Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Herman Ottó Intézet

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján

Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita1, Bujdosó Éva1, Demény Krisztina1, Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Horváth Zoltán1, Jánossy László3, Kovács Zsolt1, Laczkóné Őri Gabriella1, Hegyi Róbert4, Monspart-Molnár Zsófia3, Müller Tamás1, Németh András1, Paszera György1, Redlerné Tátrai Mariann1, Sándor Ágnes1, Selmeczi Ildikó1 Selmeczi Pál1, Szabó Katalin1, Szűcs Andrea1, Taksz Lilla1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Varga Renáta1, Veres Imre2, Zilahi-Sebess László1 1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Budapest, 2017. 01. 12.

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2017. 01. 12.

Lektorálta:

A jelentés:

2

Füri Judit Izabella

2016. 10. 10.

Dr. Koloszár László

2016. 10. 05.

234

oldalt,

68

ábrát,

47

táblázatot,

7

függeléket,

8

mellékletet tartalmaz.

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet

Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, valamint a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások ismertetése, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3


Tartalom

I. Örkény vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11 Bevezetés .................................................................................................................................. 11 1. A vizsgálati terület jellemzése.............................................................................................. 12 1.1. Örkény vizsgálati terület földrajzi leírása ..................................................................... 12 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza ........................................................................ 12 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet ......................................................................... 20 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 25 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 25 1.2. Örkény vizsgálati terület földtana ................................................................................. 31 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága ................................................. 31 1.2.2. A terület földtani viszonyai .................................................................................... 36 1.3. A terület vízföldtani viszonyai ...................................................................................... 60 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 60 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 64 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai .................................................. 65 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 66 1.4. A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) .......................................... 70 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek.......................................... 70 1.4.2. Felszíni és felszín alatti védett területek ................................................................ 73 1.4.3. Szennyeződések ..................................................................................................... 79 1.4.4. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés ............................................................... 83 1.4.5. Monitoring .............................................................................................................. 86 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések ................................................................ 89 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 90 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) .......................................... 90 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás ............................................................................................ 90 1.5.3. Egyéb nyersanyagok .............................................................................................. 90 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) ........................................................................................... 102 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata .............................................. 103 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok ......... 103 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők ...................................................... 103 2.1.2. Az Örkény terület szénhidrogénvagyona ............................................................. 111

4

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása ........................ 115 2.2.1. Felszíni mérések ................................................................................................... 115 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) ...................................................... 123 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása .......................................................... 124 2.4.1. Közlekedési viszonyok ......................................................................................... 124 2.4.2. Energiahálózatok .................................................................................................. 131 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél ............................................................................................................... 136 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása ........................................................ 141 2.7. A terhelés várható időtartama ..................................................................................... 143 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk ............................................. 143 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama .............................................................................. 143 2.7.3. A termelési szakasz időtartama ............................................................................ 144 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak ................................................................ 145 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek ..................................................................... 147 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése...................................................... 151 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ..................................................................................................... 151 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................................... 151 3.1.2. Zajhatás és rezgések ............................................................................................. 158 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások.............................................................................. 158 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások .................................................................... 159 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 160 3.1.6. Tájvédelem (HOI) ................................................................................................ 162 3.1.7. A termőföld védelme ............................................................................................ 164 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem ............................................................................. 166 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme ......................................... 167 3.1.10. Társadalmi vonatkozások ................................................................................... 172 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása ............................................................................................................. 173 3.2.1. Hatások a rezervoárokban .................................................................................... 173 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között ............................................................ 175 3.2.3. Hatások a felszínen............................................................................................... 177 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása ................................................................................... 178 5

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI).............................................................. 178 3.4.1. A bányászati kutatás és kitermelés természetkárosító hatásainak mérséklése ..... 178 3.4.2. Hatások összefoglaló értékelése ........................................................................... 183 Irodalom ................................................................................................................................. 184 Internetes hivatkozások .......................................................................................................... 189 II. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ..................................................................................................... 192 Függelék ................................................................................................................................. 219 Mellékletek ............................................................................................................................. 234

Ábrajegyzék 1. ábra. Örkény vizsgálati terület elhelyezkedése .................................................................... 12 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése ........................ 13 3. ábra. Örkény vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén ............................. 16 4. ábra. Örkény vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) ............................ 18 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Örkény vizsgálati területen, 2011 (%) .................... 19 6. ábra. Talajtípusok Örkény vizsgálati területen (VKGA 2009) ............................................ 21 7. ábra. Örkény vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ................................................................................................................................. 22 8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint .......................................... 24 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ........................... 31 10. ábra. A koncesszióra javasolt terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete az 500 m-nél mélyebb, fontosabb fúrások valamint a 20–22. ábrán látható szelvények nyomvonalának feltüntetésével ...................................................................................................................... 36 11. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei ........................................................................ 37 12. ábra. A koncesszióra javasolt terület és 5 km-es körzete ÉNy-i részén húzódó,és a Bugyi magaslatot harántoló ÉNy–DK-i szeizmikus időszelvényrészlet (KI–53) .......................... 39 13. ábra. Örkény vizsgálati terület határa és rajta az MFGI rendelkezésére álló szeizmikus szelvények ........................................................................................................................... 40 14. ábra. Is–5 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ........... 41 15. ábra. Is–15 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ......... 42 16. ábra. Ki-48 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ......... 42 17. ábra. Ki–53 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ........ 43 18. ábra. A koncesszióra javasolt terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mBf............................................................................................................... 45 19. ábra. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre .... 50 20. ábra. A 10. ábrán 1-es számmal jelölt, a vizsgálati terület Ny-i részén haladó, megközelítőleg É–D irányú földtani szelvény..................................................................... 55 21. ábra. A 10. ábrán 2-es számmal jelölt, a vizsgálati terület K-i részén haladó, megközelítőleg É–D irányú földtani szelvény..................................................................... 56 22. ábra. A 10. ábrán 3-as számmal jelölt, a vizsgálati terület D-i részén haladó, megközelítőleg Ny–K irányú földtani szelvény .................................................................. 57 6

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 23. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whiskers diagramja ............................................................................................................................. 67 24. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a koncessziós terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értéke Box-Whiskers diagramok a medián értékek feltüntetésével ...................................................................................................................... 68 25. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben ........................................................... 69 26. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ............................ 71 27. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ...................................................................................................................... 72 28. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek .......... 74 29. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ............................................................................................... 77 30. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek ............................................................................................................................................. 78 31. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ............................................ 80 32. ábra. Hulladékgazdálkodás................................................................................................. 81 33. ábra. Szennyezett területek ................................................................................................. 81 34. ábra. Ipari létesítmények, káresemények ........................................................................... 82 35. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ........... 83 36. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai ................................................................ 87 37. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen 89 38. ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ...................................... 91 39. ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák ... 92 40. ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében található megkutatott ásványi nyersanyagkészletek ............................................................................................... 92 41. ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége (A) és az érettségüket tükröző vitrinit reflexió adatok (B) az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén .... 105 42. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön... 105 43. ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön ........ 106 44. ábra. Örkény vizsgálati terület (lila vonallal) és 5 km-rel kiterjesztett körzete (vékony szürke vonallal).................................................................................................................. 110 45. ábra. Örkény terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető kőolaj-vagyon valószínűségeloszlása ........................................ 113 46. ábra. Örkény terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűségeloszlása ....................................... 113 47. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései .............................................................. 116 48. ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai .................................... 117 49. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ..................................................................... 118 50. ábra. Irányított ferdefúrások eseteinek vázlata ................................................................. 119 51. ábra. Irányított ferde fúrás ................................................................................................ 119 52. ábra. A rétegrepesztés folyamata ..................................................................................... 121 53. ábra. Örkény vizsgálati terület térségének (Pest- és Bács-Kiskun megye) közúthálózata (2013)................................................................................................................................. 124 54. ábra. Örkény vizsgálati terület térségének (Pest- és Bács-Kiskun megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ....................................................................................... 128 55. ábra. Örkény vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ............................... 132 7

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 56. ábra. Örkény vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ............................................. 134 57. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között........................................... 137 58. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-OECD országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap) ............ 137 59. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ................................................................................................................................ 138 60. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között .............................. 139 61. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ........................................................................................................................................... 140 62. ábra. Magyarország éves szénhidrogén-termelésének alakulása (MBFH adatok) ........... 140 63. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között .. 142 64. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) ........................................................................ 149 65. ábra. Örkény vizsgálati terület térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja, és Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zónái .................................................................................... 153 66. ábra. A világörökség-várományos területek övezete Örkény vizsgálati terület térségében ........................................................................................................................................... 170 67. ábra. Örkény vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok ......... 171 68. ábra. Örkény vizsgálati terület „ex lege” védett értékei ................................................... 179

Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai ............................................................................ 12 2. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok .......................................................................................................... 14 3. táblázat. Örkény vizsgálati terület tájbeosztása .................................................................... 14 4. táblázat. Örkény vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben ........................................................................................................................... 20 5. táblázat. Örkény vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) ................ 25 6. táblázat. Örkény vizsgálati terület helyi jelentőségű védett természeti területei ................. 29 7. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére .................................................................................................................... 31 8. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre ........................ 32 9. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) ......................... 33 10. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI) ............................. 33 11. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint a területre eső fúrások ................................................................................................................................. 34 12. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ................................................................................................................................ 34 13. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések ........................................... 35 14. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében ................................................................................ 35 15. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ............................................................................................................................................. 35 16. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai ....................................................... 50 17. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek ............................ 70 18. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek ............................... 71 19. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek...................... 73 8

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 20. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) .......................................... 73 21. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek ................................................................................... 74 22. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai .............. 75 23. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak............................................................. 77 24. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak ..................................................................................................................... 78 25. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben ............................................................................................................................ 79 26. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen .............................................................. 79 27. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ............. 79 28. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ...................................................................................................................... 80 29. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata ............................ 84 30. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota ...................................................... 85 31. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota .................................................................. 85 32. táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében 86 33. táblázat. Felszíni védett területek monitoringpontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében ...................................................................................................................... 87 34. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása ............................................................................................................................................. 88 35. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén-kutatási területek ............................................................................................................................... 90 36. táblázat. Örkény vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai ................................................................................................................. 93 37. táblázat. Örkény vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai ........................................................................................ 97 38. táblázat. Örkény vizsgálati terület környezete szénhidrogén-előfordulásainak kezdeti földtani földgáz vagyona ................................................................................................... 111 39. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Örkény vizsgálati területre ............ 112 40. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon .......................................................................................... 147 41. táblázat. Pest és Bács-Kiskun megye (10. zóna), valamint Budapest és környéke, valamint Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna besorolása ......................................... 153 42. táblázat. Pest és Bács-Kiskun megye (10. zóna), valamint Budapest és környéke, valamint Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna besorolása ......................................... 153 43. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) ........................................................................................................ 154 44. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) ........................................................................................................ 155 45. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) ........................................................................................................ 155 46. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) ........................................................................................................ 155 47. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Örkény vizsgálati területen (Bács-Kiskun megye) ............................................................................................................................... 168 48. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Örkény vizsgálati területen (Pest megye) ........................................................................................................................................... 169

9


Függelék 1. függelék. Rövidítések ......................................................................................................... 219 2. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége .................... 221 3. függelék. Örkény vizsgálati területre eső Natura 2000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) és a különleges madárvédelmi terület (SPA) jelölő élőhelyei és fajai ........................................................................................... 223 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények ..................................... 228 5. függelék. A Pest megye illetékességi területéhez tartozó települések termőföldjeinek főbb minőségi adatai .................................................................................................................. 229 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben .................. 230 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben ................................. 231

Mellékletek 1. melléklet. Örkény. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Örkény. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Örkény. Prekainozoos aljzat 4. melléklet. Örkény. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Örkény. Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6. melléklet. Örkény. Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Örkény. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Örkény. Fúrási és geofizikai felmértség

10

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

I. Örkény vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag — így a szénhidrogén — kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Örkény terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

11


1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Örkény vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 1050 km2 kiterjedésű, Bács-Kiskun és Pest megye területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). Sarokpontjait az 1. táblázat adja meg. A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is. 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7=1

Vizsgálati terület EOV Y EOV X (m) (m)

652000 692000 692000 662000 662000 652000 652000

210000 210000 185000 185000 180000 180000 210000

Id

1 2 3 4 5=1

5 km-es környezet EOV Y EOV X (m) (m)

647000 697000 697000 647000 647000

215000 215000 175000 175000 215000

1. ábra. Örkény vizsgálati terület elhelyezkedése

12

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület (1) sarokpontja Dunavarsánytól D-re található. Innen K felé 40 km-re, Albertirsa térségében helyezkedik el a (2) pont, majd D felé 25 km-re, Lajosmizsétől DK-re a (3). Nyugati irányba fordulva 30 km-re, Kunszentmiklós térségében található a (4) pont, majd Dre fordulva 5-km-re található az (5) sarokpont. Innen Ny-i irányban haladva újabb 10 km-re helyezkedik el a (6) pont, majd É-i irányban további 30-km-re található az (1) pont (1. ábra). A terület legmagasabb része, ÉK-en, Dánszentmiklós és Albertirsa térségében kb. 140 mBf. Innen Ny felé fokozatosan alacsonyodik a térszín, legalacsonyabb pontja a Csepeli-síkon található, 96 mBf. A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől –6000 méterig terjed. A vizsgálati területen nem található hatályos szénhidrogén bányatelek, így a vizsgálati terület megegyezik a koncesszióra javasolt területtel (1. táblázat, 2. ábra). Örkény Örkény térrész határponti koordinátákkal: 1050 km2 Örkény koncesszióra javasolt terület: 1050 km2 Örkény szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km2

2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése barna vonal – a vizsgálati terület, fekete vonal – a vizsgálati terület 5 km–es környezete, rózsaszín poligon – Örkény koncesszióra javasolt terület

A 2. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet, és egyben a koncesszióra javasolt területet is.

13


2. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település

Település

Megye

Albertirsa Apaj Bugyi Csemő Dabas Dánszentmiklós Délegyháza Dömsöd Felsőlajos Hernád Inárcs Kakucs Kiskunlacháza Kunadacs Kunbaracs

Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Bács–Kiskun Pest Pest Pest Pest Bács–Kiskun Bács–Kiskun

Megye

Kunpeszér Kunszentmiklós Ladánybene Lajosmizse Mikebuda Nyáregyháza Ócsa Örkény Pusztavacs Szalkszentmárton Táborfalva Tass Tatárszentgyörgy Újhartyán Újlengyel

Bács–Kiskun Bács–Kiskun Bács–Kiskun Bács–Kiskun Pest Pest Pest Pest Pest Bács–Kiskun Pest Bács–Kiskun Pest Pest Pest

A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) DÖVÉNYI szerk. (2010) alapján a 3. táblázat mutatja. 3. táblázat. Örkény vizsgálati terület tájbeosztása (DÖVÉNYI szerk. 2010 alapján) Nagytáj

Középtáj

Duna menti síkság Alföld Duna–Tisza közi síkvidék

Kistájcsoport

Kistáj

Terület (km2)

%

Pesti-síkság

Pesti hordalékkúp-síkság Csepeli-sík Solti-sík Pilis–Alpári-homokhát Kiskunsági-homokhát Kiskunsági-löszöshát

3,8 442,7 0,1 232,5 344,9 26

0,40 42,20 0,01 22,10 32,80 2,50

Csepel–Mohácsisíkság

A vizsgált terület egésze az Alföld nagytájhoz tartozik, ezen belül két középtáj, Duna menti síkság (42,6%) és a Duna–Tisza közi síkvidék (57,4%) határán helyezkedik el. A vizsgálati terület K-i részén a Pilis–Alpári-homokhát kistáj, enyhén hullámos síksága található. Az egykori hordalékkúp alacsony átlagos reliefű (2–4 m/km2), NyÉNy–KDK-i irányú hosszanti vízlevezető laposok tagolják. A felszínét döntően felső-pleisztocén és holocén szélhordta homok és félig kötött futóhomok, a laposok területén lápi agyag borítja. A felszínt borító félig kötött homokformák Cegléd–Csemő térségében a legváltozatosabbak. A vizsgálati terület kismértékben érinti D-en a Kikunsági-löszöshát területét, amely a Pilis– Alpári-homokháthoz hasonló orográfiai jellemzőkkel rendelkezik, azonban felszínét döntően homokos lösz fedi. Ny felé a Kiskunsági-homokhát szélhordta homokkal fedett enyhén hullámos hordalékkúpsíksága következik, amelyet mésziszapos, szikes — olykor vízzel borított — elzárt laposok tarkítanak. Legjellemzőbb felszínformái a párhuzamos elhelyezkedésű homokbucka csoportok, az ezek között elhelyezkedő laposokat tőzeg, kotu, ill. mésziszapos tavak, mocsarak töltik ki. Átlagos relatív relief értéke a futóhomokzónákban 8–10 m/km2, más területeken a 2–4 m/km2 a tipikus. Továbbhaladva Ny-i irányban a vizsgálati terület érinti a Duna menti síksághoz tartozó Csepeli-sík területét. A kistáj vizsgálati területre eső része 96– 100 m közötti tengerszint feletti magasságú ártéri szintű hordalékkúpsíkság. Felszíne a Duna felé, valamint D-i irányban enyhén lejt, melyet a Duna teraszszintjei tagolnak. Felszínét többnyire jelenkori folyóvízi iszap és ártéri lösziszap borítja. Az átlagos relatív relief értéke 14

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 4 m/km2, amely É-ról D felé csökken. A vizsgálati terület elhanyagolható mértékben érinti még a Pesti hordalékkúp-síkság (0,40%) és a Solti-sík (0,01%) területét. Az éghajlat mérsékelten meleg, száraz. Az évi napfénytartam 1950–2030 óra, nyáron 780– 800 óra körüli, télen pedig 180–190 óra. Az évi középhőmérséklet 10,3–10,5 °C. A napi középhőmérséklet április elejétől, mintegy 195–200 napon át (április 2–8. és október 20–22. között) 10 °C fölött marad. A fagymentes időszak hossza 195–208 nap körüli (április 4–5. és október 15–30. között), D-en 204 (április 3–8. és október 24–27. között), máshol 200 nap körül (április 8. és október 24. között). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0 °C körül alakul, míg a téli minimumoké –16,0 és –17,0 °C közötti. A csapadék évi összege 510– 550 mm között változik. A vegetációs időszakban átlagosan 290–320 mm csapadék hullik, de D-én ennél valamivel kevesebb is lehet. A téli félévben átlag 30–35 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 18–20 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel): 1,30–1,36. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, második helyen — főleg ősszel — a K-i, DK-i szél áll. Az átlagos szélsebesség 2,5–3,0 m/s közötti. A száraz, meleg éghajlat határozza meg a mezőgazdasági termelés lehetőségeit.

15


3. ábra. Örkény vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000)

A mintaterületen 45 település található, melyek területe összesen 3436 km2, lakónépességük pedig 362 ezer fő. A legnagyobb település mind a lakónépességet, mind pedig a területet tekintve Kecskemét, amely 111 ezer fős lakosságával kiemelkedik a többi — mintaterületen található — város közül. Kisebb központok Cegléd (36 ezer fő) és Nagykőrös (24 ezer fő). A területen található települések jellemzően nagyközségek, vagy kisebb városok. Apróbb 16

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány falvakat alig találunk, a 45 település közül összesen 5 esetében nem éri el a lakosság száma az ezer főt. A 2011-es Népszámlálás adatai szerint népsűrűség a mintaterületen található egyes településeken nagyon különbözően alakul, az országos átlagtól (106,8 fő/km2) mindkét irányba nagy eltéréseket találhatunk. A népsűrűség Kecskeméten a legmagasabb (345 fő/km2), ezt követi Dunavarsány (327 fő/km2) és Pilis (244 fő/km2). A települések nagyobb részének népsűrűsége azonban jelentősen elmarad az országos átlagtól, 16 településen az országos átlag felét sem éri el. A legalacsonyabb Kunpeszéren (9 fő/km2) és Kunbaracson (11 fő/km2). Egy adott településen élők korösszetételének indikátora az öregedési index, amely az időskorú népességnek (65–X éves) a gyermekkorú népességhez (0–14 éves) viszonyított arányát fejezi ki (az érték minél alacsonyabb, annál alacsonyabb az időskorú népesség aránya a gyermekkorúhoz viszonyítva). Az öregedési index országos értéke 2011-ben 93 volt. Az öregedési index a területen található településeken általában alacsonyabb az országos átlagnál. Felfelé nem találunk kiugró értékeket, tehát jellemzően nincsenek a területen erősen elöregedő települések. A legfiatalosabb korszerkezetű település Csemő, ahol az öregedési index értéke 51,7. Ez nem kiugró érték, a területen számos olyan települést találhatunk, amely hasonló öregedési indexszel rendelkezik. Az iskolai végzettség némileg rosszabb a mintaterületen, mint az országos átlag. A csak általános iskolai, illetve az érettségit nem adó középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a lakosságon belül, mint országosan, míg az érettségizettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya néhány kivételtől eltekintve alacsonyabb. Az iskolázottság tekintetében az országosnál jobb mutatókkal rendelkezik Kecskemét és az országos átlag körüli értékekkel Cegléd. Ezzel szemben nagyon alacsony iskolázottsági mutatókat találunk például Kunbaracson, ahol a lakosságnak több mint 40%-a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik (míg az országos érték 25%), ugyanerre a mutatóra a 35% feletti érték gyakorinak mondható. Általában azt láthatjuk tehát, hogy a területen található települések lakosságának iskolázottsága — ugyan nem kiugróan — de alacsony (Népszámlálás 2011). Az aktivitási arány hasonlóan alakul a mintaterületen, mint országosan (az országos érték 45,4%), 42,1% és 48,8% között mozog, a legmagasabb Újhartyánban. A munkanélküliség (országos átlag 2011-ben 12,6%) a legtöbb település esetében az országos átlag közelében van, de itt is találunk kiugró értékeket. Alsónémediben a legalacsonyabb (7,1%), míg Örkényben és Tatárszentgyörgyön magas, 20% feletti ez az érték (Népszámlálás 2011, 4. ábra).

17


4. ábra. Örkény vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%)

Az egy főre jutó éves átlagos jövedelem a munkanélküliségi arányszámhoz hasonlóan alakul; Örkényben a legalacsonyabb, 393 ezer forint, míg Kecskeméten a legmagasabb, 859 ezer forint. A jövedelmekben érezhető Budapest közelségének hatása — a térképen is jól látható, hogy a fővároshoz közelebb eső településeken magasabbak a jövedelmek és általában a munkanélküliség is alacsonyabb. Érdekesség, hogy a 2,5 ezer fős Újhartyánban az egy főre eső jövedelem (849 ezer forint) majdnem eléri Kecskemét szintjét (NAV Személyi jövedelemadó statisztika, 5. ábra).

18


5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Örkény vizsgálati területen, 2011 (%)

A területen a kisebbségek közül a cigány és a német van jelen, de néhány településtől eltekintve ezek sem jelentősek. A cigány kisebbség aránya Örkényben (20,2%) és Tatárszentgyörgyön (15,6%) a legmagasabb, a többi településen jelenlétük nem meghatározó. A német nemzetiség szinte alig van jelen kivéve két települést: Ceglédbercelt (13,7%) és Újhartyánt (40%). A német nemzetiségűek aránya az utóbbi településen kiugróan magas, országos viszonylatban is nagyon magas (Népszámlálás 2011). Összességében a mintaterületen található települések jellemzően néhány ezer fős nagyközségek és kisvárosok, egy nagy (Kecskemét) és néhány kisebb központtal. A területen élők iskolázottsága alacsonyabb, mint az országos átlag, de nem kiugróan. A foglalkoztatottság és jövedelem a Budapesthez közelebb és távolabb eső részeken eltérő: Budapest közelsége kedvezően hat ezekre a mutatókra. A különböző nemzetiségek jelenléte csak elvétve, néhány településen számottevő.

19

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet 1.1.2.1. Talajtípusok A vizsgált terület közel ötödén humuszos homokos talajok találhatók, de hasonló arányt képviselnek a lápos réti talajok is, míg a fennmaradó részeken további 9 talajtípus fordul elő (4. táblázat, 6. ábra). 4. táblázat. Örkény vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja

3 27 21 2 9 25 17 18 16 20 12

Talajtípus

Humuszos homokos talajok Lápos réti talajok Szoloncsák–szolonyecek Futóhomok Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) Réti talajok Mélyben sós réti csernozjomok Mélyben szolonyeces réti csernozjomok Réti csernozjomok Szoloncsákok Csernozjom jellegű homoktalajok Összesen

Terület (km2)

187,4 178,7 165,0 149,9 115,0 103,9 90,0 28,7 17,6 8,6 5,2 1050,0

%

17,8 17,0 15,7 14,3 11,0 9,9 8,6 2,7 1,7 0,8 0,5 100,0

A vizsgált terület talajai mozaikos elrendezést mutatnak, egyetlen talajtípus sem borítja az összterület 20%-át. A nyugati területrészre a folyóvízi agyag és homok talajképző üledékek jellemzők, melyen vízhatású (hidromorf) talajok alakultak ki, ahol pedig a nátriumsók is megjelennek, a szikes jelleg dominál. A középső részeken a vízhatás már csak a buckák közötti mélyedésekben jellemző, ahol mésziszap felhalmozódások erősítik a réti jelleget, míg nyugat felé fokozatosan erősödik a homok és helyenként lösz talajképző üledékek térfoglalása. A homoktalajok közül a gyenge természetes termékenységű, bizonytalan terméshozamú humuszos homoktalajok erdőként és szántóként hasznosulnak. A szintén homokon képződött barnaföldek Pusztavacs környékén alkotnak nagyobb összefüggő területet, termékenységük gyenge, főként erdőterületként hasznosíthatók. A futóhomok talajokon nyílt homokpuszták találhatók. A lápos réti talajok mechanikai összetétele a homoktól a vályogig terjed, termékenységük is változatos, mivel löszös és alluviális alapkőzeten egyaránt képződtek. Elsősorban gyepekként és rétként hasznosulnak. A réti talajok homok öntésanyagon és homokos vályog mechanikai összetételű löszös alapkőzeten fordulnak elő. Termékenységük nagyon változó, főként rét–legelőként és szántóként hasznosíthatók. A mélyben sós réti csernozjom talajok szikessége enyhe és a mélyebb talajrétegre terjed ki, ezért nagyobb részük kiváló termékenységű és stabil hozamú szántóterületként hasznosítható. A szikes talajok közül a szoloncsák–szolonyecek a legelterjedtebbek, de a kisebb területi kiterjedésű többi szikesre is jellemző, hogy főként szikes rétek és természetvédelem alatt álló, legelőként hasznosított területek. A legeltetés a természetvédelem részét képezi, mert stabilizálja a gyepszukcessziót.

20


6. ábra. Talajtípusok Örkény vizsgálati területen (VKGA 2009)

1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatok hatásaival szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három–három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja.

21


7. ábra. Örkény vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013)

Legérzékenyebbek a vizsgálati terület nyugati részén, a mélyben sós réti csernozjomok és a mélyben szolonyeces réti csernozjomok fedte területek. Ez a talajtípus csaknem minden vizsgált paraméter változására (kivéve a savasodás) igen érzékenyen reagál, ezért ez a terület az erősen veszélyeztetett főcsoport legérzékenyebb és közepesen érzékeny zónájába tartozik. E főcsoport közepesen és kevésbé érzékeny csoportjába tartoznak még a réti csernozjomok és a lápos réti talajokkal fedett területek egy kisebb, Dabastól délre található része. Közepesen érzékenyek a homoktalajokkal, a szikesekkel és az erdőtalajokkal borított területek (7. ábra). A talajvédelemre elsősorban a vizsgált terület nyugati részein kiemelt figyelmet szükséges fordítani. 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált területen a mezőgazdasági művelés dominál, kivéve a Kiskunsági homokhát területét, ahol még a természetes növényzet a meghatározó. Előfordulnak még különböző típusú szikesek, valamint homokon és löszön kialakult sztyeprétek is. Jellemzők az ültetett erdők (részben DÖVÉNYI szerk. (2010) alapján). Csepeli-sík (Ny) Jelentősen átalakított mezőgazdasági táj, 20%-nyi természetes és féltermészetes növényzettel. A kistáj keleti részén a Duna-szabályozás és a belvízrendezés a területet jórészt megfosztotta felszíni vizeitől, a nedves rétek visszaszorultak. Délen a meglévő ősi szikesek 22

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mellett a meszes-szódás talajon másodlagos szikesedés indult meg. A flóra a változatos élőhelyek következtében gazdag. Aktuális növényzetében megtalálhatók a puhafa- és keményfaligetek, valamint utóbbiak fehérnyáras származékai, kőrises égerláp, csátés és kékperjés láprétek (nem jellemző a vizsgált területen, a Duna mentén és a Turjánvidéken fordul elő), szikes rétek, ürmös szikespuszták és vaksziknövényzet (Apaj és Kunszentmiklós térsége). Kiskunsági homokhát (közép és D) A kistáj zöme vízbeszivárgási terület fragmentált természetes növényzettel, a mélyedésekben közép szintű, a homokhátságot nyugatról határoló, a lecsapolások ellenére vízben gazdag Turjánvidéken regionális kiáramlási területekkel, a mélyedésekben kisebb, ősi szikesekkel. Az Alföld egyik legfajgazdagabb, jó regenerációs képességű területe. Flórája erősen kötődik a középhegységihez, endemizmusokban gazdag. A gyepek nagy része extenzíven használt. A mai erdők 95%-a ültetvény. Pesti-hordalékkúp-síkság (É-on kicsi terület) Jelentős hányadát települések és mezőgazdasági területek foglalják el. A kistáj meghatározó — a Duna-Tisza közi hátságéval egyező — potenciális vegetációjának, a nyílt homokpusztagyepeknek, homoki sztyepréteknek, homoki tölgyeseknek és nyáras-borókásoknak csak kicsiny, töredékes állományai maradtak fönn, helyükön zömmel akác- és fenyőültetvények vannak. A keményfaligetek eltűntek, de a mélyebb térszínek növényzetének is csak hírmondói maradtak. Pilis-Alpári-homokhát (É és K) Ma már jellemzően kultúrtáj. A dombsági részek sztyeprétjei és sztyepcserjései, majd a homokhátság homokpuszta-gyepjei és homoki sztyeprétjei, a homoki tölgyesek, a zárt kocsányos tölgyesek, a cserjés erdőszegélyek, a szikesek, a szikes tavak, a kékperjés láprétek, a mocsárrétek, a sásrétek és a vízfolyásokat kísérő magaskórósok, valamint az ártéri élőhelyek jellemzőek a tájra. A homokterületeken az egyedi ősi erdők maradványait (pl. Pusztavacs) faültetvények veszik körül. A lepelhomokkal borított térségekben már szántók uralják a tájat. Kiskunsági Löszöshát (DK) A kistáj aktuális vegetációmintázatát a lösz, valamint a löszös homok alkotta hátak sztyeprétjei és a beléjük ékelt ősmedrek padkás ősszikesei határozzák meg. A lösz és a homok összefogazódása a kistáj pereme felé egyre jellemzőbb, amely a homoki flóra- és vegetációelemek megjelenését idézi elő. A löszhátak potenciális erdőssztyep-vegetációjából a nyílt lösztölgyes teljesen eltűnt, az erdősültség igen alacsony. Az egykori extenzív legelőgazdálkodás helyett ma a szántóföldi művelés jellemző, a természetes vegetáció a szikes mélyedésekben maradt fenn. A sztyeprétek regenerációs képessége közepes, a szikeseké jónak tekinthető. A sztyeprétek döntően löszsztyeprétek, amelyek az ürmöspusztákkal és szikes rétekkel együtt tiszántúli jellegűek. A legszikesebb élőhelyek, a mézpázsitos szikfok és a vakszik inkább Duna–Tisza közi jellegűek. Az erdőterületek jellemzése Erdők a vizsgált terület középső és keleti részén fordulnak elő 17,3%-os lefedettséggel. Nyugaton találkozhatunk ligeterdőkkel is, de zömében a telepített erdők a jellemzők (pl. akácés fenyőültetvények). Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú, de 23

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet észak- és délkeleten megnő a magántulajdonú erdők aránya. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a gazdasági kategóriába esik, a védelmi kategória is jelentős és a terület középső részére jellemző inkább, míg a közjóléti és az egyéb kategória ritkábban fordul elő (8. ábra). Tűzveszélyességi szempontból a kismértékben tűzveszélyes kategória a legnagyobb arányú, de délen nő a nagymértékben tűzveszélyes kategória jelenléte, míg a közepes mértékben tűzveszélyes kategória ritkábban fordul.

8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint

24

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (5. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 5. táblázat. Örkény vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód

Leírás

Terület (km2)

%

112 121 122 132 142 211 221 222 231 242 243 311 312 313 321 324 333 411 412 511 512

Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet Ipari vagy kereskedelmi területek Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek – lerakóhelyek (meddőhányók) Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek – sport- és szabadidő-létesítmények Nem öntözött szántóföldek Állandó növényi kultúrák – szőlők Állandó növényi kultúrák – gyümölcsösök, bogyósok Rét/legelő Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet Elsődlegesen mezőgazdasági területek Lomblevelű erdők Tűlevelű erdők Vegyes erdők Természetes gyepek, természet közeli rétek Átmeneti erdős–cserjés területek Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek – ritkás növényzet Szárazföldi vizenyős területek – szárazföldi mocsarak Szárazföldi vizenyős területek – tőzeglápok Kontinentális vizek – folyóvizek, vízi utak Kontinentális vizek – állóvizek Összesen

40,2 4,2 2,2 1,2 0,5 405,2 1,7 13,3 128,9 33,7 17,2 154,9 11,5 14,9 130,7 70,6 3,8 1,6 1,0 1,2 11,5 1050,0

3,80 0,40 0,20 0,10 0,05 38,60 0,20 1,30 12,30 3,20 1,60 14,80 1,10 1,40 12,40 6,70 0,40 0,15 0,10 0,10 1,10 100,00

1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A nemzeti parkok területét — a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint (134/2013. (XII. 29.) VM rendelet) — természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni (2013. évi CCL. törvény 25. §). Az egyes övezetekben eltérő szintű korlátozások érvényesek. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálni kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park, természetvédelmi területek és tájvédelmi körzet is található (14,8%). A Natura 2000 területek közel azonos része tartozik a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába (30,5%) és a különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába (31,9%). A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül magterület található legnagyobb kiterjedésben (30%), míg az ökológiai folyosó kategória a legkisebb (4,4%), a pufferterületek aránya a két korábbi kategória között helyezkedik el (17,3%, összesen 51,7%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással. 25

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.1.4.1. Természetvédelmi területek Kiskunsági Nemzeti Park A vizsgált terület nyugati felén a nemzeti park két részterülete nyúlik be. Délen a FelsőKiskunsági puszta egy kis rész kivételével teljes egészében a vizsgált terület része. Felszínét rétek és legelők uralják, míg északi részén vízzel borított laposok, nagyobb vízállások fordulnak elő. Sok helyen, főleg a nyári időszakban, vakítóan fehér vakszik-foltok — az úgynevezett „sóvirágzás” — árulkodnak a talaj magas sótartalmáról, szikes jellegéről. A talajadottságok miatt a szikesek növénytársulásait sótűrő fajok alkotják. A szikesek madárvilága gazdag, a puszták környékén jelentős fehér gólya állomány fészkel. A szikes réteken költ a fokozottan védett túzok, melynek hazai állománya jórészt a kiskunsági pusztákon fészkel. A nagyobb vízborítások, április–májusig megmaradó vizei kedvező költő és táplálkozó helyet biztosítanak a vízi madarak számára. A másik részterület, amelynek északi fele benyúlik a területre a Peszéradacsi rétek. Változatos élőhelyei közül említést érdemelnek a lápok, láprétek, mocsárrétek, nedves kaszálok, valamint az itt található homokterületek és homoki erdők. Lápi és homoki nyírfás erdőrészletei kivételes értéket képviselnek, míg erdőrezervátumai évszázados tőgyfákat őriznek. Számos ritka lepkefaj állandó élőhelyei a dúsan virágzó mocsár- és láprétek, de több fokozottan védett gerinces faj, jelentős állománya is megtalálható itt. Egy LIFE program keretében Kunpeszér és Kunadacs között a fokozottan védett rákosi vipera állomány növelésére és védelmére élőhelyvédelmi rekonstrukció folyt és a megvásárolt területek a nemzeti park kezelésébe kerültek. Érintett települések: Apaj, Bugyi, Kiskunlacháza, Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Tatárszentgyörgy Dabasi-turjános Természetvédelmi Terület A Dabas melletti védett területen lévő mocsárszemek (a homokbuckák közötti mélyedésekben kialakult nyirkos teknők, laposok) és a turján (ez az ingoványos, mélyen fekvő rét) a pusztulóban lévő alföldi ősi láperdők egykori képét idézi. A kőrises égerláp erdő lombkoronaszintjét az éger és a magyar kőris alkotja. A homoki kaszálók tíz, jórészt igen ritka orchideafélének (kosborfélék) biztosítanak zavartalan tenyészőhelyet. E területen, a vízállások növényzetén, a mocsári kutyatejen élt (és talán még él) egy magyar különlegesség, egy éjjeli lepke, a Metelka-medvelepke hernyója. A csak itt előforduló lepkefaj 1941-ben eltűnt, de időközben Orgovány környékén újabb példányokat találtak. A madarak közül említésre méltó a fokozottan védett nagy póling, a hamvas rétihéja és a haris előfordulása. A természetvédelem érdeke a további vízveszteség megakadályozása, a vizek visszatartása. Érintett település: Dabas Kunpeszéri Szalag-erdő Természetvédelmi Terület Nevét a hosszanti buckákon megtelepedett pusztai tölgyesekről kapta, de az igazi értéket a gyepek hordozzák. Megtaláljuk itt a Duna-Tisza köze homokterületeire és turjánosaira jellemző növénytársulások jelentős részét. A valamikor jellegzetes tölgyesek jelenlétére ma már csak az aljnövényzetből következtethetünk. Az évszázados tölgyek helyén fehér nyár, galagonya és boróka nő. Kis foltban mesterséges telepítéssel pótolták a tölgyeket. Az erdő mélyebb fekvésű öblében rejtőzik a védett terület legnagyobb botanikai értéke, az óriás útifű legnagyobb állománya. Valaha több lelőhelye is ismert volt a turjánvidéken, de ma már csak két előfordulási helyről tudunk. Nagy tömegben élnek itt veszélyeztetett orchideák is, mint például a légybangó, melynek itteni állománya a harmadik legnagyobb hazánkban. A terület

26

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szabadon látogatható, de mivel a Tatárszentgyörgyi lőtér közvetlen szomszédságában helyezkedik el, lőgyakorlatok idején a katonaság a területre való belépést megtilthatja. Érintett település: Kunpeszér Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület Magyarország földrajzi középpontja koordinátáinak megállapítását és kitűzését követően a természetvédelmi hatóság az azt körülvevő területet védetté nyilvánította. A védett terület rendeltetése, hogy: maradandóan jelölje meg Magyarország földrajzi középpontját, biztosítsa Magyarország földrajzi középpontjának közvetlen környezetében a táj képének megőrzését, valamint biztosítsa az ország középpontjában felállított, a tér- és időbeli tájékozódást segítő jeltorony természeti környezetét. Érintett település: Pusztavacs Ócsai Tájvédelmi Körzet A Duna-Tisza köze hajdan kiterjedt lápterületének egyik utolsó maradványfoltja a tájvédelmi körzet. Területének egészére jellemző a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek váltakozása, és az ennek megfelelően váltakozó emberi tevékenységek nyomai. A természeti értékekben gazdag kaszálórétek hajdan éppen az emberi tevékenység (rendszeres kaszálás) segítségével alakultak ki és maradtak fenn, s így tarthatók fenn ezután is. A legértékesebb erdők az égerlápok, melyeket az év nagy részében víz borít, így a fák gyökerei támasztógyökeresek, melyet népiesen „lábas” égernek neveznek. Magasabb fekvésű területeken ligeterdőket találunk, tölgy, kőris, szilfa fajokkal, dús aljnövényzettel. Gazdag madárvilágának köszönhetően a tájvédelmi körzet nagy része kiemelt jelentőségű, nemzetközileg is védelem alatt álló un. Ramsari egyezmény alá tartozó terület. A vízi, a réti és az énekesmadarak számára egyaránt változatos élőhelyek költési időben nem látogathatók. Érintett települések: Dabas, Inárcs, Ócsa 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás — művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása — a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterület található az országos szintű védettséget élvező területeken, valamint ezeken a területeken túlnyúlva Kunszentmiklós környékén, Bugyitól délre, Dabas és Ladánybene között, Kunpeszértől délre és keletre, valamint Újhartyántól nyugatra.

27

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Ökológiai folyosó húzódik több vízfolyás mentén (Duna-völgyi-főcsatorna, XX. (Örkényi)-csatorna, XXI.-csatorna, XXIII.-csatorna, Kiskunsági-főcsatorna, XXX.-csatorna, XXXI. Apaji-csatorna – Átok-csatorna), közepes méretű foltok találhatók még Dabastól nyugatra, Kunbaracstól északra és Pusztavacstól délre, de ebbe a kategóriába tartozik még nagyon sok apró folt Táborfalva és Lajosmizse között. Pufferterületek leginkább a magterületek körül jellemzőek, például a terület nyugati részén, de a legnagyobb foltok Bugyitól délre és délkeletre találhatók. Kisebb foltok fordulnak elő még Örkénytől és Tatárszentgyörgytől délre és egy nagyobb folt Pusztavacstól délre. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SCI, SAC) a Felsőkiskunsági szikes puszta (HUKN20001), a Felső-kiskunsági turjánvidék (HUKN20003), a Peszéri-erdő (HUKN20002), a Tass–szalkszentmártoni szikes puszta (HUKN20005) és a Turjánvidék (HUDI20051). A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriában a Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék (HUKN10001) elnevezésű terület tartozik. Örkény vizsgálati területre eső Natura 2000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC, SCI) és a különleges madárvédelmi területek (SPA) jelölő élőhelyeit és fajait a 3. függelék ismerteti. Ramsari terület Ramsari terület nagy kiterjedésben (10,9%) a vizsgált terület nyugati részén található (Felső-Kiskunsági szikes puszták) és északon egy kisebb terület tartozik még ide a tájvédelmi körzetből (Ócsa). „Ex lege” védett természeti terület „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. „Ex lege” védettek a barlangok is, de ezek — jellegüknél fogva — védett természeti értékek. A vizsgált területen 18 „ex lege” védett kunhalom található a nyugati területfélen, nagy részük egy helyen koncentrálódik, Kunpeszértől ÉNy-ra. Ezek egy részét sajnos már elszántották, az aktuális kunhalom kataszteri állapot (védett kunhalmok köre) érdekében érdemes a KNPI-től évente frissítést kérni (pl. 2016-ban is három település térségében lesz felülvizsgálat — Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás — mely 2017. május derekára készül el). Más típusú „ex lege” védett területek (pl. lápok, szikes tavak) is előfordulnak, ezek pontos elhelyezkedését a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság adatai alapján a (lásd később) 68. ábra mutatja. FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Duna bal parti vízgyűjtő – Vác– Budapest sekély porózus (tájvédelmi körzet, Natura 2000), Duna–Tisza közi hátság – Dunavízgyűjtő északi rész sekély porózus (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, Natura 2000), Duna–Tisza köze – Duna-völgy északi rész sekély porózus (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, Natura 2000, Ramsari).

28

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.4.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (6. táblázat). 6. táblázat. Örkény vizsgálati terület helyi jelentőségű védett természeti területei Név

Albertirsai-gyurgyalagos Albertirsai-halastó Albertirsai-hársfa Albertirsai japán akácok Albertirsai-kaszáló Albertirsai-lapos Albertirsai-tölgyfa II. (Katolikus Iskola udvara) Dolina-völgy Hársas-völgy Tölgyfa Dabas, Dunavölgyifőcsatorna közelében álló vadkörtefa Dabasi „Eperfás” Dabasi Parlag-tónál álló kocsányos tölgy Dabasi Pusztatemplomdomb Dabasi-templomkert növényzete Dabas, Tanuló utcai platánsor Vadkörtefa Kakucs, Központi park Kunadacsi Hetvenholdas Természetvédelmi Terület

Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

0,47 3,5 0 0 0,1 1,74

0 0 0 0 0 0

2008 2008 1974 2008 2008 2008

TE

0

0

2008

Albertirsa Albertirsa Albertirsa

TT TT TE

36,74 271,32 0

0 0 0

1977 1985 1977

Pest

Dabas

TE

0

0

2010

12/143/TT/98

Pest

Dabas

TT

0

0

1998

12/144/TE/98

Pest

Dabas

TE

0

0

1998

12/145/TT/98

Pest

Dabas

TT

0

0

1998

12/191/TE/04

Pest

Dabas

TE

0

0

1998

12/366/TE/10

Pest

Dabas

TE

0

0

2010

12/102/TE/90 12/355/TT/08

Pest Pest

Délegyháza Kakucs

TE TT

0 0

0 0

1999 2008

2/114/TT/11

BácsKiskun

Kunadacs

TT

81,91

0

2011

Kunadacs

TT

318,47

0

1958

Kunbaracs

TT

211

0

1999

Kunbaracs

TT

39,08

0

1999

Kunbaracs

TT

19,16

0

1999

Kunbaracs

TT

77

0

1984

Kunbaracs

TT

2,06

0

1999

Kunpeszér

TT

66,84

0

1958

Kunpeszér

TT

116,85

0

1966

Ladánybene

TT

147,09

0

1984

Lajosmizse

TT

8,46

0

2008

Törzskönyvi szám

Megye

Település

Védelmi kategória

12/292/TT/08 12/293/TT/08 12/19/TE/74 12/298/TE/08 12/299/TT/08 12/297/TT/08

Pest Pest Pest Pest Pest Pest

Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa

TT TT TE TE TT TT

12/294/TE/08

Pest

Albertirsa

12/28/TT/76 12/77/TT/85 12/37/TE/77

Pest Pest Pest

12/365/TE/10

Kunadacsi-tölgyes

2/3/TT/58

Baracsi-kaszálók

2/73/TT/99

Hajólapos

2/74/TT/99

Hosszúláp

2/75/TT/99

Kunbaracsi borókás buckák

2/33/TT/84

Orchideás

2/76/TT/99

Kunpeszéri gyöngyvirágos-tölgyes Kunpeszéri nyíresnyáras Ladánybenei Madarasitó Lajosmizsei Füzes-tó és környéke

2/2/TT/58 2/5/TT/66 2/26/TT/84 12/319/TT/08

BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun

Kiterjedése (ha)

29


Név

Lajosmizsei Iskola-tó és környéke Lajosmizsei kocsányos tölgy Lajosmizsei Központi park és növényzete Lajosmizsei Köztemető vadgesztenye fasorai Lajosmizsei-platán- és vadgesztenyefák az 5. sz. főút mellett (121 egyed) Lajosmizsei Tarnai utca platánfasora Lajosmizsei-vadkörtefa I. Lajosmizsei-vadkörtefa II. Lajosmizsei-vadkörtefa III. Kiskörös-alja Örkényi-horgásztó és környéke Örkényi-parkerdő Örkényi Piactér parkja Örkényi-szilfák, Erzsébet királyné emlékfái Örkényi-tölgyfa Pusztavacsi-fasor

30

Törzskönyvi szám

12/318/TT/08 12/320/TE/08 12/323/TE/08 12/324/TE/08

12/322/TE/08

Megye

BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun

Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

Település

Védelmi kategória

Lajosmizse

TT

7,55

0

2008

Lajosmizse

TE

0

0

2008

Lajosmizse

TE

1,3

0

2008

Lajosmizse

TE

6,1

0

2008

Lajosmizse

TE

1,72

0

2008

Lajosmizse

TE

0

0

2008

Lajosmizse

TE

0

0

2008

Lajosmizse

TE

0

0

2008

Lajosmizse

TE

0

0

2008

Ócsa

TT

142

0

1994

12/105/TT/94

BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun BácsKiskun Pest

12/136/TT/97

Pest

Örkény

TT

0

0

1997

12/135/TT/97 12/137/TT/97

Pest Pest

Örkény Örkény

TT TT

0 3,39

0 0

1997 1997

12/138/TE/97

Pest

Örkény

TE

0

0

1997

12/139/TE/97 12/186/TE/02

Pest Pest

Örkény Pusztavacs

TE TE

0 0

0 0

1997 2002

12/327/TE/08 12/321/TE/08 12/325/TE/08 12/326/TE/08


1.2. Örkény vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 7. táblázat és a 8. táblázat adja meg (9. ábra, 6 melléklet). A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem.

9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek

1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 8. táblázat listázza. 7. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Ladánybene 153. – szénhidrogén 2008–2017 Kiskunság-Tápió – szénhidrogén 2002–2008 Kecskemét 81. – szénhidrogén 1996–2000 Cegléd 104. – szénhidrogén 1999–2010

Engedélyes

MOL Nyrt. Geotop International Kft.

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció a MÁFGBA-ban

Megjegyzés

folyamatban, még nem készült zárójelentés

a korábbi kutatási szakaszban a vizsgálati területet lefedte, jelenleg már csak a területtől D-re eső csatlakozó terület

zárójelentés nem érhető el

a vizsgálati területet lefedi

MOL Nyrt

T.20115

vizsgálati terület D-i része

MOL Nyrt

T.22109

vizsgálati terület középső DK-i része

31

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Engedélyes

Monor 138. – szénhidrogén 2004–2012 Gödöllő 103. – szénhidrogén 1999–2004 Nagykőrös 170. – szénhidrogén 2010–2015 Csepel-Dél (63) – szénhidrogén 1974.05.16 – 1998.05.25 1998.05.25 – 2002.12.31 Ercsi 124. – szénhidrogén 2002.02.26. – 2012.12.13. Csepel 95. – szénhidrogén 1998.05.04 – 2003.05.05

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció a MÁFGBA-ban

Megjegyzés

MOL Nyrt

T.22781

csatlakozó terület É-on

MOL Nyrt

T.21172

csatlakozó terület É-on

MOL Nyrt

zárójelentés még nem érhető el

csatlakozó terület DK-en

MOL Rt.

T.20620

csatlakozó terület DNy-on

MOL Nyrt.

T.22984

csatlakozó terület Ny-on

MOL Rt.

T.20619

csatlakozó terület ÉNy-on

8. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

Jelentés címe

Engedélyes

A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései T.22224

T.22361

T.20115

T.22109

T.22781

T.21172

T.20620

T.22984

T.20619

2002

"Kiskunság" nyílt terület kutatási engedély kérelem. (Kutatási területek: Tápió és Kiskunság; földgáz, szénhidrogén)

Geotop International Kft.

Holoda Attila, Sőreg Viktor, Hatalyák Kutatási Műszaki Üzemi Terv a 153. Ladánybene kutatási Péter, Palásthy György, Paczuk László, területre a Műszaki Üzemi Terv jogerőre emelkedésétől számított 4 MOL Nyrt. Gozdán Tibor, Jósvai József 2008 éves időtartamra. (+Határozat. Páhi 2D mérés, Páhi-2 kutató fúrás) Gyarmati János, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Zita, Varga Ede, Kecskemét 81. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. MOL Nyrt. Sőreg Viktor 2000 Hatalyák Péter, Kovács Ákos, Zsuppán Zárójelentés a 104. Cegléd kutatási területen végzett Gyula, Mészáros Vince Csaba, Mike MOL Nyrt. szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (geofizika) Krisztina, Kormos László 2010 A vizsgálati területet környezetébe eső korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Balázs Ernőné, Boncz László, Lux Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási Marcell, Klemenik Ráhel Boglárka, tevékenységről. (Csévharaszt-2, Gomba-3, -4, -5, Jászberény-Ny-4, Krusoczki Tamás György, Pusztai Judit, MOL Nyrt. Monor-ÉK-1, -2, Nagykáta-Ny-1, Ócsa-2, -4, Sülysáp-1, Sülysáp-ÉSzászfai Judit, Tomcsányi Tibor, 1, -2, -4, Tápióság-1, Tóalmás-D-5 fúrások; Dunavarsány 2D Milánkovich András et al. 2013 Boncz László, Balázs Ernőné, Bartha Attila, Kósa László, Milánkovich András, Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett Nagy Györgyné, Séllei Csaba, Vadász MOL Rt. szénhidrogén-kutatási tevékenységről. +Határozat és módosítása. Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Tóth József, Tóth Lajosné 2004 Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Eszes Zárójelentés a 62/A Sárbogárd, 62/B Mezőfalva, és 63. CsepelIllésné, Gelencsér Ilona, Mitnyik Zoltán, Dél kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről MOL Rt. Pusztai Judit, Tóthné Medvei Zsuzsa, +Határozat. Vargáné Fekete Erzsébet 2002 Balázs Ernőné, Boncz László, Eszes Zárójelentés a 124. Ercsi területen végzett szénhidrogén-kutatási Illésné, Lux Marcell, Krusoczki Tamás tevékenységről. (Ráckeve-1, Ráckeve-Ny-1. sz. fúrások; György, Pusztai Judit, Szászfai Judit, MOL Nyrt. Dunavarsány 2D (KI-81-86); Ercsi-Ráckeve 3D) (+ Határozat, + 1 Tomcsányi Tibor, Gyergyói László, CD) Zsuppán Gyula et al. 2013 Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Boncz László, Kósa László, Pusztai Judit, Séllei Zárójelentés a 95. Csepel kutatási területen végzett szénhidrogénMOL Rt. Csaba, Tóthné Medvei Zsuzsa, Eszes kutatási tevékenységről +Határozat. Illésné 2001

Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia–mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6. függelék, 7. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt.

32

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 26 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 9. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 8 érte el a prekainozoos aljzatot (10. táblázat). 9. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+

Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

Mélység (m)

Dátum

270316 32056 41416 85878 85879 85880 85881 85882 85946 137904 137905 159460 159461 16396 16397 16398 16399 16400 32031 77592 77593 148071 148072 148073 148074 148075

Kunszentmiklós Dabas Dánszentmiklós Lajosmizse Lajosmizse Lajosmizse Lajosmizse Lajosmizse Lajosmizse Sári Sári Örkény Örkény Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi Dabas Kerekegyháza Kerekegyháza Táborfalva Táborfalva Táborfalva Táborfalva Táborfalva

B–103 K–89 K–383 Lm–1 Lm–2 Lm–3 Lm–4 Lm–5 K–63 Si–1 Si–2 Örk–1 Örk–2 Bu–2 Bu–3 Bu–4 Bu–5 Bu–6 B–64 Ke–3 Ke–4 Tf–1 Tf–2 Tf–3 Tf–4 Tf–5

655852,5 668261 689807,9 687207,2 688132,7 686447,3 684477,1 689874,3 689379 668261 669267,8 681501,8 678114,3 657614,7 657654,1 659183,9 655480,7 661394 670388,8 677070,2 680861,4 685476,7 686308 684403,8 683183,1 687744

186729,3 209884,9 206802,1 186831,3 185059,1 188673,7 185582,4 188098,4 187197 209884,9 207961,6 199045,7 205315,2 207387,6 206578,4 202260,8 202254,6 206061 202690,9 185095,9 185268,3 192804,5 191160,5 194814,5 191698,6 193855,4

95,65 105,09 135,96 134,45 134,65 134,84 128,58 137,97 133,84 103,7 104,91 131,55 118,02 96,27 96,4 96,18 98,4 97,06 100,76 115,67 118,2 135,75 135,81 134,38 131,83 138,54

607 1298,5 802,4 1355 1339 1355 1382,5 1105 800,9 1298,5 1300 1292,5 1015 1156,2 1175,3 1201,5 830 1199,5 1501 843 955,5 908 936 1092,5 918 871

1905 1964 1983 1961 1961 1961 1961 1961 1965 1964 1964 1963 1963 1948 1949 1963 1963 1963 1979 1960 1960 1962 1962 1962 1962 1962

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító.

10. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI) Frs-id+

32056 85878 137904 137905 16395 16399 16400 77593

Település

Dabas Lajosmizse Sári Sári Bugyi Bugyi Bugyi Kerekegyháza

Fúrás

K–89 Lm–1 Si–1 Si–2 Bu–1 Bu–5 Bu–6 Ke–4

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

Mélység (m)

668260,96 687207,19 668260,96 669267,8 658038,55 655480,69 661393,97 680861,38

209884,85 186831,33 209884,85 207961,61 203847,76 202254,64 206061,03 185268,3

105,09 134,45 103,7 104,91 96,2 98,4 97,06 118,2

1298,5 1355 1298,5 1300 279,6 830 1199,5 955,5

Dátum

1964 1961 1964 1964 1947 1963 1963 1960

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító.

Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 22 fúrás esik a vizsgálati területre (11. táblázat, 6. melléklet). Indikációs fúrás (indikáció vagy telep) nem található a területen, meddő fúrás 22 db. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.)

33

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 11. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település

Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi Kerekegyháza Kerekegyháza Lajosmizse Lajosmizse Lajosmizse Lajosmizse Lajosmizse Sári Sári Táborfalva Táborfalva Táborfalva Táborfalva Táborfalva Örkény Örkény

MBFH azonosító

Bugyi–1 Bugyi–2 Bugyi–3 Bugyi–4 Bugyi–5 Bugyi–6 Ke–3 Ke–4 Lm–1 Lm–2 Lm–3 Lm–4 Lm–5 Si–1 Si–2 Tf–1 Tf–2 Tf–3 Tf–4 Tf–5 Örk–1 Örk–2

Z Mélység Dátum (mBf) (m)

EOV Y (m)

EOV X (m)

658038,2 657614,3 657653,7 659183,5 655480,3 661393,6 677069,9 680861,1 687206,9 688132,4 686447 684446,8 689873,9 668261,3 669267,8 685476,3 686307,7 684403,4 683182,8 687743,6 681501,4 678113,9

203847,3 207387,1 206577,9 202260,3 202254,1 206060,5 185095,3 185267,8 186830,8 185058,5 188673,1 185581,9 188097,9 209885,4 207961,7 192804 191160 194817 191698,1 193854,9 199045,2 205314,7

95,52 95,59 95,72 95,5 97,72 96,38 114,99 117,52 133,77 133,97 134,16 127,9 137,29 103,15 104,23 135,07 135,13 133,7 131,15 137,86 130,87 117,34

279,6 1156,2 1176,8 1201,5 830 1199,5 843 955,5 1355 1339 1355 1382,5 1105 1298,5 1300 908 936 1092,5 918 871 1292,5 1015

1947 1948 1949 1963 1963 1963 1960 1960 1961 1961 1961 1961 1961 1964 1964 1962 1962 1962 1962 1962 1963 1963

MBFH dokumentáció+

Helyzet*

I**

Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö

M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M

118/5mf K2 118/6mf K2 118/7mf K2 118/8mf K2 118/9mf K2 118/10mf K2 401/6mf K2 401/7mf K2 513/4mf K2 513/5mf K2 513/6mf K2 513/7mf K2 513/8mf OKGT 857/3mf, AD van, K2,K3 857/4mf, T.1612 K2,K3 994/3mf K2 994/4mf K2 994/5mf K2 994/6mf K2 994/7mf K2 T.1426, 727/3mf K2 T.1426, 727/4mf K2

+MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele. *Helyzet: Ö – Örkény koncesszióra javasolt terület. **I: indikáció: I – indikáció, M – meddő, BT – hatályos szénhidrogén-bányatelken.

Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. 1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mélygeoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012–2016) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 12. táblázat adja meg. 12. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Terület

500 mnél mélyebb fúrás

Digitális mélyfúrásgeofizika

Örkény 1050 km2

2D szeizmika *

26

2

3D szeizmika *

Mágneses Gravitáció dZ

(területi fedettség km2)

(db)

* MBFH adatok alapján.

34

VSP * Szeizmokarotázs *

0 2

53

33,83

dT

(területi fedettség km2)

(db)

3266

460

légi dT

Tellurika (TE)

1536

0

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m (db)

0

3

25


Terület

500 mnél mélyebb fúrás

Digitális mélyfúrásgeofizika

Örkény

VSP* Szeizmokarotázs*

2D szeizmika *

Mágneses Gravitáció

(területi fedettség %)

(db/km2) 0 0,0019

1050 0,0248 0,0019 km2 *MBFH adatok alapján.

3D szeizmika *

0,0505

3,22

dZ

légi dT

dT

(területi fedettség %)

(db/km2) 3,1105

Tellurika (TE)

0,4381 1,4629

Magnetotellurika (MT)

VESZ ABmax >4000 m

(db/km2)

0

0

0,0029

0,0238

A területet 3D szeizmikus mérés, mindössze az északi részen minimális területre lóg be a Monor 3D területe 13. táblázat, 7. melléklet). 13. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév

Dátum

Monor

2005

Kapcsolódó jelentés adattári száma

Megrendelő

Megjegyzés

a terület ÉK-i részén 3 DVD, 2 CD

T.21426, T.21424 (adatgyűjtés, feldolgozás)

MOL Rt.

A területen 53 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található, eloszlásuk közel egyenletes, a terület szeizmikusan közepesen megkutatottnak tekinthető. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 4. függelék listázza. A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossza 522,91 km. A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH-ban elérhető, azonnal szolgáltatható, ellenőrzött 2D szelvények közül 49 érinti a vizsgálati területet (4. függelékben „MBFH szolgáltatott ellenőrzött” bejegyzés, illetve adattári azonosító). A vizsgálati területen mindössze kettő, kismélységű fúrás mélyfúrás–geofizikai mérés adata érhető el digitális formában az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (14. táblázat). 14. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Dömsöd K–27 656030 205095 95 Dömsöd B–36 656099 205020 95 Kunadacs Kunadacs K–1 668682,3 179771,1 97,19 Kerekegyháza Kerekegyháza–3 679160 179096 111 Dömsöd B–35 647355 194431 97,3 Dömsöd B–33 647282 194390 97,1 Kunadacs Kunadacs–3 668677 179790 97 Délegyháza B–6 651763,4 211566,5 0 +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben

Mélység (m)

Log szám

173 160 400 400 326,1 303 400 200

Dátum

4 5 11 12 4 4 2 6

1967 1974 1974 1972 1970 1981

Terület +

1 1 2 2 2 2 2 2

A vizsgálati területen nem ismert VSP mérés, 2 szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 kmes környezetben 1 VSP, és 2 szeizmokarotázs mérés ismert (15. táblázat, a MÁFGBA-ban az elérhető dokumentációt az Adattári azonosító oszlop jelzi). 15. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás

Táborfalva-1 Kerekegyháza-4 Kerekegyháza-1 Kerekegyháza-8/a Ócsa-2

Jel

TF–1 KE–4 KE–1 KE–8A Ócsa–2

Mérés– típus*

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

SZK SZK SZK SZK VSP

685476,3 680861 679632,3 686701,7 667342,9

192803,9 185267,7 181984,4 183047,4 214982,1

135,8 118,2 116,6 131,2 111,68

Dátum

Adattári azonosító

T.22212

Terület +

1 1 2 2 2

*Méréstípus: VSP – VSP, SZK – szeizmokarotázs, +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben

35

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A területen 3 magnetotellurikus (MT) mérés található. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag alatti (3,1pont/km2). Nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) 25 db található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006) mutatja be, tellurikus térkép nem készült a területről. 1.2.2. A terület földtani viszonyai A koncesszióra javasolt terület határai, annak 5 km-rel kiterjesztett körzete, továbbá az 500 m-t meghaladó mélységű fúrások a 10. ábraán láthatók. A földtani viszonyok bemutatásánál a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük. Ugyancsak a 10. ábra szemlélteti a területről készült, és a 20. ábra 21. ábra és 22. ábra földtani szelvényeinek nyomvonalát.

10. ábra. A koncesszióra javasolt terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete az 500 m-nél mélyebb, fontosabb fúrások valamint a 20–22. ábrán látható szelvények nyomvonalának feltüntetésével

1.2.2.1. A terület nagyszerkezeti viszonyai, szerkezetalkulás Örkény vizsgálati terület aljzata két szerkezeti egységhez tartozik: a terület nagyobb, É-i– ÉNy-i, része a Közép-magyarországi-főegység, azon belül a Közép-dunántúli szerkezeti egység területén helyezkedik el, míg a kisebb, DK-i része a Tiszai-főegység, ezen belül is az északabbi takaróegység, az ún. Mecseki-egység területére esik (HAAS et al. 2010, 11. ábra).

36


11. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei a fekete téglalap a vizsgálati területet jelöli (HAAS et al. 2010 alapján)

Közép-magyarországi-főegység A Közép-magyarországi-főegység az Európai-lemezről származó Tiszai-főegység és az Afrikai-lemezről származó ALCAPA-főegység között helyet foglaló nyírási öv és az ezt kísérő, bonyolult belső felépítésű, normálvetőkkel, oldaleltolódásokkal, és feltolódásokkal kísért zóna. Heterogén, újpaleozoos–mezozoos képződményei a Karni-Alpok, Déli-Karavankák, Júliai-Alpok, a Zagorje régió és a Dinaridák egyes fáciesegységeivel mutatnak rokonságot (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998, HAAS, BUDAI (szerk.) 2014). Területünk nagyobb, ÉNy-i része a Közép-dunántúli-egység területére esik, amely a Közép-magyarországi-főegység egyik szerkezeti egysége, egy keskeny és erősen tektonizált övezet a Periadriai-vonal-rendszer folytatását képező Balaton–Tóalmás törészóna (mint É-i határzóna) és a Közép-magyarországi-vonal (mint D-i határtörés) között (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998, FODOR et al. (1999), HAAS, BUDAI (szerk.) 2014). Az egység CSONTOS, VÖRÖS (2004) és PALOTAI, CSONTOS (2010) alapján egy eredendően feltolódásos, majd eltolódásos duplex mega-nyírási zónaként értelmezhető („Középmagyarországi nyírási öv”, CSONTOS, NAGYMAROSY 1998). A nyírási övön belül található szerkezeti duplexek egyedi rétegsorai csupán egy-egy fúrásból ismertek, így az egységről szegényes ismeretekkel rendelkezünk. A Közép-magyarországi nyírási öv a késő-oligocén során az ALCAPA egység kiszökése és az ALCAPA és Tisza-egységek ellentétes rotációja miatt térrövidüléses zóna volt. Ennek következtében ÉNy-i vergenciájú gyűrődési és feltolódásos deformáció jött létre, amelynek intenzitása Ny felé növekszik, valószínűsíthetően az inhomogén blokkrotációk miatt. A térrövidülés meggyűrte az eocén és oligocén kőzetsorozatokat is. A Közép-Magyarországi nyírási öv fő eltoldásaihoz másodlagos törések, eltolódások, normálvetők és gyűrt szerkezetek tartoznak, amelyek egyaránt deformálták a pretercier aljzatot, majd többször felújulva a fiatalabb képződményeket is.

37

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tiszai-főegység A Tiszai-főegység a Közép-magyarországi-vonal D-i, DDK-i oldalán helyezkedik el. Területünk aljzatában ennek a főegység egyik szerkezeti egységének, a Mecseki-egységnek a kőzetei vannak jelen. A Tiszai-főegység kialakulásában felismerhető esemény a terrénumoknak (szubterrénumoknak) a variszkuszi orogén fázis idején bekövetkezett egyesülése (CSÁSZÁR 2005). A nagyszerkezeti egység északkelet–délnyugati irányú övezetes elrendeződése az alpi orogenezis folyamán végbement takaróképződés és pikkelyeződés eredményeképpen alakult ki. A mai szerkezeti rendszer az alpi szerkezetalakulás neoalpi fázisa során keletkezett. A területet is érintő utolsó markáns kollízióra a késő-kréta során került sor, amikor a Tiszai-nagyszerkezeti egység déli részén a Békés–Codrui egység D-i irányból takaróként rátolódott a Villány–Bihari egységre. A Mecseki-egységben az aljzat a Mecsek területén a felszínre bukkan (HAAS, BUDAI (szerk.) 2014). A vizsgálati területen a Mecseki-egységre eső részen az idős aljzatot erőteljes metamorfózist szenvedett kőzetek, illetve késő-variszkuszi granitoidok építik fel (CSEREPES-MESZÉNA 1986, BUDA 1992). A vizsgálati terület DK-i részén húzódik a kerekegyházi mezozoos gerinc (HATALYÁK et al. 2010); Lajosmizsénél (Lm–1) és a Kerekegyházán kréta képződményeket fúrtak meg (KÖRÖSSY 1992). A Közép-magyarországi-főegységet és a Tiszai-főegységet elválasztó Középmagyarországi-vonal mentén a legjelentősebb elmozdulások a paleogén és kora-miocén során mehettek végbe (HAAS, BUDAI (szerk). 2014). Örkény terület tágabb térségének szerkezeti felépítésére vonatkozóan PALOTAI (2013) közöl 3D és 2D szeizmikus adatok értelmezésére alapozott részletes képet. Munkájában ismerteti a területről korábban készült szerkezeti térképekkel történő összehasonlításokat is (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998, FODOR et al. 2005, RUSZKICZAY-RÜDIGER et al. 2007, HAAS et al. 2010). A Balaton–Tóalmási-vonal szerkezeti elemzése alapján (PALOTAI 2013, 12. ábra) elmondható, hogy a zóna fiatal, balos eltolódásként felújult pozitív virágszerkezetként Bugyi térségében kiemelkedést eredményezett, míg ettől Ny-ra (Adonyi-medence) egy mély beszakadás jött létre. PALOTAI (2013) szerint a vizsgálati területtől Ny-ra mintegy 10 km-re elhelyezkedő, 5500 m-nél is mélyebb adonyi süllyedék a Tóalmási-vonal (zóna) korapannóniai széthúzásos (pull-apart) medencéje, amely egy késő-oligocén–kora-miocén hajlításos medencére települt. A pull-apart medence peremei a korábbi feltolódások frontjai lehettek. Az Adonyimedence ÉNy-i határán futó fő feltolódási vonal az ősföldrajzi értelemben vett Balaton-vonallal egyezik meg. A koncesszióra javasolt területen elhelyezkedő Bugyi magaslat (magasrög) PALOTAI (2013) szerint szarmata vagy legkorábbi pannóniai kiemelkedése szintén balos transzpresszióhoz köthető. A beszakadó–kiemelkedő szerkezeti formák váltakozása a nyírózóna hajladozásából, az azon belüli, az óramutató járásával ellentétes forgásából fakadnak. Ez a Bugyi magaslatot (12. ábra, jobb oldalon) jellegzetes balos pop-up szerkezetként határozza meg. A magasrög szerkezeti határait ugyanakkor a késő-miocén rátolódásos szerkezetek preformálják, feltehetően a balos eltolódás deformációja is ezeket a töréseket használja. A rátolódások frontja mentén késő-permi rétegsor emelkedik ki, amit a Bugyi fúrások tártak fel. Ezekre a törésekre a késő-miocén–pliocén rétegek rálapolódnak, míg a korábbi miocén képződmények gyűrődéses deformációt szenvednek (12. ábra). A rátolódások iránya a tóalmási szerkezet közelében lévő rátolódásokkal szemben DK-i irányú. Az ALCAPA és a Tisza-egységek ellentétes rotációjából fakadó késő-paleogén kompressziós eseményt a miocén normál vetődéses medencekinyílás és a prerift miocén rétegsor vetőkapcsolt redőződése követte. A korai szakaszban az idős feltolódások eltemetett működése (blind thrust) is valószínűsíthető. A kora-pannóniai során eltolódásos 38

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány deformációval számolhatunk, amihez transzpressziós szerkezetek járultak. A felboltozódás folytatódhatott a pliocén és a negyedidőszak során is, amit a recens kompresszív inverzió is támogathat.

12. ábra. A koncesszióra javasolt terület és 5 km-es körzete ÉNy-i részén húzódó,és a Bugyi magaslatot harántoló ÉNy–DK-i szeizmikus időszelvényrészlet (KI–53) (PALOTAI 2013) Fent: KI–53 szeizmikus idő szelvény részlete; alul: egy lehetséges értelmezés. Pannonian – pannóniai, Lower to Middle Miocene – alsó–középső-miocén; Miocene volcanics – miocén vulkanitok; Oligocene – oligocén; Basement – aljzat; Tóalmás Line – Tóalmás-vonal; E1 – Bugyi magaslat

A nagyjából a Bugyi–Jászberény vonalában húzódó, kiemelt helyzetű aljzati szerkezetsort (a 12. ábraán jobbra, E1-gyel jelölve) tekintjük az Észak-magyarországi Paleogén medence D-i, DK-i határának (KISS et al. 1999). A Bugyi gravitációs maximumtól DK-re és K-re észlelt gravitációs minimumot vulkáni tufák kis sűrűségű tömegei idézik elő. Ezt a DNy–ÉK irányú miocén árkot jelentős vastagságú vulkáni összlet tölti ki, amely a területtől Ny-ra már a kulcsi fúrásokban is megmutatkozik, és Örkénynél kiszélesedve („örkényi süllyedék”) ÉK felé folytatódik a Nyírség/Tokaji-hegység irányába (KÖRÖSSY 1992). A vulkáni összlet feküje az örkényi és táborfalvai fúrásokban ismeretlen (18. ábra: „88 – ismeretlen medencealjzat”). 1.2.2.2. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén-kutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, 39

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel–zaj arány és a feldolgozás folyamata. Örkény vizsgálati területen az MFGI rendelkezésére álló „Ki” és „IS” jelű 2D-s szelvényeket vizsgáltuk, melyek közül négy, a 13. ábrán fekete vonallal jelölt időszelvény (Is–5, Is–15, Ki–48, Ki–53), értelmezésének eredményét mutatjuk be LandMark értelmezőrendszerben. A szelvények kiválasztásnál figyelembe vettük, hogy mekkora részük fedi le a vizsgált területet, hiszen az értelmezést az 5 km-rel kiterjesztett határig végeztük el. A pontosabb értelmezés során segítségül szolgáltak a szelvénykereszteződések, illetve felhasználtuk a területen 500 m-nél mélyebb és/vagy aljzatot elért fúrások rétegsorát és HAAS et al. (2010) földtani térképét.

13. ábra. Örkény vizsgálati terület határa és rajta az MFGI rendelkezésére álló szeizmikus szelvények feketével jelölve az értelmezett szelvények (Is–5, Is–15, Ki–48, Ki–53)

Az értelmezést időszelvényeken végeztük el, lila színnel a pretercier aljatképződmények felszínét. Kijelöltük még a pannóniai képződmények feküjét (narancs), illetve az alsó–felsőpannóniai határát (sárga). A pannóniai fekü alatt idősebb miocén szintek vannak, melyek egyrészt miocén törmelékes kőzetek, illetve miocén vulkanitok ezeket nem különítettük el. Néhány szelvényen fúrások alapján paleogén szinteket is azonosítottunk, melyet zölddel jelöltük. A területet ért szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük. A szelvényeket hosszúságuk miatt, a könyebb kezelhetőség érdekében horizontális irányban a felére összetoltuk. A vizsgált terület a Közép-magyarországi-zónában helyezkedik el, így szerkezetileg számos hatás érte. 40

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az Is–5 szelvény DNy–ÉK irányban halad keresztül a vele párhuzamos irányultságú, kiemelt helyzetű Bugyi magaslaton, ahol az aljzat is kis mélységekben helyezkedik el. Bugyi– 1, Bugyi–6 és Si–1 fúrások elérték az aljzatot és kis vastagságban paleogén képződményeket is tártak fel. Ezek a képződmények kelet felé fokozatosan kivastagodnak és az Uh–1 fúrás környezetében már elérik az 500 m-es vastagságot. Az aljzat ezzel együtt mélyül kelet felé. Az alsó–felső-pannóniai képzdőmények határa párhuzamosan fut a pannóniai feküvel, a Bugyi magaslaton ezek a rétegek nincsenek jelen (14. ábra).

14. ábra. Is–5 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, zöld: paleogén felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó–felső-pannóniai határ, piros: vető

Az Is–15 szelvény ÉNy–DK-i irányban keresztül halad a nagy mélységű Örkényi-árkon, mely nagy vastagságú, miocén képződményekkel van kitöltve. Keresztezi északon az IS–5 jelű szelvényt. Ezek a képződmények törmelékes és vulkáni eredetűek egyaránt, melyeket nem különítettünk el a szelvény mentén. Az aljzat az árok mentén nagy mélységben helyezkedik el, de kijelölése bizonytalan a szeizmikus kép alapján (szaggatott vonal). Ezen a területen fúrás nem ért aljzatot, illetve a jelenlévő vulkanitok is nehezíthetik az azonosítást. A Közép-magyarországi-zóna északi és déli határát is ki tudtuk jelölni, melyek mindkét oldalán hirtelen emelkedik az aljzat vetők mentén. A szelvény a zónát követően a Tiszai-főegységben folytatódik, ahol kréta képzdőmények alkotják az aljzatot. ÉNy-on nagy vastagságú paleogén rétegeket jelöltünk. Az alsó–felső-pannóniai rétegek határa egyértelműen kijelölhető volt, nagyjából párhuzamosan halad a pannóniai-feküvel, viszont a középső részen a kiemelt idősebb miocén rétegek felett teljesen elvékonyodik (15. ábra).

41


15. ábra. Is–15 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, zöld: paleogén felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó–felső-pannóniai határ, piros: vető

A Ki–48-as szelvény párhuzamosan fut a korábban bemutatott Is–5 szelvénnyel DNy–ÉK irányban, és az Örkényi-árok nyugati felén végződik. Az aljzat változó mélységben helyezkedik el, az árok környezetében szintén szaggatottan jelöltük. A szelvény közepén hirtelen jellegváltás tapasztalható az idősebb miocén rétegeken. Egy vető mentén megemelkedik a pannóniai fekü és ez a szerkezeti változás kihat a fiatal pannóniai üledékekig. A szelvény teljes területén számos vető alakítja az aljzat lefutását, illetve hatással vannak egészen a pannóniai feküig. A szelvény DNy-i végén követhető néhány pannóniai korú vető. Az alsópannóniai képződmények ÉK felé fokozatosan vékonyodnak a pannóniai fekü emelkedését követően (16. ábra).

16. ábra. Ki-48 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó–felső-pannóniai határ, piros: vető

42

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Ki–53-as vonal ÉNy–DK irányban fut végig a kijelölt területen, párhuzamos az Is–15 szelvénnyel. Az északi részen áthalad a Bugyi magaslaton, majd érinti az Örkényi-árok nyugati szélét, és a Közép-magyarországi-zónán áthaladva a Tiszai-főegységben végződik. Keresztezi mind az Is–5, mind a Ki–48 szelvényt. Az aljzat lefutása nagymértékben változik, számos vetőt jelöltünk ki, melyek hatással voltak az idősebb miocén képződményekre is. Az Örkényi-árok mentén itt is mélyül az aljzat, az előzőekhez hasonlóan szintén szaggatottan jelöltük. A Tiszai-főegység területén a Kerekegyházi-mezozoos gerincen ér véget a szelvény, ahol kréta képződményeket azonosítottunk a „Ke” jelű fúrások alapján, kisebb, mint 1000 mes mélységben. A szelvény északi részén szintén kijelöltük a paleogén rétegeket. A pannóniai fekü változatos lefutású, a felette lévő alsó-pannóniai képződmények az aljzat kiemelkedések mentén vékonyan — illetve a bugyi magaslaton eltűnik — majd a pannóniai fekü mélyülésével kivastagodnak (17. ábra).

17. ábra. Ki–53 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, zöld: paleogén felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó–felső-pannóniai határ, piros: vető

1.2.2.3. A terület földtani képződményei A koncesszióra javasolt területet és 5 km-rel kiterjesztett körzetének felépítésében szerepet játszó litosztratigráfiai egységeket a fúrások adatai alapján, sorrendben az idősebbektől a fiatalabbak felé haladva ismertetjük. 1.2.2.3.1. A prekainozoos medencealjzat képződményei A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények ismertetésénél alapvetően HAAS et al. (2010) térképére (18. ábra) és a területre eső kutatási zárójelentésekre, valamint a fúrási rétegsorok adataiból nyert ismeretekre támaszkodunk.

43

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati terület prekainozoos aljzata két egységet érint: a Közép-Dunántúli-egység paleozoos és mezozoos képződményeit; valamint a Mecseki-egység variszkuszi, illetve mezozoos képződményeit. A két egységet eltérő fejlődéstörténetük és ismertségük miatt külön tárgyaljuk. A Közép-dunántúli-egység prekainozoos medencealjzatának képződményei A Közép-dunántúli-egységhez, (illetve a Közép-magyarországi nyírási övhöz) tartozó kőzetek a vizsgálati terület nagyobb, ÉÉNy-i részén, a Közép-magyarországi vonaltól ÉÉNyra találhatók. Ismeretlen medencealjzat (88) A vizsgálati terület jelentős méretű, középső részén Kunszentmiklós–Örkény–Albertirsa vonalában húzódó sávban (Örkényi süllyedék) a kainozoos medencealjzatra vonatkozóan csak korlátozott ismeretek állnak rendelkezésre, így a térkép ismeretlen medencealjzatként jelöli (18. ábra, 88-as számú képződmények).

Paleozoikum Permi sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos összlet (61) A Bugyi–Sári térségében található kiemeltebb aljzatszerkezetet permi sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos képződmények alkotják (18. ábra, 61-es számú képződmények). Ezeket három formációba sorolhatjuk; a Szentléleki Formációba arid klímán képződött síkparti homokkő és sabkha fáciesű evaporitos összlet tartozik (PELIKÁN 1996a). A Bugyi Bu–6 fúrás 605,5 m-t haladt benne (594–1199,5 m között), a Sári Si–2 fúrás mindössze 117 m vastagságban tárta fel (1183–1300 m között). Mindkét fúrásban a Nagyvisnyói Mészkő Formáció települ rá, amelyet elzárt lagúna fáciesű, mikroszkopikus ősmaradványokban gazdag, vékonypados fekete mészkő alkot, márga és mészmárga közbetelepülésekkel; e formáció alsó részén gyakoriak a dolomitosodott testek. Vastagsága 300 m (PELIKÁN 1996b). A vizsgálati területen a Bu–6 és a Si–2 fúrás a Szentléleki Formációra települve tárta fel 175 m, illetve 149 m vastagságban. Fedőjét a Bu–6 fúrásban miocén vulkanitok képezik, az Si–2 fúrásban paleogén kőzetek (Budai Márga Formáció) települnek rá. A Tabi Dolomit Formációt anchimetamorf, tarka, gyengén palás agyagmárga, dolomitos agyagkő, breccsás dolomit, agyagos dolomit, dolomit, dolomitmárga, dolomites agyagos aleurolit rétegek építik fel szegényes késő-perm faunával. A Tabi Dolomit síkparti, sekély lagúna fáciesű. Képződése a késő-permre tehető, és a Karni Alpok és a Karavankák Bellerophon Dolomit rétegeivel korrelálható (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 2004). A formációt a koncesszióra javasolt terület ÉNy-i részén mélyített Bu–5 fúrás tárta fel 280 m vastagságban, 550–(830) m között. Fedőjében üledékhézaggal felső-eocén képződmények (Szépvölgyi Mészkő Formáció) települnek (MFGI Geobank).

44


18. ábra. A koncesszióra javasolt terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mBf (HAAS et al. 2010, kivágat)

Újpaleozoos és mezozoos képződmények tagolás nélkül (60) A geofizikai és (a tágabb térségben rendelkezésre álló) kisszámú fúrási adat alapján a fent említett, Bugyi–Sári kiemelt szerkezettől É-ra és D-re eső, és az aljzattérképen (18. ábra) 60as számmal jelölt területeken lévő képződmények litológiai egységekbe sorolása egyelőre nem megoldott. E területeket „újpaleozoos és mezozoos képződmények tagolás nélkül” megjelöléssel tünteti fel a térkép (HAAS, BUDAI szerk. 2014). Mezozoikum Középső–felső-triász platform és medence fáciesű karbonát összlet (58) A vizsgálati terület 5 km-es körzetének ÉNy-i sarkában, illetve az északi határánál (Ócsa környékén) elhelyezkedő takaróroncsban a prekainozoos aljzatot a Közép-dunántúliegységhez tartozó középső–felső-triász platform és medence fáciesű karbonát összlet alkotja (18. ábra, 58-as számú képződmények), amelyben a Táskai, Somi és Igali Formáció jelenléte valószínűsíthető (HAAS, BUDAI szerk. 2014). A vizsgálati területtől ÉK-re mélyült Nagykáta Nkáta–1 fúrás a Somi Mészkő Formációba sorolt autigén breccsás, szürke, kalciteres, algás 45

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet mészkövet harántolt 130 m vastagságban, amelynek feküjét mintegy 400 m vastagságban feltárt középső-triász rétegsor alkotja. Középső–késő-triász, platform fáciesű sekélytengeri mészkő ismert a Gomba–3 és a Gomba–4 fúrásokból is (BONCZ szerk. 2013). A Mecseki-egység prekainozoos medencealjzatának képződményei Prealpi aljzat (22, 23, 24) A terület ismert legidősebb kőzetei a terület DK-i részén (Lajosmizse környékén), illetve az 5 km-rel kiterjesztett körzet DNy-i, DK-i és K-i részén található, és az aljzattérképen (18. ábra) 22-es számmal jelölt variszkuszi granitoid kőzetek (Mórágyi Komplexum) (HAAS et al. 2010), valamint 23-as és 24-es számmal jelölt variszkuszi kristályos kőzetek (Körösi Komplexum, prealpi aljzat). Ebbe az utóbbi csoportba közepes fokú metamorfitok tartoznak, amelyeket csak mélyfúrásokból ismerünk. Elsősorban gneisz, csillámpala és amfibolit alkotja ezt a képződményegyüttest, a kiindulási kőzeteket karbonátmentes, illetve karbonátszegény grauwacke–pszammit–pelitösszlet képezhette, amelybe bázisos vulkanitok települtek (HAAS, BUDAI szerk. 2014). Ezek az aljzati képződmények Örkény vizsgálati területhez legközelebb (de már annak határain kívül) a ceglédi, újszilvási, nagykőrösi és kecskeméti kutakból ismertek. A terület 5 km-es körzetének D-i határa közelében (a területen kívül) mélyített KecsNy–2 fúrás 1127– 1183 m között gneiszet tárt fel, a közeli KecsD–4 fúrásban 1575–1635 m között gránit vált ismertté, akárcsak a terület 5 km-es körzetén kívül, Nagykőröstől DDK-re fúrt Nk–6 kútban. Gránit ismert Nagykőrös–Dél és Kecs jelű fúrásból is. (GYARMATI et al. 2000). A prealpi aljzat kőzeteinek fedőjében jelentős üledékhiánnyal települnek a mezozoos vagy kainozoos képződmények. Alsó-triász folyóvízi és delta fáciesű, sziliciklasztos képződmények (14) A kora-triász idején lerakódott, felfelé finomodó rétegsor kőzetei a Jakabhegyi Homokkő Formációba sorolhatók. A formáció alján vörös, szürkésvörös konglomerátum vagy kavicsos homokkő figyelhető meg, amely felfelé fakóvörös, lila pados kavicsos homokkőbe megy át. A rétegsor magasabb részét homokkő és aleurolit jellemzi. A képződmény az indusi emeletbe tartozik, és jellemző vastagsága 60–380 m (HAAS, BUDAI szerk. 2014, BARABÁSNÉ STUHL 1996). A képződmény Örkény terület 5 km-es körzetének K-i részén valószínűsíthető (a térkép az 5 km-rel kiterjesztett körzet K-i határán kívül tünteti fel). Említésre méltó, hogy Örkény terület határain kívül, Nagykőrös térségében (NkK–4 fúrás) a triász összlet felső, karbonátos része lagunáris jellegű, és kőzettani analógiák alapján a középső-triász Hetvehelyi Dolomit Formációval hozható kapcsolatba. Örkény területen és 5 km-es körzetében mélyített kerekegyházi fúrások közül a Ke–1, –2 és –4 fúrásban triász dolomitot és dolomitos mészkövet írtak le, de a kőzetek anyagvizsgálati eredményeiről nem áll rendelkezésre információ. (A Ke–4 fúrás 73 m vastagságban tárta fel a dolomitot). Feltételezik, hogy Táborfalva térségében is a Kerekegyházán előforduló középsőtriász dolomit és mészkő képezi az aljzatot, ám itt a rátelepülő miocén vulkanitot nem sikerült átfúrni, így az aljzat ismeretlen (GYARMATI et al. 2000).

46

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Alsó–középső-jura pelágikus, finom sziliciklasztos összlet (10) A 18. ábraán 10-es számmal jelölt képződmények Örkény terület D-i, DK-i részén helyezkednek el, illetve feltételezhetők. A vizsgálati területhez legközelebb Nagykőrös térségében tárták fel fúrások. A K-i Mecsek területéről ismert „foltos márga” rétegsort homokkő, aleurolit és márga képződmények építik fel. Litosztratigráfiailag e kőzetek a Vasasi és Hosszúhetényi Márga, Mecseknádasdi Homokkő, Óbányai Aleurolit és Komlói Mészmárga Formációba tartoznak. A Vasasi Márga Formáció („kőszénfedő összlet”) rétegsorát sekély szublitorális és sekély bathiális közötti fáciesben képződött homokkő, agyagmárga, márga, mészmárga építi fel. vastagsága: 300–700 m. Kora: középső-sinemuri (HETÉNYI 1996a). A Hosszúhetényi Mészmárga Formációt alul kőzetlisztes mészmárga, feljebb kőzetlisztes márga/mészmárga alkotja. Ez utóbbiban krinoideás, homokos lencsék, krinoideás homokkő és meszes aleurolit betelepülések fordulhatnak elő. A rétegsort foltos, vékonyréteges márga– mészmárga váltakozása zárja. Az üledékek szublitorális és sekély bathiális környezetben rakódtak le. A formáció vastagsága 50–350 m között változhat. Kora: késő-sinemuri–korapliensbachi (HETÉNYI 1996b). A Mecseknádasdi Homokkő Formáció finomszemű, főként karbonát anyagú (krinoideás) gradált homokkő, lemezes meszes aleorolit, aleuritos foltos márga és mészmárga váltakozása építi fel. Az összlet közepétől felfelé tűzkőlencsék fordulhatnak elő. Mély szublitorális–sekély bathiális fáciesű. Vastagsága néhányszor 10–900 m között változhat. Kora pliensbachi (HETÉNYI 1996c). Az Óbányai Aleurolit Formáció aleuritos márga–márgás aleurolit váltakozásával indul, majd felfelé laminált aleurolittal és agyagmárgával folytatódik. Fáciese nyíltvízi, sekély bathiális, vastagsága maximum 160 m. Kora: toarci (HETÉNYI 1996d). A Komlói Mészmárga Formáció a „foltos márga” rétegsor záró tagja; bioturbált, ammoniteszes, aleuritos márga, mészmárga és agyagos mészkő váltakozása építi fel. Legfelső részén leveles márga, agyagmárga települ. Nyíltvízi, bathiális képzőmény, a rétegsor növekvő vízmélység mellett képződött. Vastagsága 20–240 m között jellemző. Kora: toarci–bajoci (bath), (HETÉNYI 1996e). Alsó-kréta pelágikus márga és mészkő (7) A 18. ábraán 7-es számmal jelölt képződmények (Apátvarasdi Mészkő Formáció) a vizsgálati terület és 5 km-es körzete DK-i részén jelentős elterjedésben ismertek. E formációt Echinodermata (főként crinoidea) vázelemek töredékéből felépülő, változó rétegvastagságú, sekélybathiális mészkő alkotja, amelyben agyagmárga és mészmárga betelepülések fordulnak elő. Legnagyobb vastagsága mintegy 100 m. Kora: valangini–barrémi (CSÁSZÁR 1996a). A Lajosmizse Lm–1 fúrás 1304–(1355) m között, 51 m-t haladt az Apátvarasdi Mészkő Formáció rétegsorában, amelyet foraminiferás, barnásszürke, zöldesszürke glaukonitos mészkő képvisel. A kréta összlet alján mészkőbreccsa található; a törmelék felső-jura ősmaradványokat is tartalmaz. A kréta képződmények fedőjében a miocén vulkáni összlet települ (KÖRÖSSY 1992, GYARMATI et al. 2000). GYARMATI et al. (2000) szerint ez a képződmény található a Kerekegyháza Ke–6, –7 és –8 fúrásokban is, ugyanakkor az MFGI GeoBank adatai szerint a Kerekegyháza Ke–6, –7 és –8/a fúrások a Hidasivölgyi Márga Formációt tárták fel 46–212 m vastagságban. Ezt a képződményt medence fáciesű, szürke, gyakran bentonitos, ammoniteszes agyagmárga és márga építi fel. Benne mészmárga és mészkőrétegek figyelhetők meg, illetve helyenként áthalmozott bazalt hialoklasztit betelepülések is előfordulhatnak. Jellemző vastagsága néhányszor tíz m. Kora: hauterivi (CSÁSZÁR 1996b).

47

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A kréta pelágikus összlet feküje a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének fúrásaiban ismeretlen. A Kecskeméttől DK-re 20 km-re található Alpár Alp–1 és –2 fúrásokban alsókréta bazaltra települ (Mecsekjánosi Bazalt Formáció, BILIK 1996). Albai medence fáciesű márga és törmelékes lejtőüledékek (4) A vizsgálati terület 5 km-es körzetében, a Kunbaracs közelében mélyített Kerekegyháza Ke–5 fúrásban 857–(903,5) m között feltárt, a 18. ábraán 4-es számmal jelölt képződmények az MFGI GeoBank, valamint HAAS, BUDAI szerk. (2014) adatai szerint a Vékényi Márga Formációt képviselik. E formáció mélymedence fáciesű, vörös vagy szürke színű, gyakran gumós, agyagközös márga, plankton és bentosz foraminiferákkal, gyéren Inoceramus maradványokkal. Vastagsága valószínűleg kevesebb, mint 100 m. Kora: cenoman–turon (CSÁSZÁR 1996c). Megjegyzendő, hogy GYARMATI et al. (2000) a Ke–5 fúrásban feltárt, zömében márgás jellegű üledékeket a senon Izsáki Márga Formációba sorolja, amely már a Szolnoki flis övhöz tartozó képződmény. A kréta képződmények fedőjében jelentős üledékhézaggal neogén képződmények települnek. 1.2.2.3.2. A terület kainozoos képződményei Paleogén képződmények Paleogén képződmények a koncesszióra javasolt terület É-i, ÉNy-i részén (Dabas, Sári illetve Bugyi községek térségéből) ismertek. Eocén Kosdi Formáció A formációt tarka és szürke agyag, homok, kavics, dolomit- és mészkőtörmelék, felső részén helyenként molluszkás márgával, édesvízi mészkővel és szénnel. Fáciese édesvízi, felfelé csökkentsósvízibe megy át. Jellemző vastagsága 10–60 m közötti (BERNHARDT 1996a), de a vizsgálati területen a Bugyi Bu–3 fúrás 167,3 m vastagságban (1008–1175,3 m között) tárta fel (MFGI GeoBank). Fedőjében a Tardi Agyag Formáció települ. Képződése Észak-Magyarországon a kora-priabonaira tehető. Szépvölgyi Mészkő Formáció Platform és szublitorális fáciesű világosszürke mészkő, mészmárga, nagy mennyiségben jelenlévő Nummulites, Discocyclina és Lithothamnium maradványokkal. Jellemző vastagsága néhányszor tíz m, maximális vastagsága 250 m (BERNHARDT 1996b). A koncesszióra javasolt területen a Bugyi Bu–5 fúrás 53 m vastagságban (477–550 m között) harántolta; képződményei diszkordánsan paleozoos képződményekre (Tabi Dolomit Formáció) települnek. Fedőjében jelentős üledékhézaggal a Kozárdi Formáció következik (MFGI GeoBank). A formáció kora késő-eocén (priabonai).

48

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Eocén–oligocén Budai Márga Formáció Normálsósvízi sekélybathiális kifejlődésű képződmény, amelyet a mélyebb részén márga, mészmárga, a magasabb részén főként agyagmárga alkot. Gyakoriak benne a tufit, tufitos homokkő, illetve az allodapikus mészkő betelepülések. Az alsó részén nem ritkák a bryozoák maradványai. Vastagsága 50–200 m közötti (NAGYMAROSY 1996). A formáció kora későeocén–kora-oligocén. A Budai Márga Formáció Sári térségéből, a Si–1 és Si–2 fúrásokból ismert. A Si–1 fúrás 201 m vastagságban (1040–1241 m között), a Si–2 fúrás 117 m vastagságban (917–1034 m között) tárta fel. Mindkét fúrásban a feküt paleozoos (permi) képződmények, a fedőt a Kiscelli Agyag Formáció üledékei képezik. Oligocén Tardi Agyag Formáció Sötétszürke, többnyire mikrorétegzett agyagos aleurit, alsó–felső szintjeinek határán tufitzsinórokkal és homokkő betelepülésekkel. Euxin, sekélybatiális környezetben rakódott le. Alsó szintje tengeri, felfelé csökkentsósvízi. Vastagsága több száz m-t is elérhet. Képződése a kiscelli korszak idősebb szakaszában ment végbe (NAGYMAROSY 1996). A vizsgálati területen a Bu–3 fúrás tárta fel 48 m vastagságban a Kosdi Formáció fedőjében. Fölötte a Kiscelli Agyag települ. Kiscelli Agyag Formáció Világosszürke, agyagos, agyagmárgás aleurit, agyagmárga alkotja. Normálsósvízi, sekélybathiális fáciesű. Jellemző vastagsága 30–500 m között van, de ennél nagyobb értéket is elérhet. Képződése a kiscelli korszak fiatalabb szakaszában ment végbe (NAGYMAROSY 1996). A vizsgálati területen Bugyi és Dabas (Sári) térségéből ismert (Bu–2, –3, Si–1, –2). Vastagsága az említett rétegsorokban 144–250 m között van. Feküjében a Tardi Agyag (Bu– 3), illetve a Budai Márga (Si–1, –2) települ (a Bu–3 fúrásban nem ismerjük a fekvőjét). Fedőjét a Bu–2, Bu–3 rétegsorában a Mátrai Vulkanit Formációcsoport kőzetei, a Si–1 és Si– 2 fúrásban a Szécsényi Slír képezi. Paleogén–neogén képződmények Oligocén–alsó-miocén Szécsényi Slír Formáció A formációt („katti slír”) mélyszublitorális–sekélybathiális, nyíltvízi, normál sós vízi, szürke, zöldesszürke, csillámos, finomhomokos agyagos aleurolit, agyagmárga és agyag alkotja, amelyben finomszemű homokkő betelepülések fordulnak elő. Vastagsága több száz m lehet, maximális vastagsága 600 m körül van. A Sári Si–1 és –2 fúrás tárta fel a formáció képződményeit a Kiscelli Agyag fedőjében. A formáció vastagsága a Si–1 fúrásban 118 m, a Si–2 fúrásban 36 m. A fedőben üledékhézaggal a miocén vulkanitösszlet települ (Mátrai Vulkanit Formációcsoport). Neogén képződmények A miocén és pliocén képződmények ismertetése előtt — a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében — a 16. táblázatban és a 19. ábraán összefoglaltuk a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát. 49


16. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai

Pl

felső-pliocén (felsőpannóniai)

M

Pl2

Pl1

szarmata

M3

burdigáliai akvitániai

pliocén

pannóniai (s. l.)

alsó-pannóniai (Pa1) középsőmiocén

alsó-miocén M1

szarmata (Ms) badeni (Mb)

M2

középső-miocén

M1

alsó-miocén

kárpáti (Mk)

M2

ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer)

19. ábra. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (CSÁSZÁR szerk. 1997 alapján)

50

Fcs.-beosztás

felső-miocén M3

alsó-pliocén (alsópannóniai)

helvét

Pl felső-pannóniai (Pa2)

tortónai miocén

Nemzetközi elfogadott korbeosztás

Peremartoni Fcs.

pliocén

Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől)

Dunántúli Fcs.

Hagyományos (nem használható) korbeosztás kvarter Q legfelsőpliocén Pl3 (levantei)

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Alsó–középső-miocén Alsó-miocén üledékes kőzetek jelenlétére (eltekintve a fentebb említett Szécsényi Slír Formációtól) nem állnak rendelkezésre adatok.

Alsó–középső-miocén vulkáni sorozat A jelenleg az alsó- és középső-miocénbe sorolt vulkáni összletet a Mátrai Vulkanit Formációcsoportba (MFGI GeoBank), illetve — véleményünk szerint —, kérdőjelesen a Tari Dácittufa Formációba sorolhatjuk. Az ide tartozó kőzetek (andezit, riolittufa, agglomerátum, tufit stb.) elterjedtek a vizsgálati területen, és helyenként több száz m (olykor az 1000 m-t is megközelítő) vastagságban ismertek. Az Örkény Örk–1 fúrás 1292,5 m-ben miocén vulkanitban állt le, miután 900 m-t fúrt bele. Az Örk–1 fúrás a 393–1101 m közötti szakaszának magasabb részén sötétszürke és vörösesbarna, vitroporfiros andezitet és andezit agglomerátumot tárt fel. Az andezit agglomerátumban a dió nagyságú andezittörmelék bentonitosodott tufába van ágyazva. Alatta zöldesszürke riolittufa települ, üveges alapanyagú riolittörmelékkel, amely alatt szürkészöld–zöldesfehér bentonitosodott riolittufa következik. 1101 m körül homokos, csillámos agyag, agyagmárga található, amelyből puhatestű héjtörmelék és radiolariák kerültek elő. E pelites betelepülés alatt 20°-os dőlésű, gyengén rétegzett, szürkésfehér riolittufa települ a fúrás talpáig (KÖRÖSSY 1992). Az Örk–2 1015 m-ben állt le, miután 400 m-t haladt a vulkanitban, és nem érte el a feküjét. Az Örk–2 fúrásban csak zöldesfehér, helyenként bentonitos riolittufa van meg, az andezit és agglomerátum hiányzik. A vulkáni összletre üledékhézaggal felső-pannóniai képződmények települnek (KÖRÖSSY 1992). Jelentős vastagságban (920 m) tárta fel az örkényi fúrásokból megismert, kárpáti és badeni korúnak tartott vulkáni összletet a Dabas B–64 fúrás is 581–(1501) m között (KÖRÖSSY 1992). Táborfalván mind az 5 fúrás harántolta a miocén vulkáni sorozatot, amelyet andezit és riolittufa alkot, szurokkő és perlit rétegekkel. A perlit zöldesbarna színű, üveges–salakos, a szurokkő zöldes árnyalatú, sötétszürke–fekete (KÖRÖSSY 1992). A fúrásos kutatás nyomán ismertté vált a kárpáti–badeni vulkáni összlet felszínén lévő lapos kiemelkedés: a Tf–1 fúrás már 648 m-ben elérte a badeni képződményeket. A vulkáni összlet (badeni) teteje 648–806 m közötti mélységben található. A fedőben alsó-pannóniai képződmények települnek, csak a Tf– 1 fúrásban kétséges az alsó-pannóniai megléte. (KÖRÖSSY 1992). A vulkáni összletet az örkényi miocén vulkáni árok D-i szegélyén, a Lajosmizse térségében mélyített fúrások is feltárták. KÖRÖSSY (1992) szerint az Lm–1, –3 és –4 fúrásokban andezittufa és agglomerátum, mélyebben plagioklászos riolittufák vannak. Az Lm–1 fúrásban 860–928 m között (86 m vastagságban) andezittufa, alatta 1304 m-ig (376 m vastagságban) plagioklászos riolittufa és agglomerátum ismert. E fúrásban a vulkáni összlet alsó-kréta foraminiferás, barnásszürke, zöldesszürke glaukonitos mészkőre települ. GYARMATI et al. (2000) szerint vulkanitok az Lm–1, –2 és –5 fúrásból ismertek, valamint kimutathatók a Kerekegyháza Ke–4, –5, –6 és –8 fúrásokban is. A vizsgálati terület É-i, ÉNy-i részén, a Bugyi gravitációs maximum térségében mélyült fúrások közül a vulkanitot a Bu–4 tárta fel legnagyobb vastagságban (607,5 m), feküje itt nem ismert, mert a fúrás nem jutott ki a képződményből. A többi fúrásban ismert a feküje: a Bu–6 fúrásban a permi Nagyvisnyói Mészkő Formációra, a Bu–2 és –3 fúrásban az oligocén Kiscelli Agyagra települ. Harántolt vastagsága 24 m (Bu–6) és 194 m (Bu–2) között változik.

51

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vulkáni összletet a Sári Si–1 és –2 fúrások is harántolták 30 m, illetve 37 m vastagságban (662–692 m és 667–704 m között). A feküt mindkét fúrásban a Szécsényi Slír, a fedőt pedig az Algyői Formáció alkotja (MFGI GeoBank). Badeni Bádeni Agyag Formáció (?) vagy Szilágyi Agyagmárga Formáció (?) A Bádeni Agyag Formációt nyíltvízi medence fáciesű agyag, agyagmárga építi fel, gazdag mikrofaunával, és esetenként gazdag molluszkafaunával. Vastagsága elérheti az 1000 m-t. A kora-badeniben képződött (HÁMOR 1996a). A Szilágyi Agyagmárga Formációt (HÁMOR 1996b) sekély neritikus foraminiferás agyagmárga alkotja, gyakran turritellás-corbulás makrofaunával („torton slír”). Vastagsága jellemzően 50–100 m, kora középső–késő-badeni. A vizsgálati területről badeni üledékes kőzetekről csak hézagos információink vannak. KÖRÖSSY (1992) az Örkény Örk–1 fúrás miocén vulkanit összletén belül, riolittufa közé települve, 1101 m körül homokos, csillámos agyag, agyagmárga kifejlődést említ, amelyből puhatestű héjtörmelék és radiolariák kerültek elő, és amely csak kérdőjelesen sorolható a Bádeni Agyag vagy a Szilágyi Agyagmárga Formációba. (A fúrás 1292,5 m-ben miocén vulkanitban állt le.) KÖRÖSSY (1992) említést tesz a lajosmizsei Lm–3 és –4 fúrásokban feltárt tengeri mikrofaunát tartalmazó, kemény agyagról, tufás agyagról, amely a vulkáni tufák fölött települ, azoktól nem választható el élesen. A területen hiányoznak a badeni korú karbonátos képződmények, amelyek legközelebb Nagykőrös–Kecskemét illetve Cegléd környékén figyelhetők meg. Szarmata Kozárdi Formáció Szarmata képződmények Kerekegyháza (Ke–1, –2, –5) és Lajosmizse környékén (Lm–3, –4, –5), illetve a vizsgálati területtől K-re, Nagykőrös térségéből ismertek. A lajosmizsei fúrásokban a rétegsort márga, agyagmárga, tufit és konglomerátum alkotja, a szarmata karbonátos fácies hiányzik (GYARMATI et al. 2000), ezért e képződményeket a Kozárdi Formációba soroljuk. A Kozárdi Formációt uralkodóan sekélytengeri–partközeli kifejlődésű, csökkent sós vízi szürke, zöldesszürke agyag, agyagmárga, alárendeltebben homok, homokkő, mészmárga, márga építi fel. A képződményekben a szarmatára jellemző makro- és mikrofauna (molluszkák valamint foraminiferák) fordulnak elő. Vastagsága jellemzően 100–150 m (HÁMOR 1996c). A Lajosmizse Lm–3 és –4 fúrásban homokos márga, és zöldesszürke, homokos kötőanyagú konglomerátum, növénylenyomatos szürke márga képviseli, amelyet a Kozárdi Formációba sorolhatunk. GYARMATI et al. (2000) szerint az Lm–3 fúrás 1150–1298 m között, 148 m vastagságban tárta fel a szarmata rétegsort (ezzel szemben KÖRÖSSY (1992) szerint az Lm–3 fúrás 1070–1322 m között, míg az Lm–4 fúrás 1020–1157 m között harántolta). A lajosmizsei fúrásokban szarmata rétegsor feküjét badeni kőzetek képezik (KÖRÖSSY 1992). A fedőben alsó-pannóniai rétegek települnek (KÖRÖSSY 1992, GYARMATI et al. 2000). Az Lm–3 fúrás szarmata rétegeiből gazdag molluszka és foraminifera fauna került elő (GYARMATI et al. 2000) A szarmata jelenléte a közeli táborfalvai fúrásokban nem bizonyított (KÖRÖSSY 1992).

52

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Kozárdi Formáció ismert északon is a Bugyi Bu–5 fúrásból, amely 405–477 m között, 72 m vastagságban harántolta. Feküje itt az eocén Szépvölgyi Mészkő Formáció, a fedőjében pedig a Békési Konglomerátum Formáció települ. Pannóniai Peremartoni Formációcsoport A kiemelt aljzati szerkezetek — pl. Kerekegyháza, Lajosmizse — környékén a formációcsoport képződményei általában vékonyak (100–150 m). Az ún. „alsó-pannóniai” vastagsága a Kerekegyháza Ke–8 és a Lajosmizse Lm–1 fúrásban még ezt az értéket sem éri el, az előbbiben 98 m, az utóbbiban 92 m vastag (GYARMATI et al. 2000). A Peremartoni Formációcsoport kezdőtagjai a kiemelt aljzatszerkezetek tetőrészének környékén általában hiányoznak. A Táborfalva Tf–1 fúrásban az idősebb pannóniai képződmények a miocén vulkanit helyi kiemelkedésén kiékelődnek, vastagságuk csekély, és vannak, akik kétségbe vonják a meglétüket is (KÖRÖSSY 1992). Bizonytalan a Peremartoni Formációcsoport jelenléte az Örkény Örk–2 fúrásban is (KÖRÖSSY 1992). Az MFGI GeoBank alapján a vizsgálati területen az Endrődi és a Szolnoki Formáció jelenlétéről nincs adatunk, csak a Békési Konglomerátum és az Algyői Formáció meglétéről rendelkezünk adatokkal. Békési Konglomerátum Formáció A pannóniai összlet bázisképződményét az alaphegységből származó, helyi eredetű vagy kis távolságból szállított, uralkodóan metamorf vagy mezozoos kőzettörmelékből álló, abráziós partszegélyi konglomerátum, homokkő vagy breccsa alkotja. Vastagsága nem több mint 100 m (GAJDOS et al. 1996a). Jelenléte a vizsgálati területen egyértelműen csak a Bugyi Bu–5 fúrásban mutatható ki (MFGI GeoBank adatai), ahol 352–405 m között települ a Kozárdi Formáció fedőjében. Fölötte az Újfalui Homokkő Formáció kőzetei következnek. Algyői Formáció Főként víz alatti lejtő környezetben (deltalejtő és medencelejtő) lerakódott sötétszürke agyagmárga összlet, szenesedett növényi maradványokkal. A rétegsorba torkolati zátony, vízalatti mederkitöltés és gravitációs eredetű aleurolit és homokkő testek települhetnek. A formáció összvastagsága 100–900 m között jellemző (GAJDOS et al. 1996b). A vizsgálati területen Bugyi, Sári, Albertirsa, valamint Lajosmizse térségében kimutatható. Vastagsága általában néhányszor tíz m, de az albertirsai B–60 fúrás 179,5 m, a Bugyi Bu–3 fúrás 160 m-en át haladt benne (MFGI GeoBank). A koncesszióra javasolt területen a formáció feküjét a miocén vulkáni összlet képezi (csupán a Lajosmizse K–63 fúrásban nem ismert a fekü, mert a fúrás az Algyői Formáció képződményeiben állt le). A fedőt az Újfalui Formáció képződményei alkotják.

Dunántúli Formációcsoport Újfalui Homokkő Formáció A Pannon-tó morfológiai értelemben vett selfjén keletkezett, a deltafront és deltasíkság üledékképződési környezetében lerakódott rétegek alkotják a formációt. Az Alföldön korábban a neve Törteli Homokkő Formáció volt. Vastagsága néhányszor tíz m és 1200 m között változik, leggyakrabban 200–600 m (NÉMETH et al. 1996). 53

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A területen mélyült fúrások többnyire a fiatalabb részét tárták fel (lásd a 20. ábraán úM3po jelzésű képződményeket). Vastagsága a területen meghaladja a 400 m-t (Bugyi Bu–2: 454 m, Lajosmizse K–63: 452 m). Feküjében általában az Algyői Formáció üledékei találhatók. A Bugyi Bu–5 fúrásban a Békési Konglomerátum Formációra települ, a Bu–6 fúrásban, valamint a Dabas B–64 fúrásban feküjét a miocén vulkáni összlet (Mátrai Vulkanit Formációcsoport) képezi. Rétegtani fedője a Zagyvai Formáció, amely a térség számos fúrásában rátelepül. A Ke–1 fúrásban fedőjét a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció alkotja, helyenként (pl. Bu–5 fúrás) negyedidőszaki üledékek települnek rá. Zagyvai Formáció Homok, homokkő, aleurit, agyag és agyagmárga rétegek sűrű váltakozásából felépülő képződmény. A formáció földes–fás barnakőszéncsíkokat is tartalmazhat (JUHÁSZ et al. 1996). Az Örkény vizsgálati területen a formáció fekvőjében idősebb pannóniai képződmények (az Újfalui Homokkő Formáció „felső-pannóniai” részének üledékei) találhatók, fedőjét negyedkori üledékek (rendszerint folyóvízi homok, kavics, agyag) alkotják. Maximális vastagsága a területen meghaladja a 250 m-t (Dabas B–64 fúrás). A Zagyvai Formáció szárazföldi, fluviális és tavi eredetű képződmény. Kora: késő-pannóniai (későmiocén–pliocén). Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció Kékesszürke homok és szürke, sárgásszürke, vörösesbarna foltos agyagrétegek váltakozásából épül fel, gyakran lignit és kavicsos homok rétegek települnek közbe. Tavi–folyóvízi fáciesű. A legmélyebb süllyedékek területén képződése átnyúlhatott a pleisztocén alsó részébe is. Vastagsága több száz m (GAJDOS, PAP 1996). Elkülönítése a feküjében települő Zagyvai Formációtól problematikus; a karotázsszelvényeken sem különböztethető meg egyértelműen a két formáció. Az MFGI GeoBank adatai alapján a Kerekegyháza Ke–1 fúrásban vastagsága 57 m, feküjében az Újfalui Formáció, fedőjében negyedidőszaki folyóvízi homok található. Negyedidőszak A negyedidőszaki összletet változatos folyóvízi képződmények, uralkodóan homokból felépülő meder, övzátony, ártéri üledékek, valamint agyagos ártéri rétegek alkotják. Fedőjükben helyenként eolikus infúziós lösz és tőzeges tavi–mocsári üledékek találhatók. A kvarter rétegsor alsó határa nem vonható meg biztonsággal. A képződmények vastagsága a rendelkezésünkre álló adatbázisokból sem állapítható meg egyértelműen. Sok esetben a Nagyalföldi Tarkaagyag Formációval összevonva adják meg a rétegsorokat (MFGI GeoBank). A negyedidőszaki képződmények feküjét a részben ugyancsak már a pleisztocénben lerakódott Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció képezi. A területen jellemzőek a futóhomokból felépült homokbuckák, homokleplek (RUSZKICZAY et al. 2007), a pliocén és posztpannóniai szerkezetalakulásnak megfelelő geomorfológiai süllyedékekben folyóvízi, ártéri és mocsári üledékképződés megy végbe napjainkban is. A vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett körzetében haladó földtani szelvények a 20. ábra21. ábraés 22. ábraán láthatók. A szelvények nyomvonalát a 10. ábra szemlélteti.

54


20. ábra. A 10. ábrán 1-es számmal jelölt, a vizsgálati terület Ny-i részén haladó, megközelítőleg É–D irányú földtani szelvény Az ábrán látható rövidítések: úM3po: Újfalui Formáció „felső-pannóniai” része;

ú+zM3–Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció összevontan; nM3–Pl: Nagyalföldi tarkaagyag Formáció; Qp–h: negyedidőszaki képződmények; fe_Qp3h: felső-pleisztocén fluvioeolikus homok

55


21. ábra. A 10. ábrán 2-es számmal jelölt, a vizsgálati terület K-i részén haladó, megközelítőleg É–D irányú földtani szelvény Az ábrán látható rövidítések: ú+zM3–Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció összevontan; nM3–Pl: Nagyalföldi tarkaagyag Formáció; Qp–h: negyedidőszaki képződmények; e_Qp3h: felső-pleisztocén eolikus homok

56


22. ábra. A 10. ábrán 3-as számmal jelölt, a vizsgálati terület D-i részén haladó, megközelítőleg Ny–K irányú földtani szelvény Az ábrán látható rövidítések: ú+zM3–Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció összevontan; nM3–Pl: Nagyalföldi tarkaagyag Formáció; Qp–h: negyedidőszaki képződmények; e_Qp3h: felső-pleisztocén eolikus homok

1.2.2.4. Fejlődéstörténet A vizsgálati terület összetett földtani felépítése jól tükrözi a tágabb térség bonyolult fejlődéstörténetét. A terület preneogén fejlődéstörténete Örkény vizsgálati terület nagy részének prekainozoos aljzata a Közép-magyarországifőegységhez, ezen belül a Közép-dunántúli-egységhez tartozik (HAAS et al. 2010), és ezzel kapcsolatban csupán a vizsgálati terület ÉNy-i részére vonatkozóan vannak adataink: a Sári és 57

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Bugyi környéki legidősebb kőzetek tanúsága alapján a késő-permben itt síkparti sekély lagúna és sabkha (Szentléleki és Tabi Formáció), illetve elzárt lagúna környezet alakult ki (Nagyvisnyói Mészkő Formáció). A középső- és késő-triászban végbement a karbonátos üledékképződés mind platform, mind medence kifejlődésű környezetben történt (Táskai, Somi és Igali Formáció), (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 2004). Az afrikai lemezről származó ALCAPA és az európai kontinensről leszakadt Tiszai-főegység a paleogén során kerültek egymás mellé (BUDAI, KONRÁD 2011). Az eocén közepén végbement lemezmozgások következtében indult meg a paleogén medencék felnyílása (a megközelítőleg Bugyi–Jászberény vonalában húzódó, kiemelt helyzetű aljzati szerkezetsortól É-ra, ÉNy-ra elhelyezkedő Észak-magyarországi Paleogén medencének csak kis része esik a koncesszióra javasolt területre) (KISS et al. 1999). A késő-kréta–kora-eocén során lezajlott denudációt követően a paleogén flexurális medencefejlődés DNy-ról ÉK felé időben és térben eltolódva ment végbe. Észak-Magyarországon (azaz az Északi-középhegységben és előtereiben) a szárazulatok területén a Kosdi Formáció kezdetben édesvízi majd csökkentsósvízi törmelékes üledékei rakódtak le (Bu–3 fúrás). A tarka és szürke agyagos–homokos, breccsa- és konglomerátum rétegeket is magukba foglaló képződmények lerakódását követően a késő-eocén során először karbonátos üledékképződés zajlott (Szépvölgyi Mészkő Formáció, Bu–5 fúrás), majd a tengerszint emelkedésével nyílt tengermedence alakult ki, amelybe a szárazföldek felől egyre több finomszemű törmelékanyag szállítódott. Ekkor rakódott le a Budai Márga Formáció normálsósvízi sekélybathiális összlete. Az oligocén kiscelli korszakának idősebb szakaszában a mélyvízi márgák lerakódását euxin, sekélybatiális környezetben végbement pelites üledékképződés (Tardi Agyag Formáció, Bu–3 fúrás) váltotta fel, amelyet a kiscelli korszak fiatalabb szakaszában nyíltvízi, homoktesteket tartalmazó agyagos összlet lerakódásáa váltott fel (Kiscelli Agyag Formáció, Bu–2, –3 és Si–1, –2 fúrás). Az Észak-magyarországi Paleogén medence területén az oligocén fiatalabb szakaszában (egri korszak) folytatódott a medence fáciesű, finom sziliciklasztos üledékképződés (Szécsényi Slír Formáció, Si–1, Si–2), amely áthúzódott a miocénbe is. A vizsgálati terület Tiszai-főegységhez tartozó prealpi aljzatának legidősebb képződményei (Körösi Komplexum) a prekambriumban keletkeztek, majd többször metamorfizálódtak. A Mórágyi Komplexum a variszkuszi hegységképződés kora-karbon szudétai szakaszában, 330– 350 millió éve alakulhatott ki. Anyakőzete vulkanit-betelepüléses bázisos illetve savanyú grauwacke és finomtörmelékes összlet lehetett. A Nagykőrösnél (Nk.Ú–2, –4) megismert rétegsorok tanúsága alapján a karbon során mocsári–lápi környezet uralta a térséget: a gránitos aljzat felett antracitos agyagpalát, kovapalát, homokkőpalát tártak fel (HATALYÁK et al. 2010). A perm idejére a térség kiemelkedett és lepusztulás kezdődött; Nagykőrös területén vörös színű szárazföldi üledékek, arkózás homokkövek és konglomerátumok ismertek, amelyek képződése a permben és a kora-triászban valószínűsíthető. Ezt követően, a tenger előrenyomulásának hatására kezdetben törmelékes–evaporitos, majd karbonátos üledékképződés zajlott; ezt a vizsgálati területtől K-re, DK-re mélyült nagykőrösi és ceglédi fúrások (Nk.K–3, –4, Ce.D–1) igazolták (HATALYÁK et al. 2010). A transzgresszió a jura időszak elején felerősödött, ennek eredményeként főként pelágikus üledékek rakódtak le a jura és a kora-kréta során. A késő-krétában jelentős tektonikai események indultak meg, és a kompressziós mozgássorozat eredményeként felgyűrődés, felpikkelyeződés, DNy–ÉK irányú takarós rendszerek alakultak ki. A kerekegyházi mezozoos képződményekre DK felől rátolódott az Izsák–Kecskemét–Nagykőrös–Cegléd gerincvonulat. Ennek É-i frontját paleozoos kőzetek képezik (HATALYÁK et al. 2010). A senon során megkezdődött a tengerből kiemelkedő, szárazulati gerincek eróziója; az árkok peremén durvatörmelékes, a szárazulatoktól távolabb finomszemű sziliciklasztos törmelékbehordás történt. A kompressziós mozgások tovább folytatódtak a senon során. A paleogén elejére a terület kiemelkedett és szárazulattá vált, és lepusztulás ment végbe. A térség szárazulat lehetett a neogén elején is. 58

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület fejlődéstörténete a neogén kezdetétől napjainkig A térségben újabb tektonikai események (extenzió) a kora-miocén során kezdődtek. Az extenziós tektonika által előidézett miocén vulkanizmus csúcspontja a badeni korszak idejére tehető. A miocén transzgresszió DNy-i irányból a kora-badeni során érte el a területet, és különböző, szubtrópusi éghajlatra utaló litofáciesek kialakulását eredményezte. A szarmata során megszűnt a tengeri kapcsolat a mediterrán térség felé, és csökkentsósvízi üledékképződés vette kezdetét. A süllyedés mértéke a neogénen belül legerőteljesebb a miocént követő posztrift fázisban volt. A késő-miocénben alakult ki a részmedencék láncolatából álló, többékevésbé egységes Pannon-medence (HÁMOR 1998). A Pannon beltó feltöltődése a későpannóniai során fejeződött be, mocsaras–lápos környezet kialakulásával. A negyedidőszakban a pannóniai üledékképződést előbb lepusztulás, majd periglaciális szárazföldi–folyóvízi szedimentáció váltotta fel. A vizsgálati területen jelentős a szél által szállított üledékek részaránya is (elsősorban a futóhomok jelentős).

59


1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2016 szeptemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai

1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban eolikus képződményekben: futóhomokokban, illetve löszben, homokos löszben, lejtőlöszben, valamint ártéri finomszemcsés (iszap, agyag, infúziós lösz, homok) képződményekben alakultak ki. A vízfolyások mentén durvább szemcsés folyóvízi képződmények (homok, kavics) alkotja a talajvíztartót. Fentebbi képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén (jelentősebb vastagságban a Duna mentén) jellemzőek. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz-méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2–5 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi–ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága a vizsgálati területen mintegy 50–250 mre tehető. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Nagyalföldi Tarkaagyag és Zagyvai Formációktól. Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízműkútjainak nagy része elsősorban a felső 100–400 m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ. Ez viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi–ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött felső-pannóniai üledékekkel (Nagyalföldi Tarkaagyag, Zagyvai, Újfalui Formációk – Dunántúli Formációcsoport); a képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el. Az egymásra települő és egymásba fogazódó–kiékelődő homokos–agyagos rétegek alkotta víztartó összlet együttes vastagsága rendszerint 300–600 m körüli. Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak. Ezek a deformált rétegmenti 60

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását. A kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. Igen sekély mélységben, már 300 m-es mélység környékén is találunk 30 °C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak az itt található homokos vízadók. A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen. Legnagyobb (kb. 450 m-es) vastagságát a vizsgálati területen Bugyi, illetve Lajosmizse térségében éri el. A vizsgálati terület egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, mintegy 200–400 m. A kvarter összletben rendszerint alacsony összes oldottanyag-tartalmú (kb. 350–550 mg/l) és többnyire CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, néhány esetben NaCaMgHCO3-os, NaHCO3-os kémiai jellegű vizeket tárolnak az intenzív vízáramlással rendelkező víztartók. A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen és 5 km-es környezetében széles tartományban (400–4730 mg/l) változik. Többnyire alacsony (kb. 500–1500 mg/l) TDS-ű, a mélységgel változó összetétel a jellemző, így a kezdetben CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os vizek a mélységgel növekedve NaCaMgHCO3-os, illetve NaHCO3-os, ritkábban NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os kémiai jellegűvé válnak. A kb. 400–500 méteres mélységnél sekélyebb vízadókban többnyire 500–1200 mg/l-es (ritkábban 1000– 1500 mg/l-es) TDS, jellemzően NaMgCaHCO3-os, NaHCO3-os, ritkábban CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, valamint NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os kémiai jellegű vizeket tárolnak. Ennél mélyebben általában 2000–4000 mg/l-es TDS, (1200–4800 mg/l-es TDS is) és jellemzően NaClHCO3-os, NaHCO3Cl-os, illetve NaCl-os kémiai jelleg az uralkodó. Az alacsony TDS-ek és a kémai jelleg intenzív áramlások meglétére utalnak a felső-pannóniai összletben. A magasabb TDS-ek Albertirsa–Dánszentmiklós, valamint a terület DK-i részein jellemzőek. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a területen a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) a vizsgálati területen közel K–Ny–ÉNy-i regionális áramlással számolhatunk. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai többnyire a terület K-i részein kb. 100–200 méteres mélységtől enyhén túlnyomásosnak tekinthetők. 1.3.1.1.3. Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni elsősorban az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban amennyiben azok megjelennek. A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Békési, Endrődi, Szolnoki és Algyői Formációk) képviselik az alsó-pannóniai képződményeket. Összvastagságuk erősen változó, kb. 0–450 méter), de többnyire 100–200 méter között alakul a vizsgálati területen belül. Az alsó-pannóniai rétegek közül a Szolnoki és Endrődi Formációk előfordulására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Azonban előfordulhat, hogy az Algyői Formációban gravitációs átülepítéssel közbetelepülő homokos aleurit, homok(kő) testek jelennek meg. A bázisán kisebb foltokban megjelenő Békési Formációban szintén találhatunk víztartókat, amennyiben azok (legalább néhány tíz méteres vastagságban — lásd. Bugyi térsége) megjelennek a területen. A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg. 61

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Összefoglalva, az összleten belül a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit–homok rétegekben, illetve a báziskonglomerátumban lehet lokális vízadókkal, rezervoárokkal számolni. A vizsgált területen és környezetében mindezidáig hévíztermelés szempontjából e képződményeket nem vették számításba a kvarter és a felső-pannóniai vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága és esetenként alacsony vízvezető-képessége miatt. A területen (Bugyi térségéből) az alsó-pannóniai rétegsorból egyetlen vízelemzés áll rendelkezésünkre az Algyői Formációból, mely alacsony, 1280 mg/l-es TDS-t és NaCl-os kémiai jelleget mutat. A kevert, felső- és alsó-pannóniai, valamint prepannóniai miocén összletből származó szintén egyetlen vízminta 2000 mg/l körüli TDS-t és NaHCO3Cl-os kémiai jelleggel rendelkezik. Fontos megemlíteni a területre jellemző kifejezetten nagy vastagságban megjelenő prepannóniai miocén vulkáni összlet megjelenését (Tari Dácittufa?, Mátrai Vulkanit Formációcsoport), mely repedezettsége, illetve porozitása miatt lehet tárolóképződmény. A pannóniainál idősebb, miocén képződmények vastagsága erősen változik: a kiékelődéstől a néhány tíz méteren át az akár 1000 méteres vastagságot is elérő vulkáni összletig. A miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. Bugyi és Sári térségéből összesen négy vízminta származik a Mátrai Vulkanit Formációcsoport vulkáni összletéből és egy további minta Nagykőrösről a miocén képződményből. A Bugyi térségéből származó két vízminta viszonylag alacsony, 2390–3590 mg/l-es TDS-ű, NaCl-os vizet, míg a Sári környéki két vízminta magasabb, 4900–8200 mg/l-es összes oldottanyag-tartalmú vizet jelez a térségben. A nagykőrösi, 1175–1214 méteres mélységközből származó víz, jelentős TDS-sel (32 400 mg/l) és NaClHCO3-os kémiai jelleggel rendelkezik. Egy kevert vízminta áll még rendelkezésre Kerekegyházáról, mely a felső-pannóniai összlettől az aljzatig minden képződményt érint: ez 8000 mg/l-es TDS-sel és NaCl-os víztípussal rendelkezik. Mint szénhidrogén-tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének (földgáz és kőolaj) több helyen csapdázódhatnak a területen: — a paleozoos aljzat képződményeiben, — a prekambriumi kristályos aljzat tetőzónájában, — a permi arkózás homokkőben, — a mezozoos aljzat karbonátos képződményeiben, — az eocén karbonátokban, durvatörmelékes képződményekben, — a prepannóniai miocén karbonátos és vulkáni képződményekben, — a pannóniai homokkövekben (Újfalui Formáció). A felső-pannóniai rétegek alatti idősebb képződmények a terület K-i részein enyhén túlnyomásosak lehetnek. Erre fokozott figyelemmel kell lenni, a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni. 1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (elsősorban Szépvölgyi Mészkő, Kosdi Formációk). Vízföldtani jelentősége csak akkor van, ha közvetlenül települ az aljzaton és egy hidraulikai rendszert képez a repedezett alaphegységi zónákkal. 62

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A prepannóniai miocén képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A képződmények nyomásviszonyai esetlegesen enyhén túlnyomásosak lehetnek. 1.3.1.1.5. Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor leginkább kifejlett képződménye, az Algyői Formáció jelölhető meg regionális vízzáróként, mely döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésű, és benne a homokkő-lencsék, -betelepülések részaránya alacsony. Ugyanakkor vastagsága erősen változó, néhány 10 métertől kb. 200 méterig terjed. A prepannóniai miocén képződményekről információ az ÉNy-i (Bugyi, Dabas, Sári), K-i (Örkény, Táborfalva), illetve a DK-i területekről (Lajosmizse, Kerekegyháza) áll többnyire rendelkezésre. A Kozárdi Formáció sekélytengeri agyag, márga rétegei 70–250 méteres vastagságban jellemzőek Lajosmizse és Bugyi térségében. A Mátrai Vulkanit Formációcsoport andezites összlete a területen Örkény–Dabas irányában kivastagodást mutat és a néhány tíz métertől akár a 900 méteres vastagságot is elérheti. Paleogén képződményekről csak az ÉNy-i területrészekről áll rendelkezésre információ (Bugyi, Dabas, Sári). Itt rendszerint néhány 10 méteres vastagságban, de maximum 150–250 méteres vastagságban jelennek meg a Budai Márga, Tardi Agyag, Kiscelli Agyag, valamint a Szécsényi Slír Formációk finomszemcsés agyagos, aleuritos képződményei. Az oligocén tufás képződményből egy vízminta áll rendelkezésre Dabasról. Itt kb. 5000 mg/l-es TDS-t és NaCl-os víztípust határoztak meg. A többi vízkémiai jellemzést lásd a Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók alfejezetnél. Itt kell megemlíteni, hogy a paleogén, prepannóniai miocén, illetve az alsó-pannóniai finomszemcsés, agyagos, aleuritos, márgás képződmények akár szénhidrogén-anyakőzetek is lehetnek 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység a területen és 5 km-es környezetében változatos felépítésű. A vizsgálati terület nagy részén az aljzatot a Közép-dunántúli egység kőzetei alkotják, melyek elsősorban paleozoos és mezozoos képződmények. A terület ÉNy-i részein, megjelennek permi sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos képződmények (Szentléleki, Nagyvisnyói és Tabi Dolomit Formációk). Az 5 km-es terület legészaknyugatibb részein középső–felső-triász korú platform és medence fáciesű karbonátok fordulnak elő (Táskai, Somi, Igali Formációk). A terület középső részén, a Dömsöd–Albertirsa, valamint a Szalkszentmárton–Ladánybene–Mikebuda vonalak között –– valószínűleg a nagy mélység miatt — ismeretlen felépítésű az aljzat. A vizsgálati terület DK-i és DNy-i területein, a ugyanakkor a Mecseki-egység képződményei alkotják az aljzatot. Kunszentmiklóstól délre, valamint a Felsőlajos–Cegléd vonal mentén variszkuszi kristályos képződményeket (gneisz, csillámpala, amfibolit) találunk (Kőrösi Komplexum), míg a Felsőlajos–Nyársapát menti zónában a Mórágyi Komplexum granitoidjai jelennek meg. Lajosmizse–Ladánybene térségében alsó-kréta pelágikus márgák, mészkövek (Apátvarasdi Mészkő, Hidasivölgyi Márga Formációk) fordulnak elő. Kunbaracs térségében további kréta képződmények jelennek meg, melyek már medencefáciesű márgák, törmelékes kőzetek (Vékényi Márga, Izsáki Márga Formációk). Nagyon kis kiterjedésben előfordulnak még a vizsgálati területen alsó–középső-jura finom sziliciklasztos képződmé-

63

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet nyek (Vasasi és Hosszúhetényi Márga, Mecseknádasdi Homokkő, Óbányai Aleurolit és Komlói Mészmárga Formációk) is Kunadacstól Ny-ra. Az aljzat többnyire –1000 mBf méternél mélyebben található, mely Örkény–Albertirsa környezetében már akár –5500 – –6000 mBf mélységbe is zökkenhet. Bugyi és Lajosmizse térségében ennél sekélyebben, kb. –1500 mBf mélységig is emelkedhet. Rezervoárként egyrészt a karbonátos formációk jöhetnek számításba (mezozoos mészkövek), amennyiben hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett „üde” karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú pl. geotermikus, CO2 tárolási szempontból. Másrészt a repedezett mezozoos palás képződmények, a nagyobb porozitással rendelkező mezozoos sziliciklasztos képződmények, vagy a paleozoos, metamorf, magmás képződmények (gneisz, csillámpala, pala, homokkő, gránit) rendelkezhetnek magasabb porozitás és permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képezneke az alaphegységi rezervoár-részekkel. Az aljzatból a vizsgált területről és annak 5 km-es környezetéből csak egyetlen vízkémiai elemzés áll rendelkezésre Sári térségéből a permi Szentléleki Formációból. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy rendkívül alacsony 200 mg/l-es TDS és az ahhoz kapcsolódó NaHCO3-os kémiai jelleg rendkívül kiugró érték, így valószínűleg mérési hiba lehet. Más képződményből a területen és annak 5 km-es környezetében nem áll rendelkezésre mérési adat. Ugyanakkor tovább, keleti irányban, az 5 km-es zónán túl, Nagykőrös, Cegléd és Újszilvás környékéről már vannak mérési eredmények. Ezek szerint triász, perm és paleozoos képződményekből általában NaClHCO3-os kémiai jellegű 23 800–35 800 mg/l összes oldottanyag tartalmú vizek származnak Nagykőrös térségéből. A Mecseki Kőszén Formációban NaClSO4-os kémiai jellegű és kb. 15 300 mg/l körüli TDS-el rendelkező vizet ismertek meg Cegléd környezetében. Továbbá 12 600 mg/l körüli, NaCaHCO3Cl-os vízminta ismert Újszilvásról, paleozoos képződményből. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5–10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4–5%-ot tesz ki, a löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén korú, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb terüle64

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tünkön „oldalirányú” utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A felső-pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban K-i irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 50–100 m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból a fedősorozatig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső-, alsó-pannóniai, valamint prepannóniai miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek — kényszerpályára kerülve — a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz, különösen a Nyugat-Alföld porózus termál és a Budapest környéki termálkarszt víztestekre megállapított jó mennyiségi állapot fenntartása miatt. Szükséges tehát e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásrahatásainak tisztázása, értékelése. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell. 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — állandó vízfolyások, tavak, — talajvíz-párolgással jellemezhető területek, — szivárgó felszínek, — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt K felől Ny-i, ÉNy-i irányba tartó regionális áramlás rajzolódik ki. 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter– felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz-, ásványvíz- (Albertirsa, Dánszentmiklós, Kerekegyháza, Lajosmizse), gyógyászati- (Albertirsa, Kunszentmiklós), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek.

65

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő — és lehetséges — geotermikus hasznosításokat is. 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni. 1.3.4. A terület vízminőségi képe Örkény vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2016 szeptemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani Naplók és rendelkezésére álló víz, illetve CH-kutatáshoz és termeléshez kapcsolódó archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, az általános vízösszetétel bemutatására, figyelembe véve a szennyezettség, illetve a hidrodinamikai viszonyokból eredő egyéb ható tényezők (pl. párolgás) hatását. A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot, ezért a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. A sekély (felszín alatti 50 méternél sekélyebb) vízadó vizsgálatára mintegy 250 vízföldtani objektum vízkémiai adatait használtuk fel. A vizek összes oldottanyag-tartalma a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 350–1050 mg/l (500 mg/l körüli medián), a klorid-ion tartalom 2–90 mg/l (mediánja 10 mg/l körül), míg a hidrogén-karbonát tartalom 250–550 mg/l között változik 340 mg/l körüli medián érték mellett. A szennyezett felszín közeli kutak között melyek, regionális, illetve települési hulladéklerakó telepek és szennyvíztelepek, üzemanyagtelepek pontszerű szennyezéseihez, illetve diffúz mezőgazdasági szennyezésekhez köthetőek. Magas összes oldottanyag-tartalommal találkozhatunk Csemő, Kecskemét, Kiskunlacháza és Tass kútjainál, ahol a nitrát- és szulfát-tartalom elérheti a 940 mg/l és 2210 mg/l értékeket és az összes oldottanyag-tartalom akár a 4340 mg/l értéket is. A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box– Whiskers diagramon (23. ábra) a szennyezett kutak vizeinek elhagyásával ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg.

66


23. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whiskers diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a szennyezett kutak adatainak elhagyásával

A kvarter képződményekben tárolt vizek többnyire CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os és NaCaMgHCO3-os típusúak, néhány esetben NaHCO3 típusúak (Albertirsa, Bugyi, Délegyháza és Dömsöd egyes kútjaiban). A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 370– 560 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, kb. 10– 60 mg/l Na+, 40–70 mg/l Ca2+, 15–35 mg/l Mg2+ és 300–410 mg/l HCO3–. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (általánosságban a felszíntől számított körülbelül 400 méterig) tárolt vizek jellemzően, NaMgCaHCO3-os és NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os típusúak. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően 480–1220 mg/l közötti, mediánja 640 mg/l körüli, a jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 50–340 mg/l (medián 120) Na+, 5– 50 mg/l Ca2+, 5–35 mg/l Mg2+, 5–250 mg/l (medián 40) Cl– és 320–680 (medián 410) mg/l HCO3–. A mélyebb vízadókban, a felszíntől számított körülbelül 400–900 méteres mélységközben, tárolt vizek jellemzően NaClHCO3-os vagy NaCl-os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően 2000–4700 mg/l (mediánja 3600 mg/l) összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül 540–1670 (medián 1140) mg/l Na+, 640–1180 (medián 830) mg/l HCO3–, 460–2230 (medián 1170) mg/l Cl–. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső–pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom [TDS]) eloszlását Box–Whiskers diagramon (24. ábra) ábrázoljuk.

67


24. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a koncessziós terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értéke Box-Whiskers diagramok a medián értékek feltüntetésével

Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport, továbbá az idősebb miocén és prekainozoos képződményekben tárolt vizek mindössze néhány kút egy-egy adata alapján ismert a vizsgált területen és annak 5 km-es körzetében. Az alsó-pannóniai Algyői Formációból származó felszínalatti vizet egyetlen fúrás a Bugyi Bu–4 jelű meddő CHkutatófúrása tárja fel. Az 580 m körüli mélységből származó víz NaCl típusú, összes oldottanyag-tartalma mindössze 1280 mg/l, 440 mg/l Na+ és 640 mg/l Cl– tartalommal. A Mátrai Formációcsoport vulkanikus képződményeiből származnak Bugyi Bu–4, Sári Si–1, Si–2 CH-kutatófúrások mintái. A vizek NaCl típusúak, a Bu–4 fúrás 670–1200 m mélységközből származó felszínalatti vizei 850 és 1250 mg/l körüli Na+, 1300 és 1900 mg/l körüli Cl–, 2400 és 3600 mg/l körüli összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A Si–1 és Si–2 fúrások 670 m körüli mélységből származó vízmintáinak összetételét 3000 és 1800 mg/l körüli Na+, 4900 és 2800 mg/l körüli Cl–, 8200 és 4900 mg/l körüli összes oldottanyagtartalom jellemzi. A miocén képződményben szűrőzött Nagykőrös Nk.Ú–10 jelű CH-kutató fúrás 1200 m körüli mélységből származó vize NaCl(HCO3)típusú, 10 900 mg/l körüli Na+ és 11 000 mg/l körüli Cl–, 6000 mg/l körüli HCO3– és 4000 mg/l körüli SO42– tartalommal. Összes oldottanyag-tartalma eléri a 33 000 mg/l értéket. Kerekegyháza Ke–1 és Ke–2 meddő CH-kutatófúrások kevert felső- és alsó-pannóniai– miocén, illetve Ke–2 esetében mezozoos vizei, NaCl, illetve NaClHCO3 típusúak. Összetételük nagyon eltérő, mely valószínűleg az utóbbi fúrás esetében az aljzati vizek keveredésével függ össze. A vizekben 2000 és 8000 mg/l összes oldottanyag-tartalom, 540 és 3000 mg/l körüli Na+, 460 mg/l és 4500 mg/l Cl– tartalom figyelhető meg. A Dabas 89 jelű figyelőkút oligocén képződményből származó vize körülbelüli 1780 mg/l Na+, 2750 mg/l Cl– és 5040 mg/l összes oldottanyag-tartalommal jellemezhető. A Sári Si–1 fúrás 1250 m körüli mélységből vett vízmintája a permi Szentléleki Formációban szűrőzött, azonban víz kémiai jellege és alacsony oldottanyag-tartalma miatt az elemzés gyaníthatóan téves, nem értékeljük. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik mind vertikális, mind horizontális különbségek jellemzőek. A kvarter képződményekben tárolt vizek többnyire CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os és NaCaMgHCO3-os esetenként NaHCO3 típusúak. A 68

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban NaMgCaHCO3-os és NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, a mélyebb részeken (400–900 méteres mélységközben) NaClHCO3-os vagy NaCl-os típusú vizek jellemzőek. A felső-pannóniainál idősebbek képződmények vizei NaCl és NaClHCO3 típusúak. A 25. ábraán az összes oldottanyag-, a klorid és a hidrogén-karbonát koncentráció mélység függvényében történő változása vizsgálható. A vizsgált területen a felszíntől számított körülbelül 400–1200 méter mélységközben (felső-pannóniai mélyebb rétegek és idősebbek) az összes oldottanyag-tartalom növekedése figyelhető meg, azonban egyetlen esetet a TDS kivéve nem haladja meg a 10 000 mg/l értéket. A magasabb TDS értékkel jellemezhető szennyezett felszín közeli mintákat itt nem tárgyaljuk. A klorid-tartalom a kvarter felszínalatti vizekhez képest a felsőpannóniai vizekben szélesebb tartományban változik, azonban csak 400–500 méter alatt mutat növekedést a mélységgel, és emelkedik mintegy 4000 mg/l érték fölé a felső-pannóniainál idősebb vizekben. A hidrogén-karbonát tartalmat illetően emelkedő értékeket figyelhetünk meg a mélységgel a kvarter és a felső-pannóniai sekélyebb, illetve mélyebb vizekben. A felsőpannóniaihoz viszonyítva az idősebb vizek hidrogén-karbonát koncentrációi változékonyak (többnyire alacsonyabbak), azonban nem mutatnak számottevő változást a mélységgel. A mélységgel való kapcsolat értékelését nehezíti a minták kis száma és változatossága. Fontos megjegyeznünk, hogy a vizsgálati adatok legnagyobb számban a sekély hidegvizű, kvarter és felső-pannóniai rétegekből, a felszíntől számított 900 m mélységig állnak rendelkezésünkre. A mélység felé haladva egyre kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mely az értelmezés bizonytalanságát nagymértékben növeli.

25. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben 69


1.4. A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felülvizsgálata (VGT2) 2015. december 22-i keltezésű anyagából összegyűjtött állományok felhasználásával készült. Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es négyszög alakú körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület nagy arányban a Duna részvízgyűjtő egységen helyezkedik el, keleti határán kisebb részben a részvízgyűjtő Tisza egység is érintett. Területén összesen 3 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik: az uralkodó, a területet a legnagyobb mértékben fedő a Dunavölgyi-főcsatorna (1–10), e mellett megjelenik még a Nagykőrösi-homokhát (2–12) és az Alsó-Tisza jobb part (2–20) is. A területre és 5 km-es körzetére 15 sík- és dombvidéki, meszes felszíni vízfolyás és 8 állóvíz víztest esik (17. táblázatés 18. táblázat). A terület számos — víztest kategórián kívüli — vízfolyással sűrűn behálózott. Ezek között sok a belvízcsatorna. Víztest kategórián kívüli állóvizek is találhatóak a területen és környezetében, köztük 54 bányató, 6 terepbe mélyített tó, 5 mentett oldali holtág, 2 deflációs tó, 5 körtöltéses tó, 3 holtág, 1 mederelzárásos tó, 1 tartósan vízállásos, 2 vízfolyásos terület, 4 FAVÖKO és 1 völgyzárógátas tó. 28 tóról nincs adat. 17. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve

Kódja

Alpár–Nyárlőrinci-csatorna

AEP265

*Duna-völgyi-főcsatorna alsó

AEP441

*Duna-völgyi-főcsatorna felső

AEP442

Fűzvölgyi- és Szelidi-tavi csatornák

AEP497

Gerje *I. övcsatorna (Kurjantói) *Kiskunsági-főcsatorna Kígyósérrel Kurjantó–Kondortói-összekötőcsatorna *XX. (Örkényi)-csatorna XXI.-csatorna *XXIII.-csatorna *XXX.-csatorna *XXXI. Apaji-csatorna (Átokcsatorna) alsó *XXXI. Apaji-csatorna (Átokcsatorna) felső *Duna–Tisza-csatorna

AEP515 AEP605 AEP690 AEP732

Típusa

módosított, időszakos természetes vízfolyás mesterséges, vízátvezetés miatt állandó vízszállítású kettős működésű csatorna mesterséges, időszakos kettős működésű csatorna

vízelvezetés

VIZIG

ATI

módosított, időszakos belvízcsatorna mesterséges, időszakos belvízcsatorna módosított, vízátvezetés miatt állandó vízszállítású kettős működésű csatorna

vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás, tározás vízelvezetés vízelvezetés vízelvezetés, vízellátás

mesterséges, időszakos belvízcsatorna

vízelvezetés

ADU

vízelvezetés vízelvezetés vízelvezetés vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás

KDV ADU ADU

módosított, vízátvezetés miatt állandó vízszállítású kettős működésű csatorna

AEQ130 mesterséges, időszakos belvízcsatorna AEQ131 mesterséges, időszakos belvízcsatorna AEQ132 mesterséges, időszakos belvízcsatorna mesterséges, vízátvezetés miatt állandó AEQ133 vízszállítású kettős működésű csatorna mesterséges, vízátvezetés miatt állandó AEQ134 vízszállítású kettős működésű csatorna mesterséges, vízátvezetés miatt állandó AEQ135 vízszállítású kettős működésű csatorna mesterséges, vízátvezetés miatt állandó AEP440 vízszállítású kettős működésű csatorna

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

70

Hasznosítás

ADU KDV ADU KÖTI ADU ADU

ADU ADU KDV KDV

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 18. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve Délegyházi-tavak *Délegyháza I. *I-II-III. tó II. Spicwald *Öregállás II. tó *Öregállás III. tó *Öregállás V. tó *Tripolisz

Kódja AIG941 AIP519 AIP524 AIP526 AIP532 AIP533 AIP534 AIP539

Típusa mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú

Hasznosítás rekreáció, horgászat horgászat horgászat, rekreáció horgászat, rekreáció rekreáció bányászat, horgászat rekreáció horgászat

VIZIG KDV KDV KDV KDV KDV KDV KDV KDV


A 26. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket a vízjárta területekkel és műtárgyakkal.

26. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek)

A vizsgálati terület nyugati harmadában, a Duna mentén (keletre) előfordulnak elöntési területek (többségében 0,1%-os elöntési valószínűséggel). Jelölt nagyvízi meder nincs. Fővédvonal a Duna mentén, a területtől keletre húzódik. Egy nagyműtárgy található a területen (a Duna-Tisza-csatornán), keresztirányú műtárgy viszont számos vízfolyáson épült. A vizsgálati terület nagyobb részben mérsékelten, ill. közepesen belvíz-veszélyeztetett. A Dunához közelebb eső nyugati részeken előfordulnak erősen veszélyeztetett területek is.

71

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati terület túlnyomó részét hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus víztestek csoportja alkotja; a terület nyugati részét a Duna-Tisza köze – Duna-völgy északi rész (sp.1.14.2; p.1.14.2), a középső zónáját a Duna-Tisza közi hátság – Duna-vízgyűjtő északi rész (sp.1.14.1; p.1.14.1), a keleti részét a Duna-Tisza közi hátság – Tisza-vízgyűjtő északi rész (sp.2.10.1, p.2.10.1) sekély porózus és porózus víztest foglalja el. Északon a terület környezetébe lenyúlik a Duna bal parti vízgyűjtő – Vác–Budapest (sp.1.13.1) sekély porózus víztest is (27. ábra, 29. ábra).

27. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével

Kettő, 30 °C-nál melegebb érintett porózus vízadó található a területen, a Nyugat-Alföld (pt.1.2) és az Észak-Alföld (pt.2.2.) víztest. Ezek közül a Nyugat-Alföld porózus termál víztest foglal el jelentős területek a szűkebb értelemben vett vizsgálati területen. A terület északnyugati részét érinti a Bükki termálkarszt (kt.2.1) víztest is, továbbá a terület környezetének északnyugati sarka érinti a Budapest környéki termálkarsztot is (kt.1.3) (30. ábra). A terület felszín alatti víztesteit a 19. táblázat ismerteti.

72

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 19. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek Víztest VOR

A víztest neve

*Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész *Észak-Alföld *Nyugat-Alföld Budapest környéki termálkarszt *Bükki termálkarszt

AIQ525 AIQ531 AIQ535 AIQ536 AIQ534 AIQ524 AIQ530 AIQ563 AIQ623 AIQ503 AIQ511

Víztest azonosító

Típus

sp.1.14.2 sp.1.14.1 sp.2.10.1 sp.1.13.1 p.2.10.1 p.1.14.2 p.1.14.1 pt.2.2 pt.1.2 kt.1.3 kt.2.1

sekély porózus

porózus porózus termál termálkarszt

A *-gal jelölt víztestek érintik, a **-gal jelölt víztestek csak elhanyagolható mértékben érintik a vizsgálati területet.

1.4.2. Felszíni és felszín alatti védett területek 1.4.2.1. Felszíni védett területek Az EU-VKI szerint is, a területen védettséget élveznek a különböző természetvédelmi területek vizes élőhelyei (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Natura 2000 és Ramsari védettségű területek), a halas vizek, a nitrát- és a tápanyagérzékeny területek, továbbá a kijelölt fürdőhelyek és rekreációs célra használt folyóvizek és állóvizek (28. ábra). A Délegyházi-tavakon 4 természetes fürdőhely van kijelölve. Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei és védőidomai is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. A vizsgálati terület szinten teljes egészében nitrátérzékeny. Tápanyagérzékeny terület — az 5 km-es körzetet érintve — a Duna-mentén húzódik. A természetvédelmi területekről bővebben a 1.1.4. fejezetben olvasható információ. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura 2000 SAC, Natura 2000 SPA, Ramsari) (20. táblázat). 20. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa

Védett terület azonosító

Védett terület elnevezése

FAVÖKO típus

Natura2000 SAC Natura2000 SAC Natura2000 SAC

HUKN20001 HUKN20003 HUKN20011

Felső-kiskunsági szikes puszta Felső-kiskunsági turjánvidék Fülöpházi homokbuckák

vizes, szárazföldi vizes, szárazföldi vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vizes, szárazföldi

Natura2000 SAC

HUDI20021

Gerje mente

Natura2000 SAC

HUDI20035

Nagykőrösi pusztai tölgyesek

Natura2000 SAC

HUKN20006

Nagynyíri-erdő

Natura2000 SAC

HUKN20002

Natura2000 SAC

HUKN20005

Natura2000 SCI, SAC

HUDI20012

Natura2000 SCI, SAC

HUKN20009

Peszéri-erdő Tass–szalkszentmártoni szikes puszta Csévharaszti homokvidék Felső-kiskunsági szikes tavak és Mikla-puszta

Natura2000 SCI, SAC

HUDI20051

Turjánvidék

vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi

Natura2000 SPA

HUKN10001

Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék

vizes, szárazföldi

vizes, szárazföldi vízi (alaphozam) vizes, szárazföldi

73

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Védett terület típusa

Védett terület azonosító

Védett terület elnevezése

FAVÖKO típus

Nemzeti Park Nemzeti Park

109/NP/74 109/NP/74

Felső-kiskunsági puszta Felső-kiskunsági szikes tavak

Tájvédelmi Körzet

112/TK/75

Ócsai TK

Természetvédelmi Terület Természetvédelmi Terület Ramsari Ramsari

86/TT/66 289/TT/98 Ramsari Ramsari

Dabasi-turjános TT Kunpeszéri Szalag-erdő Ócsai Turjános Felső-kiskunsági szikes puszták

vizes, szárazföldi vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vizes, szárazföldi vizes, szárazföldi vizes, szárazföldi vizes, szárazföldi

28. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek

1.4.2.2. Felszíni védett termelések Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. A terület felszíni vizeiből engedélyezett vízkiemeléseket a 21. táblázat mutatja be. 21. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek Név

Dömsödi I. öntözőcsatorna Dömsödi-II. öntözőcsatorna Dömsödi-II. öntözőcsatorna Dömsödi-II. öntözőcsatorna Szittyó-csatorna

74

Meder VOR

AAB735 AAA035 AAA035 AAA035 AAB617

Település

Bugyi Apaj Apaj Apaj Bugyi

Vízkivételi hely (Fkm)

5.37 4.498 0.66 1.4

Vízkivétel célja

Öntözés (felt.) Halgazdasági vízellátás Halgazdasági vízellátás Halgazdasági vízellátás Öntözés (felt.)

Engedélyezett vízkivétel összesen m3/év

330000 1433434 1268312 154416 2500


Név

Meder VOR

Település

Újhartyáni-tározó XX. (Örkényi)-csatorna XXX-csatorna XXXI. Apaji-csatorna (Átokcsatorna) Bak-éri (XXXII/a)-csatorna Bak-éri (XXXII/a)-csatorna Duna-völgyi-főcsatorna XXX-csatorna Gerje

AIT982 ABS350 AAB372

Újhartyán Dabas Bugyi

AAB048

Apaj

AEC646 AEC646 AAB582 AAB372 AAB381

Kunszentmiklós Kunszentmiklós Kunpeszér Kunszentmiklós Albertirsa

Vízkivételi hely (Fkm)

Vízkivétel célja

Engedélyezett vízkivétel összesen m3/év

1.8 Öntözés (felt.) 36 Öntözés 24.26 Öntözés (felt.) Ökológiai/ 0.6 természetvédelmi vízpótlás 0.6 Öntözés 116 Öntözés (felt.) 3.42 Öntözés 45.346 Halgazdasági vízellátás Halgazdasági vízellátás

165361 3000 2500 1600000 9000 9000 2000 346223 2000

1.4.2.3. Felszín alatti védett termelések A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben lásd 25. táblázat). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) során készült közcélú ivóvízbázisok adatbázisa a legalább 10 m3/nap kapacitású, vagy 50 főnél többet ellátó üzemelő, illetve tartalék és távlati ivóvízbázisokat tartalmazza. Ennek megfelelően Örkény vizsgálati területet érintő 18 felszín alatti ivóvízbázis közül 17 üzemelő, 1 tartalék ivóvízbázis. Az 5 km-es körzet további 19 üzemelő, 2 tartalék és 2 távlati ivóvízbázist érint. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik. A 41 ivóvízbázisból 15 sérülékeny (ebből 1 távlati ivóvízbázis), 4 vízbázis esetében a sérülékenység még bizonytalan besorolású. A távlati vízbázisok és egy üzemelő vízbázis védőterületének meghatározása sérülékeny vízbázis programon belül történt, 9 vízbázisra üzemeltető készített diagnosztikát, további 5 esetben KEOP támogatással készült értékelés. Az elkészült diagnosztikák minden esetben határozattal elfogadottak. A koncesszióval érintett területen 1, környezetében további 2 egyéb, nem sérülékeny közcélú vízbázis is található (Lajosmizsén és Cegléden). A 22. táblázat ismerteti részletesen a terület közcélú és egyéb vízbázisait, míg a 29. ábra a felszín alatti termelések védőterületeit és speciális termelő kutakat mutatja be. 22. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai Település

FEV /FAV

Vízbázis VOR

Vízbázis

Albertirsa ÖVÜZI (vízműkutak) Községi Vízmű Községi Vízmű Községi vízmű Ceglédbercel Vizműtelep kutjai/Ceglédbercel

Státusz

Vízbázis sérülékeny

üzemelő

nem

üzemelő üzemelő üzemelő

nem nem igen

üzemelő

igen

távlati

igen

Albertirsa

FAV

ALF768

*Apaj Áporka *Bugyi

FAV FAV FAV

ALG266 ALG267 ALG268

Ceglédbercel

FAV

ALF878

Csemő

FAV

AID282

Csemő Ny.

*Dabas

FAV

AID291

Dabasi-Szőlők vízmű

üzemelő

nem

*Dabas

FAV

ALG838

Vízmű

üzemelő

igen

*Dánszentmiklós

FAV

ALF921

Dánszentmiklós Vízszolgáltató üzemelő Kft. települési vízmű kútjai

nem

Délegyháza

FAV

ALG839

Délegyháza, Vízmű

nem

üzemelő

Rendelkezésre álló diagnosztika

Védendő termelés (m3/nap)

határozattal kijelölt, üzemi diagnosztika

1041

KEOP diagnosztika határozattal kijelölt, üzemi diagnosztika határozattal kijelölt, üzemi és SVB diagnosztika határozattal kijelölt, üzemi és KEOP diagnosztika határozattal kijelölt, üzemi és KEOP diagnosztika határozattal kijelölt, üzemi diagnosztika határozattal kijelölt, üzemi diagnosztika

200 148 470 603 15000

71

2140 274 493

75


Település

FEV /FAV

Dömsöd Dunavarsány Dunavarsány

FAV FAV FAV

Dunavecse

FAV

Vízbázis VOR

Vízbázis


Dömsöd, Községi Vízmű HM lakótelep Vízmű

FAV FAV FAV FAV FAV FAV FAV FAV FAV

AID327 ALG315 ALG843 ALG331 ALG271 ALG163 ALG174 ALG274 ALG294 ALG296

Dunavecse Észak Lajosmizse, Felsőlajosi Vízmű Hernád, Vízmű Inárcs, Községi Vízmű Kakucs, Települési Vízmű Kecskemét vízmű vízbázisa Kerekegyháza Vízmű Községi Vízmű Kunadacs Vízmű Kunbaracs Vízmű

*Kunpeszér

FAV

ALG302

Kunpeszér Vízmű

*Kunszentmiklós

FAV

ALG306

Kunszentmiklós Vízmű

*Ladánybene

FAV

ALG314

Ladánybene Vízmű

*Lajosmizse

FAV

ALG316

Lajosmizse Vízmű

Mikebuda

FAV

ALG388

Mikebuda Települési vízmű

Nyáregyháza *Örkény

FAV FAV

ALG847 ALG279

Pilis

FAV

ALG524

*Pusztavacs

FAV

ALF753

Vízmű Örkény város vízmű Pilis Gerje-Forrás Termv.,Környv. M. Kht „L” raktár

*Pusztavacs Szalkszentmárton *Táborfalva

FAV FAV FAV


*Táborfalva

FAV

ALG697

Tass

FAV

Tass

*Felsőlajos *Hernád Inárcs Kakucs Kecskemét Kerekegyháza Kiskunlacháza Kunadacs Kunbaracs

Státusz

Vízbázis sérülékeny

üzemelő üzemelő üzemelő

nem bizonytalan nem

távlati

igen

Rendelkezésre álló diagnosztika

960 25 1200 határozattal kijelölt, SVB diagnosztika

üzemelő igen üzemelő nem üzemelő bizonytalan folyamatban üzemelő igen KEOP diagnosztika üzemelő nem üzemelő nem üzemelő nem üzemelő nem üzemelő igen határozattal kijelölt, üzemelő igen üzemi diagnosztika tartalék nem határozattal kijelölt, üzemelő nem üzemi diagnosztika határozattal kijelölt, üzemelő nem üzemi diagnosztika határozattal kijelölt, üzemelő nem üzemi diagnosztika üzemelő igen üzemelő igen KEOP diagnosztika határozattal kijelölt, üzemelő nem üzemi diagnosztika üzemelő

nem

üzemelő tartalék üzemelő

igen nem bizonytalan folyamatban

üzemelő

bizonytalan

ALG709

tartalék

nem

FAV

AID749

Tass (Gudmon-fok)

üzemelő

igen

határozattal kijelölt, SVB diagnosztika

*Tatárszentgyörgy *Újhartyán Újlengyel

FAV FAV FAV

folyamatban

FAV

Cegléd

FAV

Tatárszentgyörgy, Vízmű üzemelő Újhartyán, Községi Vízmű üzemelő Újlengyel, Községi vízmű üzemelő MAGYARVÍZ Kft. Ásványvíz Palackozó Germán Ásványvíz gyártó ZRt. kútjai

igen nem igen

*Lajosmizse

Cegléd

FAV

ALG858 ALG859 ALG289 **2005470 **121641190 **121641120

Szabadidőközpont kútja

nem

SVB: sérülékeny vízbázis. FEV felszíni, FAV felszín alatti. * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el. ** egyéb, nem közcélú vízbázis.

76

30000 123 575 650 315 21228 739 906 222 123 200 14 150 1213 41 250 658 740 200

Pusztavacs, Községi Vízmű Szalkszentmárton Vízmű Táborfalva, Községi Vízmű Táborfalva-Tatárszentgyörgy VA laktanya Tass Vízmű

180 14 420 20

nem nem

Védendő termelés (m3/nap)

9950 178 420 230 1370

számított üzemelői diagnosztika számított üzemelői diagnosztika

438 315


29. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen

Az OTH nyilvántartása szerint 4 ásványvíz és 1 gyógyvíznek minősített kút található a vizsgálati területen, míg környezetében további 8 ásványvizet és 1 gyógyvizet termelő kút mélyült. A kutak részletes adatait a 23. táblázat tartalmazza. 23. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település

Kút jele

Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Albertirsa Dánszentmiklós Kunszentmiklós Kerekegyháza Kerekegyháza Lajosmizse Lajosmizse

K-115 K-124 K-125 K-128 K-129 K-131 K-138 *K-223 *B-103 K-49 B-54 *K-109 *K-110

Lajosmizse

*K-115

Térképi jele

Víz kereskedelmi neve

Felhasználás

gyógyvíz Veritas Gold ásványvíz Aquaria ásványvíz Aquarius ásványvíz Kristályvíz ásványvíz AQUARIUS ásványvíz AQUALIFE ásványvíz Kék-Brill ásványvíz Szentmiklósi gyógyvíz Hercegegyházi ásványvíz Kerekegyházi ásványvíz Zafir ásványvíz Primavera ásványvíz Mizse természetes ásványvíz

gyógyvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz gyógyvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz

693092 692388 692415 692368 692343 692186 692186 689378 655852 678247 682681 688877 688887

211916 12-109 208513 A-124 208552 A-125 208519 A-128 208614 A-129 208370 A-131 208370 A-131 206974 D-223 186729 KM-103 178637 KE-49 177225 KE-54 188663 L-109 188653 L-110

ásványvíz

688895

188644

EOV Y

EOV X

L-115

A *-gal jelölt kutak a területre esnek.

77

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati területen 3, míg körzetében további 6 db 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a Nyugat-Alföld és az Észak-Alföld porózus termál felső-pannóniai összleteit csapolják. Nincs olyan kút, amelynek szűrőzési mélysége eléri a 1000 métert. A működő kutak vizét fürdővízként hasznosítják. 1 kút eltömedékelt, 5 kút lezárt. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 24. táblázat közöl. A 30. ábra a területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

30. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek 24. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település

Kút jele

Lajosmizse Kunadacs Dabas Albertirsa Albertirsa Dánszentmiklós Albertirsa Albertirsa Újlengyel

*K-63 K-16 *K-89 B-60/a K-85 *K-383 K-116 K-115 K-11

Kút egyéb jele

EOV X

EOV Y

Szűrőzött szakasz (m)

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) **

Vízadó kora

Hasznosítás

Térképi jele

689423 668682 668261 693050 692992 689807 692939 693092 680151

187190 179770 209885 211750 211954 206802 211939 211916 210398

444–705 359–366 675–679 485,5–619 340–401 421,6–512,1 374–401 503–608 485,1–503,3

32 33 44 42 34 32 32 42 33

Pl2 Pl2 M Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

lezárva lezárva, észlelő lezárva, észlelő lezárva eltömve lezárva lezárva fürdő lezárva

2-46 2-119 12-51 12-67 12-96 12-99 12-108 12-109 12-113

A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** a kút létesítése idején.

A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 25. táblázat és a 26. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit elsődlegesen mezőgazdasági, kisebb mértékben ipari céllal termelik. A porózus víztestek készleteit főképp ivóvíznek, öntözésre és egyéb mezőgazdasági célokra, valamint ipari céllal hasznosítják. A porózus termál vízadók vizét fürdővízként termelik. Karszt víztestből nem történik vízkiemelés. Visszatáplálás nem történik a területen. 78


25. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2013-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

sp.1.14.1 sp.1.14.2 sp.2.10.1 sp.1.13.1 p.2.10.1 p.1.14.1 p.1.14.2 pt.1.2 pt.2.2 kt.1.3 kt.2.1

ivóvíz

ipari

0 0 0

egyéb energia bányászat öntözés mezőgazdasági

fürdővíz

egyéb termelés

30,442 3,0885 7,28

21,144 2 2,6

2,58 11,8 10,927

1 0

1118,677 174,057 1633,329 166,1644 662,16 21,157

71,225 16,315 1,15

28,887 58,931 22,521

7,815 7,696 27

visszatáplálás

egyéb és többcélú termelés összevonva

Összesen

1 1 2

56,166 17,8885 22,807 0 1016,9332 2417,5942 132,051 2014,4864 77,985 811,973 28,42 151,941 0 0

28,42 151,941

26. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen (VGT, 2012-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa

sekély porózus porózus porózus termál karszt termál karszt

Szűrőzött szakasz mélysége (m)

sekélyebb, mint 30 mélyebb, mint 30

A kifolyó víz hőmérséklete (°C)

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

kevesebb, mint 30 magasabb, mint 30 kevesebb, mint 30 magasabb, mint 30

Összesen:

96,8615 5244,0536 180,361 – 0 5521,2761

1.4.3. Szennyeződések 1.4.3.1 Pontszerű szennyezőforrások Pontszerű szennyezőforrásnak minősülnek a szennyvíztisztító telepek, ahonnan a tisztított szennyvizet a talajba vagy vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre az esetek felében jelentős (31. ábra, 27. táblázat). 27. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyvíztisztító telep neve

Tatárszentgyörgy Kunpeszér Táborfalva Nyáregyháza Örkény

Tatárszentgyörgy – Szennyvíztisztító Telep Kunpeszér – Szennyvíztisztító Telep Táborfalva – Szennyvíztisztító Telep Nyáregyháza – Szennyvíztisztító Telep Örkény – Szennyvíztisztító Telep

Kunszentmiklós

Kunszentmiklós – Szennyvíztisztító Telep

Kiskunlacháza Dabas Albertirsa Újlengyel Újhartyán

Kiskunlacháza – Szennyvíztisztító Telep Dabas – Szennyvíztisztító Telep Albertirsa – Szennyvíztisztító Telep Újlengyel – Szennyvíztisztító Telep Újhartyán – Szennyvíztisztító Telep

Tass

Tass – Szennyvíztisztító Telep

Befogadó víztest neve

sp.1.14.1 Duna-völgyi-főcsatorna alsó sp.1.14.1 sp.1.14.1 sp.1.14.1 XXXI. Apaji-csatorna (Átokcsatorna) alsó Ráckevei-Soroksári-Dunaág sp.1.14.2 Gerje sp.1.14.1 Duna-völgyi-főcsatorna felső XXXI. Apaji-csatorna (Átokcsatorna) alsó

Hatás a befogadóra

lehet, hogy jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős lehet, hogy jelentős fontos nem jelentős lehet, hogy jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős

79

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Pilis Lajosmizse Bugyi

Pilis – Szennyvíztisztító Telep Lajosmizse – Szennyvíztisztító Telep Bugyi – Szennyvíztisztító Telep

Gerje XX. (Örkényi)-csatorna sp.1.14.2

jelentős fontos nem jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

A terület felszíni vizeit egyéb (pl. ipari) bevezetések is érintik, ezek befogadóra tett hatása azonban nem jelentős (28. táblázat). 28. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Lajosmizse Kecskemét Albertirsa Kunszentmiklós Kunszentmiklós

Szennyeződést kibocsátó

JBG-Hungary Kft Galvanofém Galvanizáló és Fémfelületkezelö Kft Flame-Sec Kft. Temakun Ipari És Kereskedelmi Kft Kunszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala

Szennyvíz jellege

Befogadó víztest neve

Hatása a befogadóra

Kohászat, fémfeldolgozás XX/d-1-csatorna

nem jelentős

Kohászat, fémfeldolgozás Ménteleki csatorna

nem jelentős

Termálvíz, fürdővíz

nem jelentős

Egyéb feldolgozóipar Termálvíz, fürdővíz

Gerje XXXI. Apaji-csatorna (Átok-csatorna) Bak-éri (XXXII/a)csatorna

nem jelentős nem jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

31. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen

A 32. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. Kommunális (B3) kategóriájú hulladéklerakó Dabason és Dömsödön található.

80

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 33. ábraán láthatóak a szennyezett területek. A hetényegyházai TPH és BTEX szennyezés kármentesítése az utómonitoring fázisában van.

32. ábra. Hulladékgazdálkodás

33. ábra. Szennyezett területek 81

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A fő szennyező tevékenység a térségben az állattartás, az élelmiszeripar, valamint a fémfeldolgozás. Albertirsán, Dabason, Kecskeméten, Kiskunlacházán, Kunszentmiklóson, Lajosmizsén és Tasson benzinkutak üzemelnek. Seveso besorolású üzem Dabason, Újhartyánon, Szalkszentmártonon, Felsőlajoson és Gyálon található. A térség fő bányászott nyersanyagai építőipari nyersanyagok (kavics és homok). A bányászat erősen Dunavarsányra és környékére koncentrálódik. A területet egy szénhidrogénbányatelek (kőolaj, szénhidrogén, földgáz) is érinti. Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 34. ábra mutatja be.

34. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási nyilvántartás

1.4.3.2. Diffúz szennyezőforrások A terület nagy része nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenységgel, elsősorban szántóföldi műveléssel, kisebb részben szőlő- és gyümölcstermesztéssel érintett (35. ábra).

82


35. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek

1.4.3.3. Vízbázisok veszélyeztetettsége Veszélyeztetettségi vizsgálatot mind a 19 sérülékeny és bizonytalan besorolású ivóvízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján 15 esetben jelentős veszély áll fenn, 3 vízbázis közepesen veszélyeztetett, 1 vízbázisnál (Táborfalva) pedig nem áll fenn veszélyeztetettség. A veszélyeztetettség oka leginkább a vízbázis területhasználatából adódik, azaz a település, illetve a mezőgazdasági terület aránya a védőterületen meghaladja az 50%-ot, míg 2 esetben földtani közeg és éghajlati veszélyeztetettségből adódó kockázat is jelentős lehet, továbbá partiszűrésű vízbázisok esetén a felszíni szennyezésből és árvízi eseményből is adódhat jelentős kockázat. Veszélyeztetettség egyik vízbázis esetében sem áll fenn a vízbázis szennyezettségéből adódóan. 1.4.4. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a

83

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 1.4.4.1. Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek integrált állapota 1 esetben rossz, 2 esetben gyenge, 7 esetben mérsékelt, 3 víztesté jó. 2 esetben pedig adathiány miatt nem volt lehetséges az értékelés. A Kiskunsági-főcsatorna Kígyós-érrel víztest esetében cink-, és higany és vegyületei együttesen, további két víztest esetében pedig cink és vegyületei, illetve higany és vegyületei okoznak gondot. Az állóvizek állapot értékelése adathiány miatt nem történt meg. (29. táblázat).

Alpár–Nyárlőrinci-csatorna *Duna–Tisza-csatorna *Duna-völgyi-főcsatorna alsó *Duna-völgyi-főcsatorna felső Fűzvölgyi- és Szelidi-tavi csatornák Gerje *I. övcsatorna (Kurjantói) *Kiskunsági-főcsatorna Kígyós-érrel Kurjantó–Kondortóiösszekötő-csatorna *XX. (Örkényi)-csatorna XXI.-csatorna *XXIII.-csatorna *XXX.-csatorna *XXXI. Apaji-csatorna (Átok-csatorna) alsó *XXXI. Apaji-csatorna (Átok-csatorna) felső Délegyházi-tavak *Délegyháza I. *I-II-III. tó II. Spicwald *Öregállás II. tó *Öregállás III. tó *Öregállás V. tó *Tripolisz

AEP265 AEP440

nam adathiány mérsékelt jó

jó jó

Víztest integrált állapota

Kémiai állapot

Ökológiai minősítés

nam adathiány adathiány mérsékelt jó mérsékelt

AEP441

gyenge

kiváló

mérsékelt

gyenge

nem jó

gyenge

AEP442

mérsékelt

jó

jó

mérsékelt

jó

mérsékelt

AEP497

mérsékelt

kiváló

mérsékelt mérsékelt

jó

mérsékelt

AEP515 AEP605

gyenge rossz

mérsékelt jó

jó jó

gyenge rossz

AEP690

mérsékelt

kiváló

nem jó

mérsékelt

AEP732

nam

adathiány

jó jó

gyenge rossz

mérsékelt mérsékelt jó

nam

adathiány adathiány

AEQ130 AEQ131 AEQ132 AEQ133

jó jó jó jó jó jó jó kiváló jó jó adathiány jó jó adathiány kiváló jó adathiány jó mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt

AEQ134

mérsékelt

gyenge

jó

mérsékelt

jó

mérsékelt

AEQ135

mérsékelt

jó

jó

mérsékelt

jó

mérsékelt

AIG941 AIP519 AIP524 AIP526 AIP532 AIP533 AIP534 AIP539

adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány






A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. nam: nem alkalmazható minősítés.

84

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

Víztest azonosító

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot

Víztest név

Összesített biológiai állapot

29. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.4.2. A felszín alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 7 esetben jó. 1 sekély porózus víztest jó állapotú, de a gyenge minősítés kockázata fennáll a vízmérleg teszt okán. Két sekély porózus és egy porózus víztest gyenge mennyiségi állapotú a vízmérleg, illetve a FAVÖKO teszt eredménye miatt (30. táblázat). A minőségi állapotfelmérés során 7 víztest állapota jó, míg mind a négy sekély porózus víztest gyenge állapot minősítést kapott diffúz szennyezettség, vízbázist veszélyeztető szennyezőanyagok, valamint a trendszámítások eredménye nyomán (31. táblázat). 30. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest VOR

Teszt Jele

Süllyedés

Vízmérleg

sp.1.14.2

jó

gyenge

sp.1.14.1

jó

jó

sp.2.10.1

jó

sp.1.13.1

Neve

*Duna-Tisza köze - Dunavölgy északi rész *Duna-Tisza közi hátság AIQ531 Duna-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza közi hátság AIQ535 Tisza-vízgyűjtő északi rész AIQ525

AIQ536 AIQ534 AIQ524 AIQ530 AIQ563 AIQ623 AIQ503 AIQ511

Duna bal parti vízgyűjtő Vác-Budapest *Duna-Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze - Dunavölgy északi rész *Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi rész *Észak-Alföld *Nyugat-Alföld Budapest környéki termálkarszt *Bükki termálkarszt

Felszíni víz

FAVÖKO

Intrúzió

Víztest állapota

jó

gyenge

jó

gyenge

gyenge

jó

jó

jó

jó

jó

jó, de gyenge kockázata

jó

jó


p.2.10.1

jó

jó

jó

jó

p.1.14.2

jó

gyenge

jó

gyenge

p.1.14.1

jó

jó

jó

jó

pt.2.2 pt.1.2

jó jó

jó jó

jó jó

kt.1.3

jó

jó

jó

jó

jó

kt.2.1

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó


31. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Víztest VOR

Neve

Teszt Jele

Diffúz

Vízbázis

Trend

jó

gyenge (NO3, SO4)


jó

gyenge (NO3) jó, de gyenge kockázata

jó

jó

jó

gyenge

jó

gyenge

jó

gyenge

gyenge

gyenge

AIQ525

*Duna-Tisza köze – Dunavölgy északi rész

sp.1.14.2

AIQ531

*Duna-Tisza közi hátság – Duna-vízgyűjtő északi rész

sp.1.14.1

AIQ535

*Duna-Tisza közi hátság – Tisza-vízgyűjtő északi rész

sp.2.10.1

AIQ536

Duna bal parti vízgyűjtő – Vác-Budapest

sp.1.13.1

AIQ534 AIQ524 AIQ530 AIQ563 AIQ623 AIQ503 AIQ511

*Duna-Tisza közi hátság – Tisza-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze – Dunavölgy északi rész *Duna-Tisza közi hátság – Duna-vízgyűjtő északi rész *Észak-Alföld *Nyugat-Alföld Budapest környéki termálkarszt *Bükki termálkarszt

Víztest állapota

Felszíni víz

gyenge (NO3)

gyenge (NO3, jó, de NH4, SO4, gyenge atrazin) kockázata

FAVÖKO jó

Intrúzió

gyenge

p.2.10.1

jó

jó

jó

jó

p.1.14.2

jó

jó

jó

jó

p.1.14.1

jó

jó

jó

jó

pt.2.2 pt.1.2

jó jó

jó jó

jó jó

jó jó

kt.1.3

jó

jó

jó

jó

kt.2.1

jó

jó

jó

jó


85

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.5. Monitoring 1.4.5.1. Felszíni víz monitoringprogramja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 32. táblázat mutatja be. A VKI monitoringrendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2004 során több felszíni víztestet érintő expedíciós referenciahely kutatás, 2005-ben ökológiai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott, de a vizsgálati területen nem történt megfigyelés. (36. ábra).

Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja

Felszíni víz neve

102283931

Duna-Tisza-csatorna

Ócsa, Bugyi úti híd

+

+

102087214

Duna-völgyi-főcsatorna

Sári

+

+

102089975

XX. (Örkényi)-csatorna

Mánteleki útnál

+

102293181

XXI.-csatorna

102283229

XXX.-csatorna

102139144

XXX.-csatorna,

Apaj, Juhászföldi út

101846076

XXXI. Apaji-csatorna (Átok-csatorna)

101846087

XXXI.Apaji-csatorna

KunszentmiklósSzabadszállás között Kunszentmiklós (KunszentmSzabadszállás)

102089997

XXXI.Apaji-csatorna

Apaji-útnál

+

102169336


Kunpeszéri-zsilip

+

102283942


Sári, temető

Mérőhely

+

+

Kunadacs (KunadacsKunszentmiklós út, híd) Kunszentmiklós (KunszentmiklósKunbábony, híd)

+ + +

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+ + +

Vízrajzi mérés jellege

Biológiai vizsgálat

Veszélyes anyag miatt operatív VGT1

Hidromorfológia miatt operatív

Veszélyes anyag miatt operatív

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Feltáró monitoring

32. táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében

expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely üzemi állomás expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely

A *-gal jelölt monitoring pont a területen található. hm – hidromorfológiai mérőállomás.

A védett területek monitoringján belül a területen nitrátérzékeny, illetve 2 esetben fürdővíz terület monitoring történik. A nitrátérzékeny területeket 8 monitoringpont vizsgálja felszíni vízre vonatkozóan. A felszíni védett területek monitoringprogramját a 33. táblázat ismerteti.

86


102139144 102089997 102169336 101846087 101846076 102089975 HU1020709970001406 HU1020709970001405 102283931 102087214

Apaj, Juhászföldi út Apaji-útnál Kunpeszéri-zsilip Kunszentmiklós (Kunszentmiklós-Szabadszállás) KunszentmiklósSzabadszállás között Mánteleki útnál Naturista Oázis Kemping, Délegyháza Nomád Kemping strand, Délegyháza Ócsa, Bugyi úti híd Sári

Halas víz - kémiai

NBmR: élőhely

NBmR: makroszkópikus gerinctelenek

NBmR: halak - biológiai

Fürdővíz

Tápanyagérzékeny

Mérőhely

Nitrátérzékeny

Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja

Ivóvízbázis

33. táblázat. Felszíni védett területek monitoringpontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében

+ + + + + + + + + +

NBmR – Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

36. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai 87

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.5.2. Felszín alatti vizek monitoringprogramja A felszín alatti vizeket érintő monitoringprogram keretein belül a sekély porózus vízadókról 33, a porózusakról 38, a porózus termálról 2 kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 34. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 37. ábra ismerteti a felszín alatti víztestek monitoringpontjait. 34. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása Területre esik (db) Víztest

*Duna-Tisza köze – Dunavölgy északi rész *Duna-Tisza közi hátság – Duna-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza közi hátság – Tisza-vízgyűjtő északi rész Duna bal parti vízgyűjtő – Vác-Budapest *Duna-Tisza közi hátság – Tisza-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze – Dunavölgy északi rész *Duna-Tisza közi hátság – Duna-vízgyűjtő északi rész *Észak-Alföld *Nyugat-Alföld Budapest környéki termálkarszt *Bükki termálkarszt

Víztest jele

mennyiségi + kémiai

5 km-es környezetére esik (db) kémiai

Összesen (db)

kémiai

sp.1.14.2

8Q1

1S1

sp.1.14.1

9Q1

2Q1

2S1

13

sp.2.10.1

1Q1

4Q1

1S1

6

sp.1.13.1

mennyiségi

mennyiségi + kémiai

mennyiségi

4Q1

13

1Q1

p.2.10.1

2Q1

1S3

p.1.14.2

2Q1

3S3

p.1.14.1

8S3

1 1S1, 4S3

8

3Q1

4S3

12

5Q1

5S3

18

pt.2.2 pt.1.2

0 2Q1

2

kt.1.3

0

kt.2.1

0


A felszín alatti vizek mennyiségi monitoringprogramja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), továbbá védett rétegvíz (S3) programon belül történik. Termálvíz monitoringon belül (S4) nem történik mérés. A védett területek monitoringján belül ivóvíz monitoring 28 kútban, míg nitrátérzékeny terület monitoring 27 kútban történik. A területen lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat (FAVÖKO) 1 minőségi és 8 mennyiségi monitoringpont vizsgálja.

88


37. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen

1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél legalább a jó állapot vagy potenciál elérése. A jó ökológiai állapot vagy potenciál a vízfolyás víztestek esetén 2021-re 2 esetben, 2027-re 7 esetben vagy az után 3 esetben érhető el. 9 vízfolyás víztest esetén a jó kémiai állapot fenntartandó, a többi esetben 2027-re elérhető. Az állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot 2027-re elérendő. A felszín alatti víztestek többségénél a jó mennyiségi állapot fenntartandó; a többi esetben a célkitűzés dátuma 2021 (1 esetben) és 2027 (3 esetben). A jó kémiai állapot a legtöbb víztestnél szintén fenntartandó, 4 esetben 2027-re elérhető. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8–12. melléklete és táblázatai tartalmazzák. A területet érintő víztestek kémiai állapotát javító általános intézkedések: mezőgazdasági eredetű tápanyagszennyezés csökkentése, Szennyvíz Program megvalósítása, csatornázás, egyedi szennyvízkezelés, kommunális hulladéklerakók megfelelő kialakítása és ellenőrzése, illegális hulladéklerakók felszámolása, engedély nélküli kutak számbavétele, ivóvízbázisok védelembe helyezése, vízbiztonsági tervek készítése, védőterületen jó gyakorlat ösztönzése. A mennyiségi állapot javítására vonatkozó általános intézkedések: felszín alóli vízkivételek nyilvántartása és felülvizsgálata, alternatív felszín alatti vízkészletek feltárása, visszasajtolás szabályozása, ökológiai kisvíz helyreállítása, belvízrendszer módosítása, víztakarékos megoldások, hálózati veszteségek csökkentése, vízfenntartható megoldások, csapadékvíz-gazdálkodás, károsodott vízi és szárazföldi élőhelyek védelme. 89


1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2017. január) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom). 1.5. 2. Szénhidrogén-kutatás A koncesszióra javasolt területre nem esik hatályos szénhidrogén-kutatási terület (6. melléklet, MBFH Bányászat, 2017. január). A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogénkutatási területeket a 35. táblázat, és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2017. január). Nem található a koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos a szénhidrogén-bányatelek (MBFH Bányászat, 2017. január). 35. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén-kutatási területek Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód

Ócsa – szénhidrogén szénhidrogén / koncesszió 800980 Ladánybene 153. – szénhidrogén szénhidrogén / kutatás 715570 Nagykőrös 170. – szénhidrogén szénhidrogén / kutatás 718830

Engedélyes

Fedőlap (mBf)

Alaplap (mBf)

Terület (km2)

Megállapít Érvényes

O&GD Central Kft.

0

–5000

600

2016. 02. 15 2036. 02. 15

2650

2008. 05. 14 2017. 03. 13

1014,1

2010. 11. 16 2017. 08. 10

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

0

–4500

1.5.3. Egyéb nyersanyagok Örkény vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 60 működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, agyagmárga, homok, és kavics nyersanyaggal. Ezekből a bányákból 27 esik a területre, 33 bányatelek pedig kívül esik a területen. A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A bányák közül 32 működő, 4 szünetelő, 13 kutatás alatt áll, egy esetében pedig nincs érvényes MÜT. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 90 db, amelyeknek kitermelhető nyersanyaga agyag, homok, kavics és egyéb (útépítési töltőanyag). A területen belülre 28 megkutatott készlet esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 38. ábra, 39. ábraés a 40. ábra, adataikat a 36. táblázat és a 37. táblázat tartalmazza, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2015. decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért a kisméretű bányatelkeket pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre. 90


38. ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza

91


39. ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák (Térképrészlet. A jelkucs a 38. ábrán található)

40. ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében található megkutatott ásványi nyersanyagkészletek (Térképrészlet. A jelkucs a 38. ábrán található)

92

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 36. táblázat. Örkény vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám

1

Bányakód Területnév

604650

Alsónémedi I. - homok, kavics

2

725570

Albertirsa (0205/2-4, 0206. hrsz.) - homok, kavics

3

611070

Albertirsa I. - homok

4

725560

5

724100

6

604180

7

725450

8

9

10

11

724710

725590

725510

612800

12

725470

13

601240

Bugyi (0110/1-24, 0115/1-23. hrsz.) – homok, kavics Bugyi (0110/124,0115/123. hrsz.) homok, kavics Lajosmizse I. - homok Kecskemét (0206/37,99. hrsz.) homok Bugyi (01175/144,50-61. hrsz.) homok, kavics Bugyi (01175/144,50-61. hrsz.) homok, kavics Bugyi (01319, 01320. hrsz.) - homok, kavics, homokos kavics

Területe km2

Engedélyes

EOV Y

Tevékenység

Némedi és Némedi 213334 660281 működő Kereskedelmi Kft.

Helyzete a területen

Engedély Status kezdete

vége

határozatlan

bányakívül* telek

2020. 05.17

kutatási jogado- belóg mány

határozatlan


2020. 03.25


2015. 08.26

2019. 08.26


egyéni 1995. 185280 696840 működő vállalkozó 11.08 SRL-TRANS homok kevert Kereskedelmi 2016. 0,19 ásványi nyers182477 692554 és Szolgáltató 06.14 anyag II. Kft.

határozatlan


2020. 06.14

kutatási jogado- kívül* mány

0,31

kavics

1996. 05.28

agyagmárga agyagos törmelék Disten aleurolit 2016. 7,98 Bányászati 212104 691298 földpátos 05.17 Kft. homok homok homokos kavics kavics építési homok Disten Bányá2002. 0,06 közlekedés211848 689966 működő szati Kft. 10.21 építési homok Lasselsberger Hungária 2016. 1,44 homok kavics Termelő és 209936 661529 03.25 Kereskedelmi Kft. Szigetkavics Termelő és 1,44 homok, kavics 209936 661529 Kereskedelmi Kft. 0,10

homok

2,70

Lasselsberger Hungária homok kavics Termelő és 208577 654986 Kereskedelmi Kft.

2015. 10.31

2019. 10.31

kutatási jogadomány

belül

2,70

Szigetkavics Termelő és homok kavics 208577 654986 Kereskedelmi Kft.

2016. 05.18

2020. 05.18


belül

homok, Méhes homokos Építőipari, 0,55 kavics, kavics, Kereskedelmi 215665 655769 kavicsos és Szolgáltató homok Kft.

2016. 02.18

2020. 02.18


2005. 03.31

határozatlan


2016. 02.03

2020. 01.25


1974.

határo-

bánya- kívül*

Albertirsa II. - homok, 0,03 agyag Bugyi (09, 010, 012/143. hrsz.) homok, kavics Bugyi II. -

Nyersanyag

EOV X

3,05

1,11

TESZT Tervező, közlekedésSzervező és 213594 691812 működő építési homok Fővállalkozó Kft. Lasselsberger Hungária homok kavics Termelő és 206370 658770 Kereskedelmi Kft. kavics PALAZIO 211189 660186 működő

belül

93

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám


Területe km2

kavics

601260

Bugyi III. kavics

1,25

15

603600

Bugyi IV. homok, kavicsos homok

0,44

16

606020

Bugyi IX. homok, kavics

4,08

17

603640

Bugyi V. homok, kavics

1,39

18

604170

Bugyi VI. kavics

1,84

19

607780

Bugyi VII. kavicsos homok

0,49

20

612520

Bugyi X. homok, kavics

0,76

21

612410

Bugyi XI. kavics

0,17

22

612710

Bugyi XII. kavics

0,21

23

615040

Bugyi XIII. 0,18 kavics

24

615190

Bugyi XIV. homokos 0,05 kavics

25

615220

Bugyi XV. homokos kavics

26

609000

27

725480

14

94

Dabas I. homok, kavics Délegyháza

0,06

Nyersanyag

Engedélyes

Kereskedelmi, Termelő és Szolgáltató Kft. Readymix kavics Hungária Kft. Kamrás Szállítási Szolgáltató homok Termelő és Kereskedelmi Kft. Méhes Építőipari, homok kavics Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kavics Union Szolgáltató, kavics Kavics kitermelő és Építő Kft. TESBUKAVICS kavics Értékesítő és Fuvarozó Kft. BUSPED Szolgáltató és homok Kereskedelmi Kft. BU-SO Ipari, Kereskedelmi homok kavics és Szolgáltató Kft. Ónodi és Társa Ipari kavics Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. MinőségiKavics Bányászati, kavics Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ZENIT 2004 Kavics kavics Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ALBA homokos Recycling kavics Kft. MinőségiKavics homokos Bányászati, kavics Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. DKB-REAL Kft.

EOV X

EOV Y

Tevékenység


vége


08.16

zatlan

telek

210610 659781 működő

1998. 11.19

határozatlan

bányatelek

212270 655310 működő

1993. 10.07

határozatlan


214857 653959 működő

1998. 06.10

határozatlan


206664 656986 működő

1994. 09.07

határozatlan

bányatelek

belül

210636 654814 működő

1998. 07.10

határozatlan

bányatelek

belóg

206047 655849 működő

1998. 07.14

határozatlan

bányatelek

belül

214502 656563 működő

2002. 02.01

határozatlan


212978 656844 működő

2002. 10.25

határozatlan


213010 654330 működő

2002. 06.04

határozatlan


belóg

211893 654954

nincs MÜT

2014. 10.18

határozatlan


213214 654390

nincs MÜT

2016. 04.24

határozatlan


213465 654506

nincs MÜT

2016. 05.19

határozatlan


2000. 05.10

határozatlan

bányatelek

206975 664427 működő

3,44

homok kavics

2,47

homok kavics Lasselsberger 209620 651962

2016.

belül

2020.02. kutatási belóg

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám


Területe km2

Nyersanyag

bányatelek

határozatlan


2001. 09.27

határozatlan


IHG FOOD szüne- 2003. HUNGARY 209385 652073 telő 07.07 Kft. Tégla- és Cserépipari 2003. Bányaföldtani 209784 652598 működő 11.01 Szolgáltató Kft.

határozatlan

bányatelek

belóg

határozatlan

bányatelek

belóg

Readymix 211289 649854 Hungária Kft.

2008. 08.11

határozatlan


2003. 11.01

határozatlan

bányatelek

2003. 11.01

határozatlan


213653 652602 működő

2005. 02.03

határozatlan


214570 649447

1974. 02.28

határozatlan


205654 654070

2015. 06.04

2019. 06.04


belül

Lasselsberger Hungária homok kavics Termelő és 205147 652228 Kereskedelmi Kft.

2011. 03.08

2017. 02.24

kutatás

belóg

2016.

2020.

kutatási kívül*

611320

Délegyháza IX. - kavics

30

610160

Délegyháza VI. - homok, 0,13 kavics

31

611680

Délegyháza X. - kavics

0,23

kavics

32

612130

Délegyháza XIV. kavics

0,05

kavics

614160

Délegyháza XIX. homok, kavics

1,27

homok kavics

34

612140

35

612150

Délegyháza XVII. kavics

0,05

36

612670

Délegyháza XVIII. kavics

0,11

37

601450

Dunavarsány 0,33 - kavics

39

720040

40

725530

0,25

Kiskunlacháza (0514/34-35, 0509/2. 0,31 hrsz.) – homok, kavics Kiskunlacháza (0554/2, 0559/1, 7 0,43 hrsz.) – homok, kavics Kiskunlac- 0,15

02.03

vége

határozatlan

29

Délegyháza XVI. homok, kavics

Status kezdete

BUSPED Szolgáltató és 1996. homok kavics 210463 653890 működő Kereskedelmi 07.08 Kft. BUSPED Szolgáltató és 2002. kavics 209855 650908 működő Kereskedelmi 12.11 Kft.

604690

0,43


Engedély

jogadomány

28

723940

Tevékenység

03

Délegyháza III. - homok, 0,85 kavics

38

EOV Y

Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft.

(090/4-66, 093/2-5. hrsz.) homok, kavics

33

Engedélyes

EOV X

homok kavics

nincs jogosított

Kavics Invest Gépjárműkereskedelmi, homok kavics Bánya- és Ingatlankezelő, Környezetvédelmi Kft. TAVIKAVICS kavics Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TERM-VÉD kavics Természetvédelmi Kft. Dunavarsányi Petőfi építési kavics Mezőgazdasági Szövetkezet

homok kavics

homok

IMMOGAR Befektetési Kft.

Némedi és

211623 649586 működő

nincs MÜT

209786 653640 működő

211610 653919

198949 651412

szünetelő

bezárt

belóg

belóg

95



41

601420

42

601700

43

604260

44

607490

45

46

608310

609290

47

609420

48

610150

49

614090

50

612220

51

613490

52

53

háza (0776/1 hrsz.) homok, kavics Kiskunlacháza I. kavics Kiskunlacháza II. kavics Kiskunlacháza VI. homokos kavics Kiskunlacháza VII. (Öregállás dűlő) kavics Kiskunlacháza XI. kavics, kőzetliszt, iszap, vegyes Kiskunlacháza XII. kavicsos homok Kiskunlacháza XIII. homok, kavics Kiskunlacháza XIV. homok, kavics Kiskunlacháza XIX. homok, kavics Kiskunlacháza XV. kavics Kiskunlacháza XVI. kavics

613560

Kiskunlacháza XVII. homok, kavics

614530

Kiskunlacháza XVIII. - homok, kavics

54

614300

55

614310

96

Kiskunlacháza XX. homok, kavics Kiskunlac-

Területe km2

0,41

4,45

Nyersanyag

Engedélyes

EOV X

EOV Y

Tevékenység


homokos Némedi 03.19 kavics kavics Kereskedelmi kavicsos Kft. homok IMMOGAR szüne- 1974. építési kavics Befektetési 206521 654272 telő 01.21 Kft. Kiskunlacházi 1977. kavics Kavicsbánya 207573 653288 működő 02.28 Kft.

0,12

homokos kavics

Pfadt Kavicsbánya Kft.

205408 654627

0,48

kavics

Pfadt Kavicsbánya Kft.

205691 655098 működő

bezárt

vége


03.19

jogadomány

határozatlan

bányatelek

belül

határozatlan

bányatelek

belül

1996. 02.07

határozatlan

bányatelek

belül

1997. 06.16

határozatlan

bányatelek

belül

kavics

TerraPannonkavics 206482 650675 Bányászati és Építőipari Kft.

2000. 09.22

határozatlan


homok

Lasselsberger Hungária 2000. Termelő és 205540 651059 működő 09.22 Kereskedelmi Kft.

határozatlan

bányatelek

DBK-Földgép 2000. 208668 650992 működő Építési Kft. 12.06

határozatlan


2001. 09.27

határozatlan

bányatelek

2008. 08.13

határozatlan


2004. 07.12

határozatlan

bányatelek

belül

Pfadt nincs 2006. 0,24 homok, kavics Kavicsbánya 206122 654488 MÜT 09.05 Kft. Lasselsberger Hungária 2006. 3,30 homok, kavics Termelő és 207183 651281 működő 10.16 Kereskedelmi Kft. Lasselsberger Hungária 2010. 0,58 homok, kavics Termelő és 205452 652619 működő 06.16 Kereskedelmi Kft.

határozatlan

bányatelek

belül

határozatlan

bányatelek

belóg

határozatlan

bányatelek

belül

0,49

1,61

1,00 homok, kavics

0,16 homok, kavics

1,23 homok, kavics

0,25

kavics

0,73 homok, kavics 1,17 homok, kavics

IMMOGAR Befektetési Kft.

206005 654769 működő

Readymix 210370 649019 Hungária Kft. egyéni vállalkozó

nincs MÜT

205196 653648 működő

Readymix 210049 649844 Hungária Kft. Readymix

nincs MÜT

211676 648927

belóg

belül

nincs MÜT

2009. 03.20

határozatlan


nincs

2009.

határo-

bánya- kívül*


56


724740

háza XXI. homok, kavics Majosháza (035/1-7, 037/1-7 hrsz.) – homok, kavics

Területe km2

Nyersanyag

EOV X

Engedélyes

Hungária Kft.

MÜT


Engedély

Tevékenység

EOV Y

Status kezdete

vége

03.23

zatlan

telek

3,07 homok, kavics

Zalakerámia Zrt.

214190 647520

2016. 01.03

2020. 01.03


Majosháza III. - homok, 2,25 homok, kavics kavics

RIVER WATER ENERGY Szolgáltató Kft.

212781 649812 működő

2004. 05.04

határozatlan


LAVINAMIX 2004. 210704 662695 működő Építő Kft. 11.22

határozatlan


2004. 11.30

határozatlan

bányatelek

LAVINAMIX 2011. 211108 662490 működő Építő Kft. 12.16

határozatlan


57

612180

58

612560

Ócsa II. homok, kavics

0,18 homok, kavics

59

612570

Ócsa III. homok, kavics

Lasselsberger Hungária 0,23 homok, kavics Termelő és 210284 662052 Kereskedelmi Kft.

60

614660

Ócsa IV. homok, kavics

0,29 homok, kavics

szünetelő

belóg

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül.

37. táblázat. Örkény vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Település

1

030300003

Kecskemét

0177/18 hrsz. stb.

útépítési töltés692700 180500 anyag

kívül*

2

030300004

Kecskemét

01521/151 hrsz. stb.

útépítési töltés693449 175862 anyag

kívül*

3

030310001

Felsőlajos

Bene dűlő 066/18 hrsz.

falazó homok

683149 190010

belül

4

030310002

Lajosmizse

Buckó dűlő 0893/9 hrsz.

falazó homok

687600 185011

belül

5

030310003

Lajosmizse

Lajosmizse I. homok 0112/1 hrsz.

falazó homok

696279 185817

kívül*

6

030705001

Madaras

II. Lf.

lápföld

668000 177000

kívül*

7

030900001

Kunpeszér

ipari homok

667000 195000

belül

8

030900002

Kunpeszér

Megkutatott tartalék terület 0216 hrsz.

664400 194800

belül

9

030902001

Kunadacs

668981 179496

kívül*

10

140102001

Albertirsa

Albertirsa I. homok

Albertirsa I. - homok

689966 211848

kívül*

11

140102002

Albertirsa

Albertirsa II. homok, agyag

Albertirsa II. homok, agyag

ipari homok közlekedésépítési agyag, közlekedésépítési homok építési homok, közlekedésépítési homok közlekedésépítési agyag, közlekedésépítési homok

691812 213594

kívül*

Bányatelek (ha van)

Lajosmizse I. homok

Bányaterület neve (lelőhely)

Kunadacs I. -agyag, homok bányatelek, 0192 hrsz.

Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y


97


98

Térképi szám

Bányakód

Település



Nyersanyag neve

12

140107001

Mikebuda

Mikebuda I. homok

Mikebuda I. homok, 051/87 hrsz.

építési homok

13

140900009

Dabas

Dabas I. - homok, kavics

Dabas I. - homok, kavics

14

140900010

Dabas

Dabas II. - homok, kavics

Dabas II. - homok, kavics

15

140900011

Dabas

Megkutatott terület (0440/8, 11)

16

140900012

Dabas

Megkutatott terület, 0442/87 hrsz

17

140901006

Alsónémedi

18

140901009

Alsónémedi

19

140902001

Bugyi

20

140902002

21

Alsónémedi I. homok, kavics

Alsónémedi I. homok, kavics

664474 207345

belül

663995 211456

kívül*

663995 211456

kívül*

662745 209972

belül

660360 213334

kívül*

659600 213350

kívül*

659809 210777

kívül*

660631 211122

kívül*

654976 212509

kívül*

657526 206833

belül

654939 210770

kívül*

656104 206046

belül

656368 207677

belül

656377 214603

kívül*

654330 213010

kívül*

655966 213349

kívül*

bányászati betonkavics

655966 213349

kívül*

homokos kavics

654190 212893

kívül*


657025 213550

kívül*

építési homok, közlekedésépítési kavics építési homok, útépítési töltésanyag, bányászati betonkavics bányászati betonkavics építési homok, bányászati betonkavics építési homok, közlekedésépítési kavics

Bugyi III. kavics

Bugyi-III, 01605, 01610, 01621 hrsz

Bugyi

Bugyi II. - kavics

Bugyi II. - homok, kavics

140902006

Bugyi

Bugyi IV. - homok, kavics

Bugyi IV. - homok, kavics

22

140902007

Bugyi

Bugyi V. - kavics

Bugyi V., 01110/7, 01110/8, 32-39 hrsz.

23

140902008

Bugyi

Bugyi VI. kavics

Bugyi VI.

bányászati betonkavics építési homok, bányászati betonkavics közlekedésépítési homok, bányászati betonkavics bányászati betonkavics bányászati betonkavics

24

140902009

Bugyi (Kiskunlacháza)

Bugyi VII. kavics

25

140902010

Bugyi

26

140902011

Bugyi

Bugyi X. - homok, kavics

Bugyi X. - homok, kavics

27

140902012

Bugyi

Bugyi XII. kavics

Bugyi XII. - kavics (01285/4 hrsz.)

28

140902013

Bugyi

29

140902014

Bugyi

Szabad terület

30

140902015

Bugyi

31

140902016

Bugyi

Bugyi XII. – kavics (01285/4 hrsz.) Megkutatott ter. 01449/3-16, 21-33, 01453/10-18, 24-30 hrsz.


kívül*


Megkutatott terület (01445/3, 7-10, 01446/4-5, 1449/17-20)

EOV Y

693802 204654

Alsónémedi VI. kavics

Bugyi VII. kavics (Bugyi 01110, Kiskunlacháza 0510 hrsz.) Bugyi VIII. homok, kavics (01161/3 hrsz.)

EOV X

homokos kavics építési homok, homokos kavics építési homok, bányászati betonkavics homokos kavics építési homok, útépítési töltésanyag, bányászati betonkavics


Bányakód

Település

32

140902017

Bugyi

33

140902018

Bugyi

34

140902019

Bugyi

35

140902021

Bugyi

36

140902022

Bugyi

Bugyi XV. - homok, kavics

37

140902023

Bugyi

Bugyi XXII. homok, kavics

38

140906008

Ócsa

39

140906009 Ócsa - Dabas

40

140906010

Ócsa

41

140906011

Ócsa

42

141201001

Apaj

43

Dunavarsány II. 141202001 Dunavarsány homok, kavics

44

141202002

45

46

Dunavarsány - Bugyi


Nyersanyag neve

megkutatott terület, 030/1 hrsz.


659750 205450

belül


654230 211740

kívül*


657628 206626

belül


656203 214155

kívül*

656199 214152

kívül*

659321 211367

kívül*

661951 210397

kívül*

662340 209700

belül

662704 210699

kívül*

661479 211132

kívül*

655812 205340

belül

650182 214537

kívül*

654057 214782

kívül*

648885 214926

kívül*

650221 212336

kívül*

653875 210231

kívül*

megkutatott terület, 01251/10-13, 01255/1-3 hrsz. megkut. terület (01110/40-52, 60, 01119, 01123/1-3, 01126/2) Bugyi XXI. - kavics, közlekedésépítési töltőanyag

Ócsa III. homok, kavics

Ócsa III. - homok, kavics Megkutatott terület

Ócsa II. - homok, kavics

Ócsa II. - homok, kavics Megkutatott terület 0490/23-82 hrsz

Apaj I. (ApajTripolisz) - homok, kavics



Apaj I. - kavics Dunavarsány II. homok, kavics

Bugyi IX. - homok, kavics

Bugyi IX. - homok, kavics

141202005 Dunavarsány

Dunavarsány IV. - homok, kavics

Dunavarsány IV. homok, kavics

141202106

Délegyháza

Délegyháza II. kavics, homok

Délegyháza II.homok, kavics

47

141202107

Délegyháza

Délegyháza III. homok, kavics

Délegyháza III. homok és kavics

48

141202108

Délegyháza

49

141202109

Délegyháza

50

141202110

51

141202111

építési homok, bányászati betonkavics építési homok, útépítési töltésanyag, bányászati betonkavics építési homok, bányászati betonkavics építési homok, bányászati betonkavics építési homok, bányászati betonkavics építési homok, bányászati betonkavics bányászati betonkavics közlekedésépítési homok, közlekedésépítési kavics építési homok, bányászati betonkavics építési homok, közlekedésépítési kavics vakoló homok, bányászati betonkavics közlekedésépítési homok, homokos kavics

EOV X

EOV Y

Délegyháza IV. kavics

homokos kavics

652741 209403

belül

Délegyháza V. kavics

Délegyháza V. kavics

homokos kavics

653491 211476

kívül*

Délegyháza

Délegyháza X. kavics

Délegyháza X. kavics (0110 hrsz.)

homokos kavics

652070 209342

belül

Délegyháza

Délegyháza VI. homok, kavics

Délegyháza VI.homok, kavics

építési homok, homokos

649574 211616

kívül*

99


Bányakód

Település



Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y


kavics, bányászati tömedék anyag

100

Délegyháza IX.kavics (0103/2,3,1519,33-36) Délegyháza XI. Délegyháza XI. kavics, 059/1-4 hrsz., kavics 057/14. Délegyháza IX.kavics


650864 209842

kívül*


653944 210311

kívül*

653659 208769

belül

652497 208894

belül

653661 209617

belül

653911 211584

kívül*


651420 210250

kívül*


651352 208884

kívül*


652638 209803

belül


651700 209700

kívül*

Délegyháza XVIII. kavics


652836 213440

kívül*

Délegyháza XII.kavics


651787 209197

kívül*

Délegyháza

Megkutatott terület 065, 072/, 073, 074/ hrsz.

653282 210480

kívül*

141202127

Délegyháza

megkut. terület 015/19-20, 98 hrsz.

653021 213525

kívül*

66

141202128

Délegyháza

építési homok, homokos kavics közlekedésépítési homok, homokos kavics homokos kavics

652550 211480

kívül*

67

141202129

Délegyháza

653021 213525

kívül*

68

141202201

Majosháza

Majosháza I. homok, kavics

Majosháza I. homok, kavics

649380 213951

kívül*

69

141202202

Majosháza

Majosháza II. kavics

647640 212276

kívül*

70

141202203

Majosháza

Majosháza II. kavics Szabad terület (a Majosháza II-ből fönnmaradt)

homokos kavics

647640 212276

kívül*

71

141202204

Majosháza


647775 212615

kívül*

52

141202112

Délegyháza

53

141202113

Délegyháza

54

141202115

Délegyháza

Délegyháza VIII. - homok, kavics

Délegyháza VIII. homok, kavics

55

141202116

Délegyháza

Délegyháza VII. kavics

Délegyháza VII. – kavics

56

141202117

Délegyháza

Délegyháza XVI. - kavics

Délegyháza XVI. kavics, útépítési töltőanyag

57

141202118

Délegyháza

Délegyháza XVII. - kavics

58

141202119

Délegyháza

59

141202120

Délegyháza

60

141202121

Délegyháza

61

141202122

Délegyháza

Délegyháza XV. - kavics

62

141202123

Délegyháza

Délegyháza XVIII. - kavics

63

141202124

Délegyháza

Délegyháza XII. kavics

64

141202125

65

Délegyháza XVII. kavics (049 hrsz.) megkutatott terület 0103/25, 28, 0104/810 hrsz. Délegyháza XIII. Délegyháza XIII. kavics (097/2-4, - kavics 099/2 hrsz.) Délegyháza XIV. Délegyháza XIV. kavics (0114/107- kavics 109 hrsz.)

megkutatott terület 039 hrsz. megkut. ter. 015/79, 81-82,89, 92-94, 97, 99, 103, 108 hrsz.

Majosháza IV. kavics

Majosháza IV. kavics

építési homok, bányászati betonkavics bányászati betonkavics útépítési töltőanyag, bányászati betonkavics bányászati betonkavics

homokos kavics építési homok, közlekedésépítési kavics homokos kavics


Bányakód

Település



72

141202205

Majosháza

Majosháza III. homok, kavics

Majosháza III. homok, kavics

73

141203001

Kiskunlacháza

74

141203002

Kiskunlacháza

75

141203003

Kiskunlacháza

76

141203005

Kiskunlacháza

141203008

Kiskunlacháza

78

141203010

Kiskunlacháza

79

141203011

Kiskunlacháza

80

141203015

Kiskunlacháza

81

141203019

Kiskunlacháza

82

141203022

Kiskunlacháza

83

141203024

Kiskunlacháza

Kiskunlacháza XI. - kavics

84

141203025

Kiskunlacháza

Kiskunlacháza XII. - kavics

Kiskunlacháza XII. kavics

homokos kavics

85

141203026

Kiskunlacháza

Kiskunlacháza XV. - kavics

Kiskunlacháza XV. - kavics

86

141203101

Áporka

Áporka I. - homok, kavics

080/9 hrsz.

87

141203102

Áporka

megkutatott terület 032/39 hrsz.

88

141206012

Ócsa

Megkutatott terület 0501 hrsz.

bányászati betonkavics vakoló homok, közlekedésépítési kavics építési homok, homokos kavics építési homok, homokos kavics

89

141203012

Kiskunlacháza

Kiskunlacháza XVIII. - homok, kavics

90

140906011

Ócsa

Ócsa IV-homok, kavics

77

Nagylapos 0494 hrsz. Kiskunlacháza I. - kavics

Kiskunlacháza I. homok, kavics (Öregállás) Öregállás II., II-III. tó

Kiskunlacháza-II. - kavics

Kiskunlacháza-II. Levegődomb 0450/1 hrsz

Kiskunlacháza XVII. - homokos kavics Kiskunlacháza IX. - homok, kavics Kiskunlacháza VI. - homokos kavics Kiskunlacháza XIII. - homok, kavics Kiskunlacháza XIV. - homok, kavics

Kiskunlacháza XVII.-homokos kavics (Nagykátai hegyalja dűlő) Kiskunlacháza IX. homok, kavics Kiskunlacháza VI. homokos kavics

Nyersanyag neve

vakoló homok, bányászati betonkavics közlekedésépítési kavics építési homok, közlekedésépítési homok, közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics bányászati betonkavics közlekedésépítési homok, közlekedésépítési kavics közlekedésépítési homok, bányászati betonkavics építési homok, homokos kavics homokos kavics

EOV X

EOV Y


650133 212768

kívül*

652000 206360

belül

654159 206114

belül

653230 206045

belül

652971 207517

belül

648390 213020

kívül*

652741 205316

belül

652741 205316

belül

654688 205415

belül

építési homok, homokos 650800 208662 kavics építési homok, Kiskunlacháza XIV. homokos 654755 206014 - homok, kavics kavics Kiskunlacháza XI. - útépítési töltéskavics, közlekeanyag, homo- 650710 206296 désépítési töltőanyag kos kavics Kiskunlacháza XIII. - homok, kavics

kívül* belül kívül*

651263 205808

kívül*

653667 205228

belül

647158 210644

kívül*

649121 207264

kívül*

661517 212183

kívül*

homok, kavics

652619 205452

belül

homok, kavics

662490 211108

kívül*

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül.

101


1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49.§ 16. „Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.” A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49.§ 24. „Zárt terület”: Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

102


2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. Örkény terület szénhidrogén-földtani megismerése A tágabb térségben 1927-ben kezdődött meg a geofizikai kutatás Eötvös-inga mérésekkel. Az 1950-es években szénhidrogén-kutatás céljából a MÁELGI hajtott végre gravitációs és földmágneses méréseket a vizsgálati terület környezetében: K-re Cegléd–Nagykőrös, illetve D-re Kerekegyháza és Izsák térségében. Az örkényi gravitációs minimum területén a szeizmikus mérések kiemelkedő szerkezetet mutattak ki. Mivel a gravitációs minimum és a kiemelkedő szerkezet együttes jelentkezése sótömzsre is utalhat, a területen a mérést követően geokémiai vizsgálatokat is végeztek, de sótömzs jelenléte nem igazolódott, a minimum területen vastag vulkáni összlet jelenlétére derült fény. A vizsgálati területtől D-re, DNy–ÉK irányban húzódó Harta–Nagykőrös–Tiszabura gravitációs maximum vonulat és az aljzat mélységváltozásainak felderítésére 1957–58 folyamán kombinált reflexiós és refrakciós méréseket végeztek. A vizsgálati területtől K-re és DK-re lévő Cegléd és Nagykőrös környékén, kisebb területeken az 1970-es években már részletező graviméteres mérések is történtek 500 m-es rácshálót alkalmazva, emellett mágneses mérések is voltak. A térség részletesebb kutatása csak 1996 után, a 81. Kecskemét blokk felvételével indult meg, amelynek keretében részletező gravitációs és mágneses méréseket hajtottak végre a teljes területen. 1997-ben a GES végzett magnetotellurikus méréseket; ezek többek között a nagykőrösi földtani szerkezet felépítésének értelmezését is segítették. A terület szeizmikus kutatását 1965-ben kezdték meg, majd a 70-es években folytatták a méréseket. A szeizmikával le nem fedett vagy csak átnézetesen felmért területek megismerése céljából 1997–1999-ben új 2D szeizmikus vonalak bemérését hajtották végre. 2009-ben az Örkény vizsgálati területtől DK-re a Nagykőrös–Dél gázmező telepeinek pontosabb lehatárolására végeztek szeizmikus méréseket. Az első kutatófúrásokat — a pozitív gravitációs anomáliákra alapozva — 1956-tól kezdődően mélyítették a vizsgálati terület szomszédságában elhelyezkedő Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd és Törtel térségében. Cegléd környékén (Ce–1) kis méretű, nem ipari értékű kőolaj előfordulást találtak. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében 1959–60 folyamán Kerekegyházán, 1961–62 során Táborfalva és Lajosmizse térségében, 1963-ban pedig Örkény területén mélyítettek felderítő fúrásokat, azonban a szénhidrogén-kutatás szempontjából valamennyi meddőnek bizonyult. A vizsgálati terület É-i szomszédságában a Monor–1, Ócsa–1 fúrásokat az 1990-es évek során mélyítették. Az Örkény területtől É-ra elhelyezkedő Monor terület legutóbbi kutatását a MOL NyRT indította 2004-ben. Ennek célja az észak-magyarországi Paleogén-medence e térségére megalkotott földtani, szénhidrogén-földtani modell továbbfejlesztése és a terület korábban megkezdett kutatási munkáinak folytatása/befejezése volt. 2D-s és 3D-s szeizmikus méréseket és 103

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet fúrásos kutatást is végeztek (GEDEON 1956, TRÓCSÁNYI 1970, TORMÁSSY et al. 1982, KÖRÖSSY 1992, GYARMATI et al. 2000, HATALYÁK et al. 2010 és BONCZ szerk. 2013). 2.1.1.2. Az Örkény terület szénhidrogén-földtani rendszere Mivel területünkön szénhidrogén-előfordulás mindeddig nem ismert, e fejezetben egyrészt a szomszédos É-i (Paleogén-medence-beli), másrészt az örkényi mélyzónától DK-re eső szomszédos produktív területeken (így a Cegléd–Nagykőrös térségében) megismert szénhidrogén-földtani rendszerek rövid ismertetését adjuk közre. 2.1.1.2.1. Szénhidrogén anyakőzetek A Paleogén-medence szomszédos területei A vizsgálati területnek és 5 km-rel kiterjesztett körzetének az ÉNy-i része a Paleogénmedence területére esik, amely anyakőzetekben gazdag. A Paleogén-medencében a hő- és éréstörténeti szimulációk alapján a kőolajképződés mintegy 5–6 millió évvel ezelőtt kezdődhetett, míg a nedvesgáz képződés 1–1,5 millió évvel ezelőtt indulhatott meg. A potenciális anyakőzetek jelenleg 2300–2600 m alatt az olajképződés kezdeti, illetve fő fázisában, 3400– 3800 m alatt a nedvesgáz képződés fázisában vannak, és ma is generálnak szénhidrogént (KISS szerk. 1999, BONCZ et al. 2004, BONCZ szerk. 2013). Örkény területtől É-ra elhelyezkedő süllyedékek fúrási anyagainak vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a Paleogén-medencében a legtöbb szénhidrogént az oligocén, sötétszürke, mikrorétegzett Tardi Agyag Formáció generálta, amelynek Corg-tartalma 0,20–4,2%, átlagosan 1,3%. Rock-Eval vizsgálatok alapján olaj és alárendelten gázgeneráló kerogént tartalmazó anyakőzetek jelentkeztek a Tardi Agyag fekvőjét képező Budai Márga Formáció felső szakaszának meszes–agyagos összletében is. Anyakőzetként vehető számításba az oligocén Kiscelli Agyag is, ennek Corg-tartalma 0,24–0,40%, ritkán 0,5%. Az oligocénnél fiatalabb képződmények annak ellenére, hogy kellő szénhidrogén-potenciállal rendelkező szakaszokat is tartalmaznak, jelenlegi állapotukban éretlenek. (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997, BONCZ et al. 2004, BONCZ szerk. 2013, KISS szerk. 1999). Nagykőrös–Cegléd térsége A vizsgálati terület 5 km-es körzetének DK-i, K-i szomszédságában található — azaz a korábbi szénhidrogén-ipari felosztás szerinti „Kiskunsági részmedence” területünkhöz közeli —, előfordulásainak szempontjából legidősebb anyakőzetként a prekainozoos aljzat felépítésében szerepet játszó alsó- és középső-jura pelites képződmények (agyagmárga–márga összlet) jöhetnek szóba. Különösen a toarci anoxikus esemény során képződött, magas szervesanyag-tartalmú, olaj generálására alkalmas képződményeknek van szénhidrogénföldtani jelentősége. Az 5 km-rel kiterjesztett terület K-i határától néhány km-re K-re mélyült Nk-Ú–9 fúrásban az 1550–2000 m közötti alsó-jura agyagmárga minták átlagos TOC értéke 0,62–0,96%, átlagos érettségük R0= 0,79–0,84% közötti. Távolabbi analógiák ismeretében — megfelelő érettség esetén — az alsó-jura összlet képes lehet nagy mennyiségű CH-generálására is (HATALYÁK et al. 2010). Az Alföld és a Dunántúl Mecseki-Egységbe tartozó részén az alsó-jura képződmények elterjedéséről és mélységéről, illetve érettségéről BADICS, VETŐ (2012) közölt adatokat (41. ábra).

104


41. ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége (A) és az érettségüket tükröző vitrinit reflexió adatok (B) az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén (BADICS, Vető (2012) nyomán)

A vizsgálati területtől DK-re a legfontosabb neogén anyakőzetek a Nagykőrösi-medence prepannóniai miocén és pannóniai rétegei (badeni, szarmata, illetve idősebb pannóniai pelites kőzetek). Ennek a 2700–3000 m mélységet is elérő, kétpólusú neogén medencének a tengelyében a miocén üledékösszlet vastagsága elérheti a 800 m-t is (HATALYÁK et al. 2010). Geokémiai vizsgálati adatok az Nk-Ú–1, –8, –9, Nk-K–4 és a távolabbi Kecs-Ny–1 fúrásokból állnak rendelkezésre. Az Nk-Ú–1 1444–1451 m közötti idősebb pannóniai korú mintáján végzett mérések alapján az itt települő agyagmárga szerves szén tartalma Corg = 19,54 mg/g, vitrinit reflexiója R0= 0,57%; ugyanebben a fúrásban az 1513–1516 m között települő badeni agyagban a Corg =2,53 mg/g, az R0=1,13%. A Rock-Eval mérés szerint a Kecs-Ny–1 fúrásban 1931–1933 m közötti szarmata márga magminta TOC értéke 0,85% (Tmax=444 °C, S1=0,39 mg/g, S2=4,96 mg/g), érettsége R0=0,74% (HATALYÁK et al. 2010). Az alföldi középső- és késő-miocén képződmények ősföldrajzát és érettségét a 42. ábra és 43. ábra mutatja.

42. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön (BADICS, Vető (2012) nyomán)

105


43. ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön (BADICS, VETŐ (2012) nyomán)

2.1.1.2.2. Migráció A Paleogén-medence szomszédos területei Az észak-magyarországi Paleogén-medence térségében a szénhidrogének vándorlása tektonikai és diszkordancia felületek mentén, valamint az anyakőzet-összlet permeábilis betelepüléseiben zajlott, illetve zajlik. A migrációban szerepe van a vetők menti vándorlásnak, az anyakőzetek és tárolókőzetek tektonikai elemek mentén történő érintkezésének, és a mezozoos és paleogén kőzetek közti diszkordancia-felületeknek. Az anyakőzet szintek közé ékelődő, megfelelő porozitással és permeabilitással rendelkező szállítórétegek jelenléte kedvezően hat az elsődleges migrációra. A Budai Márga és Tardi Agyag jellegű, szénhidrogén generálására alkalmas anyakőzetek a másodlagos migrációban feltehetően nem vettek részt, mert pelites jellegükből adódóan az áteresztőképességük alacsony. Az elsődleges migrációval a másodlagos migrációs útvonalakra kijutott fluidum a rétegtani diszkordancia felületeken, illetve a szerkezeti elemek felületelemei mentén migrált tovább, és került érintkezésbe a paleogén aljzat tárolóképes összleteivel. Az érés és süllyedéstörténeti modell szerint kis távolságú migrációval kell számolnunk, az akkumulálódott CH-k a csapdákat határoló/ körülvevő mélyzónákból származhatnak. Ugyancsak a rövidtávú migrációt valószínűsíti a fiatal CH-képződés és a területre jellemző hidrosztatikai nyomás. Az eddig megtalált fluidumok érettsége alapján a migráció vertikális komponense néhány száz m lehetett, valószínűleg nem haladta meg az 500 m-t (BONCZ szerk. 2013). A vizsgálati területhez legközelebbi Ócsa kőolaj előfordulás tárolójának feltöltődése valószínűleg a szerkezettől É-ra húzódó mély medence felső-eocén és alsó-oligocén anyakőzeteiből (agyagmárgák, márgák, aleurolitok) történt. A szerkezetföldtani adottságok lehetővé tették a vetők menti migrációt, illetve az anyakőzetek és tároló összletek tektonikus érintkezését, aminek elsődleges szerepe volt a fluidumok felhalmozódásában (BONCZ szerk. 2013). Nagykőrös–Cegléd térsége Az örkényi mélyzónától DK-re eső, a vizsgálati terület szomszédságában felfedezett szénhidrogén-felhalmozódások a Nagykőrösi-medence legfontosabb, miocén és alsópannóniai anyakőzeteiből származnak; az itt képződött szénhidrogének a medencealjzat és a 106

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány neogén képződmények közötti diszkordancia felület mentén, továbbá a megfelelő permeabilitású neogén homokkövekben migrálhattak a medenceperemek felé (HATALYÁK et al. 2010). A pannóniai képződményekben a laterális migráció elsősorban a szekvenciasztratigráfiai egységek, illetve felületek mentén mehetett végbe, míg vertikális migrációs útvonalként főként a vetőrendszerek vetősíkjai szolgálhattak; ezek impermeábilissá válva azonban akadályozhatták is a migrációt. A vizsgálati területtől KDK-re jelenlévő gáz-fluidumok közül a CH-ban gazdagabbakat (>70%) biogén és termogén elegyeknek tekinthetjük. A biogén eredetűek valószínűleg saját keletkezési mélységükben vannak, míg a termogén eredetűek mélyebb medencerészekből származhatnak. A 80%-nál magasabb CO2-tartalmú gázok (pl. Nagykőrös–1 gázsapkás kőolajtelep sapkagáza) a nagy aljzati mélytöréseken át nagyon magas érettségű (metamorf) zónából, a nagy aljzati mélytöréseken át jelentős mélységből migrálhattak fel a tárolókba. A Pannon medencerendszer CO2 felhalmozódásai a He-izotóp arány alapján köpenyi eredetűek (HATALYÁK et al. 2010). 2.1.1.2.3. Tárolókőzetek A Paleogén-medence szomszédos területei A Paleogén-medencében felfedezett, és területünkhöz legközelebb eső előfordulások eocén durvatörmelékes kőzetekben tárolódnak. A vizsgálati területünk 5 km-rel kiterjesztett körzetének É-i határánál található Ócsa kőolajtelep tárolókőzete az aljzatra települő eocén mészkőbreccsa és konglomerátum (Kosdi Formáció). A területünk 5 km-es körzetén is már kívül eső Monor-É kőolajtelep nyersanyaga ugyancsak a Kosdi Formáció konglomerátum és homokkő rétegeiben tárolódik. A távolabbi Gomba telep földgázának és kőolajának 70%-át triász mészkő (Kisfennsíki Mészkő Formáció), 28%-át eocén konglomerátum (Kosdi Formáció) tárolja. A Gomba–Dél és Gomba-Észak olajtelepek eocén tárolókban találhatók. Farmoson miocén vulkanit (Mátrai Vulkanit Formációcsoport) és pannóniai homokkő (Újfalui Homokkő Formáció) tárol (VÖLGYI et al. 1985, BONCZ szerk. 2013). Nagykőrös–Cegléd térsége Örkény vizsgálati terület K-i szomszédságában, Cegléd környékén a paleozoos aljzat kőzetei tárolnak. A távolabbi Újszilvás Szilvás telepe (CO2) a prekambriumi kristályos alaphegység tetőzónájában alakult ki (Újszil–3 fúrás, KOMJÁTI et al. 1979 és VÖLGYI et al. 1985). KDK-re, Nagykőrös térségében a permi arkózás homokkő tárol (Nagykőrös–2 földgáztelepe). Jura (liász) mészkő–homokkő összletben gázsapkás kőolajtelep alakult ki (Nagykőrös– Kálmánhegy); a felhalmozódás az aljzatfelszínre lépő rétegfejben található (TORMÁSSY et al. 1982, HATALYÁK et al. 2010). A vizsgálati terület DK-i sarkánál, már az 5 km-es körzetben mélyült Nagykőrös NkÚ–10 fúrás adatai alapján a fúrás környezetében alsó-kréta repedezett mészkő tároló valószínűsíthető. A fúrás feltehetően a közeli aljzattároló által okozott iszapveszteség miatt állt le a badeni konglomerátumban (TORMÁSSY, SZILÁGYI 2003). Nagykőrösön és térségében a badeni Lajtai Mészkő Formáció konglomerátum–homokkő– márga összletében gázsapkás kőolajtelep (Nk–1 telepe) alakult ki (HATALYÁK et al. 2010). A lajtaösszlet porozitása helyenként a 20%-ot is elérheti (GYARMATI et al. 2000).

107

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.1.1.2.4. Zárókőzetek A Paleogén-medence szomszédos területei A vizsgálati területtől É-ra, ÉNy-ra (a területen kívül) található szénhidrogén-előfordulások esetében a zárókőzeteket a tárolókőzetek közé települt és azokat lefedő eocén, oligocén, miocén és alsó-pannóniai agyagok, agyagmárgák képezik. Zárást biztosítanak továbbá az anyakőzetek magasabb helyzetű kifejlődései valamint impermeábilis heteropikus fáciesei is. Lokális záró elemként számításba jöhetnek még a miocén vulkáni tufák és tufitok, lávakőzetek impermeábilis rétegei is (BONCZ et al. 2004, BONCZ szerk. 2013). Nagykőrös–Cegléd térsége Az aljzati tárolók esetében a zárást a felettük diszkordánsan települő fiatalabb, neogén impermeábilis összlet (agyagmárga) biztosíthatja. A prepannóniai miocén tároló szerkezeteket miocén vagy pannóniai agyagmárga–márga zárhatja. A szerkezeti elemek mentén kialakult elvetések migrációs gátat, vetők menti litológiai zárást biztosíthatnak. 2.1.1.2.5. Csapdázódás A Paleogén-medence szomszédos területei A mezozoos aljzati maximumokhoz kötődő csapdák (paleogeomorfológiai dómok, eocén– oligocén tárolók alkotta halmaztelepek, illetve boltozatokra települő, tektonikai elemekkel határolt rétegtelepek) mellett az oligocén, miocén és pannóniai képződmény együtteseken belül kialakult litológiai–szerkezeti csapdákban is felhalmozódtak a szénhidrogének (BONCZ et al. 2004). A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének É-i határánál elhelyezkedő Ócsa kőolajtelep illetve az ettől ÉK-re lévő Monor-Észak kőolajtelep a Közép-magyarországi zóna mentén — több fázisban ható kompressziós erőtér hatására — kialakult, a Középmagyarországi zóna mentén megjelenő, kiemelt helyzetű szerkezetsortól É-ra lévő, önállóan záródó eocén illetve eocén/mezozoos szerkezeten kialakult csapdában akkumulálódott (BONCZ szerk. 2013). Örkény vizsgálati területtől távolabb ÉK-re elhelyezkedő Farmos földgázmező miocén telepe a vulkáni kúp eróziós diszkordancia felülete alatt kialakult sztratigráfiai csapdákban jött létre (VÖLGYI et al. 1985). Nagykőrös–Cegléd térsége Szénhidrogén-felhalmozódások ismertek a preneogén aljzati maximumokhoz köthető csapdákban (paleogeomorfológiai dómok — preneogén aljzat/neogén halmaztelepek). Az Újszilvás–3 fúrás Szilvás-telepe esetében a csapda prekambriumi metamorfit és a pannóniai összlet közötti diszkordancia felszín alatt sztratigráfiailag kialakult, rétegtani változással záródó típusú (KOMJÁTI et al. 1979 és VÖLGYI et al. 1985). Nagykőrös–Kálmánhegy gázsapkás kőolajtelepe sztratigráfiai típusú csapdában halmozódott fel jura tárolóban (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al. 1985). A térség prepannóniai miocén telepeinek nyersanyagait akkumuláló sztratigráfiai csapdák az egykori tenger alatti kiemelkedések tetején kialakult biogén mészkőtestek laterális fáciesátmeneteként képződött kalkarenitekben vagy a medenceperemi homokkő és durvatörmelékes (konglomerátum, breccsa) kifejlődésekben jöttek létre (Nagykőrös). Kombinált sztratigráfiai/ szerkezeti csapdák lehetnek a tektonikusan kialakult, preneogén aljzati kiemelkedések tetején képződött biogén mészkövek, vagy az extenziós süllyedékeket kitöltő durvatörmelékes összletek, utólagos záródásokkal (LEMBERKOVICS 2009). 108

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Nagykőrös alsó-pannóniai CO2-gáztelepek pannóniai képződményekben litológiailag zárt csapdákban alakultak ki. 2.1.1.3. Teleptani viszonyok Örkény területen pillanatnyilag műrevaló kőolaj-, vagy földgáz-felhalmozódást nem ismerünk. Az alább ismertetett Ócsa előfordulás az 5 km-rel kiterjesztett terület É-i határánál található. Ócsa kőolajtelep (Ócsa2E) (BONCZ szerk. 2013 alapján) Az Örkény terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének É-i határánál helyezkedik el az Ócsa kőolajtelep (44. ábra), amelyet az Ócsa–2 kutatófúrás tárt fel 2009-ben. Tároló kőzete eocén konglomerátum és mészkőbreccsa. Az eocén breccsa a triász aljzatra települ, a telep típusa halmaztelep. Az Ócsa kőolajtelep a Tóalmás–D, Nagykáta, Gomba mezők nagyszerkezeti zónájában helyezkedik el, a Balaton–Tóalmási vonal és a Közép-magyarországi zóna között. Ez utóbbi nagyszerkezeti elem mentén megjelenő, kiemelt helyzetű szerkezetsortól É-ra lévő, önállóan záródó eocén szerkezeten kialakult csapdában akkumulálódott a nyersanyag. A telep lehatárolására mélyítették 2011-ben az Ócsa–4 kutatófúrást (ez meddő lett 1865 m a talpa). A tároló feltöltődése a szerkezettől É-ra lévő mélymedence felső-eocén és alsó-oligocén anyakőzeteiből (agyagmárgák, márgák, aleuritok) történhetett. A szerkezetföldtani adottságok következtében megvalósulhatott a vetők mentén történő migráció, illetve az anyakőzetek és tároló összletek tektonikus érintkezése, aminek elsődleges szerepe volt a fluidumok felhalmozódásában. A telep zárását az eocén magasabb részén található tufit és agyagmárga rétegek alkotják. A tárolótér átlagos porozitása 2,22%, ez a mátrix pórustérből, illetve a kavernákból/ repedésekből adódik össze. Az Ócsa telep hidrosztatikai nyomású, telítetlen kőolajtelep. Olaja paraffin jellegű, sűrűsége 0,8785 kg/m3. a kezdeti telepnyomás 16,78 MPa, a telephőmérséklet 97,0 C, az oldottgáz 67,2%-a metán, 22,6% CO2, 5,22% N2. Az oldott gáz 70%-a éghető, míg a maradék CO2 és N2 21–9% arányban oszlik meg. Fűtőértéke 27,8 MJ/m3.

109


44. ábra. Örkény vizsgálati terület (lila vonallal) és 5 km-rel kiterjesztett körzete (vékony szürke vonallal) (A medencealjzat mélysége a sötétzölddel jelzett területeken a legnagyobb)

Az alábbiakban megemlítünk néhány, a vizsgálati területen kívül előforduló közelebbi előfordulást (44. ábra) (VÖLGYI et al. 1985, GYARMATI et al. 2000, BONCZ et al. 2004, HATALYÁK et al. 2010, BONCZ szerk. 2013 és MBFH adatszolgáltatás alapján). a) Paleogén-medence: — Monor–Észak eocén olajtelep — Gomba kőolajmező (Gomba olajtelep, Gomba–D olajtelep, Gomba–É olajtelep aljzatra települő eocén tárolóban); — Nagykáta mező (Nagykáta olajtelep, Nagykáta–Ny olajtelep); — Farmos földgázmező (Miocén telep, Pl2-I.,-II.,-III. telepek) — Sülysáp–É M–1 olajtelep; — Tóalmás–D mező (Tóalmás–I olajtelep, Tóalmás–II gázcsapadék telep, Tóalmás–III olajtelep, Szentmártonkáta gázcsapadék telep, Tóalmás–IV olajtelep); b) Örkény vizsgálati területtől és 5 km-es körzetétől K-re és DK-re megismert legközelebbi előfordulások: — Nagykőrös kőolaj- és földgázmező (alsó-pannóniai AP–1A, –1B, AP–2, AP–3 CO2gáz telepek; miocén Nk–1 gázsapkás kőolajtelep; Nagykőrös-Kálmánhegy gázsapkás kőolajtelep jura tárolóban; Nagykőrös–2 földgáztelep perm tárolóban) — Nagykőrös–Dél előfordulás (Nk-D–2 felső-pannóniai földgáztelepei), 110

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — Nagykőrös-Dél–Kecskemét földgázmező (az NkD–1 fúrás telepei miocén (badeni) konglomerátumban (NkD1–M és NkD1–M2), az NkD–3 földgáztelepe, és a Kecs–4 fúrás nem ipari értékű alsó-pannóniai gáztelepe). — Cegléd kőolajtelep (a paleozoos aljzat metamorfitjában) 2.1.2. Az Örkény terület szénhidrogénvagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). Örkény terület környezetében felfedezett szénhidrogén-előfordulás (44. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 38. táblázat mutatja be. 38. táblázat. Örkény vizsgálati terület környezete szénhidrogén-előfordulásainak kezdeti földtani földgáz vagyona (MBFH 2015. január 1-i állapot)

Mező

Bányatelek

Felfedező fúrás

Felfedezés éve

Telepek száma

Földtani kőolaj (kt)

Földtani szénhidrogén gáz (Mm3)

Földtani széndioxid gáz (Mm3)

Ócsa

nincs

Ócsa–2

2009

1

229,1

3,5

0,0

A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében 1947 és 1963 között Bugyi, 1959–60 folyamán Kerekegyházán, 1961–62 során Táborfalva és Lajosmizse térségében, 1963-ban Örkény, 1964-ben pedig Sári területén mélyítettek felderítő fúrásokat, azonban a szénhidrogén-kutatás szempontjából valamennyi meddőnek bizonyult. 2.1.2.2. Örkény terület reménybeli szénhidrogénvagyona A még fel nem fedezett szénhidrogén-mennyiség becslését elvégeztük az értékelt terület szénhidrogén-földtani adottságaiból kiindulva térfogatgenetikai módszerrel, illetve a már felfedezett vagyon előfordulásainak mennyiségi eloszlását értékelve is. A térfogatgenetikai számításhoz a feltételezett szénhidrogén-generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát szükséges becsülni. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságrendjéről (SCHMOKER 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. Örkény vizsgálati területen napjainkig nem fedeztek fel szénhidrogén előfordulást, és az egyik táborfalvai fúrásban észlelt gyenge földgáz nyomokon kívül a területen lefúrt fúrásokban szénhidrogén-indikációkat sem észleltek. A területen a 2.1.1 fejezetben közölt szénhidrogén-földtani ismeretek, illetve a terület nem egyenletes, illetve alulkutatottsága, az örkényi süllyedék mélyzónájának feltáratlansága indokot adhat további kutatásra, reménybeli szénhidrogénvagyon feltárására a területen. A terület ÉNy-i részén a Bugyi–3 fúrás feltárta a Paleogén-medencében bizonyítottan anyakőzetként számba vehető Tardi és Kiscelli Agyag Formációkat, illetve a területen kívül 111

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet tárolókőzetként az eocén Szépvölgyi Mészkövet és törmelékes bázisát. Mivel a potenciális szerkezet fúrásai meddők lettek, így reménybeli szénhidrogénvagyont a paleogén összletre itt nem számoltunk. Az örkényi süllyedékben és a nyugat felé emelkedő aljzaton települt feltáratlan vulkáni üledékes képződményekben közbetelepülve, vagy azok alatt lehetséges idősebb miocén szénhidrogén anya- és tárolókőzet formációk kifejlődése, amint azt az Örkény–1 fúrás és a lajosmizsei, kerekegyházi fúrások rétegsorai mutatják. A képződmények által generálható szénhidrogének várható mennyiségére végeztünk egy egyszerű térfogat-genetikai alapú becslést a 39. táblázat39. táblázatban feltüntetett paraméterekkel. 39. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Örkény vizsgálati területre A

Mértékegység

Örkény

Számítás

Közép

Min

Anyakőzet kora

prepannon miocén

C3a

Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata Az anyakőzet(ek) elterjedési területe km2 (106m2) Össz. effektív anyakőzetvastagság m TOC (teljes szerves széntartalom) súly%/100 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/100 OTOC (eredeti teljes szerves 106 m3 B1×B2×B3×B4 széntartalom) Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata Nettó generált kőolaj arány %/100 %OTOC/100 Migráció és felhalmozódás %/100 %C1/100 hatékonysága Kőolaj térfogata (standard, felszín) 106 m3 B5×C1×C2×2,71

C3b

Kőolaj tömege (standard, felszín)

C4

Kihozatal (kőolaj) Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető Korábban felfedezett földtani vagyon Korábban felfedezett kitermelhető vagyon Reménybeli földtani kőolaj tömege Reménybeli földtani kőolaj térfogata

B B1 B2 B3 B4 B5 C C1 C2

C5a C5b C6 C7

C8 D D1 D2 D3

Reménybeli kitermelhető kőolaj

Nettó generált földgáz arány Migráció és felhalmozódás hatékonysága Földgáz térfogata (standard, felszín)

D9

Reménybeli kitermelhető földgáz

D6 D7

112

100 20 0,015 1,1

150 30 0,0175 1,1

200 40 0,02 1,1

33

86,625

176

0,045

0,050

0,055

0,15

0,20

0,25

0,60

2,35

6,56

0,51

2,00

5,57

0,20

0,25

0,30

10 m

C3a×C4

0,12

0,59

1,97

106 tonna

C5a×0,85

0,10

0,50

1,67

106 tonna

6

3

adott

0,00

0,00

0,00

6

adott

0,00

0,00

0,00

6

C3b-C6

0,51 0,60

2,00 2,35

5,57 6,56

0,10

0,50

1,67

0,05

0,08

0,10

0,05

0,08

0,10

249,6

1474,0

5324,0

0,40

0,50

0,60

99,8

737,0

3194,4

10 tonna 10 tonna 106 m3

C5b×C4 Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata %/100 %OTOC/100

D8

D5

C3a×0,85 Kitermelhető kőolajmennyiség %/100 adott 106 m3

Kihozatal (földgáz) Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető Korábban felfedezett földtani vagyon Korábban felfedezett kitermelhető vagyon Reménybeli földtani földgáz

D4

Max

106 tonna

%/100

%D1/100

B5×D1×D2×3025 Kitermelhető földgázmennyiség %/100 adott 106 m3

106 m3

D3×D4

6

3

10 m

adott

0,0

0,0

0,0

6

3

10 m

adott

0,0

0,0

0,0

106 m3

D3-D6

249,6

1474,0

5324,0

106 m3

D8×D4

99,8

737,0

3194,4


Valószínűség (%)

A táblázatba foglalt értékek alapján valószínűségi alapú becsléssel, Monte Carlo módszerrel is meghatároztuk a reménybeli vagyon értékét. Az eredményt a 45. ábra és 46. ábra mutatja. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

0

0,5 1 Reménybeli kitermelhető kőolaj (millió tonna)

1,5

45. ábra. Örkény terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető kőolaj-vagyon valószínűségeloszlása

Valószínűség %

A valószínűségeloszlás P90 értékéhez tartozó mennyiség 0,4 millió tonna, a P50 értékhez 0,6 Mt, a P10 értékhez 0,9 Mt reménybeli kitermelhető kőolajvagyon adódik. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

500 1000 1500 2000 2500 Reménybeli kitermelhető földgáz (millió m3)

3000

46. ábra. Örkény terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűségeloszlása

A valószínűségeloszlás P90 értékéhez tartozó mennyiség 0,4 milliárd m3, a P50 értékhez 0,8 Mm3, a P10 értékhez 1,3 Mm3 reménybeli kitermelhető földgázvagyon tartozik. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű 113

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet csapdákban, diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási pályák mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső szénhidrogén-előfordulás létezhet. A tanulmányban jelzett, behatárolt kutatási időszakban, a ma ismert kutatási és termelési technológiai ismeretek és gazdaságossági megfontolások alapján a térfogatgenetikai becsléssel meghatározott reménybeli vagyon kb. negyedrésze tartható reálisan kitermelhetőnek. A területen és szűkebb környezetében kőolaj- és földgáz-előfordulások nem ismertek, így konkrét vagyon mennyiségi, termelési adatokból a várható vagyonra becslést nem tudunk végezni. Kutatási kockázatot az anyakőzet képződmények megléte, a migráció lehetősége, a migrációs útvonalba eső, gazdaságosság szempontjából megfelelő méretű, alkalmas tárolóparaméterekkel rendelkező csapdaszerkezet kialakulása, felfedezhetősége jelent. 2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. §-a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: — „Ásványvagyon”: az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. — „Kutatási terület”: a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. — „Lelőhely”: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). — „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) — műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül — határoznak meg. — „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos–technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. §-a alkalmazásában: — „Mező”: a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: — „Reménybeli vagyon”: földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon).

114


2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Felszíni mérések A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.1.1. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M–7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (47. ábra) általános felépítése: — torony és alépítmény, — energiaforrás, meghajtás, — emelő berendezés részei, — forgató berendezések, — öblítő berendezések, — fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, — csövek és csőkezelő berendezések, — fúrófej, — mentőszerszámok.

115


47. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései

A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel–elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (48. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: — teljes szelvényű fúrók — magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, — különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A 116

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám.

2

3

4

1 48. ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej

A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba1. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap- és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (49. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása. 1

Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály. 117


49. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokor fúrást vagy gyökér fúrást mélyítenek, ha: — a fúrólyukat nehezen hozzáférhető felszíni pont (víztükör, mocsaras-vizenyős-, laza talajú terület, tó, folyó, hegy műszaki objektum, ipari létesítmény, épület, stb.) alá kell irányítani; — mezőgazdasági és erdőművelési, vagy természetvédelmi terület miatt a fúráspont nem telepíthető az elméleti helyén; — egy fúrólyukból kiágazóan (gyökérfúrás), vagy egy fúróberendezés alapról különböző irányba (bokorfúrás) több lyukat mélyítve, több döfésponton kell megütni a tárolóréteget; — a szénhidrogénmező földtani felépítéséből adódó nehézségek elkerülése vagy leküzdése (omló márgarétegek, sótömzsök, stb.); — a kitört fúrólyuk vagy kút megközelítése vagy átdöfése, a körzetében távolabb telepített fúrópontról a kitörés megfékezése, megölése vagy elcementezése céljából (mentesítő fúrás); — a tárolóréteget elérve, a réteg síkjában fúrva, a réteg nagyobb felületen történő megnyitása; — a meddő fúrólyuk tárolótérbe irányítása; — az önferdülésből a függőlegesbe történő visszatérítés; — a műszaki-gazdasági célszerűség (bokorfúrások); — a fúrólyukban vagy kútban maradt fúrószerszám vagy egyéb eszköz kikerülése (50. ábra, 51. ábra).

118

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A kezdetektől (1944, Lovászi–94. sz. kút) fogva 2015-ig Magyarországon 770 ferde-, illetve irányított ferdefúrást mélyítettek. Ezek közül a legnagyobb vízszintes kitérés a Szeged– 4. sz. fúrásban volt (1299 méter), a leghosszabb irányított ferde fúrólyuk a Szeged–4. sz. és a Szeged–14. sz. fúrás volt (3150 méter) és a legmélyebb függőleges mélységű irányított ferdefúrás a Szeged–3 sz. fúrás volt (2895 méter) (ŐSZ 1995).

50. ábra. Irányított ferdefúrások eseteinek vázlata (ŐSZ 2015)

Ferdefúrások kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja.

51. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel

A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A 119

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscsőrakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 52. ábra.

120


52. ábra. A rétegrepesztés folyamata

A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.1.2.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehető121

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására.

122


2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.

123


2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása

2.4.1. Közlekedési viszonyok A vizsgálati terület mintegy 65%-a Pest megyében helyezkedik el, területének kb. 35%-a déli irányban átnyúlik Bács–Kiskun megyébe. A terület közlekedési hálózatának térképe az 53. ábraán látható.

53. ábra. Örkény vizsgálati terület térségének (Pest- és Bács-Kiskun megye) közúthálózata (2013)

A 19. század második felében az akkori Magyarország iparosodása alapfeltételként követelte meg a közúti és vasúti infrastruktúra kialakítását, valamint a meglevő út-, ill. vasúthálózat továbbfejlesztését. Ebben az időszakban (akárcsak napjainkban) az ország legdinamikusabban fejlődő, és az iparosodás legmagasabb szintjére jutott területe Budapest (Pest–Buda) és térsége volt. Ezen kívül a város egyben az ország közigazgatási és politikai központjaként is működött. A kialakuló közút- és vasúthálózat ezért Budapest-centrikus lett. Eszerint az országos úthálózat szerkezete radiális, Budapest-központú. A fent leírtak miatt, a vizsgálati terület térségéből a főváros megközelítési lehetőségei kiválóak, de hiányosak a harántoló kapcsolatok, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Pest megye települései és kistérségei között nem kellő mértékű az együttműködés. A harántoló kapcsolatokat az M0 autópálya kivételével szinte kizárólagosan mellékutak biztosítják, amelyek állapota, burkolatminősége, keresztmetszeti és vonalvezetési adottságai alacsony szolgáltatási szintet és elégtelen forgalombiztonságot eredményeznek. Mivel Örkény vizsgálati terület nagyobb része Pest megye területén található, ezért a közúti és vasúti közlekedés ismertetésénél legnagyobbrészt a Pest megyére vonatkozó információkat ismertetjük. 124

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4.1.1. Közúti közlekedés A Pest megyét érintő nemzetközi folyosók az országos magisztrális hálózat részei, így a nemzetközi forgalom mellett a fővárosi célforgalom is fokozottan terheli a térséget. Pest megye úthálózatának sűrűsége, valamint az egy lakosra jutó gépjárművek száma országos összehasonlításban a legnagyobb, azonban a területegységre jutó útsűrűségi mutató egyenetlen: az agglomerációs térségtől a megye határai felé csökken. A térségbe érkező autópályák, nemzetközi főutak érintett útpályái a megyei úthálózat legzsúfoltabb, legkritikusabb forgalmú elemei, amelyek mentén nem épült ki a forgalmat egy fenntartható térségi közlekedésbe illesztő eszközváltási infrastruktúra (illeszkedő, jó minőségű mellékhálózat, P+R, kapcsolódó közösségi hálózat) sem. Összességében és fent említett szerkezeti hiányok ellenére is megállapítható, hogy a térség közlekedésének legfőbb hiányosságai nem mennyiségi, hanem inkább minőségi hiányosságok, illetve működtetési, együttműködési, intézményi, szabályozási hiányosságok. Ezek megszüntetése jelenti a vizsgálati terület térsége közlekedési rendszerének legnagyobb tartalékát. Pest megyén belül a közutak teljes hossza 2707 km, ebből 233 km gyorsforgalmi út, 257 km elsőrendű, 270 km pedig másodrendű főút. A megye valamennyi adatával első helyen áll a megyék között országos szinten. A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak — M0: Budaörs–Törökbálint–Szigetszentmiklós–Gyál–Ecser–Újpest — M5: Gyál (M0) – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke – (Szerbia) (a TEN-T hálózat része) — M6: Budapest (M0) – Dunaújváros – Szekszárd – Bóly – Ivándárda térsége –(Horvátország) (a TEN-T hálózat része) — M7: Törökbálint (M0) – Székesfehérvár – Siófok – Balatonszentgyörgy – Nagykanizsa – Letenye – (Horvátország) (a TEN-T hálózat része). — M8: Dunaújváros-dél – Dunavecse A fenti gyorsforgalmi úthálózatból az M5-ös autópálya érinti a vizsgálati terület keleti zónáját. Az autópálya ÉNy–DK-i irányú. Újhartyán térségében lépi át a terület északi határát, és átszelve a terület keleti zónáját, Lajosmizse után lép ki a területről. Az M0-ás autópálya a területtől északra halad mintegy 15 km-re, az M6-os autópálya a terület nyugati határától 12–17 km-re nyugatra, a Duna jobb partján fut É–D-i irányban. Az M8-as autópálya jelenleg az M6-os autópályát köti össze az 51-es főúttal. Az M7-es autopálya a vizsgálati területtől távol, 28 km-re nyugatra fut, térképen való ábrázolása miatt említjük. Főutak a vizsgálati terület térségében A főúthálózat elemei közül az alábbiak haladnak a vizsgálati terület térségében: — 4-es főút: Budapest – Cegléd – Szolnok – Püspökladány – Debrecen – Hajdúhadház – Nyíregyháza – Záhony – (Ukrajna) — 5-ös főút: Budapest – Dabas – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke (országhatár) — 31-es főút: Budapest – Nagykáta – Jászberény – Dormánd (33-as főút) — 311-es másodrendű főút: Nagykáta – Cegléd (4-es főút) — 40-es másodrendű főút: Albertirsa – Abony (4-es főút) 125

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — 405-ös főút: Albertirsa (4. sz.főút) – Újhartyán (M5) — 44-es főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Lakitelek – Békéscsaba – Gyula – (Románia) — 441-es másodrendű főút: Cegléd (4. sz. főút) – Nagykőrös – Kecskemét (445. sz. főút) — 445-ös másodrendű főút: 5-ös és 44-es főút kecskeméti elkerülő szakasza — 51-es főút: Budapest – Baja – Hercegszántó – (Szerbia) — 52-es főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Solt – Duna-híd – Dunaföldvár (6. sz. főút) A felsorolt főutak közül az 5-ös és 405-ös főút halad át a vizsgálati területen. A 4-es főút a Budapesttől keletre futó, Közép- és Kelet-Magyarországon egyaránt áthaladó egyik legfontosabb főút, mely közúti kapcsolatot teremt Románia és Ukrajna irányából, valamint Kelet-Magyarország felől az ország központi térségeivel. Az M35-ös autópályaszakasz átadásával jelentősége némileg csökkent, de még így is az egyik legforgalmasabb főút az országban. A vizsgálati területre nem lép be, annak ÉK-i sarkától 3 km-re halad, NyÉNy–KDK-i irányban. Az 5-ös főút párhuzamosan halad ÉNy–DK-i irányban az M5-ös autópályával, attól 1– 5 km távolságra. Az M5-ös autópálya átadása után nemzetközi jelentősége megszűnt, zömmel helyközi forgalom halad rajta. A vizsgálati területre Dabastól északra kép be. ÉNy–DK-i irányban teljes hosszában átszeli a terület középső és keleti zónáját. A területről Lajosmizse déli peremén lép ki, és halad tovább Szolnok felé. A 31-es főút az M0-ás autóúttól indul, hozzávetőlegesen K–Ny irányban halad, Gyömrő és Nagykáta érintésével. A vizsgálati terület északi peremétől mintegy 22 km-re északra halad. Térképen való ábrázolása miatt említjük meg. A 311-es másodrendű főút a vizsgálati területtől északkeletre, Nagykátáról indul KDK felé. Tápiószele térségében déli irányba fordul, és Cegléd térségében, a 4-es főútnál végződik, a vizsgálati területtől kb. 15 km-re keletre. A 40-es másodrendű főút A vizsgálati terület ÉK-i sarkától 1,5 km-re ÉK-re indul, nyomvonala a 4-es főút nyomvonalával párhuzamos, attól 1–3 km-re fut. A vizsgálati területre nem lép be. Abonynál csatlakozik be a 4-es főútba. A 44-es másodrendű főút nem halad át a vizsgálati területen. Kecskemét peremétől indul, az 5-ös sz. főút leágazásaként. Iránya Szarvasig hozzávetőlegesen K–Ny, Szarvasnál K–DK irányba fordul, és Békéscsaba érintésével Gyuláig, az országhatárig tart. A 405-ös rövid másodrendű főút Albertirsánál kezdődik, és hozzávetőleg K–Ny-i irányban halad. Összeköttetést teremt a 4-es főút és M5-ös autópálya között. A vizsgálati területre Újhartyántól ÉK-re lép be, és rövid szakasz megtétele után az M5-ös autópályánál végződik. A 441-es, rövid főút Ceglédtől indul, és a vizsgálati terület keleti határával párhuzamosan, attól mintegy 12–14 km-re fut É–D-i irányban, és Kecskemét térségében, a 445-ös főútnál végződik. Rajta keresztül lehet megközelíteni a vizsgálati terület keleti zónáját, és az attól keletre eső területeket. A 445-ös másodrendű főút 10,3 km. hosszú. Az 5-ös és 44-es főutat köti össze Kecskemét érintése nélkül. A vizsgálati területet nem érinti, annak délkeleti sarkától kb. 9 km-re halad. Az 51-es főút a vizsgálati terület nyugati határával párhuzamosan, de azon kívül, É–D-i irányban fut. Összeköttetést teremt Budapest, ill. a Duna bal partján elhelyezkedő DunaTisza-közi települések között. Rajta keresztül lehet megközelíteni a vizsgálati terület nyugati zónáját. Az 52-es főút A vizsgálati területen nem halad keresztül, annak déli határától 15–20 km-re délre fut, KÉK–NyDNy-i irányban. Kecskemétről indul, az 5-ös főútról ágazik le, és hozzávetőleg nyugati irányba fut. Solt után a Duna-hídon áthalad a Duna fölött, és Dunaföldvárnál, a 6-os útnál ér véget. Kapcsolatot teremt a Dunántúl, és a Duna-Tisza Köze között. A róla 126

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány északi irányban lecsatlakozó mellékutakon közelíthető meg a vizsgálati terület déli zónája, és az attól délre eső területek. Az országos közutak Pest megyei mellékúthálózata döntően megfelel a megye geográfiai viszonyainak és településhálózatának. A problémát a mellékúthálózat kis áteresztőképessége és helyenként leromlott állapota jelenti, mely nagyobb volumenű forgalmat jelen állapotában állagromlás nélkül nem képes elviselni. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Örkény vizsgálati terület közúton való megközelíthetősége jó, ill. kiváló. A területen áthalad egy elsőrendű főút valamint az M5-ös autópálya, ezen kívül kiterjedt mellékúthálózattal rendelkezik. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, továbbá b) belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb, szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési- és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés — főleg az áru- és teherszállítás szempontjából — nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. Örkény vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát az 54. ábra tartalmazza. A tanulmány első részében leírt Budapest központú, sugaras útvonal hálózat a vasúti pályákra is teljes mértékben igaz. A megyei vasúthálózat a XIX. század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák pest megyei szakaszai a főhálózat legszűkebb, és néhány elem esetén a legkorszerűtlenebb elemei.

127


54. ábra. Örkény vizsgálati terület térségének (Pest- és Bács-Kiskun megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006)

A vizsgálati területet a 142-es, a 150-es, és a 151-es vasúti pálya keresztezi. Az országos törzshálózati vasúti pályák besorolásáról a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1, mellékletének B fejezete rendelkezik, míg a vasúti mellékvonalakat az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló 194/2016. (VII. 13.) kormányrendelet 1. melléklete sorolja fel. Az Örkény vizsgálati területen és térségében az alábbi országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályáktalálhatók: Transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 100(a) számú, Budapest (Nyugati pu.) – Cegléd – Szolnok – Záhony (országhatár) — 120(a) számú, Budapest (Rákos) – Újszász – Szolnok — 140-es számú, Cegléd – Kecskemét – Szeged — 150-es számú Budapest (Ferencváros) – Kelebia (országhatár) A 100(a) számú, a térképen 100-asnak feltüntetett Budapest (Nyugati pu.) – Cegléd – Szolnok vasútvonal Budapestről indul, ÉNy–DK-i irányú. Albertirsánál közelíti meg legjobban a vizsgálati területet, ahol a terület ÉK-i sarkától néhány száz méterre, de a területen kívül fut, tovább haladva Szolnok–Szajol felé. A vonal kétvágányú, villamosított. 128

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 120(a) számú, a térképen 120-asnak feltüntetett Budapest (Rákos) – Újszász – Szolnok vasúti pálya szintén Budapestről indul, ÉNy–DK-i irányú. A vizsgálati terület térségében a 100(a) vonal lefutásával párhuzamosan, attól mintegy 14 km-re ÉK-re fut. A területre nem lép be. A 140-es számú, Cegléd – Kecskemét – Szeged vonal a vizsgálati terület keleti határa mellett, attól 11–18 km távolságra fut, ÉÉK–NyDNy-i irányban. Kecskemét után KDK-i irányba fordul, és halad tovább Szeged felé. A 150-es számú, Budapest (Ferencváros) – Kelebia (országhatár) vasúti pálya Budapesttől kiindulva először ÉÉNy–DDK-i irányba halad. A vizsgálati terület térségébe Délegyházánál ér. Itt hozzávetőleg párhuzamosan fut a terület nyugati határával, majd Apaj határában belép a területre. A terület nyugati határa közelében, a területen belül KDK-i irányban halad, és Kunszentmiklóstól délre lép ki a területről, és halad tovább Kiskőrös–Kiskunhalas–Kelebia irányába. A vonal biztosítja a nemzetközi vasúti összeköttetést Szabadka, Szerbia felé. Nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: A 142-es számú, Budapest (Kőbánya–Kispest) – Lajosmizse – Kecskemét vasúti pálya Budapestről indul, és a 100-as vasútvonallal párhuzamosan, de attól mintegy 15 km-re DNyra fut. A vonal nem villamosított, zömében egyvágányú. A vizsgálati területre északról Inárcsnál lép be, ÉNy–DK-i irányban teljes hosszában keresztezi a vizsgálati terület keleti részét. A területről Lajosmizse után lép ki, és halad tovább Kecskemét felé. Az „R”2. számú melléklet alapján besorolt regionális vasúti pályák: A 146(1)-es számú, a térképen 146-nak jelölt Kiskunfélegyháza–Lakitelek vonal Kecskemétről indul, a vizsgálati területtől 15 km-re, és keleti irányba tart. Egyéb vasúti pályák: — 151-es számú: Kunszentmiklós–Tass– Dunapataj — 152-es számú: Kecskemét-alsó–Fülöpszállás A 151-es számú, Kunszentmiklós–Tass–Dunapataj mellékvonal egyvágányú, nem villamosított. A vizsgálati terület nyugati határáról, Kunszentmiklóstról indul, előbb DNy-i, Dunavecsétől pedig D-i irányban fut. A 152-es számú, Kecskemét alsó–Fülöpszállás vasúti mellékvonal egyvágányú, nem villamosított, K–Ny irányú. A vizsgálati terület déli határától kb. 14 km-re, Kecskemét-alsó állomásról indul, és Fülöpszállásig tart. A vasútvonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás, csak teherszállítás folyik. Keskeny nyomtávú vasútvonalak a vizsgálati terület térségében — 148-as számú, Kecskemét KK–Kiskörös KK — 149-es számú, Törökfái–Kiskunmajsa KK Mindkét keskeny nyomtávú vonal a vizsgálati területen kívül, attól délkeletre fut. A 148-as számú, Kecskemét KK–Kiskörös KK vonal 1917-ben Kecskeméttől Bugacig, majd 1928-ban Kiskunmajsáig épült ki. A tanyavilág számára jelentett összeköttetést Kecskeméttel és Kiskunmajsával, jelenleg azonban a nagyvasúti, illetve a közúti közlekedésnek nem

129

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet jelent alternatívát, így csak turisztikai hasznosítás esetén oldódhat meg helyzete. A pályasebessége 40 km/h. A 149-es számú, Törökfái–Kiskunmajsa KK vonal a Kiskörősi vonalról ágazik le. Funkcióját, miszerint a tanyavilágnak jelenthet összeköttetést a városokkal, már nem látja el a közúti közlekedés térnyerése miatt, így a vonal jövője veszélyeztetett. Pályasebessége 40 km/h. A kutatásra, kitermelésre tervezett terület tágabb térségében található a 252-es számú, Budapest (Boráros tér) – Ráckeve HÉV vonal. Budapestről kiindulva ÉÉK–DDNy-i irányban halad Ráckevéig. A HÉV vonal csak személyszállításra használható, teherszállításra nem vehető igénybe. A térképen való ábrázolása miatt említjük. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy Örkény vizsgálati terület vasúton való megközelítési lehetőségei jók. A területen áthaladó nemzetközi és hazai törzshálózati vasútvonalak a terület nagy részét könnyen elérhetővé teszik. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani — A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. — A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára — más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában — kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: — Az OTÉK 36. § 8 pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 36. § 8 pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). — A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még 130

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és — a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: — A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. — A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A vasúti pályahálózat üzemeltetői: — A felsorolt vasúti pályák kezelője a MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (1087 Budapest, Kerepesi út 3.) Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni.

2.4.2. Energiahálózatok Örkény vizsgálati terület nagyobbik része Pest megyében, az ország középső részén helyezkedik el. A terület ÉK-i sarkában található az albertirsai 750/400/ kV-os transzformátor alállomás, mely a hazai elektromos hálózat egyik központi eleme. Az innen kiinduló, az országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó két vezetékrendszer az ország legnagyobb fogyasztóit (Budapestet és a budapesti agglomerációt) ellátó helyi vezetékek, melyek döntően a megye területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet. 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kV-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kV-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató kezelésébe tartoznak. Örkény vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét az 55. ábra tartalmazza.

131


55. ábra. Örkény vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Pest megye Területrendezési terv módosítása. Melléklet, Villamosenergia ellátás, energiahálózatok és alépítményeik) KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 2010. május

A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A 750 kV-os országos főgerinc (Albertirsa–Vinyica vonal) a terület ÉK-i sarkában, Albertirsán végződik. A 400 kV-os átviteli hálózat ÉNy-i ága az Albertirsa–Mende–Göd vonalon fut. A vizsgálati terület ÉK-i sarkából, az albertirsai elosztó állomásról indul, és ÉNy-i irányba halad. Az Albertirsa–Dabas–Martonvásár 400 kV-os vezeték keleti szakasza a vizsgálati terület ÉK-i sarkából, az albertirsai elosztó állomásról indul, és K–Ny irányban halad végig a terület északi határán. A vizsgálati terület térségét Délegyházánál hagyja el, és halad tovább Martonvásár felé. Az Albertirsa–Szolnok–Békéscsaba 400 kV-os vezeték szintén Albertirsáról, a terület ÉK-i sarkából indul, és keleti irányba fut. Abonyt északról elkerülve halad Szolnok felé, majd KDK irányba fordul, és tart Békéscsaba felé. A Paks–Martonvásár 400 kV-os vezeték a Dunántúlon, a Dunával párhuzamosan fut, és a martonvásári elosztó állomásnál végződik. Térképen való megjelenítése miatt említjük. 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei közül a Százhalombatta–Ócsa 220 kV-os vezeték nyugat felől éri el a vizsgálati területtől északra levő térséget, és a terület északi határától mintegy 12 km-re északra , Ócsánál végződik. 132

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az Ócsa–Zugló 220 kV-os vezeték a vizsgálati területtől északra 12 km-re, az ócsai elosztó központtól indul. Előbb ÉK-i, majd északi irányba halad, és a zuglói elosztó központban végződik. A Paks–Martonvásár 220 kV-os vezeték Paksról indul, és Martonvásáron végződik, térképen való ábrázolása miatt említjük. A térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat elemei közül csak azokat soroljuk fel, melyek a vizsgálati területen, illetve annak közvetlen térségében futnak. Az Albertirsa – Monor – Budapest (Soroksár) 120 kV-os vezeték a terület ÉK-i sarkából, Albertirsáról indul, és NyÉNy-i irányba haladva látja el elektromos árammal a vizsgálati területtől északra eső térséget. A (Kecskemét) – Lajosmizse – Dabas 120 kV-os vezeték Kecskemét irányából érkezik, és ÉNy-i irányba haladva teljes egészében átszeli a vizsgálati terület keleti és középső zónáját. A terület DK-i sarkán, Lajosmizsétől délre lép a területre, és Dabastól északra hagyja el azt. A Budapest (Soroksár) – Dunaújváros felhasítási pontja – Ráckeve 120 kV-os vezeték hozzávetőleg É–D-i irányban fut. Délegyházánál érinti a vizsgálati terület ÉNy-i sarkát, majd a terület nyugati határával párhuzamosan, de azon kívül, attól mintegy 3 km-re halad déli irányba, Tassnál DNy-i irányba vált, és Dunaújvárosig húzódik. A vezeték ráckevei felhasítási pontjáról leágazó szál látja el elektromos árammal Ráckevét. A Cegléd–Nagykőrös–Városföld 120 kV-os vezeték Városföldről indul, és elektromos energiával látja el a vizsgálati területtől keletre eső zónát. A Dunaújváros–Szabadszállás–Városföld 120 kV-os vezeték a vizsgálati területtől délre folyamatosan húzódik. Hozzávetőleg K–Ny-i irányú. A vizsgálati területet nem keresztezi. Elektromos energiával látja el területtől délre eső zónát. 2.4.2.2. Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Pest és Bács-Kiskun megye földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogénmezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy–középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy–középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk. — Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar. — Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar. — Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar. — Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki. 133

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Örkény vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét az 56. ábra tartalmazza. A vezetékek közül a térképen a nagynyomású gázvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén-termék vezetékeket ábrázoltuk.

56. ábra. Örkény vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe (Pest megye Területrendezési terv módosítása. Melléklet, Földgáz ellátás, Szénhidrogén- és termékvezetékek.) (KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 2010. május)

134

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Nagynyomású gázvezetékek a vizsgálati területen és térségében A (Szlovákia) országhatár – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta vezeték a vizsgálati terültet térségében ÉK–DNy-i irányú. A területtől északra, 5–15 km távolságra fut. A területre nem lép be. Dunavarsánynál nyugati irányba fordul, és Százhalombattáig húzódik. Az (Ukrajna) országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta vezeték ÉK–DNy-i irányban fut. Vecsésnél ér a vizsgálati terület térségébe, ezután a (Szlovákia) országhatár – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta vezetékkel közös nyomvonalon halad Százhalombattáig. Az (Ukrajna) országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Szolnok – Százhalombatta vezeték Abony felől, keleti irányból érkezik. Ceglédtől északra ÉNy-i irányba vált, és Albertirsánál mintegy 5 km-re közelíti meg s vizsgálati terület ÉK-i határát, de nem lépi át azt. A vezeték Vecsésnél rácsatlakozik a Vecsés–Százhalombatta irányába húzódó más gázvezetékek nyomvonalára, és Vecséstől DK-i, majd Dunavarsánynál nyugati irányba fordulva, és Százhalombattáig fut. A Városföld–Vecsés vezeték a vizsgálati terület DK-i sarkánál, Lajosmizsénél lép a területre. Teljes hosszában áthalad a terület keleti zónáján, és Újhartyánnál hagyja el azt, ÉNy-i irányban. A Városföld–Adony vezeték KÉK–NyDNy-i irányban fut. A városföldi átadó központtól indul, és 10 km hosszban metszi a vizsgálati terület DNy-i kiszögellését. Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek A Szolnok–Százhalombatta termékvezeték KDK–NyÉNy irányban halad. Cegléd felől közelíti meg a vizsgálati területet, annak keleti határát pedig Mikebuda körzetében lépi át. Ezután a terület ÉK-i peremén fut. a területről Felsőbesnyőnél lép ki, és halad tovább Százhalombatta felé. A Százhalombatta – Vecsés – Budapest (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) termékvezeték nem lép be a vizsgálati területre, attól északra halad ÉK–DNy-i irányban a Zsámbok–Vecsés–Százhalombatta gázvezeték nyomvonalán. Felsőpakony után északi irányba fordul, és halad a Budapesti Nemzetközi Repülőtérig. Az (Ukrajna) országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta kőolajszállító vezeték ÉK–DNy-i irányban halad, az (Ukrajna) országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta vezeték nyomvonalán. A vizsgálati területre nem lép be, attól északra 5–15 km-re fut.

135


2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok koncessziók formájában történő kitermelését biztosító, állami ásványvagyon-gazdálkodás célja a vizsgálati területen fellelhető szénhidrogének megfelelő hasznosításának elősegítése. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénnyel összhangban az ásványvagyongazdálkodást érintő pontok teljesülnek, ha a kutatás, bányanyitás, kitermelés és bányabezárás során szintén a bányatörvény szerinti adatszolgáltatás keretében a) az ásványi nyersanyagok mennyiségére, minőségére, a vizsgálati területre eső lelőhelyek nyilvántartására, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás megvalósul, b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon védelme a bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terven keresztül teljesül, valamint az esetleges indokolatlan ásványi nyersanyag-kitermelések és -igénybevételek megakadályozásra kerülnek, c) a kötelező adatszolgáltatás nyomán a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolás megvalósul, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetősége biztosítható. A komplex ásványvagyon gazdálkodás része a tárgyi ásványi nyersanyagok minél pontosabb megismerése, a meglévő és a kutatási–kitermelési tevékenység során keletkező, adatok és információk kezelése. Az ásványi nyersanyag kutatás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz beérkező jelentős mennyiségű földtani, szerkezetföldtani, környezetföldtani, vízföldtani, geokémiai adatok egyrészt kiegészítik a vizsgálati területre vonatkozó ismereteinket (megkutatottsággal foglalkozó fejezet), másrészt a kapcsolódó értelmezések fontos alapot adnak a későbbi értékelésekhez, az állami ásványvagyon-gazdálkodáshoz. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg (III. rész, 20. §71 [1]). Ennek megvalósulása is része az ásványvagyon-gazdálkodási céloknak. (2)72 Bányajáradékot fizet: a bányavállalkozó, vagy a bányászati tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes. Stratégiai cél az elérhető nemzeti előnyök — itt a hazai ásványkincsek minél hatékonyabb realizálhatósága. Az ellátásbiztonság kapcsán az importfüggőség mérséklése reális ásványvagyon-gazdálkodási cél. A hazai versenyképességet növelheti, ha Magyarországon folytatódik a szénhidrogén-kutatás és kitermelés. Az energiahatékonyságot növelheti, ha hazai szénhidrogéneket használunk fel széles körűen az ipari, gazdasági és társadalmi igények kiszolgálása érdekében a megfelelő környezetvédelmi előírások betartásával. A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400×1018 Jt, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (57. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A század első évtizedében évente átlagosan 4×109 t 136

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kőolajat és 5×1012 m3 földgázt kell kitermelni, míg a század közepére 2,8×109 t kőolaj és 8×1012 m3 földgáz felszínre hozása a kívánatos. A jelen évszázadban 250260×109 t kőolaj és 500550×1012 m3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) (58. ábra). 1800 1600

Energia, 10E+18 J

1400 1200 1000 800 600

hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa

400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 57. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

58. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-OECD országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap) (International Energy Outlook 2014 nyomán)

Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m3 – 2013-ban). Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás 137

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet tesztüzemben 2015 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén-készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban az 59. ábra mutatja.

59. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt.)

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2014-ben a hazai kőolajtermelés 0,62 M t, a földgáztermelés 1,94 Mrd m3 volt (MBFH 2015. jan. 1.). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 21,5 millió tonna kőolaj és 73,0 milliárd m3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99,9 millió tonna, földgázra 234,2 milliárd m3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 82%át, a földgáznak több mint 76%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2015. jan. 1-i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 30004000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság 138

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). Örkény vizsgálati területen a reménybeli kitermelhető szénhidrogének valószínűsített mennyisége 0,6 millió tonna kőolaj, illetve 0,8 milliárd m3 földgáz, a vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén-kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008–2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az 1985–87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (60. ábra).

60. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok)

A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77 / 2011. (X.14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is 139

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az „Atom+Szén+Zöld” energiamix alkalmazásával érhető el (61. ábra).

61. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás REKK.)

Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj- és 2 milliárd m3 alá csökkent a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (62. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének-kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz.

62. ábra. Magyarország éves szénhidrogén-termelésének alakulása (MBFH adatok)

140


2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A vizsgálati területen megvalósuló bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú várható közvetlen nemzetgazdasági előnyei kapcsán elsősorban a 2.5. fejezetben leírt adatszolgáltatás és bányajáradék megfizetése, az MBFH-n keresztül az államkasszába kerülése jelölhető meg, illetve az, hogy az állam tulajdonában levő, s majd a járulék megfizetésével a bányavállalkozó tulajdonába kerülő ásványkincs megfelelő módon hasznosul. Közvetetten a gazdaság részét képező anyagi és emberi erőforrásokban, a fizikai és szellemi javakban, valamint szolgáltatásokban, a gazdasági tevékenységekben, illetve mindezek kölcsönhatásában várható növekedés, fejlődés. A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, és a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10 000–11 500 kcal/kg (41870–48150 kJ/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, -kitermelést és -feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai–geofizikai kutatások eredményeként a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. Örkény vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import– export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország –10 °C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m3 származik hazai termelésből és 47,5 M m3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell

141

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet az országba érkeznie, –10 °C esetén körülbelül napi 32,5 M m3 (http://www.mol.hu/gazkerdes /szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás–termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati–feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. Örkény vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (63. ábra).

63. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között 142


2.7. A terhelés várható időtartama 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás–termelés–rekultiváció időtartama általában 20–40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. § 1 pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. §-a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki–biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés — településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő — teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások 143

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogénvagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10–50%-a, a földgáz esetében 40–80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20–30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. 144

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1–3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény 12. § 1 pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 145

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36. §. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

146


2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén első sorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során — az ipari gyakorlatban — azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (40. táblázat40. táblázat). 40. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont

1961 1963 1965 1968. december 19–26. 1979. január 24 – február 15. 1981. december 29–31. 1982. augusztus 7–17. 1982. október 14–17. 1983. január 30 – február 2. 1983. március 22–23. 1984. június 18–21. 1985. április 1. 1985. május 20–21. 1985. december 16 – 1987. január 31. 1986. június 10. 1987. január 24–25. 1998. november 14–17. 2000. augusztus 18 – november 16.

Helyszín

Nagyhegyes Üllés Szank Algyő Zsana-É–2 kőolajtermelő kút (64. ábra) Algyő–683. számú fúrás, Maroslele Szeghalom–14. sz. kút Szeged, Algyő–619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás Hajdúszoboszló, Nagyhegyes–77. sz. kút, gázkitörés Battonya–144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés Balatonmagyaród, Zalakomár–18. sz. kút, olaj- és gázkitörés Biharkeresztes–19. sz. kút Füzesgyarmat–107. sz. kút, olaj- és gázkitörés Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés Balatonmagyaród, Zalakomár Füzesgyarmat–107. sz. kút, gázkitörés Nagylengyel–282/A .sz. kút, gázkitörés Pusztaszőlős–34. sz. kút, gázkitörés

Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz).

147

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: — a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; — a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H2S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető „földalatti kitörés” alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (64. ábra). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul 148

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK 1991). Fúrás és ki–beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció-nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja.

64. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979)

A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: — a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; — tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); — a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; — tilos a tartályok túltöltése; 149

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; — meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; — a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; — kerüljük a savgőz belélegzését; — védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; — légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; — a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; — egyes esetekben H2S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet.

150


3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Örkény vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. §-a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, — külön jogszabályban felsorolt — légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségi zónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontjá151

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ban felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O–II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Az A, B és C besorolás a levegőszennyezettség egészségügyi határértékeit meghaladó koncentrációt jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály az E és F besorolási kategóriákban nem ír elő rendszeres mérési kötelezettséget. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minősége a vizsgálati területnek és térségének egyik legsúlyosabb — területileg differenciáltan jelentkező — környezeti problémája. Míg Budapest 12 pontján működnek a levegő minőségét vizsgáló monitorhálózat állomásai és további 27 pontján a RIV (Regionális Immisszió-vizsgáló) hálózat egységei, addig Pest megye területén az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) három automata és négy manuális mérőállomást, Bács-Kiskun megyében pedig egy automata és öt manuális mérőállomást üzemeltetett 2014-ben. Ezek különböző jellegű légszennyezettségeket mérnek: városi háttér, lakó és ipari övezet, illetve olyan területeket, ahol a közlekedés a meghatározó. Sajnos Örkény vizsgálati területre a fentiek közül egy mérőállomás sem esik. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak az emittáló légszennyezőforrások (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációját, valamint a vizsgálati terület ehhez viszonyított elhelyezkedését a 65. ábraán mutatjuk be. Az ábra alapján megállapítható, hogy Örkény vizsgálati terület északi pereménél végződik Budapest és környéke légszenynyezettségi agglomerációja, Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zónájának ÉK-i részének kis darabja pedig a vizsgálati terület délnyugati sarkára esik.

152


65. ábra. Örkény vizsgálati terület térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja, és Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zónái

A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi agglomerációk és zónák közül Budapest környéke a „Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció”-ja az 1-es, Dunaújváros és környéke az 5-ös, míg Pest, és Bács-Kiskun megye területe a „10. Az ország többi területe” nevű zónába van sorolva. A fentiek szerint a vizsgálati terület, valamint Budapest és környéke légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi 41. táblázatés 42. táblázatban foglaltuk össze: 41. táblázat. Pest és Bács-Kiskun megye (10. zóna), valamint Budapest és környéke, valamint Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

1. 5. 10.

Budapest és környéke Dunaújváros és környéke Az ország többi területe

kéndioxid

nitrogéndioxid

szénmonoxid

szilárd (PM10)

benzol

Talajközeli ózon

E F F

B C F

D D F

B D E

E F F

O–I O-I O–I

42. táblázat. Pest és Bács-Kiskun megye (10. zóna), valamint Budapest és környéke, valamint Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint

Légszennyezettségi zóna

1. 5. 10.

Budapest és környéke Dunaújváros és környéke Az ország többi területe

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint PM10 PM10 arzén PM10 nikkel kadmium (As) (Ni) (Cd)

F B F

F B F

F D F

PM10 ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

F B F

B D D

153

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy Örkény vizsgálati területen és annak térségében: Budapesten és környékén a kén-dioxid (SO2) és benzol koncentrációja a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A nitrogén-dioxid (NO2), a szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja és a PM10 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja a levegőterheltségi szint a határértékét és a tűréshatárt meghaladja (B), a szén-monoxid (CO) koncentrációja pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a PM10 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja pedig a határértéket és a tűréshatárt is meghaladja (B). Dunaújvárosban és térségében a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja a határérték és a tűréshatár között van (C), a szén-monoxid (CO) és szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja a levegőterheltségi szint felső vizsgálati küszöbe és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A PM10 arzén (As), a PM10 kadmium (Cd) és PM10 ólom (Pb) koncentrációja a határértéket és a tűréshatárt is meghaladja (B), a PM10 nikkel (Ni) és PM10 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A vizsgálati területen a szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E), a PM10 benz(a)pirén (BaP) pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében — a törvényben meghatározottnak megfelelően — az O–I kategóriába lett sorolva. Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM–EüM– FVM együttes rendeletben es módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A vizsgálati terület tágabb térségének légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri. Az automata mérőhálózat adatai Az ÉLFO (LRK) adatai alapján a vizsgálati területen nem üzemel automata mérőállomás. A terület térségében működik a budapesti, a dunaújvárosi, kecskeméti, százhalombattai és tököli mérőállomás. A budapesti állomások közül a területhez legközelebb eső, Gilice téri mérőállomás adatait vettük figyelembe. A térségben levő automata mérőállomások adatait az OMSZ „2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be (43. táblázat és 44. táblázat). 43. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Légszennyezettségi index SO2

NO2

NOx

ülepedő por

Benzol

CO

O3

Összesített index

kiváló (1) kiváló (1) – kiváló (1) kiváló (1)

jó (2) jó (2) * jó (2) *

jó (2) kiváló (1) * kiváló (1) *

jó (2) jó (2) – jó (2) megfelelő (3)

kiváló (1) – – – *

kiváló (1) kiváló (1) – kiváló (1) *

jó (2) jó (2) * jó (2) *

jó (2) jó (2) * jó (2) megfelelő (3)

Mérőállomás neve

Budapest, (Gilice) Dunaújváros Kecskemét Százhalombatta Tököl

– : nem mérik az adott komponenst. * : nem rendelkezünk mérési adattal.

154

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 44. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve SO2

Budapest, (Gilice) kiváló (1) Dunaújváros * Kecskemét – Százhalombatta * Tököl *

NO2

NOx

ülepedő por

Benzol

CO

O3

jó (2) jó (2)

jó (2) jó (2)

jó (2) jó (2)

*

kiváló (1)

jó (2)

* * *

* * *

* * *

– – kiváló (1) *

kiváló (1) kiváló (1) * * kiváló (1) *

jó (2) *

Összesített index

jó (2) jó (2) * jó (2) *

– : nem mérik az adott komponenst. * : nem rendelkezünk mérési adattal.

A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgálati terület térségében nyolc. (manuális) RIV mérőállomás működik. Ezek a budapesti, budaörsi, dunaföldvári, dunaújvárosi, gárdonyi, jászberényi, kecskeméti és sukorói mérőállomások. A vizsgálati területtől való nagy távolságuk miatt a jászberényi sukorói és gárdonyi mérőállomások adatait csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be (45. táblázat és 46. táblázat). 45. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Légszennyezettségi index


Budapest Budaörs Dunaföldvár Dunaújváros Gárdony Jászberény Kecskemét Sukoró

NO2

SO2

ülepedő por

szennyezett (4) jó (2) – kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) kiváló (1)

– – – – – – – –

– – jó (2) – – – – –

Összesített index

szennyezett (4) jó (2) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) kiváló (1)

– : nem mérik az adott komponenst. dőlt : 75% alatti adat-rendelkezésre állás.

46. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Légszennyezettségi index


Budapest Budaörs Dunaföldvár Dunaújváros Gárdony Jászberény Kecskemét Sukoró

NO2

SO2

ülepedő por

szennyezett (4) jó (2) – kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) *

– – – – – – – –

– – jó (2) – – – – –

Összesített index

szennyezett (4) jó (2) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) *

– : nem mérik az adott komponenst. * : nem rendelkezünk mérési adattal. dőlt : 75% alatti adat-rendelkezésre állás.

155

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A táblázatokban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: — Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a alattiak. — Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közöttiek. — Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80%-a és 100%-a közöttiek. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. Örkény vizsgálati terület tágabb térségben működő automata mérőhálózat vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy 2013-ban az összesített légszennyezettségi index jó (2), illetve Tökölön (az ülepedő por magas koncentrációja miatt) megfelelő (3). Ahol külön nem említjük, ott a vizsgált komponens szennyezési indexe kiváló (1). Az elemzések részletezve: Az NO2 indexe minden vizsgálati helyen jó (2), az NOx indexe Budapesten jó (2), az ülepedő por indexe mindenütt jó (2), kivéve Tökölt, ahol megfelelő (3). A benzol szennyezettségi indexe Budapesten jó (2), más helyen nem regisztrálták. Az O3 index minden vizsgálati helyen jó (2). 2014-ben értékelhető mérések Budapesten, Százhalombattán és Dunaújvárosban történtek. Ezeken a településeken az összesített légszennyezettségi index jó (2). Részletezve: Az NO2, NOx és az ülepedő por szennyezettségi indexe minden vizsgálati helyen jó (2). Az O3 index Budapesten és Százhalombattán jó (2). Az automata mérőhálózat adatai alapján megállapítható, hogy az átlagot az ülepedő por Százhalobattán regisztrált megfelelő (3) értéke rontja le. Az SO2 és CO értékek minden vizsgálati helyen kiválóak (1), az NO2 és NOx értéke pedig minden vizsgálati helyen jó (2), ill. kiváló (1). A vizsgálati eredmények értékeléséhez figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy 2013-ban Kecskeméten, ill. 2014-ben Kecskeméten és Tökölön nem születtek értékelhető mérési adatok. 2014-ben SO2, ill. benzolmérések is csak egy állomáson folytak az öt állomás közül, NO2, NOx és ülepedő por méréseket pedig csak két mérőállomáson végeztek. A vizsgálati terület tágabb térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 2013. és 2014. évi vizsgálati adatai erősen hiányosak. SO2 vizsgálatok sehol sem történtek, ülepedő por vizsgálatok pedig 2013-ban és 2014-ben is csak egy helyen, Dunaföldváron készültek. Az említett két évben a vizsgálatok az említett manuális mérőállomásokon — az OMSZ éves értékelése alapján — gyakorlatilag az NO2 mérésére korlátozódtak. 2014-ben Sukoróról nincsen vizsgálati adatunk. 2013-ban és 2014-ben a manuális mérőhálózat vizsgálatainak összesített szennyezési indexe jó, ill. kiváló. Budapesten az összesített légszennyezettségi index szennyezett (4), Budaörsön, Jászberényben és Kecskeméten az összesített légszennyeztettségi index jó (2). Dunaújvárosban, Gárdonyban és 2013-ban Sukorón kiváló (1). A térségben a rendszeres RIV és automata mérőhálózati mérések nem támasztják alá a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben megadott „Dunaújváros és környéke” légszennyezettségi zóna szennyező anyagok szerinti kategória-besorolását. A rendeletben megadott értékek a 2010-es évek második felére, az újabb vizsgálatok szerint zömében érvényüket vesztették, az üzemi eredetű légszennyezés a vizsgálati terület térségében csekélyebb hatású a múltbelinél. A legfontosabb tényezőket összefoglalva: a térségben a nagyobb forgalmú útvonalak mellett a nitrogén-oxidok és a szállópor jelent levegőminőség szempontjából immissziós problémát. Az emissziós légszennyezettség alakulásában viszont jelentős szerepet játszanak az ipari kibocsátók is. A budapesti agglomerációs övezet fejlett sokrétű gazdaságú, de környezetet terhelő iparral is bíró településeinek levegőjét nagyobb terhelés éri. Pest megye agglomeráción túli része gazdaságilag kevésbé erős, csak kisebb terheléssel üzemelő gazdasági létesítmények jellemzők rá (feldolgozó, elektronikai, könnyű-ipar), nem üzemelnek a 156

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány legnagyobb légszennyező iparok (vegyi-, nehézipar, ill. hőerőművek), úthálózata országosan tekintve sűrű, erdősültségének mértéke pedig rendkívül változó, így levegőminőség szempontjából inkább átlagos légállapotú térségnek tekinthető (bár területrészenként ez rendkívül eltérő lehet). (Pest megye területfejlesztési koncepciója, 2012.) A közlekedés okozta levegőszennyezés a legnagyobb forgalmi sűrűségű budapesti területek, valamint a nagyforgalmú utak mentén okoz problémákat. A Budapesti Agglomeráció területén a levegő szennyezettsége különösen ott jelentkezik, ahol az elkerülő útszakaszok megépítésére ez idáig nem került sor. Pest, illetve Fejér megyében nincsenek olyan hegyek, hegyláncok, amelyek akadályoznák, lassítanák a szél által hordott por terjedését. A természetes növénytakaróval borított területek alacsony és egyre csökkenő aránya miatt a talaj felső rétege a széleróziónak kevésbé áll ellen, aminek következménye az igen gyakori porképződés. A por lehet talajfelszíni (városi, mezőgazdasági) és növényi eredetű (pollenek) is. A szállópornak 10 μm-nél kisebb frakciója igen nagy távolságokról érkezhet. Becslések szerint az agglomeráció szálló por szennyezettségének legalább a fele nem helyi, hanem regionális eredetű. A PM10 napi határérték-túllépések nagy része télen, valamint a szárazabb, hűvösebb tavaszi és őszi inverziós időszakokban történik. A közlekedés okozta légszennyezés a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre. A levegő minőségét a kibocsátásokon és az időjáráson kívül a földrajzi fekvés is jelentősen befolyásolja. Kedvező hatású, hogy a területre jellemző északi és nyugati irányú szelek viszonylag tiszta levegőt szállítanak. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy Örkény vizsgálati terület tágabb térségének levegőminősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú komponensek jónak, ill. kiválónak minősíthetők. A jó és kiváló indexeket a szálló por, ill. az NO2 vizsgálati eredményei rontják le. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható.

157

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. mellékletében közölt határértékeknek kell teljesülniük a zajtól védendő területeken az üzemi létesítményektől származó zajterhelés esetében, a 2. mellékletben foglalt határértékeknek az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, a 3. mellékletben foglalt határértékeknek a közlekedésből származó zajterhelés vonatkozásában. A rendelet 4. melléklete tartalmazza a zaj terhelési határértékeit az épületek zajtól védendő helyiségeiben, míg az 5. mellékletben közölt, az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeknek és terhelési határértékeknek kell teljesülniük az ott felsorolt épületek és helyiségek esetében 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2. fejezet) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. Az érintett porózus (réteg) víztestek mennyiségi állapota két esetben jó, azonban a p.1.14.2 porózus víztest, valamint a sekély porózus víztestek közül a sp.1.14.1, sp.1.14.2 jelűek gyenge (FAVÖKO és vízmérleg teszt miatt) mennyiségi állapotúak, míg a sp.1.13.1 jelű esetén vízmérleg alapján a gyenge állapot elérésének kockázata áll fenn. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély porózus víztestek minőségi állapota minden esetben gyenge, diffúz szennyezettség, vízbázist veszélyeztető szennyezőanyagok, trendszámítások eredménye, vagy felszíni víz nyomán. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. 158

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506 veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (kb. 0–1000 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. A vizsgálati terület árvízi elöntéssel a nyugati harmadban érintett, a Dunától keletre, a belvízzel veszélyeztetettség leginkább mérsékelt, illetve közepes, kisebb foltokban jelennek csak meg erősen veszélyeztetett területek. Ár- vagy belvízveszélyes területen, az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A területet és 5 km-es környezetét érintő 23 felszíni víztest közül 10 (mind a 8 állóvíz víztest) nem rendelkezik értékelt minősítéssel adathiány következtében. Az értékeléssel rendelkező felszíni folyóvíztestek állapota 3 esetben jó cask, 7 esetben mérsékelt, 2 esetben gyenge, 1 esetben pedig rossz minősítéssel rendelkeznek, tehát egyik vízfolyás víztest állapota sem megfelelő 3 kivételével. A vízfolyás víztestek ökológiai minősítése előbbivel megegyező. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű 159

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal (kormányhivatalok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok; vízügyi igazgatóságok bevonásával) való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz–víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet irányadó. 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével – még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: — a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: — a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot — különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében — teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. §–41. §, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16–21. §, a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8–13. § tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni 160

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1. § (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. A országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet „ex lege” védett területre. „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. § [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. § [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talaj161

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet viszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § 2 pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. § 1 pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz. 3.1.6. Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § és 7. §-ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. 162

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elemegyüttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. §). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (13.§ [2]). Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (13/A. § [2]). Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (14. § [2]). Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (14/A. § [4]). Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető (14/B. § [2] b). Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 17. § [6]). Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 18. § [5]). A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét.

163

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával. (CSIMA et al. 2003) Az 1993. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). 3.1.7. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek — s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek — termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt. 2. § 19. pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának 164

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5.§ (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles — választása szerint — a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során — az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett — figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni.

165

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A tervek készítése során az OTÉK 4. § (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: „A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tfvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tfvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tfvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tfvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni.

166

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűjtemények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgyegyüttesek. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, a történeti kertek, történeti tájak stb. A nyilvántartott műemléki értékek a közhiteles nyilvántartásba felvett műemléki értékek, amelyek a Kötv. erejénél fogva általános védelem alatt állnak (új, nyilvántartásba vett műemlékek, valamint a korábban III. kategóriába sorolt műemlékek). A műemlék olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal (miniszteri rendelet) védetté nyilvánítottak (I. és II. kategória). A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, a védett műemléki értékeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a kutatási területen tervezett földmunkákkal nem érinthetik. A kulturális örökségi elemek pontos, digitálisan kezelhető adatainak szolgáltatására a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája jogosult. A Nyilvántartási iroda a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilván¬tar¬tásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) kormányrendelet alapján végzi tevékenységét. Az MvM rendelet 6. § (1) rendelke¬zik arról, hogy a Nyilvántartási Iroda a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat. (Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során álta¬lában régészeti terepbejárással egybekötött örökségvédelmi hatástanulmány készítésére van szükség). Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintett¬ségről a régészeti és műemléki szempontú vizsgálatot is tartalmazó előzetes hatástanulmányt kell készíteni, és az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni kell. Az egyedi engedélyezési eljárások során a 267/2006. (XII. 20.) az MBFH-ról szóló kormányrendelet (Kr.) 2/B. melléklete 6. pontja alapján kijelölt illetékes örökségvédelmi irodát szakhatóságként kell bevonni. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló, 4/2003. (II. 20.) NKÖM kormányrendelet (Kr.) 3. §-a szerinti esetekben a szakhatósági hozzájárulás megadása örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető, melyet a Kr. mellékletében részletezett tartalommal kell benyújtani. A Kötv. 23/C. § (1) bekezdése szerint nagyberuházás esetén a Kötv. 7. § 3. pontjában definiált előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a Kötv. 236C. (3) bekezdése szerint a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ készít el. Az 1 ha-nál nagyobb területet érintő beruházás esetén a szakhatósági állásfoglalás ugyancsak örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a terület jellegét 167

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Kr. 2. § 1 pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. §-a értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelyeknek a beruházással kapcso¬la¬tos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A megelőző régé¬szeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet esetében a Kötv. 24. §-a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. men-tő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel meg¬felelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és terület¬rendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödörmentes fúrási technológia alkalmazása. A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezik. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. Örökségvédelem alá eső objektumok Örkény vizsgálati területen Az örökségvédelem alá eső, Budapesten található objektumokat a felsorolás nem tartalmazza (47. táblázat, 48. táblázat). 47. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Örkény vizsgálati területen (Bács-Kiskun megye) Műemlékké nyilvánított objektumok, Bács-Kiskun megye, I. kategória Településrész

Lajosmizse

Törzsszám

8475

Utca, házszám

Alsóbene 225.

Megnevezés

Tanya-múzeum

Műemlékké nyilvánított objektumok, Bács-Kiskun megye, II. kategória

Kunszentmiklós Kunszentmiklós

168

633 10882

Kálvin tér Kálvin tér 3.

Ref. templom Gimnázium

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Kunszentmiklós Kunszentmiklós Kunszentmiklós Lajosmizse Szalkszentmárton Szalkszentmárton Szalkszentmárton Tass Tass Tass

635 634 10343 667 641 642 643 9956 644 646

Kálvin tér 12. Marx tér 2-3. Tass Káposztás Mihály dűlő Jókai u. 2. Petőfi tér Petőfi tér 14. Dózsa Gy. u. 18. Kálvin tér Széchenyi út 3.

Községi Tanácsház, egykori Városháza Múzeum, Virágh-, később Tóth-kúria Vasútállomás Ún. Pusztatemplom rom Községi Tanácsház Ref. templom Ún. Petőfi-ház, Petőfi Emlékmúzeum Lakóépület Ref. templom Kultúrotthon, volt Földváry-kúria

Bács-Kiskun megye műemlékjegyzéke az I-II-es kategóriába sorolt objektumok nélkül

Kunadacs Kunbaracs Kunszentmiklós Kunszentmiklós KunszentmiklósKunbábony KunszentmiklósKunbábony Lajosmizse-Mizse Szalkszentmárton Tass

9090 10068 10343 9517

Kunszentmiklósi u. 1. Csarada 1. külterület Vasút u. Szabadszállási út

Az épület néhány évvel ezelőtt összedőlt Historizáló Vasútállomás, historizáló Nyakvágó-csárda (múzeum), 18. sz.

9516

Kunbábony 8.

Selyem I. tanya, 19. sz. közepe

9518

Kunbábony 7

Selyem II. tanya, 20. sz.

9399 6838 645

Mizse 236. Jókai u. 2. Munkácsy u. 25.

Tanya, 19. sz. A községháza műemléki környezete (MK) R. k. templom (Vízkereszt), klasszicista

48. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Örkény vizsgálati területen (Pest megye) Műemlékké nyilvánított objektumok, Pest megye, I. kategória

Településrész

Törzsszám

Dabas-Gyón Ócsa

6972 7156

Dabas Dabas-Gyón Pusztavacs

6967 6975 7214

Utca, házszám Kossuth L. u. 479. Bercsényi u. 2.

Megnevezés Volt Halász Móric-kúria Ref. templom

Műemlékké nyilvánított objektumok, Pest megye, II. kategória

Kossuth u. 438. Kossuth L. u. 561. Hunyadi tér

Volt úri kaszinó Volt Zlinszky-kúria Templomrom

Pest megye műemlékjegyzéke az I-II-es kategóriába sorolt objektumok nélkül

Ócsa Ócsa Ócsa

15523 15512 7193

Bercsényi utca 4. Bercsényi utca 4. Bercsényi utca 6.

népi lakóház gazdasági épület népi lakóház

A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. [X. 18.] kormányrendelet) alapján. Pest megye műemlékjegyzéke csak WIKI forrásként áll rendelkezésünkre, mely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartásának 2013. szeptemberi állapotán alapul, ezért az anyag csupán tájékoztató jellegű! Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Forster Központ. Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam

169

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. Az Örkény vizsgálati terület térségében található Világörökség-várományos területeket a 66. ábraán mutatjuk be.

66. ábra. A világörökség-várományos területek övezete Örkény vizsgálati terület térségében (A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya 2013 nyomán)

Örkény vizsgálati területen világörökségi helyszín nem található. A világörökség-várományos területek közül kettő található a vizsgálati terület térségében. A terület délkeleti határának peremén, de azon kívül található a „Lechner Ödön művei” világörökség-várományos terület kecskeméti övezete (2008), melynek objektumai XIX. századi műemlékek, és klasszicista stílusban épültek; (pl. Rudolf laktanya, Városháza). A vizsgálati területtől nyugatra 8–15 km-re, és északra 20 km-re húzódik a „A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza” világörökség-várományos terület. A római limes hazánk legnagyobb kiterjedésű, területileg összefüggő kulturális öröksége. A védettségre váró objektumok között katonai létesítmények, erődök, őrtornyok, utak, mesterséges gátak, sáncok és polgári létesítmények lehetnek. Az egyes különálló helyszínek közötti „kohéziós erő” a határvonal mentén haladó limes–út. Ennek ismert szakaszai adják nálunk a világörökségi helyszín nyomvonalát, gerincét. A limes út, illetve a Duna nyomvonalát követve kijelölhetők azok a települések, amelyek kül- vagy belterületei érintettek lehetnek a projektben. A római limes az UNESCO által kijelölt egységes világörökségi területet fog alkotni, amely 8 országot érint, a Magyarország részvételével jelenleg is folyamatban lévő projektben pedig 5 ország vesz részt. A világörökségi cím egyrészt rangot, elismerést, pezsgő kulturális turizmust és ezzel gazdasági fellendülést hozhat, másrészt azonban olyan kötelezettségeket, 170

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megszorításokat is jelent, melyek a világörökségi helyszín megmaradását és fejlesztését szolgálják. A római limes magyarországi szakaszáról (mintegy 500 km) 2011-ben elkészült a részletes feltáró, összefoglaló vizsgálat. Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott „ex lege” védelemben részesülnek a Kötv. 11. §-a alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek, melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bírnak (Kötv. 13. § [4]). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. szerint „ex lege” védettek (67. ábra).

67. ábra. Örkény vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok (A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. közreműködésével)

171

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A 7.§ a következőképpen rendelkezik: „ (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: — gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során.

172


3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása A szénhidrogén-bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. Örkény vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített „Műszaki Üzemi Terv”-ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térség-specifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság: kormányhivatalok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek. 3.2.1. Hatások a rezervoárokban Örkény vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjait a paleozoos és prekambriumi metamorf aljzat tetőzónájában, a permi arkózás homokkőben, a mezozoos aljzat karbonátos képződményeiben, az eocén karbonátokban, durvatörmelékes képződményekben, a prepannóniai miocén karbonátos és vulkáni képződményekben, illetve a pannóniai homokkövekben találjuk. A rétegek elsősorban földgázt és kőolajat tárol(hat)nak. A kvarter képződményekben tárolt vizek általában 350–550 mg/l közötti összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkeznek és jellemzően CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, néhány esetben NaCaMgHCO3-os, NaHCO3-os kémiai jellegűek. A víztartóban intenzív áramlások zajlanak. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek rendszerint 1500 mg/l alatti (400–1500 mg/l) TDS-űek, összetételük a CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-ostól a NaCaMgHCO3-os, illetve NaHCO3-osig és a NaCl-osig változhat. A kb. 400–500 méteres mélységnél sekélyebb vízadókban többnyire 400–1000 mg/l közötti TDS, NaCaMgHCO3-os, NaHCO3-os, ritkábban CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, valamint NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os kémiai jelleg, míg ennél mélyebben általában 2000– 4000 mg/l-es, ritkábban ennél magasabb TDS és jellemzően NaClHCO3-os, NaHCO3Cl-os, illetve NaCl-os kémiai jelleg az uralkodó. Az alacsony sótartalmú vizek a kvarter és a felsőpannóniai (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzív áramlási rendszer meglétére utalnak.

173

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az alsó-pannóniai összletből származó egy vízminta 1280 mg/l-es TDS-t és NaCl-os kémiai jelleget mutat. A Mátrai Vulkanit Formációcsoport képződményeiben NaCl-os vizek fordulnak elő: Bugyi térségéből származó két vízminta 2390–3590 mg/l-es TDS-sel, míg a Sári környéki két vízminta ennél magasabb, 4900–8200 mg/l-es összes oldottanyagtartalommal rendelkezik. Szintén egyetlen vízminta áll rendelkezésre az oligocén tufás képződményből, Dabasról: ezt kb. 5000 mg/l-es TDS és NaCl-os víztípus jellemzi. Az aljzati képződményekből a területen szintén csak egy vízminta áll rendelkezésre, Sári térségéből a permi Szentléleki Formációból, bár ez a minta inkább mérési hibának tekinthető. Ugyanakkor a területtől K-i irányban Nagykőrös és Cegléd térségében többnyire NaClHCO3os kémiai jellegű és magasabb, 12 600–45 600 mg/l közötti TDS-ek jellemzőek, melyek elzártabb, elzárt víztartók jelenlétét jelzik. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogén-kutatás után várható termelések hatására akár jelentős nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogénkihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról, termeléséről lesz szó, ott számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a repesztések sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mentén, vagy azok mellett, a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen. A technológiához használt folyadékok ismételt felszínre kerülése esetére a megfelelő védelem tervezésével és kialakításával fel kell készülni. A mélyinjektálásokkal, vízlikvidálásokkal és visszasajtolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozás, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 11. §-a a következő idevágó részeket tartalmazza: „11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok — beleértve a szén-dioxidot is — továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető: a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,” továbbá „(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek — különösen a felszín alatti vizek — mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá 174

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. (4) Az (1)–(3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába”. Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai, illetve az aljzati hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztestet érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni. A vizsgálati területet érintő felszín alatti porózus és karsztos víztestek minőségi szempontból jó minősítéssel rendelkeznek, kivéve a sekély porózus víztesteket, melyek mindegyike (sp.1.13.1, sp.1.14.1, sp.1.14.2 és sp.2.10.1) gyenge minősítésű (diffúz, vízbázis és trend teszt alapján). A víztestek mennyiségi állapota többnyire jó, azonban a sp.1.14.2 és p.1.14.2 sekély porózus és porózus víztestek esetében vízmérleg teszt következtében, az sp.1.14.1 sekély porózus víztest esetében pedig FAVÖKO tekintetében gyenge az állapot. Az sp.1.13.1 sekély porózus víztest esetében még jó a víztest mennyiségi állapota, azonban vízmérleg tekintetében fennáll a gyenge állapot kockázata. Az érintett összes porózus- és karszt termál víztestek mennyiségi és kémiai állapota jó. Fentiek következtében a tervezett tevékenység során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, illetve a mennyiségi és minőségi jó állapotot a VGT célkitűzései alapján legkésőbb 2027, vagy az utánra el kell érni. 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, — a termelő és a visszasajtoló kutak, — aktív szereplői a szénhidrogén-rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette 175

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. A kutatófúrások rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál)víztartókba bejuthat a mélyebb rétegek jelentősen eltérő sótartalmú és szénhidrogén-tartalmú, (vagy más szerves anyagtartalmú) nyomelem tartalmú vize. A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis, valamint 1 távlati vízbázis is található. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal illetve védőterületekkel, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő termálvíztestek mennyiségi állapota jónak tekinthető, ez az állapot nem romolhat a tevékenységek hatására. Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai) porózus termálvíztartókra (pt.1.2, pt.2.2), és az aljzati karsztos termálvíztartóra (kt.1.3, kt.2.1) melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben. Örkény vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén- és más nyersanyagkutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával. A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A vizsgálati tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 18 db, 5 km-es környezetében további 16 db üzemelő ivóvízbázis található, melyek mellett 1 távlati ivóvízbázis is ismert. A 35 ivóvízbázis közül 12 sérülékeny (ebből 1 távlati), 4 bizonytalan sérülékenységű. 10 vízbázisra üzemeltető, a távlati vízbázisra sérülékeny vízbázis programon belül készült diagnosztika. További 3 esetben KEOP támogatással készült diagnosztika. Veszélyeztetettségi vizsgálat mindegyik sérülékeny ivóvízbázis esetében zajlott, melynek eredményeképpen 12 esetben jelentős veszély áll fenn, míg 3 vízbázis közepesen veszélyeztetett. A veszélyeztetettség oka leginkább a belterületi és mezőgazdasági területek arányából következik, míg egy esetben földtani közeg és éghajlati veszélyeztetettségből adódó kockázat is jelentős lehet. Táborfalva vízbázis esetében nem áll fenn veszélyeztetettség. Ezen felül a területen és 5 km-es környezetben 4+8 ásványvízkút (Albertirsa, Dánszentmiklós, Kerekegyháza, Lajosmizse) és 1+1 gyógyvízkút (Albertirsa, Kunszentmiklós) található.

176

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos. 3.2.3. Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál „üzemmód”ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogéntartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak. Arra az eseményre, amelyet az Örkény térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt „Műszaki Üzemi Terv”-ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl. fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket. Figyelemmel kell lenni a koncessziós területen és környezetében előforduló, lokális áramlási pályák kilépési pontjainál lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek károsodását a védett területektől távolabb — a lokális áramlási pályán — jelentkező kedvezőtlen hatás is előidézheti. A területen lévő FAVÖKO-k mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997. (vízbázisvédelmi) kormányrendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően.

177


3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása).

3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI)

3.4.1. A bányászati kutatás és kitermelés természetkárosító hatásainak mérséklése Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (továbbiakban Tvt.) egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” Bányászati kutató és kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok egyedei sérülhetnek és tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át. A nemzeti parkok területét — a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint (134/2013. [XII. 29.] VM rendelet) — természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni (2013. évi CCL. törvény 25. §). Az egyes övezetekben eltérő szintű korlátozások érvényesek. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálni kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre. A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 2000 területek érzékenyebbnek tekinthetők, mint egy már degradált terület. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket és Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú távú túlélésére. Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken „ex lege” védelem alatt álló értékek, kunhalmok, szikes tavak és lápok találhatók, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során. A tervezési területen található „ex lege” védett értékek elhelyezkedését az alábbi térképmelléklet mutatja, mely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság adatbázisán alapul (68. ábra).

178


68. ábra. Örkény vizsgálati terület „ex lege” védett értékei

Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon, mivel a természet védelme társadalmi közérdek az Alkotmány szerint is. A természetvédelem közérdek, az országos jelentőségű védett és fokozottan védett természeti területekre, valamint a Natura 2000-es területekre és a védett területeken kívül előforduló védett élőlényekre egyaránt vonatkozik. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ugyancsak az Alaptörvény rendelkezik arról a 38. cikk (1) bekezdésében, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele. EU-s természetvédelmi kötelezettségeink teljesítése során a Natura 2000 szabályozás alá tartozó élőhelyek, illetve növény- és állatfajok megőrzése az EU természetvédelmi jogszabályainak betartása oldaláról is közérdek. Az EU által létrehozott természetvédelmi hálózat védelme alá eső fajok és élőhelyek védelme uniós kötelezettségként is közérdek. A természetvédelem, mint közérdek a hatályos jogszabályi definíciókban is megjelenik. Az Alaptörvény 13. cikk (2) bekezdése értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali

179

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kártalanítás mellett lehet. A 2007. évi CXXIII. törvény is a természetvédelmet, mint közérdeket egyértelműen nevesíti. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Örkény vizsgálati területen a természetvédelem és a tájvédelem szempontjai szerint kell megtervezni a kutatást és kitermelést. A kutatás során a szállító és a jelgerjesztő gépjárművek közlekedése, illetve a kutatás során történő taposás talajtömörítő hatása az érintett élőhelyek zavarásra érzékenyebb növényfajainak — köztük több védett növényfaj egyedeinek — a pusztulását, vagy komoly károsodását idézné elő. Továbbá a zavaró hatásokat jól tűrő gyomfajok betörését és elterjedését indukálja a természetes vegetációban. A természetes vegetáció nem kívánatos faj-összetételbeli és szerkezetbeli változása, degradálódása károsan hat az élőhelyek fajgazdag gerinctelen élővilágára, lecsökkentve annak biológiai sokféleségét. A tömörített talajon a letaposott, gyomokban feldúsuló vegetáció regenerációja több évet vehet igénybe. Ezen folyamatok nem kívánatos jellegváltozást idéznének elő a védett természeti területek állapotában és ellentétesek a Tvt. 31. §ával („Tilos a védett természeti terület állapotát [állagát] és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”), 35. § (1) bekezdés b) pontjával („gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről;”), és a 42. § (1) és (2) bekezdésével („Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.”). A kutatási tevékenység védett állatfajok szaporodási tevékenységének megzavarásával járhat, mely ellentétes a Tvt. 43. § (1) bekezdésével („Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”). A tervezett munkálatokat (beleértve az előkészítést, az építményt kiszolgáló egyéb infrastrukturális munkálatokat, rehabilitációt és üzemeltetést is) a vadon élő élővilág, a természetes-, természetközeli állapotú élőhelyek legnagyobb kíméletével kell végezni. A kutatás során érintett valamennyi természetközeli állapotú gyepterületet kímélni kell, rajtuk anyagnyerő- vagy depónia-, és bármilyen eszköz számára tároló hely nem alakítható ki. Szeizmikus jelgerjesztés kizárólag védett természeti területeken kívül végezhető. Védett természeti területeken (jelen esetben KNP, TT, törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti terület [„ex lege”]), kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeken (Natura 2000 terület) az év egyetlen részében sem mozoghatnak kutatást kiszolgáló- és mérő járművek. Az érintett területeken kizárólag gyalogos közlekedés, és emberi erővel, a talajfelszín bolygatása nélkül megoldott mérőeszköz (geofon) telepítés valósítható meg. Fokozottan védett madárfaj intenzív jelenléte által érintett terület esetén — dec. 20. és ápr. 30. közötti időtartamban — gyalogos közlekedés sem megengedett. Védett növényfaj, felszínformák megőrzése érdekében érintett területeken — a kutatás során az év egyetlen részében sem mozoghatnak kutatást kiszolgáló- és mérő járművek. Az érintett területeken kizárólag gyalogos közlekedés, és emberi erővel, a talajfelszín bolygatása nélkül megoldott mérőeszköz (geofon) telepítés valósítható meg. A természeti területnek jelölt területeken tervezett kutatási tevékenység a vegetációs időszakon kívül (november 1-től február 28-ig) történhet. A kutatási munkálatokat kiszolgáló járművek csak a kiépített és a földnyilvántartás szerinti (útként nyilvántartott) földutakon közlekedhetnek és tartózkodhatnak. A földutakon kívül kizárólag gyalogosan lehet közlekedni. A mélyfúrás- és kútkiképzés kialakításához kötődő munkafolyamatok megvalósítása a felszínalatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmének kiemelt figyelemével történjenek. A tervezett kivitelezési munkálatok (pl. nyomvonalas vezetékfektetés, beleértve a 180

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kivitelezést megelőző esetleges régészeti feltárást is) során — a természeti értékek védelme, a kivitelezés zavartalan megvalósítása érdekében — ferde rézsűs munkaárkok kialakításával, partfalak hálós takarásával meg kell előzni a védett (partifecske), illetve a fokozottan védett (gyurgyalag) madárfajok megtelepedését. Amennyiben a kivitelezés során a munkagödrök falába védett (partifecske), illetve fokozottan védett (gyurgyalag) madárfajok telepednek meg, az észlelést követően azonnal értesíteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, valamint a munkálatokat és a feltárási tevékenységet a további intézkedésig fel kell függeszteni. A kivitelezés (pl. nyomvonalas vezetékfektetés, beleértve a kivitelezést megelőző esetleges régészeti feltárást is) során a nyitott munkaárkok védett bogarak, kétéltű- és hüllőfajok, egyes emlősök számára csapdaként működnek, ezért a munkaárkokból történő folyamatos — legalább háromnaponta történő — mentésükről (illetve a munkaárkok betemetését közvetlenül megelőzően is), kiszedésükről, valamint a kivitelezés által érintett területtől számított legalább 100 m-re, természetközeli állapotú élőhelyen történő elhelyezésükről gondoskodni kell. A kutatás tervezése során, a terepi munkálatok pontos tervezése és kivitelezése előtt — a tervezett munkálatok további pontosítása és egyeztetése érdekében — a T. Tervező keresse meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot is! Beépítésre, kútfúrásra, telephely vagy ideiglenes logisztikai állomás létesítésére a barnamezős, leromlott telephelyeket és ne új zöld felületet vegyenek igénybe. A természetközeli gyepeket, erdőket meg kell őrizni, minél több élőhelyet, zöldfelületet kell meghagyni a Pest és a Bács-Kiskun megyei települések élhetősége és élővilága érdekében. A koncesszióba adás egyik alapfeltétele, hogy a védett területre vonatkozó megkötöttségeket a koncessziós tevékenység időtartama alatt módosítani kell (a különleges madárvédelmi területek közelében, ahol pl. fokozottan védett vagy zavarásra különösen érzékeny madárfaj költ, nem lehet huzamosabb ideig zavaró tevékenységet folytatni, az Országos Ökológiai Hálózat területein a 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése nem kívánatos stb.). A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell és a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel összevetni. Amennyiben valamely munkafázist a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben nevesítenek, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1.§ (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10.§ (1) és (2) bekezdései a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, amit a kivitelező köteles megcsinálni vagy csináltatni, ennek alapján az illetékes kormányhivatal véleményezi és jóváhagyja vagy elutasítja a hatásbecslést, majd a hatóság dönt a fejlesztési elképzelésekről. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk (3) bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre is. Különösen ügyelni kell például szaporodási, költési időben végzett munkák során az ott fészkelő madarakra, szaporodó kétéltűekre. Fontos, hogy a talajfelszín növényzetborítása ne sérüljön, mert különben ott az inváziós fajok fognak várhatóan megjelenni majd elterjedni. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatokban kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű, selyemkóró, kései meggy, keskenylevelű ezüstfa, stb.) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § 2. pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a 181

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű különleges madárvédelmi területeken költési időn kívül és csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a Natura 2000 terület kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. A tervezéskor figyelembe kell venni továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvények előírásait is. Javasoljuk az engedélyezési eljárás során a vállalkozóval, a természetvédelmi hatósággal és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) kijelölt szakértőivel a közös terepbejárással egybekötött egyeztetést. A területen sérülékeny sekély homokos vagy löszös talajokon kialakult vegetáció található. Jelentős a védett növények és állatfajok száma (a védett területeken kívül is). Amennyiben szénhidrogén-kutakat terveznek fúrni, a felszíni vegetációban és állatvilágban okozható kárt gondos tervezéssel mérsékelni lehet. A szénhidrogénekkel szennyezett víz, vagy a mélyebb rétegekből felszínre került nagy sótartalmú víz nem érheti a környező élőhelyeket. A taposási kárt is minimalizálni kell, törekedni kell arra, hogy minél kisebb területen tegyék tönkre az eredeti növényzetet és talajt. A szükséges gépeket már korábban leromlott területen kell tárolni, erre ne zöld felületet vagy szántót vegyenek igénybe. A kutakat megközelítő utak nyomvonala élőhelyeket választhat el. Ha nem szilárd burkolatú az út, száraz időben jelentős kiporzásos légszennyezést is okozhat a nagy tehergépjárművel közlekedés esetén. A kutak helyének rekultivációja az eredeti, deponált humuszréteg visszaterítése után lehetővé teszi az eredeti vegetáció visszatelepedését, amit akár természetvédelmi célú magvetéssel is lehet segíteni. Az eredeti vegetáció legalább részleges helyreállításának ökológiai értéke is jelentős. Általános tapasztalat, hogy a száraz gyepek áttelepítése nem kecsegtet jelentős sikerrel, a gyepkockákkal áttelepített gyep értékes fajainak 90%–a is eltűnhet. Az ökológiai folyosót, magterületet és puffer területeit meg kell őrizni, az Országos Ökológiai Hálózat Övezete érinti a térséget. Minden Natura 2000-es terület közösségi jelentőségű Európai Uniós védelem alatt áll, ennek szempontjait figyelembe kell venni a kutatás, fúrás és a később tervezett szénhidrogénkitermeléshez köthető tájátalakítás során is. Natura 2000-es hatásbecslés szükséges ott, ahol a kutatás, a fúrás és a szénhidrogén kitermelés esetén várhatóan sérülnek a jelölő élőhelyek vagy a jelölő fajok állományai. Örkény vizsgálati terület jelentős része védett vagy Natura 2000 terület. A taglalt szűk értelemben vett természetvédelmi problémák mellett a tájvédelmi vonatkozások is igen hangsúlyosak lehetnek. Mivel a természet védelme és a termőföld védelme is közérdek, Örkény környékén a gyepterületeket, valamint a szántóföldi termesztés lehetőségét is meg kell tartani minél nagyobb területen, ennek jelentősége egyre nő a világnépesség rohamos gyarapodásával. Jelentősebb termőföldvesztést okozna, ha nagyobb területeken termelnék le vagy szennyeznék el a termőtalajt a kutatás, fúrás vagy a szénhidrogén-kitermelés során. A termőföld viszont mással nem helyettesíthető. Javasoljuk, hogy ezt felelősen, hosszú távra mérlegeljék. Ugyanígy meg kell gondolni és amennyire csak lehetséges, el kell kerülni szántók egy részének esetleges átminősítését gazdasági területté.

182

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A hazánkra is kötelező EU Víz Keretirányelv szerint a vízfolyásokat a meglévőnél jobb ökológiai állapotba kell hozni. A vízparti folyamatos növényzetborítás, erdősáv vagy legalábbis gyep megfoghatja a diffúz szennyezést. A kutatási tevékenységet ne a csatornák (Duna-völgyi-főcsatorna, XX. (Örkényi)-csatorna, XXI.-csatorna, XXIII.-csatorna, Kiskunsági-főcsatorna, XXX.-csatorna, XXXI. Apaji-csatorna – Átok-csatorna), kis vízfolyások mellett végezzék, védősávot szükséges kialakítani a vízfolyások mellett. Ezek éppen a kis vízhozamuk és lassú folyásuk miatt igen sérülékenyek, vigyázni kell, hogy szennyezett víz ne folyhasson beléjük. Jelentős ökológiai kárt (állatok, növények pusztulását) okoznának az ilyen szennyezések, mert nem tudják a szennyező anyagokat kellően felhígítani, határéték alá vinni. A munkálatok megkezdése előtt időben egyeztessenek a Kiskunsági Nemzeti Park (6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. [email protected] Tel.: 06 76 481 611) munkatársaival. A tervezett kutatások nem csak potenciális szennyező források, hanem a felszíni bolygatással a táj arculatát is jelentősen megváltoztathatják. A kutatás során használt nehéz gépek felszaggatják a talajt (kivéve, ha rendkívül száraz időszakban vagy komoly fagyban dolgoznának a terepen). A bolygatott térszíneken nagy valószínűséggel igen rövid idő alatt megjelenik a parlagfű, a selyemkóró, a kései meggy, a keskenylevelű ezüstfa és más idegenhonos inváziós növényfajok is, melyek az eredeti növény- és állatvilágot kiszorítják és mind mechanikusan (szárzúzással, kaszálással), mind vegyszeresen (gyomirtószerekkel) kiirtani is rendkívül nehéz azokat. A helyi táj szépségének elrontása csökkenti az idegenforgalom, a helyi értékek bemutatásának esélyét, a falusi turizmus lehetőségeit is. A terület nem esik egybe és nem érintkezik országhatárral, így országhatáron átnyúló hatással nem kell számolni. Egyik víztest sem tartozik ICPDR Duna-szintű aggregátumba, azonban két víztest (sp.2.10.1 és p.2.10.1) ICPDR Tisza-vízgyűjtő szinten igen. 3.4.2. Hatások összefoglaló értékelése Örkény vizsgálati terület szénhidrogén hasznosítása során a felszín alatti és felszíni vizekre gyakorolt várható hatásokat áttekintettük. Jelentősebb hatások várhatók a rezervoároknál, különösen, ha azok regionális áramlásokkal jellemzett termálvíztestekhez tartoznak/ kapcsolódnak. A rezervoárok és a felszín közötti térrészre vonatkozóan jelentős hatással nem kell számolni. A felszíni vizekre, ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatások a szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez tartozó objektumok helyének pontos ismeretében megelőzhetők. A mélységi regionális hatások kockázatai alapos hatásvizsgálatok, regionális értékelések és modellezések segítségével elkerülhetők. Célszerű ezen hatásvizsgálatokat először a konkrét termelő objektum helyszínének kijelölése, majd a kutatás fúrásos szakaszának eredményei alapján is elvégezni, a további fázisok végleges engedélyezése előtt. A tervezés során kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek figyelembe veszik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott és kapcsolódó intézkedéseket, valamint az EU Víz Keretirányelvben és a kapcsolódó hazai jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzéseknek maradéktalanul megfelelnek: a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek mennyiségi és minőségi állapotát nem rontják, a meglévő jó állapotot fenntartják. A tevékenységek tervezése során figyelembe kell venni a VGT-ben megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedéseket is.

183


Irodalom ALLIQUANDER Ö. 1968: Rotary fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 15–28. BADICS, B., VETŐ, I. 2012: Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays. — Marine and Petroleum Geology 31, pp. 53–69. BARABÁSNÉ STUHL Á. 1996: Jakabhegyi Homokkő Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187., p. 131. BILIK I. 1996: Mecsekjánosi Bazalt Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 103. BERNHARDT B. 1996a: Kosdi Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 91. BERNHARDT B. 1996b: Szépvölgyi Mészkő Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 91.BONCZ L. szerk., SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, LUX M., KLEMENIK R. B., KRUSOCZKI T. GY., PUSZTAI J. SZÁSZFAI J., TOMCSÁNYI T., GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., MILÁNKOVICH A., KORMOS L., SZALAINÉ BÁNLAKI E., SZABÓNÉ VERES É., VIDA E., BOZSÓ M.-NÉ, TÖRÖK J.-NÉ 2013: Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL NyRT. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.22781, I-VII. BONCZ L., BALÁZS E., BARTHA A., KÓSA L., MILÁNKOVICH A., NAGY GY-NÉ, SÉLLEI CS., VADÁSZ GY-NÉ, SZENTGYÖRGYI K-NÉ, TÓTH J., TÓTH L-NÉ 2004: Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről, Határozat és módosítása. MOL Rt. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár, T.21172. BUDA, GY. 1992: Tectonic settings of the Variscan granitoids occuring in Hungary and some other sorrunding areas. — Terra Nova Abstract Supplement 2, 10 p. BUDAI T., KONRÁD GY. 2011: Magyarország földtana. — Egyetemi jegyzet földtudományi, geográfus és környezettudományi szakos hallgatók számára. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, 102 p. CSÁSZÁR G. 2005: Magyarország és környezetének regionális földtana I. Paleozoikum– paleogén. — ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 328 p. CSÁSZÁR G. 1996a: Apátvarasdi Mészkő Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 103. CSÁSZÁR G. 1996b: Hidasivölgyi Márga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 103. CSÁSZÁR G. 1996c: Vékényi Márga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 98.CSÁSZÁR G. szerk. 1997: Basic Litostratigraphic Units of Hungary (Charts and short descriptions). — Magyarország litosztratigráfiai alapegységei (Táblázatok és rövid leírások) — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 114 p. CSEREPES-MESZÉNA, B. 1986: Petrography of the cristalline basement of the Danube-Tisza interfluve (Hungary). — Acta Geologica Hungarica 29, 34, pp. 321–340. CSIMA P., GÖNCZ A., GERGELY A., FORRÓ E., HALTRICH A., KISS G., MÓDOS-BUGYI I. 2003: A területrendezési tervek tájterhelési és a táj-terhelhetőségi vizsgálatának módszere. 184

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány CSIMA P. 2008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. — In: CSORBA P., FAZEKAS I. (szerk.) Tájkutatás – tájökológia. — Meridián Alapítvány, Debrecen. CSONTOS, L., VÖRÖS, A. 2004: Mesozoic plate tectonic reconstruction of the Carpathian region — Paleogeography, Paleoclimatology, Paleoecology 210, pp.1–56. CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A. 1998: The Mid-Hungarian Line: a zone of repeated tectonic inversion. — Tectonophysics 297, pp. 51–72. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere — második, átdolgozott és bővített kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 29–81. FITZPATRICK, J. 1991: Practical well controll – Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin. FODOR, L., BADA, G., CSILLAG, G., HORVÁTH, E., RUSZKICZAY-RÜDIGER, ZS., PALOTÁS, K., SÍKHEGYI, F., TÍMÁR, G., CLOETHING, S., HORVÁTH, F. 2005: An outline of neotectonic structures and morphotectonics of the western and central Pannonian Basin. Tectonophysics 410, pp.15–41. FODOR, L., CSONTOS, L., BADA, G., GYŐRFI, I., BENKOVICS, L. 1999: Tertiary tectonic evolution of the Pannonian basin system and neighbouring orogens: a new synthesis of paleostress data. — In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F., SÉRANNE, M. (eds): The Mediterranean Basins: Tertiary extension within the Alpine Orogen. — Geological Society, London, Special Publications 156, pp. 295–334. GAJDOS I., PAP S. 1996: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 69.GAJDOS I., PAP S., NÉMETH G., JUHÁSZ GY. 1996a: Békési Konglomerátum Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 75. GAJDOS I., PAP S., NÉMETH G., JUHÁSZ GY. 1996b: Algyői Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 73. GEDEON A. 1956: Jelentés az Örkényi nehézségi minimum területén végzett sókutató geokémiai mérésekről (Monor-Örkény-Lajosmizse)— MÁELGI, Kézirat, MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. GYALOG L. szerk. 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187., Budapest 172 p. GYARMATI J., TÖRÖK V.-NÉ, TÓTHNÉ MEDVEI ZS. 2000: Kecskemét 81. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. MOL Rt. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 20115. HAAS J., BUDAI T. szerk., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY., KOROKNAI B. 2014: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana. Magyarázó „Magyarország prekainozoos földtani térképéhez” (1: 500 000) — Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 71 p. HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. 2010: Magyarország prekainozoos földtani térképe, 1:500 000. Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. HÁMOR G. 1996a: Bádeni Agyag Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 80. HÁMOR G. 1996b: Szilágyi Agyagmárga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 80.

185

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet HÁMOR G. 1996c: Kozárdi Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 78. HÁMOR G. 1998: A magyarországi miocén rétegtana. — In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. —MOL Rt. és MÁFI közös kiadványa, Budapest, pp. 437–452. HATALYÁK P. szerk., SŐREG V., KOVÁCS Á., ZSUPPÁN GY., MÉSZÁROS VINCE CS., MIKE K., KORMOS L. 2010: Zárójelentés a 104. Cegléd kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. MOL NyRT — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 22109 I–II. HETÉNYI R. 1996a: Vasasi Márga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 113. HETÉNYI R. 1996b: Hosszúhetényi Mészmárga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 113. HETÉNYI R. 1996c: Mecseknádasdi Homokkő Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, pp. 112–113. HETÉNYI R. 1996d: Óbányai Aleurolit Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 112. HETÉNYI R. 1996e: Komlói Mészmárga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, pp. 109–110. JUHÁSZ GY., GAJDOS I., PAP S., NÉMETH G. 1996: Zagyvai Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 70. JUHÁSZ E., KUMMER I. szerk, BUCSI SZABÓ L., BUDAI T., DETZKY G., DETKYNÉ LŐRINCZ K., DUDKÓ A., FARKASNÉ BULLA J., FODOR B., HÁMORNÉ VIDÓ M., JÁMBOR Á., JOCHÁNÉ EDELÉNYI E., KIRÁLY E., KORPÁS L., KOVÁCSVÖLGYI S., LENDVAY P., MADARASI A., MARKOS T., MÜLLER T., NÁDOR A., PARTÉNYI Z., POLCZ I., RÁLISCH L.-né., REDLERNÉ TÁTRAI M., SEBESTYÉN I., SZEIDOVITZ GY.-né., SZALAY I., SZŐTS A., TÓTHNÉ MAKK Á., TRESZNÉ SZABÓ M., VARGA S., VETŐ I. et al. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 1995. december 31-i állapotra. — Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet „Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis” c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 19781. KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000. Geophysical Transactions 45. No. 2 pp. 99–104. KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es nyomtatott térkép. ELGI kiadvány. KISS K., BUJDOSÓ I., MILÁNKOVICH A., PÁPA A., SOÓS S., SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, TÓTH Z., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., VARGÁNÉ TÓTH I., TIRPÁK I. et al. 1999: Zárójelentés a 27. Paleogén medence DNy-i része területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.20132. KOMJÁTI J., CZEGLÉDI I., VÖLGYI L., PAP S. et al. 1979: Újszilvás felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése. OKGT — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 16385.

186

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány KÖRÖSSY L. 1992: A Duna–Tisza-köze kőolaj- és földgázkutatásának földtani eredményei. — Általános Földtani Szemle 26, pp. 3–162. KUTI L., SZENTPÉTERY I., VÁRALLYAY GY., LIEBE P., SIMONFFY Z., DÓCSNÉ BALOGH ZS. 2002: A „földtani közeg” és a felszín alatti vizek védelmének szakterületi koncepciója I-II., 43p. Kútkataszter: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. VITUKI. LEMBERKOVICS V. 2009: Kutatási zárójelentés „A. rész” a Szolnok kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek- és azok eredményeiről. (+ Szolnok kutatási terület kutatási zárójelentés kiegészítése. Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület – Tószeg-Szolnok-Hajtótanya alterület. A vagyonadatok változása a 2009. szeptemberében leadott kutatási zárójelentéshez képest.). Kutatási jelentés, Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft., Budapest. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T.22118. MADARASI A., VARGA G. 2000: Telluric Map of East-Hungary. 7.2. Separation of young sediments and pre-Tertiary formations’ conductance. Geophysical Transactions 43/3–4. p 257–261. MAROSI S. ÉS SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I–II. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp.33–91. MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana. — kézirat, OFGA, 25 p. MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, MBFH MFA: Magyarország Mélyfúrási Alapadatai MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrásgeofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI MSZ 20381: 2009 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése NAGYMAROSY A. 1996a: Budai Márga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 90. NAGYMAROSY A. 1996b: Kiscelli Agyag Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 89. NAGYMAROSY A. 1996c: Tardi Agyag Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 89. NÉMETH G., GAJDOS I., PAP S., JUHÁSZ GY. 1996: Újfalui Homokkő Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187, p. 72. ŐSZ Á. 2015: Különleges fúrási, kútkiképzési, kútjavítási technológiák, anyagok, eszközök 5. Irányított ferdefúrások fejlődése Magyarországon – Bányászati és Kohászati Lapok, Kőolaj és Földgáz, 148, 2015/1., (www.ombkenet.hu) PALOTAI, M. 2013: Oligocene−Miocene Tectonic Evolution of the Central Part of the MidHungarian Shear Zone. — PhD Thesis, Kézirat, ELTE 2013. PALOTAI, M., CSONTOS, L. 2010: Strike-slip reactivation of a Paleogene to Miocene fold and thrust belt along the central part of the Mid-Hungarian Shear Zone. — Geologica Carpathica 61/6, pp.483–493. PELIKÁN P. 1996a: Szentléleki Formáció. In: In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187., p. 133.

187

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet PELIKÁN P. 1996b: Nagyvisnyói Mészkő Formáció. In: In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 187., p. 133. RÁLISCHNÉ FELGENHAUER E. 2004: A Közép-dunántúli szerkezeti egység formációi. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2002, pp. 175–187. RUSZKICZAY-RÜDIGER ZS., FODOR L., HORVÁTH E., TELBISZ T. 2007: Folyóvízi, eolikus és neotektonikai hatások szerepe a Gödöllői-dombság felszínfejlődésében. – DEM-alapú morfometriai vizsgálat. — Földrajzi Közlemények 131, 55/4, pp. 319–342. SCHMOKER, J. W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated. — In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. (eds): The petroleum system - from source to trap. — AAPG Memoir 60, pp. 323–326. TORMÁSSY I., SZERECZ F., MÁRHOFFER J., ZSITVAY SZ. 1982: Nagykőrös (Nk, NkU, NkK) terüket felderítő fázisú kutatási zárójelentése. OKGT. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 16355. TORMÁSSY I., SZILÁGYI I. 2003: 104. Cegléd kutatási terület. Helyzetjelentés és kutatási engedély-meghosszabbítási kérelem (szénhidrogén). — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 20908. TRÓCSÁNYI G. 1970: A Nagyalföldön végzett szeizmikus mérések és azok eredménye 1968ig. — Földtani Kutatás 13.1, pp. 46–53. VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz. 2009, VKKI, MÁFI VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDU D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-né, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-né, NAGY M.-NÉ, SZŰCS L. 1985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai 1935–1985. “GEOS” Gazdasági Munkaközösség. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, AD.553.

188


Internetes hivatkozások 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2014. — http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013_RIV_ertekeles.pdf — 2016-09-15 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2014. — http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013__web.pdf — 2016-0915 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2015. — http://levegominoseg.hu/media/Default/Ertekeles/docs/2014_RIV_ertekeles.pdf — 201609-15 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2015. — http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2014_automata_ertekeles_v2. pdf — 2016-09-15 70 éves a földgázszállítás. Éves jelentések. FGSZ alkalmi kiadvány 2010. A magyar állam tulajdonában álló műemlékek listája Pest megyében. Wikipédia. — https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_%C3%A1llam_tulajdon%C3%A1ban_%C3%A1l l%C3%B3_m%C5%B1eml%C3%A9kek_list%C3%A1ja_Pest_megy%C3%A9ben — 2016-09-15 A Magyar Villamosenergia–rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt. 2010. — http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=3dd80445-53b8-4975-ad0502f1e425d1f6&groupId=10258 — 2016-09-12 Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, p. 31, http: //www.kormany.hu/ download/c/6a/c0000/% C3%81CsT_02%2012.pdf — 2016-09-15 Athanor Magyarország Kft. 2005: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az Athanor Magyarország Kft. 2005 évi tevékenységéről. Kutatási jelentés, Athanor Magyarország Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója. I. Helyzetelemzés. 2012 — https://www.nth.gov.hu/hu/media/download/337 — 2016-09-15 Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója. II. Javaslattevő fázis. 2013. — https://www.nth.gov.hu/hu/media/download/338 — 2016-09-15 Bács-Kiskun megye területrendezési terve. 2011. VÁTI. — http://www.terport.hu/ teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/megyek?quicktabs_15=1#quicktabs-15 — 2016-0915 Bács-Kiskun megye területrendezési tervének módosítása. 2011. Vizsgálatok. VÁTI. — http://www.terport.hu/webfm_send/1365 — 2016-09-15 CORINE 2009: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-andmaps/data/ ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: http://kinga.elgi.hu Erdőterületek: http://erdoterkep.nebih.gov.hu/

189

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek — 201609-15 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf — 2014. január 22. http://www.pestmegye.hu/teruletfejlesztes — 2016-09-15 International Energy Outlook (2014): U.S. Energy Information Administration Office of Integrated and International Energy Analysis U.S. Department of Energy Washington, This publication is on the WEB at: www.eia.gov/ieo. Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, 2009-2010 (2009) — www.terport.hu/webfm_send/324 — 2016-09-12 Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, 2009-2010 (2009) — www.terport.hu/webfm_send/324 — 2016-09-12 LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 2010: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. (www.enpol2000.hu). — 2016-09-15 Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2013. — http://web.okir.hu/sse/?group=LAIR — 2016-09-15 Magyarország műemlékjegyzéke, Bács–Kiskun Megye. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, 2006. — https://www.e-epites.hu/1134 — 2016-09-15 Magyarország személyszállítási vasúttérképe, 2006. Alappont Mérnöki– és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, 2006 — 2016-09-12 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2017. január). http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzése 2011 – Regionális Gazdasági kutatóközpont. www.rekk.eu. — 2016-09-15 Nemzeti Energiastratégia 2030: www.kormany.hu. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 2011, NAV Személyi jövedelemadó statisztika Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) — https://www.nth.gov.hu/hu/tevekenysegek /eu-2014-2020/orszagos-fejlesztesi-es-teruletfejlesztesi-koncepcio — 2016-09-12 Országos Területfejlesztési Koncepció 2013.(OTK) — http://www.nfu.hu/doc/207 — 201609-12 Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) — http://www.terport.hu/teruletrendezes/ teruletrendezesi-tervek/magyarorszag — 2016-09-12 PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http://www.geo.u-szeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe Pest megye területfejlesztési koncepciója I. - Helyzetfeltárás. 2013 — http://www.pestmegye.hu/images/2014/Teruletfejlesztesi_dokumentumok/Koncepcio_meg yei/Pest_Megyei_Teruletfejlesztesi_Koncepcio_-_I._kotet_helyzetfeltaras.pdf — 2016-0912 Pest Megye Területrendezési Terve módosítás. Környezeti értékelés. PESYTTERV Kft. 2011 június, Budapest. — http://www.terport.hu/webfm_send/1849 — 2016-09-15 Pest Megye Területrendezési Terve módosítása Egyeztetési anyag 2011. augusztus — http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/megyek/pest-megyeteruletrendezesi-terve/pest-megye-teruletr — 2016-09-15

190

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pest Megye Területrendezési Terve, Javaslattevő tervfázis, Egyeztetési dokumentáció, I. kötet: Elfogadásra kerülő munkarészek. PESTTERV Kft, 2011 július. — http://www.terport.hu/webfm_send/1846 — 2016-09-15 Tájvédelmi körzet: http://www.dinpi.hu/index.php?pg=menu_750 Természetvédelmi területek: http://knp.nemzetipark.gov.hu, http://www.dinpi.hu/dabasi-turjanos-tt http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1536 http://www.dinpi.hu/magyarorszag-foldrajzi-kozeppontja-tt TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/ — 2016-09-15

191


II. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, az OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésével Örkény szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. A válaszadó hatóságok a következők voltak: Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kecskeméti Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatal Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csongrád Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Dabas Város Jegyzője Dánszentmiklós, Polgármesteri Hivatal Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Főosztály Inárcs Nagyközség Jegyzője Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatója Kakucsi Polgármesteri Hivatal Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Kunpeszéri Kirendeltsége Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Lajosmizse Város Jegyzője Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Bács–Kiskun Megyei Igazgatósága Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nyáregyháza Nagyközség Jegyzője Ócsa Város Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 192

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Táborfalvai Polgármesteri Hivatal Tassi Polgármesteri Hivatal Tatárszentgyörgy Község Jegyzője Újhartyáni Polgármesteri Hivatal Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok — a Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kecskeméti Járási Hivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatala, a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala és a Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya — észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Örkény területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban pedig az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg.

1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. Megállapítja, hogy a vizsgálati területen nemzeti park, természetvédelmi területek és tájvédelmi körzet is található. A Natura 2000-es területek viszonylag nagy kiterjedésűek; ezek különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek, illetve s a különleges madárvédelmi területek. Ugyancsak jelentős kiterjedésben található a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül magterület, ennél mérsékeltebb a pufferterületek fedettsége, az ökológiai folyosó csekély kiterjedésben található. A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető. A tanulmány 3.1.1.–3.1.8. alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Csongrád Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a következő észrevételeket tette: 193

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Természet- és tájvédelmi szempontból a dokumentum tartalmát, az abban irányadóként megfogalmazott természet- és tájvédelmi szempontokat elfogadja. Az 1. sz. melléklet — a lépték adta lehetőségek mellett — megfelelően ábrázolja a védett természeti területek, Natura 2000 területek és az ökológiai hálózat kiterjedését. A 6. táblázat tartalmazza az általunk ismert az érintett településeken található helyi jelentőségű védett természeti területeket. — A területen tervezett későbbi munkálatok során az alábbi természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni: — Fokozottan védett természeti területen (Kunszentmiklós 0307/3, 0307/4, 0307/5, 0358/3, 0358/7, 0369, 037011, 0370/2, 0371/2, 0371/3 hrsz. ingatlanok) semmilyen felszíni munkavégzés, tevékenység nem végezhető. — Fúráspontok természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületen, erdőben és vizes élőhelyeken nem létesíthetők. A kutatási és kitermelési tevékenységeket oly módon szabad kivitelezni, hogy azok során a természetvédelmi oltalom alatt álló területek állapota nem romolhat. A későbbi eljárások során az erre vonatkozó konkrét kikötéseket a természetvédelmi hatóság előírja. A fenti szempontok figyelembe vétele esetén nem várható a tevékenységnek a természetvédelmi oltalom alatt álló területekre és védett természeti értékekre jelentős hatása. — Kormányhivatal levelében ismerteti a terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolást szennyező anyagonkénti bontásban (ld.: a tanulmány 1. táblázat40. táblázata és 41. táblázata), valamint a kódoknak levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. számú melléklete szerinti értelmezését (ld. a tanulmány 152. oldala). — A tervezett tevékenység földtani közegre, levegőtisztaságra és természetre gyakorolt hatása: — A területen alkalmazott kutatási módszerek (terepi szeizmikus mérések, kutatófúrás lemélyítése, stb.) során a talajszerkezet megváltozhat, egyes rétegei összekeveredhetnek, tömörödnek, a hatás azonban csak lokális jellegű. — Talajszennyezés havária (munkagépek, szállítójárművek meghibásodásakor üzemanyag, hidraulikaolaj elcsepegése, elfolyása) esetén következhet be. A szennyező anyag és a szennyezett föld összegyűjtésével, valamint — veszélyességének függvényében — megfelelő helyre történő elszállításával, a szennyeződés gyorsan lokalizálható, a környezetszennyezés minimalizálható. — A szennyező anyagok tárolása zárt rendszerben történik. — A tanulmány alapján megállapítható, hogy a koncesszióra javasolt területen tervezett kutatási tevékenység várhatóan nem gyakorol majd jelentős hatást a földtani közegre, a környezeti levegőre és a természetre. — A tanulmányt természetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi és földtani közeg védelmi szempontból megfelelő kidolgozottsági szintűnek tartja, az abban foglaltakkal egyetért. A Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya az alábbi véleményt adta: — A vizsgálati terület az alábbi országos jelentőségű védett természeti területet (a továbbiakban: védett természeti terület) érinti a Kormányhivatal illetékségi területén belül: — Kiskunsági Nemzeti Park (134/2007.[XII. 27.] KvVM alapján). Érintett települések: Bugyi; Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy — Ócsai Tájvédelmi Körzet (138/2007. [XII. 27.] KvVM alapján). Érintett település: Dabas 194

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — Dabasi-turjános Természetvédelmi Terület (45/2007.[X. 18.] KvVM alapján). Érintett település: Dabas — Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület (33/2016.[V. 2.] FM rendelet alapján). Érintett teleülés: Pusztavacs A védett, illetve fokozottan védett természeti terület helyrajzi számos listáját a védetté nyilvánítási rendeletek tartalmazzák. — A vizsgálati terület egy része „ex lege” védett lápterületet, illetve „ex lege” védett szikes tavat is érint. — A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján „e törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek (24. § [1] bekezdés) minősülnek.” — A Vidékfejlesztési Értesítőben (LXII. évfolyam 1. szám) 2012. január 13-án megjelent a Vidékfejlesztési Miniszter az „ex lege” lápi és szikes tavi védettséggel érintett területekről szóló Közleménye (Közlemény). A Közlemény 1. és 2. melléklete tartalmazza a lehatárolt, illetve az egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró „ex lege” védett láppal érintett ingatlanok helyrajzi számos listáját. A Közlemény 3. és 4. melléklete tartalmazza a lehatárolt, illetve az egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró „ex lege” védett szikes tóval érintett ingatlanok helyrajzi számos listáját. — A vizsgálati terület a Kormányhivatal illetékességi területén az alábbi, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket érinti: — Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék (HUKN10001). Érintett települések: Apaj; Bugyi; Dömsöd; Kiskunlacháza Tatárszentgyörgy — Felső-Kiskunsági szikes puszta (HUKN20001) Érintett települések: Apaj; Bugyi; Kiskunlacháza — Felső-Kiskunsági turjánvidék (HUKN20003). Érintett település: Tatárszentgyörgy — Turjánvidék (HUDI20051). Érintett települések: Dabas, Kakucs, Örkény, Tatárszentgyörgy, Táborfalva Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek) helyrajzi számos listáját a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. — A vizsgálati terület a Kormányhivatal illetékességi területén több helyen érinti az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT tv.) lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét is. —A koncessziós tevékenységgel érintett területek igénybevételének tervezése során az alábbiak figyelembe vétele szükséges táj- és természetvédelmi szempontból: — A Tvt. 5. § (2) bekezdése alapján „A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.” — A Tvt. 5. § (3) bekezdése alapján „A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.”

195

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A Tvt. 7. § (2) bekezdése alapján „A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: [. . .] f) a tájjellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket”. — A Tvt. 31. §-a alapján „Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.” A fentiek alapján általánosságban elmondható, hogy védett természeti terület esetleges élőhely megváltoztatásával járó igénybevétele ellentétes a Tvt.-ben meghatározott vonatkozó előírásokkal, a védett természeti területek fenntartási és természetvédelmi kezelési célkitűzéseivel. — A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) bekezdése alapján „Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak — a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel — vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.” — A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (2) bekezdése alapján „Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni." Az országos ökológiai hálózat célja, hogy a természetvédelmi szempontból jelentős, természetközeli állapotokat tükröző területek összeköttetését, a szükséges ökológiai kapcsolatok fennmaradása érdekében biztosítsa. Az ökológiai hálózat részét képező területek esetleges igénybevétel során figyelembe kell venni az OTrT tv-ben foglalt, vonatkozó előírásokat is. A fenti természetvédelmi kategóriák pontos területi elhelyezkedésének vonatkozásában a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulja segítségével lehet tájékozódni: http://qeo.kvvm.hu/tir/. — Tájékoztatásul közli, hogy a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet rendelkezik. — A helyi jelentőségű védett természeti területek vonatkozásában az alábbi tájékoztatást adja: — A 71/2015. (III. 30.) kormányrendelet 16. § (1) bekezdése alapján „Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: jegyző) jár el a Tvt. a) 26. § (1) és (2) bekezdésében, b) 27. § (1) bekezdésében, c) 33. § (4) bekezdésében, d) 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében, e) 37. § (1)–(4) bekezdésében, f) 38. § (1) és (3) bekezdésében, g) 72. § (5) bekezdésében, valamint h) 78. § (1) bekezdésében.” — A Tvt. 26. § (2) bekezdése alapján „Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi.” — A Tvt. 62. § (2) bekezdése alapján „A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni.”

196

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A fentiek értelmében arra vonatkozóan, hogy a vizsgálati terület helyi jelentőségű védett természeti területet érint-e, az illetékes települési önkormányzata tud felvilágosítást adni. — Az Örkény szénhidrogén koncesszióra kijelölt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható. — A kutatási tevékenység során természetvédelmi szempontból (a kutatófúrások kivételével) részletes tervek ismerete nélkül az alábbiak figyelembevétele szükséges: — A kutatási tevékenység nem veszélyeztetheti, vagy károsíthatja a védett természeti területeket. — A kutatási tevékenység során védett- és fokozottan védett fajok egyedei nem károsodhatnak. — A kutatási tevékenység nem veszélyeztetheti, vagy károsíthatja a Natura 2000 területeket, a közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajokat, illetve élőhelytípusokat. — Védett természeti területen, illetve Natura 2000 területen a kutatási tevékenységet lehetőség szerint fészkelési- és vegetációs időn kívül, az illetékes nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: Igazgatóság) előzetesen egyeztetett időpontban lehet elvégezni. Az egyeztetésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, és a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály részére 8 napon belül meg kell küldeni. — A Tvt. 38. § (1) bekezdésben foglalt tevékenységek bármelyikét kizárólag a természetvédelmi feladat és hatáskörben eljáró Kormányhivatal által kiadott jogerős természetvédelmi engedély birtokában lehet elvégezni. — A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 9. § (2) bekezdésben foglalt tevékenységek bármelyikét kizárólag a természetvédelmi feladat- és hatáskörben eljáró Kormányhivatal által kiadott jogerős természetvédelmi engedély birtokában lehet elvégezni. — Fokozottan védett természeti területre belépni, illetve védett természeti területen járművel közlekedni — az arra kijelölt utak kivételével — kizárólag a természetvédelmi feladat- és hatáskörben eljáró kormányhivatal által kiadott jogerős természetvédelmi engedély birtokában lehet. — Amennyiben a kutatási tevékenységgel érintett területen fokozottan védett madárfaj egyedének fészkelését észleli a kutatási tevékenységet végző személy, illetve az Igazgatóság munkatársai, annak tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a jegyzőkönyvben meghatározott, a sikeres költést biztosító területnagyságot ki kell hagyni a kutatási tevékenység alól. — Felázott talajon a kutatási tevékenység keretében a járművel történő közlekedés nem megengedett. — A kutatási tevékenységet csak jó műszaki állapotú járművek és eszközök segítségével lehet elvégezni. A védett természeti terület, illetve Natura 2000 terület állapotát veszélyeztető műszaki javítások (pl. olajcsere, hidraulika csőcsere stb.) a védett természeti területen nem végezhetőek. — A kutatási tevékenység során alkalmazott járművek és eszközök műszaki meghibásodása következtében előforduló olajszivárgás esetén Kérelmező köteles a szennyezett talajt haladéktalanul eltávolítani a védett természeti területről, illetve Natura 2000 területről. — Védett természeti területen és Natura 2000 területen a gyepterület csökkentése meglévő utak kiszélesítése, valamint új utak, csapások létesítése céljából tilos.

197

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A tárgyi területet a kutatási tevékenység befejezése után a kutatási tevékenységet megelőző, rendezett állapotban kell hátrahagyni. — Felhívja a figyelmet arra vonatkozóan, hogy a védett természeti területek, illetve Natura 2000 területek esetleges igénybevételével járó bányászati tevékenység értékelését, a védett természeti területekre, illetve Natura 2000 területekre vonatkozó várható állapotváltozásokat a vizsgálható léptékű bányászati tevékenységre vonatkozó konkrét tervek (pl.: Kutatási Műszaki Üzemi Terv) ismeretében lehet megbecsülni, illetve elbírálni természetvédelmi szempontból. — A vizsgálati terület Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó részén található települések közül Ócsa az 1. számú, "Budapest és környéke" megnevezésű légszennyezettségi agglomeráció részét képezi. A többi település "Az ország többi területe" légszennyezettségi zónához tartozik. — A kutatási, illetve a kitermelési szakaszban az alábbi levegőterhelő hatások jelezhetőek előre: diffúz kiporzás a megközelítési útvonalak kiépítése, illetve a fúrókörzet kialakítása érdekében végzett földmunkák során; a szállító járművek légszennyező anyag kibocsátása; a furat mélyítése során a fúróberendezések dízelmotorjainak légszennyező anyag kibocsátása; kitermelési szakaszban a kitermelt fluidumokból eredő esetleges szaghatások. Havária esemény bekövetkezése esetén a környezeti levegőt terhelhetik a szénhidrogének égése során felszabaduló anyagok is. Korszerű berendezések alkalmazása, illetve a környezetvédelmi előírások betartása esetén a kutatási szakasz során fellépő időszakos jellegű levegőterhelő hatások hatékonyan csökkenthetőek, gondos tervezés esetén pedig a havária események bekövetkezésének valószínűsége is elfogadható mértékűre csökkenthető. — A vizsgált területen belül levegővédelmi szempontból előzetesen nem határozható meg olyan terület, ahol a tevékenység nem folytatható. Konkrét engedélyezési eljárás keretében a tevékenység szűkebb környezete levegőminőségére gyakorolt hatásának vizsgálata, illetve a hatások mérséklését szolgáló előírások megtétele szükséges. — Levegőtisztaság-védelmi véleményét az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet alapján, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet figyelembevételével adta meg a Kormányhivatal, a vizsgált terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolását a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján végezte el. — A kutatási tevékenység földtani közegre gyakorolt hatásaira vonatkozóan (a kutatófúrások kivételével) részletes tervek ismerete nélkül az alábbiak figyelembe vétele szükséges: — A szénhidrogén kutatási és termelési célú furatok lemélyítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a fúrólyukból kiömlő fúróiszap szűrése és kezelése zárt rendszerű legyen, a fúróiszappal történő manipuláció a fúrólyuk környezetének földtani közegét ne szennyezze el. — A furatok lemélyítése során a fúrólyukból kiömlő fúróiszap megszűrését követően kinyert furadékanyag tárolását és elszállítását úgy kell megoldani, hogy az a furatok környezetének földtani közegét ne szennyezze el. — A furatok lemélyítése során a fúrólyukak palástcementezését a hidrogeológiai és vízminőségi adatok figyelembe vételével, megfelelő minőségben kell elvégezni, hogy a felszíni eredetű szennyezések a mélyebb rétegek földtani közegét ne szennyezzék el. 198

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — Az „Örkény” nevű tervezési területen lévő Bugyi település külterületén, a 083/14, 083/14/A, 083/12, 083/15, 083/18, 084, 093/1, 093/2, 093/3, 094/2, 094/3, 01601/9, 01601/10, 01601/11, 01601/12, 01601/13 és O 1603/5 helyrajzi számokat, valamint több belterületi ingatlant illetően jelentős halogénezett alifás szénhidrogén szennyezés kármentesítése (beavatkozás tervezése és monitoring tevékenység) van folyamatban, mely ingatlanokra a szennyező anyag terjedési tulajdonságai miatt a szénhidrogén kutatási és termelési tevékenység kiterjesztése nem lehetséges. Az OBO Bettermann Hungary Kft. 2347 Bugyi, Alsóráda u. 2. szám alatti telephelyén és annak mintegy 1 km kiterjedésű környezetében, mintegy 100 ha területen feltárt halogénezett alifás szénhidrogén szennyező csóva van jelen. A felszín alatti vízben detektált triklór-etilén, diklór-etilén és vinil-klorid típusú szennyezettség oldott formában a mintegy 20 m felszín alatti mélységben települő szivárgás lassító agyagos rétegig jutott le. A halogénezett alifás szénhidrogén szennyezőanyag a víznél nehezebb szerves folyadéknak számító szennyező anyag, mely a sűrűségkülönbségből adódóan a vertikális terjedésre hajlamos, csak a területen 20 méter mélységben összefüggően jelenlévő, 5–10 méter vastagságú vízzáró agyagréteg tud bizonyos ideig gátat szabni a terjedésének. A fúrásos feltárások tárgyi területen a szennyeződés mélyebb rétegekbe történő átfejtődésére, tehát a szennyeződés terjedésére biztosítanának lehetőséget, a szennyezőanyag oldószer tulajdonságaiból adódóan még körültekintő rétegkizárás esetén is. Mindez pedig a 2009 év óta folytatott kármentesítési munkálatok, a jelenleg is tervezés alatt álló beavatkozás, az in situ mikrobiológiai terepi tesztek sikerességét, és a kármentesítés elvégzésébe fektetett költségek értelmét kérdőjelezné meg. — A vizsgálati tanulmányban foglaltak szerint a tervezett feltáró fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található lakott település, mely a feltárt szennyeződés kiterjedését és a szennyező csóva elhelyezkedését figyelembe véve jelen esetben nem nyújt elegendő védelmet a kármentesítendő terület vonatozásában. Fentiekre hivatkozva Bugyi település felsorolt és szennyezett külterületi ingatlanaira vonatkozóan a kármentesítési munkálatok biztonsága érdekében a szénhidrogén kutatási és termelési tevékenység kiterjesztését nem tartja lehetségesnek a Kormányhivatal. — A vizsgálati tanulmányban foglaltak szerint mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így a kutatás és a termelés során minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják. A szénhidrogén kutatási és termelési célú bányászati-, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb járulékos tevékenységek (kútkiképzés, kútkarbantartás, kútjavítás, rétegserkentési eljárások, termelő és kiszolgáló létesítmények építése és üzemeltetése stb.) során az érvényben lévő műszaki irányelvekben és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletben foglalt előírások betartása mellett tárgyi tevékenység(ek)nek a földtani közegre nézve káros hatása normál üzemmenet mellett nem valószínűsíthető. — A földtani közeg védelme érdekében a normál üzemmenet biztosítása mellett a potenciális szennyező a tevékenységek és anyagok jelenléte miatt szükségesnek látja a fúróiszap és a furatanyag zárt rendszerű kezelését, valamint a rétegkizárások megvalósítása érdekében a palástcementezések műszakilag megfelelő kivitelezését. A Kormányhivatal leveléhez mellékelte a szükséges áttekintő térképeket. A levél és mellékletei az MBFH Irattárában tekinthetők meg.

199

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az Albertirsai2 Közös Polgármesteri Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket — Gyurgyalagos, Hársas-völgy, Dolina-völgy, „Lapos” és környezete, Halastó, kaszáló, faegyedek, facsoport — érintheti. A Hatóság levelében közli az érintett területek helyrajzi számait. Dabas Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a Dabasi Turjános és Ősborókás természetvédelmi területeken a koncessziós tevékenység nem folytatható. A Natura 2000 védelem alá eső területeken csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével lehet bármilyen munkálatot végezni. A Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket — a 9/1999. (X. 22.) sz. önkormányzati rendelettel védelem alá helyezett faegyedeket, fasorokat, fatelepeket — érintheti. A Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője arról tájékoztat, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket: — „Kunadacsi Jónai-járás" elnevezéssel a 0113/5 hrsz.-ú, helyi jelentőségű természetvédelmi területet, — a Bács–Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 167/1973/11. VB számú határozatával védetté nyilvánított Kunadacs Hodályi fenyvest (0201/14 hrsz.), — az Országos Természetvédelmi Tanács 1195/1958. OTT számú határozatával védetté nyilvánított „Kunadacs szürke nyárral elegyes gyöngyvirágos–tölgyes helyi jelentőségű védett természeti területet (0170/6 hrsz.) és a — „Kunadacsi Hetvenholdas" területet (0127/12, 0127/14, 0127/15, 0127/16, 0127/17, 0127/18, 0127/19, 0127/20, 0130/6. hrsz-ok) érintheti. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a természetvédelmi érdekek és értékek semmilyen formában nem sérülhetnek. A Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Kunpeszéri Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket — a kunpeszéri gyöngyvirágos–tölgyest és a kunpeszéri nyíres–nyárast —érintheti. Lajosmizse Város Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló természeti értékeket — a Füzes-tavat, illetve faegyedeket — érinthet. A Hatóság levelében közli az érintett területek helyrajzi számait. Ócsa Város Jegyzője felhívj a figyelmet arra, hogy a koncessziós tevékenység határa országos védelem alatt' álló területek közelében halad: Ócsai Tájvédelmi körzet, NATURA 2000 terület, az Országos Ökológiai hálózat területe. A Táborfalvai Polgármesteri Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet — a Takács-rétet (026/131 hrsz.-től 026/135 hrsz.-ig) —érintheti. Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom, ill. helyi védettség alatt álló területet: Az Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Mikebuda vonatkozásában, Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatala, a Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Dánszentmiklós, Polgármesteri Hivatal, Inárcs Nagyközség Jegyzője, a Kakucsi Polgármesteri Hivatal, a Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal, 2

A levelek ismertetésekor vastag betűs településnév esetén az információk magára a településre vonatkoznak. Normál betűvel írt településnév esetében az érintett település (vagy települések) neve a bekezdés szövegében dőlt betűvel jelenik meg.

200

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján a Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal, Lajosmizse Város Jegyzője Felsőlajos vonatkozásában, Nyáregyháza Nagyközség Jegyzője, Ócsa Város Jegyzője, a Tassi Polgármesteri Hivatal, az Újhartyáni Polgármesteri Hivatal és az Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője vonatkozásában.

Újlengyel

és

Pusztavacs

A 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 1.§ (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 3.1.8. alfejezet foglalkozik. A Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály a megkeresés és annak mellékletét képező „Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya" átvizsgálása, valamint az Országos Erdőállomány Adattárral való összevetés után megállapítja, hogy a Hatóság illetékességi területén 6651 ha erdőterület található a koncessziós területben. Ebből elsődleges rendeltetésük szerint védelmi rendeltetésű: 1409 ha, gazdasági rendeltetésű: 5234 ha, kísérleti erdő 8 ha, erdőgazdálkodás céljait szolgáló egyéb terület: 371 ha. Natura 2000 érintettségű 1766 ha, védett terület összesen 580 ha, amiből 19 ha fokozottan védett. — A tervezett koncessziós tevékenység az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (Evt.) 77. § b), c) és d) pontja szerinti erdő-igénybevétellel, azaz erdő(k) termelésből történő kivonásával, időleges igénybevételével, illetve a rendeltetés szerinti használat(uk) akadályozásával járhat. Az Evt. 78. § (2) bekezdése alapján erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges, az erre való figyelmeztetés a tanulmány 3.1.8, pontjában megfelelően leírásra került. A vizsgálati tanulmány így a területen található erdők és a védelmükre vonatkozó követelmények tekintetében megfelelő. A Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály megállapítja, hogy a vizsgálati tanulmányban megjelölt "Örkény" nevű, koncesszióra javasolt 1050 km2 kiterjedésű területen számos, az erdőről; az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (Evt.) 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján erdőnek minősülő és az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület található. Az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőkről tájékoztató adatok a http://erdoterkep.nebih.gov.huJhonlapon találhatók. — Ezen erdőterületekre a pályázatban kiírni tervezett koncessziós tevékenység várhatóan nem lesz olyan mértékű káros hatással, amely korlátozást tenne szükségessé, a bányászati koncessziós tevékenységgel közvetlenül érintett erdőterületek esetében azonban felhívja a figyelmet a következőkre: — Az Evt. 77. § értelmében az erdő igénybevételének minősül az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (termelésből kivonás); az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (időleges igénybevétel) valamint az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása, így különösen: villamos

201

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték létesítése és fenntartása (rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel). — Az Evt. 78. § (1) bekezdése szerint erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a (3) bekezdés kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. — Erdőterület tervezett igénybevétele esetén az Evt. 77. §-a szerinti eljárás előzetes lefolytatása szükséges az Evt. 78-82. §-ai és az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) 54-58. §-ai értelmében. Az érintett erdőterületek igénybevétele csak az erdészeti hatóság engedélye birtokában, annak jogerőre emelkedését követően kezdhető meg. — Fentiek miatt a tervezett beruházással érintett erdőterületre vonatkozóan az Evt. 77. §-a szerinti igénybevétel engedélyezésére irányuló kérelmet kell benyújtani az erdészeti hatósághoz úgy, hogy az eljárás legkésőbb a tervezett igénybevétel megkezdéséig lefolytatható legyen. Az erdőt érintő káros hatások kompenzálása a fent nevezett engedélyezési eljárás során megtörténhet. Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatal Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csongrád Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Dabas Város Jegyzője Dánszentmiklós, Polgármesteri Hivatal Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal Inárcs Nagyközség Jegyzője Kakucsi Polgármesteri Hivatal Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Kunpeszéri Kirendeltsége Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Lajosmizse Város Jegyzője Nyáregyháza Nagyközség Jegyzője Ócsa Város Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Táborfalvai Polgármesteri Hivatal Tassi Polgármesteri Hivatal Újhartyáni Polgármesteri Hivatal Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó esetleges lokális elszennyeződésekre. A szénhidrogén kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások lokális többletnyomást okozhatnak. Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai 202

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is. Kiemeli, hogy a rétegrepesztések során figyelemmel kell lenni arra, hogy a művelet sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi a kutatások kútjait ne érintse. A szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Az újabb bányászati tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatóhelyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály a következő adatszolgáltatást és véleményt adja: — Az Örkény nevű 1050 km2 nagyságú területből illetékességi területe Felsőlajos, Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Szalkszentmárton és Tass közigazgatási területére terjed ki. A koncesszióra javasolt területen helyezkednek el a kijelölt védőterülettel rendelkező lajosmizsei, ladánybenei és kunpeszéri települési vízmű víztermelő kútjai, továbbá a Magyarvíz Kft. ásványvíz termelő kútjai (Lajosmizse K–109, K–110 és K–133). — A lajosmizsei vízmű vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának nincs felszíni metszete, továbbá az 50 éves időtartamhoz tartozó védőidom az 5 mBf (terepszint alatt 128 m), és a –146 mBf (terepszint alatt 283 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki. — A ladánybenei vízmű vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának nincs felszíni metszete, továbbá az 50 éves időtartamhoz tartozó védőidom a –30 mBf (terepszint alatt 100 m), és a –96 mBf (terepszint alatt 218 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki. — A kunpeszéri vízmű vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának nincs felszíni metszete. Az 50 éves időtartamhoz tartozó rétegbeni védőidom a vízműkutak (1. számú: EOV Y: 667555, EOV X: 190690; 2. számú EOV Y: 667560, EOV X: 190700) köré írható 500 m sugarú szabálytalan körön belül a +45 mBf (terepszint alatt 50 m), és a –55 mBf (terepszint alatt 150 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki. — A Magyarvíz Kft. ásványvíz termelő kútjai (Lajosmizse K–109, K–110, K–115 és K– 133), védőterületét kijelölő határozatot kiadták. A védőterület kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a kutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának sincs felszíni metszete, továbbá az 50 éves időtartamhoz tartozó a 18 mBf (terepszint alatt 120 m), és a –92 mBf (terepszint alatt 230 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki.

203

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A koncesszióra javasolt terület 5 km-es környezete érinti a kerekegyházi vízmű védőterületét, a Dunai Kistérségi vízmű Gudmon-foki vízbázis és Dunavecse-Észak távlati partiszűrésű vízbázis hidrogeológiai védőövezetének „B” zónáját. — A kerekegyházi vízmű vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának sincs felszíni metszete, továbbá az 50 éves időtartamhoz védőidom a 6 mBf (terepszint alatt 110 m), és a –184 mBf (terepszint alatt 305 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki. — A Dunai Kistérségi vízmű Gudmon-foki vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának van felszíni metszete (75–95 mBf. között). A Hivatal levelében felsorolja a hidrogeológiai „B” védőidom által érintett ingatlanok helyrajzi számait. — A Dunavecse-Észak távlati partiszűrésű vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának van felszíni metszete, fedőlapja +92,00 mBf (terepszint alatt átlagosan 3 m), alaplapja (+82,00 m (terepszint alatt átlagosan 18 m). A Hivatal levelében felsorolja a hidrogeológiai „B” védőidom által érintett ingatlanok helyrajzi számait. — A kijelölt vízbázis védőterületek hidrogeológiai „A” védőzónáján a Kr. 5. sz. melléklete szerinti korlátozásokat be kell tartani: — Bányászat: új létesítmény, tevékenység tilos, a meglévő a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető. — Fúrás, új kút létesítése: környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. Az egyedi vizsgálatban konkrétan ki kell térni az új létesítménynek a meglévő vízbázisokra gyakorolt hatására. — Fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység: környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. — A kijelölt vízbázis védőterületek hidrogeológiai „B” védőzónáján a Kr. 5. sz. melléklete szerinti korlátozásokat be kell tartani: — Bányászat, fúrás, új kút létesítése, valamint a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. — A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) kormányrendelet 3. számú melléklet 13.b) pontja értelmében védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki) kutatófúrás létesítése a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. — A fúrási tevékenység a tanulmány alapján a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A felszíni vizek minőségi állapotának romlása elkerülése és a felhasználási lehetőségeinek megőrzése érdekében a bányászati tevékenység tervezése során — amennyiben az felszíni vizet érint — a felszíni vizek minősége védelmének

204

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet előírásait be kell tartani, különösen a 4., 5., 9. és 25. §-ban fogalt előírásokat és tilalmakat figyelembe kell venni. — A tevékenység az érintett felszín alatti víztestek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással, hiszen a kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari víz igényének mértéke csekély. A térségben vízszint- vagy áramlási irány változások nem várhatóak. A felszín alatti vizek minőségi állapotának romlása elkerülése és a felhasználási lehetőségeinek megőrzése érdekében a bányászati tevékenység tervezése során a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet előírásait be kell tartani, különösen a 10. és 11. §-ban foglalt előírásokat és tilalmakat figyelembe kell venni. — Az eljárásban megkeresett Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (6500 Baja, Széchenyi u, 2/c.) mint az állami tulajdonban lévő vízkészletek vagyonkezelője az 1847-002/2016. iktatószámú belföldi jogsegélyben az alábbiakat közölte: — „A vizsgálati tanulmányban szereplő adatok alapján az Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület, illetve annak 5 km-es környezete az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területéből 382,614089 km2 és 415,95673 km2-t érint, ami Dunavecse, Szalkszentmárton, Tass, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Kunpeszér, Kunadacs, Kunbaracs, Kerekegyháza, Ladánybene, Felsőlajos és Lajosmizse települések közigazgatási területén helyezkedik el. — Az Igazgatóság működési területére eső, koncesszióra javasolt terület és annak 5 km-es környezete által érintett felszín alatti víztestek, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) keretében elvégzett állapotértékelés során kapott mennyiségi és kémiai minősítéseket a 29. táblázat és a 30. táblázat tartalmazza: — A rendelkezésére álló információ szerint az Igazgatóság működési területét érintő koncesszióra javasolt területen belül az alábbi érvényes védőterület-, védőidom kijelölő határozattal rendelkező közcélú-, ásvány- vagy gyógyászati célú vízkivételek találhatók: — Lajosmizse Vízmű (kijelölő határozatszáma: 91721-1-11/2013.) — Ladánybene Vízmű (kijelölő határozat száma: 91720-1-11/2013.) — Kunpeszér Vízmű (kijelölő határozat száma: 60034-28/2002.) — Magyarvíz Kft. ásványvíz kútjai (kijelölő határozat száma: 35300/4086-14/2016.ált) — A koncesszióra javasolt területen belül helyezkedik el Kunszentmiklós B–103 kataszteri számú termálvízkút; talpmélység 574 m, szűrőzés 513,95 m és 560,74 m között), amely információik szerint meg nem rendelkezik védőterület, védőidom kijelölő határozattal. — A koncesszióra javasolt terület 5 km-es környezetét az alábbi védőterület, védőidom kijelölő határozattal rendelkező üzemelő és távlati vízbázisok érintik: — Kerekegyháza Vízmű (kijelölő határozat száma: 52065-2-11/2013.) — Dunai Kistérségi Vízmű Gudmon-foki vízbázis (kijelölő határozat száma: 627963/2003.) A tárgyi területet a kijelölt védőterület hidrogeológiai védőövezetének „B" zónája érinti — Dunavecse Észak távlati vízbázis (kijelölő határozat száma: H/4847-8/2003-12,). A tárgyi területet a kijelölt védőterület hidrogeológiai védőövezetének „B" zónája érinti. — A vizsgálati tanulmány 3.2 fejezetében foglaltak szerint, a szénhidrogén koncesszióra javasolt területen belül, a szénhidrogén-bányászat kutatási-, termelési- és felhagyási fázisában tervezett tevékenységek befolyásolhatják majd a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és kémiai paramétereit. — Felhívja a figyelmet, hogy a 103/2011, (Vl. 29.) kormányrendelet 1. § (3) és (4) bek. alapján a vizsgálat lefolytatása nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez szükséges 205

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet engedélyezési eljárások lefolytatásának kötelezettsége alól, továbbá a tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban a Hatóságot nem köti jelen vizsgálat keretében adott véleménye. A tanulmányt a Hatóság levele alapján ellenőriztük, ill. módosítottuk. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály az alábbi véleményt adta: — Vízbázisvédelmi szempontból: — Az Örkény nevű szénhidrogén kutatási koncessziós területen elhelyezkedő potenciális olaj és gáztelepek tárolókőzetei különböző korú és kifejlődésű földtani képződmények, amelyek különböző mélységben helyezkednek el. Ezen földtani képződmények részben felszín alatti vizek tározó képződményei is. A termelő telepek kialakítását úgy kell tervezni és elvégezni, hogy a kitermelés a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve károsan ne befolyásolja a szénhidrogén tároló képződménnyel egy hidrodinamikai egységet alkotó képződményekben lévő víz hőmérsékletét, mennyiségi és minőségi állapotát. — A kutató fúrások műszaki kialakítását illetően a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. § (4) bekezdése alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy a szénhidrogén termelő kút különböző víztesteket, illetve egymástól eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket, a 1042/2012. (II. 23.) kormányhatározat Melléklete alapján meghatározott egymással hidrodinamikai kapcsolatban nem lévő víztesteket ne kapcsoljon össze egymással. — Amennyiben a termelésbe állított szénhidrogén kút termelvénye jelentős víztartalommal bír, a termelvényről leválasztott kísérővizet a termelt tárolókőzettel hidrodinamikai szempontból összefüggő, azonos, vagy jelentősen nem eltérő vízkémiai karakterű víztestbe kell visszasajtolni. — Amennyiben a lemélyített mélyfúrás szénhidrogén tekintetében meddőnek bizonyul és felszín alatti vizet tár fel, a kútra vonatkozóan a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni az FKI-KHO-tól. — Amennyiben a lemélyített szénhidrogén tekintetében meddőnek bizonyuló mélyfúrást a szénhidrogént termelő kutak termelvényéről leválasztott kísérővíz vízlikvidáló kútjaként kívánják üzemeltetni, a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárást egy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet 3. számú mellékletének 123. pontja alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárásnak kell megelőznie. — A vízlikvidáló kútból a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárást megelőzően vízmintát kell venni és alapállapot vizsgálatot kell végezni az alábbi komponensekre: — általános vízkémia — összes alifás szénhidrogén (TPH) — oldott szerves anyagok — gázok (a telepre jellemző, esetlegesen jelen lévő gázok) — a szénhidrogén termelvényről leválasztott kísérővíz kezelése során hozzáadott adalékanyagok. — A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 47. § (3) bekezdése alapján csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A

206

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A szénhidrogén termelés tervezésénél figyelembe kell venni az azokkal kapcsolatban lévő, a 1042/2012. (II. 23.) kormányhatározat Melléklete alapján meghatározott víztesteken engedélyezett víztermeléseket, tényleges vízkivételeket. Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett szénhidrogén kitermelés, illetve termelvényről leválasztott kísérővíz visszasajtolása milyen hatással lesz a víztestekre. Vizsgálni kell továbbá, mennyi az a maximális termelés, amely mellett az érintett víztestek jó állapotának biztonságos megőrzése még biztosítható, illetve mennyi az a kitermelt és visszasajtolt víz közötti maximális hőmérséklet különbség, amely a víztestből kitermelhető víz hőmérsékletét hosszú távon sem csökkenti le, illetve jó minőségi állapotát nem veszélyezteti. — A tervezési terület által érintett vízbázisok területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesltmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet előírásait be kell tartani. — A vízműkutak belső védőidomában és felszíni belső védőövezetén a koncesszióhoz kapcsolódó tevékenység nem végezhető. Javasoljuk ezen területeket a koncessziós területből kivágni. — Vízbázis külső és hidrageológiai védőidomaiban, védőövezetein végezhető tevékenységekre vonatkozó tiltásokat, illetve korlátozásokat a 123/1997. (VII. 18.) számú kormányrendelet tartalmazza. — Vízbázis védőidomon és védőterületen belül új, a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet, valamint a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor az FKI-KHO egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. — A vízbázisokra vonatkozóan az üzemeltetők rendelkeznek, rendelkezhetnek pontos adatokkal, javasolja felvenni velük a kapcsolatot. — Amennyiben az érintett területen víztermelő kút létesítésére kerül sor, arra vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló, módosított 18/1996. (VI.13.) KI-IVM rendelet 2. §-a szerinti mellékletek csatolásával. — Felszín alatti vízvédelmi szempontból: — A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető, ennek érdekében a tevékenység során a csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni. — A tevékenység során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz és a földtani közeg ne szennyeződjön. — A tevékenység során esetlegesen bekövetkező káresemény esetén annak felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról a koncesszió jogosultja, illetve a tevékenység végzője köteles gondoskodni. — A 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát. — Felszíni vízvédelmi és víziközmű szempontból: — Az érintett területeken történő ivóvízvezeték létesítéséhez, amennyiben közterületet érint vízjogi létesítési engedélyt kell kémi a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló, módosított 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-a szerinti mellékletek csatolásával.

207

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Az építkezés során, amennyiben nincs megfelelő szennyvízelvezető mű kiépítve, a területen keletkező kommunális szennyvizek zártan gyűjtéséről (mobil WC létesítése), valamint annak megfelelő rendszeres, engedéllyel rendelkező leürítő helyre történő elszállításáról gondoskodni kell. — Az elszállításra kerülő szennyvizeknek meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglalt határértékeknek, illetve a befogadó üzemeltetői nyilatkozatában foglaltaknak. — A keletkező szennyvizek elszállítását csak megfelelő engedéllyel rendelkező szolgáltató végezheti. — A tevékenység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. — A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 5. § (l) bekezdése értelmében „Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni (...) az engedélyezett kibocsátások kivételével.” —Az Örkény szénhidrogén vizsgálati terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány című dokumentációban foglaltak szerint a létesítmények kivitelezése során vízellátást tartálykocsikkal a helyszínre szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően víztermelő kút fúrására, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor. A fenti észrevételek alapján javasolja a koncessziós pályázatot kiegészíteni, a szükséges követelményeket a pályázati kiírásban előírni, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény vonatkozó előírásait figyelembe venni. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatója az alábbi véleményt adja: — Az Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányát a Hatóság elfogadja, az Örkény elnevezésű koncessziós terület pályázati kiírása ellen kifogást nem emel. — A bányászati koncessziós tevékenység folytatásának pályázati kiírásában előírni szükséges követelmények: — A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény V. fejezet 14. § (1) bekezdés b) és d) pontjai szerint a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére a vízszennyeződések megakadályozásával, a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével kell törekedni. — A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. § (4) bekezdése alapján a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a kút/ak különböző víztestek, illetve egymástól jelentősen eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket ne kapcsoljon/janak össze. — A tervezett tevékenységek során a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet a védőidommal, a védőterülettel, a védősávval érintett ingatlanok használata és a védelem érdekében szükséges használati korlátozásokra vonatkozó előírásait, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletben megfogalmazott, a földtani közeg és a felszín alatti vizek állapotát 208

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján érintő tevékenységek mennyiségi és minőségi védelmére vonatkozó előírásait kérjük figyelembe venni. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Szennyeződés észlelése esetén a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet alapján kell eljárni. — A fúrás során esetlegesen kitermelésre kerülő magas sótartalmú, illetve olajos rétegvíz ártalommentes, környezet- és vízvédelmi szempontból elfogadható elhelyezéséről gondoskodni kell. — Felhívja a figyelmet, hogy amennyiben az esetlegesen kitermelésre kerülő rétegvíz elhelyezésének műszaki megvalósítása vízjogi engedélyköteles tevékenység, úgy a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmi és formai követelményei szerint összeállított dokumentáció benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Hatóságtól. — Tájékoztatásul közli, hogy a kutatófúráshoz szükséges műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a kutatófúrás engedélyezéséhez, valamint a vízjogi létesítési engedély kiadásához a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását be kell szerezni. A 2. témakörben együttműködő szakhatóságok: Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatója

3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány 3.1.9. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kecskeméti Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály kulturális örökségvédelem szempontjából az alábbi véleményt adja: — A koncesszióra javasolt területen tervezett tevékenység ellen a kulturális örökségvédelem szempontjából kifogást nem emel. — A kutatási területen található „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a kutatási területen tervezett földmunkákkal nem érinthetik. — A vizsgálati tanulmány, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek hatósági nyilvántartási adatai alapján megállapítja, hogy a tárgyi kutatási területen több nyilvántartott régészeti lelőhely található. — A kulturális örökségi elemek pontos, digitálisan kezelhető közhiteles adatainak kezelésére és kiszolgáltatására a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája (1113 Budapest, Daróczi út 3.) (a továbbiakban: Nyilvántartási Iroda) jogosult a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi 209

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében. A Nyilvántartási Iroda, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014 (VIII. I.) kormányrendelet alapján végzi tevékenységét. — A tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények engedélyeztetési eljárásaival kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adja: — A Hatóság a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények engedélyezési eljárásaiban a kulturális örökségvédelmi szakkérdésre (annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e) kiterjedően szakterületi szakvéleményt ad, vagy bizonyos eljárások keretében szakhatóságként jár el. Amennyiben a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv (Kötv.) 7. §. 20. a) pontja alapján — a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás. — a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás, — a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó- vagy árapasztó tározó-építés, vagy — azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek, akkor az a Kötv. 7. §. 20. szerinti nagyberuházásnak minősül. — A Kötv, 23/C. § (1) bekezdése szerint nagyberuházás esetén a Kötv. 7. § 3. pontjában definiált előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a Kötv. 23/C. § (3) bekezdése szerint a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ készít el. Amennyiben a fentiek alapján a kutatási területen tervezett beruházás nagyberuházásnak minősül, akkor az előzetes régészeti dokumentációt legkésőbb a tervezett beruházások létesítési engedélyezési eljárása keretében kell benyújtani. — Amennyiben a tervezett beruházás nem minősülnek nagyberuházásnak és ezt a lényt az eljáró hatóság felé az engedélyes nyilatkozatban is megerősíti, akkor előzetes régészeti dokumentációt nem szükséges készíteni. Ugyanakkor a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2011. (III. 11.) kormányrendelet 63. § (4) bekezdése szerint a szakhatósági hatáskörében eljáró vagy az örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság örökségvédelmi hatástanul mán v elkészítéséi írhatja elő a beruházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében a) a bányászati kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása, bányatelek megállapítása és módosítása, védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése, b) előzetes környezeti hatásvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat, valamint c) újrahasznosításra, más célú hasznosításra vagy telekalakításra irányuló földhivatali eljárás esetén, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre. — A fentiek alapján, a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények tervezési szakaszában a területileg illetékes örökségvédelmi hatósággal való egyeztetést javasolja. A tanulmány szövegét a Hatóság észrevétele alapján frissítettük. Dabas Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy az országos-, vagy helyi védelem alatt álló épületek közvetlen környezetében a koncessziós tevékenység nem folytatható. (Csatolva elküldte Dabas város 33/2010. [VII. 29.] számú önkormányzati rendeletét az

210

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján épített és természeti környezet helyi védelméről, melyben az általános leírásokon túl a mellékletekben helyrajzi számokkal szerepelnek a konkrét területek.) — A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken csak az illetékes Örökségvédelmi Hatóság engedélyével lehet bármilyen munkálatot végezni. (A levélhez csatolt táblázatban a Forster Központ szeptemberben frissített adatbázisát küldi, melyben a helyrajzi számok szerint szerepelnek a régészeti lelőhelyek és az építészeti védettség alá eső ingatlanok is. A táblázat környező településekre vonatkozó adatokat is tartalmaz.) A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kecskeméti Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Dabas Város Jegyzője

4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 3.1.7. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kunszentmiklósi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya a Kunszentmiklósi Járási Hivatal Földhivatali Osztályának illetékességi területeire vonatkozóan a vizsgálati terület Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton és Tass településeket érinti. Az előzetes tanulmány kiadásához a területen található termőföld mennyiségi és minőségi védelmére vonatkozó követelményekre való tekintettel az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatási állásfoglalását az alábbiakban adja meg: — Amennyiben a beruházás termőföldet érint, úgy az igénybevevőnek a termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatot kell beszereznie a Hivataltól. A Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály (6.pdf) — Tekintettel arra, hogy a megküldött dokumentáció mindössze az Örkény elnevezésű terület által érintett települések nevét tartalmazza, a kutatással és kitermeléssel újonnan érintett termőföldterületek pontos megjelölését nem, így nem vetíti előre azt sem, hogy a Pest megye illetékességi területéhez tartozó, Albertirsa, Apaj, Bugyi, Csemő, Dabas, Dánszentmiklós, Délegyháza, Dömsöd, Hernád, Inárcs, Kakucs, Kiskunlacháza, Mikebuda, Nyáregyháza, Ócsa, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel települések külterületén a későbbiekben esetlegesen mely területeken terveznek termőföld igénybevételt. Ennek megfelelően jelen eljárás keretei között mindössze a vonatkozó jogszabályi (földvédelmi) előírások, valamint az érintett Pest megyei településekkel kapcsolatos általános földhivatali adatok ismertetésére szorítkozik. — Tájékoztat arról, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (TM) tartalmazza a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényből kiemelt, a termőföld hasznosításával, a földvédelemmel, a talaj védelmével, és a gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatos új rendelkezéseket. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a hivatkozott törvény rendelkezései szigorúan védik az átlagosnál jobb minőségű termőföldterületeket, melyek igénybevételére kizárólag 211

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet időlegesen, valamint helyhez kötött beruházás esetén kerülhet sor. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a meglévő létesítmények bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt. — Kéri, hogy a kutatási munkálatok tervezése során legyenek figyelemmel a termőföld védelméről szóló törvény átlagosnál jobb minőségű termőföldterületekre vonatkozó rendelkezéseire, hiszen a későbbi más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló kérelem földhivatali elbírálásakor az illetékes járási földhivatal is — széleskörű mérlegelési jogköre mellett — e törvényi előírások alapján fog dönteni az engedély megadásáról, vagy megtagadásáról. — A földvédelmi eljárás a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás, melynek alkalmával a földhivatal minden esetben helyszíni szemlét tart. — Földvédelmi eljárásnak minősül a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése, valamint az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldterületekre vonatkozó hatósági eljárás, melynek során a földhivatal az e törvény által megszabott követelmények alapján kérelemre dönt a más célú hasznosítás továbbfolytatásának engedélyezéséről, vagy az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről. A fent felsorolt kérelemre induló eljárásokért a kérelmezőnek a földvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 30/2015. (VI. 05.) FM rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A hivatalból indult eljárásnál (engedély nélküli más célú hasznosítás) a földhivatal egyéb eljárási költséget számít fel. — A Hivatal levelében adatszolgáltatás keretében ismerteti a megnevezett települések viszonylatában meglévő átlagosnál jobb minőségű termőföldterületek művelési ágát, minőségi osztályát és területnagyságát az adott művelési ágban, hektáronkénti átlagos aranykorona érték megjelölésével (5. függelék), továbbá tájékoztatást ad a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásairól. A részletes adatok és a tájékoztató megtekinthetők az eredeti levélben, az MBFH Irattárában. A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Bács–Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kunszentmiklósi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály

5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatala tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében 12 ásványvízzé és 2 gyógyvízzé minősített kút található. Ezen kutak esetében természetes gyógytényező érintettsége fennállhat. A tanulmányt a Hivatal által közölt adatok alapján javítottuk. 212

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

6. Nemzetvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya tájékoztatást ad arról, hogy a jelzett koncessziós területen belül Bugyi, Dabas, Kunpeszér, Ladánybene, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva és Tatárszentgyörgy települések közigazgatási területén HM vagyonkezelésű, honvédelmi rendeltetésű ingatlanok találhatók (az érintett területek helyrajzi számait levelében közli). — Tekintettel arra, hogy a fenti ingatlanok honvédelmi létesítmények területei, így a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény 49.§ 16. pontja értelmében kivett helynek minősülnek, ezért e területeket a kutatási, illetve koncessziós tevékenység folytatásából kizárja. Tájékoztat továbbá arról, hogy az érintett ingatlanok összterülete eléri a teljes koncesszióra javasolt terület 10 százalékát. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Főosztály

7. Településrendezés A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Dabas Város Jegyzője Felhívja a figyelmet arra, hogy a Helyi Építési Szabályzat szerint „A város területén új bányaterület nem alakítható ki.” (24/2006. [VII. 22.] rendelet 3. § 22.) A Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal tájékoztat arról, hogy a korlátozó rendelkezéseket a 16/2005. (IX. 03.) önkormányzati rendelet (HÉSZ) tartalmazza. A Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a jelenleg hatályos HÉSZ nem rendelkezik koncessziós tevékenységek végzéséről. Az alábbi települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Az Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Albertirsa és Mikebuda vonatkozásában, Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatala, a Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Dánszentmiklós Polgármesteri Hivatala, 213

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal, Inárcs Nagyközség Jegyzője, a Kakucsi Polgármesteri Hivatal, a Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal, a Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Kunpeszéri Kirendeltsége, a Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal, Lajosmizse Város Jegyzője Lajosmizse és Felsőlajos vonatkozásában, Nyáregyháza Nagyközség Jegyzője, Ócsa Város Jegyzője, a Táborfalvai Polgármesteri Hivatal, a Tassi Polgármesteri Hivatal, az Újhartyáni Polgármesteri Hivatal és az Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Újlengyel vonatkozásában.

és

Pusztavacs

Tatárszentgyörgy Község Jegyzője jelzi, hogy a település nem határos Örkénnyel. Véleménye szerint a kutatási terület Örkény nevű területről szól, ezért az Tatárszentgyörgy területét sem közvetlen, sem közvetve nem érinti. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatal Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője Dabas Város Jegyzője Dánszentmiklós, Polgármesteri Hivatal Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal Inárcs Nagyközség Jegyzője Kakucsi Polgármesteri Hivatal Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Kunpeszéri Kirendeltsége Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Lajosmizse Város Jegyzője Nyáregyháza Nagyközség Jegyzője Ócsa Város Jegyzője Táborfalvai Polgármesteri Hivatal Tassi Polgármesteri Hivatal Tatárszentgyörgy Község Jegyzője Újhartyáni Polgármesteri Hivatal Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni:

214

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala felhívja a figyelmet, hogy a tanulmány-változatban hivatkozott, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) kormányrendelet 2016. július 28-án hatályát vesztette. Észrevétele alapján a tanulmány szövegét javítottuk. — A tanulmánnyal kapcsolatban hajózási, vízi közlekedési észrevétel nem merült fel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy a vizsgálati terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket érinti, ezért a tervezett koncessziós tevékenységhez abban az esetben járul hozzá, ha a Kiskunlacháza IV. osztályú repülőtér (LHKK) EOV Y: 651604 és EOV X: 202803 középponti koordinátáktól számított 5000 m sugarú körön belüli kutatásokat az illetékes bányakapitányságon keresztül a Légügyi Hivatalnál külön engedélyeztetik. A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Bács–Kiskun Megyei Igazgatósága megállapítja, hogy a tanulmány szerint az Örkény elnevezésű terület Bács-Kiskun megyében önkormányzati utakat, az M5 autópályát illetve országos közutat is érint. Az önkormányzati utakkal kapcsolatban az érintett település önkormányzata, az M5 autópályával kapcsolatban az Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. az illetékes. A megjelölt terület országos közutak tekintetétében, Bács-Kiskun megyében a következő utak érintettek: — 5 sz. főút 60+537 – 71+408 — 4608 j. út 22+ 172 – 30+117 — 5211j.út 0+000 – 4+535 — 5202 j. út 47+962 – 56+683 — 5212 j. út 0+000 – 3+941 — 5211j.út 34+723 – 41 +388 — 5203 j. út 16+ 1004 – 30+499 — 5205 j. út 13+496 – 35+998 — 5206 j. út 14+125 – 19+662 — 52311 j. út 0+000 – 0+580 — Az 1988. évi a közúti közlekedésről szóló I. törvény szerint a közútkezelői hozzájárulását meg kell kémi az a következő esetekben: — ,,36. § (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő.” — ,,42/A § (1) a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezés éhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetés éhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, 215

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.” — „39 § (1) Útcsatlakozás létesítéséhez — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.” — Amennyiben nagy tömegű szállítás érinti a Bács–Kiskun megyei országos közúthálózatot, akkor a beszállítói útvonalakat előzetesen egyeztetni szükséges az Igazgatósággal. A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága levelében kifejti, hogy a koncesszióra kijelölt területre eső országos közutat érintő beavatkozáshoz az 1988. évi I. törvényben (tv.) előírtak szerint kell eljárni. — A tv. 42. § (1) alapján, a közút mellett nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyezteti. — A tv. 42/A. §. alapján közút kezelőjének hozzájárulása szükséges: a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. — A közútkezelői hozzájárulás kiadásához a területileg illetékes az Igazgatósághoz 3 pld tervdokumentációt kell benyújtani. A tervdokumentációnak a terület hasznosítására vonatkozó organizációs tervet is tartalmaznia kell. A tanulmányt az Igazgatóság észrevétele alapján javítottuk. Az Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Albertirsa és Mikebuda vonatkozásában kijelenti, hogy mennyiben a koncessziós tevékenység során helyi közutakkal kapcsolatos munkát kell végezni, közútkezelői engedélyt kell kérni Albertirsa Város Önkormányzatától, illetve Mikebuda Város Önkormányzatától. A Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a Délegyháza Község Önkormányzata közigazgatási területén lévő közúthálózat további terhelést nem bír el, az utak jelenleg is leromlott állapotúak, a 7,5 tonna súlyt meghaladó járművek behajtása rendelettel korlátozott. Inárcs Nagyközség Jegyzője kijelenti, hogy a tervezett koncessziós tevékenység az Inárcs területén elhelyezkedő helyi közutak közúti forgalmának biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára vonatkozó követelményeknek megfelel. A Kakucsi Polgármesteri Hivatal megállapítja, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Kakucs területén elhelyezkedő helyi közutak forgalmának biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára vonatkozó követelményeknek megfelel. A Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a következő követelményeket ismerteti: — A munka végrehajtása során az építés alatti forgalomkorlátozás jelzéseinek elhelyezésénél és a közúti jelzőőrök alkalmazásánál a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I.31.) KöViM 216

Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján rendeletben foglaltakat, valamint az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984.(XII. 21.) KM rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani. A munkaterületen ép felületű, tisztán tartott közúti jelzéseket kell alkalmazni. — A munkával érintett területek fenntartásáért, az esetlegesen bekövetkező károkért az eredeti állapot visszaállításáig az igénybevevő anyagilag és büntetőjogilag is felelős. — A közutat a tartozékait föld-, gép-, szerszám- és anyagtárolásra felhasználni nem szabad. — A közúton lévő műtárgy, geodéziai jel, illetve úttartozék megrongálódásából származó károkért — amennyiben az az építési munkával összefüggésbe hozható — a hozzájárulás jogosultját anyagi és büntetőjogi felelősség terheli. — Jelen hozzájárulása nem mentesít a munka elvégzéséhez szükséges egyéb engedélyek, közmű tulajdonosi hozzájárulások beszerzésének kötelezettsége alól. Lajosmizse Város Jegyzője Lajosmizse és Felsőlajos vonatkozásában jelzi, hogy — A közutak tervezett igénybevételét megelőzően legalább 30nappal kéri leegyeztetni a következők tekintetében: — igénybevétel időtartama; — az igénybevétel során alkalmazni kívánt járművek mérete (geometria/méret és súly); — napi forgalom nagysága (db/nap); — az utak állagában esetlegesen okozott károk helyreállításának/kártalanításának módja. A Táborfalvai Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a település belterületi útjaira (kivétel ez alól a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Közút Zrt. kezelésében lévő 46113 számú országos mellékút) súlykorlátozás van érvényben, melyet a hat tonnánál nagyobb össztömegű járművek helyi közútra történő behajtásának súlykorlátozásáról szóló 8/2007. (V.30.) önkormányzati rendelet szabályoz. Az Újhartyáni Polgármesteri Hivatal nem járul hozzá olyan tevékenységhez, mely rongálja, túlterheli — nagyszámú szerelvény közlekedése — a helyi önkormányzati utat illetve a területén lévő állami közutat A 8. témakörben együttműködő hatóságok: Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal Inárcs Nagyközség Jegyzője Kakucsi Polgármesteri Hivatal Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lajosmizse Város Jegyzője Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Bács–Kiskun Megyei Igazgatósága Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Táborfalvai Polgármesteri Hivatal Újhartyáni Polgármesteri Hivatal

9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyon-

217

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet gazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott.

218

Függelék

Függelék 1. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO2eq: széndioxid-egyenérték – az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dT: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dZ: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1018 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (109 J) GVV: gáz-víz viszony (m3/m3) GW: Gigawatt (109 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány mAf: Adriai tenger feletti magasság mBf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja 2012.04.01-től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (106 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 219

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1015 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1012 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték – szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = 11 630 kWh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: formáció T: tagozat Q: kvarter Pl: pliocén Pa2: felső-pannóniai Pa1: alsó-pannóniai Pa: pannóniai Ms: szarmata Mb: badeni Mk: kárpáti Mo: ottnangi Me: eggenburgi Mi: miocén Ol: oligocén K: kréta J: jura T3: felső-triász T2: középső-triász T1: alsó-triász T: triász Mz: mezozoikum P: perm C: karbon D: devon S: szilur O: ordovícium Cm: kambrium Pz: paleozoikum OPz: ópaleozoikum.

220

Függelék 2. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége (Forrás: TEiR [KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika])

Település

Járás

Ceglédi járás összesen Csemő Ceglédi Cegléd Ceglédi Ceglédbercel Ceglédi Mikebuda Ceglédi Albertirsa Ceglédi Dánszentmiklós Ceglédi Dabasi járás összesen Tatárszentgyörgy Dabasi Örkény Dabasi Kakucs Dabasi Inárcs Dabasi Táborfalva Dabasi Újlengyel Dabasi Bugyi Dabasi Pusztavacs Dabasi Hernád Dabasi Dabas Dabasi Újhartyán Dabasi Gyáli járás összesen Ócsa Gyáli Alsónémedi Gyáli Kecskeméti járás összesen Fülöpháza Kecskeméti Ladánybene Kecskeméti Kunbaracs Kecskeméti Lajosmizse Kecskeméti Kerekegyháza Kecskeméti

Lakónépesség, 2011 (fő)

88952 4048 36645 4346 666 12016 2844 48289 1861 4730 2692 4396 3338 1678 5057 1374 4092 16386 2685 40853 8985 5144 155481 834 1620 613 11050 6284

Terület, 2011 (km2)

886,3 79,4 244,9 28,2 42,2 73,0 38,0 614,2 55,1 36,4 21,8 22,5 42,1 26,3 115,6 79,1 27,1 166,0 22,4 171,0 81,7 49,1 1212,2 47,1 40,7 55,1 164,7 81,3

Népsűrűség, 2011 (fő/km2)

100 51 150 154 16 165 75 79 34 130 124 195 79 64 44 17 151 99 120 239 110 105 128 18 40 11 67 77

Öregedési index, 2011 (%)

84,4 51,7 89,9 118,7 96,7 84,1 87,3 77,6 53,5 62,6 86,7 69,3 73,3 120,3 90,9 123,7 57,3 80,8 98,9 65,9 74,5 71,9 78,3 111,8 72,4 106,7 80,7 66,8

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 2011 (%)

30,0 35,8 26,3 29,9 37,1 28,9 36,7 30,8 39,8 36,6 32,7 28,6 33,0 31,9 34,4 38,7 28,7 27,9 23,7 27,0 29,0 26,7 25,6 39,3 37,2 40,2 31,8 32,6

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

23,3 26,6 22,6 23,3 22,4 23,9 22,6 22,2 20,1 18,5 20,0 21,0 23,8 22,8 23,4 20,7 24,3 22,7 24,0 22,5 22,5 22,3 19,8 20,7 23,5 21,2 22,4 24,9

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

22,9 15,7 25,4 26,2 18,5 24,9 20,4 23,5 13,5 20,5 24,2 27,8 21,9 23,0 22,1 20,7 24,1 24,4 26,9 28,0 26,7 26,9 26,2 18,9 17,3 15,7 21,2 20,0

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

9,2 5,3 12,6 8,9 3,6 8,9 5,6 8,5 4,5 6,0 8,4 10,1 6,2 6,6 6,6 5,1 7,9 10,3 12,0 9,4 9,5 9,7 15,8 6,3 5,6 4,3 8,3 7,4

Aktivitási arány, 2011 (%)

42,9 42,1 43,5 44,0 45,0 45,9 46,4 46,6 36,4 41,4 44,4 45,8 46,2 46,8 47,3 47,3 48,5 48,7 48,8 47,7 45,9 48,7 47,2 42,4 42,7 43,2 45,0 45,5

Egy Munkalakosra nélküliségi jutó ráta, 2011 jövedelem, (%) 2011 (Ft/fő)

13,1 17,4 12,1 9,4 16,3 12,0 13,0 12,0 21,4 21,8 10,0 11,6 14,6 10,2 9,5 12,9 9,8 10,6 8,5 11,9 12,5 7,1 10,7 15,3 16,1 9,4 13,4 11,4

649526 502571 722599 759562 555476 712964 586291 678002 393051 461631 685432 731909 616024 756423 759872 635767 706370 704898 849039 762488 731282 709555 787867 466839 466051 524200 584067 556095

A cigány (romani, beás) népesség aránya, 2011 (%)

A német népesség aránya, 2011 (%)

2,2 0,6 1,6 0,2 0,0 2,1 0,6 4,7 15,6 20,2 7,3 2,8 2,2 0,0 0,6 0,0 2,4 2,0 0,1 1,5 1,3 0,3 1,2 0,0 0,2 0,0 3,6 0,5

1,2 0,4 0,5 13,7 0,8 0,4 0,4 3,1 0,4 0,1 2,0 0,7 0,3 1,3 0,6 0,0 1,0 0,7 40,1 0,7 0,4 0,6 1,2 1,6 0,5 1,0 0,8 0,6

221


Település

Járás

Felsőlajos Kecskeméti Kecskemét Kecskeméti Kunszentmiklósi járás összesen Szabadszállás Kunszentmiklósi Tass Kunszentmiklósi Dunavecse Kunszentmiklósi Kunszentmiklós Kunszentmiklósi Kunpeszér Kunszentmiklósi Szalkszentmárton Kunszentmiklósi Kunadacs Kunszentmiklósi Monori járás összesen Pilis Monori Nyáregyháza Monori Csévharaszt Monori Nagykőrösi járás összesen Nagykőrös Nagykőrösi Ráckevei járás összesen Ráckeve Ráckevei Dömsöd Ráckevei Apaj Ráckevei Kiskunlacháza Ráckevei Áporka Ráckevei Szigetszentmiklósi járás összesen Majosháza Szigetszentmiklósi Délegyháza Szigetszentmiklósi Dunavarsány Szigetszentmiklósi

222

Lakónépesség, 2011 (fő)

888 111411 29998 6093 2890 3881 8561 680 2877 1499 64016 11568 3719 1887 27977 24134 35732 9755 5706 1239 8763 1110 110448 1482 3378 7363

Terület, 2011 (km2)

11,4 322,6 769,8 164,6 74,7 66,8 172,1 77,6 82,1 89,9 329,8 47,4 32,0 49,2 349,3 227,9 417,1 64,1 72,4 71,0 93,5 17,5 211,3 11,4 25,4 22,5

Népsűrűség, 2011 (fő/km2)

78 345 39 37 39 58 50 9 35 17 194 244 116 38 80 106 86 152 79 17 93 64 523 130 133 327

Öregedési index, 2011 (%)

66,7 79,5 89,0 97,6 82,7 78,2 89,5 89,8 91,2 103,7 70,5 65,4 68,1 59,7 85,3 87,6 88,7 78,6 80,3 61,1 85,5 115,5 59,3 68,8 60,5 66,5

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 2011 (%)

31,3 22,7 34,2 33,7 36,4 30,0 32,8 37,0 37,7 45,0 27,4 30,8 33,5 35,6 29,6 28,6 27,1 24,7 30,0 39,2 27,0 30,3 21,8 26,5 25,1 24,0

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

25,5 18,4 24,2 21,6 25,3 25,9 22,7 24,7 27,8 19,8 22,9 23,5 26,7 25,3 23,0 22,8 21,9 20,5 23,2 22,5 23,0 24,3 19,9 23,4 22,2 23,0

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

23,9 28,8 19,3 21,6 16,0 20,9 20,9 17,8 16,1 12,1 26,3 23,6 20,7 19,4 22,9 23,9 27,0 27,7 23,6 16,6 27,0 27,0 32,2 28,5 27,6 30,2

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

5,7 19,1 6,6 6,9 5,5 7,1 8,0 4,5 4,6 4,2 9,8 7,8 5,1 4,2 9,5 10,1 10,2 12,9 7,7 4,5 9,1 8,4 14,2 11,3 11,4 11,5

Aktivitási arány, 2011 (%)

47,4 47,8 43,8 42,1 42,5 42,7 43,9 45,6 46,0 47,3 46,1 45,2 46,9 48,9 42,3 42,6 43,9 42,8 42,9 42,9 44,8 45,3 48,0 42,5 46,2 47,9

Egy Munkalakosra nélküliségi jutó ráta, 2011 jövedelem, (%) 2011 (Ft/fő)

13,1 10,3 14,6 13,0 17,6 14,5 15,5 12,6 17,5 11,6 12,7 15,0 13,4 11,3 15,1 15,1 13,4 12,9 17,6 11,3 13,5 11,7 10,8 12,2 14,2 11,0

590781 859639 591520 592101 537397 641351 601574 459612 576791 452515 732641 664230 637821 686824 616318 636485 671210 693217 543409 689235 661771 683150 886645 691120 704509 810605

A cigány (romani, beás) népesség aránya, 2011 (%)

0,0 1,1 3,2 2,6 2,2 2,3 4,7 0,0 3,3 0,3 2,4 3,2 0,6 0,0 1,8 1,9 2,3 2,9 4,8 0,2 1,7 1,3 1,2 1,2 1,6 1,2

A német népesség aránya, 2011 (%)

0,5 1,3 0,5 0,3 0,4 0,7 0,5 0,0 0,3 1,1 0,7 0,4 0,6 0,5 0,6 0,5 3,7 1,2 0,3 0,2 0,5 0,9 3,7 1,6 1,5 2,9

Függelék 3. függelék. Örkény vizsgálati területre eső Natura 2000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) és a különleges madárvédelmi terület (SPA) jelölő élőhelyei és fajai Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) Felső-kiskunsági szikes puszta (HUKN20001) Közösségi jelentőségű élőhelyek — Pannon szikes sztyeppek és mocsarak 1530 — Síksági pannon löszsztyeppek 6250 Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok – jelölő fajok: — vöröshasú unka (Bombina bombina) — dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)1993 — mocsári teknős (Emys orbicularis) — pusztai gyalogcincér (Dorcadion fulvum cervae) — nagy tűzlepke (Lycaena dispar) — vidra (Lutra lutra) — molnárgörény (Mustela eversmannii) — ürge (Spermophilus citellus) — kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) — Nem jelölő, de jelen lévő fajok: — vágócsík (Cobitis taenia) — balin (Aspius aspius) — szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) — réticsík (Misgurnus fossilis) Felső-kiskunsági turjánvidék (HUKN20003) Közösségi jelentőségű élőhelyek — 3160 Láptavak — 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések — 6260 Pannon homoki gyepek — 6410 Kékperjés láprétek — 6440 Ártéri mocsárrétek — 7210 Télisásosok — 7230 Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek — 91E0 Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők — 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén — 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal — 91N0 Pannon homoki borókás nyárasok Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok – jelölő fajok: — Mocsári teknős (Emys orbicularis) — Vöröshasú unka (Bombina bombina) — Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) — Parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) — Réti csík (Misgurnus fossilis) 223

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Magyar futrinka (Carabus hungaricus) — Lápi póc (Umbra krameri) — Magyar tarsza (Isophya costata) — Ürge (Spermophilus citellus) — Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) — Ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedippus) — Homoki kikerics (Colchicum arenarium) — Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) — Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) — Homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) — Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) — Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) — Molnár görény (Mustela eversmannii) — Hegyesorrú egérfülű-denevér (Myotis blythii) — Hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior) — Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) — Apró fillércsiga (Anisus vorticulus) — Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) — Szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) — Nem jelölő, de jelen lévő fajok: — Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) — Magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium) — Vidra (Lutra lutra) — Közönséges denevér (Myotis myotis) Peszéri-erdő (HUKN20002) Közösségi jelentőségű élőhelyek: — 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések — 6260 Pannon homoki gyepek — 6410 Kékperjés láprétek — 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén — 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal — 91N0 Pannon homoki borókás nyárasok Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok – jelölő fajok: — Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) — Szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) — Magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium) — Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) — Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) — Lápi tarkalepke (Hypodrias maturna) — Homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) — Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) — Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) — Hegyesorrú egérfülű-denevér (Myotis blythii) — Hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior) — Nem jelölő, de jelen lévő fajok: — Mocsári teknős (Emys orbicularis) — Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) 224

Függelék — Vöröshasú unka (Bombina bombina) — Réti csík (Misgurnus fossilis) — Magyar tarsza (Isophya costata) — Tavi denevér (Myotis dasycneme) — Közönséges denevér (Myotis myotis) — Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) Tass–szalkszentmártoni szikes puszta (HUKN20005) Közösségi jelentőségű élőhelyek: — 1530 Pannon szikesek — 6250 Síksági pannon löszsztyeppek Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok – jelölő fajok: — Vöröshasú unka (Bombina bombina) — Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) — Pusztai gyalogcincér (Dorcadion fulvum cervae) — Molnár görény (Mustela eversmannii) — Ürge (Spermophilus citellus) — Nem jelölő, de jelen lévő fajok: — Mocsári teknős (Emys orbicularis) — Balin (Aspius aspius) Turjánvidék (HUDI20051) Közösségi jelentőségű élőhelyek: — 3150 Eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja — 3160 Láptavak — 5130 Borókásodó szárazgyepek — 6260 Pannon homoki gyepek — 6410 Kékperjés láprétek — 6440 Ártéri mocsárrétek — 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek — 7210 Télisásosok — 7230 Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek — 91E0 Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők — 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén — 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal — 91N0 Pannon homoki borókás nyárasok Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok – mind jelölő fajok: — Illatos csengettyűvirág (Adenophora lilifolia) — Keleti lápibagoly (Arytrura musculus) — Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) — Szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) — Vöröshasú unka (Bombina bombina) — Magyar futrinka (Carabus hungaricus) — Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) — Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) — Vágócsík (Cobitis taenia) 225

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedippus) — Homoki kikerics (Colchicum arenarium) — Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) — Mocsári teknős (Emys orbicularis) — Homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) — Magyar tarsza (Isophya costata) — Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) — Vidra (Lutra lutra) — Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) — Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) — Réti csík (Misgurnus fossilis) — Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) — Hegyesorrú egérfülű-denevér (Myotis blythii) — Csonakfülű denevér (Myotis emarginatus) — Közönséges denevér (Myotis myotis) — Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) — Ürge (Spermophilus citellus) — Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) — Lápi póc (Umbra krameri) — Hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior) — Parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) A különleges madárvédelmi terület (SPA) Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék (HUKN10001) A kijelölés alapjául szolgáló fajok: — Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) — Bölömbika (Botaurus stellaris) — Törpegém (Ixobrychus minutus) — Bakcsó (Nycticorax nycticorax) — Nagy kócsag (Egretta alba) — Vörös gém (Ardea purpurea) — Fekete gólya (Ciconia nigra) — Fehér gólya (Ciconia ciconia) — Batla (Plegadis falcinellus) — Kanalasgém (Platalea leucorodia) — Cigányréce (Aythya nyroca) — Rétisas (Haliaeetus albicilla) — Kígyászölyv (Circaetus gallicus) — Barna rétihéja (Circus aeruginosus) — Hamvas rétihéja (Circus pygargus) — Békászó sas (Aquila pomarina) — Szirti sas (Aquila chrysaetos) — Kék vércse (Falco vespertinus) — Kerecsensólyom (Falco cherrug) — Haris (Crex crex) — Túzok (Otis tarda) — Gólyatöcs (Himantopus himantopus) 226

Függelék — Gulipán (Recurvirostra avosetta) — Ugartyúk (Burhinus oedicnemus) — Székicsér (Glareola pratincola) — Széki lile (Charadrius alexandrinus) — Szerecsensirály (Larus melanocephalus) — Küszvágó csér (Sterna hirundo) — Fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) — Kormos szerkő (Chlidonias niger) — Réti fülesbagoly (Asio flammeus) — Szalakóta (Coracias garrulus) — Kékbegy (Luscinia svecica) — Kis őrgébics (Lanius minor) — Kis sirály (Larus minutus) — Lappantyú (Caprimulgus europeus) — Tövisszúró gébics (Lanius collurio) — Pajzsoscankó (Philomachus pugnax) — Kékes rétihéja (Circus cyaneus) — Réti cankó (Tringa glareola) — Pettyes vízicsibe (Porzana porzana) — Aranylile (Pluvialis apricaria) — Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) — Erdei pacsirta (Lullula arborea) — Jégmadár (Alcedo atthis) — Tövisszúró gébics (Lanius collurio) — Parlagi pityer (Anthus campestris) — Fakó rétihéja (Circus macrourus) — Kis vízicsibe (Porzana parva) — Halászsas (Pandion haliaetus) — Pusztai ölyv (Buteo rufinus) — Kis sólyom (Falco subbuteo) Nem jelölő, de jelen lévő fajok: — Üstökösgém (Ardeola ralloides) — Havasi lile (Charadrius morinellus) — Daru (Grus grus) — Fülemüle sitke (Acrocephalus melanopogon) — Kis kócsag (Egretta garzetta) — Karvalyposzáta (Sylvia nisoria) — Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) — Fekete harkály (Dryocopus martius) — Darázsölyv (Pernis apivorus) — Vándorsólyom (Falco peregrinus) — Parlagi sas (Aquila heliaca)

227

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény KI–84 VE–37 DU–19 DU–21 NK–63 KI–79 NK–49 NK–55 NK–58 NK–59 VE–5/A NK–21 NK–22 NK–24 NK–25 NK–26 NK–27 KI–68 KI–69 KI–70 KI–71 KI–72 KI–73 KI–74 KI–75 KI–76 KI–77 IS–12 IS–14 IS–15 IS–6 KI–48 KI–58 IS–13 IS–5 IS–7 KI–46/1 KI–46/2 KI–52 KI–53 KI–54 KI–55 KI–56 KI–59 KI–60 KI–44 KI–44/A KI–45 KI–46 KI–48/A KI–49 KI–50 VNK–11

Dátum 2008 2000 1999 1999 1999 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1997 1997 1997 1997 1997 1997 1993 1993 1993 1993 1993 1993 1993 1993 1993 1993 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1990 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1979

Hossz* (m) Adattári szám, tartalom, adat elérhetőség 1759 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.21851 1914 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20536 2464 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 1604 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 5309 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20556 3201 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20593 11 586 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20601 3291 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20601 3011 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20601 2099 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20601 1655 T.20593 2377 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20600 1798 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20600 7483 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20600 9724 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20600 7921 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20600 5155 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.20600 1986 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 5511 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 8173 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 12 110 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 10 497 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 1482 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 7140 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 12 684 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 12 626 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 12 392 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 2546 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 20 110 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 28 422 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 12 819 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 26 053 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 19 218 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 11 863 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 18 711 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 12 744 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 7352 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 7330 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 32 901 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 29 074 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 23 980 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 10 420 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 1863 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 908 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, AD.2379 144 4663 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 10 338 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 29 586 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 19 967 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 8100 15 290 9295 MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott 2256

*Hossz (m): a területre eső szakasz hossza.

228

Függelék

5. függelék. A Pest megye illetékességi területéhez tartozó települések termőföldjeinek főbb minőségi adatai A Pest Megyei Kormányhivatal adatszolgáltatásai alapján (A részletes adatokat a Kormányhivatal levele tartalmazza.)

16,51

1, 2, 3

22,64

3, 4

33,43

2

9,74

2, 4

28,63

Csemő

2, 3, 4

35,99

4, 5

22,99

3, 4, 5

7,37

2, 3, 4

31,51

2, 3, 4

8,02

1. 2, 3

15,24

Dánszentmiklós

2, 3

35,68

2, 3, 4

14,53

3

41,58

2, 3, 4

6,67

3, 4

21,45

Mikebuda

3

27,12

2, 3, 4, 5

12,15

3

39,58

2, 3, 4

6,25

2, 3, 4

21,38

Bugyi

4, 5

22,91

3, 4, 5

10,32

4

24,26

2, 3, 4

4,26

4, 5

7,72

Dabas

4

24,57

2, 3, 4

12,24

4

22,76

2, 3, 4

5,36

2, 3, 4

10,10

Hernád

4

28,26

3, 4

11,71

4, 5

19,55

3, 4, 5

3,39

2, 3, 4

11,58

Inárcs

2, 3

31,20

3, 4

12,39

3

32,38

4

4,31

4

11,88

Kakucs

2

36,37

3, 4

12,43

3, 4

4,06

3, 4

11,07

Ócsa

3, 4

28,38

2, 3, 4

15,88

3

31,79

3, 4

3,64

2, 3, 4

12,17

Örkény

3, 4

27,82

3, 4, 5

8,35

3, 4

30,97

3, 4

5,03

3, 4

10,47

Pusztavacs

3

30,89

2, 3

19,14

2, 3, 4

5,29

3, 4

21,42

Táborfalva

4

25,51

3, 4

10,41

3, 4

25,28

3, 4

3,92

3, 4

11,53

Tatárszentgyörgy

4

26,55

4, 5

7,30

4, 6

18,55

2, 3, 4, 5

2,59

2, 4, 5

6,66

Újhartyán

4

27,61

3, 4

13,13

4

3,72

3, 4

9,98

Újlengyel

3

29,90

2, 3, 4

12,98

4

23,98

3, 4

4,67

3, 4

11,62

2, 3

22,60

3

42,70

2, 3, 4

5,79

3

24,58

4, 5

4

5

12,45

25,72

10,57

Nyáregyháza Apaj

minőségi osztály

3, 4

minőségi osztály

34,21

minőségi osztály

2

minőségi osztály

átlagos AK érték

Albertirsa

Település

minőségi osztály

minőségi osztály

átlagos Ak érték

gyep, (rét)

átlagos AK érték

gyep, (legelő)

átlagos AK érték

szőlő átlagos AK érték

szántó

kert

átlagos AK érték

gyümölcsös

2, 3

23,09

2

40,25

2, 3

6,79

Délegyháza

3

32,59

5, 6

15,84

3, 4

14,17

3

39,84

3, 4, 5

3,42

4

8,69

Dömsöd

1, 2

30,92

2, 3

22,55

1, 2

19,35

1, 2

37,80

1, 2

10,20

2, 3

16,34

Kiskunlacháza

1, 2

28,85

1, 2

19,90

2

32,25

1, 2, 3, 4

6,57

2, 3, 4

8,74

229

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Örkény, CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: „A” adat, mérési eredmény; „E”: értékelés, értelmezés, jelentés; „T”: terv; „P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; „S”: regionális, értékelés, tanulmány Adattári jel: T. 22412 Balázs E.-né, Boncz L., Lux M., Klemenik R. B., Krusoczki T. Gy., Pusztai J., Szászfai J., Tomcsányi T., Milánkovich A. et al. 2013: — Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Csévharaszt-2, Gomba-3, -4, -5, Jászberény-Ny-4, Monor-ÉK-1, -2, Nagykáta-Ny-1, Ócsa2, -4, Sülysáp-1, Sülysáp-É-1, -2, -4, Tápióság-1, Tóalmás-D-5 fúrások; Dunavarsány 2D (KI-81-86); Hatvan-É 2D (JE-186-192); Monor 3D; Jászberény - magnetotellurikus mérések; +Határozat;+ 1 CD. )MOL Nyrt.; MBFHT T.22781 „E” Boncz L., Balázs E., Bartha A., Kósa L., Milánkovich A., Nagy Gy-né., Séllei Cs., Vadász Gy-né, Szentgyörgyi K-né, Tóth J., Tóth L-né 2004: — Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. Határozat és módosítása. MOL Nyrt.; MBFHT T.21172 „E” Gyarmati J., Török V.-né, Tóthné Medvei Zs. 2000: — Kecskemét 81. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. MOL Nyrt.; MBFHT T. 20115 „E” Hatalyák P. szerk., Sőreg V., Kovács Á., Zsuppán Gy., Mészáros Vince Cs., Mike K., Kormos L. 2010: — Zárójelentés a 104. Cegléd kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Nyrt.; MBFHT T. 22109 „E” Kiss K., Bujdosó I., Milankovich A., Pápa A., Soós S.R, Szentgyörgyi K., Tóth Z., Tóthné, Medvei Zs., Vargáné Tóth I., Tirpák I. et al. 1999: — Zárójelentés a 27. Paleogén medence DNy-i része területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről .MOL Nyrt.; MBFHT T. 20132 „E” Lemberkovics V. 2009: — Kutatási zárójelentés „A. rész” a Szolnok kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek- és azok eredményeiről. (+ Szolnok kutatási terület kutatási zárójelentés kiegészítése. Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület – Tószeg-Szolnok-Hajtótanyag alterület. A vagyonadatok változása a 2009. szeptemberében leadott kutatási zárójelentéshez képest). Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft; MBFHT T.22118 „E” Tormássy I., Szerecz F., Márhoffer J., Zsitvay Sz. 1982: — Nagykőrös (Nk, NkU, NkK) terüket felderítő fázisú kutatási zárójelentése. OKGT; MBFHT T. 16355 „E” Tormássy I., Szilágyi I. 2003: — 104. Cegléd kutatási terület. Helyzetjelentés és kutatási engedély meghosszabbítási kérelem (szénhidrogén). MOL Nyrt.; MBFHT T. 20908 „E” Örkény, CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1993: Területzáró jegyzőkönyv EM FRSZ mérésekről Miske, Tótkomlós-Pitvaros, Nagybánhegyes, VecsésÚjhartyán (geofizika). GES Kft.; MBFHT T.19870 „A” 2013: Kutatási tervtérkép Ladánybene 153. (szénhidrogén) (4 db. CD-n) MOL Nyrt.; SZBK SZBK. 4006 „T” Barvitz A., Kormos L., Vargáné Tóh I., Kazár A., Ónodi T., Kovács A., Bujdosó I., Hajdú J., Balázs E.-né 1992: Az Észak-Magyarország-i Paleogén medence kutatási területének felderítő fázisú szénhidrogén kutatási programja. (Budapest, Bugyi, Jászberény, Cserhát, Mátra) 1992. február + Szalay Árpád kiegészítése. MOL Rt. Geofizikai Kutató Egység (GKE) Szolnok; MBFHT T.16442 „T” Bella J., Matolcsi E. 1993: Zárójelentés a Kiskunlacháza-Monor területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). GES Kft.; MBFHT T.19842 „A” Bella J., Matolcsi E. 1998: Zárójelentés a Csepel-Délegyháza 2D kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika. )GES Kft.; MBFHT T.20589 „A” Dér M. 1955: Jelentés a Nagyalföld területén 1954. évben végzett földmágneses áttekintő felvételek eredményeiről (Monor, Nagykáta, Tápiószele, Jászladány, Fegyvernek, Lajosmizse, Cegléd, Abony, Szolnok). ELGI; ELGI M-32 „A” Gedeon A. 1956: Jelentés az Örkényi nehézségi minimum területén végzett sókutató geokémiai mérésekről (Monor-Örkény-Lajosmizse). ELGI; ELGI TÜK „A” Holoda A., Sőreg V., Hatalyák P., Palásthy Gy., Paczuk L., Gozdán T., Jósvai J. 2008: Kutatási Műszaki Üzemi Terv a 153. Ladánybene kutatási területre a Műszaki Üzemi Terv jogerőre emelkedésétől számított 4 éves időtartamra. (+Határozat. Páhi 2D mérés, Páhi-2 kutató fúrás) MOL Nyrt.; MBFHT T.22361 „T” Juhász E., Kummer I. szerk, Bucsi Szabó L., Budai T., Detzky G., Detkyné Lőrincz K., Dudkó A., Farkasné Bulla J., Fodor B., Hámorné Vidó M., Jámbor Á., Jocháné Edelényi E., Király E., Korpás L., Kovácsvölgyi S., Lendvay P., Madarasi A., Markos T., Müller T., Nádor A., Partényi Z., Polcz I., Rálisch L.-né., Redlerné Tátrai M., Sebestyén I., Szeidovitz Gy.-né., Szalay I., Szőts A., Tóthné Makk Á., Treszné Szabó M., Varga 230

Függelék S., Vető I. et al. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 1995. december 31-i állapotra, MÁFI, ELGI; MBFHT T. 19781 „S” Kloska K. 1999: Zárójelentés az Ócsa és környéke kutatási területen 1993-ban végzett részletező gravitációs és mágneses mérésekről (geofizika) MOL Rt. KUMMI; MBFHT T.19868 „A” Komjáti J., Czeglédi I., Völgyi L., Pap S. et al 1979: — Újszilvás felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése . OKGT; MBFHT T. 16385 „E” Kovács Gy. 1961: 67. sz. jelentés az 1960-61-ben Kerekegyháza-Lajosmizse kutatási területen végzett átnézetes korrelációs refrakciós és részletező reflexiós mérésekről. OKGT; ELGI OKGT-67 „A” Kőrössy L. 1992: A magyarországi kőolaj és földgázkutatás földtani eredményei és a kutatás kilátásai. 19911992.VII. rész. Észak-Magyarország Paleogén medence. (Pesti síkság, Gödöllő-Aszódi dombvidék, BugyiJászberényi magas medencealjzat rögvonulat, Börzsöny-Cserhát vidéki paleogén medencerész, NógrádBorsodi paleogén medencerész, Mátra-Bükkhegység előtere, Hernádvölgye). MÁFI; MBFHT T.17038 „S” Nagy Z. 1965: Jelentés a Nagykáta-Albertirsa kutatási területen 1963-64. évben végzett geoelektromos mérésekről. (MOL Nyrt.-nél) OKGT GKÜ; ELGI GOR-E-1 „A” Nagy Z. 1965: Jelentés az albertirsai kutatási területen a felszínközeli szeizmológiai viszonyok vizsgálatával kapcsolatban 1964. októberében végzett geoelektromos ellenállás mérésekről . (MOL Nyrt.-nél)OKGT SZKÜ; ELGI GOR-E-4 „A” Rancz B., Martinecz D., Péterfia P., Tevan K. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Kiskunlacháza-Monor kutatási területről (geofizika. )GES Kft.; MBFHT T.20271 „A” Renner J. 1948: Jelentés a MÁELGI-nek a Magyar-Szovjet Nyersolaj RTmegbízásából 1948. évben Bugyi vidékén végzett geoszeizmikus méréseiről. lELGI; ELGI Sz-7 „A” Rumpler J. 1980: Jelentés a Kecskemét-Lajosmizse-Nagykőrös kutatási területen 1979. évben végzett vibroszeizmikus mérésekről. (MOL Nyrt.-nél) GKV; ELGI Népk-153 „A” Tiszinger I., Molnárné Matolcsi E. 1999: Zárójelentés a Középdunai-medence, Csepel-Dél, Martonvásár 2D kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (Pázmánd, Százhalombatta, Kunszentmiklós, Sárbogárd helységek által határolt kutatási terület, geofizika). GES Kft.; MBFHT T.20421 „A” Véges I., Kőrös M., Karmacsi B., Szántó S. 2009: Seismic processing report. Processing of Ócsa-2 VSP. (3. Deliverables - részben felsoroltakból nem került átadásra: VSP field records - SEG-Y; VSP project archivedTAR). (+ 1 CD, geofizika) GES Kft.; MBFHT T.22212 „A” Örkény, Geotermia, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Baka I. 2011: Kunszentmiklós geotermikus energiahasznosítás előzetes vizsgálata — Hidrokör Környezetvédelmi Kft.; SZBK 4/a/7039 2127/2011 „GT” Pacsirszky L. 1953: Jelentés Bugyi, Recsk és Perkupa környékén az 1952.évben végzett geotermális mérések eredményeiről — ELGI; ELGI TÜK H „GT” Soóky B. 2011: Kunszentmiklós Város geotermikus közműrendszer vízjogi létesítési engedélye — AquaFontana Bt.; SZBK 4/a/7038 2117/2011 „GT”

7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Örkény, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: „K”: környezet, ásványvagyon, környezeti vizsgálatok, EKHT; „V”: víz, vízbázis, vízkutatás; „TH”: területhasználat (pl. magyarázó, alapadat gyűjtemény, rendezési terv, kerékpárút, stb.); „M”: mérnöki (pl. MÜT, talajtani szakvélemény); „E”: egyéb (pl. beszámoló); „T”: térkép; „A” : adat Adattári jel: 4545 1949: 1949. évi szondirozó fúrások. Kapos völgye, Alsónémedi környéke, Vésztő környéke, Pátroha környéke, Nagyhalász, Gégény környéke, Cegléd, Albertirsa környéke. — MÁFI, BÁKI; MBFHT T.2667 „K” Auer J. 2011: Országos jelentőségű elem - Nabucco nemzetközi szénhidrogén szállítóvezeték a magyar-román államhatár és Tass község közti szakasz nyomvonalának -beillesztése Csongrád és Bács-Kiskun megye területrendezési terve — Tájoló-Terv Kft.; SZBK 4/a/6959 671/2011 „TH” Bernáth Zs., Karácsonyi S. 1980: Szalkszentmárton-i kavicskutatás részletes fázisú kutatási jelentés. (Földtani zárójelentés, + szerződés). — FTV; KFH 687 I. „K”

231

Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Bodor E. 1982: Abony, Tiszaföldvár, Kisújszállás, Tiszanána, Kunszentmárton, Tiszakécske, Tiszainoka, Örményes, Jászapáti, Jászboldogháza, Tiszavárkony, Pilis-Aranykalász, Cegléd, Pilis-Albertirsa fúrások palynológiai vizsgálatának eredményei — MÁFI; MBFHT T.22581 „K” Csillag J. 2004: Kunadacs 0192 hrsz. terület földtani kutatási zárójelentés — TESZT Kft.; SZBK 4/a/5278 „K” Dobrovolni K. 1989: Szakvélemény a Dunaegyháza-Tass árvízvédelmi töltés mentén végzett komplex mérnökgeofizikai kutatásról — ELGI; ELGI MG-271 U-271 „K” Gaál Cs. et al. 1974: Kunadacs 1, 2, 3 sz. rétegvíz megfigyelő kutak — OFKFV; SZBK 4/a/2826 8833; AR „V” Hoffer E. 1990: Szakértői jelentés a Kunszentmiklós környéki szennyvíztároló területén 1990-ben végzett földmágneses mérésekről — ELGI; ELGI U-389 „K” Kassai M. 1978: Magyarország-i felszínmozgások katasztere. Tolna megye 1:100000-es méretarányú térképlapok.(Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Mohács, Paks, Szigetvár, Székesfehérvár, Tab) — MÁFI DDTFSZ Pécs; KFH 2534 „K” Kéri J., Kneifel F. 1979: Magyarország-i felszínmozgások katasztere. Fejér megye, 1:100000-es méretarányú térképlapok.(Székesfehérvár, Tatabánya, Kunszentmiklós, Mór) — MÁFI TFSZ; KFH 2406 „K” Kuti L., Fügedi P. Ubul 1988: Agrogeológiai kutatás. 1987. III. A talaj -alapkőzet-talajvízrendszer mozgékony makro- és mikrotápelem eloszlásának vizsgálata. (Dömsöd-Apajpuszta, Csabacsüd-Eperjes-Nagyszénás) — MÁFI; MBFHT T.14525 I. „K” Kuti L. 1972: Jelentés az L-34-27 Dabas 100 000-es lapon végzett térképezési munkákról — MÁFI Budapest; SZBK 4/a/330 „K” László I. 2012: E.4. Külfejtéses bányák geodéziai felmérése- a bányajáradék-bevallás ellenőrzéshez kapcsolódó feladat Dunavarsány-076/21, Délegyháza-XVIII., Bugyi-XII.,Gyál-IV., Dunavarsány-IV. — ELGI; ELGI AD.2470 „K” Meisel J., Kleb B. 1978: Magyarország-i felszínmozgások katasztere. Pest megye1:100000-es méretarányú térképlapok.(Budapest, Esztergom, Jászberény, Kecskemét, Kunszentmiklós, Székesfehérvár, Tatabánya, Vác) — BME; KFH 2512 „K” Miháltz I., Lőrincz H., Kretzói M., Krolopp E., Széles M., Földvári M., Molnár B. 1976: 715/11. téma. Speciális őslénytani vizsgálatok.(Kunadacs, Dévaványa, Nyárlőrinc) — MÁFI; MBFHT T.5840 1-7. „K” Nagy L-né 1982: Pély, Dánszentmiklós, Jászfelsőszentgyörgy palynológiai vizsgálatának eredményei — MÁFI; MBFHT T.22586 „K” Nagyné Juhász E., Revi G. 2012: Lajosmizse, Vízbázis biztonságba helyezése — Aquifer Kft.; SZBK SZBK.3795 3433-1/2012. „V” Radnóthy E. 1952: Előzetes jelentés a Duna-Tisza közén 1952 augusztusában végzett hidrológiai felvételről. (Duna, Dunavecse, Szalkszentmárton, Hánta, Kalocsa, Sósvíz) — MBFHV Víz:113 „V” Reiner Gy. 2005: Kutatási jelentés a Kiskunlacháza 0508/41-43, 0510/5-16 hrsz-ú területek kavicsos homok, homokos kavics minőségi és mennyiségi viszonyainak meghatározásáról (Bányavállalkozó: BUSPED Kft.)(fúrás,fdt, Kkl- 214-239) — Tégla- és Cserépipari Bányaföldtani Szolgáltató Kft.; BBK 891 590/2005 „K” Reiner Gy. 2013: Kutatási jelentés a Kiskunlacháza 0592/9, 0592/12-14,0592/17-22, 0597/2, 0597/4, 0597/6-7 hrsz.-ú területeken homok, kavicsos homok, homokos kavics (kavics) nyersanyagának minőségi és mennyiségi viszonyainak meghatározásáról (Kiskunlacháza Kkl-309 - 327) — Szigetkavics Kft.; MBFHT T.23105 „K” Rónai A. 1957: Jelentés 1956 nyarán Ócsa-Bugyi-Majosháza környékén végzett síkvidéki térképező munkáról.5062/3., 5062/4., 5162/1., 5162/2. — MBFHT T.377 „K” Rónai A. 1960: L-34-27 Kunszentmiklós, 1:100000-es földtani és talajvíztérképének magyarázata. (Jelentés az 1959. évről). — MÁFI; MBFHT T.709 „K” Rónai A. 1971: Az alföldi sekély vizek ingadozásai. (Ócsa, Dunavecse, Sövényháza, Kiskunhalas, Nyíregyháza, Nyíradony, Nagyiván, Szerep, Dévaványa, Mezőberény, Battonya, Szolnok, Tószeg, Kengyel, Öcsöd, Tiszajenő, Cserkeszőlő, Tiszakürt, Hódmezővásárhely, Jászladány, Vezseny, Kétpó, Szeged és NemesvámosVeszprém m.) — MÁFI; MBFHT T.5338 „V” Sz. Hajós Márta é.n.: Jelentés a Kunszentmiklós 5162/4., Cegléd5163/2. 1:25000-es részletes térképlap földtani felvételéről. — MBFHT T.379 „K” Szepesházy K. 1975: Az L-34-27 Dabas jelű 100000-es térképlap mélyföldtani magyarázója. — MÁFI; MBFHT T.4523 „K” Szilberhorn E. 2008: Ladánybene község Településrendezési terve és helyi építési szabályzata — Építészműhely Kft. 6000 Kecskemét Wesselényi út 1; SZBK 4/a/6317 „TH” Szilberhorn E. 2010: Felsőlajos RT. és HÉSZ módosítása — Építészműhely Kft.; SZBK 4/a/6815 1624/2010 „TH” Tatai J. 1991: Szakvélemény a Bugyi környezetében végzett geofizikai kutatásokról — ELGI; ELGI AD.1215 „K”

232

Függelék Udud P. 2011: Tass-Gudmon-Fok térségi vízellátó rendszer fejlesztése előzetes vizsgálata — Aquaprofit Kft.; SZBK 4/a/6960 674/2011 „V” Zsille Á. 1982: Hévízkutatási és hasznosítási tanulmány a Dánszentmiklós térségében tervezett energia racionalizálás megalapozásához — Vízkutató és Fúró Vállalat Budapest; ELGI U-183 „V”

233


Mellékletek

234

655000

660000

665000

670000

675000

680000

685000

215000

Ócsa

690000 Pi l i s

Dunavar sány

G er j e

Ny ár egyháza

I nár cs Dél egy ház a

Al ber t i r sa

210000

Kakuc s

210000

215000

650000

Új l engyel

Bugy i

Új har t yán

205000

205000

Dánsz ent mi kl ós

DABAS

Pusz t av acs

Her nád

200000

200000

Mi kebuda

Ör kény

195000

195000

Apaj

Tábor f al va

Vi zs gá la t it e rüle t Konc e s s zi óraja v a s oltt e rüle t Te rmé s ze t vé de le m[ VM] Ne mz e t ipa rk ( NP) Te rmé s ze t vé de lmit e rüle t( TT) Tá jvé de lmik örz e t( T K) Ne mz e t iÖk oló gi a iHá lóza t( NÖH)[ VKGA2009 ] Ma gt e rüle t Ök ológi a ifolyos ó Puffe rt e rüle t Na t ura20 00k ülönle ge sma d á rvé d e lmit e rüle t( SP A)[ VM] Na t ura20 00k ülönle ge sv a gy ki e me ltje le nt ős é g űt e rmé s ze t me g őrz é s it e rüle t( SAC)[ VM] Ra ms a rit e rüle t( ne mz e t k özije le nt ős é g ű vi ze sé lőhe ly)[ VKGA2 009] 1 Kunhalom $

Tat ár s zent gy ör gy Fel sől aj os

190000

190000

Kunpes zér

Ladány bene

LAJOSMI ZSE

185000

185000

KUNSZENTMI KLÓS

Kunbar ac s

180000

180000

0

Kunadacs

650000

655000

175000

. őcsat f skunsági Ki

175000

Ker ek egy háza

660000

665000

670000

675000

680000

685000

690000

2, 5

5

10

k m

He lys zí nra jz ,t e rmé s ze t vé de lmit e rüle t e k: Örk é ny Komple xé rz é ke nys é g ié st e rhe lhe t ős é gi vi zs gá la t it a nulmá ny MFGI MBFHe g yüt t műk ö dé s20 16.

Mé re t a rá ny: Ve t üle t : Dá t um:

EOV

2 01 6. 08. 30 .

Me g re nde lő: Di gi t á li ss ze rk . : Elle nőri zt e :

J óvá h a g yt a :

MBFH Pa s ze raGyörg y

Gyuri c z aGyö rg y Fa nc s i k Ta má s

1 .me llé k le t

655000

660000

665000 Ócsa

675000

680000

685000

690000

1 12 242

210000

215000

243 1 12

670000

31 1 21 1 31 312 31 1 31 1 221 1 313324313 313 23132431 1 12 324 313231 Pi l i s 24 1 31 1 133 313 324 32431 131 1 2 312 313 324 31 1324 3 2 4 133 231 131 231 1 324313 31331 324 324 324 412 1 12 Duna v a sány 31 1 1 1 2r 31 1 1 222 313 31 324324 31 1 242 231 221 12 242 313231 324 312 512 1 312 31 1 31 3 1 3 1 12 3 1 1 5 1 2 1 31 1 231 21 1 512 3 2 4 G 512 2 4 2 312 32431 324 324 313 e 1 1 312 313 231 21 151251231 324 231 rj 512 121 e 321 1324 222 1 324 312 31 1324324 24231 32141231 231 242 313 31 131 1 312 221 324324512 324 31 1 312 31 1 2 4 3 3 2 4 133 3 1 2 3 2 4 242 3 1 1 512 3 1 1 142 21 1 Ny ár egyháza 1324 31 1 324 31 1 31 1 31 1312 I n á cs 311 231 3 1r 3 1 12 31 1 313312 31 131131 32431 1 131 243 324 312 324 31 313 3 1 1 242 3 1 1 3 2 4 1 1 2 1 31 1 1 31 1 324 31 1 31 1 32431 31 1 31 133133 512 1 242 324 242 512 242 132432431 31232423131 1 231 1 31 512 21 1 31 1 21 1 12 133 242 1 321 31 1 324 3 1 1 512 A l b e r t i r s a 21 1 324 3 1 1 324 2 3 1 3 1 1 31 1 231 Kakuc s 512 324 312 31 1 31 1 31 1 324 231 Dél egy ház a231512 512 312 1 12 31 1 512 1 12 324 412 324 312 512 5 1 2 5 1 2 242 242 132421 31 1 222 222 1 31 131 321 3 1 1 2 2 1 512 31 1 131131 3 1 2 231 242 31 1 222 Új l engyel 1 31 131 21 1 242 324 31 131 1 21 1 131 21 1 13131 1 12 324 324 324 313 1 31 1 21 1 133 131512 3 1 1 4 1 2 221 324 1 12 1 231133133 321 242 21 243 324 242 31 Bugy i 121121 221221 121 231 131 1 31 1 21 1 31 1 131 3 1 1 2 3 1 3 1 1 Ú j har t yán 221 231 1 12 242121 31 1324 231 243 242 231 3 2 4 2 3 1 324 222 31 1 231512 222 21 1 324 1 324 512 222 1243 31 D nsz en t mi kl ós 1 1 2á 31 131 231 313 21 1 31 131 1 512 131 222 31 1 324 324 324 243 1 231 324 3 1 131 242 324324 324324 324 131512 31 1 512 3 1 1 3 1 1 3 1 1 2 3 1 2 4 2 2 3 1 3 1 1 512 3 1 1 2 2 1 2 3 1 2 1 1 3 2 4 3 1 1 3 1 1 243 512 131131 21 1324 1 231 31 1 31 512131 222 31 1 243 231 242 22132131 512 31 1 324 1 231 31 1 31 1 324 31 512 1 2 2 1 3 2 4 3 1 3 2 2 1 2 2 1 21 1 31 1 31 1324 231 31 1 31 1 324 512 31 1 31 1 231 324 21 1 31 1 31 1 133 324 21 1 324 312 1 12 313324 1 31 1 32431 31 1 31 1324 324242 31 1 31 1 2 1 1 31 1 3 2 4 2 1 1 3 1 1 2 4 2 124 324 324 324 231 31 1312 324 31 1 313 231 242 3 24 242 P usz t av ac s 324 32431 1 324 2 1 1 1 1 2 3 2 4 3 1 1 3 1 1 3 1 1 3 2 4 133 313 324324 Her nád 324 324 DABAS 324324 1 21 1 31 131 1 324313 31 324 312324 512 21 1 324313 312 1 12 32431 1 1 313 242324 243 31 324 1 21 1 31 131 242 31 243 242 21 1 1 3 2 4 3 1 1 3 2 4 Mi kebuda 21 1 324 324 1 12 31 1 32431 1 21 1 31 1 21 1 324 1 31 1 512 21 1 32431 1 313324 31 31 1 31 1 31 1 231 324 324 324 31 1 324242 313 2 3 1 3 1 1 5 1 2 3 2 4 3 1 3 142 324 324 231 324 324 324 31 1 324 324 324 31 512512 324324324 324 1313 142 31 512 31 1231 231 231 324 1 1 324 313324 32421 324324 324324 31 21 1 1 324 324324 3 1 1 3 2 4 31 1324 512 312 31 1 324 1 31 1324324 31 1 324324 41 1 21 1 31 1 313 21 131 324 222 313324 313 324 1 1 32421 324 31 132431 231 324 31 1 31 1 312 324 1 12 21 1 324 324 3 2 4 3 2 4 3 13 324 324 31 1 31 1 313 313 12 324 231324 324 32431 324 142 1 1 32421 324324 21 1 2 3 1 1 3 2 4 231 313 1 324 324 324 31 32431 1 31 1 31 1 Ör kény 242 324 31 1 3 2 4 324 324 324 231 243 324 324 324 324 324 Apaj 312324 324 324 21 1 1 12 333 324 231 231 324 31 1 324243 231 31 1 31 324 1 3 1 1 3 1 3 313 3 2 4 3 2 4 3 2 4 2 3 1 3 1 1 3 1 1 324 324 21 1 324313 313 312 324 1 12 324324324 T ábor f a l v a231 31 1 313243 324 3 1 1 31 1 21 1 231 324 324 2 3 1 32431 231 313 231324 1 31 1 242 222 231 231 31 1 31 1 121 324 31 1 231 31 1 231 31 131 132 1 21 1 243 31 1 21 1 21 1 324 243 324 313 243 1 12 3 1 1 3 1 1 T a t á r s z e n t g y ö r g y 324 231 31 1 31 1 121 231 231 324 324324 242 31 31 1 324 222 1 31 1 31231 3 2 4 3 1 1 1 3 2 4 231 1 12 324 231 31 1 31 1 231 1 243 312 324 324 31 242 242 231 324 231 222 31 1324324 31 1 242 324 242 3 2 4 321 313 31 3 1 1 3 1 1 1 324 F el sől aj os222 243 3 2 4 3 1 1 1 1 2 231 31 1 31 1 324 313 324 1 243 242 231 31 1 21 1 K npes zér 31 1 242 1 2u 31 1231 242 324 324 242 324 121 324 31 1242 3 1 1 3 1 1 3 2 4 31 1 324 321 21 1 231 312 21 1 312 312 324 242 324 21 1 31 1 3 1 1 3 2 4 2 2 2 2 2 2 2 4 3 3 2 4 2 1 1 21 1 3 2 4 324324 313 24321 242 324 324231 242 1 24321 31 1 1 31 1324 1 324 32431 31 1324 31 1 243 324 31 1 324324 31 1 131 231 1 231 21 1 324 24231 324 31231 231 324 242 31 1 2 4 3 1 3 1 1 3 2 4 313 21 1 2 4 3 313 41 1 324 243 231 324324231324 243242 21 1 3 1 1en 231 Ladán y b e 324 32431 324 231 324 231 121 41 1 31 1 324 1324 313 1 1 2 2 3 1 324 231 324 1 1324 313 242 31 31 1221 324 31 242 324 324 LAJOSMI ZSE 311 KUNSZENTMI KLÓS112 242 242 324 324 31 324 1324 242 231 31 1 1 1 2 2 4 2 3 1 1 2 4 3 3 2 4 231324 21 1 324 324313313 1 12 242 324 21 1 242 313 324312 131 32431 1 242 324 243 31 1 31 231 1 242 231 2 4 2 324324 1 324 31 312 231 324 31 131 1324 324 312 312 313 1 21 1 21 1 31 324 1 12 3 1 1 3 1 1 2 4 2 3 1 3 3 2 4 2 4 2 324 31 1324 242 231 324 32431 1324 324312 32421 31 1 21 1 324 324 1 231 2 3 1 3 1 1 222 32431 31 1 243 131 32432421 131 1 324 324 324 312313 324 231 324324 321 1243242 231 31 1 313 31 1324 312 21 1324 3 2 4 3 2 4 3 2 4 3 1 2 3 1 1 3 2 4 512 324 242 31 1 324 231 31 1 1 31 1 324 243 21 1 231 324324 324 31 324 31 1 31 1 31 1 51 1 1 231 31 1 313 313 324 324 32421 324324243 31 31 1 122 31 1 21 1 231 2 3 1 242 3 2 4 1 Kunb a r ac s 324324 324 3 2 4 3 1 2 3 2 4 2 1 1 3 1 1 21 1 1 12 324 324 231 242324 313 3 2 4 2 3 1 3 2 4 3 2 4 2 4 3 221324 231 324 231 231 31 1 312 21 1 324 313 31 1 243 221 31 1 312324 324324 231 313231 222 1 312 324 313 324 32421 31 1313 321 231 313 3 2 4 1 12 2 4 2 3 1 2 3 2 4 231 3 1 1 324 324 313 31 242324 1 313 313 31 1 242 324 313 3 2 4 3 2 4 2 4 2 31 1 312 32431 231 31 1 324 1 324324 31 1 21 1 324 3 2 4 2 3 1 21 1 3 1 2 3 2 4 3 2 4 2 3 1 3 2 4 3 1 3 3 2 4 2 3 1 1 31 324 324 312 31 1 231 313 312 31 131 1 31 1 324 324 324 21 1 324 324 312 242 221 231 324324 1 324 222 23131 231 3 1 1 243 312 313 21 1 324 312 324 1 31 1242324 231 222 21 2 1 1 1313 324 nada c s 324133Ku 324 31 312 21 1 21 1 324 324 3 2 4 3 2 4 2 2 1 2 1 1 3 2 4 1 12 31 1 31 1 231 324 31 1 313324242 324324 312 243 324 31 1 21 1324 324 324 324 21 1 242 324313 31 1 31 1 324 243312 324 31 1 242 1 242 31 1 324 324 231 32431 324 324 31 1231 31 1 1 12 231 243 324324313 313 23121 1 231 231 324 31 1324 324 31 1a 324 3 1 2 3 1 1 2 1 1 4 1 1 3 2 4 K e r e k e g y h á z 31 1 21 1 324 324324324242 242 31 1 231 221 1 12 31 1313 31 324 1 313 324 243 31 1 231 243 221 313 313 31 1 242 2 1 1 3 2 4 3 2 4 3 1 1 3 2 4 243 31 1 324324 324 324324 1 12 1 221 242243 231 324 324324 31 324 324 1 21 1 242 324324 313 231 31 324 313 324 324 2 4 2 2 3 1 242 324324 242 3 2 4 3 2 4 3 2 4 4 1 1 51 1 243 324 31 1 324 31 1 242 324 324312 324 31 1 324 512 242 222 22231 324 31 1 231 324 1 321 324 4 1 1 2 4 3 3 2 4 3 2 4 2 4 3 2 4 2 313 21 1 41 1 324 231 324 21 1 324312 231 31 1 324 243 324 21 1 324 324 221 41 1 21 1 31 1 31 1 231 231 31 1 512 242 324242 324231 243242 324 31 231 222 231 1 324 31 1 243 21 1 324 324 324

650000

31 1 31 1 512 231 324

185000

190000

195000

200000

205000

Viz sgá la ti te rüle t 1 12 Ne m össz e függ ő te le pülé ssz e rk e z et 1 21I pa ri va gy k e re sk e delm i te rüle te k 1 22Út-é s va súth á lóz a té sc sa tla k oz ó te rüle te k 1 24R e pülőte re k 1 31Ny e rsa ny a gk ite rm e lé s 1 33Építé si m unk a hely e k 1 42Sport-é s sz a ba didőlé te sítm é ny e k 2 1 1Ne m öntöz ött sz á ntóföldek 2 21Sz őlők 2 22Gy üm ölc sösök ,bogyósok 2 31R é t/ le gelő 2 42Kom ple xm űve lé si sz e rk e z et 2 43Me z őg a z da sá gi te rüle te k , je le ntős te rm é sz e te s növé ny z e tte l 3 1 1Lom ble ve lű e rdők 3 12Tűle ve lű e rdők 3 13Ve gye s e rdők 3 21Term é sz e te s gye pe k , te rm é sz e tk öz e li ré te k 3 24Átm e ne ti e rdősc se rjé s te rüle te k 3 33R itk á s növé ny z et 4 1 1Sz á ra z földi m oc sa ra k 4 12Tőz e glá pok 5 1 1Foly óviz ek , víz i uta k 5 12Állóviz ek

0

175000

180000

655000


175000

180000

185000

190000

195000

200000

205000

210000

215000

650000

660000

665000

670000

675000

680000

685000

690000

2, 5

5

10

k m

Te rüle tha sz nosítá s( COR I NE) : Örk é ny

Kom ple xé rz é k e ny sé gi é s te rhelhetősé gi viz sgá la ti ta nulm á ny MFGI MBFHe g y üttm űk ödé s 20 16.

Mé re ta rá ny : Vetüle t: Dá tu m:

EOV

2 01 6. 08. 30 .

Me grendelő: Dig itá lis sz e rk . : Elle nőriz te :

J óvá h a gyta :

MBFH Pa sz eraGy örgy

Gy uric z aGy örgy Fa nc sik Ta má s

2 .m ellé k let

665000

Dunavarsány

680000

! .

685000 Pilis

Ócsa–4 ! .! .

! .

Inárcs

60

Uh–1

3500 -

60

00 15 -

Albertirsa

Bugyi

Si –2

! . Bugy i –6

.

205000

! .

! .

Bugy i –5

! .

DABAS

0 ! .50

.

1000

200000

B64

3000 -

61

205000

400 0

! . Bugy i –1

! .

Örkény

88

Ör k–1

! .

! .

! .

T a1

! .

Tf –1

25 00

185000

4

! .

! .

Ke–5

! .

22

Lm–3

Ke–1

! .

Ke–7 Ke–6 ! .

! .

7

175000

670000

675000

680000

685000

Ha a sJ . ,Buda iT . ,Csontos L. , Fodor L. ,Konrá dGy.2010 :Ma g ya rorsz á g pre ka i noz oos f öldta nité rk é pe ,1: 5 00000. – Földta niI n té z e tk i a dvá nya

4 7 1 0 5 8 8 8 6 1 3 2 2 2 4 2 3 6 0

a lba im e de n c ef á c i e sű m á rg aé s törm e lé ke s le j tőüle d é ke k a lsók ré tape lá gi k us m á rg a , m é sz kő a lsó–k ö z é psőj urape lá gi k us f i n om sz i li c i k la sz tos össz le t kö z é pső–f e lsőtri á szpla tf orm é sm e d e nc ef á c i e sű k a rb oná tössz le t ne m m e gf e le lőe né rté ke lh e tő va gy i sm e re tle nm e de n c e a lj z a t pe rm ise ké lyte nge risz i li c i k la sz tos é sk a rb oná tos össz le t se nonsz á ra z f öldi ,se ké ly-é sm é lyte nge rik é pz ődm é nye k va ri sz k usz ig ra n i toi dk őz e te k va ri sz k usz ik ri stá lyos k őz e te k ta g olá s né lk ü l va ri sz k usz im e ta m orf i tö ssz le t( g ne i sz ,c si llá m pa la ,a m f i b oli t) új pa le oz oos é sm e z oz oos k é pz ődm é n ye k ta g olá s né lk ül

0

3 665000

.

Ke–8

Kerekegyháza

10

660000

Lm–2

! .

24

655000

! .

Lm–5 ! . K63 Lm–1 . LAJOSMIZSE ! .

! .

Ke–2

! .

Tf –5

Lm–4 ! .

Ke–4

Ke–3

! .

Tf –2

! .

! .

180000

Tf –4

23

Tf –3

! .

KUNSZENTMIKLÓS B103 .

650000

Vi z sg á la tite rüle t Pre ka i noz oos f e lsz í n( m Bf ) Sz é n hi drog é n k uta tóf ú rá s( MBFH) 5 00m m é lysé ge te lé rt f úrá s( MFGI ,Ge oBa nk) Pre ka i noz oos a lj z a tot é rt f úrá s( MFGI ,Ge oBa nk)

! .

195000

60

88

K383

200000

Bugy i –3

195000

Bugy i –2

! .

210000

! .

190000

210000

Si –1

! .

190000

690000

58

58

60

675000

180000

215000

Ócsa

670000

215000

660000

185000

655000

22 690000

10

175000

650000

2, 5

5

10

k m

Pre ka i noz oos a lj z a t( Ha a se ta l.2010) : Ö rk é ny Kom ple xé rz é ke nysé g ié s te rh e lh e tősé gi vi z sg á la tita nulm á ny MFGI MBFHe g yüttm űk ö dé s 20 16.

Mé re ta rá n y: Ve tü le t: Dá tum :

EOV

2 01 6. 08. 30 .

Me g re nde lő: Di gi tá li s sz e rk . : Elle nőri z te :

J óvá ha g yta :

MBFH Pa sz e raGyörg y

Gyuri c z aGyö rg y Fa n c si k Ta m á s

3 .m e llé k le t

660000

665000

670000

675000

685000

690000 Pi l i s

a–4 Ócs a–2Ócs

! .! .

! .

I nár cs Dél egy ház a

G er j e

Uh–1 Ny ár egyháza

Al ber t i r sa

Bugy i

! .

Bugyi –2

! .

Si –1

! .

Bugyi –3

! . 205000

! .

Új l engyel Új har t yán

Si –2

210000

0 50 -


Bugyi –6

Ör k –2

205000

210000

Kakuc s

! . DABAS

Pusz t av acs 500

Her nád

Bugyi –4

! .

200000

! .

Bugyi –5

Bugyi –1

Mi kebuda

1250

! .

200000

215000

Ócsa Dunavar sány

680000

! .

215000

655000

750

650000

Ör k –1

Ör kény

! .

Tábor f al vaTf –3

Tat ár s zent gy ör gy

! .

Tf –4 ! . –2 Fel sől aj os Tf

Kunpes zér

! .

185000

! .

! .

Ke–3

! .

Ke–4

190000

Lm–3

KUNSZENTMI KLÓS

! .

Lm–5

AJOSMI ZSE Lm–1 L

Lm–4

! .

Lm–2

Nk . U–10

! .

! .

Ke–2

Kunbar ac s Ke–5

! .

Ke–8/ aKe–8 Ke–1

! .

Ke–7 Ke–6

! .

0

! .

180000

180000

! .

Kunadacs

Ker ek egy háza

660000

k é szül tJ uhász E. ,Kum m e rI .199 7a l a pján

665000

670000

675000

680000

175000


75 0

175000

750

655000

Szé n hidro gén kuta tóf ú rás ( MBFH)

185000

! .

Ladány bene

650000

! .

! .

75 0

190000

! .

Tf –1

Tf –5 10 00

! .

V izsgál a ti te rül e t Al sópa n n ónia i ta l pm é l ysé g( m Bf )

195000

195000

Apaj

685000

690000

2, 5

5

10

k m

Al só p a nnó n ia ik ép ző d m é n ye kta l p m él ysé g e : Ö rk ény Ko m pl e xé rzé ke n ysé gi é s te rhe l he tősé gi vizsgál a ti ta n ul m án y MFGI MBFHe g yüttm űkö dés 20 16.

Mé re ta rán y: V e tü l e t: Dátum :

EOV

2 01 6. 08. 30 .

Me gre n de l ő : Dig itál is sze rk. : El l e nő rizte :

J óváh a gyta :

MBFH Pa sze raGyörgy

Gyuric zaGyö rgy Fa nc sikTa m ás

4 .m e l l ék l e t

665000

670000

675000

685000

690000 Pi l i s


! .! .

200

! .

I nár cs

Si –1

Új l engyel

! .

Bugyi –3

Új har t yán

Si –2


0Bugyi –6

Ör k –2

! . ! .

200000

! .

Bugyi –5

Bugyi –1

10 0

DABAS

100

Pusz t av acs

Her nád

Bugyi –4

. 0 ! 20

100

Mi kebuda

300

Ör k –1

Ör kény Apaj

200000

205000

! .

205000

Bugyi –2

! .

Al ber t i r sa

100

210000

200

Bugy i

! .

! .

Ny ár egyháza

Kakuc s

300

Dél egy ház a

G er j e

Uh–1

0

! .

195000

195000

0


! .

Tat ár s zent gy ör gy

! .

! .

Tf –1

Lm–3

! .

10 0

! .

! .

Ke–3

! .

Ke–4

! .

Lm–4

Lm–5

AJOSMI ZSE Lm–1 L 0 10

! .

Lm–2

Nk . U–10

! .

! .

Ke–2

Kunbar ac s

! .

Ke–5

! .

Ke–8/ aKe–8 Ke–1

! .

Ke–7 Ke–6

! .

! .

0

180000

180000

100 Kunadacs

200

Ker ek egy háza

655000

100 200

30 0


175000

0 40

650000

660000

k é szül tJ uhász E. ,Kum m e rI .199 7a l a pján

665000

670000

675000

185000

! .

190000

! .

KUNSZENTMI KLÓS

0 10

! .

Al sópa n n ónia ik é pződm é n ye kva sta gsága( m Bf ) Szé n hidro gén kuta tóf ú rás ( MBFH)

Tf –4 –2 Fel sől aj os Tf

Ladány bene

185000

Tf –5

680000

685000

690000

175000

190000

Kunpes zér

! .

20 0

215000

Ócsa Dunavar sány

680000

! .

215000

660000

210000

655000

20 0

650000

2, 5

5

10

k m

Al só p a nnó n ia ik ép ző d m é n ye kv a sta g ság a : Ö rk ény Ko m pl e x é rzé ke n ysé gi é s te rhe l he tősé gi vizsgál a ti ta n ul m án y MFGI MBFHe g yüttm űkö dés 20 16.

Mé re ta rán y: V e tü l e t: Dátum :

EOV

2 01 6. 08. 30 .

Me gre n de l ő : Dig itál is sze rk. : El l e nő rizte :

J óváh a gyta :

MBFH Pa sze raGyörgy

Gyuric zaGyö rgy Fa nc sikTa m ás

5 .m e l l ék l e t

. 665000

670000

675000

685000

690000 Pi l i s

Ócs a–4

..

.

I nár cs

Ócsa

210000

Dél egy ház a

Bugyi –2

.

Bugyi –3

. 205000

Ócsa

Si –1

Bugyi

.

Ny ár egy ház a

Kakucs

.

.

G er j e

Uh–1

Al ber t i r sa

Új l engyel Új har t yán

Si –2

Dánsz ent mi k l ós

Bugyi –6

Ör k–2

. .

DABAS

Pusz t av ac s

Her nád

Bugyi –4

.

Mi kebuda

200000

.

Bugyi –5

Bugyi –1

200000

215000

Ócsa Dunavar s ány

680000

.

215000

660000

210000

655000

205000

650000

Ör k–1

Ör k ény

.

Vi zs gál a t it e r ül e t

Ko nc e s s zi ór aj a va s ol tt e r ül e t 195000

195000

Apaj

Tábor f al v aTf –3

.

Tat ár sz ent györ gy

.

190000

.

Lm–3

.

AJOSMI ZSE Lm–1 L

KUNSZENTMI KLÓS

.

Lm–4

.

Lm–2

. .

Ke–2

Kunbar ac s

. 180000

Ke–4

Ke–5

.

Ke–1

.

Ke–7 Ke–6

.

Ke–8

.

Kunadacs

655000


175000

Ker ekegy ház a

660000

665000

670000

675000

680000

685000

690000

0

180000

Ladánybene153.

.

175000

.

Ke–3

185000

.

Nagykőr ös170.

185000

Lm–5

.

Ladány bene

650000

.

Ha t ál yo ss zé nhi d r ogé nbánya t e l e k Szé nhi dr og é nk ut a t óf úr ás

Tf –4 . –2 Fel sől aj os Tf

Kunpesz ér

190000

.

Tf –1

Tf –5

Ha t ál yo ss zé nhi d r ogé nko nc e s s zi ó Ha t ál yo ss zé nhi d r ogé nku t a t ás it e r ül e t

2. 5

5

10

k m

Szé n hi d r o g é n k u t a t ás i f e l mé r t s é g : Ör k é n y

Kompl e x é r zé ke nys é gié st e r he l he t ős é gi vi zs gál a t it a nul mány MFGI MBFHe gy üt t mű köd é s2 016 .

Mé r e t a r án y: . Ve t ül e t : EOV Dát u m:

2 017 . 0 1. 10.

Me gr e n de l ő: Di gi t ál i ss ze r k. : El l e nőr i zt e :

J óv áh a gy t a :

MBFH Pa s ze r aGy ör gy

Gy ur i c zaGyö r g y Fa nc s i kTa más

6 .me l l é kl e t

. ! 660000

665000

670000

Ócsa

. !

680000

685000

690000 Pilis

Ócsa-2

G er j e

14 SI

44 KI

Dunavarsány

675000

215000

655000

4 -8 KI

215000

650000

Inárcs

210000

Bugyi 72 KI

54 KI

VE5/ A

205000

205000

45 KI

59 KI

210000

Albertirsa

A / 48 KI I S6

NK -5 5

NK58

54 NK-

190000

Kerekegyháza-1

50 KI

Kerekegyháza-8/a

Kerekegyháza

13 VNK

665000

670000

675000

680000

685000

. !

185000

15 VNK

9 -6 NK

NK -2 7

175000


660000

2, 5

690000

5

10

k m

Sze i zmi k u sf e l mér t s ég : Ör k én y

14 VNK

70 NK

655000

48 NK

12 VNK-

0

4 -6 NK

23 NK

G 9/ A-

650000

. !

. !

180000

N K49

Kerekegyháza-4

175000

I S7

LAJOSMIZSE

10 VNK-

. !

VSPmér és

11 KVN

22 NK

21 NK

49 KI

. !

26 NK

24 NK

190000

3 Ds ze i zmi kusmér és 2 Ds ze i zmi kusmér és

Táborfalva-1

63 KN

KUNSZENTMIKLÓS

56 KI

185000

25 NK

A / 44 KI

55 KI

. !

VE -3 7

KI 60

180000

Vi zs g ál a t it e r ül e t

195000

195000

61 KN

19 DU

Örkény

200000

KI 77

KI 76

KI -7 5

46 KI

200000

DABAS

Kompl e x ér zéke nys ég iést e r he l he t ős ég i vi zs g ál a t it a nul mány MFGI MBFHe g yüt t műkö dés20 16.

Mér e t a r án y: Ve t ül e t : Dát u m:

EOV

2 01 6. 08. 30 .

Me gr e nde l ő: Di gi t ál i ss ze r k. : El l e nőr i zt e :

J óv áh a gy t a :

MBFH Pa s ze r aGy ör gy

Gy ur i c zaGyö r gy Fa n c s i kTa más

7 .me l l ék l e t

. !

!

!

!

Dunavar sány

215000

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

Dél egy ház a

! !

!

!

!

!

!

210000

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!! !

!

. !

! ! !

!

!

!

!

!

!

205000

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

.

!

!

!

!

.

! ! ! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

195000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

190000

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

185000

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

180000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

175000

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

! ! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

655000 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

660000 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

! !

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

k !

! .

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!

675000 !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

! !

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! ! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

Di gi t ál i smé l yfúr ás g e o fi zi ka ia da t

S

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

. ! !

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

Ma gne t ot e l l ur i kusmé r é s

" )

!

VSPmé r é s

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

Lm–5

AJOSMI ZSE Lm–1 L !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

! !

!

!

!

.

!

Vi s s za a dot tme ddős zé nhi d r o gé nkút Gr a vi t ác i ósmé r é s Mágne s e sdz mé r é s

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

Lm–2 !

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

. k

!

!

!

Nk . U–10

!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Ke–8/ aKe–8 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

. Kerekegyháza-8/a . !

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

685000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

5

10

k m

!

!

Mé r e t a r án y: -

!

!

!

!

!

!

!

!

690000 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Ve t ül e t : !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Dát u m:

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

. !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

Ko mp l e xé r zé ke nys é gié st e r he l he t ős é gi vi zs gál a t it a nul mány MFGI MBFHe g yüt t mű ködé s20 16.

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

2, 5

Fú r ás i é sg e o fi zi k a i fe l mé r t s é g : Ör k é n y

!

!

!

0

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

680000

!

! !

Ker ek egy háza

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

Vi zs gál a t it e r ül e t Szé n hi dr o gé n kut a t ófú r ás( MBFH)

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Ke–7 Ke–6

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

Lm–4

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!!

!

Lm–3

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

670000

! !

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

665000

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

! !

S Kerekegyháza-3

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

Tf –5

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

! !

!

!

!

!

!

Mi kebuda ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

Ke–4

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

Ladány bene

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

Kunbar ac s

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Ke–2

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

. Kerekegyháza-4 ! .

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

Tf –4 . –2 Fel sől aj os Tf

!

!

! !

!

!

!

!

!

Táborfalva-1Tf –1 . !

!

Kerekegyháza-1Ke–1 . Ke–5 !

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

Ke-2

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

Ke–3

!

!

!!!

! !

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

! !

!

!

!

!

! ! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!


!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

S Kunadacs Kunadacs-3

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!


!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! ! !

! !

!

650000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

! !

!

!

!

Ör kény

!

!

!!

!

!

!

!

!

Ör k –1

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

KUNSZENTMI KLÓS !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )y Tat ár s zent gy ör g

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Pusz t av acs

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Kunpes zér

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!!

!

!

!

Her nád

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

Apaj

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

! ! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

Ör k –2

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

DABAS !

!

!

!

!

200000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

Bugyi –4

!

!

!

!

Bugyi –5

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

Bugyi –1

!

! !

!

! !!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!


!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

Bugyi –6

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

.

!

! !

!

!

B-36

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! ! !

" )

Új har t yán !

!

!

!

! ! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Si –2

k ! .

Új l engyel

! !

!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

Bugyi –3

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

! !

Si-1 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

Al ber t i r sa

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Bugyi –2

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

Si –1

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

.

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Bugy i

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

Ny ár egyháza

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Kakuc s

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! ! !

!

! !

G er j e

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

!

!

S B-6

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

I nár cs

! !

! !

! ! !

!

!

!

! !

.

!

!

!

!

! !

Uh–1

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Pi l i s

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

690000

! !

!

. . Ócsa-2 . !

! !

!

!

!

! ! ! !

! !

!

! !

!

! !

!

!

! !

!

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!


!

!

!

!

!

!

!

.

685000 !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

680000

!

!

!

! ! !

! !

!

!

!

!

! !

!

! !

!

675000

! !

!

!

!

!

! !

!

215000

!

!

670000

!

Ócsa

!

! !

!

!

!

!

!

665000

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

210000

!

!

205000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

660000

!

200000

655000

!

!

! !

195000

!

!

!

! !

! !

!

!

190000

!

!

185000

650000

! !

!

!

180000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

175000

! !

!

!

EOV

2 01 6. 08. 30 .

Me gr e nde l ő : Di g i t ál i ss ze r k. : El l e nő r i zt e :

J óv áh a gyt a :

MBFH Pa s ze r aGyör gy

Gyu r i c zaGyör gy Fa n c s i kTa más

8 .me l l é k l e t

Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Recommend Documents