Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Herman Ottó Intézet

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján

Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita1, Bujdosó Éva1, Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Horváth Zoltán1, Jánossy László3, Kovács Zsolt1, Laczkóné Őri Gabriella1, Lajtos Sándor1, Hegyi Róbert4, Monspart-Molnár Zsófia3, Müller Tamás1, Németh András1, Paszera György1, Redlerné Tátrai Mariann1, Sándor Ágnes1, Selmeczi Ildikó1 Selmeczi Pál1, Szabadosné Sallay Enikő1, Szabó Katalin1, Szűcs Andrea1, Taksz Lilla1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Varga Renáta1, Veres Imre2, Zilahi-Sebess László1 1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Budapest, 2016. 12. 08.

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2016. 12. 08.

Füri Judit Izabella

2016. 09. 12.

Dr. Koloszár László

2016. 09. 21.

Lektorálta:

A jelentés:

2

239

oldalt,

73

ábrát,

48

táblázatot,

7

függeléket,

8

mellékletet tartalmaz.

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet

Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások ismertetéséből áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3


Tartalom

I. Újszilvás vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány .................................................................................................................................................. 12 Bevezetés .................................................................................................................................. 12 1. A vizsgálati terület jellemzése.............................................................................................. 13 1.1. Újszilvás vizsgálati terület földrajzi leírása................................................................... 13 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza ........................................................................ 13 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet ......................................................................... 21 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 27 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 27 1.2. Újszilvás vizsgálati terület földtana .............................................................................. 31 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága ................................................. 31 1.2.2. A terület földtani viszonyai .................................................................................... 37 1.3. A terület vízföldtani viszonyai ...................................................................................... 63 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 63 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 67 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai .................................................. 68 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 69 1.4. A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) .......................................... 74 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek .......................................... 74 1.4.2. Felszíni és felszín alatti védett területek ................................................................ 77 1.4.3. Szennyeződések ..................................................................................................... 84 1.4.4. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés ............................................................... 90 1.4.5. Monitoring .............................................................................................................. 92 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések ................................................................ 95 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 96 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) .......................................... 96 1.5. 2. Szénhidrogénkutatás.............................................................................................. 96 1.5.3. Egyéb nyersanyagok .............................................................................................. 97 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) ........................................................................................... 100 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata .............................................. 101 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok ......... 101 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők ...................................................... 101 2.1.2. Újszilvás terület szénhidrogénvagyona ................................................................ 115 4

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása ........................ 121 2.2.1. Felszíni mérések ................................................................................................... 121 2.2.2. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák .................................................. 121 2.2.3.Kútgeofizikai vizsgálatok ...................................................................................... 127 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) ...................................................... 128 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása .......................................................... 129 2.4.1. Közlekedési viszonyok ......................................................................................... 129 2.4.2. Energiahálózatok .................................................................................................. 137 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél ............................................................................................................... 142 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása ........................................................ 147 2.7. A terhelés várható időtartama ..................................................................................... 149 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk ............................................. 149 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama .............................................................................. 149 2.7.3. A termelési szakasz időtartama ............................................................................ 150 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak ................................................................ 151 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek ..................................................................... 153 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése...................................................... 157 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ..................................................................................................... 157 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................................... 157 3.1.2. Zajhatás és rezgések ............................................................................................. 163 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások.............................................................................. 164 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások .................................................................... 165 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 166 3.1.6. Tájvédelem (HOI) ................................................................................................ 168 3.1.7. A termőföld védelme ............................................................................................ 170 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem ............................................................................. 172 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme ......................................... 172 3.1.10. Társadalmi vonatkozások ................................................................................... 176 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása ............................................................................................................. 178 3.2.1. Hatások a rezervoárokban .................................................................................... 178 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között ............................................................ 180 3.2.3. Hatások a felszínen............................................................................................... 182 5

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása ................................................................................... 183 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI).............................................................. 183 3.4.1. A bányászati kutatás és kitermelés természetkárosító hatásainak mérséklése ..... 183 3.4.2. Bányászati hatások, veszélyeztető tényezők ........................................................ 187 3.4.3. Hatások összefoglaló értékelése ........................................................................... 188 Irodalom ................................................................................................................................. 190 Internetes hivatkozások .......................................................................................................... 195 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása ..................................... 198 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ..................................................................................................... 200 Függelék ................................................................................................................................. 226 Mellékletek ............................................................................................................................. 240

6


Ábrajegyzék 1. ábra. Újszilvás vizsgálati terület elhelyezkedése ................................................................. 13 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése ........................ 14 3. ábra. Újszilvás vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén .......................... 17 4. ábra. Újszilvás vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) ......................... 19 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Újszilvás vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő) ............ 20 6. ábra. Talajtípusok az Újszilvás vizsgálati területen ............................................................. 22 7. ábra. Újszilvás vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ................................................................................................................................. 23 8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint .......................................... 26 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogénkutatások által érintett területek ............................ 31 10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei ........................................................................ 38 11. ábra. A PGT–3 szeizmikus időszelvény (balra) és értelmezett változata (jobbra) ............. 41 12. ábra. Az XAB–11 szeizmikus időszelvény (felül) és értelmezett változata (alul) ............. 42 13. ábra. Újszilvás vizsgálati terület határa és rajta az MFGI rendelkezésére álló szeizmikus szelvények ........................................................................................................................... 43 14. ábra. Is–12 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ......... 44 15. ábra. Is–10 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ......... 45 16. ábra. Usz–2 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ........ 46 17. ábra. XAB–3 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ...... 47 18. ábra. A kutatási terület prekainozoos földtani térképe a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal ............................................................................................................................ 48 19. ábra. A kutatási terület és 5 km-es körzete a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal és a földtani szelvények nyomvonalával .................................................................................... 52 20. ábra. ÉK-DNy-i irányú földtani szelvény a terület DK-i részén ........................................ 53 21. ábra. ÉNy–DK irányú sekélyföldtani szelvény .................................................................. 59 22. ábra. ÉNy–DK irányú sekélyföldtani szelvény .................................................................. 60 23. ábra. A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése ................. 61 24. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 m mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whiskers diagramja ............................................................................................................................. 70 25. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értéke Box-Whiskers diagramok a medián értékek feltüntetésével ...................................................................................................................... 71 26. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben ........................................................... 73 27. ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ............................. 75 28. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ...................................................................................................................... 76 29. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek .......... 78 30. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ............................................................................................... 79 31. ábra. Újszilvás vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek ..................................................................................................................... 82 32. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ............................................ 85 33. ábra. Hulladékgazdálkodás................................................................................................. 86 34. ábra. Szennyezett területek ................................................................................................. 87 35. ábra. Ipari létesítmények, káresemények ........................................................................... 88 7

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 36. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagy létszámú állattartó telepek .......... 89 37. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai ................................................................ 93 38. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen 94 39. ábra. Újszilvás vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ................................... 97 40. ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége ................................................. 103 41. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön... 104 42. ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön ........ 105 43. ábra. Az újszilvási CO2 előfordulás áttekintő rétegsora ................................................... 108 44. ábra. Az újszilvási szerkezet földtani szelvénye .............................................................. 109 45. ábra. A nagykőrösi előfordulás áttekintő rétegsora .......................................................... 110 46. ábra. A nagykőrösi szerkezet földtani szelvénye ............................................................. 110 47. ábra. A pliocén (pannóniai) képződmények talptérképe a Nagykőrös előforduláson a fúrások és a telepek feltüntetésével ................................................................................... 111 48. ábra. A törteli szerkezet földtani szelvénye ..................................................................... 113 49. ábra. Újszilvás vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásai.................... 116 50. ábra. Újszilvás terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűség-eloszlása ...................................... 118 51. ábra. Újszilvás terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűség-eloszlása ...................................... 118 52. ábra. Újszilvás területen és tágabb környezetében már felfedezett földgázelőfordulások kezdeti kitermelhető szénhidrogén, és szén-dioxid földgáz vagyona,............................... 119 53. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései .............................................................. 122 54. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ................................... 123 55. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ..................................................................... 124 56. ábra. Irányított ferde fúrás ................................................................................................ 125 57. ábra. A rétegrepesztés folyamata ..................................................................................... 126 58. ábra. Újszilvás vizsgálati terület térségének (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye) közúthálózata (2013) ........................................................................................... 129 59. ábra. Újszilvás vizsgálati terület térségének (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ................................................................ 133 60. ábra. Újszilvás vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe............................. 137 61. ábra. Újszilvás vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe .......................................... 140 62. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között........................................... 143 63. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-OECD országok szerint, ................................................................................................................ 143 64. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ................................................................................................................................ 144 65. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között .............................. 145 66. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ........................................................................................................................................... 146 67. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása ...................................... 146 68. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között .. 148 69. ábra. Gázkitörés (Zsana-É–2 fúrás, 1979) ........................................................................ 155 70. ábra. Az Újszilvás vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások................................................................................................................... 159 71. ábra. Világörökség-várományos terület övezete Újszilvás vizsgálati terület térségében . 175 72. ábra. Újszilvás vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok ...... 176 73. ábra. Újszilvás bányakoncessziós terület kímélendő természetvédelmi értékeinek kiterjedése .......................................................................................................................... 184 8


Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai ............................................................................ 13 2. táblázat. A koncesszióra javasolt terület térbeli lehatárolása ............................................... 14 3. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok .......................................................................................................... 15 4. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület tájbeosztása ................................................................. 15 5. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben ........................................................................................................................... 21 6. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület területhasználatának adatai ......................................... 27 7. táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Újszilvás vizsgálati területen ....................... 30 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogénkutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére .................................................................................................................... 32 9. táblázat. Fontosabb szénhidrogénkutatási jelentések a vizsgálati területre .......................... 32 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) ....................... 33 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI) ............................. 34 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások ................................................................................................................................. 35 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ................................................................................................................................ 36 14. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében ................................................................................ 37 15. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ............................................................................................................................................. 37 16. táblázat. A közép-alföldi terület tektonikai fázisai............................................................. 39 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai. ...................................................... 61 18. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek ............................ 74 19. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek...................... 76 20. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) .......................................... 77 21. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek ................................................................................... 78 22. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai SVB: sérülékeny vízbázis. ............................................................................................................. 80 23. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak............................................................. 81 24. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak ..................................................................................................................... 82 25. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben ............................................................................................................................ 84 26. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen .............................................................. 84 27. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ............. 84 28. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ...................................................................................................................... 85 29. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata ............................ 90 30. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota ...................................................... 91 31. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota .................................................................. 91 32. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében 92 33. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében ...................................................................................................................... 92 34. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlás94 9

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 35. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási területek ............................................................................................................................... 96 36. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek ............................................................................................................................................. 96 37. táblázat. Újszilvás vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai ................................................................................................................. 98 38. táblázat. Újszilvás vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi nyersanyag készletek tájékoztató adatai .............................................................................. 99 39. táblázat. A vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani földgáz vagyona ................................................................................................................. 116 40. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Újszilvás területre.......................... 117 41. táblázat. Jelentősebb szénhidrogénkutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon .......................................................................................... 153 42. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület (10., az ország többi területe )légszennyezettségi zóna besorolása .......................................................................................................................... 160 43. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület (10., az ország többi területe), légszennyezettségi zóna besorolása .................................................................................................................. 160 44. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). ....................................................................................................... 161 45. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015). ....................................................................................................... 161 46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) ........................................................................................................ 162 47. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) ........................................................................................................ 162 48. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Újszilvás vizsgálati területen (I-II. kategória) ........................................................................................................................... 174

10


Függelék 1. függelék. Rövidítések ......................................................................................................... 226 2. függelék. Újszilvás vizsgálati területre eső Natura 2000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) és a különleges madárvédelmi terület (SPA) jelölő élőhelyei és fajai ........................................................................................... 228 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége .................... 231 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények ..................................... 233 5. függelék. Az érintett Pest megyei településekkel kapcsolatos általános földhivatali adatok ........................................................................................................................................... 234 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén témakörben ....................................... 236 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben ................................. 238

Mellékletek 1. melléklet. Újszilvás. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Újszilvás. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Újszilvás. Prekainozoos aljzat (HAAS et al. 2010.) 4. melléklet. Újszilvás. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Újszilvás. Alsó-pannóniai képződmények vastgsága 6. melléklet. Újszilvás. Szénhidrogénkutatási felmértség 7. melléklet. Újszilvás. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Újszilvás. Fúrási és geofizikai felmértség

11


I. Újszilvás vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag — így a szénhidrogén — kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Újszilvás terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

12

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Újszilvás vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 1050 km2 kiterjedésű, Bács-Kiskun, Jász–Nagykun–Szolnok és Pest megye területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). Sarokpontjait az 1. táblázat adja meg. A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 kmes környezet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is. 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Vizsgálati terület EOV Y EOV X (m) (m)

Id

1 2 3 4 5=1

692000 722000 722000 692000 692000

220000 220000 185000 185000 220000

Id

1 2 3 4 5=1

5 km-es környezet EOV Y EOV X (m) (m)

687000 727000 727000 687000 687000

225000 225000 180000 180000 225000

1. ábra. Újszilvás vizsgálati terület elhelyezkedése

13

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület (1) sarokpontja Albertirsától É-ra található. Innen K felé 30 km-re, Tápiógyörgye térségében helyezkedik el a (2) pont, majd D felé 35 km-re, Kocsértól K-re a (3). Nyugati irányba fordulva 30 km-re, Lajosmizse térségében található a (4) pont. Innen É-i irányban haladva újabb 35 km-re helyezkedik el az (1) pont (1. ábra). A terület legmagasabb része, ÉNy-on, Albertirsa és Pilis térségében, a Monor–Irsai-dombság területén található, eléri a 220 mBf magasságot. Legalacsonyabb területe a Perje és Gerje patakok mentén Törtel térségében kb. 90 mBf. A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől –6000 méterig terjed. A vizsgálati területen nem található hatályos szénhidrogén bányatelek, így a vizsgálati terület megegyezik a koncesszióra javasolt területtel (2. táblázat, 2. ábra). Újszilvás Újszilvás térrész határponti koordinátákkal: 1050 km2 Újszilvás koncesszióra javasolt terület: 1050 km2 Újszilvás szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km2 2. táblázat. A koncesszióra javasolt terület térbeli lehatárolása EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület 1 692000 220000 2 722000 220000 3 722000 185000 4 692000 185000 5=1 692000 220000 Id

2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése barna vonal – a vizsgálati terület, fekete vonal – a vizsgálati terület 5 km–es környezete. rózsaszín poligon – Újszilvás koncesszióra javasolt terület.

14

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 3. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/ vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet, és egyben a koncesszióra javasolt területet is. 3. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település

Megye

Abony Albertirsa Bénye Cegléd Ceglédbercel Csemő Dánszentmiklós Farmos Gomba Jánoshida Jászboldogháza Jászkarajenő Káva Kecskemét Kocsér Kőröstetétlen Lajosmizse Mikebuda Monorierdő

Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Pest Pest Bács-Kiskun Pest Pest Bács-Kiskun Pest Pest

Település

Megye

Nagykáta Nagykőrös Nyársapát Pánd Pilis Pusztavacs Szentkirály Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószele Tápiószentmárton Tápiószőlős Tiszakécske Tószeg Törtel Újszász Újszilvás

Pest Pest Pest Pest Pest Pest Bács-Kiskun Pest Pest Pest Pest Pest Pest Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok Pest Jász-Nagykun-Szolnok Pest

A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) DÖVÉNYI szerk. (2010) alapján a 4. táblázat mutatja. 4. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület tájbeosztása (DÖVÉNYI szerk. 2010 alapján) Nagytáj

Középtáj

Kistájcsoport

Duna–Tisza közi síkvidék Alföld

Északmagyarországiközéphegység

Közép-Tisza-vidék

Közép-tiszai-ártér

Észak-alföldi hordalékkúp-síkság

Tápió–Galga– Zagyvavidék

Cserhát-vidék

Gödöllő–Monoridombság

Kistáj

Terület (km2)

%

Gerje–Perje-sík Pilis–Alpári-homokhát Kiskunsági-löszöshát Jászság Hatvani-sík Tápióvidék

308,2 586,1 25,2 51,9 4,1 3,9

29,4 55,8 2,4 4,9 0,4 0,4

Monor–Irsai-dombság

70,6

6,7

1050,0

100,0

Összesen

A vizsgált terület legnagyobb része (93,3%) az Alföld nagytájhoz tartozik, ezen belül érinti a Duna–Tisza közi síkvidék (87,6%) Közép-Tisza-vidék (4,9%), és az Észak-Alföldihordalékkúpsíkság (0,8%) középtájakat. A vizsgálati terület kisebb részben érinti az Északmagyarországi-középhegységhez tartozó Cserhát-vidék középtájat (6,7%) is. A vizsgálati terület D-i részén a Pilis–Alpári-homokhát kistáj, enyhén hullámos síksága található. Az egykori hordalékkúp alacsony átlagos reliefű (2–4 m/km2), NyÉNy–KDK-i irányú hosszanti vízlevezető laposok tagolják. A felszínét döntően felső-pleisztocén és holocén szélhordta homok és félig kötött futóhomok, a laposok területén lápi agyag borítja. A felszínt borító félig kötött homokformák Cegléd–Csemő vidékén a legváltozatosabbak. A vizsgálati terület kismértékben érinti D-en a Kikunsági-löszöshát területét, amely Pilis–Alpári-homokháthoz hasonló orográfiai jellemzőkkel rendelkezik, azonban felszínét döntően homokos lösz fedi. ÉK felé a Gerje–Perje-sík következik, amely alacsony ármentes síkság, ahol igen 15

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet alacsony, 1 m/km2 körüli az átlagos relatív relief mértéke, ugyanakkor a Gödöllő–Monoridombsághoz kapcsolódóan a Ny-i, ÉNy-i részeken 10 m/km2 feletti is lehet ez az érték. A többnyire asztal simaságú felszínt Abony térségében elhagyott morotvák tagolják, amelyekhez parti dűnék övzátony-generációk csatlakoznak. A terület nagy részét lösziszapos, löszös üledékek, valamint futóhomok borítja. Továbbhaladva ÉK-i irányban a vizsgálati terület eléri a Tápió völgyét és itt kismértékben érinti az Észak-alföldi hordalékkúp-síksághoz tartozó Hatvani-sík és Tápióvidék területét, valamint — jelentősebb mértékben — benyúlik a Közép-Tisza-vidékhez tartozó Jászság területére is. A Tápió folyó mentén jellemzően jelenkori folyóvízi iszap, ettől délre pedig lösziszapos üledékek borítják a felszínt. Az alacsony síkság területét elhagyott meanderek tagolják. A vizsgálati terület ÉNy-i részén érinti a Gödöllő–Monori-dombság területét, amely markánsan elkülönül a terület többi részétől. A tájbeosztás szerint az Észak-magyarországi-középhegység nagytájhoz, azon belül pedig a Cserhát-vidékhez tartozik. A kistáj átlagosan 150 m tszf-i magasságú, DK felé hullámos síkságba átmenő alacsony dombság, amelyet konzekvens, szimmetrikus eróziós–deráziós völgyek és az ÉK–DNy-i csapású aszimmetrikus völgyek sakktáblaszerűen tagolják. Az átlagos vízfolyássűrűség 2,3 km/km2 — a vizsgálati területre eső — DK-i pedig 0,5–1,5 km/km2, az átlagos relatív relief a DK-i részen 10–20 m/km2. Felszínére az eróziós–deráziós formakincs és a homokos löszszerű lejtőüledékek, a DK-i szegélyen félig kötött futóhomokformák jellemzőek. Az éghajlat mérsékelten meleg, száraz, de D-en már kifejezetten meleg éghajlat jellemző. Az évi napfénytartam 2000–2040 óra, nyáron 800 óra körüli, télen pedig kb. 190 óra. Az évi középhőmérséklet 10,2–10,3 °C, de D-en a 10,5 oC-ot is eléri. A napi középhőmérséklet április elejétől, mintegy 197–200 napon át (április 3–6. és október 20–21. között) 10 °C fölött marad. A fagymentes időszak hossza É-on 196–198 nap körüli (április 10–12. és október 20. között), D-en 204 (április 3–5. és október 26–27. között), máshol 200 nap körül (április 8. és október 24. között). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,5–34,0 °C, míg a téli minimumoké –16,5 és –17 °C közötti. A csapadék évi összege 510–530 mm között változik, de ÉNy felé kicsivel efölött alakul. A vegetációs időszakban átlagosan 300–310 mm csapadék hullik. A téli félévben átlag 32–35 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 17–18 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel): 1,30–1,36, az ÉNy-i részeken kevéssel 1,30 alatti. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, második helyen — főleg ősszel — a K-i, DK-i szél áll. Az átlagos szélsebesség 2–3 m/s közötti. A száraz, meleg éghajlat határozza meg a mezőgazdasági termelés lehetőségeit.

16


3. ábra. Újszilvás vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000)

17

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 2011-es Népszámlálás adatai szerint a mintaterületen található települések lakónépessége 168 ezer fő volt, területük pedig 1860 km2. A mintaterület a Ceglédi és a Nagykőrösi járás minden településére kiterjed, a többi érintett járásból csak néhány település található rajta. A terület legnagyobb városa mind a lakosság számát, mind pedig területét tekintve Cegléd (37 ezer fő), ezt követi Nagykőrös (24 ezer fő). A terület legkisebb települése Káva (658 fő). A mintaterület településszerkezetét néhány ezer fős községek és kisvárosok jellemzik. A népsűrűség tekintetében jelentős különbségeket láthatunk az egyes települések között. A nagyobb települések, városok népsűrűsége meghaladja az országos átlagot (106,8 fő/km2). Pilis népsűrűsége a legnagyobb (244 fő/km2), ezt követi Albertirsa (165 fő/km2) és Tápiószele (160 fő/km2). A legalacsonyabb népsűrűséggel Mikebuda (16 fő/km2) és Pusztavacs (17 fő/km2) rendelkezik. Általában elmondható, hogy a legtöbb, mintaterületen található település népsűrűsége nem éri el az országos átlagot. Egy adott településen élők korösszetételének indikátora az öregedési index, amely az időskorú népességnek (65–X éves) a gyermekkorú népességhez (0–14 éves) viszonyított arányát fejezi ki (az érték minél alacsonyabb, annál alacsonyabb az időskorú népesség aránya a gyermekkorúhoz viszonyítva). Az öregedési index országos értéke 2011-ben 93% volt. A mintaterület településein az öregedési index nagyon változatos képet mutat. A települések jelentős részén az országos átlag körül mozog ez az érték, de vannak ennél magasabb (összesen nyolc település, a legmagasabb Pusztavacs) és sokkal alacsonyabb értékek is (például Nyársapát, 46%). Az iskolázottság a területen az országos átlagnál némileg rosszabb. Minden településen magasabb azoknak az árnya, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek (országos átlag 25%), és egyiken sem éri el a diplomások aránya az országos átlagot (15,5%). A nagyobb városok lakossága átlagosan jobb végzettségi mutatókkal rendelkezik. Így van ez a mintaterületen is, Cegléden (12,6%) és Nagykőrösön (10,1%) van a legközelebb a diplomások aránya az országos átlaghoz (Népszámlálás 2011). A területen élők foglalkoztatottságára feltehetően kedvező hatással van a főváros közelsége és a jó közlekedés: a mintaterületen található települések jelentős része vasúton elérhető Budapestről. Az aktivitási arány az országos érték körül mozog (45,4%). A munkanélküliség, bár átlagosan némileg magasabb az országos átlagnál (12,6%), a legtöbb esetben mégsem tér el kiugróan attól. Két kivételt ez alól Pánd és Káva jelenti, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-ot. A legalacsonyabb a munkanélküliség (4. ábra) Ceglédbercelen (9,4%) (Népszámlálás 2011).

18


4. ábra. Újszilvás vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%)

A mintaterületen élők jövedelmi viszonyai (5. ábra) rosszabbak az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó évi átlagos jövedelem hazánkban 2011-ben 782 ezer forint volt. Ezt az átlagot egyik mintaterületi település sem éri el. A legközelebb ehhez Ceglédbercel található (760 ezer Ft/fő/év). A legkedvezőtlenebb átlagos jövedelmi viszonyokkal Jászkarajenő és Nyársapát lakossága rendelkezik (NAV Személyi jövedelemadó statisztika).

19


5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Újszilvás vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő)

A kisebbségek közül a cigány a legjelentősebb a területen, de a legtöbb esetben nem meghatározó. A Népszámlálás adatai alapján a cigány lakosság arány több településen meghaladja az országos átlagot (3,2%). Jászkarajenőn (7,8%), Pándon (6,4%) és Tápiószelén (5,9%) a legmagasabb a cigány lakosság aránya. A területen más kisebbség — egy település kivételével — nem található meg jelentős számban. Ceglédbercelen a mintaterület többi településétől eltérően — és országos viszonylatban is (országos átlag 1,9%) — nagyon magas a német nemzetiség aránya (13,7%) (Népszámlálás 2011). Összességében a mintaterületen található települések társadalmi–gazdasági mutatói rosszabbak az országos átlagnál, de nem maradnak el jelentősen attól. A terület kedvező fekvése, Budapest közelsége és a jó közlekedés mind pozitív hatással lehetnek ezekre a mutatókra.

20

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet 1.1.2.1. Talajtani jellemzők A vizsgált terület közel harmadán humuszos homokos talajok találhatók, a fennmaradó 2/3 részén további 14 talajtípus fordul elő (5. táblázat, 6. ábra). 5. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja

3 25 17 13 14 2 16 11 22 27 24 23 21 12 9

Talajtípus

Humuszos homokos talajok Réti talajok Mélyben sós réti csernozjomok Mészlepedékes csernozjomok Alföldi mészlepedékes csernozjom Futóhomok Réti csernozjomok Csernozjom–barna erdőtalajok Réti szolonyecek Lápos réti talajok Szolonyeces réti talajok Sztyeppesedő réti szolonyecek Szoloncsák–szolonyecek Csernozjom jellegű homoktalajok Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) Összesen

Terület (km2)

311,0 170,8 149,3 118,1 51,8 50,0 44,9 37,1 31,0 20,4 19,0 18,8 15,6 12,1 0,1 1050,0

%

29,60 16,30 14,20 11,20 4,90 4,80 4,30 3,50 3,00 1,90 1,80 1,80 1,50 1,20 0,01 100,00

A vizsgált terület nagy részén a talajképző üledék, homok, így a homoktalajok részaránya a legmagasabb. Elterjedésük a buckasorok ÉNy–DK-i csapásirányának megfelelő. A szélsőséges vízgazdálkodású, gyenge termékenységű, bizonytalan terméshozamú humuszos homok, futóhomok és csernozjom jellegű homoktalajokon zömmel erdők és szőlőültetvények találhatók. Azok a réti talajok, melyek ugyancsak homok talajképző üledéken alakultak ki, homok és iszapos homok mechanikai összetételűek, ezért rosszabb vízgazdálkodásúak és gyengébb minőségűek a löszön kialakult, agyagos vályog mechanikai összetételű, 3–4% szervesanyagtartalmú réti talajoknál, amelyek csaknem teljes mértékben szántók, alárendelten rét–legelők, erdők. A lápos réti talajokat gyep borítja. A csernozjomféleségek elsősorban lösz talajképző üledéken képződtek. A főként vályog, néhol agyagos, vagy homokos vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű mélyben sós csernozjom talajok uralkodóan szántók, kis részben rét–legelők. A vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, igen jó termékenységű mészlepedékes csernozjom kizárólag szántóterület. Az alföldi mészlepedékes csernozjom és a réti csernozjom vályog mechanikai összetételű, kedvező víz- és tápanyag gazdálkodású, öntözéses gazdálkodással jó terméshozamokat biztosító, értékes talajféleség. A réti csernozjom homokos, illetve agyagos vályog szemcseméretű, olykor igen jó termékenységű szántó. A csernozjom barna erdőtalajok vályog, kis foltokban homokos vályog mechanikai összetételűek, közepes vízvezető-képességűek. Termékeny szántók, szőlők és gyümölcsösök, alárendelten erdők. A löszön kialakult szikes talajféleségek (szolonyec-félék, szoloncsák–szolonyecek) mechanikai összetétele agyag vagy agyagos vályog, ami a szikkel együtt a vízgazdálkodást kedvezőtlenné teszi. Természetes termékenységük nagyon gyenge. A rajtuk elterülő szikes 21

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet rétek természetvédelmi területek (a Kárpát-medence egyedülálló természeti értékei) és legelők (a legeltetés stabilizálja a gyepszukcessziót). A szolonyeces réti talajok és a sztyeppesedő réti szolonyecek a mezőgazdaság számára kissé kedvezőbbek.

6. ábra. Talajtípusok az Újszilvás vizsgálati területen (VKGA 2009)

1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc 22

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három–három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja.

7. ábra. Újszilvás vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013)

Legérzékenyebbek a vizsgálati területen a Ceglédtől északra és keletre található, elsősorban mélyben sós réti csernozjomok fedte területek. Ez a talajtípus csaknem minden vizsgált paraméter változására (különös tekintettel a másodlagos szikesedés veszélyére) igen érzékenyen reagál, ezért ez a terület az erősen veszélyeztetett főcsoport legérzékenyebb zónájába tartozik. E főcsoport közepesen és kevésbé érzékeny csoportjába elsősorban a csernozjomféleségekkel fedett területek tartoznak. Közepesen érzékenyek a homoktalajokkal és a szikesekkel borított területek (7. ábra). A talajvédelemre elsősorban a vizsgált terület északkeleti felében kiemelt figyelmet szükséges fordítani.

23

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület nagy részét szántók foglalják el, de előfordulnak száraz gyepek, sztyeprétek, különféle típusú nedves rétek és szikesek is. Az erdők nagy része gazdasági ültetvény (részben DÖVÉNYI szerk. [2010] alapján). Monor–Irsai-dombság (ÉNy) A kistáj legnagyobb része kultúrterület, amelyen az egykori jellegzetes löszös erdőssztyepvegetáció jórészt teljesen visszaszorult, átalakult. Ez különösen vonatkozik a fás társulásokra, melyek maradványai, degradált állományai csupán néhány helyen lelhetők fel. Az erdőssztyep-zóna törpemandulás-cserjése is szórványosan megtalálható még. Az erdőssztyepfajokat a változatos degradáltsági fokú löszgyepek őrzik. A lösznövényzet leginkább a félszáraz gyepekben maradt meg, pl. felhagyott gyümölcsösökben. Meredek lejtőkön, bányaperemeken másodlagosan löszfalnövényzet is megjelenik. A területen jelentős az akác térhódítása és komoly problémát jelent a selyemkóró elterjedése. Gerje–Perje-sík (É-ról K-re húzódó sáv) Jellemzően agrártáj, ennek ellenére figyelemre méltóan sokféle a természetes növényzet. A táj fás növényzete tájidegen fafajokból álló ültetvény, a füves puszták mozaikosak, változatosak. A térség észak–északnyugati részén található homokbuckavidék eredeti növényzetéből a faültetvények miatt alig maradt valami. A vízfolyások mentén nagyobb nádasok, nem zsombékoló magassásrétek találhatók. Szoloncsák és szolonyec szikesek egyaránt előfordulnak, közülük a szikes tavak iszap- és vaksziknövényzete figyelemreméltó. Kötött talajú lösz- és homoki sztyepprétjei országosan is kiemelkedő értéket jelentenek. Tápió-vidék (É) A táj vegetációját a domborzati, talajtani adottságok két markánsan elkülönülő részre osztják. A Felső- és az Alsó-Tápió árterületének vízhatás alatt álló részein az egykor lényegesen kiterjedtebb lápi vegetáció maradványaként láprétek, mocsárrétek, fűz–nyár ligetek, illetve kisebb égeresek maradtak fenn, míg a vízfolyásokat kísérő homokos hordalékkúpon ittott fellelhetők az egykor nagy területeket borító homoki gyepek és homoki nyárasok állományai. Természetszerű erdő ma már alig van, a helyüket szinte teljesen nemesnyárból, akácból és erdei fenyőből álló gazdasági ültetvények foglalták el. Hatvani-sík (É) A táj potenciális vegetációja sokféle: lösztölgyesek, tölgy–kőris–szil ligeterdők, fűz–nyár ligetek, valamint mocsarak, mocsár- és láprétek, homoki gyepek, löszpusztagyepek és szikesek mozaikjaiként jellemezhető. Mára a természetes vegetáció helyét jórészt szántók, ültetvényszerű erdők, valamint infrastrukturális elemek foglalják el. Kisebb foltokban kékperjés láprétekkel is találkozhatunk. Jászság (ÉK) A döntően szántók uralta kistáj vegetációját jelenleg szolonyec sziki legelők és rétek, alföldi mocsárrétek, kisebb mocsarak és a javarészt ültetvény jellegű származékerdők jellemzik, mindannyian igen fajszegények. A gyepekben a szikesedés kisebb mértékű, a cickórósok gyakoriak, padkásodás csak szórványosan fordul elő. Az álló- és folyóvizeket, csatornákat szalagszerű mocsarak és itt-ott enyhén szikes mocsárrétek kísérik. Lösznövényzet és homoki 24

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány növényzet inkább mezsgyéken, kunhalmokon, gátakon, felhagyott, ill. extenzív gyümölcsösökben maradt meg legtöbbször erősen degradált formában. Pilis–Alpári-homokhát (D-i területfél) Ma már jellemzően kultúrtáj. A dombsági részek sztyeprétjei és sztyepcserjései, majd a homokhátság homokpuszta-gyepjei és homoki sztyeprétjei, a homoki tölgyesek, a zárt kocsányos tölgyesek, a cserjés erdőszegélyek, a szikesek, a szikes tavak, a kékperjés láprétek, a mocsárrétek, a sásrétek és a vízfolyásokat kísérő magaskórósok, majd az ártéri élőhelyek jellemzőek a tájra. A homokterületeken az egyedi ősi erdők maradványait (pl. Nagykőrös) faültetvények veszik körül. A lepelhomokkal borított térségekben már szántók uralják a tájat. Kiskunsági Löszöshát (D-en keskeny sáv) A kistáj aktuális vegetációmintázatát a lösz, valamint a löszös homok alkotta hátak sztyepprétjei és a beléjük ékelt ősmedrek padkás ősszikesei határozzák meg. A lösz és a homok összefogazódása a kistáj pereme felé egyre jellemzőbb, amely a homoki flóra- és vegetációelemek megjelenését idézi elő. A löszhátak potenciális erdős sztyepp vegetációjából a nyílt lösztölgyes teljesen eltűnt, az erdősültség igen alacsony. Az egykori extenzív legelőgazdálkodás helyett ma a szántóföldi művelés jellemző, a természetes vegetáció a szikes mélyedésekben maradt fenn. A sztyepprétek regenerációs képessége közepes, a szikeseké jónak tekinthető. A sztyepprétek döntően löszsztyepprétek, amelyek az ürmöspusztákkal és szikes rétekkel együtt tiszántúli jellegűek. A legszikesebb élőhelyek a mézpázsitos szikfok és a vakszik inkább Duna–Tisza közi jellegűek. Az erdőterületek jellemzése Az erdőterületek legnagyobb része a Gerjétől délre helyezkedik el és a vizsgált terület 17,3%-át fedi. A homokhátsági területeken előfordulnak homoki tölgyesek és zárt kocsányos tölgyesek, a homokos hordalékkúpon homoki nyárasok, az árterületeken fűz–nyár ligetek, illetve kisebb égeresek, de nagyon gyakori a tájidegen fafajokból álló ültetvény is. Tulajdonforma tekintetében északon a magántulajdonú erdők dominálnak, a déli–délnyugati nagyobb összefüggő erdőknél emelkedik az állami tulajdon aránya és eléri a magántulajdonú erdőkét. Kisebb kiterjedésben előfordulnak vegyes és közösségi tulajdonú erdők is. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a gazdasági kategóriába esik, a második legjelentősebb a védelmi kategória, míg a közjóléti és az egyéb kategória csak kis kiterjedésű területeket érint (8. ábra). Tűzveszélyességi szempontból a kismértékben tűzveszélyes kategória a legnagyobb arányú, de délnyugaton a nagymértékben tűzveszélyes kategória is jelentős, a közepes mértékben tűzveszélyes kategória kis foltokban fordul elő.

25


8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint

26


1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (6. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 6. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód

Leírás

Terület (km2)

%

112 121 122 132 141 142 211 221 222 231 242 243 311 312 313 321 324 411 512

Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet Ipari vagy kereskedelmi területek Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek – lerakóhelyek (meddőhányók) Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek – városi zöldterületek Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek – sport- és szabadidő-létesítmények Nem öntözött szántóföldek Állandó növényi kultúrák – szőlők Állandó növényi kultúrák – gyümölcsösök, bogyósok Rét/legelő Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet Elsődlegesen mezőgazdasági területek Lomblevelű erdők Tűlevelű erdők Vegyes erdők Természetes gyepek, természet közeli rétek Átmeneti erdős–cserjés területek Szárazföldi vizenyős területek – szárazföldi mocsarak Kontinentális vizek – állóvizek Összesen

34,5 3,6 0,4 0,3 0,5 0,9 541,4 4,1 15,1 111,9 50,6 13,8 147,7 6,5 27,8 1,3 88,2 0,9 0,5 1050,0

3,30 0,33 0,04 0,03 0,05 0,10 51,60 0,40 1,40 10,70 4,80 1,30 14,10 0,60 2,60 0,10 8,40 0,10 0,05 100,00

1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A nemzeti parkok területét — a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint (134/2013. [XII. 29.] VM rendelet) — természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni (2013. évi CCL. törvény 25. §). Az egyes övezetekben eltérő szintű korlátozások érvényesek. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet található (0,2%). A Natura 2000-es területek nagy része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzé27

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet si területek (SAC, SCI) kategóriába tartozik (13,1%), míg a különleges madárvédelmi területek (SPA) 3,4%-os részt fednek le. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül magterület található 6,4%-os lefedettségben, de ennél nagyobb arányú az ökológiai folyosó kategória (10,3%), míg a legkisebb a pufferterületek részesedése (3,7%, összesen 20,4%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással! 1.1.4.1. Természetvédelmi területek Ceglédi-rét Természetvédelmi Terület A ceglédi pókbangós rét (a Csíkos-szél) az Örkényi út és a Gerje (Csíkos) patak melletti terület, ahol az ősgyepen — amelyet rendszeresen elöntött a Gerje vize — ideális feltételek alakultak ki egyes orchidea-fajok számára. Itt található a fokozottan védett pókbangó legjelentősebb hazai állománya, amelynek maximális egyedszáma a közelmúltban megközelítette az 5000 tövet. A poloskaszagú kosbor állománya is számottevő. Az agárkosbor mellett korábban megfigyelték itt a mocsári kardvirágot, a vitézkosbort és a füleskosbort is. A természetvédelmi terület egésze a vizsgált területre esik. Érintett település: Cegléd Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet A védett terület három nagy tájegység, a Duna–Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez, utóbbiak csak engedéllyel, szakvezető irányításával tekinthetők meg. A keleti rész egy kisebb foltja nyúlik be a kijelölt területre, amely a Tápiógyörgyei-legelő nevű részterülethez tartozik. A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő és az Újszász határában található gyepterületek már egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. Elsősorban az őszi–tavaszi madárvonulásban van kiemelkedő szerepük. Érintett települések: Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápiószentmárton, Újszász 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás — művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása — a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges.

28

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A magterületek nagyon mozaikosan, elszórtan fordulnak elő a vizsgált területen. Jellemzően Natura 2000 területekhez kapcsolódnak (Cegléd és Törtel környéke, Nagykőröstől nyugatra és északra és Újszilvástól északkeletre), de önálló kategóriaként is előfordulnak (Albertirsától északkeletre, Nagyköröstől délnyugatra és Nyársapáttól kelet–északkeletre). Az ökológiai folyosó kategória szintén változatos területi eloszlást és foltméretet mutat. Egy részük vízfolyásokhoz kapcsolódik (Gerje, Perje, Körös-ér), melyek Natura 2000 területekkel is átfednek, de vannak önálló védelmi kategóriát alkotók is (Albertirsától északra, Tápiószőlős környéke, Újszilvástól északra és dél–délnyugatra, Ceglédtől nyugatra és délre, Nagykőröstől nyugat–délnyugatra és keletre). A pufferterületek részben a magterületekhez (Cegléd és Nagykőrös környéke, Újszilvástól északkeletre), részben az ökológiai folyosó kategóriához kapcsolódnak (Abonytól nyugatra). Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC, SCI) a Gerje mente (HUDI20021), a Gógány- és Kőrös-ér mente (HUDI20022), a Jászkarajenői puszták (HUDI21056), a Nagykőrösi pusztai tölgyesek (HUDI20035), a Székek (HUDI20046) elnevezésű terület és a Tápiógyörgye–Újszilvási szikesek (HUDI20024). A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába tartozik az Abonyi kaszálóerdő (HUDI10001) és a Jászkarajenői puszták (HUDI10004). Az Újszilvás vizsgálati területre eső Natura 2000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC, SCI) és a különleges madárvédelmi területek (SPA) jelölő élőhelyeit és fajait a 2. függelék ismerteti. Ramsari terület nem található a vizsgált területen. „Ex lege” védett természeti terület „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. „Ex lege” védettek a barlangok is, de ezek — jellegüknél fogva — védett természeti értékek. A vizsgált területen egy „ex lege” védett földvár található Nagykőröstől északnyugatra és egy kunhalom északkeleten, ami bár nincs a kijelölt területen belül, nagyon közel esik a terület határához. Más típusú „ex lege” védett területek (pl. szikes tavak, lápok) is előfordulnak, ezek pontos elhelyezkedéséről az illetékes nemzeti park igazgatósága küldte el adatokat (lásd később 73. ábra). FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Duna–Tisza köze – KözépTisza-völgy sekély porózus (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, Natura 2000), Duna–Tisza közi hátság – Tisza-vízgyűjtő északi rész (tájvédelmi körzet, Natura 2000).

1.1.4.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (7. táblázat).

29

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 7. táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Újszilvás vizsgálati területen Ebből Kiterjedése fokozottan (ha) védett (ha)

Törzskönyvi szám

Megye

Település

Védelmi kategória

Albertirsai-gyurgyalagos

12/292/TT/08

Pest

Albertirsa

TT

0,47

0

2008

Albertirsai-halastó

12/293/TT/08

Pest

Albertirsa

TT

3,5

0

2008

Albertirsai-hársfa

12/19/TE/74

Pest

Albertirsa

TE

0

0

1974

Albertirsai japán akácok

12/298/TE/08

Pest

Albertirsa

TE

0

0

2008

Albertirsai-kaszáló

12/299/TT/08

Pest

Albertirsa

TT

0,1

0

2008

Albertirsai-lapos

12/297/TT/08

Pest

Albertirsa

TT

1,74

0

2008

Albertirsai-tölgyfa II. (Katolikus Iskola udvara)

12/294/TE/08

Pest

Albertirsa

TE

0

0

2008

Dolina-völgy

12/28/TT/76

Pest

Albertirsa

TT

36,74

0

1977

Hársas-völgy

12/77/TT/85

Pest

Albertirsa

TT

271,32

0

1985

Tölgyfa

12/37/TE/77

Pest

Albertirsa

TE

0

0

1977

Lajosmizsei Füzes-tó és környéke

12/319/TT/08

Bács-Kiskun

Lajosmizse

TT

8,46

0

2008

Lajosmizsei Iskola-tó és környéke

12/318/TT/08

Bács-Kiskun

Lajosmizse

TT

7,55

0

2008

Lajosmizsei kocsányos tölgy

12/320/TE/08

Bács-Kiskun

Lajosmizse

TE

0

0

2008

Lajosmizsei Központi park és növényzete

12/323/TE/08

Bács-Kiskun

Lajosmizse

TE

1,3

0

2008

Lajosmizsei Köztemető vadgesztenye fasorai

12/324/TE/08

Bács-Kiskun

Lajosmizse

TE

6,1

0

2008

Lajosmizsei-platán- és vadgesztenyefák az 5. sz. főút mellett (121 egyed)

12/322/TE/08

Bács-Kiskun

Lajosmizse

TE

1,72

0

2008

Lajosmizsei Tarnai utca platánfasora

12/327/TE/08

Bács-Kiskun

Lajosmizse

TE

0

0

2008

Lajosmizsei-vadkörtefa I.

12/321/TE/08

Bács-Kiskun

Lajosmizse

TE

0

0

2008

Lajosmizsei-vadkörtefa II.

12/325/TE/08

Bács-Kiskun

Lajosmizse

TE

0

0

2008

Lajosmizsei-vadkörtefa III.

12/326/TE/08

Bács-Kiskun

Lajosmizse

TE

0

0

2008

Nyársapáti kocsányos tölgy

12/188/TE/03

Pest

Nyársapát

TE

22,83

0

2003

Gerje-patak és forrásvidéke

12/122/TT/97

Pest

Pilis

TT

0

0

1998

Pusztavacsi-fasor

12/186/TE/02

Pest

Pusztavacs

TE

0

0

2002

Blaskovich Múzeum történeti kertje

12/316/TT/09

Pest

Tápiószele

TT

1,42

0

2009

Tápiószelei Agrobotanikus kert

12/317/TT/09

Pest

Tápiószele

TT

98,74

0

2009

Kastélypark (Orczy-kastély)

15/6/TT/80

JászNagykunSzolnok

Újszász

TT

23,42

0

1980

Név

30

Hatályba lépés éve


1.2. Újszilvás vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szénhidrogénkutatás A területen régóta folyik szénhidrogénkutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8. táblázat és a 9. táblázat adja meg (9. ábra, 6. melléklet). A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogénkutatási terület sem.

9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogénkutatások által érintett területek

1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 9. táblázat listázza.

31

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogénkutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Cegléd 104. – szénhidrogén 1999–2010 Kiskunság-Tápió – szénhidrogén 2002–2008 Kecskemét – szénhidrogén 1996–2000 Jászberény 125. – szénhidrogén 2002–2012 Szolnok – szénhidrogén 1999–2010 Körös – szénhidrogén 2010–2017 Nagykőrös 170. – szénhidrogén 2010–2017 Ladánybene 153. – szénhidrogén 2008–2017 Monor 138. – szénhidrogén 2004–2012 Gödöllő 103. – szénhidrogén 1999–2004

Engedélyes

MOL Nyrt Geotop International Kft.

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

Megjegyzés

T.22109

vizsgálati terület középső D-i része

(zárójelentés nem érhető el)

vizsgálati terület É-i része

MOL Nyrt

T.20115

vizsgálati terület DNy-i része

MOL Nyrt

T.22782

csatlakozó terület ÉK-en

RAG Hungary Kft.

T.21169

csatlakozó terület K-en

RAG Hungary Kft.

folyamatban T.22480, T.22482

csatlakozó terület K-en

MOL Nyrt

folyamatban

csatlakozó terület D-en

MOL Nyrt.

folyamatban

csatlakozó terület DNy-on

MOL Nyrt

T.22781

csatlakozó terület ÉNy-on

MOL Nyrt

T.21172

csatlakozó terület ÉNy-on

9. táblázat. Fontosabb szénhidrogénkutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám

T.22109

T.22224

T.16385

T.20115

T.22782

T.22494

T.22118

T.22332

T.21169

32

Szerzők, évszám

Jelentés címe

A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogénkutatások fontosabb jelentései Hatalyák Péter, Kovács Ákos, Zsuppán Zárójelentés a 104. Cegléd kutatási területen Gyula, Mészáros Vince Csaba, Mike szénhidrogénkutatási tevékenységről. (geofizika) Krisztina, Kormos László 2010 2002

Engedélyes

végzett

„Kiskunság” nyílt terület kutatási engedély kérelem. (Kutatási területek: Tápió és Kiskunság; földgáz, szénhidrogén)

Kiss B., Pékó Gy.-né, Szarka J.-né, Fábián B., Szűcs L., Pap S., Győry Gy.Újszilvás felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése.1979. né, Kiss E., Bujdosó I., Gajdos I., június (szénhidrogén) Szentgyörgyi K.-né, Bottyán L., Nagy M.né 1979 Gyarmati János, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Zita, Varga Ede, Kecskemét 81. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Sőreg Viktor 2000 A vizsgálati területet környezetébe eső korábbi szénhidrogénkutatások fontosabb jelentései Balázs Ernőné, Boncz László, Eszes Zárójelentés a 125. Jászberény területen végzett Illésné, Klemenik Ráhel Boglárka, Lux szénhidrogénkutatási tevékenységről. (Jászberény-ÉK-1 fúrás; Marcell, Pusztai Judit, Szabóné László Jászberény 2D (JB-1-9); Jászberény (Gödöllő-Jászberény) 3D; Adrienn, Szászfai Judit, Mészáros Vince Jászberény - magnetotellurikus mérések; + Határozat; +1 DVD) Csaba et al. 2012 Zilahi-Sebess L., Gyuricza Gy., M2. Geotermikus koncessziós feladatokhoz kapcsolódó Barczikayné Szeiler R., Gál N., Gulyás érzékenységi vizsgálatok. MÁFI-ELGI-MBFH együttműködés. Á., Hegyi R., Horváth Z., Jencsel H., Kutatási jelentés. Jászberény terület: Komplex érzékenységi és Kerékgyártó T., Kovács G., Kovács Zs., terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (a koncessziós jelentéshez). Kummer I. et al. 2012 Kutatási zárójelentés „A. rész” a Szolnok kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek- és azok eredményeiről. (+Szolnok kutatási terület kutatási zárójelentés Lemberkovics Viktor 2009 kiegészítése. Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület Tószeg - Szolnok-Hajtótanya alterület. A vagyonadatok változása a 2009. Kutatási zárójelentés kiegészítés, Szolnok Kutatási Terület a Lemberkovics Viktor 2010 Tószeg - Szolnok-Hajtótanya kutatási alterületen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek-, és azok eredményeiről. + Határozat. Örményes-Kelet kutatási zárójelentés valamint Ipari szénhidrogén-készlet igazolása a Szolnok kutatási területen Campbell Riley Bates 2004 található Örményes-Kelet miocén korú tárolóban. Örményes East Exploration Closing Report and Verification of a Commercial Hydrocarbon Occurrence

MOL Nyrt. Geotop International Kft.

OKGT

MOL Nyrt.

MOL Nyrt.

ELGI, MÁFI, MBFH, VKKI

Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft. RAG Hungary Kft. Pogo Magyarország Kft.

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

Jelentés címe

T.22482

Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán 2012.

T.22480

Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán 2012.

T.22361

T.22781

T.21172

Holoda Attila, Sőreg Viktor, Hatalyák Péter, Palásthy György, Paczuk László, Gozdán Tibor, Jósvai József 2008 Balázs Ernőné, Boncz László, Lux Marcell, Klemenik Ráhel Boglárka, Krusoczki Tamás György, Pusztai Judit, Szászfai Judit, Tomcsányi Tibor, Milánkovich András et al. 2013 Boncz László, Balázs Ernőné, Bartha Attila, Kósa László, Milánkovich András, Nagy Györgyné, Séllei Csaba, Vadász Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Tóth József, Tóth Lajosné 2004

Engedélyes

RAG Hungary Kft. 2011. évi jelentés a bányavállalkozó Kelebia, Kiskunhalas és Körös kutatási területeken végzett szénhidrogénkutatási tevékenységéről. (+ 9 db Határozat, Balotaszállás-VIII., Balotaszállás-X., Kisújszállás-I.,Örményes-I., Szolnok-V., Szolnok-VI., Tiszakécske-I. bányatelkek) RAG Hungary Central Kft. 2011. évi jelentés a bányavállalkozó Körös kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységéről. (+ Határozat, Mezőtúr-V. bányatelek) Kutatási Műszaki Üzemi Terv a 153. Ladánybene kutatási területre a Műszaki Üzemi Terv jogerőre emelkedésétől számított 4 éves időtartamra. (+Határozat. Páhi 2D mérés, Páhi-2 kutató fúrás)

RAG Hungary Kft.

RAG Hungary Kft. MOL Nyrt.

Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. (Csévharaszt-2, Gomba-3, -4, -5, Jászberény-Ny-4, MOL Nyrt. Monor-ÉK-1, -2, Nagykáta-Ny-1, Ócsa-2, -4, Sülysáp-1, Sülysáp-É1, -2, -4, Tápióság-1, Tóalmás-D-5 fúrások; Dunavarsány 2D Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. +Határozat és módosítása.

MOL Rt.

Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia–mélykutatás, illetve az érzékenység–terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagokat külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (7. függelék, 7. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 56 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 24 érte el a prekainozoos aljzatot (11. táblázat). 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+

Település

340 1260 98802 147799 147800 147801 147802 147803 147804 147805 147806 147807 147808 147809 147810 147811 147812 147813

Abony Albertirsa Nagykőrös Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel

Fúrás

K–57 B–14 K–711 Tö–1 Tö–2 Tö–3 Tö–4 Tö–5 Tö–6 Tö–7 Tö–8 Tö–9 Tö–10 Tö–11 Tö–12 Tö–13 Tö–14 Tö–15

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

Mélység (m)

Dátum

720719,7 693387 706608,5 718237,5 720187,1 717753,7 717849,6 718202,2 717490,1 717243 718138,9 715913,2 717600,2 712354,5 718443 718064,3 715476,3 716456,9

207571,4 210818 186051,9 195068,6 196257,5 194745 195533,8 195153,9 196437,3 195562 195484,4 196859,2 193059,8 192005 195441,2 195790,9 197611,5 196068,8

91,11

605,5 3500 1544 1797,5 1601 1563 1610 1472 1738 1502 1160 1739 1751 1587 1145 1100 1913 1644

1980 1953 1961 1956 1956 1956 1956 1957 1957 1957 1957 1957 1958 1958 1958 1958 1958 1958

115,34 97,79 94,65 98,54 97,04 96,53 97,52 97,13 97,21 98,44 98,49 106,55 97,38 95,77 98,77 98,43

33

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Frs-id+

Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

Mélység (m)

Dátum

167705 19670 19683 19700 19756 98109 98255 98641 158232 158233 158234 260006 266215 1307 1362 17075 19401 19402 19403 19404 19405 19406 19505 19587 19652 19715 98738 98845 98846 98847 98848 98849 98850 119296 147826 147827 147828 261004

Albertirsa Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Újszilvás Újszilvás Újszilvás Abony Cegléd Albertirsa Albertirsa Békés Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Pánd Törtel Törtel Törtel Cegléd

B–60/a K–259 K–272 K–288 K–343 B–24 B–167 K–551 Ujszil–1 Ujszil–2 Ujszil–3 Abony–2 K–347 B–60 K–115 K–112 Ce–1 Ce–2 Ce–3 Ce–4 Ce–5 Ce.D–1 B–94 K–176 K–241 B–302 B–648 NkK–1 NkK–2 NkK–3 NkK–4 NkK–5 NkK–6 Pánd–1 K–13 K–14 K–15 K–385

693100 709210 709069 708548 701703,3 706042 706470 706852 709085,3 710901,8 713841,9 721652,4 707467 693053 693092,7 715989 706691,1 706310,1 705677,4 707038,4 707591,6 710608,4 705793 707430 705709 706259 705979 706849,9 707239,2 706446,2 706608,5 706852 707241,2 693838,8 717490,1 717243 715476,3 701641,7

211900 209843 209254 203929 206433,9 188501 187680 186624,4 206352,1 215430,6 204410,4 203515,7 203738,4 211944 211916,8 195891 193272,5 194263 192497,1 192834 193689,6 189910 203114 203765 206903 201699 188488 186038 186121 185341 186051,9 186624,4 185497,1 218853,7 196437,3 195562 197611,5 206444,5

122,64 95,28 95,35 100,34 113,69

900 1351 750 600 1093,5 562 958,98 1301 2249 2850 2223 2357 1160,5 900 640 1200 1550,5 1854 1748 1833 1603 1600,5 500 1299 1484 500 1100 1243,5 1270 1450 1544 1301 1250 1600 1738 1502 1913 900

1992 1969 1970 1971 1987 1914 1928 1961 1974 1977 1976 1991 1905 1970 1988 1963 1965 1965 1965 1967 1967 1971 1958 1959 1968 1973 1968 1960 1961 1961 1961 1961 1963 1969 1957 1957 1958 1905

113,01 97,45 97,35 94,61 90,75 101,22 122,64 121,77 84,5 112,98 115,55 114,67 111,52 112,01 106,16 102,11 99,49 101,02 110,18 115,24 115,19 116,58 116,72 113,01 117,45 160,8 97,52 97,19 98,77 114,94

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító.

11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI) Frs-id+

19406 19401 19402 19404 147826 147827 98641 98802 98846 98847 98848 98849 98850 119296 147799 147809 147813 147800 147802

34

Település

Fúrás

Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Törtel Törtel Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Pánd Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel

Ce.D–1 Ce–1 Ce–2 Ce–4 K–13 K–14 K–551 K–711 NkK–2 NkK–3 NkK–4 NkK–5 NkK–6 Pánd–1 Tö–1 Tö–11 Tö–15 Tö–2 Tö–4

EOV Y (m)

EOV X (m)

710608,4 706691,1 706310,1 707038,4 717490,1 717243 706852 706608,5 707239,2 706446,2 706608,5 706852 707241,2 693838,8 718237,5 712354,5 716456,9 720187,1 717849,6

189910 193272,5 194263 192834 196437,3 195562 186624,4 186051,9 186121 185341 186051,9 186624,4 185497,1 218853,7 195068,6 192005 196068,8 196257,5 195533,8

Z (m)

106,16 112,98 115,55 111,52 97,52 97,19 113,01 115,34 115,19 116,58 116,72 113,01 117,45 160,8 97,79 106,55 98,43 94,65 97,04

Mélység (m)

1600,5 1550,5 1854 1833 1738 1502 1301 1544 1270 1450 1544 1301 1250 1600 1797,5 1587 1644 1601 1610

Dátum

1971 1965 1965 1967 1957 1957 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1963 1969 1956 1958 1958 1956 1956

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település

Frs-id+

147803 147804 147805 147807 158234

Törtel Törtel Törtel Törtel Újszilvás

Fúrás

Tö–5 Tö–6 Tö–7 Tö–9 Ujszil–3

Mélység (m)

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

718202,2 717490,1 717243 715913,2 713841,9

195153,9 196437,3 195562 196859,2 204410,4

96,53 97,52 97,13 98,44 94,61

1472 1738 1502 1739 2223

Dátum

1957 1957 1957 1957 1976

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító.

Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 32 fúrás esik a vizsgálati területre (12. táblázat, 6. melléklet). 10 indikációs fúrás (indikáció vagy telep) található a területen, meddő fúrás 22 (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.) 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település

Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Pánd Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Törtel Újszilvás Újszilvás Újszilvás Abony

MBFH azonosító

Ce–1 Ce–2 Ce–3 Ce–4 Ce–5 Ce.D–1 Nk.K–1 Nk.K–2 Nk.K–3 Nk.K–4 Nk.K–5 Nk.K–6 Pánd–1 Tö–1 Tö–2 Tö–3 Tö–4 Tö–5 Tö–6 Tö–7 Tö–8 Tö–9 Tö–10 Tö–11 Tö–12 Tö–13 Tö–14 Tö–15 Újszil–1 Újszil–2 Újszil–3 Abony–2

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

706690,82 706309,76 705677,12 707038,15 707591,28 710608,1 706849,62 707238,96 706445,88 706608,46 706851,77 707240,95 693838,47 718237,2 720186,81 717753,4 717849,3 718201,93 717489,81 717242,69 718138,58 715912,88 717599,89 712354,18 718442,71 718064,05 715476,01 716456,64 709084,94 710901,42 713841,55 721652,12

193272 194262,5 192496,6 192833,6 193689,2 189909,6 186037,5 186120,5 185340,5 186051,9 186623,9 185496,6 218853,3 195068,2 196257,1 194744,6 195533,4 195153,5 196436,9 195561,6 195484 196858,8 193059,4 192004,5 195440,8 195790,5 197611,1 196068,5 206351,7 215430,3 204410,1 203515,2

112,3 114,87 113,99 110,84 111,33 105,48 114,56 114,51 115,9 116,04 112,33 116,77 160,12 97,11 93,97 97,86 96,36 95,85 96,84 96,45 96,53 97,76 97,81 105,87 96,7 95,09 98,09 97,75 96,77 96,67 93,63 91,74

Mélység Dátum (m)

1550,5 1854 1748 1833 1603 1600,5 1243,5 1270 1450 1544 1301 1250 1600 1797,5 1601 1563 1610 1472 1738 1502 1160 1739 1751 1587 1145 1100 1913 1644 2249 2850 2223 2357

1965 1965 1965 1967 1967 1971 1960 1961 1961 1961 1961 1963 1969 1956 1956 1956 1956 1957 1957 1957 1957 1957 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1974 1977 1976 1991

MBFH dokumentáció+

123/37mf 123/38mf 123/39mf 123/40mf 123/41mf 123/42mf 658/43mf 658/44mf 658/45mf 658/46mf, AD van 658/47mf 658/48mf, T.1426 747/2mf 1079/2mf 1079/3mf 1079/4mf 1079/5mf 1079/6mf 1079/7mf 1079/8mf 1079/9mf 1079/10mf 1079/11mf 1079/12mf 1079/13mf 1079/14mf 1079/15mf 1079/16mf 2033/1mf 2033/2mf 2033/3mf

Helyzet*

I**

USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ USZ

I M M M M M I I I M M M M M M I I M M M I I M M M M M M M M I I

+MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele. *Helyzet: USZ – Újszilvás koncesszióra javasolt terület. **I: indikáció: I – indikáció, M – meddő, BT – hatályos szénhidrogén-bányatelken.

1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mélygeoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek.

35

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2014) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 13. táblázat adja meg. 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Terület

500 mnél mélyebb fúrás

Digitális mélyfúrásgeofizika

Újszilvás 1050 km2

VSP * Szeizmokarotázs *

2D szeizmika *

3D szeizmika *

Mágneses Gravitáció dZ

(területi fedettség km2)

(db)

(területi fedettség km2)

(db)

5

1 5

81

1,31

4625

Digitális mélyfúrásgeofizika

VSP* Szeizmokarotázs*

2D szeizmika *

3D szeizmika *

Gravitáció

56

560

légi dT

dT

Tellurika (TE)

875

0

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m (db)

62

0

13

Tellurika (TE)

Magnetotellurika (MT)

VESZ ABmax >4000 m

* MBFH adatok alapján

Terület

500 mnél mélyebb fúrás

Újszilvás 1050 km2

0,0048

0,001 0,0048

dZ

(területi fedettség %)

(db/km2)

0,0533

Mágneses

0,0771

0,12

dT

(db/km2)

4,4048

0,5333 0,8333

légi dT (területi fedettség %) 0

(db/km2)

0,059

0

0,0124

*MBFH adatok alapján

A területet nem érinti 3D szeizmikus mérés (7. melléklet). 81 különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes, a terület szeizmikusan közepesen megkutatottnak tekinthető. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 4. függelék listázza. A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossza 804,17 km. A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 53 érinti a vizsgálati területet (4. függelékben „MBFH szolgáltatott” bejegyzés). A vizsgálati területen 5 fúrás mélyfúrás–geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (14. táblázat).

36

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 14. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Törtel Törtel Cegléd Abony Abony Szolnok Tószeg Tószeg Tószeg Tószeg Jászkarajenő Szolnok

Fúrás Törtel-12 Törtel-14 RM-154 Abony-2 Abony-2 Szolnok-13 Tószeg-2 Tószeg-2 Tószeg-3 Tosz-3 JK-2 SZH-21

EOV Y (m) 718442 716476 710046 721652,2 721652,1 726889 725747 725747 725000 723618 722169,9 726720

EOV X (m) 195441 197611 202499 203515,2 203515,2 200118 199050 199050 199000 197528,2 184271,6 201076,7

Z (mBf) 97 99 100 96,52 91,74 91 92 92 92,3 89,22 96,5 92,25

Mélység (m) 1150 1900 302 2350 2357 2150 2300 2300 2000 3132 1560 2200

Log szám 2 2 8 1 6 2 3 4 4 16 2 4

Dátum

1991

1990 1979 1958

Terület + 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2

+Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben.

Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. A vizsgálati területen 1 VSP, illetve 5 szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben 1 VSP, és 3 szeizmokarotázs mérés ismert (15. táblázat, a MÁFGBA-ban az elérhető dokumentációt az Adattári azonosító oszlop jelzi). 15. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Mérés– EOV Y EOV X Z Adattári Dátum típus* (m) (m) (mBf) azonosító Abony–2 ABONY–2 VSP 721652,1 203515,1 91,4 1991 Cegléd–4 CE–4 SZK 707038,1 192833,5 111,5 Nagykőrös–Kálmánhegy–3 NKK–3 SZK 706445,8 185340,4 116,6 Törtel–11 TÖ–11 SZK 712354,1 192004,5 106,6 Törtel–2 TÖ–2 SZK 720186,8 196257,1 94,7 Újszilvás–1 UJSZIL–1 SZK 709084,9 206351,6 97,5 Nagykőrös–16 NK–16 SZK 704947,5 180887,8 122,5 Nagykőrös–4 NK–4 SZK 704210,1 182449,5 122,6 Nagykőrös–Hangács–1 NKH–1 SZK 709756,7 182911,8 117,5 Tószeg–3 TÓSZ–3 VSP 723618 197528,1 91,2 1990 *Méréstípus: VSP – VSP, SZK – szeizmokarotázs, +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben. Fúrás

Jel

Terület + 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2

Magnetotellurikus (MT) mérés nem található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség kicsivel az országos átlag alatti (4,4048 pont/km2). Nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) 13 db található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al. (2002) mutatja be. 1.2.2. A terület földtani viszonyai

1.2.2.1. A terület nagyszerkezeti viszonyai Újszilvás vizsgálati terület aljzata nagyrészt a Tiszai Főegységhez tartozó Mecseki Egységhez tartozik. ÉNy-i nyúlványa a Közép-magyarországi-főegységen belül található Középdunántúli-egység területére esik (10. ábra).

37


10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei fekete téglalap jelöli a vizsgálati területet (Haas et al. 2010 alapján)

A terület nagyszerkezeti szempontból legfontosabb jellegzetessége a vizsgálati területet Éon átszelő Közép-magyarországi nyírási öv és az ezt kísérő, bonyolult belső felépítésű, oldaleltolódásokkal, normálvetőkkel és feltolódásokkal kísért zóna (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998). A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények nagyon különbözőek a szerkezeti zóna két oldalán. A Közép-magyarországi nyírási öv északi oldalán, a vizsgálati területen, illetve annak 5 km-es körzetében a Közép-dunántúli-egység újpaleozoos és mezozoos képződményeit, illetve ismeretlen aljzatot jelez az aljzattérkép, e területen aljzatot ért fúrás még nem mélyült (18. ábra). A Tiszai egység aljzatát viszont magas fokú, erősen metamorf kőzetek (CSEREPES-MESZÉNA 1986) és késő variszkuszi gránitok építik fel (BUDA 1992). Ezek fedője nem metamorf, mezozoos germán típusú üledékes összlet (GÉCZY 1973; KOVÁCS 1982; VÖRÖS 1993). Felső-kréta kőzeteket a Közép-magyarországi nyírási övtől északra — egy kis kibukkanás és néhány bizonytalanul krétába sorolt fúrómag kivételével — nem találunk. A nyírási zónától délre, a Tisza Főegységben azonban már nagy vastagságú felső-kréta mélytengeri vörös márga, konglomerátum és egyéb törmelékes kőzetek fordulnak elő néhány jelentősebb szinformban (SZENTGYÖRGYI 1989). Fejlődéstörténet A Tiszai-nagyszerkezeti egység terréniumai a karbon időszakban egyesültek egyetlen nagy terrénummá. (SZEDERKÉNYI 1998, CSÁSZÁR 2005). A későbbiekben az alpi szerkezet-alakulás folyamán lejátszódó takaróképződés és pikkelyeződés eredményeképpen alakult ki az aljzati képződmények ÉK–DNy csapásirányú öves elrendeződése. A kompresszió hatóiránya DK-i volt. Az alpi orogenezis neo-alpi fázisa során keletkezett a mai szerkezeti rendszer. Ez a tektonikai eseménysorozat keskeny, hosszú, meredek tengerből kiemelkedő gerinceket, köztük velük párhuzamosan futó hosszú, mély tengeri árkokat, valamint egy nagyméretű ív előtti medencét hozott létre, amely ma a Szolnok–Máramaros tengely mentén helyezkedik el. A szenon folyamán megkezdődött a szárazulati gerincek lepusztulása, eróziója, az árkok peremén durvatörmelékes, a parttól távolabb finomszemcsés homokos, pélites üledékbehor38

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány dással. Az ív előtti medence területén megindult a mélytengeri molasz jellegű, csillámban dús homokkő, konglomerátum, aleurolit, agyagmárga, és agyag rétegek („flis”) lerakódása, mely kisebb megszakításokkal folytatódhatott a kora-miocénig. A kompressziós tektonika a szenon során tovább folytatódott. A paleogén elejére a kutatási terület azon része, mely nem az ív előtti medence területére esett teljesen kiemelkedett, szárazulattá vált. A kiemelt területeken jelentős eróziós tevékenység kezdődött, így az eocén, oligocén idején nagy vastagságú mezozoos, paleozoos összlet pusztult le. Ezután a miocén elején, az óstájer tektonikai mozgások idején, ÉNy–DK-i csapású, extenziós folyamatok kezdődtek. ÉÉK–DDNY-i csapásirányú vetők mentén árkos beszakadások, oldalelmozdulások keletkeztek. Ezek mentén már a középső-miocén során jelentős vulkáni tevékenység kezdődött. A miocén elején a terület még szárazulat volt. A transzgresszió az extenziós mozgások hatására csak a kárpátiban érte el a területet. Partszegélyi durvatörmelékes, felfelé egyre finomodó szemcsenagyságú homokkő, aleurolit, agyagmárga rétegeket hozva létre. A kárpáti-bádeni határon a terület jelentős emelkedése és szárazulattá válása következett be. A bádeniben újabb transzgresszió érte el a területet. A rétegsor partszegélyi konglomerátum rétegekkel kezdődik, felfelé finomodó és meszesedő sorozat következik: homokkő, mészhomokkő, algás mészkő, melyek meleg, sekélytengeri környezetre utalnak. A szarmatában megszűnt a tengeri kapcsolat. Elkezdődött a Pannon-tó kiédesedése. Az alsó-pannóniai idején az ősfolyók megkezdték a beltó feltöltését. A feltöltődés a felsőpannóniai végére befejeződött (GYARMATI et al. 2000). Szerkezetalakulás A közép-alföldi terület tektonikai fázisait összefoglaló táblázatot LŐRINCZ készítette (1996) (16. táblázat). 16. táblázat. A közép-alföldi terület tektonikai fázisai (LŐRINCZ 1996) Kor

Jelleg

Nagyság

Elmozdulás iránya

Csapásirány

I.

mezozoos

x.100 km

ÉNy

ÉK–DNy

II.

alsó-miocén

takaróképződés konvergens oldaleltolódás extenzió transzpresszió kompresszió extenzió oldaleltolódás

x.100 km

jobbos

KÉK–NyDNy

1.3 x 5–10 km 1–5 km 1.1 x 1–5 km

NyÉNy, KDK balos ÉÉK ÉNy, DK balos

ÉÉK–DDNy KÉK–NyDNy NyÉNy–KDK ÉK–DNy KÉK–NyDNy

III. IV. V. VI. VII.

középső-miocén felső-miocén felső-miocén pliocén kvarter

A prekainozoos aljzat felszíne Albertirsánál, az Örkényi-árok folytatásában 3500 m-es mélységbe süllyedt. A Pánd–1 mélyfúrás aljzati kiemelkedésen található. 2000 m-es mélységbe süllyedt a medencealjzat az Ujszil–3, az Abony–1, Törtel–10 mélyfúrások közelében, valamint Nagykőröstől Ny–DNy-ra és K-re. A ceglédi fúrások a Kecskemét–Nagykőrös–Cegléd medencealjzati rögvonulat részeként érték el az aljzatot. A kristályos alaphegység nagy mélységbe süllyedt. Törtelnél a geofizikai adatok 300 m-es elvetési magasságot jeleznek (20. ábra). A Kaposfő–Soltszentimre–Izsák– Kecskemét–Cegléd kristályos alaphegység-vonulat határai: É-i része az Örkényi miocén vulkáni képződményekkel töltött árokszerű medencerész, ÉK-i része a jászkarajenő– szandaszőlősi bázisos vulkanitokat és a Szolnoki flis képződményeket tartalmazó medencealjzatú terület. Ezeket DK-en a Pusztamérges–Nagykőrös diszlokációs öv határolja a keletre következő Tisza-árok (vagy Kiskun-depresszió) mély medencerésztől, mely K-felé folytatódik a Tiszántúlra (KŐRÖSSY 1992). 39

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A kréta végi ÉNy-felé ható kompressziós erők hatására a kerekegyházi mezozoos üledékekre DK-felől rátolódott a Kecskemét–Nagykőrös–Cegléd gerincvonulat, melynek É-i oldalát paleozoos metamorfitok, délit pedig mezozoos üledékek alkotják. Ez látszik a prekainozoos földtani térképen (18. ábra), ahol a kristályos aljzat (22-es egység) és az üledékes fedő kontaktusát (6, 9, 10, 12, 13, 14-es földtani egységek) mezozoos szerkezeti határként ábrázolták. Kutatási területünk közepén fut keresztül a Közép-magyarországi nyírási öv (Simontornya–Dunaújváros-Örkény–Albertirsa vonalában), mely nyugat felé két ágra szakad. Az Ujszil–3-as fúrástól É-ra szintén a Közép-magyarországi nyírási öv egyik ágát láthatjuk. Ebben a fúrásban a gránitgneisz nagyfokú szerkezeti igénybevettsége, zúzott ásványai, breccsás, milonitos szövete igazolja a nyírási zóna közelségét. Tehát az újszilvási kutatási területen a Közép-magyarországi nyírási öv Z alakot formál. Csapása ÉK–DNy-i. Az eredendően feltolódásos, majd eltolódásos jellegű Közép-magyarországi nyírási öv mellett jelentős feltolódási síkokat találunk a flis összleten belül is (11. ábra, 12. ábra). A Mecsekiegység kréta pikkelyeit a Szolnoki flis öv felső-kréta–paleogén vastag homokkő összletei fedik. Az erősen tektonizált, gyűrt és pikkelyes szerkezetű flis rétegsor alkotja a vizsgálati terület medencealjzatának DK-i részét. ÉK–DNy-i irányú kainozoos törések láthatók a flis összleten belül, valamint a Pánd–1-es fúrástól ÉNy-ra. Az NkÚ–9-es fúráson áthaladó vetőzóna (18. ábra) jellegét tekintve feltolódásként értelmezhető (GYARMATI et al. 2000), így az ezzel párhuzamosan a Ce.D–1-es fúráson áthaladó is feltolódás. A Közép-dunántúli-egység és a Mecseki-egység között húzódó Közép-magyarországi nyírási öv a területünkön a késő-oligocénben térrövidüléses zóna volt az Alcapa-egység kiszökése, valamint az Alcapa- és Tiszai-egységek ellentétes rotációja következtében. Ennek eredményeképpen ÉNy-i vergenciájú gyűrődéses és feltolódásos deformáció jött létre. Ennek intenzitása Ny-felé növekszik, feltehetően az inhomogén blokk-rotációk miatt. A térrövidülés meggyűrte az eocén és oligocén rétegsorokat is. A miocén bázisának feltételezett felboltozódása a feltolódási zónák fölött azt jelzi, hogy a feltolódások, vak feltolódásokként a miocén elején is aktívak voltak. A Tóalmás-zóna keleti folytatása feltehetően egy paleogén feltolódási öv reaktivációjaként a kora-miocénben jött létre és először jobbos eltolódásként működött. A zóna eltolódásként felújult pozitív virágszerkezete a medencealjzat domborzatában is kimutatható kiemelkedést jelent például Jászberény térségében. A legidősebb pannóniai üledékek rálapolódnak erre a kiemelkedésre. Ez a zóna kora-pannóniai eltolódásos deformációjára utal. Az eltolódás értelme ebben az időszakban balos lehetett. A zóna íves lefutása miatti helyi tágulásos vagy torlódásos szerkezetek jöhettek létre. A Balaton–Tóalmás-zónától DK-re a Közép-magyarországi nyírási öv oligocén kompressziós szerkezetei, míg tőle É-ra és ÉNy-ra a kora-miocén szinrift fázis lecsúszó normálvető rendszerei váltak dominánssá.

40

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5km-es körzet határa ÉNy

5km-es körzet határa DK

ÉNy

DK

11. ábra. A PGT–3 szeizmikus időszelvény (balra) és értelmezett változata (jobbra) (LŐRINCZ 1996) A függőleges tengelyen a kétutas futásidő (TWT s) látható. Jelmagyarázat: SB1...SB3 – pannóniai szekvenciahatárok; vízszintes vonalkázás – miocén törmelékes kőzetek; fekete háromszög – miocén vulkanit; szürke kitöltés – felső-kréta-paleogén flis; ferde sraffozás – felső-kréta vulkanit; mészkő minta – mezozoos törmelékes és karbonátos kőzetek; kereszt – prekambriumi kristályos kőzetek. A római számok a tektonikai fázisokat jelzik, a magyarázatot lásd a 16. táblázatban. A szelvény nyomvonala a 18. ábraán látható.

Az eredetileg minden bizonnyal rátolódásos jellegű, a Közép-dunántúli-egység és Mecseki egység határaként funkcionáló szerkezet a mai szerkezeti képben lecsúszó normál vetőként jelentkezik. A lecsúszási felület és a kréta–paleogén flis képződmények feltolódási frontja között nagy mélységű medencék jöttek létre (az Ujszil–3, Abony–1, Törtel–10 fúrások közelében), amelyeket szinrift üledékek töltenek ki (BABINSZKI et al. 2015). További szerkezeti elemek Örkényi-árok, mely Albertirsától ÉK-felé folytatódik (88-as szerkezeti egység, 18. ábra): a Közép-magyarországi nyírási öv két ága zárja közre. A Kadai-árok: Lajosmizse és az Nk–3 fúrás közé esik, É–D-i irányú. A Kapos(fő)-Páhi szerkezeti zóna kifutása a terület 5 km-es körzetének DK-i sarkában kainozoos rátolódásként jelenik meg. A terület DK-i részén, a takarós szerkezetű ÉK–DNy-i lefutású szerkezeti pásztákon belül megfigyelhető ezekre merőleges, ÉNy–DK-i csapású kainozoos haránttörés is, mely keletkezése extenziós tektonikai folyamatokhoz kapcsolódik (HAAS et al. 2010). A haránt irányú 41

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet töréseknek a miocén során jelentős szerep jutott, amikor ezen törések által preformált medreket, árkokat alsó-miocén folyók üledékei töltötték fel. Az üledékképződés helye a miocénben, a Pannon-medence szinrift fázisában a Jászsági-medence és a Közép-magyarországi-zóna területére helyeződött át. Az egész területet több km vastagságban fedő neogén medencekitöltő üledék lerakódását az aljzat posztrift süllyedése tette lehetővé.

12. ábra. Az XAB–11 szeizmikus időszelvény (felül) és értelmezett változata (alul) (LŐRINCZ et al. 2002) Függőleges tengelyen a kétutas futásidő (TWT s) látható. Fúrások: A – Abony–2, B – Abony–1, C –Tósz–2. Jelmagyarázat: SB1...SB3 – pannóniai szekvenciahatárok; vízszintes vonalkázás – miocén törmelékes kőzetek; fekete háromszög – miocén vulkanit; szürke kitöltés – felső-kréta-paleogén flis; ferde sraffozás – felső-kréta vulkanit; mészkő minta – mezozoos törmelékes és karbonátos kőzetek; kereszt – prekambriumi kristályos kőzetek. A római számok a tektonikai fázisokat jelzik, a magyarázatot lásd a 16. táblázatban. A szelvény nyomvonala a 18. ábraán látható.

42

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.2.2. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogénkutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel–zaj arány és a feldolgozás folyamata. Újszilvás vizsgálati területen számos 2D szeizmikus szelvény áll az MFGI rendelkezésére. Ezek közül 4 szelvény kerül bemutatásra (Is–10, Is–12, Usz–2, XAB–3), melyek kiválasztásnál figyelembe vettük, hogy melyek fedik le minél nagyobb részben a kijelölt területet (13. ábra). Az értelmezés során felhasználtuk a többi szelvényt is a kereszteződések ellenőrzése miatt, de nincs mód az összes szelvényt bemutatni. A vizsgálatok során felhasználtuk a szelvények közelében mélyült és aljzatot elért fúrások rétegsorát és HAAS et al. (2010) földtani térképét. Az értelmezést az 5 km-rel kiterjesztett határig végeztük el.

13. ábra. Újszilvás vizsgálati terület határa és rajta az MFGI rendelkezésére álló szeizmikus szelvények (narancssárgával jelölve az értelmezett szelvények: Is–10, Is–12, Usz–2, XAB–3)

Az értelmezést időszelvényeken végeztük el, lila színnel a pretercier aljatképződmények felszínét jelöltük ki. A fúrások rétegsora alapján nem különítettük el a mezozoos (kréta, triász) és paleozoos képződményeket. Kijelöltük még a pannóniai képződmények feküjét (narancs), illetve az alsó–felső-pannóniai határát (sárga). A pannóniai fekü alatt idősebb miocén szintek vannak, melyet egyrészt miocén törmelékes kőzetek, illetve miocén vulkanitok építenek fel, ezeket nem különítettük el a szelvényen. A fúrások alapján paleogén 43

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet szinteket is azonosítottunk, melyet zölddel jelöltünk. A területet ért szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük. A vizsgálati terület ÉNy-i részén található az Örkényi-árok, melyen áthalad az Is–10 és Is– 12 vonal, ÉNy–DK irányultsággal, közel párhuzamosan. Az Is–12 szelvény a vizsgálati terület középső és nyugati részéről nyújt információt. Az aljzat az Örkényi-árok környezetében nagy mélységben helyezkedik el, de ezt a szeizmikus kép alapján csak bizonytalanul tudtuk azonosítani (szaggatott vonallal). Maga az aljzat és a felette lévő kőzetek reflexióhiánya a jelen lévő idősebb miocén, nagy vastagságú vulkanitok miatt lehetséges. A szelvény közepétől látható, hogy az idősebb miocén képződmények felszíne is fokozatosan mélyül, és a miocén árokban már megjelennek az üledékes reflexiók. A pannóniai fekü feletti fiatal üledékek párhuzamos reflexiókkal jelennek meg, a miocén árok felett kivastagodnak. Az alsó- és felső-pannóniai határát sárgával jelöltük ki (14. ábra). A Ce–2 fúrásban nagyon vékony miocén rétegeket azonosítottak, majd elérték a bizonytalanul besorolt mezozoos–paleozoos aljzatot. Az aljzatban meghatározott szerkezeti elemek is nagy bizonytalansággal lettek kijelölve. A legtöbb vető a pannóniai feküig hatol, majd néhányuk felújulva elveti a fiatal pannóniai üledékeket is. Az elvetés kisfokú, hiszen itt valószínűleg inkább horizontális irányban történtek az elmozdulások.

14. ábra. Is–12 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó–felső-pannóniai határ, piros: vető

Az Is–10 időszelvény északabbra helyezkedik el, az Örkényi-árok ÉK-i végén fut keresztül. A Pánd–1 fúrásban kréta és jura képződményeket írtak le, majd ezután az aljzat fokozatosan mélyül az árok irányába. Szaggatottan jelöltük szintén a vulkanitok miatt nehezen bejelölhető aljzatfelszínt. Az előző szelvénnyel párhuzamosan itt is csökken a pannóniai fekü szintje DK-i irányban, de az is látható, hogy az egész szelvény mentén kisebb az idősebb miocén képződmények vastagsága (15. ábra). 44

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A szelvény ÉNy-i végében a Gomba–2 fúrásban oligocén rétegeket azonosítottak, majd elérték a triász aljzatot. Ezt mi szintén lilával jelöltük pretercier aljzatként. Hasonlóan az Is–12-es szelvényhez, a nagyobb mélységű miocén árok két oldalán, illetve a szelvény egészén található vetők felújulva elérték a fiatal pannóniai rétegeket is. Az alsó– felső-pannóniai rétegek lefutása nagyjából megegyezik a pannóniai feküszinttel.

15. ábra. Is–10 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, zöld: paleogén felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó–felső-pannóniai határ, piros: vető

Az Usz–2 szelvény ÉÉNy–DDK-i lefutású. A pretercier aljzat nagyjából azonos szinten jelölhető. Felette a miocén rétegek dél felé fokozatosan vékonyodnak, majd a szelvény legdélebbi részén, a pannóniai üledékek közvetlenül a pretercier aljzatra települnek. Miután a szelvény áthaladt a Közép-magyarországi-törésvonalon, az Újszil–3 fúrásban paleozoos képződményeket azonosítottak, melyet szintén lilával jelöltünk. Az aljzat felszínének kijelölése itt is bizonytalan volt, a miocén rétegek is szaggatott, kis amplitúdójú reflexiókkal jelennek meg, melyek szintén a vulkanitok jelenlétét mutatják (16. ábra).

45


16. ábra. Usz–2 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó–felső-pannóniai határ, piros: vető

A vizsgálati terület DK-i részén lévő szelvények közül az XAB–3 kerül bemutatásra. A szelvény DNy–ÉK irányultságú. A pretercier aljzat ÉK-felé csökken kis mértékben. Az Abony–1 fúrás triász kőzeteket tárt fel, de nem jelenik meg egyértelmű reflexióval az aljzat felszíne. A területen mindenhol kis vastagságban van jelen a miocén rétegsor. A szelvény DNy-i felén a törteli fúrások kréta és paleogén rétegeket tártak fel, melyek a Szolnoki flisnek a legnyugatabbi kiterjedését mutatják. Az aljzat kisfokú kiemelkedése felett láthatóak a pannóniaiig felújult vetős szerkezetek. Néhány vető csak a felső-pannóniaiban alakult ki (17. ábra).

46


17. ábra. XAB–3 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, zöld: paleogén felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó–felső-pannóniai határ, piros: vető

1.2.2.3. A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a vizsgálati terület aljzatának kőzetrétegtanát tárgyaljuk. A pretercier aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al. (2010) térképére (18. ábra) támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal. A 18. ábra mutatja a vizsgálati területet, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint a területre eső, pannóniait elért, fontosabb fúrásokat. A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük.

47


18. ábra. A kutatási terület prekainozoos földtani térképe a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal fekete téglalap jelöli a vizsgálati területet és 5 km-es körzetét (HAAS et al 2010)

A Közép-dunántúli-egység prekainozoos medencealjzata A Közép-magyarországi nyírási övtől É-ra található szerkezeti egység. A Közép-dunántúli egységben bükki típusú aljzatkőzeteket találunk (WEIN 1969; BALLA 1984; CSONTOS et al. 1992), melyeket gyenge kréta regionális metamorfózis ért (ÁRKAI et al. 1995). Ezt az egységet CSONTOS, VÖRÖS (2004), valamint PALOTAI, CSONTOS (2010) alapján egy eredendően feltolódásos, majd eltolódásos duplex mega-nyírási zónaként értelmezhetjük, ők használták először a Közép-magyarországi nyírási öv elnevezést. Az övön belüli szerkezeti 48

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány duplexek egyedi rétegsorai egy-egy fúrásból ismertek csak, az egységről felhalmozott tudásunk szegényes. A Közép-dunántúli egység területén az aljzatot felépítő képződmények között találunk egy középső–felső-triász platform és medence fáciesű karbonát összletet (18. ábra, 58-as számú egység). A területet DNy–ÉK-i irányú pásztaként szeli át az az összlet, melyet tengeri újpaleozoos és mezozoos képződmények sorozata alkot (18. ábra, 60-as számú egység). A Pánd–1 és Táp– 1 mélyfúrások tárták fel. A kora triász Buzsáki Formációt a Táp–1 fúrás 2543–2800 m közt érte el. Márga, mészmárga, mészkő, ooidos mészkő, breccsásodott dolomit összetételű. ÉK–DNy-i sávban, a Közép-magyarországi nyírási öv Ny-i két ága közé zárva nem megfelelően értékelhető vagy ismeretlen medencealjzatot jelez az aljzattérkép (18. ábra, 88-as számú egység). A Mecseki-egység prekainozoos képződményei A Közép-magyarországi nyírási övtől D-re található szerkezeti egység. Valamennyi Mecseki-egység területére eső aljzatképződmény ÉK–DNy irányú zónában helyezkedik el. A Körösi Komplexumba variszkuszi közepes fokú metamorfitok tartoznak (18. ábra, 23-as számú egység). Kőzettani összetétele: gneisz, csillámpala. Kiindulási kőzeteik karbonátmentes, illetve szegény grauwacke, pszammit, pelit összlet lehetett, amelybe bázisos láva- és tufakőzetek települtek. Amfibolit betelepülések jellemzőek (HAAS, BUDAI szerk. 2014). Az Ujszil–1, –2 fúrások nem érték el a kristályos aljzatot. A Mórágyi Komplexumba variszkuszi granitoid kőzetek tartoznak (18. ábra, 22-es képződmény). A Mecsek–Alföld szubterrénum Mórágyi Komplexumába tartozó granitoidok és metamorfitok tartoznak ide. A Mecsek hegység környezetében a felszínen is megjelenő, de a mélyben Szigetvártól a Szolnok–debreceni flisig, 200 km hosszban és 25–30 km-es szélességben követhető granitoid vonulat és az ezt nagy vonalakban két oldalról kísérő migmatit–gneisz– csillámpala övek képződményeit számos fúrás elérte. A kristályos aljzatba többnyire csak 30– 50 m mélységig lehatoló szénhidrogén-kutató fúrások bontott, szürke vagy szürkésfehér színű, esetleg vörhenyes, repedezett, porfiros biotitos–plagioklászos mikroklin gránitot, és a gránittestet átjáró aplitteléreket harántoltak. A gránit radiometrikus (Rb/Sr és K/Ar) koradatai 330–350 M év között szórnak. (SZEDERKÉNYI 1998). Különböző összetételű magmák keveredésével keletkezett a Mórágyi Komplexum. Monzogránit, monzonit, változatos kontaminált kőzettípusokat és ezeket átszelő késő-magmás leukokrata teléreket foglal magába. Az alsó-karbon intruzív testet a benyomulást követő hűlés során zöldpala fáciesű regionális metamorfózis érte a variszkuszi orogenezis idején (BALLA, GYALOG szerk. 2009). A Cegléd Ce–2, –4 és Újszilvás Ujszil–3 mélyfúrások érték el. A Ce–2 mélyfúrás 1753–1784 m közt tárta fel. Az Ujszil–3 fúrásban 1947–2223 m közt felül metamorf kőzettörmelékből álló breccsa, alatta gránitgneisz található. A gránitgneisz megviselt, tört-zúzott állapotban van, néhol milonitosodott vagy breccsaszerű (KŐRÖSSY 1992). A Nagykőrös Nk–4 fúrásban ópaleozoos szericites kvarcitra éles diszkordanciával vörösbarna színű, perm arkóza homokkő, ill. konglomerátum összlet települt. A nagykőrösi területen máshol nem fúrták át ezt a képződményt, a fúrások nagy része ebben állt le. A nagykőrösi Nk Új fúrásokban karbon kőzetanyagot írtak le. Az NkÚ–4-ben kovás agyagpala, homokkőpala, kovapala található. Korát ősmaradvány nem bizonyítja, de permotriász homokkőben (NkK–3) megfigyelték törmelékének jelenlétét. ÁRKAY (1995) szerint anchi-epizónás metamorfózis érte, ami variszkuszi lehet és alátámasztja a kőzet karbon korát. 49

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet NkÚ–2-ben prekambriumi gránit kőzeteket találtak 1459–1501 m közt. Felette karbon homokkőpala következik 1238 m-ig. A karbon összlet feltehetően a Nagykőrösi Homokkő Formációban tartozik. Az NkK–3 és Nk–6 fúrásból paleozoos gránitot, gránitgneiszt, az Nk–4 fúrásból kristályos palát írtak le. Az Nk–20, –17, –14, –13 fúrások perm kőzetet értek el (KŐRÖSSY 1992). Az Nk-H–1 fúrásban az Ipolyi Kristályospala Formációcsoport paleozoos képződményeit találták meg 1165–1215 m közt. A képződmény paragneisz és csillámpala váltakozása közbetelepülő kvarcit és zöldpala rétegekkel, ritkábban grafitos palával. Nagykőröstől DNy-ra ÉK–DNy irányú zónában jelöli az aljzattérkép az alsó-triász folyóvizi és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények (18. ábra, 14-es számú egység) zónáját, ami a Jakabhegyi Homokkő Formációnak felel meg. Vastag miocén vulkanit alatt található a durva konglomerátummal kezdődő felfelé finomodó rétegsora (BARABÁS et al. 2005). A Nagykőrös NkÚ–6 mélyfúrás 992–1500 m, az NkÚ–7 1135–1700 m közt érte el ezt a képződményt. Középső-triász sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos összlet (18. ábra, 13-as számú egység) a 14-es egységtől É–ÉK-re található. A homokkőből a középső-triász alján folyamatosan fejlődnek ki a Patacsi Aleurolit Formáció vörös aleurolit, vörös és zöld homokkő és zöld agyagkőből álló, árapályövi környezetben lerakódott rétegei. Az NkÚ–5 fúrás 1269– 1296 m közt tárta fel. A felfelé egyre karbonátosabbá váló sekélytengeri törmelékes sorozatot a már evaporitos képződményeket is tartalmazó, lagúna környezetben lerakódott anisusi Hetvehelyi Dolomit Formáció palás, anhidrites márga, anhidrites dolomit és breccsás mészkő sorozata követi. Az Abony–1 mélyfúrás 2292–2337 m közt érte el. A Nagykőrös NkK–3 fúrásban a késő-ladini–kora-karni Kantavári Formáció jelenik meg 1134–1304 m közt. Zárt lagúnában leüllepedett sötét színű, magas szerves anyag tartalmú márga, mészmárga. A triász összletet legnagyobb vastagságban, 362 m-rel az NkK–4 fúrás tárta fel. A következő zóna a felső-triász–alsó-jura kőszéntartalmú sziliciklasztos összlet (18. ábra, 12-es számú egység), mely a Mecseki Kőszén Formációnak felel meg (kora rhaeti-alsósinemuri). A 13-as egységtől ÉK-re jelzi az aljzattérkép. Homokkő, palás agyag, agyagkő váltakozása, feketekőszén betelepülésekkel. Folyóvízi és delta mocsári, ill. tengerparti mocsári fáciesű. ÉK-ről DNy-felé vastagszik. A Ce.D–1 fúrás tárta fel 1315–1601 m közt (20. ábra). Ebben jura homokkő, agyagmárga található 1315–1569 m közt és mészmárga 1569– 1601 m közt jellemző faunával. A 14-es zónától DK-re találjuk az alsó-, középső-jura pelágikus, finom sziliciklasztos összletet (18. ábra, 10-es számú egység). Ez a jura kifejlődés a Mecsekből „foltos márgaként” ismert. Ide sorolható a Vasasi Márga. Ezt a képződményt az NkÚ–8, és –9 fúrások tárták fel 600, ill. 700 m vastagságban. Kevert karbonátos, sziliciklasztos, pelites kőzetekből álló, tengeri makrofaunában viszonylag gazdag rétegsor (BÉRCZINÉ 2012). Szintén ide tartozik a Hosszúhetényi Mészmárga Formáció, mely az NkK–6 mélyfúrásban 1182–1250 m közt található. A Vasasi Márgából a foltosság megjelenésével üledék folytonosan kifejlődő képződmény. Főleg mészmárga, márga összetételű ammoniteszes rétegsor, crinoideás vagy homokos márgabetelepülésekkel (BÉRCZINÉ 2012). Majd ettől ÉK-re a következő egység a középső-jura, alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő (18. ábra, 9-es számú egység). Pelágikus kifejlődésű középső-jura vékonyréteges mészkő, az Óbányai Mészkő, a felső-jura kovás mészkő és radiolarit, a Fonyászói Mészkő, a felső-jura vékonypados, gumós mészkő pedig a Kisújbányai Mészkő. A Márévári Mészkő felső-jura–alsó-kréta korú, vékonypados, Calpionellás, kréta szakasza pedig lemezes kifejlődésű (BÉRCZINÉ 1998). 50

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület DNy-i részén alsó-kréta pelágikus márga, mészkő (18. ábra, 7-es számú egység) található az aljzattérkép szerint. Ebből az agyagmárga és a bentonitosodott bazalttufa a Hidasivölgyi Márga Formációba tartozik. A Lajosmizse: Lm–1 fúrás KŐRÖSSY (1992) szerint 450 m vastag miocén vulkáni összlet alatt alsó-kréta foraminiferás, glaukonitos mészkő, zúzott mészkő sorozatot harántolt, alján mészkő breccsával, benne felső-jura ősmaradványokkal. A Kerekegyháza Ke–8 fúrás mészkő–mészmárgát harántolt, a mészmárgában alsó-kréta ősmaradvánnyal. A Ke–8/a mélyfúrás 997–1208 m közt tárta fel a Hidasivölgyi Márga Formációba tartozó összletet. A fúrásokban észlelt rétegsorok alapján megfontolandó a sorozat fölső részének a cenomán–turon Gátéri Márga Formációba való sorolása, hiszen a 200 m vastagságban harántolt, de át nem fúrt rétegsor jelentősen meghaladja a Hidasivölgyi Formációnak a Mecsekhegységben megismert 70–80 m-es vastagságát (CSÁSZÁR 1998). A terület DNy-i határán kívül esik, a Nagykőrös Nk–16 fúrás, mely szintén harántolt alsókréta Hidasivölgyi Márga Formációba tartozó márgát 1416–1490 m közt. A faunával igazolt korú (KŐRÖSSY 1992) sorozat erősen tektonizált, szerkezetileg becsípett helyzetű előfordulás. Az alsó-kréta bázisos vulkanitok és ezek áthalmozott tengeri üledékei (18. ábra, 6-os számú egység), a 9-es egységtől D-re, a terület DK-i részén már a flis zóna szomszédságában találhatók. Ez a Mecsekjánosi Bazalt Formáció, mely szubmarin vulkáni, esetenként szubvulkáni képződmény. Legnagyobb vastagsága az Alföldön meghaladja a 300 m-t. Kora berriasi– hauterivi. A tenger alatti hasadékvulkánok által létrehozott formáció a késő-jurától kora-krétáig valószínűleg több szakaszban képződött, fő tömegének kora 125 M év (CSÁSZÁR 1998), de elképzelhető, hogy a vulkanizmus a zónán belül keleti irányba fiatalodik (SZEPESHÁZY 1973). A vulkánok és rajtuk kialakult zátonyok lepusztulási törmeléke, a Magyaregregyi Konglomerátum több száz méter vastag lehet. A Mecsekjánosi Bazalt Formációt a JK–1 fúrás 1501– 1560 m közt tárta fel. Szolnoki flis öv A terület paleogén képződményeit a harántoló fúrások és a területet bemutató földtani szelvények alapján ismertetjük (19. ábra). A Szolnoki flis övet szenon-paleogén pelágikus márga, flis építi fel (18. ábra, 1-es számú egység). A kutatási terület DK-i részén mélytengeri fáciesű, ív előtti medencében felhalmozódott flis sorozatot találunk. A Mecsek–középalföldi zóna mezozoos takaróin tektonikusan települt, a felső-krétától a paleogénig terjedő rétegösszletet jelenti. A Szolnoki flis kőzetei a Tisza egység északkeleti peremén találhatók, közel a Középmagyarországi nyírási övhöz. Attól csupán néhány fúrással feltárt, kevéssé ismert, keskeny kristályos vonulat választja el. A Szolnoki flis egy korábbi mezozoos takarórendszerre települt. Tektonikai történetük részben különböző, együtt alkotják a középső-miocéntől kezdődően kialakult pannóniai süllyedék aljzatát. A zóna csapása ÉK–DNy-i, Szolnok térségétől, mintegy 150 km hosszúságban követhető. A zóna szélessége ritkán haladja meg a 20–30 km-t.

51


19. ábra. A kutatási terület és 5 km-es körzete a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal és a földtani szelvények nyomvonalával

A Szolnoki flis zónán belül az egyes összletek elterjedése ma még hézagosan ismert. Kréta képződmények szórványosan, de viszonylag gyakran fordulnak elő. Törtel, Szandaszőlős Kunmadaras, Kisújszállás, Nádudvar, Püspökladány, Debrecen vonalában ismerünk kréta képződményeket. A flis lefelé történő elhatárolása a gyakorlatban ritkán fordul elő, mivel a flist lényegében sehol sem fúrták át. Szeizmikus adatok alapján a Szolnoki flis vastagsága minimálisan 1000– 1500 m lehet. A felső-kréta–paleogén sorozat diszkordánsan települt a prekainozoos aljzatra. A részletes nannoplankton vizsgálatok azt mutatják, hogy nem volt folyamatos az üledékképződés. A felső-kréta Izsáki Márga kelet felé a Debreceni Homokkő Formáció képződményeivel fogazódik össze. Az Izsáki Márgát területünkön nem érték el mélyfúrások. Debreceni Homokkövet találtak a Tö–10 fúrásban 1716–1751 m közt (20. ábra). A paleocén-eocén átmeneti képződményei az Alcsi, Fegyvernek, Kisújszállás, Józsa, Hajdúhadház vonalában jellemzőek (NAGYMAROSY 1998). Kutatási területünkön jellemző képződmény a Nádudvari Formáció, mely paleocénoligocén korú összlet. Homokkő, konglomerátum, aleurolit, agyagmárga, agyagrétegek ritmikus váltakozása („kárpáti homokkő”). Mélytengeri fáciesű. Vastagsága 100–1000 m közötti (BERNHARDT 1996). A területen pontos vastagsága ismeretlen. A fúrásokat ebben a képződményben állították le. A Tö–1-es fúrás 349 m-t haladt benne. A Nádudvari Formációt a Törtel Tö–6, –9, –11, valamint a Tószeg Tósz–1, –2 fúrások harántolták. A törteli fúrások magasabb, a tószegiek mélyebb szerkezeti helyzetben érték el ezt a képződményt (20. ábra). A Tö–8, –12 fúrásoknál található legmagasabb szerkezeti helyzetben a flis, itt –1100 m fölé emelkedik, közel K–Ny-i irányú kiemelkedésként. A Tö–11-es fúrásnál önálló kiemelkedés jelentkezik az aljzatban. A medencealjzat kiemelkedései felett a neogén üledék felboltozódik, alkalmas lehet szénhidrogén akkumulációra (KŐRÖSSY 1992). 52

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.2.4. A medenceüledékek kőzettana Paleocén-oligocén események A terület nagy része a paleogén idejére szárazulattá vált, vagy az maradt, csupán a flis medencében folytatódott tovább az üledékképződés (Nádudvari Formáció). Legkésőbb az oligocén során a teljes terület kiemelkedett, amely jelentős lepusztuláshoz vezetett, ami még az alsó-miocénben is zajlott (LEMBERKOVICS 2009).

20. ábra. ÉK-DNy-i irányú földtani szelvény a terület DK-i részén (1-es szelvény, 19. ábra) Jelmagyarázat: —T: triász képződmények általában —M: miocén képződmények általában — N_Pc-Ol2: szenon-paleogén pelágikus márga, flis; — Mz: mezozoos összlet; — Mb: miocén bádeni; — eM3: Endrődi Márga Formáció; — szM3: Szolnoki Homokkő Formáció; — aM3: Algyői Formáció; — úM3: Újfalui Homokkő Formáció; — ú+zM3-Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; — zM3-Pl: Zagyvai Formáció; — nM3_Pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; — Qp-h: pleisztocén–holocén általában.

A flist fedő neogén képződmények vastagsága általában 2–3 km között változik. Felfelé, a neogén felé a fő különbség abban áll, hogy szemben a kevésbé tektonizált, viszonylag szintes településű neogénnel, a flis nagyon erősen tektonizált, jellegzetesek a 70–90 fokos dőlésű 53

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet rétegek, az erősen préselt, fényes felületű agyagmárgák, a zúzott, tektonikusan breccsásodott kőzetek. Települése általában meredekebb. Ez az erősen tektonizált jelleg fontos sajátosságnak bizonyult a flis és a fiatalabb képződmények szétválasztásában. Ezek a jellegek azonban nagyon megtévesztőek. Egy-egy tektonizáltabb, préselt, litofáciesében hasonló bádeni rétegsor gyakran alig-alig válik el a flistől és emiatt a terepi leírásokban számos alkalommal bizonytalan a határ megvonása a két összlet között. A Szolnoki Flis képződése után, de még a neogén medencesüllyedés előtt, az alsó-miocénben erős kompressziót, azt követően kiemelkedést és lepusztulást szenvedett (NAGYMAROSY 1998). Paleogén képződmények A paleogén rétegsorok nagyon eltérőek a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán. Az övtől északra az Észak-magyarországi paleogén medencében (BÁLDI, BÁLDI-BEKE 1985, FODOR et al. 1992, TARI et al. 1993) a felső-eocén folyamán törmelékes kőzetek, mészkő és mélytengeri márga, az oligocén során anoxikus üledékek, mélytengeri agyag keletkezett. A területen kb. 25 millió évvel ezelőtt egy eróziós esemény vetett véget az üledékképződésnek. A folyamatos vulkáni aktivitást számos tufaszint jelzi. A Közép-magyarországi nyírási övtől délre, az öv közvetlen közelében nem fordulnak elő paleogén kőzetek: ezek a szolnoki árokra korlátozódnak (NAGYMAROSY, BÁLDI-BEKE 1993). Tehát a Közép-magyarországi nagyszerkezeti zónát az Észak-magyarországi paleogén medence déli határának tekintjük. A Pánd–1 fúrásban feltehetően eocén rétegsor található 1043–1120 m közt. Az eocén breccsa homokos agyaggal, agyagmárgával, agyagos mészkővel váltakozik, melyben 40–60 fokos rétegdőlések jellemzőek. A breccsa: márga és mészkőtörmelék agyag, meszes agyag kötőanyagban. A területről más paleocén rétegsor nem ismert. Miocén események A terület miocén képződményei A terület neogén képződményeit ebben a fejezetben ismertetjük. A prekainozoos képződményeknél történt tagolás itt nem indokolt, tekintve, hogy a formációk átmenete sok esetben folyamatos, illetve heteropikusan összefogazódtak egymással. A terület miocén medencekitöltő üledékeit a harántoló fúrások és a területet bemutató földtani szelvények alapján ismertetjük (19. ábra). Az alsó-miocén képződmények nagyon eltérőek a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán. Amíg a Közép-magyarországi nyírási övtől északra alsó-miocén sekélytengeri homokkő fedi az oligocén kőzeteket, addig a zónától délre nem található hasonló korú képződmény (SZTANÓ, TARI 1993). A középső- és felső-miocén képződmények nem különülnek el a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán, bár a vastagságokban nagy különbségek adódnak. A középső-miocén vulkanitok gyakori megjelenése és jelentős vastagsága jelzi a Közép-magyarországi nyírási öv közelségét (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998). A neogén fekü eróziós diszkordancia felületére kárpáti-bádeni üledékes és vulkáni képződmények települtek. A területet feltöltő neogén összlet vastagsága 1000–2300 m közt változik. A Szolnoki árok irányában K-felé haladva a miocén képződmények vastagsága fokozatosan nő (20. ábra). A szávai orogén ciklus második tágulásos fázisa epizodikus vulkáni működésben nyilvánult meg. Észak-Dunántúl kivételével országosan, az árokrendszerek peremi területein, dilatációs hasadékok mentén, riolit–riodácit tört a felszínre. Kitörési hasadékai nagyjából 54

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány követik az alaphegység nagyszerkezeti egységeinek határvonalait. Az egész Középmagyarországi nyírási öv mentén a kárpáti-bádeni időszakban vulkanikus lánc alakult ki. Kutatási területünkön folytatódik a Közép-magyarországi nyírási övet kísérő örkényi miocén vulkáni árok K–ÉK-felé (Kőrössy 1992). Délről észak felé haladva, a Közép-magyarországi nyírási öv irányába, a miocénen belül egyre nő a vulkáni anyag mennyisége az üledékes frakció rovására. A középső-miocén tektonika okozta savanyú-neutrális vulkanizmus eseményeit dokumentálja a Tari Dácittufa Formáció. A felújult törésvonalak mentén kirobbant hamufelhőből keletkezett képződmény együttest világosszürke biotitos-horzsaköves dácittufa és riodácittufa alkotja, de rétegzetlen ignimbrites, pelletes és tengeri finomszemcsés üledékkel kevert, jól rétegzett kifejlődése is ismert (HÁMOR 1998). A középső-miocén sorozatba gyakran megtalálható tufás betelepülések (Tokaji Vulkanit Formáció), — melyek a középső-miocén alsó részén dominánsak (GAJDOS et al. 1997) — a savanyú vulkanizmus folyamatos működésére utalnak. Miocén vulkanitokkal töltött süllyedékben található Táborfalva, Örkény, Újszilvás, Zagyvarékas települések. A kárpáti nagyrészt terresztrikus üledékekre bádeni tengeri üledékek rakódtak. A kárpáti, bádeni emeletek idején szigettenger volt a Duna-Tisza-köze. A kiemelkedő szigetek, eltemetett hegyvonulatok, rögök felett nincs vagy csak nagyon vékony az üledék. Diszkordánsan az alaphegységi képződmények felett annak metamorf, mezozoos kőzetanyagából álló, abráziós, partszegélyi képződmény, polimikt breccsa, konglomerátum települt. A durvatörmelékes, felfelé finomodó, kavicsos–homokos alapképződmények és a közbetelepülő tufitok faunát nem, vagy csak nagyon gyéren tartalmaznak (Abonyi Formáció). Új üledékképződés csak a kárpátiban történt, de ez sem volt folyamatos. A bekövetkező transztenzió hatására a területet elöntötte a Paratethys. A transzgresszió eredményeként egy sekélyvizű, normál sós, úgynevezett foltzátony tenger alakult ki a badeni idejére változatos üledékképződési térszínekkel. A közöttük lévő mély árkokban vastag tengeri vagy szárazföldi üledékes, valamint vulkáni (tufa, tufit) összleteket találunk. Pl. az Örkényi-árok esetén 1000 m-t meghaladó vastagságú üledékes és kárpáti–bádeni vulkáni összlet jellemző. Ez alatt az Újszilvás–3 fúrásban a kristályos alaphegység folytatódik. A bádeniben a tengerelöntés előrehaladtával a szerkezeti magaslatokon atoll, vagy sapkaszerűen beborítva azokat gumós, főként Lithotamnium algák elmeszesedett vázából felépülő zátony fáciesű mészkő a Lajta Mészkő, illetve annak heteropikus átmeneteként a peremek felé mészhomokkő ülepedett le (LEMBERKOVICS 2009). Az ősmaradványok alapján sekély, jól átvilágított, normál sótartalmú, szublitorális–sekély neritikus környezet valószínűsíthető (Ebesi Formáció). A lejtőkön és kisebb mélyedésekben gazdag nyílttengeri, foraminifera dús agyagmárga, márga rétegek találhatók, helyenként homokkő, konglomerátum, tufit betelepülésekkel, jelentős mennyiségű szerves anyaggal. Ez a Makói Formáció, mely heteropikusan összefogazódhat az Ebesi Formáció képződményeivel. A kutatási területen Táborfalván (Tf–5), Lajosmizsén (Lm–1, –2, –5) és Kerekegyházán (Ke–4, –5, –6, –8) a Mátrai Vulkanit Formáció képződményeit dokumentálták. Esetenként több száz méter vastag riolittufa, agglomerátum, alárendelten andezit tufa, tufit jelenik meg a fúrásokban. Legnagyobb vastagságban az Lm–2 fúrás tárta fel 952–1260 m közt. Ebben bádeni konglomerátum a fekü képződmény és alsó-pannóniai összlet a fedő. A vulkáni tevékenység a középső-miocén elején elkezdődött. A vulkanizmus csúcspontját a bádeni közepére érte el. A bádeni vége felé a Lajta Mészkő Formációban is előfordulnak vulkáni betelepülések. A vulkáni tevékenység a szarmatában is folytatódott és ott szűnt meg.

55

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Lajta Mészkő Formáció képződményei Nagykőrös, Nagykőrös-Kálmánhegy, Cegléd, környéki fúrásokban megtalálhatók. A terület DNy-i részéről hiányzik. (GYARMATI et al. 2000). A Lajosmizse Lm–1 fúrás körül az alsó-kréta aljzat –1165 m-ig emelkedik. Ezt az ÉK– DNy-i irányú aljzati kiemelkedést É-felé vastagodó bádeni-kárpáti vulkáni összlet (foltokban szarmata) fedi. 860–928 m között andezit tufa, alatta 1304 m-ig agglomerátum és plagioklászos riolittufa található. Ez a vulkáni összlet az örkényi miocén vulkáni árok déli szélét jelenti (KŐRÖSSY 1992). A Táborfalva Tf–5 fúrásban kárpáti és bádeni andezit és riolittufa fordul elő perlit és szarukő rétegekkel. Az Abony–1 fúrásban a bádeni rétegek 2246 m-ig jellemzőek: faunás, homokos agyag, márga és tufitos rétegek, 5–10 fokos rétegdőléssel. Cegléd környékén a bádeni kort főleg Lithothamnium gumós homokkő rétegek képviselik, valamint konglomerátum, melynek kavicsai kristályos pala törmelékek. Az újszilvási fúrásokban a szarmata és bádeni rétegsor nem választható el, vulkáni sorozat: andezit-, dácittufák, agglomerátumok. Az Ujszil–2 fúrásban az andezit alatt dácit agglomerátum van sok gneisz törmelékkel. Jászkarajenő JK–2 fúrásból a bádeni rétegsor hiányzik. A JK–1 fúrásban bádeni homokkő és bázisos vulkanit, konglomerátum és breccsa található gazdag faunás márga padokkal. Legalul breccsa, lihothamniumos mészkő és vörösagyag van. A Tápiószentmárton Tász–1 fúrásban a bádeni– kárpáti összlet 1369–1986 m közt horzsaköves riolittufa, kavicsos tufa (kavicsanyag: áthalmozott mezozoos mészkő, bontott vulkáni kőzet). Alatta 2129 m-ig riodácit tufa és breccsa van. A miocén vulkanitok áttörték a triász rétegeket és telérekként vannak benne. A Pánd–1 fúrásban 988–1043 m közt tengeri faunás, homokos agyag, vulkáni tufa és konglomerátum rétegsor található bádeni faunával. Nagykőrös környékén lithothamniumos mészkő, mészmárga, őslény gazdag agyagmárga, tufacsíkos agyagmárga, meszes kötőanyagú homokkő és konglomerátum alkotja a bádeni rétegsort. (KŐRÖSSY 1992). A bádeni rétegek vastagsága erősen változó, általában 40–60 méter (20. ábra), de a Kadaiárok területén a 200 métert is elérheti. A vizsgálati területen szarmata képződmények csak ritkán, foltokban találhatók, jelenlétük kevés helyen bizonyított; valószínűleg a szarmata inverzió során pusztultak le. Vékony, 10– 20 méter vastag szarmata rétegek ismertek a terület D-i részén, Nagykőrös környékén. Az Nk–2, –3, –7, –8, –9, –10, –12, –21 fúrásokból: ikrás mészkő, halmaradványos, lemezes márga és agyagos–homokos üledékek. Szarmata rétegek Cegléd DK-i részén mutathatók ki: vékony márga, homokkő, valamint tufitos rétegek jellemző faunával. A szolnoki SzH fúrásokban körülbelül 1900–2000 m között: kagylós törésű, barnásszürke, kemény márga, mészmárga, homokos márga gyér faunával. Szarmata faunás üledék kimutatható a mélyebb szerkezeti helyzetű DNy-i fúrásokban (Ke–1) a kerekegyházai területen is: homokos-ikrás mészkő, mészmárga, bentonitcsíkos mészkő (KŐRÖSSY 1992). A Törtel Tö–10, –11 fúrásokban szarmata agyagmárga gyér faunás nyomai találhatók meg. Ez lehet az Endrődi Márga Formáció, melynek képződése a szarmatában megkezdődött. A Tápiószentmárton Tász–1 fúrásban a szarmata képződmények: faunás mészmárga, durva homokos mészkő (KŐRÖSSY 1992). A Lajosmizse Lm–5 fúrásban szarmata összlet fedi a Mátrai Vulkanit Formáció képződményeit (GYARMATI et al. 2000). A lepusztulás utáni üledékképződés során először tengeri (badeni), aztán beltengeri, tavi (szarmata, alsó-pannóniai), majd deltasíksági (felső-pannóniai alsó kétharmada), végül folyóvízi (felső-pannóniai felső harmada és a pleisztocén) üledékek töltötték fel a területet. A fúrási adatok alapján a miocén transzgresszió a morfológiailag kevéssé tagolt alaphegységi fekü mélyedéseit foglalta el. A szarmata regressziós és helyenként rövid lepusztulási időszaka után az alsó- és felsőpannon beltengeri, tavi üledékképződés következett. 56

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület pannon képződményei A terület pannóniai–negyedidőszaki medencekitöltő üledékeit a harántoló fúrások és a területet bemutató földtani szelvények alapján (19. ábra) ismertetjük. A pannóniai képződmények leírása JUHÁSZ (1998); JUHÁSZ et al. (2006) alapján történt. 9,1–6,8 millió év között kiújult az oldal-eltolódásos szerkezeti mozgás és jelentős süllyedés következett be. Ennek eredményeképpen keletkeztek a Pannon-tóban lerakódott nagy vastagságú deltafront rétegsorok. JUHÁSZ et al. (2006) integrált sztratigráfiai vizsgálatai szerint a medence inverziója az általuk Pa–4 szekvencia-határként leírt 6,8 millió éves szint kialakulását követően kezdődött meg. Az Északi-középhegységben már a szarmatában kialakult a delta rendszer. A Pannonmedence feltöltésében jelentős szerepet kaptak azok a bő vízhozamú, nagy mennyiségű törmelékanyagot szállító folyók, melyek hordalékukat a torkolatuknál rakták le. A kutatási területen ÉNy és ÉK-i progradációs iránnyal jellemezhető sziliciklasztos delta-rendszer hozta létre az alsó-pannóniai rétegsort a szeizmikus felvételek tanúsága alapján (JUHÁSZ 1998, LEMBERKOVICS 2009). A delta progradáció következtében a medence peremeken általánossá vált a sekélyvízi, parti, delta front, delta síkság, folyóvízi–tavi homokos–agyagos üledékképződés. Az üledéksorokban a delta üledékek dominálnak, mivel ezek hozták létre a legtöbb üledékanyagot. Az alsó-pannóniaiban kialakult delta rendszerek tovább nyomultak a medence belseje felé. A kutatási területtől ÉK-re, a délkelet-felé mélyülő jászsági medence belseje felé progradált az alsó-pannóniai delta rendszer (PALOTAI, CSONTOS 2010). Az Északiközéphegység előterében vastag delta-alluviális síksági üledékek halmozódtak fel. A középhegység körül kialakult delta fáciesek közvetlen kapcsolódnak a medence belsejei fáciesekhez. A Pannon-tó gyors feltöltődése ezen deltarendszerek eredménye, mely hazánk területén a késő-miocénben lezárult (MAGYAR 2010). A feltöltődést követően jelentős vastagságú folyóvízi összlet halmozódott fel, mely folyamatos rétegsort képvisel a késő-miocéntől a negyedidőszak elejéig. Figyelembe véve a fiatalabb negyedidőszaki üledékek jelentős vastagságát, a terület nagy részének további süllyedése következett be (JUHÁSZ et al. 2006). Északról dél-felé a pannóniai és a pannóniainál fiatalabb üledék egyre nagyobb vastagságot érnek el, mivel a középhegységből érkező folyók lerakták hordalékukat és a felsőmiocén–pliocén süllyedés mértéke növekedett. A pannóniai rétegek vastagsága területünkön helyenként meghaladja a 2100 m-t (Tósz–1, Abony–1, SzH–21-es fúrás, 20. ábra). A pannóniai képződmények általában települési diszkordanciával települtek a miocénre. A területen a pannóniai feküre általánosan keleti dőlésirány jellemző, így a pannon réteg-összlet kelet felé vastagszik (BUJDOSÓ et al. 1979, 20. ábra). A pannóniai rétegek talpa 860–2100 méter mélyen helyezkedik el. Az egykori szigetek partvonala mentén, csak foltokban fordulhat elő a Békési Konglomerátum Formáció. KŐRÖSSY (2005) hívta fel a figyelmet egyes bádenibe sorolt konglomerátum, durva homokkő összletek és a pannóniai bázisán települő Békési Konglomerátum hasonlóságára. A meghatározhatatlan korú kvarc kavics anyagú konglomerátum, metamorf kőzettörmelék anyagú breccsa, homokkő, tufás homokkő, aleuritos márga összetételű rétegsorok több formációba is tartozhatnak. A ceglédi fúrásokban helyenként előfordul ez az alapkonglomerátum. Az Endrődi Márga, a Szolnoki Homokkő és az Algyői Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett „alsó-pannóniai” formációkat, a Peremartoni Formációcsoportot. (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al. 2006 és GYALOG szerk. 1996 alapján történt). Az alsó-pannon összlet a kiemelt aljzati szerkezetek környékén elvékonyodik (50–400 m). Ez jellemző Kerekegyháza, Lajosmizse, Cegléd, Nagykőrös vonalában (GYARMATI et al. 2000, 20. ábra). 57

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Távol a behordási területektől, a medence legbelső részein igen csekély mértékű kondenzált üledékképződés folyt, hemipelágikus tavi-, beltengeri agyagos–karbonátos rétegsorokat hozva létre, melyeket mészmárga, márga, agyagmárga rétegsorok képviselnek. Ezek alkotják a pannóniai bázisát alkotó Endrődi Márga Formáció képződménysorát, mely változatos vízmélység (15–800 m) mellett rakódott le. Rétegsora általában mészmárgával, márgával indul (Tótkomlósi Mészmárga Tagozat), majd fölfelé fokozatosan mélyvízi agyagmárgába megy át (Nagykörűi Agyagmárga Tagozat). A mészmárga a kiemelt hátak felett általában rétegzetlen, illetve mikro-rétegzett. A vizsgálati területen megtalálható mind a sárgásszürke színű pirites, ostracodás kifejlődésű Tótkomlósi Tagozat, mind a szürke színű, csillámos, agyagmárgás Nagykörűi Tagozat. Ez utóbbi pl. a törteli fúrásokban, az Abony–1-ben és a Tász–1 fúrásban fordul elő. A Jászkarajenő, JK–1, –2 fúrásokban az Endrődi Formáció Tótkomlósi Tagozata fordul elő, mely jól fejlett és sok kagylósrák héjat tartalmaz. A nagykőrösi fúrásokban is megvan a Tótkomlósi Tagozat. E felett találjuk a Nagykörűi Agyagmárga Formációt és a Szolnoki Formációt is. Az alsó-pannóniai magasabb kőzet rétegtani szintjei nem különíthetők el (KŐRÖSSY 1992). A Endrődi Formáció a koncesszióra javasolt területen átlagosan 80 méter vastagságú, nyugati irányban vékonyodik és elsősorban agyagmárgák építik fel (20. ábra). A területen maximális vastagságát a ceglédi K–176 fúrásban érte el 199 m-rel. A mélyvízi márgák fölött a medencerészek legmélyebb zónáiban finomszemcsés homokkő, aleurolit, agyagmárga–márga rétegek váltakozásából álló turbidit sorozat települt. Ez a képződmény a Szolnoki Homokkő Formáció. Vastagsága nagyon változó, elérheti az 1000 m-t is, a medenceperemek irányában kiékelődik. A koncesszióra javasolt területen átlagosan 300 m vastagságú és nyugati irányban, a medence pereme felé vékonyodik. A Tósz–1 fúrásban 350 m vastag a Szolnoki Formáció, viszont a Ce.D–1, Tö–10 fúrásokból hiányzik (20. ábra). Ezen a területen az összlet általában nagy vastagságú kötegeket alkot, amelyek a területre ÉNy-felől progradáló, erősen homokos üledékanyagot szállító deltarendszerhez kapcsolódnak. A Szolnoki Homokkő Formációra, annak hiányában közvetlenül az Endrődi Formációra, települ a medencelejtőn, illetve deltalejtőn lerakódott Algyői Formáció. A Törtel Tö–10 fúrásban 9 m vastag Endrődi mészmárga sorozatra települt az Algyői Formáció képződménysora. A terület nyugati részén azonban gyorsan kivékonyodik. Képződésében fontos szerepet játszottak a deltalejtőn a mélyebb medencerészek felé tartó zagyárak, melyek lezúdulása során a homok egy része visszamaradhatott a deltalejtőn. Ennek eredményeként itt vékonyabb-vastagabb homokkő közbetelepüléseket tartalmazó agyagos-aleuritos rétegsor alakult ki. A medenceperem irányában jelentősen elvékonyodik. Az Algyői Formáció vastagsága a területen átlagosan 300 m (20. ábra). A kutatási terület 5 km-es körzetének K-i határán lévő Tószeg, Tósz–1 fúrásban viszont vastagsága eléri 850 m-t. A folyók beömlési helyeitől távolabb, a partvonalak mentén jellegzetes parti üledékképződés folyt. A folyótorkolatoknál, deltafronton, deltasíkságon, parti síkságon képződött az Újfalui Homokkő Formáció. Az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció és a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett „felső-pannóniai” formációkat, a Dunántúli Formációcsoportot. (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al. 2006 és GYALOG szerk. 1996 alapján történt). Az alsó-pannóniaira szög diszkordanciával, az üledékjelleg megváltozásával települtek a felső-pannóniai összletek. Kiemelt aljzati egységek területén kivékonyodnak pl. Kerekegyháza, Táborfalva térségében 5–600 m a felső-pannóniai vastagsága (GYARMATI et al. 2000). Az Újfalui Homokkő Formáció homokkő, aleurolit és agyagmárga sűrű váltakozásából áll, amelyben a homokkő testek vastagsága több tíz méter is lehet. Szenesedett növénymaradványok gyakoriak benne, ezek helyenként rétegeket alkotnak. A törteli fúrásokban az Újfalui 58

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Homokkő Formáció: finomszemcsés homok, homokos agyag, lignitcsíkos agyag, márga, mészmárga padokból áll, alján finom homok padokkal. A területen átlagos vastagsága 700 m. A Ce.D–1 fúrásban 790 m (20. ábra). Területünkön az Zagyvai Formáció az Újfalui Formáció felső-pannóniai részétől nem elválasztható (21. ábra). A már feltöltődött területeken folyóvízi–ártéri, tavi, mocsári üledékképződés folyt. Ennek üledékei alkotják a pannóniai üledékképződés legfelső tagját alkotó Zagyvai és Nagyalföldi Tarkaagyag Formációt. Ez a képződménycsoport a medencebelsőben igen nagy vastagságot érhet el.

21. ábra. ÉNy–DK irányú sekélyföldtani szelvény (2-es szelvény, 19. ábra) Jelmagyarázat: — aM3: Algyői Formáció; — ú+zM3-Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; — nM3_Pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; — Qp-h: pleisztocén–holocén általában.

A folyóvízi sorozatokból álló Zagyvai Formáció deltasíkság víz fölött és víz alatt keletkezett agyagrétegeinek váltakozásaiból áll, homok és lignit közbetelepülésekkel. Lerakódása már a miocén végén megkezdődött, de jelentős részben átnyúlt a pliocénbe. 59

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Zagyvai Formációra települő Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció igen nehezen különíthető el a feküjétől. JUHÁSZ (1998) a Nagyalföldi Formációban sokkal gyakrabban megjelenő tarkaagyag litológiájú paleotalaj szintek alapján különbözteti meg a két formációt. A Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció jellegzetes tavi–folyóvízi összlet, mely változó vastagságú homok és agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit és kavicsos homok rétegekkel. A legmélyebb süllyedékek területén képződése átnyúlhatott a pleisztocén alsó részébe is. A homokkőtestek között homokkő, aleurit, agyag sűrű váltakozása jellemző (GAJDOS, PAP 1996). Átlagos vastagsága 190 m (22. ábra). A Tószeg Tósz–3 fúrásban 331 mes vastagságot ért el. A 22. ábra közepén folyómeder bevágódás, erózió látható. A pliocénben a NagyalföldiZagyvai összlet tavi rétegsorát megszakítva kezdett el leülepedni a folyóvízi sorozat.

22. ábra. ÉNy–DK irányú sekélyföldtani szelvény (3-as szelvény, 19. ábra) Jelmagyarázat: — n+zM3-Pl: Nagyalföldi és Zagyvai Formáció; — nM3_Pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; — Qp-h: pleisztocén–holocén általában.

60

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) a 80-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 17. táblázat és a 23. ábra jelzi a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát. 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai.

23. ábra. A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése (KORPÁSNÉ, JUHÁSZ szerk. in CSÁSZÁR 1997)

61

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Negyedidőszaki képződmények A 2,5 millió évvel ezelőtti tektonikai mozgások a Kárpát-medence morfológiai tagolódását az egyes területrészek feldarabolódását, a kiemelkedéseken nagyon jelentős lepusztulást eredményeztek. A vizsgált területen a kiemelt rögök tovább emelkedtek, a Jászsági-medence pedig tovább süllyedt. Az Északi-középhegység és D-i előtere jelentősen megemelkedett, így a lepusztulás változó mértékben belemart a felszínen lévő, medencekitöltő pliocén, sőt néhol az idősebb képződményekbe is. A pannóniainál fiatalabb üledék, ahogy a pannóniai is, DKfelé, a medence belseje felé vastagszik, ahogy a felső-miocén–pliocén süllyedés mértéke növekedett (KŐRÖSSY 2004). A medence süllyedékek központjában a pliocén és pleisztocén között nem szakadt meg az üledékek lerakódásának folyamata. A negyedidőszaki képződmények vastagsága a medenceterületeken elérheti a több száz métert (RÓNAI 1985, RÓNAI, FRANYÓ 1989). Területünkön 100–350 m között változik, általában települési diszkordanciával fedi a felső-pannóniai legfelső rétegeit. A negyedidőszaki képződmények túlnyomó részét a pleisztocénben lerakódottak teszik ki, a holocénben kialakultak vastagsága általában csak néhány méteres. A pleisztocénben a deltasíksági területet a középhegységből érkező folyók hordalékkúpjai töltögették fel. A medence belsejében homok, kavicsos homok, tarkaagyag, vörös agyag, huminites agyag, „alföldi” lösz, eolikus homok, tőzeg, dolomitiszap, mésziszap, réti mészkő, diatomit és különböző talajrétegek fordulnak elő (JÁMBOR 1998). A pleisztocénben a beltó teljesen feltöltődött. Holocénben a területre a mai felszíni formák jellemzőek, futóhomok dombok, mocsarak, agyagos és kevert meszes, homokos talajok alakulnak ki.

62


1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2016. év augusztusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban eolikus képződményekben: futóhomokokban, illetve löszben, homokos löszben, lejtőlöszben, valamint ártéri finomszemcsés (iszap, agyag, infúziós lösz, homok) képződményekben alakultak ki. A vízfolyások mentén durvább szemcsés folyóvízi képződmények (homok) alkotja a talajvíztartót. A fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz-méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2–5 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi–ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága a koncessziós területen mintegy 50– 300 m-re tehető. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Nagyalföldi Tarkaagyag és Zagyvai Formációktól. Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízműkútjainak nagy része elsősorban a felső 100–400 m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ. Ez viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi–ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött késő pannóniai üledékekkel (Nagyalföldi Tarkaagyag, Zagyvai, Újfalui Formációk – Dunántúli Formációcsoport); a képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el. Az egymásra települő és egymásba fogazódó–kiékelődő homokos–agyagos rétegek alkotta víztartó összlet együttes vastagsága rendszerint meghaladja az 500–600 m-t, a medenceterületek irányában elérheti akár az 1000 m-es vastagságot is. Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak. Ezek a deformált rétegmenti földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a 63

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását. A kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. Igen sekély mélységben, már 300–400 m-es mélység környékén is találunk 30 °C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak az itt található homokos vízadók. A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen. Legnagyobb (kb. 800–900 m-es) vastagságát a koncessziós terület É-i, ÉK-i részén éri el. A vizsgálati terület egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, mintegy 400–500 m. A kvarter összletben rendszerint alacsony összes oldottanyag-tartalmú (400–630 mg/l) és többnyire CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, ritkábban NaCaMgHCO3-os kémiai jellegű vizeket tárolnak az intenzív vízáramlással rendelkező víztartók. A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen és 5 km-es környezetében széles tartományban változik. Többnyire alacsony (kb. 500– 1600 mg/l) TDS-ű, a mélységgel változó összetétel a jellemző, így a kezdetben CaMgHCO3os, CaMgNaHCO3-os vizek a mélységgel növekedve NaCaMgHCO3-os, illetve NaHCO3-os, ritkábban NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os kémiai jellegűvé válnak. A kb. 500 méteres mélységnél sekélyebb vízadókban többnyire 400–700 mg/l-es (ritkábban 1000–1600 mg/l-es) TDS, CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os és NaCaMgHCO3-os, NaHCO3-os kémiai jelleg, míg ennél mélyebben általában 1000–2500 mg/l-es TDS, (de előfordul 2900–6200 mg/l-es TDS is) és jellemzően NaHCO3-os, illetve NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os kémiai jelleg az uralkodó. Az alacsony TDS-ek és a kémai jelleg intenzív áramlások meglétére utalnak a felsőpannóniai összletben. A magasabb TDS-ek Törtel, Cegléd térségében fordulnak elő. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a területen a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) a koncessziós területen közel Ny–K-i regionális áramlással számolhatunk. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a területen kb. 400 méteres mélységtől túlnyomásosnak tekinthetők. 1.3.1.1.3. Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni elsősorban az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban. A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Békési, Endrődi, Szolnoki és Algyői Formációk) képviselik az alsó-pannóniai képződményeket. Összvastagságuk erősen változó, 200–1000 méter), de többnyire 300–700 méter között alakul a vizsgálati területen belül. Az alsó-pannóniai rétegek közül a Szolnoki Formáció összlete többnyire 300 méter körüli vastagsággal jellemezhető, de 0–400 méteres vastagságok is előfordulnak; a nagyobb vastagságok a mélymedencék irányában figyelhetők meg. A területre jellemző, hogy az Algyői Formációban gravitációs átülepítéssel közbetelepülő homokos aleurit, homok(kő) testek jelennek meg. Az Endrődi Formáció bázisán található kavicsbetelepülésekben, illetve a kisebb foltokban megjelenő Békési Formációban szintén találhatunk víztartókat, amennyiben azok (legalább néhány tíz méteres vastagságban) megjelennek a területen. A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg. Összefoglalva, az összleten belül a jelentősebb vastagságú turbidites összletben (Szolnoki Formáció), valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit– 64

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány homok rétegekben, illetve a báziskonglomerátumban lehet lokális vízadókkal, rezervoárokkal számolni. A vizsgált területen és környezetében mindezidáig hévíztermelés szempontjából e képződményeket nem vették számításba a kvarter és a felső-pannóniai vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények nagyobb települési mélysége, kisebb vastagsága és esetenként alacsony vízvezető-képessége miatt. Mivel a területen az alsópannóniai rétegsorból a rendelkezésünkre álló vízelemzések esetében még nem került a származási hely részletesebb földtani beosztásra, ezért a vízadók és vízzárók jellemzése itt együttesen kerül leírásra. Az itt található vizek kémiai jellege a NaHCO3-os és a NaCl-os között változik. A rendelkezésre álló adatok alapján az összes oldottanyag-tartalmuk szintén széles tartományban változik/változhat, kb. 3500–15 800 mg/l közötti, de egyes esetekben ennél alacsonyabb, vagy magasabb oldottanyag-tartalmú vizek is előfordulhatnak. Az alacsonyabb értékek az összlet vastagabb, homokosabb, míg a magasabb koncentrációk a vékonyabb és/vagy finomabb szemcséjü alsó-pannóniai összlethez köthetőek. Ennek magyarázata, hogy a vastagabb összletben nagyobb kiterjedésű és összefüggőbb homokosabb üledékek fordulnak elő, melyek intenzívebb áramlást tesznek lehetővé. Az alacsonyabb oldottanyag-tartalom intenzívebb áramlási rendszer meglétére utal, míg a magasabb sótartalmú és kalciumban gazdagabb vizek aljzatból származó hozzákeveredésére is utalhatnak. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén, elsősorban kárpáti–badeni üledékekben, amennyiben a törmelékes sorozat durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Abonyi, Ebesi Formációk). Fontos megemlíteni a területre jellemző kifejezetten nagy vastagságban megjelenő prepannóniai miocén vulkáni összlet megjelenését (Tari Dácittufa, Tokaji Vulkanit Formációk, Mátrai Vulkanit Formációcsoport), mely repedezettsége, illetve porozitása miatt lehet tárolóképződmény. A pannóniainál idősebb, miocén képződmények vastagsága erősen változik: a kiékelődéstől a néhány tíz méteren át az akár 1000 métert is meghaladó vastagságú vulkáni sorozatig. A miocén üledékek a területen szénhidrogéntárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. E prepannóniai miocén rétegek vizei jellemzően NaClHCO3-os, ritkábban NaCl-os, NaHCO3Cl-os, esetenként NaClSO4-os kémiai jellegűek, és néhány kivételtől (20 000–22 000 mg/l) eltekintve rendszerint kb. 32 400–38 400 mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A magasabb sótartalom és a kloridos jelleg a víztartók elzárt jellegére utal. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy prepannóniai miocén képződményekből csak Nagykőrös és Cegléd térségéből állnak rendelkezésre vízkémiai elemzések. Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének (földgáz és kőolaj) több helyen csapdázódhatnak a területen: — a prekambriumi metamorf aljzat tetőzónájában, — a permi arkózás homokkőben, — a mezozoos aljzat karbonátos képződményeiben, — a prepannóniai miocén karbonátos és sziliciklasztos képződményekben, tufákban, — a pannóniai homokkövekben (Endrődi?, Szolnoki és Újfalui Formációk). A felső-pannóniai rétegek alatti idősebb képződmények enyhén, vagy a mély medencék irányában jelentősebben túlnyomásosak lehetnek. Erre fokozott figyelemmel kell lenni, a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni.

65

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (elsősorban Lajtai Mészkő Formáció). Vízföldtani jelentősége csak akkor van, ha közvetlenül települ az aljzaton és egy hidraulikai rendszert képez a repedezett alaphegységi zónákkal. Vízkémiai elemzés egyértelműen nem származik fentebbi képződményből, összefoglaló értékelést az előző fejezetben adtunk. A prepannóniai miocén képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A képződmények nyomásviszonyai túlnyomásosak lehetnek. 1.3.1.1.5. Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor leginkább kifejlettebb képződményei, az Endrődi és Algyői Formációk sorolhatók ide, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. A képződmények az aljzat kiemelkedései felett elvékonyodnak és egymáson települnek, míg a mélymedence irányában kivastagodnak — együttesen akár 1000 méteres összvastagságot is elérve; köztük a Szolnoki Formáció turbidites üledékei települnek. Az Endrődi Formáció néhány 10 m-től 200 m-es, az Algyői Formáció 100–850 m-es vastagsággal jellemezhető a területen. Mivel az Endrődi Formáció az aljzat kiemelkedései felett csak erősen redukált vastagságban (néhány 10 m) jelenik meg, ezeken a részeken nem feltétlenül tekinthető regionális vízzárónak. A vízkémiai jellemzést lásd a Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók alfejezetnél. Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén-anyakőzetek is lehetnek. 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység a területen és 5 km-es környezetében változatos felépítésű. A vizsgálati terület ÉNy-i részein, a Közép-magyarországi nyírási övtől É-ra a Közép-dunántúli-egység alkotja az aljzatot. Tápióbicske–Bénye térségében újpaleozoos-mezozoos képződmények (Buzsáki Formáció) jelennek meg. Ettől déli irányban, a Közép-magyarországi nyírási öv Nyi két ága között — valószínűleg a nagy mélység miatt — ismeretlen felépítésű az aljzat. A vizsgálati terület nagyobb részén ugyanakkor a Mecseki-egység képződményei alkotják az aljzatot: a középső és ÉK-i területrészeken legnagyobb részben a Körösi Komplexum variszkuszi metamorf képződményei (gneisz, csillámpala, amfibolit) vannak jelen, melytől déli irányban a Mórágyi Komplexum granitoidjai, metamorfitjai fordulnak elő nagy kiterjedésben. E képződményektől déli irányban egyre fiatalabb képződményekkel találkozhatunk. Lajosmizse térségében alsó-kréta pelágikus márga, mészkő (Hidasivölgyi-, Gátéri Márga Formációk), Nagykőrös környezetében változatos triász-jura képződmények fordulnak elő. Így itt megjelennek alsó-tirász folyó és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények (Jakabhegyi Homokkő Formáció), középső-triász sekély tengeri sziliciklasztos és karbonátos képződmények (Patacsi Aleurolit, Hetvehelyi Dolomit, Kantavári Formációk), felső-triász– also-jura kőszéntartalmú sziliciklasztos képződmények (Mecseki Kőszén Formáció), valamint alsó-középső jura finom sziliciklasztos kőzetek (Vasasi-, Hosszúhetényi Márga Formációk) is. Abony térségében ugyancsak megjelennek a középső-triász sekély tengeri képződmények, de kiegészülnek középső-jura–alsó-kréta pelágikus mészkövekkel, tűzköves mészkövekkel 66

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (Óbányai-, Fonyászói-, Kisújbányai-, Márévári Mészkő Formációk). Ugyancsak előfordulnak itt, valamint a vizsgálati terület DK-i részein alsó-kréta bázisos vulkanitok és azok áthalmozott üledékei (Mecsekjánosi Bazalt és Magyaregregyi Konglomerátum Formációk). A Törtel környéki keleti területrészeken ugyanakkor megjelennek a szenon–paleogén pelágikus márgás, Szolnoki Flis képződményei. Az aljzat többnyire –2000 mBf méternél mélyebben található, mely Újszász irányában, valamint Kőröstetétlen térségében –4000 mBf, Albertirsa környezetében már akár –6000 mBf mélységbe is zökkenhet. Lajosmizse térségében ennél sekélyebben, kb. –1500 mBf, míg Nyársapát környezetében akár –500 mBf mélységig is emelkedhet. Rezervoárként egyrészt a karbonátos formációk jöhetnek számításba (mezozoos mészkövek), amennyiben hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett „üde” karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú pl. geotermikus, CO2 tárolási szempontból. Másrészt a repedezett mezozoos palás képződmények, a nagyobb porozitással rendelkező mezozoos sziliciklasztos képződmények, vagy a paleozoos, metamorf, magmás képződmények (gneisz, csillámpala, pala, homokkő, gránit) rendelkezhetnek magasabb porozitás és permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képezneke az alaphegységi rezervoár-részekkel. Az aljzatból a vizsgált területről és annak 5 km-es környezetéből csak néhány vízkémiai elemzés áll rendelkezésre, többnyire Nagykőrös és Cegléd környékéről. Egyetlen kevert minta található a területen Nagykőrösön: itt a miocén és aljzati, triász képződményekből származó víz NaClHCO3-os kémiai jellegű és mintegy 23 800 mg/l összes oldottanyagot tartalmaz. Nagykőrös térségéből ezen felül további három vízminta származik triász, perm és paleozoos képződményekből, melyek 27 600–35 800 mg/l közötti TDS-sel és NaClHCO3-os kémiai jelleggel rendelkeznek, egy esetben jelentősebb szulfát-tartalommal (NaClSO4). Egy vízminta származik a Mecsekjánosi Bazalt Formációból, mely 45 600 mg/l körüli TDS-sel és NaClHCO3-os kémiai jelleggel rendelkezik. A Cegléd térségéből a Mecseki Kőszén Formációból származó vízminta NaClSO4-os kémiai jellegű és kb. 15 300 mg/l körüli TDS-el jellemezhető. Az újszilvási vízminta alacsonyabb, 12 600 mg/l körüli, NaCaHCO3Cl-os vízmintája paleozoos képződményből származik. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5–10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4–5%-ot tesz ki, a löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni.

67

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb területünkön „oldalirányú” utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A felső-pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban Ny-i irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 50–100 m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból a fedősorozatig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső–alsó-pannóniai, valamint miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek — kényszerpályára kerülve — a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz, különösen a Nyugat-Alföld és Észak-Alföld porózus termál és a Bükki termálkarszt víztestekre megállapított jó mennyiségi állapot fenntartása miatt. Szükséges tehát e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásrahatásainak tisztázása, értékelése. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell.

1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — állandó vízfolyások, tavak, — talajvíz-párolgással jellemezhető területek, — szivárgó felszínek, — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt Ny felől K-i irányba tartó regionális áramlás rajzolódik ki.

68

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter– felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, ásványvíz (Abony, Albertirsa, Cegléd, Dánszentmiklós, Lajosmizse, Nagykőrös, Tápiószentmárton), gyógyászati (Albertirsa, Cegléd, Tápiószentmárton), fürdő, ipari, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogénkutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő — és lehetséges — geotermikus hasznosításokat is. 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni. 1.3.4. A terület vízminőségi képe Az Újszilvás vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2016 augusztusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani Naplók és rendelkezésére álló víz, illetve CH-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, az általános vízösszetétel bemutatására, figyelembe véve a szennyezettség, illetve a hidrodinamikai viszonyokból eredő egyéb ható tényezők (pl. párolgás) hatását. A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot, ezért a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. A sekély (felszín alatti 50 méternél sekélyebb) vízadó vizsgálatára mintegy 300 vízföldtani objektum vízkémiai adatait használtuk fel. A vizek összes oldottanyag-tartalma a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 340–880 mg/l (460 mg/l körüli medián), a klorid-ion tartalom 3–70 mg/l (mediánja 10 mg/l körül), míg a hidrogén-karbonát tartalom 250–550 mg/l között változik 330 mg/l körüli medián érték mellett. A szennyezett felszín közeli kutak leginkább a regionális (Cegléd), illetve több települési hulladéklerakó telep és szennyvíztelep meglétéhez köthető figyelőkutak. Jellemzően magas nitrát-, szulfát- és összes oldottanyag-tartalom (átlagosan 620 mg/l, 360 mg/l, 2750 mg/l) tapasztalható ezeknél az objektumoknál. A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box–Whisker diagramon (24. ábra) a szennyezett kutak vizeinek elhagyásával ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg.

69


24. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 m mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whiskers diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a szennyezett kutak adatainak elhagyásával

A kvarter képződményekben tárolt vizek többnyire CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os típusúak. A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 400–630 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 10– 140 mg/l Na+, 10–70 mg/l Ca2+, 10–40 mg/l Mg2+ és 300–430 mg/l HCO3–. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (általánosságban a felszíntől számított körülbelül 500 méterig) tárolt vizek jellemzően, NaCaMgHCO3-os és NaHCO3-os, alárendeltebben CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os típusúak. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően 500–1600 (medián 550) mg/l körüli, a jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 20–440 mg/l (medián 100) Na+, 10–50 mg/l Ca2+, 2–35 mg/l Mg2+ és 360–850 (medián 400) mg/l HCO3–. A mélyebb vízadókban, a felszíntől számított körülbelül 500–1400 méteres mélységközben, tárolt vizek jellemzően NaHCO3Cl-os vagy NaClHCO3-os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően 2400–24 000 mg/l (mediánja 3700 mg/l) összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül 700– 8000 (medián 1230) mg/l Na+, 5–60 (medián 10) mg/l Ca2+, 1–10 (medián 5) mg/l Mg2+ és 950–10 300 (medián 1300) mg/l HCO3–, 330–6300 (medián 1150) mg/l Cl–. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső–pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogénkarbonát, összes oldott anyag tartalom [TDS]) eloszlását Box–Whiskers diagramon (25. ábra) ábrázoljuk.

70


25. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értéke BoxWhiskers diagramok a medián értékek feltüntetésével

Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma széles körben változik, a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 3500–15 800 mg/l (mediánja 11 700 mg/l) között változik. Alsó-pannóniai képződményből származó felszínalatti vizet Abony, Cegléd, Jászkarajenő, Nagykőrös, Tápiószentmárton, Törtel és Újszilvás egyes fúrásai tárnak fel a vizsgált területen és annak 5 km-es körzetében. A vizek NaClHCO3-os, NaHCO3Cl-os és NaCl-os típusúak. Összetételükre tehát jellemző a 3500–15 800 mg/l közötti TDS (egyetlen esetben 950 mg/l), körülbelül 880–5000 mg/l Na+, 400–6500 mg/l Cl– és 350– 6100 mg/ HCO3–. A vizek 900 és 1700 m közötti felszín alatti mélységből származnak. Az alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékek vizeiről a nagykőrösi (Nk.Ú–3, –4, –5, –9, –10), ceglédi (Ce–3) és törteli (Tö–10) kutak vízelemzései ismertek. Az összes oldottanyagtartalom 21 800–38 400 mg/l között változik a vizsgált vizekben. A vizek kémiai jellege jellemzően NaClHCO3-os, NaClSO4-os. A főbb alkotók a következő tartományokban változnak, 6600–12 000 mg/l Na+, 5000–14 000 mg/l Cl–, és 5000–14 200 mg/l HCO3–, a SO42– tartalom a nagykőrösi minták esetében eléri a 2500–4500mg/l értéket. A törteli vízminta eltérő összetétellel tűnik ki az elemzések között (2150 mg/l) TDS, 665 mg/l Na+, 740 mg/l Cl– és 340 mg/l HCO3–. A paleozoos–mezozoos aljzat képződményeiből származó vízminták kizárólag a vizsgálati terület és annak 5 km-es körzetének D-i és DK-i részéről ismertek ceglédi, nagykőrösi és jászkarajenői fúrásokból az 1100 és1700 m mélységközből. A Ce.D–1 fúrás mezozoos, kőszéntartalmú sziliciklasztos összletből származó vize 15 000 mg/l összes oldottanyagtartalommal, 4800 mg/l Na+, 5100 mg/l Cl–, 3800 mg/l SO42– és 900 mg/l HCO3– tartalommal jellemezhető NaClSO4 típusú víz. A Ce–3 CH-kutató fúrás által feltárt víz ennél jelentősen magasabb 11 000 mg/l Na+ és 14 300 mg/l HCO3–-tartalommal rendelkezik. Összes oldottanyag-tartalma 35 000 mg/l körüli. Vize NaClHCO3 típusú. A nagykőrösi CH-kutató fúrások (Nk.Ú–2, –5, –7) vízmintái karbon-prekambriumi kőzetből, perm és triász szilici71

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet klasztos képződményekből származnak. Összes oldottanyag-tartalmuk 23 800–35 800 mg/l körüli, jellegük NaClHCO3, NaClSO4, illetve NaCl(HCO3). Jellemző a vizekre a 7000–11 000 mg/l körüli Na+, 6400–12 500 m/l Cl–, 2600–9000 mg/l SO42– és 5000–12 000 mg/l közötti HCO3–-tartalom. Az Nk.Ú–2 vízösszetételét alacsonyabb, mindössze 300–600 mg/l körüli SO42– koncentráció jellemzi. A jászkarajenői (Jk–1) fúrás alsó-kréta Mecsekjánosi Bazalt Formációban szűrőzött NaClHCO3 típusú vizének összes oldottanyag-tartalma eléri a 45 600 mg/l értéket, Na+-tartalma 15 700 mg/l, Cl–-tartalma 10 500 mg/l, HCO3–-tartalma pedig 16 200 mg/l körüli. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik mind vertikális, mind horizontális különbségek jellemzőek a CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os víztípustól a NaCaMgHCO3-os, NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os víztípuson keresztül a NaClos, NaClSO4 -os víztípusig. A 26. ábraán az összes oldottanyag- a klorid és a hidrogénkarbonát koncentráció mélység függvényében történő változása vizsgálható. A vizsgált területen a felszíntől számított körülbelül 1700 méter mélységközig az összes oldottanyagtartalom növekedése figyelhető meg. A klorid-tartalom a sekély vizekben változékonyabb, általában 100 mg/l alatti. A kvarter kutak klorid-tartalma viszonylag egységes a területen, azonban a mélység növekedésével, a felső-pannóniai rétegek vizeinél differenciálódás tapasztalható, a mintegy 600–700 m körüli mélységig stabilan alacsonyabb (<50 mg/l) klorid értékek elkülönülnek a mélységgel növekedve 100 mg/l-es majd 1000–10 000 mg/l-es nagyságrendű értékektől (főként miocén és prekainozoos vizek). A hidrogén-karbonát tartalom a felső-pannóniai képződmények mélyebb rétegeiben megnövekszik a felszín közeli értékekhez képest, azonban 1000–1200 m alatt nem növekszik tovább számottevően. Fontos megjegyeznünk, hogy a vizsgálati adatok legnagyobb számban a sekély hidegvizű, kvarter és felső-pannóniai rétegekből, a felszíntől számított 700 m mélységig állnak rendelkezésünkre. A mélység felé haladva egyre kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mely az értelmezés bizonytalanságát nagymértékben növeli.

72


26. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben

73


1.4. A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felülvizsgálata (VGT2) 2015. december 22-i keltezésű anyagából összegyűjtött állományok felhasználásával készült. Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es négyszög alakú körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület egésze a Tisza részvízgyűjtő egységen helyezkedik el, 5 km-es környezetében kisebb részben a Duna részvízgyűjtő egység is érintett. Területén összesen 4 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik: az uralkodó, a területet a legnagyobb mértékben fedő a Nagykőrösi-homokhát (2–12), e mellett megjelenik még a Zagyva (2–10), a Duna-völgyifőcsatorna (1–10) és az Alsó-Tisza jobb part (2–20). A területre és 5 km-es körzetére 11 sík- és dombvidéki, meszes felszíni vízfolyás víztest és két állóvíz víztest esik (18. táblázat). Állóvíz víztest nincs, de víztest kategórián kívüli állóvizek találhatóak a területen és környezetében; ezek között 15 bányató, 8 terepbe mélyített tó, 5 mentett oldali holtág, 2 deflációs tó, 1 körtöltéses tó, 1 mederelzárásos tó, 1 tartósan vízállásos terület és 1 völgyzárógátas tó. 19 tóról nincs adat. A terület számos — víztest kategórián kívüli — vízfolyással, elsősorban csatornákkal sűrűn behálózott. Ezek között sok a belvízcsatorna. 18. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve

Kódja

Típusa

Alpár–Nyárlőrinci-csatorna

AEP265

időszakos, természetes vízfolyás

Alsó-Tápió alsó

AEP269

állandó vízszállítású, természetes vízfolyás

AEP326


AEP458

időszakos, természetes vízfolyás

Felső-Tápió-patak

AEP481


*Gerje *Kőrös-ér Peitsik-csatorna *Perje

AEP515 AEP719 AEP878 AEP883

időszakos, belvízcsatorna időszakos, természetes vízfolyás időszakos, természetes vízfolyás időszakos, természetes vízfolyás

Hajta-patak és Öreg-Hajta

AOC777 állandó vízszállítású, természetes vízfolyás

Alsó-Tápió felső, Gombai- és Úri-patakok

AOH627 állandó vízszállítású, természetes vízfolyás

Bíbicfészeki-ág és Kerektóiárok *Egyesült-Tápió

Hasznosítás

Vizig

vízelvezetés vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés vízelvezetés vízelvezetés vízelvezetés vízelvezetés, vízellátás, tározás vízelvezetés, vízellátás, tározás

ATI KDV KDV KDV KDV KÖTI KÖTI KÖTI KÖTI KDV

KDV

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

A 27. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket a vízjárta területekkel és műtárgyakkal.

74


27. ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek)

A vizsgálati terület keleti határán kismértékben, és azon túl az 5 km-es sávban előfordulnak elöntési területek (1 és 0,1%-os elöntési valószínűséggel). Jelölt nagyvízi meder nincs. Fővédvonal az Egyesült-Tápió mentén húzódik rövid szakaszon. Nagyműtárgy nincs, keresztirányú műtárgy viszont számos vízfolyáson épült. A vizsgálati terület alapvetően alig, illetve mérsékelten belvíz-veszélyeztetett; egyes foltok a Gerje, Perje és Körös-ér mentén közepesen és erősen belvíz-veszélyeztetettek. 1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati terület túlnyomó részét hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus víztestek csoportja alkotja; a terület nagy részét a Duna-Tisza közi hátság – Tiszavízgyűjtő északi rész (sp.2.10.1, p.2.10.1) és a Duna-Tisza köze – Közép-Tisza-völgy (sp.2.10.2, p.2.10.2) sekély porózus és porózus víztest foglalja el. Nyugaton megjelenik még a Duna bal parti vízgyűjtő – Vác–Budapest (sp.1.13.1) és Duna-Tisza közi hátság – Dunavízgyűjtő északi rész (sp.1.14.1, p.1.14.1) sekély, illetve porózus víztest (28. ábra, 30. ábra). Három, 30 °C-nál melegebb érintett porózus vízadó található a területen, a Nyugat-Alföld (pt.1.2), a Dél-Alföld (pt.2.1) és az Észak-Alföld (pt.2.2.) víztest. Ezek közül az Észak-Alföld porózus termál víztest foglalja el gyakorlatilag a teljes koncessziós vizsgálati területet, a Dél75

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Alföld porózus víztest érintettsége elhanyagolható mértékű az 5 km-es zóna külső határán. A terület északnyugati részébe belenyúlik a Bükki termálkarszt (kt.2.1) víztest is (31. ábra). A terület felszín alatti víztesteit a 19. táblázat ismerteti. 19. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve

**Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy *Nyugat-Alföld **Dél-Alföld *Észak-Alföld *Bükki termálkarszt

Víztest VOR

Víztest azonosító

AIQ511 AIQ530 AIQ534 AIQ527 AIQ623 AIQ514 AIQ563 AIQ536 AIQ531 AIQ535 AIQ526

sp.1.13.1 sp.1.14.1 sp.2.10.1 sp.2.10.2 p.1.14.1 p.2.10.1 p.2.10.2 pt.1.2 pt.2.1 pt.2.2 kt.2.1

A *-gal jelölt víztestek érintik, a **-gal jelölt víztestek csak elhanyagolható mértékben érintik a vizsgálati területet.

28. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével

76

Típus

sekély porózus

porózus

porózus termál termálkarszt

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.2. Felszíni és felszín alatti védett területek 1.4.2.1. Felszíni védett területek Az EU-VKI szerint is, a területen védettséget élveznek a különböző természetvédelmi területek vizes élőhelyei (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Natura 2000 és Ramsari védettségű területek), a halas vizek, a nitrátérzékeny és a tápanyagérzékeny területek, továbbá a kijelölt fürdőhelyek és rekreációs célra használt folyóvizek és állóvizek (29. ábra). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei és védőidomai is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. A vizsgálati terület nagy része nitrátérzékeny (1606 km2). Tápanyagérzékeny területek csak érintik az 5 km-es körzet keleti határát. A természetvédelmi területekről bővebben a 1.1.4. fejezetben olvasható információ. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura 2000 SAC, Natura 2000 SPA (20. táblázat). 20. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa

Védett terület azonosító

Védett terület elnevezése

Natura2000 SAC

HUDI20050

Alsó-Tápió és patakvölgyek

Natura2000 SAC

HUDI20019

Felső-Tápió

Natura2000 SAC

HUDI20021

Gerje mente

Natura2000 SAC

HUDI20022

Gógány- és Kőrös-ér mente

Natura2000 SAC

HUDI20025

Hajta mente

Natura2000 SAC

HUDI20035

Nagykőrösi pusztai tölgyesek

Natura2000 SAC

HUKN20006

Nagynyíri-erdő

Natura2000 SAC

HUDI20046

Székek

Natura2000 SAC

HUDI20024

Natura2000 SAC

HUHN20081

Natura2000 SPA

HUDI10001

Abonyi kaszálóerdő

Natura2000 SPA / SAC

HUDI10004 HUDI21056

Jászkarajenői puszták

Natura2000 SPA

HUHN10005

Jászság

Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Újszász–Jászboldogházi gyepek

FAVÖKO típus

vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi

77


29. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek

1.4.2.2. Felszíni védett termelések Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. A terület felszíni vizeiből engedélyezett vízkiemeléseket a 21. táblázat mutatja be. 21. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek Név

Egyesült-Tápió Gerje Gerje Perje

78

Meder VOR

AAA789 AAB381 AAB381 AAB665

Település

Tápiószele Albertirsa Ceglédbercel Cegléd

Vízkivételi hely (Fkm)

17.25 45.346 37.13 12.699

Vízkivétel célja

öntözés (felt.) halgazdasági vízellátás halgazdasági vízellátás öntözés (felt.)

Engedélyezett vízkivétel összesen m3/év

5580 2000 3900 25850

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.2.3. Felszín alatti védett termelések, ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben lásd. 24. táblázat). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) során készült közcélú ivóvízbázisok adatbázisa a legalább 10 m3/nap kapacitású, vagy 50 főnél többet ellátó üzemelő, illetve tartalék és távlati ivóvízbázisokat tartalmazza. Ennek megfelelően az Újszilvás vizsgálati területet érintő 13 felszín alatti ivóvízbázis közül 12 üzemelő, 1 távlati ivóvízbázis. Az 5 km-es körzet további 13 üzemelő ivóvízbázist érint. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik. 12 egyéb célú vízbázis van a területen és 1 a környezetében. Az 25 ivóvízbázisból 5 sérülékeny (ebből 1 távlati ivóvízbázis), 1 vízbázis esetében a sérülékenység még bizonytalan besorolású. A távlati vízbázis védőterületének meghatározása sérülékeny vízbázis programon belül történt, 19 vízbázisra üzemeltető készített diagnosztikát. Az elkészült diagnosztikák minden esetben határozattal elfogadottak. A 22. táblázat ismerteti részletesen a terület közcélú és egyéb vízbázisait, míg a 30. ábra a felszín alatti termelések védőterületeit és speciális termelő kutakat mutatja be.

30. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen

79

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 22. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai SVB: sérülékeny vízbázis. FEV /FAV

Vízbázis VOR

*Csemő

FAV

AID282 Csemő Ny.

*Csemő

FAV

Pilis

FAV

Jászboldogháza

FAV

Jászboldogháza

FAV

Csemői vízmű kutak Pilis Gerje-Forrás ALG524 üzemelő Termv.,Környv. M. Kht Jászboldogháza ÖnkormányALG113 üzemelő zati vízmű kútjai hévíz Jászboldogháza ÖnkormányALG114 üzemelő zati vízmű kútjai rétegvíz

*Abony

FAV

ALF760 Abony Vizműkutak

*Albertirsa

FAV

ALF768

*Cegléd

FAV

ALF877 Cegléd Vízmű

*Ceglédbercel

FAV

ALF878

Dánszentmiklós

FAV

*Nagykőrös

FAV

*Nyársapát

Település

Vízbázis

Státusz

Vízbázis sérülékeny

távlati

igen

nem nem nem

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

nem

üzemelő

igen

üzemelő

nem

ALG430 Nagykőrös települési vízmű

üzemelő

nem

FAV

ALG464 Nyársapát települési vízmű

üzemelő

nem

Kocsér

FAV

ALG221 Kocsér vízmű

üzemelő

nem

Kőröstetétlen

FAV

ALG243 Kőröstetétlen Vizműkutak

üzemelő

nem

Káva Pánd Tápióbicske

FAV FAV FAV

ALG272 Községi Vízmű ALG280 Községi Vízmű ALG286 Községi Vízmű Községi Vízmű és ALG287 Göbölyjárási kút

üzemelő bizonytalan üzemelő igen üzemelő igen üzemelő

igen

Tápiószentmárton FAV

Albertirsa ÖVÜZI (vizműkutak)

Ceglédbercel Vizműtelep kutjai/Ceglédbercel Dánszentmiklós ALF921 Vízszolgáltató Kft. települési vízmű kútjai

Rendelkezésre álló diagnosztika

Határozattal kijelölt, üzemelői és SVB diagnosztika

Védendő termelés (m3/nap)

15000

Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika

1918

Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika

274

Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika

740 274 47

1041 4795 603

2191 90 100 260 71 170 420

Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika

930

Lajosmizse

FAV

ALG316 Lajosmizse Vizmű

üzemelő

nem

*Mikebuda

FAV

ALG388 Mikebuda Települési vízmű

üzemelő

nem

*Tápiószőlős

FAV

ALG702

üzemelő

nem

*Törtel

FAV

ALG771 Törtel vízmű b-40

üzemelő

nem

*Újszilvás

FAV

ALG789 Újszilvás Vízmű

üzemelő

nem

Farmos Tápiógyörgye *Tápiószele

FAV FAV FAV

üzemelő üzemelő üzemelő

nem nem nem

384 739 758

Lajosmizse

FAV

ásványvíz

nem

1370

*Cegléd

FAV

fürdő

nem

*Cegléd

FAV

ásványvíz, gyógyvíz

nem

*Abony

FAV

ásványvíz

nem

Abony

FAV

-

-

*Albertirsa

FAV

ALG842 Vízmű ALG854 Vízmű ALG857 Vízmű MAGYARVÍZ Kft. **2005Ásványvíz Palackozó (K470 109, K-110, K-115, K-133) **12164- Cegléd városi strandfürdő 110 réteg **12164- Cegléd városi strandfürdő 100 termál **12165Abony strandi kutak 200 ** ABAKOM Nonprofit Kft. **12153Albertirsa városi strandfürdő 10

gyógyvíz

nem

80

Tápiószőlős Tápiószőlősi vizmü

Határozattal kijelölt, számított Határozattal kijelölt, számított Határozattal kijelölt, számított Határozattal kijelölt, számított

1213 41 274 384 192

329 247 96

358,3

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány FEV /FAV

Vízbázis VOR

*Albertirsa

FAV

*Cegléd

FAV

*Cegléd

FAV

*Cegléd

FAV

*Cegléd

FAV

*Dánszenmiklós

FAV

** **121641190 **121641120 **121641110 **12164680 **12162110

Település

*Nagykőrös

.

**

Státusz

Vízbázis sérülékeny

-

-

ásványvíz

nem

Szabadidőközpont kútja

ásványvíz

nem

Szabadidőközpont kútja

ásvány- és gyógyvíz

nem

SZESZO Kft kútja

ásványvíz

nem

Konzerv Kft kútja

ásványvíz

nem

-

-

Vízbázis

AQUARIUS-AQUA Kft Germán Ásványvíz gyártó Zrt. kútjai

Spring-Project Ingatlanhasznosító Kft

Rendelkezésre álló diagnosztika

Határozattal kijelölt, számított Határozattal kijelölt, számított Határozattal kijelölt, számított Határozattal kijelölt, számított Határozattal kijelölt, számított

Védendő termelés (m3/nap)

438 315 480 2,5 -

-

FEV felszíni, FAV felszín alatti. * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el. ** egyéb, nem közcélú vízbázis.

Az OTH nyilvántartása szerint 14 ásványvíz és 3 gyógyvíznek minősített kút található a vizsgálati területen, környezetében további 6 ásványvizet és 1 gyógyvizet termelő kút mélyült. A kutak részletes adatait a 23. táblázat tartalmazza. 23. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település

Kút jele

Víz kereskedelmi neve

Abony Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Dánszentmiklós Lajosmizse Lajosmizse

B-71 *K-115 *K-124 *K-125 *K-128 *K-129 *K-131 *K-138 *B-115 *K-147 *K-333 *K-343 *K-347 *K-387 *K-388 *K-395 K-223 K-109 K-110

Lajosmizse

K-115

Nagykőrös Nagykőrös Tápiószentmárton Tápiószentmárton

*B-648 *B-700 K-34 K-60

ásványvíz gyógyvíz Veritas Gold ásványvíz Aquaria ásványvíz Aquarius ásványvíz Kristályvíz ásványvíz AQUARIUS ásványvíz AQUALIFE SzeSzo Aqua ásványvíz ANISÁN ásványvíz Cegléd 2000 ásványvíz Cegléd Kincse gyógyvíz gyógyvíz Vitaqua ásványvíz Super Aqua ásványvíz Vitale ásványvíz Kék-Brill ásványvíz Zafir ásványvíz Primavera ásványvíz Mizse természetes ásványvíz Strand Hévízkút ásványvíz Alföld Aqua ásványvíz gyógyvíz Kincsem Aqua ásványvíz

Felhasználás

Térképi jele

EOV Y

EOV X

ásványvíz gyógyvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz gyógyvíz gyógyvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz

722747 693092 692388 692415 692368 692343 692186 692348 705702 711999 701666 701703 707467 703939 703977 703935 689378 688877 688887

205052 211916 208513 208552 208519 208614 208370 208482 202421 204224 206417 206434 203738 204684 204629 204674 206974 188663 188653

12-116 12-109 A-124 A-125 A-128 A-129 A-131

ásványvíz

688895 188644

L-115

ásványvíz ásványvíz gyógyvíz ásványvíz

705953 705927 706719 703745

12-55 N-700 12-62 T-60

188517 188491 222597 220699

C-115 C-147 C-333 12-106 12-112 C-387 C388 C-395 D-223 L-109 L-110

A *-gal jelölt kutak a területre esnek.

A vizsgálati területen 25, míg körzetében további 24 db 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek az Észak-Alföld és a Nyugat-Alföld porózus termál felső-pannóniai összleteit csapolják. Nincs olyan kút, amelynek szűrőzési mélysége eléri a 2000 métert, viszont 1000 métert meghaladó mélységből 5 kút termel a területen. A működő 81

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kutak vizét többféle célra hasznosítják, főleg fürdővízként, ivóvízként, mezőgazdasági, ipari és kommunális céllal, illetve 1 kút nyelőként üzemel. 15 kút lezárt. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 24. táblázat közöl. A 31. ábra a területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

31. ábra. Újszilvás vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek 24. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település

Lajosmizse Abony Abony Cegléd Nagykőrös Nagykőrös

82

Kút jele

Kút egyéb EOV X jele

EOV Y

Szűrőzött szakasz (m)

K-63 B-17 B-44 *B-176 *K-711 *K-551

689424 722741 723765 707300 706609 706852

187190 205064 205046 203800 186053 186625

444-705 521,1-623,4 517,4-637,6 1125-1145 790-813 711-734

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) **

32 45 41 64 52 45

Vízadó kora

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

Hasznosítás

lezárva fürdő+vízmű lezárva fürdő+kommunális észlelő lezárva

Térképi jele

2-46 12-2 12-3 12-4 12-9 12-10


Település

Kút jele

Kút egyéb EOV X jele

EOV Y

197612 196437 195562 188517

Törtel Törtel Törtel Nagykőrös

*K-15 *K-13 *K-14 *B-648

715476 717490 717243 705953

Cegléd

*K-241

705709 206930

Cegléd

*K-259

709161 209092

Tápiószentmárton Cegléd Abony Albertirsa Abony Cegléd Nagykörös Abony Bénye

K-34 *K-272 B-51 *B-60a K-52 *B-288 *K-652/a K-57 B-4

706719 709000 724828 693050 725377 708515 708800 723719 687156

Cegléd

*B-31

707455 203749

Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiószele Albertirsa Abony Dánszentmiklós Tápiógyörgye Cegléd Albertirsa Albertirsa Cegléd

*B-94 *K-280 *B-302 *K-315 B-3 B-9 B-10 B-15 *K-85 K-63 K-383 B-11 *K-343 *K-116 *K-115 *K-335

705886 707300 713759 707852 718200 717900 717654 713208 692992 723938 689808 718016 701703 692940 693092 697804

Tapiószőlős

*K-16

710902 215431

Cegléd

*K-347

707467 203738

Abony Cegléd Tápiószentmárton Újszilvás Újszilvás Jászboldogháza Jászboldogháza Jászboldogháza Újszász

B-71 *K-385 K-62 B-23 B-24 B-37 B-31 K-32 K-23

722747 701642 706957 715544 715749 721865 721800 721300 727182

222597 208700 205060 211750 205111 204053 188000 207572 223571

203088 206800 204999 207852 221700 221500 221690 220724 211954 203610 206802 221520 206434 211940 211917 203907

205052 206444 222887 213802 214093 224926 224800 224800 215833

Szűrőzött szakasz (m)

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) **

Vízadó kora

Hasznosítás

Térképi jele

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

lezárva ipari lezárva fürdő

12-14 12-16 12-17 12-55

68 Pl2

lezárva

12-56

821-824 510-680 508-688 759,7-893,6 1117,91337,8 1168,11304,8 854-864 604,8-692,6 594,1-901,5 485,5-619 465,2-537,1 424-531,2 324-371 538-592 468-491

47 42 45 48

0-450 414-477 349,8-405,3 411-485 323-384 398-492 364,8-375,2 315,5-363,5 340-401 535,6-551,3 421,6-512,1 427,6-493 832-1055 374-401 503-608 537,3-647

32 31 30 34 30 30 33 30 30 34 41 32 34 54 32 42 41

926-996 1122,11145,4 597-624,5 833-888 854,5-872 416-439 389-405 420,7-435,2 456-551 458-604 373,7-398,3

61 Pl2

67 54 45 42 42 36 36 31 38 31

64 45 53 55.2 32.7 30.5 31 38 42 30

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

fürdő lezárva lezárva mezőgazdasági lezárva mezőgazdasági lezárva fürdő, üzemen kívül

Pl2 Pl3, Pl2, vízmű Pl2 lezárva Pl2 vízmű Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

lezárva vízmű ipari ipari lezárva vízmű lezárva lezárva fürdő fürdő mezőgazdasági fűtés fürdő fürdő észlelő fürdő kommunális kommunális, nyelő vízmű fürdő+vízmű vízmű

12-60 12-62 12-63 12-66 12-67 12-68 12-69 12-81 12-82 12-83 12-84 12-85 12-86 12-87 12-88 12-90 12-92 12-93 12-94 12-96 12-98 12-99 12-100 12-106 12-108 12-109 12-110 12-111 12-112 12-116 12-119 12-120 12-128 12-129 15-57 15-89 15-102 15-235

A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** a kút létesítése idején.

A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 25. táblázatés a 26. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit elsődlegesen mezőgazdasági célokra használják (pl. öntözés). A porózus víztestek készleteit főképp ivóvíznek, öntözésre és egyéb mezőgazdasági célokra, valamint ipari céllal hasznosítják. A porózus termál vízadók vizét ivóvízként és fürdővízként termelik. Visszatáplálás nem történik a területen.

83


25. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2013-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

p.1.14.1 p.2.10.1 pt.2.2 p.2.10.2 sp.1.14.1 sp.2.10.1 sp.2.10.2

ivóvíz

ipari

energia

bányászat

103,094 13,372 2624,01 249,193 573,21 2723,328 34,602 2,864 8,561 2,299

egyéb öntözés mezőgazda- fürdővíz sági

3,6 100,477

2,487 228,611

5,773 8 143,352

128,202

13,257 360,453 37,852

egyéb termelés

visszatáplálás

egyéb és többcélú termelés összevonva

Összesen

122,553 1425,0002 4648,3632 164,52 1098,183 189,565 3121,575 11,864 4,92 167,76 5,003

7,815 2,253 1

10,927 2,704

26. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen (VGT, 2013-as nyilvántartási adatok) Víztest típusa

sekély porózus porózus porózus termál

Szűrőzött szakasz mélysége (m)

sekélyebb, mint 30 mélyebb, mint 30

A kifolyó víz hőmérséklete (°C)

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

kevesebb, mint 30 magasabb, mint 30 Összesen:

184,627 7892,4912 1098,183 9175,3012

1.4.3. Szennyeződések 1.4.3.1 Pontszerű szennyezőforrások Pontszerű szennyezőforrásnak minősülnek a szennyvíztisztító telepek, ahonnan a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre többnyire jelentős (27. táblázat, 32. ábra). 27. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyvíztisztító telep neve

Nagykáta *Nagykőrös *Csemő *Albertirsa Abony

Nagykáta -szennyvíztisztító Telep Nagykőrös - Szennyvíztisztító Telep Csemő - Szennyvíztisztító Telep Albertirsa - Szennyvíztisztító Telep Abony - Szennyvíztisztító Telep Tápiószentmárton (régi) Tápiószentmárton Szennyvíztisztító Telep Pilis Pilis - Szennyvíztisztító Telep Lajosmizse Lajosmizse - Szennyvíztisztító Telep *Ceglédbercel Ceglédbercel - Szennyvíztisztító Telep *Cegléd Cegléd - Szennyvíztisztító Telep A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

84

Befogadó víztest neve

Hatás a befogadóra

Egyesült-Tápió Kőrös-ér Kőrös-ér Gerje Perje

nem jelentős jelentős jelentős jelentős jelentős

sp.2.10.2

lehet, hogy jelentős

Gerje XX. (Örkényi)-csatorna sp.2.10.1 Perje

jelentős fontos jelentős jelentős


32. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen

A terület felszíni és felszínalatti víztesteit nagyszámú egyéb (pl. ipari) bevezetés is érinti, ezek felszíni vizekre tett hatása azonban nem jelentős (28. táblázat). 28. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyeződést kibocsátó

*Lajosmizse

Galvanizáló, felületkezelő üzem

*Kecskemét

felületkezelő üzem

*Cegléd *Albertirsa *Cegléd

Szennyvíz jellege

Kohászat, fémfeldolgozás Kohászat, fémfeldolgozás Termálvíz, fürdővíz Termálvíz, fürdővíz Termálvíz, fürdővíz

Városi strandfürdő Gyógy-, és Strandfürdő kertészet Telephely (oweg-sewacont tipusú *Tápiógyörgye Szolgáltatóipar szennyvíztisztító berendezés) Villamos berendezés Gyártó *Tápiószele Egyéb feldolgozóipar Üzem Kohászat, *Cegléd Felületkezelő telep fémfeldolgozás *Cegléd Gyógy- és Strandfürdő Termálvíz, fürdővíz *Cegléd Gyógy- és Strandfürdő Termálvíz, fürdővíz *Cegléd Best Western Hotel Aquarell Termálvíz, fürdővíz *Jászboldogháza strandfürdő Termálvíz, fürdővíz *Abony strandfürdő, medencék Termálvíz, fürdővíz

Befogadó víztest neve

Hatása a befogadóra

Talaj

nem jelentős

Alpár–Nyárlőrinci-csatorna

nem jelentős

Perje Gerje Perje

nem jelentős nem jelentős nem jelentős

Egyesült-Tápió

nem jelentős

Egyesült-Tápió

nem jelentős

Gerje

nem jelentős

Perje Gerje Perje Egyesült-Tápió Perje

nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

85

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 33. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. Kommunális (B3) kategóriájú hulladéklerakó található Cegléden.

33. ábra. Hulladékgazdálkodás

A 34. ábraán láthatóak a szennyezett területek. A fő szennyezőanyagok különféle típusú szénhidrogének, de előfordult általános vízkémiai komponensekhez, ill. arzénhez kötődő szennyeződés is. A szennyeződések víztestekre gyakorolt hatása nem jelentős. A szennyeződések kezelése két esetben befejezettnek tekinthető, négy esetben a kármentesítés az utómonitoring szakaszában van.

86


34. ábra. Szennyezett területek

A fő szennyező tevékenység a térségben az állattartás, az ásványipar, a fémtermelés és feldolgozás, valamint a hulladékgazdálkodás. Abonyban, Albertirsán, Cegléden, Lajosmizsén és Nagykőrösön benzinkutak üzemelnek. Seveso besorolású üzem Cegléden található. A felszíni vizek káreseményei közül a Tápió-patak olajszennyezését lehet megemlíteni. A térség fő bányászott nyersanyagai építőipari nyersanyagok (homok, agyag). Egy szénhidrogén (földgáz)-bányatelek is érinti a térséget (Szolnok-VI). Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 35. ábra mutatja be.

87


35. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási nyilvántartás

1.4.3.2. Diffúz szennyezőforrások A terület nagy része nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenységgel, elsősorban szántóföldi műveléssel, kisebb részben szőlészettel, gyümölcstermesztéssel érintett (36. ábra).

88


36. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagy létszámú állattartó telepek

1.4.3.3. Vízbázisok veszélyeztetettsége Veszélyeztetettségi vizsgálatot a 25 ivóvízbázis közül a 6 sérülékeny vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján mindegyik esetben jelentős veszély áll fenn. A veszélyeztetettség oka leginkább a vízbázis területhasználatából adódik, azaz a település, illetve a mezőgazdasági terület aránya a védőterületen meghaladja az 50%-ot, míg 1 esetben földtani közeg és éghajlati veszélyeztetettségből adódó kockázat is jelentős lehet.

89

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.4. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 1.4.4.1. Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek integrált állapota 7 esetben gyenge, 3 esetben rossz, 1 esetben pedig adathiány miatt nem volt lehetséges az értékelés (29. táblázat) . A Gerje esetében cink és vegyületei, a Kőrös-ér esetében cink mellett az arzén és az ólom és vegyületei is gondot jelentenek a fémek közül. A Gerje, Perje, Kőrösér mennyiségi állapota rossz, a víztest készletelvonásra érzékeny. A fentiekből látható, hogy az érintett felszíni víztestek állapota egyik esetben sem megfelelő.

Ökológiai minősítés

nam

adathiány

jó

nam

AEP269

gyenge

jó

jó

gyenge

jó

gyenge

AEP326

gyenge

jó

jó

gyenge

jó

gyenge

AEP458 AEP481 AEP515 AEP719 AEP878 AEP883

gyenge gyenge gyenge rossz gyenge rossz


jó jó jó nem jó jó jó


AOC777

rossz

mérsékelt

jó

rossz

jó

rossz

AOH627

gyenge

mérsékelt

jó

gyenge

jó

gyenge

jó mérsékelt jó jó mérsékelt jó gyenge jó mérsékelt mérsékelt rossz mérsékelt

Víztest imennyiségi állapota

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

AEP265

Kémiai állapot

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot

Alpár–Nyárlőrincicsatorna Alsó-Tápió alsó Bíbicfészeki-ág és Kerektói-árok *Egyesült-Tápió Felső-Tápió-patak *Gerje *Kőrös-ér Peitsik-csatorna *Perje Hajta-patak és ÖregHajta Alsó-Tápió felső, Gombai- és Úri-patakok

Víztest azonosító

Összesített biológiai állapot

Víztest név

Víztest integrált állapota

29. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

adathiány adathiány

rossz rossz rossz

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. nam: nem alkalmazható minősítés.

1.4.4.2. A felszín alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 7 esetben jó. Két sekély porózus víztest gyenge mennyiségi állapotú (a FAVÖKO teszt eredménye miatt), 2 (egy sekély porózus és egy porózus termál) víztest pedig jó állapotú, de a gyenge minősítés kockázata fennáll (egyik esetben a vízmérleg, másik esetben pedig a süllyedés teszt okán) (30. táblázat). A gyenge állapotú sp.1.14.1 víztest csak az 5 km-es külső terület nyugati részét érinti, a pt.2.1 termál víztest pedig elhanyagolható mértékben annak délkeleti sarkát. A minőségi állapotfelmérés során 8 víztest állapota jó, míg három sekély porózus víztest (ezek egyike az sp.1.14.1) gyenge állapot minősítést kapott diffúz szennyezettség, vízbázist 90

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány veszélyeztető szennyezőanyagok, valamint a trendszámítások eredménye nyomán (31. táblázat). 30. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota

VOR

AIQ527 AIQ534 AIQ530 AIQ511 AIQ531 AIQ526 AIQ535

Víztest

Teszt

neve

Felszíni víz

*Duna-Tisza köze - KözépTisza-völgy *Duna-Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi rész *Bükki termálkarszt *Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze - KözépTisza-völgy *Duna-Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész

jele

Süllyedés

Vízmérleg

p.2.10.2

jó

jó

jó

jó

p.2.10.1

jó

jó

jó

jó

p.1.14.1

jó

jó

jó

jó

kt.2.1

jó

jó

jó

jó

sp.1.14.1

jó

jó

jó

gyenge

gyenge

sp.2.10.2

jó

jó

jó

gyenge

gyenge

sp.2.10.1

jó

jó

jó

jó

jó

sp.1.13.1

jó

jó, de gyenge kockázata

jó

jó

AIQ536

Duna bal parti vízgyűjtő - VácBudapest

AIQ514

Dél-Alföld

pt.2.1

AIQ563 AIQ623

*Észak-Alföld *Nyugat-Alföld

pt.2.2 pt.1.2

FAVÖKO

Víztest állapota

Intrúzió

jó jó

jó, de gyenge kockázata jó jó

jó jó jó

jó, de gyenge kockázata jó, de gyenge kockázata jó jó


31. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Víztest VOR

AIQ527 AIQ534 AIQ530 AIQ511 AIQ531 AIQ526

neve

*Duna-Tisza köze - KözépTisza-völgy *Duna-Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi rész *Bükki termálkarszt *Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze - KözépTisza-völgy

Teszt Intrúzió

Víztest állapota

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

p.1.14.1

jó

jó

jó

jó

kt.2.1

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

gyenge

jó

Vízbázis

Trend

p.2.10.2

jó

p.2.10.1

jele

Diffúz

gyenge sp.1.14.1 (NO3) sp.2.10.2

jó

AIQ535

jó, de *Duna-Tisza közi hátság gyenge sp.2.10.1 Tisza-vízgyűjtő északi rész kockázat a

AIQ536

Duna bal parti vízgyűjtő Vác-Budapest

AIQ514 AIQ563 AIQ623

Dél-Alföld *Észak-Alföld *Nyugat-Alföld

Felszíni víz

gyenge jó, de gyenge (NO3, NH4, sp.1.13.1 gyenge gyenge (NO3) SO4, kockázata atrazin) pt.2.1 jó jó pt.2.2 jó jó pt.1.2 jó jó

FAVÖKO

gyenge jó

jó

gyenge

gyenge jó jó jó

jó jó jó


91

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.5. Monitoring 1.4.5.1. Felszíni víz monitoring programja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 32. táblázat mutatja be. A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2004 során több felszíni víztestet érintő expedíciós referenciahely kutatás, 2005-ben ökológiai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott több vízfolyáson (37. ábra).

Veszélyes anyag miatt operatív

Hidromorfológia miatt operatív

101846799

Alsó-Tápió

Tápióbicske

+

+

+

102283322

Alsó-Tápió

Tápiószentmárton

+

+

102283986

Alsó-Tápió felső, Gombai- és Úri-patakok

Káva

+

101846814

Egyesült-Tápió

102087465

Gerje

Tápiógyörgye, mérőszelvény Gerje belvízcsatorna, Kőröstetétlen közúti híd

102087487

Gombai-patak

Tápióbicske

101845622

Hajta-patak

Farmos

Abony, Abony- Körös102089034 Perje tetétleni út közúti híd A *-gal jelölt monitoring pont a területen található. hm – hidromorfológiai mérőállomás.

+

+ +

Vízrajzi mérés jellege

Mérőhely

Veszélyes anyag miatt operatív VGT1 Biológiai vizsgálat

Felszíni víz neve

Feltáró monitoring

Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja

Táp- és szervesanyag miatt operatív

32. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében

expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely

+

+

+

+

+

+

+

+

üzemi állomás

+

törzsállomás

+ +

+

+

+

+

+

+

+

expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely

A védett területek monitoringján belül a területen felszín alatti ivóvíz és nitrátérzékeny terület monitoring történik. A nitrátérzékeny területeket 5 monitoringpont vizsgálja felszíni vízre vonatkozóan. A felszíni védett területek monitoring programját a 33. táblázat ismerteti.

102089034 102087465 101846799 101846814 102283322

92

Abony, Abony- Köröstetétleni út közúti híd Gerje belvízcsatorna, Kőröstetétlen közúti híd Tápióbicske Tápiógyörgye, mérőszelvény Tápiószentmárton

+ + + + +

Halas víz - kémiai

NBmR: élőhely

NBmR: makroszkópikus gerinctelenek

NBmR: halak biológiai

Fürdővíz

Tápanyagérzékeny

Mérőhely

Nitrátérzékeny

Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja

Ivóvízbázis

33. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében


37. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai

1.4.5.2. Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring program keretein belül a sekély porózus vízadókról 32, a porózusakról 35, a porózus termálról 4 kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 34. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 38. ábra ismerteti a felszín alatti víztestek monitoring pontjait.

93

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 34. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlás Víztest

*Duna-Tisza közi hátság - Tiszavízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze Közép-Tisza-völgy *Duna-Tisza közi hátság - Dunavízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza közi hátság - Tiszavízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze Közép-Tisza-völgy *Nyugat-Alföld *Észak-Alföld

Víztest jele

Területre esik (db) mennyiségi + mennyiségi kémiai kémiai

sp.2.10.1

5Q1

sp.2.10.2

5Q1

7S1

1Q1+S1

5 km-es környezetére esik (db) Összesen mennyiségi (db) mennyiségi kémiai + kémiai

5Q1

2S1

20

2Q1

5S1

12

1S3

1

1S1, 6S3

23

p.1.14.1

p.2.10.1

2S1, 9S3

1Q1+S1; 2Q1+S3

2Q1

p.2.10.2

2Q1

5S3

4S3

11

pt.1.2 pt.2.2

2Q1

1S4

1S4

4


A felszín alatti vizek mennyiségi monitoring programja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), továbbá védett rétegvíz (S3) programon belül történik. Termálvíz monitoring belül (S4) 1 kúton történik mérés. A védett területek monitoringján belül ivóvíz monitoring 33 kútban történik; a területen lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat (FAVÖKO) 3 monitoring pont vizsgálja. A nitrátérzékeny területeket 40 monitoring pont vizsgálja felszíni alatti vízre vonatkozóan.

38. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen 94

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél legalább a jó állapot vagy potenciál elérése. A felszíni vízfolyás víztestek állapota az állapotértékelés eredményei alapján minden esetben jónál gyengébb (gyenge, rossz), ezért a jó állapot elérésére 2027-re tehető. A felszín alatti víztestek többségénél a jó mennyiségi állapot fenntartandó; a többi esetben a célkitűzés dátuma 2021 (2) és 2027 (2). A jó kémiai állapot szintén a legtöbb víztestnél fenntartandó; 3 esetben 2027-re elérhető. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-12. melléklete és táblázatai tartalmazzák. A termál víztestek esetében főbb intézkedések: engedély nélküli kutak számbavétele, ivóvízbázisok védelme; részletes modellezés mennyiségi igénybevételi határérték meghatározására; visszasajtolás szabályozása; technológiai és hálózati veszteségek csökkentése, vízfenntartható megoldások az ipari vízellátásban.

95


1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2016. november) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom). 1.5. 2. Szénhidrogénkutatás A koncesszióra javasolt területre nem esik hatályos szénhidrogénkutatási terület (6. melléklet, MBFH Bányászat, 2016. november). A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogénkutatási területet a 35. táblázat, és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2016. november). 35. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási területek Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Ócsa - szénhidrogén szénhidrogén / koncesszió 800980 Nagykáta - szénhidrogén szénhidrogén / koncesszió 801000 Ladánybene 153. - szénhidrogén szénhidrogén / kutatás 715570 Körös - szénhidrogén szénhidrogén / kutatás 718800 Nagykőrös 170. - szénhidrogén szénhidrogén / kutatás 718830

Engedélyes

Fedőlap (mBf)

Alaplap (mBf)

Terület (km2)

Megállapít Érvényes

O&GD Central Kft.

0

–5000

600

2016. 02. 15 2036. 02. 15

O&GD Central Kft.

0

–5000

555,7742

2016. 02. 15 2036. 02. 15

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

0

0

2650

2008. 05. 14 2017. 03. 13

O&GD Central Kft.

100

–5000

2900

2010. 11. 03 2017. 09. 30

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

0

–4500

1014,1

2010. 11. 16 2017. 08. 10

A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén bányatelkeket a 36. táblázat, és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2016. november). 36. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód Szolnok VI. – szénhidrogén szénhidrogén 500900 *MÜT: műszaki üzemi terv.

96

Engedélyes

Fedőlap (mAf/mBf)

Alaplap (mAf/mBf)

Megállapít

O&GD Central Kft.

–800

–2000

2010.07.26

Terület (km2)

44,5

MÜT*

működő

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.5.3. Egyéb nyersanyagok Az Újszilvás vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 11 működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, agyagmárga, homok, és kavics nyersanyaggal. Ezekből a bányákból 3 esik a területre, 11 bányatelek pedig kívül esik a területen. A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A bányák közül 6 működő, egy szünetelő, három kutatás alatt áll, egy esetében pedig nincs érvényes MÜT. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 23 db, amelyeknek kitermelhető nyersanyaga agyag, homok, kavics és egyéb (útépítési töltőanyag). A területen belülre 10 megkutatott készlet esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 39. ábra, adataikat a 37. táblázatés 38. táblázat tartalmazza, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2015. decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért a kisméretű bányatelkeket pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre.

39. ábra. Újszilvás vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 97

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 37. táblázat. Újszilvás vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám

1

Bányakód

Területnév

Pilis (044, 045/1-14. hrsz.) 724700 - agyag, homok, kavics

2

Albertirsa (0205/2-4, 725570 0206. hrsz.) homok, kavics.

3

611070

4

609700 Pilis I. - homok

5

607990

6

Albertirsa I. homok

Kecskemét V. homok Lajosmizse I. 604180 homok

Területe km2

Nyersanyag

EOV Y

Tevékenység

agyag, homok, TOP 1,20 homokos SZTRÁDA 217564 689852 kavics, kavics Kft. agyagmárga, agyagos törmelék, aleurolit (iszapkő), 7,98 földpátos homok, homok, homokos kavics, kavics építési homok, 0,06 közlekedésépítési homok

0,14 homok

0,11 homok 0,10 homok

7

Kecskemét 725450 (0206/37,99. hrsz.) - homok.

8

611090

Abony II. homok

0,38

közlekedésépítési homok

9

613590

Ceglédbercel I. - homok

0,24


10 613300

Nagykőrös III. - homok

0,08


11 612800

Albertirsa II. homok, agyag

0,03


homok, kevert 0,19 ásványi nyersanyag II.

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül.

98

Engedélyes

EOV X

Disten Bányászati Kft.

Disten Bányászati Kft. Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Kft. egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó SRLTRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TOPÁZ Kereskedelmi és Épitőipari Kft. Malus-Rex Agrár Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. JAMAJA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TESZT Tervező, Szervező és Fővállalkozó Kft.

Engedély Status kezdete

vége

Helyzete a területen

kutatási 2015. 2019. jogado- kívül* 11.05 11.05 mány

212104 691298

kutatási 2016. 2020. jogado- belóg 05.17 05.17 mány

211848 689966 működő

2002. határo- bányakívül* 10.21 zatlan telek

217599 687178

szünetelő


1999. 01.27 1995. 185280 696840 működő 11.08 181221 699670 működő

határozatlan határozatlan

bányakívül* telek bányabelül telek

182477 692554

kutatási 2016. 2020. jogado- kívül* 06.14 06.14 mány

211083 724867 működő


209237 698753 működő

2007. határo- bányabelül 01.15 zatlan telek

192489 711199

nincs MÜT

213594 691812 működő

2006. határo- bányabelül 01.27 zatlan telek


Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 38. táblázat. Újszilvás vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi nyersanyag készletek tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Település

Bányatelek (ha van)

Kecskemét V. homok

1

030300003 Kecskemét

2


3


4

030310002 Lajosmizse

5

030310003 Lajosmizse

6

140100002 Cegléd

7

140101001 Abony

8

140101002 Abony

9

140101003 Abony

10

140101004 Abony

Albertirsa I. homok

11

140102001 Albertirsa

Albertirsa II. homok, agyag

12

140102002 Albertirsa

Ceglédbercel I. homok

13

140103001 Ceglédbercel

Mikebuda I. homok

14

140107001 Mikebuda

Nagykőrös I. homok

15

140500001 Nagykőrös

16


17


18

140903006 Gyál

Pilis I. - homok

19

141006001 Pilis

Tápiógyörgye I.agyag

20

141107001 Tápiógyörgye

21


22


23


Bányaterület neve (lelőhely)

0177/18 hrsz. stb.

Nyersanyag

EOV X

EOV Y

Helyzete a területen

útépítési töltésanyag

692700 180500 kívül*

építési homok

699907 181161 kívül*

Lajosmizse I. – homok Cegléd I. – homok

Kecskemét V. homok bányatelek (Katonatelep) Kecskemét V. homok b. telek kimaradó alaplap alatti készlet Buckó dűlő 0893/9 hrsz. Lajosmizse I. homok 0112/1 hrsz.

Abony-I. - agyag

Cegléd I. - homok

Abony II. homok Abony III. homok Abony IV. agyag, homok

Abony-I, Téglagyár blokktégla agyag

721990 203043 belül

Abony II. - homok építési homok (0344/7 hrsz.) Abony III. - homok építési homok (0293/43, 44 hrsz.) blokktégla agyag, Abony IV. - agyag, közlekedésépítési homok homok építési homok, Albertirsa I. – közlekedésépítési homok homok közlekedésépítési Albertirsa II. agyag, közlekehomok, agyag désépítési homok Ceglédbercel I. – közlekedésépítési homok homok Mikebuda I. homok, 051/87 építési homok hrsz. Nagykőrös I. homok (0629/27-30 építési homok hrsz.) Nagykőrös II. homok (0225/15 építési homok hrsz.) Nagykőrös 099/4, közlekedésépítési 097/8, 099/1, 098 homok megkut. terület építési homok, 073/2 hrsz. homokos kavics

724887 211078 kívül*

Pilis I. – homok

építési homok

687090 217681 kívül*

Téglagyári bánya körzete

tömör téglaagyag

719330 221560 kívül*

Gazsi szék

tömör téglaagyag

719950 222440 kívül*

Nagykőrös III. homok

Tápiógyörgye II. - agyag

Tápiógyörgye II. agyag (Gazsi szék bánya) Téglagyári bánya körzete

közlekedésépítési 699907 181161 kívül* homok falazó homok

687600 185011 kívül*

falazó homok

696279 185817 belül

közlekedésépítési 717279 209239 belül homok

723032 209332 kívül* 721696 202605 belül 689966 211848 kívül* 691812 213594 kívül* 698753 209237 belül 693802 204654 belül 701497 185806 belül 712630 187074 belül 711199 192489 belül 717242 209744 belül

tömör téglaagyag 719497 222342 kívül* tömör téglaagyag

719250 222780 kívül*

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül.

99


1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49.§ 16. „Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.” A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49.§ 24. „Zárt terület”: Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

100


2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. Újszilvás terület szénhidrogén-földtani megismerése Geofizikai kutatás (TORMÁSSY et al. 1982, KŐRÖSSY 1992, HATALYÁK et al. 2010 alapján) A térségben 1927-ben kezdődött meg a felszíni geofizikai kutatás, ekkor Eötvös-inga méréseket végeztek. Harta–Nagykőrös–Törtel–Tiszabura vonalában nagy kiterjedésű gravitációs maximum vonalat mutattak ki, amelynek egy jelentős indikációja, az Nk–1 fúrás térségében jelentkező maximummal jelzi a Nagykőrös–Nagykőrös-kálmánhegyi aljzati kiemelkedést. Az 1950-es években szénhidrogénkutatás céljából a MÁELGI hajtott végre gravitációs és földmágneses méréseket a területen (Cegléd–Nagykőrös valamint a jelen vizsgálati területtől DNy-ra elhelyezkedő Kerekegyháza és Izsák térségében). A viszonylag nagy beméretlen területeket is tartalmazó térkép csak átnézetes jellegű. Cegléd és Nagykőrös környékén, kisebb területeken az 1970-es években már részletező graviméteres méréseket végeztek 500 m-es rácshálót alkalmazva, emellett mágneses mérések is történtek. A térség részletesebb kutatása csak 1996 után, a 81. Kecskemét blokk felvételével indult meg, amelynek keretében részletező gravitációs és mágneses méréseket hajtottak végre a teljes területen. 1997-ben a GES végzett magnetotellurikus méréseket; ezek többek között a nagykőrösi földtani szerkezet felépítésének értelmezését is segítették. A szeizmikus mérések a területtől K-re már az 1950-es években megindultak (Szolnok– Kisújszállás). Újszilvás vizsgálati terület térségében a szeizmikus kutatást 1965-ben kezdték meg, majd a 70-es években folytatták. A szeizmikával le nem fedett vagy csak átnézetesen felmért területek megismerése céljából 1997–1999-ben új, 2D szeizmikus vonalak bemérését hajtották végre. 2009-ben a Nagykőrös–Dél gázmező telepeinek pontosabb lehatárolására végeztek szeizmikus méréseket. Fúrásos kutatás (VÁNDORFI 1965, TRÓCSÁNYI 1970, TORMÁSSY et al. 1982, KŐRÖSSY 1992, GAJDOS et al. 1997, GYARMATI et al. 2000, HATALYÁK et al. 2010, LEMBERKOVICS 2010, LEMBERKOVICS, CSÍK 2010 alapján) A tágabb térség fúrásos kutatása az 1950-es években indult meg, elsőként Szolnok környékén. A szolnoki Szo–1 fúrás (1953) pannóniai homokkőtárolókban felfedezte a szolnoki nehézolaj mezőt. Ez volt az első pannóniai előfordulás az Alföldön. A kimutatott DDNy–ÉÉK csapású szerkezeti maximumzóna további kutatására telepítették a SzolnokHajtótanya fúrásokat 1955–1958 folyamán. A szolnoki területtől NyÉNy-ra, a közel É–D irányú, D felé emelkedő abonyi szeizmikus kiemelkedés tetővidékén mélyítették 1971–72-ben az Abony–1 fúrást a preneogén szerkezeti csapdák kutatására. A Szolnok környéki területen a MOL 1997-ben lezárta a kutatásait; problémaként jelentkezett az, hogy a szénhidrogének minősége változékony volt. A területen Szolnok–Törtel vonalában áthaladó, ÉK–DNy irányú szerkezeti zóna két oldalán eltérő szénhidrogének jelenlétére derült fény, a különböző szénhidrogén-minőségek területi eloszlásának törvényszerűségeit pedig nem sikerült feltárni.

101

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Szolnok térségében az 1990-es évektől 2009-ig a POGO Magyarország Kft., illetve annak jogutódja a Toreador Magyarország Kft. és a RAG Hungary Kft. végzett kutatásokat. Az Újszilvás vizsgálati területre és 5 km-es körzetébe eső Tószeg és Szolnok–Hajtótanya térségében a korábbi kutatások adatainak újrafeldolgozását is elvégezték, és arra jutottak, hogy az itt feltárt szénhidrogének minősége változatos, de főként jó, vagy közepes minőségi kategóriába sorolható. A mélyebb helyzetű rezervoárok zömében párlatdús földgázt tartalmaznak. Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd és Törtel térségében az első kutatófúrásokat — a pozitív gravitációs anomáliákra alapozva —, az 1950-es évek második felében kezdték mélyíteni. A nagykőrösi területen a miocén rétegsorban (beleértve a pannóniai összletet is) több kőolaj- és CO2-gáztelepet fedeztek fel. 1963-ig Nagykőrös néven 20 kutató illetve termelő fúrást mélyítettek (Nk–1–21 számúak, az Nk–19 fúrás nem mélyült le). Miután az Nk–1, –2 és –3 fúrások produktívnak bizonyultak, megkezdték az előfordulás lehatárolását. A kecskeméti kiemelkedésre telepített Nagykőrös Nk–D–1 kutatófúrás (1959) földgázt talált. E szeizmikus kiemelkedés É-i részén mélyültek le a Nagykőrös–Hangács-dűlő Nk H–1, illetve a Nagykőrös Kálmán-hegy Nk–K–1 és –6 fúrások 1960–63 között. A vibroszeiz mérések alapján a későbbiekben, kiegészítő program keretében, 1980–1982 között mélyítették az NkÚ jelű felderítő kutatófúrásokat (1–9 számúak, a vizsgálati terület 5 km-es körzetében találhatók (kivéve az NkÚ–1 kutat, amely az 5 km-es körzeten kívül, annak D-i határa közelében található); ezekből az NkÚ–3 és –6 fúrás CO2-gáztermelő, a többi fúrás meddő lett. A MOL NyRT 1999–2009 között a 104. Cegléd blokk területén végzett kutatást. Ennek során felülvizsgálták a Nagykőrös–Dél–1 fúrás által feltárt éghető földgáztelepek ipari értékét, és a Nagykőrös–Dél területen újabb, ipari értékű kevertgáz telepeket fedeztek fel (Nk–D–2). A ceglédi szerkezet felderítésére telepített Ce–1 fúrás (1965) nagy viszkozitású kőolajat tartalmazó rétegeket tárt fel, A Ce.D–1 kút (1971) viszont meddő lett. A geofizikai mérések szerint a környezetéből kiemelkedő törteli terület megkutatására 1955 és 1958 között 15 fúrást mélyítettek. A Tö–1,–4,–5 olajat, a Tö–8 kőolajat és földgázt, a Tö–3, –9, –13 földgázt talált, míg a Tö–6,–7 és –14 kútban gáznyomokat észleltek. Újszilváson az OKGT végzett kutatást: az 1973-ban, a korábbi geofizikai mérések ismeretében kezdődött fúrásos kutatás eredményeként az Újszil–3 fúrás (1976) CO2-gáztelepet tárt fel. Az alsó-pannóniai mészmárga alatt 276,6 m vastagságban feltárt, prekambriumi kristályos aljzat tetőrészéből észlelték a gázbeáramlást. (Az Újszil–1 és –2 fúrások a nagyvastagságú miocén vulkanitban álltak le.) Lajosmizse és Táborfalva térségében 1961–1963 között mélyítettek 5 kutatófúrást, amelyek meddőnek bizonyultak. A vizsgálati területtől É-ra a Farmosnál kimutatott indikáción az 1963-tól mélyült farmosi fúrások miocén és pannóniai képződményekben nem éghető és éghető kevertgáz telepeket tártak fel. 2.1.1.2. Az Újszilvás terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén-anyakőzetek Az Újszilvás vizsgálati területen, illetve ennek tágabb térségében potenciális anyakőzetként a következő képződmények vehetők számításba: — alsó–középső-jura pelites képződmények (agyagmárga–márga sorozat). Ide tartozik a mecseki típusú, liász „foltos márga” összlet, amelyhez az alsó-liász kőszéntelepes összlet (Mecseki Kőszén Formáció) fedőjét képező transzgresszív képződmények (Vasasi Márga, Hosszúhetényi Mészmárga és Mecseknádasdi Homokkő), továbbá az Óbányai Aleurolit Formáció, és az alsó–középső-jura (toarci– 102

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány bath) Komlói Mészmárga tartoznak. Különösen a toarci anoxikus esemény során képződött, magas szervesanyag-tartalmú, olaj generálására alkalmas képződményeknek van szénhidrogén-földtani jelentősége. A képződmények egy részének jelenléte fúrással igazolt, és valószínűsíthető, hogy a kréta–paleogén flis üledéktömege alatt is jelen vannak (BÉRCZINÉ MAKK 1998, JUHÁSZ & KUMMER szerk. et al. 1997, LEMBERKOVICS 2009). A vizsgálati terület DK-i térfelén és környezetében elhelyezkedő mezozoos képződmények CH-potenciálja HATALYÁK et al. (2010) szerint még kevéssé ismert. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében mélyített Nk-Ú–9 fúrásban 1550–2000 m között mért alsó-jura agyagmárga minták átlagos TOC értéke 0,62–0,96%, átlagos érettségük R0= 0,79–0,84% közötti. Távolabbi analógiák ismeretében — megfelelő érettség esetén — az alsó-jura összlet képes lehet nagy mennyiségű CH-generálására is. Az Alföld és a Dunántúl Mecseki-egységbe tartozó részén az alsó-jura képződmények elterjedéséről és mélységéről, illetve érettségéről BADICS, VETŐ (2012) közölt adatokat (40. ábra).

40. ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége (A) és az érettségüket tükröző vitrinit reflexió adatok (B) az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén BADICS, VETŐ (2012) nyomán

— kréta–paleogén flis: anyakőzetként való besorolása kérdéses; egyes részei szóba jöhetnek anyakőzetként. Mivel a képződményt feltárt fúrások száma csekély, és leginkább csak a flis magasabb szakaszáról vannak információink, a valós szénhidrogéngenerálási potenciált (ha van ilyen), nem ismerjük (LEMBERKOVICS 2009). — paleogén kőzetek: az Újszilvás vizsgálati területtől É-ra elhelyezkedő Paleogén Medencében megismert előfordulások szénhidrogénjeit elsősorban paleogén kőzetek generálták. A kőolajképződés 5–6, a gázképződés 1,5–1 millió évvel ezelőtt kezdődhetett. A potenciális anyakőzetek most 2300–2600 m alatt az olajképződés kezdeti, illetve fő fázisában találhatók, és csak a legmélyebb szerkezeti helyzetben lévők érték el a nedvesgáz képződés fázisát (3400–3800 m). Rock-Eval vizsgálatok azt mutatták, hogy olaj és alárendelten gázgeneráló kerogént tartalmazó anyakőzetek találhatók a Budai Márga felső szakaszának meszes-agyagos, a Tardi Agyag agyagos-meszes, illetve a Kiscelli Agyag Formáció agyagos összleteiben. Annak ellenére, hogy kellő szénhidrogén potenciállal rendelkező szakaszokat is tartalmaznak, az oligocénnél fiatalabb képződmények jelenlegi állapotukban éretlenek (BONCZ et al. 2004, BONCZ et al. 2013). 103

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — középső-miocén (főként badeni, alárendeltebben szarmata) agyagmárga, márga, mészmárga összlet. A sokak által vitatott Makói Formációba sorolt, badeni korú, nyíltvízi, magas szervesanyag-tartalmú pelites kőzetek kellő mélységbe temetődve, megfelelő érettség mellett kőolaj- és földgáz generálására alkalmasak. A pelitekben akkumulálódott szervesanyag típusa főként II–III kevert típus, a TOC értékek átlagosan 1–1,5 tömeg% nagyságrendűek. A területen érett állapotban vannak, és figyelemre méltó szénhidrogén-mennyiséget generálhattak (LEMBERKOVICS 2009). — idősebb pannóniai márgák és mészmárgák (Endrődi és Algyői Formáció). A terület feltehetően fő anyakőzetei az Endrődi Márga Formáció szarmata(?)–kora-pannóniai során lerakódott üledékei, ezek közül is a Tótkomlósi Mészmárga Tagozat képződményei. Az Endrődi Formációt átlagosan 2–5 tömeg% TOC értékek és III. típusú kerogén jellemzi, de a Tótkomlósi Mészmárgában néhol ennél magasabb értékek, és az olajképződés szempontjából kedvezőbb, II-es típusú kerogének is feldúsulhattak (LEMBERKOVICS 2009). A vizsgálati terület D-i részén a legfontosabb neogén anyakőzetek a Nagykőrösi-medence prepannóniai miocén és pannóniai sorozatai. Ennek a 2700–3000 m mélységet is elérő, kétpólusú neogén medencének a tengelyében a miocén üledékösszlet vastagsága elérheti a 800 m-t is (HATALYÁK et al. 2010). Geokémiai vizsgálati adatok az Nk-Ú–1, –8, –9, Nk-K–4 és a távolabbi Kecs-Ny–1 fúrásokból állnak rendelkezésre. Az Nk-Ú–1 1444–1451 m közötti idősebb pannóniai korú mintáján végzett mérések alapján az itt települő agyagmárga szerves szén tartalma C org = 19,54 mg/g, vitrinit reflexiója R0= 0,57%; ugyanebben a fúrásban az 1513–1516 m között települő badeni agyagban a Corg =2,53 mg/g, az R0=1,13%. A Rock-Eval mérés szerint a Kecs-Ny–1 fúrásban 1931–1933 m közötti szarmata márga magminta TOC értéke 0,85% (Tmax=444°C, S1=0,39 mg/g, S2=4,96 mg/g), érettsége R0=0,74% (HATALYÁK et al. 2010). Az alföldi középső- és késő-miocén képződmények ősföldrajzát és érettségét a 41. ábraés 42. ábra mutatja.

41. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön BADICS, VETŐ (2012) nyomán

104


42. ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön BADICS, VETŐ (2012) nyomán

Migráció A Nagykőrös és Cegléd környéki szénhidrogén-felhalmozódások a Nagykőrösi-medence legfontosabb, miocén és alsó-pannóniai anyakőzeteiből származnak; az itt képződött szénhidrogének a medencealjzat és a neogén képződmények közötti diszkordancia felület mentén, továbbá a megfelelő permeabilitású neogén homokkövekben migrálhattak a medenceperemek felé (HATALYÁK et al. 2010). A pannóniai képződményekben a laterális migráció elsősorban a szekvenciasztratigráfiai egységek, illetve felületek mentén mehetett végbe, míg vertikális migrációs útvonalként főként a vetőrendszerek vetősíkjai szolgálhattak; ezek impermeábilissá válva azonban akadályozhatták is a migrációt. A vizsgálati terület D-i részén jelenlévő gáz-fluidumok közül a CH-ban gazdagabbakat (> 70%) biogén és termogén elegyeknek tekinthetjük. A biogén eredetűek valószínűleg saját keletkezési mélységükben vannak, míg a termogén eredetűek mélyebb medencerészekből származhatnak. A 80%-nál magasabb CO2-tartalmú gázok (pl. Nagykőrös–1 gázsapkás kőolajtelep sapkagáza) a nagy aljzati mélytöréseken át nagyon magas érettségű (metamorf) zónából, a nagy aljzati mélytöréseken át jelentős mélységből migrálhattak fel a tárolókba. A Pannon medencerendszer CO2 felhalmozódásai a He izotóparány alapján köpenyi eredetűek (HATALYÁK et al. 2010). A Törtel–Szolnok vonalában szeizmikusan értelmezett szerkezeti zóna egy tektonikai– morfológiai barriert képez: ennek az É-i előterében a szerkezeti vonalak mentén migrálhatott felfelé a CO2-gáz, és magasabb szintekben, a kialakult álló csapdákban CO2-telepek halmozódtak fel. E migrációs folyosókon D felől éghető gázok is vándorolhattak É felé, amelyek útjuk közben vagy a csapdákban keveredhettek a CO2 gázzal, és ez által kevertgáz telepek alakulhattak ki (pl. a vizsgálati területtől K-re eső Zagyvarékas területen). De a CO2 gáz mellett érett olajok is migrálhattak a mezozoos anyakőzetekből a neogén tárolók felé (pl. a vizsgálati területtől K-re eső Szolnok-Észak területen) (GAJDOS et al. 1997).

105

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tárolókőzetek A vizsgálati területen legidősebb a tárolókőzetek a prekambriumi metamorf képződmények. Ezek tetőzónájában helyezkedik el a Szilvás-tároló is (lásd „Az Újszil–3 fúrás CO2 gáztelepe” c. részt). A paleozoos aljzatból (repedezett gránitgneisz) mutatkoztak olajnyomok Cegléden is. Nagykőrösön és a környező térségben a permi arkózás homokkőben földgáz tárolódik (Nagykőrös–2 telepe). Jura (liász) mészkő–homokkő összletben gázsapkás kőolajtelep alakult ki (Nagykőrös–Kálmánhegy); a felhalmozódás az aljzatfelszínre lépő rétegfejben található (TORMÁSSY et al. 1982, HATALYÁK et al. 2010). A vizsgálati terület DNy-i sarkánál mélyült Nagykőrös NkÚ–10 fúrás adatai alapján a fúrás környezetében alsó-kréta repedezett mészkő tároló valószínűsíthető. A fúrás feltehetően a közeli aljzattároló által okozott iszapveszteség miatt állt le a badeni konglomerátumban (TORMÁSSY, SZILÁGYI 2003). Kiváló tároló tulajdonságokkal rendelkeznek a prepannóniai miocén (badeni korú) Lajtai Mészkő Formáció kőzetei. Porozitásuk néha a 20%-ot is eléri (GYARMATI et al. 2000). Nagykőrösön és térségében az ide sorolható konglomerátum–homokkő–márga összletben gázsapkás kőolajtelep (Nk–1 telepe) alakult ki (HATALYÁK et al. 2010). A vizsgálati területen igen jelentős tárolók a pannóniai képződmények. Nagykőrösön és környezetében pannóniai homokkövek CO2-gázt és kevertgázt tárolnak (HATALYÁK et al. 2010). Jászkarajenő földgáztelepének tárolókőzete alsó-pannóniai repedezett, homokos mészmárga (Endrődi ? Formáció), Törtelen alsó- és felső-pannóniai homokkő (Szolnoki és Újfalui Formáció) tárol (VÖLGYI et al. 1985 és KŐRÖSSY 1992). Tószeg kevertgáz telepeit valamint a Szolnok–Hajtótanya és a vizsgálati terület 5 km-es körzetén kívül eső Szolnok– Délnyugat előfordulás szabadgáztelepeit is alsó-pannóniai homokkövek (Szolnoki Formáció) tárolják (KŐRÖSSY 1992, LEMBERKOVICS 2010). A vizsgálati terület 5 km-es körzetén szintén kívül eső, de annak É-i határa közelében elhelyezkedő Farmos földgázmező nem éghető és éghető kevertgáz telepei közül a legalsót miocén vulkanit (andezittufa) tárolja (Mátrai Vulkanit Formációcsoport?). A felső három telep tárolója felső-pannóniai homokkő (Újfalui Homokkő Formáció) (VÖLGYI et al. 1985). Zárókőzetek Az aljzati tárolók esetében a zárást a felettük diszkordánsan települő prepannóniai miocén, esetleg pannóniai impermeábilis agyagmárga összlet biztosíthatja. A prepannóniai miocén tároló szerkezeteket miocén vagy pannóniai agyagmárga–márga zárhatja. A szerkezeti elemek mentén kialakult elvetések migrációs gátat, vetők menti litológiai zárást biztosíthatnak. A vizsgálati területtől É-ra, ÉNy-ra (a területen kívül) található szénhidrogén-előfordulások esetében a zárókőzeteket a tárolókőzetek közé települt és azokat lefedő eocén, oligocén, miocén és alsó-pannóniai agyagok, agyagmárgák képezik. Zárást biztosítanak továbbá az anyakőzetek magasabb helyzetű kifejlődései valamint impermeábilis heteropikus fáciesei is. Lokális záró elemként számításba jöhetnek még a miocén vulkáni tufák és tufitok, lávakőzetek impermeábilis rétegei is. (BONCZ et al. 2004, BONCZ et al. 2013). Csapdázódás Szénhidrogén-felhalmozódások ismertek a preneogén aljzati maximumokhoz köthető csapdákban (paleogeomorfológiai dómok — preneogén aljzat/neogén halmaztelepek). A Szilvás-telep esetében a csapda prekambriumi metamorfit és a pannóniai összlet közötti diszkordancia felszín alatt sztratigráfiailag kialakult, rétegtani változással záródó típusú.

106

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Nagykőrös–Kálmánhegy gázsapkás kőolajtelepe sztratigráfiai típusú csapdában halmozódott fel az aljzatfelszínre kilépő rétegfejben. (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al. 1985). A térség prepannóniai miocén telepeinek nyersanyagait akkumuláló sztratigráfiai csapdák az egykori tenger alatti kiemelkedések tetején kialakult biogén mészkőtestek laterális fáciesátmeneteként képződött kalkarenitekben vagy a medenceperemi homokkő és durvatörmelékes (konglomerátum, breccsa) kifejlődésekben jöttek létre (Nagykőrös). Kombinált sztratigráfiai/ szerkezeti csapdák lehetnek a tektonikusan kialakult, preneogén aljzati kiemelkedések tetején képződött biogén mészkövek, vagy az extenziós süllyedékeket kitöltő durvatörmelékes összletek, utólagos záródásokkal (LEMBERKOVICS 2009). Sztratigráfiai csapdák alakulhattak ki miocén vulkanit eróziós diszkordancia felszíne alatt (Farmos miocén telep) (VÖLGYI et al. 1985). A pannóniai képződményekben a telepek részben litológiailag zárt csapdákban (pl. Nagykőrös alsó-pannóniai CO2-gáztelepek), részben tektonikailag zárt csapdákban (pl. Szolnok Délnyugat) alakultak ki; az előbbiek mellett gyakoriak a kombinált sztratigráfiai– szerkezeti csapdák is (pl. a Tószeg és Szolnok Hajtótanya gáztelepek ÉK–DNy csapású oldalelmozdulási zónában, kiemelt tektonikai blokkban kialakult kombinált szerkezeti/ sztratigráfiai csapdában, a Törtel mező telepei tektonikailag és morfológiailag kialakult aljzatszerkezeten települt neogén álboltozatban litológiailag zárt csapdákban találhatók. Jászkarajenő alsó-pannóniai földgáztelepe magmás kőzettömegre települt neogén álboltozatban kialakult litológiai csapdában akkumulálódott. (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al. 1985, KŐRÖSSY 1992, LEMBERKOVICS 2009, 2010). 2.1.1.3. Teleptani viszonyok Az Újszil–3 fúrás CO2 gáztelepe (KOMJÁTI et al. 1979 és VÖLGYI et al. 1985 alapján) Az Újszilvás földgázmező Ceglédtől K-re mintegy 6 km-re található. Az újszilvási fúrásos kutatás a geofizikai mérési adatok ismeretében 1973-ban kezdődött az Újszil–1 fúrás mélyítésével. Végül az 1976-ban befejezett Újszil–3 fúrás volt eredményes, amely CO2telepet tárt fel. (Az Újszil–1 fúrást [1973–74] a gravitációs és szeizmikus adatok ismeretében a legmagasabb szerkezeti helyzetben lévő prekainozoos medencealjzat kutatására telepítették, szénhidrogéntároló felfedezése reményében, azonban a fúrás nem érte el a miocén vulkanit összlet feküjét, amelyben 429 m-t haladt, és 2249 m-ben állt le. A rétegvizsgálatok során sem észleltek szénhidrogén-nyomokat. Az Újszil–2 fúrás [1976–77] ugyancsak meddő lett. A fúrás 1059 m-t haladt az Újszil–1 fúrásban megismert miocén vulkáni összletben, és abban állt le. A fúrást termálvíz kúttá képezték ki [vízadó: felső-pannóniai homokkő összlet] [KOMJÁTI et al. 1979]). A Szilvás-tároló a kristályos alaphegység (prekambriumi metamorf képződmények) tetőzónájában helyezkedik el (43. ábra, 44. ábra), tárolónak a prekambriumi összlet 1946,5 m alatti szakaszát tekintik. Az 1946,4–(2223) m között feltárt aljzat metamorf kőzetanyaga csillámpalából és gneiszből áll, egyes szakaszain gránitgneiszt írnak. Az aljzat tetőrészén szürke, kemény, egyenetlen, 0,5 cm-es méretű, éles peremű metamorfit darabokból álló, fehér, agyagos–homokos kötőanyagú autochton breccsa helyezkedik el. A K-metaszomatózist és migmatitosodást követő erős diaftorézis hatására töredeztek össze a kőzetek, és kémiailag elmállottak. A diaftorézis eredményezte másodlagos porozitás tette lehetővé a nyersanyag felhalmozódását. A tároló mélyebb szakaszai is repedezett, töredezett migmatitokból épülnek fel. Az elvégzett rétegvizsgálatok alapján az összletet 2140 m-ig gáztárolónak tételezték fel. A karotázsszelvények alapján a tároló képződményegyüttest 1,8–30,4 m vastagságú impermeábilis rétegek tagolják. 107

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A csapda sztratigráfiailag kialakult, rétegtani változással záródó típusú. A Szilvás-telep rétegtelep kialakulásában az eróziós hatáson kívül mállás, oldódás és tektonikai hatások is szerepet játszhattak. A telep lehatárolása mind horizontális, mind vertikális irányban bizonytalan. GVH: 2014 (tsza. 2004,4 m), etázs: 157,6 m, a telep átlagmélysége 2025 m. A telepnyomás: 30,9 MPa, a túlnyomás 55%-os. A telephőmérséklet 112 °C. A gáz relatív sűrűsége 1,507. A földgáz CO2 tartalma 96,87 tf%, N2 tartalma 1,8 tf%, inert tartalma 98,63 tf%, az éghető rész 1,37 tf%, fűtőértéke 576 kJ/m3. A mező széndioxidgázos tartalékterület.

43. ábra. Az újszilvási CO2 előfordulás áttekintő rétegsora (VÖLGYI et al. 1985)

108


44. ábra. Az újszilvási szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

KOMJÁTI et al. (1979) összehasonlítást végzett az újszilvási előfordulás és az ahhoz legközelebb eső Abony–1 fúrás miocén és mezozoos összletében felhalmozódott gázok között: az abonyi gáz CH4 tartalma magasabb, míg CO2, illetve N2 tartalma alacsonyabb, mint az újszilvási, prekambriumi összletből termelt gázé. Az összetételbeli hasonlóságok alapján azonban valószínűleg ugyanolyan típusú gázokról van szó. Nagykőrös kőolaj- és földgázmező (TORMÁSSY et al. 1982 és VÖLGYI et al. 1985 alapján) A szénhidrogén-telepek a Nagykőrös és Kecskemét városok között ÉÉK–DDNy irányban húzódó, mintegy 10 km hosszúságú szerkezethez kötődnek. A nagykőrösi mezőt az Nk–2 fúrás fedezte fel 1957-ben. 1957–1963 között a kutatási területen 18 Nk- és NkK-jelű fúrást mélyítettek. A későbbi, kiegészítő program keretében mélyített fúrásokat Nagykőrös–Új (Nk.Ú) néven telepítették; az Nk.Ú–3 és –6 kutak kivételével — amelyek CO2-gázra voltak produktívak — a fúrások meddőnek bizonyultak. A területen az alábbi telepek váltak ismertté: alsó-pannóniai AP–1A, –1B, AP–2, AP–3 CO2-gáz telepek; miocén Nk–1 gázsapkás kőolajtelep; Nagykőrös-Kálmánhegy gázsapkás kőolajtelep jura tárolóban; Nagykőrös–2 földgáztelep perm tárolóban. A Nagykőrös és a Nagykőrös–Kálmánhegy olajmezőket már leművelték, az itteni CO2telepek leművelését pedig gazdaságtalannak ítélte a MOL (GYARMATI et al. 2000). A nagykőrösi előfordulás áttekintő rétegsora és a szerkezet földtani szelvénye a 45. ábraés 46. ábraákon látható.

109


45. ábra. A nagykőrösi előfordulás áttekintő rétegsora (VÖLGYI et al. 1985)

46. ábra. A nagykőrösi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

110

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pannóniai tárolókban elhelyezkedő telepek Alsó-pannóniai CO2-gáztelepek (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al. 1985 alapján) Ipari értékű CO2-gázfelhalmozódás az „alsó-pannóniai homokkőcsoport” három tároló rétegében történt. A három homokkőréteg közül kettő csak kis területen fejlődött ki tárolóképes jellegűvé, a bennük felhalmozódott telepek kisebb jelentőségűek. Mivel a legfelső (AP–1) rétegben a kétmaximumos boltozat következtében a kutatási terület két részén is kialakult 1–1 hidrodinamikailag önálló felhalmozódás, tulajdonképpen 4 telepről beszélhetünk az „alsó-pannóniai” tárolókban. Az AP–1. sz. homokkő tároló réteg a gáztelepes csoport legfelső, gáztartó homokköve. Ez az egyetlen réteg, amely az egész területen áteresztőképes kifejlődésben követhető. Az Nk.Ú– 3 és Nk.Ú–7 fúrások közötti nyeregponttal (47. ábra) ez a réteg is két részmaximumot képez (A és B telepek); mindkettőben CO2-gázfelhalmozódás van. A telepek típusa boltozatos rétegtelep, litológiailag zárt csapdákban. A működési rendszere kimerüléses.

47. ábra. A pliocén (pannóniai) képződmények talptérképe a Nagykőrös előforduláson a fúrások és a telepek feltüntetésével (VÖLGYI et al. 1985)

Az AP–2 tárolóréteg permeábilis kifejlődésben csak a szerkezet Ny-i–ÉNy-i szárnyán található meg. Litológiailag árnyékolt rétegtelep, működési rendszere kimerüléses. Az AP–3 tárolóréteg permeábilis kifejlődésben a kutatási terület két részén mutatható ki: a nagykőrösi terület É–ÉNy-i oldalán és a kálmánhegyi terület Ny-i részén. Az alsó-pannóniai gáztelepek (1A, 1B, 2 és 3 telepek) esetében a GVH 863–930 m tsza között, az etázs 18–80 m között változik. A telepek átlagmélysége 1000 m. A telephőmérséklet 60 °C, telepnyomás 8,8 MPa. A gáz relatív sűrűsége 1,410, az éghető anyag tartalom 7,0– 9,25 5, az inerttartalom 93–90, 75%, az N2 tartalom 4,5–7,65% és a CO2-tartalom 88,5–83,1% között változik.

111

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Prepannóniai miocén tárolókban elhelyezkedő telepek Nagykőrös–1 gázsapkás kőolajtelep (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al. 1985 alapján) Ennek a rétegtelepnek a tárolója a középső-miocén (badeni–szarmata) rétegösszlet. A fő tároló a badeni homokkő és konglomerátum, kisebb részben a szarmata márga repedései tárolnak. A heterogén tároló összletben több, különböző vastagságú, áteresztőképes szakasz található. A telep típusát alapvetően nem tektonikai tényezők, hanem az áteresztőképes rétegek elterjedési viszonyai, a kőzettani–kőzetfizikai tényezők változatossága határozza meg: litológiai- illetve fáciesváltozással zárt rétegtelep. A telep CO2-gázsapkával rendelkező kőolajtelep. Átlagmélysége 1100 m, OVH=1028 m tsza, GOH=1008 m tsza. A telephőmérséklet 65 °C, a telepnyomás 10,8 MPa. A kőolaj sűrűsége 0,873 t/m3, jellege paraffin. A sapkagáz relatív sűrűsége 1,458, éghető anyag tartalma 1,3%, inert tartalma 98,70%, N2 tartalma 1,72%, CO2 tartalma 96,98%. Aljzati tárolókban elhelyezkedő telepek Nagykőrös-Kálmánhegy gázsapkás kőolajtelep (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al. 1985 alapján) A telep tárolója jura (liász) mészkő–homokkő összlet. A telep a tárolókőzet elterjedési határaival záródik Ny-i irányban, és kiterjedése az aljzati maximum K-i felének csaknem az egészére kiterjedhet. A csapda típusa sztratigráfiai, és a felhalmozódás az aljzatfelszínre lépő rétegfejben található. A telep átlagmélysége 1160 m. A gáztest alatti kőolajfázis csupán 3 m vastagságú. GOH= 1060 m, OVH=1063 m tsza. Etázs: 43 m. A telephőmérséklet 73 °C. A kőolaj sűrűsége 0,892 t/m3, jellege paraffin. A sapkagáz relatív sűrűsége 1,134, fűtőértéke 13 000 kJ/m3, éghető anyag tartalma 34,40%, inert tartalma 65,60%, N2 tartalma 10,89%, CO2 tartalma 54,71%. Nagykőrös–2 földgáztelep (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al. 1985 alapján) A rétegtelep tárolója permi arkózás homokkő. A telepet szabadgáztelepnek tekintik, amely az aljzatszerkezeti maximumot alkotó permi rétegsor tetőrészén, az üledéksor áteresztőképes szakaszaiban jött létre. A GVH 987 m tsza, az etázs 119 m. A telephőmérséklet 63 °C , a telepnyomás 9,9 MPa. A gáz relatív sűrűsége 1,502. Éghető anyag tartalma 1,2%, inert tartalma 98,8%, N2 tartalma 2,7%, CO2 tartalma 96,1%. Jászkarajenő Jk–1 földgáztelepe (VÖLGYI et al. 1985, KŐRÖSSY 1992 alapján) Az előfordulás Nagykőrös várostól KDK-re 18 km-re helyezkedik el, az Újszilvás vizsgálati terület DK-i sarkánál, már az 5 km-rel kiterjesztett körzetben. A földgázmezőt a Jk–1 fúrás fedezte fel 1957-ben. A tárolókőzet alsó-pannóniai repedezett, homokos mészmárga (Endrődi? Formáció). A csapda litológiai, amely a magmás kőzettömegre települt neogén álboltozatban alakult ki. A rétegtelep átlagmélysége 1410 m, a GVH=1314 m, az etázs 10 m. A telephőmérséklet 80 °C, a telepnyomás 13,9 MPa. A gáz relatív sűrűsége 1,369, fűtőértéke 4870 kJ/m3. Éghető anyag tartalma 12,67%, inert tartalma 87,33%, N2 tartalma 7,43%, CO2 tartalma 79,90%. Ipari hasznosításra alkalmatlan CO2-előfordulás. A terület másik fúrása (Jk–2) víztermelő kúttá lett kiképezve.

112

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Törtel kőolaj- és földgázmező (VÖLGYI et al. 1985 alapján) Az előfordulás Cegléd várostól DK-re 13 km-re található. A Tö–4 fúrás fedezte fel 1956ban. A tárolókőzet alsó- és felső-pannóniai homokkő. A nyersanyag tektonikailag és morfológiailag kialakult aljzatszerkezeten települt neogén álboltozatban litológiailag zárt csapdákban akkumulálódott. A Törtel Tö–1/1 és 1/2 sz. kőolajtelepek felső-pannóniai rétegtelepek. Átlagmélységük 1000 m. Az OVH 902,7–900 m tsza van, az etázs 7,5–6,7 m között változik. A telephőmérséklet 63°C, a telepnyomás 9,81 MPa. A kőolaj sűrűsége 0,901–0,918 t/m3 között változik. A kőolaj típusa naftén–intermedier. Az oldott gáz relatív sűrűsége 1,445–1,166, fűtőértéke 2931–15542 kJ/m3 között változik. A Tö–2 földgáz telep alsó-pannóniai homokkőben (Szolnoki Formáció) elhelyezkedő rétegtelep. Átlagmélysége 1505 m. A GVH 1420 m tsza, az etázs 34 m. A telephőmérséklet 94 °C, a telepnyomás 14,76 MPa. A földgáz relatív sűrűsége 1,248, fűtőértéke 10 467 kJ/m3. Éghető anyag tartalma 27,11%, inert tartalma 72,89%, N2 tartalma 5,67%, CO2 tartalma 67,22%. A törteli szerkezet földtani szelvényét a 48. ábra mutatja.

48. ábra. A törteli szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

Cegléd kőolajtelep (MBFH adatszolgáltatás és GYARMATI et al. 2000, HATALYÁK et al. 2010 alapján) A ceglédi Ce, illetve Ce–D jelű szénhidrogénkutató fúrások egy kivétellel meddőnek bizonyultak: mindössze az 1965-ben mélyített Ce–1 fúrás 1510 m körüli szakaszán (a paleozoos (felső-karbon) aljzat metamorfitjában, repedezett gránitgneiszben) jelentkeztek olajnyomok. A halmaztelepben ismertté vált kőolaj telítetlen, paraffin–paraffin jellegű. A kőolajtelep esetében 1500 m-es mélységben 40%-os túlnyomás adódott. Ennek a kis telepnek a leművelését a MOL gazdaságtalannak tartotta, a bányatelket megszüntette, és a telep leműveléséről lemondott. 113


Tószeg kevertgáz előfordulás (MFGI GeoBank, JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997, LEMBERKOVICS 2010 alapján) Az Újszilvás vizsgálati terület 5 km-es körzetében helyezkedik el a Tószeg nagy CO2-gáz tartalmú előfordulás, amelyet 1990-ben fedezett fel a Tósz–3 fúrás. Ezt a kutat az alsópannóniai összletben szeizmikus mérésekkel kimutatott kis szerkezetre tűzték ki. A korábbi (az 1980-as évek elején mélyített) két fúrás (Tósz–1 és –2) meddőnek bizonyult. A Tószeg mező három, nagy inert tartalmú gáztelepből áll, amelyek az 1178–1773 m között elhelyezkedő, alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formációban alakultak ki. A rezervoár típusa: turbidit lejtőlábi vagy medencefenéki törmelékkúp vagy lóba fáciesű, finom- és középszemű meszes homokkő. A csapdatípus: ÉK–DNy csapású oldalemozdulási zónában kiemelt tektonikai blokkban kialakult kombinált szerkezeti/sztratigráfiai csapda. A telepek rétegtelepek. A telepek gázának CO2-tartalma 53–70%, fűtőértéke 11,9–23 MJ/m3 között változik. A Tosz Pl1–1486 telepben éghető kevertgáz található. A fúrásban 1486,5–1491 m között helyezkedik el. A tároló hőmérséklete 88 °C, a nyomása14,468 MPa. Az átlagos effektív porozitás 18,7%, átlagos víztelítettség 55%. A Tosz Pl1–1579 telep nem éghető kevertgázt tartalmaz. A telep a fúrásban 1579– 1591,5 m között helyezkedik el. A tároló hőmérséklete 87 °C, a nyomás 16,067 MPa. Az átlagos effektív porozitás 15%, átlagos víztelítettség 60%. A Tosz Pl1–1672 telepben éghető kevertgáz található. A fúrásban a telep 1672,5–1675,5 m között helyezkedik el. A tároló hőmérséklete 95 °C, a nyomás 19,406 MPa. Az átlagos effektív porozitás 12%, átlagos víztelítettség 55%. Szolnok Hajtótanya SzH Pl1–1779 földgáztelep (KŐRÖSSY 1992, LEMBERKOVICS 2009, 2010 és MFGI adatszolgáltatás alapján) Szolnok térségében a Szo–1 fúrás (1953) volt az első, amely a Duna-Tisza közén kőolajat talált. Ezután még 20 továbbfejlesztő és lehatároló fúrás mélyült Szolnok, Szolnok Hajtótanya és Szolnok-Észak néven. A hajtótanyai kiemelkedésen mélyült első fúrás, az SzH–7 számú (1955) olajat és napi 10 500 m3 földgázt talált. (Ez a kút az Újszilvás vizsgálati terület 5 kmes körzetén kívül esik.). Az Újszilvás vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének határán mélyült SzH–13 fúrás fedezte fel az SzH Pl1–1779 néven ismertté vált éghető földgáztelepet. A nyersanyag ÉK–DNy csapású, oldalelmozdulási zónában, kiemelt tektonikai blokkban kialakult szerkezeti /sztratigráfiai csapdában akkumulálódott. A telep rétegtelep, a fúrásban 1779–1783 m között helyezkedik el. A tároló az alsó-pannóniai, turbidit fáciesű Szolnoki Homokkő Formáció. A tároló hőmérséklete 1700 m-ben 102 °C, a nyomás 15,58 MPa. A tároló átlagos effektív porozitása 12%, átlagos víztelítettsége 55%. Abony–1 fúrás CO2-gáz telepe (GAJDOS et al. 1997, LEMBERKOVICS 2010 alapján) Az 1971–72-ben mélyített Abony–1 fúrás mély, pre-neogén szerkezeti csapdákat kutatott és a pannóniai feküképződményekben (miocén–pre-kainozoos rezervoárok) CO2-gázt talált. Ez, és a Zagyvarékas Za–1 fúrásból megismert CO2-telep azt jelzi, hogy a területen tiszta CO2-gáz telepek is kialakultak.

114

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület és 5 km-es körzetén kívül, a terület közvetlen szomszédságában elhelyezkedő előfordulások áttekintése A nagykőrösi szerkezet folytatásában, a Nagykőrös kőolaj- és földgázmezőtől DDNy-ra helyezkedik el a Nagykőrös–Dél előfordulás (Nk-D–2 földgáztelepei), amely a vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetén már kívül esik (attól kb. 3,5 km-re D-re). A Nagykőrös– D–2 fúrást 2007-ben mélyítették. A feltárt, agyag és homokkő rétegek váltakozásából álló felső-pannóniai összletben, 601–727 m között 6 telep vált ismertté. A két felső telep (NkD2Pl2–1 és NkD2Pl2–2) éghető gázt szolgáltat. A 3-as (NkD2Pl2–3) telepben lévő telepgáz minősége nem ismert (nem volt rétegvizsgálat), az alsó 3 telepben (NkD2Pl2–4,–5,– 6) nem éghető gáz helyezkedik el (HATALYÁK et al. 2010). Az előzőtől kissé délebbre fekszik a Nagykőrös-Dél–Kecskemét földgázmező, amelyhez a Kecs–4 fúrás alsó-pannóniai homokkő rétegben elhelyezkedő, nem ipari értékű gáztelepe, valamint a nagykőrösi szeizmikus főmaximum déli nyúlványának maximumán 1959-ben mélyült NkD–1 fúrás miocén (badeni) konglomerátumban megismert telepei (NkD1–M és NkD1–M2), továbbá az NkD–3 kút földgáztelepe tartozik (VÖLGYI et al. 1985, HATALYÁK. et al. 2010 és MBFH adatszolgáltatás). Az Abony és Szolnok között található Szolnok Délnyugat előfordulást 1991-ben fedezték fel (SzoDNy–1). Az SzH Pl1–1767 éghető gáz telep alsó-pannóniai aleuritos homokkő tárolóban (Szolnoki Homokkő Formáció) alakult ki. A tárolótető 1767 m-ben (–1664,4 m), a tároló talpa 1800 m-ben (–1697,4 m) található. A tektonikailag zárt rétegtelepben 35,1-36,5 MJ/m3 fűtőértékű égethető földgáz helyezkedik el (GAJDOS et al. 1997, LEMBERKOVICS 2010 és MBFH adatszolgáltatás). Az Újszilvás vizsgálati terület 5 km-es körzetének É-i határa közelében helyezkedik el a Farmos földgázmező (Miocén telep, Pl2–I., –II., –III. telep). A négy telepből álló mezőt a Farmos–1 fúrással 1963-ban tárták fel. A legalsó, ún. Miocén telep tárolókőzete tufa, agglomerátum és andezit. A sztratigráfiai csapda a vulkáni kúp eróziós diszkordanciafelülete alatt jött létre. A tárolt földgáz magas inerttartalmú. A felső három telep (Pl–I.,–II.,–III.) nyersanyagát felső-pannóniai homokkő tárolja. A földgáz települt álboltozat litológiai csapdáiban tározódik. A gáz inert tartalma ezekben a telepekben is magas, fűtőértéke 21– 24000 kJ/m3 (VÖLGYI et al 1985).

2.1.2. Újszilvás terület szénhidrogénvagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogénkutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). A Újszilvás területen és környezetében felfedezett szénhidrogén előfordulások (49. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 39. táblázat mutatja be.

115


49. ábra. Újszilvás vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén

39. táblázat. A vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani földgáz vagyona (MBFH 2015. január 1-i állapot)

Mező

Bányatelek

Felfedező fúrás

Felfedezés éve

Telepek száma

Földtani kőolaj (kt)

Földtani szénhidrogén gáz (M m3)

Földtani széndioxid gáz (M m3)

Cegléd

nincs

Ce-1

1965

1

75,8

0,0

4,1

Jászkarajenő Nagykőrös NagykőrösDél SzolnokHajtótanya

nincs nincs

Jk-1 Nk-K-1

1957 1960

1 7

0,0 316,1

0,0 64,0

33,5 2083,6

nincs

Nk-2

1957

6

0,0

1041,4

0,0

SzH-13

1958

1

0,0

35,9

0,0

Tósz-3

1990

3

0,0

92,2

0,0

Tö-4

1956

3

28,3

14,7

0,0

Újszil-3

1976

Törtel

Szolnok VI. szénhidrogén Szolnok VI. szénhidrogén nincs

Újszilvás

nincs

Tószeg

1 Összesen:

0,0

0,0

509,2

420,2

1248,2

2630,4

2.1.2.2. Újszilvás terület reménybeli szénhidrogénvagyona A még fel nem fedezett szénhidrogén-mennyiség becslését elvégeztük az értékelt terület szénhidrogén-földtani adottságaiból kiindulva térfogatgenetikai módszerrel, illetve a már felfedezett vagyon előfordulásainak mennyiségi eloszlását értékelve is. A térfogatgenetikai 116

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány számításhoz a feltételezett szénhidrogén-generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag-tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát szükséges becsülni. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságrendjéről (SCHMOKER 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. Újszilvás területen a 2.1.1 fejezetben közölt szénhidrogén-földtani ismeretek, illetve az eddig megismert előfordulások szénhidrogén minősége alapján kőolaj- és földgáz előfordulások felfedezése várható. A legfontosabb ismert anyakőzetek a középső- és felső-miocén mélyvízi márgák, amelyek a terület keleti és déli részén valószínűsíthetők. A képződmények által generálható szénhidrogének várható mennyiségére végeztünk egy egyszerű térfogatgenetikai alapú becslést a 40. táblázatban feltüntetett paraméterekkel. 40. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Újszilvás területre A B B1 B2 B3 B4 B5 C C1 C2 C3a

Újszilvás Anyakőzet kora

Mértékegység

Számítás

Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata Az anyakőzet(ek) elterjedési területe km2 (106m2) Össz. effektív anyakőzet vastagság m TOC (teljes szerves széntartalom) súly%/100 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/100 OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) 106 m3 B1×B2×B3×B4 Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata Nettó generált kőolaj arány %/100 %OTOC/100 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %C1/100 Kőolaj térfogata (standard, felszín) 106 m3 B5×C1×C2×2,71

10 m C3a×0,85 Kitermelhető kőolajmennyiség C4 Kihozatal (kőolaj) %/100 adott C5a Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető 106 m3 C3a×C4 C3b Kőolaj tömege (standard, felszín)

6

3

Min

Közép miocén

Max

180 200 90 100 0,015 0,0175 1,1 1,1 267,3 385

220 110 0,02 1,1 532,4

0,045 0,15

0,050 0,20

0,055 0,25

4,89

10,43

19,84

4,16

8,87

16,86

0,20 0,98

0,25 2,61

0,30 5,95

C5b Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető 106 tonna 0,83 2,22 5,06 C5a×0,85 C6 Korábban felfedezett földtani vagyon 106 tonna adott 0,42 0,42 0,42 C7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 106 tonna adott 0,08 0,08 0,08 Reménybeli földtani kőolaj tömege 106 tonna C3b-C6 3,74 8,45 16,44 Reménybeli földtani kőolaj térfogata 106 m3 4,40 9,94 19,34 6 C8 Reménybeli kitermelhető kőolaj 10 tonna 0,75 2,11 4,93 C5b×C4 D Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D1 Nettó generált földgáz arány %/100 %OTOC/100 0,05 0,08 0,10 D2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %D1/100 0,05 0,08 0,10 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín) 106 m3 2021,5 6551,0 16105,1 B5×D1×D2×3025 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/100 adott 0,40 0,50 0,60 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető 106 m3 808,6 3275,5 9663,1 D3×D4 D6 Korábban felfedezett földtani vagyon 106 m3 adott 1248,2 1248,2 1248,2 D7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 106 m3 adott 703,6 703,6 703,6 D8 Reménybeli földtani földgáz 106 m3 D3-D6 773,3 5302,8 14856,9 D9 Reménybeli kitermelhető földgáz 106 m3 309,3 2651,4 8914,1 D8×D4

117

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A táblázatba foglalt értékek alapján valószínűségi alapú becsléssel, Monte Carlo módszerrel is meghatároztuk a reménybeli vagyon értékét. Az eredményt az 50. ábraés 51. ábra mutatja.

50. ábra. Újszilvás terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűség-eloszlása

A valószínűség-eloszlás P90 értékéhez tartozó mennyiség 2,0 millió tonna, a P50 értékhez 2,5 Mt, a P10 értékhez 3,3 Mt reménybeli kitermelhető kőolajvagyon adódik.

51. ábra. Újszilvás terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűség-eloszlása

A valószínűség-eloszlás P90 értékéhez tartozó mennyiség 1,6 milliárd m3, a P50 értékhez 2,8 Mm3, a P10 értékhez 4,5 Mm3 reménybeli kitermelhető földgázvagyon tartozik. 118


Kezdeti kitermelhető mennyiség

A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban, diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási pályák mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső szénhidrogén-előfordulás létezhet. A tanulmányban jelzett, behatárolt kutatási időszakban, a ma ismert kutatási és termelési technológiai ismeretek és gazdaságossági megfontolások alapján a térfogatgenetikai becsléssel meghatározott reménybeli vagyon kb. negyedrésze tartható reálisan kitermelhetőnek. Az MBFH szénhidrogénvagyon nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati területekre eső előfordulások mezőnkénti leválogatását. A feltárt vagyon eloszlása, a felfedezés dátuma szerinti sorba rendezés alapján kapott grafikon alkalmat adhat a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez. A területen kőolaj és földgáz előfordulások ismertek. A vizsgálati területről és tágabb környezetéből 8 földgáz előfordulás adatait vettük figyelembe, melyek kezdeti kitermelhető vagyona szerepel az 52. ábraán. A terület kiterjedése, megkutatottsága, szénhidrogén-földtani adottságai alapján 10–100 kt kőolaj és/vagy 10–500 millió m3 vagyonú hagyományos szénhidrogén- és földgázelőfordulások felfedezése várható kisebb szerkezeti, illetve litológiai/ sztratigráfiai csapdákban. Kutatási kockázatot az anyakőzet-képződmények kiterjedése, minősége, a migráció lehetősége, a migrációs útvonalba eső, gazdaságosság szempontjából megfelelő méretű, alkalmas tárolóparaméterekkel rendelkező csapdaszerkezet kialakulása, felfedezhetősége jelent. 10000 1000 100 10 1

Kőolaj (kt)

Földgáz (Mm3)

CO2 (Mm3)

52. ábra. Újszilvás területen és tágabb környezetében már felfedezett földgázelőfordulások kezdeti kitermelhető szénhidrogén, és szén-dioxid földgáz vagyona, a nitrogéngáz mennyisége (millió m3) a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben.

119

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. §-a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: — „Ásványvagyon”: az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. — „Kutatási terület”: a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. — „Lelőhely”: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). — „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) — műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül — határoznak meg. — „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos–technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. §-a alkalmazásában: — „Mező”: a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: — „Reménybeli vagyon”: földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon).

120


2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Felszíni mérések A szénhidrogénkutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.2. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M–7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (53. ábra) általános felépítése: — torony és alépítmény, — energiaforrás, meghajtás, — emelő berendezés részei, — forgató berendezések, — öblítő berendezések, — fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, — csövek és csőkezelő berendezések, — fúrófej, — mentőszerszámok. 121


53. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései

A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel–elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (54. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: — teljes szelvényű fúrók — magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, — különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont 122

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám.

1

2

3

4

54. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej

A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba1. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (55. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása. 1

Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály. 123


55. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (56. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja.

124


56. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel

A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső-rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység).

125

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 57. ábra.

57. ábra. A rétegrepesztés folyamata

A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt 126

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.3.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására.

127


2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.

128


2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása

2.4.1. Közlekedési viszonyok A vizsgálati terület legnagyobb része Pest megyében van, keleti részének kis darabja átnyúlik Jász–Nagykun–Szolnok megyébe, délkeleti sarkának pedig kb. 5%-a található Bács– Kiskun megyében található. A terület közlekedési hálózatának térképe az 58. ábraán látható.

58. ábra. Újszilvás vizsgálati terület térségének (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye) közúthálózata (2013)

A 19. század második felében az akkori Magyarország iparosodása alapfeltételként követelte meg a közúti és vasúti infrastruktúra kialakítását, valamint a meglevő út,- ill. vasúthálózat továbbfejlesztését. Ebben az időszakban (akárcsak napjainkban) az ország legdinamikusabban fejlődő, és az iparosodás legmagasabb szintjére jutott területe Budapest (Pest–Buda) és térsége volt. Ezen kívül a város egyben az ország közigazgatási és politikai központjaként is működött. A kialakuló közút- és vasúthálózat ezért Budapest-centrikus lett. Eszerint az országos úthálózat szerkezete radiális, Budapest-központú. A fent leírtak miatt, a vizsgálati terület térségéből a főváros megközelítési lehetőségei kiválóak, de hiányosak a harántoló kapcsolatok, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Pest megye települései és kistérségei között nem kellő mértékű az együttműködés. A harántoló kapcsolatokat az M0 autópálya kivételével szinte kizárólagosan mellékutak biztosítják, amelyek állapota, burkolatminősége, keresztmetszeti és vonalvezetési adottságai alacsony szolgáltatási szintet és elégtelen forgalombiztonságot eredményeznek. 129

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mivel a vizsgálati terület legnagyobb része Pest megye területén található, ezért a közúti és vasúti közlekedés ismertetésénél legnagyobbrészt a Pest megyére vonatkozó információkat ismertetjük. 2.4.1.1. Közúti közlekedés A Pest megyét érintő nemzetközi folyosók az országos magisztrális hálózat részei, így a nemzetközi forgalom mellett a fővárosi célforgalom is fokozottan terheli a térséget. Pest megye úthálózatának sűrűsége, valamint az egy lakosra jutó gépjárművek száma országos összehasonlításban a legnagyobb, azonban a területegységre jutó útsűrűségi mutató egyenetlen: az agglomerációs térségtől a megye határai felé csökken. A térségbe érkező autópályák, nemzetközi főutak érintett útpályái a megyei úthálózat legzsúfoltabb, legkritikusabb forgalmú elemei, amelyek mentén nem épült ki a forgalmat egy fenntartható térségi közlekedésbe illesztő eszközváltási infrastruktúra (illeszkedő, jó minőségű mellékhálózat, P+R, kapcsolódó közösségi hálózat) sem. Összességében és fent említett szerkezeti hiányok ellenére is megállapítható, hogy a megye közlekedésének legfőbb hiányosságai nem mennyiségi, hanem inkább minőségi hiányosságok, illetve működtetési, együttműködési, intézményi, szabályozási hiányosságok. Ezek megszüntetése jelenti Pest megye közlekedési rendszerének legnagyobb tartalékát. Pest megyén belül a közutak teljes hossza 2707 km, ebből 233 km gyorsforgalmi út, 257 km elsőrendű, 270 km pedig másodrendű főút. A megye ezzel valamennyi adatával első helyen áll a megyék között országos szinten. A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak — M3: Budapest (M0) – Hatvan – Füzesabony – Polgár – Görbeháza – Nyíregyháza – Vásárosnamény – Beregdaróc – (Ukrajna) (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN–T hálózat része) — M31: Az M0-ás és M3-as autópályát összekötő útszakasz — M0: Budaörs–Törökbálint–Szigetszentmiklós–Gyál–Ecser–Újpest — M5: Gyál (M0) – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke – (Szerbia) (a TENT hálózat része) A fenti gyorsforgalmi úthálózatból az M5-ös érinti a vizsgálati terület délnyugati sarkát. Az M0-ás autóút a területtől északnyugati irányban, mintegy 20 km-re halad, az M3-as autópálya pedig 35 km-re északra húzódik kelet-nyugati irányban. Az M31-es autópálya az M0-ás és M5-ös autópályát összekötő útszakasz, a vizsgálati területtől 28 km-re északkeletre indul. Főutak a vizsgálati terület térségében A főúthálózat elemei közül az alábbiak haladnak át a vizsgálati területen: — 4. sz. főút: Budapest–Cegléd–Szolnok–Püspökladány–Debrecen–Hajdúhadház– Nyíregyháza–Záhony–(Ukrajna), — 5. sz. főút: Budapest–Dabas–Kecskemét–Kiskunfélegyháza–Szeged–Röszke (országhatár), 130

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — 31-es főút: Budapest–Nagykáta–Jászberény–Dormánd (33-as főút), — 32-es főút: Hatvan–Jászberény–Újszász–Szolnok, — 311-es főút: Nagykáta (31. sz.főút) – Cegléd (4.sz. főút), — 40-es. főút: Albertirsa – Abony (4-es főút), — 401-es másodrendű főút: (4.sz.főút) – (40-es főút) — 405-ös főút: Albertirsa (4. sz.főút) – Újhartyán (M5), — 44-es főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Lakitelek – Békéscsaba – Gyula – (országhatár), — 441-es főút: Cegléd (4. sz. főút) – Nagykőrös – Kecskemét (445. sz. főút), — 442-es. főút: Szolnok (4. sz. főút) – Martfű – Tiszaföldvár, — 445-ös főút: 5-ös és 44-es főút kecskeméti elkerülő szakasza, — 52-es főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Solt – Duna-híd – Dunaföldvár (6. sz. főút). A 4-es főút a Budapesttől keletre futó, Közép- és Kelet-Magyarországon egyaránt áthaladó egyik legfontosabb főút, mely közúti kapcsolatot teremt Románia és Ukrajna irányából, valamint Kelet-Magyarország felől az ország központi térségeivel. Az M35-ös autópályaszakasz átadásával jelentősége némileg csökkent, de még így is az egyik legforgalmasabb főút az országban. A vizsgálati területre Budapest felől Albertirsánál lép be, és kelet-nyugati irányban teljes hosszában áthalad a terület középső szakaszán. A területről Abonynál lép ki, és halad tovább kelet felé, Szolnok–Püspökladány–Debrecen felé. Az 5-ös főút a vizsgálati területet nem érinti, annak délnyugati sarkát kb. 1 km-re közelíti meg. Párhuzamosan halad ÉNy–DK-i irányban az M5-ös autópályával, attól 1–5 kilométer távolságra. Az M5-ös autópálya átadása után nemzetközi jelentősége megszűnt, zömmel helyközi forgalom halad rajta. A 31-es főút az M0-ás autóúttól indul, hozzávetőlegesen kelet–nyugati irányban halad, Gyömrő és Nagykáta érintésével. A vizsgálati területen nem halad át, annak északi peremétől északra, mintegy 10–13 km-re fut Jászberény–Dormánd felé. A 32-es főút a vizsgálati területen nem halad át. Az M3-as autópályától indul dél felé. Elhalad Hatvan és Jászberény mellett. A terület térségébe Újszásznál érkezik, ahol a terület keleti határától 6–12 km-re fut, és Szolnoknál végződik. A 311-es másodrendű főút a vizsgálati területtől északra, Nagykátáról indul KDK felé. Tápiószele térségében lépi át a terület északi határát, déli irányba fordul, és a terület közepén, Cegléd térségében, a 4-es főútnál végződik. A terület középső térségét északi irányból ezen keresztül lehet a legegyszerűbben megközelíteni. A 40-es másodrendű főút Albertirsa északnyugati sarkából indul. Nyomvonala a 4-es főút nyomvonalával párhuzamos, attól 1–3 km-re fut. A vizsgálati területre Albertirsánál lép be, Cegléd érintésével áthalad a terület középső zónáján, és a terület keleti peremét Abonynál lépi át. A 401-es másodrendű főút Ceglédtől keletre, a vizsgálati területen belül fut. A 4-es számú elsőrendű, és a 40-es számú másodrendű főutakat köti össze egymással. Hossza 1,2 km. A 405-ös rövid másodrendű főút a vizsgálati területet nem érinti. A terület keleti határához közel, Albertirsánál kezdődik, és nyugati irányba tart. Újhartyánnál éri el az M5-ös autopályát. A 44-es másodrendű főút nem halad át a vizsgálati területen. Kecskemét mellől a vizsgálati terület déli határától 10 km-re délre indul, az 5-ös számú főút leágazásaként. Iránya Szarvasig hozzávetőlegesen kelet–nyugati, Szarvasnál kelet–délkeleti irányba fordul, és Békéscsaba érintésével Gyuláig, az országhatárig tart. A 441-es, rövid főút a vizsgálati terület közepéről, Ceglédtől indul, és déli irányba tart. A területet Nagyköröstől délre hagyja el, és halad tovább Kecskemét felé.

131

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 442-es másodrendű főút a Tisza bal partján halad, Szolnokról indulva, É–D-i irányban. A vizsgálati területet nem érinti, attól keletre fut, 28–22 km-re. Lakiteleknél a Tiszát keresztező 44-es út révén kapcsolatot teremt a vizsgálati terület déli zónájával. A 445-ös másodrendű főút 10,3 km hosszú. Az 5-ös és 44-es főutat köti össze Kecskemét érintése nélkül. A vizsgálati területet nem érinti. Az 52-es főút A vizsgálati területen nem halad keresztül. Kecskemétről indul, az 5-ös főútról ágazik le, és hozzávetőleg nyugati irányba fut. Solt után a Duna-hídon áthalad a Duna fölött, és Dunaföldvárnál, a 6-os útnál ér véget. Kapcsolatot teremt a Dunántúl, és a DunaTisza köze között. Az országos közutak Pest megyei mellékúthálózata döntően megfelel a megye geográfiai viszonyainak és településhálózatának. A problémát a mellékúthálózat kis áteresztőképessége és helyenként leromlott állapota jelenti, mely nagyobb volumenű forgalmat jelen állapotában állagromlás nélkül nem képes elviselni. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Újszilvás vizsgálati terület közúton való megközelíthetősége kiváló. A területet érinti az M5-ös autópálya, áthalad rajta egy elsőrendű és három másodrendű főút, mellékúthálózata pedig kiterjedt. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, továbbá b) belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb, szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési- és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés–főleg az áru– és teherszállítás szempontjából–nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. Újszilvás vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát az 59. ábra tartalmazza. 132

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati területet a 100-as, 100(a), a 140-es és a 120-as vasúti pálya keresztezi.

59. ábra. Újszilvás vizsgálati terület térségének (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006).

A korábbi fejezetben leírt Budapest központú, sugaras útvonal hálózat a vasúti pályákra is teljes mértékben igaz. A megyei vasúthálózat a XIX. század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák pest megyei szakaszai a főhálózat legszűkebb, és néhány elem esetén a legkorszerűtlenebb elemei. A vizsgálati területen és térségében az alábbi — a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. számu melléklet B) pontjában felsorolt — az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák érintettek: Transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részeként működő vasúti pályák: — 80 (1)-es számú, Budapest (Keleti pu.) – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor, — 100-as számú, Budapest (Nyugati pu.) – Cegléd – Szolnok – Záhony (országhatár), — 120(a) (a) számú, Budapest Rákos – (Újszász) – Szolnok, — 120 Szajol – Lőkösháza (országhatár), — 140-es számú, Cegléd–Kecskemét–Szeged,

133

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — 150 Budapest (Ferencváros) – Kelebia (országhatár)2. A 80(1) Budapest (Keleti pu.) – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor vonal Budapestről indul. Kelet–nyugati irányban fut, intenzív nemzetközi- és teherforgalmat bonyolít. A vizsgálati területtől való távolsága északi irányban 25–35 km. A vonal kétvágányú, villamosított. A 100(a). számú, a térképen 100-asnak feltüntetett Budapest (Nyugati pu.) – Cegléd – Szolnok vasútvonal Budapestről indul. ÉNy–DK-i irányú. Albertirsa előtt lép be nyugati irányból a vizsgálati területre, és Cegléd érintésével a terület egész középső zónáján áthalad. A területről nyugati irányban Abonynál lép ki, és halad tovább Szolnok – Szajol felé. A vonal kétvágányú, villamosított. A 100-as számú, Szajol – Záhony (országhatár) vonal a 10(a) vonal keleti folytatása. A vizsgálati terület keleti határától 18 km-re, Szajolról indul, és halad keleti irányba, Záhony felé. A vonal kétvágányú, villamosított. A vasútvonal részei a korosságuknak megfelelő, jól karbantartott műszaki állapotban vannak. A 120a. számú, Budapest (Rákos) – Újszász – Szolnok vasúti pálya szintén Budapestről indul, ÉNy–DK-i irányú. A vizsgálati terület térségében a 100(a) vonal lefutásával párhuzamosan, attól mintegy 14 km-re északkeletre fut. A terület északkeleti sarkát Tápiógyörgyénél kis szakaszon metszi. A vasútvonal részei a korosságuknak megfelelő, jól karbantartott műszaki állapotban vannak. A 120-as számú, Szajol – Lőkösháza – országhatár vasútvonal a 120(a) Budapest–Szolnok vonal folytatása, kétvágányú, villamosított. A vizsgálati terület keleti határától 18 km-re, Szajolról indul, és halad délkeleti irányba, Lőkösháza – országhatár felé. A 140-es számú, Cegléd – Szeged vonal a vizsgálati terület közepéről, Ceglédről indul, és déli irányba halad. Nagykőrös után lép ki a vizsgálati területről déli irányban, és halad tovább Kecskemét – Szeged felé. A vasútvonal részei a korosságuknak megfelelő, jól karbantartott műszaki állapotban vannak. A 150-es számú, Budapest (Ferencváros) – Kelebia – országhatár vasúti pálya Budapesttől kiindulva halad ÉÉNy–DDK-i irányban. A vizsgálati terület délnyugati sarkát mintegy 25 kmre közelíti meg. Biztosítja a nemzetközi összeköttetést Szabadka, Szerbia felé. Nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 82-es számú, Hatvan – Újszász – (Szolnok) — 86-os számú, Vámosgyörk – Újszász – (Szolnok) — 142-es számú, Budapest (Kőbánya-Kispest) – Lajosmizse – Kecskemét A 82-es számú, Hatvan – Újszász – (Szolnok) vonal Hatvanból indul, Jánoshida és Újszász között közelíti meg legjobban, 2 km-re a terület északkeleti sarkát, és halad DK-i irányba Újszászon át Szolnokig. A vonal villamosított, Hatvan és Újszász között egyvágányú, Újszász és Szolnok között kétvágányú. A 86-os számú, Vámosgyörk – Újszász – (Szolnok) vonal Vámosgyörk–Újszász között nem villamosított, egyvágányú mellékvonal. Újszász és Szolnok között kétvágányú. Nyomvonala hozzávetőleg NyÉNy–KÉK-i lefutású. A vizsgálati terület északkeleti sarkát Újszásznál közelíti meg legjobban, itt a terület határától kb. 3 km-re fut. A 142-es számú, Budapest (Kőbánya–Kispest) – Lajosmizse – Kecskemét vasúti pálya szintén Budapestről indul, és a 100-as vasútvonallal párhuzamosan, de attól mintegy 15 km-re délnyugatra fut. A vizsgálati területet legjobban Lajosmizsénél közelíti meg, itt a terület

2

A tervezett vizsgálati terület a felsoroltak közül közvetlenül a 100, 120a, illetve a 140-es számú vasúti pályákat érinti.

134

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány délnyugati sarkától mintegy 1,5 km-re húzódik. A vonal nem villamosított, zömében egyvágányú. Regionális vasúti pályák a vizsgálati terület tágabb környezetében: — 130(1)-es számú, (Szolnok) – Tiszatenyő – Szentes – Hódmezővásárhelyi Népkert elágazás — 145-ös számú, Szolnok–Kecskemét — 146(1)-es számú, Kiskunfélegyháza–Lakitelek A 130(1)-es, a térképen 130-nak írt, (Szolnok) – Tiszatenyő – Szentes – Hódmezővásárhelyi Népkert elágazás vasútvonal Tiszatenyőről indul (bár a vonatok Szolnokig közlekednek). A vonal a vizsgálati területtől 20 km-re keletre indul, É–D-i nyomvonalon. A vonal nem villamosított. A 145-ös, Szolnok–Kecskemét vasútvonal Szolnokról, a vizsgálati terület keleti határától mintegy 14 km-re indul, előbb déli, majd a vizsgálati terület térségét elhagyva, délnyugati irányba, Lakitelek felé. A vonal egyvágányú, nem villamosított. A vonal menetrendje a 146(1)-es, Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonallal közös: A vonatok Kiskunfélegyháza–Lakitelek–Kunszentmárton(–Szentes), illetve Szolnok–Lakitelek–Kecskemét útirányokon közlekednek, utóbbiak 2014-től S220-as viszonylatszámmal. Lakitelek átszálló állomásra egyszerre futnak be négy irányból. A 146(1)-es számú, a térképen 146-nak jelölt Kiskunfélegyháza–Lakitelek vonal Kecskemétről indul, és a vizsgálati területtől 10–15 km-re délre húzódik kelet–nyugati irányban. A vonal menetrendje a Szolnok–Kecskemét-vasútvonallal közös: a vonatok Kiskunfélegyháza–Lakitelek–Kunszentmárton(–Szentes), illetve Szolnok–Lakitelek–Kecskemét útirányokon közlekednek utóbbiak 2014-től S220-as viszonylatszámmal. Lakitelek átszálló állomásra egyszerre futnak be négy irányból. Egyéb vasúti pályák: — 102-es számú, Kál-Kápolna–Kisújszállás — 148-as és 149-es számú, Kecskemét KK – Kiskörös KK és Törökfái KK – Kiskunmajsa KK — 152-es számú, Kecskemét alsó – Fülöpszállás A 102-es, Kál-Kápolna – Kisújszállás vonal a vizsgálati területtől messze, északkeletre fut. A térképen való ábrázolása miatt említjük. A 148-as és 149-es számú vonalak egy keskeny nyomtávú vasúti hálózat az ún. Kecskeméti Kisvasút, mely két tagból áll, a 148-as a Kecskemét–Kiskörös, a 149-es a Törökfái– Kiskunmajsa vonal. A teljes hálózaton a személyszállítás 2009. december 13-től szünetel. A 152-es számú, Kecskemét alsó – Fülöpszállás vasúti mellékvonal egyvágányú, nem villamosított. kelet–nyugati irányú. A vizsgálati terület déli határától kb. 14 km-re, Kecskemét-alsó állomásról indul, és Fülöpszállásig tart. A vasútvonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás. csak teherszállítás folyik. A kutatásra, kitermelésre tervezett terület tágabb térségében található a 253-as számú, – H8 Gödöllői HÉV vonal. A HÉV vonal csak személyszállításra használható, teherszállításra nem vehető igénybe. A térképen való ábrázolása miatt említjük. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy Újszilvás vizsgálati terület vasúton való megközelítési lehetőségei kiválóak. A területen áthaladó nemzetközi törzshálózati vasútvonalak a terület minden zónáját könnyen elérhetővé teszik.

135

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani — A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. — A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára — más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában — kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: — Az OTÉK 36. § 8 pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 36. § 8 pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). — A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még — a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és – a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: — A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasútak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. — A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A koncesszióra javasolt területen érintett, transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részeként működő vasútvonalak kezelője a MÁV Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.) Vasútfejlesztési kérdésekben — az érintett vasútvonalakat illetően — a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) és a MÁV Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.) az illetékes.

136

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4.2. Energiahálózatok Újszilvás vizsgálati terület legnagyobb része Pest megyében, az ország középső részén helyezkedik el, ezért területén az országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó vezetékrendszerek közül nem csak a nemzetközi funkciójú gerinchálózatok haladnak keresztül, hanem az ország legnagyobb fogyasztóit (Budapestet és a budapesti agglomerációt) ellátó helyi vezetékek is, melyek döntően a megye területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet. 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kV-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kV-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató kezelésébe tartoznak. Újszilvás vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét a 60. ábra tartalmazza.

60. ábra. Újszilvás vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Pest megye Területrendezési terv módosítása. Melléklet, Villamosenergia ellátás, energiahálózatok és alépítményeik).KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 2010. május, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye területrendezési terv. Térségi szerkezeti terv, Közműhálózatok és létesítményeik. VÁROS-TEAMPANNON Kft. 2004 alapján

137

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A 750 kV-os országos főgerinc (Albertirsa–Vinyica vonal) teljes hosszában áthalad a vizsgálati terület északi zónáján. A terület nyugati határának külső peremén, Albertirsán végződik. A 400 kV-os átviteli hálózat ÉNy-i ága az Albertirsa–Mende–Göd vonalon fut. DK–ÉNy-i irányban halad, Budapestet keletről kerüli meg. A vizsgálati területet nem érinti. Az Albertirsa–Dabas–Martonvásár vezeték K–Ny irányú. A vizsgálati területet nem érinti, annak nyugati határától egy km-re, Az albertirsai transzformátor-állomásról indul. Budapestet délről kerüli el. Az Albertirsa–Szolnok–Békéscsaba 400 kV-os vezeték szintén Albertirsáról indul, a vizsgálati terület nyugati határáról, és keleti irányba fut. Nyomvonala hozzávetőleg azonos a 750 kV-os országos főgerincével, attól Abonynál tér csak el. Teljes hosszában áthalad a vizsgálati terület középső sávján. A terület keleti határán kilépve, Abonyt északról elkerülve halad Szolnok felé, majd KDK irányba fordul, és tart Békéscsaba felé. A 220 kV-os átviteli hálózat távvezetékek közül a Szolnok–(Szeged)–Sándorfalva vezetékága ÉÉK–DDNy irányban halad es a vizsgálati terület délkeleti sarkától mintegy 1,5 km-re. A területre nem lép be. A Detk–Jászapáti–Szolnok vezeték Detkről indul, és déli irányba haladva, Jászapáti érintésével húzódik a szolnoki alállomásig. A vizsgálati területre nem lép bel annak keleti határától mintegy 13 km-re végződik. A Sajószöged–Szolnok vezeték Sajószögedről indul. A vizsgálati területre nem lép be, annak térségében KÉK–DDNy-i irányú. A vizsgálati terület keleti határától mintegy 13 kmre, Szolnokon végződik. A térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat térségbeli elemei az alábbiak: Az Albertirsa–Monor–Budapest (Soroksár) vezeték a terület nyugati határa mellől, az albertirsai alállomásról indul ÉNy-i irányba. A vizsgálati területet nem érinti. A Városföld–Nagykőrös–Cegléd vezeték a térségben É–D-i irányú. Kocsér térségében éri el vizsgálati terület déli határát, majd tovább haladva a területen Ceglédnél végződik. A Városföld–Tiszakécske–Szolnok vezeték a térségben ÉK–DNy-i irányú. Kecskemét irányából érkezik, metszi a vizsgálati terület délkeleti sarkát, és Szolnokig tart. A Felsőbabád–Újhartyán–Lajosmizse–Kecskemét-Észak–Városföld vezeték a vizsgálati terület térségében ÉNy–DK-i irányú. (A vezeték Lajosmizsétől északnyugatra futó része a térképen nincs ábrázolva.) A vizsgálati területet nem érinti, annak délnyugati sarkától egy kmre halad. A Szolnok–Újszász–Jászfényszaru–Hatvan vezeték ÉNy–DK-i irányú. A szolnoki alállomásról indul. A vizsgálati területet nem keresztezi, annak északkeleti sarkától mintegy 3 km távolságra fut. Az Albertirsa–Cegléd–Szolnok vezeték teljes szélességben áthalad a vizsgálati terület északi zónáján. Albertirsáról indul, rövid táv megtétele után belép a területre, és keleti irányba halad. Abonynál lép ki a terület keleti határán, és fut tovább Szolnok felé.

138

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4.2.2. Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Pest, Jász–Nagykun–Szolnok, valamint Bács–Kiskun megye földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén-mezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy–középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy–középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk: — Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar, — Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar, — Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar, — Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki. Újszilvás vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét a 61. ábra tartalmazza. A vezetékek közül a térképen a Nemzetközi- és hazai nagynyomású, és a térségi szénhidrogén-szállítóvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén-termékvezetékeket ábrázoltuk.

139


61. ábra. Újszilvás vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe (Pest megye Területrendezési terv módosítása. Melléklet, Földgáz ellátás, Szénhidrogén- és termékvezetékek. KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 2010. május).

140

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Nemzetközi- és hazai nagynyomású szénhidrogén-szállítóvezetékek a vizsgálati területen és térségében Az (Ukrajna) – országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta vezeték ÉK–DNy-i irányban halad a vizsgálati terület ÉNy-i sarkától mintegy 25 km-re. A vizsgálati területet nem keresztezi. Az (Ukrajna) – országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Szolnok – Százhalombatta vezeték Abony felől, keleti irányból érkezik. Abonytól délre lép be a vizsgálati területre, annak keleti határánál, és teljes szélességében áthalad a terület középső zónáján. A terület közepén, Ceglédnél ÉNy-i irányba vált, és Albertirsától északra lép ki a terület nyugati határán. Itt Monor–Vecsés irányába halad. Vecsésnél DNy-i irányba fordul, és halad tovább az (Ukrajna)–országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta vezeték nyomvonalán. A (Románia) országhatár – Nagylak – Hódmezővásárhely – Kecskemét – Adony – Székesfehérvár – Mór – Tét – Rajka – országhatár (Ausztria) vezeték a vizsgálati terület délnyugati sarkától mintegy 12 km-re halad, a területet nem keresztezi. A vizsgálati terület térségében NyÉNy–KÉK-i irányú. A Városföld–Kecskemét–Vecsés vezeték ÉNy–DK-i irányú. Lajosmizse térségében metszi a vizsgálati terület délnyugati sarkát. Térségi szénhidrogén szállító-vezetékek A Városföld–Adony térségi vezeték a vizsgálati terület térségében a (Románia) országhatár – Nagylak – Hódmezővásárhely – Kecskemét – Adony – Székesfehérvár – Mór – Tét – Rajka – országhatár (Ausztria) vezeték nyomvonalával közösen fut. A vizsgálati területen nem halad át, attól délre kb. 12 km-re fut. Vecsés–Algyő vezeték ÉNy–DK-i irányú. A vizsgálati terület térségében a Városföld– Kecskemét–Vecsés vezetékkel közös nyomvonalon fut. Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek A Szolnok–Százhalombatta termékvezeték KDK–NyÉNy irányban halad át a vizsgálati területen. A területre Abonytól délre lép be, és teljes szélességében keresztezi azt. A területet Mikebuda térségében hagyja el, nyugati irányban. A Százhalombatta–Vecsés–Budapest (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) termékvezeték DNy–ÉK-i irányban haladva fut Gyálig. Gyál után északi irányba fordul, és halad a Nemzetközi Repülőtérig. A vizsgálati terület ÉNy-i sarkától mintegy 25 km-re húzódik, térképen való ábrázolása miatt említjük. Az (Ukrajna) – országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta kőolajszállító vezeték ÉK–DNy-i irányban halad, az (Ukrajna) – országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta vezeték nyomvonalán, a vizsgálati terület ÉNy-i sarkától mintegy 25 km-re. A területet nem keresztezi. A Szolnok–Százhalombatta termékvezeték térségi leágazása Ceglédnél található. Ez a termékvezeték déli irányba halad, Kecskeméttel teremtve összeköttetést.

141


2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok koncessziók formájában történő kitermelését biztosító, állami ásványvagyon-gazdálkodás célja a vizsgálati területen fellelhető szénhidrogének megfelelő hasznosításának elősegítése. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénnyel összhangban az ásványvagyon-gazdálkodást érintő pontok teljesülnek, ha a kutatás, bányanyitás, kitermelés és bányabezárás során szintén a bányatörvény szerinti adatszolgáltatás keretében a) az ásványi nyersanyagok mennyiségére, minőségére, a vizsgálati területre eső lelőhelyek nyilvántartására, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás megvalósul, b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon védelme a bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terven keresztül teljesül, valamint az esetleges indokolatlan ásványi nyersanyag-kitermelések és -igénybevételek megakadályozásra kerülnek, c) a kötelező adatszolgáltatás nyomán a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolás megvalósul, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetősége biztosítható. A komplex ásványvagyon-gazdálkodás része a tárgyi ásványi nyersanyagok minél pontosabb megismerése, a meglévő és a kutatási-kitermelési tevékenység során keletkező, adatok és információk kezelése. Az ásványi nyersanyag kutatás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz beérkező jelentős mennyiségű földtani, szerkezetföldtani, környezetföldtani, vízföldtani, geokémiai adatok egyrészt kiegészítik a vizsgálati területre vonatkozó ismereteinket (megkutatottsággal foglalkozó fejezet), másrészt a kapcsolódó értelmezések fontos alapot adnak a későbbi értékelésekhez, az állami ásványvagyon-gazdálkodáshoz. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg (III. rész, 20. §71 [1]). Ennek megvalósulása is része az ásványvagyon-gazdálkodási céloknak. (2)72 Bányajáradékot fizet: a bányavállalkozó, vagy a bányászati tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes. Stratégiai cél az elérhető nemzeti előnyök - itt a hazai ásványkincsek minél hatékonyabb realizálhatósága. Az ellátásbiztonság kapcsán az importfüggőség mérséklése reális ásványvagyon-gazdálkodási cél. A hazai versenyképességet növelheti, ha Magyarországon folytatódik a szénhidrogénkutatás és kitermelés. Az energiahatékonyságot növelheti, ha hazai szénhidrogéneket használunk fel széles körűen az ipari, gazdasági és társadalmi igények kiszolgálása érdekében a megfelelő környezetvédelmi előírások betartásával. A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400×1018 Jt, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (62. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A jelen évszázadban 250260×109 t kőolaj és 142

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 500550×1012 m3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) Az energiapiacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják A világ 2040-re várható folyékony üzemanyag termelésének és fogyasztásának alakulását a 63. ábra szemlélteti. 1800 1600

Energia, 10E+18 J

1400 1200 1000 800 600

hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa

400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100

62. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

63. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-OECD országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap) (International Energy Outlook 2014 nyomán)

Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m3 – 2013-ban). Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból 143

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 2015 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén-készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban a 64. ábra mutatja.

64. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt.)

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2014-ben a hazai kőolajtermelés 0,62 M t, a földgáztermelés 1,94 Mrd m3 volt (MBFH 2015. jan. 1.). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 21,5 M t kőolaj és 73,0 milliárd m3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99,9 M t, földgázra 234,2 milliárd m3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 82%-át, a földgáznak több mint 76%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2015. jan. 1-i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 30004000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogénkutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figye144

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány lembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). Újszilvás vizsgálati területen a reménybeli kitermelhető szénhidrogének valószínűsített mennyisége 2,5 millió tonna kőolaj, illetve 2,8 milliárd m3 földgáz, a vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008–2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az 1985–87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (65. ábra).

65. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok)

A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit- és szénhidrogénvagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is 145

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az „Atom+Szén+Zöld” energiamix alkalmazásával érhető el (66. ábra).

66. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás: REKK.)

Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj- és 2 milliárd m3 alá csökkent a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (67. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz.

67. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok)

146


2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A vizsgálati területen megvalósuló bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú várható közvetlen nemzetgazdasági előnyei kapcsán elsősorban a 2.5. fejezetben leírt adatszolgáltatás és bányajáradék megfizetése, az MBFH-n keresztül az államkasszába kerülése jelölhető meg, illetve az, hogy az állam tulajdonában levő, s majd a járulék megfizetésével a bányavállalkozó tulajdonába kerülő ásványkincs megfelelő módon hasznosul. Közvetetten a gazdaság részét képező anyagi és emberi erőforrásokban, a fizikai és szellemi javakban, valamint szolgáltatásokban, a gazdasági tevékenységekben, illetve mindezek kölcsönhatásában várható növekedés, fejlődés. A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10 000–11 500 kcal/kg (41870–48150 kJ/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogénkutatást, -kitermelést és -feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai–geofizikai kutatások eredményeként a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogénkutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. Újszilvás vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import–export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország –10 °C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m3 származik hazai termelésből és 47,5 M m3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell

147

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet az országba érkeznie, –10 °C esetén körülbelül napi 32,5 M m3 (http://www.mol.hu/gazkerdes /szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogénkutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás–termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati–feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. Újszilvás vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (68. ábra).

68. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között

148


2.7. A terhelés várható időtartama 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás–termelés–rekultiváció időtartama általában 20–40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. § 1 pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. §-a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki–biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés — településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő — teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások 149

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogénkutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogénvagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10–50%-a, a földgáz esetében 40–80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20–30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. 150

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem-létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1–3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény 12. § 1 pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 151

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36. §. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

152


2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén elsősorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során — az ipari gyakorlatban — azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (41. táblázat). 41. táblázat. Jelentősebb szénhidrogénkutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont

1961 1963 1965 1968. december 19–26. 1979. január 24 – február 15. 1981. december 29–31. 1982. augusztus 7–17. 1982. október 14–17. 1983. január 30 – február 2. 1983. március 22–23. 1984. június 18–21. 1985. április 1. 1985. május 20–21. 1985. december 16 – 1987. január 31. 1986. június 10. 1987. január 24–25. 1998. november 14–17. 2000. augusztus 18 – november 16.

Helyszín

Nagyhegyes Üllés Szank Algyő Zsana-É–2 kőolajtermelő kút (69. ábra) Algyő–683. számú fúrás, Maroslele Szeghalom–14. sz. kút Szeged, Algyő–619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás Hajdúszoboszló, Nagyhegyes–77. sz. kút, gázkitörés Battonya–144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés Balatonmagyaród, Zalakomár–18. sz. kút, olaj- és gázkitörés Biharkeresztes–19. sz. kút Füzesgyarmat–107. sz. kút, olaj- és gázkitörés Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés Balatonmagyaród, Zalakomár Füzesgyarmat–107. sz. kút, gázkitörés Nagylengyel–282/A .sz. kút, gázkitörés Pusztaszőlős–34. sz. kút, gázkitörés

Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. 153

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: — a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; — a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogéntároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó zárókőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H2S-(kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető „földalatti kitörés” alakul ki (69. ábra). A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból. A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti 154

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK 1991). Fúrás és ki–beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció-nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja.

69. ábra. Gázkitörés (Zsana-É–2 fúrás, 1979)

A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: — a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; — tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); — a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; 155

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — tilos a tartályok túltöltése; — a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; — meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; — a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; — kerüljük a savgőz belélegzését; — védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; — légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; — a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; — egyes esetekben H2S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet.

156


3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Újszilvás vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogénkutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. §-a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, — külön jogszabályban felsorolt — légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségi zónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontjá157

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ban felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O–II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogéndioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A levegő tényleges állapotára vonatkozó vizsgálatok tartalmát, minőségét meghatározza, hogy nem állnak rendelkezésre a térség területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós adatok. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. Újszilvás vizsgálati területnek és térségének automata és manuális mérőállomásait, Budapest és környékének légszennyezettségi agglomerációját, Dunaújváros és környéke, valamint Szolnok és környéke légszennyezettségi zónáit ábrázoló térképet a 70. ábraán mutatjuk be.

158


70. ábra. Az Újszilvás vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások valamint Budapest és környékének légszennyezettségi agglomerációja, Dunaújváros és környéke, valamint Szolnok és környéke légszennyezettségi zónái

Az ábra alapján megállapítható, hogy a vizsgálati területtől keletre, 7 km-re kezdődik Szolnok és környékének légszennyezettségi zónája. A terület északnyugati sarkától 13 km-re végződik Budapest és környékének légszennyezettségi agglomerációja, míg a terület délnyugati sarkától 30 km-re található Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zónája. A manuális mérőállomások száma a tágabb térségben 4, az automata mérőállomásoké pedig 3. Ezekből egy sem esik a vizsgálati területre. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül Budapest és környéke az 1. légszennyezettségi agglomerációba, Dunaújváros és környéke az 5. légszennyezettségi zónába, Szolnok pedig 11., a kijelölt városok kategóriájába tartozik. A vizsgálati területnek és térségének légszennyezettségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 42. táblázatés 43. táblázatban foglaltuk össze:

159

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 42. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület (10., az ország többi területe )légszennyezettségi zóna besorolása Budapest és környéke (1. légszennyezettségi agglomeráció) a Dunaújváros és környéke (5. légszennyezettségi zóna), valamint Szolnok (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

10. 1. 5. 11.

kéndioxid

nitrogéndioxid

szénmonoxid

szilárd (PM10)

benzol

Talajközeli ózon

F E F F

F B C D

F D D E

E B D D

F E F F

O–I O–I O–I O–I

Az ország többi területe Budapest és környéke Dunaújváros és környéke Szolnok

43. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület (10., az ország többi területe), légszennyezettségi zóna besorolása Budapest és környéke (1. légszennyezettségi agglomeráció) a Dunaújváros és környéke (5. légszennyezettségi zóna), valamint Szolnok (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

10. 1. 5. 11.

Az ország többi területe Budapest és környéke Dunaújváros és környéke Szolnok

PM10 arzén (As)

PM10 kadmium (Cd)

PM10 nikkel (Ni)

PM10 ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

F F B F

F F B F

F F D F

F F B F

D B D B

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a vizsgálati területen és annak térségében: A kén-dioxid (SO2) koncentrációja a Budapesten és környékén a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja Budapesten és környékén meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), Dunaújvárosban és környékén a határérték és a tűréshatár között van (C), Szolnokon pedig a koncentráció térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A szén-monoxid (CO) koncentrációja Budapesten és környékén valamint Dunaújvárosban és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), míg Szolnokon koncentráció a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe közötti (E) A szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja Budapesten és környékén meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), Dunaújvárosban és környékén, illetve Szolnokon a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), míg a vizsgálati területen a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében — a törvényben meghatározottnak megfelelően — az O–I kategóriába lett sorolva. Az egyéb szennyező anyagok közül a PM10 arzén (As) a PM10 benz(a)pirén (BaP) és a PM10 ólom (Pb) koncentrációja meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B) meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B). PM10 nikkel (Ni) koncentrációja Dunaújvárosban és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A PM10 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja Budapesten és környékén, valamint Szolnokon meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), míg a vizsgálati területen és Dunaújvárosban és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). 160

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja nem haladja meg a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét (F). Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM–EüM– FVM együttes rendeletben es módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A vizsgálati terület tágabb térségének légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri. Az automata mérőhálózat adatai Az ÉLFO (LRK) adatai alapján automata mérőállomások a vizsgálati területen nem találhatók. A területhez legközelebb telepített kecskeméti mérőállomás 11 km-es távolságra található, a szolnoki mérőállomás távolsága 14 km, a tököli mérőállomás pedig több mint 25 km távolságra van. Budapesten 2013-ban és 2014-ben 12 automata mérőállomás működött, ezek közül a XVIII. kerületi, Gilice téri állomás esik legközelebb a területhez, bár ennek a távolsága is meghaladja a 25 km-t. A nagy távolság miatt a budapesti és tököli automata mérőhálózat vizsgálati adatait csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. Az automata mérőhálózat a térségben levő állomásai közül a fent említettek vizsgálati adatait az OMSZ „2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be (44. táblázat és 45. táblázat). 44. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve SO2

ülepedő por

NO2

NOx

Budapest (Gilice) kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

Kecskemét Szolnok

* jó (2)

* jó (2)

– kiváló (1)

PM10 jó (2) PN2.5 megf. – jó (2)

Összesített index

Benzol

CO

O3

kiváló (1)

kiváló (1)

jó (2)

megfelelő (3)

– jó (2)

– kiváló (1)

* jó (2)

* jó (2)

* Nincs értékelhető adat. – Nem mérik a szennyezőt.

45. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve SO2

NO2

NOx

Budapest (Gilice) kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

Kecskemét Szolnok

* jó (2)

* jó (2)

– kiváló (1)

ülepedő por

PM10 jó (2) PN2.5 megf. * jó (2)

Összesített index

Benzol

CO

O3

*

kiváló (1)

jó (2)

megfelelő (3)

– kiváló (1)

* kiváló (1)

* jó (2)

* jó (2)

* Nincs értékelhető adat. – Nem mérik a szennyezőt.

161

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján megállapítható, hogy a Pest és Bács-Kiskun megyében működő (manuális) RIV mérőállomások Újszilvás vizsgálati területen nem üzemelnek. A vizsgálati terület tágabb térségében működő manuális mérőállomások Budapesten, Jászberényben, Kecskeméten, ill. Szolnokon üzemelnek. A vizsgálati területtől való nagy távolság miatt a budapesti manuális mérőállomás adatait csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be (46. táblázat és 47. táblázat). 46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Budapest Jászberény Kecskemét Szolnok

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

Szennyezett (4) jó (4) jó (4) jó (4)

– – – –

– – – –

Szennyezett (4) jó (4) jó (4) jó (4)

– : nem mérik az adott komponenst.

47. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Budapest Jászberény Kecskemét Szolnok

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

Szennyezett (4) jó (4) jó (4) megfelelő (3)

– – – –

– – – –

Szennyezett (4) jó (4) jó (4) megfelelő (3)

– : nem mérik az adott komponenst.

A táblázatokban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a alattiak. Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közöttiek. Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80%-a és 100%-a közöttiek. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. Összefoglalónkban figyelembe kell venni, a fent ismertetettek közül a budapesti mérőállomások a vizsgálati területtől több mint 25 km távolságra vannak, és a legközelebbi — kecskeméti — mérési pontok is 11 km-re találhatóak. Ezért a budapesti automata, valamint manuális mérőállomások adatait csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. Újszilvás vizsgálati terület tágabb térségben működő automata mérőhálózat vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy 2013-ban és 2014-ben az összesített légszennyezettségi jó (2). Mivel a kecskeméti automata mérőállomás az említett időszakban gyakorlatilag nem szolgáltatott értékelhető adatokat, ezért megállapításainkat a szolnoki állomás adatai alapján tettük. Eszerint a fenti két évben a SO2 és CO légszennyezettségi indexe kiváló (1), a többi vizsgált komponens esetében pedig jó (2) és kiváló (1). A vizsgálati terület tágabb térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 2013. és 2014. évi adatai erősen hiányosak. Csak NO2 vizsgálatok történtek, melyek 2013-ban mindenütt jó (2) légszennyezettségi indexet mutattak ki, 2014-ben pedig Jászberényben és Kecskeméten jó (2), Szolnokon pedig megfelelő (3) indexet adtak eredményül. 162

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A manuális mérőállomások adatai alapján SO2 és ülepedő por vizsgálatok egyik helyen sem történtek, a 2013-14-es években az elemzések – az említett manuális mérőállomásokon az OMSZ éves értékelése alapján – gyakorlatilag az NO2 mérésére korlátozódtak. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy Újszilvás vizsgálati terület tágabb térségének levegőminősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú komponensek esetében jónak, ill. kiválónak, az NO2 és a szálló por esetében jónak, 1 helyen pedig megfelelőnek mondhatók. A térségben a budapesti agglomeráció és a dunaújvárosi légszennyezettségi zóna szennyezettebb levegője már nem mutatható ki. Az üzemi eredetű légszennyezés a tágabb térségben csak erre a két területre koncentrálódik. Az egyéb légszennyezési források közül kiemelhető a nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét előidéző, a gépjárművekből származó kibocsátások, mely a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb, míg a rurális térségekben a mezőgazdasági eredetű porterhelés mutat időszakosan magas értéket. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő 163

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1, mellékletében közölt határértékeknek kell teljesülniük a zajtól védendő területeken az üzemi létesítményektől származó zajterhelés esetében, a 2. mellékletben foglalt határértékeknek az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, a 3. mellékletben foglalt határértékeknek a közlekedésből származó zajterhelés vonatkozásában. A rendelet 4. melléklete tartalmazza a zaj terhelési határértékeit az épületek zajtól védendő helyiségeiben, míg az 5. mellékletben közölt, az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeknek és terhelési határértékeknek kell teljesülniük az ott felsorolt épületek és helyiségek esetében. 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2. fejezet) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogénkutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. Az összes érintett porózus (réteg) víztest mennyiségi állapota jó, azonban a sekély porózus víztestek közül a sp.1.14.1, sp.2.10.2 jelűek gyenge (FAVÖKO teszt miatt), míg a sp.1.13.1 jelű esetén vízmérleg alapján a gyenge állapot elérésének kockázata áll fenn. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogénkutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély porózus víztestek minőségi állapota — egy kivételével — gyenge (sp.1.14.1, sp.2.10.1 és a sp.1.13.1) besorolású diffúz szennyezettség, vízbázist veszélyeztető szennyezőanyagok, valamint a trendszámítások eredménye nyomán. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (kb. 0–1300 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűj164

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány teni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. A vizsgálati terület árvízi elöntéssel minimálisan érintett, a belvízzel veszélyeztetettség is leginkább mérsékelt, kisebb foltokban jelennek csak meg közepesen, illetve erősen veszélyeztetett területek. Ár- vagy belvízveszélyes területen, az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A területet és 5 km-es környezetét érintő 11 felszíni víztest közül csupán egy nem rendelkezik értékelt minősítéssel adathiány következtében. Az értékeléssel rendelkező felszíni folyóvíztestek állapota 7 esetben gyenge, 3 esetben pedig rossz minősítéssel rendelkezik, tehát egyik vízfolyás víztest állapota sem megfelelő. A vízfolyás víztestek ökológiai minősítése előbbivel megegyező. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal (kormányhivatalok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok; vízügyi igazgatóságok bevonásával) való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz–víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet irányadó.

165

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével – még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: — a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: — a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot — különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében — teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. §–41. §, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16–21. §, a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8–13. § tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonat166

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kozó engedélyezési eljárások előtt az 1. § (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. Az országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet „ex lege” védett területre. „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők, barlangok. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. § [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. § [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. 167

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § 2 pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. § 1 pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz. 3.1.6. Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § és 7. §-ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elemegyüttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék 168

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. §). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (13.§ [2]). Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (13/A. § [2]). Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (14. § [2]). Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (14/A. § [4]). Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető (14/B. § [2] b). Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 17. § [6]). Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 18. § [5]). A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert.

169

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával (CSIMA et al. 2003). Az 1993. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). 3.1.7. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek — s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek — termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt. 2. § 19. pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5.§ (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles — választása szerint — a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.)

170

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során — az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett — figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. § (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: „A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tfvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tfvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. 171

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tfvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tfvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűjtemények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgy-együttesek. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, a történeti kertek, történeti tájak stb. A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a kutatási területen tervezett földmunkákkal nem érinthetik. A kulturális örökségi elemek pontos, digitálisan kezelhető adatainak szolgáltatására a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája jogosult. A Nyilvántartási iroda a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet 172

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) kormányrendelet alapján végzi tevékenységét. Az MvM rendelet 6. § (1) rendelkezik arról, hogy a Nyilvántartási Iroda a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat. (Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során általában régészeti terepbejárással egybekötött örökségvédelmi hatástanulmány készítésére van szükség). Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről a régészeti és műemléki szempontú vizsgálatot is tartalmazó előzetes hatástanulmányt kell készíteni, és az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni kell. Az egyedi engedélyezési eljárások során a 267/2006. (XII. 20.) az MBFH-ról szóló kormányrendelet (Kr.) 2/B. melléklete 6. pontja alapján kijelölt illetékes örökségvédelmi irodát szakhatóságként kell bevonni. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló, 4/2003. (II. 20.) NKÖM kormányrendelet (Kr.) 3. §-a szerinti esetekben a szakhatósági hozzájárulás megadása örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető, melyet a Kr. mellékletében részletezett tartalommal kell benyújtani. A Kötv. 23/C. § (1) bekezdése szerint nagyberuházás esetén a Kötv. 7. § 3. pontjában definiált előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a Kötv. 236C. (3) bekezdése szerint a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ készít el. Az 1 ha-nál nagyobb területet érintő beruházás esetén a szakhatósági állásfoglalás ugyancsak örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Kr. 2. § 1 pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. §-a értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelyeknek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet esetében a Kötv. 24. §-a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödör-mentes fúrási technológia alkalmazása. 173


A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait a 48. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. [X. 18.] kormányrendelet) alapján. Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Forster Központ. A felsorolás nem tartalmazza a 2001 után nyilvántartásba vett, örökségvédelem alá eső objektumokat. 48. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Újszilvás vizsgálati területen (I-II. kategória) Településrész Abony Abony Nagykőrös Abony Abony Cegléd Cegléd Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös

Műemlékké nyilvánított ingatlanok, Pest megye, I. kategória Törzsszám Utca, házszám Megnevezés 6875 Deák Ferenc u. 4. Zsinagóga 6888 Tószegi u. 51. Volt Vigyázó-kúria 8582 Kecskeméti u. 27/B Volt Halász-Tanárky-kúria Műemlékké nyilvánított ingatlanok, Pest megye, II. kategória 6883 Nagykőrösi u. 10. Volt Fábián-, majd Berg-kúria 6887 Tószegi u. 54. Volt régi Vigyázó-kastély 6940 Kossuth Lajos tér Római. k. plébániatemplom 6941 Szabadság tér Ref. templom 7125 Ceglédi út 19. Arany János Múzeum 7140 Szabadság tér Ref. templom 7142 Szabadság tér 5. Volt városháza

A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezik. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. Sajnos Pest megye műemlékjegyzéke nem áll rendelkezésünkre, ezért ezeket ismertetni nem tudjuk. Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. Újszilvás vizsgálati terület déli határának közvetlen közelében, de azon kívül található a „Lechner Ödön művei” világörökség-várományos terület kecskeméti övezete (2008), melynek 174

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány objektumai XIX. századi műemlékek, és klasszicista stílusban épültek; (pl. Rudolf laktanya, Városháza). Újszilvás vizsgálati terület térségében található Világörökség-várományos területeket a 71. ábraán mutatjuk be.

71. ábra. Világörökség-várományos terület övezete Újszilvás vizsgálati terület térségében A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya 2013 nyomán

Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott „ex lege” védelemben részesülnek a Kötv. 11. §-a alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek, melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bírnak (Kötv. 13. § [4]). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. szerint „ex lege” védettek. A vizsgálati területen egy földvárat, és a terület északkeleti peremén egy kunhalmot vettek nyilvántartásba. A földvár és a kunhalom pontos helyét a 72. ábraán mutatjuk be.

175


72. ábra. Újszilvás vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. közreműködésével

3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A 7.§ a következőképpen rendelkezik: „ (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti

176

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: — gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről. Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során.

177


3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása A szénhidrogén-bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. Újszilvás vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített „Műszaki Üzemi Terv”-ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térség-specifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság: kormányhivatalok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek. 3.2.1. Hatások a rezervoárokban Újszilvás vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjait a prekambriumi metamorf aljzat tetőzónájában, a permi arkózás homokkőben, a mezozoos aljzat karbonátos képződményeiben, a prepannóniai miocén karbonátos és sziliciklasztos képződményekben, tufákban, illetve a pannóniai homokkövekben találjuk. A rétegek elsősorban földgázt, kisebb részben kőolajat tárol(hat)nak. A kvarter képződményekben tárolt vizek általában 400–600 mg/l közötti összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkeznek és jellemzően CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os kémiai jellegűek. A víztartóban intenzív áramlások zajlanak. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek rendszerint 1500 mg/l alatti (500–1500 mg/l) TDS-űek, összetételük a CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-ostól a NaCaMgHCO3-os, illetve NaHCO3-osig változhat. A kb. 500 méteres mélységnél sekélyebb vízadókban többnyire 700 mg/l alatti TDS, CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os és NaCaMgHCO3-os, NaHCO3-os kémiai jelleg, míg ennél mélyebben általában 1000–2500 mg/l-es, ritkábban ennél magasabb TDS és jellemzően NaHCO3-os, illetve NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os kémiai jelleg az uralkodó. Az alacsony sótartalmú vizek a kvarter és a felső-pannóniai korú (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzív áramlási rendszer meglétére utalnak. Az alsó-pannóniai összletben többnyire 3000–15 800 mg/l közötti összes oldottanyagtartalmak jellemzőek, melyhez NaHCO3-os és a NaCl-os között változó kémiai jelleg társul.

178

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A prepannóniai miocén képződményekben tárolt vizek összetétele nagyobbrészt NaClHCO3-os, ritkábban NaCl-os, összes oldottanyag-tartalma többnyire 32 000–38 000 mg/l körül alakul, mely a víztartók elzárt jellegére utal. Az aljzati képződményekből a területen csak kisszámú vízminta áll rendelkezésre. Összességében elmondható, hogy itt többnyire NaClHCO3-os kémiai jellegű és magasabb, 12 600–45 600 mg/l közötti TDS-ek jellemzőek, melyek elzártabb, elzárt víztartók jelenlétét jelzik. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogénkutatás után várható termelések hatására akár jelentős nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogénkihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról, termeléséről lesz szó, ott számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a repesztések sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mentén, vagy azok mellett, a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen. A technológiához használt folyadékok ismételt felszínre kerülése esetére a megfelelő védelem tervezésével és kialakításával fel kell készülni. A mélyinjektálásokkal, vízlikvidálásokkal és visszasajtolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozás, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről” 11. §-a a következő idevágó részeket tartalmazza: „11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok — beleértve a szén-dioxidot is — továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető: a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,” továbbá „(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek — különösen a felszín alatti vizek — mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. (4) Az (1)–(3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába”.

179

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai, illetve az aljzati hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztestet érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni. A vizsgálati területet érintő felszín alatti víztestek minőségi szempontból többnyire jó minősítéssel rendelkeznek, ugyanakkor a sp.1.13.1, sp.1.14.1 és sp.2.10.1 jelű sekély porózus víztestek gyenge minősítésűek. A víztestek mennyiségi állapota többnyire jó, azonban a sp.1.14.1 és a sp.2.10.2 sekély porózus víztestek mennyiségi állapota gyenge FAVÖKO tekintetében, míg a sp.1.13.1 és a pt.2.1 víztestek mennyiségi állapota előbbi esetében vízmérleg teszt, utóbbi esetében süllyedés teszt eredménye nyomán a gyenge állapot kockázata fennáll. Fentebbiek következtében a tervezett tevékenység során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, illetve a mennyiségi és minőségi jó állapotot a VGT célkitűzései alapján legkésőbb 2027, vagy az utánra el kell érni. 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, — a termelő és a visszasajtoló kutak, — aktív szereplői a szénhidrogén rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. A kutatófúrások rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál)víztartókba bejuthat a mélyebb rétegek jelentősen eltérő sótartalmú és szénhidrogén-tartalmú, (vagy más szerves anyagtartalmú) nyomelem tartalmú vize.

180

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis, valamint 1 távlati vízbázis is található. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal, illetve védőterületekkel, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő termálvíztestek mennyiségi állapota jónak tekinthető, ez az állapot nem romolhat a tevékenységek hatására. Egyedül a pt.2.1 jelű víztest esetében áll fenn a gyenge minősítés kockázata süllyedés tesztek alapján, azonban ez a termál víztest csak az 5 km-es határoló terület délkeleti sarkába metsz bele. Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felsőpannóniai) porózus termálvíztartókra (pt.1.2, pt.2.1, pt.2.2), és aljzati karsztos termálvíztartóra (kt.2.1) melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben. Újszilvás vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén- és más nyersanyagkutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával. A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A vizsgálati tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 12 db, 5 km-es környezetében további 13 db üzemelő ivóvízbázis található, melyek közül 1+0 távlati és 9+1 egyéb vízbázis is ismert. Az üzemelő vízbázisok közül 5 sérülékeny és 1 bizonytalan állapotú, 19 vízbázisra üzemeltető, míg a távlati vízbázisra sérülékeny vízbázis programon belül készült diagnosztika. Veszélyeztetettségi vizsgálat mindegyik sérülékeny (és a bizonytalan sérülékenységű) vízbázis esetében zajlott, melynek eredményeképpen az összes esetében jelentős veszély áll fenn. Ennek oka leginkább a belterületi és mezőgazdasági területek arányából következik, míg egy esetben földtani közeg és éghajlati veszélyeztetettségből adódó kockázat is jelentős lehet. Ezen felül a területen és 5 km-es környezetben 14+6 ásványvízkút (Abony, Albertirsa, Cegléd, Dánszentmiklós, Lajosmizse, Nagykőrös, Tápiószentmárton) és 3+1 gyógyvízkút (Albertirsa, Cegléd, Tápiószentmárton) található. A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezet181

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet védelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos. 3.2.3. Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál „üzemmód”ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogéntartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak. Arra az eseményre, amelyet Újszilvás térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt „Műszaki Üzemi Terv”-ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl. fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket. Figyelemmel kell lenni a koncessziós területen és környezetében előforduló, lokális áramlási pályák kilépési pontjainál lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek károsodását a védett területektől távolabb — a lokális áramlási pályán — jelentkező kedvezőtlen hatás is előidézheti. A területen lévő FAVÖKO-k mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997. (vízbázisvédelmi) kormányrendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően.

182


3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása).

3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI)

3.4.1. A bányászati kutatás és kitermelés természetkárosító hatásainak mérséklése Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” Bányászati kutató és kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok egyedei sérülhetnek és tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át. A nemzeti parkok területét — a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint (134/2013. [XII. 29.] VM rendelet) — természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni (2013. évi CCL. törvény 25. §). Az egyes övezetekben eltérő szintű korlátozások érvényesek. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre. A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 2000 területek érzékenyebbnek tekinthetők, mint egy már degradált terület. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket és Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú távú túlélésére. Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken „ex lege” védelem alatt álló értékek, kunhalmok, szikes tavak és lápok találhatók, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során. A tervezési területen található „ex lege” védett értékek elhelyezkedését az alábbi térképmelléklet mutatja, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatbázisán alapul (73. ábra).

183


73. ábra. Újszilvás bányakoncessziós terület kímélendő természetvédelmi értékeinek kiterjedése

Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon, mivel a természet védelme társadalmi közérdek az Alkotmány szerint is. A természetvédelem közérdek, az országos jelentőségű védett és fokozottan védett természeti területekre, valamint a Natura 2000-es területekre és a védett területeken kívül előforduló védett élőlényekre egyaránt vonatkozik. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ugyancsak az Alaptörvény rendelkezik arról a 38. cikk (1) bekezdésében, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele. EU-s természetvédelmi kötelezettségeink teljesítése során a Natura 2000 szabályozás alá tartozó élőhelyek, illetve növény- és állatfajok megőrzése az EU természetvédelmi jogszabályainak betartása oldaláról is közérdek. Az EU által létrehozott természetvédelmi hálózat védelme alá eső fajok és élőhelyek védelme uniós kötelezettségként is közérdek. A természetvédelem, mint közérdek a hatályos jogszabályi definíciókban is megjelenik. Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és 184

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A 2007. évi CXXIII. törvény is a természetvédelmet, mint közérdeket egyértelműen nevesíti. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Újszilvás vizsgálati területen a természetvédelem és a tájvédelem szempontjai szerint kell megtervezni a kutatást és kitermelést. A beépítésre, kútfúrásra, telephely vagy ideiglenes logisztikai állomás létesítésére a barnamezős, leromlott telephelyeket és ne új zöld felületet vegyenek igénybe. A természetközeli gyepeket, erdőket meg kell őrizni, minél több élőhelyet, zöldfelületet kell meghagyni a Pest és a Bács-Kiskun megyei települések élhetősége és élővilága érdekében. A koncesszióba adás egyik alapfeltétele, hogy a védett területre vonatkozó megkötöttségeket a koncessziós tevékenység időtartama alatt módosítani kell (a különleges madárvédelmi területek közelében, ahol pl. fokozottan védett vagy zavarásra különösen érzékeny madárfaj költ, nem lehet huzamosabb ideig zavaró tevékenységet folytatni, az Országos Ökológiai Hálózat területein a 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése nem kívánatos stb.). A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell és a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló Kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel összevetni. Amennyiben valamely munkafázist a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben nevesítenek, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1.§ (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10.§ (1) és (2) bekezdései a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, amit a kivitelező köteles megcsinálni vagy csináltatni, ennek alapján az illetékes kormányhivatal véleményezi és jóváhagyja vagy elutasítja a hatásbecslést, majd a hatóság dönt a fejlesztési elképzelésekről. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk (3) bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre is. Különösen ügyelni kell például szaporodási, költési időben végzett munkák során az ott fészkelő madarakra, szaporodó kétéltűekre. Fontos, hogy a talajfelszín növényzetborítása ne sérüljön, mert különben ott az inváziós fajok fognak várhatóan megjelenni majd elterjedni. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatokban kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű, selyemkóró, kései meggy, keskenylevelű ezüstfa, stb.) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § 2 pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a Natura 2000 terület kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. A tervezéskor figyelembe kell venni továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet 185

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvények előírásait is. Javasoljuk az engedélyezési eljárás során a vállalkozóval, a természetvédelmi hatósággal és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) kijelölt szakértőivel a közös terepbejárással egybekötött egyeztetést. A területen sérülékeny sekély homokos vagy löszös talajokon kialakult vegetáció található. Jelentős a védett növények és állatfajok száma (a védett területeken kívül is). Amennyiben szénhidrogén kutakat terveznek fúrni, a felszíni vegetációban és állatvilágban okozható kárt gondos tervezéssel mérsékelni lehet. A szénhidrogénekkel szennyezett víz, vagy a mélyebb rétegekből felszínre került nagy sótartalmú víz nem érheti a környező élőhelyeket. A taposási kárt is minimalizálni kell, törekedni kell arra, hogy minél kisebb területen tegyék tönkre az eredeti növényzetet és talajt. A szükséges gépeket már korábban leromlott területen kell tárolni, erre ne zöld felületet vagy szántót vegyenek igénybe. A kutakat megközelítő utak nyomvonala élőhelyeket választhat el. Ha nem szilárd burkolatú az út, száraz időben jelentős kiporzásos légszennyezést is okozhat a nagy tehergépjárművel közlekedés esetén. A kutak helyének rekultivációja az eredeti, deponált humuszréteg visszaterítése után lehetővé teszi az eredeti vegetáció visszatelepedését, amit akár természetvédelmi célú magvetéssel is lehet segíteni. Az eredeti vegetáció legalább részleges helyreállításának ökológiai értéke is jelentős. Általános tapasztalat, hogy a száraz gyepek áttelepítése nem kecsegtet jelentős sikerrel, a gyepkockákkal áttelepített gyep értékes fajainak 90%–a is eltűnhet. Az ökológiai folyosót, magterületet és puffer területeit meg kell őrizni, az Országos Ökológiai Hálózat Övezete érinti a térséget. Minden Natura 2000-es terület közösségi jelentőségű Európai Uniós védelem alatt áll, ennek szempontjait figyelembe kell venni a kutatás, fúrás és a később tervezett szénhidrogén kitermeléshez köthető tájátalakítás során is. Natura 2000-es hatásbecslés szükséges ott, ahol a kutatás, a fúrás és a szénhidrogén kitermelés esetén várhatóan sérülnek a jelölő élőhelyek vagy a jelölő fajok állományai. Újszilvás vizsgálati terület egy része védett vagy Natura 2000 terület. A taglalt szűk értelemben vett természetvédelmi problémák mellett a tájvédelmi vonatkozások is igen hangsúlyosak lehetnek. Mivel a természet védelme és a termőföld védelme is közérdek, Újszilvás környékén a gyepterületeket, valamint a szántóföldi termesztés lehetőségét is meg kell tartani minél nagyobb területen, ennek jelentősége egyre nő a világnépesség rohamos gyarapodásával. Jelentősebb termőföld vesztést okozna, ha nagyobb területeken termelnék le vagy szennyeznék el a termőtalajt a kutatás, fúrás vagy a szénhidrogén kitermelés során. A termőföld viszont mással nem helyettesíthető. Javasoljuk, hogy ezt felelősen, hosszú távra mérlegeljék. Ugyanígy meg kell gondolni és amennyire csak lehetséges, el kell kerülni szántók egy részének esetleges átminősítését gazdasági területté. A hazánkra is kötelező EU Víz Keretirányelv szerint a vízfolyásokat a meglévőnél jobb ökológiai állapotba kell hozni. A vízparti folyamatos növényzetborítás, erdősáv vagy legalábbis gyep megfoghatja a diffúz szennyezést. A kutatási tevékenységet ne a csatornák, kis vízfolyások (Gerje, Tápió) mellett végezzék, védősávot szükséges kialakítani a vízfolyások mellett. Ezek éppen a kis vízhozamuk és lassú folyásuk miatt igen sérülékenyek, vigyázni kell, hogy szennyezett víz ne folyhasson beléjük. Jelentős ökológiai kárt (állatok, növények pusztulását) okoznának az ilyen szennyezések, mert nem tudják a szennyező anyagokat kellően felhígítani, határéték alá vinni. A munkálatok megkezdése előtt időben egyeztessenek a Duna-Ipoly Nemzeti Park (1121 Budapest, Költő utca 21. [email protected] Tel.: 06 1 391 46 10), illetve a Kiskunsági Nemzeti Park (6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. [email protected] Tel.: 06 76 481 611) munkatársaival. 186

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A tervezett kutatások nem csak potenciális szennyező források, hanem a felszíni bolygatással a táj arculatát is jelentősen megváltoztathatják. A kutatás során használt nehéz gépek felszaggatják a talajt (kivéve, ha rendkívül száraz időszakban vagy komoly fagyban dolgoznának a terepen). A bolygatott térszíneken nagy valószínűséggel igen rövid idő alatt megjelenik a parlagfű, a selyemkóró, a kései meggy, a keskenylevelű ezüstfa és más idegenhonos inváziós növényfajok is, melyek az eredeti növény- és állatvilágot kiszorítják és mind mechanikusan (szárzúzással, kaszálással), mind vegyszeresen (gyomirtószerekkel) kiirtani is rendkívül nehéz azokat. A helyi táj szépségének elrontása csökkenti az idegenforgalom, a helyi értékek bemutatásának esélyét, a falusi turizmus lehetőségeit is. 3.4.2. Bányászati hatások, veszélyeztető tényezők A kutatás, illetve a bányanyitás során többek között a következő hatásokkal, veszélyeztető tényezőkkel kell számolni: — vonalas létesítmények és új közüzemi vonalas berendezések megjelenése; — emberi jelenlét és zavarás; — környezetszennyezés, -terhelés (zaj-, por-, rezgésszennyezés, pontszerű és diffúz levegő-, talaj- és vízszennyezés, vízminőség romlás); — hidrológiai viszonyok módosítása; — élőhelyek átalakulása, feldarabolódása, zavarása, károsodása, megszűnése; — szukcessziós folyamatok megzavarása; — fajok zavarása, elvándorlása; populációk megváltozása, elszegényesedése; — pionír és inváziós fajok megjelenése; — negatív tájképi hatások. A hatások eltérőek lehetnek a különböző munkafázisokban, a kutatási vagy a kitermelési tevékenységek, illetve az utóhasználat alatt. Az élővilág szempontjából a bányászati tevékenység során fellépő hatások nagy része negatív és visszafordíthatatlan. A bányászat okozta környezeti hatások nagyságát és fajtáját meghatározzák a következő tényezők: — a kutatás módja; — az alkalmazott kitermelés módja, ideje; — a bányászott nyersanyag; — a feldolgozási, szállítási technológia; — a zagytározók, derítők kialakítása; — a kapcsolódó infrastruktúra megjelenése (kiszolgáló létesítmények, bekötőutak, tárolók); — az érintett terület nagysága; — az érintett terület természeti adottságai; — az érintett terület érzékenysége, sérülékenysége; regenerálódó képessége; — különböző munkafázisok, tevékenységek (kutatás, fúrás, kitermelés, lezárás, szüneteltetés). A bányászat megkezdése során pedig másodlagos — nemcsak ökológiai, hanem — társadalmi és gazdasági folyamatokkal, hatásokkal is számolni kell. Így például további ipari, kereskedelmi fejlesztések megjelenésével. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az egyes hatások összeadódnak és egymásra is hatással lehetnek, például az élőhelyek zavarása, károsodása visszahat a helyi állat- és növénypopulációkra is.

187

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Minden egyes kitermelő projektnek biztosítania kell azt, hogy ne okozzon kárt vagy zavart azokon a területeken, amelyeken jelentős természeti értékekkel lehet számolni. A védett területekre, valamint az élőhelyekre vonatkozó hatásokat a hatásvizsgálatok készítése során kell részletezni. A kutatási, tervezési fázisban a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére a védett, értékes területeken a következő szempontokat érdemes figyelembe venni (CSŐSZI et al. 2014): —ha a területen előforduló természeti értékek indokolttá teszik, kutatást csak a vegetációs időszakon kívül javasolt engedélyezni; —szikes felszíneken a felvonulást, a fúrásos és a geofizikai–geokémiai kutatásokat száraz vagy fagyos időben javasolt végezni; —felvonulást és szállítást lehetőleg a már meglévő utakon kell lebonyolítani; —a mintavételezés kitűzését a növényzet lehető legkisebb sérelmével kell megoldani; —a szennyezett vizet tároló medencéket a kutatás befejezése után vissza kell temetni, felületüket el kell egyengetni; —kutató, kitermelő helyeket úgy javasolt kijelölni, hogy a fúrási helyszínt megközelítő, rávezető út természeti, táji érték veszélyeztetése nélkül kialakítható legyen, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával; —tervezett bányatelek lehetőleg ne érintsen természeti területet, védett, illetve védelemre tervezett természeti területet, „ex lege” védett értéket, ökológiai hálózat magterületét, ökológiai és zöldfolyosót, Natura 2000 területet, azok védőterületét és egyedi tájértéket (Tvt. 6.§ [2], 20.§ [1]); —a kutatási terület lehetőleg ne érintsen védelemre tervezett területeket se, illetve tájképi szempontból értékes területet; —bányatelek megállapítása során célszerű figyelembe venni a bányászati tevékenység várható tájképi hatásait, a talajvíz várható szintváltozásával érintett élőhelyek veszélyeztetettségét; —a kutatás során a természetes vízjárású vízfolyások és csatornák mentén érdemes védőszegélyt kialakítani. Havária esetén, megfelelően összeállított havária-terv segítségével elkerülhetőek vagy idejében és helyben felszámolhatók azok a szennyeződések, melyek felszíni vízfolyásokat, illetve más felszíni környezeti elemeket, ezáltal védett élőhelyeket is terhelhetnek. A terület víztestei ICPDR szinten nem kiemelt víztestek, azonban az érintett víztestek egy része Tisza-medence szinten kiemelt egység. A terület nem esik egybe és nem érintkezik országhatárral, így országhatáron átnyúló hatással nem kell számolni. Regionális hatásként értékelhető, ha a Tiszába torkolló kisvízfolyások szállítanának szénhidrogén kitermelés okozta szennyező anyagokat a folyóba. A területen található vízfolyások és vízgyűjtőterületeik, valamint a felszín alatti vízbázisok vízminőség-védelmi szempontjából fontosak, ezek a területek bányászati célú kutatás szempontjából sérülékenynek tekintendők. 3.4.3. Hatások összefoglaló értékelése Újszilvás vizsgálati terület szénhidrogén hasznosítása során a felszín alatti és felszíni vizekre gyakorolt várható hatásokat áttekintettük. Jelentősebb hatások várhatók a rezervoároknál, különösen, ha azok regionális áramlásokkal jellemzett termálvíztestekhez tartoznak/ kapcsolódnak. A rezervoárok és a felszín közötti térrészre vonatkozóan jelentős hatással nem kell számolni. A felszíni vizekre, ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatások a

188

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szénhidrogénkutatáshoz és -termeléshez tartozó objektumok helyének pontos ismeretében megelőzhetők. A mélységi regionális hatások kockázatai alapos hatásvizsgálatok, regionális értékelések és modellezések segítségével elkerülhetők. Célszerű ezen hatásvizsgálatokat először a konkrét termelő objektum helyszínének kijelölése, majd a kutatás fúrásos szakaszának eredményei alapján is elvégezni, a további fázisok végleges engedélyezése előtt. A tervezés során kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek figyelembe veszik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott és kapcsolódó intézkedéseket, valamint az EU Víz Keretirányelvben és a kapcsolódó hazai jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzéseknek maradéktalanul megfelelnek: a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek mennyiségi és minőségi állapotát nem rontják, a meglévő jó állapotot fenntartják. A tevékenységek tervezése során figyelembe kell venni a VGT-ben megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedéseket is.

189


Irodalom ALLIQUANDER Ö. 1968: Rotary fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 15–28. ÁRKAI, P., BALOGH, K., DUNKL, I. 1995: Timing of low-temperature metamorphism and cooling of the Paleozoic and Mezozoic formations of the Bükkium, innermost West Carpathians, Hungary. — Geol. Rdsch. 84, pp. 334–344. BABINSZKI E., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BIBÓK ZS., BUJDOSÓ É., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., HOLNDONNER P., HORVÁTH Z., JENCSEL H., JOBBIK A., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., LACZKÓNÉ ŐRI G., LAJTOS S., MAGINECZ J., MAROS GY., MONSPART-MOLNÁR ZS., MÜLLER T., NÉMETH A., PASZERA GY., REDLERNÉ TÁTRAI M., SZABADOSNÉ SALLAY E., SELMECZI P., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TOLMÁCS D., TÓTH GY., UJHÁZINÉ KERÉK B., VARGA R., VERES I., VÉGH H., ZILAHI-SEBESS L., ZSÁMBOK I. 2015: Jászberény szénhidrogén koncesszióra kijelölt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. — MFGI, MBFH, NeKI, OVF 259 p. BADICS, B., VETŐ, I. 2012: Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays. — Marine and Petroleum Geology 31, pp. 53–69. BÁLDI, T., BÁLDI–BEKE, M. 1985: The evolution of the Hungarian Paleogene Basins. — Acta Geol. Hung. 28, 1–2, pp. 5–28. BALLA Z., CSÁSZÁR G, GULÁCSI Z., GYALOG L, MAROS GY, KOROKNAI B. 2009: A Mórágyirög ÉK-i részének földtana. Magyarázó a Mórágyi-rög ÉK-i részének földtani térképsorozatához (1:10 000). — MÁFI kiadvány, Budapest. BALLA, Z. 1984: The Carpathian loop and the Pannonian basin: a kinematic analysis. — Geophys. Trans. 30/4, pp. 313–353. BARABÁS, A., BARABÁS-STUHL, Á. 2005: Geology of the Lower Triassic Jakabhegy Sandstone Formation, Hungary, SE Transdanubia. — Acta Geologica Hungarica 48, pp. 1– 47. BÉRCZINÉ MAKK A. 1998: Az Alföld és a Tokaji-hegység triász és jura képződményeinek rétegtana. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt. – MÁFI kiadvány, Budapest, pp. 281–298. BÉRCZINÉ MAKK A. 2012: Hosszúhetényi Mészmárga Formáció. — In: FŐZI I. (szerk.): Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. Jura. — Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 155–158. BÉRCZINÉ MAKK A. 2012: Vasasi Márga Formáció. — In: FŐZI I. (szerk.): Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. Jura. — Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 152– 154. BERNHARDT B. 1996: Nádudvari Komplexum. — In GYALOG L. (szerk.) A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — MÁFI, MOL Rt. Kiadvány, Budapest, 90 p. BONCZ L., BALÁZS E.-NÉ, BARTHA A., KÓSA L., MILÁNKOVICH A., NAGY GY.-NÉ, SÉLLEI CS., VADÁSZ GY.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K-NÉ, TÓTH J., TÓTH L.-NÉ 2004: Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. +Határozat és módosítása. MOL Rt. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár,. T. 21172, I-II. BONCZ L., SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, LUX M., KLEMENIK R. B., KRUSOCZKI T. GY., PUSZTAI J. SZÁSZFAI J., TOMCSÁNYI T., GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., MILÁNKOVICH A., KORMOS L., SZALAINÉ BÁNLAKI E., SZABÓNÉ VERES É., VIDA E., BOZSÓ M.-NÉ, TÖRÖK J.-NÉ 2013: Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. MOL NyRT — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.22781. I-VII. 190

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány BUDA, GY. 1992: Tectonic settings of the Variscan granitoids occuring in Hungary and some other sorrunding areas. — Terra Nova Abstr. Suppl. 2, 10 p. BUJDOSÓ I., KOMJÁTI J., CZEGLÉDI I., VÖLGYI L., PAP S. et al. 1979: Újszilvás felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése. OKGT Kézirat. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 16385. CSÁSZÁR G. 1998: A Mecsek és a Villányi Egység alsó- és középső-kréta képződményeinek rétegtana. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt. – MÁFI kiadvány, Budapest, pp. 337–352. CSÁSZÁR G. 2005: Magyarország és környezetének regionális földtana I. Paleozoikum– paleogén. — ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 328 p. CSEREPES-MESZÉNA, B. 1986: Petrography of the cristalline basement of the Danube-Tisza interfluve (Hungary). — Acta Geol. Hung. 29, 34, pp. 321–340. CSIMA P. 2008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. — In: CSORBA P., FAZEKAS I. (szerk.) Tájkutatás – tájökológia. — Meridián Alapítvány, Debrecen. CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A. 1998: The Mid-Hungarian Line: a zone of repeated tectonic inversion. — Tectonophysics 297, pp. 51–72. CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A., HORVÁTH, F., KOVAC M. 1992: Cenozoic evolution of the Intra-Carpathian area: a model. — Tectonophysics 208, pp. 221–241. CSONTOS, L., VÖRÖS, A. 2004: Mesozoic plate tectonic reconstruction of the Carpathian Region. — Palaeogeogr. Palaeoclimatol. Palaeoecol. 210, pp. 1–56. CSŐSZI M., BABUS F., DUHAY G., KELLNER SZ., KISS G. (2014): Tájvédelmi Kézikönyv. — Vidékfejlesztési Minisztérium. Környezet- és Természetmegőrzési Helyettes Államtitkárság. Budapest. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere — második, átdolgozott és bővített kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 58–81; 167–202; 709–713. FITZPATRICK, J. 1991: Practical well controll – Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin FODOR, L., MAGYARI, Á., KÁZMÉR, M., FOGARASI, A. 1992: Gravity-flow dominated sedimentation on the Buda paleoslope (Hungary): Record of Late Eocene continental escape of the Bakony unit. — Geol. Rdsch. 81, 3, pp. 695–716. FRANYÓ, F. 1989 — in: BORSY, Z. 1990: Evolution of the Alluvial Fans of the Alföld. In RACHOCKI A. H., CHURCH M. (eds.): Alluvial Fans: A Field Approach. — John Wiley Sons Ltd. GAJDOS I., BUJDOSÓ I., DURDA L., MONORI L.-NÉ NAGY GY.-NÉ, PUSZTAI J., SZALAY Á.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ 1997: Zárójelentés a 22. Szolnok és környéke területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. MOL Rt. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár, T.20131. GAJDOS I., PAP S. 1996: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció. — In GYALOG L. szerk. 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187., Budapest, 69 p. GÉCZY, B. 1973: Plate tectonics and paleogeography in the East-Mediterranean Mesozoic. — Acta Geol. Hung. 17, pp. 421–428. GYALOG L. szerk. 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187., Budapest 172 p. GYARMATI J., TÖRÖK V.-NÉ, TÓTHNÉ MEDVEI ZS. 2000: Kecskemét 81. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. MOL Rt. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 20115. HAAS J., BUDAI T. szerk., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY., KOROKNAI B. 2014: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana. Magyarázó „Magyarország pre191

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kainozoos földtani térképéhez” (1: 500 000) — Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 71 p. HAAS J., BUDAI T.,CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. (2010): Magyarország pre-kainozoos földtani térképe, 1:500 000 – A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. HÁMOR G. 1998: A magyarországi miocén rétegtana. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt., MÁFI kiadvány, Budapest, pp. 437–452. HATALYÁK P. szerk., SŐREG V., KOVÁCS Á., ZSUPPÁN GY., MÉSZÁROS VINCE CS., MIKE K., KORMOS L. 2010: Zárójelentés a 104. Cegléd kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. MOL NyRT — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 22109 I–II. JÁMBOR Á. 1998: A magyarországi kvarter (negyedidőszaki) képződmények rétegtanának áttekintése. In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MÁFI, MOL Rt. Kiadvány, Budapest, pp. 495–517. JUHÁSZ E., KUMMER I. szerk., BUCSI SZABÓ L., BUDAI T., DETZKY G., DETZKYNÉ LŐRINCZ K., DUDKÓ A., FARKASNÉ BULLA J., FODOR B., HÁMORNÉ VIDÓ M., JÁMBOR Á., JOCHÁNÉ EDELÉNYI E., KIRÁLY E., KORPÁS L., KOVÁCSVÖLGYI S., LENDVAY P., MADARASI A., MARKOS T., MÜLLER T., NÁDOR A., PARTÉNYI Z., POLCZ I., RÁLISCH L.-né., REDLERNÉ TÁTRAI M., SEBESTYÉN I., SZEIDOVITZ GY.-né., SZALAY I., SZŐTS A., TÓTHNÉ MAKK Á., TRESZNÉ SZABÓ M., VARGA S., VETŐ I. et al. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 1995. december 31-i állapotra. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet „Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis” c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 19781. JUHÁSZ GY. 1998: A magyarországi neogén mélymedencék pannóniai képződményeinek litosztratigráfiája. — In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. szerk.: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt. és MÁFI kiadvány, Budapest, pp. 469–483. JUHÁSZ GY., POGÁCSÁS GY., MAGYAR I. VAKARCS G. 2006: Integrált-sztratigráfiai és fejlődéstörténeti vizsgálatok az Alföld pannóniai s.l. rétegsorában. — Földtani Közlöny, 136/1, pp. 51–86. KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000. Geophysical Transactions 45. No. 2 pp. 99–104. KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es nyomtatott térkép. ELGI kiadvány. KOMJÁTI J., CZEGLÉDI I., VÖLGYI L., PAP S. et al. 1979: Újszilvás felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése. OKGT— Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 16385. KORPÁSNÉ HÓDI M., JUHÁSZ GY. (szerk.) 1997: A pannon képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése. In: CSÁSZÁR G. (szerk.): Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. — MÁFI, MOL Rt. Kiadvány, Budapest, 11 p. KOVÁCS, S. 1982: Problems of the ’Median Massif’ and a plate-tectonic concept. Contributions based on the distribution of Late-Paleozoic–Early Mesozoic isopic zones. — Geol. Rdsch. 71, 2, pp. 617–639. KŐRÖSSY L. 1992: A Duna–Tisza-köze kőolaj- és földgázkutatásának földtani eredményei. — Általános Földtani Szemle 26, pp. 3–162. KŐRÖSSY L. 2004: Az Észak-magyarországi paleogén medence kőolaj- és földgáz kutatásának földtani eredményei. — Ált. Földt. Szemle 28, pp. 9–121. KŐRÖSSY L. 2005: Az Alföld délkeleti része kőolaj- és földgázkutatásának földtani eredményei. II. rész. — Általános Földtani Szemle, 30, pp. 7–92. 192

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány LEMBERKOVICS V. 2009: Kutatási zárójelentés „A. rész” a Szolnok kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek- és azok eredményeiről. (+ Szolnok kutatási terület kutatási zárójelentés kiegészítése. Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület – Tószeg-Szolnok-Hajtótanya alterület. A vagyonadatok változása a 2009. szeptemberében leadott kutatási zárójelentéshez képest.). Kutatási jelentés, Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft., Budapest. MAFGBA T. T.22118. LEMBERKOVICS V. 2010: Kutatási zárójelentés kiegészítés, Szolnok Kutatási Terület a Tószeg –Szolnok-Hajtótanya kutatási alterületen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletekés azok eredményeiről. RAG Hungary Kft. — MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.22332. LEMBERKOVICS V., CSÍK Z. 2010: Toreador Magyarország Kft. (RAG Hungary Kft.) 2009. évi jelentés a bányavállalkozók Szolnok, Tompa és Inke kutatási területeiken elvégzett szénhidrogénkutatási tevékenységéről. (Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület Tószeg-Szolnok-Hajtótanya alterület. A vagyonadatok változása a 2009. szeptemberében leadott kutatási zárójelentéshez képest.) — MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 22115. LŐRINCZ D. K. 1996: Feszültségtér történet meghatározása szeizmikus szelvényeken azonosított többfázisú tektonizmus alapján a Szolnoki flis öv nyugati peremén. — Magyar Geofizika 37. évf. Vol. 4, pp. 228–246. LŐRINCZ, K., DETZKY, G., HORVÁTH, F. 2002: Neotectonics and its relation to the MidHungarian Mobile Belt. — EGU Stephan Mueller Special Publication Series, 3, pp. 247– 266. MAGYAR I. 2010: A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő-miocénben. GeoLitera, Szeged, 140 p. MAROSI S., SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I–II. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 66–98; 186–227; 219–227; 807–811. MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana — kézirat, OFGA, 25 p. MFGI egységes fúrási adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Egységes fúrási adatbázisa. — MFGI, Budapest. MSZ 20381: 2009 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése NAGYMAROSY A. 1998: A Szolnoki flis öv rétegtani felépítése és ősföldrajzi kapcsolatai. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt. — MÁFI kiadvány, Budapest, pp. 389–402. NAGYMAROSY, A., BÁLDI–BEKE, M. 1993: The Szolnok unit and its probable paleogeographic position. –— Tectonophysics 226, pp. 457–470. NEMESI L., VARGA G., MADARASI A., 2002: A Dunántúl tellurikus térképe (Telluric map of Transdanubia). Geophysical Transactions Vol. 43. No. 3–4. pp.169–204. PALOTAI, M., CSONTOS, L. 2010: Strike-slip reactivation of a Paleogene to Miocene fold and thrust belt along the central part of the Mid-Hungarian Shear Zone. — Geologica Carpathica 61/6, pp. 483–493. RÓNAI A. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana. — Geol. Hung. ser. Geol. 21, 446 p. SCHMOKER, J. W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated. — In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. (eds): The petroleum system - from source to trap. — AAPG Memoir 60, pp. 323–326. SZEDERKÉNYI T. 1998: A Dél-Dunántúl és az Alföld kristályos aljzatának rétegtana. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MÁFI–MOL Rt. kiadvány, Budapest, pp. 93–106. SZENTGYÖRGYI, K. 1989: Sedimentological and faciological characteristics of the Senonian pelagic formations of the Hungarian Plain. — Acta Geol. Hung. 32, pp. 107–116. 193

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet SZEPESHÁZY K. 1973: A Tiszántúl északnyugati részének felső-kréta és paleogén korú képződményei. — Akadémia Kiadó, Budapest, 96 p. SZTANÓ, O., TARI, G. 1993: Early Miocene basin evolution in Northern Hungary: Tectonics and Eustacy. — Tectonophysics 226, 1–4, pp. 485–502. TARI, G., BÁLDI, T., BÁLDI–BEKE, M. 1993: Paleogene retroarc flexural basin beneath the Neogene Pannonian basin: a geodynamic model. — Tectonophysics 226, pp. 433–455. TORMÁSSY I., SZERECZ F., MÁRHOFFER J., ZSITVAY SZ. 1982: Nagykőrös (Nk, NkU, NkK) terüket felderítő fázisú kutatási zárójelentése. OKGT. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 16355. TORMÁSSY I., SZILÁGYI I. 2003: 104. Cegléd kutatási terület. Helyzetjelentés és kutatási engedélymeghosszabbítási kérelem (szénhidrogén). — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 20908 TRÓCSÁNYI G. 1970: A Nagyalföldön végzett szeizmikus mérések és azok eredménye 1968ig. — Földtani Kutatás 13.1, pp. 46–53. VÁNDORFI R. 1965: Az alföldi szénhidrogén-telepek és azok földtani jellemzése. — Földtani Közlöny 95/2, pp. 164–182. VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz — 2009, VKKI, MÁFI VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDU D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-né, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-né, NAGY M.-NÉ, SZŰCS L. 1985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai 1935–1985. “GEOS” Gazdasági Munkaközösség. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, AD.553. VÖRÖS, A. 1993: Jurassic microplate movements and brachiopod migrations in the western part of the Tethys. — Palaeogeogr. Palaeoclimatol. Palaeoecol. 100, pp. 125–145. WEIN, GY. 1969: Tectonic review of the Neogene covered areas of Hungary. — Acta Geol. Hung. 13, pp. 399–436.

194


Internetes hivatkozások 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2014. — http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013_RIV_ertekeles.pdf — 2016-08-15 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2014. — http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013__web.pdf — 2016-0815 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2015. — http://levegominoseg.hu/media/Default/Ertekeles/docs/2014_RIV_ertekeles.pdf — 201608-15 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2015. — http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2014_automata_ertekeles_v2. pdf — 2016-08-15 70 éves a földgázszállítás. Éves jelentések. FGSZ alkalmi kiadvány 2010. A Magyar Villamosenergia–rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt. 2010. — http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=3dd80445-53b8-4975-ad0502f1e425d1f6&groupId=10258 — 2016-08-15 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, p. 31, http: //www.kormany.hu/ download/c/6a/c0000/%C3% 81CsT_02%2012.pdf — 2016-08-15 Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója. I. Helyzetelemzés. 2012 — https://www.nth.gov.hu/hu/media/download/337 — 2016-08-15 Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója. II. Javaslattevő fázis. 2013. — https://www.nth.gov.hu/hu/media/download/338 — 2016-08-15 Bács-Kiskun megye területrendezési terve. 2011. VÁTI. — http://www.terport.hu /teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/megyek?quicktabs_15=1#quicktabs-15 — 201608-15 Bács-Kiskun megye területrendezési tervének módosítása. 2011. Vizsgálatok. VÁTI. — http://www.terport.hu/webfm_send/1365 — 2016-08-15 CORINE 2009: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/ ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: http://kinga.elgi.hu Erdőterületek jellemzése: http://erdoterkep.nebih.gov.hu Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek Hévízkútkataszter: Magyarország hévízkútjai. VITUKI, Budapest. 2001 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf — 2016. 07.22. International Energy Outlook (2014): U.S. Energy Information Administration Office of Integrated and International Energy Analysis U.S. Department of Energy Washington: www.eia.gov/ieo. Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció I. Vizsgálat. Város– Teampannon Kft Budapest, 2010. június. — http://www.jnszm.hu/feltolt/File /tfi/tanacs/koncepcio_01_vizsgalat.pdf — 2016-08-15

195

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció II. Javaslattevő fázis. Jász– Nagykun–Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Szolnok, 2010. június. — http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/tanacs/koncepcio_02_javaslattevo_fazis.pdf — 201608-15 Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013) megújítása. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kf. 2010. — http://www.jnsztfu.hu/feltolt/File/jnksz_megyei_strategia _2010_2013.pdf — 2016-08-15 Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, 2009-2010 (2009) — www.terport.hu/webfm send/324 — 2016-07-28 Kútkataszter: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. VITUKI LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 2010: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. — www.enpol2000.hu Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2013. — http://okir.kvvm.hu/lair/ — 2016-08-15 Magyarország személyszállítási vasúttérképe, 2006. Alappont Mérnöki– és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, 2006 — 2016-07-28 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2016. november). http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, MBFH MFA: Magyarország Mélyfúrási Alapadatai MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Állami Földtani Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrásgeofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzése 2011 – Regionális Gazdasági kutatóközpont. www.rekk.eu. Nemzeti Energiastratégia 2030: www.kormany.hu. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 2011, NAV Személyi jövedelemadó statisztika Országos Területfejlesztési Koncepció 2013.(OTK) — http://www.nfu.hu/doc/207 — 201607-28 Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) — http://www.terport.hu/teruletrendezes /teruletrendezesi-tervek/magyarorszag — 2016-08-15 Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya, 2013. — http://www.terport.hu/webfm_send/4215 — 2016-08-15 PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http://www.geo.u-szeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe Pest megye területfejlesztési koncepciója I. - Helyzetfeltárás. 2013 — http://www.pestmegye .hu/images/2014/Teruletfejlesztesi_dokumentumok/Koncepcio_megyei/Pest_Megyei_Teru letfejlesztesi_Koncepcio_-_I._kotet_helyzetfeltaras.pdf — 2016-08-15

196

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pest Megye Területrendezési Terve módosítás. Környezeti értékelés. PESYTTERV Kft. 2011 június, Budapest. — http://www.terport.hu/webfm_send/1849 — 2016-08-15 Pest Megye Területrendezési Terve módosítása Egyeztetési anyag 2011. augusztus — http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/megyek/pest-megyeteruletrendezesi-terve/pest-megye-teruletr — 2016-08-15 Pest Megye Területrendezési Terve, Javaslattevő tervfázis, Egyeztetési dokumentáció, I. kötet: Elfogadásra kerülő munkarészek. PESTTERV Kft, 2011 július. — http://www.terport.hu/webfm_send/1846 — 2016-08-15 Természetvédelmi terület: http://www.dinpi.hu/index.php?pg=menu_758, http://www.dinpi .hu/index.php?pg=menu_753 TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/ VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz. 2009, VKKI, MÁFI

197


II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésével, Újszilvás szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg. A válaszadók a következők voltak: Abony Város Jegyzője Albertirsa Közös Önkormányzati Hivatal Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kecskeméti Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Cegléd Város Önkormányzatának Jegyzője Ceglédberceli Polgármesteri Hivatal Jegyzője Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal Jászkarajenői Polgármesteri Hivatal Jegyzője Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatója Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Szolnoki Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Káva Község Önkormányzata Lajosmizse Város Jegyzője Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Bács–Kiskun Megyei Igazgatósága Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 198

Újszilvás. II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Kocséri Kirendeltsége Pánd Község Önkormányzata Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal, Érdi Járási Hivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Tápióbicske Község Önkormányzata Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője Tápiószelei Polgármesteri Hivatal Tápiószőlős Község Polgármesteri Hivatala Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Újszász Város Jegyzője Újszilvás Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

199


III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, az OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésével Újszilvás szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok — a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya, a Jász– Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatója és a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága — észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Újszilvás területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban pedig az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg.

1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. Megállapítja, hogy a vizsgálati területen csekély fedettséggel természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet található. A Natura 2000-es területek is aránylag kis kiterjedésűek; ezek zömmel kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek, míg különleges madárvédelmi terület csekélyebb fedettségű. Mérsékelt elterjedésűek a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei is (nagyobb arányban ökológiai folyosó, valamivel kevesebb a magterület, a puffer területek aránya pedig a legkisebb), összességében a terület ötödét fedik le. A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető.

200

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A tanulmány 3.1.1.–3.1.8. alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a következő információkat adja: — Természet- és tájvédelmi szempontból: — Az Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület — Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (szénhidrogén) dokumentációjában szereplő települések közül csak Újszász közigazgatási területét érinti a Főosztály illetékességi területéből. — Az Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt területen, a Főosztály illetékességi területéhez tartozó, a hatályos jogszabályok alapján országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló terület, valamint Natura 2000 oltalom alatt álló terület nem található. — Földtani közeg védelmi szempontból: — Az alkalmazandó technológiáknál a technológiai fegyelem betartása és a megfelelő műszaki védelem kialakítása esetén a földtani közeg szennyeződése nem feltételezhető. — A tervezett tevékenységet úgy kell végezni, hogy a földtani közeg szennyezése ne következzen be, az nem okozhatja a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. — Környezetszennyezéssel járó, az illetékességi területén bekövetkező bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a Hatóságnak. — Levegővédelmi szempontból: — A vizsgálati terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolását szennyezőanyagonkénti bontásban a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló, módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. §-a és 1. sz. melléklete adja meg (42. táblázat, 43. táblázat). A táblázatokban szereplő, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5, sz. mellékletében a levegőterheltségi szint mértéke alapján megállapított zónák típusainak felsorolása a tanulmány 158. oldalán található. — A tervezett tevékenység levegőtisztaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban: — A tanulmányban konkrét tervezett technológia nincs megjelölve, az alkalmazható technológiákat általánosságban tárgyalja. — Általánosságban elmondható, hogy a levegőterheltség növekedése elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a terep előkészítés, felvonulás, munkagépek, fúróberendezések működése következtében. — Amennyiben a tervezett bányászati tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet hatálya alá tartozik, a környezethasználó a rendeletben előírt eljárás lefolytatásának kezdeményezésére (előzetes vizsgálat, hatásvizsgálat) kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatóságnak. Az előzetes vizsgálati eljárás, hatásvizsgálati eljárás során a környezetvédelmi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások. — A tanulmányban foglaltakat illetőségi területe vonatkozásában levegővédelmi szempontból nem kifogásolja. A

201

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 4. §-a szerinti előírás betartandó. („Tilos a légszennyezés, diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot bűzzel zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.” — Felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet 1.–3. melléklete alá tartozik, úgy a szakági engedélyezési eljárások előtt le kell folytatni a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet 1. §. (3) bekezdésében szereplő engedélyezési eljárást/eljárásokat. A Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály nyilvántartása szerint — a Kormányhivatal illetékességi területén belül — a koncesszióra javasolt vizsgálati területen, illetve annak 5 km-es környezetében jelenleg az alábbi ingatlanok érintettek kármentesítéssel: — Abony, 3887 hrsz. (kármentesítés szakasza: beavatkozás és kármentesítési monitoring); — Cegléd, 5732/4-6 hrsz. (kármentesítés szakasza: részletes aktualizáló tényfeltárás); — Cegléd, Külső-Kőrösi út 5740 hrsz. (kármentesítés szakasza: kármentesítési monitoring); — Csemő, 0419 hrsz. (kármentesítés szakasza: kármentesítési monitoring); — Kőröstetétlen, Mihalik Dűlő 091 hrsz. (kármentesítés szakasza: részletes tényfeltárás); — Mikebuda, 066/22 hrsz. (kármentesítés szakasza: beavatkozási terv készítése, kármentesítési monitoring); — Nagykőrös, 0516/10 hrsz. (kármentesítés szakasza: kármentesítési monitoring); — Nagykőrös, 0125 hrsz. (kármentesítés szakasza: részletes tényfeltárás); — Tápiószele, 0150/22, 0151/1, 0155/5, 0155/6, 0152/4 és 0152/5 hrsz. (kármentesítés szakasza: kármentesítési monitoring); — Tápióbicske, 03 hrsz. (kármentesítés szakasza: részletes tényfeltárás). — Tekintettel a fent hivatkozott ingatlanokon feltárt szennyezettségre, illetve annak kármentesítése érdekében történő mindenkori munkálatokra, valamint a kármentesítés keretein belül üzemeltetendő vízilétesíményekre, fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a Koncessziós tervben koncesszióra javasolt vizsgálati területen folytatandó tevékenység során végzendő munkálatok a mindenkori kármentesítési munkálatok eredményességét hátrányosan ne befolyásolják. — A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) kormányrendelet 10. § (1) bekezdése értelmében, vízvédelmi és vízügyi hatóságként és szakhatóságként első fokon, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság jár el. — A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján a vízvédelmi és vízügyi hatóság önállóan, illetve a vízügyi igazgatóság bevonásával intézkedéseket tesz a szennyező anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására a 10-11. § figyelembevételével. — A koncesszióra javasolt területek, az alábbi országos jelentőségű védett természeti területeket érintik a Kormányhivatal illetékségi területén belül: — Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet (19/1998. [VI. 25.] KTM rendelet) — Ceglédi-rét Természetvédelmi Terület (7/1990. [IV. 23.] KVM rendelet) — A védett természeti területek helyrajzi számos listáját a védetté nyilvánítási rendeletek tartalmazzák. — A koncesszióra javasolt területek érintenek továbbá „ex lege” védett lápterületeket.

202

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A 2012. január 13. napján megjelent a Vidékfejlesztési Értesítőben (LXII. évfolyam 1. szám) a Vidékfejlesztési Miniszternek az „ex lege” lápi és szikes tavi védettséggel érintett területekről szóló közleménye (Közlemény). A Közlemény 1. és 2. melléklete tartalmazza, a nemzeti park igazgatóságok működési területén található, a lehatárolt, illetve az egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró „ex lege” védett láppal érintett ingatlanok helyrajzi számos listáját. — A koncesszióra javasolt területen több szikes tó, forrás, földvár található. — A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése szerint: „e törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek (24. § [1] bekezdés) minősülnek.” — A koncesszióra javasolt területek a Kormányhivatal illetékességi területén az alábbi az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet (275/2004. [X. 8.] Korm. rendelet) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet (14/2010. [V. 11.] KvVM rendelet) által meghatározott Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket érintenek: Abonyi kaszálóerdő (HUDI10001), Jászkarajenői puszták (HUDI10004), Tápiógyörgye–Újszilvási szikesek (HUDI20024), Gerje mente (HUDI20021), Nagykőrösi pusztai tölgyesek (HUDI20035), Székek (HUDI20046), Gógány és Körösér mente (HUDI20022), Jászkarajenői puszták (HUDI21056). Az érintett ingatlanok helyrajzi számos listáját a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. — A koncessziós terület a Kormányhivatal illetékességi területén több helyen érinti az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (Otrt.) lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét is. — A koncessziós tevékenységgel érintett területek igénybevételének tervezése során az alábbiak figyelembe vétele szükséges táj- és természetvédelmi szempontból: A Tvt. 8. § (2) bekezdése értelmében „a természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. Ugyanezen § (3) bekezdése alapján a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” — A Tvt. 31. § szerint: „Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.” — A fentiek alapján általánosságban elmondható, hogy országos jelentőségű védett természeti terület esetleges élőhely megváltoztatásával járó igénybevétele ellentétes a Tvt.-ben meghatározott vonatkozó előírásokkal, a védett természeti területek fenntartási és természetvédelmi kezelési célkitűzéseivel. — A Natura 2000 hálózathoz tartozó területek esetleges igénybevétele esetén az alábbiak figyelembevétele szükséges: A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) bekezdése alapján: „Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak — a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel — 203

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.” A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (2) bekezdése kimondja: „Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni.” — Az országos ökológiai hálózat célja, hogy a természetvédelmi szempontból jelentős, természetközeli állapotokat tükröző területek összeköttetését, a szükséges ökológiai kapcsolatok fennmaradása érdekében biztosítsa. Az ökológiai hálózat részét képező területek esetleges igénybevétel során figyelembe kell venni az Otrt.-ben foglalt, vonatkozó előírásokat is. — A fenti természetvédelmi kategóriák pontos területi elhelyezkedésének vonatkozásában a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulja segítségével lehet tájékozódni: http://geo.kvvm.hu/tir/ — Tájékoztat arról, hogy a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet rendelkezik. — A tárgyi terület Kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó része „Az ország többi területe” légszennyezettségi zónához tartozik. — A kutatási, illetve a kitermelési szakaszban az alábbi levegőterhelő hatások jelezhetőek előre: diffúz kiporzás a megközelítési útvonalak kiépítése, illetve a fúrókörzet kialakítása érdekében végzett földmunkák során; a szállító járművek légszennyező anyag kibocsátása; a furat mélyítése során a fúróberendezések dízelmotorjainak légszennyező anyag kibocsátása; kitermelési szakaszban a kitermelt fluidumokból eredő esetleges szaghatások. Havária esemény bekövetkezése esetén a környezeti levegőt terhelhetik a szénhidrogének égése során felszabaduló anyagok is. Korszerű berendezések alkalmazása, illetve a környezetvédelmi előírások betartása esetén a kutatási szakasz során fellépő időszakos jellegű levegőterhelő hatások hatékonyan csökkenthetőek, gondos tervezés esetén pedig a havária események bekövetkezésének valószínűsége is elfogadható mértékűre csökkenthető. — A tárgyi területen belül levegővédelmi szempontból előzetesen nem határozható meg olyan terület, ahol a tevékenység nem folytatható. Konkrét engedélyezési eljárás keretében a tevékenység szűkebb környezete levegőminőségére gyakorolt hatásának vizsgálata, illetve a hatások mérséklését szolgáló előírások megtétele szükséges. — A Kormányhivatal levegőtisztaság-védelmi szempontú véleményét a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet alapján, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet figyelembevételével adta meg. — A tárgyi terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolását a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján végezte el a Kormányhivatal (42. táblázat, 43. táblázat). Abony3 Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Kaszáló erdő védetté nyilvánításáról és kezeléséről szóló 17/2013. (V.31.) számú önkormányzati rendeletben meghatározott területeket érintheti. A Hatóság levelében ismerteti az érintett területek helyrajzi számait. A rendelet az önkormányzat honlapján tekinthető meg.

3

A levelek ismertetésekor vastag betűs településnév esetén az információk magára a településre vonatkoznak. Normál betűvel írt településnév esetében az érintett település (vagy települések) neve a bekezdés szövegében dőlt betűvel jelenik meg.

204

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Albertirsa Közös Önkormányzati Hivatala tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (önkormányzati rendeletben meghatározott területeket) érinthet. A Hatóság levelében felsorolja az érintett területeket és azok helyrajzi számait. A Tápiószelei Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy helyi rendelkezés szerint a környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni. Újszász Város Jegyzője a vizsgálati tanulmány alapján megállapítja, hogy a vizsgálati terület csak egy kis kiterjedésű külterületi részen érinti Újszász közigazgatási területét, ugyanakkor a vizsgálati terület 5 km-es környezetébe beletartozik a város belterületének egy része is. A kért adatszolgáltatást az alábbiak szerint teszi meg: — A vizsgálati területen nem található helyi természetvédelmi oltalom alatt álló terület, ugyanakkor az 5 km-es zóna érinti Újszász Városi Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védelméről szóló 26/2007. (XI.28.) számú rendeletében nevesített „Újszász, Kastélypark” (hrsz.: 2074/1); helyi védett területet. Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom, illetve helyi védettség alatt álló területet: Albertirsa Közös Önkormányzati Hivatal Mikebuda vonatkozásában, Cegléd Város Önkormányzatának Jegyzője, a Ceglédberceli Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Jászkarajenői Polgármesteri Hivatal Jegyzője, Káva Község Önkormányzata, Lajosmizse Város Jegyzője, a Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Kocséri Kirendeltsége, Pánd Község Önkormányzata Jegyzője, Tápióbicske Község Önkormányzata, Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője, Tápiószőlős Község Polgármesteri Hivatala, az Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pusztavacs vonatkozásában és Újszilvás Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. A 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 1.§ (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 3.1.8. alfejezet foglalkozik. A Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya a megkeresés és annak mellékletét képező „Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya" átvizsgálása, valamint az Országos Erdőállomány Adattárral való összevetés után megállapítja, hogy a Hatóság illetékességi területén 1100 ha erdőterület található a koncessziós területben. Ebből elsődleges rendeltetésük szerint védelmi rendeltetésű: 128 ha, gazdasági rendeltetésű: 972 ha, erdőgazdálkodás céljait szolgáló egyéb terület: 4 ha. Natura 2000 érintettségű, illetve védett terület nem található itt.

205

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A tervezett koncessziós tevékenység az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (Evt.) 77. § b), c) és d) pontja szerinti erdő-igénybevétellel, azaz erdő(k) termelésből történő kivonásával, időleges igénybevételével, illetve a rendeltetés szerinti használat(uk) akadályozásával járhat. Az Evt. 78. § (2) bekezdése alapján erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges, az erre való figyelmeztetés a tanulmány 3.1.8, pontjában megfelelően leírásra került. A vizsgálati tanulmány így a területen található erdők és a védelmükre vonatkozó követelmények tekintetében megfelelő. A Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály a megkeresésre az alábbi adatszolgáltatást adja: — Újszász közigazgatási területén az Országos Erdőállomány Adattár 518,66 hektár erdővel borított és 50,96 hektár nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő un. egyéb részletként megjelölt területet (rét, rakodó, vízállás stb.) tart nyilván. — Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: Védelmi 316,20 hektár Gazdasági 137,62 hektár Közjóléti 64,84 hektár. — A település közigazgatási területén a kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterület nagysága 518,66 hektár. — Az elkészítendő stratégiában leírtak nem lehetnek ellentétesek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény előírásaival. — Az erdőterületek igénybevételét (erdő termelésből való kivonása) az erdészeti hatóságnál előzetesen engedélyeztetni kell. — Az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni. — Adatszolgáltatás keretében elküldte a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket ábrázoló térképi állományt. A Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya tájékoztat arról, hogy a vizsgálati tanulmányban megjelölt „Újszilvás” nevű, koncesszióra javasolt 1050 km2 kiterjedésű területen számos, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján erdőnek minősülő és az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőkről tájékoztató adatok a http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ honlapon találhatók. — Ezen erdőterületekre a koncessziós tevékenység várhatóan nem lesz olyan mértékű káros halással, amely korlátozást tenne szükségessé, a bányászai i koncessziós tevékenységgel közvetlenül érintett erdőrészletek esetében azonban felhívja a figyelmet a következőkre: — Az Evt. 77. § értelmében erdő igénybevételének minősül az erdő termelésből való kivonásával járó elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (időleges igénybevétel) valamint az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása. Így különösen: villamos vezeték, gázvezeték, távközlő vagy más közművezeték létesítése és fenntartása (rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel). — Az Evt. 78. § (1) bekezdése szerint erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a (3) bekezdés kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. — Erdőterület nevezett igénybevétele esetén az Evt. 77. §-a szerinti eljárás előzetes lefolytatása szükséges az Evt. 78–82. §-ai és az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 54–58. §-ai értelmében. Az érintett erdők igénybevétele csak az

206

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján erdészeti hatóság engedélye birtokában, annak jogerőre emelkedését követően kezdhető meg. — Fentiek miatt a tervezett beruházással érintett erdőterületre vonatkozóan az Evt. 77. §-a szerinti igénybevétel engedélyezésére irányuló kérelmet kell benyújtani az erdészeti hatósághoz úgy, hogy az eljárás legkésőbb a tervezett igénybevétel megkezdéséig lefolytatható legyen. — Az erdőt érintő káros hatások kompenzálása a fent nevezett engedélyezési eljárás során megtörténhet. Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Abony Város Jegyzője Albertirsa Közös Önkormányzati Hivatal Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Ceglédberceli Polgármesteri Hivatal Jegyzője Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Jászkarajenői Polgármesteri Hivatal Jegyzője Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Káva Község Önkormányzata Lajosmizse Város Jegyzője Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Kocséri Kirendeltsége Pánd Község Önkormányzata Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Tápióbicske Község Önkormányzata Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője Tápiószelei Polgármesteri Hivatal Tápiószőlős Község Polgármesteri Hivatala Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Újszász Város Jegyzője Újszilvás Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó esetleges lokális elszennyeződésekre. A szénhidrogénkihozatal érdekében végzett vízbesajtolások lokális többletnyomást okozhatnak. Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is. Kiemeli, hogy a rétegrepesztések során figyelemmel kell lenni arra, hogy a művelet sem a meglévő tektonikai elemet, sem a korábbi kutatások kútjait ne érintse.

207

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Az újabb bányászati tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatóhelyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya a következő adatszolgáltatást és véleményt adja: — Az Újszilvás nevű 1050 km2 nagyságú területből illetékességi területe egyedül Lajosmizse közigazgatási területére terjed ki. — A koncesszióra javasolt terület 5 km-es környezetében helyezkednek el a Lajosmizse települési vízmű termelő kútjai. A Lajosmizsei vízmű vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának nincs felszíni metszete, továbbá az 50 éves időtartamhoz tartozó védőidom az 5 mBf (terepszint alatt 128 m), és a –146 mBf (terepszint alatt 283 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki. — Szintén a koncesszióra javasolt terület 5 km-es környezetében helyezkednek el a Magyarvíz Kft. ásványvíz termelő kútjai (Lajosmizse K–109, K–110, K–115 és K–133), melyek védőterületét kijelölő határozatot kiadták. A védőterület kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a kutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó véd3idomának sincs felszíni metszete, továbbá az 50 éves időtartamhoz tartozó a 18 mBf (terepszint alatt 120 m), és a –92 mBf (terepszint alatt 230 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki. — A kijelölt vízbázis védőterületek hidrogeológiai „A” védőzónáján a Kr. 5. sz. melléklete szerinti korlátozásokat be kell tartani: — Bányászat: új létesítmény, tevékenység tilos, a meglévő a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető. — Fúrás, új kút létesítése: környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. Az egyedi vizsgálatban konkrétan ki kell térni az új létesítménynek a meglévő vízbázisokra gyakorolt hatására. — Fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység: környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. — A kijelölt vízbázis védőterületek hidrogeológiai „B” védőzónáján a Kr. 5. sz. melléklete szerinti korlátozásokat be kell tartani: — Bányászat, fúrás, új kút létesítése, valamint a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. — A kutatási terület illetékességi területünket érintő Lajosmizse közigazgatási területrészén a Csukás-éri főcsatorna, az Alpár–nyárlőrinci-csatorna és a Talfái-csatornát érinti a felszíni 208

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján vízfolyások közül. A fúrási tevékenység a tanulmány alapján a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. — A felszíni vizek minőségi állapotának romlása elkerülése és a felhasználási lehetőségeinek megőrzése érdekében a bányászati tevékenység tervezése során a bányászati tevékenység tervezése során — amennyiben az felszíni vizet érint — a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet előírásait be kell tartani, különösen a 4., 5., 9. és 25. §-ban fogalt előírásokat és tilalmakat figyelembe kell venni. — A tevékenység az érintett sekély és porózus felszín alatti víztestek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással, hiszen a kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari víz igényének mértéke csekély. A térségben vízszint- vagy áramlási irány változások nem várhatóak. — A felszín alatti vizek minőségi állapotának romlása elkerülése és a felhasználási lehetőségeinek megőrzése érdekében a bányászati tevékenység tervezése során a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet előírásait be kell tartani, különösen a 10. és 11. §-ban foglalt előírásokat és tilalmakat figyelembe kell venni. — Az eljárásban megkeresett Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (6500 Baja, Széchenyi u. 2/c.) mint az állami tulajdonban lévő vízkészletek vagyonkezelője az 1752-002/2016. iktatószámú belföldi jogsegélyben az alábbiakat közli: —„A vizsgálati tanulmányban szereplő adatok alapján az Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület, illetve annak 5 km-es környezete az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területéből 26,854402 km2-t és 81,391889 km2-t érint, ami Lajosmizse közigazgatási területén helyezkedik el.” — Az Igazgatóság közleményében ismerteti a működési területére eső, koncesszióra javasolt terület és annak 5 km-es környezete által érintett felszín alatti víztestek, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) keretében elvégzett állapotértékelés során kapott mennyiségi és kémiai minősítéseket. (A levél az MBFH Irattárában tekinthető meg.) — A rendelkezésére álló információ szerint az Igazgatóság működési területét érintő koncesszióra javasolt területen belül nem található olyan közcélú-, ásvány- vagy gyógyászati célú vízkivétel, ami rendelkezik érvényes védőterület, védőidom kijelölő határozattal. — A koncesszióra javasolt terület 5 km-es környezetében helyezkednek el a Lajosmizse települési vízmű, 129,5–367,0 m közötti mélységtartományban elhelyezkedő porózus vízadókat termeltető kútjai, melyek 91721-1-11/2013. számon rendelkeznek védőterület, védőidom kijelölő határozattal. Ugyancsak a koncesszióra javasolt terület 5 km-es környezetének megfelelő területen belül találhatók a Magyarvíz Kft ásványvíz termelő kútjai (Lajosmizse K–109, K–110, K–115 és K–133), melyeknek védőidom, védőterület kijelölése információi szerint még folyamatban van. — A vizsgálati tanulmány 3.2 fejezetében foglaltak szerint, a szénhidrogén koncesszióra javasolt területen belül, a szénhidrogén-bányászat kutatási-, termelési- és felhagyási fázisában tervezett tevékenységek befolyásolhatják majd a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és kémiai paramétereit. A 3.2 fejezetben szereplő jogszabályi korlátozások és megelőző intézkedések betartása, elvégzése mellett a 31. táblázatban és 32. táblázatban szereplő felszín alatti víztestek, illetve az említett Lajosmizse vízmű vízbázisának mennyiségi és kémiai állapotát esetlegesen veszélyeztető hatások kialakulásának kockázata nagy valószínűséggel kiküszöbölhető lesz majd.” — A Hivatal felhívja a figyelmet, hogy a 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet 1. § (3) és (4) bek. alapján a vizsgálat lefolytatása nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez szükséges 209

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet engedélyezési eljárások lefolytatásának kötelezettsége alól, továbbá a tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban a Hatóságot nem köti a vizsgálat keretében adott véleménye. A vizsgálati tanulmányt a Hatóság levele alapján javítottuk. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya megállapítja, hogy a vizsgált területnek az FKIKHO illetékességi területéhez tartozó részei — Káva, Pánd, Pusztavacs, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószentmárton települések — a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet szerint kijelölt vízbázist nem érintenek. — A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép és a 2. számú melléklet alapján tárgyi területek szennyeződés érzékenysége: érzékeny. — A vizsgálati tanulmány alapján megállapítja, hogy tárgyi területen tervezett tevékenységnek, a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi és áramlási viszonyaira, valamint a földtani közegre jelentős hatása nem várható. A

A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatója (44. pdf) — A felszíni vizek tekintetében a következő szakmai véleményt adja: — A vizsgálati terület a Tisza-részvízgyűjtőn, azon belül a Nagykőrösi-homokhát (2-12) alegységen található. A vizsgálati dokumentációban megjelölt terület, a KÖTIVIZIG közigazgatási területére vonatkozóan az alábbi kijelölt vízfolyás víztesteket érinti: — Gerje — Perje — Kőrős-ér — Az érintett vízfolyás víztestek VGT szerinti mennyiségi besorolása a következő: —A Gerje (AEP515) VGT2 szerinti mennyiségi állapota rossz, a víztest készletelvonásra érzékeny. — A Perje (AEP878) VGT2 szerinti mennyiségi állapota rossz, a víztest készletelvonásra érzékeny. — A Kőrös-ér (AEP719) VGT2 szerinti mennyiségi állapota rossz, a víztest készletelvonásra érzékeny. — A befogadóba vezetett, kutak fúrásánál használt technológiai vizek minőségének ki kell elégíteni a 220/2004. (VII. 2l.) kormányrendeletben foglalt minőségi előírásokat. — A kivitelezőnek havária eseményesetén gondoskodni kell arról, hogy csak olyan előkezelt vizek kerüljenek elvezetésre, amelyek a befogadóban megtelepült víziökoszisztémákat nem károsítják. A havária eseményt a KÖTIVIZIG-nek be kell jelenteni. — Amennyiben a kivitelezés ár- és belvízveszélyes területen történik, a munkálatokat a vízügyi igazgatósággal történt előzetes egyeztetés alapján lehet megkezdeni, végezni. — Felszíni vizek érintettsége esetén a vízfolyás kezelőjének hozzájárulását meg kell kémi. — A felszín alatti vizek tekintetében a következő szakmai véleményt adja: — A vizsgálati Tanulmányban teljes körűen ismertetésre került a terület geológiai és hidrogeológiai tulajdonságai. A területen számos rétegvízre települt vízműkút és termálkút található, melyek szintén megemlítésre kerültek a dokumentációban. — Az Igazgatóság, mint a felszín alatti vizek vagyonkezelője a következőket tartja fontosnak: 210

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A koncessziós területen lemélyítésre kerülő kutatófúrásoknál különös tekintettel kell lenni arra, hogy a réteg-, illetve a termálvizes/gyógyvizes rétegekbe beavatkozni nem lehet a 219/2004. kormányrendelet vonatkozó paragrafusai alapján. — A kutatófúrásokhoz szükséges megkérni a területileg illetékes vízügyi hatóságtól a vízjogi létesítési engedélyt, valamint Igazgatóság felszín alatti vizek vagyonkezelőjének hozzájárulását. — Az Igazgatóság levelében részletesen megadja koncesszióra javasolt területen lévő, védőidom kijelölő határozattal rendelkező vízbázisok listáját. — Az Igazgatóság levelében ismerteti az érintett felszín alatti víztesteket. (A levél az MBFH Irattárában tekinthető meg.) A tanulmányt a Hatóság levele alapján módosítottuk. A 2. témakörben együttműködő szakhatóságok: Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatója

3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány 3.1.9. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kecskeméti Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a koncesszióra javasolt területen tervezett tevékenység ellen a kulturális örökségvédelem szempontjából kifogást nem emel. — A kutatási területen található „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a kutatási területen tervezett földmunkákkal nem érinthetik. — A vizsgálati tanulmány, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek hatósági nyilvántartási adatai alapján megállapítja, hogy a tárgyi kutatási területen több nyilvántartott régészeti lelőhely található. — A kulturális örökségi elemek pontos, digitálisan kezelhető közhiteles adatainak kezelésére és kiszolgáltatására a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája (1113 Budapest, Daróczi út 3.) (a továbbiakban: Nyilvántartási Iroda) jogosult a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében. A Nyilvántartási Iroda, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014 (VIII. I.) kormányrendelet alapján végzi tevékenységét. — A tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények engedélyeztetési eljárásaival kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adja: 211

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A Hatóság a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények engedélyezési eljárásaiban a kulturális örökségvédelmi szakkérdésre (annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e) kiterjedően szakterületi szakvéleményt ad, vagy bizonyos eljárások keretében szakhatóságként já r el. Amennyiben a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv (Kötv.) 7. §. 20. a) pontja alapján — a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás. — a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás, — a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó- vagy árapasztó tározó-építés, vagy — azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek, akkor az a Kötv. 7. §. 20. szerinti nagyberuházásnak minősül. — A Kötv, 23/C. § (1) bekezdése szerint nagyberuházás esetén a Kötv. 7. § 3. pontjában definiált előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a Kötv. 23/C. § (3) bekezdése szerint a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ készít el. Amennyiben a fentiek alapján a kutatási területen tervezett beruházás nagyberuházásnak minősül, akkor az előzetes régészeti dokumentációt legkésőbb a tervezett beruházások létesítési engedélyezési eljárása keretében kell benyújtani. — Amennyiben a tervezett beruházás nem minősülnek nagyberuházásnak és ezt a lényt az eljáró hatóság felé az engedélyes nyilatkozatban is megerősíti, akkor előzetes régészeti dokumentációt nem szükséges készíteni. Ugyanakkor a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2011. (III. 11.) kormányrendelet 63. § (4) bekezdése szerint a szakhatósági hatáskörében eljáró vagy az örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság örökségvédelmi hatástanul mán v elkészítéséi írhatja elő a beruházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében a) a bányászati kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása, bányatelek megállapítása és módosítása, védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése, b) előzetes környezeti hatásvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat, valamint c) újrahasznosításra, más célú hasznosításra vagy telekalakításra irányuló földhivatali eljárás esetén, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre. — A fentiek alapján, a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények tervezési szakaszában a területileg illetékes örökségvédelmi hatósággal való egyeztetést javasolja. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Szolnoki Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a következő véleményt adja: — A koncesszióra javasolt területen tervezett tevékenység ellen a kulturális örökségvédelem szempontjából kifogást nem emel. — A vizsgálati tanulmány, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek hatósági nyilvántartási adatai alapján megállapítja, hogy a tárgyi kutatási terület Jász–Nagykun– Szolnok megyét érintő részén nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék és műemléki terület (kulturális örökségi elemek) nem találhatók. — Megállapítja továbbá, hogy a kutatási terület csak csekély mértékben érinti Jász–Nagykun– Szolnok megye területét, továbbá a terület fekvése alapján megállapítja, hogy régészeti 212

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján lelőhely azonosítása a Jász–Nagykun–Szolnok megyei részen nem várható, ezért a kutatási terület Jász–Nagykun–Szolnok megyei szakaszán tervezett létesítmények vonatkozásában örökségvédelmi hatástanulmányt, előzetes régészeti dokumentációt nem szükséges készíteni. A Pest Megyei Kormányhivatal, Érdi Járási Hivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXTV. törvény (Kötv.) 11. §-a alapján a régészed lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Erre való tekintettel, a földmunkával járó beruházásokat az alábbi jogszabályok figyelembevételével javasolja tervezni: — A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015 (III 11.) kormányrendelet (Korm. rendelet) 3. § b) pontja alapján a Korm. rendelet 64. és 66. §. által meghatározott szakkérdések érvényesülése érdekében Hatóságát szakhatóságként meg kell keresni. — A koncesszióra javasolt területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a tervezett földmunkák nem érinthetik. — A Forster Gyula Nemzett Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1 ) kormányrendelet 5. § bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyek és a műemlékek hatósági nyilvántartását a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (1113 Budapest, Daróci u. 3) működteti. — A Kötv. 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni, ezért a Kötv. 22. § (1) és (3) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelynek, a beruházással kapcsolatos (p l: utak, épületek, közművek) földmunkával érintett részén a Hatóság által előírt módszerekkel megelőző feltárást (régészeti megfigyelés, próba-, és teljes felületű) kell végezni. — A Kötv. 22. § (3) bekezdés a) pontja értelmében régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, illetve a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 36. pont) célja a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása, Ennek függvényében a hatóság a Kötv 21 § és 22. § (3) bekezdés b) és c) pontja alapján próba-, illetve teljes felületű feltárást írhat elő. A Kötv. 22. § (3) bekezdése b) szerint próba feltárást lehet előírni, ha a régészed lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, illetve ha a tömbkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás esetén, ha a beruházással érintett lelőhely nem minősül hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrásának. A Kötv. 22. § (3) bekezdés c) pontja szerinti teljes felületű feltárást kell előírni a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának kiemelkedő fontosságú forrása, a beruházás történeti városmag területén valósul meg, ill. a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan jelentős új eredményekkel gazdagítja. A Hatóság a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. — A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézmény a Kötv. 22. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum. Az Újszász nevű terület Pest megyei részén ez az intézmény a szentendrei Ferenczy Múzeum (2000 Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.). A régészeti szakfeladatokra a Kötv. 22. § (10) bekezdése szerint a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak szerződést kell kötnie. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosuk 213

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet intézmény által végzendő régészed feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. — A Kötv. 22. § (2) bekezdése szerint a földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció (ERD) készíthető, különösen a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal kijelöléshez. Azonban a fenti vélemények figyelembevétele mellett, Pest Megye vonatkozásában, a koncessziós pályázathoz kapcsolódóan ERD készítését nem tartjuk szükségesnek. — Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Kötv 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. A 3. témakörben együttműködő szakhatóságok: Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kecskeméti Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Szolnoki Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal, Érdi Járási Hivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 3.1.7. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztálya a dokumentációban foglaltak ellen termőföldvédelmi szempontból kifogást nem emel. — Az Újszilvás nevű szénhidrogén terület Bács–Kiskun Megyében Lajosmizse települést érinti. — A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. § 27. pontja szerint „termőföld: e törvény alkalmazásában a település külterületén elhelyezkedő földrészlet, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban tartanak nyilván és az 1-4. minőségi osztályba tartozik". — A termőföldek hasznosítására, a földvédelem re, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) írja elő. — A Tfvt. 2. § 19. pontja értelmében „termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül”. — A termőföldek más célú hasznosításának engedélyezésével — így az időleges és végleges más célú hasznosítási eljárások esetében is — kapcsolatos hatósági eljárásokra a TfVt. rendelkezései az irányadóak. — A Tfvt. 10 .§ (1) bekezdése alapján ,,termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani.” Ez azt jelenti, hogy minden (1–8. minőségi osztályú) termőföld időleges, vagy végleges más célú hasznosítása esetén az igénybevevőnek előzetesen a területileg illetékes járási hivataltól be kell szereznie a más célú hasznosításra vonatkozó engedélyező határozatát. 214

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — Az ingatlanügyi engedélyező határozat megléte szükséges az igénybevételhez. A Tfvt. 16. § (1) bekezdése értelmében a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, ha a) a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy b) az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet. — E törvény értelmében a termőföldet elsősorban művelési ágának megfelelően kell hasznosítani /5. §/. — Termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni (11. § [1]). Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehel (11. § [2]). Átlagos minőségű termőföld: az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld (2. § [1]). — Tájékoztatásul közli, hogy Lajosmizse külterületén az átlagosnál jobb minőségű termőföldnek minősül: Gyümölcsös: 2. 3. minőségi osztályú Kert: 3. minőségi osztályú Szántó: 2. 3. 4. minőségi osztályú Szőlő: 2. 3. 4. minőségi osztályú Legelő: 2. 3. 4. minőségi osztályú Rét: 2. 4. minőségi osztályú Nádas: 2, minőségi osztályú Fásított terület: 2 . 3 , 4 minőségi osztályú termőföld. — A Ffvt. 11. § (3) bekezdése alapján helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését; b) a bányaüzem et és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt, c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. — A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya a fentiek alapján nem tartja lehetségesnek azon terület- és térrészek meghatározását, ahol a bányászati tevékenység nem folytatható a koncessziós területen. — A Hivatal véleményét az alábbiakkal indokolja: Az Újszilvás nevű szénhidrogén terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya szénhidrogének kitermelésének lehetőségét vetíti előre. E vagyon kitermelése a Tfvt. vonatkozó rendelkezései szerint helyhez köröttnek minősíthető. Az ingatlan ügyi hatóság nem írhatja elő, hogy csak az átlagostól gyengébb minőségű termőföldeken történhet kutatási tevékenység végzése, hiszen nem tudható, hogy az adott földrészlet alatt található-e kitermelhető energiavagyon. A megkutatott területek esetében a kitermeléshez szükséges létesítmény elvre vonatkozóan azonban már előírható, hogy lehetőség szerint az adott ingatlan gyengébb minőségű területén kerüljenek elhelyezésre, amennyiben az technikailag még lehetséges. — A pályázati kiírásban szükségesnek tartja az alábbi követelmények előírását: — A területi igénybevételt a szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. — A pályázat végeredményeként keletkező jogosultság gyakorlása, tevékenység végzése, lehetőség szerint a gyengébb minőségű földeken történjen. — A tervezett tevékenység a szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását ne akadályozza. 215

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A termőföldeken a taposási kárt minimálisra kell csökkenteni. — A mérések, kutatások nyom vonalait lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy azok a dűlőutakhoz igazodjanak. — A tervezett létesítmények termőföldön csak akkor helyezhetők el, ha a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárás jogerősen befejeződött. — Időleges más célú igénybevétel befejezésekor a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás szerinti előző állapotába helyre kell állítani. — A koncessziós pályázat nyertesének figyelmét fel kell hívni, hogy az alappontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek áthelyezésé megszűntetése pótlása tilos. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 27. § (2), (3), (4) bekezdései szerint „az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi fogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) tartózkodni kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni. A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll. A földmérési jel megóvása az ingatlan mindenkori tulajdonosának, a tulajdoni jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének), jogszerű használójának a kötelezettsége. — A szabálysértésekről, a szabálysártási eljárásról és a szabálysártási nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (2a) bekezdése alapján, aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysártást követ el. — A vonatkozó eljárásban a jogszabályi lehetőségeknek megfelelően a továbbiakban is részt kíván venni a földvédelmi érdekek érvényesítése céljából. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztálya ingatlanügyi hatósági hatáskörben tájékoztat arról, hogy a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre vonatkozó rendelkezéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX, számú törvény (Tfvt) állapítja meg. A törvény hatálya kiterjed a termőföldre (kivéve erdő), valamint — ha e törvény másként nem rendelkezik — a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. A Tfvt. rendelkezése szerint, a Tfvt. alkalmazása szempontjából termőföld az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározóit erdőnek minősül. — A Tfvt. értelmében az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi halóság engedélye nem mentesít a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről, kérelemre indult eljárásban a területileg illetékes járási hivatal földhivatali osztálya, illetve több azonos megyéhez tartozó járási földhivatal illetékességi területét érintő kérelem esetén a megyeszékhely szerinti járás földhivatali osztálya önálló földvédelmi eljárás keretében dönt. A földhivatalok ezen eljárása a termőföldek mennyiségi védelmét szolgálja Termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet (átlagos minőségű termőföld: az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona 216

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld) más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A Tfvt. 11. §. (3) bek. b) pontja szerint helyhez kötött igénybevételnek számít a bányaüzem és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítmény. Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. — Az Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület Jász–Nagykun–Szolnok megyében Újszász település külterületének délnyugaton fekvő földrészleteit érinti. Az érintett területen erdő, szántó, rét és legelő művelési ágú földrészletek találhatók. Az erdőterületekre vonatkozóan nincs hatásköröm véleményt formálni. A Tfvl. hatálya alá tartozó, a területen található termőföldek közül a 3-as minőségi osztályú szántók és a 3-as minőségi osztályú legelők átlagosnál jobb minőségű termőföldnek minősülnek. A hatályos jogszabályok alapján fokozottan kell törekedni az átlagosnál jobb minőségű termőföldek védelmére. A mindenkori igénybevevőnek törekednie szükséges arra is, hogy a tervezett tevékenységet a lehető legkisebb területre korlátozza a termőföldek tekintetében, és amennyiben mód van rá a tevékenységet, ill. tárolást művelés alól kivett területeken végezze. A Tfvt, rendelkezése alapján a tervezett tevékenység nem zavarhatja a környező termőföldek mezőgazdasági hasznosítását. Javasolja annak elősegítését, hogy a kutatófúrások, III. fúráslemélyítések ne, vagy a lehető legkevésbé érintsenek átlagosnál jobb minőségű termőföldeket, ill. öntözésre berendezett területeket. — A termőföld más célú hasznosítása csak jogerős és hatályos termőföld más célú hasznosítási engedély birtokában kezdhető meg. A Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztálya véleménye szerint, tekintettel arra, hogy a vizsgálati tanulmány mindössze az Újszilvás elnevezésű terület által érintett települések nevét tartalmazza, a kutatással és kitermeléssel újonnan érintett termőföldterületek pontos megjelölését nem, így nem vetíti előre azt sem, hogy a Pest megye illetékességi területéhez tartozó Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Káva, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Pánd, Pilis, Pusztavacs, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Törtel és Újszilvás települések külterületén a későbbiekben esetlegesen mely területeken terveznek termőföld igénybevételt. Ennek megfelelően jelen eljárás keretei között mindössze a vonatkozó jogszabályi (földvédelmi) előírások, valamint az érintett Pest megyei településekkel kapcsolatos általános földhivatali adatok ismertetésére szorítkozik. — Tájékoztat arról, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (TM) tartalmazza a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényből kiemelt, a termőföld hasznosításával, a földvédelemmel, a talaj védelmével, és a gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatos új rendelkezéseket. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a hivatkozott törvény rendelkezései szigorúan védik az átlagosnál jobb minőségű termőföldterületeket, melyek igénybevételére kizárólag időlegesen, valamint helyhez kötött beruházás esetén kerülhet sor. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a meglévő létesítmények bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt. — Kéri, hogy a kutatási munkálatok tervezése során legyenek figyelemmel a termőföld védelméről szóló törvény átlagosnál jobb minőségű termőföldterületekre vonatkozó rendelkezéseire, hiszen a későbbi más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló kérelem földhivatali elbírálásakor az illetékes járási földhivatal is — széleskörű mérlegelési jogköre mellett — e törvényi előírások alapján fog dönteni az engedély megadásáról, vagy megtagadásáról. 217

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A földvédelmi eljárás a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás, melynek alkalmával a földhivatal minden esetben helyszíni szemlét tart. — Földvédelmi eljárásnak minősül a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése, valamint az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldterületekre vonatkozó hatósági eljárás, melynek során a földhivatal az e törvény által megszabott követelmények alapján kérelemre dönt a más célú hasznosítás továbbfolytatásának engedélyezéséről, vagy az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről. A fent felsorolt kérelemre induló eljárásokért a kérelmezőnek a földvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 30/2015. (VI. 05.) FM rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie A hivatalból indult eljárásnál (engedély nélküli más célú hasznosítás) a földhivatal egyéb eljárási költséget számít fel. — A Hivatal levelében adatszolgáltatás keretében ismerteti a megnevezett települések viszonylatában meglévő átlagosnál jobb minőségű termőföldterületek művelési ágát, minőségi osztályát és területnagyságát az adott művelési ágban, hektáronkénti átlagos aranykorona érték megjelölésével (5. függelék), továbbá tájékoztatást ad a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásairól. A részletes adatok és a tájékoztató megtekinthetők az eredeti levélben, az MBFH Irattárában. A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály

5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatala tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen nem található gyógyhellyé minősítet település vagy településrész, illetve gyógyiszap kitermelőhely. — A területen 2 gyógyvíz és 14 ásványvíz minősítésű kút, 5 km-es körzetében pedig további 1 gyógyvíz és 5 ásványvíz minősítésű kút található. A tanulmányt a Hivatal levele alapján ellenőriztük. Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

218

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

6. Nemzetvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala tájékoztatást ad arról, hogy a jelzett koncessziós területen belül Cegléd város közigazgatási területén HM vagyonkezelésű, honvédelmi rendeltetésű ingatlan található (helyrajzi számát levelében közli), mely a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. 49.§ 16. pontja értelmében kivett helynek minősül, ezért e területétet a további koncessziós tevékenység folytatásából kizárja. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal

7. Településrendezés A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Abony Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a 4.§ (5) szerint: „A SZ-1 jelű szabályzási tervlapon jelölt kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében új bányatelek nem nyitható”, valamint: 36. § (1) „Roncsolt (lezárt, rekultiválandó szeméttelep) és szennyezett felszínű területet rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.” Cegléd Város Önkormányzatának Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes feltárások, munkálatok megkezdése előtt értesíteni szükséges Cegléd Város Jegyzőjét, hogy a lakosság esetlegesen felmerülő kérdéseire, bejelentéseire naprakészen tudjon reagálni. A Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység kivitelezésének megkezdése előtt részletes műszaki tervdokumentáció benyújtása m ellett szakhatósági állásfoglalás iránti kérelem benyújtása szükséges, Nagykőrös vonatkozásában érintett területek helyrajzi számainak megjelölésével. Továbbá az érintett önkormányzati tulajdonú helyszínrajzok vonatkozásában tulajdonosi hozzájárulás beszerzése szükséges. — A tervezett koncessziós tevékenységhez készült tanulmány terv a létesíteni kívánt kutak vonatkozásában nem tartalmaz helyrajzi számokat, így azok pontos helye nem beazonosítható. — A tervezett koncessziós tevékenység csak az alábbiak figyelembevételével felel meg Nagykőrös Város Településszerkezeti- és Szabályozási Tervének, illetve a Helyi Építési Szabályzatnak (HÉSZ): l. Figyelembe kell venni az országos gyorsforgalmi és egyéb közúthálózat adottságait, különös tekintettel az M8, M44 és a 441. számú közutakra. 2. Figyelembe kell venni a HÉSZ Bányaterületre vonatkozó alábbi előírásait: ,,22.§ (l) (Kb) Bányaterület az övezeti terven lehatárolt. 219

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet (2) Új bányaterület a szakhatósági (természet és tájvédelem, földügy stb.) figyelembevételével (Má-1) és (Eg) területen létesíthető." — Bárminemű bányászati tevékenység megkezdése előtt meg kell kérni szakhatósági állásfoglalását. Újszilvás Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala arról tájékoztat, hogy a Helyi Építési Szabályzat jelenleg felülvizsgálat, módosítás alatt áll, valamint, hogy a konkrét beruházáshoz külön önkormányzati hozzájárulás szükséges. Amennyiben a témával kapcsolatban konkrét kitermelés, egyéb beruházás engedélyeztetésre kerül, külön kell újra kérni Újszilvás Község Önkormányzatának hozzájárulását. Az alábbi települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Albertirsa Közös Önkormányzati Hivatal Albertirsa és Mikebuda vonatkozásában, Cegléd Város Önkormányzatának Jegyzője, a Ceglédberceli Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Jászkarajenői Polgármesteri Hivatal Jegyzője, Káva Község Önkormányzata, Lajosmizse Város Jegyzője, a Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Kocséri Kirendeltsége, Pánd Község Önkormányzata Jegyzője, Tápióbicske Község Önkormányzata, Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője, a Tápiószelei Polgármesteri Hivatal, Tápiószőlős Község Polgármesteri Hivatala, az Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pusztavacs vonatkozásában és Újszász Város Jegyzője. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Abony Város Jegyzője Albertirsa Közös Önkormányzati Hivatal Cegléd Város Önkormányzatának Jegyzője Ceglédberceli Polgármesteri Hivatal Jegyzője Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője Jászkarajenői Polgármesteri Hivatal Jegyzője Káva Község Önkormányzata Lajosmizse Város Jegyzője Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Kocséri Kirendeltsége Pánd Község Önkormányzata Jegyzője Tápióbicske Község Önkormányzata Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője Tápiószelei Polgármesteri Hivatal Tápiószőlős Község Polgármesteri Hivatala Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Újszász Város Jegyzője Újszilvás Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

220

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala felhívja a figyelmet arra, hogy — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) 26. § (2) bekezdés h) és i) pontja alapján vasutak elhelyezése céljára — más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában — kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10m szélességű építési területet kell biztosítani. — Az OTÉK 38. § (10) pontja szerint Országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 38. § (10) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei vonatkozásában a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklete (az Országos Vasúti Szabályzat I. kötete; OVSZ 1.) rögzíti. — A vasút keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. — A területen elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények működésével, a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával kapcsolatos követelmények: — A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet IX. fejezetében és 1. számú mellékletében foglaltakat be kell tartani, illetve azokat a bányászati tevékenységre vonatkozóan a kutatás és kitermelés során alkalmazni kell. A tanulmány szövegét a Hatóság levele alapján módosítottuk. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy a vizsgálati terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket érinti. A tervezett koncessziós tevékenységhez abban az esetben járul hozzá, ha Cegléd IV. osztályú repülőtér EOV Y: 713018 és EOV X: 202191, valamint Tápiószentmárton IV. osztályú repülőtér EOV Y: 704922 és EOV X: 219096 középponti koordinátáktól számított 5000 m sugarú körön belüli kutatásokat az illetékes bányakapitányságon keresztül a Légügyi Hivatalnál külön engedélyeztetik. A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Bács–Kiskun Megyei Igazgatósága az alábbi véleményt adja: — A tanulmány szerint az Újszilvás elnevezésű terület Bács–Kiskun megyében önkormányzati utakat, az M5 autópályát illetve országos közutat is érint. Az 221

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet önkormányzati utakkal kapcsolatban a Lajosmizse város önkormányzata, az M5 autópályával kapcsolatban az Alföld Koncessziós Autópálya Zrt az illetékes. A megjelölt terület országos közutak tekintetétében, Bács-Kiskun megyében a 4608 j. CeglédLajosmizse összekötő utat érinti a 20+688-22+172 km szelvények között. — Az 1988. évi a közúti közlekedésről szóló I. törvény szerint a közútkezelői hozzájárulását meg kell kémi az a következő esetekben: — ,,36. § (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő.” — ,,42/A § (1) a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezés éhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetés éhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.” — A fent említett útszakaszon felül amennyiben nagy tömegű szállítás érinti a Bács–Kiskun megyei országos közúthálózatot, akkor a beszállítói útvonalakat előzetesen egyeztetni szükséges az Igazgatósággal. — Tájékoztat továbbá, hogy a 4608 J. út felújítása tervben van, melyről tájékoztatást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt tud adni. A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága levelében kifejti, hogy a koncesszióra kijelölt területre eső országos közutat érintő beavatkozáshoz az 1988. évi I. törvényben (tv.) előírtak szerint kell eljárni. — A tv. 42. § (1) alapján, a közút mellett nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyezteti. — A tv. 42/A. §. alapján közút kezelőjének hozzájárulása szükséges: a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

222

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A közútkezelői hozzájárulás kiadásához a területileg illetékes az Igazgatósághoz 3 pld tervdokumentációt kell benyújtani. A tervdokumentációnak a terület hasznosítására vonatkozó organizációs tervet is tartalmaznia kell. A tanulmányt az Igazgatóság levele alapján javítottuk. Abony Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a kivitelezési munka során betartandók a nyomvonal jellegű építmények, valamint ezek keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírások. A tervezett munkálatokkal érintett közművek kezelőinek, üzemeltetőinek nyilatkozataikban foglaltak kötelező érvényűek. Meg kell felelni a közúti közlekedésről szóló 1988. évi. I. tv., az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény vonatkozó előírásainak. — A munkálatok végzésének ideje alatt a többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM–RM sz. együttes rendelet előírásai betartandók, mulasztásból eredő mindennemű anyagi kárért a jogkövetkezményekért, személyi sérülésekért az építtető (jogosult) felelős. — A balesetveszély megelőzésének érdekében a munkahely a 3/2001. (I. 31.) számú a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló KöViM rendelet, az MSZ 07-3608:1991 sz. nemzeti szabványban, valamint az e-Ut 04.05.12. (ÚT 2-1.119) útügyi műszaki utasításban foglaltak betartásával elkorlátozandó, kivilágítandó és szabályozandó. — A kivitelezési munkák végzése ideje alatt a jogosult köteles biztosítani az akadálymentes gyalogos és gépjárművel történő közlekedést. — Az építési területet — ideértve a kivitelezés technológiájából adódó valamennyi rongálódást, károkozást- az eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani az alábbiak szerint: A vezeték (csövezeték, egyéb nyomvonal jellegű vezeték) kiépítése amennyiben zárt burkolatú útrészt, járdarészt érint, úgy annak megvágása, felbontása szigorúan tilos. Az alkalmazandó technika csakis a száraz átfúrás lehet, az induló és fogadó munkagödörbe visszakerülő föld rétegesen tömörítendő, tömörsége Trg.: min 90% legyen, amelyet arra jogosultsággal rendelkező szakcég által készített tömörítési jegyzőkönyvvel kell igazolni. A munkagödör kialakításához megbontásra kerülő felület helyreállítását, az engedélyezővel történt egyeztetést követően annak az eredeti állapotával egyező minőségben kell elvégezni, mely magába foglalja a használhatósági, rendeltetési, esztétikai paramétereket is. A tervekben, műszaki leírásban foglaltaktól való eltérés esetén az jogosult, köteles egyeztetést kezdeményezni. — A zöldterület bontása során érintett fák, bokrok esetleges kivágásához szükséges engedélyeket Abonyi Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Osztályán kell beszerezni. A füvesített zöldterület helyreállítását a kivitelezés által érintett területen, 20 cm vtg. humusz és 5 dkg/m2 fűmag elvetésével kell elvégezni. Albertirsa Közös Önkormányzati Hivatal Albertirsa és Mikebuda vonatkozásában tájékoztat arról, hogy amennyiben a koncessziós tevékenység során helyi közutakkal kapcsolatos munkát kell végezni, közútkezelői engedélyt kell kérni Albertirsa Város vagy Mikebuda Község Önkormányzatától. Cegléd Város Önkormányzatának Jegyzője jelzi, hogy a feltárások, illetve bányamunkálatok megkezdése előtt közútkezelői hozzájárulást kell kérni Cegléd Város Jegyzőjétől a helyi közutakra vonatkozóan, melyben a pontos útszakaszok listáját, illetve azok terhelését, igénybevételét illetően részletesen nyilatkoznak.

223

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Lajosmizse Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a közutak tervezett igénybevételét megelőzően legalább 30 nappal kéri leegyeztetni a következők tekintetében: — igénybevétel időtartama; — az igénybevétel során alkalmazni kívánt járművek mérete (geometria és súly); — napi forgalom nagysága (db/nap), — az utak állagában esetlegesen okozott károk helyreállításának módja. A Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Hivatal megadja közútkezelői hozzájárulását, a levelében részletesen felsorolt feltételek betartása mellett. A levél az MBFH Irattárában tekinthető meg. A Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a helyi közutakra vonatkozóan felhívja a figyelmet a helyreállítási kötelezettségre. Pánd Község Önkormányzata Jegyzője a tulajdonában álló közterületekre (utcákra) Tulajdonosi és Útkezelői hozzájárulását megadja, követelményeket hozzáfűzni nem kíván. Tápióbicske Község Önkormányzata felhívja a figyelmet, hogy Tápióbicske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2004.(XII.15.) rendelete a Helyi építési szabályokról 24. § alapján: (11) A közutakat érintő munkavégzés, illetve útépítés engedély köteles, építés engedélyező hatóság a PM Közlekedési Felügyelet. (12) A tervezett közművezetékek építésekor, mely állami kezelésű közutat érint a Pm. Állami Közútkezelői KHT-tól közútkezelői hozzájárulást be kell szerezni. (13) A létesítési. illetve építési engedély köteles közművezetékek — melyek közutat érintenek — esetében a területileg illetékes l fokú hatóság szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni. A Tápiószelei Polgármesteri Hivatal közli, hogy a Szolnoki út — helyi közút — a Magyar Állam tulajdonában van. Közterület használat csak és kizárólag a közút állagának sérelme nélkül valósulhat meg. Az 1988. évi I. törvény rögzíti a közútkezelői hozzájárulással végezhető tevékenységeket. Az egyéb közterületek használatára a közterület használat tárgyú helyi rendelet rendelkezései az irányadóak, melyről a tényleges munkavégzés során, annak ismeretében tudunk nyilatkozni. Újszász Város Jegyzője a helyi közutak kapcsán a következő észrevételt teszi: Amennyiben a kutatási munkák során a helyi közút, útpadka vagy járda megsérülne, azt az eredeti állapotnak megfelelően ki kell javítani. Szükség esetén a balesetveszély elkerülése érdekében a forgalom korlátozását biztosítani kell. Újszilvás Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala tájékoztat arról, hogy a település teljes belterületén 7,5 t súlykorlátozás van érvényben. A 8. témakörben együttműködő hatóságok: Abony Város Jegyzője Albertirsa Közös Önkormányzati Hivatal Cegléd Város Önkormányzatának Jegyzője Lajosmizse Város Jegyzője Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Bács–Kiskun Megyei Igazgatósága Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nyársapáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pánd Község Önkormányzata Jegyzője 224

Újszilvás. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Tápióbicske Község Önkormányzata Tápiószelei Polgármesteri Hivatal Újszász Város Jegyzője Újszilvás Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyongazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott.

225


Függelék 1. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO2eq: széndioxid-egyenérték – az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dT: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dZ: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogéntárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogéntárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1018 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (109 J) GVV: gáz-víz viszony (m3/m3) GW: Gigawatt (109 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány mAf: Adriai tenger feletti magasság mBf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja 2012.04.01-től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (106 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat 226

Újszilvás. Függelék OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1015 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1012 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték – szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = 11 630 kWh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: formáció T: tagozat Q: kvarter Pl: pliocén Pa2: felső-pannóniai Pa1: alsó-pannóniai Pa: pannóniai Ms: szarmata Mb: badeni Mk: kárpáti Mo: ottnangi Me: eggenburgi Mi: miocén Ol: oligocén K: kréta J: jura T3: felső-triász T2: középső-triász T1: alsó-triász T: triász Mz: mezozoikum P: perm C: karbon D: devon S: szilur O: ordovícium Cm: kambrium Pz: paleozoikum OPz: ópaleozoikum.

227

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2. függelék. Újszilvás vizsgálati területre eső Natura 2000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) és a különleges madárvédelmi terület (SPA) jelölő élőhelyei és fajai Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) Gerje mente (HUDI20021) Jelölőélőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségűközösségi élőhelytípusok) Az SDF adatlapon szereplő közösségi jelentőségű élőhelyek: — Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530)* — Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásostalajokon (Molinion caeruleae) (6410) — Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) — Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0)* A 2013. évi élőhelytérképezés alapján jelölőértéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhelyek: — Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianaefajaival (7210)* Jelölő fajok, az SDF adatlapon szereplő közösségi jelentőségű jelölő fajok: — Kisfészkűaszat (Cirsium brachycephalum) — Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) — Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinu) — Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) — Vágó csík (Cobitis taenia) — Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) — Réti csík (Misgurnus fossilis) — Mocsári teknős (Emys orbicularis) — Vöröshasú unka (Bombina bombina), Gógány- és Kőrös-ér mente (HUDI20022) Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: — 6410 Kékperjés láprét, meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon — 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Közösségi jelentőségű állatfajok: — Kisfészkű aszat (Cirsium brachicephalum) — Vágó csík (Cobitis taenia) — Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) — Vöröshasú unka (Bombina bombina) — Mocsári teknős (Emys orbicularis) — Ürge (Spermophílus citellus) — Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) — Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius)

228

Újszilvás. Függelék Jászkarajenői puszták (HUDI21056) Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: — 1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Közösségi jelentőségű állatfajok: — Kisfészkű aszat (Cirsium brachicephalum) — Vágó csík (Cobitis taenia) — Réti csík (Misgurnus fossilis) — Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) — Vöröshasú unka (Bombina bombina) — Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) — Mocsári teknős (Emys orbicularis) — Ürge (Spermophílus citellus) — Vidra (Lutra lutra) — Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) — Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Nagykőrösi pusztai tölgyesek (HUDI20035) Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: — 6260 Pannon homoki gyepek — 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) Közösségi jelentőségű állatfajok: — Közönséges denevér (Myotis myotis) — Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) — Hegyesorrú denevér (Myotis blythi) — Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) — Piszedenevér (Barbastella barbastellus) Kiemelt közösségi jelentőségű növényfaj: — Tartós szegfű (Dianthus diutinus) Székek (HUDI20046) elnevezésű terület, Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: — 1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak, — 6250 Síksági pannon löszgyepek Közösségi jelentőségű állatfajok: — Vöröshasú unka (Bombina bombina), réti csík (Misgurnus fossilis) Közösségi jelentőségű növényfaj: — Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Tápiógyörgye–Újszilvási szikesek (HUDI20024), Kiemelt közösségi jelentőségű élőhely típusok: — 1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak

229

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Közösségi jelentőségű állatfajok: — Ürge (Spermophilus citellus), — Lápi póc (Umbra krameri), Közösségi jelentőségű növényfajok: — Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Különleges madárvédelmi terület (SPA) Abonyi kaszálóerdő (HUDI10001) Jelölő fajok a Natura 2000 adatlapon szereplő közösségi jelentőségű madárfajok: — Parlagi pityer (Anthus campestris) — Parlagi sas (Aquila heliaca) — Szalakóta (Coracias garrulus) — Kékvércse (Falco vespertinus) — Tövisszúró gébics (Lanius collurio) — Kis őrgébics (Lanius minor) Jászkarajenői puszták (HUDI10004) A kijelölés alapjául szolgáló fajok: — Bölömbika (Botaurus stellaris) — Törpegém (Ixobrychus minutus) — Nagy kócsag (Egretta alba) — Vörös gém (Ardea purpurea) — Cigányréce (Aythya nyroca) — Barna rétihéja (Circus aeruginosus) — Hamvas rétihéja (Circus pygargus) — Kék vércse (Falco vespertinus) — Kerecsensólyom (Falco cherrug) — Haris (Crex crex) — Gólyatöcs (Himantopus himantopus) — Gulipán (Recurvirostra avosetta) — Ugartyúk (Burhinus oedicnemus) — Küszvágó csér (Sterna hirundo) — Szalakóta (Coracias garrulus) — Kékbegy (Luscinia svecica) — Kis őrgébics (Lanius minor) — Tövisszúró gébics (Lanius collurio) — Pettyes vízicsibe (Porzana porzana) — Kis vízicsibe (Porzana parva) — Parlagi pityer (Anthus campestris) — Pusztai ölyv (Buteo rufinus)

230

Újszilvás. Függelék 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége (Forrás: TEiR [KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika])

Település

Járás

Ceglédi járás összesen Jászkarajenő Ceglédi Abony Ceglédi Újszilvás Ceglédi Tápiószőlős Ceglédi Törtel Ceglédi Csemő Ceglédi Cegléd Ceglédi Ceglédbercel Ceglédi Mikebuda Ceglédi Kőröstetétlen Ceglédi Albertirsa Ceglédi Dánszentmiklós Ceglédi Dabasi járás összesen Pusztavacs Dabasi Kecskeméti járás összesen Lajosmizse Kecskeméti Monori járás összesen Káva Monori Pilis Monori Nagykátai járás összesen Pánd Nagykátai

LakóNépsűTerület, népesség, rűség, 2011 2011 2011 2 (km ) (fő) (fő/km2)

88952 2751 14916 2572 2926 4333 4048 36645 4346 666 889 12016 2844 48289 1374 155481 11050 64016 658 11568 73959 1967

886,3 65,2 128,0 39,0 31,8 84,2 79,4 244,9 28,2 42,2 32,7 73,0 38,0 614,2 79,1 1212,2 164,7 329,8 11,3 47,4 710,1 22,2

100 42 117 66 92 52 51 150 154 16 27 165 75 79 17 128 67 194 58 244 104 89

Öregedési index, 2011 (%)

84,4 102,5 72,4 75,3 96,7 72,8 51,7 89,9 118,7 96,7 110,7 84,1 87,3 77,6 123,7 78,3 80,7 70,5 106,0 65,4 81,3 54,1

Középfokú Az iskolai általános végzettség, iskola érettségi nyolcadik nélküli, évfolyamát szakmai elvégzők oklevéllel aránya, rendelkezők 2011 (%) aránya, 2011 (%) 30,0 23,3 37,9 21,7 30,8 23,4 39,5 24,3 35,9 25,0 34,6 23,8 35,8 26,6 26,3 22,6 29,9 23,3 37,1 22,4 37,0 24,4 28,9 23,9 36,7 22,6 30,8 22,2 38,7 20,7 25,6 19,8 31,8 22,4 27,4 22,9 32,1 25,0 30,8 23,5 30,7 24,2 33,9 25,1

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

22,9 15,4 22,1 16,9 17,8 18,4 15,7 25,4 26,2 18,5 16,6 24,9 20,4 23,5 20,7 26,2 21,2 26,3 20,6 23,6 22,5 17,5

Egyetemi, Egy A cigány főiskolai, Munka- lakosra Aktivi(romani, A német egyéb nélkülijutó tási beás) népesség oklevéllel ségi ráta, jövedearány, népesség aránya, rendelkezők 2011 lem, 2011 (%) aránya, 2011 (%) aránya, (%) 2011 2011 (%) 2011 (%) (Ft/fő) 9,2 5,4 7,4 3,6 4,3 5,1 5,3 12,6 8,9 3,6 6,5 8,9 5,6 8,5 5,1 15,8 8,3 9,8 7,3 7,8 7,0 4,1

42,9 36,8 40,2 40,3 41,5 42,1 42,1 43,5 44,0 45,0 45,3 45,9 46,4 46,6 47,3 47,2 45,0 46,1 42,4 45,2 43,0 39,6

13,1 16,8 14,6 14,8 14,6 15,0 17,4 12,1 9,4 16,3 17,4 12,0 13,0 12,0 12,9 10,7 13,4 12,7 20,4 15,0 14,1 20,4

649526 481089 546152 579827 560053 517154 502571 722599 759562 555476 581010 712964 586291 678002 635767 787867 584067 732641 628276 664230 642832 504246

2,2 7,8 3,1 1,4 2,6 3,6 0,6 1,6 0,2 0,0 0,0 2,1 0,6 4,7 0,0 1,2 3,6 2,4 0,0 3,2 3,2 6,4

1,2 0,5 0,3 0,5 0,8 0,2 0,4 0,5 13,7 0,8 0,0 0,4 0,4 3,1 0,0 1,2 0,8 0,7 0,0 0,4 0,4 0,2 231


Település

Járás

Tápiószentmárton Nagykátai Tápiógyörgye Nagykátai Tápióbicske Nagykátai Tápiószele Nagykátai Nagykőrösi járás összesen Kocsér Nagykőrösi Nyársapát Nagykőrösi Nagykőrös Nagykőrösi Szolnoki járás összesen Újszász Szolnoki

232

LakóNépsűTerület, népesség, rűség, 2011 2011 2011 2 (km ) (fő) (fő/km2)

5242 3445 3404 5914 27977 1892 1951 24134 118241 6321

102,9 53,3 48,5 37,0 349,3 67,3 54,0 227,9 914,5 58,2

51 65 70 160 80 28 36 106 129 109

Öregedési index, 2011 (%)

85,4 117,9 69,6 61,2 85,3 112,4 46,2 87,6 100,3 108,1

Középfokú Az iskolai általános végzettség, iskola érettségi nyolcadik nélküli, évfolyamát szakmai elvégzők oklevéllel aránya, rendelkezők 2011 (%) aránya, 2011 (%) 35,0 23,3 35,2 24,4 33,2 23,8 31,9 24,4 29,6 23,0 35,0 24,5 36,5 23,8 28,6 22,8 23,8 18,7 32,0 18,4

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

18,2 21,5 19,1 20,2 22,9 17,8 15,0 23,9 29,8 25,4

Egyetemi, Egy A cigány főiskolai, Munka- lakosra Aktivi(romani, A német egyéb nélkülijutó tási beás) népesség oklevéllel ségi ráta, jövedearány, népesség aránya, rendelkezők 2011 lem, 2011 (%) aránya, 2011 (%) aránya, (%) 2011 2011 (%) 2011 (%) (Ft/fő) 5,2 6,3 5,7 6,1 9,5 5,7 5,1 10,1 16,0 8,2

39,9 40,4 40,7 41,3 42,3 40,2 40,4 42,6 46,2 40,1

12,5 16,0 17,5 17,8 15,1 15,5 14,3 15,1 12,0 15,2

603097 565490 565692 631489 616318 492419 487007 636485 825250 621088

2,0 1,9 4,1 5,9 1,8 0,3 0,5 1,9 2,8 4,4

0,2 0,4 0,3 0,4 0,6 0,7 0,4 0,5 0,5 0,5

Újszilvás. Függelék 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény NK–60 NK–61 NK–62 NK–63 NK–64 NK–49 NK–50 NK–51 NK–52 NK–53 NK–55 NK–56 NK–57 NK–58 NK–59 NK–34 IS–11/A IS–12 IS–14 IS–15 IS–6 TI–51 TI–53 TI–73 IS–10 IS–13 IS–5 IS–7 XSZO–23/A XSZO–28/A/90 XAB–15/89 XAB–16/89 XAB–16/A/90 XAB–17/89 XAB–18/89 XAB–19/89 XSZO–23/A/90 XUSZ–1/87 XUSZ–2/87 XUSZ–3/87 XUSZ–4/87 XUSZ–6/87 XUSZ–7/87 XUSZ–8/87 JE–54 JE–57 JE–58 JE–59 JE–61 XKA–33/84 VTE–3 VTE–4 VTE–8 VTE–9 VA–11/C VNK–1 VNK–10 VNK–11 VNK–17 VNK–3 VNK–9 VTE–2 XA–12/gam/78 XAB–1/78 XAB–10/78 XAB–11/78 XAB–12/78

Dátum 1999 1999 1999 1999 1999 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1997 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1986 1986 1986 1986 1986 1984 1980 1980 1980 1980 1979 1979 1979 1979 1979 1979 1979 1979 1978 1978 1978 1978 1978

Hossz* (m) 20901 15850 14650 10316 19213 10630 19984 16034 16977 15394 16621 15675 10900 23889 22426 2508 1 23555 10355 1829 21316 1115 277 450 24497 23510 7669 27549 1260 6965 5786 2883 12082 4656 10453 5136 1351 20660 23350 12609 9226 19135 15596 1794 18210 2476 7982 9764 12724 329 1918 3164 5623 9143 1872 1535 2084 1960 10484 1075 109 480 7694 5452 920 7412 9989

Adattári szám, tartalom, adat elérhetőség MBFH szolgáltatott, T.20556 MBFH szolgáltatott, T.20556 MBFH szolgáltatott, T.20556 MBFH szolgáltatott, T.20556 MBFH szolgáltatott, T.20556 MBFH szolgáltatott, T.20601 MBFH szolgáltatott, T.20601 MBFH szolgáltatott, T.20601 MBFH szolgáltatott, T.20601 MBFH szolgáltatott, T.20601 MBFH szolgáltatott, T.20601 MBFH szolgáltatott, T.20601 MBFH szolgáltatott, T.20601 MBFH szolgáltatott, T.20601 MBFH szolgáltatott, T.20601 MBFH szolgáltatott, T.20600 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott, AD.2379 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, AD.2379, AD.2329 MBFH szolgáltatott, AD.2379, AD.2329 MBFH szolgáltatott, AD.2379, AD.2329 MBFH szolgáltatott, AD.2379, AD.2329 MBFH szolgáltatott, AD.2379, AD.2329 MBFH szolgáltatott, AD.2379, AD.2329 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott Ellenőrzött AD.2379, AD.2390

MBFH szolgáltatott, 15_2012_MBFH

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, AD.2379 MBFH szolgáltatott

233

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Szelvény XAB–13/78 XAB–14/78 XAB–3/78 XAB–4/A/78 XAB–5/78 XA–12/A XA–12/B/1 XA–12/B/2 XA–12/del/77 XA–12/alfa/77 XA–12/beta/1/* XA–12/beta/1/* XA–12/beta/2/* XA–12/beta/2/*

Dátum 1978 1978 1978 1978 1978 1977 1977 1977 1977

Hossz* (m) 10483 12994 14958 7098 14127 8134 14671 2179 1220 10339 14605 14653 4601 4681

Adattári szám, tartalom, adat elérhetőség MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott T.20556 MBFH szolgáltatott, T.20556 MBFH szolgáltatott, T.20556 MBFH szolgáltatott, T.20556 MBFH szolgáltatott, T.20556

*Hossz (m): a területre eső szakasz hossza.

5. függelék. Az érintett Pest megyei településekkel kapcsolatos általános földhivatali adatok

234

41,23

30,89

4, 5 3 2, 3 3 5

12,45 28,88 28,87 21,31 10,57

2, 3

26,74

2, 3, 4

15,12

2, 3

21,22

2, 3, 4

10,26

1

33,26

2 1, 2

21,46 19,83

3, 4 2, 3, 4

35,91 35,69

4, 5 3, 4, 5, 6

37,74 14,13

59,53 33,43 36,67 36,61 31,51 41,58 48,67

3 2, 3 3 2, 3

39,58 25,05 33,77 34,66

2, 3, 4

36,44

2, 4, 5 2 1, 2, 3 1, 2, 3 1 2, 3 1, 2, 3, 4

25,92 40,25 29,85 23,64 42,32 38,13 34,88

1, 2 2 1, 2, 3 1, 2 2, 3, 4 2, 3, 4 1, 2, 3 2, 4, 5 2, 3, 4 2, 3 1, 2, 3 1, 2,.3 2, 3, 4 2 2, 3, 4 2, 3 2, 3 2, 3 1, 2 1, 2 1, 2 2, 3, 4 1, 2, 3

átlagos Ak érték

1

1 3, 4 1, 2 2 2, 3, 4 3 1

minőségi osztály

22,99

28,62 22,64 26,70 26,26 7,37 14,53 15,59 23,84 12,15 19,32 21,01 28,33 19,13 26,15 24,91 22,01 24,28 23,09 21,83 29,39 12,37 7,95 17,94

gyep, (rét)

átlagos AK érték

4, 5

1, 2 1, 2, 3 1, 2, 3 1, 2, 3 3, 4, 5 2, 3, 4 1, 2, 3 1, 2, 3 2, 3, 4, 5 1, 2, 3, 4 1, 2, 3, 4 2 2, 3 1, 2, 3 1, 2, 3 2, 3 2, 3 2, 3 1, 2, 3, 4 1, 2 1, 2, 3 3, 4, 5 1, 2, 3

minőségi osztály

30,03 16,51 19,34

átlagos AK érték

3

1, 2 3, 4 1, 2, 3

gyep, (legelő)

minőségi osztály

40,94 27,12 39,83 31,65

38,95 34,21 32,16 38,83 35,99 35,68

szőlő átlagos AK érték

3 3 2 2

minőségi osztály

2 2 1, 2 1, 2 2, 3, 4 2, 3

átlagos AK érték

Abony Albertirsa Ceglég Ceglédbercel Csemő Dánszentmiklós Jászkarajenő Kőröstetétlen Mikebuda Törtel Tápiószőlős Újszilvás Pusztavacs Pánd Pilis Káva Tápióbicske Tápiógyörgye Tápiószele Tápiószentmárton Kocsér Nyársapát Nagykőrös

szántó

kert minőségi osztály

gyümölcsös átlagos AK érték

Település

minőségi osztály

a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály adatszolgáltatása alapján

7,80 9,74 7,34 9,30 8,02 6,67 5,88 6,04 6,25 3,70 6,92 7,21 5,29 9,70 3,54 8,06 8,27 6,79 7,75 7,68 8,90 7,82 11,45

1, 2 2, 4 1, 2, 3 2 1. 2, 3 3, 4 1, 2 2 2, 3, 4 2, 3 3 2, 3 3, 4 2, 3 2, 3 2 2, 3, 4, 5

25,88 28,63 16,61 20,11 15,24 21,45 8,39 19,30 21,38 19,49 15,02 15,45 21,42 33,05 33,15 40,42 21,82

3 1, 2, 3 1, 2 2, 3 1, 2, 3

15,22 16,62 9,93 13,90 16,82

Újszilvás. Függelék

235

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén témakörben Újszilvás, CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: „A” adat, mérési eredmény; „E”: értékelés, értelmezés, jelentés; „T”: terv; „P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; „S”: regionális, értékelés, tanulmány Adattári jel: T. 22412 2013: Nagykőrös 170. kutatási tervtérkép (szénhidrogén)(4 db. CD-n) — MOL Nyrt.; SZBK SZBK.4007 3107/2013 „T” Dank V. 1974: Nagykőrös-Kecskemét környéki kőolaj és földgázkutatás zárójelentése — OKGT; SZBK 4/a/2641 8970; AR „E” Dank V., Tormásy I. 1982: Nagykőrös terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése — OKGT; SZBK 4/a/1766 „E” Hatalyák P., Kovács Á., Zsuppán Gy., Mészáros V. Cs., Mike K., Kormos L. 2010: Zárójelentés a 104. Cegléd kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. (geofizika) — MOL Magyar Olaj- És Gázipari Nyrt.; MBFHT T.22109 I-II. „E” Kiss B., Pékó Gy.-né, Szarka J.-né, Fábián B., Szűcs L., Pap S., Győry Gy.-né, Kiss E., Bujdosó I., Gajdos I., Szentgyörgyi K.-né, Bottyán L., Nagy M.-né, Monori L.-né, Lukács J.-né 1979: Újszilvás felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése.1979. június (szénhidrogén) — OKGT; MBFHT T.16385 „E” Tormássy I. 1982: Nagykőrös (Nk, NkU, NkK) terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése. (szénhidrogén) — OKGT; MBFHT T.16355 „E” Újszilvás, CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Albu I. 1977: Jelentés az A-12.sz. regionális szeizmikus vonal Abony-Cegléd-Tóalmás szelvény szakaszán 1976. novembertől, 1977. májusig végzett mérésekről — ELGI; ELGI Sz-155 „A” Albu I. 1979: Jelentés az A-12.sz. regionális szeizmikus vonal Cegléd-Tóalmás (Tura)-Hatvan szelvény szakaszán 1977. szeptembertől, 1978. áprilisig végzett mérésekről. — ELGI; ELGI Sz-184 „A” Bagyinszki G. 2011: A 170. Nagykőrös szénhidrogén kutatási terület MÜT — Magyar Horizont Energia Kft.; SZBK 4/a/7133 2265/2011 „T” Bella J., Matolcsi E. 1997: Zárójelentés a Paleogén DNy 2D kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (Acsa-Galgagyörk-Szada-Gödöllő és Isaszeg-Valkó-Galgahévíz-Verseg-Erdőtarcsa valamint a Szentmártonkáta-Nagykáta-Tápiószentmárton-Monorierdő és Sülysáp által határolt területek - geofizika) — GES Kft.; MBFHT T.19803 „A” Bényei Zs., Péterfai B., Leibinger L., László L., Bártfay L., Hajdú J., Tóth Á., Bíró J., Mojdisz B., Csányi J. et al. 2002: Zárójelentés a Cegléd 2D területen végzett szeizmikus mérésekről. Geodéziai jelentés a Cegléd 2D projekt geodéziai munkáiról a MOL Rt. KTD Geofizikai Felügyelet részére. (+ 1 CD, NK-69-70 vonalak, geofizika) — GES Kft.; MBFHT T.20875 „A” Bokor Cs., Gyarmati J. 1999: Kőolaj- és földgáz kutatási engedélykérelem Cegléd 104/A,B,C,D,E. számú területre. — MOL Rt.; MBFHT T.20332 „T” Bóné A., Dudás A. I., Horváth I., Odor L., Schlachta G. 1974: A törteli kutatási terület összefoglaló jelentése.(gáz-olaj) — MÁFI; MBFHT T.5153 1-2. „E” Bóné A., Dudás A. I., Horváth I., Odor L., Schlachta G. 1973: A ceglédi kutatási terület összefoglaló jelentése. (gáz-olaj) — MÁFI; MBFHT T.5151 1-2. „E” Erkel A. 1957: Jelentés az 1956-57. évi nagyalföldi tellurikus mérésekről a.) Jelentés az 1958. évi tellurikus mérésekről b.) Jelentés az 1959. évi tellurikus mérésekről (Tóalmás, a.) Biharnagybajom-NádudvarKőrösszegapáti, Tura-Cegléd) — ELGI; ELGI E-58 „A” Fás G., Várnai L., Haáz I.-né 1955: Jelentés Szolnok, Rákóczifalva, Törtel és Jászkarajenő környékén végzett részletező szeizmikus kutatómunkálatokról (MOL Nyrt.-nél) — KKFV; ELGI GOR-21 GKV-27„A” Gál E., Groholy T. 1955: Műszaki jelentés Szolnok, Rákóczifalva, Törtel és Jászkarajenő környékén végzett részletező szeizmikus kutató munkálatokról 1-2. kötet — Kőolajkutató és Feltáró Vállalat; ELGI OKGT-21 GOR-21 „A” Gál E., Groholy T., Simon Á., Haáz I.-né, Horányi I. 1956: Műszaki jelentés a Nagykőrös térségében végzett részletező szeizmikus kutató munkálatokról 1-2. kötet — Kőolajkutató és Feltáró Vállalat; ELGI OKGT-19 GOR-19 „A” Groholy T., Várnai L., Hámor N. 1959: Jelentés az 1957-58. évben Törtel-Nagykőrös kutatási területen végzett reflexiós és refrakciós munkálatokról — Kőolajipari Tröszt; ELGI OKGT-52 GOR-52 „A” Hangyál J., Dank V. 1975: Újszilvás-i kutatási terület felderítő fázisú szénhidrogén kutatási programja. — OKGT; KFH Fő-I/2-22 „T”

236

Újszilvás. Függelék Hatalyák P. 2011: A 170. Nagykőrös kutatási terület Műszaki Üzemi Terve — MOL Nyrt.; SZBK 4/a/7134 1434/2011 „T” Holoda A., Gajda M., Sőreg V., Hatalyák P., Z. Belosic, Szládovics D. 2007: Kutatási Műszaki Üzemi Terv módosítása 104. Cegléd kutatási területre 2007.04.01. - 2007.07.15. A Szolnoki Bányakpitányság illetékességi területén. Szakhatósági példány (CD-n) — MOL Nyrt. Eurázsiai Kutatás -Termelés Divízió KEKT; SZBK SZBK.2730 „T” Kloska K. 1974: Gravitációs jelentés a Cegléd és környéke kutatási területen végzett graviméter mérésekről (MOL Nyrt.-nél) — OKGT GKÜ; ELGI Népk-G-14 GKV-403 „A” Kloska K. 1977: A G-2/77 csoport Törtel-Tószeg térségében végzendő graviméter méréseinek műszaki terve (MOL Nyrt.-nél) — GKÜ; ELGI Népk-G-M-20 GKV-691 „A” Kloska K. 1978: Jelentés a Nagykőrös és környéke kutatási területen1976-77-ben végzett részletező graviméter mérésekről (MOL Nyrt.-nél) — OKGT GKÜ; ELGI Népk-G-25 GKV-426 „A” Kovács F. 1972: Információs jelentés az Abony-Törtel kutatási területen Bouguer anomália-térképek szűréséről (MOL Nyrt.-nél) — OKGT GKÜ; ELGI Népk-G-I-2 GKV-402 „A” Kovács F. 1973: Jelentés az Ujszilvás-Cegléd kutatási területen végzett felszíni geofizikai mérésekről és integrált értelmezésükrőI (MOL Nyrt.-nél) — OKGT GKÜ; ELGI GOR-C-1 GKV-385 „A” Kovács F. 1978: Jelentés Törtel-Tószeg kutatási területen 1977. évben végzett graviméter és magnetométer mérésekről (MOL Nyrt.-nél) — OKGT GKÜ; ELGI Népk-G-26 GKV-428 „A” Kovács F., Szanyi B. 1975: Jelentés az Ujszilvás-Cegléd kutatási területen végzett részletező felszíni geofizikai mérésekről és integrált értelmezésükről. (MOL Nyrt.-nél) — OKGT GKÜ; ELGI GOR-C-6 GKV-386 „A” Kovács Gy. 1961: Jelentés az 1960-61. évben Kerekegyháza-Lajosmizse kutatási területen végzett átnézetes korrelációs refrakciós és részletező reflexiós mérésekről (MOL Nyrt.-nél) — OKGT SZKÜ; ELGI GOR-67 GKV-77 „A” Nagy Z. 1965: Jelentés a Nagykáta-Albertirsa kutatási területen1963-64. évben végzett geoelektromos mérésekről (MOL Nyrt.-nél) — OKGT GKÜ; ELGI GOR-E-1 GKV-453 „A” Nagy Z. 1965: Jelentés az albertirsai kutatási területen a felszín közeli szeizmológiai viszonyok vizsgálatával kapcsolatban 1964. októberében végzett geoelektromos ellenállás mérésekről. (MOL Nyrt.-nél) — OKGT SZKÜ; ELGI GOR-E-4 GKV-455 „A” Oszkó L., Kőrös M., Karmacsi B., Pöstyéni F. 2012: Seismic processing report. Processing of Nagykőrös-D-3 VSP(+ 1 CD, geofizika) — GES Kft.; MBFHT T.22678 „A” Pöstyéni F. 1998: Szeizmikus feldolgozási jelentés Kecskemét-Cegléd kutatási területről (+ 3 Exabyte kazetta, NK-48-59 vonalak,2D-geofizika) — GES Kft.; MBFHT T.20601 „A” Pöstyéni F., Karmacsi B., Kőrös M., Véges I. 2002: Szeizmikus feldolgozási jelentés Cegléd-Izsák kutatási terület feldolgozására. (+ 1 CD, NK-69-70 vonalak (migrált), 2D-geofizika) — GES Kft.; MBFHT T.20876 „A” Renner János 1949: Jelentés a Geofizikai Intézetnek a Magyar-Szovjet Olaj Rt. megbízásából az 1949. évben Cegléd-Szolnok és Szabadszállás környékén végzett Eötvös-ingamérésekről.(TÜK) — ; MBFHV Geof:91 „A” Rumpler J. 1980: Jelentés a Kecskemét-Lajosmizse-Nagykőrös kutatási területen 1979. évben végzett vibroszeizmikus mérésekről. (MOL Nyrt.-nél) — GKV; ELGI Népk-153 GKV-303 „E” Simon Á., Haáz I., Horányi I. 1956: Jelentés a Nagykőrös térségében végzett részletező szeizmikus kutató munkálatokról (MOL Nyrt.-nél) — KKFV; ELGI GOR-19 GKV-36 „A” Sőreg V., Hatalyák P., Palásthy G., Paczuk L., Gozdán T. 2008: Kutatási Műszaki Üzemi Terv módosítás, a 104. Cegléd kutatási területre 2007.04.01.-2007.07.15. (CD-n) — MOL Nyrt.; SZBK SZBK.3261 266/1/2008. „T” Szilágyi I. 2002: 2002. évi egységesített Műszaki Üzemi Terv. I. fejezet.Kutatás. (IV. Paleogén: 124. Ercsi, 103. Gödöllő; V. Kelet-Mecsek-Cegléd, 104. Cegléd, 85. Sárköz, 115. Sió,,105. Kiskőrös-Dél, 119. Kalocsa; VI. Villány-Dél-Alföld, 91. Rém-Bácsalmás, 106. Szegedi-medence; VII. Békés-Derecske, 100. Darvas-Komádi, szénhidrogén, geofizika, környezetvédelem) — MOL Rt.; MBFHT T.21563 „T” Szilágyi I. 2004: 2004. évi egységesített Műszaki Üzemi Terv. I. fejezet. Kutatás. (IV. Paleogén: 124. Ercsi, 138. Monor; V. Kelet-Mecsek-Cegléd, 104. Cegléd, 119. Kalocsa; VI. Villány-Dél-Alföld: 102. KiskunmajsaPálmonostora, 106. Szegedi-medence, szénhidrogén, geofizika, környezetvédelem) — MOL Rt.; MBFHT T.21565 „T” Szilágyi I. 2005: 2005. évi egységesített Műszaki Üzemi Terv. I. fejezet. Kutatás. (IV. Paleogén: 125. Jászberény, 138. Monor; V. Kelet-Mecsek-Cegléd: 104. Cegléd; VII. Békés-Derecske: 101. BattonyaPusztaföldvár, szénhidrogén, geofizika, környezetvédelem) — MOL Rt.; MBFHT T.21564 „T” Szilágyi I. 2005: 2005. évi egységesített Műszaki Üzemi Terv. I. fejezet. Kutatás. (Kutatási tervterület: I. Kisalföld-Középhegység: 122. Kerkabarabás, 139. Gellénháza; II. Zala-D-Balaton, 123. Mikekarácsonyfa, 127. Bajcsa, 133. Bázakerettye; III. Dráva-Ny-Mecsek: 93. Vízvár-É-Tarany, 116. Mecsek-Ny, 121.

237

Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Péterhida; V. K-Mecsek-Cegléd: 115. Sió, 137. Tolna; szénhidrogén, geofizika) — MOL Rt.; MBFHT T.21709 „T” Szilágyi I., Szelényi J. 2004: Elemző értékelés a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság 2003. évi hazai kőolaj-földgázkutatási és ásványvagyon-gazdálkodási tevékenységéről. (Kutatási tervterület: KisalföldKözéphegység I, Zala - D-Balaton II, D-Somogy - Drávamente III, Paleogén IV, K-Mecsek - Cegléd V, Villány - D-Alföld VI, Békés-Derecske VII, Közép-Alföld VIII, Nyírség-Zemplén IX) — MOL Rt.; MBFHT T.22355 „S” Tanács J. et al. 1994: A Közép-dunai medence szénhidrogén földtani vizsgálata. A terület rétegtani felépítése, kifejlődési egységei, tektonikai viszonyai és szerkezet fejlődése. (Balatontól D-re Tolnanémedi, Gyönk, ettől K-ÉK-re Paks, Orgovány, Kecskemét, Cegléd, É-on Siófok, Kápolnásnyék, Diósd, Kvassay-zsilip, ÉK-en Gyál, Pilis, Cegléd). Munkaközianyag. — MÁFI; MBFHT T.16746 „S” Tiszinger I., Molnárné Matolcsi E., Mojdisz B. 1998: Zárójelentés a Kecskemét-Cegléd 2D kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika) — GES Kft.; MBFHT T.20581 „A” Tormássy I., Szilágyi I. 2003: 104. Cegléd kutatási terület. Helyzet jelentés és kutatási engedély meghosszabbítási kérelem (szénhidrogén) — MOL Rt.; MBFHT T.20908 „T” Várkonyi L. 1966: 88. sz. jelentés az 1964. és 1965. évben Nagykáta-Tápióbicske kutatási területen végzett reflexiós mérésekről. (Kivonat) — OKGT; ELGI OKGT-88 GOR-88 „A” Véges I., Kőrös M., Karmacsi B., Németh L. 2003: Szeizmikus feldolgozási jelentés Tápióbicske-1 VSP.(geofizika) — GES Kft.; MBFHT T.21379 „A” Véges I., Kőrös M., Németh L., Karmacsi B. 2007: Seismic processing report. Processing of Nagykőrös-D-2 VSP(geofizika) — GES Kft.; MBFHT T.21823 „A” Zsitvay Sz., Szanyi B. 1964: Jelentés az 1963. évben Nagykáta-Tápióbicske kutatási területen végzett átnézetes refrakciós mérésekről (MOL Nyrt.-nél) — OKGT SZKÜ; ELGI GOR-74 GKV-88 „A”

7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Újszilvás, Környezetföldtan, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: „K”: környezet, ásványvagyon, környezeti vizsgálatok, EKHT; „V”: víz, vízbázis, vízkutatás; „TH”: területhasználat (pl. magyarázó, alapadat gyűjtemény, rendezési terv, kerékpárút, stb.); „M”: mérnöki (pl. MÜT, talajtani szakvélemény); „E”: egyéb (pl. beszámoló); „T”: térkép; „A” : adat Adattári jel: 4545 Rónai A., Kuti L., Scharek P., Franyó F., Horváth I., János E., Bartha A., Székely F., Deák J., Elek I. 1982: A "Nagyalföld komplex földtani vizsgálata." (Fehérgyarmat, Tarpa, Kisvárda, Jászberény, Szekszárd, Berettyóújfalu, Biharugra, Bácsalmás, Cegléd, Ráckeve, Budapest) — MÁFI; MBFHT T.11291 1-13. „K” Bóczán B., Franyó F., János E.., Horváth I. Kőrössy L., Kuchen Z., Kuchen Z.-né, Kuti L., Papp L.-né, Scharek P., Urbancsek J. é.n.: Az Alföld földtani atlasza. Berettyóújfalu, Biharugra, Cegléd, Bácsalmás, Ráckeve, Budapest. — MÁFI; MBFHT T.11292 1-6. „K” Újszilvás, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1949: 1949. évi szondírozó fúrások. Kapos völgye, Alsónémedi környéke, Vésztő környéke, Pátroha környéke, Nagyhalász, Gégény környéke, Cegléd, Albertirsa környéke. — MÁFI, BÁKI; MBFHT T.2667 „K” 2011: Cegléd, Mizsei út 34. OKK. B-115-s és B-345-s termelő kút védettség vizsgálata (hidrodinamikai modellezés) — Aqua-Fontana Bt.; BBK B.695 BK/2535/2012 „V” 2012: Előzetes vizsgálati dokumentáció a MOL Nyrt. Logisztika (H-2440 Százhalombatta, Olajmunkás u. 2.) mint üzemeltető által megvalósítani tervezett Százhalombatta-Szajol DN300 vegyipari termékvezeték javítása-felújítása, hibahelyek és csőszakaszok kiváltása, 3. fázis (Mikebuda és Törtel közötti szakaszok kiváltásával) megnevezésű tevékenység) létesítmény környezetvédelmi engedélyezési eljárásához — KKSz Kft., Aurora Kft.; BBK B.700 BK/2819/2012 „K” Barabás I., Kordos L., Krolopp E. 1982: Nagyátmérőjű vízkutató szívófúrás földtani és őslénytani értékelése. Cegléd, K. 326 sz. vízkutató fúrás. — MÁFI; MBFHT T.12659 „K,V” Bodor E. 1982: Abony, Tiszaföldvár, Kisújszállás, Tiszanána , Kunszentmárton, Tiszakécske, Tiszainoka, Örményes, Jászapáti, Jászboldogháza, Tiszavárkony,Pilis-Aranykalász, Cegléd, Pilis-Albertirsa fúrások palynológiai vizsgálatának eredményei — MÁFI; MBFHT T.22581 „K”

238

Újszilvás. Függelék Csillag J., Miklós P. 2004: Az Albertirsa (0207/17 hrsz.) homok- és agyag lelőhely kutatásának összefoglaló földtani jelentése és készletszámítása (Bányavállalkozó: Teszt Kft.)(fúrás, fdt, Al- 6-12) — TESZT Kft.; BBK 883 19/2005 „K” é.n.: Régi ártézi kutak bemérési jegyzőkönyvei. (Békéscsaba, Nagykőrös, Cegléd, Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Gyula, Szarvas, Békés, Hódmezővásárhely, Szentes, Szeged, Orosháza, Csongrád, Szolnok). — MBFHT T.9436 1-16. „V” Gedeon A. 1956: Jelentés az Örkényi nehézségi minimum területén végzett só kutató geokémiai mérésekről (Monor- Örkény-Lajosmizse) — ELGI; ELGI TÜK H „K” Hajós M. ?: Cegléd 5163/2, Kunszentmárton 5162/4 részletes térképlap földtani (1:25000) felvételéről, jelentés. — MÁFI; SZBK 4/a/3603 T379; AR „K” Hámorné Vidó M., Hermann V. 2000: Szénhidrogén szennyeződések minőségi meghatározása és lebomlásának vizsgálata magyarországi talajokban. D-54/96A D-54/96 kutatás zárójelentése. Magyar-német TÉT együttműködés (Mikebuda I.sz. terület, Pécs-Harkány főútelágazás, METRO Gépjavító Üzeme, Fehér út) — MÁFI; BGR MBFHT T. 20020 „K” Hoffer E. 1958: Jelentés az 1957. évben a Dunántúl-K-i részén végzett áttekintő földmágneses felvételek és az Alföldön Szolnok- Törtel-Jászkarajenő környékén végzett 500 m közű földmágneses mérések eredményeiről — ELGI; ELGI TÜK H „K” Hoffer E. 1959: Jelentés a Kecskemét, Nagykőrös, Kocsér, Szolnok és Rákóczifalva környékén az 1958. évben végzett kiegészítő földmágneses mérésekről — ELGI; ELGI TÜK H „K” Kovách Á. 1968: Jelentés "A Pannon medence kristályos aljzatából származó kőzetminták izotópkormeghatározása" című téma keretében a Magyar Állami Földtani Intézet és a MTA Atommag Kutató Intézet között az 1968. évre megkötött 5881/7 sz. kutatási szerződés alapján elvégzett munkáról (Cegléd, Kecskemét, Ásotthalom, Szeged-Algyő, Pusztaföldvár, Battonya) — MTA Atommag Kutató Intézet; MBFHT T.19696 „K” Kuti L. 1973: Jelentés a ceglédi (L-34-28) térképlap löszterületeinek feltárásáról. — MÁFI; MBFHT T.4882 „K” Nagy L. 1982: Pély, Dánszentmiklós, Jászfelsőszentgyörgy palynológiai vizsgálatának eredményei — MÁFIM; BFHT T.22586 „K” Nagyné Juhász E., Revi G. 2012: Lajosmizse, vízbázis biztonságba helyezése — Aquifer Kft.; SZBK SZBK.3795 3433-1/2012. „V” Némedi Varga Z. et al. 1990: A dunántúli paleozoós képződmények értékelése a kőszenes- antracitos-grafitos formációk szempontjából (Szulok, Homokszentgyörgy, Somogytarnóca, Okorág, Bogádmindszent, Bócsa, Nagykőrös, Tázlár, Szank, Kiskunhalas, Siklósbodony, Terény, Magyarmecske). — Miskolci Egyetem; MBFHT T.15383 I. „K” Németh L. 2008: Lajosmizse 0140/33-34 hrsz. tározó vízjogi létesítési engedélyezése. — vállalkozó; SZBK 4/a/6479 X/317 „E” Pávai Vajna F. 1950: A Pécel- Medence-Ceglédberceli dombvonulat geológiai és hegyszerkezeti viszonyai a Pesti-harmadkori medence genezisének vázlatával. — MÁFI; MBFHT T.1568 „K” Polcz I. 1967: Jelentés az 1966. évben végzett alföldi szeizmikus mérésekről (tájékoztató összefoglalás) (Kecskemét-Kocsér-Vezseny-Békésszentandrás-Szelevény-Csépa-Nyárlőrinc) — ELGI; ELGI Sz-114 „K” Rónai A. 1960: L-34-28 Cegléd, 100000-es lap földtani és talajvíz térképének magyarázója. (Jelentés az 1959. évről). — MÁFI; MBFHT T.710 „K” Szederkényi L. 2007: Ceglédberceli Szélerőmű Park 1-15 sz. fúrások környezete Ceglédberceli Szélerőmű Park belső úthálózata engedélyezési terv — GEOHIDRO Geotechnikai Kft.; BBK B.157 BK/1882/2007 „TH; K” Szél S. 2009: Köröstetétleni B-13 és K-19 kataszteri számú kút hidrogeológiai védőidomának kijelölése — ECO-SPECTRUM Kft.; BBK B.451 BK/3380/2009 „V” Szepesházy K. 1976: Az L-34-28 Cegléd jelű 100000-es lap mélyföldtani magyarázója. 715/11. — MÁFI; MBFHT T.5836 „K” Szörényi E. 1950: Jelentés 1950. év nyarán végzett kútkataszterezésről. (Üllő, Ócsa, Cegléd, Szolnok, Csongrád, Szentes, Szegvár, Mindszent, Hódmezővásárhely, Soltvadkert, Kalocsa stb.) — MBFHV Víz:99 K;V Tanács J. et al. 1994: A Közép-dunai medence szénhidrogénföldtani vizsgálata. A terület rétegtani felépítése, kifejlődési egységei, tektonikai viszonyai és szerkezetfejlődése. (Balatontól D-re Tolnanémedi, Gyönk, ettől K-ÉK-re Paks, Orgovány, Kecskemét, Cegléd, É-on Siófok, Kápolnásnyék, Diósd, Kvassay-zsilip, ÉK-en Gyál, Pilis, Cegléd). Munkaközi anyag. — MÁFI; MBFHT T. 16746 „K”

239


Mellékletek

240

695000

700000

705000

710000

715000

720000

Tápi ós zel e

725000

220000

Tápi ógy ör gye Táp ió

G er

Tápi ószől ős

e

215000

Pe rj

Pi l i s

215000

220000

690000

Új sz i l vás

je

210000

210000

Al ber t i r sa

Cegl édber cel Dánsz ent mi kl ós

205000

205000

ABONY

CEGLÉD

Vi zs gá la t it e rüle t Konc e s s zi óraj a va s oltt e rüle t Te rm é s ze t vé de le m [ V M] Te rm é s ze t vé de lm it e rüle t( TT) Tá j vé de lm ik örze t( TK) Ne m ze t iÖ k oló gi a iHá lóza t( NÖ H)[ V KGA2009 ] Ma gt e rüle t Ö k ológi a if olyos ó Puf f e rt e rüle t Na t ura20 00k ülön le ge sm a d á rvé d e lm it e rüle t( SP A)[ V M] Na t ura20 00k ülön le ge sva g yk i e m e ltj e le n t ős é g űt e rm é s ze t m e g őrzé s it e rüle t( SAC)[ V M]

º ¹ 1 $

Földvá r

Kunha lom

Pe rj

Tör t el

200000

200000

Mi kebuda

e

Kőr öst et ét l en

195000

Ny ár sapát Ge rje

190000

190000

Kô rös - ér

195000

Cs emő

185000

185000

LAJOSMI ZSE

Kocs ér

695000

700000

705000

2,5

5

10

km

He lys zí nra j z,t e rm é s ze t vé de lm it e rüle t e k: Új s zi lvá s

NAGYKŐRÖS

690000

0

710000

715000

720000

725000

Kom ple xé rzé ke nys é g ié st e rh e lh e t ős é gi vi zs gá la t it a nulm á ny MFGI MBFHe g yüt t m űk ö dé s20 16.

Mé re t a rá n y: V e t üle t : Dá t um :

EOV

2 01 6. 07. 25 .

Me g re nde lő: Di gi t á li ss ze rk . : Elle nőri zt e :

J óvá ha gy t a :

MBFH Pa s ze raGy örg y

Gy uri c zaGyö rg y Fa n c s i k Ta m á s

1 .m e llé k le t

231

311

311

311 231

221 242 324

G er

311

je

324 311 324 311

210000 205000 200000

Pe rj

231

313

243 324 231

e

231

243

231

242 311 112

Tápi ószől ős 311

311 324

311

231

222 242

221

311

Al ber t i r sa231

242

221 311 311

243

121

324

231

313

221 242

211

222

243

222 324 132

242

231

112

242

112

231 324 324

231

Táp ió

321

231 231

231

231 231

231

311 311 311 324 324

231

231 411

243 242 313 231 311 311 311 Ú221 j sz i l vás 324324 242 324 112 243 211 311 231 324 324 311 324 311 311 324 324 242 243 222 324

324 311

231

725000 211

121

231

243 311 311

311

720000

Tápi ógy ör gye

Tápi ós zel e

220000

311

211 311 231 313 313 313 231 324 311 313 142 142 142

311

222

221

324

324

311

231

243 112

231

243

211

231

311

311

311 231 311 311

211 221 221 221 121 221 Cegl édber cel 231 221 311 211 311 112 324 231 222 211 243 222 311 242 242 112 Dánsz ent mi kl ós311 311 243 311 112 211 311 324 222 231 121 324 324 243 324 311 311 311 242 313 142 324 324 242 231 231 311 311 231 324 311 324 324 231 242 142 311 231 243 221 311 243 231 222 311 311 211 324 243 211 231 121 231 231 112 242 242 324 211 231 243 324 231 311 512 221 311 231 ABONY 211 121 221 311 311 324 311 311 231 324 112 313 142 313 324 324 311 122 313 242 324311 242 142 242 312 311 211 311324 324 311 231 311 231 112 231 311 243 313 242 121 CEGLÉD 231 311 324324 313 512 112 222 211 311 311 324 242 324 324 231 324 324 211 243 231 131 131 211 311 324 312 324 211 131 112 221 324 324 242 324 311 324 311 324 231 311 311 231 324 311 324 311 311 324 324 121 243 311 311 112 242 211 324 324 411 Mi k e b u d a 311 231 324 311 211 231 324 324 313 242 324 324 311 324 311 311 231 121 324 324 311 324 311 211 324 324 324 324 231 313 231 242 313 324 242 313 324311 242 324 324 311 311 231 324324 242 243 231 311 324 324 231 324 311 324 221 324 312 313 311 324 324 211 324 231 324 324 311 242 311 311 313 324 324 242 312 221 Pe 324 311 324 311 313 311 r je 324 311 311 243 311 324 311 324 311 222 311 221 324 313 243 211 324 311 311 311 311 211 324 311 311324 211 311 324 222 242 311 324 324 311 Tör t el 313 243324 242 311 311 324 221 242 311 211 324 311 311 324 311 112 311 324 324 324 311 231 311 311 324 211 231 324 324 222 324 221 324 231 311 324 324 242 112 222 242 231 231 242 324324 311 243 311 211 Cs emő 211 311 211 311 311 211 324 121 231 231 324 242 243 311 311 324 311 324 222 311 221 313 313 311 311 231 211 324 222 311 311 324 211 Kőr öst et ét l en 311 324 313 Ny ár sapát 324 311 243 211 313 222 311 324 211 324 112 312 242 311 311 222 112 311 211 324 311 311 324 324 311 324 311 231 231 311 312 221 242 311 324 211 242 242 311 Ge rje 222 211 311 231 313 211 324 211 311 311 211 311 231 324 311 211 324 324 221 313 324 311 311 231 324 324 231 311 324 311 311 311 311 311 221 311 243 311 313 311 324 231 324 324 311 211 243 324 231 231 313 313 312 324 324 311 311 211 243 324 231 231 324 313 311 231 311 311 324 324 311 324 324 222 324 312311 324 222 211 324 311311 324 313 311 231 221 243 311 324 231 324 324 231 324 324 311 324324 211 231 222 324 313 324 311 311 313 313 231 243 231 311 324 211 311 243 324 242 211 243 313311 311 311 242 231 311 311 231 324311 231 211 313 222 K 211 311 311 ô rö 311 313 311 211 211 324 243 311 311 324 313 s- é 311 221 242 324 211 r 311 311 211 311 242 311 324 243 311 324 211 222 311 211 311 311324 311 242 324 242 141 311 311 324 312 324 324 312 324 243 231 324 231 313 311 311 231 324 324 243 211 231 311 313 311 324 324 312 311 311 311 311 324 NAGY KŐRÖS 231 324 231 242 121 121 311 324 311 231 231 324 324 211 112 324 231 211 243 311 311 324 311 311 221 311 324 324 311 313 311 242 LAJOSMI ZSE 311 324 312 311 324 311 242 112 242 231 231 324 312 242 231 242 324 311 313 324 312 141 231 231 311 311 243 311 324 324 211 313 211 324 311 313 231 221 211 311 231 243 242 311 222 312 311 324 121 211 211 211 311 311 324 311 311 311 324 324 324 211 211 Kocs ér 243 311 324 311 324 231 231 311 311 324 221 231 242 324 311 112 324324 311 231 211 222 311 311 311 243 311 231 211 324 211 324 311 231 324313 211 311 222 311 311 324 222 211 324 311 231 211 311 231 324 311 311 242 221 222 121 122 311 231 211 211 222 311 311 242 242 311 311 311

195000

112

231

311

112

190000

231

242

690000

695000

700000

705000

710000

715000

720000

215000

112

221

311

243

Pi l i s

185000

324

311

715000

311 321

725000

Viz sgá la ti te rüle t 1 12 Ne m össz e függ ő te le pülé ssz e rk e z et 1 21I pa ri va gy k e re sk e delm i te rüle te k 1 22Út-é s va súth á lóz a té sc sa tla k oz óte rüle te k 1 31Ny e rsa ny a gk ite rm e lé s 1 32Le ra k óh e ly e k ( m ed dőhá ny ók) 1 41Vá rosi z öldte rüle te k 1 42Sport-é s sz a ba didőlé te sí tm é ny e k 2 1 1Ne m öntöz ött sz á ntóföldek 2 21Sz őlők 2 22Gy üm ölc sösök ,bogyó sok 2 31R é t/ le gelő 2 42Kom ple xm űvelé si sz e rk e z et 2 43Me z őg a z da sá gi te rüle te k , je le ntős te rm é sz e te s növé ny z e tte l 3 1 1Lom ble v e lű e rdők 3 12Tűle velű e rdők 3 13Ve gye s e rdők 3 21Term é sz e te s gye pe k , te rm é sz e tk öz e li ré te k 3 24Átm e ne ti e rdősc se rjé s te rüle te k 4 1 1Sz á ra z földi m oc sa ra k 5 12Állóviz ek

210000

311

710000 311

205000

311 324

311

313 324 231 311221

215000

243

705000 112 242

200000

311

700000

324 311

195000

220000

243

695000

190000

311

0

2,5

5

10

km

Te rüle tha sz nosí tá s( COR I NE) : Újsz ilvá s

185000

690000

Kom ple xé rz é k e ny sé gi é s te rhelhetősé gi viz sgá la ti ta nulm á ny MFGI MBFHe g y üttm űk ödé s 20 16.

Mé re ta rá ny : Vetüle t: Dá tum :

EOV

2 01 6. 07. 25 .

Me grendelő: Dig itá lis sz e rk . : Elle nőriz te :

J óvá h a gyta :

MBFH Pa sz eraGy örgy

Gy uric z aGy örgy Fa nc sik Ta má s

2 .m ellé k let

60

! .

710000

715000

720000

725000

Tápi ós zel e

220000

220000

0 00 1 -

60

705000

00 5 1 -

#

58

700000

#

695000

#

690000

# #

215000

215000

Új sz i l –2

#

! .

#

Pi l i s

3500 -

# Vi z sg á la tite rüle t Pre ka i noz oos fe lsz í n( mBf) S zé nhi drog é nk uta tófú rá s( MBFH) 5 00m mé lysé ge te lé rt fúrá s( MFGI ,Ge oBa nk ) Pre ka i noz oos a ljz a tot é rt fúrá s( MFGI ,Ge oBa nk )

#

! .

! .

#

#

210000

.

#

9

#

23

K259 .K272 .

88

#

210000

#

. . Al ber t i r sa B14 .

#

#

#

190000

# # #

#

185000

#

EOV

Dá tum:

2 01 6. 07. 25 .

Me g re nde lő: Di gi tá li s sz e rk . : Elle nőri z te :

J óvá h a g yta :

MBFH Pa sz e raGyörg y

Gyuri c z aGyö rg y Fa nc si k Ta má s

#

#

#

Ve tüle t:

#

725000 #

#

# 0 150 -

! .

MFGI MBFHe g yüttműk ö dé s 20 16.

#

Ha a sJ . ,Buda iT. ,Csontos L. , Fodor L. ,Konrá dGy.2010 :Ma g ya rorsz á g pre ka i noz oos földta nité rk é pe ,1: 5 00000. – Földta niI nté ze tk i a dvá nya

720000

#

Mé re ta rá ny: -

#

715000

#

#

2500 -

#

# 195000

# #

# 710000

#

# 190000

#

#

195000

#

#

! . 705000

#

700000

J k–1

#

695000

! .

#

690000

Nk . U–7 Nk . U–9 ! . 10

#

Nk . U–4 14

! .

! .

#

13

#

14

#

Nk . U–10

#

! .

#x é Komple rz é ke nysé g ié s te rhe lhe tősé gi # vi z sg á la tita nulmá ny

#

Lm–2

Nk . K–5

! . Nk . K–4 .Nk. ! .! .! K–6 . ! . !

#

! .

13

#

LAJOSMI ZSE

! .

#

Pre ka i noz oos a ljz t( Ha a se ta l.2010) : # a Újsz i lvá s #

6

10

k m

#

2000 -

10

# #

! .

5

#

7

2, 5

#

! . B24 . . NAGYKŐRÖSB167 .

0

#

Ce. D–1

Lm–5

#

6

#

12

-2 1!.Tö–10 00 0

#

Tö–1 1

! .

! .

#

! .

1

Tö–2

#

Ce–5 ! . ! . Ce–4 Ce–3! .

! .

Tósz–3

#

Ce–2

Tf –5

! .

#

! .

1

Tö–6 ! . K 1 1 2 . K1 .! ! .4Tö–8 ! . ! .! .! . ! . T ö–3 ! . ! .

! .

! .

#

205000

#

Tö–9

205000 200000

#

Tö–14

#

#

1

! .

#

#

#

200000

! .

#

22

185000

#

13

#

#

Abony–1

#

#

! .

#

0 200 -

13

#

9

#

B302

Abony–2

9

a lsók ré tabá zi sos vulk a ni tok é se ze k á th a lmoz ott te ng e riüle dé ke i a lsók ré tape lá gi k us má rg a , mé sz k ő a lsótri á sz folyóvi z ié s de ltafá c i e sű sz i li c i k la sz tos k é pz ődmé nye k a lsó–k ö zé psőjurape lá gi k us fi nom sz i li c i k la sz tos össz le t fe lső tri á sz –a lsójurak ősz é nta rta lmúsz i li c i k la sz tos össz le t kö zé psőjura –a lsó k ré tape lá gi k us mé sz k ő,tűz k ö ve s mé sz k ő kö zé psőtri á sz se ké lyte ng e risz i li c i k la sz tos é ska rb oná tos össz le t kö zé pső–fe lsőtri á sz pla tformé s me d e nc efá c i e sű k a rb oná tössz le t ne m me g fe le lőe né rté ke lhe tő va gy i sme re tle n me de nc e a ljz a t se non–pa le og é n pe lá gi k us má rg a ,fli s va ri sz k usz ig ra ni toi dk őz e te k va ri sz k usz ime ta morfi tö ssz le t( g ne i sz ,c si llá mpa la ,a mfi b oli t) újpa le oz oos é s me z oz oos k é pz ődmé nye k ta g olá s né lk ül

#

! .

ABONY

6 7 1 4 1 0 1 2 9 1 3 5 8 8 8 1 2 2 2 3 6 0

#

.

Új sz i l –3

! .

#

288 K176K. . B94CEGLÉD

6

#

.

Új sz i l –1

#

! .

K57

#

.

.

2000

K385 . .

K241

3 .me llé k le t

700000

705000

710000

715000

720000

! .

Új sz i l vás

1750

G er j e

Új sz i l –2

2000

215000

Pi l i s

Tápi ószől ős

215000

Pe r j e

250 0

Pánd–1

Tápi ó

1500

! .

Tápi ógy ör gye

125 0

220000

Tápi ós zel e

725000

220000

695000

2250

690000

Al ber t i r sa

210000

750

175 0

Dánsz ent mi kl ós

! .

Új sz i l –1

! .

Új sz i l –3

CEGLÉD

! .

! .

Abony –1

! .

! .

Ce–2

10 00

Lm–5

! .

! . ! .

200000

Tó s z–2

! .

Tó s z–3

Tö –2 Kőr öst et ét l en e j Ger

Tö –10

Tö –1 1

Kô r ös ér

Ce. D–1

190000

Ce–5 ! . Ce– 1 ! . Ce–4 . 15 Ce–3 ! 0! . 0

190000

Tö –6 ! Tö –1 .5 ! . Tö – ! .7Tö –8 ! . Tö! .– ! .5! . ! . T ö –3

! .

! .

! .

! .

Tö –9

0 125 -

LAJOSMI ZSE

Nk . K–5

. K–4 Nk . K–1Nk

690000

695000

k észül tJ uhá sz E. ,Kumme rI .199 7a l a p já n

! .

! . 700000

Nk . U–7 Nk . U–9

Nk . U–4 Nk . U–3

! . 705000

Kocs ér

00 10 -

! .

710000

125 0

! . 715000

720000

! .

185000

0 25 -1

Nk . U–10 75 0

! .

! . . ! .! .! . K–6 Nk . K–3Nk . ! . !

0 50 -1

Lm–2

0

2, 5

5

10

k m

Al só pannóni ai k ép ző d mén ye k ta l p mél ység e : Ú jszi l v á s

NAGYKŐRÖS

! .

! .

Szén hi dr o gén k uta tó f ú r á s( MBFH)

20 00

195000

Tf –5

! .

Pe r j e

t el Tö –14 Tör

Ny ár sapát

! .

Vi zsgá l a tite r ül e t Al só p an n ón i a ita l p mél ység( mBf )

! .

Cs emő

185000

Abony –2

500 -

200000

! .

0 200 -

Mi kebuda

205000

205000

ABONY

195000

210000

1500 -

Cegl édber cel

J k–1

725000

Ko mp l e x ér zék e n ységiés te r he l he tőségi vi zsgá l a tita n ul má ny MFGI MBFHe g yüttműk ö dés 20 16.

Mér e ta r á n y: Ve tü l e t: Dá tum:

EOV

2 01 6. 07. 25 .

Me gr e n de l ő : Di g i tá l i s sze r k. : El l e nő r i zte :

J ó vá h a gyta :

MBFH Pasze r a Györ gy

Gyur i c za Gyö r gy Fan c si k Ta má s

4 .me l l ék l e t

700000

705000

710000

715000

720000

Tápi ós zel e

725000

90 0

Pánd–1

Pe r j e

Tápi ószől ős Új sz i l –2

Új sz i l vás

50 0

30 0

G er j e

! .

215000

40 0

Pi l i s

215000

Tápi ó

80 0

! .

60 0

220000

70 0

Tápi ógy ör gye

220000

695000

10 00

690000

210000

Cegl édber cel

1200

110 0

210000

Al ber t i r sa


! .

Új sz i l –1

200

! .

100

Abony –2

! .

Abony –1

Mi kebuda

! .

t el Tö –14 Tör

! .

! .

Lm–5

! .

! .

Kőr öst et ét l en e j Ger

Tö –10

Tö –1 1 0 100 Kô r ös ér

Ce. D–1

00 11

0 80 0 70 500

Nk . K–5

. K–4 Nk . K–1Nk . ! .! .! . K–6 Nk . K–3Nk

! .

Lm–2

! .

! .

Nk . U–10 0 30

690000

695000

ké s zült J uhás z E. ,Kumme rI .199 7a la pj án

200000

Tö –2

700000

! .

Nk . U–7 ! . Nk . U–9

Nk . U–4 Nk . U–3

! .

! . 705000

400 300

Kocs ér

0 90

0 40

! .

J k–1

600

0 300 20

! .

710000

715000

720000

! .

0

725000

2, 5

5

10

k m

Als ópa n n ón i a i ké p ző d mé n y e k va s ta g s ág a : Új s zi lvás

NAGYKŐRÖS

100

LAJOSMI ZSE

! .

Tó s z–3

190000

190000

! .

Tö –6 Tö –1 ! .5 ! . Tö – ! .7Tö –8 ! . Tö! .– ! .5! . ! . T ö –3 ! .

! .

! . 200

! .

Tö –9

! .

185000

195000

! .

Ce–2

Ce–5 ! . Ce– 1 ! . Ce–4 Ce–3 ! .

! .

Tó s z–2

Pe r j e

195000

! .

Tf –5

0 10

Als ópa nnóni a ik é p ződmé n ye k va s ta gs ága( mBf ) Szé n hi dro gé n k uta tó f ú rás( MBFH)

! .

100

200000

! .

Ny ár sapát

! .

185000

Új sz i l –3

CEGLÉD

Cs emő

! .

205000

205000

ABONY

Ko mp le xé rzé ke nys é gié ste rhe lhe tős é gi vi zs gála tita nulmány MFGI MBFHe g yüttműk ö dé s20 16.

Mé re ta rán y: Ve tü le t: Dátum:

EOV

2 01 6. 07. 25 .

Me gre nde lő : Di g i táli ss ze rk . : Elle nő ri zte :

J óváh a gy ta :

MBFH Pa s ze raGy ö rgy

Gy uri c zaGyörgy Fa n cs i k Ta más

5 .me llé k le t

700000

705000

710000

.

715000 Tápi ós zel e

220000

Nagykát a .

Tápi ógy ör gye

Pánd–1

Tápi ószől ős

Ó csa

.

Új sz i l –2 Új sz i l vás

Kör ös

G er j e

210000

Al ber t i r sa

.

.

210000

215000

725000

Tápi ó

Pe r j e

Pi l i s

720000

220000

695000

215000

690000

Cegl édber cel Dánsz ent mi kl ós

.

Új sz i l –1

! .

Új sz i l –3

Ha t ál y oss zé nhi dr ogé nbánya t e l e k Ha t ál y oss zé nhi dr ogé nkut a t ás it e r ül e t

! .

Abony –1

Mi kebuda

.

.

200000

200000

.

! .. .

Bányt e l ke nkí vü l is zé nhi dr ogé nku t a t óf úr ási ndi k ác i óva l/t e l e ppe l Szé n hi dr ogé n kut a t óf ú r ás

.

.

Ce–5 . Ce– 1 ! . Ce–4 Ce–3 .

.

.

Ce–2

! .

.

190000

.

.

.

Lm–5

LAJOSMI ZSE

Lm–2

Ladány- . bene153. 690000

Tö –1 1

Kô r ös ér

Ce. D–1

e j Ger

.

0

Nk . K–5

. N k . K NN k . K – 4 k . K – 1–2 . .! .! N3 k . K–6 Nk . K– ! . .

Nk . U–10

Kocs ér

Nagykőr ös 170. . .

.

.

695000

700000 .

. . . 705000 .. .. . . . .... .. . .. .

2, 5

5

10

k m

Szé n hi d r o g é n k u t a t ás i f e l mé r t s é g : Új s zi l v ás

NAGYKŐRÖS

.

.

Tö –10


. 710000

.

715000

720000

.

185000

195000

Tf –5

Tö –6 Tö –2 Tö –1 .5 . Tö –13 . Tö – 7 – 4 öT – ö8 –12 .TöT . ! T öö – 5 .! .. T – 1 . T ö.–3

Tó s z–3

190000

! .

.

Tö –9

195000

t el Tö –14 Tör

Ny ár sapát

.

P .én Sz ol nokVI .-szé n h i dr og er j e

Kör ös

.

Cs emő

185000

Ha t ál y oss zé nhi dr ogé nkonc e s s zi ó

Abony –2

CEGLÉD

.

Vi zs gál a t it e r ül e t Ko nc e s s zi ó r aj a va s o l tt e r ül e t

205000

205000

ABONY

J k–1

725000

Kompl e x é r zé ke nys é gié st e r he l he t ős é gi vi zs gál a t it a nul mány MFGI MBFHe g y üt t mű ködé s20 16.

Mé r e t a r án y:Ve t ü l e t : Dát u m:

EOV

2 01 6. 12. 02 .

Me gr e nde l ő : Di g i t ál i ss ze r k. : El l e nő r i zt e :

J óv áh a gyt a :

MBFH Pa s ze r aGy ör gy

Gy ur i c zaGy ör gy Fa n c s i kTa más

6 .me l l é k l e t

710000

XA-12/ B/2

17

14

XAB-1 5 4/A

XA B-

18

61 K-

Tör t el 2

19 BXA

220000 215000

-28

. !

. !

Ge rje

. !

VT E5

51 TI3 TI-5

F XT

XA B-

1

Kô rös - ér

VT E7

78 3/

VT E6

PH-SZ-12

Tör t el 11

0

2,5

. !

.0000 ! 71

715000

720000

725000

185000

19 KVN

59 TI-

PH-SZ-1

NK-51

NK -53

NK-5 0

NK-52

705000

VN

18 K-

-33 XKA

700000

PH-SZ-14 58 TI-

1 KVN

695000

VNK-6 5 KVN VNK-7

VNK-8

VNK-9

690000

2 VNK-1

3 KVN

10 VNK-

-26 NK

4 -6 NK

. !

56 TI-

Nagykőr ösKál mánhegy-

5

10

km

Sze i zmi k u sf e l mé r t s é g: Új s zi l v ás

-8

11 KVN

NAGYKŐRÖS NK -3 4

VSPmé r é s

e

73 TI-

. !

15 IS-

LAJOSMI ZSE

3 Ds ze i zmi kusmé r é s 2 Ds ze i zmi kusmé r é s

Tósz eg3

2 -7 TI

195000

VTE-8

7 -5 NK

. !

BXA

63 K-

. !

PH-SZ-10

Cegl éd4

NK -56

N

VT E2

Pe rj

XA B-

N

NK-6 2

. ! 190000

VT E3

PH-SZ-8W

5

NK-5 8

3 -2

4 EVT

BXA

XS ZO

Vi zs g ál a t it e r ül e t

200000

13

Abony2

. !

1 EVT

-7

XA ZO B- XS 16 BXA

SZ XU

NK -6 0

NK-5 9

. !

BXA

NK -5 5

ABONY

12

VT E9 XA B-

. !

2

A

11

XA B-

XA-1 2/

XA B-

PH-SZ-6 W

4

Új szi l vás1

10

XA B-

. !

9 CA -58

91 -3/ GT XP

6

XA B-

9 -5 CA

SZ XU

XA B-

. . ! ! 210000

/A -28

XA B-

4 -1 IS

200000

ZO XS

16

KI68

IS -1 3

9

PH-SZ-4 BXA

Al ber t i r sa

XA B-

3

54 JE-

7/7 8

205000

220000 215000

20

SZ XU

je

XA-12/G

210000

BXA

XA B-

CEGLÉD

185000

Táp ió

PH-SZ-2

B/1

205000

-4 SZ XU

e

-1 SZ XU

G er

IS -1 2

. !

725000

2/ XA-1

KI Pi i s -6 l 7

720000

Tápi ós zel e 1-2 / D/ -12 XA

-2 SZ XU

-53 JE

IS -11 /A Pe rj

715000

195000

705000

190000

700000

8

695000

XU SZ -

690000

Kompl e xé r zé ke nys é g ié st e r he l he t ős é gi vi zs g ál a t it a nul mány MFGI MBFHe g yüt t működé s20 16.

Mé r e t a r án y: Ve t ül e t : Dát u m:

EOV

2 01 6. 07. 25 .

Me gr e nde l ő : Di gi t ál i ss ze r k. : El l e nő r i zt e :

J óv áh a g yt a :

MBFH Pa s ze r aGyör gy

Gyu r i c zaGyör gy Fa n c s i kTa más

7 .me l l é k l e t

!

!

!

!

!

!

220000

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

215000

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

210000

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

200000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

Cs emő

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

! !

Tf –5 !

.

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Lm–5 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Lm–2 !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

690000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

695000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

700000

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

.

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

. !

! !

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !!

!

! ! !

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Nk . U–7 . Nk . U–9 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! ! !

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

! ! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

0

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

J k–1

!

!

. S JK-2

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

715000

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

720000

!

.

5

10

k m

Fú r ási és g eo f i z i k a i f el m ér tség : Új sz i l vás

!

! !

!

2, 5

!

! !!

!

!

! !

.0000 ! 71

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Kocs ér !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !!

!

!


!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

e j Ger

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

Kô r ös ér

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

! !

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

Tosz-3

!

!

Ce. D–1 !!

!

!

!

! !

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

SS

!

!

. ! S

!

!

!

!

!!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

Tó s z–2

!

!!

!

!

!! !

! !

!

!

!

!

.

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

Tö –10

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

Pe r j e

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Tör t el 11Tö –11 .

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

! !

!

!

S

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Tósz eg3Tó sz–3 .

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

! !

!

!!

!

! !

Tö –6 Tör t el 2Tö –2 Tö –1 .5 . . Tö – 7 . Tö –8 . Tö.– .5. . T ö –3

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

! !

!

!

Tel l u r i ku s m ér és

!

! !

! !

!

!

" )

. S S

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

! !

S

!

!

!

!

!

Tö –9

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

t el Tö –14 Tör

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

.

! !

Mágne se s dzm ér és Ma gne to te l l u r i kus m ér és

! !

!

!

!

!

Abony –1 !

!

!

!!

! !

!

!

Gr a vi tác i ós m ér és

! !

!

!

VSPm ér és

. !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

Vi ssz a a dott m e ddősz én hi d r ogén kút k! . !

!

!

Di gi tál i s m él yf úr ásg e of i z i ka ia da t

S

!

!

!

!

.

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

. ! S

Abony-2

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

NAGYKŐRÖS

. 705000

. !

Abony2Abony–2 .

!

!

!

!

.

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

Nk . U–4 Nk . U–3 !

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

ABONY

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

Vi z sgál a tite r ül et Sz én hi dr ogén kuta tó f ú r ás ( MBFH)

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. . ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

! !

!

éj sz i l 3 Új sz i l –3 ! . !

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

NkK5 Nk. K–5 ! . . K–4 Nk . K–1Nk !. . . . K–6 Nk . K–3Nk . . Na gykőr ösKál mánhegy-

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

! !

!!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

!

!!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Ny ár sapát !

Ce–2

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

.

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

k !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

!

Ce–5 . Ce– 1 Cegl éd4 Ce–4 . Ce–3 . !

!

!

!

!

!

NkU10 Nk. U–10 ! .

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!! !

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

S RM-154

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

LAJOSMI ZSE

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!! !

!

!

!!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Új sz i l vás !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Tápi ó

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

. !

CEGLÉD

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

Új szi l vás1Új sz i l –1 .

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! ! !

!

!

! !!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

Tápi ószől ős

!

!

!

!

!

!!

! !

!!

!

! !

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

Mi kebuda !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

Uszi l 2 Új sz i l –2 ! .

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

725000

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Cegl édber cel

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!


!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

Al ber t i r sa

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Tápi ógy ör gye

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

720000

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

205000

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

G er j e

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

195000

!

!

! !

!

!

Pe r j e

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

190000

!

!

!

Pi l i s

!

Tápi ós zel e !

!

!

!

!

!

185000

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

. !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

Pánd–1

!

!

!

!!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!! !

. !

!

!

!

715000 !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

710000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

! !

220000

705000 !

!

215000

700000

!

!

210000

!

205000

!

200000

!

195000

!

190000

695000 !

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

725000

185000

690000 !

Kom pl e x ér z éken ységiés te r hel hetőségi vi z sgál a tita n ul m án y MFGI MBFHe g yü ttm űködés 20 16.

Mér e ta r án y: Ve tü l e t: Dátu m :

EOV

2 01 6. 07. 25 .

Me gr e n del ő : Di g i tál i s sz er k. : El l enő r i z te :

J óváh a gyta :

MBFH Pa sz er aGyör gy

Gyur i c z aGyör gy Fa nc si kTa m ás

8 .m e l l ék l et

Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Recommend Documents