Igal szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Nemzeti Környezetügyi Országos Vízügyi Főigazgatóság Intézet

Igal szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) Korm. rendelet alapján

Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita1, Bibók Zsuzsanna3, Bujdosó Éva1, Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Holndonner Péter3, Horváth Zoltán1, Jencsel Henrietta1, Jobbik Anita1, Kovács Gábor2, Kovács Zsolt1, Laczkóné Őri Gabriella1, Lajtos Sándor1, Maginecz János4, Müller Tamás1, Nádor Annamária, Németh András1, Novák Brigitta1, Paszera György1, Redlerné Tátrai Mariann1, Szentpétery Ildikó1, Szőcs Teodóra1, Thamóné Bozsó Edit1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Veres Imre2, Végh Hajnalka1, Zilahi-Sebess László1, Zsámbok István1 1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Budapest, 2014. 12. 23.

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2014. 12. 23.

Füri Judit

2014. 07. 21.

Koloszár László

2014. 07. 15.

Lektorálta:

A jelentés:

2

226

oldalt,

57

ábrát,

52

táblázatot,

7

függeléket,

8

mellékletet tartalmaz.

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet

Igal szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 9. § (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, akoncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3


Tartalom

I. Igal vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ...... 11 Bevezetés .................................................................................................................................. 11 1. A vizsgálati terület jellemzése.............................................................................................. 12 1.1. Igal vizsgálati terület földrajzi leírása ........................................................................... 12 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza ........................................................................ 12 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet ......................................................................... 21 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 26 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 27 1.2. Igal vizsgálati terület földtana ....................................................................................... 30 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága ................................................. 30 1.2.2. A terület földtani viszonyai .................................................................................... 36 1.3. A terület vízföldtani viszonyai ...................................................................................... 51 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 51 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 55 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai .................................................. 55 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 56 1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) ........................................... 61 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek.......................................... 61 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások ......................... 66 1.4.3. Határ menti víztestek .............................................................................................. 84 1.4.4. Monitoring .............................................................................................................. 84 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés ............................................................... 88 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések ................................................................ 91 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 93 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) .......................................... 93 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás ............................................................................................ 93 1.5.3. Egyéb nyersanyagok .............................................................................................. 93 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) ........................................................................................... 100 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata .............................................. 101 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok ......... 101 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők ...................................................... 101 2.1.2. Az Igal terület szénhidrogén vagyona .................................................................. 109

4

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása ........................ 114 2.2.1. Kutatási módszerek .............................................................................................. 114 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) ...................................................... 121 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása .......................................................... 122 2.4.1. Közlekedési viszonyok ......................................................................................... 122 2.4.2. Energiahálózatok .................................................................................................. 129 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél ............................................................................................................... 133 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása ........................................................ 138 2.7. A terhelés várható időtartama ..................................................................................... 140 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk ............................................. 140 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama .............................................................................. 140 2.7.3. A termelési szakasz időtartama ............................................................................ 141 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak ................................................................ 142 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek ..................................................................... 144 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése...................................................... 148 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ..................................................................................................... 148 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................................... 148 3.1.2. Zajhatás és rezgések ............................................................................................. 153 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások.............................................................................. 153 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások .................................................................... 154 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 155 3.1.10. Tájvédelem ......................................................................................................... 157 3.1.7. A termőföld védelme ............................................................................................ 157 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem ............................................................................. 158 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme ......................................... 158 3.1.10. Társadalmi vonatkozások ................................................................................... 164 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása................................................................ 165 3.2.1. Hatások a rezervoárokban .................................................................................... 165 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között ............................................................ 167 3.2.3. Hatások a felszínen............................................................................................... 168 3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások ............................................................................ 169

5

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) .................................................................... 170 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (NeKI) ............................................................ 170 Irodalom ................................................................................................................................. 173 Internetes hivatkozások .......................................................................................................... 176 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása ..................................... 178 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ..................................................................................................... 180 Függelék ................................................................................................................................. 207 Mellékletek ............................................................................................................................. 226

Ábrajegyzék 1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése ................................................................................ 13 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése .................... 16 3. ábra. Igal vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) 17 4. ábra. Igal vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) (KSH Népszámlálás 2011) .................................................................................................................................... 20 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Igal vizsgálati területen, 2011 (%) (KSH Népszámlálás 2011) ............................................................................................................. 21 6. ábra. Talajtípusok az Igal vizsgálati területen (VKGA 2009) .............................................. 22 7. ábra. Igal vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013 ................................................................................................ 23 8. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ........................... 30 9. ábra. A vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése ..................................................................................................................... 36 10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010 alapján) a vizsgálati terület határvonalával ...................................................................................................................... 37 11. ábra. A vizsgált terület prekainozoos aljzatának mélységtérképe a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvényekkel, zölddel jelölve a négy értelmezett szelvény ............................. 38 12. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú La–6-os időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 39 13. ábra. Az ÉK–DNy-i irányultságú La–13-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 40 14. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú La–18-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 40 15. ábra. Az ÉK–DNy-i irányultságú La–29-es időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 41 16. ábra. A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mBf (kivágat: HAAS et al. 2010) .................................................................. 43 17. ábra. Az igali vizsgálati területre eső földtani szelvények nyomvonala ............................ 47 18. ábra. Az 1. sz. földtani szelvény......................................................................................... 47 19. ábra. A 2. sz. földtani szelvény .......................................................................................... 48 6

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 20. ábra. A 3. sz. földtani szelvény .......................................................................................... 48 21. ábra. A 4. sz. földtani szelvény .......................................................................................... 49 22. ábra. A földtani szelvények jelmagyarázata ....................................................................... 49 23. ábra. A felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a 10 és 90%-os percentilis értéktartományban a medián értékek feltüntetésével.......................................................................................... 57 24. ábra. A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei ........... 58 25. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben .................................................. 60 26. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ............................ 64 27. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ...................................................................................................................... 65 28. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ............................................ 70 29. ábra. Hulladékgazdálkodás a területen ............................................................................... 71 30. ábra. Szennyezett területek ................................................................................................. 72 31. ábra. Ipari létesítmények, káresemények ........................................................................... 73 32. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ........... 74 33. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ............................................................................................... 75 34. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, karszt víztestek, ásvány-, gyógy-, és termálkutak ........................................................................................................ 82 35. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ............................................................... 86 36. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen87 37. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ...................................... 94 38. ábra. A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése (a: sötétkék színnel jelölve) és érettsége (b) a Dunántúl déli részén BADICS, VETŐ (2012) nyomán............................. 104 39. ábra. A mezőcsokonyai szerkezet földtani szelvénye (Völgyi et al. 1985)...................... 108 40. ábra. Igal vizsgálati terület és környezete szénhidrogén-előfordulásai a prekainozoos aljzat mélységtérképén ................................................................................................................ 110 41. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései .............................................................. 115 42. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ................................... 116 43. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ..................................................................... 117 44. ábra. Irányított ferde fúrás ................................................................................................ 118 45. ábra. A rétegrepesztés folyamata ..................................................................................... 119 46. ábra. Az igali vizsgálati terület térségének (Somogy, Tolna és Fejér megye) vasút- és közúthálózata (2013) ......................................................................................................... 122 47. ábra. Az igali vizsgálati terület térsége (Somogy-, Tolna és Fejér megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ....................................................................................... 126 48. ábra. Az igali vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ............................... 129 49. ábra. Az igali vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe. ........................................... 131 50. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között........................................... 133 51. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására .............. 134 52. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között .............................. 136 53. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint. ........................................................................................................................................... 136 54. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) ........... 137 55. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között .. 139 56. ábra. Gázkitörés (1950-es évek) ....................................................................................... 146 7

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 57. ábra. Az igali vizsgálati terület térségében található kaposvári légszennyezettségi zóna, valamint Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna (a közigazgatási területek határai alapján), és a térségben levő manuális mérőhálózat állomásai.............................. 150

Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai ............................................................................ 12 2. táblázat. A Tamási koncesszióra javasolt terület sarokpontjai ............................................. 13 3. táblázat. A Tab koncesszióra javasolt terület sarokpontjai .................................................. 14 4. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok ................................ 14 5. táblázat. A Tamási koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok 15 6. táblázat. A Tab koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok ...... 15 7. táblázat. Igal vizsgálati terület tájbeosztása ......................................................................... 17 4. ábra. Igal vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) (KSH Népszámlálás 2011) .................................................................................................................................... 20 8. táblázat. Igal vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) ...................... 26 9. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére .................................................................................................................... 31 10. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre ...................... 31 11. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH).......... 32 12. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) ................ 33 13. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások ................................................................................................................................. 33 14. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ................................................................................................................................ 34 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) ............... 35 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ............................................................................................................................................. 35 17. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk. 1996 alapján)............................................................................................. 50 18. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai ....................................................... 50 19. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek ........................................ 61 20. táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek ............................................ 63 21. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek ................ 66 22. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből ................................................. 66 23. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint ............. 67 24. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) .......................................... 68 25. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ............. 69 26. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ...................................................................................................................... 69 27. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai ............. 75 28. táblázat. Az 5 km-es körzet felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai ............................... 78 29. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak............................................................. 80 30. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak ..................................................................................................................... 82 31. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) ............................................................... 84

8

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 32. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területenés annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) .................... 84 33. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében ...................... 85 34. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai ........................................................ 85 35. táblázat. Felszín alatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása ............................................................................................................................................. 87 36. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata ............................ 88 37. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota ...................................................... 90 38. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota .................................................................. 91 39. táblázat. A Tab koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén-kutatási területek . 93 40. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai .................................................................................................................................... 94 41. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai ................................................................................................................. 95 42. táblázat. Igal vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona ........................................................................ 110 43. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése az Igal területre .............................. 112 44. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon .......................................................................................... 144 45. táblázat. Az igali vizsgálati terület (az ország többi területe) valamint Kaposvár és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint ................................................................................. 150 46. táblázat. Az igali vizsgálati terület (az ország többi területe) valamint Kaposvár és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint ................................................................................. 151 47. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013). ....................................................................................................... 152 48. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). ....................................................................................................... 152 49. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok az Igal vizsgálati területen (I–II. kategória) ........................................................................................................................................... 160 50. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája ............................. 161 51. táblázat. A Tolna megyei védett régészeti lelőhelyek ...................................................... 164 52. táblázat. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság működési területéhez tartozó vízbázis védőövezetek ....................................................................................................... 191

Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa ........................................................................................................................................... 207 2. függelék. Rövidítések ......................................................................................................... 207 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége .................... 210 4. függelék. Helyi oltalom alatt álló természeti értékek ......................................................... 214 5. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények ..................................... 216 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben .................. 219 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben ................................. 223

9


Mellékletek 1. melléklet. Igal. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Igal. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Igal. Prekainozoos aljzat (HAAS et al. 2010.) 4. melléklet. Igal. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Igal. Alsó-pannóniai képződmények vastgsága 6. melléklet. Igal. Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Igal. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Igal. Fúrási és geofizikai felmértség

10

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

I. Igal vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag – így a szénhidrogén – kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Igal terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

11


1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Igal vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 2300 km2 kiterjedésű, ÉK-i része Fejér megyéhez, Ny-i területe Somogy, K-i fele Tolna megyéhez tartozik. Sarokpontjait az 1. táblázat adja meg. 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13=1

Vizsgálati terület

EOV Y (m) 542000 582000 582000 612000 612000 602000 602000 592000 592000 562000 562000 542000 542000

EOV X (m) 160000 160000 180000 180000 150000 150000 140000 140000 120000 120000 150000 150000 160000

Id

1 2 3 4 5=1

5 km-es környezet

EOV Y (m) 617000 617000 537000 537000 617000

EOV X (m) 185000 115000 115000 185000 185000

A terület (1) sarokpontja Balatonlelle D-i határában, a Balaton partján található. Innen K felé 40 km-re, Nagyberény határában van a (2) pont, majd innen É felé 20 km-re, Balatonvilágos területén, a tó partján a (3). Tovább K felé 30 km-re, Sárszentágota határában a (4), majd D-i irányban 30 km-re, Kisszékelytől D-re az (5). Innen Ny felé 10 km-re, Pincehely közelében a (6) pont, ahol D-nek fordul a határ és 10 km-t haladva a Kapos partján eléri a (7) pontot. Ny felé 10 km-re, Tamási külterületén a (8), innen D-re 20 km-re, Döbrököz K-i határában a (9), Ny felé 30 km-re, Zimány határában a (10), majd É-ra 30 kmre, Karád és Somogymeggyes között a (11), innen Ny felé 20 km-re, Lengyeltóti É-i határában a (12), ahonnan É felé 10 km-re a határ beköt az (1) pontba (1. ábra). A terület kiterjedése 2300 km2, legnagyobb tengerszint feletti magassága Visztől K-re kb. 4 km-re a Nagy-kopasz, 299 mBf. A legmélyebb pont a Sió-völgyében található, a vizsgálati terület keleti határán, Simontornya településen, a Sió medrének szélén kb. 97 mBf.

12


1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése

A vizsgálati területet két részre osztva (az É-i részt) Tamási, (a D-i részt) Tab néven javasoljuk koncesszióra kiírni (2. ábra, 2. táblázat, 3. táblázat). Tamási Tamási térrész határponti koordinátákkal: 1100 km2 Tamási koncesszióra javasolt terület: 1100 km2 Tamási szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km2 2. táblázat. A Tamási koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7=1

EOV Y (m)

EOV X (m)

Koncesszióra javasolt terület 582000 180000 612000 180000 612000 150000 602000 150000 602000 140000 582000 140000 582000 180000

13


Tab Tab térrész határponti koordinátákkal: 1200 km2 Tab koncesszióra javasolt terület: 1200 km2 Tab szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km2 3. táblázat. A Tab koncesszióra javasolt terület sarokpontjai EOV Y (m)

Id

EOV X (m)

Koncesszióra javasolt terület 542000 160000 582000 160000 582000 140000 592000 140000 592000 120000 562000 120000 562000 150000 542000 150000 542000 160000

1 2 3 4 5 6 7 8 9=1

A 4. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet. Az 5. táblázat és a 6. táblázat a két koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg. 4. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település

Ádánd Andocs Attala Bábonymegyer Balatonboglár Balatonlelle Balatonszabadi Balatonszemes Balatonvilágos Bálványos Bedegkér Belecska Bonnya Büssü Dalmand Dég Dombóvár Döbrököz Enying Értény Felsőnyék Fürged Gadács Gölle Gyugy Gyulaj Igal Igar Iregszemcse Káloz Kánya Kapoly Kapospula

14

Megye

Somogy Somogy Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Somogy Somogy Tolna Fejér Tolna Tolna Fejér Tolna Tolna Tolna Somogy Somogy Somogy Tolna Somogy Fejér Tolna Fejér Somogy Somogy Tolna

Település

Mezőkomárom Mezőszentgyörgy Mezőszilas Miklósi Nágocs Nagyberény Nagycsepely Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Nak Nyim Ordacsehi Ozora Pári Patalom Pincehely Pusztaszemes Ráksi Regöly Ságvár Sárbogárd Sáregres Sárkeresztúr Sárszentágota Sérsekszőlős Simontornya Siófok Siójut Som Somogyacsa Somogydöröcske Somogyegres

Megye

Fejér Fejér Fejér Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Tolna Tolna Tolna Somogy Somogy Tolna Tolna Somogy Tolna Somogy Somogy Tolna Somogy Fejér Fejér Fejér Fejér Somogy Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település

Kára Karád Kazsok Kereki Keszőhidegkút Kisbárapáti Kisgyalán Kisláng Kisszékely Kocsola Koppányszántó Kötcse Kurd Lajoskomárom Lápafő Látrány Lengyeltóti Lepsény Lulla Magyaratád Magyarkeszi Mátyásdomb

Megye

Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Somogy Somogy Fejér Tolna Tolna Tolna Somogy Tolna Fejér Tolna Somogy Somogy Fejér Somogy Somogy Tolna Fejér

Település

Somogymeggyes Somogyszil Somogytúr Szabadhídvég Szakcs Szentgáloskér Szólád Szorosad Szőlősgyörök Tab Tamási Teleki Tengőd Tolnanémedi Torvaj Törökkoppány Újireg Várong Visz Zala Zics Zimány

Megye

Somogy Somogy Somogy Fejér Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Somogy Somogy Tolna Somogy Somogy Tolna Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy

5. táblázat. A Tamási koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település

Ádánd Balatonszabadi Balatonvilágos Belecska Dég Enying Értény Felsőnyék Fürged Igar Iregszemcse Káloz Keszőhidegkút Kisláng Kisszékely Lajoskomárom Lepsény Magyarkeszi Mátyásdomb Mezőkomárom Mezőszentgyörgy

Megye

Település

Mezőszilas Nagyberény Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pári Pincehely Regöly Sárbogárd Sáregres Sárkeresztúr Sárszentágota Simontornya Siófok Siójut Som Szabadhidvég Tamási Tolnanémedi Újireg

Somogy Somogy Somogy Tolna Fejér Fejér Tolna Tolna Tolna Fejér Tolna Fejér Tolna Fejér Tolna Fejér Fejér Tolna Fejér Fejér Fejér

Megye

Fejér Somogy Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Fejér Fejér Fejér Fejér Tolna Somogy Somogy Somogy Fejér Tolna Tolna Tolna

6. táblázat. A Tab koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település

Andocs Attala Bábonymegyer Balatonboglár Balatonlelle Balatonszemes Bálványos Bedegkér Bonnya Büssü Dalmand Dombóvár

Megye

Somogy Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Tolna

Település

Miklósi Nágocs Nagyberény Nagycsepely Nagykónyi Nak Nyim Ordacsehi Pári Patalom Pusztaszemes Ráksi

Megye

Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Tolna Somogy Somogy Tolna Somogy Somogy Somogy

15

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település

Döbrököz Értény Gadács Gölle Gyugy Gyulaj Igal Iregszemcse Kánya Kapoly Kapospula Kára Karád Kazsok Kereki Kisbárapáti Kisgyalán Kocsola Koppányszántó Kötcse Kurd Lápafő Látrány Lengyeltóti Lulla Magyaratád

Megye

Tolna Tolna Somogy Somogy Somogy Tolna Somogy Tolna Somogy Somogy Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Tolna Somogy Tolna Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy

Település

Ságvár Sérsekszőlős Som Somogyacsa Somogydöröcske Somogyegres Somogymeggyes Somogyszil Somogytúr Szakcs Szentgáloskér Szólád Szorosad Szőlősgyörök Tab Tamási Teleki Tengőd Torvaj Törökkoppány Újireg Várong Visz Zala Zics Zimány

Megye

Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy Tolna Tolna Somogy Somogy Somogy Somogy

2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése barna vonal – a vizsgálati terület, fekete vonal – a vizsgálati terület 5 km-es környezete sárga poligon – Tamási koncesszióra javasolt terület; rózsaszín poligon –Tab koncesszióra javasolt terület

A vizsgált terület MAROSI, SOMOGYI (1990) és Dövényi (2010) alapján 74,1%-ban a Dunántúli-dombság és 25,9%-ban az Alföld nagytájhoz tartozik (7. táblázat,1. ábra). 16


7. táblázat. Igal vizsgálati terület tájbeosztása Nagytáj

Középtáj

Kistájcsoport

Külső-Somogy Dunántúlidombság

Mecsek és Tolna–Baranyaihegyvidék

Tolnai-dombság

Balaton-medence

Alföld

Mezőföld

NyugatMezőföld Duna–Sárvízköze

Kistáj

Kelet-Külső-Somogy Nyugat-KülsőSomogy Dél-Külső-Somogy Tolnai-hegyhát Völgység Nagyberek Somogyi parti sík Kálóz–Igari löszhátak Sió-völgy Enyingi-hát Sárvíz-völgy Közép-Mezőföld

km2

%

1085,5

47,20

257,1

11,10

310,2 27,1 1,7 22,8 1,1

13,50 1,20 0,10 0,95 0,05

434,3

18,90

66,3 62,9 28,8 2,2

2,90 2,70 1,30 0,10

3. ábra. Igal vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) (A jelkulcs a következő oldalon.)

17


A terület közel háromnegyede (71,8%) Külső-Somogyhoz tartozik. Jellemzően ÉK–DNy (a Balaton tengelyével párhuzamos) és K–Ny csapásirányú, homokos löszből, löszszerű üledékből felépült dombhátak sora, köztük fővölgyekkel, melyek konzekvens mellékvölgyei 18

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány közel merőlegesek. A relatív relief 50–120 m/km2, a völgysűrűség 4–12 km/km2, azaz közepesen tagolt dombság. Az aszimmetrikus dombhátak tetőszintje viszonylag sík, peremük É felé rövid, meredek oldallal szakad le a völgyekre, D felé lankás, hosszan elnyúló lejtők alakultak ki. A meredek völgyoldalak csuszamlásos formákkal tarkított, instabil felszínek. A hátravágódó völgyfők oldalában löszformák (löszpáholy, löszcirkusz, üreg, fülke, mélyutak) alakultak ki. A lankás D-i lejtők többnyire É–D tengelyű deráziós, eróziós–deráziós völgyekkel tagoltak, melyek oldalait deráziós kisformák teszik változatossá. A D-i területfél közel meridionális völgyeit jellegzetes völgyvállak, völgyi vízválasztók (e ponttól É-i és D-i, kettős lefolyású a völgy) jellemzik. Ezek a völgyek a Balatonba tölcsérszerű torkolattal (ún. berek) kapcsolódnak (Nagyberek). A terület ÉK-i, Sió-völgyön túli részét alkotó löszhátság egyenetlen síkság, a Sió-völgytől meredek lejtőkkel határolódik el. ÉNy–DK-i csapású, DK felé lejtő völgyközi hátak alkotják. Az átlagos relief 18 m/km2, eróziós–deráziós felszínformák jellemzők. A terület jelentős völgyei az ÉNy–DK-i tengelyű Sió-völgy, melyet jelenkori folyóvízi iszap, allúvium, illetve a K–Ny-i tengelyű Koppány-völgy, melyet lápi agyag, réti agyag tölt ki. Az éghajlat mérsékelten meleg, D-en mérsékelten nedves, máshol mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam 2000–2020 óra, nyáron 800–810, télen 190–200 óra, D felé növekszik. Az évi középhőmérséklet 10,0–10,3 °C, a Balaton partján kicsit melegebb. A napi középhőmérséklet április 2–8-tól 194–200 napon át (október 20–22-ig) 10 °C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 5–15-e körül, míg az első őszi fagyok október 24–28-a táján várhatók, ez évente 193–206 fagymentes nap (a nagy eltéréseket a terület kiterjedése indokolja). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,0–33,5°C, míg a téli minimumoké – 15,0 – –17°C. A csapadék évi összege 600–680 mm (D-en több). Évente átlag 30–35 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 20–25 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): 1,0–1,17. Az ÉNy-i, Ny-i szélirány a leggyakoribb, és jelentős a DNy-i is. ÉK-en az ÉÉNy-i szél a száraz időszakban porviharokat okoz. Délen ősszel a K-i szél gyakori. Az átlagos szélsebesség maximum 3 m/s, a magasabb tetőkön kissé nagyobb. Az éghajlati adottságok a hőigényes, hosszú tenyészidejű szántóföldi és kertészeti kultúráknak felelnek meg. A szélesebb hátakon mezőgazdasági művelés folyik, a keskenyebbeket erdők borítják. A vizsgált terület társadalmi–gazdasági helyzetét a 3. függelék mutatja be. A települések elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti. A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a népsűrűség jelentős eltéréseket mutat a területen, alapvetően megállapítható, hogy a Balaton-parti, valamint a Sárvíz mentén elhelyezkedő települések magasabb értékekkel rendelkeznek, a Külső-Somogyban található aprófalvak népsűrűsége igen alacsony, a 40 Fő/km2-t sem éri el. A korszerkezet kedvezőnek tekinthető, a gyermekkorúak száma összességében meghaladja a 65 év felettiek számát, az elöregedési index (a ≥65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, ≤14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 97% volt, ugyanakkor a vizsgált terület ÉNy-i része egységesen az országos átlagnál (93%) is kedvezőtlenebb korszerkezettel rendelkezik. Az iskolázottság szintje a térségben jelentősen alulmarad az országos átlaghoz viszonyítva. A Népszámlálás adatai szerint a teljes népesség átlagosan 32%-a végezte el az általános iskola 8. évfolyamát. Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezik a lakosság 22%-a, érettségizett több 19

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet mint 15%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 5%. Magasabb, országos átlag körüli értékekkel a Balaton-parthoz közelebb eső, valamint a nagyobb települések rendelkeztek.

4. ábra. Igal vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) (KSH Népszámlálás 2011)

A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 40%, ami lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál (44,5%), csak a Balaton-parthoz közelebb eső települések, valamint a Sárvíz völgyében lévő települések és Tamási rendelkeznek azt meghaladó értékkel. A munkanélküliségi ráta (4. ábra) átlagosan 17%, szemben az országosan mért 12%-kal. A területi különbségeket tekintve mozaikos mintázat rajzolódik ki, összességében a KülsőSomogyban elhelyezkedő településeken volt magasabb a munkanélküliség. A lakosság jövedelmi viszonyai összességében kedvezőtlennek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben (5. ábra) nem érte el az 500 000 Ft-ot, az országos átlag ebben az időszakban közel 782 000 Ft volt. Ebben a tekintetben azonban jelentős területi különbségek figyelhetők meg, a legszegényebb településen (Büssü) az egy lakosra jutó jövedelem nem érte el 2011-ben a leggazdagabb település (Balatonvilágos) értékének 20%-át sem. Összességében megállapítható, hogy az északi és észak-nyugati területek magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

20


5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Igal vizsgálati területen, 2011 (%) (KSH Népszámlálás 2011)

A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben a német (6614 fő) és a cigány (3622 fő), a többi kisebbség összlétszáma kevesebb, mint 800 fő volt. A német kisebbség főként Külső-Somogy és a Balaton-part településein él, részarányuk Keszőhidegkúton meghaladta a 70%-ot. A cigány kisebbség elsősorban Külső-Somogy periférikus helyzetű, aprófalvas területen él. Részarányuk Büssü és Gyulaj településeken meghaladja a 30%-ot. 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet 1.1.2.1. Talajtípusok A vizsgált terület 79,54%-án a térszíni helyzettől függően három talajtípus található (6. ábra). Legnagyobb elterjedésű a lösz talajképző üledéken kialakult, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, 3–4% szerves anyagot tartalmazó mészlepedékes csernozjom (53,69%), mely igen kedvező termékenységű, elsősorban szántónak, alárendelten erdőterületeknek és szőlőművelésre alkalmas. Ahol homokosabb az üledék, így kedvezőtlenebb a termékenység és a vízgazdálkodás, ott gyepterületekként hasznosul. A barnaföld (Ramann-féle barna erdőtalaj) (13,3%) lösszel fedett hegylábfelszínen alakult ki, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, jó termékenységű. Zömmel szántó, kevésbé erdő. A barnaföldnél kilúgozottabb, alacsonyabb szerves anyag tartalmú a vályog mechanikai összetételű, közepes vízvezető, jó víztartó tulajdonságú agyagbemosódásos barna erdőtalaj (5,93%). Főként lejtőn találhatók, ezért erodáltságuk jelentős, akár a köves, földes kopár (0,22%) állapotig. Allúviumon képződött változatuk kedvezőtlenebb vízgazdálkodású.

21


6. ábra. Talajtípusok az Igal vizsgálati területen (VKGA 2009)

Az erdőtalajokon szántók és erdők, alárendelten szőlők és gyümölcsösök vannak. A csernozjom barna erdőtalajok (12,55%) a barnaföldeknél alacsonyabban fekvő, még lankásabb térszínen találhatók. Tulajdonságaik a barnaföldekéhez hasonlók, de szerves anyag tartalmuk nagyobb. Elsősorban szántóföldi művelésre alkalmasak. A völgyközi hátak löszös üledékén vályog mechanikai összetételű alföldi mészlepedékes csernozjomok (5,3%) keletkeztek. Kifejezetten kedvező vízgazdálkodású, igen jó termékenységű, nagyrészt szántóként, kisebb részben szőlő-, gyümölcsös-, erdőként hasznosíthatók. A talajvíz hatását őrző réti csernozjom (0,5%) a lösz talajképző üledéken kialakult legértékesebb talajféleség, igen kedvező termékenységű, nagyrészt szántó-, kevéssé erdő- és gyümölcsösként hasznosul. Patakvölgyekben a réti öntéstalajok (3,4%) és lápos réti talajféleségek (3,3%) vályog, homokos vályog mechanikai összetételűek, közepesnél gyengébb termékenységűek, zömmel gyepként, ligeterdőként, kevéssé szántóként hasznosítják őket. A réti talajok (0,9%) 22

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány termékenysége a szerves anyag tartalom és a szemcseösszetétel függvénye; löszön, iszapos homokon kialakult változatuk közepes termékenységű, a homokosabb gyengébb. Szántók, rét–legelők, gyepterületek és erdők–ligeterdők. A völgyek torkolatközeli, mélyebb részein található lecsapolt és telkesített síkláp (0,9%) területeket uralkodóan rétek foglalják el. A lösz talajképző üledéken képződött szikes talajok közül az ÉK-i sarokban réti szolonyec ismert (0,002%), melynek természetes termékenysége gyenge, korlátozottan szántóként, szőlőként, erdőként hasznosítható. 1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három-három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja.

7. ábra. Igal vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013

23

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület kb. 80%-a az erősen veszélyeztetett főcsoport legjobban, illetve közepesen veszélyeztetett kategóriájába tartozik. Az előforduló, főleg csernozjom talajok a legértékesebb talajféleségek, az összes vizsgált hatásra (ld. előző bekezdés) nagyon érzékenyek. Hozzájárul ehhez a terület uralkodóan lejtős morfológiája, így az erózióveszély a talajtakaró mesterséges megbontása nélkül is jelentős mértékű a meredek lejtőkön, és csak a lankásabb, déli kitettségű völgyoldalakon és a mélyebb, talajnedves részeken kisebb. Az egész vizsgálati területen kiemelt figyelmet kell fordítani a talajvédelemre. 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált területen a jelentős tájátalakítás miatt a természetes növényzet sok helyen visszaszorult és helyét mezőgazdasági kultúrák, illetve faültetvények vették át. Általános probléma a gyepek és egykori legelők cserjésedése. Nyugat-Külső-Somogy (nyugat) A természetes erdőtársulások megmaradt állományai nagyobbrészt gyertyános-tölgyesek, az északias kitettségű völgyekben bükkösök. A természetes erdőtársulások helyén igen gyakran akácosokat, erdei- és feketefenyveseket és más kultúrerdőket, valamint jellegtelen származékerdőket találunk, ill. jelentős a mezőgazdasági kultúrák aránya. Helyenként átszivárgásos, ill. forráslápok alakultak ki. Nagyberek (nyugaton kis terület a Balaton felé) A terület mélyebb fekvésű részeinek potenciális vegetációját nádasok, télisásosok, zsombékos és egyéb magassásosok, valamint üde láprétek képezhetik. A kevésbé bolygatott helyeken ezek ma is megtalálhatók. Fűzlápok és égeres mocsárerdők is kialakultak. Gyakoriak a nemesnyár-ültetvények, az akácosok, az erdei- és feketefenyvesek. Nagy területet foglalnak el a szántóföldi kultúrák. Kelet-Külső-Somogy (középső nagy rész) Jelentős mértékben átalakított, töredékesen fennmaradt félszáraz és üde tölgyesekből, mocsarakból, rétekből, löszgyepekből, döntő részben mezőgazdasági területekből és faültetvényekből álló dombvidéki kultúrtáj. A löszön kialakuló talajok kiváló adottságai és a kedvező reliefviszonyok következtében az erdők aránya évszázadok óta alacsony. A terület kiemelkedő értékei a szubkontinentális és szubmediterrán fajokkal színezett, magasfüvű löszgyepfragmentumok. Gyakoriak a fajszegény, degradált, rontott erdők és általános a nem őshonos fajok terjeszkedése. A völgyalji halastórendszerek környékén gyakoriak a mocsaras és vizes élőhelyek, azonban alig akad özöngyomoktól mentes állomány. A másodlagos gyepek és az egykori legelők intenzíven cserjésednek. A gyomflóra gazdag. Dél-Külső-Somogy (dél) Mezőgazdasági szempontból kiváló adottságú, ezért évszázadok óta művelt, erősen átalakított, döntő részben a zárt tölgyesek övébe tartozó, alacsony dombvidéki terület. Somogy legkevésbé erdősült kistája. Az egykor intenzíven legeltetett, meredek oldalakon a magasfüvű, szubmediterrán jellegű löszgyepek értékes maradványait találjuk, sajnos azonban a cserjésedés miatt visszaszorulóban vannak. A mocsarakat és az égereseket a völgyekben gyakran halastó-füzérek helyettesítik. Az élőhelyek regenerációs képessége a túlzott fragmentáltság következtében általában gyenge, az özöngyomok viszont igen sikeresen terjeszkednek. Gyomflórája közepesen gazdag. Tolnai-Hegyhát (keleten kis rész) A kistáj döntő részén (70%) szántókat találunk, az erdők részesedése alig több mint 20%. A természetes erdők kisebb részben bükkösök, legnagyobb részben gyertyános- és cserestölgyesek, amelyekben gyakoriak a szubmediterrán elemek. Az akác térhódítása veszedelmes 24

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mértéket öltött. A Kisszékely és Nagyszékely környéki erdőkben jelenik meg nagyobb kiterjedésben molyhostölgyes. A legelőként hasznosított domboldalakon szubmediterrán jellegű löszgyepek húzódnak. Gyomflórája közepesen gazdag. Sió-völgy A Sió egykor meanderező medre helyett ma már csatorna szállítja a vizet, a völgy korabeli mocsarait, mocsár- és láprétjeit vízlevezető árkokkal jelentős részben kiszárították. A lecsapolások miatt csak időszakosan belvizes területeken szántók terülnek el. Újabban a mocsarak egy részéből halastavakat alakítottak ki. Az intenzív tájátalakítások miatt a sióvölgyi ökológiai folyosó helyenként igen keskeny, de még sokfelé megfigyelhetők a természetközeli élőhelyek jó állapotú, fajgazdag maradványai. Enyingi-hát (északi rész nyugati része) Növényföldrajzilag nem különíthető el a Kálóz–igari-háttól. A természetközeli vegetáció töredékei a mélyebb térszíneken, a völgyaljakban, ill. az ültetvényekkel be nem telepített lösz völgyoldalakon maradtak fenn. Évszázadok óta erősen átalakított tájegység, szinte teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll. A fásszárú vegetációs egységeket ma főként akácosok és nemesnyárasok képviselik. A mocsarak helyén többfelé halastavakat hoztak létre. A völgyek lejtőin szórványosan száraz és félszáraz löszsztyeprétek fordulnak elő. A gyepeket jelenleg alig legeltetik, erősen cserjésednek. Kálóz–igari-löszhátak (észak) A tájegység az erdőssztyep-zóna része, a löszplató nagy része potenciálisan erdős terület, azonban legnagyobb részét ma művelt területek, főként nagy táblás szántóföldek borítják. A természetes és természetközeli növényzet fragmentált (átlagosan néhány hektáros) foltokban maradt fenn, löszsztyeprétek, mocsarak, mocsárrétek képviselik. A fásszárú vegetáció leggyakrabban akácos ültetvényekből áll, de fennmaradtak a tájra egykor jellemző lösztölgyes erdők kicsiny foltjai, valamint az ártéri ligeterdők, a mocsárerdők, a patakmenti füzesek és a fűzlápok fragmentumai is. Elterjedtek, és jelenleg is terjednek a galagonyás és kökényes cserjések. A száraz löszpusztagyepek állományai fajgazdagok, jelen vannak a jellegzetes elemek. A félszáraz löszgyepekben további sztyeprétfajok élnek, és erdőssztyep-elemekben is gazdagok. Sárvíz-völgy (északkeleti rész) A Sárvíz többnyire laza szerkezetű, homokos folyóvízi hordalékán a természetközeli vegetáció változatos komplexe alakult ki, mely 500 m és 5 km közötti szélességben összefüggő folyosót képez a Sárréttől a Dunáig. A természetközeli élőhelyek a táj meghatározó elemei, általában fajgazdagok, regenerációs képességük nagy. A kötöttebb és a lecsapolások következtében már csak időszakosan belvizes talajokon szántóföldek vannak. Az egykori rizsföldeken ma regenerálódott vagy felülvetett mocsárréteket találunk. A korabeli mocsarak egy részéből halastavakat hoztak létre. A fásszárú növényzetet többnyire ütetvények (nemesnyárasok és akácosok) képviselik, de vannak ültetett kocsányos tölgyesek is, és az egykori ártéri ligeterdők fragmentumai is fennmaradtak. A Sárvíz közelében és a holtágak mentén főként édesvízű mocsarak és mocsárrétek helyezkednek el. A folyóvizektől távolabb ősi szikes élőhelyek maradtak fenn, melyek a lecsapolások következtében elterjedtek. Erdők borítják a vizsgált terület több mint egy tizedét, elsősorban nyugaton, középtájt és a déli rész északi felében (kelet-nyugati irányban egy széles sáv). A természetes erdőtársulások jelentősebb állományait képezik nyugaton a gyertyános-tölgyesek és a középső részen töredékesen fennmaradt félszáraz és üde tölgyesek. Jelentős a telepített erdők aránya, nyugaton akácosokat, erdei- és feketefenyveseket találunk, északon akácosok és nemesnyárasok jellemzőek, míg a középső részen fajszegény, degradált, rontott erdők fordulnak elő szintén nem őshonos fajok terjeszkedésével. 25

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú (a Tamási körzetben a leginkább), de jelentős kiterjedésben magántulajdonú erdők is találhatók (nyugaton nagyobb arányban). Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a gazdasági kategóriába esik, de védelmi és közjóléti kategória is előfordul. A Tamási körzetben a közjóléti kategória a legjelentősebb. Tűzveszélyességi szempontból nagyon mozaikos a kép, kiemelten veszélyeztetett területek nyugaton a Somogyvári körzetben, délen az Igali körzet keleti részén és a Tamási körzet nyugati részén találhatók (a bekezdés forrása: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/). A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő területeken találhatók: Látrányi Puszta TT, Sárvíz-völgye TK, Rétszilasi tavak Ramsari terület, a Natura 2000 különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek egy része (Köröshegyi erdők, Lajoskomáromi löszvölgyek, Látrányi-puszta, Somogytúri erdők, Ordacsehi berek) és a Natura 2000 különleges madárvédelmi területek egy része (Balatoni berkek, Sárvíz völgye, Kisszékelyi-dombság). (A leírás DÖVÉNYI 2010 alapján készült.) 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (8. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 8. táblázat. Igal vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód

Leírás

%

112

Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet

121

Ipari, kereskedelmi területek

6,20

0,30

122

Út- és vasúthálózat, és csatlakozó területek

0,80

0,030

133

Építési munkahelyek

0,70

0,030

142

Sport- és szabadidő-létesítmények

211

Nem öntözött szántóföldek

221

Állandó növényi kultúrák – szőlők

222

Gyümölcsösök

231 242

72,50

3,20

0,90

0,04

1596,80

69,40

46,60

2,02

8,40

0,40

Rét/legelő

66,50

2,90

Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet

76,40

1,20

243

Elsődlegesen mezőgazdasági területek

53,20

2,30

311

Lomblevelű erdők

249,20

10,80

312

Tűlevelű erdők

1,70

0,10

313

Vegyes erdők

12,00

0,50

321

Természetes gyepek

8,40

0,40

324

Átmeneti erdős–cserjés területek

53,00

2,30

411

Szárazföldi vizenyős területek – szárazföldi mocsarak

23,90

1,00

511

Kontinentális vizek – folyóvizek, vízi utak

0,50

0,02

512

Kontinentális vizek – állóvizek ÖSSZESEN

26

Terület (km2)

22,3

0,96

2300,00

100,00

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park nincs. Három természetvédelmi terület és egy tájvédelmi körzet található a nyugati és a keleti peremterületeken (összesen 0,7%). Ramsari területek két természetvédelmi területhez kapcsolódnak (0,3%). A Natura 2000-es területek a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartoznak nagyobb részt és több kisebb-nagyobb foltban fordulnak elő az egész területen (4,2%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) inkább a nyugati és a keleti szélen található (1,9%). A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei a Természetvédelmi Információs Rendszer (http://geo.kvvm.hu/tir/) adatai szerint elsősorban magterületek (10,4%) és kisebb részük az ökológiai folyosó kategóriába tartozik (3,4%, összesen 13,81%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással! 1.1.4.1. Természetvédelmi területek Látrányi puszta Természetvédelmi Terület A Balaton egykori dűnéin kialakult homok pusztán, az életközösségek jelentősen eltérnek a környező löszterületeken kialakultaktól. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek és a jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálórétek és kisebb erdős területek váltják egymást. A terület arculatának kialakulásában a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet, mind a legeltetés, mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb gyepekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt jellemző. A viszonylag kicsi (alig 230 ha-os) természetvédelmi terület növényállománya rendkívül gazdag, a védett fajok száma meghaladja a 30-at. Állatvilágát tekintve a terület különösen gazdag rovarvilágát érdemes kiemelni, a védett fajok nagy száma miatt. Érintett település: Látrány Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület Tamási határában, a Koppány folyó völgyében helyezkedik el, és főleg vizes élőhelyek, illetve kisebb részben erdők és gyepek találhatók területén. A védettséget elsősorban a gazdag fészkelő és vonuló vízimadár-fauna indokolta. A tórendszer gém- és récefélék fontos költőhelye, többek között rendszeresen fészkel itt a nagy kócsag, a bakcsó, a törpegém, a szürke és vörös gém. Ezek a tavak jelentik az egyik legfontosabb hazai élőhelyét a fokozottan védett cigányrécének. Érintett települések: Regöly, Tamási Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület A védett terület az ún. Rétszilasi süllyedékben helyezkedik el. Fő határvonalait a térség két csatornája, a Malom- és a Nádor-csatorna adják. A két vízfolyás szolgáltatja egyben a több mint 600 hektárnyi vizes élőhely együttes vízpótlását is. A terület jó vízellátottságának 27

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet köszönhetően ma is az elsősorban vizes élőhelyet kedvelő növénytársulások tudnak megélni. Természetvédelmi szempontból értékesnek a nagyobb kiterjedésű sziki sásos és fehértippanos rétek tekinthetők. Az emlősök közül a fokozottan védett vidrát kell megemlíteni, amely a térségben szép számmal él. A terület fő természetvédelmi értéke, hogy kiemelt szerepe van a vízhez kötődő madarak fészkelése szempontjából, de talán még ennél is fontosabb a vízi madarak vonulása idején. A hosszú évek alatt összegyűlt adatok alapján megállapítható, hogy a terület madárvilága rendkívül gazdag. Eddig 200 madárfajt írtak le, ami mintegy 75 %-a Magyarországon eddig bizonyítottan előforduló fajok összlétszámának, így igen komoly ornitológiai értéket képvisel. Érintett települések: Sárbogárd, Sáregres 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Ma a régi Sárvíz szétterülő vizeit két csatorna vezeti le: a völgy keleti oldalán a Nádorcsatorna, a nyugati oldalon pedig a Séd folytatásában kiépült Malom-csatorna. A Sárvízről lefűződött, levágott, mélyebb fekvésű részeken kisebb-nagyobb, állandó vagy időszakos tavak jöttek létre. Létüket a mindenkori csapadék és a talajvíz mennyisége határozza meg. A terület védett értékekben leggazdagabb társulásai a szikes- és sztepptársulások, de értékesek az ürmös szikespuszta rét és a zárt homoki rét társulások is. A korábban jellemző mocsári vegetáció mára már csak kisebb foltokban található meg a halastavak mentén és a mélyebben fekvő területeken. Az eddigi botanikai kutatások alapján 25 védett, illetve fokozottan védett növényfaj előfordulása bizonyított. A tájvédelmi körzet legnagyobb zoológiai értékét a vízi madarak adják. A Soponya térségében kialakított halastavak, valamint az itteni víztározó, több száz hektáros vízfelületükkel, az időszakosan víz alá kerülő rétek és a szikes tavak mellett a vízi madarak kedvelt pihenő-, táplálkozó- és fészkelő helye. Érintett települések: Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás – művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása – a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. A magterület kategóriába tartoznak a Natura 2000-es területek (kivéve Tabtól keletre egy nagy folt, ami nem része az ökológiai hálózatnak és Koppányszántótól keletre a patak mente ökológiai folyosó), ezen kívül a nyugati nyúlványban Visztől északra és délre, valamint Kötcsétől északra nagyobb részek. Az északi blokkban vízfolyások mentén (Sió, Cinca– Csíkgát-patak és Bozót-patak) találhatók, változó kiterjedésben. A középső rész keleti szélén, Belecskától délre egy közepes folt, míg a Koppány vízfolyástól délre egy nagy területekből álló majdnem összefüggő sáv található egész a terület nyugati határáig. Végül délkeleten fordul elő még két terület ebben a kategóriában.

28

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Ökológiai folyosó található nyugaton Szőlőskislaktól délre, északra és keletre, Visztől délre és Nagycsepelytől északra. Az északi blokkban a nyugati területhatárnál több különböző méretű folt található, valamint a Cinca–Csíkgát-patak mentén Dégnél és ugyanitt több helyen a pataktól elszakadva nagyobb kiterjedésben is ez a kategória fordul elő. Középen a vízfolyások mente (Fürgedi-patak, Gonozdi-patak, Okrádi-patak, Andocsi-patak és Koppány) tartoznak ide, néhol szélesebb sávban (Andocstól északra el is hagyja a patak mentét). Délen szintén a vízfolyások mentén található ez a kategória (Hársasberki-patak, Attala–iváni vízfolyás és Kiskonda-patak), valamint Gyulajtól és Kurdtól nyugatra két közepes folt tartozik még ide. Pufferterület gyakorlatilag nem található a vizsgált területen. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) az Ádándi Felső-hegy (HUDD20038), a Balaton (HUBF30002), a Kopasz-dombi erdő (HUDD20043), a Látrányi-puszta (HUDD20058), az Ordacsehi berek (HUDD20036), a Ságvári dombok (HUDD20064), a Somogytúri erdők (HUDD20049), a Köröshegyi-erdők (HUDD20042), a Lajoskomáromi löszvölgyek (HUDI20031), a Koppány-menti rétek (HUDD20028), a Kisszékelyi-dombság (HUDD20029), a Dékány-hegy (HUDD20039), a Törökkoppányi erdők (HUDD20046) és a Somogymeggyesi erdő (HUDD20057). Különleges madárvédelmi terület (SPA) a Balatoni berkek (HUDD10012), a Balaton (HUBF30002), a Sárvíz völgye (HUDI10005), a Kisszékelyi-dombság (HUDD10005) és a Pacsmagi-tavak (HUDD10006). Ramsari területek A Rétszilasi tavak és a Pacsmagi-tavak elnevezésű terület (egy kis rész kivételével) átfed a megegyező nevű természetvédelmi területtel. A Balaton elnevezésű terület Balatonlellénél és Balatonvilágosnál esik kis részben a vizsgált területre. "Ex lege" védett természeti terület "Ex lege" védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. "Ex lege" védettek a barlangok is, de ezek – jellegüknél fogva – védett természeti értékek. A vizsgált koncessziós területen „ex lege” védett három kunhalom (Mezőszilastól északnyugatra egy és Kocsolától nyugatra kettő) és hét földvár (öt az északkeleti részen, kettő a délin). 1.1.4.3. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (4. függelék).

29


1.2. Igal vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 9. táblázat és a 10. táblázat adja meg (8. ábra).

8. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek

A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. 1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 10. táblázat listázza.

30


9. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Igal II. – szénhidrogén 2004-2012 Igal – szénhidrogén Igal. Törökkoppány I. Igal – szénhidrogén Martonvásár 86. – szénhidrogén -2001 Ercsi 124. – szénhidrogén 20000-2012 Sárbogárd– szénhidrogén 2005- 2014.02.11 Sárbogárd 62/A – szénhidrogén -2002 Sió 115. – szénhidrogén 2000-2010 Inke – szénhidrogén 1995-2009

Engedélyes

T.22634

a vizsgálati területtel azonos

El Paso Magyarország Kft.

T.20480

a vizsgálati terület DNy-i része

Coastal Magyarország Kft.

csak éves jelentések

a vizsgálati területnél nagyobb terület

MOL Nyrt.

T.20504

csatlakozó terület ÉK-en

MOL Nyrt.

T.22984


folyamatban


MOL Rt.

T.20620


MOL Nyrt.

T.D.8899

csatlakozó terület DK-en

Blue Star 95. Magyar Amerikai Vizsgálati Termelő és Szolgáltató Kft.

T.22219

csatlakozó terület DNy-on

Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


Balaton – szénhidrogén 2005- 2014.01.13


Balaton – szénhidrogén

Tricon Geophysics Inc., Aspect Energy LLC. MOL-RAG West Kft. (korábban Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft) Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Mezőcsokonya – szénhidrogén 2008-2013

Megjegyzés

Pelsolaj Kft.

Buzsák-Kelet – szénhidrogén 2009- 2014.02.25

Inke – szénhidrogén 2009- 2014.09.17

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

a terület visszaadva, zárójelentés nem készült, csak összefoglaló a bányakapitányságnak határidő előtt részlegesen visszaadva, zárójelentés nem készült? nem érhető el zárójelentés

csatlakozó terület DNy-on

érintkező terület Ny-on csatlakozó terület É-on és Ny-on

folyamatban

5 km-es környezetben DNy-on

T.22961

5 km-es környezetben DNy-on

10. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

T.22634

Bíró István, Horváth Ferenc, Kádi Zoltán, Koroknai Balázs, Musitz Balázs, Tóth Tamás, Wórum Géza; 2012

T.20506

Greg Burns, Keresztes Csaba 2002

T.20480

2001

T.20504

T.22984

T.20620

Jelentés címe

A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Kutatási zárójelentés az Igal II. kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletekről, és azok eredményeiről. (Nak-1 fúrás; Tamási 2D - 6-os, -7-es vonal; Lajoskomárom 2D Lk-01-07, -10, -11 vonal; + Határozat; +1 CD) Igal koncesszió. Szénhidrogén kutatási zárójelentés. 2002. április (1 floppy, Törökkopány 1.sz. fúrás)

El Paso Magyarország Kft. Igali Koncesszió Törökkoppány-1. Zárójelentés. El Paso Hungary Ltd. Igal Concession Törökkoppány-1 Final report (szénhidrogén, VSP, geofizika) A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Boncz László, Mitnyik Zoltán, Balázs Ernőné, Tóth Lajosné, Tóthné Medvei Zárójelentés a 86. Martonvásár kutatási területen végzett Zsuzsa, Bartha Attila, Nunkovics szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Baracska, Bar.1.sz. fúrás) Lászlóné 2001 Balázs Ernőné, Boncz László, Eszes Zárójelentés a 124. Ercsi területen végzett szénhidrogén-kutatási Illésné, Lux Marcell,, Krusoczki Tamás tevékenységről. (Ráckeve-1, Ráckeve-Ny-1. sz. fúrások; György, Pusztai Judit, Szászfai Judit,, Dunavarsány 2D (KI-81-86); Ercsi-Ráckeve 3D) (+ Határozat, + 1 Tomcsányi Tibor, Gyergyói László, CD) Zsuppán Gyula et al. 2013 Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Eszes Zárójelentés a 62/A Sárbogárd, 62/B Mezőfalva, és 63. CsepelIllésné, Gelencsér Ilona, Mitnyik Dél kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási Zoltán, Pusztai Judit, Tóthné Medvei tevékenységről +Határozat. Zsuzsa, Vargáné Fekete Erzsébet 2002

Engedélyes

Pelsolaj Kft. El Paso Magyarorszá g Kft. El Paso Magyarorszá g Kft.

MOL Rt.

MOL Nyrt.

MOL Rt.

31

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

Jelentés címe

T.D.8899

2010

T.22219

Gyarmati János 2008

T.22115

Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán 2009

T.22961

Szabó Levente, Csizmeg János, 2013

Engedélyes

A 115. Siófok kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenység zárójelentése Inke vizsgálati terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. (CH fúrások: Blue Topaz-9, Bolhás, Csákány, Görgeteg, Horvátkút, Inke, Igal, Jákó, Kaposfő, Kisberény, Kutas, Lábod, Marcali, Mesztegnyő, Nagyatád, Nagykorpád, Nikla, Nagyszakácsi,Öreglak, Pam Toreador Magyarország Kft. (RAG Hungary Kft.) 2009. évi jelentés a bányavállalkozók Szolnok, Tompa és Inke kutatási területeiken elvégzett szénhidrogén-kutatási tevékenységéről. (+Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület - TószegSzolnok-Hajtótanya) Kutatási zárójelentés a "Mezőcsokonya" kutatási területre. + Határozat.

MOL Rt.

Blue Star'95 Kft.

Toreador Magyarorszá g Kft., RAG Hungary Kft. Magyar Horizont Energia Kft.

A felhasználható anyagok egy része üzleti titok (zárt minősítésű). Számba vettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia–mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6. függelék, 7. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 45 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 11. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 18 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (12. táblázat). 11. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+

171103 201326 201327 201350 275732 64091 64092 64093 64094 64096 64097 64098 85859 85871 100364 127329 139455 139471 139475 139866 146870 263081

32

Település

Tamási Lajoskomárom Nagyberény Balatonszabadi Tengőd Igal Igal Igal Igal Igal Igal Igal Lajoskomárom Lajoskomárom Nagyszokoly Simontornya Tab Tab Tab Tamási Tolnanémedi Nagyberény

Fúrás

K–59 Laj–1 Nb–2 K–49 Tengőd–8 Ig–1 Ig–2 Ig–3 Ig–4 Ig–6 Ig–7 B–1 Lk–1 B–11 Na–1 B–36 T–1 K–15 B–19 K–35 Tln–2 K–11

EOV Y (m)

EOV X (m)

590952,6 595770 582210 584422,3 575514 565378,5 562977,2 565737,7 564133,8 570259,8 565398,6 565378,5 585888,7 595057 582020,6 611916,4 573481,1 573481,1 571316,4 591451,4 607618,7 582110,5

140304,8 167340 162360 176186 155209 133592,2 129417,7 136067,4 131494,7 134645,1 133441,1 133592,2 168421,3 165765 151697,5 156563,1 154870,6 154870,6 153926 142417,2 153719,9 162750,9

Z (m)

130,3 142 130 151,64 135,79 164,83 178,09 269,87 173,52 242 161,5 164,83 107,59 120,69 162,69 97,8 146,55 146,55 154,39 109,01 111,2 134,95

Mélység (m)

Dátum

800 1089 1665,6 1482 576 651 1517,5 1323,5 1025 1028 1419,6 651 1393,7 506 731 500 1340 1340 544 2272 1200 700

1994 1997 1990 1995 1905 1947 1947 1953 1953 1953 1980 1947 1969 1966 1956 1982 1972 1972 1979 1969 1980 1905


Frs-id+

263925 264557 275672 275674 275675 281237 64117 64118 74858 74859 74860 90321 96430 113041 139831 139877 251773 251774 251776 280821 280832 280833 280834

Fúrás

Szakcs Törökkoppány Tamási Tamási Tamási Tolnanémedi Igal Igal Karád Karád Karád Mezőszilas Nagyberény Ozora Tamási Tamási Dalmand Lajoskomárom Törökkoppány Igal Karád Karád Karád

Szakcs–1/A Török–2 K–55 K–56 K–60 Tln–2 B–20 B–21 Ka–1 Ka–2 Ka–3 B–1 K–8 B–1 T–1 K–46 Dal–1 Laj–1 Tk–1 Ig–4 Ka–1 Ka–2 Ka–3

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

576707,3 575162,2 589447,8 589448 591614,9 607627 565398,6 565443,7 555039,3 554848,2 554963,1 607044 582336,4 600221 591451,4 591627,1 579152,5 595396,6 575903 564112 555040 554831 554350

135953,1 138788,9 138368,1 138368 142600,3 153775 133441,1 133834 152427,9 153292,6 154191,4 162941 162408,4 156864 142417,2 142580,6 129343,2 167939,5 139039 131499 152342 153292 154182

Mélység (m)

Dátum

860 816 1000 1000 751 1200 1419,6 769 1026 1026 1451 630 700 3527 2272 701 2808 1114 771 1025 1026 1026 1451

1905 1905 1905 1905 1905 1980 1980 1984 1953 1953 1954 1942 1991 1950 1969 1981 1997 1997 2001 1953 1953 1953 1954

251,96 176,38 117,37 117,37 109,48 110 161,5 166,48 275,53 270,12 240 115 143,65 110,6 108,33 109,34 143,1 143,78 144,08 176 278 273 193

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

12. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+

201326 64091 64093 64094 64096 64097 64098 139455 139471 139866 146870 5851 64117 64118 74858 74859 139831

Település

Lajoskomárom Igal Igal Igal Igal Igal Igal Tab Tab Tamási Tolnanémedi Balatonbozsok Igal Igal Karád Karád Tamási

Fúrás

Laj–1 Ig–1 Ig–3 Ig–4 Ig–6 Ig–7 B–1 T–1 K–15 K–35 Tln–2 Bab–I B–20 B–21 Ka–1 Ka–2 T–1

EOV Y (m)

EOV X (m)

595770 565378,5 565737,7 564133,8 570259,8 565398,6 565378,5 573481,1 573481,1 591451,4 607618,7 585367,9 565398,6 565443,7 555039,3 554848,2 591451,4

167340 133592,2 136067,4 131494,7 134645,1 133441,1 133592,2 154870,6 154870,6 142417,2 153719,9 179265,1 133441,1 133834 152427,9 153292,6 142417,2

Z (m)

142 164,83 269,87 173,52 242 161,5 164,83 146,55 146,55 109,01 111,2 135,45 161,5 166,48 275,53 270,12 108,33

Mélység (m)

Dátum

1089 651 1323,5 1025 1028 1419,6 651 1340 1340 2272 1200 380,8 1419,6 769 1026 1026 2272

1997 1947 1953 1953 1953 1980 1947 1972 1972 1969 1980 1957 1980 1984 1953 1953 1969

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 16 fúrás esik a vizsgálati területre (13. táblázat, 6. melléklet). Ebből 3 db indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 13 db. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben – nyomokban, kitermelhető mennyiségben – előfordul.) 13. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település Igal Igal Igal Igal

MBFH azonosító Ig.1 Ig.2 Ig.3 Ig.4

EOV Y (m) 565375,8 562971,1 565737,6 564111,4

EOV X (m) 133593,6 129427,9 136067,4 131498,3

Z Mélység Dátum Tulajdonos (mBf) (m) 164,15 651 1947 állam 177,41 1517,5 1947 állam 269,19 1323,5 1953 állam 172,84 1025 1953 állam

MBFH dokumentáció+ 324/4mf 324/5mf 324/6mf K2 324/7mf K2

Helyzet* TM TM TM TM

I** M M M M

33

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH HelyDátum Tulajdonos I** azonosító (m) (m) (mBf) (m) dokumentáció+ zet* Igal Ig.6 570283,9 134557 241,32 1028 1953 állam 324/9mf K2 TM M Karád Ka.1 555039,3 152340,8 274,85 1026 1953 állam 378/2mf TM M Karád Ka.2 554830,5 153290,6 269,44 1026 1953 állam 378/3mf TM M Karád Ka.3 554349,5 154180,9 189,84 1451 1954 állam 378/4mf TM M Nagyszokoly Na.1 582020,6 151697,5 162,69 731 1956 állam 2008/1mf TB M TörökT.20480(VSP), TM I koppány Tk.1 575903 139039 144,08 771 2001 Winstar T.20677 Dalmand Dal.1 579152,5 129343,2 143,1 2808 1997 Winstar TM M LajosTB M komárom Laj.1 595396,6 167939,5 143,78 1114 1997 Winstar 512/3 TörökTM I koppány Török.2 575162,2 138788,9 176,38 816 2005 Winstar 1077/4 Szakcs Szakcs.1/A 576707,3 135953,1 251,96 860 2005 Winstar 911/2 TM M KoppányKoppány1470/2+ 1 CD, TM I szántó szántó. Ny.1 576344,7 140158,8 133,42 870 2006 Winstar T.21534 Nak Nak.1 577289 124208 150,55 1770,55 2008 Winstar 2211/1,4CD TM M Igal Ig.1 565375,8 133593,6 164,15 651 1947 állam 324/4mf TM M Igal Ig.2 562971,1 129427,9 177,41 1517,5 1947 állam 324/5mf TM M Igal Ig.3 565737,6 136067,4 269,19 1323,5 1953 állam 324/6mf TM M Igal Ig.4 564111,4 131498,3 172,84 1025 1953 állam 324/7mf TM M +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: TM – Tamási koncesszióra javasolt terület, TB – Tab koncesszióra javasolt terület, BT – hatályos szénhidrogénbányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban) **I: indikáció: I – indikáció, M – meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg Település

1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses [magnetotellurikus (MT) és tellurikus (TE)], mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2010. 07., 2012.) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 14. táblázat adja meg. 14. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Terület

Igal

2300 km2

500 mVSP * Digitális 2D 3D nél Szeizmomélyfúrásszeizmika szeizmika mélyebb karotázs geofizika * * fúrás * (területi (db) fedettség km2)

45

5

1 0

170

0

Mágneses Gravitáció dZ

1062 7210

* MBFH adatok alapján 500 mDigitális VSP* 2D 3D nél Terület mélyfúrás- Szeizmo- szeizmika szeizmika Gravitáció mélyebb geofizika karotázs* * * dZ fúrás (területi Igal (db/km2) fedettség (db/km2) %)

2300 km2

0,0196

0,0022

0,0004 0

0,0739

0

5,71

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m

(területi fedettség km2)

(db)

13133

légi dT

dT

Tellurika (TE)

219

Mágneses dT

0,4617 3,1348

légi dT

(db)

464

106

Tellurika (TE)

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m

(területi fedettség %)

0,0952

11

(db/km2)

0,2017

0,0461

0,0048

*MBFH adatok alapján

A terület nem érinti/fedi 3D szeizmikus mérés. 170 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait az 5. függelék listázza.

34

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A MÁFGBA1-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 29 db érinti a vizsgálati területet (5. függelékben „MBFH szolgáltatott” bejegyzés). 5 fúrás mélyfúrás–geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrásgeofizikai Adatbázisában (15. táblázat). 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 kmes környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Tamási Nagyszokoly Tamási Igal Dalmand Kurd Tolnanémedi Hőgyész Lengyel Lengyel Som Köveskál Buzsák

Fúrás Tamási Nagyszokoly–I/II K–35 IG–7 Dal–1 Kurd–2 Tolnanémedi–2 Hőgyész K–6 K–6 Som–1 KK–9 Bu–3

EOV Y (m) 591450 582020 591500 565298,6 579152 594297 605360 600000 596623 596623 581530 540918 537645,2

EOV X (m) 142421 151697 142500 133441,4 129343 122786 148331 128800 115223,9 115223 160344 171774 144935,2

Z (mBf) 109 165 110 161,5 143 124 208 110 188,1 188 124,3 164 130,8

Mélység (m) 2250 728 2263 1419 2808 1250 980 750 1250 705,6 1500 404 720

Log szám

Dátum

6 11 5 11 1 6 5 11 2 8 21 10 2

1967 1956 1965 1979 1997 1966 1990 1994 1972 1983 1980 1954

Terüle t+ 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2

+Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben

A vizsgálati területen 1 fúrásban VSP mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 4 VSP, és 6 szeizmokarotázs mérés ismert (16. táblázat). Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi. 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás

Jel

Törökkoppány -1 Buzsák-11

Törökkoppány -1 BU-11

Engedélyes

Mérés– típus*

EOV Y (m)

EOV X (m)

VSP SZK

575903 537902,1

139039 144197,9

Z (mBf) 0 136

Dátu m

Adattári azonosító T.20480

MOL Buzsák-K-1 BU-K-1 (OKGT) VSP 541222,2 145454,1 170 1988 Kaposfő-2 KFÖ-2 SZK 542199,1 118063,9 171 Kurd-2 KURD-2 SZK 594291,8 122789,6 124 Mezőcsokonya SZK -1 MCS-1 541994,7 124783,3 161 Mezőcsokonya SZK -K-2 MCS-K-2 554118,2 122769,8 158 Mezőcsokonya MOL -Ny-2 MCS-NY-2 (OKGT) VSP 538543,1 127181,4 149 1987 Öreglak-1 ÖG-1 SZK 538649,8 139367 154 Zomba-1 ZOMBA-1 MOL Rt. VSP 616488,2 118990,9 156,1 2001 T.20636 Pamuk.K.1 Pamuk.K.1 VSP 543195 135607 155,14 2008 *Méréstípus: VSP – VSP, SZK – szeizmokarotázs, +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben

Terül et+ 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

106 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag feletti (5,71 pont/km2). 11 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al. (2002) mutatja be.

1

MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár 35

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.2.2. A terület földtani viszonyai A vizsgálati terület határait, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint az 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat a 9. ábra mutatja. A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük.

9. ábra. A vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése

1.2.2.1. A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája A vizsgálati területen HAAS et al. (2010) térképe alapján három különböző egység található: a terület ÉNy-i csücskei a Dunántúli-középhegységi-egység, középső, legnagyobb része a Közép-dunántúli-egység területére esik, DK-i része pedig a Mecseki-egységet érinti (10. ábra). A Dunántúli-középhegységi-egységet alapvetően nem metamorf, paleo–mezozoos üledékciklusok és vulkanoszediment folyamatok során keletkezett kőzetek építik fel. A kőzettestek forrásterülete alapvetően a Keleti-Alpokkal, az Ausztroalpi komplexumokkal mutat rokonságot. TARI (1994), TARI, HORVÁTH (2010) szerint a tektonikai egység takarósan helyezkedik el az Ausztroalpi takarók és a Tátrikum, Veporikum fölött, azokkal azonos tektonikai szállítási irányt és akkréciós helyzetet mutatva. Az egység belső felépítése csapás menti feltolódásokkal, enyhe gyűrődéssel, majd ezeket deformáló normál vetőkkel és eltolódásokkal jellemezhető, amelyek számos felújulási folyamatban vettek részt.

36

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Közép-dunántúli-egység fúrásokkal feltárt kőzetei Dinári, Dél-alpi rokonságúak, és a területen nem metamorfok. Aljzatuk milyensége sem kőzettanilag, sem szerkezetileg nem jól ismert. Az egység CSONTOS, VÖRÖS (2004) és PALOTAI, CSONTOS (2010) alapján eredendően feltolódásos, majd eltolódásos duplex mega-nyírási zónaként értelmezhető, amelyet a szerzők Közép-Magyarországi nyírási övnek neveznek. Az övön belül elhelyezkedő szerkezeti duplexek egyedi rétegsorai egy-egy fúrásból ismertek csak, így az egységről felhalmozott tudásunk szegényes. A vizsgálati terület déli része már a Mecseki-egységhez tartozik, amely a Tiszai-főegység része. Felépítését takarós szerkezetek jellemzik, amelyekben a metamorf aljzatkomplexum É-i, ÉNy-i vergenciával tolódott a paleo–mezozoos rétegsorokra. A Dunántúli-középhegységi-egység és a Közép-dunántúli-egység határa a KözépMagyarországi nyírási öv északi határzónájaként leírt Balaton-vonal. A Közép-dunántúliegység és a Mecseki-egység határa a Közép-Magyarországi nyírási öv déli határzónája.

10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010 alapján) a vizsgálati terület határvonalával

A Közép-Magyarországi nyírási öv (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998) a késő-oligocénben térrövidüléses zóna volt az ALCAPA egység kiszökése és az ALCAPA és Tisza-egységek ellentétes rotációja miatt. Ennek következtében ÉNy-i vergenciájú gyűrődési és feltolódásos deformáció jött létre. Ennek intenzitása Ny felé növekszik, feltehetően az inhomogén blokkrotációk miatt. A térrövidülés meggyűrte az eocén és oligocén kőzetsorozatokat is. A Közép-Magyarországi nyírási öv fő eltoldásaihoz másodlagos törések, eltolódások, normálvetők és gyűrt szerkezetek tartoznak, amelyek egyaránt deformálták a pretercier aljzatot, majd többször felújulva a fiatalabb képződményeket is. Magára a vizsgálati terület tektonikájára kevés adat ismert (BURNS, KERESZTES 2002, GYARMATI 2008, MUSITZ és WÓRUM 2013). A terület legjelentősebb szerkezeti eleme a 2500– 3000 m mély Ozorai árok, amelyet ÉNy-ról a Dunántúli középhegység mezozoos tömege, 37

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet DK-ről a Tolnanémedi hát harántol. DNy-felé az Ozorai-árok az Igali magaslat által megtörve a hasonló mélységű Mezőcsokonyai medencében folytatódik. Az Igali magaslat tetőpontján mélyített Ig–7 fúrás 653 m mélyen harántolta a felső-triász Igali Formációt. A területen a nagyvastagságú tercier fedő alatt a terület szerkezetét meghatározó Igali magaslat mellett még három kisebb tektonikailag kiemelt szerkezet található az aljzatban. A vizsgálati terület középső–É-i sarokpontjában elhelyezkedő Som térségében a triász karbonátos aljazat 700–800 m mélységben található (Som–1 fúrásban 767 m-ben). A terület É-i részén Karád, illetve Tab térségében a pretercier aljzat a Közép-Magyarországi nyírási övre jellemző két kisebb, ÉK–DNy-i csapású nyírásos blokkban tárja fel a permi képződményeket: a Tab T–1 fúrás 1290 m-ben a felső-perm Tabi Dolomit Formációt, a Karád Ka–2 fúrás pedig 1017 m-ben az kora-perm Trogkofeli Formációt. 1.2.2.2. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén-kutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel–zaj arány és a feldolgozás folyamata. Az Igal vizsgálati területen az MFGI rendelkezésére álló „La” jelű 2D-s szelvényeket vizsgáltuk, melyek közül négy, a 1. ábra zöld vonallal jelölt időszelvény (La–6, La–13, La–18, La–29) értelmezésének eredményét mutatjuk be LandMark értelmezőrendszerben. A területen található fúrások közül csak néhányat tudtunk felhasználni a vizsgálat alátámasztására, így nagy segítséget jelentettek az egymást keresztező szelvények. Ezek elhelyezkedéséből adódóan egy átfogó képet kaphatunk a területről. Az ábrán látható, hogy csak a kijelölt terület határán belül végeztük el az értelmezést (11. ábra).

11. ábra. A vizsgált terület prekainozoos aljzatának mélységtérképe a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvényekkel, zölddel jelölve a négy értelmezett szelvény (La–6, La–13, La–18, La–29)

38

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az Igal vizsgálati terület a Közép-Magyarországi nyírási övben fekszik, így mind az aljzati képződmények, mind a fiatalabb kainozoos képződmények tektonikailag idénybevettek. Az értelmezés során a 12–15 ábrákon) kijelöltük a prekainozoos felszínt (lila), a miocén felszínt (narancs) és az alsó–felső-pannóniai képződmények határát (sárga). A területen eocén és oligocén rétegsorok nem ismertek. A szelvényeken azonosítottuk a több ezer méter mély Ozorai-árkot, ahol a pannóniai képződmények több, mint 1000 m vastagságot is elérnek. A La–18-as szelvény érintette a terület déli részén található Igali-magaslatot. A szelvényeken látható néhány aljzati, prerift törés, melyek később, a fiatalabb üledékekben nem újultak fel. Az aljzat kijelölése a mélyebb részeken nem volt végig egyértelmű, itt szagatottan jelöltük. A La–6 és La–18-as szelvény ÉNy–DK-i irányultságú, hosszan átszelik a vizsgálati területet. Ezeken és a hasonló irányultságú szelvényeken könnyebben azonosíthatóak voltak a különböző szinrift és posztrift tektonikai elemek, melyek meggyűrték a kainozoos rétegeket, és látható, hogy ezek a szerkezeti mozgások alakították ki a szelvényeken értelmezett árok mélyebb szintjeit. A La–13 és La–29-es szelvények ÉK– DNy-i, csapás irányúak, így ezeken nem tudtunk jelölni tektonikát. A La–13-as szelvény végig az Ozorai-árokban fut, a La–29-es (és La–3) szelvény keleti végében feltételezhető egy nagyobb vastagságú vulkanit test, ahol a Mecseki Andezit Formáció 300–500 méter vastagságban harántolta a miocén rétegsort. Ezt a feltételezést csak a kb. 10 km-re található kurdi fúrásokkal tudtuk alátámasztani, melyek kívül esnek a vizsgálati területen. A szelvényen értelmezett főbb tektonikai zónák megegyeznek a DANK, FÜLÖP (1989) által meghatározott nagyobb szerkezeti vonalakkal.

12. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú La–6-os időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

39


13. ábra. Az ÉK–DNy-i irányultságú La–13-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

14. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú La–18-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

40


15. ábra. Az ÉK–DNy-i irányultságú La–29-es időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

1.2.2.3. A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a vizsgálati terület aljzatának kőzetrétegtanát (formációkat) tárgyaljuk. A pretercier aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al. 2010 térképére (16. ábra) és a területre eső kutatási zárójelentésekre (BURNS, KERESZTES 2002, GYARMATI 2008, MUSITZ, WÓRUM 2013) támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal. A vizsgálati terület a Balatontól D-re helyezkedik el. Pre-kainozoos aljzata három egységet érint: a Dunántúli-középhegységi-egység paleozoikumát; a Közép-Dunántúli-egység paleozoos és mezozoos képződményeit; valamint a Mecseki-egység mezozoos kőzeteit. A három egységet eltérő fejlődéstörténetük és ismertségük miatt külön-külön tárgyaljuk. A Dunántúli-középhegységi-egységhez tartozó kőzetek a Balaton-vonaltól É–ÉNy-ra találhatók. Az egység DK-i szegélyén paleozoos granitoid intrúziók sorakoznak (16. ábra, 52: felső-karbon–alsó-perm granitoid plutonok), melyek alacsony metamorf fokú, ordovíciumi– szilúr képződményekbe települnek (16. ábra, 54: variszkuszi kisfokú metamorf ópaleozoos képződmények). Az intrúziókat telérek kísérik és kontakmetamorfózis jellemzi őket. A granitoid plutonokat hipabisszikus mélységben megszilárdult, közel eutektikus alkatú, Stípusú (szedimentek megolvadásából származó), biotitos ortoklász-gránit alkotja, amelyben aplit, kisméretű pegmatitok, intrúziós mikrogránit, szegély fáciesű és teléres megjelenésű mikrogránit, valamint teléres gránitporfír változatok is előfordulnak. Radiometrikus koradataik 280–320 millió év közöttiek. A Közép-dunántúli-egység aljzata nagyon erősen tektonizált, paleozoos képződmények csak elszórtan ismertek. Alsó-permnél idősebb képződmények a területről nem ismertek, de bükki és dinári analógiák alapján feltételezhető, hogy itt is a késő-karbon korú tengeri 41

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet molassz képződését követően a Trogkofeli Formáció alsó-perm agyagpalás–homokköves, dolomit-közbetelepüléses összlete keletkezett (16. ábra, 61: permi sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos összlet). A késő-permben agyagkő, dolomitmárga, gipsz és anhidrit kőzetek képződtek part menti és hyperszalin környezetben. A paleozoos üledékciklus végén a Szentléleki Formáció arid klímaviszonyok között, szárazföldi–folyóvízi–sekélytengeri környezetben leülepedett, homokkő, aleurolit, agyagkő, gipsz–anhidrit, algás–foraminiferás mészkő üledékei rakódtak le. A variszkuszi ciklus végét sekélytengeri és lagúna fáciesű karbonátos, elsősorban dolomitos képződmények jellemzik (Tabi Dolomit Formáció). A Tab–1 fúrás breccsás dolomitot és aleurolitos márgát tárt fel 1290 és 1340 m között, amely valószínűleg az átmenetet jelzi a Dinnyési Dolomit és feltételezhetően a Nagyvisnyói Mészkő felé. A Közép-dunántúli-egységben a triász képződmények nagy területen elterjedtek (16. ábra, 58: középső–felső-triász platform és medence fáciesű karbonát összlet): a Táskai, Somi és Igali Formáció, összességében egy középső–késő-triász korú platform és medence fáciesű karbonát összlet képződményei valószínűsíthetők. A késő-permtől az anisusi emeletig folyamatos üledékképződés zajlott platform környezetben (uralkodóan dolomit jellemző). Ezt követően, a középső-anisusitól a kifejlődési típusok elkülönültek, ami alapján négy szerkezeti egységet lehet elkülöníteni: — platform karbonátok képződése a középső- és késő-triászban, — középső-triász riftesedés, melynek eredményeként bázisos és intermedier vulkanitok települnek pelágikus mészkőbe, — a ladiniban savanyú vulkáni tevékenységhez kötött törmelékes üledékképződés szakította meg a platformképződést, — ladini–karni disztális fáciesű mészkövekre bizonytalan rétegtani helyzetű, medence fáciesű jura képződmények települtek bázisos vulkanitokkal. A vizsgálati terület központi részét alkotó középső–késő-triászban (anisui–ladini) képződött sekélytengeri, platform fáciesű karbonátos összletet több mélyfúrás is feltárta (Som–1: 767–1500 m, az Igali-magaslatot megfúrt Ig–3: 1316–1323 m, Ig–4: 653–1419 m, Ig–6: 1025–1028 m, Ig–7: 653–1419 m, valamint a Laj–1: 905–1089 m). Közvetlen a Balaton-vonaltól D-re egy hosszan elnyúlt ÉK–DNy-i csapású nyírásos pásztában az újpaleozoos és mezozoos képződmények pontosabb tagolása a megfelelő ismeretek hiányában nem lehetséges (16. ábra, 60: újpaleozoos és mezozoos képződmények tagolás nélkül). Ugyancsak az ismeretek hiányában nem besorolható a Közép-dunántúliegység D-i peremén a medencealjzat (16. ábra, 88: nem megfelelően értékelhető, vagy ismeretlen medencealjzat), amely a vizsgálati terület középső részén szélesen ívelt ÉK–DNy-i pásztában húzódik. A Mecseki-egység aljzatát a vizsgálati terület DK-i részén középső-triász sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos összletek (Hetvehelyi és Rókahegyi Formációk) (16. ábra, 13: középső-triász sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos összletek), illetve alsó–középső-jura pelágikus összletek 16. ábra, 10: alsó–középső-jura pelágikus finom sziliciklasztos összletek) alkotják.

42


16. ábra. A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mBf (kivágat: HAAS et al. 2010)

1.2.2.4. A terület kainozoos képződményei Az igali vizsgálati terület nagy része a Kárpát-medence szerkezeti felépítését meghatározó, Közép-Magyarországi nyírási zónában fekszik. Ennek következtében a Kárpát-medence 43

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet nagyszerkezeti mozgásai a medence kinyílása előtti (prerift), alatti (synrift) és utáni (postrift) üledékek elterjedését, milyenségét és deformáltságát erősen meghatározzák. A vizsgálati terület prerift képződményei már a késő-paleogénben meginduló (PALOTAI, CSONTOS 2010) és a szinrift fázisban (a miocén során) egymás mellé kerülő ALCAPA és TISIA terrének (ROYDEN, HORVÁTH 1988; FODOR et al. 1999) szerkezetfejlődésének következtében erősen deformáltak. Az esetenként jelentős mértékű szerkezeti mozgások miatt, a Közép-Magyarországi nyírási zóna mentén található paleogén képződmények gyakran területenként egymástól eltérő vastagságú és kifejlődésű, allochton rétegsorokkal jellemezhetők. A deformáció során az eocén és kora-oligocén rétegsorok meggyűrődtek és a pretercier aljzattal együtt részben fel-, részben egymásra tolódtak. A Kárpát-medence transztenziós szerkezetalakulásának fő fázisában (szinrift fázis) a területen egy felnyíló medence sekélytengeri, valamint annak heteropikus fácieseit képviselő medenceperemi üledékei rakódtak le, amelyek egy része, és a későbbi medence mélyebb vízi képződményei, a posztrift fázist megelőző késő-badeni–szarmata inverzió során lepusztultak. A Kárpát-medence középső-miocén szinrift fázisát lezáró inverziója (késő-badeni– szarmata) után, a medence késő-miocén posztrift fázisában kialakult termális süllyedésének következtében, jelentős mélységű, a korábbi tektonikai fázisok nyomán nagy szintkülönbségekkel jellemezhető, egyenetlen aljzatmélységgel rendelkező, elzárt, sós vizű tó jött létre (Pannon-tó). A Pannon-tóba ÉNy és ÉK felől érkező vízfolyások deltarendszerének törmelékanyaga folyamatosan töltötte fel a medencét, időben fiatalodva és térben DK felé szorítva a nyílt, sós vizű medencét és a deltasíkság–deltafront–deltalejtő–medence fáciesegyüttes képződményeit (JUHÁSZ 1992, MAGYAR et al. 1999). A jellemző fáciesátmentek és azok jellegzetes egymásra épülése a vizsgálati területen is megtalálható, a peremeken heteropikus mocsári képződményeket tartalmazva. A pannóniai képződmények a posztpannon kiemelkedés hatására magasan, vékony negyedidőszaki folyóvízi és eolikus rétegsorok alatt helyezkednek el. Paleogén képződmények A paleogén kezdetén folytatódott a mezozoikum végére jellemző szárazföldi időszak, mely jelentős lepusztuláshoz vezetett. Az igali vizsgálati területről eocén képződmények nem ismertek, egyedül a Tab T–1 fúrás tárta fel a Nadapi Andezit Formációt, igaz jelentős vastagságban (890–1255 m). A Nadapi Andezit Formáció képződése a középső–felső-eocén tengeri üledékek lerakódásával egyidőben, a Velencei-hegység környezetében, a tektonikai mozgások felújulásával kapcsolatos vulkáni működéshez köthető: több ciklusban keletkezett láva, piroklasztikum, tufás összletek bontott, agyagosodott termékei, szubvulkáni kőzettestek jellemzőek. A Tab T–1 fúrás emellet kis vastagságban a középső–felső-eocén Padragi Márga Formációt is feltárta (1255–1290 m között), amely aleuritos márga tufit betelepülésekkel és homokköves szakaszokkal, amely a sekélytengeritől a bathiális övig terjedően rakódott le. Az oligocén képződmények kifejlődése a területen kérdéses (21. ábra), egyes elképzelések szerint (MUSITZ és WÓRUM 2013) a vizsgálati terület ÉK-i lajoskomáromi része az északmagyarországi Paleogén Medencének egy szerkezetileg leválasztott része, azonban a korábbi fúrások maganyagainak integrált újravizsgálata ezt a koncepciót csak részben igazolta, illetve a vitrinit reflexiós mérések nem mutattak kellő termikus érettséget a paleogén rétegsoron belül. Neogén képződmények A miocén képződmények diszkordánsan települnek a paleogén, illetve zömében mezozoos képződményekre. A legidősebb neogén képződmények a vizsgálati terület DK-i részéről ismertek. A neogén üledékképződés az eggenburgi során medenceperemi kifejlődéssel indul, 44

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szárazföldi, félig sósvízi üledékek képződésével. A Szászvári Formáció folyóvízi–ártéri környezetben rakódott le, konglomerátum, homokkő, agyag, agyagmárga váltakozása építi fel. A formációt a Tamási T–1 fúrás tárta fel 1962–2135 m között. Fedőjében (1487–1962 m) a Gyulakeszi Riolittufa Formáció található, amely az ottnangi emelet végéig zajló riolitos– dácitos vulkanizmus terméke (úgynevezett „alsó riolittufa”), amely a miocén riftesedési fázishoz köthető. A középső-miocén elején bekövetkező, DNy–ÉK-i irányú transzgresszió hatására a kárpáti és badeni emeletekben sekélytengeri és félsós vízi körülmények között folytatódott az üledékképződés. A Szászvári Formáció fedőjében unkonformitással a Budafai Homokkő Formáció települ, amely tengeri környezetben lerakódott partszegélyi, abráziós parti, néhol delta vagy lagúna fáciesű kavics, homokkő, konglomerátum képződmények építik fel. A vizsgálati területen az Igal Ig–3 fúrás tárta fel 1244–1316 mélységben, illetve a Karád Ka–2 fúrás 972–1017 m mélységben. A kárpáti transzgresszió során a Budafai Homokkő partszegélyi környezetével összefogazódva a nyíltvízi és szub-litorális környezetben a Tekeresi Slír Formáció képződményei rakódtak le: finomhomokos aleurit, homokos agyag, agyagmárga gazdag mikrofaunával. Az egykori nagy energiájú üledékképződési környezetben turbiditek képződtek és gyakoriak voltak az iszapmozgásos jelenségek. A formációt a Karád Ka–1 és Ka–2 fúrások tárják fel 702–910, illetve 846–972 m mélységben. A badeni során a mély medencékben a Tekeresi Slír képződését a Badeni Agyagmárga, illetve a Szilágyi Agyagmárga lerakódása váltotta fel, amely sekély neritikus környezetben lerakódott szürke foraminiferás agyagmárga. A vizsgálati területen több fúrás is feltárja: Igal Ig–6 (810–945 m), Ig–3 (965–1244 m), Karád Ka–2 (622–845 m), Tab T–1 (495–839 m), Lajoskomárom Laj–1 (845–859 m), Lk–1 (750–1393 m). A medencefáciesű agyagmárgák a kiemelt hátakon lerakódó Rákosi Mészkő Formáció karbonátos képződményeivel („Lajta Mészkő”) fogazódnak össze, amely magas porozitásának köszönhetően a terület egyik legjobb tárolókőzete, és ugyancsak több fúrás is feltárta (Som–1: 552–572 m, Karád Ka–1: 573–702 m, Tamási T–1: 1343–1487 m, Lajoskomárom Lk–1: 718–750 m, Igal Ig–6: 945–1025 m). A szarmata képződményeket a területen a Kozárdi és Tinnyei Formációk képviselik. A Kozárdi Formáció sekélytengeri–partközeli kifejlődésű agyag, agyagmárga alárendelten homok, mészhomok betelepülésekkel. A Tinnyei Formációt brakkvízi partszegélyi kifejlődésű, magas porozitású biogén mészkő építi fel, amely szintén kiváló tárolókőzetté teszi, akár 20–30%-os porozitással is. A Kozárdi és Tinnyei Formációk a területen a korábbi kutatások homlokterében álltak, számos fúrás harántolta őket: Som–1 (510–552 m), Igal Ig–7 (630–653 m), Ig–6 (730–810 m), Ig–3 (799–965 m), Ig–4 (630–653 m), Karád Ka–1 (528– 573 m,), Ka–2 (465–622 m), Tab T–1 (475–495 m), Lajoskomárom Lk–1 (671–718 m), Laj–1 (836–845 m). A területen a Törökkoppány–1-es fúrás célja az igali blokk ÉK-i részén levő szarmata és badeni mészkövek megkutatása volt, amelyek a területen a fő potenciális rezervoárok (BURNS és KERESZTES 2002). A fúrás szarmata mészkövet nem tárt fel, de 80 m vastagságban harántolta (651–731 m között) a Rákosi Mészkő Formációt (badeni), amely gáztartalmát a fúrás sikeresen feltárta. A törökkoppányi tároló zárórétege alsó-pannóniai meszes agyag. A posztrift pannóniai képződmények enyhe diszkordanciával települnek az idősebb miocén képződményekre. A pannóniai képződmények összvastagsága az Ozorai-árok központi részén elérheti a 2–3000 m-t, de a vizsgálati terület nagy részén átlagos vastagsága 1000 m körüli. A pannóniai rétegsor 100–300 m vastag alsó-pannóniai agyagmárga, aleurolitos márga, aleurit rétegsorral indul (Endrődi Formáció). A vizsgálati terület neogén süllyedékébe NyÉNy felől érkező törmelékes üledék deltalejtő fáciesei a peremeken vékonyabb, a medence területen vastagabb rétegsorral jellemezhetők. A néhány fokos lejtésű medencelejtőn, illetve deltalejtőn lerakódott üledékek (Algyői Formáció) képződésében fontos szerepet játszottak a zagyárak, 45

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet amelyek mobilizálódása során homokok kerültek a mélyebb medencerészekbe (Szolnoki Formáció), amelyek jó tároló kapacitással rendelkeznek. A területen az Endrődi, Szolnoki és Algyői Formációk alkotják a hagyományos értelemben vett „alsó-pannóniai”-t, a Peremartoni Formációcsoportot. Az alsó-pannóniai rétegsor az Igali-magaslat területéről hiányzik (19. ábra, 20. ábra). Az 500–1200 m vastag felső-pannóniai üledékes sorozat a medenceperemek mentén partközeli környezetben rakódott le delta-front, delta-síkság és alluviális síksági képződési környezetekben. A folyótorkolatoknál csapdázódott, deltafronton, deltasíkságon és parti síkságon képződött üledékek a terület középső részén 500–700 m vastag lignitcsíkos, finomés középszemcsés homokot, valamint agyag-rétegeket tartalmazó rétegsorral jellemezhetők (Somlói és Tihanyi, valamint az ezekkel ekvivalens Újfalui Formáció). A vastagabb homokrétegek többnyire a delta fronton torkolati zátonyként, illetőleg a deltasíkságon a delta ágak mederkitöltéseiként, és azokban képződött övzátonyként rakódtak le. Vékonyabb homoktesteket alkothatnak az áradások során kialakult mederáttörések, gátszakadások és viharüledékek. A formáció finomabb szemcsés üledékei a delta ágak között, mocsári környezetben, ártéren, illetve kisebb öblökben rakódtak le, mint aleurit és agyagrétegek, közbetelepült paleotalaj szintekkel, valamint lignitrétegekkel. A homokrétegek száma és vastagsága a rétegsorban lefelé nő. Ezek a képződmények Zagyvai Formációval fogazódnak össze, amely a progradáló delták hátterében, folyóvízi-ártéri, tavi, mocsári környezetben rakódott le. A formáció szürke színű, aleurit–agyagmárga–homokkő sűrű váltakozásából áll, de előfordulnak tarkaagyag, illetve lignit közbetelepülések is. A rendkívül változatos litológiai felépítés attól függően alakul, hogy a vizsgált képződmények a folyóvízi síkság mely részén ülepedtek le. Az ártéri üledéksor agyagos–aleuritos, áradási homokleplekkel tagolt rétegsorába vékonyabb-vastagabb homokos mederkitöltések iktatódnak. Attól függően, hogy hol helyezkedett el az itt folyó vízfolyások mederöve, előfordulnak nagy vastagságú homokos üledéksorok. Másutt azonban csak egy-két vékony homokréteg települ a vastag ártéri üledékek közé. Helyenként mocsaras, lápi területek, kisebb tavak tagolták a felszínt. A kiemelt és erodált pannóniai rétegsor tetején, a területen általánosan a késő-pannóniai Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció törmelékes képződményei, aleuritos, homokcsíkos, tarka agyagos rétegsora települ, helyenként szervesanyag-dús, lignites sávokkal. A tavi-folyóvízi összlet elkülönítése sokszor nehézkes a litológiájában és kifejlődésében hasonló Zagyvai Formációtól. Valódi vastagsága a felső részének erodáltsága miatt nem állapítható meg. A Somlói és Tihanyi Formáció, az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció és a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett „felső-pannóniai” formációkat, a Dunántúli Formációcsoportot. A felső-pannóniai összlet vastagsága a kiemelt Igali-magaslaton mindössze 400–500 m (19. ábra, 20. ábra). A pannóniai képződmények korszerű litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai tagolását a 17. táblázat és a 18. táblázat foglalja össze. A pannóniai időszak végén a medence süllyedésének üteme csökkent. A szárazföldi környezetnek köszönhetően nagy volt a lepusztulás. A negyedidőszaki rétegsort főképp periglaciális üledékek alkotják. A középső–késő-pleisztocén idején eolikus homok, tarkaagyag és lösz, az interglaciálisokban vályog képződött. Jóval kevesebb a folyóvízi homok, a patakok által szállított homok, kavics, tavi agyag, mésziszap, tőzeg. A terület földtani felépítését négy földtani szelvényen (17. ábra, 18. ábra, 19. ábra, 20. ábra és 21. ábra) mutatjuk be, ugyanakkor a teljes földtani kép kialakításához kiemelten kezeltük a területre eső, 500 m-nél mélyebb fúrásokat is (17. ábra).

46


17. ábra. Az igali vizsgálati területre eső földtani szelvények nyomvonala

18. ábra. Az 1. sz. földtani szelvény

47


19. ábra. A 2. sz. földtani szelvény


48



22. ábra. A földtani szelvények jelmagyarázata 49

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 17. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk. 1996 alapján)

18. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Hagyományos (nem használható) korbeosztás

Pl

Pl

M

Pl2

Pl1

szarmata

M3

burdigáliai akvitániai

50

pannóniai (s. l.)

felső-miocén M3

alsó-pliocén (alsópannóniai)

helvét

pliocén

felső-pannóniai (Pa2)

alsó-pannóniai (Pa1) középsőmiocén

alsó-miocén M1

szarmata (Ms) badeni (Mb)

M2

középső-miocén

M1

alsó-miocén

kárpáti (Mk)

M2

Dunántúli Fcs.

felső-pliocén (felsőpannóniai)

Pl3

tortónai miocén

Fcs.-beosztás

Q legfelsőpliocén (levantei)

pliocén

Nemzetközi elfogadott korbeosztás

Peremartoni Fcs.

kvarter

Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől)

ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer)


1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén képződményekben, elsősorban eolikus löszös, löszös–homokos, homokos–löszös rétegeiben, üledékeiben alakultak ki. Fentebbi képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén korú folyóvízi homokos, aleuritos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások (legnagyobb vastagságban a Sió, illetve ennél kisebb vastagságban a terület többi, kisebb vízfolyásai) mentén jellemzőek. A talajvíz tartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz-méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2–7 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt helyenként hiányzik. A talajvíz mennyisége kicsi. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek Az első jelentősebb víztartó összlet, mely vagy közvetlenül a talajvíztartó alatt, vagy a néhány méter–néhány 10 méter vastagságú Tengelici Tarkaagyag Formáció finomszemcsés üledékei alatt települ, a késő-pannóniai, alluviális síksági összlet egymásra települő és egymásba fogazódó–kiékelődő homokos–agyagos rétegeinek víztartója (Nagyalföldi+Zagyvai és Újfalui Formációk – Peremartoni Formációcsoport; medenceperemeken Somlói és Tihanyi Formációk). A formációk egymástól nehezen különíthetőek el, illetve a kiemelt térszíneken erodáltságuk miatt vastagságuk is csak nehezen adható meg. Az egymásra települő és egymásba fogazódó–kiékelődő homokos–agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága a területen 300–500 métertől kb. 1000–1200 méterig növekszik a peremek felől, a vizsgálati terület középvonalában, ÉK–DNy-i irányban mélyülő medence mélyebb régiói irányába. A legnagyobb vastagságok Büssü–Zimány térségében, a vizsgálati terület DNy-i részein figyelhetők meg. A Nagyalföldi, Zagyvai és Újfalui, peremi területeken Tihanyi és Somlói Formációkban határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. Az összlet legalsó, homokosabb delta-front üledékei már 30 ºC-nál melegebb vizet, azaz hévizet szolgáltathatnak. A késő-pannóniai korú összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen leginkább 550–870 mg/l között alakul (~460–1600 mg/l), melynél csak elvétve találunk magasabb értékeket. Az alacsony összes oldottanyagtartalmú híg vizek jelenléte kedvező áramlási feltételekre utal az összletben. Az „eleinte” CaMgHCO3-os kémiai jelleg a CaMgNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os, majd NaHCO3-os kémiai jelleg felé tolódik el. A kémiai összetétel területi eloszlásban (ÉNy–DK, K-i irányban) – a mélységgel enyhén változó összetételhez – hasonló eltérést/eloszlást mutat. Az ÉNy-i területrészeken, illetve a vizsgálati terület DK-i határain túl elsősorban CaMgHCO3-os összetétel dominál, K-i, DK-i, D-i irányban a kationok között megjelenik a nátrium is, de még 51

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet mindig inkább a kalcium és magnézium dominál (CaMgNaHCO3) az összetételben. ÉK-en és K-en, valamint a vizsgálati terület DNy-i határain túl már inkább a NaCaMgHCO3-os, NaHCO3-os vizek jellemzőek. A terület 5 km-es körzetén belül a Balaton D-i partja mentén, valamint néhány, a vizsgálati terület K-i határain belüli kútban előfordulnak enyhén szulfátos vizek is. Fentebbiek tükrében, a területen a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) egy, a peremek felől ÉNy és DK felől a terület középső részén található medence (Mezőszilas–Tamási–Kocsola–Patalom) felé, illetve onnan DNy felé (Patalom– Mezőcsokonya) történő, regionális áramlás rajzolódik ki. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.3. Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a késő-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban, a pannóniainál idősebb miocén medence fáciesű képződmények homok–homokköves rétegeiben. A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (esetlegesen Endrődi és Szolnoki, de leginkább Algyői és Száki Agyagmárga Formációk) a Mezőszilas–Tamási–Kocsola–Patalom vonalában húzódó medence irányába, illetve abban ÉK–DNy-i irányban kivastagodást mutatnak: mintegy 50-100–350 méteres vastagságban jelennek meg, ugyanakkor akár 400–450 méteres vastagságot is elérnek a mélymedence vizsgálati területre eső legdélnyugatibb területein. Az összleten belül – tekintve a terület medenceperemi helyzetét – jelentősebb vastagságú turbidites összlet (Szolnoki Formáció) nem jelenik meg, ugyanakkor a finomszemcsés üledékekbe (Algyői, esetlegesen Száki Agyagmárga Formáció) települő turbidit–homok rétegekben lokális vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni. A Szolnoki Formáció a mélymedence területén jelenik meg, valószínűleg csak a vizsgálati terület DNy-i határain túl. A Peremartoni Formációcsoport bázisán esetlegesen található kavicsbetelepülésekben szintén találhatunk víztartókat. Báziskonglomerátumról a területen pontosabb információik nem állnak rendelkezésre. Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt. Vízkémiai elemzés az összletből a vizsgálati területen csak Igalnál található, de az 5 km-es környezetben (Dombóvár, Felsőnána, illetve Mezőcsokonya) több elemzés is található, elsősorban Mezőcsokonya térségében. Az összes oldottanyag-tartalom Igalnál és Dombóvárnál 2120 mg/l körül alakul, NaHCO3-os összetétellel. Mezőcsokonya térségében, 1500 méteres mélység alatt az összletben 1480–9130 mg/l között alakul az összes oldottanyag-tartalom. Mintegy 1770–1800 méteres mélységközben ennél magasabb oldottanyag-tartalmú (kb. 10 400–22 000 mg/l) vizek is megjelennek. Itt a kémiai jelleg jellemzően NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, de sekélyebb régiókban és alacsonyabb oldottanyag-tartalmak esetén a nátrium mellett megjelenhet a kalcium és a magnézium is. Az összlet magasabb összes oldottanyag-tartalommal rendelkező vizei elzártabb víztartókból származnak, míg az alacsonyabb oldottanyag-tartalmak a Dunántúli Formációcsoport homokkőtesteinek valamivel jobb térbeli kapcsolatára utalnak. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén, elsősorban badeni és szarmata üledékekben, a délkeleti területrészeken eggenburgi–ottnangi korú összletben, amennyiben a törmelékes sorozat 52

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Kozárdi, Tinnyei, illetve Szászvári és Gyulakeszi Riolittufa Formációk). A vizsgálati terület egyes részein a miocén korú képződmények összvastagsága néhány 10 – néhány 100 méter között változik a településnek és/vagy lepusztulásnak megfelelően. A kevés, leginkább a területhatáron kívül eső adat alapján e miocén képződmények vizeinek összetétele széles tartományban változik. A területen Igalnál (M2 homok) a TDS leginkább 800–840 mg/l között alakul, melyhez NaHCO3-os kémiai jelleg párosul. A szarmata üledékekben 1000– 1900 mg/l közötti TDS jellemző, CaMgHCO3-os, NaCaMgHCO3-os kémiai jelleggel. Buzsák térségében a Szilágyi Agyagmárga rétegeiben 6500–7200 mg/l TDS és NaClHCO3-os kémiai jelleg figyelhető meg. Mezőcsokonya térségében elzárt miocén korú víztartókat találunk, melyekben NaCl-os kémiai jellegű vizek jellemzőek erősen változó, 8300–25 000 mg/l közötti összes oldottanyag-tartalommal. Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: 1. a prekainozoos korú aljzat repedezett, mállott töredezett zónáiban, 2. a mezozoos, elsősorban triász korú karbonátok karsztosodott zónáiban, 3. az aljzat és a rá diszkordanciával települő üledékes rétegek érintkezési zónájában, 4 a prepannóniai miocén korú karbonátos, törmelékes üledékes képződményekben, 5. a kora-pannon rétegsor alsó részein található homokos-homokköves rétegeiben. A Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén korú képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Lajtai Mészkő, Kozárdi, Tinnyei Formációk) és amennyiben előfordulnak, eocén korú karbonátokat. Ugyanakkor ezek a képződmények, ha nem települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal. A Tinnyei Formáció adottságait fentebb részleteztük, a Lajtai Mészkőben tárolt vizek Buzsák térségében kb. 2900–3200 mg/l TDS-sel és NaHCO3Cl-os kémiai jelleggel rendelkeznek (kevésbé elzárt rendszer). Mezőcsokonya térségében elsősorban NaCl-os, ritkábban magasabb HCO3 tartalmú kémiai jelleg és erősen változó, 8740–25 000 mg/l összes oldottanyag-tartalom figyelhető meg a Tinnyei és Lajtai Mészkőben tárolt vizek esetén. Fentebbiek a víztartó(k) elzárt voltára utalnak. A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A képződmények nyomásviszonyai a területen a hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.5. Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport), pannóniainál idősebb miocén korú regionális/lokális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. Az Algyői és a Száki Agyagmárga Formációk képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan fontos „szigetelő” szerepet játszanak, hiszen a területen minimum 50–150 méter, ugyanakkor, a Mezőszilas–Tamási–Kocsola–Patalom vonal mentén húzódó árok területén ennél jóval nagyobb (akár több száz méteres) vastagságot is elérhetnek. 53

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A rétegsorok ÉK–DNy-i irányban jól nyomozhatóak a medence területén. Regionális, illetve helyenként (az elvékonyodás következtében) lokális vízzáró képződménynek tekinthető a területen a prepannóniai miocén korú Szilágyi Agyagmárga, Tekeresi Slír, Komlói Agyagmárga Formáció finomszemcsés üledékei, illetve a felső-eocén–oligocén Budai Márga Formáció márgás, nem karsztosodott képződményei is, amennyiben megjelennek a területen. Itt kell megemlíteni, hogy a bádeni korú márgák akár szénhidrogén-anyakőzetek lehetnek. 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az alaphegységi vízföldtani rezervoárokat a vizsgálati területen legnagyobb részben középső–késő-triász platform és medence fáciesű karbonátos képződmények (Táskai, Somi, Igali Formációk, Budaörsi Dolomit – Közép-Dunántúli egység) jelentik ott, ahol hosszabb ideig felszíni hatásnak, mállásnak és karsztosodásnak voltak kitéve. Az esetlegesen az aljzatra települő eocén–miocén korú karbonátok képződményei ott jelentősek, ahol egységes hidraulikai rendszert alkotnak az aljzat karbonátjaival. A vizsgálati terület É-i és ÉNy-i részein, a Dunántúli-középhegységi egység területén, variszkuszi kisfokú metamorfitok alkotják az aljzatot, melyek repedezettségük révén válhatnak tárolóképződményekké. A Mecseki egység középső-triász sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos összlete (Hetvehelyi, Rókahegyi Formációk) a vizsgálati terület K-i, DK-i részein lehet rezervoár, amennyiben felszíni hatások, mállás, karsztosodás érte. Az aljzat mélysége jellemzően –1000 – –2000 mBf mélységben található, míg a vizsgálati terület középső részén ÉK–DNy-i irányban húzódó medence legmélyebb részein elérheti a – 3000 mBf mélységet is. Alaphegységi rezervoárként tehát egyrészt a karbonátos formációk azon részei jöhetnek számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett „üde” karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl. geotermikus, széndioxid (CO2)-tárolási szempontból. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képezneke az alaphegységi rezervoár-részekkel. Mindemellett a metamorf képződmények repedezett zónái alkothatnak még rezervoárokat a térségben. Mezozoos (triász) karbonátos képződményekben tárolt vizekből származó vízkémiai elemzés csak kis számban található a vizsgálati területen, míg az 5 km-e környezetében (elsősorban a Balatontól ÉNy-ra található területeken – Dunántúli-középhegységi egység) számos elemzés található, ahol az alacsony oldottanyag-tartalom (560–820 mg/l) és a döntően CaMgHCO3-os kémiai jelleg intenzív áramlások meglétét jelzik. Ugyanakkor az Igalnál található egyetlen triász képződményből (Közép-dunántúli egység) származó vízelemzés 4540 mg/l összes oldottanyag-tartalmat és NaClHCO3-os kémiai jellegű vizet mutat, mely a víztartó elzártabb jellegét jelzi. Siófoknál szintén egy minta származik a metamorf aljzatból. Itt 1940 mg/l TDS és CaMgHCO3Cl-os kémiai jelleg figyelhető meg enyhén megemelkedő szulfáttartalommal. Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is.

54

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során megismert, döntően homokos, löszös talajképző üledékek alapján az évi csapadék kb. 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A helyenként előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4–5%-ot tesz ki, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A pannóniai hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei részben a vizsgált területen, részben azon kívül találhatók, az innen érkező utánpótlódás egy jelentős része tehát szűkebb területünkön „oldalirányú” utánpótlásként jelentkezik, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlás elsősorban ÉNy-i, ÉK-i és DK-i irányból várható, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 100–200 méteres zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében, ha azok regionális áramlási rendszert érintenek, akkor szükség lehet a teljes áramlási rendszer modellezésére, értékelésére. Ugyancsak fontos a területen a CH-hasznosítások és a potenciális geotermikus hasznosítások várható egymásra-hatásainak értékelése, tisztázása is. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell. 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — állandó vízfolyások, tavak — talajvíz-párolgással jellemezhető területek — szivárgó felszínek — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé) Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt ÉNy-i, ÉK-i, DK-i irányból DNy-i irányába történő áramlással lehet számolni. 55

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter– felső-pannóniai rezervoárokat érintő ivó-, gyógyászati- [pl. Nagyberény, Tamási, Igal (Strand II)], fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. A triász karbonátos képződményeket az igali fürdő kútjai csapolják meg. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő – és lehetséges – geotermikus hasznosításokat is. 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni. 1.3.4. A terület vízminőségi képe Az Igal vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély porózus víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszínközeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldott anyag tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. Az összes oldottanyag-tartalom a területen — a 10%-os és a 90%-os percentilis értékeket figyelembe véve — döntően 590–14200 mg/l (medián körülbelül 710 mg/l), a klorid-iontartalom 5–90 mg/l (medián körülbelül 10 mg/l), míg a hidrogén-karbonát-tartalom 410–760 mg/l között változik 490 mg/l körüli medián érték mellett. A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik. A szennyezett kutakból vett vizekben az összes oldottanyag-tartalom 3000–4500 mg/l, a klorid-tartalom 100–1000 mg/l, a szulfát-tartalom 380–770 mg/l, a hidrogén-karbonát-tartalom pedig 500– 3200 mg/l között változik. A szennyezettnek tekinthető kutak egyöntetűen pontszerű szennyeződésként lokalizálhatók, több esetben meglévő, ipari üzem jelenlétével összefüggésbe hozható (pl. Simontornya bőrgyár). A rendelkezésre álló adatok alapján (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens [klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom (TDS)] eloszlását Box–Whisker diagramon (23. ábra) ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10 és 90%-os percentilis értékeknek felelnek meg. A vizek jellege túlnyomó részt CaMgHCO3-os illetve MgCaHCO3-os, kisebb területeken előfordul NaHCO3, MgCaHCO3SO4-os, pontszerűen pedig CaHCO3-os,

56

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MgCaHCO3ClSO4-os, MgHCO3-os, MgHCO3SO4-os, NaMgHCO3Cl-os, CaMgHCO3SO4-os, CaNaMgHCO3-os, MgCaSO4HCO3-os és NaCaMgHCO3-os víztípus is. Az negyedidőszaki képződményeket szűrőző kutak túlnyomó többsége sekély, az 50 m-nél mélyebben szűrőzött negyedidőszaki kutak kémiai jellege elsősorban MgCaHCO3-os és CaMgHCO3-os, lokálisan pedig CaMgNaHCO3-os, CaMgSO4HCO3-os, CaNaMgHCO3-os, MgNaHCO3-os, MgCaNaHCO3-os, NaMgHCO3-os, és NaHCO3-os típusúként jellemezhető. A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek jellemzően MgCaHCO3-os és CaMgHCO3-os típusúak, kisebb jelentőséggel megjelennek NaHCO3-os, NaMgHCO3-os, MgNaCaHCO3-os, MgCaNaHCO3-os, MgNaHCO3-os, NaCaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os, NaMgCaHCO3-os, CaHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, CaNaMgHCO3-os, MgHCO3-os, lokálisan pedig előfordulnak CaMgHCO3SO4-os, CaNaHCO3-os, MgCaHCO3SO4-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, CaMgClHCO3-os, CaMgClHCO3SO4-os, CaMgHCO3Cl-os, MgCaHCO3Cl-os, NaCaHCO3Cl-os, NaCaHCO3SO4Cl-os és NaCl-os típusú vizek is. A rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével a TDS döntően 550–870 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak: 15–200 mg/l Na+, 15–95 mg/l Ca2+, 10-60 mg/l Mg2+, 5–30 mg/l Cl–, 0,1-50 mg/l SO42– és 400–580 mg/l HCO3–.

23. ábra. A felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a 10 és 90%-os percentilis értéktartományban a medián értékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával)

A rendelkezésre álló adatok alapján a késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens [nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom (TDS)] eloszlását Box–Whisker diagramon (24. ábra) ábrázoljuk a nagyobb TDS értékű kutak adatainak elhagyásával. Az kora-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeinek vizeiről csak tágabb területen vannak információink, amely szerint a víz főleg NaHCO3-os illetve NaClHCO3-os 57

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet és NaHCO3Cl-os jellegű, de lokálisan előfordul NaCl–os és NaCaHCO3-os víztípus is; a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével az összes oldottanyag-tartalom 300018100 mg/l, 1360-7500 mg/l HCO3- és 135-4200 mg/l Cl- mellett. Az alsó-pannóniainál idősebb miocén képződményekben tárolt lokális víztartók vizeinek összetétele és összes oldott-anyag-tartalma széles intervallumban változik. A vizsgálati területről csak Igalról van információnk, de az 5 km-es körzetben több elemzés is található, elsősorban Mezőcsokonya térségében. Az összes oldottanyag-tartalom Igalnál és Dombóvárnál 800-2120 mg/l körül alakul, NaHCO3-os összetétellel. Mezőcsokonya térségében, 1500 méteres mélység alatt az összletben 1480–9130 mg/l között alakul az összes oldottanyag-tartalom; 1770–1800 méteres mélységközben ennél magasabb oldottanyagtartalmú (10 370–21 980 mg/l) vizek is megjelennek. Itt a kémiai jelleg jellemzően NaCl-os, NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, NaCaCl-os, de sekélyebb régiókban és alacsonyabb oldottanyag-tartalmak esetén a nátrium mellett megjelenhet a kalcium és a magnézium is a vizekben, így lokálisan előfordulnak CaMgNaHCO3-os, MgCaNaHCO3-os MgNaCaHCO3-os, MgCaHCO3SO4-os, CaMgHCO3SO4-os, NaCaHCO3-os, MgHCO3-os víztípusok is. A szarmata üledékben MgCaHCO3-os, CaMgHCO3-os, víztípusok figyelhetők meg, szintén lokális jelleggel.

24. ábra. A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével, a 10-90% percentilis közé eső értékek feltüntetésével

Az összes oldottanyag-tartalom és a főkomponensek széles tartományban változnak, a 10% és 90%-os percentilis értékeket figyelembe véve a TDS 660–21 300 mg/l, 10–6700 mg/l Cl–, 460–2950 mg/l HCO3– értékek mellett. A mezozoos képződmények vizeinek jellegéről a triász korú mészkőréteget szűrőző kutak adnak információt. A vizsgálati területen egy triász korú, NaClHCO3-os típusú vizet adó hévízkút van, további két kút miocén és triász rétegeket szűröző kevert vizet ad NaClHCO3-os illetve NaHCO3-os víztípussal. A 10% -os és 90%-os percentilis értékek figyelembevételével 58

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány a TDS 600-1590 mg/l, 410-860 mg/l HCO3–, 5-42 mg/l Cl–, 3-43 mg/l Na+ mg/l ionösszetétel mellett. Az 5 km-es pufferzóna ÉNy-i részén, a Balatonfüredi kistérségben, zömében CaMgHCO3-os és MgCaHCO3-os típusú, lokálisan pedig CaHCO3-os, CaMgHCO3SO4-os, MgCaHCO3SO4-os, MgHCO3-os, CaMgSO4HCO3-os, MgHCO3SO4-os, jellegű vizek találhatóak. A Balatonfüredi kistérség kútjainak adatai a vizsgált területre vonatkoztatva kevésbé mérvadóak, hiszen a Balaton túloldalán, tektonikailag, geológiailag eltérő jellegű környezetben fordulnak elő. Eocén, paleozoos (perm) és ópaleozoos rétegek vizeiről csak 1–2 kút adatai állnak rendelkezésünkre, azok többsége is az 5 km-es zónában és nem a vizsgált területen található, ezért reprezentatív adatokkal a képződmények vizei nem jellemezhetőek. Összességében megállapítható, hogy a térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik: sekély területen jellemzőek CaMgHCO3-os és MgCaHCO3-os típusú vizek, a felső-pannóniai képződményekben megnő a hidrogénkarbonátos vizek nátrium tartalma, széles típusvariáció mellett, az alsó-pannóniai korú Peremartoni formációcsoport képződményeiben, illetve az alsó-pannóniainál idősebb miocén képződményekben tárolt vizek jellemzően magas Na és Cl tartalmú, igen változatos összetételű és típusú vizekként jellemzehetők. Az 1000 m-nél mélyebb késő-pannóniai és a miocén réteget szűrőző kutak esetében magas klorid és TDS figyelhető meg, egyéb esetekben megfigyelhető, hogy a felszíntől számított kb. 800 méteres mélységközig a vizek klorid tartalma a mélység növekedésével nő. A mélység növekedésével (25. ábra) nő a víz klorid-tartalma a felszíntől számított körülbelül 700–800 méteres mélységközig, mely után ez az érték számottevő változást nem mutat.

59


25. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben

60


1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009. december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány). Az értékelés során, mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Duna és Balaton részvízgyűjtő egységeket érinti. Területén összesen négy felszíni vízgyűjtő alegység osztozik, az Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony (1–13), a Kapos (1–12), a Sió (1–11) és a Balaton közvetlen (4–2). A területre és 5 km-es körzetére 64 sík- és dombvidéki, többségében meszes felszíni vízfolyás víztest és 11, többségében meszes állóvíz víztest esik (19. táblázat és 20. táblázat). A terület számos — víztest kategórián kívüli — vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és környezetében 328 tározó, 18 természetes tó, 4 bányató és 7 vizes élőhely. A teljesség igényére való tekintettel ebben a fejezetben a Balatonról északra elhelyezkedő, az 5 km-es körzetet érintő felszíni víztestek felsorolására is kitérünk, de mivel a vizsgálati területen zajló tevékenységek ezeken a területeken feltehetőleg nem vagy csak csekély mértékben éreztetik hatásukat, ezért a későbbiekben a részletes értékelés során ezt a területet már nem vesszük figyelembe. 19. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve

Kódja

Típusa

síkvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, szerves, módosított dombvidéki, meszes, természetes

Vízgyűjtő alegység

Alap–Cecei-vízfolyás és Hardi-ér

AEP260

*Andocsi-patak

AEP274

**Arácsi-Séd

AEP276

Attala-Csomai-határárok

AEP286

*Attala–Inámi vízfolyás és mellékvízfolyásai

AEP287

*Baté–Magyaratádi-vízfolyás

AEP308

*Bedegkéri- és Somogyegresi-árkok

AEP311

*Bozót-patak

AEP347

**Burnót-patak

AEP355

*Büdösgáti-víz alsó

AEP356

*Büdösgáti-víz felső

AEP357

*Cinca-Csíkgát-patak

AEP368

síkvidéki, meszes, módosított

1–11

Cinca-Csíkgát-patak felső vízgyűjtője

AEP369

1–11

*Dégi-Bozót-patak felső vízgyűjtője

AEP415

síkvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, módosított

1–13 1–12 4–2 1–12 1–12 1–12 1–12 1–11 4–2 4–2 4–2

1–11

61

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Vízfolyás neve

Deseda-patak és mellékvízfolyásai

AEP421

Dinnyés-Kajtori-csatorna

AEP423

Donát-patak felső

AEP429

Donát-patak alsó

AEP430

**Eger-víz felső

AEP452

Endrédi-patak

AEP461

Éri-patak

AEP463

*Fürgedi-patak és mellékvízfolyásai

AEP494

*Gonozdi- és Iregi-patakok

AEP522

*Gyulai-árok

AEP550

Halsok-árok

AEP558

*Hársasberki-patak és mellékvízfolyásai

AEP569

Hidas-patak

AEP585

*Jaba-patak és mellékvízfolyásai

AEP616

*Jamai-patak torkolat

AEP618

*Jamai-patak

AEP619

*Kánya-ér

AEP628

*Kapos alsó

AEP631

*Pernec-patak

AEP884

Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozótcsatorna) torkolati szakasz Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozótcsatorna) középső Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozótcsatorna) és mellékvízfolyásai

62

Kódja

AEP889 AEP890 AEP891

**Kéki-Séd

AEP648

*Kis-Koppány alsó

AEP677

*Kis-Koppány felső

AEP678

*Kiskonda-patak

AEP689

*Koppány

AEP703

*Koppány és mellékvízfolyásai

AEP704

Koroknai-vízfolyás (Határkülvíz) és mellékvízfolyásai

AEP710

Köröshegyi-Séd

AEP721

*Köves-patak

AEP724

*Lóki-patak

AEP763

Típusa

dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított hegyvidéki, meszes, természetes síkvidéki, szerves, módosított síkvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, szerves, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, szerves, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, szerves, módosított dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, meszes, természetes


1–12 1–13 1–11 1–11 4–2 4–2 1–11 1–12 1–12 1–12 4–2 1–12 1–11 1–11 4–2 4–2 1–12 1–12 1–12 4–2 4–2 4–2 4–2 1–11 1–11 1–12 1–12 1–12 4–2 4–2 1–12 1–13

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízfolyás neve

Kódja

Méhész-patak

AEP794

Mucsi-Hidasi-patak és Nagyvejkei-árok

AEP813

*Nádor-csatorna (Sárvíz) középső

AEP820

*Okrádi- és Kulcsár-patakok

AEP853

Orci-patak és mellékvízfolyásai

AEP854

**Örvényesi-Séd és mellékága

AEP861

Péli-víz

AEP879

*Séd-Sárvízi-malomcsatorna

AEP955

*Sió felső

AEP958

*Sió alsó

AEP959

*Szarvasdi-árok

AEP979

*Tetves-patak torkolat

AEQ052

*Tetves-patak

AEQ053

*Túr-víz

AEQ081

**Vázsonyi Séd

AEQ101

Zardavár keleti és nyugati lecsapoló

AEQ136

*Zics–Miklósi-patak

AEQ150

Nádor-csatorna (Sárvíz) alsó

AIL656

Típusa

dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes hegyvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, meszes, mesterséges síkvidéki, meszes, mesterséges dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, szerves, módosított dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes hegyvidéki, meszes, természetes síkvidéki, szerves, módosított dombvidéki, meszes, módosított síkvidéki, meszes, módosított


1–12 1–11 1–13 1–12 1–12 4–2 1–11 1–13 1–11 1–11 1–12 4–2 4–2 1–12 4–2 4–2 1–12 1–11

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. **: Balatontól északra elhelyezkedő folyóvíz víztest

20. táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve

Kódja

Békatói halastavak (Mágocs)

AIG927

Fonyód-Zardavári halastavak

AIG957

*Fűzfás tavak (2db)

AIG958

*Irmapusztai halastórendszer

AIG969

*Pacsmagi tavak

AIH004

*Pósa tó

AIH008

Pusztaegres környéki tavak

AIH012

Soponyai tavak és tározó

AIH022

Típusa

síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, szerves, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, meszes, sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, szerves, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, benőtt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, meszes, sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, meszes, sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, meszes, sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges

Használat


halastavi gazdálkodás

1–12

halastavi gazdálkodás, természetvédelem

4–2

halászat, természetvédelem

1–13


4–2


1–12

halastavi gazdálkodás

1–11


1–13

öntözővíz, természetvédelem

1–13

63

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Állóvíz neve

Kódja

*Balaton

AIH049

Sárszentágotai-sóstó

AIH120

*Belmajori-tavak

AIH143

Típusa

síkvidéki, meszes, közepes mélységű, állandó, nyílt vízfelületű, természetes síkvidéki, szikes, sekély, időszakos, benőtt vízfelületű, természetes síkvidéki, meszes, sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges

Használat


fürdővíz, ivóvíz

4–2

természetvédelem, horgászat

1–13


1–13

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

A 26. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket.

26. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen

64

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei Szinte a teljes vizsgálati terület regionális leáramlási zónába esik, azonban a legnyugatibb sarok benyúlik a Balaton területét uraló feláramlási zónába. A vizsgálati területet 5, a felszín alatti tér felső 20–40 m-ét reprezentáló sekély porózus víztest és 4, hideg vagy langyos vizet adó (<30 °C) porózus víztest érinti. Ezek a Kaposvízgyűjtő (sp.1.6.1, p.1.6.1), a Séd–Nádor–Sárvíz-vízgyűjtő (sp.1.7.1, p.1.7.1), a Balaton déli vízgyűjtő (sp.4.3.1, p.4.3.1), a Balaton a Berekkel (sp.4.3.2), valamint a Sárvíz, Sió-vízgyűjtő (sp.1.8.1, p.1.8.1) sekély porózus és porózus víztestek (27. ábra, 33. ábra). A Balatontól északra az 5 km-es körzetet hegyvidéki víztestek érintik: a Balaton-felvidék (sh.4.2, h.4.2) és a Dunántúli-középhegység–Balaton északnyugati-vízgyűjtő (sh.4.1, h.4.1) hegyvidéki, valamint sekély hegyvidéki víztestek (27. ábra, 33. ábra) A legjelentősebb 30 °C-nál melegebb érintett porózus vízadó a területen a DélnyugatDunántúl porózus termál víztest (pt.3.1). A Nyugat-Alföld (pt.1.2) porózus termál víztest csak kis területen érinti keleten az 5 km-es körzetet (34. ábra). Hideg vagy langyos vizet adó (<30 °C) karsztos vízadók csak az 5 km-es körzetet érintik a Balatontól északra (Dunántúli-középhegység–Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője (k.4.1), Balaton-felvidéki karszt (k.4.2)). Meleg vizet (>30 °C) adó karsztos vízadók a vizsgálati területen a Közép-dunántúli termálkarszt (kt.1.7) és a Mecseki termálkarszt (kt.1.8) víztestek. Az 5 km-es körzetet érinti még a Szabadbattyáni termálkarszt (kt.1.6) víztest (34. ábra). A teljesség igényére való tekintettel ebben a fejezetben a Balatonról északra elhelyezkedő, az 5 km-es körzetet érintő felszín alatti víztestek felsorolására is kitérünk, de mivel a vizsgálati területen zajló tevékenységek ezeken a területeken feltehetőleg nem vagy csak csekély mértékben éreztetik hatásukat, ezért a későbbiekben a részletes értékelés során ezt a területet már nem vesszük figyelembe. A terület felszín alatti víztesteit a 21. táblázat ismerteti.

27. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével

65

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 21. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve

Típus

*Kapos-vízgyűjtő *Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő *Balaton déli vízgyűjtő *Sárvíz, Sió-vízgyűjtő *Balaton a Berekkel *Kapos-vízgyűjtő *Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő *Balaton déli vízgyűjtő *Sárvíz, Sió-vízgyűjtő **Balaton-felvidék **Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő **Balaton-felvidék **Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő *Délnyugat-Dunántúl Nyugat-Alföld **Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője **Balaton-felvidéki karszt *Közép-dunántúli termálkarszt *Mecseki termálkarszt Szabadbattyáni termálkarszt

Víztest azonosító

sp.1.6.1 sp.1.7.1 sp.4.3.1 sp.1.8.1 sp.4.3.2 p.1.6.1 p.1.7.1 p.4.3.1 p.1.8.1 sh.4.2

sekély porózus

porózus

sekély hegyvidéki sh.4.1 h.4.2 hegyvidéki h.4.1 pt.3.1 pt.1.2

porózus termál

k.4.1

karszt

k.4.2 kt.1.7 kt.1.8 kt.1.6

karszt termál

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. **: Balatontól északra elhelyezkedő felszín alatti víztest

1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1.4.2.1. Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizekből ivóvíz célú vízkiemelés a Balatonból történik több helyen, Balatonszéplakon, Balatonöszödön, amely vízkiemelések részletes ismertetése a 28. táblázatban történik; egyéb célú (kommunális, ipari, öntözési, halastavi, rekreációs) vízkiemelés 36 vízfolyás és 1 állóvíz víztesten, a Balatonon történik (22. táblázat). 22. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett felszíni víztest

*Andocsi-patak *Attala-Csomaihatárárok *Attala–Inámi vízfolyás és mellékvízfolyásai *Baté–Magyaratádivízfolyás *Büdösgáti-víz alsó Deseda-patak és mellékvízfolyásai Endrédi-patak *Fürgedi-patak és mellékvízfolyásai *Gonozdi- és Iregipatakok *Gyulai-árok Halsok-árok *Hársasberki-patak és mellékvízfolyásai

66

Kommunális

Ipari

A vízkiemelés hasznosítási célja Energetikai Öntözési Halastavi

Rekreációs

+ +

+

+

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+ + +

Ökológiai

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Érintett felszíni víztest

Kommunális

Ipari

+

+

*Jaba-patak és mellékvízfolyásai *Jamai-patak torkolat *Jamai-patak *Kánya-ér *Kapos alsó Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozót-csatorna) torkolati szakasz Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozót-csatorna) középső Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozót-csatorna) és mellékvízfolyásai Kiskonda-patak *Koppány *Koppány és mellékvízfolyásai Koroknai-vízfolyás (Határkülvíz) és mellékvízfolyásai Köröshegyi-Séd *Köves-patak Méhész-patak *Nádor-csatorna (Sárvíz) középső *Okrádi- és Kulcsárpatakok Orci-patak és mellékvízfolyásai *Sió felső *Szarvasdi-árok *Tetves-patak torkolat *Túr-víz *Zics–Miklósi-patak Nádor-csatorna (Sárvíz) alsó Balaton

A vízkiemelés hasznosítási célja Energetikai Öntözési Halastavi

Rekreációs

Ökológiai

+

+

+

+

+ + +

+

+

+

+

+

+ + +

+ +

+ +

+ + + + + +

+

+ +

+ +

+

+

+

+ +

+

+ + +

+

+

+

+


Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, vizi turizmus) kijelölt folyóvizek és állóvizek (23. táblázat, 26. ábra). 23. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név

*Bozót-patak *Dégi-Bozót-patak felső vízgyűjtője *Sió alsó *Sió felső *Kapos alsó *Koppány *Koppány és mellékvízfolyásai *Nádor-csatorna (Sárvíz) középső *Séd-Sárvízi-malomcsatorna

kijelölt fürdőhely

vizi turizmus

x x x

x

horgászat

halászat

x x x x x x x x x

67

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet *Jamai-patak *Jamai-patak torkolat *Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) torkolati szakasz *Tetves-patak torkolat Nádor-csatorna (Sárvíz) alsó *Pósa-tó *Belmajori horgásztavak (2 db) *Fűzfás tavak *Balaton *Irmapusztai halastórendszer Békatói halastavak (Mágocs) Pusztaegres környéki tavak Soponyai tavak és tározó Fonyód-Zardavári halastavak

x x x x x x x

x

x

x

x x x

x x x x x x


A 2008. évi nitrátjelentés alapján a terület csak kisebb foltokban nitrátérzékeny, a Balaton a berekkel és a Balaton déli vízgyűjtő sekély porózus víztestek által lefedett régió viszont teljesen egészében tápanyagérzékenynek lett kijelölve. A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Natura SCI és SPA, Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Ramsari terület) (24. táblázat). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ennek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. 24. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa

Nemzeti Park Natura2000 SPA Natura2000 SCI Tájvédelmi Körzet Tájvédelmi Körzet Natura2000 SPA Natura2000 SCI Natura2000 SCI

Védett terület azonosító

282/NP/97 HUDD10012 HUDD20041 293/TK/99 293/TK/99 HUDD10005 HUDD20042 HUDI20031

Védett terület elnevezése

Balaton-felvidéki NP Balatoni berkek Dél-balatoni berkek Dél-Mezőföld TK Dél-Mezőföld TK Kisszékelyi-dombság Köröshegyi erdők Lajoskomáromi löszvölgyek

Natura2000 SCI

Natura2000 SCI Natura2000 SCI Ramsari Natura2000 SPA Tájvédelmi Körzet Natura2000 SCI Natura2000 SCI

HUDD20058

Látrányi-puszta

HUDD20036 HUDD20035 3HU014 HUDI10005 280/TK/97 HUDD20049

Ordacsehi berek Pogány-völgyi rétek Rétszilasi tavak Sárvíz völgye Sárvíz-völgye TK Somogytúri erdők

HUDD20047

Vityai-erdő

Védettség jellege

források, patakok források, patakok ökológiai definíció szerint FAVÖKO területek (magas talajvízszint hatása alatt állnak)

mélyfekvésű terület

vannak FAVÖKO részek (mocsár, láp, és nagy vízigényű erdők)

Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be.

68

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések többsége csatornázatlan. A településekről a települési folyékony hulladékot többnyire nem szállítják szennyvíztelepre. A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre esetenként jelentős (28. ábra, 25. táblázat). 25. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyvíztisztító telep neve

Befogadó víztest neve

Hatás a befogadóra

Balatonfőkajár

Balatonfőkajár - Szennyvíztisztító Telep

jelentős

Balatonlelle

Balatonlelle - Szennyvíztisztító Telep

Cece

Cece - Szennyvíztisztító Telep

Enying Gyönk Hetes Hőgyész

Enying - Szennyvíztisztító Telep Gyönk - Szennyvíztisztító Telep Hetes - Szennyvíztisztító Telep Hőgyész - Szennyvíztisztító Telep

Igal

Igal - Szennyvíztisztító Telep

Juta

Juta - Szennyvíztisztító Telep

Kisdorog

Kisdorog - szennyvíztisztító telep

Kisvejke

Kisvejke - szennyvíztisztító telep

Mezőszilas Miszla

Mezőszilas - Szennyvíztisztító Telep Miszla - Szennyvíztisztító Telep

Sárbogárd

Sárbogárd - Szennyvíztisztító Telep

*Cinca-Csíkgát-patak *Koppány és mellékvízfolyásai *Nádor-csatorna (Sárvíz) középső *Cinca-Csíkgát-patak *Donát-patak felső Kapos közép Donát-patak felső *Hársasberki-patak és mellékvízfolyásai Kapos közép Mucsi-Hidasi-patak és Nagyvejkei-árok Mucsi-Hidasi-patak és Nagyvejkei-árok *Bozót-patak Donát-patak alsó *Nádor-csatorna (Sárvíz) középső

Siófok Soponya Tab Tamási

Simontornya - Szennyvíztisztító Telep (volt bőrgyári szvtisztító telep) Siófok - Szennyvíztisztító Telep Soponya szennyvíztisztító telep Tab - Szennyvíztisztító Telep Tamási - Szennyvíztisztító Telep

Tevel

Tevel - Szennyvíztisztító Telep

Belecska Patalom Lajoskomárom Mezőszilas

Belecska - Mechwart András Otthon MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY Települési folyékony hulladék elhelyező Települési folyékony hulladék elhelyező

Simontornya

jelentős nem jelentős jelentős jelentős nem jelentős jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős

*Sió alsó

elhanyagolható

*Sió felső *Séd-Sárvízi-malomcsatorna *Kis-Koppány felső *Koppány Mucsi-Hidasi-patak és Nagyvejkei-árok *Kapos alsó *Baté-Magyaratádi vízfolyás *sp.1.7.1 *sp.1.7.1

jelentős nem jelentős jelentős jelentős nem jelentős elhanyagolható elhanyagolható nem jelentős nem jelentős


A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 26. táblázat ismerteti. 26. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyeződést kibocsátó

Szennyvíz jellege

Mátyásdomb

Fehérjefeldolgozó üzem

hulladékkezelés

Kaposvár Karád Siófok

Központi Irodaépület Karádi Mg. Zrt. Kocsimosó Vízmű Üzemvezetőség Szociális szennyvízelhelyezés szikkasztómezőn MOL

Kaposvár

Hatása a befogadóra

szolgáltatóipar

Befogadó neve *Dégi-Bozót-patak felső vízgyűjtője Kapos közép

szolgáltatóipar

*Koppány

nem jelentős

szolgáltatóipar

*Balaton

nem jelentős

kőolaj-feldolgozás

*sp.1.6.1

nem jelentős

nem jelentős nem ismert


69


28. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen

A 29. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. A kisebb települési szilárd hulladéklerakók bezárásra kerültek 2009-ig. Nagyobb szilárd hulladéklerakó Kaposmérőn, Ordacsehin, Sárbogárdon és Somon működik. Inert hulladéklerakó Dombóváron, Tabon és Tevelen, szerves hulladéklerakó Balatonfőkajáron, Balatonszabadiban, Mátyásdombon, Tamásiban és Várdán található. Veszélyes hulladéklerakó és hulladékégető nem található a területen.

70


29. ábra. Hulladékgazdálkodás a területen

A 30. ábra a szennyezett területeket tűnteti fel. Szénhidrogén-szennyezést találtak Kaposváron, Dombóváron, Tabon, Kapolyon, Simontornyán, Lajoskomáromon, Kislángnál, Mátyásdombnál, Sárkeresztúron és Sárbogárdon. Simontornyán e mellett még szervetlen vegyületekkel kapcsolatos és fémszennyezés is történt.

71


30. ábra. Szennyezett területek

Szennyező ipari tevékenység a területen elsősorban hulladék- és szennyvízkezeléshez kapcsolódik (pl. Kaposváron és környékén), illetve ásványiparhoz (Dombóvár) és fémtermeléshez/feldolgozáshoz (Kaposvár). Nagy létszámú állattartás és akvakultúra több helyen jellemző. Seveso besorolású üzem működik Enyingen, Dombóváron, Pincehelyen és Szakályon. Benzinkút Balatonföldváron, Balatonlellén, Dégen, Dombóváron, Enyingen, Hőgyészen, Igalon, Kapospulán, Kaposváron, Kocsolán, Kurdon, Lengyeltótin, Pincehelyen, Ságváron, Sárbogárdon, Siófokon, Somogybabodon, Szakályon, Szántódon, Tabon, Tamásiban és Zamárdin található. A folyókat állati tetemek előfordulása, szennyvízbevezetés és egyéb, közelebbről meg nem határozott szennyezés érte. Szénhidrogén-bányatelkek találhatók Somogyjádnál, Mezőcsokonyánál, Csombárdnál (itt szén-dioxid bányatelek is található), Somogysárdnál és Törökkoppánynál. Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 31. ábra mutatja be.

72


31. ábra. Ipari létesítmények, káresemények [A fluidum bányák (szénhidrogén-bányatelkek) a VKGA (2009) állománynak megfelelő állapotot tükrözik.] EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási nyilvántartás

Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együtt járó intenzív mezőgazdasági tevékenység elsősorban a terület keleti régiójában folyik. A terhelés mértéke max. 150 kgN/ha/év. A településeket érintő nitrátterhelés mértéke – pár kivételtől eltekintve – 20 és 50 kgN/ha/év közötti; a Balaton menti települések esetében 10 és 20 kgN/ha/év közötti (32. ábra). A foszforterhelés mértéke jellemzően 10000 g alatt marad. A nyugati, inkább már csak az 5 km-es körzetet érintő részeken alacsonyabb (általában 100 g alatti) terhelés jellemző.

73


32. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek

1.4.2.2. Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben ld. 32. táblázatot). A vizsgálati területet 74 üzemelő ivóvíz vízbázis, 5 km-es körzetét további 77 vízbázis (mind üzemelő, ebből 2 felszíni) érinti. E mellett a területen Negyberényben és Igalon (1-1 db) környezetében Balatonöszödön (1 db), Dombóváron (2 db) és Hőgyészen (1 db) egyéb (nem ivóvíz) vízbázis is található (27. táblázat, 28. táblázat). A vizsgálati területen lévő vízbázisok közül 20 sérülékeny, 25 bizonytalan és 30 nem sérülékeny állapotú. Az 5 km-es körzet vízbázisai között 21 sérülékeny, 40 bizonytalan és 32 nem sérülékeny. Befejezett diagnosztikával a vizsgálati területen 8, az 5 km-es körzetben további 7 vízbázis rendelkezik ezen felül itt 7 befejezett sérülékeny vízbázis diagnosztika is történt. 12 esetben a diagnosztika folyamatban van. A 33. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelő kutak védőterületeit mutatja be.

74


33. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 27. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom

Vízbázis sérülékeny

Termelt víztest

Védendő termelés (m3/nap)

csak VI, becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), folyamatban VT és VI (azonosak), folyamatban

nem nem

p.1.6.1 p.1.7.1

200 50

igen

p.4.3.1

100

Település

Vízbázis

Kód

Státusz

Andocs Bábonymegyer

Andocs Bábonymegyer

13067-10 13029-40

üzemelő üzemelő

Balatonboglár

Balatonboglár

13022-40

üzemelő

Balatonlelle

Balatonlelle, Balatonlelle vb.

13012-60

üzemelő

Bálványos

Bálványos vb.

13017-20

üzemelő

Bedegkér

Bedegkér vb.

13056-20

üzemelő

VT és VI (azonosak), folyamatban

igen

p.1.6.1, sp.1.6.1

50

Belecska

Belecska vízmű

16018-10

üzemelő

VT és VI (azonosak), becsült

bizonytalan

p.1.6.1

55

igen igen

p.4.3.1, sp.4.3.1 p.1.7.1, sp.1.7.1

1400 36

75

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Vízbázis sérülékeny

Termelt víztest


bizonytalan

p.1.6.1

15

bizonytalan

p.1.6.1

50

nem

p.1.6.1

130

csak VI, becsült

nem

p.1.6.1

11

csak VI, befejezett VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült

nem

p.1.7.1

250

bizonytalan

p.1.6.1

15

igen

p.1.6.1

223

igen

p.1.7.1

900

nem

p.1.7.1

50

bizonytalan

p.1.6.1

34

bizonytalan

p.1.6.1

11

igen

p.1.7.1

146

bizonytalan

p.1.6.1

77

nem

p.1.6.1

45

Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom

Település

Vízbázis

Kód

Státusz

Bonnya

Bonnya

13083-10

üzemelő

Büssü

Büssü

13127-10

üzemelő

Dalmand

Dalmand vízmű Dalmand Újdalmand major Dég községi vízmű Dombóvár-Mászlony puszta

16050-20

üzemelő

VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült

16050-70

üzemelő

6094-10 16073120

üzemelő

Döbrököz vízmű

16068-10

üzemelő

6088-10

üzemelő

6088-50

üzemelő

Dalmand Dég Dombóvár Döbrököz Enying Enying

EnyingBalatonbozsok vízmű Enying Kabókapuszta vízmű

üzemelő

csak VI, befejezett

Értény

Értény vízmű

16028-20

üzemelő

Értény

Értény-Barnahát szoc. otthon

16028-30

üzemelő

Felsőnyék

Felsőnyék vízmű

16001-10

üzemelő

Fürged

Fürged vízmű

16007-10

üzemelő

Gölle

Gölle

13136-10

üzemelő

Igal

Igal vb.

13097-40

üzemelő

Igar

Igar vízműkút Igar-Vámszőlőhegy vízműkút

6104-10

üzemelő

VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), folyamatban csak VI, befejezett

6104-40

üzemelő

csak VI, befejezett

Iregszemcse

Iregszemcse vízmű

16012-10

üzemelő

Káloz Káloz

Nagyhörcsök vízmű Káloz községi vízmű

6085-10 6085-80

üzemelő üzemelő

Kánya

Kánya vízmű

13050-10

üzemelő

Kapoly

Kapoly

13035-30

üzemelő

Karád

Karád

13047-20

üzemelő

Kazsok

Kazsok

13119-20

üzemelő

Kisgyalán Kocsola

Kisgyalán Kocsola vízmű Koppányszántó vízmű KözépbogárdDégújtelep vízmű

13135-10 16045-10

üzemelő üzemelő

16027-10

üzemelő

6097-30

üzemelő

Látrány

Látrány, Látrány vb.

13023-30

üzemelő

Magyaratád

Magyaratád

13118-20

üzemelő

Magyarkeszi

Magyarkeszi vízmű

16003-10

üzemelő

Mátyásdomb

Mátyásdomb vízmű Mezőkomárom ktrs vízmű

6089-30

üzemelő

VT és VI (azonosak), folyamatban csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült

6100-10

üzemelő

Mezőszilas

Mezőszilas vízmű

6101-10

Miklósi

Miklósi

13068-10

Igar

Koppányszántó Lajoskomárom

Mezőkomárom

76

VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült csak VI, befejezett VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, befejezett

nem

p.1.6.1, sp.1.6.1 p.1.7.1

nem

p.1.7.1

50

igen

p.1.6.1

356

nem nem

p.1.7.1 p.1.7.1

18 330

bizonytalan

p.1.6.1

68

igen

p.1.7.1

100

nem

p.1.6.1

300

igen

p.1.6.1

140

nem nem

p.1.6.1 p.1.6.1

130 192

bizonytalan

p.1.6.1

42

nem

p.1.7.1

60

igen

400 100

nem

p.4.3.1, sp.4.3.1 p.1.6.1

igen

p.1.7.1

180

nem

p.1.7.1

200

csak VI, befejezett

nem

p.1.7.1

700

üzemelő

csak VI, befejezett

nem

p.1.7.1

320

üzemelő


bizonytalan

p.1.6.1

50

igen

200 180


Település

Vízbázis

Kód

Státusz



Termelt víztest


Nágocs Nagykónyi

Nágocs Nagykónyi vízmű Nagykónyi-Meggyes puszta vm

13055-10 16029-10

üzemelő üzemelő

csak VI, becsült csak VI, becsült

nem nem

p.1.6.1 p.1.6.1

100 104

16029-30

üzemelő

csak VI, becsült

nem

p.1.6.1

14

Nagyszokoly

Nagyszokoly vízmű

16006-20

üzemelő

bizonytalan

p.1.6.1

92

Nak

Nak

16049-20

üzemelő

bizonytalan

p.1.6.1

70

Ozora

Ozora vízmű

16004-10

üzemelő

nem

p.1.7.1

219

Pári

Pári vízmű

16033-10

üzemelő

bizonytalan

p.1.6.1

70

Patalom Pusztaegres

Patalom Pusztaegres vízmű PusztaegresSárhatvan vízmű

13126-20 6098-10

üzemelő üzemelő

nem nem

p.1.6.1 p.1.7.1

45 68

6098-20

üzemelő

bizonytalan

p.1.7.1

27

Pusztaszemes

Pusztaszemes

13026-10

üzemelő

igen

p.1.7.1

140

Ráksi

Ráksi, Ráksi vb.

13109-10

üzemelő

igen

p.1.6.1, sp.1.6.1

90

Sérsekszőlős

Sérsekszőlős

13028-10

üzemelő

bizonytalan

p.1.7.1

60

Simontornya

Simontornya vízmű

16005-20

üzemelő

igen

p.1.8.1

575

Som

Som

13020-10

üzemelő

bizonytalan

p.1.7.1

20

Somogyacsa

Somogyacsa

13084-10

üzemelő

bizonytalan

p.1.6.1

30

Somogydöröcske

Somogydöröcske

13085-10

üzemelő

bizonytalan

p.1.6.1

20

Somogymeggyes

Somogymeggyes

13042-10

üzemelő

bizonytalan

p.1.6.1

60

Somogyszil-Gadács

Somogyszil-Gadács vb.

13110-20

üzemelő

igen

p.1.6.1, sp.1.6.1

100

Szakcs

Szakcs vízmű

16037-20

üzemelő

bizonytalan

p.1.6.1

118

Szorosad

Szorosad

13074-10

üzemelő

bizonytalan

p.1.6.1

50

Szőlősgyörök

Szőlősgyörök

13040-20

üzemelő

igen

p.4.3.1

180

Tab

Tab

13037-20

üzemelő

bizonytalan

p.1.7.1

80

Tamási

Tamási vízmű

16021-10

üzemelő

nem

p.1.6.1, pt.3.1

1507

16021-20

üzemelő

bizonytalan

p.1.6.1

70

13051-30

üzemelő

VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült

nem

p.1.6.1

40

Nagykónyi

Pusztaegres

VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), folyamatban VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), folyamatban VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült

Tengőd

Tamási-Fornád puszta vízmű Tengőd vízmű

Törökkoppány

Törökkoppány

13075-20

üzemelő

csak VI, becsült

nem

p.1.6.1

70

Újireg

Újireg vízmű

16017-10

üzemelő

nem

p.1.6.1

78

Várong

Várong

16043-10

üzemelő

igen

p.1.6.1

100

Visz

Visz

13033-10

üzemelő

csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült

bizonytalan

p.4.3.1

40

Zics

Zics

13048-10

üzemelő


bizonytalan

p.1.6.1

60

Zimány

Zimány

13134-10

üzemelő

csak VI, becsült

nem

p.1.6.1

150

Tamási

77


Település

Vízbázis

Kód

Státusz



Termelt víztest


Igal

*Igal fürdő

13097-20

üzemelő

csak VI, folyamatban

nem

pt.3.1, p.1.6.1, sp.1.6.1

650

Nagyberény

*Nagyberényi K–6

13021-30

üzemelő

csak VI, becsült

nem

kt.1.7, p.1.7.1, sp.1.7.1

55

VT: védőterület, VI: védőidom *egyéb vízbázis

28. táblázat. Az 5 km-es körzet felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Vízbázis sérülékeny

Termelt víztest


igen

p.1.7.1

200

igen

p.4.3.1

150

nem

p.4.3.1

50

igen

p.4.3.1

350

bizonytalan

p.1.6.1

52

csak VI, becsült

nem

p.1.8.1

66

üzemelő

csak VI, becsült

nem

p.1.6.1

329

16073-10

üzemelő

csak VI, becsült

nem

p.1.6.1

3630

13093-20

üzemelő

nem

p.1.6.1

40

igen

p.4.3.1

400

nem

p.1.6.1

600

Település

Vízbázis

Kód

Státusz

Ádánd

Ádánd

13006-10

üzemelő

Balatonszemes

Balatonszemes

13013-10

üzemelő

Bodrog

Bodrog

13115-10

üzemelő

Buzsák

Buzsák

13063-50

üzemelő

Csibrák

Csibrák vízmű

16057-10

üzemelő

16038-10

üzemelő

16073-50


VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült

Ecseny

DiósberénySzakadát vízmű Dombóvár városi kórház Dombóvár városi vízmű Ecseny

Edde

Edde

13116-10

üzemelő

Felsőmocsolád

13082-10

üzemelő

16059-10

üzemelő

csak VI, becsült

nem

p.1.8.1

142

16059-50

üzemelő

csak VI, becsült

nem

p.1.8.1

10

Fiad Fonó

Felsőmocsolád Kéty-Felsőnána vízmű Nagytormási vízmű Fiad Fonó

csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült

13066-10 13143-10

üzemelő üzemelő

nem nem

p.1.6.1 p.1.6.1

20 50

Gamás

Gamás

13071-20

üzemelő

igen

p.1.6.1

110

Gyönk

Gyönk vízmű

16040-10

üzemelő

igen

p.1.8.1

384

Gyulaj

Gyulaj vízmű

16051-20

üzemelő

bizonytalan

p.1.6.1

120

Hács

Hács

13065-10

üzemelő

Hetes

Hetes Hőgyész-Duzs vízmű

13133-10

üzemelő

16053-10

üzemelő

Juta

Juta

13140-10

üzemelő

Kajdacs

Kajdacs vízmű

16036-10

üzemelő

Kalaznó

Kalaznó vízmű Kaposvári vm. fácánosi vb.

16054-10

üzemelő

13156-10

üzemelő

Kereki

Kereki vb.

13016-30

üzemelő

Keszőhidegkút

Keszőhidegkút vízmű

16030-10

üzemelő

csak VI, becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült VT és VI (különbözőek), folyamatban VT és VI (azonosak), folyamatban VT és VI (azonosak), becsült

Diósberény Dombóvár Dombóvár

Felsőnána Felsőnána

Hőgyész

Kaposvár

78

bizonytalan

50

nem

p.1.6.1

230

bizonytalan

p.1.6.1

603

igen

p.1.6.1

250

bizonytalan

p.1.8.1

192

nem

p.1.8.1 p.1.6.1, sp.1.6.1 p.4.3.1, sp.4.3.1

33

igen igen bizonytalan

p.1.6.1

#### 25 27


Település

Vízbázis

Kód

Státusz

Kisbárapáti

Kisbárapáti

13072-20

üzemelő

Kisdorog

Kisdorog vízmű

16078-10

üzemelő

Kisláng

Kisláng vízmű

6084-10

üzemelő

Kisszékely

Kisszékely vízmű

16014-10

üzemelő

16048-50

üzemelő

16048-10

üzemelő

Kölesd Kölesd

Kölesd-Borjád vízmű Kölesd-Kistormás vízmű

Kurd

Kurd vízmű

16063-10

üzemelő

Lengyeltóti

Lengyeltóti vb.

13053-50

üzemelő

Lulla

Lulla

13018-20

üzemelő

Mekényes

Mekényes

1002-10

üzemelő

Mernye

Mernye

13107-40

üzemelő

Mezőcsokonya

Mezőcsokonya

13132-10

üzemelő

Miszla

Miszla vízmű

16022-10

üzemelő

Mucsi Murga

16064-10 16058-10

üzemelő üzemelő

16019-10

üzemelő

16077-10

üzemelő

Orci

Mucsi vízmű Murga vízmű Nagyszékely vízmű Nagyvejke kistérségi vízmű Orci

13142-10

üzemelő

Öreglak

Öreglak vb.

13070-10

üzemelő

Pálfa

Pálfa szoc. otthon

16009-30

üzemelő

Pálfa

Pálfa vízmű

16009-10

üzemelő

Pamuk Pincehely Polány Regöly

Pamuk Pincehely vízmű Polány Regöly vízmű

13090-10 16013-10 13092-10 16034-10

üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő

Sárbogárd

Sárbogárd vízmű

6092-10

üzemelő

Sáregres

Sáregres vízmű

6105-10

üzemelő

6081-20

üzemelő

16023-50

üzemelő

16023-30

üzemelő

16023-10

üzemelő

13001-40

üzemelő

13117-10 13125-10 13106-20

üzemelő üzemelő üzemelő

Nagyszékely Nagyvejke

Sárszentágota Sárszentlőrinc Sárszentlőrinc Sárszentlőrinc Siófok Somodor Somogyaszaló Somogygeszti

SárszentágotaFelsőkörtvélyes vízmű SárszentlőrincFelsőrácegresi vízmű Sárszentlőrinc-Uzd vízmű Sárszentlőrinc vízmű Siófok városi kórház Somodor Somogyaszaló Somogygeszti


VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, befejezett VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), folyamatban csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), folyamatban VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült csak VI, becsült csak VI, becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült


Termelt víztest


bizonytalan

p.1.6.1

45

bizonytalan

p.1.8.1

70

nem

p.1.7.1

300

bizonytalan

p.1.8.1

63

bizonytalan

p.1.8.1

15

igen

p.1.8.1

217

igen

p.1.6.1

150

nem

p.4.3.1, sp.4.3.1, sp.4.3.2 p.1.7.1

bizonytalan

p.1.6.1

40

bizonytalan

p.1.6.1

15

nem

pt.3.1

140

bizonytalan

p.1.8.1

77

nem nem

p.1.8.1 p.1.8.1

44 13

bizonytalan

p.1.8.1

33

igen

p.1.8.1

300

nem

p.1.6.1 p.4.3.1, sp.4.3.1

70

igen

igen

500 25

200

bizonytalan

p.1.8.1

44

igen

p.1.8.1

164

nem nem nem nem

p.4.3.1 p.1.6.1 p.1.6.1 p.1.6.1

15 205 20 192

igen

p.1.7.1

1000

bizonytalan

p.1.7.1

96

csak VI, becsült

nem

p.1.7.1

15


bizonytalan

p.1.8.1

14

bizonytalan

p.1.8.1

27

bizonytalan

p.1.8.1

93

csak VI, becsült

nem

p.4.3.1

82

csak VI, becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak),

nem nem bizonytalan

p.1.6.1 pt.3.1 p.1.6.1

500 500 60

VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült

79


Település

Vízbázis

Kód

Státusz



Termelt víztest


nem

p.4.3.1

230

igen

p.4.3.1

150

becsült Somogysárd

Somogysárd

13139-20

üzemelő

Somogytúr

Somogytúr

13041-20

üzemelő

SomogyvárSomogyvámos Szakály

SomogyvárSomogyvámos vb. Szakály vízmű

13081-20

üzemelő

16046-10

üzemelő

Szárazd

Szárazd vízmű

16035-10

üzemelő

Taszár Tevel

13147-30 16069-20

üzemelő üzemelő

16008-10

üzemelő

Udvari Varsád

Taszár Tevel vízmű Tolnanémedi vízmű Udvari vízmű Varsád vízmű

16031-20 16047-10

üzemelő üzemelő

Zamárdi

Zamárdi

13003-10

üzemelő

Zomba

Zomba vízmű

16070-10

üzemelő

Balatonőszöd Balatonszéplak Siófok Balatonőszöd

Balaton Balaton Balaton Balatonőszöd vb. Gunaras fürdő K75 hidegvizes kút Gunaras fürdő termálkútjai Hőgyész termálhotel hidegvizes kút

DRS_AKP659 DRS_AID192 DRS_AID174 13014-10

üzemelő üzemelő tartalék üzemelő

16073-15

Tolnanémedi

Dombóvár Dombóvár Hőgyész

csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), folyamatban csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült

nem

p.4.3.1, sp.4.3.1 p.1.6.1

bizonytalan

p.1.6.1

22

nem nem

p.1.6.1 p.1.8.1

150 178

igen

p.1.6.1

170

nem nem

p.1.8.1 p.1.8.1

47 27

igen

p.4.3.1

2500

igen

p.1.8.1

247

felszíni felszíni csak VI, folyamatban

igen igen igen igen

felszíni felszíni felszíni p.4.3.1

8600 23000 5000

üzemelő

csak VI, befejezett

igen

p.1.6.1

400

16073-20

üzemelő

csak VI, befejezett

igen

pt.3.1, kt.1.8

800

16053-40

üzemelő

csak VI, befejezett

igen

p.1.8.1

50

csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült csak VI, becsült csak VI, becsült VT és VI (azonosak), becsült VT és VI (azonosak), becsült

igen

VT: védőterület, VI: védőidom *egyéb vízbázis

Veszélyeztetettségi vizsgálatot 4 vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján az Attala Vm vízbázis jelentősen veszélyeztetett, a többi vízbázis pedig közepesen veszélyeztetett (Bedegkér, Igal, Ráksi vízbázisok). A vízbázisok veszélyeztetettségének oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot (közepesen veszélyeztetett), esetenként a 75%-ot (jelentősen veszélyeztetett). Az OGYFI nyilvántartása szerint ásványvíztermelő kút a területen 6 található; Ádándon, Balatonbogláron, Balatonszemesen, Gyulajon, Igalon, Nagyberényben és Tamásiban. További 6 db kút van a terület 5 km-es körzetében a Balatontól délre; Attalán, Lengyeltótiban továbbá 4 kút Somogyváron. Gyógyvíztermelő kút a területen 5 mélyült; Igalon, Tamásiban (2 db) és Nagyberényben (2 db), környezetében további kutak vannak Hőgyészen (1 db) és Dombóváron (3 db). A kutak részletes adatait a 29. táblázat tartalmazza. 29. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak

Balatonboglár

*K–3

Víz kereskedelmi neve Adand Aqua ásványvíz Aqua Pelso ásványvíz

ásványvíz/palackozási célú

156638

545463

BB–3

Balatonszemes

*K–26

ásványvíz

ásványvíz/fürdési célú

160123

554140

BSz–26

Gyulaj

*K–4

DÁM ásványvíz


128293

591550

Gy–4

Igal

*B–21

ásványvíz


133834

565444

I–21

Nagyberény

*K–9

ásványvíz


160199

581789

NB–9

Tamási

*K–60


142418

591451

T–60

80

Település

Kút jele

Ádánd

*B–8

Felhasználás

EOV Y

EOV X

Térképi jele

ásványvíz/ivóvíz célú

168248

582686

A–8

360 164


Kút jele

Attala

K–5

Víz kereskedelmi neve Attala ásványvíz

Lengyeltóti

B–22

Somogyvár

B–7

Somogyvár

Felhasználás

EOV Y

EOV X

Térképi jele


117476

571966

A–5

Tóti-Aqua ásványvíz

ásványvíz/ivási célú

148169

542574

LT–22

Aqua Blu ásványvíz


138325

541928

SV–7

K–4

Verde ásványvíz


138320

541929

SV–4

Somogyvár

K–8

LIBRA ásványvíz


138431

541912

SV–8

Somogyvár

K–9

K-9 ásványvíz


138431

541909

SV–9

Igal

*B–1

gyógyvíz/fürdési célú

133592

565375

Ig–1

Nagyberény

*K–6

Veronika


160073

581989

NB–6

Nagyberény

*B–8

József gyógyvíz


160199

581789

NB–8

Tamási

*K–35


142418

591451

T–35

Tamási

*B–68


Hőgyész

K–11

601681

H–11

B–54

gyógyvíz/fürdési célú gyógyvíz/fürdési célú

128422

Dombóvár

117782

583110

DV–54

Dombóvár

B–60


117714

581667

DV–60


117820

583000

DV–70

Dombóvár B–70 A *-gal jelölt kutak a területre esnek.

Klára gyógyvíz

T–68

A vizsgálati területen 22, míg körzetében további 24 db 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a pt.3.1, porózus termál és a kt.1.7 termálkarszt víztestekre szűrőzöttek és mezozoós aljzatot (triász), illetve a miocén és pannóniai összleteket csapolják. A területen 2 kút szűrőzési mélysége haladja meg az 1000 métert. A működő kutak vizének felhasználása többcélú; fürdővíz, ipari, mezőgazdasági, ivóvíz. Több kút eltömedékelt, vagy lezárt, egy kút vízszint észlelőként 1 pedig visszasajtoló kútnak lett kiképezve. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 30. táblázat közöl. A 34. ábra a koncessziós területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 °Cnál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

81


34. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, karszt víztestek, ásvány-, gyógy-, és termálkutak

30. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) ***

Település

Kút jele

EOV X

EOV Y

Szűrőzött szakasz (m)

Vízadó kora **

Balatonszabadi Balatonszemes Belecska

*K–49 *K–26 *K–2 *B–1 (Ig– 1) *B–20 (Ig– 7) *B–21 *B–6 *K–8

176186 160123 146000

584422 554140 601600

1253,5–1480 476–526 0–0

37,6 30

M4 M4 Pl2

eltömve

133592

565375

593–651

76

T2, M5

fürdő

133442 133834 133538 159210

565399 565444 565377 609436

640–780 686,1–767,7 300,5–374,5 217–265

54 69 51 30

T2, M5 T M2 Pl2

fürdő fürdő (tartalék) fürdő vízmű

Igal Igal Igal Igal Igar

82

Hasznosítás

lezárva

Térképi jele


Település

Kút jele

EOV X

EOV Y

Szűrőzött szakasz (m)

Vízadó kora **

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) ***

Lajoskomárom Nagyberény Nagyberény Nagyberény Simontornya Simontornya Simontornya Tab Tab Tamási Tamási

*B–11 *K–11 *K–6 *K–8 *B–29/a *B–36 *K–35 *B–19 *B–15 *B–41 *K–46 *Tamási T–1 *K–56 *K–59 K–10 K–54 K–60 K–70 K–7 K–11 K–8 B–40 K–144 K–208 K–220 K–255 K–6 K–3 K–9 B–12/a B–16 B–34 K–O1 K–6 K–1 K–13 K–14 K–9

165736 162751 160073 162408 156522 156563 156199 153980 154819 143575 142581

595081 582111 581989 582336 611748 611916 610657 571200 573398 592527 591627

363–450 626,26–662,66 691–923,3 625–658 243,2–298 334–370 237–294,5 511–530 932–1227,4 389–402 552–591

34 40,6 60 40 33 39 31 38 37 33 43,1

Pl2 M4 T2 M4–Ms Pl2 Pl2 Pl2 M E Pl2 Pl2

fürdő visszasajtoló vízmű fürdő+ipari vízmű lezárva eltömve vízmű fürdő

142418

591451

582–1929

53

Pl2

fürdő

138368 140305 148664 117782 117714 117821 123953 128422 128611 115000 115700 115251 116659 116512 115234 124523 160199 156609 156500 156997 160347 123191 136589 115295 116800 115957

589448 590953 537141 583110 581667 583025 610370 601681 599873 553800 552500 555562 556178 554446 596402 551699 581789 612946 612700 613155 581531 554278 544822 561764 562100 561999

691–738 514,6–723 625,9–698,4 615,1–660,3 703–779 632–819 337,5–346,5 682–780 466–688 427–437 357–398,5 307–343 326–360 334,5–394,5 435–492,8 543,5–557 723–867 302,5–360,5 301–322 391–428 1033–1500 799,22–834,2 1001,2–1091,9 416–456,5 391–429 504–540

51,2 44 46 45 54 50 32 49,5 53,8 32 31 30 30 32 34 38,5 59 31 34 37 55 52,5 56,5 36 33 38

Pl2 Pl2 M Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Ms, Ms–M4 Pl2, MPl1 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 M Pl2 T2, M23 Pl2 Pl2 Pl2 T3 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

fürdő kommunális lezárva fürdő+kommunális fürdő+komm+mezőg fürdő+komm+mezőg lezárva fürdő észlelő vízmű ipari vízmű mezőgazdasági mezőgazdasági vízmű eltömve

Tamási Tamási Tamási Buzsák Dombóvár Dombóvár Dombóvár Felsőnána Hőgyész Hőgyész Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Lengyel Magyaregres Nagyberény Simontornya Simontornya Simontornya Som–1 Somogyaszaló Somogyvámos Taszár Taszár Taszár

Térképi jele

Hasznosítás

lezárva

ipari ipari ipari

vízmű (tartalék) vízmű (tartalék) vízmű (tartalék)

A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** vízgazdálkodásban használt kor. A Pl2 Pa2-nek feleltethető meg. *** kút létesítése idején

A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 31. táblázat és a 32. táblázat tartalmazza. Sekély porózus víztestek készleteit elsősorban egyéb mezőgazdasági, kisebb mértékben egyéb és ivóvíz ellátásra használják. A porózus víztestek készleteinek felhasználása főleg ivóvíz, illetve továbbá kisebb mértékben ipari, öntözési és mezőgazdasági célú. A porózus termál és a termál karszt víztest vizét fürdőzési céllal termelik.

83

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 31. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

egyéb öntözés mezőgazdasá fürdővíz gi

egyéb termelés

vissztáplálás

többcélú termelés összevonva

ivóvíz

ipari

sp.1.6.1

1

1

0

0

sp.1.7.1

0

5

1

15

7

28

4

17

21

sp.1.8.1

energetikai

0

41

Összesen

43

sp.4.3.1

1

2

sp.4.3.2

0

0

p.1.6.1

8049

36

p.1.7.1

2260

3

379

p.1.8.1

1023

44

187

33

13

1301

p.4.3.1

1014

82

86

0

0

1225

3 0 17

24

595

162

1

1

17

8861 2642

p.4.3.2 pt.3.1

0 110

2

10

565

19

kt.1.7

706 56

32. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területenés annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa

sekély porózus porózus porózus termál termál karszt

Szűrőzött szakasz mélysége

sekélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m

A kifolyó víz hőmérséklete

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

kevesebb, mint 30°C magasabb, mint 30°C magasabb, mint 30°C

96 14029 706 56 14887

Összesen:

1.4.3. Határ menti víztestek A terület által érintett sekély porózus, porózus és porózus termál, valamint termálkarszt víztestek határ menti tárgyalásokon nem érintettek, valamint egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak. 1.4.4. Monitoring 1.4.4.1. Felszíni víz monitoring programja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring-helyeket és a vizsgált jellemzőket a 33. táblázat mutatja be. A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2004-ben referenciahely-kutatás zajlott (rossz az adatbázis). 2005-ben ökológiai felmérés zajlott a Tetves-patakon, a Koppányon (2 helyen), a Nádorcsatornán, a Pogányvölgyi-vízfolyáson, a Balatonon (2 helyen; a Siófoki- és a Szemesiöbölnél), a Kaposon, a Sión, a Jamai-patakon, a Kőröshegyi-Séden és az Orci-patakon. A 2008-as hidromorfológiai felmérés során a Pogányvölgyi-vízfolyást, a Donát-patakot, a Nagy-

84

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Koppányt, a Fürgedi-patakot, a Kapost (Kapos alsó) és a Nádor-csatornát (Sárvíz) vizsgálták (35. ábra). A védett területekre vonatkozó monitoring programot a 34. táblázat tartalmazza. A Balaton fürdővizét több helyen vizsgálják az érintett területen. E mellett a Deseda-tározón és a Kéktavon (Lengyeltóti) történik fürdővíz-monitoring.

*AIJ698

Büdösgáti Szólád Deseda patak Somogyaszaló Balatonboglár Pincehely Dombóvár Kis-Koppány patak Ádánd Nagykoppány Somogyacsa Köröshegyi Séd Köröshegy

AIJ511

Deseda-patak

*ALC919 AIJ618 AIJ617

Jamai patak Kapos Kapos

*AIJ647

Kis-Koppány-patak

*AIJ655

Koppány-patak

AIJ658

Köröshegyi-Séd

AIJ693

Nádor-csatorna (Sárvíz) középső

Cece

*AIJ697

Nagykoppány

Nagy-koppány Törökkoppány

AIJ710

AIJ711

Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozót-csatorna) Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozót-csatorna)

ALC651

Tetves patak

*AIJ781

Tetves-patak

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

+

A/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

+

+

+

A/V A/E/V A/V

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

H/M/F H H/M/F

+

+

A/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

+

A/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

A/E/V

P/B/M/Z/H

H

+

A/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

A

Z/H

H/M/F

+

+

A/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

+

A/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

+

H

A/V

Keleti-Bozót Fonyód

Tetves patak Balatonszemes Visz

P/B/M/Z/H

+

+

Keleti Bozót Pamuk

A/E/V +

+

+

Hidromorfológiai mérés elemei

+

Biológiai vizsgálat elemei

Balaton átlag

Kémiai vizsgálat elemei

Balaton Büdösgáti-víz Nagymetsz

Hidromorfológia miatt operatív

AIJ475

Mintavételi helyhez rendelhető kiépített vízrajzi mérőállomás neve

Veszélyes anyag miatt operatív

Felszíni víz neve

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Monitoring azonosító

Feltáró monitoring

33. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében

Kémiai vizsgálat elemei: A – alapkémia, E – elsőbbségi anyagok (33-as lista), V – egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P – fitoplankton, B – fitobenton, M – makrofita, Z – makrozoobenton, H – halak Hidromorfológiai mérés elemei: H – hidrológia, M – morfológia, F – folytonosság A *-gal jelölt monitoring pont a területen található

34. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító

Monitoring pont neve

AIJ710 AIJ711 AIJ511 AIJ693 AIJ658 AIJ617

Pogányvölgyi-vízfolyás (Fonyód) Pogányvölgyi-vízfolyás (Pamuk) Deseda-patak Nádor-csatorna (Sárvíz) Köröshegyi Séd Kapos (Dombóvár)

Védettség indoklása

nitrátérzékenység

85


Azonosító

Monitoring pont neve

Védettség indoklása

*AIJ655 AIJ618 *AIJ781 *AIJ698

Koppány Kapos (Pincehely) Tetves-patak Büdösgáti-víz

nitrátérzékenység nitrátérzékenység nitrátérzékenység

AIJ475

Balaton

AIJ477

Balaton

*AIJ647 *AIJ697 AIJ849

Kiskoppány Nagykoppány Zardavár keleti lecsapoló

ivóvíz védőterület, nitrát- és tápanyagérzékenység ivóvíz védőterület, nitrát, tápanyag

A *-gal jelölt monitoring pont a területen található.

35. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai

1.4.4.1. Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring program keretein belül a sekély porózus vízadókról 27, a porózus vízadókról 53, a porózus termál víztestekről 6, a karszt termál víztestekről pedig 1 db kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása nem történik meg, de a 35. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a koncessziós területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 36. ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring pontjait. A felszín alatti víz mennyiségi monitoring programja a területen vízszint változás megfigyelése, a minőségi program többnyire sérülékeny külterületi illetve a védett rétegvíz

86

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány monitoring programon belül történik. Sérülékeny belterületi programon belül 1 kút, termálvíz monitoring programon belül szintén 1 kút megfigyelése történik. 35. táblázat. Felszín alatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Területre esik (db) Víztest

*sp.1.6. 1 *sp.1.7. 1 *sp.4.3. 1 *sp.1.8. 1 *sp.4.3. 2 *p.1.6.1 *p.1.7.1 *p.4.3.1 *p.1.8.1 *pt.3.1 pt.1.2 *kt.1.7 *kt.1.8 kt.1.6

mennyiségi

kémiai

1

2

7

1

1

1

5 km-es környezetére esik (db)

mennyiségi + kémiai

14 10 1 1 1

kémiai

4

1

8

1

9

3

5

2

2

4

2

Összesen (db)

mennyiségi

2 1

mennyiségi + kémiai

1 2 2

1 4 4 7 2

3 2

1 1

24 15 9 5 6 0 1 0 0

A *-gal jelölt víztestek érintik a koncessziós területet.

36. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen

87

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés 1.4.5.1. Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni víztestek állapota 25 esetben bizonytalan, 20 esetben gyenge, 12 esetben mérsékelt és 1 esetben jó. A bizonytalan állapot oka többnyire adathiány vagy az egyedi állapotértékelésekkel kapcsolatos bizonytalanságok. A területre eső állóvíz víztestek közül csak a Balaton állapotáról rendelkezünk információval, amely minden szempontból jó állapotúnak tekinthető. Fürdővíz- és ivóvízkivétel szempontjából is kitűnő, illetve jó minősítést kapott. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 36. táblázat mutatja be.

*AEP308 *AEP311 *AEP347 *AEP356 *AEP357 *AEP368 AEP369 *AEP415 AEP421 AEP423 AEP430 AEP429 AEP461 AEP463 *AEP494 *AEP522 *AEP550 AEP558 *AEP569

88

Víztest állapota

*AEP287

Kémiai állapot

AEP286

Ökológiai minősítés

*AEP274

Alap-Cecei-vízfolyás és Hardi-ér Andocsi-patak Attala-Csomaihatárárok Attala–Inámi vízfolyás és mellékvízfolyásai Baté-Magyaratádi vízfolyás Bedegkéri-és Somogyegresi-árkok Bozót-patak Büdösgáti-víz alsó Büdösgáti-víz felső Cinca-Csíkgát-patak Cinca-Csíkgát-patak felső vízgyűjtője Dégi-Bozót-patak felső vízgyűjtője Deseda-patak és mellékvízfolyásai Dinnyés-Kajtoricsatorna Donát-patak alsó Donát-patak felső Endrédi-patak Éri-patak Fürgedi-patak és mellékvízfolyásai Gonozdi- és Iregipatakok Gyulai-árok Halsok-árok Hársasberki-patak és mellékvízfolyásai

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

AEP260

Víztest név

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot


Összesített biológiai állapot

36. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

-

mérsékelt

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

-

gyenge

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

-

mérsékelt

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

-

jó

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

-

-

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

-

-

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

jó mérsékelt

mérsékelt jó jó mérsékelt

mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt

bizonytalan bizonytalan jó mérsékelt

-

bizonytalan bizonytalan jó mérsékelt

mérsékelt

jó

gyenge

mérsékelt

-

mérsékelt

-

-

gyenge

bizonytalan

-

bizonytalan

-

-

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

-

mérsékelt

mérsékelt gyenge mérsékelt gyenge

mérsékelt mérsékelt jó

jó gyenge mérsékelt mérsékelt


jó nem jó -


gyenge

mérsékelt

gyenge

gyenge

-

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

-

mérsékelt

gyenge gyenge

jó mérsékelt

mérsékelt mérsékelt

gyenge gyenge

-

gyenge gyenge

-

-

gyenge

bizonytalan

-

bizonytalan

AEP710 AEP721 *AEP724 *AEP763 AEP794 AEP813 AIL656 *AEP820 *AEP853 AEP854 AEP879 *AEP884 AEP891

AEP890

AEP889 *AEP955 *AEP959 *AEP958 *AEP979 *AEQ053 *AEQ052 *AEQ081 AEQ136

Víztest állapota

*AEP704

Kémiai állapot

*AEP619 *AEP618 *AEP628 *AEP631 *AEP689 *AEP677 *AEP678 *AEP703


*AEP616

Hidas-patak Jaba-patak és mellékvízfolyásai Jamai-patak Jamai-patak torkolat Kánya-ér Kapos alsó Kiskonda-patak Kis-Koppány alsó Kis-Koppány felső Koppány Koppány és mellékvízfolyásai Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) és mellékvízfolyásai Köröshegyi-Séd Köves-patak Lóki-patak Méhész-patak Mucsi-Hidasi-patak és Nagyvejkei-árok Nádor-csatorna (Sárvíz) alsó Nádor-csatorna (Sárvíz) középső Okrádi- és Kulcsárpatakok Orci-patak és mellékvízfolyásai Péli-víz Pernec-patak Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) és mellékvízfolyásai Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) középső Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) torkolati szakasz Séd-Sárvízimalomcsatorna Sió alsó Sió felső Szarvasdi-árok Tetves-patak Tetves-patak torkolat Túr-víz Zadravár keleti és


*AEP585

Víztest név





-

-

gyenge

bizonytalan

-

bizonytalan

-

-

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

gyenge gyenge gyenge jó

mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt

gyenge gyenge mérsékelt gyenge gyenge mérsékelt gyenge mérsékelt

bizonytalan bizonytalan gyenge bizonytalan gyenge bizonytalan gyenge mérsékelt

jó nem jó -

bizonytalan bizonytalan gyenge bizonytalan gyenge bizonytalan gyenge mérsékelt

-

-

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

-

gyenge

gyenge gyenge

mérsékelt

mérsékelt gyenge gyenge mérsékelt

gyenge bizonytalan bizonytalan gyenge

-

gyenge bizonytalan bizonytalan gyenge

-

jó

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

-

-

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

-

mérsékelt

gyenge

bizonytalan

-

bizonytalan

gyenge

mérsékelt

rossz

gyenge

-

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

-

mérsékelt

-

mérsékelt

gyenge mérsékelt

jó mérsékelt

mérsékelt mérsékelt

gyenge mérsékelt

-

gyenge mérsékelt

-

mérsékelt

mérsékelt

bizonytalan

-

bizonytalan

jó

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

-

mérsékelt

gyenge

kiváló

mérsékelt

gyenge

-

gyenge

gyenge

mérsékelt

gyenge

gyenge

-

gyenge

gyenge mérsékelt gyenge gyenge mérsékelt gyenge

jó jó kiváló jó mérsékelt jó mérsékelt

gyenge gyenge mérsékelt mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge

bizonytalan gyenge mérsékelt gyenge gyenge mérsékelt gyenge

-

bizonytalan gyenge mérsékelt gyenge gyenge mérsékelt gyenge

89

AIH012 AIH120 AIH022

Víztest állapota

*AIG969 *AIH004 *AIH008

Kémiai állapot

AIG957 *AIG958


AIG927 *AIH143

nyugati lecsapoló Zics-Miklósi-patak Balaton Békatói halastavak (Mágocs) Belmajori-tavak Fonyód-Zardavári halastavak Fűzfás tavak (2db) Irmapusztai halastórendszer Pacsmagi tavak Pósa tó Pusztaegres környéki tavak Sárszentágotai-sóstó Soponyai tavak és tározó


*AEQ150 AIH049

Víztest név





gyenge jó

jó jó

mérsékelt -

gyenge jó

jó

gyenge jó

-

-

-

-

-

adathiány adathiány

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

adathiány adathiány adathiány

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

adathiány


1.4.5.2. Felszíni alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota kevés kivételtől eltekintve jónak tekinthető. Gyenge állapotú a Sárvíz, Sió-vízgyűjtő sekély porózus, valamint a Szabadbattyáni termálkarszt víztest (37. táblázat). A minőségi állapotfelmérés során 3 víztest állapota bizonyult gyengének, amelyek közül mind sekély porózus víztest. Esetükben a fő gond nagyobb mértékű (a terület 20%-át meghaladó) diffúz nitrát szennyeződés (38. táblázat). 37. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele

90

Víztest neve

Vízmérleg Süllyedés

FAVÖKO

Áramlási viszonyok

Víztest állapota

sp.1.6.1

*Kapos-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

sp.1.7.1

*Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

sp.1.8.1

*Sárvíz, Sió-vízgyűjtő

jó

jó

jó

gyenge

sp.4.3.1

*Balaton déli vízgyűjtő

jó

gyenge

jó

jó

sp.4.3.2

*Balaton a Berekkel

jó

jó

jó

jó

p.1.6.1

*Kapos-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

p.1.7.1

*Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

p.1.8.1

*Sárvíz, Sió-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

p.4.3.1

*Balaton déli vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

kt.1.6

Szabadbattyáni termálkarszt

jó

jó

jó

gyenge

kt.1.7

*Közép-dunántúli termálkarszt

jó

jó

jó

jó

kt.1.8

*Mecseki termálkarszt

jó

jó

jó

jó**

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest jele

Víztest neve

FAVÖKO

Áramlási viszonyok

Víztest állapota

bizonytalan

jó

jó

jó

jó

Vízmérleg Süllyedés

pt.1.2

Nyugat-Alföld

jó

jó

pt.3.1

*Délnyugat-Dunántúl

jó

jó

A *-gal jelölt víztestek érintik a koncessziós területet. **: A vízmérleg vagy a FAVÖKO bizonytalansága miatt a jó állapot nem egyértelmű.

38. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Szennyezett termelőkút

Víztest

jele

sp.1.6.1 sp.1.7.1 sp.1.8.1 sp.4.3.1 sp.4.3.2 p.1.6.1 p.1.7.1 p.1.8.1 p.4.3.1 kt.1.6 kt.1.7 kt.1.8 pt.1.2 pt.3.1

neve

komponens

Szennyezett ivóvízbázis védőterület komponens

*Kaposvízgyűjtő *Séd-NádorSárvízvízgyűjtő *Sárvíz, Sióvízgyűjtő *Balaton déli vízgyűjtő *Balaton a Berekkel *Kaposvízgyűjtő *Séd-NádorSárvízvízgyűjtő *Sárvíz, Sióvízgyűjtő *Balaton déli vízgyűjtő Szabadbattyáni termálkarszt *Középdunántúli termálkarszt *Mecseki termálkarszt Nyugat-Alföld *DélnyugatDunántúl

Diffúz szennyeződés a víztesten>20% nitrát

növényvédőszer

Szennyezett felszíni víztest száma

Minősítés komponens

x x

Trend

gyenge 5

x

gyenge gyenge jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó


1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. 2 vízfolyás víztest esetén a jó potenciál fenntartandó, a többi esetben a jó potenciál vagy állapot 2021-re (3 db), 2027-re (22 db) vagy az után (30 db) elérhető el. Állóvíz víztestek közül egy esetben a jó állapot fenntartandó, a többi esetben a jó potenciál vagy állapot 2021-re (8 db), 2027-re (2 db) érhető el. A felszín alatti víztestek esetén a jó állapot fenntartandó, a 2 gyenge minőségű sekély víztest esetén a jó állapot 2027 után érhető el, a gyenge mennyiségi és minőségi állapotú sekély víztest esetén a mennyiségi cél 2015-ben, a minőségi cél 2027-ben. A gyenge mennyiségi állapotú porózus termál víztest esetén a jó állapot elérése 2021-re tervezett. 91

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1. melléklete és táblázatai (6.2 és 6.3) tartalmazzák (www.vizeink.hu).

92


1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2014. december) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom). 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területekre sem esik hatályos szénhidrogén-kutatási terület. Nem esik sem a Tamási, sem pedig a Tab koncesszióra javasolt területre hatályos szénhidrogén bányatelek, így a koncesszióra javasolt területekből nem kellett részterületeket kivágni (2014. december). A Tab koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogénkutatási területet a 39. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH BÁNYÁSZAT, 2014. december). 39. táblázat. A Tab koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén-kutatási területek Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód

Balaton I-II. szénhidrogén / kutatási terület 711150

Engedélyes


Terület (km2)

125

Fedőlap (mBf)

0

Alaplap (mBf)

Megállapít Érvényes

0

2005.06.06 2014.01.13 kutatási zárójelentés jóváhagyása bányatelek megállapítási jog 5 hónap

A Tab koncesszióra javasolt területtel jelenleg nincs határos (érintkező) hatályos szénhidrogén-bányatelek. A Tamási koncesszióra javasolt területtel jelenleg sem határos (érintkező) hatályos szénhidrogén-kutatási terület, sem pedig szénhidrogén-bányatelek nincs (MBFH BÁNYÁSZAT, 2014. december). 1.5.3. Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 13 db működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van (homok, kavics, agyag, tőzeg, lápföld, lápimész, vegyes). Ezekből 5 db esik a területre, 1 telek belóg-benyúlik a területre, és ennek kutatási engedélye 2014. októberében lejár. 7 db bánya kívül esik a területen. A területen és 5 km-es körzetében a nyilvántartott, megkutatott készletek (tőzeg, lápföld, lápimész, homok, agyag) száma: 76 db, amiből 19 db van a területen belül. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 37. ábra, adataikat a 40. táblázat és a 41. táblázat tartalmazzák, amelyek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014. júniusi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre.

93


37. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 40. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Területnév

Terület km2

Anyagnév

1

60685 Dombóvár I. 0 (Gunarasi agyagbánya) agyag

0,05 agyag

2

60467 Tevel I. 0 (Téglagyári agyagbánya) agyag 61154 Buzsák III. 0 (Magyar-dűlői homokbánya) homok

0,04 agyag

61275 Buzsák II. 0 (Nagydombdűlői homokbánya) homok 60436 Somogytúr I. 0 (homokbánya) - homok

0,24 közl.építési homok

3

4

5

94


0,15 falazó homok, közl.építési homok

Engedélyes

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Engedély kezdete vége

Sta-tus

Helyzet ea területen

118413 583212 működő

1997. 10.13

határozatlan

bányatelek

kívül*

118430 604123 működő

1996. 06.11

határozatlan

bányatelek

kívül*

HONOR 147511 536946 működő Építőipari, Mezőgazdasági , Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. F.A. G FIVÉREK 146697 539128 tájrenKereskedelmi dező és Szolgáltató Kft.

2003. 04.15

határozatlan

bányatelek

kívül*

2004. 11.23

határozatlan

bányatelek

kívül*

Látrányi Homokbánya Kitermelő és Értékesítő Kft.

1996. 03.05

határozatlan

bányatelek

belül

KOVI-95 Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egyéni vállalkozó

153510 551312 működő

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám

Bányakód

Területnév

Terület km2

Anyagnév

6

60449 Látrány I. 0 (h.bánya) homok

7

61101 Kőröshegy I. 0 (Kőröshegybánya) homok

8

60557 Teleki I. 0 (Sagar dűlői homokbánya) homok


9

60468 Mágocs I. 0 (Kis-büki homokbánya) homok

0,04 homok

10

61191 Balatonlelle I. 0 (Kishegyhomokbánya) homok 60558 Balatonendréd 0 I. (Homokbánya) - homok

0,04 homok

71688 Balatonszabad 0 i (0150/2-3... hrsz.) - agyag, homok, kavics 61342 Tamási I. 0 agyag, homok

3,10 agyag, homok, kavics

11

12

13

0,12 falazó homok, közl.építési homok 0,07 falazó homok, közl.építési homok

0,03 homok

0,05 homok, közl.építési agyag

EOV X

Engedélyes

EOV Y

Tevékenység

Engedély kezdete vége

Sta-tus

Látrányi Homokbánya Kitermelő és Értékesítő Kft. MAROSDÖMPER Bányahomok és Folyami homok kiterm.,Szállít m. és Földmunkát kivitelező Koncessziós Kft. F.A. ANDRO-BAU Építőipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. F.A. Kincses és Társa Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Homokdomb Kitermelő és Értékesítő Kft. V.A. Magyar Tenger Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. egyéni vállalkozó

155213 551364 működő

1996. 02.05

határozatlan

bányatelek

belül

164896 561879 működő

2002. 09.05

határozatlan

bányatelek

kívül*

159150 558408 működő

1996. 10.21

határozatlan

bányatelek

belül

116029 585140 működő

1996. 06.11

határozatlan

bányatelek

kívül*

157717 546598 működő

1998. 02.11

határozatlan

bányatelek

belül

167699 568232 működő

1996. 12.19

határozatlan

bányatelek

kívül*

175694 581738 —

2009. 07.07

2014. 10.19

kutatás

belóg

TAM-BAU Építőipari, Szolg. és Keresk. Kft.

142543 593243 működő

2006. 07.21

határozatlan

bányatelek

belül

* a vizsgálati területen kívül és 5 km-es távolságon belül helyezkedik el

41. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Település

Bánya-telek (ha van)

Helyzet ea területen

Bányaterület neve (lelőhely)

1

020110001

Mágocs

Mágocs I. (Kis-büki homokb)

2

150200011

Kaposvár

—

Mágocs I. - KisBükki homokbánya homok (0283/13 hrsz.) Hetesi árok I-II.

3

150200012

Kaposvár

—

Orci völgy III.-IX.

4

150200013

Kaposvár

—

Deseda völgy I.-IV.

5

150202001

Gölle

—

Hársas-Berki völgy

Nyersanyag neve

építési homok érett tőzeg vegyes tőzeg vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg,

EOV X

EOV Y

Helyzete a területen

115950 585100 kívül* 115460 549680 kívül* 116220 559670 kívül* 117700 555570 kívül* 118500 569260 kívül*

95

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám

96

Bányakód

Település



6

150202201

Fonó

—

Magyaratádi árok I.

7

150202301

Kisgyalán

—

Hársas-Berki völgy

8

150203001

Hetes

—

Hetesi árok IV-VI.

9

150203002

Hetes

—

Cingetői árok I., Hetesi II-IV.

10

150203201

Juta

—

Hetesi árok I.

11

150207002

Kaposmérő —

Hetesi árok VI-VIII.

12

150207202

Kaposújlak —

Hetesi árok I-IV.

13

150210001

Nagyberki

—

Hársas-Berki völgy I-IV.

14

150210101

Csoma

—

Attala Csomai árok II.

15

150210401

Szabadi

—

Hársas-Berki völgy I-II.

16

150213301

Osztopán

—

Viszakpuszta

17

150217001

Taszár

—

Orci völgy I.

18

150218101

Orci

—

Orci völgy I-III.

19

150304003

Fonyód

—

Ordacsehi, Üszögi berek

20

150304004

Fonyód

—

Nagyberek K-i terület

21

150304006

Fonyód

—

22

150304104

Ordacsehi

—

23

150304105

Ordacsehi

—

Boglári berek I.

24

150304106

Ordacsehi

—

Berek

25

150304106

Ordacsehi

26

150304107

Ordacsehi

— Berek Ordacsehi Ordacsehi II. II. - homok homok

27

150502201

Kereki

—

Páskum 0110 hrsz.

28

150502301

Kőröshegy

—

Régi téglagyári agyagbánya

Fonyód I. (Feketebézseny) homok Ordacsehi I. (Ordacsehi homokbánya) homok

Nyersanyag neve

lápföld lápföld vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld vakoló homok érett tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld

EOV X

EOV Y


115525 566765 kívül* 119660 568920 kívül* 119280 546600 kívül* 116390 544020 kívül* 117360 547200 kívül* 117100 547350 kívül* 115570 548270 kívül* 117080 570260 kívül* 116400 573690 kívül* 116000 570800 kívül* 131200 542090 kívül* 115680 560080 kívül* 117570 559490 kívül* 156640 537690 kívül* 158330 540270 kívül*

közl.építési 153002 538352 kívül* homok közl.építési 156340 543670 belül homok vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld lápi mész közl.építési homok falazó homok tömör téglaagyag

159290 542740 belül 156810 539420 kívül* 156810 539420 kívül* 154840 543490 belül 161950 562900 kívül* 166500 560600 kívül*


Bányakód

Település



Kőröshegy I.Kőröshegy-bánya homok

Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y


falazó homok, 164860 561890 kívül* közl.építési homok vegyes tőzeg, 163020 556030 kívül* lápföld

29

150502302

Kőröshegy

Kőröshegy I.(Kőröshegy)

30

150504001

Balatonszárszó

—

Öszödi berek I-II.

31

150504202

—

Szemesi berek I.

32

150504403

Balatonszemes Nagycsepely

—

Homok-dűlő

33

150504502

Szólád

—

Öszödi berek I-II. Teleki I. - (Sagardűlői homokbánya) homok

közlekedés -építési homok

Teleki II. - Sagar homokbánya homok Daránypuszta, Ocsmányi-dűlő

közlekedés -építési homok falazó homok tömör tégla-agyag közlekedés -építési homok

lápföld blokktégla agyag vegyes tőzeg, lápföld

161630 550130 kívül* 155990 557860 belül 161790 556630 kívül*

34

150504601

Teleki

Teleki I. (Sagardűlői homok)

35

150504602

Teleki

—

36

150505301

Som

—

37

150506002

Zamárdi

—

Diászó

38

150506004

Zamárdi

—

Zamárdi I. - Diászói homokbánya homok (066/1 hrsz.)

Balatonendrédi vakoló homokbánya (022/16 homok hrsz.)

167720 568240 kívül*

I-IV.

vegyes tőzeg, lápföld

160680 549620 kívül*

Balatonlelle I. (Kishegyhomokbánya)

falazó homok

157730 546590 belül

Balatonlelle I. (Kishegyhomokbánya)


157730 546590 belül

39

150506101

Balatonendréd

Balatonendréd I. (Homokbá nya) homok

40

150600001

Boglárlelle

—

41

150600002

Balatonlelle

42

150600003

Balatonlelle

Balatonlelle I. (Kishegyhomokb.) homok Balatonlell e I. (Kishegyhomokb) homok

falazó homok, közlekedés -építési homok vegyes tőzeg, lápföld

158790 558430 belül 157650 580600 belül 169920 567090 kívül* 168767 566637 kívül*

43

150602003

Látrány

Látrány I. (Homokbánya) homok

44

150602004

Látrány

—

Szemesi berek I. Látrány I. bányatelken kívül eső megkutatott terület

falazó homok

155170 551570 belül

Homoki szőlő

falazó homok

153640 552340 belül

45

150602005

Látrány

Látrány I. (Homokbánya) homok

46

150602201

Somogytúr

—

Látrány I. (Homokbánya) homok (0172/10172/2 hrsz.)

159160 558390 belül

155230 551400 belül

160450 550420 kívül*

97

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám

98

Bányakód

Település



Somogytúr I. (homokbánya) homok

Nyersanyag neve

falazó homok, közlekedés -építési homok vegyes tőzeg, lápföld

EOV X

EOV Y


47

150602202

Somogytúr

Somogytúr I. (homokb.) - homok

48

150603101

Buzsák

—

K-i Bozótvölgy A-B

49

150603103

Buzsák

—

Buzsák I. - (Kéka Homokbánya) homok

falazó homok

146040 539270 kívül*

Buzsák II. (Nagydombi-dűlői homokbánya) homok


146700 539130 kívül*

50

150603104

Buzsák

Buzsák II. (Nagydomb-dűlői homokb.) homok

51

150603108

Buzsák

—

52

150603111

Buzsák

—

53

150603601

Szőlősgyörök

—

54

150800001

Tab

—

55

170108001

Tevel

56

170200009

Dombóvár

57

170200010

Dombóvár

Tevel I. (Téglagyári agyagb.) agyag Dombóvár I.(Gunarasi agyagb.) —

58

170200011

Dombóvár

—

59

170201001

Attala

—

60

170201101

Kapospula

—

61

170206102

Csibrák

—

62

170206103

Csibrák

—

63

170207001

Szakcs

—

64

170306001

—

65

170311002

Kajdacs Sárszentlőrinc

66

170408002

Kölesd

—

67

170416001

Zomba

68

170500001

69

170500002

Buzsák IV. (homokbánya É) homok Buzsák, 081/4 hrsz. (K-i blokk) kutatási terület Szőlősgyörök I. (Bíróréti homokbánya) homok

közlekedés -építési homok közlekedés -építési homok falazó homok

153510 551312 belül

150740 537020 kívül*

148350 537330 kívül* 147720 537310 kívül*

151440 544890 belül

Tab I. - agyag

tömör 154690 573610 belül tégla-agyag

Tevel I. - Téglagyári agyagbánya - agyag

tömör 118450 604100 kívül* tégla-agyag

Dombóvár I. (Gunarasi agyagbánya) - agyag I.

tömör 118475 583200 kívül* tégla-agyag

lápföld érett tőzeg, Kondai árok lápföld Berki I., Csomai II., vegyes Inámi halastavak III- tőzeg, V. területek lápföld vegyes Inámi halastavak I-II. tőzeg, lápföld falazó 043/a hrsz. homok érett tőzeg, 022, 027, 029/1 hrsz. lápföld tömör Téglagyár tégla-agyag Tőzeg érett tőzeg tömör Téglagyár tégla-agyag Téglagyár 0104/3 tömör hrsz. tégla-agyag

118300 584825 kívül*

—

Zomba, 0114, 0119 vegyes hrsz-ú kutatási terület tőzeg

115172 614402 kívül*

Tamási

—

Téglagyár

Tamási

Tamási I. agyag,

Tamási I. - agyag, homok

—

118300 580185 kívül* 117700 573400 kívül* 118200 575460 kívül* 124380 594925 kívül* 125400 595100 kívül* 132870 579275 belül 134430 616980 kívül* 142760 615420 kívül* 130520 614890 kívül*

tömör 143030 590470 belül tégla-agyag építési 142543 593243 belül agyag


Bányakód

Település



Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y


homok

70

170500002

Tamási

Tamási I. agyag, homok

Tamási I. - agyag, homok

71

170501201

Simontornya

—

Gyár u. 184; 185; 186 hrsz.

72

170503004

Gyönk

—

Gerenyás

73

170503005

Gyönk

—

I.

74

170510001

Pincehely

—

I.

75

170511001

Regöly

—

I-II.

76

170513001

Szakály

—

I.

építési homok közlekedés -építési homok vázkerámia i agyag lápföld érett tőzeg, lápföld érett tőzeg, lápföld érett tőzeg, lápföld

142543 593243 belül 156200 612500 kívül* 138000 604110 kívül* 137680 602800 kívül* 149550 602750 kívül* 135700 598750 kívül* 135140 598440 kívül*

* a vizsgálati területen kívül és 5 km-es távolságon belül helyezkedik el

99


1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH)

A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49.§ 16. „Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.” A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49.§ 24. „Zárt terület”: Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

100


2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. Az Igal terület szénhidrogén-földtani megismerése A Délnyugat-Dunántúlon a szénhidrogén-kutatás Pávai Vajna Ferenc felszíni térképezésével indult meg. A Kurd–Döbrököz térségében kimutatott lapos felboltozódáson 1923-ban mélyült a Kurd–1 szénhidrogén-kutató fúrás, melyben gáz- és olajnyomok jelentkeztek (KŐRÖSSY 1990). 1938–40-ben a MAORT (Magyar–Amerikai Olajipari Rt.) torziós ingás, majd 1941–43-ban graviméteres méréseket végzett, melyek alapján megállapították, hogy a Balatonnál még felszínközelben található medencealjzat DK felé egyre mélyebbre került a DNy–ÉK, NyDNy–KÉK és ezekre merőleges törések mentén, miközben egy-egy rög magasabb helyzetben maradt (pl. Igal, Miklósi, Bedeg, Andocs, Kánya). A törésvonalak között Igalnál, Kurdnál és Döbrököznél gravitációs maximumok jelentkeztek, sakktáblaszerűen. A földmágneses és szeizmikus mérések segítségével Igalnál és Koppányszántónál kettős kiemelkedő szerkezetet találtak, amelyhez Igalnál mágneses minimum kapcsolódott, Törökkoppány vidékén pedig kis maximumot észleltek. Az Igaliszerkezeti-magaslaton 1947-ben mélyítették az Ig–1 szerkezetkutató fúrást, amely 651 m mélységig jutva elérte a triász alaphegységet, ahonnan 76 Cº-os sós vizet hozott felszínre, de szénhidrogén indikáció nem mutatkozott. Az Igali-magaslaton mélyült további fúrásokban viszont számos esetben észleltek szénhidrogén-nyomokat (pl. az Ig–2 fúrás kora-pannóniai és szarmata képződményeiben gyenge gáznyomokat, az Ig–3 és Ig–4 fúrások kora-pannóniai rétegeiben kőolaj és gáznyomokat), de jelentős szénhidrogén felhalmozódást nem találtak. A MAORT gravitációs mérései Karádnál is medencealjzat-kiemelkedést mutattak ki, amelyre 1953–54 során három kutatófúrást telepítettek, de a fúrások közül csak a Ka–3 fúrásban észleltek gyenge gáznyomokat. Az Igal terület Ny-i szomszédságában Buzsáktól D-re jól záródó gravitációs maximumot találtak, amelyre az 1954-ben telepített buzsáki Bu–1 fúrás pannóniai és bádeni rétegeiben kőolajtelepet fedeztek fel. Az itt lemélyített további fúrások legtöbbje azonban csak olajnyomos vizet adott. 1955-ben a Geofizikai Intézet (MAELGI) geokémiai vizsgálatokat is végzett Buzsák térségében. A 610 db talajminta fluoreszcens vizsgálata alapján készült térképen anomáliák mutatkoztak az olajmező felett, viszont másutt is. A MAORT graviméteres mérési Mezőcsokonya környékén kis sűrűségű, nagykiterjedésű rendellenességet találtak, amely vulkáni tömeggel hozható összefüggésbe. Itt a szeizmikus méréseket követően az 1964-ben lemélyült mezőcsokonyai Mcs–1 fúrás jó hozamú, könnyűolaj párlatot is adó földgázmezőt tárt fel kora-pannóniai homokkőben. Az 1967-ben és 1973-ban telepített Mcs K–1 és Mcs K–2 kutatófúrások is produktívak lettek. A CH kutatás Mernyénél nem zárult sikerrel, Öreglaknál pedig az 1966-ban lemélyített Ög–1 fúrásban csak kedvezőtlen összetételű földgáznyomokat észleltek. Az Igal terület ÉK-i részén a gravitációs maximumon 1968–69 során mélyített lajoskomáromi Lk–1 kutatófúrás kárpáti rétegeinek repedéseiben olajnyomokat észleltek. A fúrás anyagának sokrétű földtani vizsgálatát a Magyar Állami Földtani Intézet végezte el.

101

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az 1970-es évekig elsősorban erőtér-geofizikai, ill. regionális jellegű felderítő refrakciós és reflexiós szeizmikus mérések történtek, amelyek azonban nem fedték le az egész Igal területet. 1990 után a szénhidrogén-kutatás új lendületet vett, és több száz km szeizmikus reflexiós szelvény mérésére került sor, valamint fúrásos kutatás is történt. Az Igal területen a kutató vállatok között szerepelt a MOL Rt., az amerikai Coastal Corporation leányvállalata a Coastal Magyarország Kft., az Athanor Magyarország Kft., a Winstar Magyarország Olaj- és Gázkoncessziós Kft., a Golder Associates Hungary Kft., a Geofor Kft. és a Pelsolaj Szénhidrogén Kutató és Termelő Kft. is. Az újabb fúrások közül 1997-ben a Csombárd–1 kutatófúrás produktív lett, de a Dalmand–1 (Dal–1) és Lajoskomárom–1 (Laj–1) fúrások meddőnek bizonyultak. A 2001-ben létesített Törökkoppány–1 (Tk–1) fúrás ipari értékű földgáz telepet tárt fel a Törökkoppányi-magaslat középső-badeni mészkő és agyagmárga képződményeiben. A fúrás anyagán kőzettani, röntgen, SEM/EDS, biosztratigráfiai vizsgálatok, valamint TOC, Rock-Eval, vitrinit reflexióképesség, kerogén és stabil izotóp (13C) elemzések is készültek. A törökkopányi szerkezethez hasonló, szeizmikusan jól lehatárolható szerkezeteken mélyült 2005-ben a Szakcs–1, 2006-ban a Koppányszántó–1, 2008-ban a Nak–1 kutatófúrás, melyek anyagán nannoplankton meghatározást, teljes szerves anyag tartalom és vitrinit reflexióképesség méréseket is végeztek. Ezekkel a fúrásokkal ipari jelentőségő szénhidrogénvagyont nem sikerült felfedezni, csupán a Nak–1 fúrás mélyítése közben észleltek gázcsúcsokat, azonban a kárpáti-badeni sorozatban elvégzett fúrószáras rétegvizsgálatok ipari mértékű gázbeáramlást nem mutattak ki. A Szakcs–1 fúrás perforálás és savas kezelés után is meddőnek bizonyult. 2010–2012 során a Pelsolaj Szénhidrogén Kutató és Termelő Kft. új kutatási koncepciójának megfelelően külön figyelmet fordítottak a terület ÉK-i részén feltételezett paleogén medencerészhez kötődő szénhidrogén-potenciál vizsgálatára. Ezért Lajoskomárom közelében lehatároló 2D szeizmikus szelvényezést végeztek, amely nagy részletességgel tárta fel a pre-pannóniai összlet belső szerkezetét. Az Igal terület K-i szomszédságában hasznosítható szénhidrogén előfordulást nem találtak, de indikációkat több helyen is észleltek: a sárbogárdi K–119 és K–120 fúrások későpannóniai homokjában metángáz nyomok, a simontornyai B–34 és B–36 fúrások későpannóniai homokjában gáznyomos víz, a vajtai V–2/K–13 fúrásban a felső-pannóniai homokban gázos víz, az kora-triász képződményekben (agyagpala, agyag, dolomitbreccsa) gáznyomos víz jelentkezett. Sárbogárd térségében szénhidrogén-kutatási céllal talajgáz radon (222Rn) méréseket is végeztek 2011 során (BOROS, BREITNER 2011, Mining Support Kft. 2012). 2.1.1.2. Az Igal terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek Az Igal területen a szénhidrogének eredetére, az anyakőzetek azonosítására vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő adat, ill. geokémiai markervizsgálat, ezért csak modell szintű elképzelések vannak az itt előforduló szénhidrogének képződéséről (MUSITZ et al. 2012). A miocén és kiemelt aljzatblokk egységeknél jelentkező olaj- és gázindikációk anyakőzeteként szóba jöhetnek a mélymedencékben található badeni–szarmata márgák és esetlegesen a felsőeocén (priabonai) márgák, valamint a késő-pannóniai rétegekbe települt széncsíkok is. A szervesgeokémiai vizsgálatok szerint a Törökkoppány–1 fúrás anyagában 704 és 727,6 m között a TOC = 0,06-0,31 súly %, Tmax = 397–412Cº. A vitrinit reflexióképesség átlagértéke 0,32 % (El Paso Magyarország Kft. 2001). A terület ÉK-i részén feltételezett paleogén medencerészhez (El Paso Magyarország Kft. 2004) kötődő szénhidrogén-potenciál vizsgálata céljából a korábbi fúrások maganyagainak integrált újravizsgálata, valamint az Nb–1 és Lk–1 fúrások magmintáinak nannoplankton 102

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vizsgálata is megtörtént. Az eredmények csak részben igazolták, hogy itt megtalálható az Észak-magyarországi Paleogén medencének egy szerkezetileg leválasztott része (MUSITZ et al. 2012). Az Észak-magyarországi Paleogén medence területén a Kiscelli Agyag Formáció és a Tardi Agyag Formáció ismertek, mint esetleges oligocén anyakőzetek. A Lk–1 fúrás vizsgálata során azonban nem igazolódott be kétséget kizáróan az oligocén képződési kor, amit az a tény is alátámaszt, hogy a harántolt kőzetek litológiailag is eltérnek a tipikus oligocén anyakőzetektől. Ezen túlmenően a rendelkezésre álló vitrinit reflexióképesség mérési eredmények csupán 0,35–0,40 R0 értékre utalnak, ami nem éri el a szénhidrogén képződéshez szükséges olajablak zónáját. Elképzelhető, hogy a paleogén képződmények mélyebb szerkezeti helyzetben már az olajablakban vannak, azonban erre vonatkozóan nincsenek közvetlen adatok. A lepusztulási időszakok következményeiként a rétegsort több szintben tagoló eróziós diszkordanciák nem kedveznek a szénhidrogén generálódásnak. A Dunántúl középső részén az Igal–7, Mernye–2, Paks–2, Som–1 és Tengelic–2 fúrások nagyszámú vitrinit reflexióképesség mérés eredményei alapján a kainozoos üledékek lepusztulási vastagsága 50–280 m közötti lehet. A Rock-Eval és a vitrinit reflexióképesség adatok együttes kiértékelése szerint a kainozoos képződmények 2000 m-nél kisebb mélységben nem tartalmaznak érett szerves anyagot, kivéve esetleg a legalsó üledékösszleteket, amelyek azonban nem érték el a kőolaj képződési zónát. Az Igali területtől K-re található Sárbogárdi kutatási területen és tágabb környezetében VETŐ I. (in MOLNAR et al. 1998b) szerint csak a 100 °C-os izoterma alatt, azaz kb. 1400–1800 m mélység alatt elhelyezkedő kainozoos képződmények lehettek anyakőzetek. Az oligocén, a szarmata és a pannóniai üledékes kőzetek vitrinit reflexió értékeik, szerves anyag tartalmuk, valamint kerogénjük alapján nem minősíthetők CH generáló anyakőzetnek. A kárpáti finomszemcsés, bitumenes üledékek viszont megfelelő érettségűek, és jelentős mennyiségű kőolajat, valamint kisebb arányban földgázt generálhattak. Corg tartalmuk 16 elemzés alapján 0,74 %. Az Igal–2 fúrás 40 m vastag halpikkelyes márgájában a Corg = 2,53 %, S2 = 8,56 mg/g, Tmax = 421 °C. Az Igal terület Ny-i szomszédságában a Mernye–2 fúrásban ezek a képződmények 0,72 és 1,70 % közötti Corg értékekkel és 13–15 % bitumentartalommal rendelkeznek. Az Igal területtől K-re, a Tengelic–2 fúrásban 3,24 % Corg-tartalmat mértek rajtuk. A bádeni finomszemcsés üledékek, szenes aleurolitok gázgenerálásra képesek. Corgtartalmuk a Mernye–2 fúrásban 0,01 és 6,21 % között változik, átlagosan 1,1 % (MOLNÁR et al. 1998a-b, SŐREG et al. 2002). A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedését és érettségét BADICS, VETŐ (2012) nyomán a 38. ábra mutatja be. Az Igal területen belül a különböző nagyszerkezeti egységekben a potenciális anyakőzetek is eltéréseket mutatnak. A Dunántúli-középhegységi-egységhez tartozó területeken a vizsgálatok szerint a perm, az kora- és a középső-triász képződmények nem minősíthetők anyakőzetnek. Egyedül a késő-triászban lehetnek anyakőzetek a kőzetkifejlődés alapján, de erre még kevés a tényanyag (MOLNÁR et al. 1998b). A Közép-dunántúli-egységben az Igal–7, a Som–1 és a Tab–1 fúrások vizsgálati eredményei szerint a karninál fiatalabb triász képződmények és a késő-perm–kora-triász karbonátok az olajképződés zónájába kerültek. A Mecsek-egység területén a fiatalabb üledékekkel vastagabban fedett zónák új-paleozoos és mezozoos képződményei a szárazgáz zónába eső érettséggel rendelkeznek. Közülük lehetséges anyakőzetek a késő-perm–kora-triász bitumenes mészkövek, késő-triász kőszenes, bitumenes pelites üledékes kőzetek, valamint a szárazgáz és esetleg kőolaj generálásra képes liász kőszenes összlet. A késő-kréta–paleogén képződmények mélyebb szerkezeti helyzetű tagjaira vonatkozóan viszont nincs elegendő adat. Mai érettségi állapotukat valószínűleg a kainozoos süllyedés során érték el (MOLNÁR et al. 1998b, SŐREG et al. 2002). A késő-pliocén és negyedidőszaki üledékek nem rendelkeznek szénhidrogén földtani perspektívával.

103


38. ábra. A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése (a: sötétkék színnel jelölve) és érettsége (b) a Dunántúl déli részén BADICS, VETŐ (2012) nyomán.

Az Igal terület Ny-i szomszédságában a Mezőcsokonya kutatási területen a 2200 m-nél mélyebben elhelyezkedő bádeni és szarmata mészmárgák viszonylag kedvező kőolaj és földgáz anyakőzetek lehetnek. A bádeni és szarmata agyagmárgák, márgák, agyagos mészkövek és aleurolitok, valamint a kárpáti és kora-pannóniai pelitek kevésbé kedvező anyakőzetként vehetők számba. Ezeken kívül a mezozoos agyagos mészkövekből és márgákból is képződhettek szénhidrogének. A területen felfedezett magas inert tartalmú kevert gázok a miocén vulkanitok és a mezozoos karbonátok egymásra hatása során 104

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány termometamorfózis következményeként keletkezhettek. Az éghető gáz eredete azonban még nem ismert (MOLNÁR et al. 1998a, SZABÓ, CSIZMEG 2013). Az Inkei kutatási területen a medencékben 1300–2500 m alatti mélységben található alsó-pannóniainál idősebb miocén képződmények lehetnek anyakőzetek (kivéve a főként riolittufából álló vulkanitokat). Ezek az anyakőzetek a mélység és hőmérséklet viszonyaiknak megfelelően az olajgeneráló ablakban vannak. Az kora-pannóniai márgák és mészmárgák is jó anyakőzetnek minősíthetők, de nincsenek elég mélyen, ezért még nem jutottak az olajképződési zónába (GYARMATI 2008). Migráció A területen a migráció szempontjából kulcsfontosságú, hogy a rossz áteresztőképességű miocén vulkanitok nagy vastagsága gátolja az alattuk esetlegesen meglévő anyakőzetekből származó szénhidrogének magasabb szerkezeti helyzetbe történő átfejtődését. Az átfejtődés nagyobb eséllyel akkor valósulhat meg, ha az anyakőzet és a tároló között a vulkáni összlet vagy hiányzik, vagy erősen tektonizált. A miocén és kiemelt aljzatblokk egységeknél jelentkező kőolaj- és gázindikációk feltehetően a mélyebb Ozorai- és Mezőcsokonyaimedence rétegeiből migráltak magasabb szerkezeti helyzetbe a területen jellemző vertikális migrációval (MUSITZ et al. 2012). A migráció fő útvonalai a tektonizált zónák és a diszkordancia felületek. A süllyedékek, mélyárkok anyakőzeteiből a peremeken az érintkező mezozoos tárolókba is elmigrálhatott a keletkezett szénhidrogén (SŐREG et al. 2002). A Mecsek-egység területén a 100 °C-os izotermánál mélyebb üledékekből kell szénhidrogén migrációval számolni (MOLNÁR et al. 1998b). A Mezőcsokonya területen a neogén üledékek D-i irányban egyre vastagodnak és D felé dőlnek, ami a szénhidrogének É-i irányú migrációját eredményezi. De az egyes kisebb részmedencékben lokálisan más migrációs irányok is kialakulhattak. A szeizmikán azonosítható migrációs útvonalakon nem csak az éghető-, hanem az inert gázok vándorlása is meghatározó. A területen elsődleges és másodlagos migrációval is számolni kell. Az elsődleges migráció során a szénhidrogének a megfelelő mélység- és hőmérséklet viszonyok közé került anyakőzetből egy közeli tárolókőzetbe, diszkordancia felületre, vagy repedésbe jutottak. A másodlagos migráció során innen a csapdákba kerülve halmozódtak fel (SZABÓ, CSIZMEG 2013). Tárolókőzetek A terület legfontosabb tárolókőzetei: — miocén, bádeni mészkő, mészkő-konglomerátum, lithothamniumos mészkő, agyagmárga (Rákosi Mészkő Formáció): Törökkoppány földgáztelep, Csombárd földgáztelep, Buzsák kőolajtelep, Mezőcsokonya-Nyugat kőolajtelep — miocén, szarmata mészkő, mészkő-konglomerátum, ooidos mészkő, lyukacsos, néhol repedezett, agyagos, ill. tufás mészkő (Tinnyei Formáció): Mezőcsokonya-Nyugat kőolajtelep — miocén, szarmata repedezett márga: Buzsák kőolajtelep — prepannon miocén, helyenként repedezett, mállott vulkáni tufák és agglomerátumok: Mezőcsokonya–Nyugat kőolajtelep — prepannon miocén törmelékes képződmények: Mezőcsokonya-Észak kőolajtelep — miocén, kora-pannóniai homokkövek (Szolnoki Homokkő Formáció Tófeji Homokkő Tagozata): Mezőcsokonya földgáztelepek, Csombárd földgáztelepek — miocén, pannóniai vékony agyagréteges homokkő: Buzsák kőolajtelep. Lehetséges tárolók még a pannóniai Endrődi Márga Formáció repedezett részei, az Algyői Formáció, a szarmata homokkövek és kavicsos rétegek, a kárpáti homokkövek és mészkövek, a késő-oligocén–kora-miocén Csatkai Formáció homokkő és kavics rétegei, az oligocén 105

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet (rupéli) homokkövek, a mezozoos (főként triász) karbonátok repedezett, vagy karsztosodott részei és azok breccsái, valamint a medencealjzatot alkotó metamorfitok repedezett részei. Az Igal terület és környezete legjobb tárolókőzeteit a prepannon miocén tetőzónájában települő, meszes–törmelékes, mészköves összletek alkotják. Ide tartozik a bádeni Rákosi Mészkő Formáció, amely a Törökkoppány–1 fúrásban 68–95% kalcitból, valamint terrigén alkotókból és 3–17% agyagásványból (főleg szmektitből) áll. A mészkő átlagos porozitása 24,3% (min: 19 %, max. 30%), amit főként szemcseközi és mikropórus porozitás alkot, permeabilitása 2 és 624 mD között változik, átlagosan 108 mD (BURNS et al. 2002). A jellemzően brakkvízi–partszegélyi kifejlődésű biogén mészkőből álló szarmata Tinnyei Formáció is kiválóan alkalmas szénhidrogén tárolásra, felhalmozódásra. Porozitása 20–30% közötti (MUSITZ et al. 2012). A szomszédos Mezőcsokonya területen a szarmata porózus, lyukacsos, néhol repedezett, esetenként agyagos, vagy tufás lithothamniumos mészkövek porozitása 10–15%. A vulkáni tufák és agglomerátumok szemcseközi, repedezett és üreges porozitással rendelkeznek, amely 13 és 16% között változik (MOLNÁR et al. 1998b). A pannóniai tároló képződmények a területet feltöltő delták lejtőjén és előterében rakódtak le. Rétegeik gyakran suvadásos eredetűek, vagy zagyárak halmozták fel őket, és a bennük megjelenő homokok alapvetően jó tároló tulajdonságokkal rendelkeznek, porozitásuk 14– 30%. A szeizmikus szelvényeken látható szigmoid alakú üledékcsomagok alapján megállapítható, hogy a delták a területet Ny és ÉK irányból érték el (MUSITZ et al. 2012). Zárókőzetek Az Igal területen a bádeni és szarmata mészkövek felett agyagmárgák biztosítják a zárást. A pannóniai homokkövek felett szintén agyagmárgák és márgák zárnak. A pannóniai pelites üledékes kőzetek jó záróréteget képeznek a miocén rétegsor fedőjeként. Ezek egy részét a Peremartoni Formációcsoport sekélytengeri lagúna környezetben lerakódott üledékei alkotják. A miocén vulkanit összletek esetében a vulkanitok nem repedezett részei, a triász alaphegység estében a rátelepült miocén márgák, vagy tömött vulkanitok szolgálhatnak zárókőzetként a szénhidrogén felhalmozódáskor (SZABÓ, CSIZMEG 2013, MUSITZ et al. 2012). Helyenként azonban a záródás kisebb nagyságú is lehet a vártnál, mint például Lajoskomárom térségében a 2D szeizmikus mérések alapján szerkesztett időtérkép tanúsága szerint. Itt a gyengébb záródást az okozhatja, hogy a terület a Balaton-vonal szerkezetileg erősen igénybevett zónájához csatlakozik (MUSITZ et al. 2012). Csapdázódás A területen a földgázt tartalmazó csapdák elsősorban sztratigráfiai és litológiai csapdák, de ezek kombinációi is jellemzők az idősebb miocén összletben és a pannóniai rétegekben. A medencealjzatban sztratigráfiai–szerkezeti csapdákra lehet számítani (JUHÁSZ et al. 1997). A Mezőcsokonya területen vulkáni test felett kialakult álboltozatban sztratigráfiailag és litológiailag zárt csapdákban jöttek létre földgáz rétegtelepek (VÖLGYI et al. 1985). 2.1.1.3. Az Igal területen végzett szénhidrogén-kutatások eredményei A terület nagyrészt a Somogy-drávavölgyi neogén medencerészen belül a Belezna– Mezőcsokonya regionális kőolaj- és földgáz-felhalmozódási övezetbe tartozik (JUHÁSZ et al. 1997). Törökkoppány földgáztelep A telepet a Törökkoppányi-magaslaton 2001-ben mélyített Törökkoppány–1 fúrás tárta fel. Az az Igali- és a Tabi-blokktól elkülönült Törökkoppányi-szerkezet egy vetőkkel határolt antiklinális, melynek kialakulása valószínűleg a kora-pannóniai tektonikai mozgásokhoz 106

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány köthető (BURNS et al. 2002). A telep 651 m mélység alatt helyezkedik el középső-badeni mészkő és agyagmárga (Rákosi Mészkő Formáció) tárolóban, amely a fekü és a fedő felé is diszkordánsan települ. A tektonikai zárással rendelkező rétegtelepben a kezdeti telepnyomás 6,92 MPa, a telephőmérséklet 37,2 ºC, az átlagos víztelítettség 28%. A mészkő porozitása átlagosan 24,3%, permeabilitása 108 mD (min. 2mD, max. 624 mD). A földgáz 91–95% metánt tartalmaz, valamint 8–12% N2 és csak igen kevés CO2-gázt. Fűtőértéke 34,7–35,5 MJ/m3 (BURNS et al. 2002, El Paso Magyarország Kft. 2001, 2002, Athanor Magyarország Kft. 2005, MAGYARI, TIHANYI 2008). A földgáz kitermelése során savazást is végeztek a termelés növelése érdekében (Winstar Magyarország Kft. 2008). 2.1.1.4. Az Igal terület környezetében található szénhidrogén-felhalmozódások: Mezőcsokonya földgázmező 1964-ben az Mcs–1 fúrással fedezték fel a bádeni lithothamniumos mészkőben és alsópannóniai homokkőben felhalmozódott földgáztelepeket, amelyek vulkáni test felett kialakult álboltozatban sztratigráfiailag és litológiailag zárt csapdákban rétegtelepeket alkotnak (VÖLGYI et al. 1985). A telepek között vannak települt boltozatos rétegtelepek, boltozat szárnyain kiékelődő rétegtelepek, és egymástól független homoklencsékben található telepek. A földgáz minősége és a gázhozam az egyes telepek esetében jelentősen eltérő. A mélység és a gázminőség között összefüggés nem mutatható ki (SZABÓ, CSIZMEG 2013). Az kora-pannóniai rétegtelepek 1624–1784 m mélység között találhatók az kora-pannóniai Szolnoki Homokkő Formáció Tófeji Homok Tagozatának egyes kiékelődő rétegeiben és lencséiben (39. ábra). A gáztároló homoklencsék elsősorban a szerkezetileg magasabb helyzetű fúrásokban vannak meg. A telepek etázsmagassága 5 és 62 m közötti, a telephőmérséklet 93–99 ºC, a kezdeti nyomás 15,7–17,4 MPa, a víztelítettség 35–55%. A tároló alsó-pannóniai homokkövek porozitása 16–22%. A telepek összetétele különböző, van szénhidrogén szárazgáztelep, szénhidrogéngázból és szén-dioxidból álló kevertgáz telep, és széndioxid gáztelep is (MOLNÁR et al. 1998a). Ezért a földgáz minősége változó. A jobb minőségű gázok 73–89% éghető anyag tartalommal rendelkeznek, a CO2 részaránya 1–5%, a N2-tartalom 10–22%, fűtőértékük 29,9–33,6 MJ/m3, és 10–70 g/m3 parafin jellegű párlatot is adnak. A rosszabb minőségű gázok 27–51% éghető anyagot tartalmaznak, és a fűtőértékük 8,7–26,5 MJ/m3. A CO2-telepeket 90–94% szén-dioxid alkotja 5–7% szénhidrogénnel és 2% körüli nitrogéntartalommal. Helyenként a szénhidrogén- és a nitrogéntartalom a mélységgel csökken, a széndioxid tartalom pedig a mélységgel növekszik, de van ahol ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyes vizes rétegekben kevés kőolaj is jelentkezett (VÖLGYI et al. 1985, KŐRÖSSY 1990). A miocén–alsó-pannóniai rétegtelepek miocén mészkőben és kora-pannóniai homokkőben helyezkednek el 47–57,5 m etázsmagassággal. A kezdeti telepnyomás 16,9 és 19,2 MPa között változik, a telephőmérséklet 98–115 ºC, a víztelítettség 40–51%. A tárolókőzetek porozitása 14–20%. A földgáz 27–52% éghető anyag tartalommal rendelkezik, amit 39–67% CO2 és 9–26% N2 kísér. Fűtőértéke 8,7–22,8 MJ/m3, párlata parafin jellegű, 1–13 g/m3 mennyiségű (VÖLGYI et al. 1985).

107


39. ábra. A mezőcsokonyai szerkezet földtani szelvénye (Völgyi et al. 1985)

Mezőcsokonya-Nyugat kőolajtelep Ezen a területen 1987-ben fedezték fel a szarmata mészkő és mészkő-konglomerátum rétegekben, valamint az alattuk települt vulkanit egy részében elhelyezkedő kis telítetlen kőolajtelepet, amely sztratigráfiai és litológiai csapdában halmaztelepet alkot. A víz–olaj határ tsza. 1810 m-nél található, az etázsmagasság 46,5 m. A telepben hidrosztatikus, ill. ahhoz közeli nyomás uralkodik (a kezdeti telepnyomás 18,8 MPa). A telephőmérséklet 115 ºC, a víztelítettség 51%. A tárolókőzetek átlagos porozitás 12,5%. A kőolaj paraffin–intermeddier jellegű, sűrűsége 0,874–0,890 t/m3, kéntartalma 1%. A kísérő oldott gáz jó minőségű, 91% körüli éghetőanyag-tartalommal rendelkezik, fűtőértéke 50,6 MJ/m3 (MOLNÁR et al. 1998a, SZABÓ, CSIZMEG 2013). Csombárd földgázmező Az 1997-ben mélyült Csombárd–1 kutatófúrás kora-pannóniai homokkőben és bádeni lithothamniumos mészkőben földgáztelepeket tárt fel 1867 és 2152 m mélység között. A telepek boltozatos rétegtelep típusúak. A kezdeti telepnyomás 19,5–20,6 MPa, a telephőmérséklet 100–118 ºC. A földgáz átlagosan 60% éghető részt tartalmaz 33% széndioxiddal és 7% nitrogénnel. Fűtőértéke 26–29 MJ/m3 (SZABÓ, CSIZMEG 2013). Buzsák kőolajtelep 1954-ben a Bu–1 fúrással 500 m alatti mélységben pannóniai vékony agyagréteges homokkőből, szarmata repedezett márgából és bádeni lithothamniumos mészkőből álló tárolóban kis telítetlen kőolajtelepet fedeztek fel. A telep etázsmagassága 37 m, a kezdeti talapnyomás 6,03 MPa, a telephőmérséklet 46 ºC, az átlagos víztelítettség 40%. A tárolókőzetek 18–22% porozitással és 20–56 mD áteresztőképességgel rendelkeznek. A naftén–naftén jellegű, 0,935–0,969 t/m3 sűrűségű és 1,6–1,9% kéntartalmú kőolajból jó minőségű kenőolajok gyárthatók (KŐRÖSSY 1990). Emellett a Bu–1 fúrás földgázfelhalmozódást is feltárt 85% CH, 13% CO2 és 2% N2 összetétellel.

108

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A közeli Buzsák területen a tároló pannóniai vékony agyagréteges homokkő, szarmata repedezett márga és bádeni mészkő porozitása 18–22%. Az Igal terület szénhidrogén-földtani szempontból elsősorban éghető földgázra és esetleg kőolajra is perspektivikus lehet. A szeizmikus szelvényeken és a szeizmikus attribútumokon gázindikációk mutatkoztak a pannóniai képződményekben, ami miatt megfontolandó további vizsgálatok elvégzése, valamint az eredmények függvényében a fúrásos kutatás folytatása. A régi és új geofizikai és fúrási adatok integrált értékelése alapján Lajoskomárom térsége is alkalmas lehet a továbbkutatásra (MUSITZ et al. 2012). A Törökkoppány területen a további kutatások szempontjából a miocén mészkövek a legperspektivikusabbak, melyek kedvező szerkezeti helyzetben megfelelő vastagságúak (BURNS et al. 2002). 2.1.2. Az Igal terület szénhidrogén vagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogén-vagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). Geológiai–geofizikai kutatások alapján kimutatott, kutatófúrással még fel nem tárt egyedi szerkezet (proszpekt) vagyona számítható a Q=A*h*P*SCH*1/B*Rf képlettel, ahol a Q a kitermelhető szénhidrogén-mennyiség, az A*h a tárolószerkezet nettó térfogata, P az effektív hasznos porozitás, S a gáz- vagy olajszaturáció, B a térfogatkülönbségi faktor, Rf a kihozatali tényező. Az ilyen módon számolt vagyont általában kockázattal súlyozottan tartják nyilván. Figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a megadott értékek valószínűségi változókként értelmezhetőek. Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogént fedezett fel, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeni adatsorából és a tároló-paraméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepek kitermelhető vagyona. Miután az érzékenység-terhelhetőségi vizsgálati tanulmányok készítésekor az adott területre nem rendelkezünk proszpektek azonosítására alkalmas geológiai–geofizikai ismeretekkel, ilyen típusú becslést nem végzünk. Az Igal területen és környezetében felfedezett szénhidrogén-előfordulások (40. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 42. táblázat mutatja be.

109


40. ábra. Igal vizsgálati terület és környezete szénhidrogén-előfordulásai a prekainozoos aljzat mélységtérképén 42. táblázat. Igal vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona Mező

Bányatelek

Státusz

Fúrás

Fel-fedezés éve

Telepek száma

Kezdeti földtani kőolaj (kt)

Kezdeti földtani éghető földgáz (Mm3)

Buzsák–I.

nincs

felhagyott

Bu-1

1954

1

119,0

0,0

Csombárd

Somogyjád I.

épülő

Csom-1

1997

5

0,0

622,3

Mezőcsokonya

Mezőcsokonya II.

működő

Mcs-1

1964

11

0,0

4138,9

Somogyjád I.

felhagyott

McsÉ-1

1964

2

0,0

0,8

Somogysárd I.

működő

McsNy-2

1987

1

866,8

27,3

nincs

működő

Tk-1

2001

1

0,0

245,0

Mezőcsokonya bányatelekből kihagyott Mezőcsokonya– Nyugat Törökkoppány

2.1.2.2. Az Igal terület reménybeli szénhidrogénvagyona A jelentésben szereplő becslést térfogatgenetikai módszerrel végeztük, az értékelt terület szénhidrogén-földtani adottságaiból indultunk ki. Meg kell becsülni a feltételezett szénhidrogén-generáló anyakőzetek elterjedését, vastagságát, szervesanyag tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával 110

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságáról (SCHMOKER 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. A területen még felfedezhető vagyon mennyiségének megadásához a generált mennyiségből le kell vonni a már felfedezett telepek összes (kitermelhető és maradó) szénhidrogén mennyiségét. A koncessziós jelentésekben az eredmény megadásánál nem vettük figyelembe az elvileg végtelen számú lehetséges telep méreteloszlását, illetve azt, hogy milyen méretű telepek esnek a geofizikai módszerek által kimutatható méret alá. Nem vizsgáltuk azt sem, hogy mekkora az a telepméret, illetve annak minimális kitermelhető ásványvagyona, amelynek felszínre hozatala a jelenlegi technológiai fejlettség szintjén gazdaságos. Óvatos becslés alapján a térfogat-genetikai módszerrel számolt reménybeli vagyon harmad-negyedrésze koncentrálódhat olyan méretű telepekben, amelyeknek kitermelése gazdaságos lehet. Az Igal vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a 43. táblázat mutatja be. A terület legperspektivikusabb anyakőzeteit a prepannon miocén rétegsor tartalmazhatja, a számításhoz ezt az összletet vettük figyelembe. A legfontosabb termikusan érett anyakőzetként számon tartott képződményeket a mélyebb medencerészekben feltételezzük, ahonnan a generálódott szénhidrogének viszonylag rövid migrációs útvonalon elérhették a tároló képződményeket. A generáló képződmények elterjedését a képződmények mélység- és vastagságtérképeinek áttekintése alapján adtuk meg. A potenciálisan hatékony generáló képződmények effektív vastagságát és az eredeti átlagos szerves szén (OTOC — original total organic carbon) tartalmat súlyszázalékban három-három különböző értékkel becsültük. Az anyakőzetek eredeti szénhidrogén-generáló szerves anyagból, a kerogénből, a TOC egy-egy — a generáló szerves anyag típusától függő — része kőolajjá, más része éghető földgázzá alakul, ennek becsült részarányait is a táblázat mutatja. Azt, hogy a szénhidrogén az anyakőzetből kilépve a másodlagos migráció útvonalán tárolókőzetbe jutva csapdázódott, a migráció és a csapdázódás hatékonyságát megadó értékekkel fejezzük ki. A tárolókőzetből kinyerhető szénhidrogén arányát a területre vonatkozó termelési tapasztalatok szerint adtuk meg. A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott kőolaj és földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki. Ezek közül a legjobb becslésként nevesíthető, közepes kockázatú földtani szénhidrogénvagyon felszíni, normál állapotra vonatkoztatva 4,4 Mt kőolaj és 5,8 Md m3 földgáz. A reménybeli vagyon ettől kevesebb, mert ebből le kell vonni a fúrásokkal már feltárt szénhidrogének mennyiségét ahhoz, hogy a területen még várható prognosztikus földtani vagyon mennyiségét megkapjuk. Ennek egy jellemző, becsült kihozatali tényezővel való szorzata adja meg a kitermelhető részt. Az Igal területen a reménybeli szénhidrogéneknek a fenti módon számítható, kitermelhető mennyisége így közelítően 0,7 Mt kőolaj és 2,3 Md m3 földgáz. A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig. Erre még a jól megkutatott területeken sincs mód teljes mértékben. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban. Számos ilyen telep helyezkedhet el az aljzat egykori, erózió által változatosan tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén-előfordulás létezhet. 111

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 43. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése az Igal területre A

Igal

Mértékegység

Számítás

Anyakőzet kora

Alacsony kockázatú becslés

Közepes kockázatú becslés

Magas kockázatú becslés

miocén, badeni-szarmata

B

Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata

B1

Az anyakőzet(ek) elterjedési területe

km2 (106m2)

100

120

150

B2

Össz. effektív anyakőzetvastagság

m

15

20

25

B3

TOC (teljes szerves széntartalom)

súly%/100

0,15

0,18

0,2

B4

OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC)

%/100

1,2

1,2

1,2

B5

OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom)

106 m3

270

518,4

900

B1*B2*B3*B4

Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata C C1

Nettó generált kőolaj arány

%/100

%OTOC/100

0,03

0,05

0,07

C2

Migráció és felhalmozódás hatékonysága

%/100

%C1/100

0,05

0,08

0,10

C3a

Kőolaj térfogata (standard, felszín)

10 m

B5*C1*C2*2,71

1,10

5,27

17,07

C3b

Kőolaj tömege (standard, felszín)

106 m3 C3a*0,85 Kitermelhető kőolajmennyiség

0,93

4,48

14,51

C4

Kihozatal (kőolaj)

%/100

adott

0,15

0,15

0,15

C5a

Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető

106 m3

C3a*C4

0,16

0,79

2,56

C5b

Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető

106 tonna

C5a*0,85

0,14

0,67

2,18

C6

Korábban felfedezett földtani vagyon

106 tonna

adott

0,00

0,00

0,00

C7

Korábban felfedezett kitermelhető vagyon

106 tonna

adott

0,00

0,00

0,00

Reménybeli földtani kőolaj tömege

106 tonna

C3b-C6

0,93

4,48

14,51

Reménybeli földtani kőolaj térfogata

106 m3

1,10

5,27

17,07

Reménybeli kitermelhető kőolaj

106 tonna

0,14

0,67

2,18

C8

6

3

C5b*C4

Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D

112

D1

Nettó generált földgáz arány

%/100

%OTOC/100

0,03

0,05

0,07

D2

Migráció és felhalmozódás hatékonysága

%/100

%D1/100

0,05

0,08

0,10

D3

Földgáz térfogata (standard, felszín)

106 m3 B5*D1*D2*3025 1225,1 Kitermelhető földgázmennyiség

5880,6

19057,5

D4

Kihozatal (földgáz)

%/100

adott

0,20

0,40

0,60

D5

Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető

106 m3

D3*D4

245,0

2352,2

11434,5


A

Igal

Mértékegység

Számítás

Alacsony kockázatú becslés

Közepes kockázatú becslés

Magas kockázatú becslés

D6

Korábban felfedezett földtani vagyon

106 m3

adott

245,0

245,0

245,0

D7

Korábban felfedezett kitermelhető vagyon

106 m3

D8 D9

adott

167,0

167,0

167,0

Reménybeli földtani földgáz

3

10 m

D3-D6

980,1

5635,6

18812,5

Reménybeli kitermelhető földgáz

106 m3

D8*D4

196,0

2254,2

11287,5

6

2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. §-a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: — „Ásványvagyon”: az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. — „Kutatási terület”: a koncessziós szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. — „Lelőhely”: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). — „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) — műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül — határoznak meg. — „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos– technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. §-a alkalmazásában: — „Mező”: a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló-réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: — „Reménybeli vagyon”: földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon).

113


2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.1.1. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M–7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (41. ábra) általános felépítése: — torony és alépítmény, — energiaforrás, meghajtás, — emelő berendezés részei, — forgató berendezések, — öblítő berendezések, — fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, — csövek és csőkezelő berendezések, — fúrófej, — mentőszerszámok. 114


41. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései

A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy- vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel–elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul.

115

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A fúrófejek (42. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: — teljes szelvényű fúrók — magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, — különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám.

1

2

3

4

42. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej

A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba2. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi 2

Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály.

116

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (43. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyagszabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-szilárdanyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása.

43. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (44. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja.

117


44. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8-érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12-iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel

A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acél csövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának 118

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja a 45. ábra.

45. ábra. A rétegrepesztés folyamata

A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is 119

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.1.2.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására.

120


2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy dieselelektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.

121


2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása A vizsgálati terület mintegy 40–40 %-a Somogy, ill. Tolna megyében található, kb. 30 %-a pedig Fejér megye területére esik. 2.4.1. Közlekedési viszonyok A terület közlekedési hálózatának térképét a 46. ábra mutatja be.

46. ábra. Az igali vizsgálati terület térségének (Somogy, Tolna és Fejér megye) vasút- és közúthálózata (2013)

A vizsgálati terület és térsége azokhoz a megyékhez tartozik, melyek közlekedési helyzetét hangsúlyozottan meghatározza fekvésük. A vizsgálati terület északi–északkeleti határán lévő Balaton teljes hosszában leblokkolja az északi irányú kapcsolatok lehetőségét, Kelet felé pedig – bár a vizsgálati terület nem határos a Dunával –, a kevés dunai átkelési lehetőség miatt gyenge a keleti irányú kapcsolat. A nagytérségi, regionális kapcsolatok szempontjából a legjelentősebbek a „Helsinki folyosók” és a (TEN-T hálózat). Ezek közül a vizsgálati terület tágabb térségét négy érinti: az V, V/B, V/C, és VII. Az V/B. folyosó a vasúti tengely (Budapest–Dombóvár–Gyékényes) és a közúti tengely (M7) halad át a területen. Az V/C folyosó (a Duna mellett észak–déli irányban, Budapest és a horvátországi tengerpart között) elemeként megvalósult az M6 autópálya Budapest és Bóly közötti teljes szakasza. Ezzel párhuzamosan az M8, M9 Duna-hidak is megépültek. Az M6-os autópálya a Budapest–Szarajevó–Ploce (Adriai-tenger) tengely részét képezi. A VII. Helsinki folyosó (a Duna) teherszállítási jelentősége is nagy.

122

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület nemzetközi és országos szempontból legjelentősebb közúti nyomvonala az M7 (E71, ill. V/B korridor) illetve a 7. sz. főút, melyek egyben a zóna északi felének budapesti kapcsolatát is jelentik. 2.4.1.1. Közúti közlekedés A nagytérségi közúti kapcsolatokat elsősorban a gyorsforgalmi utak (autópálya, autóút), és a főutak szolgálják. A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak — M6: Budapest (M0)–Dunaújváros–Szekszárd–Bóly–Ivándárda térsége–(Horvátország) (a TEN-T hálózat része) — M7: Törökbálint (M0)–Székesfehérvár–Siófok–Balatonszentgyörgy–Nagykanizsa– Letenye–(Horvátország) (a TEN-T hálózat része) Az M6-os gyorsforgalmi út a vizsgálati területtől keletre, mintegy 20 km-re fut É–D-i irányban. Budapestről (M0) indul, és az ország déli zónájával, Pécs térségével teremt kapcsolatot. A Dunaújváros–Szekszárd tengely mentén halad. Az M7-es autópálya a vizsgálati területet – annak geometriai formája miatt – két helyen is metszi. Egyszer a terület északnyugati sarkánál, Balatonvilágos térségében, másodszor Balatonlellétől délnyugatra. Nyomvonala a Balaton déli partjával párhuzamosan, attól 1,5–5,0 km távolságban húzódik, közvetlen közúti kapcsolatot biztosítva Budapest és Horvátország, ill. (az M70-es ágon) Szlovénia között. Főutak a vizsgálati terület térségében A főúthálózat elemei közül az alábbiak haladnak a vizsgálati területen és térségében: — 7. sz. főút: Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa–Letenye–(Horvátország) — 61. sz. főút: Dunaföldvár (6. sz. főút)–Dombóvár–Kaposvár–Nagykanizsa (7. sz. főút) — 63. sz. másodrendű főút: Tolna (6. sz. főút)–Sárbogárd–Székesfehérvár (M7) — 64. sz. másodrendű főút: Balatonvilágos (71. sz. főút)–Simontornya — 65. sz. másodrendű főút: Szekszárd (6. sz. főút)–Tamási–Siófok (7. sz. főút) — 67. sz. főút (Horvátország)–(Drávakeresztúr)–(Sellye)–(Szigetvár)–Kaposvár–Látrány– Balatonszemes, 7. sz. főút — 68. sz. főút Barcs, 6.sz. főút–Nagyatád–Balatonberény, 7.sz főút A 7-es főút az M7-es autópályával párhuzamosan fut, ÉK–DNy-i irányban. A területet két helyen metszi, a terület északnyugati sarkánál, Balatonvilágos térségében, valamint Balatonlellétől délnyugatra. Fő funkciója a helyi — települések közötti — forgalom lebonyolítása. A 61. sz. főút a Somogy- és Tolna megyét K–Ny-i irányban szeli ketté és oldja a térségre jellemző É–D-i irányú közúti kapcsolatokat. A főút Simontornyánál lépi át a vizsgálati terület keleti határát, és délnyugati irányban haladva fut a terület délkeleti zónájában. Elhalad Tamási mellett, majd déli irányba fordul, és Dombóvár előtt lép ki a terület déli határán. Dombóvárnál nyugat felé fordul, és a terület déli határával párhuzamosan, attól mintegy 6–8 km-re délre tart Kaposvár, majd Böhönye–Nagykanizsa felé. A 63-as főút a vizsgálati terület keleti határán kívül, attól mintegy 3–6 km-re halad, É–D-i irányban. Összeköttetést létesít Szekszárd térsége és a Székesfehérvárt övező ipari zóna között.

123

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 64-es főút Balatonvilágos térségéből, a 71-es főúttól indul. A vizsgálati terület északi részének nyugati felén lép be a területre, délkeleti irányban harántolva a terület északi zónáját. Összeköttetést biztosít a Balaton északkeleti partjának zónájával. A vizsgálati területről annak keleti határán, Simontornyánál lép ki, és becsatlakozik a 61-es főútba. A 65-ös főút Siófok határától indul, és ÉÉNy–DDK-i irányban halad, átszelve a vizsgálati terület középső szakaszát. Tamási után, attól délre lép ki a területről, és halad tovább Szekszárd felé. A 67. sz. főút fontos szerepet tölt be. Kaposvárt és az M7-es autópályát összekötve biztosítja a leggyorsabb közúti kapcsolatot a vizsgálati terület nyugati térsége, valamint a megyeszékhely és a főváros között. Balatonszemes térségéből indul. Közvetlenül ezután belép a vizsgálati terület keleti részébe, és dél felé haladva Somogybabodnál lép ki a területről. Ezután – a vizsgálati terület délnyugati határán kívül, attól 6–8 km-re halad dél felé, Kaposvár irányába. A 68-as főút (mely egyben az E661-es európai nyomvonal) Balatonkeresztúrtól délre, az M7-es autópályától indul, és halad déli irányba. A Böhönye–Nagyatád–Barcs vonalon éri el az országhatárt, ezáltal nemzetközi összeköttetést teremtve Horvátországgal. A vizsgálati területet nem keresztezi, annak nyugati határától mintegy 18–30 km távolságra fut. A másodrendű főutak a térségben jellemzően észak-déli irányúak. Mellékúthálózat A térségben található mellékúthálózat az országos átlagot közelíti, de a belső közlekedési kapcsolatok hiányosak, a települések nem kis hányada zsáktelepülés. A hiányos, illetve kerülő úton működő kapcsolatok jelentős mértékben rontják a közforgalmú közlekedés teljesítményét. Az összekötő és bekötő utak esetenként kapacitásukat, illetve minőségüket meghaladó közlekedési igényeket kénytelenek kiszolgálni. A mellékutak burkolatának állapota (teherbírás, burkolat felületállapot, burkolat szélesség, egyenetlenség és nyomvályú vonatkozásában egységesen) általánosságban véve rossz. Ezen az állapoton az utóbbi időben végrehajtott nagyfelületű burkolatjavítások és hálózati fejlesztések sem hoztak érdemi javulást. (Somogy Megyei Területfejlesztési Koncepció. Helyzetfeltáró munkarész. 2012.) Összefoglalásként megállapítható, hogy a nagytérségi, regionális kapcsolatokat a Helsinkifolyosóként funkcionáló M7 és M6 autópályák megfelelően tudják biztosítani. A főúthálózat révén a vizsgálati terület észak–déli irányú megközelítése biztosított, viszont kelet–nyugati irányban a főúti kapcsolatok hiányosak. Emiatt a megyeszékhelyek elérhetősége is nehézkes. A főutak egy része, és a mellékúthálózat kapacitása és minősége elégtelen. A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének 124

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés — főleg az áru- és teherszállítás szempontjából — nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. Az igali vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát a 47. ábra mutatja be. Az igali vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, 2. melléklete alapján besorolt regionális, és 3. melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 30-as számú, Budapest (Déli pu.)–Székesfehérvár–Nagykanizsa–Murakeresztúr– országhatár — 40-es számú, Budapest (Kelenföld)–Pusztaszabolcs–Dombóvár–Pécs — 41-es számú, Dombóvár–Gyékényes–országhatár A 30-as számú, Budapest (Déli pu.)–Székesfehérvár–Nagykanizsa–Murakeresztúr– országhatár vonal Budapestről indul. ÉK-i irányból érkezik. Balatonaliga térségében érinti a vizsgálati terület északkeleti peremét, és a Balaton déli partjától 0,5–1,5 km-re, azzal párhuzamosan halad NyDNy-i irányban. Fonyódnál ismét érinti a terület nyugati peremét. A 40. számú, Budapest (Kelenföld)–Pusztaszabolcs–Dombóvár–Pécs vonal is Budapestről indul, és NyDNy felé halad. Nagylóktól délre ér a vizsgálati terület északkeleti határa mellé, és Sárbogárd–Rétszilas érintésével a terület keleti határával párhuzamosan, de azon kívül halad dél felé. Simontornyánál lép be a területre, és a terület keleti–délkeleti határa mentén tart Dombóvár felé. Dombóvár előtt lép ki a területről, és Dombóváron át tovább fut DDNy-i irányba. A 41-es számú, Dombóvár–Gyékényes–országhatár vonal a vizsgálati területen kívül, attól délre indul nyugati irányba, és a terület déli határától mintegy 6–8 km-re, de azon kívül halad Kaposvár felé. Kaposvárnál hagyja el a vizsgálati terület térségét.

125


47. ábra. Az igali vizsgálati terület térsége (Somogy-, Tolna és Fejér megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2010).

Nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 29 (2) Szabadbattyán–Tapolca — 43-as, Mezőfalva–Rétszilas — 45-ös, Sárbogárd–Börgönd — 46 Rétszilas–Bátaszék A 29 (2) Szabadbattyán–Tapolca vonal a vizsgálati területet nem érinti. Attól északra, mintegy 5 km távolságban fut. Rajta érhető el a Balaton északi partja. A 43-as, Mezőfalva–Rétszilas vonal sem érinti a vizsgálati területet. Pusztaszabolcsról indul, és keleti félkörívet leírva a vizsgálati terület keleti peremétől mintegy 3 km-re végződik, Rétszilason.

126

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 45-ös, Sárbogárd–Börgönd vonal a vizsgálati terület északi sarka mellől indul Sárbogárdról. Nem érinti a vizsgálati területet, végállomása attól mintegy 3 km-re található. ÉÉNy-i irányban halad Székesfehérvár felé. A 46-os, Rétszilas–Bátaszék vonal szintén a terület északkeleti határától mintegy 3 km-re, Rétszilasról indul. A terület keleti határával párhuzamosan fut déli irányba, Bátaszék felé. Regionális vasúti pályák: A 36-os számú, Kaposvár–Fonyód vasútvonal a vizsgálati terület délnyugati sarkától mintegy 8 km-re DNy-ra, Kaposvárról indul. A területen nem halad keresztül, annak nyugati peremétől 1–15 km-re fut ÉÉNy-i irányba, Fonyód felé. Egyéb vasúti pályák: — 27 Lepsény–Hajmáskér — 35 Kaposvár–Siófok — 48 Keszőhidegkút-Gyönk–Tamási — 49 Dombóvár–Tamási–Lepsény A 27-es számú, Lepsény–Hajmáskér vonal a vizsgálati területen kívül, attól északra fut ÉNy-i irányban. A terület északi határától egy km-re indul, Lepsényből. A 29-es vasútvonal rövid megközelítését biztosítja. A 35-ös számú, Kaposvár–Siófok vasútvonal a második olyan vonal, amely fizikailag is keresztezi a vizsgálati területet. A terület délnyugati sarkán kívül, Kaposvárról indul. Északi irányba haladva fut a vizsgálati terület nyugati peremével párhuzamosan, de azon kívül. Kisbárapátinál keleti irányba fordul, és belép a vizsgálati területre. Előbb északkeleti, majd északi irányba haladva átszeli a vizsgálati terület középső részét, és Ádánd előtt lép ki a területről, majd tovább haladva észak felé eléri Siófokot. A 48-as, Keszőhidegkút-Gyönk–Tamási-, és 49-es Tamási–Lepsény vonal a vizsgálati terület középső részén fut, a 48-as vonal É–D-i irányban teljes hosszában áthalad a területen. Az utóbbi vonalakon megszűnt a tömegközlekedési szolgáltatás. A teherszállítás alkalomszerű. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy az igali vizsgálati területen futó vasútvonalak a közúthoz képest kevésbé szolgálják a területen belüli közlekedést, inkább a megyeszékhelyekkel és a fővárossal teremtenek kapcsolatot. A terület belsejében intenzív forgalmú vasútvonal nincs, a fő vasútvonalak a vizsgálati terület északnyugati, keleti, ill. déli határán futnak. A terület peremétől kis távolságra viszont a vasúti hálózat az egyik legsűrűbb az országban. Keskeny nyomközű vasútvonalak: A vizsgálati területtől nyugatra mintegy 25 km-re húzódik a 311-es számú, Mesztegnyő– Felsőkak vonal. A 39b számú, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút keskenynyomtávú vonala a Balatonfenyves–Somogyszentpál között működik. A vizsgálati területtől nyugatra, mintegy 20 km távolságban található táskai és csisztai szárnyvonalat üzemen kívül helyezték. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani — A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. 127

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára – más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában – kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A Transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan ki kell emelni, hogy: — Az OTÉK 36. § (8) pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 36. § (8) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). — A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még — a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és – a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: — A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. — A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A vasúti pályahálózat üzemeltetői: – A felsorolt vasúti pályák kezelője a MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (1087 Budapest, Kerepesi út 3.) Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni.

128

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4.2. Energiahálózatok 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kV-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kV-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató kezelésébe tartoznak. Az igali vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét a 48. ábra tartalmazza.

48. ábra. Az igali vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe Fejér megye területrendezési terve. 2. sz. Melléklet. (Térségi szerkezeti terv. VÁTI Nonprofit KFT felhasználásával 2009), valamint Tolna Megye Területrendezési terve. Melléklet. (Térségi szerkezeti terv. VÁTI Nonprofit KFT felhasználásával 2009), valamint Somogy Megye Területrendezési terv módosítása. 1.2 Melléklet. (Térségi szerkezeti terv. Környezetterv Kft. felhasználásával. 2011)

A vizsgálati terület keleti határától mintegy 23 km-re, Tolna megyében található az ország energiaellátásának legfőbb eleme, a paksi atomerőmű, aminek meghatározó szerepe van az egész ország biztonságos, olcsó és tiszta energiával való ellátásában. Az atomerőműhöz kapcsolódnak az országos villamosenergia-hálózat 400 kV-os távvezeték-rendszerének dunántúli és közép-magyarországi elemei, ide értve a vizsgálati területet és annak tágabb környezetét is.

129

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A 750 kV-os országos főgerinc és 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték a vizsgálati területen nem halad át. A 400 kV-os átviteli hálózat elemei: A Hévíz–Toponár–Paks átviteli hálózat Paksról indul. Kelet–nyugati irányultságú, Gyulaj térségében lép be a vizsgálati területre, és átszeli annak déli zónáját. Szentgáloskérnél lép ki a területről, és halad Toponár felé, a toponári alállomáshoz. A vizsgálati területen kívülről, annak délnyugati sarkától 7 km-re indul a toponári alállomásról a Toponár–Pécs átviteli vezeték. Szintén Paksról indul a Litér–Paks átviteli vezeték, északnyugati irányba fut. Simontornyától délre lép be a vizsgálati területre, és annak északkeleti sávját átszelve, Enyingtől északra lép ki a területről. A Dunaújváros–Martonvásár–Paks átviteli hálózat hozzávetőlegesen É–D-i irányban halad. Ez is Paksról indul. Nem keresztezi a vizsgálati területet, annak keleti határától mintegy 16 km-re fut É–D-i irányban. A 120 kV-elosztó hálózat elemei: A vezetékek közül csak a vizsgálati területen áthaladókat tárgyaljuk. — Kaposvár–Tab–Balatonszabadi vezeték — Balatonszabadi–Siófok–Fonyód vezeték — Paks–Tamási vezeték — Dombóvár–Tamási vezeték — Dombóvár–Kaposvár vezeték — Tamási–Sárbogárd–Dunaújváros vezeték A Kaposvár–Tab–Balatonszabadi vezeték teljes hosszában áthalad a vizsgálati terület középső sávján. A terület délnyugati sarkánál lép be, és ÉÉK-i irányban fut Tab, majd Enying mellett. Enyingtől északra hagyja el a területet. A Balatonszabadi–Siófok–Fonyód vezeték a Kaposvár–Tab–Balatonszabadi vezeték Balatonszabadi felhasítási pontjától indul, a vizsgálati terület északi zónájából. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut ÉK–DNy-i irányban, Balatonlellétől délre ismételten áthaladva a terület nyugati zónáján. A Dombóvár–Kaposvár vezeték szintén a terület délnyugati sarkánál lép be, és a terület déli sávjában halad Dombóvárig. A Dombóvár–Tamási vezeték a terület déli határának közepétől, Dombóvárról indul. Szintén a terület déli zónájában halad északkeleti irányba, Tamásiig. A Paks–Tamási vezeték a paksi elosztó alállomásról indul, a terület keleti határától kb. 23 km-re. Nyugati irányban halad, Belecska térségében lépi át a vizsgálati terület keleti határát, és halad Tamásiig. A Tamási–Sárbogárd–Dunaújváros vezeték a vizsgálati terület keleti részének közepéről indul, és északkeleti irányba tart. Simontornyától északra lép ki a területről, és tart Sárbogárd–Dunaújváros felé. Toponáron üzemel a magyar villamosenergia-ellátó rendszer egyik csomópontja, a 400/120 kV-os alállomás.

130

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4.2.2. Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Az Igali vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét a 49. ábra tartalmazza.

49. ábra. Az igali vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe. Fejér megye területrendezési terve. 2. sz. Melléklet. (Térségi szerkezeti terv. VÁTI Nonprofit KFT 2009 ) felhasználásával, valamint Tolna Megye Területrendezési terve. Melléklet. (Térségi szerkezeti terv. VÁTI Nonprofit KFT 2009) felhasználásával 2009), valamint Somogy Megye Területrendezési terv módosítása. 1.2 Melléklet. (Térségi szerkezeti terv. Környezetterv Kft. 2011) felhasználásával.

A vizsgálati terület és tágabb környezetének földgázellátása az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó állomásoknál üzemelő nagy/nagyközépnyomású nyomáscsökkentőkről induló nagyközépnyomású vezeték szállítja tovább a földgázt, általában a települések határába telepített gázfogadóig, vagy a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentőig. A települések közötti elosztás többnyire nagyközépnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi települést a nagyközép-nyomású vezetékekre telepített nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról látják el. A települések döntő hányadában a településen belüli gázelosztás középnyomású gázelosztó hálózatról történik. A rendelkezésre álló adatokból nem volt lehetőségünk a gázvezetékek üzemi nyomása alapján történő osztályozásra, ezért a térképen kategorizálás nélkül kerültek ábrázolásra a Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezetékek.

131

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati területen és térségében futó nemzetközi és hazai szénhidrogén-szállítóvezetékek az alábbiak: A Kápolnásnyék–Mezőszentgyörgy–Pécs gázvezeték a vizsgálati terület északnyugati peremén fut ÉK–DNy-i irányba. A területre annak északnyugati- és nyugati sarkán lép be, két rövidebb szakaszon. A vezeték átmérőjéről és nyomásáról nincs információnk. A vezeték lefutását a mellékelt térképen mutatjuk be. A Százhalombatta–Hetes–Berzence–országhatár–(Horvátország) gázvezeték vizsgálati terület déli–délkeleti határa mellett fut, KÉK–NyDNy-i irányban. Pontos nyomvonaláról. ill. a vezeték átmérőjéről és nyomásáról nincsenek információink. A térképen nem ábrázoltuk. A Kaposvár–Lengyeltóti vezeték Fonyódtól délre, Lengyeltótiból indul. DDK-i irányban halad, a vizsgálati terület nyugati sarkát 2 km-re, délnyugati sarkát pedig 8 km-re közelíti meg. A vezeték Kaposvár északi határánál ér véget. A nagynyomású gázvezetékek (25 bar) közül a Fadd–Tengelic–Kajdacs–Szakadát– Diósberény vezeték hozzávetőlegesen kelet–nyugati irányú. Faddtól indul, és a vizsgálati terület keleti határától mintegy 12 km-re, Diósberénynél ér véget. Pontos nyomvonaláról nincsenek információink. A térképen nem ábrázoltuk. A Cece–Simontornya–Tamási–Koppányszántó vezeték ÉK–DNy-i irányban fut. Simontornyánál lép be a vizsgálati területre, áthalad a terület déli részének közepén, ahol Koppányszántónál végződik. Pontos nyomvonaláról nincsenek információink. A térképen nem ábrázoltuk. A Bonyhád–Györe–Kocsola vezeték délkeleti irányból, Bonyhád felől érkezik. Döbrököznél lépi át a terület féli határát, és halad a terület déli részének közepe felé, ahol Kocsolánál végződik. Pontos nyomvonaláról nincsenek információink. A térképen nem ábrázoltuk.

132


2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400*1018 Jt, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (50. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A század első évtizedében évente átlagosan 4×109 t kőolajat és 5×1012 m3 földgázt kell kitermelni, míg a század közepére 2,8×109 t kőolaj és 8×1012 m3 földgáz felszínre hozása a kívánatos. A jelen évszázadban 250260×109 t kőolaj és 500550×1012 m3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) (51. ábra). 1800 1600

Energia, 10E+18 J

1400 1200 1000 800 600

hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa

400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 50. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

133


50

kőolaj

100

Kőolajtermelés, 10E+9 t

80

30

60

20

40

10

20

0

Földgáztermelés, 10E+12 m3

földgáz

40

0 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100

51. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg évente 9–10 Md m3 körül van, az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatva. Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, a megvalósítás fázisában levő Déli áramlat és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén-készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2010-ben a hazai kőolajtermelés 0,7 M t, a földgáztermelés 3,1 Mrd m3 volt (MBFH 2011). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 23 millió tonna kőolaj és 74 milliárd m3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatási–termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 98 millió tonna, földgázra 228 milliárd m3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 30004000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerek134

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (ipari készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). Az Igal vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 0,7 M t kőolaj és mintegy 2,3 Md m3 földgáz. A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU–15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008–2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az 1985–87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (52. ábra).

135


52. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok)

A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011. (X.14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14 %-os import csökkenés az „Atom+Szén+Zöld” energiamix alkalmazásával érhető el (53. ábra).

53. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint. Forrás REKK.

136

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m3 körül mozgott a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (54. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz.

54. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok)

137


2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10000–11500 kcal/kg (41870–48150 kJ/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, kitermelést és feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937-ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai– geofizikai kutatások eredményeként a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80 %, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. Az Igal vizsgálati területre eső kőolaj és földgáz készletek termelésbe állításával az import–export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország –10°C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m3 származik hazai termelésből és 47,5 M m3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell az országba érkeznie, –10°C esetén körülbelül napi 32,5 M m3 (http://www.mol.hu/gazkerdes/szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban

138

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás–termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati–feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. Az Igal vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgáz importra, illetve a hazai készletekre (55. ábra).

55. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között

139


2.7. A terhelés várható időtartama 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás–termelés–rekultiváció időtartama általában 20–40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. §-a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés – településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő – teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a 140

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kutatófúrások helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogén-vagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10–50%-a, a földgáz esetében 40–80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet 141

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20–30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1–3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. 142

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36. §. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

143


2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén első sorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során – az ipari gyakorlatban – azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (44. táblázat). 44. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont

Helyszín

1961

Nagyhegyes

1963

Üllés

1965

Szank

1968. december

Algyő

1979. február

Zsana

1981. december

Algyő

1982. augusztus

Szeghalom

1982. október

Algyő

1983. január, február

Hajdúszoboszló- Nagyhegyes

1983. március

Battonya

1984. június

Balatonmagyaród-Zalakomár

1985. április

Biharkeresztes

1985. május

Füzesgyarmat

1985. december

Fábiánsebestyén

1986. június

Balatonmagyaród

1987. január

Füzesgyarmat

1998. november

Nagylengyel

Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. 144

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: — a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; — a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozás előnyeit és a kút beindulás kitöréssé fajulhat, amikor a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H2S (kénhidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak.

145

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető „földalatti kitörés” alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (56. ábra). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK, 1991). Fúrás és ki-beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja.

56. ábra. Gázkitörés (1950-es évek)

A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal.

146

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: — a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók — tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen) — a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell — tilos a tartályok túltöltése — a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére — meg kell akadályozni a sav kifröccsenését — a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz — kerüljük a savgőz belélegzését — védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező — légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre — a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén — egyes esetekben H2S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet.

147


3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Az Igal koncessziós területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, – külön jogszabályban felsorolt –, légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségizónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. 148

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogéndioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó részletes területi immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak a légszennyezőforrások (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése és a rendelkezésre álló RIV adatok alapján lehet megtenni. Az igali vizsgálati területnek és térségének manuális mérőállomásait, valamint Kaposvár légszennyezettségi zónáját és Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zónáját ábrázoló térképet az 57. ábra mutatja be. Az ábra alapján megállapítható, hogy az igali vizsgálati terület délnyugati sarkától 4 km-re található Kaposvár és környékének légszennyezettségi zónája. A vizsgálati területtől keleti irányban mintegy 16 km-re kezdődik Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zónája.

149


57. ábra. Az igali vizsgálati terület térségében található kaposvári légszennyezettségi zóna, valamint Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna (a közigazgatási területek határai alapján), és a térségben levő manuális mérőhálózat állomásai

A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül Kaposvár és környéke a 11. kijelölt városok, Dunaújváros az 5. légszennyezettségi zónába van sorolva. Maga a vizsgálati terület a 10. „az ország többi területe” zónába tartozik. Mivel Dunaújváros és környéke légszennyezettsége — az uralkodó széljárást figyelembe véve — a vizsgálati terület levegőminőségét nem befolyásolja, ezért a dunújvárosi levegőszennyezettségi adatokat nem ismertetjük. A vizsgálati területnek és térségének légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként alább (45. táblázat, 46. táblázat) foglaltuk össze: 45. táblázat. Az igali vizsgálati terület (az ország többi területe) valamint Kaposvár és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Légszennyezettségi zóna

11. 10.

150

Kaposvár Az ország többi területe

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint kénnitrogénszéndioxid dioxid monoxid

E F

E F

E F

szilárd (PM10)

E E

benzol

F F

Talajközeli ózon

O–I O–I

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 46. táblázat. Az igali vizsgálati terület (az ország többi területe) valamint Kaposvár és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

11. Kaposvár 10. Az ország többi területe

PM10 PM10 arzén (As) kadmium (Cd)

D F

E F

PM10 nikkel (Ni)

PM10 ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

F F

F F

D D

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy az igali vizsgálati területen és annak térségében: A kéndioxid (SO2), nitrogéndioxid (NO2)és szénmonoxid (CO) koncentrációja a Kaposvár és térségének zónájában a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A PM (10 μm alatti részecske) koncentrációja a vizsgálati területen és Kaposvár és térségének zónájában a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). Az egyéb szennyező anyagok közül Kaposvár és térségének zónájában a PM10-ben mért arzén (As) koncentrációja a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a PM10-ben mért kadmium (Cd) koncentrációja a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A PM10-ben mért benz(a)- pirén (BaP) koncentrációja mind a vizsgálati területen, mind Kaposvár és térségének zónájában a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében – a törvényben meghatározottnak megfelelően – az O–I kategóriába lett sorolva. Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM–EüM– FVM együttes rendeletben es módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. Az igali vizsgálati terület településeinek légszennyezettségét a manuális mérőhálózat méri. Az (LRK) adatai alapján Fejér, Somogy és Tolna megyében összesen 12 (manuális) RIV mérőállomás működik. Ebből az igali vizsgálati terület közvetlen térségében 5 db üzemel, Balatonföldváron, Dombóváron, Fonyódon, Kaposváron és Siófokon. A vizsgálati terület belsejében, Tamásiban található a 6. RIV mérőállomás. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. A vizsgálati területen és térségében automata mérőhálózathoz tartozó mérőállomás nem üzemel. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2012 és 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be.(47. táblázat és 48. táblázat).

151

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 47. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

kiváló (1)

–*

–

kiváló (1)

jó (2)

–

–

jó (2)

kiváló (1)

–

–

kiváló (1)

jó (2)

–

–

jó (2)

Siófok

–

–

kiváló (1)

kiváló (1)

Tamási

–

–

jó (2)

jó (2)

Balatonföldvár. Dombóvár Fonyód Kaposvár

48. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Balatonföldvár. Dombóvár

NO2

SO2

ülepedő por

jó (2)

–

–

Összesített index

jó (2)

jó (2)

–

–

jó (2)

kiváló (1)

–

–

kiváló (1)

jó (2)

–

–

jó (2)

Siófok

–

–

kiváló (1)

kiváló (1)

Tamási

–

–

jó (2)

jó (2)

Fonyód Kaposvár

A táblázatban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: — Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a alattiak — Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közöttiek — Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közöttiek * – : nem mérik az adott komponenst

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az igali vizsgálati terület és térsége levegőjének minősége a mért gáz halmazállapotú komponensek (kén-dioxid, nitrogénoxid, formaldehid, benz(a)pirén) tekintetében jónak mondható, az 1-es (kiváló) minőségi osztályba sorolható. A kisméretű részecske (PM10) és az ülepedő por tekintetében már nem ilyen kedvező a helyzet. Az ülepedő por esetében a levegő általában a jó minőségi osztályba sorolható. A legnagyobb gondot a PM10 okozza. A közlekedésből származó levegő terhelés a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz kiépítése még nem történt meg. A térség a légszennyezettség, valamint a közlekedésből származó zajhatások tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik. A nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét a gépjárművekből származó kibocsátások azonban növelik, míg a rurális térségekben a mezőgazdasági eredetű porterhelés mutat időszakosan magas értéket. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedése elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep-előkészítések, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelem biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által 152

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezet zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 10/2009. (VII. 30.) KvVM–EüM együttes rendelet által módosított 27/2008. (XII.3.) KvVM–EüM együttes rendelet az irányadó. 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a koncessziós területet érintő sekély porózus víztestek közül három víztest (sp.1.6.1, sp.1.7.1 és sp.1.8.1) minőségi állapota gyenge minősítésű diffúz nitrátterhelés miatt. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell.

153

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (0–1000 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó, folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Ár- vagy belvízveszélyes területen az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is, melyek állapota többnyire gyenge, vagy bizonytalan, illetve ritkábban mérsékelt. A vízfolyás víztestek többségénél az ökológiai minősítés bizonytalan, illetve gyenge, az állóvíz víztestek esetében pedig adathiány miatt nincs állapotértékelés. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz–víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a 154

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet irányadó. 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával – bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével – még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: — a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: — a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot – különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében – teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. §–41. §, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16–21. §, a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8–13. § tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. 155

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben mindenképpen hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1. § (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. A országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. A Győr koncesszióra javasolt területen nincs nemzeti park. Az országos ökológiai hálózat övezethez tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet ”ex lege” védett területre. „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. § [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. § [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyek esetében ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A 156

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura2000-es területek nagy része pedig Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § (2) pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. § (1) pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz. 3.1.10. Tájvédelem A beruházás, ill. a kialakítandó épületek tájképi hatásterülete a terepviszonyok, tájelemek alapján különböző irányokból, a távolság függvényében becsülendő, a terület mérete jelentős részben a létesítmény végleges kialakításától, környezetrendezésétől, tájba illesztésétől függ. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. 3.1.7. A termőföld védelme A termőföldet érintő tevékenységek szabályozásával alapvetően a 2007/CXXIX., a termőföld védelméről szóló törvény (továbbiakban: Tvt.) foglalkozik, a beruházás tervezési és megvalósítási stádiumában elsősorban ennek előírásait kell követni. A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe

157

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). Ebben az esetben a tényleges munkálatok megkezdése előtt a területileg illetékes körzeti földhivataltól állásfoglalást, más célú hasznosítás esetén hasznosítási engedélyt kell kérni. A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, 158

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. A kulturális örökség ingatlan ingatlan elemei két csoportra bonthatók a régészeti öröksé (régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek, régészeti emlékek) és a műemléki értékek (műemléki védettség alatt álló építmények, kertek, műemléki környezetek, temetők és temetkezési emlékhelyek). Ugyancsak a Kötv. rendelkezik az emlékhelyek (nemzeti, történelmi és kiemelt nemzeti emlékhelyek) védelméről. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területekkel kapcsolatban a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény az, amely a világörökségi, világörökségi várományos helyszínek és azok védőövezetének használatát szabályozza. Világörökségi vagy világörökség várományos területté cask kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható. A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket, a kormányrendeletben meghatározott esetekben, el kell kerülni. (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le. Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során általában a Kötv 20/A. §-a szerinti előzetes régészeti dokumentációra, vagy ennek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmányra van szükség). Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről az illetékes örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni ajánlott. Az egyedi engedélyezési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/2006. (XII. 20.) kormányrendelet 2. melléklet 11. pontja alapján a területileg illetékes Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként kell bevonni. Nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében, ha régészeti tanulmány még nem készült, a Kötv. 20/A. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kr.) 2. § (1) pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. §-a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság határozza meg a Kr. 30. §-a figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, vagy régészeti lelet kerül elő a kivitelezés során a Kötv 24. §-a értelmében ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. 159

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Kr. 13. § (2) bekezdése alapján lehetősége van a beruházónak előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni az illetékes járási Építésügyi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivataltól régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet illetően. Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödör-mentes fúrási technológia alkalmazása. A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait a 49. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet), alapján. 49. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok az Igal vizsgálati területen (I–II. kategória) FEJÉR MEGYE I. KATEGÓRIA Településrész

Dég Dég Enying

Törzsszám

1677 10462 1696

Utca, házszám

Hunyadi J. u. 11. Külterület Kossuth u. Szabadság tér

Megnevezés

Volt Festetics-kastély és parkja Hollandi ház R. k. templom

SOMOGY MEGYE I. KATEGÓRIA Településrész

Andocs Andocs Tab

Törzsszám

4614 4615 4638

Utca, házszám

Szabadság tér 6. Szabadság tér 6. Ságvári u. 6.

Megnevezés

R. k., volt ferences templom R. k. plébánia és általános iskola R. k. plébániatemplom

TOLNA MEGYE I. KATEGÓRIA Településrész

Ozora Simontornya Simontornya Simontornya

Törzsszám

4246 4258 4259 4261

Utca, házszám

Várhegy u. Szt. István u. Szt. István u. 4. Vár tér 10.

Megnevezés

Ozorai Pipo vára, gótikus R. k. templom, barokk Ferences Rendház, barokk Vár, reneszánsz

FEJÉR MEGYE II. KATEGÓRIA Településrész

Enying Káloz-Külterület

Törzsszám

1697 1680

Utca, házszám

Megnevezés

Szabadság tér 16. Belmajor

Volt Batthyány-kastély és parkja Volt Zichy-kastély és parkja

Utca, házszám Árpád u. Fő u. 39. Kossuth u. Ady E. u. 15. Temető Zichy Mihály u. 20.

Megnevezés R. k. templom Volt Kacskovics-kastély R. k. templom Volt Zichy-kastély R. k. kápolna Zichy Mihály Emlékmúzeum, volt Zichy-kúria

SOMOGY MEGYE II. KATEGÓRIA Településrész Ádánd Gyugy Kisgyalán Nágocs Teleki Zala

Törzsszám 4559 9460 4476 4630 4602 4642

TOLNA MEGYE II. KATEGÓRIA Településrész

Iregszemcse Ozora

Törzsszám

4234 10204

Utca, házszám

Iregpuszta Bartók B. u. 10. Kula puszta

Megnevezés

Viczay-kastély Esterházy-méntelep

A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezi. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és 160

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott Tolna megyei, valamint 2008ban kiadott Fejér megyei műemlékjegyzékben szereplő műemlékek listája, és a Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatósága által kiadott „Somogy megye műemlékjegyzéke” 2007-es revíziójában szereplő műemlékek listáját (a megyei I. és II. örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumok nélkül) az 50. táblázat közli. A Tolna megyei adatokat a Tolna Megyei Kormányhivatal, Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. 50. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája FEJÉR MEGYE műemlékjegyzék Településrész

Dég Dég Dég Dég Dég Dég Enying Igar Káloz Káloz Káloz Káloz Mezőkomárom Mezőkomárom Szabadhídvég

Törzsszám

11157 9531 9529 9530 1678 9726 1698 1679 1681 9704 9705 8907 8468 1682 1690

Utca, házszám

Hunyadi János u. 11. Szabadság tér 12. Szabadság tér 14. Szabadság tér 14. Széchenyi u. 55. Széchenyi u. 56. Szabadság tér 2. Fő u. Szent István tér Szent István tér Szent István u. 6. Szent Vendel u. 13. Jókai u. 43. Petőfi u. József Attila u.

Megnevezés

Festetics-kastély történeti kertje Festetics-kúria és gazdatiszti ház Üvegház és dézsmapincék, klasszicista Borpince, késő barokk R. k. templom (Szent Anna) R. k. plébániaház, késő barokk Uradalmi épület, késő barokk Ref. templom, késő barokk R. k. templom (Mária mennybemenetele) Mária-oszlop, barokk 18. század közepe Kőkereszt, historizáló 18525 Szent Vendel-szobor 18. Lakóház, 19. század második fele R. k. templom (Szent Péter és Pál) Ref. templom, késő barokk

SOMOGY MEGYE műemlékjegyzék Településrész

Ádánd Andocs Andocs Andocs Andocs Andocs Balatonszabadi Balatonszabadi Balatonszabadi Siómaros Bábonymegyer Bábonymegyer Bálványos Bálványos Bálványos Bedegkér Büssü Büssü Gadács Gölle Gyugy Gyugy Igal Kapoly

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

4561 8718 8719 4614 4615 4616 4573 4571 4574

Kossuth u. 58. Petőfi u. 28. Petőfi u. 56. Szabadság tér 6. Szabadság tér 6. Szabadság tér 6. Vak Bottyán u. Vak Bottyán u. 135. Kossuth u. 74.

Ref. templom, klasszicizáló Népi lakóház és pince Népi lakóház és gazdasági épület R.k. volt ferences templom R.k. plébánia és általános iskola Szentháromság-szobor, barokk R.k. plébániaház, késő barokk Ref. templom, copf, 1794 Ref. templom, copf, 1801

10891 4617 9283 9284 4299 4618 4454 4455 1/2; 2, 45 4466 9876 9460 4470 4620

Dózsa György u. 39. Rudnay Gyula u. Kossuth u. Petőfi u. 34. Petőfi u. 58. Fő u. 129. Jókai u. 2/B Kossuth u. Fő u. hrsz: 1/1 Hősök tere hrsz: 5 Fő u. 39. Szent István u. 102. Szabadság u.

Ref. templom, 1784 Ev. templom, klasszicizáló R.k. templom, barokk Ref. templom, késő barokk Lakóház, népi, 19.sz. R.k. templom, barokk, 1754 Ref. templom, barokk, 1788. R.k. kápolna, barokk, 1764 Evangélikus templom R.k. templom, barokk, 1755 R.k. templom, szentély és hajó román Volt Kacskovics-kastély, klasszicista R.k. templom, gótikus, 15. sz. Ref. templom, klasszicista

161

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Településrész

Kapoly Karád Karád Karád Karád Kazsok Kánya Kisgyalán Kisgyalán Gázlópuszta Kötcse Kötcse Kötcse Kötcse Látrány Látrány Magyaratád Magyaratád Nagyberény Nagyberény Nagyberény Nagyberény Nagyberény Nagycsepely Nagycsepely Nágocs Nágocs Nágocs Nágocs Nágocs Pusztaszemes Somogyegres Somogydöröcske Somogyszil Somogytúr Szorosad Szőlősgyörök Tab Tab Teleki Tengőd Tengőd Tengőd Torvaj Törökkoppány Törökkoppány (Külterület) Zala Zala Zics

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

4621 8935 10890 4622 4623 10932 4624 4476 9135

Szabadság u. 59. Attila u. 12. Kossuth Lajos u. 2. Kossuth u. 1. Szent László tér 1. Petőfi Sándor u. 39. Kossuth u. 152. Kossuth u. hrsz: 042

R.k. templom, barokk, 1777 Lakóház, népi, 19. sz. második fele. Iskola-épület, 18. sz. vége Ruhaüzem, egykori községháza R.k. templom, barokk Ref. templom, barokk, 1732. R.k. templom, késő barokk R.k. templom, klasszicista, 1807 Volt Festetics-kastély, eklektikus

9896 4593 9879 9904 4432 4435 4478 4479 10407 4626 4628 4627 4629 10205 4594 10729 4630 10198 4632 4631 9559 4635 4634 4492 4439 4636 4447 4637 4638 4602 8462 10825 4639 4640 4641 9050

Magyar u. 46. Templom u. 6. Vásártéri u. 7. Vásártéri u. 22. Kossuth tér 3. Vörös Hadsereg u. 12. Hősök tere 6. Szent István u. Fő u. 11. Kossuth utca Úttörő u. 2. Úttörő u. 4. Úttörő u. 4 Petőfi u. 5. Petőfi u. 42. Ady Endre u. Ady Endre u. 15. Dózsa György u. Hősök tere Hősök tere 14. Kossuth u. 61. Kossuth u. 20. Keleti u. 45. Szabadság u. Árpád u. 22. Szőlőhegy, hrsz: 1 Szabadság u. 46. Kossuth u. 107. Ságvári u. 6. hrsz: 23 vagy; 023 Kossuth u. 187. Petőfi u. 22. Petőfi u. 137. Kossuth u. Szabadság tér hrsz: 0211

9937 4642 4643

Zichy Mihály u. 13. Zichy Mihály u. 20. Dózsa György u. 12.

volt Bíró-kúria, barokk, 18. sz. Ev. templom, késő barokk Volt Csepinszky-kúria, barokk Volt Antall-kúria, barokk Ref. templom, késő barokk R.k. templom, késő barokk Ref. templom, klasszicista, 1845. Nepomuki Szt. János-szobor, 1794 Lakóház, népi Ref. templom, barokk R.k. plébániaház, késő barokk R.k. templom, barokk Nepomuki Szt. János-szobor Lakóház és istálló, népi Ref. templom, középkori Kiskastély és malom, 18-19. sz. Zichy-kastély, barokk, 1714 Ref. templom, eklektikus, Nepomuki Szt. János-szobor R.k. templom, barokk, 1757 Magtár, 1879 R.k. templom, késő barokk, 1781. Ev. templom, klasszicizáló R.k. templom, gótikus eredetű. Kunffy Lajos emlékmúzeum R.k. harangláb, 1819 volt Jankovich-kastély, klasszicista volt Welsersheimb-kastély R.k. plébániatemplom, barokk R.k. kápolna, szentélye román Lakóház, népi. Lakóház, népi, 19. sz. második fele. R.k. templom, barokk R.k. templom, középkori eredetű, barokk, R.k. templom, szentélye gótikus Török kút a somogyi erdőgazdaság területén. 17-19. sz R.k. templom, barokk volt Zichy-kúria, romantikus R.k. templom, késő barokk, 1786.

TOLNA MEGYE műemlékjegyzéke (a Tolna Megyei Kormányhivatal, Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala adatszolgáltatása alapján) Településrész Döbrököz Felsőnyék Felsőnyék Felsőnyék Értény Iregszemcse Iregszemcse Iregszemcse

162

Törzsszám 4138 4231 8727 4230 4229 4236 4235 4234

Utca, házszám hrsz.: 1556 hrsz.: 9 Kossuth u. 38. Kossuth u. 73. Béke tér Petőfi Sándor u. Petőfi Sándor u. 2. Bartók Béla u.10.

Megnevezés Várrom, 14. század R. k. templom, historizáló R. k. plébániaház, barokk Ref. templom, copf R. k. templom (Szent Márton), barokk R. k. templom (Kisboldogasszony), barokk Kálvária-kápolna, gótikus Viczy- (Kornfeld) -kastély (Göllesz Viktor Gyógypedagógiai Intézet

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Településrész Kocsola Koppányszántó Magyarkeszi Nagykónyi Nagyszokoly Ozora Ozora Ozora Ozora Ozora Ozora Ozora Ozora Ozora Pári Simontornya Simontornya Simontornya Szakcs Szakcs Tamási Tamási Tamási-külterület Tamási Tolnanémedi Várong

Törzsszám 4142 11356 4239 4242 4244 4245 10204 10204 10204 10204 10204 4246 10204 10204 4247 4259 4258 4260 4147 4146 4264 4265 9045 4266 4267 4148

Utca, házszám hrsz.: 196/2 Hősök tere 13. Város u. Deák Ferenc u. 330. Szabadság tér Kulapuszta Kulapuszta Kulapuszta Kulapuszta Várhegy utca Kulapuszta Kulapuszta Pári, Nagy u. Simontornya Simontornya Vár tér Öreghegy Petőfi Sándor tér hrsz.: 1590 Szabadság u. Cseringát Hársfa u. 9/a Fő u. 11. Fő u.

Megnevezés R. k. templom (Szent Anna), barokk Római katolikus templom R. k. templom (Szent Mihály), barokk R. k. templom, barokk R. k. templom (Szent György), barokk R. k. templom, barokk cselédsor Kastély lóistálló magtár melléképületek Ozorai Pipo vára tehénistálló v. Esterházy méntelep épületegyüttese R. k. templom (Szent Mihály) 4259 4258 Szentháromság-oszlop, copf Pince-présház, 1800 körül R. k. templom, barokk R. k. Rozália-kápolna, barokk R. k. templom (Nagyboldogasszony) Vízimalom v. Eszterházy vadászkastély Ref. templom, klasszicista R. k. templom

Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A térségben világörökség vagy világörökségi-várományosi terület nincs. Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott ex lege védelemben részesülnek a Kötv. 11. §-0 alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír (Kötv. 13. § (4). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. szerint ex lege védettek. Az igali vizsgálati területen hét földvárat, és három kunhalmot vettek nyilvántartásba. A földvárak és kunhalmok helyét az 1. mellékleten mutatjuk be. A vizsgálati területen található, Tolna megyei védett régészeti lelőhelyeket az 51. táblázat mutatja be:

163

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 51. táblázat. A Tolna megyei védett régészeti lelőhelyek (a Tolna Megyei Kormányhivatal, Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala adatszolgáltatása alapján) település

régészeti lelőhely azonosítója

régészeti lelőhely neve

Dalmand

23075

Sánc

Dalmand Szakcs

23024

Felsőleperd

Döbrököz

21276

Vár

Kapospula Nak

42611

Alsóhetény-puszta

Kapospula

30407

Alsóhetény-puszta

lelőhely védettségi fokozata Fokozottan védett, területi jelentőségű Fokozottan védett, országos jelentőségű Kiemelten védett, országos jelentőségű Kiemelten védett, országos jelentőségű Kiemelten védett, országos jelentőségű

korszak

lelőhely jellege

középkor

település, templom, sánc

római, középkor

település,épületek

középkor

várrom

római

település

római, középkor

erődítés,település, temető

3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A 7.§ a következőképpen rendelkezik: „ (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: — gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak (jelen esetben Felügyelőségünk) is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során.

164


3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A szénhidrogén-bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. Az Igal koncessziós területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített „Műszaki Üzemi Terv”-ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térségspecifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek. 3.2.1. Hatások a rezervoárokban Az Igal vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjai több szintben fordul(hat)nak elő: az aljzati (metamorf, karbonátos) képződmények felső, repedezett, mállott, illetve karsztosodott, másodlagos porozitással rendelkező zónái, az aljzat és a rátelepülő fedő érintkezési zónája, miocén korú törmelékes–karbonátos fáciesű közetek, homokkövek. A rétegek földgázt, illetve kőolajat tárol(hat)nak. Az eddig mért adatok alapján a rezervoárok a területen nem túlnyomásosak. A kvarter korú összletben tárolt vizek uralkodóan 600–770 mg/l összes oldottanyagtartalommal (TDS) rendelkeznek és jellemzően CaMgHCO3-os, illetve ritkábban CaMgNaHCO3-os, kémiai jellegűek, melyhez esetenként enyhén megemelkedett szulfáttartalom is társulhat. A víztartóban intenzív áramlások zajlanak. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek döntően 500–1200 mg/l TDS-űek, mely csak ritkán emelkedik 1200 mg/l felé. Az itt tárolt vizek jellemzően CaMgHCO3-os kémiai jellegűek, azonban a peremek felől a koncessziós terület középső részén, ÉK–DNy-i irányban húzódó medence irányában fokozatosan emelkedik a nátrium részaránya és megjelennek a CaMgNaHCO3-os, majd a NaCaMgHCO3-os, NaHCO3-os vizek is. Az alacsony sótartalmú vizek (kb. <1200 mg/l) a kvarter korú és a felső-pannóniai (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzívebb áramlási rendszer meglétére utalnak. A prepannóniai miocén korú porózus képződményekben és karbonátokban tárolt vizek erősen változó (1480–24 880 mg/l) összes oldottanyag-tartalmúak és jellemzően NaHCO3-os, 165

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, ritkábban (alacsonyabb TDS-sel társulva) CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os kémiai jellegűek. A magas(abb), általában 3000–4000 mg/l feletti összes oldottanyag-tartalmmal rendelkező vizei elzártabb víztartókból származnak (elsősorban Mezőcsokonya térségében). Az alacsony sótartalmak a Dunántúli Formációcsoport homokkőtesteinek valamivel jobb térbeli kapcsolatára utalnak. Az triász korú aljzati képződményekből (Közép-dunántúli egység) a vizsgálati területen belül egy adat áll rendelkezésre: Igalnál a triász korú karbonát 4540 mg/l összes oldottanyagtartalmú és NaClHCO3-os kémiai jellegű vizet tárol, mely a víztartó elzártabb jellegét valószínűsíti. Siófoknál szintén egy minta származik a metamorf aljzatból. Itt 1940 mg/l TDS és CaMgHCO3Cl-os kémiai jelleg figyelhető meg enyhén megemelkedő szulfát-tartalommal. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogén-kutatás után várható termelések hatására akár nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogén-kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Az erre vonatkozó jogi szabályozás, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről” 11. §-a a következő idevágó részeket tartalmazza: „11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok – beleértve a szén-dioxidot is – továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető: a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,” továbbá „(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek – különösen a felszín alatti vizek – mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv intézkedési programjába”. Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra 166

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány is, hogy előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó vízvisszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai korú, illetve pannóniainál idősebb korú miocén hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztestet érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében a vonatkozó Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervbe is be kell majd illeszteni. A vizsgálati területet érintő felszín alatti víztestek minőségi szempontból többnyire jó minősítéssel rendelkeznek, ugyanakkor a sp.1.6.1, sp.1.7.1, sp.1.8.1 jelű víztestek (diffúz nitrátszennyezés következtében) gyenge minősítéssel rendelkeznek. A víztestek mennyiségi állapota szintén többnyire jó, gyenge besorolásúak a sp.1.8.1 és a kt.1.6 víztestek. Fentebbiek következtében a tervezett tevékenység során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, illetve a minőségi jó állapotot a VGT célkitűzései alapján 2027 utánra el kell érni. 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagy mélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, – a termelő és a visszasajtoló kutak, – aktív szereplői a szénhidrogén-rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. Ugyan a területen található késő-pannóniai rétegek, rezervoárok hidrosztatikus nyomásállapotúak, azonban a kutatófúrások rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál)víztartókba bejuthat a mélyebb rétegek jelentősen eltérő sótartalmú és szénhidrogéntartalmú, (vagy más szervesanyag-tartalmú) nyomelem-tartalmú vize. A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis található. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő legtöbb víztest mennyiségi állapota jónak tekinthető, de egyes részein gyenge mennyiségi állapotú víztestek 167

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet találhatóak. Ilyenek a sp.1.8.1 Sárvíz, Sió-vízgyűjtő, illetve a kt.1.6 Szabadbattyáni termálkarszt vízteste, melyek állapota nem romolhat a tevékenységek hatására. A Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben megfogalmazott célkitűzések szerint a jó mennyiségi állapotot 2015-re, illetve 2021-re el is kell érni. Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai), illetve késő-triász karsztos termálvíztartókra, melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben. Az Igal koncessziós területen elsősorban a korábbi szénhidrogén-kutatások és -termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával. A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A koncessziós tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 74, 5 km-es környezetében további 77 üzemelő ivóvízbázis található, ezek közül 20/21 sérülékeny, 25/40 bizonytalan és 30/32 nem sérülékeny. Befejezett diagnosztikával 8, illetve 7 üzemelő vízbázis rendelkezik, illetve 7 befejezett sérülékeny vízbázis diagnosztika készült, további 12 folyamatban van. A területen az Attala Vm vízbázisa jelentősen veszélyeztetett, míg a Bedegkér, Igal, Ráksi vízbázisok közepesen veszélyeztetettek a belterület és mezőgazdasági területek arányának következtében. Ezen felül a területen 6, 5 km-es környezetében 7 ásványvízkút található. A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a Korm. rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése belső védőövezeten tilos, külső védőövezeten, valamint a felszín alatti vízbázisok további védőövezetein ugyancsak a korábban ismertetett előírásoknak megfelelően kell eljárni. 3.2.3. Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál „üzemmód”ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő-létesítmények és kiszolgáló-berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell készülni. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogén168

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak. Arra az eseményre, amelyet az Igal térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt „Műszaki Üzemi Terv”-ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl. fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy haváriatervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket. Figyelemmel kell lenni a vizsgálati területen és környezetében felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgálóegységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997. (vízbázisvédelmi) Korm. rendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően. 3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások A terület nem érintkezik, és nem esik országhatár közelébe, határon átterjedő hatásokkal nem kell számolni.

169


3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása).

3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (NeKI) Az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) értelmében a természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen; vagyis a természetvédelmi célokkal ellentétesen nem lehet egy terület jellegét és állapotát megváltoztatni. Ezzel összhangban, a tevékenység tervezésekor tekintettel kell lenni az adott terület védelmi szintjére is. Mivel a tevékenység várhatóan bizonyos mértékben hat a környezetére, a tevékenységet mindenképpen úgy kell tervezni, hogy az, a terület jellegében, használatában nem okoz változást, illetve nem zavarja, vagy károsítja a terület élőhelyeit, az ott élő természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 jelölő fajokat. A kutatáshoz és bányászati termeléshez kötődő tevékenységek esetenként jelentős zavarokat okozhatnak. Kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre. A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 2000 területek érzékenyebbnek tekinthetők. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékek és Natura 2000 jelölő fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú tavú túlélésére. Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken ex lege védelem alatt álló értékek, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során. A területen található vízfolyások és vízgyűjtő-területeik, valamint a felszín alatti vízbázisok vízminőség-védelmi szempontjából fontosak, ezek a területek bányászati célú kutatás szempontjából sérülékenynek tekintendők. Az Igal CH vizsgálati területen (2300 km2) és 5 km környezetében tizenkét Natura 2000 terület, valamint négy országos és helyi jelentőségű védett természeti terület található. A kutatási területen emellett két nemzetközi jelentőségű vizes élőhely (Ramsari terület) található. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi

170

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány oltalom alatt álló értékek és Natura 2000 jelölő fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek listáját az 1.1.4-es fejezet, illetve a 4. függelék tartalmazza. A kutatás, illetve a bányanyitás során többek között a következő hatásokkal, veszélyeztető tényezőkkel kell számolni: — vonalas létesítmények és új közüzemi vonalas berendezések megjelenése; — emberi jelenlét és zavarás; — környezetszennyezés, -terhelés (zaj-, por-, rezgésszennyezés, pontszerű és diffúz levegő-, talaj- és vízszennyezés, vízminőség romlás); — hidrológiai viszonyok módosítása; — élőhelyek átalakulása, feldarabolódása, zavarása, károsodása, megszűnése; — szukcessziós folyamatok megzavarása; — fajok zavarása, elvándorlása; populációk megváltozása, elszegényesedése; — pionír és inváziós fajok megjelenése; — negatív tájképi hatások. A hatások eltérőek lehetnek a különböző munkafázisokban, a kutatási vagy a bányászati tevékenységek, illetve az utóhasználat alatt. Az élővilág szempontjából a bányászati tevékenység során fellépő hatások nagy része negatív és visszafordíthatatlan. A bányászat okozta környezeti hatások nagyságát és fajtáját meghatározzák a következő tényezők: — a kutatás, a feltárás és a bányanyitás módja; — alkalmazott kitermelés módja, ideje; a bányászott nyersanyag; — feldolgozási technológia; — meddőhányók, zagytározók, derítők kialakítása; — kapcsolódó infrastruktúra megjelenése (kiszolgáló létesítmények, bekötőutak, szállítószalagok, üzemek, tarolók); — az érintett terület nagysága; — az érintett terület természeti adottsága; — érintett terület érzékenysége, sérülékenysége; regenerálódó képessége; — különböző munkafázisok, tevékenységek (kutatás, feltárás, előkészítés, bányászat, lezárás, szüneteltetés stb.). A bányászat megkezdése során pedig másodlagos – nemcsak ökológiai, hanem – társadalmi és gazdasági folyamatokkal, hatásokkal is számolni kell, így például további megjelenő ipari, kereskedelmi fejlesztések megjelenésével. Ugyanakkor számolni kell, hogy az egyes hatások összeadódnak és egymásra is hatással lehetnek, így például az élőhelyek zavarása, károsodása visszahatással van a helyi állat- és növénypopulációkra is. Minden egyes kitermelő projektnek biztosítania kell azt, hogy ne okozzon kárt vagy zavart azokon a területeken, amelyeken jelentős természeti értékekkel lehet számolni. A védett területekre, valamint az élőhelyekre vonatkozó hatásokat a hatásvizsgálatok készítése során kell részletezni. A kutatási, tervezési fázisban a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére a védett, értékes területeken a következő szempontokat érdemes figyelembe venni (CSŐSZI et al. 2014): — ha a területen előforduló természeti értékek indokolttá teszik, kutatást csak a vegetációs időszakon kívül javasolt engedélyezni; — szikes felszíneken, meredek térszíneken a felvonulást, a fúrásos és a geofizikai, geokémiai kutatásokat száraz vagy fagyos időben javasolt végezni; — felvonulást és szállítást lehetőleg a már meglévő utakon kell lebonyolítani; 171

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — mintavételezés nyomvonalainak kitűzését a növényzet lehető legkisebb sérelmével kell megoldani. A nyomvonalakat és mintavételi helyeket olyan módon kell megjelölni, hogy a jelölés a kutatás befejezése után eltávolítható legyen; — kutatóárkokat a kutatás befejezése után vissza kell temetni, felületüket el kell egyengetni; — természeti, táji értékek védelme érdekében a bányatelek-fektetés során védőpillért lehet kijelöltetni; — bányatelket úgy javasolt kijelölni, hogy a bányát megközelítő, rávezető út természeti, táji érték veszélyeztetése nélkül kialakítható legyen, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával; — tervezett bányatelek lehetőleg ne érintsen természeti területet, védett, illetve védelemre tervezett természeti területet, ex lege védett értéket, ökológiai hálózat magterületét, ökológiai és zöldfolyosót, Natura 2000 területet, azok védőterületét és egyedi tájértéket [Tvt. 6.§ (2), 20.§ (1)]; — a kutatási terület lehetőleg ne érintsen védelemre tervezett területeket se, illetve tájképi szempontból értékes területet; — bányatelek megállapítása során célszerű figyelembe venni a bányászati tevékenység várható tájképi hatásait, a talajvíz várható szintváltozásával érintett élőhelyek veszélyeztetettségét. Havária esetén, megfelelően összeállított havária-terv segítségével elkerülhetőek azok a szennyeződések, melyek felszíni vízfolyásokat, illetve más felszíni környezeti elemeket, ezáltal védett élőhelyeket is terhelhetnek.

172


Irodalom ALLIQUANDER, Ö. 1968: Rotary fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 15-28. Athanor Magyarország Kft. 2005: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az Athanor Magyarország Kft. 2005 évi tevékenységéről. Kutatási jelentés, Athanor Magyarország Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. BADICS B., VETŐ I. 2012: Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays. — Marine and Petroleum Geology 31, 53–69. BOROS Á., BREITNER D. 2011: Report on investigation of soil gas 222Rn activity concentration in Sárbogárd and Mecsek areas. Kutatási jelentés, Mining Support Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. BURNS G., KERESZTES CS., SZANYI B, LIEBLING R.D. 2002: Igal koncesszió. Szénhidrogén kutatási zárójelentés. (Törökkoppány 1. sz. fúrás). Kutatási jelentés, El Paso Magyarország Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. BURNS, G., KERESZTES, CS. 2002: Igal koncesszió. Szénhidrogén kutatási zárójelentés — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár, T.20506 CSEMEZ A. 1996: Tájtervezés–tájrendezés — A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyv-támogatási program keretében jelent meg CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A. 1998: The Mid-Hungarian line: a zone of repeated tectonic inversions — Tectonophysics, 297, pp. 51–71. CSONTOS, L., VÖRÖS, A. 2004: Mesozoic plate tectonic reconstruction of the Carpathian region — Paleogeography, Paleoclimatology, Paleoecology 210, pp.1–56. CSŐSZI M., BABUS F., DUHAY G. KELLNER SZ., KISS G. 2014: Tájvédelmi Kézikönyv. Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság, Budapest. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere — második, átdolgozott és bővített kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp.94–123, 436–503. El Paso Magyarország Kft. 2001: Igal Concession Törökkoppány-1 Final report. Kutatási jelentés, El Paso Magyarország Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. El Paso Magyarország Kft. 2002: Törökkoppány-1 kutatási zárójelentés kiegészítés. Igal koncesssziós kutatási terület. Kutatási jelentés, El Paso Magyarország Kft, Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. El Paso Magyarország Kft. 2004: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az El Paso Magyarország Kft. 2004 évi tevékenységéről. (Igal-II. kutatási terület). Kutatási jelentés, El Paso Magyarország Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. FITZPATRICK, J. 1991: Practical well controll – Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin FODOR, L., CSONTOS, L., BADA, G., GYÖRFI, I., BENKOVICS, L. 1999: Cenozoic tectonic evolution of the Pannonian basin system and neighbouring orogens: a new synthesis of paleostress data. In: Durand, B., Jolivet, L., Horváth, F. and Séranne, M. (eds.): The Mediterranean basins: Cenozoic extension within the Alpine orogen – Geol. Soc. London, Spec. Publ. 156, pp. 295–334. FÜLÖP, J., DANK, V. (1989): Magyarország földtani térképe a Kainozoikum elhagyásával, M=1: 500 000, MÁFI, Budapest GYALOG, L. (szerk.) 1996: A földtani térképek jelkucsa és a rétegtani egységek rövid leírása — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 187.

173

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet GYARMATI J. 2008: Inke vizsgálati terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, Blue Star ´95 Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe. — Magyarország Földtani Térképsorozata, Magyar Állami Földtani Intézet. Hévízkútkataszter: Magyarország hévízkútjai. VITUKI, Budapest. 2001 JUHÁSZ E. et al. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 1995. december 31-i állapotra. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet „Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis” c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. JUHÁSZ, GY. 1992: A pannóniai (s.l.) formációk térképezése az Alföldön: elterjedés, fácies és üledékes környezet, Földtani Közlöny 122, pp. 133-165 KERÉNYI A. 2007: Tájvédelem — Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, pp. 102–105. KILÉNYI É., KRÖLL A., OBERNAUER D., ŠEFARA J., STEINHAUSER P., SZABÓ Z., WASSERLY G. 1991: Pre-Terciary basement contour map of the Carpathian Basin beneath Austria, Czechoslovakia and Hungary. Geopysical Transactions 36/1–2 June 1991 pp 15–36 KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000. Geophysical Transactions 45. No. 2 pp. 99–104 KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es nyomtatott térkép. ELGI kiadvány KŐRÖSSY L. 1990: A Délkelet-Dunántúl kőolaj- és földgázkutatás földtani eredményei. — Általános Földtani Szemle 25, 3–53. KUTI L., SZENTPÉTERY I., VÁRALLYAY GY., LIEBE P., SIMONFFY Z., DÓCSNÉ BALOGH ZS. 2002: A „földtani közeg” és a felszín alatti vizek védelmének szakterületi koncepciója I– II., 43p. Kútkataszter: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. VITUKI LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 2010: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. (www.enpol2000.hu). MAGYAR, I., GEARY, D.H., MÜLLER, P., 1999: Paleogeographic evolution of the Late Miocene Lake Pannon in Central Europe: Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, v. 147, p. 151-167. MAGYARI D., TIHANYI G. 2008: Kitermelési műszaki üzemi terv Törökkoppány földgázmező művelésére "Igal" koncessziós terület 2006-2008. Kutatási jelentés, El Paso Magyarország Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. Magyarország személyszállítási vasúttérképe, 2006. Alappont Mérnöki– és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, 2006 MAROSI S. ÉS SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 107–139, 487–563. Marsi I., Szentpétery I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana — kézirat, OFGA, 25 p. MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, MBFH MFA: Magyarország Mélyfúrási Alapadatai MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI Mining Support Kft. 2012: Report on soil gas 222Rn activity concentration survey on the Sárbogárd II block. Kutatási jelentés, Mining Support Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár.

174

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MOLNÁR J., DÁVID GY., NAGY Z., SIPOS L.-NÉ, CZUCZI G., SZENTENDREI E., BAKSA B. 1998a: 34. sz. Mezőcsokonya környéki terület kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, MOL Rt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. MOLNÁR J., MITNYIK Z., DÁVID GY., MÓRINÉ NÉMETH I., CZUCZI G. 1998b: 62/A. sz. Sárbogárd, 62/B. sz. Mezőfalva és 63. sz. Csepel-Dél terület kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, MOL Rt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. MSZ 20381: 2009 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése MUSITZ B., WÓRUM G., LEMBERKOVICS V., BÍRÓ I., HORVÁTH F., KÁDI Z., KOROKNAI B., TÓTH T. 2012: Kutatási zárójelentés az Igal II kutatási területen elvégzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről, és azok eredményeiről. Kutatási jelentés, Pelsolaj Szénhidrogén Kutató és Termelő Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. MUSITZ, B., WÓRUM, G. 2013: Kutatási zárójelentés az Igal II. kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletekről, és azok eredményeiről — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár, T.22634 NEMESI L. VARGA G. MADARASI A. 2002: A Dunántúl tellurikus térképe (Telluric map of Transdanubia). Geophysical Transactions Vol. 43. No. 3–4. pp.169–204. PALOTAI M., CSONTOS L. 2010: Strike-slip reactivation of a Paleogene to Miocene fold and thrust belt along the central part of the Mid-Hungarian Shear Zone. — Geologica Carpathica 61, 6, pp. 483–493. ROYDEN H. L., HORVÁTH F. (eds.) 1988: The Pannonian Basin. A study in basin evolution. — AAPG Memoir 45, p. 394. SCHMOKER, J. W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated. — In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. (eds): The petroleum system - from source to trap. — AAPG Memoir 60, 323–326. SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, ESZES I.-NÉ, GELENCSÉR I., MITNYIK Z., PUSZTAI J., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., VARGÁNÉ FEKETE E. 2002: Zárójelentés a 62/A Sárbogárd, 62/B Mezőfalva és 63. Csepel-Dél kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés, MOL Rt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. SZABÓ L., CSIZMEG J. 2013: Kutatási zárójelentés a Mezőcsokonya kutatási területre. Kutatási jelentés, Magyar Horizont Energia Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. TARI G., HORVÁTH F. 2010: A Dunántúli-középhegység helyzete és eoalpi fejlődéstörténete a Keleti-Alpok takarós rendszerében: egy másfél évtizedes tektonikai modell időszerűsége — Földtani Közlöny, 140/4 pp. 483–510. TARI, G. 1994: Alpine tectonics of the Pannonian basin — PhD thesis, Rice University, Houston, Texas, 501 p. VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz — 2009, VKKI, MÁFI VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDÚ D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-NÉ, NAGY M.-NÉ, SZŰCS L. 1985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai 1935-1985. Kutatási jelentés, GEOS, Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. Winstar Magyarország Kft. 2008: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére a Winstar Magyarország Kft. 2007. évi tevékenységéről. Kutatási jelentés, Winstar Magyarország Kft., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár.

175


Internetes hivatkozások 2012.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2013. http://www.kvvm.hu/olm/docs/2012_RIV_ertekeles.pdf – 2013-06-17 2013.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2014. http://www.kvvm.hu/olm/docs/2013_RIV_ertekeles.pdf – 2013-06-17 A Magyar Villamosenergia–rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt. 2010. http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=3dd80445-53b8-4975-ad0502f1e425d1f6&groupId=10258 – 2014-06-15 A MAVIR ZRt. átviteli hálózati távvezetékei. MAVIR szakmai kiadványok. 2013. http://www.mavir.hu/documents/10258/107818/A_Mavir_ZRt_%C3%81tviteli_h%C3%A 1l%C3%B3zati_t%C3%A1vezet%C3%A9kei.pdf/4e2835b3-6fa5-4962-b9a3f9c4dd9417cc – 2014-06-15 A MAVIR ZRt. átviteli hálózati távvezetékei. MAVIR szakmai kiadványok. VER 2012. http://www.mavir.hu/documents/10258/107818/MAVIR_VER_adatok_2012_Final.pdf/50 ab23ef-deaa-4174-9fe2-8f5453dcbe3a – 2014-06-15 A Tolna Megyei Közgyűlés 20012. (II. 17.) közgyűlési határozata Tolna Megye Területrendezési Tervének módosításához. http://www.terport.hu/webfm_send/2778 – 2014-06-15 Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, p. 31, http://www.kormany.hu/download/c/6a/c0000/%C3%81CsT_02%0212.pdf CORINE 2009: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/ ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: http://kinga.elgi.hu Fejér megye közgyűlése 1/2009.(II. 13.) k. r. sz. rendelete Fejér megye Területrendezési tervéről. Székesfehérvár, 2009. http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesitervek/megyek/fejer-megye-teruletrendezesi-terve – 2014-06-15 Fejér megye Területfejlesztési Koncepciója. Egyeztetési anyag. Lechner Lajos Tudásközpont, Budapest 2013. http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/Fej%C3%A9r% 20Megye%20Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9si%20Koncepci%C3%B3ja_Egyeztet%C3 %A9si%20anyag.pdf – 2014-06-15 Fejér megye Területfejlesztési Koncepciója. Feltáró-értékelő vizsgálat. VÁTI Nonprofit Kft. Budapest, 2012. http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/Felt%C3%A1r %C3%B3-%C3%A9rt%C3%A9kel%C5%91%20Vizsg%C3%A1lat%20(nagy).pdf – 2014-06-15 Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf — 2014. január 22. Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2013. http://okir.kvvm.hu/lair/ 2013-06-17 Magyarország Műemlékjegyzéke. Fejér Megye. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest 2008. https://www.e-epites.hu/1127 – 2013-06-17 Magyarország Műemlékjegyzéke. Tolna Megye. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest 2006. https://www.e-epites.hu/1127 – 2013-06-17 176

Igal. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2014. december) http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzése 2011 – Regionális Gazdasági kutatóközpont. www.rekk.eu. Országos Területfejlesztési Koncepció 2013.(OTK) http://www.nfu.hu/doc/207 – 2014-06-15 Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag – 2014-06-15 Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya, 2013. http://www.terport.hu/webfm_send/4215 – 2013-06-17 Összefoglaló a 2007-2013 között a KözOP keretén belül megvalósuló vasúti fejlesztésekről. MÁV Zrt. http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=148b406fd33e0d – 2014-06-15 PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http://www.geo.u-szeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe Somogy megye műemlékjegyzéke. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság, 2001. (2007-es revízió). http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCAQFjA A&url=http%3A%2F%2Fwww.somogyportal.hu%2Fape%2Fdownload.php%3Fid%3D30 28&ei=11upU7jDOuGg4gTskICoAg&usg=AFQjCNG4ZP9989zyIbu4HM96CabqFIjnrg& sig2=Dy8r-LaAnAUsRuud-rwofg – 2013-06-17 Somogy megye területrendezési terv módosítása - Elfogadási fázis - környezeti értékelés. Környezetterv Kft. 2010. http://www.eepites.com/anyagok/terport/kornyezeti_ertekeles.zip – 2014-06-15 Somogy megye területrendezési terv módosítása - Javaslattevő fázis. Környezetterv Kft. 2010. http://www.e-epites.com/anyagok/terport/velemenyezesi_eljarasanak_eredmenye.zip – 2014-06-15 Somogy Megyei Területfejlesztési Koncepció. Helyzetfeltáró Munkarész. Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal, 2012. http://www.tolnamegye.hu/teruletfejleszes_2013/terfej_koncepcio_felmunkveg.pdf – 2014-06-15 TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/ Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója - Helyzetfeltáró munkarészek. Tolna Megyei Önkormányzat Hivatala. 2012. http://www.teruletfejlesztes.somogy.hu/SMFK-HE2.pdf – 2014-06-15 Tolna Megye Területrendezési Terv módosítása. Vizsgálat. Környezetterv Kft. 2011. http://www.tolnamegye.hu/dld/megyei_rendezesi_terv_2012/tolnam_trtmod_vizsg_20110 504_jo.pdf – 2014-06-15 Tolna Megye Területrendezési Terve. Elfogadási fázis. VÁTI, 2004. http://www.terport.hu/webfm_send/172 – 2014-06-15

177


II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) Kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI és NeKI intézményeket a Korm. rendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére, Igal szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a Korm. rendelet 4.§ (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg. A válaszadók a következők voltak: Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal, Nagyberényi Kirendeltség Alapi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Andocsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonlelle Város Jegyzője Balatonszabadi Önkormányzat Jegyzője Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonszemesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Buzsáki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Szőlősgyörök Dalmandi Közös Önkormányzati Hivatal Dégi Közös Önkormányzati Hivatal Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Szakcsi Kirendeltségének Vezetője Döbröközi Közös Önkormányzati Hivatal Enying Város Polgármesteri Hivatal Építési Hatósága Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Szentgáloskéri Kirendeltség Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal Igali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Iregszemcse Község Jegyzője 178

Igal. II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Káloz Község Jegyzője Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kapospulai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kaposvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Karádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kisláng és Mátyásdomb Községi Önkormányzatok Jegyzője Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Gyulaji Kirendeltsége Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhidvégi Kirendeltsége Látrányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lepsény Nagyközség Jegyzője Magyaratád Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Magyarkeszi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mezőszilasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyszokolyi Kirendeltsége Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Újiregi Kirendeltsége Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Pincehely Nagyközség Jegyzője Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal Sárbogárd Város Jegyzője Sárkeresztúr Önkormányzatának Jegyzője Simontornya Város Jegyzője Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Balatonvilágosi Kirendeltsége Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatala Somogy Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tamási Város Jegyzője Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Tolna Megyei Kormányhivatal, Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Tolnanémedi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Törökkoppányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Veszprém megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

179


III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) Kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, az OVF és NeKI intézményeket a Korm. rendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére Igal szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok — az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala, a Tolna Megyei Kormányhivatal, Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala és a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal — észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Igal területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban pedig az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg.

1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. Megállapítja, hogy a vizsgálati terület nemzeti parkkal nincs átfedésben, ellenben egy tájvédelmi körzettel és három természetvédelmi területtel van kapcsolata. Viszonylag kis lefedettségben Natura 2000-es területek találhatók itt (különleges, vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek és különleges madárvédelmi területek). Legjelentősebb elterjedésben a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei (nagyobb részben magterület, kisebb arányban ökológiai folyosó,) fordulnak elő. A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető. A tanulmány 3.1.1.–3.1.8. alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. 180

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a következő észrevételeket teszi — természet- és tájvédelmi szempontból: – Megállapítja, hogy a tervezési területen a Felügyelőség illetékességi területén országos jelentőségű védett természeti terület nem található. – A tervezési területen a Felügyelőség illetékességi területén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet (Kr.) alapján kihirdetésre került Natura 2000 hálózathoz tartozó Mocsoládi-erdő és a Törökkoppányi-erdők elnevezésű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek tartoznak. A Felügyelőség illetékességi területén a tervezési területen kívül a legközelebbi Natura 2000 terület a „Koppány menti-rétek” elnevezésű, HUDD20028 azonosítójú, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület található. – A Kr. 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának fenntartásának célja az azokon található, meghatározott fajok és élőhely típusok kedvező természetvédelmi helyzetének megelőzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. – A természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése szinti ex lege védelem alatt álló objektum jelenlétéről a Felügyelőségnek nincs tudomása. – Tájékoztat arról, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet 3. számú melléklet 13. pontja szerint a kőolaj- és földgázkitermelés esetén a kutatófúrás, a 11. pont szerint pedig a mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel a Natura 2000 területen a Felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. – A tervezett koncessziós tevékenységgel érintett tervezési területen a Natura 2000 területeken kívül még védett természeti értékek, illetve értékes természeti területek találhatók. Megítélése szerint a Natura 2000 területeken kívül a fokozottan védett madárfajok ismert fészkelőhelyeinek oltalmára szükséges tekintettel lenni. – A természeti értékek közé sorolhatók az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT.) 2. § 21, pontjában meghatározott országos ökológiai hálózat övezetében található, a Tvt. 4. § d) pontja szerinti természetközeli állapotú területek. Az országos ökológiai hálózat az országos területrendezési tervben megállapított olyan övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok közötti kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. A rendelkezésre álló adatok alapján a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezési területen ökológiai folyosók és magterületek találhatók. Ezek kapcsán az OTrR. 2. § 22. és 16. pontjait, valamint a Tvt. 43. § (1) bekezdését kell kiemelten figyelembe venni. – A Tvt. 17. § (1) bekezdés szerint a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A (2) bekezdés szerint a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. – A Felügyelőség álláspontja szerint a tervezett koncessziós tevékenység folytatását Natura 2000 területen el kell kerülni, ezeken a területeken a tervezett tevékenység nem egyeztethető össze a természetvédelem érdekeivel és a kijelölés céljával. 181

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Tájékoztat arról, hogy a védett természeti értékek és Natura 2000 területek alapadataival és aktuális állapotukkal a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezik, ezért javasolja, hogy a további tervezés során az Igazgatóság is bevonásra kerüljön. — Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolását — a Felügyelőség illetékességi területére vonatkozóan — anyagonkénti bontásban a hatályos légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 10. pontja rögzíti (45. táblázat, 46. táblázat). A zónák típusait a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. számú melléklete határozza meg (ld. a 3.1.1. alfejezetben). – Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tervezett bányászati, kutatási tevékenységnek a Felügyelőség illetékességi területére eső részen nem található olyan terület, illetve térrész, ahol a tevékenység nem befolyásolható. – Amennyiben a tevékenység során a levegő védelméről szóló 206/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 22. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó légszennyező forrás létesül, úgy levegővédelmi létesítési, illetve működési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől, az engedélyezési eljárások során és azt követően a Felügyelőség ellenőrzi és betartatja a levegővédelmi követelmények teljesítését. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség levelében felsorolja az illetékességi területére eső, országos jelentőségű természetvédelmi és Natura 2000 területeket, valamint az ex lege földvárakat. (Ez utóbbiak: Szabadhidvég–Pusztavár, Igar–Galástya, Simontornya–Mozsi-hegy, Tolnanémedi–Nyevojsz, Tamási–Dorombos és Pári–Schanzberg.) — A Felügyelőség véleményéhez mellékletként megküldte az illetékességi területén lévő települések közigazgatási területére, a rendelkezésére álló országos védett, Natura 2000 és ökológiai hálózati területeket, ex lege földvárakat és lápokat tartalmazó digitális felvételek másolatát a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére vonatkozóan. — A tervezett tevékenysége környezeti hatásainak megítélése során a környezetből származó környezetterhelés és az okán a szükséges intézkedések megtétele, az egyes korlátozások, előírások szükségessége tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT.) meghatározott előírások az irányadók. — A pontos levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontok megadását a geotermikus energia és szénhidrogén kutatáshoz és kitermeléshez tartozó objektumok helyének pontos ismeretében, rész projektek szintjének engedélyezése során tudja megadni. A részprojektek összeállításakor a szükséges eljárásokról, az eljárási rendről a környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet (Kr.) ad útmutatást. — A Natura 200 területekre vonatkozó főbb szabályokat a jelölő fajok és élőhelyek jegyzékét az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet tartalmazza. A kutatási tevékenység végzésének feltételrendszerét az aktuális jogszabályoknak — és a Kr.-nek — megfelelően, meghatározott eljárás keretén belül vizsgálja a Felügyelőség. — Az OTrT. 17. és 18. §-ai szerint a magterület és az ökológiai hálózat övezetében (bizonyos itt fennálló kivételektől eltekintve) nem jelölhető ki beépítésre szánt terület. Az állandó létesítmények telepítési helyének tervezésekor ezt a szempontot (és az általános tájvédelmi szempontokat) mindenképpen figyelembe kell venni.

182

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A vizsgálati területhez tartozó települések a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a 10. zónacsoportba (az ország többi területe, kivéve a kijelölt városokat) tartoznak (45. táblázat, 46. táblázat). A zónák típusait a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. számú melléklete határozza meg (ld. a 3.1.1. alfejezetben). – Tájékoztat arról, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkársága 2013. december 31.-i határidővel elrendelte az egyes zónákra korábban készített levegőminőségi tervek felülvizsgálatát. A Felügyelőség illetékességi területén található zónák jóváhagyott tervei a Felügyelőség honlapján: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu Környezeti adatok/Levegőminőségi tervek rovatban elérhetők. Az Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló, az Ádánd Község Önkormányzat 12/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendeletében (Ör.) felsorolt, országos védelem alatt álló természet- és környezetvédelmi területeket (Natura 2000 területek, nemzeti ökológiai hálózat elemei, magterület, ökológiai folyosó) érinthet. Az Ör. 21. §-a tartalmazza a táj- és természeti értékek védelmére vonatkozó előírásokat. A 21. § (4) bekezdése értelmében az ökológiai hálózathoz tartozó területeken új külszíni bánya nem nyitható, távközlési, energetikai magasépítmény nem helyezhető el. Az Andocsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy Andocs esetében a tervezett koncessziós tevékenység helyi védettség alatt álló területeket érinthet. Ezek helyrajzi számait levelében ismerteti. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természetvédelmi övezetek közül a Kőrises-víz és a Sarok-patak partmenti zónája a védelemre javasolt területek alövezetéhez, illetve az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezetéhez tartozik. Ezek a területek beépítésre szánt területté nem jelölhetők, és csak extenzív jellegű természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók. — Ezen kívül a tervezett koncessziós tevékenység Nágocs vonatkozásában országos és helyi védettség alatt álló területet — a Zichi kastély parkját —, érintheti. Mellékelten megküldi a helyi építési szabályzat természet- és tájvédelemre vonatkozó előírásait A Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi védettség alatt álló területeket — a Bárány-kúria parkja, a Kislaki-kastély parkja, a Landor-tó és környezete, a Temető-domb és a plébánia kertje, a feketefenyő véderdő és a kápolnák környéke — érinthet. Balatonlelle Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a 11/2013. (VII. 30.) számú önkormányzati rendelet Balatonlelle Város Helyi Építési Szabályzata 3. függeléke alapján védetté nyilvánított Balatonlelle–Irmapuszta 5972 hrsz. számú telken 2 db páfrányfenyőt és a Balatonlelle–Kishegy 0117/1; /4 hrsz. területen tájképi védettség alatt álló területet érinthet. Felhívja a figyelmet továbbá a Balatonlelle térségében található Ramsari és ex lege védelem alatt álló területek fokozott védelmére. A Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Nagycsepely vonatkozásában helyi védettség alatt álló természeti értékeket — a 381. hrsz.-on lévő gesztenyefa-sort és a 378. hrsz.-on lévő 2 db vadgesztenye fát — érinteti. A Balatonszemesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a Balatonszemes Község Önkormányzat 12/2010. (V.17.) számú rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt, helyi védettség alatt álló természeti értékeket, településképet.

183

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Buzsáki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselőtestületének 1/2012. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ában helyi jelentőségű, védett természeti területté nyilvánított, 69 hrsz.-ú, volt Jankovich kastély és parkja nevű területet. A Dégi Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Mezőkomárom vonatkozásában érintheti Mezőkomárom helyi építési szabályzatáról szóló 5/2005. (V. 12.) rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, helyi védettséget élvező természeti értékeket. Ugyancsak érintheti a Dégi Festetics-kastélypark helyi védelméről szóló, Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 12/2011. (IX. 28.) önkormányzati rendelete alapján védelem alatt álló területeket, valamint a Dég helyi építési szabályzatáról szóló 6/2005. (VI. 1.) számú önkormányzati rendelet 1. és 2. számú mellékleteiben felsorolt helyi jelentőségű védett természeti értékeket. A védett értékek helyrajzi számait a Hivatal levele tartalmazza. A Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi védettség alatt álló területeket (Bontovai-tó, Gólyavár, Gunaras parkerdő, Kis-Konda-patak, Nyergeserdő és horgásztó, Szigeterdő, Tüskei tölgyes maradványerdő, tűzlepkés rétek, gunarasi tölgyes maradványerdő, gunarasi úti szelídgesztenyés és újdomdóvári vadgesztenye fasor) érinthet. A Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Gölle vonatkozásában a Gölle Község Képviselőtestületének a Gölle építési szabályzatáról szóló, 2/2005. (III. 31.) számú önkormányzati rendelete 1. sz. melléklete 2. pontjában felsorolt, helyi jelentőségű természetvédelmi területet érinthet; Kisgyalán vonatkozásában pedig a Kisgyalán Község Képviselőtestületének a Kisgyalán építési szabályzatáról szóló, 4/2006. (II. 10.) számú önkormányzati rendelete 1. sz. melléklete 3. pontjában felsorolt, helyi jelentőségű természetvédelmi területeket érintheti. A Hivatal levele tartalmazza a területek helyrajzi számait. A Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Szentgáloskéri Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Szentgáloskér Község Képviselőtestületének a Szentgáloskér építési szabályzatáról szóló, 3/2013. (III. 26.) számú önkormányzati rendelete 2. sz. függelékében felsorolt, helyi jelentőségű természetvédelmi területet érinthet. A Hivatal levele tartalmazza a területek helyrajzi számait. Felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Szentgáloskér Község Képviselőtestületének a Szentgáloskér építési szabályzatáról szóló, 2/2005. (III. 31.) számú önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdése szerint a terület felszínmozgásos hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A 16. § (2) bekezdése szerint a település levegőtisztaság-védelmi szempontból az „F” kategóriába tartozik. A 16. § (7) bekezdése tartalmazza, hogy a terület szennyeződésérzékenységi szempontból „B” besorolású. Iregszemcse Község Jegyzője arról tájékoztat, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi védettség alatt álló területet — a Kastélyparkot — érintheti. A Kapospulai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Attala vonatkozásában helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket érinthet. Ezek helyrajzi számait levelében közli. A Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Gyulaji Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi védettség alatt álló területeket — a Gyulaji erdő és a Csihari-hegy — érinthet. Leveléhez csatolja a helyi építési szabályzat mellékleteit, melyek tartalmazzák a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek listáját. A Látrányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy Látrány vonatkozásában a 7/2004. (IV. 21.) önkormányzati rendeletben meghatározott Helyi Építési Szabályzat 22. § (2) bekezdése értelmében védett természeti terület állapotát és 184

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos. A 22. § (7) bekezdése kimondja, hogy természetvédelmi területen a területet szennyező, vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el. Felhívja a figyelmet arra, hogy a település szennyeződés érzékenységi besorolása „B”; érzékeny területnek minősül. A település közigazgatási területén Natura 2000 területek, továbbá a Látrányi Puszta TT található. Visz vonatkozásában a 8/2004. (VI. 15.) önkormányzati rendeletben meghatározott Helyi Építési Szabályzatban ugyanezek az előírások a 19. § (1) és (4) bekezdésekben találhatók. A település szennyeződés érzékenységi besorolása „B”; érzékeny területnek minősül. Lepsény Nagyközség Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a 6/2006. (IV. 7.) számú önkormányzati rendelet mellékletét képző szabályozási terv szerint helyi védelem alá helyezett Cinka–Csíkgát-patak menti gyepeket, mocsaras területeket. Magyarkeszi Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Felsőnyék vonatkozásában a 6/1994. (V. 25.) számú önkormányzati rendeletben helyi védettség alatt álló területeket érinthet. A területek helyrajzi számait levelében közli. A Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyszokolyi Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi védettség alatt álló területet — a 417 hrsz.ú közparkot (vadgesztenye fasor) — érinthet. A Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Keszőhidegkút vonatkozásában helyi védettség alatt álló területeket — a 03 és 0104 hrsz.-on lévő fasorokat —, Pári vonatkozásában országos és helyi védettség alatt álló területeket — az ökológiai hálózat és –folyosó elemeit, tájképvédelmi terület övezetébe tartozó ingatlanokat (Sauberg, Johannesklippe, Macskahegy, Kirchberg, Disznóhegy), egyedi természeti értékeket és belterületi fasort — érinthet. A felsorolt típusokba tartozó ingatlanok listáját levelében közli. érintheti. Sárbogárd Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi védettség alatt álló területet nem érint, de a kutatással érintett területek számos, országos védettségű területet érinthetnek. Kiemeli, hogy a megvalósítás során ügyelni kell a hulladékról szóló, 2012. évi CLXXXV. törvényben foglalt kötelezettségek és jogosultságok érvényesítésére. A Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője által kért módosításokat a tanulmányban elvégeztük. A Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy — Tab vonatkozásában a tervezett koncessziós tevékenység érinthet védettség alatt területeket és objektumokat. Mellékeli a Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 41/2005. (XI. 28.), 11/2009. (III. 30.), 27/2009. (VIII. 31.), 12/2012. (IV. 27.) és 24/2012. (XI. 30.) rendeletekkel módosított, 27/2003. (X. 30.), Tab helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát, — Zala vonatkozásában mellékeli a Zala Község Önkormányzata 12/2009. (VIII. 27.), 2/2010. (I. 29.) és 12/2012. (V. 31.) rendeletekkel módosított, 10/2004. (VI. 18.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát, — Sérsekszőlős vonatkozásában mellékeli a Sérsekszőlős Község Önkormányzata Képviselőtestületének 8/2009. (V. 28.), 13/2009. (VIII. 24.), 2/2010. (I. 29.), 5/2011. (III. 1.), 6/2012. (III. 23.) 9/2012. (IV. 23.) és 12/2012. (V. 31.) rendeletekkel módosított, 10/2004. (VI. 17.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát, — Bábonymegyer vonatkozásában mellékeli a Bábonymegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (VIII. 31.) és 11/2012. (V. 31.) rendeletekkel módosított, 1/2004. (I. 23.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát,

185

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Lulla vonatkozásában mellékeli a Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (VIII. 28.), 15/2009. (VIII. 28.), 2/2010. (I. 29.) és 12/2012. (V. 16.) rendeletekkel módosított, 12/2004. (VII. 5.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát, valamint ennek új, 2. számú mellékletét, melyek tartalmazzák a település igazgatási területére vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi előírásokat. — Zics vonatkozásában mellékeli a Zics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (IX. 13.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát és — Torvaj vonatkozásában mellékeli a Torvaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (VIII. 28.), 2/2010. (I. 29.) és 10/2012. (V. 31.) rendeletekkel módosított, 3/2004. (II. 12.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát, valamint ennek új, 2. számú mellékletét, melyek tartalmazzák a település igazgatási területére vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi előírásokat. A Törökkoppányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Somogyacsa, Somogydöröcske, Szorosad és Törökkoppány vonatkozásában helyi védettség alatt álló területet — a települések külterületén, a 6508. számú út két oldalán lévő hársfasort — érintheti. Mellékelte a Duna– Dráva Nemzeti Park támogató levelét, mely a kérdéses területeket helyrajzi számok szerint tartalmazza, valamint a folyamatban lévő helyi védelem alá helyezés iratát (629/2014). Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (ill. helyi védettség alatt álló) területet: Az Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal, Nagyberényi Kirendeltség, az Alapi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sárszentágota vonatkozásában, az Andocsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kisbárapáti vonatkozásában, a Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ordacsehi vonatkozásában, a Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Szólád, Kereki, Bálványos, Pusztaszemes és Teleki vonatkozásában, a Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kötcse vonatkozásában, a Dalmandi Közös Önkormányzati Hivatal Dalmand és Kocsola vonatkozásában, a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Szakcsi Kirendeltségének Vezetője Szakcs, Lápafő és Várong vonatkozásában, Enying Város Polgármesteri Hivatal Építési Hatósága, a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Büssü vonatkozásában, az Igali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Igal, Ráksi, Somogyszil és Gadács vonatkozásában, Káloz Község Jegyzője, a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kapoly, Somogyegres, Somogymeggyes, Bedegkér, Kánya és Tengőd vonatkozásában, a Kapospulai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kapospula és Nak vonatkozásában, a Karádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Karád és Somogytúr vonatkozásában, Kisláng és Mátyásdomb Községi Önkormányzatok Jegyzője a hatáskörébe tartozó mindkét település vonatkozásában, a Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhidvégi Kirendeltsége, a Látrányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Látrány és Visz vonatkozásában, a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lengyeltóti és Gyugy vonatkozásában, Magyaratád Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Magyaratád, Patalom és Zimány vonatkozásában, 186

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Magyarkeszi Közös Önkormányzati Hivatal, a Mezőszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mezőszilasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mezőszilas, Igar és Sáregres vonatkozásában, a Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Újiregi Kirendeltsége az Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ozora és Fürged vonatkozásában, Pincehely Nagyközség Jegyzője, a Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal Ságvár, Som és Nyim vonatkozásában, Sárkeresztúr Önkormányzatának Jegyzője, Simontornya Város Jegyzője, a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Balatonvilágosi Kirendeltsége a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Siófok és Siójut vonatkozásában Tamási Város Jegyzője Tamási, Koppányszántó és Értény vonatkozásában, Tolnanémedi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tolnanémedi, Kisszékely, Belecska és Nagyszékely vonatkozásában és a Törökkoppányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Bonnya, Kára, és Miklósi vonatkozásában. A Korm. rendelet 1.§ (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 3.1.8. alfejezet foglalkozik. A Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága megállapítja, hogy a Hivatal illetékessége alá tartozó Tolna megyei települések közigazgatási területein lévő erdőkre vonatkozóan nincs olyan lehatárolható térrész, melyben a kiírni tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, azonban törekedni kell arra, hogy a bányászati–kutatási tevékenység csak a legszükségesebb mértékben járjon erdőterületek igénybevételével, továbbá a magasabb természetességi kategóriájú, védett, illetve a Natura 2000 hálózatba tartozó területek igénybevétele lehetőség szerint kerülendő. A kutatási terület erdőrezervátummal nem érintett területeire vonatkozóan a következőkre hívja fel a figyelmet: — Amennyiben a tervezett bányászati és kutatási tevékenység erdőterület igénybevételével is jár, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 77–78. §-a alapján — a beruházás megkezdése előtt — az engedélyes köteles külön eljárásban engedélyeztetni a Hivatalnál. Az igénybevételi kérelem benyújtásakor figyelemmel kell lenni az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) 54–58. §-aira. Az igénybevételi kérelemhez mellékelni kell az érintett ingatlan tulajdonosainak hozzájárulását. — Az igénybevételhez szükséges fakitermelés erdőben kizárólag — az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv módosítását követően — az éves erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlására vonatkozó, Evt. 41. § előírásainak megfelelően végezhető. — Az érintett területnek az Evt. 11. §-a szerint szabadrendelkezésű erdőként nyilvántartott és az Evt. 12. § szerint fásításnak minősülő részein a szükséges fakitermelés Vhr. 43. § előírásai alapján végezhető. — Az Evt. erdőt károsító hatások elleni védekezésre — így különösen védelem a káros tevékenység ellen, az erdő talajának védelme, védelem a tűz ellen — vonatkozó előírásait a

187

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kutatás–termelés–rekultiváció időszakban be kell tartani. Erdőben bármilyen hulladékot, illetőleg talajszennyező anyagot elhelyezni tilos! — Erdőben gépjárművel történő mozgás, anyagmozgatás kizárólag az Evt. erdő látogatására vonatkozó rendelkezéseivel — így különösen EVT. 91. § (2), (4), (5), 93. § (1), (5) — összhangban végezhető. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága tájékoztat arról, hogy az erdőről és az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) és ennek végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet alapozza meg az erdővel kapcsolatos előírásokat. — Az erdő és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület fogalmát az Evt. 6. és 13. §-a fogalmazza meg. Felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény — 6. §-ában meghatározott — természetbeni állapothoz, illetve az Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartásához köti az erdő fogalmát, nem pedig az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ághoz. — Az Evt. 78. § (1) bekezdése szerint erdőt igénybe venni csak kivételes esetben lehet. A 79. § (4) bekezdése értelmében hasonlóan kell eljárni az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén is. Ezek miatt kéri, hogy erdőt igénylő igénybevételeket csak valóban kivételesen indokolt esetben tervezzenek. Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. A Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a következő tájékoztatást adja: — Erdőtervezett területek esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és az ennek végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet előírásait szükséges betartani. Erdőt igénybe venni csak a hatóság előzetes engedélyével lehet. — Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges. Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatásai és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és az igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Ezért törekedni kell arra, hogy a bányászati tevékenységgel elkerüljék az üzemtervezett erdőterületeket. Amennyiben ez nem lehetséges, törekedni kell az alacsonyabb természetességi mutatójú erdők igénybevételére. — A hatóság a tanulmányban leírtakkal szemben nem emel kifogást az erdő védelmére vonatkozóan. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága tájékoztat arról, hogy az erdészeti hatóság nyilvántartásában, az Országos Erdőállomány Adattárában nem található olyan erdő, mely illetékességi területére esne. A Döbröközi Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a 6632. számú főúttól É-ra található véderdősávot, melyet a 10/2013. (X. 17.) számú, Helyi Építési Szabályzatban szerepel. Az érintett területek helyrajzi számait levelében közli.

188

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal, Nagyberényi Kirendeltség Alapi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Andocsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Andocsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonlelle Város Jegyzője Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonszemesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Buzsáki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Szőlősgyörök Dalmandi Közös Önkormányzati Hivatal Dégi Közös Önkormányzati Hivatal Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Döbröközi Közös Önkormányzati Hivatal Enying Város Polgármesteri Hivatal Építési Hatósága Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Szentgáloskéri Kirendeltség Igali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Iregszemcse Község Jegyzője Káloz Község Jegyzője Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kapospulai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Karádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kisláng és Mátyásdomb Községi Önkormányzatok Jegyzője Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Gyulaji Kirendeltsége Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhidvégi Kirendeltsége Látrányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lepsény Nagyközség Jegyzője Magyaratád Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Magyarkeszi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mezőszilasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyszokolyi Kirendeltsége Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Újiregi Kirendeltsége Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Pincehely Nagyközség Jegyzője Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal Sárbogárd Város Jegyzője 189

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Sárkeresztúr Önkormányzatának Jegyzője Simontornya Város Jegyzője Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Balatonvilágosi Kirendeltsége Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tamási Város Jegyzője Tolnanémedi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Törökkoppányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó esetleges lokális elszennyeződésekre. Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is. A késő-pannóniai korú, illetve pannóniainál idősebb korú miocén hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó, illetve késő-triász karsztos termálvíztartókra. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság a következő véleményt adja: — A következő települések külterületi részei rendelkeznek önálló vízbázissal: Andocs, Nagytoldipuszta, Bonnya, Bonnyapuszta, Gölle és Inámpuszta. — A következő ivóvízbázisok védőövezete került kijelölésre: Bedegkér vízbázis védőidoma; határozat száma: 928-11/2013-1988, nem sérülékeny Ráksi vízbázis védőidoma; hsz.: 4601-13/2010, nem sérülékeny Somogyacsa vízbázis védőidoma; hsz.: 4602-12/2010-10887, nem sérülékeny Igal vízbázis védőidoma; folyamatban, nem sérülékeny Igal Fürdő vízbázis védőidoma; hsz.: 2443-7/2009-10264, vízkönyvi száma: S.XXXV/84 (a védőidom termál rétegvíz és termál karsztvíz védelmére került kijelölésre) Balatonlelle vízbázis védőidoma; hsz.: 1930-1/2012, nem sérülékeny Kapoly vízbázis védőidoma; h.sz.: 599-13/2013, nem sérülékeny Látrány vízbázis védőidoma; hsz.: 146-1/2011, sérülékeny, védőterület és védőidom kerül kijelölésre Kaposvári vízmű védőidoma; hsz.: 986-9/2013, nem sérülékeny Somogyvár vízbázis védőidoma; hsz.: 4604-13/2010, nem sérülékeny

190

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A területen a saját célú vízhasználatok esetében a következő vízbázisok védőövezete került kijelölésre: Somogyvári ásványvíz vízbázis védőidoma; 1187-23/2013, vk.: S.XIX/195-IV (a védőidom rétegvíz védelmére került kijelölésre) Balatonöszöd K–13 ásványvizes kút védőidoma; hsz. 9101-2/2008, vk.: S.XXIII/48-I (a védőidom rétegvíz védelmére került kijelölésre) Nagyberény K–8 és K–11 kutak védőidoma; hsz.: 2412-12/2013, vk.: S.XXVII/138-I (a védőidom miocén rétegvíz védelmére került kijelölésre) Kaposvár Gyógyfürdő vízbázis védőidoma; hsz.: 2553-2/2010, vk.: S.IX/135-XI — A hatósági határozattal jelölt vízbázis védőövezetek tervdokumentációi és térképei a területi vízügyi hatóság könyvtárában megtekinthetők, illetve azokról másolat kérhető. — A felsorolt vízbázis védőövezetek közül az Igal fürdő vízkészlete kerülhet közvetett módon érintkezésbe a koncesszióra javasolt területrésszel. A Hatóság egyetért a tanulmány azon megállapításával, mely szerint a geotermikus hasznosítás a területen nem károsíthatja semmilyen módon a környék gyógy- és termálfürdő, valamint egyéb célú termálvíz hasznosításait. — A bányászat, illetve a bányászati létesítmények megvalósításánál be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/199/. ( VII. 18.) kormányrendelet előírásait. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság tájékoztat arról, hogy működési területén a következő vízbázis védőövezeteket tartja nyilván (52. táblázat): 52. táblázat. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság működési területéhez tartozó vízbázis védőövezetek Vízbázis

Dombóvár– Gunarasfürdő Kisláng Tamási fürdő és strand Gyulaj, K–4 ásványvízkút

Védőövezet

Hidro ’A’ és ’B’ védőidom Külső Hidro ’A’ és ’B’ védőidom Belső, Külső Hidro ’A’ és ’B’ védőidom Hidro ’B’ védőidom

Enying

Védőidom

Enyig–Kabókapuszta

Védőidom

Láloz

Védőidom

Sárbogárd– Nagyhörcsök

Védőidom

Sárbogárd–Sárhatvan

Védőidom

Pusztaegres

Védőidom

Mezőszilas

Védőidom

Dég

Védőidom

Igar

Védőidom

Igar–Vámszőlőhegy

Védőidom

Lajoskomárom– Középbogárd

Védőidom

Mezőkomárom

Védőidom

Védőövezet által érintett települések

Megjegyzés, jogerő dátuma

Határozat száma

Dombóvár

2008.04.16.

18830/2007

Kisláng

2010.06.16.

28203/2008

Tamási

Határozat kiadva

KDTVH-1705005/2014

Gyulaj

Előzetesen lehatárolt Az üzemeltető nem kérte a kijelölést Az üzemeltető nem kérte a kijelölést Az üzemeltető nem kérte a kijelölést Az üzemeltető nem kérte a kijelölést Az üzemeltető nem kérte a kijelölést Az üzemeltető nem kérte a kijelölést Az üzemeltető nem kérte a kijelölést Az üzemeltető nem kérte a kijelölést Az üzemeltető nem kérte a kijelölést Az üzemeltető nem kérte a kijelölést Az üzemeltető nem kérte a kijelölést Az üzemeltető nem kérte a kijelölést

191


A vizsgálati jelentés és a pályázati követelményrendszer összeállításánál az alábbiak figyelembe vételét kéri: – Ivóvízbázis külső és belső védterületén a tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet (Kr.) 5. sz. melléklete szerint. – Egyéb, ivóvízbázis védterülettel érintett területeken a Kr.-ben foglalt előírások és korlátozások maradéktalanul betartandók, a Kr. szerint szükséges hatásvizsgálatok az egyes munkafázisok előtt elvégzendők. – Vízilétesítmények tervezése esetén figyelembe kell venni, hogy kivitelezésükre vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Vízügyi Hatóságtól. A kérelem mellékleteként a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentációt kell benyújtani. – A tervezésnél figyelembe kell venni a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) kormányrendeletben foglaltakat. A vizek és közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére az e rendeletben meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatnak. A parti sávban létesítmények nem helyezhetők el. Az Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló, az Ádánd Község Önkormányzat 12/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelete (Ör.) 22. §-a tartalmazza a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó előírásokat. Az Ör. 22. § (2) bekezdése értelmében a felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos, ezért nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát károsan befolyásolják. Balatonlelle Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a Balatonlelle közterületi átnézeti térképén jelölt VHA; VHD jelű hidrogeológiai védőidomokat (külső és belső védőidom). Igali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője kéri, hogy a koncessziós tevékenység során a gyógyfürdő vizét biztosító kutakat kiemelt figyelemmel kezeljék. A 2. témakörben együttműködő hatóságok: Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonlelle Város Jegyzője Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Igali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

192

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány 3.1.9. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal tájékoztat arról, hogy a terület Fejér megyét érintő 14 település területén több ismert régészeti lelőhely és műemlék található, ezek közhiteles nyilvántartását a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. vezeti, a szükséges, nyilvántartásba vett adatokat innen lehet beszerezni. — A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatban az alábbi jogszabályok az irányadóak: – a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény (Kötv.), – a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (Kr.) és – a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet. — A munkálatokkal a műemlékeket és ezek védett környezetét lehetőleg el kell kerülni. — Fejér megye területén a műemléki ingatlanokon és a műemlékek környezetében, valamint a régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenységek, építmények, létesítmények engedélyezésére irányuló eljárásokban a Fejér megyei kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát szakhatóságként meg kell keresni. — A Kötv. 19. § (1) bekezdése, valamint a Kr. 28. § (1) bekezdése alapján a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal — beleértve az ásványi vagyon kitermelését is — a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. A Kötv. 10. § (1) bekezdése alapján a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek a Kötv. 11. § alapján a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. — A Kötv. 13. § (1) bekezdése alapján a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. — A Kötv. 22. § (1) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyeknek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerrel megelőző feltárást kell végezni. — A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Kötv. 20. § (2) bekezdése és a Kr. 21. § (1) bekezdése rendelkezik. A megelőző feltárásra a feltárásra jogosult szerv és a beruházó közötti szerződéskötést a Kötv. 22. § (4) bekezdés, a beruházó költségviselését a 19. § (3) bekezdése írja elő. — A Kr. 30. § (3) bekezdése alapján próbafeltárást lehet előírni, ha a régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, illetve ha a tömbkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás esetén, ha a rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok alapján a beruházással érintett lelőhely nem minősül hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrásának. — A Kr. 30. § (4) bekezdése szerint teljes felületű feltárást lehet előírni azon védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken, vagy azon a lelőhelyrészen, amelyen eredeti 193

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állagromlás nélkül megőrzendő régészeti emlék kerül elő, illetve abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben új információkkal gyarapítja. — A Kötv. 22. § (2) bekezdés a) pontja értelmében régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, illetve a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 21.) célja a beruházás földmunkájának helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, a régészeti örökség elemeinek tudományos módszerrel történő felkutatása és dokumentálása. Ennek függvényében a hatóság a Kötv. 22. §-a és a Kr. 30. §-a alapján próba-, illetve teljes felületű feltárást írhat elő. A hatóság a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. — Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Kötv. 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. — Amennyiben a tervezett koncessziós tevékenység nagyberuházásnak minősül, akkor a Kötv. 20/A. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt (ERD) kell készíteni. A Kr. 29. § (1) bekezdése kimondja, hogy az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja. Az ERD záródokumentuma a feltárási projektterv. A Kr. 36. § (2) bekezdése értelmében a nagyberuházás vagy a kisajátítás egészére — lehetőség szerint — egyetlen feltárási projekttervet kell készíteni. A Kr. 29. § (3) bekezdése kimondja, hogy az előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben az örökségvédelmi hatóság eljár, vagy szakhatóságként részt vesz. — Mivel a tervezett koncessziós tevékenység várhatóan jelentős mértékben érinthet örökségvédelmi elemeket, ezért az örökségi elemek védelme, illetve a beruházás jobb tervezhetősége és akadálymentes lebonyolítása érdekében javasolja, hogy a beruházás vonatkozásában még az előkészítés fázisában készüljön előzetes régészeti dokumentáció. — Nagyberuházások esetén a Kr. 38. § (4) bekezdése alapján a kivitelezés során a földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani. A Kaposvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Tájékoztat arról, hogy az Igal CH terület Somogy megyei részén 6 védett és több mint száz nyilvántartott régészeti lelőhely található. A védett lelőhelyek a következők: Balatonszabadi–Pusztatorony (KÖH 19394) Balatonlelle–Rádpuszta (KÖH 15000) Karád, Kossuth utca és környéke (KÖH 19548) Ordacsehi–Kisvár (KÖH 47941) Törökkoppány, Damjanich utca (KÖH 20406) Törökkoppány, Török kút (KÖH 20407) — Felhívja figyelmet arra, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 13. § (1) bekezdése szerint a védett régészeti lelőhelyeken nem végezhető olyan tevékenység, amely akár részleges állagromlást eredményezne. A földmunkával járó beruházásokkal a Kötv. 19. § (1) bekezdése alapján a régészeti lelőhelyet el kell kerülni. Ha ez nem lehetséges, a 22. § (1)–(2) bekezdés alapján az örökségvédelmi hatóság a beruházás megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást írhat elő. A régészeti feltáráshoz a beruházónak biztosítania kell a szükséges időt és az anyagi feltételeket.

194

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — Tájékoztat arról, hogy a régészeti feltárások elvégzésére a kaposvári Rippl-Rónai Múzeummal kell szerződést kötni a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (Kr.) 19–30. § és a régészeti lelőhely és műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet (BM r.) 10. §–16. § kikötéseit figyelembe véve. — Amennyiben a beruházás nagyberuházásnak minősül, más eljárást kell követni. A Kötv. 7. § 31. pontja határozza meg a nagyberuházás fogalomkörét. A 20/A. § (1) bekezdése szerint nagyberuházás esetében Előzetes Régészeti Dokumentációt (ERD) kell készíteni, melynek elkészítésére a Kr. 29. § (3) bekezdése alapján a Nemzeti Örökségvédelmi Központ jogosult. A Kr. 29. § (3) bekezdése értelmében az elkészült ERD-t a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben az örökségvédelmi hatóság eljár, vagy szakhatóságként részt vesz. Az ERD része a további régészeti feladatellátásra tartalmazó javaslat (feltárási projektterv) is. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a lelőhelyekre és műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartás kezelése a 199/2014. (VIII. 1.) kormányrendelet értelmében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ hatáskörébe tartozik. A Tolna Megyei Kormányhivatal, Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala tájékoztatásul közli, hogy a Hivatal hatáskörrel csak a régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek tekintetében rendelkezik, az emlékhelyek vonatkozásában a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény 61/D. §ában meghatározott szervek, illetve a miniszter rendelkezik hatáskörrel, a világörökségi területek kezelésével kapcsolatos jogköröket a kultúráért felelős miniszter gyakorolja, többnyire a Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központon keresztül. A tanulmány megfelelő részeit a Hivatal észrevételei alapján módosítottuk, az adatlistákat az adatszolgáltatás alapján kiegészítettük. A Veszprém megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala tájékoztat arról, hogy illetékesség hiányában az Igal CH területről vélemény és adatszolgáltatás kérés ügyében érkezett végzést átteszi a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalához. Az Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló, az Ádánd Község Önkormányzat 12/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendeletében felsorolt műemlékeket, régészeti lelőhelyeket, helyi védelem alá helyezett építészeti objektumokat, épületeket, utcakép karaktereket és elővásárlási joggal terhelt ingatlanokat érinthet. A felsorolás tartalmazza a műemlékek nyilvántartási számait, a területek, építmények helyrajzi számai is. Az Andocsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Nágocs vonatkozásában országos és helyi védettség alatt álló területeket, műemlékvédelem alatt álló épületeket, műemléki környezeteket, nyilvántartott régészeti és régészeti érdekű területeket érinthet. A felsorolt típusokba tartozó ingatlanok listáját levelében közli. A Balatonszemesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője leveléhez mellékelte Balatonszemes Községi Önkormányzat a Balatonszemes község bel- és külterületi helyi 195

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet építési szabályzatának és szabályozási tervének megállapításáról szóló 12/2010. (V. 17.) rendelet 1. számú mellékletét, melyben helyrajzi számok szerint felsorolja a település igazgatási területén található műemlékeket, műemlék környezeteket, régészeti területeket, helyi védett épületeket, műtárgyat és kunhalmot. Dégi Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Dég és Mezőkomárom, vonatkozásában érintheti a helyi építési szabályzatáról szóló 5/2005. (V. 12.) rendelet 1. és 2. számú mellékletekben felsorolt helyi védelem alatt álló művi értékeket, helyi értékvédelmi területet képező ingatlanokat és nyilvántartott régészeti lelőhelyeket. A védett értékek helyrajzi számait a Hivatal levele tartalmazza. Felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi természetvédelmi területhez kapcsolódó központi jogszabály az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 27/2005. (X. 7.) KMÖM számú rendelet 22. §-a. Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Gyulaji Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység műemlékvédelem alatt álló épületet, műemléki környezeteket és régészeti lelőhelyeket érinthet. Leveléhez csatolja a helyi építési szabályzat mellékleteit, melyek tartalmazzák a műemlékek, védett régészeti lelőhelyek, műemléki környezethez tartozó földrészletek, listáját. A Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője levelében közli a település műemléki és műemléki környezetéhez tartozó ingatlanok, a régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok helyrajzi számait. A Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyszokolyi Kirendeltsége levelében közli a település országos védelem alatt álló műemléke, a helyi szintű művi értékvédelem alatt álló épületek, az utcaképi jelentőségű védelem alatt álló épületek, a régészeti területek helyrajzi számait. A Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Újiregi Kirendeltsége levelében közli a település országos védelem alatt álló műemléke, a helyi szintű művi értékvédelem alatt álló épületek, az utcaképi jelentőségű védelem alatt álló épületek, a régészeti területek helyrajzi számait. Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érinthet védettség alatt területeket és objektumokat. Mellékeli a — Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 41/2005. (XI. 28.), 11/2009. (III. 30.), 27/2009. (VIII. 31.), 12/2012. (IV. 27.) és 24/2012. (XI. 30.) rendeletekkel módosított, 27/2003. (X. 30.), Tab helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát, — Zala Község Önkormányzata 12/2009. (VIII. 27.), 2/2010. (I. 29.) és 12/2012. (V. 31.) rendeletekkel módosított, 10/2004. (VI. 18.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát, — Sérsekszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (V. 28.), 13/2009. (VIII. 24.), 2/2010. (I. 29.), 5/2011. (III. 1.), 6/2012. (III. 23.) 9/2012. (IV. 23.) és 12/2012. (V. 31.) rendeletekkel módosított, 10/2004. (VI. 17.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát, — Bábonymegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (VIII. 31.) és 11/2012. (V. 31.) rendeletekkel módosított, 1/2004. (I. 23.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát — Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (VIII. 28.), 15/2009. (VIII. 28.), 2/2010. (I. 29.) és 12/2012. (V. 16.) rendeletekkel módosított, 12/2004. (VII. 5.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát, valamint ennek új, 2. számú mellékletét, — Zics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (IX. 13.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát és

196

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — Torvaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (VIII. 28.), 2/2010. (I. 29.) és 10/2012. (V. 31.) rendeletekkel módosított, 3/2004. (II. 12.) számú, a helyi építési szabályzatáról szóló rendelet kivonatát, valamint ennek új, 2. számú mellékletét, melyek tartalmazzák a település igazgatási területére vonatkozó, az országos műemléki és helyi védelem alatt álló természeti értékek, régészeti lelőhelyek, környezetük, a régészeti érdekű területek, építmények felsorolását. A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Andocsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonszemesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Dégi Közös Önkormányzati Hivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Kaposvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Gyulaji Kirendeltsége Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyszokolyi Kirendeltsége Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Újiregi Kirendeltsége Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tolna Megyei Kormányhivatal, Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Veszprém megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 3.1.7. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A konkrét telephely ismeretének hiányában érzékenységi vizsgálat nem történt. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztálya felhívja a figyelmet arra, hogy — a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 9. § (1) bekezdése alapján hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedélyt a földhivatal adja ki. Javasolja a településszerkezeti és szabályozási terv módosítása során a jövőbeni engedélyezés Tvt.-ben foglalt szempontjainak figyelembe vételét. – Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljaira csak kivételesen — elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni. – A Tvt. 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás céljából lehet. A Tvt. 2. § f) pontja meghatározza az átlagos minőségű termőföld fogalmát. A Tvt. 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. 197

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A Földhivatal – tekintettel arra, hogy a koncesszió célja szénhidrogén kutatás, és a kutatás végleges termőföld igénybevétellel nem jár, továbbá tekintettel az esetleges kitermelés céljára és helyhez kötöttségére–, a vizsgálati anyagot nem kifogásolja, az alábbi feltételek mellett: – Gyümölcsös és szőlő művelési ágú területeken kutatást és kitermelést nem támogat. – A Tanulmány 3.1.7. pontjában foglaltakat a kutatás során be kell tartani: „A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell elvégezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe… A beruházást lehetőleg rosszabb (minőségű) termőfölddel fedett térszínre tervezzék.” – A Tfvt. alapján az illetékes járási földhivataltól a kutatás elvégzése előtt időleges más célú hasznosítási engedélyt kell kérni, amennyiben a tevékenység időleges más célú hasznosításnak minősül. — Tájékoztat arról, hogy a kutatás akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, így akkor engedélyköteles, ha az érintett területen az alábbiak valamelyike bekövetkezik: a) a lábon álló termény megsemmisül, vagy b) terméskiesés következik be, vagy c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d) a talajszerkezet károsodik. — Amennyiben a kutatás több járási földhivatal illetékességi területét érinti, első fokon a Megyei Kormányhivatal Földhivatala jár el. A Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatala az alábbi véleményt adja: — A termőföld védelmével kapcsolatban a 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) előírásait kell alkalmazni. A földhivatalok a mezőgazdasági rendeltetésű földterületekre vonatkozóan rendelkeznek illetékességgel és hatáskörrel, melybe az erdő és a kivett művelési ágban nyilvántartott területek nem tartoznak. — A termőföldet érintő időleges vagy végleges igénybevétel megkezdése előtt az úgynevezett más célú hasznosításra vonatkozó engedélyt be kell szerezni. A más célú hasznosítás iránti kérelmet egy járási földhivatal illetékességi területét érintően az adott járási hivatalhoz, több járási földhivatal illetékességi területét érintőeket a Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatalához kell benyújtani a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 228/2006. (XII. 23.) Kr. 1.–2. és 16. §-a alapján. A kérelemhez a Tfvt. 12. §-ban felsorolt mellékleteket kell csatolni. — A bányászati tevékenység, a bányászati tevékenységet megelőző kutatások, ha azok termőföldet érintően valósulnak meg, az ingatlanügyi hatósági engedélyéhez kötött, más célú hasznosításnak minősülnek. Ez alól kivétel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 38. § (2) bekezdésében leírt tevékenység, mely szerint: „A geofizikai mérések elvégzése nem minősül az ingatlan külön törvény szerinti ideiglenes más célú hasznosításának.” — A termőföld igénybevételét az indokolt szükségletnek megfelelő, legkisebb területre kell korlátozni a Tfvt. 11. § (4) bekezdése szerint. A kutatási tevékenységet lehetőleg olyan időszakban kell elvégezni, amikor terméskiesés nem következik be, a talajszerkezet károsodása a legkisebb mértékű. Közlekedésre a meglévő úthálózatot kell felhasználni, a termőföldön a járművek, munkagépek és eszközök mozgását minél kisebb területre kell korlátozni. — Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet a Tfvt. 11. § (2) bekezdése alapján. — A termőföld igénybevétele nagyobb területi egység esetében csak ütemezetten történhet. — Az első igénybevételt annak megkezdése előtt legalább 8 nappal az ingatlanügyi hatósághoz be kell jelenteni a Tfvt. 10/A § (2) bekezdése értelmében. 198

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A végleges más célú hasznosításra kiadott engedély érvényessége 4 év, ez idő alatt kell megkezdeni az engedélyben meghatározott tevékenységet (Tfvt. 13. §). Időleges más célú hasznosítás maximum 5 évre engedélyezhető a Tfvt. 14. § (2) bekezdése szerint. — A más célú hasznosításra engedélyezett területeken, a más célú hasznosítás megkezdéséig a művelési kötelezettség teljesítését biztosítani kell a Tfvt. 5. § (3) bekezdése alapján. — A más célú hasznosításra engedélyezett földterület után földvédelmi járulékot kell fizetni, mely összeg megfizetése végleges más célú hasznosítás esetében a termőföld igénybevételének megkezdésének napján esedékes. Időleges más célú hasznosítás esetében a helyreállítás megtörténtekor, a helyreállítást elfogadó határozat rendelkezése szerint (ld.: Tfvt. 21.–22. §). — A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani és a földvédelmi járulékot, valamint bírságot be kell fizetni a Tfvt. 16.–17. § szerint. — A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díját a Tfvt. 18. § (1, 2) bekezdése szerint kell megállapítani, melynek megfizetése a kérelem benyújtásával egyidejűleg esedékes a Tfvt. 18.–19. § alapján. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése a szakhatósági állásfoglalások esetén is kötelező. — A kutatási és bányászati tevékenységgel érintett területek tulajdonosai, a termőföldek használói az ingatlanügyi hatóság ingatlan-nyilvántartási és földhasználati adatbázisából lekérdezhetők, illetve adatszolgáltatás keretében igényelhetők. A Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala felhívja a figyelmet arra, hogy a termőföld ideiglenes vagy végleges más célú hasznosítása kapcsán az irányadó szabályokat a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény. Termőföld mennyiségi védelmi szempontból egyéb jogszabály nincs hatályban. A tanulmányban leírtak (3.1.7. pont), illetve a termőföld védelméről szóló törvény betartása mellett a tervezett beruházás (kutatás) támogatható. — Tájékoztat arról, hogy a földvédelmi eljárásokat az illetékes Járási Földhivataloknál, több járást érintő beruházás esetén pedig a Kormányhivatalok Földhivatalánál (Megyei Földhivatal) kell kezdeményezni. 338/2006. (XII. 23.) Kr. 15. §–17. §. A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlannyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet alapján a tervezéshez, munkavégzéshez szükséges adatok (földkönyv, törzskönyv) a járási földhivataloktól igényelhetőek. — A Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala részt kíván venni az eljárás további szakaszaiban. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala megállapítja, hogy a tanulmányban nevezett ingatlanok nem tartoznak az illetékességi területéhez. A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatala Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala

199


5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében 13 ásványvízzé és 8 gyógyvízzé minősített kút található, mely utóbbiak esetében a természetes gyógytényező érintettsége fennállhat. A Hivatal által elküldött adatok alapján a tanulmány 29. táblázatát kiegészítettük. A fennmaradt eltérések az 5 km-es körzet eltérő értelmezéséből adódnak. Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

6. Nemzetvédelem A Korm. rendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala tájékoztatást ad arról, hogy a kijelölt vizsgálati terület 11 települése közigazgatási területén összesen 32 HM vagyonkezelésű ingatlan, továbbá pedig fő lőirányhoz tartozó lőtéri biztonsági terület (az ügyirathoz csatolt térkép szerint) található. Ezek az 1993/XLVIII. törvény 49.§ 16. pontja értelmében kivett területnek minősülnek, ezért területüket a további koncessziós tevékenység folytatásából kizárja. A Hivatal levelében ismerteti az érintett ingatlanok helyrajzi számait. A levél és melléklete az MBFH irattárában tekinthető meg. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal

7. Településrendezés A Korm. rendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Balatonszabadi Önkormányzatának Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tiltó és korlátozó rendelkezések: Balatonszabadi Község Önkormányzatának többször módosított 17/2005. 200

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján (X. 27.) számú rendelete Balatonszabadi Község Helyi Építési Szabályzatáról 1. § (15) pontja alapján ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység, valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásba a vonatkozó törvény előírása alapján a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni. A Balatonszemesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője leveléhez csatolta a Balatonszemes Községi Önkormányzat 12/2010. (V. 17.) számú rendelete 1. számú mellékletét. A Dégi Közös Önkormányzati Hivatal kijelenti, hogy Dég és Mezőkomárom vonatkozásában a tervezett koncessziós tevékenység az érintett tiltó és korlátozó rendelkezésben leírt védett ingatlanok, művi értékek és régészeti helyek figyelembe vétele mellett egyebekben megfelel a HÉSZ előírásainak. A Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Gölle Község Képviselőtestületének a Gölle építési szabályzatáról szóló, 2/2005. (III. 31.) számú önkormányzati rendelete 21. § (5) bekezdése, valamint Kisgyalán Község Képviselőtestületének a Kisgyalán építési szabályzatáról szóló, 4/2006. (II. 10.) számú önkormányzati rendelete 19. § (5) bekezdése szerint az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn: a, Az országos közutak külterületi vonala mentén — a szabályozási területen jelölt védőterületen belül — épületek, építmények csak az üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhetők el. b, Az energia- és hírközlési vezetékek és létesítmények — szabályozási terveken jelölt — védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó. Lepsény Nagyközség Jegyzője — felhívja a figyelmet arra, hogy a 6/2006. (IV. 7.) számú önkormányzati rendelet 33. § (3) bekezdése szerint: „Külszíni bánya bányatelek a szabályozott beépítésre szánt területekről — a gazdasági területek kivételével — 500 m távolságon belül, továbbá korlátozott használatú és kertes mezőgazdasági területen, erdőterületen nem létesíthető.” — A tervezett tevékenység területe érintheti a tervezett M8-as autópálya lepsényi nyomvonalát, mely a helyi építési szabályzat szabályozási tervében jelzett. Az érintett terület térképének kicsinyített másolatát leveléhez csatolja. Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenységre vonatkoztatható előírásokat az Nagykónyi Község helyi építési szabályzásáról szóló Nagykónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 12/2005. (XII. 13.) rendelete 6., 7., 25–33. és 33. §-ai tartalmazzák. Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyszokolyi Kirendeltsége arról tájékoztat, hogy a tervezett koncessziós tevékenységre vonatkoztatható előírásokat az Nagyszokoly Község helyi építési szabályzásáról szóló Nagyszokoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 14/2011. (IX. 28.) rendelete 28., 30–32. és 34–36. §-ai tartalmazzák. Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Újiregi Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenységre vonatkoztatható előírásokat az Újireg Község helyi építési szabályzásáról szóló Újireg Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/2007. (II. 19.) rendelete 5–7. és 20. §-ai tartalmazzák. Pincehely Nagyközség Jegyzője Felhívja a figyelmet arra, hogy a Rendezési Terv felülvizsgálat alatt áll, a tevékenység várhatóan egy év múlva zárul le. A koncessziós tevékenység megkezdése előtt tehát véleményének aktualizálása szükséges. Sárbogárd Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy: – Az érintett ingatlanok tulajdonosait a munkálatok engedélyese köteles időben értesíteni az ingatlanukat érintő tevékenységről, illetve az ingatlanok kutatási céllal történő

201

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet igénybevételéről, az igénybevétel felek által tett feltételeit írott formában, megállapodásban rögzíteni. — A kutatást végző az általa okozott károkat a vonatkozó jogszabályok szerint köteles megtéríteni. – A kutatás befejezését követően a kutatással érintett területet az eredeti állapotára vissza kell állítani — a tulajdonosokkal egyeztetve, ellenőriztetve. – A kutatás folyamén az előzőekben már említett károkat — a zöldkárt is beleértve — a tulajdonosokkal történt közös felmérés alapján kell megtéríteni. – A kutatás megkezdése előtt az érintett tulajdonosokat tájékoztatni szükséges arról, hogy várhatóan a beruházás megvalósítása esetén milyen nagyságú kár és milyen módon érheti őket, és arról is, hogy a kártérítés formája, módja miként várható. — Kiemelt figyelemmel kell eljárni a légvezetékek, halászati területek, valamint föld alatti infrastruktúra közelében végzett munkálatok során. Az érintett közművekkel a munkálatok megkezdése előtt egyeztetni kell. — A Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének Sárbogárd Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2005. (III. 30.) önkormányzati rendeletében foglaltakat mindenkor figyelembe kell venni. Az önkormányzati rendelet teljes terjedelmében megtekinthető a város honlapján (www.sárbogárd.hu). A Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Balatonvilágosi Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy Balatonvilágos Község Helyi Építészi Szabályzata és további rendeletei az önkormányzat honlapjának www.balatonvilagos.hu önkormányzat/rendeletek menüjében megtalálhatóak, letölthetőek. A Törökkoppányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője mellékletként elküldte Bonnya , Kára, Miklósi, Somogyacsa, Somogydöröcske, Szorosad és Törökkoppány HÉSZ egyéb helyi védelemre vonatkozó rendelkezéseit, valamint Bonnya, Miklósi és Somogydöröcske települések helyszínrajzát. A levél az MBFH Irattárában tekinthető meg. Az alábbi települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Az Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyberényi Kirendeltsége, az Alapi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sárszentágota vonatkozásában, az Andocsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Andocs és Nágocs vonatkozásában, a Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonboglár és Ordacsehi vonatkozásában, a Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Szólád, Kereki, Bálványos, Pusztaszemes és Teleki vonatkozásában, Balatonlelle Város Jegyzője, a Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kötcse és Nagycsepely vonatkozásában, a Balatonszemesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Buzsáki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Szőlősgyörök, vonatkozásában, a Dalmandi Közös Önkormányzati Hivatal Dalmand és Kocsola vonatkozásában, a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Szakcsi Kirendeltségének Vezetője Lápafő és Várong vonatkozásában, a Döbröközi Közös Önkormányzati Hivatal, Enying Város Polgármesteri Hivatal Építési Hatósága, a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gölle, Büssü, és Kisgyalán vonatkozásában, a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Szentgáloskéri Kirendeltsége, 202

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Igali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Somogyszil, Gadács, Kazsok, Igal és Ráksi vonatkozásában, Iregszemcse Község Jegyzője, Káloz Község Jegyzője, a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kapoly, Bedegkér, Somogyegres, Kánya, Tengőd és Somogymeggyes vonatkozásában, a Kapospulai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kapospula, Attala és Nak vonatkozásában, a Karádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Karád és Somogytúr vonatkozásában, Kisláng és Mátyásdomb Községi Önkormányzatok Jegyzője a hatáskörébe tartozó mindkét település vonatkozásában, a Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Gyulaji Kirendeltsége, a Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhidvégi Kirendeltsége, Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lengyeltóti és Gyugy vonatkozásában, Magyaratád Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Magyaratád, Patalom és Zimány vonatkozásában, Magyarkeszi Közös Önkormányzati Hivatal Magyarkeszi és Felsőnyék vonatkozásában, a Mezőszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mezőszilasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mezőszilas, Igar és Sáregres vonatkozásában, az Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ozora és Fürged vonatkozásában, Pincehely Nagyközség Jegyzője, a Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Regöly, Keszőhidegkút és Pári vonatkozásában, a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal Ságvár, Som és Nyim vonatkozásában, Sárbogárd Város Jegyzője, Sárkeresztúr Önkormányzatának Jegyzője, Simontornya Város Jegyzője, a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Balatonvilágosi Kirendeltsége, a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Siófok és Siójut vonatkozásában, Tamási Város Jegyzője Tamási, Koppányszántó és Értény vonatkozásában, Tolnanémedi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tolnanémedi, Kisszékely, Belecska és Nagyszékely vonatkozásában és a Törökkoppányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Törökkoppány, Bonnya, Kára, Miklósi, Somogyacsa, Somogydöröcske és Szorosad vonatkozásában. A Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője és a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Szakcsi Kirendeltségének Vezetője arról tájékoztatnak, hogy az illető településeknek nincs érvényben lévő helyi építési szabályzata. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal, Nagyberényi Kirendeltség Alapi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Andocsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonlelle Város Jegyzője Balatonszabadi Önkormányzat Jegyzője 203

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Balatonszemesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Buzsáki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Szőlősgyörök Dalmandi Közös Önkormányzati Hivatal Dégi Közös Önkormányzati Hivatal Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Szakcsi Kirendeltségének Vezetője Döbröközi Közös Önkormányzati Hivatal Enying Város Polgármesteri Hivatal Építési Hatósága Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Göllei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Szentgáloskéri Kirendeltség Igali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Iregszemcse Község Jegyzője Káloz Község Jegyzője Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kapospulai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Karádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kisláng és Mátyásdomb Községi Önkormányzatok Jegyzője Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Gyulaji Kirendeltsége Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhidvégi Kirendeltsége Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lepsény Nagyközség Jegyzője Magyaratád Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Magyarkeszi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mezőszilasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyszokolyi Kirendeltsége Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Újiregi Kirendeltsége Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pincehely Nagyközség Jegyzője Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal Sárbogárd Város Jegyzője Sárkeresztúr Önkormányzatának Jegyzője Simontornya Város Jegyzője Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Balatonvilágosi Kirendeltsége Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tamási Város Jegyzője Tolnanémedi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Törökkoppányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

204

Igal. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal megállapítja, hogy a tanulmány tartalmazza az érintett — az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) kormányrendelet 1. számú melléklete alapján besorolt — országos vasúti pályákat és regionális vasúti pályákat. — A területen elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények működésével, a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával kapcsolatban észrevétel nem merült fel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy az érintett terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű rendszerek működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket nem érinti. A Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztálya az alábbi tájékoztatást adja: — A kutatások és a kitermelés a környező utak nyomvonalát, valamint azok állékonyságát nem érintheti, a közlekedők biztonságát nem veszélyeztetheti. — A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 38. § (1) alapján a közút felbontásához, illetve a közút területén, az alatt vagy felett létesítmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. — A Kkt. 39. § értelmében az útcsatlakozás létesítéséhez a közút kezelőjének (vagy vagyonkezelőjének) hozzájárulása szükséges. — A Kkt. 42. § értelmében a közút mellett nem végezhető olyan tevékenység, amely a közlekedés biztonságát, vagy a közút állagát veszélyeztetheti. — A Kkt. 42/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületeken a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, és a (2) bekezdés alapján: ha a közút kezelője a feltételek teljesítéséhez is köthető hozzájárulását megtagadja, vagy a hozzájárulás előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, vagy a kérelmező az előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a kérelmező a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti és feltételekhez kötheti, vagy a közút kezelője által előírt feltételeket módosíthatja. A Somogy Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége a következő észrevételeket teszi: — Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Az országos és helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint a közutak forgalom biztonsági, fenntartási, üzemeltetési, állagmegóvási feladatainak ellátása a közút kezelőjének feladata. — Tájékoztat arról, hogy a 61. sz. fkl. út, valamint a 6503. sz., 6507. sz. és a 6508. sz. mellékutak Somogy megyei szakaszának kezelője a Magyar Közút Zrt. Somogy Megyei Igazgatósága, míg a területen érintett helyi utak esetében az adott települési önkormányzatok. 205

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A közutak fejlesztési terveiről adatszolgáltatást a Magyar Közút Zrt. Somogy Megyei Igazgatósága, valamint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ nyújthat. A Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége a következő észrevételeket teszi: — Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Az országos és helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint a közutak forgalom biztonsági, fenntartási, üzemeltetési, állagmegóvási feladatainak ellátása a közút kezelőjének feladata. — Tájékoztat arról, hogy a vizsgálati terület Tolna megyei részén országos és helyi közutak is érintettek. Az országos közutak Tolna megyei szakaszának kezelője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna Megyei Igazgatósága, míg a területen érintett helyi utak esetében az adott települési önkormányzatok. — A közutak fejlesztési terveiről adatszolgáltatást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna Megyei Igazgatósága, valamint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ nyújthat. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztálya tájékoztat arról, hogy az Igal CH területtel kapcsolatos tájékoztatás kérés ügyét átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Somogy Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségéhez. A 8. témakörben együttműködő szakhatóságok: Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Somogy Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály

9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyongazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott.

206

Függelék

Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa

2. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO2eq: széndioxid-egyenérték – az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dT: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dZ: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1018 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület 207

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (109 J) GVV: gáz-víz viszony (m3/m3) GW: Gigawatt (109 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány mAf: Adriai tenger feletti magasság mBf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja 2012.04.01-től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (106 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1015 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1012 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték – szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = 11 630 kWh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: Formáció T: Tagozat Q: Kvarter Pl: Pliocén Pa2: Felső-pannóniai Pa1: Alsó-pannóniai Pa: Pannóniai Ms: Szarmata Mb: Badeni 208

Függelék Mk: Kárpáti Mo: Ottnangi Me: Eggenburgi Mi: Miocén Ol: Oligocén K: Kréta J: Jura T3: Felső-triász T2: Középső-triász T1: Alsó-triász T: Triász Mz: Mezozoikum P: Perm C: Karbon D: Devon S: Szilur O: Ordovícium Cm: Kambrium Pz: Paleozoikum OPz: Ópaleozoikum.

209

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége Forrás: TEiR (KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika)

Település

Járás

Balatonalmádi járás összesen Balatonvilágos Balatonalmádi Dombóvári járás összesen Attala Dombóvári Dalmand Dombóvári Dombóvár Dombóvári Döbrököz Dombóvári Gyulaj Dombóvári Kapospula Dombóvári Kocsola Dombóvári Kurd Dombóvári Lápafő Dombóvári Nak Dombóvári Szakcs Dombóvári Várong Dombóvári Enyingi járás összesen Dég Enyingi Enying Enyingi Lajoskomárom Enyingi Mezőkomárom Enyingi Szabadhídvég Enyingi Fonyódi járás összesen Balatonboglár Fonyódi Balatonlelle Fonyódi Gyugy Fonyódi Karád Fonyódi Látrány Fonyódi Lengyeltóti Fonyódi

210

Lakónépesség, 2011 (fő)

25500 1170 32331 858 1274 19010 2033 986 929 1318 1219 168 589 894 143 13024 2165 6835 2248 939 837 33785 5736 5217 259 1537 1340 3050

Terület, 2011 (km2)

269,0 29,2 509,0 20,6 48,8 78,5 43,1 70,8 19,8 33,3 31,2 9,3 27,8 55,8 6,6 278,5 46,9 82,8 75,7 29,1 44,1 645,4 32,0 43,2 15,3 52,4 22,3 39,6

Népsűrűség, 2011 (fő/km2)

95 40 64 42 26 242 47 14 47 40 39 18 21 16 22 47 46 83 30 32 19 52 179 121 17 29 60 77

Öregedési index, 2011 (%)

116,2 149,6 104,1 95,2 113,8 115,0 108,4 34,9 100,8 75,8 86,9 82,8 105,7 143,8 120,0 89,5 83,8 86,4 107,7 78,5 94,4 115,0 149,8 134,4 95,7 121,1 77,4 90,4

Az általános iskola nyolcadik évfolya-mát elvégzők aránya, 2011 (%)

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

23,4 18,6 29,7 30,3 36,5 23,2 36,8 34,5 27,0 38,8 32,1 43,1 34,2 35,3 38,8 36,1 35,3 31,0 29,6 36,6 39,1 28,7 22,3 20,7 41,0 28,9 30,6 28,8

22,4 19,9 22,7 26,4 22,7 20,0 21,9 16,0 25,2 21,4 22,4 16,7 23,7 18,8 19,4 24,4 21,4 22,2 21,4 21,8 22,8 23,3 18,3 21,2 20,3 26,3 26,6 22,0

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

28,9 24,2 24,9 20,7 13,2 28,2 14,6 5,9 21,4 9,9 17,5 13,8 12,9 14,7 7,5 18,6 13,4 18,9 16,5 14,0 11,2 24,2 29,2 28,5 13,4 13,8 17,5 18,3

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

15,6 13,7 9,5 6,5 3,0 11,8 3,8 1,8 10,5 2,7 5,0 1,7 2,1 4,4 2,5 6,3 5,4 6,0 6,8 3,7 3,2 10,7 13,3 12,4 1,5 5,2 4,4 6,8

Aktivitási arány, 2011 (%)

44,9 48,5 41,0 43,7 38,4 44,2 36,1 20,5 41,6 33,5 37,5 29,8 33,3 36,0 27,3 44,3 45,3 44,8 44,0 41,5 41,5 42,7 44,4 46,8 40,9 38,3 42,9 42,3

Munkanélküliségi ráta, 2011 (%)

12,3 11,4 13,1 12,0 18,2 11,7 15,1 7,4 12,7 35,4 12,3 26,0 15,8 12,4 10,3 14,8 12,6 15,5 12,0 15,1 21,6 15,7 15,0 15,9 27,4 23,9 19,3 10,8

Egy lakosra jutó jövedelem, 2011 (Ft/fő)

828773 968600 596581 549955 469924 695704 473621 291688 554911 281995 438548 283502 408518 383457 374097 611141 590706 619052 668980 527697 537672 563769 645800 554445 341519 377712 469635 507356

A cigány népesség aránya, 2011 (%)

0,4 0,0 4,8 2,8 0,8 1,9 6,1 36,9 0,5 18,4 10,3 0,0 7,0 11,3 0,0 1,6 0,7 2,4 0,0 0,3 1,2 3,9 0,1 0,2 1,9 7,1 5,7 8,3

A német népesség aránya, 2011 (%)

2,1 1,5 3,6 0,0 1,4 2,9 3,0 0,9 4,0 7,2 7,0 5,4 2,2 0,8 2,8 0,9 0,3 1,3 0,6 0,0 0,0 2,7 2,5 2,3 3,9 3,2 2,2 2,4

Függelék

Település

Járás

Ordacsehi Fonyódi Somogytúr Fonyódi Szőlősgyörök Fonyódi Visz Fonyódi Kaposvári járás összesen Büssü Kaposvári Gadács Kaposvári Gölle Kaposvári Igal Kaposvári Kazsok Kaposvári Kisgyalán Kaposvári Magyaratád Kaposvári Patalom Kaposvári Ráksi Kaposvári Somogyszil Kaposvári Szentgáloskér Kaposvári Zimány Kaposvári Kisláng Polgárdi Polgárdi járás összesen Lepsény Polgárdi Mátyásdomb Polgárdi Mezőszentgyörgy Polgárdi Sárbogárdi járás összesen Igar Sárbogárdi Mezőszilas Sárbogárdi Sárbogárd Sárbogárdi Sáregres Sárbogárdi Sárkeresztúr Sárbogárdi Sárszentágota Sárbogárdi Siófoki járás összesen Ádánd Siófoki Balatonszabadi Siófoki Balatonszemes Siófoki


814 430 1169 197 118496 391 79 995 1270 319 202 828 329 451 747 558 602 2449 19790 3069 762 1310 28296 978 2116 12446 731 2520 1332 49929 2121 2971 1817


22,6 35,3 18,6 6,0 1591,4 17,2 3,9 44,7 36,1 10,7 9,4 18,8 6,7 15,2 38,5 27,3 13,0 53,1 294,9 39,1 35,4 27,1 653,5 41,2 65,0 189,3 26,2 46,8 45,5 627,8 29,5 41,3 36,0


36 12 63 33 74 23 20 22 35 30 21 44 49 30 19 20 46 46 67 79 22 48 43 24 33 66 28 54 29 80 72 72 50


142,3 98,5 101,9 168,4 92,0 19,5 61,5 123,4 108,8 41,9 171,4 124,7 637,5 76,1 78,7 69,7 86,2 65,5 69,4 66,7 61,0 43,8 77,8 100,0 106,9 75,8 93,9 26,5 83,5 111,7 82,2 86,9 137,2



29,9 34,2 27,6 30,3 26,9 29,6 27,0 33,6 29,2 35,0 34,0 27,4 35,1 33,0 29,5 34,2 31,0 33,7 34,6 33,1 38,2 39,3 35,7 39,6 30,4 29,6 31,8 42,9 36,4 23,2 26,5 22,1 20,4

29,3 28,1 25,7 29,3 20,2 10,0 18,0 18,7 21,8 14,5 24,1 24,6 19,3 24,7 21,6 23,5 23,5 22,7 24,2 22,0 19,1 18,1 22,8 21,7 20,4 20,2 25,4 13,6 23,0 22,7 27,6 24,5 18,9


17,9 14,3 18,0 14,9 26,1 5,3 10,0 16,2 22,1 7,7 15,1 23,3 15,8 15,8 18,1 13,3 15,9 13,9 19,8 17,8 11,5 10,2 19,2 12,2 13,9 21,1 15,2 7,7 15,4 28,7 17,8 24,5 26,4


6,0 2,9 4,7 2,4 13,8 1,7 4,0 5,0 9,6 2,0 2,4 6,7 5,0 5,1 5,6 1,9 4,0 3,3 6,1 5,1 3,5 3,1 6,4 1,9 5,0 7,7 4,7 2,6 2,7 14,0 5,4 9,4 10,6


40,9 41,2 47,0 49,2 43,0 23,0 39,2 36,4 39,1 34,5 31,7 42,1 26,7 43,9 37,3 37,6 44,7 47,0 46,2 46,7 44,5 39,7 43,7 40,5 40,6 46,8 44,0 32,6 46,2 45,7 46,2 45,4 43,9


11,7 18,6 13,8 24,7 15,5 25,6 22,6 22,4 11,3 23,6 15,6 12,0 20,5 16,7 19,4 7,1 19,7 15,3 14,8 15,9 19,2 23,8 17,2 27,0 15,6 16,3 19,3 35,2 15,3 13,4 16,7 13,1 15,4


466266 424281 538153 400230 649399 194487 672426 416405 538000 387121 505651 646352 400477 593321 380617 335467 496170 588717 684653 694998 550466 533694 610031 421970 546098 717290 489272 308833 671242 726777 545311 667652 641328



1,7 0,0 0,0 2,5 5,0 44,0 0,0 7,1 6,0 22,3 7,4 1,4 4,3 1,8 10,2 5,2 9,1 1,0 1,0 1,6 0,0 2,1 3,8 0,7 2,4 2,0 0,0 20,4 0,6 1,6 2,4 1,4 0,9

6,9 1,9 1,7 3,0 1,4 1,0 7,6 1,8 4,2 1,9 3,0 1,1 0,0 1,1 4,4 2,0 0,0 0,2 0,6 0,5 1,2 0,8 0,4 0,3 0,2 0,5 0,0 0,2 0,0 2,4 0,9 1,5 4,3

211


Település

Járás

Bálványos Siófoki Kereki Siófoki Kötcse Siófoki Nagyberény Siófoki Nagycsepely Siófoki Nyim Siófoki Pusztaszemes Siófoki Ságvár Siófoki Siófok Siófoki Siójut Siófoki Som Siófoki Szólád Siófoki Teleki Siófoki Székesfehérvári járás összesen Káloz Székesfehérvári Tabi járás összesen Andocs Tabi Bábonymegyer Tabi Bedegkér Tabi Bonnya Tabi Kánya Tabi Kapoly Tabi Kára Tabi Kisbárapáti Tabi Lulla Tabi Miklósi Tabi Nágocs Tabi Sérsekszőlős Tabi Somogyacsa Tabi Somogydöröcske Tabi Somogyegres Tabi Somogymeggyes Tabi Szorosad Tabi

212


547 546 453 1323 353 286 339 1830 25045 616 707 489 198 145437 2346 12797 1068 846 437 257 414 667 46 401 188 209 678 148 156 124 183 486 105


23,7 14,4 19,5 23,1 19,8 9,8 10,4 38,4 124,7 10,7 23,4 20,0 8,1 982,3 47,8 427,2 43,3 21,9 26,0 14,6 14,5 22,4 5,4 28,7 10,4 10,5 22,3 6,7 24,5 10,8 10,8 15,7 6,5


23 38 23 57 18 29 33 48 201 57 30 24 25 148 49 30 25 39 17 18 29 30 9 14 18 20 30 22 6 11 17 31 16


93,7 131,7 134,5 72,0 77,6 75,6 193,5 72,5 107,1 69,5 68,5 228,6 93,3 90,3 74,3 112,9 90,0 78,6 67,4 89,5 139,6 130,1 166,7 100,0 390,9 128,6 73,2 156,3 168,2 158,3 113,0 125,4 169,2



29,6 28,4 26,4 30,5 29,3 32,5 31,0 24,3 18,9 27,1 32,2 28,3 33,3 22,7 34,0 34,3 35,2 37,4 37,9 36,6 28,4 35,1 31,5 35,6 45,9 30,4 30,8 27,4 41,8 31,5 35,1 40,0 26,6

26,7 36,1 21,6 24,1 27,4 28,7 28,5 27,1 18,2 24,3 24,7 26,4 17,4 18,4 22,7 24,1 21,4 22,5 24,7 20,1 23,9 25,3 25,9 20,4 23,2 25,0 22,5 28,0 16,9 23,5 22,4 20,7 23,9


13,6 14,1 17,3 18,0 16,2 11,8 15,2 22,3 29,4 21,7 16,9 20,0 14,9 30,5 15,3 20,1 14,1 12,9 6,1 11,7 19,2 16,5 9,3 12,3 12,4 15,2 16,3 22,9 9,0 8,7 11,7 13,5 22,9


4,3 3,6 4,8 5,6 3,3 5,9 6,9 6,6 16,0 7,2 4,5 4,2 2,5 18,3 4,7 7,0 5,3 2,2 2,2 2,9 4,3 3,0 5,6 4,4 7,0 4,5 9,4 3,8 2,8 4,0 3,4 1,2 5,5


44,2 47,3 45,3 45,1 41,9 41,3 43,7 45,9 47,0 46,1 41,4 39,5 38,4 49,1 44,8 41,8 39,7 37,7 28,6 38,1 46,6 46,3 34,8 36,9 36,7 34,0 38,2 49,3 26,9 40,3 43,2 35,0 42,9


20,2 15,1 12,2 18,3 22,3 15,3 12,2 12,7 13,2 13,4 13,3 16,6 38,2 10,2 12,1 13,6 16,7 14,4 17,6 31,6 13,5 10,0 0,0 28,4 7,2 0,0 16,6 12,3 33,3 34,0 25,3 18,8 13,3


450390 603776 556953 576016 441166 556716 699880 550080 804198 561797 510349 623140 294309 979692 687017 559235 408160 468264 331980 352888 640264 497968 907967 463467 405501 699797 488589 716847 223206 598636 527245 388049 650698


0,0 0,5 1,1 3,4 5,1 0,0 0,9 1,5 1,7 0,6 8,3 0,0 16,7 1,0 1,9 1,8 0,8 0,4 4,1 11,7 1,7 1,9 0,0 8,7 5,3 0,0 2,5 0,0 7,1 2,4 0,0 0,0 0,0


1,5 0,0 4,0 1,8 3,1 0,0 2,7 2,5 1,9 1,8 2,8 1,2 5,6 1,3 0,1 1,8 1,4 1,4 1,4 14,4 1,2 1,9 0,0 1,0 0,0 7,7 2,2 2,7 5,1 2,4 0,0 1,4 0,0

Függelék

Település

Járás

Tab Tabi Tengőd Tabi Torvaj Tabi Törökkoppány Tabi Zala Tabi Zics Tabi Tamási járás összesen Belecska Tamási Értény Tamási Felsőnyék Tamási Fürged Tamási Iregszemcse Tamási Keszőhidegkút Tamási Kisszékely Tamási Koppányszántó Tamási Magyarkeszi Tamási Nagykónyi Tamási Nagyszékely Tamási Nagyszokoly Tamási Ozora Tamási Pári Tamási Pincehely Tamási Regöly Tamási Simontornya Tamási Tamási Tamási Tolnanémedi Tamási Újireg Tamási


4533 462 247 410 238 348 38705 391 798 1061 702 2757 209 309 333 1293 1132 396 877 1644 681 2253 1168 4057 8349 1048 275


25,9 30,2 11,4 25,8 9,2 15,0 1019,9 14,4 30,0 32,0 26,8 58,3 10,3 28,3 22,6 38,2 47,9 36,7 28,0 59,6 13,1 50,1 62,7 33,8 112,0 22,0 10,9


175 15 22 16 26 23 38 27 27 33 26 47 20 11 15 34 24 11 31 28 52 45 19 120 75 48 25


116,2 121,9 110,0 313,2 210,5 78,9 101,2 138,5 40,6 70,5 51,3 75,2 162,5 319,2 109,4 61,0 97,3 80,3 78,6 77,1 62,0 116,2 177,1 142,3 101,4 130,7 90,0



23,6 40,0 35,0 34,4 27,3 34,6 33,6 28,4 39,3 33,7 33,4 29,4 46,9 33,7 33,0 31,8 31,8 37,5 34,3 35,1 33,4 28,7 35,4 28,7 24,9 33,9 30,4

20,5 18,4 26,2 20,2 30,8 23,5 24,3 19,6 15,6 23,2 23,4 23,9 18,8 24,2 21,5 23,7 21,4 17,1 22,8 18,2 22,5 22,3 22,0 23,5 21,5 24,2 27,0


27,0 12,8 10,3 13,0 18,8 11,9 18,1 9,0 5,2 11,8 7,8 16,3 9,4 11,0 14,0 9,5 13,4 9,3 9,5 10,5 10,9 19,0 15,3 21,5 23,2 14,3 7,5


10,4 2,6 3,0 9,5 3,5 2,7 7,4 0,5 0,8 3,1 0,9 7,0 2,8 4,6 2,0 3,3 4,3 6,7 3,4 4,0 3,5 4,6 6,5 6,1 12,3 4,6 3,8


47,3 34,6 44,9 38,5 45,0 36,2 39,3 34,5 30,2 36,9 36,5 40,2 37,8 28,5 33,6 33,8 36,9 35,1 34,7 35,1 32,3 38,7 44,1 43,3 46,5 38,9 33,8


8,3 15,6 34,2 12,7 8,4 17,5 14,2 5,2 40,2 11,7 27,3 10,9 16,5 11,4 22,3 25,6 21,8 11,5 17,4 20,8 16,4 13,5 12,0 17,5 10,1 19,6 15,1


731759 392206 404305 567042 602518 361401 510224 359114 210625 480184 259259 514311 444117 424289 394323 314628 376003 335580 279358 344288 361780 518968 477939 598930 691635 501333 437361


0,5 1,9 2,0 1,0 0,0 4,6 6,7 2,3 27,9 5,8 23,2 4,1 0,0 4,5 14,4 8,2 12,5 0,0 14,3 18,1 27,6 2,9 0,0 1,9 3,8 4,7 7,6


0,9 1,5 2,0 0,0 0,0 3,4 4,9 1,3 0,5 0,7 0,0 0,8 70,3 2,6 2,7 3,1 1,4 1,0 0,7 0,8 27,6 1,5 1,6 0,7 3,3 1,2 2,9

213

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 4. függelék. Helyi oltalom alatt álló természeti értékek Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

Somogy

Balatonboglár

TT

0

0

2004

13/134/TT/04

Somogy

Balatonboglár

TT

5,81

0

2004

Balatonboglári Landortó és környezete

13/135/TT/04

Somogy

Balatonboglár

TT

2

0

2004

Balatonboglári Temetődomb és plébánia kertje

13/136/TT/04

Somogy

Balatonboglár

TT

3,26

0

2004

Feketefenyő véderdő

13/30/TT/77

Somogy

Balatonboglár

TT

7,57

0

1977

Kápolnák környéke

13/31/TT/77

Somogy

Balatonboglár

TT

1,13

0

1977

Balatonlelle, Irma pusztai páfrányfenyők (2 db)

13/184/TE/09

Somogy

Balatonlelle

TE

0

0

2009

Dégi Bozót-patak völgye

6/22/TT/83

Fejér

Dég

TT

43,21

0

1983

Dégi-süllyedék kastélypark

6/11/TT/76

Fejér

Dég

TT

27,25

0

1976

Dombóvári Bontovai-tó

16/45/TT/04

Tolna

Dombóvár

TT

12,2

0

2004

Dombóvári Gólyavár

16/47/TT/04

Tolna

Dombóvár

TT

3,5

0

2004

Dombóvári Gunarasparkerdő

16/48/TT/04

Tolna

Dombóvár

TT

9,96

0

2007

Dombóvári Kis-Kondapatak

16/50/TT/04

Tolna

Dombóvár

TT

17,02

0

2004

Dombóvári Nyergeserdő és horgásztó

16/51/TT/04

Tolna

Dombóvár

TT

92

0

2004

Dombóvári Szigeterdő (régebben: Béke park TT)

16/17/TT/76

Tolna

Dombóvár

TT

4,8

0

1976

Dombóvári Tüskei tölgyes maradványerdő

16/53/TT/04

Tolna

Dombóvár

TT

3,5

0

2004

Dombóvári tűzlepkés rétek

16/46/TT/04

Tolna

Dombóvár

TT

181,5

0

2004

Gunarasi tölgyes maradványerdő

16/49/TT/04

Tolna

Dombóvár

TT

0,85

0

2004

Gunarasi úti szelídgesztenyés

16/81/TE/04

Tolna

Dombóvár

TE

0

0

2004

Újdombóvári vadgesztenye fasor

16/18/TT/76

Tolna

Dombóvár

TE

0

0

1976

Felsőnyéki Kolláti-rét Természetvédelmi Terület

16/25/TT/94

Tolna

Felsőnyék

TT

31,15

0

1994

Név

Törzs-könyvi szám

Megye

Balatonboglári Báránykúria parkja

13/127/TT/04

Balatonboglári Kislakikastély parkja

214

Függelék Ebből fokozottan védett (ha)


Név


Megye

Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Gadácsi külterületi védett terület

13/155/TT/07

Somogy

Gadács

TT

19,77

0

2007

Gadácsi védett fák

13/156/TE/07

Somogy

Gadács

TE

0

0

2007

Iregszemcsei Viczaykastély parkja

16/13/TT/75

Tolna

Iregszemcse

TT

16,3

0

1975

Iregszemcse, Öreghegy–Gesztenye-völgy

16/56/TT/06

Tolna

Iregszemcse

TT

0

0

2006

Csempinszki-kúria parkja

13/67/TT/85

Somogy

Kötcse

TT

0,63

0

1985

Keserű-kúria parkja

13/61/TT/83

Somogy

Kötcse

TT

0,35

0

1983

Kötcsei evangélikus parókia kertje

13/157/TT/97

Somogy

Kötcse

TT

0,21

0

1997

Szelídgesztenye facsoport

13/66/TT/85

Somogy

Kötcse

TE

0

0

1985

Lengyeltóti védett fák, fasorok

13/124/TE/04

Somogy

Lengyeltóti

TE

0

0

2004

Lengyeltóti védett terület

13/110/TT/04

Somogy

Lengyeltóti

TT

12,98

0

2004

Mezőszilasi helyi védett terület

6/44/TT/04

Fejér

Mezőszilas

TT

486,54

0

2005

Mezőszilasi védett fák, fasorok

6/45/TE/04

Fejér

Mezőszilas

TE

0

0

2005

Zichy-park

13/70/TT/85

Somogy

Nágocs

TT

10,82

0

1985

Siófok, Damjanich utcai tölgy

13/176/TE/03

Somogy

Siófok

TE

0

0

2004

Somogy

Siófok

TE

0

0

2004

Somogy

Siófok

TE

0

0

2004

Somogy

Siófok

TE

0

0

2004

Somogy

Siófok

TE

0

0

2009

a városnak a 7-es főút és a Balaton-part közötti területén, továbbá Szabadifűrdő városrész 7-es úttól D-re eső részén lévő fenyőfák, platánfák és hársfák a műemléki, valamint a külön rendelettel helyi védelem alá helyezett építmények telkein, illetőleg területeken lévő fák a külön rendelettel helyi védelem alá helyezett kertekben lévő fák a Fő utca – Kele utca és Széchenyi utca közötti szakaszán álló (Tilia tomentosa Szeleste) fajtájú hársfa sor Siófoki Szabadimagaspart

13/113/TT/03

Somogy

Siófok

TT

0

0

2004

Töreki-tavak

13/82/TT/94

Somogy

Siófok

TT

244,88

0

1994

Somogyszili védett fák

13/152/TE/07

Somogy

Somogyszil

TE

0

0

2007

Somogyszili védett terület

13/151/TT/07

Somogy

Somogyszil

TT

0

0

2007

215

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Ebből fokozottan védett (ha)


Név


Megye

Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Kunffy Lajos kastély parkja

13/40/TT/78

Somogy

Somogytúr

TT

1,16

0

1978

Jankovich-kastély és parkja

13/194/TT/12

Somogy

Szőlősgyörök

TT

17,47

0

2012

Házi berkenyefa

13/195/TE/12

Somogy

Teleki

TE

0

0

2012

Zichy-család sírkertje

13/62/TT/83

Somogy

Zala

TT

0,89

0

1983

Zichy park

13/9/TT/52

Somogy

Zala

TT

11,11

0

1952

5. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény

SI-47 SI-44 REG-2 MI-80 MI-79 MI-78 MI-77 MI-76 MI-75 MI-74 MI-60 MI-59 MI-58 MI-57 MI-56 MI-55 MI-53 MI-52 MI-47 MI-46 MI-36 MI-35 MI-34 MI-33/A MI-33 MI-32 MI-31 MI-30/A MI-30 MI-29/A MI-29 MI-28 MI-27 MI-23 LA-9 LA-8 LA-7/A

216

Megrendelő

MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

Dátum

2004 2004 1993 1993 1993 1993 1993 1993 1993 1989 1987 1986 1986 1987 1988 1987 1986 1986 1988 1988 1987 1988 1986 1985 1985 1987 1987 1985 1985 1985 1985 1986 1985 1985 1989 1989 1989

Minősítés*

üzleti titok üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

MBFH szolgáltatott T.21397 T.21397

AD.2379 (digitális terepi adat)



Függelék Szelvény

Megrendelő

Dátum

Minősítés*

LA-7

MOL (OKGT)

1989 nyilvános

LA-6 LA-56 LA-55 LA-54 LA-53 LA-52 LA-51/A LA-50 LA-5 LA-49 LA-48 LA-45 LA-44 LA-43 LA-4 LA-38 LA-37 LA-36 LA-35 LA-34 LA-31 LA-30 LA-3 LA-29 LA-28 LA-27 LA-26 LA-25 LA-24 LA-23 LA-22 LA-21 LA-20 LA-2 LA-19 LA-18 LA-17 LA-16 LA-15 LA-14 LA-13 LA-12 LA-11 LA-10 LA-1 DU-5 D-5/C/3 D-5/C/2 D-5/C/1 D-5/C D-5/B XBA-1/B/86 XBKSZ-1/80 XBKSZ-1/84 XBKSZ-1/85 XBKSZ-1/86 XKM/79 XKM/82 XMK-2/73

MOL (OKGT) MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1989 1993 1993 1993 1993 1993 1993 1993 1990 1993 1993 1993 1993 1993 1989 1993 1993 1993 1993 1992 1992 1992 1989 1991 1991 1991 1991 1990 1990 1990 1991 1991 1990 1989 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1991 1990 1991 1991 1989 1991 1986 1986 1985 1985 1989 1986 1980 1984 1985 1986 1979 1982 1973

nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános


MBFH szolgáltatott AD.2379 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott AD.2379 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott

AD.2379 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

217

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Megrendelő

XMK-2/74 XMK-2/75 XMK-8 XMKV-2 XMKV-2/H XMKV-4 XMKV-5 CHL-96-1 CHL-96-2 CHL-96-3 CHL-96-4 CHL-96-5 CHL-96-6 CHL-96-8 CHL-96-10 CHL-96-11 CHL-96-12 CHL-96-13 CHL-96-14 CHL-96-15 CHL-96-16 CHL-96-16/A CHL-96-17 CHL-96-18 CHL-96-19 CHL-96-20 CHL-96-21 CHL-96-23 CHL-96-25 CHL-96-27 CHL-96-29 CHL-96-31 CHL-96-33 CHL-96-35 CHL-96-37 CHL-96-39 CHL-98-22 CHL-98-24 CHL-98-26 CHL-98-41 EPH-02-02 EPH-02-03 EPH-02-04 EPH-02-05 EPH-02-06 EPH-02-07 EPH-02-08 EPH-02-09 EPH-02-10 EPH-02-11 EPH-02-12 CHL-96-7 CHL-96-9 CHL-985EXT CHL-9811EXT EPH-02-05/A

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. COASTAL Co. El Paso Ltd. El Paso Ltd. El Paso Ltd. El Paso Ltd. El Paso Ltd. El Paso Ltd. El Paso Ltd. El Paso Ltd. El Paso Ltd. El Paso Ltd. El Paso Ltd. COASTAL Co. COASTAL Co.

1974 1975 1981 1976 1976 1976 1976 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1998 1998 1998 1998 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 1996 1996

COASTAL Co.

1998 üzleti titok

T. 19042

COASTAL Co. El Paso Ltd.

1998 üzleti titok 2003 üzleti titok

XMK-7 LK-01/2010 LK-02/2010

MOL (OKGT) Pelsolaj Pelsolaj

1981 2010 2010

T. 19042 T. 20866 MBFH szolgáltatott AD.2379 (digitális terepi adat) T.21026 T.22343 T.22343

218

Dátum

Minősítés*


Szelvény

részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok üzleti titok nyilvános nyilvános

T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 17734 T. 19042 T. 19042 T. 19042 T. 19042 T. 20866 T. 20866 T. 20866 T. 20866 T. 20866 T. 20866 T. 20866 T. 20866 T. 20866 T. 20866 T. 20866 T. 17734 T. 17734

Függelék Szelvény

LK-03/2010 LK-04/2010 LK-05/2010 LK-06/2010 LK-07/2010 LK-10/2010 LK-11/2010 R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7

Megrendelő

Pelsolaj Pelsolaj Pelsolaj Pelsolaj Pelsolaj Pelsolaj Pelsolaj WINSTAR WINSTAR WINSTAR WINSTAR WINSTAR WINSTAR WINSTAR

Dátum

2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008

Minősítés*


T.22343 T.22343 T.22343 T.22343 T.22343 T.22343 T.22343 T.22104 T.22104 T.22104 T.22104 T.22104 T.22104 T.22104

*: Minősítés: nyilvános: korlátozás nélkül hozzáférhető, részben üzleti titoktok: korlátozott hozzáférés a szelvény bányaterületet érintő szakaszához, üzleti titok: korlátozott hozzáférés

6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Igal, CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: ”A”: adat, mérési eredmény; ”E”: értékelés, értelmezés, jelentés; ”T”: terv; ”P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; ”S”: regionális, értékelés, tanulmány; "-": Adattári jel: T. 22634 BÍRÓ I., HORVÁTH F., KÁDI Z., KOROKNAI B., MUSITZ B., TÓTH T., WÓRUM G. 2012: Kutatási zárójelentés az Igal II. kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletekről, és azok eredményeiről. (Nak-1 fúrás; Tamási 2D - 6-os, -7-es vonal; Lajoskomárom 2D - Lk-01-07, -10, -11 vonal; + Határozat; +1 CD). — Pelsolaj Kft., T. 22634, ”E” 2010: A 115. Siófok kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenység zárójelentése. T.D. 8899, I., ”E” 2008: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére a WINTERSTAR Magyarország Kft. 2007. évi tevékenységéről (+1 CD) CD tartalma: Igal és Tengőd terület AVO értelmezése (2007). — WINTERSTAR Magyarország Kft., T. 21801, ”E” GYARMATI J, 2008: Inke koncessziós terület szénhidrogén-kutatási zárójelentése. (CH fúrások: Blue Topaz-9, Bolhás, Csákány, Görgeteg, Horvátkút, Inke, Igal, Jákó, Kaposfő, Kisberény, Kutas, Lábod, Marcali, Mesztegnyő, Nagyatád, Nagykorpád, Nikla, Nagyszakácsi, Öreglak, Pamuk, Pat, Sikabonyi-1, Somogysámson, Szenta, geofizika). — Blue Star'95 Kft., T. 22219, ”E” 2007: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére a WINTERSTAR Magyarország Kft. 2006. évi tevékenységéről. (Igal-II. kutatási blokk, Koppányszántó). — WINTERSTAR Magyarország Kft., T. 21534, ” E” 2005: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az Athanor Magyarország Kft. 2005. évi tevékenységéről. (Igal, Törökkoppány, Szakcs). — Athanor Magyarország Kft., T. 21422, ”E” MAGYARI D., TIHANYI G. 2005: Kitermelési Műszaki Üzemi Terv Törökkoppány földgázmező művelésére Igal koncessziós terület 2006-2008. (Törökkoppány-I. bányatelek, szénhidrogén). — El Paso Magyarország Kft., T. 22246, ”T” 2004: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az El Paso Magyarország Kft. 2004, évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of El Paso Hungary Ltd. for the year 2004. (Igal-II. Kutatási Terület). — El Paso Magyarország Kft., T. 21263, ”E” 2002: El Paso Magyarország Kft. Törökkoppány-1 kutatási zárójelentés kiegészítés. Igal Koncesssziós Kutatási Terület. Kutatási zárójelentés kiegészítése. 2002. augusztus 13. El Paso Hungary Ltd. Törökkopany-1 Supplement to Final Report 13. August 2002. Igal Concession Hungary (1 CD, vizsgálatok, analysis). — El Paso Magyarország Kft., T. 20677, ”E”

219

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2002: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az El Paso Magyarország Kft. 2002. évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of El Paso Hungary Ltd for the year 2002. (Törökkoppány). — El Paso Magyarország Kft., T. 20867, ”E” G. BURNS, KERESZTES CS. 2002: Igal koncesszió. Szénhidrogén-kutatási zárójelentés. 2002. április (+ 1 floppy, Törökkopány 1. sz. fúrás). — El Paso Magyarország Kft., T. 20506, ”E” SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, ESZES I.-NÉ, GELENCSÉR I., MITNYIK Z., PUSZTAI ., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., VARGÁNÉ FEKETE E. 2002: Zárójelentés a 62/A Sárbogárd, 62/B Mezőfalva, és 63..Csepel-Dél kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről +Határozat. — MOL Rt., T. 20620, ”E” 2001: Jelentés a Magyar Földtani Hivatal részére az El Paso Magyarország Kft. 2001. évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of El Paso Hungary LTD. for the year 2001. (Törökkoppány 1., szénhidrogén). — El Paso Magyarország Kft., T. 20479, ”E” 2001: El Paso Magyarország Kft. Igali Koncesszió Törökkoppány-1. .Zárójelentés. El Paso Hungary Ltd. Igal ConcessionTörökkoppány-1 Final report (szénhidrogén, VSP, geofizika). — El Paso Magyarország Kft., T. 20480, I-II., ”E” 2000: Jelentés a Magyar Földtani Hivatal részére a Coastal Magyarország Kft. 2000. évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of Coastal Hungary Ltd. for the year 2000. (Igal). — Coastal Magyarország Kft., T. 20091, ”E” SZANYI B. 1999: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére a Coastal Magyarország Kft. 1999. évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of Coastal Hungary LTD. for the year 1999. (Igal – magyar és angol nyelvű). — Coastal Hungary Kft., T. 19778, ”E” 1998: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálatnak a Coastal Magyarország Kft. 1997. évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of Coastal Hungary Ltd. for the year 1997. (Dalmand, Lajoskomárom - magyar és angol nyelvű szöveg). — Coastal Magyarország Kft., T. 18951, ”E” J.A. FITZGERALD, B. MÖSLE, P. COPELAND. 1998: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálatnak a Coastal Magyarország Kft. 1998. évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of Coastal Hungary LTD. for the year 1998. Final Report:Geochronology of a well in Hungary. Pannonian Basin Well Dalmand, Dal-1, Lajoskomárom, Laj-1. - geofizika, magyar és angol nyelvű). — Coastal Hungary Kft. T. 19207, I-II., ”E” MOLNÁR I. 1998: Zárójelentés a Coastal, Igal koncessziós területen végzett szeizmikus 2D mérésekről. Final Report on 2D Seismic Data Acquisition, Igal area, Hungary. 1998. augusztus 27-1998. szeptember 10. (Balatonlelle, Siófok, Tamási, Kaposvár, magyar és angol nyelvű) (+ 27 mágnesszalag, 1 floppy -CHL-985EXT, -11EXT, -22, -24, -26, -41 vonalak). — GES Kft., T. 19042, ”A” MOLNÁR J., MITNYIK Z., DÁVID GY., MÓRINÉ NÉMETH I., CZUCZI G. 1998: 62/A. sz. Sárbogárd, 62/B. sz. Mezőfalva és 63. sz. Csepel-Dél terület kutatási zárójelentése (szénhidrogén, Ráckeve). — MOL Rt., T. 20110, ”E” BERNÁTH Z.-NÉ, NAGY Z.-NÉ, HORVÁTH ZS., MÓRINÉ NÉMETH I., CZUCZI G. 1997: 49. sz. Csurgó terület kutatási zárójelentés. 1997. december 12. (Berzence, Ber.1., Igal, I.17., Gyékényes, Gyék.1., I., Somogyudvarhely, So.2., 3., Szenta, Szta.2., Porrog, Por.1.sz. fúrások, szénhidrogén). — MOL Rt., T. 19915, ”E” 1996: Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of Coastal Hungary Ltd. for the year 1996. (Igal, Nagykónyi, Dalmand, Nak, Magyaratád - szénhidrogén). — Coastal Hungary Kft. T. 19053, ”E” MOLNÁR I. 1996: Zárójelentés a Coastal, Igal koncessziós területen végzett szeizmikus 2D mérésekről. (1996. március 4.-1996. július 19. geofizika) (+ 368 kartridzs, 36 floppy - CHL-96 - 1-16,-16/A, 17-21, -23, -25, 27, -29, -31, -33, -35, -37, -39 vonalak). — GES Kft., T. 17734, ”A” Igal, CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 2012: Report on soil gas 222Rn activity concentration survey on the Sárbogárd II block (szénhidrogén, 1CD-n). — Mining Support Kft., T. 22666, ”A” Á. BOROS, D. BREITNER 2011: Report on investignation of soil gas 222Rn activity concentration in Sárbogárd and Mecsek areas + Mellékletek (Sárbogárdi terület, 1 CD-n). — Mining Support Kft., T. 22489, ”A” 2010: Lajoskomárom 2D szeizmikus mérés (Igal II. szénhidrogén-kutatási terület, Lk-01/2010 - Lk-07/2010; Lk10/2010 -Lk-11/2010 vonalak terepi adatai, terepi geometriai (SPS) fájlok, feldolgozott szelvények SEG-Y formátumban. 1 CD-n, + 9 kartridzs). — Pelsolaj Kft., ELGI, T. 22343, ”A” TÓTH CS. 2009: Tájékoztató a WINSTAR Magyarország Kft. kezelésében lévő előfordulások szénhidrogénvagyonának az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerinti 2008. évi mérlegszerű változásáról és 2009. január 1-jei állapotáról. (A 2009. január 1.-vel gazdaságilag újraminősített állapot!) (Törökkoppány). — MBFH, T. 22093, ”E” 2008: Befejező jelentés a Tamási 2D szeizmikus mérésekről 2008.03.06. 1-7 vonal, Igal l-II. – szénhidrogénkutatási terület. (5 db DVD). — GES Kft., WINSTAR Magyarország Kft., T. 22104, ”A” 220

Függelék BOGYINSZKI G. 2007: Igal-II védnevű területen kőolaj- és földgázkutatás MÜT-je 2007-2008. évre vonatkozóan — Geofor Kft., T.D. 8904, I., ”T” SZANYI B. 2004: Műszaki Üzemi Terv kőolaj- és földgázkutatás folytatására az Igal-II. védnevű területen. 20042005. — El Paso Magyarország Kft., T. 21675 ”T” 2003: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az El Paso Magyarország Kft. 2003. évi tevékenységéről. Report to the Hungarian Geological Survey on the activities of El Paso Hungary Ltd. for the year 2003. A Törökkoppány 1 gázkút és az igali mélyvízkút összehasonlítása. Comparison of the Törökkoppány 1 gas well and the deep water wells at the village of Igal. — El Paso Magyarország Kft., T. 21122, ”E” HORVÁTH F., PÖSTYÉNI F., KŐRÖS M., VÉGES I. 2003: Data Processing Report on Seismic Lines EPH-02-02EPH-02-12 (Igal-Törökkoppány terület) (+ 2 CD, 27 kartridzs -EPH-02-02-02-05, -02-05a, -02-06-02-12 vonalak, 2D-geofizika). — El Paso Magyarország Kft., T. 20866, 1-25., ”A” PAUKA I., VÁMOS GY., HERCZEG A., SZERENCSÉSNÉ MILTÉNYI É. 2002: Előzetes környezeti tanulmány a Törökkoppány térségében tervezett gáztermelő és gázkezelő létesítményre. Közérthető összefoglaló. — Golder Associates Hungary Kft., Budapest, T.D. 5507, I-II., ”S” TISZINGER I., MOLNÁRNÉ MATOLCSI E. 1999: Zárójelentés a Középdunai-medence, Csepel-Dél, Martonvásár 2D kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (Pázmánd, Százhalombatta, Kunszentmiklós, Sárbogárd helységek által határolt kutatási terület, geofizika). — GES Kft., T. 20421, ”A” BARDÓCZ B., BOKOR CS. 1998: Kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem Sárbogárd, Mezőfalva, Csepel-Dél 62/A,B. és 63. számú területre. — MOL Rt., T. 20336, ”T” MAGYARI D., BARDÓCZ B. 1997: 62/A, 62/B, 63. számú Sárbogárd, Mezőfalva, Csepel-Dél kutatási terület. Helyzetjelentés és kutatási engedély meghosszabbítási kérelem. — MOL Rt., T. 20337, ”T” FEJÉR A. 1996: Zárójelentés a Velence területen végzett szeizmikus mérésekről (Mór-Sárkeresztúr-Gyúró által határolt terület, geofizika). — GES Kft., T. 19804, ”A” BELLA J., VARGA F., PAJTI P. 1994: Zárójelentés a Sárbogárd kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft., T. 20283, ”A” LÁSZLÓ CS., MARTINECZ D. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Sárbogárd kutatási területről (geofizika). — GES Kft., T. 20216, ”A” TANÁCS J. ET AL. 1994: A Közép-dunai medence szénhidrogénföldtani vizsgálata. A terület rétegtani felépítése, kifejlődési egységei, tektonikai viszonyai és szerkezetfejlődése. (Balatontól D-re Tolnanémedi, Gyönk, ettől K-ÉK-re Paks, Orgovány, Kecskemét, Cegléd, É-on Siófok, Kápolnásnyék, Diósd, Kvassay-zsilip, ÉK-en Gyál, Pilis, Cegléd). Munkaközi anyag. — MÁFI, T. 16746, ”S” KOVÁCS B., HAMBALKO K. 1993: Zárójelentés a Középdunai-medence I. területen végzett szeizmikus mérésekről (Tamási, Sárbogárd, Polgárdi, geofizika). — GES Kft., T. 19843, ”A” KREPLI GY., PLESOVSZKINÉ TULI A. 1993: Zárójelentés a Kisberény-Karád területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft., T. 19841, ”A” LEIBINGER L., NAGYNÉ KALMÁR E. 1993: Zárójelentés a Középdunai-medence II. területen végzett szeizmikus mérésekről (Tamási, Sárbogárd, Polgárdi, geofizika). — GES Kft., T. 19844, ”A” LEIBINGER L., NAGYNÉ KALMÁR E. 1993: Zárójelentés a Tolna területen végzett szeizmikus mérésekről (Sárszentlőrinc, Ozora - geofizika). — GES Kft., T. 19857, ”A” NAGY I. 1993: Szeizmikus feldolgozási jelentés. Nak (LA-vonalak)(geofizika). — GES Kft., T. 19882, ”A” PÉTERFIA P.-NÉ 1993: Szeizmikus feldolgozási jelentés. Kisberény-Karád (geofizika). — GES Kft., T. 19878, ” A” MAGYAR T. 1989: Jelentés a Balaton-DK - Igal kutatási területen 1984-1989. években végzett reflexiós mérésekről. — GKV, GKV-935, ”A” ALBU I. 1984: Jelentés az MK-2 alapszelvényen az 1983. évben végzett földkéreg- és felsőköpeny-kutató szeizmikus mérésekről (Karád). — ELGI, U-189, ”A” ALBU I. 1981: Jelentés az MK-2 alapszelvényen az 1980. évben végzett földkéreg- és felsőköpeny-kutató szeizmikus mérésekről. Karád, Nagyberény, Enying, Dinnyés (Gárdony) Balaton vonal É-D (geofizika). — ELGI, T. 16449, ”A” BIHARI D., DARIDÁNÉ TICHY M., DUDKO A., HORVÁTH I., ÓDOR L : A Dunántúli Középhegység és környéke CH földtani vizsgálata. Szerves geokémiai paraméterek a prognosztikus becslési módszer kialakítása (Komárom, Pápa, Celldömölk, Zalakaros, Enying, Székesfehérvár, Budapest, Esztergom). — MÁFI, T. 19460, ”S”

221

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Igal, Geotermia, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: ”GT”: geotermia; (pl. kutatási javaslat, terv); "-": Adattári jel: T.D. 9334 NÁD B. 2011: Tamási 1875/5 hrsz alatt a Tamási strand B-35 kataszteri számú hévízkút melléfúrásos felújításaként létesítendő 910 méteres talpmélységű hévízkút kútfej vízjogi létesítési engedély dokumentációja. — Aqua-NÁD Bt. T.D. 9334, I., ”GT” NAGY F. 2010: Balatonlelle 5582 hrsz-ú ingatlan Sz1, Sz2 jelű hőkinyerő fúrások terve. T.D. 8861, I. ”GT” TÓSNÉ LUKÁCS J. 2010: Tamási geotermikus közműrendszer hévíz termelő és visszasajtoló kútjainak vízjogi létesítési engedély terve. T.D. 9205, I., ”GT” 2009: Gölle-Zimány kutatási területre geotermikus energiakutatási jog, illetve engedélyezési dokumentáció. — Kuala Kft., T.D. 9372, I., ”GT” 2009: Tamási-Nagykónyi kutatási területre geotermikus energiakutatási jog, illetve engedélyezési dokumentáció. — Kuala Kft., T.D. 9373, I., ”GT” 2009: Dombóvár kutatási területre geotermikus energiakutatási jog, illetve engedélyezési dokumentáció. — Kuala Kft., T.D. 9374, I., ”GT” ÁDÁM L., MÉRÉSZ E., KÁTAI B., TOLNAI Z. 2009: Tamási, 0107/3 hrsz alatti ingatlanon geotermális erőműelvi vízjogi létesítési engedélyezési terve. — Mannvit Kft., T.D. 8302, I., ”GT” BOKOR K. 2009: Balatonszemes 2000 hrsz. alatti ingatlanán geotermikus energia ellátás engedélyezési terve. — Teve Kft., T.D. 8588, I., ”GT” GALSA A., SZONGOTH G. 2009: Tab, sportpálya, Koppány-völgy, tanuszoda I. számú termálkút vízföldtani naplója. .Kútkataszteri sorszáma: B-23. — VITUKI, T.D. 8926, I., ”GT” SOÓKY B. 2009: Balatonboglár, Szabadságliget 8. szám alatti, 2177 hrsz-ú földrészleten geotermikus energia nyerés engedélyezési terve. — Aqua-Fontana Bt., T.D. 9134, I., ”GT” TOLNAI Z. 2009: Tamási geotermikus fűtőmű elvi vízjogi létesítési engedélye. — Mannvit Kft., T.D. 8967, I., ”GT” ÁDÁM L., MÉRÉSZ E., KÖCSKI A., TOLNAI Z. 2008: Tamási 01071/3 hrsz-ú területén mélyítendő geotermáliskutatófúrás létesítéshez vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció. — Mannvit Kft., T.D. 8178, I., ”GT” FEHÉRVÁRI G. 2008: Lengyeltóti 024/2 hrsz-ú ingatlanán létesítendő geotermikus hőszivattyús rendszer használatbavételi engedélyezési dokumentáció. — Paleotherm Kft., T.D. 8187, I., ”GT” SZAMOSVÁRI I. Z. 2008: Ságvár, Fő u. 2. szám alatti, 611/8 hrsz-ú ingatlanon létesített hőszivattyús rendszer használatbavételi engedélyezési terve. — S és S. Mérnöki Iroda Bt., T.D. 7964, I., ”GT” VIRÁG M. 2008: Balatonszemes, Ady E. u. 32. szám alatti, 163 hrsz-ú ingatlanán létesítendő 16 db földhőszonda furatkivitelezési és engedélyezési terve. — Admirál-M Bt., Nyíregyháza, T.D. 8079, I., ”GT” VISZKOK J. 2008: Kurd, Hunyadi u. 17. szám alatti, 253 hrsz-ú ingatlanon geotermikus hőszivattyúrendszer telepítés engedélyezési terve. T.D. 8133, I., ”GT” VISZKOK J., KIS J., FODOR Z. 2008: Siófok, Deák F. sétány 12.szám alatti, 7468/4 hrsz-ú ingatlanon lévő lakóépület , hőszivattyúrendszeréhez tartozó vertikális zárt hurkú kollektor telepítési engedélye. — Geowatt Kft., Békéscsaba, T.D. 7965, I., ”GT” VISZOK J., KISS J., FODOR Z. 2008: Siófok, Amancsics kapitány u. 1. szám alatti, 1748/9 hrsz alatti ingatlanon lakóépület geotermikus hőszivattyúrendszer zárt hurkú kollektor telepítésének engedélyezési terve. — Geowatt Kft., Békéscsaba, T.D. 7966, I., ”GT” HADHÁZY B. 2007: Ságvár, Fő u. 2. szám alatti, 611/8 hrsz-ú ingatlanon CBA üzletház fűtő rendszeréhez geotermikus furatok terve, létesítési engedélyezési dokumentáció. T.D. 7610, I., ”GT” MUSITZ L. 2007: Tab 1155/21 hrsz-on létesítendő termálkút és hideg vizes kút vízjogi létesítési engedélyezési terve. T.D. 7397, I., ”GT” KOVÁCSVÖLGYI S., DRASKOVITS P. 1992: Jelentés a Siófok-Enying körzetében végzett termálvízkutató geofizikai mérésekről (Balatonbozsok, Balatonszabadi). — ELGI, AD. 1209, ”GT” BARANYI I. 1988: Előtanulmány az ádándi termálkút tervezéséhez. A nagyberényi termálkút perspektívái. — MÉV, Pécs, T.D. 2289.1, 1., ”GT”

222

Függelék 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Igal, Környezetföldtan, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: ”K”: környezet, földtani jelentés, ásványvagyon, magyarázó, alapadat gyűjtemény, anyagvizsgálat, szeizmikus szelvényezés, értékelés, környezeti vizsgálatok, EKHT; ”V”: víz, vízbázis, vízkutatás, vízkutató fúrás; ”T”: térkép; ”TH”: területhasználat (pl. tájrendezési terv, építési szabályzat, rendezési terv, kerékpárút, stb.); ”M”: mérnöki (pl. MÜT, talajmechanikai szakvélemény); ”E”: egyéb (pl. beszámoló, kutatási javaslat, építési engedély, terv); "-": Adattári jel: T.D. 2050.47 1989: Magyarország geológiai alapszelvényei: Alapfúrások: .Abaliget, Bóly, Cún, Darány, Felsőszentmárton, Gálosfa, Gorica, Gyékényes, Helesfa, Igal, Inke, Kadarkút, Vízvár, Mezőcsokonya, Nagyatád, Pécs, Sávoly, Siklósbodony, Túrony, Somogyhatvan, Somogyudvarhely, Tengelic, Almáskeresztúr, Baksa, Iharosberény, Karácodfa, Karád, Kálmáncsa, Kán, Kishajmás, Máriakéménd, Ófalu, Paks, Som, Téseny, Szenta. — MÁFI, T.D. 2050.47, I-II., ”K” Igal, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában KUTI L., UJHÁZINÉ KERÉK B., FÜGEDI U., MÜLLER T., SZENTPÉTERY I., KUTASI G., VARGA R.,VÉGH H., KALMÁR J., KIS L., SCHIMEK É. 2012: MFGI 2012. évi állami tervfeladat zárójelentése.3.8. MÁFI Agrogeológiai kutatások. A talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer összefüggéseinek, sajátosságainak és folyamatainak agrogeológiai és környezetföldtani kutatása.(Tiszántúl-aszály; Fülöpi-mintaterület: kalcium, magnézium, stroncium; Viszi-mintaterület: réz, mangán, vas, ólom; Jászfelsőszentgyörgy mintaterület: sófelhalmozódás). — MFGI, T. 22821, ”K” NAGY F. 2011: Szőlősgyörök 019/8 hrsz alatt 1-es és 2-es számú öntözőkútjának terve. — Aquako Kft., T.D. 9333, I., ”V”; ”K” BATA G., FILEPKÓ G., NAGY L., SIKABONYI M. 2010: Dombóvár 1979/1 hrsz-ú ingatlanán élőhely-helyreállítása. Kis-Konda-patak völgye természetvédelmi területén vízjogi létesítési engedélyezés dokumentáció. — Kondavölgy Konzorcium, T.D. 8824, I., ”TH” DUDÁS GY. 2010: Dombóvár Gunarasi fürdő 4. számú hévízkút terve, vízföldtani szelvénye. — Aquarit Kft., T.D. 8891, I., ”K” Toma T. 2010: Tamási, Fornádpuszta 0323/14 hrsz alatti ingatlanán biogáz kiserőmű engedélyezési terve, talajmechanikai szakvéleménye. — Kis Kft., STG-Terv Bt., T.D. 8780, I., ”M” PRÓNAY ZS. 2009: Report on the GPR measurments near Sárbogárd, Hungary. — ELGI, AD. 2333, ”K” CHIKÁN G., CSERNY T., TULLNER T. 2002: A Balaton kiterjesztett üdülőkörzetének környezetföldtani információs rendszere. I. (csak térképek). A Balaton kiterjesztett üdülőkörzet 1:100000-es földtani térképe. A Burnot-patak (Káli medence) és a Tetves-patak (Balatonlelle) vízgyűjtőjének földtani, vízföldtani, geomorfológiai, agrogeológiai és mérnökgeológiai térképei M=1:25000 (szöveg nélkül). — MÁFI, T. 20500, ”K” RÁLISCH L.-NÉ 2000: Magyarázó a Dél-dunántúli 1:500000-es diszlokált medencealjzatának mélyföldtani térképéhez (Sávoly 1., 4., 6., 7., 8., 9., 13., Újfalu (Zalakaros) I., Pat 2., Igal 7., Som 1., Újudvar 6., 7., 11., Murakeresztúr 1., Budafa 502., Nagybakónak 2., Iharosberény I. sz. fúrások, Mecseki-, Villányi szerkezeti egység). — MÁFI, T. 20079, ”K” JÁMBOR Á. 1996: Adatok a Hegyhát geológiájához. (Diósberény, Db-1A, Udvari 1, Udvari, U-2A, Tengelic 2, Tolnanémedi 2, Belecska 1, Nagyszékely 1 fúrások). — MÁFI, T. 21593, ”K” KOLOSZÁR L. 1996: Kis és közepes radioaktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló potenciális telephelyek felderítő kutatása. Jelentés a Paksi Atomerőmű Rt-vel kötött H301F-4-08/95 rendelési számú szerződés teljesítéséről. (a szerződés mellékletében foglalt 2. 3. 6. feladat). Az Udvari-2. (U-2.) sz. fúrás zárójelentése. Földtani értékelés. (Diósberény, Tolnanémedi, Belecska, Nagyszékely). — MÁFI, T. 17720, I., ”K” MARSI I. 1996: Kis és közepes radioaktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló potenciális telephelyek felderítő kutatása. Jelentés a Paksi Atomerőmű Rt-vel kötött H301F-4-08/95 rendelési számú szerződés teljesítéséről (a szerződésmellékletében foglalt 3. 1. 6. feladat). A Diósberény-1A. (Db-1A.) számú fúrás földtani értékelése. (Udvari, Belecska, Nagyszékely, Tolnanémedi). — MÁFI, T. 17721, ”K” RÁLISCH L.-NÉ 1993: Jelentés a Közép-dunántúli szerkezeti egység mezozoós képződményei című munkáról. (Som-1, Iharosberény-I, Igal-7 számú alapfúrások). — MÁFI, T. 21620, ”K”

223

Igal. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet KLEB B. 1991: A balatoni üdülőkörzet környezetföldtani állapotértékelése. (I). Déli rész. (Sümeg, Keszthely, Tapolca, Balatonkeresztúr, Fonyód, Buzsák, Veszprém, Siófok, Karád, Balatonföldvár). — BME , T. 17190. ”K” VITÁLIS GY., BOGNÁRNÉ BEVÍZ J., HONFINÉ FERENCZY I., KRISTÓF J., LENGYEL I. 1991: Magyarázó az L-34-49 (Dombóvár) és az L-34-50 (Szekszárd) jelű megkutatottsági (GEOFOND) térképhez. — MÁFI, T. 15661, ”K” FARKAS P., CHIKÁN G. 1988: Balaton üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsorozata. 8. sz. lap, Siófok. Földtani magyarázó. — MÁFI, 7177, ”K”; ”T” HORVÁTH GY., FARKAS J., PETRASOVITS G. 1988: Kutatási jelentés a Balaton kiterjesztett üdülőkörzet építésföldtani térképezéséhez. (Karád-Balatonföldvár). — BME, T.14168/2*, 1-11., ”K” KOCH L. 1988: Jelentés az ádándi hévízkút előkészítésének hidrogeológiai munkáiról. — MÉV, J-1299, ”V” KOCH L., MAJOROS GY. 1988: Előzetes földtani-vízföldtani szakvélemény az Ádándon lemélyítendő hévízkút tárgyában. — MÉV, J-1300, ”V” CHIKÁN G. ET AL. 1987: Balaton és környéke - anyagvizsgálatok. 1983., 1984., 1986.,1987. (Szőlősgyörök, Hács, Balatonlelle, Buzsák, Zamárdi, Fonyód, Siófok, Nagyrada, Sümeg, Várvölgy, Nikla, Berhida, Balatonfüred, Balatonszabadi, Balatonkenese, Öskű, Marcali,.Keszthely, Garabonc, Balatonmagyaród, Kéthely, Csömend, Zalamerenye, Boronka, Padrag, Úrkút, Kisperjés (Szenyér),Nagyvázsony, Zsitfa). Összesen 1081 db diagramot tartalmaz. — MÁFI, T. 14982, 1-7., ”K” CHIKÁN G.-NÉ, KÓKAI A., CHIKÁN G. 1986: Földtani magyarázó a Balaton üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsorozatához. Feltárások leírása és anyagvizsgálati eredményei. Archív és térképező fúrások rétegsora, geofizikai mérési eredmények, vízföldtani észlelési adatok, vízkémiai eredmények. Ádánd, Balatonendréd, Balatonkiliti, Bálványos, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Nagycsepely, Lulla, Ságvár, Somogymeggyes, Szabadhídvég, Szólád, Balatonőszöd,.. — MÁFI , T.D. 4019, 1-10., ”K” VARGA J.-NÉ 1986: 1986. évi Balaton környéki mérnökgeofizikai térképezés Nyugat-Somogy és Balatonfőkajár területére eső feldolgozott mérési anyaga és térképváltozata (Ádánd, Balatonfőkajár, Enying, Siófok, Zamárdi). — ELGI, T. 13850, ”K” 1985: A Balaton környékének építésföldtani térképsorozata M=1:20000. Siófok-K -6. Alapadat-gyűjtemény 1982-85. — MÁFI , T. 13670, ”K”; ”T” 1985: A Balaton környékének építésföldtani térképsorozata M=1:20000 Siófok-Ny -7. Alapadat-gyűjtemény 1982-85. — MÁFI, T. 13671, ”K”; ”T” 1985: A Balaton környékének építésföldtani térképsorozata M=1:20000. Balatonlelle-13. Alapadat-gyűjtemény 1982-85. — MÁFI , T. 13677, ”K” CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ 1985: 10. lap Karád. Földtani magyarázó. — MÁFI, 6622, ”K” CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ 1985: 10. lap Karád. Észlelési magyarázó. — MÁFI, 6622/1, I., ”K” CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ 1985: 10. lap Karád. Észlelési magyarázó. — MÁFI, 6622/2, II., ”K” CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ 1985: 10. lap Karád. Geofizikai mérések térképei. — MÁFI, 6622/3, ”K” CHIKÁN G.-NÉ 1985: Földtani magyarázó a Balaton üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsorozatához. 10. sz. lap Karád. + Észlelési magyarázó. (Karád, Balatonföldvár). — MÁFI, T. 13531, ”K” HORVÁTH GY., FARKAS J. 1985: Kutatási jelentés a Balaton kiterjedt üdülőkörzet építésföldtani térképezéséhez. Karád-Balatonföldvár. — BME, 6622/5, ”K” KLEB B. 1985: Balaton üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsorozata. 10. sz. lap, Karád. M=1:50000. Magyarázó az építésföldtani térképváltozatokhoz. — BME, 6622/4, ”K” KÓKAI A., CHIKÁN G. 1985: Földtani magyarázó a Balaton üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsorozatához. Buzsák 6.sz. lap. Feltárások leírása, fúrási rétegsorok, geofizikai mérési eredmények, vízvizsgálati eredmények. Nikla, Öreglak, Táska, Boronka, Somogyvár, Gyugy, Lengyeltóti, Somogybabod, Somogyszentpál, Somogytúr, Balatonfenyves ,Csömend, Fiad, Gamás, Hács, Hosszúvíz, Karád, Somogyvámos, Kisberény, Libickozma, Marcali, Mesztegnyő. — MÁFI , T.D. 4025, 1-16., ”K” OLAJOS K. 1985: Befejező jelentés a Som-1 sz. alap- és szerkezetkutató fúrásról. — OFKFV, J085, ”K” IHAROSNÉ LACZÓ I., KORPÁSNÉ HÓDI M., JÁMBOR Á. 1981: Jelentés, az igali Ig-7.sz. fúrás földtani eredményei. (Neogén képződmények). I. kötet, szöveg. II. kötet, ábrák, .III. kötet, maganyag fotódokumentációja. IV. kötet, laborvizsgálatok. — MÁFI, 2232/I-IV, I-IV., ”K” OLAJOS K. 1981: Befejező jelentés az Igal-7 sz. fúrásról. — OFKFV, J040, ”K” TOMKA GY., HAAS J. 1981: Jelentés, az igali Ig-7.sz. fúrás földtani eredményeiről. (Triász képződmények). I. kötet, rétegsor dokumentáció, II. kötet, rétegsor dokumentációs fényképei. III. kötet csiszolati képek. — MÁFI, 2064/I-II-III, I-III., ”K” 1980: A balatoni építésföldtani térképezés geofizikai térképváltozatai. (1-4). A Balaton környékének 20000-es építésföldtani térképsorozata. (Badacsonytomaj, Keszthely, Balatonlelle). T. 17997, ”K” 224

Függelék MEISEL J., KLEB B. 1980: Magyarországi felszínmozgások katasztere. Veszprém megye felszínmozgásos területeinek földtani-műszaki katasztere.(Balatonszepezd-1, Balatonvilágos-2). — BME, 2568, ”K” 1979: Magyarországi felszínmozgások katasztere, Somogy megye.(Balatonberény, Balatonföldvár, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonszabadi, Baté, Bonnya, Felsőmocsolád, Fonyód, Gálosfa, Hajmás, Hencse, Kaposszerdahely, Osztopán, Őrtilos, Pogányszentpéter, Ságvár, Sántos, Simonfa, Somogydöröcske, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Szőlősgyörök, Zselickisfalud). T. 8761, I-II., ”K” JÁMBOR Á., HALMAI J., ERDÉLYI Á. 1979: Az igali, Ig-7 sz. fúrás neogén képződményeinek rétegsora. Talp: 649,6 . (Az igali strandtól D-re, kb. 200 m-re, a völgytalp közepén, a községtől K-re, csónakázó tótól É-ra, 150 m-re). — MÁFI , OFKFV, Miskolc, T.D. 4293, 1., ”K” KASSAI M. 1979: Magyarországi felszínmozgások katasztere. Somogy megye felszínmozgásos területeinek földtani-műszaki katasztere.(Somogydöröcske, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Szőlősgyörök, Zselickisfalud). — MÁFI DDTFSZ, Pécs, 2521, ”K” KASSAI M. 1979: Magyarországi felszínmozgások katasztere. Somogy megye 1:100000-es méretarányú térképlapok (Keszthely, Nagyatád, Őrtilos, Sellye, Szigetvár, Tab, Veszprém). — MÁFI DDTFSZ, Pécs, 2522, ”K” KASSAI M. 1979: Magyarországi felszínmozgások katasztere. Somogy megye felszínmozgásos területeinek földtani-műszaki katasztere.(Balatonszabadi, Baté, Bonnya, Felsőmocsolád, Fonyód). — MÁFI DDTFSZ, Pécs, 2517, ”K” KENÉZLŐI L., FÜREDI Á. 1979: Veszprém megyei felszínmozgás veszélyes területek földtani-műszaki vizsgálata és katasztere + 13 alap szakvélemény. (Balatonvilágos, Balatonkenese, Balatonalmádi, Csopak, Hajmáskér, Kapolcs, Úrkút, Tihany, Városlőd, Várpalota). — FTV,6718, ”K” KASSAI M. 1978: Magyarországi felszínmozgások katasztere. Tolna megye felszínmozgásos területeinek földtani-műszaki katasztere.(Alsónána, Báta, Belecska, Decs, Döbrököz). — MÁFI DDTFSZ, Pécs, 2526, ”K” CSERNY T. 1977: Magyarázó a Balaton környéke 1:10000-es építésföldtani térképsorozatához. Balatonboglár. — MÁFI, T. 7803, I-III., ”K” DUKÁN J. 1977: Ádánd 1. (II.1.) sz. fúrás földtani naplója (talp:200.3 m). OFKFV, Várpalota, T.D. 3277, 1., ”K” 1975: Magyarázó a Balaton környékének 1:10000-es építésföldtani térképsorozatához. Siófok. A térképezés folyamán mélyült fúrások. — MÁFI, T. 7787, ”K”; ”T” GUÓTH P. 1975: Magyarázó a Balaton környékének 1:10000-es építésföldtani térképsorozatához. Siófok-Ny. — MÁFI, T. 7788, ”K”; ”T” 1974: Észlelési magyarázó, alapadat-gyűjtemény a Balaton környékének 1:10000-es építésföldtani térképsorozatához . Siófok-K, Balatonszabadi - Sóstó. — MÁFI, T. 5123, ”K”; ”T” GUÓTH P. 1974: Magyarázó a Balaton környékének 1:10000-es építésföldtani térképsorozatához. Siófok-K.Balatonszabadi-Sóstó. — MÁFI, T. 9605, ”K”; ”T” HERNÁDY L. 1974: Dombóvár-1. sz. fúrás földtani adatai. — OFKFV, Komló, T.D. 1009, 1., ”K” VÁRSZEGI K., KASSAI M. 1971: Szalatnak és környékén mélyült fúrások vázlatos rétegsora. Szalatnak-1, -2, -3, 4, Alsómocsolád-1, -2, -3, -4, -5, Bikal-1, -2, Györe-1, Döbrököz-1, Kurd-2, -3. A 4291 és Túrony-1 sz. fúrásokban észlelt maximális kavicsátmérők, valamint a Szalatnak, Szilágy, Bátaszéki fúrások átlagos kavicsátmérői. Földtani szelvények a Szalatnak környékén mélyült fúrásokon át. — MÉV, Pécs, T.D. 546.4, 1., ”K” HÁMOR G. 1966: Földtani szelvények Szilágy 1-2., Dombóvár 1-2-5. sz. fúrásokon keresztül. — MÁFI , T.D. 817, 1., ”K” RÓNAI A. 1963: L-34-25 Székesfehérvár, L-34-37 Siófok 100000-es térképek. — MÁFI, T. 1327, ”T” RÓNAI A. 1951: Jelentés az 1951. évi nyárvégi Balaton melléki síkvidéki felvételről (Balatonföldvár, Balatonboglár, Szabadhidvég). (homok,agyag, lösz). T. 232, ”K” KOPEK G. 1950: Döbrököz B-5 sz. vízfúrás rétegsora. Talp: 237,2 m.(Munkácsy út. Kézirat is.). T.D. 4908, 1., ” V” 2. Nagyberek, napi jelentések, tőzegtérképek. Ordacsehi, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonalmádi, Balatonmária, Somogyszentpál, Zamárdi, Lengyeltóti, Balatonlelle, Szentgyörgyberek. — MÁFI, BÁKI, T. 2643, I-VII., ”K” Magyarországi felszínmozgások katasztere. Tolna megye.(Alsónána, Báta, Belecska, Decs, Dunaföldvár, Dunakömölőd, Dunaszentgyörgy, Hőgyész, Kakasd, Keszőhidegkút, Kurd, Medina, Miszla, Ozora, Paks, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakály, Szekszárd, Tamási, Tolnanémedi, Váralja). — MÁFI, T. 8760, III., 1-44., ”K”

225


Mellékletek

226

15 0

15 0

Kapo s

150000

15 0

SIÓ 10 0

140000

15 0 10 0

130000

Do ná t-p.

20 0

15 0

p. as Hid

), ! " -,! " &%-4,( )

+ )

600000

610000

5

10

km

0. 1-& 7 < 29< ,& /8 3 < (* < 3 4& 2) & -) & 4A3 < (* 6 * 93 (; -" 4* 4" /5 -. ; / 8 & ( 8@ 44. B, ?% < 3

< 2& 4" 2; / 8 15 0

590000

2.5

& -8 3 9= /2" + 9 4& 2. < 3 9& 46 < % & -. * 4& 2@ -& 4& , (" -

15 0

%#

15 0

)&( &

15 0

580000

4,&

120000

20 0

20 0

25 0 20 0

os

0 15

15 0

160000

15 0

15 0 0 15

20 0

15 0

0 15

0 20

20 0

20 0 15 0

20 0

15 0

0 15

20 0

15 0

20 0

20 0 15 0

170000

15 0

0 15

20 0

15 0

20 0

20 0 15 0

25 0

15 0

Ja ba 20 0

0 20

0 15

15 0

20 0

25 0

25 0

0 20

0 15

15 0

15 0

-! $4)

&$

,#

" 5%-) 20 0

15 0

20 0

15 0

15 0

15 0

0

15 0

+ )

0 15

15 0

10 0

0 15

5* -

0 15

15 0

15 0

30 0

20 0

0 25

20 0

?-% 6; 2

7# )

# ) :%4%

+(

20 0

0/ * * # ) &$ '&)'+# . '&)&$& -( " " * 5

&) 6) Kap 570000

" . 3 " 2* 4& 2@-& 4 /& . 9& 4, ?9* + & -& /4A3 < ( B 6* 9& 3 < -A) & -8

)* &( $4) 15 0

20 0

15 0

560000

15 0

20 0

Kap os

).4(

KAPOSVÁR

# .%6

0 15

15 0

7( 7"7.

&%6

0 15

( )4

15 0

:5) .

8.)

+(

15 0

15 0

15 0

35 0

20 0

0 25

25 0

180000 170000 160000

20 0

15 0

15 0

."4* 6) ( 5%15 0

)( 4" 15 0

'&)8! # " : '&) :'&)$5(

0 20

20 0

15 0

20 0

0

20 0

20 0

20 0

(

" 452" , @-?/-& (& 3 6 ,* & . & -4 + & -& /4A3 < ( B 4& 2. < 3 9& 4. & ( A29< 3 * 4& 2@ -& 4

7%"

."4# -

0 15

+*

,(

.4( .

K

15 0

15

0

15 0

7# - apo s

+# !

"

0 15

15 0

15

-p.

&)&#

7# # )-# 4%

$4%-

" 452" @-?/-& (& 3 . " %; 26 < %& -. * 4& 2@-& 4

!

15 0

ár Kulcs

140000

20 0

150000

20 0

0

-"6%-

# $%

* # &$ ;));

; + 6 < %& -. * , ?29& 4 & . 9& 4* : , 0->( * " * ; ->9" 4 : ! " ( 4& 2@-& 4

5 /) " -0.

-). 5"# -

).:"8*

." )

4( &%

.)&"

)) .5"# -

). #

Kopp ány

15 0

130000

# )"

/

: &$&-).# 4'

-( * 4

i-p. Orc

15 0

. :)&"&% * )

120000

15 0

20 0

20 0

" 5(

0 15

2! (

& 2. < 3 9& 46< %& -. * 4& 2@-& 4

5' ' & 2 4& 2@-& 4

15 0

&$&-( )

4)

4") .%* 4# &)" 5(

&$&&(

-( ( ) &$&-) .# 6

550000

0

% # -

20 0

&( &

540000

15

( ). $)

" . ; 3 * , 0/$ & 3 3 9* >2" + " 6" 3 0-4 4& 2@-& 4 & 2. < 3 9& 46< %& -& . ! & . 9& 4* 1" 2,

: , 0->( * " * ' 0-803 >

&# %%5$

0 15

%:

15

0 15

&$&-! 4

s Kapo

;(

-). &"&# -

/( * 5%.&( &) 7( 7""&''4%&$&- ) &''4%).4%* 6 &$&-7( 7 )"

#

( %-

SIÓ

0 25

)%-

# )6&4*

)" &( '4

10 0

0 15

op pány

-( ").

20 0

0 20

20 0

&# 4%-

4(

15 0

0 20

20 0

20 0

# ) :$&)&# 4

&$&-).* ) .* &'4%

) &$4(

&%%-

0 20

0 15

íz

$+"

0 20

25 0

25 0

i-v lgy -vö

)4( '4*

4( ( )

15 0

(

. &(

4(

Kop p án y

&$&-,4$&)

10 0

4&%$-(

4%-

4&) %&)

"# 6)

$4)

# ) :%-5"

0 15

-K Kis

)

4)

&$&-,4(

20 0

20 0

15 0

&$&-$-)

&$&-&

)( 5%-

. :).# )

20 0

0 25

20 0

'&# -

( 4

%# * 6*

0 20

0

#

0 20

25 0

á ny Pog

+-

+# #

* 93 (; -" 4* 4& 2@-& 4

" # , 0/ $ & 3 3 9* >2" + " 6" 3 0-4 4& 2@-& 4

0 15

15

20 0

-) '# -7* )

).

8( .:# :)7( 7"&$&-*

1( # "

4# , 4%-&)

. :"&$4( &$ .,5

&$ -( 5%-

-$

+).* ). $) 5( ) "). :# :) &( ,!

20 0

4* ( 4%-

25 0

# "

20 0

15 0

( )

( "

.6# 4

/

15 0

# * &%).$)# * &%7).7

SIÓ

0 25

# * &%( %)

! &) " &$4( &$

15 0

4,4(

15 0

:( 7) -

# * &%) . 4( ) . 6

# * &%%( 5

10 0

L

N

O

T

5

/4%

# * &% 7# , 4(

15 0

A

B

A

6! +*

20 0

25 0

# * &%).'.

# * &%).

SIÓ

$4(

4* -4)&$

0

# * &%+,(

%-%

0

15 0

30 0

%-

15 0

5, 9# 7'

4( ) .%* 4&*

4# &.

r na sato

1( ,5%-)

# * &%"#

4%"

:,467( )

)# 4%

).6 :

&%&).# 6-&%

7,)" 4#

10 0

# * &%,# 4&)

15 0

4).&# -

) %* # 7( # * &%%-.%*

20 0

0 15

c lom

25 0

z ví

35 0

3

4( " ( ) .* 8(

a íz-m Sárv

25 0

er Eg

5)# -

%)# 0+,4( .%* ! " # * &%))6

. :).%* -7( -

20 0

'&# )

25 0

# * &%).:# :)

10 0

&'&%

') 5%-

&,) # )67( ) # &.%" ) &'"

0 15

4%* '* %

-,4.)&%( % 7( 7) * 6

610000

15 0

0 25

600000

# * &% :" ! 4(

# ) :7( )

25 0

6* , 4.)&%"8*

+#

590000

rv íz Sá

1 )

580000

180000

570000

15

30 0

560000

35 0

0 15

550000

40 0

35 0

30 0

540000

0 15

& 4@ -& 4

; 45 .

& ( 2& / % & -A * (* 4; -* 3 3 9& 2, --& / A2* 94&

> 6 ; )" (8 4"

" 3 9& 2" 8 ? 2( 8

8 5 2* $ 9" 8 ? 2( 8 " / $ 3 * , " . ; 3

. & --< , -& 4

540000

550000

560000 313

231

570000

580000

590000

600000

311 324 313 324 324

610000

112 142 112 242 311 231 121 324 112 311 211311 211 311 311 231 112 324 324 211 312 221 313 243 231 243 # * &% :" ! 4(324 211 321 311 324 312 242 231 # ) :7( ) 142 221 112 242 231 112 242 231 211 242 231 211 112 211 6 * , 4 . ) & % 324 313 231 142 324 324 231 231 211 112 211 242 231 211 1 211 112 324 ) &' &% "8* 512 324 324 324 142 313 242 211 311 411 112 231 + # 242 242 231 411 313 231 411 313 221 243 141 112 4 ( " ( ) .* 8( 313 231 211 311 411 231 243 &, ) 231 221 324 324 411 231 324 ' ) 5% -.:).%* 411 324 231 311 # )6 7( ) 411

-7( 231 112 231 231 311 411 231 321 311 243 112 221 311 321 -,4.)&%411 142 411 411 # & . % " 142 112 243 231 242 ( % 243 231 231 242 112 512 112211 &' " 231 211 324 112) 211 221 221 231 512 231 231 411 142 411 7( 7) * 6 231 311 231 324 311 311 211 311 231 221 311 231 221 211 142 324 324 4%* ' * % 243 242 # * & % ) . : # : ) 221 311 211 211 312 324221 112 411 411 231 4( ) .%* 4&* 112 211 221 411 313 3 121 231 # * &%,# 4&) 324 321 411112 231 211 243 311 211211 '& # ) 211 312 243 242 222 231 # 4% 243 311 112 242 211 243 5 ) # - 243 313 112 142 141243 243 112 211 ) 211 311 313 211 221 324 231 112 4# & .411 324 %)# 324 312 231 231 112 112 211 211 311 221 243 221 121 221121 243 321 324 211 324 211 211 4)231 .&# 211 324 324 133 243 311 313 324 0+,4 ( 112 311 221324 311 411 211 243 242 324 221 243 324 . 231 211 411 % * ! " 311 243 231 321 231 311 211 231 242 221 121 ) .6 : 243 242 411 324 243 231 121 # * & % ) ) 6 221 312 112 411 243 243 242 411 324 221 211 211 112 311 243 324 %-% 221 211 142 311 321221 324 242 321 243 7 311 221 243

4* -4)& $ 211 ) 243 221 311 242 411 % * # ( 112 121 1( , 5%) 243 243 # * &% %.%* 312 142231 243 243 % 112 211 121 231 512 221 311 133 221 112 321 411 112 324 211 222 231 0 221 243 311 321 121

&% &). # 6 # * &%+, (221 512 311 242 324 -&% 231 221 313 221 112 321 211 221 311 411 512 321 243 311 243 243 321 311 112 242 242 221 312 243 311 211 121 231 312 324 242 242 221 211 221 231142 242 221 324 512 211 # * &%). 512 231 311 313 313 242 231 243 112 311 112 311 # * & %"# 221 ,)" 4# 211 211 324 231 231 311 411211 112 7 324 512 121 242 231 231 311 4%" 411 312142 221 231 112 211( 411 211 $4 6! +242 * 411 112 211 321 411 512 222 112 243 221 243 311 142 243 242 411 324 231 242 221 321 231 112 211 243 211 112 5 512 142 411 324 311 211 311 243 411 222 242 243 231 # * &%).'. 324 231 /4% 231 311 324 411 324 112 311 211311 112 # * & % 7 # , 4 ( : , 4 6 7 ( ) 311 231 311 324 142 324 242 313 211 142 231 112 311 231 311 112 324 211 112 411 324 311 121 324 512 411 211 324 211 324 231 231 221 242 243 221 243 243 243 112 242 311 411 231 243 112 231 ! &) " &$4 ( &$ 411 # * &%%( 5 242 4,4( 211 221 221 311112 112 324 5, 9# 7' 313 311 411 112 243 112 231 243 :( 7) - 211 112 324 411 142 211 311 221 112 231 324 311 242 242 324 311 242 311 231 # * &%) . 4( ) . 6 221 243

. :"& $4 ( &$ 142 242 221 512 121 231 324 221 221 243 242 231 411 243 311 112 242 324 313 112 . , 5 243 311 512 211 242 311 242 324 112 243 211 324 311 243 243 133 311 242 411 324

. :).# ) # * & % ). $ ) 221 # * &%( %) 312 # * &% 7 ).7 231 324 211311 243 112 242 221 311 243 242 243 112 112 221 -$ 112&$ 313 311 311 311 112 231 211 324 211 221 211 112 324 231 231 311 ( " 243 ( 5 % 324 231 112 142 324 211 243 242 411 411 . 243 411 6# 4 324 231 324 242 243 242 211 231 221 + # # 324 311 231 231 311 # ) : % 5 " 411 221 112 242 411 324 231 311 231 324 2314 ( ( ) 242 311 311 324 311 324 121 411 / 221 312 311231 112221 324 211 242311 324 311 243 243 4# , 4%-&) 231 231 211 311 231 112 411 112 211 122 512 211 311 324 324 231 242324 324243 311 112 242 ( 324 221 242 211 243 121 112 231 221 242 243 242 # " 231242 324 313 324 211 242 324 142 243 112 411 242 221 231 324 ).* ) . 324 $231 ) 324 231 211 242 112+ 211112 324 211311 311 222 221 313 5( ) "). :# :) 311 231 411 211 324 112 221 243 211 242 242 311 &( ,! 311 221 242 211 313 313 211 311 311 231 211 243 211 324 221 231 231 243 311 243 231 512 211 512 242 311 243 231 411 311 324 231 242 231 - ) 7 * ' ) # 243 221 211 321 221 512 231 242 243 112 211 . & (

311 242 411 243 411211 243 242 324 231 242 311 112 4* ( 4%-222 222 231 243 4 &%$ ( 243 242 243 112 243 211

-( " ). 242 243 231 243 231 512 112 311 311 512 ( ) 242 112 211 311 311112 221 324 # 112 311 231 112 112211 121 231 112 411311 243 242 242 243 211 411 231 511 311 221 311 242 243 221 231 231 324 243 211 221 311 231 243 221 311 243 231 324 311 242 221 311 243 231 324 242 211 324 313 321 121 231 231 231 211 242 '&# -231 112 242 ) . 211211 324 311 243 313 231 211 221 311 242 242 311 242 211 324 211 324 311 243 ;( 311 242 231 112 112 231 243 324 222 411 211 324 311 112 121 -). &"&# 231 242 112 411 &# %%5$ 243 324 324 243 243 242 324 231 242 112 313 243 311 411 512 &$& * 8( 324 313 & $& $ ) 211 311 112 311 211 311 . : # : ) 7 ( 7 " 112 231 211 221 211 112 242 311 311 313 324 311 242 243 221 221 221 %: 324 311 231 242 311 242 112 221 211 242 4%- 312 311 324 211 311 112 411 311311 221 221 211 311 311 112 + 311 ( 4 ( ). $) 231 242 211 324 231 243 242 243 411 313 512 121 242 112 242 324 311 112 324 243 512 231 242 411 231 324 243 243 313 411 231 324 324 211 121 221 243 211 211 324 243 311 243 243 112 221 211 % 211 324 311 512 112 121 112 )324 # -324 121 221 231 211 324 112 311 &$& - & 411 112 242 & $&-( ) 243 324 )) .5"# 243 % # * 6311 * 324311 211 311 112 221242 112 242 311 512 112 112 242 242 324 311 243 324 243 222 311 311 112 231 242 311 324 231 243 311 243 243 512 324 313 242 512 231 242 243 311 211 324 243 4 &) 311 313 221 112 242 512 411 211 313 243 211 231 242 211 243 243 2! ( 243 243 242 211 313 4) 313 311 324 112 211 313 311 211 242 242 324 231 %231 &) 313 221 242 221 242 243 112 112 231 242 242 313 411 311 324

" # 6 ) " 5 ( 242 324 242 242 112 324 311 211 211 512 242 -). 5"# 231 311 311 112 243 112 311 )221 ( 5222 %-231 311 243 512 242 512 311 324 211 242 411 # )" 324 231 121 243 311 112 324 512 512 242 311 324 112 311 231 242 243 324 324 311 411 242 311

) . # 112 243 243 242 324 / 121 242 311 311 243 211 211 242 311 324 243 311 311 211 313 411 211 324 112 $4) 231 231 242 242 231 243 311 211 313 324 231 311 211 313 311 231 222 221 211 211 211 411 112 242 243 222 313 231 211 243 4( 324 324 313 243 242 324 411 211 324 311 313 242 242 243 324 313 324 243 243 242231 311 * 5%- 512 324 112 311 243 /( 231 242 211 243 242 243 311 242 324 ).: "8* 311 211 222 311 1 324 311 ( # " 324 112 311 231 313 242 221 211 231 112 242 311 324 )4( '4* 324 512 7 ( 7""&''4%- 242 311 243 .&( &) 112 243 242 313 324 231 311 211 211 242 211 324 311 211 231 243 242 112 243 231 243 242 231 411 211 211 112 243 324 324 313 243 243 & ' ' 4 % ) . 4 % * 6 324 242 243 243 &%%- 242 243 311 243 242 324 112 211 231 ,( -"6%- 211 324 311 112 &$& - ) $&- 112 324 311 313 211 112& 242 324 112 311 7( 7 )" 112 242 & $&-,4( 242 242 311 311 512 221 311 243 243 231 231 231 324 211 311 211 411 243 242 211 242 231 311 211 313 311 313 242 243 324 313 243 211 211 242 243 242 311 311 112 324 311 231 311 231 # ) :$&)&# 4 311 311 311 7# - 231 231 243 311 311 231 211 211112 242 &$& -,4$&) 311 324 242 231 311 311 512 313 324 231 324 242 211 243 311 311 211 211 242 112 242 311 211 324 324 242 121 242 . 4 ( . 112 243 311 311 211 324 311 243 211 221221 324 231 242 112 311 311 211 324 311 312 411 243 324 324 243 324 &# 4%243 324 324 313 311 243 311 313 243 313 411 311 313 231 243 311 242231 324 311 311 313 312 7% "243 243 311 211 $+ " )% 311 324 313 324 242 324 311 112 311 243 242 311 512 311 243 243 243 313 313 324 243 324 242 324 243 231 311 211 311 242 324242 112 112 324 311 311 324 324 211 324 211 231 324 411 311 242 4) 242 324 324 311 243 311 324 311 243 311 242 231 243 ." ) 324 242 112 231 112 243 211 243 242 311 231 311 324 243 311 231 ."4* 311 231 311 311 311 # 112 324 311 243 311 512 311 311 ( &% 242 242 6) ( 5%231 242 211 324 112 4 324 324 231 311 324 313 211 242 & ) & # 112 112 311 242 243 311 & $& ) . * .* & '4% 512 242 243 243 243 313 112) 112 121 311 . " 4 # 324 112 211 )4 112 211 242 231 242 324 243 112 243 242 ( 242 112 211 112 243 211 311 311 311 243 242 324 324 242 211 512 4 " ) 242 243 311 311 324 231 4' : 231 &$&-).# 242 242( 311 324 311 324 311 112 112

%- 243 242 231 %* 112 4# &411 )" 5( 243 243 . 311 211 411 112 +# ! 311 7# ) 243 311 243 311 324 243 112 243 112 242 311 311 # ) 6 &4* 242 221 112 &$& ! 4 &( $4) 231 # .%6 324 211 112)* 411 324 211 :5) .112 243 311 231 311 243 242 112 242 242 311 211 # $ % 112 512 231 411 242 112 211 311 221 324 311 121 1128 112 311 . ) 112 324 311 243 242 231 242 411 324 242 231 243 243 311 231 211 243 311 243 243 211 .)&" 311 311 &( & 211 311 112 242 311 231 243 311 311 243 221 $&&( 324 311 311 243 112& 411 242 311 " 411 242 231

-( * 4 311 231 311 243 313 311 221 243 242 324 112 313 411 512 311 324

-( ( )411211 112 311 ( 242 243 ) ( 4 " 112 512 # ) : % 4 % 231 512 324 1124 112 231 242 243 311 411 112 242 121 242

+ ( 242 231 243 324 &$4( 112 242 242 112 &$&-) .# 6 411 ) ;)); 243 311 112 242 311 112 242 112 242 324 324 313 211 243 231 243 231 231 231 * # &$ 324 324 411 313 311 411 242 311 311 +( 324 311 112 231 231 411 313 231 311 231 311 231 311 112 324 112 313 243 512 311 242 311 311 242 243 243 324 242 5 * 231 311 . :)&"&512 % 211 311 112311 512 211311 211 231 112 242 222 311 311 7# # 242 231 311 313 242 313 311 243 * ) 242 112 311 243 $4%221 112 311 243 142 -# 4%411 242) 324 7( 7"7 . 112 112 324

+ ) 243 242 512 512 112 311 243 311 324 311 211 324 242 133 112 231 242 112 112 312 211 112 242 242 231 512 242 242 311 311 243 411 311 243 324 242 221 324 512 242 311 112 112 121 243 311 324 242 112

+* 221 231 243 324 211 324 311 ( 311 311 , # 121 243 311 112 242 112 243 512 242 324 311 221 313 211 &%6 512 324 &$242 324 313 512 242 243 411 311 142 231 243 313 411 231 311 311 112 324 313 242 211 112 231 324 242 4 , & 112 242 243 231 324 243 231 311 124 324 324 243 311 124 231 311 221

" 5 % ) 243 311 112 231 243 311 243 243 313 )&( & 231 243 211 243 311 112 324324 311 211 112 243 324 231 112 411 231 121 121 211 112 0/ ), ! "243 231 311 311 313 243 243 ).4( 231 * # '&)'+# 231 313 311 512 324 121 112* 112 311 231 243 112 121 311 ) & $ 311 112 311 % # , ! " 311 313 311 211311 121 231 243 324 211 311 211 - ! $4 ) 311 243 324 243 243 231 512 311 '& )8! # " 112 231 243 211 242 242 242 311 112 231 222 243 211 311 242 112 121 411 112. 311 112 : &%-4,242 ( ) 411 243 211 112 242 '&) :'&)$5( 311 '&)&$& 311 243 243 222 -( " 122 231 231 " * 5 112 112 231 242 231 243 112 311 222 112 243 112 211 231 231 311 222 242 211 121 112 )" &( '4

& ) 6) 231 311 311 112 313 231 243313 311 242 231 512 112 + 243 311 242 112 311 231 311 243 311 243 311 ) 112 231 121 231 311 324 231 311 211 211311 242 243 242 243 231 311 411 512 112 311 324 211 311 231 211 242 242 311 242 243 112 242 242 211 112 311 243 231 243 231

170000

180000

312

150000

160000

"+ : 4) > .# 5+ 5' 3D.' 5 ' / B44: ' (D) ) E 5' .' 2D.? 44: ' 3- ' :' 5

2# 3+ 7# ) 9 -' 3' 4- ' &' ./ + 5' 3D.' 5'

=5 ? 4 7# 4C5*> .A:# 5 ? 4 % 4# 5.# - 1: A 5' 3D.' 5'

' 2D.E5' 3' ' 3# - A*' .9' - / ' &&E*> 09A- <2@ 5? 4+ / 60- # *' .9' "> 314+ : B.& 5' 3D.' 5' 2135 ? 4 4: # $# &+ &E .? 5' 4@ 5/ ? 09'

' / B05B: B55 4: > 05A(B.&'

: E.E

9D/ B.% 4B4B- $1) 9A41

? 5 .' )' .E

1/ 2.' 8 / F7' .? 4+ 4: ' 3- ' :' 5

' : E) # : &# 4> )+ 5' 3D.' 5' - ,' .' 05E4 5' 3/ ? 4: ' 5' 4 0B7? 09:' 55' . 1/ $ .' 7' .F ' 3&E !F.' 7 ' .F ' 3&E "' ) 9' 4 ' 3&E

!' 3/ ? 4: ' 5' 4 ) 9' 2' - 5' 3/ ? 4: ' 5- B: ' .+ 3? 5'

;5/ ' 0' 5+ ' 3&E4 % 4' 3,? 4 5' 3D.' 5' : > 3# : (B.&+ / 1% 4# 3#

1.9A7+ :' - 7@ :+ 65#

;..A 7+ :' -

140000 130000 120000

120000

130000

140000

150000

160000

170000

180000

324

KAPOSVÁR

540000

550000

560000

570000

580000

590000

600000

610000

CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). 0

2.5

5

10

km

!' 3D.' 5* # 4: 014@ 5> 4 )# .

1/ 2.' 8 ? 3: ? -' 09 4? )+ ? 4 5' 3* ' .*' 5E4? )+ 7 + : 4) > .# 5+ 5# 06./ > 09 ' ) 9D55/ F- B& ? 4

? 3' 5# 3> 09 "' 5D.' 5 > 56/

"

' ) 3' 0& ' .E + )+ 5> .+ 4 4: ' 3-

..' 0E3+ : 5'

A 7 > * # )9 5#

# 4: ' 3# 9 B3) 9

9 63+ % :# 9 B3) 9 # 0% 4+ - !# / > 4

/ ' ..? - .' 5

54

' #" 1( .%

47

52

60

' #"% "&

160000

150000

54 52

61 58

60

140000

58

"

130000

"

"

, 0

. +

180000

3( 40 , 5; < 4$ ; )@/ ', 6@40 ( / = . ( 5 @55; / (6 8$ 4,5; . 75; , *4$ 1,62,' . C; ( 6( .

8$ 4,5; . 75; , . ,5)2. A 0 ( 6$ 0 24) ?3$ / ( 2; 225 .= 3; C' 0= 1: ( .

8$ 4,5; . 75; , 0 ( 6$ 0 24),6 @55; / ( 6 *1( ,5; & 5,/ / < 0 3$ / $ $ 0 ),%2/ ,6

A-3$ / ( 2; 225 = 5 0 (; 2; 225 .= 3; C'0 = 1: ( . 6$ *2/ < 5 1= / . B/

570000

$ $ 5 7'$ , " 521625 2'24 214< ' : $ * :$ 4245; < * 34( .$ ,12; 225 )@/ '6$ 1, 6= 4. = 3( E @/ ' 6$ 1, 16= ; ( 6 . ,$ '8< 1: $

,+

14

580000

22

9

9

6

6

10

13 590000

600000

610000

% '

4( . $ ,12; 225 $ / -; $ 6 $ $ 5 ( 6 $ / *$ /

560000

6

. +

13

550000

. @; = 35CE)( / 5C 64,< 5; 3/ $ 6)240 = 5 0 ( '(1& ( )< & ,( 5D .$ 4%21< 6 @ 55; / (6

. +

16

10

3) /& *

88

16

. @; = 35C = 5 )( / 5C 3( 40 , 5; < 4$ ; )@/ ', 5; ,/ ,& ,. / $ 5; 625 @55; / (6

3( 40 , 5( . = / : 6( 1*(4, 5; ,/ ,& ,. / $ 5; 625 = 5 .$ 4%21< 625 @55; / (6

18 23

) 1"

&

! 7

! 7

13

%

KAPOSVÁR

. @; = 35C 64,< 5; 5( . = / : 6( 1*(4, 5; ,/ ,& ,. / $ 5; 625 = 5 .$ 4%21< 625 @55; / (6

6( . 621,. $ , 821$ / $ . -( / . 7/ & 5< 6 / ' $ B* *(/ = . %(1

88

23

, , 2 + , , , , , ,

, ,

, , , , ,

, , , , ,

10

13

"

+

.$ 41, 0 ( '(1& ( )< & ,( 5D 0< 4*$ = 5 0= 5; .C

1( 0 0 ( *)( / (/ C( 1 = 46= . (/ +(6C 8$ *: ,50 ( 4( 6/ ( 1 0 ( '(1& ($ / -; $ 6

1% ,

"

-74$ E. 4= 6$ 2),2/ ,6 0 (/ $ 1; 5

0 (; 2; 225 .= 3; C'0 = 1: ( . 6$ *2/ < 5 1= / . B/

6+ 6% % "

)( / 5C .$ 4%21E$ / 5? 3( 40 *4$ 1,62,' 3/ 76212.

. @; = 35C -74$ E$ / 5? . 4= 6$ 3( / < *,. 75 0= 5; . C 6D; . @8( 5 0= 5; .C

88

)**4(0,14(-5 0

" 2

$ 1,575,E/ $ ',1 0 (' ( 1& ( )< & ,( 5D 0= 5; . C 6D; .@ 8( 5 0= 5; . C 67)$ %(6( / ( 3B/ = 5( . . ( /

.$ 41,E124, 3/ $ 6)240 )< & ,( 5D '2/ 20 ,6

+

$ 1,575, 5( . = / : 6( 1*(4, 0= 5; . C = 5 '2/ 20 ,6

120000

58

" ))&

'. % '. %

540000

$ / 5? 64,< 5; 5( . = / : 6( 1*(4, ),120 5; ,/ ,& ,. / $ 5; 625 = 5 .$ 4%21< 625 @55; / (6

3 "

56

5; $ / 5? 64,< 5( . = / : 6( 1*(4, $ * :$ . C 0< 4*$ 0= 5; .C

61

60

$ / 5? 64,< 5; )2/ : ?8,; , = 5 '(/ 6$ )< & ,( 5D 5; ,/ ,& ,. / $ 5; 625 .= 3; C'0 = 1: ( .

$ / 5?E. @ ; = 35C -74$ 3( / < *,. 75 ),120 5; ,/ ,& ,. / $ 5; 625 @55; / (6

") ' 0' # ,

59

#& #!.% #!

. -4+ / 4+ -4+ / 4+

$

58

!; = 1+ ,'42*= 1 . 76$ 6? )A4< 5

$ / 5? . 4= 6 $ % < ; ,525 87/ . $ 1,6 2. = 5 (; (. < 6+$ / 0 2; 266 6( 1*(4, B/ ( '= . (,

+

4( . $ ,12; 225 )( / 5; > 1 0 )

4"/ 4+ 4"/ 4+

54 ' #"& * .% & * 0

54

/( 21$51

4"/ 4+

160000

46

47

!.%

#,; 5*< / $ 6, 6( 4B/ (6 170000

,

150000

51

88

58

") "

140000

44 44 44

43 44 46

47 51

44 43

52

54

#$#")

58

44 46 46 44 44 44 42

52

$& /")

610000

130000

42

44 44

600000

120000

46

44 170000

42

46 46 47 47 51 51 46 46 51 47 42 44 46 51 44 43 47 44 54 44 43 44 - 44 46 47

43 42

590000

43

580000

180000

42

570000

42

560000

550000

540000

20 3/ ( 9 = 4; = . ( 1: 5= * , = 5 6( 4+ (/ +(6C5= * , 8,; 5*< / $ 6, 6$ 17/ 0< 1: (*: B660 D. @' = 5

= 4(6$ 4< 1: #(6B/ ( 6

#

< 670

( * 4( 1' (/ C ,* ,6< / ,5 5; ( 4. / / ( 1C4,; 6(

? 8< + $ * : 6$

$ 5; ( 4$ : @ 4* :

: 74,& ; $ : @ 4* : $ 1& 5,. "$ 0< 5

0 (/ / = ./ (6

550000

560000

570000

580000

590000

610000 #$#")

$& /")

180000

-

") "

,

4"/ 4+

170000

!.%

4"/ 4+ 4"/ 4+

' #" 1( .% /( 21$

170000

$

180000

600000

540000

' #"& * .% & * 0

#& #!.% #!

' #"% "&

160000

160000

+

+

"

1% ,

&

3) /& *

570000

% '

580000

590000

600000

)/ 8 - ++8+& & ( 7- 5 < !*7+4" ( 0 )- *7)4/ 7$" $ ) , *- )" 3 7.5 7( " +4/ 7$ & 7/ 0" .% " )%" 0< / 7$ & 2& 5 / $6) 0& 0 +1)*6+ 4 " $4; 00*=( 9! 7/

7. " 0 . 6+ 4

( 7/ 5 ;)0 1%6/ 5 1**" .

) -' 6+

. +

6

KAPOSVÁR 560000

. +

120000

,+

550000

. +

%

! 7

130000

, , 2 + , 0 , , , , , ,

, ,

, , , , ,

, , , , ,

540000

) 1"

"

"

+

! 7

5 7+% & !., $7+ ( 10 08 # : .6/

"

120000

"

"

'. % '. %

150000

)**4(0,14(-5 0

6+ 6% %

" 2

)/ 8 - ++8+& & 0 )- *7)4/ 7$ *#

140000

3 "

& 5 / $6) 0& 0" . ;)" 0

140000

") ' 0' # ,

)&

150000

" )

. -4+ / 4+ -4+ / 4+

130000

610000

" 0; )" 0

601*

" $ ." + ! " )< & $ & 06)& / / 5 " .( ))" + <.& 5 0"

8 26% $ 40

/ 5 " . 49. $ 4

41.&5 49.$ 4 +/ & ( *6/

*" ))7( )" 0

540000

560000

570000

580000

590000

600000

610000 ! .

180000 4"/ 4+

! .

4"/ 4+ 4"/ 4+

' #" 1(.%

! . ! .

! .

' #"&*.% &*0

$

#&#!.% #!

' #"% "&

170000

170000

!.%

/( 21$

") "

,

160000

+

160000

! .

180000

-

! . ! . ! . ! . ! .

#$#")

$&/")

! . ! .

+

! .

! .

, , 2 ! . + , 0 ! . , ! . , ! . ! .. ! ! . ! . ! . , . ! . ! ! ., ! . ! , . ! . ! ,

. ! . , ,

! . ! . . ! . ,! ! . ! ., ! ! . ! ., ! ., ! . , . ! ! . ! .

, , , ! . ! . ., . , !

"

"

"

! .

"

! .

&

! .

%

! . ! .

. +

. +

! .

550000

560000

570000

580000

590000

% '

* 09 . , , 9, '' )8 . 6="+8 , 5# ) 301 %07% %* - +. * # 4 8 / 68 )# , 508 %' 8 0 1# / &# * &# 1=08 %' 3' 60%7*1' 1 , 2* +7, 5 # % 5<11+>) : "8 0

! .

6

! .

KAPOSVÁR

! 7

! .

. +

! 7

)8 06<* 1 2&706 2++# /

*. (7, ! .

3) /& *

,+

540000

)1"

"

! .

! .

140000

! .

1% ,

120000

! .

"

! .

130000

! .

! .

! . . ! .!

68 , &' "/ - %8 , ) 21 19 $ ; / 70

'. % '. %

! .

)**4(0, 14(5 0

6+ 6% %

! .

130000

! .

" 2

! . 3 " ! .

+

! .

120000

! .

140000

. ! . ! . 4+ / 4+ ! . ! . ! . ! . ! 4+ / 4+ .! ! . ! .! ! ! . . ! . . . ! . ! . ! . ! .

") ' 0' # , ! .

" ))& ! .

' 60%7*1' 1# / <* # 1 * 09 . , , 9, '' )8 . 6="+8 , 5# ) 301 %07% +$

150000

! .

150000

! .

! . ! .

! . . !! . ! .

! .

550000

8 / # 1/ 7, 5

600000

610000

# 1< * # 1 712+

# %/ # , "# * = ' % ' 17* ' 0 06# / ) * * # ,= / ' 61#

937&%51

! . ! .

! .

06# / 5: / %5

52/ ' ! 6 5: / %5 , ! 0' ) +70

+# * * 8 )* # 1

! .

! .

540000

550000

560000

570000

580000

590000

600000

610000 Aba Sopony a

Leps ény

180000

180000

BALATONFÜRED

Eny i ng

SI ÓFOK

Bal at onf öl dv ár Rév f ül öp

170000

170000

Zamár di Laj.1 Laj os k omár om

Bal at ons z ár s z ó

Bal at onr endes

160000

160000

BALATONBOGLÁR BALATONLELLE

Vi zs gá l a tite r ül e t

Ta má s ikonc e s s zi ór aj a va s ol t te r ül e t

SI MONTORNYA T AB

Ka.3 Ka.2 Ka.1

Ha tá l yo ss zénh i dr ogénku ta tá s ite r ül e t Bá nyte l ke nkív ü l is zénhi dr ogénku ta tó fúr á si ndi ká c i óv a l/te l e ppe l

Na.1 Pi nc ehel y

Lengy el t ót i

Szénh i dr ogénk u ta tó fúr á s

150000

150000

Ta bkon c e s s zi ór aj a va s ol t te r ül e t Ha tá l yo ss zénh i dr ogénbá n ya te l e k

T AMÁSI

Bal at onI I I .

140000

140000

Koppányszántó.Ny.1

Török.2 Tk.1

I nke

Ig.3 Ig.1

Ig.6

Szakcs.1/A

Gy önk

Somogyj ádI .

Ig.2

Somogysár dI .

Dal.1

130000

130000

Ig.4 Hőgy és z

0

Nak.1

120000

120000

Mező csokonyaI I .

DOMBÓVÁR

550000

560000

580000

10

km

Szén h i d r o g én k u ta tá s ife l mér ts ég : I ga l

Ko mpl e x ér zék e nys ég iéste r h e l he tő s ég i vi zs gá l a tita nul má n y Mér e ta r á n y: -

570000

5

MFGI MBFHe gyü ttműköd és2014 .

KAPOSVÁR 540000

2.5

590000

600000

610000

Ve tü l e t:

EOV

Dá tu m:

2 0 1 4 . 1 2 . 0 5.

Me g r e n d e l ő: Di g i tá l i ss ze r k. : El l e n őr i zte :

J óv á h a g yta :

MBFH Pa s ze r aGyö r g y

Gyu r i c zaGyö r g y Fa n c s i kTa má s

6 . me l l ék l e t

CHL- 96-31 38 LA -

-8 XM K

7 11

LA -

56 LA 13 LA -

SI -4

8

98-41 CHL-

EPH-02-10

CHL-96-5

12 LA -

EPH-02-05/A

MI-31

EP H

-1 CHL - 96

3 SI -4

0

3 -1

XS

3 I-3

-3 0

XS I

4 I -3

-2 9

I XS

XS I -11

XS

2 I -3

I XS

-5

I XS

5 -1

0 -2

2.5

5

10

km

0 " 0%" # , * $ %2) + * 2 $

1 -2

,+

-1 2

I XS

-1

XS I

2 -2

-0

204

I XS

2

1

XS I

I XS XS

/B

XZSE-1/E

-4 SI

-4 SI

0 I-1 8 XS I -2 XS I-9 XS

SO-52

T

MI- 38

EX -11

MI SO -37 -72

0 " 0%'# ) '+ 10* %2) 2*

) 1"

3) /& *

D-5

KAD- 88 D-4/E

CHL-96-27

6

8 L- 9

-3 SI

%2) 2*

A 7/

5 LA-

CH

4

-7

LA

52

31

XS I

/75

SO -47

KAD-91

/F

29

* 0 " 0%" #,* %2) 2*

5

9

6

0

LA

-4 SI

K XM

55

CHL-96-29

LA

53

26

LA

LA

25

LA

LA

3 SI -

+

-2 XM K

/A - 51 LA

* 0 " 0%" #,* %2) 2*

-1 LA

7

-1/85

0

" 0*1$ + " + ) 5$ +

" )

24

23

1 LA-

Z XBKS

53

16

35 6-

54

2

20

- 48

KAPOSVÁR

LA

-5

36 39 6-

37 6-

14

CHL-96-25 LA

G2

LA

LA

LA

-2 LA

CHL-96-8

RE

-15

4

-11

6-12

-2 LA

-10

DU

#& #!.% #!

LA

6 L- 9

L- 9 6

9 L-

9 L-

9 L-

28

623

-21

10

15

34

15 6-

LA 17 6-

9 L-

CH

LA

5/C LA-43 D-

6-3 L- 9 CH 7 0 1 LA6

CH

- 02

02-0

32

45

9

6 L- 9

7

9 L-

H

-13

H EP

EPH

MI-

67 LA

LA

L9

CH

LA

CH

C

3 21 L- 9 CHL- 98-2 8-24 6

3 MI- 3 8 MI- 5 7 MI- 5

MI-

SO -51

4 SO -

D-4

5 SO -

6 L- 9

LA LA

V-2 XM K

CH

3 2-0 CHL96-4 H- 0 EP CH L- 9 6-2

-5

LA

9/ A LA- 3

0

- 51 LA

27

6

6-7

9 MI- 5 80 Z- 1/

LA-42

LA- 41 MI- 55 8 MI- 6

MI-

66

6 SO -7

11 SO -

LA-49

4

MI-

MI- 23

19 SO -1

LA- 40

SO-116

SO -115

SO -114

SO -113

/1 MI- 6

LA-46 - 70 MI

4 LA-

0

XMKV-2/H

MI- 29 MI- 54 8 MI- 2

LA-39

MI- 27

MI- 51 MI- 26 MI- 50

MI- 25 MI- 49

MI- 48

LA-47

74

MI- 52

MI-60

MI- 77

/2 MI- 6

MI-

CHL-96-16

CHL-9

18

72

MI- 78

MI-

3 LA-

MI- 76 5 MI- 7

81 MI-

SO -73 MI -39 SO -74

LA

71

- 46 MI

CH

L-9

S XBK

47

MI-

80

-9

CH

A 33/

/2

MI-

LA

CHL-96-18

MI-

D-5/C

MI-56

") ' 0' MI-

6 L- 9

83 - 1/

CH

SZ MI-36

H

LA -

LA -

33 6-

LA

LA

K XB

/3

V-4 MI- 30/A

/A

96-20

D-5/C

XM K

MI- 29

CHL-

8

C

' #"& * .% & * 0

' #"% "&

CH

CH

LA

CH

LA -

LA -

9 L-

/79

79

' #" 1( .%

+

CH

M XK

M XK

!.%

/( 21$

DU

LA

/B/86

-4

") "

, XB-1/82

#$#")

6 VE-

-6

$& /")

-1 XBA

E XB XB

-3

IV-1

6 /A/8

/76 K-1 XM /74 -1 82 -1/ XM K

-

1 - 1/8

DU

-1 XBA

K XM XB E

- 79 MI

SI -4

' %($ . 2) 02# &/ * 2 " 2* + ) ! $ ! + 6* 2 " -" 0*1$ + " + &, $ %1& / /5 + + %7#4 2*

XS

6 I-1

XS

9 I-1

2) + ) 1& / + 5 $ +

1+ , %

) & $ 6

"" + 1$ " * * 0 ) # $ $ & 6) " 0+

3- 1! / +

* 0 ) / 4)/

/ , ) " 0 / 4)/ & * " # %1*

% $ $ 2# $ +

#$#")

$& /")

") "

, 3!. 3*

!.%

3!. 3* 3!. 3*

' #" 1( .% /( 21$

-

#

#& #!.% #!

' #"& * .% & * 0

' #"% "&

# 1+ !2% , # , * 7% ,

13 '" # * ( !3 ' $ -, , 46* 2+

+

&3 * 3 +

1 # 1&( $ * (, 21+ &3 * 3 +

! " !

" )(%

") ' 0' " +

2! ' + + 1 &3 * 3 +

+

5* 5$ $

% %$!

!

())3'/ +03', 4 /

! 1

#

! !

0$ +

) 1"

!

+ + 1 * + / + + + + +

+ +

+ + + + + + + + + + + "&!

!

%

%!$ "

3) /& *

-*

$

-* -*

*

!

* .# , 2 # 4+ &3 * 3 +

$

2 !

6

& ,+

5

#

' 6

% % -* # $- + &3 * 3 +

! ' , (, % % -* # $-+ &3 * 3 +

&-$ &-$

# + + 1 ( , , & 8 + 13 '"# * ( !3 '$6,

- , 3* . 3* , 3* . 3*

# !# , 2% # + &3 % 0 6* 2+ ! ( # 1# $ # ,

$ &

6* 2+ # 3 + ! ( # 1# $ # % &3 * , + 3 ! ! %

( &) % / 3 * 13 $ '0+ 3 ! # 3 + , * " % " , 8+ 3 ! # .# 1+ !2% , # , '-% &2' 0 !07 , , &9$5 3 +

3 * , * 2' 0

, 7 % ,

2, - &

! * ' % 8 # ! # , 2% # + + 1 * $ % % ' 8* # 1,

4. 2" ! 0,

+ 1 * 05 * ! 0

0- * # 1 05 * ! 0 ' + # $ &2+

& % % 3 $ % ,

Igal szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Recommend Documents