Az Erste Tőkevédett Állampapír Alap, mint beolvadó alap és az Erste Nyíltvégű Tőkevédett Pénzpiaci Befektetési Alap, mint átvevő alap egyesülési tervezete
Alapkezelő: Letétkezelő:
Erste Alapkezelő Zrt. Erste Bank Hungary Zrt.
Forgalmazó:
Erste Befektetési Zrt.
2015. március 23.
1
1. Az egyesülés típusának és az egyesüléssel érintett befektetési alapok megjelölése A tervezett egyesülés típusa: A tervezett egyesülés a Kbftv 84. § (1) bekezdés a) pontja1 szerinti egyesülést jelent (Egyesülés). Ennek megfelelően Erste Tőkevédett Állampapír Alap (Beolvadó alap), nyilvános, nyíltvégű, határozatlan futamidejű Erste Nyíltvégű Tőkevédett Pénzpiaci Befektetési Alapba (Átvevő alap) olvad be. Az Egyesülés során a Beolvadó alap minden eszközét és kötelezettségét az Átvevő alapra ruházza át. A Beolvadó alap befektetői az Átvevő alap megfelelő számú befektetési jegyeihez jutnak, tehát a Beolvadó alap visszaváltási lehetőséggel nem élő befektetői készpénzkifizetésekben nem részesülnek. A Beolvadó befektetési alap adatai: az Alap neve
Erste Tőkevédett Állampapír Alap
az Alap rövid neve
Erste Tőkevédett Állampapír Alap
az Alap működési formája
nyilvános
az Alap fajtája
nyíltvégű
az Alap elsődleges eszközkategóriája
értékpapíralap
az Alap harmonizációja
ABA
az Alap futamideje
határozatlan
az Alap nyilvántartásba vételi adatai
Az Alapot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a 2006. július 13. napján kelt EIII/110.403-1/2006 számú határozatával, mint nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, zárt végű alapot 1112-92 lajstromozási számon vette nyilvántartásba. Az Alap a PSZÁF EN-III/ÉA-11/2009. számú 2009. május 25. napján kelt engedélynek megfelelően átalakult, lajstromszáma 1111-344-re változott.
1
62. § (1) A 63-77. § alkalmazásában egyesülésnek minősül az olyan művelet: a) amelynek során egy vagy több ÁÉKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó ÁÉKBV) megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét másik működő ÁÉKBV-re vagy annak egy részalapjára ruházza át (a továbbiakban: átvevő ÁÉKBV) és cserébe a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak és a kapott kollektív befektetési értékpapírok nettó eszközértékének 10 százalékát nem meghaladó mértékű készpénzkifizetésben részesülnek
2
az Alap befektetési jegyének neve
Erste Alpok Nyíltvégű Tőkeés Hozamvédett Befektetési Alap befektetési jegy
az Alap által kibocsátott jegyek devizaneme
forint
az Alap által kibocsátott befektetési jegyek 10.000,-Ft, azaz tízezer forint névértéke az Alap által kibocsátott befektetési jegyek HU0000704333 ISIN azonosítója
Az Átvevő (jogutód) befektetési alap adatai: az Alap neve
Erste Nyíltvégű Befektetési Alap
az Alap rövid neve
Erste Tőkevédett Pénzpiaci Alap
az Alap működési formája
nyilvános
az Alap fajtája
nyíltvégű
az Alap elsődleges eszközkategóriája
értékpapíralap
az Alap harmonizációja
ABA
az Alap futamideje
határozatlan
az Alap nyilvántartásba vételi adatai
Az Alapot a Felügyelet 2001. január 10. kelt III/110.164-1/2001. számú határozatával vette nyilvántartásba 1111-108 lajstromszámon.
az Alap által kibocsátott jegyek devizaneme
forint
Tőkevédett
Pénzpiaci
az Alap által kibocsátott befektetési jegyek 1 forint névértéke az Alap által kibocsátott befektetési jegyek HU0000702006 ISIN azonosítója
2. A tervezett egyesülés háttere, indokai Az Alapkezelő a 2/2015. számú, 2015. február 10. napján kelt vezérigazgatói utasításban döntött a nyilvános, nyíltvégű, határozatlan futamidejű Erste Tőkevédett Állampapír Alap (Beolvadó alap), nyilvános, nyíltvégű, határozatlan futamidejű Erste Nyíltvégű Tőkevédett Pénzpiaci Befektetési Alapba (Átvevő alap) 2015. április 30. napján történő beolvadásról,
3
amely beolvadás a Kbftv. 84. § (1) bekezdés a) pontja2 szerinti egyesülést jelent. Ennek megfelelően a Beolvadó alap befektetői az Átvevő alap megfelelő számú befektetési jegyeihez jutnak, tehát a Beolvadó alap visszaváltási lehetőséggel nem élő befektetői készpénzkifizetésekben nem részesülnek. Az Egyesülés során a Beolvadó alap minden eszközét és kötelezettségét az Átvevő alapra ruházza át. Az egyesülés indoka, hogy az Alapkezelő az Egyesüléssel átláthatóbbá kívánja tenni a Befektetők számára a termékpalettáját. Ezért az Alapkezelő optimalizálni kívánja a hasonló befektetési politikával rendelkező alapok körét és számát, amelynek következtében az egyesüléssel érintett alapok költséghatékonyabb formában működhetnek, biztosítva a Befektetők számára a méretgazdaságosság által elérhető előnyöket. 3. A tervezett egyesülésnek a várható hatása mind a beolvadó, mind az átvevő befektetési alap befektetői tekintetében Az Egyesülést követően a befektetési politikákban fellépő változás meglátásunk szerint nem lényeges. Mind a Beolvadó, mind az Átvevő alap pénzpiaci alap és mindkét alap befektetései között éven belüli betétek és értékpapírok találhatóak. 2015. január végén a Beolvadó alap portfóliójának átlagos hátralevő futamideje 0,18 év volt, míg az Átvevő alapé 0,28 év. Az esetleges deviza kitettségek mind a két alap esetében határidős deviza eladással forintra fedezve voltak. Lényeges átalakítás a portfóliók tekintetében sem az egyesülést megelőzően sem azt követően nem várható. Ha az alapok teljesítményét vizsgáljuk, akkor az látható, hogy az Átvevő alap hozama mind a tavalyi évben (1,66% versus 1,59%), mind az azt megelőző 2013-as évben (4,24% vs. 3,94%) meghaladta a Beolvadó alap hozamát. A befektetők jogaiban bekövetkező változás A Beolvadó alap befektetőinek jogaiban bekövetkező változások Az Egyesülés hatálybalépésének napján a beolvadó alap megszűnik és minden eszközét és kötelezettségét az átvevő alapra ruházza át. Azoknak, a Beolvadó alap befektetési jegyeivel rendelkező befektetőknek, akik továbbra is szeretnének részesülni a jogutód (Átvevő) alap befektetéseiből, így megtakarításaikat továbbra is fent kívánják tartani, az Egyesüléssel kapcsolatban nincsen teendőjük, mivel a megtakarításaik automatikusan – az Egyesülés hatálybalépésének napjával – átkerülnek az Átvevő alap vagyonába, és az Egyesülést követően az Átvevő alap befektetéseiből részesülnek a befektetők.
2
84. § (1) A 85-99. § alkalmazásában egyesülésnek minősül az olyan művelet: a) amelynek során egy vagy több ÁÉKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó ÁÉKBV) megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét másik működő ÁÉKBV-re vagy annak egy részalapjára ruházza át (a továbbiakban: átvevő ÁÉKBV) és cserébe a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak és a kapott kollektív befektetési értékpapírok nettó eszközértékének 10 százalékát nem meghaladó mértékű készpénzkifizetésben részesülnek
4
Azoknak, a Beolvadó alap befektetési jegyeivel rendelkező befektetőknek, akik nem kívánnak a jogutód (Átvevő) alap befektetéseiből részesülni, lehetőségük van arra, hogy befektetési jegyeiket díjmentesen visszaváltsák a Forgalmazási helyeken. A Kbftv. 95. § (1) bekezdése alapján a Beolvadó alap befektetési jegyeivel rendelkező befektetőket a díjmentes visszaváltás joga a tervezett egyesülésről szóló tájékoztatástól az átváltási arány kiszámításának időpontja (2015. április 30.) előtti 5. munkanapig (Átmeneti időszak), azaz 2015. április 23. napjáig illeti meg. Tehát az Alapkezelő és a Forgalmazó a befektetők javára 2015. április 23. 16:30 -ig biztosítja a Beolvadó alap befektetési jegyeinek díjmentes visszaváltását. A Beolvadó alap befektetési jegyeinek vételére és visszaváltására 2015. április 28. 16:30-ig van lehetőség. Ha a befektetők a Beolvadó alap befektetési jegyeit 2015. április 28. 16:30-igelmulasztják visszaváltani, az Egyesülés hatálybalépésének napján (2015. április 30.) az Átvevő alap befektetőivé válnak és az Egyesülést követő első forgalmazási naptól kezdve (2015. május 4.) napján már a jogutód (Átvevő) alap befektetőiként jogosultak jogaikat gyakorolni. A tőkevédelem az Egyesülés következtében a Beolvadó alap befektetési jegy tulajdonosai esetében a következő módon alakul: 1. Abban az esetben, ha a Beolvadó alap befektetési jegy tulajdonosa az Egyesülés napján több mint egy éves befektetéssel rendelkezik, akkor már az Egyesülés napjától megilleti a tőkevédelem. A tőkevédelem alapja ebben az esetben a Beolvadó befektetési alap befektetési jegyének megvásárlása napján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték. 2. Abban az esetben, ha a Beolvadó alap befektetési jegy tulajdonosa az Egyesülés napján még nem rendelkezik egy éves befektetéssel és a Beolvadó alap befektetési jegyeinek vásárlásától számított 1 éves periódus lejárata meghaladja az Egyesüléstől számított 91. napot (2015. július 30.) akkor a következők szerint alakul a tőkevédelem: 2.1. Amennyiben az Egyesülés napján a Beolvadó befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke kisebb, mint ami a Beolvadó befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a befektető által történő megvásárlás időpontjában volt, akkor a tőkevédelem alapja a Beolvadó befektetési alap befektetési jegyének megvásárlása napján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték, és a tőkevédelem a befektetőt a vásárlástól számított 1 évet követően illeti meg. 2.2. Amennyiben az Egyesülés napján a Beolvadó befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nagyobb vagy egyenlő, mint ami a Beolvadó befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a befektető által történő megvásárlás időpontjában volt, akkor a tőkevédelem alapja az Egyesülés napján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték, és az Átvevő alap által biztosított 90 napon túli tőkevédelem kezdő időpontja az Egyesülés napja. 3. Abban az esetben, ha a Beolvadó alap befektetési jegy tulajdonosa az Egyesülés napján még nem rendelkezik egy éves befektetéssel és a Beolvadó alap befektetési jegyeinek vásárlásától számított 1 éves periódus lejárata korábbi időpontra esik, mint az Egyesüléstől számított 91. nap (2015. július 30.) akkor a következők szerint alakul a tőkevédelem: 5
3.1. Amennyiben az Egyesülés napján a Beolvadó befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke kisebb, mint ami a Beolvadó befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a befektető által történő megvásárlás időpontjában volt, akkor a tőkevédelem alapja a Beolvadó befektetési alap befektetési jegyének megvásárlása napján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték, és a tőkevédelem a befektetőt a vásárlástól számított 1 éves periódus letelte után illeti meg. 3.2. Amennyiben az Egyesülés napján a Beolvadó befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nagyobb vagy egyenlő, mint ami a Beolvadó befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a befektető által történő megvásárlás időpontjában volt, akkor a tőkevédelem alapja a Beolvadó befektetési alap befektetési jegyének megvásárlása napján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték, és a tőkevédelem a befektetőt a vásárlástól számított 1 éves periódus letelte után illeti meg. A fent említett összes eseten túlmenően az Alapkezelő az Egyesüléstől számított 90 napot meghaladó befektetés után is biztosít tőkevédelmet, amelynek alapja az Egyesülés napján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték. Az Átvevő alap befektetőinek jogaiban bekövetkező változások Az Átvevő befektetési alap befektetési jegyeivel rendelkező befektetők számára az Egyesülés nem jelent változást. Az Egyesüléssel az Átvevő alap befektetési jegyeinek összesített darabszáma és az Átvevő alap összesített nettó eszközértéke nő meg (a Beolvadó alap befogadásának következtében) az Egyesülés hatálybalépését követő banki munkanapon. A Kbftv. 95. § (1) bekezdése alapján az Átvevő alap befektetési jegyeivel rendelkező befektetőit is megilleti a befektetési jegyeik díjmentes visszaváltásának joga (amennyiben az Egyesülést követően már nem, vagy csak részben kívánnak az alap befektetéseiből részesülni). Az Átvevő alap befektetési jegyeivel rendelkező befektetőket a díjmentes visszaváltás joga a tervezett egyesülésről szóló tájékoztatástól az átváltási arány kiszámításának időpontja (2015. április 30.) előtti 5. munkanapig (Átmeneti időszak), azaz 2015. április 23. napjáig illeti meg. Ennek megfelelően az Alapkezelő és a Forgalmazó a befektetők javára 2015. április 23. 16:30 óráig biztosítja az Átvevő alap befektetési jegyeinek díjmentes visszaváltását. Az Átvevő alap befektetőinek (akik továbbra is részesülni kívánnak az alap befektetéseiből) az egyesülés kapcsolatban semmilyen teendőjük nincs, az egyesülés nem jár semmilyen költséggel. Az Átvevő és a Beolvadó alap által biztosított tőkevédelem: Az Alapkezelő az Átvevő alap esetében továbbra is fenntartja a Kbftv. 25. § (2) bekezdés szerinti tőkevédelemre vonatkozó ígéretet, amely tőkevédelmet továbbra is kizárólag a befektetési politika biztosítja, arra az Alapkezelő, vagy más, harmadik személy garanciát nem vállal. 6
4. Az eszközöknek és a kötelezettségeknek az átváltási arány kiszámításának időpontjában történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételei Beolvadó befektetési alap eszközeinek értékelése: • Pénzeszközök A folyószámlán lévő pénzeszközök T napig felhalmozott kamata és a T-2 napi záró állomány kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekció elszámolására. • Lekötött betét A lekötött betéteknél a betét összegét a T napig felhalmozott kamatokkal kell növelni és a nettó eszközértékben szerepeltetni. •
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Magyar Állam által forintban kibocsátott fix és változó kamatozású valamint diszkont állampapírok a) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által a T-1 napon, illetve annak hiányában a legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; b) amennyiben 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén, ha az Államadósság Kezelő Központ még nem jegyzett árat a kötvény hátralévő futamidejéhez legközelebb eső ÁKK referenciahozamok súlyozott átlaghozamának felhasználásával a T-1 napra számított nettó árfolyam és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; c) a 3 hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén az ÁKK által a T-1 napon, illetve annak hiányában a legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam és a megegyező napon közzétett két hetes BUBOR index súlyozott átlaghozamának felhasználásával a fordulónapra számított nettó árfolyam és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; d) amennyiben fix kamatozású és diszkontkötvények esetén az előző pontokban megfogalmazott információk nem áll rendelkezésre az értékelés a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik; e) amennyiben változó kamatozású kötvények esetén az előző pontokban megfogalmazott információ nem áll rendelkezésre az értékelés a beszerzési áron T napra számított bruttó értéken történik.
7
MNB által kibocsátott forintban denominált kötvények és diszkontkötvények f) a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, 3 három hónapnál hosszabb hátralévő futamidőjű kötvények és diszkontkötvények a Magyar Nemzeti Bank által közzétett T1 napi záró ár hiányában, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által a T-1 napon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett a kötvény hátralévő futamidejéhez legközelebb eső referenciahozamok súlyozott átlaghozamának felhasználásával a T-1 napra számított nettó árfolyam és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; g) a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott 3 hónapnál hosszabb futamidejű, de 3 három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidőjű kötvények és diszkontkötvények esetén az ÁKK által a T-1 napon, illetve annak hiányában a legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam és a megegyező napon közzétett két hetes BUBOR index súlyozott átlaghozamának felhasználásával a T-1 napra számított nettó árfolyam és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; h) a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, 3 három hónapnál rövidebb hátralévő futamidőjű kötvények és diszkontkötvények értékelése a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik. Államgaranciával rendelkező kötvények, továbbá forintban denominált állami garanciával rendelkező értékpapírok, valamint állami garanciával nem rendelkező hitelintézeti, vállalati, önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve a forinttól eltérő devizában kibocsátott állampapírok i) 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és jelzáloglevelek esetén a T-1 napi, nettó eszközérték számítását megelőző, legfrissebb árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó legfeljebb 30 napos árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik; j) 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és jelzáloglevelek esetén, ha az árjegyzők még nem jegyeztek árat és az értékpapír a tőzsdére be van vezetve, akkor az utolsó, legfeljebb 30 napos tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon kell értékelni; k) 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és jelzáloglevelek esetén, ha fenti eljárások nem alkalmazhatóak, akkor fix kamatozású kötvény és diszkontkötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik, változó kamatozású kötvény esetében pedig beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerül értékelésre; l) 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidőjű diszkontkötvények és jelzáloglevelek esetében a T-1 napi, nettó eszközérték számítását megelőző, legfrissebb árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó legfeljebb 30 napos árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik; 8
m) 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidőjű fix kamatozású kötvény illetve azon diszkontkötvények és jelzáloglevelek esetébe, ahol nem teljesülnek a l) pont kívánalmai, az értékelés a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik, változó kamatozású kötvény esetében pedig beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerül értékelésre; Kibocsátás előtt álló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok minden esetben beszerzéskori értéken kerülnek értékelésre. • Repo ügyletek Az ügylet árkülönbözetének naptári napra számított időarányos (lineáris) része. • Kollektív befektetési értékpapírok Az értékelés napjára vonatkozó nyilvánosan közzétett vagy az Alapkezelő által elérhető legfrissebb (amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, úgy az utolsó nyilvánosan közzétett) egy jegyre jutó nettó eszközérték és az Alap tulajdonában levő kollektív befektetési értékpapírok darabszámának szorzata. •
Származtatott ügyletek
Határidős ügyletek: A nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett T1 napi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és az alábbiakban definiált elméleti árfolyam különbözetén kell értékelni. Forward ügyleteknél a pozíció beértékelése olymódon történik, hogy az üzletkötéskori prompt árfolyam és a lejáratkori forward árfolyam függvényében a futamidő minden egyes napjához egy elméleti, időarányosan lineáris (kötési) árfolyam kerül hozzárendelésre. Az értékelés során a fentiekben meghatározott aktuális elméleti kötési árfolyamot kell az adott napi az MNB által közzétett prompt árfolyamhoz viszonyítani. Amennyiben a forward ügylet mindkét devizája forinttól eltérő lenne, akkor az adott devizákra vonatkozóan a pozíció beértékelése a T-1 napi MNB keresztárfolyamok felhasználásával történik. A portfólió elemeinek értékelését az Alapkezelő maga végzi. Az Alap portfóliójában nehezen értékelhető eszközök nem szerepelnek. Átvevő alap eszközeinek értékelése: • Pénzeszközök A folyószámlán lévő pénzeszközök T napig felhalmozott kamata és a T-2 napi záró állomány kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekció elszámolására. • Lekötött betét A lekötött betéteknél a betét összegét a T napig felhalmozott kamatokkal kell növelni és a nettó eszközértékben szerepeltetni.
9
•
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Magyar Állam által forintban kibocsátott fix és változó kamatozású valamint diszkont állampapírok n) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által a T-1 napon, illetve annak hiányában a legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; o) amennyiben 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén, ha az Államadósság Kezelő Központ még nem jegyzett árat a kötvény hátralévő futamidejéhez legközelebb eső ÁKK referenciahozamok súlyozott átlaghozamának felhasználásával a T-1 napra számított nettó árfolyam és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; p) a 3 hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén az ÁKK által a T-1 napon, illetve annak hiányában a legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam és a megegyező napon közzétett két hetes BUBOR index súlyozott átlaghozamának felhasználásával a fordulónapra számított nettó árfolyam és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; q) amennyiben fix kamatozású és diszkontkötvények esetén az előző pontokban megfogalmazott információk nem áll rendelkezésre az értékelés a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik; r) amennyiben változó kamatozású kötvények esetén az előző pontokban megfogalmazott információ nem áll rendelkezésre az értékelés a beszerzési áron T napra számított bruttó értéken történik. MNB által kibocsátott forintban denominált kötvények és diszkontkötvények s) a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, 3 három hónapnál hosszabb hátralévő futamidőjű kötvények és diszkontkötvények a Magyar Nemzeti Bank által közzétett T1 napi záró ár hiányában, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által a T-1 napon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett a kötvény hátralévő futamidejéhez legközelebb eső referenciahozamok súlyozott átlaghozamának felhasználásával a T-1 napra számított nettó árfolyam és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; t) a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott 3 hónapnál hosszabb futamidejű, de 3 három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidőjű kötvények és diszkontkötvények esetén az ÁKK által a T-1 napon, illetve annak hiányában a legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam és a megegyező napon közzétett két hetes BUBOR index súlyozott átlaghozamának felhasználásával a T-1 napra számított nettó árfolyam és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;
10
u) a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, 3 három hónapnál rövidebb hátralévő futamidőjű kötvények és diszkontkötvények értékelése a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik. Államgaranciával rendelkező kötvények, továbbá forintban denominált állami garanciával rendelkező értékpapírok, valamint állami garanciával nem rendelkező hitelintézeti, vállalati, önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve a forinttól eltérő devizában kibocsátott állampapírok v) 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és jelzáloglevelek esetén a T-1 napi, nettó eszközérték számítását megelőző, legfrissebb árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó legfeljebb 30 napos árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik; w) 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és jelzáloglevelek esetén, ha az árjegyzők még nem jegyeztek árat és az értékpapír a tőzsdére be van vezetve, akkor az utolsó, legfeljebb 30 napos tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon kell értékelni; x) 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és jelzáloglevelek esetén, ha fenti eljárások nem alkalmazhatóak, akkor fix kamatozású kötvény és diszkontkötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik, változó kamatozású kötvény esetében pedig beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerül értékelésre; y) 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidőjű diszkontkötvények és jelzáloglevelek esetében a T-1 napi, nettó eszközérték számítását megelőző, legfrissebb árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó legfeljebb 30 napos árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik; z) 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidőjű fix kamatozású kötvény illetve azon diszkontkötvények és jelzáloglevelek esetébe, ahol nem teljesülnek a l) pont kívánalmai, az értékelés a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik, változó kamatozású kötvény esetében pedig beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerül értékelésre; Kibocsátás előtt álló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok minden esetben beszerzéskori értéken kerülnek értékelésre. • Repo ügyletek Az ügylet árkülönbözetének naptári napra számított időarányos (lineáris) része. • Kollektív befektetési értékpapírok Az értékelés napjára vonatkozó nyilvánosan közzétett vagy az Alapkezelő által elérhető legfrissebb (amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, úgy az utolsó nyilvánosan közzétett) egy 11
jegyre jutó nettó eszközérték és az Alap tulajdonában levő kollektív befektetési értékpapírok darabszámának szorzata. •
Származtatott ügyletek
Határidős ügyletek: A nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett T1 napi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és az alábbiakban definiált elméleti árfolyam különbözetén kell értékelni. Forward ügyleteknél a pozíció beértékelése olymódon történik, hogy az üzletkötéskori prompt árfolyam és a lejáratkori forward árfolyam függvényében a futamidő minden egyes napjához egy elméleti, időarányosan lineáris (kötési) árfolyam kerül hozzárendelésre. Az értékelés során a fentiekben meghatározott aktuális elméleti kötési árfolyamot kell az adott napi az MNB által közzétett prompt árfolyamhoz viszonyítani. Amennyiben a forward ügylet mindkét devizája forinttól eltérő lenne, akkor az adott devizákra vonatkozóan a pozíció beértékelése a T-1 napi MNB keresztárfolyamok felhasználásával történik. A portfólió elemeinek értékelését az Alapkezelő maga végzi. Az Alap portfóliójában nehezen értékelhető eszközök nem szerepelnek.
5. az átváltási arány számítási módszere
Átváltási árfolyam =
Beolvadó alap befektetési jegyeinek az Egyesülés határnapján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéke Jogutód (Átvevő) alap befektetési jegyeinek az Egyesülés határnapján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéke
Az átváltási árfolyam 6 tizedes jegy pontossággal kerül megállapításra. 6. az Egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontja Az alapok tervezett Egyesülésének időpontja: 2015. április 30. 7. az eszközök átruházására és a kollektív befektetési értékpapírok cseréjére alkalmazandó szabályok A Beolvadó alap befektetési jegyeinek vételére és visszaváltására 2015. április 28. 16:30-ig van lehetőség. Az Átvevő alap befektetési jegyei a kezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően folyamatosan megvásárolhatóak és visszaválthatóak. A Beolvadó és az Átvevő alap befektetői a befektetőknek szóló tájékoztatás közzétételétől 2015. április 23. 16:30-ig jogosultak a Beolvadó, illetve az Átvevő alapban lévő befektetési jegyeiket díjmentesen visszaváltani.
12
A Beolvadó alap befektetési jegyeinek forgalmazása 2015. április 29. és 2015. április 30. napján felfüggesztésre kerül, azaz a felfüggesztés napját megelőző forgalmazási nap (2015. április 28.) 16:30-ig van lehetőség a Beolvadó alap befektetési jegyeinek vételére és visszaváltására, ezen az időpontot követően a Beolvadó alap befektetési jegyei nem vásárolhatóak és nem válthatóak vissza. 2015. április 30. napján meghatározásra kerül az Átvevő és a Beolvadó befektetési alap egy befektetési jegyére jutó nettó eszközértékei alapján az Egyesülés határnapjára, az 5. pontban leírt számítási módszerrel az átváltási arányt. A befektető értékpapírszámláján jóváírásra kerülő jogutód alap (Átvevő) befektetési jegy darabszáma egyenlő a befektető értékpapírszámláján az Egyesülés határnapján nyilvántartott beolvadó alap befektetési jegyek darabszáma szorozva az Átváltási árfolyammal. befektető értékpapírszámláján jóváírásra kerülő jogutód alap = (Átvevő) befektetési jegy darabszáma
a befektető értékpapírszámláján az Egyesülés határnapján nyilvántartott beolvadó alap befektetési jegyek darabszáma
x
Átváltási árfolyam
A befektetők értékpapírszámláján jóváírásra kerülő jogutód alap (Átvevő) befektetési jegy darabszámának tört részre felfelé kerekítésre kerül egész számra, így jóváírásra csak egész darabszámú befektetési jegy kerülhet. Az Egyesülés során alkalmazott felfelé kerekítési eljárás során esetlegesen keletkező többlet befektetési jegyek értékének megfelelő saját tőkét az Alapkezelő pótolja a jogutód alap számára. Tekintettel arra, hogy az Átvevő és a Beolvadó alapok névértéke különböző (Átvevő alap: 1 HUF, a Beolvadó alap: 10 000 HUF), így beolvadás határnapján (2015. április 30.) a Beolvadó alap befektetőinek értékpapírszámláján a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb számú befektetési jegy kerül jóváírásra, melyek egy jegyre jutó nettó eszközértéke azonban épp ezzel a nagyságrenddel alacsonyabb. Ez azonban a Befektető megtakarításának egészére nincs hatással: a Befektető értékpapírszámláján az Egyesülés hatálybalépésének napján nyilvántartott Beolvadó alap befektetési jegyek darabszáma
x
a Beolvadó alap befektetési jegyeinek az Egyesülés hatálybalépésének napjára érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéke
=
a Beolvadó alap x befektetőinek értékpapírszámláján az átváltást követően jóváírt Átvevő alap befektetési jegyeinek darabszáma
az Átvevő alap befektetési jegyeinek az Egyesülés hatálybalépésének napjára érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéke
A Beolvadó alapnak az Egyesülés határnapján (2015. április 30.) meglévő portfóliója, eszközei, követelései és kötelezettségei átvezetésre kerülnek a jogutód (Átvevő) alapnak az
13
Egyesülés határnapján érvényes portfólió, eszközök, követelések, illetve kötelezettségek állományába. Az Alapkezelő a Beolvadó alap befektetési jegyeit az Egyesülés határnapját (2015. április 30.) követően érvénytelenné nyilvánítja. 2015. április 30. napján a befektetők értékpapírszámláján törlésre kerülnek a Beolvadó alap befektetési jegyei, amelyek 2015. április 30. napján jóváírásra kerülnek a jogutód (Átvevő) alap befektetési jegyei az 5. pontban leírt számítási módszerrel meghatározott darabszámban. A Keler Zrt. az Alapkezelő utasítása alapján törli a rendszeréből a Beolvadó alap befektetési jegyeit. A Beolvadó alap befektetői a jogutód (Átvevő alap) befektetési alap befektetési jegyeit 2015. május 4. napjától válthatják vissza. A Kbftv 99. § (4) bekezdésének megfelelően az Egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan az alap Egyesülést követő vagyonáról egyesülési jelentést készít, amelyet egyeztet az alap letétkezelőjével. Az egyesülési jelentést az Alapkezelő és a letétkezelő is aláírja, és ezzel felelősséget vállal az abban foglaltak valódiságáért. A jelentést az egyesülést követő 8 munkanapon belül tájékoztatásul megküldi a Felügyeletnek, valamint kérésre a befektetők rendelkezésére bocsátja. Az egyesülési jelentésnek tartalmazza: - a beolvadó és az átvevő alap eszközeinek és kötelezettségeinek tételes felsorolását és értékét az egyesülés előtt és azt követően; - kollektív befektetési értékpapír-sorozatonként az összesített nettó eszközértékeket; - a kollektív befektetési értékpapírok darabszámát, - az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértéket, és - az egyesülés során alkalmazott átváltási arányt.
Budapest, 2015. március 9.
14
