Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Herman Ottó Intézet

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján

Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita1, Bujdosó Éva1, Danyik Tibor3, Demény Krisztina1, Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Horváth Zoltán1, Jencsel Henrietta1, Jánossy László3, Kerékgyártó Tamás1, Korbély Balázs3, Kovács Gábor2, Kovács Zsolt1, Laczkóné Őri Gabriella1, Maginecz János4, Monspart-Molnár Zsófia3, Müller Tamás1, Nádor Annamária1, Németh András1, Paszera György1, Redlerné Tátrai Mariann1, Selmeczi Ildikó1, Selmeczi Pál1, Szentpétery Ildikó1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Varga Renáta1, Veres Imre2, Végh Hajnalka1, Zilahi-Sebess László1

1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Budapest, 2016. 02. 02.

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2016. 02. 02.

Bodor Emese

2015. 09. 30.

Dr. Koloszár László

2015. 09. 28.

Lektorálta:

A jelentés:

2

214

oldalt,

72

ábrát,

51

táblázatot,

7

függeléket,

8

mellékletet tartalmaz.

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet

Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 9. § (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3


Tartalom

I. Őrség vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ... 11 Bevezetés .................................................................................................................................. 11 1. A vizsgálati terület jellemzése.............................................................................................. 12 1.1. Őrség vizsgálati terület földrajzi leírása ........................................................................ 12 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza ........................................................................ 12 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet ......................................................................... 21 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 26 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 26 1.2. Az Őrség vizsgálati terület földtana .............................................................................. 29 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága ................................................. 29 1.2.2. A terület földtani viszonyai .................................................................................... 36 1.3. A terület vízföldtani viszonyai ...................................................................................... 60 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 60 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 64 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai .................................................. 65 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 66 1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) ........................................... 70 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek .......................................... 70 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások ......................... 74 1.4.3. Határ menti víztestek .............................................................................................. 85 1.4.4. Monitoring .............................................................................................................. 85 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés ............................................................... 89 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések ................................................................ 90 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok91 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) .......................................... 91 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás ............................................................................................ 91 1.5.3. Egyéb nyersanyagok .............................................................................................. 91 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) ............................................................................................. 96 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata ................................................ 97 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok ........... 97 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők ........................................................ 97 2.1.2. Az Őrség terület szénhidrogén vagyona ............................................................... 111

4

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása ........................ 117 2.2.1. Kutatási módszerek .............................................................................................. 117 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) ...................................................... 124 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása .......................................................... 125 2.4.1. Közlekedési viszonyok ......................................................................................... 125 2.4.2. Energiahálózatok .................................................................................................. 131 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél ............................................................................................................... 136 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása ........................................................ 141 2.7. A terhelés várható időtartama ..................................................................................... 143 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk ............................................. 143 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama .............................................................................. 143 2.7.3. A termelési szakasz időtartama ............................................................................ 144 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak ................................................................ 145 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek ..................................................................... 147 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése...................................................... 151 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ..................................................................................................... 151 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................................... 151 3.1.2. Zajhatás és rezgések ............................................................................................. 156 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások.............................................................................. 157 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások .................................................................... 157 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 158 3.1.6. Tájvédelem (HOI) ................................................................................................ 161 3.1.7. A termőföld védelme ............................................................................................ 162 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem ............................................................................. 164 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme ......................................... 165 3.1.10. Társadalmi vonatkozások ................................................................................... 169 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása................................................................ 170 3.2.1. Hatások a rezervoárokban .................................................................................... 170 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között ............................................................ 174 3.2.3. Hatások a felszínen............................................................................................... 175 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása ................................................................................... 176 5

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) ............................................................................................................... 176 Irodalom ................................................................................................................................. 178 Internetes hivatkozások .......................................................................................................... 183 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása ..................................... 185 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ..................................................................................................... 186 1. Környezet-, táj- és természetvédelem ................................................................................ 186 2. Vízgazdálkodás és vízvédelem ........................................................................................... 193 3. Kulturális örökségvédelem ................................................................................................. 194 4. Termőföldvédelem ............................................................................................................. 196 5. Közegészségügy és egészségvédelem ................................................................................ 198 6. Nemzetvédelem .................................................................................................................. 198 7. Településrendezés .............................................................................................................. 199 8. Közlekedés ......................................................................................................................... 200 9. Ásványvagyon-gazdálkodás ............................................................................................... 202 Függelék ................................................................................................................................. 203 Mellékletek ............................................................................................................................. 214

Ábrajegyzék 1. ábra. Az Őrség vizsgálati terület elhelyezkedése ................................................................. 12 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése .................... 15 3. ábra. Őrség vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén ................................ 17 4. ábra. Őrség vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) .............................. 19 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Őrség vizsgálati területen, 2011 (%) ...................... 20 6. ábra. Talajtípusok Őrség vizsgálati területen (VKGA 2009) ............................................... 21 7. ábra. Őrség vizsgálati terület vizsgálati tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ............................................................................................................................................. 22 8. ábra. Az Őrség vizsgálati terület erdőborítottsága ............................................................... 25 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ........................... 29 10. ábra. A vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése ..................................................................................................................... 37 11. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010 alapján) a vizsgálati terület határvonalával ...................................................................................................................... 38 12. ábra. Őrség vizsgálati terület É-i része és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, sárgával jelölve az értelmezett szelvények .......................................................................... 39 13. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú Va–32 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 40 14. ábra. A Ny–K-i irányultságú Va–27 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 40 6

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 15. ábra. Az É-D-i irányultságú D–1–H időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 41 16. ábra. Az DNy–ÉK-i irányultságú Sa–25 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 42 17. ábra. A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mBf............................................................................................................... 44 18. ábra. A vizsgálati terület és környezete prekainozoos földtani-szerkezetföldtani térképe. 45 19. ábra. A vizsgálati terület és környezet aljzat mélység térképe ........................................... 46 20. ábra. A pannóniai képződmények talpfelület térképe ........................................................ 49 21. ábra. A Szolnoki Formáció alsó szakasza (turbiditek) talpmélysége ................................. 50 22. ábra. A Szolnoki Formáció alsó szakasza (turbiditek) tetőtérképe .................................... 50 23. ábra. A deltafront üledékek (Újfalui Formáció) talpmélysége ........................................... 51 24. ábra. A deltafront üledékek (Újfalui Formáció) tetőmélysége ........................................... 52 25. ábra. Az Őrség vizsgálati területre eső földtani szelvények nyomvonala .......................... 53 26. ábra. Az 1. sz. földtani szelvény......................................................................................... 54 27. ábra. A 2. sz. földtani szelvény .......................................................................................... 55 28. ábra. A 3. sz. földtani szelvény .......................................................................................... 56 29. ábra. A 4. sz. földtani szelvény .......................................................................................... 57 30. ábra. az 5. sz. földtani szelvény .......................................................................................... 58 31. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja ............................................................................................................................. 67 32. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok.................................. 68 33. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben .................................................. 69 34. ábra. A felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ......................... 71 35. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ...................................................................................................................... 73 36. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ............................................ 76 37. ábra. Hulladékgazdálkodás................................................................................................. 77 38. ábra. Szennyezett területek ................................................................................................. 78 39. ábra. Ipari létesítmények, káresemények ........................................................................... 79 40. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ........... 80 41. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ............................................................................................... 81 42. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ............................................................................................................................................. 83 43. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ............................................................... 87 44. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen88 45. ábra. Az Őrség vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ................................... 92 46. ábra. A koncesszióra javasolt Őrség területen található szénhidrogén előfordulások ..... 100 47. ábra. Anyakőzetek és tárolókőzetek az Őrség terület és a tágabb térség rétegsorában .... 103 48. ábra. A pusztaapáti szerkezet földtani szelvénye ............................................................. 107 49. ábra. A szilvágyi szerkezet földtani szelvénye ................................................................. 108 50. ábra. A Lovászi előfordulás áttekintő rétegsora ............................................................... 110 51. ábra. Őrség vizsgálati terület szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén ...................................................................................................... 112 7

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 52. ábra. A vizsgálati területen és környezetében már felfedezett szénhidrogén előfordulások kitermelhető vagyona a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben .................................... 115 53. ábra. A vizsgálati területen belül a már felfedezett szénhidrogén előfordulások összegzett kitermelhető vagyona a lemélyített kutatófúrások számának növekedésével ................... 115 54. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései .............................................................. 118 55. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ................................... 119 56. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ..................................................................... 120 57. ábra. Irányított ferde fúrás ................................................................................................ 121 58. ábra. A rétegrepesztés folyamata ..................................................................................... 122 59. ábra. Az Őrség vizsgálati terület térségének (Vas- és Zala-megye) közúthálózata. (2009) ........................................................................................................................................... 125 60. ábra. Az Őrség vizsgálati terület térségének (Vas- és Zala-megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ........................................................................................................... 128 61. ábra. Az Őrség vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ............................ 131 62. ábra. Az Őrség vizsgálati terület szénhidrogénszállító vezetékeinek térképe .................. 134 63. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között........................................... 136 64. ábra. A világ bruttó hazai termelése OECD és nem-OECD országok szerint ................. 137 65. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban .................................................. 138 66. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között .............................. 139 67. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ........................................................................................................................................... 140 68. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása ...................................... 140 69. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között .. 142 70. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) ........................................................................ 149 71. ábra. Az Őrség vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások,valamint Zalaegerszeg és környéke légszennyezettségi zónája ............... 153 72. ábra. Az Őrség vizsgálati területen és környékén található földvárak ............................. 168

Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai ............................................................................ 12 2. táblázat. Az Őrség koncesszióra javasolt terület sarokpontjai ............................................. 13 3. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok ................................ 13 4. táblázat. Az Őrség koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok . 14 5. táblázat. Őrség vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben ........................................................................................................................... 21 6. táblázat. Az Őrség vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) ............. 26 7. táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Őrség vizsgálati területen ............................ 28 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére .................................................................................................................... 30 9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre ........................ 30 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) ....................... 31 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) ................ 32 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások ................................................................................................................................. 33 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ................................................................................................................................ 34 14. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések ........................................... 34

8

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében ................................................................................ 35 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ............................................................................................................................................. 35 17. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre59 18. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek ........................................ 70 19. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek ................ 73 20. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből ................................................. 74 21. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint ............. 74 22. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) .......................................... 75 23. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében ..... 75 24. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ...................................................................................................................... 76 25. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai ............. 81 26. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak............................................................. 83 27. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak ..................................................................................................................... 84 28. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) ............................................................... 84 29. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) ................... 84 30. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében ...................... 85 31. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai ........................................................ 86 32. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása ............................................................................................................................................. 88 33. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata ............................ 89 34. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota ...................................................... 90 35. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota .................................................................. 90 36. táblázat. Az Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási (koncessziós) terület ............................................................................................... 91 37. táblázat. A Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek .......................................................................................................................... 91 38. táblázat. Az Őrség vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai ................................................................................................................. 93 39. táblázat. Az Őrség vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai ........................................................................................ 94 40. táblázat. A koncesszióra javasolt Őrség területen és környezetében elhelyezkedő szénhidrogén-felhalmozódási övezetek ............................................................................. 100 41. táblázat. Őrség vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona .................................................................................... 112 42. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése az Őrség területre .......................... 114 43. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon .......................................................................................... 147 44. táblázat. Az Őrség vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) valamint Zalaegerszeg (11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása .......................... 153 45. táblázat. Az Őrség vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) valamint Zalaegerszeg (11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása .......................... 154 46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint................................................................................................................................. 154

9

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 47. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint................................................................................................................................. 155 48. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint................................................................................................................................. 155 49. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint................................................................................................................................. 155 50. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok az Őrség vizsgálati területen .................. 166 51. táblázat. Az Őrség vizsgálati területen található műemlékek részleges listája ................ 167

Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa ........................................................................................................................................... 203 2. függelék. Rövidítések ......................................................................................................... 203 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége .................... 206 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények ..................................... 208 5. függelék. A Zala Megyei Kormányhivatal hatáskörébe eső termőföldek megoszlása minőségi osztályok szerint................................................................................................. 210 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben .................. 210 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben ................................. 212

Mellékletek 1. melléklet. Őrség. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Őrség. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Őrség. Prekainozoos aljzat (HAAS et al. 2010.) 4. melléklet. Őrség. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Őrség. Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6. melléklet. Őrség. Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Őrség. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Őrség. Fúrási és geofizikai felmértség

10

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

I. Őrség vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag — így a szénhidrogén — kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Őrség terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

11


1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Őrség vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 668,31 km2 kiterjedésű, Vas és Zala megyék területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is.

1. ábra. Az Őrség vizsgálati terület elhelyezkedése 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Vizsgálati terület

Id EOV Y (m) 1 2 3 4 5 6 7=1

12

452000 452000 462000 462000 455000 455000 országhatár 452000

Id EOV X (m) 186519,19 180000 180000 170000 170000 138636,3401 186519,19

1 2 3 4 5=1

5 km-es környezet EOV Y EOV X (m) (m) 421402,67 194236,16 467000 194236,16 467000 133512,42 421402,67 133512,42 421402,67 194236,16

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A koncesszióra javasolt területből a hatályos szénhidrogén bányatelkek területét eltávolítottuk (2. táblázat, 2. ábra). Őrség Őrség térrész határponti koordinátákkal: 668,31 km2 Őrség koncesszióra javasolt terület: 619,45 km2 Őrség szénhidrogén bányatelkek területe: 48,86 km2 2. táblázat. Az Őrség koncesszióra javasolt terület sarokpontjai EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület

Id

1 2 3 4 5 6 7=1 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17=8 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29=18

452000 186519,19 452000 180000 462000 180000 462000 170000 455000 170000 455000 138636,34 országhatár 452000 186519,19 szigetpoligon 444200 161500 447500 166300 448800 166300 448800 170500 445000 170500 445000 167500 446000 166500 444900 165900 442300 161500 444200 161500 szigetpoligon 452250 158650 453000 158650 454700 159400 454700 161350 453400 161350 452250 159500 452250 161500 449930 161500 447900 159260 447900 156720 452250 156720 452250 158650

A 3. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet. A 4. táblázat a koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg. 3. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Alsószenterzsébet Alsószölnök Apátistvánfalva Baglad Bajánsenye Belsősárd Bödeháza Csesztreg Csörötnek

Megye Zala Vas Vas Zala Vas Zala Zala Zala Vas

Település Magyarlak Magyarszombatfa Márokföld Nádasd Nagyrákos Nemesmedves Nemesnép Orfalu Őrimagyarósd

Megye Vas Vas Zala Vas Vas Vas Zala Vas Vas

13

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település Daraboshegy Felsőjánosfa Felsőmarác Felsőszenterzsébet Felsőszölnök Gáborjánháza Gasztony Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Ispánk Ivánc Kercaszomor Kerkafalva Kerkakutas Kerkáskápolna Kétvölgy Kisrákos Kondorfa Külsősárd Lendvadedes Lendvajakabfa Magyarföld

Megye Vas Vas Vas Zala Vas Zala Vas Vas Vas Vas Vas Vas Zala Zala Vas Vas Vas Vas Zala Zala Zala Zala

Település Őriszentpéter Pankasz Rábagyarmat Ramocsa Rátót Rédics Resznek Rönök Szaknyér Szakonyfalu Szalafő Szatta Szentgotthárd Szentgyörgyvölgy Szijártóháza Szőce Vasszentmihály Velemér Viszák Zalalövő Zalaszombatfa

Megye Vas Vas Vas Zala Vas Zala Zala Vas Vas Vas Vas Vas Vas Zala Zala Vas Vas Vas Vas Zala Zala

4. táblázat. Az Őrség koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Alsószenterzsébet Alsószölnök Apátistvánfalva Baglad Bajánsenye Belsősárd Bödeháza Csesztreg Csörötnek Daraboshegy Felsőjánosfa Felsőmarác Felsőszenterzsébet Felsőszölnök Gáborjánháza Gasztony Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Ispánk Ivánc Kercaszomor Kerkafalva Kerkakutas Kerkáskápolna Kétvölgy Kisrákos Kondorfa Külsősárd Lendvadedes Lendvajakabfa Magyarföld

14

Megye Zala Vas Vas Zala Vas Zala Zala Zala Vas Vas Vas Vas Zala Vas Zala Vas Vas Vas Vas Vas Vas Zala Zala Vas Vas Vas Vas Zala Zala Zala Zala

Település Magyarlak Magyarszombatfa Márokföld Nádasd Nagyrákos Nemesmedves Nemesnép Orfalu Őrimagyarósd Őriszentpéter Pankasz Rábagyarmat Ramocsa Rátót Rédics Resznek Rönök Szaknyér Szakonyfalu Szalafő Szatta Szentgotthárd Szentgyörgyvölgy Szijártóháza Szőce Vasszentmihály Velemér Viszák Zalalövő Zalaszombatfa

Megye Vas Vas Zala Vas Vas Vas Zala Vas Vas Vas Vas Vas Zala Vas Zala Zala Vas Vas Vas Vas Vas Vas Zala Zala Vas Vas Vas Vas Zala Zala


2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése A pontszámozás a 2. táblázat szerinti. barna vonal – a vizsgálati terület, fekete vonal – a vizsgálati terület 5 km-es környezete. rózsaszín poligon – Őrség koncesszióra javasolt terület.

A vizsgált terület északi része az Alpokaljához tartozik. A Felső-Őrség közepesen tagolt (átlagos relatív relief 48 m/km2), teraszos, eróziós–deráziós dombság. Konzekvens völgyekkel sűrűn osztott, így keskeny, magas völgyközi hátak (néhol kavicstakarós eróziós tanúhegyek, dombtetők) és pusztuló, szoliflukciós lejtők jellemzik. A Vasi-hegyhát aprólékosan felszabdalt, teraszos dombság, melynek a Rábára futó konzekvens völgyei DNy–ÉK-i tengelyűek, köztük erősen aszimmetrikus, kavicstakarós völgyközi hátak vannak, meredek, teraszos lejtőkkel. A relatív relief 55 m/km2. A hozzá kelet felé kapcsolódó Felső-Kemeneshát fiatal szerkezeti mozgások által kiemelt fennsíkja aszimmetrikus, az átlagos relatív relief 34 m/km2. A Zala-völgyre tekintő D-ies kitettségű lejtői hosszú, lankás formák, a Rábavölgyre néző É-ias lejtők nagyon meredekek, helyenként deráziós völgyekkel, fülkékkel, csuszamlásokkal aprólékosan tagoltak. A felszín ÉK felé fokozatosan alacsonyodik, a rácsszerű szerkezeti vonalak által preformált völgyhálózat zegzugos lefutású, köztük lapos tetejű völgyközi hátak és kiálló platórészletek maradtak a fennsíkból.

15

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Rába- és a Felső-Zala-völgy szerkezeti vonalakat követő árkos süllyedékek rendszeréből kialakult aszimmetrikus eróziós völgy. Jobb partjuk meredek, alámosott, a bal part lankás. A völgytalp széles, jelentős esésű. A hajdani meandereket és a mikroformákban gazdag felszínt ártéri erdő nőtte be. A Kerka-vidék az országhatár és a Kerka teraszos völgye közötti terület, a Nyugat-Zalaidombvidék legkevésbé tagolt eróziós dombsága. Az É-i rész tagoltabb (az átlagos relatív relief 26 m/km2), a dombtetőket a folyóvizi kavicstakaró eróziós roncsai borítják. A vizsgált terület D-i részén helyezkedik el a Lenti-medence fiatal süllyedéke, amelynek felszínéből tanúhegyekként magasodnak a kavicssapkás rögök.

16


3. ábra. Őrség vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000)

Az éghajlat szubalpin jellegű, mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves (a Vasi-hegyhát és a Felső-Zala-völgy a nedves határához közel). Az évi napfénytartam 1820–1850 (a Kerkavidéken 1900) óra, ebből nyárra 700–760, télre 180–200 óra esik. Az évi középhőmérséklet 9,1–9,5°C. A napi középhőmérséklet április 15–22-től 175–186 napon át (október 14–19-ig, a Kerka-vidéken október 20–22-ig) 10°C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 15–22-e körül, míg az első őszi fagyok október 18–21-e körül várhatók, így évente átlag 180–188 fagymentes napra lehet számítani. (Ny-on kevesebb a 10°C fölötti napok száma és későbbi a tavaszi határnap.) A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 32–32,5°C, míg a téli minimumoké –16,0 – –17°C (a Kerka-vidéken –18°C). A csapadék évi összege kb. 750–800 mm. Évente átlag 40–48 (dél és kelet felé csökkenő számú) hóborította nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 25–28 cm (a magasabb részeken a több). Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): 0,85–0,9. A szélirány eloszlása egyenletes, a Ny-i és az É-i kicsit jellemzőbb, a Kemenesháton É-i és D-i, a Kerka-vidéken egyformán gyakori az ÉK-i, DK-i és a Ny-i szél. Az átlagos szélsebesség 3 m/s alatt marad (az Alpok szélárnyékoló hatása a terület É-i részén erősen érvényesül). Az éghajlati adottságok az erdőgazdálkodás, turisztika, valamint a kevésbé hőigényes, vízigényesebb mezőgazdasági kultúrák számára felelnek meg. 17


A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a vizsgált területen a népsűrűség mindössze 33 fő/km2 volt, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (107 fő/km2). A terület egészére az aprófalvas településszerkezet jellemző, az egyes települések népsűrűsége igen alacsony. Egyedül Szentgotthárd rendelkezett az országos átlagot kismértékben meghaladó népsűrűséggel (128 fő/km2), számos településen ugyanakkor rendkívül alacsony 10 fő/km2 alatti a népsűrűség. A korszerkezet kedvezőtlennek tekinthető, a 65 év felettiek száma meghaladta a gyermekkorúak számát, az elöregedési index (a ≥65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, ≤14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 122% volt, ez kismértékben meghaladja az országos átlagot (93%). Az egyes települések közt jelentős különbség tapasztalható, számos településen többszörösen meghaladja az időskorúak száma a fiatalkorúakét, a leginkább elöregedő településeken (Baglad és Szijártóháza) az öregedési index értéke 800% (Népszámlálás 2011). Az iskolázottság tekintetében a Népszámlálás adatai szerint a 7 éves és idősebb népesség átlagosan 30%-a végezte el az általános iskola 8. évfolyamát. Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság 26%-a, érettségizett 24%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig mindössze 8% volt, így az iskolázottság szintje a térségben elmarad az országos átlagtól. Az országos átlagot meghaladó iskolázottsági szinttel három település, (Ispánk, Felsőszenterzsébet és Szatta) rendelkezett a térségben, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek a településeknek a népessége egyaránt igen alacsony, a 100 főt sem éri el (Népszámlálás 2011). A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 44% volt, ami közel megegyezik az országos átlaggal (45,4%), ugyanakkor a térség egyes települései között igen jelentős különbségek figyelhetők meg, ami jórészt a térség aprófalvas jellegéből fakad. A legmagasabb értékkel Szatta (57,7%), Belsősárd (54,7%) és Viszák (51,2 %) rendelkeztek, de a nagyobb települések közül említésre méltó még Nádasd (48,4%), Őriszentpéter (48,0%) és Zalalövő (46,4%) is. Több település is van a térségben ugyanakkor, ahol nincs gazdaságilag aktív lakosság. A munkanélküliségi ráta (4. ábra) átlagosan 8%-volt, ami jóval kedvezőbb mint az országos átlag (12,6%). A térségen belül jelentős területi különbségek vannak, a nagyobb, központi elhelyezkedésű településeken (Szentgotthárd, Őriszentpéter, Zalalövő, Csesztreg) kedvezőbb, míg a periférikus településeken kedvezőtlenebb a munkanélküliségi helyzet. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a térségben 12 olyan település van, ahol a munkanélküliségi ráta 0%, azaz ezeken a jellemzően 100 fő alatti lakosságszámú településeken nincsen regisztrált munkanélküli. Az e településeken élők gazdasági aktivitása ugyanakkor igen alacsony, mivel ezek zömében erősen elöregedő települések (Népszámlálás 2011).

18


4. ábra. Őrség vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%)

A lakosság jövedelmi viszonyai összességében kedvezőtlennek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben majd 700 000 Ft volt (5. ábra), az országos átlag viszont ebben az időszakban közel 782 000 Ft volt. A jövedelem tekintetében a munkanélküliséghez hasonló területi különbségek figyelhetők meg, a lakosság jövedelmi helyzete a nagyobb, központi elhelezkedésű településeken és azok környékén (Szentgotthárd, Őriszentpéter, Zalalövő, Csesztreg) kedvezőbb, míg a periférikus helyzetű, erősen elöregedő, alacsony lélekszámú településeken kedvezőtlenebb. Ki kell ugyanakkor emelni, hogy az Őrség és a Vend-vidék egyes településein (Magyarföld, Külsősárd, Velemér, Vizák, Ispánk) országos összehasonlításban is kiemelkedő jövedelmi viszonyok rajzolódnak ki, ami részben a turizmusnak, részben pedig annak köszönhető, hogy e térségek igen népszerűek a vidékre költözni vágyó, magasan kvalifikált városi lakosság számára (NAV Személyi jövedelemadó statisztika).

19


5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Őrség vizsgálati területen, 2011 (%)

A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a szlovén (1670 fő), a német (811 fő) és a cigány (495 fő). E nemzetiségek a vizsgált terület teljes lakosságának valamivel több mint 10%-át adták. A szlovén kisebbség döntően a Vend-vidék településein él, Felsőszölnökön (72,9%), Kétvölgyön (71,4%) és Apátistvánfalván (64,8%) abszolút többségben vannak de Orfalun (47,5%), Szakonyfalun (41,6%) és Alsószölnökön (17,6%) is magas arányban élnek. A legnagyobb számban azonban nem ezeken a településeken, hanem Szentgotthárdon élnek (639 fő, 7,4%). A német kisebbség legnagyobb része a Rába-völgyben él (Szentgotthárd 375 fő, Alsószölnök 99 fő és Vasszentmihály 40 fő). A cigány népesség részaránya Csörötneken (22,1%), Bagladon (8,3%) és Szakonyfaluban (4,9%) a legmagasabb.

20

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet 1.1.2.1. Talajtípusok A vizsgált területen a felszín több, mint háromnegyed részét pszeudoglejes barna erdőtalajok borítják (5. táblázat, 6. ábra). A periglaciális üledéken képződött, uralkodóan vályog mechanikai összetételű, kedvezőtlen vizgazdálkodású, erősen savanyú talajféleség termékenysége gyenge. Általában erdővel borított területek, kevés a szőlő és gyümölcsös. Mezőgazdasági felhasználhatósága bakhátas műveléssel, drénezéssel javítható. A völgyekben réti öntéstalajok találhatók. Mechanikai összetételük az agyag és vályog közötti tartományban van, vízgazdálkodásuk és termékenységük az altalaj rétegzettségétől és az agyagtartalomtól függ. Ártéri erdők, rétek, szántók lehetnek. 5. táblázat. Őrség vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja

8 26 7 1

Talajtípus

Pszeudoglejes barna erdőtalajok Réti öntéstalajok Agyagbemosódásos barna erdőtalajok Köves és földes kopárok Összesen

Terület (km2)

523,1 96,3 47,2 1,7 668,3

%

78,3 14,4 7,0 0,3 100,0

A Felső-Kemenesháton agyagbemosódásos barna erdőtalaj alakult ki, melyen szántók és erdők vannak, a gyümölcsös, szőlő alárendelt, a rétek mennyisége néhány százalék. A Kerkavidéken Belsősárdnál egy földes kopár folt teljesen terméketlen.

6. ábra. Talajtípusok Őrség vizsgálati területen (VKGA 2009)

21

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati vizsgálati munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három–három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja.

7. ábra. Őrség vizsgálati terület vizsgálati tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013)

A vizsgált terület a talajérzékenység szempontjából közepesen veszélyeztetett térségek közé tartozik (7. ábra). A pszeudoglejes barna erdőtalajok a savanyodásra és a tömörödésre különösen érzékenyek, a réti talajoknál a talajvízszint emelkedése és a másodlagos szikesedés 22

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány jelenti a legnagyobb veszélyt. Az agyabemosódásos erdei talajoknál a savasodás és a tömörödés veszélyes, a többi vizsgált hatást könnyebben elviselik. A területen, elsősorban az É-i részen az É-ias kitettségű, nagyon meredek lejtők tűnékeny egyensúlyának bármilyen megbontása a szoliflukciós folyamatok felerősödését okozhatja. A talajvédelemre az egész vizsgált területen fokozott figyelmet kell fordítani. 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület északi és középső részén az erdők jellemzők, míg a folyóvölgyekben és a déli részeken a szántóföldi gazdálkodás terjedt el. Északon jellemzők még a mocsár- és kaszáló rétek, a Kerka mentén nedves kaszálóréteket és kékperjés lápréteket találunk, míg a Felső-Zala-völgyében a gyepek térfoglalása jelentős. Felső-Őrség (É) Alacsony dombvidék jellege ellenére vegetációja számos hegyvidéki vonással bír. A kistáj erdei mára jelentős mértékben átalakultak, elszegényedtek. Magas a telepített fenyvesmonokultúrák aránya, az utóbb 10 évben kialakított vadaskertek szintén nagy területen vezetnek erős terheléshez. A rétgazdálkodás néhány nagyobb völgy (Nemesmedves és Rönök térségében) kivételével megszűnt, a fajgazdag irtásgyepek helyén ma már majdnem mindenhol erdő áll. A flóra kimondottan gazdag montán elemekben. Ezek részben a bükkösökhöz, részben égerligetekhez kötődnek, de számos faj él réteken és magassásosokban is. Rába-völgy (É) A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű. A Rába partjai mentén fűz-nyár ligetek, a folyótól távolabb tölgy-kőris-szil ligetek, míg a folyó zátonyain bokorfüzesek a jellemző természetes élőhelyek. A holtágak és a befolyó kisvizek környezetében égerligetek alakultak ki. Az aktuális erdei vegetációban jelen vannak az akác és a nemesnyár ültetvényszerű állományai, melyek a gátakkal védett hullámtéren nagy kiterjedésűek. A folyószabályozás miatt, a Sárvár feletti szakasz természetes élőhelyei a hullámtérre szorultak vissza. Az erdők jelentős részét kaszálórétekké és legelőkké alakították át, majd később helyükön szántóföldi gazdálkodást folytattak. A növekvő szántóterületek ellenére még napjainkra is jelentős mocsár- és kaszáló rétek maradtak fenn. A területre jellemzők a holtágak és a kavicsbányatavak, melyek néhol jó természetességű hínár- és mocsári vegetációnak adnak otthont. Vasi-hegyhát (ÉNy) A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű. Napjainkban jelentős kiterjedésűek a fenyőelegyes tölgyesek. A jellegzetes szórvány települések környékén az erdőirtások nyomán hegyi szárazrétek alakultak ki. A források környéki tőzegmohás lápok tovább hangsúlyozzák a kistáj montán karakterét. A kultúrállományok ma is csekély kiterjedésűek. Az acidofil erdők másodlagosan nagy területeket foglalnak el, nagy részük a rétek és szántók beerdősülésével jött létre. Felső-Kemeneshát (ÉK) Az évszázados emberi hatások miatt a kistáj erdeiben alig találkozunk természetszerű állományokkal. A nagy kiterjedésű fenyőelegyes tölgyesek mind másodlagosan alakultak ki. Az erdei legeltetés során az erdőállományok kiligetesedtek. A legeltetés felhagyásával napjainkban a gyertyános-tölgyes elemek lassú beszivárgása figyelhető meg. A nyílt legelőket később erdeifenyővel és akáccal telepítették be. Bár a fenyőfajoknak őshonosan csekély térfoglalása volt, a telepített fenyvesek ma az erdőterület több mint 60%-át borítják.

23

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Akácültetvények leginkább a kistáj szárazabb keleti területein találhatók, így ezek a vizsgált területre nem jellemzőek. Az inváziós terhelés közepes. Felső-Zala-völgy (középen) A kistáj potenciális erdőterület, bár ma a völgyben viszonylag kevés erdő található (főleg ligeterdő-származékok). A lankásabb alsó szakaszon volt jelentősebb antropogén hatás, itt a ligeterdők kivágásával kaszálókat, majd szántókat alakítottak ki. Ennek ellenére a gyepek térfoglalása még itt is jelentős, de igazán nagy kaszálóréteket a középső és a felső szakaszon találhatunk. Az erdei flórában hangsúlyos szerepük van a nyugat-dunántúli elemeknek. Kerkavidék (Hetés) (a terület D-i fele) A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű. A növényzet jelentős mértékben átalakított, főleg a központi, sík területeken. Az erdőket nagyrészt kiirtották, helyükön szántók találhatók. A Kerka mentén nedves kaszálóréteket és kékperjés lápréteket találhatunk, felhagyásukkal egyes özönnövények és magaskórós fajok elszaporodtak. A bükkösökben hangsúlyosak a nyugat-dunántúli elemek, míg a fenyőelegyestölgyesekben az acidofil fajok jellemzők. Az erdőterületek jellemzése A vizsgált terület több mint felét erdő borítja (50,9%), ami leginkább a nemzeti park területéhez köthető (8. ábra). Gyakoriak a telepített fenyves-monokultúrák, illetve a fenyőelegyes tölgyesek, amik szintén másodlagosan alakultak ki. A Rába-völgyben a különféle ligeterdők a hullámtérre szorultak vissza. Tulajdonforma tekintetében északon az állami tulajdon a legnagyobb arányú, a nemzeti park területén domináns a magántulajdonú erdők aránya (észak és kelet), de sok helyen hasonló a magán- és az állami tulajdon aránya. Dél felé kis területen megjelennek vegyes tulajdonú erdők is. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület északi része a gazdasági kategóriába esik, a nemzeti park területe (ami a legtöbb erdőt magába foglalja) a védelmi kategóriába tartozik, aztán dél felé ismét megnő a gazdasági kategória jelenléte. Tűzveszélyességi szempontból a kis tűzveszély kategória a legnagyobb arányú, de a legdélebbi területek kivételével ezt az arányt megközelíti a nagymértékű tűzveszély kategória is, míg a közepes tűzveszély kategória a legritkább (a bekezdés forrása: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/). FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Mura-vidék sekély porózus (Natura 2000), Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000, nemzeti park, Ramsari), Zala-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000, nemzeti park) és Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője sekély porózus (Natura 2000, Ramsari).

24


8. ábra. Az Őrség vizsgálati terület erdőborítottsága

25

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (6. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 6. táblázat. Az Őrség vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód

Leírás

Terület (km2)

%

112

Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet

18,400

2,8000

121

Ipari, kereskedelmi területek

1,200

0,2000

122

Út-, vasúthálózat és csatlakozó területek

0,200

0,0400

131

Nyersanyag kitermelés

0,700

0,0900

142

Sport- és szabadidő-létesítmények

211

Nem öntözött szántóföldek

221

0,400

0,0600

198,100

29,6000

Állandó növényi kultúrák – szőlők

0,006

0,0009

222

Gyümölcsösök

0,013

0,0020

231

32,000

4,8000

242

Rét/legelő Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet

24,900

3,7070

243

Elsődlegesen mezőgazdasági területek

25,300

3,8000

311

Lomblevelű erdők

78,800

11,8000

312 313

Tűlevelű erdők szerkezet Vegyes erdők

321

Természetes gyepek, természet közeli rétek

324 411

Átmeneti erdős – cserjés területek

512

Kontinentális vizek – állóvizek

Szárazföldi vizenyős területek – szárazföldi mocsarak ÖSSZESEN

96,400

14,4000

165,300

24,7000

2,500

0,4000

22,900

3,4000

0,500

0,1000

0,700 668,300

0,1000 100,0000

1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon, mivel a természet védelme társadalmi közérdek az Alkotmány szerint. A vizsgált terület északi és középső részén nemzeti park és természetvédelmi terület található (58,5%). Ramsari terület északon fordul elő egy keskeny sávban (1,7 %). A Natura 2000-es területek nagyobb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (63,8%), de ezt megközelíti a különleges madárvédelmi terület (SPA) lefedettsége (58,9%). A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül a magterület kategória a legjelentősebb (66,4 %), előfordul még ökológiai folyosó is (8,2%), de pufferterület alig található (0,2%) (összesen 74,8%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással!

26

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.4.1. Természetvédelmi területek Őrségi Nemzeti Park A vizsgált terület északi és középső részéhez tartozik a nemzeti park csaknem egésze. A védelem célja alapvetően az Őrség, a Vendvidék és a Vasi-hegyhát táji és természeti értékeinek védelme. A nemzeti park az ország legnyugatibb részén található, patakokkal szabdalt, erdőkkel és rétekkel borított dombvidéki terület. Növénytani értékei három nagy élőhely csoportba sorolhatók: nagyságukat tekintve az erdők a legszembetűnőbbek, vannak még a dombtetőkön kaszálórétek és a völgyekben láprétek, apró mocsarak és lápok. Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont. A nemzeti park állatvilága változatos. A hűvös, csapadékos éghajlat miatt elsősorban a tiszta, szabályozatlan vízfolyásokhoz, erdei- és lucfenyves erdőkhöz, láprétekhez kötődő fajok fordulnak elő. A tiszta vizű patakok és a Zala jellemző faja a folyami kagyló és a folyami rák. A lepkék és a szitakötők közül több olyan faj él az Őrségben és a Vendvidéken, amelynek védelmét nemzetközi egyezmények írják elő. A vidék egyetlen, fokozottan védett emlőse a vidra. Érintett települések: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Csörötnek, Daraboshegy, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gasztony, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kétvölgy, Kisrákos, Kondorfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Nádasd, Nagyrákos, Orfalu, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Rábagyarmat, Rátót, Szaknyér, Szakonyfalu, Szalafő, Szatta, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szőce, Vasszentmihály, Velemér, Viszák Nemesmedves történelmi emlékhely természetvédelmi terület A védettség indoka és célja a történelmi emlékhelyhez méltó természeti környezet fenntartása. A település illetve, közvetlen környéke volt az a hely, ahol a II. világháború végén a német csapatok elhagyták hazánkat. A „felszabadulás” emlékére 1985-ben történelmi emlékhelyet alakítottak ki. Érintett település: Nemesmedves 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás – művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása – a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterület a nemzeti park területe, északon a Vörös-pataktól északra lévő sáv, délkeletre a Kerka mente Kerkáskápolnától délkeletre és a legdélebbi területek Lendvadedestől nyugatra. Az ökológiai folyosó kategóriába Bajánsenyétől délre tartoznak nagyobb összefüggő foltok, részben a nemzeti parkhoz kapcsolódva, részben vízfolyások mentén (Kerka, Szentgyörgy-völgyi-patak), továbbá Szentgyörgyvölgytől délre a határ mentén, Rédicsen túlnyúlva. 27

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Pufferterület csak Bödeházától keletre található, egy kisebb foltban. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Kebele elnevezésű terület (HUBF20048), a Kerka mente (HUBF20044), Nyugat-Göcsej (HUBF20039), az Őrség (HUON20018) és a Rába és Csörnöc-völgy (HUON20008). Különleges madárvédelmi terület (SPA) az Őrség (HUON10001). Ramsari terület a Rába-völgy, a nemzeti park északi határsávja. „Ex lege” védett természeti terület „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. „Ex lege” védettek a barlangok is, de ezek — jellegüknél fogva — védett természeti értékek. A vizsgált vizsgálati területen belül kettő „ex lege” védett földvár található a keleti határon (Kercaszomor és Szentgyörgyvölgy közelében) és egy pedig kívül északkeleten, de nagyon közel a határhoz, Hegyhátszentmárton közelében. Védett lápok és források is vannak a területen, de pontos elhelyezkedésükről nincsenek információink. 1.1.4.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (7. táblázat) 7. táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Őrség vizsgálati területen Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

Zala

Felsőszenterzsébet

TT

0

0

1976

19/144/TE/07

Zala

Felsőszenterzsébet

TE

0

0

2007

Felsőszölnökitemplomkert

17/67/TT/02

Vas

Felsőszölnök

TT

0,57

0

2002

Fás legelő

19/25/TT/76

Zala

Kerkafalva

TT

16,36

0

1976

Fenyves

19/50/TT/81

Zala

Kerkakutas

TT

11,3

0

1981

Feketególya fészkelőhelye

19/27/TT/76

Zala

Nemesnép

TT

38,64

0

1976

Deák-tölgyek

17/31/TT/83

Vas

Rátót

TE

0

0

1983

Kastélypark

17/32/TT/83

Vas

Rátót

TT

1,56

0

1983

Kolostorpark

17/33/TT/83

Vas

Szentgotthárd

TT

4,99

0

1983

Név

Törzs-könyvi szám

Megye

Fekete gólya fészkelőhelye

19/28/TT/76

Felsőszenterzsébeti kocsányos tölgyek

28


1.2. Az Őrség vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8. táblázat és a 9. táblázat adja meg (9. ábra).

9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek

A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. 1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 9. táblázat listázza.

29

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Őrség – szénhidrogén 1992–1997 Őrség – szénhidrogén 2005–2014 Lenti-Letenye-Csurgó-Barcs szénhidrogén 1999–2011 Nagylengyel Nyugat szénhidrogén 2015–2035 Nagylengyel Nyugat szénhidrogén 2003–2014 Gellénháza 139. szénhidrogén 2004–2012 Kálócfa - szénhidrogén 1995–2000 Kerkabarabás 122. szénhidrogén 2001–2005 Milejszeg - szénhidrogén 1999–2004 Zalabaksa – szénhidrogén 1997–2002 Bázakerettye 133. szénhidrogén 2003–2014 Vétyem - szénhidrogén 1999–2004 Nagylengyel-Pacsa szénhidrogén 1984–1998

Engedélyes

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Magyar Horizont Energia Kft.

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

Megjegyzés

T.19912

a vizsgálati terület É-i része

nem készült jelentés

a vizsgálati terület É-i része

T.22490

a vizsgálati terület D-i része

NaWest Vizsgálati Kft.

folyamatban

csatlakozó terület ÉK-en

Blue Star Corporation

T.21362

csatlakozó terület ÉK-en

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

T.22633

csatlakozó terület K-en


T.19926



T.22476


T.21167


T.20160

csatlakozó terület DK-en


T.23147

csatlakozó terület D-en

MOL Rt. KTÁ Hazai Kutatás Üzletág

T.20861

csatlakozó terület D-en


T.19911

5 km környezet K-i részén

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Rt. KTÁ Hazai Kutatás Üzletág

9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

Jelentés címe

Engedélyes

A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései

Bernáth Zoltánné, Nagy Zoltánné, Apáthyné Juhász Ágnes, Móriné Németh Ildikó, Cuczi Gabriella 1997

37.sz. Őrség terület kutatási zárójelentése.1997. december 12. (Őriszentpéter - szénhidrogén)

MOL Rt.

T.22490

2011

I. Fejezet. Kutatási zárójelentés a Barcs szénhidrogén kutatási blokkra (Barcs 3D; Istvándi-1, -2, -4, 5;Jánosmajor-2; Fánimajor-1, -6) II. Fejezet. Kutatási zárójelentés a Lenti szénhidrogén kutatási blokkra (Kógyár-1) III. Fejezet. Kutatási zárójelentés a LetenyeCsurgó szénhidrogén kutatási blokkra (1 CD)

Magyar Horizont Energia Kft.

T.21362

2004

Nagylengyel West Block. Technical Summary.

Rába Xprom Kft.

Zárójelentés a 139. Gellénháza kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Barlahida II.- 3D, radiometriai mérések; + Határozat)

MOL Nyrt.

A 67.sz. Kálócfa terület kutatási zárójelentése (szénhidrogén)

MOL Rt.

T.19912

T.22633

T.19926

30

Németh András, Szabó-Horti Anikó, Tomcsányi Tibor, Zsuppán Gyula, Mészáros Vince Csaba, Gyergyói László, Pollner László, Császár János 2012 Molnár János, Marton Tibor, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix, Dávid Gyula, Lencsés Gábor, Milota Kartalin,Tóthné Medvei Zsuzsa 1999

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám

T.22476

T.21167

T.20160

T.23147

T.20861

T.19911

Szerzők, évszám

Jelentés címe

Engedélyes

Szabó-Horti Anikó, Sőreg Viktor, Németh András, Zsuppán, Gyula, Zárójelentés a 122. Kerkabarabás kutatási területen Mészáros Vince Csaba, Gyergyói végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (+ MOL Rt. László, Pollner László, Marton Határozat. Kerkabarabás, Kerb-1.sz. fúrás) Tibor, Császár János 2012 Laukó Ágnes, Turtegin Elek, Zárójelentés a 113. Milejszeg kutatási területen végzett Pollner László, Tanács János, MOL Rt. szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Török Vilmosné 2004 Jósvai József, Molnár János, Baksa Beatrix, Török Vilmosné, Zárójelentés a 83. Zalabaksa kutatási területen végzett Szentendrei Endre, Tóth Zita, MOL Rt. szénhidrogén kutatási tevékenységről. Tóthné Medvei Zsuzsanna, Sőreg Viktor 2001 Balázs Ernőné, Balázsné Papp Zárójelentés a 133. Bázakerettye kutatási területen Katalin, Eszes Illésné, Krusoczki végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ 1 CD, Tamás György, Németh András, MOL Nyrt. Barlahida 3D (I-II. ütem); Lovászi 3D (I-II ütem (LovásziSzabóné László Adrienn, Petisovce)); Budafa 3D; Ortaháza-Ny-6; Vétyem-I, -I/H; Szentgyörgyi Károlyné, 2014 Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Szentendrei Endre, Vétyem 99. sz. terület szénhidrogén kutatási Tormássyné Varga Éva, Török MOL Rt. zárójelentése (Páka) Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula 2003 A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Molnár János, Marton Tibor, 35.sz. Nagylengyel-Dél terület kutatási Móriné Németh Ildikó, Czuczi MOL Rt. zárójelentése.1998. június (szénhidrogén) Gabriella 1998

Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia–mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6. függelék, 7. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 47 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis 10. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 9 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (11. táblázat). 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+

130742 260146 280421 3464 3465 3466 3467 3468 280418 280419 280420

Település

Szentgotthárd Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

B–44 Baján.M–1 Baján.Ny–1 Baján–1 Baján–2 Baján–3 Baján–4 Baján–5 Baján–6 Baján–7 Baján–8

439195,9 444784,2 441749,9 444517,8 444690,6 443938,9 443844,7 445389,2 444705,9 442861,9 442312,5

182629,5 162783,5 164874,1 163100,1 164032,9 163760,4 162353,5 164611,4 164659,2 161613,2 160887,7

Z (m)

225,62 268,74 292,19 260,55 222,03 224,78 241,54 232,08 240,17 220,78 264,02

Mélység (m)

Dátum

860 4100 2800 3105,5 2750 2800 2800 2700 2750 2700 2809

1987 1991 1992 1986 1987 1987 1988 1988 1990 1990 1992

31

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Frs-id+

Település

29527 29528 29529 29530 68432 68433 60648 77685 3463 251777 280465 280462 260048 280485 260049 260050 280491 280490 280489 280488 280487 280486 159741 159742 159743 159744 121175 130745 130746 130747 130748 130749 280387 130598 130599 251729

Csesztreg Csesztreg Csesztreg Csesztreg Ivánc Ivánc Hegyhátszentmárton Kerkáskápolna Bajánsenye Szentgyörgyvölgy Kondorfa Kondorfa Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Resznek Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvölgy Szentgotthárd Szentgotthárd Viszák

Fúrás

Cse–1 Cse–2 Cse–3 Cse–I Iv–1 Iv–2 K–1 Ká–1 Ko–1 Kógyár–1 Kon–1 Kon–2 Őri.D–1 Őri.D–10 Őri.D–2 Őri.D–3 Őri.D–4 Őri.D–5 Őri.D–6 Őri.D–7 Őri.D–8 Őri.D–9 Őri–1 Őri–2 Őri–3 Őri–4 Re–1 Szen–1 Szen–2 Szen–3 Szen–4 Szen–5 Szen–I Szg–1 Szg–2 Visz–1

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

Mélység (m)

Dátum

453786,5 452831,2 454382,3 453636,1 454754,3 458134,2 454754,3 449872,5 445018,3 449558 447639,5 450726,7 447504,9 445729,2 447340,9 446920,8 446684,3 447714,7 446368,4 445986,9 447707,1 445315,8 448899,3 455770,2 452787,9 452001,7 454887,6 448961,2 447795,4 450110,9 448993,9 450907,6 451871,4 447339,2 445011,2 457850,9

158090,7 161408,1 162722,8 159396,6 179873,9 178473,7 179873,9 163635,9 167862,5 158153 172840,3 174158,8 169338,8 166420,2 167141,3 170085,9 168614,9 168276,3 167465,7 169446 165869,1 165277,3 168611,3 172692,6 172332 171487,2 150224,1 157978 156913,9 156504,9 158883,6 158255,9 158731,3 183221,9 183987,4 177146,7

209,9 199,63 203,55 193,61 244,5 252,81 243,82 210,3 240,4 193,78 263,16 270,87 268,6 220,11 238,43 246,17 272,23 266,97 239,33 276,5 225,4 246,17 265,33 244,23 258,71 262,61 174 192,27 212,13 199 203,52 202,5 205,89 209,9 214,82 249,3947

3285 3727 4137 4047 2951 3148,5 2951,5 4510 3162 3240 2700 2750 2700 2800 2700 2700 2665 2695 2650 2950 2850 2900 2989,5 3286,5 2862 3500 3533,5 3195 3450 2900 3290 3235 4200 1601 1026,5 3000

1960 1961 1967 1978 1964 1964 1984 1968 1963 2001 1992 1992 1989 1991 1989 1990 1990 1990 1990 1991 1991 1991 1960 1973 1974 1983 1962 1960 1961 1961 1963 1966 1989 1964 1964 1994

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+

130742 29530 68433 159742 159743 159744 280387 130598 130599

Település

Szentgotthárd Csesztreg Ivánc Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Szentgyörgyvölgy Szentgotthárd Szentgotthárd

Fúrás

B–44 Cse–I Iv–2 Őri–2 Őri–3 Őri–4 Szen–I Szg–1 Szg–2

EOV Y (m)

439195,9 453636,1 458134,2 455770,2 452787,9 452001,7 451871,4 447339,2 445011,2

EOV X (m)

Z (m)

182629,5 159396,6 178473,7 172692,6 172332 171487,2 158731,3 183221,9 183987,4

225,62 193,61 252,81 244,23 258,71 262,61 205,89 209,9 214,82

Mélység (m)

Dátum

860 4047 3148,5 3286,5 2862 3500 4200 1601 1026,5

1987 1978 1964 1973 1974 1983 1989 1964 1964

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 46 fúrás esik a vizsgálati területre (12. táblázat, 6. melléklet). Ebből 3 db indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 11 db. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben (nyomokban, kitermelhető mennyiségben) előfordul.)

32

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település

Kotormány Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Csesztreg Csesztreg Csesztreg Csesztreg Ivánc Ivánc Kerkáskápolna Resznek Szentgotthárd Szentgotthárd Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvölgy Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Viszák SzentgyörgyvölgyKógyár Őriszentpéter Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Kondorfa Kondorfa Őriszentpéter Szentgyörgyvölgy Bajánsenye Bajánsenye Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter

MBFH azonosító

Mélység Dátum (m)

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Ko–1 Baján–1 Baján–2 Baján–3 Baján–4 Baján–5 Cse–1 Cse–2 Cse–3 Cse–I Iv–1 Iv–2 Ká–1 Re–1 Szg–1 Szg–2 Szen–1 Szen–2 Szen–3 Szen–4 Szen–5 Őri–1 Őri–2 Őri–3 Őri–4 Viszák–1

445018,3 444518,4 444690,8 443939,5 443845,3 445389,4 453786,7 452831,4 454382,5 453636,3 454754,3 458134,2 449872,7 454887,9 447339,2 445011,1 448961,2 447795,4 450111,1 448994,1 450907,9 448899,4 455770,2 452745,8 452001,8 457850,9

167860,5 163100,5 164033,1 163760,8 162353,8 164613,4 158090,7 161408,2 162722,9 159396,7 179873,9 178473,7 163636 150224,2 183221,9 183987,3 157978 156913,9 156505 158883,5 158256,2 168611,3 172692,6 172332 171487,2 177146,7

239,72 259,87 221,35 224,1 240,86 231,41 205,66 198,95 202,87 192,93 243,82 252,13 209,62 173,32 209,22 214,14 192,27 212,13 198,32 202,84 201,82 264,65 243,55 258,03 261,93 248,04

3162 3105,5 2750 2800 2800 2700 3285 3727 4147 4047 2951 3148,5 4510 3533,5 1601 1026,5 3195 3450 2900 3290 3235 2989,5 3286,5 2862 3500 3000

Kógyár–1

449558

158153 193,78

3240 2741 2809 4100 2800 2700 2750 2800 4200 2750 2700 2700 2700 2700 1700 2695 2650 2950 2850 2900

HHE.Őri.ÉK–1 Baján–8 Baján.M–1 Baján.Ny–1 Kon–1 Kon–2 Őri.D–10 Szen–I Baján–6 Baján–7 Őri.D–1 Őri.D–2 Őri.D–3 Őri.D–4 Őri.D–5 Őri.D–6 Őri.D–7 Őri.D–8 Őri.D–9

450372 442312,5 444784,2 441749,9 447639,5 450726,7 445729,2 451871,4 444705,9 442861,9 447504,9 447340,9 446920,8 446684,4 447714,7 446368,4 445986,9 447707,1 445315,8

170512 160887,7 162783,5 164872,1 172840,3 174158,8 166420,2 158731,3 164659,2 161613,2 169338,8 167141,3 170085,9 168614,9 168276,3 167465,7 169446 165869,1 165277,3

253,82 263,34 268,74 291,51 262,48 270,86 219,43 205,22 239,49 220,1 268,6 238,43 246,17 271,55 267,64 238,66 275,82 224,72 245,49

Helyzet*

I**

BT BT BT BT BT BT Ő Ő Ő BT Ő Ő Ő Ő Ő Ő BT Ő Ő BT BT Ő Ő Ő Ő Ő

– – – – – – M M M – M M I M M M – M M – – M M M M M

2001 1173/7 + 1 CD

BT

–

2009 1992 1991 1992 1992 1992 1991 1989 1990 1991 1989 1989 1990 1990 1990 1990 1991 1991 1991

Ő Ő BT Ő Ő Ő Ő BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT Ő BT

I M – M M M M – – – – – – – – – – I –

1963 1986 1987 1987 1988 1988 1960 1961 1967 1978 1964 1964 1968 1962 1964 1964 1960 1961 1961 1963 1966 1960 1973 1974 1983 1994

MBFH dokumentáció+

T.1426, 1432/2mf K2 K2,K3 K2,K3 K2 K2 K2,K3 1954/1mfT.1739,17037 K2 1954/2mf, T.1739 K2 1954/3mf, T.1739 K2 1954/4mf K2 1964/1mf, AD van,mf K2 1964/2mf, T.1612 K2 1976/1mf, T.16710 K2 T.1225, 821/2mf K2 937/7mf K2 937/8mf K2 1173/2mf 1173/3mf K2 1173/4mf K2 T.1426, 1173/5mf K2 1173/6mf K2 726/3mf K2 726/2+mf K2 726/4mf K2 726/5mf K2 T.20232(VSP) K3

726/6,1CD K2 T.19829(VSP) K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2,K3 K2,K3 K2,K3 K2,K3 K2 K2,K3 K2,K3 K2,K3 K2 K2 K2

+MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: Ő – Őrség koncesszióra javasolt terület, BT – hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban) **I: indikáció: I – indikáció, M – meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg

1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus (MT) és tellurikus (TE)), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek.

33

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012., 2014) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen az 13. táblázat adja meg. 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Terület

500 mnél mélyebb fúrás

Digitális mélyfúrásgeofizika

Őrség

VSP * Szeizmokarotázs *

2D szeizmika *

47

25

Mágneses

7 5

118

dZ

0,0374

0,0105 0,0075

0,1766

230,3201

34,46

dT

2028

365

3,0345

0,5462

légi dT (területi fedettség km2)

(db)

* MBFH adatok alapján 500 mDigitális VSP* 2D 3D nél Terület mélyfúrás- Szeizmo- szeizmika szeizmika Gravitáció mélyebb geofizika karotázs* * * dZ fúrás (területi Őrség (db/km2) fedettség (db/km2) %)

668,31 0,0703 km2

Tellurika (TE)

Gravitáció

(területi fedettség km2)

(db)

668,31 km2

3D szeizmika *

0

dT

(db)

61,5

Mágneses légi dT

237

Tellurika (TE)

(területi fedettség %)

0

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m

20

17

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m (db/km2)

9,2

0,3546

0,0299

0,0254

*MBFH adatok alapján

A terület 34,46 %-át fedi 3D szeizmikus mérés (14. táblázat). 14. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév

Dátum

Megrendelő

Adatgazda

Kapcsolódó jelentés adattári száma

T.21809, T.21812 (adatgyűjtés)

Bajánsenye

2007

MOL Rt.

MOL Nyrt.

Lovászi-Petisovce

2010

MOL INA.

MOL Nyrt.

Megjegyzés

2 CD, a terepi adat nem elérhető

118 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 4. függelék listázza. A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossz 1085 km. A MÁFGBA1-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 66 db érinti a vizsgálati területet (4. függelék „MBFH szolgáltatott” bejegyzés). 25 fúrás mélyfúrás–geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrásgeofizikai Adatbázisában (15. táblázat).

1

MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár

34

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 kmes környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település

Viszák Külsősárd Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Bajánsenye Kotormány Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter-D Őriszentpéter-D Őriszentpéter-D Őriszentpéter-D Őriszentpéter-D Őriszentpéter-D Őriszentpéter Szentgyörgyvölgy Viszak Bajánsenye Lentikápolna Kustanszeg Pórszombat

EOV Y (m)

Fúrás

Viszák–1 KS–1 Baján–1 Baján–2 Baján–3 Baján–4 Baján–5 Baján–6 Baján–7 Baján–M1 KOT–1 Őri–D1 Őri–3 Őri–4 Őri–D2 Őri–D–5 Őri–D–6 Őri–D–7 Őri–D–4 Őri–D–8 Őri–D–9 Őri–4 Szen–4 Viszak–1 Visz–1 BajanM–1 F–1 Kus–1 Pórsz–1

Mélység (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

457850,9 453948 444517,8 444690,6 443938,9 443844,7 445389,2 445163,6 442861,9 444784,2 445018,7 447504,9 452787,9 452001,7 447340,9 447714,7 446368,4 445986,9 452001,7 447707,1 445315,8 452001,6 448993,9

177146,7 146355 163100,1 164032,9 163760,4 162353,5 164611,4 167433,8 161613,2 162783,5 167860,7 169338,8 172332 171487,2 167141,3 168276,3 167465,7 169446 171487,2 165869,1 165277,3 171487,3 158883,6

0 167,8 260,55 222 224,78 241,54 232,08 231 220,1 268,74 240,4 269,28 258,71 262,61 239,11 267,64 238,66 275,82 262,61 224,72 245,49 262 203,5

3000 300 3106 2750 2800 2800 2700 2800 2700 4100 3200 2700 2862 3500 2705 2695 2650 2950 3500 2850 2900 3500 3290

9 12 13 9 10 8 9 8 8 10 2 10 3 5 7 9 5 5 10 10 10 8 5

457850,9

177146,7

248,72

3000

10

444784,2 459800 465108 465819

162783,5 148940 162952 155450

268,74 167

4100 300 2572 3212

7 12

230

Log szám

Dátum

Terület+

1963

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1994

1

1998 1995

1 2 2 2

1987 1986 1987 1987 1988 1988 1990 1991 1991

1974 1983 1990 1990 1991 1983 1991 1991

+Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben

Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg 1 db a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve érhető el digitális formában (Kógyár–1). A vizsgálati területen 7 fúrásban VSP, 5 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 7 VSP, és 8 szeizmokarotázs mérés ismert (16. táblázat). Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi. 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás

Bajánsenye–2 Bajánsenye–M–1 Csesztreg–1 Csesztreg–I Öri–1 Öri–2 Őriszentpéter–D–1 Őriszentpéter–D–3 Őriszentpéter–D–5 Szentgyörgyvölgy–2 Szentgyörgyvölgy–I Viszák–1 Bárszentmihályfa–I Irsapuszta–1 Kálócfa–1 Ortaháza–Ny–1 Ortaháza–Ny–3

Jel

BAJÁN–2 BAJ–M–1 CSE–1 CSE–I ÖRI–1 ÖRI–2 ÖRI–D–1 ÖRI–D–3 ÖRI–D–5 SZEN–2 SZEN–I VISZ–1 BM–I IR–1 KFA–1 OR–NY–1 OR–NY–3

Mérés– típus*

VSP VSP SZK SZK SZK SZK VSP VSP VSP SZK VSP VSP SZK SZK SZK SZK SZK

EOV Y (m)

EOV X (m)

444691,2 444783,5 453787,1 453636,7 448899,7 455770,5 447504,9 446920,8 447714,7 447795,7 451871,4 457850,9 462546,3 461062,9 462983,7 463651,4 463640,7

164033,2 162782,8 158091 159396,9 168611,6 172692,9 169338,7 170085,9 168276,3 156914,1 158731,2 177146,7 149693,2 166048,8 161392,1 141935,4 144612,1

Z (mBf)

227 268,8 206 194 265 247 274

Dátum

Adattári Terület+ azonosító

1997

T.19829

1994

T.20232

213 213 209 266 214 161 185

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2

35

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Fúrás

Ortaháza–Ny–5 Ortaháza–Ny–6 Pórszombat–1 Pusztaapáti–1 Szilvágy–14 Tormafölde–1 Vétyem–I Zalabaksa–1 Zalaháshágy–1 Kerkabarabás–1

Jel

OR–NY–5 OR–NY–6 PÓRSZ–1 PUSZ–1 SZIL–14 TORM–1 V–I ZAB–1 HÁS–1 Kerkabarabás–1

Mérés– típus*

VSP VSP VSP SZK SZK VSP VSP VSP SZK VSP

EOV Y (m)

EOV X (m)

463020,1 464885,5 465819,2 465385,8 464393,2 464046,1 466004,8 463679,1 466460 462097,6

143926,3 141147 155449,6 158705,7 155951,3 137665,9 137654,4 153545,5 174088,3 154285,7

Z (mBf)

192,9 200 215 182,2 206,9 221 210 201,8

Dátum

Adattári Terület+ azonosító

2004 1995

T.21408 T.20279

2005 2005 2000

T.21432 T.21410 T.20525

2002

T.20896

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

*Méréstípus: VSP – VSP, SZK – szeizmokarotázs, +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben

20 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlagnak megfelelő (3,0345 pont/km2). 17 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al. (2002) mutatja be. 1.2.2. A terület földtani viszonyai A vizsgálati terület határait, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint az 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat a 10. ábra mutatja. A vizsgálati terület körzete a zalai intenzív szénhidrogén-kutatási térség része volt, ezt jelzik a nagyszámú mélyfúrások: a vizsgálati területen belül 47 db, annak 5 km-es körzetében (elsősorban a Lovászi szénhidrogén-kutatási területhez kapcsolódóan) 567 db 500 m-nél mélyebb mélyfúrás található. A terület két korábbi jelentős nemzetközi projekt (T-JAM és TRANSENERGY) része is volt, e projektek ugyan a mélységi geotermikus energia hasznosítását célozták, de mindkettőben részletes mélyföldtani modellek készültek (FODOR ET AL. 2011, MAROS ET AL. 2012), amelyek eredményeire jelentős mértékben támaszkodtunk.

36


10. ábra. A vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése

1.2.2.1. A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája A vizsgálati területen HAAS et al. (2010) térképe alapján három különböző nagyszerkezeti egység található: a terület legnagyobb része a Dunántúli-középhegységi egység területére esik, ÉNy-i része a Felső-Ausztroalpi egységet érinti, míg Ny-i csücskében az AlsóAusztroalpi egység variszkuszi metamorf képződményei jelennek meg (11. ábra). A terület aljzatának részletesebb szerkezeti elemzését és aljzatmorfológiáját adják FODOR et al. (2011) térképei (18. ábra és 19. ábra) A Dunántúli-középhegységi-egységet alapvetően nem metamorf, paleo-mezozoos üledékciklusok és vulkanoszediment folyamatok során keletkezett kőzetek építik fel. A kőzettestek forrásterülete alapvetően a Keleti-Alpokkal, az Ausztroalpi komplexumokkal mutat rokonságot. TARI (1994), TARI, HORVÁTH (2010) szerint a tektonikai egység takarósan helyezkedik el az Ausztroalpi takarók és a Tátrikum, Veporikum fölött, azokkal azonos tektonikai szállítási irányt és akkréciós helyzetet mutatva. Az egység belső felépítése csapás menti feltolódásokkal, enyhe gyűrődéssel, majd ezeket deformáló normál vetőkkel és eltolódásokkal jellemezhető, amelyek számos felújulási folyamatban vettek részt. A Dunántúli-középhegységi-egység ÉNy-i határa egybeesik a hagyományosan Rábavonalnak nevezett, a Rába folyó alatt húzódó miocén eltolódás és normálvető-rendszerrel, de a nagyszerkezeti egységek határa kréta korú takaróhatárnak tekintendő (TARI 1994, FODOR, KOROKNAI 2000, HAAS et al. 2010, TARI, HORVÁTH 2010). A vizsgálati terület ÉNy-i részén a Felső Ausztroalpi egység variszkuszi kisfokú metamorfózist szenvedett ópaleozoos képződményeit a Rába–vonal választja el a tőle D-re található Dunántúli-középhegységiegységtől. A vizsgálati terület legnyugatibb szegletében (Baján környékén) az Alsó-Ausztroalpi egység közepes fokú metamorfózist szenvedett paleozoos képződményei alkotják a medencealjzatot, amelyek határa egy elsődleges mezozóos takaróhatár. Ez FODOR et al. 37

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet (2011) értelmezésében a Bajáni lecsúszósíknak feleltethető meg, amelynek kialakulása a 1912 Ma éves kora-középső miocén riftesedéshez köthető.

11. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010 alapján) a vizsgálati terület határvonalával

1.2.2.2. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén kutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3Ds szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel-zaj arány és a feldolgozás folyamata. Őrség vizsgálati területen az MFGI számára kevés számú 2D szelvény állt rendelkezésre. Azokon végeztük el az értelmezést, melyek a legtöbb információt szolgáltatják a kijelölt területről, illetve fúrási rétegsorok is alátámasztják a szeizmikus képen látottakat. A kijelölt vizsgálati területen és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében végeztük az értelmezést négy szelvényen (Va–32, Va–27, D–1–H, Sa–25). (12. ábra)

38


12. ábra. Őrség vizsgálati terület É-i része és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, sárgával jelölve az értelmezett szelvények (Va–32, Va–27, D–1–H, Sa–25)

Az értelmezés során kijelöltük a pretercier aljzat felszínét (lila), az idősebb miocén felszínét (narancs) és az alsó- felső-pannon képződmények határát (sárga). A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük. A vizsgálati terület északi részén elhelyezkedő Va–32-es szelvény (13. ábra) ÉNy–DK-i irányultságú. A pretercier aljzat azonosítása egyértelmű volt, erős reflexióval jelentkezik. Néhány fúrás (Has–1) a szelvény közelében kréta képződményeket tárt fel, míg a legtöbb fúrás (Visz–1, Iv–1) nem ért aljzatot. Az aljzat feletti miocén képződmények nagyjából lekövetik annak lefutását. A szelvény középső részén oldal irányú elmozdulás feltételezhető, az azonosított szerkezeti elemek egészen a fiatal pannóniai képződményekig hatottak. A területen számos aljzati vetőt azonosítottunk, melyek a miocén rétegekig jelölhetők ki.

39


13. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú Va–32 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

A Va–27-es szelvény (14. ábra) hosszan végig fut a terület középső részén Ny–K-i irányban, az értelmezést csak a vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetéig végeztük el. A szelvény nyugati felén a képződményeket szaggatottan jelöltük a feldolgozás minősége miatt. A pretercier aljzat mélysége nagyban változik a szelvény mentén. Néhány azonosított vető mentén vertikálisan több 100 m-t mozdul el. A Z–3-as fúrásban triász képződményeket írtak le, a szelvény nyugati végén lévő Ori–1-es fúrás nem érte el az aljzatot. A felette lévő miocén rétegek a szelvény középső részén kivastagodnak. Az alsó–felső-pannóniai határát az Algyői Formáció képződményének tetején jelöltük ki.

14. ábra. A Ny–K-i irányultságú Va–27 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

40

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A D–1–H szelvény (15. ábra) É–D-i lefutású, a pretercier aljzat nagy mélységben van, amit HAAS (2010) térképe is valószínűsít, így kijelölése bizonytalan. A Szen–1-es fúrás rétegsorában kréta és triász képződményeket azonosítottak. Az értelmezésnél az erősebb reflexióval jelentkező triász dolomit feletti kréta rétegek tetejét jelöltük ki. Az aljzat feletti üledékes képződmények nagy vastagságúak, a szelvény mentén lévő Ka–1 és Re–1 fúrások az idősebb miocén rétegeket érték el. A pannóniai rétegek párhuzamos lefutásúak, több ezer méter vastagságban vannak jelen.

15. ábra. Az É-D-i irányultságú D–1–H időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

A D1-H-ra nagyjából merőlegesen helyezkedik el a K–Ny irányú Sa–25 szelvény (16. ábra). Az aljzat szintén nagy mélységben található, a szelvény keleti végén kisebb emelkedéssel. Kijelölése bizonytalan, nem jelentkezik erős reflexióval. Néhány felújult aljzati vető a miocén rétegek tetejéig hatott. Fiatalabb szerkezeti elemeket nem tudtunk kijelölni, a nagy vastagságú pannóniai rétegek párhuzamosan futnak, zavartalanul. Az alsó–felsőpannóniai határát szintén az Algyői Formáció fedőjénél jelöltük ki.

41


16. ábra. Az DNy–ÉK-i irányultságú Sa–25 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

1.2.2.3. A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a vizsgálati terület aljzatának kőzetrétegtanát (formációkat) tárgyaljuk. A pretercier aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al. 2010 és FODOR et al. 2011 térképeire (17. ábra, 18. ábra, 19. ábra), valamint a területre és annak közvetlen körzetébe eső kutatási zárójelentésekre (BERNÁTHNÉ et al. 1997, TORMÁSSYNÉ et al. 1992) támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal. A Rába-vonaltól É-ra levő Felső-Ausztroalpi egységet a területen a variszkuszi kisfokú metamorfózist szenvedett ópaleozoos (ordovícium–devon) képződményeket a Mihályi Fillit Formáció képviseli. A Szentgotthárd környéki palák és a Mihályi Fillit K–Ar kora 180–116 Ma év (ÁRKAI, BALOGH 1989). A zöldpala fáciesű fillit, karbonátfillit, kvarcfillit és biotitos albitfillit összetételű kőzeteket a területen a Szentgotthárd Szg–1 és Szg–2 fúrás tárta fel 1506–1601 m, illetve 978–1026, 5 m mélységben. E két fúrás a Szentgotthárd környéki aljzati magaslat tetőzónájában mélyült, amelytől DK-i és DNYi- irányban az aljzat 1500–2000 m mélyre süllyed. Az Alsó-Ausztralpi egység területén található milonitos fillites képződmények pontos kőzettani azonosítása a változó erősségű milonitosodás miatt nehézségekbe ütközik, ezeket a képződményeket FODOR et al. (2011) „Baján Komplexum” munkanéven közölte. A komplexum olyan kőzeteket tartalmaz, amelyek különféle metamorf alapkőzetekből extenziós szerkezeti hatásra jöttek létre. A komplexumból ismert radiometrikus korok, illetve a fission track adatok alapján a komplexum kialakulása már a kréta végén elkezdődhetett (102–96 Ma év, (KOZJAK, FODOR et al. 2002), 65 Ma év Ar–Ar kor, Bajánsenye M–1, LELKES-FELVÁRI et al. 2002). Ezeket a kőzeteket NÁDOR et al. 2012 Bajáni Formáció néven említették. A kőzetek deformációja a kora-miocén végéig, a FODOR et al. (2011) által D6 szinrift fázisként 42

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány azonosított tektonikai fázis elejéig tarthatott. Az un. „Baján Komplexum” képződményei a vizsgálati területen jelentős, 3500–4000 m-t meghaladó mélységben találhatóak, a Bajánsenye M–1-es fúrás 3634–4100 m mélységben harántolta. A Dunántúli-középhegységi egység területén a vizsgálati terület legdélibb csücskében variszkuszi kisfokú metamorf ópaleozoos képződmények találhatóak jelentős, 6000 m-t meghaladó mélységben. Ezt sem magán a vizsgálati területen, sem annak kiterjesztett 5 km-es körzetében fúrás nem harántolta, a területhatárhoz legközelebb az attól K-re található Pödrefölde Pd–1 jelű fúrás a Lovasi Agyagpala Formációba sorolható anchi–epimetamorf zöldesszürke agyagpala, metaaleurolit és metahomokkövet tárt fel 2198–2224 m mélységben. A vizsgálati terület D-i részén, viszonylag jelentős területi elterjedésben pontosabb tagolás nélküli újpaleozoos és mezozoos képződmények találhatóak pontosabb tagolás nélkül jelentős, 4500–6000 m mélységben. Triász képződmények a vizsgálati terület D-i és É-i területén találhatóak egy-egy sávban. D-en szintén jelentős (5–6000 m-es) mélységben alsó-triász sekélytengeri finom sziliciklasztos és karbonátos kőzetek építik fel a területet. A vizsgálati területen nem, annak 5 km-es körzetében az Orthaháza Ny–1. fúrás tárta fel a képződménycsoportba tartozó Csopaki Márga Formációt 3679–4131 m mélységben, amely tiroliteszes márgás mészkő, meszes aleurolit, felül márga, homokos márga; vékony, bioklasztos mészkő betelepüléssel. A vizsgálati terület középső–északi részét karni–nóri platform fáciesű dolomit (Fődolomit Formáció) építi fel, amely szintén jelentős, 3–400 m-t is meghaladó mélységben található. A vastagpados, lofer-ciklusos, korai diagenetikus dolomit megfelelő másodlagos porozitás esetén kedvező tároló kapacitással rendelkezhet. A vizsgálati terület középső sávjában kréta (senon) képződmények találhatóak jelentős területi elterjedésben. A kréta képződmények elterjedési sávjának É-i részén ezek senon medence fáciesű mészkövek és márgák (Polányi Márga Formáció), amelyeket több fúrás is feltárt (Őri–2, –3, –4). Az agyagos mészkő, mészmárga, márga és aleuritos márga képződményekkel jellemzett Polányi Márga Formációt a területen az Őri–4. sz. fúrás harántolta teljes vastagságban (2754–2999 m). Az ezzel heteropikus fáciesként megjelenő, tipikusan az idősebb aljzati magaslatokon települő rudistás zátonymészkő testek (Ugodi Mészlő Formáció) kiváló tároló kőzetek lehetnek, amelyeket a vizsgálati területen több fúrás is feltárt (Cse–I: 3819–3847 m, Pusz–4: 2738–2868 m, Pusz–5: 2878–2933,5, Szil–11: 2655– 2820 m, Szil–36: 3246,5–3535 m, Pórsz–1: 2823–3210 m, Szen–I: 4106–4141 m). A medence, medenceperemi szublitorális-pelágikus kréta képződményeket egy másodrendű kainozóos normálvető választja el az ettől D-re elhelyezkedő senon szárazföldi törmelékes és lápi kifejlődésű képződményektől.

43


17. ábra. A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mBf (kivágat: HAAS et al. 2010)

44


18. ábra. A vizsgálati terület és környezete prekainozoos földtani-szerkezetföldtani térképe (FODOR et al. 2011) 45


19. ábra. A vizsgálati terület és környezet aljzat mélység térképe (FODOR et al. 2011) 46

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.2.4. A terület kainozoos képződményei Az Őrség vizsgálati terület kainozoos képződményeinek ismertetését a Kárpát-medence nagyszerkezeti mozgásainak megfelelően a medence kinyílása előtti (prerift), alatti (synrift) és utáni (postrift) üledékek szempontjából tárgyaljuk. A vizsgálati területen prerift képződmények nem ismertek, kivéve egy kis eocén pikkelyt Ortháza környékén (a vizsgálati terület 5 km-es körzetében). A Kárpát-medence transztenziós szerkezetalakulásának fő fázisában (szinrift fázis) a területen egy felnyíló medence sekélytengeri, valamint annak heteropikus fácieseit képviselő medenceperemi üledékei rakódtak le, amelyek egy része, és a későbbi medence mélyebb vízi képződményei, a posztrift fázist megelőző késő-badeni–szarmata inverzió során lepusztultak. A Kárpát-medence középső-miocén szinrift fázisát lezáró inverziója (késő-badeni– szarmata) után, a medence késő-miocén posztrift fázisában kialakult termális süllyedésének következtében, jelentős mélységű, a korábbi tektonikai fázisok nyomán nagy szintkülönbségekkel jellemezhető, egyenetlen aljzatmélységgel rendelkező, elzárt, sós vizű tó jött létre (Pannon-tó). A Pannon-tóba ÉNy és ÉK felől érkező vízfolyások deltarendszerének törmelékanyaga folyamatosan töltötte fel a medencét, időben fiatalodva és térben DK felé szorítva a nyílt, sós vizű medencét és a deltasíkság–deltafront–deltalejtő–medence fáciesegyüttes képződményeit (JUHÁSZ 1992, MAGYAR et al. 1999). A jellemző fáciesátmentek és azok jellegzetes egymásra épülése a vizsgálati területen is megtalálható, a peremeken heteropikus mocsári képződményeket tartalmazva. A pannóniai képződmények a posztpannon kiemelkedés hatására magasan, vékony negyedidőszaki folyóvízi és eolikus rétegsorok alatt helyezkednek el. Paleogén képződmények A vizsgálati területen nem, annak 5 km-es körzetében Ortaháza környékén tárt fel az Or.Ny–1 sz. fúrás Szépvölgyi Mészkő és Padragi Márga váltakozásából álló eocén rétegsort kb. 200 m vastagságban. Oligocén képződmények a területről nem ismertek. Neogén képződmények A képződmények jellemzése GYALOG 1996 alapján történt. A miocén képződmények diszkordánsan települnek a mezozoos képződményekre. A vizsgálati területen és körzetében a kora miocénben (feltehetően az eggenburgitól kezdődően az ottnangi–kora-kárpáti folyamán szárazföldi üledékképződés folyt. A folyóvízi, kis részben csökkent sósvízi környezetben lerakódott, rosszul osztályozott kavicsból, konglomerátumból, homokból és márgából álló Ligeterdői Kavics Formáció anyaga az Alpok kőzeteiből folyóvízi szállítással került a nyugatmagyarországi üledékgyűjtőkbe. Őriszentpéter környékén több fúrás is feltárta néhány tíz, de akár 100–200 m vastagságban is (pl. Baján–1: 2979–3105,5 m, Őri–2: 2639–2686 és 2897– 2910 m, Őri–3: 2716–2776 m, Őri–4: 2684–2754, Baján M–I 2991–3634 m). Ettől D-ebbre a Szászvári Formáció folyóvízi-ártéri környezetben lerakódott, konglomerátum, homokkő, agyag, agyagmárga váltakozásából álló rétegeit Csesztreg, Kálócfa és Kerkabarabás térségében tárták fel fúrások (Cse–I: 3527–3819 m, Kfa–1: 2861–2885 m, Kerb–1: 3251– 3314 és 3386–3392 m). A Szászvári Formációba közbetelepülő Gyulakeszi Riolittufa, amely az ottnangi emelet végéig zajló riolitos–dácitos vulkanizmus terméke (úgynevezett „alsó riolittufa”) csak a vizsgálati terület 5 km-es körzetéből Kerkabarabás térségéből ismert (Kerb– 1: 3314–3386 m). A középső-miocén elején bekövetkező, DNy–ÉK-i irányú transzgresszió hatására a kárpáti és badeni emeletekben sekélytengeri és félsósvízi körülmények között folytatódott az üledékképződés. A Szászvári Formáció fedőjében unkonformitással a Budafai Homokkő Formáció települ, amely tengeri környezetben lerakódott partszegélyi, abráziós parti, néhol delta vagy lagúna fáciesű kavics, homokkő, konglomerátum képződmények építik fel. A 47

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet vizsgálati területtől D–DK-re Lovászi és Vétyempuszta területéről csak foszlányokban ismert. A kárpáti transzgresszió során a Budafai Homokkő partszegélyi környezetével összefogazódva a parttól nem nagy távolságra a nyíltvizi és szub-litorális környezetben a Tekeresi Slír Formáció képződményei rakódtak le: finomhomokos aleurit, homokos agyag, agyagmárga gazdag mikrofaunával. Az üledékgyűjtő medence nem volt nagy kiterjedésű, több mély árokból állt. A vastag pélites rétegsor nem a medence mélységét jelezte, hanem azt, hogy az üledékbeszállítás mértéke lépést tartott a medencealjzat süllyedésével. A Tekeresi Slírt többszáz m vastagságban a vizsgálati területen és annak körzetében számos fúrás feltárta (pl. Őri–1: 2399–2989,5 m, Őri–2: 2243–2639 m, Őri–3: 2472–2716 m, Őri–4: 2375–2684 m, Cse–2: 3335–3727 m, Cse–3: 3454–4013 m, Cse–I: 3213–3527 m, Iv–1: 2791–2812 m, Iv–2. 2472–2822 m, Ká–1: 3385–4510 m). A badeni során a mély medencékben a Tekeresi Slír képződését a Szilágyi Agyagmárga lerakódása váltotta fel, amely sekély neritikus környezetben lerakódott szürke foraminiferás agyagmárga. A vizsgálati területen több fúrás is feltárta, a Tekeresi Slírre települve Csesztreg környékén (pl. Cse–1: 3053–3285, Cse–2: 2998–3335 m, Cse–3: 2959–3454 m), Bajánsenye térségében közvetlen az idősebb miocén szárazföldi képződményekre települve (pl. Baján–1: 2413–2979 m). A medencefáciesű agyagmárgák a kiemelt hátakon lerakódó „Lajtai Mészkő” Formáció karbonátos képződményeivel fogazódnak össze, bár ez a vizsgálati területen belül csak Kerkabarabás térségéből ismert (Kerb–1: 2949–3052), a vizsgálati terület körzetében azonban több helyen (Ortaháza, Pusztaapáti, Zebecke). A szarmatát a badeni normál sótartalmú tengeri üledékekhez képest csökkent sósvízi képződmények jellemzik. Az Őrség területen a szarmata folyamatosan fejlődik ki a badeniből, a medencebeli, hasonló litológiájú rétegsorok elkülönítése nehézségekbe ütközik. A medence középső részén uralkodóan pelites–homokos kifejlődésű. Az üledékgyűjtő legmélyebb része ekkor már Szentgyörgyvölgy, Kerkáskápolna, Őriszentpéter, Kotormány térsége volt, ahol durvaszemű, helyenként aprószemű kavicsos homokkő képződött. Ez azonban nem partközeliséget jelez, hanem a peremekről a lejtőn gravitációs tömegmozgással áthalmozódó üledékanyagot, ami a legnagyobb mélységben tud felhalmozódni. A Kozárdi Formáció rétegeit a területen és annak körzetében számos fúrás harántolta (pl. Baján–1: 2405–2413, Baján–2: 2251–2382 m, Őri–1: 2289–2399, Őri–2: 2191–2243 m). A medenceterület peremi részein a szarmata rétegek egyre vékonyabbak és márgásabbak, a magasabb morfológiai helyzetű badeni üledékeken kiékelődnek. A medenceterületen, valamint a peremi részeken a szarmata gyakorlatilag üledékfolytonosan megy át az alsó-pannóniaiba. A post-rift pannóniai képződmények transzgressziós jelleggel települnek az idősebb miocén képződményekre. Legnagyobb, akár 4000 m-t is elérő vastagságukat a vizsgálati terület D-i részén levő mélymedencében érik el Lenti és Szentgyörgyvölgy között, míg legkisebb vastagságban (200–800 m) a vizsgálati terület É-i részén találhatóak (Szentgotthárd környéke) (20. ábra).

48


20. ábra. A pannóniai képződmények talpfelület térképe (a tengerszint alatt m-ben kifejezve) (FODOR et al. 2011)

Az alsó-pannóniai rétegsort felépítő agyagmárga, aleurolitos márga, aleurit (Endrődi Formáció), a néhány fokos lejtésű medencelejtőn, illetve deltalejtőn lerakódott üledékek (Algyői Formáció), illetve a zagyárak által a mélyebb medencerészekbe szállított turbidites homok testek (Szolnoki Formáció) az őrségi mélymedence területén 1000 m-t is meghaladó vastagságban megtalálhatóak, és szinte valamennyi fúrás feltárta őket. A Szolnoki Formáció talp- és tetőtérképét a 21. ábra és 22. ábra mutatja.

49


21. ábra. A Szolnoki Formáció alsó szakasza (turbiditek) talpmélysége (tengerszinthez képest, méterben) (FODOR et al. 2011)

22. ábra. A Szolnoki Formáció alsó szakasza (turbiditek) tetőtérképe (tengerszinthez képest, méterben) (FODOR et al. 2011)

A felső-pannóniai üledékes sorozat a medenceperemek mentén partközeli környezetben rakódott le delta-front, delta-síkság és allúviális síksági képződési környezetekben. A 50

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány folyótorkolatoknál csapdázódott, deltafronton, deltasíkságon és parti síkságon képződött üledékek lignitcsíkos, finom- és középszemcsés homokot, valamint agyag rétegeket tartalmazó rétegsorral jellemezhetők (Somlói, Tihanyi, valamint az ezekkel ekvivalens Újfalui Formáció). A vastagabb homokrétegek többnyire a delta fronton torkolati zátonyként, illetőleg a deltasíkságon a delta ágak mederkitöltéseiként, és azokban képződött övzátonyként rakódtak le. Vékonyabb homoktesteket alkothatnak az áradások során kialakult mederáttörések, gátszakadások és viharüledékek. A formáció finomabb szemcsés üledékei a delta ágak között, mocsári környezetben, ártéren, illetve kisebb öblökben rakódtak le, mint aleurit és agyagrétegek, közbetelepült paleotalaj szintekkel, valamint lignitrétegekkel. A homokrétegek száma és vastagsága a rétegsorban lefelé nő. A deltafront üledékek (Újfalui Formáció) talp- és tetőtérképét a 23. ábra és 24. ábra mutatja be.

23. ábra. A deltafront üledékek (Újfalui Formáció) talpmélysége (tengerszinthez képest, méterben) (FODOR et al. 2011)

51


24. ábra. A deltafront üledékek (Újfalui Formáció) tetőmélysége (tengerszinthez képest, méterben) (FODOR et al. 2011)

A felső-pannóniai összlet vastagsága a vizsgálati területen átlagosan 1000–1500 m, szinte valamennyi fúrás feltárta őket. A pannóniai képződmények korszerű litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai tagolását a 17. táblázat foglalja össze. A pannóniai időszak végén a medence süllyedésének üteme csökkent. A szárazföldi környezetnek köszönhetően nagy volt a lepusztulás. A negyedidőszaki rétegsort főképp felsőpleisztocén folyóvízi üledékek (homok, kavics) illetve periglaciális üledékek alkotják (eolikus homok, tarkaagyag és lösz, az interglaciálisokban keletkezett vályoggal). A terület földtani felépítését öt földtani szelvényen (26. ábra, 27. ábra, 28. ábra, 29. ábra, 30. ábra) mutatjuk be, ugyanakkor a teljes földtani kép kialakításához kiemelten kezeltük a területre eső, 500 m-nél mélyebb fúrásokat is.

52


25. ábra. Az Őrség vizsgálati területre eső földtani szelvények nyomvonala

53


26. ábra. Az 1. sz. földtani szelvény (FODOR et al. 2011 nyomán)

54


27. ábra. A 2. sz. földtani szelvény (FODOR et al. 2011 nyomán)

55



56



57


30. ábra. az 5. sz. földtani szelvény

58


Dunántúli Fcs.

17. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk. 1996 alapján) Hagyományos (nem használható) Hazai elfogadott korbeosztás Nemzetközi elfogadott Fcs.-bekorbeosztás (1980-as évektől) korbeosztás osztás kvarter Q legfelsőpliocén Pl3 (levantei) Pl pliocén felső-pannóniai (Pa2) felső-pliocén pannóniai (felsőPl2 pliocén Pl (s. l.) felső-miocén pannóniai)

Pl1

szarmata

M3

tortónai miocén

M

helvét burdigáliai akvitániai

alsó-pannóniai (Pa1) középsőmiocén

M2 alsó-miocén M1

Peremartoni Fcs.

M3

alsó-pliocén (alsópannóniai)

szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer)

M2

középsőmiocén

M1

alsó-miocén

59


1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2015. augusztusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban ártéri, folyóvízi homokos, kavicsos képződményekben, illetve eolikus képződményekben: eolikus homokban, löszben alakultak ki. Fentebbi képződmények a nagyobb vízfolyások mentén (Rába, Kerka, Zala, stb.) jellemzőek a vizsgált terület északi és déli részein nagyobb összefüggő területeken. A holocén korú folyóvízi homokos képződmények a felszíni vízfolyások mentén (a kisebb, teraszokkal nem rendelkező vízfolyások mentén is) jellemzőek. A talajvíz tartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2–4 méterrel a felszín alatt jellemző, azonban a magasabb dombtetők alatt a több tíz métert is elérheti. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a Somlói–Tihanyi (Újalui) Formáció deltasíksági folyóvízi ártéri üledéke, a Zagyvai Formáció, a Nagyalföldi Formáció és a Hansági Formáció folyóvízi, ártéri képződményei alkotta regionális víztartó (felső-pannóniai összlet, Dunántúli Formációcsoport). A formációk egymástól nehezen különíthetőek el, vastagságuk csak nehezen adható meg. Az egymásra települő és egymásba fogazódó– kiékelődő homokos–agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága mindenhol meghaladja az 1000 métert is, maximális vastagságát Szentgyörgyvölgy környékén éri el, ahol mintegy 1700 méteres vastagságban jelenik meg. Ugyanakkor a sorozat felső néhány száz métere az, mely vízhasznosítási szempontból komoly jelentőséggel bír. A települések vízmű kútjainak nagy része elsősorban a felső 50–300 m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű rétegein települ. Az ezek alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója a koncessziós területen mindenütt előfordul. Az összlet homokosabb delta-front üledékei már 30 ºC-nál melegebb vizet, azaz hévizet is szolgáltathatnak. A kvarter összletben tárolt vizek jellemzően CaMgHCO3-os kémiai jellegűek, melyhez alacsony, kb. 250–400 mg/l összes oldottanyag-tartalom (TDS) társul. Az itt található víztartókra az intenzív vízáramlás jellemző. A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen alacsony, jellemzően 250–300 – 1000 mg/l között alakul. Az alacsony összes oldottanyagtartalmú híg vizek jelenléte kedvező áramlási feltételekre utal az összletben. A területen a 60

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány felső-pannóniai összletben tárolt vizek kb. 200 méteres mélységig CaMgHCO3-os kémiai jellegűek; a mélyebbre előbb (200–400 m) CaMgNaHCO3-os, majd mintegy 500 méternél mélyebben már inkább NaHCO3-os kémiai jellegűek. Az összlet alsó részén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult regionális áramlási rendszert, sőt az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. Emellett a mintegy 500–600 méternél mélyebben elhelyezkedő homok rétegek már 30 ºC-nál melegebb vizet, termálvizet szolgáltathatnak. Hévízbeszerzés szempontjából legjelentősebb regionális rétegvízadó az Újfalui Formáció, annak is homokosabb delta üledékei. Térbeli helyzete, szeizmikus és mélyfúrás-geofizikai mérések alapján, területünkön jól ismert. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a térségben a későpannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) az északi területrészen ÉNy-i irányból DK-i irányba, a míg a vizsgált terület D-i területein inkább NyÉNy–KDK-i regionális áramlással számolhatunk. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.3. Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban, a pannóniainál idősebb miocén korú képződmények homok–homokköves rétegeiben. A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi és Szolnoki, illetve Algyői Formációk) a mélymedence irányában kivastagodást mutatnak: a medenceperemeken csupán 100–200 méteres vastagságban megjelenő képződmények a mélymedence területén már elérhetik a 500–700 méteres vastagságot is. Az összleten belül, a medenceperemi részeken a turbidites összlet (Szolnoki Formáció) redukáltabb vastagságban jelenik csak meg, azonban a medenceterületeken jelentős vastagságú kifejlődéseiben, valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit–homok rétegekben lokális vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni. A Szolnoki Formáció a mélymedence területén viszont több száz, akár 500 méteres vastagságban is megjelenhet. A Peremartoni Formációcsoport bázisán esetlegesen található kavicsbetelepülésekben szintén találhatunk víztartókat. Báziskonglomerátumról a területen pontosabb információk nem állnak rendelkezésre. Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt. A Szolnoki Formáció rétegeiben tárolt vizek összetétele széles tartományban változik. A vizsgálati területen belül az alsó-pannóniai összletből több vízminta is származik. Ezekre a vizekre hozzávetőleg 3000–3500 és mintegy 22 500 mg/l közötti TDS jellemző. A változatos TDS-hez társultan a mélység növekedésével nátriumban gazdagabb, NaHCO3-os, NaClHCO3os és NaCl-os, valamint átmeneti kémiai jellegek ismertek (az átmeneti kémiai jellegekkel). Az összlet magasabb összes oldottanyag-tartalommal rendelkező vizei elzártabb víztartókból származnak, míg az alacsonyabb oldottanyag-tartalmak az összlet felsőbb, durvább kifejlődéseihez kapcsolhatók, vagy a Peremartoni Formációcsoport homokkőtesteinek valamivel jobb térbeli kapcsolatára utalnak. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén üledékekben, amennyiben a törmelékes sorozat durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik és amennyiben megjelennek a területen (Budafai Homokkő, Szászvári és Ligeterdői Kavics 61

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Formációk és Lajtai Mészkő Formáció). E prepannóniai miocén korú képződmények változatos vastagságuk és elterjedésük miatt általában nem jelentős hévíztárolók — vastagságuk nem jelentős, ugyanakkor az idősebb képződményekkel egy tározó rendszert képezhetnek; vízadó képességük valójában nem ismert. A miocén képződményekből számos vízelemzés is rendelkezésre áll a területről és annak 5 km-es környezetéből. A fentebb említett formációkból származó vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) jellemzően 2000– 3300 mg/l között alakul és NaCaHCO3Cl-os, vagy CaNaCl-os kémiai jelleg társul hozzájuk. Itt kell ugyanakkor megemlíteni, hogy a Tekeresi Slír, Szilágyi Agyagmárga és Kozárdi Formációkból származó vízminták sokkal árnyaltabb képet mutatnak. Az összes oldottanyagtartalom ezekben az esetekben már rendkívül széles tartományban, néhány ezertől akár 25 000–30 000 mg/l-ig is változhat. A kémiai jelleg ugyanakkor egységesen NaCl-osnak tekinthető. A változatos TDS a finomszemcsés összletben található homokosabb, jobb áramlással rendelkező, lokális víztartókra utal, míg a magasabb TDS-ek elzárt víztartóra, vagy a finomabb szemcsés üledékekre utalnak. Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: — felső-triász dolomit (Fődolomit, Aszófői Dolomit Formációk), — felső-kréta mészkő és breccsa (Ugodi Mészkő Formáció), — prepannóniai miocén korú konglomerátum, homokkő, biogén mészkő (Szilágyi Agyagmárga, Tekeresi Slír, Lajtai Mészkő Formációk), — alsó-pannóniai báziskonglomerátum, bázishomokkő; aleuritos bázismészmárga repedezett zónái és a deltaelőtér fáciesű turbidites homokkő összlet homokos részei (Békési; Endrődi és Szolnoki Formációk). A területen a kora-pannóniai és prepannóniai miocén képződményekre a hidrosztatikus nyomásviszonyok jellemzőek. 1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén korú képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Kozárdi, Lajtai Mészkő Formáció), amennyiben azok megjelennek a területen. Ugyanakkor ezek a képződmények, ha nem települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal. A vizek összetétele attól függően változik, hogy a víztartó a regionálisabb áramlásoktól mennyire elzárt jellegű: a Kozárdi Formációból származó vizek 15 400–35 800 mg/l közötti oldott anyag tartalommal, míg a Lajtai Mészkőből származó vizek 2000 mg/l körüli TDS-sel jellemezhetőek. Jellegüket tekintve NaCl-os, illetve NaCaHCO3Cl-osak a mintázott vizek. A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén, így számítani lehet szénhidrogének megjelenésére. A rétegek a területen várhatóan hidrosztatikus nyomásállapotúak. 1.3.1.1.5. Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport), pannóniainál idősebb miocén korú regionális/lokális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. Az alsó pannóniai vízzáró képződmények az Endrődi- és az Algyői Formációkba sorolhatóak. Az Endrődi Formáció vastagsága a koncessziós területen 100–300 m-es, míg az Algyői Formáció finomszemcsés összlete már akár 350–750 méteres vastagságot is elérhet. Az Algyői és az Endrődi Formációk képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan

62

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány fontos „szigetelő” szerepet játszanak, hiszen a területen összességében mintegy 450–1000 méteres vastagságot érnek el. A rétegsorok jól nyomozhatóak a területen. A Peremartoni Formációcsoport finomszemcsés üledékeiben tárolt vizek mintegy 2500– 3000 mg/l és kb. 30 000 mg/l között változó TDS-sel és az összlet sekélyebb régióiban NaHCO3-os, majd a mélységgel a NaCl-os felé eltolódó kémiai jelleggel rendelkeznek. A nagyon magas sótartalmak (25 000–45 000 mg/l) a vizek fosszilis jellegére és az üledékképződést követő további besűrűsödésre utalhatnak. A koncessziós területen, az alsó-pannóniai üledékeknél idősebb miocén törmelékes képződmények nagy része a regionális vízzáró egységek közé sorolható. A Szilágyi Agyagmárga Formáció, valamint a Tekeresi Slír Formáció agyagmárgás, márgás képződményei általános elterjedésűek a területünkön és egyenként mintegy 250–300 m és 500–600 méteres vastagsággal jellemezhetőek (a Tekeresi Slír a Ká-1 jelű fúrásban több, mint 1100! méteres vastagságot ér el). A prepannóniai miocén finomszemcsés összletben tárolt vizek kémiai jellege szinte egységesen NaCl-os, melyhez jellemzően magas, 20 000 mg/l feletti TDS-ek társulnak. A koncessziós terület egyes részein ezekben a képződményekben akár jelentős (több száz mg/l) mennyiségű szulfáttal is találkozhatunk. Megvizsgálva a vizek ammónium tartalmát, annak magas (több tíz, helyenként több száz mg/l) értéke nagyobb mennyiségű szerves anyag bomlására utal. A régóta szénhidrogén anyakőzetnek ismert alsó-pannóniai és miocén korú pélites– homokköves képződmények jelentős horizontális kiterjedésük következtében rendkívül fontosak. A szénhidrogének a medenceterületek nagyobb mélységeiben, megfelelő körülmények között található üledékekből a sekélyebb helyzetű, miocén, alsó-pannóniai homokok, homokkövek felé migrálnak, ritkábban a keletkezési helyhez közeli pórustérben jelennek meg. Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén anyakőzetek lehetnek. 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok A pretercier alaphegységet a területen a Rába-szerkezeti vonaltól ÉNy-i irányban paleozoos, kisfokú metamorfózison átesett kőzetek, fillit, metahomokkő építik fel (Mihályi Fillit Formáció). Variszkuszi metamorf képződmények (Bajáni Komplexum és Lovasi Agyagpala Formáció) megjelennek még a terület középső-nyugati, részein is. A Rába-vonaltól DK-i irányban az aljzatot karni–nóri platform fáciesű karbonátok, elsősorban dolomit (Fődolomit Formáció), alkotja, mely felett kréta medence fáciesű márga (Polányi Márga Formáció) és mészkő (Ugodi Mészkő Formáció) ismert. A vizsgálati terület D-i részein, kis területi kiterjedésben alsó-triász képződmények (Csopaki Márga Formáció) alkotják az aljzatot. Az aljzat mélysége erősen változó, a koncessziós terület északi részén (a Rába-vonaltól északra) 2500 mBf-nél sekélyebben található, míg attól délre –3000 – –4000 mBf-nél nagyobb mélységben találjuk. Rezervoárként egyrészt a karbonátos formációk jöhetnek számításba (triász–kréta mészkő, dolomit), amennyiben hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeábilitással számolni. A kréta karbonátoknak ott van nagyobb jelentősége, ahol azok közvetlenül a triász főkarsztvíz tárolókhoz kapcsolódnak. Másrészt a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, mállással nem érintett „üde” karbonátos részek (Fődolomit Formáció mélyebb részei), repedezett sziliciklasztos, vagy metamorf (Rábavonaltól ÉNy-i irányban) képződmények rendelkezhetnek magasabb porozitás és 63

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet permeábilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel. Az aljzatban tárolt vizekre a triász–kréta karbonátos képződményekben (Fődolomit, Ugodi Mészkő Formáció) rendszerint az alacsonyabb, 1500–4200 mg/l-es TDS és elsősorban NaHCO3Cl-os kémiai jelleg a jellemző. A nátrium és a hidrogénkarbonát–klorid mellett megnövekedhet a kalcium és a szulfát mennyisége is. Az összetétel azt mutatja, hogy ezekben a víztartókban intenzívebb áramlások zajlanak. Az Aszófői Dolomit Formációból származó vízminták azonban már elzártabb víztartóra utalnak: esetükben magasabb, kb. 10 000 mg/l feletti TDS és NaCaCl-os, CaCl-os kémiai jelleg figyelhető meg. A kréta márgákból (Polányi Márga) származó vízminták hasonlóan festenek. Az ezekből származó vízmintákban 10 000 mg/l feletti összes oldottanyag-tartalmat mértek, melyhez NaClHCO3-os, NaCl-os kémiai jelleg társult. Az aljzat képződményeinek repedezettsége nemcsak a vizek tárolásában és áramlásában játszik szerepet, hanem a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is. A széndioxid gázok eredete feltehetően a nagymélységű karbonátok metamorfózisához köthető. A keletkezett gáz migrációjában elsősorban a kőzet repedéshálózata játszik szerepe, mely a tektonikus zónákban főként vertikális, az aljzat felső mállott zónájában főként horizontálishoz közeli migrációt jelent, melynek következtében a gáz a sekélyebb, a karbonátos képződmények felső zónáiba, a miocén képződményekbe, vagy a pannóniai fekü közelébe juthat. A triász, illetve kréta karbonátok a térségben szénhidrogéntárolóként ismertek, a vizsgálati területen kis kiterjedésükkel és az áramló vizek hatásaival is számítani kell. A mezozoos aljzatban nyomásviszonyok hidrosztatikusnak tekinthetők. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5–10%ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4–5%-ot tesz ki. Az előforduló löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén és az alaphegységi hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezek szűkebb területünkön „oldalirányú” utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban ÉNy-ias, illetve NyÉNy-ias irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 100–300 m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. A terület jellemzően átáramlási területet képvisel a regionális áramlási rendszerben. A prepannóniai miocén rétegekben, valamint az aljzati képződményekben tárolt vizek összetétele a víztartók elzárt, pangó jellegére, illetve részben az itt tárolt vizek fosszilis eredetére utalhat. Ahol az aljzat alacsonyabb oldottanyag-tartalmú 64

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vizet tárol, ott intenzívebb áramlási rendszert feltételezhetünk az idősebb, triász, ritkábban kréta karsztvíztartóban. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból akár a pannóniaiig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: a tektonikai elemek mentén a vizek — kényszerpályára — kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében, ha azok regionális áramlási rendszert érintenek, akkor szükség lehet a teljes áramlási rendszer modellezésére, értékelésére. Ugyancsak fontos a területen a CH-hasznosítások és a potenciális geotermikus hasznosítások várható egymásra-hatásainak értékelése, tisztázása is. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell. 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — állandó vízfolyások, tavak, — talajvíz-párolgással jellemezhető területek, — szivárgó felszínek, — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális, valamint intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus, repedezett és karsztos regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt ÉNy-i, illetve NyÉNy-i irányból történő áramlással lehet számolni. 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter– felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, gyógyászati- (Lenti), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő — és lehetséges — geotermikus hasznosításokat is. A hideg- és termálvizek „hétköznapi” hasznosítás céljaira történő kitermelése mellett fontos megemlíteni a szénhidrogén mezők területén a szénhidrogén-iparban alkalmazott vízlikvidálásokat, melyek hatását környezetükre vizsgálni szükséges.

65

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, és vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi és minőségi hatásait kell számba venni. 1.3.4. A terület vízminőségi képe Az Őrség vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2015. augusztusában a MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 150–450 mg/l (medián körülbelül 260 mg/l), a klorid-ion tartalom 5–50 mg/l (medián körülbelül 15 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom 100–350 mg/l között változik 170 mg/l körüli medián érték mellett. Néhány esetben a nagykanizsai, körmendi, őriszentpéteri, szentgotthárdi és zalaegerszegi vizekben az összes oldottanyag-tartalom elérheti a 1000 mg/l-t, a kalcium 170 mg/l-t, a klorid 300 mg/l-t, a hidrogén-karbonát 600 mg/l-t, a szulfát akár a 130 mg/l értéket is. A rendelkezésre álló ada-tok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box– Whisker diagramon (31. ábra) ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg.

66


31. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével

A kvarter képződményekben tárolt vizek CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os típusúak. A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján 200–400 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 20–70 mg/l Ca2+, 10–30 mg/l Mg2+ és 150–350 mg/l HCO3–. A sekélyebb (felszín alatti 10 méteres mélységig) körmendi és szombathelyi kutak vizei CaMgHCO3SO4-os, CaMgHCO3Cl-os, CaMgHCO3SO4Cl-os jellegűek, melyek lokális szennyezéseket jelezhetnek. Ezen vizek összes oldottanyag-tartalma 200–350 mg/l, körülbelül 30–60 mg/l Ca2+, 10–30 mg/l Mg2+, 20–60 mg/l Cl–, 30–130 mg/l SO42– és 50–200 mg/l HCO3–. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (a felszíntől számított körülbelül 200 méterig) tárolt vizek jellemzően CaMgHCO3-os típusúak. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően 150–550 mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 20–100 mg/l Ca2+, 10–40 mg/l Mg2+ és 150–500 mg/l HCO3–. A felszíntől számított körülbelül 200–500 méteres mélységközben tárolt vizek CaMgNaHCO3-os, CaNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os kémiai jelleggel és jellemzően 200–500 mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül 10–50 mg/l Na+, 20–60 mg/l Ca2+, 10–20 mg/l Mg2+ és 150–400 mg/l HCO3–. A mélyebb vízadókban (felszíntől számított körülbelül 500–1400 méteres mélységköz) tárolt vizek NaHCO3-os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően 250–2000 mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül 50–450 mg/l Na+, és 150– 1550 mg/l HCO3–. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső–pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom (TDS)) eloszlását Box–Whisker diagramon (32. ábra) ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg.

67


32. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a medián és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével

Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek NaHCO3-os, NaClHCO3-os és NaCl-os kémiai jellegűek attól függően, hogy egy intenzívebb áramlási rendszerből, vagy egy elzártabb rendszerből származnak. A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 3000–22 000 mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 100–8000 mg/l Na+, 250–12 500 mg/l Cl– és 500–2500 mg/l HCO3–. A lokális víztartó és vízzáró egységek alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékeinek víz összetétele széles tartományban változik a koncessziós területen, attól függően, hogy e vizek mennyire vannak kapcsolatban a térrész regionális áramlási rendszerével. Az összes oldottanyag-tartalom a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 2000–30 500 mg/l között változik. A vizek kémiai jellege jellemzően NaCl-os, NaClHCO3– os, de elvétve előfordulhatnak CaNaCl-os, NaHCO3SO4-os, NaClSO4-os vizek is. A Lajtai Mészkő Formáció vizeire viszonylag kis TDS (1700–2100 mg/l körüli) érték és NaHCO3Cl-os jelleg jellemző, ahol a Na+ 350–500 mg/l, a HCO3– 800–1000 mg/l, a Cl– 300–500 mg/l körüli. A Kozárdi Formáció vizeire (NaCl-os) nagyobb, körülbelül 15 500–36 000 mg/l, míg a Tekeresi Slír Formáció vizeire (NaCl-os és NaCaCl-os) körülbelül 4500–17 500 mg/l összes oldottanyag-tartalom jellemző, ahol a főbb jellemző alkotók a Kozárdi Formáció vizeiben körülbelül 5500–13 500 mg/l Na+, 8000–20 000 mg/l Cl–, míg a Tekeresi Slír Formáció vizeiben körülbelül 2000–9000 mg/l Na+, 60–1100 mg/l Ca2+ és 2500–13 500 mg/l Cl– koncentráció tartományban változnak. A CH-tárolóként is ismert Szilágyi Agyagmárga Formáció rétegeit feltárt kutak vizei NaCl-os kémiai jellegűek, jellemzően 7000–25 000 mg/l TDS, 3000–10 000 mg/l Na+ és 4000–15 000 mg/l Cl– tartalom mellett. A miocén rétegek vizeinek magas (körülbelül 100–1300 mg/l) szerves anion és az akár 600 mg/l értéket is elérő ammónium tartalma szénhidrogén jelenlétére utalhat. A pretercier aljzat vizeit két csoportra bonthatjuk. Az egyik a karbonátos (Fődolomit Formáció, Ugodi Mészkő Formáció) rétegeket feltárt kutak kisebb TDS-ű (körülbelül 600– 4200 mg/l) vizek. Kémiai jellegüket tekintve legfőképp NaClHCO3-os jellegűek, de előfordulnak NaCaSO4HCO3-os, NaClSO4-os vizek is, ahol a Na+ 100–1200 mg/l, a Ca2+ 50– 68

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1500 mg/l, a SO42– 50–550 mg/l, a HCO3- 250–1400 mg/l, a Cl– 50–3000 mg/l között változik. A másik csoportot a nagyobb TDS-ű (6000–19 000 mg/l), az Aszófői Dolomit Formációból és a Polányi Márga Formációból származó vizek alkotják, melyek NaCl-os, NaCaCl-os, CaCl-os kémiai jellegűek. Ezen elzártabb jellegre utaló vizekben a Na+ 1200– 6300 mg/l, a Ca2+ 50–6000 mg/l, míg a Cl– 4000–14 500 mg/l között változik. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO3os, CaMgNaHCO3-os, CaNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os víztípustól a NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, NaCaSO4HCO3-os víztípuson keresztül a NaCl-os, NaClSO4os, NaCaCl-os, CaCl-os víztípusig. Az összes oldottanyag-tartalom maximumát a felszíntől számított körülbelül 2400–2700 méteres mélységköznél éri el (33. ábra), mely alatt ez az érték csökkenő tendenciát mutat.

33. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben

69


1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009. december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány). Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület északi része a Duna, középső része a Balaton, déli része a Dráva részvízgyűjtő egységhez tartozik. Ennek megfelelően három felszíni vízgyűjtő alegység osztozik területén; ezek a Rába (1–3), a Zala (4–1) és a Mura (3–1). A területre és 5 km-es körzetére 28 dombvidéki meszes felszíni vízfolyás víztest esik (18. táblázat), ellenben állóvíz víztestek nincsenek. A terület számos — víztest kategórián kívüli — vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és 5 km-es körzetében 12 tározó, 11 holtág, 7 bányató és egy természetes tó. 18. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve

Kódja

Típusa

Alsó-Válicka alsó Berki-patak *Cupi-patak és vízrendszere Csencsi- és Mindszenti-patakok Cserta Csömödéri-patak Csörnöc-Herpenyő felső *Hársas-patak *Huszászi-patak Pinka torkolati szakasz Pinka *Rába (Lapincstól) *Szentjakabi- és Magyarósdi-patakok *Kebele-patak *Kebele-patak felső vízgyűjtője *Kerca Keresztúri-patak *Kerka *Lapincs *Lugos-patak Mulonya-patak *Rába (határtól) Strém *Szőcei-patak *Szölnöki-patak *Vörös-patak és Láhn- patak vízrendszere *Zala forrásvidék Zala (Széplaki-patakig)

AEP270 AEP323 AEP377 AEP384 AEP388 AEP399 AEP404 AEP568 AEP604 AEP887 AEP888 AEP900 AEP998 AEP645 AEP646 AEP659 AEP660 AEP661 AEP748 AEP769 AEP815 AEP903 AEP966 AEQ018 AEQ021 AEQ127 AEQ144 AEQ146

dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes

Vízgyűjtő alegység 3–1 1–3 3–1 1–3 3–1 3–1 1–3 1–3 1–3 1–3 1–3 1–3 4–1 3–1 3–1 3–1 4–1 3–1 1–3 1–3 3–1 1–3 1–3 4–1 1–3 1–3 4–1 4–1

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

A 34. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket.

70


34. ábra. A felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen

1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati területen felszín alatti vízadói többségében porózus víztestek. Így a hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő (sp.1.3.1, p.1.3.1), Zala-vízgyűjtő (sp.4.1.1, p.4.1.1), és Mura-vidék (sp.3.1.1, p.3.1.1) víztest (35. ábra, Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben ld.: 28. táblázat). A vizsgálati területet 12 üzemelő és 1 távlati, 5 km-es körzetét további 18 üzemelő, és 1 távlati vízbázis érinti. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik. A területen lévő vízbázisok közül 6 sérülékeny és 5 bizonytalan állapotú, míg az 5 km-es körzet vízbázisai esetén 6 sérülékeny és 8 bizonytalan besorolású.

71

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Diagnosztikával a vizsgálati területen 1, sérülékenynek meghatározott vízbázis rendelkezik. Az 5 km-es körzetben további 5 vízbázisra készült el az értékelés, ami alapján 2 vízbázis nem sérülékenynek bizonyult. A 25. táblázat ismerteti részletesen a terület vízbázisait, míg a 41. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be.

41. ábra). A területen két porózus termál vízadó is található, az Északnyugat-Dunántúl (pt.1.1) és a Délnyugat-Dunántúl (pt.3.1) víztest. Kisebb területre északkeletről benyúlik a Nyugatdunántúli termálkarszt (kt.4.1) víztest is (42. ábra), továbbá az 5 km körzet határát érinti a kt.1.7 termálkarszt víztest, amit a későbbiekben nem tárgyalunk. A terület felszín alatti víztesteit a 19. táblázat ismerteti.

72


35. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 19. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve

*Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő *Zala-vízgyűjtő *Mura-vidék *Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő *Zala-vízgyűjtő *Mura-vidék *Északnyugat-Dunántúl *Délnyugat-Dunántúl *Nyugat-dunántúli Közép-dunántúli

Típus

Víztest azonosító

sekély porózus

sp.1.3.1 sp.4.1.1 sp.3.1.1 p.1.3.1 p.4.1.1 p.3.1.1 pt.1.1 pt.3.1 kt.4.1 kt.1.7.

porózus porózus termál termálkarszt


73

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1.4.2.1. Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. Egyéb célból (kommunális, ipari, öntözési, halastavi) 6 felszíni vízfolyás víztest vizét hasznosítják (20. táblázat). 20. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett felszíni víztest

Kommunális

Cserta Pinka *Rába (Lapincstól) *Kerka *Rába (határtól) Zala (Széplaki-patakig)

Ipari

A vízkiemelés hasznosítási célja Energetikai Öntözési Halastavi

Rekreációs

Ökológiai

x x x

x

x x

x x


Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, viziturizmus) használt folyóvizek és állóvizek (21. táblázat) (34. ábra). 21. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név

kijelölt fürdőhely

Hársas-patak Szőcei-patak Csörnöc-Herpenyő felső Hársas-patak Huszászi-patak Lapincs Lugos-patak Pinka Pinka torkolati szakasz Rába (határtól) Rába (Lapincstól) Strém Szölnöki-patak Vörös-patak Láhn-patak vízrendszere Kebele-patak Kebele-patak felső vízgyűjtője Zala (Széplaki-patakig) Zala forrásvidék

víziturizmus

horgászat

halászat

x x x x x x x x x x x x x

x

x x x x x


A 2008. évi nitrátjelentés alapján a Zala vízgyűjtő sekély porózus víztest területe nitrát- és tápanyagérzékeny. Ezen kívül kisebb foltok nitrátérzékenyek. A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Natura SCI és SPA, Ramsari terület) (22. táblázat). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik.

74

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa

Védett terület azonosító

Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI Natura2000-SAC Natura2000 – SPA Nemzeti Park Ramsari

HUBF20047 HUBF20048 HUBF20044 HUBF20039 HUON20018 HUON20008 HUBF20040 HUON20006 HUON10001 296/NP/02 3HU025

Védett terület elnevezése

Felső-Zala-völgy Kebele Kerka mente Nyugat-Göcsej Őrség Rába és Csörnöc-völgy Vétyempuszta Pinka Őrség Őrségi NP Rába-völgy

Védettség jellege

források, patakok források, patakok mentett oldali holtág, ártér források, patakok külterületi mocsárrétek források, patakok források, patakok mentett oldali holtág, ártér

Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be. Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések ca. fele csatornázatlan és a települési folyékony hulladékot nem szállítják szennyvíztelepre. A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre csak 4 esetben jelentős (36. ábra, 23. táblázat). 23. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében Település

*Bajánsenye

Szennyvíztisztító telep neve

Befogadó víztest neve

Hatás a befogadóra

nem jelentős

Ispánk - Szennyvíztisztító Telep Ivánc - Szennyvíztisztító Telep Kozmadombja - Szennyvíztisztító Telep Körmend - Szennyvíztisztító Telep Lenti - (Máhomfa nélkül) - Szennyvíztisztító Telep Lovászi - Szennyvíztisztító Telep Magyarszombatfa - Szennyvíztisztító Telep Nádasd - Szennyvíztisztító Telep Őriszentpéter - Szennyvíztisztító Telep Páka - Szennyvíztisztító Telep Rédics - Szennyvíztisztító Telep Szalafő-Alsószer

Kerka Szentjakabi- és Magyarósdipatakok Zala forrásvidék Rába (Lapincstól) Cupi-patak és vízrendszere Rába (Lapincstól) Kerka Kerka Kebele-patak felső vízgyűjtője Csörnöc-Herpenyő felső Zala forrásvidék Alsó-Válicka alsó Kebele-patak Zala forrásvidék

Szalafő-Csörgőszer

Zala forrásvidék

nem jelentős

Szalafő-Felsőszer

Zala forrásvidék

nem jelentős

Szalafő-Pityerszer

sp.4.1.1

nem jelentős

Szalafő-Templomszer

Zala forrásvidék

nem jelentős

Bajánsenye - Szennyvíztisztító Telep

*Hegyhátszentjakab Hegyhátszentjakab - Szennyvíztisztító Telep *Ispánk Ivánc Kozmadombja Körmend Lenti Lovászi *Magyarszombatfa Nádasd *Őriszentpéter Páka *Rédics *Szalafő - Alsószer *Szalafő Csörgőszer *Szalafő - Felsőszer *Szalafő Pityerszer *Szalafő Templomszer Zalalövő *Márokföld Szentgotthárd

Zalalövő - (Irsapuszta, Szűcsmajor nélkül) Szennyvíztisztító Telep szálloda Szentgotthárd (virtuális) - Szennyvíztisztító Telep

Zala (Széplaki-patakig) Kebele-patak felső vízgyűjtője Rába (határtól)

jelentős nem jelentős nem jelentős elhanyagolható nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős

jelentős nem jelentős nem jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

75

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 24. táblázat ismerteti. 24. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyeződést kibocsátó

Lenti fürdőcentrum *Szentgotthárd textilipari üzem földmedencés folyékony hulladék elhelyezés *Szentgotthárd Florasca Környezetgazdálkodási V.

Szennyvíz jellege

Befogadó víztest neve

termálvíz, fürdővíz egyéb feldolgozóipar

Kerka Rába (Lapincstól)

egyéb feldolgozóipar

sp.1.3.1

Hatása a befogadóra

nem jelentős lehet, hogy fontos nem jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

36. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen

A 37. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~60) bezárásra kerültek 2009-ig. Jelenleg is üzemelő nagyobb szilárd hulladéklerakó nincs a területen. Speciális hulladéklerakók közül szerves lerakó található Harasztifalun, inert lerakó Pankaszon, veszélyes lerakó Körmenden.

76


37. ábra. Hulladékgazdálkodás

A 38. ábra a szennyezett területeket mutatja be. Szénhidrogén-szennyezést tartanak számon Szentgotthárdon és Lentin.

77


38. ábra. Szennyezett területek

Szennyező tevékenység a térségben ásványiparhoz, fémtermeléshez/feldolgozáshoz, energiaágazathoz és állattartáshoz kapcsolódik. Benzinkútak Kőszegen, Sopronban és Szombathelyen üzemelnek. Seveso besorolású üzem nincs a területen. A vízfolyásokon többek között olajszennyezést és halpusztulást dokumentáltak. A vízfolyásokat e mellett szennyvízbevezetés is érinti. A területen főképp építőipari nyersanyagot bányásznak, így agyagot, homokot és kavicsot. Szénhidrogén bányatelkek több helyen találhatók, így Bajánsenyén, Lovászin, Alsószenterzsébeten, Csörnyeföldön és Szilvágyon. Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 39. ábra mutatja be.

78


39. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási nyilvántartás

Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység foltokban jellemző a területen. A terhelés mértéke max. 150 kgN/ha/év. A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően 50 kgN/ha/év alatt marad (40. ábra). A területre jellemző diffúz

79

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet foszforterhelés mértéke évi max. 10 000 g, de a legtöbb területre az 1000 g-ot sem haladja meg.

40. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek

1.4.2.2. Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben ld.: 28. táblázat). A vizsgálati területet 12 üzemelő és 1 távlati, 5 km-es körzetét további 18 üzemelő, és 1 távlati vízbázis érinti. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik. A területen lévő vízbázisok közül 6 sérülékeny és 5 bizonytalan állapotú, míg az 5 km-es körzet vízbázisai esetén 6 sérülékeny és 8 bizonytalan besorolású. Diagnosztikával a vizsgálati területen 1, sérülékenynek meghatározott vízbázis rendelkezik. Az 5 km-es körzetben további 5 vízbázisra készült el az értékelés, ami alapján 2 vízbázis nem sérülékenynek bizonyult. A 25. táblázat ismerteti részletesen a terület 80

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vízbázisait, míg a 41. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be.

41. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 25. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Település

Vízbázis VOR

#Alsószenterzsébet

ALF776

#Apátistvánfalva

AID204

#Bajánsenye

ALF795

Vízbázis

Alsószenterzsébet vízbázis Apátistvánfalva Körzeti vízbázis Bajánsenye vízbázis Csákánydoroszló Távlati vízbázis

Csákánydoroszló

AID273

Gosztola

ALG019

Gosztola Községi vízbázis

Halogy

ALG056

Halogy vízbázis

Státusz

Rendelkezésre álló diagnosztika

Vízbázis sérülékeny

üzemelő

bizonytalan

üzemelő

igen

üzemelő távlati

Védendő termelés (m3/nap)

785

bizonytalan Befejezett SVB diagnosztika

igen

üzemel, de kisebb termeléssel

bizonytalan

üzemelő

bizonytalan

6000 20

81


Település

Vízbázis VOR

Vízbázis

#Hegyhátszentjakab

ALG065

Hegyhátszentjakab vízbázis

Hernyék

AID422

Hernyék Községi vízbázis

#Ispánk

AID440

#Ivánc

AID442

Kemestaródfa

ALG167

#Kétvölgy #Kondorfa

ALG184 ALG224

Körmend

AID491

Lendvadedes

X06001

Lenti

AID502

Lenti

AID501

Lenti

ALG325

#Magyarszombatfa

ALG342

#Őriszentpéter

AID606

Páka

AID609

Pankasz

AID612

Pinkamindszent

ALG528

Pusztaapáti

X06003

#Szalafő

AID695

#Szentgotthárd

ALF975

#Szentgotthárd

AID718

Szentgyörgyvölgy

ALG665

Szilvágy

ALG677

Szilvágy

ALG677

Tófej

AID772

Zalabaksa

ALG870

Zalacséb

AID823

Zalalövő

AID828

Ispánk Községi vízbázis Ivánc Körzeti vízbázis Kemestaródfa vízbázis Kétvölgy vízbázis Kondorfa vízbázis Körmend - Körzeti vízbázis Lendvadedes vízbázis Lenti térségi vízbázis Lenti-Lentikápolna Távlati vízbázis Lentikápolna vízbázis Magyarszombatfa vízbázis Őriszentpéter, Körzeti vízbázis Páka körzeti vízbázis Pankasz Körzeti vízbázis Pinkamindszent vízbázis Pusztaapáti Községi vízbázis Szalafő Körzeti vízbázis Farkasfa vízbázis Szentgotthárd területi vízmű Szentgyörgyvölgy vízbázis Szilvágy Községi vízbázis Szilvágy vízbázis Tófej Körzeti vízbázis Zalabaksa Körzeti vízbázis Zalacséb, Körzeti vízbázis Zalalövő körzeti vízbázis

Státusz

Rendelkezésre álló diagnosztika

Vízbázis sérülékeny

Védendő termelés (m3/nap)

üzemelő

bizonytalan

üzemel, de kisebb termeléssel

igen

86

üzemelő

igen

334

üzemelő

igen

395

üzemelő

bizonytalan

üzemelő üzemelő

nem bizonytalan

üzemelő

Befejezett SVB diagnosztika

igen

4877

igen

4356

igen

32000

üzemel, de kisebb termeléssel üzemelő távlati üzemelő

Befejezett SVB diagnosztika Befejezett SVB diagnosztika Befejezett SVB diagnosztika

igen

üzemelő

bizonytalan

üzemelő

igen

1330

igen

1230

üzemelő

igen

790

üzemelő

bizonytalan

üzemelő


üzemel, de kisebb termeléssel üzemelő

igen

üzemelő üzemelő

300

bizonytalan SVB diagnosztika befejezése és határozat kiadása

üzemelő

igen

2460

bizonytalan

üzemelő üzemelő

bizonytalan

üzemelő

igen

üzemelő

bizonytalan

üzemelő

igen

1430

nem

2070

üzemelő


1940

SVB: sérülékeny vízbázis # a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el ** egyéb, nem közcélú vízbázis

Veszélyeztetettségi vizsgálatot 11 vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján a vizsgált vízbázisok közepesen veszélyeztetettek. A vízbázisok veszélyeztetettségének oka, 82

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot (közepesen veszélyeztetett). Az OGYFI nyilvántartása szerint nincs ásványvíztermelő kút a vizsgálati területen, és környezetében. 1 kút vizét nyilvánították gyógyvízzé a területen; ez a kút Lentiben található. A terület környezetében további 1 kút vizét termelik gyógyászati célra, szintén Lentiben. A kutak részletes adatait a 26. táblázat tartalmazza. Továbbá a vizsgálati terület nem található gyógyiszap lelőhely valamint gyógyhellyé minősített település, vagy településrész. 26. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település

Kút jele

Lenti

#K–12

Lenti

B–33

Víz kereskedelmi neve

Felhasználás

EOV Y

gyógyvíz/fürdési 453436 célú gyógyvíz/fürdési 457528 célú

EOV X

Térképi jele

144533

19-94

144827

19-250

A #-gal jelölt kutak a területre esnek.

A vizsgálati területen 3, míg körzetében további 8 db 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a pt.3.1 porózus termál víztestre szűrőzöttek és a pannóniai összletteket csapolják, egy fúrás szűrőzött szakasza eléri a paleozoos aljzatot is. Nem mélyült olyan kút, amely szűrőzési mélysége meghaladja a 2000 métert. A területen 2, környezetében további 6 kút szűrőzési mélysége haladja meg az 1000 métert. A működő kutak vizét fürdővízként termelik. Egy kút lezárt, egy kút vízszintészlelőként működik. Részletes infor-mációkat a kutakról és azok hasznosításáról a 27. táblázat közöl. A 42. ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

42. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 83


Hasznosítás

Térképi jele

Vízadó kora

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) **

179873.91

1475-1918

70

Pl1

lezárva

17-19

K-44 K-96 K-98 K-11 K-2 K-12 K-23 B-33

439195.88 461481.71 461230.6 461040.82 466460.03 453435.5 457571.03 457527.66

182626.52 188019.69 187947.93 166057.09 174088.33 144533.52 144827.31 144826.56

404-520 905.03-1024.03 983-1080 1113-1135 1168-1172 984-1609 512-639.5 1305-1376.8

32 47 49 48 59 56 35 70

Pl2, Paleozoos Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

17-51 17-75 17-66 19-21 19-66 19-94 19-237 19-250

K-2

461906.07

139774.38

1131.9-1168.2

59

Pl2

fürdő — fürdő fürdő észlelő fürdő fürdő fürdő fürdő (terv)

EOV Y

Kút jele

Szűrőzött szakasz (m)

454754.34

EOV X

K-1

Település

#Hegyhátszentmárton #Szentgotthárd Körmend Körmend Zalalövő Zalaháshágy #Lenti Lenti Lenti Szécsisziget

Kút egyéb jele

27. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak

19-258

A #-gal jelölt kutak a területre esnek. ** kút létesítése idején

A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 28. táblázat és a 29. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit iparivízként, ill. kismértékben ivóvíz, ipari, fürdővíz és egyéb célokra hasznosítják. A porózus vízadók vizét elsősorban ivóvíz céllal, másodsorban fürdőzési céllal termelik. A porózus termál vízadók fürdővizet, kisebb mértékben ipari és egyéb felhasználású vizet adnak. A termál karszt vizét a területen nem hasznosítják. Számos termál kút termelési adata nem ismert a területről, így a közölt termelési adatoknál a tényleges vízkivétel sokkal jelentősebb lehet. Visszatáplálás nem történik a területen. 28. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

ipari

0

117

1

0

sp.4.1.1

0

0

0

0

sp.3.1.1

75

5

p.1.3.1

1709

101

p.4.1.1

399

p.3.1.1

937

sp.1.3.1

energia bányászat

öntözés

egyéb mezőgazda- fürdővíz sági

ivóvíz

egyéb termelés

visszatáplálás

egyéb és többcélú termelés összevonva

1

17

Összesen

119

0

0

0

6

0

103 1810 399

152

1089

pt.1.1

20

20

pt.3.1

282

0

282

kt.4.1

0

29. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa

sekély porózus porózus

84

Szűrőzött szakasz mélysége

sekélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m

A kifolyó víz hőmérséklete

kevesebb, mint 30°C

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

222 3298


Víztest típusa

porózus termál sekély hegyvidéki hegyvidéki karszt termál karszt

Szűrőzött szakasz mélysége

A kifolyó víz hőmérséklete

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

magasabb, mint 30°C

302

sekélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m

— kevesebb, mint 30°C

— — 0 3822

magasabb, mint 30°C Összesen:

1.4.3. Határ menti víztestek A terület elhelyezkedéséből adódóan mindegyik érintett víztest határmenti vagy határral osztott; a szlovén-magyar egyeztetések során a Mura-vidék (sp.3.1.1, p.3.1.1) sekély porózus és porózus és a Dél-Dunántúl porózus termál (pt.3.1) víztest állapota került szóba. A Muravidék víztest része a Mura–Dráva nemzetközi víztest aggregátumnak, egyik víztest sem lett besorolva ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak. A magyar–szlovén nemzetközi T-JAM projekt a felső-pannóniai termálvizeket külön aggregált víztestként határolta le, Mura–Zala porózus termálvíztest névvel és javasolt egy olyan összekapcsolt monitoringon és modellezésen alapuló vízgazdálkodást a területre, amely kielégíti a felszín alatti vizek állapotára vonatkozó 219/2004. kormányrendelet igénybevételi korlátra vonatkozó előírásait. A víztestcsoport területe meghaladta a 4000 km2-t, részben ezért is javasolta a projektben részt vevő két földtani intézet és az illetékes vízügyi hatóság azt, hogy ezt a víztestcsoportot vegyék fel az ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt víztest aggregátumok közé. 1.4.4. Monitoring 1.4.4.1. A felszíni vizek monitoring programja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring-helyeket és a vizsgált jellemzőket a 30. táblázat mutatja be. A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2004 során több pontot érintő expedíciós, 2005-ben ökológiai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott (43. ábra). A védett területekre vonatkozó monitoring programot a 31. táblázat tartalmazza.

+ + +

A/E A/E A/E/V A/E/V A/E/V

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

Hidromorfológiai mérés elemei

+ +

Hidromorfológia miatt operatív

+ +

Biológiai vizsgálat elemei

Páka Csömödér Rédics Kercaszomor Hodos

Kémiai vizsgálat elemei

Alsó-Válicka alsó Cserta Kebele-patak Kerca Kerka

Mérőhely

Veszélyes anyag miatt operatív

AIJ461 AIJ507 AIJ623 AIJ632 AIJ633

Felszíni víz neve

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Monitoring azonosító

Feltáró monitoring

30. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében

H H H H

85

AIJ759 ALC628 ALC692 ALC693 ALC694 ALC743 ALC773 ALC814 ALC997 ALD003

Zala forrásvidék Csömödéri-patak Huszászi-patak Berki-patak Pinka Csencsi- és Mindszenti-patakok Cupi-patak és vízrendszere Szőcei-patak

Magyarföld Szentgotthárd Ivánc Pinkamindszent Szentgotthárd

+ +

Szentgyörgyvölgy Alsószölnök Csöde-Felsőjánosfa között Csömödér Csörötnek Halogy Kemestaródfa

+

+

+

+ + + + +

Zalabaksa Zalalövő

+

Hidromorfológiai mérés elemei

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/Z/H P/B/M/Z/H

A/E/V P/B/M/Z/H A P/B/M/Z

+

+

A/E/V A/E/V A/E A A/E/V

Hidromorfológia miatt operatív

Veszélyes anyag miatt operatív

+

+

Magyarnádalja

Biológiai vizsgálat elemei

Kerka Lapincs Lugos-patak Pinka Rába Kebele-patak felső vízgyűjtője Szölnöki-patak

Mérőhely

Kémiai vizsgálat elemei

AIJ634 AIJ670 AIJ678 AIJ708 AIJ717

Felszíni víz neve

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Monitoring azonosító

Feltáró monitoring


H H H/M/F H H H

A/V A A A A

P/B/M/Z P/B/M/Z P/B/M/Z P/B/M/Z P/B/M/Z/H

H H H H H/M/F

A

P/B/M/Z

H

A A

P/B/M/Z P/B/H

H H/M/F

+

Kémiai vizsgálat elemei: A – alapkémia, E – elsőbbségi anyagok (33-as lista), V – egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P – fitoplankton, B – fitobenton, M – makrofita, Z – makrozoobenton, H – halak Hidromorfológiai mérés elemei: H – hidrológia, M – morfológia, F – folytonosság

A területen fürdővíz monitoring 4 helyen, Szentgotthárdon, a Vadása-tavon, Máriaújfalun a Hársas-tavon és Zalalövőn a Borostyán-tavon történik.

31. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító

Monitoring pont neve

Védettség indoklása

AIJ717 AIJ507 AIJ461 AIJ633 AIJ708 AIJ634 AIJ670 AIJ623 AIJ632 AIJ678 AIJ759

#Rába (Szentgotthárd) Cserta Alsó-Válicka #Kerka Pinka #Kerka #Lapincs #Kebele-patak #Kerca #Lugos-patak #Szentgyörgyvölgyi-patak

nitrát érzékeny nitrát érzékeny nitrát érzékeny nitrát érzékeny egyéb nitrát érzékeny nitrát érzékeny nitrát érzékeny nitrát érzékeny egyéb nitrát érzékeny

A #-gal jelölt monitoring pont a területen található.

86


43. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai

1.4.4.2. Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring program keretein belül a sekély porózus vízadókról 28, a porózus vízadókról szintén 18, a porózus termál vízadó összletekről 1, valamint 4 kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 32. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 44. ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring pontjait. A felszín alatti vizek mennyiségi monitoring programja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoring programon belül történik. Termálvíz monitoring programon belül (S4) 1 kút megfigyelése folyik.

87

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 32. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Területre esik (db) Víztest mennyiségi

*Rába-Gyöngyösvízgyűjtő *Zala-vízgyűjtő *Mura-vidék

sp.1.3.1

1*Q1

sp.4.1.1 sp.3.1.1

1*Q1 4*Q1

*Rába-Gyöngyösvízgyűjtő

p.1.3.1

2Q1

*Zala-vízgyűjtő

p.4.1.1

*Mura-vidék

p.3.1.1

*ÉszaknyugatDunántúl *DélnyugatDunántúl *Nyugatdunántúli

kémiai

3*S1

5 km-es környezetére esik (db)

mennyiségi + kémiai

mennyiségi

kémiai

mennyiségi + kémiai

1*1Q+S1

4*Q1

2*S1

1*Q2+S1

2*Q+S1

1*Q1 6*Q1

2S1, 1*S3

1*Q1

2*S1, 2*S2

1*Q1

2*S1 1*S1, 1*S2, 1*S3

4 15 9 6

2*S1, 1*S2

3 0

S4

kt.4.1


44. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen 88

9

1*S1

pt.1.1 pt.3.1

Összesen (db)

1 0

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 1.4.5.1. Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek állapota 10 esetben mérsékelt, 8 esetben gyenge, 1 esetben jó és 9 esetben bizonytalan. A Hársas-patak és a Szőcei-patak fürdővíz szempontú értékelése megfelelő. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 33. táblázat mutatja be.

AEP998 AEQ018 AEQ021 AEQ127 AEQ144 AEP270 AEP323 AEP384 AEP388 AEP399 AEP404 AEP660 AEP815 AEP888 AEP887 AEP966 AEQ146

Víztest állapota

AEP659 AEP661 AEP748 AEP769 AEP903 AEP900

Kémiai állapot

AEP646

Ökológiai minősítés

AEP568 AEP604 AEP645

*Cupi-patak és vízrendszere *Hársas-patak *Huszászi-patak *Kebele-patak *Kebele-patak felső vízgyűjtője *Kerca *Kerka *Lapincs *Lugos-patak *Rába (határtól) *Rába (Lapincstól) *Szentjakabi- és Magyarósdi-patakok *Szőcei-patak *Szölnöki-patak *Vörös-patak és Lahnpatak vízrendszere *Zala forrásvidék Alsó-Válicka alsó Berki-patak Csencsi- és Mindszenti-patakok Cserta Csömödéri-patak Csörnöc-Herpenyő felső Keresztúri-patak Mulonya-patak Pinka Pinka torkolati szakasz Strém Zala (Széplaki-patakig)

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

AEP377

Víztest név

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot

Víztest azonosító

Összesített biológiai állapot

33. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

mérsékelt

jó

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

– – gyenge

mérsékelt mérsékelt jó

mérsékelt mérsékelt mérsékelt

bizonytalan bizonytalan gyenge

– – –

bizonytalan bizonytalan gyenge

mérsékelt

jó

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt gyenge gyenge

jó jó jó jó jó jó

mérsékelt gyenge gyenge mérsékelt mérsékelt mérsékelt


– – jó – nem jó –


kiváló

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

mérsékelt –

jó jó

mérsékelt mérsékelt

mérsékelt bizonytalan

– –

mérsékelt bizonytalan

–

jó

mérsékelt

bizonytalan

–

bizonytalan

jó mérsékelt –

jó mérsékelt mérsékelt

mérsékelt mérsékelt mérsékelt

jó mérsékelt bizonytalan

– – –

jó mérsékelt bizonytalan

–

mérsékelt

mérsékelt

bizonytalan

–

bizonytalan

gyenge mérsékelt

jó jó

mérsékelt mérsékelt

gyenge bizonytalan

– –

gyenge bizonytalan

mérsékelt

jó

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

– – gyenge mérsékelt gyenge gyenge

– – jó kiváló mérsékelt mérsékelt

mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt mérsékelt

bizonytalan bizonytalan gyenge mérsékelt gyenge gyenge

– – – – – jó

bizonytalan bizonytalan gyenge mérsékelt gyenge gyenge


89

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.5.2. Felszíni alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota jó (34. táblázat). A minőségi állapotfelmérés során a legtöbb felszín alatti víztest állapota jónak adódott; két sekély porózus víztest állapota viszont gyengének minősült (35. táblázat). 34. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele

Víztest neve

Vízmérleg Süllyedés Felszíni víz FAVÖKO Áramlási viszonyok

Víztest állapota

*sp.1.3.1

Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

*p.1.3.1

Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

*sp.4.1.1

Zala-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

*p.4.1.1

Zala-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

Mura-vidék

jó

jó

jó

jó

*p.3.1.1 *kt.4.1

Mura-vidék Nyugat-dunántúli termálkarszt

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

*pt.1.1

Északnyugat-Dunántúl

jó

jó

jó

jó

jó

jó

*sp.3.1.1

*pt.3.1 Délnyugat-Dunántúl A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

35. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Víztest jele

neve

Szennyezett termelőkút

Szennyezett ivóvízbázis védőterület

komponens

komponens

Rába-Gyöngyösvízgyűjtő *sp.3.1.1 Mura-vidék *sp.1.3.1

Diffúz szennyeződés a víztesten>20% nitrát

növényvédőszer

Szennyezett felszíni víztest száma

x

Trend Minősítés komponens

gyenge jó

*sp.4.1.1 Zala-vízgyűjtő Rába-Gyöngyös*p.1.3.1 vízgyűjtő *p.3.1.1 Mura-vidék

x

x

gyenge jó jó

*p.4.1.1 Zala-vízgyűjtő Északnyugat*pt.1.1 Dunántúl *pt.3.1 Délnyugat-Dunántúl Nyugat-dunántúli *kt.4.1 termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

jó jó jó jó

1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. Egy felszíni vízfolyás esetén a jó állapot fenntartandó; a többi esetben a jó állapot/potenciál 2021-re (6), 2027-re (19) vagy az után (2) érhető el. A felszín alatti víztestek többségének a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó, két sekély porózus víztest esetén 2021-re ill. 2027 után érhető el. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1. melléklete és táblázatai (6.2 és 6.3) tartalmazzák (www.vizeink.hu). 90


1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2016. január) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom). 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területekre sem esik hatályos szénhidrogén kutatási terület. A koncesszióra javasolt területek kijelölésekor a 2016. januári állapot szerint hatályos szénhidrogén bányatelkeket eltávolítottuk a kiírandó területekből, így csak határos (érintkező) bányatelkekről beszélhetünk (MBFH Bányászat). Az Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet a 36. táblázat, és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2016. január). 36. táblázat. Az Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási (koncessziós) terület Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód

Nagylengyel-Nyugat - szénhidrogén szénhidrogén 800720

Engedélyes

Fedőlap (mBf)

Alaplap (mBf)

NaWest Koncessziós Kft.

260

–6000

Terület (km2)

Megállapít Érvényes

917,8245

2015.02.13 2035.02.13

Az Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos a szénhidrogén bányatelkeket a 37. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2016. január). 37. táblázat. A Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód Bajánsenye I. - szénhidrogén szénhidrogén földgáz érvényes kitermelési MÜT 500670 Szentgyörgyvölgy I. - szénhidrogén szénhidrogén földgáz – 501230 Alsószenterzsébet I. - szénhidrogén szénhidrogén földgáz – 500360

Engedélyes

Fedőlap (mAf/mBf)

Alaplap (mAf/mBf)

Megállapít

Terület (km2)

MÜT*

MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt.

279

–2436

2001.05.15

25,43

működő

Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

–2800

–3200

2012.01.17

18,5194

működő

MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt.

200

–3648

2000.06.14

4,9138

működő

1.5.3. Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 21 bányatelek található. Ezek közül 15 db működő, 4 db szüneteltetett, 2 db pályázat/kutatás alatt levő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van. A bányászott nyersanyag agyag, homok és kavics. A bányák közül 6 db esik a területen belülre, 15 bányatelek a területen kívül található. A működő nemfémes

91

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-s nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 40 db, amelyek között többféle nyersanyag: agyag, homok és kavics fordul elő. A területen belülre 15 db megkutatott készlet esik. 25 megkutatott nemfémes ásványi nyersanyaglelőhely a vizsgálati területen kívülre esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 45. ábra, adataikat a 38. táblázat és a 39. táblázat tartalmazzák, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014. decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel. A térképen egy bányatelket ábrázoltunk valós kiterjedésében. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre.

45. ábra. Az Őrség vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 92

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 38. táblázat. Az Őrség vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Területnév

1

609240

Lenti III. agyag

4,25 agyag

CREATON South-East Europe Kft.

144221 462807

2

608940

Lenti II. agyag

0,55 agyag

DOREN Kft.

145580 460545

3

604450

Pórszombat I. - agyag

tömör 0,51 téglaagyag

DOREN Kft.

4

Magyarszombatfa I. 607050 (Gödörháza) agyag

0,26 agyag


160230 445266

5

604900

Pankasz I. agyag

0,06 agyag

Pankaszi Téglaipari Kft.

szü169365 454372 netelő

HER-SZA Vendéglátó, Kereskedelmi és Ipari Kft.

169676 466626

Területe km2

Nyersanyagnév

Engedélyes

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Engedély kezdete

Status

vége

Helyzete a területen

működő

2000.0 határo8.11 zatlan

bányatelek

kivül*

működő szü157391 460236 netelő


bányatelek

kivül*


bányatelek

kivül*

nincs MÜT


kutatás

belül


bányatelek

belül


bányatelek

kivül*


kutatás

kivül*

6

610900

Salomvár I. homok

közlekedésépítési 0,11 homok vakoló homok

7

604750

Lenti I. (Máhomfai homokbánya) - homok

0,06 homok


szü141099 459317 netelő

8

Zalalövő I. 606640 (Alsósötétmaj or) - homok

0,04 homok

Zalalövői Homokbánya Bányászati és Kereskedelmi Kft.

172602 463969

működő


bányatelek

kivül*

9

607960

2,51 kavics

Transzkavics Bányászati Kft.

182023 451104

működő


bányatelek

belóg

182075 449322

működő


bányatelek

belül

186562 463921

működő

1999.0 4.27

146661 452224

működő


bányatelek

belül

183136 465739

működő


bányatelek

kivül*

174274 462862

működő


bányatelek

kivül*

182415 466418

működő


bányatelek

kivül*

156849 455874

működő


bányatelek

kivül*

Rátót III. kavics

10

607950

Rátót II. kavics

11

608150

Körmend II. kavics

12

606310

Belsősárd I. kavics

13

605810

14

Nádasd I. kavics Zalalövő III. 607630 (Békefai dűlő) - kavics Nádasd II. kavics

15

614570

16

Csesztreg I. 606470 (Hottói rétek) - kavics

1,01 kavics

homo0,65 kos kavics bányászati 0,48 betonkavics 0,22 kavics 0,22 kavics

0,13 kavics

0,09

bányászati betonkavics

Rába-Termék Plusz Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Bányászati és Szolgáltató Kft. KÖ-KA 3000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Hödlbeton Import-Export Kft. Nádasdi Kavicsbánya Kft. BÉKEFAI-BÁNYA Bányászati és Szolgáltató Bt. FILINGEREUROTRANS Szállítási és Szállítmányozási Kft. Füredi Mészkő Ingatlanforgalmazó és Bányászati Kft.

működő

2033.0 bánya3.11 telek

kivül*

93

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám

Bányakód

Területnév

Területe km2

Engedélyes

Nyersanyagnév

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Engedély kezdete

Status

vége


17

Zalalövő VII. 609750 (Györkefa) kavics

közlekedés0,08 építési kavics

LAVINAMIX Építő Kft.

172120 465888

működő


bányatelek

kivül*

18

Szőce I. 608800 (Határi földek dűlő) - kavics

0,07 kavics

BÉKEFAI-BÁNYA Bányászati és Szolgáltató Bt.

174072 462486

működő


bányatelek

kivül*

19

Kerkabarabás 607320 I. (Temetői dűlő) - kavics

közlekedés0,05 építési kavics


152560 458181

működő


bányatelek

kivül*

20

Őrimagya608250 rósd I. kavics

0,03 kavics

VARIANTTRANS Földmunkavégző és Áruszállító Kft.

szü175264 459547 netelő


bányatelek

belül*

21

Körmend (0131/6-7,13723180 14 hrsz.) homok, kavics...

homok homo0,12 kos kavics kavics

KÖ-KA 3000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

187054 464200

2014.0 kutatás 9.16 alatt

kutatás

kivül*

működő

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül

39. táblázat. Az Őrség vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Település

1

180200002 Körmend

2

180200003 Körmend

3

180201001 Bajánsenye

4

180201301

5

Magyar180201302 szombatfa

6

180202001

Csákánydoroszló

7

180202002

Csákánydoroszló

8

180204201

Őrimagyarósd

9

180204401 Szőce

10

180206001 Nádasd

11

180208002 Pankasz

12

180208003 Pankasz

13

180208004 Pankasz

14

180208101 Kisrákos

94

Bányatelek (ha van)

Körmend II. kavics

Magyarszombatfa Magyarszombatfa I. (Gödörháza) agyag

Bányaterület neve (lelőhely)

II. Téglagyár Körmend II. (Koncessziós kavicsbánya) kavics Bajánsenye (Körtvélyes dűlő) agyag

Szőce I. (Határi-földek) kavics Nádasd I. kavics Pankasz I. agyag Pankasz II. kavics Pankasz III. kavics Kisrákos I.kavics

EOV X

EOV Y


tömör téglaagyag

188321 461941 kívül*


186649 463991 kívül*

blokktégla agyag

167459 445110 belül

Gödörháza Középmező fazekas agyag

160953 444926 belül

Magyarszombatfa I. (Gödörháza) - agyag

160227 445232 belül

Urasági 0222. hrsz.

Őrimagyarósd I. - kavics

Nyersanyag neve

Csákánydoroszló I. kavics Őrimagyarósd I. (Gyöpösi út mellék dülői) - kavics

fazekas agyag vakoló homok, bányászati betonkavics bányászati betonkavics

185335 458553 kívül* 185233 457992 kívül*


175276 459534 belül

Szőce I. (Határi-földek) - kavics

közlekedésépítési kavics

174094 462490 kívül*

Nádasd I. - kavics


183123 465799 kívül*

Pankasz I. (Téglagyár) - agyag

tömör téglaagyag

169345 454430 belül

közlekedésépítési kavics közlekedésépítési Pankasz III. - kavics kavics Kisrákos I. (Fodorszer) közlekedésépítési - kavics kavics Pankasz II. - kavics

169995 455079 kívül* 170571 456096 belül 171481 455181 belül

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szentgotthárd

15

180500001

16

180503001 Csörötnek

17

180503201 Rábagyarmat

18

180504005 Rátót

19 20

21

22

23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

33

34

35 36 37

38

39 40

Szentgotthárd I. (Téglagyár) - agyag

blokktégla agyag

bányászati betonkavics Rábagyarmat I. (043.f. bányászati betonhrsz.) - kavics kavics Rátót II. (Borbélykert) bányászati betonkavics kavics Rátót III. (Borbélykert) bányászati betonkavics kavics Lenti-II. (Mumor) cserépagyag agyag Csörötnek, kavics

Rátót II. kavics Rátót III. 180504006 Rátót kavics Lenti II. 200200003 Lenti agyag Lenti I. (Máhomfai Lenti I. (Máhomfa) 200200004 Lenti homokbánya) - homok homok LentiLenti III. Lenti III. 200200005 Lentiszombat (Lentiszombathelyagyag hely Iklódbördöce) - agyag Csesztreg I. Csesztreg I. (Hottói) 200201003 Csesztreg (Hottói rétek) kavics kavics Csesztreg II. (Hottói 200201004 Csesztreg rétek) - kavics Tornyiszentmiklós-VI. Tornyi200204503 (Zabostelek) kavics, szentmiklós homok Zalaszom200207002 Pálházi puszta batfa Belsősárd I.Belsősárd,Kavicsbánya 200207202 Belsősárd kavics , hrsz: 08/2. Kerkabarabás Kerkabarabás I. (Te200208202 Kerkabarabás I. (Temetői metői) - kavics dűlő) - kavics Pórszombat I. 200208402 Pórszombat Pórszombat I. - agyag agyag 200417201 Salomvár Salomvár 023/20. hrsz. SalomvárSalomvár I. Salomvár I. (Mária200417202 Keménfa homok part) - homok Zalalövő I. Zalalövő I. 200418003 Zalalövő (Alsósötétmajo (Alsósötétmajor) r) - homok homok Zalalövő II. 200418004 Zalalövő (Felsősötétmajor) kavics Zalalövő III. Zalalövő III. (Békefai 200418005 Zalalövő (Békefai dűlő) dűlő) - kavics - kavics Zalalövő IV. (Nagy200418006 Zalalövő árok földek dűlői) kavics Zalalövő V. (Kemelei 200418007 Zalalövő dűlő) - kavics Zalalövő VII. Zalalövő VII. 200418008 Zalalövő (Györkefa) (Györkefai) - kavics kavics Zalalövő VI. Zalalövő VI. (Budafa) 200418009 Zalalövő (Budafa) kavics, homok kavics, homok Zalalövő Zalalövő (0460. hrsz.) 200418010 Zalalövő (0460. hrsz.) kavics kavics Salomvár, Salomvár I. Salomvár I. (Mária200417202 Keménfa homok part) - homok

181353 438309 belül 182132 447697 belül 181626 448538 belül 181768 449286 belül 181958 450027 belül 145577 460594 kívül*

vakoló homok

141094 459337 kívül*

cserépagyag

144194 462611 kívül*


156807 455893 kívül*


156541 455994 kívül*

közlekedésépítési homok, kavics

134282 459138 kívül*

bányászati betonkavics bányászati betonkavics

145958 451901 belül 147033 452092 belül


152576 458162 kívül*

tömör téglaagyag

157149 460106 kívül*

vakoló homok

169616 466909 kívül*

vakoló homok

169678 466627 kívül*

falazó homok

172632 463990 kívül*


174253 462891 kívül*


173930 462738 kívül*


170865 461921 belül


171559 464400 kívül*


172091 465945 kívül*

közlekedésépítési homok, kavics

170866 465553 kívül*


174391 462965 kívül*

közlekedésépítési homok

169678 466627 kívül*

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül 95


1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49.§ 16. „Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.” A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49.§ 24. „Zárt terület”: Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

96


2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. Az Őrség terület szénhidrogén-földtani megismerése Magyarországon a szénhidrogén kutatás az 1920-as években elsőként a Zalai-medence térségében indult meg. A koncesszióra javasolt területen és környezetében már a második világháborút megelőzően kutatás folyt (Eötvös-ingás mérések, fúrásos kutatás). A koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetének DK-i sarkánál elhelyezkedő Budafa– Kiscsehi kőolaj és földgáz előfordulást 1936 júliusában a B–1 fúrás fedezte fel. 1940-ben Lovászi és Újfalu, majd 1947-ben Vétyem fúrásos kutatása indult meg. Az Őrségi mélyzóna szeizmikus kutatása 1956-ban, a mélyfúrásos kutatása 1959-ben kezdődött, és ezeket a kutatásokat 1995-ig kisebb-nagyobb szünetekkel folyamatosan végezték. Az első fúrások a csesztregi területen mélyültek, majd Szentgyörgyvölgyön, Reszneken, Kotormányon (Bajánsenye), Kerkáskápolnán illetve Bárszentmihályon folytatódott a fúrásos kutatás (BERNÁTHNÉ et al. 1997, KÖRÖSSY 1988). Az 1957–58 évben végzett szeizmikus mérések Nagylengyeltől Ny-ra a medencealjzat nagymérvű lesüllyedését igazolták, ám egyben Szatta és Csesztreg között kiemelkedést valószínűsítettek. A terület rétegsorának megismerésére az 1960-as években kutakat mélyítettek (Cse–1, –2, –3), amelyek badeni és alsó-pannóniai rétegeiben kőolaj- és gáznyomokat észlel-tek (KÖRÖSSY 1988). Az első eredményes fúrás a Csesztreg Cse–I volt, amely a mezozoikum tetőrészén, a felső-kréta breccsa és mészkő rétegsorban (Ugodi Mészkő Formáció) ipari értékű kevertgáz telepet tárt fel 1978-ban. (VÖLGYI et al. 1985, TORMÁSSYNÉ et al. 1992). A szentgyörgyvölgyi gravitációs minimummal jellemzett térségben a szeizmikus mérések (1959, 1969) bizonytalan kiemelkedést mutattak. E kiemelkedés tetővidékén mélyült 1960ban a Szen–1 fúrás, amely később gázt termelt. A többi fúrás rétegsora alapján a gázt egy kisebb homoklencse tárolta. A Szen–4 fúrásban (1963) csekély gáznyomok jelentkeztek (KÖRÖSSY 1988). Az 1960-as években folytatott fúrásos kutatást követően 1989-ben mélyítették le a Szen–I. alapfúrást, amely a kréta rudistás mészkőből (Ugodi Mészkő Formáció) illetve a diszkordánsan rátelepülő — uralkodóan durvatörmelékes — kárpáti összletből gyenge minőségű gázt adott (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). A kutatásokat több év után újra folytatták. Az 1960. évi szeizmikus mérések alapján mélyült a Resznek–1 fúrás, ám ennek területén nem mutatkozott szénhidrogén felhalmozódásra alkalmas csapda. A rétegsorban azonban nagy vastagságban voltak jelen törmelékes üledékes kőzetek, amelyekkel együtt kőolaj és földgáz is keletkezhetett (KÖRÖSSY 1988). Bajánsenye térségében Kotormányon a II. világháború előtt végzett Eötvös ingás méréseket 1956–57-ben graviméteres, 1955–59 között szeizmikus mérések követték, amelyek az alaphegység Ny felé való emelkedését valószínűsítették. A terület szerkezetének felderítését célozta az 1963-ban mélyített Kotormány Ko–1 fúrás, de nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert a tekintélyes mélységű medencében az alaphegységet nem érte el. Benzinszagú és olajfoltos kőzeteket tárt fel a kárpátinak tekintett rétegsorban 2270–2990 m 97

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet között. Az 1970-es évek közepét megelőzően az Őriszentpéter környékén mélyített Őri–1–3 fúrások eredménytelennek bizonyultak, figyelemre méltó kőolaj- és földgáznyomok nem váltak ismertté (KÖRÖSSY 1988). A térségben a későbbiekben geofizikai mérésekkel kimutatott bajánsenyei szerkezetre kitűzött Baján–1 fúrás (1986) a miocén rétegsor két szintjében éghető gáztelepet fedezett fel. A fúrást továbbiak követték. A fúrásos kutatás és az ezzel párhuzamosan végzett szeizmikus mérések eredményei alapján a kutatási területet kiterjesztették Bajánsenyétől ÉK-i irányba Őriszentpéter–Dél néven, majd később DNy illetve Ny felé is (Baján–7, –8 illetve Baján Ny–1). A MOL Rt. Bajánsenye–Őriszentpéter–Dél területen végzett kutatásai eredményeként a felső-badeni szintek közül Bajánsenyén ötben, Őriszent-péter–Dél területen nyolcban vált ismertté ipari jelentőségű földgáztelep (TORMÁSSYNÉ et al. 1992). A bajánsenyei (kotormányi) területhez hasonlóan Kerkáskápolna környékén is már rendelkezésre álltak a MAORT Eötvös-ingás méréseinek eredményei. 1956–57-ben a Geofizikai Intézet graviméteres, 1955–59 között a Szeizmikus Üzem szeizmikus méréseket végzett a területen. A fúrásos kutatással csak gyenge földgáznyomot sikerült kimutatni (KÖRÖSSY 1988). A koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetében elhelyezkedő Pusztaapáti területen elsőként a MAORT végzett átnézetes gravitációs méréseket. Ezt követően 1970–71-ben a GKÜ 500 m-es hálózattal végzett gravitációs mérései igazolták a terület Ny-i irányba (az őrségi mélymedence felé) való mélyülését. Az 1960-as évek végén és a 70-es években geoelektromos, az 1970-es években szeizmikus mérésekkel pontosabban is meghatározták a pusztaapáti szerkezetet, majd lemélyültek az első kutatófúrások. A Pusztaapáti kőolajmezőt a Pusz–1 fúrás tárta fel 1973-ban (KÖRÖSSY 1988, VÖLGYI et al. 1985). Az 5 km-es körzet K-i határa közelében lévő Szilvágy terület megkutatása 1957-ben indult. A Szil–1 fúrásban mutatkozott olajnyomok alapján a területet reményteljesnek ítélték, és több fúrást is mélyítettek, amelyek azonban a szénhidrogén termelés szempontjából meddők voltak. 1965-ben új geofizikai felmérés kezdődött a területen. A Szilvágy kőolajmezőt 1968ban a Szil–13 fúrás találta meg. A fúrás Szilvágytól mintegy 5 km-re K-re található, az Őrség vizsgálati terület 5 km-es körzetének határán kívül esik (HANGYÁL et al. 1976, VÖLGYI et al. 1985). Az 1970-es években a koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetében és ennek környezetében is újabb előfordulások váltak ismertté. Az Ortaháza kőolaj- és földgázmezőt valamint a Szilvágy–Dél kőolajmezőt 1970-ben tárták fel. (VÖLGYI et al. 1985). Ezt követően indult az Ortaháza–Nyugat terület fúrásos kutatása; 1974-ben lemélyült az Or.Ny-1 kút, amelyet több Or.Ny-jelű fúrás is követett. A Bajánsenye–Őriszentpéter–Dél területen zárult eredményes kutatást követően a 1990-es években ugyancsak a MOL Rt. kutatott az Őrség területén. Fő célja a Bajánsenyén és Őriszentpéter–Délen kifejlődött, és jó minőségű CH-gáztelepeket tároló felső-badeni homokkőösszlet továbbkutatása, és ezekben új CH-telepek felderítése volt Bajánsenye– Nyugat, Szalafő és Viszák térségében, új kutatási objektumokat (miocén hordalékkúpok) próbáltak kimutatni Kondorfa és Farkasfa térségében. A felszíni geofizikai kutatással pontosították a medencealjzat morfológiájáról és a felső-badeni homokkő összlet elhelyezkedéséről rendelkezésre álló addigi ismereteket. A mélyfúrásos kutatás során iparilag hasznosítható szénhidrogéneket nem találtak. A kutatást természetvédelmi okok nehezítették (BERNÁTHNÉ et al. 1997). Ugyancsak a MOL kutatásai érintették a vizsgálati terület 5 km-es körzetének K-i, DK-i részét illetve az 5 km-es körzet K-i határának környezetét (35. Nagylengyel–Dél, 67. Kálócfa, 123. Mikekarácsonyfa, 83. Zalabaksa, 99. Vétyem, 113. Milejszeg, 122. Kerkabarabás terület). Az utóbbi évtizedek kutatási irányát a modellfejlesztés, 2D és 3D szeizmikus, valamint radiometriai mérések végrehajtása és értelmezése jellemezte ezeket (MOLNÁR et al. 98

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1998, MOLNÁR et al. 1999a, JÓSVAI 2001, JÓSVAI et al. 2001a, KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003, LAUKÓ et al. 2004, SZABÓ-HORTI et al. 2012). A Nagylengyel–Nyugat területen az XPRONET Kft. (2001) végzett szénhidrogénkutatást, és kutatófúrásra tett javaslatot. Körmend térségében (Rádóckölked) 2001-re lemélyítették a 2995 m talpmélységű Körmend–ME–1 kutat, amely azonban meddőnek bizonyult. (Bár a mélyítése során gáznyomokat észleltek az alsó-badeni rétegsorban, a tároló homokkőtestek sós vizet tartalmaztak.) A fúrás azonban segített a földtani modell fejlesztésében. A cég a területen folytatta a kutatást, és lemélyítette a Csákánydoroszló Csdor–1 fúrást (2006), amely 2900 m talpmélységben, triász képződményekben állt le. Bár a szarmata és badeni képződményekben gyenge olaj- és gáznyomokat észleltek, a fúrás ipari szempontból meddőnek bizonyult, csupán a földtani modell fejlesztésében volt szerepe (XPRONET 2001, 2004). A Magyar Horizont Energia Kft. 2005-ben szerzett kutatási jogot a területen, 2009-ben mélyítette a HHE-Őriszentpéter-ÉK–1 szénhidrogén kutató fúrást, amely meddőnek bizonyult. A cég a területre vonatkozó kutatási jogról 2013-ban lemondott. A legutóbbi kutatások során a vizsgálati terület 5 km-es körzetében a MOL Nyrt. is több fúrást mélyített: az Ortaháza Or. Ny–6 kút mindössze CH-gáz- és párlatnyomokat adott, ám a Vétyem–I kút ipari értékű CH-gáz és párlattermelő lett. 2005-ben mélyült a Tormafölde Torm–1 fúrás, amely nem-ipari CH-gáz termelő lett. 2007-ben a Vétyem–I kutat kiferdítették Vétyem–I-H néven; ez a kút is nem-ipari értékű CH-gáztermelő lett (SZENTGYÖRGYINÉ et al. 2013). 2.1.1.2. Az Őrség terület szénhidrogén-földtani rendszere A koncesszióra javasolt terület és 5 km-es körzete (46. ábra) igen kedvező szénhidrogén földtani környezetben helyezkedik el. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében illetve ennek közvetlen környezetében 5 szénhidrogén-felhalmozódási övezet, illetve azok egy része található, és ezekben számos előfordulás ismert (40. táblázat) bizonyítva azt, hogy mind a keletkezési, mind a felhalmozódási feltételek adottak voltak a térségben.

99


46. ábra. A koncesszióra javasolt Őrség területen található szénhidrogén előfordulások (lila vonalak és az országhatár közötti terület) és 5 km-es környezetében (narancssárga vonalak és a lila vonalak közötti illetve narancssárga vonalak és az országhatár közötti terület, szürke körök a fúrásokat jelölik) (Alaptérkép: KOVÁCS, UHRIN, MAIGUT szerk. 2012) 40. táblázat. A koncesszióra javasolt Őrség területen és környezetében elhelyezkedő szénhidrogénfelhalmozódási övezetek (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997 és VÖLGYI et al. 1985 alapján, SZABÓ-HORTI et al. 2012 adatai alapján kiegészítve). A középső oszlopban a koncesszióra javasolt területen és 5 km-es körzetében található előfordulások vastag betűvel vannak szedve. A földgáz típusa: 1-es, ha fűtőértéke > 30 MJ/m3, 2-es, ha fűtőértéke 29,5–5 MJ/m3 Szénhidrogén-felhalmozódási övezetek

Előfordulások

Nyersanyag

1. Bajánsenye–Őriszentpéter– Dél földgáz-felhalmozódási övezet

Bajánsenye, Őriszentpéter–Dél

Jó minőségű gáztelepek

2. Szentgyörgyvölgy– Csesztreg földgázfelhalmozódási övezet

Szentgyörgyvölgy, Csesztreg

Égethető és nehezen égethető földgáz (Csesztreg)

3. Nagylengyeli regionális kőolaj-felhalmozódási övezet

Nagylengyel, Szilvágy, Szilvágy–Dél, Barabásszeg, Pusztaapáti

Telítetlen halmaztelepek. Kőolaj típusa: paraffin–intermedier , paraffin, naftén. Földgáz típusa: 1-es.

100

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szénhidrogén-felhalmozódási övezetek

4. Ortaháza–Hahót regionális kőolaj- és földgázfelhalmozódási övezet

5. Budafa-Lovászi regionális kőolaj- és földgázfelhalmozódási övezet

Előfordulások

Nyersanyag

Ortaháza, Ortaháza–Nyugat, Ortaháza– Kelet, Zalatárnok, Eperjehegyhát, Pusztamagyaród, Pusztaszentlászló–Kelet, Pusztaszentlászló (Hahót–Söjtör) Hahót–Ederics Pusztaederics gáztároló

Túlnyomórészt kőolaj-előfordulások Triász és miocén mészkőben telítetlen kőolaj. Kőolaj típusa: intermedier, paraffin. Földgáz típusa: 1-es.

Lovászi, Vétyem, Vétyem–Kelet Újfalu, Kiscsehi, Budafa-mélyszint, Budafa, Budafa-Oltárc, Nagybakónak, Zalakaros, Sávoly (Sávoly–Nyugat, Sávoly–Kelet, Sávoly–Dél, Zalakomár, Sávoly–Délkelet), Somogysámson, Buzsák

Pannóniai tárolókban gázsapkás kőolajtelepek (Budafa, Lovászi). Prepannóniai miocén tárolókban különféle összetételű földgáztelepek. Mezozoos tárolókban CO2-gázzal kísért kőolajtelepek (Nagybakónak, Zalakaros, Sávoly). Kőolaj típusa: intermedier. Földgáz típusa: 1-es, 2-es

Szénhidrogén anyakőzetek Az Őrségi mélyzónában az anyakőzetek elegendő szervesszén tartalommal rendelkeznek, CH potenciáljuk alacsony. A kerogén típusa uralkodóan gázképződést tesz lehetővé, de egyes mintákban a kőolajképződésre alkalmas kerogének aránya dominált. Az alsó-pannóniai és szarmata üledékek szervesanyaga kora-katagenetikus stádiumban van, csak kevés szénhidrogént generált. A szénhidrogén telepek forrásai az Őrségi mélyzónában döntően badeni anyakőzetek (47. ábra). A badeni üledékek érettsége az intenzív kőolajképződés kezdetére tehető, kerogén-típusuk alapján azonban eddig csak gáz-szénhidrogénjeiket adták le. A kora-kata-genetikus gáz- és éretlen kőolajképződés mélysége 1,7–2,6 km, az intenzív kőolajképződés mélysége 2,5–4,3 km. A 4,3 km-nél mélyebben lévő kőzetek a nedves- és szárazgáz képződés fázisában vannak. A kerogének típusa a Rock-Eval hidrogénindex alapján döntően III. típusú, vagyis gázképző. A szervesanyag CH-generálásra már 1700 m-től alkalmas, de nagyobb CH-potenciál csak 1900 m-től mutatható ki (BERNÁTHNÉ et al. 1997). LAUKÓ et al. (2004) szerint az Őrségi depresszióban az olajablak kezdetének megfelelő, 0,6%-os vitrinit reflexiót a 2,6–2,9 km mélységben lévő, zömmel badeni–szarmata képződmények érték el. A Lovászi és Budafa térségében megismert szénhidrogéneket a térség neogén mélymedencéinek üledékei generálták (MOLNÁR et al. 1999b, KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003). A Lovászi–reszneki-mélyzónában jelentős anyakőzet szintek találhatók: szénhidrogén generáló képződmények a középső-miocén márgák és agyagmárgák; ezek kerogénje II. típusú. Szénhidrogén generálóként jöhetnek szóba a deltalejtő alján kialakult alsó-pannóniai pelites kőzetek, amelyek kerogénje II.–III. vagy III. típusú. Az olajablak Lovásziban 1900 m körüli mélységben van (JÓSVAI et al. 2001b, SZABÓ-HORTI et al. 2012). Ortaháza–Nyugat területen az olajablak mélyebben kezdődik KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003). A geokémiai vizsgálatok szerint a vizsgálati terület 5 km-es körzetében illetve az 5 km-es körzet K-i határánál elhelyezkedő Pusztaapáti–Barabásszeg–Szilvágy mezők kőolajtelepeiben található szénhidrogének mezozoos anyakőzetből származnak (MOLNÁR et al. 1999a, LAUKÓ et al. 2004), (47. ábra). A tágabb térségben a felső-triász képződmények bizonyos hányada már a felszín közelében elérte (olykor meg is haladta) a kőolajképződés kezdetéhez tartozó 0,6%-os vitrinitreflexiós értéket. A Vasi-hegyhát területén 0–2 km mélységben az átlagos vitrinit-reflexió 0,63 %, 2–3 km mélységben 1,02 %, míg 3 km alatt 1,25 %. Az anyakőzetek beérése a neogén betemetődés következménye lehet. A karni Veszprémi Márga Formáció a neogén-ben csak nedves- ill. szárazgázt generálhatott, megfelelő fedettség esetén a késő-nori 101

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Kösseni Formáció a neogén üledékciklus során azonban kőolajképző potenciálját érvényesíthette (MOLNÁR et al. 1998, JÓSVAI et al. 2001a). Képződményeinek vitrinit reflexiós értékei meghaladják a 0,6%-ot, tehát szintén az olajablakban vannak (LAUKÓ et al. 2004). A felső-kréta képződmények érettsége azonos mélységben kisebb, mint a triász kőzeteké. A Pórszombat Pórsz–1 kút mintáin végzett elemzések alapján a Polányi Márga Formáció (inoceramuszos márga) nem esik a keletkezés fő fázisába (JÓSVAI et al. 2001a). LAUKÓ et al. (2004) szerint ez a képződmény csak gázgeneráló potenciállal rendelkezik. A legújabb vizsgálatok szerint a Jákói Márga Formáció (gryphaeás márga) CH potenciál tekintetében a Kösseni Márga után következik. Érettség szempontjából a Jákói és Csehbányai Formációk kőzeteinek vitrinit reflexiós értékei 0,6 % felettiek, tehát szintén az olajablakban vannak (LAUKÓ et al. 2004). Migráció A tágabb térségben a legjelentősebb migrációs útvonal a mezozoos (triász és kréta) karbonátok repedezett, karsztosodott felszíne, és a harmadidőszaki üledékek vastagabb, összefüggő törmelékes összletei. Jó migrációs útvonal lehetett a pannóniai fekü diszkordancia felszíne is. A pannóniai tárolók felé történt vertikális migrációban kiemelt szerepe volt a tektonizáltságnak, nagy dőlésű oldalelmozdulási elemeknek (MOLNÁR et al. 1999a, SZABÓHORTI et al. 2012, SZENTGYÖRGYINÉ et al. 2013 ). A Szentgyörgyvölgy–Csesztreg földgáz-felhalmozódási övezetben a migráció a felső-kréta összlet diszkordancia-felszíne mentén zajlott, és a telep a felső-kréta/miocén unkonformitás mentén létrejött sztratigráfiai csapdához kötődik (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). A Bajánsenye és Őriszentpéter–Dél földgáz-felhalmozódási övezetben a túlnyomórészt badeni kőzetekből származó szénhidrogének migrációjának vezetőközege a miocén homokkő–agyagmárga lencsék érintkezési felszíne és a lisztrikus vetők (BERNÁTH Z.-NÉ et al. 1997). A szerkezeti vonalak egy ideig segíthették a migrációt, azután azonban több helyen a zárást, csapdázódást biztosították. A vizsgálati terület 5 km-es körzetében a Lovászi süllyedékben az elsődleges migrációs útvonal a triász karbonátok karsztosodott felszíne, e karbonátok magasabb szerkezeti helyzetű blokkjai tartalmazzák a telepeket is, a rájuk települő badeni lithothamniumos mészkővel együtt (JÓSVAI 2001). Vétyemen az alsó-pannóniai kőzetekben tárolt földgáztelepek jelentős vertikális migrációval alakultak ki. A szénhidrogének a közeli, mélyebb helyzetű Lovászi süllyedékből érkezhettek (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003). Budafa térségében a 800–1300 m mélységben lévő telepek esetén erőteljes vertikális migráció tételezhető fel. A migráció két módon mehetett végbe: a mélyebb szintekben generált szénhidrogén főleg a szerkezeti vonalak, litoklázisok mentén vándorolt magasabbra a kőzettanilag zárt sztratigráfiai csapdákba. A badeni magasabb részében illetve a szarmata és pannóniai rétegekben a szekvencia határok, diszkordancia felületek mentén végbement horizontális migráció dominált. Budafán a középső-miocén mélyebb homokkő szintjeiben és a glaukonitos homokkőben felhalmozódott szénhidrogének rövidebb migrációs utat tettek meg (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003).

102


47. ábra. Anyakőzetek és tárolókőzetek az Őrség terület és a tágabb térség rétegsorában (XPRONET 2001) Jelkulcs: teli kör: kőolaj, üres kör sugárirányú vonalakkal: földgáz.

Tárolókőzetek A Bajánsenye és Őriszentpéter–Dél földgáz-felhalmozódási övezetben a szénhidrogéngázt a medencealjzat felett DNy–ÉK-i irányban elnyúló homokkő-lencsék és pelitek változásából álló, felboltozódott felső-badeni összlet (Szilágyi Agyagmárga Formáció) tárolja. Mintegy 30 gáztartó réteg mutatható ki a szerkezeten (TORMÁSSYNÉ et al. 1992). A Szentgyörgyvölgy–Csesztreg földgáz-felhalmozódási övezet nyersanyagát a felső-kréta breccsa illetve mészkő (Ugodi Mészkő Formáció) és a diszkordánsan rátelepülő durvatörmelékes kárpáti összlet tárolja. Csesztregen a felső-kréta breccsa és mészkő tekinthető tároló szinttájnak (VÖLGYI et al. 1985). A felső-kréta mészkő több helyen a rátelepülő miocén képződményekkel képez halmaztelepeket: Szentgyörgyvölgyön felső-kréta rudistás mészkő és a diszkordánsan rátelepülő durvatörmelékes kárpáti összlet tárolja a gázt. A badeni rétegsor felső szakaszán 103

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet elhelyezkedő homokkő összletben is kimutattak CH-gáz indikációkat (BERNÁTHNÉ et al 1997). Az 5 km-es körzetben elhelyezkedő előfordulások ugyancsak mezozoos és neogén üledékes kőzetekben helyezkednek el. A nagy másodlagos porozitással rendelkező felső-triász (karni–nori) Fődolomit Formáció főként Szilvágy és Pusztaapáti mezők területén jelentős tárolók. Szilvágy térségében alárendelten a felső-triász dolomittal együtt a fedőben települő felső-kréta báziskonglomerátum is tárol (VÖLGYI et al. 1985, JÓSVAI 2001). Az Észak-Zalaimedence jelentős tárolókőzete a felső-kréta (campani–maastrichti) Ugodi Mészkő Formáció — a mintegy 300 m vastagságot elérő, „rudistás” vagy „hippuriteszes” mészkő és az összlet bázisán megjelenő konglomerátum/breccsa. A formáció 1,3–5,8%-os porozitása és az ehhez adódó, karsztosodás eredményeként kialakult másodlagos tárolótér a terület egyik jelentős tárolókőzetévé teszi, annak ellenére, hogy kőzetkifejlődése szeszélyes, és ez lerontja a tárolókapacitását. Fontos tárolónak számít Szilvágyon és a vizsgálati területtől távolabbi Nagylengyel területén (NÉMETH et al. 2013). Szilvágy–D nafténes olajtelepe kréta időszaki tárolóban jelentkezett (JÓSVAI 2001). Az 5 km-es körzet K-i határánál, azon túl elhelyezkedő barabásszegi kőolajmezőn a felsőkréta mészkő (Ugodi Mészkő Formáció), felső-triász dolomit (Fődolomit Formáció) együtt tárol a badeni lithothamniumos mészkővel (VÖLGYI et al. 1985). Az Ortaháza Or-Ny–3 fúrás kisebb olajtelepét középső-triász dolomit (Aszófői Dolomit Formáció) és az arra települő lajtamészkő összlet (Lajtai Mészkő Formáció) mélyebb része tárolja (SZABÓ-HORTI et al. 2012). Jelentős tárolókőzetek a kedvező tulajdonságú pannóniai homokkövek és a miocén (badeni) glaukonitos homokkő szint (a koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetében Lovászi–Vétyem környékén) (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003). Zárókőzetek A területen a badeni lithothamniumos mészkő zárását badeni agyagok — a Lajtai, régebbi nevén Rákosi Mészkő Formáció agyagos részei és a Bádeni Agyag Formáció — vagy az alsópannóniai Endrődi Márga Formáció Beleznai Mészmárga Tagozata képezik (BARDÓCZ et al. 1991). Helyenként szarmata mészmárga is alkothatja a záró képződményeket (KERESZTES et al. 2014). A Őrség terület környezetében a badeni, kárpáti és szarmata homokkőből, vagy mészkőből álló tárolókat agyagmárgák és márgák zárják. Az alsó-pannóniai képződmények alján települt impermeábilis márgák és mészmárgák jó záróréteget képeznek az idősebb rétegsor fedőjeként. Ezek a zárórétegek egyben hidrodinamikai határt is alkothatnak az alattuk lévő túlnyomásos és a felettük található hidrosztatikus nyomású rétegek között. A miocén vulkanit összletek esetében a vulkanitok nem repedezett részei, a triász alaphegység estében a rátelepült miocén márgák, vagy tömött vulkanitok szolgálhatnak zárókőzetként (SZABÓ, CSIZMEG 2013). A pannóniai homokkövek telepeit a pannóniai agyagmárgák és márgák zárják (SZABÓ, CSIZMEG 2013, MUSITZ et al. 2012). A mezozoos tárolók felett a kárpáti tömött konglomerátumok és breccsák is zárást alkothatnak (NÉMETH et al. 2013). Csapdázódás A kainozoos medenceüledékekben települt boltozatok alkothatnak csapdaszerkezetet, mind a pannóniai mind a prepannóniai miocén összletben. Ez alatt helyezkedik el a mezozoos– paleozoos szerkezeti egység. A csapdaszerkezeteket karbonátos zátonytestek, vagy karsztosrepedezett, esetenként vetőkkel határolt, kiemelt mészkő- és dolomit testek alkotják.

104

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.1.1.3. Teleptani viszonyok 2.1.1.3.1. Bajánsenye és Őriszentpéter–Dél földgáz-felhalmozódási övezet A Bajánsenye–Őriszentpéter földgáz-felhalmozódási övezetet az Őrségi-mélyzóna területén a Szentgyörgyvölgy–Csesztreg területtől É-ra, a szlovén határ mentén található. A medencealjzat képződményei felett nagy vastagságú, mintegy 5–7 km hosszban, DNy–ÉK-i irányban elnyúló homokkő-lencsék és pelitek változásából álló, felboltozódott badeni felsőhomokkő összlet települ, amelyben több égethető gáztároló telep fordul elő. Bajánsenye földgáz előfordulás A bajánsenyei lelőhelyet 1986-ban a Baján–1. sz. fúrással fedezték fel, amely a badeni képződményekben két vékony, éghető földgázt tartalmazó telepet fedezett fel. A nyolcvanas évek végéig 6 fúrás mélyült a területen, közülük 4 gáztermelő (Baján–1., –2., –5., –6.). 1991– 92-ben lemélyítették a Baján–7, –8 valamint a Baján–Mély-1 és a Baján-Ny–1 fúrásokat, amelyek közül csak a Baján–7 fúrás lett gáztermelő, a másik három meddőnek bizonyult. A Baján–7 felső-badeni homokkőből (Szilágyi Agyagmárga Formáció) jó minőségű szénhidrogén gázt és párlatot szolgáltatott. A telepek a litológiailag árnyékolt, boltozatos rétegtelepek típusába sorolhatók. A badeni szintek közül 5-ben található ipari jelentőségű földgáztelep: Badeni–I–2, –I–3, –II–1, –III–1, –IV–3 (TORMÁSSYNÉ et al. 1992, JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). Őriszentpéter–Dél földgáz előfordulás A földtani felépítésben a bajánsenyeihez hasonló őriszentpéteri előfordulást 1989-ben fedezték föl (Őri–D–1). Az Őriszentpéter–Dél földgáz előfordulástól ÉK-re lévő területen (Őriszentpéter, Kisrákos, Ispánk körzetében) korábban lemélyített Őri–1–4 fúrások (1960– 1983) meddőnek bizonyultak a szénhidrogén kutatás szempontjából. A miocén összletben jelentkező enyhe felboltozódások kutatása a Baján–1 fúrás lemélyítésével (1986) indult meg (lásd fentebb, Bajánsenye előfordulás). A bajánsenyei szerkezettől ÉÉK-re 2 km-re lévő szerkezeten mélyítették 1989-ben az első, produktívnak bizonyult Őri–D–1 kutatófúrást, amelyet követett a többi (Őri–D–2—10 fúrások). A CH-gázt a felső-badeni agyagmárga és homokkő sorozat (Szilágyi Agyagmárga Formáció) homokkő rétegei tárolják. A korábban szarmatának tartott, gázbeáramlást adó homokkőréteg is késő-badeni korú. A tárolóösszlet 150–3501 m vastag, és homokkő, aleurolit, márga, agyagmárga, agyagkő, tufit, mészhomokkő, mészkő váltakozásából épül fel. Őriszentpéter–Dél területen a felső-badeni szintek közül nyolcban ismertek meg iparilag jelentős földgáztelepet: Badeni–I–1, –I–2, –I–3, –II–1, –II–2, –III–1, –III–2, –IV–3. A telepekben a párlat jellege intermedier illetve naftén (TORMÁSSYNÉ VARGA et al. 1992). 2.1.1.3.2. Szentgyörgyvölgy–Csesztreg földgáz-felhalmozódási övezet A kutatások eredményei alapján a térségben két ipari értékű szénhidrogén-felhalmozódás illetve tároló összlet helyezkedik el: a felső-badeni sekélytengeri törmelékes összlet és a kréta/miocén (kárpáti) halmaztelep. Csesztreg földgáz előfordulás A földgázmezőt a Cse–I. fúrás tárta fel 1978-ban. A neogén feküjében települő mezozoos aljzatképződményben CO2-gázt és párlatot tárt fel (BERNÁTH Z.-NÉ et al. 1997a). A telep a neogén fekü — a felső-kréta breccsa és mészkő rétegsor (Ugodi Mészkő Formáció) — tetőrészén, a felső-kréta–miocén diszkordancia-felület mentén létrejött sztratigráfiai csapdához kötődik. Halmaztelep, amely nehezen égethető kevertgázt tartalmaz. A földgáz 105

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet éghető anyag tartalma 51,23%, fűtőértéke 20,217 MJ/m3 (VÖLGYI et al. 1985, JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). Szentgyörgyvölgy földgáz előfordulás Az 1960-as években a badeni rétegsor felső szakaszán települő homokkőösszletben igen jó CH-gáz indikációkat mutattak ki (BERNÁTHNÉ et al. 1997). Az 1960-as évek elején folytatott fúrásos kutatást követően 1989-ben mélyítették le a Szen–I. alapfúrást, amely a kréta rudistás mészkőből (Ugodi Mészkő Formáció) illetve a diszkordánsan rátelepülő — uralkodóan durvatörmelékes — kárpáti összletből gyenge minőségű, nagy inert és magas kénhidrogén tartalmú gázt adott (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997, MHE 2011). A kutatásokat több év után újra folytatták. A Magyar Horizont Energia Kft. a „Lenti” kutatási részterületén 2001-ben Szentgyörgyvölgy település közelében lemélyítette a Kógyár–1. sz. szénhidrogén kutató fúrást. A kutat 3240 m mélységig mélyítették. A tároló intervallum tetején biogén mészkő és mészmárga (Lajtai Mészkő Formáció), alatta sekélytengeri finomszemű homokkő, turbidit és aleurolit váltakozásából álló rétegsor (Tekeresi Slír? Formáció) található. A maganyag laborvizsgálata a tesztelés eredményeivel összhangban változó, de összességében kedvezőtlen porozitású és áteresztő képességű tároló jelenlétét bizonyította. A badeni tároló kiváló minőségű éghető gázt és könnyű olajat tartalmaz. Az olaj naftén jellegű, sűrűsége 0,8247 t/m3 (MBFH adatszolgáltatás). 2.1.1.3.3. Nagylengyel regionális kőolaj-felhalmozódási övezet Az ország egyik legjelentősebb szénhidrogén-felhalmozódási övezete. Pusztaapáti, Nagylengyel, Barabásszeg, Szilvágy és Szilvágy–Dél előfordulások tartoznak ehhez a területhez. A Nagylengyel–Szilvágy–Barabásszeg–Pusztaapáti szerkezetsoron ismert kőolajtelepek középső- és felső-triász, felső-kréta, valamint középső-miocén korú képződményekben alakultak ki. A felsorolt mezők a jelenlegi vizsgálati terület 5 km-es körzetében illetve azon kívül helyezkednek el. Az 5 km-es körzet területére eső, illetve ennek határa közelében elhelyezkedő előfordulásokat az alábbiakban részletezzük. Pusztaapáti kőolaj előfordulás A felső-triász dolomitban (Fődolomit Formáció) tárolódó, tektonikailag és morfológiailag kialakult aljzat szerkezet tetőrészén, a triász–miocén diszkordancia felszín mentén létrejött sztratigráfiai csapdában elhelyezkedő halmaztelepet a Pusz–1 fúrás tárta fel 1973-ban. A telep átlagmélysége 2696 m, etázs 108 m. A paraffin típusú kőolaj sűrűsége 0,92 t/m3 (48. ábra, VÖLGYI et al. 1985).

106


48. ábra. A pusztaapáti szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

Barabásszeg kőolaj előfordulás A felső-triász dolomit (Fődolomit Formáció), felső-kréta mészkő (Ugodi Mészkő Formáció) és miocén (badeni) lithothamniumos mészkő (Lajtai Mészkő Formáció) rétegsorban kialakult Barabásszeg (Nl–IX. Blokk) halmaztelepet a Ba–3 fúrás tárta fel 1958ban. A telep átlagmélysége 2255 m, etázs: 79 m. A kőolaj sűrűsége 0,939 t/m3, paraffin– intermedier típusú (VÖLGYI et al. 1985). Szilvágy kőolaj előfordulás A Szil–13 fúrással 1968-ban felfedezett halmaztelep a triász–kréta (Fődolomit–Ugodi Mészkő) diszkordancia mentén keletkezett sztratigráfiai csapdában alakult ki a Nagylengyel XV. rögben (49. ábra). A kőolajtelep átlagmélysége 2622 m, etázs: 136,5 m. A paraffin–

107

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet intermedier típusú kőolaj sűrűsége 0,920 t/m3. A kőolaj 0,8-1,22 % kéntartalommal rendelkezik (HANGYÁL et al. 1976, VÖLGYI et al. 1985, KÖRÖSSY 1988).

49. ábra. A szilvágyi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

Szilvágy-Dél kőolaj előfordulás A Szil–3. sz. fúrás tárta fel 1970-ben a felső-kréta alapkonglomerátum és rudistás mészkő összletben (Ugodi Mészkő Formáció) kialakult olajmezőt (VÖLGYI et al. 1985). A csapda típusa: jura–felső-kréta diszkordancia felszín felett létrejött, kőzettanilag árnyékolt kiékelődő csapda, illetve a rudistás összletben litológiai változással határolt csapdák. A kőolaj rétegtelep átlagmélysége 3400 m. A telephőmérséklet 146 °C. A 0,85-0,87 t/m3 sűrűségű kőolaj nafténnaftén jellegű. A telep 91-93 % éghetőanyag tartalmú, 46-50 MJ/m3 fűtőértékű földgázt is tartalmaz (VÖLGYI et al. 1985, SZABÓ-HORTI et al. 2012). 2.1.1.3.4. Ortaháza–Hahót regionális kőolaj- és földgáz-felhalmozódási övezet A felhalmozódási övezet NyDNy–KÉK-i irányban húzódik a Budafa-Lovászi regionális kőolaj-és földgáz-felhalmozódási övezet és Nagylengyeli regionális kőolaj-felhalmozódási övezet között. Területén zömmel kőolaj-előfordulásokat találhatók. A koncesszióra javasolt terület 5 km-es részére az Ortaháza–Nyugat terület esik, ahol kisebb kőolajtelepek ismertek (Or. Ny–2 és –3 kutak, (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003, SZABÓ-HORTI et al. 2012). A 2004-ben mélyült az Ortaháza Or. Ny–6 fúrás csupán CH-gáz- és párlatnyomokat adott (SZENTGYÖRGYINÉ et al. 2013). (A területünkön kívül elhelyezkedő, de az övezethez tartozó többi mező: Ortaháza, Ortaháza–Kelet, Zalatárnok, Eperjehegyhát, Pusztamagyaród, Pusztaszentlászló–Kelet,

108

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pusztaszentlászló (Hahót–Söjtör), Hahót–Ederics és mező, valamint a Pusztaederics gáztároló.) Az Ortaháza–Nyugat–2 kőolajtelepe A koncesszióra javasolt terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében, Iklódbördőce térségében az Ortaháza Or-Ny–2 fúrás (1975) kis kőolajtelepet talált; itt a szarmata–badeni határt képviselő homokkőréteg szakaszosan felszálló, kis mennyiségű kőolajtermelést adott. A nyersanyag intermedier jellegű (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003, SZABÓ-HORTI et al. 2012). Az Ortaháza–Nyugat–3 kőolajtelepe Az Or-Ny–3 kút triász dolomitban (Aszófői Dolomit Formáció) és az arra települő lajtamészkő összletben (Lajtai Mészkő Formáció) tárt fel kisebb olajtelepet. (SZABÓ-HORTI et al. 2012). A kút jelenleg cementdugóval le van zárva, de kőolajtermelővé kiképezhető (MFGI adatszolgáltatás) 2.1.1.3.5. Budafa–Lovászi regionális kőolaj- és földgáz-felhalmozódási övezet A felhalmozódási övezet K–Ny-i irányban húzódik. Két, egymással nagyjából párhuzamosan futó öv alkotja. Az északabbi, kb. 15 km hosszú övben Lovászi–Vétyem és Vétyem– Kelet előfordulások találhatók, amelyek a koncesszióra kijelölt terület 5 km-es körzetében találhatók. A szénhidrogének fő tárolói a pannóniai és prepannóniai miocén homokköves, miocén karbonátos és durvatörmelékes sorozatok, továbbá triász mészkő és dolomit (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). Budafán, Lovásziban az alsó-pannóniai Szolnoki Formáció turbidit eredetű finomszemű homok–homokkő rétegei több szintben is tárolnak szénhidrogéneket (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003a). A Budafa–Kiscsehi mezőn alsó-pannóniai rétegtelepek (gázsapkás kőolajtelepek, telítetlen kőolajtelepek és szabad gáztelepek), Lovásziban alsópannóniai rétegtelepek (gázsapkás kőolajtelepek és földgáztelepek, továbbá miocén rétegtelepek), Vétyem és Vétyem–Kelet földgáz mezőn alsó-pannóniai rétegtelepek ismertek (VÖLGYI et al. 1985). Lovászi és Budafa térségében tárolókőzetnek tekinthető a kárpáti–alsóbadeni Tekeresi Slír Formáció glaukonitos homokkő szintje, amely átlagosan 25–40 m vastag. E homokkő elterjedése Vétyem felé is nyomozható (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003). A budafai és lovászi antiklinálisok területén zárókőzetnek a középső-miocén és pannóniai finomszemű képződmények tekinthetők (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003). A felhalmozódási övezet fő csapdatípusai: harántvetőkkel tagolt, gyűrt neogén boltozatok (Lovászi, Budafa), a mélyebb szinteken litológiai csapda, és neogén pelitekkel lezárt, karsztosodott mezozoos rögök (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). Lovászi kőolaj és földgáz előfordulás A Lovászi kőolaj és földgáz mezőt 1940-ben fedezték fel a L–I. kutatófúrással. Alsópannóniai és középső-miocén homokkövekben kialakult rétegtelepek ismertek. A nyersanyag gyűrődéssel keletkezett neogén boltozatban boltozódással-, litológiai és tektonikai zárással kialakult csapdákban halmozódott fel (VÖLGYI et al. 1985). A rétegsorban lefelé haladva a következő telepek ismertek (50. ábra): — Szintfeletti sorozat földgáztelepe: az alsó-pannóniai felső szakaszán kifejlődött homokkő- és agyagmárga rétegek váltakozásából álló, 300–350 m vastag sorozat homokkövében kifejlődött rétegtelep tartozik ide, átlagmélysége 1155 m, etázs: 30 m. A földgáz relatív sűrűsége 0,677 kg/m3, fűtőértéke 41,033 MJ/ m3. — Páka rétegcsoport, gázsapkás kőolaj- és szabad földgáztelep: 13 db, alsó-pannóniai homokkőben kialakult kistelep, átlagmélységük 1100 m, etázs: 2–77 m. A kőolaj és párlat intermedier jellegű, sűrűsége 0,820 t/m3. A sapkagáz relatív sűrűsége 0,650–0,67 kg/m3, fűtőértéke 41,870 MJ/ m3, éghető anyag tartalma 98,68%. 109

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Az Alsó Rátka, Felső Rátka, Sziget és Lovászi sorozathoz alsó-pannóniai homokkőben található rétegtelepek tartoznak, átlagmélységül 1245–1440 m között van. Itt a kőolaj és párlat intermedier jellegű, sűrűsége 0,820 t/m3, a sapkagáz relatív sűrűsége 0,653–0,71 kg/m3, fűtőértéke > 40 MJ/ m3, a Felső Rátka rétegcsoport esetében 43,335 MJ/ m3-t ér el. — A miocén (szarmata és badeni) szabad földgáztelepek (2 telep) átlagmélysége 1860 m, etázs: 47–2 m. A földgáz relatív sűrűsége 0,656 kg/m3, fűtőértéke 40 MJ/ m3, éghető anyag tartalma 98,19 %.

50. ábra. A Lovászi előfordulás áttekintő rétegsora (VÖLGYI et al. 1985)

110

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vétyem, Vétyem–K földgáz előfordulás A földgázmezőt 1947-ben találták meg a V–1 fúrás segítségével. A Vétyem–K–1 és 2. rétegtelepekben a földgázt alsó-pannóniai homokkőrétegek tárolják. A nyersanyag kompressziós neogén boltozatban litológiailag zárt csapdákban található. A telepek átlagmélysége 1650 m, etázs: 24–25 m. A földgáz relatív sűrűsége 0,868–0,874 kg/m3, fűtőértéke 41,045–36,971 MJ/m3 között változik (VÖLGYI et al. 1985). A MOL 2004–2005-ben lemélyített Vétyem V–I. fúrása alsó-badeni glaukonitos– lithothamniumos homokkő tárolóban földgázt talált; ipari értékű CH-gáz és párlattermelő lett. 2005-ben mélyült a Tormafölde Torm–1 fúrás, amely nem-ipari CH-gáz termelő lett. 2007ben a Vétyem–I kutat kiferdítették Vétyem–I-H néven; ez a kút is nem-ipari értékű CHgáztermelő lett (SZENTGYÖRGYINÉ et al. 2013). A 133. Bázakerettye területen végzett szénhidrogén-kutatás során lemélyített Tormafölde Torm–1 fúrás (2005) célja a Vétyem–I kútban feltárt középső-miocén tároló továbbkutatása volt. A badeni glaukonitos–lithothamniumos homokkő CH-gáz és rétegvízbeáramlást adott. A Torm–1 kút nem ipari értékű CH-gáz termelő (SZENTGYÖRGYINÉ et al. 2013). 2.1.2. Az Őrség terület szénhidrogén vagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogén-vagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a BÁNYATÖRVÉNY alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). Geológiai-geofizikai kutatások alapján kimutatott, kutatófúrással még fel nem tárt egyedi szerkezet (proszpekt) vagyona számítható a Q=A×h×P×SCH×1/B×Rf képlettel, ahol a Q a kitermelhető szénhidrogénmennyiség, az A×h a tárolószerkezet nettó térfogata, P az effektív hasznos porozitás, S a gáz- vagy olajszaturáció, B a térfogatkülönbségi faktor, Rf a kihozatali tényező. Az ilyen módon számolt vagyont általában kockázattal súlyozottan tartják nyilván. Figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a paraméterek valószínűségi változókként értelmezhetők. Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogént fedezett fel, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeni adatsorából és a tárolóparaméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepek kitermelhető vagyona. Miután az érzékenységterhelhetőségi vizsgálati tanulmányok készítésekor proszpektek azonosítása nem lehet feladatunk, ilyen típusú vagyonbecslést nem végzünk. A Őrség területen és környezetében felfedezett szénhidrogén előfordulások (51. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 41. táblázat mutatja be.

111


51. ábra. Őrség vizsgálati terület szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 41. táblázat. Őrség vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona Mező

Bányatelek

Felfedező fúrás

Telepek száma

Felfedezés éve

Kezdeti földtani kőolaj (kt)

Kezdeti földtani földgáz (Mm3)

Bajánsenye

Bajánsenye I.

Baján.1

1

1986

0,0

382,4

Csesztreg

Alsószenterzsébet I.

Cse.I

1

1978

0,0

280,0

Lovászi (területen kívül) Lovászi III.

L.1

7

1940

21312,0

6290,7

Őriszentpéter-Dél

Bajánsenye I.

Őri.D.1

1

1989

0,0

1191,3

Szentgyörgyvölgy

Szentgyörgyvolgy I.

Szen.I

1

1989

0,0

110,6

21312,0

8255,0

Összesen:

112

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.1.2.2. Az Őrség terület reménybeli szénhidrogénvagyona A még fel nem fedezett szénhidrogén mennyiség becslését elvégeztük az értékelt terület szénhidrogénföldtani adottságaiból kiindulva térfogatgenetikai módszerrel, illetve a már felfedezett vagyon előfordulásainak mennyiségi eloszlását értékelve is. A térfogatgenetikai számításhoz a feltételezett szénhidrogén generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát szükséges megadni. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságrendjéről (SCHMOKER 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. A területen még felfedezhető vagyon mennyiségének megadásához a generált mennyiségből le kell vonni a már felfedezett telepek összes (kitermelhető és maradó) szénhidrogén mennyiségét. A térfogatgenetikai becslés során nem vizsgáltuk, hogy milyen méretű telepek esnek a geofizikai módszerek által kimutatható méret alá, illetve azt sem, hogy mekkora az a telepméret, illetve annak minimális kitermelhető ásványvagyona, amelynek felszínre hozatala a jelenlegi technológiai fejlettség szintjén gazdaságos. Általában a térfogatgenetikai módszerrel számolt reménybeli vagyon harmad-negyedrésze koncentrálódhat olyan méretű telepek-ben, amelyeknek kitermelése gazdaságos lehet. A Őrség vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a 42. táblázat mutatja be. A vagyon meghatározásának alapjául a vállalkozók jelentéseiből származó, az előző részfejezetben ismertetett információk mellett felhasználtuk a területről rendelkezésre álló, a generáló képződmények mélység- és vastagságviszonyait mutató térképeket (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997), valamint a Csesztreg–3, Kerkáskápolna–1 és Resznek–1 fúrások furadékmintáinak elemzéséből származó vitrinit és Rock-eval mérési eredményeket is. A vitrinit reflexió mérési eredmények alapján a Csesztreg–3 fúrásban 2880 m-ben, a Kerkáskápolna–1 fúrásban 2514 m-ben, a Resznek–1 fúrásban 2279 m-ben érik el a képződmények a 0,6-os értéket. A Csesztreg–3 és a Kerkáskápolna–1 fúrásokban a szarmata és a badeni képződmények érettek, főként földgáz generálók, a teljes szerves széntartalom értékei 0,5–1 közöttiek, de e fölötti érték is előfordul. A Resznek–1 fúrásban az alsópannóniai Szolnoki Formáció és Endrődi Márga képződményei érettek, földgáz és esetleg kőolaj generálók, a TOC értékei esetenként a 3%-ot is meghaladják. Az adatok alapján az Őrség koncesszióra jelölt terület északi részén a prepannon miocén képződmények, a déli részterületen a pannóniai képződmények által generált szénhidrogén mennyiségre végeztünk egy egyszerű becslést. A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki. Az Őrség területen a reménybeli szénhidrogéneknek a táblázatban megadott módon számítható, közepes kitermelhető mennyisége közelítően 4,3 Md m3 földgáz. A térfogatgenetikai módon becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban. Számos ilyen telep helyezkedhet el a különböző diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén-előfordulás létezhet.

113

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Amennyiben feltételezzük, hogy a megadott mennyiség negyedrésze található gazdaságos méretű előfordulásokban, akkor ez összesen 1 Md m3 földgázmennyiséget jelenthet. A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig. Erre még a jól megkutatott területeken sincs mód teljes mértékben. 42. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése az Őrség területre Mérték- egység

A B B1 B2 B3 B4 B5 D D1 D2 D3

Számítás

Őrség(északi részterület – Kerkabarabás, Csesztreg) Anyakőzet kora Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata

km2 (106m2) m súly%/100 %/100

Az anyakőzet(ek) elterjedési területe Össz. effektív anyakőzetvastagság TOC (teljes szerves széntartalom) OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom)

106 m3

B1×B2×B3×B4

Közepes kockázatú becslés

Alacsony kockázatú becslés

Magas kockázatú becslés

prepannon miocén

250 150 0,006 1,2

300 200 0,008 1,2

350 250 0,01 1,2

270

576

1050

Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata

Nettó generált földgáz arány Migráció és felhalmozódás hatékonysága Földgáz térfogata (standard, felszín)

%/100

%OTOC/100

0,03

0,04

0,05

%/100

%D1/100

0,10

0,10

0,10

2450,3

6969,6

15881,3

0,40

0,50

0,60

980,1

3484,8

9528,8

6

3

10 m

B5×D1×D2×3025

Kitermelhető földgázmennyiség

D8 D9

Kihozatal (földgáz) Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető Korábban felfedezett földtani vagyon Korábban felfedezett kitermelhető vagyon Reménybeli földtani földgáz Reménybeli kitermelhető földgáz

A

Őrség(déli részterület – Resznek)

D4 D5 D6 D7

%/100

adott

6

3

D3*D4

6

3

10 m

adott

1960,0

1960,0

1960,0

106 m3

adott

1490,0

1490,0

1490,0

106 m3 106 m3

D3-D6 D8×D4

490,3 196,1

5009,6 2504,8

13921,3 8352,8

10 m

Anyakőzet kora

B B1 B2 B3 B4 B5

pannóniai Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata

Az anyakőzet(ek) elterjedési területe Össz. effektív anyakőzetvastagság TOC (teljes szerves széntartalom) OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom)

D2 D3

106 m3

B1×B2×B3×B4

80 150 0,01 1

100 200 0,015 1

120 250 0,02 1

120

300

600

Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata

D D1

km2 (106m2) m súly%/100 %/100

Nettó generált földgáz arány Migráció és felhalmozódás hatékonysága Földgáz térfogata (standard, felszín)

%/100

%OTOC/100

0,03

0,04

0,05

%/100

%D1/100

0,10

0,10

0,10

106 m3

B5×D1×D2×3025

1089,0

3630,0

9075,0

0,40

0,50

0,60

435,6

1815,0

5445,0

0,0 0,0

0,0 0,0

0,0 0,0

Kitermelhető földgázmennyiség

D4 D5 D6 D7

114

Kihozatal (földgáz) Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető Korábban felfedezett földtani vagyon Korábban felfedezett kitermelhető

%/100

adott

106 m3

D3*D4

106 m3 106 m3

adott adott


Mérték- egység

Számítás

Alacsony kockázatú becslés

Közepes kockázatú becslés

Magas kockázatú becslés

vagyon D8 D9

Reménybeli földtani földgáz Reménybeli kitermelhető földgáz

106 m3 106 m3

D3-D6 D8×D4

1089,0 435,6

3630,0 1815,0

9075,0 5445,0

Kezdeti kitermelhető földgázmennyiség (Mm3) logaritmikus skála

Mivel a területen már felfedezett előfordulások ismertek, ezek méretének, a felfedezések időbeni sorrendjének, a felfedezésekhez vezető kutatási mennyiségnek az ismeretében is következtetések vonhatók le a várható vagyon mennyiségéről, annak előfordulásonkénti megoszlásáról. Az MBFH szénhidrogénvagyon nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati területekre eső előfordulások mezőnkénti leválogatását és összegyűjtöttük a felfedezés időpontját. A bemutatott grafikonok (52. ábra, 53. ábra) a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez nyújtanak segítséget. A Lovászi kőolaj- és földgáz előfordulás a terület délkeleti határánál, azon kívül fekszik. A koncessziós területen belül található előfordulá-sok egytelepes földgázmezők, 77–920 millió m3 kitermelhető vagyonnal. A területen 45 mélyfúrás mélyült, amelyek többsége kutatófúrás. A befektetett kutatási mennyiség és a feltárt előfordulások száma alapján 3–4 előfordulás felfedezése reálisan várható, 100–300 millió m3 kitermelhető földgáz mennyiséggel. 10000 1000 100 10 1

Felfedezett mezők a felfedezés dátumával

Kezdeti kitermelhető földgáz (Mm3)

52. ábra. A vizsgálati területen és környezetében már felfedezett szénhidrogén előfordulások kitermelhető vagyona a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben

2000 1500 1000 500 0

0

10

20

30

40

50

Kutatófúrások száma

53. ábra. A vizsgálati területen belül a már felfedezett szénhidrogén előfordulások összegzett kitermelhető vagyona a lemélyített kutatófúrások számának növekedésével

115

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. §-a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: — „Ásványvagyon”: az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. — „Kutatási terület”: a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. — „Lelőhely”: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). — „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) — műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül — határoznak meg. — „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos–technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. §-a alkalmazásában: — „Mező”: a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: — „Reménybeli vagyon”: földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon).

116


2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehető-ségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.1.1. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M–7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (54. ábra) általános felépítése: — torony és alépítmény, — energiaforrás, meghajtás, — emelő berendezés részei, — forgató berendezések, — öblítő berendezések, — fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, — csövek és csőkezelő berendezések, — fúrófej, — mentőszerszámok. 117


54. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései

A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel–elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (55. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: 118

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — teljes szelvényű fúrók — magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, — különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám.

1

2

3

4

55. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej

A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba2. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi 2

Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály. 119

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (56. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyagszabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék- és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása.

56. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (57. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja.

120


57. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel

A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscsőrakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok 121

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 58. ábra.

58. ábra. A rétegrepesztés folyamata

A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is

122

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.1.2.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsöve-zett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására.

123


2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az enge-déllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy dieselelektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.

124


2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 2.4.1. Közlekedési viszonyok 2.4.1.1. Közúti közlekedés Az Őrség vizsgálati terület kb. kétharmada Vas megyéhez, harmadrésze Zala-megyéhez tartozik. A vizsgálati terület térségének közúthálózatát az 59. ábra mutatja be.

59. ábra. Az Őrség vizsgálati terület térségének (Vas- és Zala-megye) közúthálózata. (2009)

Vas megyét, valamint Zala megye északi részét elkerülik az ún. Helsinki közúti közlekedési folyosók, azok a Nyugat-dunántúli régió északi és déli határsávjában haladnak. A vizsgálati terület ilyen formán beékelődik a délen húzódó, Zala megyét érintő V. páneurópai közlekedési folyosó, illetve ennek egyik alága az V/B. jelű folyosó, valamint az északon húzódó, Győr–Moson–Sopron megyét érintő IV. páneurópai közlekedési folyosó közé. Emiatt a térség sajátos közlekedési árnyékhelyzetben is van. Ennek fő oka, hogy jelenleg hiányzik egy markáns észak–déli irányú közúti közlekedési folyosó. A vizsgált térségtől délkeletre húzódik az M70-es és M7-es gyorsforgalmi út. Az M7-es autópálya részét képezi annak az V. számú helsinki folyosónak, amely az Adriai tenger kikötői és a kelet-európai országok közötti közvetlen közúti kapcsolatot hivatott biztosítani,

125

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet valamint lényegesen javítja a térségtől délkeletre eső területek és a főváros közötti közúti kapcsolatot, és a nemzetközi közúthálózatban is jelentős szerepet tölt be. Mivel Vas- és Zala megye jelentős hosszban határos Szlovéniával és Horvátországgal, az Európa délnyugati területeiről országunkba érkező cél- és átmenő forgalom számottevő része a fent ismertetett úthálózati elemeken jelentkezik, ezen belül is főleg a zalai közutakon. A járműforgalomnak az 1990-es évek közepétől megfigyelhető megnövekedését nem követte az útvonalak teljesítőképességének növelése, ezért ezen utak műszaki állapota sok esetben nem megfelelő, elkerülő utak hiányában egyes belterületi szakaszaik túlzsúfoltak, jelentős környezetszennyezést okozva ezzel az érintett településrészeken. Zala megye főútjai jelenleg még megfelelnek az előírásokban foglalt kapacitásértékeknek, ugyanakkor egyes útvonalszakaszok terhelése meghaladja a 9-10 000 járművet naponta, azaz a 900–1000 egységjármű/óra csúcsóra-értéket. Ilyen túlterhelt szakaszok találhatók a 8. sz., a 76. sz. illetve a 86. sz. főúton. Ezeknek a szakaszoknak a terhelésértékei azt mutatják, hogy a megye főútjainak többsége a közeljövőben kapacitásnövelő rekonstrukcióra szorul, amely hosszabb távra nem halasztható a megfelelő közlekedési ellátás és a lakosság komfortérzetének biztosítása érdekében. Autópályák, gyorsforgalmi utak a térségben — M7: (Törökbálint (M0) – Székesfehérvár – Siófok – (Balatonszentgyörgy) – Nagykanizsa – Letenye (Horvátország) — M70: Letenye (M7) – Tornyiszentmiklós (Szlovénia) A vizsgálati területen kívül, attól déli irányban mintegy 6 km-re végződik az M70-es autóút. A térképen már nem szerepel, de Letenyétől indul Budapest felé, és előbb K–Ny-i, távolabb pedig DNy–ÉK-i nyomvonalon halad az M7-es autópálya. Az M7-es és M70-es autópályák a magyar–horvát (Letenye), illetve a magyar–szlovén (Tornyiszentmiklós) országhatár és Budapest között hoznak létre közvetlen gyorsforgalmi közúti összeköttetést. Ez a két autópálya tehermentesíti a 8-as főutat a hosszú távú nemzetközi forgalom alól, ezért a vizsgálati terület északi részén áthaladó 8-as főút forgalma jelentősen lecsökkent. A térkép nem tartalmazza, a jelenleg engedélyezés alatt lévő M8 gyorsforgalmi út nyomvonalát. A gyorsforgalmi út Rátót térségében éri el a vizsgált területet a jelenlegi 8. számú főúttól Északra. Vasszentmihály nyugati oldalán keresztezi a jelenlegi 8. számú főutat és innét a jelenlegi nyomvonal és a 21. számú vasútvonal közt haladva éri el az országhatár vonalát. A gyorsforgalmi út engedélyezését végző hatóság a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi-, Vasúti és Hajózási Hivatala. (1066 Budapest, Teréz krt. 62., Postacím: 1387 Budapest 62., Pf. 30.) A gyorsforgalmi út beruházói feladatait ellátó szervezet: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) Főutak a vizsgálati terület térségében — 8-as számú főút: Rábafüzes–Körmend–Vasvár–Veszprém–Székesfehérvár — 75-ös számú főút: Alsópáhok (76. sz. főút) – Rédics (86. sz. főút) — 76-os számú főút: Balatonszentgyörgy (7. sz. főút) – Hévíz – Zalacsány – Zalaegerszeg – Nádasd (86. sz. főút) — 86-os számú főút: (Szlovénia) Rédics – Zalabaksa – Zalalövő Körmend – Szombathely – Csorna – Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) A 8-as főút a vizsgálati terület legészakibb részén fut. Hozzávetőleg K–Ny-i irányú. A terület keleti határát Rátótnál éri el, és az országhatárig, Szentgotthárdig tart. Az ország belső területeivel, ill. Dél-Ausztriával a teremt kapcsolatot. A 75. sz. főút a térségben hozzávetőleg K–Ny-i irányú. A vizsgálati terület legdélebbre eső részén halad át. A terület keleti határát Lentitől nyugatra lépi át, és Rédicsnél, a 86-os főútnál 126

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány végződik. A 86-os főúttól kiindulva, térség fontos kelet–nyugat irányú tengelye. Jelenlegi kialakítása nehezíti ennek a funkciónak a betöltését, mert a terepadottságok miatti zegzugos vonalvezetés jelentősen csökkenti az útvonal kapacitását, szolgáltatási színvonalát. A 76. sz. főút szintén kelet–nyugati irányú. A vizsgálati területen nem halad át, a terület északkeleti zónáját mintegy 6 km-re közelíti meg. A térségben ÉNy–DK-i lefutású. Vonalvezetését a terület morfológiai adottságai szabják meg. Segítségével Magyarország nyugati részéről közvetlenül megközelíthető Zalaegerszeg, és a Balaton térsége. A 86 sz. főút a vizsgálati terület legdélebbi részét szeli át, ÉÉK–DDNy-i irányban. A terület keleti határát Kerkabarabástól nyugatra lépi át, és halad tovább Rédicsen keresztül ÉK–DNy-i irányban az országhatárig. Nyugat-Magyarország egyik legfontosabb főútja, jelenleg ez a legnyugatabbra eső, északdéli irányú, főút. Az észak–déli összeköttetést megteremtő útvonal igen fontos nemzetközi szerepet is betölt: a Mosonmagyaróvár és Rédics között húzódó útvonal a Magyarországtól északra levő országok és az Adria közötti forgalom egy részét itt bonyolítják le. A vizsgálati terület mellékúthálózata döntően megfelel a megyék geográfiai viszonyainak és sajátos településhálózatának. Összefoglalásként megállapítható, hogy az Őrség vizsgálati terület északi és déli zónájának közúton való megközelítési lehetősége jó. A területtől keletre eső térségek megközelítése szintén jónak minősíthető. Magának a vizsgálati területnek a középső térsége viszont nem érhető el sem elsőrendű, sem másodrendű főúton, csak a meglevő mellékúthálózaton. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni.

127

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.4.1.2. Vasútvonalak A térség vasútvonalainak hálózati szerepe kiemelt jelentőségű, mert mind a tranzitszállításban, mind a hazai forgalomban fontos irányokat szolgálnak ki. Ez egészült ki a szlovén, adriai vasúti kapcsolat kiépülésével (V. sz. közlekedési folyosó része), amely tovább növelte a vasúti potenciált. A térség fontos vasúti csomópontjai Szombathely, Celldömölk, Boba, Zala-egerszeg, melyek az észak–déli és kelet–nyugati irányok gyűjtő–elosztó állomásai. Az Őrség vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát az 60. ábra tartalmazza

60. ábra. Az Őrség vizsgálati terület térségének (Vas- és Zala-megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006).

Az Őrség vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, 2. melléklete alapján besorolt regionális, és 3. melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 17-es (2) számú: Zalaszentiván–Nagykanizsa 128

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — 21-es számú: Szombathely–Szentgotthárd–országhatár — 25-ös számú: Boba–Zalaegerszeg–Őriszentpéter (országhatár) — 30 Budapest (Déli pu.) – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr (országhatár) A vasúti pályák közül a 17 (2) számú, Szombathelyet Nagykanizsával összekötő, dízelvontatású vonal ÉÉNy–DDK irányban halad át a koncessziós terület keleti zónáján. A 21-es számú vonal a Szombathely–Körmend–Szentgotthárd irányban halad. Szombathely és Körmend között majdnem É–D-i irányú. Körmendnél nyugat irányba fordul. Rátót térségében lépi át a terület határát, áthalad a terület északi zónáján. Szentgotthárdot érintve az országhatárig fut. A 25-ös számú vasúti pálya a Zalalövő–Zalaegerszeg–Zalaszentiván nyomvonalon haladva, teljes hosszában metszi a vizsgálati terület középső szakaszát. A vonal Bobáról indul. Ukkig É–D-i irányú. Ukk után délkeleti irányra vált, és halad Zalaegerszegig. Ezután K–Ny-i irányba fordul. Zalalövőnél lépi át a vizsgálati terület keleti határát, és a terület középső zónáját átszelve halad nyugati irányba, az országhatár (Őrihódos) felé. A vonal a Helsinki V sz. közlekedési folyosó része. egyvágányú, villamosított. A 30-as számú vasúti pálya a vizsgálati területtől DDK-i irányban halad, attól mintegy 35 km-re, ÉK–DNy-i irányban. Zala megyei szakasza egyvágányú, villamosított. A nemzetközi vasúti kapcsolatokban számottevő szerepe van, biztosítja a Horvátországgal és Olaszországgal való vasúti kapcsolattartást. Regionális vasúti pályák: A 23-as számú, Zalaegerszeg–Rédics vasútvonal Zalaegerszegről indul. Először DDNy-i irányú, majd délnyugati irányba fordul, végül Csömödér–Pákánál K–Ny irányú lesz. Rédicsnél, a vizsgálati terület délkeleti sarkánál végződik. A mellékvonal egyvágányú, nem villamosított, műszaki állapota miatt felújításra szorul. Korábban Lendván keresztül kapcsolata volt a déli vasútvonalakkal. Egyéb vasúti pályák: A 22-es számú, Körmend–Zalalövő egyéb vasúti pályának minősített rövid vonal a vizsgálati terület keletre kiugró területrészének délkeleti sarkából, a terület határáról indul, Zalalövőről. A terület keleti határa mentén, azon kívül, de attól nem nagy távolságra halad, É– D-i irányban. A vonal Körmenden végződik. Egyvágányú, nem villamosított vasútvonal. Jelenleg igen rossz műszaki állapotú. Keskeny nyomközű vasútvonal A vizsgálati terület térségében, de azon kívül, a terület délkeleti sarkától mintegy 4,2 km-re indul a 305-ös számú, Csömödéri erdei kisvasút. Keskeny nyomtávú, teljes hossza a szárnyvonalakkal együtt 109 km, ezzel Magyarország leghosszabb működő kisvasúti üzeme. Személyszállítás a Lenti–Csömödér–Kistolmács gerincvonalon történik, 30,7 km. hosszúságban. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy az Őrség vizsgálati területen ill. annak térségében futó vasútvonalak biztosítják a terület megközelítését, és magán a területen belül is lehetővé teszik a vasúton való áru- és személyszállítást. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani — A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. — A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. 129

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés h) és i). pontja alapján vasutak elhelyezése céljára – más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában – kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A Transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan ki kell emelni, hogy: — Az OTÉK 38. § (10) bekezdése szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 38, § (10) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). — A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még — a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és — a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: — A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. — A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A vasúti pályahálózat üzemeltetői — A tanulmánnyal érintett — fentebb felsorolt — vasútvonalak kezelője a MÁV Zrt. Pályavasúti Szombathelyi Területi Központ, 9700 Szombathely Széll Kálmán u. 9. — A 21-es és 22-es számú vasútvonal üzemeltetője a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Zrt. (9400 Sopron, Mátyás Király u. 19.) A vasútvonalak fejlesztési terveinek végrehajtására vonatkozó követelmények: Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni. A vasútvonalak fejlesztési terveinek végrehajtására vonatkozó követelmények:

130

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni. 2.4.2. Energiahálózatok 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat Az Őrség vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét a 61. ábra tartalmazza.

61. ábra. Az Őrség vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Zala-megyei Területrendezési terve módosítása. Melléklet, Villamosenergia ellátás, (A KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 2010. május) alapján, valamint Somogy Megye Területrendezési terv módosítása. 1.2 Melléklet. (Térségi szerkezeti terv. Környezetterv Kft. 2011), valamint a Zala megye Területrendezési terv módosítása. I. sz. melléklet. (Térségi szerkezeti terv. Pestterv Kft. 2010) felhasználásával

131

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az országon belül az elektromos energia szétosztása a kiépített egységes országos átviteli hálózati rendszerek segítségével történik. A Zala- és Vas megyei fogyasztók villamosenergia ellátását a szolgáltató a 120 kV-os hálózati rendszeren keresztüli vételezéssel biztosítja. A 120 kV-os hálózat táppontja a hévízi, valamint a szombathelyi és kaposvári 400/120 kV-os alállomás. A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A két megye vizsgált területrészén áthaladó átviteli hálózati rendszerhez tartozó 400 kV-os nagyfeszültségű hálózatot a MAVIR Zrt üzemelteti. A nagyfeszültségű 120 kV-os átviteli- és elosztó hálózatok a regionális áramszolgáltató kezelésében vannak. A 120 kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A vizsgálati területen és térségében 750 kV-os országos főgerinc hálózati vezeték nem halad át. A 400 kV-os átviteli hálózat térségi elemei: — Hévíz–Szombathely — Hévíz–Söjtör–Csörnyeföld — Csörnyeföld–Szlovénia — Csörnyeföld–Horvátország A Szombathely–Hévíz 400 kV-os vezeték a hévízi elosztó állomásról indul Szombathely felé. ÉÉK-DDNy-i irányú. A vizsgálati területet 18 km-re közelíti meg. A Hévíz–Söjtör–Csörnyeföld vezeték Hévízről indul. KÉK–NyDNy-i irányban fut. A vizsgálati területet nem érinti, annak délkeleti határától délkeletre, mintegy 9 km-re végződik, a csörnyeföldi elosztóállomásnál, közel az országhatárhoz. A csörnyeföldi elosztó állomás kulcsfontosságú a nemzetközi áramtraszfer szempontjából. Innen indul a Csörnyeföld–Szlovénia és Csörnyeföld–Horvátország 400 kV-os nemzetközi átviteli hálózat. Mindkét vezeték a vizsgálati terület határain kívül fut. A 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei a térséget elkerülik. A 120 kV-os átviteli hálózat elemei: — Söjtör–Lenti — Söjtör–Csörnyeföld (országhatár) A Söjtör–Lenti átviteli hálózat vezeték KÉK–NyDNy irányban fut, és a Lentibe szállítja az elektromos áramot. A vizsgálati területet nem éri el, attól mintegy 4 km-re a Lenti elosztó állomásnál végződik. A Söjtör–Csörnyeföld (országhatár) átviteli vezeték Csömödérig a Hévíz–Söjtör– Csörnyeföld 400 kV-os vezetékkel közös nyomvonalon fut. Csömödérnél néhány km-rel keletebbre kanyarodik, Csörnyeföldénél becsatlakozik a csörnyeföldi alállomásba, majd tovább fut délnyugati irányba az országhatár felé. A 120 kV-os és térségi hálózat elemei: — (Hévíz) – Zalaegerszeg — Szentgotthárd–Pankasz–Lenti — Körmend–Szentgotthárd — Szombathely–Körmend — Körmend–(Zalaegerszeg) A Hévíz–Zalaegerszeg 120 kV-os térségi hálózat Zalaegerszeget és térségét látja el elektromos árammal. Térképen történt ábrázolása miatt említjük.

132

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Szentgotthárd–Pankasz–Lenti hálózat a Lenti alállomásról indul. Rövid szakaszon nyugat felé halad, majd északi irányba fordul, és a vizsgálati terület keleti határán kívül, attól mintegy 1,5–2 km-re, azzal párhuzalosan halad É–D-i irányban. Csesztregnél ÉNy-i irányba vált, átlépi a vizsgálati terület határát, és halad tovább hozzávetőleg északi irányba. Hegyhátszentmártonnál nyugati irányba vált, és halad tovább Szentgotthárdig. A Körmend–Szentgotthárd vezeték Körmendről indul. Előbb KÉK–NyDNY-i irányba tart, majd Csákánydoroszlónál nyugati irányba vált, és belép a vizsgálati területre. Nyugati irányba tartva végighalad a vizsgálati terület északi zónáján, és Szentgotthárdnál végződik. A Szombathely–Körmend vezeték Szombathelyről indul. ÉÉK–DDNy-i irányba halad, és Körmendnél végződik. A vizsgálati területet nem éri el. A Körmend–Zalaegerszeg vezeték a zalaegerszegi elosztó állomásról indul, és ÉK–DNy-i irányba haladva Körmendig tart. A vizsgálati területet nem éri el. Transzformátor alállomások A 120 kV-os hálózat táppontja a hévízi, söjtöri, és szombathelyi 400/120 kV-os alállomás. Ezekről az iparági alállomásokról táplált 120 kV-os hálózatról vételezett villamosenergia táplálja a térség 120/20/10 kV-os alállomásait, amelyek a megyék területén a villamosenergia ellátás bázisának tekinthetők. 2.4.2.2. Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Vas- és Zala megyének — és a vizsgálati területnek — szénhidrogén ellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, a Földgázszállító Zrt. üzemeltet, és amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén mezőkből érkezik. A megyék földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig, ez képezi a megyék gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megyék településeinek jelentős hányada. A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk. Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar. Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki.

133


62. ábra. Az Őrség vizsgálati terület szénhidrogénszállító vezetékeinek térképe (Az FGSZ Zrt. vezetékrendszere. Business Design Print Kft. Budapest, 2011.) Somogy Megye Területrendezési terv módosítása. 1.2 Melléklet. (Térségi szerkezeti terv. Környezetterv Kft. 2011) alapján, valamint Zala megye Területrendezési terv módosítása. I. sz. melléklet (Térségi szerkezeti terv. Pestterv Kft. 2010) felhasználásával

134

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A térségi szénhidrogén hálózat elemei: — (Jánosháza) – Pókaszepetk – Zalaegerszeg – Gellénháza – Pusztaederics (Tófej) — Pusztaederics (Tófej) – Gutorfölde – Lenti — Tófej–Lenti–Bajánsenye — Lenti–Lovászi — Pókaszepetk–Körmend–Szentgotthárd — (Pókaszepetk)–Nagytilaj–(Hetyefő)–Jánosháza A Zalaegerszeg–Gellénháza–Pusztaederics (Tófej) vezeték hozzávetőleg ÉK–DNy-i irányban halad. A vezeték Gellénháza mellett déli irányba fordul, és halad Tófej felé. A vezeték itt elágazik, délkeleti ága Nagykanizsáig halad. A délnyugati ág a Pusztaederics (Tófej) – Gutorfölde – Lenti nagynyomású vezeték. Ez hozzávetőleg ÉK–DNy-i irányú, Gutorfölde–Lenti irányba halad. A Lovászi–Báza–Tófej vezeték az előző vezetéktől mintegy 10–15 km-el délebbre fut. Ennek a két vezetéknek nyugati összeköttetését a Lenti–Lovászi nagynyomású vezeték biztosítja. A Tófej–Lenti–Bajánsenye vezeték Lentiig a Pusztaederics (Tófej) – Gutorfölde – Lenti nagynyomású vezeték nyomvonalán fut. Lenti előtt északnyugati irányba vált, Lentikápolnánál megközelíti a vizsgálati terület határát, majd északi irányban fut tovább, a terület keleti határával párhuzamosan. Kerkakutas előtt északkeleti irányba fordul, belép a vizsgálati területre, és Bajánsenyénél végződik. A vizsgálati terület északi részét a Pókaszepetk–Körmend–Szentgotthárd nagynyomású vezeték látja el földgázzal. A vezeték hozzávetőleg K–Ny-i irányú, Gasztonynál lép be a területre, és nyugati irányba haladva Szentgotthárdig fut. A térségben található gázátadó állomások Vas- és Zala megye területén, a vizsgálati terület térségében üzemelő gázátadó állomások, mint bázishelyek a következő településeken találhatók: Gellénháza, Gutorfölde, Körmend, Szombathely, Lenti, Lovászi, Tófej, Szentgotthárd, Zalaegerszeg. Szénhidrogén (olaj, CH termék) termékszállító hálózat távvezeték A Zalaegerszeg–Gellénháza–Tófej–Báza nyomvonalon haladó vezeték Zala megyében kitermelt kőolajat szállítják el. A vezeték a vizsgálati területen kívül fut, annak délkeleti sarkától mintegy 15 km-re indul.

135


2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400×1018 Jt, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új ener-giaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (63. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A jelen évszázadban 250260×109 t kőolaj és 500550×1012 m3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2008). Az energia piacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják, melyre különböző olajár forgatókönyvek szerinti előrejelzés ismert (International Energy Outlook 2014) (64. ábra). 1800 1600

Energia, 10E+18 J

1400 1200 1000 800 600

hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa

400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 63. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (Lakatos, Lakatosné 2008)

136


64. ábra. A világ bruttó hazai termelése OECD és nem-OECD országok szerint illetve három olajár esetben, 1990-2040 között (milliárd dollárt 2005. évi értéken számolva, vásárlóerő-paritáson)

Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m3 – 2013-ban). Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 2015. tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban a 65. ábra mutatja.

137


65. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt.)

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2013-ben a hazai kőolajtermelés 0,63 M t, a földgáztermelés 2,05 Mrd m3 volt (MBFH 2014. jan. 1.). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 22 millió tonna kőolaj és 73 milliárd m3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 232 milliárd m3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2014. jan. 1-i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 3000–4000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátás-biztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis

138

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). A Őrség vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 1 Md m3 földgáz. A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008–2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az 1985–87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (66. ábra).

66. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok)

A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit- és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függősé-günket. 139

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az „Atom+Szén+Zöld” energiamix alkalmazásával érhető el (67. ábra).

67. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás: REKK)

Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 alá csökkent a szénhidrogén kitermelés éves szinten (68. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz.

68. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok)

140


2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10 000–11 500 kcal/kg (41870–48150 kJ/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, -kitermelést és feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937-ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai– geofizikai kutatások eredményeként a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olaj-ipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. Az Őrség vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import–export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország –10°C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m3 származik hazai termelésből és 47,5 M m3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell az országba érkeznie, –10 °C esetén körülbelül napi 32,5 M m3 (http://www.mol.hu/gazkerdes /szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban

141

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás–termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúrafejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati–feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzet-közileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. Az Őrség vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (69. ábra).

69. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között

142


2.7. A terhelés várható időtartama 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás–termelés–rekultiváció időtartama általában 20–40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. §-a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A vizsgálati szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a vizsgálati szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés – településrendezési eszközökben foglal-taknak megfelelő – teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a 143

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kutatófúrások helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás pro-duktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyi-ségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogén-vagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10–50%-a, a földgáz esetében 40–80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás 144

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány felfedezésére lehet számí-tani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20–30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1–3 évet vesz igénybe. A létesítés mű-szaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környe-zetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a vizsgálati pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszab-bítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a vizsgálati szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmenynyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető.

145

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36. §. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

146


2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén elsősorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során – az ipari gyakorlatban – azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (43. táblázat). 43. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont

1961 1963 1965 1968. december 19-26. 1979. január 24 – február 15. 1981. december 29 – 31. 1982. augusztus 7 – 17. 1982. október 14 – 17. 1983. január 30 – február 2. 1983. március 22 – 23. 1984. június 18 – 21. 1985. április 1. 1985. május 20 - 21. 1985. december 16 – 1987. január 31. 1986. június 10. 1987. január 24 – 25. 1998. november 14. 17. 2000. augusztus 18 –november 16.

Helyszín

Nagyhegyes Üllés Szank Algyő Zsana-2 kőolajtermelő kút (70. ábra) Algyő-683. számú fúrás, Maroslele Szeghalom-14. sz. kút Szeged, Algyő-619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás Hajdúszoboszló, Nagyhegyes-77. sz. kút, gázkitörés Battonya-144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés Balatonmagyaród, Zalakomár-18. sz. kút, olaj- és gázkitörés Biharkeresztes-19. sz. kút Füzesgyarmat-107. sz. kút, olaj- és gázkitörés Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés Balatonmagyaród, Zalakomár Füzesgyarmat-107. sz. kút, gázkitörés Nagylengyel-282/A .sz. kút, gázkitörés Pusztaszőlős-34. sz. kút, gázkitörés

Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). 147

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: — a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; — a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogén-telepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésé-nél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidro-geológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szenynyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogén-telepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szenny-vizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H2S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető „földalatti kitörés” alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (70. ábra). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul 148

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK, 1991). Fúrás és ki-beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció-nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja.

70. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979)

A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: — a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók;

149

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); — a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; — tilos a tartályok túltöltése; — a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; — meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; — a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; — kerüljük a savgőz belélegzését; — védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; — légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; — a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; — egyes esetekben H2S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet.

150


3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Az Őrség vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. §-a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, — külön jogszabályban felsorolt — légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségizónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. 151

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogen-dioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó részletes területi immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak a légszennyezőforrások (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése és a rendelkezésre álló RIV adatok alapján lehet megtenni. A vizsgálati terület térségére eső két megyéből, Vas megyében két automatikus mérőállomás található, Szombathelyen és Szentgotthárdon. Ezek 2013-tól üzemelnek. Zala megyében az automata A mérőhálózat nem kiépített. Manuális mérőállomásokból Vas megyében kettő működik, Kőszegen és Szombathelyen, Zala megyében pedig négy mérőállomás, Keszthelyen, Lentiben, Nagykanizsán és Zalaegerszegen. Az Őrség vizsgálati területnek és térségének automata és manuális mérőállomásait, valamint Zalaegerszeg és környéke légszennyezettségi zónáit ábrázoló térképet a 71. ábra mutatja be. 152


71. ábra. Az Őrség vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások,valamint Zalaegerszeg és környéke légszennyezettségi zónája (A közigazgatási zónák határainak alapján.)

Az ábra alapján megállapítható, hogy a vizsgálati területre egy automata mérőállomás esik, melyet Szentgotthárdon telepítettek. A területen kívül, de annak keleti határához közel, mintegy 3,5 km-re üzemel a Lenti manuális mérőállomás. A vizsgálati területtől keletre, kb. 15 km-re található Zalaegerszeg és környéke légszennyezettségi zónája. Itt, Zalaegerszegen egy manuális mérőállomás működik. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül Zalaegerszeg a 11., „kijelölt városok” zónába, míg a vizsgálati terület többi része a 10. „az ország többi területe” zónába tartozik. A vizsgálati területnek és térségének légszennyezettségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 44. táblázat és a 45. táblázat foglalja össze: 44. táblázat. Az Őrség vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) valamint Zalaegerszeg (11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

10 . 11 .

Az ország többi területe Zalaegerszeg

kéndioxid

nitrogéndioxid

szénmonoxid

szilárd (PM10)

F

F

F

E

F

O–I

F

E

F

D

F

O–I

benzol

Talajközel i ózon

153

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 45. táblázat. Az Őrség vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) valamint Zalaegerszeg (11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

PM10 arzén (As)

PM10 kadmium (Cd)

PM10 nikkel (Ni)

PM10 ólom (Pb)

PM10 benz(a)- pirén (BaP)

10. Az ország többi területe 11. Zalaegerszeg

F F

F F

F F

F F

D D

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy az Őrség vizsgálati területen és annak térségében: A nitrogéndioxid (NO2) koncentrációja a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja Zalaegerszegen a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a vizsgálati területen pedig a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében O–I kategóriába, a PM10 benz(a)- pirén (BaP) koncentrációja pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték közötti értékre (D) lett a törvény szerint besorolva. A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja az ismertetett területeken a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F). Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM–EüM– FVM együttes rendeletben es módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. A vizsgálati terület és térsége településeinek légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri. Az automata mérőhálózat vizsgálatainak adatait a vizsgálati területet a szentgotthárdi mérőállomás szolgáltatta. (OMSZ „2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján” c. értékelés, 46. táblázat). 46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve SO2

Szentgotthárd** kiváló (1) *

NO2

NOx

ülepedő por

Benzol

CO

O3

kiváló (1)

kiváló (1)

jó (2)

*

kiváló (1)

jó (2)

Összesített index

jó (2)

nincs értékelhető adat Az év közben telepítésre került mérőállomás üzemelésének kezdete 2013.09.01

**

Az (LRK) adatai alapján az Őrség vizsgálati terület tágabb térségében két db. manuális mérőállomás üzemel, Lentiben és Zalaegerszegen. Mivel a vizsgálati adatok sok helyen hiányosak, ezért összehasonlításként a 2012-es mérési eredményeket is bemutatjuk. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2012., 2013.és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján” című értékelései mutatják be. (47. táblázat, 48. táblázat és a 49. táblázat).

154

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 47. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Lenti Zalaegerszeg

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

megfelelő (3)

–*

–*

megfelelő (3)

szennyezett (4)

kiváló (1)

–*

szennyezett (4)

nem mérik az adott komponenst

*

48. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). Légszennyezettségi index


Lenti Zalaegerszeg *

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

megfelelő (3)

–*

–*

megfelelő (3)

*

megfelelő (3)

megfelelő (3)

kiváló (1)

–

nem mérik az adott komponenst

49. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015). Légszennyezettségi index


Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

Lenti

jó (2)

–*

–*

jó (2)

Zalaegerszeg

jó (2)

kiváló (1)

–*

jó (2)

nem mérik az adott komponenst Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a alattiak Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közöttiek Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közöttiek *

A vizsgálati területen működő automata mérőhálózat állomásának 2013. évi vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy — bár az ülepedő por és az O3 kivételével a mért komponensek koncentrációja mindenütt kevesebb mint az egészségügyi határérték 40 %-a, mely kiválónak minősül, de az említett két komponens koncentrációja az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közötti, azaz „légszennyezettségi indexük „jó”-nak minősül,ezért az összesített légszennyezettségi index is csak „jó” besorolást kap. A vizsgálati terület tágabb térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 2012., 2013. és 2014.évi adatai hiányosak. A térségben levő két mérőállomáson pl. ülepedő por vizsgálatokat egyáltalán nem végeztek, SO2 vizsgálatok pedig Lentiben nem történtek. A meglevő manuális mérőhálózati adatok alapján meghatározható összesített légszenynyezettségi index 2012-ben Lentiben megfelelő (3), Zalaegerszegen az NO2 koncentrációja miatt a szennyezett kategóriába esett (4), 2013-ban mindkét helyen megfelelő (3) volt, míg 2014-ben mindkét helyen javult a levegőminőség, és az összesített indexek „jó”nak lettek minősítve. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az Őrség vizsgálati terület és térsége levegőjének minősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú komponensekre (kéndioxid, nitrogénoxid, szénmonoxid, benzol, talajközeli ózon) az 2012ben Zalaegerszegen mért SO2 koncentrációját leszámítva megfelelőnek, ill. jónak mondható, összesítve a megfelelő-jó minőségi osztályba sorolható. A szilárd halmazállapotú komponensek (ülepedő por, szálló por) tekintetében a levegő a 2-es (jó) minőségi osztályba sorolható. A közlekedés okozta légszennyezés a főutak által érintett települések esetében a

155

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet legzavaróbb. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre. A térség a légszennyezettség, valamint a közlekedésből származó zajhatások tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik. A nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét a gépjárművekből származó kibocsátások, valamint a szálló por azonban növelik. Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti vizsgálati eredmények — a vizsgálati helyek ill. a vizsgált komponensek kis száma miatt — a térség levegő-szennyezettségét nem tudják reprezentálni, a kapott vizsgálati eredmények inkább információs, tájékoztató jellegűek, és kevésbé alkalmasak pontos következtetések levonására. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezet zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 10/2009. (VII. 30.) KvVM–EüM együttes rendelet által módosított 27/2008. (XII.3.) KvVM–EüM együttes rendelet az irányadó.

156

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély porózus víztestek mennyiségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő három sekély porózus víztest közül kettő minőségi állapota (sp.1.3. és sp.4.1.1) gyenge diffúz nitrát és növény védőszer, illetve diffúz növény védőszer terhelés miatt. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (0 – 1000–1200 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és 157

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Ár- vagy belvízveszélyes területen az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számí-tásba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A terüle-ten az 28 felszíni víztest közül mindegyik rendelkezik értékelt minősítéssel, melyek közül csupán 1/28 esetben jó az állapot, közel harmadának állapota mérsékelt (10/28), kb. ugyanennyi gyenge (8/28), bizonytalan (9/28) minősítéssel rendelkezik. A vízfolyás víztestek (28 db) ökológiai minősítése jó (1/28), mérsékelt (10/28), gyenge (8/28), vagy bizonytalan (9/28). A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz–víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet irányadó. 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával — bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével — még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: — a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy:

158

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot — különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében — teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A vizsgálati tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. §–41. §, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16–21. §, a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8–13. § tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A vizsgálati tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1. § (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. A országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. Az Igal koncesszióra javasolt területen nincs nemzeti park. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a vizsgálati tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet „ex lege” védett területre. „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok. 159

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. § [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. § [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § (2) pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. § (1) pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz.

160

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3.1.6. Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6.§ és 7.§-ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elem-együttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. §). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet [13.§ (2)]. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. [13/A. § (2)]. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. [14. § (2)]. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni [14/A. § (4)]. 161

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető [14/B. § (2) b]. Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető [OTrT 17. § (6)]. Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető [OTrT 18. § (5)]. A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával. (CSIMA et al. 2003) Az 1993. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). 3.1.7. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek 162

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek — termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt. 2. § 19. pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5.§ (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles — választása szerint — a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt 163

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során — az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett — figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. § (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: „A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A vizsgálati tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A vizsgálati tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő 164

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány meglétét az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a vizsgálati tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. A kulturális örökség ingatlan elemei két csoportra bonthatók a régészeti örökség (régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek, régészeti emlékek) és a műemléki értékek (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, történeti kertek, műemléki területek, temetők és temetkezési emlékhelyek). Ugyancsak a Kötv. rendelkezik az emlékhelyek (nemzeti, történelmi és kiemelt nemzeti emlékhelyek) védelméről. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területekkel kapcsolatban a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény az, amely a világörökségi, világörökségi várományos helyszínek és azok védőövezetének használatát szabályozza. Világörökségi vagy világörökség váromá-nyos területté csak kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható. A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket, a kormányrendeletben meghatározott esetekben, el kell kerülni. (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le.). Nagyberuházáshoz kapcsolódó létesítmények előkészítése során a Kötv. 23/C. §-a szerinti előzetes régészeti dokumentációra van szükség. Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről az illetékes örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni ajánlott. Az egyedi engedélyezési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/2006. (XII. 20.) kormányrendelet 2. melléklet 11. pontja alapján a területileg illetékes Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként kell bevonni. A Kötv. 7. § 20. pontja szerint nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében a Kötv. 23/C. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. (A Kötv. 7. § (20) bekezdése értelmében 2015. január 1.-től az 500 millió forintos értékhatárt meghaladó, teljes bekerülési költségű beruházások is nagyberuházásnak minősülnek.) Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken jogszabályban meghatározott mélységet meghaladó földmunkával jár, 165

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (Kr.) 2. § (1) pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. §-a értelmében a földmunkával veszélyeztetett nyilvántartott régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság határozza meg a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, régészeti lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő a kivitelezés során a Kötv 24. §-a értelmében ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozá-sokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illetékes önkormányzattal is. A Kr. 13. § (2) bekezdése alapján lehetősége van a beruházónak előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni az illetékes járási építésügyi és örökségvédelmi hivataltól régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet érintő engedélyezési eljáráshoz. Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödör-mentes fúrási technológia alkalmazása. A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait az 50. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet) alapján. 50. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok az Őrség vizsgálati területen (I–II. kategória) Vas megye, I. kategória Településrész

Őriszentpéter Szalafő Szalafő Szalafő

Törzsszám

7985 8071 8072 8160

Utca, házszám

Templomszer 16. Pityerszer 1-2. Pityerszer 3. Pityerszer 13.

Megnevezés

R. k. templom Múzeum, volt Visontai-féle lakóház Múzeum, volt Zsoldos-féle kerített ház Lakóház

Zala megyében a vizsgálati területen I. kategóriába tartozó, örökségvédelem alá eső objektum nem található. Vas megye, II. kategória Településrész Csörötnek Hegyhátszentjakab Ivánc Ivánc Nagyrákos Rábagyarmat Rátót Szentgotthárd Szőce

166

Törzsszám 9913 7728 7749 7748 7958 8014 10755 8088 8094

Utca, házszám Petőfi u. 8. Kossuth L. u. 49-51. előtt Kossuth L. u. 1-5. Kossuth L. u. 74. Alsószer Kocsis László u. 2. Fő u. 32. Széll Kálmán tér 23. Kölcsey F. u. 58.

Megnevezés Békés-malom R. k. templom (Szt. Jakab apostol) Volt Sigray-kastély R. k. templom R. k. templom (Borromei Szt. Károly) R. k. templom Volt Széll-kastély Volt magtár-templom R. k. templom

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Zala megye, II. kategória Településrész

Törzsszám

Nemesnép Rédics Szentgyörgyvölgy Zalalövő-Zalamindszent

6324 10853 6335 6485

Utca, házszám

Béke u. 76. Petőfi u. 2. Petőfi S. u. Petőfi u. 35.

Megnevezés

Ref. fa harangláb Lakóház Ref. templom Lakóház

A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezik. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. A Zala megyei műemlékek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott, „Zala megye műemlékjegyzéke” alapján, az 51. táblázat mutatja összegyűjtve. Sajnos Vas megye műemlékjegyzékéből csak egy régebbi, a OMF által 1990-ben kiadott nyomtatott anyag készült, mely interneten nem fellelhető. Ezért ez az anyag nem áll rendelkezésünkre. A műemlékjegyzékek az I. és II. örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumokat nem tartalmazzák, az objektumok listáját az 51. táblázat mutatja be. Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Forster Központ. 51. táblázat. Az Őrség vizsgálati területen található műemlékek részleges listája Zala megye műemlékjegyzéke: Településrész

Törzsszám

Utca, házszám

Baglad Zalalövő

6293 10081

Dózsa György u. 10081

Zalalövő

10082

Kossuth u. 1–2., 5–9.

Zalalövő-Zalamindszent Zalalövő-Zalapataka Nemesnép Szentgyörgyvölgy

6489 6490 6324 6334

Petőfi u. 100. Kossuth u. 66. hrsz.: 245/1 Kossuth u. 93.

Megnevezés

R. k. fa harangláb, 1865 körül Nepomuki Szent János-szobor és népi lakóház Salla római város épületmaradványai és a Borostyánkő út egy szakasza R. k. kápolna (Mindenszentek), barokk R. k. templom (Szent Anna), barokk Ref. fa harangláb, 1793 R. k. templom (Szent György), késő barokk

Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. Az Őrség vizsgálati területen és térségében az OKM Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatszolgáltatása szerint Világörökség- és világörökség-várományos terület nincs.

167

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott lelőhelyek „ex lege” védelemben részesülnek a Kötv. 11. §-0 alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kije-lölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek, melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bírnak (Kötv. 13. § (4). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. szerint „ex lege” védettek. A vizsgálati területen három földvárat vettek nyilvántartásba. A földvárak pontos helyét a 72. ábra mutatja be.

72. ábra. Az Őrség vizsgálati területen és környékén található földvárak A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. közreműködésével.

168

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A 7.§ a következőképpen rendelkezik: „ (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: — gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során.

169


3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A szénhidrogén bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. Az Őrség vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített „Műszaki Üzemi Terv”-ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térség-specifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek. 3.2.1. Hatások a rezervoárokban Az Őrség vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjai több szintben fordul(hat)nak elő: az aljzati karbonátos képződmények (Fődolomit, Aszófői Dolomit, Ugodi Mészkő Formációk) karsztosodott, másodlagos porozitással rendelkező zónái, prepannóniai miocén korú törmelékes-karbonátos fáciesű kőzetek (Szilágyi Agyagmárga, Tekeresi Slír, Lajtai Mészkő Formációk), pannóniai homokkövek, konglomerátumok, repedezett márgák (Békési, Endrődi, Szolnoki Formációk). A rétegek földgázt és kőolajat tárol(hat)nak. Az aljzaton települő miocén kőzetek elsősorban a durvábbszemcsés, valamint karbonátos kifejlődéseik esetén képeznek csapdákat. Ezekben a képződményekben, elsősorban az aljzat irányában egyre nő a szén-dioxid megjelenési valószínűsége. A szén-dioxid nagy valószínűséggel az aljzat nagy mélységben metamorfizált karbonátjaiból származik. A pannóniai rétegekben kialakult szénhidrogén rezervoárok felfelé, a sekélyebb mélységek felé egyre szárazabb gázzal és csökkenő szén-dioxid mennyiséggel jellemezhetők. E rezervoárok általában függetlenek egymástól. Az eddig mért adatok alapján a rezervoárok a területen rendszerint hidrosztatikus nyomásállapotúak. A kvarter korú összletben tárolt vizek kb. 250–400 mg/l összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkeznek. A kémiai jelleg a CaMgHCO3-os. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek rendszerint a CaMgHCO3-os és a NaHCO3-os kémiai jelleg között változik a mélységgel és leginkább 250–300 – 1000 mg/l közötti, szintén a mélységgel növekedést mutató TDS-sel rendelkeznek. Az alacsony 170

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány sótartalmú vizek a kvarter és felső-pannóniai (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzívebb áramlási rendszer meglétére utalnak. Az alsó-pannóniai összletben tárolt vizek a területen széles tartományban, nagyrészt kb. 2500–3000 és kb. 22 500 mg/l között változik, melyhez többnyire NaHCO3-os, NaHCO3-os és NaCl-os kémiai jelleg párosul. A prepannóniai miocén rétegek vizeiből származó minták NaCl-os kémiai jellegűek és széles tartományban, néhány ezertől, akár akár 25 000–30 000 mg/l-t is elérő TDS-sel jellemezhető vizeket tartalmazó elzártabb víztartókból származik. A területen az aljzati képződményekből származó vízminták változatos összetételűek. A triász, illetve felső-kréta karbonátokban (Fődolomit, Aszófői Dolomit, Ugodi Mészkő Formáció) leginkább az 1500–4200 mg/l-es TDS és az elsősorban NaHCO3Cl-os kémiai jelleg a jellemző. A kréta márgákból (Polányi Márga Formáció) származó vízminták jellemzően magasabb, kb. 10 000 mg/l feletti TDS-sel és NaClHCO3-os, NaCl-os kémiai jelleggel rendelkeznek. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogénkutatás után várható termelések hatására akár nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogén kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról, termeléséről lesz szó, ott számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a repesztések sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mentén, vagy mellett, a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen. A technológiához használt folyadékok ismételt felszínre kerülése esetére a megfelelő védelem tervezésével és kialakításával fel kell készülni. A mélyinjektálásokkal, vízlikvidálásokkal és visszasajtolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozás, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről” 11. §-a a következő idevágó részeket tartalmazza: „11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok – beleértve a szén-dioxidot is – továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető: a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,” továbbá „(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és

171

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek — különösen a felszín alatti vizek — mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába”. Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. Az Őrség vizsgálati terület legjobb tároló képződményei a felső- és középső-triász dolomitok, a felső-kréta mészkő és breccsa, a miocén homokkövek, karbonátok, és törmelékes kőzetek lehetnek. A vizsgálati területen a mezozoos Ugodi Mészkő és Fődolomit karsztosodott zónái is tárolnak szénhidrogéneket, mely képződmények egyúttal a zalai-régió legjobb, általánosan elterjedt termálvízadó képződményei is, ezért a szénhidrogén-termelések és a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a hévíztermelések, geotermikus termelésekvisszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat. Az említett rezervoárok beleesnek a terület ÉNy-i részein az EU Víz Keretirányelve Vízgyűjtő-gazdálkodási tervében kijelölt HU_kt.4.1. jelű, Nyugat-Dunántúli termálkarszt nevű víztestbe, melynek fő megcsapolója a Hévízi-tó. Ez a víztest a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során kiemelt figyelmet kapott, részben a Hévízi-tó miatt, részben azért, mert egy regionális hidrogeológiai értékelés alapján erre a víztestre egy új vízgazdálkodási koncepció készült, mely jelenleg a különböző meglévő és újabb hévízhasznosításokkal kapcsolatos környezetvédelmi és vízjogi hatósági tevékenység alapját képezi. (A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (NYUDUKÖVIZIG) és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (NYUDU-KTVF) által közösen kidolgozott vízgazdálkodási koncepció a Hévízi-tó felszín alatti vízgyűjtő területére, (HU_kt.4.1. termálvíztest és a HU_k.4.1. hideg karsztvíztest). A kiemelt fontosságú Hévízi-tó gyógyvíz-készletének védelme érdekében a kt.4.1 termálkarszt víztestként kijelölt, valamint nem lehatárolt részével hidraulikai összefüggésben lévő vízadókban olyan technológia alkalmazása szükséges, mely nyomáscsökkenést nem okoz. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó vízvisszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Az említett hatásvizsgálatot a vízgazdálkodási koncepció azzal indokolja, hogy „bár a térség vízháztartási viszonyai elég jól ismertek, a regionális medencebeli áramlásokat vezérlő hőkonvekciós rendszer-részekről még kevés az információ és a megfelelő hőtranszportértékelés, (modellezés).” Az EU Víz Keretirányelve, valamint az arra épülő hazai jogszabályok előírják, hogy azokon a víztesteken, ahol a jó állapot fennáll, azt biztosítani és fenntartani szükséges. A 172

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány termálvízkészletek védelmének érdekében az egyedi hatásvizsgálatok elvégzése, valamint a szénhidrogénekkel kitermelt, attól elválasztott telepvizek visszasajtolása alapvető fontosságú. A kiemelt fontosságú Hévízi-tó gyógyvíz-készletének védelme érdekében a medencebeli termálkarszt kt.4.1 néven víztestként kijelölt, valamint nem lehatárolt részével hidraulikai összefüggésben lévő vízadókban olyan technológia alkalmazása szükséges, mely jelentős nyomáscsökkenést nem okoz. A visszasajtolásnak meg kell felelnie a 219/2004. kormányrendeletben előírtaknak. A visszasajtolás azt is jelenti, hogy a rezervoár vízháztartása nem változik, a nyomásszintek változása pedig elsősorban a termelő–visszasajtoló kutak néhány kilométeres körzetén belül marad. Amennyiben az alaphegységi rezervoárok kerülnek hasznosításra, akkor figyelemmel kell lenni, hogy az érintett termális karsztrendszer, jelen ismereteink szerint regionális konvekciós áramlásokat tartalmaz, melyek egy része gravitációsan is és geotermikusan is vezérelt, és amelynek a Hévízi-tó a fő megcsapolója. A regionális áramlásra utal néhány, a korábbi CH kutatásból megismert kút rétegpróbájának alacsony oldott sótartalma és alacsony hidraulikus potenciálszintje, (pontosabban környezeti nyomómagasság-, („environmentalhead”) -értéke is. A terület nyugati és délebbi felére vonatkozóan ismereteink szegényesebbek az alaphegységi rezervoárok nagyobb mélysége következtében. E területrész alaphegységi víztárolói közel esnek a szlovéniai Hodos és az ausztriai Bad Radkesburg térségéhez, melynél egy nemzetközi pályázat keretében, (TransEnergy projekt) a Bad Radkersburg-Hodos térséget kiegészítve a Ny-Zala területtel egy közös osztrák–szlovén–magyar regionális áramlási és geotermikus modellezés keretében vizsgálták a határon átnyúló hatásokat. A határon átnyúló alaphegységi rezervoárok eddigi adatai egyaránt jeleznek konvekciós és gravitációs áramlásokat: az előbbit az anomális magas hőmérséklet, utóbbit a sós-vizes fedő alatti hígabb vizek jelzik). Amennyiben a területen az alaphegységi szénhidrogén-termeléshez jelentősebb kísérő-víz termelés és visszasajtolás társul, akkor a kockázatot az jelentheti, ha a természetes konvekciós áramlási rendszert a beavatkozás jelentősen módosítja, megváltoztatva a hő-tápterületet, és a vizek összetételének térbeli alakulását is. A vizsgálati területen évtizedes visszatáplálási gyakorlat ismert Nagylengyel, Szilvágy és Barabásszeg térségében az ottani kőolaj kedvezőbb kihozatala biztosítása érdekében, melynek tapasztalatai, a már említett regionális modellezésekkel és hatásvizsgálatokkal együtt megfelelő biztosítékot nyújthatnak a kockázatok elkerülésére. Az említett kockázatok negatívumai mellett a szénhidrogén-kutatások esetében azt is számításba kell venni, hogy a térség magas hőmérsékletű karsztrezervoárjai, visszatáplálásra való alkalmasságuk miatt az ország legígéretesebb geotermális energiahasznosításait biztosíthatják. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó vízvisszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai, illetve pannóniainál idősebb miocén és aljzati hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztestet érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgálati területen az összes érintett felszín alatti víztest határmenti vagy határral osztott; a szlovén-magyar egyeztetések során a Mura-vidék 173

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet (sp.3.1.1, sp.3.1.1) sekély porózus és porózus és a Dél-Dunántúl porózus termál (pt.3.1) víztest állapota került szóba. A Mura-vidék víztest része a Mura-Dráva nemzetközi víztest aggregátumnak, egyik víztest sem lett besorolva ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak. 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, — a termelő és a visszasajtoló kutak, — aktív szereplői a szénhidrogén rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. Ugyan a területen található víztartó rétegek, rezervoárok a hidrosztatikus nyomásállapotúak, így a kutatófúrások esetleges rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál)víz-tartókba bejuthat a mélyebb rétegek jelentősen eltérő sótartalmú és szénhidrogéntartalmú, (vagy más szerves anyagtartalmú) nyomelem tartalmú vize. A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis található. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő víztestek mennyiségi állapota jónak tekinthető, mely állapot nem romolhat a tevékenységek hatására. Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba (felső-pannóniai) tartozó porózus (pt.1.1, pt.3.1) és aljzati karsztos termálvíztartókra (kt.4.1), melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a sekélyebb termálvízadó rétegekben. Az Őrség vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén-kutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával.

174

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A vizsgálati tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 12 db, 5 km-es környezetében további 18 db üzemelő és 1+1 db távlati vízbázis található, ezek közül 6/6 sérülékeny, 5/8 bizonytalan állapotú. A vizsgálati területen és annak 5 km-es környezetében 1+5 vízbázis rendelkezik befejezett diagnosztikával, mely utóbbiak közül 2 nem bizonyult sérülékenynek. Veszélyeztetettségi vizsgálat 11 esetben zajlott, melynek eredményeképpen a vízbázisok közepes veszélyeztetettségét mutattak ki a belterületi és mezőgazdasági területek aránya következtében. Ezen felül a területen és 5 km-es környezetében ásványvíztermelő kút nem található, ugyanakkor 1+1 kút vizét nyilvánították gyógyvízzé (Lenti). A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a Korm. rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érin-tő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos. 3.2.3. Hatások a felszínen A terület Ny-i határa teljes egészében országhatár mentén fut, az 5 km-es puffer zóna teljes egészében átnyúlik azon. A vizsgálati terület ÉNy-i határa az osztrák-magyar, míg a nyugatiközépső és DNy-i határa a szlovén–magyar határral esik egybe. Ez azt is jelenti, hogy a fentiekben említett hatások, függően a konkrét hasznosítás helyétől átterjedhetnek a határon is. Ezeket a határon átterjedő lehetséges hatásokat egyeztetni kell a külföldi illetékesekkel is. Amennyiben a határ másik oldalán is jelentős a szénhidrogén-kutatás, termelés, vagy geotermikus energiahasznosításra kerülne sor, akkor szükség lehet e készletekre vonatkozó nemzetközi egyezség kialakítására. Fentebbiek mind a felszíni, mind a felszín alatti, sekély és mélységi vizekre vonatkoznak. Itt is ki kell emelni, hogy az MFGI, korábban MÁFI vezetésével jelentős és részletes nemzetközi kutatási projektek készültek, melyek figyelembevétele kötelező a legtöbb, a felszín alatti vizeket érintő, és határon átnyúló hatás esetében. Az említett projektek. a szlovén és a magyar földtani intézetek által végzett T-JAM projekt, valamint a magyar, osztrák, szlovén és szlovák földtani intézetek által végzett TRANSENERGY projekt.

175


3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása).

3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) Az Őrség vizsgálati terület szénhidrogén hasznosítása során a felszín alatti és felszíni vizekre gyakorolt várható hatásokat áttekintettük. Hatások várhatók a rezervoárnál (külön ki kell emelni a területen jellemző, sokszor jelentős túlnyomást), mégpedig akár regionális hatások is, különösen, ha azok kapcsolódnak a Zalai-medence regionális áramlásokkal jellemzett mélykarsztjához. A rezervoárok és a felszín közötti térrészre vonatkozóan jelentős hatással nem kell számolni. A felszíni vizekre, ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatások a szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez tartozó objektumok helyének pontos ismeretében megelőzhetők. Az osztrák, illetve a szlovén határ mellé telepítésre kerülő hasznosítások esetében számítani lehet a határon átnyúló hatásokra is. Az ezzel kapcsolatos jogi és egyeztetési ügyek kezelése tisztázandó. A mélységi regionális hatások kockázatai alapos hatásvizsgálatok, regionális értékelések és modellezések segítségével adhatók meg, majd azt követően tervezhetők az elkerülésükhöz szükséges intézkedések. Célszerű ezen hatásvizsgálatokat először a konkrét termelő objektum helyszínének kijelölése, majd a kutatás fúrásos szakaszának eredményei alapján is elvégezni, a további fázisok végleges engedélyezése előtt. A tervezés során kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek figyelembe veszik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott és kapcsolódó intézkedéseket, valamint az EU Víz Keretirányelvben és a kapcsolódó hazai jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzéseknek maradéktalanul megfelelnek: a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek mennyiségi és minőségi állapotát nem rontják, a meglévő jó állapotot fenntartják. A tevékenységek tervezése során figyelembe kell venni a VGT-ben megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedéseket is. A természetvédelem közérdek, védett, vagy Natura 2000-es területekre és a védett területeken kívül előforduló védett élőlényekre egyaránt vonatkozik. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ugyancsak az Alaptörvény rendelkezik arról a 38. cikk (1) bekezdésében, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele. EU-s természetvédelmi kötelezettségeink teljesítése során a Natura 2000 szabályozás alá tartozó élőhelyek, illetve növény- és állatfajok megőrzése az EU természetvédelmi

176

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány jogszabályainak betartása oldaláról is közérdek. Az EU által létrehozott természetvédelmi hálózat védelme alá eső fajok és élőhelyek védelme uniós kötelezettségként is közérdek. A természetvédelem, mint közérdek a hatályos jogszabályi definíciókban is megjelenik. Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A 2007. évi CXXIII. törvény adja ennek részletes szabályait, mely a 2. § k. pontjában a természetvédelmet, mint közérdeket egyértelűen nevesíti is.

177


Irodalom ALLIQUANDER, Ö. 1968: Rotary fúrás. — Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 15–28. ÁRKAI, P.,BALOGH, K. 1989: The age of metamorphism of the East Alpine type basement, Little Plain, West Hungary: K/Ar dating of K-white micas from very low- and low-grade metamorphic rocks: — Acta Geologica Hungarica, v. 32, p. 131-147. ATHANOR MAGYARORSZÁG KFT. 2005: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az Athanor Magyarország Kft. 2005 évi tevékenységéről. Kutatási jelentés, Athanor Magyarország Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. Az FGSZ Zrt. vezetékrendszere. Térkép. Business Design Print Kft. Budapest, 2011. BARDÓCZ B., APÁTHYNÉ JUHÁSZ Á., MARTON T., CSÁSZÁR J., MÓRINÉ NÉMETH I., SIPOS L.-NÉ 1991: Pat terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, MOL Rt.,

Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. BERNÁTH Z.-NÉ, NAGY Z.-NÉ, APÁTHYNÉ JUHÁSZ Á., MÓRINÉ NÉMETH I., CUCZI G. 1997: 37. sz. Őrség terület kutatási zárójelentése. 1997. december 12. (Őriszentpéter – szénhidrogén). MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.19912. BERNÁTH ZOLTÁNNÉ, NAGY ZOLTÁNNÉ, APÁTHYNÉ JUHÁSZ ÁGNES,MÓRINÉ NÉMETH ILDIKÓ, CUCZI GABRIELLA 1997: Összefoglaló jelentés a Bajánsenye–Őriszentpéter-Délterületen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.1992. szeptember 3. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T.19912 CSEMEZ A. 1996: Tájtervezés–tájrendezés — Mezőgazda Kiadó, Budapest, 296 p. CSIMA P., GÖNCZ A., GERGELY A., FORRÓ E., HALTRICH A., KISS G. MÓDOSNÉ BUGYI I. (2003): A területrendezési tervek tájterhelési és a táj-terhelhetőségi vizsgálatának módszere. Tervezési útmutató. — VÁTI Kht. FvM. Budapest. CSIMA P. (2008): Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. pp. 401-408. In: Csorba Péter – Fazekas István (szerk.) Tájkutatás–tájökológia. — Meridián Alapítvány. Debrecen. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere – második, átdolgozott és bővített kiadás. — MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. FITZPATRICK, J. 1991: Practical well controll – Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin FODOR, L., JELEN, B., MÁRTON, E., RIFELJ, H., KRALJIC, M., KERVIC, R., MÁRTON, P., KOROKNAI, B., BÁLDI-BEKE, M. 2002. Miocene to Quaternary deformation, stratigraphy and paleo-geography in Northeastern Slovenia and Southwestern Hungary. — Geologija v. 45(1), p. 103-114 FODOR, L., KOROKNAI, B. 2000. Tectonic position of the Transdanubian Range unit: A review and some new data. — Vijesti Hrvatskoga geoloskog drustva v. 37, p. 38-40. FODOR, L., UHRIN, A., PALOTÁS, K., SELMECZI, I., TÓTHNÉ MAKK Á., RIZNAR, I., TRAJANOVA, M., RIFELJ, H., JELEN, B., BUDAI, T., KOROKNAI, B., MOZETIC, S., NÁDOR, A., LAPANJE, A. 2011. A Mura-Zala medence vízföldtani elemzést szolgáló földtani–szerkezetföldtani modellje: — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2013, p. 47-91. GYALOG, L. (ED) 1996: A földtani térképek jelkucsa és a rétegtani egységek rövid leírása — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 187. HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. 2010: Magyarország prekainozoos földtani térképe. — Magyarország Földtani Térképsorozata 1:500 000, Magyar Állami Földtani Intézet. HANGYÁL J., DANK V., MOLNÁR J., TORMÁSSYNÉ VARGA É. SZITTÁR A., BÍRÓ Z., TERSÁNSZKY L., MOLNÁR K., KOVÁCS F., NAGY Z., MARKÓ L., PAULIK D., DARABOS A., 178

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány PAPP I., PÉTER R., ZÁCSFALVI F. 1976: Nagylengyel–Barabásszeg–Szilvágy kőolajelőfordulás földtani kutatási zárójelentése. OKGT. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 7905. Hévízkútkataszter: Magyarország hévízkútjai. — VITUKI, Budapest. 2001 HORVÁTH F., TARI G. 1999: IBS Pannonian Basin project: a review of the main results and their bearings on hydrocarbon exploration. In: DURAND B., JOLIVET L., HORVÁTH F., SÉRANNE M. (eds.): The Mediterranean Basins: Tertiary Extension within the Alpine Orogen. — Geological Society, London, Special Publications 156, 195–213. JÓSVAI J. 2001: Kőolaj- és földgáz-kutatási engedélykérelem a 123. számú Mikekarácsonyfa kutatási területre. MOL RT. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.22177. JÓSVAI J., MOLNÁR J., BAKSA B., TÖRÖK V.-NÉ, SZENTENDREI E., TÓTH Z., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., SŐREG V. 2001a: Zárójelentés a 83. Zalabaksa kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. MOL Rt. – Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 20160. JÓSVAI J., MOLNÁR J., BAKSA B., TÖRÖK V.-NÉ, SZENTENDREI E., TÓTH Z., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., SŐREG V. 2001b: Zárójelentés a 84. Szentpéterfölde kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 20161. JUHÁSZ E., KUMMER I., BUCSI SZABÓ L., BUDAI T., DETZKY G., DETKYNÉ LŐRINCZ K., DUDKÓ A., FARKASNÉ BULLA J., FODOR B., HÁMORNÉ VIDÓ M., JÁMBOR Á., JOCHÁNÉ EDELÉNYI E., KIRÁLY E., KORPÁS L., KOVÁCSVÖLGYI S., LENDVAY P., MADARASI A., MARKOS T., MÜLLER T., NÁDOR A., PARTÉNYI Z., POLCZ I., RÁLISCH L.-né., REDLERNÉ TÁTRAI M., SEBESTYÉN I., SZEIDOVITZ GY.-né., SZALAY I., SZŐTS A., TÓTHNÉ MAKK Á., TRESZNÉ SZABÓ M., VARGA S., VETŐ I. et al. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 1995. december 31-i állapotra. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet „Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis” c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. JUHÁSZ, GY. 1992: A pannóniai (s.l.) formációk térképezése az Alföldön: elterjedés, fácies és üledékes környezet, — Földtani Közlöny 122, pp. 133-165 KERÉNYI A. 2007: Tájvédelem — Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, pp. 102–105. KILÉNYI É., KRÖLL A., OBERNAUER D., ŠEFARA J., STEINHAUSER P., SZABÓ Z., WASSERLY G. 1991: Pre-Terciary basement contour map of the Carpathian Basin beneath Austria, Czechoslovakia and Hungary — Geopysical Transactions 36/1–2 June 1991 pp 15–36 KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000. — Geophysical Transactions 45. No. 2 pp. 99–104 KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es nyomtatott térkép. ELGI kiadvány KOVÁCS ZS. (szerk.), BABINSZKI E., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BUDAI T., GULYÁS Á., HÁMORNÉ VIDÓ M., HORVÁTH Z., JÁMBOR Á., KERCSMÁR ZS., KONCZ I., MAIGUT V., NÁDOR A., OROSZ L., PÜSPÖKI Z., SELMECZI I., THAMÓNÉ BOZSÓ E., TÓTH CS., TÓTHNÁ MAKK Á., UHRIN A., VETŐ I., ZILAHI-SEBESS L. 2012: R2. Szénhidrogén-potenciál értékelés a készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv számára. Zárójelentés. Háttértanulmány. Nemzeti energiastratégia, készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv, Ásványi nyersanyag gazdálkodási és hasznosítási terv. Nyersanyag készletek. A hazai ásványinyersanyag-potenciál szénhidrogénekre. — Kézirat, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2012. június 30, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 22501.

179

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet KOVÁCSVÖLGYI S., NÉMETH A., SZENTENDREI E., TORMÁSSYNÉ VARGA É., TÖRÖK V.-NÉ, TÓTHNÉ MEDVEI ZS., TÓTH L.-NÉ, ZSUPPÁN GY. 2003: Vétyem 99. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése (Páka). MOL Magyar Olaj- és Gázipari RT. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 20861. KŐRÖSSY, L. 1988: A zalai-medencei kőolaj- és földgázkutatás földtani eredményei. – Általános Földtani Szemle 23, pp. 3–162. KUTI L., SZENTPÉTERY I., VÁRALLYAY GY., LIEBE P., SIMONFFY Z., DÓCSNÉ BALOGH ZS. 2002: A „földtani közeg” és a felszín alatti vizek védelmének szakterületi koncepciója I– II., 43p. Kútkataszter: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. — VITUKI LAKATOS I., LAKATOSNÉ J. 2008: Global Oil Demand and Role of Chemical EOR Methods in the 21st Century, International Journal of Oil, Gas and Coal Technology, 1(1–2), pp. 46–64 LAUKÓ Á., TURTEGIN E., POLLNER L., TANÁCS J., TÖRÖK V.-NÉ 2004: Zárójelentés a 113. Milejszeg kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 21167. LELKESNÉ FELVÁRI, GY., SASSI, R., FRANK, W. 2002. Tertiary S-Cmylonites from the Bajánsenye B-M-I borehole, Western hungary. — Acta Geologica hungarica v. 45, p. 2944 MADARASI A., VARGA G. 2000: Telluric Map of East-Hungary. 7.2. Separation of young sediments and pre-Tertiary formations’ conductance. Geophysical Transactions 43/3–4. p 257–261 MAGYAR, I., GEARY, D.H., MÜLLER, P., 1999: Paleogeographic evolution of the Late Miocene Lake Pannon in Central Europe: — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, v. 147, p. 151–167. Magyarország személyszállítási vasúttérképe, 2006. — Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, 2006 MAROSI S. ÉS SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 294–313. MAROSI S. ÉS SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I–II. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 401–449. MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana — kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, 25 p. MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana — kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár 25 p. MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, MBFH MFA: Magyarország Mélyfúrási Alapadatai MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Állami Földtani Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrásgeofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI MHE 2011: Magyar Horizont Energia Kft. Kutatási zárójelentés a „Letenye-Csurgó” szénhidrogén kutatási blokkokra. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.D. 8871.

180

Őrség. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MOLNÁR J., MARTON T., MÓRINÉ NÉMETH I., BAKSA B., DÁVID GY., LENCSÉS G., MILOTA K., TÓTHNÉ MEDVEI ZS. 1999a: A 67. sz. Kálócfa terület kutatási zárójelentése (szénhidrogén). MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.19926. MOLNÁR J., MARTON T., MÓRINÉ NÉMETH I., CZUCZI G. 1998: 35. sz. Nagylengyel-Dél terület kutatási zárójelentése. MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 19911. MOLNÁR J., MÓRINÉ NÉMETH I., BAKSA B. 1999b: A 68. Oltárc terület kutatási zárójelentése. MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 19927. MUSITZ B., WÓRUM G., LEMBERKOVICS V., BÍRÓ I., HORVÁTH F., KÁDI Z., KOROKNAI B., TÓTH T. 2012: Kutatási zárójelentés az Igal II kutatási területen elvégzett kőolaj- és

földgázkutatási műveletekről, és azok eredményeiről. Kutatási jelentés, Pelsolaj Szénhidrogén Kutató és Termelő Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. NÁDOR, A., LAPANJE A., TÓTH GY., RMAN N., SZŐCS T., PRESTOR, J., UHRIN A., RAJVER D., FODOR L., MURÁTI J., SZÉKELY E. 2012: Transboundary geothermal resources of the MuraZala basin: a need for joint thermal aquifer management of Slovenia and Hungary. — Geologija, 55/2, 209–224, NEMESI L. VARGA G. MADARASI A. 2002: A Dunántúl tellurikus térképe (Telluric map of Transdanubia). — Geophysical Transactions Vol. 43. No. 3–4. pp.169–204. NÉMETH A., SŐREG V., TOMCSÁNYI T., SZABÓ-HORTI A., VINCZE M., ZUPPÁN GY., MÉSZÁROS V.CS., GYERGYÓI L., POLLNER L., SZABÓ B., SÓRON A. SZ., UNGVÁRI A., FERENCZ GY., CSÁSZÁR J. 2013: Zárójelentés a 123. Mikekarácsonyfa kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.23003. SCHMOKER, J. W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated. — In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. (eds): The petroleum system – from source to trap. — AAPG Memoir 60. SZABÓ-HORTI A., SŐREG V., NÉMETH A., ZUPPÁN GY., MÉSZÁROS V. CS., GYERGYÓI L., POLLNER L., MARTON T., CSÁSZÁR J. 2012: Zárójelentés a 122. Kerkabarabás kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 22476. SZABÓ L., CSIZMEG J. 2013: Kutatási zárójelentés a Mezőcsokonya kutatási területre. Kutatási jelentés, Magyar Horizont Energia Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, TOMCSÁNYI T., SÓRON A. SZ., NÉMETH A., BONCZ L. 2013: Zárójelentés a 133. Bázakerettye kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. — MOL Nyrt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.23147. TARI G., HORVÁTH F. 2010: A Dunántúli-középhegység helyzete és eoalpi fejlődéstörténete a Keleti-Alpok takarós rendszerében: egy másfél évtizedes tektonikai modell időszerűsége — Földtani Közlöny, 140/4 pp. 483–510. TARI, G. 1994: Alpine tectonics of the Pannonian basin — PhD thesis. — Rice University, Houston, Texas, 501 p. TORMÁSSYNÉ VARGA É., PAULIK D., MARTON T., CSÁSZÁR J., MÓRINÉ NÉMETH I., SIPOS L.NÉ, SZENTENDREI E. 1992: Összefoglaló jelentés BajánsenyeŐriszentpéter-Dél területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés, MOL RT., Budapest.  Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 16028. TORMÁSSYNÉ VARGA ÉVA, PAULIK DEZSŐ, MARTON TIBOR,CSÁSZÁR JÁNOS, NÉMETH ILDIKÓ, SIPOS LÁSZLÓNÉ, SZENTENDREI ENDRE 1992: Összefoglaló jelentés a Bajánsenye– Őriszentpéter-Délterületen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.1992. szeptember 3. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T.16028 181

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz. 2009, — VKKI, MÁFI VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDÚ D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-NÉ, NAGY M.-NÉ, SZŰCS L. 1985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai 1935-1985. Kutatási jelentés, GEOS, Budapest. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. XPRONET Kft. 2001: Nagylengyel West Block Hungary. Geologic evaluation and Körmend Prospect drilling recommendation. Nagylengyel-nyugat Blokk. Földtani értékelés és javaslat a körmendi kutatófúrásra. 2001 — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T. 20155. XPRONET Kft. 2004: Nagylengyel West Block. Technical Summary. 2004 — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T. 21362.

182


Internetes hivatkozások 2012.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2013. http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2012_RIV_ertekeles.pdf 2015-09-03 2013.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2014. http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013_RIV_ertekeles.pdf 2015-09-03 2014.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2015. http://www.levegominoseg.hu/media/Default/Ertekeles/docs/2014_RIV%20ertekeles.PDF 2015-09-03 A Magyar Villamosenergia–rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt. 2010. http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=3dd80445-53b8-4975-ad0502f1e425d1f6&groupId=10258 2015-09-08 A MAVIR ZRt. átviteli hálózati távvezetékei. 2013 http://www.mavir.hu/documents/10258/107818/A_Mavir_ZRt_%C3%81tviteli_h%C3%A 1l%C3%B3zati_t%C3%A1vezet%C3%A9kei.pdf/4e2835b3-6fa5-4962-b9a3f9c4dd9417cc 2015-09-08 Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, p. 31, http: //www.kormany.hu/ CORINE: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/ ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: http://kinga.elgi.hu Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf — 2014. január 22. International Energy Outlook (2014): U.S. Energy Information Administration Office of Integrated and International Energy Analysis U.S. Department of Energy Washington. www.eia.gov/ieo. LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 2010: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. www.enpol2000.hu Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2013 http://okir.kvvm.hu/lair/ 2015-09-03 MAROS GY., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., FODOR L., GYALOG L., JOCHA-EDELÉNYI E., KERCSMÁR ZS., MAGYARI Á., MAIGUT V., OROSZ L., PALOTÁS K., SELMECZI I., UHRIN A., VIKOR ZS., ATZENHOFER B., BERKA R., BOTTIG M., BRÜSTLE A., HÖRFARTER C., SCHUBERT G., WEILBOLD J., BARÁTH I., FORDINÁL K., KRONOME B., MAGLAY J., NAGY A., JELEN B., LAPANJE A., RIFELJ H., RIŽNAR I., TRAJANOVA M. 2012: Summary report of geological models of TRANSENERGY project. http://transenergy-eu.geologie.ac.at MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2016. január). http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu

183

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu Nemzeti Energiastratégia 2030: www.kormany.hu. Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció http://www.terport.hu/webfm_send/4204 2015-08-27 Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 2011, NAV Személyi jövedelemadó statisztika Országos Területfejlesztési Koncepció 2013.(OTK) http://www.nfu.hu/doc/207 2015-09-08 Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag 2015-09-08 Országos Területrendezési Terv 2014. (OTrT) http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag 2015-08-27 Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya, 2013. http://www.terport.hu/webfm_send/4215 2015-09-03 Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága 2015 http://orseginemzetipark.hu PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http://www.geo.u-szeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/ Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója. Helyzetelemzés. Vital Pro Kft. 2012. http://www.terport.hu/webfm_send/4107 2015-09-08 Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója. Javaslattételi szakasz. II. kötet. Munkaanyag. http://www.terport.hu/webfm_send/4108 2015-09-08 Vas megye területrendezési terve módosítása. Egyeztetési dokumentáció. I-II. kötet. Pestterv Kft. 2010. http://www.e-epites.com/anyagok/vastrt/Vas_TrT_mod_2010_e_I.pdf http://www.e-epites.com/anyagok/vastrt/Vas_TrT_mod_2010_e_II.pdf 2015-08-27 Vas Megye Területrendezési Terve módosítása. Környezeti Vizsgálat. Kollányi László, 2010. http://www.e-epites.com/anyagok/vastrt/Vas_TrT_mod_2010_e_SKV.pdf 2015-09-08 Zala megye műemlékjegyzéke. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Budapest, 2005 http://www.koh.hu/uploads/content/678/file/zala_belso.pdf 2015-09-03 Zala megye területrendezési terve módosítása, egyeztetési dokumentáció. I. kötet. Pestterv 2015-09-08 http://www.e-epites.com/anyagok/zalatrt/Zala_TrT_mod_2010_e_I.pdf 201509-08 Zala megye területrendezési terve módosítása, egyeztetési dokumentáció. II. kötet. Megalapozó munkarészek. Pestterv Kft. 2010. http://www.eepites.com/anyagok/zalatrt/Zala_TrT_mod_2010_e_II.pdf 2015-09-08 Zala Megye Területrendezési Terve módosítása. Környezeti Vizsgálat. Készítette: Kollányi László, 2010. http://www.e-epites.com/anyagok/zalatrt/Zala_TrT_mod_2010_e_SKV.pdf 2015-09-08

184

Őrség. II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása

II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére, Őrség szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg. A válaszadók a következők voltak: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Alsószölnöki Közös Önkormányzati Hivatal Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Nádasdi Közös Önkormányzati Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója Vas Megyei Kormányhivatal Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Földmérési és Földügyi Osztály Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya Zala Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal

185


III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok — a Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földmérési és Földügyi Osztálya, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala és a Vas Megyei Kormányhivatal — észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Őrség területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban pedig az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg.

1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. A terület nagy része nemzeti park által védett. Nagy kiterjedésűek a Natura 2000 területek, mind a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek mind a különleges madárvédelmi terület kategóriában. Ugyancsak nagy terület tartozik a nemzeti ökológiai hálózathoz is. Összességében — bár a kategóriák átfedésben vannak — megállapítható, hogy a terület túlnyomó része védettséget élvez. A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető. A tanulmány 3.1.1.–3.1.8. alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Vas Megyei Kormányhivatal az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet (Kr.) 3. § (1) bekezdése alapján — az Őrség nevű területre — készített, a 4. § (1) bekezdés alapján megküldött komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány alapján az alábbi véleményt adja: — A tanulmány tartalmazza a tervezett koncessziós terület környezetvédelmi értékelését. A szénhidrogén termelés hatásterülete alapvetően az igénybe venni tervezett tárolóban marad. A tevékenység földtani közegre gyakorolt hatása a konkrét telepítési helyek ismeretében 186

Őrség. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ítélhető meg. A kőolaj- és földgázkitermelés méretmegkötés nélkül a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) kormányrendelet szerint előzetes vizsgálat köteles. — Az előzetes és egyedi vizsgálati, valamint az engedélyezési eljárások során a nem kívánatos környezeti hatások jó előre felderíthetők, így azok megjelenése a tárolóban várhatóan elkerülhető. Jelenleg nem tartja szükségesnek a pályázati kiírásban környezetvédelmi követelményeket szerepeltetni. — A tanulmány megfelelő módon feltárja a koncessziós terület természetvédelmi oltalom alatt álló részeit, a térképi ábrázolás pontos, így az oltalom alatt álló területekre vonatkozó adatok és térképi ábrázolás adatszolgáltatásban történő közlésétől eltekint. — A szénhidrogének kutatásának, kitermelésének jogszabályon alapuló tiltása, korlátozása a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken nincs, azonban a természeti értékek, a természeti területek állapotának, a táj jellegének megőrzése szempontjából a kitermelő és hasznosító telephelyeket lehetőség szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kívüli kell elhelyezni. — Főosztálya 2015. október 26-án megkereste (ügyiratszám: VAV/KTF/4527-2/2015.) belföldi jogsegély keretében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságát, amely 21-2764/2015. számon nyújtott adatszolgáltatást. Az igazgatóság információi szerint: — A tanulmányban szereplő lehatárolt területegység nagy része az Őrségi Nemzeti Park védett természeti területe, az Őrség kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (HUON20018) és madárvédelmi (HUON10001) Natura 2000 területhez tartozik, része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, valamint számos ex lege védett természeti érték: forrás és láp található a területen. — A védett természeti és Natura 2000 területen megfogalmazott általános célkitűzés az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló védett, és közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a táji értékek megőrzése. A tervezett kutatási tevékenységeket ennek figyelembevételével kell megtervezni, valamint a tényleges kutatási munkálatok során lehetőséget kell biztosítani a természetvédelmi kezelővel történő folyamatos egyeztetésre. — Jelzi, hogy az Őrségi Nemzeti Park védett természeti területeit érintően szénhidrogén kitermelésre csak a védett területen kívülről lesz lehetőség a fenti indokok következtében. — A tanulmány alapján megállapítható, hogy az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat levegőterheltségi adatai, valamint „a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló, módosított 4/2011. (I.14.) VM rendelet 5. sz. mellékletében foglaltak alapján történt a terület levegőtisztaságvédelmi zóna besorolása. — A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül Zalaegerszeg és környéke a 11, „kijelölt városok” zónába, míg a vizsgálati terület többi része a 10. „az ország többi területe” zónába tartozik. A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy az Őrség vizsgálati területen és annak térségében: — A nitrogéndioxid (NO2) koncentrációja a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja Zalaegerszegen a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a vizsgálati területen pedig a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében O–I kategóriába, a PM10 benz(a)- pirén (BaP) koncentrációja pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték közötti értékre (D) lett a törvény szerint besorolva. A külön nem említett egyéb 187

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet komponensek koncentrációja az ismertetett területeken a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F) (44. táblázat, 45. táblázat). Az Alsószölnöki Közös Önkormányzati Hivatal jelzi, hogy Alsószölnök, Felsőszölnök és Szakonyfalu teljes külterülete az Őrségi Nemzeti Park létesítéséről szóló 4/2002. (II.27.) KöM rendelet 1. számú melléklete értelmében az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó országos jelentőségű védett terület, továbbá az Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. melléklete szerint teljes területe az ökológiai hálózathoz, valamint a NATURA 2000 európai jelentőségű védett területek hálózatához tartozik. A Hivatal levelében megadja a települések fokozottan védett területeinek helyrajzi számait. Ezekben az övezetekben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Kétvölgy igazgatási területén bármilyen gazdasági tevékenység, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. Orfalu teljes külterülete az Őrségi Nemzeti Park, az Országos Ökológiai Hálózat, a Natura 2000 hálózat, valamint az Őrség–Vendvidék kiemelten fontos Érzékeny Természeti Terület része. Ex lege védett láp: 045/11–13. — Helyi védelem alatt álló tájképi elemek: — Hársfasor a Farkasfa felé vezető út mentén (Hrsz. 037 út a Hrsz. 059/6) — Idős bükkfa (Hrsz. 04/8) — tóka (Hrsz. 1) — tóka (Hrsz. 5/2) — öreg szelídgesztenyefa (Hrsz. 60) — Helyi védelem alatt álló területek: a hrsz. 15/4,16,17, sz. telkeknek a 290 m-es terepszint alatti (alsó) vizenyős része. — Kéri, hogy a tervezett kutatási tevékenységgel kapcsolatban, a kutatási tevékenység tervezése során a koncesszióval rendelkező egyeztessen a települések Önkormányzatával, mind a helyszínek, mind a kutatási tevékenység időbeni meghatározása miatt. Az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy: — Hegyhátszentmárton esetében a község külterülete az Őrségi Nemzeti Park területe, így országos védettséget élvez. — Felsőmarác Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (VIII. 19.) számú rendelete 19.–22. §-ai szabályozzák a környezetvédelem, a táj- és természetvédelem a régészet és a művi értékvédelem területeit. A táj- és természetvédelem 20. § (3) bekezdés előírása szerint a 0187/2b hrsz.-ú ingatlanon található lápterület országos védelem alatt áll. Területén és környezetében vízháztartását megváltoztató tevékenység nem folytatható. A község külterülete kiemelten fontos érzékeny természeti terület és tájképvédelmi terület övezetébe tartozik. A teljes külterület az Őrségi Nemzeti Park területe és a Natura 2000 hálózat része. Területén mindennemű — a jelenlegi állapotot megváltoztató — tevékenység engedélyezésénél az illetékes kormányhivatal szakhatóságként közreműködik. — Ivánc Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 6/2007. (IX. 26.) számú önkormányzati rendelete „Ivánc község Helyi Építési Szabályzatáról és a község szabályozási tervéről” rendelkezik A rendelet 20. §-a szabályozza a környezetvédelmi kérdéseket. A 21. § rendelkezik a táj- és természetvédelem kérdéseiről. A teljes külterület az Őrségi Nemzeti Park területe, mely érzékeny terület és tájvédelmi terület övezetébe tartozik. Mindennemű — a jelenlegi állapotot megváltoztató — tevékenység engedélyezésénél az illetékes kormányhivatal szakhatóságként működik közre. A 188

Őrség. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Hivatal levelében felsorolja a védet kultúrtörténeti egyedi tájértékeket, a természeti képződményeket. A Nádasdi Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy Szőce védett területein a hatósági feladatokat az Őrségi Nemzeti Park gyakorolja, amelynek oltalma elegendő védelmet jelent a tájhasználat és a környezet megvédésben. Daraboshegy község teljes közigazgatási területe ugyancsak az Őrségi Nemzeti Park védett területét képezi, országos védettségi státuszú. Nádasd esetében az igazgatási terület déli része a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetébe tartozik. A belterület és a kertes mezőgazdasági területek kivételével csaknem a teljes igazgatási terület a tájképvédelmi terület övezetébe sorolt terület. A település délnyugati része az Őrségi Nemzeti Parkhoz, az északnyugati és északi rész a NATURA2000 hálózathoz tartozik. Az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője általános kikötésként jelöli meg, hogy a tervezett vizsgálati tevékenység során a természetvédelmi (víz, levegő, talaj, zaj) előírások maradéktalan betartása szükséges. A konkrét vizsgálati helyszínek meghatározása során ismételten egyeztetni szükséges a helyi építési szabályzatnak való megfelelésről. A Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érinti a Szentgotthárd város Önkormányzatának a Szentgotthárdi Kolostorpark helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 36/2007.(XII.19.) önkormányzati rendelete értelmében helyi természeti védelem alá vont 14/1, 15, 24, 25/3, 25/2 és 25/1 hrsz-ú ingatlanokat és a 28/2004. számú képviselő-testületi határozattal elfogadott településszerkezeti terv szerinti, illetve a Szentgotthárd Város helyi építési szabályzatának, valamint szabályozási tervének egységes szövegéről szóló 28/2007. (IX27.) önkormányzati rendelet szerinti, településszerkezeti szempontból jelentős, meglévő és tervezett parkokat, fasorokat. facsoportokat, parkerdőket, véderdőket (az érintett területek helyrajzi számait a levél 1. számú melléklete tartalmazza). — Ismerteti, hogy Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. áprilisi rendes testületi ülésén 98/2014. számú határozatával elfogadta Szentgotthárd Város Önkormányzatának Közterület-fenntartási és -fejlesztési Cselekvési Tervét, (2014–2019.) melynek keretében meghatározták a Zöld folyosó rendszer elemeit, a felmerülő feladatokat. A Zöld folyosó rendszerbe tartozik a Rába folyónak a gáttól a Zsida patak torkolatáig terjedő szakasza, a Zsida patak kethelyi szakasza és a környezetében található zöldterültek, a városi közparkok. közterek, a lakótelepi zöldfelületek. Kiemelt területek: a Szabadság téri liget, a Várkert, a Széll K. tér, a Hunyadi János utca a temetőig, a Füzesi út a Május l. úti kereszteződésig, a Május I. úti buszöblök, a Mártírok út–Széchenyi út, az Árpád utca a Ligetig, a Kossuth L. utca, a Rákóczi F.–Deák utca–József A. utca zöldfelületei, az 1956-os emlékerdő és a Brenner János tér. A tervezett kutatásokat úgy kell meghatározni, hogy a fúrások és azok védőtávolsága a (elsorolt területeket ne érintsék. — Kéri, hogy a tervezett kutatási tevékenységgel kapcsolatban, a kutatási tevékenység tervezése során a koncesszióval rendelkező egyeztessen Szentgotthárd város Önkormányzatával, mind a helyszínek, mind a kutatási tevékenység időbeni meghatározása miatt. — Felhívja továbbá a figyelmet az alábbiakra: — Szentgotthárd város határán belül egyetlen védett természeti terület, az Őrségi Nemzeti Park található, melyet a 4/2002. (II.27.) KöM rendelet hirdetett ki. A nemzeti park a város közigazgatási határainak több mint 50 %-át lefedi. A nemzeti park a várostól délre elterülő Vendvidék és az itt még kevésbé szabályozott Rába folyó árterének élővilágát óvja. A nemzeti park területén belül 5 kisebb-nagyobb fokozottan védett természeti terület is található. A fokozottan védett természeti területek a közigazgatási határokon belül 5 csoportba oszthatók: 189

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Fekete-tó és a környező erdőtömbök (296 ha), Farkasfa menti mocsarak (44,09 ha), Szakonyfalusi erdőtömb (1144,85 ha), Hársas-patak völgye (182,14 ha), „Vörösfenyves” (30,36 ha). — Az ex lege védett lápokat kihirdető 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató mellékletében Szentgotthárd tekintetében 4 ingatlan (0314/a, 0314/b, 0314/c, 03211c) szerepel, melyek a Rába mellett két kisebb foltot alkotnak. A két, lápként nyilvántartott holtág összesen 10,4622 ha. — 14/2010. (V.11) KvVM rendelet hirdette ki a magyarországi Natura 2000 területek helyrajzi számos listáját. A város közigazgatási területét az Őrség különleges madárvédelmi terület (kód: HUONI000l) és az Őrség kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (kód: HUON20018) érinti. A két Natura 2000 terület határai a város területén belül azonosak. — Szentgotthárd közigazgatási területe az alábbi térségi övezetekkel érintett: — Magterület övezete: szinte az igazgatási terület egészét lefedi, kivételt képeznek a beépített területek és a 8.sz főközlekedési utat kísérő sáv. — Ökológiai folyosó övezete: a Lahn patak medrét követi vékony sávban. — Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete: a beépített területek déli határától az egész igazgatási területet lefedi. Farkasfa ebben szigetszerűen helyezkedik el, kevés környező szabad területtel. A Rába folyótól kezdődően északra a 8-as út széles sávja nem tartozik az övezet hatálya alá, még északabbra az erdőterület övezete mozaikos jellegű. — Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: az igazgatási terület déli része teljes egészében beletartozik, Rábakethely, Szentgotthárd–Akasztódomb, Zsida és Farkasfa városrészek is. Rábakethelytől északra a Rába folyó medre és holtágai, de az Ipari Park I. ütem is. A 8.-as főúttól északra ismét a teljes igazgatási terület, beleértve Rábafüzes belterületét is. — Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete: a városközpont nyugati felét fedi le ovális foltban Rábatótfalu keskeny belterületi részével együtt. — Nagyvízi meder övezete: Szentgotthárd és Kethely északi határától Rábafüzes és Jakabháza déli határáig terjedő sáv, amely a Rábát kisérve befordul Rábatótfalu felé, annak északi belterületi telkeit is érintve. — Földtani veszélyforrás területének övezete: az Akasztópart délnyugati részét, a Hársas tó nyugati partvidékét és Farkasfa belterületét fedi le szabálytalan foltokban. — Vízeróziónak kitett terület övezete: a Rába völgyére és a mellette lévő belterületekre terjed ki, a befutó patakok és árkok medrén ujjszerű kiágazásokkal. Farkasfa déli határát sávszerűen érinti. — Tájékoztat továbbá arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Apátistvánfalva vonatkozásában az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó országos jelentőségű védett területen kívül, valamint a NATURA 2000 hálózatához tartozik és az Őrség–Vendvidék kiemelten érzékeny terület része, további 40, helyi védettség alatt álló természeti értéket érinthet. A helyi védettségű értékek dokumentációját, az azokat feltüntető térképpel együtt, leveléhez mellékelte. A Zalalövői3 Közös Önkormányzati Hivatal, mivel Zalalövő igazgatási területének pontos érintettségét nem tudja egyértelműen beazonosítani, ezért a konkrét munkák előtt kielégítő tájékoztatást és egyeztetést tart szükségesnek.

3

A levelek rövid ismertetésekor vastag betűs településnév esetén az információk magára a településre vonatkoznak. Normál betűvel írt településnév esetében az érintett település (vagy települések) neve a bekezdés szövegében dőlt betűvel jelenik meg.

190

Őrség. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (ill. helyi védettség alatt álló) területet: Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal Csesztreg, Nemesnép, Márokföld, Szentgyörgyvölgy, Magyarföld, Ramocsa, Kerkafalva, Kerkakutas, Alsószenterzsébet, és Felsőszenterzsébet vonatkozásában Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csörötnek, Kondorfa és Magyarlak vonatkozásában Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Kisrákos, Pankasz, Viszák és Szaknyér vonatkozásában Nádasdi Közös Önkormányzati Hivatal Szőce és Daraboshegy vonatkozásában Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Őrimagyarósd, Szalafő, Hegyhátszentjakab, Kercaszomor, Velemér, Magyarszombatfa, Bajánsenye, Ispánk, Szatta, Őriszentpéter, Nagyrákos, Felsőjánosfa és Kerkáskápolna vonatkozásában Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rábagyarmat, Nemesmedves, Rátót, Gasztony, Vasszentmihály és Rönök vonatkozásában Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal Rédics, Baglad, Belsősárd, Bödeháza, Gáborjánháza, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Resznek, Szijártóháza és Zalaszombatfa vonatkozásában A kormányrendelet 1.§ (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 3.1.8. alfejezet foglalkozik. A Vas Megyei Kormányhivatal a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján történő megkeresésére az alábbi tájékoztatással és véleményezéssel él: — A tanulmány és az EOV koordináták alapján a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya érintett az „Őrség” koncessziós terület északi részén, viszont annak déli része a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály illetékességébe tartozik. (A Vas megyei települések közül Magyarszombatfa és Velemér községek is a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály illetékességébe tartoznak.) — Az „Őrség” elnevezésű koncessziós területen — illetékességi területén belül — 37 községhatárban, ~19 330 ha Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdő és egyéb részlet található. Az erdők természetességi állapotát tekintve jórészt természetszerű, illetve származék erdők a jellemzőek. A koncessziós térségben található erdők elhelyezkedését, azok elődleges rendeltetését, természetességét, illetve Natura 2000 érintettségét a Hivatal által mellékelt térképek tartalmazzák. — Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 78. § (1) bekezdése szerint erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, — gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény kivételével — kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. Ez azt jelenti, hogy a geotermikus energia feltárásához, kitermeléséhez erdőt csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha a tervezett tevékenység gyakorlásához a térségben más, nem erdővel fedett terület nem áll rendelkezésre. Tekintettel az ásványi vagyon hasznosításának és az erdő fenntartásának egyaránt fokozott közérdekűségére, a későbbi tevékenység során az erdőterület minimális igénybevételére kell törekedni, érintettség esetén pedig arra, hogy az igénybevétel a kevésbé értékes, alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőket érintse.

191

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Az Evt. 78. § (2) bekezdése alapján az erdő igénybevételét és ahhoz kapcsolódóan az Evt. 40. § (3) bekezdése alapján az erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell előzetesen engedélyeztetni, majd a szükséges fakitermelést az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján előzetesen bejelenteni. Az Evt. 82. § (4) és (5) bekezdése alapján a természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén csereerdősítést kell végezni az erdő fekvése szerinti vagy azzal szomszédos település közigazgatási területén belül. A Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya a következő véleményt és adatszolgáltatást adja: — A tervezett koncessziós terület jelentős része erdővel borított. Az erdők meghatározó aránya magas ökológiai értékű, jelentős hányadban természetszerű erdő besorolású, a magyarországi átlagot meghaladó minőségű és állapotú, a tájnak fontos tájképi eleme, emiatt fokozott védelemre érdemes. — Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló, többször módosított 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 78. § (1) bekezdése rögzíti, hogy erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, — gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény kivételével — kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. Ez azt jelenti, hogy a szénhidrogének megkutatásához, feltárásához, kitermeléséhez erdőt csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha az magasabb rendű célokba nem ütközik, és a tervezett tevékenység gyakorlásához a térségben más, nem erdővel fedett terület nem áll rendelkezésre. Ezért olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyekkel a kutatási és kitermelő helyek, azok kiszolgáló vezetékei, létesítményei — a gyakorlatban bevett technológiával — odébb mozgathatók. Elkerülhetetlenség esetén is törekedni kell az erdőigénybevétel minimalizálására, az igénybevétel kevésbé értékes, alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkbe vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvétlenül szolgáló földterületekre (pl. nyiladékok) való koncentrálására, kevésbé helyigényes technológiák alkalmazására. — Az Evt. 78. § (2) bekezdése alapján az erdő igénybevételét (ideértve az erdő termelésből való kivonásán túl a szükséges vezetékek erdő rendeltetésszerű használatát akadályozó igénybevételét és csak a kutatási, építési tevékenység időtartama alatt fennálló időleges igénybevételt is), ahhoz kapcsolódóan az Evt. 40. § (3) bekezdése alapján az erdőtervmódosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, majd a szükséges fakitermelést az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján bejelenteni. Az Evt. 82. § (4) és (5) bekezdése alapján a természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén csereerdősítést kell végezni az erdő fekvése szerinti vagy azzal szomszédos település közigazgatási területén belül. —Az Evt. általános és speciális előírásai, közöttük a 62–63. §-ai alapján, csak olyan koncessziós tevékenység folytatható és csak olyan technológia alkalmazható, amely az igénybevételre nem engedélyezett erdőket nem károsítja, azokra nincsen kedvezőtlen hatással, életkörülményeikben (pl. vízháztartás) az erdők fennmaradását veszélyeztető változást nem idéz elő. A Hivatal leveléhez mellékelte a vizsgálati területen található erdők elhelyezkedését és azok rendeltetését feltüntető erdészeti térképet. Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Alsószölnöki Közös Önkormányzati Hivatal Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 192

Őrség. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Nádasdi Közös Önkormányzati Hivatal Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal Vas Megyei Kormányhivatal Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal

2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi kutatásokhoz kapcsolódóan lokális elszennyeződésekre lehet számítani. A termelések hatására nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ugyanakkor a szénhidrogén kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többlet-nyomás jelentkezhet. Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is. A visszasajtolásnak meg kell felelnie a 219/2004. kormányrendeletben előírtaknak. Nem konvencionális szénhidrogének kutatása és termelése során a hidraulikus rétegrepesztés hatásaira kell kiemelt figyelmet fordítani. A Hévízi-tó gyógyvíz-készletének védelme érdekében a kt.4.1 termálkarszt víztestként kijelölt, valamint nem lehatárolt részével hidraulikai összefüggésben lévő vízadókban olyan technológia alkalmazása szükséges, mely nyomáscsökkenést nem okoz. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő szakhatósági vélemény érkezett A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója véleménye szerint: — a tanulmány részleteiben tartalmazza a tervezett koncessziós terület vízvédelmi, vízügyi értékelését, a szénhidrogén-hasznosítás hatásterülete alapvetően az igénybe venni tervezett tárolóban marad, így a tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre, vízbázisokra nem gyakorol hatást. — A tanulmány elsősorban a hatásviselő felszín alatti tároló érzékenységét vizsgálja, a tároló terhelhetősége a telepítési hely, alkalmazott technológia függvénye, mely előzetesen nehezen becsülhető. — Megítélése szerint a szénhidrogén-termelés hatása a tárolóban várhatóan a kutak néhány km-s környezetére terjed ki, így a hatás a tároló méretéhez képest alapvetően pontszerű. — A tervezett koncessziós területeken jelenleg nem található olyan területrész (a vízműkutak szűk környezetét kivéve), ahol a tevékenység ne lenne folytatható. — Az előzetes és egyedi vizsgálati engedélyezési eljárások során a nem kívánatos hatások megjelenése a tárolóban várhatóan elkerülhető, jelenleg nem tartja szükségesnek a pályázati kiírásban vízügyi, vízvédelmi követelményeket szerepeltetni. 193

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A tanulmány megfelelő részét a Hatóság észrevétele alapján javítottuk. A 2. témakörben együttműködő szakhatóság: Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója

3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormámyrendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány 3.1.9. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Vas Megyei Kormányhivatal az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendeletben biztosított jogkörében az alábbi véleményt adja: — A vizsgálati dokumentáció áttanulmányozása alapján megállapítja, hogy a koncessziós területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók. — A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (Kötv.) 3. § alapján a kulturális örökség (régészeti örökség és műemléki értékek) védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket e védelemmel összhangban kell végezni. — A Kötv. 9. §-a értelmében a régészeti lelőhelyeket csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit a 10. § (1) bekezdése alapján lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. Mindezek érdekében a Kötv. 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) kormányrendelet 4. § (3) bekezdésben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A Kötv. 19. § (2)–(3) bekezdései szerint a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, melynek költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. — A régészeti lelőhelyekkel, valamint műemlékekkel, műemléki jelentőségű területekkel, műemléki környezetekkel kapcsolatos, az örökségvédelem, valamint a szénhidrogén kutatás szempontjából fontos adatok központi, nyilvános és közhiteles nyilvántartását a Kötv. 71. § (1) bekezdése, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII.1.) kormányrendelet 5. § (1) bekezdése alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, így az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítéséhez szükséges információk, adatok nyújtására is az említett hatóság jogosult. A Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya véleménye szerint a tanulmányban leírtak összegészében megfelelnek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény kulturális örökség védelmére vonatkozó előírásainak. Az abban foglaltakon túl felhívja a figyelmet arra, hogy a koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti valamint műemléki

194

Őrség. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján érintettséget vizsgálni kell, az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal már a tervezési folyamatban egyeztetni javasolt. Az Alsószölnöki Közös Önkormányzati Hivatal tételesen ismerteti a hatáskörébe tartozó települések védett építészeti értékeit: — Alsószölnök igazgatási területén a helyi jelentőségű védelemben részesülő építmények, illetve épületek a védelem mértékének megjelölésével: — Védendő középület (teljes védelem): Templom, hrsz.:36 — Védendő lakóépület (utcai homlokzat, épülettömeg, stb.): 26, 36, 53, 66/1, 127, 197, 238/1, 258, 26111.hrsz., kőkeresztek, emlékművek: 152,277,44,42,268 hrsz. — Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az adott ügy típusától függően hatóság vagy szakhatóság. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók. Alsószölnökön nyilvántartott régészeti lelőhely nincs. — Felsőszölnök település közigazgatási területén országosan kiemelt védelemben részesülő épület, építmény: " 305. hrsz. vízimalom épülete — Műemléki környezet: 304,306,3116/1 ,316/2 hrsz. " 3 13. hrsz. fakereszt, — Műemléki környezet: 334/1,335,366/6,366/7,368/1 hrsz. — A település igazgatási területén helyi jelentőségű védelemben részesülő építmények, illetve épületek a védelem mértékének megjelölésével: — Védendő középület (teljes védelem): Templom ,hrsz.:5/1, Iskola ,hrsz.:4 — Védendő lakóépület (utcai, homlokzat, épülettömeg, stb.): 21/1, 24, 7, 29, 30/1 ,5/1, 92, 100, 101, 124, 122, 304, 305, 318/3, 335, 0128/41, 0128/2, 0128/37, 75/2, 0142/17, 0142/18, 0142/28, 0144/33, 0153/3, 0153/92, 0222/3,0 162/21, 0162/29, 0169/31, 0207/750, 6/36, 021/1, 027/24 hrsz. A község területén előkerülő régészeti emlékek védelmével kapcsolatban "A kulturális örökség védelméről" szóló 2001. évi LXIV tv. előírásait kell alkalmazni. — Kétvölgy település igazgatási területén országosan kiemelt védelemben lévő épület: nincs. A település igazgatási területén helyi jelentőségű védelemben lévő épületek: 02/3; 20/18; 02/22; 015/9; 060/29. Az 1997. évi LIV. törvény a műemlékvédelemről előírásait be kell tartani. Ebben külön szabályozni szükséges az ember által a régebbi korokban mesterségesen emelt földhalmok (halomsír, "törökdomb" stb.) védelmét. Ezek eredeti állapotát megváltoztató minden tevékenység egyedi engedély köteles. — Orfalu esetében műemléki környezetbe tartozó területek a Szerkezeti Terven jelölt, műemléki környezet besorolású ingatlanok: hrsz.: 3; 5/2; 9 (út); 10/1; 023/3. A település területén jelenleg nyilvántartott régészeti lelőhelyek által érintett ingatlan: hrsz. 54. A Hivatal levelében megadja a helyi védelem alatt álló építmények (18 belterületi és 2 külterületi) teljes listáját, helyrajzi számaikkal együtt. — Szakonyfalu igazgatási területén helyi jelentőségű védelemben részesülő építmények; Védendő lakóépület, kőkereszt (utcai homlokzat és épülettömeg) : 3611, 38/a, 57, 61, 88/2, 176, 189/4, 249, 276/1, 277 és 01811,68,267 hrsz. — Megjegyzi, hogy a község területén előkerülő régészeti emlékek védelmével kapcsolatban "A kulturális örökség védelméről" szóló 2001. évi LXIV törvényelőírásait kell alkalmazni. Az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal levelében felsorolja Felsőmarác község nyilvántartott egyedi tájértékeit és régészeti lelőhelyeit (utóbbi esetében helyrajzi számok megadásával). Felhívja a figyelmet arra, hogy régészeti lelőhelyeken minden 30 cm-t meghaladó mélységű, talajbolygatással járó tevékenységet csak a Kulturális 195

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalása alapján, megelőző régészeti feltárások után lehet végezni. Ugyancsak ismerteti Ivánc község védett kultúrtörténeti egyedi tájértékeit, a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket (helyrajzi számokkal) és a régészeti érdekű területeket. Kiemeli, hogy a község külterületén védelem alatt áll a Hosszú puszta és épületei, Szentklárapuszta és a Sigray kúria, gazdasági épületeivel együtt. A Nádasdi Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy Daraboshegy építészeti értékének védelme érdekében az alábbi épületek és építmények helyi védelem alá rendeltek: B 80; B 60/7; B 13; B 60/8; B 317, B 118; B 94; B 52; B 8 hrsz. A Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a történeti települési terület övezete a Kossuth Lajos utcától a Rábáig terjedően Szentgotthárd városrész településmagját fedi le. A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Alsószölnöki Közös Önkormányzati Hivatal Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Nádasdi Közös Önkormányzati Hivatal Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal Vas Megyei Kormányhivatal Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya

4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 3.1.7. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A konkrét telephely ismeretének hiányában érzékenységi vizsgálat nem történt. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Vas Megyei Kormányhivatal az Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányához a Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya részéről az alábbiakat terjeszti elő: — A járási hivatal, mint ingatlanügyi hatóság feladata annak érvényre juttatása, hogy a tanulmányban foglalt elképzelések megvalósítása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 ha-ra vetített aranykorona értékeinek átlaga, melyek az adott település törzskönyvében kerültek rögzítésre. — A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély — annak jogerőre emelkedésének napját követő naptól számított — 4 évig hatályos. Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély időbeli hatálya alatt az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére nem kerül sor, az engedély hatályát veszti. Az engedély jogosultjának kérelmére hatályon kívül kell helyezni az engedélyt, ha az engedély jogosultja arról nyilatkozik, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, feltéve, ha a termőföld engedélyezett más célú hasznosítását nem kezdte meg. A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, az eredeti állapotba történő helyreállítással együtt legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldet az igénybevevő az 196

Őrség. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján engedélyező határozatban megállapított határidő vagy határnap lejártáig köteles az eredeti állapotába helyreállítani. Az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani. Az engedélyezett termőföld más célú hasznosítás megkezdését az igénybevevő az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóság részére. Az engedély jogosultja az eredeti állapot helyreállítását — annak elvégzését követő 8 napon belül — köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Az eredeti állapot helyreállítását — az előbbi bejelentést követő 15 napon belül — az ingatlanügyi hatóság helyszíni ellenőrzéssel állapítja meg. Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállására a határozatban előírtak szerint került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását határozattal elfogadja, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulék megfizetéséről. — A fentiekben leírt követelmények a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben foglaltakon alapulnak, amely jogszabály rendelkezéseit a tervezés és megvalósítás valamennyi fázisában be kell tartani. — Ahol az ingatlanra földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog van bejegyezve, ott az alappont elmozdítása, áthelyezése csak a jogosult (Vas Megyei Kormányhivatal) engedélyével történhet. A Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Földmérési és Földügyi Osztálya megállapítja, hogy a tervezett tevékenység Zala megyére kiterjedően 22 településen termőföldterületet érint, ezért az előirányzott kutatásra és termelésre irányuló munkálatok a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) hatálya alá tartoznak. — A Tfvt. 10. § (1) bekezdése értelmében ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Termőföld más célú hasznosításának minősül többek között a Tfvt. 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válhat. A termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni a Tfvt. 11. § (1) szakasza alapján. Továbbá ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdésében foglaltak értelmében átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. — Fentiek és a Tfvt. 8. §-ban foglaltak figyelembevételével a tervezett engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzését, létesítmény elhelyezését, jogosultság gyakorlását lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével lehet megvalósítani. — A munkálatok során figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tevékenység ne akadályozza. — A Tfvt. 8. § (3) bekezdésében előírtak szerint, amennyiben a földhivatal a külfejtéses bányászati tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásban szakhatóságként működik közre, meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi tervjóváhagyása iránti kérelmet vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelmet olyan településen fekvő termőföldre nyújtották be, amelynek külterületén lévő földrészletek összterületének több mint 25%-ára bányatelek jogi jelleg be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban. — A dokumentációban foglaltak ellen — a felsorolt feltételekre való figyelemfelhívással — termőföldvédelmi szempontból nem emel kifogást. Véleményezésétől függetlenül a tényleges munkák megkezdése előtt az illetékes ingatlanok fekvése szerinti, területileg illetékes járási földhivatal földhivatali osztályától szakhatósági állásfoglalást, illetve a más célú hasznosítást megelőzően más célú hasznosítási engedélyt kell kérni. 197

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az érintett termőföldek minőségének figyelembevételéhez tájékoztatásul mellékelten megküldi az érintett településeken előforduló termőföldek művelési ágankénti, és átlagos minőségét is szemléltető törzskönyvi dokumentumok másolatát. A melléklet kivonatát az 5. függelék függelék tartalmazza. A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Vas Megyei Kormányhivatal Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Földmérési és Földügyi Osztály

5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal megállapítja, hogy a vizsgálati területen nem található gyógyiszap lelőhely, valamint gyógyhellyé minősített település vagy településrész, továbbá sem ásvány-, sem gyógyvizes kút. — Tájékoztat arról, hogy a vizsgálati terület 5 km-es körzetében 2 gyógyvízzé minősített kút található. A tanulmányt a Hivatal által közölt adatok alapján ellenőriztük. Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

6. Nemzetvédelem A Korm. rendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala megállapítja, hogy a jelzett koncessziós területen HM vagyonkezelésű, honvédelmi rendeltetésű ingatlan nem található. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal

198

Őrség. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

7. Településrendezés A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy Ivánc Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 6/2007. (IX. 26.) számú önkormányzati rendelete „Ivánc község Helyi Építési Szabályzatáról és a község szabályozási tervéről” rendelkezik; Hegyhátszentmárton Község Önkormányzata a 4/1993. (VII. 1.) rendeletével fogadta el az egyszerűsített összevont rendezési tervét és Felsőmarác Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2009. (VIII. 19.) számú rendelete szabályozza a helyi építési és község szabályozási kérdéseket. A Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy: — a kutatás kapcsán a 28/2004. számú képviselő-testületi határozattal elfogadott településszerkezeti terv és a Szentgotthárd Város helyi építési szabályzatának, valamint szabályozási tervének egységes szövegéről szóló 28/2007. (IX.27.) önkormányzati rendelet korlátozást, tiltást nem tartalmaz, feltételeket nem határoz meg. — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendelet 24 § (2) i) pontja és a 30/B § t) pontja értelmében nyersanyagkitermelésre irányuló tevékenység kizárólag a helyi településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatban arra a terület-felhasználásra kijelölt területen folyhat. — Tájékoztat arról, hogy a 280/2004. számú képviselő-testületi határozattal elfogadott település szerkezeti terv, a Szentgotthárd Város helyi építési szabályzatának, valamint szabályozási tervének egységes szövegéről szóló 28/2007. (IX.27.) önkormányzati rendelet és a mellékletét képező szabályozási tervlapok a tervezett koncessziós tevékenységhez kapcsolódó nyersanyag-kitermelés céljára szolgáló területet nem jelölnek ki, továbbá, hogy az elfogadás előtt levő új rendezési tervek és helyi építési szabályzat tervezete sem határoz meg a tervezett koncessziós tevékenységhez kapcsolódó nyersanyag-kitermelés céljára szolgáló területet. Előbbiek miatt a tervezett konfessziós tevékenység végezését — a kutatást kivéve — a hatályos településrendezési tervek és helyi építési szabályzat nem teszi lehetővé. — Megjegyzi továbbá, hogy a településrendezési tervek és helyi építési szabályzat módosítására lehetőség van, Szentgotthárd Város Önkormányzatának támogató döntése esetén. Az alábbi települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Az Alsószölnöki Közös Önkormányzati Hivatal Alsószölnök, Felsőszölnök, Kétvölgy, Orfalu és Szakonyfalu vonatkozásában, a Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal Csesztreg, Nemesnép, Márokföld, Szentgyörgyvölgy, Magyarföld, Ramocsa, Kerkafalva, Kerkakutas, Alsószenterzsébet és Felsőszenterzsébet vonatkozásában, a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csörötnek, Kondorfa és Magyarlak vonatkozásában, az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Szaknyér vonatkozásában, a Nádasdi Közös Önkormányzati Hivatal Szőce, Daraboshegy és Nádasd vonatkozásában, 199

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Őrimagyarósd, Szalafő, Hegyhátszentjakab, Kercaszomor, Velemér, Magyarszombatfa, Bajánsenye, Ispánk, Szatta, Őriszentpéter, Nagyrákos, Felsőjánosfa és Kerkáskápolna vonatkozásában, a Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vasszentmihály, mesmedves, Rátót, Rönök és Gasztony vonatkozásában, a Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal Rédics, Baglad, Belsősárd, Bödeháza, Gáborjánháza, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Resznek, Szijártóháza és Zalaszombatfa vonatkozásában, a Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal Apátistvánfalva vonatkozásában és a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal arról tájékoztat, hogy a hatáskörébe tartozó Kisrákos, Pankasz és Viszák települések nem rendelkeznek helyi építési szabályzattal. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Alsószölnöki Közös Önkormányzati Hivatal Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Nádasdi Közös Önkormányzati Hivatal Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal

8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmánnyal kapcsolatosan vasúti és hajózási közlekedési szempontból észrevételt nem tesz és az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy az érintett terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket nem érinti. A Vas Megyei Kormányhivatal közlekedési feladatkörében a szénhidrogének kutatási és kitermelési jog megszerzését célzó koncessziós szerződés előkészítésével összefüggő, „Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya” című mellékletként megküldött anyag alapján az alábbi véleményt adja:

200

Őrség. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — Koncessziós tevékenység tilalmát tartja szükségesnek az országos és megyei rendezési tervekben szereplő közúthálózat fejlesztéseknél, azok védőtávolságain belül, továbbá minden közlekedési területen, és azok védőtávolságain belül. — Az építkezések, kitermelések megkezdése előtt az igénybevett szállítási útvonalakon az útburkolat állapotfelmérését el kell végezni, majd az építés befejezése utáni állapotot is rögzíteni kell. A felmérések alapján határozható meg a burkolatromlás mértéke, a szükséges útburkolat helyreállítás, javítás technológiája. A felméréseket és javításokat az építőnek kell elvégezni, a Magyar Közút NZRt. és az érintett helyi önkormányzatok előírásai alapján. — A helyi közúthálózat részét képező külterületi pályaszerkezettel nem rendelkező úthálózat igénybe vételét minden esetben egyeztetni kell az útkezelővel, tekintve, hogy ezen utak nem megfelelő teherbírással rendelkeznek, azokon a közlekedés kizárólag időszakosan lehetséges. — Az építkezési szakaszokban, üzemeltetés során, a szállítási útvonalakra a súlykorlátozással érintett utakon — nem megfelelő teherbírású pályaszerkezet miatt — egyedi behajtási engedélyt kell kérni, amelynek megadását a közútkezelő burkolatjavítási, burkolaterősítési munkákhoz kötheti. — A tervezés és a tevékenység folytatása során figyelembe kell venni, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. Tv. 42/A. § (1) bekezdésének előírásait, mely szerint: A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. A tanulmányt a Hivatal információi alapján kiegészítettük. A Zala Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztálya tájékoztat arról, hogy az országos közutak fejlesztését érintő kérdésekben az Közlekedésfejlesztési és Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) véleményét szükséges megkérni, melyet az eljárás során kér figyelembe venni. Az országos közutakat érintő egyéb kérdésekben (üzemeltetés, fenntartás) javasolja a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel történő egyeztetést, illetve a települési önkormányzatok véleményeinek figyelembe vételét. — A közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988. évi I. törvény 42/A§ (1) szerint: A közútkezelőjének hozzájárulása szükséges a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint 201

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet b) belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez. — A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni a közútra a közlekedés biztonságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni nem szabad! Járművel az út-, a forgalmi-, az időjárási és látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni, figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira. A sajátos járműszerelvények esetén az útvonalak meghatározásában a közutak kezelőinek a véleményét figyelembe kell venni. A 8. témakörben együttműködő szakhatóságok: Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Vas Megyei Kormányhivatal Zala Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály

9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyongazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott.

202

Függelék

Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa

2. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO2eq: széndioxid-egyenérték – az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dT: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dZ: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1018 J) 203

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (109 J) GVV: gáz-víz viszony (m3/m3) GW: Gigawatt (109 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány mAf: Adriai tenger feletti magasság mBf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja 2012.04.01-től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (106 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1015 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1012 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték – szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = 11 630 kWh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: formáció T: tagozat Q: kvarter Pl: pliocén Pa2: felső-pannóniai Pa1: alsó-pannóniai Pa: pannóniai 204

Függelék Ms: szarmata Mb: badeni Mk: kárpáti Mo: ottnangi Me: eggenburgi Mi: miocén Ol: oligocén K: kréta J: jura T3: felső-triász T2: középső-triász T1: alsó-triász T: triász Mz: mezozoikum P: perm C: karbon D: devon S: szilur O: ordovícium Cm: kambrium Pz: paleozoikum OPz: ópaleozoikum.

205


3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége (Forrás: TEiR (KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika))

Település

Járás

Körmendi járás összesen Bajánsenye Körmendi Daraboshegy Körmendi Felsőjánosfa Körmendi Felsőmarác Körmendi Hegyhátszentjakab Körmendi Hegyhátszentmárton Körmendi Ispánk Körmendi Ivánc Körmendi Kercaszomor Körmendi Kerkáskápolna Körmendi Kisrákos Körmendi Magyarszombatfa Körmendi Nádasd Körmendi Nagyrákos Körmendi Őrimagyarósd Körmendi Őriszentpéter Körmendi Pankasz Körmendi Szaknyér Körmendi Szalafő Körmendi Szatta Körmendi Szőce Körmendi Velemér Körmendi Viszák Körmendi Lenti járás összesen Alsószenterzsébet Lenti Baglad Lenti

206

NépLakóTerület Öregedési sűrűség, népesség, 2011 index, 2011 2011 (fő) (km2) 2011 (%) 2 (fő/km )

27177 497 100 203 247 273 56 90 698 193 77 202 269 1355 275 229 1178 470 51 198 78 321 70 248 19789 56 48

614,6 21,9 4,6 3,1 17,4 9,5 12,7 6,9 17,1 12,9 9,2 11,1 15,9 35,6 16,1 12,3 33,6 9,3 2,9 27,4 6,0 18,7 9,6 10,1 624,1 9,6 4,9

44 23 22 66 14 29 4 13 41 15 8 18 17 38 17 19 35 51 17 7 13 17 7 25 32 6 10

107,4 114,7 125,0 139,3 260,0 137,8 200,0 283,3 165,7 169,2 350,0 281,3 104,4 78,1 135,1 191,7 110,8 86,3 260,0 200,0 240,0 207,1 188,9 137,0 140,4 566,7 800,0

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 2011 (%) 28,1 29,6 25,5 24,9 36,4 29,4 26,4 21,1 37,0 35,1 40,5 45,2 37,6 31,3 34,4 38,4 27,3 39,7 50,0 37,4 28,0 30,4 34,8 26,6 28,6 41,8 50,0

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%) 22,7 24,7 31,9 29,0 23,8 26,7 18,9 20,0 20,3 16,0 24,3 21,8 24,5 26,8 23,0 22,7 23,2 19,6 20,0 21,1 18,7 27,6 6,1 30,8 25,5 27,3 19,6

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

Aktivitási arány, 2011 (%)

Munkanélküliségi ráta, 2011 (%)

27,0 24,9 20,2 25,9 19,2 24,0 35,8 20,0 15,4 22,9 13,5 22,8 22,4 22,9 21,1 23,1 25,7 20,3 14,0 22,1 30,7 21,8 37,9 26,2 24,7 20,0 15,2

9,7 8,7 2,1 5,2 7,5 6,1 5,7 27,8 5,2 6,9 12,2 3,0 3,7 8,5 9,8 6,5 13,0 5,7 6,0 7,4 17,3 7,7 10,6 5,9 8,6 1,8 2,2

46,0 47,5 45,0 43,8 34,0 41,8 35,7 50,0 33,4 37,3 32,5 43,1 41,3 48,4 40,0 42,8 48,0 43,0 27,5 43,9 57,7 43,9 45,7 51,2 44,6 37,5 25,0

7,5 8,1 13,3 6,7 6,0 2,6 0,0 8,9 2,6 5,6 12,0 5,7 10,8 6,4 7,3 7,1 7,1 10,4 0,0 6,9 20,0 11,3 9,4 3,9 8,6 0,0 33,3

Egy lakosra jutó jövedelem, 2011 (Ft/fő)

790212 665223 587445 612553 594308 688413 647470 880343 555986 666034 822082 665202 492250 710662 766366 507459 733639 505535 798224 552275 742418 570402 935821 925675 707215 727861 314395

A A A német szlovén cigány népesség népesség népesség aránya, aránya, aránya, 2011 2011 2011 (%) (%) (%)

0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0

1,1 1,0 0,0 0,0 3,2 0,0 0,0 0,0 2,9 0,0 0,0 0,0 1,5 0,9 1,1 0,0 0,6 0,0 0,0 2,0 0,0 3,1 0,0 1,2 1,3 0,0 0,0

1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 0,0 0,0 0,8 10,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,8 0,0 8,3

Függelék Belsősárd Lenti Bödeháza Lenti Csesztreg Lenti Felsőszenterzsébet Lenti Gáborjánháza Lenti Kerkafalva Lenti Kerkakutas Lenti Külsősárd Lenti Lendvadedes Lenti Lendvajakabfa Lenti Magyarföld Lenti Márokföld Lenti Nemesnép Lenti Ramocsa Lenti Rédics Lenti Resznek Lenti Szentgyörgyvölgy Lenti Szijártóháza Lenti Zalaszombatfa Lenti Szentgotthárdi járás összesen Alsószölnök Szentgotthárdi Apátistvánfalva Szentgotthárdi Csörötnek Szentgotthárdi Felsőszölnök Szentgotthárdi Gasztony Szentgotthárdi Kétvölgy Szentgotthárdi Kondorfa Szentgotthárdi Magyarlak Szentgotthárdi Nemesmedves Szentgotthárdi Orfalu Szentgotthárdi Rábagyarmat Szentgotthárdi Rátót Szentgotthárdi Rönök Szentgotthárdi Szakonyfalu Szentgotthárdi Szentgotthárd Szentgotthárdi Vasszentmihály Szentgotthárdi Zalaegerszegi járás összesen Zalalövő Zalaegerszegi

95 45 851 16 65 106 122 67 29 22 33 43 116 35 939 286 399 30 43 14961 369 364 914 572 430 105 515 782 17 61 805 242 414 356 8678 337 102798 3006

9,8 6,7 23,0 8,2 5,1 18,5 20,1 1,5 4,0 6,2 8,9 7,4 9,7 2,7 25,3 18,4 29,6 3,8 5,9 255,0 10,0 12,9 20,5 23,6 14,3 6,3 21,6 7,6 4,7 6,9 16,8 7,3 17,2 11,2 67,7 6,4 1044,7 52,6

10 7 37 2 13 6 6 44 7 4 4 6 12 13 37 16 14 8 7 59 37 28 45 24 30 17 24 103 4 9 48 33 24 32 128 53 98 57

160,0 650,0 129,9 200,0 177,8 166,7 108,3 500,0 350,0 400,0 700,0 600,0 272,7 71,4 125,8 174,1 210,3 800,0 433,3 115,6 80,0 139,0 79,9 154,5 135,6 500,0 435,5 95,5 33,3 225,0 125,0 114,3 107,3 54,9 111,7 141,0 101,8 89,2

30,4 44,4 27,9 26,7 52,5 36,0 27,0 47,0 44,4 54,5 39,4 25,6 38,2 45,2 28,4 36,2 38,4 56,7 50,0 28,7 30,5 25,6 35,6 34,2 28,0 37,9 40,2 26,8 13,3 32,8 29,4 26,3 37,8 30,1 26,6 28,4 23,9 30,9

32,6 15,6 24,6 6,7 16,9 13,0 20,7 30,3 33,3 4,5 18,2 27,9 26,4 29,0 27,5 24,4 26,1 16,7 26,2 26,2 30,5 31,6 24,7 33,6 28,7 24,3 23,9 29,1 33,3 26,2 31,1 34,6 29,9 34,3 24,0 28,4 23,2 27,4

18,5 15,6 24,9 33,3 15,3 34,0 16,2 12,1 7,4 22,7 18,2 32,6 16,4 3,2 22,8 25,1 18,4 16,7 9,5 24,7 21,9 20,2 17,1 12,4 27,0 12,6 20,1 25,7 33,3 24,6 20,4 21,9 15,5 14,9 28,2 25,3 27,6 23,2

7,6 13,3 11,3 26,7 3,4 2,0 9,0 1,5 7,4 13,6 15,2 9,3 2,7 3,2 6,7 2,5 7,1 0,0 2,4 8,8 4,6 7,7 4,5 5,8 5,5 3,9 4,2 7,7 13,3 6,6 6,4 7,5 2,3 4,6 11,1 6,5 14,2 7,1

54,7 26,7 48,3 0,0 30,8 34,9 31,1 46,3 34,5 0,0 36,4 44,2 31,0 37,1 44,5 49,0 38,6 40,0 34,9 44,2 46,6 43,7 41,0 43,0 39,8 34,3 37,3 48,1 0,0 37,7 46,0 48,3 46,4 43,0 44,8 43,6 48,5 46,4

5,8 0,0 5,4 0,0 0,0 13,5 10,5 22,6 30,0 0,0 25,0 0,0 0,0 0,0 10,3 15,7 9,7 50,0 0,0 8,5 7,6 10,1 13,3 11,0 7,0 13,9 12,0 12,0 0,0 17,4 5,1 4,3 9,4 9,8 7,4 13,6 9,4 10,0

806273 591398 820314 632979 419322 543027 660507 956452 608491 676807 2116836 723819 556556 444108 590924 604580 457175 277919 662308 737938 602215 811289 556679 611884 758644 602413 506603 764588 768218 729669 732037 700768 497269 584663 800553 706313 828407 651858

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 11,7 17,6 64,8 1,3 72,9 0,0 71,4 0,8 2,0 0,0 47,5 0,0 1,7 0,7 41,6 7,4 1,8 0,0 0,0

3,2 0,0 1,3 0,0 0,0 4,7 0,0 0,0 0,0 22,7 0,0 9,3 2,6 0,0 0,3 0,0 3,5 0,0 0,0 4,6 26,8 4,7 1,1 2,6 2,1 0,0 1,9 1,9 17,6 0,0 0,9 0,0 8,5 3,7 4,3 11,9 1,0 1,3

207

0,0 0,0 1,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,9 4,5 0,0 0,0 0,0 2,3 0,0 0,0 22,1 0,0 0,0 0,0 0,0 4,9 0,0 0,0 0,0 0,0 3,9 5,6 0,6 0,0 2,2 1,8

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények

208

Szelvény

Dátum

ZI–265/A SA–11 SA–13 SA–18 SA–20 VA–32 VA–33 VA–36 VA–37 SA–12 SA–14 SA–15 SA–16 SA–17 SA–19 SA–21 SA–22 SA–23 SA–24 SA–25 SA–26 SA–27 SA–28 SA–29 SA–31 SA–33 SA–36 SA–37 SA–38 SA–39 VA–27 D–1/H VVA–12 VVA–19 VVA–9 ZI–208 ZI–209 ZI–210 ZI–232 ZI–203 ZI–204 ZI–205 ZI–206 ZI–207 ZI–211 ZI–212 D–1/G ZI–188 ZI–189 ZI–156 ZI–157 ZI–158 ZI–159 ZI–160 ZI–161 ZI–162 ZI–163 ZI–164 ZI–165 ZI–166 ZI–167

1994 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1986 1986 1986 1984 1984 1984 1984 1984 1984 1984 1984 1984 1984 1984 1984

Hossz (m)

12322 19197 29676 19912 20637 21346 20232 20278 19754 13195 14316 16792 15042 12635 15995 15036 9601 12399 14875 17278 13035 13838 10958 20078 14704 15756 9116 8399 9595 11275 55467 16277 30799 20453 24981 8616 10612 14971 12520 11233 9690 8241 6972 6319 7472 7716 10182 17956 7095 7662 5784 8665 11400 10889 8998 10774 10177 10989 10089 12628 9309

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) AD.2472 (digitális terepi adat) AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) AD.2472 (digitális terepi adat) AD.2472 (digitális terepi adat) AD.2472 (digitális terepi adat) AD.2472 (digitális terepi adat) AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat) AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat)t MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott AD.2379 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott, AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott AD.2379 (digitális terepi adat)

Függelék Szelvény

Dátum

ZI–168 ZI–169 ZI–133 ZI–134 ZI–135 ZI–108 ZI–110 ZI–111 ZI–113 ZI–114 D–7 ZI–103 ZI–104 ZI–105 ZI–106 ZI–107 ZI–109 ZI–112 ZI–115 ZI–116 ZI–117 ZI–118 D–1/J D–1/L ZI–76 ZI–82 ZI–94 ZI–95 ZI–96 ZI–97 ZI–59 ZI–74 ZI–75 ZI–77 ZI–78 ZI–79 ZI–80 ZI–81 ZI–51 ZI–52 ZI–54 ZI–56 ZI–57 ZI–58 ZI–30 ZI–50 ZI–53 ZI–22 SA–10 SA–7/A ZI–20 ZI–20/A ZI–21 SA–5 SA–6 SA–7 SA–4

1984 1984 1982 1982 1982 1981 1981 1981 1981 1981 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1980 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1976 1976 1976 1976 1976 1976 1975 1975 1975 1974 1973 1973 1973 1973 1973 1972 1972 1972 1971

Hossz (m)

9493 16804 8557 5055 8677 19988 16046 10286 15418 13339 27881 3905 5932 6101 6980 15723 20330 8427 11472 3899 5699 9606 16306 18642 14793 9948 13959 15891 11320 8639 11987 7332 15464 5436 5411 11908 7320 11992 6506 12443 9142 10865 10783 8546 10057 23601 13211 8668 3665 5372 12600 6796 8964 8525 8854 2466 13379

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

209

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 5. függelék. A Zala Megyei Kormányhivatal hatáskörébe eső termőföldek megoszlása minőségi osztályok szerint (A Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földmérési és Földügyi Osztály 10139/2015 ügyiratszámú levél melléklete alapján) Település

gyümölcsös

kert

szántó

szőlő

legelő

rét

erdő

fásított terület

Alsószenterzsébet Baglad Belsősárd Bödeháza Csesztreg Felsőszenterzsébet Gáborjánháza Kerkafalva Kerkakutas Külsősárd Lendvadedes Lendvajakabfa Magyarföld Márokföld Nemesnép Ramocsa Rédics Szentgyörgyvölgy

3, 4

5

4 5

3

4, 5, 6 2, 3, 4, 5

3, 4, 5, 6 3, 5 5, 6, 7 4, 5, 6 3, 4, 5, 6, 7 2, 3, 4, 5, 7 5, 6 3, 4, 5, 6 2, 4, 5, 6 4, 5, 6 4, 5, 7 3, 5, 6 3, 4, 5, 6 3, 4, 5 4, 5, 6 4, 5, 6 4, 5, 6 1, 2, 3, 4, 5, 6

5

6, 7

4, 5, 6 4, 5, 6, 7 1, 2, 3, 4, 5, 6

4, 5, 6 5, 6 1, 2, 3

4, 5, 6 5, 6 2, 3, 4, 5, 6, 8

3, 4, 7 5, 7 7 3, 4, 8 3, 5, 6 3, 4, 6 6 3, 4, 5, 6 3, 4, 5 4, 7 2, 6, 7, 8 3, 5, 6 3, 4, 6 2, 4, 5, 7 3, 5, 6, 7 4, 5, 7 4, 5, 7 3, 4, 5, 6, 7, 8 5, 6 5, 6 2, 3, 4, 5, 6, 7

3

1, 2, 3 4 6

2, 3, 4 5 2, 5 5 4 5 3, 4 3, 4, 5 2, 3, 4 5 6 4, 5 3 3, 5 2, 3, 4

5

3, 4, 5 5, 6, 7 4, 5, 6, 7, 8 4, 5, 6, 7 3, 4, 5, 6, 7, 8 2, 3, 4, 5 4, 5, 6, 7 2, 3, 4, 5 2, 3, 4, 5 2, 3, 4, 5, 6 4, 7, 8 3, 4, 5, 6, 7 3, 4, 5 2, 3, 4, 5 4, 5, 6, 7 2, 3, 4 3, 4, 5, 6, 7 2, 3, 4, 5

Szijártóháza Zalaszombatfa Zalalövő

5 4 4

5

7 5 5 5 8

2 5 8

4

3, 4, 5

7 5 3 4 4 4, 5

3, 4, 5

7 8 6 4

4 4 5, 7, 8 5 4, 6 5 5, 7 4, 5, 7 3, 4, 5 6 5 2, 3, 4, 5, 6

6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Őrség, CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: ”A”: adat, mérési eredmény; ”E”: értékelés, értelmezés, jelentés; ”T”: terv; ”P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; ”S”: regionális, értékelés, tanulmány Adattári jel: T. 22412 1992: Koncessziós adatcsomagok. Szénhidrogén. (Kerkáskápolna 1., Letenye 2., Mernye 2. ,Gyékényes I., Budafa I., Bősárkány 1., Felsőszentmárton I., Celldömölk–ÉNY 1., Hódmezővásárhely 1., Alpár I., Kömpöc 1., Csávoly 1., Derecske I., Kiskunhalas I., Fábiánsebestyén 4., Doboz I., Kunszentmárton 1., Tóalmás 4., Szeged 1., Jászság I., (Jászladány), Nagyecsed 1., Sáránd I., Mezőkeresztes–K 1., Egyek 1.). Készítés éve: 1965–1992. — Iparügyi és Kereskedelmi Minisztérium, T. 16710, I–III., ”E” 2007: Zárójelentés a Bajánsenye–Őrség területen végzett szeizmikus 3D mérésekről. 2006. 10. 15–2007. 01. 30.(+ 2 CD, 1 USB portos külső meghajtó, geofizika). — GES Kft., T. 21809, ”A” 2011: Szentgyörgyvölgy–I. szénhidrogén bányatelek megállapítási dokumentáció. T.D. 9325, I., ”T” BOKOR CSABA, ÉLES ZSOLT, MARTON TIBOR, SIPOS L.-NÉ 1992: Örség terület felderítő fázisú CH–kutatási programja (Őriszentpéter, Körmend, Zalalövő, Kondorfa, Bajánsenye, Szalafő, Viszák, Farkasfa). 1992. június (szénhidrogén). — MOL Rt., T. 16354, ”T” DR. DÉNES S.-NÉ 2007: Bajánsenye Őriszentpéter mező gáz nyomásfokozása. A Baján–7 kút termelésbe állítása. Előzetes vizsgálati dokumentáció. — MOL Nyrt., OLAJTERV Zrt., 4239, ”T” ERNYEY I. 2005: Műszaki Üzemi Terv 3D szeizmikus mérések végzésére a Kógyár–Szentgyörgyvölgy szénhidrogén-kutatási területen 2005–2006. (geofizika) — Magyar Horizont Energia Kft., T. 22275, ”T” FACSINAY L., OSZLACZKY SZ. 1948: Összefoglaló jelentés a Nagytilaj–Nádasd–Pusztaszentlászló területről. — MAORT, U–92, ”E” FARKAS T. 2011: Szentgyörgyvölgy–I. szénhidrogén bányatelek megállapítás. — Rex Terra Kft., T.D. 9489, I., ”T”

210

Függelék GUBUCZ E. 2002: MOL Rt. kutatási bányászati adatok, térképek 1999–2001. (Szőkedencs–II., Celldömölk–I., Komádi–I., Szolnok–III., Szolnok–IV., Somogyjád–I., Komádi–III., Körösújfalu–I., Kecel–II., Tiszapüspöki–II., Mórahalom–III., Farmos–II., Soltvadkert–II., Balotaszállás–VII., Furta–I., Vácszentlászló– I., Jakabszállás–II., Bihartorda–II., Bajánsenye–I., Kismarja–II., Zalakomár–III.). — MOL Rt., T. 20679, ”A” HORVÁTH Z., BUDAI T., GÚTHY T., HÁMORNÉ VIDÓ M., KOVÁCS A. CS., KOVÁCS ZS., ZILAHI–SEBESS L. 2012: E1. Földtani és geofizikai feladatok megalapozása Magyarország szénhidrogén potenciál felméréséhez a koncessziós feladatok támogatására. MBFH–ELGI együttműködés (2D Szarvas–Fábiánsebestyén. Geotermia koncessziós ter.: Battonya, Kecskemét, Ferencszállás, Gödöllő, Jászberény, Körmend, Zalalövő, Szilvágy, Nagykanizsa. Szénhidrogén: Battonya–Pusztaföldvár, Szegedi medence, Létavértes). — MÁFI, ELGI, T. 22412, ”T”; GT MÓD G. 2006: Bejelentés felszíni geofizikai mérésekről a Bajánsenye–Őriszentpéter–D kutatási területre. — MOL Rt., T. 21693, ”T” NAGY Z.-NÉ 1988: Adatszolgáltatás a Bajánsenye kutatási területen1976–80. években végzett reflexiós mérések újrafeldolgozásáról (MOL Nyrt.-nél). — GKV, Népk-A-3/88, GKV-718, ”A” NAGY Z.-NÉ 1988: Adatszolgáltatás a Bajánsenye kutatási területen 1988. évben végzett részletező reflexiós mérésekről és a Zi–204, –208, –8824 szelvények SEISLOG feldolgozásáról (MOL Nyrt.-nél). — GKV, Népk-A-4/89, GKV-755, ”A” NAGY Z.-NÉ 1990: Adatszolgáltatás a Bajánsenye–D – Szentgyörgyvölgy kutatási területen 1989. évben végzett kiegészítő reflexiós mérésekről (MOL Nyrt.-nél). — GKV, Népk-A-4/90, GKV-941, ”A” NÉMETH L. 1997: Szeizmikus feldolgozási jelentés Bajánsenye––M–1 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 19829, ”A” NYUGAT DUNÁNTÚLI KTVF. SZOMBATHELY 2009: Bajánsenye–Őriszentpéter Őriszentpéter gázkutak termelésbe állítása evd. — Magyar Horizont Energia Kft., 4640, ”P” PALÁSTHY GY., PACZUK L. 2006: A Nyugat–magyarországi Termelési Egység 2006. évi Termelési Műszaki Üzemi Terve. (Bajánsenye–I. bányatelek, Bajánsenye–Őriszentpéter Dél mező, szénhidrogén, 1 CD). — MOL Rt., T. 22245, ”T” SZABÓ K., BONCZ T., MOLNÁR L. 1993: Zárójelentés. Területi jelentés a Vasi hegyháton végzett szeizmikus mérésekről (Körmend, Vasvár, Zalalövő, Zalaegerszeg, geofizika). GES Kft., T. 19860, ”A” TORMA T., LAKATOS L., WENNER L., MARTUS M. 2007: Final report on Bajánsenye–Őrség 3D seismic survey (15. October 2006.–30. January 2007.); Final geodeticsurvey report on Bajansenye 3D 2006–2007 Bajansenye 3D land seismic survey Hungary (February 27. 2007.); Technical report. Processing of seismic data acquired in Hungary–Bajansenye 3D area for Hungarian Horizon Energy Ltd. (Kraków 2007. 07. 31.) (+ 1 DVD, geofizika). — GES Kft., Geofizyka Kraków, T. 21812, ”A” TORMÁSSY I. 1982: A Cse–I. sz. földtani–geofizikai alapfúrás eredményei. (Csesztreg, szénhidrogén). — OKGT, T. 18714, ”E” TORMÁSSY I., PAULIK D., NEMES L., SIPOS L.-NÉ, MÓRINÉ NÉMETH I. 1990: Tájékoztató jelentés az Őriszentpéter–Dél területen folyó szénhidrogén–kutatási tevékenységről. 1990. XII. 31-i állapot szerint). — OKGT, T. 16464, ”E” TORMÁSSYNÉ VARGA É. ET AL. 1990: Tájékoztató jelentés a Bajánsenye területén folyó felderítő fázisú kutatásáról 1990. december. — OKGT, T. 15656, ”E” TORMÁSSYNÉ VARGA É., PAULIK D., MARTON T., CSÁSZÁR J., NÉMETH I., SIPOS L.-NÉ, SZENTENDREI E. 1992: Összefoglaló jelentés a Bajánsenye–Őriszentpéter–Dél területen végzett szénhidrogén–kutatási tevékenységről 1992. szeptember 3. — MOL Rt., T. 16028, ”E” Őrség, Geotermia, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában NAGY A. 2009: Geotermikus energia hasznosítás elvi vízjogi engedélyezési terve, Zalalövő térségében. — Aquafer Kft., T.D. 8419, I., ”GT” PAÁL G., SZAMOSVÁRI I., GUGI Z. 2009: Geotermikus energia hasznosítás Zalalövő térségében. — Aquaprofit Zrt., T.D. 8415, I., ”GT”

211

Őrség. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Őrség, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: ”K”: környezet, ásványvagyon, környezeti vizsgálatok, EKHT; ”V”: víz, vízbázis, vízkutatás; ” TH”: területhasználat (pl. magyarázó, alapadat gyűjtemény, rendezési terv, kerékpárút, stb.); ”M”: mérnöki (pl. MÜT, talajtani szakvélemény); ”E”: egyéb (pl. beszámoló); ”T”: térkép; ”A”: adat Adattári jel: 4545 0: Jelentés az 1979. évi dunántúli magnetotellúrikus alapkutatásokról. (Őrimagyarósd, Nádasd, Nemeskolta, Nagykölked, Béb). — MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, T. 8682, ”K” 2004: Csesztreg község Szabályozási Terv, Település Szerkezeti Terv. — Vámosi & Tsa. Építész Iroda Bt., NyMo 2977, ”TH” BABÓS K.-NÉ, BODNÁR K. 1980: Az OKGT alap és paraméter fúrások földtani laboratóriumi anyagvizsgálata (Csesztreg–1. sz., Gyékényes–1. sz., Kunszentmárton–1. sz., Somogyudvarhely–2. sz., Verpelét–4. sz., Újfalu–I., Zebecke–2. sz. fúrások). — OFKFV, T. 22625, 1–7., ”K” BÖRÖCZKY T. 2002: Csesztreg I. (Hottói rétek), kavics védnevű bányatelek környezetvédelmi teljesítmény értékelése. Melléklet: Előzetes Környezeti Hatástanulmány. — GAJDA ÉS PAPP Bt., Magyarpolány, NyMo 2633, ”K” CHIKÁN GÉZA ET AL., SZABÓ Z., BISZTRICSÁNY E. 0: Földtani tanulmány a második magyar atomerőmű telephelyének kijelöléséhez. (Zalalövő, Nagybánhegyes, Nagymágocs, Mezőtúr, Kunszentmárton, Fegyvernek, Kunmadaras, Hortobágy, Nádudvar, Komádi, Kisvárda). — MÁFI, ELGI, MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet, T. 14232, I–IV., ”K” DOBROVOLNI K., DRASKOVITS P. 1986: Jelentés a Mura és a Kerka alluviumának 1984–85. évi geofizikai kutatásáról. III. terület, Lenti medence (Rédics–Lenti–Pórszombat–Szentgyörgyvölgy, Bajánsenye– Kerkaújfalu, Magyarszombatfa). — ELGI, AD. 595, SzÁF–559, ”K” DÖVÉNYI P., HORVÁTH F., FODOR L. 1988: Kőzetfeszültségi viszonyok meghatározási lehetőségének vizsgálata mélyfúrásokban lyukbőség adatok alapján. Kutatási jelentés. (Algyő 836, Bajánsenye 4, Bakonyszűcs I., Gátér I., Sáránd 1.). — ELTE GEOEXP Vgmk., T. 14755, ”K” DRASKOVITS P., DOBROVOLNI K. 1985: Tájékoztató jelentés: A Mura és Kerka folyók alluviális hordalékának kutatása c. téma keretében 1984-ben végzett geofizikai mérésekről (Nemesnép, Csesztereg, Zalabaksa, Baglad, Kerkabarabás, Resznek, Bödeháza, Gáborjánfalva, Belsősárd, Külsősárd, Rédics, Lentikápolna, Lenti). — ELGI, U–324, ”K” EMBER K. 1988: Mura–Kerka hordalékkúpjának vízkutatása. III. sz. terület, Lenti medence. Zárójelentés. (Lenti, Lentikápolna, Zalabaksa, Kerkakutas, Csesztreg, Lendvajakabfa, Rédics, Külsősárd). + Menyhért Barna, Nagy László, Nemesi László szakvéleménye, észrevétele. — MÉLYÉPTERV, T. 17860, III., ”K” GAÁL F., MAJOR J. 1979: Magyarországi felszínmozgások katasztere. Vas megye felszínmozgásos területeinek földtani–műszaki katasztere. (Csepreg–2, Csörötnek–1). — Nyugat–dunántúli Vízigazgatóság, 2543, ”K” HORVÁTH GY.-NÉ DR 2008: Őriszentpéter, 0229/1 és 14/56 hrsz. területeken tervezett szénhidrogén– kutatófúrások előzetes környezeti vizsgálat. — ZÖLD–VONAL Kft., 4545, ”K” JÁMBOR Á., VETŐ I. 1980: A Csesztreg–I. sz. fúrás anyagvizsgálati eredményei és azok földtani értékelése. — MÁFI, T. 23009, ”K” JANKOVICS B. 1999: Földtani készletszámítási jelentés a Kisrákos, Fodorszeri kavicskutatásról. Melléklet: Ásványi nyersanyag–kutatási engedélykérelem. Kutatási Műszaki Üzemi Tervmódosítás. Előzetes környezeti hatástanulmány. Bányatelek fektetési dokumentáció. Környezetvédelmi teljesítményértékelés. NyMo 1977, ”K” KOROM Z. 2004: Zalalövő, kavicskutatás zárójelentés. NyMo 2942, ”K” LENTE M. 2008: Zalalövő I. (Alsó sötét major) homok védnevű bányatelekkel lefedett területen működő homokbánya szüneteltetési Műszaki Üzemi Terve a 2008–2011. évekre vonatkozóan. — Vento Bt., Tapolca, T.D. 8128, I., ”M” NÉMETH L. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Viszák–1 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 20232, ”A” NYERGES L. 1996: Kutatási zárójelentés Csörötnek, Holt Rába dűlő 058 hrsz.-ú kavicsbánya bővítő kutatása I. II. Melléklet: Kutatási engedély iránti kérelem Csörötnek I. kavics védnevű bányatelek tervdokumentációja. Előzetes környezeti hatásvizsgálat. — TERRATEST Geofizikai, Geodéziai, Mérnöki Kft., Veszprém, NyMo 1403, ”K” PAZÁR M. 1996: Zalalövő (bez)–országhatár vasútvonal építése. Vasúti pálya engedélyezési terve. Részletes környezeti hatástanulmány. — MÁVTI Kft., Budapest, NyMo 1362, ”K” SCHAREK P. 1996: 2.1. Kisalföld, Vas és Zala megye komplex földtani térképezése. Jelentés az 1996. évben elvégzett feladatokról. (Szigetköz, Szentgotthárd, Zalaegerszeg, Keszthely, Nagykanizsa). 1. melléklet: A Kisalföld földtani térképsorozata. Pápa 1:100000 felszíni képződmények földtani térképe. 2. melléklet: 212

Függelék Environmental Geological Map Series of Albania. Kopliku 1:25000 Surface geological map. — MÁFI, T. 17664, ”K”; ”T” TÓTH O. 2008: Zalalövő II. kavics bányatelek bányabezárási MÜT tervezés tájrendezési terve. T.D. 8190, I., ”M”; ”K”

213


Mellékletek

214

445000

450000

455000

460000

465000 KÖRMEND

Vas al j a Magyar nádal j a Nemesmedves

Kemest ar ódf a

Nagymi zdó Szar vask end

185000

Rönök Vö rö

s- p

SZENTGOTTHÁRD Magyar l ak

Cs ör öt nek

Hegyhát sál

Hal ast ó

180000

Hegyhát hodász

Kondor f a

Or f al u Za

la

Szal af ő

170000

I spánk

Zal aháshágy

Őr i magyar ósdSzőce

Vi szák

Hegyhát sz ent j ak ab Szakny ér Ki sr ákos

Őr i s z ent pét er

Zal acséb

Fel s őj ánosf aZa l al öv ő

Pankas z

Sal omv ár Keménf a

Nagyr ákos Cs öde

a

Szat t a

Ker c aszomor

Ker k áskápol na Magyar f öl dRamocsa

Ker k af al va

Kozmadombj a Kál ócf a

Al sószent er zsébet

a

155000

rk Ke

150000

gy yö r n tg . Sz e y i-p vö lg

150000

Nova

Ker k abar abás

Resznek

Mi kek ar ácsonyf a

Bel s ősár d Zal aszombat f a j ár t óháza Gábor j ánházaSzí Kűl s ősár d Rédi cs

Her ny ék

LENTI

Ki ss zi getOr t aháza Cs ömödér . I kl ódbör dőce -p

140000

Goszt ol a Lendv adedes

435000

440000

445000

450000

455000

k

Páka Ker k at es kánd

Szécs i sz i get

430000

0

Zebeck e

2.5

5

10

Cs er t al akos

re Be

425000

Föld vá r

Szi l vágy

Zal abaks a

Bagl ad Lendv aj akabf a

420000

Na tu r a2 00 0k ülönle ge sva gy ki e me lt je le ntős é g ű te r mé s ze tme g őr zé s ite r üle t( SAC)[ VM] Ra ms a r ite r üle t( ne mz e tk özije le ntős é g ű vi ze sé lőhe ly)[ VKGA20 09 ]

Becsv öl gye

Cs eszt r eg

Nemesnép

Bödeház a

Puszt aapát i

Pór s zombat

Szent györ gyv öl gy

Már okf öl d

Puffe rte r üle t Na tu r a2 00 0k ülönle ge sma dá r vé d e lmite r üle t( SP A)[ VM]

Kust ánszeg

Ker k akut as Fel s őszent er zs ébet

Vel emér

Ne mz e tipa r k ( NP) Te r mé s ze tvé de lmite r üle t( TT ) Ne mz e tiÖk ológ i a iHá ló za t( NÖH)[ VKGA20 09 ] Ma g te r üle t Ök oló gi a ifolyos ó

155000

160000

Magyar szombat f a

145000

Német f al u

Vi zs gá la tite r üle t Konc e s s zi ór aja va s olt te r üle t Te r mé s ze tvé de le m[ VM]

Cs e rt a

165000

Ke rk

165000

Baj ánseny e

175000

180000

Nádasd

Oz mánbűk Vas pör

Apát i st vánf al va

175000

Dar aboshegy

I vánc Hegyhát sz ent már t onFel s őmar ác

Szakonyf al u Al sószöl nök

Fel s őszöl nök

Kat af a

Hal ogy

Rábagyar mat

Rá b a

Két v öl gy

Cs ákánydor oszl ó

Vas szent mi hál y Rát ót Gaszt ony

.

470000

185000

440000

170000

435000

160000

430000

145000

425000

460000

465000

140000

420000

Kányav ár

470000

km

He lys zí nr a jz , te r mé s ze tvé d e lmite r üle te k: Őr s é g Komple xé r zé ke nys é g ié ste r h e lhe tős é gi vi zs gá la tita nu lmá ny MFGI MBFHe g yüttműk öd é s2015 .

Mé r e ta r á ny: Ve tüle t:

EOV

Dá tu m:

2 0 1 5 . 0 8 . 1 7.

Me gr e nd e lő: Di gi tá li ss ze r k. : Elle nőr i z te :

J ó vá h a g yta :

MBFH Pa s ze r aGyö r gy

Gyu r i c z aGyö r gy Fa nc s i kTa má s

1 . me llé k le t

420000

425000

430000

435000

440000 311

445000

450000

455000

460000 311

465000 112

311

470000 243 243

311 231 311 324

Viz sgá la t it e rüle t 1 12 Ne m össz e függő t e le pülé ssz e rk e z et

1 21 I pa ri va gy k e re sk e delm i t e rüle t ek 1 22 Út -é s va sút há lóz a té sc sa t la k oz ót e rüle t ek 1 31 Ny e rsa ny a gk it e rm e lé s 1 33 Épí t é si m unk a hely e k

1 41 Vá rosi z öld t e rüle t ek 1 42 Sport -é s sz a ba didőlé t e sí t mé ny e k 2 1 1 Ne m önt öz öt tsz á nt óföldek 2 21 Sz őlők 2 22 Gy üm ölc sösök ,bog y ósok 2 31 R é t / le gelő

165000

170000

175000

180000

185000

243

2 42 Kom ple xm űve lé si sz e rk e z et 2 43 Me z őga z da sá gi t e rüle t e k ,je le nt ős t e rm é sz et e s növé ny z et t el

160000

160000

165000

170000

175000

180000

185000

313 311 242 311 242 231 112 211 311 242 243 242 231 121 s al j a K121 ÖRMEND 324 gyar nád al j a 112 211 112Va 112 133 112 Ma 231 242 231 242 121 112 141 243 242 311 231 211 311 242 311 231 324 243 211 231 211 311 211 121 311 231 324 311 324 N emesmedv311 es 313 313 211 211 324 324 112 211 313 311 313 311 313 242 231 313 243 324 K e me s t a r ó d f a 243 324 311 243 112 231 313 311 324 324 211 324 211 242 311 324 131 231 312 324 324 324 312 324 231 324 324 211 312 313 324 324 324 311 324 324 231 Nagymi zdó 243 313 324 324 211 112 242 Sz ar vask end 313 112 313 311 324 324 312 324 313 324 112 324 311 242 324 112 Rön324 ök 211 242 231 313 313 313 324 231 311 242 133 324 112 243 311 324 211 Vö 311 243 231 112 243 Kat af a rö ákánydor oszl ó Vas szent mi hál y 311 s- p 112 243 211 313 Cs 112 Hal ogy . 121 112 112 243 211 311 112 313 211 Rát ót 121 311 231 112 311 szt ony 231 311 231 112 242 Náda sd 324 112 Ga 231 324 324 112 311 243 311 242 243 231 133 121 SZENTGOTTHÁRD Ma 311 211 D a r a b o s h e g y 311 324g 211 242 243 112 y a r l a k 131 Hegyhát sál 112 112 311 313 243 Cs ör öt ne324 k 324 112 211 312 112 211 112 211 242 313 211 243 131 311 312 242 243 411 311 231 Hal ast ó 313 211 312 311 243 R á b a g y a r ma t 312 211 324 211 112 311 242 243 242 243 311 312 311 324 324 311 313 311 324 231 312 311 I v á n c a b 324 á 311 313 313 311 243 211 211 112 324 324 311 311211 312 312 324 324 324 243 321 R 211 324 311 324 Hegy hát sz ent má r t o nr 313 242 311 243 243 242 324 sószöl n ö k Fel s ő ma á c 324 313 324 324 211 243 Hegyhát hodász 112Al S z a konyf al u 243 112 112 324324 312 324 324 324 242 311 242 324 311 324 211 324 313 313 311 324 312 243 324 321 324 312 324 312 211 324 324 311 311 324 313 324 324 324 313 211má 312 312 311 313 312 313 231 nbűk 324 312 324 324 311 324 312 312 324 Oz 312 313 313 313 324 324 324 112 324 211 324 311 313 312 V a s p ö r 324 324324 324 313 311 311 242 243 312 211 311 112 311 324 312 324 231 311 324 211 311 313 231 324 311 313 211 311 324 313 324 313 311 311 324 242 313 112 243 211 311 324 311 324 324 324 312 321 242 211 211 313 312 311 324 324 313 243 313 313 313 324 242 313 Apá243 t i st vánf al va 324 311 243 321 313 231 324 112 243 324 311 312 311 324 231 311 Ko ndo r f a 313 312 211 312 324 313 311 313 313 312 324 324 313 324 313 211 231 311 242 313 324 324 211 324 211 t v öl gy 324 324 312 242 Ké 311 231 313 aháshá gy 324 Ő243 r i magyar ó s d Fel s őszöl nök 243 Or f al u 313 242 S z őce313 324 112Zal 112 324 211 231 242 313 313 313 szák 231 243 242 324 313 112 242 311 311 313 324 Vi 242 211 242 312 312 Za 231 133 311 231 242 112 324 324 la 242 312 211 313 313 211 313 312 312 313 243 324 512 313 242 242 313 142 231 311 243 313 313 231 313 231 243 313 243 243242 312 313 242Sz al af ő324 311 311 311 211 I 311 313 211 242 spánk 313 313 242 211 H e g y h á t s z e n t j a k a b 231 242 242 211 242 112 311 311 242 313 242 112 211 Szakn y ér 311 313 231 313 243 242 312 313 231 211 243 311 242 321 311 Ki sr áko s 313312 211 312 242Z al acsé b 242 112 242 312 231 313 231 242 211 313 243 243 313 112211 211 211 313 231 313 242 311 512 311 211 231 313 312 211 231 243 112 242 211 311á e l s ő j á nv oő sf a Sal omv r 324 313 312 Z a l a l ö 312 313 311 F 112 242 311 231 311 211 211112 211 324 313 313 242 211 Őr i s z ent pét er 112 231 Panka s z 324 313 324 211 112 242 243 313 324 211 242 211 242 231 112 211 324 112 321 311 231 211 Kemé nf a 313 211 312 311 313 243 313 313 321 211 243 211 324 242 313 311211 242 313 311 324 324 313 Nagyr ákos 112 231 243 324 211 311 243 311 313 122 211 311 221 242 243 211 312 324 312 324 242 313 313 312 311 313 324 211 311 242 313 313 243 324 324 311 324 324 311 312 313 312 311 324 311 324 313 324 324 324 313 242 313 211 C s ö d e 313 311 324 313 312 311 j ánsen y e 312 313 311 313 211 242 243 Ba Német f al u 242 231 112 242 312 324 324 312 311 313 211 211 324 243 313 242 312 313 311 312 324 311 Ke 313 211 324 313 324 324 r k 112 211 324 324 313 211 311 313 243 311 312 312 a 512 324 311 311 311 324 324 324 324 324 324 312 324 Szat t a 313 313 311 311 313 112 211Ke 324 312 324 324 r c aszomo r 243 243 311 324312 321 313 211 324 324 211 324 312 311 112 243 311 313 311 312 324 324 324 324 211 313 324 231 324 231 324 312 Ker k áská pol na 211 211 313324 324 324 324 324 312 243 112 312 324 312324 324 312 313 311 242 324 313 312 311 312 Kust ánszeg 243 211 231 313 312 313 Ma gya r f öl d 311 243 211 312 324 324 231 112 311 313 312 324 243 242 242 324 311 312 313 211 324 312 211 Ramocsa 231 211 313 311 324324 231 313 311 242 312 112 313 211 311 Kozmadomb j a 311 324 311 Ke 324 324 242 r k af al va 243 Magyar szombat f a 324 243 324 311 324 112 243 Puszt aapát i r k akut as 324 311 211 312 242 231 112Ke 211 211 313 324 313 243 324 324F 211 311 222 112 Ká e l s őszent er zs ébet Be csv öl gye 211 231 l ócf a 324 242 311 312 242 312 324 243 112 324 312 312 324 312 324 312 324 311 242 312 324 242 231 243 243 Al sószent er zsébet 231 211 312 324 313 112 311 311 312 313 312 211 243 211 313 231 324 324 313 311 Vel emér 324 311 324 231 211 242 324 324 211 324 231 324 324 312 311 324 312 242 242 231 313324 312 313 312 243313 Szi l vágy 311 312 313 312 312 324 311 Pór s zo mb at 231 231 311 231 313 211 243 324 324 112 324 324 312 211 324 Sze n t g y ö r g y v ö l g y 242 112 243 112 211 324 312 211 231 311 324 312 311 231 324 311 231 311 231 231r okf öl d 313 311Má 242 Cs eszt r eg 211 243 324 311 142 324 211 324 313324 243 211 242 231 243 211 242 313 312 324 211 324 112 243 313 311 324 312 311 313 243 312 311 311 311 324 313 311 211 324 324 313 311 312 313 311311 231 324 324 Neme sn ép 243 242 324 313 311 312 324 312 324 324 311 112 Zal abaks a 313 324 311 312 112 324 311 324 324 313 242 324 324 324 211 324 242 242 311 313 211 311 211 313 311 324324 312 231 211 112 312 221 211 313 311 324 512 va 311 311 312 242 No 311 311 Bagl ad 243 324 Ker k abar abás Lend324 v aj akabf a 311 311 313 112 243 112 112 313 313 231 313 324 324 211 311 324 231 211 313 324 324 324324 Resznek 243 324 221 243 324 311 243 312 231 324 324 313 211 112 324 324 211 324 313 311 313 324 211 112 211 311 242 Mi kek ar ácsonyf a 311 313 222 312 312 Bödeház a 231 311 324 112 211 231324 231 324 324 324 311 H311 er ny ék 211 112 211 311 112 324 B e l s ő s á r d 121 311 312 242 313 211 324 231 311 Za l as zombat f a Zebe c k e 311 313 242 C s e r t al akos 324 324 242 242 S z í j á r t ó há za231 311 312 312 324 313 313 324 131 Gábor j á n h á z a 311 324 311 311 211 112 211 324 313 222 311 231 311 311 311 324 311 243 313 242 211 231 112 313 324 311 324 231 231 324 324 243 ENTI Kűl s ősár d222 L 112 231 112 312 231 Ki s s z i g e t 231 211 222 O r t a háza 324 121 112 242 Rédi cs 211 242 112 512 112 311 211 311 231 211 211 Cs 211 313 ömödér 324 211 311 324 112 112 313 I kl ódbör d őce -p . 313 312 313 313 121 112 ek 313 er 231 231 211 B 311 324 231 324 313 211 313 313 231 312324 211 Páka112 242 112 311 324 324 313G311 o s z t o l a 211 endv adedes243 324324L 211 242 242 243 112 311 324 243 324 324 112 Ke 242 r k at e s kánd 242 211 211 231 312 324 231 211 324 313 313 313 324 Ká 311 242 écs i sz i get nyav ár 231 242 Sz 311 243 242 242 211 112 311 324 313 Mé ret a rá ny 242 324 211 324 211 242 324 324 324 221 313 324324 242 112 211 231 324 211 242

3 13 Ve gy e s e rdők 3 21 Term é sz et e s gy e pe k ,t e rm é sz et k öz e li ré t ek 3 24 Át m e ne t i e rdősc se rjé st e rüle t ek

3 1 1 Lom b le ve lű e rdők 3 12 Tűle ve lű e rdők

4 1 1 Sz á ra z földi m oc sa ra k 5 12 Állóviz ek

rk Ke

155000 150000

150000

Cs e rt a

155000

a

145000 140000

140000

145000

gy yö r n tg . Sz e y i-p vö lg

420000

425000

430000

435000

440000

445000

450000

455000

460000

465000

470000

0

2.5

5

10

km

Terület h a sz nosí t á s( COR I NE) : Ő rsé g

Kom ple xé rz é k e ny sé g ié st e rh e lhet ősé g i viz sgá la t it a nulm á ny

Vet üle t : Dá t um :

MFGI MBFHegy üt t m űk öd é s 2015 .

:-

EOV 2 0 1 5 . 0 8 . 1 7.

Me g re nd e lő: Dig it á lis sz e rk . : Elle nőriz t e:

J óvá h a g yt a :

MBFH Pa sz e raGy örg y

Gy uric z aGy örg y Fa nc sik Ta má s

2 . m e llé k le t

# # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # #

4

25 00

445000

450000

455000

460000

465000

470000

4

54

KÖRMEND

#

440000

#

435000

#

430000

#

425000

4

420000

145000 140000

435000

Ha a sJ . ,Buda iT . ,Csontos L. , Fodor L. ,Konrá dGy.2010 :Ma g ya rorsz ág

Nf –1 ! .

185000 180000 175000

.

! .

Vi z sg á la tite rüle t Pre ka i noz oos f e lsz í n( m Bf ) Sz é n hi drog é n k uta tóf ú rá s ( MBFH) 5 00m m é lysé ge te lé rt f úrá s ( MFGI ,Ge oBa nk) Pre ka i noz oos a lj z a tot é rt f úrá s ( MFGI ,Ge oBa nk)

4 7 a lsótri á szse ké lyte nge rif i nom sz i li c i k la sz tos é sk a rbon á tos össz le t 4 6 a n i susise ké lyte n ge rim é sz k őé s dolom i t 4 0 f e lsőtri á sz –a lsój urapla tf orm f ác i e sű m é sz kő 4 2 ka rni –n oripla tf orm f ác i e sű dolom i t ! . 3 3 se nonm e d e nc ef ác i e sű m é sz k őé s m á rg a 3 2 se nonpla tf orm f ác i e sű m é sz kő ! . 3 1 se nonsz á ra z f ölditörm e lé ke sé s lá pik é pz ődm é n ye k 2 8 va ri sz k usz i k i sf ok ú m e t a m orf ó pa le oz oos k é pz őd m é nye k ( f i lli t,m e ta h om ok k ő) ! . ! . 5 4 va ri sz k usz i k i sf ok ú m e t a m orf ó pa le oz oos k é pz őd m é n ye k ! . . ! .! ! .0! 3 va ri sz k usz im e ta m orfk é pz ődm é nye k a lpif e lülbé lye gz é sse l( f i lloni t,m i lon i t) ! ..! . 6 0 ! ú j pa le oz oos é s m e z oz oos k é pz őd m é n ye k t a g olá s n é lk ü l . ! . ! .

170000

Z–2 ! . ! . Z–1

! .

Sa–4 ! .

32 Sa –3 ! .! . Sa–2 Sa–5 ! . Ku s –1 a! ! . . ! .Sa–5/ 42 Ba. É Ny–1 Sa–1 . ! . ! ! Kf a–1 . .! ! .0! Ba–27 Ba–4 . . ! .! . ! .! ! . ! .! . ! ! .Ba ! . Ba–7 –6 . ! ! . . ! . ! . ! Ba–28 ! . ! ! . .! ! .! .! ! .33 . .–5 ! ! . .! . ! .! ! B –9 .! ! . . .! ! .! ! ! ! . . . .y–1 Ba ! ! . ! . . . ! . ! . Ba. N ! .a . ! . ! ! ! . . . ! ! . ! ! ! . . . . ! . ! . ! . ! . ! 33 .! .. Szi l –10Ba–32 ! . . . P! u s! z–9 ..! .!! . .! ! . ! . . ! ! 00 ! .! .a–2! 0 ! .! ! 2 . . B P u s z–8 ! . ! ! . . ! . ! . ! . ! . Szi l –7 ! . ! P u s z–4 33 . ! Szi –23. ! . Pu s z–7 ! ! .l ! .! ..0 ! .! ! . .. l –3 ! . Szi l –9 Szi ! .! ! . ! S zi l –2 . ! ..! ! .! Szi –8 Szi l –2 ! .l ! . .9 ! . ! ! ! . . . S zi l –1 S zi l –5 ! .! Szi l –6 ! ! Szi l –14. . . . ! .z–1 . ! . ! .Pors! Szi l –4 ! Szi l –41 . ! 32 . Kerb–1 Szi l –3 5 ! . ! zi l –33 ! . Zab–1 Szi . S ! . ! . l –36 ! Szi l –40 ! . ! . ! . ! . Szi l –34 ! . 165000 160000

Kf a–2 ! .

Sa. Ny–1 ! .

LENTI

L–410 ! .

155000

Bm–I ! .

Zeb–4 ! .b–3 Ze ! .

Zeb–2 ! .

! . . ! ! ! . .

! .

Zeb–1 ! . ! . O r–1 6 ! . O r–8 40 ! . ! .! ! . ! ! ! . .! .! Or–12 .. . ! ! . . . ! ! . ! ! . . ! . ! ! . . ! . ! . ! . O r–5 ! . Ny–4 Or–18 ! ! .! . Or. Ny–3Or. .! !! . .! . . ! . ! . ! . .! ! . ! .! . ! .! . Or. Ny–5 ! Or–1O .r–2 ! ! . . ! . . ! . 46 ! ! . Or–34 ! .! .

145000

155000

4 430000

42

I r–1 ! .

42

54

42

Zal al övő I r–2 ! .

Re–1 ! . Re1

47

42

4500 -

4 4 4

150000

Z–3 ! .

33

49 4500

600 0

425000

42

N. K–1 ! .

33

49 5500

420000

N. K–2 ! .

Hás –1 ! .

4000

170000 165000

4000 -

4

160000

4

# # #4

Ő ri –2 Ő ri –3 ! . ! Kon1 . ! . 3 Ő ri 2 Ő ri –4 ! . HHE. Ő ri . É K–1 Ő ri . D–3 ! . ! .Ő ri Ő ri . D–7 i sz ent pét er . D–1 Őr ! . ! . Ő ri –1 Ő ri . D7 Ő ri D–5 ! .. .Ő ri 1 33 Ko–1 ! ! . . D–6 ! . Ő ri Z–4 Ko1 ! . . D–2 .Ő ri ! . Ő ri . D–10 ! ! . Ő ri . D–8 ! .Ő ri Ő ri . D–9 . D8 Baj án. Ny–1 4000 ! . Baj án–5 ! . ! .B! . aj án–2 Baj án. Ny1 Baj án–6! Ká–1 .B. ! . Káaj án–3 1 Baj án3! Cs e–3 1 ! .!Baj M–1 Baj án–4 . án. ! .Cs e3 33 ! . án4 3 Baj án–7Baj Cs e–2 ! . ! . Baj án –8 ! Cs e2 . 33 Baj án8 31 Cs e–I Szen–4 . 32 Szen–I ! ! .Szen–5 ! . Cs e–1 Szen–1 30 ! . .Kóg yár–1 ! .Cs e! .! 1 49 Szen–2 S ze n –3 ! . ! . 2 Szen3

4 4

42

150000

Kon–2 ! .Kon2

33

N–2 ! .

00

! .

L–4225000 L–417 L–326L–427L–4 ! . 12 ! . ! .! ! ! .–6 . ! . ! . ! ! . . L 9 V–7! . ! ! . ! .! . .! .. ! ! .!! .! L –9 2 . ! ! ! . .! ! . . .! .! ! 5 .! . L –9 8 ! ! ! ! .! . 0 V–3V. . . .! ! ! . .! . .! ! . ! !! .! . . ! ! . . ! . ! . ! ! . ! ! ! ! ! . ! . 5 ! ! . .! . ! . . .! . L–7 2 ! . ! .! ! ! . . . . . . . . K–3 ! ! ! ! ! .! . . . .0 ! . ! . ! ! ! ! ! . . . . . ! ! .! . ! . . ! ! . ! ! 0 0 0 6 . . . ! . . ! . ! ! . ! ! . . ! ! . ! . ! . ! . ! . . ! ! . ! . . ! . . . ! ! ! ! ! ! . . . . . . ! . . ! ! . . . ! ! ! ! ! ! . ! ! ! . . . ! ! . ! . ! ! . . . ! ! . . ! . . . ! ! . . . ! ! . . ! . ! ! . . . . ! . ! ! ! ! ! . . . . . ! . ! ! ! . ! ! ! ! ! ! ! ! ! . ! ! ! . ! ! ! . ! ! . . ! ! ! . . ! . . ! . . . . . . . . . . ! . . ! . . . . ! ! . . ! ! . . 6 ! ! ! . . ! . . . . ! ! ! ! ! ! 5 ! . . ! . ! ! ! ! ! . . ! ! . . . ! ! ! . ! ! ! . . . ! ! . . . ! ! ! ! . . . . . . . . ! ! . .! . . . ! . . 0 ! ! . ! ! ! ! .! ! . . .! . . ! 0 ! ! ! ! ! ! . ! . ! . ! . ! ! ! ! ! ! ! ! . . ! ! ! . . ! . . . . . . . . . . ! . . . ! . ! ! ! . . . . . ! ! ! ! . ! . . ! . ! . ! ! . ! ! ! ! ! . ! . . . ! ! ! . . . ! . ! ! . ! . . ! . . . ! ! . . . ! . . . . . ! . ! . ! . ! ! . ! . ! . . ! ! . ! ! . ! ! ! ! ! ! . ! . ! ! ! ! ! . . . . . . . . ! . . .! . .! . . . .! ! . ! .! . . ! ! . 0 0 0 .! ! ! .470000 7 ! . ! . ! ! .! ! . ! . ! . 465000 ! . ! . ! ! .! ! ! . ! . ! ! . ! . .! ! . . . . . . . ! . ! ! .! . . . . ! ! ! . . . ! ! ! . .! ! . ! . ! ! ! .! ! . . . . ! .! ! . ! . ! . .! . . . . ! .! 440000 445000 450000 455000 ! 460000 ! . ! !! . ! ! !. !! . ! . . . ! ! ! . . . . ! ! . . . ! ! .! . . ! .! ! ! ! ! . ! . .! ! . ! ! .! . ! .. . . . . .. . ! . . ! !! . . ! . ! ! .! ! .! . . ! .! ! . ! ! .! . ! . ! . ! pre ka i noz oos f öldta nité rk é pe ,1: 5 00000. – Földta niI n té z e tk i a dvá nya .

! .

0

2, 5

5

10

k m

Pre ka i noz oos a lj z a t( Ha a se ta l.2010) : Őrsé g

47

Or. Ny–1 Or. Ny–2 ! .Or. Ny–6 ! . 54 ! . 30

140000

20 00

180000

I v –2 ! . Vi s zák–1 ! . Vi s z1

350 0

175000

N–1 ! .

42

#

00 0 3 -

42 4000 0 Kon–1 ! . 450 -

00 20 -

I v –1 ! .K1 1

00 30 -

0 150 -

42

#

2000 -

28

2500 -

#

SZEN! T .GOTTHÁRD 1000 B44

35 00

Cs dor–1 ! .

#

185000

#

Szg–2 ! . –1 Szg2 Szg ! . Szg1

Kom ple xé rz é ke nysé g ié s te rh e lh e tősé gi vi z sg á la tita nulm á ny MFGI MBFHe g yüttm űk ö dé s 20 15.

Mé re ta rá n y: Ve tü le t: Dá tum :

EOV

2 01 5. 08. 17 .

Me g re nde lő: Di gi tá li s sz e rk . : Elle nőri z te :

J óvá h a g yta :

MBFH Pa sz e raGyörg y

Gyuri c z aGyö rg y Fa n c si k Ta m ás

3 .m e llé k le t

440000

445000

450000

455000

460000

465000

50 12 Vasal j a Magyar nádal j a

Nemesmedv es

185000

Rönök V

Szg–2örös -

! .

p.


Kemes t ar ódf a


50 17 Cs dor –1 Vass zent mi hál y Hal ogy ! . Cs ákánydor osz l ó Szg–1 Rát ót Gaszt ony ! .

Kat af a

Dar aboshegy

Nádasd 0 200 -

Rábagyar mat

I v ánc v –1 Hegyhát sz ent már t onI Fel sőmar ác

Rá ba

180000

KÖRMEND

00 10 -

Cs ör öt nek

Szak ony f al u Al sósz öl nök

470000

! .

I v –2

Or f al u

Za l a

Szal af ő ! .

500 -

15 00

Kon–1

! .

Kon–2

Vi s zák

! .

Hegyhát sz ent j akab Szak nyér Ki sr ák os

! .

! .

Őr i . D–3 ! . Őr i . D–7

Zal ahás hágy Hás –1

Őr i magyar ós dSzőc e

Őr i –2

i –3 I s pánkŐ r

! .

170000

500 -

500 -

12 50

175000

Fel sős zöl nök

N. K–2

! .

Kondor f a

0 75 -

Hal ast ó

! .

! .

Apát i st v ánf al va

N–1

K–1 OzmánbűkN. ! . Vaspör

Vi s zák–1

Két völ gy

Hegyhát sál

Hegyhát hodás z N–2

! .

! .

185000

435000

180000

430000

175000

425000

Őr i –4

HHE. Őr i . É K–1 0 ! . 200 -

Zal acs éb

170000

420000

165000

Vi z sgál a tite r ül e t Al sóp a n n ón i a ita l p mél ység( mBf )

Sz én hi dr o gén k uta tó f ú r ás ( MBFH)

160000

! .

! .

! .

Rédi cs 3000

140000

430000

k ész ül tJ uhászE. ,Kumme rI .199 7a l a p ján

435000

440000

445000

450000

Zeb–2

! .

! . ! .

Mi kekar ác a ! .sonyf

! .

! .

Zeb–1 Her ny ékZebec . Cser ke ! t al akos ! . Or –16Or ! . –8 ! . ! . ! . ! ! ! . .! ! .! Or –12Or .! –4 . ! ! . . . ! . . ! ! . . ! . ! ! . . ! . ! O r –3 3 . ! . O r –5 –18Ki ! . . Ny–4Or ! .! ssz i g e t . Or . Ny–3Or ! . ! .á! . ! . O r t a h z a ! . ! . ! . ! . ! . ! . O! r –2 ! . .r ! ! . O . Ny–5 O! r –1.! . . ! . ! . ! Cs ömödér! . . Or ! . –34 . ! .! I k l ódbör dőc e . -p

LENTI

L–410 ! Goszt ol a. 2500

425000

Zeb–4 ! . Zeb–3

! .

Nov a

0

! .

2750

420000

Bm–I

Cs er ta

155000

Res znekRe–1

Bel s ősár d Zal asz ombat f a j ár t óház a Gábor j ánház aSzí Kűl s ősár d

145000

Ker k abar abás

145000

Bödeháza 3250 -

gyyö r ntg p. Sze gyi völ

150000

Bagl ad Lendvaj ak abf a

150000

155000

ka r Ke

Szi l –31

! .

! .

Páka Or . Ny–6

! .

Lendvadedes Ker k at esk ánd L–422 S zéc si sz i get L–326L–374L–4 L –4 ! . 2000 Kányavár 12 L–9 L–310 17 ! . ! .! ! ! . ! . L–4 ! .! .L–349V–7 V–6 L –8 9 ! ! . . . ! . ! ! . ! .! ! . . .! ! ! . . L –7 8 . ! ! ! ! L –9 3 L –9 8 ! . . ! . . . ! . ! . . ! ! ! ! ! . . . ! . . ! ! . .! . V–3 V. .! ! ! . ! ! .! ! . .! ! ! .! . . ! . ! ! ! . ! . ! . . . ! . .! . V L–7 2 ! . ! .! ! ! . L –6 . . .! . . . . K–3 ! ! ! ! .! ! . . . L –8 4 . . ! ! ! ! ! . . . . .! ! .! . ! . . ! . ! . . . . .! ! . ! . ! ! .! . ! ! ! . .. ! .! ! .! . . ! ! . ! ! ! ! . . ! ! .! . . ! ! .! . ! ! ! .! . . . . . .! . ! .. .! ! ! .! L –70 –8 . .! .! !! !

! ! ! ! ! ! .! ! ! ! . . . . ! ! . ! . ! ! . . . ! ! . . ! ! . .! . ! ! . . . ! . ! . .! ! . ! ! . . .! .! . ! ! ! . . . . ! . ! ! ! . ! ! ! ! ! ! ! . ! ! .! ! ! ! . ! ! . . ! ! ! . . ! .! . . . . . . .! . . .! . ! .! . ! . . . . ! .! . ! ! . ! ! ! . . ! . . . .. ! ! ! ! ! !! ! . . ! . ! ! ! ! ! . . ! ! . . ! ! ! . ! ! . . . ! ! . . . ! ! ! ! . . . . . . . . ! ! . . . . . ! . . ! ! . ! ! .. ! . .! .! . . ! ! ! ! ! ! ! .. ! . ! . ! . ! ! ! ! ! ! ! .! . ! ! ! . . ! . . . . . . . . . . . . . ! . ! ! ! . . . . . ! ! ! ! ! . ! . . ! . ! . ! ! . ! ! ! ! ! . ! . . . ! ! ! . . . ! . ! ! . ! . . ! . . . ! ! . . . ! ! . . . . . ! . ! . ! . ! ! . ! . ! . . ! ! . ! ! . ! ! ! ! ! ! ! . ! . ! ! ! ! ! ! ! ! . . . . . . . . ! . . . . . . . . . ! ! . ! . . . ! . ! . ! ! .470000 ! . ! . ! ! ! . ! . ! . ! . ! . ! . ! ! ! . ! ! . ! . ! ! . ! ! . . ! . . . . . . . ! . ! ! . . . . . ! ! ! ! ! ! ! . . . ! ! ! ! . . ! . ! . ! ! ! ! . ! . . . ! . . ! . ! . ! ! . ! . . . . . . ! . ! 455000 ! 460000 465000 ! . ! . ! ! ! ! . ! . . . . . ! ! ! ! . . . ! . ! ! . . ! . ! ! . . . ! . ! ! ! ! ! . ! . . ! . ! ! ! .! .! .. .! .! .! .. ! ..!! . ! .! .! . . . . . ! ! .! . ! . .! ! . ! .

! .

2, 5

5

10

k m

Al sóp a n n ón i ai k ép z ő d mén ye k ta l p mél ység e : Őr ség

k re Be

Or . Ny–2 ! .

140000

160000

2250

165000

17 50

Fel sőj ános f a Sal omvár Zal al övő Őr i sz ent pét er Pankasz Z–3 ! . ! . Keménf a Őr i . D–4 Őr i –1 i . D–5 ! ! Z–2 . Őr . Nagyr ákos ! . Ko–1 ! . ! .Z–1 I r –2 Őr i . D–6 ! . Nf –1 Z–4 ! . ! . ! . Őr i . D–2 ! ! .0 . ! .Csöde Őr i . D–1 Sa–4 . ánsenye I r –1 N f al u! ! . Baj ! .émet Őr i . D–8 ! . ! . Sa. Ny–1 Őr i . D–9Ker Sa–3 Baj án. Ny–1Baj ! . ! . ka ! . án–6 Szat t a ! . .! . ! ! . Sa–2 B j án –5r Kf a–2 ! .Ke! . r c aa s z omo ! . . ! .! Baj án–3 ! . Ká–1 Sa–5 ! . ! . ! ! . k ás kápol n a án–2Ker ! . Baj án–1Baj ! . . S a –1 ! . K u s –1 ! . Ba. É Ny–1 Cs e–3 ! Ku! st ánsz eg ! . . . B. a j án–4 ! ! . ! . ! Magyar f öl dRamocs ! . . . a ! ! . B a –4 0 Ba–38! . . ! Baj án–7 Cs e–2 ! Kf a–1 . ! .! ! .6 Ba–27Ba–3 . ! .aj . ! .! . ! ! .! Kozmadombj a! . Ker B án–8 . ! .! . ! ! . k af al va ! . Ba –7 . ! ! . . ! . ! ! . ! B a –2 8 . . ! ! . .! Pusz t aapát i ! ! Ker k ak ut as .. .! Magyar s zombat f a ! .a . ! ! . .–9 . . ! B .! ! . B! a –5 . ! .! ! .! ! ! ! ! . . .! . Ba–20! ! ! . ! . . . ! . ! . . . ! . Fel sős zent er zs ébet B e c s v ö l g y e ! ! ! . . . Kál óc f a ! ! . ! ! .a–3 .! . .! ! Cs e–I . ! B . B a –2 ! . . ! .! .! Pu s z–8 ! . ! . P! . ! u s z–9 .Al Szen–4 ..! ! ! ..! .0 .! l –1 Szen–I ! . sósz ent er z sébet .. !Szi . Pu s ! z–6 ! .! ! .! ! ! . . Pu ! s z–7 . Szen–5 . ! ! . ! . . ! Vel emér . ! . Cs e–1 ! . Szen–1 ! ! . S zi l –7 Pu s z–4 ! Szi l –9 . . ! . ! . ! . ! .! ! . Kógyár –1 ! . ! . ! .! Szi l vágy ..! .! ! Szen–2 . Szi l –3 ! Pór s zombat . ! S zi l –3 .0 S zi l –1 2 .! !.! S ze n –3 ! . ! . . .. ! .9 zi l –8 ! Szi l –2 ! .S . ! .! Szi l –1 ! . ! . ! Szent györ gy völ gyMár ! ! . . . S zi l –4 ok f öl d Szi l –5 Szi ! .l Cs esz t r eg l –6 S! zi –2 ! . . ! . . ! .z–1 . s! ! . ! ! . Por Szi l –41 ! . ! . Ker b–1 Szi l –35 ! .l Nemesnép Szi –33 ! . ! . ! ! . Zab–1 Zal abak sa Szi l –36 . Szi l –40 ! . ! . ! . ! .Szi l –34

! .

Ko mp l e x ér z ék e n ységiés te r he l he tőségi vi z sgál a tita n ul mán y MFGI MBFHe g yüttműk ö dés 20 15.

Mér e ta r án y: Ve tü l e t: Dátum:

EOV

2 01 5. 08. 17 .

Me gr e n de l ő : Di g i tál i s sz e r k. : El l e nő r i z te :

J óváh a gyta :

MBFH Pasz e r a Gyö r gy

Gyur i c z a Gyö r gy Fan c si k Ta más

4 .me l l ék l e t

420000

425000

430000

435000

440000

445000

450000

455000

460000

465000

500

KÖRMEND

Vasal j a 0 60 Magyar nádal j a

Nemesmedv es

470000

Kemes t ar ódf a


185000

185000

Rönök

Kat af a Cs dor –1 Vass zent mi hál y Hal ogy ! . C s á k á n y d o r o s z l ó Szg–1 Rát ót Gaszt ony Nádasd ! . SZENTGOTTHÁRD Magyar aboshegy 900 Dar l ak Hegyhát sál Cs ör öt nek Hal ast ó Rábagyar mat N–1 I v á n c a b á R ! . v –1 Hegyhát sz ent már t onI Fel sőmar ác ! Hegyhát hodás z . Szak ony f al u N–2 Al sósz öl nök ! . I v –2 K–1 OzmánbűkN. ! . 0 ! . 0 30 0 V a s p ö r 4 Vi s zák–1 ! . N. K–2 ! . Apát i st v ánf al va Kondor f a 200 100 0 Zal ahás hágy Őr i magyar ós dSzőc Fel sős zöl nök Or f al u 50 e Kon–2 Két völ gy Vi s zák Hás –1 V

Szg–2örös -

p.

180000

Szal af ő ! .

Kon–1

! .


! .

70 0

170000

Őr i –2

Hegyhát sz ent j akab Szak nyér Ki sr ák os

! .

! .

Őr i . D–3 ! . Őr i . D–7

175000

! .

Őr i –4

HHE. Őr i . É K–1

! . Őr i sz ent pét er

700

60 0

Za l a

Zal acs éb

Fel sőj ános f a Zal al övő Z–3

Pankasz

Sal omvár

170000

175000

80 0

180000

! .

! . ! . Keménf a Őr i . D–4 Őr i –1 Őr i . D–5 ! ! Z–2 . . Nagyr ákos ! . Ko–1 ! . ! .Z–1 I r –2 Őr i . D–6 ! . Nf –1 Z–4 ! .0 ! . ! . Őr i . D–2 0 ! ! .0 . ! .Csöde Őr i . D–1 Sa–4 10 . ánsenye I r –1 N f al u! ! . Baj ! .émet Őr i . D–8 ! . ! . Sa. Ny–1 Őr i . D–9Ker Sa–3 Baj án. Ny–1Baj ! . ! . ka ! . án–6 Szat t a ! . .! . ! ! . Sa–2 B j án –5r Kf a–2 ! .Ke! . r c aa s z omo ! . . ! .! Baj án–3 ! . Ká–1 Sa–5 ! . ! . ! ! . k ás kápol n a án–2Ker ! . Baj án–1Baj ! . . S a –1 ! . K u s –1 ! . Ba. É Ny–1 Cs e–3 ! Ku! st ánsz eg ! . . . B. a j án–4 ! ! . ! . ! Magyar f öl dRamocs ! . . . a ! ! . B a –4 0 Ba–38! . . ! Baj án–7 Cs e–2 ! Kf a–1 . ! .! ! .6 Ba–27Ba–3 . ! .aj . ! .! . ! ! .! Kozmadombj a! . Ker B án–8 . ! .! . ! ! . k af al va ! . Ba –7 . ! ! . . ! . ! ! . ! B a –2 8 . . ! ! . .! Pusz t aapát i ! ! Ker k ak ut as .. .! Magyar s zombat f a ! .a . ! ! . .–9 . . ! B .! ! . B! a –5 . ! .! ! .! ! ! ! ! . . .! . Ba–20! ! ! . ! . . . ! . ! . . . ! . Fel sős zent er zs ébet B e c s v ö l g y e ! ! ! . . . Kál óc f a ! ! . ! ! .a–3 .! . .! ! Cs e–I . ! B . B a –2 ! . . ! .! .! Pu s z–8 ! . ! . P! . ! u s z–9 .Al Szen–4 ..! ! ! ..! .0 .! l –1 Szen–I ! . sósz ent er z sébet .. !Szi . Pu s ! z–6 ! .! ! .! ! ! . . Pu ! s z–7 . Szen–5 . ! ! . ! . . ! Vel emér . ! . Cs e–1 ! . Szen–1 ! ! . S zi l –7 Pu s z–4 ! Szi l –9 . . ! . ! . ! . ! .! ! . Kógyár –1 ! . ! . ! .! Szi l vágy ..! .! ! Szen–2 . Szi l –3 ! Pór s zombat . ! S zi l –3 .0 S zi l –1 2 .! !.! S ze n –3 ! . ! . . .. ! .9 zi l –8 ! Szi l –2 ! .S . ! .! Szi l –1 ! . ! . ! Szent györ gy völ gyMár ! ! . . . S zi l –4 ok f öl d Szi l –5 Szi ! .l Cs esz t r eg l –6 S! zi –2 ! . . ! . . ! .z–1 . s! ! . ! ! . Por Szi l –41 ! . ! . Ker b–1 Szi l –35 ! .l Nemesnép Szi –33 ! . ! .6 ! . 00 ! . Z a b –1 2 Z a l a b a k s a S zi l –3 1 Szi l –40 ! . ! . ! . ! .Szi l –34 0 165000

Vi zs gá la tite rüle t

! .

140000

1200 100 1

425000

430000

k és zült J uhá s z E. ,Kumme rI .199 7a la pj á n

435000

440000

445000

450000

1000

! .

Zeb–2 00 10

! .

! . ! .

Mi kekar ác a ! .sonyf

! .

! .

Zeb–1 Her ny ékZebec . Cser ke ! t al akos ! . Or –16Or ! . –8 ! . ! . ! . ! ! ! . .! ! .! Or –12Or .! –4 . ! ! . . . ! . . ! ! . . ! . ! ! . . ! . ! O r –3 3 . ! . O r –5 –18Ki ! . . Ny–4Or ! .! ssz i g e t . Or . Ny–3Or ! . ! .á! . ! . O r t a h z a ! . ! . ! . ! . ! . ! . O! r –2 ! . .r ! ! . O . Ny–5 O! r –1.! . . ! . ! . ! Cs ömödér! . . Or ! . –34 . ! .! I k l ódbör dőc e . -p

0

! .

LENTI

145000

Rédi cs

Zeb–4 ! . Zeb–3

1500

L–410 ! Goszt ol a . Lendvadedes

! .

! .

Páka Or . Ny–6

! .

Ker k at esk ánd L–422 S zéc si sz i get Kányavár L–326L–374L–4 L –4 ! . 12 L–9 L–310 17 ! . ! .! ! ! . ! . L–4 ! .! .L–349V–7 V–6 L –8 9 ! ! . . . ! . ! ! . ! .! ! . . .! ! ! . . L –7 8 . ! ! ! ! L –9 3 L –9 8 ! . . ! . . . ! . ! . . ! ! ! ! ! . . . ! . . ! ! . .! . V–3 V. .! ! ! . ! ! .! ! . .! ! ! .! . . ! . ! ! ! . ! . ! . . . ! . .! . V L–7 2 ! . ! .! ! ! . L –6 . . .! . . . . K–3 ! ! ! ! .! ! . . . L –8 4 . . ! ! ! ! ! . . . . .! ! .! . ! . . ! . ! . . . . .! ! . ! . ! ! .! . ! ! ! . .. ! .! ! .! . . ! ! . ! ! ! ! . . ! ! .! . . ! ! .! . ! ! ! .! . . . . . .! . ! .. .! ! ! .! L –70 –8 . .! .! !! !

! ! ! ! ! ! .! ! ! ! . . . . ! ! . ! . ! ! . . . ! ! . . ! ! . .! . ! ! . . . ! . ! . .! ! . ! ! . . .! .! . ! ! ! . . . . ! . ! ! ! . ! ! ! ! ! ! ! . ! ! .! ! ! ! . ! ! . . ! ! ! . . ! .! . . . . . . .! . . .! . ! .! . ! . . . . ! .! . ! ! . ! ! ! . . ! . . . .. ! ! ! ! ! !! ! . . ! . ! ! ! ! ! . . ! ! . . ! ! ! . ! ! . . . ! ! . . . ! ! ! ! . . . . . . . . ! ! . . . . . ! . . ! ! . ! ! .. ! . .! .! . . ! ! ! ! ! ! ! .. ! . ! . ! . ! ! ! ! ! ! ! .! . ! ! ! . . ! . . . . . . . . . . . . . ! . ! ! ! . . . . . ! ! ! ! ! . ! . . ! . ! . ! ! . ! ! ! ! ! . ! . . . ! ! ! . . . ! . ! ! . ! . . ! . . . ! ! . . . ! ! . . . . . ! . ! . ! . ! ! . ! . ! . . ! ! . ! ! . ! ! ! ! ! ! ! . ! . ! ! ! ! ! ! ! ! . . . . . . . . ! . . . . . . . . . ! ! . ! . . . ! . ! . ! ! .470000 ! . ! . ! ! ! . ! . ! . ! . ! . ! . ! ! ! . ! ! . ! . ! ! . ! ! . . ! . . . . . . . ! . ! ! . . . . . ! ! ! ! ! ! ! . . . ! ! ! ! . . ! . ! . ! ! ! ! . ! . . . ! . . ! . ! . ! ! . ! . . . . . . ! . ! 455000 ! 460000 465000 ! . ! . ! ! ! ! . ! . . . . . ! ! ! ! . . . ! . ! ! . . ! . ! ! . . . ! . ! ! ! ! ! . ! . . ! . ! ! ! .! .! .. .! .! .! .. ! ..!! . ! .! .! . . . . . ! ! .! . ! . .! ! . ! .

! .

2, 5

5

10

k m

Als ópa n n ón i a i k ép ző d mén y e k va s ta g s á g a : Őrs ég

k re Be

Or . Ny–2 ! .

90 0

145000

1400

Bm–I

Cs er ta

155000

! .

Nov a

150000

Res znekRe–1

Bel s ősár d Zal asz ombat f a j ár t óház a Gábor j ánház aSzí Kűl s ősár d

420000

Ker k abar abás

110 0


150000


140000

155000

ka r Ke

Szi l –31

130

Bödeháza

! .

Als ópa nnóni a ik ép ződmén ye k va s ta gs á ga( mBf ) Szén hi dro gén k uta tó f ú rá s( MBFH)

160000

10 00

160000

11 00

165000

! .

Ko mp le xérzék e nys égiéste rhe lhe tős égi vi zs gá la tita nulmá ny MFGI MBFHe g yüttműk ödés20 15.

Mére ta rá n y: Ve tü le t: Dá tum:

EOV

2 01 5. 08. 17 .

Me gre nde lő : Di g i tá li ss ze rk . : Elle nő ri zte :

J óvá h a gy ta :

MBFH Pa s ze raGy örgy

Gy uri c zaGyörgy Fa n cs i k Ta má s

5 .me llék le t

445000

450000

455000

460000

465000 KÖRMEND

Vasal j a Magyar nádal j a Nemesmedv es

Kemes t ar ódf a


185000

Rönök

.

Szg–2


Vass zent mi hál y . Szg–1 Rát ót Gaszt ony .

180000

Cs ör öt nek

470000

Nagyl engyel Nyugat Dar aboshegy

Kat af a

Nádasd

Hegyhát sál

Rábagyar mat

I v ánc v –1 Hegyhát sz ent már t onI Fel sőmar ác

Al sósz öl nökSzak ony f al u

.

I v –2

.

Ozmánbűk . Vaspör

Vi s zák–1

175000

Fel sős zöl nök

Két völ gy

.

Kondor f a

Or f al u Szal af ő .

.

Kon–1

Kon–2

170000

.

.

.

Szak nyér Ki sr ák os

Őr i –4

HHE. Őr i . É K–1

! . Őr i sz ent pét er

.i Őr . D–4 Ő r i –1

Ko–1 . Őr i . D–6 .

Z–4 .Csöde

B. aj ánsen y e I . Őr i . D–8

. Őr i . D–9 ! Baj án. Ny –1 B .aj án–6

Sal omvár

.

Nagyr ákos

.

.0 Őr i . D–1

165000

Zal acs éb

Fel sőj ános f a Z–3

Pankasz

.

. .

Kf a–2

.

Vi zs g ál a t it e r ül e t

.

.

I r –1

Szat t a

. . Baj án–3 Ká–1 . .Baj k ás kápol n a ! . án–1 Ker Cs e–3 B. a j án–4 Magyar f öl dRamocs . a . . Baj án–7

I r –2

Keménf a Z–2 .Z–1 Nf –1 .

Német f a u .l Sa. Ny –1

Ko nc e s s zi ór aj a va s o l tt e r ül e t

.

Ha t ál yoss zé nhi dr ogé nkut a t ás it e r ül e t Ha t ál yoss zé nhi dr ogé nbánya t e l e k

.

.. .

. .. . . . . . Ba. É Ny –1 . . . . . . Kust á. nsz e g . Cs e–2 . . .. .. .aj .. . . . . Ker B án–8 . Be . k af al va . c s v ö l g y e I . Ba –7 . . . . . . . Pusz t aapát i Ker k ak ut as ... Magyar s zombat f a ..... . ..... . .. . . Ba. N. y. –1 .. .. . . Kál óc f a ... .... ...... Al sószent er zsébetI . . . . Pusz –8 . .l . ..... Szi l –1 . sósz ent er z sébet .... . .1 . .y Szent g ör gyv ö gyI .AC S z i l v á g y . .l . . Vel emér . .. s e–1 . . . . . . . . . . Becsv öl gye.I I . ...... Szen–2 Pór s zombat .... S z e n –3 .. . . .9 zi l –8 . Szi l –2 .S . . . Szent györ gy völ gyMár . . . ok f öl d Szi l –5 .. Cs esz t r eg . . . . . . . Ker b–1 Szi l –3 .5 . . Nemesnép . . . Zab–1 Zal abak sa Szi l –36 S. zi l –34 . . . . .

! .

Kus–1

.

Bányt e l ke nkí vü l is zé nhi dr ogé nkut a t óf úr ási ndi k ác i óv a l/t e l e ppe l Szé n hi dr ogé n kut a t óf ú r ás

155000

150000

Res znekRe–1

.

. Bel s ősár d

j ár t óház a Gábor j ánház aSzí

145000

Bm–I

Kűl s ősár d Rédi cs

LENTI

140000

420000

425000

430000

435000

440000

445000

450000

Zeb–2

. Zeb–4Gu t or f öl deI I I . . Zeb–3 . Her ny ék . Zebe c ke

. . . . 0

2, 5

5

10

k m

. Cs er t al akos .

. . . . . . .. . . . . . Or t aház a.I . . . . .. . . . .. Or t aház a .. .... . . . . .r ... O . Ny –5 O –1 .r . . . Cs ömödér. . . .. I k l ódbör dőc e

Or . Ny –1 L–410 . Páka I k l ó d b d ő c e I . .ör Goszt ol a . Lendvadedes . L–422

.

.

145000

Bödeháza

Nov a

Ker k abar abás

150000


Ker k at esk ánd

. 140000

155000

160000

.

.

Őr i –2

.

Őr i . D–3 . Őr i . D–7

Zal ahás hágy Hás –1

Őr i magyar ós dSzőc e

Vi s zák


.

160000

N. K–2

.

Apát i st v ánf al va

N–1

Hegyhát hodás z N–2

.

.

185000

440000

180000

435000

175000

430000

170000

425000

165000

420000

Széc si sz i get Kányavár . L–88 . . ... . .T .v á ..i L o s z I I I . . . o r ma f ö l d e I I . . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... . ..... .. .. . . . .. . . ..... . ... L –9 . . . . V. K–3 .... . . . . .. . . . . . . . . . . . .5 . . . . . .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . .. . . . .. . . .. . . . . . . .. . . . . . .. . . . .. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . .. . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .... . . . . . .. . .. .. . . . .. . 465000 . . . ..... . . . . . . . .. . . . . . . .. .. . . . . .. . . .. . . . . . .470000 455000 . 460000 .. ... . . . . . . . . ... . .... . . .... .. ... .. .. . .. . . . .... .

.

Szé n h i d r o gé n k ut a t ás i f e l mé r t s é g: Őr s é g

Kompl e x é r zé ke nys é g ié st e r he l he t ős é gi vi zs g ál a t it a nul mány MFGI MBFHe g yüt t működé s20 15.

Mé r e t a r án y: Ve t ü l e t : Dát u m:

EOV

2 01 6. 02. 01 .

Me gr e nde l ő: Di gi t ál i ss ze r k. : El l e nőr i zt e :

J óv áh a g yt a :

MBFH Pa s ze r aGyör gy

Gyu r i c zaGyör gy Fa n c s i kTa más

6 .me l l é k l e t

455000

460000

465000

25 VA- VA -40

180000

ZI -1 30

175000 170000 165000

. !

r Be

ZI-229

ZI-183

. !

465000

ZI26

ZI-230

. !

ek

. !

p.

14 ZI-

. !

1 18 ZI-

ZI-178

160000

Cs ert a

ZI-19 8 ZI-2

. !

0

. !

Or t ahá z a22

87 ZI-1 233 ZIOr t ahá z aNy6 ZI-9

460000

155000

9

SA -21

VA-26

ZI -3 49

3 I-2 7Z

. !

9 ZI-26

ZI

ZI-180

D-1/ L

185000

VA -4 9 VVA-19

ZI33

ZI -2 7

. !

48 ZI-

. !

13 ZI-

ZI -1 17

0 -7 ZI

14 ZI-

ZI-82

Sze i zmoka r ot ázsmér és

Pór sz ombat 1 i l vá gy33 Sz i l vá gy31Sz

9 -2 ZI

SA-35

ZI -2 04

SA -1 9

SA -1 5 ZI -2 05

165000 160000 155000

5 ZI-14

2

150000

5 ZI-27

4 ZI-27

3 ZI-26

12 ZI-

145000

9

2 ZI-26

140000

1 ZI-3

9 ZI-8

! . . !

. !

! . . !

. !

. ! ! 1 .

ZI

12 ZI-

455000

2 Ds ze i zmi kusmér és VSPmér és

D-7/ A

ZIt ahá z aNy3 Or t ahá z aNy5 Or 25 9 O r t a h á z a 3 4 1 0 3 -1

20 ZI-

450000

. !

26 -1 ZI

11 ZI-

29 -1 ZI

/A

445000

40 -3 ZI

24 -1 ZI

. !

/A

440000

ZI-261

ZI-55

20 ZIZI-189

435000

. !

0 7 ZI-25 12 ZIZI-1 46 47 ZI-

8 ZI-268 -12 ZI

12 ZI-

18 ZI-1

430000

Ha t ál yoss zénhi dr ogénbánya t e l e k 3 Ds ze i zmi kusmér és

. !

Német f al u1

-8 SA

3 12 ZIZI-24

. !

7 ZI-26

LENTI

31 ZI-2

95 ZI-2

6 ZI-2

4 ZI-26

/H D-1

g yyö r n tg . Sz e y i-p völg

2 -2 SA

1 SA-3

-29 2 SA ZI-2

21 ZI-

425000

3 ZI-27

Sz i l vá gy14

15 ZI-

88 ZI-1

420000

2 ZI-27

ZI-271 -34 SA

5 ZI-2

9 ZI-24

30 ZI-

Vi zs gál a t it e r ül e t

17 ZI-3 5 ZI-8

I-312 ZI-86 Z 3 ZI-31 4 8 I Z

23 SA1 ZI-8

ZI51

-27 SA

ZI-54 28 SA-

52 ZI-

ZI-56

24 SA-

5 16 ZI4 6 1 ZI-

-32 SA ka er 30 K SA-

ZI-58

. !

-25 SA

J 1/ D-

-26 SA

7 16 ZI6 16 ZI-

VA-28

.Ká lócfa-1 Barabá sszeg-12 ! . !

Sz ent györ gyvöl gyI I-294 Z Cseszt r eg1

! . . !

0 ZI-9

9

0 ZI-8

. !

I-293 Cseszt r egIZ

15 ZI-3

8

8 16 ZI-

92 ZI-88 ZI-2

1 ZI-31

87 ZI-

15 ZI-

ZI-50

ZI-93

-4 SA

. !

91 ZI- 2 ZI-9

2

97 ZI-

96 ZI-2 297 /A ZI-

0 ZI-9

9

1

0

16 ZI-

16 ZI-

16 ZI-

!Bajánsenye-2 . . ! 32 -2 ZI I-57 Z

9 ZI-30 3 0 ZI-31 0 ZI-29

9 ZI-28 SA-

Zal al övő

I r sapuszt a1

-5 SA

01 ZI-3

8 ZI-28

16 ZI-

ka

15 ZI-

5 -7 D-7 ZI 03 76 -2 ZIZI

00 ZI-3

2

-2 SA

21 ZI-

09 -2 ZI 08 -2 ZI

ZI-104

Ke r

. !

Zal ahá shá gy1

98 ZI-2

! . Őr i sz ent pét er . ! Ör i 1 !A-27 . V. !

1 21 ZI-

79 ZI-

9 -3 ZI-103 SA 4 -7 ZI

2 VA -5 9

4

10 SA-

Őr i szent pét er D3

VA -5 8

!Öri-2 .

SA-6

SA-7

I7Z -3 A S

4 11

A-1 VV

VA -37

94 ZI-

170000

SA -3 8

Za la

13 -1 3 ZI -1 SA

. !

95 ZI-

1 -1 SA

VA -57

Vi szá k1

ZI13

ZI-111

SA -1 2

VA -56

VV A9

SA -16

VA -5 5

150000

SA -18

VA -32

35 -1 ZI

175000

SA -20

VA -54

145000

8

SA -14

VA -7

VA -33

.

SZENTGOTTHÁRD

ZI-1 12

ZI10

ös -p

ZI -1 33

Rá ba

ZI -1 10

ZI10 9

Vö r

KÖRMEND VA53 V

11 A- VVA8 VV

VA -34

7

SA -1 7 ZI -1 15 VA -3 6

180000

185000

ZI10

470000

0

140000

450000

VVA-1 5

445000

VZ A-3

440000

VV A14

435000

VA61

430000

VA -4 8

425000

VV A-2 0 VA-6 0

420000

470000

2,5

5

10

km

Sze i zmi k u sfe l mér t s ég : Őr s ég

Kompl e xér zéke nys égiést e r he l he t ős égi vi zs gál a t it a nul mány MFGI MBFHe g yüt t működés20 15.

Mér e t a r án y: Ve t ü l e t : Dát u m:

EOV

2 01 5. 08. 17 .

Me gr e nde l ő: Di g i t ál i ss ze r k. : El l e nőr i zt e :

J óv áh a gyt a :



7 .me l l ék l e t

435000

440000

445000

450000

455000 " )

460000 !

Vasal j a Magyar nádal j a

!

!

185000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

180000

Rá ba !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

175000

!

!

!

!

!

Fel sős zöl nök !

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

Két völ gy

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!!

!

!

!

!

!

Or f al u

!

!

!

!

!

!

Za l a

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Vi s zák

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

S k S k

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

. !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

HHE. Őr i . É K. 1

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. ! k

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Zal acs éb

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Z al ahás hágy " )asH 1 ) Hás . 1 " ! . Zal ah 1 "áshágy ) " ) " ) !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

k

!

!

" )

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

" ) gyar Őr i ma ós dSzőc e

!

!

!

Nk2 N. K. 2 ! . !

!

!

!

!!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

Vaspör

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!! !

k !

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

Ör i 2Ő r ) i . 2 O" r i 3 Őr i . 3 I s pánk . " ) Hegyhát sz ent j akab ! Szak nyér Or i 4 Ő. r i . 4 " ) K i s r á k o s ! .

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

Kon. 2

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Kon. 1 !

Szal af ő . !

! !

!

!

. ! S viszak-1

! !

!

!

" )

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

" ) " )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. " ) Hegyhát h odás z N2 N . 2 ! . K. 1 OzmánbűkN!. . " )

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

Hal ast ó " ) N. 1

!

!

!

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

Hegyhát sál

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

" )

!

I v . 2

!

!!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

" )

Kondor f a

!

!

! !

!

." ) Vi szák1Vi s zák. 1 .

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

" )

! !

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

! !

" )

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Nádasd

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Hegyhát sz ent már t on

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

Apát i st v ánf al va !

!

!

!

! !

!

k

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Dar aboshegy " )

!

!

Kat af a

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

!

!

" ) !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

I v ánc I v1 I v . 1 Fel sőmar ác ! . " )

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

Rábagyar mat

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

Nagymi zdó Szar vask end ! !

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

Cs ör öt nek

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

Szak ony f al u Al sósz öl nök

!!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

" )

! !

!

!

!

!!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

" ) " ) SZENTGOTTHÁRD Magyar l ak

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

! !!

!

!

!

!

Cs dor . 1 Vass zent mi hál y Hal ogy . Cs ákánydor osz l ó Szg. 1 Rát ót G a s z t o n y .

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

" ) .

! !

!

V Szg. 2örös -! ! ! p.

!

!!

!

!

!

!

Rönök

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

Kemes t ar ódf a

!

! !

! !

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!!

!

! !

!

!

KÖRMEND

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Nemesmedv es

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

" )

470000

!

!

!

!

!

465000

!

!

185000

430000

180000

425000

175000

420000

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

Őr i szent pét er D3Ő r ) i . D. 3 . " ) " " ) Fel sőj ános f a Sal o mvár Zal al övő . Z3 Z. i szent pr ét e r D 1 Őr i . D. 7Ő r ) Ő i s z e n t p ét er" Pankasz 3 " ) . . ! . Keménf a Őr i . D. 4 Őr i . 1 i . D. Z. 2 . Őr .5Ö r Ko1 Ko. Nagyr ákos ! i 1 . 1 " ) . .Z. I r . 2 1 Őr i . D. 6 ! . " ) Nf . 1 Z. 4 " . ) . " . ) i . D. 2 ! " ) .0Ő r . .Csöde Őr i . D. 1 Sa. 4 I r 1 I B a j á n s e n y e r . 1 f al u. Német f al u1N " ) . .émet Őr i . D. 8 ! S a N y 1 . . Sa. Ny. 1 Őr i . D. 9Ker k I r sapuszt a1 Sa. 3 ! Baj án. Ny. 1Baj . . . án. 6 a " ) Szat t a .. . . Sa. 2 B a j án . 5 K f a . 2 . . K e r c a s z o mo r Baj n3 Baj . K a 1 .. 3 . Ká. 1 Sa. 5 .án. . . ! . ! án. 2 " ) . Ba j án. 1Baj !. . S a 1 Cse3 Cs e. . K u s . 1 . Ba. É Ny. 1 3 Ku. st ánsz eg K er k á s k á p ol na . ! B. a j án. 4 . . . Ma g y a r f ö l d ! . . Ramocs a . ! Kus-1 . B a . 4 0 ! Ba. 38 j ánseny eM1 . . Cse2 Cs e. Baj án. 7 Ba Kál ócf a1Kf k af al va 2Ker a. 1 . ! .. .. . Ba. 27Ba . 36 " .aj )ozmadombj ! . ! . K a. . B án. 8 ! . . Ba28 Ba. Ba . 7... . . . . B a . 4 . 2 8 . . Pusz t aapát i Ker k ak ut as ... Magyar s zombat f a ! . . . B. a . 9 . .. ! . . .. . . ! . Ba. 20. . .v . B. a . 6 " .B )l . .c F e l s ő s z ent er zs ébet öl g e . ..... .. !s Ká óc f a Cses z t r e g I . .e .y ! . Cs e. I . B a . 2 . . . .. . 1 1 Sz en4 Szen. Pu s. z. 8Pu s z. l . 10Ba. 9Szi .Al 4 . . . ... ! Szen. I ! . sósz ent er z sébet .... . . ! P u s 7 !z. Szen. . 5 . . Sz en1. P u s z. 6 " . ) Vel emér . .. Sz i l 7 Szi Cs e. 1 . Szen. 1. . l . 7 ! ! S zi l . 9 . P u s z. 4 . ! . . ! .. . Cseszt r eg1 ! Kógyár . 1 . ! . . !! Szi l vágy Sz ent gy ör gy völ gy 2Szen. ! .. 2 . ! " )t . Szi l . 30 Pór s zomba . S zi l . 3 S zi l . 1 2 ! S ze n . 3 .. . !.. . ! . zi l . 8 . Szi l . 2 9 ! !. . ! . Szi l . 1S . ! . ! !! ! Szent györ gy völ gyMár . . . S zi l . 4 ok f öl d Szi l . 5 Szi . ! Cs esz t r eg l . 6 S zi l . . . .2 ! . ! s. z. 1. . ) . Por Sz i l vágy 14" Szi l . 41 Porsz-1 b. 1 Szi l . 35. . . Ker kabar abás1 Ker Nemesnép l . 33 !Szi . . ! . . Zab. 1 Zal abak sa S zi l . 3 6 " ) S zi l . 4 0 Ker kabar abás1 . . . . ! l . 34 l . 31Szi Zal abaksa1Sz i l vágy 31Szi . Nov a " Bagl ad ) !

!

!

!

!

!

!

! . S S . ! . . ! ! S

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

S k S SS S S S . ! SS k S! . SS !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

165000

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k

!

!

160000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

! !

!

!!

! !!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

k

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!! ! !

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

150000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Bödeháza !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!!

! !

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

! !

! !

!

!

!

! !

! !!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

145000

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

140000

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! ! !

! !

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

! !

!

! !

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

. !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Zebec ke2Zeb. 2 " ) . !

!

!

Nova !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

!!

!

!

!

!!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. ! !

!

!

!

!

! !

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!! !

! !

!

!

!

! !

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

ek

!

! !

! !

! !

!

!!

!

!

!

!!

!! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

. ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

! !

!

k !

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!!

!

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

!!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

. !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!k .

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

! !

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

! !

!

!

! !

k !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

2, 5

5

10

k m

k

!

!

!

!

!

!

. ! k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. ! k

!

!

0

!

. ! k

!

!

!

!

!

!

.

Ker k at esk ánd L422 L. 422 S z éc si sz i get Kányavár 364 . ! L. 326L. L . 4 1 7 310 L. 84 L. 9 L. . .L . . .. V. 7 V. 8 9 !. 6 . . .. . . . . . .. . L . 9 2 L . 4 . L . 9 3 L . 9 8 . . . . . . . . . . . . .. . V. 3 V. .. . ... . .. .. .. . .. . . ..... . .. .L. L . 7 9 .. .. . L . 6 . . . . 25V K. 3 . 8 . . . . L. 272. .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . ! L . 7 6 . . .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . .. . . . .. . . . . . . . . . .. . . . . . .. . . . . .. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . .. . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .... . . . . . .. .470000 . .. .. . . . .. . 46500 . . . . ..... . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455000. 4 6 0 0 0 0 0 . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . ... ....... . . .... . !

!

. .

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

! !

r Or Ny 1 Be ! Or . Ny. 2 . Páka Or . Ny. 6 . Or t aház aNy 1 . Or t aház aNy 6 !

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

. ! ! .

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

S F-1

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

. Zeb. 4 Mi kekar ác sonyf a . . ." ) " ) Zeb. 3 . Zeb. 1 !b Her ny ékZe Z. e e k e " )c becke1 C s e r t al akos ! . Or . 16Or . . 8 . . .. Or . 12O. ...... . r . 4 . . . . . LENTI . . O r . 3 3 . . O r . 5 . 18Ki . . Ny. 4Or .. s sz i g e t Or . Ny. 3Or . .á. .a O r t a h z O r . 3 1 ! . . . . O r . 2. .. .r Or t aház aNy 5O . . Ny. 5 O . 1.. .r ! . . Cs ömödér. . . Or . 34 . .. I k l ódbör dőc e -p !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

Ker k abar abás !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Bár sz ent mi hál yf aI Bm. I . Zeb4 !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Te l l ur i kusmé r é s

!

! !

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

VSPmé r é s Sze i zmo ka r ot ázsmé r é s

Mágne s e sdz mé r é s Ma gne t ot e l l ur i kusmé r é s

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

S

!

!

Vi s s za a dot tme ddős zé nhi d r o gé nkút

Gr a vi t ác i ósmé r é s

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

! . . !

!

!

k !

!

k !

!

!

Di gi t ál i smé l yfúr ás g e o fi zi ka ia da t

S

!

!! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

Vi zs gál a t it e r ül e t Szé n hi dr o gé n kut a t ófú r ás( MBFH)

.

k

!

!

!

!

! ! !

! !

!

!

. ! k

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

! !

L. 410 Goszt ol a . Lendvadedes !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

k k k k . ! k !.k k kk kk .k k k ! k k k kk .k ! kkk k k k k k k k !.k . ! k . k ! S k . ! . ! k k . ! .k !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

450000

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

445000

!

!

!

!

!

!

440000

!

!

!

!

!

!

!

!

435000

! !

!

!

!

!

!

!

430000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

Rédi cs

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S

!

!

. ! k

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

425000

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

420000

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

! !

k

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!!

!!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

!

!

!!

! !

! !

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

Re1 Re. 1 ! . Res zne k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!!

!

!

!

Bel s ősár d Zal asz ombat f a j ár t óház a Gábor j ánház aSzí Kűl s ősár d KS-1 !!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! ! !

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!


!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

Lendvaj ak abf a !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! . . !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! ! !

! !

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

! ! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!

! ! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

ka r Ke

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

155000

!

!

S k . ! k k k

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

! !

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

S

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

170000

!

!

165000

!

160000

!

155000

!

Cs er ta

!

!

150000

!

!

!

145000

!

!

140000

170000

!

Fú r ás i é sg e o fi zi k a i fe l mé r t s é g : Őr s é g

Ko mp l e xé r zé ke nys é gié st e r he l he t ős é gi vi zs gál a t it a nul mány MFGI MBFHe g yüt t mű ködé s20 15.

Mé r e t a r án y: Ve t ül e t : Dát u m:

EOV

2 01 5. 08. 17 .

Me gr e nde l ő : Di g i t ál i ss ze r k. : El l e nő r i zt e :

J óv áh a gyt a :



8 .me l l é k l e t

Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Recommend Documents