Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Herman Ottó Intézet

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján

Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita1, Bibók Zsuzsanna3, Bujdosó Éva1, Demény Krisztina1,Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Horváth Zoltán1, Jencsel Henrietta1, Kerékgyártó Tamás1, Korbély Balázs3, Kovács Gábor2, Kovács Zsolt1, Laczkóné Őri Gabriella1, Maginecz János4, Monspart-Molnár Zsófia3, Müller Tamás1, Nádor Annamária1, Németh András1, Paszera György1, Redlerné Tátrai Mariann1, Selmeczi Pál1, Szentpétery Ildikó1, Szőcs Teodóra1, Thamóné Bozsó Edit1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Varga Renáta1, Veres Imre2, Végh Hajnalka1, Zilahi-Sebess László1 1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest, 2015. 10. 01.

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2015. 10. 01.

Andó Anita

2015. 03. 12.

Dr. Koloszár László

2015. 03. 11.

Lektorálta:

A jelentés:

2

225

oldalt,

55

ábrát,

48

táblázatot,

7

függeléket,

8

mellékletet tartalmaz.

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet

Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 9. § (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3


Tartalom

Bevezetés .................................................................................................................................. 10 1. A vizsgálati terület jellemzése.............................................................................................. 11 1.1. Balaton vizsgálati terület földrajzi leírása ..................................................................... 11 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza ........................................................................ 11 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet ......................................................................... 19 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 24 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 25 1.2. Balaton vizsgálati terület földtana ................................................................................. 28 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága ................................................. 28 1.2.2. A terület földtani viszonyai .................................................................................... 35 1.3. A terület vízföldtani viszonyai ...................................................................................... 52 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 52 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 56 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai .................................................. 57 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 58 1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) ........................................... 63 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek .......................................... 63 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások ......................... 67 1.4.3. Határ menti víztestek .............................................................................................. 81 1.4.4. Monitoring .............................................................................................................. 81 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés ............................................................... 85 1.4.6 Intézkedések és környezeti célkitűzések ................................................................. 89 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 90 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) .......................................... 90 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás ............................................................................................ 90 1.5.3. Egyéb nyersanyagok .............................................................................................. 90 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) ............................................................................................. 96 2. A tervezett bányászati vizsgálati tevékenység vizsgálata .................................................... 97 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok ........... 97 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők ........................................................ 97 2.1.2. A Balaton terület szénhidrogén vagyona ............................................................. 106 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása ........................ 111 4

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2.1. Kutatási módszerek .............................................................................................. 111 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) ...................................................... 118 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása .......................................................... 119 2.4.1. Közlekedési viszonyok ......................................................................................... 119 2.4.2. Energiahálózatok .................................................................................................. 126 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél ............................................................................................................... 131 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása ........................................................ 136 2.7. A terhelés várható időtartama ..................................................................................... 138 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk ............................................. 138 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama .............................................................................. 138 2.7.3. A termelési szakasz időtartama ............................................................................ 139 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak ................................................................ 140 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek ..................................................................... 142 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése...................................................... 146 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ..................................................................................................... 146 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................................... 146 3.1.2. Zajhatás és rezgések ............................................................................................. 151 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások.............................................................................. 152 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások .................................................................... 152 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 153 3.1.6. Tájvédelem (HOI) ................................................................................................ 156 3.1.7. A termőföld védelme ............................................................................................ 157 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem ............................................................................. 159 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme ......................................... 160 3.1.10. Társadalmi vonatkozások ................................................................................... 167 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása ............................................................................................................. 168 3.2.1. Hatások a rezervoárokban .................................................................................... 168 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között ............................................................ 172 3.2.3. Hatások a felszínen............................................................................................... 173 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása ................................................................................... 174

5

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) ............................................................................................................... 175 Irodalom ................................................................................................................................. 179 Internetes hivatkozások .......................................................................................................... 183 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása ..................................... 185 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ..................................................................................................... 187 Függelék ................................................................................................................................. 208 Mellékletek ............................................................................................................................. 225

Ábrajegyzék 1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése ................................................................................ 12 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése ........................ 14 3. ábra. A Balaton vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén ......................... 16 4. ábra. Balaton vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta (%). (Népszámlálás 2011) .. 18 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Balaton vizsgálati területen (%). (Népszámlálás 2011) .................................................................................................................................... 19 6. ábra. Talajtípusok a Balaton vizsgálati területen (VKGA 2009) ......................................... 20 7. ábra. Balaton vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ................................................................................................................................. 21 8. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ........................... 28 9. ábra. A vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése ..................................................................................................................... 36 10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010 alapján) a vizsgálati terület határvonalával ...................................................................................................................... 37 11. ábra. A kijelölt vizsgálati terület határa lilával jelölve és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, pirossal jelölve a három értelmezett szelvény (Mi–10, Mi–15, Mi–17) .......... 38 12. ábra. A K-Ny-i irányultságú Mi-10 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 39 13. ábra. A K–Ny-i irányultságú Mi–17 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 40 14. ábra. Az É-D-i irányultságú Mi–15 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 41 15. ábra. A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival ........................................................................................................................ 43 16. ábra. A Balaton vizsgálati területre eső földtani szelvények nyomvonala ......................... 47 17. ábra. Az 1. sz. földtani szelvény......................................................................................... 48 18. ábra. A 2. sz. földtani szelvény .......................................................................................... 49 19. ábra. A 3. sz. földtani szelvény .......................................................................................... 50 20. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja ............................................................................................................................. 59 21. ábra. A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, 6

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével ......................................................................................................... 60 22. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben .................................................. 62 23. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ............................ 65 24. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ...................................................................................................................... 66 25. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ............................................ 70 26. ábra. Hulladékgazdálkodás................................................................................................. 71 27. ábra. Szennyezett területek ................................................................................................. 72 28. ábra. Ipari létesítmények, káresemények ........................................................................... 73 29. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ........... 74 30. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ............................................................................................... 75 31. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ............................................................................................................................................. 78 32. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ............................................................... 83 33. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen85 34. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ...................................... 91 35. ábra. A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése ........................................ 100 36. ábra. Badeni zátonyképződmények vonulata 3D hatású mélységtérképen ...................... 102 37. ábra. A Tatárvár telep területére idő-mélység konverzió segítségével készített vastagságtérkép a badeni képződményekre ....................................................................... 104 38. ábra. A Balaton vizsgálati terület szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén ................................................................................ 107 39. ábra. Rotary típusú fúrási eljárás berendezései ................................................................ 112 40. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ................................... 113 41. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ..................................................................... 114 42. ábra. Irányított ferde fúrás ................................................................................................ 115 43. ábra. A rétegrepesztés folyamata ..................................................................................... 116 44. ábra. A Balaton vizsgálati terület térségének (Zala- és Somogy megye) vasút- és közúthálózata. (2013) ........................................................................................................ 119 45. ábra. A Balaton vizsgálati terület térsége (Zala- és Somogy megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ........................................................................................................... 123 46. ábra. A Balaton vizsgálati terület és térségének villamosenergia ellátásának térképe ..... 126 47. ábra. A Balaton vizsgálati terület és térsége szénhidrogénszállító vezetékeinek térképe 129 48. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között........................................... 131 49. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására .............. 132 50. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) ........ 134 51. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint. ........................................................................................................................................... 134 52. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) ........... 135 53. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között .. 137 54. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) ........................................................................ 144 55. ábra. A Balaton vizsgálati terület térségében található zalaegerszegi- és kaposvári légszennyezettségi zónák (a közigazgatási területek határai alapján), valamint a térségben levő manuális mérőhálózat állomásai ................................................................................ 148

7


Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai ............................................................................ 11 2. táblázat. A Balaton koncesszióra javasolt terület sarokpontjai ............................................ 12 3. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok ................................ 13 4. táblázat. A Balaton koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok 13 5. táblázat. Balaton vizsgálati terület tájbeosztása ................................................................... 14 6. táblázat. Balaton vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben ........................................................................................................................... 20 7. táblázat. Balaton vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) ................ 24 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében ........................................................................................................... 28 9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre ........................ 29 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH).......... 31 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) ................ 32 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások ................................................................................................................................. 32 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ................................................................................................................................ 34 14. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) ............... 34 15. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ............................................................................................................................................. 35 16. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre51 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai ....................................................... 51 18. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek ........................................ 63 19. táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíztestek .................................................. 64 20. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek ................ 67 21. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből ................................................. 67 22. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint ............. 68 23. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) .......................................... 68 24. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ............. 69 25. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ...................................................................................................................... 69 26. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai ............. 75 27. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak (OGYFI) ............................................. 77 28. táblázat. A területen és 5 km-es körzetében lévő, létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak ........................................................................................ 78 29. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) ............................................................... 80 30. táblázat. A 2007. évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban .............. 80 (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) 80 31. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében ...................... 81 32. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai ........................................................ 82 33. táblázat. Felszín alatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása ............................................................................................................................................. 83 34. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata ............................ 86 35. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota ...................................................... 88 8

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 36. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota .................................................................. 88 37. táblázat. A Balaton koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek .......................................................................................................................... 90 38. táblázat. A vizsgálati terület és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai .................................................................................................................................... 91 39. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai ................................................................................................................. 92 40. táblázat. A Balaton vizsgálati terület és 5 km-es környezetének szénhidrogén előfordulásais és kezdeti földtani kőolaj illetve éghető földgáz vagyona ......................... 107 41. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Balaton vizsgálati területre ......... 109 42. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén- kutatási termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon .......................................................................................... 142 43. táblázat. A Balaton vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) és Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása .................................................................................................................. 149 44. táblázat. A Balaton vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) és Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása .................................................................................................................. 149 45. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013). ....................................................................................................... 150 46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). ....................................................................................................... 150 47. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Balaton vizsgálati területen (I.–II. kategória) ........................................................................................................................... 161 48. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája ............................. 162

Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa ........................................................................................................................................... 208 2. függelék. Rövidítések ......................................................................................................... 208 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége .................... 211 4. függelék. Helyi védettség alatt álló természeti értékek ...................................................... 213 5. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények ..................................... 216 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben .................. 217 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben ................................. 221

Mellékletek 1. melléklet. Balaton. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Balaton. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Balaton. Prekainozoos aljzat (HAAS et al. 2010.) 4. melléklet. Balaton. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Balaton. Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6. melléklet. Balaton. Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Balaton. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Balaton. Fúrási és geofizikai felmértség

9


Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag – így a szénhidrogén – kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet (Rendelet) szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembe-vevő vizsgálatokat jelenti. A Rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a Rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A Rendelet alapján elkészítettük Balaton terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a Rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

10

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Balaton vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 621,1 km2 kiterjedésű. Somogy, Veszprém és Zala megyék területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is. 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13=1

Vizsgálati terület EOV Y EOV X (m) (m)

502300 502300 507000 507000 517031,05 537171,94 542000 542000 518023 518023 512000 512000 502300

139000 152000 152000 153667,89 153667,89 159600 160000 140000 140000 142110 142110 139000 139000

Id

1 2 3 4 5=1

5 km-es környezet EOV Y EOV X (m) (m)

497300 547000 547000 497300 497300

165000 165000 134000 134000 165000

A terület (1) sarokpontja Esztergályhorváti község K–i határának közelében található. Innen K felé 4,7 km-re van a (2) pont, majd innen É felé 1,7 km-re, Sármellék K-i határában a (3). K felé 10 km-re, részben a Balatonon át Balatonberény területén a (4), majd KÉK-i irányban 21 km-re, végig a Balaton területén haladva az (5). Innen majdnem pontosan K-i irányban 4,8 km-re, még mindig a vízfelületen Balatonboglárig a (6) pont, ahol D-nek fordul a határ és 20 km-t haladva Öreglak és Somogyvár között eléri a (7) pontot. Innen Ny felé Marcali város területén keresztül, 24 km-re, Horvátkút és Somogysámson között félúton a (8), É-ra 2,1 km-re a (9), Ny felé 6 km-re, Sávolytól ÉNy-ra kb. 1 km-re a (10), majd D-re 3,1 kmre, Sávoly és Szőkedencs között a (11), majd Ny felé 9,7 km-re, Garabonc D-i határában a (12), ahonnan É felé 13 km-re a határ beköt az (1) pontba (2. ábra). A terület legnagyobb tengerszint feletti magassága 254,2 mBf a Marcali-háton, Kéthelytől DNy-ra 2,7 km-re. A legmélyebb pont a Zala bal partján, a Balatonba torkollásnál található, kb. 104 mBf.

11


1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése

A koncesszióra javasolt területből a hatályos szénhidrogén bányatelkek területét eltávolítottuk (2. táblázat). Balaton Balaton térrész határponti koordinátákkal: 621,11 km2 Balaton koncesszióra javasolt terület: 578,04 km2 Balaton szénhidrogén bányatelkek területe: 43,07 km2 2. táblázat. A Balaton koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id

EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15=1

542000 542000 529500 529500 518023 518023 512000 512000 502300 502300 507000 507000 517031,05 537171,94 542000

16 17 18 19

540930 540930 539000 537800

160000 140000 140000 145635,72 141020,97 142110 142110 139000 139000 152000 152000 153667,89 153667,89 159600 160000 szigetpoligon

12

144700 145970 145970 145100

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Id

EOV Y (m)

EOV X (m)

20 21 22 23 24

537800 538570 538570 539280 540930

144550 144550 143850 143850 144700

A 3. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet. A 4. táblázat a koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg. 3. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település

Badacsonytomaj Balatonberény Balatonboglár Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonmagyaród Balatonmáriafürdő Balatonszentgyörgy Balatonújlak Buzsák Csömend Esztergályhorváti Fonyód Főnyed Garabonc Hollád Keszthely Kéthely Lengyeltóti

Megye

Veszprém Somogy Somogy Somogy Somogy Zala Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Zala Somogy Somogy Zala Somogy Zala Somogy Somogy

Település

Marcali Nagyrada Nikla Ordacsehi Öreglak Pusztakovácsi Sármellék Sávoly Somogysámson Somogyszentpál Somogyvár Szegerdő Szőkedencs Táska Tikos Vörs Zalakomár Zalaszabar Zalavár

Megye

Somogy Zala Somogy Somogy Somogy Somogy Zala Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Zala Zala Zala

4. táblázat. A Balaton koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település

Badacsonytomaj Balatonberény Balatonboglár Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonmagyaród Balatonmáriafürdő Balatonszentgyörgy Balatonújlak Buzsák Csömend Esztergályhorváti Fonyód Főnyed Garabonc Hollád Keszthely Kéthely Lengyeltóti

Megye

Veszprém Somogy Somogy Somogy Somogy Zala Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Zala Somogy Somogy Zala Somogy Zala Somogy Somogy

Település

Marcali Nagyrada Nikla Ordacsehi Öreglak Pusztakovácsi Sármellék Sávoly Somogysámson Somogyszentpál Somogyvár Szegerdő Szőkedencs Táska Tikos Vörs Zalakomár Zalaszabar Zalavár

Megye

Somogy Zala Somogy Somogy Somogy Somogy Zala Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Zala Zala Zala

13


2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése barna vonal – a vizsgálati terület, fekete vonal – a vizsgálati terület 5 km-es környezete rózsaszín poligon –Balaton koncesszióra javasolt terület

A vizsgált terület MAROSI, SOMOGYI szerk. (1990), és DÖVÉNYI szerk. (2010) alapján 95%ban a Dunántúli-dombsághoz és 5%-ban a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytájhoz tartozik (5. táblázat, 3. ábra). 5. táblázat. Balaton vizsgálati terület tájbeosztása Nagytáj

Középtáj

Külső-Somogy Belső-Somogy

Kistájcsoport

nincs

nincs

Dunántúli-dombság Balatonmedence Nyugat-magyarországi peremvidék

nincs

ZalaiKelet-Zalaidombvidék dombság Összesen

Kistáj

Nyugat-KülsőSomogy Marcali-hát Nyugat-BelsőSomogy Kelet-Belső-Somogy Kis-Balaton-medence Nagyberek Somogyi parti sík Balaton Zalaapáti-hát Zalavári-hát

km2

%

21,7

3,5

130,1

21,0

16,1

2,6

56,7 111,5 163,6 15,7 74,7 18,5 12,5 621,1

9,1 18,0 26,3 2,5 12,0 3,0 2,0 100,0

A terület 95%-a a Dunántúli-dombsághoz tartozik, 58,8% a Balaton-medence területére esik, ebből is 12% maga a Balaton (5. táblázat) [a szövegben a CORINE területhasználati adatok szerint 14,58% (7. táblázat), a talajtérkép adatai szerint 9,5% (46. táblázat) a vízfelület. Ezeket az adatokat nem állt módunkban felülvizsgálni] és 46,8% berek.

14

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Balaton egy ÉK–DNy-i tengelyű medencét tölt ki, mely a Dunántúli-középhegység DK-i előterében húzódó medencesor (a Bicskei-medencétől a Lenti-medencéig) egy tagja. E mélyedéseket keresztirányú, ÉNy–DK-i csapású hátak tagolják, melyek a tó kialakulásakor még kis medencékre osztották a tómedret, ami csak kb. 25–30 000 évvel ezelőtt, a hátak különböző mértékű erodálódásával vált egységes vízfelszínné. A tó olykor akár 6 m-rel magasabb vízállását (és ennek megfelelően nagyobb kiterjedését) fiatal abráziós színlők és turzásszintek, valamint a vizenyős, lápos, tőzeges berkek jelzik. A vízszint ilyen mérvű ingadozását a történelmi időkből is ismerjük. Napjainkban a Sió-zsilippel tartják viszonylag állandóan a vízmagasságot, az engedélyezett 0,5 m-es ingadozás a biológiai egyensúly megőrzéséhez, a vízcserélődéshez elengedhetetlen. A partvédelem miatt rendkívül megnövekedett a kiépített partszakaszok hossza, és alig maradt természetes állapotú rész, pedig a nádasoknak a tó vizének tisztításában és a természetes biológiai egyensúly fenntartásában felbecsülhetetlen szerepe van. A Kis-Balaton-medence és a Nagyberek (a Balaton nagyobb kiterjedése esetében a tómeder részei) területének csökkentésében elsősorban a Zala folyószabályozásának van szerepe. Korábbi méretüket vastag tőzegtelepek, lápi mész, lápi föld előfordulásai jelzik. Mivel a Kis-Balaton a Balaton derítőmedencéje, ezért a folyamatos tőzegbányászat továbbra is szükséges. A relatív relief a hátak és az alluviális síkok találkozásánál 5–10 m/km2, másutt sokkal kevesebb, néhol még a 2 m/km2-t sem éri el. A Nagyberek a Balaton egykori öble a Maklári- és a Marcali-hát között. A sík, kisformákban gazdag felszínen turzásgátak, homokformák, hosszanti vizenyős mélyedésekkel, lápteknőkkel váltakoznak. A relatív relief 0–4 m/km2, a szegélyeken 4–8 m/km2. Jellegzetes antropogén formák a régi csatornák és gátak, melyeket felülírtak a derítőmedence-rendszer kiépítésének munkálatai során létesített hasonló formaelemek. A Somogyi-parti-síkba DK felől érkező hátak alámosott felszínei meredek, szakadékos perem mentén érintkeznek a parti alluviális síksággal. A köztes völgyek kis berkek, feltöltődő felszínek, vizenyős területek. Az alacsony és magas partfalak közötti parti sáv a szabályozások előtt mocsaras turzásrendszer volt, ma kultúrterület.

15


3. ábra. A Balaton vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000)

A Balaton-medencét (és a vizsgálati területet) Ny-ról a Nyugat-magyarországi peremvidékhez tartozó Zalaapáti-hát Zala menti peremének jellegzetes völgyvállai, illetve a Zalavári-hát D-i elvégződésének makro- és mikroformákban szegény, tagolt hullámos síksága határolja. A Balaton-medence D-i határa Somogyország. Nyugat-Belső-Somogy futóhomokformákkal tagolt, D felé alacsonyodó hordalékkúp-síkság. Felszínén É–D-i 16

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tengelyű lapos, széles völgyek, köztük tágas, lapos, többnyire vizenyős mélyedések, É–D-i irányban rendeződött buckasorok, lepelhomokkal fedett teraszszerű formák találhatók. A relatív relief a buckás részen 12–40 m/km2 — a felszín hullámosságának függvényében. A Marcali-hát közel 10 km széles, D felé keskenyedő és alacsonyodó forma, mely a nagy Belsősomogyi-hordalékkúpot Ny-i és K-i részre osztja. A területre eső részen a relatív relief 50– 100 m/km2. Kis szerkezeti völgyek tagolják. A Balaton felé leszakadó lejtők instabil, mozgásveszélyes felszínek. Kelet-Belső-Somogy hordalékkúp-síkságán futóhomokformák (hosszanti buckák, szélbarázdák, maradékgerincek, garmadák, széllyukak) találhatók. A felszínt viszonylag sűrűn lapos, meridionális völgyek osztják. A relatív relief 3–20 m/km2, a peremeken nagyobb. Nyugat-Külső-Somogy É-D-i hátak rendszere, melyet az Osztopánivölgy különíti el a Belső-somogyi hordalékkúptól. Erősen tagolt domborzatú felszínének csak kis, Ny-i része esik a területre, jellemzően a Balaton menti Somogyi-parti-síktól elválasztó töréslépcső magas, meredek lejtői, melyeket gravitációs tömegmozgások alakítanak folyamatosan. Az innen hátraharapódzó, ujjszerűen elágazó, mélyen bevágódó völgyeket löszformák (mélyutak, -löszcirkuszok, -löszpáholyok) jellemzik. A vizsgált terület legnagyobb részén az éghajlat mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, a Zalaapáti-hát és a Kis-Balaton-medence a mérsékleten hűvös határon, a Somogyi-parti-sík a mérsékelten száraz és mérsékelten nedves határon helyezkedik el. Az évi napfénytartam 1950–2010 óra, nyáron 790–810, télen 190–200 óra. Az évi középhőmérséklet 10,0–10,3 °C, a Balaton partján kicsit melegebb. A napi középhőmérséklet április 1–6-tól (a Balaton közelében leghamarabb) 194–198 napon át (október 17–21-ig) 10 °C fölött marad (a tó közelében október 20–22-ig, 200 napon át). Az utolsó tavaszi fagyok a Balaton mentén április 5–10-e, máshol április 8–12-e, a Marcali-háton április 15–20-a körül, míg az első őszi fagyok a tónál október 26–28-a, máshol október 20–25-e táján várhatók, ez évente (a tónál 200) 190– 195 fagymentes napot jelent. A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,0–33,5°C, míg a téli minimumoké a tó mentén –14,0 – –15,0°C, másutt –16 – –17°C. A Balaton vizének átlagos havi hőmérséklete májustól szeptemberig rendre: 17,2°C, 21,4°C, 22,9°C, 22,5°C, 18,9°C. A csapadék évi összege a területen 620–750 mm. Évente átlag 30–35 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga18–25 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): Kelet-Belső-Somogyban 0,96, a Kis-Balaton D-i részén 0,98, máshol 1,0–1,02. Legnagyobb érték a Marcali-háton és a Somogyi parti síkon: 1,04–1,08. Általában az É-i, a Balaton partján az ÉNy-i, a terület Ny-i határa közelében a Ny-i szélirány a leggyakoribb. Az átlagos szélsebesség maximuma >=3 m/s, a magasabb tetőkön és a tó felszíne felett kissé nagyobb (3,5 m/s). A tóparton a zivatarok és a hidegfrontok hirtelen szélerősödéssel járnak. A frontok előtt hirtelen erős D-i, DK-i szelek támadhatnak. Az éghajlati adottságok kedvezőek az üdülés és az idegenforgalom számára, a hőigényes, hosszú tenyészidejű szántóföldi és kertészeti kultúráknak. A magasabb zalai hátakon erdő- és vadgazdálkodás, állattenyésztés folyik. A vizsgált terület társadalmi–gazdasági helyzetét a 3. függelék, a települések elhelyezkedését az 1. ábra mutatja be. A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 66 fő/km2 volt, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (107 fő/km2). A területen belül azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Az országos átlagot meghaladó népsűrűséggel Keszthely, Balatonboglár és Marcali rendelkezett, de általánosságban megfigyelhető, hogy a part menti településeken magasabb a népsűrűség. A korszerkezet kedvezőtlennek tekinthető, a 65 év felettiek száma összességében meghaladta a gyermekkorúak számát, az elöregedési index (a ≥65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, ≤14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának 17

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 119% volt, ugyanakkor a vizsgált területen markáns kettősség figyelhető meg. Bár egyéb mutatók a part menti települések és Marcali tekintetében jobbak, a korszerkezet lényegesen kedvezőtlenebb a belső-somogyi, belső periférikus helyzetű településekénél (Népszámlálás 2011). Az iskolázottság tekintetében a Népszámlálás adatai szerint a teljes népesség átlagosan 27%-a végezte el az általános iskola 8. évfolyamát. Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság 21,5%-a, érettségizett több, mint 25%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 12,5% volt, így az iskolázottság szintje a térségben kismértékben elmarad az országos átlagtól. Magasabb, az országos átlag körüli, vagy azt meghaladó értékekkel a Balaton-parthoz közelebb eső, valamint a nagyobb települések rendelkeztek (Népszámlálás 2011).

4. ábra. Balaton vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta (%). (Népszámlálás 2011)

A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 43,5% volt, ami alacsonyabb valamelyest az országos átlagnál (44,5%). Ebben az esetben is jól azonosítható a partközeli és parttól távolabbi települések közti társadalmi–gazdasági különbség. A parttól távolabb eső, belső periférikus helyzetű településeken élők gazdasági aktivitása jóval alacsonyabb. A munkanélküliségi ráta (4. ábra) átlagosan 12,3%-volt, ami gyakorlatilag megegyezett az országosan mért 12,6%-kal. A területi különbségeket tekintve ebben az esetben is megállapítható a belső periféria lemaradottsága (Népszámlálás 2011). A lakosság jövedelmi viszonyai összességében kedvezőtlennek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben nem érte el az 620 000 Ft-ot, az országos átlag ebben az időszakban közel 782 000 Ft volt. Ebben a tekintetben szintén jelentős területi különbségek figyelhetők meg (5. ábra). A legszegényebb településen (Tikos) az egy lakosra jutó jövedelem 2011-ben a leggazdagabb település (Fonyód) értékének mindössze 31%-át érte el. Összességében megállapítható, hogy part menti területek és Marcali lakosai magasabb jövedelemmel rendelkeztek (NAV Személyi jövedelemadó statisztika).

18


5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Balaton vizsgálati területen (%). (Népszámlálás 2011)

A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a cigány (3132 fő) és a német (1805 fő), a többi kisebbség összlétszáma kevesebb, mint 400 fő volt. A cigány kisebbség főként Belső-Somogy periférikus helyzetű, aprófalvas területén él, részarányuk számos településen meghaladta a 10%-ot, Szegerdő és Somogysámson településeken pedig a 30%-ot is. A német kisebbség főként a Balaton-part településein és a Kis-Balaton környékén él, részarányuk 6 településen haladta meg az 5%-ot, a legmagasabb arányban pedig Esztergályhorvátiban (7,4%) és Balatonberényben (8,2%) élnek (Népszámlálás 2011). 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet 1.1.2.1. Talajtípusok A vizsgált területen majdnem 42% a lápos talajok (lecsapolt és telkesített síkláp, síkláp és lápos réti talajok) részaránya (6. táblázat, 6. ábra), melyek a Balatonba érkező vizeket szűrő berkekben találhatók. Ezek a területek elsősorban a lápi élővilág természetes élőhelyei. A láptalajokra az állandó vízborítás alatt bekövetkező szerves anyag felhalmozódás jellemző, természetes termékenységük gyenge, elsősorban láp- és mocsárrétek (sásos, gyékényes, nádas társulások), a szárazabb részeken rétek, ritkán szántók. A terület közel 1/3-án agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók. Zömmel löszös, kisebb részben homokos talajképző üledéken keletkeztek. Mechanikai összetételük a talajképző üledék szemcseeloszlásának függvényében vályog, homokos vályog. Vízgazdálkodásuk a homok tartalomtól függ, minél több a homok, annál kedvezőtlenebb. Kémhatásuk a kilúgozottság függvényében erősen vagy gyengén savanyú. Zömmel szántók, erdők, szőlők, és gyümölcsöskertek. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajnál alacsonyabb térszínen, löszös talajképző üledéken kialakult barnaföldek vályog, homokos vályog mechanikai összetételűek, kedvező vízgazdálkodásúak, gyengén savanyú kémhatásúak, jó termékenységűek. Főként 19

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet szántók és erdők, gyümölcsösök. A barnaföldnél még lankásabb térszínen csernozjom–barna erdőtalajok keletkeztek löszös üledéken, melyeknek az előző kettőnél nagyobb a szerves anyag tartalma és mérsékeltebb a kilúgozottsága. Elsősorban szántók, szőlők. Az erdő alárendelt. A Nagyberek Balaton felőli oldalán humuszos homoktalajok találhatók a gyeppel borított, illetve lakott kultúrtájnak minősülő felszínen. A réti talajok a felszín közeli talajvíz miatt korlátozott termőrétegűek, elsősorban szántók. A réti öntések homokos vályog mechanikai összetételűek, termékenységük a szervesanyag tartalom függvénye, általában rétés legelőként hasznosulnak.

6. ábra. Talajtípusok a Balaton vizsgálati területen (VKGA 2009) 6. táblázat. Balaton vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja

7 29 28 0 27 11 9 3 25

20

Talajtípus

Agyagbemosódásos barna erdőtalajok Lecsapolt és telkesített síkláp talajok Síkláp talajok Nyílt vízfelület Lápos réti talajok Csernozjom – barna erdőtalajok Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) Humuszos homokos talajok Réti talajok

Terület (km2)

222,90 124,30 91,10 59,00 44,78 30,50 22,20 16,50 7,20

%

35,800 20,007 14,680 9,500 7,300 4,900 3,600 2,600 1,200

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Talajtípus kódja

26 16 1

Talajtípus

Réti öntéstalajok Réti csernozjomok Köves és földes kopárok Összesen

Terület (km2)

1,90 0,70 0,020 621,00

%

0,310 0,100 0,003 100,0

1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három–három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja.

7. ábra. Balaton vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013)

21

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület kb. egyharmada az erősen veszélyeztetett főcsoport legkevésbé veszélyeztetett kategóriájába tartozik. Az előforduló láptalajok a biogén oldódásra, a felületi és vonalas erózióra, a talajvíz emelkedésére és a tömörödésre a legérzékenyebbek. A közepesen veszélyeztetett agyagbemosódásos barna erdőtalajok a savanyodásra, és a tömörödésre nagyon érzékenyek. Homokos talajképző üledékből keletkezett változataik egészen a köves, földes kopárig erodálódhatnak. Ez a veszély a lankás völgyoldalakon és a mélyebb, talajnedves részeken kisebb. A humuszos homoktalajokat a statikai egyensúly megbontása révén a roskadás, valamint az erózió fenyegeti. A talajvédelem az egész vizsgálati területen figyelmet, az erősen veszélyeztetett területeken kiemelt figyelmet kíván. 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A terület nyugati részén közel természetes állapotban maradtak fenn különféle vizes élőhelyek, az országos védettségnek köszönhetően. A középső és keleti rész jellemzően mezőgazdasági művelés alatt áll (elsősorban szántók), helyenként megszakítva erdőkkel és mocsaras, vizenyős területekkel. A kiszárított lápterületek sok helyen elgyomosodtak. Zalaapáti-hát (Ny) A kistáj potenciális erdőterület, klímazonális vegetációtípusát szubmediterrán bükkösök jelentik, melyek az alacsonyabb térszíneken gyertyános-tölgyesekbe mennek át. A patakvölgyekben égerligetek alakultak ki. Régen kiterjedt irtásrétek voltak a települések környékén, ahol legeltettek, majd később gyümölcsösöket, zártkerteket alakítottak ki. Zalavári-hát (ÉNy) A kistáj potenciális erdőterület, ahol természetes gyeptársulások előfordulása valószínűtlen. Klímazonális vegetációtípusát nagyrészt a bükkösök jelentik, gyertyánostölgyesek eredetileg csak a patakvölgyekben voltak. A platókon ma több helyen mészkerülő gyertyános-tölgyeseket találunk. Telepített faállományok közül említésre méltók az akácosok. A kistáj erdőterületei az évszázadok során csökkentek, helyükön szőlőültetvények, zártkertek vagy szántók találhatók, napjainkban is kevés a parlagterület. Kis-Balaton-medence (Ny-on nagy terület) Eredetileg nagyobbrészt lápos-mocsaras terület volt, amely a különböző emberi beavatkozások (lecsapolás, tőzegbányászat, elárasztás stb.) következtében jelentősen átalakult. A még ma is közel természetes nádasok és keskenylevelű gyékényesek tipikus lápi fajokkal jellemezhetők. Elárasztott medrekben, nagyobb csatornákban gazdag hínárnövényzet alakult ki és nagy területet foglal el a kiszárított lápok kotuján felverődött gyomnövényzet. Az erősen ingadozó vízállású részeken mételykórós mocsarak díszlenek, míg kedvező tápanyagellátás mellett gyakoriak a széleslevelű gyékényesek. A magasabb térszintű területek egy részét kaszálórétként hasznosítják, de gyakoribb a szántóföldi művelés. Nyugat-Belső-Somogy (DNy) A kistáj nagy része potenciális erdőterület. Természetes erdőtársulásai főként gyertyánostölgyesek, kisebb részben bükkösök. A vízfolyások mentén keményfás ligeterdők is vannak és a buckaközi mélyedésekben gyakoriak az égeres láperdők. A természetes erdőtársulások helyén ma már sok helyen kultúrerdők: akácosok, erdei- és feketefenyvesek, lucfenyvesek, ill. ültetvényszerű égeresek vannak. Aránylag fejlett a lápi vegetáció, több kisebb (főleg zsombékos) láp tarkítja a területet. A legszárazabb homokon ezüstperjés gyepek díszlenek, a környékükön pedig homoki legelők vannak Az üdébb erdők irtása nyomán mocsárrétek alakultak ki.

22

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Marcali-hát (középső nagy terület) A kistáj döntő részben potenciális erdőterület. A természetes erdőtársulások főleg gyertyános-tölgyesek, a Nagyberek felé tölgy-kőris-szil ligeterdő is előfordul, sőt töredékesen cseres-tölgyessel is találkozhatunk. Nagyobb területarányban szerepelnek a kultúrerdők: akácosok, erdei-, fekete- és lucfenyvesek, ill. a jellegtelen származékerdők. A mélyedésekben helyenként láposodó tavak alakultak ki, néhol fejlett lebegő hínárral. A parti zonációban elterjedtek a keskeny- és széleslevelű gyékényes, ágas békabuzogányos és parti sásos állományok. Többfelé találkozunk mocsári sásossal, de előfordul még zsombéksásos, fűz láp és égeres láperdő is. Egyes szivárgó vizű termőhelyeken fragmentális láprét maradványok, egyes vízfolyások mentén pedig kaszálással, ill. legeltetéssel fenntartott réti csenkeszes és sédbúzás mocsárrétek vannak. Gyakoriak a másodlagos, jellegtelen gyepek. A Balaton partját nádasok szegélyezik, ezek leromlóban, visszaszorulóban vannak és jelentős területeket foglalnak el a szántóföldi és kertészeti kultúrák. A Marótvölgyi-csatorna mentén az egykori, mára kiszárított lápok kotuján nagy kiterjedésű gyomos területek alakultak ki. Balaton (É) Legnagyobb kiterjedésű természetes tavunk az emberi beavatkozások következtében csak részlegesen őrizte meg a többségében hínár- és a parti zonációhoz tartozó eredeti vegetációtípusait. A hínárnövényzet eloszlása és mennyisége — évtizedes időléptékben — igen változó. A nyílt víz felől, a nádasok előtt, azok öblözeteiben jellemzők a víz színén szétterülő fajok. A nádasok területe az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent, ma már csak a tó 2,1%-át borítják. A csak időszakosan víz alá kerülő nádasok sokkal fajgazdagabbak, mint az állandóan elöntött állományok. A nádas és a magassásos öv gyakran széles sávban egymásra csúszik. Nagyberek (K-en nagy terület) A terület mélyebb fekvésű részeinek potenciális vegetációját nádasok, télisásosok, zsombékos és egyéb magassásosok, valamint üde láprétek képezhetik. A kevésbé bolygatott helyeken ezek ma is megtalálhatók. Fűzlápok és égeres mocsárerdők is kialakultak. A csatornák mentén nádasok, gyékényesek, vízi harmatkásások, ágas békabuzogányosok, keskenylevelű békakorsó állományok fejlődnek, a nagyobbakban fejlett rögzült hínárt találunk. Kisebb árkokban mételykórós állományok, az erősen ingadozó vízállású területeken pántlikafüves állományok, míg ahol a víz visszahúzódott keserűfüves mocsári gyomtársulások találhatók. Télisásos-csátés láprétek is előfordulnak, melyekből vízszintcsökkenés és sófelhalmozódás révén sziki őszirózsás kormos csátésok fejlődnek. Kisebb foltokban tengeri szittyós állományok és kékperjés rétek is előfordulnak, de a kiszárított lápterületek jelentős része elgyomosodott. Elterjedtek a (főként réti csenkeszes és sédbúzás) mocsárrétek. A Balaton partját egykor kiterjedt nádasok kísérték, ezek mára visszaszorulóban vannak. Egyes vízfolyások mentén kialakult termőhelyek már inkább keményfaliget-jellegűek, de gyakoriak a nemesnyár-ültetvények, az akácosok, az erdei- és feketefenyvesek és nagy területet foglalnak el a szántóföldi kultúrák. Kelet-Belső-Somogy (DK) A területre a homokon kialakult erdők és a buckaközi mélyedésekben létrejött lápok jellemzők. A humuszos homoktalajok tipikus erdőtársulásai a gyertyános-kocsányos tölgyesek és kisebb kiterjedésben a keményfaligetek. Ma már (aljnövényzetüket és a faállományt tekintve is) jórészt fajszegények. Napjainkra jórészt kultúrtájjá alakult a vidék: rossz termőképességű szántók; akácosok, telepített erdeifenyvesek és más homogén kultúrerdők. Erdőirtással tájképileg értékes kaszálók és fás legelők jöttek létre, melyek spontán erdősülnek. A felhagyott szántók helyén kialakuló másodlagos gyepek szintén 23

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet fajszegények. A teljes talaj-előkészítésseI felújított erdőkben, felhagyott szántókon és nedves élőhelyeken az özöngyomok nagyon elterjedtek. Nyugat-Külső-Somogy (K) A természetes erdőtársulások megmaradt állományai nagyobbrészt gyertyános-tölgyesek, az északias kitettségű völgyekben bükkösök. A természetes erdőtársulások helyén igen gyakran akácosokat, erdei- és feketefenyveseket és más kultúrerdőket, valamint jellegtelen származékerdőket találunk, ill. jelentős a mezőgazdasági kultúrák aránya. Helyenként átszivárgásos, ill. forráslápok alakultak ki. Somogyi parti sík (ÉK) A Balaton egykori ártere, melyet tavaszonként rendszeresen elöntött. A 20. században a homokos part szinte teljes egészében fürdőteleppé alakult: a part túlnyomó részét kikövezték, a síkot kiparcellázták, a déli magaspartok növényzetét belterületi parkokká alakították. A lápi és más érzékeny fajok sokszor másodlagos élőhelyeken fordulnak elő. A vízben álló nádasok, part menti bokorfüzesek és fűz-nyár ligeterdők lakott területek elé és közé szorultak. A nagyobb nádas és magassásos állományok az üdülő övezet mögött, az egykor nagy kiterjedésű télisásosok mellett maradtak fenn, ezt a sávot viszont átvágta az autópálya. A tölgy–kőris–szil ligeterdők nyoma néhány nagytermetű kocsányos tölgy. A művelés visszaszorulása és az élőhelyek felaprítása következtében nagy az inváziós terhelés. Az erdők aránya a területen nem túl nagy (11,21%), szétszórtan helyezkednek el, de döntően a Marcali-háthoz köthetők. Nyugaton inkább bükkösök fordulnak elő, majd dél és kelet felé a gyertyános-tölgyesek válnak jellemzővé. Jelentős a kultúrerdők kiterjedése: akácosok, erdei-, fekete- és lucfenyvesek, ill. nemesnyár-ültetvények találhatók a középső és keleti részeken. Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú, második kategóriaként kelet felé növekvő aránnyal a magántulajdonú erdők következnek. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület középső és keleti része a gazdasági kategóriába esik, míg nyugaton (az országos védettséggel összhangban) a védelmi kategória jellemző. Tűzveszélyességi szempontból összességében a kis tűzveszély kategória dominál, de a középső legnagyobb összefüggő erdőrészben megnő a közepes- és nagymértékű tűzveszély kategória is (a bekezdés forrása: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/). 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (7. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 7. táblázat. Balaton vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód

24

Leírás

112

Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet

121 122

Terület (km2)

%

16,69

2,69

Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat

0,74

1,12

Út-, vasúthálózat, és csatlakozó területek

3,25

0,52

124

Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat – repülőterek

2,92

0,47

131

Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek – nyersanyag kitermelés

0,94

0,15

132

Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek – meddőhányók

0,01

nyom

133

Építési munkahelyek

142

Sport- és szabadidő-létesítmények

211

Nem öntözött szántóföldek

1,19

0,19

15,00

2,42

193,43

31,14

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Kód

Leírás

Terület (km2)

%

221

Állandó növényi kultúrák – szőlők

222

Gyümölcsösök

1,32

0,21

231

Rét/legelő

65,59

10,56

242

Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet

11,67

1,88

243

Elsődlegesen mezőgazdasági területek

5,05

0,81

311

Lomblevelű erdők

68,98

11,11

313

Vegyes erdők

0,63

0,10

321

Természetes gyepek

23,21

3,74

324

Átmeneti erdős–cserjés területek

20,33

3,27

411

Szárazföldi vizenyős területek – szárazföldi mocsarak

79,25

12,76

412

Szárazföldi vizenyős területek – tőzeglápok

5,53

0,89

512

Kontinentális vizek – állóvizek ÖSSZESEN

14,85

2,39

90,53

14,58

621,10

100,00

1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen egy nemzeti park és két természetvédelmi terület található (összesen 24,5%). A Natura 2000-es területek két típusa egyenlő és nagy arányban fedi a vizsgált területet. A különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik a terület 42%-a, míg a különleges madárvédelmi terület (SPA) kategória 42,1%-ot fed le. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül a legjellemzőbb a magterület (44,2%), utána az ökológiai folyosó kategória következik (13,8%), végül a legkisebb területi arányt a pufferterület kategória képviseli 2,2%-al (összesen 60,3%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). A terület nyugati részén egy nagyon jelentős méretű Ramsari terület is található (31,9%). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással! 1.1.4.1. Nemzeti park és természetvédelmi területek Balaton-felvidéki Nemzeti Park A nemzeti park elsősorban a Balaton északi partján húzódik 1–15 km szélességű sávban, a Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. A vizsgált terület nyugati részén található a Kis-Balaton medencéjének csaknem teljes egésze, mely a Ramsari Egyezmény által is védett. Az országos jelentőségű védett területet elsősorban madárvilágáról ismert, de az élőhelyek mozaikossága és fajgazdagsága révén más — elsősorban vizes élőhelyekhez kötődő — élőlénycsoportok is jelentősek. A vízben számos gerinctelen találja meg életfeltételeit, de védett halfajok is előfordulnak, valamint a kétéltű fauna is igen gazdag. A méltán nevezetes madárvilág talán legismertebb szereplői a gémfélék: ide tartozik a természetvédelem címermadaraként elhíresült nagy kócsag, de megemlítendő még számos költő, vonuló és telelő récefaj is. Az 25

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet emlősállatok közül a kiválóan úszó vidra jelentős állománya él a Kis-Balatonon. A kisemlősök közül kiemelt értéket képvisel a jégkorszak idejéből fennmaradt északi pocok, mely a hűvös mikroklímájú sásosokban fordul elő és legnagyobb hazai állománya szintén ehhez a területhez kötődik. A fokozottan védett területrészek csak a Nemzeti Park Igazgatóság által biztosított szakvezetővel, ökoturisztikai programok keretében látogathatóak. Érintett települések: Badacsonytomaj, Balatonberény, Balatonmagyaród, Balatonszentgyörgy, Esztergályhorváti, Főnyed, Garabonc, Keszthely, Nagyrada, Sármellék, Sávoly, Szőkedencs, Vörs, Zalakomár, Zalaszabar, Zalavár Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület A Nagyberek legértékesebb része a Fehérvízi-láp, melynek egésze a vizsgált területen található. A láp egykor igazi mocsárvilág volt, átjárhatatlan nádasokkal, kisebb szigetekkel. Ezeket a szigeteket a korabeli lakosság menedéknek használta a tatár, majd később a török elől, erről egy törökkori földvár maradványai is tanúskodnak a délkeleti részen. A valaha páratlanul gazdag növény- és állatvilág maradványai részben a csatornákban, részben pedig a láp központi részén található, helyreállított területen találják meg az életfeltételeiket. Növényzetének legjellemzőbb elemei a nagy területeket elfoglaló, különlegesen értékes lápi társulások, a leggyakoribbak a fűzlápok, ezekben a nagytermetű fákat különféle bokorméretű fűz fajok helyettesítik. Állatvilága elsősorban a vízhez kötődik, nagy tömegben élnek a területen ritka és védett fajok. Minden időszakban gazdag madárállományt találunk a területen, melynek egy része költ a lápon, vagy vonulási időben pihenő és táplálkozó helyként használja. A Nagyberek vadállománya is jelentős. Érintett települések: Buzsák, Somogyszentpál, Táska Somogyvári Kupavár-hegy Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület kicsit benyúlik a vizsgált terület délkeleti sarkánál. Elsődlegesen kultúrtörténeti emlékei miatt védett és magja a 170 m magas fennsík jellegű terület, amely kelet, észak és nyugat felől ma is látható sáncokkal határolódik el. A védett terület legfőbb vonzereje az I. László által épített bazilika, illetve kolostor, amely később a király temetkezési helyéül szolgált. A romjaiban is lenyűgöző építményt a közel egy évtizedes felújítás után, 1983-ban hazánk harmadik történelmi emlékhelyévé nyilvánították Pusztaszer és Mohács mellett. Érintett települések: Somogyvár 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás – művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása – a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges.

26

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Magterületek az országos szinten védett területek (helyenként túlnyúlva, kivéve Balatonszentgyörgytől északra és nyugatra, valamint Vörstől délre), a Natura 2000 területek egy része: a Balaton, a Holládi-erdő, a Pogány-völgyi rétek északi és keleti része és a Balatonkeresztúri rétek (egy keskeny északi sáv kivételével). Ökológiai folyosó található Zalavártól nyugatra, Vörstől északra és délre (részben a nemzeti park területén), a vízfolyások mentén széles sávban (Marót-völgyi-csatorna, Sáricsatorna, Boronkai-patak, Koroknai vízfolyás /Határkülvíz/, Tásaki-árok, Medvogya-patak,), Kéthely környékén és Öreglaktól délkeletre. A legnagyobb terület ebben a kategóriában a Nyugati-övcsatornától húzódik egészen Csisztafürdőig (Buzsák). A pufferterület kategóriába kisebb foltok tartoznak. A nemzeti park területéhez kapcsolódnak északnyugaton, északon és keleten, valamint megtalálhatók Balatonkeresztúrtól kelet felé egy keskeny sávban, Fonyód mellett és Lengyeltótitól délnyugatra. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) az Alsó-Zalavölgy (HUBF20037), a Balaton (HUBF30002), a Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059), a Boronka-melléke (HUDD20044), a Fehérvíz (HUDD20031) elnevezésű terület, a Holládierdő (HUDD20061), a Kis-Balaton (HUBF30003), az Ordacsehi berek (HUDD20036) és a Pogány-völgyi rétek (HUDD20035). A különleges madárvédelmi területek (SPA) közé tartozik a Balaton (HUBF30002), a Balatoni berkek (HUDD10012), a Belső-Somogy (HUDD10008) tájegységhez tartozó terület és a Kis-Balaton (HUBF30003). Ramsari terület nagy kiterjedésben, közel a terület harmadán található a vizsgált terület nyugati részében, a nemzeti parki védettséget élvező Kis-Balatonnal átfedésben. „Ex lege” védett természeti terület „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. „Ex lege” védettek a barlangok is, de ezek — jellegüknél fogva — védett természeti értékek. A vizsgált koncessziós területen található a Fehér-vízi láp, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján talált információk szerint a Zala-megyei részen lápok találhatók még Keszthely, Sármellék és Zalavár környékén. 1.1.4.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (4. melléklet) 1.1.4.3. Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) A következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Balaton a Berekkel sekély porózus (nemzeti park, természetvédelmi terület, Natura 2000), Balaton-felvidék hegyvidéki és sekély hegyvidéki (nemzeti park), Balaton-felvidéki karszt (nemzeti park), Dunántúli-középhegység–Balaton északnyugati-vízgyűjtő hegyvidéki és sekély hegyvidéki (nemzeti park), Dunántúli-középhegység–Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafőforrások vízgyűjtője karszt (nemzeti park), Kis-Balaton sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000), Zalai-dombság–Balaton-vízgyűjtő sekély porózus (nemzeti park), Zala-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000), Balaton déli vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000) és Rinyamente-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000).

27


1.2. Balaton vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8. táblázat és a 9. táblázat adja meg (8. ábra).

8. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek

A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. 1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 9. táblázat listázza. 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Balaton I. II– szénhidrogén 2005–2014

28

Engedélyes

Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

határidő előtt részlegesen visszaadva, T.23191

Megjegyzés

a vizsgálati terület K-i része

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Pat – szénhidrogén –1991 Nyugat-Bakony 114. szénhidrogén 2000–2005 Sávoly környéke – szénhidrogén 1993-1997 Inke – szénhidrogén 1995–2009 Gellénháza 139. – szénhidrogén 2004–2012 Igal II. – szénhidrogén 2004-2012 Igal – szénhidrogén Igal. Törökkoppány I. Igal – szénhidrogén 1995–2003

Engedélyes

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

Megjegyzés

MOL Rt.

T.16471

vizsgálati területet lefedi

MOL Rt. KTÁ Hazai Kutatás Üzletág

T.21166

a vizsgálati terület Ny-i része

MOL Rt. Hazai KutatásTermelés Divízió

T.20119

a vizsgálati terület DNy-i része

Blue Star 95. Magyar Amerikai Koncessziós Termelő és Szolgáltató Kft.

T.22219

a vizsgálati terület középső része

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

T.22633

csatlakozó terület ÉNy-on

Pelsolaj Kft.

T.22634

csatlakozó terület K-en

El Paso Magyarország Kft.

T.20480


Coastal Oil & Gas Corporation

csatlakozó terület K-en a terület visszaadva, zárójelentés nem készült, csak összefoglaló a bányakapitányságnak

Buzsák-Kelet – szénhidrogén 2009–2014

Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Bázakerettye 133. – szénhidrogén 2003–2014

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Inke – szénhidrogén 2009–2014

MOL-RAG West Kft. (korábban Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft)

a terület visszaadva, zárójelentés nem készült

csatlakozó terület D-en

Zalakomár 109. – szénhidrogén 1999–2004

MOL Rt. Hazai KutatásTermelés Divízió

T.21123

csatlakozó terület D-en

T.23147


csatlakozó terület DK-en

9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám

T.23191

T.16471

T.21166

T.20119

T.22219

Szerzők, évszám

Jelentés címe

A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Keresztes Cs. G., Csizmeg J., „Balaton I” és „Balaton II.” szénhidrogén kutatási Ünnep V., Járai Z., Sulyok J. 2014 zárójelentése Apáthyné Juhász Ágnes, Marton Tibor, Császár János, Móriné Pat terület felderítő fázisú kutatási Németh Ildikó, Sipos Lászlóné zárójelentése.(szénhidrogén) 1991 Laukó Ágnes, Turtegin Elek, Zárójelentés a 114. Nyugat-Bakony kutatási területen Pollner László, Tanács János,Török végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Vilmosné 2004 Molnár János, Ábele Ferenc, A 38. sz. Sávoly környéke terület kutatási Marton Tibor, Császár János,Tóth zárójelentése.(Nagybakónak, szénhidrogén). + László, Móriné Németh Ildikó, Hiánypótlás. + Rezessy Géza(MGSZ, 2000) kiegészítése Baksa Beatrix, BokorCsaba, és szakvéleménye, Szőts András(MGSZ, 1999) Kovács Illés, Strázsi Sándor, Váry szakvéleménye. MIklós et al. 1999 Inke koncessziós terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. (CH fúrások: Blue Topaz-9, Bolhás, Gyarmati János 2008 Csákány, Görgeteg, Horvátkút, Inke, Igal, Jákó, Kaposfő, Kisberény, Kutas, Lábod, Marcali, Mesztegnyő, Nagyatád, Nagykorpád, Nikla, Nagyszakácsi,Öreglak, Pam

Engedélyes

MHE kft.

MOL Rt

MOL Rt.

MOL Rt.

Blue Star'95 Kft.

29

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet MBFH adattári szám

T.22634

T.20506

T.20480

T.22115

T.22633

T.23147

T.21123

Szerzők, évszám

Jelentés címe

Engedélyes

A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Kutatási zárójelentés az Igal II. kutatási területen Bíró István, Horváth Ferenc, Kádi elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletekről, és azok Zoltán, Koroknai Balázs, Musitz Pelsolaj eredményeiről. (Nak-1 fúrás; Tamási 2D - 6-os, -7-es Balázs, Tóth Tamás, Wórum Géza; Kft. vonal; Lajoskomárom 2D - Lk-01-07, -10, -11 vonal; + 2012 Határozat; +1 CD) El Paso Igal koncesszió. Szénhidrogén kutatási zárójelentés. Greg Burns, Keresztes Csaba 2002 Magyarorsz 2002. április (1 floppy, Törökkopány 1.sz. fúrás) ág Kft. El Paso Magyarország Kft. Igali Koncesszió El Paso Törökkoppány-1. Zárójelentés. El Paso Hungary Ltd. Igal 2001 Magyarorsz Concession Törökkoppány-1 Final report (szénhidrogén, ág Kft. VSP, geofizika) Toreador Toreador Magyarország Kft. (RAG Hungary Kft.) 2009. Magyarorsz évi jelentés a bányavállalkozók Szolnok, Tompa és Inke Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán ág Kft., kutatási területeiken elvégzett szénhidrogénkutatási 2009 RAG tevékenységéről. (+Készletszámítási jelentés Szolnok Hungary kutatási terület - Tószeg-Szolnok-Hajtótanya) Kft. Németh András, Szabó-Horti Anikó, Tomcsányi Tibor, Zsuppán Zárójelentés a 139. Gellénháza kutatási területen Gyula, Mészáros Vince Csaba, végzettszénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Barlahida MOL Nyrt. Gyergyói László, Pollner László, II.- 3D,radiometriai mérések; + Határozat) Császár János 2012 Balázs Ernőné, Balázsné Papp Zárójelentés a 133. Bázakerettye kutatási Katalin, Eszes Illésné, Krusoczki területenvégzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ 1 Tamás György, Németh András, CD,Barlahida 3D (I-II. ütem); Lovászi 3D (I-II ütem MOL Nyrt. Szabóné László Adrienn, (Lovászi-Petisovce)); Budafa 3D; Ortaháza-Ny-6; VétyemSzentgyörgyi Károlyné, Tomcsányi I, -I/H;Tormafölde-1; Tófej-1; Bak-D-1, -DNy-1; SávolyTibor et al. 2013 DK-12,-DK-12ST fúrások; Barlahida radiometriai mérés) Hatalyák Péter, Vargáné Fekete Erzsébet, Szentendrei Endre Kovácsvölgyi Sándor, Németh Zárójelentés a 109. Zalakomár kutatási területen MOL Rt. András, Török Vilmosné, Kuhn végzettszénhidrogén-kutatási tevékenységről. Tibor, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Marton Tibor 2004

Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia – mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok, ezeket külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6. függelék, 7. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 65 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 37 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (11. táblázat).

30

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+

167889 16515 16516 16517 16518 16519 16520 16521 16522 16523 16524 16525 16526 49019 78146 88737 88742 128093 128097 139172 148518 148519 148520 156069 156070 260970 271288 276705 280657 280658 280659 280660 280661 280662 280663 280664 280665 281229 5937 16527 16528 16530 16531 16532 16533 16534 16535 16537 16538 49063 50019 148521 148522 148523 148526 148527 148528 148529 159448 168205 280666

Település

Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Fonyód Keszthely Marcali Marcali Somogysámson Somogysámson Sávoly Táska Táska Táska Zalavár Zalavár Buzsák Marcali Balatonfenyves Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Táska Balatonfenyves Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Fonyód Garabonc Táska Táska Táska Táska Táska Táska Táska Öreglak Fonyód Buzsák

Fúrás

K–10 Bu–1 Bu–2 Bu–3 Bu–4 Bu–5 Bu–6 Bu–7 Bu–8 Bu–9 Bu–10 Bu–11 Bu–12 K–18 K–19 B–19 K–24 Som–1 Som–5 Sáv–7 Tás–1 Tás–2 Tás–3 Hi–1 Hi–2 K–12 Marcali–33 Bf–18 Buzsák–2 Buzsák–4 Buzsák–5 Buzsák–6 Buzsák–7 Buzsák–9 Buzsák–10 Buzsák–11 Buzsák–12 Buzsák–1 Bf–1 Bu–13 Bu–14 Bu–16 Bu–17 Bu.K–1 Bu.Ny–1 Bu.Ny–2 Bu.É–1 K–1 K–2 B–18/a Gar–1 Tás–4 Tás–5 Tás–6 K–3 K–4 K–5 K–6 Ög–2 B–34/b Buzsák–14

EOV Y (m)

EOV X (m)

537140,9 537696,5 537747,4 537653,6 537100,1 538339,4 537743,2 537735 530969,8 537410,6 536693,6 537914,1 537947,2 535930,7 511872 523729 523631 516403,3 520010,4 507731,3 533930,7 534409,8 534746,2 507334 504748,2 536175,8 523879,3 527100 537728 537088 538328 537730 537725 537399 536794 537903 537948 533924 527101,1 530627,4 537534,6 536242,9 536110,8 541223,1 531114 531203,1 530072,8 536316 536242,9 527112 503690,3 534081,8 532923,1 534762,4 533930,7 534409,8 532923,1 534762,4 538413,2 536431,6 537524

148663,8 144291,7 143105,4 144938,3 144249 144305,8 144031,2 144596,6 143141,8 144271,7 143957,8 144201,5 144453,6 154424,5 153431 142263 142135 143090,4 143541,1 139985,2 142930,6 142175,1 140713,9 145911,8 144152,9 149868 140059,6 151900 148101 144250 144300 144029 144594 144271 143959 144199 144455 142931 151358,2 143637,5 144133,8 149963,8 150562,6 145454,1 142154,2 141033,7 146544,5 150245 149963,8 151923 139999,2 143895,2 142599,1 143266 142930,6 142175,1 142599,1 143266 140312,4 155716,7 144132

Z (m)

111,93 130,48 140,32 130,82 134,43 140,04 133,15 128,58 113,98 137,6 135,58 135,61 133,91 107,1 110,19 129,63 130,17 127,7 241,15 124,88 118,55 128,63 140,92 108,5 106,84 105,35 132,1 0 143 137 143 135 131 140 138 138 136 122 105,23 120,8 135,69 106,49 104,98 109,58 114,39 114,01 107,13 0 106,49 105,23 111,34 116,5 109,75 123,77 117,87 127,95 109,75 123,77 156,82 107,54 138

Mélység (m)

705 963 901 776,5 1104,5 1063,5 654,5 670,5 1694,9 651,2 711,5 643,8 699 689 551,8 1270 750 1600 2052 1900 720 1088 1415 1002,5 1082,5 701,5 1200 500 901 1105 1064 655 671 651 712 644 699 720 602 2057,5 719,7 593,5 533,5 1200 1702 1500 1230 800 593,5 602 1966 2200,75 1039,5 691 720 1088 1039,5 691 1466 610 720

Dátum

1993 1954 1954 1954 1954 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1967 1965 1970 1972 1982 1985 1980 1968 1968 1969 1956 1957

1969 1956 1956 1956 1956 1988 1963 1963 1963 1956 1956 1969 1980 1970 1970 1970 1968 1968 1970 1970 1966 1997

31

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település

Frs-id+

Fúrás

Buzsák Buzsák Buzsák Sávoly

280667 280668 280669 281130

Buzsák–15 Buzsák–E1 Buzsák–NY1 Sávoly–7

EOV Y (m)

EOV X (m)

537468 530073 531115 507731

Mélység (m)

Z (m)

144504 146545 142154 139984

132 110 118 125

Dátum

707 1230 1702 1900

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Település

Frs-id+

167889 5818 16515 16516 16518 16520 16521 16523 16525 49019 49029 78146 128097 139172 148518 148519 148520 156069 156070 5937 16527 16529 16532 16533 16535 16538 49014 49063 50019 148521 148522 148526 148527 148528 148529 168203

Fúrás

Buzsák Balatonberény Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Fonyód Fonyód Keszthely Somogysámson Sávoly Táska Táska Táska Zalavár Zalavár Balatonfenyves Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Fonyód Fonyód Garabonc Táska Táska Táska Táska Táska Táska Fonyód

K–10 B–1 Bu–1 Bu–2 Bu–4 Bu–6 Bu–7 Bu–9 Bu–11 K–18 B–28 K–19 Som–5 Sáv–7 Tás–1 Tás–2 Tás–3 Hi–1 Hi–2 Bf–1 Bu–13 Bu–15 Bu.K–1 Bu.Ny–1 Bu.É–1 K–2 B–13 B–18/a Gar–1 Tás–4 Tás–5 K–3 K–4 K–5 K–6 B–13

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

537140,9 517477 537696,5 537747,4 537100,1 537743,2 537735 537410,6 537914,1 535930,7 536485,3 511872 520010,4 507731,3 533930,7 534409,8 534746,2 507334 504748,2 527101,1 530627,4 537478,2 541223,1 531114 530072,8 536242,9 536478,1 527112 503690,3 534081,8 532923,1 533930,7 534409,8 532923,1 534762,4 536500

148663,8 153740 144291,7 143105,4 144249 144031,2 144596,6 144271,7 144201,5 154424,5 155722,8 153431 143541,1 139985,2 142930,6 142175,1 140713,9 145911,8 144152,9 151358,2 143637,5 144505,5 145454,1 142154,2 146544,5 149963,8 155787 151923 139999,2 143895,2 142599,1 142930,6 142175,1 142599,1 143266 155800

111,93 106,01 130,48 140,32 134,43 133,15 128,58 137,6 135,61 107,1 104,9 110,19 241,15 124,88 118,55 128,63 140,92 108,5 106,84 105,23 120,8 130,43 109,58 114,39 107,13 106,49 105,27 105,23 111,34 116,5 109,75 117,87 127,95 109,75 123,77 104,59

Mélység (m)

Dátum

705 270,8 963 901 1104,5 654,5 670,5 651,2 643,8 689 437 551,8 2052 1900 720 1088 1415 1002,5 1082,5 602 2057,5 70,7 1200 1702 1230 593,5 437 602 1966 2200,75 1039,5 720 1088 1039,5 691 437

1993 1959 1954 1954 1954 1955 1955 1955 1955 1967 1978 1965 1985 1980 1968 1968 1969 1956 1957 1969 1956 1956 1988 1963 1963 1956 1957 1969 1980 1970 1970 1968 1968 1970 1970 1960

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 41 fúrás esik a vizsgálati területre (12. táblázat, 6. melléklet). Ebből 6 db indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 30 db. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben (nyomokban, kitermelhető mennyiségben) előfordul.) 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település

Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák

32

MBFH azonosító

Bu–1 Bu–2 Bu–3 Bu–4

EOV Y (m)

537696,64 537728,25 537645,33 537087,56

EOV X (m)

Z (mBf)

144291,61 129,8 143101,69 139,64 144935,29 130,14 144249,12 133,75

Mélység Dátum (m)

963 901 776,5 1104,5

1954 1954 1954 1954

MBFH dokumentáció+

1779/25mf K2,K3 1779/26mf K2 1779/27mf K2 1779/28mf K2

Helyzet*

I**

B B B B

I M M M

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település

MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák Garabonc Somogysámson Somogysámson Sávoly Táska Táska Táska Táska Táska Táska Balatonhídvég Balatonhídvég Újudvar Öreglak Marcali Marcali Buzsák Buzsák Buzsák Buzsák

Bu–5 Bu–6 Bu–7 Bu–8 Bu–9 Bu–10 Bu–11 Bu–12 Bu–13 Bu–14 Bu–15 Bu–16 Bu–17 Bu–K–1 Bu–Ny–1 Bu–Ny–2 Bu–É–1 Gar–1 Som–1 Som–5 Sáv–7 Tás–1 Tás–2 Tás–3 Tás–4 Tás–5 Tás–6 Hi–1 Hi–2 D–5 Ög–2 Marc–1 BT.Marcali–9 HHE.Szentpál–3 HHE.Tatárvár–1 HHE.Tatárvár–2 HHE.Tatárvár–3

538327,26 537729,41 537724,5 530970,1 537398,25 536693,66 537902,2 537947,36 530627,65 537523,52 537467,67 536242,97 536110,83 541222,21 531114,15 531203,24 530072,97 503690,5 516403,52 520010,58 507731,55 533924,48 534403,54 534746,31 534081,93 532923,3 534762,58 507334,23 504748,45 507283,76 538413,34 525200,97 524843,67 537100 539205 538822 539392

144298,75 144028,03 144593,07 143141,89 144269,62 143957,94 144197,99 144454,2 143637,68 144130,9 144503,09 149964,28 150563,17 145454,15 142154,31 141033,85 146544,63 139999,25 143090,49 143541,18 139985,25 142930,58 142175,09 140714,05 143895,36 142599,21 143266,15 145911,81 144152,94 145001,88 140312,57 140809,82 140338,69 146102 145084 144772 145123

Z (mBf)

Mélység Dátum (m)

139,36 1063,5 132,47 654,5 127,9 670,5 113,3 1694,9 136,92 651,2 134,9 711,5 134,93 643,8 133,23 699 120,12 2057,5 135,01 719,7 129,75 707 105,81 593,5 104,3 533,5 108,9 1200 113,71 1702 113,33 1500 106,45 1230 110,66 1966 127,02 1600 240,47 2052 124,2 1900 117,87 720 127,95 1088 140,24 1415 115,82 2200,75 109,07 1039,5 123,09 691 107,82 1002,5 106,16 1082,5 110,93 132 156,14 1466 124,38 1620 125 1772 125,7 1408,55 131,1 1070,55 132,32 730 118,62 625

1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1956 1956 1956 1956 1956 1988 1963 1963 1963 1980 1982 1985 1980 1968 1968 1969 1970 1970 1970 1956 1957 1944 1966 2007 2006 2008 2008 2010 2009

MBFH dokumentáció+

Helyzet*

I**

1779/29mf K2,K3 1779/30mf K2,K3 1779/31mf K2 1779/32mf K2 1779/33mf K2,K3 1779/34mf K2 1779/35mf K2,K3 1779/36mf K2,K3 1779/37mf K2 1779/38mf K2,K3 1779/39mf K2,K3 1779/23+mf K2 1779/24mf K2 K2 1779/41mf, T.1426 K2 1779/42mf, T.1426 K2 1779/40mf, T.1426 K2 2108/1mf K2 2114/1mf K2 K2 2000/6mf K2 1777/11mf, AD van K2 1777/12mf, AD van K2 1777/13mf K2 1777/14mf K2 1777/15mf, AD van K2 1777/16mf, AD van K2 1139/2mf K2 1139/3mf K2 1095/5mf 2015/2mf K2 553/134+3 CD,T.22219 T.21529+5CD,2DVD(VSP 1779/44,USB 1779/45,USB 1779/46,1CD 1779/47,1CD

B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B B BT BT B BT BT BT

M I M M M M I I M I M M M M M M M M M M I M M M M M M M M M M – – M – – –

+MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: B – Balaton koncesszióra javasolt terület, BT – hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban) **I: indikáció: I – indikáció, M – meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg

1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus (MT) és tellurikus (TE)), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012., 2013) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 13. táblázat adja meg.

33

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Terület

500 mnél mélyebb fúrás

Digitális mélyfúrásgeofizika

Balaton

621,11 km2

VSP * Szeizmokarotázs *

2D szeizmika *

2

Mágneses

3 3

75

132,77

dZ

dT

2629

0,1047

0,0032

0,0048 0,0048

0,1208

21,38

4,2327

légi dT

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m

(területi fedettség km2)

(db)

281 108

* MBFH adatok alapján 500 mDigitális VSP* 2D 3D nél Terület mélyfúrás- Szeizmo- szeizmika szeizmika Gravitáció mélyebb geofizika karotázs* * * dZ fúrás (területi Balaton (db/km2) fedettség (db/km2) %)

621,11 km2

Tellurika (TE)

Gravitáció

(területi fedettség km2)

(db)

65

3D szeizmika *

614,14

Mágneses dT

légi dT

(db)

80

22

Tellurika (TE)

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m

(területi fedettség %)

0,4524 0,1739

98,88

4

(db/km2)

0,1288

0,0354

0,0064

*MBFH adatok alapján

75 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait az 5. függelék listázza. A MÁFGBA1-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 8 db érinti a vizsgálati területet (5. függelékben „MBFH szolgáltatott” megjegyzés). A vizsgálati terület 2 fúrás mélyfúrás–geofizikai adata digitális formában MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában érhető el(14. táblázat). 14. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Táska Tás–3 534746,2 140713,9 140,92 Buzsák Bu–3 537645,2 144935,2 130,8 Zalaapáti ZA–1 501424,7 160108,4 157,59 Sávoly Sávoly–2 513514 137238 119 Nagybakónak Nab–É–2 498669,3 136438,5 184,32 Pacsa Pacsa–1 499802,7 156368,8 174 Szőkedencs Szo.Ny–1 511156,6 135900,7 111,68 +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben

1415 720 100 2332 2700 1996 2254

Log szám

4 2 7 3 5 13 10

Dátum

Terület+

1969 1954

1 1 2 2 2 2 2

1995 1984 1990 2002

Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg 4 db (HHE.Szentpál–3, HHE.Tatárvár–1, HHE.Tatárvár–2, HHE.Tatárvár–3) a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve érhető el digitális formában. A vizsgálati területen 3 fúrásban VSP, 3 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 21 VSP, és 7 szeizmokarotázs mérés ismert (15. táblázat). Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi.

1

MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár

34

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 15. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Mérés– típus*

Z (mBf)

Fúrás

Jel

Buzsák–11 Buzsák–17 Buzsák–K–1 Buzsák–Ny–1 Marcali–9 Blue–Topaz–9 Dióskál–5 Kápolna–3 Kápolnapuszta–1 Marcali–1 Nagybakónak–É–2 Öreglak–1 Sávoly–1 Sávoly–11 Sávoly–15 Sávoly.D–1 Sávoly.D–2 Sávoly.D–2 Sávoly.D–4 Sávoly.D–7 Sávoly.DK–1 Sávoly.K–1 Sávoly.Ny–1 Síkabonyi–1 Somogysámson–6 Szőcs–1 Szőkedencs.K–1 Szőkedencs.K–1 Szőkedencs.NY–1 Újudvar–Zalakaros– 11 Zalakomár–1 Zalakomár.É–1

BU–11 BU–17 BU–K–1 BU–NY–1 BT.Marcali.9 Blue–Topaz–9 DI–5 KAP–3 KAP–1 Horv.1 NAB–É–2 ÖG–1 SÁV–1 SÁV–11 SÁV–15 SÁV.D–1 SÁV.D–2 SÁV.D–2 SÁV.D–4 SAV.D–7 SÁV.DK–1 SÁV.K–1 SÁV.NY–1 SIKA–1 SOM–6 SZOCS–1 SZO.K–1 SZO.K–1 SZO.NY–1

SZK SZK VSP SZK VSP VSP SZK VSP VSP VSP SZK SZK SZK SZK SZK VSP VSP VSP VSP VSP VSP VSP VSP VSP VSP VSP VSP VSP VSP

537902,1 536110,7 541222,2 531114,1 524843,67 524843,67 498606,6 510248,4 511328,98 520441 498669,8 538649,8 509655,8 507614,9 505932,8 507061,16 508131,61 508131,61 506721,74 506695,3 511885,3 513135,1 503855,3 518515,18 519347,7 515878,03 513889,33 513889,33 511156,64

144197,9 150563 145454,1 142154,3 140338,7 140338,7 149709,6 136939,2 137090,7 138977 136438,8 139367 138697,6 137296,2 137442,9 136289,7 136865,8 136865,8 136234 136020,1 136578,4 140426,7 137702,7 136964,8 138529,7 136862,5 136867 136867 135900,7

136 105 170 114 125 125 135 109,6 111,7 228,2 184 154 109 128 114 136,6 123,1 123,1 127,9 122,4 0 119 0 191 195 120,7 119,9 119,9 112,4

D–11

SZK

504097,2

136544,8

117

ZAL–1 ZAL.É–1 Kápolnapuszta –3 Pamuk.K–1

VSP VSP

508001,84 508529,53

136143,7 137611,9

VSP

510248,4

VSP

543195

Kápolnapuszta–3 Pamuk.K–1

EOV Y (m)

EOV X (m)

Dátu m

Adattári azonosító

1988. 2006 T.21529 1999. 1998. T.20605 2007 T.20521

1997. 1998. 1998. 1999. 2002. 1995. 1988. 1992. 2000. 1985. 1998. 2003. 2003. 2002.

T.20606 T.20608 T.20607 T.20547 T.20898 T.20277 T.20234 T.20521 T.20615 T.20605 T.21378 T.20899

1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

130,7 1999. T.20570 119,5 2000. T.20538

136939,2 108,95

Terület+

T.20564

135607 155,14 2008

2 2 2 2

*Méréstípus: VSP – VSP, SZK – szeizmokarotázs, +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben

80 db tellerikus (TE), 22 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlagnak megfelelő (4,23 pont/km2). 4 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS és GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al. (2002) mutatja be. 1.2.2. A terület földtani viszonyai A vizsgálati terület határait, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint az 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat a 9. ábra mutatja. Utóbbi mélyfúrásokból a vizsgálati területre 65 db esik (13. táblázat). A földtani viszonyok értelmezésénél, különösen a vizsgálati terület D-i részénél, ahol jelentős szénhidrogén előfordulások ismertek (Sávoly, Horvátkút, Buzsák, Törökkoppány) a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük.

35


9. ábra. A vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése (viszgálati terület: belső vastag keret, 5 km-es környezet: külső vékony keret)

1.2.2.1. A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája A vizsgálati területen HAAS et al. (2010) térképe alapján két különböző egység található: a terület ÉNy-i része a Dunántúli-középhegységi-egység, része DK-i része pedig a Középdunántúli-egység területére esik (10. ábra). A Dunántúli-középhegységi-egységet alapvetően nem metamorf, paleo-mezozoos üledékciklusok és vulkanoszediment folyamatok során keletkezett kőzetek építik fel. A kőzettestek forrásterülete a Keleti-Alpokkal, az Ausztroalpi komplexumokkal mutat rokonságot. TARI (1994), TARI, HORVÁTH (2010) szerint a tektonikai egység takarósan helyezkedik el az Ausztroalpi takarók és a Tátrikum, Veporikum fölött, azokkal azonos tektonikai szállítási irányt és akkréciós helyzetet mutatva. Az egység belső felépítése csapás menti feltolódásokkal, enyhe gyűrődéssel, majd ezeket deformáló normál vetőkkel és eltolódásokkal jellemezhető, amelyek számos felújulási folyamatban vettek részt. A Közép-dunántúli-egység fúrásokkal feltárt kőzetei dinári, dél-alpi rokonságúak, és a területen nem metamorfok. Aljzatuk kőzettanilag és szerkezetileg sem jól ismert. Az egység CSONTOS, VÖRÖS (2004) és PALOTAI, CSONTOS (2010) alapján eredendően feltolódásos, majd eltolódásos duplex mega-nyírási zónaként értelmezhető, amelyet a szerzők Középmagyarországi nyírási övnek neveznek. Az övön belül elhelyezkedő szerkezeti duplexek egyedi rétegsorai egy-egy fúrásból ismertek csak, így az egységről felhalmozott tudásunk szegényes. A Dunántúli-középhegységi-egység és a Közép-dunántúli-egység határa a KözépMagyarországi nyírási öv északi határzónájaként leírt Balaton–vonal.

36


10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010 alapján) a vizsgálati terület határvonalával

A Közép-magyarországi nyírási öv (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998) a késő-oligocénben térrövidüléses zóna volt, az ALCAPA egység kiszökése és az ALCAPA és Tisza-egységek ellentétes rotációja miatt. Ennek következtében ÉNy-i vergenciájú gyűrődési és feltolódásos deformáció jött létre, melynek intenzitása Ny-felé növekszik, feltehetően az inhomogén blokkrotációk miatt. A térrövidülés meggyűrte az eocén és oligocén kőzetsorozatokat is. A Közép-magyarországi nyírási öv fő eltoldásaihoz másodlagos törések, eltolódások, normálvetők és gyűrt szerkezetek tartoznak, amelyek egyaránt deformálták a pretercier aljzatot, majd többször felújulva a fiatalabb képződményeket is. Ezekre a vizsgálati területen példa a 18. ábra szelvénye. A vizsgálati terület tektonikájáról viszonylag kevés konkrét információ áll rendelkezésre. Meghatározó tektonikai elem a területet DNy-ÉK-i irányban átszelő Balaton-vonal, illetve az ezzel párhuzamos csapású, tőle É-ra elhelyezkedő Balatonfői-vonal, amely a variszkuszi kisfokú metamorfózist szenvedett kőzetsáv (54. sz. képződmény, 15. ábra) É-i határát jelenti. A Balaton-vonal, mint jelentős oldaleltolódásos zóna mentén kis pull-apart medencék sorozata helyezkedik el, erre példa Sávoly környéke is, ahol a medencealjzat a Balatonvonaltól D-re hirtelen lezökkenve nagyobb mélységben (1500 m körül) jelenik meg (18. ábra). A vizsgálati területen a medencealjzat képződményei viszonylag kis mélységben, 500– 1500 m-el a felszín alatt találhatóak. Az aljzat általánosan ÉNy-ról DDK-felé mélyül, amelyet ÉK–DNy-i (és részben erre merőleges) irányú fiatal törésvonalak határolnak (Táskai törés, Nikla-öreglaki törés), amelyek mentén sasbércek és árkok sorozata alakult ki. A terület legjellegzetesebb ilyen eleme a táskai magaslat (15. ábra és 17. ábra). A bonyolult felépítésű aljzati kiemelkedést korábban pikkelyes belső szerkezetű tömbként is értelmezték (SZTRÁKOS 1975), amelyet laposan felboltozódva takarnak a badeni üledékek. A fiatalabb rétegekben a lapos felboltozódás elhal, és a felső-pannóniai rétegekben már csak a regionális DK-i dőlés látszik. 37

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.2.2.2. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén kutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3Ds szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel-zaj arány és a feldolgozás folyamata. A Balaton vizsgálati területen 2D szeizmikus szelvényeken végeztük el az értelmezést LandMark értelmezőrendszerben, melyek a vizsgált terület déli részén helyezkednek el. A bemutatott szelvényeket úgy választottuk ki, hogy a lehető legtöbb információt nyerhessük a táskai emeletről és annak környezetéről. Az értelmezést a kijelölt terület határán túl is kiterjesztettük 5 km-es körzetben, mindhárom (Mi–10, Mi–15, Mi–17) bemutatott szelvény esetében. A vizsgálatok során megfelelő számú fúrás állt rendelkezésünkre, mellyel alátámasztottuk a szeizmikus képet (11. ábra).

11. ábra. A kijelölt vizsgálati terület határa lilával jelölve és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, pirossal jelölve a három értelmezett szelvény (Mi–10, Mi–15, Mi–17)

Az értelmezés során kijelöltük az aljzat felszínét (lila), paleogén rétegek felszínét (zöld), a miocén felszínét (narancs) és az alsó–felső-pannóniai képződmények határát (sárga). A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük. A Mi–10 szelvény (12. ábra) NyDNy–KÉK-i futású, hosszan felfut a táskai magaslatra, mely által a triász korú aljzat nyugatról folyamatosan emelkedik. A szelvény menti fúrások kb. 1000 m körül elérik azt. Az aljzat tektonikusan igénybe vett, felette néhány 100 m vastagságban találhatóak a miocén korú képződmények. Ezek csak a szelvény két végén vastagodnak ki, nem túl számottevően. A miocén feletti pannóniai rétegek nagy vastagságban 38

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vannak jelen, a felszín közelsége és a feldolgozás minősége miatt nehezebb kijelölni az alsóés felső-pannónia határát, illetve a pannónia korú szerkezeti mozgásokat.

12. ábra. A K-Ny-i irányultságú Mi-10 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

A Mi–17-es szelvény párhuzamosan fut a Mi–10-től délre. Az aljzat felszíne itt is egyértelműen kijelölhető, folyamatosan emelkedik kelet felé, majd a miocén rétegek ezzel párhuzamosan vékonyodnak ki. Az előző szelvénytől eltérően itt a vastag pannóniai rétegekben kijelölhető néhány posztrift szerkezeti elem. Az aljzatban itt kevesebb vetőt azonosítottunk K-Ny irányultsága miatt is (13. ábra).

39


13. ábra. A K–Ny-i irányultságú Mi–17 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

Az említett két szelvényt közel merőlegesen metszi az É-D–i irányítottságú Mi–15-ös szelvény (14. ábra) melynek déli része túl fut a vizsgálati terület határán. A szelvény É–D-i irányultsága miatt jobban azonosíthatóak a nagyobb szerkezeti változások. Északi részén kijelölhető volt a Középmagyarországi zóna északi határa, illetve azonosítottuk a — közeli Bu.É.1. fúrásban is észlelt — nagy vastagságú Velencei Gránit Formációt. Ezen a szelvényen, illetve a bemutatásra nem kerülő Mi–18 szelvényen is kijelöltük a nagyobb vastagságban megjelenő paleogén rétegeket. (a szeizmika alapján nem különítettük el, de a néhány km távolságban lévő Bu.–13-as fúrásban 1060 m oligocén rétegsort azonosítottak). A szelvény déli felén az aljzat hirtelen mélyül, kijelölése bizonytalanná válik. A felette lévő fiatalabb rétegek követik annak lefutását. Azonosítása fúrás hiányában és nagy mélysége miatt bizonytalan. Az aljzatban történt nagyobb változások, zónán belüli határok párhuzamba állíthatóak HAAS (2010) prekainozoos földtani térképével.

40


14. ábra. Az É-D-i irányultságú Mi–15 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

1.2.2.3. A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája A vizsgálati terület pretercier aljzatát felépítő képződmények (2. melléklet) tárgyalásánál alapvetően HAAS et al. 2010 térképére és a területre eső kutatási zárójelentésekre (MÉSZÁROS et al., 1979, 1982, STRÁZSI 1995, MOLNÁR et al. 1999, MAGYAR HORIZONT ENERGIA 2004) támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal. A vizsgálati terület közvetlenül a Balatontól D-re helyezkedik el. Prekainozoos aljzata két nagyszerkezeti egységet érint: a Dunántúli-középhegységi-egység és a Közép-dunántúliegység paleozoos és mezozoos képződményeit. A két egységet eltérő fejlődéstörténetük és ismertségük miatt külön-külön tárgyaljuk. A Dunántúli-középhegységi-egységhez tartozó kőzetek a Balaton-vonaltól É–ÉNy-ra találhatók. Az egység DK-i szegélyén paleozoos granitoid intrúziók sorakoznak (15. ábra, 52: felső-karbon–alsó-perm granitoid plutonok). A granitoid plutonokat hipabisszikus mélységben megszilárdult, közel eutektikus jellegű, S-típusú (szedimentek megolvadásából származó), biotitos ortoklász-gránit alkotja, melyben aplit, kisméretű pegmatitok, intrúziós mikrogránit, szegély fáciesű és teléres megjelenésű mikrogránit, valamint teléres gránitporfír változatok is előfordulnak. Radiometrikus koradataik 280–320 millió év közöttiek. A területen a Velencei Gránit Formációba sorolt képződményt a Buzsák Bu–É–1 sz. fúrás tárta fel 1230–2127 m mélységben. E granitoid plutonok alacsony metamorf fokú, ordovíciumi-szilur képződményekbe települnek (15. ábra, 54: variszkuszi kisfokú metamorf ópaleozoos képződmények), az intrúziókat telérek kísérik és kontakt metamorfózis jellemzi őket. A kvarcfillit, kvarcit és klorit–muszkovitpala, karbonát-kvarcfillit, albitgneisz és grafitos pala képződmények a vizsgálati terület jelentős részén alkotják a medencealjzatot. Azeket a kőzetegyütteseket magába foglaló Balatonfőkajári Kvarcfillit Formációt a területen a Balatonfenyves Bf–1 sz. fúrás 600–602 m, a Fonyód K–18 sz. fúrás 600–689 m, a Fonyód B–18/a sz. fúrás 600–602 m, a Garabonc Gar–1 sz. fúrás 1668–1966 m, míg a Sávoly Sáv–7 sz. fúrás 1515–1900 m mélységben tárta fel. Zalavártól D-re a Hi–1 és Hi–2 sz. fúrások tártak fel közelebbről

41

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet pontosan nem meghatározott paleozóos képződményeket 977–1002,5, illetve 1077,5–1082,5 m mélységben. A Dunántúli-középhegységi-egység területén az előbb említett ópaleozoos képződményeket É-felől a Balatonfői-vonal határolja, és a vonaltól É-ra már mezoozoos, uralkodóan karbonátos képződmények találhatóak. A vizsgálati terület ÉNy-i részén főként az alsó-triász sekélytengeri finom sziliciklasztos és karbonátos képződmények (47. sz. képződménycsoport, 15. ábra) találhatóak. Az alsó-triász Werfeni Formációcsoportba tartozó képződményeket (evaporitos, ősmaradvány-mentes dolomitból álló Hidegkúti Dolomit Tagozat; illetve vörös színű, kis karbonáttartalmú, homokos aleurolit, aleurolit váltakozásából álló Zánkai Homokkő Tagozat) a vizsgálati területhez közeli Dióskál Di–5 sz. fúrás tárta fel 1203–1540 m mélységben. Ennek aljzatában a nagy szervesanyag-tartalmú agyagmárga, márga, mészmárga, aleuritos márga, dolomárga; illetve dolomit és mészkő betelepülésekkel jellemezhető Kösseni Formáció található 1541–1864 m mélységben, amely a területen fontos potenciális szénhidrogén anyakőzet. Ettől É-ra a karni medencefáciesű mészkövek és márgák (43. sz. képződménycsoport, 15. ábra) és karni-nori platform fáciesű dolomitok (42. sz. képződménycsoport, 15. ábra) fordulnak elő a felszínhez közeli (néhány száz m-es mélység) helyzetben, amelyeket a vizsgálati terület 5 km-es körzetében mélyült néhány fúrás (Hévíz Hév–6, Dióskál Di–7, Vállus Vá–3) tárt fel. E képződményeket a bitumenes mészkő, dolomit, márga váltakozásából álló Sándorhegyi Mészkő Formáció; a vastagpados, biogén, illetve ooidos-onkoidos mészkő és annak dolomitosodott változatai (Edericsi Mészkő Formáció), illetve a karbonátos (agyagos mészkő, mészkő, dolomitos mészkő) közbetelepülésekkel tarkított agyagmárga, márga, aleuritos márga (Veszprémi Márga Formáció) jellemzik. A Közép-dunántúli-egység aljzata nagyon erősen tektonizált, paleozoos képződmények csak elszórtan ismertek. Ugyanakkor a triász képződmények nagy területen elterjedtek, és ezek képezik a vizsgálati terület aljzatát is ezen nagyszerkezeti egységen belül. A vizsgálati terület D-i felének nagyrészén a Táskai és Igali Formáció, összességében egy középső–felsőtriász korú platform és medence fáciesű karbonát összlet képződményei valószínűsíthetők (15. ábra, 58: középső–felső-triász platform és medence fáciesű karbonát összlet). A felső-permtől az anisusi emeletig folyamatos üledékképződés zajlott platform környezetben (uralkodóan dolomit jellemző). Ezt követően, a középső-anisusitól a kifejlődési típusok elkülönültek, ami alapján négy szerkezeti egységet lehet elkülöníteni: — platform karbonátok képződése a középső- és késő-triászban, — középső-triász riftesedés, melynek eredményeként bázisos és intermedier vulkanitok települnek pelágikus mészkőbe, — a ladiniban savanyú vulkáni tevékenységhez kötött törmelékes üledékképződés szakította meg a platformképződést, — ladini-karni disztális fáciesű mészkövekre bizonytalan rétegtani helyzetű, medence fáciesű jura képződmények települtek bázisos vulkanitokkal. A vizsgálati terület központi részét alkotó középső-felső triászban (anisusui–ladini) képződött sekélytengeri, platform fáciesű karbonátos összletet több mélyfúrás is feltárta. Az Igali Formáció ooidos, autigén breccsás mészkőből, dolomitból, dolomárgából, breccsából, márgából álló összletét a vizsgálati területen a Som-5. sz. fúrás (2023–2052 m) és a Sáv–7. sz. fúrás (1301–1357 m) harántolta, de e képződmény, illetve a Sávolyi Mészkő Formáció alkotja a triász aljzatot az ettől D-re levő sávolyi terület nagy részén is, amit ott számos szénhidrogén-kutató fúrás is feltárt. A középső–felső-triász platform fáciesű mészkövek jó karsztosodnak, a mélybeli oldódásos folyamatok hatására jelentős oldásos repedezettséggel jellemezhetőek, amely egyben kiváló hévíz-tároló képződménnyé is teszi őket, mint ahogy azt a közeli Zalakaros is példázza.

42

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület DK-i részén a triász karbonátos képződményeket a Buzsáki Formáció (márga, mészmárga, mészkő, ooidos mészkő, breccsásodott dolomit) (Bu–8. sz. fúrás 158– 1616 m, ill. 1684–1694,4 m, Bu.K–1 sz. fúrás 1051,5–1200 m), illetve a Táskai Formáció (laminált mészkő, autigén breccsásodott mészkő, dolomit közberétegzéssel) képviseli (Tás–3. sz. fúrás: 1381–1415 m, Tás–4. sz. fúrás 2148–2200, 8 m), ez utóbbiakat az „59: alsó-triász sekélytengeri agyagkő, márga, mészkő” összlet jelzi (15. ábra). Közvetlen a Balaton-vonaltól D-re egy hosszan elnyúlt ÉK–DNy-i csapású nyírásos pásztában az újpaleozoos és mezozoos képződmények pontosabb tagolása a megfelelő ismeretek hiányában nem lehetséges (15. ábra, 60: újpaleozoos és mezozoos képződmények tagolás nélkül). Ezen egységet a vizsgálati terület csak egész kis részben érinti annak K-i, DK-i felén.

15. ábra. A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival (kivágat: HAAS et al. 2010)

43

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.2.2.4. A terület kainozoos képződményei A Balaton vizsgálati terület nagy része a Kárpát-medence szerkezeti felépítését meghatározó, Közép-magyarországi nyírási zónában fekszik. Ennek következtében a Kárpátmedence nagyszerkezeti mozgásai a medence kinyílása előtti (prerift), alatti (synrift) és utáni (postrift) üledékek elterjedését, milyenségét és deformáltságát erősen meghatározzák. A vizsgálati terület prerift képződményei már a késő-paleogénben meginduló (PALOTAI, CSONTOS 2010) és a szinrift fázisban (a miocén során) egymás mellé kerülő ALCAPA és TISIA terrének (ROYDEN, HORVÁTH 1988; FODOR et al. 1999) szerkezetfejlődésének következtében erősen deformáltak. Az esetenként jelentős mértékű szerkezeti mozgások miatt, a Közép-magyarországi nyírási zóna mentén található paleogén képződmények gyakran területenként egymástól eltérő vastagságú és kifejlődésű, allochton rétegsorokkal jellemezhetők. A deformáció során az eocén és kora-oligocén rétegsorok meggyűrődtek és a pretercier aljzattal együtt részben fel-, részben egymásra tolódtak. A Kárpát-medence transztenziós szerkezetalakulásának fő fázisában (szinrift fázis) a területen egy felnyíló medence sekélytengeri, valamint annak heteropikus fácieseit képviselő medenceperemi üledékei rakódtak le, amelyek egy része, és a későbbi medence mélyebb vízi képződményei, a posztrift fázist megelőző késő-badeni–szarmata inverzió során lepusztultak. A Kárpát-medence középső-miocén szinrift fázisát lezáró inverziója után, a késő-miocén posztrift fázis termális süllyedésének következtében jött létre a jelentős mélységű, a korábbi tektonikai fázisok nyomán nagy szintkülönbségekkel jellemezhető, egyenetlen aljzatmélységgel rendelkező, elzárt, sós vizű tó Pannon-tó. A Pannon-tóba ÉNy és ÉK felől érkező vízfolyások deltarendszerének törmelékanyaga folyamatosan töltötte fel a medencét, időben fiatalodva és térben DK felé szorítva a nyílt, sós vizű medencét és a deltasíkságdeltafront-deltalejtő-medence fáciesegyüttes képződményeit (JUHÁSZ 1992, MAGYAR et al. 1999). A jellemző fáciesátmentek és azok jellegzetes egymásra települése a vizsgálati területen is megtalálható, a peremeken heteropikus mocsári képződményekel. A pannóniai összlet a posztpannon kiemelkedés hatására magasan, a vékony negyedidőszaki folyóvízi és eolikus rétegsorok alatt helyezkedik el. Paleogén képződmények A paleogén kezdetén folytatódott a mezozoikum végére jellemző szárazföldi időszak, mely jelentős lepusztuláshoz vezetett. A Balaton vizsgálati területről eocén képződmények nem ismertek, egyedül annak D-i 5km-es körzetéből néhány fúrás tárta fel a felső-eocén tarka és szürke agyag, aleurit, szenes agyag, barnakőszén, homokkő, kavics, konglomerátum ciklusos váltakozásából álló Szentlőrinci Formációt (Sáv. D–1: 2030-2036 m, ill. 2108–2190 m, Sáv– 1: 1673–1852 m, Sáv–2: 1606–1660 m, ill. 1767–1973 m, Szőkedencs Sző. K–1: 2642–2672 m), illetve az allodapikus mészkő betelepülésekkel tagolt márga, mészmárga, agyagmárga, tufit, tufitos homokkő zsinórok váltakozásával jellemezett Budai Márga Formációt (Tás–4: 907,3–1033 m). Az oligocén képződmények kifejlődése a területen kérdéses. Az agyagos, agyagmárgás aleurit, agyagmárga képződményekkel jellemzett Kiscelli Agyag egyedül Buzsák környékéről ismert néhány fúrásból, igaz ott jelentős vastagságban (Bu–8: 903–1585 m, ill. 1616–1684 m, Bu–13: 936–2039,5 m). Említést érdemelnek a Balaton-vonal mentén, a vizsgálati terület É-i részén található oligocén korú tonalit testek (esetenként diorit, andezit a magasabb részeken) (BENEDEK et al. 2004), melyekhez tartozó virágszerkezetek többször (késő-miocénben és azt követően) reaktiválódtak (FODOR et. al. 2011). A rendszerhez hidrotermális jelenségek is társulnak az érintett környező karbonátokban, ilyen üreget nyitott meg pl. a területtől K-re a Som-1 alapfúrásból kiképzett figyelőkút. 44

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Neogén képződmények A miocén képződmények diszkordánsan települnek a paleogén, ill. zömében mezozoos képződményekre. A legidősebb neogén képződmények a vizsgálati terület D-i részéről ismertek. A neogén üledékképződés az eggenburgi során medenceperemi kifejlődéssel indul, szárazföldi, félig sósvízi üledékek képződésével. A Szászvári Formáció folyóvízi–ártéri környezetben rakódott le, konglomerátum, homokkő, agyag, agyagmárga váltakozása építi fel. A formációt a Nikla–1 sz. fúrás tárta fel 2520–2744 m között. Az ugyancsak alsó-miocén szárazföldi, édesvízi–mocsári üledékképződési környezetben keletkezett bentonitos, mészcsomós agyagból, agyagos lignitből, homokból, kavicsos homokból és kavicsból álló Somlóvásárhelyi Formáció Buzsák területéről ismert, ahol több fúrás is feltárta (Bu–1: 703– 935 m, Bu–4: 704–813 m, Bu–5: 743–1063,5 m, Bu–12: 693–699 m, Bu–16: 588–593,5 m, Bu.Ny–1: 970–1043 m, Bu.Ny–2: 1276–1495 m). Az eggenburgi–ottnangi vulkanizmus nyomai a területen (Sávoly, Szőkedencs) néhány amfibolandezites szubvulkáni test, illetve telér formájában ismertek (Mecseki Andezit Formáció — Sáv–1: 1238–1673 m, Sáv–2: 1565– 1606 m, ill. 1660–1767 m, Sző.K–1: 2169–2233 m). Ezek az alsó-miocén képződmények a paleo–mezozoos képződmények változatos felszínére települnek, illetve annak mélyedéseit különböző vastagságban töltötték ki. A középső-miocén elején bekövetkező, DNy–ÉK-i irányú transzgresszió hatására többékevésbé kiegyenlített felszíneken, a kárpáti és badeni emeletekben sekélytengeri és félsósvízi körülmények között folytatódott az üledékképződés. A Szászvári Formáció fedőjében unkonformitással a Budafai Homokkő Formáció települ, amelyet tengeri környezetben lerakódott partszegélyi, abráziós parti, néhol delta vagy lagúna fáciesű kavics, homokkő, konglomerátum képződmények építenek fel. A vizsgálati terület D-i határán a Nikla–1 sz. fúrás tárta fel 2520–2744 m mélységben. A kárpáti transzgresszió során a Budafai Homokkő partszegélyi környezetével összefogazódva nyíltvízi és szub-litorális környezetben a Tekeresi Slír Formáció képződményei rakódtak le: finomhomokos aleurit, homokos agyag, agyagmárga gazdag mikrofaunával. Az egykori nagy energiájú üledékképződési környezetben turbiditek képződtek és gyakoriak voltak az iszapmozgásos jelenségek. A formáció szintén főként a vizsgálati terület D-i részéről ismert (Bu.K–1: 910–1051,5 m, Nab–2:2352–2452,5 m, Sáv–7: 1200–1227 m, D–6: 2068–2077 m). A badeni során a mély medencékben a Tekeresi Slír képződését a Badeni Agyagmárga, illetve a Szilágyi Agyagmárga lerakódása váltotta fel, amely sekély neritikus környezetben lerakódott szürke foraminiferás agyagmárga. A vizsgálati területen és körzetében általánosan elterjedt képződmény, számos fúrás tárja fel n x 10 – 100–150 m átlagvastagságban. A badeni medencefáciesű agyagmárgák a kiemelt hátakon (Buzsák, Dióskál, Nagybakónak, Nikla, Som, Sávoly környéke) lerakódó Lajta Mészkő Formáció Rákosi Tagozat karbonátos képződményeivel fogazódnak össze, amely magas porozitásának köszönhetően a terület egyik legjobb tárolókőzete, és számos fúrás tárta fel néhány 10 m vastagságban. Ugyanakkor a kőzet leülepedésekor is sok szerves anyagot tartalmazott, így egyben potenciális anyakőzet — sőt értelmezés függvényében — nem konvencionális szénhidrogén előfordulásként is jelentős potenciállal bírhat a kutatási területen. A szarmata képződményeket a területen a Kozárdi és Tinnyei Formációk képviselik. A Kozárdi Formáció sekélytengeri-partközeli kifejlődésű agyag, agyagmárga alárendelten homok, mészhomok betelepülésekkel. A Tinnyei Formációt brakkvízi partszegélyi kifejlődésű magas porozitású (20–30%-os) biogén mészkő építi fel, amely szintén kiváló tárolókőzet. A Kozárdi és Tinnyei Formációk a területen a korábbi kutatások homlokterében álltak, számos fúrás harántolta őket Buzsák, Dióskál, Som, Sávoly, Táska és Zalakaros környékén átlagosan 10–30 m vastagságban. 45

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A posztrift pannóniai képződmények enyhe diszkordanciával települnek az idősebb miocén képződményekre, a vizsgálati terület ÉNY-i kiemelt helyzetű részein közvetlenül a medencealjzatra (18. ábra). Összvastagságuk a vizsgálati terület medence részén átlagosan 1000 m körüli, ÉNy-on vékonyabb (50–150 m), DK felé kivastagodó (1500–200 m). Az alsó-pannóniai rétegsorok a kiemeltebb helyzetű, vagy sekély aljzatmélységű területeken hiányoznak (4. melléklet), vagy csak néhány m–10 m üledékvastagsággal jelennek meg, míg a mélyebb medenceterületeken többszáz m vastagságban (5. melléklet) is települhetnek az idősebb miocén képződményekre (Sávoly, Táskai magaslat szárnyai, 17. ábra, 18. ábra, 19. ábra). Az alsó-pannóniai agyagmárga, aleurolitos márga, aleurolit rétegsorral indul (Endrődi Formáció). A vizsgálati terület neogén süllyedékébe NyÉNy felől érkező törmelékes üledék deltalejtő fáciesei a peremeken vékonyabb, a medence területen vastagabb rétegsorral jellemezhetők. A néhány fokos lejtésű medence-, illetve deltalejtőn lerakódott üledékek (Algyői Formáció) képződésében fontos szerepet játszottak a zagyárak. Ezek mobilizálódása során homokok kerültek a mélyebb medencerészekbe (Szolnoki Formáció), amelyek jó tároló kapacitással rendelkeznek. A területen az Endrődi, Szolnoki és Algyői Formációk alkotják a hagyományos értelemben vett „alsó-pannóniai”-t, a Peremartoni Formációcsoportot. Az 500–1000 m maximális vastagságot elérő felső-pannóniai üledékes sorozat a medenceperemek mentén, partközeli delta-front, delta-síkság és alluviális síksági képződési környezetekben rakódott le. Az így képződött üledékek a terület középső részén 300–500 m vastag lignitcsíkos, finom- és középszemcsés homokot, valamint agyag rétegeket tartalmazó rétegsorral jellemezhetők (Somlói és Tihanyi, valamint az ezekkel ekvivalens Újfalui Homokkő Formáció). A vastagabb homokrétegek többnyire a delta fronton torkolati zátonyként, illetőleg a deltasíkságon a delta ágak mederkitöltéseiként, övzátonyaiként fordulnak elő. Vékonyabb homoktesteket az áradások során kialakult mederáttörések, gátszakadások és viharüledékek alkothatnak. A formáció finomabb szemcsés üledékei a delta ágak között, mocsári környezetben, ártéren, illetve kisebb öblökben rakódtak le, mint aleurit és agyagrétegek, közbetelepült paleotalaj szintekkel, valamint lignitrétegekkel. A homokrétegek száma és vastagsága a rétegsorban lefelé nő. A már említett felső-pannóniai képződmények a 150–250 m max. vastagságot elérő Zagyvai Formációval fogazódnak össze, amely a progradáló delták hátterében, folyóvízi– ártéri, tavi, mocsári környezetben képződött. A formáció szürke színű, aleurit–agyagmárga– homokkő sűrű váltakozásából áll, de előfordulnak tarkaagyag, illetve lignit közbetelepülések is. A rendkívül változatos litológiai felépítés attól függően alakul, hogy a vizsgált képződmények a folyóvízi síkság mely részén ülepedtek le. Az ártéri üledéksor agyagos– aleuritos, áradási homokleplekkel tagolt rétegsorába vékonyabb–vastagabb homokos mederkitöltések iktatódnak. Attól függően, hogy hol helyezkedett el az itt folyó vízfolyások mederöve, előfordulnak nagy vastagságú homokos üledéksorok. Másutt azonban csak egy-két vékony homokréteg települ a vastag ártéri üledékek közé. Helyenként mocsaras, lápi területek, kisebb tavak tagolták a felszínt. A kiemelt és erodált pannóniai rétegsor tetején, a terület D-i részén a késő-pannóniai medenceperemi Tihanyi Formáció törmelékes képződményei — agyagmárgás aleurolit, aleurolit, finomhomok; vékony szenes agyag, tarkaagyag, lignit és dolomit rétegekkel — települnek néhány 10 m-es vastagságban. A Somlói és Tihanyi Formáció, az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció és a Tihanyi Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett „felső-pannóniai” formációkat, a Dunántúli Formációcsoportot. A pannóniai képződmények korszerű litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai tagolását a 16. táblázatban és 17. táblázatban foglaltuk össze. 46

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A pannóniai időszak végén a medence süllyedésének üteme csökkent. A szárazföldi környezetnek köszönhetően nagy volt a lepusztulás. A negyedidőszaki rétegsort főképp periglaciális üledékek alkotják. A felső-pleisztocén idején eolikus homok, tarkaagyag és lösz, az interglaciálisokban vályog rakódott le. Jóval kevesebb a folyóvízi homok, a patakok által szállított homok, kavics, tavi agyag, mésziszap, tőzeg. A terület földtani felépítését három földtani szelvényen (16. ábra, 17. ábra, 18. ábra, 19. ábra) mutatjuk be, ugyanakkor a teljes földtani kép kialakításához kiemelten kezeltük a területre eső, 500 m-nél mélyebb fúrásokat is (9. ábra és 11. ábra).

16. ábra. A Balaton vizsgálati területre eső földtani szelvények nyomvonala

47


17. ábra. Az 1. sz. földtani szelvény

48


18. ábra. A 2. sz. földtani szelvény

49


19. ábra. A 3. sz. földtani szelvény

50

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 16. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (Gyalog szerk. 1996 alapján)

17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai

Pl

Pl2

M

Pl1

szarmata

M3

helvét burdigáliai akvitániai

Pl pannóniai (s. l.)

pliocén

felső-pannóniai (Pa2)

alsó-pannóniai (Pa1) középsőmiocén

M2 alsó-miocén M1

Fcs.-beosztás

felső-miocén M3

alsó-pliocén (alsópannóniai) tortónai miocén

Nemzetközi elfogadott korbeosztás

Peremartoni Fcs.

pliocén

felső-pliocén (felsőpannóniai)

Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől)

Dunántúli Fcs.

Hagyományos (nem használható) korbeosztás kvarter Q legfelsőpliocén Pl3 (levantei)

szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer)

M2

középsőmiocén

M1

alsó-miocén

51


1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2015. februárjában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív anyagok vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén képződményekben, elsősorban eolikus löszös, barna löszös, homokos–löszös ré, futóhomokos, valamint folyóvízi homokos és mocsári üledékekben alakultak ki. Ezek általános elterjedésűek a területen; holocén korú folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások (legnagyobb vastagságban a Zala) mentén jellemzőek. A koncessziós terület középső részén az említettek mellett a felső-pannóniai korú Somlói Formáció homokos-aleuritos képződményeiben alakult ki a talajvíztartó. A talajvíz tartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz-méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2–7 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti. A kiemeltebb dombos területeken, löszös képződmények esetén sok esetben nem beszélhetünk (összefüggő) talajvíztartóról. A vízfolyások völgyeiben a talajvízszint felszínhez közeli és maga az allúvium jelenti a talajvízadót. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek Az első jelentősebb víztartó összlet, közvetlenül a talajvíztartó alatt települ, a felsőpannóniai, alluviális síksági összlet egymásra települő és egymásba fogazódó–kiékelődő homokos–agyagos rétegei alkotják (Zagyvai és Újfalui Homokkő Formációk; medenceperemeken Somlói és Tihanyi Formációk, együtt: Dunántúli Formációcsoport). A formációk egymástól nehezen különíthetőek el, illetve a kiemelt térszíneken erodáltságuk miatt vastagságuk sem egyértelmű. A homokos–agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága a területen 400–500 métertől kb. 1000–1100 méterig növekszik. É–D-i irányban. a peremek felől, a vizsgálati terület középvonalán át, a mélyülő medence mélyebb régiói irányába. A legnagyobb vastagságok Marcali térségében, a vizsgálati terület D-i részein figyelhetők meg. A Zagyvai és Újfalui, valamint a peremi területeken a Tihanyi és Somlói Formációkban határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. Az összlet legalsó, homokosabb delta-front üledékei már 30 ºC-nál melegebb vizet, azaz hévizet szolgáltathatnak. A felső-pannóniai korú összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen nagyrészt 1200 mg/l alatt alakul, melynél csak ritkán találunk magasabb értékeket. Az alacsony összes oldottanyag-tartalmú híg vizek jelenléte kedvező áramlási feltételekre utal az összletben. Az „eleinte” CaMgHCO3-os kémiai jelleg a CaMgNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os, majd NaHCO3-os kémiai jelleg felé tolódik el. A 52

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány helyenként extrém alacsony (~1–10 mg/l) klorid-tartalom jól jelzi az intenzív áramlási rendszert. A terület 5 km-es körzetén belül a Balaton É-i partja mentén, valamint néhány, a vizsgálati terület K-i határa mentén található kútban előfordulnak enyhén szulfátos vizek, illetve a területen belül néhány kútban kloridos jellegű vizek is megjelennek. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a felső-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport), a peremek (ÉNy, DNy és DK) felől a terület középső részei irányába (Kéthely, Buzsák), illetve onnan ÉK felé (Ordacsehi) történő, regionális áramlás rajzolódik ki. Az Újfalui Homokkő Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (felső-pannóniai) rétegeinek nyomásviszonyai a hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.3. Lokális, a felső-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni az alsó-pannóniai turbidit-homokokban, a pannóniainál idősebb miocén medence fáciesű képződmények homok–homokköves rétegeiben. A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi és Szolnoki, de leginkább Algyői Formációk) déli irányban kivastagodást mutatnak: az északi területrészeken mintegy 50–100 méteres vastagságban jelennek meg, ugyanakkor akár 400–500 méteres vastagságot is elérnek a vizsgálati terület legdélebbi területein. A formációcsoporton belül – tekintve a terület medenceperemi helyzetét – jelentősebb vastagságú turbidites összlet (Szolnoki Formáció) nem jelenik meg, ugyanakkor a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit–homok rétegekben lokális vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni. A Szolnoki Formáció a mélymedencében jelenik meg, valószínűleg csak a vizsgálati terület D-i peremein, illetve a határain túl. A Peremartoni Formációcsoport bázisán esetlegesen található kavicsbetelepülésekben szintén találhatunk víztartókat. Báziskonglomerátumról a területen pontosabb információk nem állnak rendelkezésre. Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (felsőpannóniai) vízadóinak jóval kedvezőbb adottságai, valamint az alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt. Vízkémiai elemzés az összletből a vizsgálati terület 5 km-es környezetében (Sávoly, Újudvar-Dalospuszta) három található. Az összes oldottanyag-tartalom ezekben az esetekben jelentős, 10 000 mg/l körüli, melyhez NaCl-os, NaClHCO3-os kémiai jelleg társul. Ezek a magasabb összes oldottanyag-tartalommal rendelkező vizek zártabb víztartókból származnak. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, prepannóniai idősebb miocén, elsősorban badeni és szarmata üledékekben, illetve az eggenburgi-ottnangi korú összletben, amennyiben a durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Kozárdi, Tinnyei, illetve Budafai, Szászvári Formációk). A vizsgálati terület egyes részein a miocén korú képződmények összvastagsága néhány 10– néhány 100 méter között változik a településnek és/vagy lepusztulásnak megfelelően. Buzsák térségében jelentősebb vastagságú miocén összlet ismert. A vizsgált területen és annak 5 km-es környezetében több vízelemzés is rendelkezésre áll a prepannóniai miocén korú összletből. E miocén képződmények vizeinek összetétele (CaMgHCO3-tól a NaCl-ig) és összes oldottanyag-tartalma (leginkább 1000–15 000 mg/l) széles tartományban változik, a TDS a mélységgel növekedést mutat. Fonyód térségében a mintegy 600 méternél sekélyebb mélységből származó minták alacsonyabb TDS-ű (1580– 3040 mg/l) és CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, NaHCO3-os kémiai jellegű vizeket jeleznek, mely alapján itt intenzívebb áramlással számolhatunk. Buzsáknál a Szilágyi 53

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Agyagmárga Formációból származó vízminták 6500–7500 mg/l TDS-sel és NaClHCO3-os kémiai jelleggel rendelkeznek, Táska térségében is hasonló vizek találhatóak. Az 5 m-es környezetben, 1600 méternél mélyebben, Somogysámson térségében magas, leginkább 6500– 17 000 mg/l TDS-sel rendelkező, leginkább NaCl-os, NaCaCl-os vizeket találunk, mely összetétele elzártabb víztartókra utal. Nagybakónak környékén 11 000 mg/l körüli TDS-ű, NaCl-os vizek fordulnak elő a miocén összlet elzárt víztartóiban (Tekeresi Slír Formáció). Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba vehetők. A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: 1. a bádeni biogén mészkő, mészkő-konglomerátum, lithothamniumos mészkő, agyagmárga (Lajtai Mészkő Formáció); 2. a mezozoos, elsősorban triász korú karbonátok karsztosodott zónáiban, 3. a prepannóniai miocén korú karbonátos, illetve repedezett, mállott vulkáni tufás és agglomerátumos képződményekben, 4. az alsó-pannóniai homokos-homokköves, mészmárgás rétegeiben, valamint 5. a felső-pannóniai rétegsor homokköves rétegeiben. A Peremartoni Formációcsoport (alsó-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén korú képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Lajta Mészkő Formáció, Rákosi Mészkő Tagozat, Kozárdi, Tinnyei Formációk). A prepannóniai miocén korú képződmények, ritkábban települnek közvetlenül az aljzatra, így nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal. A lokális, porózus, helyenként kettős porozitású rendszerek a koncessziós terület Hévíz felé eső részén az alaphegységre települve a regionális karsztvízáramlás számára összekötő, rövidrezáró helyzetet jelentenek. Így ebben a térségben az alaphegység márgás kifejlődése ellenére biztosítani tudják az összeköttetést a megcsapolást jelentő Hévízi-tó felé. A Lajtai Mészkőben tárolt vizeket Buzsák térségében tárták fel, mintegy 650–750 méteres mélységben. Itt 2900–3200 mg/l TDS-ű, NaClHCO3-os kémiai jellegű vizeket találhatunk. Az 5 km-es környezetben Nagybakónaknál tárták még fel ugyanezt a képződményt, ahol már elzárt víztartót alkot: az itt található víz magasabb, 13 000–19 700 mg/l-es TDS-sel és NaClos kémiai jelleggel rendelkezik. A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A képződmények nyomásviszonyai a területen a hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.5. Regionális vízzáró egységek A területen található neogén és amennyiben előfordulnak, paleogén képződmények sok esetben fimonszemcsés kifejlődésűek. Buzsák térségében nagy, akár 1000 métert is meghaladó vastagságú, finomszemcsés agyagos, márgás, agyagmárgás, homok-, homokkőlencsékkel, -betelepülésekkel alulreprezentált rétegsorok fejlődtek ki. Az Újfalui Homokkő Formáció és a pretercier aljzat között több regionális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető. Az Algyői (és Endrődi) Formációk képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan fontos „szigetelő” szerepet játszanak, hiszen a területen minimum 50–150 méteres, ugyanakkor Buzsák térségében (akár több száz méteres) vastagságot is elérhetnek. Az alsó-pannóniai Algyői Formáció a Szolnoki Formáció fedőjében kedvező záróréteget biztosított az alatta felhalmozódott szénhidrogéneknek. Lefelé haladva az alsó-pannóniai Endrődi Formáció, a szarmata Kozárdi Formáció, a bádeni Szilágyi Formáció

54

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és a kárpáti also-bádeni Tekeresi Slír Formáció sorolható a regionális elterjedésű vízzárók közé. A rétegsorok ÉNy–DK-i irányban jól nyomozhatóak a medence területén. Helyenként lokális vízzáró képződménynek tekinthető a területen a paleogén korú Budai Márga, nem karsztosodott, márgás képződményei és a Kiscelli Agyag Formáció finomszemcsés összlete. Itt kell megemlíteni, hogy a paleogén, illetve a bádeni korú márgák akár szénhidrogén anyakőzetek lehetnek. 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az aljzat mélysége a vizsgálati területen –250 és –2000 mBf mélység között található,déli irányban egyre mélyülő tendenciát mutat. A legdélebbi területrészeken egyes estekben akár – 2000 mBf-nél nagyobb mélységet is meghaladhatja. Az alaphegységet a területen Balaton-vonaltól délre elsősorban középső-felső triász karbonátok és alsó-triász sekélytengeri képződmények (Igali, Táskai, Buzsáki Márga, Sávolyi Mészkő Formáció) alkotják mintegy –1250 – –2250 mBf mélységben. A Balaton-vonaltól Éra kis területi elterjedésben (Kéthely–Pusztaberény között) megjelennek még a Velencei Gránit Formáció képződményei is. Ettől a zónától északi irányban variszkuszi kisfokú metamorfitokat (Balatonfőkajári Kvarcfillit) találunk az aljzatban, míg a Balatonfői-vonaltól északi irányban elsősorban triász korú karbonátokat figyelhetünk meg (Aszófői Dolomit, Iszkahegyi Mészkő Fomrációk, Werfeni Formációcsoport, Edericsi, Sándorhegyi Mészkő, Veszprémi Márga Formációk, Fődolomit). Az 5 km-es terület északi határain megjelenik a Dachsteini Mészkő Formáció, valamint szenon medenceképződmények (Jákói, Polányi Márga Formációk) és szárazföldi képződmények (Csehbányai, Ajkai Barnakőszén Formációk), valamint felső-perm sziliciklasztos képződmények (Balatonfelvidéki Homokkő) is. A vizsgálati területen az alaphegységi vízföldtani rezervoárokat a Közép-dunántúli-egység középső–késő-triász platform és medence fáciesű karbonátos képződményeiben (Táskai, Igali Formációk), valamint a Dunántúli-középhegységi-egység triász korú karbonátjaiban (Aszófői Dolomit, Sándorhegyi Mészkő, Edericsi Mészkő, Fődolomit, Dachsteini Mészkő Formációk) valószínűsítjük ott, ahol azok hosszabb ideig felszíni hatásnak, mállásnak és karsztosodásnak voltak kitéve. Az (esetlegesen) aljzatra települő miocén karbonátok képződményei ott jelentősek, ahol egységes hidraulikai rendszert alkotnak az aljzat karbonátjaival. A vizsgálati terület középső részén, a Dunántúli-középhegységi-egység területén, paleozoos korú kisfokú metamorfózison átesett képződmények (palák, fillitek, metahomokkövek) alkotják az aljzatot, melyek repedezettségük révén válhatnak tárolóképződményekké. Alaphegységi rezervoárként tehát a karbonátos formációk azon részei jöhetnek egyrészt számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetekben néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Másrészt a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett „üde” karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl. geotermikus, széndioxid (CO2)-tárolási szempontból. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott feküre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel. Mindemellett a metamorf képződmények repedezett zónái alkothatnak még rezervoárokat a térségben. Az aljzatban tárolt vizek kémiai jellege a CaMgHCO3-os és a NaCl-os között változik attól függően, hogy mennyire intenzív és regionális az áramlás a víztartóban. Az 5 km-es környezetben (elsősorban a Balatontól É-ra, ÉNy-ra található területeken – Dunántúli 55

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet középhegységi-egység) számos elemzés található, ahol az alacsony oldottanyag-tartalom (500–1000 mg/l) és a döntően CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os kémiai jelleg intenzív áramlások meglétét jelzi. Az elzárt karbonátos víztartókban Sávoly, Újudvar térségében leginkább NaCl-os, NaClHCO3-os vizeket találunk, 9000–14 500 mg/l összes oldottanyagtartalommal. Igali Formációból származó vízminták Sávoly és Zalakaros térségéből állnak rendelkezésre. Itt 8700–11 500 TDS-ű, NaClHCO3-os kémiai jellegű vizeket találunk. A Táskai Formációból, Nagybakónak és Újudvar térségéből származó minták 11 000 mg/l-t meghaladó TDS-sel és NaCl-os, NaClHCO3-os kémiai jelleggel rendelkeznek. Fentebbi területeken elzárt víztartók valószínűsíthetők. A felső-triász korú Fődolomit és Dachsteini Mészkő Formáció regionális elterjedésű karsztosodott képződményei gyakran hidraulikus kapcsolatban van egymással. A főkarsztnak is nevezett rendszerben alakult ki a Bakonytól induló karéjos mélyáramlási rendszer, melynek felszínre lépési pontja, fő megcsapolási része maga a Hévízi-tó. Területünk ennek az áramlási rendszernek a D-i DNy-i részét érinti. Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelynek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5-10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4–5%-ot tesz ki, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. Amennyiben repedezett és/vagy karsztos kőzetek a felszínen vannak, ott magasabb, akár 15–20 %-nyi beszivárgásra is számítani lehet, azonban ezek a vizek általában a mállott felszín-közeli részeken, rövid úton jutnak a közeli felszíni vízfolyásokba, forrásokba. A Zala területe mélykarsztjában ismert karéjos áramlási utánpótlásában a Bakonyban és a Keszthelyihegységben 25–30 %-nyi diffúz beszivárgásnak, valamint egyes patakok vonalmenti nyelődéseinek van szerepe. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatók a pannóniai, pre-pannóniai miocén, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási helyei, szűkebb területünkön „oldalirányú” utánpótlásként jelentkeznek, így ezeket a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban ÉNy-i, DNy-i és DK-i irányból és emellett a köztes áramlási rendszer felső 100–200 m-es zónájában, a talajvíz irányából származó komponensekre számíthatunk. Ahol az aljzat alacsonyabb oldottanyag-tartalmú vizet tárol, ott intenzívebb áramlási rendszert feltételezhetünk az idősebb, triász korú karsztvíztartóban. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzattól akár a pannóniaiig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére is hatással bírnak: az itt kiékelődő felső-, alsó-pannóniai, valamint miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a 56

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vizek — kényszerpályára kerülve —a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. A terület termálkarsztos rendszerében a vizek alacsony hidraulikus potenciálszintjei, az alacsony oldottanyag-tartalmú vizek előfordulásai és a térségből és annak környezetéből ismert pozitív és negatív geotermikus anomáliák együttesen jelzik, hogy a Dunántúliközéphegységben utánpótlódó és a Hévízi-tóban megcsapolódó áramlási rendszer legalább egy ága, karéja érintheti területünket (annak 5 km-es környezetét). Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. Sok ismeret található ezzel kapcsolatosan az MFGI, (korábban MÁFI) által e kérdéskörre is kiterjedő hazai és nemzetközi projektek, (Déli-Bakony Zala-medence karsztvízkutatás, T-JAM szlovén-magyar, TRANSENERGY, szlovák–magyar–szlovén– osztrák projektek) jelentéseiben és publikációiban. Amennyiben a térségben geotermikus energiahasznosításokat terveznének, akkor az itteni termálkarszt lokális és regionális áramlási rendszerek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz. Szükséges lehet tehát e területen a CH hasznosítások és az esetleges geotermikus hasznosítások egymásra-hatásainak tisztázása, értékelése. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások koncessziós területre gyakorolt hatásait szintén szükséges tisztázni. 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — állandó vízfolyások, tavak, — talajvíz-párolgással jellemezhető területek, — szivárgó felszínek, — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszint feletti magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt ÉNy-i, DNy-i, DK-i irányból ÉK-i irányba történő áramlással lehet számolni. Az alaphegységi rezervoárok egy része biztosítja a területünkön kívüli Déli-Bakony beszivárgási területe és a fő megcsapolást jelentő Hévízi-tó közötti áramlási pályákat. A Hévízi-tavat, mint különleges nemzeti értékünket, — bár nem esik a koncessziós területre, mégis, — mint a terület áramlási rendszereihez tartozó felszín alatti vizektől függő ökoszisztémát és a rendszer fő megcsapolóját itt is megkell megemlíteni. 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, és annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter–felsőpannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, ásványvíz (Balatonboglár, Lengyeltóti, Somogyvár), továbbá gyógyászati- (Alsópáhok, Buzsák, Hévíz, Marcali, Zalakaros), fürdő-, 57

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. A triász karbonátos képződményeket alsópáhoki, hévízi, kehidakustányi, szentgyörgyvári, zalakarosi, illetve zalakomári, zalaegerszegi kutak csapolják meg. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező már meglévő – és lehetséges – geotermikus hasznosításokat is. 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni. 1.3.4. A terület vízminőségi képe A Balaton vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2015. februárjában a MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai anyagok vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely átfogó képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 600–1200 mg/l (medián körülbelül 730 mg/l), a klorid-ion tartalom 5–80 mg/l (medián körülbelül 20 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom 250–600 mg/l között változik (440 mg/l körüli medián érték). Néhány esetben a fonyódi, keszthelyi és balatonfenyvesi vizekben az összes oldottanyagtartalom elérheti a 1600–5200 mg/l-t, a kalcium 200–800 mg/l-t, a klorid 20–400 mg/l-t, a hidrogén-karbonát 800–1300 mg/l-t, a szulfát akár a 200–2500 mg/l értéket is. A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom (TDS)) eloszlását Box–Whisker diagramon (20. ábra) ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket mutatják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg.

58


20. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével

A kvarter korú képződményekben tárolt vizek kémiai jellegéről csak 8 db fúrás adatai álltak rendelkezésünkre, melyek szerint az itt tárolt vizek CaMgHCO3-os típusúak. A rendelkezésre álló adatok alapján, a TDS 500–900 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 50–100 mg/l Ca2+, 20–60 mg/l Mg2+ és 400– 600 mg/l HCO3-. A koncessziós terület ÉK-i határában lévő Esztergályhorváti K–1 fúrás vize NaHCO3-os jellegű, 1250 mg/l körüli TDS és 300 mg/l Na+ és 850 mg/l HCO3 tartalom mellett. A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek jellemzően CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os és NaHCO3-os típusúak. A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 600–1200 mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 10–300 mg/l Na+, 40–110 mg/l Ca2+, 20–50 mg/l Mg2+, 5–40 mg/l Cl– és 400–750 mg/l HCO3–. A nagyobb TDS-ű (körülbelül 1200–2300 mg/l) vizek kémiai jellege NaHCO3-os és NaHCO3Cl-os, körülbelül 300–650 mg/l Na+, 30–350 mg/l Cl- és 800–1400 mg/l HCO3- tartalom mellett. A Gyenesdiás K–2 fúrás vizében megjelenik a szulfát, CaMgSO4HCO3-os jellegű víztípust alkotva. Itt az összes oldottanyag-tartalom körülbelül 2000 mg/l, a Ca2+ 350 mg/l, a Mg2+ 150 mg/l, a HCO3450 mg/l, a SO42- 950 mg/l körüli. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens 59

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát ionok, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box–Whisker diagramon (21. ábra) ábrázoljuk.

21. ábra. A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével

Az alsó-pannóniai korú Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizekről csak a sávolyi CH-kutató fúrások (Újudvar_Dalospuszta D–8, Sávoly Sáv.K–2 és Sáv.Ny–4) vizeinek elemzései nyújtottak információt, melyek szerint az itt tárolt víz NaClHCO3-os NaCl-os jellegű, ahol a TDS 7000–10 500 mg/l között változik, 2500–4000 mg/l Na+, 2000– 3500 mg/l Cl- és 2000–3000 mg/l HCO3- tartalom mellett. A pannóniai és pannóniainál idősebb miocén rétegeket is szűrőző kutak vizeinek összes oldottanyag-tartalma széles intervallumban változik, mely érték 1500–13 500 mg/l körüli. Az itt tárolt vizek főleg NaHCO3Cl-os jellegűek, de előfordulnak NaCaMgHCO3-os, NaHCO3-os és NaHCO3SO4-os (Pacsa Pa–2 fúrásban, ahol a SO42- meghaladja az 1200 mg/l értéket) vizek is. A fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 250–2200 mg/l Na+, 50–250 mg/l Ca2+, 50–150 mg/l Mg2+, 100–2500 mg/l Cl- és 10–60 mg/l SO42-. A pannóniai képződményeket és a pretercier aljzatot is szűrőző kutak a bővített terület ÉNy-i részében találhatók (Keszthely, Hévíz, Pacsa, Dióskál), mely szerint az itt tárolt víz 500–1500 mg/l összes oldottanyag-tartalmú, CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os jellegű, körülbelül 10–250 mg/l Na+, 50–200 mg/l Ca2+, 30–50 mg/l Mg2+ és 350–1000 mg/l HCO3tartalom mellett. A pannóniainál idősebb miocén rétegeket szűrőző kutak vizeinek összetétele a mélységgel változik. A felszín alatti körülbelül 1000 méteres mélységig szűrőzött (a koncessziós terület 60

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány É-i részén lévő) kutak vizei a jobb vízvezető képességű rétegekben CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os jellegűek, ahol a TDS 1000–3000 mg/l között változik. A vízösszetételt meghatározó fő alkotók koncentrációi jellemzően a következő tartományokban változnak, körülbelül 50–350 mg/l Na+, 100–200 mg/l Ca2+, 50–150 mg/l Mg2+ és 700–2100 mg/l HCO3-. A kevésbé jó vízvezető képződmények kisebb TDS-ű (2500–5000 mg/l) vizei NaHCO3-os jellegűek, ahol a főbb alkotó komponensek a következő tartományokban változnak, 500–1200 mg/l Na+, 1700–3000 mg/l HCO3-. Az elzártabb, jellemzően 6000–7500 mg/l TDS-ű vizek (Buzsák, Táska térségében) NaClHCO3-os jellegűek, ahol a Na+: 1500– 2500 mg/l, a Cl-: 1700–2500 mg/l, és a HCO3-: 2000–3000 mg/l körüli. A mélyebb, felszín alatti körülbelül 1400–2500 méteres mélységközből származó vizek összes oldottanyag-tartalma széles intervallumban változik (körülbelül 6500–22 000 mg/l), NaCl-os, NaCaCl-os víztípus mellett. Itt a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, 1000–6500 mg/l Na+, 100–3500 mg/l Ca2+ és 2500–13 000 mg/l Cl-. A Somogysámson Som–3 jelű kutatófúrás (a felszín alatti 1681–1686 méteres mélységközből származó) vizében megjelenik a szulfát, NaClSO4-os víztípust létrehozva. Itt a víz összes oldottanyag-tartalma 9500 mg/l körüli, 3200 mg/l Na+, 1700 mg/l SO42- és 1400 mg/l HCO3tartalom mellett. A miocén és pretercier aljzatot is feltárt fúrások (Sávoly, Somogysámson, Zalakaros, Újudvar–Dalospuszta) a felszín alatti 1700–2200 méteres mélységközből származó vizei 9000–16 000 mg/l összes oldottanyag-tartalmúak és NaCl-os, NaHCO3Cl-os jellegűek. A fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 2000–5500 Na+, 3500– 7500 mg/l Cl- és 500–3000 mg/l HCO3-. A pretercier aljzatot feltárt sekélyebb (0–350 méteres mélységköz) kutakból származó vizek kis összes oldottanyag-tartalommal (körülbelül 500–1000 mg/l) és CaMgHCO3-os kémiai jelleggel rendelkeznek, ahol a fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 50–100 mg/l Ca2+, 30–100 mg/l Mg2+ és 350–700 mg/l HCO3-. Néhány fúrás vizében (Keszthely, Hévíz) megjelennek a CaMgHCO3SO4-os vizek is, ahol a Ca2+ 90– 150 mg/l, a Mg2+ 50–70 mg/l, a SO42- 100–180 mg/l, a HCO3- 350–500 mg/l körüli. A felszín alatti 900–930 méteres mélységközből származó Dióskál Di–7 jelű fúrás vize NaHCO3-os jellegű, körülbelül 3000 mg/l TDS és 500 mg/l Na+ és 2000 mg/l HCO3- tartalom mellett. A bővített terület DNy-i sarkában lévő 1500–2700 méteres mélységközt szűrőző kutak (Nagybakónak, Sávoly, Újudvar–Dalospuszta, Zalakaros) vizei jellemzően NaClHCO3-os, NaCl-os, ritkábban NaCaCl-os és NaHCO3-os jellegűek. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 9000–14 500 mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 2500–4500 mg/l Na+, 50–1000 mg/l Ca2+, 1000–6500 mg/l Cl– és 1000–3500 mg/l HCO3–. Fontos megjegyeznünk, hogy a koncessziós terület DNy-i határához közeli Nagybakónak, Sávoly, Somogysámson, Újudvar–Dalospuszta térségekben mélyült CH-kutató fúrások vizeiben előfordulhat 100–3000 mg/l szerves anion és több tíz, néhány esetben 100 mg/l körüli ammónium-ion, mely CH előfordulását jelezheti. A területen belül a pretercier aljzati képződményekből nem állt rendelkezésünkre vízelemzési adat, mely a bizonytalanságot nagymértékben növeli. Tehát a 22. ábrán szereplő pretercier (pirossal jelölt) vízkémia adatok mindegyike a vizsgálati terület 5km-es környezetből származik A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO3os, CaMgHCO3SO4-os, CaMgNaHCO3-os víztípustól a NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os víztípuson keresztül a NaCl-os, NaCaCl-os víztípusig. A mélység növekedésével (22. ábra) nő a víz összes oldottanyag-tartalma a felszíntől számított körülbelül 1500–1600 méteres mélységközig, mely alatt ez az érték számottevő változást nem mutat. 61


22. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben

62


1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009. december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány). Az értékelés során mind a szigorúan vett koncessziós területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a koncessziós területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Balaton részvízgyűjtő egységet érinti és rajta összesen 2 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik; Balaton közvetlen (4–2) és a Zala (4–1). A terület 5 km-es körzetét érinti még nyugaton a Mura (3–1) és keleten a Kapos (1–12) vízgyűjtő alegység, de ezek jelentősége elhanyagolható. A 23. ábra a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket mutatja be, feltüntetve a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát. A területre és 5 km-es körzetére 51 dombvidéki– és síkvidéki, többségében meszes, kisebb mértékben szerves felszíni vízfolyás víztest esik (18. táblázat). A terület és környezete 4 állóvíz víztestet érint; ezek a Balaton, a Kis-Balaton I. és II. tározók, továbbá a FonyódZardavári halastavak (19. táblázat). Számos — víztest kategórián kívüli — vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és környezetében 48 tározó, 6 természetes tó, 7 bányató, és 1 vizes élőhely. 18. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve

Aranyos-patak és mellékvízfolyásai *Bárándi-patak *Boronkai-patak Boronkai-patak és mellékvízfolyásai Burnót-patak Csókakő-patak *Déli-keresztcsatorna Eger-víz alsó *Egyesített-övcsatorna Északi-keresztcsatorna Esztergályi-patak Gyöngyös-folyás középső Gyöngyös-folyás alsó *Halsok-árok Hamvasréti-főcsatorna Hévíz-folyás Hévíz–Páhoki-belvízcsatorna *Hévíz–Páhoki-csatorna *Jamai-patak torkolat Jamai-patak *Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozótcsatorna) torkolati szakasz *Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozótcsatorna) középső Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozótcsatorna) és mellékvízfolyásai *Pörös-árok Kétöles-patak (Viszlói-patak) alsó *Kis-Zala-övcsatorna

Kódja

Típusa

Vízgyűjtő alegység

AEP282 AEP299 AEP343 AEP344 AEP355 AEP396 AEP416 AEP451 AEP456 AEP467 AEP468 AEP533 AEP535 AEP558 AEP560 AEP581 AEP582 AEP583 AEP618 AEP619

dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, szerves, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, mesterséges dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, meszes, mesterséges dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, meszes, mesterséges dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, szerves, módosított dombvidéki, meszes, módosított

4–2 4–1 4–2 4–2 4–2 4–2 4–1 4–2 4–1 4–1 4–1 4–1 4–1 4–2 4–1 4–1 4–1 4–1 4–2 4–2

AEP889

síkvidéki, szerves, módosított

4–2

AEP890

dombvidéki, meszes, módosított

4–2

AEP891

dombvidéki, meszes, módosított

4–2

AEP894 AEP665 AEP685

síkvidéki, szerves, mesterséges síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, meszes, mesterséges

4–1 4–2 4–1

63

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Típusa


Vízfolyás neve

Kódja

*Kis-Zala Kiskomáromi-csatorna Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere *Koroknai-vízfolyás (Határkülvíz) középső *Koroknai-vízfolyás (Határkülvíz) alsó *Középső-keresztcsatorna Lesence-patak alsó *Marót-völgyi-csatorna Marót-völgyi-csatorna és felső vízgyűjtője *Medvogya-patak és mellékvízfolyásai Nemesvitai-övárok *Nyugati-övcsatorna Óberek-csatorna *Orosztonyi-patak Páhoki-övcsatorna észak Páhoki-övcsatorna dél *Sári-csatorna észak Sári-csatorna dél *Sármelléki-belvízcsatorna Tapolca-patak *Táskai-külvízi-csatorna *Zardavár keleti és nyugati lecsapoló *Zala–Somogyi-határárok *Zala (Bárándi-patakig) Zalacsányi-patak

AEP686 AEP687

síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, meszes, mesterséges

4–1 4–1

AEP688

dombvidéki, meszes, természetes

4–1

AEP708 AEP709 AEP727 AEP758 AEP785 AEP786 AEP793 AEP842 AEP850 AEP851 AEP857 AEP864 AEP865 AEP940 AEP941 AEP946 AEQ032 AEQ044 AEQ136 AEQ141 AEQ147 AEQ148

dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, szerves, módosított síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, szerves, mesterséges dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, szerves, természetes síkvidéki, szerves, módosított dombvidéki, meszes, mesterséges dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, szerves, módosított dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, szerves, természetes dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, szerves, módosított síkvidéki, meszes, mesterséges dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított

4–2 4–2 4–1 4–2 4–1 4–1 4–2 4–2 4–2 4–1 4–1 4–1 4–1 4–2 4–2 4–1 4–2 4–2 4–2 4–1 4–1 4–1

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

19. táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíztestek Állóvíz neve

Kódja

*Fonyód-Zardavári halastavak

AIG957

*Balaton

AIH049

*Kis-Balaton I. tározó

AIQ006

*Kis-Balaton II. tározó

AIQ007

Típusa

mesterséges, síkvidéki, szerves, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, természetes, síkvidéki, meszes, közepes mélységű, állandó, nyílt vízfelületű mesterséges, síkvidéki, szerves, sekély, állandó, nyílt vízfelületű módosított, síkvidéki, szerves, sekély, állandó, benőtt vízfelületű


64


4–2 4–2 4–1 4–1


23. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen

1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati terület nagy részét alkotja a hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus (24. ábra), illetve porózus víztestek csoportja; ezek a Balaton a Berekkel (sp.4.3.2), a Balaton déli vízgyűjtő (sp.4.3.1), a Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő (sp.4.2.1), és a Kis-Balaton (sp.4.2.2). A területtől északra további 30 °C-nál hidegebb vizet adó porózus, illetve hegyvidéki egységek érintik a terület 5 km-es körzetét és kismértékben a területet; ezek a Zala-vízgyűjtő (sp.4.1.1, p.4.1.1) sekély porózus és porózus, valamint a Dunántúliközéphegység, Balaton északi vízgyűjtő (sh.4.1, h.4.1) és a Balaton-felvidék (sh.4.2, h.4.2) sekély hegyvidéki (24. ábra) és hegyvidéki víztestek (30. ábra). 2 porózus és sekély porózus víztest páros — nevezetesen a Kapos-vízgyűjtő (sp.1.12.1, p.1.12.1), illetve a Mura-vidék (sp.3.1.1, p.3.1.1) — keleten és nyugaton épp csak érinti az 5 km-es terület peremét. Ezeket a víztesteket a teljesség kedvéért a 20. táblázat mutatja be, de részletes értékelésükre a későbbiek folyamán nem térünk ki.

65

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az érintettek közül 30 °C-nál melegebb (termál) porózus vízadó a Délnyugat-Dunántúl (pt.3.1) víztest, amely a terület nagy részén megtalálható (31. ábra). Északkelet felől hideg vagy langyos vizet, illetve meleg vizet adó karsztos vízadók nyúlnak be kis mértékben a területre (a Balaton–vonalig); ezek a Dunántúli-középhegység– Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője (k.4.1) karszt, és a Nyugat-dunántúli termálkarszt (kt.4.1) víztest. További, meleg vizet adó karsztosodott egység a Középdunántúli termálkarszt (kt.1.7), amely a terület déli részét érinti (31. ábra). A terület felszín alatti víztesteit a 20. táblázat ismerteti.

24. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével

66

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 20. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek Típus

Víztest azonosító

sekély hegyvidéki

sh.4.1

sekély porózus

sh.4.2 sp.4.1.1 sp.4.2.1 sp.1.6.1. sp.3.1.1. sp.4.2.2 sp.4.3.1 sp.4.3.2 h.4.2

A víztest neve Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugativízgyűjtő *Balaton-felvidék Zala-vízgyűjtő *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Kapos-vízgyűjtő Mura-vidék *Kis-Balaton *Balaton déli vízgyűjtő *Balaton a Berekkel Balaton-felvidék Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugativízgyűjtő Zala-vízgyűjtő Kapos-vízgyűjtő Mura-vidék *Balaton déli vízgyűjtő *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő *Délnyugat-Dunántúl *Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője *Nyugat-dunántúli termálkarszt *Közép-dunántúli termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

hegyvidéki

h.4.1 p.4.1.1 p.1.6.1 p.3.1.1 p.4.3.1 p.4.2.1 pt.3.1

porózus

porózus termál karszt

k.4.1

karszt termál

kt.4.1 kt.1.7

1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1.4.2.1. Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvízi célú vízkiemelés a területen Fonyódnál a Balatonból történik. Egyéb célból (kommunális, ipari, öntözési, halastavi, rekreációs, ökológiai) 21 felszíni víztest vizét hasznosítják (21. táblázat). 21. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett felszíni víztest

*Boronkai-patak *Halsok-árok *Jamai-patak torkolat *Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) középső *Nyugati-övcsatorna *Orosztonyi-patak *Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozót-csatorna) torkolati szakasz *Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozót-csatorna) középső *Sári-csatorna észak *Zala (Bárándipatakig) *Balaton Aranyos-patak és mellékvízfolyásai

Kommunális

Ipari

A vízkiemelés hasznosítási célja Energetikai Öntözési Halastavi

Rekreációs

Ökológiai

x x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

67

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Érintett felszíni víztest

Kommunális

Ipari

A vízkiemelés hasznosítási célja Energetikai Öntözési Halastavi

Boronkai-patak és mellékvízfolyásai Burnót-patak Eger-víz alsó Jamai-patak Kiskomáromicsatorna és felső vízrendszere Marót-völgyicsatorna és felső vízgyűjtője Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozót-csatorna) és mellékvízfolyásai Sári-csatorna dél Zalacsányi-patak

Rekreációs

Ökológiai

x x x x x

x

x

x


Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, víziturizmus) használt folyóvizek és állóvizek (22. táblázat) (24. ábra). 22. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név

kijelölt fürdőhely

*Zala (Bárándi-patakig) *Zala–Somogyi-határárok *Boronkai-patak Jamai-patak torkolat *Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) torkolati szakasz *Sári-csatorna észak Boronkai-patak és mellékvízfolyásai Jamai-patak Sári-csatorna dél *Kis-Balaton I. tározó *Balaton *Fonyód-Zardavári halastavak Zalacsányi-patak Hévíz-folyás

víziturizmus

horgászat

halászat

x x x x x x x x x x x

x

x x x


A 2008. évi nitrátjelentés alapján a teljes vizsgálati terület nitrát- és tápanyagérzékeny. A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Natura SCI, SAC és SPA, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület) (23. táblázat). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. 23. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO)

68

Védett terület típusa

Védett terület azonosító

Védett terület elnevezése

Nemzeti Park Natura2000 – SCI

282/NP/97 HUBF20028

Balaton-felvidéki NP Tapolcai-medence

Natura2000 – SCI

HUBF20035

Keszthelyi-hegység

Natura2000 – SCI Natura2000 – SCI

HUBF20037 HUBF30003

Alsó-Zala-völgy Kis-Balaton

Védettség jellege

források, patakok barlangok, források, patakok

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Védett terület típusa

Védett terület azonosító

Védett terület elnevezése

Natura2000 – SCI Natura2000 - SAC Natura2000 – SPA Natura2000 – SPA Natura2000 – SPA Natura2000 – SPA

HUBF30003 HUDD20059 HUDD20036 HUDD20035 HUDD10008 HUDD10012

Kis-Balaton Balatonkeresztúri-rétek Fonyódi Nagy-berek Pogány-völgyi berek Belső-Somogy Balatoni berkek

Tájvédelmi Körzet

242/TK/91

Boronka-melléki TK

Természetvédelmi Terület Természetvédelmi Terület

150/TT/77 263/TT/93

Nagybereki Fehér-víz TT Hévízi-tó TT

Védettség jellege

ártéri mocsárrétek télisásosok ártéri mocsárrétek

lokális FAVÖKO, buckaközi vizes élőhely termálforrás

Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be. Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések nagyobb része csatornázott. A többségénél a települési folyékony hulladékot nem szállítják szennyvíztelepre. A szennyvíztisztító telepekről a tisztított szennyvizet vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre 3 esetben jelentős, 5 esetben nem jelentős; két bevezetés hatása pedig elhanyagolható (25. ábra, 24. táblázat). 24. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyvíztisztító telep neve

Keszthely - Szennyvíztisztító Telep Kéthely - Szennyvíztisztító Telep Marcali - Szennyvíztisztító Telep Zalaapáti - Szennyvíztisztító Telep Zalakaros - Szennyvíztisztító Telep Sármellék - Szennyvíztisztító Telep Danubius Hotel Hotel-Europa FIT szálloda hotel

Keszthely *Kéthely *Marcali Zalaapáti *Zalakaros Sármellék Hévíz Hévíz Hévíz *Zalakaros

Befogadó víztest neve

Hatás a befogadóra

Egyesített-övcsatorna Nyugati-övcsatorna Sári-csatorna dél Zala (Bárándi-patakig) Kiskomáromi-csatorna Déli-keresztcsatorna Hévíz-folyás Hévíz-folyás Páhoki-övcsatorna észak Kiskomáromi-csatorna

nem jelentős jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős elhanyagolható elhanyagolható nem jelentős nem jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 25. táblázat ismerteti. 25. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyeződést kibocsátó

*Fonyód Üzemvezetőség *Marcali Régi ruhagyár Zalakaros Gránit Gyógyfürdő Zrt.

Szennyvíz jellege

Szolgáltatóipar Egyéb feldolgozóipar Termálvíz, fürdővíz

Befogadó neve

Balaton Sári-csatorna dél Kiskomáromi-csatorna

Hatása a befogadóra

nem ismert nem jelentős nem jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

69


25. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen

A 26. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~40) bezárásra kerültek 2009-ig. Nagyobb szilárd hulladéklerakó Marcaliban és Ordacsehin található. Veszélyes hulladéklerakó Marcaliban, inert hulladéklerakó Balatonszentgyörgyön, szerves hulladéklerakó pedig Balatongyörökön, Keszthelyen, Marcaliban, Sármelléken és Zalamerenyén található.

70


26. ábra. Hulladékgazdálkodás

A 27. ábra mutatja a szennyezett területeket. Szénhidrogén-szennyezést tartanak számon Keszthelyen, Sármelléken, Zalakaroson és Marcalin.

71


27. ábra. Szennyezett területek

A legfőbb szennyező ipari tevékenység a térségben az ásványipar, valamint a hulladék- és szennyvízkezelés, kisebb részben a vegyipar és az állattartás. Badacsonyban, Balatonedericsen, Balatonkeresztúron, Balatonlellén, Cserszegtomajon, Fonyódon, Keszthelyen, Lengyeltótin, Marcaliban és Zalacsányon benzinkutak üzemelnek. Seveso besorolású üzem Marcaliban található. A vízfolyásokon túlzott vegetációképződést, halpusztulást és egyéb állati tetemek előfordulását dokumentálták. Homokot és homokkövet Balatonkeresztúron, Balatonlellén, Buzsákon, Cserszegtomajon, Keszthelyen, Ordacsehin, Szőlősgyörökön és Zalakomáron, agyagot Balatonszentgyörgyön és Somogysámsonon, dolomitot Keszthelyen, tőzeget pedig Alsópáhokon, Sávolyon, Szőkedencsen, Somogysámsonon és Zalakomáron bányásznak. Szénhidrogén-bányatelkek Zalakaroson, Zalakomáron és Szőkedencsen találhatók. Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 28. ábra mutatja be.

72


28. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási nyilvántartás

Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik nagyobb összefüggő területen a Kis-Balaton É-ÉK-i részén és a Balatonfenyves környékén, illetve foltokban egyéb helyeken. A terhelés mértéke max. 150 kgN/ha/év. A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően 20–50 kgN/ha/év (a Balaton környéki településeken alacsonyabb, 10–20 kgN/ha/év) (29. ábra). A diffúz foszforterhelés mértéke országos viszonylatban alacsonynak mondható (<100 g/év); a Kis-Balatontól nyugatra eső részeken magasabb (akár 100 000 g/év).

73


29. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek

1.4.2.2. Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben ld. 29. táblázat). A vizsgálati területet 10 üzemelő, 2 nem üzemelő és 1 nem közcélú ivóvíz vízbázis, 5 kmes körzetét további 19 üzemelő vízbázis érinti. A területen 1 ellátás felszíni vízből történik. A vizsgálati területen lévő vízbázisok közül 7 sérülékeny és 5 bizonytalan állapotú. Az 5 km-es körzet vízbázisai között 14 sérülékeny, 3 bizonytalan és csak 2 nem sérülékeny. Diagnosztikával a vizsgálati területen négy, sérülékenynek meghatározott vízbázis rendelkezik. Mind a 4 diagnosztika üzemeltetői. Az 5 km-es körzetben további 9 vízbázisra készült el az értékelés, amelyek közül 8 sérülékeny. 3 diagnosztika üzemeltetői, a többi a sérülékeny vízbázis programban készült. A 26. táblázat ismerteti részletesen a terület vízbázisait, míg a 30. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be.

74


30. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 26. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Település

Vízbázis VOR

Badacsonytomaj

ALF791

Balatonboglár

ALF805

Balatongyörök

AID224

Balatonlelle

AID226

*Buzsák

ALF871

Cserszegtomaj

AID285

Vízbázis

Badacsonytomaj Kisfaludi-forrás Balatonboglár Balatongyörök Erzsébet forrás csoport Balatonlelle, Balatonlelle vb. Buzsák Cserszegtomaj Dobogói karsztakna

Vízbázis sérülékeny

Védendő termelés (m3/nap)

üzemelő

igen

11

üzemelő

igen

100

Státusz

Rendelkezésre álló diagnosztika

üzemelő

SVB diagnosztika

igen

3261

üzemelő

üzemeltetői diagnosztika folyamatban

igen

1400

igen

350

igen

720

üzemelő üzemelő

SVB diagnosztika

75


Település

Vízbázis VOR

Vízbázis

Státusz

Rendelkezésre álló diagnosztika

Vízbázis sérülékeny

üzemelő

SVB diagnosztika

igen

*Fonyód

ALF990

Gétye

ALG016

Gyenesdiás

AID389

Hács

ALG049

Cserszegtomaj Vadaskert vízbázis Dióskál Körzeti vízbázis Balaton Fonyódi vm. sándortelepi vb. Gétye vízbázis Gyenesdiás János forrás Hács

*Hollád

ALG079

Hollád vízbázis

*Kéthely

ALG181

Kéthely vb.

üzemelő

*Lengyeltóti

ALG324

Lengyeltóti vb.

üzemelő

*Marcali *Nagyrada

ALG344 ALG440

Marcali Nagyrada vízbázis

üzemelő üzemelő

Nikla

AID584

Nikla, Nikla vb.

üzemelő

*Öreglak

AID605

Öreglak vb.

üzemelő

Pamuk

ALG503

Somogysámson

AID682

Somogyvár

AID684

*Szegerdő

AID706

Szőlősgyörök *Táska

ALG691 ALG708

Vonyarcvashegy

AID819

Zalaapáti

AID829

Zalakaros

ALG872

Pamuk Somogysámson vízbázis SomogyvárSomogyvámos vb. Szegerdő Körzeti vízbázis Szőlősgyörök Táska Vonyarcvashegy Festetics forr. Zalaszentgrót Regionális vízbázis Zalaapáti vízbázis Zalakaros vízbázis

Cserszegtomaj

AID286

Dióskál

AID301

*Fonyód

AID180

üzemelő üzemelő üzemelő


üzemelő üzemelő

Védendő termelés (m3/nap)

igen

990

igen

15000

igen

1650

bizonytalan SVB diagnosztika

üzemelő nem üzemel

igen bizonytalan

50

bizonytalan üzemeltetői diagnosztika folyamatban üzemeltetői diagnosztika folyamatban

igen

25

igen

500

bizonytalan bizonytalan

40

igen

100

igen

200

üzemelő

nem

15

üzemelő

igen

1170

igen

360

igen

1040

igen bizonytalan

180 35

igen

94

igen

5420

üzemelő

üzemeltetői diagnosztika folyamatban üzemeltetői diagnosztika folyamatban


nem üzemel üzemelő üzemelő üzemelő

SVB diagnosztika

üzemelő üzemelő

Zalaújlak

ALG876

Zalaújlak vízbázis

üzemelő

*Zalavár **Fonyód

ALG877 -

Zalavár vízbázis Fonyód ásványvíz

üzemelő üzemelő

bizonytalan befejezett üzemeltetői diagnosztika befejezett

nem

47

bizonytalan nem

55

SVB: sérülékeny vízbázis * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el ** egyéb, nem közcélú vízbázis

Veszélyeztetettségi vizsgálatot 7 vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján a vizsgált vízbázisok közepesen veszélyeztetettek. A vízbázisok veszélyeztetettségének oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot (közepesen veszélyeztetett) (4 eset), illetve, hogy potenciális veszélyes szennyezőforrást mértek fel a diagnosztikai vizsgálat során (3 eset). Az OGYFI nyilvántartása szerint ásványvíztermelő kút nem található a vizsgálati területen. 6 kút viszont található a terület 5 km-es körzetében; Somogyváron 4, Lengyeltótiban, illetve Balatonbogláron 1–1 db. 4 kút vizét nyilvánították gyógyvízzé a területen: egy Buzsákon, három Marcaliban található. A terület környezetében további 8 kút vizét termelik gyógyászati célra (Alsópáhok 1 db, Hévíz 5 db és Zalakaros 2 db), és Hévízen további 3 kút vizét

76

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány minősítették mind ásvány-, mind gyógyvízzé. A kutak részletes adatait a 27. táblázat tartalmazza. 27. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak (OGYFI) Település

Alsópáhok *Buzsák Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Lengyeltóti *Marcali *Marcali *Marcali Somogyvár Somogyvár Somogyvár Somogyvár Balatonboglár Zalakaros Zalakaros

Kút jele

B–7 K–12 Gyógytó B–4/a K–11/a B–14 B–15 B–18/a B–32 K–33 B–22 K–19 K–24 K–33 K–4 B–7 K–8 K–9 K–3 K–5 K–8

Víz kereskedelmi neve

Mihály gyógyvíz gyógyvíz gyógytó gyógyvíz gyógyvíz és ásványvíz Fontanális gyógyvíz és ásványvíz gyógyvíz gyógyvíz Szent András gyógyvíz és ásványvíz gyógyvíz Tóti-Aqua ásványvíz gyógyvíz Marcali Öreghegyi II. gyógyvíz Marcali Öreghegyi III. gyógyvíz Verde ásványvíz Aqua Blue ásványvíz Libra ásványvíz K-9 ásványvíz Aqua Pelso ásványvíz gyógyvíz gyógyvíz

Felhasználás

gyógyvíz gyógyvíz gyógyvíz gyógyvíz ásvány-, gyógyvíz ásvány-, gyógyvíz gyógyvíz gyógyvíz ásvány-, gyógyvíz gyógyvíz ásványvíz gyógyvíz gyógyvíz gyógyvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz gyógyvíz gyógyvíz

EOV Y

EOV X

Térképi jele

506576 536176 508400 507726 507806 508104 507950 507835 508237 508078 542574 524030 524014 523879 541929 541928 541912 541909 545463 502725 502708

160765 149868 161970 162250 161263 162079 162050 161232 162031 162652 148169 140064 140050 140060 138320 138325 138431 138432 156638 135842 134947

19-255 13-208 Tó 19-205 19-209 19-210 19-211 19-217 19-225 19-261 13-140 13-142 13-213

A *-gal jelölt kutak a területre esnek.

A vizsgálati területen 16, míg körzetében további 31 db 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a pt.3.1 porózus termál és kt.4.1, kt.1.7 termálkarszt víztestekre szűrőzöttek és a mezozoos aljzatot (triász), illetve a pannóniai összleteket csapolják. Csak a terület 5 km-es körzetében, Zalakaroson található olyan kút, amely szűrőzési mélysége meghaladja a 2000 métert. További 3 db, 1000 métert meghaladó szűrőzésű kút mélyült a területtől délre. A működő kutak vizének felhasználása többcélú; fürdővízként és ipari célból is termelik. Több kút eltömedékelt, vagy lezárt, tíz kút vízszintészlelőként működik. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 28. táblázat közöl. A terület 5 km-es körzetének északnyugati részén helyezkedik el a kiemelt jelentőségű Hévízi-tó, mely vízkivétele védett. A 31. ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

77


31. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) ***

Vízadó kora **

T3

41 46

K-12

536176

149868

522–672.8

43

M4 M M4, M3

*Fonyód

K-13

536500

155800

406,5–421,6

37

*Fonyód *Fonyód *Fonyód

K-18 K-28 K-34

535931 536486 536432

154425 155724 155717

542–580 405–437 410–440

35 31 31

*Buzsák

78

H-6 BU-16

Térképi jele

Szűrőzött szakasz (m)

38

B-4 B-7 K-2 K-10

Hasznosítás

EOV Y

337,4–388,3 – 480–593,5 625,9–698,4

Alsópáhok Alsópáhok *Buzsák *Buzsák

Kút egyéb jele

161271 160765 149964 148664

Kút jele

506966 506576 536243 537141

Település

EOV X

28. táblázat. A területen és 5 km-es körzetében lévő, létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak

észlelő fürdő fürdő lezárva

19-214 19-255 13-11 13-200

fürdő

13-208

M,

ipari

13-2

M4 Pl1 Pl2

lezárva ipari ipari

13-127 13-159 13-201

Szűrőzött szakasz (m)

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) ***

Vízadó kora **

Hasznosítás

Térképi jele

*Marcali

83,4–84 42–48 70–117,9 42–53 42–52 – – 90–111,3 49–63 86–92 59,2–77 93,2–106 200,9–250 117,2–166 96,5–107,5 193,4–222,4 42–49 79–84 380–389 803,5–1139 577–717 792,12– 1188 – 1001,2– 1091,9 317,5–417,6 688–698 794–942 977,6– 1032,26 667–691 371–381,3 80,3–87

37 38 42 41 41 41 42 33 41 41 37 37 37 51 38 46 42 38 30 48 44

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 T3 T3 Pl2 T Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

észlelő fürdő fürdő fürdő fürdő észlelő lezárva észlelő fürdő fürdő fürdő fürdő észlelő észlelő észlelő fürdő fürdő fürdő lezárva lezárva

19-208 19-235 19-205 19-04 19-203 19-06 19-207 19-209 19-210 19-211 19-224 19-217 19-213 19-215 19-234 19-238 19-225 19-261 13-168 13-140 13-142

51

Pl2

fürdő

13-213

32

Pl2

fürdő

13-172

56.5

Pl2

mezőgazdasági

13-211

40 78 68

T3 T2 T, M

észlelő lezárva lezárva

19-216 13-133 13-134

75

M3

lezárva

13-138

68 48 32

Pa1 Pl2 Pl2 T3, M4

lezárva fürdő fürdő

13-139 13-224 19-202

fürdő

19-18

91

T2, K2

fürdő

19-153

47 53

Pl2 Pl2 M4, M3, T Pl2 M4, T1

fürdő fürdő

19-194 19-223

észlelő

19-199

fürdő

19-260

észlelő

19-196

EOV Y

B-1 B-3 B-4 B-7 B-8 B-9 B-10 B-11a B-14 B-15 B-17 B-18 B-19 B-22 B-23 B-24 B-32 B-33 B-18 B-19 B-24

EOV X

Kút jele

Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Marcali *Marcali *Marcali

Kút egyéb jele

Település


508060 508100 507726 508200 508245 507899 507800 507806 508104 507950 508090 507835 507435 507295 507834 506962 508237 508078 525700 523700 524014

162600 162600 162250 162000 162012 161265 161200 161263 162079 162050 162658 161232 161495 163179 161226 162893 162031 162652 138700 142300 140050

B-33

523879

140060

*Nagyatád

K-24

524000

140000

Somogyvámos

K-1

544822

136589

Szentgyörgyvár *Táska *Táska

K-2 K-3 K-4

T-1 Táska-2

503331 533925 534403

161573 142931 142175

*Táska

K-5

Táska-5

532923

142599

*Táska Táska Zalacsány

K-6 *K-8 B-2

Táska-6

534763 534413 500800

143266 143203 164800

Zalakaros

K-5

D-6

502725

135842

2219–2307

Zalakaros

K-8

D-7

502708

134947

Zalakaros Zalakaros

K-11 K-14

ZK-6 ZK-9

502783 502731

135881 134944

Zalakaros

K-16

D-11

504097

136545

Zalakaros

K-18

502336

135360

2696,6– 2743,9 648,4–781,8 684–936 1738,7– 1963 762,1–898,7

Zalakomár

K-11

505319

136240

1920–2195

György Rákóczi

Fontanális

H-1 H-7 H-15

D-10

99

86 53 63

A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** vízgazdálkodásban használt kor. A Pl2 Pa2-nek feleltethető meg. *** kút létesítése idején

A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 29. táblázat és a 30. táblázat tartalmazza. A sekély 79

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet porózus víztestek készleteit ivóvíz, illetve kis mértékben bányászati és öntözési céllal termelik. A sekély hegyvidéki kutak termelése nem ismert; a hegyvidéki vízadókból javarészt ivóvíz, kisebb mértékben ipari céllal termelnek. A porózus vízadók vizét elsősorban ivóvízként és fürdővízként, kisebb mértékben ipari céllal hasznosítják. A porózus termál vízadó készletet elsősorban fürdővízként, kisebb mértékben ivó- és ipari céllal termelik. A karsztvizet elsősorban ivóvízként, a termál karszt vizeket fürdővízként használják fel. Számos termálkút termelési adata nem ismert a területről, így a közölt termelési adatoknál a tényleges vízkivétel sokkal jelentősebb lehet. Visszatáplálás nem történik a területen. 29. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

ivóvíz

ipari

bányászat

egyéb öntözés mezőgazdasá fürdővíz gi

egyéb termelés

többcélú termelés összevonva

vissztáplálás

sh.4.1

0

sh.4.2

0

sp.4.1.1

0

sp.4.2.1

42,04

1

19

12,86

76,9

sp.4.2.2

0

sp.4.3.1

0

sp.4.3.2 h.4.2

24,71

h.4.1

49,88

0,34 1,178

1

1

2

27,05

0,519

51,577

p.4.1.1

0

p.4.2.1

627,34

63,56

3

p.4.3.1

698

96

6

pt.3.1

25

42

k.4.1

1102,55

465,87

1159,77

86

890 397,63

402,63

8,25

1110,8

kt.4.1

1081,15

1081,15

kt.1.7

95,58

95,58

30. táblázat. A 2007. évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa

sekély porózus porózus porózus termál sekély hegyvidéki hegyvidéki karszt termál karszt

Szűrőzött szakasz mélysége

sekélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m

A kifolyó víz hőmérséklete

kevesebb, mint 30°C magasabb, mint 30°C

sekélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

99,9 2049,77 402,63 0

kevesebb, mint 30°C magasabb, mint 30°C

Összesen:

80

Összesen

78,627 1110,8 1176,73 4918,457

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.3. Határ menti víztestek A terület által érintett víztestek közül csak egy porózus termál (pt.3.1) és egy termál karszt víztest (kt.1.7) osztott határokkal. Egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak. 1.4.4. Monitoring 1.4.4.1. Felszíni víz monitoring programja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring-helyeket és a vizsgált jellemzőket a 31. táblázat mutatja be. A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2004-ben több pontot érintő referenciahely kutatás, 2005ben ökológiai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott, amelyek a Balatont több ponton, továbbá a vízfolyásokat vizsgálták (32. ábra). A védett területekre vonatkozó monitoring programot a 32. táblázat és a 33. ábra tartalmazza.

Kémiai vizsgálat elemei

Biológiai vizsgálat elemei

Hidromorfológiai mérés elemei

Csömend

+

+

A/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

Zalakomár Főnyed

+ +

+

A/E A/E

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

H H/M/F

+

A

Z/H

H/M/F

+

+

A/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

+

A/V A/E/V A

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z

H/M/F H H

AIJ476 AIJ493

Balaton Boronkai-patak Koroknai-vízfolyás /Határkülvíz/ Kiskomáromi-csatorna Marótvölgyi-csatorna Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) Sári-csatorna Kis-Balaton II. tározó Csókakői-patak Hévíz-Páhokibelvízcsatorna Páhoki övcsatorna észak Nyugati övcsatorna Bárándi-patak Gyöngyös-folyás középső Esztergályi-patak Egyesített-övcsatorna Orosztonyi-patak Óberek-csatorna

Keszthely Boronka

AIJ646 AIJ685 AIJ710 AIJ711 AIJ737 AIJ847 ALC612 ALC613 ALC627 ALC650 ALC654 ALC689 ALC711 ALC721 ALC731 ALC754

+

+ +

Fonyód Pamuk Somogyszentpál Zala (torkolatnál) 71-es út, közúti híd

Hidromorfológia miatt operatív

H H/M/F

Mérőhely

Veszélyes anyag miatt operatív

+

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

Felszíni víz neve

Feltáró monitoring

+

A/E/V A/V

Monitoring azonosító

AIJ583

Táp- és szervesanyag miatt operatív

31. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében

+ +

75-ös út, közúti híd

+

+

A/E

P/B/M/Z/H

H

Alsópáhok

+

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

H

Balatonkeresztúr Bárándpuszta

+ +

+

+ +

A/V A/E

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

H/M/F H/M/F

Cserszegtomaj

+

+

A

P/B/M/Z/H

H/M/F

Esztergályhorváti Fenékpuszta Garabonc Hévíz

+ + + +

A A/E/V A/E A/E

P/B/M/Z P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

H H H H

+ + +

81

Kémiai vizsgálat elemei

Biológiai vizsgálat elemei

Hidromorfológiai mérés elemei

H H H/M/F H

+

+

A/E

P/B/M/Z/H

H

Somogyzsitfa

+

+

+

A/E

P/B/M/Z/H

H/M/F

Szőlőskislak Vörs Zalacsány Zalavár előtt

+ + + +

+

A/V A/E A A/E

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

H/M/F H H/M/F H

Veszélyes anyag miatt operatív

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

Feltáró monitoring

+

A/E A/E A/V A/E

Monitoring azonosító

Felszíni víz neve

Mérőhely

ALC775 ALC776 ALC819 ALC886

Páhoki övcsatorna dél Gyöngyös-folyás alsó Sári-csatorna Kis-Zala-övcsatorna

+ + + +

+ +

ALC887

Középsőkeresztcsatorna

Keszthely Keszthely, szvt. alatt Marcali Sármellék Sármellék kh., Öregberki csatorna előtt

ALC895 ALC919 ALC995 ALC999 ALD008

Marótvölgyi csatorna és felső vízgyűjtője Jamai patak Pörös-árok Zalacsányi-patak Kis-Zala

Hidromorfológia miatt operatív

Táp- és szervesanyag miatt operatív


+

+ + +

Kémiai vizsgálat elemei: A – alapkémia, E – elsőbbségi anyagok (33-as lista), V – egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P – fitoplankton, B – fitobenton, M – makrofita, Z – makrozoobenton, H – halak Hidromorfológiai mérés elemei: H – hidrológia, M – morfológia, F – folytonosság

A területen fürdővíz monitoring 2 helyen történik, a Balatonon Fonyódnál és Keszthelyen. 32. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító

Monitoring pont neve

Védettség indoklása

AIJ474 AIJ476 AIJ493 AIJ583 AIJ646 AIJ685

Balaton Balaton Boronkai-patak Hátárkülvíz Kiskomáromi-csatorna *Marót-völgyi-csatorna *Pogányvölgyi-vízfolyás (Fonyód) Pogányvölgyi-vízfolyás (Pamuk) *Sári-csatorna Tapolca-patak (Szigliget) Zala-Somogyi-határárok *Zala (torkolatnál) *Zardavár keleti lecsapoló

ivóvíz, fürdő ivóvíz, fürdő nitrát és tápanyag érzékeny nitrát és tápanyag érzékeny nitrát és tápanyag érzékeny nitrát és tápanyag érzékeny

AIJ710 AIJ711 AIJ737 AIJ776 AIJ846 AIJ847 AIJ849

A *-gal jelölt monitoring pont a területen található.

82

nitrát és tápanyag érzékeny nitrát és tápanyag érzékeny nitrát és tápanyag érzékeny halas, nitrát és tápanyag érzékeny nitrát és tápanyag érzékeny nitrát és tápanyag érzékeny nitrát és tápanyag érzékeny


32. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai

1.4.4.2. Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring program keretein belül a sekély porózus vízadókról 19, a porózus vízadókról 14, a sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestekről 1–3; a karsztos 12, termál karsztos illetve a porózus termál vízadó összletekről 8 pont és 1 kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 33. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 33. ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring pontjait. A felszín alatti vizek mennyiségi monitoring programja keretében a területen vízszint változás megfigyelése (Q1) és néhány esetben vízhozam monitoring (Q2); a minőségi program részeként pedig többnyire sérülékeny külterületi (S1), illetve sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoring történik. Termálvíz monitoring programon belül (S4) is több kút megfigyelése folyik. 33. táblázat. Felszín alatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Területre esik (db) Víztest mennyiségi

Dunántúliközéphegység Balaton északnyugativízgyűjtő *Balaton-felvidék Zala-vízgyűjtő

kémiai

mennyiségi + kémiai

5 km-es környezetére esik (db) mennyiségi

kémiai

sh.4.1.

sh.4.2 sp.4.1.1


Összesen (db)

0

S1

1 0

83

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Területre esik (db) Víztest mennyiségi

*Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő *Kis-Balaton *Balaton déli vízgyűjtő *Balaton a Berekkel Dunántúliközéphegység – Balaton északnyugati vízgyűjtő Balaton-felvidék Zala-vízgyűjtő *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő *Balaton déli vízgyűjtő *Dunántúliközéphegység Hévízi-, Tapolcai, Tapolcafőforrások vízgyűjtője *Nyugatdunántúli termálkarszt *Közép-dunántúli termálkarszt *DélnyugatDunántúl

sp.4.2.1.

2Q1

sp.4.2.2

2Q1

Q1+S1

sp.4.3.1 sp.4.3.2

4Q1

2S1

h.4.1 h.4.2 p.4.1.1 p.4.2.1 p.4.3.1

2Q1

k.4.1.

kt.4.1

mennyiségi

kémiai


Q1

Összesen (db)

4Q1

6

Q1

4

Q1

1

2Q1

8

2Q1

2

Q1+S3

1 0

S3

S1, 2S3

4

S1

2S1, S2, 4S3

10

5Q1

4S1, 3S2

12

4Q1

S4

Q2+S4

7

kt.1.7

Q1+S4

1

pt.3.1.

S4

1


84

kémiai

5 km-es környezetére esik (db)



33. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen

1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT, 2009) elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 1.4.5.1. Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek állapota 12 esetben mérsékelt, 10 esetben gyenge, 3 esetben rossz, 15 esetben bizonytalan és 1 esetben adathiány miatt ismeretlen. Állóvizek esetén a Balaton állapota jó, (fürdővízként is), a Kis-Balaton tározóinak állapota mérsékelt, a Fonyód-Zardavári-halastavak állapota adathiány miatt nem ismert. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 34. táblázat mutatja be.

85


Esztergályi-patak

AIG957 AEP533 AEP558

*Halsok-árok

AEP560 AEP581

Hamvasréti-főcsatorna Hévíz-folyás Hévíz-Páhokibelvízcsatorna *Hévíz-Páhokicsatorna

AEP582 AEP583 AEP619

Jamai-patak

AEP618

*Jamai-patak torkolat

AIQ006

Kétöles-patak (Viszlóipatak) alsó *Kis-Balaton I. tározó

AIQ007

*Kis-Balaton II. tározó

AEP687

AEP842

Kiskomáromi-csatorna Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere *Kis-Zala *Kis-Zala-övcsatorna *Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) alsó Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) és mellékvízfolyásai *Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) középső *Középsőkeresztcsatorna Lesence-patak alsó Lesence-patak felső *Marót-völgyi-csatorna Marót-völgyi-csatorna és felső vízgyűjtője *Medvogya-patak és mellékvízfolyásai Nemesvitai-övárok

AEP850

*Nyugati-övcsatorna

AEP851

Óberek-csatorna

AEP665

AEP688 AEP686 AEP685 AEP709 AEP710 AEP708 AEP727 AEP758 AEP757 AEP785 AEP786 AEP793

86

*Fonyód-Zardavári halastavak Gyöngyös-folyás középső

kiváló

jó jó jó

gyenge

mesterséges erősen módosított erősen módosított mesterséges mesterséges

Víztest állapota

AEP468

mesterséges mesterséges erősen módosított

Kémiai állapot

*Egyesített-övcsatorna Északi-keresztcsatorna

Ökológiai minősítés

AEP456 AEP467

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

Víztest név

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot


Összesített biológiai állapot

34. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

jó

bizonytalan jó bizonytalan mérsékelt

rossz jó

mérsékelt

gyenge

rossz

mérsékelt

mérsékelt

kiváló kiváló

bizonytalan bizonytalan

mesterséges

mérsékelt

gyenge

mesterséges

mérsékelt

bizonytalan

erősen módosított erősen módosított

gyenge

mérsékelt

gyenge

bizonytalan

gyenge

kiváló

mérsékelt

bizonytalan

mesterséges

gyenge

jó

adathiány

mesterséges erősen módosított mesterséges

mérsékelt

rossz

mérsékelt

jó gyengébb mint jó jó

természetes

mérsékelt

jó

mesterséges mesterséges erősen módosított

mérsékelt

mérsékelt mérsékelt

mérsékelt

jó

mérsékelt

gyenge

jó

gyenge

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

természetes természetes

mérsékelt

mesterséges

mérsékelt bizonytalan gyenge

bizonytalan bizonytalan bizonytalan

mérsékelt

mérsékelt

mesterséges természetes mesterséges

gyenge rossz jó

kiváló jó jó

gyenge

mérsékelt mérsékelt mérsékelt

természetes

gyenge

jó

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

bizonytalan

gyenge

jó

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

jó

mérsékelt

bizonytalan

természetes természetes erősen módosított mesterséges

jó

mérsékelt

AEP941

Sári-csatorna dél

AEP940

*Sári-csatorna észak

AEP864 AEP891

AEP890

AEP889

AEP946 AEQ044 AEQ136 AEQ147 AEQ148

*Sármellékibelvízcsatorna *Táskai-külvízicsatorna *Zadravár keleti és nyugati lecsapoló *Zala (Bárándipatakig) Zalacsányi-patak

természetes mesterséges

gyenge

mesterséges

mérsékelt

kiváló

Víztest állapota

jó kiváló

Kémiai állapot

Ökológiai minősítés

AIH009 AEP894

*Orosztonyi-patak Páhoki-övcsatorna dél Páhoki-övcsatorna észak Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) és mellékvízfolyásai *Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozót-csatorna) középső *Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozót-csatorna) torkolati szakasz Pölöskei K-i tározó *Pörös-árok

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

AEP857 AEP865

Víztest név

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot


Összesített biológiai állapot


bizonytalan gyenge rossz

erősen módosított

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

jó


gyenge

jó

mérsékelt

gyenge


mérsékelt

kiváló

mérsékelt

bizonytalan

mesterséges mesterséges erősen módosított erősen módosított

gyenge mérsékelt

jó gyenge

gyenge

gyenge

bizonytalan

gyenge

jó

gyenge

gyenge

mesterséges erősen módosított erősen módosított természetes erősen módosított

bizonytalan mérsékelt

mérsékelt

bizonytalan

gyenge

jó

mérsékelt

gyenge

gyenge

mérsékelt

gyenge

gyenge

mérsékelt

gyenge

mérsékelt


1.4.5.2. Felszíni alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota, egy kivételével, jó. A gyenge állapot oka a vízmérleg és felszíni víz teszt gyenge eredménye (35. táblázat). A minőségi állapotfelmérés során egy sekély és két sekély porózus valamint egy karsztos víztest állapota bizonyult gyengének. Ennek oka a karszt víztest esetén nitráttal szennyezett ivóvízbázis-terület, a sekély porózus vízadók közül egy esetben diffúz nitrát, egy másikban diffúz nitrát és növényvédőszer szennyeződés a víztest területének több mint 20 %-án, a harmadik víztest esetén pedig 3 szennyezett felszíni vízfolyás van jelen, e mellett a diffúz nitrát szennyeződés meghaladja a terület 20 %-át (36. táblázat).

87

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 35. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele

Víztest neve

Vízmérleg Süllyedés

Felszíni víz

FAVÖKO

Áramlási viszonyok

Víztest állapota

sh.4.2

Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő *Balaton-felvidék

sp.4.1.1

Zala-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

sp.4.2.1

*Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

sp.4.2.2

*Kis-Balaton

jó

jó

jó

jó

sp.4.3.1

*Balaton déli vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

sp.4.3.2

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

h.4.2

*Balaton a Berekkel Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő Balaton-felvidék

jó

jó

jó

jó

p.4.1.1

Zala-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

p.4.2.1

*Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

p.4.3.1

jó

jó

jó

jó

gyenge

jó

jó

gyenge

kt.4.1

*Balaton déli vízgyűjtő *Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője *Nyugat-dunántúli termálkarszt

jó

jó

jó

jó

kt.1.7

*Közép-dunántúli termálkarszt

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

sh.4.1

h.4.1

k.4.1

pt.3.1 *Délnyugat-Dunántúl A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

gyenge

36. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Víztest

jele

sh.4.1 sh.4.2

neve

Dunántúliközéphegység Balaton északnyugativízgyűjtő *Balaton-felvidék

sp.4.1.1 Zala-vízgyűjtő *Zalai-dombság, sp.4.2.1 Balaton-vízgyűjtő sp.4.2.2 *Kis-Balaton *Balaton déli sp.4.3.1 vízgyűjtő sp.4.3.2 *Balaton a Berekkel Dunántúliközéphegység h.4.1 Balaton északnyugati-vízgyűjtő h.4.2 Balaton-felvidék p.4.1.1 p.4.2.1 p.4.3.1

88

Zala-vízgyűjtő *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő *Balaton déli vízgyűjtő

Szennyezett termelőkút

Szennyezett ivóvízbázis védőterület

komponens

komponens

Diffúz szennyeződés a víztesten>20% nitrát

növényvédőszer

Szennyezett felszíni víztest száma

Trend Minősítés komponens

jó x x x

3 x

gyenge gyenge gyenge jó jó jó jó jó jó jó jó


Víztest

jele

k.4.1

kt.1.7 kt.4.1 pt.3.1

neve

Szennyezett termelőkút komponens

*Dunántúliközéphegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője *Közép-dunántúli termálkarszt *Nyugat-dunántúli termálkarszt

Szennyezett ivóvízbázis védőterület komponens

Diffúz szennyeződés a víztesten>20% nitrát

növényvédőszer

Szennyezett felszíni víztest száma

NO3

Trend Minősítés komponens

gyenge

jó jó

*Délnyugat-Dunántúl

jó


1.4.6 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. Három felszíni vízfolyás esetén a jó állapot/potenciál fenntartandó; a többi esetben ez 2015-re (1), 2021-re (7), 2027-re (24) vagy az után (13) érhető el. Az öt felszíni állóvíz esetén a Balaton jó állapota fenntartandó, a többi esetben a jó potenciál 2021-re elérhető. A felszín alatti víztestek többségénél (12) a jó állapot fenntartandó; 1 esetben a jó állapot 2021-re, 2 esetben a jó állapot 2027-re érhető el, 1 esetben pedig a jó állapot 2027 után érhető el. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolódóan intézkedéseket fogalmaztak meg. A részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1. melléklete és táblázatai (6.2 és 6.3) tartalmazzák (www.vizeink.hu).

89


1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2015. szeptember) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom). 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területekre sem esik hatályos szénhidrogén kutatási terület. A koncesszióra javasolt területek kijelölésekor a 2015. szeptember 25-i állapot szerint hatályos szénhidrogén bányatelkeket eltávolítottuk a kiírandó területekből, így csak határos (érintkező) bányatelkekről beszélhetünk (MBFH Bányászat). A Balaton koncesszióra javasolt területtel nincs határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet (MBFH Bányászat, 2015. szeptember). A Balaton koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos a szénhidrogén bányatelkeket a 37. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015. február). 37. táblázat. A Balaton koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód

Horvátkút I. - szénhidrogén szénhidrogén – 500980 Zalakaros I. - szénhidrogén kőolaj szénhidrogén földgáz érvényes kitermelési MÜT 500200 Buzsák VII. - kőolaj kőolaj – 504560

Engedélyes

Blue Star 95. Magyar Amerikai Koncessziós Termelő és Szolgáltató Kft. MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt. Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Fedőlap (mAf/mBf)

Alaplap (mAf/mBf)

Megállapít

Terület (km2)

–950

–1600

2010.05.27

64,68

működ ő

120

–1950

1984.08.10

13,61

működ ő

–350

–650

2015.02.09

4,87

működ ő

MÜT*

1.5.3. Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 18 db működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, homok, valamint építőkő (homokkő) és tőzeg. Ezekből három darab esik a területre, egy telek benyúlik a területre. A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák mélysége csak 10 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A nyilvántartott, megkutatott készletek előfordulásainak száma a területen belül és annak 5 km-es körzetében — 86 db, amelyek között többféle nyersanyag: agyag, homok, építőkő (homokkő, dolomit) és egyéb: tőzeg fordul elő. A területen belülre 43 db megkutatott készletelőfordulás esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 34. ábra, adataikat a 38. táblázat és 39. táblázat tartalmazza, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014. decemberi adatbázisa alapján készültek. 90

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méretük miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre.

34. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 38. táblázat. A vizsgálati terület és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Engedély TérBányaképi kód szám

1

606300

2

602510

3

603780

4

605080

5

603820

6

613670

7

611910

Területnév

TeNyersrület 2 anyagnév km

Engedélyes

EOV X

Somogysámson I. blokktégla Wienerberger Téglaipari 0,60 142 060 agyag agyag Zrt. Balatonszentblokktégla Wienerberger Téglaipari 0,27 149 077 györgy II. - agyag agyag Zrt. Keszthely IV. (ÚjTriász-Kőbánya BányáBudai hegyi bánya) 0,40 dolomit 164 320 szati Kft. - dolomit Keszthely V. (BuMOLNÁR-KŐ Bányádai-hegyi dolomit- 0,24 dolomit szati és Kereskedelmi 163 672 bánya) - dolomit Kft. Keszthely I. DOLOMIT Bányászati (Pilikáni bánya) - 0,08 dolomit 162 572 és Kereskedelmi Kft. dolomit Zalakomár V. Tompa Ingatlanforgalmi (Csaliti dűlő) 0,25 homok 134 291 Kft. homok Balatonlelle I. Homokdomb Kitermelő 0,04 homok 157 717 (Kishegy-homokés Értékesítő Kft. V.A.

EOV Y

Tevékeny- KezdeVége ség te

működő mű516 764 ködő 515 823

1997. 06.05 1984. 03.16

Státus

Helyzete

határobányatelek belóg zatlan határobányatelek belül zatlan

513 863

mű- 1994. határobányatelek kívül ködő 08.26 zatlan

513 799


514 414


508 285


546 598


91

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Engedély TérBányaképi kód szám

8

9

10

11

12

13

14

15

16 17 18

Területnév

TeNyersrület anyagnév km2

Engedélyes

EOV X

bánya) - homok Keszthely VII. 612090 (Győri-rét dűlő) - 0,24 homokkő egyéni vállalkozó 158 908 homokkő MAGYAR Keszthely VI. DÍSZÍTŐKŐ Bányá611670 (Fehérrét-dűlő) - 0,21 homokkő 159 356 szati és Kereskedelmi homokkő Kft. Buzsák III. (Maközlekegyar-dűlői hoMagyar Bányászati és 611540 0,25 désépítési 147 511 mokbánya) - hoFöldtani Hivatal homok mok közleke- JET Balaton Beruházó Balatonkeresztúr I. 611970 0,19 désépítési Kereskedelmi és Szol- 151 312 - homok homok gáltató Kft. lápföld ZALA TŐZEG KeresZalakomár II. 603880 1,28 vegyes kedelmi és Szolgáltató 135005 tőzeg tőzeg Kft. Somogysámson II. lápföld SZIMA PALETTA (Marótvölgyi bá608980 0,61 vegyes Ipari, Kereskedelmi és 138796 nyaüzem) - tőzeg, tőzeg Szolgáltató Kft. lápföld Alsópáhok I. (BeBEREKI TŐZEG '97 604930 reki tőzegbánya) - 0,27 tőzeg Bányászati Kereske158 139 tőzeg delmi és Szolgáltató Kft. tőzegSávoly III. - tőzeg614040 0,19 lápföld- egyéni vállalkozó 140 281 lápföld lápimész tőzegSávoly II. - tőzeg, 610180 0,09 lápföld- egyéni vállalkozó 140 693 lápföld lápimész Szőkedencs III. vegyes SOMLÓVÍZ Kereske611120 0,81 135 531 tőzeg tőzeg delmi és Szolgáltató Kft. Gyöpös-Föld Agráripari, Szőkedencs I. vegyes 607020 0,17 Kereskedelmi és Szol- 133 831 tőzeg tőzeg gáltató Kft.

Tevékeny- KezdeVége ség te

EOV Y

Státus

Helyzete

508 571


508 655


536 946

bányászati mű- 2003. határojog megbelül ködő 04.15 zatlan hirdetve

525 321

mű- 2004. határobányatelek belül ködő 02.20 zatlan

509605

szüne- 1995. határobányatelek kívül telő 03.14 zatlan

514806


507 984


514 430

nincs 2008. határobányatelek kívül MÜT 08.26 zatlan

514 334


510 326

nincs 2002. határobányatelek kívül MÜT 10.25 zatlan

510 339


39. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi Bánya-kód szám

Település

1

150300008 Marcali

2

150301002

3

150301003

4

150301004

5

150301005

6

150301201

7

150302002

92

Bányatelek (ha van)

Bányaterület neve (lelőhely)

Boronkai völgy b.ter.

Balatonke- Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr I.resztúr I. - homok homok Balatonkeresztúr I. Balatonke- Balatonkeresztúr homok 014/21, /22, /23, resztúr I. - homok /29 hrsz. BalatonkeBalatonkeresztúr II. resztúr homok BalatonkeBalatonkeresztúr III. resztúr homok BalatonújBalatonújlak I. - homok lak BalatonszentBalatongyörgy II. szentgyörgy agyag

Nyersanyag neve

Anyagkód

EOV X

vegyes tőzeg, 1324 140780 lápföld 1328 közlekedésépítési 4254 151250 homok közlekedésépítési 4254 151310 homok közlekedésépítési 4254 151800 homok közlekedésépítési 4254 149340 homok közlekedésépítési 4254 148400 homok

Balatonszentgyörgy (Balatonszentgyörgy II. blokktégla agyag téglagyár)- agyag

4168 149060

EOV Y

Helyzete a területen

526730

belül

525910

belül

525340

belül

523000

belül

520840

belül

520160

belül

516830

belül

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi Bánya-kód szám

Település



Nyersanyag neve

Anyagkód

EOV X

EOV Y


BalatonszentBalatongyörgy III. szentgyörgy agyag Balaton150302004 szentgyörgy

Balatonszentgyörgy III. blokktégla agyag - agyag

4168 147660

517130

belül

III. terület, szabad

4168 147980

516740

belül

10

150302401 Vörs

A-B.

513190

belül

11

150302402 Vörs

510300

belül

12

150304002 Fonyód

536990

belül

13

150304003 Fonyód

537690

belül

14

150304004 Fonyód

540270

belül

15

150304006 Fonyód

538352

belül

16

150304104 Ordacsehi

543670

kívül

17

150304105 Ordacsehi

542740

kívül

18

150304106 Ordacsehi

539420

belül

19

150304107 Ordacsehi

543490

kívül

20

150305002 Kéthely

526140

belül

21

150305003 Kéthely

526800

belül

22

150310001 Sávoly

510390

kívül

23

150310002 Sávoly

514630

kívül

24

150310004 Sávoly

514430

kívül

25

150310005 Sávoly

514350

kívül

26

150310101 Fönyed

513360

belül

27

150310302 Szőkedencs

510280

kívül

28

150310303 Szőkedencs

1324 135480

510280

kívül

29

150311001

4168 142080

515810

kívül

30

150311002

1324 138790 1328

515010

kívül

31

150311003

1324 139510 1328

514850

kívül

32

150311004

1324 139178 1328

514646

kívül

33

150600002

4253 157730

546590

kívül

8 9

150302003

Ordacsehi II. homok

Sávoly II. tőzeg, lápföld

blokktégla agyag

1321 150500 1328 1329 II., Kisbalaton főmeder lápi mész, lápföld 147600 1328 Nagyberek K-i bányatelápföld 1328 154800 rület vegyes tőzeg, 1324 Ordacsehi, Üszögi berek 156640 lápföld 1328 vegyes tőzeg, 1324 Nagyberek K-i terület 158330 lápföld 1328 Fonyód I. közlekedésépítési (Feketebézseny) - ho4254 153002 homok mok Ordacsehi I. (Ordacsehi közlekedésépítési 4254 156340 homokbánya) homok homok vegyes tőzeg, 1324 Boglári berek I. 159290 lápföld 1328 1324 vegyes tőzeg, Berek 1328 156810 lápföld, lápi mész 1329 közlekedésépítési "Ordacsehi II. - homok" 4254 154840 homok Nagyberek Ny és vegyes tőzeg, 1324 149310 Boronkai völgy A lápföld 1328 Boronkai völgy A terülápföld 1328 144880 let Kis Balaton fő és oldal vegyes tőzeg, 1324 135850 medence lápföld 1328 Kis Balaton K-i lápföld 1328 139670 oldalmedence Sávoly I.(régi)tőzeg- és lápföld (031/1, 031/2 vegyes tőzeg 1324 140450 hrsz.) Sávoly I.(régi)tőzeg- és lápföld (031/1, 031/2 lápföld 1328 140700 hrsz.) Kis Balaton K-i 1321 érett tőzeg, lápföld 143960 oldalmedence 1328 Szőkedencs III.-tőzeg bányatelken kívül eső vegyes tőzeg 1324 135480 megkutatott ter. érett tőzeg, lápföld

Szőkedencs III. Szőkedencs III. - tőzeg vegyes tőzeg tőzeg Somogy- Somogysámson Somogysámson I. blokktégla agyag sámson I. - agyag agyag SomogySomogysámson, 011/2 vegyes tőzeg, sámson hrsz. Marótsári-berek lápföld Somogysámson Somogysámson II. Somogy- II. (Marótvölgyi vegyes tőzeg, (Marótvölgyi bányasámson bányaüzem) lápföld üzem) tőzeg, lápföld tőzeg, lápföld SomogySomogysámson, 011/1 vegyes tőzeg, sámson hrsz. kutatási terület lápföld Balatonlelle I. (KishegyBalatonlelle I. (KishegyBalatonlelle falazó homok homokbánya) - homokbánya) homok

93

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi Bánya-kód szám

34

35 36 37

38

39

40 41 42 43 44 45

46

47

48

49 50 51 52 53 54 55 56 57

Település



Nyersanyag neve

Balatonlelle I. (KishegyBalatonlelle I. (Kishegy- közlekedésépítési 150600003 Balatonlelle homokbánya) - homokbánya) homok homok vegyes tőzeg, 150603101 Buzsák K-i Bozótvölgy A-B lápföld K-i Bozótvölgy és 150603102 Buzsák lápi mész Nagyberek Közép Buzsák I. - (Kéka Ho150603103 Buzsák falazó homok mokbánya) homok Buzsák II. Buzsák II. - (Nagy(Nagydombközlekedésépítési 150603104 Buzsák dombi-dűlői homokbádűlői homokhomok nya) - homok bánya) - homok Buzsák III. Buzsák III. - (Magyari(Magyar-dűlői közlekedésépítési 150603105 Buzsák dűlői homokbánya) homokbánya) homok homok homok Buzsák III.- homok közlekedésépítési 150603107 Buzsák bányatelken kívül eső homok megkutatott terület Buzsák IV. (homokbá- közlekedésépítési 150603108 Buzsák nya É) - homok homok Buzsák VI. - homok közlekedésépítési 150603110 Buzsák bányatelken kívül eső homok megkutatott terület Buzsák, 081/4 hrsz. (K-i közlekedésépítési 150603111 Buzsák blokk) kutatási terület homok közlekedésépítési 150603112 Buzsák Buzsák VI. - homok homok BuzsákBuzsák-Csisztapuszta, I. közlekedésépítési 150603113 Csisztapusz kutatási terület homok ta BuzsákBuzsák-Csisztapuszta, közlekedésépítési 150603114 Csisztapusz II. kutatási terület homok ta BuzsákBuzsák-Csisztapuszta, közlekedésépítési 150603115 Csisztapusz III. kutatási terület homok ta BuzsákBuzsák-Csisztapuszta, közlekedésépítési 150603116 Csisztapusz IV. kutatási terület homok ta BuzsákBuzsák-Csisztapuszta, közlekedésépítési 150603117 Csisztapusz V. kutatási terület homok ta Magyari-dűlő DNy-I. közlekedésépítési 150603119 Buzsák előkutatási terület homok Magyari-dűlő DNy-II. közlekedésépítési 150603120 Buzsák előkutatási terület homok Magyari-dűlő DK elő- közlekedésépítési 150603121 Buzsák kutatási terület homok Szőlősgyörök I. (BíróSzőlősgyö150603601 réti homokbánya) falazó homok rök homok 150603701 Táska Táskai völgy lápi mész vegyes tőzeg, 150603702 Táska Nagyberek középső V. lápföld Tapolcai med. középső vegyes tőzeg, 190507001 Szigliget és K-i rész lápföld Keszthely I. Keszthely I. (Pilikán I200100003 Keszthely (Pilikáni bánya) dolomitmurva II.) - dolomit - dolomit

94

Anyagkód

EOV X

EOV Y


4254 157730

546590

kívül

1324 150740 1328

537020

belül

1329 151460

533120

belül

4253 146040

539270

belül

4254 146700

539130

belül

4254 147600

536920

belül

4254 147900

536400

belül

4254 148350

537330

belül

4254 149670

535120

belül

4254 147720

537310

belül

4254 149670

535120

belül

4254 151530

535800

belül

4254 150900

535840

belül

4254 150010

536625

belül

4254 148630

535800

belül

4254 148830

536440

belül

4254 147232

536750

belül

4254 147264

536891

belül

4254 147264

536891

belül

4253 151440

544890

kívül

1329 143080 1324 150260 1328 1324 164412 1328

531870

belül

532760

belül

526834

kívül

4624 162567

514400

kívül

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi Bánya-kód szám

Település



58

Keszthely V. Keszthely V. (Budai (Budai-hegyi 200100009 Keszthely hegyi dolomitbánya) dolomitbánya) dolomit dolomit

59

200100011 Keszthely

60

61 62 63 64 65 66 67 68

69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83

Kis-Balaton főm. É-i rész

Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y

4622 163722

513907

kívül

1324 vegyes tőzeg, 1328 157230 lápföld, lápi mész 1329

508339

kívül

4620 164342

513874

kívül

1324 159164 1328

509427

kívül

4620 164018

513885

kívül

4421 158972

508501

kívül

4421 159396

508656

kívül

4421 159396

508656

kívül

4421 160392

511016

kívül

4421 159136

510020

kívül

4421 159116

508372

kívül

1324 158139 1328

510781

kívül

4110 163650

513320

kívül

4151 163650

513320

kívül

4421 162584

510752

kívül

4169 150033 1324 151575 1328

497814

kívül

503920

belül

4624 159580

519401

kívül

4624 160928

516280

kívül

4252 138062

500128

kívül

1329 145270

505141

belül

1321 134369 1328

509657

kívül

1324 136364

509276

kívül

4254 134497

508303

kívül

1324 144530 1328

504938

belül

1324 139912

509077

belül

falazó dolomit

Keszthely IV. Keszthely IV. (Új-Bu200100014 Keszthely (Új Budaihegyi építési dolomit dai-hegy) - dolomit bánya) - dolomit Usztató-major, 0194/2 vegyes tőzeg, 200100015 Keszthely 0196 hrsz. 1a és 1b jelű lápföld kazetta Új-Budai-hegy szabad 200100016 Keszthely építési dolomit terület Keszthely VII. Keszthely VII. (Győri 200100017 Keszthely (Győri-rét dűlő) díszítő homokkő rét dűlő) - homokkő - homokkő Keszthely (Sziget É-i) 200100018 Keszthely díszítő homokkő homokkő szabad terület Keszthely VI. Keszthely VI. (Sziget-É) 200100019 Keszthely (Fehérrét-dűlő) díszítő homokkő homokkő homokkő Keszthely (Fasori I.) 200100020 Keszthely díszítő homokkő díszítő homokkő Keszthely ( Mosóházi 200100021 Keszthely díszítő homokkő dűlő) homokkő Keszthely VII. (Győri 200100022 Keszthely rét-dűlő) - homokkő díszítő homokkő szabad terület Alsópáhok I. Alsópáhok I. (Bereki vegyes tőzeg, 200101001 Alsópáhok (Bereki tőzegbádűlő) - tőzeg, lápföld lápföld nya) - tőzeg Cserszegtűz és saválló 200102010 Koponár tomaj agyag Cserszeg200102013 Koponár okker festékföld tomaj Cserszegtomaj I. Cserszeg200102014 (Nagy Remíz dűlői) - díszítő homokkő tomaj díszítő homokkő 200103003 Dióskál Palkonya tömör téglaagyag Kis-Balaton NY-i vegyes tőzeg, 200106201 Zalavár oldalmed. É-i rész lápföld Balatongyö200108101 Fekete-hegy 050. hrsz. dolomitmurva rök III. sz. bánya, 030., 039. 200108205 Gyenesdiás dolomitmurva hrsz. Zalamere200303202 Kűvölgy 09/2. hrsz. vakoló homok nye Kis-Balaton Ny-i 200303301 Zalaszabar lápi mész oldalmed. Zalakomár II. - Zalakomár II. - tőzeg, 200312002 Zalakomár érett tőzeg, lápföld tőzeg lápföld Zalakomár III. (Szőke200312003 Zalakomár vegyes tőzeg dencs) Zalakomár V. Zalakomár V. (Csaliti- közlekedésépítési 200312004 Zalakomár (Csaliti-dűlő) dűlő) - homok homok homok BalatonmaKis-Balaton főmed. Ny- vegyes tőzeg, 200312101 gyaród i oldal lápföld BalatonmaKis-Balaton főmed. D-i vegyes tőzeg, 200312102 gyaród rész lápföld, lápi mész

Anyagkód


95

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi Bánya-kód szám

Település



Nyersanyag neve

Sávoly I.(régi)tőzeg- és lápföld (031/1, 031/2 vegyes tőzeg hrsz.) Sávoly I.(régi)tőzeg- és lápföld, vegyes lápföld (031/1, 031/2 tőzeg hrsz.)

84

150310005 Sávoly

Sávoly II. tőzeg, lápföld

85

150310006 Sávoly

Sávoly III. tőzeg, lápföld

86

Keszthely VI. Keszthely VI. (Sziget-É) 200100019 Keszthely (Fehérrét-dűlő) homok homokkő homokkő

Anyagkód

EOV X

EOV Y


1324 140417

514360

kívül

1328 140281

514430

kívül

4200 159215

508821

kívül

1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49.§ 16. „Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.” A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49.§ 24. „Zárt terület”: Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

96


2. A tervezett bányászati vizsgálati tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. A Balaton terület szénhidrogén-földtani megismerése A területen a szénhidrogén kutatás 1934-ben indult meg a MAORT (Magyar–Amerikai Olajipari Rt.) Eötvös-ingás és graviméteres méréseivel, melyeket 1935–36 során mágneses mérésekkel is kiegészítettek (KÖRÖSSY 1990). Mivel Buzsáktól D-re jól záródó gravitációs maximumot találtak, ezért 1939–40-ben szeizmikus mérésekre került sor, amit a Carter Oil Co. végzett. Az eredmények alapján kimutattak egy ÉK–DNy-i csapású elnyúlt szerkezeti zónát, ill. relatív kiemelkedést. 1954-től a MASZOLAJ (Magyar Szovjet Olaj Vállalat) végzett szeizmikus méréseket a területen, és az azonosított szerkezeti magaslaton 1954-ben lefúrták a buzsáki Bu–1 kutatófúrást, amely badeni lithothamniumos mészkőben kőolajtelepet tárt fel. A további három lemélyített fúrás (Bu–2, –3, –4) meddőnek bizonyult. 1955-ben a Geofizikai Intézet (MAELGI) geokémiai vizsgálatokat is végzett Buzsák térségében szénhidrogén kutatási céllal. A 610 db talajminta fluoreszcens vizsgálati eredménye alapján készült térképen anomáliák mutatkoztak az olajmező felett, és másutt is. 1955–56 során az OKGT folytatta a fúrásos kutatást Buzsák térségében (Bu–5 –17), majd 1964-ben a Buzsák-Nyugat és a Buzsák-Észak terület szerkezeti magaslatain (Bu–Ny–1 –2, Bu–É–1). A fúrások legtöbbje csak olajnyomos vizet adott. 1968–70-ben került sor a Táska–1 –6 fúrások, majd 1989-ben a buzsáki Bu–K–1 fúrás lemélyítésére, amelyek azonban szénhidrogén telepet nem találtak. A terület közelében a meddő szénhidrogénkutató fúrások termálenergia hasznosítási lehetőségét is vizsgálták (TANÁCS 1994). A Balaton terület közelében több kőolajtelep (Somogysámson, Mezőcsokonya-Nyugat, Pat, Sávoly-Dél, Sávoly-Délkelet, Sávoly-Nyugat, Zalakaros-Sávoly, Zalakomár) és földgáz mező (Inke–Iharosberény–Vése, Mezőcsokonya, Pat, Sávoly-Kelet, Csombárd) vált ismertté az 1990-es évek végéig. Az utóbbi időben a környező területeken a MOL mellett a Magyar Horizont Energia Kft., a RAG West Kft., a Blue Star ’95 Kft., a Hercules Energy Kft. – Matra Petroleum Plc., a Coastal Magyarország Kft., az Athanor Magyarország Kft., a Winstar Magyarország Olaj- és Gázkoncessziós Kft., a Golder Associates Hungary Kft., a Geofor Kft. és a Pelsolaj Szénhidrogén Kutató és Termelő Kft. is folytatott kutatást. Ezek eredményeként fedezték fel 2001-ben a Törökkoppány (Winstar Kft.) és 2007-ben a Horvátkút (Blue Star ’95 Kft.) földgázmezőket. Mindkét esetben badeni képződmények alkotják a tárolókőzeteket. 2007 és 2014 között a Magyar Horizont Energia Kft. végzett kutatásokat a Balaton–I. és Balaton–II. területeken. Céljuk a Balatontól D-re eső térségben a Sávoly–Horvátkút–Buzsák– Törökkoppány szénhidrogénmező trendbe eső további lehetséges produktív telepek felfedezése volt. A területen belül elsősorban a MASZOLAJ által feltárt és az 1980-as évekig termelt Buzsák kőolajmező környezetét kutatták. 3D szeizmikus méréseket végeztek, és 2008–2009 során négy kutatófúrást mélyítettek le. Az első fúrás a HHE–Szentpál–3 meddő lett. A HHE–Tatárvár–1 kőolaj telepet tárt fel badeni lithothamniumos mészkő tárolóban. A kút 2008 és 2011 között termelt kőolajat fokozatosan növekvő vízhányad mellet. Kevés kőolaj a HHE–Tatárvár–2, és –3 fúrásokban is jelentkezett, az előbbiben a négy hónapos tesztelés 97

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet folyamán végig magas vízhozam mellett. Végül mindhárom kutat ideiglenesen felhagyták, de a Balaton II. kutatási területen a feltárt Tatárvár kőolajmezőre bányatelek megállapítását kezdeményezték. A tervezett HHE–Buzsák–1 fúrást a terület igénybevételének nehézségei miatt nem tudták lemélyíteni. A tatárvári fúrások magmintáin szedimentológiai, paleontológiai, szerves geokémiai és szerkezetföldtani vizsgálatok, valamint minden fáciest reprezentálva kőzetfizikai mérések történtek. 2.1.1.2. A Balaton terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A területen a szénhidrogének anyakőzetei nem ismertek pontosan. Az 1954-ben felfedezett Buzsák kőolajmező esetében sem végezték még el a kőolaj-anyakőzet korrelációt. A Pannonmedencében korábban szerzett tapasztalatok és a HHE–Tatárvár kutatófúrások magmintáin végzett extrahálás és nedvesíthetőségi tesztek alapján a dunántúli tárolókból termelt intermedier, − KONCZ I. csoportosítása szerint − Szentgyörgyvölgy típusú kőolajok anyakőzete a tengeri miocén összlet pélitek lehetnek (KERESZTES et al. 2014). Az alsópannóniai Endrődi Márga Formáció Beleznai Mészmárga Tagozata is anyakőzetként vehető számításba, amely szintén intermedier típusú kőolaj generálására képes képződmény. A Bu–8 és Bu–13 fúrásokkal feltárt oligocén rupéli turbidites homokkő sorozat nem anyakőzet jellegű. A bizonyítottan anyakőzet minőségű és paraffin jellegű kőolajat generáló oligocén Tardi Agyag Formáció nem található meg a területen. Ugyanakkor a területtől ÉNy-ra Nagylengyelnél a kőolaj-anyakőzet korreláció alapján az ottani paraffin típusú kőolaj KONCZ I. szerint a mezozoos Kosseni Márga Formációból származtatható. A HHE–Tatárvár–1 fúrásból és a Buzsák mezőből termelt kőolaj naftén bázisú, nagy sűrűségű, nagy viszkozitású, viszonylag magas kéntartalmú, igen alacsony oldottgáz tartalmú. Az olaj kéntartalma 0,0256 kg/kg a Bu–K–1 fúrás vizsgálati adatai szerint. Ilyen kőolajokat többnyire karbonát anyakőzetek generálnak. Tatárvár és Buzsák esetében feltehetően biogén mészkő, mésziszap, esetleg agyagmárga, mészmárga képezhette az anyakőzeteket. Az ilyen nyugodt vízben leülepedett finomszemű képződményekben jelentős lehet a szerves maradványok részaránya. A HHE–Tatárvár–1 fúrásból vizsgált mintákban a szerves szén tartalom (TOC: Total Organic Carbon) 0,1 és 2,6% között változott. Ennek alapján a minták 22%-a a közepes kategóriába esik, néhány minta pedig a jó, ill. nagyon jó kategóriába tartozik a szénhidrogén generálás szempontjából. A fúrás több mintájában észlelt pirit a szerves anyagok legkorábbi bomlástermékét képviseli, amely levegőtől elzárt környezetben kén jelenlétében képződött. A HHE–Tatárvár–3 fúrás három magmintájának kőzetanyaga az elvégzett kőzetfizikai vizsgálatok szerint víztaszító, olajnedves, ami a karbonát kőzetekre és a nehéz olajokra, ill. az olajgeneráló kőzetekre is jellemző. Mindezek miatt feltételezhető, hogy Tatárvárnál és Buzsáknál a badeni biogén mészkő tárolóban található naftén bázisú kőolaj anyakőzete maga a tárolókőzet. Erre utal az is, hogy klasszikus olaj-víz határt nem sikerült kimutatni, és még a legmélyebb szerkezeti helyzetben is olajos volt a kőzet. Ezt azonban csak további geokémiai vizsgálatok alapján elvégzett kőolaj-anyakőzet korreláció segítségével lehetne eldönteni (KERESZTES et al. 2014). A HHE–Tatárvár–2 fúrás 688,6-689,6 m közötti szakaszából és a HHE–Tatárvár–3 fúrás 586 m-ből vett badeni mészkő mintában a szerves anyag vitrinit reflexió értéke (Ro%) 0,5– 0,75%, átlagosan 0,61%. A szerves anyag átalakultsága az olaj-ablak kezdeti szakaszának megfelelő. Kellő mennyiségű és minőségű szerves anyag tartalom esetén a kőzet már generálhatott és jelenleg is generálhat szénhidrogént, és közepes aktív, ill. jó aktív olajanyakőzetnek minősíthető. Ugyanakkor KONCZ I. véleménye alapján a Rock–Eval analízis 98

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tmax eredményei csak alacsony fokú termális érettséget jeleznek a badeni lithothamniumos mészkő esetében, ezért az nem anyakőzet, hanem csak migrált olajat tartalmaz. Koncz I. szerint a badeni pelágikus márga és az alsó-pannóniai mészmárga lehet az itteni kőolajok anyakőzetei, mivel ezek a Rock-Eval analízis eredményei (H-index, macerál összetétel) alapján olaj-generáló kerogént tartalmaznak. A szénizotópos és biomarker eredmények szerint a lithothamniumos mészkőben tárolt kőolaj a badeni pelágikus márga anyakőzettel mutat kapcsolatot. Az alsó-pannóniai anyakőzetek genetikailag másfajta olajat adnak. A triász anyakőzetből való származást ki lehet zárni, a paleogén eredetet pedig még nem vizsgálták. Fontos azt is megjegyezni, hogy a tárolóban mind az olaj, mind pedig az extraktum biodegradált (KERESZTES et al. 2014). A szomszédos Mezőcsokonya kutatási területen a 2200 m-nél mélyebben elhelyezkedő badeni és szarmata mészmárgák viszonylag kedvező kőolaj és földgáz anyakőzetek lehetnek. A badeni és szarmata agyagmárgák, márgák, agyagos mészkövek és aleurolitok, valamint a kárpáti és alsó-pannóniai pélitek kevésbé kedvező anyakőzetnek minősíthetők (MOLNÁR et al. 1998, SZABÓ, CSIZMEG 2013). Az Igal területen anyakőzetek lehetnek a mélymedencékben található badeni–szarmata márgák és esetlegesen a felső-eocén (priabonai) márgák, valamint a felső-pannóniai rétegekbe települt széncsíkok (MUSITZ et al. 2012). Az Inke kutatási területen az 1300–2500 m alatti mélységben található alsó-pannóniainál idősebb miocén képződmények lehetnek anyakőzetek (kivéve a főként riolittufából álló vulkanitokat). Az alsó-pannóniai márgák és mészmárgák is jó anyakőzetnek minősíthetők, de nincsenek elég mélyen, ezért még nem jutottak az olajképződési zónába (GYARMATI 2008). A Dunántúl déli részén a középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedését és érettségét BADICS, VETŐ (2012) nyomán a 35. ábra mutatja.

99


35. ábra. A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése (a: sötétkék színnel jelölve) és érettsége (b) a Dunántúl déli részén BADICS, VETŐ (2012) nyomán

Migráció Az elsődleges migráció során a szénhidrogének a megfelelő mélység- és hőmérséklet viszonyok közé került anyakőzetből egy közeli tárolókőzetbe, diszkordancia felületre, vagy repedésekbe jutnak, ahonnan a másodlagos migráció során a csapdákba kerülve halmozódnak fel. A területen az ÉK–DNy-i irányú tektonikai zónán át is történhetett szénhidrogén migráció a mélyzóna felől a lithothamniumos mészkőből álló tárolókba. 100

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Ha az anyakőzet és a tárolókőzet is egyaránt a biogén, algás mészkő összlet, akkor csak elsődleges migrációval lehet számolni. Ennek során a mudstone és wackestone szövetű anyakőzetből a rétegterhelés hatására a közberétegzett grainstone szövetű részekbe, továbbá a diagenetikusan kioldott üregekbe préselődött a kőolaj részben a tektonikai hatásra kialakult repedéseken keresztül. Feltételezett másodlagos migráció esetében annak lehetséges útvonala a Táska vetőzóna lehetett (KERESZTES et al. 2014). Tárolókőzetek A Balaton terület legfontosabb tárolókőzetei: — badeni biogén mészkő, mészkő-konglomerátum, lithothamniumos mészkő, agyagmárga (Lajtai Mészkő Formáció, korábbi nevén Rákosi Mészkő Formáció): Buzsák kőolajtelep, Tatárvár kőolajtelep. Buzsáknál KÖRÖSSY (1990) szerint a pannóniai vékony agyagréteges homokkő és a szarmata repedezett márga is kőolajtároló. Egyes tatárvári és táskai fúrások alsó-pannóniai homokköveiben (Szolnoki Homokkő Formáció) olajnyomokat észleltek, de ezek a homokkövek a rendkívül kedvezőtlen tárolási tulajdonságaik miatt termelésre nem alkalmasak (KERESZTES et al. 2014). A terület környezetének legfontosabb tárolókőzetei: — triász karbonátok, köztük mészkő, felső-triász dolomit, dolomitmárga repedezett, vagy karsztosodott részei és azok breccsái: Sávoly-Dél kőolajtelepek, Sávoly-Délkelet kőolajtelep, Sávoly-Nyugat kőolajtelep, Zalakaros-Sávoly kőolajtelepek, Pat földgáztelep, — miocén (kárpáti, badeni) helyenként repedezett, mállott vulkáni tufák és agglomerátumok: Mezőcsokonya-Nyugat kőolajtelep, Somogysámson kőolajtelep, — badeni biogén mészkő, mészkő-konglomerátum, lithothamniumos mészkő, agyagmárga (Lajtai Mészkő Formáció): Csombárd földgáztelep, Mezőcsokonya-Nyugat kőolajtelep, Törökkoppány földgáztelep, Horvátkút földgáztelepek, Sávoly-Délkelet kőolajtelepek, Sávoly-Kelet földgáztelep, Zalakomár kőolajtelepek, – szarmata mészkő, mészkő-konglomerátum, ooidos mészkő, lyukacsos, néhol repedezett, agyagos, ill. tufás mészkő (Tinnyei Formáció): Mezőcsokonya-Nyugat kőolajtelep, — alsó-pannóniai mészmárga (Endrődi Márga Formáció) repedezett részei: Pat kőolajtelep, — alsó-pannóniai homokkövek (Szolnoki Homokkő Formáció Tófeji Homokkő Tagozata): Mezőcsokonya földgáztelepek, Csombárd földgáztelepek, Inke-Iharosberény-Vése földgáztelepek, Sávoly-Kelet földgáztelep, — felső-pannóniai homokkövek: Inke-Iharosberény-Vése földgáztelepek. A Balaton területen a miocén, badeni biogén mészkő zátony fáciesű, főként lithothamnium vörös alga telepek építik fel, és nagyrészt gumós megjelenésű. A mészkőben még sok egyéb kor- és fáciesjelző fosszília található: foraminiferák, ostracodák, bryozoák, kagylók és egyéb puhatestűek vázai. Ezek alkotják a tárolót a karbonát mátrixszal együtt (KERESZTES et al. 2014). Az algazátonyokat a vízmélységre és a leülepedési környezet energiájára érzékeny élőlény együttesek alkotják, melyek az eusztatikus tengerszintváltozások és a tektonikai mozgások miatt csak kis területen és kitüntetett szerkezeti helyzetben tudtak fejlődni. Ezért az így kialakult tárolókőzetek vertikálisan is tagoltak, több kisebb, eltérő tárolási tulajdonságokkal jellemezhető üledékes ciklusból állnak. A zátonyképződmények vonulatát a 36. ábra szemlélteti. Az alga mészkövek elsődleges porozitása igen nagy, de csak kis részben effektív. A tárolótér a diagenezis során nőhet kioldódás miatt, vagy csökkenhet is ásványkiválás, például kalcit, vagy pirit kiválásának hatására. A tárolókőzetben a tektonikai mozgások következtében 101

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet létrejött repedések igen pozitív hatásúak, mivel összekötik egymással az elszigetelt pórusokat, ami az effektív porozitás és a permeabilitás növekedését vonja maga után. A HHE–Tatárvár–1 fúrás pelágikus kőzetekből álló magmintáin 13,5–16,5% porozitást és 0,01–0,1 mD permeabilitást mértek. A zátonyképződmények esetében ezek az értékek: 16– 32,8% és 2,1–4,35 mD, ill. kivételesen 24,9 mD volt (KERESZTES et al. 2014). A HHE– Tatárvár–2 fúrásban a badeni platform mészkő 2,3–27,5%, a badeni pelágikus kőzetek nagyrészt 10% alatti, max. 15,8% porozitással rendelkeznek, permeabilitásuk 10-3 mD. Itt olajnedves és víznedves kőzetek is előfordulnak. A HHE–Tatárvár–3 fúrásban a badeni mészkő porozitása 24 és 33% között változik. A területtől DK-re Mezőcsokonyánál a helyenként agyagos, vagy tufás lithothamniumos mészkövekben nagyrészt 10–15% porozitást mértek (SZABÓ, CSIZMEG 2013). Keletebbre a Törökkoppány–1 fúrásban a badeni Lajtai Mészkő Formáció 68–95% kalcitból, 3–17% agyagásványból (főleg szmektitből), valamint terrigén alkotókból áll. A mészkő átlagos porozitása 24,3% (min: 19%, max. 30%), amit főként szemcseközi és mikropórus porozitás alkot, permeabilitása 2 és 624 mD között változik, átlagosan 108 mD (BURNS et al. 2002, El Paso Magyarország Kft. 2001, 2002, 2004, Winstar Magyarország Kft. 2008). Az egyéb lehetséges tárolókőzetek közül a neogén törmelékes kőzetek szemcseközi elsődleges porozitással rendelkeznek, míg a vulkáni és mezozoos kőzetekre a repedezett másodlagos porozitás jellemző. A porozitás nagysága kőzettípusonként eltérő lehet. A pannóniai képződmények deltalejtőn és deltaelőtérben lerakódott üledékeiben megjelenő homokok jó tároló tulajdonságokkal rendelkeznek, porozitásuk 14-30 % (MUSITZ et al. 2012, Coastal Hungary Ltd. 1996).

36. ábra. Badeni zátonyképződmények vonulata 3D hatású mélységtérképen (KERESZTES et al. 2014)

Zárókőzetek A badeni lithothamniumos mészkő tárolók zárását badeni agyagok (Lajtai Mészkő Formáció, Rákosi Tagozat agyagos részei és a Bádeni Agyag Formáció), vagy az alsópannóniai Endrődi Márga Formáció Beleznai Mészmárga Tagozata képezik (BARDÓCZ et al.

102

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1991). Helyenként szarmata mészmárga is alkothatja a záró képződményeket (KERESZTES et al. 2014). A terület környezetében a badeni és kárpáti homokkő valamint mészkőtárolókat agyagmárgák és márgák zárják. A pannóniai pélites üledékes kőzetek jó záróréteget képeznek az idősebb rétegsor fedőjeként. A közeli Mezőcsokonya területen a miocén vulkanit összletek esetében a vulkanitok nem repedezett részei, a triász alaphegységi tárolók estében a rátelepült miocén márgák, vagy tömött vulkanitok szolgálhatnak zárókőzetként a szénhidrogén felhalmozódáskor (SZABÓ, CSIZMEG 2013). Csapdázódás A Tatárvár és Buzsák kőolajtelepek kombinált litológiai (platformon belül zátony fácies) és tektonikai csapdákban, a Táska vetőzóna egykori magaslatain létrejött zátonyképződményekben alakultak ki (KERESZTES et al. 2014). A Balaton területen 1989-ig a szénhidrogén előfordulást antiklinális szerkezetben lévő felhalmozódásként értelmezték, ahová elsősorban a mélyzóna felől ÉK–DNy-i irányú tektonikai zónán át migrált a kőolaj a lithothamniumos mészkőből álló tárolóba. Az újabb felfogás szerint a kőolajtelepeket tároló badeni lithotamniumos mészkő egyben anyakőzet is, amelyben elsődleges migráció nyomán a közberétegzett grainstone szövetű részekben és a diagenetikusan kioldott üregekben csapdázódtak a szénhidrogének (KERESZTES et al. 2014). A terület szomszédságában sztratigráfiai és litológiai csapdák kombinációi jellemzők az idősebb miocén összletben és a pannóniai rétegekben (VÖLGYI et al. 1985, JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). A területtől D-re a Marcali 3D szeizmikus mérések eredményei alapján szénhidrogén csapdákat elsősorban a szerkezeti dőlések és a sztratigráfiai réteg-kiékelődések (pinch-out) alkothatnak (Blue Star ´95 Kft. 2004, 2006, WOOD 2006). 2.1.1.3. Teleptani viszonyok A terület nagyrészt a Budafa–Lovászi regionális kőolaj- és földgáz-felhalmozódási övezetbe tartozik (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). A produktív kutak az ÉK–DNY-i csapású kiemelt triász alaphegység által meghatározott zónában helyezkednek el. Buzsák kőolajmező 1954-ben a Bu–1 fúrással 500 m alatti mélységben elsősorban badeni lithothamniumos mészkőből, valamint pannóniai vékony agyagréteges homokkőből és szarmata repedezett márgából álló tárolóban kis telítetlen kőolajtelepet (38. ábra) fedeztek fel (VÖLGYI et al. 1985, KÖRÖSSY 1990). A telep etázsmagassága 37 m, a kezdeti telepnyomás 6,03 MPa, a telephőmérséklet 46 ºC, az átlagos víztelítettség 40%. A tárolókőzetek 18-22% porozitással és 20-56 mD áteresztőképességgel rendelkeznek. A naftén jellegű, 0,935–0,969 t/m3 sűrűségű és 1,6–1,9% kéntartalmú kőolaj jó minőségű kenőolaj alapanyagnak számít. Emellett a Bu–1 fúrás földgáz felhalmozódást is feltárt 85% CH, 13% CO2 és 2% N2 összetétellel. A telepben nincs klasszikus értelemben vett szénhidrogén–víz határ, nincs gázsapka, és nagyon alacsony az olaj oldottgáz tartalom. A kőzet olajnedves. A tároló és egyben feltételezhetően anyakőzet mészkő anyaga normál sótartalmú tengervízben ülepedett le néhány tíz méteres mélységben. A Bu–1 kútban kezdetben felszálló olajtermelés folyt, majd az erőteljes megcsapolás hatására a megemelt hozamokkal nőtt a vízszázalék is. Ezért másfél év után mélyszivattyús termelésre képezték át ezt a kutat, amely az 1980-as évek végére többszöri lezárások után is a mező termelésének nagyobb részét (69%-át) adta. A beáramlás fokozására savazást, repesztést, és viszkozitást csökkentő baktériumos kezelést is alkalmaztak, de eredménytelenül. A felszámolt és hosszú ideje lezárt kutak némelyikében az összegyűlt

103

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kőolajat még sokáig lehetne kanalazással vagy dugattyúzással kitermelni, ami azonban a nagyon alacsony kihozatal miatt nem lenne gazdaságos (KERESZTES et al. 2014). Tatárvár kőolajmező 2008-ban a HHE–Tatárvár–1 kutatófúrással a Magyar Horizont Energia Kft. telítetlen kőolajtelepet fedezett fel Tatárvár térségében (38. ábra) badeni lithothamniumos mészkőtárolóban. A fúrást a Táska regionális tektonikai öv és az annak határán kialakult virágszerkezet zónájába eső zátonyra telepítették. A kutat 2008 végén kezdték termeltetni, de a növekvő vízhányad mellett a hozam lassú ütemű csökkenésével gazdaságtalanná vált, ezért 2011 közepétől szüneteltetik a termelést (KERESZTES et al. 2014). A 2008–2009 során mélyített HHE–Tatárvár–2 kút, amelyben szintén olajtartalmú badeni mészkövet harántolt, 2010-ben kezdte meg a termelést, amit azonban 4 hónap után leállítottak a nagyon magas (80–90%) víztartalom miatt. A 2009-ben létesített HHE–Tatárvár–3 fúrással nem ipari értékű kőolaj előfordulást tártak fel, és a kutat átmenetileg felhagyták. A gazdaságos termelés csak rétegserkentés (repesztés, ill. savazás) vagy kútszerkezet-, ill. kútpálya módosítást követően, vagy esetleg EOR eljárás alkalmazásával (CO2 segítségével történő kiszorítással) tudják elképzelni. A Tatárvár telep –465 és –543 m tengerszint alatti mélységben helyezkedik el, területe 2,7 2 km , átlagos effektív vastagsága 12,2 méter, a telepnyomás 6,28 MPa, a telephőmérséklet 46,5 ºC. A kőolaj a nehézolaj kategóriába tartozik, 0,98 t/m3 sűrűségű, naftén bázisú. A badeni lithothamniumos mészkő tárolókőzet porozitása átlagosan 22%, a szénhidrogén szaturáció 55%. A telep területén a badeni képződmények vastagságtérképét a 37. ábra mutatja (KERESZTES et al. 2014).

37. ábra. A Tatárvár telep területére idő-mélység konverzió segítségével készített vastagságtérkép a badeni képződményekre (KERESZTES et al. 2014)

A Balaton terület É-i része az emelkedő aljzat miatt kevésbé perspektivikus. Másutt viszont több kisebb telepre lehet számítani, mivel azok zátonyokhoz kapcsolódnak, amelyeket nem csak fáciesváltozás, hanem vetők is elválasztanak. A telepek nagy sűrűségű, nagy viszkozitású, nagyon kis oldottgáz tartalmú, naftén bázisú szénhidrogénje valószínűleg közös 104

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány eredetű az anyakőzet és a migráció tekintetében is. A telepek (zátonyok) nincsenek egymással hidrodinamikai kapcsolatban (legfeljebb a karsztvízen keresztül). A kezdeti rétegnyomás hidrosztatikus, a teleprezsim vízkihajtású, a korlátlan vízutánpótlást a karsztvízzel való hidrodinamikai kapcsolat biztosítja. Az erőteljes megcsapolás gyors vízutánáramlást von maga után, ami repedezett rendszerre utal. A Tatárvár kőolajmező esetében a hatékony termelést másodlagos- és harmadlagos művelési technológiákkal lehet biztosítani a jövőben (KERESZTES et al. 2014). A szedimentológiai vizsgálati eredmények és a szeizmikus szelvények értelmezése alapján itt nem egy egyszerű antiklinális szerkezetű csapdáról van szó. Ezért a területen a produktív fúrásoknak az a feltétele, hogy a fúrás harántolja a badeni lithothamniumos platform mészkövet (ami a Buzsák–1 fúrásban 54 m, a HHE–Tatárvár–1 fúrásban 33 m vastag), illetve hogy a Táska tektonikai zóna speciális, ún. „step-over” poziciós helyein mélyüljön (pl. az említett Buzsák–1 és HHE–Tatárvár–1 kutak környezetében), ahol az alsó kedvezőbb kifejlődésű üledékciklus hiánytalanul megvan, valamint a platform fácies viszonylag vastag (KERESZTES et al. 2014). 2.1.1.4. A Balaton terület 5 km-es körzetében elhelyezkedő szénhidrogén mezők Zalakaros-Sávoly kőolajtelepek 1978–79 során mélyült Sáv–4 fúrással fedezték fel alsó-triász dolomitban és középső-triász mészkőben. A telepek a tektonikailag és morfológiailag kialakult aljzatszerkezet tetőrészén, a triász/neogén diszkordancia felszín mentén halmozódtak fel, néhol litológiai változással kísért sztratigráfiai csapdákban (VÖLGYI et al. 1985). A két gázsapkás kőolajtelepben az etázsmagasság 69, ill. 305 m a víz–olaj határ 1765, ill. 1665 m, az olaj–gáz határ 1745, ill. 1570 m mélyen található. A kezdeti telepnyomás 17,8 és 16,2 MPa, a telephőmérséklet 110 és 102,6 ºC. A kőolaj paraffin-intermeddier jellegű és 0,93 t/m3 sűrűségű. A 7,0–8,7 MJ/m3 fűtőértékű sapkagáz 20% éghető anyag tartalommal rendelkezik. Sávoly-Kelet földgáztelepek 1993-ban a Sáv–K–2 fúrás két szintben, alsó-pannóniai homokkőlencsében, valamint miocén andezitben és homokkőben tárt fel nagy CO2 tartalmú gázfelhalmozódásokat (MOLNÁR et al. 1999). A két telepben 13 MPa körüli volt a kezdeti telepnyomás, és 71–76 ºC a telephőmérséklet. A 23, ill 81% éghető részt tartalmazó földgáz fűtőértéke 8,6 és 30,2 MJ/m3. Sávoly-Délkelet kőolajtelepek 1995-ben a Sáv–DK–1 fúrás kőolaj halmaztelepet tárt fel triász karbonátos összlet tetőzónájában. Több Sáv–DK-i fúrás mellett 1998-ban a közeli Szőcsénypuszta területén mélyített Szőcs–1 fúrás miocén (badeni) mészkőbreccsája és a Káptalanpuszta Káp–1, valamint az 1999-ben mélyült Káp–3, továbbá a 2006-os Káp–4 fúrások miocén (badeni) mészkőből, mészkőbreccsából, mészhomokkőből álló képződményei is kis mennyiségű kőolajat adtak (MOLNÁR et al. 1999). A víz–olaj határ mélysége a triász képződményekben található telepben 1917 m, a többi telep esetében 1700 m körüli. A telepekben 12–19 MPa a kezdeti telepnyomás, és 104–115 ºC a telephőmérséklet. A kőolaj paraffin–intermedier jellegű és 0,91–0,92 t/m3 sűrűségű. Sávoly-Dél kőolajtelepek Az 1997-ben mélyített Sáv–D–1 fúrás tárta fel. A két halmaztelep részben mezozoos karbonátos képződményekben (karni mészkőben), és részben mállott vulkanitokból álló neogén törmelékben helyezkedik el (MOLNÁR et al. 1999). A víz–olaj határ 1960 m-nél

105

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet húzódik. A kezdeti telepnyomás 17,1 MPa, a telephőmérséklet 103 ºC, a kőolaj 0,89–0,92 t/m3 sűrűségű, paraffin-intermedier jellegű. Sávoly-Nyugat kőolajtelep A 2007-ben befejezett Sávoly–Ny–3/H fúrással fedezték fel triász karbonátokból, főként dolomitból álló tárolóban. Ebben a 230 m etázsmagassággal rendelkező gázsapkás kőolajtelepben a víz-olaj határ 1650 m, az olaj–gáz határ 1570 m mélyen helyezkedik el. A kezdeti telepnyomás 17,1 MPa, a telephőmérséklet 99 ºC. A kőolaj 0,94 t/m3 sűrűségű, paraffin–intermedier jellegű. A földgáz csupán 17,6% éghető részt tartalmaz, fűtőértéke 7 MJ/m3. Somogysámson szénhidrogénmező 1983-84-ben a Som–3 fúrással találtak badeni homokkő–márga és kárpáti tufasorozatban kőolajat, ill. éghető gázt, amelyet csekély mennyisége miatt nem tekintettek gazdaságosan kitermelhetőnek. Több mint két évtizeddel később a Blue Star ’95 Kft. kutatásai nyomán 2007-ben a Horvátkút Horv–1 fúrás igazolta a Som–3 kútban felfedezett éghető gáztelep kiterjedését (GYARMATI 2008). Zalakomár kőolajtelep 1999-ben a zalakomári Zal–1 fúrással fedeztek fel kőolajtelepet miocén, badeni lithothamniumos mészkő–mészkőbreccsa–mészmárga–márga képződményekben (HATALYÁK et al. 2004). A telep 100 m etázsmagassággal rendelkezik, a víz–olaj határ 1930 m mélyen található. A kezdeti telepnyomás 18,8 MPa, a telephőmérséklet 109 ºC, a kőolaj 0,90 t/m3 sűrűségű, paraffin-intermedier jellegű. A 97,5% éghető résszel rendelkező oldottgáz fűtőértéke 53,7 MJ/m3. A már megismert szénhidrogén előfordulások, valamint a szedimentológiai vizsgálatok és a szeizmikus szelvények értelmezésének eredményei alapján, a Balaton területen több kisebb szénhidrogén telep, elsősorban kőolajtelep felfedezésére van remény a jövőben. 2.1.2. A Balaton terület szénhidrogén vagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogén-vagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a BÁNYATÖRVÉNY alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). Geológiai-geofizikai kutatások alapján kimutatott, kutatófúrással még fel nem tárt egyedi szerkezet (proszpekt) vagyona számítható a Q=A*h*P*SCH*1/B*Rf képlettel, ahol a Q a kitermelhető szénhidrogénmennyiség, az A*h a tárolószerkezet nettó térfogata, P az effektív hasznos porozitás, S a gáz- vagy olajszaturáció, B a térfogatkülönbségi faktor, Rf a kihozatali tényező. Az ilyen módon számolt vagyont általában kockázattal súlyozottan tartják nyilván. Figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a megadott értékek valószínűségi változókként értelmezhetőek. Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogént fedezett fel, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeli adatsorából és a tárolóparaméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepek kitermelhető vagyona. Miután az érzékenység–terhelhetőségi vizsgálati tanulmányok készítésekor az adott területre nem

106

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány rendelkezünk proszpektek azonosítására alkalmas geológiai–geofizikai ismeretekkel, ilyen típusú becslést nem végzünk. A Balaton területen és környezetében felfedezett szénhidrogén előfordulások (38. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 40. táblázat mutatja be.

38. ábra. A Balaton vizsgálati terület szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 40. táblázat. A Balaton vizsgálati terület és 5 km-es környezetének szénhidrogén előfordulásais és kezdeti földtani kőolaj illetve éghető földgáz vagyona Mező

Buzsák-I. Nagybakónak Sávoly-Dél Sávoly-Délkelet Sávoly-Kelet Sávoly-Nyugat Somogysámson Zalakaros-Sávoly Zalakomár Tatárvár

Bányatelek

nincs Nagybakónak I. Zalakomár III. Szőkedencs II. Zalakaros I. Zalakaros I. Horvátkút I. Zalakaros I. Zalakomár III. Buzsák VII.

Telepek száma

Felfedezés

1 1 2 8 2 1 1 2 1 1

1954 1995 1997 1995 1990 1992 1983 1978 1999 2008

Összesen:

Kezdeti földtani kőolaj (kt)

Kezdeti földtani földgáz (Mm3)

119,0 307,0 337,0 3448,1 0,0 1904,8 0,7 3433,8 493,6 1321,8

0,0 0,0 11,2 219,1 35,7 550,3 0,0 1061,4 18,6 0,0

11365,8

1896,3

2.1.2.2. A Balaton terület reménybeli szénhidrogénvagyona A jelentésben szereplő becslést térfogatgenetikai módszerrel végeztük, és az értékelt terület szénhidrogénföldtani adottságaiból indultunk ki. A számításhoz meg kell becsülni a feltételezett szénhidrogén generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag tartalmát, érettségét, a migrációt, a felhalmozódás hatékonyságát, a 107

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kitermelhetőség arányát. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, a bemenő paramétereket konkrétan nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságáról (SCHMOKER 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. A területen még felfedezhető vagyon mennyiségének megadásához a generált mennyiségből le kell vonni a már felfedezett telepek összes (kitermelhető és maradó) szénhidrogén mennyiségét. A koncessziós jelentésekben az eredmény megadásánál nem vettük figyelembe az elvileg végtelen számú lehetséges telep méreteloszlását, illetve azt, hogy milyen méretű telepek esnek a geofizikai módszerek által kimutatható méret alá. Nem vizsgáltuk azt sem, hogy mekkora az a telepméret, illetve annak minimálisan kitermelhető ásványvagyona, amelynek felszínre hozatala a jelenlegi technológiai fejlettség szintjén gazdaságos. Óvatos becslés alapján a térfogatgenetikai módszerrel számolt reménybeli vagyon harmad-negyedrésze koncentrálódhat olyan méretű telepekben, amelyeknek kitermelése gazdaságos lehet. A Balaton vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a 41. táblázat mutatja be. A koncesszióra jelölt terület pannóniainál idősebb miocén összletében feltételezhető érett anyakőzetek jelenléte. A legfontosabb termikusan érett anyakőzetként számon tartott szarmata és badeni korú képződményeket a mélyebb medencerészekben feltételezzük, ahonnan a generálódott szénhidrogének viszonylag rövid migrációs útvonalon elérhették a tároló képződményeket. A generáló képződmények elterjedését a képződmények mélység- és vastagságtérképeinek áttekintése alapján becsültük. A potenciálisan hatékony generáló képződmények effektív vastagságát és az eredeti átlagos szerves szén (OTOC — original total organic carbon) tartalmat súlyszázalékban három-három különböző értékkel adtuk meg. Az anyakőzetek eredeti szénhidrogén generáló szerves anyagból, a kerogénből, a TOC egy-egy — a generáló szerves anyag típusától függő — része kőolajjá, más része éghető földgázzá alakul, ennek becsült részarányait is a 41. táblázat mutatja. Azt, hogy a szénhidrogén az anyakőzetből kilépve a másodlagos migráció útvonalán tárolókőzetbe jutva csapdázódott, a migráció és a csapdázódás hatékonyságát megadó értékekkel fejezzük ki. A tárolókőzetből kinyerhető szénhidrogén arányát a területre vonatkozó termelési tapasztalatok szerint adtuk meg. A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott kőolaj és földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki. Ezek közül a legjobb becslésként nevesíthető, közepes kockázatú földtani szénhidrogénvagyon felszíni, normál állapotra vonatkoztatva 8,3 Mt kőolaj és 1,1 Md m3 földgáz. A reménybeli vagyon ettől kevesebb, mert ebből le kell vonni a fúrásokkal már feltárt szénhidrogének mennyiségét ahhoz, hogy a területen még várható prognosztikus földtani vagyon mennyiségét megkapjuk. Ennek egy jellemző, becsült kihozatali tényezővel való szorzata adja meg a kitermelhető részt. A Balaton területen a reménybeli szénhidrogéneknek a fenti módon számítható, kitermelhető mennyisége így közelítően 1,4 Mt kőolaj és 0,5 Md m3 földgáz. A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig. Erre még a jól megkutatott területeken sincs mód teljes mértékben. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban. Számos ilyen telep helyezkedhet el az aljzat egykori, erózió által változatosan 108

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén-előfordulás létezhet. 41. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Balaton vizsgálati területre A

Mérték- egység

Balaton

Számítás

Alacsony kockázatú becslés

Anyakőzet kora

Közepes kockázatú becslés

Magas kockázatú becslés

miocén, badeni-szarmata

Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata

B B1

Az anyakőzet(ek) elterjedési területe

km2 (106m2)

80

100

120

B2

Össz. effektív anyakőzetvastagság

m

80

100

120

B3

TOC (teljes szerves széntartalom)

súly%/100

0,01

0,012

0,014

B4

OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC)

%/100

1,2

1,2

1,2

B5

OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom)

106 m3

76,8

144

241,92

B1*B2*B3*B4

Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata

C C1

Nettó generált kőolaj arány

%/100

%OTOC/100

0,10

0,10

0,10

C2

Migráció és felhalmozódás hatékonysága

%/100

%C1/100

0,20

0,25

0,30

6

3

C3a

Kőolaj térfogata (standard, felszín)

10 m

B5*C1*C2*2,71

4,16

9,76

19,67

C3b

Kőolaj tömege (standard, felszín)

106 m3

C3a*0,85

3,54

8,29

16,72

Kitermelhető kőolajmennyiség C4

Kihozatal (kőolaj)

%/100

adott

0,15

0,20

0,25

C5a

Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető

106 m3

C3a*C4

0,62

1,95

4,92

C5b

Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető

106 tonna

C5a*0,85

0,53

1,66

4,18

C6

Korábban felfedezett földtani vagyon

106 tonna

adott

1,14

1,14

1,14

C7

Korábban felfedezett kitermelhető vagyon

106 tonna

adott

0,07

0,07

0,07

C8

Reménybeli földtani kőolaj tömege

106 tonna

C3b-C6

2,40

7,15

15,58

C9

Reménybeli földtani kőolaj térfogata

106 m3

C8/0.85

2,82

8,41

18,33

Reménybeli kitermelhető kőolaj

106 tonna

C8*C4

0,36

1,43

3,89

C10

Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata

D D1

Nettó generált földgáz arány

%/100

%OTOC/100

0,03

0,05

0,07

D2

Migráció és felhalmozódás hatékonysága

%/100

%D1/100

0,02

0,05

0,08

D3

Földgáz térfogata (standard, felszín)

106 m3

B5*D1*D2*3025

139,4

1089,0

4098,1

0,40

0,50

0,60

Kitermelhető földgázmennyiség D4

Kihozatal (földgáz)

%/100

adott

109


A

Balaton

Mérték- egység

Számítás

D5

Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető

106 m3

D3*D4

D6

Korábban felfedezett földtani vagyon

106 m3

D7

Korábban felfedezett kitermelhető vagyon

D8

Reménybeli földtani földgáz

D9

Reménybeli kitermelhető földgáz

Alacsony kockázatú becslés

Közepes kockázatú becslés

Magas kockázatú becslés

55,8

544,5

2458,9

adott

0,0

0,0

0,0

106 m3

adott

0,0

0,0

0,0

106 m3

D3-D6

139,4

1089,0

4098,1

6

D8*D4

55,8

544,5

2458,9

3

10 m

2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. §-a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: — „Ásványvagyon”: az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. — „Kutatási terület”: a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. — „Lelőhely”: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). — „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) — műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül — határoznak meg. — „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos– technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. §-a alkalmazásában: — „Mező”: a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló-réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: — „Reménybeli vagyon”: földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon).

110


2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.1.1. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M–7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (39. ábra) általános felépítése: — torony és alépítmény, — energiaforrás, meghajtás, — emelő berendezés részei, — forgató berendezések, — öblítő berendezések, — fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, — csövek és csőkezelő berendezések, — fúrófej, — mentőszerszámok.

111


39. ábra. Rotary típusú fúrási eljárás berendezései

A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel–elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (40. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: — teljes szelvényű fúrók — magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, 112

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám.

1

2

3

4

40. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej

A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba2. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak mérsékelése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszap2

Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály. 113

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kezelési technológiát (41. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és a csapadékvíz szétválasztása, a folyadék- és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása.

41. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (42. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja.

114


42. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel

A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső-rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok 115

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg. A rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés-vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja a 43. ábra.

43. ábra. A rétegrepesztés folyamata

A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. 116

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.1.2.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására.

117


2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.

118


2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása A vizsgálati terület mintegy 80 %-a Somogy megye területére esik, kb. 20%-a átnyúlik Zala megyébe. 2.4.1. Közlekedési viszonyok A terület közlekedési hálózatának térképét a 44. ábra ábrázolja.

44. ábra. A Balaton vizsgálati terület térségének (Zala- és Somogy megye) vasút- és közúthálózata. (2013)

Zala megye és Somogy megye északi zónájának gerincét a több részletben teljes hosszban átadott M7-es autópálya képezi. A nagytérségi, regionális kapcsolatok szempontjából a legjelentősebbek a „Helsinki folyosók” és a TEN-T hálózat. Az M7 autópálya részét képezi annak az V. számú helsinki folyosónak, amely az Adriai tenger kikötői és a kelet-európai országok közötti közvetlen közúti kapcsolatot hivatott biztosítani. Ez a nemzetközi E71 jelzésű Rijeka(HR)– Zágráb(HR)–Budapest–Miskolc–Kassa(SK) út nyugat–keleti irányban szeli át Zala megyét. A Helsinki V/B. folyosó a vasúti tengely, a (Budapest–Dombóvár–Gyékényes) vonalon fut. Ez a vizsgálati területtől délre halad, a térképen nem került ábrázolásra. Somogy megye, és a vizsgálati terület középső- valamint keleti részének közlekedési helyzetét nagymértékben meghatározza a fekvése. A vizsgálati terület északi–északkeleti határán lévő Balaton leblokkolja az északi irányú kapcsolatok lehetőségét.

119

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.4.1.1. Közúti közlekedés A nagytérségi közúti kapcsolatokat elsősorban a gyorsforgalmi utak (autópálya, autóút), és a főutak szolgálják. A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak — M7: Törökbálint (M0)–Székesfehérvár–Siófok–Balatonszentgyörgy–Nagykanizsa – Letenye–(Horvátország) (a TEN-T hálózat része) Az M7-es autópálya a vizsgálati területen balatoni térségben fut. Északkelet felől érkezik, Balatonlelle után lépi át a terület északkeleti határát, és a halad délnyugati irányba. A területről Sávolynál lép ki, majd NyDNy-i irányba fordul, és halad tovább Nagykanizsa és Becsehely felé. Az M7 autópálya lényegesen javítja Zala megye és a főváros közúti kapcsolatát, és a nemzetközi közúthálózatban is jelentős szerepet tölt be. Az M7-es autópálya végleges kiépítettségében a magyar–horvát (Letenye) országhatár és Budapest között hoznak létre közvetlen gyorsforgalmi közúti összeköttetést. Főutak a vizsgálati terület térségében Zala megye és a vizsgálati terület térségének nemzetközi és országos szempontból fontos közúti nyomvonalai 7 sz. és a 74 sz. út, melyek az európai úthálózat fő elemeit alkotó „E” jelzésű utak. Zala megye főúthálózata viszonylag szabályos, a gyorsforgalmi utakon túl összesen mintegy 313,5 kilométer hosszúságú, három-három főúti tengely alkotja viszonylag egyenletes területi elosztásban: kelet-nyugati irányban a 76., 75., 7. sz. főutak, észak–déli irányban a 86., 74. és 61. sz. főutak, valamint közvetlenül a megyehatár veszprémi oldalán húzódó 84. sz. főut. Somogy megye északi- és középső részének közlekedését — a már említett M7-es autópályán és 7-es főúton kívül a 65-ös, valamint — Külső- és Belső-Somogy elérhetőségét biztosító, megközelítőleg É–D-i irányú 67-es és 68-as sz. főútak biztosítják. Az M7 autópályától dél felé halad (mintegy a 76. sz. főút déli folytatásaként), Balatonszentgyörgy/Balatonújlak (M7) -Böhönye (61. sz.) - Nagyatád-Barcs(6. sz.) felé az európai úthálózat részét képező E661 jelzésü út. A főúthálózat elemei közül az alábbiak haladnak a vizsgálati területen és térségében: — 7. sz. főút: Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa–Letenye–(Horvátország) — 61. sz. főút: Dunaföldvár (6. sz. főút)–Dombóvár–Kaposvár–Nagykanizsa (7. sz. főút) — 67. sz. főút: Horvátország – Drávakeresztúr – Sellye – Szigetvár – Kaposvár –Látrány – Balatonszemes, 7. sz. főút — 68. sz. főút Barcs, 6.sz. főút–Nagyatád–Balatonberény, 7. sz. főút — 71-es sz. főút Lepsény/Siófok (7-es főút) – Balatonfüred – Révfülöp – Keszthely – Fenékpuszta (76. sz. főút) — 74. sz. főút: Nagykanizsa (7. sz. főút) – Zalaegerszeg – Vasvár (8. sz. főút) — 75. sz. főút Alsópáhok (76. sz. főút) – Rédics /86. sz. főút — 76. sz. főút: Balatonszentgyörgy (7. sz. főút) – Hévíz – Zalacsány – Zalaegerszeg – Nádasd (86. sz. főút/) A 7. sz. főút az M7-es autópályával párhuzamosan fut, ÉK–DNy-i irányban. A vizsgálati területre Balatonlellénél lép be, és Sávolynál lép ki a területről. Ezután nyugati irányba fordul, és Nagykanizsa északi részén áthaladva tart nyugatra, Letenyéig. Fő funkciója a helyi — települések közötti — forgalom lebonyolítása.

120

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 61. sz. főút a vizsgálati területet nem érinti. A terület déli határától délnyugatra 11 km-re, Nagykanizsáról, a 7-es főút leágazásától indul délkeleti irányba. Iharosberénynél keleti irányba fordul, és halad tovább Kaposvár–Dombóvár felé. A 67. sz. főút a vizsgálati területet nem keresztezi. Balatonszemes térségéből indul, és a terület keleti határától keletre, mintegy 6-8 km-re fut, É–D-i irányban. Kaposvárt és az M7-es autópályát összekötve biztosítja a leggyorsabb közúti kapcsolatot a vizsgálati terület nyugati térsége, valamint a megyeszékhely és a főváros között. A 68.sz. főút (mely egyben az E661-es európai nyomvonal) Balatonkeresztúrtól délre, az M7-es autópályától indul, és halad déli irányba. A vizsgálati terület középső határától indul, dél felé tart, és a területet Marcalinál hagyja el. A Böhönye–Nagyatád–Barcs vonalon éri el az országhatárt, nemzetközi összeköttetést teremtve ezáltal Horvátországgal. A 71. sz. főút Lepsény/Siófok térségéből (7. sz. főút) indul, és északról kerüli meg a Balatont. A Balaton nyugati sarkánál Keszthelyt megkerülve dél felé fordul. A vizsgálati területet annak északi határánál, Fenékpusztánál éri el, és néhány száz méter után becsatlakozik a 76-os főútba. A 74. sz. főút nem keresztezi a vizsgálati területet. A terület nyugati határával párhuzamosan, attól mintegy 9–10 km-re halad É–D-i irányban. Igen fontos szerepet tölt be Zala megye közlekedéshálózatában. Mivel észak–déli vonalvezetésű, nem csak a kelet–nyugati irányú főutakat köti össze, hanem a megye két legfontosabb városát is, Zalaegerszeget és Nagykanizsát. Mivel iránya közel megegyezik a megyére jellemző É–D-i völgy-irányokkal, helyszínrajzi vonalvezetése lineárisabb a környező főutaknál. Északi irányban szintén kapcsolatot teremt Vas megyével. A 75. sz. főút hozzávetőleg K–Ny-i irányú. A vizsgálati terület északnyugati határától 2–3 km-re halad, de a területre nem lép be. Keszthely térségéből, Alsópáhokról indul, nyugati irányba, Lenti–Rédics felé halad. Zala megye fontos kelet-nyugat irányú tengelye. Jelenlegi kialakítása nehezíti ennek a funkciónak a betöltését, mert a terepadottságok miatti zegzugos vonalvezetés jelentősen csökkenti az útvonal kapacitását, szolgáltatási színvonalát. A 76. sz. főút hozzávetőlegesen kelet-nyugati irányú. Zala megye keleti és északkeleti zónájának megközelítését szolgálja, ÉNy-on Vas megyei kapcsolattal. Vonalvezetését a megye morfológiai adottságai szabják meg. A vizsgálati terület északnyugati részéből, Balatonszentgyörgy mellől a 7-es főút leágazásából indul nyugati irányba. Rövid szakaszon a terület északnyugati határával párhuzamosan, de a területen belül halad. Fenékpuszta térségénél kilép a területről, majd Sármelléknél északi-, majd később északnyugati irányba vált, és Zalaegerszeg felé tart. Mellékúthálózat Az országos közutak Somogy- és Zala megyei mellékúthálózata döntően megfelel a megyék geográfiai viszonyainak és sajátos településhálózatának. Zala megyében a mellékutak összes hossza mintegy 40%-kal haladja meg az ország területéhez viszonyított részesedését. Ennek ellenére Zala megye, és a vizsgálati terület térsége nem tekinthető jobban ellátottnak alsóbbrendű úthálózat tekintetében, mint az ország többi megyéje, ugyanis a mellékhálózat nagyobb hosszúsága a viszonylag sűrűbb településhálózat és a domborzati viszonyok miatt szükséges. Ezt támasztja alá a zsáktelepüléseknek, illetve azoknak a településeknek a viszonylag magas száma, melyek ugyan közel fekszenek egymáshoz, de a mellékúthálózat adott szerkezete miatt csak az egymás közötti távolság többszörösét megtéve lehet közúton eljutni a szomszéd településbe. (Zala megye Területrendezési Terve. II. Kötet, Megalapozó Munkarészek. 2010. November) Somogy megye mellékúthálózatának relatíve nagy összes hosszúsága ellenére az aprófalvas térség számos területe feltáratlan, a megye belső kapcsolatai hiányosak, a 121

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet települések közel egyharmada zsáktelepülés. A hiányos, illetve kerülő úton működő kapcsolatok jelentős mértékben rontják a közforgalmú közlekedés teljesítményét. A mellékutak burkolatának állapota (teherbírás, burkolat felületállapot, burkolat szélesség, egyenetlenség és nyomvályú vonatkozásában egységesen) általánosságban véve rossz. Ezen az állapoton az utóbbi időben végrehajtott nagyfelületű burkolatjavítások és hálózati fejlesztések sem hoztak érdemi javulást. (Somogy megyei Területfejlesztési Koncepció. Helyzetfeltáró munkarész, 2012 november.) Összefoglalásként megállapítható, hogy a nagytérségi, regionális kapcsolatokat a Helsikifolyosóként funkcionáló M7 autópálya megfelelően tudja biztosítani A főúthálózat révén a vizsgálati terület déli- és kelet–nyugati irányú megközelítése biztosított, az északi irányú elérhetőséget a 74. sz és 75. sz főút teszi lehetővé. A főutak egy részének, és a mellékúthálózatnak kapacitása és minősége gyenge. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés — főleg az áru- és teherszállítás szempontjából — nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. A Balaton vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát a 45. ábra tartalmazza.

122


45. ábra. A Balaton vizsgálati terület térsége (Zala- és Somogy megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2010)

A balatoni vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, 2. melléklete alapján besorolt regionális, és 3. melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 17-es számú, Zalaszentiván–Nagykanizsa — 30-as számú, Budapest (Déli pu.) – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – országhatár — 41-es számú, Dombóvár–Gyékényes–országhatár A 17-es számú Transz-európai vasúti pálya Szombathelyről indul, É–D-i irányú. A vizsgálati területet nem keresztezi, de a területtől nyugatra futó, legközelebbi É–D-i irányú transz-európai vasútvonal. Felsőrajk térségében a terület nyugati határától 5–7 km távolságban fut. A 30-as számú, Budapest (Déli pu.) – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – országhatár vonal Budapestről indul. DNy felé, a Budapest–Székesfehérvár–Siófok állomásokon át halad tovább a Balaton déli partja mentén. A vizsgálati területre ÉK-i irányból érkezik, Balatonboglár után, és NyDNy–KÉK-i irányban teljes hosszában keresztezi azt. A Kis-Balatontól DNy–ÉK-i irányban halad tovább, Sávolytól északra lépi át a terület déli határát. 123

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vonal Budapest–Szabadbattyán között kétvágányú, onnan egyvágányú. A vonal teljes hosszában villamosított. Zala megyei szakasza egyvágányú, villamosított. A nemzetközi vasúti kapcsolatokban számottevő szerepe van, biztosítja a Horvátországgal és Olaszországgal való vasúti kapcsolattartást. A 41-es számú, Dombóvár-Gyékényes–országhatár vonal a vizsgálati területen kívül, attól délre halad K-Ny-i irányban, a terület déli határától mintegy 15-20 km-re. A térképkivágaton nem szerepel, de jelentős nemzetközi vasúti fogalma miatt meg kell említenünk. Nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: A 29-es számú Szabadbattyán–Tapolca vonal a vizsgálati területet nem érinti. Attól északra, mintegy 5–8 km távolságban, a Balaton északi partján fut, és az ott található települések megközelítését biztosítja. Regionális vasúti pályák: A 36-os számú, Kaposvár–Fonyód vasútvonal a 30-as számú, Budapest (Déli pu.) – Nagykanizsa vonal szárnyvonalának tekinthető. A vizsgálati terület északkeleti zónájából, Fonyódról indul, és összeköttetést teremt a 41-es számú, Dombóvár–Gyékényes vasútvonallal. A vizsgálati területen iránya ÉÉNy–DDK-i, a terület déli határát Öreglak után lépi át, és halad tovább Kaposvár felé. Egyéb vasúti pályák: — 35-ös számú, Kaposvár–Siófok — 37-es számú, számú, Balatonszentgyörgy elágazás–Somogyszob A 35-ös számú, Kaposvár–Siófok vasútvonal nem keresztezi a vizsgálati területet, annak keleti határától 11–16 km távolságban halad. Pályájának nyomvonala a térség morfológiáját követve helyenként zegzugos lefutású. A 37-es számú, Balatonszentgyörgy elágazás–Somogyszob vonal hozzávetőleg É–D-i irányú. Szintén a 30-as számú, Budapest (Déli pu.) – Nagykanizsa vonalról ágazik le. A vizsgálati terület középső zónájából, Balatonkeresztúrról indul és dél felé tart. A terület déli határát Marcalitól északra lépi át, és halad tovább Somogyszob felé. A vonalon utasforgalom nincs, a személyszállítás a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel. Keskeny nyomközű vasútvonalak A 39b számú, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút keskenynyomtávú vonala a vizsgálati terület középső részén, Balatonfenyves–Somogyszentpál között működik. A táskai és csisztai szárnyvonalat üzemen kívül helyezték. A vonalon jelenleg menetrend szerinti személyszállítás folyik. A vizsgálati területet nem érinti, de a térképen feltüntettük a 311-es számú, Mesztegnyő – Felsőkak vonalat. Az eredetileg faanyag szállítására épített vasút jelenleg a turizmus céljait szolgálja. Hossza 9 km. Összefoglalva a vizsgálati terület vasúton való elérhetőségét, megállapíthatjuk, hogy a terület vasúton jól megközelíthető. A területet átszelő vasútvonalak biztosítják térség különböző zónáinak elérését, a keresztező transz-európai vasúti vonal pedig a nemzetközi összeköttetéseket teremti meg. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani — A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. — A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. 124

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára – más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában – kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A Transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: — Az OTÉK 36. § (8) pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 36. § (8) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). — A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még — a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és – a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: — A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. — A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A vasúti pályahálózat üzemeltetői: A tanulmánnyal érintett — fentebb felsorolt — vasútvonalak kezelője a MÁV Zrt. Pályavasúti Szombathelyi Területi Központ, 9700 Szombathely Széll Kálmán u. 9, valamint a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Pályavasúti Pécsi Területi Központ Pécs, 7630 Szabadság u. 39. A vasútvonalak fejlesztési terveinek végrehajtására vonatkozó követelmények: Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni.

125

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.4.2. Energiahálózatok 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat A Balaton vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét a 46. ábra tartalmazza.

46. ábra. A Balaton vizsgálati terület és térségének villamosenergia ellátásának térképe (Zala-megyei Területrendezési Terve módosítása. Melléklet, Villamosenergia ellátás KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 2010. május, valamint Somogy Megye Területrendezési Terv módosítása. 1.2 Melléklet; Térségi szerkezeti Terv. Környezetterv Kft. 2011, valamint Zala megye Területrendezési Terv módosítása. I. sz. melléklet;Térségi szerkezeti terv. Pestterv Kft. 2010. felhasználásával.)

Az országon belül az elektromos energia szétosztása a kiépített egységes országos átviteli hálózati rendszerek segítségével történik. A Somogy- és Zala megyei fogyasztók villamosenergia ellátását a szolgáltató a 120 kV-os hálózati rendszeren keresztüli vételezéssel biztosítja. A 120 kV-os hálózat táppontja a hévízi, valamint a szombathelyi és kaposvári 400/120 kV-os alállomás. A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója, illetve kezelője van. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, a 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A két megye vizsgált területrészén áthaladó átviteli hálózati rendszerhez tartozó 400 kV-os nagyfeszültségű hálózatot a MAVIR Zrt üzemelteti. A nagyfeszültségű 120 kV-os átviteli- és elosztó hálózatok a regionális áramszolgáltató, az E.ON–ÉDÁSZ Zrt. kezelésében vannak. A 120 kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el.

126

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati területen és térségében 750 kV-os országos főgerinc hálózati vezeték nem halad át. A 400 kV-os átviteli hálózat térségi elemei: — Hévíz–Söjtör–Csörnyeföld — Hévíz–Kaposvár (Toponár) A vizsgálati területen ill. térségében a 400 kV-os átviteli hálózat alábbi elemei futnak: A Hévíz–Söjtör–Csörnyeföld vezeték Hévízről indul. KÉK–NyDNy-i irányban fut. A területet nem érinti, annak északnyugati sarkától mintegy 8 km-re halad. A Hévíz–Kaposvár (Toponár) – Paks vezeték Paksról indul. Nyugati irányba tartva érinti Kaposvárt (Toponárt). Kaposvár után a vizsgálati terület déli határától délre mintegy 8–10 km-re, azzal párhuzamosan halad. Zalaszentjakabnál északi irányba fordul, és Zalakarosnál éri el a terület délnyugati sarkát. Ezután terület nyugati határával párhuzamosan, közvetlenül mellette halad északi irányba. A területet Esztergályhorvátinál hagyja el, és tart tovább észak felé. Bókaházánál rövid szakaszon keleti irányba fordul, és a hévízi alállomásnál végződik. A 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei a térséget elkerülik. A 120 kV-os átviteli és térségi hálózat elemei: — Keszthely–Söjtör térségi hálózat — Hévíz – (Balatonszentgyörgy) Marcali átviteli hálózat — Balatonszabadi–Siófok–Fonyód–Balatonszentgyörgy vezeték — Söjtör–Nagykanizsa térségi hálózat A Keszthely–Söjtör térségi hálózat KÉK–NyDNy-i irányban fut. Keszthelyről indul, a vizsgálati területet nem keresztezi, annak északnyugati sarkától mintegy 8 km-re fut. A Hévíz–Söjtör–Csörnyeföld 400 kV-os vezeték nyomvonalán halad, azzal párhuzamosan. A vizsgálati terület nyugati zónájától északra eső térséget látja el elektromos energiával. A Hévíz – (Balatonszentgyörgy) Marcali átviteli hálózat a hévízi elosztó állomástól indul. Keszthely érintésével DDK-i irányban fut, a Balaton partján. A vizsgálati terület határát északi irányból Fenékpusztánál lépi át, és halad a terület középső része felé. Elektromos energiával látja el a Balaton nyugati medencéjének térségét. A Balatonszabadi–Siófok–Fonyód–Balatonszentgyörgy vezeték a Kaposvár–Tab– Balatonszabadi vezeték Balatonszabadi felhasítási pontjától indul. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut ÉK–DNy-i irányban. Ordacsehinél lép be keleti irányból a vizsgálati területre, és középen becsatlakozik a Hévíz – (Balatonszentgyörgy) Marcali átviteli hálózatba. A Söjtör–Nagykanizsa térségi hálózat Söjtörről indul, és déli irányba halad a vizsgálati területen kívül, a terület nyugati határától mintegy 10-12 km-re. Elektromos energiával látja el a vizsgálati területtől nyugatra eső zónát. Transzformátor alállomások A 120 kV-os hálózat táppontja a keszthelyi, hévízi, söjtöri, nagykanizsai és toponári 400/120 kV-os alállomás. Ezekről az iparági alállomásokról táplált 120 kV-os hálózatról vételezett villamosenergia táplálja a térség 120/20/10 kV-os alállomásait, amelyek a megyék területén a villamosenergia ellátás bázisának tekinthetők. 2.4.2.2. Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély Somogy- és Zala megyék — és a vizsgálati terület — szénhidrogén ellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelyet a Földgázszállító Zrt. üzemeltet, és ahova a 127

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén mezőkből érkezik. A megyék földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A 47. ábra a nagynyomású gázvezetékeket ábrázolja a térségben. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig, ez képezi a megyék gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megyék településeinek jelentős hányada. A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk. Nagynyomású gázvezeték: esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar Nagy-középnyomású gázvezeték: esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar. Középnyomású gázvezeték: esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki.

128


47. ábra. A Balaton vizsgálati terület és térsége szénhidrogénszállító vezetékeinek térképe (Az FGSZ Zrt. vezetékrendszere. Business Design Print Kft. Budapest, 2011; valamin Somogy megye Területrendezési Terv módosítása. 1.2 Melléklet; Térségi szerkezeti terv. Környezetterv Kft. 2011, valaminZala megye Területrendezési Terv módosítása. I. sz. melléklet; Térségi szerkezeti terv. Pestterv Kft. 2010 felhasználásával)

A térségi szénhidrogén hálózat elemei: — Nagykanizsa–Zalakaros–Marcali–Siófok–Adony vezeték — Lengyeltóti–Toponár vezeték — Főnyed–Balatonújlak–Balatonszabadi–Mezőszentgyörgy vezeték — Balatonújlak–Marcali vezeték A Nagykanizsa–Zalakaros–Marcali–Siófok–Adony nagynyomású vezeték DN 400 mm átmérőjű. Az ország középsőterületeivel biztosítja a földgáz–transzfert. A Duna mellől, 129

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Adonyból indul, és hozzávetőlegesen KDK-i irányba tart. A Balaton térségében a vízparttól kicsit nagyobb távolságra fut, ez a távolság vizsgálati terület térségében 7–10 km. A vizsgálati területre Ordacsehitől délre lép be, áthalad a terület keleti és középső zónáján, majd Somogysámsonnál lép ki. Erről a vezetékről ágazik le Pusztaberénytől északra a Lengyeltóti és Toponár között létesített DN 300 mm méretű vezeték, mely DDK-i irányban halad. A vizsgálati területről Lengyeltóti déli határánál lép ki, majd DDK-in irányba halad Toponárig. A Főnyed–Balatonújlak–Balatonszabadi–Mezőszentgyörgy vezeték a Nagykanizsa– Zalakaros–Marcali–Siófok–Adony nagynyomású vezetékkel párhuzamosan fut. A mezőszentgyörgyi átadóállomásról indul, és a közvetlen balatonparti üdülőterületek gázellátását biztosítja a Balaton teljes déli partján. A Balatonújlak–Marcali vezeték a Főnyed–Balatonújlak–Balatonszabadi– Mezőszentgyörgy vezeték déli irányú leágazása, mely gázzal látja el Marcalit és térségét. A térségben található gázátadó állomások Zala- és Somogy megye területén, a vizsgálati terület térségében üzemelő gázátadó állomások, mint bázishelyek a következő településeken találhatók: Nagykanizsa, Zalakaros, Marcali, Somogysámson, Pusztaberény, Kisberény, Somogyjád, Kőröshely. Nemzetközi és hazai kőolajszállító-vezetékek: A Százhalombatta–Hetes–Berzence–országhatár–(Horvátország) kőolajvezeték a vizsgálati területtől délre, mintegy 25–30 km-re halad KÉK-NyDNy-i irányban.

130


2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400*1018 Jt, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (48. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A század első évtizedében évente átlagosan 4×109 t kőolajat és 5×1012 m3 földgázt kell kitermelni, míg a század közepére 2,8×109 t kőolaj és 8×1012 m3 földgáz felszínre hozása a kívánatos. A jelen évszázadban 250260×109 t kőolaj és 500550×1012 m3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) (49. ábra). 1800 1600

Energia, 10E+18 J

1400 1200 1000 800 600

hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa

400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 48. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

131


50

kőolaj

100

Kőolajtermelés, 10E+9 t

80

30

60

20

40

10

20

0

Földgáztermelés, 10E+12 m3

földgáz

40

0 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100

49. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg évente 9–10 Md m3 körül van, az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatva. Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogénkészletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése az energiaellátás szempontjából fontos cél. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2012-ben a hazai kőolajtermelés 0,7 M t, a földgáztermelés 2,4 Mrd m3 volt (MBFH 2013). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 22 millió tonna kőolaj és 72 milliárd m3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatási–termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 233 milliárd m3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 30004000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes 132

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb fela-datok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). A Balaton vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 1,4 M t kőolaj és mintegy 0,5 Md m3 földgáz (41. táblázat). A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén-kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU–15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008–2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést határozott meg az 1985–87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (50. ábra).

133


50. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok)

A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011. (X.14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv(2013) leszögezi, hogy hazánk fosszilis energia-hordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhid-rogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függősé-günket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14 %-os import csökkenés az „atom+szén+zöld” energiamix alkalmazásával érhető el (51. ábra).

51. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint. Forrás REKK.

Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m3 körül mozgott a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (52. ábra). 134

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a vizsgálati tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz.

52. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok)

135


2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi energiaforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtő-értéke 10000–11500 kcal/kg (41870–48150 kJ/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, kitermelést és feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937-ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai– geofizikai kutatások eredményeként a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80 %, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. A Balaton vizsgálati területre eső kőolaj- és földgáz-készletek termelésbe állításával az import–export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország –10 °C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m3 származik hazai termelésből és 47,5 M m3 gázt lehet kivenni azokból a föld alatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell az országba érkeznie, –10 °C esetén körülbelül napi 32,5 M m3 (http://www.mol.hu/gazkerdes/szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban

136

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás–termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúrafejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati– feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. A Balaton vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgáz importra, illetve a hazai készletekre (53. ábra).

53. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között

137


2.7. A terhelés várható időtartama 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás–termelés–rekultiváció időtartama általában 20–40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. §-a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A vizsgálati szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a vizsgálati szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés – településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő – teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutató138

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány fúrások helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogén-vagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10–50%-a, a földgáz esetében 40–80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20–30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. 139

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1–3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a vizsgálati pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszab-bítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, el-szállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fej-lesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi progra-mokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a vizsgálati szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmenynyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 140

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36. §. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

141


2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén első sorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során – az ipari gyakorlatban – azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen esemény következett be (42. táblázat). 42. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén- kutatási termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont

Helyszín

1961

Nagyhegyes

1963

Üllés

1965

Szank

1968. december 19-26.

Algyő

1979. január 24 – február 15.

Zsana-2 kőolajtermelő kút

1981. december 29 – 31.

Algyő-683. számú fúrás, Maroslele

1982. augusztus 7 – 17.

Szeghalom-14. sz. kút

1982. október 14 – 17.

Szeged, Algyő-619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás

1983. január 30 – február 2.

Hajdúszoboszló, Nagyhegyes-77. sz. kút, gázkitörés

1983. március 22 – 23.

Battonya-144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés

1984. június 18 – 21.

Balatonmagyaród, Zalakomár-18. sz. kút, olaj- és gázkitörés

1985. április 1.

Biharkeresztes-19. sz. kút

1985. május 20 - 21.

Füzesgyarmat-107. sz. kút, olaj- és gázkitörés

1985. december 16 – 1987. január 31.

Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés

1986. június 10.

Balatonmagyaród, Zalakomár

1987. január 24 – 25. 1998. november 14. 17. 2000. augusztus 18 –november 16.

Füzesgyarmat-107. sz. kút, gázkitörés Nagylengyel-282/A .sz. kút, gázkitörés Pusztaszőlős-34. sz. kút, gázkitörés

Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz

142

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: — a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; — a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szenynyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H2S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak.

143

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető „földalatti kitörés” alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (54. ábra). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK, 1991). Fúrás és ki-beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció-nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja.

54. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979)

A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. 144


Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: — a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; — tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); — a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; — tilos a tartályok túltöltése; — a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; — meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; — a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; — kerüljük a savgőz belélegzését; — védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; — légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; — a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; — egyes esetekben H2S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet.

145


3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Balaton vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, — külön jogszabályban felsorolt —, légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségi zónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1.

146

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket; O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kén-dioxid- és nitrogén-dioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó részletes területi immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak a légszennyezőforrások (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése és a rendelkezésre álló RIV adatok alapján lehet megtenni. A térségben automata mérőállomás nincs. A balatoni vizsgálati területnek és térségének manuális mérőállomásait, Zalaegerszeg és környéke-, valamint Kaposvár és környéke légszennyezettségi zónáját ábrázoló térképét az 55. ábra mutatja be.

147


55. ábra. A Balaton vizsgálati terület térségében található zalaegerszegi- és kaposvári légszennyezettségi zónák (a közigazgatási területek határai alapján), valamint a térségben levő manuális mérőhálózat állomásai

Az ábra alapján megállapítható, hogy a balatoni vizsgálati terület északnyugati sarkától mintegy 20 km-re található Zalaegerszeg és környéke légszennyezettségi zónája, valamint a terület délkeleti sarkától, szintén kb. 20 km-re található Kaposvár és környéke légszennyezettségi zónája. A térképen ábrázolt manuális mérőállomások száma hét, ebből a vizsgálati területen egy, a fonyódi mérőállomás található. A mérőállomások közül egy a terület északkeleti sarkától kb. 22 km-re, Balatonföldváron található. Ez utóbbi adatait (távolsága miatt) nem ismertetjük. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke a 11. „kijelölt városok” légszennyezettségi zónába van sorolva. Maga a vizsgálati terület a 10. „az ország többi területe” zónába tartozik. A vizsgálati terület és térségének légszennyezettségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 43. táblázat és 44. táblázat foglalja össze:

148

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 43. táblázat. A Balaton vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) és Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Légszennyezettségi zóna

11. 10.

Kaposvár Zalaegerszeg Az ország többi területe

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint kénnitrogénszéndioxid dioxid monoxid

E F F

E E F

E F F

szilárd (PM10)

E D E

benzol

F F F

Talajközeli ózon

O–I O–I O–I

44. táblázat. A Balaton vizsgálati területnek (10. az ország többi területe) és Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

Kaposvár 11. Zalaegerszeg 10. Az ország többi területe

PM10 arzén (As)

PM10 kadmium (Cd)

PM10 nikkel (Ni)

PM10 ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

F F F

F E F

F F F

F F F

D D D

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a balatoni vizsgálati területen és annak térségében két szennyező anyag esetében haladja meg a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét. A szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van (E), míg a PM10 benz(a)-pirén (BaP) koncentrációja a levegőterheltségi szint felső vizsgálati küszöbe és a vonatkozó határértéke között van (D). A vizsgálati területtől távolabb eső Kaposvár és környéke-, valamint Zalaegerszeg és környéke légszennyezettségi zónáira vonatkoztatva: Kaposvárott és környékén a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-dioxid (NO2), a szén-monoxid (CO), valamint a szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöb között van (E). Zalaegerszegen és térségében ugyanez igaz a nitrogen-dioxid (NO2) és a PM10 kadmium (Cd) koncentrációjára. A PM10 benz(a)-pirén (BaP) Kaposvár és Zalaegerszeg környékén egyaránt míg utobbi térségben a szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja is a levegőterheltségi szint felső vizsgálati küszöbe és a vonatkozó határértékek között alakul (D). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében — a törvényben meghatározottnak megfelelően — az O–I kategóriába lett sorolva, azaz a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A többi felsorolt, egyéb szennyező anyag levegőterheltségi szintje — mind a vizsgálati területen, mind Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke zónájában — nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöb értékét (F). Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be a légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a 14/2001. (V.9.) KöM–EüM–FVM együttes rendeletben és módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A vizsgálati terület és térsége településeinek légszennyezettségét manuális mérőhálózat méri. Az (LRK) adatai alapján – a vizsgálati terület térségében Zala megyében három, Somogy megyében egy, Veszprém megyében pedig két állomás üzemel.

149

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. A Balaton vizsgálati terület és térsége manuális mérőhálózatának vizsgálati adatait az OMSZ „2012 és 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be. (45. táblázat, 46. táblázat). 45. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Fonyód Keszthely Nagykanizsa Tapolca Zalaegerszeg Zánka

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

kiváló (1)

–

–

kiváló (1)

jó (2)

–

–

jó (2)

szennyezett (4)

–

–

szennyezett (4)

jó (2)

–

–

jó (2)

szennyezett (4)

kiváló (1)

–

szennyezett (4)

kiváló (1)

–

–

kiváló (1)

46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve NO2

Összesített index

SO2

ülepedő por

Fonyód

kiváló (1)

–

–

kiváló (1)

Keszthely

megfelelő (3)

–

–

megfelelő (3)

Nagykanizsa

megfelelő (3)

–

–

megfelelő (3)

Tapolca

kiváló (1)

–

–

kiváló (1)

Zalaegerszeg

megfelelő (3)

kiváló (1)

–

megfelelő (3)

Zánka

kiváló (1)

–

–

kiváló (1)

A táblázatban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a alattiak Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közöttiek Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közöttiek Szennyezett: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 100 %-a és 200 %-a közöttiek – : nem mérik az adott komponenst

A vizsgálati területen és térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 2012. és 2013. évi adatai hiányosak. Ülepedő porvizsgálatok pl. nem történtek, és SO2 méréseket is csak egy helyen (Zalaegerszegen) végeztek. A meglévő adatok alapján meghatározható NO2-re vonatkozó légszennyezettségi index a 2012-ben a vizsgált helyek közül Nagykanizsán és Zalaegerszegen a szennyezett kategóriában van. Fonyódon és Zánkán kiváló-, Keszthelyen és Tapolcán pedig jó minősítésű. 2013-ban az NO2 légszennyezési indexe a vizsgálati helyek felében kiváló, felében pedig megfelelő volt. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a Balaton vizsgálati terület és térsége levegőjének minősége az országos átlagnak megfelelő. A vizsgálati területtől levő nagyobb távolság miatt, a jogszabályban megadott kijelölt városokra vonatkozó szennyező komponensek koncentrációit, illetve – a keszthelyi és fonyódi légszennyezési adatok kivételével – a manuális mérőállomások adatait inkább tájékoztató jellegűnek minősíthetjük.

150

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A közlekedés okozta légszennyezés a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre. A térség a légszennyezettség, valamint a közlekedésből származó zajhatások tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik. A nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét a gépjárművekből származó kibocsátások azonban növelik, míg a rurális térségekben a mezőgazdasági eredetű porterhelés mutat időszakosan magas értéket. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedése elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep-előkészítések, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság-védelem biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök okozta, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezet zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 10/2009. (VII. 30.) KvVM–EüM együttes rendelet által módosított 27/2008. (XII.3.) KvVM–EüM együttes rendelet az irányadó.

151

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély, hegyvidéki és porózus víztestek mennyiségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély hegyvidéki és porózus víztestek minőségi állapota többnyire jó besorolású. A sh.4.2, sp.4.1.1 és sp.4.2.1 jelű sekély helyvidéki, illetve sekély porózus víztestek minőségi állapota diffúz nitrát, illetve a sp.4.1.1 jelű víztest esetén növényvédőszer terhelés miatt gyenge minősítésű. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (0 – 1000–1200 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek 152

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Ár- vagy belvízveszélyes területen az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A területen az 50 felszíni víztest közül csupán kettő nem rendelkezik értékelt minősítéssel (adathiány miatt), az értékeléssel rendelkezők közül csupán 3/48 esetben jó az állapot, kb. harmadának állapota mérsékelt (14/48), kb. hasonló részük gyenge (10/48), vagy rossz (3/48) minősítéssel rendelkezik. Bizonytalan besorolással 18/48 felszíni víztest rendelkezik. Az értékelt vízfolyás víztestek (24/50) ökológiai minősítése mérsékelt (13/24), vagy gyenge (11/24). A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz–víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet irányadó. 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával – bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével – még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: — a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: 153

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot – különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében – teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A vizsgálati tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. §–41. §, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16–21. §, a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8–13. § tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A vizsgálati tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1. § (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. A országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. A Balaton koncesszióra javasolt területen nincs nemzeti park. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a vizsgálati tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet „ex lege” védett területre. „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok. 154

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. § [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. § [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § (2) pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. § (1) pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz.

155

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.6. Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6.§ és 7.§-ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elem-együttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. §). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet [13.§ (2)]. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. [13/A. § (2)]. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. [14. § (2)]. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni [14/A. § (4)]. 156

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető [14/B. § (2) b]. Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető [OTrT 17. § (6)]. Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető [OTrT 18. § (5)]. A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltozatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tákaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával. (CSIMA et al. 2003) Az 1993. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). 3.1.7. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek 157

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek — termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt. 2. § 19. pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5.§ (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles — választása szerint — a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt 158

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során — az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett — figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. § (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: „A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A vizsgálati tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A vizsgálati tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét 159

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a vizsgálati tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. A kulturális örökség ingatlan elemei két csoportra bonthatók a régészeti örökség (régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek, régészeti emlékek) és a műemléki értékek (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, történeti kertek, műemléki területek, temetők és temetkezési emlékhelyek). Ugyancsak a Kötv. rendelkezik az emlékhelyek (nemzeti, történelmi és kiemelt nemzeti emlékhelyek) védelméről. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területekkel kapcsolatban a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény az, amely a világörökségi, világörökségi várományos helyszínek és azok védőövezetének használatát szabályozza. Világörökségi vagy világörökség várományos területté csak kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható. A vizsgálati tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket, a kormányrendeletben meghatározott esetekben, el kell kerülni. (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le.). Nagyberuházáshoz kapcsolódó létesítmények előkészítése során a Kötv. 23/C. §-a szerinti előzetes régészeti dokumentációra van szükség. Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A vizsgálati tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintett-ségről az illetékes örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni ajánlott. Az egyedi engedélyezési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 2. melléklet 11. pontja alapján a területileg illetékes járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi osztályát szakhatóságként kell bevonni. A Kötv. 7. § 20. pontja szerint nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében a Kötv. 23/C. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. (A Kötv. 7. § (20) bekezdése értelmében 2015. január 1.-től az 500 millió forintos értékhatárt meghaladó, teljes bekerülési költségű beruházások is nagyberuházásnak minősülnek.) Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken jogszabályban meghatározott mélységet meghaladó földmunkával jár, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 160

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet értelmében a területileg illetékes járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. §-a értelmében a földmunkával veszélyeztetett nyilvántartott régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság határozza meg a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, régészeti lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő a kivitelezés során a Kötv 24. §-a értelmében ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illetékes önkormányzattal is. A helyi védettség alatt álló értékek listáját 4. függelék tartalmazza. A Kr. 13. § (2) bekezdése alapján lehetősége van a beruházónak előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni az illetékes járási építésügyi és örökségvédelmi hivataltól régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet érintő engedélyezési eljáráshoz. Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödör-mentes fúrási technológia alkalmazása. A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait a 47. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a 191/2001. (X. 18.) kormányrendelet alapján. A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó elemek, az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából I.,II., III. és IV. kategóriába tartoznak. 47. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Balaton vizsgálati területen (I.–II. kategória) SOMOGY MEGYE I. KATEGÓRIA Településrész

Balatonkeresztúr Balatonszentgyörgy BalatonszentgyörgyKülterület Lengyeltóti Somogyvár

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

4405 4419 4420

Ady E. u. Csillagvár u. 68. Irtási dűlő

R. k. templom Népművészeti tájház Csillagvár

4436 4443

Templom tér Várhegy

R. k. templom Szt. Egyed-bazilika és bencés apátság

161


ZALA MEGYE I. KATEGÓRIA Településrész

Zalavár Zalavár

Törzsszám

5028 5029

Utca, házszám

Récéskút Vársziget

Megnevezés

Bazilika romjai, barokk Vár és apátság romjai, román

SOMOGY MEGYE II. KATEGÓRIA Településrész

Balatonberény Kéthely-Sáripuszta Lengyeltóti Marcali

Törzsszám

4395 4516 9880 8674

Utca, házszám

Kossuth u. 58. Rákóczi u. 5. Széchenyi u. 17.

Megnevezés

R. k. templom Volt Hunyadi-kastély Volt Zichy-kastély Volt Széchenyi-kastély

A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet alapján a vizsgálati terület zalai részén II. kategóriába sorolt műemlék nincs. A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezik. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. A vizsgálati területen található megyei műemlékek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2001-ben kiadott, revízió alatt levő „Somogy megye műemlékjegyzéke” (az utolsó változtatás időpontja 2007.), valamint a 2006-ban kiadott „Zala megye műemlékjegyzéke” alapján, a 48. táblázat foglalja össze. Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ. 48. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája SOMOGY MEGYE műemlékjegyzék Településrész

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

Balatonberény

10486

hrsz: 2117

Présház, népi.

Balatonberény

10487

hrsz: 2482/1

Présház, népi.

Balatonberény

10488

hrsz: 2397

Présház, népi.

Balatonberény

10489

hrsz: 2464/1

Présház, népi.

Balatonberény

10490

hrsz: 2395

Présház, népi.

Balatonberény

10491

hrsz: 2143/2

Présház, népi.

Balatonberény

10492

hrsz: 2331; 2332/3

Iker-présház, népi.

Balatonberény

10494

hrsz: 2430

Présház, népi.

Balatonberény

10495

hrsz: 2363

Présház, népi.

Balatonberény

10496

hrsz: 2421

Présház, népi.

Balatonberény

10522

hrsz: 2067/3

Présház, népi.

Balatonberény

10497

hrsz: 2034/1

Présház, népi.

162

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Településrész

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

Balatonberény

10498

hrsz: 2654

Présház, népi.

Balatonberény

10499

hrsz: 2631/2

Présház, népi.

Balatonberény

10500

hrsz: 2611/2

Présház, népi.

Balatonberény

10501

hrsz: 2485/1

Présház, népi.

Balatonberény

10502

hrsz: 2304

Présház, népi.

Balatonberény

10503

hrsz: 2205

Présház, népi.

Balatonberény

10504

hrsz: 2554

Présház, népi.

Balatonberény

10505

hrsz: 2121

Présház, népi.

Balatonberény

10506

hrsz: 2652/1

Présház, népi.

Balatonberény

10507

hrsz: 2102/2

Présház, népi.

Balatonberény

10508

hrsz: 2080/2

Présház, népi.

Balatonberény

10509

hrsz: 2392

Présház, népi.

Balatonberény

10510

hrsz: 2561

Présház, népi.

Balatonberény

10511

hrsz: 2186

Présház, népi.

Balatonberény

10512

hrsz: 2123

Présház, népi.

Balatonberény

10513

hrsz: 2149/23

Présház, népi.

Balatonberény

10514

hrsz: 2136

Présház, népi.

Balatonberény

10515

hrsz: 2104

Présház, népi.

Balatonberény

10517

hrsz: 2569

Présház, népi.

Balatonberény

10518

hrsz: 2296/1

Présház, népi.

Balatonberény

10519

hrsz: 2066/1

Présház, népi.

Balatonberény

10520

hrsz: 2021

Présház, népi.

Balatonberény

10521

hrsz: 2012

Présház, népi.

Balatonberény

10551

hrsz: 2072

Présház, népi.

Balatonberény

10523

hrsz: 2106/1

Présház, népi.

Balatonberény

10524

hrsz: 2100

Présház, népi.

Balatonberény

10525

hrsz: 2093

Présház, népi.

Balatonberény

10526

hrsz: 2084

Présház, népi.

Balatonberény

10527

hrsz: 2073

Présház, népi.

Balatonberény

10528

hrsz: 2062

Présház, népi.

Balatonberény

10529

hrsz: 2064

Présház, népi.

Balatonberény

10530

hrsz: 2111

Présház, népi.

Balatonberény

10531

hrsz: 2401

Présház, népi.

Balatonberény

10532

hrsz: 2527

Présház, népi.

Balatonberény

10533

hrsz: 2042/2

Présház, népi.

Balatonberény

10534

hrsz: 2045

Présház, népi.

Balatonberény

10535

hrsz: 2094

Présház, népi.

Balatonberény

10536

hrsz: 2272

Présház, népi.

Balatonberény

10537

hrsz: 2327

Présház, népi.

Balatonberény

10538

hrsz: 2653

Présház, népi.

Balatonberény

10539

hrsz: 2638

Présház, népi.

Balatonberény

10540

hrsz: 2577

Présház, népi.

Balatonberény

10541

hrsz: 2574

Présház, népi.

Balatonberény

10542

hrsz: 2593

Présház, népi.

Balatonberény

10543

hrsz: 2204

Présház, népi.

Balatonberény

10544

hrsz: 2325

Présház, népi.

163

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Településrész

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

Balatonberény

10545

hrsz: 2218/1

Présház, népi.

Balatonberény

10546

hrsz: 2188/4

Présház, népi.

Balatonberény

10548

hrsz: 2063

Présház, népi.

Balatonberény

10549

hrsz: 2443/1

Présház, népi.

Balatonberény

10550

hrsz: 2022

Présház, népi.

Balatonberény

10552

hrsz: 2278

Présház, népi.

Balatonberény

10553

hrsz: 2570

Présház, népi.

Balatonberény

10554

hrsz: 2284

Présház, népi.

Balatonberény

10555

hrsz: 2598/2

Présház, népi.

Balatonberény

10556

hrsz: 2285

Présház, népi.

Balatonberény

10557

hrsz: 2189

Présház, népi.

Balatonberény

10558

hrsz: 2171

Présház, népi.

Balatonberény

10559

hrsz: 2526/1

Présház, népi.

Balatonberény

10560

hrsz: 2187/3

Présház, népi.

Balatonberény

10561

hrsz: 2440

Présház, népi.

Balatonberény

10562

hrsz: 2414/5

Présház, népi.

Balatonberény

10563

hrsz: 2191

Présház és istálló, népi.

Balatonberény

10564

hrsz: 2036/3

Présház, népi.

Balatonberény

10565

hrsz: 2505

Présház, népi.

Balatonberény

10566

hrsz: 2052

Présház, népi.

Balatonberény

10567

hrsz: 2632

Présház, népi.

Balatonberény

10568

hrsz: 2059

Présház, népi.

Balatonberény

10569

hrsz: 2053

Présház, népi.

Balatonberény

10570

hrsz: 2016

Présház, népi.

Balatonberény

10571

hrsz: 2019

Présház, népi.

Balatonberény

10572

hrsz: 2023

Présház, népi.

Balatonberény

10573

hrsz: 2250/1

Présház, népi.

Balatonberény

10574

hrsz: 2015

Présház, népi.

Balatonberény

10575

hrsz: 2198

Présház, népi.

Balatonberény

10599

hrsz: 2075

Présház, népi.

Balatonberény

4396

Kossuth u. 58.

Szt. Vendel-szobor, barokk, 18. sz. vége.

Balatonberény

10688

Kossuth u. 137.

Balatonboglár Balatonboglár Balatonboglár Balatonboglár Balatonboglár – Szőlőskislak Balatonfenyves

9053 9055 4399 9221 9133

Kápolna köz Kápolna köz Szabadság u. 14-18. Templom u. Epres u.

Lakóház, népi, 1895. Szoba-konyha-szobaistálló alaprajzú, nádtetős. Kék kápolna, neogót, 1856. Vörös kápolna, neogót, 1896. volt Bárány-kúria, klasszicista, 1835. R.k. templom, épült 1932-ben Volt Gaál-kastély, eklektikus,

9839

hrsz: 0360; 0228

Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr

10479 10480 10481 10482 10483 10484 10485 6629 4400

hrsz: 1426 hrsz: 1443/3 hrsz: 1419/1 hrsz: 1344/2 hrsz: 1479 hrsz: 1348/7 hrsz: 1421 Ady Endre u. Ady Endre u. 26.

164

Szivattyúház és vízátemelő épület és szerkezet, épült: 1911-1913-ban Présház, népi. Présház, népi. Présház, népi. Présház, népi. Présház, népi. Présház, népi. Présház, népi. A r.k. templom műemléki környezete. Turistaszálló, volt Festetics-kastély, barokk, 18. sz. közepe. "Bél-Mátyás"

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Településrész

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

Balatonkeresztúr

4406

Uj Élet u. 19.

Magtár, barokk, 18. sz.

Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy

4415 4417

Csillagvár u. 40. Csillagvár u. 52.

Balatonszentgyörgy

4418

Csillagvár u. 57.

Balatonszentgyörgy

4420

Irtási dűlő, hrsz: 043

Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy – Battyánpuszta Buzsák

6819 4413

Irtási dűlő hrsz: 768

Szentháromság-szobor, barokk eredetű Szt. György-szobor, a szoboralak késő barokk, 1800 körül Szt. Vendel-szobor, talapzata 1801-ben, a szobor 1900 körül készült. Csillagvár, múzeum, kora romantikus, 1820-1823. A Csillagvár műemléki környezete Magtár, barokk, 1780.

8726

Fő tér 8.

Buzsák (Külterület) Buzsák Buzsák–Jánoshegy Buzsák-Jánoshegy Buzsák-Jánoshegy

4422 4421 10084 10086 10094

Kápolnási dűlő, hrsz: 0296 Petőfi u. 3. hrsz: 1503 hrsz: 870 hrsz: 1518

Lakóház, és gazdasági épületek - magtár, istálló, pajta, R.k. kápolna, középkori eredetű, 13. sz. R.k. templom, barokk, 18. sz. vége. Présház, népi. Szent Vendel-szobor. Szent János-szobor.

Buzsák-Jánoshegy

10095

hrsz: 1528

Présház, népi.

Buzsák-Jánoshegy

10096

hrsz: 1507

Présház, népi.

Buzsák–Jánoshegy

10098

hrsz: 1476

Présház, népi.

Buzsák-Jánoshegy

10099

hrsz: 1450

Présház, népi.

Buzsák-Jánoshegy

10100

hrsz: 1459

Présház, népi.

Fonyód

4423

Lenke

Fonyód Hollád Hollád Hollád Hollád Hollád – zártkert Kéthely Kéthely Kéthely

4424 4412 10066 10639 9350 4515 4514 9226

Szent István u. 121. Barihegy, hrsz: 1256 Barihegy 55. Barihegy 103. Petőfi u.; Rákóczi u. Hrsz: 1562/1-2 Hősök tere Hősök tere 1. Hunyadi u. 1.

Kéthely – Sáripuszta Lengyeltóti Pusztaberény Marcali

4516

hrsz: 0247/2; 0248; 0243; 0247/1

9838

Templom tér

Halászcsárda és borozó, egykori présház, népi, 19. sz. közepe. Alsóvár és erődtemplom romjai R.k. Szt. Donát-kápolna, barokk, 1785. Présház, népi. Présház, népi. R.k. harangtorony, barokk, 18. sz. vége. Védetté-nyilvánítási eljárás Szentháromság-szobor, copf. 1790. R.k. templom, barokk, 1740. R.k. plébániaház, empire. 1830-1831 között épült volt Hunyadi-kastély, barokk, 18. sz.-i eredetű. 1912-1920 között. R.k. templom eklektikus stílusban, 1882.

Marcali Marcali Marcali

4517 8673 8674

Petőfi Sándor u. 11-13., Hrsz:504, 505 Rákóczi u. 3., hrsz: 557/3 Simon J. tér 1., hrsz: 557/1 Széchenyi u. 17., hrsz: 1603/1

Marcali – Középhegy Marcali – Nagygomba Marcali – Öreghegy Marcali- Szőlőhegy Marcali- Szőlőhegy

9608

hrsz: 4111/1

4518

Táncsics u., hrsz: 2287

9634 9635 9609

hrsz: 4697/3 1. kerület 3., hrsz: 4041 Öreghegyi út elágazásánál

Öreglak Öreglak Öreglak

4437 10252 10253

Fő u. 15., hrsz: 21 hrsz: 043 hrsz: 0114

Öreglak – Nagyhegyszőlő

4438

Vasút u. 12.

u. 21.

Védetté nyilvánítás előkészítési eljárás R.k. templom, gótikus, 15. sz.-i eredetű. R.k. plébániaház, barokk, 18. sz. volt Széchenyi-kastély, 18. sz.-i barokk kastély helyén épült R.k. Szent Orbán szőlőhegyi kápolna, romantikus, 1866. R.k. templom, barokk, 1775. Présház, 19. sz. Présház, népi. 19. sz. Mária-oszlop, 1870 körüli neogótizáló homokkő szobor R.k. templom, klasszicista, 19. sz. első fele. A Medvagya patak hídja, 19. sz. eleje. Kétlyukú, falazott, boltozott közúti híd, 19. sz. eleje. R.k. kápolna, késő barokk, 18. sz. második fele.

165

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Településrész

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

Somogyszentpál Somogyszentpál Somogyszentpál Somogyszentpál Varjaskér (Temető) Táska

10348 10662 4532 4533

Ady Endre u. 108 Ady Endre u. 108. Kossuth tér 3. hrsz: 032/2

Lakóház, népi. Lakóház, népi. R.k. templom, barokk, 18. sz. vége. Templomrom, román stílusú, 13. sz.

10101

Hosszúdűlő, hrsz: 1766

Présház-pince, népi.

Táska

10102



Táska

10103


Présház, népi.

Táska

10104

Hosszúdűlő, hrsz: 1793; 1794

Présház, népi.

Táska

10105


Présház, népi.

Táska

10106


Présház, népi.

Táska

10107



Táska

10108


Présház, népi.

Táska-Boróca

10085

hrsz: 1914

Pince, népi.

Táska-Boróca

10087

hrsz: 1981


Táska – Boróca

10089

hrsz: 1939

Présház, népi.

Táska – Boróca

10090

hrsz: 1962


Táska – Boróca

10091

hrsz: 1986

Présház, népi.

Táska – Boróca

10092

hrsz: 1929

Présház, népi.

Táska – Boróca

10093

hrsz: 197

Présház, népi.

Vörs Vörs Vörs

4449 9607 4448

Ady Endre tér, hrsz: 261 Alkotmány u. 10. Dózsa György u. 17.

R.k. templom, késő barokk, 1820 körül volt Festetics-kúria. Barokk, 18. sz. Tájház, volt lakóház, népi, 19. sz.

ZALA MEGYE műemlékjegyzék Településrész

Sármellék Zalavár Zalavár Balatonhídvég Zalaszabar

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

5008 5027 9911

Dózsa György u. 394. Dózsa György u. 23. hrsz.: 044/1,2

R. k. templom klasszicista, 1842 R. k. plébániaház, barokk 18. sz. R. k. templom, klasszicista

6401

Kossuth Lajos u.

R. k. templom, barokk

Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A térségben világörökség vagy világörökségi-várományosi terület nincs. Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott „ex lege” védelemben részesülnek a Kötv. 11. §-0 alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek, melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bírnak (Kötv. 13. § (4).

166

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. szerint „ex lege” védettek. 3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A 7.§ a következőképpen rendelkezik: „ (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: — gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során.

167


3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása A szénhidrogén bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. A Balaton vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített „Műszaki Üzemi Terv”-ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térségspecifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóságok, (környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőség és vízügyi hatóság) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek. 3.2.1. Hatások a rezervoárokban A Balaton vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjait elsősorban badeni biogén mészkő, mészkő-konglomerátum, lithothamniumos mészkő, agyagmárga (Lajtai Mészkő Formáció) képződményekben találjuk. A terület környezetében fentebbiek mellett szénhidrogén előfordulásokra számíthatunk az alaphegység (elsősorban triász) karbonátos képződményeinek karsztosodott zónáiban, a prepannóniai miocén karbonátos, illetve repedezett, mállott vulkáni tufás és agglomerátumos képződményekben, a kora-pannóniai rétegsor alsó részein található homokos–homokköves, mészmárgás rétegeiben, valamint a felső-pannóniai rétegsor homokköves rétegeiben. A rétegek kőolajat, földgázt tárol(hat)nak. A kvarter korú képződményekben tárolt vizek 900 mg/l alatti összes oldott-anyagtartalommal (TDS) rendelkeznek és jellemzően CaMgHCO3-os kémiai jellegűek. A víztartóban intenzív áramlások zajlanak. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek döntően 1200 mg/l alatti TDS-űek, mely csak ritkán emelkedik 1200 mg/l felé. Az itt tárolt vizek jellemzően CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os kémiai jellegűek, azonban emelkedhet a nátrium részaránya és megjelenhetnek a CaMgNaHCO3-os, majd a NaCaMgHCO3-os és NaHCO3-os vizek is. Az alacsony sótartalmú vizek a kvarter és a felső-pannóniai (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzívebb áramlási rendszer meglétére utalnak. A prepannóniai miocén korú képződményekben tárolt vizek összetétele erősen változó. Összességében e képződmények 1000–19 700 mg/l TDS-ű, változatos kémiai jellegű (CaMgHCO3-tól a NaCl-ig) vizeket tárolnak. A relatíve alacsony sótartalmú vizek az

168

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány összletben uralkodó intenzívebb áramlási rendszer meglétére utalnak, míg a 10 000 mg/l feletti TDS-ek elzárt víztartókra utalnak. A területen elsősorban triász korú aljzati képződményekből származik vízelemzés, ahol a tárolt vizek kémiai jellege a CaMgHCO3-os és a NaCl-os jelleg között változik attól függően, hogy mennyire intenzív és mennyire regionális az áramlás a víztartóban. Az intenzív áramlással érintett részeken alacsony összes oldottanyag-tartalmú (500–1000 mg/l) és CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os kémiai jellegű vizek jellemzőek. Az elzártabb víztartókban mintegy 9000 mg/l feletti TDS figyelhető meg, melyhez nagyrészt NaCl-os és NaClHCO3-os kémiai jelleg társul. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogénkutatás után várható termelések hatására akár nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogén kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról, termeléséről lesz szó, ott számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a repesztések sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mentén, vagy mellett a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen. A technológiához használt folyadékok ismételt felszínre kerülése esetére a megfelelő védelem tervezésével és kialakításával fel kell készülni. A mélyinjektálásokkal, vízlikvidálásokkal és visszasajtolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozás, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről” 11. §-a a következő idevágó részeket tartalmazza: „11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok – beleértve a szén-dioxidot is – továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető: a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,” továbbá „(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek — különösen a felszín alatti vizek — mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába”. 169

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. Az említett kockázatok negatívumai mellett a szénhidrogén-kutatások esetében azt is számításba kell venni, hogy a térség magas hőmérsékletű karsztrezervoárjai, visszatáplálásra való alkalmasságuk miatt az ország legígéretesebb geotermális energiahasznosításait is biztosíthatják. A vizsgálati terület érinti több termálkarszt víztest is (kt.1.7 és kt.4.1). A termális karsztrendszer, amely a geotermikus rezervoárokat tartalmazza, jelen ismereteink szerint akár gravitációs, kevert vagy szabad konvekciós áramlásokat tartalmazhat. A Balaton vizsgálati terület alaphegységi rezervoárjait a triász korú karbonátok, elsősorban a Fődolomit Formáció, valamint a Táskai Mészkő Formáció és az Igali Formáció kőzeteiben találjuk, de az itteni alaphegység felszínéhez közeli más, jobb permeábilitású kőzettani egységek is szerepet kaphatnak. Az előbbi említett rezervoárok beleesnek a terület keleti részén az EU Víz Keretirányelve Vízgyűjtő-gazdálkodási tervében kijelölt, HU_kt.4.1 jelű, Nyugat-Dunántúli termálkarszt nevű víztestbe, melynek fő megcsapolója a Hévízi-tó. Ez a víztest a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során kiemelt figyelmet kapott, részben a Hévízi-tó miatt, részben azért, mert egy regionális hidrogeológiai értékelés alapján erre a víztestre egy új vízgazdálkodási koncepció készült, mely jelenleg (2015. februárjában), a különböző meglévő és újabb hévízhasznosításokkal kapcsolatos környezetvédelmi és vízügyi hatósági tevékenység alapját képezi. A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), a mai Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) jogelődje, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (NYUDU-KÖVIZIG), a mai NYU-VIZIG jogelődje és a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (NYUDU KTVF) által közösen kidolgozott vízgazdálkodási koncepció a Hévízi-tó felszín alatti vízgyűjtő területére készült. Ez a felszín alatti vízgyűjtő magába foglalja a HU_kt.4.1. termális karsztvíztestet és a HU_k.4.1. hideg karsztvíztestet. A vízgazdálkodási koncepció szerint a Balaton területrész ÉNy-i része beleesik a vízgazdálkodási „B” zónába, míg az „A” zóna az 5 km-es körzeten belül található. A „B” zóna területén, „a 200 m3/nap mennyiséget meghaladó vízigény esetében, illetve abban az esetben, ha az 5 km távolságon belül lévő más vízhasználattal együttes vízkivétel meghaladja a 200 m3/nap mennyiséget, egyedi hatásvizsgálat kötelező.” Továbbá: „Az egyedi hatásvizsgálatnak igazolnia kell, hogy a vízkivételnek a ’Belső zóna’ és az „A" zóna kútjaira és a tó vizének minőségi, hőmérsékleti, valamint mennyiségi viszonyaira vonatkozóan nincs hatása.” (A ’Belső zóna’ a Hévízi tó körül lehatárolt néhány km-es, az ’A zóna’ pedig 5–10 km-es körzetet jelent, a lehatárolás pontos helye megtalálható a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természet-védelmi és Vízügyi Felügyelőségen). Az említett hatásvizsgálatot a vízgazdálkodási koncepció azzal indokolja, hogy „bár a térség vízháztartási viszonyai elég jól ismertek, a regionális medencebeli áramlásokat vezérlő hőkonvekciós rendszer-részekről még kevés az információ és a megfelelő hőtranszportértékelés, (modellezés).” Az EU Víz Keretirányelve, valamint az arra épülő hazai jogszabályok előírják, hogy azokon a víztesteken, ahol a jó állapot fennáll, azt biztosítani és fenntartani szükséges. A termálvízkészletek védelmének érdekében az egyedi hatásvizsgálatok elvégzése, valamint a 170

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szénhidrogénekkel kitermelt, attól elválasztott telepvizek visszasajtolása alapvető fontosságú. A kiemelt fontosságú Hévízi-tó gyógyvíz-készletének védelme érdekében a medencebeli termálkarszt kt.4.1 néven víztestként kijelölt, valamint nem lehatárolt részével hidraulikai összefüggésben lévő vízadókban olyan technológia alkalmazása szükséges, mely jelentős nyomáscsökkenést nem okoz. A visszasajtolásnak meg kell felelnie a 219/2004. (VII. 21.) a felszín alatti vizek védelméről szóló Kormányrendeletben előírtaknak. A visszasajtolás azt is jelenti, hogy a rezervoár vízháztartása nem változik, a nyomásszintek változása pedig elsősorban a termelő– visszasajtoló kutak néhány kilométeres körzetén belül marad. Amennyiben az alaphegységi rezervoárok kerülnek hasznosításra, akkor figyelemmel kell lenni, hogy az érintett termális karsztrendszer, jelen ismereteink szerint regionális konvekciós áramlásokat tartalmaz, melyek egy része gravitációsan is és geotermikusan is vezérelt, és amelynek a Hévízi-tó a fő megcsapolója. A regionális áramlásra utal néhány, a korábbi CH kutatásból megismert kút rétegpróbájának alacsony oldott sótartalma és alacsony hidraulikus potenciálszintje, (pontosabban környezeti nyomómagasság-, („environmental-head”) -értéke is. A terület délebbi felére vonatkozóan ismereteink szegényesebbek az alaphegységi rezervoárok nagyobb mélysége következtében. E területrész alaphegységi víztárolói (kt.1.7 – Közép-dunántúli termálkarszt) nyugati folytatása országhatáron átnyúló kiterjedésű. A terület alaphegységi víztárolókbeli geotermikus- és szénhidrogén-hasznosításaihoz tartozó hatások esetében a legnagyobb kockázatot az jelentheti, ha a természetes konvekciós áramlási rendszert a beavatkozás jelentősen módosítja. Amennyiben a területen az alaphegységi szénhidrogén-termeléshez jelentősebb kísérő-víz termelés és visszasajtolás társul, akkor a kockázatot az jelentheti, ha a természetes (konvekciós) áramlási rendszert a beavatkozás jelentősen módosítja, megváltoztatva a hő-tápterületet, és a vizek összetételének térbeli alakulását is. Egy hatásvizsgálat elvégzése válhat szükségessé, melynek alapeleme a megfelelő hőtranszport-értékelés (modellezés), és amely tisztázza az áramlásokat vezérlő hőkonvekciós rendszerek működését és helyét, mivel azokról még kevés az információ. A hatásvizsgálat során hangsúlyt kell fektetni a területen található termál(karszt) kutakra gyakorolt hatásokra, még akkor is, ha azok nem is az alaphegységi víztartót nyitják meg. A szénhidrogén hasznosítás a területen nem károsíthatja semmilyen módon a környék gyógyfürdő célú termálvíz hasznosításait. A Balaton vizsgálati terület és környezetének legjobb tároló képződményei az alsó- és felső-pannóniai korú homokkövek, prepannóniai miocén korú karbonátok (Lajtai Mészkő Formáció), homokkövek, vulkanitok és a karbonátos alaphegység karsztosodott zónái lehetnek. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó vízvisszasajtolások és a területet érintő jelenlegi és jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a pannóniainál idősebb korú miocén hévízrezervoárok, valamint az alaphegységi termálkarszt rezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztesteket érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni. A vizsgálati területet érintő felszín alatti víztestek minőségi szempontból többnyire (12/16) jó minősítéssel rendelkeznek, ugyanakkor a sh.4.2, sp.4.1.1., sp.4.2.1 és a k.4.1 jelű víztestek gyenge minősítéssel rendelkeznek. A víztestek mennyiségi állapota a gyenge besorolású k.4.1 jelű karsztvíztestétől eltekintve jó. Fentebbiek következtében a tervezett tevékenység során 171

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet fokozottan figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, illetve a minőségi jó állapotot a VGT célkitűzései alapján 2027 utánra, a mennyiségi jó állapotot 2021-re el kell érni. 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, — a termelő és a visszasajtoló kutak, — aktív szereplői a szénhidrogén rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. Ugyan a területen található víztartó rétegek, rezervoárok hidrosztatikus nyomásállapotúak, azonban a kutatófúrások rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál)víztartókba bejuthat a mélyebb rétegek jelentősen eltérő sótartalmú és szénhidrogén-tartalmú, (vagy más szerves anyagtartalmú) nyomelem tartalmú vize. A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis található. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő legtöbb víztest mennyiségi állapota jónak tekinthető, de egy esetben, a k.4.1 jelű karsztvíztest esetében a mennyiségi állapot gyengének tekinthető, melynek állapota nem romolhat a tevékenységek hatására. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott célkitűzések szerint a jó mennyiségi állapotot 2021-re, illetve 2027-re el is kell érni. Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba (felső-pannóniai) tartozó porózus (pt.3.1) és aljzati karsztos termálvíztartókra (kt.1.7, kt.4.1), melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben. A Balaton vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén- és más nyersanyag (szén, érc)-kutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával. 172

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A vizsgálati tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 11 db, 5 km-es környezetében további 19 db üzemelő ivóvízbázis található(26. táblázat,30. ábra), ezek közül 7/14 sérülékeny, 5/3 bizonytalan és 0/2 nem sérülékeny. A vizsgálati területen és annak 5 km-es környezetében 4+9 vízbázis rendelkezik befejezett diagnosztikával, mely utóbbiak közül 8 vízbázis sérülékeny. Veszélyeztetettségi vizsgálat 7 esetben zajlott, melynek eredményeképpen közepes veszélyeztetettséget mutattak ki egyrészt a belterületi és mezőgazdasági területek aránya következtében (4 esetben), másrészt mivel potenciális szennyezőforrást tártak fel (3 esetben). Ezen felül a területen 4 gyógyvízkút (Buzsák, Marcali) található; az 5 km-es környezetben 8 gyógyvízkút (Alsópáhok, Hévíz, Zalakaros), 6 ásványvízkút található (Somogyvár, Lengyeltóti, Balatonboglár), Hévízen 3 kút vize ásvány- és gyógyvíz minősítéssel egyaránt rendelkezik (27. táblázat). A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a Kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos. 3.2.3. Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál „üzemmód”ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogéntartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak. Arra az eseményre, amelyet a Balaton térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt „Műszaki Üzemi Terv”-ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl. fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket.

173

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Figyelemmel kell lenni a vizsgálati területen és környezetében felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997. (vízbázisvédelmi) Korm. rendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően.

3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása).

174


3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) Az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) értelmében a természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen; vagyis a természetvédelmi célokkal ellentétesen nem lehet egy terület jellegét és állapotát megváltoztatni. Bárminemű bányászati tevékenység tervezésekor figyelembe kell venni a tervezett koncessziós tevékenység lehetséges hatásait. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védett értékeit (védett- és fokozottan védett fajok), valamint a kutatási területen található védelem alatt álló területeket. Mivel a tevékenység várhatóan bizonyos mértékben hat a környezetére, a tevékenységet mindenképpen úgy kell tervezni, hogy az, a terület jellegében, használatában nem okoz változást, illetve nem zavarja, vagy károsítja a terület élőhelyeit, az ott élő természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 jelölő fajokat. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet hirdeti ki a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket és a területeken előforduló, közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusokat, illetőleg fajokat, valamint megállapítja ezek megőrzéséhez szükséges előírásokat. A Natura 2000 hálózat esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10.§ (1) és (2) bekezdései a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő. A kormányrendelet kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Az egyes védett és nem védett, de természetközeli területek egységes funkcionális rendszere, az egyes elemek összekapcsolódását biztosító eszköz az Országos ökológiai hálózat. A kutatáshoz és bányászati termeléshez kötődő tevékenységek esetenként jelentős zavarokat okozhatnak. Kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át. A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. Kutatási tevékenység Natura 2000 területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétesek a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elem-együttesek állapotára. 175

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 2000 területek érzékenyebbnek tekinthetők. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékek és Natura 2000 jelölő fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú távú túlélésére. Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken „ex lege” védelem alatt álló értékek, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során. A területen található vízfolyások és vízgyűjtő-területeik, valamint a felszín alatti vízbázisok vízminőség-védelmi szempontjából fontosak, ezek a területek bányászati célú kutatás szempontjából sérülékenynek tekintendők. A Balaton vizsgálati területen (621,1 km2) több védett természeti terület (Balaton-felvidéki Nemzeti Park, országos jelentőségű Természetvédelmi Területek, valamint 56 db helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület, ill. Természeti Emlék) és Natura 2000 terület (8 db különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SAC); ill. 4 db különleges madárvédelmi terület (SPA)) fordul elő. Emellett a területen részben átfedésben találhatóak a nemzetközi jelentőségű Kis-Balaton és Balaton Ramsari területek. A terület nagy részét pedig az Országos Ökológiai Hálózat is átfedi. Ugyanakkor a hatások becslése során továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket és Natura 2000 jelölő fajokat, az előforduló „ex lege”; tájképi értékeket, egyedi tájértékeket, amelyek nem mindenesetben a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. A kutatás, illetve a bányanyitás során többek között a következő hatásokkal, veszélyeztető tényezőkkel kell számolni (Útmutató 2013, Útmutató 2010): — vonalas létesítmények és új közüzemi vonalas berendezések megjelenése; — emberi jelenlét és zavarás; — környezetszennyezés, -terhelés (zaj-, por-, rezgésszennyezés, pontszerű és diffúz levegő-, talaj- és vízszennyezés, vízminőség romlás); — hidrológiai viszonyok módosítása; — élőhelyek átalakulása, feldarabolódása, zavarása, károsodása, megszűnése; — szukcessziós folyamatok megzavarása; — fajok zavarása, elvándorlása; populációk megváltozása, elszegényesedése; — pionír és inváziós fajok megjelenése; — negatív tájképi hatások. 176

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A hatások eltérőek lehetnek a különböző munkafázisokban, a kutatási vagy a bányászati tevékenységek, illetve az utóhasználat alatt. Az élővilág szempontjából a bányászati tevékenység során fellépő hatások nagy része negatív és visszafordíthatatlan. A bányászat okozta környezeti hatások nagyságát és fajtáját meghatározzák a következő tényezők: — a kutatás, a feltárás és a bányanyitás módja; — alkalmazott kitermelés módja, ideje; a bányászott nyersanyag; — feldolgozási technológia; — meddőhányók, zagytározók, derítők kialakítása; — kapcsolódó infrastruktúra megjelenése (kiszolgáló létesítmények, bekötőutak, szállítószalagok, üzemek, tarolók); — az érintett terület nagysága; — az érintett terület természeti adottsága; — érintett terület érzékenysége, sérülékenysége; regenerálódó képessége; — különböző munkafázisok, tevékenységek (kutatás, feltárás, előkészítés, bányászat, lezárás, szüneteltetés stb.). A bányászat megkezdése során pedig másodlagos – nemcsak ökológiai, hanem – társadalmi és gazdasági folyamatokkal, hatásokkal is számolni kell. Így például további megjelenő ipari, kereskedelmi fejlesztések megjelenésével. Ugyanakkor számolni kell, hogy az egyes hatások összeadódnak és egymásra is hatással lehetnek, így például az élőhelyek zavarása, károsodása visszahatással van a helyi állat- és növénypopulációkra is. Minden egyes kitermelő projektnek biztosítania kell azt, hogy ne okozzon kárt vagy zavart azokon a területeken, amelyeken jelentős természeti értékekkel lehet számolni. A védett területekre, valamint az élőhelyekre vonatkozó hatásokat a hatásvizsgálatok készítése során kell részletezni. A kutatási, tervezési fázisban a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére a védett, értékes területeken a következő szempontokat érdemes figyelembe venni (CSŐSZI et al. 2014): — ha a területen előforduló természeti értékek indokolttá teszik, kutatást csak a vegetációs időszakon kívül javasolt engedélyezni; — szikes felszíneken, meredek térszíneken a felvonulást, a fúrásos és a geofizikai, geokémiai kutatásokat száraz vagy fagyos időben javasolt végezni; — felvonulást és szállítást lehetőleg a már meglévő utakon kell lebonyolítani — mintavételezés nyomvonalainak kitűzését a növényzet lehető legkisebb sérelmével kell megoldani. A nyomvonalakat és mintavételi helyeket olyan módon kell megjelölni, hogy a jelölés a kutatás befejezése után eltávolítható legyen; — kutatóárkokat a kutatás befejezése után vissza kell temetni, felületüket el kell egyengetni; — természeti, táji értékek védelme érdekében a bányatelek-fektetés során védőpillért lehet kijelöltetni; — bányatelket úgy javasolt kijelölni, hogy a bányát megközelítő, rávezető út természeti, táji érték veszélyeztetése nélkül kialakítható legyen, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával; — tervezett bányatelek lehetőleg ne érintsen természeti területet, védett, illetve védelemre tervezett természeti területet, „ex lege” védett értéket, ökológiai hálózat magterületét, ökológiai és zöldfolyosót, Natura 2000 területet, azok védőterületét és egyedi tájértéket (Tvt. 6.§ (2), 20.§ (1)); — a kutatási terület lehetőleg ne érintsen védelemre tervezett területeket se, illetve tájképi szempontból értékes területet;

177

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — bányatelek megállapítása során célszerű figyelembe venni a bányászati tevékenység várható tájképi hatásait, a talajvíz várható szintváltozásával érintett élőhelyek veszélyeztetettségét. Havária esetén, megfelelően összeállított havária-terv segítségével elkerülhetőek azok a szennyeződések, amelyek felszíni vízfolyásokat, illetve más felszíni környezeti elemeket, ezáltal védett élőhelyeket is terhelhetnek. A terület nem érintkezik és nem esik egybe országhatárral, így határon átterjedő hatásokkal nem kell számolni.

178


Irodalom ALLIQUANDER, Ö. 1968: Rotary fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 15–28. Az FGSZ Zrt. vezetékrendszere. — Térkép. Business Design Print Kft. Budapest, 2011. BADICS B., VETŐ I. 2012: Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays. — Marine and Petroleum Geology 31, 53–69. BARDÓCZ B., APÁTHYNÉ JUHÁSZ Á., MARTON T., CSÁSZÁR J., MÓRINÉ NÉMETH I., SIPOS L.-NÉ 1991: Pat terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, MOL Rt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. BENEDEK, K., PÉCSKAY, Z., SZABÓ, CS., JÓSVAI, J., NÉMETH, T. (2004): Paleogene igneous rock sin the Zala basin (west Hungary): Link to the Paleogene magmatic activity along the Periadriatic Lineament — Geologica Carpathica 55/1, pp. 43-50. Blue Star ´95 Kft. 2004: Blue Topaz Prospect. Inke License Hungary (Marcali 3D). Kutatási jelentés, Blue Star ´95 Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. Blue Star ´95 Kft. 2006: Összefoglaló a 2005. évi kutatási tevékenységről az "Inke" koncessziós területen. Kutatási jelentés, Blue Star ´95 Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. BURNS G., KERESZTES CS., SZANYI B, LIEBLING R.D. 2002: Igal koncesszió. Szénhidrogén kutatási zárójelentés. (Törökkoppány 1. sz. fúrás). Kutatási jelentés, El Paso Magyarország Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. Coastal Hungary Ltd. 1996: Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of Coastal Hungary Ltd. for the year 1996. Kutatási jelentés, Coastal Hungary Ltd. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. CSIMA P. (2008): Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. pp. 401–408. In: Csorba Péter – Fazekas István (szerk.) Tájkutatás–tájökológia. — Meridián Alapítvány. Debrecen. CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A. 1998: The Mid-Hungarian line: a zone of repeated tectonic inversions — Tectonophysics, 297, pp. 51–71. CSONTOS, L., VÖRÖS, A. 2004: Mesozoic plate tectonic reconstruction of the Carpathian region — Paleogeography, Paleoclimatology, Paleoecology 210, pp.1–56. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere — MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 417–426, 433–483. El Paso Magyarország Kft. 2001: Igal Concession Törökkoppány-1 Final report. Kutatási jelentés, El Paso Magyarország Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. El Paso Magyarország Kft. 2002: Törökkoppány-1 kutatási zárójelentés kiegészítés. Igal koncesssziós kutatási terület. Kutatási jelentés, El Paso Magyarország Kft, Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. El Paso Magyarország Kft. 2004: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az El Paso Magyarország Kft. 2004 évi tevékenységéről. (Igal-II. kutatási terület). Kutatási jelentés, El Paso Magyarország Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. FITZPATRICK, J. 1991: Practical well controll — Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin FODOR, L., CSONTOS, L., BADA, G., GYÖRFI, I., BENKOVICS, L. 1999: Cenozoic tectonic evolution of the Pannonian basin system and neighbouring orogens: a new synthesis of paleostress data. In: Durand, B., Jolivet, L., Horváth, F. and Séranne, M. (eds.): The Mediterranean basins: Cenozoic extension within the Alpine orogen — Geol. Soc. London, Spec. Publ. 156, pp. 295–334. 179

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet FODOR, L., UHRIN, A., PALOTÁS, K., SELMECZI, I., TÓTHNÉ MAKK Á., RIZNAR, I., TRAJANOVA, M., RIFELJ, H., JELEN, B., BUDAI, T., KOROKNAI, B., MOZETIC, S., NÁDOR, A., LAPANJE, A. (2011): A Mura–Zala-medence vízföldtani elemzést szolgáló földtani-szerkezetföldtani modellje — MÁFI Évi Jelentése 2011, pp. 47–91. GYALOG, L. (ED) 1996: A földtani térképek jelkucsa és a rétegtani egységek rövid leírása — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 187. GYARMATI J. 2008: Inke koncessziós terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, Blue Star ´95 Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe, 1:500 000 — Földtani Intézet kiadványa. HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe. — Magyarország Földtani Térképsorozata, Magyar Állami Földtani Intézet. HATALYÁK P., VARGÁNÉ FEKETE E., SZENDREI E., KOVÁCSVÖLGYI S., NÉMETH A., TÖRÖK V.NÉ, KUHN T., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., TÓTH L.-NÉ, MARTON T. 2004: Zárójelentés a 109. Zalakomár kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés, MOL Rt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. Hévízkútkataszter: Magyarország hévízkútjai. VITUKI, Budapest. 2001 JUHÁSZ E., KUMMER I., BUCSI SZABÓ L., BUDAI T., DETZKY G., DETKYNÉ LŐRINCZ K., DUDKÓ A., FARKASNÉ BULLA J., FODOR B., HÁMORNÉ VIDÓ M., JÁMBOR Á., JOCHÁNÉ EDELÉNYI E., KIRÁLY E., KORPÁS L., KOVÁCSVÖLGYI S., LENDVAY P., MADARASI A., MARKOS T., MÜLLER T., NÁDOR A., PARTÉNYI Z., POLCZ I., RÁLISCH L.-né., REDLERNÉ TÁTRAI M., SEBESTYÉN I., SZEIDOVITZ GY.-né., SZALAY I., SZŐTS A., TÓTHNÉ MAKK Á., TRESZNÉ SZABÓ M., VARGA S., VETŐ I. et al. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 1995. december 31-i állapotra. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet „Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis” c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. JUHÁSZ, GY. 1992: A pannóniai (s.l.) formációk térképezése az Alföldön: elterjedés, fácies és üledékes környezet — Földtani Közlöny 122, pp. 133–165 KERESZTES CS.G., CSIZMEG J., ÜNNEP V., JÁRAI Z., SULYOK J. 2014: A Magyar Horizont Energia Kft. kutatási zárójelentése a „Balaton I-II.” szénhidrogén kutatási területre. Kutatási jelentés, Magyar Horizont Energia Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000 — Geophysical Transactions 45. No. 2 pp. 99–104 KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es nyomtatott térkép — ELGI kiadvány KŐRÖSSY L. 1990: A Délkelet-Dunántúl kőolaj- és földgázkutatás földtani eredményei. — Általános Földtani Szemle 25, pp. 3–53. Kútkataszter: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. VITUKI MAGYAR HORIZONT ENERGIA 2004: Balaton I és Balaton II kutatási zárójelentés MAGYAR, I., GEARY, D.H., MÜLLER, P., 1999: Paleogeographic evolution of the Late Miocene Lake Pannon in Central Europe: Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, v. 147, pp. 151–167. Magyarország személyszállítási vasúttérképe, 2006. — Alappont Mérnöki– és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, 2006 MAROSI S.,SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 463–474. 483–540. 180

Balaton. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana — kézirat, OFGA, 25 p. MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, MBFH MÉSZÁROS L., DALLOS E-NÉ, VÁGÓ L-NÉ, PAULIK D., DARABOS A., MARTON T., SIMÁN GYNÉ, 1979: Zalakaros-Sávoly. Földtani kutatási zárójelentés a Zalakaros-Sávoly környéki felderítő- és lehatárolókutatási tevékenységről. 1979. december 31. — Kézirat, MBFHT, T.9376 MÉSZÁROS L., TORMÁSSY I., DALLOS E.-NÉ, SIPOS L.-NÉ,PAULIK D., MÁRTON T., DARABOS A., LENKEYNÉ SÁNDOR M. 1982: Sávoly kutatási terület előzetes fázisú kutatási zárójelentése. 1982. XII. 30. — Kézirat, MBFHT, T.12440 MOLNÁR J., ÁBELE F., MARTON T., CSÁSZÁR J., TÓTH L., MÓRINÉ NÉMETH I., BAKSA B., BOKOR CS., KOVÁCS I., STRÁZSI S., VÁRY M. 1999: A 38. sz. Sávoly környéke terület kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, MOL Rt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. MOLNÁR J., DÁVID GY., NAGY Z., SIPOS L.-NÉ, CZUCZI G., SZENTENDREI E., BAKSA B. 1998: 34. sz. Mezőcsokonya környéki terület kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, MOL Rt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. MUSITZ B., WÓRUM G., LEMBERKOVICS V., BÍRÓ I., HORVÁTH F., KÁDI Z., KOROKNAI B., TÓTH T. 2012: Kutatási zárójelentés az Igal II kutatási területen elvégzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről, és azok eredményeiről. Kutatási jelentés, Pelsolaj Szénhidrogén Kutató és Termelő Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. NEMESI L. VARGA G. MADARASI A. 2002: A Dunántúl tellurikus térképe (Telluric map of Transdanubia). — Geophysical Transactions Vol. 43. No. 3–4. pp.169–204. PALOTAI M., CSONTOS L. 2010: Strike-slip reactivation of a Paleogene to Miocene fold and thrust belt along the central part of the Mid-Hungarian Shear Zone. — Geologica Carpathica 61, 6, pp. 483–493. ROYDEN H.L., HORVÁTH F. (eds.) 1988: The Pannonian Basin. A study in basin evolution. — AAPG Memoir 45, p. 394. SCHMOKER, J. W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated. — In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. (eds): The petroleum system - from source to trap. — AAPG Memoir 60, 323–326. STRÁZSI, S. 1995: Zárójelentés a Sávoly-Nyugat területen folyó kutatásról.1995. május (Befejező jelentés SávNy. 1-5.sz., Sáv. 29.sz.fúrásokról - szénhidrogén) — Kézirat, MBFHT, T.19185 SZABÓ L., CSIZMEG J. 2013: Kutatási zárójelentés a Mezőcsokonya kutatási területre. Kutatási jelentés, Magyar Horizont Energia Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. SZTRÁKOS K. 1975: A karád-buzsáki paleogén rétegek újravizsgálata. — Földtani Közlöny 15, pp.54–73. TANÁCS J. 1994: Összefoglaló tanulmány Zala megye területén lévő 171 db meddő szénhidrogénkutató fúrás termálenergia hasznosítási lehetőségéről I-II. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. TARI G., HORVÁTH F. 2010: A Dunántúli-középhegység helyzete és eoalpi fejlődéstörténete a Keleti-Alpok takarós rendszerében: egy másfél évtizedes tektonikai modell időszerűsége — Földtani Közlöny, 140/4 pp. 483–510. TARI, G. 1994: Alpine tectonics of the Pannonian basin — PhD thesis, Rice University, Houston, Texas, 501 p. 181

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Útmutató – Nem energetikai célú kitermelő tevékenység a Natura 2000 előírásainak megfelelően (2010). Az Európai Bizottság útmutatója. — Guidance document. Non-energy mineral extraction and Natura 2000. South East Europe. 130 p. Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez (2013) — Vidékfejlesztési Minisztérium. Természetmegőrzési Főosztály. Budapest. Kézirat. 28 p. VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz. 2009, VKKI, MÁFI VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDÚ D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-NÉ, NAGY M.-NÉ, SZŰCS L. 1985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai 1935-1985. Kutatási jelentés, GEOS, Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. Winstar Magyarország Kft. 2008: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére a Winstar Magyarország Kft. 2007. évi tevékenységéről. Kutatási jelentés, Winstar Magyarország Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. WOOD, J. 2006: Összefoglaló a 2006. évi kutatási tevékenységről az Inke koncesszió területén. Kutatási jelentés, Blue Star ´95 Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár.

182


Internetes hivatkozások 2012.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2013. http://www.kvvm.hu/olm/docs/2012_RIV_ertekeles.pdf 2015-02-15 2013.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2014. http://www.kvvm.hu/olm/docs/2013_RIV_ertekeles.pdf 2015-02-15 A Magyar Villamosenergia–rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt. 2010. http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=3dd80445-53b8-4975-ad0502f1e425d1f6&groupId=10258 2015-012-15 Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, p. 31, http: //www.kormany.hu/ download/c/6a/c0000/%C3%81CsT_02%2012.pdf CORINE: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/ CSŐSZI M., BABUS F., DUHAY G., KELLNER SZ., KISS G. (2014): Tájvédelmi Kézikönyv. — Vidékfejlesztési Minisztérium. Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság. Budapest. 75 p.—Elérhetőség: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Taj/Tajvedelmi_kezikonyv_4_kiadas _201405.pdf (letöltés: 2015. február 24.) ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: http://kinga.elgi.hu Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf — 2014. január 22. LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 2010: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. — www.enpol2000.hu. Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2013. http://okir.kvvm.hu/hu/lair 2015-02-15 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2015. szeptember). http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzése 2011 — Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont. www.rekk.eu. Nemzeti Energiastratégia 2030: www.kormany.hu. Országos Területfejlesztési Koncepció 2013.(OTK) http://www.nfu.hu/doc/207 2015-012-15 Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag 2015-012-15 Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya, 2013. http://www.terport.hu/webfm_send/4215 2015-02-15 Összefoglaló a 2007-2013 között a KözOP keretén belül megvalósuló vasúti fejlesztésekről. MÁV Zrt. http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=148b406fd33e0d 2014-06-15 183

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http://www.geo.u-szeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe Somogy megye műemlékjegyzéke. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság, 2001. (2007-es revízió) http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCAQFjA A&url=http%3A%2F%2Fwww.somogyportal.hu%2Fape%2Fdownload.php%3Fid%3D30 28&ei=11upU7jDOuGg4gTskICoAg&usg=AFQjCNG4ZP9989zyIbu4HM96CabqFIjnrg& sig2=Dy8r-LaAnAUsRuud-rwofg 2015-02-15 Somogy megye Területrendezési Terv módosítása – Elfogadási fázis – környezeti értékelés. Környezetterv Kft. 2010. http://www.eepites.com/anyagok/terport/kornyezeti_ertekeles.zip 2015-02-15 Somogy megye Területrendezési Terv módosítása - elfogadási fázis. Környezetterv Kft. 2010. http://www.e-epites.com/anyagok/terport/trt_elfogadasi_fazis_velemenyezesi_anyag.zip 2015-012-15 Somogy megye Területrendezési Terv módosítása - Javaslattevő fázis. Környezetterv Kft. 2010. http://www.e-epites.com/anyagok/terport/velemenyezesi_eljarasanak_eredmenye.zip 2015-02-15 Somogy Megyei Területfejlesztési Koncepció. Helyzetfeltáró Munkarész. Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal, 2012. http://www.teruletfejlesztes.somogy.hu/SMFK-HE2.pdf 2015-02-15 TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/ Zala megye műemlékjegyzéke. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2006. http://www.forsterkozpont.hu/download/Zala-belso.pdf Zala megye Területfejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Program, középtávú munkafázis (2007-2013). VitalPro Kft. 2006. http://www.terport.hu/webfm_send/2259 2015-02-15 Zala megye Területrendezési Terve módosítása, egyeztetési dokumentáció II., Pestterv 2010. http://www.e-epites.com/anyagok/zalatrt/Zala_TrT_mod_2010_e_II.pdf 2015-02-15 Zala megye Területrendezési Terve módosítása. Környezeti Vizsgálat. Budapesti Corvinus Egyetem, 2010. http://www.eepites.com/anyagok/zalatrt/Zala_TrT_mod_2010_e_SKV.pdf 2015-02-15

184

Balaton. III. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása

II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) Kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére, Balaton szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg. A válaszadók a következők voltak: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonfenyves Község Jegyzője Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Címzetes Főjegyzője Balatonszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Buzsák Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Fonyód Város Önkormányzatának Jegyzője Garabonc Községi Önkormányzat Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal Keszthely Város Jegyzője Kéthelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Niklai Kirendeltsége Nagyrada Község Önkormányzat Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Öreglaki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pusztakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Somogy Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály Somogyszentpál Község Önkormányzatának Jegyzője Somogyvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Somogyzsitfai Közös Önkormányzati Hivatal Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 185

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Földmérési és Földügyi Osztály Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya Zala Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

186

Balaton. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok — a Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala és a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság — észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Balaton területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban pedig az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg.

1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. Megállapítja, hogy a vizsgálati területen van átfedés nemzeti parkkal, továbbá jelentős kiterjedésű Natura 2000 védettségű (különleges, vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek és különleges madárvédelmi területek) területtel bír és a nemzeti ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó és alárendelten pufferterület) is nagy területeket fed le. A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amenynyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető. A tanulmány 3.1.1.–3.1.8. alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a következő véleményt adja: — Természet- és tájvédelmi szempontból: 187

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — megállapította, hogy a koncesszióra javasolt terület a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság illetékességi területén az alábbi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket érinti: A 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelettel létesített Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság törzsterületéből Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Vörs, Főnyed, Sávoly és Szőkedencs települések. A 11112007.(XII. 27.) KvVM rendelettel létesített Nagybereki Fehér-víz természetvédelmi terület teljes terjedelmében. A 115/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel védettségében fenntartott somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi területből a Somogyvár település. (A rendeletek mellékletei tartalmazzák az érintett ingatlanok helyrajzi számait.) — A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23.§ (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. A koncesszióra jelölt területen a jelenleg rendelkezésükre álló adatok szerint láp, Ordacsehi, Fonyód, Buzsák, Táska, Somogyszentpál, Balatonfenyves és Balatonkeresztúr települések közigazgatási területén található. (A Hivatal levelében megadja az érintett területek helyrajzi számait.) — Felhívja a figyelmet arra, hogy a természetvédelmi oltalom kiterjed a nyilvántartásukban nem szereplő valamennyi forrás, láp, kunhalom, és földvár területére is! — Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet (Nkr.) alapján kihirdetésre került Natura 2000 hálózat elemei közül az alábbiakat érinti a koncesszióra jelölt területen: Balatoni Berkek HUDD10012, Belső-Somogy HUDD10008, Ordacsehi berek HUDD20036, Pogányvölgyi rétek HUDD20035, Fehérvíz HUDD20031, Balatonkeresztúri rétek HUDD20059, Boronka melléke HUDD20044, Holládi erdő HUDD20061, Kis-Balaton HUBF30003. — A rendelkezése álló adatok alapján a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a koncesszióra jelölt területen nagy kiterjedésben találhatók az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT.) 2.§ 21. pontjában meghatározott országos ökológiai hálózat övezetébe sorolt ökológiai folyosók és magterületek. — A tervezett koncessziós tevékenységgel érintett tervezési területen a Natura 2000 és a védett természeti területeken kívül találhatók még védett természeti értékek, illetve értékes természeti területek. (A védett természeti érték a Tvt. 4.§ e) pontja szerint a törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított — kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő — élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás. ősmaradvány.) — A tervezési területen a védett és Natura 2000 területeken kívül is megtalálhatók védett és fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyei. — A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság levelében részletesen ismerteti a természetvédelmi szempontból értékes területekre jellemző főbb adatokat, jellemzőket. — Tájékoztat arról, hogy, hogy a védett természeti értékek és területek alapadataival és aktuális állapotukkal a területek természetvédelmi kezelői, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Igazgatóságok) rendelkeznek, ezért javasolja, hogy a további tervezés során kerüljenek bevonásra az Igazgatóságok is. —Megállapította továbbá, hogy a tanulmány 1. számú mellékletként szereplő térképi lehatárolás nem jelöli a lápterületeket, ezért a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján készült térképet leveléhez mellékelte. 188

Balaton. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — Tájékoztat arról, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet (Kr.) 3. számú melléklet 13. pontja szerint kőolaj- és földgázkitermelés esetén a kutatófúrás, a 117. pont szerint pedig a mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel védett természeti területen és Natura 2000 területen a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. Az előzetes vizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell az Nkr. 10.§ (2) bekezdése szerinti Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a tervezett tevékenység természetre gyakorolt hatását és a várható állapotváltozásokat a fenti eljárások során állapítja meg. — A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság álláspontja szerint a tervezett konceszsziós tevékenység folytatását védett természeti területen (Nemzeti Park, természetvédelmi terület és láp) és Natura 2000 területen el kell kerülni, ezeken a területeken nem összeegyeztethető a természetvédelem érdekeivel és a kijelölés céljaival a tervezett tevékenység. — A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a bányászati koncessziós tevékenység folytatásának pályázati kiírásában az alábbi követelmények előírását kéri: —A Kr. 3. számu melléklet 13. pontja szerint kőolaj- és földgázkitermelés esetén a kutatófúrás, a 117. pont szerint pedig a mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel védett természeti terüIeten és Natura 2000 területen a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. — Az előzetes vizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell az Nkr. 10.§ (2) bekezdése szerinti Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt. Védett természeti területen — így a Nemzeti Park területén, természetvédelmi területen és láp területeken — a Tvt. 38. § (1) bekezdés a) pontja szerint a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges kutatás végzéséhez. — A Tvt. 17. § (1) bekezdés szerint a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni, a (2) bekezdés szerint a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. — A Tvt. 35. § (1) bekezdése szerint védett természeti területen tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. — A Tvt. 42. § (1) bekezdése szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. — A védett állatok oltalma érdekében a Tvt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-. táplálkozó-, költő-, pihenővagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. — A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság felhívja továbbá a figyelmet, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) kormányrendelet 3. (a környezet- és természetvédelmi hatóságként eljáró megyei kormányhivatalok különös illetékességét meghatározó) mellékletének 2. pontja szerint a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékességi területéhez tartozik.

189

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Levegőtisztaság-védelmi szempontból: a tervezett bányászati, kutatási tevékenységnek a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság illetékességi területére eső részén nem található olyan terület, illetve térrész, ahol a tevékenység nem folytatható. — Amennyiben a tevékenység során a levegő védelmérő1szóló 306/2010.(XII. 23.) kormányrendelet 22.§ (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó légszennyező forrás létesül, úgy levegővédelmi létesítési illetve, működési engedélyt kell kérni a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságtól, az engedélyezési eljárások során és azt követően a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság ellenőrzi és betartatja a levegővédelmi követelmények teljesülését. A Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a tanulmány vonatkozó részeit elfogadva a következő kiegészítéseket teszi: — A szénhidrogén termelés hatásterülete alapvetően az igénybe venni tervezett tározóban marad. A tevékenység földtani közegre gyakorolt hatása a konkrét telepítési helyek ismeretében ítélhető meg. A kőolaj- és földgázkitermelés méretmegkötés nélkül a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet szerint előzetes vizsgálat köteles. — Az előzetes és egyedi vizsgálati, valamint az engedélyezési eljárások során a nem kívánatos környezeti hatások jó előre felderíthetők, így azok megjelenése a tárolóban várhatóan elkerülhető. Jelenleg nem tartja szükségesnek a pályázati kiírásban környezetvédelmi követelményeket szerepeltetni. — A szénhidrogének kutatásának, kitermelésének jogszabályon alapuló tiltása, korlátozása a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken nincs, azonban a természeti értékek, a természeti területek állapotának, a táj jellegének megőrzése szempontjából a kitermelő és hasznosító telephelyeket lehetőség szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kívül kell elhelyezni. — Zalaegerszegen és térségében a nitrogén-dioxid (NO2) és a PM10 kadmium (Cd) koncentrációja a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöb között van (E). A PM 10 benz(a)-pirén (BaP) és egyaránt a szilárd PM10 m méret alatti koncentrációja a levegőterheltségi szint felső vizsgálati küszöbe és a vonatkozó határértékek között alakul (D). A többi felsorolt, egyéb szennyező anyag levegőterheltségi szintje nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöb értékét, ezért az „F” jelű zónába történő besorolás alá esik (43. táblázat, 44. táblázat). Az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári3 Kirendeltsége jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a településszabályozási tervről és a Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendelet (ör) 16. § (4) bekezdése szerinti, helyi védettség alatt álló természeti értéket érinthet. (A helyi szintű természetvédelmi területen védendő természeti és vízvédelmi övezetekhez tartoznak a hrsz. 097/3, 097/7, 096/1, 096/2,3, 096/6f, 094/6a, 094/3, 091/11-21, 079/1-49, 080/a,c,g,j,k,h, 083/4,6,7g, 083, 083/5a,b,g, 057, 056/1, 056/4, 050/8, 037b az ároktól keletre eső része, 039/4, 040, 08/20.) Az ör. 20 §-a szerint "Helyi szintű természetvédelmi területként kell nyilvántartani a Zala folyó és a Kis-Zala övcsatorna között húzódó természetes és természetközeli erdő- és gyeptársulásokat, vizes élőhelyeket. A helyi védelemben részesülő gyepgazdálkodás alá tartozó területeken a természetközeli gazdálkodás folytatása művelési ág változtatás nélkül kötelező.

3

A levelek rövid ismertetésekor vastag betűs településnév esetén az információk magára a településre vonatkoznak. Normál betűvel írt településnév esetében az érintett település (vagy települések) neve a bekezdés szövegében dőlt betűvel jelenik meg.

190

Balaton. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A Zala vízrendszere mentén meglévő természetes növényzetet eltávolítani részlegesen sem lehet." A Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Főjegyzője megállapítja, hogy a tanulmány Balatonberényre vonatkozóan tartalmazza a helyi védelem alatt álló és Natura 2000-es védettségű területek listáját. Balatonszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket (a battyánpusztai kastélyparkot) és védett fákat érinthet. A Hivatal levelében közli a védelem alatt álló természeti értékek helyrajzi számait. Fonyód Város Önkormányzatának Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló 30/2007. (Xll.21.) Önkormányzati rendeletével védetté nyilvánított Fonyódi-erdő (Síposhegy, Várhegy, Kossuth-erdő) helyi jelentőségű védett természeti területeket. A területek kiterjedését, helyrajzi számait a levél tartalmazza. Keszthely Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy Keszthely Város Önkormányzata Képviselőtestületének a helyi természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 11/1999. (IV. 29.) rendelete értelmében az érintett területek nem állnak helyileg védett természeti oltalom alatt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területei közé tartoznak. A Kéthelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érinthet helyi természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint országos védelem alatt álló és ökológiai folyosóként besorolt területeket érinthet. A helyi védelem alatt álló természeti értékek helyrajzi számait levelében közli. Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője arról tájékoztat, hogy Marcali közigazgatási területén helyi természetvédelmi oltalom alatt álló terület nem lett kijelölve. A HÉSZ Településszerkezeti szempontból jelentős védett parkokat. fasorokat. facsoportokat jelöl ki, melyek listáját helyrajzi számaikkal a Hivatal levelében közli. Sávoly község Önkormányzatának 7/2010. (VIII. 18.) Kt. rendeletével (HÉSZ) jóváhagyott helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem jelöl helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet. Tájékoztat arról, hogy a HÉSZ 3. számú melléklete tartalmazza a helyi jelentőségű védett természeti értékeket (Rákóczi u. fasor, Szabadság u. platánfák, Hupólagos, tölgyfa.) A Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Niklai Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi védettség alatt álló természeti értéket — a Berzsenyi-kúriát (hrsz.: 99) — érintheti. A Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a község rendezési terve 27. §-ában felsorolt, helyi védelem alatt álló természeti értékeket — pl. a település falu és utcakép jellegét meghatározó faegyedeket — érinthet. A rendezési terv mellékelt 28. §-a tartalmazza a táj- és természetvédelemre vonatkozó előírásokat, a 29. § a települési környezet védelmére vonatkozó előírásokat. A Somogyvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi védettség alatt álló természeti értéket — Pogányvölgyi-víz Természetvédelmi Területet (13/146/TT/05) — érinthet. A terület helyrajzi számait a Hivatal levelében ismerteti. A Somogyzsitfai Közös Önkormányzati Hivatal Tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Somogysámson és Szőkedencs vonatkozásában helyi védelem alatt álló természeti értékeket érinthet. A Hivatal leveléhez mellékelte a 7/2005. (II. 18.) önkormányzati rendelet (Somogysámson településrendezési terve) természet- és tájvédelemmel foglalkozó 1.1.7. fejezetét, valamint az 1. számú mellékletben felsorolt „ex lege” védett természeti értékek, az országos védelemre tervezett területek (Balatoni Nagyberek Tájvé191

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet delmi Körzet), az ökológiai hálózat által érintett területek, a helyi jelentőségű természetvédelmi területek és a helyi jelentőségű védett természeti emlékek listáját. Ugyancsak mellékelte a 20/2004. (VIII. 18.) önkormányzati rendelet (Szőkedencs Község Helyi Építési Szabályzatának tervezete) természet- és tájvédelemmel foglalkozó 26. §-át, valamint a 3. számú mellékletben felsorolt, helyi jelentőségű védett természeti emlékek listáját. A mellékletek tartalmazzák a helyrajzi számokat is. Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (ill. helyi védettség alatt álló) területet: A Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonboglár és Ordacsehi vonatkozásában, Balatonfenyves Község Jegyzője, a Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Címzetes Főjegyzője Balatonmáriafürdő, Balatonberény és Balatonkeresztúr vonatkozásában, a Balatonszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Főnyed, Szegerdő, Hollád, Tikos és Vörs vonatkozásában, Buzsák Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Garabonc Községi Önkormányzat, A Kéthelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonújlak vonatkozásában, Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sávoly vonatkozásában, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csömend vonatkozásában, az Öreglaki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Pusztakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pusztakovácsi és Táska vonatkozásában, Somogyszentpál Község Önkormányzatának Jegyzője, Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal Esztergályhorváti vonatkozásában, a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszabar vonatkozásában és a Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Zalakomár és Balatonmagyaród vonatkozásában. A kormányrendelet 1.§ (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 3.1.8. alfejezet foglalkozik. A Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya tájékoztat arról, hogy: — erdőtervezett területek esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és az ennek végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet előírásait szükséges betartani. Erdőt igénybe venni csak a hatóság előzetes engedélyével lehet. — Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges. Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatásai és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és az igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Ezért törekedni kell arra, hogy a bányá-

192

Balaton. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján szati tevékenységgel elkerüljék az üzemtervezett erdőterületeket. Amennyiben ez nem lehetséges, törekedni kell az alacsonyabb természetességi mutatójú erdők igénybevételére. — A hatóság a tanulmányban leírtakkal szemben nem emel kifogást az erdő védelmére vonatkozóan. A Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya a következő tájékoztatást adja: — A tervezett koncessziós terület jelentős része erdővel borított. Az erdők meghatározó aránya magas ökológiai értékű, jelentős hányadban természetszerű erdő besorolású, a magyarországi átlagot meghaladó minőségű és állapotú, a tájnak fontos tájképi eleme, emiatt fokozott védelemre érdemes. — Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló, többször módosított 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 78. § (1) bekezdése rögzíti, hogy erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, — gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény kivételével — kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. Ez azt jelenti, hogy a szénhidrogének megkutatásához, feltárásához, kitermeléséhez erdőt csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha az magasabb rendű célokba nem ütközik, és a tervezett tevékenység gyakorlásához a térségben más, nem erdővel fedett terület nem áll rendelkezésre. Ezért olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyekkel a kutatási és kitermelő helyek, azok kiszolgáló vezetékei, létesítményei — a gyakorlatban bevett technológiával — odébb mozgathatók. Elkerülhetetlenség esetén is törekedni kell az erdőigénybevétel minimalizálására, az igénybevétel kevésbé értékes, alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkbe vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvétlenül szolgáló földterületekre (pl. nyiladékok) való koncentrálására, kevésbé helyigényes technológiák alkalmazására. — A fenti előírásokat tovább szigorítja a 2000. évi CXII. törvény (Balaton-törvény) a 4. § (3) bekezdésében, 5., 42–44. §-aiban a hatálya alá tartozó területeken. — Az Evt. 78. § (2) bekezdése alapján az erdő igénybevételét (ideértve az erdő termelésből való kivonásán túl a szükséges vezetékek erdő rendeltetésszerű használatát akadályozó igénybevételét és csak a kutatási, építési tevékenység időtartama alatt fennálló időleges igénybevételt is), ahhoz kapcsolódóan az Evt. 40. § (3) bekezdése alapján az erdőtervmódosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, majd a szükséges fakitermelést az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján bejelenteni. Az Evt. 82. § (4) és (5) bekezdése alapján a természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén csereerdősítést kell végezni az erdő fekvése szerinti vagy azzal szomszédos település közigazgatási területén belül. Ugyancsak csereerdősítési kötelezettség keletkezik a Balaton-törvény hatálya alá tartozó erdők igénybevétele esetében a törvény 5. §-a alapján, amelynek az érintett település közigazgatási határán belül kell eleget tenni. —Az Evt. általános és speciális előírásai, közöttük a 62–63. §-ai alapján, csak olyan konceszsziós tevékenység folytatható és csak olyan technológia alkalmazható, amely az igénybevételre nem engedélyezett erdőket nem károsítja, azokra nincsen kedvezőtlen hatással, életkörülményeikben (pl. vízháztartás) az erdők fennmaradását veszélyeztető változást nem idéz elő. A Hivatal leveléhez mellékelte a vizsgálati területen található erdők elhelyezkedését és azok rendeltetését feltüntető erdészeti térképet. Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 193

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Balatonfenyves Község Jegyzője Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Főjegyzője Balatonszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Buzsák Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Fonyód Város Önkormányzatának Jegyzője Garabonc Községi Önkormányzat Keszthely Város Jegyzője Kéthelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Niklai Kirendeltsége Öreglaki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pusztakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Somogyszentpál Község Önkormányzatának Jegyzője Somogyvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Somogyzsitfai Közös Önkormányzati Hivatal Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó esetleges lokális elszennyeződésekre. Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is. Nem konvencionális szénhidrogének kutatása, termelése esetén a hidraulikus rétegrepesztések hatásaira kell fokozottan figyelmet fordítani. A Balaton területrész ÉNy-i része beleesik a vízgazdálkodási „B” zónába, míg az „A” zóna az 5 km-es körzeten belül található. A „B” zóna területén, „a 200 m3/nap mennyiséget meghaladó vízigény esetében, illetve abban az esetben, ha az 5 km távolságon belül lévő más vízhasználattal együttes vízkivétel meghaladja a 200 m3/nap mennyiséget, egyedi hatásvizsgálat kötelező.” Kiemeli, hogy „a pannóniainál idősebb korú miocén hévízrezervoárok, valamint az alaphegységi termálkarszt rezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére”. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja.

194

Balaton. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a következő információkat közli: — A területen a közcélú vízhasználat esetében a diagnoszitkai vizsgálatokat követően a következő vízbázisok védőövezete került kijelölésre: — Balatonlelle közüzemi vízmű ivóvízbázis védőidoma (Balatonlelle és Balatonboglár közigazgatási területén): célja: városi vízmű üzemelő ivóvízbázis védelme érintett kutak: össz. 7+1 db vízikönyvi szám: S. 1/463-XVII. iktatószám: 1930-1/2012-11249 védettség: nem sérülékeny védelem alá helyezett víztermelés: 100 000 m3/év — A területen a saját célú vízhasználat esetében a következő vízbázis védőövezete került kijelölésre: — Fonyód Fonyódi Ásványvíz Kft. vízbázis védőidoma: célja: Fonyód B–38 és B–35 kataszteri számú kutak vízbázisának védelme vízikönyvi szám: S. XIX/57-V. iktatószám: 8539-2/2008-9122. védettség: nem sérülékeny védelem alá helyezett víztermelés: 157m3/nap — Balatonöszöd K–13 vízbázis védőidoma: célja: Balatonőszöd K–13 jelű ásványvíz kút vízbázisának védelme érintett kutak: 1 db, helye: Balatonöszöd 043/17. vízikönyvi szám: S. XXIIV48-1. iktatószám: 9101-2/2008-9130. védettség: nem sérülékeny védelem alá helyezett víztermelés: 360 m3/nap Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 115/2009. iktatószámú határozatában a kút vizét elismert ásványvízzé minősítette. — A tanulmányban lehatárolt Balaton nevű vizsgálati terület 5 km-es határoló területen a közcélú vízhasználat esetében a következő vízbázisok védőövezetei kerültek kijelölésre: — Niklai közüzemi vízmű ivóvízbázis védőidoma: célja: Nikla községi vízmű ivóvízbázis védelme érintett kutak: 2 db (K–l, K–4) vízikönyvi szám: S. VIIV43-V. iktatószám: 4600-15/2010-10885. védettség: nem sérülékeny védelem alá helyezett víztermelés: l. sz. fúrt kút (K–l) – 12 m3/nap 3/a. sz. fúrt kút (K–4) – 108 m3/nap – Somogyvári közüzemi vízmű ivóvízbázis védőidoma: célja: Somogyvár és Somogyvámos községi vízmű ivóvízbázis védelme érintett kutak: 3 db (K–2, K–3, K–5) vízikönyvi szám: S. XIX/52-V. iktatószám: 4604-13/20l 0-1 0888. védettség: nem sérülékeny védelem alá helyezett víztermelés: 1. sz. fúrt kút (K–2) – 17 m3/nap 2. sz. fúrt kút (K–3) – 136m3/nap 3. sz. fúrt kút (K–5) – 204 m3/nap

195

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A területen a saját célú vízhasználat esetében a következő vízbázis védőövezete került kijelölésre: — Somogyvár ásványvíz palackozó vízbázis védőidoma: célja: Somogyvári ásványvíz palackozó vízbázis védelme érintett kutak: 4 db (K–4, B–7, K–8, K–9) vízikönyvi szám: S. XIX/l 95-IV. iktatószám: 1187-23/2013-12018. védettség: nem sérülékeny védelem alá helyezett víztermelés: 1. sz. kút (K–4) – 400 m3/nap 2. sz. kút (B–7) – 200 m3/nap 3. sz. kút (K–8) – 150m3/nap 4. sz. kút (K–9) – 400 m3/nap 1. sz. kút (K-4) elismert ásványvízzé („Verde” ásványvíz) nyilvánításának száma/éve: 131-2/Gyf/2009. 2. sz. kút (B-7) elismert ásványvízzé („Aqua Blue” ásványvíz) nyilvánításának száma/éve: 346-6/2010. 3. sz. kút (K-8) KEF-3505-8/2013. iktatószámú határozatával „LIBRA” néven elismert természetes ásványvíz 4. sz. kút (K-9) KEF-3506-11/2013. iktatószámú határozatával „K-9” néven elismert természetes ásványvíz — A hatósági határozattal kijelölt vízbázis védőövezetek tervdokumentációi és térképei a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízikönyvtárában megtekinthetők, illetve azokról másolat kérhető. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a bányászat, illetve a bányászati létesítmények megvalósításánál be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet előírásait. A tanulmány vonatkozó részét az Igazgatóság észrevétele alapján javítottuk. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója véleménye szerint a tanulmány részleteiben tartalmazza a tervezett koncessziós terület vízvédelmi, vízügyi értékelését. — A szénhidrogén-hasznosítás hatásterülete alapvetően az igénybe venni tervezett tárolóban marad, így a tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre, vízbázisokra nem gyakorol hatást. — A tanulmány elsősorban a hatásviselő felszín alatti tároló érzékenységét vizsgálja, a tároló terhelhetősége a telepítési hely, alkalmazott technológia függvénye, mely előzetesen nehezen becsülhető. — Megítélése szerint a szénhidrogén-termelés hatása a tárolóban várhatóan a kutak néhány km-s környezetére terjed ki, így a hatás a tároló méretéhez képest alapvetően pontszerű. — A tervezett koncessziós területeken jelenleg nem található olyan területrész (a vízműkutak szűk környezetét kivéve), ahol a tevékenység ne lenne folytatható. — A vizsgálati tanulmányban szereplő adatokon kívül a tervezett koncessziós terület kis mértékben érinti a Zalakarosi gyógyvízkutak védőidomát is. Az Igazgatóság levelében közli a védőidom határainak EOV koordinátáit. A vertikális lehatárolás: 1400–4200 m mélységköz. A kijelölésről rendelkező — 14/03981/6/2006. számú, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által kiadott határozattal módosított — a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 70110/1/2006. számú határozata a CH termelés vonatkozásában előírást nem tartalmaz, víztermelés vonatkozásában a védőidomban kút nem létesíthető. — A rendelkezésre álló háttér-dokumentációk alapján alaphegységi Zalakarosi gyógyvízkutak felszálló működését a víztároló rendszerrel összefüggésben álló kisebb gázsapkák nyomása 196

Balaton. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján biztosítja, így e védőidom környezetében a szénhidrogén-termelés hatásainak vizsgálatát a gyógyvíztermeléssel összefüggésben kell vizsgálni. — Az előzetes és egyedi vizsgálati engedélyezési eljárások során a nem kívánatos hatások megjelenése a tárolóban várhatóan elkerülhető, jelenleg nem tartja szükségesnek a pályázati kiírásban vízügyi, vízvédelmi követelményeket szerepeltetni. A 2. témakörben együttműködő szakhatóságok: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója

3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány 3.1.9. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya felhívja a figyelmet arra, hogy — a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 3–4. § alapján: 3.§ A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket — így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, kömyezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését — e védelemmel összhangban kell végezni. 4. § (1) A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása. (2) A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni. (3) A kulturális örökség elemeinek e törvény szerinti felderítése és kutatása csak e törvény rendelkezései és külön jogszabály alapján végezhető. — A Kötv. 11. § alapján „a nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.” Ezen régészeti lelőhelyeket a Kötv. 19. § (1) bekezdése szerint: „A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is, a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni." — Abban az esetben, ha nincsen mód az elkerülésre, akkor a Kötv. 19.§ (2) bekezdése alapján „A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el." Ezen régészeti feltárás költségeit a Kötv. 19. § (3) bekezdése szerint annak fedeznie, akinek az érdekében az szükségessé vált. — Amennyiben a Kötv. 7. § 20) pontja alapján a tervezett beruházás nagyberuházásnak minősül, akkor a Kötv. 231C. § (1) bekezdése alapján előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, amelynek záródokumentuma a feltárási projektterv. A Kötv. 23/D. § (2) bekezdése alapján a feltárási projektterv határozza meg a régészeti feladatellátás módját, az érintett terület régészeti jellemzőit és a várható kockázatokat. 197

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A régészeti örökséget és a műemléki értéket érintő tevékenység során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) szerint kell eljárni. — A feltárási projekttervet is tartalmazó teljes előzetes régészeti dokumentációt a Kr. 22. § (5) bekezdése szerint „azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár, vagy szakhatóságként közreműködik.” — A Kötv. 41. § (1)–(2) szerint: (1) A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról annak tulajdonosa, vagyonkezelője, használója a nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyon körébe tartozó műemlékek esetében a vagyonkezelője, használója vagy a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (Tv.) meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az Étv.-ben meghatározottak, valamint e törvény szerint köteles gondoskodni. (2) A nyilvántartott műemléki értéket, műemléket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jókarbantartási kötelezettség a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira. — A Kötv. 85/A. § (1) szerint „örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni.” — A Kr. 63. § (4) bekezdése szerint „a szakhatósági hatáskörében eljáró hatóság örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését írhatja elő a beruházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre.” Ez a kitétel különösen érvényes bányászati kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása, bányatelek megállapítása és módosítása esetén. — A Kötv. 6. § (2) és 71. § (1) alapján a koncessziós területen található régészeti lelőhelyekkel, a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyekkel, a műemlékekkel, a műemléki értékekkel, a műemléki jelentőségű területekkel, műemléki környezetekkel, és történeti tájakkal kapcsolatban adatszolgáltatási tájékoztatást ügyfélfogadási időben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tud adni, mivel ő vezeti a közhiteles nyilvántartásokat. — A régészeti feladatellátás költségeire vonatkozó hatósági árakat a Kr. 5. melléklete tartalmazza. A Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály a következő kiegészítéseket teszi: — A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre illetve műemléki területekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a nyilvántartásukból származó adatokra vonatkozó adatszolgáltatás országos illetékességgel intézményük hatásköre. A védelem alatt álló kulturális örökség elemeit tekintve az érintett objektumok listájának frissítése a konkrét engedélyeztetési folyamatok során ismételten szükséges. — A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűj198

Balaton. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján temények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgy-együttesek. — A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azok a részei, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, mint a történeti kertek, történeti tájak stb. — A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket és műemlék ingatlanokat el kell kerülni. Abban az esetben, ha az elkerülés nem lehetséges, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. — A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti valamint műemléki érintettséget vizsgálni kell, az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal már a tervezési folyamatban egyeztetni javasolt. — Az egyedi engedélyezési eljárások során a 267/2006. (XII. 20.) az MBFH-ról szóló kormányrendelet 2., 3., 4. sz. mellékletei alapján az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságnak (jelen esetben a Zalaegerszegi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya) vizsgálnia kell a tervezett beruházás kulturális örökség elemeire gyakorolt hatását. Nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében (a Kötv. 7§ 20. pontja szerinti esetekben), ha régészeti hatástanulmány még nem készült, a Kötv. 23/C. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. — Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 30 cm mélységet meghaladó földmunkával jár, a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) kormányrendelet (a továbbiakban: Övr.) 40.§ (1)–(6) bekezdései értelmében a területileg illetékes örökségvédelmi Hatóság engedélyez. — A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. §-a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és az Övr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. — Régészeti lelet előkerülése esetében a Kötv. 24. §-a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) — A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. A Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Főjegyzője megállapítja, hogy a tanulmány pontosan tartalmazza a településre vonatkozó műemlékvédelmi objektumokat. Fonyód Város Önkormányzatának Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy bár a 16/2010.(Vl.25) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat külön nem rendelkezik tárgyi koncessziós tevékenység folytatásától, az építészeti értékek helyi védelméről szóló 27/2005.(XI.2.) számú önkormányzati rendelet számos területet helyi védelem alá helyez. A Hivatal a védelem alá helyezett helyi értékű területek, műeml199

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ékek, műemléki környezetek és műemléki jelentőségű területek részletes listáját levelében közli. A táblázat a területek megnevezésén kívül feltünteti a helyrajzi számot és a terület jellegét is. Nagyrada Község Önkormányzat tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a Nagyrada Község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 8/2003. (XI. 27.) számú rendelet 15.§ (8) bekezdésében védelem alá helyezett Feketeszigetet, a Kis-Balaton területén található, 08/2 hrsz.-ú régészeti lelőhelyet. A Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal leveléhez mellékelte a község rendezési terve 26. §-át, mely ismerteti a műemléki védelem alatt álló, a műemléki környezetbe tartozó, a helyi építészeti védelem alatt álló értékek listáját, valamint a régészeti lelőhely védelmével érintett ingatlanok helyrajzi számait. A Somogyzsitfai Közös Önkormányzati Hivatal Somogysámson vonatkozásában leveléhez mellékelte a 7/2005. (II. 18.) önkormányzati rendelet (Somogysámson településrendezési terve) kulturális örökségvédelemmel foglalkozó 1.1.8. fejezetét, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt helyi értékvédelmi területek, helyi védelem alatt álló művi értékek listáját, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek helyrajzi számait, továbbá Szőkedencs vonatkozásában leveléhez mellékelte a 20/2004. (VIII. 18.) önkormányzati rendelet (Szőkedencs Község Helyi Építési Szabályzatának tervezete) a kulturális örökségvédelemmel foglalkozó 27. és a helyi érték védelmére vonatkozó 28. §ait, valamint az 1. számú mellékletet, mely a helyi védelem alatt álló épületek listáját tartalmazza és a 2. számú mellékletet, mely a régészeti lelőhelyek és a régészeti érdekű területek helyrajzi számait sorolja fel. A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Főjegyzője Fonyód Város Önkormányzatának Jegyzője Nagyrada Község Önkormányzat Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Somogyzsitfai Közös Önkormányzati Hivatal Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 3.1.7. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A konkrét telephely ismeretének hiányában érzékenységi vizsgálat nem történt. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály felhívja a figyelmet arra, hogy a termőföld védelmével kapcsolatban a 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) előírásait kell alkalmazni. A kormányhivatal földügyi igazgatási témakörében a mezőgazdasági rendeltetésű földterületekre vonatkozóan rendelkeznek illetékességgel és hatáskörrel, melybe az erdő és a kivett művelési ágban nyilvántartott területek nem tartoznak.

200

Balaton. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A termőföldet érintő időleges vagy végleges igénybevétel megkezdése előtt az úgynevezett más célú hasznosításra vonatkozó engedélyt be kell szerezni. A más célú hasznosítás iránti kérelmet egy járási illetékességi területét érintően az adott járási hivatalhoz, több járás illetékességi területét érintő beadványokat a megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz kell benyújtani a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) kormányrendelet 24. § a) pontja alapján. A járási hivatalok illetékességi területét a 373/2014. (XII. 31.) kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza. — A bányászati tevékenység, a bányászati tevékenységet megelőző kutatások, ha azok termőföldet érintő más célú hasznosításnak minősülnek a kormányhivatal földvédelmi feladatkörében hozott hatósági engedélyéhez kötött. Ez alól kivétel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 38. § (2) bekezdésében leírt tevékenység, mely szerint: „A geofizikai mérések elvégzése nem minősül az ingatlan külön törvény szerinti ideiglenes más célú hasznosításának.” — A termőföld igénybevétele nagyobb területi egység esetében csak ütemezetten történhet. — A más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal be kell jelenteni az ingatlanügyi hatósághoz a Tfvt. 10/A § (2) bekezdése értelmében. — A más célú hasznosításra engedélyezett területeken, a más célú hasznosítás megkezdéséig a művelési kötelezettség teljesítését biztosítani kell a Tfvt. 5. § (3) bekezdése alapján. — A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani és a földvédelmi járulékot, valamint bírságot be kell fizetni a Tfvt. 16.–17. § szerint. — A kutatási és bányászati tevékenységgel érintett területek tulajdonosai, a termőföldek használói az ingatlanügyi hatóság ingatlan-nyilvántartási és földhasználati adatbázisából lekérdezhetők. Tájékoztat azonban, hogy a földhasználók adataira vonatkozó adatigény teljesítésére az ingatlanügyi hatóság nem jogosult. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 99. § (1a) bekezdése szerint ilyen jellegű adatszolgáltatást — a földügyért felelős miniszter által jóváhagyott egyedi megállapodás alapján — a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv teljesíthet. A szolgáltatás előfeltétele, hogy a kérelmező igazolja, hogy az adatok megismerése jogszabályban meghatározott feladata ellátásának teljesítéséhez szükséges. A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII.) kormányrendelet 5. § alapján a Kormány földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként a FÖMI-t jelölte ki. A Tanulmány szövegét a Hivatal észrevétele alapján módosítottuk. Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Földmérési és Földügyi Osztály megállapítja, hogy a tervezett tevékenység Zala megyére kiterjedően 9 településen termőföldterületeket érint, ezért az előirányzott kutatására és kitermelésére irányuló munkálatok a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) hatálya alá tartoznak. — A Tfvt. 10. § (1) bekezdése értelmében ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Termőföld más célú hasznosításának minősül többek között a fvt. 9 § (1) bekezdésének a) pontja szerint a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik. A termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni a Tfvt. 11. § (1) szakasza alapján. Továbbá ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdésében foglaltak értelmében átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg 201

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Az érintett termőföldek minőségének figyelembevételéhez a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságtól, a Járási Hivatal Földhivatali Osztályától a törzskönyvi nyilvántartásból adatszolgáltatás kérhető. — Fentiek és a Tfvt. 8. §-ban foglaltak figyelembevételével a tervezett engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzését, létesítmény elhelyezését, jogosultság gyakorlását lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével lehet megvalósítani. Továbbá a munkálatok során figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tevékenység ne akadályozza. A Tfvt. 8. § (3) bekezdésében előírtak szerint amennyiben a földhivatal a külfejtéses bányászati tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásban szakhatóságként működik közre meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelmet olyan településen fekvő termőföldre nyújtották be, amelynek külterületén lévő földrészletek összterületének több mint 25%-ára a bányatelek jogi jelleg be van jegyezve az ingatlannyilvántartásban. — Fentiek alapján a vizsgálati dokumentációban foglaltak ellen — a felsorolt feltételekre való figyelemfelhívással — termőföldvédelmi szempontból nem emel kifogást. — A tényleges munkálatok megkezdése előtt az érintet ingatlanok fekvése szerinti, területileg illetékes Járást Hivataltól szakhatósági állásfoglalást, illetve a más célú hasznosítást megelőzően más célú hasznosítási engedélyt kell kérni. A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Földmérési és Földügyi Osztály

5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében 9 ásványvízzé és 15 gyógyvízzé minősített kút található, mely utóbbiak esetében a természetes gyógytényező érintettsége fennállhat. A Hivatal által elküldött adatok alapján a tanulmány táblázatát kiegészítettük. (A fennmaradt eltérések az 5 km-es körzet eltérő értelmezéséből adódnak.) Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

202

Balaton. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

6. Nemzetvédelem A Korm. rendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala tájékoztatást ad arról, hogy a kijelölt vizsgálati terület két települése közigazgatási területén HM vagyonkezelésű, honvédelmi rendeltetésű ingatlanok találhatóak. Ezek az 1993/XLVIII. törvény 49.§ 16. pontja értelmében kivett területnek minősülnek, ezért területüket a további koncessziós tevékenység folytatásából kizárja. A Hivatal levelében ismerteti az érintett ingatlanok helyrajzi számait. A levél az MBFH irattárában tekinthető meg. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal

7. Településrendezés A Korm. rendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége véleménye szerint a tervezett koncessziós tevékenység nem felel meg a helyi építési szabályzatnak, mert a településszabályozási tervről és a Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 16. § (8) bek. szerint "A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, illetve a helyi jelentőségű természetvédelmi területen belül — 10 m-nél magasabb építmények nem építhetők (BTSZ 23.§ (1) g) pont) — egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvények csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el (BTSZ 23.§ (1) f) pont) — új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetni, károsítana." Fonyód Város Önkormányzatának Jegyzője a tervezett kutatási tevékenységgel kapcsolatban azt kéri, hogy Fonyód város közigazgatási területén — különös tekintettel a beépítésre szánt területekre vonatkozóan — a szénhidrogén kutatási tevékenység tervezése során a koncesszióval rendelkező egyeztessen Fonyód Város Önkormányzatával, a tevékenység végzéséről mind a helyszínek, mind a kutatási tevékenység időbeni meghatározása miatt. Keszthely Város Jegyzője a következő tájékoztatást adja: — Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Keszthely Közigazgatási Területének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 32/2009. (X. 15.) rendelete (KÉSZ) és Szabályozási Terve alapján a megkeresés tárgyával érintett terület változó övezeti besorolású (mezőgazdasági Má-gy, védett, illetve védelmi erdő E-v, vízgazdálkodási V-3, Különleges beépítésre szánt K-10-k,id, természetközeli terület Tk-n jelű) ingatlanokat érint,

203

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet melyek — kivéve a K-10-k,id jelű területet — beépítésre nem szánt területen helyezkednek el. — A Szabályozási terv az érintett terület egy részét illetően „nyilvántartott országos ásványvagyon” terület, ásványi nyersanyag kutatási területet azonban a szabályozás nem tüntet fel. — A HÉSZ 22. § (7) bekezdése rendelkezik a település bányatelkeiről, illetve bányászatáról. A bekezdés c) pontja alapján „a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területben, továbbá a lápterületeken a bányászati tevékenységet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezései szerint kell folytatni”. A nemzeti park érintettsége szinte teljes egészében érinti a véleményezendő területet. A Natura 2000 jelű védettség szintén teljes egészében érinti a véleményezendő területet. — A tevékenység során figyelemmel kell venni, hogy a területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek, továbbá régészeti érdekű területek vannak. A lelőhellyel érintett területek listáját a Szabályzat tartalmazza. — Általános környezetvédelmi követelmény, hogy a beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek használati módját lehetetlenné teszik (KÉSZ 25. § (1) bekezdés). — Fentieken túl és elsősorban a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról rendelkezései az irányadóak. Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztatásul közli, hogy Marcali Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013. (VI.28.) Kt. rendeletével (HÉSZ) jóváhagyott, helyi építési szabályzat és szabályozási terve alapján: — 43.§ (12) bekezdés: „A szénhidrogén bányatelekre eső erdőterületen a szénhidrogén kutatás és kitermelés építményei elhelyezhetők." — 44.§ (2) bekezdés: „A szénhidrogén bányatelekre eső mezőgazdasági területen a szénhidrogén kutatás és kitermelés létesítményei elhelyezhetők." A Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Niklai Kirendeltsége véleménye szerint a tanulmányban jelzett tevékenység nem eléggé definiált ahhoz, hogy a helyi építési szabályzatnak való megfelelés megállapítható legyen. A Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a Sármellék Önkormányzat 3/2003. (III. 14.) rendelet 26. § (8) bekezdése értelmében a község területén bányászati tevékenység nem folytatható és nem kezdeményezhető. Az alábbi települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: A Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonboglár és Ordacsehi vonatkozásában, Balatonfenyves Község Jegyzője, a Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Címzetes Főjegyzője Balatonberény, Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő vonatkozásában, a Balatonszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Balatonszentgyörgy, Főnyed, Szegerdő, Hollád, Tikos és Vörs vonatkozásában, Buzsák Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Garabonc Községi Önkormányzat, a Kéthelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kéthely és Balatonújlak vonatkozásában, Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csömend vonatkozásában, az Öreglaki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, 204

Balaton. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Pusztakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pusztakovácsi és Táska vonatkozásában, Somogyszentpál Község Önkormányzatának Jegyzője, a Somogyvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Somogyzsitfai Közös Önkormányzati Hivatal Somogysámson és Szőkedencs vonatkozásában, Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal Esztergályhorváti vonatkozásában, a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszabar vonatkozásában és a Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Zalakomár és Balatonmagyaród vonatkozásában A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonfenyves Község Jegyzője Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Címzetes Főjegyzője Balatonszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Buzsák Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Fonyód Város Önkormányzatának Jegyzője Garabonc Községi Önkormányzat Keszthely Város Jegyzője Kéthelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Niklai Kirendeltsége Öreglaki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pusztakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Somogyszentpál Község Önkormányzatának Jegyzője Somogyvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Somogyzsitfai Közös Önkormányzati Hivatal Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala tájékoztat arról, hogy a „Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálata” nevű dokumentummal kapcsolatban hajózási és vasúti közlekedési szempontból észrevétel nem merült fel.

205

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy a vizsgálati terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket érinti, ezért a tervezett koncessziós tevékenységhez abban az esetben járul hozzá, ha Balatonkeresztúr repülőtér és Sármellék–Balaton 16/34 megadott EOV középponti koordinátáitól számított, 5000 m sugarú körön belüli kutatásokat az illetékes bányakapitányságon keresztül a Légügyi Hivatalnál külön engedélyeztetik. A repülőterek középponti EOV koordinátái a Hatóság levelében megtalálhatók. A Somogy Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya a következő észrevételeket teszi: — Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Az országos és helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint a közutak forgalom biztonsági, fenntartási, üzemeltetési, állagmegóvási feladatainak ellátása a közút kezelőjének feladata. — A vizsgálati tanulmány 44. ábrája értelmében az M7-es autópálya, 7. sz. fkl. út, 61. sz. fkl. út, 65. sz. fkl. út, 67. sz. fkl. út és 68. sz. fkl. út, valamint a 6707. sz., 6711. sz., 6505. sz. és a 6514. sz. mellékutak Somogy megyei szakaszának kezelője a Magyar Közút Zrt. Somogy Megyei Igazgatósága, míg e területen érintett helyi közutak esetében az adott települési Önkormányzatok. — A közutak fejlesztési terveiről adatszolgáltatást a Magyar Közút Zrt. Somogy Megyei Igazgatósága, valamint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ nyújthat. A Zala Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya a következő információkat adja: — A vizsgálati terület Keszthely Város közigazgatási területére vonatkozóan a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. „76 sz. főút 7,26–10,1 km szelvények közötti szakasz burkolat megerősítése, és a 71. számú főút bekötése új nyomvonalon (Keszthely, Fenékpuszta elkerülő út I. ütem)” építési engedélyével rendelkezik. A tárgyi út megvalósításával és egyéb más országos közúti fejlesztésekkel érintő kérdésekben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Közlekedésfejlesztési és Koordinációs Központ véleményét szükséges megkérni, melyet az eljárás során kérek figyelembe venni. Az országos közutakat érintő egyéb kérdésekben (üzemeltetés, fenntartás) javasolja a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel történő egyeztetést, ill. a települési Önkormányzatok véleményeinek figyelembe vételét. — A közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988. évi I. törvény 42/A§ (1) szerint: A közútkezelőjének hozzájárulása szükséges a) külterületen a kö5zút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és f6útvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez. A 8. témakörben együttműködő szakhatóságok: Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala 206

Balaton. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Somogy Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály Zala Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály

9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyon-gazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott.

207


Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa

2. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO2eq: széndioxid-egyenérték – az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dT: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dZ: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1018 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület 208

Függelék FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (109 J) GVV: gáz-víz viszony (m3/m3) GW: Gigawatt (109 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány mAf: Adriai tenger feletti magasság mBf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja 2012.04.01-től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (106 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1015 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1012 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték – szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = 11 630 kW TEN-T: Transzeurópai közlekedési hálózat TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: formáció T: tagozat Q: kvarter Pl: pliocén Pa2: felső-pannóniai Pa1: alsó-pannóniai Pa: pannóniai Ms: szarmata 209

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mb: badeni Mk: kárpáti Mo: ottnangi Me: eggenburgi Mi: miocén Ol: oligocén K: kréta J: jura T3: felső-triász T2: középső-triász T1: alsó-triász T: triász Mz: mezozoikum P: perm C: karbon D: devon S: szilur O: ordovícium Cm: kambrium Pz: paleozoikum OPz: ópaleozoikum.

210

Függelék 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége (Forrás: TEiR (KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika))

Település

Járás

Fonyódi járás összesen Balatonboglár Fonyódi Balatonfenyves Fonyódi Buzsák Fonyódi Fonyód Fonyódi Lengyeltóti Fonyódi Ordacsehi Fonyódi Öreglak Fonyódi Somogyvár Fonyódi Keszthelyi járás összesen Esztergályhorváti Keszthelyi Keszthely Keszthelyi Sármellék Keszthelyi Zalavár Keszthelyi Marcali járás összesen Balatonberény Marcali Balatonkeresztúr Marcali Balatonmáriafürdő Marcali Balatonszentgyörgy Marcali Balatonújlak Marcali Csömend Marcali Főnyed Marcali Hollád Marcali Kéthely Marcali Marcali Marcali Nikla Marcali Pusztakovácsi Marcali Sávoly Marcali Somogysámson Marcali Somogyszentpál Marcali

Lakónépesség, 2011 (fő)

33785 5736 1803 1283 4793 3050 814 1556 1796 49421 431 20619 1847 912 34472 1116 1569 643 1628 469 294 82 237 2263 11736 717 843 495 748 788

Terület, 2011 (km2)

645,4 32,0 51,9 59,7 53,6 39,6 22,6 20,7 53,0 535,9 16,7 76,0 35,4 31,1 904,2 26,1 21,1 26,8 23,7 10,8 8,7 5,7 8,2 49,1 104,4 23,4 43,4 26,8 21,8 29,0

Népsűrűség, 2011 (fő/km2)

52 179 35 22 90 77 36 75 34 92 26 271 52 29 38 43 75 24 69 43 34 14 29 46 112 31 19 18 34 27

Öregedési index, 2011 (%)

Az általános iskola nyolcadik évfolya-mát elvégzők aránya, 2011 (%)

115,0 149,8 151,1 186,6 153,1 90,4 142,3 53,6 68,4 118,4 114,0 128,0 119,2 121,3 105,0 248,1 197,3 170,0 133,0 275,0 61,8 75,0 207,7 133,2 108,9 71,9 61,8 71,9 56,4 49,7

28,7 24,3 27,6 34,8 21,8 32,1 31,7 35,4 36,2 22,5 42,3 20,3 26,9 34,5 32,1 27,4 24,7 25,2 31,0 36,1 41,9 55,1 45,3 30,0 25,3 42,0 38,5 35,2 37,4 41,8

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

23,3 19,9 21,4 25,9 20,2 24,5 31,1 21,7 21,7 22,6 22,5 18,9 29,2 29,8 22,0 23,1 22,6 19,8 23,9 27,9 26,5 11,5 20,6 26,1 22,2 20,2 18,9 24,0 17,5 18,0

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

24,2 31,9 27,9 16,4 31,3 20,4 18,9 13,9 13,8 28,3 16,1 32,2 21,6 15,9 21,2 27,5 31,1 30,3 26,5 21,2 9,2 7,7 11,7 18,0 28,1 11,5 12,4 13,0 9,1 7,8

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

10,7 14,5 13,7 5,9 17,8 7,6 6,3 5,4 9,1 15,6 3,2 19,8 5,4 5,3 8,2 12,7 12,0 17,8 8,1 5,1 2,2 5,1 4,5 5,7 12,2 3,6 3,9 6,5 4,0 2,3

Aktivitási arány, 2011 (%)

42,7 44,4 40,3 37,6 44,8 42,3 40,9 33,6 40,0 46,1 46,9 46,1 47,8 42,2 41,0 39,3 44,5 45,1 44,9 40,7 32,3 35,4 36,7 43,8 47,9 33,3 32,1 36,8 27,5 27,5

Munkanélküliségi ráta, 2011 (%)

15,7 15,0 14,0 14,3 12,1 10,8 11,7 13,4 19,9 10,8 27,2 10,1 11,9 11,4 13,1 15,9 12,3 12,1 12,3 9,4 8,4 20,7 41,4 14,4 8,7 34,3 15,9 15,4 22,3 20,3

Egy lakosra jutó jövedelem, 2011 (Ft/fő)

563769 645800 734721 534655 764371 507356 466266 423878 510551 658252 394426 700028 590319 480373 546411 558773 627200 725334 615130 639249 382386 392809 240165 531958 713631 305109 373273 466618 269773 255004

A cigány A német népesség népesség aránya, 2011 aránya, 2011 (%) (%)

3,9 0,1 1,3 1,4 1,2 8,3 1,7 13,8 8,1 1,6 13,7 0,6 3,3 3,0 8,0 1,0 0,0 0,0 2,6 1,9 1,4 4,9 18,6 6,0 3,4 6,0 3,4 10,9 35,3 27,7

211

2,7 2,5 3,3 3,7 3,7 2,4 6,9 0,7 1,8 3,6 7,4 2,1 1,8 1,6 2,3 8,2 3,6 3,7 3,4 5,3 2,7 3,7 2,5 1,2 1,1 2,6 0,7 5,1 3,9 1,6


Település

Járás

Szegerdő Marcali Szőkedencs Marcali Táska Marcali Tikos Marcali Vörs Marcali Nagykanizsai járás összesen Balatonmagyaród Nagykanizsai Garabonc Nagykanizsai Nagyrada Nagykanizsai Zalakomár Nagykanizsai Zalaszabar Nagykanizsai Tapolcai járás összesen Badacsonytomaj Tapolcai

212

Lakónépesség, 2011 (fő)

210 251 402 113 412 78252 441 707 450 2965 553 34256 2135

Terület, 2011 (km2)

5,5 18,7 26,0 3,4 22,7 907,9 31,5 18,6 12,9 54,9 17,0 540,3 32,7

Népsűrűség, 2011 (fő/km2)

39 13 16 34 18 86 14 38 35 54 33 63 65

Öregedési index, 2011 (%)

Az általános iskola nyolcadik évfolya-mát elvégzők aránya, 2011 (%)

55,1 287,0 77,1 76,9 149,0 104,7 229,3 93,5 176,7 66,0 136,8 115,5 191,7

40,6 47,3 45,6 57,4 37,2 29,2 38,1 37,9 39,0 41,6 36,2 24,7 24,8

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

20,6 18,4 16,7 15,7 26,7 21,3 24,8 22,2 26,2 16,9 24,8 26,1 27,5

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

8,3 10,6 9,4 3,7 16,8 26,5 15,0 17,4 17,9 12,3 17,5 25,6 26,8

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

0,6 2,9 2,5 0,9 5,3 11,2 6,4 5,9 5,3 3,0 4,6 11,5 11,8

Aktivitási arány, 2011 (%)

40,0 33,9 28,1 49,6 39,1 46,5 38,3 40,3 42,2 32,5 44,8 45,8 48,3

Munkanélküliségi ráta, 2011 (%)

46,4 8,2 26,5 46,4 13,0 11,4 7,1 14,0 2,1 20,0 13,3 12,2 10,0

Egy lakosra jutó jövedelem, 2011 (Ft/fő)

279572 437162 265718 237406 528067 748089 584192 445780 631211 369307 604409 686691 694119

A cigány A német népesség népesség aránya, 2011 aránya, 2011 (%) (%)

33,3 0,0 26,1 26,5 1,9 3,1 0,0 19,9 11,8 14,8 3,1 1,4 0,0

2,9 2,0 0,0 0,0 6,6 1,5 2,5 4,4 4,9 1,0 2,2 1,6 1,8

Függelék 4. függelék. Helyi védettség alatt álló természeti értékek Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

Név

Törzs-könyvi szám

Megye

Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Balatonberényitemető

13/170/TT/00

Somogy

Balatonberény

TT

0

0

2000

Balatonberényi zsidó temető

13/171/TT/00

Somogy

Balatonberény

TT

0

0

2000

Bartók Béla utcai szelídgesztenyefa

13/169/TE/04

Somogy

Balatonberény

TE

0

0

2004

Csicsergő-félsziget

13/83/TT/96

Somogy

Balatonberény

TT

1,55

0

1996

Kossuth téri tölgyfa és gesztenye fasor

13/168/TE/04

Somogy

Balatonberény

TE

0

0

2004

Balatonboglári Bárány-kúria parkja

13/127/TT/04

Somogy

Balatonboglár

TT

0

0

2004

13/134/TT/04

Somogy

Balatonboglár

TT

5,81

0

2004

13/135/TT/04

Somogy

Balatonboglár

TT

2

0

2004

13/136/TT/04

Somogy

Balatonboglár

TT

3,26

0

2004

Feketefenyő véderdő

13/30/TT/77

Somogy

Balatonboglár

TT

7,57

0

1977

Kápolnák környéke

13/31/TT/77

Somogy

Balatonboglár

TT

1,13

0

1977

13/139/TE/04

Somogy

Balatonfenyves

TE

0

0

2003

13/185/TE/09

Somogy

Balatonkeresztúr

TE

0

0

2009

Battyán-pusztai vadkörtefák

13/53/TT/83

Somogy

Balatonszentgyörgy

TE

0

0

1983

Fonyódi-erdő

13/10/TT/58

Somogy

Fonyód

TT

19,52

0

1958

Hunyady-kastély parkja

13/172/TT/05

Somogy

Kéthely

TT

11,65

0

2005

Kéthelyi fák, fasorok

13/174/TE/05

Somogy

Kéthely

TE

0

0

2005

Kéthelyi Természetvédelmi Terület

13/173/TT/05

Somogy

Kéthely

TT

0

0

2005

Lengyeltóti védett fák, fasorok

13/124/TE/04

Somogy

Lengyeltóti

TE

0

0

2004

Lengyeltóti védett terület

13/110/TT/04

Somogy

Lengyeltóti

TT

12,98

0

2004

Béke park

13/69/TT/85

Somogy

Marcali

TT

3,4

0

1985

Balatonboglári Kislaki-kastély parkja Balatonboglári Landor-tó és környezete Balatonboglári Temető-domb és plébánia kertje

Balatonfenyvesiplatán (Közép u. 149.) Balatonkeresztúr, Szőlőhegyi gesztenyefa

213

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Ebből fokozottan védett (ha)


Név


Megye

Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Marcali, Boronkaipatak völgye

13/107/TT/03

Somogy

Marcali

TT

0

0

2003

Marcali, Gyótapusztai legelő

13/108/TT/03

Somogy

Marcali

TT

5,88

0

2003

Marcali, Kossuth utcai téglagyár

13/109/TT/03

Somogy

Marcali

TT

0

0

2003

Szabadság park

13/68/TT/85

Somogy

Marcali

TT

1,88

0

1985

Sávolyi védett fák, fasorok

13/128/TE/04

Somogy

Sávoly

TE

0

0

2004

Brézai-erdő

13/58/TT/83

Somogy

Somogyvár

TT

51,3

0

1983

Somogyvári Máriapuszta

13/145/TT/05

Somogy

Somogyvár

TT

72,53

0

2005

Somogyvári Pogányvölgyi-víz TT

13/146/TT/05

Somogy

Somogyvár

TT

95,75

0

2005

Somogyvári védett fák, fasorok

13/147/TE/05

Somogy

Somogyvár

TE

0

0

2005

Széchenyi-kastély parkja

13/59/TT/83

Somogy

Somogyvár

TT

29,5

0

1983

13/179/TE/04

Somogy

Szőkedencs

TE

0

0

2004

13/178/TE/04

Somogy

Szőkedencs

TE

0

0

2004

Szőkedencs, Fő utcai páfrányfenyő

13/180/TE/04

Somogy

Szőkedencs

TE

0

0

2004

Temetődombi hársfa

13/64/TE/85

Somogy

Szőkedencs

TE

0

0

1985

Balaton múzeum kertje

19/118/TT/99

Zala

Keszthely

TT

0,49

0

1999

19/114/TE/99

Zala

Keszthely

TE

0

0

1999

19/113/TE/99

Zala

Keszthely

TE

0

0

1999

Csapás utcai fekete fenyő fasor

19/115/TE/99

Zala

Keszthely

TE

0

0

1999

Deák 16., 57. PATE udvar

19/119/TT/99

Zala

Keszthely

TT

0

0

1999

Deák Ferenc utcai vadgesztenye fasor

19/111/TE/99

Zala

Keszthely

TE

0

0

1999

Erzsébet királyné utca 30. szám alatti platánfa

19/117/TE/99

Zala

Keszthely

TE

0

0

1999

Feketefenyő fasorok

19/40/TT/63

Zala

Keszthely

TE

28,25

0

1963

Szőkedencs, Fő utca 139. szám alatti platánfa Szőkedencs, Fő utca 18. szám alatti platánfa

Bercsényi Miklós utcai vadgesztenye fasor Béri Balogh Ádám utcai vadgesztenye fasor

214

Függelék Ebből fokozottan védett (ha)


Név


Megye

Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Georgikon u. DÉDÁSZ telep platánfája

19/121/TE/99

Zala

Keszthely

TE

0

0

1999

Helikon park

19/37/TT/60

Zala

Keszthely

TT

17,1

0

1960

Keszthelyikastélypark TT

178/TT/85

Zala

Keszthely

TT

7,96

0

0

Keszthelyi-láp

19/108/TT/99

Zala

Keszthely

TT

0

0

1999

19/127/TE/99

Zala

Keszthely

TE

0

0

1999

19/157/TT/11

Zala

Keszthely

TT

24,97

0

2011

Kossuth Lajos utca

19/110/TE/99

Zala

Keszthely

TE

0

0

1999

Pethe F. Kollégium Jubileumi park, botanikus kert

19/120/TT/99

Zala

Keszthely

TT

13,27

0

1999

Szent Miklós temető

19/112/TT/99

Zala

Keszthely

TT

6,27

0

1999

Tapolca utcai japánakác fasor

19/116/TE/99

Zala

Keszthely

TE

0

0

1999

Vadgesztenyefasor (Keszthely és Fenékpuszta között)

19/39/TT/60

Zala

Keszthely

TT

14,37

0

1960

Várkert

19/109/TT/99

Zala

Keszthely

TT

0,42

0

1999

Ormándi kastélypark

19/43/TT/81

Zala

Zalakomár

TT

4,47

0

1981

Keszthely, Madách utcai vadgesztenye fasor Keszthely, Történelmi Kastélypark

215

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 5. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény

ZI–345 ZI–141 VSAV–2 MI–82 MI–81 MI–80 MI–79 MI–64 MI–61 MI–6/2 MI–6/1 MI–50 MI–5/2 MI–5/1 MI–49 MI–48 MI–41 MI–4/2 MI–4/1 MI–3/2 MI–3/1 MI–26/A MI–26 MI–25 MI–24 MI–23 MI–22/A MI–22 MI–21/A MI–2 MI–19 MI–18 MI–17 MI–15 MI–14 MI–13 MI–12 MI–11 MI–10 MI–1/A MI–1 GA–60 GA–58 GA–56 GA–52 GA–51 GA–5 GA–47 GA–42/A GA–40 GA–4 GA–38 GA–37 GA–36 GA–35 GA–30 GA–3 GA–29 GA–28 GA–27 GA–24

216

Megrendelő

Dátum

MOL Rt. MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

2001 1982 1978 1993 1993 1993 1993 1987 1987 1983 1982 1986 1982 1981 1986 1986 1986 1981 1981 1981 1981 1985 1985 1985 1985 1985 1983 1983 1983 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1981 1981 1991 1991 1991 1991 1990 1979 1990 1987 1987 1979 1987 1987 1987 1987 1982 1979 1981 1981 1981 1981

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

MBFH szolgáltatott, T.20668 MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

AD.2379 (digitális terepi adat)

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott AD.2379, AD.2329 (digitális terepi adat)

MBFH szolgáltatott

Függelék Szelvény

GA–21 GA–20 GA–2 GA–18 GA–17 GA–16 GA–14 GA–13 GA–12 D–4/G/A D–4/G D–3/F D–3/D

Megrendelő

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) COASTAL CHL–96–20 Co.

Dátum

1979 1979 1979 1979 1979 1979 1979 1979 1979 1982 1982 1979 1979 1996

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

AD.2379 (digitális terepi adat)

T. 17734

6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Balaton, CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: ”A”: adat, mérési eredmény; ”E”: értékelés, értelmezés, jelentés; ”T”: terv; ”P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; ”S”: regionális, értékelés, tanulmány; "-" Adattári jel: T. 23147 2008: Balaton-II. kutatási terület 3D szeizmikus mérések. (4 db CD, 2 db DVD, 1 db DLT kazetta). — Tricon Geophysics Inc., Aspect Energy LLC., T. 22111, ”A” 2008: Befejező jelentés a Tamási 2D szeizmikus mérésekről 2008.03.06. 1-7 vonal, Igal-II. –szénhidrogénkutatási terület. (5 db DVD). — GES Kft., Winstar Magyarország Kft., T. 22104, ”A” 2009: Balaton I-II szénhidrogén-kutatási területen MÜT módosítás a kőolaj-, és földgázkutatás engedély meghosszabbítása ügyében. T.D. 8913, I., ”T” 2010: A MOL 2010. évi kutatási MÜT-je a Pécsi Bányakapitányság illetékességi területére vonatkozóan Szőkedencs, Sávoly, Vízvár, Heresznye területekre, a MOL mezőfelhagyási-céltartalék képzésének tervezete a 2010. évre. T.D. 9155, I., ”T” 2010: Befejező jelentés a Tatárvár-3D szeizmikus mérésről. (Buzsák, 1 DVD, 1 HP LTO1 kazetta). — Acoustic Geophysical Services Ltd., Magyar Horizont Energia Kft., T. 22105. ”A” 2014: Balaton I.-II. szénhidrogén-kutatási zárójelentés. — MHE, T. 23191, ”E” BALÁZS E.-NÉ, BALÁZSNÉ PAPP K., ESZES I.-NÉ, KRUSOCZKI T. GY., NÉMETH A., SZABÓNÉ LÁSZLÓ A., SZENTGYÖRGYI K.-É, TOMCSÁNYI T. ET AL. 2013: Zárójelentés a 133. Bázakerettye kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ 1 CD, Barlahida 3D (I-II. ütem); Lovászi 3D (I-II ütem (LovásziPetisovce)); Budafa 3D; Ortaháza-Ny-6; Vétyem-I, -I/H; Tormafölde-1; Tófej-1; Bak-D-1, -DNy-1; SávolyDK-12, -DK-12ST fúrások; Barlahida radiometriai mérés). — MOL Nyrt., T. 23147, ”E” BÍRÓ I., HORVÁTH F., KÁDI Z., KOROKNAI B., MUSITZ B., TÓTH T., WÓRUM G. 2012: Kutatási zárójelentés az Igal II. kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletekről, és azok eredményeiről. (Nak-1 fúrás; Tamási 2D - 6-os, -7-es vonal; Lajoskomárom 2D - Lk-01-07, -10, -11 vonal; + Határozat; + 1 CD). — Pelsolaj Kft., T. 22634, ”E” FÜRCHT LIPÓT, PÁLFI S., DOBOS T., REITLI Z. 2011: Sávoly-DK telep EOR olajminta (Enchanced Oil Recory kőolajkihozatal-növelő művelési eljárás). — MOL Nyrt., T. 22838, ”S” TÓTH I. 2010: HHE-Buzsák-1 jelű kút szénhidrogén-kutatófúrás mélyítéshez létesítési engedély dokumentáció Balaton I-II. kutatási területen. T.D. 8995, I., ”T”

217

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Balaton, CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1995: Területzáró jegyzőkönyv EMFRSZ mérésekről Sávoly-DK (geofizika). — GES Kft., T. 20373, ”A” 1996: Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of Coastal Hungary Ltd. for the year 1996. (Igal, Nagykónyi, Dalmand, Nak, Magyaratád, szénhidrogén). — Coastal Hungary Ltd., T. 19053, ”A” 1997: Területzáró jegyzőkönyv EMFRSZ mérésekről. A kutatási terület elnevezése: Sávoly (geofizika). — GES Kft., T. 19814, ”A” 1997: Területzáró jegyzőkönyv VED mérésekről. A kutatási terület elnevezése: Sávoly (geofizika). — GES Kft., T. 19813, ”A” 1998: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálatnak a Coastal Magyarország Kft. 1997. évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of Coastal Hungary Ltd. for the year 1997. (Dalmand, Lajoskomárom, magyar és angol nyelven. — Coastal Magyarország Kft., T. 18951, ”E” 1999: 1993-1999. évi FRSZ mérések helyszínrajzai és digitális adatai. Battonya-Pusztaföldvár-K: Nagybánhegyes; Battonya-Pusztaföldvár-DNy; Miske-Jánoshalma; Paleogén medence DNy-i része: Mogyoród, Monor; Kismarja-Bagamér; Ózdi medence: Fedémes; Celldömölk Vasi Hegyhát; Öttömös-K; Ásotthalom-É-Domaszék-Ruzsa; Tóalmás-Szentlőrinckáta; Tarany-Vízvár-É; Sávoly-DK kutatási területek (+5 floppy). —MOL Rt., T. 21260, ”A” 1999: Szeizmikus feldolgozási jelentés Marcali-3D kutatási területről (geofizika). — GES Kft., T. 19782, ”A” 2000: Jelentés a Magyar Földtani Hivatal részére a Coastal Magyarország Kft. 2000. évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of Coastal Hungary Ltd. for the year 2000. (Igal). — Coastal Magyarország Kft., T. 20091, ”E” 2001: Jelentés a Magyar Földtani Hivatal részére az El Paso Magyarország Kft. 2001. évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of El Paso Hungary LTD. for the year 2001. (Törökkoppány 1., szénhidrogén). — El Paso Magyarország Kft., T. 20479, ”E” 2003: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az El Paso Magyarország Kft. 2003. évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of El Paso Hungary Ltd. for the year 2003. a Törökkoppány 1. gázkút és…… — El Paso Magyarország Kft., T. 21122, ”E” 2004: Blue Topaz Prospect. Inke License Hungary (Marcali 3D). 2003-2004. (+ 1 CD). — Blue Star '95 Kft., Gemstone Kft., T. 21361, ”E” 2006: Összefoglaló a 2005. évi kutatási tevékenységről az Inke koncessziós területen. (Marcali BT-9. jelű fúrás=BlueTopaz-9 szénhidrogén-kutató). — Blue Star '95 Kft., T. 21458, ”E” 2007: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére a Winstar Magyarország Kft. 2006. évi tevékenységéről. (Igal-II. kutatási blokk, Koppányszántó). — Winstar Magyarország Kft., T. 21534, ”E” APÁTHYNÉ JUHÁSZ Á., MARTON T., CSÁSZÁR J., MÓRINÉ NÉMETH I., SIPOS L.-NÉ 1991: Pat terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése (szénhidrogén). — MOL Rt., T. 16471, ”E” BIHARI D., DARIDÁNÉ TICHY M., DUDKO A., HORVÁTH I., ÓDOR L. 0: A Dunántúli Középhegység és környéke CH földtani vizsgálata. Szerves geokémiai paraméterek a prognosztikus becslési módszer kialakítása (Komárom, Pápa, Celldömölk, Zalakaros, Enying, Székesfehérvár, Budapest, Esztergom). — MÁFI, T. 19460, ”S” BOKOR CS., SZILÁGYI I. 1999: Kőolaj-, és földgázkutatási engedélykérelem Nyugat-Bakony114/A, -B, -C, -D. számú kutatási területre. — MOL Rt., T. 20351, ”T” BONYÁR A., BOCSKAI L. 1993: Zárójelentés a Sávoly-2 3D területen végzett szeizmikusmérésekről (Sávoly-DK, geofizika). — GES Kft., T. 19865, ”A” BRASH, A. 2008: Blue Star '95 Kft. összefoglaló jelentése 2007. évi kutatási tevékenységéről az Inke koncesszió területén.(Horvátkút, Horv-1., Marcali-1 sz. fúrások). Ferenc Varga (GES Ltd.): Final Report of Inke 3D 19 July-20 August 2007. (szénhidrogén, geofizika, + 1 CD). — Blue Star '95 Kft., T. 21803, ”E” BURNS, G. KERESZTES CS. 2002: Igal koncesszió. Szénhidrogén-kutatási zárójelentés. 2002. április (1 floppy, Törökkopány 1. sz. fúrás). — El Paso Magyarország Kft., T. 20506, ”E”

218

Függelék CORRADA R., CSERNY T., RAMOS V., OVIDEO A., CSILLING L. 1987: Jelentés a Balatonon végzett szeizmoakusztikus felvétel eredményeiről (Keszthely, Szigliget, Badacsony, Fonyód, Révfülöp, Tihany, Siófok, Balatonfüred). — MÁFI, Havanna (Alapanyagip. Min. Földtani Váll. Egyesülése), U-517, ”E” DANK V., HANGYÁL J. 1982: Sávoly kutatási terület előzetes fázisú kutatási zárójelentése. — OKGT, T.D. 2779, I., ”E” FEJÉR A. 1996: Zárójelentés a Velence területen végzett szeizmikus mérésekről (Mór-Sárkeresztúr-Gyúró által határolt terület, geofizika). — GES Kft., T. 19804, ”A” GUBUCZ E. 2002: MOL Rt. kutatási-bányászati adatok, térképek 1999-2001. (Szőkedencs-II., Celldömölk-I., Komádi-I., Szolnok-III., Szolnok-IV., Somogyjád-I., Komádi-III., Körösújfalu-I.,Kecel-II., Tiszapüspöki-II., Mórahalom-III., Farmos-II., Soltvadkert-II., Balotaszállás-VII., Furta-I., Vácszentlászló-I., Jakabszállás-II., Bihartorda-II., Bajánsenye-I., Kismarja-II., Zalakomár-III.). — MOL Rt., T. 20679, ”A” GYARMATI J. 2008: Inke koncessziós terület szénhidrogén-kutatási zárójelentése. (CH fúrások: Blue Topaz-9, Bolhás, Csákány, Görgeteg, Horvátkút, Inke, Igal, Jákó, Kaposfő, Kisberény, Kutas, Lábod, Marcali, Mesztegnyő, Nagyatád, Nagykorpád, Nikla, Nagyszakácsi, Öreglak, Pamuk, Pat, Sikabonyi-1, Somogysámson, Szenta, geofizika). — Blue Star '95 Kft., T. 22219, ”E” HATALYÁK P., VARGÁNÉ FEKETE E., SZENTENDREI E., KOVÁCSVÖLGYI S., NÉMETH A., TÖRÖK V.-NÉ, KUHN T., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., TÓTH L.-NÉ, MARTON T. 2004: Zárójelentés a 109. Zalakomár kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. — MOL Rt., T. 21123, ”E” HORVÁTH F. 1997: Szeizmikus feldolgozási jelentés Bakony kutatási területről (geofizika). — GES Kft., T. 19818, ”A” HORVÁTH F. 1999: Szeizmikus feldolgozási jelentés Sávoly-D-3D kutatási területről (+ 1 Exabyte kazetta, geofizika). — GES Kft., T. 20561, ”A” KALENDEROGLU K., NAGY Z.-NÉ 1987: Adatszolgáltatás a Mezőcsokonya-É - Buzsák-D kutatási területen 198586. években végzett reflexiós mérésekről (MOL Rt.-nél). — GKV, Népk-AWB7/87, GKV-731, ”A” KLOSKA K 1982: Jelentés a Sávoly-Buzsák kutatási területen végzett részletező graviméter mérésekről (MOL Rt.-nél). — GKV, Népk-G-38, GKV-441, ”E” KLOSKA K 1999: Zárójelentés a Sávoly-, Somogyzsitfa-kutatási területen1996-ban végzett részletező mágneses mérésekről (geofizika). — MOL Rt., T. 20401, ”A” KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: 6. lap Buzsák. Archív fúrások I. Szénhidrogén-kutatófúrások. — MÁFI, 6621/3, ”A” KOVÁCS I., MITNYIK Z., VASS I., ÁBELE F., HORVÁTH ZS., SZENTENDREI E. 1998: Sávoly-Délkelet terület kutatási zárójelentése (szénhidrogén). — MOL Rt., T. 20117, ”E” KŐRÖSSY L. 1973: Regionális földtani szelvény Bakony, Buzsák, Mezőcsokonya, Kaposfő között. — OKGT, T.D. 432, 1., ”E” KREPLI GY., PLESOVSZKINÉ TULI A. 1993: Zárójelentés a Kisberény-Karád területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika), — GES Kft., T. 19841, ”A” LEIBINGER B., MATOLCSI E. 1997: Zárójelentés a Bakony 2D területen végzett szeizmikus mérésekről (AszófőPécsely-Barnag-Úrkút által határolt terület, geofizika). — GES Kft., T. 19793, ”A” LUX GY. 1998: Zárójelentés a Marcali kutatási területen 1998. IV. negyedévben végzett magnetotellurikus mérésekről (+ 1 floppy, geofizika). — GES Kft., T. 20588, ”A” MEIDL A.-NÉ 1999: Buzsák mező felhagyásának Műszaki Üzemi Terve (szénhidrogén) + Vass István kiegészítése. — MOL Rt., T. 20108, ”T” MÉSZÁROS L., DALLOS E.-NÉ, VÁGÓ L.-NÉ, PAULIK D., DARABOS A., MARTON T., SIMÁN GY.-NÉ 1979: Zalakaros-Sávoly. Földtani kutatási zárójelentés a Zalakaros-Sávoly környéki felderítő, és lehatároló kutatási tevékenységről. 1979. december 31. — OKGT, T. 9376, ”E” MÉSZÁROS L., TORMÁSSY I., DALLOS E.-NÉ, SIPOS L.-NÉ, PAULIK D., MÁRTON T., DARABOS A., LENKEYNÉ SÁNDOR M. 1982: Sávoly kutatási terület előzetes fázisú kutatási zárójelentése. 1982.XII.30. — OKGT, T. 12440, ”E” MÉSZÁROS M. 1998: Jelentés a SAV-D-2 mélyfúrásban végzett VSP mérésről (Sávoly-D-2, geofizika). — GES Kft., T. 20608, ”A” 219

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet MOLNÁR I. 1996: Zárójelentés a COASTAL, Igal koncessziós területen végzett szeizmikus 2D mérésekről. (1996. március 4.-1996. július 19. geofizika). — GES Kft., T. 17734, ”A” MOLNÁR I. 1998: Zárójelentés a Coastal, Igal koncessziós területen végzett szeizmikus 2D mérésekről. Final Report on 2D Seismic Data Acquisition, Igal area, Hungary. 1998. augusztus 27.-1998. szeptember 10. (Balatonlelle, Siófok, Tamási, Kaposvár, magyar és angol nyelven). — GES Kft., T. 19042, ”A” MOLNÁR J., ÁBELE F., MARTON T., CSÁSZÁR J., TÓTH L., MÓRINÉ NÉMETH I., BAKSA B., BOKOR CS., KOVÁCS I., STRÁZSI S., VÁRY M. ET AL. 1999: A 38. sz. Sávoly környéke terület kutatási zárójelentése.(Nagybakónak, szénhidrogén). + Hiánypótlás. + Rezessy Géza (MGSZ, 2000.) kiegészítése és szakvéleménye, Szőts András (MGSZ, 1999.) szakvéleménye. — MOL Rt., T. 20119, ”E” NAGY I., OROSZ J. 1999: Szeizmikus feldolgozási jelentés Marcali-3D kutatási területről (+ 1 Exabyte kazetta, geofizika). — GES Kft., T. 20560, ”A” NAGY Z.-NÉ 1983: Jelentés a Somogysámson-Marcali-Buzsák kutatási területen 1981-83. években végzett reflexiós mérésekről (MOL Rt.-nél). — GKV, Népk-191, GKV-334, ”E” NÉMETH L. 1995: Szeizmikus feldolgozási jelentés Sávoly-DK-1 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 20277, ”A” NÉMETH L. 1998: Szeizmikus feldolgozási jelentés KAP-1 VSP (Szőkedencs-Kápolnapuszta-Káp-1, geofizika). — GES Kft., T. 20605, ”A” NÉMETH L. 1998: Szeizmikus feldolgozási jelentés Sávoly-D-2 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 20607, ”A” NÉMETH L. 1999: Szeizmikus feldolgozási jelentés Kápolnapuszta-3 VSP (Zalakomár, geofizika). — GES Kft., T. 20564, ”A” NÉMETH L. 1999: Szeizmikus feldolgozási jelentés Sávoly-D-4 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 20547, ”A” NÉMETH L. 1999: Szeizmikus feldolgozási jelentés Zalakomár-1 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 20570, ”A” NÉMETH L. 2000: Szeizmikus feldolgozási jelentés Zalakomár-É-1 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 20538, ”A” PÉTERFIA P.-NÉ 1993: Szeizmikus feldolgozási jelentés. Kisberény-Karád (geofizika). — GES Kft., T. 19878, ”A” PÖSTYÉNI F. 1999: Szeizmikus feldolgozási jelentés Döbrönte kutatási területről (geofizika). — GES Kft., T. 20548, ”A” PÖSTYÉNI F., NÉMETH L. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Sávoly-NY-1 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 20234, ”A” PÖSTYÉNI F., OROSZ J., KŐRÖS M., KARMACSI B., VÉGES I. 2001: Szeizmikus feldolgozási jelentés NyugatBakony-2D kutatási területről (geofizika). — GES Kft., T. 20668, ”A” STRÁZSI S. 1995: Zárójelentés a Sávoly-Nyugat területen folyó kutatásról. 1995. május (Befejező jelentés SávNy. 1-5. sz., Sáv. 29. sz. fúrásokról, szénhidrogén). — MOL Rt., T. 19185, ”E” TANÁCS J. 1994: Összefoglaló tanulmány Zala megye területén lévő 171 db meddő szénhidrogén-kutatófúrás termálenergia hasznosítási lehetőségéről. Külső szerződés. — MÁFI, T. 16200, I-II., ”S” TORMÁSSY I. 1979: Zalakaros-Sávoly felderítő, és lehatároló kutatási zárójelentés. Melléklet: Jelentés a D-9. sz. kúton 1979.VI.12.-IX.20. között végzett próbatermelés eredményeiről. — OKGT, NyMo1783, ”E” VARGA F. 2001: Zárójelentés a Nyugat-Bakony-2D területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft., T. 20661, ”A” VARGA F., CSONDOR É., PLESOVSZKINÉ TULI A. 1999: Zárójelentés a Marcali kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft., T. 20415, ”A” VARGA F., CSONDOR É., PLESOVSZKINÉ TULI A. 1999: Zárójelentés a Sávoly-D 3D területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft., T. 20414, ”A” VÉGES I., KŐRÖS M., NAGY I., NÉMETH L. 2003: Szeizmikus feldolgozási jelentés Szőkedencs-K-1. VSP.(geofizika). — GES Kft., T. 21378, ”A” VÉGES I., NÉMETH L. ET AL. 2002: Szeizmikus feldolgozási jelentés Sávoly-D-7. VSP. — GES Kft., T. 20898, ”A” VÉGES I., NÉMETH L. ET AL. 2002: Szeizmikus feldolgozási jelentés Szőkedencs-Ny-1. VSP. — GES Kft., T. 20899, ”A” WITTMANN G., EPER G. 1994: Összefoglaló jelentés a Sávoly 3D szeizmikus területmérés feldolgozásáról (Sávoly-DK, geofizika). — GES Kft., T. 20285, ”A” 220

Függelék

Balaton, Geotermia, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: ”GT”: geotermia; (pl. kutatási javaslat, terv); Adattári jel: T. 9061 ÁDÁM B. 2009: Balatonboglár, 2031 hrsz.-ú ingatlanra tervezett geotermikus hőszivattyús-rendszer engedélyezési terve. — T.D. 8589, I., ”GT” FEHÉRVÁRI G. 2008: Lengyeltóti 024/2 hrsz.-ú ingatlanán létesítendő geotermikus hőszivattyús-rendszer használatbavételi engedélyezési dokumentáció. — Paleotherm Kft., T.D. 8187, I., ”GT” SOÓKY B. 2008: Balatonboglár, Napsugár u. 7. szám alatti, 1739/15 hrsz.-ú ingatlanon geotermikus energianyerés 4 db/100m-es szondakút készítés engedélyezési és kiviteli terve. — Aqua-Fontana Bt., Budapest, T.D. 7963, I., ”GT” SOÓKY B. 2009: Balatonboglár, Szabadságliget 8. szám alatti, 2177 hrsz.-ú földrészleten geotermikus energianyerés engedélyezési terve. — Aqua-Fontana Bt., Budapest, T.D. 9134, I., ”GT” SZAKÁLY Á. 2010: Keszthely 3681/1 hrsz. alatt hőszivattyús fűtési rendszerhez vertikális talajszondák építési engedélyezési terv. — Szakály-Víz Kft., T.D. 9061, I., ”GT”

7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Balaton, Környezetföldtan, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: ”K”: környezet, földtani jelentés, ásványvagyon, magyarázó, alapadat gyűjtemény, anyagvizsgálat, szeizmikus szelvényezés, értékelés, környezeti vizsgálatok, EKHT; ”V”: víz, vízbázis, vízkutatás, vízkutató fúrás; ”T”: térkép; ”TH”: területhasználat (pl. tájrendezési terv, építési szabályzat, rendezési terv, kerékpárút, stb.); ”M”: mérnöki (pl. MÜT, talajmechanikai szakvélemény); ”E”: egyéb (pl. beszámoló, kutatási javaslat, építési engedély, terv); "-": Adattári jel: AD. 2443 1989: Magyarország geológiai alapszelvényei: Alapfúrások. Abaliget, Bóly, Cún, Darány, Felsőszentmárton, Gálosfa, Gorica, Gyékényes, Helesfa, Igal, Inke, Kadarkút, Vízvár, Mezőcsokonya, Nagyatád, Pécs, Sávoly, Siklósbodony, Túrony, Somogyhatvan, Somogyudvarhely, Tengelic, Almáskeresztúr, Baksa, Iharosberény, Karácodfa, Karád, Kálmáncsa, Kán, Kishajmás, Máriakéménd, Ófalu, Paks, Som, Téseny, Szenta. — MÁFI, T.D. 2050.47, I-II., ”K” TÖRÖS E., VATAI J., GÁL N., KOLESZÁR L., MARSI I., TILDY P. 2011: III/10. Felszínmozgásos területek földtani térképezése és geofizikai reambulációja a Balaton-magaspartok térségében (Kenese, Fonyód) MBFH-ELGIMÁFI együttműködés. — ELGI, MÁFI, AD. 2443, ”K”

Balaton, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 0: 2. Nagyberek, napi jelentések, tőzegtérképek. Ordacsehi, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonalmádi, Balatonmária, Somogyszentpál, Zamárdi, Lengyeltóti, Balatonlelle, Szentgyörgyberek. MÁFI, BÁKI, T. 2643, I-VII., ”K” 2010: Fonyód kistérség környezetvédelmi programja. T.D. 9242, CD, ”K” 221

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet CHIKÁN G. ET AL. 1987: Balaton és környéke anyagvizsgálatok. 1983., 1984., 1986., 1987. (Szőlősgyörök, Hács, Balatonlelle, Buzsák, Zamárdi, Fonyód, Siófok, Nagyrada, Sümeg, Várvölgy, Nikla, Berhida, Balatonfüred, Balatonszabadi, Balatonkenese, Öskü, Marcali, Keszthely, Garabonc, Balatonmagyaród, Kéthely, Csömend, Zalamerenye, Boronka, Padrag, Úrkút, Kisperjés Szenyér), Nagyvázsony, Zsitfa). Összesen 1081 db diagramot tartalmaz. — MÁFI, T. 14982, 1-7., ”K” CHIKÁN G., SZEPESHÁZYNÉ KURIMAY Á., FARKAS P., TOMKA GY., LENDVAI J. 1985: Balatoni üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsorozata.3. lap, Balatonkeresztúr (magyarázó M=1:50000). — MÁFI, 6617, ”K” CSERNY T. 1977: Magyarázó a Balaton környéke 1:10000- es építésföldtani térképsorozatához. Balatonboglár. — MÁFI, T. 7803, I-III., ”K” CSIRIK GY., SIMON A., KNAUER GY. 1994: A tervezett Déli Autópálya körzetének potenciális útépítőnyersanyagai a 13-1,-2 (Szigetvár-É), 23 (Kaposvár) és 33-3,-4 (Fonyód-D) jelű EOTR térképlapok területén.(homok, lösz, agyag, kőzetliszt). — MÁFI, ELGI, T. 16766, ”K” DOBROVOLNI K., JÓSA E., SZABÓ M. 1976: Jelentés a Balaton-partvidék 1975. évi mérnökgeofizikai térképezésről (Balatonfenyves, Balatonberény, Csillagvár, Fenékpuszta). — ELGI, MG-86, ”K” DÖMSÖDI J., DÓDA B., LAIB I. L., KAZAY GY.-NÉ, KOCZÁN L.-NÉ 1982: Országos lápimész kataszter. Lápi eredetű karbonátiszapok (mésziszap, dolomitiszap) katasztere. Kis-Balaton és környéke. Nagyberek és környéke: Nagyberek középső része I. (Balatonfenyves), II. (Buzsák), Táskai-völgy (Táska), Nagyberek keleti része (Fonyód), Keleti Bozót-völgy (Buzsák), Ordacsehi-berek (Ordacsehi), Boglári-berek (Boglárlelle). Szévíz völgy, Sárrét, etc.. — Talajjavító Nyersanyag-kutatási és Tervező Iroda, Budapest, T.D. 2082, 1., ”K” ERDÉLYI M. 0: Magyarázó az L-33-47 (Keszthely) térképlap nyugati feléhez, déli Balaton-parti részéhez. — MÁFI, T. 512, ”K” FARKAS J., PETRASOVITS G. 1984: 1. Kutatási jelentés a Balaton kiterjesztett üdülőkörzet építésföldtani térképezéséhez. (Balatonkeresztúri körzet), +32 lap kiegészítés. — BME, 6618, ”K” FARKAS J., PETRASOVITS G. 1984: 2. Kutatási jelentés a Balaton kiterjesztett üdülőkörzet építésföldtani térképezéséhez. (Buzsáki körzet). — BME, 6620, ”K” FEHÉRVÁRI M., SZABÓ P. 1975: A MÁFI részére Fonyód térségében végzett nehézverő-szondás vizsgálatok. — AGROBER, MÜFTERV, T. 5175, ”K” GAJDA J. 2010: Keszthely IV. (Új-Budai hegyi bánya)- dolomit-bányatelken üzemelő bánya 2011-2026.-ig szóló MÜT hulladékgazdálkodási terve, valamint MÜT kiegészítés. T.D. 9123, I., ”M” HÁMOR G., RADÓCZ GY., CSÁSZÁR G., GÓCZÁN F., NAGY E., CSALAGOVITS I. 1970: Javaslat a magyar Pliocén medence peremi területein 1970-ben lemélyítendő szerkezetkutató fúrásokról. (Alsószalmavár-Vanyola, Alsószuha, Devecser, Hánta, Pápa, Lajoskomárom, Mozsgó, Tököl, Cirák, Csép, Lengyeltóti, Mályi, Borszörcsök, Nagylók, Mezőfalva, Adony, Németkér, olaj) 1969-1970. — MÁFI, T. 6153, ”K” HANCZÁN ZS.-NÉ, BÍRÓ A. 2003: Lengyeltóti településrendezési terve. Egyeztetési anyag. — Virányi Bt., Mezey Mérnöki Iroda, Pagony Kft., KÉSZ Kft., T.D. 5847, I., ”TH” HORVÁTH GY., FARKAS J., PETRASOVITS G. 1984: Kutatási jelentés a Balaton kiterjesztett üdülőkörzet építésföldtani térképezéséhez. Buzsáki körzet: Lengyeltóti, Pusztaszentgyörgy, Pusztaberény, Gyugy, Somogyvár, Gamás, Vityapuszta, Öreglak, Buzsák, Hács. — BME Geotechnikai Tanszék, Budapest, T.D. 4024, I., ”K” KASSAI M. 1979: Magyarországi felszínmozgások katasztere. Somogy megye felszínmozgásos területeinek földtani-, műszaki-katasztere. (Balatonszabadi, Baté, Bonnya, Felsőmocsolád, Fonyód). — MÁFI DDTFSZ, Pécs, 2517, ”K” KLEB B. 1986: 3. Balatonkeresztúr. Magyarázó az építésföldtani térképváltozatokhoz. M=1:50000. — BME, 6619, ”K” KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: 6. lap Buzsák. Archív térképező fúrások rétegsora. — MÁFI, 6621/11, ”K” KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: 6. lap Buzsák. Geofizikai mérési eredmények I. — MÁFI, 6621/12, ”K” KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: 6. lap Buzsák. Geofizikai mérési eredmények II. — MÁFI, 6621/13, ”K” KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: 6. lap Buzsák. Térképező fúrások rétegsora és anyagvizsgálata 1. — MÁFI, 6621/7, ”K” 222

Függelék KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: 6. lap Buzsák. Térképező fúrások rétegsora és anyagvizsgálata 2. — MÁFI, 6621/8, ”K” KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: 6. lap Buzsák. Térképező fúrások rétegsora és anyagvizsgálata 3. — MÁFI, 6621/9, ”K” KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: 6. lap Buzsák. Térképező fúrások rétegsora és anyagvizsgálata 4. — MÁFI, 6621/10, ”K” KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: 6. lap Buzsák. Vízföldtani adatok I. — MÁFI, 6621/14, ”V” KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: 6. lap Buzsák. Vízföldtani adatok II. — MÁFI, 6621/15, ”V” KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: Balatoni üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsorozata. 6. lap Buzsák. Földtani magyarázó. — MÁFI, 6621, ”K” KOROMPAY J., ZLAMÁL I. 2000: Keszthely történeti városközpont építési szabályzata. Melléklet: Önkormányzat képviselőtestület rendelete Hévíz melletti területeinek RRT-je. — URBONITÁS Rt., NyMo2147, ”TH” KOVÁCSNÉ BODROGI I. 1976: Magyarázó a Balaton környékének 1:10000- es építésföldtani sorozatához. Balatonberény. — MÁFI, T. 7782, I-III., ”K” LENTE M. 2011: Keszthely V. (Budai hegyi dolomitbánya)- dolomit-bányatelek 2011-2016. évekre szóló MÜTje. — Ventó Bt., T.D. 9351, I., ”M” MÁRK E., JANKOVICS B. 2005: Tömlöchegyi dolomitbánya Keszthely III. (Tömlöchegyi-dolomitbánya)- dolomit védnevű bányatelek előzetes környezeti hatástanulmánya bányatelek bővítéshez. Melléklet: Bővítő kutatási jelentés. — Dolomit Kft., NyMo3735, ”K” MOLDVAY L. 1974: Keszthely-D. Észlelési magyarázó. — MÁFI, T. 5129, ”K” MOLNÁR ZS. 1990: Bazaltok neutronaktivációs vizsgálata. Készült a MÁFI megbízása alapján. (Nagykökényes, Budaliget, Máriagyűd, Szigliget, Mindszentkálla, Vöröstó, Balatonboglár, Fonyód, Füzérradvány, Mencshely, Diszel, Kékkút, Káptalantóti). — BME Nukleáris Technikai Intézet, T. 15279, ”K” PÁVAI VAJNA F. 1952: A Keszthely-környéki felső-triász fődolomit tektonizmusáról. — MÁFI, T. 1569, ”K” PETROVICS I. 1969: Szakjelentés az 1968. évi Keszthely környéki szeizmikusrefrakciós mérésekről. — ELGI, U12, ”E” PINTÉR A. 1976: Kutatási terv Keszthely környékének geofizikai kutatására, különös tekintettel a Hévíz környékén telepítendő karsztvíz-megfigyelő fúrások telepítésére. — ELGI, SzÁF-139, ET-52, ”K” RAINCSÁK GY., ZARÁND CS. 1978: Magyarázó a Balaton környéke 1:10000- es építésföldtani térképsorozatához. Balatonfenyves. — MÁFI, T. 7907, 1-2., ”K” RÁKÓCZY I. 1975: Jelentés a Fonyód Várhegyomlási területen végzett szeizmikus rezgésmérésekről. — ELGI, Sz-167, ”K” SCHAREK P. 1996: 2.1. Kisalföld, Vas és Zala megye komplex földtani térképezése. Jelentés az 1996. évben elvégzett feladatokról. (Szigetköz, Szentgotthárd, Zalaegerszeg, Keszthely, Nagykanizsa). 1. melléklet: A Kisalföld földtani térképsorozata. Pápa 1:100000 felszíni képződmények földtani térképe. 2. melléklet: Environmental Geological Map Series of Albania. Kopliku 1:25000 Surface geological map). — MÁFI, T. 17664, ”K” SOÓKY B. 2008: Balatonfenyves, Nimród u. 3. szám alatti, 2007/1 hrsz.-ú ingatlanon Hévíz, ásványvíz és hidegvíz termelőkút engedélyezési és kiviteli terve. — Aqua-Fontana Bt., Budapest, T.D. 8050, I., ”V” SZABADVÁRY L., PINTÉR A. 1977: Jelentés a Keszthely hegység nyugati előterében végzett 1976. és 1977. évi geofizikai előkutatásokról. — ELGI, 171, ”K” Szabó J., Géresi Gy., Wéber B., Majoros Gy. 1990: A földtani környezet által okozott háttérsugárzás (Terresztikus Háttér) Magyarország néhány területegységén (Magyaregregy, Váralja, Fertőrákos, Bükkszentkereszt, Balatonrendes-Köveskál, Pécsely-Taliándörögd, Pécs-É, Keszthely-Hévíz, Iszkaszentgyörgy, Gánt-Pusztavám, Irota, Budaörs-Törökbálint, Piliscsaba-Pilisvörösvár, Sopron, Szilvásvárad-Dédestapolcsány, Cserépváralja, Ny-Mecsek). — GEOVITAL Bt., Pécs, U-577, ”K” SZENTES F. 1960: L-33-47 Keszthely, 100000- es térképlap földtani térképe és magyarázója. (Jelentés az 1959. évről). (TÜK-ből szöveg nélkül hiányosan érkezett vissza. Tartalma: 2 db térkép + 9 lap megjegyzések és változtatások). — MÁFI, T. 750, 1., ”K”

223

Balaton. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet SZENTIRMAI I., DÁVIDNÉ BEER M., KRISTÓF J., LENGYEL I. 1986: Az Országos Földtani Adattár kéziratos területi jelentéseinek földtani térkép-, és szelvénymutatója. L-33-48 (Fonyód). — MÁFI, T. 13937, ”K” VARGA V. 2008: Buzsák II. (Nagydomb dűlői homokbánya)- homok védnevű homokbánya, 2008-2010. évekre szóló kitermelés szüneteltetésének műszaki üzemi terve. T.D. 6560.3, I., ”M” VITÁLIS GY., HEGYI I.-NÉ 1978: Országos dolomitkataszter. III. A Keszthelyi hegység, Bakony és a Balatonfelvidék. — SZIKKTI, 2773, ”K” ZAMBÓ T. 2006: Keszthely város történeti városközpont szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának módosítása. — KOLLER Kft., NyMo3843, ”TH”

224

Függelék

Mellékletek

225

Gét ye

200

Al sópáhok

515000

520000

KESZTHEL Y

525000

530000

535000

540000

BALATONBOGLÁR

Szent györ gy vár

Vony ar c vas hegy

Bal at ongy ör ök

FONYÓD

Or dacs ehi

155000

Zal aapát i

155000

545000

Gyenesdi ás

150

160000

Bókaháza

510000

160000

505000

Sár mel l ék

Bal at onf eny ves

Bal at onber ény

Esz t er gál yhor v át i

Bal at onmár i af űr dő Bal at onker esz t úr

Gyugy

150000

Zal avár

150

150000

Bal at onsz ent györ gy

Eger ar acs a

Szől ősgyör ök

Bal at onúj l ak

0 20

Vör s

Lengy el t ót i

15 0

Zal asz abar

Két hel y

145000

Hol l ád Ti k os dő Főny ed Szeger

Buzs ák

Somogy szent pál

200

Ki sber ény

Nagyr ada

145000

500000

150

Tás ka Sávol y

Ör egl ak Somogy sámson

200

Gar abonc

MARCALI

Zal amer eny e

500000

140000

140000

Bal at onmagyar ód

505000

510000

515000

520000

525000

Somogy vár

Ni kl a

530000

Viz sgála t it e rüle t Ko nc e ssz ió raj a va so ltt e rüle t Te rm é sz e t vé de le m [VM]

Ne m z e t i pa rk( NP) Te rm é sz e t vé de lm i t e rüle t( TT) Ne m z e t i Ö kológia i Há lóz a t( NÖ H)[VKGA2009 ] Ma gt e rü le t Ök ológ ia if oly osó Pu f f e rt e rüle t

535000

0

1,5

3

6

545000

km

He lysz í n ra j z ,t e rm é sz e t vé de lm i t e rüle t e k: Ba la t on Kom ple xé rz é ke n ysé gi é st e rh e lh e t ősé gi viz sgála t it a n ulm á n y MFGI MBFHe g yüt t m űkö dé s 20 15.

Na t u ra2000kü lönle g e sm a dárvé de lm i t e rüle t( SP A)[VM]

Mé re t a rá n y: -

Ra m sa ri t e rü le t( ne m z e t köz ij e le nt ősé gű viz e sé lőhe ly)[VKGA2009]

Dá t u m :

Na t u ra2000kü lönle g e s va gykie m e ltj e le nt ő sé gű t e rm é sz e t m e gőrz é si t e rüle t( SAC)[VM]

540000

Ve t ü le t :

EOV

2 01 5. 02. 05 .

Me gre n de lő : Dig it á lis sz e rk. : Elle nő riz t e :

J óvá h a gy t a :

MBFH Pa sz e raGy örgy

Gy uric z aGyö rgy Fa nc sikTa m ás

1 .m e llé k le t

211

311 324

211

155000

211

211

243

324

324

231 512 Eger a r ac s a 512 512

112

243 242

231

324 324 311

0 20

150000

242

311 211 324 324

324 324 211 324324

311 221

311 221

145000

324

112

112 311 324

313 324

150

231

140000

211 112

Zal amer eny e

243 112 243

500000

311 221 133

242

411

321

321

311

321

211

Gar abonc 211

324

324

324

243

231

505000

324 231

311

231

324 324 324 231

311

324

112 211 321

324 311

324

324

510000

324 324 324

324 324

311

231 211 311

515000

112

Hol l ád

112

231

221

324 324

324 324 324 324 211

221

324 324

Somogy sámson

243

243 242 211

211 Két hel y

520000

Vi z sg á la tite rüle t 1 12 Ne m össz e f üg g ő te le pülé ssz e rk e z e t 1 21I pa riva g yk e re sk e de lm ite rüle te k 1 22Út-é s va súth á lóz a té sc sa tla k oz óte rüle te k 1 24Re pülőte re k 1 31Nye rsa n ya g ki te rm e lé s 1 32Le ra k óhe lye k ( m e d dőh á n yók) 1 33Épí té sim un k a he lye k 1 41Vá rosiz öldte rüle te k 1 42Sport-é s sz a ba di dőlé te sí tm é ny e k 2 1 1Ne m ö n töz ött sz á n tóf ö lde k 2 21Sz őlők

211

231

311

112

221

512

221

311

211

311

311 324

311

142

242

243 311

112

211

121

MARCALI 231

311

112

324

525000

211

231

211

311 324

231 242 231

530000

211

242 311

324 311

231

243

211

231

242

324 311 211

324 324 324 211 242 221

112 243

kl a324 211 Ni

311

313

242 243 112

313

311 221 311

324

211

324 324 311

313

535000

Ki sb er ény 242 211 243

311

160000

211 243

211

324

242

Ör egl ak 112

242

324

324

324

411

211 311 311

112

324

311

242

311

324

211

324

242

411

311

311

243

311

211

311

311 231 324 211 324 324

324

311

512

211

324 242

324

311

242 324

242

311

311

112

221

222

242

231 211

243

Lengy el t ót i 311

211

231

231 Tás ka

321

Buzs ák221

243

112

221

313 133

112

311

112

324

313

211

311 311

211

242

324

231

311

Gyugy

243

221

243

242

411 211 112

211

121

231

211

221

Szől ősgyör ök

121

133 133

Somogy szent pál411

324

211

112

221

211

324

211 411

324

411

321

311

231

311

211

211

122

311

231

242

211

211

221 211 324

231

112

122

231

311

311

231 211 122

311

324 324 231

242

242

311

324

311 324 231

211

324 311

324 112

211

122

211 122

211

311

324 324324

221

Bal at onúj l ak 112

243

311

122

122 231

231 122 122 122 122 122

324

231

324

324 324 324

122

122 122

411 311 231

221

324

211 411

122 122122

122 133 133

324

324

131 242 131 131

Sávol y 231

321

211

T i k os Szeger d ő

211

112

311411

311 231

Bal at onker esz t úr 221 231

324

311 242 324

311

321

321

311

131 131

311

Bal at onmagyar ód

411

324

211

Főny ed112

324 324

311

324

231

324

211 Bal at onsz ent gy ör gy

211

112

311

Bal at onmár i af űr dő

411

221

324

311

243

311

324 324

112

324 324

411

324

211

112

211

200

324

221

411 321 Vör s 211 112

231

211

311

311

231 211

311

231

324

112

Bal at onf eny ves243

221 Bal at onber ény411

133

324

321

321

512

221

324

211

324

142

142

324

Zal avár

121

N231 agyr ada

243

324 324 311

211

321

211

211

512

112

231

112

211

311

311

Zal asz abar

324

211 324

124

324

211

211

142

15 0

231

221

411

311

131

311

311 324

211 133 221 133 242 122 211 411 122 122 243 512 122 242 122 211 243 122 231 211 122 512 221 122 122 411 122 211 512 411 122 FONYÓD 112 311 Or dacs ehi 231 122 112 112 231 221 122 243 211 122231 242 221 112 122 211 311 122 211 324 211 133 122 411 133 411 222 221 122

324

132

411

112

411

512

311

324

121

Bal at ongy ör ök 133 142 231 112

142

545000 BALATONBOGLÁR

311

324

324


324

411

540000

121

311

r mel l ék 112 Sá

311 324

311 211 221 411

Vony ar c vas hegy 142 411

231

512

313

535000 411

221

112

142

311

313

Gyenesdi ás313 312

142 311

312

121

112

242

142

311

313

530000

412

311

324 324 311 324 242 211

324 142

312

221

211

311

211

311

KESZTHEL Y 112

231

121 121

242

311

211 231

121

512

Zal aapát i

242

231

231

311

112 211 211

121

311

211

311

211

242

211

243 324

324

231

231 231

311

525000

155000

211324

112 311 242 324 211 Szent györ gy vár 112 221

412

520000 311

150000

243

324

Al sópáhok

515000 133 211

242

211 242

311 242 324 512

324

112

Somogy vár

540000

242

145000

112 211

311

141

311

140000

311 242

Gét ye

211 311

211

112

150

112

243

200

242

242

510000

243

150

311 211

505000

Bókaháza

200

160000

500000

211 112

545000

2 22Gyüm ölc sösök,bog yó sok 2 31Ré t/ le ge lő 0 1,5 3 6 2 42Kom ple xm űve lé sisz e rk e z e t km 2 43Me z őg a z da sá g ite rüle te k, j e le n tős te rm é sz e te sn ö vé ny z e tte l 3 1 1Lom ble v e lű e rdők 3 12T űle ve lű e rdők 3 13Ve g ye se rdők 3 21T e rm é sz e te s g ye pe k, te rm é sz e tk öz e liré te k Kom ple xé rz é ke n ysé g ié s te rh e lh e tősé gi 3 24Á tm e ne tie rdősc se rj é s te rüle te k vi z sg á la tita n ulm á ny 4 1 1Sz á ra z f öldim oc sa ra k MFGI MBFHe g yüttm űk ö dé s 20 15. 4 12T őz e g lá pok Me g re n de lő: MBFH Mé re ta rá n y: 5 12Á llóvi z e k Di gi tá li s sz e rk . : Pa sz e raGy örg y

Te rüle th a sz n osí tá s( CORI NE) : Ba la ton

Ve tüle t: Dá tum :

EOV

2 01 5. 02. 05 .

Elle n őri z te :

J óvá ha gy ta :

Gy uri c z aGyö rg y Fa nc si k Ta m á s

2 .m e llé k le t

Al sópáhok

KESZTHEL Y

42

Szent györ gyv ár

520000

535000

42

Vony ar c v as hegy

Bal at ongyör ök

46

43

BALATONBOGLÁR

51 54

47

150000

Bal at onf eny v es

Bal at onber ény

K19

Eger ar ac sa

145000

52 Két hel y

Bal at onmagyar ód

140000

58

Mar c al i 33

Mar c –1 BT . Mar c al i –9

Bu. Ny –2

Zal amer enye

515000

520000

Ha a sJ . ,Buda iT. ,Csontos L. , Fodor L. ,Konrá dGy.2010:Ma g ya rorsz á g pre ka i noz oos földta nité rk é pe ,1 : 500000. – Földta niI nté ze tk i a dvá nya

Vi z sg á la tite rüle t P re ka i noz oos fe lsz í n( mBf) 5 00m mé lysé ge te lé rt fúrá s( MFGI ,Ge oBa nk )

Ate k toni ka ie le me k je lk ulc sá t ld.a2.füg g e lé k be n.

5 9 4 7 4 6 5 2 4 3 4 2 5 1 5 8 3 3 3 1 5 4 6 0

Tá s– 4

525000

Tá s– 6 Tá s– 1 Tá s– 5 Táska Tá s –2

1000

Bu. K– 1 HHE. T at ár v ár –3 Bu– 3 T at ár v ár –2 B –5 7 HHE. Bu– 4 Bu –u 1 B u – 5 Bu– 12Bu– 6 Bu– 10

59

a lsó tri á sz se ké lyte ng e ri a g ya k ő, má rg a , mé sz k ő a lsó tri á sz se ké lyte ng e ri fi nom sz i li c i k la sz tos é sk a rb oná tos ö ssz le t a ni susise ké lyte ng e rimé sz k ő é s dolomi t fe lsőka rb on–a lsó pe rmg ra ni toi dplutonok ka rnime d e nc efá c i e sű má rg aé s mé sz k ő ka rni –noripla tform fá c i e sű d olomi t kö zé psőé s fe lsőpe rmisz á ra z fö ld isz i li c i k la sz tos ö ssz le t kö zé pső–fe lsőtri á sz pla tform é s me d e nc efá c i e sű k a rb oná tö ssz le t se non me d e nc efá c i e sű mé sz k ő é s má rg a se non sz á ra z fö ld itö rme lé ke sé s lá pik é pz őd mé nye k va ri sz k usz ik i sfok úme ta morf ó pa le oz oos k é pz őd mé nye k ú jpa le oz oos é s me z oz oos k é pz őd mé nye k ta g olá s né lk ül

58

Ö g– 2

Somogyvár

535000

0

60

Ör egl ak

Ni kl a

530000

Ki sber ény

Bu– 2

Tá s– 3

1500 -

MARCALI

510000

Buzsák

Bu. Ny –1

K24

Somogysáms on

Sá v –7

HHE. Szent pá l –3

Bu– 13 Bu– 8

Som– 5

Som– 1

Sávol y

Bu. É– 1 Somogysz ent pál

Ti k os dő Főnyed Szeger

Hi –2

Lengy el t ót i

Bu2

Hol l ád

D– 5

505000

Gy ugy

Bu– 17

K10

54

Hi –1

r –1 Gar aboncGa

Bf 1

Bal at onúj l ak Vör s

1500

Szől ősgy ör ök

Bu– 16

Zal avár

Zal aszabar

Bf 18

Bal at onker eszt úr

Bal at onszent gy ör gy

500000

500 -


43

54

Or dac sehi

K18

Eszt er gál y hor vát i

Nagyr ada

FONYÓD

54

B34/ b

43

47

545000

54

Sár mel l ék

33

540000

155000

155000

42

Zal aapát i

530000

Gy enesdi ás

33 42

525000

150000

31

Gét ye

515000

160000

Bókaháza

510000

145000

33

505000

140000

160000

500000

1. 5

540000

3

545000

6

k m

P re ka i noz oos a ljz a t( Ha a se ta l. 2 0 1 0) : Ba la ton Komple xé rz é ke nysé g ié s te rh e lhe tősé gi vi z sg á la tita nulmá ny MFGI MBFHe g yüttműk öd é s 2015 .

Mé re ta rá ny: Ve tüle t:

EOV

Dá tum:

2 0 1 5 . 0 2 . 0 5.

Me g re nd e lő: Di gi tá li s sz e rk . : Elle nőri z te :

J ó vá h a g yta :

MBFH Pa sz e raGyö rg y

Gyuri c z aGyö rg y Fa nc si k Ta má s

3 . me llé k le t

160000

Bókaháza

510000

515000

520000

525000

530000

535000

540000

KESZTHEL Y

BALATONBOGLÁR

Gyenesdi ás

0

Szent györ gy vár

Vony ar c vas hegy

Bal at ongy ör ök

Pa–2

FONYÓD

Or dacs ehi

155000

Zal aapát i

! .

545000

0

Al sópáhok

Gét ye

! . 155000

505000

160000

500000

! .

Di –6 Sár mel l ék

Esz t er gál yhor v át i Di –7

Szől ősgyör ök 250 -

Bal at onker esz t úr


! . ! .

Di –5

Eger ar acs a

Bu–17

! .

Zal avár

Gyugy

Bu–16

150000

! .



145000

! . ! .

Nagyr ada

! .

500 -

! .

Hi –1

Két hel y

Hol l ád

D–5

Som–1

! .

Som–5

750 -

! .

Bu–13

! .

140000

1500

175 0

Gar –1 ! . Gar abon c

Zal amer eny e

! .

! .

! .

Sá v–7

! .

Sá v–5 Sá v –9 ! . Sá v . K–2Sá v–1 ! . ! . Gyó t ! –1 . ! . S á v –8 Sá v . Ny –4 Sá v–2 Sá v–24Sá v–6 ! . ! .

.! .! ! . .! .! .! . ! .! . . ! .! ! ! ! ! .! !! . . ! .! . . . . ! ! . . ! . ! 505000 . ! . ! ! . . . ! ! . . ! . ! . ! ! . . ! ! .1 ! . k és zült J uhá s z E. ,Kumme rI . 99 7a la pj á n! . ! .! . ! . ! . ! . ! . ! . . ! ! . .! 500000

! .

D–4

Sávol y Sá v . K–1

Mar c –1

Somogy sámson

! . Hor v–1

Som–4

Sző–1

! . ! . Sá v. Szs –1 So m–2 DK–12 ! . ! ! . . ! . ! . ! . ! . ! . 510000 . 515000 .! .! ! .! ! ! . . ! . ! . ! . ! . ! ! . ! ..

! .

! . Som–6 ! . Som–3

520000

1000

! . Mar BT. c al i –9

MARCALI

! .

! .

Szén hi dro gén k uta tóf ú rá s( MBFH)

! .

! .

Bu–2

Bu. Ny–2

! .

Tá s –3

! .

Ni kl a

! .

530000

Ö g–1

Ni kl a–1

Somogy vár

535000

1, 5

Ör egl ak

Ö g–2

! .

1250 -

Ki sber ény

! .

1500 -

525000

Bu–3

! .u –9 Bu–5 Bu–4 ! .B ! . ! . .! Bu–10 ! .! .! –6 .Bu! . ! . B u –1 ! .

! . Tá s –5 . Táska Tá s–2 Bu. Ny–1 !

0

Vi zs gá la tite rüle t Als ópa nnóni a ita lp mélys ég( mBf )

Tá s –4

Tá s –6 ! . Tá s –1

Bu–8

! . Bal at onmagyar ód

! .

Bu. K–1 ! . HHE. Tat ár v ár –3 ! .E. ! .H H Tat ár v ár –2

Buzs ák

Somogy szent pál

! .

! .

1250

HHE. Sz ent pá l –3

! .

Ti k os dő Főny ed Szeger

Hi –2

Bu. É–1

! .

140000

Zal asz abar

Lengy el t ót i

145000

150000

! .

Di –4

Bal at onf eny ves

Bal at onber ény

540000

3

545000

6

k m

Als ó pa n n ó n i a i k ép ző d mén ye k ta lp mélys ég e : Ba la to n Ko mp le xérzék e nys égiéste rhe lhe tős égi vi zs gá la tita nulmá ny MFGI MBFHe g yüttműk ödés20 15.

Mére ta rá n y: Ve tü le t: Dá tum:

EOV

2 01 5. 02. 05 .

Me gre nde lő : Di g i tá li ss ze rk . : Elle nő ri zte :

J óvá h a gyta :

MBFH Pa s ze raGyörgy

Gyuri c zaGyörgy Fa n cs i k Ta má s

4 .me llék le t

160000

Bókaháza

510000

515000

Al sópáhok

520000

KESZTHEL Y

Gét ye

525000

530000

535000

540000

BALATONBOGLÁR

Vony ar c vas hegy

Bal at ongy ör ök

Pa–2

FONYÓD

Or dacs ehi

155000

Zal aapát i

! .

545000

Gyenesdi ás

Szent györ gy vár

! . 155000

505000

160000

500000

! .

Di –6 Sár mel l ék


! .

Di –7

100


Szől ősgyör ök


! . ! .

Di –5

Eger ar acs a

Bu–17

! .

Zal avár

Gyugy

Bu–16

150000

Di –4



Lengy el t ót i

200

145000

! . ! .

Nagyr ada

! .

! .

Hi –1

Két hel y

Hol l ád

D–5

Som–1

! .

Som–5

! .

! .

40 0

Sávol y

Zal amer eny e ! .

500000

! .

k é sz ü ltJ uhás zE. ,Kum ! .

! .

D–4

! .

Sá v–7

50 0

140000

800 70 0

Gar –1 ! . Gar abon c

400 Sá v–5 Sá v –9 ! . Sá v . K–2Sá v–1 ! . ! . Gyót ! –1 . ! . S á v – 8 Sá v . Ny –4 Sá v–2 600 Sá v–24Sá v–6 ! . ! . ! . ! !

! . .. ! .! . ! . ! .! . . ! .! ! ! ! ! .! !! . . ! .! . . . . ! ! . . ! . ! 505000 . ! . ! ! . . . ! ! . . ! . ! . ! ! . . ! ! .1 ! . m e rI . 99 7a la pj án! . ! .! . ! . ! . ! . ! . . ! ! . .!

! .

Sá v . K–1

Mar c –1

Somogy sámson

! . Hor v–1

Som–4

Sző –1

! . ! . Sá v. Szs –1 So m–2 DK–12 ! . ! ! . . . ! . ! . ! . ! . 510000 . 515000 .! .! ! .! ! ! . . ! . ! . ! . ! . ! ! . ! ..

! .

! . Som– ! .6 Som–3

520000

Tá s –6 ! .1 Tá s –

! .

Sz é n hi d rogé n kut a t óf úrás ( MBFH)

Ki sber ény

Bu–2

! .

Bu. Ny–2

! .

Tá s –3

! .

400Ni kl a

530000

! .

Ög–1

Ni kl a–1

Somogy vár

535000

1, 5

Ör egl ak

Ög–2

! .

0

Vi z s gála t it e rü le t Als ópa nnóni a ik é pz ődm é n ye kva st a gsága( m Bf )

! .

! .

300

MARCALI

525000

Tá s –4

Bu–3

! .u –9 Bu–5 Bu–! 4B . ! . ! . .! Bu–10 ! .! .! –6 .Bu! . ! . B u – 1 ! .

! . Tá s –5 . Táska Tá s–2 Bu. Ny–1 !

! .

! . Mar BT. c al i –9

! .

Bu–8

! .

0 50 600

900

Bu–13

Bu. K–1 ! .3 HHE. Tat ár v ár – ! .E. ! .H H Tat ár v ár –2

Buzs ák

Somogy szent pál

! .

! .

Bal at onmagyar ód

HHE. Sz ent pá l –3

! .


Hi –2

Bu. É–1

140000

Zal asz abar

! .

145000

150000

! .

Bal at onf eny ves

Bal at onber ény

540000

3

545000

6

k m

Als ópa n nón i a ik é pz ő dm é ny e kva st a g s ág a : Ba la t o n Kom p le xé rz é ke nysé gié s t e rhe lhe t ősé gi vi z s gála t it a nulm ány MFGI MBFHe g yü t t m űkö dé s 20 15.

Mé re t a rán y: Ve t ü le t : Dát um :

EOV

2 01 5. 02. 05 .

Me gre nd e lő : Di g i t áli s sz e rk. : Elle nő ri z t e :

J óváh a gy t a :

MBFH Pa sz e raGy örgy

Gy uri c z aGyö rgy Fa n c si kTa m ás

5 .m e llé k le t

505000 Bókaháza

510000

515000

Al sópáhok

520000

KESZTHEL Y

Gét ye

525000

530000

535000


Gy enesdi ás

Szent györ gyv ár

Vony ar c v as hegy

Bal at ongyör ök

FONYÓD

Pa–2

Or dac sehi

155000

Zal aapát i

a Zal

155000

540000

Di –6

160000

160000

500000

Sár mel l ék


Za l a

Bu. 17

Gy ugy

Eger ar ac sa

Zal avár

150000

Bu. 16 Bal at onúj l ak

Lengy el t ót i

Vör s

Bu. É. 1

145000

D. 5

K IS Hi . 2

-BAL

A

T

O

N

Két hel y

Hol l ád

Tás. 6 Tás. 1

Bu. 8 Bu. Ny . 1

Sávol y

Bal at onmagyar ód

140000

Gar . 1 Gar abonc Zal amer enye

Sáv . Ny –4

505000

Sáv –9

Sáv –5

Sáv –6Sáv –8

Somogysáms on Sáv –1 Sáv –2

510000

Sző–1

gy i v öl ót Mar

500000

D–4

Sáv . 7

515000

Szs–1

Som–4

Som–2

Tás. 3

BT. Mar cal i –9

Som–6

Hor v –1

520000

530000

Bá nyte l ke nkív ül is zé nhi dr ogé nku ta tó fúr á si ndi ká c i óv a l/te l e ppe l Szé nh i dr ogé nk u ta tó fúr á s

Somogyvár

535000

1. 5

540000

3

545000

6

k m

Vi zs gá l a tite r ül e t

Ha tá l yo ss zé nh i dr ogé nbá n ya te l e k

Ör egl ak

Ö g. 2

Ni kl a–1

Ni kl a

0

Ko nc e s s zi ór aj a va s ol t te r ül e t

Ki sber ény

Ö g–1

MARCALI

525000

Bu. K. 1

Bu. 2

Tás. 5 Táska Tás. 2

Bu. Ny . 2

Mar c–1

Sáv . K–1

Bu. 3 HHE. Tat ár v ár –2 B u . 7 Bu . 1 5 B u . 12 B u . 1 B u . 5 B u . 9 Bu . 4 B u . 1 1 Bu. 1 4 6 Bu. 10 Bu.

Tás. 4

Bu. 13

Som. 5

Som. 1

Buzsák

Somogysz ent pál


Nagyr ada

HHE. Sze nt pál . 3

140000

Hi . 1

Zal aszabar

145000

150000



Szől ősgy ör ök

v íz gy i v öl ány Pog

Di –5


Di –7

Di –4

Bal at onf eny v es

Bal at onber ény

Szé n h i d r o g é n k u ta tá s ife l mé r ts é g : Ba l a ton

Ko mpl e xé r zé k e nys é g ié ste r h e l he tő s é g i vi zs gá l a tita nul má n y MFGI MBFHe gyüttműköd é s2015 .

Mé r e ta r á n y: Ve tül e t:

EOV

Dá tu m:

2 0 1 5 . 0 2 . 0 9.

Me g r e n d e l ő: Di g i tá l i ss ze r k. : El l e n őr i zte :

J óv á h a g yta :

MBFH Pa s ze r aGyö r g y

Gyu r i c zaGyö r g y Fa n c s i kTa má s

6 . me l l é k l e t

510000

Bókaháza

515000

Al sópáhok

520000

KESZTHEL Y

Gét ye

525000

530000

535000

540000


Gy enesdi ás

Szent györ gyv ár

Vony ar c v as hegy

Bal at ongyör ök

FONYÓD

ZI-143/A

Or dac sehi

155000

155000

Zal aapát i

Sár mel l ék

96-20


Szől ősgy ör ök


Buzsák-17

Gy ugy

150000


Dióskál-5 4 ZI -3

150000

CHL-

Bal at onf eny v es

Bal at onber ény


Eger ar ac sa

Zal avár

6

Bal at onúj l ak

Lengy el t ót i

Vör s

GA-56

GA-37

GA-24

GA-14

GA-35

140000

540000

3

6

MI- 51

Somogyvár

MI- 26

MI-50

MI- 25

1.5

MI- 49

0

545000

km

Sze i zmi k u sfe l mér t s ég : Ba l a t on

3 Ds ze i zmi ku smér és 2 Ds ze i zmi ku smér és

Sze i zmoka r ot ázsmér és

/2 MI- 6

535000

Ha t ál yo ss zénh i dr ogénbán ya t e l e k

VSPmér és

MI- 48

530000

4 MI- 2

Ni kl a

D-4/G

MI- 5/1

MI- 15

MI- 41

VSAV-2

Öreglak-1 MI- 4/ 2

Vi zs gál a t it e r ül e t

525000

MI-14

MI-13

MI- 2

520000

7 MI- 1

145000 GA-65

80

Ör egl ak I- 81 M

MARCALI MI-40

I-22 MI-22/ A M

7

MI- 1

GA-1

GA-25 GA-30

GA-16

9

515000

MI- 9

Marcali-1

1 Ki sber ényMI- 7

Táska

Marcali-9 MI-10 Blue-Topaz-9

MI- 18 Somogysáms on

I- 6 2

MI- 21/A

140000

Buzsák-Ny-1

Sávol y

Sávoly-K-1M

GA-40

510000

GA-3

D-3/F

GA-38

-51

GA-43

63

47

/A

GA-58

GA

GA-10

505000

Sávoly-1 A-42/A G

MI- 19

Buzsák-K-1

MI-

2 MI- 8

MI- 5/2

MI- 11

Bal at onmagyar ód

MI- 12

Buzsák-11

MI- 1/ A

3

GA-28

GA-1

GA-67

6

GA-46

GA-6

500000

GA-2

GA-27

1

MI-

Gar abonc Zal amer enye

0

GA-2

-5

GA-6

GA-52

Nagyr ada

- 79 MI

Buzsák

Somogysz ent pál


GA-29

GA

Két hel y

Hol l ád

MI-

MI- 26

Zal aszabar

GA-4

160000

505000

145000

160000

500000

Ko mpl e xér zék e nys ég iést e r h e l he t ős ég i vi zs gál a t it a nul mán y MFGI MBFHe gyü t t működ és2015 .

Mér e t a r án y: Ve t ü l e t :

EOV

Dát u m:

2 0 1 5 . 0 2 . 0 9.

Me g r e n d e l ő: Di g i t ál i ss ze r k. : El l e n őr i zt e :

J ó v áh a g yt a :

MBFH Pa s ze r aGyör g y

Gyu r i c zaGyör g y Fa n c s i kTa más

7 . me l l ék l e t

!

500000

!

!

!

160000

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

Gét ye

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

! ! ! !

!

!

!! !

!

!

!!

!!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!!

!

! !

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

510000

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Di . 4

!

!

. k

!

!

!

150000

!

!

!

!

Sár mel l ék !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! ! !

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Zal avár

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

145000

! !

Zal asz abar

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

" ) .

!

! !

!

!

!

!

!

.

! !

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

Nagyr ada

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

140000

!

!

!

!

!

!

Gar . 1 ! " . Gar abon c)

!

!

! ! !

!

k

!

!

!

!

!!

!

Zal amer eny e !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

500000 !

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

! !

.

!

.

!

!!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

Sá v . Ny . 4 !

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Sav-K-1 !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

..

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Bal at onúj l ak !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! .

S

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

. S !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

. S !

!

. !

!

. S

! !

!

!

!

!

!

!

! !

S !

!

. ..

!

!

!

!

!

" ) !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

kk !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" ).

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

" )

!

" ) ! !

! ! !

! !

!

!

!

" )

!

!

!

525000 !

! !

!

!

!! !

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

" )

! !

!

!

!

" " ))

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

" " ) )

" )

!

! . . ! !

!!

!

!

" ) !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

Szől ősgyör ök !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Bu. 3 !

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

. ! k !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

" )

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

! !

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

k !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

. S

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

Ki sber ény !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

! !!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! ! !

" )

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! ! !

! !

!

!

!

" ) !

! !

! !

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

! !

!

! !

! !

!

!

!

! !

! ! !

!

! !

!

!

!

!

Somogy vár

" ) !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" ) !

!

545000

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

Ör egl ak

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

" )

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

! ! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

S

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Bu-K-1

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.5 Bu.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

Bu. K. 1 ! . HHE. Tat ár v ár . 3Buzsák-K-1 .E. .H H Tat ár v ár . 2

!

!

!

!

. !

! !

!

!

!

!

!

Buzs ák !

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

k k k k

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

. S .u. 9 Bu. 4B !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! ! ! !

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

Lengy el t ót i

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

HHE. Sz ent pá l . 3

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!!

!! !!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Gyugy

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

" )

" )

" ) 0

1, 5

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

" )

!

" " ))

!

! !

!

!

!

!

" )

" ) 3

!

!

! !

" )

6

k m

Fúrás iésg e of i zi ka if e l mért s ég : Ba l a t on

VSPmérés

Te l l u ri ku smérés

!

!

Vi s s za a dot tme ddős zénhi d rogénkút

Mág ne s e sdz mérés Ma g ne t o t e l l u ri kusmérés

!

!

!

!

!

!

!

Szén hi drogén kut a t óf úrás( MBFH) Di gi t ál i smél yf úrás ge of i zi ka ia da t

Sze i zmoka rot ázsmérés Gra vi t ác i ósmérés

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

Vi zs g ál a t it e rül e t

k

.

!

!

!

S

!

!!

!

!

! !

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

.

!

! !

!

!

! !

!

) "" )

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! ! ! !

! !

!

!

" )

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

. . Tas-2 Tá s. . 10. .... Bu . 6 4 " ) Bu. .1 Buzsák-11 . Bu. Bu. 13 ! " " ). ) . " ) Tá s . 6 Bu. 8 B u . 2 Tas-1 ! " ) . Tá s . 1 . . Tas-5 Tá s. ! 5. ! Buzsák-Ny-1Bu. ka Tá s . 2 Ny . 1 . Tás . " . ) " ) " ) " ) Bu-Ny-2 Bu. Ny . 2 ! . Tá s . 3 Og-2 Ög. . 2 ! Tás-3 . " " " " ) ) ) ) " ) " ) Öreglak-1 Ög. 1 " ). Nikla-1 Ni kl a. 1 Ni kl a " ) ! . " ) " " " ) ) ) " " ) ) 530000 535000 540000 !

!

!

! ! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

. Bu.16 !

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

MARCALI ! !

!

!

!

Somogy szent pál

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

Bu. É. 1 !

" ) . k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Mar c . 1

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

.T. Marcali-9 B Mar c al i . 9 ) . Blue-Topaz-9 " " " ) )

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

520000

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

! !

!

!!

!

!

Buzsák-17Bu. 17 .

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

BuE-1

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Som. 4

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

. S

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" ) Marcali-1 Hor v . 1 " ) . . ! So m. !6 . " ) . " ) ! " ) Szs . 1 So . Som. 3 . ! m. 2 . " " " .) ) ) !

S

!

!

! !

" ) Somogy sá " )mson

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

. . . 515000

. .. . . !

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !!

!

!

!

Som. 5 ! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. DK. 1 1Sá v . DK. 12 Sá v . 2 Sá v !

k

!

Sző . 1 !

!

!

510000 . . !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. k

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

Két hel y

!

!

!

!

Som-5

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

" ) !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. Sávoly-K-1 . ! k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Sá v . K. 1 !

!

! !

!

Som. 1

!

!

!

!

!

. k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

Hol l ád

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S k

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

. 8 Gyot-1 Sá v . 6 Sá v !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Som-1

!

Sávol y

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Or dacs ehi

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

Sá v . 24 . . .. . . S . .. .. .. . . . . . .. . ! . . S . ! . S . . . . . 505000 S . . .. . . . . . . .. S . . !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

5 " ) Sá v. . 1Sá v . 1 Sá v . 9 Sá v .. K. 2 Gyót ! . . . . ! . !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Sá v . 7 !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

D. 4

! !

.

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!!

Bal at onmagyar ód !

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

Gar-1 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

" )

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!


!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! ! !

!

!

! !


!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

D. 5

!

! !

!

!

!

!

! !

!

! !

!

" )

!

!

! !

! !

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Hi-2 Hi . 2 " ). ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Hi . 1

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

" )

!!

! !

Vör s

!

" )

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

" ) !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!


!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!


!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Eger ar acs a !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! ! ! !!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

Di . 5

. . ! k

!

! !

!

! !

!

!

Di . 7

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

Bal at onf eny ves

!

!

Bal at onber ény

!

! !

!

!!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! ! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !


!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! ! !

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! ! !

! !

! !

FONYÓD

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

Bal at ongy ör ök

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

BALATONBOGLÁR

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

545000

!

!

!

!

540000

!

!

!

!

!

!

535000

!

!

!

!

Vony ar c vas hegy

! ! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

Gyenesdi ás

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !!

!

!

!!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

530000

!

!

!

! !

!

! !

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !! !

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

KESZTHEL Y

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

525000

! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

520000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

! !

!

!

!

!

!

! !

515000 !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

! !

! !

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

! ! !

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Zal aapát i

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

! !

!!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

! !!

!

!

!!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

Al sópáhok !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. k

!

!

!

! !

!

Di . 6

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!!

!

!

!

!

155000

!

!

!!

! !!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

. S Pacsa-1

!

!

! !

!

!

!

!

Pa. 2

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

! !

! !

!

! ! !

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

! ! ! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

Szent györ gy vár

! !

!

!

!

!!

!

! !

!

! !

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

! !

!

!

!!

!

!

!

!! ! ! ! !

!

S

!

! !

!

!

! !

!

!!

!!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! !

ZA-1

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Bókaháza

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

505000

! !

!

!

!

! ! !

!

!

! !

!

! ! !

!

!

! ! ! !!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! ! !

160000

! ! !

!

! !

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!

155000

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

150000

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

.

!

!

!

145000

! ! !

140000

! !

Komp l e x érzéke nys ég iést e rhe l he t ős ég i vi zs g ál a t it a nul mány MFGI MBFHe g yüt t műkö dés20 15.

Mére t a rán y: Ve t ü l e t : Dát u m:

EOV

2 01 5. 02. 05 .

Me g re nde l ő : Di gi t ál i ss ze rk. : El l e nő ri zt e :

J óv áh a gy t a :

MBFH Pa s ze raGy örg y

Gy uri c zaGyö rg y Fa n c s i kTa más

8 .me l l ék l e t

Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete

Recommend Documents