Az új Földtörvény tervezete Dr. habil. Alvincz József CSc. c. egyetemi tanár politikai főtanácsadó Vidékfejlesztési Minisztérium Egerszalók, 2012. november 29-30.
A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat célja, és tartalmi jellemzői I. • Elsősorban a mező-, és erdőgazdasági földek forgalmával – adásvételével, bérleti feltételeivel – összefüggő jogi aktusokra reflektál. • A törvényjavaslat nem szabályozza a termőterületre vonatkozó jogviszonyok teljességét, hatásköre elsősorban és meghatározóan a termőföldek forgalmára, a földtulajdon-, illetve a földhasználati jogok forgalmára terjed ki. • A törvényjavaslat az újabb jogalkotási gyakorlattal egyezően nem vonja hatálya alá az állami földek hasznosításának a szabályait. • A termőfölddel, illetve az azt hasznosító mezőgazdasági termelőkkel – végső soron a mezőgazdasági üzemmel – összefüggő mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvény nélkül e jogszabály csak a törvény címében megadott cél szempontjából tekinthető teljeskörűnek.
A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat célja, és tartalmi jellemzői II. •
•
•
•
A törvényjavaslat tartalmi jellemzőinek a meghatározását az is befolyásolta, hogy a termőfölddel kapcsolatos egyéb kérdéseket – így például a földvédelemre vonatkozóakat – a jelenlegi jogszabályok megfelelően szabályozzák. A törvényjavaslat elkészülte összefüggésbe hozható a kárpótlás és a szövetkezeti vagyonnevesítés (a szövetkezeti földalap képzése) óta eltelt időszak során a tulajdon szerkezetében és mezőgazdaságunk vállalati rendszerében bekövetkezett változásokkal is. Azonban meg kívánom jegyezni, hogy utóbbira vonatkozóan a már készülőfélben lévő, mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló (a közhasználatban üzemtörvénynek nevezett) törvény megalkotásával kívánunk adekvát választ adni. A törvényjavaslat abból indult ki, hogy a földügyi szabályozás a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó külön törvényi szabályozással együttesen lehet a magyar föld „visszaélésszerű” elsajátítása elleni hatékony eszköz. Ezt a törvényjavaslatot a mezőgazdasági üzemekről szóló törvény „szálláscsinálójaként” kell felfogni.
A termőföld, mint természeti erőforrás I. • Szakértői vélemények szerint Magyarországon a természeti erőforrások – amelyek közé a termőföldet, az erdőt és a bányakincseket soroljuk - a nemzeti vagyonnak a 35%-át képezik. Ezen belül a termőföld és az erdő 75%-os részarányt képvisel, tehát az összes nemzeti vagyonnak mintegy a 26%-át. • A téma fontosságának közgazdasági alapon történő alátámasztásánál (közgazdasági okfejtésnél) azonban figyelembe kell venni azt a tényt, amely szerint, míg a nemzeti vagyon nagyobbik része (például az épületvagyon) bővíthető, addig ez a megállapítás nem vonatkoztatható a termőföldre -, és az erdővagyonra. • A marxi munkaérték elmélet alapján a termőföldnek – mivel annak léte nem a munkából származtatható – nem volt értéke. A föld közgazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló másik körülmény pedig annak korlátozott mértékű magántulajdonban lévő volta jelentette.
A termőföld, mint természeti erőforrás II. • Az ország művelési ágak szerinti besorolása alapján a termőterület nagysága 7,5 millió hektár, ezen belül a mezőgazdasági területé 5,5 millió hektár, az erdőé pedig 1,9 millió hektár. A művelési ágak közül a legnagyobb jelentőséggel bíró szántó nagysága 4,5 millió hektár, amely a mezőgazdasági területnek a 81%-át, a termőterületnek pedig a 60%-át, az ország területének pedig csaknem a felét (a 48%-át) képezi.
Tulajdon-, birtok- és üzemi struktúra 1%
3%
3%
26% 67%
Természetes személyek Állami tulajdon Szövetkezetek Gazdasági társaságok Egyéb
Birtokszerkezet I. • A privatizációs folyamat eredményeként jelenleg Magyarországon 8.609.364 hektár nagyságú külterületi földrészlet (beleértve a termőterületet, a művelés alól kivett területet és zártkertet) 3.948.628 darab önálló helyrajzi számú földrészletre oszlik meg, amelyek átlagos mérete 2,2 hektár nagyságú. • Ma Magyarországon 2,8 millió (természetes) személy összesen mintegy 6 millió ha területet (mg. terület + erdő) tulajdonjogával rendelkezik. • A leírtak alátámasztják a birtokrendezés szükségességét.
Birtokszerkezet II. •
A magyar mezőgazdaság birtokszerkezete duális jellegű. Egyrészről kevés számú, nagy területtel rendelkező társasági illetve kisebb számban termelőszövetkezeti formában működő nagyüzemek, másrészről az életképesség küszöbén egyensúlyozó kisebb birtokméretű – a családtagok közvetlen munkavégzésén alapuló - kisgazdaságok együttes jelenléte jellemzi hazánk mezőgazdaságát.
• Mindebből látható és megállapítható a középbirtok hiánya, amely tényező semmiképp nem kedvez a magyar mezőgazdaság versenyképességének. Ezen probléma központilag irányított birtokrendezés útján lenne egyedül.
FÖMI birtokkategóriákra vonatkozó nyilvántartása Gazdaságok száma (ezer)
Megoszlás (%)
Területe (ezer ha)
Megoszlás (%)
Átlagos terület (ha)
10 ha alatt
279,3
78,5
758,9
11,7
2,7
10-30 ha
47,1
13,2
797,9
12,3
16,9
30-100 ha
20,4
5,7
1064,4
16,4
52,2
100-300 ha
6,8
1,9
1153,0
17,8
169,6
300 ha felett
2,4
0,7
2719,3
41,8
1133,0
356,0
100,0
6493,5
100,0
18,2
Megnevezés
2011
Összesen
A birtokszerkezet szektorok szerinti jellemzői
KSH
adatok
AKI
adatok
MVH
adatok
MGSZH
adatok
KSH AMÖ 2010 Használók száma
Átlagos mg. terület
(ha) 2000
2010
2000
2010
Gazdasági Szervezetek
4401
6400 + 46%
533,5
336,7 - 37%
Egyéni Gazdaságok
928 742
526 000 - 43%
2,5
4,6 + 85%
Agrárgazdasági Kutató Intézet tesztüzemi adatai (2010)
• Egyéni gazdaságok, mg. terület:
29,34 ha
Egy ha mg. területre jutó ∑ támogatás 68,21 ezer Ft
• Társas gazdaságok, mg. terület: 347,05 ha Egy ha mg. területre jutó ∑ támogatás 100 ezer Ft
MVH adatok Gazdaságok száma (ezer)
Megoszlás (%)
Területe (ezer ha)
Megoszlás (%)
Átlagos terület (ha)
10 ha alatt
148,0
71,0
533,2
10,7
3,6
10-50 ha
46,0
22,0
950,1
19,0
20,7
50-100 ha
7,0
3,3
486,0
9,7
69,9
100-300 ha
5,8
2,8
1029,4
20,6
177,0
300 ha felett
1,8
0,9
2001,5
40,0
1100,4
208,5
100,0
5000,2
100,0
24,0
10 ha alatt
124,4
67,2
456,4
9,0
3,7
10-50 ha
44,9
24,2
953,8
18,9
21,3
50-100 ha
7,5
4,0
523,9
10,4
70,0
100-300 ha
6,4
3,4
1119,3
22,1
175,6
300 ha felett
2,0
1,1
2002,8
39,6
1002,4
185,2
100,0
5056,3
100,0
27,3
Megnevezés 2004
Összesen 2009
Összesen
Forrás: SAPS támogatások alapján, MVH, 2010.
Családi gazdaságok főbb adatai I. (2012. február 29.) Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros és Pest Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok
Családi gazdaságok száma
Családtagok száma
Használt terület összesen (ha)
1 575
3 411
94 116
564
1 195
39 006
1 216
2 680
79 372
702
1 577
61 286
1 293
3 100
54 590
937
2 227
66.646
1 259
2 706
73 328
829
2 282
46 340
1 261
3 378
75 065
634
1 692
37 012
1 242
2 816
92 077
Forrás: NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóság, 2012
Családi gazdaságok főbb adatai II. (2012. február 29.) Családi gazdaságok száma
Családtagok száma
Használt terület összesen (ha)
Komárom-Esztergom
391
1 060
25 274
Nógrád
186
357
14 296
Somogy
764
1 671
57 912
1 882
3 905
88 316
Tolna
740
2 141
56 899
Vas
464
1 057
33 911
Veszprém
588
1 327
34 552
Zala
600
1 403
38 818
17 127
39 985
1 002 171
Megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Összesen:
Forrás: NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóság, 2012
Szabályozási aspektusok • Az agrárkérdés célirányos, politikai preferenciákat is tükröző rendezésére először az első Orbán kormány idejének a végén történtek kísérletek. • A jelenleg megalkotásra váró legfontosabb törvények: - a birtokpolitikáról -, - a mezőgazdasági üzemszabályozásról -, - adózásról -, - speciális támogatásokról -, - a birtokrendezésről szóló törvények. • A felsoroltak közül az első kettőt érinti az új földtörvény. • A családi gazdaságokról szóló törvény a magyar mezőgazdaság vállalati rendszerének a kívánt befolyásolását hivatott szolgálni.
A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat főbb jellemzői I. • Fogalmi rendszer - a földműves mint fogalom és kategória megjelenése • A földtulajdon szerzés kitétele • Az őstermelő → maximális birtokméret 50 ha • Az egyéni vállalkozó → maximális birtokméret 300 ha • Családi gazdaság → maximális birtokméret 500 ha • Társas gazdaságok → maximális birtokméret 1200 ha, amelybe nem számít be a tagjaitól bérelt föld. • A helyben lakó természetes személy, illetve a helybeli illetőségű jogi személy • Az engedélyeztetési rendszer
A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat főbb jellemzői II. • Az eltérő vállalkozási formák pusztán a birtokkategóriák alapján nem ítélhetőek meg. • Itt a lényeg az lesz, hogy az említett vállalkozási formákhoz milyen gazdaságpolitikai – elsősorban adózási, kisebb mértékben támogatási – preferencia rendszer társul majd.
A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat főbb jellemzői III. • A törvényjavaslatban a családi gazdaságok képezik a szerzési preferenciák elsődleges tárgyát, mivel azok kell, hogy alkossák a középbirtokok derékhadát, a magyar mezőgazdaság gerincét, amelyek a családtagok foglalkoztatásának biztosításán keresztül előmozdítják a vidéki térségek által nyújtott megélhetési lehetőségek szintjének emelését is. •
A Kormány a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát csökkenteni akarja, de anélkül, hogy felszámolásukra törekedne. A nagyobb birtokok (zömmel társas gazdaságok) is fontos szerepet kaphatnak nagytömegű és azonos minőségű, piacképes mezőgazdasági termékek előállításában.
A törvényjavaslat kapcsolódása az üzemszabályozási törvényhez • „Ezer szállal” kapcsolódik az üzemszabályozási törvény a földforgalomról szólóhoz, de nem azonos azzal. – a birtoknagyság, – a földtulajdonos és a földhasználó alanyi köre, – a földhasználókkal szembeni képzettség kérdése
Várható módosítások • Az állatlétszám figyelembe vétele a társas gazdaságoknál • A törvényjavaslatban szereplő foglalkoztatási kötelezettség enyhítése ugyancsak a társas gazdaságok tekintetében • A törvényjavaslat részletes vitája még nem zárult le • Több mint 200 módosító indítvány érkezett a VM –be
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
