető, amit a legmélyebb medencerészekben a pannóniai pelitek elérhettek. A kőolajképződés fő zónája 3,7–4,1 km mélyen lehet. Ezt a zónát és a kondenzátum képződési zónát csak a prepannóniai miocén képződmények érhették el. A gázképződés 4,5–4,9 km mélységre tehető (ERDEI et al. 1997). A Jászladány–I. fúrás hő- és éréstörténeti modellje HORVÁTH et al. (1988) nyomán az 39. ábra mutatja be.

39. ábra. A Jászladány–I. fúrás hő és éréstörténete (Horváth et al. 1988)

101

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A pannóniai prodelta és deltasíksági agyagok, agyagmárgák földgáz anyakőzetként vehetők számításba, és a Jászsági-medence legmélyebb részein kb. 2 millió éve és 3500 m betemetődési mélységben kezdhettek termogén szárazgázt generálni, de mint anyakőzet kérdéses a minőségük. A fiatalabb és éretlen pannóniai deltasíksági és alluviális üledékek szerves anyagából biogén gáz képződhetett (Heves II. Concession Geological and Geophysical Study, 2000). A Jászsági-medencében a korábbi vizsgálatok kőolaj képződését jelezték a pannóniai képződményekből, de ezt a későbbi kutatások nem igazolták. Az Abádszalók és környéke kutatási területen elsősorban az alsó-pannóniai pelitek és magas agyagtartalmú homokkövek a potenciális anyakőzetek, de a geokémiai vizsgálatok alapján a mezozoos (jura) kőzetek szénhidrogén generáló képessége sem zárható ki. A Tiszagyenda Tigy–3 fúrásban feltárt kis mennyiségű kevertgáz előfordulás a prepannóniai miocén üledékes kőzetek szénhidrogén generáló képességére utal (ERDEI et al. 1997). A jászladányi, ill. Jászság Jász–I fúrás magmintáin végzett szerves geokémiai vizsgálatok eredményei szerint a badeni képződményekben 3118–3123 m mélységben 4,31 mg/g, 3157– 3163 m-nél 12,17 mg/g Corg értékek adódtak (OKGT 1991). A Besenyszög−Tiszapüspöki−Fegyvernek-D kutatási területen és tágabb környezetében a fúrások magmintáinak geokémiai vizsgálata alapján elsősorban a prepannóniai miocén és az alsó-pannóniai pelitek lehetnek anyakőzetek, amelyek Corg tartalmuk alapján jó, ill. nagyon jó minősítésűek. A paleocén, a felső-kréta és az alsó-jura pelites képződmények is a potenciális anyakőzetek közé sorolhatók, de azok legfeljebb csak megfelelő minősítésű C org tartalommal rendelkeznek. Az alsó-pannóniai pelitek szerves szén tartalma a vizsgált minták 44%-ában megfelelő (Corg: 5–10 mg/g), 10%-ukban jó minősítésű (Corg: 10–20 mg/g), CH-potenciáljuk eléri az 5 kg szénhidrogén / t kőzet értéket. Gáz és kondenzátum képzésére alkalmas III.–II. típusú szerves anyagot tartalmaznak. Termikus érettségük az olajzóna tetejének felel meg. A prepannóniai miocén pelitek esetében a minták 33%-a nagyon jó (Corg > 20 mg/g), 11%-uk jó, 33%-uk megfelelő minősítésű, de a CH-potenciáljuk alacsony (<1). Magas bitumentartalmuk esetenként bizonyítottan allochton eredetű. Gázgeneráló III. típusú szerves anyagot tartalmaznak, és termikus érettségük az olajzóna elejének felel meg. Az eocén képződmények alacsony szerves szén és bitumen tartalommal rendelkeznek, R0 értékük széles határok között mozog lefedve a teljes olajgeneráló zónát. A paleocén pelitekben a Corg értéke kicsi (5,12 mg/g), bitumentartalmuk autochton és nem mobilis. Az olajzóna felső harmadában helyezkednek el, és III. típusú szerves anyaguk némi gázt generálhat. A felső-kréta karbonátok szervesanyag-mentesek, míg a felső-kréta pelitek 60%-a átlagos szerves szén tartalommal rendelkezik és gázt generálhat. Vitrinit reflexiós értékük alapján az olajgeneráló zóna utolsó harmadában vannak (bár a közeli jura minták kisebb R0 értékeket mutatnak). Az alsó-jura (liász) peliteknek megfelelő a szerves széntartalmuk, de a CH-potenciáljuk kicsi. Egyetlen minta alapján a legintenzívebb CH-generáló szakaszba esnek. Összességében a prepannóniai miocén és az alsó-pannóniai pelitek a legkedvezőbb anyakőzetek, melyek közül az utóbbiak nagyobb szerves széntartalommal, az előbbiek pedig nagyobb CH-potenciállal rendelkeznek. Ezeknek a potenciális anyakőzeteknek az olajgeneráló zónának megfelelő termikus érettségét valószínűleg a neogén során bekövetkezett felfűtődés eredményezte (GAJDOS et al. 1997b). Az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén az alsó-jura képződmények elterjedését és mélységét, valamint az érettségüket tükröző vitrinit reflexiós adatokat BADICS, VETŐ (2012) nyomán a 40. ábra mutatja be. Az alföldi középső- és késő-miocén képződmények ősföldrajza és érettsége a 41. ábra és 42. ábra témája.

102


40. ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége (A) és az érettségüket tükröző vitrinit reflexió adatok (B) az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén BADICS, VETŐ (2012) nyomán

41. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön BADICS, VETŐ (2012) nyomán

103


42. ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön BADICS, VETŐ (2012) nyomán

A Kisköre terület déli határában a Tiszapüspöki–Nagykörű–Fegyvernek–Kisújszállás zónában elhelyezkedő ún. Közép-alföldi Kevertgáz Öv nagy inerttartalmú gázainak esetében többféle anyakőzettel kell számolni (Fedor 2003). Ezek közül az egyik a Jászsági-medence aljzatában feltételezhető liász szenes összlet, amely késő-katagenetikus, metagenetikus, szenes szerves anyag eredetű, nagy N2 és valószínűleg nagy CO2, valamint vélhetően ezekhez képest kisebb CH4-tartalmú gázt generálhatott. A területtől D-re elhelyezkedő prepannóniai miocén és alsó-pannóniai képződményekből kora-katagenetikus, katagenetikus, folyékony szénhidrogénekkel asszociálódott, uralkodóan szenes szerves anyag eredetű nedves gáz képződhetett. A triász és jura karbonátokból nagy mélységben lejátszódó hőbomlás során CO2 szabadult fel. A késő-katagenetikus, metagenetikus gáz és a szervetlen eredetű CO2 valószínűleg a migrációs úton keveredett, a kora-katagenetikus, katagenetikus gáz pedig ezt követően a telepekből szén-dioxidot szorított ki. A telepek összetételét helyenként azok folyékony szénhidrogénjeinek bakteriális degradációja is befolyásolhatta (FEDOR 2003). VETŐ szerint azonban a Besenyszög−Tiszapüspöki−Fegyvernek térségében feltárt éghetőgáz komponenseknek a Jászsági-medence mélyzónáiból való származása nem igazolható a geokémiai vizsgálatok eredményei alapján, hanem azok feltehetően a Békésimedencében képződtek (GAJDOS et al. 1997b). A neogén szénhidrogén-rendszer jellemző tulajdonságainak megértéséhez a HHE North Kft. geokémiai elemzései és modellszámításai is hozzájárultak. A geokémiai vizsgálatok a Kisköre területtől ÉK-re a Tiszatarján HHEN-Tit–1 és a Tiszavasvári HHEN-Tiv–6 fúrások furadékmintáin készültek. A Tiszapalkonyai-medencében rendkívül magas a geotermikus gradiens (65 °C/1000m), és emiatt az olajablak kezdetét jelző 0,6% értékű vitrinit reflexiós határfelület 2000 m környékén lehet. A vizsgálati adatok alapján mind a Tiszapalkonyaimedence, mind pedig a Jászsági-medence mélyzónái jelenleg a szénhidrogén-generálódás fázisában vannak (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). Az elsődleges anyakőzeteket a pannóniai mélyvízi márgák alkotják, amelyek az említett fúrásokban 1% körüli szerves anyag tartalommal rendelkeznek. Emellett az éretlen Algyői Formáció és a Szolnoki Homokkő Formáció üledékeinek is magas a szerves anyag tartalma, amely az egyes szakaszokon jelentkező 2–2,5% hidrogén indexek alapján valószínűleg terresztrikus szerves anyaghoz 104

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány köthető. A HHEN-Tiv–6 fúrás 2600 m alatt települt prepannóniai miocén összletében nagy szerves anyag tartalmú, akár 4–6% TOC értékkel bíró anyakőzetek is előfordulnak. Ezekben a 100 mg/g HI értékek alapján III. típusú, terresztrikus eredetű, főleg gázt generáló szerves anyagok fordulnak elő. A neogén üledékes kőzetekre általánosan jellemző, hogy azok kevert jellegű, II.–III. típusú kerogént tartalmaznak, amelyből megfelelő érettség esetén kőolajat és földgázt is generálódik (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). A Kisköre terület környezetében a felső-eocén mészmárga (Budai Márga Formáció), az alsó-oligocén agyagok, agyagos aleuritok (Tardi Agyag Formáció és Kiscelli Agyag Formáció), valamint a miocén agyagok, agyagmárgák (Bádeni Agyag Formáció) is anyakőzetként vehetők számba (BADICS, VETŐ 2012, JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). A Corgtartalom a sötétszürke mikrorétegzett Tardi Agyagban 0,20–4,2%, átlagosan 1,3%, a Kiscelli Agyagban 0,24–0,40%, ritkán 0,5% (BONCZ et al. 2004). Ezek közül a potenciális anyakőzetek közül a Bádeni és Kiscelli Agyag bár szerves anyagban dúsak, de még általában éretlenek, ezért csak alárendelt szerepük van a szénhidrogén képződésben. Tényleges anyakőzet lehet a Tardi Agyag, amely túlnyomórészt olajgeneráló kerogént tartalmaz, és a Budai Márga, ill. mészmárga, amiben főként olajat és kevesebb gázt, valamint csak gázt generáló kerogének vannak. A közeli Karcagi-árokban a pannóniai disztális márgák az olaj-, ill. a gázképződési ablakban vannak, míg az idősebb miocén pelitek és a flis a gázképződés zónájában található. A Tiszaszentimre Tiszi–2 fúrás gáztelepei biogén eredetet mutatnak (SZENTGYÖRGYI K.-né et al. 2012). Migráció A Jászsági-medence mélyzónájában keletkezett szénhidrogének a prepannóniai diszkordancia felület és az alsó-pannóniai homokrétegek mentén a medence peremei felé migráltak, ahol főleg szerkezeti csapdákban halmozódtak fel, például Tiszagyenda térségében (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). Az Abádszalók és környéke területen a kőolaj felfelé és főként kelet felé migrált, a gázkomponens migrációja viszont nem mutatható ki a geokémiai adatok segítségével (ERDEI et al. 1997). A geokémiai vizsgálati eredmények alapján Vető szerint a Besenyszög−Tiszapüspöki−Fegyvernek-D területen előforduló három eltérő gáztípus (CH, N2, CO2) migrációja egymástól független lehetett, és csak a csapdázódás helyén a többlépcsős feltöltődési mechanizmus során keveredtek egymással. A szén-dioxid helyi, mélységi eredetű, és tektonikai vonalak, törészónák mentén migrált felfelé, valamint oldalirányba a neogén képződményekbe. A nitrogén valószínűleg oldalirányú migráció útján került a tárolókba. Az éghetőgáz komponensek feltehetően D felől, a Békési-medence irányából migráltak ide, mert a Jászsági-medencéből való idevándorlásukat a teleptani adatok nem erősítik meg (GAJDOS et al. 1997a). A Közép-alföldi Kevertgáz Öv nagy inerttartalmú és inhomogén összetételű gázai részben a Jászsági-medence felől (késő-katagenetikus, metagenetikus nagy N2 és feltehetően nagy CO2, de kisebb CH4-tartalmú gázok), részben pedig D-i irányból (kora-katagenetikus, katagenetikus, folyékony szénhidrogénekkel társult nedves gáz) vándoroltak felhalmozódási helyükre. A késő-katagenetikus, metagenetikus gázok vélhetően a migrációs úton szervetlen eredetű CO2 gázzal keveredtek, a kora-katagenetikus, katagenetikus gázok pedig ezt követően a telepekből széndioxidot szorítottak ki (FEDOR 2003). A pannóniai képződményekben a laterális migráció elsősorban a szekvenciasztratigráfiai egységek, ill. felületek mentén történhetett, míg vertikális migrációs útvonalként főként a vetőrendszerek vetősíkjai szolgáltak, amelyek azonban impermeábilissá válva akadályozhatták is a migrációt (SZENTGYÖRGYI K.-né et al. 2012).

105

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tárolókőzetek A terület és szűkebb környezte legfontosabb tárolókőzetei: — alsó-pannóniai, főként a Szolnoki Homokkő Formációba tartozó homokkövek, aleuritos-, agyagos-, márgás homokkövek (pl. Pély földgázmező, Tiszaszentimre földgáztelep, Kisújszállás-Nyugat földgázmező, Kenderes-Dél földgáztelep, Zagyvarékas-Észak földgáztelep, Nagykörű földgázmező, Nagykörű-Nyugat földgázmező, Fegyvernek földgázmező), — alsó-pannóniai Algyői Formáció aleuritos homokkövei (pl. Nagykörű-Nyugat földgáz indikáció), — pannóniai Keceli Bazalt Formáció (pl. Besenyszög földgáztelep), — prepannóniai miocén tufás homokkő és tufa (pl. Tiszagyenda földgáztelep, Kisújszállás-Nyugat földgázmező), — prepannóniai miocén képződmények (pl. Besenyszög földgáztelep). Az alsó-pannóniai homokkövek és aleuritos-, agyagos-, márgás homokkövek átlagos porozitása 16 és 27% között változik. A szeizmikus szelvényeken látható szigmoid alakú üledékcsomagok frontjainak „haladási irányai” alapján a pannóniai delták főként ÉK-i és részben ÉNy-i irányból érték el a területet (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). A prepannóniai miocén tufás homokkövek és tufák porozitása 6–12%, lényegesen kisebb, mint az alsó-pannóniai homokköveké. Zárókőzetek A zárókőzeteket a helyi nyomásviszonyok mellett impermeábilis kőzetek alkotják, melyeket elsősorban a pannóniai agyagok és márgák képviselnek a területen. Az általánosan elterjedt Szolnoki Homokkő Formációhoz kapcsolódó, ill. a fölötte települő Algyői Formáció márga-, agyagmárga-, és agyagrétegei vehetők számításba zárókőzetként a mélységtől és képződési környezettől függően. A Pa–4 harmadrendű szekvenciahatárhoz tartozó 20–50 m vastag agyagmárga–agyag réteg gyakran regionális záróképződményként viselkedik. Több jelentősebb földgáztelep (Kisújszállás, Kunmadaras–Tatárülés, Karcag–Bucsa) közvetlenül e szekvenciahatár alatt, vagy kisebb mértékben e szekvenciahatár fölött halmozódott fel (SZENTGYÖRGYI K.-né et al. 2012). A tektonikai elemek mentén történt elvetések impermeábilissá válva migrációs gátat, vetők menti litológiai zárást biztosíthatnak. Csapdázódás Az anyakőzetekből a szénhidrogének a gyűrődés és kompakció nyomán kialakult antiklinálisok homokköveibe, és azok sztratigráfiai és diszkordancia csapdáiba migráltak (DANK 1988, HORVÁTH, TARI 1999). Az Alföldön elsősorban szerkezeti csapdákban akkumulálódtak a szénhidrogének (CLAYTON et al. 1994). A csapdák feltöltődése a Gussowelvnek és a tektonikai elemek két oldalán fellépő nyomáskülönbségnek, valamint a záró-, ill. áteresztőképességnek megfelelően történt. A csapdázódások helyét, nagyságát és morfológiáját több tényező is befolyásolja: a medencealjzat és a pannóniai fekü morfológiája, az azokon kialakult helyi maximumok, a maximumok felett települt álboltozatok, a litológiai váltásból származó impermeábilissá válás, a tároló összletek hirtelen elvégződése, kiékelődése, a vetők záró hatása, a kapilláris nyomási viszonyok, és a nyomásrendszerek (43. ábra).

106


43. ábra. A Nagyalföld szénhidrogén földtani rendszerének idealizált szelvénye (HORVÁTH, TARI 1999)

A területen belül és annak környezetében több intra-pannóniai csapdában felhalmozódott szénhidrogén telep található (pl. Pély, Fegyvernek), ahol vetőnek támaszkodó háromirányú záródás található az alsó-pannóniai sorozatban (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). A pannóniai rétegsorban a különböző fáciesű homokkövekben (tubidit-lebeny, turbidit csatornakitöltés, deltalejtőn bevágódott csatornakitöltés) leggyakrabban vetővel kombinált sztratigráfiai csapdák fordulnak elő (SZENTGYÖRGYI K.-né et al. 2012). 2.1.1.3. Teleptani viszonyok A területen megismert szénhidrogénmezők, ill. telepek JUHÁSZ, KUMMER (szerk. 1997) beosztása szerint a Közép-alföldi kevertgáz felhalmozódási övbe tartoznak. Tiszagyenda földgáztelep A MOL Rt. az Abádszalók és környéke területen végzett kutatásai során 1987-ben a Tiszagyenda Tigy–3 fúrással magas inerttartalmú földgáztelepet fedezett fel miocén tufás homokkő és tufa képződményekben. A rétegtelep 2575 m (GVH) mélyen található, etázsmagassága 42 m. A tárolókőzetek porozitása átlagosan 12%, a telephőmérséklet 152 °C, a víztelítettség 58%. A nagy inerttartalmú földgázban a 39,9% éghető anyag mellett 25% nitrogén, 35% szén-dioxid, és kevés kén-dioxid is megjelenik. A 14,4 MJ/m3 fűtőértékű gáz 61,6 g/m3 intermedier jellegű párlatot is ad (ERDEI et al. 1997). Pély földgázmező A Magyar Horizont Energia Kft. (Hungarian Horizon Energy Ltd.), ill. a HHE North Kft. Pély község közelében a Jászság 3D szeizmikus adattömbön vetővel határolt záródó szerkezeti komplexumot azonosított az alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formációban, a Jászsági-medence ÉNy-i lejtőjén kialakult orrszerkezetben. A csapda-komplexumon belül három csapdát azonosítottak (Yoda, Obi és Ewok proszpektek), melyekre három fúrást tűztek ki (HHEN-Pély–1, –2, –3). 2011-ben az egyik intra-pannóniai csapda megkutatására létesített 107

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2754 m mély HHEN-Pély–2 fúrással műrevaló éghető földgáztelepet fedeztek fel. A csapda típusa hasonló a terület tágabb környezetében felfedezett mezőkben megismert csapdákhoz (pl. Fegyvernek), ahol vetőnek támaszkodó háromirányú záródás található az alsó-pannóniai összletben. A fúrás mélyítése során 1918 és 1926 m között jelentős gázindikációk jelentkeztek egy kétosztatú homokkőtesthez kapcsolódva, majd mélyebben is észleltek több kisebb földgáz indikációkat. A geofizikai szelvények is emelkedett gázszaturációra utaltak. A rétegvizsgálatok szerint a 1918–1926 m mélyen (1823–1831 m tsza) található földgáztelepben (Obi) hidrosztatikus nyomás és 104 °C-os hőmérséklet jellemző. Ez a szakasz a fúrás geofizikai szelvényei alapján két 4–4 m vastag, átlagosan 16% porozitással rendelkező homokkő tagból áll, melyeket agyagréteg választ el. A Pély–2 szerkezetben csak a felső homokkő gáztároló, de elképzelhető, hogy nagyobb etázsmagasság esetén (pl. Ewok) mindkét homokkő gáztartalmú. A földgáz uralkodóan metánból áll, melynek részaránya 96–97%, és csupán 1–1,7% széndioxidot és kevés nitrogéngázt tartalmaz (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). A Kisköre terület közvetlen környezetében a következő szénhidrogén mezők, ill. telepek ismertek: Zagyvarékas-Észak földgáztelep 1962-ben a Zagyvarékas mellett mélyített Za-É–1 kutatófúrással fedezték fel. A tektonikai zárással rendelkező telep 1323 m (GVH) mélyen húzódik alsó-pannóniai homokkőben. Etázsmagassága 84 m, a kezdeti telepnyomás 13,7 MPa, a telephőmérséklet 82 °C. A tároló homokkő átlagosan 25% porozitással rendelkezik. A telepgáz 67,2% széndioxidból áll, valamint 25,4% éghető anyagot és 7,4% nitrogént tartalmaz, ezért a fűtőértéke csupán 9,4 MJ/m3 (VÖLGYI et al. 1985). Besenyszög földgáztelep A besenyszögi kevertgáz telep a pannóniai Keceli Bazalt Formációban és a pannóniainál idősebb miocén rétegekben halmozódott fel 2600 és 2700 m közötti mélységben. A földgáztelepben közel 80% a CO2 részaránya (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). Nagykörű földgázmező 1964-ben fedezték fel a Nagykörű (Nagykörű-Surján) földgázmezőt alsó-pannóniai aleuritos homokkőben. A 21 db földgáz rétegtelep 1533–2010 m mélységben található, a zárást alsó-pannóniai pelitek képezi. A magas inerttartalmú, ill. nem éghető gázból álló telepek mellett egy szén-dioxid földgáztelepe is van a mezőnek. A telepek 1–99 m etázsmagassággal rendelkeznek, víztelítettségük 41–68%, a telephőmérséklet 95–113 °C, a nyomás 16–21 MPa. A tároló kőzetek porozitása 16–23%. A telepekben a földgáz éghető része széles határok között változik, csak 9 db telepben haladja meg a 40%-ot. A széndioxid részaránya 2–94%, a nitrogéné 4–42%. Ennek megfelelően a földgáz fűtőértéke 0,8 és 29,1 MJ/m3 között változik (Völgyi et al. 1985). Nagykörű-Nyugat földgázmező A Nagykörű-Nyugat mező alsó-pannóniai aleuritos homokkő, ill. homokkő összletben felhalmozódott rétegtelepekből áll 1751 és 1866 m (GVH) közötti mélységben. A 9,5–58,5 m etázsmagasságú telepekben a víztelítettség 50–66%, a hőmérséklet 101–109 °C, a kezdeti telepnyomás 18–20,5 MPa. A tároló homokkő porozitása 16–19%. A telepekben a földgáz összetétele igen változató. A 8 db telep közül kettő szén-dioxid telep, 93% CO2, 3,7% N2 és 3,2% éghető résszel. Egy telepben 10,4%, háromban 44,4–54,5%, kettőben 69,6% az éghető anyag tartalom, és ennek megfelelően a telepgázok fűtőértéke 3,8, 18,1–21,3 és 25,5 MJ/m3.

108

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A jobb minőségű telepekben a CO2 mennyisége nem haladja meg az 5%-ot, a nitrogén tartalom pedig 26–42%. Fegyvernek földgázmező 1969-ben az Fv–1 fúrással fedezték fel a Fegyvernek gázmezőt. A 18 db telep 1304 és 1806 m (GVH) mélység között alsó-pannóniai aleurolitos és márgás homokkő tárolóban helyezkedik el. A telepek etázsmagassága 0,5–61,5 m, a kezdeti telepnyomás 17–19,6 MPa, a telephőmérséklet 87–106 °C. A 16–26% porozitású homokkőben felhalmozódott telepgázok minősége nagyon változó, zömük magas inerttartalmú. Az éghető anyag részaránya 16,3 és 78,9% közötti, csak két telepben haladja meg a 70%-ot, egy telepben 52,7%, a többiben lényegesen kevesebb. A nitrogén részaránya 7–29%, a szén-dioxidé 0,6–77,6%. A földgáz fűtőértéke 5,8–30,4 MJ/m3, az egyik telep 4,9 g/m3 párlatot is ad. Kisújszállás-Nyugat földgázmező Az 1969-ben felfedezett Kisújszállás-Nyugat földgázmezőben a telepek zöme (17 db) alsópannóniai aleurolitos homokkőben halmozódott fel 1165–1563 m mélységben. További két telep miocén tufás homokkőben és vulkanit rétegekben található 1547,5 és 1747 m (GVH) mélyen. A telepek etázsmagassága 2,5–82 m, a telephőmérséklet 78–102 °C, a kezdeti telepnyomás 12–22 MPa. A pannóniai homokkő tároló porozitása 21–27%, a miocén tárolóé 6% körüli. A 17,5–31,3 MJ/m3 fűtőértékű telepgázokban 46–83% az éghető anyag, 7–41% a nitrogén, és max. 47% a szén-dioxid részaránya. Kenderes-Dél földgáztelep A Kenderes-Dél földgáztelepet a 2006-ban lemélyített THL Ken D–1 kutatófúrással fedezték fel. A telep 1512 m átlagmélységben alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formáció tárolóban helyezkedik el. A 22% porozitású homokkőben felhalmozódott földgáz 20% éghető anyagból, 78% szén-dioxidból és 2% nitrogénből áll, fűtőérték 7,6 MJ/m3, és 8,9 g/m3 párlatot is ad (LEMBERKOVICS 2007, Toreador Magyarország Kft. 2007). Tiszaszentimre A Tiszi–2 MOL kutatófúrás által 2012-ben feltárt előfordulás a Tatárülés-kunmadarasi mező északi peremétől mintegy 4 km-re északnyugat felé helyezkedik el. A feltárt telepeket a Szolnoki Formáció legfelső részén elhelyezkedő lejtőlábi turbidit tartalmazza. A tároló megcsúszott turbiditlebeny, zárórétege az agyagos lejtő vertikálisan és laterálisan is. A csapda vetőnek támaszkodó, délről kiékelődő félszerkezet típusú csapdaalakulat (SZENTGYÖRGYI K.NÉ et al. 2012). A telepgázok jó minőségűek, gyakorlatilag tisztán metánt tartalmazó biogázok, éghető részük > 99tf%. Az eddig feltárt és termelésbe vont szénhidrogénmezők ismeretében a Kisköre terület szénhidrogén-földtani szempontból földgázra nézve perspektivikus, és gazdaságos előfordulások felfedezésének reményében a további kutatásra érdemes.

109

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.1.2. A Kisköre terület szénhidrogénvagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). A Kisköre területen és környezetében felfedezett szénhidrogén-előfordulások (44. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 40. táblázat mutatja be.

44. ábra. Kisköre vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén

110

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 40. táblázat. Kisköre vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona (MBFH 2015. január 1-i állapot, TÓTH, WÓRUM 2015) Mező

Bányatelek

Fegyvernek Kisújszállás-ÉK Kisújszállás-K KisújszállásNyugat Nagykörü Nagykörü-Ny Pély Szolnok-III. TatárülésKunmadaras Tiszagyenda Tiszaszentimre Zagyvarékas Zagyvarékasészak

Felfedező fúrás

Felfedezés éve

Telepek száma

Kezdeti földtani éghető földgáz (Mm3)

Kezdeti földtani kőolaj (kt)

Kezdeti földtani CO2 földgáz (Mm3)

Fegyvernek I. Karcag III. Karcag I.

Fv–1 Kis-ÉK-4 Kis–2

1969 1995 1958

18 1 4

0,0 0,0 0,0

2383,5 19,8 200,0

0,0 0,0 0,0

Kenderes I.

Kis–12

1969

19

0,0

6313,0

0,0

Nagykörü I. Nagykörü I. nincs Szolnok III.

Nkö–7 Nkö–1 HHEN-Pély–2 Szo-É–2

1964 1964 2011 1991

21 8 3 4

0,0 0,0 0,0 1326,0

5495,1 959,7 158,5 43,5

0,0 38,0 0,0 369,9

Kunmadaras I. - IV.

Km–1

1956

3

0,0

4222,7

554,1

nincs Tiszaszentimre I. nincs

Tigy–3 Tiszi–3 Za–1

1987 2012 1960

1 2 1

0,0 0,0 0,0

50,5 92,8 0,0

0,0 0,0 194,30

nincs

Za-É–1

1962

1

0,0

900,1

0,0

1326,0

20839,1

1156,3

Összesen:

2.1.2.2. A Kisköre terület reménybeli szénhidrogénvagyona A még fel nem fedezett szénhidrogén mennyiség becslését elvégeztük az értékelt terület szénhidrogén-földtani adottságaiból kiindulva térfogatgenetikai módszerrel, illetve a már felfedezett vagyon előfordulásainak mennyiségi eloszlását értékelve is. A térfogatgenetikai számításhoz a feltételezett szénhidrogén generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát szükséges becsülni. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságrendjéről (SCHMOKER 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. A Kisköre területen a 2.1.1 fejezetben ismertetett szénhidrogén-földtani ismeretek alapján elsősorban földgáz előfordulások felfedezése várható. A legfontosabb ismert anyakőzetek a felső-miocén mélyvízi márgák, ezért a pannóniai képződmények által generálható földgáz várható mennyiségére végeztünk egy egyszerű térfogat-genetikai alapú becslést a 41. táblázatban feltüntetett paraméterekkel. 41. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Kisköre területre A

Kisköre

Mérték- egység

Számítás

Anyakőzet kora B B1 B2 B3 B4

Közép

Min

Max

miocén, pannóniai Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata

Az anyakőzet(ek) elterjedési területe Össz. effektív anyakőzetvastagság TOC (teljes szerves széntartalom) OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC)

km2 (106m2) m súly%/100 %/100

300 25 0,008 1

400 50 0,01 1

500 75 0,012 1

111

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Kisköre

A B5

Mérték- egység

OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom)

6

3

10 m

Számítás

B1*B2*B3*B4

Közép

Min

Max

60

200

450

Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata

D D1 D2 D3

Nettó generált földgáz arány Migráció és felhalmozódás hatékonysága Földgáz térfogata (standard, felszín)

%/100

%OTOC/100

0,05

0,08

0,10

%/100

%D1/100

0,05

0,08

0,10

453,8

3403,1

13612,5

0,40

0,50

0,60

6

3

10 m

B5*D1*D2*3025

Kitermelhető földgázmennyiség D4 D5 D6 D7 D8 D9

Kihozatal (földgáz) Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető Korábban felfedezett földtani vagyon Korábban felfedezett kitermelhető vagyon Reménybeli földtani földgáz Reménybeli kitermelhető földgáz

%/100

adott

6

3

D3*D4

181,5

1701,6

8167,5

6

3

10 m

adott

208,0

208,0

208,0

106 m3

adott

143,0

143,0

143,0

D3-D6 D8*D4

245,8 98,3

3195,1 1597,6

13404,5 8042,7

10 m

6

3

10 m 106 m3

Valószínűség %

A táblázatba foglalt értékek alapján valószínűségi alapú becsléssel, Monte Carlo módszerrel is meghatároztuk a reménybeli vagyon értékét. Az eredményt az 45. ábra mutatja. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

2000 4000 6000 8000 Reménybeli kitermelhető földgáz (millió m3)

10000

45. ábra. Kisköre terület felső-miocén, pannóniai mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyonának valószínűségeloszlása

A valószínűségeloszlás P90 értékéhez tartozó mennyiség 0,85 milliárd m3, a P50 értékhez 1,71 milliárd m3, a P10 értékhez 3,25 milliárd m3 reménybeli kitermelhető földgázvagyon adódik. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban, diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási pályák mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső szénhidrogén-előfordulás létezhet. A tanulmányban jelzett, behatárolt kutatási időszakban, a ma ismert kutatási és termelési technológiai ismeretek és gazdaságossági megfontolások alapján a térfogatgenetikai

112

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány becsléssel meghatározott kitermelhetőnek.

reménybeli

vagyon

kb.

negyedrésze

tartható

reálisan

Az MBFH szénhidrogénvagyon nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati területekre eső előfordulások mezőnkénti leválogatását. A feltárt vagyon eloszlása, a felfedezés dátuma szerinti sorba rendezés alapján kapott grafikonok adhatnak alkalmat a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez. A területen kőolaj előfordulás nem ismert, a vizsgált tágabb környezetben a Szolnok III mező tárol kőolajat. A vizsgálati területről és környezetéből 12 éghető földgáz előfordulás adatait vettük figyelembe, melyek kezdeti kitermelhető vagyona szerepel a 46. ábra diagramján. A felfedezések sorrendjében bekövetkező vagyonnövekményeket mutatja a 47. ábra. A terület kiterjedése, megkutatottsága, szénhidrogén-földtani adottságai alapján 50–200 millió m3 vagyonú előfordulások felfedezése várható kisebb szerkezeti, illetve litológiai/sztratigráfiai csapdákban. Kutatási kockázatot az anyakőzet képződmények kiterjedése, minősége, a migráció lehetősége, a migrációs útvonalba eső, gazdaságosság szempontjából megfelelő méretű, alkalmas tárolóparaméterekkel rendelkező csapdaszerkezet kialakulása, felfedezhetősége jelent. 10000 1000 100 10 1

46. ábra. Kisköre területen és környezetében már felfedezett éghető földgáz előfordulások kitermelhető vagyona (millió m3) a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben. 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1950

1960

1970

1980

1990

2000

2010

2020

47. ábra. Kisköre vizsgálati területen és környezetében felfedezett éghető földgáz előfordulások kumulatív kezdeti kitermelhető vagyona (millió m3) az évek folyamán 113

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. §-a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: — „Ásványvagyon”: az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. — „Kutatási terület”: a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. — „Lelőhely”: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). — „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) — műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül — határoznak meg. — „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos–technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. §-a alkalmazásában: — „Mező”: a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: — „Reménybeli vagyon”: földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon).

114


2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.1.1. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M–7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (48. ábra) általános felépítése: — torony és alépítmény, — energiaforrás, meghajtás, — emelő berendezés részei, — forgató berendezések, — öblítő berendezések, — fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, — csövek és csőkezelő berendezések, — fúrófej, — mentőszerszámok.

115


48. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései

A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel–elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (49. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: — teljes szelvényű fúrók — magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, — különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont 116

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám.

1

2

3

4

49. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej

A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba2. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (50. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása. 2

Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály. 117


50. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (51. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja.

118


51. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel

A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső-rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok

119

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja a 52. ábra.

52. ábra. A rétegrepesztés folyamata

A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. 120

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.1.2.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból, illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására.

121


2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.

122


2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 2.4.1. Közlekedési viszonyok A Kisköre vizsgálati terület hozzávetőleg 50–50%-ban Jász–Nagykun–Szolnok és Heves megye területén található. A terület közlekedési hálózatát a 53. ábra mutatja be.

53. ábra. Kisköre vizsgálati terület térségének (Jász-Nagykun-Szolnok- és Heves megye) vasút- és közúthálózata (2013)

2.4.1.1. Közúti közlekedés A vizsgálati terület és térségének legfontosabb közúti kapcsolatai az ország közlekedési rendszerében kelet–nyugati irányban a Helsinki V. közlekedési folyosó részét képző, Budapestről induló M3-as autópálya, mely a térség közúti közlekedésének gerince, valamint a Budapest–Szolnok–Debrecen irányú 4. sz. főút. A térség északi irányú közúti megközelíthetősége az M3-as autópályával, illetve az ezzel párhuzamos, 3-as elsőrendű főúttal biztosított, a terület déli zónája a 4-es főúttól leágazó utakkal érhető el.

123

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati terület fent említett közúti megközelítési lehetőségei ellenére Jász–Nagykun– Szolnok és Heves megye az autópályától viszonylag távolabb eső térségeinek közlekedési kapcsolatrendszere hiányos. A főtengelytől (M3-as autópálya és 3-as főút) délre, a megyék alföldi, sík vidékén szintén hiányosak a közlekedési–szerkezeti kapcsolatok, melyek jellemzően kelet–nyugati irányúak. Bár a közúti forgalom zöme az M3-as autópályán zajlik, a két megye közúthálózatán a napi átlagos forgalom igen jelentős. Ebből meghatározó a tranzitforgalom, amely elsősorban a 4. számú főútra terhelődik. Autópályák, gyorsforgalmi utak A vizsgálati területen gyorsforgalmi út nem halad át, de annak északi határával párhuzamosan attól mintegy 6–10 km-re, kelet–nyugati irányban fut az M3-as autópálya. Az autópálya a Helsinki V. közlekedési folyosó részeként összeköttetést biztosít az ország keleti területeivel, valamint a fővárossal, nemzetközi szempontból pedig nyugati irányban Ausztria, Németország, keleti irányban pedig Ukrajna, Oroszország, és Kelet-Szlovákia felé. Főutak a vizsgálati terület térségében — 3-as főút: Budapest–Hatvan–Gyöngyös–Füzesabony–Mezőkövesd–Miskolc–Szikszó– Encs–Tornyosnémeti–(Szlovákia) — 4-es főút: (Budapest)–Cegléd–Szolnok–Püspökladány–Debrecen–Nyíregyháza– Kisvárda–Záhony (Ukrajna) — 24-es főút: Gyöngyös–Parád–Eger — 25-ös főút: Kerecsend (3-as főút) – Eger – Ózd — 31-es főút: Budapest (M0) – Nagykáta – Jászberény – Dormánd (33-as főút) — 32-es főút: Hatvan (M3) –Jászberény – Szolnok — 33-as főút: Füzesabony (3. sz. főút) – Tiszafüred – Debrecen (4. sz. főút) — 34-es főút: Tiszafüred (33-as főút) – Kunhegyes – Fegyvernek (4. sz. főút) — 40-es főút: Albertirsa–Ceglédbercel–Cegléd–Abony — 311-es főút: Cegléd–Nagykáta A fent felsorolt főutak közül csak a 33-as főút halad át a vizsgálati területen. A 3-as főút az M3-as autópályával párhuzamosan halad a vizsgálati terület északi határától mintegy 18 km-re, KÉK–NyDNy-i irányban. Az M3-as autópálya elkészülte óta zömmel a települések közötti, helyi forgalom zajlik rajta. A 4-es főút a vizsgálati területtől délre, mintegy 6–14 km-re halad, a vizsgálati terület térségében hozzávetőleg kelet–nyugati irányú. A róla északi irányban leágazó 32-es és északkeleti irányban leágazó 43-as főútról közelíthetjük meg a vizsgálati terület délkeleti és délnyugati sarkát. A 4-es főút keleti irányban nemzetközi kapcsolatot biztosít Ukrajna felé, nyugati irányban pedig az M0-ás körgyűrű, valamint Budapest felé. A 24-es és 25-ös főút a 3-as főútról ágazik le északi irányban, térképen való megjelenítése miatt említjük. A 31-es főút az M0-ás autópályától indul, a vizsgálati terület térségében ÉK–DNy-i irányú. A vizsgálati terület nyugati szélét Jászapáti térségében közelíti meg, de nem lépi át, attól mintegy 1,5 km-re halad. A terület északi határától északra kb. 5 km-re csatlakozik a 33-as főútba. A vizsgálati terület északnyugati zónájában futó mellékutakra való közlekedési rávezetést biztosítja. A 32-es főút ÉÉNy–DDK-i irányú. Az M3-as autópályától, Hatvan mellől indul, és DDK-i irányba halad. Jászalsószentgyörgy és Újszász térségében közelíti meg legjobban, mintegy 2,5

124

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány km-re a vizsgálati terület nyugati peremét. A terület nyugati térségének megközelítését biztosítja. A 33-as főút a 3-as főúttól, Füzesabonyból indul, és délkeleti irányba haladva átszeli a terület északkeleti sarkát. A terület északi térségének megközelítését teszi lehetővé. A 34-es főút a 4-es főútból ágazik le Fegyverneknél, a vizsgálati terület déli határától 7 km-re. ÉÉK-i irányba haladva érinti a terület délkeleti sarkát, de nem lép be a területre. Kunhegyest elhagyva északkeleti irányba, majd Kunmadarasnál északi irányba fordul. Tiszafürednél csatlakozik rá a 33-as főútra. A vizsgálati terület délkeleti és keleti térségének megközelítését teszi lehetővé. A 40-es főút Albertirsáról indul keleti irányba, és Szolnokon végződik. Térképen való ábrázolása miatt említjük. A 311-es főút Cegléd–Tápiószele–Nagykáta településeket köti össze egy keleti irányú félköríven haladva. A 31-es főutat köti össze a 4-es főúttal. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a Kisköre vizsgálati terület északi és déli térségének közúti megközelítési lehetősége kiváló, ill. jó, magán a területen azonban — egy kis szakaszt kivéve — nem halad át autópálya vagy főút. Ezért a területen belül csak alsóbbrendű úthálózaton lehet közlekedni, mely forgalmi terhelhetősége elégtelen, a mellékúthálózat minősége pedig rossz. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat az 1988/I. a közúti közlekedésről szóló törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A törvény alapján közútkezelői hozzájárulás, jóváhagyás kell a következő tevékenységekhez: — külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint — belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, — a 36.§ (1) a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. — Útcsatlakozás létesítéséhez: — a) a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, kivéve a b) pont szerinti esetet — b) a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges, amennyiben a közúthoz új utat csatlakoztatnak. Üzemeltetés, fenntartás szempontjából az esetleges nagy tömegű szállításokból eredő útigénybevétel miatt bekövetkezett útleromlással arányos helyreállítási kötelezettséggel kell számolni előzetes felmérés alapján. Jelentősebb szállítási útvonalak kijelölése esetén a közlekedésbiztonsági, forgalmi rendi feltételek ügyében a közútkezelővel egyeztetni, a tervet jóváhagyatni szükséges. 125

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az önkormányzati közutakkal kapcsolatban az illetékes önkormányzatokhoz kell fordulni. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés — főleg az áru- és teherszállítás szempontjából — nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát.

54. ábra. Kisköre vizsgálati terület térségének (Jász-Nagykun-Szolnok- és Heves megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006)

A vizsgálati területnek és tágabb térségének vasúthálózat a XIX. század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák Budapesthez közeli szakaszai a főhálózat legszűkebb elemei. A vizsgálati területhez közel, de határát nem lépve halad északon a Helsinki V. folyosó vasúti ága, a területtől NyDNy-i irányban pedig a Helsinki IV. folyosó vasúti ága. A Kisköre vizsgálati területen és térségében az alábbi–az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) kormányrendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2. melléklete alapján besorolt regionális, és a 3. melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: 126

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 80 (1)-as számú, Budapest (Keleti pu.) – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor — 100-as számú, Budapest (Nyugati pu.) – Cegléd – Szolnok – Záhony-országhatár — 120a számú, Budapest (Rákos) – Újszász – Szolnok – (Szajol) A 80 (1) Budapest (Keleti pu.) – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor vonal Budapestről indul. A vizsgálati terület térségébe Kál-Kápolnánál ér, és a terület északi határától északra 7–15 km-re halad, északkeleti irányba. Nemzetközi vasúti összeköttetést biztosít Budapest felől Kelet-Szlovákia, és Ukrajna felé. A 100. számú, Budapest (Nyugati pu.) – Cegléd – Szolnok – Záhony – országhatár vonal Budapestről indul. A vizsgálati terület térségébe Szolnoknál érkezik, és annak déli határától 14–18 km-re délre fut, keleti irányba. A terület térségét Kisújszállásnál hagyja el. Nemzetközi vasúti összeköttetést biztosít Budapest felől Ukrajnába. A (térképen 120-as számmal jelölt) 120a számú, Budapest (Rákos) – Újszász – Szolnok – (Szajol) vasúti pálya szintén Budapestről indul, és Szajolnál, a vizsgálati terület déli határától 15 km-re délre végződik. Közvetlen folytatása a 120-as, Szajol–Lőkösháza–országhatár vasútvonal, mely Romániával teremt nemzetközi összeköttetést. Nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 82-es számú, Hatvan–Újszász — 86-os számú, Vámosgyörk–Újszász — 87 (1)-es számú, Füzesabony–Eger — 103-as számú, Karcag–Tiszafüred — 108-as számú, Debrecen–Füzesabony A 82-es számú, Hatvan–Újszász vonal Hatvanból indul, és délkeleti irányba tartva halad Újszászig. Jászberénynél éri el a vizsgálati terület térségét. A területet Újszásznál közelíti meg legjobban, annak délnyugati sarkától mintegy 7 km-re végződik. A 86-os számú, Vámosgyörk–Újszász vonal a vizsgálati területtől északra, Vámosgyörkről indul. Jászapátinál lép be a területre, majd Jászkisérnél DDNy-i irányba fordul. Jászkisérig nyomvonala hozzávetőleg párhuzamos a 82-es, 102-es és 108-as vasúti pálya nyomvonalával. Jászladány után hagyja el a terület nyugati zónáját, és tovább halad Újszászig. Rajta közelíthető meg a vizsgálati terület nyugati térsége. A 102-es és 108-as vonallal együtt a 80-as fő vasúti vonal délkeleti irányba futó szárnyvonalának tekinthetjük. A 87 (1)-es számú, Füzesabony–Eger vonal a vizsgálati területtől északra fut, térképen való ábrázolása miatt említjük. A 103-as számú, Karcag–Tiszafüred vonal a vizsgálati területtől keletre, 10–20 km távolságra fut, ÉÉNy-DDK-i irányban. A vizsgálati területtől keletre eső térség megközelítését teszi vasúton lehetővé. A 108-as számú, Debrecen–Füzesabony vonal a vizsgálati területtől északra 7 km-re indul, és KDK-i irányban halad. Poroszló előtt érinti a vizsgálati terület északkeleti sarkát, de nem lép be a területre. A területtől északkeletre és keletre levő térség megközelítését teszi lehetővé. A 86-os és 102-es vonallal együtt a 80-as fő vasúti vonal délkeleti irányba futó szárnyvonalának tekinthetjük.

127

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Regionális vasúti pályák: A 85-ös számú, Vámosgyörk–Gyöngyös vonal a vizsgálati területtől északra fut, térképen való ábrázolása miatt említjük. Egyéb vasúti pályák: A 102-es számú, Kál-Kápolna–Kisújszállás vonal a vizsgálati terület középső és keleti területein halad át, ÉNy–Dk-i irányban. A területtől északra, Kál-Kápolnáról indul, és Tarnaszentmiklósnál lép a területre. A területet délkelet felé Abádszalók után hagyja el, és fut tovább Karcag felé. A 86-os és 108-as vonallal együtt a 80-as fő vasúti vonal délkeleti irányba futó szárnyvonalának tekinthetjük. Keskeny nyomtávú vasúti vonalak a térségben A vizsgálati terület terület térségében helyi, keskeny nyomtávú közforgalmú vasúti pálya nem található. A 324/325-ös számú, Göngyös–Mátrafüred/Gyöngyös–Szalajkaház erdei vasutat térképen való megjelenítésük miatt említjük meg. Jász–Nagyun–Szolnok és Heves megye vasúti mellékvonalairól általánosságban elmondható, hogy általában elavultak, alépítményük korszerűtlen, felújításra szorulnak. A vonatok ezeken a vonalakon csak lassan közlekedhetnek. Kevés mellékvonalon engedélyezett a 80 km/h sebesség (de még a 60 is), ellenben több vonalon közlekednek 40 km/h-val vagy még kisebb sebességekkel. Sokszor rossz a pálya vonalvezetése, a vonal távol esik a település központjától, csak a település szélét érinti, ellentétben az autóbusz közlekedéssel. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a Kisköre vizsgálati területtől északra és délre levő területek vasúti megközelítése kiváló, magán a vizsgálati területen pedig két vasútvonal halad át, melyek révén a terület belső vasúti közlekedése is jónak minősíthető. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani — A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. — A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára — más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában — kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: — Az OTÉK 36. § 8 pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 36. § 8 pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös 128

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). — A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még — a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és — a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: — A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. — A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A vasúti pályahálózat üzemeltetői: — A felsorolt vasúti pályák kezelője a MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (1087 Budapest, Kerepesi út 3.) Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni. 2.4.1.3. Vízi közlekedés A Kisköre vizsgálati területen a Tisza folyó hajózható vízfelület. A vizsgálati terület tágabb térségében, attól délkeletre hajózható víziút a Hármas-Körös. Az érintett víziutak adatait az 42. táblázat tartalmazza. 42. táblázat. A vizsgálati terület tágabb térségének hajózási útvonalai A víziút neve

10. 11. 12. 13. 14. 16. 17. 18.

Tisza Tisza Tisza Tisza Tisza Sebes-Körös Kettős-Körös Hármas-Körös

A hajózható szakasz hossza, folyamkilométer

Település

685-612 612-544 544-403 403-254 254-160 10-0 23-0 91-0

Vásárosnamény- Tuzsér Tuzsér - Tokaj Tokaj - Kisköre Kisköre - Csongrád Csongrád - országhatár

A szakasz hossza (km)

73 68 141 149 94 10 23 91

A víziút osztálya

I III III II IV II II II

A 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 1. számú melléklete alapján a Tisza déli országhatár és Csongrád közötti IV. osztályú szakaszán (254–160 fkm) „magányos géphajóval” 1000– 1500 tonna, „Tolt kötelékkel” 1500 tonna teher szállítható. 129

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Tisza Tuzsér–Tokaj és Tokaj–Kisköre közötti III. osztályú szakaszán (612–544 és 544– 403 fkm között) „magányos géphajóval” 650–1000 tonna teher szállítható. A Tisza Kisköre–Csongrád közötti (403–254 fkm) II. osztályú, valamint a Sebes-Körös (10–0 fkm közötti), Kettős-Körös (23–0 fkm közötti) és Hármas-Körös (91–0 fkm közötti) II. osztályú szakaszán „magányos géphajóval” max. 500 tonna teher szállítható. A Tisza Vásárosnamény–Tuzsér közötti (685–612 fkm) I. osztályú szakaszán „magányos géphajóval” max. 200 tonna teher szállítható. Az elmúlt években a közép-tiszai hajózás szinte teljesen visszafejlődött és helyzete továbbra is bizonytalan. A szállítási igények minimálisak, a korábban kiépített infrastruktúra elhasználódott. A bonyolított csekély mértékű személyszállítás is csak előzetes megrendelés esetén lehetséges. Jelenleg menetrendszerinti személyszállítás nincs a folyó érintett szakaszán, mindössze időszakos, ill. alkalmi, elsősorban az idegenforgalomhoz kapcsolódó közlekedés bonyolódik le a Tiszán. Emellett a nyári időszakban jelentős a sporthajózás is, aminek ugyan központi területe a Felső-Tisza-vidék, de kismértékben kiterjed a Közép-Tisza-vidékre is. A teherszállítás csak alkalmi jelleggel valósul meg a Tisza a vizsgálati területet érintő szakaszán. Jelenleg csak parti kikötésre van lehetőség, országos közforgalmi kikötő, ill. medencés kikötő nem működik a térségben. A Hortobágy–Berettyón és a Körösökön a hajózás feltételei a hajóút kotrása, illetve a kikötői infrastruktúra hiánya miatt nincsenek biztosítva.

130

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4.2. Energiahálózatok A Kisköre vizsgálati terület Heves, ill. Jász–Nagykun–Szolnok megyére esik. Térségében az országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó vezetékrendszerek közül nemcsak a nemzetközi funkciójú gerinchálózatok haladnak keresztül, hanem az ország legnagyobb fogyasztóit, valamint Budapestet és a budapesti agglomerációt ellátó vezetékek is. 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kV-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kV-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató, az E.ON–ÉDÁSZ Zrt kezelésébe tartoznak. A Kisköre vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét az 55. ábra tartalmazza.

55. ábra. Kisköre vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Heves megye Területrendezési terve. (Térségi szerkezeti terv, 2. sz. térképi melléklet felhasználásával) RÉGIÓ KFT nyomán. 2010. május valamint Jász–Nagykun–Szolnok megyei területrendezési terve Térségi szerkezeti terv, 1. sz. melléklet felhasználásával. a Város TEAMPannon Kft. 2004.

131

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei: A 750 kV-os országos főgerinc (Albertirsa–Vinyica vonal) a terület déli határától délre, attól kb. 4–10 km-re húzódik, K–Ny-i irányban. A 400 kV-os átviteli hálózat egyik vezetéke, a Sajószöged–Mezőkövesd–Detk–Hatvan–Göd 400 kV-os átviteli hálózat a vizsgálati területtől északra halad mintegy 10–15 km távolságban, a terület térségében KÉK–NyDNy-i irányban. A vizsgálati terület déli határán kívül, attól mintegy 13 km-re délre, a szolnoki 400/120 kV-os alállomásnál végződik az Albertirsa–Szolnok OVIT 400 kV-os átviteli vezeték. Ennek folytatása a Szolnok OVIT – Békéscsaba OVIT vezeték, mely Szolnoktól keleti irányba indul, majd Törökszentmiklós előtt délkeleti irányba vált, és halad Mezőtúr–Békéscsaba felé. 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei a következők: A Detk–Sajószöged I. vezeték és Detk–Sajószöged II. vezeték a vizsgálati területtől északra halad, 7–14 km, valamint 11–18 km távolságra, a vizsgálati terület térségében kelet–nyugati irányban. Nyomvonaluk egymással párhuzamos. A Detk–Budapest (Zugló I.) vezeték és Detk–Budapest (Zugló II.) vezeték is a vizsgálati területtől északra halad, KÉK-NyDNy-i irányban. A vezetékek nyomvonalának egymástól mért távolsága néhány km. A Detk-Szolnok OVIT vezeték a vizsgálati területtől északra, a detki alállomásról indul déli irányba. Jászapátinál lép be a vizsgálati területre, és áthalad a vizsgálati terület nyugati peremén, majd Szászberektől keletre lépi át a terület déli határát, és fut tovább Szolnok felé. A Sajószöged–Szolnok OVIT vezeték Sajószögedről indul, és délnyugati irányba halad. A vizsgálati terület északkeleti sarkát Borsodivánka után keresztezi, ezután ÉK–DNy-i irányban áthalad a terület északkeleti és délnyugati zónáján. A területről Besenyszögtől nyugatra lép ki déli irányban, és Szolnok irányába halad. A térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó- és átviteli hálózat elemei: A vizsgálati területen és közvetlen térségében négy 120 kV-os hálózat található. A Sajószöged–Mezőkövesd–Detk–Hatvan–Göd 400 kV-os távvezeték felhasítása 120 kVra, a detki 400/120 kV-os alállomáson történik. Erre a hálózatra csatlakozik Kisköre irányából a Tiszavíz Vízierőmű Kft. vezetéke Kisköre–Füzesabony, ill. Kisköre–Heves irányból. Ezek a vezetékek a vizsgálati terület keleti, ill. középső zónáját látják el árammal. A Mátravidéki Erőmű (Lőrinci) 120 kV-os vezetéke a vizsgálati terület nyugati határán kívül, attól 3–13 km-re fut Szolnok felé, ÉNy–DK-i irányban, a Lőrinci–Hatvan–Jászberény– Újszász–Szolnok vonalon. A vizsgálati területtől nyugatra eső zónát látja el elektromos árammal. A Polgár–Tiszafüred–Karcag–Mezőtúr 120 kV-os vezeték a vizsgálati területtől keletre húzódik. Északkeleti irányból érkezik Polgár felől, és Tiszafürednél ér a vizsgálati terület térségébe. Itt nyomvonala déli irányba fordul, és 8–18 km-re a terület keleti határától halad déli irányba Karcagig. Itt DDNy-i irányba vált Mezőtúr irányába, és elhagyja a vizsgálati terület térségét. A vizsgálati területtől keletre eső térség áramellátását biztosítja. A Kisköre–Heves–Detk és Kisköre–Füzesabony vezeték a Tiszavíz Vízerőműből (Kisköre) indul. Mindkettő a vizsgálati terület keleti zónájának közepéről, Kisköréről indul, a Kisköre– Heves–Detk vezeték DK–ÉNy-i irányú, Tarnaszentmiklóstól ÉK-re lép ki a területről. A Kisköre–Füzesabony vezeték É–D-i irányú. A vizsgálati terület északi határát Besenyőtelektől délre hagyja el, és halad tovább Füzesabony felé.

132

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4.2.2. Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Az ország földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén mezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy–középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy–középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A települések döntő hányadában a településen belüli gázelosztás középnyomású gázelosztó hálózatról történik. A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk. — Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar. — Nagy–középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar. — Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar. — Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki. A Kisköre vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét az 56. ábra tartalmazza. A vezetékek közül a térképen a nagynyomású gázvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén termékvezetékeket ábrázoltuk.

133


56. ábra. Kisköre vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe (Heves megye Területrendezési terve, (Térségi szerkezeti terv, 2. sz. térképi melléklet felhasználásával) RÉGIÓ KFT nyomán. 2010. május, valamint Jász–Nagykun–Szolnok megyei területrendezési terve, Térségi szerkezeti terv, 1. sz. melléklet felhasználásával, a Város TEAMPannon Kft. 2004

A rendelkezésre álló adatokból nem volt lehetőségünk a gázvezetékek üzemi nyomása alapján történő osztályozásra, ezért a térképen kategorizálás nélkül kerültek ábrázolásra a Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezetékek. A vizsgálati területen szénhidogén szállítóvezeték nem halad át. A vizsgálati terület térségében futó nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek Az Ukrajna (Országhatár) – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Zsámbok – Százhalombatta gázvezeték KÉK–NyDNy irányban halad a vizsgálati területtől 6–11 km-re északra. A terület északi peremét legjobban Füzesabonynál közelíti meg. Erről a vezetékről csatlakozik le Csány térségében az a gázvezeték, mely Jászberényt látja el földgázzal. A Tiszaújváros (Nemesbikk) – Szolnok – Vecsés gázvezeték a vizsgálati területet délről kerüli félig meg, a területen nem halad át. Az (Ukrajna) – országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Szolnok – Százhalombatta kőolajvezeték északkeleti irányból szállítja a kőolajat a százhalombattai finomítóba. Ez a vezeték áthalad a vizsgálati terület középső részén, de nem került ábrázolásra, ugyanis nyomvonaláról nincsenek pontos információink.

134


2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok koncessziók formájában történő kitermelését biztosító, állami ásványvagyon-gazdálkodás célja a vizsgálati területen fellelhető szénhidrogének megfelelő hasznosításának elősegítése. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénnyel összhangban az ásványvagyongazdálkodást érintő pontok teljesülnek, ha a kutatás, bányanyitás, kitermelés és bányabezárás során szintén a bányatörvény szerinti adatszolgáltatás keretében — a) az ásványi nyersanyagok mennyiségére, minőségére, a vizsgálati területre eső lelőhelyek nyilvántartására, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás megvalósul, — b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon védelme a bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terven keresztül teljesül, valamint az esetleges indokolatlan ásványi nyersanyag-kitermelések és -igénybevételek megakadályozásra kerülnek, — c) a kötelező adatszolgáltatás nyomán a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolás megvalósul, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetősége biztosítható. A komplex ásványvagyongazdálkodás része a tárgyi ásványi nyersanyagok minél pontosabb megismerése, a meglévő és a kutatási–kitermelési tevékenység során keletkező, adatok és információk kezelése. Az ásványi nyersanyag kutatás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz beérkező jelentős mennyiségű földtani, szerkezetföldtani, környezetföldtani, vízföldtani, geokémiai adatok egyrészt kiegészítik a vizsgálati területre vonatkozó ismereteinket (megkutatottsággal foglalkozó fejezet), másrészt a kapcsolódó értelmezések fontos alapot adnak a későbbi értékelésekhez, az állami ásványvagyongazdálkodáshoz. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg (III. rész, 20. § 71 [1]). Ennek megvalósulása is része az ásványvagyon-gazdálkodási céloknak. (2)72 Bányajáradékot fizet: a bányavállalkozó, vagy a bányászati tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes. Stratégiai cél az elérhető nemzeti előnyök — itt a hazai ásványkincsek minél hatékonyabb realizálhatósága. Az ellátásbiztonság kapcsán az importfüggőség mérséklése reális ásványvagyon-gazdálkodási cél. A hazai versenyképességet növelheti, ha Magyarországon folytatódik a szénhidrogén-kutatás és -kitermelés. Az energiahatékonyságot növelheti, ha hazai szénhidrogéneket használunk fel széles körűen az ipari, gazdasági és társadalmi igények kiszolgálása érdekében a megfelelő környezetvédelmi előírások betartásával. A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400×1018 Jt, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (57. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhid135

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet rogének termelését és felhasználását. A század első évtizedében évente átlagosan 4×109 t kőolajat és 5×1012 m3 földgázt kell kitermelni, míg a század közepére 2,8×109 t kőolaj és 8×1012 m3 földgáz felszínre hozása a kívánatos. A jelen évszázadban 250260×109 t kőolaj és 500550×1012 m3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) (58. ábra). 1800 1600

Energia, 10E+18 J

1400 1200 1000 800 600

hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa

400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 57. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

58. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem OECD országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap) International Energy Outlook 2014 nyomán

136

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m3 – 2013-ban). Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 2015 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban az 59. ábra mutatja.

59. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt.)

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2013-ben a hazai kőolajtermelés 0,63 Mt, a földgáztermelés 2,05 Mrd m3 volt (MBFH 2014. jan. 1.). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 22 millió tonna kőolaj és 73 milliárd m3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 232 milliárd m3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2014. jan. 1-i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 30004000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban 137

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). A Kisköre vizsgálati területen a reménybeli kitermelhető földgáz mennyisége elérheti az 1700 millió m3-t, a vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén-kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008–2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az 1985–87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (60. ábra).

138


60. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok)

A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77 / 2011. (X.14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit- és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energia-hordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14 %-os import csökkenés az „Atom+Szén+Zöld” energiamix alkalmazásával érhető el (61. ábra).

61. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint Forrás REKK.

139

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 alá csökkent a szénhidrogén kitermelés éves szinten (62. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz.

62. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok)

140


2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A vizsgálati területen megvalósuló bányászati tevékenység ásványvagyongazdálkodási szempontú várható közvetlen nemzetgazdasági előnyei kapcsán elsősorban a 2.5. fejezetben leírt adatszolgáltatás és bányajáradék megfizetése, az MBFH-n keresztül az államkasszába kerülése jelölhető meg, illetve az, hogy az állam tulajdonában levő, s majd a járulék megfizetésével a bányavállalkozó tulajdonába kerülő ásványkincs megfelelő módon hasznosul. Közvetetten a gazdaság részét képező anyagi és emberi erőforrásokban, a fizikai és szellemi javakban, valamint szolgáltatásokban, a gazdasági tevékenységekben, illetve mindezek kölcsönhatásában várható növekedés, fejlődés. A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10 000–11 500 kcal/kg (41870–48150 kJ/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, -kitermelést és –feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai–geofizikai kutatások eredményeként a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. A Kisköre vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import–export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország –10°C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m3 származik hazai termelésből és 47,5 M m3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell 141

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet az országba érkeznie, –10 °C esetén körülbelül napi 32,5 M m3 (http://www.mol.hu /gazkerdes/szallitas.html, 2013). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb–hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás–termelés), mind pedig downstream (feldolgozás–kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati–feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. A Kisköre vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020-ban 62%, 2030-ban 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (63. ábra).

63. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között

142


2.7. A terhelés várható időtartama 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás–termelés–rekultiváció időtartama általában 20–40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. § 1 pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. §-a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki–biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés — településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő — teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások 143

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogénvagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10–50%-a, a földgáz esetében 40–80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20–30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. 144

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1–3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kell hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény 12. § 1 pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogén rész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 145

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36. §. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

146


2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén elsősorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során — az ipari gyakorlatban — azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (43. táblázat). 43. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont

Helyszín

1961 1963 1965 1968. december 19-26. 1979. január 24 – február 15. 1981. december 29 – 31. 1982. augusztus 7 – 17. 1982. október 14 – 17. 1983. január 30 – február 2. 1983. március 22 – 23. 1984. június 18 – 21. 1985. április 1. 1985. május 20 - 21. 1985. december 16 – 1987. január 31. 1986. június 10. 1987. január 24 – 25. 1998. november 14–17. 2000. augusztus 18 – november 16.

Nagyhegyes Üllés Szank Algyő Zsana-É-2 kőolajtermelő kút (64. ábra) Algyő-683. számú fúrás, Maroslele Szeghalom-14. sz. kút Szeged, Algyő-619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás Hajdúszoboszló, Nagyhegyes-77. sz. kút, gázkitörés Battonya-144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés Balatonmagyaród, Zalakomár-18. sz. kút, olaj- és gázkitörés Biharkeresztes-19. sz. kút Füzesgyarmat-107. sz. kút, olaj- és gázkitörés Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés Balatonmagyaród, Zalakomár Füzesgyarmat-107. sz. kút, gázkitörés Nagylengyel-282/A sz. kút, gázkitörés Pusztaszőlős-34. sz. kút, gázkitörés

Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz).

147

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: — a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; — a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogén telepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H2S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető „földalatti kitörés” alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna 148

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK 1991). Fúrás és ki–beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formációnyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja.

64. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979)

A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: — a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; — tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); 149

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; — tilos a tartályok túltöltése; — a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; — meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; — a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; — kerüljük a savgőz belélegzését; — védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; — légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; — a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; — egyes esetekben H2S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet.

150


3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Kisköre vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőminőség, a levegő tisztaságának védelme Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. §-a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, — külön jogszabályban felsorolt — légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségizónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni.

151

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet 1.14.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve az 1 melléklet 11.4.1 pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegő terheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O–II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik.

Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogen-dioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A levegő tényleges állapotára vonatkozó vizsgálatok tartalmát, minőségét meghatározza, hogy nem állnak rendelkezésre a térség területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós adatok. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. 152

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Kisköre vizsgálati területnek és térségének automata és manuális mérőállomásait, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó Völgye, valamint Szolnok és környéke légszennyezettségi zónáit ábrázolja a 65. ábra.

65. ábra. Kisköre vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó Völgye, valamint Szolnok és környéke légszennyezettségi zónái

Az ábra alapján megállapítható, hogy a Kisköre vizsgálati területre légszennyezettségi zóna nem terjed ki. A területhez legközelebb (kb. 7 km-re), déli irányban Szolnok és környéke, északi irányban mintegy 20 km-re Eger és környéke-, északkeleti irányban 30 kmre a Sajó Völgye, keleti irányban pedig kb. 35 km-re Debrecen és környéke légszennyezettségi zónája esik. A manuális mérőállomások száma a tágabb térségben 8, az automata mérőállomásoké pedig 3 db. Ezekből egy sem esik a vizsgálati területre. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül a Sajó Völgye a 8., Debrecen és környéke a 9. légszennyezettségi zónába, Eger és környéke, valamint Szolnok és környéke a 11., kijelölt városok légszennyezettségi zónába van sorolva. Maga a vizsgálati terület a 10. „az ország többi területe” zónába tartozik. A vizsgálati területnek és térségének légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 44. táblázatés 45. táblázatban foglaltuk össze:

153

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 44. táblázat. Kisköre vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna) ,valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

Az ország többi területe Sajó Völgye Debrecen környéke Eger Szolnok

10. 8. 9. 11. 11.

kéndioxid

nitrogéndioxid

szénmonoxid

szilárd (PM10)

benzol

Talajközeli ózon

F F F F F

F C C D D

F D F F E

E B D D D

F E E F F

O–I O–I O–I O–I O–I

45. táblázat. Kisköre vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna) ,valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint

10. 8. 9. 11. 11.

Légszennyezettségi zóna

PM10 arzén (As)

PM10 kadmium (Cd)

PM10 nikkel (Ni)

PM10 ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

Az ország többi területe Sajó Völgye Debrecen környéke Eger Szolnok

F E F D F

F F F F F

F F F F F

F F F F F

D B D B B

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a Kisköre vizsgálati területen és annak térségében: A nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja Eger és Szolnok térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a Sajó Völgyében és Debrecenben és térségében a határérték és a tűréshatár között van (C). A szén-monoxid (CO) koncentrációja Szolnokon és térségében a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E); a Sajó Völgyében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja a vizsgálati területen a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E), Debrecenben és környékén valamint Egerben és Szolnokon a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a Sajó Völgyében pedig meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B). A benzol koncentrációja a Sajó Völgyében valamint Debrecenben és környékén a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében — a törvényben meghatározottnak megfelelően — az O–I kategóriába lett sorolva. Az egyéb szennyező anyagok közül a PM10 arzén (As) koncentrációja a Sajó Völgyében a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E); Egerben és térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A PM10 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja a vizsgálati területen, valamint Debrecenben és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D); a Sajó Völgyében, Egerben és Szolnokon egyaránt meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B). A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F). 154

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM–EüM– FVM együttes rendeletben és módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A vizsgálati terület tágabb térségének légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri. Az automata mérőhálózat adatai Az ÉLFO (LRK) adatai alapján automata mérőállomások a vizsgálati területen nem találhatók. Előre kell bocsátanunk, hogy a területhez legközelebbi, szolnoki mérőállomás is 16 km-re található a terület határától, a többi mérőállomás pedig ennél is messzebb települt. Ezért a közölt légszennyezettségi adatok a területre vonatkozóan csak tájékoztató jellegűek. A Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, ill. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő állomások közül 3 állomás esik a területhez legközelebb. Ezek az egri, oszlári és szolnoki állomások. Ezért az automata mérőhálózat térségben levő állomásai közül a fent említettek vizsgálati adatait ismertetjük. Ezeket az adatokat az OMSZ „2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be (46. táblázat és 47. táblázat). 46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Mérőállomás neve

Eger2 Oszlár Szolnok

Légszennyezettségi index SO2

NO2

NOx

ülepedő por

Benzol

CO

O3

kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1)

jó (2) kiváló (1) jó (2)

kiváló (1) kiváló (1) jó (2)

jó (2) jó (2) jó (2)

kiváló (1) jó (2) jó (2)


jó (2) jó (2) jó (2)

Összesített index

jó (2) jó (2) jó (2)

47. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Mérőállomás neve

Eger2 Oszlár Szolnok

Légszennyezettségi index SO2

NO2

NOx

ülepedő por

Benzol

CO

O3


jó (2) kiváló (1) jó (2)

kiváló (1) kiváló (1) jó (2)

jó (2) jó (2) jó (2)

kiváló (1) jó (2) kiváló (1)


jó (2) jó (2) jó (2)

Összesített index

jó (2) jó (2) jó (2)

A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján a Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, ill. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő (manuális) RIV mérőállomások a Kisköre vizsgálati területen nem üzemelnek. A vizsgálati terület tágabb térségében működő manuális mérőállomások közül a Detken, Egerben, Jászberényben, Mezőnyárádon és Szolnokon működő manuális mérőállomások mérési adatait értékeltük. Előre kell bocsátanunk, hogy a területhez legközelebbi, jászberényi manuális mérőállomás is 18 km-re található a terület határától, a többi mérőállomás pedig ennél is messzebb települt. Ezért a közölt légszennyezettségi adatok a területre vonatkozóan csak tájékoztató jellegűek. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be. (48. táblázatés 49. táblázat). 155

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 48. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Detk Eger Jászberény Mezőnyárád Szolnok

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

jó (2) jó (2) jó (2) – jó (2)

kiváló (1) – – – –

– – megfelelő (3)

jó (2) jó (2) jó (2) megfelelő (3) jó (2)

– : nem mérik az adott komponenst.

49. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

Detk

jó (2)

kiváló (1)

Eger

megfelelő (3)

– – – –

– – – –

Jászberény Mezőnyárád Szolnok

jó (2)

– megfelelő (3)

jó (2)

jó (2) megfelelő (3) jó (2)

– megfelelő (3)

– : nem mérik az adott komponenst. Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a alattiak. Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közöttiek. Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közöttiek.

A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. Összefoglalónkban figyelembe kell venni, a fent ismertetett adatok a területre nézve csak tájékoztató jellegűek. A Kisköre vizsgálati terület tágabb térségben működő automata mérőhálózat 2013. és 2014. évi vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy az összesített légszennyezettségi index jó. Több vizsgált komponens mért koncentrációja (SO2, CO) valamint részben az NOx, a benzol és O3 koncentrációja kevesebb mint az egészségügyi határérték 40%-a, tehát ezek légszennyezettségi indexe kiválónak (1), ill. jónak (2) minősíthető. A vizsgálati terület tágabb térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 2013. és 2014. évi adatai erősen hiányosak. Ülepedő por-, ill. SO2 vizsgálatok pl. csak egy mérési helyszínen történtek. A meglevő adatok alapján meghatározható összesített légszennyezettségi index jó, ill. megfelelő. Ezen belül az SO2 mért légszennyzettségi indexe — az egy vizsgálati helyen (Detken) — az egészségügyi határérték 40%-a alatt van, tehát a kiválónak (1) minősül. A mérőállomások adatai alapján az NO2 indexe 2013-ban jó, 2014-ben jó (2), ill. megfelelő (3). Az ülepedő por légszennyezetségi indexét 2013-ban egy helyszínen mérték, Mezőnyárádon. Ez megfelelő (3), 2014-ben szintén egy helyen történtek mérések, Szolnokon, az index itt jó (2). Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Kisköre vizsgálati terület tágabb térségének levegőminősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú komponensek jónak, ill. kiválónak, az NO2 és a szálló por esetében jónak, és megfelelőnek mondhatók. A közlekedés okozta légszennyezés a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre.

156

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A térség a légszennyezettség, valamint a közlekedésből származó zajhatások tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik. A nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét a gépjárművekből származó kibocsátások azonban növelik, míg a rurális térségekben a mezőgazdasági eredetű porterhelés mutat időszakosan magas értéket. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1, mellékletében közölt határértékeknek kell teljesülniük a zajtól védendő területeken az üzemi létesítményektől származó zajterhelés esetében, a 2. mellékletben foglalt határértékeknek az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, a 3. mellékletben foglalt határértékeknek a közlekedésből származó zajterhelés vonatkozásában. A rendelet 4. melléklete tartalmazza a zaj terhelési határértékeit az épületek zajtól védendő helyiségeiben, míg az 5. mellékletben közölt, az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeknek és terhelési határértékeknek kell teljesülniük az ott felsorolt épületek és helyiségek esetében.

157

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély porózus víztestek minőségi állapota inkább gyenge (sp.2.9.1 és a sp.2.9.2), egy esetben jó besorolású. Előbbi szennyezett ivóvízbázis, utóbbi trend és felszíni víz tesztek miatt gyenge minősítésű. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (kb. 0–1300 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység engedélyezése, valamint a felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek 158

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Ár- vagy belvízveszélyes területen, pl. a Tisza mentén, az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A területet és 5 km-es környezetét érintő a 28 felszíni víztest közül mindegyik rendelkezik értékelt minősítéssel, melyek közül csupán 1+1 esetben kiváló, illetve jó az állapot, 1 esetben gyenge, 8 esetben gyenge minősítésű a víztest. A felszíni víztestek közel háromnegyede, vagyis 17 db, állapota rendelkezik mérsékelt minősítéssel. A vízfolyás víztestek ökológiai minősítése előbbivel megegyező, egy kivétellel: a Tisza-tó ökológiai minősítése jó, szemben azzal, hogy a víztest állapota csupán mérsékelt besorolású. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz–víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet irányadó. A felszín alatti vizekkel részletesebben a 3.2.1. alfejezet foglalkozik 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével — még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni:

159

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: — a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot — különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében — teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. §–41. §, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16–21. §, a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8–13. § tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1. § (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. Az országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell a nemzeti park igazgatóságával. Az Kisköre koncesszióra javasolt területen a Hortobágyi Nemzeti Park található. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet 160

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet „ex lege” védett területre. „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. § [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. § [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § 2 pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. § 1 pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. 161

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz. 3.1.6. Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § és 7. §-ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elemegyüttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. §). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (13.§ [2]). Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (13/A. § [2]). Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (14. § [2]). 162

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (14/A. § [4]). Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető (14/B. § [2] b). Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 17. § [6]). Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 18. § [5]). A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával (CSIMA et al. 2003). Az 1993. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés).

163

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.7. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek — s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek — termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt. 2. § 19. pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5.§ (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles — választása szerint — a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

164

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során — az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett — figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. § (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: „A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tfvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tfvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tfvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tfvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell.

165

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűjtemények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgy-együttesek. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, a történeti kertek, történeti tájak stb. A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a kutatási területen tervezett földmunkákkal nem érinthetik. A kulturális örökségi elemek pontos, digitálisan kezelhető adatainak szolgáltatására a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája jogosult. A Nyilvántartási iroda a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) kormányrendelet alapján végzi tevékenységét. Az MvM rendelet 6. § (1) rendelkezik arról, hogy a Nyilvántartási Iroda a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat. (Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során általában régészeti terepbejárással egybekötött örökségvédelmi hatástanulmány készítésére van szükség). Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről a régészeti és műemléki szempontú vizsgálatot is tartalmazó előzetes 166

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány hatástanulmányt kell készíteni, és az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni kell. Az egyedi engedélyezési eljárások során a 267/2006. (XII. 20.) az MBFH-ról szóló kormányrendelet (a továbbiakban Kr.) 2/B. melléklete 6. pontja alapján kijelölt illetékes örökségvédelmi irodát szakhatóságként kell bevonni. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló, 4/2003. (II. 20.) NKÖM kormányrendelet (Kr.) 3. §-a szerinti esetekben a szakhatósági hozzájárulás megadása örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető, melyet a Kr. mellékletében részletezett tartalommal kell benyújtani. A Kötv. 23/C. § (1) bekezdése szerint nagyberuházás esetén a Kötv. 7. § 3. pontjában definiált előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a Kötv. 236C. (3) bekezdése szerint a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ készít el. Az 1 ha-nál nagyobb területet érintő beruházás esetén a szakhatósági állásfoglalás ugyancsak örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Kr. 2. § 1 pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. §-a értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelyeknek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet esetében a Kötv. 24. §-a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait az 50. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. [X. 18.] Kr.) alapján. A felsorolás nem tartalmazza a 2001 után nyilvántartásba vett, örökségvédelem alá eső objektumokat. A Kisköre vizsgálati területen I. kategóriába tartozó műemlék nincs. 50. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Kisköre vizsgálati területen (II. kategória) Heves megye II. kategória Településrész

Kömlő Kömlő

Törzsszám

2246 2247

Utca, házszám

Bocskai u. Bocskai u. 46.

Megnevezés

R. k. plébániatemplom R. k. plébániaház

167

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jász-Nagykun-Szolnok megye II. kategória Településrész

Törzsszám

Abádszalók Abádszalók Abádszaló Tiszabura Tiszaroff Tiszaroff Tiszasüly

4036 4037 4039 4060 9260 4031

Utca, házszám

Alkotmány u. Mikszáth K. u. Kisfaludi u. hrsz.: 802 Dózsa Gy. u. 88. Hősök tere Aradi u. 36. Kiséri út

Megnevezés

R. k. templom Ref. templom Ref. templom Ref. templom Ref. templom, barokk Borbély-kúria, barokk R. k. templom

A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezi. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 56. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott Heves megyei, és a 2008-ban kiadott Jász-Nagykun-Szolnok megyei műemlékjegyzékben szereplő műemlékek listája, a I. és II. örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumok nélkül (51. táblázat). Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Lechner Lajos Tudásközpont. 51. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája Heves megye műemlékjegyzék Településrész

Kisköre Kisköre Kisköre Kömlő Pély Sarud Sarud Sarud Sarud Sarud Sarud-Pusztahídvég Tiszanána Tiszanána

Törzsszám

9621 10798 2245 6858 10795 2181 10785 4297 10784 10225 2182 2259 2260

Jász-Nagykun-Szolnok megye műemlékjegyzék Település Törzsszám

Jászkisér Jászkisér Jászladány Jászladány

168

4014 10643 4022 4025

Utca, házszám

Béke u. 5. Kossuth u. 40. Széchenyi u. 38. Fő út Kossuth u. Kossuth u. Kossuth u. 35. Kossuth u. Kossuth u. 185. Hídvégi u. Fő út 84. Fő út 154

Utca, házszám

Hősök tere Kossuth tér Hősök tere Hősök tere

Megnevezés

Lakóház (Tájház), 19. század vége Nepomuki Szent János-szobor R. k. templom (Szent Péter és Pál apostol) A r. k. templom műemléki környezete (MK) Nepomuki Szent János-szobor R. k. templom (Szentháromság), barokk Nepomuki Szent János-szobor, barokk Lakóház, 1871 Kőkereszt Szentháromság-ábrázolással Lakóház, 1900 körül Magtár, barokk R. k. templom (Szeplőtelen Fogantatás) Ref. templom, barokk

Megnevezés

Ref. templom, barokk R. k. templom (Szent Kereszt feltalálása) R. k. templom (Sarlós Boldogasszony) R. k. plébánia, klasszicista

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Jászladány Jászladány TiszaburaPusztataksony Tiszaderzs

4024 4023

Hősök tere Hősök tere

10849

hrsz.: 0254

4041

Fő utca 20. hrsz.: 803/6

Kálvária, barokk Szentháromság-oszlop, klasszicista Szapáry-kápolna (Szent Kereszt felmagasztalása) Borbély kúria

Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A vizsgálati terület északkeleti zónájában található a Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (1999. Kulturális – kultúrtáj). A Kisköre vizsgálati területen és térségében található Világörökségi területeket a 66. ábra mutatja be.

169


66. ábra. Világörökség- és világörökség-várományos terület övezete a Kisköre vizsgálati területen és térségében. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya 2013 nyomán

Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek értékük szempontjából a Kulturális Örökségek védelméről szóló törvény megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A régészeti lelőhelyek 99%-a általános védelemben részesül a törvény által. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír (Kötv. 13. § [4]). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. értelmében „ex lege” védettek. A vizsgálati területen 27 kunhalmot vettek nyilvántartásba. A földvárak és kunhalmok pontos helyét a 67. ábra mutatja be.

170


67. ábra. Kisköre vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok. A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. közreműködésével.

3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A 7.§ a következőképpen rendelkezik: „ (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti

171

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: — gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során.

172


3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása A szénhidrogén bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. A Kisköre vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített „Műszaki Üzemi Terv”-ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térségspecifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek. 3.2.1. Hatások a rezervoárokban A Kisköre vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjait a prepannóniai miocén képződményekben, tufás homokkövekben, tufitokban, az alsó-pannóniai bázisos vulkanitokban, illetve homokkövekben találjuk. A rétegek elsősorban földgázt tárol(hat)nak. A kvarter képződményekben tárolt vizek általában 550–1350 mg/l közötti összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkeznek és jellemzően NaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, ritkábban CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os kémiai jellegűek. A víztartóban intenzív áramlások zajlanak. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek rendszerint 1500 mg/l alatti (400–1500 mg/l) TDS-űek, összetételük a CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-ostól a NaCaMgHCO3-os, illetve NaHCO3-osig változhat. A területen belül leginkább NaHCO3-os összetételű és 600–1500 mg/l-es TDS-ű vizek fordulnak elő. Az alacsony sótartalmú vizek a kvarter és a felső-pannóniai (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzív áramlási rendszer meglétére utalnak. Az alsó-pannóniai összletben többnyire 2830–17 000 mg/l NaHCO3Cl-os és NaClHCO3-os kémiai jellegű vizeket találunk. A prepannóniai miocén képződményekben tárolt vizek összetétele nagyobbrészt NaCl-os, ritkábban NaClHCO3-os, NaHCO3Cl-os, összes oldottanyag-tartalma 11 000–15 700 mg/l. A területen Kömlőről származik egyetlen kevert (miocén+aljzat) vízminta, mely víz NaClos kémiai jellegű és mintegy 21 500 mg/l összes oldottanyagot tartalmaz. Kisújszállás

173

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet térségéből két, nagy valószínűséggel a Szolnoki Flisből származó vízminta NaCl-os kémiai jelleget mutat, melyhez kb. 12 500–14 500 mg/l közötti TDS társul. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogén-kutatás után várható termelések hatására akár jelentős nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogénkihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról, termeléséről lesz szó, ott számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a repesztések sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mentén vagy mellett a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen. A technológiához használt folyadékok ismételt felszínre kerülése esetére a megfelelő védelem tervezésével és kialakításával fel kell készülni. A mélyinjektálásokkal, vízlikvidálásokkal és visszasajtolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozás, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről” 11. §-a a következő idevágó részeket tartalmazza: — „11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. — (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok — beleértve a szén-dioxidot is — továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető: — a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,” továbbá — „(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: — a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és — b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és — c) nem veszélyezteti a környezeti elemek — különösen a felszín alatti vizek — mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá — d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. — (4) Az (1)–(3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába”. Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra 174

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány is, hogy előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó vízvisszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai, illetve az aljzati hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztestet érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni. A vizsgálati területet érintő felszín alatti víztestek minőségi szempontból többnyire jó minősítéssel rendelkeznek, ugyanakkor a sp.2.9.1 és sp.2.9.2 jelű sekély porózus víztestek gyenge minősítésűek. A víztestek mennyiségi állapota többnyire gyenge, a p.2.10.2 porózus, a pt.2.2 porózus termál és a kt.2.1 termálkarszt víztest mennyiségi állapota jónak tekinthető. Fentebbiek következtében a tervezett tevékenység során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, illetve a mennyiségi és minőségi jó állapotot a VGT célkitűzései alapján legkésőbb 2027, vagy az utánra el kell érni. 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, — a termelő és a visszasajtoló kutak, — aktív szereplői a szénhidrogén rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. A kutatófúrások rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál)víztartókba bejuthat a mélyebb rétegek jelentősen eltérő sótartalmú és szénhidrogén-tartalmú, (vagy más szervesanyagtartalmú) nyomelem tartalmú vize. A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis található. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kr. a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő termálvíztestek mennyiségi állapota jónak tekinthető, ez az állapot nem romolhat a tevékenységek hatására. 175

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai) porózus termálvíztartóra (pt.2.2), és aljzati karsztos termálvíztartóra (kt.2.1) melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben. A Kisköre vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén-kutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával. A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A koncessziós tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 15 db, 5 km-es környezetében további 15+30 db üzemelő ivóvízbázis található, melyek közül 1+0 tartalék és 1+2 egyéb vízbázis is ismert. Az üzemelő vízbázisok közül 12 sérülékeny és 5 bizonytalan állapotú vízbázis rendelkezik befejezett diagnosztikával. 26 vízbázis nem sérülékeny, melyek közül 4 esetben nem készült diagnosztika. Veszélyeztetettségi vizsgálat 15+28 esetben zajlott, melynek eredményeképpen 1 esetben, a belterületi és mezőgazdasági területek aránya következtében közepesen, 17 esetben jelentős veszélyeztetettséggel kell számolni. Utóbbiak közül rendszerint a területhasználatból adódik a kockázat, míg 6-nál árvízi és területhasználatból is adódó veszélyeztetettséggel kell számolni. Ezen felül a terület az 5 km-es környezetben 1 ásványvízkút (Kál) és 2 gyógyvízkút (Jászapáti, Kunhegyes) található. A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) Kr. 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a Kr. 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos. 3.2.3. Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál „üzemmód”ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogéntartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát 176

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány okozhatnak. Arra az eseményre, amelyet a Kisköre térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt „Műszaki Üzemi Terv”-ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl. fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket. Figyelemmel kell lenni a vizsgálati területen és környezetében felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997. (vízbázisvédelmi) Kr. megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően.

3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása).

177


3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI) Az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) értelmében a természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen, vagyis a természetvédelmi célokkal ellentétesen nem lehet egy terület jellegét és állapotát megváltoztatni. Ezzel összhangban, a tevékenység tervezésekor tekintettel kell lenni az adott terület védelmi szintjére is. Mivel a tevékenység várhatóan hat a környezetére, a tevékenységet mindenképpen úgy kell tervezni, hogy az a terület jellegében, használatában ne okozzon változást, illetve ne zavarja, vagy károsítsa a terület élőhelyeit, az ott élő természetvédelmi oltalom alatt álló, Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat. A törvény egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” Bányászati kutató és kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át. A 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálni kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre. A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 2000 területek érzékenyebbnek tekinthetők, mint egy már degradált terület. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket és Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú távú túlélésére. Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken „ex lege” védelem alatt álló értékek, kunhalmok találhatók, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon, mivel a természet védelme társadalmi közérdek az Alkotmány szerint. A természetvédelem közérdek, védett, vagy Natura 2000-es területekre és a védett területeken kívül előforduló védett élőlényekre egyaránt vonatkozik. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ugyancsak az Alaptörvény rendelkezik arról a 38. cikk (1) bekezdésében, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele. EU-s természetvédelmi kötelezettségeink teljesítése során a Natura 2000 szabályozás alá tartozó élőhelyek, illetve növény- és állatfajok megőrzése az EU természetvédelmi 178

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány jogszabályainak betartása oldaláról is közérdek. Az EU által létrehozott természetvédelmi hálózat védelme alá eső fajok és élőhelyek védelme uniós kötelezettségként is közérdek. A természetvédelem, mint közérdek a hatályos jogszabályi definíciókban is megjelenik. Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A 2007. évi CXXIII. törvény is a természetvédelmet, mint közérdeket egyértelműen nevesíti. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kisköre elnevezésű bányakoncessziós területen a táj- és természetvédelem szempontjai szerint kell megtervezni a kutatást és kitermelést. A beépítésre, kútfúrásra a barnamezős, leromlott telephelyeket és ne új zöld felületet vegyenek igénybe. A természet-közeli gyepeket, erdőket meg kell őrizni, minél több élőhelyet, zöldfelületet kell meghagyni a Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyei települések élhetősége és élővilága érdekében. A koncesszióba adás egyik alapfeltétele, hogy a védett területre vonatkozó megkötöttségeket a koncessziós tevékenység időtartama alatt módosítani kell (a különleges madárvédelmi területek közelében nem lehet huzamosabb ideig zavaró tevékenységet folytatni, az Országos Ökológiai Hálózat területein a 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése nem kívánatos stb.). A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell és a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló Kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel összevetni. Amennyiben valamely munkafázist a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben nevesítenek, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1.§ (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet 10.§ (1) és (2) bekezdései a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes kormányhivatal elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. Azt a kitételt, mely szerint a Natura 2000 hálózat részét képező területeken semmilyen vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatandó, a körülmények figyelembe vételével felül kell vizsgálni. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3) bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre is. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatokban kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § 2 pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. A tervezéskor figyelembe kell venni továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a 179

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvények előírásait is. Javasoljuk az engedélyezési eljárás során a vállalkozóval, a természetvédelmi hatósággal és az MFGI kijelölt szakértőivel a közös terepbejárással egybekötött egyeztetést. A területen sérülékeny sekély lápi agyagos és iszapos talajokon vagy löszös üledékeken kialakult vegetáció található. Jelentős a védett növények és állatfajok száma (a védett területeken kívül is). Amennyiben szénhidrogén kutakat terveznek fúrni, a felszíni vegetációban és állatvilágban várhatóan okozott kárt gondos tervezéssel mérsékelni lehet. A szénhidrogénekkel szennyezett víz, vagy a mélyebb rétegekből felszínre került nagy sótartalmú víz nem érheti a környező élőhelyeket. A taposási kárt is minimalizálni kell, törekedni kell arra, hogy minél kisebb területen tegyék tönkre az eredeti növényzetet és talajt. A szükséges gépeket már korábban leromlott területen kell tárolni, erre ne zöld felületet vagy szántót vegyenek igénybe. A kutakat megközelítő utak nyomvonala élőhelyeket választhat el. Ha nem szilárd burkolatú az út, jelentős kiporzásos légszennyezést is okozhat a nagy tehergépjárművel közlekedés esetén. A kutak helyének rekultivációja az eredeti, deponált humuszréteg visszaterítése után lehetővé teszi az eredeti vegetáció visszatelepedését, amit akár természetvédelmi célú magvetéssel is lehet segíteni. Az eredeti vegetáció legalább részleges helyreállításának ökológiai értéke is jelentős. Általános tapasztalat, hogy a száraz gyepek áttelepítése nem kecsegtet jelentős sikerrel, a gyepkockákkal áttelepített gyep értékes fajainak 90%–a is eltűnhet. Az ökológiai folyosót, magterületet és puffer területeit meg kell őrizni, az Országos Ökológiai Hálózat Övezete érinti a térséget. Minden Natura 2000-es terület közösségi jelentőségű Európai Uniós védelem alatt áll, ennek szempontjait figyelembe kell venni a kutatás, fúrás és a később tervezett szénhidrogénkitermeléshez köthető tájátalakítás során is. Natura 2000-es hatásbecslés szükséges ott, ahol a kutatás, a fúrás és a szénhidrogén-kitermelés esetén várhatóan sérülnek a jelölő élőhelyek vagy a jelölő fajok állományai. Mivel a természet védelme és a termőföld védelme is közérdek, a szántóföldi termesztés lehetőségét meg kell tartani minél nagyobb területen, ennek jelentősége egyre nő a világnépesség rohamos gyarapodásával. Jelentősebb termőföldvesztést okozna, ha nagyobb területeken termelnék le vagy szennyeznék el a termőtalajt a kutatás, fúrás vagy a szénhidrogén kitermelés során. A termőföld viszont mással nem helyettesíthető. Javasoljuk, hogy ezt felelősen, hosszú távra mérlegeljék. Ugyanígy meg kell gondolni és amennyire csak lehetséges, el kell kerülni szántók egy részének esetleges átminősítését gazdasági területté. A hazánkra is kötelező EU Víz Keretirányelv szerint a vízfolyásokat a meglévőnél jobb ökológiai állapotba kell hozni. A vízparti folyamatos növényzetborítás, erdősáv vagy legalábbis gyep megfoghatja a diffúz szennyezést. A kutatási tevékenységet ne a csatornák, kis vízfolyások mellett végezzék, védősávot szükséges kialakítani a vízfolyások mellett. A csatornák éppen a kis vízhozamuk miatt igen sérülékenyek, vigyázni kell, hogy szennyezett víz ne folyhasson beléjük. Jelentős ökológiai kárt (állatok, növények pusztulását) okoznának az ilyen szennyezések, mert a csatornák nem tudják a szennyet kellően felhígítani, határérték alá vinni. A munkálatok megkezdése előtt időben egyeztessenek a Hortobágyi, illetve a Bükki Nemzeti Park munkatársaival. A tervezett kutatások nem csak potenciális szennyező források, hanem a felszíni bolygatással a táj arculatát is jelentősen megváltoztathatják. A kutatás során használt nehéz gépek felszaggatják a talajt (kivéve, ha rendkívül száraz időszakban vagy komoly fagyban dolgoznának a terepen). A bolygatott térszíneken nagy valószínűséggel igen rövid idő alatt megjelenik a parlagfű és más idegenhonos inváziós növényfajok is, melyek az eredeti növényés állatvilágot kiszorítják és mind mechanikusan (szárzúzással, kaszálással), mind vegyszeresen (gyomirtószerekkel) kiirtani is rendkívül nehéz azokat. 180

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A helyi táj szépségének elrontása csökkenti az idegenforgalom, a helyi értékek bemutatásának esélyét, a falusi turizmus lehetőségeit is. A kutatás, illetve a bányanyitás során többek között a következő hatásokkal, veszélyeztető tényezőkkel kell számolni: — vonalas létesítmények és új közüzemi vonalas berendezések megjelenése; — emberi jelenlét és zavarás; — környezetszennyezés, -terhelés (zaj-, por-, rezgésszennyezés, pontszerű és diffúz levegő-, talaj- és vízszennyezés, vízminőség romlás); — hidrológiai viszonyok módosítása; — élőhelyek átalakulása, feldarabolódása, zavarása, károsodása, megszűnése; — szukcessziós folyamatok megzavarása; — fajok zavarása, elvándorlása; populációk megváltozása, elszegényesedése; — pionír és inváziós fajok megjelenése; — negatív tájképi hatások. A hatások eltérőek lehetnek a különböző munkafázisokban, a kutatási vagy a kitermelési tevékenységek, illetve az utóhasználat alatt. Az élővilág szempontjából a bányászati tevékenység során fellépő hatások nagy része negatív és visszafordíthatatlan. A bányászat okozta környezeti hatások nagyságát és fajtáját meghatározzák a következő tényezők: — a kutatás módja; — az alkalmazott kitermelés módja, ideje; a bányászott nyersanyag; — a feldolgozási, szállítási technológia; — a zagytározók, derítők kialakítása; — a kapcsolódó infrastruktúra megjelenése (kiszolgáló létesítmények, bekötőutak, tárolók); — az érintett terület nagysága; — az érintett terület természeti adottságai; — az érintett terület érzékenysége, sérülékenysége; regenerálódó képessége; — különböző munkafázisok, tevékenységek (kutatás, fúrás, kitermelés, lezárás, szüneteltetés). A bányászat megkezdése során pedig másodlagos — nemcsak ökológiai, hanem — társadalmi és gazdasági folyamatokkal, hatásokkal is számolni kell. Így például további ipari, kereskedelmi fejlesztések megjelenésével. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az egyes hatások összeadódnak és egymásra is hatással lehetnek, így például az élőhelyek zavarása, károsodása visszahat a helyi állat- és növénypopulációkra is. Minden egyes kitermelő projektnek biztosítania kell azt, hogy ne okozzon kárt vagy zavart azokon a területeken, amelyeken jelentős természeti értékekkel lehet számolni. A védett területekre, valamint az élőhelyekre vonatkozó hatásokat a hatásvizsgálatok készítése során kell részletezni. A kutatási, tervezési fázisban a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére a védett, értékes területeken a következő szempontokat érdemes figyelembe venni (CSŐSZI et al. 2014): — ha a területen előforduló természeti értékek indokolttá teszik, kutatást csak a vegetációs időszakon kívül javasolt engedélyezni; — szikes felszíneken a felvonulást, a fúrásos és a geofizikai–geokémiai kutatásokat száraz vagy fagyos időben javasolt végezni; — felvonulást és szállítást lehetőleg a már meglévő utakon kell lebonyolítani; — a mintavételezés kitűzését a növényzet lehető legkisebb sérelmével kell megoldani; — a szennyezett vizet tároló medencéket a kutatás befejezése után vissza kell temetni, felületüket el kell egyengetni;

181

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — kutató, kitermelő helyeket úgy javasolt kijelölni, hogy a bányát megközelítő, rávezető út természeti, táji érték veszélyeztetése nélkül kialakítható legyen, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával; — tervezett bányatelek lehetőleg ne érintsen természeti területet, védett, illetve védelemre tervezett természeti területet, „ex lege” védett értéket, ökológiai hálózat magterületét, ökológiai és zöldfolyosót, Natura 2000 területet, azok védőterületét és egyedi tájértéket (Tvt. 6.§ [2], 20.§ [1]); — a kutatási terület lehetőleg ne érintsen védelemre tervezett területeket se, illetve tájképi szempontból értékes területet; — bányatelek megállapítása során célszerű figyelembe venni a bányászati tevékenység várható tájképi hatásait, a talajvíz várható szintváltozásával érintett élőhelyek veszélyeztetettségét; — a kutatás során a természetes vízjárású vízfolyások és csatornák mentén érdemes védőszegélyt kialakítani. Havária esetén, megfelelően összeállított havária-terv segítségével elkerülhetőek vagy idejében és helyben felszámolhatók azok a szennyeződések, melyek felszíni vízfolyásokat, illetve más felszíni környezeti elemeket, ezáltal védett élőhelyeket is terhelhetnek. Határon átnyúló szennyezés a Kisköre bányakoncessziós terület közelében nem várható. A Tiszába torkolló kisvízfolyások szállíthatnak szénhidrogén kitermelés okozta szennyező anyagokat a folyóba. A területen található vízfolyások és vízgyűjtőterületeik, valamint a felszín alatti vízbázisok vízminőség-védelmi szempontjából fontosak, ezek a területek bányászati célú kutatás szempontjából sérülékenynek tekintendők. 3.4.1. Hatások összefoglaló értékelése A Kisköre vizsgálati terület szénhidrogén hasznosítása során a felszín alatti és felszíni vizekre gyakorolt várható hatásokat áttekintettük. Jelentősebb hatások várhatók a rezervoároknál, különösen, ha azok regionális áramlásokkal jellemzett termálvíztestekhez tartoznak/kapcsolódnak. A rezervoárok és a felszín közötti térrészre vonatkozóan jelentős hatással nem kell számolni. A felszíni vizekre, ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatások a szénhidrogén-kutatáshoz és –termeléshez tartozó objektumok helyének pontos ismeretében megelőzhetők. A mélységi regionális hatások kockázatai alapos hatásvizsgálatok, regionális értékelések és modellezések segítségével elkerülhetők. Célszerű ezen hatásvizsgálatokat először a konkrét termelő objektum helyszínének kijelölése, majd a kutatás fúrásos szakaszának eredményei alapján is elvégezni, a további fázisok végleges engedélyezése előtt. A tervezés során kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek figyelembe veszik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott és kapcsolódó intézkedéseket, valamint az EU Víz Keretirányelvben és a kapcsolódó hazai jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzéseknek maradéktalanul megfelelnek: a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek mennyiségi és minőségi állapotát nem rontják, a meglévő jó állapotot fenntartják. A tevékenységek tervezése során figyelembe kell venni a VGT-ben megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedéseket is.

182


Irodalom ALLIQUANDER, Ö. 1968: Rotary fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 15–28. ÁRKAI, P., BALOGH, K., DUNKL, I. 1995: Timing of low-temperature metamorphism and cooling of the Paleozoic and Mezozoic formations of the Bükkium, innermost West Carpathians, Hungary. — Geol. Rdsch. 84, pp. 334–344. BABINSZKI E., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BIBÓK ZS., BUJDOSÓ É., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., HOLNDONNER P., HORVÁTH Z., JENCSEL H., JOBBIK A., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., LACZKÓNÉ ŐRI G., LAJTOS S., MAGINECZ J., MAROS GY., MONSPART-MOLNÁR ZS., MÜLLER T., NÉMETH A., PASZERA GY., REDLERNÉ TÁTRAI M., SZABADOSNÉ SALLAY E., SELMECZI P., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TOLMÁCS D., TÓTH GY., UJHÁZINÉ KERÉK B., VARGA R., VERES I., VÉGH H., ZILAHI-SEBESS L., ZSÁMBOK I. 2015: Jászberény szénhidrogén koncesszióra kijelölt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. — MFGI, MBFH, NeKI, OVF 259 p. BADICS, B., VETŐ, I. 2012: Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays. — Marine and Petroleum Geology 31, pp. 53–69. BALÁZS E.-NÉ, BONCZ L., ESZES I.-NÉ, KLEMENIK R. B., LUX M., PUSZTAI J., SZABÓNÉ LÁSZLÓ A., SZÁSZFAI J., GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., KOVÁCS A., MILÁNKOVICH A., HAJDÚ Á., KASZVINSZKI R., SPITZMÜLLER Á., TÓTH J., VARGÁNÉ TÓTH I., VIDA E. 2012: Zárójelentés a 125. Jászberény területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés. 51 p. — MOL Nyrt., MBFH Adattár, Budapest, T.22782. BÁLDI, T., BÁLDI-BEKE, M. 1985: The evolution of the Hungarian Paleogene Basins. — Acta Geol. Hung. 28, 1-2, pp. 5–28. BALLA, Z. 1984: The Carpathian loop and the Pannonian basin: a kinematic analysis. — Geophys. Trans. 30/4, pp. 313–353. BARABÁS, A., BARABÁS-STUHL, Á. 2005: Geology of the Lower Triassic Jakabhegy Sandstone Formation, Hungary, SE Transdanubia. — Acta Geologica Hungarica 48, pp. 1– 47. BÉRCZINÉ MAKK A. 1998: Az Alföld és a Tokaji-hegység triász és jura képződményeinek rétegtana. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt. – MÁFI kiadvány, Budapest, pp. 281–298. BÉRCZINÉ MAKK A., KONRÁD GY., RÁLISCHNÉ FELGENHAUER E., TÖRÖK Á. 2004: Tiszai Egység. — In HAAS J. (szerk.): Magyarország geológiája. Triász. — ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 303–360. BÉRCZINÉ MAKK, A., HAAS, J., RÁLISCHNÉ FELGENHAUER, E., ORAVECZNÉ SCHEFFER, A. 1993: Upper Paleozoic-Mesozoic formations of the Mid-Transdanubian Unit and their relationships. — Acta Geol. Hung. 36/3, pp. 263–296. BERNHARDT B. 1996: Nádudvari Komplexum. — In GYALOG L. (szerk.) A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — MÁFI, MOL Rt. Kiadvány, Budapest, 90 p. BONCZ L., BALÁZS E.-né, BARTHA A., KÓSA L., MILÁNKOVICH A., NAGY GY.-né, SÉLLEI CS., VADÁSZ GY.-né, SZENTGYÖRGYI K.-né, TÓTH J., TÓTH L. 2004: Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés. MOL Nyrt., Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, T.21172. BUDA, GY. 1992: Tectonic settings of the Variscan granitoids occuring in Hungary and some other sorrunding areas. — Terra Nova Abstr. Suppl. 2, 10 p.

183

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet BUJDOSÓ I., ESZES I.-né, GAJDOS I., NAGY GY.-né, PUSZTAI J., SZENTGYÖRGYI K.-né, ERDEI M., FEHÉR S.-né, KISS B., SZALAINÉ BÁNLAKI E., VARGÁNÉ TÓTH I. 1997: Zárójelentés az 1. Abádszalók és környéke területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés. 60 p. — MOL Nyrt., MBFH Adattár, Budapest, T.19177. CLAYTON, J.L., SPENCER, C.W., KONCZ, I. 1994: Tótkomlos-Szolnok(.) Petroleum system of southeastern Hungary. — In Magoon, L.B, Dow, W.G. (eds.), The petroleum system— from source to trap. American Association of Petroleum Geologists Memoir 60, 587–598. CSÁSZÁR G. 1998: A Mecsek és a Villányi Egység alsó- és középső-kréta képződményeinek rétegtana. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt. – MÁFI kiadvány, Budapest, pp. 337–352. CSÁSZÁR G. 2005: Magyarország és környezetének regionális földtana I. Paleozoikum– paleogén. — ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 328 p. CSEREPES-MESZÉNA, B. 1986: Petrography of the cristalline basement of the Danube-Tisza interfluve (Hungary). — Acta Geol. Hung. 29, 34, pp. 321–340. CSIMA P., GÖNCZ A., GERGELY A., FORRÓ E., HALTRICH A., KISS G., MÓDOS-BUGYI I. 2003: A területrendezési tervek tájterhelési és a táj-terhelhetőségi vizsgálatának módszere. Tervezési útmutató. — VÁTI Kht. FvM. Budapest, 35 p. CSIMA P. 2008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. — In: CSORBA P., FAZEKAS I. (szerk.) Tájkutatás – tájökológia. — Meridián Alapítvány. Debrecen, pp. 401– 408. CSONTOS, L. 1988: Étude géologique d’une portion des Carpathes Internes: le massif du Bükk (nord-est de la Hongrie) (Stratigraphie, structures, métamorphisme et géodynamique). — These, Univ. Lille I. No. 250, 327 p. CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A. 1998: The Mid-Hungarian line: a zone of repeated tectonic inversion. — Tectonophysics 297, pp. 51–71. CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A., HORVÁTH, F., KOVAC, M. 1992: Cenozoic evolution of the Intra-Carpathian area: a model. — Tectonophysics 208, pp. 221–241. CSONTOS, L., VÖRÖS, A. 2004: Mesozoic plate tectonic reconstruction of the Carpathian Region. — Palaeogeogr. Palaeoclimatol. Palaeoecol. 210, pp. 1–56. CSŐSZI M., BABUS F., DUHAY G., KELLNER SZ., KISS G. (2014): Tájvédelmi Kézikönyv. — Vidékfejlesztési Minisztérium. Környezet- és Természetmegőrzési Helyettes Államtitkárság. Budapest DANK V. 1983: Kőolajföldtan. — Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest, 508 p. DANK, V. 1988: Petroleum geology of the Pannonian Basin, Hungary — An overview. — In: Royden, L.H., Horváth, F. (Eds.): The Pannonian Basin: A Study in Basin Evolution: American Association of Petroleum Geologists Memoir, vol. 45, pp. 319–331. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere — második, átdolgozott és bővített kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 159–213, 266–284. ERDEI M., FEHÉR S.-NÉ, KISS B., SZALAINÉ BÁNLAKI E., VARGÁNÉ TÓTH I., BUJDOSÓ I., ESZES I.-NÉ, GAJDOS I. 1997: Zárójelentés az 1. Abádszalók és környéke területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről (Tiszagyenda, Kunmadaras, Kunhegyes, Tiszabura). Kutatási jelentés. MOL Rt., Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, T.19177. FITZPATRICK, J. 1991: Practical well controll – Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin. FEDOR F. 2003: A Közép-Alföldi kevertgáz öv gázainak eredete. — PhD értekezés, Miskolci Egyetem. FODOR, L., MAGYARI, Á., KÁZMÉR, M., FOGARASI, A. 1992: Gravity-flow dominated sedimentation on the Buda paleoslope (Hungary): Record of Late Eocene continental escape of the Bakony unit. — Geol. Rdsch. 81, 3, pp. 695–716. 184

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány FÜLÖP J. 1994: Magyarország geológiája. Paleozoikum II. — Akadémiai Kiadó, 447 p. GAJDOS I., BODOR É., BUJDOSÓ I., KISS B., KORMOS L., MILOTA K., SZALAINÉ BÁNLAKI E. 1997a: Zárójelentés a 8. sz. Besenyszög–Tiszapüspöki–Fegyvernek-D területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. Kutatási jelentés. MOL Rt., Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, T.19941. GAJDOS I., BUJDOSÓ I., DURDA L., MONORI L.-né, NAGY GY.-NÉ, PUSZTAI J., SZALAY Á.-né, SZENTGYÖRGYI K.-né 1997b: Zárójelentés a 22. Szolnok és környéke területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. Kutatási jelentés. MOL Rt., Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, T.20131. GÉCZY, B. 1973: Plate tectonics and paleogeography in the East-Mediterranean Mesozoic. — Acta Geol. Hung. 17, pp. 421–428. GYALOG L. (szerk.) 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — MÁFI, MOL Rt. Kiadvány, Budapest, 171 p. GYALOG L., BUDAI T. (szerk.) 2004: Javaslatok Magyarország földtani képződményeinek litosztratigráfiai tagolására. — MÁFI Évi Jelentése 2002 (2004), pp. 195-232. HAAS J., BUDAI T. (szerk.), CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY., KOROKNAI B. 2014: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana. Magyarázó »Magyarország prekainozoos földtani térképéhez« (1: 500 000). — Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 71 p. HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe 1: 500 000 (Pre-Cenozoic geological map of Hungary, 1:500 000). — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. HAAS J., BUDAI T., HIPS K., KRIVÁNNÉ HORVÁTH Á. (szerk.) 2004: Magyarország geológiája. Triász. — ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 384 p. HAAS, J., KOVÁCS, S., KRYSTYN, L., LEIN, R. 1995: Significance of Late Permian-Triassic facies zones in terrane reconstructions in the Alpine-North Pannonian domain. — Tectonophysics 242, pp. 19-40. HÁMOR G. 1998: A magyarországi miocén rétegtana. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt., MÁFI kiadvány, Budapest, pp. 437–452. Heves II. Concession Geological and Geophysical Study. 2000. Kutatási jelentés. Mobil Erdgas-Erdöl GmbH. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, T.20116. HIPS, K., HAAS, J. 2006: Calcimicrobial stromatolites at the Permian-Triassic boundary in a Tethyan section, Bükk Mts., Hungary. — Sedimentary Geology 185, pp. 239–253. HORVÁTH, F., DÖVÉNYI, P., SZALAY, Á., ROYDEN, L.H. 1988: Subsidence, Thermal, and Maturation History of the Great Hungarian Plain. In: ROYDEN, L.H., HORVÁTH, F. (eds) The Pannonian Basin – A study in basin evolution, AAPG Memoir 45, pp. 355–373. HORVÁTH, F., TARI, G. 1999: IBS Pannonian Basin project: a review of the main resutls and their bearings on hydrocarbon exploration. — In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F., SÉRANNE, M. (eds.) The Mediterranean Basins: tertiary Extension within the Alpine Orogen. Geological Society, London, Special Publications 156, pp. 195–213. JÁMBOR Á. 1998: A magyarországi kvarter (negyedidőszaki) képződmények rétegtanának áttekintése. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MÁFI, MOL Rt. Kiadvány, Budapest, pp. 495–517. JUHÁSZ E., KUMMER I., BUCSI SZABÓ L., BUDAI T., DETZKY G., DETKYNÉ LŐRINCZ K., DUDKÓ A., FARKASNÉ BULLA J., FODOR B., HÁMORNÉ VIDÓ M., JÁMBOR Á., JOCHÁNÉ EDELÉNYI E., KIRÁLY E., KORPÁS L., KOVÁCSVÖLGYI S., LENDVAY P., MADARASI A., MARKOS T., MÜLLER T., NÁDOR A., PARTÉNYI Z., POLCZ I., RÁLISCH L.-né., REDLERNÉ TÁTRAI M., SEBESTYÉN I., SZEIDOVITZ GY.-né., SZALAY I., SZŐTS A., TÓTHNÉ MAKK Á., TRESZNÉ SZABÓ M., VARGA S., VETŐ I. et al. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 1995. 185

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet december 31-i állapotra. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet „Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis” c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. — Kézirat, Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 19781 JUHÁSZ GY. 1998: A magyarországi neogén mélymedencék pannóniai képződményeinek litosztratigráfiája. In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt., MÁFI Kiadvány, Budapest, pp. 469–484. JUHÁSZ GY., POGÁCSÁS GY., MAGYAR I., VAKARCS G. 2006: Integrált-sztratigráfiai és fejlődéstörténeti vizsgálatok az Alföld pannóniai s. l. rétegsorában. — Földtani Közlöny, 136/1, pp. 51–86. KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000. Geophysical Transactions 45. No. 2 pp. 99–104. KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es nyomtatott térkép. ELGI kiadvány KORPÁSNÉ HÓDI M., JUHÁSZ GY. (szerk.) 1997: A pannon képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése. — In CSÁSZÁR G. (szerk.): Magyarország litosztratigráfiaialapegységei. — MÁFI, MOL Rt. Kiadvány, Budapest, 11 p. KOVÁCS, S. 1982: Problems of the ’Median Massif’ and a plate-tectonic concept. Contributions based on the distribution of Late-Paleozoic–Early Mesozoic isopic zones. — Geol. Rdsch. 71, 2, pp. 617–639. KŐRÖSSY L. 2004: Az Észak-magyarországi paleogén medence kőolaj- és földgáz kutatásának földtani eredményei. — Ált. Földt. Szemle 28, pp. 9–121. LEMBERKOVICS V. 2009: Kutatási zárójelentés "A. rész" a Szolnok kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek- és azok eredményeiről. (Szolnok kutatási terület kutatási zárójelentés kiegészítése. Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület, Tószeg–Szolnok-Hajtótanya alterület. A vagyonadatok változása a 2009. szeptemberében leadott kutatási zárójelentéshez képest.) Kutatási jelentés. Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, T.22118. LEMBERKOVICS V. 2010: Kutatási zárójelentés kiegészítés, Szolnok Kutatási Terület a Tószeg–Szolnok-Hajtótanya kutatási alterületen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek-, és azok eredményeiről. Kutatási jelentés. RAG Hungary Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, T.22332. LEMBERKOVICS V., CSÍK Z. 2010: Toreador Magyarország Kft. (RAG Hungary Kft.) 2009. évi jelentés a bányavállalkozók Szolnok, Tompa és Inke kutatási területeiken elvégzett szénhidrogénkutatási tevékenységéről. (Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület – – Tószeg–Szolnok-Hajtótanya alterület. A vagyonadatok változása a 2009. szeptemberében leadott kutatási zárójelentéshez képest.) Kutatási jelentés. Toreador Magyarország Kft. (RAG Hungary Kft.), Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, T.22115. MADARASI, A., VARGA, G. 2000: Telluric Map of East-Hungary. 7.2. Separation of young sediments and pre-Tertiary formations’ conductance. Geophysical Transactions 43/3–4. pp. 257–261. MAGYAR I. 2010: A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben. — Szeged, GeoLitera, 140 p. MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana — kézirat, OFGA, 25 p. MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu

186

Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, MBFH MFA: Magyarország Mélyfúrási Alapadatai MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrásgeofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI MSZ 20381: 2009 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése NAGYMAROSY A. 1996: Kiscelli Agyag Formáció. — In GYALOG L. (szerk.): A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — MÁFI, MOL Rt. Kiadvány, Budapest, 89 p. NAGYMAROSY A. 1998: A Szolnoki flis öv rétegtani felépítése és ősföldrajzi kapcsolatai. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt. – MÁFI kiadvány, Budapest, pp. 389–402. NAGYMAROSY, A., BÁLDI-BEKE, M. 1993: The Szolnok unit and its probable paleogeographic position. — Tectonophysics 226, pp. 457–470. OKGT 1991: Jászság Jász–I. sz. fúrás (Jászladány). — In Koncessziós adatcsomagok. Szénhidrogén. 1992. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, T.16710 III. PALOTAI, M., CSONTOS, L. 2010: Strike-slip reactivation of a Paleogene to Miocene fold and thrust belt along the central part of the Mid-Hungarian Shear Zone. — Geologica Carpathica 61/6. pp. 483–493. PELIKÁN P., BUDAI T. (szerk.) LESS GY., KOVÁCS S., PENTELÉNYI L., SÁSDI L. 2005: A Bükk hegység földtana. Magyarázó a Bükk hegység földtani térképéhez (1:50 000). — Magyarország tájegységi térképsorozata, a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, 284 p. RÓNAI A. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana. — Geol. Hung. ser. Geol. 21, 446 p. RÓNAI, A., FRANYÓ, F. 1989 in: BORSY, Z. 1990: Evolution of the Alluvial Fans of the Alföld. — In RACHOCKI A. H., CHURCH M. (eds.): Alluvial Fans: A Field Approach. — John Wiley Sons Ltd. SCHMOKER, J. W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated. — In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. (eds): The petroleum system - from source to trap. — AAPG Memoir 60, pp. 323–326. SCMITH E.R. 1936: Jászladányi állítólagos gázelőfordulás vizsgálatáról szóló jelentés. Magyar Királyi Földtani Intézet. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, Gázo:19. SZEDERKÉNYI T. 1998: A Dél-Dunántúl és az Alföld kristályos aljzatának rétegtana. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MÁFI–MOL Rt. kiadvány, Budapest, pp. 93–106. SZENTGYÖRGYI K., HÁMOR G. 1997b: Hajdúszoboszlói Formáció. — In CSÁSZÁR G. (szerk.): Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. Kréta. — MÁFI kiadvány, Budapest, 76 p. SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, JUHÁSZ GY., SŐREG V., AMRAN A., BALÁZS E-NÉ, ESZES I-NÉ, KRUSOCZKI T. GY., PUSZTAI J., SZABÓNÉ LÁSZLÓ A., SZENTGYÖRGYI K-NÉ, GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., BAJKAY P., PÓCSIK M., ÚJSZÁSZI K., ZAHUCZKI P., KASZVINSZKI R., VARGÁNÉ TÓTH I., VIDA E., TATÁR A-NÉ, TÖRÖK J-NÉ 2012: Zárójelentés a 132. Karcag területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, T.22784. SZENTGYÖRGYI, K. 1989: Sedimentological and faciological characteristics of the Senonian pelagic formations of the Hungarian Plain. — Acta Geol. Hung. 32, pp. 107-116. 187

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet SZEPESHÁZY K. 1973: A Tiszántúl északnyugati részének felsőkréta és paleogén korú képződményei. — Akadémia Kiadó, Budapest, 96 p. SZTANÓ, O., TARI, G. 1993: Early Miocene basin evolution in Northern Hungary: Tectonics and Eustacy. — Tectonophysics 226, 1-4, pp. 485-502. TARI, G., BÁLDI, T., BÁLDI-BEKE, M. 1993: Paleogene retroarc flexural basin beneath the Neogene Pannonian basin: a geodynamic model. — Tectonophysics 226, pp. 433–455. TARI, G., DÖVÉNYI, P., DUNKL, I., HORVÁTH, F., LENKEY, L., STEFANESCU, M., SZAFIÁN, P., TÓTH, T. 1999: Lithospheric structure of the Pannonian basin derived from seismic, gravity and geothermal data. — In DURAND B., JOLIVET L., HORVÁTH, F., SÉRANNE M. (szerk): The Mediterranean Basins: tertiary Extension within the Alpine Orogen. — Geological Society, London, Special Publications 156, pp. 215–250. Toreador Magyarország Kft. 2007. évi jelentése a Szolnok és Tompa kutatási területekről. 2008. (Balotaszállás, THL-Ba-K–1, Kenderes, THL-Ken-D–1, Kiskunhalas, Kiha–15, Kiskunhalas, THL-Kiha-D–1, Öttömös, Öt-Ny–5, Öttömös, THL-Öt-Ny–2. sz. szénhidrogénkutató fúrások.), Toreador Magyarország Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, T.21802. TÓTH T., WÓRUM G. szerk. 2015a: Kutatási zárójelentés a „Hernád-II.” kutatási területen végzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről. Kutatási jelentés. Folyópart Energia Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár. TÓTH T., WÓRUM G. szerk. 2015b: Kutatási zárójelentés a „Hernád-II.” kutatási területen végzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről. A Miskolci Bányakapitányság MBK/187-2/2015. sz. végzésében foglalt hiánypótlási felhívása szerinti kiegészítésekkel. Kutatási jelentés. Folyópart Energia Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár. VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz — 2009, VKKI, MÁFI VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDÚ D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-né, SZENTGYÖRGYI K.-né, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-né, NAGY M.-NÉ, SZŰCS L. 1985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai 1935–1985. GEOS, Budapest. — Magyar Állami Földtani Geofizikai Bányászati Adattár, AD.553. VÖRÖS, A. 1993: Jurassic microplate movements and brachiopod migrations in the western part of the Tethys. — Palaeogeogr. Palaeoclimatol. Palaeoecol. 100, pp. 125-145. VÖRÖS, A. HORVÁTH, F., GALÁCZ, A. 1990: Triassic evolution of the Periadriatic margin in Hungary. — Boll. Soc. Geol. Ital. 109, pp. 73–81. WEIN, GY. 1969: Tectonic review of the Neogene covered areas of Hungary. — Acta Geol. Hung. 13, pp. 399–436.

188


Internetes hivatkozások 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2014.: http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013_RIV_ertekeles.pdf — 2016-01-21 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2014.: http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013__web.pdf — 2016-0121 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2015.: http://levegominoseg.hu/media/Default/Ertekeles/docs/2014_RIV_ertekeles.pdf — 201601-21 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2015.: http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2014_automata_ertekeles_v2. pdf — 2016-01-21 70 éves a földgázszállítás. Éves jelentések. FGSZ alkalmi kiadvány 2010. A Magyar Villamosenergia–rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt. 2010.: http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=3dd80445-53b8-4975-ad0502f1e425d1f6&groupId=10258 — 2016-02-15 Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, p. 31: http: //www.kormany.hu/ download/c/6a/c0000/%C3%81CsT_02%2012.pdf — 2016-02-15 Athanor Magyarország Kft. 2005: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az Athanor Magyarország Kft. 2005 évi tevékenységéről. Kutatási jelentés, Athanor Magyarország Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. CORINE 2009: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/ ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: http://kinga.elgi.hu Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek Heves Megye műemlékjegyzéke. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Budapest, 2005: www.forsterkozpont.hu/download/Heves-uj.pdf — 2014-12-10 Heves megye területfejlesztési koncepciója (2014-2020). helyzetelemzés, helyzetértékelés http://www.hevesmegye.hu/files/koncepcio/helyzetertekeles.pdf — 2016-02-11 Heves megye területfejlesztési koncepciója (2014-2020). helyzetelemzés, helyzetértékelés: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8& ved=0ahUKEwi445Wr-_nKAhXHdCwKHTcTD2kQFggbMAA&url=http%3A%2F% 2Fhevesmegye.hu%2Ffiles%2Fkoncepcio%2Fhelyzetertekeles.pdf&usg=AFQjCNEKwNC 6kme3Eia4kKEPc36uXpHAlw — 2016-02-15 Heves megye területfejlesztési koncepciója (2014-2020). helyzetelemzés, helyzetértékelés: http://www.hevesmegye.hu/files/koncepcio/helyzetertekeles.pdf — 2016-02-11 Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja (2007-2013). Eger, 2008. március http://www.terport.hu/webfm_send/716 — 2016-02-11 Heves megye területrendezési terve, Módosítás, 2010.: http://www.terport.hu/teruletrendezes /teruletrendezesi-tervek/megyek/heves-megye-teruletrendezesi-terve — 2016-02-11 http://bnpi.hu/oldal/hevesi-fuves-pusztak-tk-55.html — 2016-02-15 http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/) — 2016-02-15 189

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/kozep-tiszai-tajvedelmikorzet — 2016-02-15 http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/nemezti-park — 2016-02-15 http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/tanacs/koncepcio_02_javaslattevo_fazis.pdf — 2016-0215 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf — 2016. 02 22. International Energy Outlook (2014): U.S. Energy Information Administration Office of Integrated and International Energy Analysis U.S. Department of Energy Washington, This publication is on the WEB at: www.eia.gov/ieo. — 2016-02-15 Jász–nagykun–Szolnok megye műemlékjegyzéke. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Budapest, 2005: http://www.e-epites.hu/1132 — 2015-06-21 Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció I. Vizsgálat. Város– Teampannon Kft Budapest, 2010. június.: http://www.jnszm.hu/feltolt/File /tfi/tanacs/koncepcio_01_vizsgalat.pdf — 2016-02-11 Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció II. Javaslattevő fázis. Jász– Nagykun–Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Szolnok, 2010. június.: http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/tanacs/koncepcio_02_javaslattevo_fazis.pdf — 201602-15 Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013) megújítása. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kf. 2010.: http://www.jnsztfu.hu/feltolt/File/jnksz_megyei_strategia_2010_2013.pdf — 201602-15 LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 2010: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. (www.enpol2000.hu). Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2013.: http://okir.kvvm.hu/lair/ — 2013-06-17 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2016. június). http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu Nagykun–Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Szolnok, 2010. június. 2016-02-11 http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/tanacs/koncepcio_02_javaslattevo_fazis.pdf Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzése 2011 – Regionális Gazdasági kutatóközpont. www.rekk.eu. Nemzeti Energiastratégia 2030: www.kormany.hu. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 2011, NAV Személyi jövedelemadó statisztika Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag — 2016-02-15 Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya, 2013.: http://www.terport.hu/webfm_send/4215 — 2013-06-17 PÉCSI M. (szerk.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http://www.geo.u-szeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/ 190

Kisköre. II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása

II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére, Kisköre szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg. A válaszadók a következők voltak: Abádszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Besenyőtelek Község Jegyzője Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Szászbereki Kirendeltsége Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Heves Megyei Kormányhivatal Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Polgármestere Jászapáti Város Jegyzője Jászkiséri Polgármesteri Hivatal Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Hatósági Osztály Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földhivatali Főosztály Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal Kenderes Város Jegyzője Kisköre Város Jegyzője Kőteleki Közös Önkormányzati Hivatal Kunhegyes Város Jegyzője Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Heves Megyei Igazgatósága Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal 191

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálata, Újlőrincfalva Tiszabő Község Jegyzője Tiszaburai Polgármesteri Hivatal Tiszaderzsi Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaderzsi Kirendeltsége Tiszagyenda Község Aljegyzője Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Kömlői Kirendeltsége Tiszaroffi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

192

Kisköre. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, az OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére Kisköre szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok — az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala, a Heves Megyei Kormányhivatal, a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatósága, az Abádszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya, a Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, valamint a Tiszaderzsi Közös Önkormányzati Hivatal — észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Kisköre területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg.

1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. Megállapítja, hogy a vizsgálati területen nemzeti park és tájvédelmi körzet található, számottevő kiterjedésben. A Natura 2000-es területek közül viszonylag kis kiterjedésben találhatók a különleges, vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek, viszont a vizsgálati terület közel egyharmadán különleges madárvédelmi területek fekszenek. Ennél is nagyobb kiterjedésben találhatók a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei (mindhárom kategóriában, közel hasonló kiterjedésben). A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető.

193

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A tanulmány 3.1.1.–3.1.8. alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály szakterületenként a következő véleményt adja. — Környezeti kármentesítési szempontból: — A koncessziós területhez kapcsolódó bányászati tevékenység folytatásához a pályázati kiírásban elő kell írni a szükséges követelményeket, tiltó és korlátozó rendelkezéseket a hatályos jogszabályok alapján. A koncesszió kiírásakor, a tevékenység (kutatás, hasznosítás) tervezését, végrehajtását a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletben meghatározott követelmények figyelembe vételével kell végezni és azoknak való megfelelést, az előírások teljesülését a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások során, az engedélyezési tervekben részletesen be kell mutatni, illetve igazolni. — Természet- és tájvédelmi szempontból: — A vizsgálati tanulmány természet- és tájvédelmi szempontból elfogadja. — Mivel a kitermelésre kialakítandó végleges telephely a vizsgálat ezen szakaszában nem ismert, és a kitermelés legnagyobb hatása a létesítendő telephely területén, illetve az onnan történő szállítás útvonalán lesz, ezért azok ismeretében lehet majd a konkrét területre vonatkozó hatásokat vizsgálni, Natura 2000 terület érintettsége esetén a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései, illetve a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció alapján. A vizsgálati tanulmány alapján az eljárás jelen szakaszában nem lehet olyan területet kijelölni, ahol a tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, azt a végleges telephelyek helyszíneinek ismeretében lehet majd megvizsgálni. — Hulladékgazdálkodási szempontból: — A földtani közeg szennyeződésének megelőzése érdekében szükséges a kivitelezési munkálatok során keletkező hulladékok megfelelő — a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró tárolása és gyűjtése. Ennek érdekében: — A munkálatok során keletkező hulladékok — amelyek körét a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. számú melléklete határozza meg — gyűjtéséről és átadásáról a vonatkozó hatályos jogszabályok a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv,. a végrehajtására kiadott rendeletek előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) kormányrendelet, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015. (VIII. 7.) kormányrendelet, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásaira. — A hulladékok szállításra, kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő vonatkozó átvételi jogosultságáról. — Tilos a veszélyes hulladékot a települési vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni. — A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeknek a mindenkor hatályos jogszabály — jelenleg 309/2014. (XII. 11.) kormányrendelet — szerint kell eleget tenni. A

194

Kisköre. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A keletkező hulladékok azon részének, amely a kivitelezés során a helyszínen nem kerül felhasználásra, hasznosításra engedéllyel rendelkező vállalkozás részére történő átadásáról, a nem hasznosítható hulladékok elszállításáról, ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell. A megküldött megkeresés szerint a Főosztálynak hulladékgazdálkodási szempontból nincs véleményezési és adatszolgáltatási feladata. — Levegőtisztaság-védelmi szempontból: — A 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet 1. melléklete szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alapján a szénhidrogén koncesszióra javasolt területtel kapcsolatban a vizsgálati tanulmány 3.1.1. fejezetében is közölt zónacsoportok állapíthatók meg a légszennyezettségi agglomerációk és zónák megjelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján (44. táblázat, 45. táblázat). — A légszenyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet tartalmazza a légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a 2. számú mellékletben felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. a kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2001. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete szerint a zónák típusait ld. a tanulmány 150. oldalán. — A koncessziós pályázat kiírásában javasolt szerepeltetni a légszennyezettségi alapállapot méréssel történő meghatározását, valamint az üzemelés első évében ajánlott szabványos PM10 aeroszol mérést végezni nyári száraz, illetve fűtési időszakokban a bányaüzemhez legközelebb eső lakóingatlanoknál a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendeletnek megfelelően. — Zajvédelmi szempontból: — A tervezett bányászati tevékenységre, illetve létesítményekre vonatkozóan a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet hatálya terjed ki. A rendelet 9. §-ban foglalt, létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények betartásával biztosítható, hogy a tervezett beruházás ne haladja meg a környezeti zaj-, illetve rezgésterhelési határértékeket. A tanulmány szövegét a Főosztály észrevétele alapján javítottuk. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal a vizsgálati tanulmányhoz kért véleményt és adatszolgáltatást, a Kisköre nevű területnek a Hatóság illetékességi területére eső részére vonatkozóan, az alábbiak szerint teljesíti: — Levegővédelmi szempontból: — A Kisköre szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánnyal kapcsolatban benyújtott dokumentációjában szereplő települések közül Abádszalók, Besenyszög, Hunyadfalva, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Kenderes, Kőtelek, Kunhegyes, Szászberek, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszasüly közigazgatási területét érinti a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály illetékességi területéből. — A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 2. §-a és az 1. sz. melléklete alapján Abádszalók, Besenyszög, Hunyadfalva, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Kenderes, Kőtelek, Kunhegyes, Szászberek, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszasüly közigazgatási területe a 10-es zónába tartozik (44. táblázat, 45. táblázat). 195

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Természet- és tájvédelmi szempontból a tanulmányban foglaltakat elfogadja. A munkálatokra vonatkozó konkrét előírásokat a majdani engedélyezési eljárások során adja meg. — A koncesszióra javasolt terület által érintett illetékességi területünkre vonatkozó természetvédelmi adatszolgáltatással és térképi megjelenítéssel a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezik. — A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által szolgáltatott jogsegély keretén belül adott adatszolgáltatás a Kormányhivatal véleményének mellékletét képezi, elektronikus formában. — Földtani közeg védelmi szempontból a tervezett tevékenységet úgy kell végezni, hogy a földtani közeg szennyezése ne következzen be, az nem okozhatja a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti „B" szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. — Környezetszennyezéssel járó, az illetékességi területünkön bekövetkező bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a Hatóságnak. — Felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet 1–3. sz. melléklete alá tartozik, úgy a szakági engedélyezési eljárások előtt le kell folytatni a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet 1. § (3) bekezdésében szereplő engedélyezési eljárást/eljárásokat. Az Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem érint. Tájékoztatásul közli, hogy a terület érinti a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetet valamint a NATURA 2000 területet is. A Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a vizsgálati terület Besenyszög Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2008. (II. 04.) számú, többször módosított rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv szerint ökológiai zöld folyosó és természeti terület övezetet érint. Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (ill. helyi védettség alatt álló) területet: Az Abádszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Besenyőtelek Község Jegyzője, a Besenyszögi3 Közös Önkormányzati Hivatal Szászbereki Kirendeltsége, a Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Polgármestere, a Jászapáti Város Jegyzője, a Jászkiséri Polgármesteri Hivatal, a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője, a Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal Jászivány vonatkozásában, a Kenderes Város Jegyzője, a Kisköre Város Jegyzője, a Kőteleki Közös Önkormányzati Hivatal Kőtelek és Tiszasüly vonatkozásában, a Kunhegyes Város Jegyzője, a Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal Hunyadfalva vonatkozásában, a Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal Pély és Tarnaszentmiklós vonatkozásában, a Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Poroszló és Sarud vonatkozásában, 3

A levelek rövid ismertetésekor vastag betűs településnév esetén az információk magára a településre vonatkoznak. Normál betűvel írt településnév esetében az érintett település (vagy települések) neve a bekezdés szövegében dőlt betűvel jelenik meg.

196

Kisköre. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján a Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálata, Újlőrincfalva, a Tiszabő Község Jegyzője, a Tiszaburai Polgármesteri Hivatal, a Tiszaderzsi Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaderzsi Kirendeltsége, a Tiszagyenda Község Aljegyzője, a Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Kömlői Kirendeltsége és a Tiszaroffi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője. A Kormányrendelet 1.§ (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 3.1.8. alfejezet foglalkozik. Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály által megküldött adatokat az 5. függelék tartalmazza. Külön mellékletben elküldte a kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező erdők térképi adatait is. A térkép az MBFH Irattárában, digitális formában érhető el. — Felhívja a figyelmet arra, hogy az előkészítendő stratégiában leírtak nem lehetnek ellentétesek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. előírásaival, továbbá, hogy az erdőterületek igénybevételét (erdő termelésből való kivonása) az erdészeti hatóságoknál előzetesen engedélyeztetni kell. — Kijelenti, hogy az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni. Heves Megyei Kormányhivatal az erdészeti hatáskörhöz kapcsolódóan a következő véleményt adja: — Megállapítja, hogy a vizsgálati területen erdőtervezett erdők, ezen belül védett Natura 2000-es erdőterületek is találhatóak. — Az erdőterületet érintő kutatást és kitermelést megelőzően a jogosultnak engedélyt kell kérnie az erdőterület igénybevételéhez. Az igénybevételi eljárást az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) „VII. fejezet Az erdőterület igénybevétele”, valamint az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) „Az erdő igénybevételére vonatkozó jogszabályok” rendelkezései alapján kell lefolytatni. — Evt. 78. § (1) Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a (3) bekezdés kivételével kizárólag közérdekkel összhangban lehet. (3) Gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény igénybevételét az erdészeti hatóság az adott erdő fekvése szerinti vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú cserererdősítés elvégzésének feltétele mellett a közérdekkel való összhang hiányában is engedélyezheti. (4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a közérdekkel való összhangot védelmezni kell. — Erdőterület igénybevétele esetén az eljáró hatóság Kisköre területen a Heves Megyei kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti Osztálya. — Védett természeti területen lévő vagy Natura 2000-es területeken lévő erdők igénybevétele esetén az eljárás során a 68/2015. (III. 30.) kormányrendelet 44. § (1) bekezdés f) és g) pontja, illetve a 46. § a) és b) pontjában foglalt szakkérdés vizsgálata szükséges.

197

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A felmerült szakkérdés tekintetében a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal (Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya; 3500 Miskolc, Mindszent tér 4.) illetékességét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) kormányrendelet 8. § (1) bekezdése, hatáskörét ugyenezen rendelet 27. § (1) c) pontja és (2) bekezdése, feladatkörét ugyenezen rendelet 32. §-a állapítja meg. — Az erdőterület igénybevételi eljárás során az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak a tárgykörben adott természetvédelmi szakvéleményét az erdészeti hatóságnak be kell építenie a döntésébe. — Az erdőterületekre vonatkozó adatszolgáltatás, amely hagyományos és digitális formában is kérhető, az Evt. 39. § (2) rendelkezése alapján történik, miszerint: „Az Adattár adatai országosan vezetettek és nyilvánosak, és azokból e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint — elektronikus úton is — teljes vagy szemle másolat adható. — Az adatszolgáltatás szabályait az Evt. végrehajtására kiadott Vhr. írja elő: — 22. § (1) Az adattárból adatszolgáltatást — az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése ellenében — az erdészeti hatóság végez. Az Adattárból betekintés útján adatszolgáltatásra nincs lehetőség. (3) A szemle másolat az erdőrészlet aktuális adatait tartalmazz. Szemle másolatként meghatározott erdőrészletek körére vonatkozó, feldolgozott adat, illetőleg erdészeti nyilvántartási térképmásolat is kérelmezhető. Szemle másolat korlátozás nélkül kiadható. (5) Adattári másolat kiadása iránti kérelmet az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített és honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Abádszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Besenyőtelek Község Jegyzője Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Szászbereki Kirendeltsége Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Heves Megyei Kormányhivatal Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Polgármestere Jászapáti Város Jegyzője Jászkiséri Polgármesteri Hivatal Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal Kenderes Város Jegyzője Kisköre Város Jegyzője Kőteleki Közös Önkormányzati Hivatal Kunhegyes Város Jegyzője Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 198

Kisköre. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálata, Újlőrincfalva Tiszabő Község Jegyzője Tiszaburai Polgármesteri Hivatal Tiszaderzsi Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaderzsi Kirendeltsége Tiszagyenda Község Aljegyzője Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Kömlői Kirendeltsége Tiszaroffi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó esetleges lokális elszennyeződésekre. Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is. A nem konvencionális szénhidrogének kutatása, termelése esetében számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. Hangsúlyozza, hogy „a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó vízvisszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen”. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatósága Problémát jelez az 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezet értelmezésével kapcsolatban4, valamint megállapítja, hogy a tanulmány térképeinek felbontása vízügyi és vízvédelmi szempontból nem megfelelő.5 (A Hatóság által megküldött térképet 9. mellékletként csatoltuk a tanulmányhoz.) — A bányászati tevékenység folytatásának pályázati kiírásában követelményként kell meghatározni az alábbiakat: 4

5

A vizsgálati területen és közvetlen környezetében lévő természeti tényezők kezelhetősége érdekében a tanulmányok tervezése során hasznosnak láttuk a vizsgálati terület mellett egy tágabb térség kijelölését is. A bővítést 5 km-ben határoztuk meg, ami nem a vizsgálati terület határait követi, hanem gyakorlatilag egy 10 km-rel megnövelt élhosszúságú, körülírható téglalap. (Kartográfiai szempontból ez tűnik a legegyszerűbb megoldásnak.) Mint azt az 1.1.1. fejezetben leírjuk: „….a vizsgálatot és az adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is.” Mivel a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet a befogadó négyszögre, illetve a bővített területre vonatkozóan nem rendelkezik, az egyes szakterületekkel foglalkozó szakértők döntésén múlik, hogy a kiterjesztéssel milyen mélységben foglalkoznak. Elismerjük, hogy ez a megoldás néhány esetben félreértésekre adhat okot, azonban több mint 50 elkészült tanulmány alapján úgy tűnik, hogy a véleményezésben közreműködő hivatalok ezt a körülményt kezelni tudják. A részletesebb felbontású térképek beillesztését — mivel a tanulmánynak nem a koncessziós tevékenység mérnöki tervezéséhez, hanem a kiírandó pályázat megfogalmazásához kell szakmai alapot szolgáltatnia — nem tartjuk szükségesnek. 199

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A koncessziós pályázat kiírásában szerepeljen a kutatás során a felszíni és különösen a felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi vizsgálata, melyek segítségével a területet jellemző, rendelkezésre álló adatok bővíthetők, pontosíthatók, illetve a tervezett bányászati tevékenységek felszíni és felszín alatti vizekre, víztestekre gyakorolt hatásai megbízhatóan megállapíthatók, megalapozottan értékelhetők, valamint a bányászat során szükséges vízgazdálkodási és vízvédelmi intézkedések tervezhetők. — A vizsgálatokat olyan mélységben kell elvégezni, hogy a bányászati tevékenység megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás során elég adat álljon rendelkezésre a bányászat felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának előrejelzésére. — A várható hatások előrejelzéséhez 3D geológiai térmodellek és azokon alapuló, korszerű regionális áramlási–hidrodinamikai modellezések felhasználása szükséges (szennyeződés-terjedésre is), figyelembe véve a térségi vízkivételeket, vízbázisokat és azok védőterületeit, védőidomait is. — A tervezett tevékenységgel összefüggésben elvezetett vizek befogadóra gyakorolt hatásának vizsgálata és értékelése. — A 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 4. § (3) b) pontja értelmében a vízilétesítmények, vízimunkák (pl. vízemelés) hatása nem sértheti a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás, különösen az ivóvíz minőségű vízkészletekkel való rendeltetésszerű gazdálkodás követelményeit. — Az érintett térség vízfolyásai parti sávjának — a vonatkozó hatályos jogszabálynak megfelelő — biztosítása. A Hatóság leveléhez mellékelte a Mezőtárkány községi vízműkutak és a Tarnaörs B–15 OKK sz. vízműkút védőterületének és védőidomának kijelöléséről szóló határozatok hiteles másolatát. (A határozatok az MBFH Irattárában tekinthetők meg.) A tanulmány szövegét a Hatóság véleménye alapján módosítottuk. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Hatósági Osztálya megállapítja, hogy a vizsgálati tanulmányban teljes körűen ismertetésre kerültek a terület hidrológiai, geológiai és hidrogeológiai tulajdonságai. Véleményét a következőkkel egészíti ki: — A koncessziós területen lemélyítésre kerülő kutatófúrásoknál különös tekintettel kell lenni arra, hogy a réteg- illetve a termálvizes/gyógyvizes rétegekbe, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet vonatkozó paragrafusai alapján nem lehet beavatkozni. — A kutatófúrásokhoz meg kell kérni a területileg illetékes vízügyi hatóságtól a vízjogi létesítési engedélyt, valamint a KÖTIVIZIG felszín alatti vizekre vonatkozó vagyonkezelői hozzájárulását. — A befogadóba vezetett, a kutak fúrásánál használt technológiai vizek minőségének ki kell elégíteni a 220/2004. (VII. 21.) kormányrendeletben foglalt, valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben foglalt minőségi előírásokat. — A kutatófúrások kivitelezőjének, havária esemény esetén gondoskodni kell arról, hogy csak olyan előkezelt vizek kerüljenek elvezetésre, amelyek a befogadóban megtelepült vízi-ökoszisztémákat nem károsítják. Az esetlegesen bekövetkező havária eseményeket a Hatóságnak és a KÖTIVIZIG részére haladéktalanul be kell jelenteni a 06/30 279-7700 telefonszámon. — Amennyiben a kivitelezés ár- és belvízveszélyes területen történik, a munkálatokat a vízügyi igazgatósággal történt előzetes egyeztetés alapján lehet megkezdeni, végezni. — Felszíni vizek érintettsége esetén a vízfolyás vagyonkezelőjének hozzájárulását előzetesen meg kell kérni.

200

Kisköre. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A 2. témakörben együttműködő hatóságok: Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Hatósági Osztály

3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány 3.1.9. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Heves Megyei Kormányhivatal kulturális és örökségvédelmi szempontból a Hivatal a tanulmánnyal szemben nem emel kifogást. A dokumentáció, a régészeti lelőhelyek és műemlékek hatósági nyilvántartási adatai alapján megállapítja, hogy a tárgyi kutatási területen számos nyilvántartott régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék és műemléki terület — kulturális örökségi elemek — található. — A tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények engedélyezési eljárásaival kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adja: — A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények engedélyezési eljárásaiban a kulturális örökségvédelmi szakkérdésekre — annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e — kiterjedően szakvéleményt ad, vagy bizonyos eljárások keretében szakhatóságként jár el. — A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv (Kötv.) 7. § 20. pontja alapján nagyberuházásnak minősül a kutatási területen megvalósítani tervezett: a) a bruttó 500 milliós értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás b) a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás e) azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek — Amennyiben a fentiek alapján a kutatási területen tervezett beruházások nagyberuházásnak minősülnek, akkor az előzetes régészeti dokumentációt legkésőbb a tervezett beruházások létesítési engedélyezési eljárása keretében kell benyújtani. — Nagyberuházások esetében a Kötv. 23/F. §-a eltérő szabályokat fogalmaz meg. — Amennyiben a tervezett beruházások nem minősülnek nagyberuházásnak és ezt a tényt az eljáró hatóság felé az engedélyes nyilatkozatban is megerősíti, akkor előzetes régészeti dokumentációt nem szükséges készíteni. — Ugyanakkor a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015 (III. 11.) kormányrendelet 63. § (4) bekezdése szerint a szakhatósági hatáskörében eljáró vagy az örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő a nagyberuházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében 201

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a) a bányászati kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása, bányatelek megállapítása és módosítása, védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése, b) előzetes környezeti hatásvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat, valamint c) újrahasznosításra, más célú hasznosításra vagy telekalakításra irányuló földhivatali eljárás esetén, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre. — A fentiek alapján, a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények tervezési szakaszában a területileg illetékes örökségvédelmi hatósággal való egyeztetést javasol. A Kormányhivatal észrevétele alapján a 3.1.9. fejezet hivatkozásait aktualizáltuk. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az alábbi véleményt adja: — A tervezett tevékenység ellen a kulturális örökségvédelem szempontjából kifogást nem emel. — A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a tervezett földmunkákkal nem érinthetik. — A benyújtott dokumentáció, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek hatósági nyilvántartási adatai alapján megállapította, hogy a tárgyi kutatási területen számos nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék és műemléki terület (kulturális örökségi elemek) található. — Tájékoztat arról, hogy a kulturális örökségi elemek pontos, digitálisan kezelhető adatainak kiszolgáltatására a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája jogosult. A nyilvántartási Iroda a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet (MvM rendelet), valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VII. 1.) kormányrendelet alapján végzi tevékenységét. A MvM rendelet 6. § (1) rendelkezik arról, hogy a nyilvántartási iroda a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat. — A tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények engedélyeztetési eljárásaival kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adja: — A Hivatal a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények engedélyezési eljárásaiban a kulturális örökségvédelmi szakkérdésre (annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e) kiterjedően szakterületi szakvéleményt ad, vagy bizonyos eljárások keretében szakhatóságként jár el. — Amennyiben a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett beruházások a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. (Kötv.) 7. § 20. a) pontja alapján a) a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás, b) a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, e) azon közérdekű beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvényszerinti kisajátítást végeztek, akkor a Kötv. 7. § 20. szerint nagyberuházásnak minősül. — A Kötv. 23/C. § (1) bekezdése szerint nagyberuházás esetén a Kötv. 7. § 3. pontjában definiált előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a Kötv. 23/C. § (3) 202

Kisköre. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján bekezdése szerint a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ készít el. — Amennyiben a fentiek alapján a kutatási területen tervezett beruházások nagyberuházásnak minősülnek, akkor az előzetes régészeti dokumentációt legkésőbb a tervezett beruházások létesítési engedélyezési eljárása keretében kell benyújtani. — Nagyberuházás esetén a régészeti feltárások vonatkozásában a Kötv. 23/F. §-a eltérő szabályokat fogalmaz meg. — Amennyiben a tervezett beruházások nem minősülnek nagyberuházásnak, és ezt a tényt az eljáró hatóság felé az engedélyes nyilatkozatban is megerősíti, akkor előzetes régészeti dokumentációt nem szükséges készíteni. Ugyanakkor a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015 (III. 11.) kormányrendelet 63. § (4) bekezdése szerint a szakhatósági hatáskörében eljáró vagy az örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő a nagyberuházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében a) a bányászati kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása, bányatelek megállapítása és módosítása, védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése, b) előzetes környezeti hatásvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat, valamint c) újrahasznosításra, más célú hasznosításra vagy telekalakításra irányuló földhivatali eljárás esetén, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre. — A fentiek alapján, a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények tervezési szakaszában a területileg illetékes örökségvédelmi hatósággal való egyeztetést javasol. A Kormányhivatal észrevétele alapján a 3.1.9. fejezet hivatkozásait aktualizáltuk. A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Heves Megyei Kormányhivatal Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 3.1.7. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A konkrét telephely ismeretének hiányában érzékenységi vizsgálat nem történt. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Heves Megyei Kormányhivatal az ingatlanügyi hatósági hatáskörhöz kapcsolódóan: — Felhívja a figyelmet arra, hogy figyelembe kell venni a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) előírásait, a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, mely szerint a termőföldek tervezett igénybevételét — más célra való felhasználását — az indokolt szükségletnek megfelelő lehető legkisebb területi mértékre kell korlátozni és lehetőség szerint a gyengébb minőségű földek felhasználásával. — A Tfvt. 11. §-a rendelkezik az átlagosnál jobb minőségű termőföldek igénybevételéről. Az átlagosnál jobb minőségű termőföld más célú felhasználása csak időleges, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából engedélyezhető. 203

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Tájékoztat arról, hogy a termőföldek tervezett igénybevétele — végleges és időleges más célú hasznosítás — a Tfvt. alapján engedélyköteles. Az engedélyezés iránti kérelmet a a konkrét területi adatok megjelölésével az illetékes járási hivataltól kell kérni. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földhivatali Főosztálya az alábbi véleményt fogalmazta meg: — A termőföldek hasznosítására, a földvédelemmel foglalkozó rendelkezéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény (Tfvt.) állapítja meg. A törvény hatálya kiterjed a termőföldre (kivéve erdő), valamint — ha e törvény másként nem rendelkezik — a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. A Tfvt. rendelkezése szerint a Tfvt. alkalmazása szempontjából termőföld az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az erdők védelméről szóló törvényben meghatározott erdőnek minősül. — A Tfvt. értelmében földhivatali engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetelmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről, kérelemre indult eljárásban a területileg illetékes járási hivatal járási földhivatala, illetve több járási földhivatal illetékességi területét érintő kérelem esetén a megyei földhivatal önálló földvédelmi eljárás keretében dönt. — Termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet (átlagos minőségű termőföld: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld) más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A Tfvt. 11 § (3) bekezdés b) pontja szerint helyhez kötött igénybevételnek számít a bányaüzem és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítmény. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. — Tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a vizsgálati területből illetékességi körébe tartozó 18 település esetében érint termőföldet. Az érintett földrészletek közül átlagos, átlagosnál jobb és átlagosnál gyengébb minőségű földrészletek is találhatóak. A hatályos jogszabályok és a rendelkezésre álló adatok alapján a termőföld mennyiségi védelmét tekintve nem tud megjelölni olyan területet, illetve térrészt, amelyen a pályázatban kiírni tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, ugyanakkor fokozottan kell törekedni az átlagosnál jobb minőségű termőföldek védelmére. A mindenkori igénybevevőnek törekednie szükséges arra is, hogy a tervezett tevékenységet a lehető legkisebb területre korlátozza a termőföldek tekintetében, és amennyiben lehetősége van rá a tevékenységet művelés alól kivett területeken végezze. A Tfvt. rendelkezése alapján a tervezett tevékenység nem zavarhatja a környező termőföldek mezőgazdasági hasznosítását. Javasolja annak elősegítését, hogy a kutatófúrások, illetve a fúráslemélyítések ne, vagy a lehető legkevésbé érintsenek átlagosnál jobb minőségű termőföldeket, illetve öntözésre berendezett területeket. — A termőföld más célú hasznosítása csak jogerős és hatályos termőföld más célú hasznosítási engedély birtokában kezdhető meg.

204

Kisköre. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Heves Megyei Kormányhivatal Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földhivatali Főosztály

5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal kijelenti, hogy a koncessziós területen gyógyiszap kitermelőhely, gyógyhellyé minősített település vagy településrész nem található. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a területen, Tiszasüly 0121 hrsz.-ú ingatlanon helyezkedik el Tiszasüly I. - agyag védnevű bányatelek. Az itt kitermelt szervetlen iszapot az Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH-GYÓGYF 187-2/2011. számú határozatában gyógyiszappá minősítette. — Megállapítja, hogy a vizsgálati 5 km-es körzetében 2 gyógyvizes és 1 ásványvizes kút található. A tanulmányt a Hivatal által megadott információk alapján ellenőriztük. Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

6. Nemzetvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala megállapítja, hogy a jelzett koncessziós területek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érintik, a kutatás és kitermelés a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatainak ellátását nem befolyásolja. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

205


7. Településrendezés A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. Az alább felsorolt, érintett települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Az Abádszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, az Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Besenyőtelek Község Jegyzője, a Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal, a Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Szászbereki Kirendeltsége, Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Polgármestere, Jászapáti Város Jegyzője, a Jászkiséri Polgármesteri Hivatal, Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője, a Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal Jászivány vonatkozásában, Kenderes Város Jegyzője, Kisköre Város Jegyzője, a Kőteleki Közös Önkormányzati Hivatal Kőtelek és Tiszasüly vonatkozásában, Kunhegyes Város Jegyzője, a Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal Hunyadfalva vonatkozásában, a Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal Pély és Tarnaszentmiklós vonatkozásában, a Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Poroszló és Sarud vonatkozásában, a Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálata, Újlőrincfalva, Tiszabő Község Jegyzője, a Tiszaderzsi Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaderzsi Kirendeltsége, Tiszagyenda Község Aljegyzője, a Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Kömlői Kirendeltsége és a Tiszaroffi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Abádszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Besenyőtelek Község Jegyzője Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Szászbereki Kirendeltsége Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Polgármestere Jászapáti Város Jegyzője Jászkiséri Polgármesteri Hivatal Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal Kenderes Város Jegyzője Kisköre Város Jegyzője Kőteleki Közös Önkormányzati Hivatal Kunhegyes Város Jegyzője 206

Kisköre. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálata, Újlőrincfalva Tiszabő Község Jegyzője Tiszaburai Polgármesteri Hivatal Tiszaderzsi Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaderzsi Kirendeltsége Tiszagyenda Község Aljegyzője Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Kömlői Kirendeltsége Tiszaroffi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal a vizsgálati tanulmánnyal kapcsolatosan vasúti és vízi közlekedési szempontból észrevételt nem tesz, az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala kijelenti, hogy az érintett terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésre és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket nem érinti. A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Heves Megyei Igazgatósága a következő állásfoglalást adja: — A tanulmány a tervezett tevékenységet az alábbiak szerint határozta meg: — „A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. — Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezet szennyezésnek. — Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. — A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezetékrendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.” 207

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Az országos közutak érintettsége: — A Kisköre vizsgálati terület hozzávetőleg 50–50%-ban Jász–Nagykun–Szolnok és Heves megye területén található. — A vizsgálati terület és térségének legfontosabb közúti kapcsolatai az ország közlekedési rendszerében kelet-nyugati irányban a Helsinki V. közlekedési folyosó részét képző, Budapestről induló M3-as autópálya, mely a térség közúti közlekedésének gerince, valamint a Budapest–Szolnok–Debrecen irányú 4. sz. főút. — A térség északi irányú közúti megközelíthetősége az M3-as autópályával, illetve az ezzel párhuzamos, 3-as elsőrendű főúttal biztosított, a terület déli zónája a 4-es főúttól leágazó utakkal érhető el. A főutak közül csak a 33-as főút halad át a vizsgálati területen. A kutatási területek zömében alsóbbrendű úthálózatot érintenek. — A tervezett tevékenység kapcsán útcsatlakozások létesítésére, illetve túlsúlyos és túl méretes járművek közlekedtetésére is sor kerül. — A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások: — A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat az 1988/1. a közúti közlekedésről szóló törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. — A Magyar Állam tulajdonában, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. üzemeltetésében lévő a beruházás során érintett országos közúti területén a Közúti Közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A. § (1) bekezdése értelmében a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. — Üzemeltetés, fenntartás szempontjából az esetleges nagy tömegű szállításokból eredő út igénybevétel miatt bekövetkezett útleromlással arányos helyreállítási kötelezettséggel kell számolni előzetes felmérés alapján. Jelentősebb szállítási útvonalak kijelölése esetén a közlekedésbiztonsági, forgalmi rendi feltételek ügyében a közútkezelővel egyeztetni, az ezzel kapcsolatos tervet jóváhagyatni szükséges. Az Abádszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a helyi burkolt közutakat érintő tevékenység megkezdése előtt állapotrögzítő közös bejárást kér. Az Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a területen elhelyezkedő országos (32113. számú közút) és helyi közutak közúti forgalmának biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására és a közút állagára vonatkozó követelmények, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi L törvénynek megfelelőek, egyéb önkormányzati követelmény nincs. A Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Besenyszög és Szásztelek vonatkozásában a következőkre hívja fel a figyelmet: 208

Kisköre. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A munkát úgy kell végezni, hogy az a közúton, illetve a járdán közlekedőket indokolatlanul ne akadályozza, a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, az építés időszakában a közlekedést folyamatosan biztosítani kell. — A munkával érintett területek fenntartásáért, az esetlegesen bekövetkező károkért az eredeti állapot visszaállításáig az igénybevevő anyagilag és büntetőjogilag is felelős. — A közutat és tartozékait föld-, gép-, szerszám és anyagtárolásra felhasználni nem szabad. — Ha nem közlekedési célú igénybevétel miatt a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belül a közúton, járdán süllyedés vagy más hiba keletkezik, az igénybevevő — amennyiben lakóhelye vagy székhelye időközben ismeretlenné válik, a közút területén (alatt) elhelyezett létesítmény tulajdonosa (üzemeltetője) — köteles azt kijavítani. — A közúton lévő műtárgy, geodéziai jel, illetve úttartozék megrongálódásából származó károkért — amennyiben az a tevékenységgel összefüggésbe hozható — az igénybevevőt anyagi és büntetőjogi felelősség terheli. — Amennyiben az elhelyezett létesítményben keletkezett meghibásodás miatt a közút igénybevétele ismételten szükségessé válik, a munkálatok elvégzéséhez a közútkezelői hozzájárulást a Hivataltól meg kell kérni. A közúttal kapcsolatos munka költsége a közút tulajdonosára, illetve kezelőjére nem hárítható át. — A létesítmény megszüntetése, vagy felhagyása esetén a létesítmény tulajdonosának a közutat saját költségén kell az eredeti állapotba visszaállítani. — A közterületet a munkák elvégzése után az eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani. — A tevékenység megkezdésének pontos időpontjáról a Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatalt értesíteni kötelesek a kezdés előtt min. 5 munkanappal. — A kikerült föld visszatöltésre nem kerülő részét szétteríteni nem lehet, annak elszállításáról az igénybevevő gondoskodik. — A földmunkához a közút szélétől legalább 50 cm távolságot kell elhagyni. — A kitermelt földet 95%-os tömörséggel vissza kell tömöríteni. — Ha a munkavégzés során a járda, az úttest burkolata vagy a közművezetékek és azok tartozékai megsérülnének, az saját költségükön kötelesek kijavítani. — Felhívja a figyelmet arra, hogy Besenyszög város közútjai 5 t teherbírással rendelkeznek. — A munka végrehajtása során az építés alatti forgalomkorlátozás jelzéseinek elhelyezésénél és a közúti jelzőőrök alkalmazásánál a közutakon végzett munkák elkorlátozásai és forgalombiztonsági követelményekről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendeletben foglaltakat, valamint az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani. A munkaterületen ép felületű, tisztán tartott közúti jelzéseket kell alkalmazni. Jászapáti Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy a mezőgazdasági terület-felhasználású külterületen a dűlőutak szélessége több szakaszán korlátozza a biztonságos közlekedést. A földrészlet területek nem lehatároltak. Ezek figyelembe vételével javasolja a felvonulási– organizációs útvonalak kijelölését. A Jászkiséri Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy az Önkormányzat kezelésében lévő utakon 7,5 t-nál nagyobb össztömegű járművel (járműszerelvénnyel) közlekedni tilos! Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy tekintettel a helyi utak műszaki állapotára és szűkös szelvényméretére — a felmerülő helyreállítási és kártérítési költségek minimalizálása érdekében — fokozott körültekintést igényel a szállítási útvonalak kijelölése.

209

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Kenderes Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy az érintett utakat, földutakat a tevékenység után eredeti állapotnak megfelelően, közlekedésre alkalmas állapotban kell átadni. A Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője véleménye szerint a tervezett koncessziós tevékenységnek a területen elhelyezkedő helyi közutak közúti forgalmának biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára kihatással nincs, így követelményeket nem támaszt. A Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal Hunyadfalva vonatkozásában a tervezett tevékenység során az utakban keletkezett károkat kéri kijavítani, az utat az eredeti állapotára visszaállítani. A Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal Pély és Tarnaszentmiklós vonatkozásában kéri a helyi forgalomszabályozási (súlykorlátozás) előírások betartását. A Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal jelzi, hogy Sarud térségében a közutak rossz állapotúak, kátyúsak. Ezt már több alkalommal jelezték a közútkezelő felé, valamint Szabó Zsolt országgyűlési képviselő által kért felmérésben is jelezték, hogy az utak felújításra szorulnak. Követelmény az utak állapotának helyreállítása. A Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálata, Újlőrincfalva jelzi, hogy a közutak állapota kritikán aluli. Rossz állapotuk miatt már többször fordult elő baleset, ezt már többször jelezték a közútkezelőnek. Követelmény a közutak állapotának helyreállítása. A Tiszaderzsi Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaderzsi Kirendeltsége a helyi burkolt közutakat érintő tevékenység megkezdése előtt állapotrögzítő közös bejárást kér. Tiszagyenda Község Aljegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy ha a vizsgálat alkalmával helyi közút, ill. közutak állagában, minőségében negatív irányú változás áll be, akkor annak helyreállítása a kivitelező kötelessége. A helyi közutak burkolatának megbontásához külön önkormányzati engedély beszerzése szükséges A 8. témakörben együttműködő hatóságok: Abádszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Szászbereki Kirendeltsége Jászapáti Város Jegyzője Jászkiséri Polgármesteri Hivatal Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője Kenderes Város Jegyzője Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Heves Megyei Igazgatósága Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Poroszlói Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálata, Újlőrincfalva Tiszaderzsi Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaderzsi Kirendeltsége Tiszagyenda Község Aljegyzője

210

Kisköre. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyongazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott.

211


Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa

2. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO2eq: széndioxid-egyenérték – az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dT: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dZ: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1018 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák 212

Függelék HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (109 J) GVV: gáz-víz viszony (m3/m3) GW: Gigawatt (109 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány mAf: Adriai tenger feletti magasság mBf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja 2012.04.01-től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (106 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1015 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1012 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték – szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = 11 630 kWh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: formáció T: tagozat Q: kvarter Pl: pliocén Pa2: felső-pannóniai Pa1: alsó-pannóniai Pa: pannóniai Ms: szarmata Mb: badeni Mk: kárpáti 213

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mo: ottnangi Me: eggenburgi Mi: miocén Ol: oligocén K: kréta J: jura T3: felső-triász T2: középső-triász T1: alsó-triász T: triász Mz: mezozoikum P: perm C: karbon D: devon S: szilur O: ordovícium Cm: kambrium Pz: paleozoikum OPz: ópaleozoikum.

214

Függelék 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége (Forrás: TEiR (KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika))

Település

Járás

Füzesabonyi járás összesen Besenyőtelek Füzesabonyi Mezőtárkány Füzesabonyi Poroszló Füzesabonyi Sarud Füzesabonyi Újlőrincfalva Füzesabonyi Hevesi járás összesen Átány Hevesi Kisköre Hevesi Kömlő Hevesi Pély Hevesi Tarnaszentmi klós Hevesi Tiszanána Hevesi Jászapáti járás összesen Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászivány Jászapáti Jászkisér Jászapáti Jászladány Jászapáti Karcagi járás összesen Kenderes Karcagi

Népsűrűség, 2011 (fő/km2)

Öregedési index, 2011 (%)

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 2011 (%)

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

Aktivitási arány, 2011 (%)

Egy Munkalakosra nélküliségi jutó ráta, 2011 jövedelem, (%) 2011 (Ft/fő)

A cigány (romani, beás) népesség aránya, 2011 (%)

A német népesség aránya, 2011 (%)

Lakónépesség, 2011 (fő)

Terület, 2011 (km2)

30416 2670 1584 2910 1188 212 35036 1487 2869 1849 1395

578,6 49,1 40,6 109,0 51,6 48,1 697,7 50,4 68,4 49,2 90,3

52,6 54,4 39,0 26,7 23,0 4,4 50,2 29,5 41,9 37,6 15,4

84,9 73,8 71,9 107,6 95,8 96,9 70,2 49,0 70,8 37,6 70,4

30,8 33,6 39,8 34,4 40,3 40,2 34,7 39,0 35,6 40,6 42,4

22,9 24,5 21,9 22,2 20,6 23,5 21,1 17,6 22,9 17,5 23,2

22,0 15,9 14,5 18,8 12,7 15,7 17,0 7,8 15,9 7,3 10,7

6,8 5,0 2,6 5,4 5,1 3,4 6,1 3,7 5,1 2,6 2,8

42,1 45,2 37,5 44,2 29,9 44,3 38,5 24,9 42,9 33,5 40,0

17,1 19,2 23,2 20,9 13,5 17,0 21,9 29,1 21,6 40,2 27,8

564849 523146 367573 435291 335498 682287 489739 244074 483752 247916 436834

9,8 10,4 12,4 6,1 35,6 0,0 16,1 19,0 9,6 31,9 13,5

1,0 0,3 0,5 0,7 0,9 0,0 0,2 0,0 0,3 0,2 0,0

903 2505 33172

35,0 68,1 544,5

25,8 36,8 60,9

61,2 65,3 86,4

36,9 38,4 32,9

25,7 21,1 22,0

10,8 12,7 20,3

3,2 4,0 6,5

39,2 36,7 39,9

20,9 30,3 15,9

384232 321296 548216

6,0 20,3 10,2

0,0 0,4 0,3

3550 8889 388 5467 5614 43226 4809

47,7 78,2 39,5 130,1 92,7 857,3 111,2

74,5 113,7 9,8 42,0 60,5 50,4 43,2

104,7 84,5 161,0 63,4 73,4 78,2 86,3

28,3 30,9 33,1 35,4 37,0 29,6 35,4

23,0 20,5 27,0 22,7 18,5 21,4 21,8

24,0 22,1 19,9 18,3 16,5 22,5 16,9

6,8 8,2 5,7 5,8 4,4 8,8 5,3

43,6 40,4 42,3 39,7 34,4 40,1 38,9

13,3 14,6 9,8 16,9 20,8 17,7 22,0

618070 602207 598865 541691 394443 562747 460176

5,0 10,4 0,0 13,0 12,3 8,5 5,2

0,1 0,4 0,0 0,3 0,1 0,3 0,2

215


Település

Járás

Kunhegyesi járás összesen Abádszalók Kunhegyesi Kunhegyes Kunhegyesi Tiszabő Kunhegyesi Tiszabura Kunhegyesi Tiszagyenda Kunhegyesi Tiszaroff Kunhegyesi Szolnoki járás összesen Besenyszög Szolnoki Hunyadfalva Szolnoki Kőtelek Szolnoki Szászberek Szolnoki Tiszasüly Szolnoki Tiszafüredi járás összesen Tiszaderzs Tiszafüredi

216

Lakónépesség, 2011 (fő)

Terület, 2011 (km2)

20045 4180 7704 1983 2895 998 1569 118241 3339 195 1627 999 1432 19559 1076

464,6 132,2 148,9 35,0 45,2 36,9 52,5 914,5 138,1 5,4 45,1 39,2 91,8 417,1 27,2

Népsűrűség, 2011 (fő/km2)

43,1 31,6 51,7 56,6 64,0 27,0 29,9 129,3 24,2 36,4 36,0 25,5 15,6 46,9 39,6

Öregedési index, 2011 (%)

61,9 98,5 95,3 7,2 21,6 89,9 103,8 100,3 102,7 40,0 110,7 76,1 155,2 103,4 90,4

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 2011 (%)

35,0 29,8 30,7 51,2 45,0 36,6 34,3 23,8 29,2 41,2 36,7 30,0 41,0 29,3 37,3

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%) 21,5 26,9 23,9 8,6 13,7 22,7 21,1 18,7 26,0 22,4 21,2 22,5 22,2 24,4 20,2

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

15,8 15,8 22,5 3,1 5,5 14,6 16,6 29,8 22,2 9,4 16,8 25,4 15,4 21,0 13,1

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

5,6 6,7 7,4 0,5 2,8 4,4 5,0 16,0 7,8 0,6 5,1 8,0 4,1 8,4 3,9

Aktivitási arány, 2011 (%)

36,6 42,8 42,4 19,0 22,6 39,4 34,9 46,2 45,1 36,9 36,1 48,9 39,2 43,1 29,3

Egy Munkalakosra nélküliségi jutó ráta, 2011 jövedelem, (%) 2011 (Ft/fő)

22,1 18,8 20,1 42,3 35,7 24,7 19,7 12,0 12,2 40,3 21,5 6,3 11,9 18,4 19,0

413256 500943 521690 87095 196495 410541 430706 825250 681296 282564 391002 818713 508501 595436 341907

A cigány (romani, beás) népesség aránya, 2011 (%)

19,7 4,1 2,2 65,8 59,9 3,8 11,4 2,8 0,1 3,1 25,1 0,0 5,9 3,9 7,7

A német népesség aránya, 2011 (%)

0,4 1,1 0,3 0,0 0,1 0,0 0,3 0,5 0,6 1,5 0,2 0,3 0,0 1,2 0,6

Függelék 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény

XFE–7 HEV–10 HEV–11 HEV–12 HEV–13 HEV–14A HEV–14B HEV–15 HEV–16 HEVA–32 REG–1 AB–19 AB–20 AB–21 AB–22 AB–23 AB–24 AB–25 AB–29 FL–205 XPGT–2/90 VFL–141 VPO–65 VPO–66 XFE–1/89 XFE–2/89 XFE–3/89 XFE–4/89 XTGY–5/89 XTGY–6/89 XTGY–7/89 XUSZ–25/89 XUSZ–27/89 XUSZ–28/89 XPGT–1/88 XTGY–1/88 XTGY–2/88 XTGY–3/88 XTGY–4/88 XUSZ–20/88 XUSZ–21/88 XUSZ–22/88 XUSZ–23/88 XUSZ–24/88 XPGT–01/87 XPGT–1/87 XUSZ–10/87 XUSZ–11/87 XUSZ–12/87 XUSZ–13/87 XUSZ–14/87 XUSZ–15/87 XUSZ–16/87 XUSZ–8/87 XUSZ–9/87 PO–14 PO–26 PO–6 AB–10 AB–9

Dátum

1998 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1993 1992 1992 1992 1992 1992 1992 1992 1992 1992 1990 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1986 1986 1985 1984 1984

Hossz* (m)

5556 8895 10748 9623 4501 3277 10031 10843 11883 9916 11764 17602 16545 21958 7362 14082 15043 11010 529 116 14603 2594 5708 2050 787 355 7382 6191 7497 6000 5500 2867 5249 5545 16676 6765 8950 9999 7000 3309 38994 20900 8011 16028 34097 17426 22554 5850 16143 21999 17800 6287 20003 552 18776 5097 1906 7532 10839 13821

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

AD2379 T.17736, AD2379 T.17736, AD2379 T.17736, AD2379 T.17736 T.17736 T.17736, AD2379 T.17736, AD2379 T.17736 14/2013 14/2013 MBFH szolgáltatott, 15/2012 14/2013 MBFH szolgáltatott, 14/2012 14/2013 15/2012 MBFH szolgáltatott, 15/2012 AD2379 AD2379 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

AD2379 AD2379 AD2379 AD2379 AD2379 AD2379, AD2329 AD2379, AD2329 AD2379, AD2329 AD2379 AD2379

MBFH szolgáltatott

AD2379, AD2329 AD2379, AD2329 AD2379, AD2329 AD2379, AD2329 AD2379, AD2329 AD2379, AD2329 MBFH szolgáltatott, AD2379, AD2329 AD2379, AD2329 AD2379, AD2329 MBFH szolgáltatott, AD2379 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, AD2379 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

217


218

Szelvény

Dátum

AB–11 AB–12 AB–15 AB–16 AB–17 AB–18 AB–18/A EG–21 JE–46 A–13/E ABG–5 ABG–6 ABG–7 ABG–8 XA–18/I/II/III ABG–1 ABG–2 ABG–3 ABG–4 CAG–10 CAG–12 CAG–13 CAG–14 CAG–18 CAG–24 CAG–26 CA–20 CAG–17 CAG–19 CAG–8 CAG–9 JE–43 JEG–44 JEG–45 FL–65 JE–39/1 JE–35 JE–39 JE–40 JE–41 JE–7 JE–39/2

1983 1983 1983 1983 1983 1983 1983 1983 1983 1982 1981 1981 1981 1981 1981 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1979 1979 1979 1979 1979 1979 1979 1979 1978 1976 1975 1975 1975 1975 1975

Hossz* (m)

10769 5646 2860 7212 13578 8222 486 160 11863 4147 3053 918 5609 14635 16141 14256 13237 6083 4630 864 1434 2278 2838 1721 1127 422 1273 2785 202 1244 7900 11573 17494 19443 7192 17484 4677 3886 11794 15226 5624 3886

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott, AD2379 MBFH szolgáltatott, AD2379 14/2013 AD2379 AD2379 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, 14/2012 AD2379

Függelék 5. függelék. A Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály hatáskörébe tartozó erdőterületek adatai Település

Abádszalók Besenyszög Hunyadfalva Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászivány Jászkisér Jászladány Kenderes Kőtelek Kunhegyes Szászberek Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaroff Tiszasüly

erdővel borított (ha)

1539,10 517,21 0 27,52 222,31 150,24 670,08 173,67 720,06 582,42 1189,77 88,28 574,21 506,20 231,53 264,06 1025,25 594,68

nem erdővel fedett (ha)

119,26 38,84 0 2,87 22,62 12,80 77,68 32,88 80,07 22,84 135,90 4,22 30,61 74,04 6,55 4,29 211,20 73,04

erdőterületek elsődleges rendeltetése szerint (ha)

Védelmi

Gazdasági

Közjóléti

559,42 494,81 0 2,49 12,36 7,00 134,22 23,91 279,30 397,16 268,35 58,13 348,15 122,96 47,33 72,84 574,41 385,08

981,57 22,40 0 25,03 188,43 143,24 535,86 149,76 439,89 185,26 921,42 30,15 226,06 383,24 184,20 191,22 450,84 209,60

0 0 0 0 21,52 0 0 0 0,87 0 0 0 0 0 0 0 0 0

kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterület (ha)

1508,74 518,16 0 27,31 222,46 149,73 588,05 173,92 720,89 605,82 1137,45 87,82 561,79 470,20 229,82 250,18 1006,63 565,21

219

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Kisköre, CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: „A”: adat, mérési eredmény; „E”: értékelés, értelmezés, jelentés; „T”: terv; „P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; „S”: regionális, értékelés, tanulmány Adattári jel: T. 21565 Boncz L., Szilágyi I.: 2003 Kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem 125.sz.Jászberény kutatási területre. 2001 (Paleogén terület) Tarnaszentmiklós, Pély, Kisköre, Kömlő, Átány, Tenk, Erdőtelek, Besenyőtelek) — MOL Rt Szolnok, MBK, ÉMO.11889 +2r „T” Erdei M., Fehér S.-né, Kiss B., Szalainé Bánlaki E., Vargáné Tóth I., Bujdosó I., Eszes I.-né, Gajdos I.,Nagy Gy.-né, Pusztai J., Szentgyörgyi K.-né: 1997 Zárójelentés az 1. Abádszalók és környéke területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Tiszagyenda, Kunmadaras, Kunhegyes, Tiszabura) — MOL Rt., MBFHT, T.19177 „E” Gajdos I., Bodor É., Bujdosó I., Kiss B., Kormos L., Milota K., Szalainé Bánlaki E., Szentgyörgyi K.-né, Tirpák I., Tóth J. et al.: 1997 Zárójelentés a 8. sz. Besenyszög-Tiszapüspöki- Fegyvernek-D területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Besenyszög, Bes.1., Szolnok- Észak, Szo-É.2. sz. fúrások) — MOL Rt., MBFHT, T.19941 „E” Kisköre, CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1992: Koncessziós adatcsomagok. Szénhidrogén. (Kerkáskápolna 1., Letenye 2., Mernye 2., Gyékényes I.,Budafa I., Bősárkány 1., Felsőszentmárton I.,Celldömölk-ÉNY 1., Hódmezővásárhely 1., Alpár I., Kömpöc 1., Csávoly 1., Derecske I., Kiskunhalas I., Fábiánsebestyén 4., Doboz I., Kunszentmárton 1., Tóalmás 4., Szeged 1., Jászság I.,(Jászladány), Nagyecsed 1., Sáránd I., Mezőkeresztes-K 1., Egyek 1.). Készítés éve: 1965-1992. — Iparügyi és Kereskedelmi Minisztérium MBFHT T.16710 I-III. „A” 2001: Final Report on 3D seismic data acquisition in Hungary, Kenderes, Phase I. 14.11.2000-29.01.2001. (+ 11 floppy,268 kartridzs, 2295 lap melléklet, geofizika) — GES Geophysical Services Ltd. MBFHT T.20167 „A” 2008: Toreador Magyarország Kft. 2007. évi jelentése a Szolnok és Tompa kutatási területekről (Balotaszállás, THL-Ba-K-1, Kenderes, THL-Ken-D-1, Kiskunhalas, Kiha-15, Kiskunhalas, THL-Kiha-D-1, Öttömös, ÖtNy-5, Öttömös, THL-Öt-Ny-2. sz. szénhidrogén kutató fúrások) — Toreador Magyarország Kft. MBFHT T.21802 „E” Fördös I.-né, Varga J.-né, Drimus I.-né 1983: Gyűjteményes tájékoztató az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt mikrofilmezett kútkönyveiről (Magyarország, Andornaktálya, Bogács, Bükkszék, Cserépváralja, Demjén, Diósjenő, Eger, Egerlövő, Egerszalók, Egerszólát, Emőd,Fedémes, Hangony, Kács, Kerecsend, Kömlő, Mezőkeresztes,Mezőkövesd, Mezőnyárád, Noszvaj, Ostoros, Ózd, Sajóhídvég, Sály, Sóshartyán,...folyt. a köv. rekordon — MÁFI Budapest, MBK, ÉMO.03664 „A” Gajdos I., Bujdosó I., Kazár A., Kormos L., Vargáné Tóth I., Pékó Gy.-né, Horváth P.-né, Nagy L., Sőreg V., Nagy M.-né,Szentgyörgyi K.-né, Ónodi T., Szabó I., Török J.-né et al. 1990: A középalföldi alacsony fűtőértékű gázmezők kutatási helyzete rezervoárgeológiai szempontból és a további kutatási lehetőségek felmérése. (kutatástörténet, földtani felépítés, általános geofizikai értékelés, fúrási-műszakiviszonyok, szénhidrogén földtani viszonyok, gazdasági számítások - Kisújszállás, Kenderes, Fegyvernek, Surján, Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Nagykörű, Kengyel) — OKGT Geofizikai Kutató Vállalat, MBFHT, T.18108 I-XI. „E” Horváth F. Orosz J. 2001: Data processing report area Kenderes 3D Hungary for PogoHungary Ltd. (+ 1 Exabyte kazetta, geofizika) — GES Kft., MBFHT, T.20205 „A” Nagy I., Pajti P. 1993: Zárójelentés a Martfű területen végzett szeizmikus mérésekről (Jászladány, Békésszentandrás - geofizika) — GES Kft., MBFHT, T.19846 „A” Oszlaczky Sz. 1950: Jelentés a Nagykáta-Tápiógyörgye, Jászladány-Kőtelekkörnyékén 1950-ben végzett Eötvös-ingamérésekről.(TÜK) — ELGI, MBFHV, Geof: 98 „E” Radford P. Laney 2001: Pogo Hungary Ltd. 2001 Annual Report Szolnok and TompaAreas. Final Report on 3D seismic data Acquisition inHungary, Kenderes, Phase I. 14.11.2000.-29.01.2001. DataProcessing Report Area Kenderes 3D Hungary. Final Reporton 3D seismic data Acquisition in Hungary, Tompa07.11.200006.04.2001. Final Processing Report Area Tompa3D Hungary for Pogo Hungary Ltd. (szénhidrogén, geofizika) — Pogo Hungary Ltd. MBFHT. T.20481 „E” Szabó Gy. 2004: Műszaki Üzemi Terv a Szolnok (Kenderes) kutatási területen végzendő kőolaj- és földgázkutatáshoz.2004 május-2005 április. +Szőts András (MGSZ) szakvéleménye. — Pogo Magyarország Kft., MBFHT, T.21664 „T”

220

Függelék Varga E. 1981: Információs jelentés Abádszalók- Kunmadaras kutatási területen 1980-81. évben végzett szeizmikus mérésekről (MOL Ny rt.-nél) — GKV, ELGI, GOR-I-71, GKV-330 „E” Varga E. 1984: Jelentés az Abádszalók kutatási területen 1983-84. évben végzett szeizmikus mérésekről (MOL Ny rt.-nél) — GKV, ELGI, Népk-196, GKV-365 „E” Völgyi L., Hajdú D. 1984: A Kőolajkutató Vállalat folyamatban lévő szénhidrogén kutatási programjainak aktualizálása. (Álmosd, Battonya- Pusztaföldvár- Nyugat,- Kelet,- Észak, Békés-Doboz, BesenyszögTiszapüspöki- Fegyvernek- Dél, Biharugra, Demjén- Ny- Verpelét-Feldebrő, Dévaványa, Endrőd- Észak, Dorozsma, Endrőd-Szarvas III/C, Forráskút-Sándorfalva, Földes, Kismarja- Nagykereki-Biharkeresztes). 1984. március — OKGT, MBFHT, T.16389 I. „T” Kisköre, Geotermia, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 2007: Határozat külső, Poroszló, Fűzfa Pihenő Park hévízkút vízjogi lét. eng. elj. — Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és V., MBK MIBAD.13857 2122/3 „GT” 2007: Határozat külső, Sarud, T/6142 vízkönyvi számú termálkút vízj. üzemeltetési eng. kapcsán — KözépTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és V, MBK MIBAD.14542 3635/4 „GT” 2007: Szakhat.vélemény kérés, Poroszló, Fűzfa Pihenő Park hévízkút - műszaki átadás — VIKUV Zrt, 2700 Cegléd Rákóczi út.72., MBK MIBAD.13858 2122/4 „GT” 2007: Szakhat.vélemény kérés, Sarud, Adler B Camping 525/48hrsz. 1000 m-es hévízkút és 100 m-es rétegvíz termelő kút vízjogi lét. eng. elj. — Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és V, MBK MIBAD.14462 3439/4 „GT” 2007: Szakhatósági megkeresés - Sarud, T/6142 vízkönyvi számú termálkút vízjogi üzemeltetési engedély kapcsán — Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és V, MBK MIBAD.14541 3635/1 „GT” 2007: Szakhatósági vélemény kérés, Poroszló, Fűzfa Pihenő Park hévízkút vízjogi létesítési engedély eljárás — Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és V, MBK MIBAD.13856 2122/1 „GT” 2007: Szakhatósági vélemény kérés, Sarud, Adler Camping 525/48hrsz. 1000 m-es hévízkút és 100 m-es rétegvíz termelő kút vízjogi létesítési engedély eljárás — Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és V, MBK MIBAD.14814 4340/1 „GT” 2008: Határozat külső, Sarud, üdülőterület termálkút Tisza/6142 vízi könyvi számon kiadott vízjogi létesítési engedély módosítás — Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és V, MBK MIBAD.16472 5120/1 „GT” 2009: HOR; SZM; Poroszló, Fűzfa Panzió hévízkút vízjogi létesítési engedély módosítás eljárás — ÉszakMagyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és V, MBK MIBAD.17164 4021/1 „GT” É.n: Szakhatósági megkeresés; Sarud - Üdülőtelep hévízkút terve — Vikuv Rt., Budapest, MBK MIBAD.05470 9810 „GT” Barabás I.1995: A Tiszafüred-Nagykörű-Túrkeve között húzódó felső-pannon eleji hévíztározó homoksorozat kialakulás története, egykori élettere és vízföldtani jelentősége. (Tiszafüred,Kisköre, Tiszaroff, Kőtelek, Besenyszög, Törökszentmiklós,Túrkeve) — MBFHT T.22988 „GT” Bélteky L.1961: A hazai termális vízfeltárás időszerű kérdései (Pély, Sárospatak, Bükkszék, Mezőkövesd) Hidrológiai Közlöny 1961.6.sz. 467-480.old. — MBK ÉMO.01616 V/128 „GT” Hadházy B.2012: Kisköre, Rákóczi F. u. 2. 462 hrsz. geotermikus furatok létesítése - MBK/2896/2012. — MBK ÉMO.18472 „GT” Stegena L.1977: Geotermikus rezervoár-kutatás. Nagymélységű fúrások vizsgálata. Nagyhőmérsékletű porózus rétegek kutatása.(Szeged-4., -13., Bárszentmihályfa, Ujszentiván-1.,Bajcsa-I., Fábiánsebestyén-3., SzarvasDNY-1., Dabrony-1.,Nagykáta-1., Pásztori-1., Felsőszentmárton-1., Hunya-1.,Hódmezővásárhely-1., Kömlő1., Nagyenyed?-1.(Nagyecsed-1),Csapod-1, Bősárkány-1, Gyoma-1, Kerkáskápolna-1.sz.- víz) — ELTE, MBFHT T.17475 „GT” Sümeghy J.1929: Az Alföld geotermikus gradiense (német nyelvű, Diegeothermischen gradienten des Alföld. Hatvan, Heves,Vámosgyörk, Kápolna, Szerencs, Taktaszada, Taktaharkány,Prügy, Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Poroszló, Tarnaméra,Tarnaőrs, Hernádnémeti, Csány, Gyöngyöshalász) — MÁFI Bp., MBK EVKÖNYV 28.k. 3.f.275.old. „GT”

221

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Kisköre, Környezetföldtan, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: „K”: környezet, földtani jelentés, ásványvagyon, magyarázó, alapadat gyűjtemény, anyagvizsgálat, szeizmikus szelvényezés, értékelés, környezeti vizsgálatok, EKHT; „V”: víz, vízbázis, vízkutatás, vízkutató fúrás; „T”: térkép; „TH”: területhasználat (pl. tájrendezési terv, építési szabályzat, rendezési terv, kerékpárút, stb.); „M”: mérnöki (pl. MÜT, talajmechanikai szakvélemény); „E”: egyéb (pl. beszámoló, kutatási javaslat, építési engedély, terv); Adattári jel: T.D. Nagy T. 2000: 2.1.1.2.1. Szénhidrogén-potenciál felmérés és medenceanalízis. Jelentés a 2000. évben elvégzett feladatokról. A Komádi, Mindszent és Jászladány fúrások palynológiai kiértékelése. — MÁFI, MBFHT, T.20062 „K” Rónai A. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana (Kazár, Miskolc, Pétervására, Eger, Gyöngyös, Balassagyarmat, Onga, Salgótarján, Gagybátor, Vatta, Mezőkeresztes, Dormánd, Borsodivánka, Egerfarmos, Négyes, Erdőtelek, Oszlár, Hevesvezekény, Hejőkürt, Tiszapalkonya, Füzesabony — MÁFI Bp., MBK, _GEOL. H. SER. GEOL.198 T.21 „K” Kisköre, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1986: Eger D-i terület vízkutatás, fúrási szelvények (Andornaktálya, Füzesabony, Dormánd, Besenyőtelek, Mezőtárkány, Egerfarmos, Mezőszemere, Mezőkövesd, Egerlövő, Szihalom) 1976, 1986. — FTV Budapest, MBK, ÉMO.02927 „V” 1999: FELSZÍNMOZGÁSRÓL ADATLAPOK (pozitív) GYŰJTŐDOSSZIÉ! Hajdú-Bihar megye, JászNagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén . Tiszasüly, Kenderes, Mezősas, Tiszavárkony, Nagyecsed, Tiszadob, Balmazújváros. 2000. február 24-ig 7 település. — MBK, _KMO.00914 „K” 2002: Adatok hazánk környezeti állapotáról. 2002/II(Magyarország, Heves-, Nógrád-, BAZ-megyék, Tisza, Sajó,Sajópüspöki, Kisköre, Tiszakeszi, Kiskörei-tározó,Bükkábrány, Gyöngyöshalászi) — Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, MBK, ÉMO. 12564 „K” 2003: A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet Kezelési Tervének elfogadásához és bővítésének országos jelentőségű védett természetvédelmi területté nyilvánításához, előterjesztés + Természetvédelmi kezelési terve (2001-2010) (Erk, Tarnaméra, Boconád, Heves, Hevesvezekény — Bükki Nemzeti Park Eger, MBK, ÉMO. 12866 „K” 2007: A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetbővítés 2. ütem országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánításához és kezelési tervéhez, előterjesztés +Természetvédelmi kezelési terv (2007-2016) C pont (Erk, Tarnaméra, Boconád, Heves, Hevesvezekény, — Bükki Nemzeti Park Eger MBK, ÉMO.12866 +2r „K” 2007: Határozat külső, Poroszló, Fűzfa Pihenő Park hévízkút vízjogi lét. eng. elj. — Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi F., MBK, MIBAD.13857, 2122/3 „V” 2007: Határozat külső, Sarud, T/6142 vízkönyvi számú termálkút vízj. üzemeltetési eng. kapcsán — KözépTisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi F., MBK, MIBAD. 14542, 3635/4 „V” 2007: Szakhat. véleménykérés, Poroszló, Fűzfa Pihenő Park hévízkút - műszaki átadás — VIKUV Zrt, 2700 Cegléd Rákóczi út.72. MBK, MIBAD. 13858 2122/4 „V” 2007: Szakhat. véleménykérés, Sarud, Adler Camping 525/48hrsz. 1000 m-es hévízkút és 100 m-es rétegvíz termelő kútvízjogi lét. eng. elj. — Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F., MBK, MIBAD.14462 3439/4 „V” 2007: Szakhatósági megkeresés - Sarud, T/6142 vízkönyvi számú termálkút vízjogi üzemeltetési engedély kapcsán — Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi F., MBK, MIBAD. 14541 3635/1 „V” 2007: Szakhatósági véleménykérés, Poroszló, Fűzfa Pihenő Park hévízkút vízjogi létesítési engedély eljárás — Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F., MBK, MIBAD.13856 2122/1 „V” 2007: Szakhatósági véleménykérés, Sarud, Adler Camping 525/48hrsz. 1000 m-es hévízkút és 100 m-es rétegvíz termelő kút vízjogi létesítési engedély eljárás — Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi F., MBK, MIBAD. 14814, 4340/1 „V”

222

Függelék 2008: Határozat külső, Sarud, üdülőterület termálkút Tisza/6142 vízikönyvi számon kiadott vízjogi létesítési engedélymódosítás — Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi F., MBK, MIBAD. 16472, 5120/1 „V” 2009: HOR; SZM; Poroszló, Fűzfa Panzió hévízkút vízjogi létesítési engedélymódosítás eljárás — ÉszakMagyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi F., MBK, MIBAD. 17164, 4021/1 „V” 2011: Miskolci Bányakapitányság ügyintézett dokumentációk Adatszolgáltatás, Pély- Kisköre térültén mélyült fúrások adata — GeoFlame Kft. MBK, ÉMO. 17060 003 „K” é.n.: Szakhatósági megkeresés; Sarud - Üdülőtelep hévízkút terve — Vikuv Rt., Budapest, MBK, MIBAD.05470 9810 „V” Barabás I. 1995: A Tiszafüred- Nagykörű-Túrkeve között húzódó felső-pannon eleji hévíztározó homoksorozat kialakulás története, egykori élettere és vízföldtani jelentősége. (Tiszafüred, Kisköre, Tiszaroff, Kőtelek, Besenyszög, Törökszentmiklós, Túrkeve) — MBFHT, T.22988 „V” Bérciné Makk A. 1978: A bükkaljai szénhidrogén kutató fúrásokkal feltárt triászüledékes kőzetek biosztratigráfiai értékelése (Emőd, Sajóhídvég, Cserépváralja, Bogács, Tard, Noszvaj, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Szihalom, Kerecsend, Demjén, Egerszólát, Bükkszék, Kömlő, Ostoros, Andornaktálya — MFT Budapest, MBK, _F. KÖZ.1978/158.p 2.f.158.old. „K” Csapó G. 1994: Jelentés az 1993. évi geodéziai gravimetriai munkákról.(Kőszeg, Szerencs, Siklós, Szécsény, Nagyvázsony, Kenderes, Budapest) (magyar és angol nyelvű szöveg) — ELGI, MBFHT, T.16133 „K” Deák J. et al. 1987: Az Alföld negyedkori és pliocén rétegei uralkodó áramlási irányainak meghatározása deutérium, O 18, C 14 és nemesgázok vizsgálataival (Abasár, Gyöngyös, Karácsond, Nagyfüged, Tarnaméra, Boconád, Heves, Hevesvezekény, Kisköre) (angol nyelvű) UNESCO — MBK, ÉMO.02435 H/66 „K” Erdélyi M. 1981: A felszínalatti vízmozgásának vizsgálata közvetett módszerekkel a magyar medence példáján (Tiszalúc, Tiszaújváros /Leninváros/, Tiszatarján, Tiszakeszi, Ároktő, Sárospatak, Hatvan, Kál, Kápolna, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kisköre) (Föld- és Bányászati Tu. — MTA Bp., MBK, ÉMO.11369 „V” Erhardt Gy. 1962: Vízföldtani szakvélemény Kenderes vízellátására. — MÁFI, MBFHT, T.6593 „V” Farkasné Erdődi E. 1979: Kisköre, Leninváros és Gárdony-bikavölgyi hévízfeltáró fúrások ismertetése (Tiszaújváros) — MHT Budapest, MBK, _HIDR. TÁJ.1979 ÁPR.44.old. „V” Fekete J. 1939: Jelentés a m.kir. Báró Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet által 1938. évben Mezőkövesd és Recsk vidékén továbbá a Füzesabony-Kömlő-Tiszasüly-Szolnok-Cegléd-Nagzkáta-Vámosgyörk-Füzesabony helységek általhatárolt területen végzett graviméteres mérésekről — m.kir. Báró Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet (ELGI), ELGI, AD.1780 „K” Hegedüs E. 1988: Jelentés a szeizmikus földkéregkutatás 1988. évi feladatainak teljesítéséről (Kisköre, Kömlő) — ELGI, ELGI, AD.824 „K” Hegedüs E. 1988: Jelentés az 1987. évi földkéreg és felsőköpeny kutató mélyreflexiós közös mélypontos kísérleti mérésekről a kelet magyarországi geotraverz mentén (Kisköre, Túrkeve) — ELGI, ELGI, AD.830 „K” Horváth I., Ódor L. 1973: Jelenés az L-34-29 (Szolnok) jelű 1:100000-es térképlap légifénykép anyagának desiffrirozásáról (Abony, Szolnok, Martfű, Törökszentmiklós, Tiszabő, Újszász, Besenyszög) — MÁFI, MBFHT, T.19440 „K” Horváth I., Ódor L. 1975: A Tiszafüredi 1:100000-es térképlap légifénykép anyagának földtani értékelése (Kunmadaras, Kunhegyes, Kisköre)+Összefoglaló — MÁFI, MBFHT, T.19462 „K” Horváth I., Ódor L. 1976: A Tiszafüredi 100 000-es térképlap légifénykép anyagának földtani értékelése (Poroszló, Kisköre) — MÁFI Bp., MBK, _EVI JEL.1974/115.p 115.old. „K” Kárpátiné Radó D., Laczó I., Nagymarosy A., Sütőné Szentai M., Vető I., Viczián I. 1983: A jászladányi JászI.sz. fúrás vizsgálati eredményeinek földtani értékelése — MÁFI, MBFHT, T.23014 I.-II. „K” Lonsták L. 1987: - Eger Déli Vízmű, Hatvan Déli Vízmű földtani és szennyeződésérzékenységi tömbszelvény (környezetföldtani kutatás, Maklár, Füzesabony, Dormánd, Besenyőtelek, Mezőtárkány, Egerfarmos, Mezőszemere, Szihalom, Mezőkövesd) — MÁFI ÉMO. TFSZ Salgótarján, MBK, ÉMO.03010 „V” Molnár I., Hábel Gy. 1978: Az Északi Duna-Tisza csatorna népgazdasági jelentősége, különös tekintettel az Alföld vízminőség-szabályozására.(Sződliget, Kisköre) — Magyar Hidrogeológiai Társaság, MBFHT, T.13201 „V” Molnár Zs. 1991: Dunántúli- Középhegységi magmatitok neutronaktivizációs vizsgálata. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet megbízása alapján. (Cserepes, Mecsekjános, Bábszky hegy, Mecseknádasd, Várpalota- Bánta puszta, Pécs-Vasas, Kis- Cserepes Babos völgy, Lencsehegy, Budapest — BME Nukleáris Technikai Intézet, MBFHT, T.19433 „K” Prónay Zs. 2010: Jelentés Tiszasüly és Kőtelek közötti Tisza gáton végzett kísérleti radarmérésekről — ELGI, ELGI, AD.2400 „K” Redlerné Tátrai M. 1990: Geofizikai alapvonalak. Előzetes jelentés az ÉK-2/89vonal mentén végzett szeizmikus mérésekről (Zabar, Istenmezeje, Terpes, Sirok, Kerecsend, Kömlő) — ELGI, ELGI, AD.969 „K”

223

Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Rónai A. 1965: A negyedkori képződmények térképezése a Magyar Állami Földtani Intézetben (Erdőtelek, Átány, Poroszló, Kisköre) — MFT Budapest, MBK, F. KÖZ.1965/205.p 2. f.205.old. „K” Rónai A., János E., Franyó F. Kuti L., Scharek P., Tanács János, Horváth István, Erőss Márta, Deák József, Rischák Géza 1981: Beszámoló jelentés a Nagyalföld komplex földtani vizsgálata c. állami kutatási szerződés 1981. évi teljesítéséről. (Csanádpalota-Battonya, Gyula, Mórahalom, Nyíregyháza, Mátészalka, Budapest, Jászladány, Ráckeve, Dunaújváros, Tótkomlós). +Elek Izabella (MÁFI) — MÁFI, MBFHT, T.10570 1-11. „K” Schmidt E. Róbert 1936: Jászladányi állítólagos gázelőfordulás vizsgálatáról szóló jelentése. — MBFHT, Gázo:19 „K” Schmidt Elégius R. 1961: Kenderes és Cserkeszőlő öntözési lehetőségeire tájékoztató jellegű szakvélemény. — MÁFI, MBFHT, T.6405 „V” Sütőné Szentai M. 1982: Kőolajkutató fúrásokból származó kőzetminták mikroplankton vizsgálatának eredményei Abádszalók-D-1; Farmos-1,-3,-5; Jászberény-Ny-1,-9; Kunhegyes-1,-2; Tiszaroff-1; Zagyvarékas-1,-2 sz. fúrások (10 db fúrás vegyes anyaga) — OFKFV, MBFHT, T.22923 „K” Szabó Z., Balla Z. 1994: Új atomerőmű létesítéséhez számba vehető térségek előzetes neotektonikai vizsgálata szeizmikus szelvények alapján (Tiszalúc, Taktaharkány, Taktaszada, Görbeháza, Tiszavasvári, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Kaba, Báránd, Sárrétudvari, Derecske, Csabacsűd, Vönöck, Gyomaendrőd, Soltvadkert, Tiszaroff, Besenyszög, Gyöngyös, Celldömölk, Gérce, Püspökladány, Szarvas, Sitke, Hatvan stb.) — ELGI, MÁFI, ELGI AD.1331 „K” Szepesházy K. 1977: Az Alföld mezozóos magmás képződményei (Kömlő) — MFT Budapest, MBK, _F. KÖZ.1977/384.p 3-4.f.384.o ld „K” Tanács J., Ravasz Cs. 1985: A besenyszögi Bes-1.sz. fúrás vizsgálati eredményeinek földtani értékelése — MÁFI, MBFHT, T.23030 „K” Tóth Z. 2003: Távvezetékek talajának fajlagos ellenállás mérései Részteljesítési jelentés, Nyomvonalak megnevezése: Kenderes- Tiszaújváros, Nyomvonalkód:121 — ELGI, ELGI, AD.2016 „K”

224

Mellékletek

Mellékletek

225

740000

755000

760000

Er dőt el ek

Tar nabod

765000

770000

Tar nazs adány

Tenk

Tar namér a

Por osz l ó

Boconád

Zar ánk

255000

255000

750000

kó

na Tar

Nagyf űged

745000

260000

735000

s La

260000

730000

Új l őr i ncf al v a Át ány Köml ő

Sar ud

250000

250000

HEVES J ászs zent andr ás

Tisza-tó

Ti s zanána

245000

245000

Hev es vezekény

Tar nasz ent mi k l ós

J ászi vány

Ti s zader zs

Ki skör e

Pél y

240000

240000

J ÁSZAPÁTI

Tisza-tó

Vi zs gá la t it e rüle t Te rm é s ze t vé de le m [ V M] Ne m ze t ipa rk ( NP) Te rm é s ze t vé de lm it e rüle t( TT) Tá j vé de lm ik örze t( TK) Ne m ze t iÖ k ológi a iHá lóza t( NÖ H)[ V KGA200 9] Ma gt e rüle t Ö k oló gi a if oly os ó Puf f e rt e rüle t Na t u ra20 00k ülönle ge sm a dá rvé de lm it e rüle t( SP A)[ V M] Na t u ra20 00k ülönle ge sva g yk i e m e ltj e le n t ős é g űt e rm é s ze t m e g őrzé s it e rüle t( SAC)[ V M] Ra m s a rit e rüle t( n e m ze t kö zij e le nt ős é g ű vi ze sé lőh e ly)[ V KGA20 09] 1 Kunhalom $

Ti s zabur a

230000

230000

TI S

ZA

235000

J ás zki sér

235000

Abádszal ók

Ti s zar of f Ti s zasűl y

KUNHEGYES J ás zl adány

225000

225000

J ászal sósz ent györ gy

Ti s zagyenda

220000

Hunyadf al va

Szás zber ek

fõc

sa

tor

na

Ti s zabő

730000

735000

740000

745000

750000

755000

760000

önt özõ -

220000

Kőt el ek

765000

770000

0

2.5

5

10

km

He lys zí nra j z,t e rm é s ze t vé de lm it e rüle t e k: Ki s k öre Kom ple xé rzé ke nys é g ié st e rh e lh e t ős é gi vi zs gá la t it a nulm á ny MFGI MBFHe gy üt t m űk öd é s2 016 .

Mé re t a rá n y: V e t ü le t : Dá t u m :

EOV

2 016 . 0 1. 27.

Me g re n de lő: Di gi t á li ss ze rk . : Elle nőri zt e :

J óvá ha gy t a :

MBFH Pa s ze raGy örg y

Gy uri c zaGyö rg y Fa nc s i k Ta m á s

1 .m e llé k le t

231

231

231

231

112

240000

J ÁSZAPÁTI

121

311

243

235000

J ász i v ány

324

112

311

211

231 231

324

242

324

231

211 231 242

231

220000

121 231

211

243 231

311

231

213

Hunyadf al v a

311 231

730000

231

231

735000

231 112 243

740000

231

745000

511 231

324

112

211

311 311

231

231

211

311

311 231 324 324

231

311

231 231 324 324 324 324 311 324 311

324 324

311

231

231 121

211

231

211

324

411

213

750000

260000

231 242

311 242

142

211 211242

311 243

231 222 231 211 411 231 242 311 211 311 231 311

311 324 324 324 231 311 311 311

231

231

211

311

121

311 231 311

211

231 324 231 121 311 231

324

411 311 311 512

231

511

121 231 231

211

242

131

211 511

121

112

512 512

Ti s zabő 112 231 231 231 311 242

760000

211

243 243

243

231

411

512

765000

255000

231

231 231

231

512 231 411

231

512

211

213

311

KUNHEGYES

231

231 231

250000

Abá dszal ók 242 222

112

Ti s zagyenda

222 211

755000

Ti s zader zs

231

311 222 222

311 211

231

131 131

311 324

112 231

324

112

311

311

Kőt el ek

112

311

311

311 311

112

Viz sgá la ti te rüle t 1 12 Ne m össz e függ ő te le pülé ssz e rk e z et 1 21I pa ri va gy k e re sk e delm i te rüle te k 1 31Ny e rsa ny a gk ite rm e lé s 1 42Sport-é s sz a ba didőlé te sí tm é ny e k 2 1 1Ne m ö ntöz ött sz á ntófö ldek 2 13R iz sfö ldek 2 21Sz őlők 2 22Gy üm ölc sösök,bogyó sok 2 31R é t/ le gelő 2 42Kom ple xm űvelé si sz e rk e z et 2 43Me z őg a z da sá gi te rüle te k , je le ntős te rm é sz e te s nö vé ny z e tte l 3 1 1Lom ble v e lű e rdők 3 21Term é sz e te s gye pe k , te rm é sz e tk öz e li ré te k 3 24Átm e ne ti e rdősc se rjé s te rüle te k 4 1 1Sz á ra z földi m oc sa ra k 5 1 1Foly ó viz ek , ví z i uta k 5 12Állóviz ek

311 411

Tisza-tó

Tisza-tó

311

211 311 324 324 324

512 211

213

231

512

512

211

324 324 324 311 324 324 324 324 311 324 324324 324 411 411 311 211

512

231

112 133

243 211

311 311

512

Szás zber ek

512

311

324 324 324 324 324 324311 324 211 324 311 231 231 231 242 324 Ti s zar of f 242 121 311 324 512231 112 311 311 512 231 s zas űl y 112Ti 311

243 211

411

311 512 324 231 211 231 324 311 231 231 Ti s zab222 ur a 311 231 324 112 324 231 311 311 243 231 324 324 242 231 231 411 321

311

243

231

511

J ás zl adány112

211

512

142

211

121

211

J á242 sz al sós zent gy ör gy

512

324

142 sk ör e 112Ki

242 324 311

324

231

311

231

324 324

211

231

324

411 512

231

242

321

411

112

231

231

211

324

231

112

231 231

231

324

231

311 511 231

211

112

311

213

211

Ti s zanána231

411

311

231

311

242

Tar nasz ent mi kl ós

242 112

242

231

121

231

Pél y

512 231

Sar u d 211

231

321

231 231

242 ás zk i sér 231 112J

311

321

Hev es vez ek ény

112

231

311 243

231

231 231 231

231

411

112

231

231

321

311

231

411

311

142

211 211

231

231

121

211 231

411

231

211

231

243

225000

231

231 242

Köml ő

411

231 211

411

121

112

321

231

211 121

311

245000

243

231

321

211

231

411

231

311 231 231

231

Új l őr i ncf al va

211

512

240000

311

222

112 231

411

142

235000

311

321

230000

242

112 242 242 243

HEVES

242

231

231 Át án y

Por osz l ó

112

231

512

121 211 112

231

231

311

311

770000

0

225000

311

231

222 222 222

211

324

231

242

231 231 231

311

311 311

311

324

220000

311

311

112

221

324

231

242

121

231

231

222

242

211

231

231

231

231

231

na

311

242

231

221 222 222 Tenk 242 112

231

tor

222

222

221 222

ász szent an dr ás 112 J 324 243

231

311 231

231

sa

121

324 311

231 121

231

770000

231

ZA

324 324 324324 324 311 311324 311 311 324 311 311 324 324 324 311 242 324 242

311 311 231 324 324 324

231

222 222

222

231

222

222

242 222 222

231 231

222

242

231

112

765000

fõc

231

231

231

760000

222

324

512

242

231

TI S

260000 255000

231

311

222

242

112

231

222 324 231 311 324

121

755000

231

zõ -

Boconád324

ánk 112Zar 242

Er dőt el ek

112 211

311

Tar namér a

112

112

230000

512

112

231

243

222

512

231

Tar nazs adány

112

250000

Tar nabod 112

750000 231

kó

231 112

745000

512 311 242

na Tar

231 Nagyf űge d

231

245000

740000

s La

112

735000

önt ö

730000

2,5

5

10

km

Te rüle tha sz nosí tá s( COR I NE) : Kisk öre

Kom ple xé rz é k e ny sé gi é s te rhelhetősé gi viz sgá la ti ta nulm á ny MFGI MBFHe g y üttm űk ö dé s 20 16.

Mé re ta rá ny : Vetüle t: Dá tum :

EOV

2 01 6. 01. 27 .

Me grendelő: Dig itá lis sz e rk . : Elle nőriz te :

J óvá h a gyta :

MBFH Pa sz eraGy örgy

Gy uric z aGy ö rgy Fa nc sik Ta má s

2 .m ellé k let

# 740000

58

260000

! .

Köml .ő–1 . K20 ..

HEVES

.

255000 250000

250000

59

88

50 00

260000 255000

0 450 -

58

60

! .

770000

K27

Vi z sg á la tite rüle t Pre ka i noz oos fe lsz í n( mBf) S zé nhi drog é nk uta tófú rá s( MBFH) 5 00m mé lysé ge te lé rt fúrá s( MFGI ,Ge oBa nk ) Pre ka i noz oos a ljz a tot é rt fúrá s( MFGI ,Ge oBa nk )

! . .

! . K22

.

K35

Ab. D–1 ! .

! .

Ti r –1

#

240000 235000

235000

K16

0 500 -

6

6

6

230000

14

#

230000

9

#

.

K43

#

.

.. K. 23

#

Al a–1

K38 . 4 8 B36B. .. J ás zki sér

HHEN. Pél y–2

#

! .

! .

#

.

K34

B40 . . Abádszal ók

#

60

K5 ..

#

.

23

K30

#

K52

K22

#

.

. Ki sk ör e

a lsók ré tabá zi sos vulk a ni tok é se ze k á th a lmoz ott te ng e riüle dé ke i a lsótri á sz folyóvi z ié s de ltafá c i e sű sz i li c i k la sz tos k é pz ődmé nye k a lsótri á sz se ké lyte ng e ria g ya k ő,má rg a ,mé sz k ő a lsó–k ö zé psőjurape lá gi k us fi nom sz i li c i k la sz tos össz le t kö zé psőjura –a lsó k ré tape lá gi k us mé sz k ő,tűz k ö ve s mé sz k ő kö zé pső–fe lsőtri á sz pla tformé s me d e nc efá c i e sű k a rb oná tössz le t ! .g yon k i na sfok úme ta morf fe lsőpe rm–a lsó tri á sz se ké lyte ng e rimé sz k ő,h omok k ő,má rg a na g yon k i sfok úme ta morf újpa le oz oos é s me z oz oos k é pz őd mé nye k ta g olá s né lk ül ne m me g fe le lőe né rté ke lhe tő va gy i sme re tle n me de nc e a ljz a t se non–pa le og é n pe lá gi k us má rg a ,fli s va ri sz k usz ime ta morfi tö ssz le t( g ne i sz ,c si llá mpa la ,a mfi b oli t) újpa le oz oos é s me z oz oos k é pz ődmé nye k ta g olá s né lk ül

#

240000

J ÁSZAPÁTI

6 1 4 5 9 1 0 9 5 8 6 8 6 9 8 8 1 2 3 6 0

#

35 00

00 0 4 -

245000

00 55 -

#

245000

.

#

! .

765000

# # 6

#

#

# #

! .

#

! .

! . ! .

! .

225000

225000

755000 760000 ! .0 ! . fö Ha a sJ . ,Buda iT. ,Csontos L. , Fodor L. ,Konrá dGy.2010 :Ma g ya rorsz á g pre ka i noz oos ldta nité rk é pe ,1: 5 000 0. – Földta niI nté ze tk i a dvá nya

#

750000

#

# . 745000!

1

1

765000 ! .

! .

! . .! ! .! .

1

! . 770000 ! . ! . . ! . ! ! .! .! .

220000

#

#

740000

1

1

#

#

6

0

2, 5

5

10

#

k m

Pre ka i noz oos a ljz a t( Ha a se ta l.2010) : # Ki sk öre #

#

#

# Kőt el ek

#

#

.

K1 1

! .

6

#

# 220000

#

#

735000

6

3000 -

Kun–2 ! . . !

6

#

730000

Ti gy –1

! .

Kun–3

#

#

00 0 -3

! .

! .

KUNHEGYES

#

10

Ti gy –3

6

#

9

Ti gy –2 6 . !

3500

J ás z–I 7 J ás z–1 J ás zl adányB! . . . ! . . K29 . K19 .

#

69

760000

69

69

T ar na–1

755000

#

69

750000

#

68

745000

#

735000

Komple xé rz é ke nysé g ié s te rhe lhe tősé gi # vi z sg á la tita nulmá ny MFGI MBFHe g yüttműk ö dé s 20 16.

Ve tü le t:

! .

#

Mé re ta rá ny: -

EOV

Dá tum: ! . ! . ! .

# 2 01 6. 01. 27 . #

#

Me g re nde lő: Di gi t# á li s sz e rk . : Elle nőri z te :

J óvá h a g yta :

MBFH Pa sz e raGyörg y

Gyuri c z aGyö rg y Fa nc si k Ta má s

3 .me llé k le t

#

730000

735000

745000

750000

760000 1750

Er dőt el ek

Tar nabod

765000

! .

770000

Tar nazs adány

50 12 Tar namér a

T ar na1

Tenk

Por osz l ó

-2 00 0


00 15 -

Át ány

! .

17 50

Kö ml ő1

3500

Köml ő

HEVES

Sar ud

250000

250000

255000

Boconád

Zar ánk

255000

! .

J ász szent andr ás

3250

! .

Ti s zader zs

240000

Vi z s gála tite rüle t Als ópa nnóni a ita lp mélys ég( mBf )

Ti szat ó

! .

Sz én hi dro gén k uta tóf ú rás( MBFH)

Abádszal ók

HHEN. Pél y2

35 00

J ás zki sér

235000

300 0

! .

Ki sk ör e

3000

Pél y

Ti s zabur a

TI SZ A

235000

245000


J ász i v ány

240000

J ÁSZAPÁTI

Ti szat ó

Ti s zanána4000

Hev es vez ek ény

25 00

1500 22 50

245000

755000

skó La

na Tar

Nagyf űged

260000

740000

260000

730000

300 0 00 30 -

Al a1

Ti s zar of f

! .

Ti r 1

Ti s zas űl y

1 J ás zl adányJász! .

! .

Ti s zagyenda

! .

J ász I

KUNHEGYES

Ti gy 2

! .

275 0

225000

J ász al sós zent gy ör gy

Ab. D1

230000

230000

! .

Ti gy 3

! .

! .

Kun3

! .

Kun2

! . ! 1 .Kun-

Ti gy 1

0

Kun. K1

225000

! .

730000

Ti s zabő

735000

k és z ült J uhás zE. ,Kumme rI .199 7a la pj án

740000

. 745000!

750000 ! . ! .

755000 ! . ! .

760000

! . ! . ! .

765000 ! .

! .

! . .! ! .! .

0 275 0 5 2 - 0

2250 -

220000

Hunyadf al v a

Szás zber ek

ö nt ö zõ f õc sa t or na

220000

Kőt el ek

2000 -

! . 770000 ! . ! . . ! . ! ! .! .! .

5

10

k m

Als ó pa n n ó n i a i k ép z ő d mén ye k ta lp mélys ég e : Ki s k öre Ko mp le xérz ék e nys égiéste rhe lhe tős égi vi z s gála tita nulmány MFGI MBFHe g yüttműk ödés20 16.

Mére ta rán y: Ve tü le t:

! .

2, 5

Dátum: ! . ! . ! .

EOV

2 01 6. 01. 27 .

Me gre nde lő : Di g i táli ss z e rk . : Elle nő ri z te :

J óváh a gyta :

MBFH Pa s z e raGyörgy

Gyuri cz aGyörgy Fa n cs i k Ta más

4 .me llék le t

Nagyf űged

na Tar

600 Tar nazs adány

745000

T ar na1

765000

! .

770000

Por osz l ó

Boconád

Zar ánk

Új l őr i ncf al va Át ány

! . 800

Köml ő1 Köml ő


Sar ud

250000

HEVES

130 0

250000

760000

Tenk

Tar namér a

255000

755000

Er dőt el ek

Tar nabod

! .

750000

255000

700

740000

260000

735000

skó La

260000

730000

Ti szat ó

Ti s zanána

245000

245000

1600

Hev es vez ek ény


J ász i v ány 800

10 00

Ti s zar of f Ti s zas űl y

! .

240000

Ti r 1

1700

120 0

225000

1 J ás zl adányJá sz! .

! .

Ti s zagyenda

! .

J á sz I

Ab. D1

230000

230000

! .

KUNHEGYES

Ti gy 2

! .

Ti gy 3

! .

! .

Kun3

! .

Kun2

! . ! 1 .Kun-

Ti gy 1

0

Kun. K1

225000

00 19

Al a1


235000

Ti s zabur a

TI SZ A

00 14

Ti s zabő

735000

k és zült J uhás z E. ,Kumme rI .199 7a la pj án

740000

. 745000!

750000 ! . ! .

755000 ! . ! .

760000

! . ! . ! .

765000 ! .

! .

! . .! ! .! .

00 12

0 110

! . 770000 ! . ! . . ! . ! ! .! .! .

220000

Hunyadf al v a

Szás zber ek

önt özõ f õc sa t or na

220000

Kőt el ek

730000

! .

Als ópa nnóni a ik ép ződmén ye k va s ta gs ága( mBf ) Szén hi dro gén k uta tóf ú rás( MBFH)

Abádszal ók

160 0

11 00

235000

Ti szat ó

J ás zki sér 00 15

Vi zs gála tite rüle t

18 00

90 0

! .

HHEN. Pé l y2

Ki sk ör e

2000

240000

Pél y

! .

! .

Ti s zader zs

J ÁSZAPÁTI

5

10

k m

Als ó pa n n ó n i a i k ép ző d mén y e k va s ta g s ág a : Ki s k öre Ko mp le xérzék e nys égiéste rhe lhe tős égi vi zs gála tita nulmány MFGI MBFHe g yüttműk ödés20 16.

Mére ta rán y: Ve tü le t:

! .

2, 5

Dátum: ! . ! . ! .

EOV

2 01 6. 01. 27 .

Me gre nde lő : Di g i táli ss ze rk . : Elle nő ri zte :

J óváh a gy ta :

MBFH Pa s ze raGy örgy

Gy uri c zaGyörgy Fa n cs i k Ta más

5 .me llék le t

740000 na Tar

Nagyf űged

745000

755000

760000

765000

Er dőt el ek

Tar nabod

770000

Tar nazs adány

.

T ar na1

Tenk

Tar namér a

Por osz l ó

Boconád

Zar ánk

255000

255000

750000

260000

735000

skó La

260000

730000

Új l őr i ncf al v a Át ány

.

Köml ő1 Köml ő

Sar ud

250000

250000

HEVES J ászs zent andr ás

Ti szat ó

Ti s zanána

245000

245000

Hev es vezekény

Tar nasz ent mi k l ós

J ászi vány

Vi zs g ál a t it e r ül e t

Ko nc e s s zi ór aj a va s ol tt e r ül e t

Ti s zader zs

Ki skör e

Pél y

240000

240000

J ÁSZAPÁTI

Ti szat ó

Abádszal ók

HHEN. Pél y2

Ha t ál yo ss zé nhi d r ogé nbánya t e l e k Ha t ál yo ss zé nhi d r ogé nkut a t ás it e r ül e t

Bányt e l ke nkí v ül is zé n hi dr o gé nk ut a t óf úr ási ndi kác i óva l/t e l e ppe l Szé nh i dr ogé nk ut a t óf úr ás

! . .

235000

Jászki sérI I .-szénhi dr ogén

J ás zki sér

.

TI SZ A

Ti s zabur a

Al a1

Ti s zar of f

.

Ti r 1

Ti s zasűl y

225000

J ászal sósz ent györ gy

1 J ás zl adányJász.

.

AbD1

230000

230000

.

Ti s zagyenda

.

J ászI

KUNHEGYES

Ti gy2

! .

Ti gy3

.

.

Ti gy1

Kun3

.

Kun2

1 . .Kun-

Nagykör űI .-f öl dgáz 730000

220000

Hunyadf al va

735000

740000

745000

750000

755000

Ti s zabő

760000

.


220000

Kőt el ek

Szás zber ek

765000

770000

0

225000

.

235000

Pél yI .-szénhi dr ogénf öl dgáz

2. 5

5

10

k m

Szé n h i d r o gé n k ut a t ás i f e l mé r t s é g: Ki s k ör e

Kompl e x é r zé ke nys é g ié st e r he l he t ős é gi vi zs g ál a t it a nul mány MFGI MBFHe g yüt t mű köd é s2 016 .

Mé r e t a r án y: Ve t ü l e t : Dát u m:

EOV

2 016 . 0 6. 27.

Me gr e n de l ő: Di gi t ál i ss ze r k. : El l e nőr i zt e :

J óv áh a g yt a :

MBFH Pa s ze r aGyör gy

Gyu r i c zaGyör gy Fa nc s i kTa más

6 .me l l é kl e t

735000

745000

750000

755000

760000

765000

770000

s La kó

na Tar

20 EG-

260000

740000

VP O

Tarnabod-1

-6 9

9 18/ 7 XA-

260000

730000

250000

HEV-15

250000

-1 JB

A-13/E

HEVES

Kömlö-1

. !

4 -1

-1 GT XP

5 JE-

6 V-1 HE

1 18XA-

PO

255000

23

8 -1/8 GT XP

XUSZ-16

SZ XU

255000

. Tarnabod-1 !

Tisza-tó

XUSZ

245000

HE V-1 4B

Tisza-tó

Abádszal ók

ZA TI S

765000

FL FL 206 -20 7

230000 225000 220000

na tor sa fõc

G AB

-5

zõ -

760000

FL -21 1

FL -2 05

önt ö

235000 230000

HEV -10

JE46 PH-SZ-5N

5

XA B-

90 -1 FL

2 -1 AB

0

770000

2,5

5

10

km

Sz e i z mi k u sf e l mér t s ég : Ki s k ör e

140

VFL-141

A 18/ AB-

/89 XFE-2

-6

4

LVF

GAB

3 -1 AB

88 -1 FL

225000

A 5/ -1 AB

87 -1 FL

! Kunhegyes-3 .

XFE-1/89 CA-20

755000

CAG

KUNHEGYES

4 EXF

-3 XFE

XTGY-5

5 FL-6

XTGY-3

XTGY-4

9

-7

G-1 CA

6

750000

CAG

8

-8

G-1 CA

220000

-6 AB

5 -1 AB

Tiszaroff-1

0 -1 AB 3 Kőt el ek XFE-7 ABG-

G-1 CA

CAG

4

745000

G-1 CA

740000

24 GCA

-26 39 JE-

0

735000

-7

. !

CAG

-9

JE-43

730000

CAG

G-1 CA

0 Z-1 XUS

JEG-44 5 G-2 CA -12 CAG

-45 JEG

Sz e i z moka r ot áz smér és

-8

1 GAB

XTGY-6 -2 AB-11 BG A XTGY-2

-21 AB

1 39/ JE-

. !

24

-22 SZ U X

Jászladány-I

SZ XU

J ás zl adány

! . . !

6 -2 AB 9 -2 PO

40 JE-

/89 25

1 GRE

SZ XU

-29 SZ XU

SZ XU

/90 XPGT-2 5 3 JE-

-20 AB

HEV -11

-21

8 -2 PO

2 Ds z e i z mi kusmér és VSPmér és

G AB

Alattyán-1

-22 AB

. !

9 -1 AB

G AB

12

8 5/8 -2 -11 SZ SZ XU XU

-41 JE

6 -1 AB

SZ XU

J ás zki sér

-9 AB

PH-SZ-2

/87 -1 7 GT -1 XP AB

13 VHE

5 -2 AB

HHEN.Pély-2

. !

7 -2 PO

. ! 240000

HEVA-3 2

Ki sk ör e

6

Jászság3D

3 -6 PO

GAB

240000

3 -2 AB

14

-13 SZ XU

2 V-1 HE

Vi z s gál a t it e r ül e t 3 Ds z e i z mi kusmér és

-64 PO

SZ XU

J ÁSZAPÁTI

6 -2 -29 PO AB

AB -2 4

FL -2 1 FL 3 -1 73

245000

15

HEV -14A

235000

21 EG-

Kompl e x ér z éke nys égiést e r he l he t ős égi vi z s gál a t it a nul mány MFGI MBFHe g y üt t működés20 16.

Mér e t a r án y:Ve t ü l e t : Dát u m:

EOV

2 01 6. 01. 27 .

Me gr e nde l ő : Di g i t ál i ss z e r k. : El l e nő r i z t e :

J óváh a gyt a :

MBFH Pa s z e r aGy ör gy

Gy ur i c z aGy ör gy Fa n c s i kTa más

7 .me l l ék l e t

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

Zar ánk

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

255000

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

T ar na1

. ! k !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

250000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!!!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

245000

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! ! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

" )

!

!

! !

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

" ) " ) !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

730000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

735000

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S !

!

!

!

!

!

!

HV1

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Pél y !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

" ) !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

" )

! !

!

" )

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

! !

!

!

Ti s zabur a

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

" ) !

!

! !

!

!

!

" )

" )

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

" ) !

!

!

!

" ) !

" )

!

! !

!

" ) " )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!!

!

" )

! ! !

! !

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

! !

" ) !

! !

!

!

!

!

!

!

" ) !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

" )

!

!!

!

!

" ) !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

740000

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

Kőt el ek

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

! 745000.

S k

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

755000 . .

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

5

10

k m

Fúr ás i é sg e o fi zi k a i fe l mé r t s é g : Ki s k ö r e

!

!

!

!

!

!

!

750000 .

!

!

!

!!

!

2, 5

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

0

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Hunyadf al v a

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!! !

!

!

!

!! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

! !

!

!

!

!

" ) !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

" ) !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!!

!

! ! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

" )

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

" )

! !

" )

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

" )

!

!

!

" ) " ) " " ) " ) ) " " ) ) " )YES " " ) Ti ) gy 2 " KUNHEG ) " ) " . ) " ) Kun. K 1 " )" " ) )Kun-3 K 3 " )un" ) . T i gy 3 " " ) ! " " ) ) . ) . ! . n2 ) Ku " ) " ) Kunhegyes-3 " " ) )Kun" )" " " ) ) . . " 1 ) " ) Ti gy 1" ) " . ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) Ti s zabő " ) " ) " ) " ) . . 760000 765000 770000 . . . . . . . . . . .. . . . . !

!

!

!

" )

!

!

!

! !

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

Ti s zag yenda " ) !

!

" )

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

" )

!

" )

!!

" )

!

!!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

" )

!

!

" )

!

!

! !

!

!

" ) !

!

!

!

!

" )

!

!!

! !

!

" ) !

" ) !

" )

!

!! !

!

! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

" ) " )

!

" )

!

!

" ) Ab . D1 !

! !

!

" )

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

" ) . ! !

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!! !!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

! !

!

!

!

" ) !

!

!

Ti s zas űl y

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

! !

!

" )

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!! ! !

!

!

!

!

Ti r 1

!

!

" )

!

!

!

" ) " ) . . ! " ) Tiszaroff-1 Ti s zar of f k !!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

Tir-1 !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

" )

!

!

!

" )

! !

!

!

!

!

" )

!

!

!

" )

!

!

!

! ! !

! ! !

!

! !

" )" )

!

!

!

!

!

!

!!

!

! ! !

! !! !

!!

" )

!

!

!

!

" )

!

" )

!

!

!

!

!

! !

" )

!

! !

" ) !

" ) !

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

! !

!

!

!

! !

" )

!

!

!

!

!!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

" )

" )

! !

!

!

!

" )

!

!

!

" )

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

" )

" )

!

!

!

!

!

! !

!

" ) !

!

!

!

" )

!

!! !

" )

" )

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!! !

! !

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

" )

" )

!

!

" )

!

!

" )

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

" ) !

" )

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!!

!

!

!

!

Te l l ur i kusmé r é s

!

" )

!

" )

!

!

" )

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

! !

! !

VSPmé r é s Sze i zmo ka r ot ázsmé r é s

Mágne s e sdz mé r é s Ma gne t ot e l l ur i kusmé r é s

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

Abádszal ók " )

!

!

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

! !

!

!

!

" )

!

!

! !!

! !

!

!

" )

! !

!

! !

!

! !

Vi s s za a dot tme ddő s zé nhi d r o gé nkút

Gr a vi t ác i ósmé r é s

! !

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Ti szat ó

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

! . . !

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" ) " )

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

. ! .

Ti s zader zs !

! !

!

!

Ki sk ör e

!

!

! !!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

Di gi t ál i smé l yfúr ás g e o fi zi ka ia da t

S

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

" )

!

.

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Vi zs gál a t it e r ül e t Szé n hi dr o gé n kut a t ófúr ás( MBFH)

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

Tar nasz ent mi kl ós ! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

Ti szat ó !

!

!

!

!

! !

!

!

Ti s zanána

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!! ! !

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

" )

!

!

!

! !

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !! !!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

Sar ud

!

! !

!

!

!

!

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

" )

!

!

!

!

!

Köml ő

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!!

" )

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

" )

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !


!

!

!

. ! S Köml ő1

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!!

! !

!

! !

Kömlö-1 Köml ő1 " ). !

!

!

" )

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

" ) " )

!

" )

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Por osz l ó

!

!

!

!

!

!

! !

!

!! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

! !

" )

! !

!

!

! !

!

!

! !!

!

! !

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

Hev es vez ek ény

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" ) " )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

" )

!

" )

!

!

!

" ) . . ! S JászI

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

J ász I

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

1 J ás zl adányJász " ). !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

" ) " )

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

! !!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Szás zber ek !

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

" ) !

!!

!

!

!

" )

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!!

! !

! !

!

!

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

" )

!

!

" ) HHEN.Pély-2HHEN. Pél y2 .

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!


!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

!

! !!

J ás zki sér " ) !

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

" )

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

" )

!

!

!

!

! !

!

! !

!! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

Át ány

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

. !

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

J ász i v ány

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !!

Alattyán-1Al a1 .

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

" )

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

! ! !

! ! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

HEVES

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

! !

!

! !!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

225000

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

Tenk

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

J ÁSZAPÁTI

!

! !

! !

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

" )

!

!

!

!

!

! !

!! !

240000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

" )

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

" )

! !

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! !!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

! !

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!!

!

!

" )

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

" ) !

! !

!

!

! !

!


!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

! ! !

! !

! ! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

! !

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

235000

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

230000

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

S

Er dőt el ek F616

!!

! !

!

!

!! !

!!

" )

!

!

Boconád

S F614

!

! !

!

!

!

!

!

!

220000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

Tar na a " )mér

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. Tarnabod-1 Tarnabod-1

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

Tarna-1 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Tar nabod

! !

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

Tar nazs adány !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

260000

!

!!

!

!

! !

!

!

255000

!

!

250000

!

!

!

!

!

!

245000

260000

!

!

!

! !

.

770000

240000

!

!

!

!

765000

235000

! !

!

!

! !

!

na Tar !

!

760000

230000

Nagyf űged

!

!

! !

" )

!

755000

skó La

!

!

!

!

!

! !

750000

225000

745000

220000

740000


735000

TI SZ A

730000

Ko mp l e xé r zé ke nys é gié st e r he l he t ős é gi vi zs gál a t it a nul mány MFGI MBFHe g yüt t műkö dé s20 16.

Mé r e t a r án y: Ve t ül e t :

Dát u m: . . .

EOV

2 01 6. 01. 27 .

Me gr e nde l ő: Di g i t ál i ss ze r k. : El l e nőr i zt e :

J óv áh a gyt a :

MBFH Pa s ze r aGyör gy

Gyu r i c zaGyö r gy Fa n c s i kTa más

8 .me l l é k l e t

735000

740000

745000

750000

755000

760000

765000

770000

775000

780000

785000

790000

275000 270000 265000 255000 250000

260000

0

10

km

235000 230000 220000

5

BAZMe gye iKa ta sztr óf a véd e l miI ga zga tósá gI ga zga tóh e l ye tte siSze r ve ze t Ka ta sztr óf a véd e l miHa tósá g iSzo l gá l a t á l ta lme ga d ott ki e gészítés avízbá zi sokh oz

215000

2,5

220000

225000

235000

240000

245000

255000

Vi zsgá l a tite r ül e t Vi zsgá l a tite r ül e t 5k me sk ör n ye ze te

215000

225000

230000

240000

245000

250000

260000

265000

270000

275000

280000

730000

280000

725000

Mér e ta r á n y: -

725000

730000

735000

740000

745000

750000

755000

760000

765000

770000

775000

780000

785000

790000

Kompl e x ér zéke nységiés te r he l he tő ségi vi zsgá l a tita nul má ny MFGI MBFHe g yüttműkö d és 20 16.

Ve tül e t: Dá tu m:

EOV

2 01 6. 06. 03 .

Me gr e nd e l ő: Di g i tá l i s sze r k. : El l e nőr i zte :

J óvá h a gyta :

MBFH Pa sze r aGyör gy

Gyur i c zaGyö r gy Fa n c si kTa má s

9 .me l l ék l e t

Kisköre szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Recommend Documents