Sajószöged szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Herman Ottó Intézet

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Sajószöged szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján

Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Babinszki Edit1, Barczikayné Szeiler Rita1, Bujdosó Éva1, Demény Krisztina1, Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Horváth Zoltán1, Jencsel Henrietta1, Jánossy László3, Kovács Zsolt1, Laczkóné Őri Gabriella1, Hegyi Róbert4, Monspart-Molnár Zsófia3, Müller Tamás1, Németh András1, Paszera György1, Redlerné Tátrai Mariann1, Sándor Ágnes1, Selmeczi Pál1, Szabó Katalin1, Szűcs Andrea1, Taksz Lilla1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Veres Imre2, Zilahi-Sebess László1 1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Budapest, 2016. 10. 13.

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2016. 10. 13.

Bodor Emese

2016. 05. 12.

Dr. Koloszár László

2016. 05. 12.

Lektorálta:

A jelentés:

2

227

oldalt,

61

ábrát,

53

táblázatot,

5

függeléket,

8

mellékletet tartalmaz.

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet

Sajószöged szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok listája, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3


Tartalom

I. Sajószöged vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ................................................................................................................................. 11 Bevezetés .................................................................................................................................. 11 1. A vizsgálati terület jellemzése.............................................................................................. 12 1.1. Sajószöged vizsgálati terület földrajzi leírása ............................................................... 12 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza ........................................................................ 12 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet ......................................................................... 20 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 25 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 25 1.2. Sajószöged vizsgálati terület földtana ........................................................................... 30 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága ................................................. 30 1.2.2. A terület földtani viszonyai .................................................................................... 36 1.3. A terület vízföldtani viszonyai ...................................................................................... 49 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 49 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 53 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai .................................................. 54 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 55 1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) ........................................... 59 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek.......................................... 59 1.4.2. Felszíni és felszín alatti védett területek ................................................................ 64 1.4.3. Szennyeződések ..................................................................................................... 73 1.4.4. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés ............................................................... 79 1.4.5. Monitoring .............................................................................................................. 82 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések ................................................................ 86 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 87 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) .......................................... 87 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás ............................................................................................. 87 1.5.3. Egyéb nyersanyagok .............................................................................................. 87 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) ............................................................................................. 97 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata ................................................ 98 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok ........... 98 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők ........................................................ 98 2.1.2. Sajószöged terület szénhidrogénvagyona ............................................................. 103 4

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása ........................ 107 2.2.1. Kutatási módszerek .............................................................................................. 107 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) ...................................................... 114 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása .......................................................... 115 2.4.1. Közlekedési viszonyok ......................................................................................... 115 2.4.2. Energiahálózatok .................................................................................................. 124 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél ............................................................................................................... 129 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása ........................................................ 134 2.7. A terhelés várható időtartama ..................................................................................... 136 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk ............................................. 136 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama .............................................................................. 136 2.7.3. A termelési szakasz időtartama ............................................................................ 137 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak ................................................................ 138 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek ..................................................................... 140 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése...................................................... 144 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ..................................................................................................... 144 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................................... 144 3.1.2. Zajhatás és rezgések ............................................................................................. 151 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások.............................................................................. 152 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások .................................................................... 153 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 154 3.1.6. Tájvédelem (HOI) ................................................................................................ 156 3.1.7. A termőföld védelme ............................................................................................ 158 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem ............................................................................. 160 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme ......................................... 160 3.1.10. Társadalmi vonatkozások ................................................................................... 168 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása................................................................ 169 3.2.1. Hatások a rezervoárokban .................................................................................... 169 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között ............................................................ 172 3.2.3. Hatások a felszínen............................................................................................... 173 3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások ............................................................................ 174

5

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása ................................................................................... 175 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI).............................................................. 175 3.4.1. Hatások összefoglaló értékelése ........................................................................... 180 Irodalom ................................................................................................................................. 182 Internetes hivatkozások .......................................................................................................... 184 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása ..................................... 187 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ..................................................................................................... 189 Függelék ................................................................................................................................. 214 Mellékletek ............................................................................................................................. 227

Ábrajegyzék 1. ábra. Sajószöged vizsgálati terület elhelyezkedése .............................................................. 12 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése ........................ 14 3. ábra. Sajószöged vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén ....................... 16 4. ábra. Sajószöged vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) ...................... 18 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Sajószöged vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő) ......... 19 6. ábra. Talajtípusok Sajószöged vizsgálati területen (VKGA 2009) ...................................... 21 7. ábra. Sajószöged vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ................................................................................................................................. 22 8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint .......................................... 24 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ........................... 30 10. ábra. Sajószöged vizsgálati terület és az 5 km-el kiterjesztett területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése .......................................................................... 36 11. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei a koncessziós terület határvonalával .............. 37 12. ábra. Sajószöged terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mBf............................................................................................................... 38 13. ábra. Sajószöged vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények 39 14. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú MK–23 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 40 15. ábra. A DNy–ÉK-i irányultságú Po–81 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 41 16. ábra. Sajószöged vizsgálati területen áthaladó földtani szelvények (17. ábra, 18. ábra) nyomvonala és a területre eső települések ........................................................................... 43 17. ábra. Sajószöged vizsgálati területet ÉK–DNy-i irányban metsző mélyföldtani szelvény (1. szelvény) .............................................................................................................................. 44 18. ábra. Sajószöged vizsgálati területet É–D-i irányban metsző mélyföldtani szelvény (2. szelvény) .............................................................................................................................. 45 19. ábra. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre .... 48

6

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 20. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whiskers diagramjai a medián értékek feltüntetésével ....................................................................... 55 21. ábra. A felső-pannóniai sekélyebb képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Boksz–Whiskers diagramjai a medián értékek feltüntetésével ................. 56 22. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben ........................................................... 58 23. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek) ................................................................................................................. 61 24. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ...................................................................................................................... 63 25. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek .......... 64 26. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ............................................................................................... 67 27. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ............................................................................................................................................. 70 28. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ............................................ 74 29. ábra. Hulladékgazdálkodás a vizsgált területen ................................................................. 75 30. ábra. Szennyezett területek ................................................................................................. 76 31. ábra. Ipari létesítmények, káresemények ........................................................................... 77 32. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ........... 78 33. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai ................................................................ 84 34. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen 86 35. ábra. Sajószöged vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák áttekintő helyszínrajza ......................................................................................................... 88 36. ábra. Sajószöged vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ....................................................................... 89 37. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön... 100 38. ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön ........ 100 39. ábra. Sajószöged vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásai..................... 103 40. ábra. Sajószöged terület pannóniai mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető kőolaj és földgázvagyonának valószínűségeloszlása ................ 105 41. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései.............................................................. 108 42. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ................................... 109 43. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ..................................................................... 110 44. ábra. Irányított ferde fúrás ................................................................................................ 111 45. ábra. A rétegrepesztés folyamata ..................................................................................... 112 46. ábra. Sajószöged vizsgálati terület és térségének közút- és vasúthálózata (2009) ........... 115 47. ábra. Sajószöged vizsgálati terület térségének (Borsod-Abaúj-Zemplén-, Hajdú-Bihar- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ....................... 119 48. ábra. Sajószöged vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ......................... 124 49. ábra. Sajószöged vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ....................................... 127 50. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között........................................... 130 51. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECDés nem-OECD országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap) ............ 130 52. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ................................................................................................................................ 131 53. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között .............................. 132

7

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 54. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ........................................................................................................................................... 133 55. ábra. Magyarország éves szénhidrogén-termelésének alakulása ..................................... 133 56. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között .. 135 57. ábra. Gázkitörés (Zsana-É–2 fúrás, 1979) ........................................................................ 142 58. ábra. Sajószöged vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó Völgye, valamint Nyíregyháza és környéke légszennyezettségi zónái ........................................... 146 59. ábra. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete Sajószöged vizsgálati területen és térségében ...................................................................................................... 166 60. ábra. Sajószöged vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok ... 167 61. ábra. Sajószöged vizsgálati terület és környezete „ex lege” védett természeti értékei .... 176

Táblázatjegyzék 1. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület sarokpontjai ............................................................. 12 2. táblázat. A vizsgálati terület és koncesszióra javasolt terület fontosabb adatai ................... 13 3. táblázat. A koncesszióra javasolt terület térbeli lehatárolása ............................................... 13 4. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok .......................................................................................................... 14 5. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület tájbeosztása ............................................................. 15 6. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben ........................................................................................................................... 20 7. táblázat Sajószöged vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) ........... 25 8. táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Sajószöged vizsgálati területen .................... 29 9. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére .................................................................................................................... 31 10. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre ...................... 31 11. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) ....................... 32 12. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) ................ 33 13. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások ................................................................................................................................. 33 14. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ................................................................................................................................ 34 15. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések ........................................... 34 16. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében ................................................................................ 35 17. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ............................................................................................................................................. 35 18. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai ....................................................... 48 19. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek ............................ 59 20. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek ............................... 60 21. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek...................... 62 22. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) .......................................... 65 23. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek ................................................................................... 66 24. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai ............. 68 25. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak............................................................. 69 26. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak ..................................................................................................................... 71 8

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 27. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben ............................................................................................................................ 72 28. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen .............................................................. 72 29. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ............. 73 30. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ...................................................................................................................... 73 31. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata ............................ 79 32. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota ...................................................... 80 33. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota .................................................................. 81 34. táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében 82 35. táblázat. Felszín alatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása ............................................................................................................................................. 85 36. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek ............................................................................................................................................. 87 37. táblázat. Sajószöged vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai ................................................................................................................. 89 38. táblázat. Sajószöged vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai ........................................................................................ 92 39. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona ....................................................................... 104 40. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Sajószöged területre ................... 104 41. táblázat. Sajószöged vizsgálati területet érintő víziutak adatait ....................................... 123 42. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon .......................................................................................... 140 43. táblázat. Sajószöged vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna), Eger és környéke, valamint Nyíregyháza és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása .................................................................................................................. 147 44. táblázat. Sajószöged vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna), Eger és környéke, valamint Nyíregyháza és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása .................................................................................................................. 147 45. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint................................................................................................................................. 148 46. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint................................................................................................................................. 148 47. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint................................................................................................................................. 149 48. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint................................................................................................................................. 149 49. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Sajószögedi vizsgálati területen (I–II. kategória) ........................................................................................................................... 161 50. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája ............................. 163 51. táblázat. A sajószögedi vizsgálati terület Borsod-Abaúj-Zemplén megyére eső részén fellelhető, kiemelten védett régészeti lelőhelyek részletes listája ..................................... 166 52. táblázat. Átlagosnál jobb minőségű termőföldek Tiszadada külterületén ........................ 206 53. táblázat. Átlagosnál jobb minőségű termőföldek Tiszadob külterületén ......................... 206

9


Függelék 1. függelék. Rövidítések ......................................................................................................... 214 2. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége .................... 216 3. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények ..................................... 219 4. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben .................. 220 5. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben ................................. 222

Mellékletek 1. melléklet. Sajószöged Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Sajószöged Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Sajószöged Prekainozoos aljzat 4. melléklet. Sajószöged Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Sajószöged Alsó-pannóniai képződmények vastgsága 6. melléklet. Sajószöged Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Sajószöged Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Sajószöged Fúrási és geofizikai felmértség

10

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

I. Sajószöged vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag — így a szénhidrogén — kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Sajószöged terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

11


1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Sajószöged vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 880,8 km2 kiterjedésű, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). Sarokpontjait az 1. táblázat adja meg. A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (1. táblázat, 5 km-es környezet). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is (2. ábra). 1. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7=1

Vizsgálati terület EOV Y EOV X (m) (m) 780000 310900 812000 310900 812000 280000 785000 280000 785000 301600 780000 301600 780000 310900

Id

1 2 3 4 5=1

5 km-es környezet EOV Y EOV X (m) (m) 775000 315900 817000 315900 817000 275000 775000 275000 775000 315900

1. ábra. Sajószöged vizsgálati terület elhelyezkedése 12

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület (1) sarokpontja Miskolctól É-ra található. Innen K felé 32 km-re, Taktaszada térségében helyezkedik el a (2) pont, majd D felé 30,9 km-re, Görbeházától ÉNy-ra a (3). Nyugati irányba fordulva 27 km-re, Igricitől DNy-ra található a (4) pont, majd É-i irányban 21,6 km-re, Kistokaj és Sajópetri között található az (5) pont. Nyugatra fordulva 5 km-re Miskolctól D-re található a (6) pont, ahonnan 9,3 km-re É-ra helyezkedik el az (1) sarokpont (1. ábra, 2. ábra). A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől –6000 méterig terjed. A vizsgálati területen található kettő hatályos szénhidrogén bányatelek (Emőd V. – szénhidrogén és Tiszavasvári IV. – szénhidrogén [nem hagyományos], részletesebben ld. az 1.5.2. fejezetben, MBFH Bányászat) által lefoglalt térrészt eltávolítottuk koncesszióra javasolt területből (2. táblázat). A fenti két bányatelek térrészének (mélység-tartományának) kivételével a vizsgálati terült megegyezik a koncesszióra javasolt területtel (3. táblázat, 2. ábra, 1. melléklet). 2. táblázat. A vizsgálati terület és koncesszióra javasolt terület fontosabb adatai A terület felszíni vetülete (km2)

Sajószöged

térrész határponti koordinátákkal koncesszióra javasolt terület bányatelek miatt a teljes 0–5000 mBf tartományban eltávolított terület bányatelek miatt korlátozott mélység tartományban eltávolított terület Emőd V. bányatelek miatt a –700 – –2700 mBf mélység tartományban eltávolított terület Tiszavasvári IV. bányatelek miatt az –1800 – –4000 mBf mélység tartományban eltávolított terület koncesszióra javasolt terület a –700 – –1800 mBf mélység tartományban koncesszióra javasolt terület az –1800 – –2700 mBf mélység tartományban koncesszióra javasolt terület a –2700 – –4000 mBf mélység tartományban

880,80 880,80 0 32,55 30,25 2,30 850,55 848,25 878,50

3. táblázat. A koncesszióra javasolt terület térbeli lehatárolása Id

1 2 3 4 5 6 7=1

EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület

780000 812000 812000 785000 785000 780000 780000

310900 310900 280000 280000 301600 301600 310900

Bányatelek miatt részben kivágott térrész Emőd V. – szénhidrogén Fedőlap: –700 mBf Alaplap: –2700 mBf

1 2 3 4 5=1

785000 788300 791100 785000 785000

289816,419 291700 286860 283381,032 289816,419

Bányatelek miatt részben kivágott térrész Tiszavasvári IV. – szénhidrogén (nem hagyományos) Fedőlap: –1800 mBf Alaplap: –4000 mBf

1 2 3 4=1

810550 812000 812000 810550

286890 287836,687 284669,091 286890

A 4. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/ vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet, és egyben a koncesszióra javasolt területet is. 13


4. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település

Alsózsolca Arnót Bekecs Berzék Bőcs Emőd Felsőzsolca Gesztely Girincs Görbeháza Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőkürt Hejőpapi Hejőszalonta Hernádkak Hernádnémeti Igrici Kesznyéten Kiscsécs Kistokaj Köröm Mályi Megyaszó Mezőcsát Miskolc Muhi

Megye

Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Hajdú–Bihar Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén

Település

Nagycsécs Nemesbikk Nyékládháza Onga Ónod Oszlár Polgár Prügy Sajóhídvég Sajólád Sajóörös Sajópetri Sajószöged Szakáld Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tiszadada Tiszadob Tiszagyulaháza Tiszalúc Tiszapalkonya Tiszatarján Tiszaújváros Újcsanálos Újtikos

Megye

Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Hajdú–Bihar Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Szabolcs–Szatmár–Bereg Szabolcs–Szatmár–Bereg Hajdú–Bihar Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Hajdú–Bihar

2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése barna vonal – a vizsgálati terület, fekete vonal – a vizsgálati terület 5 km–es környezete, rózsaszín poligon – Sajószöged koncesszióra javasolt terület, zöld szaggatott vonal – a feltüntetett mélységtartományban (már létező bányatelek miatt) kizárt térrész felszíni vetülete

14

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.1.1. Természetföldrajzi viszonyok A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) DÖVÉNYI szerk. (2010) alapján az 5. táblázat mutatja. 5. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület tájbeosztása (DÖVÉNYI szerk. 2010 alapján) Nagytáj

Középtáj

Közép-Tisza-vidék

Kistájcsoport

Közép-tiszai-ártér

Alföld

Kistáj

Borsod–Zemplénisíkvidék

%

Taktaköz

189,9

21,6

Borsodi-ártér

125,6

14,3

94,2

10,7

375,9

42,6

Hortobágy Észak-Alföldihordalékkúpsíkság

Terület (km2)

Sajó–Hernád-sík Harangod

95,2

10,8

Összesen

880,8

100,0

A vizsgált terület egésze az Alföld nagytájhoz tartozik, ezen belül érinti az Észak-Alföldihordalékkúpsíkság (53,5%) és a Közép-Tisza-vidék (46,5%) középtájakat. A vizsgálati terület Ny-i részén az Északi-középhegység felől érkező vízfolyások hordalékkúpsíksága (Sajó– Hernád-sík 42,6%; Harangod 10,8%) helyezkedik el (3. ábra).

15


3. ábra. Sajószöged vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000)

A Sajó–Hernád-sík hordalékkúpsíkságát a Sajó és a Hernád építette föl, amelynek vizsgálati területre eső déli része döntően löszös anyagokkal fedett, alacsony relatív reliefű hullámos, ill. enyhén hullámos síkság. Harangod területe enyhén D felé lejtő, hegylábfelszíni helyzetben lévő hordalékkúpsíkság, amelynek D-i, hullámos síksági térszíne esik a vizsgálati területre. Felszínét főként pannóniai rétegekre települt homokos, iszapos üledékek, valamint löszös agyag borítja. K felé a Tisza ártere (Taktaköz 21,6%; Borsodi-ártér 14,3%) következik, amely ártéri szintű tökéletes síkság, és igen alacsony az átlagos relatív relief mértéke. A gyenge lejtésviszonyok miatt gyakoriak a rossz lefolyású területek és uralkodóak a nagy kiterjedésű lapos térszínek. Gyakoriak a Tisza, a Sajó, a Hernád, a Hejő és a Takta folyók korábbi futását jelző elhagyott folyómedrek is. A terület nagy részét jelenkori folyóvízi iszap és ártéri lösziszap borítja, a terület DK-i részén tőzeges területek fordulnak elő, valamint több területen homokkal, löszös homokkal fedett területek helyezkednek el. Továbbhaladva DK-i irányban elérjük a Hortobágy területét, amely a vizsgált terület 10,7%-át adja. A kistáj 87 és 110 m közötti tszf magasságú, jellemzően ártéri szintű tökéletes síkság, amelynek rendkívül kis relatív reliefű felszíne enyhén D-i irányba és a középvonal felé lejt. Jellemző felszínformái 16

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány az elhagyott Tisza medrek, morotvák és hozzájuk kapcsolódó folyóhátak, valamint kiemelhetők a terület nagy részét adó szikes medencék. A holocénben a Tisza a Hortobágy legnagyobb részét bejárta, így a kistáj nagy részén a felszínformákat ez, valamint a nagy területeket érintő szikesedés határozta meg. Legnagyobb részét pleisztocén lösziszap, jelenkori ártéri lösziszap, valamint lápi agyag üledékek fedik. A terület döntő részén az éghajlat mérsékelten meleg, száraz, ettől némileg eltérően ÉK-en a Taktaközben a mérsékelten száraz éghajlat jellemző. Általánosságban megállapítható, hogy a terület éghajlata É-ról D-felé melegebb és egyben szárazabb is. Az évi napfénytartam 1800 és 1900 óra között változik, nyáron 720–800 óra, télen 170–185 óra. Az É-i területeken alacsonyabb, míg D-en magasabb értékek jellemzőek. Az évi középhőmérséklet 9,3–10 °C között változik. A napi középhőmérséklet április elejétől, mintegy 190–197 napon át (október 15–20-ig) 10 °C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 8–15-e körül, míg az első őszi fagyok október 18–22-e táján várhatók (a fagymentes időszak átlagosan 185–192 nap). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,5–34,5 °C, míg a téli minimumoké –16 és –17 °C közötti. A csapadék évi összege 510–580 mm között változik, a tenyészidőszakban átlagosan 310–350 mm körül alakul. A téli félévben átlag 34–40 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 16–20 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel): 1,20–1,35 az északabbi részeken kisebb. A terület legnagyobb részén az É-i, az ÉK-i és a DNy-i a három leggyakoribb szélirány, a Sajó völgyében inkább É–ÉNy-i szélirány a jellemző. A szél átlagos sebessége 2,5–3 m/s között alakul. 1.1.1.2. Népességföldrajzi adatok A vizsgálati területen található települések területének nagysága 1670,6 km2, az itt élő lakosság száma közel 314 ezer fő. A népsűrűség az egész területre vetítve 188 fő/km2, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (107 fő/km2). Ennek oka, hogy a területen található néhány város nagyon magas népsűrűséggel rendelkezik, ami jelentősen emeli a területi átlagot is. A népsűrűség Miskolcon (709 fő/km2), és Felsőzsolcán (407 fő/km2) a legmagasabb. A vizsgálati területen található 55 település közül 22 népsűrűsége meghaladja az országos átlagot. A korszerkezet jónak tekinthető. A területre számított öregedési index (a ≥65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, ≤14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) 82,7%, ami némileg alacsonyabb, mint az országos átlag (93%). A legtöbb település öregedési indexe jóval az országos átlag alatt van, míg az azt meghaladók kevesen vannak. A legmagasabb öregedési indexszel (így a leginkább elöregedő népességgel) Hejőkürt rendelkezik (132,3%), míg a leginkább fiatalos korszerkezetű település Kiscsécs, ahol az öregedési index mindössze 10,2%. A lakosság iskolázottsága rosszabb, mint az országos átlag. Ez alól kivételt jelentenek a nagyobb városok, amelyek iskolázottsági mutatói jobbak az átlagnál. Ennek oka lehet az oktatási intézmények könnyebb elérhetősége mellett a magasabb átlagos jövedelem is. Az iskolázottság tehát jelentős területi különbségeket mutat. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Miskolcon (19,3%), Mályiban (18,5%) és Kistokajon (18,4%) a legmagasabb (az országos átlag 15,5%). Különösen alacsony ez az arány — a már korábban is említett — Kiscsécsen, ahol nincs egy felsőfokú végzettséggel bíró lakos sem, illetve Köröm településen, ahol ez az arány mindössze 2,4% (Népszámlálás 2011). A gazdasági aktivitás viszonylag alacsony a területen. A vizsgálati terület legnagyobb városában, Miskolcon sem éri el az aktivitási arány az országos átlagot (Miskolc 44,3%, az 17

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet országos átlag 45,4%). Ezt az országos átlagot Tiszaújváros (50,4%) és Hejőkürt (49,5%) aktivitási mutatója haladja meg a leginkább. A területen található legtöbb település munkanélküliségi rátája (4. ábra) magasabb az országos átlagnál (12,6%). A leginkább kiugró értéket Kiscsécsen találjuk, ahol a munkanélküliségi ráta 45,5%-os. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátával Muhi rendelkezik a területen, ahol ez az arány csak 9,7%-os (Népszámlálás 2011).

4. ábra. Sajószöged vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%)

Az egy főre jutó átlagos jövedelmeket tekintve a különböző települések között nagyon nagy a szórás (5. ábra). Bizonyos települések esetében ez a szám jelentősen meghaladja az országos átlagot (781 ezer Ft/fő): a legmagasabb Tiszaújvárosban (1 195 ezer Ft/fő), de további három településen meghaladja az egymilliót (Kistokaj, Sajóörs, Sajószöged), míg más településeken ennek felét sem éri el. A már többször említett Kiscsécsen például mindössze 120 ezer forint jut egy főre évente, de gyakoriak a 300 ezer forint körül mozgó értékek is. Látható tehát, hogy a gazdasági és szociokulturális hátrányok jellemzően halmozódnak bizonyos településeken, területeken.

18


5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Sajószöged vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő)

A vizsgálati területen található kisebbségek közül a cigányság aránya a legjelentősebb. A vizsgálati területen található települések teljes lakosságának 6%-a vallotta magát cigánynak a 2011-es Népszámláláson. Bizonyos településeken sokkal magasabb az arányuk: Kiscsécsen például 82%, míg Köröm településen 43,4%. A cigány kisebbségen kívül jelen van még a német nemzetiség is, de a teljes lakosságon belül arányuk elenyésző. Az egész területre vetítve mindössze 0,5%. Az arányuk legmagasabb Szerencsen, de ott is csak 1,5% (Népszámlálás 2011).

19

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet 1.1.2.1. Talajtani jellemzők A vizsgált területen 13 talajtípus fordul elő. A felszín több mint 50%-át réti talajok és réti öntéstalajok borítják, míg közel 40%-án csernozjom típusú talajféleségeket találunk (6. táblázat, 6. ábra). Réti talaj a Sajó–Hernád-síkon gyakran kavicsos öntésanyagon, más kistájakon főként löszös talajképző üledéken képződött, mechanikai összetétele agyag, agyagos vályog, vályog, szervesanyag tartalma 2–3%, illetve a Borsodi-ártéren 1% körüli. A Taktaközben erősen savanyú kémhatású. Elsősorban szántóként hasznosul, de rét–legelő és erdő is lehet. A Hortobágyon csak a mélyebb fekvésű területeken található meg, ahol növénytársulásai jelentős természeti értéket képviselnek. Réti öntéstalajok a Sajó és a Hernád menti fiatal hordalékon keletkeztek. A Sajó közelében savanyú, míg a Hernád-völgyben gyengén savanyú kémhatásúak, vagy karbonátosak, a Taktaközben mészmentesek. Mechanikai összetételük vályog, agyagos vályog, szervesanyag tartalmuk 2–3%, a Tisza idősebb öntésanyagán kialakultaké átlagosan 1%. Jelentős hányaduk szántóként, kisebb részük rét–legelőként hasznosul. Fiatal, nyers öntéstalajt a vizsgált terület nyugati részén, a Tisza mentén találunk. A Sajó–Hernád-sík és a Borsodi-ártér teraszain és löszszerű üledékein, valamint Harangod délfelé lejtő, löszvályog borította völgyközi hátának területén a hegységelőtér pereménél, savanyú kémhatású csernozjom barna erdőtalaj, a réti talajokhoz csatlakozóan réti csernozjom, a magasabb teraszokon alföldi mészlepedékes csernozjom alakult ki. A csernozjomok mechanikai összetétele általában vályog, olykor homokos vályog, víz- és tápanyag gazdálkodásuk kedvező. Termékenységük igen jó, ezért elsősorban szántók (búza- és kukoricatermő helyek), de gyep-, szőlő- és erdőterületek is. A Hortobágy síkjából kiemelkedő kunhalmok löszön képződött csernozjom foltjain ritka, értékes sztyeppnövényzet alakult ki. A Taktaközben, homok talajképző üledéken homokos vályog mechanikai összetételű, csernozjom jellegű homoktalajok fejlődtek ki, melyeket elsősorban gyümölcsösként hasznosítanak. Szikes talajféleségek elsősorban a vizsgált terület délkeleti, a Hortobágyra eső részén, illetve kis, elszigetelt foltokon jelennek meg. Ezeket főleg legelőként hasznosítják, de a réti szolonyecek és a sztyeppesedő réti szolonyecek szántók is lehetnek. A Hortobágy mozaikos elhelyezkedésű szikes legelői, kaszálói, sajátos növény- és állatvilágukkal, néprajzi vonatkozásaikkal kiemelkedő természeti értéket képviselnek. 6. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja

25 26 14 16 11 31 23 22 13 12 21 3 9

20

Talajtípus

Réti talajok Réti öntéstalajok Alföldi mészlepedékes csernozjom Réti csernozjomok Csernozjom – barna erdőtalajok Fiatal, nyers öntéstalajok Sztyeppesedő réti szolonyecek Réti szolonyecek Mészlepedékes csernozjomok Csernozjom jellegű homoktalajok Szoloncsák–szolonyecek Humuszos homokos talajok Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) Összesen

Terület (km2)

255,9 187,7 103,0 81,4 74,8 47,0 45,4 42,4 42,4 28,7 10,1 2,2 1,6 880,0

%

29,1 21,3 11,7 9,2 8,5 5,3 5,2 4,8 4,8 3,3 1,1 0,2 0,2 100,0


6. ábra. Talajtípusok Sajószöged vizsgálati területen (VKGA 2009)

1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk (7. ábra). A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három–három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja.

21


7. ábra. Sajószöged vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013)

A terület közel fele a vizsgált talajérzékenységi paraméterek szempontjából az erősen veszélyeztetett főcsoportba tartozik (7. ábra). Ezek a talajféleségek a figyelembe vett hatások többségére nagyon érzékenyen reagálnak. A főcsoporton belül közepesen érzékenyek jellemzően a csernozjomok (főként a mészlepedékes és alföldi mészlepedékes csernozjom), kevésbé érzékenyek a szomszédos, réti talajjal borított területek. A közepesen veszélyeztetett főkategória erősen és közepesen érzékeny csoportjába tartozik a vizsgált terület másik fele. E talajtípusok esetében a másodlagos szikesedés, a talajvízszint emelkedés, illetve a homokos talajtípusnál a roskadás, omlás a fő veszélyeztető tényező. A vizsgált területen a mezőgazdaság számára igen értékes talajtípusok fejlődtek ki, ezért talajvédelme különös figyelmet igényel.

22

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete Az ártéri területek kivételével a vizsgált terület nagy részén szántóföldek terülnek el. A vízfolyások mentén puhafás és keményfás ártéri erdőket, illetve helyükre telepített erdőket találunk. A mélyebb fekvésű területeken mocsárrétek és lápos területek fordulnak elő, a folyók mentén jellemzők a holtágak és morotvák, de délkeleten szikesek is előfordulnak (DÖVÉNYI szerk. 2010). Sajó–Hernádi-sík (Ny-i területfél) A táj potenciális növényzetét a Sajó és a Hernád alacsony árterein fűz–nyár ligetek, a magasabb térszíneken tölgy–kőris–szil ligetek jelentik. Ma a táj túlnyomó része mezőgazdasági terület, nagy táblás szántóföldi kultúrákkal. A puhafás fűz–nyár ártéri erdők gyakorlatilag csak a vízfolyások keskeny sávján maradtak meg, állományaikat sokfelé nemesnyárasokkal váltották fel, tömegesek az özönfajok. A keményfás ártéri erdők mára megmaradt, erősen átalakult foltjai a Belegrád (Hernádkak) melletti Kemelyi-erdő és a Girincsi Nagy-erdő. A Sajóládi-erdőt gyakorlatilag letermelték. Jellemzők a spontán terjedő és a telepített idegenhonos fajok (vörös tölgy, bálványfa, akác, fekete dió). A táj jellegzetességei a nagy kiterjedésű kavicsbánya tavak, a bolygatás intenzitásától és a felhagyás időtartamától függő másodlagos növényzettel. Harangod (É) A táj szinte egészét szántóföldek foglalják el, csupán 1–2%-nyi területét fedi természetesebb növénytakaró. Az évszázadok óta jelentős emberi hatás miatt csupán a Hernád menti üde legelők, mocsárrétek, törékeny füzesek, bokorfüzesek mozaikja és a vizenyős patakvölgyek nádasai, sásosai, valamint a magaspart néhány kisebb foltjának lösznövényzete természetszerű, de állományaik változó mértékben degradálódtak. A magaspart erdői helyén akácosok és telepített tölgyesek, valamint jelentős kiterjedésű területeken felhagyott „szőlőhegyek” találhatók. A szárazabb területek flórája az erőteljes zavarás miatt jelentős hányadban gyomjellegű és tág tűrésű fajokból áll. Taktaköz (ÉK) A Tisza, a Takta és a Sajó által befolyásolt egykori ártéri terület jelenleg dominánsan szántóföldi hasznosítású. Ma kb. 20%-át fedi természetközeli vegetáció. Aktuális növényzetére jellemző, hogy a Tisza és a Takta mentén a puhafaligetek töredékesek, helyükön nemesnyáras és –füzes telepítések találhatók. A holtágakban, morotvákban a hínárvegetáción túl értékes úszólápszigetek is fejlődtek. A mélyebb fekvésű területeken ma is vannak mocsárrétek és magassásosok, rekettyefüzesek és fűzlápok, de reliktum jellegű szikes erdei rétek is megőrződtek. A tiszalöki erőmű okozta talajvízszint-növekedés miatt bekövetkezett talajfelszín közeli sófelhalmozódás másodlagos szikes rétek kialakulásához vezetett. Borsodi-ártér (közép és D) Potenciálisan ligeterdei, ártéri mocsári táj, meanderező, morotvákat képző folyóval. A hullámtér erdei fűz–nyár ligeterdők, illetve zömmel legfeljebb 150 éve telepített, spontán regenerálódó füzesek, nyárasok, mindkét típusban igen sok özönnövénnyel. E tájban (Kesznyétennél) vannak a Közép-Tisza-vidék talán legszebb mocsárrétjei. A kaszálás, legeltetés alól felhagyott réteket a gyalogakác állományai nőtték be. Kesznyétennél láposodó morotvákban úszólápok alakultak ki sok lápi fajjal. Ősi keményfás ligeterdő alig maradt, ugyanakkor vannak szép, sok fafajból álló, telepített állományok a táj északi részén. A mentett oldalon ártéri rétekből kiszáradt cickórós szikes puszták és maradványmocsarak húzódnak. A belvizes szántókon fajgazdag a törpekákás iszapnövényzet.

23

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Hortobágy (DK) A kontinens legnagyobb összefüggő szikese. Potenciális növényzete 30–40 000 év óta nyílt, sztyeppi, a szolonyec sziki fajok folyamatos jelenlétével. A kistáj északi részén, az egykori nagyobb mocsár helyén agrársivatag van, a nyugati tájperemen helokrén források (nem meghatározott helyen lépnek ki, hanem nagyobb, többé-kevésbé vastag talajrétegen szivárognak át), kisebb lápfoltok és szoloncsák szikesek találhatók. Ma és a múltban is a szolonyec szikesek társulásai uralkodók, azok teljes palettájával. Leggyakoribb legelőtársulásai az ürmös és cickafarkos szikes puszták, a réttársulásokból az ecsetpázsitos és a hernyópázsitos típus a legjellemzőbb. Az erdőterületek jellemzése Az erdők térhódítása nem túl jelentős (4,8%) és inkább a vízfolyások mentére korlátozódik. Az ártereken jellemzők a puhafás fűz–nyár erdők, de nyugaton keményfás ártéri erdők kisebb foltjai is előfordulnak. Sokfelé telepített erdőkkel találkozhatunk, ezek lehetnek nyárasok, akácosok, tölgyesek és füzesek is. Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon (Tisza mente) és a magántulajdon (elszórtan sok kisebb folt) a legnagyobb arányú, de elvétve vegyes és közösségi tulajdonú erdők is előfordulnak. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület erdeinek nagy része, elsősorban a Tisza mentén, a védelmi kategóriába esik, de a gazdasági kategória is jelentős és kisebb foltokban megjelenik a közjóléti és az egyéb kategória is (8. ábra). Tűzveszélyességi szempontból a kis tűzveszély kategória jellemző, de előfordul a közepes mértékű tűzveszély kategória is (Sajóhídvég környéke).

8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint 24

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbi 7. táblázatban, térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 7. táblázat Sajószöged vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód

Leírás

Terület (km2)

%

112 121 122 131 132 133 142 211 222 231 242 243 311 321 324 411 511 512

Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet Ipari, kereskedelmi területek Út-, vasúthálózat, és csatlakozó területek Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek – nyersanyag kitermelés Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek – lerakóhelyek, meddőhányók Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek – építési munkahelyek Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek – sport- és szabadidő-létesítmények Nem öntözött szántóföldek Állandó növényi kultúrák Rét/legelő Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet Elsődlegesen mezőgazdasági területek Lomblevelű erdők Természetes gyepek, természet közeli rétek Átmeneti erdős–cserjés területek Szárazföldi vizenyős területek – szárazföldi mocsarak Kontinentális vizek – folyóvizek, vízi utak Kontinentális vizek – állóvizek Összesen

60,2 15,3 1,0 5,0 2,5 0,4 0,7 530,6 4,4 118,5 10,7 6,1 42,1 21 25,6 15,5 4,6 16,6 880,0

6,80 1,70 0,10 0,56 0,30 0,05 0,10 60,20 0,50 13,50 1,20 0,69 4,80 2,40 2,90 1,80 0,50 1,90 100,00

1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A nemzeti parkok területét — a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint (134/2013. [XII. 29.] VM rendelet) — természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni (2013. évi CCL. törvény 25. §). Az egyes övezetekben eltérő szintű korlátozások érvényesek. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park, természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet is található (7,7%). A Natura 2000-es területek nagyobb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (13,8%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) a vizsgált terület 11,8%-a. A Nemzeti Ökológiai Hálózat egyes elemei hasonló arányban fedik le a területet, magterület 12,7%, ökológiai folyosó 14,5% és pufferterület 11,3% (összesen 38,5%-ot fed le ez a védelmi kategória). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással!

25

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.1.4.1. Természetvédelmi területek Hortobágyi Nemzeti Park A nemzeti park északi része kicsit benyúlik a vizsgált terület déli részére. A védelem oka a puszta jellegzetes természeti értékeinek, a Hortobágy sajátos pusztai tájképének, növény- és állatvilágának megőrzése. Feladata, hogy biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még a Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával és felégetésével alakították ki. A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis részén található foltokban beékelődött szántóföld. Előfordulnak még halastavak, mocsarak, holtágak és nádasok is. Ezeken a kategóriákon túl néhány település, utak és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatók a területén. A nemzeti park szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Érintett település: Polgár Tiszadobi-ártér Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület szinte teljesen a vizsgált területen található, kivéve egy kis részt keleten. A táj arculatára döntően rányomta bélyegét a folyószabályozás, amely a védett területtől két kilométerre indult. A védett terület jelentős része a mentett oldalon van, ahol a hajdani különböző típusú gyepek és erdők foglaltak teret. A terület egyik legnagyobb értéke a magasártéri keményfaligetek eredeti élőhelyen és tipikus összetételben megmaradt néhány foltja. Matuzsálemi korú terebélyes kocsányos tölgyek uralják az erdőt, közöttük magyar kőrisek és szilfák borítanak árnyékot az aljnövényzetre. Évtizedek óta ismert a Rákóczi-Tölgyeserdő gémtelepe. A védett terület mélyebb fekvésű részein, a hullámtéren fűz–nyár ligeteket találunk. Nedves talajú, nagy páratartalmú, sűrű erdők ezek, amelyek életét a rendszeres vízborítás határozza meg. Az áradások után a mélyebb fekvésű részeken pangóvizes foltok alakulnak ki, a talaj- és gyepszint növény- és állatfajokban szegényes. A morotvák a védett terület igen értékes részei. A dús növényzetű, jól átmelegedő kis vizek halfaunája igen gazdag. Érintett település: Tiszadob Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet A védett terület délnyugaton éppen csak érintkezik a vizsgált területtel. A tájvédelmi körzet területét két eltérő kialakulású és arculatú táj alkotja, ahol a domborzat és a talajviszonyok különbözősége eltérő növényzet kialakulását és fennmaradását tette lehetővé. A „pusztai rész” egyetlen hatalmas gyepterület, melyet a kanyargó mocsarak szabdalnak fel, míg a peremeken és a pusztai gyepek közé ékelődve szántóterületek találhatók. A száraz gyepterületek részben ősi löszpuszta-rétek, melyeket hagyományosan legeltetéssel hasznosítottak, hasznosítanak. Míg a löszgyepek esetén a legeltetés erős degradációs tényező, addig a természetes, ősi szikesek esetében a nyílt felszínű gyepek fő fenntartó tényezője. A „mentett ártéri rész” 1939-ig a Tisza élő ártere volt. Az áradások rendszeresen elöntötték, ezért mocsarai részben feltöltődtek, nyáron hamarabb kiszáradnak, mint az északabbi részek mélyebb, sokszor meredek partú mocsarai. A terület állatvilágán is jól érződik a táj kettős arculata: a nagyobb, főleg egyszikűekkel borított tömbre a pusztai fajok a jellemzők, míg a hullámtéri területen az ártéri fajok dominálnak. Érintett település: Mezőcsát 26

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet A tájvédelmi körzet egésze a vizsgált területen található, ami a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott „öblözet” morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkságát foglalja magába. A legjellemzőbb élőhelyek a régi folyómeder-maradványokban kialakult, a mocsarak vizeit borító hínártársulások, a vízparti nádasok, illetve az ezeket övező fűzlápok, fűzcserjések. Löszpuszta-gyepek csak szórványosan fordulnak elő. A puhafaligetek egyes mocsarak szegélyében, illetve a folyók hullámterében maradtak meg. A magasártéri keményfaligetek a legjobban átalakított élőhelyek, helyükön ma jobbára szántók és idegen fajokból álló faültetvények találhatók. A kubikgödrök partjain, a múlt század második felében épített gátak előterében az eredeti galériaerdőkhöz hasonló állományú telepített tölgyesek találhatók. A szerencsés vízrajzi helyzet miatt a terület bővelkedik ártéri mocsár- és kaszálórétekben, melyek flórája a rendszeres kaszálás miatt igen gazdag. A tájvédelmi körzet védetté nyilvánítását leginkább madárvilága miatt kezdeményezték — akkoriban itt volt az ország egyik legnagyobb gémtelepe. Napjainkban ismét nagy számban költenek különböző vízimadarak a területen. A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók. Érintett települések: Kesznyéten, Tiszadob, Tiszalúc, Tiszaújváros 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás — művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása — a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterület a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe (kivéve Tiszadobtól délnyugatra, Tiszalúcnál viszont kilépve az országosan védett területről), kisebb foltok Girincstől délre, Hejőbába és Nemesbikk környékén (főleg a déli területek), Igricitől délre és egy nagyobb terület Polgártól keletre. Az ökológiai folyosó kategória megtalálható a vízfolyások mentén (Sajó, Hernád, HejőSzarda-övcsatorna, Hejő-főcsatorna, Tisza, Harangod-ér, Takta-övcsatorna). A legnagyobb pufferterület folt a Tiszától keletre helyezkedik el, de kisebb területek tartoznak még ebbe a kategóriába Felsőzsolcától északra, Girincstől keletre és a vizsgált terület délnyugati részén, a tájvédelmi körzet körül. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a BorsodiMezőség (HUBN20034), a Felső-Tisza (HUHN20001), a Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029), a Hejő mente (HUBN20030), a Hernád-völgy és Sajóládi-erdő (HUAN20004), a Hortobágy (HUHN20002), a Kesznyéteni Sajó-öböl (HUBN20069), a Sajó-völgy (HUAN20006) és a Tiszaújvárosi ártéri erdők (HUBN22096). 27

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába tartozik a Bodrogzug–Kopaszhegy–Taktaköz (HUBN10001), a Borsodi-sík (HUBN10002), a Hortobágy (HUHN10002), a Kesznyéten elnevezésű terület (HUBN10005) és a Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel (HUBN10007). „Ex lege” védett természeti terület „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. „Ex lege” védettek a barlangok is, de ezek — jellegüknél fogva — védett természeti értékek. A vizsgált koncessziós területen „ex lege” védett kunhalomból elszórtan több tucat (északkelet, kelet, délnyugat), míg földvárból három található (északnyugat, kelet, délkelet). Lápok is előfordulhatnak a védett területeken, de ezek pontos elhelyezkedéséről az illetékes nemzeti park igazgatóság rendelkezik információkkal. Ramsari terület a Borsodi Mezőség éppen csak benyúló területe (0,001%). FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Szatmári-sík sekély porózus (Natura 2000), Beregi-sík sekély porózus (Natura 2000), Kraszna-völgy, Szamos-völgy sekély porózus (Natura 2000), Nyírség–Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000), Rétköz sekély porózus (Natura 2000), Bükk, Borsodi-dombság–Sajó–Hernád-vízgyűjtő hegyvidéki (Natura 2000), Zempléni-hegység–Hernád-vízgyűjtő hegyvidéki (Natura 2000), Bodrogköz sekély porózus (Natura 2000), Sajó–Hernád-völgy sekély porózus (Natura 2000), Bükk, Borsodi-dombság–Sajó-vízgyűjtő sekély hegyvidéki (Natura 2000), Zempléni-hegység– Hernád-vízgyűjtő sekély hegyvidéki (Natura 2000), Sajó–Takta-völgy, Hortobágy sekély porózus (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, Natura 2000, Ramsari), Nyírség déli rész, Hajdúság sekély porózus (Natura 2000), Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész sekély porózus (Natura 2000), Jászság, Nagykunság sekély porózus (nemzeti park, tájvédelmi körzet, Natura 2000, Ramsari), Zempléni-hegység–Hernád-vízgyűjtő hegyvidéki és sekély hegyvidéki (Natura 2000), Északi-középhegység peremvidék sekély porózus (Natura 2000). 1.1.4.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (8. táblázat).

28

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 8. táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Sajószöged vizsgálati területen Név

Emődi kocsányos tölgy Megyaszóiopálváltozatok Boldogasszony papucsa termőhely Dr. Greutter István egyedi fa- és növénygyűjteménye Dr. Kovács Miklós rózsagyűjteménye Égeres növénytársulás a Majális parkban Gárdonyi Géza Művelődési Ház (Bárczy-kastély) parkja Mexikóvölgyi Kőszál oldal Miskolc-Avasi arborétum Miskolc-Bulgárföldi fekete nyárfa Miskolc-Görömbölyi gyurgyalag fészkelőhely és bányató Miskolctapolcai felhagyott Vár-hegyi kőbánya Miskolctapolcai Kisköves Miskolctapolcai parkrendszer Mocsárciprus a Junó szálló előtt Mocsárciprus a Szatmári Király Pál utcában

Törzskönyvi szám

4/94/TE/09 4/42/TT/84 4/40/TT/84 4/32/TT/79 4/31/TE/79 4/34/TT/81 4/48/TT/85 4/55/TT/88 4/74/TT/03 4/75/TE/03

Ebből fokoKiterjedése Hatályba zottan védett (ha) lépés éve (ha)

Megye

Település

Védelmi kategória

Borsod-AbaújZemplén Borsod-AbaújZemplén Borsod-AbaújZemplén

Emőd

TE

0

0

2009

Megyaszó

TT

0,5

0

1984

Miskolc

TT

12,2

0

1984

Borsod-AbaújZemplén

Miskolc

TT

1,12

0

1979

Miskolc

TT

0,15

0

1979

Miskolc

TT

0,5

0

1981

Miskolc

TT

2,35

0

1985

Miskolc

TT

30,17

0

1988

Miskolc

TT

15,95

0

2003

Miskolc

TE

0

0

2003

Borsod-AbaújZemplén Borsod-AbaújZemplén Borsod-AbaújZemplén Borsod-AbaújZemplén Borsod-AbaújZemplén Borsod-AbaújZemplén

4/71/TT/02


Miskolc

TT

25,8

0

2002

4/72/TT/02


Miskolc

TT

16,37

0

2002

Miskolc

TT

12,15

0

1986

Miskolc

TT

8,79

0

1979

Miskolc

TE

0

0

1979

Miskolc

TE

0

0

1981

Miskolc

TE

0

0

1984

Miskolc

TE

0

0

1988

Onga

TE

0

0

1999

Tiszadada

TT

13,61

0

1998

Tiszaújváros

TT

7,24

0

2004

Tiszaújváros

TT

12,78

0

2004

Tiszaújváros

TT

16,74

0

2004

Tiszaújváros

TT

35,67

0

2004

Borsod-AbaújZemplén Borsod-Abaúj4/28/TT/79 Zemplén Borsod-Abaúj4/29/TE/79 Zemplén Borsod-Abaúj4/33/TE/81 Zemplén Borsod-AbaújVár utcai gesztenyefasor 4/44/TT/84 Zemplén Vár utcai Borsod-Abaúj4/57/TE/88 törökmogyorófák Zemplén Borsod-AbaújOngai-fasor 4/64/TE/99 Zemplén Borsod-AbaújTiszadadai Holt-Tisza 14/38/TT/98 Zemplén Borsod-AbaújTiszaújvárosi-gyep 4/81/TT/04 Zemplén Tiszaújvárosi KisfaludiBorsod-Abaúj4/78/TT/04 erdő Zemplén Tiszaújvárosi MorotvaBorsod-Abaúj4/79/TT/04 erdő Zemplén Tiszaújvárosi TiszaBorsod-Abaúj4/80/TT/04 sziget Zemplén 4/52/TT/86

29


1.2. Sajószöged vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás A területen több, mint 65 éve folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb, már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 9. táblázat és a 10. táblázat adja meg (9. ábra, 1. melléklet). A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem.

9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek

1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, vízföldtani és fúrásos adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA1). A fontosabb jelentéseket a 10. táblázat listázza. 1

MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár

30

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 9. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Hernád I. – szénhidrogén 2005–2015 Heves – szénhidrogén 2000–2004 Heves I. – szénhidrogén 1995–97 Észak-mo.-i Paleogén medence Emőd-Észak 1993–1998 Görbeháza – szénhidrogén 1993–1998 Hajdúdorog – szénhidrogén 2009–2010 Nyírség-Szatmár – szénhidrogén 2000–2004 Hernád II. – szénhidrogén 2005–2015 Heves II. – szénhidrogén 1995–2001

Engedélyes

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

HHE North Kft.

elkészült

Pangaea Energy Magyarország

T.20478, T.20092

Megjegyzés

vizsgálati területet lefedi vizsgálati területet DNy-i része vizsgálati terület középső, DK-i része

Occidental of Hungary

T.19789

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

T.20132

vizsgálati területet DNy-i része

MOL

T.19038

csatlakozó terület DK-en

KMO.04299


PetroHungaria Kft.

T.22342


Magyar Horizont Energia Kft.

elkészült

csatlakozó terület D-en

Mobil Erdgas-Erdöl Gmbh.

T.20116

csatlakozó terület D-en

HHE Nyírség Kft, Horizont Nyírség Kft.

10. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám

T.20478

T.20092

T.19789

T.20132

Szerzők, évszám

Jelentés címe

A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Tóth Tamás, Wórum Géza, Amy Jones, Csizmeg János, Győrfi István, John Buggenhagen, Martin Kutatási zárójelentés a „HERNÁD-I.” kutatási területen végzett Olsen, Mike Peffer, Patrick Rutty, Pudleiner Éva, kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről. Ritchie Wayland, Scott Schulz, Steve Pearson, Folyópart Energia Kft. 2015 Szabó Levente, Varga Gábor 2015 Pangaea Energy LLC. Szénhidrogén kutatási engedély a Hevesi nyílt területre. 2. év (1. Fázis). Éves jelentés. 2002. január. 2002. Pangaea Energy LLC License for PetroleumExploration Heves Open Area. Year 2 (Phase 1). Final Report. January 2002. Heves blokk kutatási engedély szénhidrogén kutatásra. I. kutatási fázis (1. év). Előzetes jelentés. 2001. jan. 10. Heves License for Petroleum Exploration. Phase I (Year 1). Preliminary Brian J. Adolph 2001. Report. January 10, 2001. Heves kutatási terület I. szakasz (1. év). Jelentés. 2001. május hó. Heves License for Petroleum Exploration. Phase I (Year 1). Final Report. May 31, 2001. Heves I. geológiai és geofizikai tanulmány. Heves I. Geological 1997. and Geophysical Study. Kiss Károly, Bujdosó Imre, Milánkovich András, Zárójelentés a 27. Paleogén medence DNy-i része területen Pápa Antal, Soós Sándor, Szentgyörgyi Károlyné, végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Tura 8., Dány 1., Tóth Zita, Tóthné Medvei Zsuzsa, Vargáné Tóth 2., Monor-É 1., Mogyoród 1. sz. fúrások) Ilona, Tirpák István et al. 1999.

Engedélyes

Folyópart Energia Kft.

Pangaea Energy

Pangaea Energy

Occidental of Hungary Inc MOL Nyrt.

A vizsgálati területet környezetébe eső korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Hajdú József, Balázs Ernőné, Bujdosó Imre, Zárójelentés a 29. Görbeháza területen végzett szénhidrogén Czeller István, Eszes Illésné, Hajdú József, Nagy T.19038 kutatási tevékenységről. (Hajdúnánás, Polgár, Tiszavasvári, Györgyné, Soós Sándor, Vadász Györgyné, Tiszadob) Szentgyörgyi Károlyné 1997. Hajdúdorog szénhidrogén, kutatási zárójelentés (Görbeháza, KMO.04299 Varga Gábor 2010. Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Újfehértó, Hajdúszoboszló, Érpatak, Biri, Geszteréd, Balkány) Kutatási zárójelentés a Nyírség-Szatmár kutatási területen T.22342 2010. elvégzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről. 2010. június. Tóth Tamás, Wórum Géza, Amy Jones, Csizmeg János, Győrfi István, John Buggenhagen, Martin Kutatási zárójelentés a „HERNÁD-II” kutatási területen Olsen, Mike Peffer, Patrick Rutty, Pudleiner Éva, végzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok Ritchie Wayland, Scott Schulz, Steve Pearson, eredményeiről. Szabó Levente, Varga Gábor 2015 Heves II Concession Geological and Geophysical Study T.20116 2001. (Tiszakeszi 1., Jaszsag Basin, szénhidrogén)

MOL Nyrt. HHE Nyírség Kft, Horizont Nyírség Kft. PetroHungaria Kft. Folyópart Energia Kft. Mobil ErdgasErdöl GmbH

31

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat és jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia–mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (4. függelék, 5. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 21 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 11. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 7 db érte el a prekainozoos aljzatot (12. táblázat). 11. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+

280391 125002 125003 125004 125006 125019 145651 145652 171624 275193 86158 91560 145622 145625 91619 114639 242245 125021 125035 144122 260041

Település

Mezőcsát Sajóhídvég Sajóhídvég Sajóhídvég Sajóhídvég Sajóhídvég Tiszapalkonya Tiszapalkonya Tiszaújváros Tiszaújváros Leninváros Miskolc Tiszapalkonya Tiszapalkonya Miskolc Polgár Tiszaújváros Sajóhídvég Sajóhídvég Tiszadob Hejőszalonta Kistokaj Kistokaj Kistokaj Kistokaj Arnót Arnót

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító.

32

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Mezőcsát–2 S–1 S–2 S–3 Sa–2 Sa–15 K–25 K–28 K–75 K–123 K–50 B–10 Tp–1 Tp–1/c B–69 B–88 K–77 Sa–17 K–3 K–79 Hejő–1 K–7 KIS-PE-01 K–7/A K–8 KIS-PE-01B K–9 KIS-PE-02 K-16 K-17

790571,6 789913,4 791798,3 794761,2 791970,8 794701,5 799986 799970,4 799632,8 799845 799824,7 781047 799985,7 799970,4 781069 804422,5 799664,8 795537,4 794761,2 805797,1 786101,9

280393,9 296173,5 296306,5 296608,1 298199,1 295832,2 282333,5 282328,7 289389,2 289677,3 289693,6 307962 282333,4 282328,7 307870 284103,6 289459,8 299207,7 296608,1 298071,3 286956,5

781589,7 300482,3 781589,7 300482,3 781586,7 300501,8 781359,7 300617,6 784599,2 311606,8 784319,9 311124

Z (m)

95,04 103,05 104,64 102,84 105,87 102,37 91,72 91,34 94,24 93,94 94,15 91,72 91,34 116,93 90,95 94,59 106,99 102,84 93,77 100,07

Mélység (m)

Dátum

1518 655 1666,3 1880,8 804 511 1987,8 610 686 1178 1177 627 1987,8 610 620 1190 1268 507 1880,8 500 1653

1989 1952 1952 1953 1951 1952 1985 1985 1998 1905 1976 1954 1985 1985 1964 1973 2000 1952 1953 1982 1989

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+

Település

91660 91668 125003 91560 91619 125035 260041

Miskolc Miskolc Sajóhídvég Miskolc Miskolc Sajóhídvég Hejőszalonta Kistokaj Kistokaj Kistokaj Kistokaj Arnót

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

B–109 K–117 S–2 B–10 B–69 K–3 Hejő–1 K–7 KIS-PE-01 K–7/A K–8 KIS-PE-01B K–9 KIS-PE-02 K-16

782340,5 783761,8 791798,3 781047 781069 794761,2 786101,9

308035,7 307409,1 296306,5 307962 307870 296608,1 286956,5

Z (m)

115,91 112,31 104,64 116,93 102,84 100,07

Mélység (m)

Dátum

466 453 1666,3 627 620 1880,8 1653

1986 1988 1952 1954 1964 1953 1989

781589,7 300482,3 781589,7 300482,3 781586,7 300501,8 781359,7 300617,6 784599,2 311606,8

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító.

Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 28 fúrás esik a vizsgálati területre (13. táblázat, 6. melléklet). Indikációs fúrás (indikáció vagy telep) nem található a területen, valamennyi fúrás meddő. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.) 13. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település

MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Dátum

MBFH Helyzet* dokumentáció+

Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Sajóhidvég Hejőszalonta Mezőcsát Sajóhidvég

Sj–1 Sj–2 Sj–3 Sjs–1 Sjs–2 Sjs–3 Sjs–4 Sjs–5 Sjs–6 Sjs–7 Sjs–8 Sjs–9 Sjs–10 Sjs–11 Sjs–12/a Sjs–13 Sjs–14 Sjs–15 Sjs–16 Sjs–17 Sjs–18 Sjs–19 Sjs–20 Sjs–21 Sjs–22 Hejő–1 Mcsát–2 Sjs–12

789913,3 791798,2 794761,2 791769,7 791967,7 791517,7 792156,7 791312,3 790137,2 792898,8 793166 793346 793541 793743,2 792794,7 791122,3 794894,6 794701,5 795132,6 795537,4 790815,1 794160,4 792356,2 790899,4 793421,1 786102,1 790571,7 792794

296173,7 296306,8 296608,4 297238,4 298199,4 296260,9 299130,1 295379,1 297108,9 294695,6 295583,9 296455 297363 298239,8 293823,2 294355,7 296703,9 295832,5 297621,4 299207,9 296237,1 300053,4 300006 293382 301057,6 286956,5 280394 293823

102,37 103,96 102,16 105,25 105,19 102,13 107,02

1401,6 1666,3 1880,8 254,7 804 225 225 183,5 358 379,6 261 401,8 436,2 303 472,5 186 393 511 352,7 507 450 288 228 388 176,4 1653 1518 92

1952 1952 1953 1951 1951 1951 1951 1951 1951 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1989 1989 1952

839/19+mf 839/20+mf 839/21+mf 839/9+mf 839/10+mf 839/11+mf 839/17+mf 839/18+mf 839/12+mf 839/5+mf 839/7+mf 839/13+mf 839/22mf 839/23mf 839/24mf 839/6+mf 839/2+mf 839/14+mf 839/15+mf 839/3+mf 839/25mf 839/16+mf 839/4+mf 839/26mf 839/8+mf K1 K1

100,07 102,61 103,15 107,32 99,62 101,69

99,39 94,36

SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ SSZ BT SSZ SSZ

I**

M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M

+MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele. *Helyzet: SSZ – Sajószöged koncesszióra javasolt terület, BT – hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban). **I: indikáció: I – indikáció, M – meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg.

33

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mélygeoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2014) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 14. táblázat adja meg. 14. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 mnél mélyebb fúrás

Terület

Digitális mélyfúrásgeofizika

Sajószöged

VSP * Szeizmokarotázs *

2D szeizmika *

21

Mágneses

1 1

4

53

Tellurika (TE)

Gravitáció dZ

(területi fedettség km2)

(db)

880,8 km2

3D szeizmika *

dT

(területi fedettség km2)

(db)

109,27

4055

377

3D szeizmika *

Gravitáció

légi dT

1802

323,82

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m (db)

297

70

0

Tellurika (TE)

Magnetotellurika (MT)

VESZ ABmax >4000 m

* MBFH adatok alapján. 500 mnél mélyebb fúrás

Terület

VSP* Digitális 2D mélyfúrás- Szeizmo- szeizmika geofizika karotázs* *

Sajószöged

880,8 km2

0,0011 0,0011

0,0045

dZ

(területi fedettség %)

(db/km2)

0,0238

Mágneses

0,0602

12,41

dT

(területi fedettség %)

(db/km2)

4,6038

légi dT

0,428 2,0459

36,76

(db/km2)

0,3372

0,0795

*MBFH adatok alapján.

A terület 12,41%-át fedi 3D szeizmikus mérés az északi részen (15. táblázat, 7. melléklet). 15. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév

Dátum

Megrendelő

Hernád I-II.

2007

MHE Kft.

Polgár

2008

MHE Kft.

Polgár-II.

2009

MHE Kft.

Kapcsolódó jelentés adattári száma

T.22110, (adatgyűjtés) T.22103, T.22107, T.22110 (adatgyűjtés) T.22107, T.22110 (adatgyűjtés, feldolgozás)

Megjegyzés

a terület DK-i részén DLT-I, DLT-IV a terület DK-i részén kis területen 5 DVD, 11CD, LTO1 a terület DK-i részén kis területen 4 DVD, 11CD, LTO1

53 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes, a terület szeizmikusan közepesen megkutatottnak tekinthető. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 3. függelék listázza. A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossza 488,932 km. A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 40 db érinti a vizsgálati területet (3. függelékben „MBFH szolgáltatott” bejegyzés). A vizsgálati területen 4 fúrás mélyfúrás–geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (16. táblázat).

34

0

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 16. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település

Hernádnémeti Tiszapalkonya Mezőcsát Hernádnémeti Hejőpapi Mezőkeresztes Diósgyőr Szirmabesenyő Mezőkeresztes Vatta Görbeháza Mezőcsát Miskolc Sajóbábony Sajóbábony

Fúrás

Hernádnémeti G–3 TP–1 Mcsat–2 Hernádnémeti vízműkút HEJŐ–1 (ME–K–1) ME–K–1 D–351 SZB–1 MK–30/120 VT–87/137 Görbeháza Mcsát–1 B–72 SB–12 SB–15

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

790994 799985,8 790571,9 793326 781563,2 781563,2 775650,6 777678,5 775982,6 776440,5 815472,3 789096,2 778865 775642,7 775320,7

305094 282333,5 280393,8 309310 283011,8 283011,8 311344,8 311757 281508 289588,2 281116,6 279190 307981 313119,8 313189,8

148 91,72 95 135 100,1 100,07 248,9 192 109,6 127,06 91,93 96,16 129,8 254,87 235,49

Mélység (m)

Log szám

35 1922 1518 34,5 1900 2000 400 535,8 618,7 651 1770 1550 482,7 517 481,8

10 7 12 12 8 7 5 9 6 6 7 11 12 3 3

Dátum

Terület +

1981 1985 1981 1989 1989 1980 1963 1964 1965 1989 1966 1980 1980

1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

+Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben.

Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. A vizsgálati területen 1 VSP, illetve 1 szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben 1 VSP, és 2 szeizmokarotázs mérés ismert (17. táblázat). Ahol a MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi. 17. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás

Hejőpapi-1 Sajóhídvég-2 Emőd-1 Mezőkeresztes-42 Mezőkeresztes-K-1

Jel

HEJÖ–1 SJ–2 EM–1 ME–42 ME–K–1

Mérés– típus*

EOV Y (m)

EOV X (m)

VSP SZK SZK SZK VSP

786102,1 791798,2 781928,6 777000,5 781563

286956,5 296306,8 283812,8 282350,6 283011,3

Z (mBf)

100,1 105,9 99,8 108,7 100,1

Dátum

Adattári azonosító

1989

1989

Terület +

1 1 2 2 2

*Méréstípus: VSP – VSP, SZK – szeizmokarotázs, +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben.

A területen 70 db magnetotellurikus (MT) mérés található. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlagnak megfelelő (4,6 pont/km2). Nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) nem található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet MADARASI, VARGA (2000) mutatja be.

35

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.2.2. A terület földtani viszonyai A vizsgálati terület a Miskolc–Szerencs–Görbeháza–Mezőkeresztes által körülhatárolt területen helyezkedik el. A területet, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint az 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat a 10. ábra mutatja. Az ábrán látható, hogy magán a koncessziós területen viszonylag kisszámú mélyfúrás található, az 5 km-rel kiterjesztett körzetben található mélyfúrások zöme pedig Mezőkeresztes térségében mélyült. A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet érdemi többletinformációt nyújtó adatait is természetesen figyelembe vettük.

10. ábra. Sajószöged vizsgálati terület és az 5 km-el kiterjesztett területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése

1.2.2.1. A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája A terület ÉNy-i fele HAAS et al. (2010) térképe alapján a Közép-magyarországi nagyszerkezeti egység területén helyezkedik el, azon belül is a Bükki-egység területére esik, míg DK-i része a Nyírség medencealjzatát képviselő ismeretlen aljzat területén helyezkedik el, ahol aljzatot ért fúrás eddig még nem mélyült (11. ábra).

36


11. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei a koncessziós terület határvonalával (HAAS et al. 2010 alapján)

A terület nagyszerkezeti szempontból legfontosabb jellegzetessége a vizsgálati terület középső részét metsző Közép-magyarországi-vonal és az ezt kísérő, bonyolult belső felépítésű, oldaleltolódásokkal, normálvetőkkel és feltolódásokkal kísért zóna (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998). Bár ezen vonal lefutása és az aljzati képződmények a Dunántúlon és még a Duna– Tisza közén is jól ismertek, ugyanez a vastag miocén vulkanikus fedő miatt a kutatási terület nagy részére nem mondható el. A vizsgálati terület másik jellegzetes nagyszerkezeti eleme a terület É-i részén elhelyezkedő, közel É–D-i lefutású Hernád-vonal (11. ábra, 12. ábra). A terület összetett földtani felépítése a térség bonyolult tektonikai fejlődéstörténetét tükrözi. A területre ÉK–DNy-i irányítottságú szerkezeti elemek jellemzőek. A Bükk-hegység előterében helyezkedik el a paleogén–neogén Vatta–Maklári-árok, amelytől D-re húzódik a Mezőkövesd–Mezőkeresztes–Sajóhídvég boltozatsor. A boltozatsortól D-re két, oldalelmozdulásos eredetre utaló, en-echelon mintázatot mutató neogén süllyedék található: az ÉK-i, kisebb és sekélyebb Tiszapalkonyai-süllyedék, valamint a jóval nagyobb és mélyebb Jászságimedence. Ezen medencék és a boltozatsor kialakulása a Közép-magyarországi-vonal mentén végbement fiatal oldalelmozdulásos tektonika eredményei (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a). A terület bonyolult szerkezetfejlődése az alpi orogenezissel kezdődött: a késő-kréta kontinentális kollízió során a kristályos aljzatot és a mezozoos üledékeket kompressziós erőhatások érték, takaróképződés indult el, melynek nyomai a bükki üledéksorokban mindenütt fellelhetők. Ezzel egyidőben kiemelkedés és jelentős lepusztulás kezdődött, amely egy regionális diszkordancia-felület kialakulásához vezetett. A késő-kréta végén és a paleogénben újra megindult az üledékképződés. A kollízióhoz köthető másik jelentős esemény a paleogén–miocén során végbement „kiszökés” volt, amelynek során teljesen eltérő eredetű kőzettömegek kerültek egymás mellé a Közép-magyarországi-vonal menti több száz km-es elmozdulás miatt. Bár az oldalelmozdu37

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet lásos deformáció a paleogén végére nagyrészt befejeződött, a miocénben kezdődött, a Pannon-medence kinyílásáért felelős regionális extenziós mozgások (szin-rift fázis) során azonban kisebb mértékben tovább folytatódott (HORVÁTH et al. 1988, 2006, 2015). A neogén süllyedés nagy része a pannóniai posztrift fázisban zajlott le (HORVÁTH et al. 2015). Ez az időszak ugyan tektonikai mozgásoktól mentesnek tekinthető, de a süllyedési centrumokban további jelentős termikus süllyedés zajlott le, melynek hatására több 1000 méter üledék halmozódott fel, például a Jászsági-medencében. A pannóniait követő, jelenleg is tartó kompressziós esemény során újra aktivizálódtak az aljzati törésrendszerek és a pannóniai összletet is átmetsző, transztenziós vetőrendszerek és kiemelt boltozatsorok jöttek létre. Ilyen a Mezőkövesd–Sajóhídvég boltozatsor is (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a).

12. ábra. Sajószöged terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mBf (kivágat: HAAS et al. 2010)

38

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.2.2. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén-kutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel–zaj arány és a feldolgozás folyamata. A Sajószöged vizsgálati területen kevés számú 2D szeizmikus szelvény áll az MFGI rendelkezésére, ezek is a terület szélén, illetve az 5 km-rel kiterjesztett körzetében helyezkednek el. Bemutatásra kerül az MK–23 és Po–81 szelvény, a 13. ábraán látható Po–87 és Po– 47 szelvényvégeket csak az értelmezésnél információ szerzés céljából tekintettük meg.

13. ábra. Sajószöged vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények narancssárgával jelölve az értelmezett szelvények (MK–23,Po–81)

Az értelmezést nagyban nehezítette, hogy a területen nagy mélységben található az aljzat, illetve a korábbi feldolgozás nem volt megfelelő minőségű. Ettől függetlenül megkiséreltük kijelölni a pretercier aljzat felszínét (lila), az idősebb miocén üledékek felszínét (narancs, pannóniai fekü) és az alsó–felső-pannóniai képződmények határát (sárga). A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük (14. ábra, 15. ábra). Az értelmezés bizonytalanságát tovább növeli, hogy nincsenek egymást keresztező szelvények, illetve kevés számú fúrás mélyült a területen, mely aljzatot is ért volna. Az MK–23 szelvény a vizsgálati terület nyugati részén helyezkedik el, nagyjából ÉNy– DK-i irányultsággal. Az aljzat HAAS et. al (2010) térképének felhasználásával nagyjából 39

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2500–3000 m-re tehető. Az ismeretlen összetételű medencealjzat nem jelentkezik erősebb reflexióval, így kijelölése bizonytalan. Szakirodalmi információkra támaszkodva feltételezzük, hogy az idősebb miocén képződményekben a törmelékes eredetű képződmények mellett vulkanitok is megjelennek, de ezt külön nem jelöltük a szelvényen. Az idősebb miocén felett több, mint 1000 m vastagságot érnek el a pannóniai képződmények (az alsó és felső-pannóniai határát jelöltük a szelvényen). Az üledékes medence két oldalán látható az aljzat fokozatos emelkedése. Ezzel nagyjából párhuzamos a pannóniai fekü és a fiatal pannóniai képződmények lefutása. Számos aljzati és az üledékekben is hosszan követhető, szin- és posztrift fázisban kialakult vetőket jelöltünk (14. ábra).

14. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú MK–23 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

A kijelölt terület K–DK-i részén található a Po–81-es szelvény, melyet az 5 km-rel kiterjesztett körzet határáig értelmeztünk. A pretercier aljzat nagy mélységben található, kijelölése szintén bizonytalan. A szelvény két oldalán miocén vulkanitokat azonosítottunk, melyet itt külön kijelöltük a középső nagy vastagságú miocén üledékes képződmények mellett. POSGAY (1966) térképével is alátámasztottuk az értelmezést. Felettük szintén megjelennek a nagy vastagságú, párhuzamos reflexiókkal jellemezhető pannóniai képződmények. Posztrift szerkezeti elemek a szelvény ÉK-i részén a pannóniai feküig, illetve a felső-pannóniai rétegekig követhetőek (15. ábra).

40


15. ábra. A DNy–ÉK-i irányultságú Po–81 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

1.2.2.3. A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a Sajószöged vizsgálati terület aljzatának kőzetrétegtanát tárgyaljuk. A pretercier aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al. 2010 térképére (12. ábra), és a terület földtanát ismertető korábbi szakirodalomra támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal. A medencealjzat felszíne a vizsgálati terület északi részén közel kiegyenlítetten kb. 1500– 2000 m mélységben helyezkedik el. A DK-i részén (Tiszaújváros térsége és attól DK-re) a medencealjzat hirtelen mélyül 4000–4500 m mélységbe, a Tiszapalkonyai-medencébe (12. ábra). A vizsgálati terület jelentős részének, döntően a keleti felének a medencealjzatát a 12. ábraán 88. sz. képződménnyel jelölt, ismeretlen medencealjzat jellemzi, aminek földtani felépítéséről az ezt elért mélyfúrások hiányában nem állnak rendelkezésre ismeretek. A vizsgálati terület Ny-i, ÉNy-i részét a Bükki-egység képződményei építik fel. A terület ÉNy-i sarkában és az azt körülölelő területeken a 66. sz. képződmény alkotja a pretercier aljzatot, amely kisfokú metamorf középső–felső-triász platformkarbonátokat jelöl. Az ezen a területen mélyült, aljzatot ért fúrásokban (pl. Miskolc B–72; B–109; K–103) a Bükkfennsíki Mészkő Formációban álltak le a fúrási munkálatokkal. A nagy vastagságú, karbonátplatform fáciesű, világosszürke, anchimetamorf mészkőben elkülöníthetők korallos zátony, fimonrétegzett lagúna (ez a legnagyobb kiterjedésű) és krinoideás, mélyebb vízi kifejlődések. Feküje 41

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet sehol sem ismert, vastagsága elérheti az 1000 métert. Kora a ladintól a rhaeti emeletig terjedhet (PELIKÁN szerk. 2005). A vizsgálati terület Ny-i felének döntő hányadát a mélyfúrások hiánya miatt kevéssé ismert, a prekainozoos földtani térképen 69. sz. jelölt tagolás nélküli, nagyon kisfokú metamorf újpaleozoos és mezozoos képződmények alkotják. A környéken csupán a Sajóhídvég S–2 fúrás harántolta a pannóniai rétegek alatt települő Felsőtárkányi Mészkő Formációt. A felső-triász, szürke, pados-vastaglemezes rétegzettségű, helyenként tűzkőlencsés-, réteges mészkő pelágikus intraself medence fáciesű. Helyenként márga közbetelepülések tagolják. Enyhén gyűrt, vastagsága 300–500 méter, kora-karni–nori (PELIKÁN szerk. 2005). A Sajószöged terület DNy-i részén, kainozoos vetőkkel határoltan megjelenik egy középső-jura olisztrosztóma-melanzs aljzatú zóna. Az ezen a területen mélyült Hejőszalonta Hejő–1 fúrás az oligocén képződmények alatt a Mónosbéli Formációt harántolta és a Tardosi Gabbró Formációban ért véget. A középső-jura sötét szürkészöld színű Tardosi Gabbró Formáció a jura óceáni riftesedés kezdeti szakaszában a környező üledékösszletbe nyomult bázisos testek lassú kihűlésével keletkezett, nem azonos a valódi óceáni kéreg gabbrójával. Kőzetszövete a szegélyeken interszertális, ofitos, az intrúziók belsejében inekvigranulárispegmatitos. Néhol tagozat szinten is elkülöníthető benne az ultrabázisos összetételű wehrlit. Radiometrikus kora 165–166 millió év (PELIKÁN szerk. 2005). A felső-jura mélyvízi kifejlődésű Mónosbéli Formációt fekete, palás aleurolit építi fel, melyben gyakran önálló olisztoliok, epizodikusan mészkő olisztrosztómák jelennek meg. Közvetlen koradat nem ismert belőle, települési helyzete alapján késő-dogger–malm (PELIKÁN szerk. 2005). 1.2.2.4. A terület kainozoos képződményei Az alaphegységi képződmények felszíne a késő-paleogén–kora-miocén erőteljes lepusztulás után, morfológiailag gyengén tagolt peneplénné alakult. A lepusztulás utáni üledékképződés a tágabb térségben már az oligocénben megindult, először tengeri (oligocén, badeni), aztán beltengeri, tavi (szarmata, alsó-pannóniai), majd deltasíksági (felső-pannóniai alsó kétharmada), végül folyóvízi (felső-pannóniai felső harmada és a pleisztocén) üledékek töltötték fel a területet. Az üledékes összlet a területen átlagosan 2000 méter vastagságú. A terület medencekitöltő üledékeit a harántoló fúrások és a területet bemutató szelvények (16. ábra, 17. ábra, 18. ábra) alapján koruk szerint ismertetjük. A vizsgálati területen miocénnél idősebb képződményt csak a terület DNy-i sarkán tárt fel fúrás (Hejő–1), valamint annak 5 km-es körzetében a területtől DDNy felé elhelyezkedő Jászsági-medence irányában mélyült mezőkeresztesi fúrások (pl. Me–22; Me–23). A felsőeocén–alsó-oligocén, általában jól rétegzett, pados Budai Márga Formáció normálsósvízi, sekélybathiális kifejlődésű, mélyebb részében márga, mészmárga, magasabb részében uralkodóan agyagmárga építi fel. Gyakran tufit, tufitos homokkő zsinórok és allodapikus mészkő betelepülések jelennek meg benne. Alsó részén ősmaradványban gazdag, ez az úgynevezett „bryozoás márga tagozat” (LESS 2005). A Budai Márgára települő alsó-oligocén Kiscelli Agyag Formáció normálsósvízi, a Bükk környezetében szublitorális, világosszürke, rétegzetlen agyagos agyagmárgás aleurit, agyagmárga. Mélyebb részén finomszemű homokbetelepülések tagolják, felső részén kavicsos fluxoturbidit fordulhat elő benne (LESS 2005). A Hejő–1 fúrásban a Kiscelli Agyagra a középső-oligocén Egri Formáció települ, amely a Kiscelli Agyag képződését lezáró regresszió után újabb transzgressziót jelez. A normálsósvízi, mélyszublitorális molluszkás, aleuritos agyagmárgában glaukonitos, tufitos homokkő 42

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány betelepülések, kavicsos turbidit rétegek és helyenként lepidocyclinás mészkőpadok találhatók. A formáció záró rétegsora regressziós: sekély szublitorális, majd zátonyhomokos, lagunáris, csökkentsósvízi (LESS 2005). A paleogén képződményekre a területen általában miocén vulkáni összlet települ, amely a száz, de akár az 1000 méteres (Mezőkeresztes Me–23) vastagságot is elérheti. A nagyrészt savanyú vulkanikus összletet eredményező vulkanizmus kitörési centrumai feltehetőleg szigetként álltak ki a miocén tengerből. A kitörési centrumoktól távolabb gyakran fogazódik össze a vulkanikus összlet a törmelékes üledékes kőzetekkel. A vulkáni képződmények peremein néhol badeni zátonymészkövek is találhatók (JÁRAI et al. 2012).

16. ábra. Sajószöged vizsgálati területen áthaladó földtani szelvények (17. ábra, 18. ábra) nyomvonala és a területre eső települések

43


17. ábra. Sajószöged vizsgálati területet ÉK–DNy-i irányban metsző mélyföldtani szelvény (1. szelvény) (kivágat: MÁFI, 2005). A szelvény helyét ld. 16. ábra Jelmagyarázat: Qp-h: kvarter és holocén képződmények; nM3-Pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; zM3-Pl: Zagyvai Formáció; úM3-po: Újfalui Formáció; sM3: Száki Agyagmárga Formáció; gvMs: Galgavölgyi Riolittufa Formáció

44


18. ábra. Sajószöged vizsgálati területet É–D-i irányban metsző mélyföldtani szelvény (2. szelvény) (kivágat: MÁFI, 2005). A szelvény helyét ld. 16. ábra Jelmagyarázat:

Qp-h: kvarter és holocén képződmények; nM3-Pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; zM3-Pl: Zagyvai Formáció

A Gyulakeszi Riolittufa Formáció Bükkaljára jellemző szürkésfehér, általában homogén, vastagpados, horzsaköves, ignimbritesedett riolit–riodácit ártufája száraz térszínen, alárendelten tavi–mocsári környezetben rakódott le. A vulkáni működés későbbi szakaszában halmozódott fel a Harsányi Riolittufa Formáció, amelyet zömében hullott, lavina-, freatomagmás és áthalmozott riolittufa–tufit változatok építik fel. Az idősebb tufaszintekhez képest ebben jóval több az üledékes (tufás homok, aleurit, agyag) közbetelepülés (PENTELÉNYI 2005). A vizsgálati terület ÉNy-i részén (Miskolc B–72 fúrás) megjelenik a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció Sajólászlófalvai Tagozata. A mocsári, csökkentsósvízi, tengeri homok, aleurit, agyag- és barnakőszénrétegekből felépülő összletben e tagozat a telepek közötti csökkentsósvízi-tengeri aleurit- és homokbetelepüléseket jelzi (PELIKÁN 2005). A vizsgálati terület ugyanezen, ÉNy-i részén, a Miskolc B–109 fúrás 136 méter vastagságban harántolta a partszegélyi–síkparti, gyakran keresztrétegzett chlamysos homokból, homokkőből álló Egyházasgergei Formációt. Erre a parttávoli–nyíltvízi kifejlődésű, ciklikusan váltakozó homok, aleurit, agyag, agymárga összletből felépülő Garábi Slír Formáció települ közel 100 méter vastagságban (PELIKÁN 2005).

45

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Szintén a miskolci fúrások (B–72; B–109; K–103) harántolják a középső-miocén, szürke, biotitos, horzsaköves riolittufából felépülő Galgavölgyi Riolitufa Formációt, 10–200 méter vastagságban. E felett, egyetlen fúrásban (B–109), 37 méter vastagságban megtalálható a szintén szarmata Kozárdi Formáció: csökkentsósvízi, sekélytengeri-partközeli kifejlődés, molluszkás agyag–agyagmárga, alárendelten homok, mészhomokkő, mészmárga alkotja, ez az ún. „cerithiumos mészkő” (HÁMOR 1998). A miocén összletre enyhe diszkordanciával pannóniai rétegsor települ. A pannóniai képződmények tekintetében a területet a kettősség jellemzi: a terület déli része részben a területtől DK-re található Tiszapalkonyai-medence, részben a DNy-ra húzódó Jászsági-medence felé mélyül. Ezen a területen nagyrészt az Alföldre jellemző pannóniai rétegsor alakult ki, míg ettől északabbra a Pannon-tó medenceperemi kifejlődésű összletei jellemzőek és hiányoznak mind a nyíltvízi márgák, mind a Pannon-medencére általánosan jellemző delták képződményei: a klasszikus Szolnoki és Algyői Formáció. A pannóniai képződményeket elsősorban JUHÁSZ 1992, és JUHÁSZ et al. 2006 munkájára támaszkodva ismertetjük. A legidősebb pannóniai rétegek a Bükk É-i előtereiben találhatók (Miskolc B–109 fúrás), ahol az elmocsarasodott, lassan süllyedő területen agyagos, lignites, tavi üledékképződés folyt (Edelényi Tarkaagyag Formáció). A mélyebb, medenceterületekre jellemző az Endrődi Márga Formáció, amely a Pannontóban, távol a behordási területektől, a medence legbelső részén, egy úgynevezett „éhező medencében” lerakódott kondenzált összlet (mészmárga, márga, agyagmárga — az ún. „bazális márgák”), mely változatos vízmélység (15–800 m) mellett rakódott le. Rétegsora általában mészmárgával, márgával indul (Tótkomlósi Tagozat), majd fölfelé fokozatosan mélyvízi (hemipelágikus) agyagmárgába megy át (Nagykörűi Tagozat). A Szolnoki Formációt a mélyebb medencerészeken felhalmozódott turbidites rétegsor jellemzi, amely a különböző lejtőszögű, instabil lejtőkön lezúduló üledéktömegekkel, zagyárakkal hozható kapcsolatba, s kialakulása a tendenciózus, időnként szakaszosan bekövetkező süllyedés, illetve a kapcsolódó földrengések eseményeivel függ össze. A formáció vastagsága a mélyebb medencerészeken, például a területtől délre található Jászsági-medencében, elérheti az 1000 m-t is, a peremek irányában kiékelődhet. A Szolnoki Formáció a területen erősen tektonizált. Kifejlődését tekintve kevésbé homokos, mint az ország más részein, azonban alsó részén a homok és agyag gyors váltakozása jellemző, amely a forrástól távoli, vékony, finomszemcsés disztális turbiditekre utal (JÁRAI et al. 2012). A területen sok esetben a Szolnoki Formáció hiányában közvetlenül az Endrődi Formációra, nehezen szétválaszthatóan települ a medencelejtőn, illetve deltalejtőn lerakódott Algyői Formáció. Képződésében fontos szerepet játszottak a deltalejtőn a mélyebb medencerészek felé tartó zagyárak, melyek lezúdulása során a homok egy része visszamaradhatott a deltalejtőn. Ennek eredményeként itt vékonyabb-vastagabb homokkő-közbetelepüléseket tartalmazó agyagos–aleuritos rétegsor alakult ki. A Pannon-tó medenceperemeinek mentén, partközeli környezetben zajlott az üledékképződés. Ennek során uralkodóan deltaüledékek rakódtak le. A folyótorkolatoknál csapdázódott, deltafronton, deltasíkságon és parti síkságon képződött üledékeket az Újfalui Formáció foglalja össze. A formációban uralkodó a finom- és középszemcsés homokkő-, agyagmárgaaleurit-közbetelepülésekkel. A vastagabb homokrétegek többnyire a deltafronton torkolati zátonyként, illetőleg a deltasíkságon a delta ágak mederkitöltéseiként, övzátony-sorozataiként rakódtak le. Vékonyabb homoktesteket az áradások során kialakult gátszakadások üledékei („crevasse splays”) és a viharok parthomloki környezetben lerakódó homokleplei alkothatnak. A formáció finomabb szemcsés üledékei, aleurit és agyagrétegek, a deltaágak között, mocsári környezetben, ártéren, illetve kisebb öblökben rakódhattak le, közbetelepült paleotalaj szintekkel és lignitrétegekkel. 46

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A progradáló delták hátterében folyóvízi–ártéri, tavi, mocsári környezetekben folyt az üledékképződés. Az itt képződött, az Újfalui Formációtól gyakran nehezen elkülöníthető Zagyvai Formáció szürke–kékesszürke színű, aleurit–agyagmárga–homokkő sűrű váltakozásából áll, tarkaagyag- és lignit-közbetelepülésekkel. Elvétve márgagumók is előfordulhatnak benne. A rendkívül változatos litológiai felépítés attól függően alakul, hogy a vizsgált képződmények a folyóvízi síkság mely részén ülepedtek le. Az ártéri üledéksor agyagos– aleuritos, áradási homokleplekkel tagolt rétegsorába vékonyabb–vastagabb homokos mederkitöltések iktatódnak. Attól függően, hogy hol helyezkedett el az itt folyó vízfolyások mederöve, előfordulnak nagy vastagságú homokos üledéksorok. Másutt azonban csak egy-két vékony homokréteg települ a vastag ártéri üledékek közé. Helyenként mocsaras, lápi területek, kisebb tavak tagolták a felszínt. A Zagyvai Formációra települő Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció igen nehezen különíthető el a feküjétől. Jellegzetes tavi–folyóvízi összlet: kékesszürke homok- és foltos, tarka agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit és kavicsos homokrétegekkel. E nehezen tagolható képződménycsoport a medencebelsőben igen nagy vastagságot is elérhet, a kutatási területen 100–200 m vastagságú. A medenceperemi részeken a pannóniai képződmények sorát a Bükkaljai Lignit Formáció zárja, amely a deltasíkság víz fölött és alatt keletkezett rétegeinek váltakozásából áll. A szürke, kékesszürke és tarka agyagot, homok és lignit közbetelepülések tagolják. Az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció, a Nagyalföldi Formáció és a Bükkaljai Lignit alkotják a hagyományos értelemben vett „felső-pannóniai” formációkat, azaz a Dunántúli Formációcsoportot, amely a területen DDK felé fokozatosan vastagszik. ÉNy-on 0 m, a terület DK-i sarkában akár a 800–1000 méteres vastagságot is elérheti. A kvarter összlet lerakódása előtt lezajlott tektonikai események elsősorban a Kárpátmedence morfológiai tagolódását az egyes területrészek feldarabolódását, a kiemelkedéseken nagyon jelentős lepusztulást eredményeztek. A vizsgált területen a kiemelt rögök tovább emelkedtek, a Jászsági-medence és a Tiszapalkonyai-medence pedig tovább süllyedt. A süllyedékeket vastag folyóvízi rétegsor töltötte fel, amelynek vastagsága a területen a 400 m-t is elérheti. E felett lösz, valamint eolikus homok rakódott le a késő-pleisztocénben (URBANCSEK 1977). Mivel a hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) az 1980-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 19. ábra és a 18. táblázat foglalja össze a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát.

47


19. ábra. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk. 1996 alapján)

18. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai

Pl

felső-pliocén (felsőpannóniai)

Pl2

M

Pl1

szarmata

M3

helvét burdigáliai akvitániai

48

Pl pannóniai (s. l.)

pliocén

felső-pannóniai (Pa2)

alsó-pannóniai (Pa1) középsőmiocén

M2 alsó-miocén M1

Fcs.-beosztás

felső-miocén M3

alsó-pliocén (alsópannóniai) tortónai miocén

Nemzetközi elfogadott korbeosztás

Peremartoni Fcs.

pliocén

Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől)

Dunántúli Fcs.

Hagyományos (nem használható) korbeosztás kvarter Q legfelsőpliocén Pl3 (levantei)

szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer)

M2

középsőmiocén

M1

alsó-miocén


1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2016. áprilisában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban ártéri, folyóvízi képződményekben: iszap, agyag, homok, kavics, homokliszt, lösziszap, infúziós lösz, löszben, homokos löszben, lejtőlöszben, illetve eolikus képződményekben futóhomokokban, löszökben alakultak ki. A vízfolyások mentén durvább szemcsés folyóvízi képződmények (homok, kavics) alkotja a talajvíztartót. A fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek — legnagyobb vastagságban a Tisza mentén. A terület középső részein a Sajó és a Hernád jó vízvezető homokos kavics vízadó rendszere a két folyó összefolyása alatt szétterülve húzódik a Tiszáig. Az itteni talajvizek, valamint a Sajó, Hernád és a Tisza között jó hidraulikai kapcsolat van, az említett térségben lévő és a folyókhoz közeli helyzetű talajvizes és sekély-rétegvizes vízművek utánpótlódásában a partiszűrés is jelentős szerepet kap. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2–5 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a néhány tíz métert is elérheti. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi–ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, mely D-i irányban kivastagodást mutat, a vizsgálati területen elérheti akár a 400 m-es vastagságot is. A Sajó–Hernád hordalékkúpja területén számos vízmű csapolja meg ezt a vízadó rendszert, mely a két folyó összefolyása felett közvetlen kapcsolatban van a holocén hordalékkúppal, alluviális vízadóval. ettől délre a medence mélyülésével a hordalékkúp is több vízadószintre bomlik, egyúttal az egyes vízadó szintek vízvezetőképessége is fokozatosan csökken. Tovább dél felé, illetve a hordalékkúp melletti térségekben már nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Nagyalföldi Tarkaagyag és Zagyvai Formációktól. Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízmű-kútjainak nagy része elsősorban a felső kb. 200 m vastag homokosabb–kavicsosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ.

49

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Ez viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi–ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött felső-pannóniai üledékekkel (Nagyalföldi Tarkaagyag, Zagyvai, Újfalui Formációk – Dunántúli Formációcsoport); a képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el. Az egymásra települő és egymásba fogazódó–kiékelődő homokos–agyagos rétegek alkotta víztartó összlet a medenceterületek irányában, DK felé elérheti akár az 700–900 méteres vastagságot is. Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak. Ezek a deformált rétegmenti földtani kényszerpályák befolyásolják az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását. A kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. 250–300 m-es mélység alatt már 30 °C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak a homokos vízadók. A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen. Legnagyobb (kb. 150 m-es) vastagságát a terület D-i részén éri el, egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, mintegy 25–100 m. A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen és 5 km-es környezetében széles tartományban változik. Többnyire alacsony (kb. 400– 1000 mg/l) TDS-ű, a mélységgel változó összetétel a jellemző, így a kezdetben CaMgHCO3os, CaMgNaHCO3-os vizek a mélységgel növekedve NaCaMgHCO3-os, illetve NaHCO3-os és NaHCO3Cl-os kémiai jellegűvé válnak. A kb. 500 méteres mélységnél mélyebb helyzetű vízadókban többnyire 900–5500 mg/l-es TDS, NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, ritkán NaClHCO3 -os kémiai jelleg az uralkodó. Az alacsony TDS-ek és a kémai jelleg intenzív áramlások meglétére utalnak a felső-pannóniai összletben. Néhány esetben, (Emőd, Hejőkeresztúr, Mezőkeresztes, Vatta térségében) a szulfát menynyisége megemelkedhet a vizekben. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a területen a negyedidőszaki és a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) a vizsgálati területen É-i irányból délies irányba, DNy, D, DK felé történő regionális áramlással számolhatunk. A terület déli felén a rétegvizek feláramlásával kell számolni, kivéve a jelentősebb rétegvíztermelési centrumok körzetét. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a területen hidrosztatikusnak tekinthetők. 1.3.1.1.3. Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni elsősorban az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban. A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi, Szolnoki és Algyői Formációk), illetve az Edelényi Tarkaagyag Formáció képviselik az alsó-pannóniai képződményeket. Összvastagságuk erősen változó, a nagyobb vastagságok a DK-i, DNy-i területrészeken jellemzőek. Az alsó-pannóniai rétegek közül a Szolnoki Formáció összlete a Jászsági-medencében elérheti az 1000 méteres vastagságot is. A területre jellemző, hogy az Algyői Formációban gravitációs átülepítéssel közbetelepülő homokos aleurit, homok(kő) testek is megjelenhetnek. Az Endrődi Formáció bázisán található 50

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány esetleges kavicsbetelepülésekben, illetve a Békési Formációban szintén találhatunk víztartókat, amennyiben azok (legalább néhány tíz méteres vastagságban) megjelennek a területen. A báziskonglomerátumról a területen pontosabb információik nem állnak rendelkezésre. A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg. Összefoglalva, az összleten belül a jelentősebb vastagságú turbidites összletben (Szolnoki Formáció), valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit–homok rétegekben, illetve a báziskonglomerátumban lehet lokális vízadókkal, rezervoárokkal számolni. A vizsgált területen és környezetében mindezidáig hévíztermelés szempontjából e képződményeket nem vették számításba a kvarter és a felső-pannóniai vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények nagyobb települési mélysége, kisebb vastagsága és esetenként alacsony vízvezető-képessége miatt. A területen az alsó-pannóniai összletből nem áll rendelkezésre vízminta. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, a paleogén és a kora-pannóniainál idősebb miocén, elsősorban kárpáti–badeni üledékekben, amennyiben a törmelékes összlet durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Budai Márga Formáció, Egri Formáció, Egyházasgergei Formáció, Garábi Slír Formáció). Fontos megemlíteni a területre eső miocén vulkáni összletek megjelenését (Gyulakeszi Riolittufa, Harsányi Riolittufa Formációk, Galgavölgyi Riolittufa Formáció), melyek repedezettségük, illetve porozitásuk miatt lehetnek tárolóképződmények. A miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. E miocén rétegek vizei mintegy 280–300 méteres mélységig többnyire 1000 mg/l alatti összes oldottanyag-tartalommal és CaMgHCO3-os, illetve CaNaHCO3-os és NaHCO3-os kémiai jelleggel jellemezhetőek. Ennél a mélységnél mélyebben rendszerint 1000 mg/l-t meghaladó, de akár a 10 000 mg/l-es is elérő TDS-ű, valamint NaClHCO3-os és NaCl-os kémiai jellegű vizeket találunk. Néhány vízminta Mezőkeresztes térségéből oligocén összletből származik. Az itt előforduló vizek többnyire mintegy 1400–15600 mg/l TDS-sel és NaHCO3Cl-os, NaCl-os kémiai jelleggel rendelkeznek. Mint szénhidrogén-tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: — a prepannóniai miocén képződményekben, tufás homokkövekben, tufákban, — az alsó-pannóniai homokkövekben (Szolnoki Formáció, valamint az Algyői Formáció homokköves betelepüléseiben). 1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit. Vízföldtani jelentősége csak akkor van, ha közvetlenül települ az aljzaton és egy hidraulikai rendszert képez a repedezett alaphegységi zónákkal. Vízkémiai elemzés egyértelműen nem származik fentebbi képződményből, összefoglaló értékelést az előző fejezetben adtunk. A prepannóniai miocén képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A képződmények nyomásviszonyai túlnyomásosak lehetnek.

51

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.3.1.1.5. Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor leginkább kifejlettebb képződményei, az Endrődi és Algyői Formációk sorolhatók ide, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. A képződmények az aljzat kiemelkedései felett elvékonyodnak és egymáson települnek, míg D-i, DNy-i irányban kivastagodnak. Erre települtek a Szolnoki Formáció turbidites üledékei hasonló térbeli helyzettel. Az Endrődi Formáció átlagosan néhány tíz méter, az Algyői Formáció 50–200 m-es vastagsággal jellemezhető a terület D-i részén. Mivel az Endrődi Formáció az aljzat kiemelkedései felett csak erősen redukált vastagságban (néhány 10 m) jelenik meg, ezeken a részeken nem feltétlenül tekinthető regionális vízzárónak. Inkább lokális vízzárónak tekinthetők az alsó-oligocén Kiscelli Agyag Formáció finomszemcsés képződményei. A vízkémiai jellemzést lásd a Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók alfejezetnél. Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén-anyakőzetek is lehetnek. 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység a területen és 5 km-es környezetében meglehetősen egységes felépítésű. Az Arnót–Tiszalúc–Kesznyéten–Igrici vonaltól K-i irányban az aljzat felépítése mélyfúrások hiányában, illetve relatíve nagy mélysége (D-i területrészek) következtében ismeretlen felépítésű. Kesznyéten–Emőd–Igrici között középső-jura olisztosztróma melanzs (Mónosbéli Formáció) alkotja az aljzatot, míg tőle ÉNy-ra az Arnót–Szirma vonalig enyhén metamorfizált paleozoos és mezozoos képződmények valószínűsíthetők az aljzatban. Ónos–Sajóhídvég környékén nagyon kis fokú metamorf középső–felső-triász lejtő- és medencefáciesű mészkövek, tűzköves mészkövek fordulnak elő. Sajószöged terület ÉNy-i, illetve DNy-i részein közepes fokú metamorf középső–felső-triász platform karbonátok (Bükkfennsíki Mészkő Formáció) jelennek meg. Az aljzat többnyire –1500 – –2500 mBf méteres mélységben található, azonban a D-i, DKi részeken, Polgár térségében nem ritkán –4000 – –4500 mBf-et is elérő mélységben találjuk. Rezervoárként egyrészt a karbonátos formációk jöhetnek számításba (mezozoos mészkövek), amennyiben hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett „üde” karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú pl. geotermikus, CO2 tárolási szempontból. Másrészt a repedezett mezozoos palás képződmények, a nagyobb porozitással rendelkező mezozoos sziliciklasztos képződmények, vagy a paleozoos metamorf képződmények rendelkezhetnek magasabb porozitás és permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel. Aljzati triász mészkövekből több vízminta is rendelkezésre áll, elsősorban Miskolc térségéből. A Bükkfennsíki Mészkő Formációból származó vízminták alacsony TDS-se (450– 500 mg/l) és CaMgHCO3-os kémiai jellege jól jelzi az intenzív áramlásokat a karsztosodott összletben. A Mályi–Arnót környékén a triász aljzatból származó vízminták 450–830 mg/l-es TDS-sel és CaMgHCO3-os, NaCaHCO3-os, NaHCO3-os kémiai jelleggel rendelkeznek. Egy 52

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány sajóhídvégi vízelemzés 1550 mg/l-es NaHCO3-os összetételű víz jelenlétét mutatja a triász aljzatban. 3 db paleogén–eocén képződményekkel vegyes aljzati vízminta áll még rendelkezésre a területről és 5 km-es környezetéből. Az eocén–triász összletből származó mezőkeresztesi vízminta 9500 mg/l TDS-sel és NaClHCO3-os kémiai jelleggel rendelkezik. Sajóhídvégról egy miocén–triász képződményből származó, 1670 mg/l összes oldottanyag-tartalmú és NaHCO3-os kémiai jellegű vízminta áll rendelkezésre. A mezőkeresztesről paleogén–triász képződményekből vett vízminta 11 340 mg/l-es TDS-sel és NaCl-os kémiai jelleggel rendelkezik. Egy Mezőkeresztes környékéről származó eocén összletből (valószínűleg a Szolnoki Flisből) származó vízminta 15 000 mg/l feletti TDS-t és NaCl-os kémiai jelleget mutat. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során, a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4–5%-ot tesz ki, a löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. A terület északnyugati részén felszínen lévő karsztosodott mezozoos felszíneken a beszivárgás meghaladhatja a 30%-ot is. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén korú, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb területünkön „oldalirányú” utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A felső-pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban ÉNy-i irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 100–300 m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból a fedősorozatig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső-, alsó-pannóniai, valamint az idősebb miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek — kényszerpályára kerülve — a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. A térségben tervezett geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges. Az Észak-Alföld porózus hideg és kapcsolódó termál víztestjei érintettek a Bükkábrányi bányaszati víztelenítések hatásaival, míg a Bükki termálkarszt esetében a hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a fontosabb termálforrásokra és meglévő kutas hasznosításokra.

53

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Szükséges mindezen okok miatt e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásra-hatásainak tisztázása, értékelése is hasonlóképpen lokális és regionális léptékben is. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR), szennyezőanyagok likvidálását biztosító visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell. 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — állandó vízfolyások, tavak, — talajvíz-párolgással jellemezhető területek, — szivárgó felszínek, — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt a peremek felől, É felől DNy-i, D-i, illetve DK-i irányba tartó regionális áramlás rajzolódik ki. 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter– felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz-, ásványvíz-, fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus, részben már hasznosított is, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő — és lehetséges — geotermikus hasznosításokat is. 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni.

54

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3.4. A terület vízminőségi képe A Sajószöged vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2016. áprilisában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a vízkémiai változékonyságot. A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. A sekély (felszín alatti 50 méterig szűrőzött) vízadók vizeinek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 400–1200 mg/l (medián körülbelül 600 mg/l), a Cl– tartalom 10–90 mg/l (medián körülbelül 40 mg/l), míg a HCO3– tartalom 200–500 mg/l között változik, (300 mg/l körüli medián érték mellett). A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések, valamint elöntési (belvizes) és evaporitosodott területeket előfordulását jelezhetik, részben a települések belterületein, részben a mezőgazdasági területeken. A területen sekély kutakban mért legnagyobb összes oldottanyag-tartalom elérheti a 3300 mg/l, a SO42– az 1500 mg/l értéket, 170–430 mg/l közötti Na+, 240–500 mg/l közötti Ca2+, 190 mg/l Mg2+, 150 mg/l körüli Cl– és 750 mg/l körüli HCO3– és tartalom mellett. A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom) eloszlását Box–Whiskers diagramon (20. ábra) ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg.

20. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whiskers diagramjai a medián értékek feltüntetésével 55

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A kvarter képződményekben tárolt vizek alapvetően CaMgHCO3-os, illetve CaMgNaHCO3os, NaCaMgHCO3-os és NaCaHCO3-os típusúak. A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 350–800 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 10–110 mg/l Na+, 50–100 mg/l Ca2+, 10–40 mg/l Mg2+ és 250–600 mg/l HCO3–. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (a felszíntől számított körülbelül 500 méter mélységig) tárolt vizek jellemzően, CaMgHCO3-os, CaHCO3-os NaCaMgHCO3-os, NaCaHCO3-os, CaNaHCO3-os, NaCaHCO3SO4-os (emődi, mezőkeresztesi, vattai, hejőkeresztúri és újcsanálosi kutak), néhány esetben NaHCO3-os és NaHCO3Cl típusúak. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően 400– 1000 mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 20–200 mg/l Na+, 30–90 mg/l Ca2+, 10–35 mg/l Mg2+, 3–120 mg/l SO42–, 5–60 mg/l Cl– és 300–600 mg/l HCO3–. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső-pannóniai sekélyebb homokrétegekben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom) értékeit a 21. ábra Box–Whiskers diagramján ábrázoljuk.

21. ábra. A felső-pannóniai sekélyebb képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Boksz–Whiskers diagramjai a medián értékek feltüntetésével

A mélyebben elhelyezkedő felső-pannóniai korú vízadókban (a felszíntől számított körülbelül 500–1600 méteres mélységköz) tárolt vizek jellemzően NaHCO3-os, NaHCO3Clos vagy NaClHCO3-os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően 900–5500 mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül 200–1900 mg/l Na+, 10–30 mg/l Ca2+, 5–15 mg/l Mg2+, Cl– 10–2300 mg/l és 600–1800 mg/l HCO3–. A felső-pannóniai vízadó mélyebb rétegeiből viszonylag kevés — mindössze nyolc — fúrásnál rendelkezünk vízelemzéssel, melyek a mezőcsáti polgári, tiszapalkonyai és tiszaújvárosi fúrások.

56

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A lokális víztartó és vízzáró egységek pannóniainál idősebb miocén és paleogén üledékeinek vizeiről zömmel a vizsgálati terület 5 km-es körzetében található bükkaranyosi, mezőkeresztesi, miskolci és szerencsi kutak, továbbá egy-egy mezőcsáti, mezőzombori, sajóhídvégi és taktaszadai kút vízminta adatai állnak rendelkezésünkre. A miocén képződményekben tárolt vizek szűrőzési mélysége általánosságban nem haladja meg a 300 métert, nagyobb 700–1500 m mélységből származó vízminta csak a Görbeháza Gh–1, Mezőcsát Mcsát–1 és Sajóhídvég S–3 fúrásokból származik. A vizsgált vizek összetétele széles tartományban változik a mélység függvényében, a vízkémiai adatok medián értéke inkább a sekélyebben szűrőzött rétegek vízösszetételét tükrözi. Az összes oldottanyagtartalom jellemzően 500–9600 mg/l, a medián értéke 600 mg/l körüli. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül 10–3400 mg/l Na+ (mediánja 70 mg/l körüli), 10–200 mg/l Ca2+ (mediánja 60 mg/l körüli), 2–50 mg/l Mg2+ (mediánja 20 mg/l körüli), 5–5600 mg/l Cl– (mediánja 20 mg/l körüli) és 300–1700 mg/l HCO3– (mediánja 400 mg/l körüli). A vizek kémiai jellege CaMgHCO3 jellegtől, a CaNaHCO3 és a leggyakoribb NaHCO3 jellegen keresztül, a NaClHCO3 és NaCl jellegig változik. A paleogén képződmények vizeit 1000 méternél nagyobb mélységben találjuk, vízösszetételük csupán a mezőkeresztesi oligocén összletből ismert, illetve egy mezőkeresztesi eocén réteget feltárt fúrásból. A vizek kémiai jellege NaHCO3Cl-os, illetve NaCl-os. Összetételüket 1400–15 600 mg/l összes oldottanyag-tartalommal jellemezhetjük, medián értéke 8600 mg/l körüli. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak a 10%, illetve 90% percentilis értékek alapján. Körülbelül 550–4700 mg/l Na+, (mediánja 2700 mg/l körül), 750– 7500 mg/l Cl–, (mediánja 2900 mg/l körül) és 5600 mg/l körüli medián HCO3–. A rendelkezésünkre álló aljzati, triász karbonátos képződmények vizeinek összes oldottanyag-tartalmát 500 mg/l körüli medián értékkel jellemezhetjük, a Na+ 30 mg/l körüli, a Ca2+ 80 mg/l, a Mg2+ 15 mg/l és a HCO3– 350 mg/l medián értékekkel jellemezhető. A vizsgált vizek Miskolc térségében jelennek meg a fenti alacsony oldottanyag-tartalom mellett, főként CaMgHCO3 jelleggel. Valamivel magasabb oldottanyag-tartalommal (maximálisan 830– 1550 mg/l értékkel) jellemezhetőek a NaCaHCO3, illetve a CaNaHCO3, NaHCO3 jellegű vizek. Előfordulásuk az arnóti, mályi, sajóhídvégi fúrásokhoz kapcsolható. A miocén és mezozoos képződményekből származó vizek keveredésére utal egy-egy fúrás vízösszetétele, mint például a 9500 mg/l összes oldottanyag-tartalommal, 2900 mg/l Na+ és 2500 mg/l Cl– tartalommal rendelkező NaClHCO3-os és a 11 300 mg/l összes oldottanyagtartalmú, NaCl-os mezőkeresztesi fúrások. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO3, MgCaHCO3-os, CaMgNaHCO3-os víztípustól a NaCaHCO3-os, NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os víztípuson keresztül a NaCl-os víztípusig. A 22. ábraán megfigyelhető a hidrogén-karbonát-tartalom növekedése, mintegy 1500 m mélységig. Ez alatt a mélység alatt nem növekszik tovább az értéke. A klorid-tartalom esetében a felszín közeli értékekhez képest jelentős emelkedés tapasztalható az 1000–1700 méter mélységközben. Fontos megjegyeznünk, hogy a mélység felé haladva egyre kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mely az értelmezés bizonytalanságát nagymértékben növeli.

57


22. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben

58


1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felülvizsgálata (VGT2) 2015. december 22-i keltezésű anyagából összegyűjtött állományok felhasználásával készült. A felülvizsgált Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv a 1155/2016. (III. 31.) kormányhatározattal lépett érvénybe. Az értékelés során mind a szigorúan vett koncessziós területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a koncessziós területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Tisza részvízgyűjtő egységen helyezkedik el. Területén összesen 4 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik; a 2–6 (Sajó a Bódvával), a 2–7 (Hernád, Takta), a 2–8 (Bükk és Borsodi-Mezőség), valamint a 2–17 (Hortobágy-Berettyó). A területre és 5 km-es körzetére 27 sík- és dombvidéki meszes felszíni vízfolyás víztest esik (19. táblázat). A terület és környezete három holtágat és négy bányatóként nyilvántartott víztestet érint (20. táblázat). A terület számos — víztest kategórián kívüli — vízfolyással sűrűn behálózott, és víztest kategórián kívüli állóvizek is találhatóak a területen és 5 km-es körzetében, így 80 bányató, 31 holtág és 54 tározó (halastavak). 19. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve

Kódja

Típusa

Bábony-patak

AEP290

állandó vízszállítású természetes vízfolyás

*Bársonyos-öntözőfőcsatorna

AEP306

időszakos öntözőcsatorna

*Kis-Sajó

AEP683

Csincse-övcsatorna

AEP392

Vizig

ÉM

vízellátás

ÉM

AEP622

időszakos természetes vízfolyás

AEQ065


vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás, tározás vízelvezetés, tározás vízelvezetés

AEP486


vízelvezetés

*Gilip-patak

AEP517


*Harangod-ér vízrendszere

AEP565


*Hejő-főcsatorna

AEP572

*Hejő-patak

AEP573

*Hejő–Szardaövcsatorna

Csincse-patak és KisCsincse Kácsi-patak vízrendszere Tiszavalki-főcsatorna Fennsíki-csatorna vízrendszere

AEP393

vízátvezetés miatt állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású kettős működésű csatorna vízátvezetés miatt állandó vízszállítású természetes vízfolyás

Hasznosítás

vízelvezetés, vízellátás

állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású természetes vízfolyás

vízelvezetés tározás vízelvezetés, tározás vízelvezetés, vízellátás, vízelvezetés, vízellátás,

AEP574

állandó vízszállítású belvízcsatorna

vízelvezetés

*Hernád alsó

AEP579


*Szinva-patak

AEQ013


vízelvezetés, vízellátás, vízienergia vízelvezetés, vízellátás

*Király-ér és Tiszakeszi-főcsatorna

AEP674

időszakos belvízcsatorna

vízelvezetés,

ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM TI

59

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Vízfolyás neve

Kódja

Kulcsár-völgyi-patak

AEP730

*Nyugati-főcsatorna

AEP849

*Sajó alsó

AEP932

Szerencs-patak alsó

AEQ007

*Takta-övcsatorna észak

AEQ029

*Takta-övcsatorna dél

AEQ030

*Taktaközi-öntözőfőcsatorna *Tisza Keletifőcsatornától Tiszabábolnáig

AEQ031 AEQ059

Vadász-patak

AEQ088

Hortobágy-főcsatorna

AOC785

*Király-ér felső

AOC798

Típusa

állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású kettős működésű csatorna állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású kettős működésű csatorna állandó vízszállítású folyó állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású kettős működésű csatorna időszakos kettős működésű csatorna

Hasznosítás

vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízienergia, hajózás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás

Vizig

ÉM TI ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM TI TI

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

20. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve

Kódja

Típusa

*Nyékládházakavicsbányák

AIH001

állandó vízborítottságú bányató

*Alsózsolca I. kavicsbánya

AIG924


*Csorbatelepi-tó

AIG938


*Tiszadobi Holt-Tisza

AIH130

állandó vízborítottságú mentett oldali holtág

*Tiszaluci-Holt-Tisza

AIH132


Tiszatarjáni-Holt-Tisza

AIH133


*Ongaikavicsbányatavak

ANS541


Hasznosítás

Bányászat, Rekreáció, Horgászat Rekreáció, Horgászat Horgászat, Rekreáció Természetvédelmi, Rekreáció, Horgászat Természetvédelmi, Vízkárelhárítási tározás, Horgászat

Vizig

ÉM ÉM ÉM TI ÉM

Halgazdálkodás

TI

Horgászat

ÉM

A *-gal jelölt víztestek érintik a koncessziós területet.

A 23. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket a vízjárta területekkel és műtárgyakkal.

60


23. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek)

A vizsgálati terület északi és keleti-délkeleti része elöntési terület. A Tisza, a Sajó, a Hernád és a Takta mentén van jelölt nagyvízi meder, amelyet fővédvonal zár le. A folyóvizeken nagyműtárgy a Takta-övcsatornán és a Nyugati-főcsatornán van. Keresztirányú műtárgy számos vízfolyáson épült. A vizsgálati terület és környezete keleti-délkeleti fele mérsékelten–közepesen belvízveszélyeztetett. Kisebb foltokban, sok helyen elszórtan, erősen veszélyeztetett területek is megjelennek. 1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati területen elsősorban hideg vagy langyos vizet adó (<30 °C) porózus és sekély porózus, valamint 30 °C-nál melegebb vizet adó porózus termál víztestek fordulnak elő (Északi-középhegység medencéi, Észak-Alföld, valamint kisebb érintettséggel az Északkelet Alföld). Északról az 5 km-es körzetet további hegyvidéki víztestek érintik, de ezek jelentő61

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet sége alárendelt (24. ábra, 26. ábra, 27. ábra). A területre nyugatról két karszt víztest is benyúlik; a Bükki termálkarszt mélyen a vizsgálati területre, a Bükk keleti karszt pedig csak az 5 km-es zónát érintve (27. ábra). A terület felszín alatti víztesteinek listáját a 21. táblázatban közöljük. 21. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve

Víztest VOR

Bükk – Tisza-vízgyűjtő Bükk, Borsodi-dombság – Sajó-vízgyűjtő Zempléni-hegység – Hernád-vízgyűjtő *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész *Cserehát *Sajó-Hernád-völgy *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy *Északi-középhegység peremvidék *Jászság, Nagykunság Bükk – Tisza-vízgyűjtő Bükk, Borsodi-dombság – Sajó-, Hernád-vízgyűjtő Zempléni-hegység – Hernád-vízgyűjtő *Cserehát – Hernád-vízgyűjtő *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész Sajó-Hernád-völgy *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy *Északi-középhegység peremvidék *Jászság, Nagykunság Bükk keleti karszt *Bükki termálkarszt *Észak-Alföld *Északkelet-Alföld *Északi-középhegység medencéi

AIQ506 AIQ510 AIQ668 AIQ579 AIQ576 AIQ634 AIQ637 AIQ566 AIQ585 AIQ505 AIQ509 AIQ667 AIQ575 AIQ580 AIQ635 AIQ636 AIQ567 AIQ584 AIQ507 AIQ511 AIQ563 AIQ568 AIQ565


62

Víztest azonosító

sh.2.4 sh.2.5 sh.2.6 sp.2.6.2 sp.2.7.1 sp.2.8.1 sp.2.8.2 sp.2.9.1 sp.2.9.2 h.2.4 h.2.5 h.2.6 h.2.8 p.2.6.2 p.2.8.1 p.2.8.2 p.2.9.1 p.2.9.2 k.2.3 kt.2.1 pt.2.2 pt.2.4 pt.2.5

Típus

sekély hegyvidéki

sekély porózus

hegyvidéki

porózus

hideg karszt termálkarszt porózus termál


24. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével

1.4.1.3. Határmenti víztestek A terület és annak 5 km-es körzete által érintett sekély porózus és porózus víztestek az ICPDR Tisza szinten kiemelt jelentőségűek. A területet érintő víztestek közül Szlovákiával határos az sh.2.5, h.2.5, sh.2.6, h.2.6, h.2.8, sp.2.8.1, p.2.8.1 és pt.2.5; Romániával határos az sp.2.6.2 és p.2.6.2; illetve Romániával és Ukrajnával határos a pt.2.4. Egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak.

63

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.2. Felszíni és felszín alatti védett területek 1.4.2.1. Felszíni védett területek Az EU-VKI szerint is, a területen védettséget élveznek a különböző természetvédelmi területek vizes élőhelyei (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Natura 2000 és Ramsari védettségű területek), a halas vizek, a nitrátérzékeny- és tápanyagérzékeny területek, továbbá a kijelölt fürdőhelyek és rekreációs célra használt folyóvizek és állóvizek (25. ábra). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei és védőidomai is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. A vizsgálati terület szinte egésze nitrátérzékeny, a Hernád mente tápanyagérzékeny terület (1400, illetve 70 km2).

25. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek

64

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A természetvédelmi területekről bővebben a 3.1.5. fejezetben található információ. A terület túlnyomó része természetvédelemmel érintett. „Ex lege” védett területek még a barlangok (5 km-es körzet határán: Miskolc, Legyesbénye), a lápok (Tiszalúc) és a szikes területek is (Polgár). Kijelölt fürdőhely a Tiszadobi Holt-Tiszán található, Tiszadobon. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura 2000 SAC és SPA, Ramsari) (22. táblázat, 25. ábra). 22. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa

Védett terület azonosító

Védett terület elnevezése

Natura2000 SAC

HUAN20004

Hernád-völgy és Sajóládierdő

Natura2000 SAC

HUAN20006

Sajó-völgy

Natura2000 SAC

HUBN20006

Natura2000 SAC

HUBN20007

Natura2000 SAC

HUBN20029

Girincsi Nagy-erdő

Natura2000 SAC

HUBN20030

Hejő mente

Natura2000 SAC

HUBN20031

Mezőcsáti Rigós

Natura2000 SAC

HUBN20034

Borsodi-Mezőség

Natura2000 SAC

HUBN22096

Tiszaújvárosi ártéri erdők

Natura2000 SPA

HUBN10001

Bodrogzug–Kopasz-hegy– Taktaköz

Natura2000 SPA

HUBN10002

Borsodi-sík

Natura2000 SPA

HUBN10003

Bükk hegység és peremterületei

Natura2000 SPA

HUBN10005

Kesznyéten

Natura2000 SPA

HUBN10007

Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel

Natura2000 SPA

HUHN10002

Hortobágy

Nemzeti Park

138/NP/76

Bükki NP

Nemzeti Park

97/NP/73

Hortobágyi NP

Ramsari

Ramsari

Borsodi-Mezőség

Tájvédelmi Körzet

212/TK/89

Borsodi-Mezőség TK

Miskolctapolcai Tatár-árok– Vörös-bérc Kisgyőri Halom-vár– Csincse-völgy–Cseh-völgy

FAVÖKO típus

vízi (forrás, alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), barlang vízi (forrás, alaphozam), szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), barlang, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), barlang vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi

1.4.2.2. Felszíni védett termelések Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. A terület felszíni vizeiből engedélyezett vízkiemeléseket a 23. táblázat mutatja be. 6 vízfolyáson történik 8 helyen halgazdaság és öntözés célú vízkiemelés, amelynek összes mennyisége 1 053 912 560 m3/év (23. táblázat). 65

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 23. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek Név

Meder VOR

Település

Sajó

AAB659

Kesznyéten

Hernád

AAA532

Bőcs

Bőcs-Kesznyéteni üzemvízAEH859 csatorna Bőcs-Kesznyéteni üzemvízAEH859 csatorna

Vízkivételi hely (Fkm)

Vízkivétel célja

7,9 Öntözés Ipari vízellátás (kivéve 12,8 hűtővíz)

Engedélyezett vízkivétel m3/év

9425 630 720 000

Bőcs

8,65 Öntözés

8000

Bőcs

7,96 Öntözés

360 000

12,8

Hernád

AAA532

Bőcs

Csincse-patak

AAB039

Harsány

Nyugati-főcsatorna

AAA317

Tiszadada

62,5

K-I.-főcsatorna Gilip-patak Láncfok- Köröslaposicsatorna

AAA572 AAA967

Tiszavasvári Legyesbénye

0,4 8,77

AAA047

Újtikos

Énekes-ér

ADX471

Mezőcsát

0,97

Hejő-főcsatorna

AAA111

Hejőpapi

0

Prügyi-főcsatorna

AAA170

Prügy

4,5

Hernád

AAA532

Szikszó

34

Harangod-ér

AAA289

Megyaszó

14,2

Hortobágy-főcsatorna Csincse-övcsatorna Csincse-övcsatorna Bőcs-Kesznyéteni üzemvízcsatorna Tisza

AAB724 AAB776 AAB776

Hajdúnánás Gelej Gelej

75,3 20 20

AEH859

Berzék

AAA506

Tiszaújváros

Tisza

AAA506

Tiszaújváros

Tisza

AAA506

Tiszaújváros

Takta-övcsatorna Nyugati-főcsatorna

AAB174 AAA317

Szerencs Folyás

Nyugati-főcsatorna

AAA317

Folyás

Nyugati-főcsatorna

AAA317

Folyás

12,52

vízmérlegből kimarad adathiány miatt Halgazdasági vízellátás Ökológiai / természetvédelmi vízpótlás Öntözés Öntözés

0,535 Öntözés Ipari vízellátás (kivéve hűtővíz) vízmérlegből kimarad adathiány miatt vízmérlegből kimarad adathiány miatt Öntözés vízmérlegből kimarad adathiány miatt Öntözés Halgazdasági vízellátás Halgazdasági vízellátás

3,638 Öntözés 489,6 Energiaipari hűtővíz Ipari vízellátás (kivéve 485,75 hűtővíz) Ipari vízellátás (kivéve 485,75 hűtővíz) 26,03 Öntözés 33,301 Halgazdasági vízellátás vízmérlegből kimarad 37,7 adathiány miatt 35,354 Halgazdasági vízellátás

630 720 000 23 200 15 000 152 000 100 000 8300 6205 140 535 213 000 53 400 149 462 7308 628 000 500 000 10 000 410 000 000 1 664 400 11 186 000 6000 1 838 600 30 000 11 400

1.4.2.3. Felszín alatti védett termelések A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben ld. 30. táblázatot). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) során készült közcélú ivóvízbázisok adatbázisa a legalább 10 m3/nap kapacitású, vagy 50 főnél többet ellátó üzemelő, illetve tartalék és távlati ivóvízbázisokat tartalmazza. Ennek megfelelően a Sajószöged vizsgálati területet érintő 17 felszín alatti ivóvízbázis közül 16 üzemelő, 1 távlati vízbá¬zis. Az 5 km-es körzet további 11 üzemelő és 1 távlati közcélú ivóvízbázist érint. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nincs. A 29 ivóvízbázisból 12 sérülékeny (ebből 2 távlati ivóvízbázis); 10 vízbázis védőterületé¬nek meghatározása sérülékeny vízbázis programon belül, KEOP projekt keretein 66

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány belül 2, vala¬mint üzemeltető által további 2 diagnosztika készült. 1 távlati ivóvízbázis, valamint további 13 üzemelő ivóvízbázis védőterületi/védőidom határozattal rendelkezik. A vizsgálati terület jelentős részét Bőcs, Hernádnémeti, Tiszaújváros üzemelő ivóvízbázisok, valamint Tiszadob-Sajótorkolat távlati ivóvízbázis földhivatali védőterületei fedik le. Miskolc felől a miskolci Selyemréti Strandfürdő és MIVÍZ Kft. termálkutak egyesített lehatárolt védőidoma is érintett. A koncesszióval érintett területen 8; környezetében további 4 egyéb, közcélú vízbázis is található, amelyek közül 7 rendelkezik diagnosztikával, 3 bizonyult sérülékenynek. A 24. táblázat ismerteti részletesen a terület közcélú és egyéb vízbázisait, míg a 26. ábra a felszín alatti termelések védőterületeit és speciális termelő kutakat mutatja be.

26. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen

67

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 24. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Település

Bekecs

FEV/ FAV

Vízbázis VOR

Státusz

Vízbázis sérülékeny

FAV

AID242 Bekecs körzeti vízmű Bőcs, ÉRV Zrt. X/B. AID260 telep

üzemelő

igen

üzemelő

igen

üzemelő

igen

üzemelő

nem

üzemelő üzemelő

igen igen

üzemelő

igen

üzemelő

igen

távlati

igen

Vízbázis

*Bőcs

FAV

*Emőd

FAV

AID337 Emőd Városi vízmű T+R

Görbeháza

FAV

AID388

Harsány *Hejőbába

FAV FAV

AID407 AID414

*Hernádnémeti

FAV

AID421

Folyás

FAV

AID639

Polgár

FAV

AID640 Polgár Ny.

*Polgár

FAV

AID641 Polgár vm. R

üzemelő

nem

Szerencs

FAV

AID720 Szerencs, körzeti vízmű

üzemelő

igen

Görbeháza, Görbeháza vm. Harsány, községi vízmű Hejőbába, körzeti vízmű Hernádnémeti ÉRV Zrt. X. telep (Kelteti Csúcsvízmű) Polgár-Folyás, PolgárFolyás vm.

1700 határozat, befejezett SVB diagnosztika határozat, befejezett SVB diagnosztika határozat, befejezett KEOP diagnosztika határozat határozat határozat, befejezett SVB diagnosztika előzetes SVB diagnosztika határozat, befejezett SVB diagnosztika határozat, befejezett SVB diagnosztika

2567 3312 331 250 220 30000 500 70000 2000 750

határozat, befejezett SVB diagnosztika befejezett SVB diagnosztika határozat, befejezett SVB diagnosztika határozat, befejezett SVB diagnosztika

igen

távlati

igen

üzemelő

igen

üzemelő

nem

üzemelő

nem

480

üzemelő

nem

380

üzemelő

nem

45

üzemelő

nem

Tiszalúc községi vízmű

üzemelő

nem

184

Tiszatarján-Hejőkürt vízmű

üzemelő

nem

200

Újharangod Vízműtelep

üzemelő

nem

11

Igrici községi vízmű

üzemelő

nem

58

Tiszadob-Reje tanya vízmű Víztermelő Telepe Tiszadob vízmű Víztermelő Telepe

üzemelő

nem

100

üzemelő

nem

1000

Gelej vízmű

üzemelő

nem

65

FAV

AID763 Tiszadada vm.

*Tiszadob

FAV

AID764

*Tiszaújváros

FAV

*Újtikos

FAV

Mezőcsát

FAV

Prügy

FAV

*Szakáld

FAV

*Taktaharkány

FAV

*Tiszalúc

FAV

Tiszadob-Sajótorkolat távlati vízbázis Tiszaújvárosi Városi AID770 Vízmű Újtikos-Tiszagyulaháza AID784 vm. AOK78 Mezőcsát vízmű 8 AOK82 Prügy-Taktakenéz vízmű 3 AOK84 Szakáld vízmű 2 AOK85 Taktaharkány-Taktaszada 5 vízmű

Tiszatarján

FAV

*Gesztely

FAV

*Igrici

FAV

*Tiszadob

FAV

*Tiszadob

FAV

Gelej

FAV

*Hejőkeresztúr

FAV

AOK71 Hejőkeresztúr vízmű 8

üzemelő

nem

*Hejőszalonta

FAV

AOK71 Hejőszalonta ivóvízmű 9

üzemelő

nem

Miskolc

FAV

AID550 Miskolc, Tapolca

üzemelő

igen

Emőd

FAV

68

Védendő termelés (m3/nap)

üzemelő

Tiszadada

AOK87 5 AOK87 7 AOK88 3 AOK73 7 ALG73 3 ALG73 4 AOK69 5

Rendelkezésre álló diagnosztika

Emőd-Istvánmajor közműves ellátása Emőd K-83 sz. vízműkút

határozat, befejezett üzemeltetői diagnosztika

határozat, befejezett üzemeltetői diagnosztika

1500 100000 9000 300

619

90 25

határozat, befejezett KEOP diagnosztika

34808


Település

FEV/ FAV

*Hernádnémeti

Vízbázis VOR

Vízbázis sérülékeny

Vízbázis

Státusz

FAV

**110m-es ásványvízkút (058/15)

Mezőcsát

FAV

**Mezőcsát-Strandfürdő

egyéb közcélú egyéb közcélú

*Miskolc

FAV

**Aug.20. strand

egyéb közcélú

*Miskolc

FAV

*Miskolc

FAV

**MIRSA Zrt. Miskolci Hűtőháza **Likörgyár Vitéz u. 13. telep

egyéb közcélú egyéb közcélú

*Miskolc

FAV

**MIVÍZ központi telep

egyéb közcélú

nem

*Miskolc

FAV

**Tapolcai Termál Strand

egyéb közcélú

nem

*Szerencs

FAV

**Nestlé Kft. Szerencsi Gyára

Tiszakeszi

FAV

**Derzs-telep

Tiszatarján

FAV

**Tuzokos-tanya

egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú

*Tiszaújváros

FAV

**Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. Vízmű

egyéb közcélú

igen

*Tiszaújváros

FAV

**Termálfürdő

egyéb közcélú

nem

*Bőcs

FAV

**Borsodi Sörgyár Bőcsi telepe

egyéb közcélú

nem

Rendelkezésre álló diagnosztika

Védendő termelés (m3/nap)

nem

37

nem

293

nem

határozat folyamatban, befejezett üzemeltetői diagnosztika

nem nem

890 246

csak lehatárolás, befejezett határozat folyamatban, befejezett üzemeltetői diagnosztika határozat folyamatban, befejezett üzemeltetői diagnosztika

26 356

2760

nem

82

igen

24

igen

30 csak lehatárolás, befejezett üzemeltetői diagnosztika határozat, befejezett üzemeltetői diagnosztika határozat, befejezett üzemeltetői diagnosztika

1918

823

7000

SVB: sérülékeny vízbázis. FEV felszíni, FAV felszín alatti. * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el. ** egyéb, közcélú vízbázis.

Az OTH nyilvántartása szerint 3 ásványvíz és 3 gyógyvíznek minősített kút található a vizsgálati területen, környezetében további 1 ásványvizet termelő kút mélyült. A kutak részletes adatait a 25. táblázat tartalmazza. 25. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település

Kút jele

Mezőcsát *Polgár *Tiszaújváros

K-46 B-88 K-75

*Miskolc

B-108

*Miskolc *Tiszaújváros *Tiszaújváros

B-109 K-77 K-123

Víz kereskedelmi neve

ásványvíz Polgári gyógyvíz Bükki Lélek ásványvíz Lillafüredi ásványvíz „Tisza 2006”

Felhasználás

Térképi jele

EOV Y

EOV X

ásványvíz gyógyvíz ásványvíz

788828,5 804422,6 288162,2

279448,8 284103,6 800380,9

4-28 8-141 4-48

ásványvíz

308627

782340

M-108

ásványvíz gyógyvíz gyógyvíz

308036 288162,2 288162,2

781323 800380,9 800380,9

M-109 4-49 4-57

A *-gal jelölt kutak a területre esnek.

A vizsgálati területen 19, míg körzetében további 6 db 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek az Észak-Alföld és Északi-középhegység porózus termál és a Bükki termálkarszt víztestekre szűrőzöttek és pannóniai, prepannóniai miocén, illetve triász összleteket csapolják. A Mályi kút szűrőzési mélysége meghaladja a 2000 métert, 1000 métert meghaladó mélységből 5 kút termel a területen. 2 kút vízszintészlelőként hasznosul, a műkö69

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet dő kutak vizének felhasználása pedig többcélú; fürdővízként, mezőgazdasági, energetikai és kis mértékben ivóvíz céllal is termelik őket. További 5 kút rendelkezik hatályos vízjogi létesítési engedéllyel energetikai célú hasznosításra. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 26. táblázat közöl. A 27. ábra a területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

27. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek

70

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 26. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak

Település

*Köröm (Sajóhídvég) *Miskolc *Miskolc *Miskolc *Miskolc *Polgár *Taktaszada *Tiszapalkonya *Tiszapalkonya *Tiszaújváros *Tiszaújváros *Tiszaújváros *Tiszaújváros Arnót Arnót

Kút jele

K-3

Kút egyéb jele

S-3

EOV X

EOV Y

Kifolyóvíz Szűrőzött szakasz hőmérséklete (m) (°C) **

794761,2 296608,4 1857,1–1880 307939,6 307816,4 308035,7 307409,3 284103,6 310050 282333,4 282328,6 289693,5 289389,2 289459,8 289677,3 311606,8 311124

T2

mezőgazdasági

43 45 45 45 42 31 78 38 62 35 64 57,5 51 50,6

T2 T2 T2 T2 Pl2 M4 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 T2 T

fürdő fürdő fürdő+ipari ipari fürdő vízmű észlelő észlelő fürdő fürdő fürdő fürdő mezőgazdasági visszasajtolás geotermikus energia hasznosítása geotermikus energia hasznosítása geotermikus energia hasznosítása geotermikus energia hasznosítása geotermikus energia hasznosítása geotermikus energia hasznosítása fürdő fürdő

781029,3 781060,3 782340,5 783761,6 804422,6 808550 799985,7 799970,1 799824,4 799632,8 799664,8 799845 784599,2 784319,9

Kistokaj

K-7

781589,7 300482,3 1499,6–1737

67,5

T

Kistokaj

K-7/A

781589,7 300482,3 1070–1737

60,6

T

Kistokaj

K-8

781586,7 300501,8 1069,46–1093

79,2

T

Kistokaj

K-9

781359,7 300617,6 1051,5–1057

75

T

Mályi

K-5

781442,4 298622,7 2257,8–2305,5

98

T2

Mályi

B-6

781991,3 298808,8 1430–1514

89

T

Mezőcsát Miskolc Miskolc Miskolc

K-46 B-72 K-103 B-187

788828,5 778879,1 778117,2 778148

279448,8 308003,5 305117,3 305132,1

KT-1

795025

301955

***Bőcs

KV-1

794445

303065

***Hejőkürt

HK-1

796398

282880

***Hejőkürt

HK-2

796613

282343

***Felsőzsolca

88 hrsz-ú

784628

307640

631,9–740,6 469–482,7 260,8–343 271–310 talpmélység 1850 talpmélység 1650 talpmélység 1300 talpmélység 1300 talpmélység 1000

Hasznosítás

90

B-10 B-69 B-109 K-117 B-88 B-72 K-25 K-28 B-50 K-75 K-77 K-123 K-16 K-17

***Bőcs

599,4–633,2 592–620 447,2–464 427–453 550–945 288–333 1582–1591 581,4–596,5 921–1158 491,8–641,4 1137,2–1251,5 996,3–1158,9 607,6–632 712,64–769

Vízadó kora

49 47 34 31,9

Pl2 T2 T2 T

ivóvíz geotermikus energia hasznosítása

Térképi jele

4-5 4-3 4-4 4-41 4-44 8-141 4-32 4-39 4-40 4-30 4-48 4-49 4-57 4-58 4-66 4-60 4-60/A 4-61 4-62 4-59 4-63 4-28 4-22 4-35 4-65 KT-1

visszasajtolás

KV-1

geotermikus energia hasznosítása

HK-1

visszasajtolás

HK-2

geotermikus energia hasznosítása

T-88

A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** kút létesítése idején. *** hatályos vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező kút

A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 27. táblázat és a 28. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit ivóvíznek, ipari, bányászati, mezőgazdasági és öntözési célra hasznosítják. A porózus vízadók vizét elsősorban ivóvízként és bányászati céllal, kisebb mértékben egyéb mezőgazdasági céllal termelik. Különösen jelentős mértékű víztermelés a sekély- és réteg porózus víztestekből történő Mátrai Erőmű által végzett víztelenítés. A porózus termál 71

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet vízadók készleteit elsősorban fürdővízként hasznosítják. Termálkarsztból vízkiemelés energetikai, ivóvíz és fürdési céllal, a hideg karszt vizét ivóvíz céllal termelik. Visszatáplálás az energetikai célú termálvíz kiemelés során történik a területen (Miskolc, Kistokaj, Mályi). 27. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2013-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

ivóvíz

ipari

energia

egyéb bányászat öntözés mezőgaz- fürdővíz dasági

egyéb termelés

visszatáplálás

egyéb és többcélú termelés összevonva

sh.2.4

Összesen 0

sh.2.5

24,777

0,679

25,456

sh.2.6

0

sp.2.6.2

0

sp.2.7.1

0

sp.2.8.1

4424,497 59,137

sp.2.8.2

759,586 215,62

sp.2.9.1

32,774

713,943

21,01

303,376

13,4

3297,621

58,597

0

4,515

39,435

5330,355

4,466

0

0,801

1360,245

16,05

3346,445

sp.2.9.2

0

h.2.4

0

h.2.5 h.2.6

69,656

69,656

383,132

20,42

403,552

90

4

94

h.2.8 p.2.6.2

0

p.2.8.1

1097,099 84,356

p.2.8.2

2260,353 71,862

p.2.9.1

29,188

p.2.9.2

18,254

k.2.3

2919,593

kt.2.1

145,793

107,393 0,57

9,855

13190,484

41

263,772

1293,453 11,996

29,618

2

2827,625 13231,527

6,583

24,837 2919,593

628,383

pt.2.2

817,501

87,99

1679,667

378,102

86

464,102

pt.2.4

0

pt.2.5

0

28. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen (VGT, 2013-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa

sekély porózus porózus porózus termál sekély hegyvidéki hegyvidéki karszt termál karszt

72

Szűrőzött szakasz mélysége (m)

sekélyebb, mint 30 mélyebb, mint 30 sekélyebb, mint 30 mélyebb, mint 30

A kifolyó víz hőmérséklete (°C)

kevesebb, mint 30 magasabb, mint 30 kevesebb, mint 30 magasabb, mint 30 Összesen:

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

10037,045 17471,442 464,102 25,456 473,208 2919,593 1679,667 33070,513

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.3. Szennyeződések 1.4.3.1 Pontszerű szennyezőforrások Pontszerű szennyezőforrásnak minősülnek a szennyvíztisztító telepek, ahonnan a tisztított szennyvizet vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre az esetek többségében nem jelentős (28. ábra, 29. táblázat). 29. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Tiszatarján *Taktaharkány Onga *Szakáld Tiszadada Szerencs *Bőcs *Polgár Mezőcsát Görbeháza Emőd *Tiszaújváros *Miskolc Megyaszó *Köröm

Szennyvíztisztító telep neve

Befogadó víztest neve

Tiszatarján Szennyvíztisztító Telep Taktaharkány – Szennyvíztisztító telep Ócsanálos – Szennyvíztisztító Telep Szakáld – Szennyvíztisztító Telep Tiszadada – Szennyvíztisztító Telep Szerencs – Szennyvíztisztító Telep Bőcs – Szennyvíztisztító Telep Polgár – Szennyvíztisztító Telep Mezőcsát – Szennyvíztisztító Telep Görbeháza – Szennyvíztisztító Telep Emőd – Szennyvíztisztító Telep Tiszaújváros – Szennyvíztisztító Telep Miskolc – Szennyvíztisztító Telep Megyaszó – Szennyvíztisztító Telep Köröm – Szennyvíztisztító Telep

Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Takta-övcsatorna észak Vadász-patak Hejő–Szarda-övcsatorna Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Takta-övcsatorna észak Sajó alsó Király-ér felső Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Hortobágy-főcsatorna Hejő–Szarda-övcsatorna Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Sajó alsó Harangod-ér vízrendszere Sajó alsó

Hatás a befogadóra

nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős fontos nem jelentős fontos nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

A terület felszíni és felszínalatti víztesteit nagyszámú egyéb (pl. ipari) bevezetés is érinti, ezek felszíni vizekre tett hatása azonban többnyire nem jelentős (30. táblázat). 30. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyeződést kibocsátó

Szennyvíz jellege

Polgár *Miskolc

sósvíztározó tó Hőközpont

Termálvíz, fürdővíz Energiaipar

*Tiszaújváros

Kőolajfinomító

Kőolaj-feldolgozás

*Tiszaújváros

Erőmű

Energiaipar

*Tiszaújváros

Erőmű

Energiaipar

*Tiszaújváros

Erőmű

Energiaipar

Miskolc

Drótgyár

Egyéb feldolgozóipar

*Tiszaújváros

Vegyi üzem

Egyéb feldolgozóipar

Folyás

Tinólaposi halastó

Halászat

*Miskolc

Központi telephely Vízellátó kútak M3 City Center Kft. Szennyvíztisztító telep Borsodi Sörgyár Kft. – Gyártelep Borsodi Sörgyár Kft. – Gyártelep

*Polgár Sajókeresztúr *Bőcs *Bőcs


Hatása a befogadóra

nem jelentős nem jelentős

Szolgáltatóipar

Király-ér felső Szinva-patak Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Sajó alsó Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Király-ér és Tiszakeszifőcsatorna Szinva-patak

Szolgáltatóipar

Talaj

nem jelentős

Hulladékkezelés

Sajó alsó

nem jelentős

Élelmiszeripar

Sajó alsó

nem jelentős

Élelmiszeripar

Sajó alsó

nem jelentős

nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős fontos nem jelentős

73

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település

Szennyeződést kibocsátó

Szennyvíz jellege


Tiszaújváros

Termálfürdő

Termálvíz, fürdővíz

Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig

Miskolc Miskolc

Barlang- és Gyógyfürdő Selyemréti Strandfürdő

Termálvíz, fürdővíz Termálvíz, fürdővíz

Mezőcsát

Termálfürdő

Termálvíz, fürdővíz

Hejő-patak Szinva-patak Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Hejő-patak

*Tiszapalkonya Erőmű

Energiaipar

Nyékládháza

Élelmiszeripar

Pálinkafőzde

A *-gal jelölt objektumok érintik a koncessziós területet.

28. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen

74

Hatása a befogadóra

nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 29. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. Kettő B3-as (nem veszélyes besorolású) és egy C kategóriájú (veszélyes) hulladéklerakó található a területen; az előbbiek Hejőpapin, az utóbbi Tiszaújvároson. Tiszaújvároson két veszélyeshulladék égető is található.

29. ábra. Hulladékgazdálkodás a vizsgált területen

A 30. ábraán láthatóak a szennyezett területek. A két fő szennyeződési gócpont Miskolc és és Tiszaújváros. Mindkét helyen számos káreseményt tartanak nyilván; a szennyező anyagok igen vegyes palettát mutatnak (TPH, BTEX, PAH, ÁVK, EC, szervetlen és egyéb). Egyéb káreseményekről van információnk Arnótról (TPH), Bőcsről (klórozott CH és CH), Felsőzsolcáról (CH), Hejőkürtről (CH), Igriciből (Hejőpapi külterület, CH), Mályiból (CH), Mezőcsátról (TPH, BTEX, PAH), Nemesbikkről (CH), Nyékládházáról (TPH, BTEX, PAH), Polgárról (TPH, BTEX, PAH), Sajószögedről (TPH), Szerencsről (ammónia, szulfát, TPH, BTEX, ÁVK), Taktaharkányból (CH), Taktaszadáról (foszfát, nitrát, szulfát, TPH, ÁVK), Tiszalúcról (CH) és Újtitkosról (Ni, Mo).

75


30. ábra. Szennyezett területek

A térség mezőgazdasági jellegéből fakadóan a fő szennyező tevékenység az állattartás. A vizsgálati területen és környezetében kb. 400 állattartó tenyészet található. Jelentős ipari tevékenységek: élelmiszeripar, vegyipar, energiaágazat, ásványipar, fémtermelés és -feldolgozás, hulladékkezelés. Miskolcon, Tiszaújvárosban, Gelejen, Görbeházán, Hernádkakon, Mezőcsáton, Hejőcsabán, Nyékládházán, Polgáron, Szerencsen és Szirmabesenyőn benzinkutak üzemelnek. 12 Seveso besorolású üzem található területen, Felsőzsolcán kettő, Miskolcon kettő, Sajóbábonyban egy, Szerencsen egy és Tiszaújvároson hat. A terület felszíni víztestein halpusztulást, állati tetemek előfordulását, olajszennyezést, habképződést és oxigénhiányt dokumentáltak. A felszíni vizeket e mellett szennyvízbevezetés is érinti.

76

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A térség fő bányászott nyersanyagai az agyag, a homok és a kavics. A terület 5 km-es körzetbe benyúlnak a hegyvidéki területek bányatelkei, úgy mint a bükkábrányi lignit, a Miskolc III. mészkő, ill. a lyukóbányai barnaszén. Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 31. ábra mutatja be.

31. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartás

1.4.3.2 Diffúz szennyezőforrások Nagy területen folyik nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység (elsősorban szántóföldi művelés) (32. ábra).

77


32. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek

1.4.3.3 Vízbázisok veszélyeztetettsége Veszélyeztetettségi vizsgálatot a 29 ivóvízbázisból a 13 sérülékeny vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján minden esetben jelentős veszély áll fenn. A veszélyeztetettség oka leginkább a vízbázis területhasználatából adódik, azaz a település, illetve a mezőgazdasági terület aránya a védőterületen meghaladja az 50%-ot; továbbá árvízi — (8 eset), földtani közeg — (8 jelentős, 2 közepes), éghajlati, és a felszíni víz szennyeződéséből adódó kockázat van (3 eset) és Szerencs vízbázis esetében nitráttal szennyezett a termelőkút.

78

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.4. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 1.4.4.1 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek integrált állapota 13 esetben mérsékelt, 10 esetben gyenge, és 3 esetben rossz; adathiány miatt egy víztest állapota nem ismert. Állóvíz víztestek közül 1 jó, 3 mérsékelt és 1 gyenge állapotú. 2 esetben adathiány miatt nem értékelhető az állapot. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 31. táblázat mutatja be.

Bábony-patak *Bársonyos-öntöző-főcsatorna Csincse-övcsatorna Csincse-patak és Kis-Csincse Fennsíki-csatorna vízrendszere *Gilip-patak *Harangod-ér vízrendszere *Hejő-főcsatorna *Hejő-patak *Hejő–Szarda-övcsatorna *Hernád alsó Kácsi-patak vízrendszere *Király-ér és Tiszakeszifőcsatorna *Kis-Sajó Kulcsár-völgyi-patak *Nyugati-főcsatorna *Sajó alsó Szerencs-patak alsó *Szinva-patak *Takta-övcsatorna észak *Takta-övcsatorna dél *Taktaközi-öntöző-főcsatorna *Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig Tiszavalki-főcsatorna Vadász-patak Hortobágy-főcsatorna

AEP290 AEP306 AEP392 AEP393 AEP486 AEP517 AEP565 AEP572 AEP573 AEP574 AEP579 AEP622 AEP674 AEP683 AEP730 AEP849 AEP932 AEQ007 AEQ013 AEQ029 AEQ030 AEQ031

Víztest állapota

Kémiai állapot

Ökológiai minősítés

Hidromorfológai elemek szerinti állapot


Fizikai–kémiai elemek szerinti állapot

Víztest név

Összesített biológiai állapot

31. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

rossz rossz kiváló rossz nem jó rossz mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt gyenge jó mérsékelt gyenge adathiány gyenge mérsékelt jó jó mérsékelt adathiány mérsékelt gyenge mérsékelt kiváló gyenge adathiány gyenge gyenge jó jó gyenge adathiány gyenge gyenge gyenge jó gyenge adathiány gyenge mérsékelt kiváló jó mérsékelt adathiány mérsékelt mérsékelt jó kiváló mérsékelt adathiány mérsékelt mérsékelt kiváló jó mérsékelt adathiány mérsékelt mérsékelt jó rossz mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt jó jó mérsékelt adathiány mérsékelt rossz

mérsékelt

jó

rossz

gyenge jó jó gyenge mérsékelt rossz kiváló mérsékelt mérsékelt jó jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt rossz mérsékelt rossz rossz mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt gyenge jó jó gyenge adathiány adathiány rossz adathiány gyenge kiváló jó gyenge

AEQ059 mérsékelt

jó

AEQ065 gyenge mérsékelt AEQ088 gyenge gyenge AOC785 mérsékelt mérsékelt

mérsékelt mérsékelt kiváló jó rossz

jó

rossz

adathiány adathiány jó jó adathiány jó jó adathiány jó

gyenge mérsékelt mérsékelt mérsékelt rossz mérsékelt gyenge adathiány gyenge

jó

mérsékelt

gyenge adathiány gyenge gyenge adathiány gyenge mérsékelt nem jó mérsékelt

79

*Király-ér felső *Alsózsolca I. kavicsbánya *Csorbatelepi-tó *Nyékládháza-kavicsbányák *Tiszadobi Holt-Tisza *Tiszaluci-Holt-Tisza *Tiszatarjáni-Holt-Tisza *Ongai-kavicsbányatavak

AOC798 2-7 2-6 2-6 2-17 2-7 2-17 2-7

Víztest állapota

Kémiai állapot

Ökológiai minősítés

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

Összesített biológiai állapot


Víztest név

Fizikai–kémiai elemek szerinti állapot


gyenge jó kiváló gyenge nem jó gyenge mérsékelt gyenge jó mérsékelt adathiány mérsékelt gyenge jó jó gyenge adathiány gyenge mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt adathiány mérsékelt jó jó mérsékelt jó jó jó mérsékelt jó jó mérsékelt adathiány mérsékelt adathiány adathiány mérsékelt adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány jó adathiány adathiány adathiány


1.4.4.2 A felszín alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 15 esetben jó és 8 esetben gyenge — a gyenge minősítést szerzett vízadók kizárólag sekély porózus és porózus víztestek (32. táblázat). A gyenge állapotot a vízmérleg teszt eredményei adják, valamint az Északiközéphegység peremvidéke víztesteknél a bánya víztelenítésből származó vízszintsüllyedések. A minőségi állapotfelmérés során 16 víztest állapota jónak bizonyult, 5 gyenge, illetve 2 állapota jó, ennek ellenére gyenge kockázat minősítést szerzett. A gyenge állapotú víztestek esetében a vízbázis teszt adott gyenge minősítést (33. táblázat). 32. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest VOR

neve

AIQ505 Bükk – Tisza-vízgyűjtő Északi-középhegység AIQ567 peremvidék Zempléni-hegység – HernádAIQ667 vízgyűjtő AIQ635 Sajó-Hernád-völgy Bükk, Borsodi-dombság – AIQ509 Sajó-, Hernád-vízgyűjtő AIQ575 *Cserehát – Hernád-vízgyűjtő AIQ584 *Jászság, Nagykunság *Sajó-Takta-völgy, AIQ636 Hortobágy *Hortobágy, Nagykunság, AIQ580 Bihar északi rész AIQ507 Bükk keleti karszt AIQ511 *Bükki termálkarszt Zempléni-hegység – HernádAIQ668 vízgyűjtő AIQ506 Bükk – Tisza-vízgyűjtő

80

Teszt

Víztest állapota

Süllyedés

Vízmérleg

Felszíni víz

jó

jó

jó

jó

–

jó

gyenge

jó

–

–

jó

gyenge

h.2.6

jó

jó

jó

jó

–

jó

p.2.8.1

jó

jó

–

–

jó

jó

h.2.5

jó

jó

jó

jó

–

jó

h.2.8 p.2.9.2

jó jó

jó gyenge

jó –

jó –

– jó

jó gyenge

p.2.8.2

jó

gyenge

–

–

jó

gyenge

p.2.6.2

jó

gyenge

–

–

jó

gyenge

k.2.3 kt.2.1

jó jó

jó jó

jó –

jó jó

– jó

jó jó

sh.2.6

jó

jó

jó

jó

–

jó

sh.2.4

jó

jó

jó

jó

–

jó

jele

h.2.4 p.2.9.1

FAVÖKO

Intrúzió

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest VOR

Teszt jele

Süllyedés

Vízmérleg

sp.2.8.2

jó

gyenge

jó

jó

–

gyenge

sp.2.6.2

jó

gyenge

jó

gyenge

–

gyenge

sp.2.9.2

jó

gyenge

jó

jó

–

gyenge

sp.2.9.1

gyenge

jó

jó

jó

–

gyenge

sh.2.5

jó

jó

jó

jó

–

jó

sp.2.8.1 sp.2.7.1 pt.2.4 pt.2.2

jó jó jó jó

jó jó – –

jó jó – –

jó jó – –

– – jó jó

jó jó jó jó

pt.2.5

jó

–

–

–

jó

jó

neve

AIQ637 Sajó-Takta-völgy, Hortobágy Hortobágy, Nagykunság, AIQ579 Bihar északi rész AIQ585 Jászság, Nagykunság Északi-középhegység AIQ566 peremvidék Bükk, Borsodi-dombság – AIQ510 Sajó-vízgyűjtő AIQ634 Sajó-Hernád-völgy AIQ576 Cserehát AIQ568 *Északkelet-Alföld AIQ563 *Észak-Alföld *Északi-középhegység AIQ565 medencéi

Víztest állapota

Felszíni víz

FAVÖKO

Intrúzió


33. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Víztest VOR

Teszt

neve

jele

Diffúz

Vízbázis

Trend

Felszíni víz

FAVÖKO Intrúzió

Víztest állapota

AIQ505 Bükk – Tisza-vízgyűjtő *Északi-középhegység AIQ567 peremvidék Zempléni-hegység – HernádAIQ667 vízgyűjtő AIQ635 Sajó-Hernád-völgy Bükk, Borsodi-dombság – Sajó-, AIQ509 Hernád-vízgyűjtő AIQ575 *Cserehát – Hernád-vízgyűjtő AIQ584 *Jászság, Nagykunság AIQ636 *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy *Hortobágy, Nagykunság, Bihar AIQ580 északi rész AIQ507 Bükk keleti karszt AIQ511 *Bükki termálkarszt Zempléni-hegység – HernádAIQ668 vízgyűjtő

h.2.4

jó

jó

–

jó

–

–

jó

p.2.9.1

–

jó

jó

–

–

jó

jó

h.2.6

jó

jó

jó

–

–

gyenge

p.2.8.1

–

jó

–

–

jó

jó

h.2.5

jó

jó

gyenge

–

–

gyenge

h.2.8 p.2.9.2 p.2.8.2

jó – –

gyenge (NO3) jó gyenge (NH4) jó jó jó

jó jó jó

jó – –

– – –

– jó jó

jó jó jó

p.2.6.2

–

jó

jó

–

–

jó

jó

k.2.3 kt.2.1

jó –

jó jó

jó jó

jó –

– –

– jó

jó jó

sh.2.6

jó

jó

jó

jó

–

–

jó

AIQ506 Bükk – Tisza-vízgyűjtő

sh.2.4

jó

jó

jó

–

–

AIQ637 *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy

sp.2.8.2

jó

jó, de gyenge kockázata (SO4) jó

jó

–

sp.2.6.2

jó

jó

–

–

AIQ585 *Jászság, Nagykunság *Északi-középhegység AIQ566 peremvidék Bükk, Borsodi-dombság – SajóAIQ510 vízgyűjtő

sp.2.9.2

jó

jó

–

sp.2.9.1

jó

jó gyenge (NO3, SO4)

jó, de gyenge kockázata jó jó, de gyenge kockázata gyenge

sh.2.5

jó

AIQ634 Sajó-Hernád-völgy

sp.2.8.1

jó

sp.2.7.1 pt.2.4 pt.2.2 pt.2.5

jó – – –

AIQ579

AIQ576 AIQ568 AIQ563 AIQ565

*Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész

*Cserehát *Északkelet-Alföld *Észak-Alföld *Északi-középhegység medencéi

jó jó jó, de gyenge jó kockázata gyenge gyenge jó

jó

–

–

gyenge

jó

jó

jó

–

–

jó

gyenge (SO4) jó jó jó jó

jó

jó

–

–

gyenge

jó jó jó jó

jó – – –

– – – –

– jó jó jó

jó jó jó jó


81

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.5. Monitoring 1.4.5.1. Felszíni víz monitoringprogramja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 34. táblázat mutatja be. A VKI monitoringrendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein 2004-től kezdődően: expedíciós (referenciahely kutatás), ökológiai, hidromorfológiai felmérés (33. ábra). A felszíni víztesteire vonatkozó kémiai monitoringprogramot a 34. táblázat ismerteti, 49 vizsgálati helyen.

101180349 101180464 101846375 101846386 101846397 101846401 101846423 101846560 101846571 101846582 101847028 101847039 101847040 101847051 101847062 101847073

82

Tiszaújváros Sajólád, közúti híd Kesznyéten Miskolc, Hűtőházi út hídja Gesztely Miskolc

+

Szerencs, Szerencs-Prügy közúti híd Szerencs (Szerencs, cukorgyári tavak) Ócsanálos Hejőkürt Nemesbikk Sajóhídvég Tiszadobi Holt-Tisza (DarabTisza) Tiszadobi Holt-Tisza (FelsőDarab-Tisza) Felső Darab Tisza Tiszadobi Holt-Tisza (SzűcsTisza) Tiszadobi Holt-Tisza (SzűcsTisza) Tiszadobi Holt-Tisza (MalomTisza)

+ + +

+ + + + + + + +

+ +

+ +

+ + +

Biológiai mintavétel

Veszélyes anyag miatti operatív pontok a legutóbbi VGT mérési ciklusban

+

+ +

Taktaharkány Tiszalúc

+

+

Szerencs Cukorgyári tavak Polgár

Veszélyes anyag miatti operatív pontok az első VGT mérési ciklusban

*Tisza *Sajó *Sajó *Szinva-patak *Hernád *Sajó alsó Takta-övcsatorna észak NyugatiFőcsatorna *Takta-övcsatorna észak *Takta-övcsatorna észak Takta-övcsatorna észak Takta-övcsatorna észak Vadász-patak *Hejő-főcsatorna *Hejő-főcsatorna *Hernád alsó Tiszadobi HoltTisza *Tiszadobi HoltTisza Tiszadobi HoltTisza *Tiszadobi HoltTisza *Tiszadobi HoltTisza *Tiszadobi HoltTisza

Mérőhely

Tápanyag-terhelés és hidromorfológiai beavatkozások miatt operatív pontok az első VGT mérési ciklusban

101179114 101179273 101179284 101179321 101179343 101180291

Felszíni víz neve

Tápanyag-terhelés és hidromorfológiai beavatkozások miatt operatív pontok a legutóbbi VGT mérési ciklusban

Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja

Feltáró monitoring

34. táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében

+ +

+ +

+ + + +

+

+

+ +

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

102086745 102087328 102087339 102087395 102087649 102087661 102087834 102087890 102088082 102088277 102088853 102089137 102089609 102090133 102169406 102253749 102267506 102282750 102283252 102283263 102283274 102283285 102283296 102283436 102283470

102319414 102319425

*Bársonyosöntöző-főcsatorna Fennsíki-csatorna vízrendszere Gilip-patak *Gólem-tó *Harangod-ér *Hejő-Szardaövcsatorna Hejő-patak *Holt-Tisza István-tó Kulcsár-völgyipatak *Kis-Sajó Középső-tó Taktaközi-öntözőfőcsatorna Énekes-ér Geleji víztározó *Király-ér Szűcs-Tisza *Alsózsolca I. kavicsbánya Csincse-övcsatorna Csincse-patak és Kis-Csincse Csincse-patak és Kis-Csincse Kis-Csincse *Csorbatelepi tó Hejő-patak *Nyékládháza kavicsbányák Debreceni-tó *Tisza Keletifőcsatornától Tiszabábolnáig Nyékládházakavicsbányák

Biológiai mintavétel

Veszélyes anyag miatti operatív pontok az első VGT mérési ciklusban

Tápanyag-terhelés és hidromorfológiai beavatkozások miatt operatív pontok az első VGT mérési ciklusban

Mérőhely

Veszélyes anyag miatti operatív pontok a legutóbbi VGT mérési ciklusban

Felszíni víz neve

Tápanyag-terhelés és hidromorfológiai beavatkozások miatt operatív pontok a legutóbbi VGT mérési ciklusban

Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja

Feltáró monitoring


Bőcs közúti híd

+

+

+

Szerencs vasúti híd

+

+

+

Bekecs Nyékládháza Taktaharkány Nagycsécs (35 főút Muhi elágazás) Nyékládháza Tiszalúc Nyékládháza Emőd közúti híd Felsőzsolca Nyékládháza Szerencs (Szerencs és Prügy között, közúti híd) Mezőcsát Gelej Újtikos, közúti híd Tiszadada gát

+ + +

+ +

+

+ + + +

+

+

+ + +

+ +

+ + + +

+

Alsózsolca

+

Gelej, közúti híd

+

Harsány Csincse, Geleji tározó felett, közúti híd Csincse, Geleji tározó felett Miskolc Kistokaj

+

+ +

+

Nyékládháza

+ + + +

Tiszapalkonya

+

+

Mályi

+

+

A *-gal jelölt monitoring pont a területen található.

A felszíni vizekhez köthető védett területek monitoringján fürdővíz monitoring a Tisza-tó tiszafüredi strandjain történik. A nitrátérzékeny területeket 12, a tápanyagérzékeny területeket pedig 2 monitoringpont vizsgálja felszíni vízre vonatkozóan.

83


33. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai

1.4.5.2. Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoringprogram keretein belül a sekély porózus vízadókról 33, a porózusakról 36, hegyvidékiről 1, karsztról 1, termálkarsztról 4, porózus termálról szintén 4 kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 35. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege, és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 34. ábra ismerteti a felszín alatti víztestek monitoringpontjait. A felszín alatti vizek mennyiségi monitoringprogramja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoringprogramon belül történik. Termálvíz monitoringprogramon belül (S4) 4 kúton történik mérés.

84

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A felszín alatti vizekhez köthető védett területek monitoringján belül ivóvíz monitoring 29 kútban történik; a területen lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat (FAVÖKO) 11 monitoringpont, a nitrátérzékeny területeket 31 monitoringpont vizsgálja felszíni alatti vízre vonatkozóan. 35. táblázat. Felszín alatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása Víztest

Zempléni-hegység – Hernád-vízgyűjtő Zempléni-hegység – Hernád-vízgyűjtő *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész *Sajó-Hernád-völgy *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy *Északi-középhegység peremvidék *Jászság, Nagykunság *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész Sajó-Hernád-völgy *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy *Északi-középhegység peremvidék *Jászság, Nagykunság Bükk keleti karszt *Bükki termálkarszt *Észak-Alföld

Víztest jele

Területre esik (db) mennyiségi

kémiai

mennyiségi + kémiai

5 km-es környezetére esik (db) mennyiségi

kémiai

mennyiségi + kémiai

sh.2.6

Összesen (db)

0

h.2.6

1×S2

sp.2.6.2

1×Q1

sp.2.8.1

2×Q1

1×S1

sp.2.8.2

8×Q1

1×S2

1

3×Q1

4

1×Q1+S1,

2×Q1

6

2×Q1+S1

5×Q1

2×S1

sp.2.9.1

1×Q1

1×S1

sp.2.9.2

2×Q1

p.2.6.2

1×Q1

p.2.8.1 p.2.8.2

2×Q1

2 2

1×S3

2

1×S2, 1×S3 1×S2, 6×S3

1×Q1+S3

19

4 2×Q1+S2, 3×Q1+S3

1×Q1

1×S3

p.2.9.1

4×Q1

3×S3

7

p.2.9.2 k.2.3

5×Q1

1×S3 1×S2

6 1

kt.2.1 pt.2.2

2×Q1

1×Q1+S1

2×Q1+S4 2×Q1

2×S4

2×Q1+S4

17

4 4


85


34. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen

1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. Felszíni vízfolyások esetén a jó kémiai állapot 9 esetben fenntartandó; a többi esetben ez 2027-re érhető el. A jó ökológiai potenciál vagy állapot a vízfolyásokon 2027-et követően érhető el. Állóvizek esetén egy esetben a jó állapot fenntartandó, a többi esetben ez 2027-re érhető el. A felszín alatti víztestek többségénél a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó. A jó mennyiségi állapot négy víztest esetén 2027-re érhető el, négy víztest esetén pedig — addig enyhe célkitűzéseket fenntartva — 2027 után. A jó kémiai állapot 7 víztest esetén 2027-re érhető el. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-12. melléklete és táblázatai tartalmazzák. 86


1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2016. április) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom). 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás A koncesszióra javasolt területre nem esik hatályos szénhidrogén-kutatási területet (6. melléklet), valamint a koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem található (MBFH Bányászat, 2016. április). A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén bányatelkek vannak, ezeket a 36. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2016. április). 36. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód

Emőd V. – szénhidrogén – 504600 Tiszavasvári IV. – szénhidrogén (nem hagyományos) szénhidrogén földgáz (nem konv) – 504570

Engedélyes

Fedőlap (mAf/mBf)

Alaplap (mAf/mBf)

Megállapít

Terület (km2)

MÜT*


–700

–2700 2016. 02. 05

99,6303

működő


–1800

–4000 2015. 11. 06

44,0004

működő

*MÜT: műszaki üzemi terv.

1.5.3. Egyéb nyersanyagok A Sajószöged vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 53 db jogilag működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, homok, kavics, valamint barnaszén és lignit nyersanyaggal. Ezekből a bányákból 38 db esik a területre, 15 bányatelek pedig kívül esik a területen. A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A bányák közül 27 működő, 11 szünetelő, 4 kutatás alatt áll, 2 tájrendezési állapotú, 9 esetében nincs érvényes MÜT (műszaki üzemi terv), egyet pedig bezártak. A meglévő bányaterületek térképét a 35. ábra mutatja be. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és annak 5 km-es körzetében összesen 99 db, amelyeknek kitermelhető nyersanyaga: agyag, homok, kavics, vegyes tőzeg, lápföld és „egyéb” ásványi nyersanyag. A területen belülre 67 db, a területen kívülre pedig 32 db megkutatott készlet esik. A bányák területi elhelyezkedését a 35. ábra, a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 36. ábra, adataikat pedig a mellékelt táblázatok tartalmazzák, amelyek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014. decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért a kisméretű bányatelkeket pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott 87

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre.

35. ábra. Sajószöged vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák áttekintő helyszínrajza

88


36. ábra. Sajószöged vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 37. táblázat. Sajószöged vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai TérBányaképi kód szám

Területnév

Területe Nyersanyag km2

Miskolc I. 1 101640 (Lyukóbánya) 29,58 barnaszén – szén Bükkábrány I. 57,35 lignit 2 102040 – lignit Miskolc VIII. 0,86 agyag 3 601490 – agyag cementMiskolc III. 0,70 ipari 4 601500 – mészkő mészkő

Engedélyes

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Engedély Status kezdete

vége

Helyzete a területen

Lyukószén Bányászati Befektetési Kft.

313051 772991 bezárt

1994. 01.07

határo- bánya- kívül zatlan telek *

Mátrai Erőmű Zrt.

285560 776963

működő szüne301376 779251 telő

1985. 08.12 1974. 05.25

határozatlan határozatlan

szünetelő

1974. 04.23


nincs jogosított nincs jogosított

302843 774441

bányatelek bányatelek

kívül * kívül *

89

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet TérBányaképi kód szám

5 602420

Területnév

Alsózsolca I. – kavics

Nyékládháza 6 602910 II. – kavics, agyag

7 602960

Nyékládháza III. – kavics

8 602970

Mályi I. – agyag

9 603650

Miskolc I. – kavics, agyag

10 604840

Hejőpapi I. – kavics

11 604880

Sajópetri I. – kavics

Felsőzsolca I. – kavics, átmeneti 12 605210 törmelékes nyersanyago

13 605710

Emőd I. – kavics


KÖKA Kő- és Kavicsbányászati Kft. agyag Lasselsberger közleke- Hungária Termelő 3,48 désépítési és Kereskedelmi kavics Kft. Lasselsberger Hungária Termelő 4,51 kavics és Kereskedelmi Kft. Mályi Tégla 0,59 agyag Építőanyagipari és Kereskedelmi Kft. agyag ÁR-LA Magya0,37 kavics rország Kft. Argon-Ker 0,52 kavics Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. RENOMÉ homokos 0,79 Kereskedelmi és kavics Szolgáltató Zrt. 1,92 kavics

90

305434 789237

működő

1982. 07.23

határo- bányabelül zatlan telek

295623 786354

működő

2003. 04.17


293726 786422

működő

1989. 05.16


298105 781243

működő

1988. 09.05


310812 781932

szünetelő

1994. 08.25


285072 787235

működő

1996. 09.09


302223 786751

működő

1996. 09.24


Status vége

N-ZOLL TRANS Szállítási és Kereskedelmi Kft.

308000 788793

működő

1996. 09.17


1,15 kavics

ZEMPLÉNKŐ Kelet-magyarországi Építőipari Fővállalkozó és Bányászati Kft.

284474 784316

működő

1997. 02.21


nincs jogosított

285649 784040

1997. 04.15 1997. 04.14

határozatlan határozatlan

1997. 04.14

határo- bányaérinti zatlan telek

1997. 06.11 1997. 06.16 2002. 08.12

határozatlan határozatlan határozatlan

Emőd II. – homok 0,25 kavics, homok kavics Emőd III. – 0,08 kavics 15 605930 kavics kavics Tiszatarján I. – közleke1,00 16 605940 kavics, agyag désépítési agyag Muhi III. – agyag 0,20 17 606220 kavics, agyag kavics Muhi II. – 0,36 kavics 18 606260 kavics Ónod III. – homok 1,80 19 606750 kavics, homok kavics Mezőcsát V. – agyag 20 606760 kavics, homok, 0,93 homok agyag kavics Nyékládháza 1,17 kavics 21 606870 IV. – kavics kavics Onga I. – közleke2,34 22 607250 kavics, agyag désépítési agyag

24 608360

kezdete

0,38 kavics

14 605920

23 607600

Engedélyes

EOV Y

Engedély


Tevékenység

EOV X

nincs jogosított Colas-Északkő Bányászati Kft. ALKER AgrárIpari Kft. ALKER AgrárIpari Kft. Danubiusbeton Dunántúl Kft.

működő szüne285326 784130 telő 279432 794839

működő

működő mű293971 789007 ködő szüne295313 789098 telő 294759 789096

bányatelek bányatelek

kívül * kívül *

bányabelül telek bányabelül telek bányabelül telek

Mekav Kft.

279016 789396

működő

2005. 12.30


Readymix Hungária Kft.

296975 786005

szünetelő

1997. 11.20


Onga Kavics Bányászati és Értékesítő Kft.

309831 789849

működő

1998. 02.02


0,23 homok

Osteuropäische Zementbeteiligun gs Gmbh

296847 781015

szünetelő

1998. 07.15


Hejőkürt I. – homok 0,81 kavics, homok kavics

DIORIT Műszaki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

280967 793887

szünetelő

1999. 04.26


Nyékládháza V. – homok

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány TérBányaképi kód szám

Területnév

25 608920

Prügy I. – homok

Sajóhídvég II. 26 609070 – homok, kavics


31

32

33

34

35

36

37 38

39

40

41

EOV Y

Tevékenység

Engedély kezdete

Status vége


0,25 homok

nincs jogosított

306574 815743

nincs MÜT

2000. 04.17


homok 0,20 kavics

GLOBÁL INVEST Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft.

297759 791405

szünetelő

2001. 03.19


nincs jogosított

285234 784664

működő

2000. 07.25

határo- bányaérinti zatlan telek

Argon-Ker Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

285483 787318

működő

2003. 05.08


294044 791567

szünetelő

2000. 12.06


296059 809184

tájrendező

2001. 11.12


307181 788502

tájrendező

2002. 03.04


297399 784498

működő

2002. 05.06


297754 791068

nincs MÜT

2001. 03.19


284178 787658

működő

2003. 05.08


283454 787304

nincs MÜT

2003. 08.28


283393 785993

működő

2006. 03.18


277397 786911

nincs MÜT

2004. 08.02


314164 775410

működő

2005. 07.27


297436 787089

nincs MÜT

2005. 12.22


284716 786192

működő

2006. 03.18


303595 785052

nincs MÜT

2006. 07.15


Emőd IV. – agyag 27 609150 kavics, homok, 0,87 homok agyag kavics Hejőpapi III. – átmeneti homokos 0,54 28 609220 törmelékes kavics nyersanyagok Köröm I. – 0,22 kavics 29 609470 kavics

30

Engedélyes

EOV X

LAVINAMIX Építő Kft. ESÉLYT AZ építési ESÉLYTELEhomok NEKNEK FogTiszadob I. – 610370 0,09 közleke- lalkoztatási és agyag, homok désépítési Szociális Szolagyag gáltató Közhasznú Nonprofit Kft. kavics Alsózsolca III. N-ZOLL TRANS közleke610570 – kavics, 0,15 Szállítási és désépítési agyag Kereskedelmi Kft. agyag For Man Invest Nyékládháza homokos 610720 0,31 Kereskedelmi és VI. – kavics kavics Szolgáltató Kft. Sajóhídvég III. homok 610790 – homok, 0,59 nincs jogosított kavics kavics kavics Hejőpapi IV. – közleke- FŐTE Bányászati 611590 0,81 kavics, agyag désépítési és Szolgáltató Kft. agyag homokos kavics Mészkő és DoIgrici II. – közleke- lomit Kőbányá611790 kavics, homok, 0,25 désépítési szati és Ásványagyag agyag és - feldolgozó Kft. homok kavics IGRICI-MINE Igrici IV. – közleke611890 0,32 Mezőgazdasági és kavics, homok désépítési Kereskedelmi Kft. homok Mezőcsát IV. – homok 612310 0,09 nincs jogosított kavics, homok kavics TERRA-MINA Sajóbábony I. bentonitos 613130 0,14 Kutató és – bentonit agyag Szolgáltató Bt. Szigetkavics Ónod V. – agyag 613270 5,75 Termelő és kavics, agyag kavics Kereskedelmi Kft. kavics Igrici-Kavics Igrici V. – közleke613290 1,45 Bányászati és kavics, homok désépítési Kereskedelmi Kft. homok kavics BETON ÉS Sajópetri II. – közleke613460 0,24 KAVICS kavics, agyag désépítési Értékesítő Kft. agyag

91

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet TérBányaképi kód szám

Területnév


Engedélyes

kavics Hejőszalonta I. I-GRAVEL közleke– kavics, 0,20 Bányászati és 42 613540 désépítési agyag Kereskedelmi Kft. agyag Sajókeresztúr PROMIX agyag 0,26 Kereskedelmi és 43 614470 II. – agyag, kavics kavics Szolgáltató Kft. Nagycsécs II. agyag KÖKA Kő- és – agyag, 1,15 homok Kavicsbányászati 44 614500 homok, kavics kavics Kft. Hejőszalonta agyag 0,52 nincs jogosított 45 614630 II. – agyag, kavics kavics Alsózsolca V. – átmeneti homokos Dunai Kavics0,44 46 614810 törmelékes kavics üzemek Kft. nyersanyag Hejőpapi IX. – agyag SZÁV-I. átmeneti 614850 1,65 homok Szállítmányozási 47 törmelékes kavics és Szolgáltató Kft. nyersanyagok Alsózsolca VI. agyag – átmeneti HERNÁD 0,17 homokos 48 614860 törmelékes STONE Kft. kavics nyersanyagok Szigetkavics Nyékládháza 1,19 kavics Termelő és Ke49 615100 VII. – kavics reskedelmi Kft. agyag Igrici – agyag, homok BÉRC-FÖLD homok, 1,68 homokos Építőipari 50 723650 homokos kavics Szolgáltató Kft. kavics, kavics kavics Hejőpapi Lasselsberger (065/2-4, 067. homok Hungária Termelő 1,80 51 724790 hrsz.) – kavics és Kereskedelmi homok, kavics Kft. Nyékládháza– Sajópetri– Szigetkavics homok 3,34 Termelő és 52 724890 Kistokaj– kavics Sajólád II. Kereskedelmi Kft. blokk – homok Nyékládháza– Mályi–SajóSzigetkavics homok petri– 2,13 Termelő és 53 724900 kavics Kistokaj– Kereskedelmi Kft. Sajólád I.blokk

kezdete

288311 785262

nincs MÜT

2006. 12.22

határo- bányabelóg zatlan telek

316344 779427

működő

2010. 06.01


292352 790420

működő

2010. 08.13


288091 786222

nincs MÜT

2007. 11.29


302332 787375

működő

2013. 12.07


286608 786615

működő

2014. 02.20


307466 788522

működő

2013. 12.28


293754 785096

nincs MÜT

2015. 10.27


282986 787258

2015. 06.20

kutatási 2019. jogado- belül 06.20 mány

287150 787944

2015. 12.30


300330 786036

2016. 01.30


299648 785117

2016. 01.30


EOV Y

Engedély


Tevékenység

EOV X

Status vége

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül.

38. táblázat. Sajószöged vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Település

1

050300001

Tiszaújváros

Tisza 488.1–488.9 fkm

2

050300002

Tiszaújváros

Tisza 489.1–489.7 fkm

3

050300003

Tiszaújváros

Tisza 490.3–492.0 fkm

4

050302003

Hejőbába

92

Bányatelek (ha van)

Bányaterület neve (lelőhely)

Vitamin-dűlő 0168/2 hrsz

Nyersanyag

folyami betonkavics folyami betonkavics folyami betonkavics bányászati betonkavics

EOV X

EOV Y


288050 802550

belül

288800 802700

belül

289650 804000

belül

287954 790046

belül

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám

Bányakód

Település



5

050302004

Hejőbába

Hejőpapi I. – kavics

6

050302101

Hejőpapi

Hejőpapi II. – kavics, homok

7

050302103

Hejőpapi

Hejőpapi III. – kavics, agyag

Szöllőtelep-Karola (Hejőpapi II.– kavics)

8

050302104

Hejőpapi

Hejőpapi IV. – kavics, agyag

Kocsma-dűlő, Testhalom, (Hejőpapi III.– kavics és agyag)

9

050302105

Hejőpapi

Hejőpapi V. – kavics, agyag

Test-halom (Hejőpapi IV.– kavics és agyag)

10

050302106

Hejőpapi

11

050302202

Nemesbikk

12

050303001 Hejőkeresztúr

Vasúti III. bánya

13


Nyomás-dűlő I. bánya,037/a038hrsz.(Hejőkeresztúr I.– kavics)

14


15

050303101

Hejőszalonta

16

050303102

Hejőszalonta

17

050304002

Mezőcsát

18

050304005

Mezőcsát

19

050304006

Mezőcsát

Igrici I. – kavics, agyag

20

050304201

Igrici

Igrici V. – kavics, homok

21

050304202

Igrici

Igrici II. – kavics, homok, agyag

22

050304203

Igrici

23

050304204

Igrici

24

050304205

Igrici

25

050305005

Sajószöged

26

050305006

Sajószöged

27

050305104

Nagycsécs

Vitamin-dűlő 0168/2 hrsz Nyögőbánya 082/15,16,3 087/1,2 088 hrsz (Hejőpapi I.– kavics)

Nyersanyag

EOV X

EOV Y


vakoló homok

287906 790239

belül

bányászati betonkavics

285087 787214

belül

építési homok, bányászati betonkavics közlekedésépítési agyag, homokos kavics közlekedésépítési agyag, homokos kavics közlekedésépítési agyag, homokos kavics bányászati betonkavics bányászati betonkavics

286927 784437 kívül*

284800 787800

belül

284178 787658

belül

286367 786666

belül

284864 792990

belül

291533 787305

belül

291201 785633

belül

Hejőszalonta II. – FTV Hk.6. fúrás körzete agyag, kavics

292096 785443

belül

Hejőszalonta I. – kavics, agyag

288150 786100

belül

288350 785250

belül

Darvasföld, Hejőpapi V.– kavics, agyag Álom-zug-gyep

Mezőcsát IV. – kavics, homok Mezőcsát V. – kavics, homok, agyag

Igrici IV. – kavics, homok

Nagycsécs I. – kavics


bányászati betonkavics közlekedésRókalyuk (Hejőszalonta építési agyag, II.– kavics, agyag) homokos kavics Szőlősvölgy közlekedés(Hejőszalonta I.– kavics építési agyag, és agyag) homokos kavics vegyes tőzeg, Dallos-ér lápföld közlekedésErdőszög, (Mezőcsát építési homok, IV.– kavics és homok) homokos kavics közlekedésFüzes-dűlő (Mezőcsát építési agyag, V.– kavics, homok és közlekedésagyag) építési homok, homokos kavics Poroszló-hát (Igrici I.– homokos kavics kavics) közlekedésPoroszlóhát É (Igrici V.– építési homok, kavics és homok) homokos kavics Fazekas-dűlő (Igrici II.– homokos kavics kavics, homok és agyag) Fazekas-dűlő, Pallagrahomokos kavics járó közlekedésPoroszlóhát É (Igrici építési homok, IV.– kavics, homok) homokos kavics Kavicsbánya, tartalék bányászati terület betonkavics bányászati III sz. kavicsbánya betonkavics 033, 035, 036, 61/4 hrsz. bányászati tábla (Nagycsécs I.– betonkavics kavics)

279489 789033 kívül* 277397 786911 kívül*

279000 789600 kívül*

284076 785564

belül

284205 786014

belül

284845 785726

belül

283200 787100

belül

283400 786000

belül

291414 794842

belül

291860 794957

belül

292782 790943

belül

93

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám

Bányakód

Település

28

050305105

Nagycsécs

29

050305106

30

050305202

31

050308001

32

050308101

33

050403001

34

050500011

35

050500012

36

050500020

37

050501002

38

050501005

39

050501006

40

050501007

41

050501008

42

050501009

43

050502003

44

050503002

45

050503101

46

050506002

47

050506004

48

050506005

49

050506006

50

050506007

51

050507001

94


Nagycsécs II. – homok, kavics, agyag


FTV Nacs–1 fúrás körzete

EOV X


293060 791397

belül

291789 789789

belül

292031 796000

belül

közlekedésépítési agyag, Hosszú-Nemes-lapos közlekedésépítési homok, homokos kavics Tiszatarján I. – bányászati Sajóörös Rét-dűlő 07 hrsz. kavics, agyag betonkavics Hejőkürt I. – Tábla (Tiszatarján I.– közlekedésTiszatarján kavics kavics) építési kavics közlekedésBükkábrány I. – Homok-dűlő (Hejőkürt építési homok, Hejőkürt lignit I.– kavics) bányászati betonkavics Miskolc VIII. – egyéb ásványi Bükkábrány Bükkábrány–I. lignit agyag nyersanyag Miskolc I. – ka- Görömböly–Csoznyatető cementipari Miskolc vics és agyag (Miskolc VIII.– agyag) agyag Miskolc–kavicsbánya I. Miskolc VII. – bányászati Miskolc ÉVM (Miskolc I.– homok betonkavics kavics) Alsózsolca I. – Görömbölyi téglagyár cementgyártási Miskolc kavics (Miskolc VII.–homok) homok Vasútmenti kavicsbánya bányászati Alsózsolca (Alsózsolca I.– kavics) betonkavics Alsózsolca II. – FTV Azs–2 fúrás bányászati Alsózsolca kavics körzete betonkavics Alsózsolca III. – Alsózsolca II.– kavics Alsózsolca homokos kavics kavics és agyag bányatelek közlekedésAlsózsolca IV. – 083 hrsz. (Alsózsolca Alsózsolca építési agyag, kavics III.– kavics és agyag) homokos kavics 030, 032 hrsz. bányászati Alsózsolca (Alsózsolca IV.–kavics) betonkavics Alsózsolca Simárd homokos kavics közlekedésArnót Bugyik építési kavics bányászati Bőcs Nagy-szögi 09 hrsz. betonkavics bányászati Berzék Emőd I. – kavics FTV Ber–1 fúrás körzete betonkavics Istvánmajor I. 075/1 bányászati Emőd Emőd III.–kavics hrsz. (Emőd I. betonkavics (Istvánmajor I.) –kavics) Emőd II. – kavics Istvánmajor III. (Emőd bányászati Emőd és homok III.– kavics) betonkavics vakoló homok, Istvánmajor II–IV. Emőd bányászati (Emőd II.– kavics) betonkavics Emőd IV. – FTV Emő–1 fúrás bányászati Emőd kavics, homok, körzete betonkavics agyag közlekedésEmőd IV.– kavics, építési agyag, és Felsőzsolca I. – Emőd homok, agyag – -homok, kavics, agyag bányatelek bányászati betonkavics közlekedésSimárd 088 hrsz. Gesztely I. – építési agyag, Felsőzsolca (Felsőzsolca I.– kavics, homok bányászati agyag) betonkavics Nagycsécs Szakáld

EOV Y


Nyersanyag

279788 795120 kívül*

281282 794114

belül

285560 776963 kívül* 301525 779144 kívül* 310875 781808 kívül* 302254 779211 kívül* 305459 789780

belül

304954 790994

belül

302262 787375

belül

302253 787809

belül

302516 787652

belül

307649 788785

belül

310628 783429

belül

301159 791750

belül

299659 792693

belül

284703 783918 kívül* 285324 784131 kívül* 285604 784075 kívül* 292396 783393 kívül*

285288 784785 kívül*

307891 788708

belül

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám

Bányakód

Település



52

050508004

Gesztely

Harsány I. – agyag, homok

53

050510002

Harsány

Mályi I. – agyag

54

050515001

Mályi

55

050515006

Mályi

027–029 hrsz.

56

050515007

Mályi

Öreg-hegy-dél

57

050515009

58

050516002

59

050516004

60

050516005

61

050516007

62

050516008

63

050516009

64

050516010

65

050516011

66

050517002

67

050517003

68

050517004

69

050518003

70

050518004

71

050518005

72

050518006

73

050518007

74

050518104

75

050518105

Kistag-dűlő, (Gesztely I.– homok) Szék-hát-dűlő 036 hrsz. (Harsány I.–homok és agyag) I. Téglagyári bánya (Mályi I. [Mályi Téglagyár] –agyag)

Nyékládháza III. Nagy tó bővítés 0129/1– – kavics 2 hrsz. ÉVM III-as kavicsbánya Nyékládháza (Nyékládháza III.– kavics) Nyékládháza II. – Rákos 052/2 hrsz. Nyékládháza kavics, agyag (Nyékládháza I.–kavics) Mályi

Nyékládháza

Nyékládháza II. Bánya Nyékládháza IV. (Nyékládháza II. – – kavics kavics és agyag)

Nyersanyag

EOV Y


falazó homok

310785 794728

vakoló homok

291260 777110 kívül*

blokktégla agyag

294277 781271 kívül*

bányászati betonkavics blokktégla agyag bányászati betonkavics bányászati betonkavics bányászati betonkavics közlekedésépítési agyag, bányászati betonkavics

Nyékládháza–Ónod Nyékládháza V. – külterület (Nyékládháza homokos kavics homok IV. –kavics) Nyékládháza VI.– Öreg-hegy-dél (Nyékcementgyártási Nyékládháza kavics ládháza V.–homok) homok Városrét-Körtvélyes Nyékládháza (Nyékládháza VI.– homokos kavics kavics) cementgyártási Nyékládháza Öreg-hegy-észak homok Nyékládháza blokktégla Onga I. – kavics Döngő-oldal (Bükkaranyos) agyag Hangyás 0197 hrsz. bányászati Onga (Onga–I. kavics) betonkavics Ócsanálos, 0338/2építési homok, Onga 0338/3 hrsz. (Onga II.– bányászati homok és kavics) betonkavics Ónod III.– kavics, Onga Teknő-lapos, Székes homokos kavics homok és agyag építési homok, Ónod III.–kavics (Muhi közlekedésÓnod úti és Muhi–Debreceni építési homok, úti) egyesített bányászati betonkavics bányászati Ónod Templom-domb betonkavics bányászati Ónod FTV O–42 fúrás körzete betonkavics Ónod V. – kavics, bányászati Ónod FTV O–43 fúrás körzete agyag betonkavics közlekedésÓnod V.– agyag és építési agyag, Ónod Muhi II. – kavics kavics, Nyékládháza, bányászati Sajólád betonkavics Muhi III. – 079, 078, 075/f, 075/c bányászati Muhi kavics, agyag hrsz. (Muhi II.– kavics) betonkavics közlekedés032, 031/10 hrsz. tábla Sajóbábony I. – építési agyag, Muhi (Muhi III.– kavics és bentonit bányászati agyag) betonkavics Nyékládháza

EOV X

belül

297258 783700 kívül* 297674 780902 kívül* 298044 784047 kívül* 293822 785675

belül

296431 785499

belül

297239 786458

belül

297113 786129

belül


belül

314139 792404 kívül* 309000 789300

belül

295179 788981

belül

294900 787800

belül

298680 788693

belül

299260 790723

belül

297436 786710

belül

294063 789077

belül

294783 789101

belül

95

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám

Bányakód

76

050521001

77

050522001

78

050522002

79

050522102

80

050522103

81

050522104

82

050522105

83

050524101

84

050524103

85

050524104

86

050527001

87

050912001

88

090301001

89

090303001

90

090303003

91

090303004

92

090303005

93

090303006

94

090303007

95

160702001

96

160702002

97

050500012

98

050510002

99

050304203

Település


*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül.

96

Nyersanyag

Kő-völgy (Sajóbábony bentonitos I.– bentonit) nemesagyag Túlsó erdő-dűlő építési homok, Sajóhídvég (Sajóhídvég II.–homok homokos kavics és kavics) Sajóhídvég III.–homok építési homok, Sajóhídvég és kavics – törölt homokos kavics Legelő 014, 051/1, 052, bányászati Köröm 056 hrsz., I. sz bánya betonkavics bányászati Köröm FTV Kö–1 fúrás körzete betonkavics bányászati Köröm Köröm I. – kavics II. sz. bánya betonkavics Sajópetri I – ka- III. sz. bánya (Köröm I.– bányászati Köröm vics kavics) betonkavics Bereznó-dűlő 029, 035 Sajópetri II. – bányászati Sajópetri hrsz. (Sajópetri I. kavics, agyag betonkavics [Breznó] – kavics) közlekedésTanyadűlő (Sajópetri Sajópetri építési agyag, II.– kavics és agyag) homokos kavics Sajópetri Tanya-dűlő K homokos kavics SzirmabeseFTV Szib–1 fúrás bányászati nyő körzete (Arlót) betonkavics Hegyes-hát (Prügy I.– közlekedésPrügy homok) építési homok Görbeháza I.–agyag – közlekedésGörbeháza törölt építési agyag közlekedésPolgár Polgár II.– agyag – törölt építési agyag Polgár IV.– agyag – közlekedésPolgár törölt építési agyag Polgár VII.– agyag – Polgár építési agyag törölt Polgár VI.– agyag közlekedésPolgár (Ferenci hát) építési agyag Polgár V.– agyag közlekedésPolgár (Piócás dűlő) építési agyag közlekedésGörbe-tó-dűlő Polgár I.– Tiszadob I. – építési agyag, Polgár homok és agyag törölt agyag, homok közlekedésbányatelek építési homok Tiszadob I. – Tiszadob I.– agyag és Tiszadob építési homok agyag, homok homok Miskolc I. – Tiszadob I.– agyag és Tiszadob építési agyag kavics és agyag homok Miskolc–kavicsbánya I. Harsány I. – közlekedésMiskolc ÉVM (Miskolc I.– agyag, homok építési agyag kavics) Szék-hát-dűlő 036 hrsz. Igrici II. – kavics, Harsány (Harsány I.– homok és agyag homok, agyag agyag) közlekedésFazekas–dűlő (Igrici II.– építési agyag, Igrici kavics, homok és agyag) közlekedésépítési homok Sajóbábony

Sajóhídvég II. – homok, kavics


EOV X

EOV Y


314152 775402 kívül* 297672 791046

belül

297618 790985

belül

295521 791985

belül

293795 793277

belül

295065 791404

belül

294075 791562

belül

302285 786660

belül

303595 785052

belül

303769 785221

belül


belül

281517 803163

belül

280756 806758

belül

278514 806969 kívül* 279230 809066 kívül*

296021 809245

belül

296059 809184

belül

310875 781808

belül

291260 777110 kívül*

283454 787304

belül


1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49.§ 16. „Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.” A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49.§ 24. „Zárt terület”: Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

97


2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. Sajószöged terület szénhidrogén-földtani megismerése A kutatási terület földtani kutatása az 1900-as évek elején kezdődött, a területtől Ny-ra található Bogács község környéki szénkutató fúrásokkal, amelyeknek az észlelt kőolaj indikációk miatt szénhidrogénföldtani jelentőségük is volt (KŐRÖSSY 2004). 1932–34 között a MÁFI végzett felszíni geológiai térképezést a területen, valamint 1933-ban az ELGI gravitációs méréseket. A kutatási terület és tágabb környezetének célirányos szénhidrogén kutatása az 1930-as években indult. Tard, Recsk, Parád és Nagybátony környékén kőolajnyomokat, Bükkszéken kőolaj előfordulást (1936–1937) fedeztek fel. Nagy lökést adott a kutatásoknak az 1938-ban, a területtől DNy-ra húzódó, szénhidrogén kutatás szempontjából ígéretesnek mutatkozó Mezőkövesd–Mezőkeresztes–Sajóhídvég boltozatsoron mélyült Mezőkövesd Mk–1 fúrás, amely a pannóniai és a triász összletben tárt fel gyenge olaj- és döntően CO2 nyomokat. 1951-ben, a Mezőkeresztes Me–2 fúrással fedezték fel a kutatási terület DNy-i szomszédságában fekvő mezőkeresztesi olajmezőt. A fúrással a Kiscelli Agyagba települt turbidites homokkőben szénhidrogéntelepeket tártak fel. 1954-ig még 84, az 1960–1961-es években további 5 termelő fúrást telepítettek a területen. A kőolajmezőt mára letermelték és felhagyták. A területtől Ny-ra, a Vatta–Maklári-árok É-i peremén található a Demjén kőolajmező, amelynek feltárása 1953–54-ben kezdődött. A kutatófúrások az oligocén Kiscelli Agyagba települt turbidites homokkősorozatban olajtelepet tártak fel. Ezt követték a Demjén–DK-i, –É-i és –D-i telepek feltárásai. Több, a területtől Ny-ra elterülő kutatási területen mutatkoztak gyenge olaj- és gáznyomok: Emőd, Tard, Sajóhídvég. Bár gáznyomokon kívül jelentősebb mennyiségű szénhidrogént nem tárt fel, jelentős az 1981-ben mélyült Jászladány Jász–I fúrás, amely nagyban hozzájárult a Jászsági-medence szénhidrogénföldtani megismeréséhez. A fúrás mag- és furadékmintáin végzett geokémiai vizsgálatok, és az éréstörténeti modellezés eredményei nagyban hozzájárultak a környező területek szénhidrogén-genetikai folyamatainak megértéséhez (pl. HORVÁTH et al. 1988). 1989-ben mélyült a kutatási területtől D-re az Újszentmargita Uma–1 fúrás, amelynek adatai szintén hozzájárultak a kutatási terület alaposabb megismeréséhez. A szénhidrogén-kutatás a területen az 1980–90-es években vett új lendületet, melynek során elsősorban 2D szeizmikus méréseket végeztek: elsősorban a Mezőkeresztes–Sajóhídvégi-magaslatsor, a Vatta–Maklári-árok és Görbeháza térsége lett lefedve átnézetes 2D vonalhálóval. Azonban csupán egyetlen fúrás mélyült ebben az időszakban, a Me–K–1, valószínűleg a magasnak ítélt földtani kockázat miatt. A fúrás gyenge-közepes minőségű, éretlen-korai katagenetikus gázképződés szakaszában lévő III-as, illetve II-III-as típusú, vastag, oligocén anyakőzetet tárt fel (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a). 1997-től 2000-ig a Mobil Oil and Gas Hungary Kft., majd a Mobil Erdgas-Erdöl GmbH végzett kutatásokat a területtől D-re. Ennek keretében 1999-ben mélyült a Tiszakeszi–1 fúrás, amelyben a miocén vulkanikus összletben fúrás közben gáznyomok jelentkeztek, ám a rétegvizsgálat során már nem volt beáramlás. 98

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A kutatási területen 2004 előtt a MAORT, az OKGT, majd a Mobil végzett kutatási tevékenységet. 2005–2014 között pedig a HHE North Kft., valamint jogutódja, a Folyópart Energia Kft. (Riverside Energy) végzett szénhidrogénkutatást a koncesszióra kijelölt területen és annak környezetében: 2D és 3D szeizmikus méréseket végzett és 5 darab kutatófúrást mélyített le. Ez utóbbiak közül 3 sikeresnek bizonyult: a koncessziós területtől K-re található HHE–Hajdúnánás–1 és HHE–Hajdúnánás–2. Ezzel összesen négy tárolót fedeztek fel: hármat felső-pannóniai rétegcsoportokban, egyet pedig a középső-miocén vulkanitokban. A területtől szintén K-re található HHEN–Tiszavasvári–6 fúrás számos földgáztelepet harántolt a Szolnoki Formáció turbiditjeiben. Az eddigi adatok segítségével felépített új elméleti földtani modell alapján elvégzett értelmezés eredményei kimutatták a Mezőkeresztesi-szerkezet, illetve annak ÉK-i szerkezeti folytatásában található szénhidrogén potenciált. 2.1.1.2. A Sajószöged terület szénhidrogén-földtani rendszere A koncesszióra kijelölt terület a Jászsági-medencétől ÉK-re és a Tiszapalkonyai-süllyedéktől ÉNy-ra fekszik. Ezért a területen, ha felhalmozódtak szénhidrogének, azok a Tiszapalkonyai-medence és feltehetően a Jászsági-medence pannóniai anyakőzeteiből, valamint a Paleogén-medence oligocén agyagjaiból származhatnak. A Sajószöged területen az eddigi kutatások szénhidrogén-előfordulást nem mutattak ki. A vizsgálati terület környezetében a legnagyobb területű és vagyonú előfordulások a Mezőkövesd–Mezőkeresztes–Sajóhídvég boltozatsoron találhatók. A terület mérsékelt kutatási sikerességének alapvető okai a rendkívül bonyolult földtani-tektonikai felépítés és a blokkokra tagolt rétegek, valamint hozzájárulnak még a kedvezőtlen kőzetparaméterek is (porozitás, permeabilitás) (JÁRAI et al. 2012). Szénhidrogén anyakőzetek A terület vonatkozásában két szénhidrogén-rendszer vehető számításba: a Vatta–Makláriárok központtal egy paleogén, elsősorban kőolajat generáló rendszer és a Jászsági-medence központtal egy neogén szénhidrogén-rendszer. A vizsgálati területtől D-re, annak közvetlen szomszédságában mélyült HHEN–Tit–1 és a területtől K-re mélyült HHEN–Tiv–6 fúrások geokémiai vizsgálataiból kiderült, hogy a kutatási területet DK felől határoló Tiszapalkonyai-medence rendkívül magas geotermikus gradienssel rendelkezik (65 °C/km). Ennek következtében az olajképződés kezdete a korábban feltételezett 2,3–2,4 km mélység (ERDEI et al. 1997) helyett feltehetően 2000 méter környékére tehető, azaz mind a Jászság, mind a Tiszapalkonyai-medence mélyzónái jelenleg a szénhidrogén-generálódás fázisában vannak (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a, b). A két medence elsődleges anyakőzetei a pannóniai mélyvízi márgák (1% körüli szervesanyag-tartalommal). A területen az Algyői Formáció és a Szolnoki Formáció egy-egy szakasza is meglepően magas szervesanyag-tartalommal rendelkezik (2–2,5%), bár ezek éretlenek. A fiatalabb és éretlen pannóniai deltasíksági és alluviális üledékek szerves anyagából biogén gáz képződhetett. Általánosan jellemző, hogy az anyakőzetek kevert jellegű, II–III-as típusú kerogént tartalmaznak, melyek megfelelő érettség esetén olajat és gázt generálnak. Az alföldi középső- és késő-miocén képződmények ősföldrajza és érettsége a 37. ábra és 38. ábraán látható. A HHEN–Tiv–6 fúrás miocén rétegsorában szintén találhatók kiemelkedő szervesanyagtartalommal rendelkező, érett anyakőzetek, amelyek III-as típusú, főleg gázt generáló szerves anyagokhoz köthetők.

99


37. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön (BADICS, VETŐ (2012) nyomán)

38. ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön (BADICS, VETŐ (2012) nyomán)

A kutatási terület környezetében a felső-eocén mészmárga (Budai Márga Formáció), az alsó-oligocén agyagok, agyagos aleuritok (Tardi Agyag Formáció és Kiscelli Agyag Formáció), valamint a miocén agyagok, agyagmárgák (Bádeni Agyag Formáció) is anyakőzetként vehetők számba (BADICS, VETŐ 2012, JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). Ezek közül a potenciális anyakőzetek közül a Bádeni és Kiscelli Agyagnak csak alárendelt szerepe van a szénhidrogén-képződésben, mivel bár szerves anyagban dúsak, de még általában éretlenek. Tényleges anyakőzet a Tardi Agyag lehet, amely túlnyomórészt olajgeneráló kerogént tartalmaz, és esetleg a Budai Márga, ill. mészmárga, amiben főként olajat és kevesebb gázt, valamint csak gázt generáló kerogének vannak. 100

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Tardi Agyag magas szervesanyag tartalmú, átlagosan 1,5% (esetenként 3–5%) TOC tartalmú agyagos aleurit. A szervesanyag tartalom a fiatalabb részek felé haladva fokozatosan csökken. A képződményben található növényi maradványok egy része (maximum 30%-a) szárazföldi eredetű. A kőzetben főleg III-as típusú kerogén található, a középső szakaszban fordulnak elő II-es típusú kerogének (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a). Az összlet 1300 méter mélységig éretlen, 1300–3000 méter között olaj, majd 3000 méter alatt gáz generáló érettségű (BADICS, VETŐ 2012). A Vatta–Maklári-árokban a képződmény elérhette a kései olaj–nedves gáz képződési fázist. Migráció A terület közvetlen K-i szomszédságában lévő hajdúnánási telepek közvetlenül egy jelentős oldalelmozdulás mellett találhatók, melynek egyik oldala a telepeket magában foglaló magaslat, a másik pedig az anyakőzeteket rejtő mélyzóna. Itt az elsődleges migráció feltételezhetően e vető mentén, valamint a vulkanitok felszínén, mint diszkordancia-felületen zajlott (JÁRAI et al. 2012). A Jászsági-medence és a Tiszapalkonyai-részmedence mélyzónájában keletkező szénhidrogének a prepannóniai diszkordanciafelület, illetve az alsó-pannóniai homokrétegek mentén a medencék peremei felé migrálhatnak. A pannóniai képződményekben a laterális migráció elsősorban a szekvenciasztratigráfiai egységek, ill. felületek mentén történhetett, míg vertikális migrációs útvonalként főként a vetőrendszerek vetősíkjai szolgáltak, amelyek azonban impermeábilissá válva akadályozhatták is a migrációt. Tárolókőzetek A terület és közvetlen környezte legfontosabb tárolókőzetei: — alsó-pannóniai, főként a Szolnoki Homokkő Formációba tartozó homokkövek, aleuritos- agyagos-, márgás homokkövek (pl. Pegasus, Pann_L és Pann_M földgáztelepek), — prepannóniai miocén vulkanitok (pl. hajdúnánási olajtároló) Zárókőzetek A tárolókőzetek feküjét és fedőjét felépítő, hidrosztatikus nyomásviszonyok mellett impermeábilis agyagok, agyagmárgák a tároló képződmények zárókőzetei. A területen elsősorban a pannóniai agyagok és márgák jöhetnek számításba: az általánosan elterjedt Szolnoki Homokkő Formációhoz kapcsolódó, ill. a fölötte települő Algyői Formáció márga-, agyagmárga-, és agyagrétegei. A tektonikai elemek mentén történt elvetések impermeábilissá válva migrációs gátat, vetők menti litológiai zárást biztosíthatnak. Csapdázódás A terület tágabb környezetére a szerkezeti csapdák jellemzőek. A kutatási területtől K-re fekvő Hajdúnánási-magaslat telepei például mind szerkezeti záródáshoz kapcsolódnak: az Újfalui Formáció földgáztelepei csakúgy, mint a középső-miocén vulkanitok telepei. Ugyanígy szerkezeti csapdákban halmozódtak fel a demjéni és a mezőkeresztesi telepek szénhidrogénjei.

101

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.1.1.3. Teleptani viszonyok A területen szénhidrogén-telepek nem ismertek, ám a kutatási technológia jelenlegi fejlettségi szintjén (3D szeizmika, ferdített és vízszintes fúrási technológia, korszerű rétegrepesztési és tárolószerkesztési eljárások) jelentős esély van rá, hogy gazdaságosan termelhető telepeket lehessen feltárni (JÁRAI et al. 2012). A környező területek legfontosabb szénhidrogén telepei Hajdúnánás olaj- és gáztárolók A Hajdúnánás térségében található szerkezeti záródáshoz 4 szénhidrogéntelep kapcsolódik: 3 az Újfalui Formációhoz kapcsolódó földgáztelep (Pegasus, Pann_L és Pann_M), valamint a miocén vulkanitokhoz kapcsolódó repedezett olajtároló. A Pegasus homokkő tárolót a HHE–Hajdúnánás–1 fúrás tárta fel, melynek mélyítése során erős gázindikációk mutatkoztak. A homoktest egy konszolidálatlan, felfelé durvuló, 17 méter vastag homoktest. Később a HHEN–Hajdúnánás–2 és a HHEN–Hajdúnánás–5 is megfúrta, bár ez utóbbiban gázindikációk nem jelentkeztek. HHEN–Hajdúnánás–2 viszont műrevaló éghető földgázt tartalmaz. A Pann_L homokkő tárolót a HHE–Hajdúnánás–1 fúrás során harántolták ugyan, de csak a HHEN–Hajdúnánás–2 fúrás tárta fel. A tároló éghető földgázt tartalmaz. A Pann_M homokkő tároló szintén azonosítható a HHE–Hajdúnánás–1 és a HHEN– Hajdúnánás–2 jelű fúrásban is, mint a legalsó termelő szint, közvetlenül a középső-miocén vulkanitok felett. A vékony homokkőtest a delta lejtőkörnyezetében lerakódott üledékek felső szakaszában található. A tároló éghető földgázt tartalmaz. A középső-miocén repedezett tárolót a HHE–Hajdúnánás–1 fúrás harántolta először, amikor jelentős éghető földgázbeáramlást tapasztaltak. A próbatermelés során egyre jelentősebb mennyiségű párlattermelés jelentkezett. A tároló műrevaló kőolajat tartalmaz, amely egyértelműen a repedésekből származik (JÁRAI et al. 2012). Tiszavasvári gáztelepek A tömött homokköves gáztelepeket a HHEN–Tiv–6 fúrás tárta fel a Szolnoki Formációban. Már a fúrás mélyítése közben jelentős gázindikációk mutatkoztak, a geofizikai szelvények eredményei több homokkő esetében jelentős gáztartalomra utaltak. A vizsgálatok kiváló minőségű, mindössze 4,8% CO2 tartalmú gázt jeleztek. A gáztelep termelésbe állításához hidraulikus rétegstimulációs eljárások szükségesek (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a). Mezőkeresztesi szénhidrogén-mező és Mezőkeresztes–ÉK szerkezet A mezőkeresztesi szénhidrogén-mezőt az olaj- és gáznyomokat talált Me–2 fúrással fedezték fel 1951-ben. A mezőből 1951–1976 között 163,4 kt olajat és 191,4 millió m3 földgázt termeltek ki. Jelenleg felhagyott bányaterület. 2005–2014 között a Folyópart Energia Kft. a Hernád–I. szénhidrogén kutatási terület vizsgálata során feltárta a mezőkeresztesi terület még rendelkezésre álló szénhidrogénpotenciálját, valamint azonosította az ÉK-i folytatásában a Mezőkeresztes–ÉK szerkezetet, mely szintén potenciális szénhidrogén-tároló. A mezőkeresztesi szénhidrogénrendszer anyakőzete a Tardi Agyag, melynek átlagosan 1,5% TOC tartalma egészen 5%-ig terjedhet (BÁLDI 1983). Itt, a mezőkeresztesi háton a képződmény 1000–1100 méter mélységben található, még éretlen tartományban, de a mezőtől 102

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány É-ra elhelyezkedő Vatta–Maklári-árokban magasabb érettséget ért el: a nedves gáz – könnyű olaj ablakot. A mező tárolókőzetei a repedezett mészkövek (mezozoos és rátelepülő eocén képződmények) és porózus homokkövek (oligocén Kiscelli Agyagba települő homokkövek, melyek gravitációs tömegmozgások üledékei) csoportjába sorolhatók. A szerkezeti helyzet mellett a csapdázódáshoz szükséges zárókőzetet a mészkőre települő Tardi Agyag szolgáltatja. A vizsgálatok során azonosítani lehetett azokat a teleprészeket, melyek még kitermelhető szénhidrogén-potenciállal rendelkeznek (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a). 2.1.2. Sajószöged terület szénhidrogénvagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). A Sajószöged terület környezetében felfedezett szénhidrogén előfordulások (39. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 39. táblázat mutatja be.

39. ábra. Sajószöged vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén

103

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 39. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona (MBFH 2015. január 1-i állapot) Mező

Bányatelek

Hajdúnánás Mezőkeresztes

Hajdúnánás IV. Emőd V.

Felfedezés éve

Felfedező fúrás

HHEHajdúnánás–1 Me–2

Kezdeti földtani éghető földgáz (Mm3)

Kezdeti földtani kőolaj (kt)

Telepek száma

Kezdeti földtani CO2 földgáz (Mm3)

2008

7

19,5

248,9

1951

3

1775,1

0

277,9

1794,6

248,9

277,9

Összesen

2.1.2.2. Sajószöged terület reménybeli szénhidrogénvagyona A még fel nem fedezett szénhidrogén mennyiség becslését elvégeztük az értékelt terület szénhidrogén-földtani adottságaiból kiindulva térfogatgenetikai módszerrel, illetve a már felfedezett vagyon előfordulásainak mennyiségi eloszlását értékelve is. A térfogatgenetikai számításhoz a feltételezett szénhidrogén-generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát szükséges becsülni. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságrendjéről (SCHMOKER 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. A Sajószöged területen a 2.1.1 fejezetben ismertetett szénhidrogén-földtani ismeretek alapján kis részben kőolaj, jelentősebb mennyiségben földgáz előfordulások felfedezése várható a területen. A legfontosabb ismert anyakőzetek a felső-miocén mélyvízi márgák, ezért a pannóniai képződmények által generálható kőolaj és földgáz várható mennyiségére végeztünk egy egyszerű térfogat-genetikai alapú becslést a 40. táblázatban feltüntetett paraméterekkel. 40. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Sajószöged területre A

Mértékegység

Sajószöged

Számítás

Közép

Min

Anyakőzet kora

pannóniai Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata

B B1

Az anyakőzet(ek) elterjedési területe

km2 (106m2)

B2

Össz. effektív anyakőzetvastagság

m

B3

TOC (teljes szerves széntartalom)

súly%/100

B4

OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom)

%/100

B5

C2 C3a

106 m3

80

B1×B2×B3×B4

100

120

80

100

120

0,008

0,01

0,012

1

1

1

51,2

100

172,8

0,030

0,050

0,080

Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata

C C1

Max

Nettó generált kőolaj arány Migráció és felhalmozódás hatékonysága Kőolaj térfogata (standard, felszín)

%/100

%OTOC/100

%/100

%C1/100

0,15

0,18

0,20

6

3

B5×C1×C2×2,71

0,62

2,44

7,49

6

3

C3a×0,85

0,53

2,07

6,37

0,10

0,20

0,30

10 m

C3b

Kőolaj tömege (standard, felszín)

10 m

C4

Kihozatal (kőolaj)

%/100

Kitermelhető kőolajmennyiség

104

adott


A C5a C5b C6 C7

Mértékegység

Sajószöged Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető Korábban felfedezett földtani vagyon Korábban felfedezett kitermelhető vagyon Reménybeli földtani kőolaj tömege Reménybeli földtani kőolaj térfogata

C8

D2 D3

Közép

Max

C3a×C4

0,06

0,49

2,25

106 tonna

C5a×0,85

0,05

0,41

1,91

10 tonna

adott

0,02

0,02

0,02

106 tonna

adott

0,01

0,01

0,01

C3b-C6

0,51

2,05

6,35

0,60

2,42

7,47

0,05

0,41

1,90

6

6

10 tonna 6

3

10 m

10 tonna

C5b×C4

Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata

D D1

Min

106 m3

6

Reménybeli kitermelhető kőolaj

Számítás

Nettó generált földgáz arány Migráció és felhalmozódás hatékonysága Földgáz térfogata (standard, felszín)

%/100

%OTOC/100

0,05

0,06

0,07

%/100

%D1/100

0,10

0,12

0,15

774,4

2178,0

5488,6

0,30

0,50

0,70

6

3

10 m

B5×D1×D2×3025

Kitermelhető földgázmennyiség D4 D5 D6 D7 D8 D9

Kihozatal (földgáz) Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető Korábban felfedezett földtani vagyon Korábban felfedezett kitermelhető vagyon Reménybeli földtani földgáz Reménybeli kitermelhető földgáz

%/100 6

3

adott

10 m

D3×D4

232,3

1089,0

3842,0

106 m3

adott

249,0

249,0

249,0

106 m3

adott

179,0

179,0

179,0

6

3

10 m

D3-D6

525,4

1929,0

5239,6

6

3

D8×D4

157,6

964,5

3667,7

10 m

A táblázatba foglalt értékek alapján valószínűségi alapú becsléssel, Monte Carlo módszerrel is meghatároztuk a reménybeli vagyon értékét. Az eredményt a 40. ábra mutatja.

40. ábra. Sajószöged terület pannóniai mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető kőolaj és földgázvagyonának valószínűségeloszlása

A valószínűségeloszlás P90 értékéhez tartozó kőolajmennyiség 0,26 millió tonna, a P50 értékhez 0,49 millió tonna, a P10 értékhez 0,88 millió tonna reménybeli kitermelhető kőolajvagyon adódik. Földgázra a P90 értékéhez tartozó mennyiség 0,70 milliárd m3, a P50 értékhez 1,17 milliárd m3, a P10 értékhez 1,84 milliárd m3 reménybeli kitermelhető földgázvagyon adódik. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban, diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felüle105

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet tek. A migrációs áramlási pályák mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső szénhidrogén-előfordulás létezhet. A tanulmányban jelzett, behatárolt kutatási időszakban, a ma ismert kutatási és termelési technológiai ismeretek és gazdaságossági megfontolások alapján a térfogatgenetikai becsléssel meghatározott reménybeli vagyon kb. negyedrésze tartható reálisan kitermelhetőnek. Az MBFH szénhidrogénvagyon nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati terület közelébe eső előfordulások mezőnkénti leválogatását. A feltárt vagyon eloszlása, a felfedezés dátuma szerinti sorba rendezés alapján kapott eredmények általában alkalmat adhatnak a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez. Az aktuális szénhidrogén ásványvagyon nyilvántartásban két, a terület közvetlen közelébe eső előfordulás adatai szerepelnek. A terület közelébe eső Mezőkeresztes kőolajelőfordulás a Paleogén-medence irányából töltődhetett fel, vagyona a vizsgálati terület potenciálja szempontjából kevésbé releváns. A terület közelében a Hajdúnánás mező földgázvagyona közel 180 millió m3 kitermelhető mennyiség. A Tiszavasvári környezetében felfedezett földgáztelepek vagyona jelenleg még nem szerepel a szénhidrogén ásványvagyon nyilvántartásban. A terület környezetében felfedezett előfordulások száma csekély, a felfedezett szénhidrogén mennyiségek alapján történő statisztikai alapú vagyonbecslésekre ez nem ad lehetőséget. 2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. §-a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: — „Ásványvagyon”: az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. — „Kutatási terület”: a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. — „Lelőhely”: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). — „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) — műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül — határoznak meg. — „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos–technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. §-a alkalmazásában: — „Mező”: a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: — „Reménybeli vagyon”: földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon).

106


2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.1.1. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M–7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (41. ábra) általános felépítése: — torony és alépítmény, — energiaforrás, meghajtás, — emelő berendezés részei, — forgató berendezések, — öblítő berendezések, — fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, — csövek és csőkezelő berendezések, — fúrófej, — mentőszerszámok.

107


41. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései

A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel–elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (42. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: — teljes szelvényű fúrók — magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, — különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról 108

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám.

1

2

3

4

42. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej

A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba2. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (43. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása.

2

Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály. 109


43. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (44. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja.

110


44. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor; 2-fúrókötél; 3-fúrótorony; 4-mozgó csigasor; 5-horog; 6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz); 7-fúrókötél; 8érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között; 9-fúró szerszámzat; 10-munkapad; 11-emelőmű; 12iszaptömlő; 13-iszap szivattyú; 14-fúrócső; 15-fúrólyuk; 16-fúrás közbeni mérőműszerek; 17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel

A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen, és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső-rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok

111

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek, pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja a 45. ábra.

45. ábra. A rétegrepesztés folyamata

A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is

112

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.1.2.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gammasugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására.

113


2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.

114


2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 2.4.1. Közlekedési viszonyok A Sajószöged vizsgálati terület mintegy 75%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részére esik, területének többi része pedig fele-fele arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Hajdú-Bihar megyében található. A 19. század végének és 20. század elejének magyarországi iparosodása alapfeltételként követelte meg a közúti és vasúti infrastruktúra kialakítását, valamint a meglévő út-, illetve vasúthálózat továbbfejlesztését. Az akkori — észak-alföldi — térség peremének egyik fontos központja Miskolc volt, mely közlekedési szempontból messze túlnőtt helyi jelentőségén, és regionális közlekedési csomóponttá vált. A mai, Miskolcon és térségében található közlekedési lehetőségek, vagyis a vasúthálózat, és a közúti úthálózat a városból kiinduló szerkezetének kialakítása erre az időszakra vezethető vissza, és a mai napig rányomja bélyegét a térség közlekedési infrastruktúrájára (46. ábra).

46. ábra. Sajószöged vizsgálati terület és térségének közút- és vasúthálózata (2009)

2.4.1.1. Közúti közlekedés A térség legfontosabb közlekedési tengelye (az ún. helsinki folyosók) közül az V. sz. Velence–Trieszt/Koper–Ljubljana–Budapest–Ungvár–Lvov–Kijev korridor, mely érinti a vizsgálati területet, és az M3 autópálya (M0 Budapest–Hatvan–Füzesabony–Emőd–Polgár– Nyíregyháza–Vásárosnamény–Beregdaróc[Ukrajna]) részben meglévő, részben tervezett vonalán halad. A vizsgálati terület nemzetközi közlekedési kapcsolatai szempontjából szintén fontos a szerepe a (Kassa)–Tornyosnémeti–Miskolc–Debrecen–Berettyóújfalu–(Nagyvárad) észak– 115

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet déli irányú TEN-T folyosónak (elemei az OTrT alapján: M30 Tornyosnémeti–Miskolc– Emőd, M3 Emőd–Görbeháza, M35 Görbeháza–Debrecen–Berettyóújfalu autópálya). A vizsgálati területet és annak térségét az országos közúthálózat gyorsforgalmi-, illetve főúti elemei közül a következők érintik: Autópályák, gyorsforgalmi utak A területen áthaladó, illetve annak térségében futó fő közlekedési útvonalak: — M3-as gyorsforgalmi út: Hatvan – Füzesabony – Polgár – Görbeháza –Nyíregyháza – Vásárosnamény – Beregdaróc (Országhatár) – Ukrajna; — M30-as gyorsforgalmi út: Mezőcsát térsége (M3) – Miskolc – Encs – Tornyosnémeti – (országhatár) – Szlovákia; — M35-ös gyorsforgalmi út: Görbeháza (M3) – Debrecen. A térség megközelítése az ország középső, ill. keleti területei felől az M3-as autópályáról történhet. Az M3-as (Budapest[M0]–Hatvan–Füzesabony–Polgár–Görbeháza–Nyíregyháza– Debrecen) autópálya a vizsgálati terület déli zónájában halad kelet–nyugati irányban. A területre nyugatrról Igrici előtt lép be, és Polgártól délre hagyja el azt. Az V. sz. helsinki folyosó (Velence–Trieszt/Koper–Ljubljana–Budapest–Ungvár–Lvov–Kijev) eleme. Az M3-as autópályára csatlakozik az M30 gyorsforgalmi út, mely a TEN-T hálózat része. É–D-i irányban fut, és közvetlen kapcsolatot teremt a Miskolc és az M3-as gyorsforgalmi út között. A vizsgálati terület délnyugati sarkától nyugatra 1,5 km-re indul Igricinél az M3-as autópálya lecsatlakozásaként, Emődtől keletre lép be a vizsgálati területre, és annak nyugati határa mellet halad északi irányba, Miskolc déli pereméig. Az M35-ös autópálya a vizsgálati területen kívül halad. A terület délkeleti sarkától 7 kmre, Görbeházánál, az M3-as autópályától indul délkeleti irányba, és Debrecenig tart. Főutak a vizsgálati terület térségében — 3-as számú, I. rendű főút: Budapest–Havan–Gyöngyös–Füzesabony–Mezőkövesd– Miskolc–Szikszó–Encs–Tornyosnémeti–(Szlovákia); — 26-os számú, II. rendű főút: 3. sz. Miskolc (3-as főút) – Kazincbarcika – Bánréve – (Szlovákia) — 35-es számú, II. rendű főút: Debrecen–Hajdúböszörmény–Görbeháza–Nyékládháza — 36-os számú, II. rendű főút: Polgár (35. sz. főút) – Nyíregyháza — 37-es számú, II. rendű főút: Felsőzsolca–Szerencs–Sátoraljaújhely–(Szlovákia) — 38-as számú, II. rendű főút: Bodrogkeresztúr (37-es sz. főút) – Nyíregyháza A 3-as számú főút (Budapest–Hatvan–Gyöngyös–Füzesabony–Mezőkövesd–Miskolc– Szikszó–Encs–Tornyosnémeti–(Szlovákia), az M3-as, ill. az M30-as gyorsforgalmi úttal párhuzamosan, azoktól 4–5 km-re északra fut. Emődnél ér a vizsgálati terület közelébe, itt északi irányba fordul, és a terület nyugati határával párhuzamosan, de azon kívül fut északi irányba. A terület északnyugati sarkát érintve áthalad Miskolcon, majd Arnót térségében lép ki a terület északi határán, és halad tovább északkelet felé. Szerepe az autópálya-szakaszok megépülésével fokozatosan csökkent. Jelentős forgalmat lényegében csak a városok és nagyobb települések átkelési szakaszain, és azok vonzáskörzetében bonyolít le. A 26-os számú főút Miskolc a 3-as főút (M30-as autópálya) és Sajószentpéter– Kazincbarcika térsége, valamint Bánréve–(Szlovákia) között biztosít főúti kapcsolatot. A 3-as főút csatlakozásától kiindulva, É–ÉNy-i irányban ez az út a Sajó-völgy fő közlekedési tengelye. A vizsgálati terület északnyugati sarkából, Miskolcról indul, és Borsodi-medence térségét kapcsolja be az országos gyorsforgalmi úthálózatba. A főút a Miskolc–Sajóbábony 116

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány közötti szakaszon 2×2 sávos kialakítású, különösen erős a forgalmi terhelés a megyeszékhelyhez közeledve. A 35-ös főút a vizsgálati terület északi részének középső területén halad KÉK–NyDNy irányban. Az M35-ös gyorsforgalmi úttal párhuzamosan, attól kissé keletre fut, Debrecennél végződik. A 36-os főút a vizsgálati terület délkeleti zónájából, Polgár térségéből indul. A területen belül KÉK-i irányú. Újtikos után lépi át a terület keleti határát, nyomvonala keleti irányba vált, és Nyíregyházáig fut. A 37-es főút a vizsgálati terület északnyugati sarkából, Miskolctól keletre, Felsőzsolcánál indul, az M30-as autópálya északi végének keleti leágazása. A terület északi peremétől kis távolságra, de azon belül fut keleti irányba. A területet Taktaharkánytól északra hagyja el, ahol KÉK-i irányra vált, és halad Szerencs–Sátoraljaújhely felé, az országhatárig. A 38-as főút nem érinti a vizsgálati területet. A terület északkeleti sarkától 10 km-re északkeletre indul Bodrogkeresztúr térségéből, a 37-es út lecsatlakozási pontjától. Hozzávetőleg ÉNy–DK-i irányú. Nyíregyházánál végződik, és összeköttetést teremt a 4-es főút, valamint Szerencs és térsége között. Mellékúthálózat A helyi jelentőségű mellékutak olyan úthálózati elemek, amely jelentőségüket és paramétereiket tekintve nem érik el a főutak közúthálózati hierarchiában betöltött szerepét, a helyi — szomszédos települések közötti forgalom zajlik rajtuk. A vizsgálati területnek és környezetének mellékúthálózata döntően megfelel a térség geográfiai viszonyainak és településhálózatának, de jelen állapotában csekély forgalom bonyolítható csak le rajtuk. Összefoglalásként megállapítható, hogy a vizsgálati terület gyorsforgalmi úton kiválóan megközelíthető, maga a terület pedig főúton és mellékúton kiválóan bejárható. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján közútkezelői hozzájárulás, jóváhagyás kell a következő tevékenységekhez: — Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. — 36.§ (1) a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez: — (a) a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, kivéve a b) pont szerinti esetet, — (b) a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges, amennyiben a közúthoz új utat csatlakoztatnak. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges — (a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint 117

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — (b) belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez. Üzemeltetés, fenntartás szempontjából az esetleges nagy tömegű szállításokból eredő útigénybevétel miatt bekövetkezett útleromlással arányos helyreállítási kötelezettséggel kell számolni előzetes felmérés alapján. Jelentősebb szállítási útvonalak kijelölése esetén a közlekedésbiztonsági, forgalmi rendi feltételek ügyében a közútkezelővel egyeztetni, a tervet jóváhagyatni szükséges. Az önkormányzati közutakkal kapcsolatban az illetékes önkormányzatokhoz kell fordulni. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövő ház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés — főleg az áru és teherszállítás szempontjából — napjainkban is nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. A térség vasúthálózata XIX. század vége óta lényegében változatlan. Az érintett megyék vasúthálózatának gerincét a transzeurópai vasúti szállítást lebonyolító országos törzshálózati vasútvonalak adják, melyet további, egyéb országos törzshálózati- és mellékvonalak egészítenek ki. A közúthálózathoz hasonlóan a vasúti hálózaton is megfigyelhető megyei szinten a Miskolc- és Debrecen-centrikusság. Ez a hálózati kialakítás lehetővé teszi az egyes települések gyors és részben közvetlen elérését Budapesttől, és a megyeszékhelytől. A Sajószöged vizsgálati terület térségének vasútvonalait a 47. ábra mutatja be.

118


47. ábra. Sajószöged vizsgálati terület térségének (Borsod-Abaúj-Zemplén-, Hajdú-Bihar- és Szabolcs-SzatmárBereg megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006)

A Sajószöged vizsgálati területen és térségében az alábbi — az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló — 168/2010. (V. 11.) kormányrendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2. melléklete alapján besorolt regionális, és a 3. melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák: — 80 (1) – Budapest (Keleti pu.) – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor vasútvonal, — 90 – Felsőzsolca – Hidasnémeti – országhatár vasútvonal, — 100c – Mezőzombor – Nyíregyháza. A térképen 80-as számmal jelölt, 80 (1) – Budapest (Keleti pu.) – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor vonal villamosított, kétvágányú nemzetközi jelentőségű országos törzshálózati vasútvonal. Az V .sz. Velence–Trieszt/Koper – Ljubljana – Budapest – Ungvár – Lvov – Kijev páneurópai közlekedési tengely (ún. helsinki folyosó) részét képezi. A vonal Emődnél ér a vizsgálati terület térségébe. Itt északi irányba fordul, és Mályinál lép be a terület északnyugati zónájába. A Miskolc-Tiszai pályaudvarnál élesen kelet felé indul,

119

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet átszeli a vizsgálati terület északi térségeit, és Taktaszada után kilép a vizsgálati terület északi határán. A 90-es, Felsőzsolca–Hidasnémeti–országhatár vonal nemzetközi jelentőségű, országos törzshálózati vasútvonal. Villamosított, egyvágányú. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként É-D-i irányú kapcsolatot biztosít az V. sz. helsinki folyosó részére. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül elsősorban a személyszállítási volumene jelentős (Forró–Encs állomás megyei szinten legforgalmasabb állomások közé tartozik), míg a határ mindkét oldalán elhelyezkedő régiók mind személy-, mind áruforgalmában fontos szerepet tölt be. A vonal a vizsgálati terület északnyugati részéből, Felsőzsolcáról indul ÉK-i irányba. Rövid táv megtétele után, Ongánál lép ki a vizsgálati terület északi határán, és halad tovább Encs–Hidasnémeti irányába. A 100c számú, Mezőzombor–Nyíregyháza vonal a 80-as, Budapest (Keleti pu.) – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor vasútvonal leágazásának tekinthető. A vizsgálati területen nem halad át, annak északkeleti sarkától 2 km-re, Mezőzomborról indul, és halad DK-i irányban Nyíregyháza felé. Egyirányú, villamosított. Nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 89 Nyékládháza–Tiszapalkonya-Erőmű — 92 (1) Miskolc (Tiszai) – Bánréve – országhatár — 94 (Miskolc)Sajóecseg – Tornanádaska – Hídvégardó – országhatár — 108 Debrecen–Füzesabony A 89-es számú, Nyékládháza–Tiszaújváros–Tiszapalkonya-Erőmű vonal egyvágányú, villamosított. A tiszapalkonyai hőerőművet köti össze Nyékládházával. A 80-as vasúti fővonal rövid szárnyvonalának tekinthető. A vizsgálati terület keleti határától indul a terület belseje felé. Előbb keleti, majd délkeleti irányú. A vonalon 2013 decemberétől személyszállítás csak a Nyékládháza–Tiszaújváros viszonylatban történik. A 92 (1) Miskolc (Tiszai pu.) – Bánréve – országhatár vonal (mely a térképen 92-es számmal jelölt), mind a személyforgalom, mind árufuvarozás szempontjából a Borsod-AbaújZemplén megye egyik fontos gerincét alkotja, felfűzve a Sajó menti ipari térség településeit. A vizsgálati terület északnyugati sarkából, Miskolcról indul, és rövid távolság megtétele után északi irányban elhagyja a területet. Nyomvonala Sajóecseg után északkeleti irányba fordulva hozzávetőleg északi félkörívet ír le. Miskolc–Sajószentpéter közötti szakaszon kétvágányú, villamosított, Sajószentpéter és Kazincbarcika között egyvágányú, villamosított, míg a Kazincbarcika–Bánréve (Szlovákia) szakaszon egyvágányú, dízel üzemű. Nemzetközi szerepe a Bánrévei határállomás miatt jelentős. A 94 (Miskolc)Sajóecseg – Tornanádaska – Hídvégardó – országhatár vonal egyvágányú, dízel üzemű országos törzshálózati vonal. A vizsgálati terület északnyugati sarkából, Miskolcról indul, rövid távolság megtétele után északi irányban elhagyja a területet. Sajóecsegnél északi irányba vált, és halad tovább Szendrő–Tornanádaska–országhatár irányába. A 92(1)-es vonal szárnyvonalának tekinthető. A határmenti kistérségek vasúti összeköttetésében jelentős szerepet tölt be. A 108-as vasúti pálya Debrecenből indul, és hozzávetőleg nyugati irányba halad. A vizsgálati területet nem keresztezi, annak déli határától mintegy 20–22 km-re délre fut. Összeköttetést teremt a 80-as és 100-as vasúti fővonal között.

120

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Regionális vasúti pályák — 109-es számú, Tiszalök–Tocóvölgy — 117(1)-es számú, Ohat-Pusztakócs–Tiszalök — 117 (2)-es számú, Tiszalök–Görögszállás A 109-es vasúti vonal nem keresztezi a vizsgálati területet, annak keleti határától 8–12 kmre halad ÉÉNy–DDK-i irányban. Tiszalökről indul, és Debrecen peremén végződik. A területtől keletre lévő térség vasúti közlekedését javítja. A 117(1)-es számú, Ohat-Pusztakócs–Tiszalök vonal a térképen 117-esnek jelölt OhatPusztakócs–Tiszalök–Görögszállás vonal délkeleti szakasza. Ohat-Pusztakócsról indul ÉÉK-i irányba. A vizsgálati terület déli határát Polgár határában éri el, és a terület keleti zónáját átszelve Tiszadadánál hagyja el azt. Itt a vonal keleti irányba fordul, és Tiszalökig tart. A vonal egyvágányú, nem villamosított. A személyszállítás 2009 végétől ideiglenesen szünetel. A vonalszakasz felépítménye jelentős részben elavult és egyben rendkívül vegyes sínrendszerű. A 117(2)-es számú, Tiszalök–Görögszállás vonal a 117-es, Ohat-Pusztakócs–Tiszalök– Görögszállás vonal keleti, Tiszalök és Görögszállás közötti rövid vonalszakasza (a térképen nincs külön jelölve). A vonal Tiszalökről indul, és Görögszállásnál végződik. Egyéb vasúti pályák: — 88-as számú, Hejőkeresztúr–Mezőcsát — 94-es számú, (Miskolc)Sajóecseg – Tornanádaska – Hídvégardó – országhatár — 95-ös számú, Rudabánya–Kazincbarcika — 98-as számú, Szerencs–Hidasnémeti A 88-as, (Nyékládháza) Hejőkeresztúr–Mezőcsát vonal a 80-as vasútvonal rövid szárnyvonala. A vizsgálati terület nyugati pereméről, Nyékládházáról indul, és déli irányba halad. Keresztezi a vizsgálati terület délnyugati sarkát, és Mezőcsáttól északra elhagyja a területet. Ezután rövid távolság megtétele után Mezőcsátnál végződik. 2007-től a vonalon a személyszállítás ideiglenesen szünetel. A 94-es számú, (Miskolc)Sajóecseg – Tornanádaska – Hídvégardó – országhatár vonal a vizsgálati terület északnyugati sarkától kb. 2 km-re, Sajóecsegről indul, északi irányba. A Bódva völgyében fut. Egyvágányú, nem villamosított. A 95-ös, Rudabánya–Kazincbarcika vonal egyvágányú, dízel üzemű mellékvonal. A vizsgálati terület északnyugati sarkától 18 km-re indul. Térképen való ábrázolása miatt említjük. A vonalon az előző menetrendi év végétől a személyforgalom szünetel. A 98-as számú, Szerencs–Hidasnémeti vonal nem érinti a vizsgálati területet, annak északkeleti sarkától 1 km-re északra, Szerencsről indul. 50 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított. A vonalon rendszeres teherforgalom Szerencs és Tállya között van. Keskeny nyomtávú vasúti vonalak a térségben A vizsgálati terület keleti határáról indul a Lillafüredi Erdei Vasút, melynek két vasúti pályája a 330-as, Miskolc–Garadna vonal, valamint a 331-es, Miskolc–Mahóca vonal, melyek összesített hossza 24,5 km. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vasúti mellékvonalairól általánosságban elmondható, hogy általában elavultak, alépítményük korszerűtlen, felújításra szorulnak. A vonatok ezeken a vonalakon csak lassan közlekedhetnek. Kevés mellékvonalon engedélyezett a 80 km/h sebesség (de még a 60 is), ellenben több vonalon köz121

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet lekednek 40 km/h-val vagy még kisebb sebességekkel. Sokszor rossz a pálya vonalvezetése, a vonal távol esik a település központjától, csak a település szélét érinti, ellentétben az autóbusz közlekedéssel. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a vizsgálati terület vasúti megközelítése kiváló, magán a vizsgálati területen áthaladó vasútvonalak révén a terület belső vasúti közlekedése is kiválónak minősíthető. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani: — A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. — A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) kormányrendelet előírásait. — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára — más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában — kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: — Az OTÉK 36. § 8 pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 36. § 8 pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). — A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még: — a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és — a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: — A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II.

122

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. — A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A vasúti pályahálózat üzemeltetői: A felsorolt vasúti pályák kezelője a MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (1087 Budapest, Kerepesi út 3.). Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni. 2.4.1.3. Vízi közlekedés A vizsgálati területen a Tisza folyó hajózható vízfelület. A térségben található víziutak adatait a 41. táblázat tartalmazza. 41. táblázat. Sajószöged vizsgálati területet érintő víziutak adatait

10. 11. 12. 13. 14. 15.

A víziút neve

A hajózható szakasz hossza (fkm)

Település

Tisza Tisza Tisza Tisza Tisza Bodrog

685–612 612–544 544–403 403–254 254–160 51–0

Vásárosnamény–Komoró Komoró–Tokaj Tokaj–Kisköre Kisköre–Csongrád Csongrád–országhatár Sátoraljaújhely–Tokaj

A szakasz hossza (km)

73 68 141 149 94 51

A víziút osztálya

I III III II IV III

A 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 1. számú melléklete alapján a Tisza déli országhatár – Csongrád közötti IV. osztályú szakaszán (254–160 fkm) „magányos géphajóval” 1000–1500 tonna, „Tolt kötelékkel” 1500 tonna teher szállítható. A Tisza Komoró–Tokaj és Tokaj–Kisköre közötti III. osztályú szakaszán (612–544 és 544– 403 fkm között), valamint a Bodrog Tokaj–Felsőberecki közötti szakaszán (0–51,2 fkm) „magányos géphajóval” 650–1000 tonna teher szállítható. A Tisza Kisköre–Csongrád közötti (403–254 fkm) II. osztályú szakaszán „magányos géphajóval” max. 500 tonna teher szállítható. A Tisza Vásárosnamény–Tuzsér közötti (685–612 fkm) I. osztályú szakaszán „magányos géphajóval” max. 200 tonna teher szállítható. Az elmúlt években a közép-tiszai hajózás szinte teljesen visszafejlődött, és helyzete továbbra is bizonytalan. A szállítási igények minimálisak, a korábban kiépített infrastruktúra elhasználódott. A bonyolított csekély mértékű személyszállítás is csak előzetes megrendelés esetén lehetséges. Jelenleg menetrendszerinti személyszállítás nincs a folyó érintett szakaszán, mindössze időszakos, ill. alkalmi, elsősorban az idegenforgalomhoz kapcsolódó közlekedés bonyolódik le a Tiszán. Emellett a nyári időszakban jelentős a sporthajózás is, aminek ugyan központi területe a Felső-Tisza-vidék, de kismértékben kiterjed a Közép-Tisza-vidékre is. A teherszállítás csak alkalmi jelleggel valósul meg a Tisza a vizsgálati területet érintő szakaszán. Jelenleg csak parti kikötésre van lehetőség, országos közforgalmi kikötő, ill. medencés kikötő nem működik a térségben.

123

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.4.2. Energiahálózatok A Sajószöged vizsgálati terület Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére esik. A térségében az országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó vezetékrendszerek közül a legfontosabb, nemzetközi funkciójú gerinchálózatok haladnak keresztül, melyek között vannak az ország legnagyobb fogyasztóit, valamint Budapestet és a budapesti agglomerációt ellátó vezetékek is. 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kV-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kV-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató, az E.ON–ÉDÁSZ Zrt kezelésébe tartoznak. A Sajószöged vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét a 48. ábra tartalmazza.

48. ábra. Sajószöged vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési terve. Térségi szerkezeti terv, 1. sz. térképi melléklet felhasználásával). M-Teampannon kft. nyomán, 2009. május, valamint Hajdú-Bihar megye Területrendezési terve. 4/.1 sz. függelék. (Villamos-energia Hálózatok és építmények, CIVISTERV BT.) felhasználásával, valamint (Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési terv felülvizsgálata. Melléklet. Az energiaellátás útvonalai). Teampannon Kft (2007) nyomán.

124

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A térségben a főelosztó hálózatot a 132(120) kV-os távvezetékek alkotják. A térség alaphálózati táppontja a Sajószöged 400/220/132 kV-os, Debrecen MAVIR 220/132 kV-os, valamint Tiszalök MAVIR 220/132 kV-os alállomás. A 750 kV-os országos főgerinc (Albertirsa–Vinyica vonal) a területet annak délkeleti sarkától délkeletre mintegy 30 km-re, ÉK–DNy-i irányban fut. A területet nem keresztezi. A 400 kV-os átviteli hálózat keleti irányból érkező vezetéke, az (Ukrajna) országhatár – Beregdaróc – Vásárosnamény – Sajószöged vezeték Tiszavasváritól nyugatra lép be a vizsgálati területre. Áthalad a terület középső zónáján, és a sajószögedi elosztóállomásnál végződik. A vizsgálati területen és térségében kelet–nyugati irányú. A Sajószöged–Mezőkövesd–Detk–Hatvan–Göd 400 kV-os átviteli hálózat a vizsgálati terület belsejéből, a sajószögedi elosztóállomástól indul délnyugati irányba. Hejőpapitól nyugatra lép ki a területről, és halad Mezőkövesd–Göd irányába. A Sajószöged–Felsőzsolca I–II. 400 kV-os vezetékek a vizsgálati terület belsejéből, Sajószögedről indulnak Ny–ÉNy-i irányba. A terület északi határa előtt végződnek, a felsőzsolcai alállomásnál. A Felsőzsolca–Sajóivánka vezeték a vizsgálati terület északnyugati sarkából indul, a felsőzsolcai 400 kV-os alállomásról. ÉNy-i irányba halad a Sajó völgyében, Sajóivánkáig tart, és elektromos energiával látja el a Borsodi-medence keleti- és középső területeit. A Sajószöged–Debrecen II. 400 kV-os vezeték a vizsgálati területről, a sajószögedi alállomásról indul. Délkeleti irányba halad. Oszlártól délre lép ki a vizsgálati területről, és fut tovább, délkeleti irányba, Debrecen felé. A Sajószöged–Tiszai Hőerőmű III–IV. Blokk 400 kV-os rövid vezeték 11 km hosszúságban fut a vizsgálati terület belsejében. Nyomvonala rövid félkörívet ír le a Tiszai Hőerőmű és a sajószögedi elosztó alállomás között. 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei a következők: A Detk–Sajószöged I–II. 220 kV-os vezetékek a vizsgálati terület középső részéről, a sajószögedi elosztó állomásról indulnak, irányuk ÉK–DNy-i. Nyomvonaluk 3–5 km-re halad egymástól. Az északi nyomvonalú vezeték Emődtől délkeletre, a déli nyomvonalú vezeték Igricitől nyugatra lép ki a vizsgálati területről. A Sajószöged–Szolnok Ovit 220 kV-os vezeték szintén a vizsgálati terület belsejéből, Sajószögedről indul. A területen déli irányba halad, Mezőcsáttól keletre lépi át a terület déli határát. Ezután Ároktőnél délnyugati irányba fordul, és halad tovább Szolnok felé. A Sajószöged–Debrecen 220 kV-os vezeték a vizsgálati területről indul, és ÉNy–DK-i irányba halad. A terület déli határát Polgár térségében keresztezi, tovább fut délkeleti irányba, Debrecen felé. A Tiszai Hőerőmű (Tiszaújváros) – Sajószöged I–II. 220 kV-os rövid távvezeték a vizsgálati területen fut 11 km hosszúságban, rövid félkörívben a Tiszai Hőerőmű és a sajószögedi elosztó alállomás között. A Tiszalök–Sajószöged 220 kV-os vezeték a vizsgálati területen hozzávetőleg K–Ny-i irányú. A területet keleti irányban Tiszadob térségében hagyja el, és halad tovább Tiszalök felé. A térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó- és átviteli hálózat elemei: A vizsgálati területen és közvetlen térségében négy 120 kV-os hálózat található, melyek áthaladnak a vizsgálati területen. Ezeken kívül még három vezetéket ismertetünk.

125

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Polgár–Tiszafüred–Karcag–Mezőtúr 120 kV-os vezeték a vizsgálati terület déli zónájából indul, Polgár térségéből. Polgártól délre lép ki a vizsgálati területről, és előbb déli, majd Tiszacsegétől délkeleti irányba tartva halad Tiszafüred–Mezőtúr felé. A vizsgálati terület déli zónájának, és az attól délre levő térségnek áramellátását biztosítja. A Felsőzsolca–Encs vezeték a felsőzsolcai alállomástól indul, a terület északnyugati sarkából. A terület északi határával párhuzamosan, de azon belül fut Hernádkakig, ott északkeleti irányba fordul, Újcsanálostól délre kilép a terület északi határán, és tovább halad a Hernád völgyében Encs irányába. A vizsgálati terület északi zónájának, és az attól északkeletre levő területnek áramellátását biztosítja. A Tiszaújváros (erőmű) – Felsőzsolca – Kazincbarcika – Ózd 120 kV-os vezeték a vizsgálati terület déli részének közepéről indul. Északnyugati irányba haladva elhalad Nyékládháza mellett, érinti a felsőzsolcai alállomást. Miskolctól északkeletre lépi ás a terület északi határát, és a Sajó völgyében haladva biztosítja az áramellátást a térség települései számára. A Sajószöged–Tiszalök 120 kV-os vezeték a vizsgálati terület belsejéből, Sajószögedről indul. K–Ny-i irányú, átszeli a terület középső térségét. A területről Tiszadobtól keletre lép ki, és a tiszalöki elosztó állomásnál végződik. A Tiszalök–Debrecen 120 kV-os vezeték nem halad át a vizsgálati területen. Tiszalökről indul, a vizsgálati terület térségében a terület keleti határával párhuzamosan, attól mintegy 7 km-re keletre halad É–D-i irányban. Hajdúnánásnál délkeleti irányba fordul, és halad Debrecen felé. A területtől keletre és délkeletre eső zóna áramellátását biztosítja. A Tiszalök (erőmű) – (Szerencs) – Sárospatak – Kisvárda 120 kV-os vezeték nem halad át a vizsgálati területen. Tiszalökről indul, a vizsgálati terület térségében É–D-i irányú. A terület keleti határától mintegy 7 km-re fut, a területtől keletre és északkeletre levő térség áramellátását biztosítja. A Detk (hőerőmű) – (Mezőkövesd) – Miskolc 120 kV-os vezeték nem keresztezi a vizsgálati területet. A Detki alállomástól indul, DNy–ÉK-i irányú. A vizsgálati terület térségét Bükkábránynál éri el. Itt ÉÉK-i irányba fordul, és Miskolc délnyugati pereméig fut. A területet legjobban Miskolci végpontjánál közelíti meg, itt a területtől való távolsága 1,4 km. A vizsgálati területtől nyugatra eső térség áramellátását biztosítja. Főbb alközpontok, transzformátortelepek a térségben: — Felsőzsolca (400/220/132/20 kV-os) — Sajóivánka (400/120/35/20 kV-os) — Sajószöged (400/220/132 kV-os) — Borsodnádasd (120/35/20) — Hajdúszoboszló (400/220/132/20 kV-os) 2.4.2.2. Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Az ország földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén mezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés.

126

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy–középnyomású vezeték szállítja a foldgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagy-közép/ közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy–középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A települések döntő hányadában a településen belüli gázelosztás középnyomású gázelosztó hálózatról történik. A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk. — Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar; — Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar; — Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar; — Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki. A Sajószöged vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét a 49. ábra tartalmazza. A vezetékek közül a térképen a nagynyomású gázvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén termékvezetékeket ábrázoltuk. A szállítóvezetékek térségi elosztóközpontja Tiszaújváros. 49. ábra. Sajószöged vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési terve. Térségi szerkezeti terv, 1. sz. térképi melléklet felhasználásával). M-Teampannon kft. nyomán, 2009. május, valamint Hajdú-Bihar megye Területrendezési terve. 4/.1 sz. függelék. (Villamosenergia Hálózatok és építmények, CIVISTERV BT.), valamint (Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési terv felülvizsgálata. Melléklet. Az energiaellátás útvonalai). Város-Teampannon Kft (2007) nyomán.

127

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Országos jelentőségű nagynyomású gázvezeték hálózat: Az (Ukrajna) országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Zsámbok – Százhalombatta gázvezeték (Testvériség II. gázvezeték) a vizsgálati terület térségében KÉK– NyDNy-i irányú. Tiszavasvár felől közelíti meg a területet, és Újtikostól délkeletre lép be a területre. Átszeli a terület teljes déli zónáját, és Igricitől nyugatra, a terület délnyugati sarkánál hagyja el azt. A Tiszaújváros–Mezőkövesd–(Százhalombatta) és a Tiszaújváros–Mezőkövesd–(Hajdúszoboszló) vezeték a terület déli zónájából, Tiszaújvárosról indul. Nyomvonaluk a vizsgálati területen és annak térségében egybeesik az (Ukrajna) országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Zsámbok – Százhalombatta gázvezeték nyomvonalával, mely KÉK– NyDNy-i irányú. A területet Igricitől nyugatra, a terület délnyugati sarkánál hagyják el. A Hajdúszoboszló–Balmazújváros–Polgár–(Tiszaújváros) gázvezeték a vizsgálati területet délkeleti irányból közelíti meg. A területre Polgártól délkeletre lép be, és halad Tiszaújvárosig. A Tiszaúváros–Miskolc–Kazincbarcika vezeték a vizsgálati terület déli zónájának középső részéről indul, Tiszaújvárosból. ÉNy-i irányba tartva áthalad a területen, és annak északnyugati sarkánál, Miskolc peremén hagyja el a vizsgálati területet. Ezen a vezetéken keresztül történik a Borsodi-medence keleti részének gázellátása. A Tiszaújváros–Szerencs–Sárospatak vezeték szintén a vizsgálati terület déli zónájából, Tiszaújvárosból indul. Északi irányba haladva átszeli a terület középső részét, majd Tiszalúcnál északkeleti irányba vált. A területet annak északkeleti sarkánál, Szerencstől délre hagyja el, és tovább halad északkeleti irányba, Sárospatak felé. A Tiszaújváros–Szerencs–Sárospatak vezetékről, a vizsgálati terület északi peremétől 200– 300 méterre, a bekecsi átadó állomásnál ágazik le a Szerencs–Abaújkér vezeték. A vizsgálati területen nem halad át. Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek Az (Ukrajna) országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Szolnok – Százhalombatta kőolajvezeték (Barátság II. kőolajvezeték) északkeleti irányból szállítja a kőolajat a százhalombattai finomítóba. Nyomvonala azonos az (Ukrajna) országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Zsámbok – Százhalombatta gázvezeték nyomvonalával. A vizsgálati terület térségében KÉK–NyDNy-i irányú. Tiszavasvár felől közelíti meg a területet, és Újtikostól délkeletre lép be a területre. Átszeli a terület teljes déli zónáját, és Igricitől nyugatra, a terület délnyugati sarkánál hagyja el azt. A Szajol–Füzesabony–Tiszaújváros termékvezeték a vizsgálati terület térségében közös nyomvonalon fut a Az (Ukrajna) országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Szolnok – Százhalombatta kőolaj- és földgázvezetékek Tiszaújvárostól nyugatra eső szakaszával. A vezeték a vizsgálati terület déli zónájának közepéről, Tiszaújvárosból indul, KÉK– NyDNy-i irányba halad, Igricitől nyugatra a délnyugati sarkánál hagyja el a területet. A Tiszaújváros–Balmazújváros–Ebes termékvezeték szintén Tiszaújvárosból indul. Nyomvonala Nagyhegyesig azonos a Hajdúszoboszló–Balmazújváros–Polgár–(Tiszaújváros) gázvezeték nyomvonalával. A vizsgálati terület déli részének közepéről, Tiszaújvárosból indul, ÉNy–DK-i irányú. A területről Polgártól délkeletre lép ki, és halad tovább Balmazújváros– Ebes felé.

128


2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok koncessziók formájában történő kitermelését biztosító, állami ásványvagyon-gazdálkodás célja a vizsgálati területen fellelhető szénhidrogének megfelelő hasznosításának elősegítése. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénnyel összhangban az ásványvagyon-gazdálkodást érintő pontok teljesülnek, ha a kutatás, bányanyitás, kitermelés és bányabezárás során szintén a bányatörvény szerinti adatszolgáltatás keretében — a) az ásványi nyersanyagok mennyiségére, minőségére, a vizsgálati területre eső lelőhelyek nyilvántartására, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás megvalósul, — b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon védelme a bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terven keresztül teljesül, valamint az esetleges indokolatlan ásványi nyersanyag-kitermelések és -igénybevételek megakadályozásra kerülnek, — c) a kötelező adatszolgáltatás nyomán a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolás megvalósul, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetősége biztosítható. A komplex ásványvagyon-gazdálkodás része a tárgyi ásványi nyersanyagok minél pontosabb megismerése, a meglévő és a kutatási–kitermelési tevékenység során keletkező, adatok és információk kezelése. Az ásványi nyersanyag kutatás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz beérkező jelentős mennyiségű földtani, szerkezetföldtani, környezetföldtani, vízföldtani, geokémiai adatok egyrészt kiegészítik a vizsgálati területre vonatkozó ismereteinket (megkutatottsággal foglalkozó fejezet), másrészt a kapcsolódó értelmezések fontos alapot adnak a későbbi értékelésekhez, az állami ásványvagyon-gazdálkodáshoz. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg (III. rész, 20. § 71 [1]). Ennek megvalósulása is része az ásványvagyon-gazdálkodási céloknak. (2)72 Bányajáradékot fizet: a bányavállalkozó, vagy a bányászati tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes. Stratégiai cél az elérhető nemzeti előnyök — itt a hazai ásványkincsek minél hatékonyabb realizálhatósága. Az ellátásbiztonság kapcsán az importfüggőség mérséklése reális ásványvagyon-gazdálkodási cél. A hazai versenyképességet növelheti, ha Magyarországon folytatódik a szénhidrogén-kutatás és kitermelés. Az energiahatékonyságot növelheti, ha hazai szénhidrogéneket használunk fel széles körűen az ipari, gazdasági és társadalmi igények kiszolgálása érdekében a megfelelő környezetvédelmi előírások betartásával. A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400*1018 Jt, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (50. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A jelen évszázadban 250260×109 t kőolaj, illetve 129

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 500550×1012 m3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010). Az energiapiacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják A világ 2040-re várható folyékony üzemanyag termelésének és fogyasztásának alakulását az 51. ábra szemlélteti. 1800 1600

Energia, 10E+18 J

1400 1200 1000 800 600

hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa

400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 50. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

51. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECDés nem-OECD országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap) (International Energy Outlook 2014 nyomán)

Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m3 2013-ban). Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. 130

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 2015. tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban az 52. ábra mutatja.

52. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt.)

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2013-ben a hazai kőolajtermelés 0,63 M t, a földgáztermelés 2,05 Mrd m3 volt (MBFH 2014. jan. 1.). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 22 millió tonna kőolaj és 73 milliárd m3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 232 milliárd m3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2014. jan. 1-i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 3000–4000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése).

131

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). A Sajószöged vizsgálati területen a reménybeli kitermelhető kőolajmennyisége elérheti a 0,5 millió tonnát, a földgáz mennyisége az 1,1 milliárd m3-t, a vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén-kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008–2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az 1985–87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (53. ábra).

53. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok)

132

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011. (X.14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit- és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az „Atom+Szén+Zöld” energiamix alkalmazásával érhető el (54. ábra).

54. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás REKK)

Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 alá csökkent a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (55. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz.

55. ábra. Magyarország éves szénhidrogén-termelésének alakulása (MBFH adatok)

133


2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A vizsgálati területen megvalósuló bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú várható közvetlen nemzetgazdasági előnyei kapcsán elsősorban a 2.5. fejezetben leírt adatszolgáltatás és bányajáradék megfizetése, az MBFH-n keresztül az államkasszába kerülése jelölhető meg, illetve az, hogy az állam tulajdonában levő, s majd a járulék megfizetésével a bányavállalkozó tulajdonába kerülő ásványkincs megfelelő módon hasznosul. Közvetetten a gazdaság részét képező anyagi és emberi erőforrásokban, a fizikai és szellemi javakban, valamint szolgáltatásokban, a gazdasági tevékenységekben, illetve mindezek kölcsönhatásában várható növekedés, fejlődés. A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10 000–11 500 kcal/kg (41870–48150 kJ/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, -kitermelést és –feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai–geofizikai kutatások eredményeként a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. A Sajószöged vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import–export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország –10 °C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m3 származik hazai termelésből és 47,5 M m3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell

134

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány az országba érkeznie, –10 °C esetén körülbelül napi 32,5 M m3 (http://www.mol.hu/gazkerdes /szallitas.html, 2013). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb–hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás–termelés), mind pedig downstream (feldolgozás–kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati–feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. A Sajószöged vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (56. ábra).

56. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között 135


2.7. A terhelés várható időtartama 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás–termelés–rekultiváció időtartama általában 20–40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. § 1 pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. §-a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki–biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés — településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő — teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások 136

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogénvagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10–50%-a, a földgáz esetében 40–80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20–30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. 137

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1–3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény 12. § 1 pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 138

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36. §. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

139


2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén első sorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során — az ipari gyakorlatban — azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (42. táblázat). 42. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont

1961 1963 1965 1968. december 19–26. 1979. január 24 – február 15. 1981. december 29–31. 1982. augusztus 7–17. 1982. október 14–17. 1983. január 30 – február 2. 1983. március 22–23. 1984. június 18–21. 1985. április 1. 1985. május 20–21. 1985. december 16 – 1987. január 31. 1986. június 10. 1987. január 24–25. 1998. november 14–17. 2000. augusztus 18 – november 16.

Helyszín

Nagyhegyes Üllés Szank Algyő Zsana–2 kőolajtermelő kút (57. ábra) Algyő–683. számú fúrás, Maroslele Szeghalom–14. sz. kút Szeged, Algyő–619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás Hajdúszoboszló, Nagyhegyes–77. sz. kút, gázkitörés Battonya–144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés Balatonmagyaród, Zalakomár–18. sz. kút, olaj- és gázkitörés Biharkeresztes–19. sz. kút Füzesgyarmat–107. sz. kút, olaj- és gázkitörés Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés Balatonmagyaród, Zalakomár Füzesgyarmat–107. sz. kút, gázkitörés Nagylengyel–282/A .sz. kút, gázkitörés Pusztaszőlős–34. sz. kút, gázkitörés

Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz).

140

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: — a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; — a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H2S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető „földalatti kitörés” alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból 57. ábra). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul 141

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK 1991). Fúrás és ki–beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció-nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja.

57. ábra. Gázkitörés (Zsana-É–2 fúrás, 1979)

A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: — a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; — tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); — a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; 142

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — tilos a tartályok túltöltése; — a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; — meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; — a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; — kerüljük a savgőz belélegzését; — védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; — légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; — a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; — egyes esetekben H2S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet.

143


3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Sajószöged vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki.

3.1.1. Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. §-a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, — külön jogszabályban felsorolt — légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségi-zónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni.

144

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O–II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogen-dioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó részletes területi immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak a légszennyezőforrások (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése és a rendelkezésre álló RIV adatok alapján lehet megtenni. A levegő tényleges állapotára vonatkozó vizsgálatok tartalmát, minőségét meghatározza, hogy nem állnak rendelkezésre a térség területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós adatok. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni.

145

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Sajószöged vizsgálati területnek és térségének automata és manuális mérőállomásait, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó Völgye, valamint Nyíregyháza és környéke légszennyezettségi zónáit ábrázoló térképet az 58. ábraán mutatjuk be.

58. ábra. Sajószöged vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó Völgye, valamint Nyíregyháza és környéke légszennyezettségi zónái

Az ábra alapján megállapítható, hogy a Sajószöged vizsgálati terület teljes hosszán áthúzódik ÉNy–DK-i irányban a Sajó Völgye légszennyezettségi zónája, a terület nyugati határától 26 km-re található Eger és környéke légszennyezettségi zónája, nyugati peremétől 28 km-re kezdődik Nyíregyháza és környéke légszennyezettségi zónája, míg a vizsgálati terület délkeleti sarkától kb 30 km-re húzódik Debrecen és környéke légszennyezettségi zónája. A manuális mérőállomások száma a tágabb térségben 9 db, az automata mérőállomásoké szintén 9 db. Ezekből egy db manuális és két automata mérőállomás esik a vizsgálati területen belülre. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül a Sajó Völgye a 8., Debrecen és környéke a 9. légszennyezettségi zónába, Eger és környéke, valamint Nyíregyháza és környéke a 11., kijelölt városok légszennyezettségi zónába van sorolva. Maga a vizsgálati terület a 10. „az ország többi területe” zónába tartozik. A vizsgálati területnek és térségének légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 43. táblázat és 44. táblázatban foglaltuk össze:

146

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 43. táblázat. Sajószöged vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna), Eger és környéke, valamint Nyíregyháza és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

10. 8. 9. 11. 11.

Az ország többi területe Sajó Völgye Debrecen környéke Eger Nyíregyháza

kéndioxid

nitrogéndioxid

szénmonoxid

szilárd (PM10)

benzol

Talajközeli ózon

F F F F F

F C C D D

F D F F E

E B D D D

F E E F E

O–I O–I O–I O–I O–I

44. táblázat. Sajószöged vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna), Eger és környéke, valamint Nyíregyháza és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

10. 8. 9. 11. 11.

Az ország többi területe Sajó Völgye Debrecen környéke Eger Nyíregyháza

PM10 arzén (As)

PM10 kadmium (Cd)

PM10 nikkel (Ni)

PM10 ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

F E F D F

F F F F F

F F F F F

F F F F F

D B D B D

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy Sajószöged vizsgálati területen és annak térségében: A nitrogen-dioxid (NO2) koncentrációja Eger és Nyíregyháza térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a Sajó Völgyében és Debrecenben és térségében a határérték és a tűréshatár között van (C). A szén-monoxid (CO) koncentrációja Nyíregyházán és térségében a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E); a Sajó Völgyében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja a vizsgálati területen a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E), Debrecenben és környékén, valamint Egerben és Nyíregyházán a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a Sajó Völgyében pedig meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B). A benzol koncentrációja a Sajó Völgyében, valamint Debrecenben és környékén és Nyíregyházán a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében — a törvényben meghatározottnak megfelelően — az O–I kategóriába lett sorolva. Az egyéb szennyező anyagok közül a PM10 arzén (As) koncentrációja a Sajó Völgyében a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E); Egerben és térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A PM10 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja a vizsgálati területen valamint Debrecenben és környékén, valamint Nyíregyházán a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D); a Sajó Völgyében, és Egerben egyaránt meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B). 147

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F). Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM–EüM– FVM együttes rendeletben es módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A vizsgálati terület tágabb térségének légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri. Az automata mérőhálózat adatai Az ÉLFO (LRK) adatai alapján a vizsgálati területen 2 db. automata mérőállomás, a miskolci és oszlári található. A területtől távolabb telepített egri, debreceni, nyíregyházi, putnoki és rudabányai automata mérőállomások adatait a nagy távolság miatt (több mint 25 km) csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. A térségben levő automata mérőállomások adatait az OMSZ „2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be.(45. táblázat és 46. táblázat). 45. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Debrecen (Kalotaszeg tér) Eger2 Kazincbarcika Miskolc (Lavotta) Nyíregyháza Oszlár Putnok Rudabánya Sajószentpéter

SO2

NO2

NOx

ülepedő por

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

kiváló (1)

kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) –

kiváló (1) jó (2) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1)

kiváló (1) jó (2) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1)

jó (2) jó (2)

kiváló (1)

megfelelő (3) jó (2) jó (2) megfelelő (3) – megfelelő (3

Benzol

CO

megfelelő (3) kiváló (1) kiváló (1) – – – jó (2) – – –

O3

Összesített index

jó (2)

megfelelő (3)

kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1)

jó (2) jó (2) jó (2) jó (2) jó (2)

kiváló (1) –

jó (2) jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2) jó (2) megfelelő (3) jó (2) jó (2) megfelelő (3) jó (2) megfelelő (3)

46. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Légszennyezettségi index


Debrecen (Kalotaszeg tér) Eger2 Kazincbarcika Miskolc (Lavotta) Nyíregyháza Oszlár Putnok Rudabánya Sajószentpéter

148

Összesített index

SO2

NO2

NOx

ülepedő por

Benzol

CO

O3

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

kiváló (1)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1)

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

kiváló (1) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1)

kiváló (1) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1)

jó (2) jó (2) jó (2) jó (2) megfelelő (3 – megfelelő (3

kiváló (1) – – – jó (2) – – –

kiváló (1) kiváló (1)

jó (2) jó (2)

kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1)

jó (2) jó (2) jó (2)

kiváló (1) –

jó (2) jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2) jó (2) jó (2) jó (2) jó (2) megfelelő (3) jó (2) megfelelő (3)

kiváló (1) – kiváló (1)

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján megállapítható, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász–Nagykun– Szolnok, Heves, ill. Hajdú-Bihar megyében működő (manuális) RIV mérőállomások közül a Sajódszöged vizsgálati területen egy állomás üzemel, Tiszaújvárosban. A vizsgálati terület tágabb térségében működő manuális mérőállomások Debrecenben, Egerben, Hajdúszoboszlón, Mezőnyárádon, Miskolcon, Nyíregyházán, ill. Tiszavasváriban üzemelnek. A vizsgálati területtő való nagy távolság miatt az egri, debreceni ózdi és nyíregyházi manuális mérőállomások adatait csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be (47. táblázat és 48. táblázat). 47. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Légszennyezettségi index


Debrecen Eger Kazincbarcika Mezőnyárád Miskolc Nyíregyháza Ozd Tiszaújváros Tiszavasvári

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

jó (4) jó (4) jó (4) – – jó (4) jó (4) jó (4) kiváló (1)

– – – – – – – – –

– – – megfelelő (3) jó (4) – – – –

jó (4) jó (4) jó (4) megfelelő (3) jó (4) jó (4) jó (4) jó (4) kiváló (1)

– : nem mérik az adott komponenst.

48. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Légszennyezettségi index


Debrecen Eger Kazincbarcika Mezőnyárád Miskolc Nyíregyháza Ózd Tiszaújváros Tiszavasvári

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

jó (4) megfelelő (3) * * – jó (4) megfelelő (3) jó (4) kiváló (1)

– – * * – – – – –

– – * * jó (4) – – – –

jó (4) megfelelő (3) * * jó (4) jó (4) megfelelő (3) jó (4) kiváló (1)

– : nem mérik az adott komponenst. * : nem rendelkezünk mérhető adattal. dőlt : 75% alatti adat-rendelkezésreállás.

A táblázatokban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: — Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a alattiak. — Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közöttiek. — Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80%-a és 100%-a közöttiek.

149

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. A Sajószöged vizsgálati terület tágabb térségben működő automata mérőhálózat vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy 2013-ban az összesített légszennyezettségi index megfelelő, illetve jó. Ahol külön nem említjük, ott a vizsgált komponens szennyezési indexe kiváló (1). Az SO2 légszennyezettségi indexe Putnokon jó (2), az NO2 indexe Debrecenben, Egerben, Miskolcon és Nyíregyházán jó (2), az NOx indexe Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán jó (2), az ülepedő por indexe Miskolcon, Putnokon és Sajószentpéteren megfelelő (3), a többi mérési pontban jó (4). A benzol szennyezettségi indexe Debrecenben megfelelő (3), Oszláron jó (2). Az O3 index minden vizsgálati helyen jó (2). 2014-ben az összesített légszennyezési index Putnokon és Sajószentpéteren megfelelő (3), a többi vizsgálati helyen jó (2). Az NO2 légszennyezettségi indexe Debrecenben, Egerben és Nyíregyházán jó (2), az NOx indexe Debrecenben és Nyíregyházán jó (2). Az ülepedő por szennyezettségi indexe Putnokon és Sajószentpéteren megfelelő (3). A benzol indexe Oszláron jó (2), a többi helyen nem történt mérés. Az O3 index minden vizsgálati helyen jó (2). Az automata mérőhálózat adatai alapján megállapítható, hogy az átlagot az ülepedő por, ill. a Debrecenben mért benzol megfelelő (3) értékei rontják le. Az SO2 értékek — egy helyet kivéve — minden vizsgálati helyen kiválóak (1), az NO2 és NOx értéke pedig minden vizsgálati helyen jó (2), ill. kiváló (1). A benzol esetében három helyen történt vizsgálat, itt az indexek kiváló – jó – megfelelő között szórnak. A CO index minden helyszínen kiváló (1), az O3 minden helyszínen jó (2). A vizsgálati terület tágabb térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 2013. és 2014. évi adatai erősen hiányosak. SO2 vizsgálatok sehol sem történtek, ülepedő por vizsgálatok pedig 2013-ban két helyen (Mezőnyárád és Miskolc), 2014-ben pedig csak Miskolcon folytak. 2014-ben Kazincbarcikáról és Mezőnyárádról nincsen vizsgálati adatunk. ebben a két évben a vizsgálatok az említett manuális mérőállomásokon — az OMSZ éves értékelése alapján — gyakorlatilag az SO2 mérésére korlátozódtak. A meglevő adatok alapján 2013-ban a meghatározható összesített légszennyezettségi index jó, ill. Mezőnyárádon megfelelő, Tiszavasváriban kiváló. Ezen belül az ülepedő por mért légszennyzettségi indexe egy vizsgálati helyen (Tiszavasváriban) az egészségügyi határérték 40 %-a alatti, tehát a kiválónak (1) minősül, Mezőnyárádon pedig az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közötti, azaz megfelelő (3). 2014-ben a meghatározható összesített légszennyezettségi index az NO2 vizsgálatok alapján általában jó, (2) Egerben és Ózdon megfelelő (3), Tiszavasváriban pedig kiváló (5). Az ülepedő por légszennyezetségi indexét 2014-ban egy helyszínen mérték, Miskolcon, ez jó indexű (4) volt. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Sajószöged vizsgálati terület tágabb térségének levegőminősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú komponensek jónak, ill. megfelelőnek minősíthetők. A jó és kiváló indexeket a szálló por, ill. két helyen az NO2 vizsgálati eredményei rontják le. A közlekedés okozta légszennyezés a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre. A térségben az üzemi eredetű légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd–Kazincbarcika– Miskolc–Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. Ezt igazolja, hogy a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a Sajó völgyét külön 150

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány légszennyezettségi zónába sorolta. A többi térségében a kistérségi interjúk alapján megállapítható, hogy levegőszennyezés meghatározóan közlekedési eredetű. (BAZ Megye területrendezési tervének felülvizsgálata. Alátámasztó szöveg. 1990.) A nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét a gépjárművekből származó kibocsátások növelik, míg a rurális térségekben a mezőgazdasági eredetű porterhelés mutat időszakosan magas értéket.

A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1, mellékletében közölt határértékeknek kell teljesülniük a zajtól védendő területeken az üzemi létesítményektől származó zajterhelés esetében, a 2. mellékletben foglalt határértékeknek az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, a 3. mellékletben foglalt határértékeknek a közlekedésből származó zajterhelés vonatkozásában. A rendelet 4. melléklete tartalmazza a zaj terhelési határértékeit az épületek zajtól védendő helyiségeiben,

151

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet míg az 5. mellékletben közölt, az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeknek és terhelési határértékeknek kell teljesülniük az ott felsorolt épületek és helyiségek esetében. 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély porózus víztestek minőségi állapota több esetben gyenge, illetve kockázatos besorolású. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (kb. 0–1300 méter között) szakszerű átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami megfelelő kivitelezés esetén teljesen elzárja a kút külső palástja mentén egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán, valamint a tevékenység engedélyeztetéséhez a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletet kell figyelembe venni.

152

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek menynyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Ár- vagy belvízveszélyes területen, pl. a Tisza mentén, az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A koncessziós terület északi és keleti–délkeleti része elöntési terület. A Tisza, a Sajó, a Hernád és a Takta mentén van jelölt nagyvízi meder, amelyet fővédvonal zár le. A keleti-délkeleti rész mérsékelten-közepesen belvíz-veszélyeztetett. Kisebb foltokban, sok helyen elszórtan, erősen veszélyeztetett területek is megjelennek. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A területet és 5 km-es környezetét érintő a 27 felszíni vízfolyás víztest közül — egy kivételével — mindegyik rendelkezik értékelt minősítéssel, melyek közül 10 esetben gyenge, 8 esetben rossz minősítésű a víztest. Az állóvíz víztestek minősítésében nagyszámú adathiány jelentkezik. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként kiegészítő felmérések eredményei alapján, a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz–víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A lokális környezeti hatásvizsgálatnak e térségben figyelembe kell venni a regionális áramlási viszonyokat is. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet irányadó. A területet érintő csatornák (belvízelvezető, öntöző és kettősműködésű), állóvizek (tavak és tározók) 3–6 m-ig terjedő parti sávját — a fenntartási munkák és az egyéb szakfeladatok ellátása érdekében — szabadon kell hagyni mind a kutatás mind a kitermelés során egyaránt. A parti sávban berendezéseket, eszközöket, gépeket elhelyezni nem lehet. Amennyiben — a tanulmány 2.3. pontjában leírtak szerint — a kitermelés során vízvezeték, kút (és egyéb vízilétesítmény) kiépítése válik szükségessé, úgy a vízilétesítmények létesítése, üzemeltetése vízjogi engedélyköteles tevékenységnek minősül. A vízjogi létesítési engedély kiadására irányuló kérelemhez a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően, vízilétesítmény-tervezői jogosultsággal rendelkező tervező(k) által készített tervdokumentációt kell benyújtani az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz az e rendeletben felsorolt mellékletekkel együtt. A vízilétesítmények építése csak a jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető el.

153

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a szénhidrogén koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével – még egy város sem akadálya egy mélyfúrási techno-lógián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: — a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: — a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot — különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében — teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. §–41. §, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16–21. §, a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8–13. § tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonat154

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kozó engedélyezési eljárások előtt az 1. § (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. A országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet „ex lege” védett területre. „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. § [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. § [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. 155

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § 2 pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. § 1 pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz. 3.1.6. Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § és 7. §-ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elemegyüttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék 156

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. §). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (13.§ [2]). Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (13/A. § [2]). Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (14. § [2]). Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (14/A. § [4]). Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető (14/B. § [2] b). Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 17. § [6]). Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 18. § [5]). A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő 157

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával. (CSIMA et al. 2003) Az 1993. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). 3.1.7. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek — s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek — termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt. 2. § 19. pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5.§ (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles — választása szerint — a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet.

158

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során — az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett — figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. § (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: „A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tfvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tfvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tfvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A koncessziós tevékenység 159

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tfvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűjtemények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgy–együttesek. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, a történeti kertek, történeti tájak stb. A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le. Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során általában régészeti terepbejárással egybekötött örökségvédelmi hatástanulmány készítésére van szükség) Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről a régészeti és műemléki szempontú vizsgálatot is tartalmazó előzetes hatástanulmányt kell 160

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány készíteni, és az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni kell. Az egyedi engedélyezési eljárások során a 267/2006. (XII. 20.) az MBFH-ról szóló kormányrendelet 2. melléklete 11. pontja alapján a területileg illetékes Örökségvédelmi Irodát szakhatóságként kell bevonni. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló, 4/2003. (II. 20.) NKÖM kormányrendelet 3. §-a szerinti esetekben a szakhatósági hozzájárulás megadása örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető, melyet a Kr. mellékletében részletezett tartalommal kell benyújtani. Nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében, ha régészeti hatástanulmány még nem készült, a Kötv. 20/A. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az 1 ha-nál nagyobb területet érintő beruházás esetén a szakhatósági állásfoglalás ugyancsak örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban Kr.) 2. § 1 pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A KÖtv. 22. §-a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a KÖtv. és a Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet esetében a KÖtv. 24. §-a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. A Sajószöged vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait a 49. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. [X. 18.] kormányrendelet) alapján. A felsorolás nem tartalmazza a 2001 után nyilvántartásba vett, örökségvédelem alá eső objektumokat. 49. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Sajószögedi vizsgálati területen (I–II. kategória) Borsod-Abaúj-Zemplén megye I. kategória Település

Köröm Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc-Diósgyőr

Törzsszám

1200 848 849 902 851 852 869 875 901

Utca, házszám

Kossuth u. 23. Avas Avas Bükkszentlélek Deák Ferenc tér 7. Déryné u. 1. Széchenyi u. 23. Mindszent tér Papszer u. 1. Vár utca

Megnevezés

Római katolikus plébániaház Ref. templom Harangtorony Kolostorrom Magyar ortodox templom Nemzeti Színház Római katolikus templom Herman Ottó Múzeum Várrom

161

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Miskolc-Hámor Ónod Szerencs Szerencs

900 1204 1429 1425

Újmassa Kossuth u. Rákóczi u. 96.

Őskohó Várrom Ref. templom Rákóczi-várkastély

Borsod-Abaúj-Zemplén megye II. kategória Település

Girincs Megyaszó Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc-Diósgyőr Sajólád Sajólád Sajólád

Törzsszám

1195 1419 10333 853 857 858 861 10332 9821 867 877 878 884 898 1210 1209 1211

Utca, házszám

Rákóczi u. 1. Fő u. 2. Déryné u. 3. Hősök tere Hősök tere 5. Hunyadi u. 8. Kandó Kálmán tér Kazinczy u. 7. Kossuth u. 17. Rákóczi u. 2. Rákóczi u. 11. Városház tér 1. Puskás Tivadar u. Dózsa Gy. u. 64. Dózsa Gy. u. 76. 05. tábla Sajó híd

Megnevezés

Volt Dőry-kastély Ref. templom, erődfal Gömöri Pályaudvar Lakóház Római katolikus templom Rendház Evangélikus templom Tiszai Pályaudvar Zsinagóga Ref. templom Lakóház Lakóház Megyeháza Római katolikus templom Római katolikus templom Római katolikus plébánia Nepomuki Szt. János-szobor

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye II. kategória Település

Tiszadob Tiszadob

Törzsszám

6193 6195

Utca, házszám

Bocskai u. 59. Táncsics u. 2.

Megnevezés

Andrássy-kastély Ún. Tubus-magtár

Hajdú-Bihar megyében nincsenek I. és II. kategóriába sorolt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig II. kategóriába sorolt, 2001-ig nyilvántartásba vett műemlékek. A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezi. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 56. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2002-ben kiadott Hajdú-Bihar megyei műemlékjegyzékben, és a — 2016-ban az interneten elérhető — Borsod-Abaúj-Zemplén megyei műemlékek listája (ez utóbbi tájékoztató jellegű), az I. és II. örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumok nélkül (50. táblázat). Sajnos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye műemlékeinek listája nem áll rendelkezésünkre.

162

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 50. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékjegyzék Település

Törzsszám

Utca, házszám

Alsózsolca Arnót Bekecs Berzék Berzék Berzék Berzék Emőd Emőd Emőd Emőd Emőd Emőd Gesztely Girincs Girincs Igrici Köröm

1171 1172 1427 1190 1191 1192 1193 1125 8873 1126 8874 8875 8876 1194 1195 1196 1127 1201

Kossuth Lajos u. 150. Petőfi Sándor u. 96. Igazság útja Kossuth Lajos u. 14. Kossuth Lajos u. 14. Kossuth Lajos u. 33. Petőfi Sándor u. 38. Kossuth Lajos u. 147. Rákóczi u. 16. Rákóczi u. 36. Szilfa u. 3. Szilfa u. 8. Szilfa u. 16. Posta u. Rákóczi u. 1. Rákóczi u. 2. Tompa u. Kossuth Lajos u. 12.;

Köröm

1200

Kossuth Lajos u. 35.

Mályi Megyaszó Mezőcsát Mezőcsát

1202 1419 9526 9401

Fő u. 51. Fő u. 2. Keselyűhalom Mátyás u. 37.

Miskolc

848

Miskolc Miskolc

849 902

Miskolc

10333

Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc

847 850 907 872 873 851 9820

Miskolc

852

Miskolc Miskolc Miskolc

853 854 866

Ady Endre u. 20. Batthyány u. 1. Csaba vezér u. 58. Csabai sor Csóti sor 377. Deák Ferenc tér 7. Deszkatemető Déryné u. 1.; Széchenyi u. 23. Déryné u. 3. Dózsa György u. 7. Első-sor 15.

Miskolc

881

Eszperantó tér


856 9601 857

Geró u. 19. Görgey Artúr u. 32. Hősök tere

Miskolc

858

Hősök tere 5.


859 860 861

Hunyadi u. 4. Hunyadi u. 6. Hunyadi u. 8.

Miskolc

862

Hunyadi u. 10.

Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc

863 10332 9821 879

Hunyadi u. 52. Kandó Kálmán tér Kazinczy u. 7. Kis-Hunyad u. 5.

Miskolc

867

Kossuth Lajos u. 17.

Miskolc

10829

Középsor 598.

Megnevezés

Ref. templom, copf, 1792. Ev. templom, késő barokk, 1800 körül Római katolikus templom, gótikus eredetű, Ref. templom, gótikus eredetű, 14. sz. Ref. fa harangláb, népi, 18. sz. vége. Potoczky-Perczel-kúria, 18. sz.-i eredetű Volt Potoczky-kúria, klasszicista, 1823. Ref. templom, késő barokk, 1808. Népi lakóház. volt Rhédey-kastély, barokk, 18. sz. Népi lakóház. Népi lakóház. Népi lakóház. Tájház. Római katolikus templom, késő barokk, 1806. volt Dőry-kastély, gazdasági épületek Római katolikus templom, barokk, 1739. Ref. templom, késő barokk, 1794. Római katolikus templom, barokk, 1729-ben Római katolikus plébániaház, volt Pálos fogadó, barokk, 1729. Római kat. templom, késő klasszicista, 1845. Ref. templom, gótikus 15. sz. Volt Dobozy-kastély, eklektikus, 1889. Népi lakóház. Ref. templom. Korábbi 13-14. sz.-i templom helyén épült késő gótikus Harangtorony, késő reneszánsz, 1577. Pálos kolostorrom, gótikus, 1340 körül. Gömöri Pályaudvar, eklektikus, épült 18981899-ben, tervezte Pfaff Ferenc. Lakóház, klasszicista, 1830 körül. Lakóház, barokk eredetű, 18. sz. Gyógyszertár és lakások, késő barokk, Pincék, 19. sz. 2. fele. Pince, klasszicista, 1830 körül. Magyar ortodox templom, copf, 1785-1806. Ref. deszkatemplom, épült 1938-ban. Nemzeti Színház, romantikus elemekkel késő klasszicista, 1847-1857. Lakóház, volt iskola, 1845. Lakóház, késő barokk, 1801. Lakóház, és pince, késő barokk, 18. sz. Szt. Anna-templom, klasszicizáló késő barokk, 1828. Lakóház, copf, 1790 körül. Volt villa, szecessziós, 1928. Római kat. minorita templom, barokk, 1729-1734 Kollégium, volt minorita rendház, barokk, 1729-1734. Lakóház, késő barokk, 19. sz Volt Báji Patay-ház, barokk eredetű. Ev. templom, késő barokk, 1797. Lakások és irodák, romantikus-eklektikus, 1860 körül. Lakóház, 19. sz. Tiszai Pályaudvar, historizáló, 1901. Zsinagóga, romantikus, 1861-1863, Lakóház, barokk, 18. sz. Belvárosi ref. templom, késő barokk, 17861808. Túri-pince, 19. sz. első fele,

163

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település

Törzsszám

Utca, házszám

Miskolc

869

Mindszent tér

Miskolc

870

Mindszent tér

Miskolc

871

Mindszent tér 2.

Miskolc

9822

Mindszent tér 6. vagy 10.

Miskolc

903

Palota út 54.

Miskolc Miskolc

906 874

Palota út 54. Palóczi u. 27.

Miskolc

875

Papszer u. 1.


877 878 10051

Rákóczi u. 2. Rákóczi u. 11. Rákóczi u. 13.

Miskolc

910

Sűtő János u. 40.

Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc

880 883 913 914 884 885 886 887 888 889 890

Szemere u. 14. Széchenyi u. 14. Templom u. Templom u. Városház tér 1. Városház tér 5. Városház tér 7. Városház tér 8. Városház tér 13. Városház tér 18. Városház tér 20.

Miskolc – Diósgyőr

894

Árpád u. 90.


896

Árpád u. 90.

Miskolc – Diósgyőr Miskolc – Diósgyőr Miskolc – Diósgyőr Miskolc – Diósgyőr Miskolc – Diósgyőr Miskolc – Diósgyőr

892 4329 4330 904 898 899

Baráthegyalja u. 42. Haller György u. 2. Haller György u. 4. Puskás Tivadar u. Puskás Tivadar u. Táncsics Mihály tér 1.


901

Vár u.

Miskolc – Diósgyőr Miskolc – Görömböly Miskolc – Görömböly Miskolc – Hámor Miskolc – Jávorkút Miskolc – Lillafüred

6651 911 912 900 9524 905

Vár u. Szolártsik tér Szolártsik tér

Miskolc – Lillafüred

895

Erzsébet sétány 3.

Miskolc – Lillafüred Nemesbikk Nyékládháza Onga Ónod Ónod Oszlár Szerencs Szerencs Szerencs

9157 1128 10179 1203 1204 8866 1129 1428 1429 1426

Garadna-völgy Alkotmány tér 14. Kossuth Lajos u. 60. Rákóczi u. 54.

Szerencs

1430

Rákóczi u.

Szerencs

6795

Rákóczi u.

164

Vár u. 17. Rákóczi u. 5. Hegy u. Kossuth Lajos u. Rákóczi u.

Megnevezés

Alsóvárosi (mindszenti) r.k. templom, barokk, 1728-1743. Mária-szobor, barokk, 1738. Római katolikus plébániaház, barokk eredetű, eklektikus, 1890 körül. Volt ispotály, barokk, 18. sz. Lakások. Kohászati múzeum, volt kancellária, ún. kincstári épület, késő barokk, 1812. Nepomuki Szt. János-szobor, copf, 1806. Lakóház, copf, 1790. Hermann Ottó Múzeum, feltehetőleg 15. sz.-i eredetű maggal, 18-19. sz.-i Lakóház, barokk, 18. sz. Lakóház, barokk, 18. sz. Lakóház, barokk, 18. sz. vége. volt Bárczay-kastély és melléképületei, barokk eredetű. Lakóház, barokk eredetű, 19. sz Lakóház, romantikus, 19. sz. Római katolikus templom, késő barokk, 1762. Ref. templom, késő barokk, 18. sz. Megyei városháza, klasszicista, 1809-1836 Lakóház, ún. Petőfi-ház, késő barokk, Lakóház, késő barokk, 18. sz. vége. Városi tanácsház, romantikus, 1860 Lakóház, barokk eredetű, romantikus, Lakóház, barokk eredetű, eklektikus, 19. sz. Lakóház, késő barokk, 18. sz. vége. Iroda, egykori pálos gazdasági épület, barokk eredetű, 18. sz volt pálos kolostor; a középkori kolostor romjaira épült barokk stílusban Pálos pince, barokk, 18. sz. Népi lakóház. Népi lakóház. Mária-szobor, barokk, 1739. Római katolikus templom, középkori eredetű. Ref. templom, barokk, 1769-1771. Várrom. 12. sz. végi vár helyén épült a 14-15. sz.-ban. 16. sz.-i erődítésekkel. A vár műemléki környezete. Gör. kat. templom, késő klasszicista, 1868. Római kat. templom, késő barokk, 19. sz. eleje Őskohó, 1813. Gr. Bethlen István vadászkastélya, 1920-as évek Fogadalmi kereszt. 1833-ban Hermann Ottó lakóháza, késő eklektikus, 19. sz. vége Pisztrángkeltetőház, lakóház, istálló, 1934. Ref. templom, késő barokk, 1780 Volt Szepessy-kúria, copf, 1790-1801 Ref. templom, gótikus, 14. sz.-i Várrom. Épült a 14. sz. végén. Népi lakóház. Ref. templom, copf, 1800 körül. Görög kat. templom, késő barokk, 1799. Ref. templom, gótikus, 15. sz. Római katolikus templom, barokk, 1759. Nepomuki Szt. János-szobor, késő barokk, 1780 körül A Rákóczi-várkastély műemléki környezete

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település

Szerencs Taktaharkány Taktaszada Tiszalúc Tiszapalkonya Tiszatarján

Törzsszám

1425 6550 1431 10054 1130 1131

Utca, házszám

Rákóczi u. 96. Béke u. 24. Petőfi Sándor u. 20. Mátyás király u. 43. Kossuth Lajos u. 3. Árpád u. 33.

Megnevezés

Rákóczi-várkastély Népi lakóház Ref. templom, copf, 1794. Lakóház, népi. Tájház Ref. templom, klasszicista, 1840 körül Népi lakóház

Hajdú-Bihar megye műemlékjegyzék Település

Polgár Polgár

Törzsszám

1898 1899

Utca, házszám

Szabadság tér Szabadság és Táncsics u.

Megnevezés

Római kat. templom, késő klasszicista, 1852-58 Kálvária-kápolna, barokk, 1769. Átépítve

Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A vizsgálati terület délkeleti zónájában a Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (1999) kultúrtáj helyezkedik el. A vizsgálati terület északkeleti peremén — a terület határát helyenként kissé átlépve — fekszik a Tokaj Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtáj (2002). A Sajószöged vizsgálati területen és térségében található Világörökségi területeket az 59. ábraán mutatjuk be.

165


59. ábra. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete Sajószöged vizsgálati területen és térségében (A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya 2013 nyomán)

Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek értékük szempontjából a Kulturális Örökségek védelméről szóló törvény megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A régészeti lelőhelyek 99%-a általános védelemben részesül a törvény által. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír (Kötv. 13. § [4]). A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala által küldött, BO-08D/ÉH/1980-2/2016 iktatószámú adatszolgáltatás alapján a kiemelten védett régészeti lelőhelyek közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a sajószögedi vizsgálati területre 5 db. esik. Ezek az 51. táblázatban kerültek felsorolásra. 51. táblázat. A sajószögedi vizsgálati terület Borsod-Abaúj-Zemplén megyére eső részén fellelhető, kiemelten védett régészeti lelőhelyek részletes listája Település

Miskolc Muhi Muhi Ónod Tiszalúc

166

Régészeti azonosító

36018 16122 16123 16461 16929

Megnevezés

Szirma-Fáskert Kocsmadomb Muhi puszta Muhi Dankadomb

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. szerint „ex lege” védettek. A vizsgálati területen 43 kunhalmot és 3 földvárat vettek nyilvántartásba. A földvárak és kunhalmok pontos helyét a 60. ábraán mutatjuk be.

60. ábra. Sajószöged vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok (A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. közreműködésével)

167

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A 7.§ a következőképpen rendelkezik: „(1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: — gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során.

168


3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A szénhidrogén-bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási-, termelési- és felhagyási-fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. A Sajószöged vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített „Műszaki Üzemi Terv”-ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térségspecifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság: megyei kormányhivatalok, katasztrófavédelmi igazgatóságok) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek. 3.2.1. Hatások a rezervoárokban A Sajószöged vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjait a prepannóniai miocén képződményekben, tufás homokkövekben, tufitokban, az alsó-pannóniai homokkövekben találjuk. A rétegek elsősorban földgázt tárol(hat)nak. Mindezek mellett a délnyugati, a paleogén medencerészeket tartalmazó területrészeken a potenciális rezervoárok, alaphegységi és paleogén (eocén, oligocén) képződményekhez kapcsolhatók. A kvarter képződményekben tárolt vizek általában 350–800 mg/l közötti, ritkábban ennél magasabb összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkeznek és jellemzően CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, NaCaHCO3-os kémiai jellegűek. A víztartóban intenzív áramlások zajlanak. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen és 5 km-es környezetében széles tartományban változik. Többnyire alacsony (kb. 400–1000 mg/l) TDS-ű, a mélységgel változó összetétel a jellemző, így a kezdetben CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os vizek a mélységgel növekedve NaCaMgHCO3-os illetve NaHCO3-os és NaHCO3Cl-os kémiai jellegűvé válnak. A kb. 500 méteres mélységnél mélyebb helyzetű vízadókban többnyire 900–5500 mg/l-es TDS, NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, ritkán NaClHCO3-os kémiai jelleg az uralkodó. Az alacsony sótartalmú vizek a felsőpannóniai (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzív áramlási rendszer meglétére utalnak.

169

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A területen az alsó-pannóniai összletből nem áll rendelkezésre vízminta. A vizsgált területen és környezetében mindezidáig hévíztermelés szempontjából e képződményeket nem vették számításba a kvarter és a felső-pannóniai vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények nagyobb települési mélysége, kisebb vastagsága és esetenként alacsony vízvezető-képessége miatt. A prepannóniai miocén rétegek vizei mintegy 280–300 méteres mélységig többnyire 1000 mg/l alatti összes oldottanyag-tartalommal és CaMgHCO3-os, illetve CaNaHCO3-os és NaHCO3-os kémiai jelleggel jellemezhetőek. Ennél a mélységnél mélyebben rendszerint 1000 mg/l-t meghaladó, de akár a 10 000 mg/l-es is elérő TDS-ű, valamint NaClHCO3-os és NaCl-os kémiai jellegű vizeket találunk. Mezőkeresztes térségéből oligocén összletből származó vízminta ismert. Az itt előforduló vizek többnyire mintegy 1400–15600 mg/l TDS-sel és NaHCO3Cl-os, NaCl-os kémiai jelleggel rendelkeznek. Az 5 km-es körzeten belülről származnak aljzati kevert vízminták, melyek NaCl-os, illetve NaHCO3Cl-os kémiai jelleggel, illetve igen változatos, 9500–11500 mg/l közötti TDS-sel jellemezhetőek. Az aljzati triász mészkövekből több vízminta is rendelkezésre áll, elsősorban Miskolc térségéből. A Bükkfennsíki Mészkő Formációból származó vízminták alacsony TDSse (450–500 mg/l) és CaMgHCO3-os kémiai jellege jól jelzi az intenzív áramlásokat a karsztosodott összletben. A Mályi–Arnót környékén a triász aljzatból származó vízminták 450–830 mg/l-es TDS-sel és CaMgHCO3-os, NaCaHCO3-os, NaHCO3-os kémiai jelleggel rendelkeznek. Egy sajóhídvégi vízelemzés 1550 mg/l-es NaHCO3-os összetételű víz jelenlétét mutatja a triász aljzatban. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szenynyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogén-kutatás után várható termelések hatására akár jelentős nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogénkihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról, termeléséről lesz szó, ott számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a repesztések sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mentén, vagy mellett, a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen. A technológiához használt folyadékok ismételt felszínre kerülése esetére a megfelelő védelem tervezésével és kialakításával fel kell készülni. A mélyinjektálásokkal, vízlikvidálásokkal és visszasajtolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozás, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről” 11. §-a a következő idevágó részeket tartalmazza: — „11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. — (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok — beleértve a szén-dioxidot is — továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén-tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető:

170

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány — a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,” továbbá — „(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: — a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és — b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és — c) nem veszélyezteti a környezeti elemek — különösen a felszín alatti vizek — mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá — d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. — (4) Az (1–3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába.” Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztestet érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni. A vizsgálati területet érintő felszín alatti víztestek minőségi szempontból többnyire jó minősítéssel rendelkeznek, ugyanakkor az északi felén lévő víztestek nitrát és szulfát miatt, valamint a felszíni víz és trendvizsgálat alapján gyenge minősítésűek. A koncesszióval érintett terület déli felére eső sekély és rétegbeli porózus víztestek mennyiségi állapota gyenge, mely értékelés a süllyedési és vízmérleg teszt eredménye. Fentebbiek következtében a tervezett tevékenység során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, illetve a mennyiségi és minőségi jó állapotot a VGT célkitűzései alapján legkésőbb 2027, vagy az utánra el kell érni.

171

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, — a termelő és a visszasajtoló kutak, — aktív szereplői a szénhidrogén-rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. A kutatófúrások rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál)víztartókba bejuthat a mélyebb rétegek jelentősen eltérő sótartalmú és szénhidrogén-tartalmú, (vagy más szerves anyagtartalmú) nyomelem tartalmú vize. A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis található. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik földhivatali, illetve számított védőidomokkal/védőterületekkel, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő víztestek mennyiségi állapota részben jónak tekinthető, mely állapot nem romolhat a tevékenységek hatására. Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai) porózus termálvíztartóra (pt.2.4, pt.2.2, pt.2.5), és aljzati karsztos termálvíztartókra (kt.2.1) melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben. A Sajószöged vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén- és más nyersanyagkutatások (szén) és -termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával. A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A koncessziós tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 16 db, 5 km-es környezetében további 11 db üzemelő ivóvízbázis található, melyen felül 1+1 távlati vízbázis is ismert. A 29 ivóvízbázis közül 12 sérülékeny (ebből 2 távlati vízbázis);10 vízbázis védőterületének meghatározása sérülékeny vízbázis programon belül, KEOP projekt keretein 172

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány belül 2, valamint üzemeltető által további 2 diagnosztika készült. 1 távlati ivóvízbázis, valamint további 13 üzemelő ivóvízbázis védőterületi/védőidom határozattal rendelkezik. A vizsgálati terület jelentős részét Bőcs, Hernádnémeti, Tiszaújváros üzemelő ivóvízbázisok, valamint Tiszadob–Sajótorkolat távlati ivóvízbázis földhivatali védőterületei fedik le. Miskolc felöl, az 5 km-es határon a Miskolc–Tapolca karsztos ivóvízbázis földhivatali védőterületei is benyúlnak Veszélyeztetettségi vizsgálatot a 29 ivóvízbázisból a 13 sérülékeny vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján minden esetben jelentős veszély áll fenn. A veszélyeztetettség oka leginkább a vízbázis területhasználatából adódik, valamint Szerencs vízbázis esetében nitráttal szennyezett a termelőkút. A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos. 3.2.3. Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál „üzemmód”ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogén-tartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak. Arra az eseményre, amelyet a Sajószöged térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt „Műszaki Üzemi Terv”-ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Figyelemmel kell lenni, hogy a vizsgálati terület jelentős részét Bőcs, Hernádnémeti, Tiszaújváros üzemelő ivóvízbázisok, valamint Tiszadob–Sajótorkolat távlati ivóvízbázis földhivatali védőterületei fedik le. Miskolc felöl, az 5 km-es határon a Miskolc– Tapolca karsztos ivóvízbázis földhivatali védőterületei is benyúlnak. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl. fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket.

173

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Figyelemmel kell lenni a vizsgálati területen és környezetében felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997. (vízbázisvédelmi) kormányrendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően. 3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások A vizsgálati terület maga nem esik egybe és nem érintkezik országhatárral, így országhatáron átnyúló hatással nem kell számolni, azonban a terület által érintett sekély porózus és porózus víztestek az ICPDR Tisza szinten kiemelt jelentőségűek. A területet érintő víztestek közül Szlovákiával határos az sh.2.5, h.2.5, sh.2.6, h.2.6, h.2.8, sp.2.8.1, p.2.8.1 és pt.2.5; Romániával határos az sp.2.6.2 és p.2.6.2; illetve Romániával és Ukrajnával határos a pt.2.4. Egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak. Ezen víztestek érintettségekor a tevékenységeket illetően határvízi egyeztetések válhatnak szükségessé.

174


3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása).

3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI) Az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) értelmében a természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen; vagyis a természetvédelmi célokkal ellentétesen nem lehet egy terület jellegét és állapotát megváltoztatni. Ezzel összhangban, a tevékenység tervezésekor tekintettel kell lenni az adott terület védelmi szintjére is. Mivel a tevékenység várhatóan hat a környezetére, a tevékenységet mindenképpen úgy kell tervezni, hogy az a terület jellegében, használatában ne okozzon változást, illetve ne zavarja, vagy károsítsa a terület élőhelyeit, az ott élő természetvédelmi oltalom alatt álló, Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat. A törvény egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” Bányászati kutató és kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálni kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhely típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre. A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 2000 területek érzékenyebbnek tekinthetők, mint egy már degradált terület. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket és Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú távú túlélésére. Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken „ex lege” védelem alatt álló értékek, kunhalmok, szikes tavak és lápok találhatók, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során. A Bükki Nemzeti Park munkatársai elküldték a Sajószöged bányakoncessziós terület megőrzendő „ex lege” védett értékeinek térképi ábrázolását (61. ábra).

175


61. ábra. Sajószöged vizsgálati terület és környezete „ex lege” védett természeti értékei

Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon, mivel a természet védelme társadalmi közérdek az Alkotmány szerint. A természetvédelem közérdek, védett, vagy Natura 2000-es területekre és a védett területeken kívül előforduló védett élőlényekre egyaránt vonatkozik. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ugyancsak az Alaptörvény rendelkezik arról a 38. cikk (1) bekezdésében, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele. EU-s természetvédelmi kötelezettségeink teljesítése során a Natura 2000 szabályozás alá tartozó élőhelyek, illetve növény- és állatfajok megőrzése az EU természetvédelmi jogszabályainak betartása oldaláról is közérdek. Az EU által létrehozott természetvédelmi hálózat védelme alá eső fajok és élőhelyek védelme uniós kötelezettségként is közérdek. 176

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A természetvédelem, mint közérdek a hatályos jogszabályi definíciókban is megjelenik. Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A 2007. évi CXXIII. törvény is a természetvédelmet, mint közérdeket egyértelműen nevesíti. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Sajószöged bányakoncessziós területen a táj- és természetvédelem szempontjai szerint kell megtervezni a kutatást és kitermelést. A beépítésre, kútfúrásra a barnamezős, leromlott telephelyeket és ne új zöld felületet vegyenek igénybe. A természet-közeli gyepeket, erdőket meg kell őrizni, minél több élőhelyet, zöldfelületet kell meghagyni a Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdu-Bihar megyei települések élhetősége és élővilága érdekében. A koncesszióba adás egyik alapfeltétele, hogy a védett területre vonatkozó megkötöttségeket a koncessziós tevékenység időtartama alatt módosítani kell (a különleges madárvédelmi területek közelében nem lehet huzamosabb ideig zavaró tevékenységet folytatni, az Országos Ökológiai Hálózat területein a 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése nem kívánatos stb.). A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell és a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel összevetni. Amennyiben valamely munkafázist a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben nevesítenek, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1.§ (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10.§ (1) és (2) bekezdései a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes kormányhivatal elvégzi a hatásbecslést és a hatóság dönt a fejlesztési elképzelésekről. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk (3) bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre is. Különösen ügyelni kell például szaporodási, költési időben végzett munkák során az ott fészkelő madarakra, kétéltűekre. Fontos, hogy a talajfelszín növényzetborítása ne sérüljön, mert különben ott az inváziós fajok fognak várhatóan szétterjedni. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgalatokban kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni az élőhelyek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § 2 pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. A tervezéskor figyelembe kell venni továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvények előírásait is. 177

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Javasoljuk az engedélyezési eljárás során a vállalkozóval, a természetvédelmi hatósággal és az MFGI kijelölt szakértőivel a közös terepbejárással egybekötött egyeztetést. A területen sérülékeny sekély lápi agyagos és iszapos talajokon vagy löszös üledékeken kialakult vegetáció található. Jelentős a védett növények és állatfajok száma (még a védett területeken kívül is). Amennyiben szénhidrogénkutakat terveznek fúrni, a felszíni vegetációban és állatvilágban okozható kárt gondos tervezéssel mérsékelni lehet. A szénhidrogénekkel szennyezett víz, vagy a mélyebb rétegekből felszínre került nagy sótartalmú víz nem érheti a környező élőhelyeket. A taposási kárt is minimalizálni kell, törekedni kell arra, hogy minél kisebb területen tegyék tönkre az eredeti növényzetet és talajt. A szükséges gépeket már korábban leromlott területen kell tárolni, erre ne zöld felületet vagy szántót vegyenek igénybe. A kutakat megközelítő utak nyomvonala élőhelyeket választhat el. Ha nem szilárd burkolatú az út, száraz időben jelentős kiporzásos légszennyezést is okozhat a nagy tehergépjárművel közlekedés esetén. A kutak helyének rekultivációja az eredeti, deponált humuszréteg visszaterítése után lehetővé teszi az eredeti vegetáció visszatelepedését, amit akár természetvédelmi célú magvetéssel is lehet segíteni. Az eredeti vegetáció legalább részleges helyreállításának ökológiai értéke is jelentős. Általános tapasztalat, hogy a száraz gyepek áttelepítése nem kecsegtet jelentős sikerrel, a gyepkockákkal áttelepített gyep értékes fajainak 90%-a is eltűnhet. Az ökológiai folyosót, magterületet és puffer területeit meg kell őrizni, az Országos Ökológiai Hálózat Övezete érinti a térséget. Minden Natura 2000-es terület közösségi jelentőségű Európai Uniós védelem alatt áll, ennek szempontjait figyelembe kell venni a kutatás, fúrás és a később tervezett szénhidrogén kitermeléshez köthető tájátalakítás során is. Natura 2000-es hatásbecslés szükséges ott, ahol a kutatás, a fúrás és a szénhidrogén kitermelés esetén várhatóan sérülnek a jelölő élőhelyek vagy a jelölő fajok állományai. Összességében megállapítható, hogy „ex lege” védett szikes tavak a jelzett területen igazából alig vannak, mivel egyrészt a terület nagy része nevesítetten védett (így ún. „ex lege” kihírdetésnek nincsen értelme), másrészt ezen a tájon a szikes tavak amúgy sem jellemzőek (de ugyanakkor sok szikes rét és mocsár van). A lápok esete hasonló, leginkább láposodó holt medrek, kialakuló úszólápok vannak kis számban. A kunhalmok persze jellemzőek, viszonylag sok van (de ezek nagy része szintén védett területen található, emiatt a védett területre eső kunhalmokat nem kellett külön „ex lege” védett területként kijelölni). A Sajószöged bányakoncessziós terület egy része nemzeti park és/vagy Natura 2000 terület. A taglalt szűk értelemben vett természetvédelmi problémák mellett a tájvédelmi vonatkozások is igen hangsúlyosak lehetnek. Mivel a természet védelme és a termőföld védelme is közérdek, a Hortobágy szélén és a Borsodi Mezőségen a gyepterületeket, valamint a szántóföldi termesztés lehetőségét is meg kell tartani minél nagyobb területen, ennek jelentősége egyre nő a világnépesség rohamos gyarapodásával. Jelentősebb termőföldvesztést okozna, ha nagyobb területeken termelnék le vagy szennyeznék el a termőtalajt a kutatás, fúrás vagy a szénhidrogén kitermelés során. A termőföld viszont mással nem helyettesíthető. Javasoljuk, hogy ezt felelősen, hosszú távra mérlegeljék. Ugyanígy meg kell gondolni és amennyire csak lehetséges, el kell kerülni szántók egy részének esetleges átminősítését gazdasági területté. A hazánkra is kötelező EU Víz Keretirányelv szerint a vízfolyásokat a meglévőnél jobb ökológiai állapotba kell hozni. A vízparti folyamatos növényzetborítás, erdősáv vagy legalábbis gyep megfoghatja a diffúz szennyezést. A kutatási tevékenységet ne a csatornák, kis vízfolyások mellett végezzék, védősávot szükséges kialakítani a vízfolyások mellett. A csatornák éppen a kis vízhozamuk és lassú folyásuk miatt igen sérülékenyek, vigyázni kell, hogy szennyezett víz ne folyhasson beléjük. Jelentős ökológiai kárt (állatok, növények pusztulását) 178

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány okoznának az ilyen szennyezések, mert a csatornák nem tudják a szennyező anyagokat kellően felhígítani, határérték alá vinni. A munkálatok megkezdése előtt időben egyeztessenek a Hortobágyi, illetve a Bükki Nemzeti Park munkatársaival. A tervezett kutatások nem csak potenciális szennyező források, hanem a felszíni bolygatással a táj arculatát is jelentősen megváltoztathatják. A kutatás során használt nehéz gépek felszaggatják a talajt (kivéve, ha rendkívül száraz időszakban vagy komoly fagyban dolgoznának a terepen). A bolygatott térszíneken nagy valószínűséggel igen rövid idő alatt megjelenik a parlagfű és más idegenhonos inváziós növényfajok is, melyek az eredeti növény- és állatvilágot kiszorítják és mind mechanikusan (szárzúzással, kaszálással), mind vegyszeresen (gyomirtószerekkel) kiirtani is rendkívül nehéz azokat. A helyi táj szépségének elrontása csökkenti az idegenforgalom, a helyi értékek bemutatásának esélyét, a falusi turizmus lehetőségeit is. A Hortobágyi puszta a Világörökség része. A várható természeti értékeket veszélyeztető hatások, tényezők: A kutatás, illetve a bányanyitás során többek között a következő hatásokkal, veszélyeztető tényezőkkel kell számolni: — vonalas létesítmények és új közüzemi vonalas berendezések megjelenése; — emberi jelenlét és zavarás; — környezetszennyezés, -terhelés (zaj-, por-, rezgésszennyezés, pontszerű és diffúz levegő-, talaj- és vízszennyezés, vízminőség romlás); — hidrológiai viszonyok módosítása; — élőhelyek átalakulása, feldarabolódása, zavarása, károsodása, megszűnése; — szukcessziós folyamatok megzavarása; — fajok zavarása, elvándorlása; populációk megváltozása, elszegényesedése; — pionír és inváziós fajok megjelenése; — negatív tájképi hatások. A hatások eltérőek lehetnek a különböző munkafázisokban, a kutatási vagy a kitermelési tevékenységek, illetve az utóhasználat alatt. Az élővilág szempontjából a bányászati tevékenység során fellépő hatások nagy része negatív és visszafordíthatatlan. A bányászat okozta környezeti hatások nagyságát és fajtáját meghatározzák a következő tényezők: — a kutatás módja; — az alkalmazott kitermelés módja, ideje; a bányászott nyersanyag; — a feldolgozási, szállítási technológia; — a zagytározók, derítők kialakítása; — a kapcsolódó infrastruktúra megjelenése (kiszolgáló létesítmények, bekötőutak, tárolók); — az érintett terület nagysága; — az érintett terület természeti adottságai; — az érintett terület érzékenysége, sérülékenysége; regenerálódó képessége; — különböző munkafázisok, tevékenységek (kutatás, fúrás, kitermelés, lezárás, szüneteltetés). A bányászat megkezdése során pedig másodlagos: — nemcsak ökológiai, hanem — társadalmi és gazdasági folyamatokkal, hatásokkal is számolni kell. Így például további ipari, kereskedelmi fejlesztések megjelenésével. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az egyes hatások összeadódnak és egymásra is hatással lehetnek, például az élőhelyek zavarása, károsodása visszahat a helyi állat- és növény-populációkra is.

179

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Minden egyes kitermelő projektnek biztosítania kell azt, hogy ne okozzon kárt vagy zavart azokon a területeken, amelyeken jelentős természeti értékekkel lehet számolni. A védett területekre, valamint az élőhelyekre vonatkozó hatásokat a hatásvizsgálatok készítése során kell részletezni. A kutatási, tervezési fázisban a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére a védett, értékes területeken a következő szempontokat érdemes figyelembe venni (CSŐSZI et al. 2014): — ha a területen előforduló természeti értékek indokolttá teszik, kutatást csak a vegetációs időszakon kívül javasolt engedélyezni; — szikes felszíneken a felvonulást, a fúrásos és a geofizikai–geokémiai kutatásokat száraz vagy fagyos időben javasolt végezni; — felvonulást és szállítást lehetőleg a már meglévő utakon kell lebonyolítani; — a mintavételezés kitűzését a növényzet lehető legkisebb sérelmével kell megoldani. — a szennyezett vizet tároló medencéket a kutatás befejezése után vissza kell temetni, felületüket el kell egyengetni; — kutató, kitermelő helyeket úgy javasolt kijelölni, hogy a fúrási helyszínt megközelítő, rávezető út természeti, táji érték veszélyeztetése nélkül kialakítható legyen, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával; — tervezett bányatelek lehetőleg ne érintsen természeti területet, védett, illetve védelemretervezett természeti területet, „ex lege” védett értéket, ökológiai hálózat magterületét, ökológiai és zöldfolyosót, Natura 2000 területet, azok védőterületét és egyedi tájértéket (Tvt. 6.§ [2], 20.§ [1]); — a kutatási terület lehetőleg ne érintsen védelemre tervezett területeket se, illetve tájképi szempontból értékes területet; — bányatelek megállapítása során célszerű figyelembe venni a bányászati tevékenység várható tájképi hatásait, a talajvíz várható szintváltozásával érintett élőhelyek veszélyeztetettségét; — a kutatás során a természetes vízjárású vízfolyások és csatornák mentén védőszegélyt szükséges kialakítani. Havária esetén, megfelelően összeállított havária-terv segítségével elkerülhetőek vagy idejében és helyben felszámolhatók azok a szennyeződések, melyek felszíni vízfolyásokat, illetve más felszíni környezeti elemeket, ezáltal védett élőhelyeket is terhelhetnek. Határon átnyúló szennyezés a Sajószöged bányakoncessziós terület közelében nem várható. Regionális hatásként értékelhető, ha a Tiszába torkolló kisvízfolyások szállítanának szénhidrogén-kitermelés okozta szennyező anyagokat a folyóba. A területen található vízfolyások és vízgyűjtőterületeik, valamint a felszín alatti vízbázisok vízminőség-védelmi szempontból fontosak, ezek a területek bányászati célú kutatás szempontjából sérülékenynek tekintendők. 3.4.1. Hatások összefoglaló értékelése A Sajószöged vizsgálati terület szénhidrogén-hasznosítása során a felszín alatti és felszíni vizekre gyakorolt várható hatásokat áttekintettük. Jelentősebb hatások várhatók a rezervoároknál, különösen, ha azok regionális áramlásokkal jellemzett termálvíztestekhez tartoznak/ kapcsolódnak. A rezervoárok és a felszín közötti térrészre vonatkozóan jelentős hatással nem kell számolni. A felszíni vizekre, ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatások a szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez tartozó objektumok helyének pontos ismeretében megelőzhetők. 180

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A mélységi regionális hatások kockázatai alapos hatásvizsgálatok, regionális értékelések és modellezések segítségével elkerülhetők. Célszerű ezen hatásvizsgálatokat először a konkrét termelő objektum helyszínének kijelölése, majd a kutatás fúrásos szakaszának eredményei alapján is elvégezni, a további fázisok végleges engedélyezése előtt. A tervezés során kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek figyelembe veszik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott és kapcsolódó intézkedéseket, valamint az EU Víz Keretirányelvben és a kapcsolódó hazai jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzéseknek maradéktalanul megfelelnek: a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek mennyiségi és minőségi állapotát nem rontják, a meglévő jó állapotot fenntartják. A tevékenységek tervezése során figyelembe kell venni a VGT-ben megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedéseket is.

181


Irodalom ALLIQUANDER Ö. 1968: Rotary fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 15–28. BADICS, B., VETŐ, I. 2012: Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays. — Marine and Petroleum Geology 31, pp. 53–69. BÁLDI T. 1983: Magyarországi oligocén és alsómiocén formációk. — Akadémiai Kiadó, Budapest. 293 p. CSIMA P. 2008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. — In: CSORBA P., FAZEKAS I. (szerk.) Tájkutatás – tájökológia. — Meridián Alapítvány, Debrecen, pp. 401–408. CSIMA P., GÖNCZ A., GERGELY A., FORRÓ E., HALTRICH A., KISS G., MÓDOS-BUGYI I. 2003: A területrendezési tervek tájterhelési és a táj-terhelhetőségi vizsgálatának módszere. Tervezési útmutató. — SZIE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, VÁTI Kht. FvM. Budapest, 35 p. CSONTOS, L., NAGYMAROSI, A. 1998: The Mid-Hungarian line: a zone of repeated tectonic inversion. — Tectonophysics 297, pp. 51–71. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere — Második, átdolgozott és bővített kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 151–218. ERDEI M., FEHÉR S.-NÉ, KISS B., SZALAINÉ BÁNLAKI E., VARGÁNÉ TÓTH I., BUJDOSÓ I., ESZES I.-NÉ, GAJDOS I. 1997: Zárójelentés az 1. Abádszalók és környéke területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről (Tiszagyenda, Kunmadaras, Kunhegyes, Tiszabura). — Kutatási jelentés. MOL Rt., Budapest. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.19177. FITZPATRICK, J. 1991: Practical well control – Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin. GYALOG L. (szerk.) 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa, Tisza Nyomda Kft., Szolnok, 187 p. HAAS J., BUDAI T.,CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. (2010): Magyarország pre-kainozoos földtani térképe, 1:500 000 – A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa HÁMOR G. 1998: A magyarországi miocén rétegtana. — In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana — A MOL Rt. és a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, pp. 437–542. HORVÁTH, F., DÖVÉNYI, P., SZALAY, Á., ROYDEN, L.H., 1988: Subsidence, Thermal, and Maturation History of the Great Hungarian Plain. In: ROYDEN, L.H., HORVÁTH, F. (eds) The Pannonian Basin – A study in basin evolution, AAPG Memoir 45, pp. 355–373. HORVÁTH, F., BADA, G., SZAFIÁN, P., TARI, G., ÁDÁM, A., CLOETHING, S. 2006: Formation and deformation of the Pannonian basin: Costraints from observational data, In: Gee, D., Stephenson R. (eds.): European Lithosphere Dynamics, EUROPROBE, Geol. Soc. London Memoirs, 32. pp. 191–206. HORVÁTH, F., MUSITZ, B., BALÁZS, A., VÉGH, A., UHRIN, A., NÁDOR, A., KOROKNAI, B., PAP, N., TÓTH, T., WÓRUM, G. 2015: Evolution of the Pannonian basin and its geothermal resources. Geothermics, 53, pp. 328–352. JÁRAI Z., PUDLEINER É., VARGA G. 2012: Részleges kutatási zárójelentés a „Hernád-I. ”szénhidrogén kutatási területre a tervezett „Hajdúnánás V – szénhidrogén” bányatelek területére. HHE NORTH Kft., Budapest – Miskolci Bányakapitányság. JUHÁSZ E., KUMMER I., BUCSI SZABÓ L., BUDAI T., DETZKY G., DETKYNÉ LŐRINCZ K., DUDKÓ A., FARKASNÉ BULLA J., FODOR B., HÁMORNÉ VIDÓ M., JÁMBOR Á., JOCHÁNÉ EDELÉNYI E., KIRÁLY E., KORPÁS L., KOVÁCSVÖLGYI S., LENDVAY P., MADARASI A., MARKOS T., MÜLLER T., NÁDOR A., PARTÉNYI Z., POLCZ I., RÁLISCH L.-né., REDLERNÉ TÁTRAI M., SEBESTYÉN I., SZEIDOVITZ GY.-né., SZALAY I., SZŐTS A., TÓTHNÉ MAKK Á., TRESZNÉ 182

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány SZABÓ M., VARGA S., VETŐ I. et al. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 1995. december 31-i állapotra. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet „Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis” c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. — Kézirat, Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.19781. JUHÁSZ GY. 1992: A pannóniai (s.l.) formációk térképezése az Alföldön: elterjedés, fácies és üledékes környezet. — Földtani Közlöny 122, pp. 133–165. JUHÁSZ GY., POGÁCSÁS GY., MAGYAR I., VAKARCS G. 2006: Integrált-sztratigráfiai és fejlődéstörténeti vizsgálatok az Alföld pannóniai s.l. rétegsorában. — Földtani Közlöny 136 (1), pp. 51–86. KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000. Geophysical Transactions 45. No. 2 pp. 99–104. KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es nyomtatott térkép. ELGI kiadvány. KŐRÖSSY L., 2004. Az észak-magyarországi Paleogén medence kőolaj- és földgázkutatásának földtani eredményei. Általános földtani szemle, 28, pp. 9–121. LESS GY. 2005: Paleogén. — In: PELIKÁN P. (szerk.), BUDAI T. (szerk. közreműköd.); LESS GY., KOVÁCS S., PELIKÁN P., PENTELÉNYI L., SÁSDI L. 2005: A Bükk hegység földtana. Magyarázó a Bükk hegység földtani térképéhez (1:50 000), Budapest (Magyarország tájegységi térképsorozata), pp. 94–107. MADARASI, A., VARGA, G. 2000: Telluric Map of East-Hungary. 7.2. Separation of young sediments and pre-Tertiary formations’ conductance. Geophysical Transactions 43/3–4, pp 257–261. MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana — kézirat, Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.23073, 25 p. PELIKÁN P. (szerk.), BUDAI T. (szerk. közreműköd.); LESS GY., KOVÁCS S., PELIKÁN P., PENTELÉNYI L., SÁSDI L. 2005: A Bükk hegység földtana. Magyarázó a Bükk hegység földtani térképéhez (1:50 000), Budapest, 284 p. PENTELÉNYI L. 2005: A bükkaljai miocén piroklasztikum összlet. — In: PELIKÁN P. (szerk.), LESS GY., KOVÁCS S., PELIKÁN P., PENTELÉNYI L., SÁSDI L. 2005: A Bükk hegység földtana. Magyarázó a Bükk hegység földtani térképéhez (1:50 000), Budapest (Magyarország tájegységi térképsorozata), pp. 110–125. POSGAY K. (1966): A magyarországi földmágneses hatók áttekintő térképe, 1:500000, A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kiadványa, Geofizikai Közlemények XVI/4. SCHMOKER, J. W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated. — In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. (eds): The petroleum system - from source to trap. — AAPG Memoir 60, pp. 323–326. TÓTH T., WÓRUM G. (szerk.) 2015a: Kutatási zárójelentés a „Hernád-I.” kutatási területen végzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről. Kutatási jelentés. Folyópart Energia Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. TÓTH T., WÓRUM G. (szerk.) 2015b: Kutatási zárójelentés a „Hernád-II.” kutatási területen végzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről. A Miskolci Bányakapitányság MBK/187-2/2015. sz. végzésében foglalt hiánypótlási felhívása szerinti kiegészítésekkel. Kutatási jelentés. Folyópart Energia Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. URBANCSEK J. 1977: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere, VII. kötet. A pannóniai medence mélységi víztározói. —Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 546 p. 183


Internetes hivatkozások 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2014. — http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013_RIV_ertekeles.pdf — 2016-04-11 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2014. — http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013__web.pdf — 2016-0411 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2015. — http://levegominoseg.hu/media/Default/Ertekeles/docs/2014_RIV_ertekeles.pdf — 201604-11 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, 2015. — http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2014_automata_ertekeles_v2. pdf — 2016-04-11 A Magyar Villamosenergia–rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt. 2010. — http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=3dd80445-53b8-4975-ad0502f1e425d1f6&groupId=10258 — 2016-03-10 A vasúti közlekedés helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Igazgatóság. 2015. — http://www.szszbmo.hu/system/files_force/dokumentumok/ 05_2015_06_30_vasuti_kozlekedes.pdf — 2016-04-06 Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, p. 31, http: //www.kormany.hu/ download/c/6a/c0000/%C3% 81CsT_02%2012.pdf Athanor Magyarország Kft. 2005: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az Athanor Magyarország Kft. 2005 évi tevékenységéről. Kutatási jelentés, Athanor Magyarország Kft., Budapest. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye műemlékeinek listája. Kulturália Örökségvédelmi Hivatal Észak-Magyarországi Iroda. 2011 — http://www.koh7.hu/1_muemlek/00muemlekek/mlek01.html — 2016-04-11 Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési koncepciója. Helyzetértékelés. I. kötet. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés, 2013 december. — http://www.baz.hu/content/ fejlesztesi_dokumentumok/1312_01_1_melleklet_BAZ_konc_20131206_vegleg.pdf — 2016-04-06 Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési koncepciója. Helyzetértékelés. Borsod-AbaújZemplén megyei Közgyűlés, 2012 november. — http://www.baz.hu/content/fejlesztesi _dokumentumok/1312_01_1_melleklet_BAZ_konc_20131206_vegleg.pdf — 2016-04-11 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési terve. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, 2009. — http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_4a1a6bf574bfd0. 82242802 — 2016-04-06 Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési terve. Teampannon Kft. 2009 május. — http://www.e-epites.com/anyagok/baztrt.zip — 2016-04-11 Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési tervének felülvizsgálata. Megalapozó munkarészek. Teampannon Kft. 2009 május. — http://www.baz.hu/terrend/alatamaszto %20munkareszek/alatamaszto_szoveg.pdf — 2016-04-11

184

Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program területi hatásvizsgálata. Javaslattételi szakasz. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés, 2014. — http://www.baz.hu/ news_file/1347_1407_06_4_BAZ_Teruleti_Hatasvizsgalat.pdf — 2016-04-06 CORINE 2009: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-andmaps/data/ CSŐSZI M., BABUS F., DUHAY G., KELLNER SZ., KISS G. (2014): Tájvédelmi Kézikönyv. Vidékfejlesztési Minisztérium. Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság. Budapest. 75 p. 173. — http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/ File/Taj/Tajvedelmi_kezikonyv_4_kiadas _201405.pdf (2016-04-24.) ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: http://kinga.elgi.hu Hajdú-Bihar Megye műemlékjegyzéke. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. — 201604-11 Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda (2006) — http://www.terport.hu/webfm_send/715 — 2016-0411 Hajdú-Bihar megye területrendezési terve. Elfogadott munkarészek. Cívisterv Várostervező és Építész Iroda (2010) — http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesitervek/megyek/hajdu-bihar-megye-teruletrendezesi-terve — 2016-03-10 Hajdú-Bihar megye területrendezési terve. I. Előkészítő fázis. Vizsgálatok. Cívisterv Várostervező és Építész Iroda Bt. (2007) — http://www.terport.hu/teruletrendezes /teruletrendezesi-tervek/megyek — 2016-04-11 Hajdú-Bihar megye területrendezési terve. Javaslattevő fázis. Egyeztetési dokumentáció. Cívisterv Bt. 2009. — http://www.sze.hu/~radicsa/Teruletrendezes_tervek/Hajdu_Bihar_ megye/HBmegye_TrT_javaslattevo_fazis/HBmegye_TrT_javaslattevo_fazis_2009_09.pdf — 2016-04-11 Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf — 2016. április 22. International Energy Outlook (2014): U.S. Energy Information Administration Office of Integrated and International Energy Analysis U.S. Department of Energy Washington, This publication is on the WEB at: www.eia.gov/ieo. LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 2010: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. (www.enpol2000.hu). Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2013. — http://okir.kvvm.hu/lair/ — 2016-04-11 Magyarország személyszállítási vasúttérképe, 2006. Alappont Mérnöki– és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, 2006 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2016. április) http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI

185

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrásgeofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzése 2011 – Regionális Gazdasági kutatóközpont. www.rekk.eu. Nemzeti Energiastratégia 2030: www.kormany.hu. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 2011, NAV Személyi jövedelemadó statisztika Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) — http://www.terport.hu/teruletrendezes/ teruletrendezesi-tervek/magyarorszag — 2016-03-10 Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya, 2013. — http://www.terport.hu/webfm_send/4215 — 2016-04-11 PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http:// www.geo.u-szeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési terve. Javaslattevő fázis. VárosTeampannon Kft, 2009. — http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesitervek/megyek/szabolcs-szatmar-bereg-megye-teruletrendezesi-terve.— 2016-04-06 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció. I. Kötet. Előkészítő fázis. Feltáró munkarészek – Helyzetelemzés, Helyzetértékelés. MEGAKOM Tanácsadó Iroda, 2012. — www.terport.hu/webfm_send/4206 — 2016-04-06 TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/ Védett területek: http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/nemezti-park http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/tiszadobi-arter-tt http://bnpi.hu/oldal/borsodi-mezoseg-tk-54.html http://bnpi.hu/oldal/kesznyeteni-tk-59.html http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/ VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz. 2009, VKKI, MÁFI

186

Sajószöged. II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása

II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésével, Sajószöged szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg. A válaszadók a következők voltak: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Alsózsolca Város Jegyzője Arnót Község Önkormányzata Jegyzője Bekecs Közös Önkormányzati Hivatal Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal, Miskolci Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Bőcs Község Önkormányzata Emőd Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal Gesztelyi Közös Önkormányzati Hivatal Görbeháza Polgármesteri Hivatal Hajdú–Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Újtikosi Kirendeltsége Hejőbábai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal Újcsanálosi Kirendeltség Jegyzője Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hajdú–Bihar Megyei Igazgatósága Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Igazgatósága 187

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mályi Község Önkormányzati Hivatala Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője Nemesbikki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nyékládháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Onga Polgármesteri Hivatal Ónodi Polgármesteri Hivatal Polgári Polgármesteri Hivatal Jegyzője Prügyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóhidvégi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóládi Polgármesteri Hivatal Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajószöged Község Önkormányzata Címzetes Főjegyzője Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya Földmérési és Földügyi Osztály Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Szerencs Város Önkormányzatának Jegyzője Taktaharkányi Polgármesteri Hivatal Taktaszadai Polgármesteri Hivatal Tiszadada Polgármesteri Hivatal Jegyzője Tiszadobi Polgármesteri Hivatal Tiszagyulaháza, Községi Önkormányzat Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Jegyzője Tiszapalkonyai Közös Önkormányzati Hivatal Hejőkürti Kirendeltsége Tiszapalkonyai Közös Önkormányzati Hivatal Oszlári Kirendeltsége Tiszapalkonyai Községi Önkormányzat Jegyzője Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaújváros Város Önkormányzata Jegyzője

188

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, az OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésével Sajószöged szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok — az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala, a Hajdú–Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat, Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatóhelyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság, a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, és a Borsod–Abaúj– Zemplén Megyei Kormányhivatal, Miskolci Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály — észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Sajószöged területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg.

1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. Megállapítja, hogy a vizsgálati területen nemzeti park és tájvédelmi körzet és tájvédelmi körzet viszonylag kis kiterjedésben. Jelentősebbek a Natura 2000-es területek melyek közül nagyobbrészt a különleges, vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek, ennél alig kisebb kiterjedésűek a különleges madárvédelmi területek fekszenek. Ennél is nagyobb kiterjedésben találhatók a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei (mindhárom kategóriában, közel hasonló kiterjedésben). A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető.

189

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A tanulmány 3.1.1.–3.1.8. alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály szakterületenként a következő véleményt adja. — Földtani közegvédelem szempontjából: — A koncessziós területhez kapcsolódó bányászati tevékenység folytatásához a pályázati kiírásban elő kell írni szükséges követelményeket, tiltó és korlátozó rendelkezéseket a hatályos jogszabályok alapján. A koncesszió kiírásakor, a tevékenység (kutatás, hasznosítás) tervezését, végrehajtását a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletben meghatározott követelmények figyelembe vételével kell végezni és azoknak való megfelelést, az előírások teljesülését a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások során, az engedélyezési tervekben részletesen be kell mutatni illetve igazolni. — Levegőtisztaság-védelem szempontjából: — A 103/2011 (VI. 29) kormányrendelet 1. melléklete szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alapján a szénhidrogén koncesszióra javasolt területtel kapcsolatban a tanulmány 3.1.1. Levegőtisztaságának-védelem c fejezetében is közölt zónacsoportok állapíthatók meg a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. melléklete alapján (43. táblázat, 44. táblázat). A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet tartalmazza a légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a 2. számú mellékletben felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. — A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5 melléklete szerint a zónák típusait a 145. oldalon közöljük. — A koncessziós pályázat kiírásában javasolja szerepeltetni a légszennyezettségi alapállapot méréssel történő meghatározását, valamint az üzemelés első évében ajánlott szabványos PMl0 aeroszol mérést végezni nyári száraz, illetve fűtési időszakokban a bányaüzemhez legközelebb eső lakóingatlanoknál a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendeletnek megfelelően. — Zajvédelem szempontjából: — A tervezett bányászati tevékenységre, illetve létesítményekre vonatkozóan a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet hatálya terjed ki. A rendelet 9. §-ban foglalt, létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények betartásával biztosítható, hogy a tervezett beruházás ne haladja meg a környezeti zaj-, illetve rezgésterhelési határértékeket. A tanulmány szövegét a Hatóság észrevétele alapján javítottuk. — Természet- és tájvédelem szempontjából: — A tanulmányt természet- és tájvédelmi szempontból elfogadja. Megállapítja, hogy az felsorolja és részletezi az érintett védett természeti területeket. Natura 2000 területeket, illetve az országos ökológiai hálózat övezeteit. — Mivel a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismert, és a kitermelés legnagyobb hatása a létesítendő telephely területen, illetve A

190

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján az onnan történő szállítás útvonalán lesz, ezért azok ismeretében lehet majd a konkrét területre vonatkozó hatásokat vizsgálni. — Natura 2000 terület érintettsége esetén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései, illetve a 14. és 15 mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció alapján A benyújtott dokumentáció alapján az eljárás jelen szakaszában nem lehet olyan területet kijelölni ahol a tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, azt a végleges telephelyek helyszíneinek ismeretében lehet majd megvizsgálni Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal a következő nyilatkozatot adja: — Természetvédelmi szempontból: —A Sajószöged szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi vizsgálati tanulmányban megadott vizsgálati terület sarokpontjainak 5 km-es környezete által lehatárolt terület a Hortobágyi Nemzeti Park (131/2007 [XII. 27.] KvVM rendelet) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró „ex lege” védett szikes tóval és láppal érintett ingatlanok helyrajzi számos listájában feltűntetett területek (Pálinkás-lapos HNS 020; Kassai utca HNS 096; Nagy-olda-dűlő-laposa HNP 095; Tiszadobi-Holt-Tisza HNL 261) a Felső-Tisza kiemelt természetmegőrzési terület HUHN 20001 (275/2004. [X. 8.] kormányrendelet és 14/2010. [V. 11.] KvVM rendelet) a Hortobágy különleges madárvédelmi terület HUHN 10002 (275/2004. [X. 8.] kormányrendelet és 14/2010. [V. 11.] KvVM rendelet) a Felső-Tisza-vidék Ramsari terület (1993. évi XLII. törvény és 119/2011. [XII. 15.] VM rendelet) a Nemzeti Ökológiai Hálózat pufferterületének, magterületének és ökológiai folyosójának (2003. évi XXVI. törvény) a Hortobágyi bioszféra rezervátum (7/20007. [III. 22.] KvVM rendelet) átmeneti zónájának, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park — a Puszta világörökségi helyszín (2011. évi LXXVII. törvény) védőövezetének és a tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének (2003. évi XXVI. törvény) részét képezi. — A vizsgálati tanulmány 154. oldalán található, 3.1.5. Természetvédelem című részben foglaltakkal természetvédelmi szakmai szempontból egyetért, a benne szereplő előírások szigorú betartását javasolja. — Kéri, hogy amennyiben a tervezés során a munkálatok pontos helyszíne megjelölhető, haladéktalanul értesítsék a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot és a Kormányhivatalt, hogy az érintett területek természetvédelmi helyzetéről, aktuális állapotáról, a várhatóan szükséges korlátozásokról információt adhasson. — A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) pontja szerint védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez. Ez alapján a tervezett kutatások természetvédelmi engedély kötelesek. — Felhívja a figyelmet a Natura 2000 területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet idevágó rendelkezéseire (10. § (1)–(11) és 10/A. § (1)–(4), (6) bekezdései). Ezek alapján a Natura 2000 területeken tervezett kutatási tevékenységek engedélyeztetése során Natura 2000 hatásbecslést kell a természetvédelmi hatóságnak végezni, az ügyfél által előkészített Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció lapján.

191

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — Levegővédelmi szempontból: — Engedélyköteles légszennyező forrás telepítése esetén a 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 5. melléklet szerinti tartalmú engedély iránti kérelmet kell a környezetvédelmi hatóság felé benyújtani. Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály a következő véleményt adja: — Levegőtisztaság-védelem szempontjából: —A Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal illetékességi területéhez a vizsgálati tanulmányban szereplő települések közül Tiszadada és Tiszadob települések tartoznak. Tiszadada és Tiszadob települések közigazgatási területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet l. számú melléklete alapján a 10. légszennyezettségi zónacsoportba tartozik (43. táblázat, 44. táblázat). A zónacsoport kijelölését a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/20 II. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete tartalmazza (145. oldal). — Az alsó és felső vizsgálati küszöbértékeket a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. — A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.(I.l4.) VM rendelet 4. melléklete tartalmazza az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szinteket, melyet a tervezés folyamán figyelembe kell venni. — A tervezett tevékenység levegőterhelő hatásai a konkrét tevékenység engedélyezéséhez benyújtott dokumentációk alapján lesznek megállapíthatóak. — Természetvédelem szempontjából: — A Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal illetékességi területéhez a vizsgálati tanulmányban szereplő települések közül Tiszadada és Tiszadob települések tartoznak. — Sajószöged szénhidrogén koncesszióra javasolt területen belül a Szabolcs–Szatmár– Bereg Megyei Kormányhivatal illetékességi területét érintő védett területek: — Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet (a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet létesítéséről szóló 5/1990. [VI. l8.] KöM rendelet, valamint a 22/1997. [VIII. 1.] KTM rendelet a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet bővítéséről és a Vajai-tó Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 3/1996. (IV 17.) KTM rendelet módosításáról) — Tiszadobi-ártér természetvédelmi terület (a Tiszadobi-ártér természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 145/2007. [X11.27.] KvVM rendelet alapján) — Sajószöged szénhidrogén koncesszióra javasolt területen belül a Szabolcs–Szatmár– Bereg Megyei Kormányhivatal illetékességi területét érintő Natura 2000 területek (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010 [V. 11.] KvVM rendelet alapján: — Felső-Tisza kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUHN20001) — Kesznyéten különleges madárvédelmi terület (HUBNI0005) — Kesznyéteni Sajó-öböl kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUB N 20069) — A védett természetvédelmi területekre, illetve Natura 2000 területekre vonatkozó pontos adatokkal a területileg illetékes Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelő rendelkezik. A

192

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A tervezett tevékenység természetre gyakorolt hatásai a konkrét tevékenység engedélyezéséhez benyújtott dokumentációk alapján lesznek megállapíthatóak. — Javasolja, hogy a koncessziós tevékenységet a védett területeken ne folytassanak, valamint a bányászati koncessziós tevékenység folytatásának pályázati kiírásban szerepeljen kitételnek azon szempont, amely a tevékenység megkezdéséhez esetlegesen környezeti hatásvizsgálat vagy előzetes vizsgálat lefolytatását tartja szükségesnek. — A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) kormányrendelet szerinti l. sz. és 3. sz. melléklet szerinti dokumentáció elkészítése és a környezetvédelmi hatóságnál lefolytatandó engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges az alábbiak figyelembe vételével: — Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek: — Kőolaj-, földgázkitermelés a) 500 t/nap kitermelésétől kőolaj esetében b) 500 ezer m3/nap kitermelésétől földgáz esetében — Kőolaj-, földgázkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a) méretmegkötés nélkül b) kutatófúrás csak védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok; valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki) Emőd3 Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeteket — az ökológiai hálózat elemeit — érintheti. A Hivatal levelében közli az érintett területek helyrajzi számait. A Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeteket — a Zsolcai halmokat (külterület, 053 hrsz.) — érinthet. A Gesztelyi Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Gesztely és Hernádkak vonatkozásában természetvédelmi oltalom alatt álló területeteket — a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek — érinthet. A Hatóság levelében ismerteti a Gesztely közigazgatási területén lévő, védelem alatt álló területek helyrajzi számait. A Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeteket — megyaszói opálváltozatok, törzskönyvi szám: 4/42/TT/84 — érinthet. A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeteket — Greutter-kert, Avasi Arborétum, Gárdonyi Géza Művelődési Ház parkja (volt Bárczy kastély), görömbölyi gyurgyalag fészkelőhely és bányató — érinthet. Onga Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeteket érinthet. A Hivatal levelében felsorolja a közigazgatása alá eső, Natura 2000 védettségű területek helyrajzi számait.

3

A levelek rövid ismertetésekor vastag betűs településnév esetén az információk magára a településre vonatkoznak. Normál betűvel írt településnév esetében az érintett település (vagy települések) neve a bekezdés szövegében dőlt betűvel jelenik meg.

193

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Polgári Polgármesteri Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a jelenlegi halastó terület az érvényes településszerkezeti tervben különleges madárvédelmi és természetmegőrzési terület. Ugyanez megjelenik az igazgatási terület szabályozási tervében. A Tiszaújváros Város Önkormányzata Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység természetvédelmi oltalom alatt álló területeteket — Tiszaújvárosi Kisfaludi erdő TI, Tiszaújvárosi gyep TT, Tiszaújvárosi Morotva erdő TT, Tiszaújváros Tisza-sziget TT és Tiszapalkonyai tölgyfák TE — érinthet. A Hatóság levelében ismerteti a védelem alatt álló területek helyrajzi számait. Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (ill. helyi védettség alatt álló) területet: Arnót Község Önkormányzata Jegyzője, Bekecs Közös Önkormányzati Hivatal, Görbeháza Polgármesteri Hivatal, a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Újtikosi Kirendeltsége, a Hejőbábai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hejőbába és Hejőkeresztúr vonatkozásában, Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal Újcsanálosi Kirendeltség Jegyzője, A Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kesznyéten, Girincs és Kiscsécs vonatkozásában, a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Kistokaj és Sajópetri vonatkozásában, Mályi Község Önkormányzati Hivatala, a Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hejőpapi vonatkozásában, a Nemesbikki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nemesbikk, Hejőszalonta és Szakáld vonatkozásában, Nyékládháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, az Ónodi Polgármesteri Hivatal, a Prügyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Prügy és Taktakenéz vonatkozásában, a Sajóhidvégi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóhidvég, Berzék és Köröm vonatkozásában, a Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóörös, Nagycsécs és Muhi vonatkozásában, Sajószöged Község Önkormányzata Címzetes Főjegyzője, Szerencs Város Önkormányzatának Jegyzője, a Taktaharkányi Polgármesteri Hivatal, a Taktaszadai Polgármesteri Hivatal, Tiszadada Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Tiszadobi Polgármesteri Hivatal, Tiszagyulaháza, Községi Önkormányzat, Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Jegyzője, a Tiszapalkonyai Közös Önkormányzati Hivatal Hejőkürti Kirendeltsége, a Tiszapalkonyai Közös Önkormányzati Hivatal Oszlári Kirendeltsége, a Tiszapalkonyai Községi Önkormányzat Jegyzője, a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal és a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici vonatkozásában.

194

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A Sajóládi Polgármesteri Hivatal tájékoztat arról, hogy nincs olyan rendelet, melyben helyi természetvédelmi oltalom alá helyeznek területet. A kormányrendelet 1.§ (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 3.1.8. alfejezet foglalkozik. Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály a következő véleményt adja: — Az erdő igénybevételének szabályait az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 77–84. §-ai szabályozzák. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges. A vizsgálati tanulmány 3.1.8. pontja a vonatkozó előírások lényegét, mint a pályázati kiírásban szükséges követelményeket, megfelelően tartalmazza. — Tájékoztat arról, hogy a koncesszióval érintett, illetékességi területén lévő erdők túlnyomó része Natura 2000 területen lévő erdő, így az erdő igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban a 68/2015. (III. 30.) 44., ill. 46. §-a alapján a Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi hatáskörében szakkérdésként vizsgálja, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek megfelel-e. A partvédelmi rendeltetésű erdők esetén az illetékes vízügyi hatóság szakhatóságként jár el. Fentiek miatt a Hatóság csak elvi engedélyeztetési eljárás szakkérdés vizsgálatával, illetve szakhatóság bevonásával történő lefolytatását követően tudna csak nyilatkozni arról, hogy az erdők esetleges igénybevétele a koncessziós tevékenységhez milyen konkrét feltételek mellett lenne lehetséges, illetve melyek azok a területek, ahol egyáltalán nem folytatható a tervezett tevékenység. A

A Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály a megkeresésére az alábbi adatszolgáltatást adja: — Újtikos közigazgatási területén az Országos Erdőállomány Adattár 421,42 hektár erdővel borított és 18,16 hektár nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő un. egyéb részletként megjelölt területet (rét, rakodó, vízállás stb.) tart nyilván. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: Védelmi 65,66 hektár Gazdasági 355,76 hektár Közjóléti 0 hektár. A település közigazgatási területén a kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterület nagysága 410,38 hektár. — Görbeháza közigazgatási területén az Országos Erdőállomány Adattár 429,84 hektár erdővel borított és 15,14 hektár nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő un. egyéb részletként megjelölt területet (rét, rakodó, vízállás stb.) tart nyilván. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: Védelmi 43,43 hektár, Gazdasági 386,41 hektár Közjóléti 0 hektár. A település közigazgatási területén a kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterület nagysága 391,54 hektár. — Polgár közigazgatási területén az Országos Erdőállomány Adattár 455,36 hektár erdővel borított és 52,89 hektár nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő un. egyéb

195

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet részletként megjelölt területet (rét, rakodó, vízállás stb.) tart nyilván. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: Védelmi 79,56 hektár, Gazdasági 357,86 hektár Közjóléti 17,94 hektár. A település közigazgatási területén a kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterület nagysága 408,54 hektár. — Tiszadada közigazgatási területén az Országos Erdőállomány Adattár 568,00 hektár erdővel borított és 30,30 hektár nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő un. egyéb részletként megjelölt területet (rét, rakodó, vízállás stb.) tart nyilván. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: Védelmi 117,96 hektár, Gazdasági 450,04 hektár Közjóléti 575,24 hektár. A település közigazgatási területén a kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterület nagysága 359,56 hektár. — Tiszadob közigazgatási területén az Országos Erdőállomány Adattár 1939,99 hektár erdővel borított és 140,94 hektár nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő un. egyéb részletként megjelölt területet (rét, rakodó, vízállás stb.) tart nyilván. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: Védelmi 1147,57 hektár, Gazdasági 789,42 hektár Közjóléti 0 hektár. A település közigazgatási területén a kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterület nagysága 1925,48 hektár. — Tiszagyulaháza közigazgatási területén az Országos Erdőállomány Adattár 208,34 hektár erdővel borított és 4,84 hektár nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő un. egyéb részletként megjelölt területet (rét, rakodó, vízállás stb.) tart nyilván. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: Védelmi 85,30 hektár, Gazdasági 113,04 hektár Közjóléti 0 hektár. A település közigazgatási területén a kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterület nagysága 208,24 hektár. — A kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdők digitális térképi adatait a Kormányhivatal megküldte. (A hivatali válaszok az MBFH Irattárában érhetők el.) — Az elkészítendő stratégiában leírtak nem lehetnek ellentétesek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. előírásaival. — Az erdőterületek igénybevételét (erdő termelésből való kivonása) az erdészeti hatóságnál előzetesen engedélyeztetni kell. — Az eljárás további szakaszaiban erdővédelmi szempontból is részt kíván venni. Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Arnót Község Önkormányzata Jegyzője Bekecs Közös Önkormányzati Hivatal Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 196

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Emőd Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal Gesztelyi Közös Önkormányzati Hivatal Görbeháza Polgármesteri Hivatal Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Újtikosi Kirendeltsége Hejőbábai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal Újcsanálosi Kirendeltség Jegyzője Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Mályi Község Önkormányzati Hivatala Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője Nemesbikki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nyékládháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Onga Polgármesteri Hivatal Ónodi Polgármesteri Hivatal Polgári Polgármesteri Hivatal Jegyzője Prügyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóhidvégi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóládi Polgármesteri Hivatal Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajószöged Község Önkormányzata Címzetes Főjegyzője Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Szerencs Város Önkormányzatának Jegyzője Taktaszadai Polgármesteri Hivatal Tiszadada Polgármesteri Hivatal Jegyzője Tiszadobi Polgármesteri Hivatal Tiszagyulaháza, Községi Önkormányzat Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Jegyzője Tiszapalkonyai Közös Önkormányzati Hivatal Hejőkürti Kirendeltsége Tiszapalkonyai Közös Önkormányzati Hivatal Oszlári Kirendeltsége Tiszapalkonyai Községi Önkormányzat Jegyzője Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaújváros Város Önkormányzata Jegyzője

2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó esetleges lokális elszennyeződésekre. Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival. A nem konvencionális szénhidrogének kutatása, termelése esetében számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. 197

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Hangsúlyozza, hogy „a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó vízvisszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen”. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatósága problémát jelez az 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezet értelmezésével kapcsolatban4, valamint megállapítja, hogy a tanulmány térképeinek felbontása vízügyi és vízvédelmi szempontból nem megfelelő.5 — Felhívja a figyelmet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet 3. § (5) bekezdésére, mely szerint „Vízkészlet hasznosítására vízjogi létesítési engedély csak akkor adható, ha ezzel egyidejűleg a hasznosítással összefüggésben keletkezett szennyvíz, továbbá a csapadékvíz összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről is gondoskodtak, illetve az erre vonatkozó műszaki megoldása a kérelem és a kiadott létesítési engedély részét képezi, továbbá, ha a kérelemben foglaltak kielégítik a külön jogszabály szerinti igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékekre vonatkozó előírásokat.” — A bányászati tevékenység folytatásának pályázati kiírásában követelményként kell meghatározni az alábbiakat: — A koncessziós pályázat kiírásában szerepeljen a kutatás során a felszíni és különösen a felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi vizsgálata, melyek segítségével a területet jellemző, rendelkezésre álló adatok bővíthetők, pontosíthatók, illetve a tervezett bányászati tevékenységek felszíni és felszín alatti vizekre, víztestekre gyakorolt hatásai megbízhatóan megállapíthatók, megalapozottan értékelhetők, valamint a bányászat során szükséges vízgazdálkodási és vízvédelmi intézkedések tervezhetők. — A vizsgálatokat olyan mélységben kell elvégezni, hogy a bányászati tevékenység megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás során elég adat álljon rendelkezésre a bányászat felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának előrejelzésére. – A várható hatások előrejelzéséhez 3D geológiai térmodellek és azokon alapuló, korszerű regionális áramlási–hidrodinamikai modellezések felhasználása szükséges (szennyeződés-terjedésre is), figyelembe véve a térségi vízkivételeket, vízbázisokat és azok védőterületeit, védőidomait is. — A tervezett tevékenységgel összefüggésben elvezetett vizek befogadóra gyakorolt hatásának vizsgálata és értékelése. 4

5

A vizsgálati területen és közvetlen környezetében lévő természeti tényezők kezelhetősége érdekében a tanulmányok tervezése során hasznosnak láttuk a vizsgálati terület mellett egy tágabb térség kijelölését is. A bővítést 5 km-ben határoztuk meg, ami nem a vizsgálati terület határait követi, hanem gyakorlatilag egy 10 km-rel megnövelt élhosszúságú, körülírható téglalap. (Kartográfiai szempontból ez tűnik a legegyszerűbb megoldásnak.) Mint azt az 1.1.1. fejezetben leírjuk: „….a vizsgálatot és az adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is.” Mivel a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet a befogadó négyszögre, illetve a bővített területre vonatkozóan nem rendelkezik, az egyes szakterületekkel foglalkozó szakértők döntésén múlik, hogy a kiterjesztéssel milyen mélységben foglalkoznak. A részletesebb felbontású térképek beillesztését — mivel a tanulmánynak nem a koncessziós tevékenység mérnöki tervezéséhez, hanem a kiírandó pályázat megfogalmazásához kell szakmai alapot szolgáltatnia — nem tartjuk szükségesnek.

198

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 4. § (3) b) pontja értelmében a vízilétesítmények, vízimunkák (pl. vízemelés) hatása nem sértheti a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás, különösen az ivóvíz minőségű vízkészletekkel való rendeltetésszerű gazdálkodás követelményeit. — Az érintett térség vízfolyásai parti sávjának — a vonatkozó hatályos jogszabálynak megfelelő — biztosítása. A tanulmány szövegét a Hatóság véleményének felhasználásával módosítottuk. A Hajdú–Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat a következőkre hívja fel a figyelmet: — A pályázatban kiírni tervezett tevékenység nem folytatható a hidrogeológiai „A” védőövezeten belül. Ilyen a vizsgálati területen belül Polgár–Nyugat. A Szolgálat levelében ismerteti a fenti terület védőövezetének jellemzőit és az érintett terület helyrajzi számait. A levél tartalmazza továbbá a Görbeháza, Folyás, Polgár, Tiszadada és Újtikos– Gyulaháza vízműterületeinek, védőidomainak lehatárolására vonatkozó adatokat is. (A levél és mellékletei az MBFH Irattárában tekinthetők meg.) — A koncessziós tevékenység folytatásának követelményei közé tartozik, hogy a hidrogeológiai „B” védőövezeteken (ideértve a csak védőidommal rendelkező vízbázisok felszíni vetületét is) és az előzetesen lehatárolt védőterületeken belül előzetesen környezeti hatásvizsgálatot, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatot, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálatot kell készíteni a vízbázisvédelmi szempontból. — A 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet 2. melléklet 3.) pontban foglaltak alapján vizsgálni kell a hatásterületen belül a környezeti hatásviselőket (pl. felszíni-, felszín alatti víz). A vízbázisok esetében az előzetes vizsgálat feladata, célja a tevékenység értékelése. A tanulmány anyagát a Hatóság véleménye alapján módosítottuk. Emőd Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység felszín alatti vízminőség-védelemmel érintett területeket érinthet. A Hivatal levelében közli az érintett területek helyrajzi számait. A 2. témakörben együttműködő hatóságok: Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Emőd Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője Hajdú–Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat

3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány 3.1.9. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni:

199

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal, Miskolci Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a megküldött vizsgálati tanulmány felülvizsgálata alapján megállapítja, hogy az egyeztetési anyag kitér az épített és a régészeti örökség elemeinek megóvási lehetőségeire. Ugyanakkor a vizsgálati tanulmány a régészeti lelőhelyekre vonatkozóan nem tartalmazza a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban Forster Központ) közhiteles hatósági nyilvántartásában rögzített adatokat, továbbá a műemlékileg védett ingatlanok adatok vonatkozásában a vizsgálati tanulmány pontatlan. — A vizsgálati területen számos régészeti lelőhely található. A beruházások tervezhetősége, ütemezhetősége érdekében a teljes tervezési területre vonatkozóan szükségesnek tartja, a vizsgálati tanulmány kiegészítését és pontosítását a Forster Központ Nyilvántartási Irodája kezelésében lévő közhiteles hatósági nyilvántartásban rögzített, nyilvántartott műemléki értékekre, műemléki értékekre és nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozó aktuális adatokkal (érintett ingatlanok helyrajzi számai, térképi állományok a régészeti lelőhelyek kiterjedéséről). Adatpontosítás céljából a Forster Központ elérhetőségei: 1535 Budapest, Pf.: 721.; telefon: 1/225-4800; E-mail: [email protected]. — A tervezett tevékenység vonatkozásában a következő megállapításokat teszi: — A szénhidrogén kutatása során végzett tevékenység és a kitermeléshez szükséges építmények a kiemelten védett régészeti lelőhelyek területét nem érinthetik. — A régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet (Kr.) 4. § (3) bekezdés a)–c) pontja ugyanis kimondja, hogy a földmunkával járó beruházással el kell kerülni a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, a nyilvántartott tájképi jelentőségű lelőhelyet és az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket. Emellett a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 13. § (1) bekezdése szerint a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. — A Kötv. 3. §-a szerint, a kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket — így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését — e védelemmel összhangban kell végezni. A Kötv. 9. § és 10. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ugyanis a régészeti lelőhelyeket — a fenntartható használat elvének figyelembevételével — csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. Ilyen módon a tervezett szénhidrogén-kutatás és kitermelés során az ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek területének elkerülése javasolt. — Továbbá a Kötv. 19. § (1)-(3) bekezdése szerint a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, a régészeti feltárások költségeit — a mentő feltárás, valamint a Kötv. 23/F. § (6) bekezdésében foglalt eset kivételével — a Kötv. 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált. tekintettel arra, hogy Borsod–Abaúj–Zemplén megye jelentős részének régészeti felmérése még nem történt meg, a tervezett tevékenység eddig ismeretlen régészeti örökségi elemeket, régészeti lelőhelyeket is érinthet, amelyek előzetes felmérésére az örökségvédelmi hatástanulmány vagy az előzetes régészeti dokumentáció szolgál. 200

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — Tájékoztatásul közli, hogy a Kr. 63.§ (4) bekezdése alapján a szakhatósági hatáskörében·eljáró vagy az örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését írhatja elő a beruházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében a)-b) a bányászati kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása, bányatelek megállapítása és módosítása, védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése, illetve előzetes környezeti hatásvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat esetén, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre. Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosultak köréről a Kr. 69. § (2) bekezdés a) pontja rendelkezik, az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmi követelményeit a Kr. 12. melléklete határozza meg. — Tájékoztat továbbá, hogy a Kötv. 7. § 20. pontja szerinti nagyberuházás megvalósulása esetén a Kötv. 23/C. § (1) bekezdése szerint előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv. 7. § 3. pontja alapján valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló , az ismert adatok és források feldolgozásával , a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. — A Kötv. 23/C . § (3) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján Forster Központ készíti el. — A Kötv. 22. § alapján a földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció készíthető, különösen a földterület kiválasztásához és nyomvonal-kijelöléshez. Nem nagyberuházás esetén a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció készítésével feltárásra jogosult intézményt bízhat meg. — Az örökségvédelmi hatástanulmány, vagy előzetes régészeti dokumentáció készítése során ismertté váló régészeti lelőhelyeket a tervezett tevékenységgel lehetőség szerint el kell kerülni, amennyiben az nem lehetséges, a Kötv. 22. § (1) bekezdése szerinti szükséges mértékű megelőző régészeti feltárást el kell végezni. — A beruházások tervezhetősége, ütemezhetősége, valamint a Kötv. 4. § (1) bekezdése alapján, mely szerint a kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége, kéri a fentiek szíves tudomásul vételét ·és a megfelelő intézkedések megtételét. A Hivatal által közölt adatok alapján a tanulmány szövegét módosítottuk. A Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal megállapítja, hogy a tárgyi egyeztetési anyag kitér a régészeti örökség megóvási lehetőségeire. A vizsgálati tanulmány ugyanakkor nem tartalmazza a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ hatósági (régészeti lelőhely) nyilvántartásában rögzített adatokat. — A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 3. §-a szerint, a kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket — így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését — e védelemmel összhangban kell végezni. — A szénhidrogén-kutatása és kitermelése során a régészeti lelőhelyek területének elkerülése javasolt. — A Kötv. 9. § és 10. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a régészeti lelőhelyeket — a fenntartható használat elvének figyelembevételével — csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti 201

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. — Továbbá, a Kötv. 19. § (1 )-(3) bekezdése szerint a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. — A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, a régészeti feltárások költségeit — a mentő feltárás, valamint a Kötv. 23/F. § (6) bekezdésében foglalt eset kivételével — a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált. — A beruházások tervezhetősége — így a régészeti örökség védelme — érdekében szükségesnek tartja, hogy a vizsgálati tanulmány a teljes tervezési területre vonatkozóan tartalmazza a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Forster Központ) nyilvántartásában rögzített aktuális adatokat. — A tervezési területen a kiemelten védett Polgár–Kiscsőszhalom bronzkori tell, valamint Árpád-kori templom és temetője, a Polgár–Nagycsőszhalom újkori tell település, illetve egy középső bronzkori tell és több késő rézkori kurgán/halom található. A szénhidrogénkutatása során végzett tevékenység és a kitermeléshez szükséges építmények a kiemelten védett régészeti lelőhely és a kurgánok/halmok területét nem érinthetik. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) kormányrendelet 4. § (3) bekezdés a)–c) pontja ugyanis kimondja, hogy a földmunkával járó beruházással el kell kerülni a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, a nyilvántartott tájképi jelentőségű lelőhelyet (halom) és az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket. Emellett a Kötv. 13. § (1) bekezdése szerint a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. — Tájékoztatásul közli, hogy a kormányrendelet 63. § (4) bekezdése alapján a szakhatósági hatáskörében eljáró vagy az örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését írhatja elő a beruházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében a)–b) a bányászati kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása, bányatelek megállapítása és módosítása, védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése, illetve előzetes környezeti hatásvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat esetén, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre. — Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosultak köréről a kormányrendelet 69. § (2) bekezdés a) pontja rendelkezik, a tartalmi követelményeit a kormányrendelet 12. melléklete határozza meg. — A Kötv. 231C. § (1) bekezdése szerint nagyberuházás megvalósítása esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv. 7. § 3. pontja alapján valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. — A Kötv. 23/C. § (3) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján Forster Központ készíti el.

202

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a vizsgálati tanulmányt örökségvédelmi szempontból elfogadja, az alábbi javaslatok mellett: — A kutatási területen tervezett régészeti lelőhelyet érintő létesítmények engedélyezési eljárása során a Hatóságuk szakhatóságként vesz részt. — A kutatási területen tervezett nagyberuházások esetén kötelező, egyéb esetekben a tervezett beruházással érintett terület régészeti jellegétől függően előírható előzetes régészeti dokumentáció benyújtása a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően. — A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat/földvárakat a tervezett földmunkákkal nem érinthetik. — Az általános védelem alatt álló, nyilvántartott régészeti lelőhelyek elkerülése szükséges a földmunkával járó fejlesztések, beruházások — beleértve az ásványi vagyon kitermelését is — tervezése során. — Javasoljuk a teljes vizsgálati területre vonatkozóan a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Iroda nyilvántartásában rögzített aktuális adatok megkérését. — Tájékoztat továbbá arról, hogy az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29) kormányrendelet (Kötv.) 4. § (1) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek a Hatóság nem tud eleget tenni. Adatszolgáltatásért a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási lrodájához kell fordulni. (Elérhetősége: 1014 Budapest, Táncsics u. 1; Postacím: 1535 Budapest, Pf.: 721.; http://forsterkozpont.hu/ ; Tel.: +36 1 225 4800, E-mail: [email protected]). A régészeti lelőhelyek nyilvántartásba vétele folyamatos, emiatt javasolja, hogy a Forster Központ nyilvántartása friss adatainak rendszeres lekérését. A Nyilvántartási Iroda adatszolgáltatásában a megjelölt lelőhelyeket a terveken rögzíteni kell. Felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy a régészeti lelőhelyek nyilvántartását szolgáló adatbázis folyamatosan bővül. Az új adatok feldolgozása folyamatos. Az adatbázis nem egy statikus állapotot tükröz, a fent említett adatok az adatszolgáltatás napján érvényes állapotot mutatják. Az említett okok miatt van szükség a létesítmények előkészítése során az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére. Alsózsolca Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi oltalom alatt álló területeteket — 094/1 hrsz.-ú terület (régészeti vonatkozású) és a református templom Kossuth utca, 488 hrsz. (országos védelem alatt álló épület) — érinthet. Emőd Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység, nyilvántartott műemlékeket érinthet. A Hivatal levelében közli az érintett területek helyrajzi számait. Gesztely Község Önkormányzat Gesztely és Hernádkak vonatkozásában felhívja a figyelmet arra, hogy tiltó és korlátozó rendelkezések vonatkoznak a műemlék objektumokra (római katolikus templom), helyi védelemre javasolt objektumokra (malom, lakóházak), egyedi védelemre javasolt objektumokra (emlékművek) és a régészeti örökség védelmeire (regisztrált és potenciális lelőhelyek). A Hatóság levelében ismerteti a gesztelyi, helyi védelem alatt álló objektumok helyrajzi számait. Onga Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi építési szabályzatban megjelölt, helyi védett területek, mint helyi értékvédelem, az épületek, területek jellegét nem lehet befolyásolni. A Hatóság levelében felsorolja a védett ingatlanokat, helyrajzi számaikkal. 203

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Sajóhidvégi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi védelem alatt álló építményeket — parókia, Falumúzeum, napköziotthon, szolgálati lakás, magánlakás, múzeum — érinthet. A Hivatal levelében ismerteti a védett értékek helyrajzi számait. A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Alsózsolca Város Jegyzője Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal, Miskolci Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Emőd Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője Gesztely Község Önkormányzat Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Onga Polgármesteri Hivatal Sajóhidvégi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 3.1.7. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A konkrét telephely ismeretének hiányában érzékenységi vizsgálat nem történt. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály megállapítja, hogy a tanulmány 4. táblázata tartalmazza a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal illetékességi területén található azon települések felsorolását, amelyek közigazgatási határait érinti a szénhidrogén kutatás. — A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 10. § (1) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. — A Tfvt 11. § (1) bekezdése alapján a termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni. — A Tfvt. 11. § (2) bekezdése szerint átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. — A Tfvt. 11. § (3) bekezdése értelmében helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt; valamint azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. — A Tfvt. 14. § (1) bekezdése alapján a termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a) a lábon álló termény megsemmisül, b) terméskiesés következik be, c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d) a talajszerkezet károsodik.

204

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A fentieket figyelembe véve a kutatás céljára igénybevételre tervezett területek lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjenek. — A termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosítását eredményező tevékenységet megkezdeni csak jogerős termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosítási engedély birtokában lehet, amit a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságtól kell előzetesen beszerezni. A más célú hasznosítás engedélyezését megelőző termőföld igénybevétele engedély nélküli más célú hasznosításnak minősül, ami a fizetendő földvédelmi járulékon túl földvédelmi birság fizetési kötelezettséget eredményez. — A termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának megvalósítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását, megközelíthetőségét a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. — Az időlegesen más célra hasznosított termőföldet az igénybevevő az engedélyező ingatlanügyi határozatban megállapított határidő vagy határnap lejártáig köteles az eredeti állapotába helyreállítani. A Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal termőföldvédelmi szempontból a következő nyilatkozatot adja: — A tanulmány 3.1.7. termőföld védelme fejezetben foglaltak maradéktalan betartása mellett: 1. Amennyiben a beruházás során termőföld végleges vagy időleges más célú igénybevételére kerül sor, a más célú hasznosításhoz szükséges engedélyt a beruházás megkezdése előtt az illetékes járási hivataltól meg kell kérni. 2. A termőföldekből az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelően legkisebb területre kell korlátozni. 3. A beruházások nem akadályozhatják a környező termőföldek hasznosítását. — A földvédelmi szakkérdés vizsgálata során kiadott nyilatkozat nem helyettesíti a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyt. A Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya Földmérési és Földügyi Osztály megállapítja, hogy a Sajószöged szénhidrogén koncessziós terület vizsgálati tanulmánya alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal illetékességi területén Tiszadada és Tiszadob településeken termőföld területeket érinti. — A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt .) előírásai alapján a tervezett szénhidrogén kutatás és kitermelés termőföld igénybevételét feltételező részében termőföld más célú hasznosításának minősül, ezért a jogszabály rendelkezései szerint a tevékenység megkezdése előtt a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló földvédelmi eljárást kell lefolytatni a következőkben részletezettek szerint. — Tekintettel arra, hogy kizárólag ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani, a szénhidrogén kutatással–kitermeléssel érintett termőföldek vonatkozásában a beruházás megkezdése előtt az igénybe venni tervezett termőföldek végleges (állandó jellegű igénybevétel) illetve időleges (a kivitelezéssel időlegesen érintett termőföldek területe) más célú hasznosításának — a Tfvt . rendelkezéseinek megfelelő — engedélyezését kell kérni a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságtól. A fentiek alapján a tervezett kutatás-kitermelés kivitelezése csak a területileg illetékes járási hivatal más célú hasznosítást engedélyező jogerős határozatának birtokában kezdhető meg, amely engedély nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. — A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása az eredeti állapot helyreállításának elrendelését, valamint földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

205

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet — A szénhidrogén kutatás és kitermelés kivitelezése során úgy kell eljárni, hogy az a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen, továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. — Törekedni kell arra, hogy a termőföld igénybe vétele lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken történjen, illetve amennyiben a tevékenység átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, bizonyítani kell, hogy a tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén, átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken nem kerülhet sor. — A szénhidrogén-kutatás és -kitermelés termőföld más célú hasznosítását feltételező elemei tervezésének elősegítése érdekében, a fentiek kiegészítéseként tájékoztatásul közli, hogy Tiszadada és Tiszadob települések külterületén átlagosnál jobb minőségű termőföldnek minősül minden, az alábbiakban feltüntetett termőföld (52. táblázat, 53. táblázat). 52. táblázat. Átlagosnál jobb minőségű termőföldek Tiszadada külterületén Művelési ág

szántó gyümölcsös legelő rét erdő

Minőségi osztály

3., illetve attól jobb minőségi osztályú 1. minőségi osztályú 2., illetve attól jobb minőségi osztályú 3. minőségi osztályú 4., illetve attól jobb minőségi osztályú

53. táblázat. Átlagosnál jobb minőségű termőföldek Tiszadob külterületén Művelési ág

szántó gyümölcsös legelő rét fásított terület erdő

Minőségi osztály

4., illetve attól jobb minőségi osztályú 1. minőségi osztályú 3., illetve attól jobb minőségi osztályú 3. minőségi osztályú 3., illetve attól jobb minőségi osztályú 2., illetve attól jobb minőségi osztályú

A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya Földmérési és Földügyi Osztály

5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal megállapítja, hogy a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében 3 ásványvízzé és 3 gyógyvízzé minősített kút található, melyek esetében a természetes gyógytényező érintettsége fennállhat. A tanulmányt a Hivatal által megadott információk alapján javítottuk. 206

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

6. Nemzetvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal tájékoztat arról, hogy a koncesszió által érintett területen — Miskolc város közigazgatási területén — HM vagyonkezelésű ingatlan található, mely a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49.§ 16. pontja értelmében kivett területnek minősülnek, ezért ezek területét a további koncessziós tevékenység folytatásából kizárja. A Hivatal levelében közli a kivett terület helyrajzi számát. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

7. Településrendezés A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Alsózsolca Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy a helyi építési szabályzat nem tartalmaz a bányászati koncessziós tevékenységre (kutatásra, feltárásra, kitermelésre) vonatkozó szabályokat, így amennyiben arra sor kerül, szükséges a jogszabályi összhang megteremtése. Bekecs Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a település rendezési terve nem tartalmaz egyetlen területen sem kijelölt bányaterületet. Mivel Bekecs község teljes területe világörökségi területen helyezkedik el, új bányaterület kijelölésére nincs lehetőség. Bőcs Község Önkormányzata tájékoztat arról, hogy a Bőcs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2011.(VII.28.) rendelete alapján elfogadott Településrendezési Terv, és a Helyi Építési Szabályzat szerint, a településen végzett fejlesztések, megfelelnek a szabályzatokban foglalt előírásokkal. Emőd Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője megjegyzésében közli, hogy mivel a vizsgálati tanulmányban csak EOV koordináták szerepelnek, az Önkormányzat nem tudja pontosan lehatárolni, hogy a település mely részét érinti a kutatás. Az általa megadott adatok ezért Emőd teljes közigazgatási területére vonatkoznak. Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal jelzi, hogy a településrendezési tervben nincs szabályozva a bányászati terület. 207

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Gesztelyi Közös Önkormányzati Hivatal Tájékoztat arról, hogy Gesztely és Hernádkak vonatkozásában az Önkormányzatnak a meglévő Rendezési tevének módosítása szükséges, ahhoz, hogy a koncessziós tevékenység végezhető legyen a község közigazgatási területén. Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy Hernádnémeti Község képviselő testületének 26/2003 (X. 22.) rendelete (Helyi Építési Szabályzat), valamint Újcsanálos Község képviselő testületének 20/2004 (XI. 30.) rendelete nem tartalmaz egyetlen területen sem kijelölt bányaterületet, ezért amennyiben a községek területére jelölnek ki bányászati területet, a településrendezési terv módosítása válik szükségessé. A Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem felel meg a helyi építési szabályzatnak. A Megyaszó Község képviselő testületének 4/2004. (II. 27.) rendelete (HÉSZ) nem tartalmaz egyetlen területen sem kijelölt bányaterületet, ezért amennyiben a község területére jelölnek ki bányászati területet, a településrendezési terv módosítása válik szükségessé. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység akkor felel meg a hatályos 21/2014. (VII. 6.) számú rendelettel jóváhagyott Miskolc MJV Építési Szabályzatának és a többször módosított IV.68/23.261/2003 sz. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Tervbe foglaltaknak, ha az abban foglaltakat teljes körűen kielégíti. A településrendezési dokumentumok jelenleg nem számolnak újabb lehetséges bányászati tevékenységgel. Amennyiben a vizsgálatok érdemi lelőhelyet tárnának fel az érintett miskolci térségben, a Szabályozási Terv megfelelő felülvizsgálatára kerülhetne sor. A Polgári Polgármesteri Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a jelenlegi halastó terület nem beépítésre szánt, vagyis nem építési terület. Épület, illetve építmény elhelyezése a halastó területén nem megengedett. Taktaszadai Polgármesteri Hivatal jelzi, hogy a település rendezési terve (Taktaszada Község képviselő testületének 6/2005 (V. 02.) rendelete: Helyi Építési Szabályzat) nem tartalmaz egyetlen területen sem kijelölt bányaterületet, ezért amennyiben a község területére jelölnek ki bányászati területet, a településrendezési terv módosítása, vagy új településrendezési terv készítése válik szükségessé. Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a település rendezési terve (Tiszalúc Nagyközség képviselő testületének 6/2005 (V. 02.) rendelete: Helyi Építési Szabályzat) nem tartalmaz egyetlen területen sem kijelölt bányaterületet, ezért amennyiben a község területére jelölnek ki bányászati területet, a településrendezési terv módosítása, vagy új településrendezési terv készítése válik szükségessé. Az alább felsorolt, érintett települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Arnót Község Önkormányzata Jegyzője, Emőd Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője, a Gesztelyi Közös Önkormányzati Hivatal Gesztely és Hernádkak vonatkozásában, Görbeháza Polgármesteri Hivatal, a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Újtikosi Kirendeltsége, a Hejőbábai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hejőbába és Hejőkeresztúr vonatkozásában, a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kesznyéten, Girincs és Kiscsécs vonatkozásában, a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Kistokaj és Sajópetri vonatkozásában, a Mályi Község Önkormányzati Hivatala, a Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mezőcsát és Hejőpapi vonatkozásában, 208

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján a Nemesbikki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nemesbikk, Hejőszalonta és Szakáld vonatkozásában, Nyékládháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Onga Polgármesteri Hivatal, az Ónodi Polgármesteri Hivatal, a Prügyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Prügy és Taktakenéz vonatkozásában, a Sajóhidvégi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóhidvég, Berzék és Köröm vonatkozásában, a Sajóládi Polgármesteri Hivatal, a Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóörös, Nagycsécs és Muhi vonatkozásában, Sajószöged Község Önkormányzata Címzetes Főjegyzője, Szerencs Város Önkormányzatának Jegyzője, a Taktaharkányi Polgármesteri Hivatal, Tiszadada Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Tiszadobi Polgármesteri Hivatal, Tiszagyulaháza, Községi Önkormányzat, a Tiszapalkonyai Közös Önkormányzati Hivatal Hejőkürti Kirendeltsége, a Tiszapalkonyai Közös Önkormányzati Hivatal Oszlári Kirendeltsége, a Tiszapalkonyai Községi Önkormányzat Jegyzője, a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Tiszatarján és Igrici vonatkozásában és Tiszaújváros Város Önkormányzata Jegyzője. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Alsózsolca Város Jegyzője Arnót Község Önkormányzata Jegyzője Bekecs Közös Önkormányzati Hivatal Bőcs Község Önkormányzata Emőd Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal Gesztelyi Közös Önkormányzati Hivatal Görbeháza Polgármesteri Hivatal Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Újtikosi Kirendeltsége Hejőbábai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal Újcsanálosi Kirendeltség Jegyzője Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Mályi Község Önkormányzati Hivatala Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője Nemesbikki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nyékládháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Onga Polgármesteri Hivatal Ónodi Polgármesteri Hivatal Polgári Polgármesteri Hivatal Jegyzője Prügyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóhidvégi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 209

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Sajóládi Polgármesteri Hivatal Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajószöged Község Önkormányzata Címzetes Főjegyzője Szerencs Város Önkormányzatának Jegyzője Taktaharkányi Polgármesteri Hivatal Taktaszadai Polgármesteri Hivatal Tiszadada Polgármesteri Hivatal Jegyzője Tiszadobi Polgármesteri Hivatal Tiszagyulaháza, Községi Önkormányzat Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Jegyzője Tiszapalkonyai Közös Önkormányzati Hivatal Hejőkürti Kirendeltsége Tiszapalkonyai Közös Önkormányzati Hivatal Oszlári Kirendeltsége Tiszapalkonyai Községi Önkormányzat Jegyzője Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaújváros Város Önkormányzata Jegyzője

8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala a vizsgálati tanulmánnyal kapcsolatosan vasúti és vízi közlekedési szempontból észrevételt nem tesz, az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapította, hogy az érintett terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésre és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket nem érinti. A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hajdú–Bihar Megyei Igazgatósága a tanulmány 2.4.1. (Közlekedési viszonyok) fejezet 2.4.1.1. (Közúti közlekedés) alfejezet adataival, az úthálózat bemutatásával és a közutakkal kapcsolatos törvényi előírások ismertetésével egyetért. A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szabolcs–Szatmár– Bereg Megyei Igazgatósága a következő tájékoztatást adja: — A vizsgálati területen az Igazgatóság kezelésében lévő országos közúthálózatból a Tiszalúc–Tiszadob–Tiszadada, Tiszadob–Tiszavasvári és Tiszagyulaháza–Tiszadob településeket összekötő 3612., 3631. és 3637. j. mellékutak találhatóak. Ezen utak állapota miatt és védelme érdekében súlykorlátozás, illetve adott súlyhatárt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművek behajtási tilalma került bevezetésre. — A kutatási, engedélyezési eljárások során a Társaságtól az 1988. évi I. törvényben előírt esetekben közútkezelői hozzájárulás megkérésére van szükség. Alsózsolca Város Jegyzője kijelenti, hogy a szénhidrogének kutatása és kitermelése nem veszélyeztetheti a helyi közutak állagát és forgalmának biztonságát. Amennyiben a koncessziós tevékenység helyi közutat érint, előtte a koncesszió jogosultja köteles az 1998 210

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján I. törvény 36. § (1) bekezdése szerint a közút kezelőjének előzetes hozzájárulását kérelmezni. Az előzetes hozzájárulásról való döntés az önkormányzat rendelete alapján a jegyzőre átruházott hatáskör. A helyi önkormányzati rendeletben meghatározott utak, területek tekintetében a súlykorlátozásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Emőd Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője figyelmeztet arra, hogy amennyiben a koncesszió következményeként a helyi közutak sérülnek, kártalanítási igényt fog bejelenteni. A Gesztelyi Közös Önkormányzati Hivatal Gesztely és Hernádkak vonatkozásában tájékoztat arról, hogy kezelői és tulajdonosi hozzájárulás szükséges a helyi közutak súlykorlátozásának előírása érdekében. A Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Újtikosi Kirendeltsége az Újtikos Községi Önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő közutak koncessziós tevékenységet szolgáló igénybevétele előtt hivatali kirendeltségével — tulajdonosi és útkezelői — egyeztetést kér, melynek célja a megközelítési útvonalak kijelölésekor a helyi közérdekek érvényesítése és az utak állagvédelme, helyreállítási garanciáinak megkövetelése. Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal és annak Újcsanálosi Kirendeltsége Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a kutatási és bányászati tevékenység megkezdése előtt szükséges az érintett utak állapotvizsgálata, és a tevékenység közben és annak befejezését követően az utak állapotának fenntartása szükséges. A Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kesznyéten, Girincs és Kiscsécs vonatkozásában felhívja a figyelmet arra, hogy a Kesznyéten–Tiszaújváros közúton található Sajó hídon 16 tonna súlykorlát van életben, amely esetlegesen érintheti a koncesszió gyakorlására jogosult fuvarozási tevékenységet. A Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal közli, hogy a munkálatok végzésével bizonyítottan összefüggő útkárosodások helyreállítása a beruházó feladata és kötelessége. Mályi Község Önkormányzati Hivatala felhívja a figyelmet arra, hogy a munkálatok végzésével bizonyítottan összefüggő útkárosodások helyreállítás a beruházó feladata és kötelessége. A Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal véleménye szerint a kutatási és bányászati tevékenység megkezdése előtt szükséges az érintett utak állapotvizsgálata, és a tevékenység közben és annak befejezését követően az utak állapotának fenntartása szükséges. A Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mezőcsát és Hejőpapi vonatkozásában felhívja a figyelmet arra, hogy az önkormányzati kezelésű közutak, a kezelő (Képviselőtestületi hatáskör) hozzájárulása nélkül nem vehetők igénybe. Az igénybe vevőt terheli, a hozzájárulásban előírt feltételek betartása, a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtétele, valamint ha szükséges az eredeti állapot helyreállítása. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi közutak tekintetében az általános érvényű közlekedésrendészeti szabályok és előírások szigorúan betartandók. Esetleges munkavégzés, nagy tömegű, vagy különleges járművek használata esetén közútkezelői hozzájárulás beszerzése szükséges. Nyékládháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett bányászati koncessziós tevékenység a területen található helyi közutak és a települést érintő országos közutak forgalmát, terhelését nem növelheti, azok állagát nem veszélyeztetheti. Onga Polgármesteri Hivatal Átmenő forgalomként a település útjait terhelni nem lehet, a meglévő súlykorlátozás miatt. A Sajóhidvégi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóhidvég, Berzék és Köröm vonatkozásában kijelenti, hogy a szénhidrogének kutatása és kitermelése nem 211

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet veszélyeztetheti a helyi közutak forgalmának biztonságát. Amennyiben a kutatás helyi közutat érint, előtte kötelesek az 1998. évi I. tv. 36. § (1) bekezdése szerint a közút kezelőjének (önkormányzat képviselőtestülete) hozzájárulását megkérni. A Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóörös, Nagycsécs és Muhi vonatkozásában felhívja a figyelmet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendeletben foglalt előírások és rendelkezések betartására. A Taktaszadai Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a kutatási és bányászati tevékenység megkezdése előtt szükséges az érintett utak állapotvizsgálata, és a tevékenység közben és annak befejezését követően az utak állapotának fenntartása szükséges. Tiszagyulaháza, Községi Önkormányzat tájékoztat arról, hogy az utak szerkezete itatott makadám, elavult, teherbíró képessége korlátozott. A 3637. sz. közút aszfalt burkolatú, súlykorlátozása 20 tonna. Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Jegyzője figyelmeztet arra, hogy a kutatási és bányászati tevékenység megkezdése előtt szükséges az érintett utak állapotvizsgálata, és a tevékenység közben és annak befejezését követően az utak állapotának fenntartása szükséges. Tiszaújváros Város Önkormányzata Jegyzője tájékoztat arról, hogy a település egyes keskeny útjain 5 tonnás, a belterületi főgyűjtő utakon 2015. november l-jétől 12 tonna súlykorlátozás bevezetésével korlátozott forgalmú övezet kialakítására került sor. Az érintett utakra behajtani csak indokolt esetben, előzetesen megkért engedéllyel, a meghatározott díj befizetésével lehetséges. A 8. témakörben együttműködő hatóságok: Alsózsolca Város Jegyzője Emőd Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője Gesztelyi Közös Önkormányzati Hivatal Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Újtikosi Kirendeltsége Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hajdú–Bihar Megyei Igazgatósága Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Igazgatósága Mályi Község Önkormányzati Hivatala Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nyékládháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Onga Polgármesteri Hivatal Sajóhidvégi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Taktaszadai Polgármesteri Hivatal Tiszagyulaháza, Községi Önkormányzat Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Jegyzője 212

Sajószöged. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyongazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott.

213


Függelék 1. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO2eq: széndioxid-egyenérték – az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dT: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dZ: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1018 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (109 J) GVV: gáz-víz viszony (m3/m3) GW: Gigawatt (109 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány mAf: Adriai tenger feletti magasság mBf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja 2012.04.01-től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (106 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat 214

Függelék OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1015 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1012 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték – szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = 11 630 kWh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: formáció T: tagozat Q: kvarter Pl: pliocén Pa2: felső-pannóniai Pa1: alsó-pannóniai Pa: pannóniai Ms: szarmata Mb: badeni Mk: kárpáti Mo: ottnangi Me: eggenburgi Mi: miocén Ol: oligocén K: kréta J: jura T3: felső-triász T2: középső-triász T1: alsó-triász T: triász Mz: mezozoikum P: perm C: karbon D: devon S: szilur O: ordovícium Cm: kambrium Pz: paleozoikum OPz: ópaleozoikum.

215

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége (Forrás: TEiR [KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika])

Település

Járás

Lakónépesség, 2011 (fő)

Terület, 2011 (km2)

Népsűrűség, 2011 (fő/km2)

Öregedési index, 2011 (%)

Középfokú iskolai Az általános végzettség, iskola érettségi nyolcadik nélküli, évfolyamát szakmai elvégzők oklevéllel aránya, rendelkezők 2011 (%) aránya, 2011 (%)

Érettségizettek aránya, 2011 (%)

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

Aktivitási arány, 2011 (%)

Munkanélküliségi ráta, 2011 (%)

Egy lakosra jutó jövedelem, 2011 (Ft/fő)

A cigány (romani, beás) népesség aránya, 2011 (%)

A német népesség aránya, 2011 (%)

Hajdúnánási járás összesen Görbeháza Hajdúnánási Polgár Hajdúnánási Tiszagyulaháza Hajdúnánási Újtikos Hajdúnánási

29614 2454 8098 748 902

547,3 80,2 97,4 20,8 35,3

54 31 83 36 26

86,2 101,7 83,8 105,6 91,9

27,2 31,6 28,3 29,5 33,7

24,8 28,8 22,6 28,1 25,1

22,8 18,5 23,4 18,0 16,2

8,3 5,3 8,3 4,9 5,1

43,8 46,1 43,6 40,5 42,7

14,2 13,6 16,1 12,5 15,1

630880 619319 640285 633163 575699

3,1 0,1 8,5 1,7 0,0

0,4 0,5 0,5 1,5 0,3

Mezőcsáti járás összesen Hejőpapi Mezőcsáti Igrici Mezőcsáti Mezőcsát Mezőcsáti Tiszatarján Mezőcsáti

14446 1157 1246 5980 1407

351,3 17,0 19,5 103,1 40,4

41 68 64 58 35

61,5 46,2 55,4 66,8 42,7

37,8 38,1 39,9 35,3 43,2

20,6 19,2 18,8 20,3 21,5

16,8 16,9 15,6 20,5 11,4

5,5 2,8 4,7 7,1 3,3

41,3 39,7 40,2 42,8 40,4

21,2 23,3 20,4 23,1 20,2

507466 453672 448427 549935 436415

10,3 5,8 8,7 7,8 21,8

0,3 0,4 0,2 0,3 0,0

Miskolci járás összesen Alsózsolca Miskolci Arnót Miskolci Berzék Miskolci Bőcs Miskolci Emőd Miskolci Felsőzsolca Miskolci Gesztely Miskolci Hernádkak Miskolci Hernádnémeti Miskolci Kistokaj Miskolci Köröm Miskolci Mályi Miskolci

250530 5766 2597 1121 2730 5007 6613 2758 1723 3578 2078 1357 4124

972,8 26,0 17,5 10,6 24,3 49,4 16,3 28,8 10,9 28,8 9,8 8,3 11,3

258 222 148 106 112 101 407 96 158 124 213 163 366

88,7 49,9 51,9 36,6 52,6 83,9 70,8 56,9 28,5 46,8 47,2 17,2 79,5

22,6 28,8 22,7 35,1 26,8 25,4 23,4 31,0 24,1 27,4 18,9 42,2 19,7

17,0 18,3 17,4 22,6 22,3 25,1 16,0 21,7 20,5 21,8 19,5 9,6 18,5

32,0 23,7 31,6 17,2 24,0 26,1 29,5 21,4 24,9 23,1 32,3 8,3 33,8

16,4 8,5 15,4 2,7 8,8 7,7 15,8 7,9 9,2 7,9 18,4 2,4 18,5

43,6 39,0 47,7 34,8 41,3 42,1 42,0 42,2 41,3 39,7 48,6 26,8 48,2

16,0 15,9 14,4 26,9 13,7 15,5 13,9 20,5 17,6 21,2 13,9 37,5 15,3

740715 561379 853053 354723 666067 688419 796525 531075 588046 503747 1047711 200944 960239

5,2 12,4 0,8 9,6 10,4 3,6 11,8 13,3 19,4 12,7 0,1 43,4 0,5

0,5 0,3 0,5 0,0 0,2 0,3 0,3 0,1 0,0 0,3 0,8 0,0 0,5

216

Függelék

Település

Járás

Miskolc Nyékládháza Onga Ónod Sajóhídvég Sajólád Sajópetri Újcsanálos

Miskolci Miskolci Miskolci Miskolci Miskolci Miskolci Miskolci Miskolci













167754 5023 4858 2410 1051 2936 1480 867

236,7 24,7 31,5 17,7 13,4 12,7 9,3 12,2

709 204 154 136 78 232 160 71

104,2 107,7 47,8 46,8 30,0 51,5 35,2 51,1

20,6 22,0 27,7 34,1 35,8 31,4 32,5 38,3

15,2 18,8 19,0 24,5 19,5 22,5 20,1 22,7

34,8 32,7 25,6 17,7 12,5 20,4 21,3 16,4

19,3 15,6 9,0 4,3 4,5 6,3 3,9 4,2

44,3 44,7 43,3 36,3 32,5 40,5 38,4 39,2

15,5 13,8 23,4 20,9 26,9 21,2 19,5 18,5

777161 863102 592165 489143 378558 536791 454569 398061

3,2 0,2 20,3 13,7 23,8 9,3 8,9 7,5

0,5 0,5 0,2 0,4 0,0 0,5 0,0 0,9

Szerencsi járás összesen Bekecs Szerencsi Megyaszó Szerencsi Prügy Szerencsi Szerencs Szerencsi Taktaharkány Szerencsi Taktakenéz Szerencsi Taktaszada Szerencsi Tiszalúc Szerencsi

38106 2494 2728 2444 9198 3611 1257 1919 5305

432,1 25,7 53,4 31,4 36,7 39,1 19,7 25,7 44,9

88 97 51 78 251 92 64 75 118

71,3 79,4 43,9 40,8 123,2 71,4 34,3 43,0 55,4

30,2 23,0 31,5 35,4 25,0 30,1 38,4 35,0 33,2

21,0 22,1 20,4 16,1 17,7 22,0 15,6 23,4 23,9

21,8 30,4 16,4 11,0 31,2 19,7 7,9 11,9 19,2

8,1 11,4 6,7 3,9 14,5 5,5 3,1 3,5 4,9

39,6 49,7 36,1 32,5 43,4 37,1 26,9 32,7 40,4

19,2 15,6 20,8 26,6 12,1 22,4 36,4 23,4 24,5

544231 713450 412991 405223 763562 499371 222696 391849 472046

10,7 0,2 11,2 34,5 2,4 16,1 20,7 28,9 8,8

2,3 0,5 0,0 0,1 1,5 0,1 0,0 0,0 0,1

Tiszaújvárosi járás összesen Girincs Tiszaújvárosi Hejőbába Tiszaújvárosi Hejőkeresztúr Tiszaújvárosi Hejőkürt Tiszaújvárosi Hejőszalonta Tiszaújvárosi Kesznyéten Tiszaújvárosi Kiscsécs Tiszaújvárosi Muhi Tiszaújvárosi

31842 961 1919 1028 301 857 1863 195 500

248,9 11,2 18,7 10,3 14,9 11,0 36,4 4,1 9,6

128 86 103 100 20 78 51 47 52

67,5 31,3 72,6 86,7 132,3 26,7 41,1 10,2 71,1

24,8 42,6 38,5 26,3 34,4 36,7 39,2 53,7 20,3

21,5 13,6 23,6 23,8 29,8 20,0 18,7 10,7 30,3

27,3 9,0 15,5 27,1 18,6 13,2 11,6 1,7 29,2

12,7 4,8 3,8 11,4 6,0 2,7 2,6 0,0 8,3

45,6 30,6 34,9 46,8 49,5 32,8 32,3 22,6 47,6

13,1 25,9 14,9 16,2 20,1 27,0 16,8 45,5 9,7

932618 316691 452138 657702 609105 297853 350287 120295 857754

6,6 33,4 14,7 1,4 3,3 32,7 26,7 82,6 0,0

0,5 0,0 0,2 0,3 0,0 0,0 0,5 0,0 0,8

217


Település

Járás

Nagycsécs Nemesbikk Oszlár Sajóörös Sajószöged Szakáld Tiszapalkonya Tiszaújváros

Tiszaújvárosi Tiszaújvárosi Tiszaújvárosi Tiszaújvárosi Tiszaújvárosi Tiszaújvárosi Tiszaújvárosi Tiszaújvárosi

Tiszavasvári járás összesen Tiszadada Tiszavasvári Tiszadob Tiszavasvári

218













804 989 387 1337 2274 455 1472 16500

9,8 24,1 5,7 8,4 13,6 11,4 13,5 46,0

82 41 68 158 167 40 109 358

58,0 85,7 86,1 73,9 102,5 59,5 71,9 73,7

34,1 31,5 39,6 20,2 20,5 37,0 30,7 18,5

21,9 25,5 22,2 17,0 22,8 28,1 26,8 20,8

17,0 17,9 15,2 33,7 32,1 17,2 21,3 33,4

6,2 4,2 3,9 17,1 14,5 4,4 6,7 17,5

38,8 45,7 36,2 47,4 47,8 40,7 43,1 50,4

18,3 18,4 24,3 10,6 11,2 17,3 15,9 10,8

571334 567041 514875 1112162 1117147 587365 727364 1195157

20,0 0,0 3,6 1,1 0,0 2,0 4,4 0,7

0,0 1,0 0,0 0,2 0,5 0,7 0,0 0,6

27684 2272 2869

381,6 48,8 82,6

73 47 35

60,6 69,9 63,6

30,2 33,2 33,7

21,1 21,5 22,6

19,1 14,3 12,9

8,2 5,7 5,3

38,4 31,9 35,4

15,2 15,5 22,8

535617 379658 395645

14,0 15,1 14,9

0,6 0,3 0,1

Függelék 3. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény Dátum Hossz* (m) HEV–20 1996 453 HI–A1 1996 9762 HI–L 1996 10014 HI–M 1996 12285 HI–N 1996 17562 HI–O 1996 12990 HI–P 1996 11233 HI–Y 1996 14286 HI–Z 1996 15191 MK–19 1994 1985 MK–20 1994 8031 MK–21 1994 8188 MK–22 1994 498 MK–23 1994 8264 MK–25 1994 13 MK–26 1994 13948 MK–13 1992 16979 MK–14 1992 8733 MK–15 1992 18054 MK–16 1992 3121 MK–17 1992 7932 PO–81 1990 10000 PO–82 1990 7531 PO–83 1990 8739 PO–87 1990 1712 PO–88 1990 9779 XSAV–1 1990 26566 XSAV–2 1990 22593 XSAV–3 1990 25574 XSAV–4 1990 5526 XSAV–5 1990 23103 XPOV–1/89 1989 1240 XPOV–2/89 1989 10703 XPOV–3/89 1989 1329 PO–47 1988 5376 PO–50 1988 6350 PO–51 1988 12527 PO–52 1988 6860 XEK–10/88 1988 21297 PO–10 1987 10069 PO–11 1987 25 PO–13/A 1987 13374 PO–15 1987 2243 PO–9 1987 9164 PO–12 1986 3142 PO–14 1986 7660 PO–4 1986 10104 MKG–1 1985 1036 MKG–10 1985 5309 MKG–2 1985 6433 MKG–8 1985 609 MKG–9 1985 6983 PO–13 1985 6453 *Hossz (m): a területre eső szakasz hossza.

Adattári szám, tartalom, adat elérhetőség T.17736, AD.2379 MBFH szolgáltatott, T.17735, AD.2379 MBFH szolgáltatott, T.17735, AD.2379 MBFH szolgáltatott, T.17735, AD.2379 MBFH szolgáltatott, T.17735, AD.2379 MBFH szolgáltatott, T.17735, AD.2379 T.17735, AD.2379 T.17735, AD.2379 T.17735, AD.2379 MBFH szolgáltatott, 14/2013 MBFH szolgáltatott, 14/2013 MBFH szolgáltatott, 14/2013 MBFH szolgáltatott, 14/2013 MBFH szolgáltatott, AD.2379 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, 14/2013 MBFH szolgáltatott, AD.2379, AD2329 MBFH szolgáltatott, AD.2379, AD2329 MBFH szolgáltatott, 14/2013 MBFH szolgáltatott, 14/2013 MBFH szolgáltatott, 14/2013 MBFH szolgáltatott, AD.2379 AD.2379 13_2015_MBFH MBFH szolgáltatott, 13_2015_MBFH, AD.2379 13_2015_MBFH, AD.2379 MBFH szolgáltatott, AD2379, AD.2329, A858 MBFH szolgáltatott, AD2379, AD.2329, A858 MBFH szolgáltatott, AD2379, AD.2329 AD.2379 MBFH szolgáltatott, AD2379, AD.2329 AD.2379 AD.2379 AD.2379, AD.2390 MBFH szolgáltatott, AD.2379 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, AD.2379 MBFH szolgáltatott, 13_2015_MBFH MBFH szolgáltatott, 13_2015_MBFH MBFH szolgáltatott 13_2015_MBFH MBFH szolgáltatott AD.2379 MBFH szolgáltatott, AD.2379 MBFH szolgáltatott, AD.2379 MBFH szolgáltatott, AD.2379 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, AD.2379 MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

219

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 4. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Sajószöged, CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: „A”: adat, mérési eredmény; „E”: értékelés, értelmezés, jelentés; „T”: terv; „P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; „S”: regionális, értékelés, tanulmány Adattári jel: T. 21565 1996: Zárójelentés az Occidental Heves-I koncessziós területen végzett szeizmikus 2D mérésekről. (1995. november 5 - 1996.január 29. Mezőkövesd, Tiszaújváros - geofizika) (HI-A, -A1, -B, -C, -D, -E, -F, -G, -H, I, -J, -K, -L,-M, -N, -O, -P, -Q, -R, -S, -T, -U, -V, -W, -X, -Y, -Z vonalak) (+ 9 floppy, 109 kartridzs, 1 Exabyte kazetta) — GES (Geofizikai Szolgáltató Kft /Geophysical Services Ltd.) MBFHT T.17735 „A” Bardócz B. 1997: Zárójelentés a 28. Emőd-Észak területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Mályi, Ónod, Bükkaranyos, Nyékládháza, Muhi, Hejőkeresztúr, Emőd, Hejőszalonta, Szakáld, Csincse, Nagycsécs, Berzék, Sajóhídvég, Köröm, Harsány, Hejőpapi, Hejőbába, Igrici) +MGSz szakvélemény — MOL Rt. MBK ÉMO.05398 „E” Bardócz B. 1997: Zárójelentés a 28. Emőd-Észak területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Mályi, Ónod, Bükkaranyos, Nyékládháza, Muhi, Hejőkeresztúr, Emőd, Hejőszalonta, Szakáld, Csincse, Nagycsécs, Berzék, Sajóhídvég, Köröm, Harsány, Hejőpapi, Hejőbába, Igrici) +MGSz szakvélemény — MOL Rt. MBK ÉMO.05398 „E” Hajdú J., Balázs E.-né, Bujdosó I., Czeller I.,Eszes I.-né, Hajdú J., Nagy Gy.-né, Soós S.,Vadász Gy.-né, Szentgyörgyi K.-né 1997: Zárójelentés a 29. Görbeháza területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. (Hajdúnánás, Polgár, Tiszavasvári, Tiszadob) — MOL Rt. MBFHT T.19038 „E” Hajdú J., Balázs E.-né, Bujdosó I., Czeller I.,Eszes I.-né, Nagy Gy.-né, Soós S., Vadász Gy.-né, Szentgyörgyi K.-né 1997: Zárójelentés a 28. Emőd-Észak területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. +Szőts András (MGSZ) szakvéleménye (1998) — MOL Rt. MBFHT T.19790 I-V. „E” Hajdú J., Balázs E.-né, Bujdosó I., Czeller I.,Eszes I.-né, Nagy Gy.-né, Soós S., Vadász Gy.-né, Szentgyörgyi K.-né 1997: Zárójelentés a 29. Görbeháza területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. (Hajdúnánás, Polgár, Tiszavasvári, Tiszadob) — MOL Rt. MBFHT T.19038 „E” Kloska K. 1999: Zárójelentés az Emőd-É, Felgyő-Üllés és Mátranovák-É kutatási területeken 1994-ben végzett részletező gravitációs és mágneses mérésekről. Zárójelentés a Nagybánhegyes kutatási területen 1994-ben végzett részletező mágneses mérésekről (geofizika) — MOL Rt. MBFHT T.20224 „A” Szőts A. 1998: Görbeháza területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenység földtani zárójelentése. — MGSZ MBK _KMO.00752 „E” Varga G. 2010: Hajdúdorog szénhidrogén, kutatási zárójelentés (Görbeháza, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Újfehértó, Hajdúszoboszló, Érpatak, Biri, Geszteréd, Balkány) — HHE Nyírség Kft, Horizont Nyírség Kft. MBK _KMO.04299 „E” Sajószöged, CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1988: 2094/1988.sz. KFH határozat Észak-magyarországi Paleogén medence Emőd-Észak kutatási terület („C”) felderítő kutatási programja. ÉMO.5351 — MBK ÉMO.00575 III/28 „T” 1993: 266-3/1993.sz. KFH határozat Észak-magyarországi Paleogén medence Emőd-Észak kutatási terület („C”) felderítő kutatási programja — MBK ÉMO.00575 III/29 „T” 1994: Területzáró jegyzőkönyv MT mérésekről Andráshida-É, Kengyel, Polgár-Görbeháza és Tura-É kutatási területekről (Andráshida-Zalaegerszeg, geofizika) — GES Kft. MBFHT T.20015 „A” 1994: Területzáró jegyzőkönyv MT mérésekről Andráshida-É, Kengyel, Polgár-Görbeháza és Tura-É kutatási területekről (Andráshida-Zalaegerszeg, geofizika) — GES Kft. MBFHT T.20015 „A” 1995: Emőd-Észak felszíni geofizikai kutatás (bejelentés) — MOL Rt Budapest MBK ÉMO.04433 „T” 1998: 1993-1998 évi magnetotellurikus mérések helyszínrajzai és digitális adatai. Emőd-É; Paleogén Medence; Belezna; Andráshida (Zalaegerszeg); Kengyel-Martfű; Bácsalmás; Polgár-Görbeháza; Öttömös K-Ny; Csongrád-Mindszent; Csongrád-É; Marcali kutatási területek. (+ 6 floppy) — MOL Rt. MBFHT T.21261 „A” 2008: Hernád I-II. (Polgár térsége) 3D szeizmikus mérések.(9 CD, 2 DVD, 1 Super-DLT-I kazetta, 1 DLT-IV kazetta) — Tricon Geophysics Inc., GES Kft., Aspect Energy LLC. MBFHT T.22110 „A” 2008: Polgár-3D (2008) szeizmikus mérések terepi felvételei.(1 DVD, 4 HP LTO1 kazetta) — Acoustic Geophys. Serv. Ltd., Magyar Horizont Energia Kft. MBFHT T.22103 „A”

220

Függelék 2009: HOR; ÉPE; „Nyírség-Szatmár” kutatási terület MÜT módosítás és a HHE/PH-Görbeháza-5 kutatófúrás létesítés engedélyezési kérelem — Magyar Horizont Energia Kft., HU 1126 Budapest Nagy Jenő u MBK MIBAD.17477 6275/1 „T” 2009: HOR; MTM; A „Nyírség-Szatmár” kutatási területre MÜT módosítás és a HHE/PH-Görbeháza-1 kutatófúrás létesítés — Magyar Horizont Energia Kft., HU 1126 Budapest Nagy Jenő u MBK MIBAD.17175 4095/1 „T” 2009: HOR; MTM; Hernád I. - MÜT módosítás kérelem a "Polgár 3DÉszak" szeizmikus mérések végzéséhez — HHE North Kft., HU 1126 Budapest, Nagy J. utca 12. VI. em. MBK MIBAD.17315 5092/1 „T” 2010: Befejező jelentés a Polgár-2D, Polgár-3D (phase-1,-2) szeizmikus mérésekről. (2 DVD, 2 HP LTO1 kazetta) (Polgár-2D vonal (stack, migrált), geofizika — Acoustic Geophys. Serv. Ltd., Magyar Horizont Energia Kft. MBFHT T.22107 „A” 2010: HOR; bányatelek E; HHENy-Görbeháza-I. CH bányatelek megállapítási kérelem — HHE Nyírség Kft. MBK MIBAD.17718 3383 „T” Bella J., Varga F., Matolcsi E. 1994: Zárójelentés az Emőd-É kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika) — GES Kft. MBFHT T.20204 „A” Csiky G. 1974: Bükkaljai szénhidrogén kutató fúrások adatai - Egerszaló, Eger, Andornaktálya, Ostoros, Szomolya, Bogács, Cserépváralja, Kács, Sály, Tard, Noszvaj, Demjén, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Emőd, Sajóhídvég - koordináta, rövidített rétegsor — MBK ÉMO.17462 „A” Dank V., Csiky G., Balogh Gy., Zsitvai Sz., Márhoffer J., Szabó Gy., Varga I., RumplerJ., Nagy Z., G. Károly 1973: A paleogén medence előkutatási programja (Demjén, Ózd, Fedémes, Szécsény, Sóshartyán, Mezőkeresztes, Kerecsend, Sajóhídvég, Ostoros, Balassagyarmat, Diósjenő, Hangony, Andornaktálya, Bogács, Bükkszék, Cserépváralja, Szomolya, Mezőkövesd, Mezőnyárád, Salgótarján /Karancs-hg./, Eger,Romhány /Dél-hegy/, Egerszalók, Egerszólát, Emőd, Kács, Sály, Noszvaj, Pétervására, Susa) — OKGT Budapest MBK ÉMO.10912 „T” Dombai T., Ország J., Renner J. 1949: Jelentés a MÁELGI-nek a Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt. megbízásából az 1948. évben Görbeháza, Polgár és Nemesbikk vidékén végzett geoszeizmikus méréseiről — ELGI ELGI U-6 Sz-8 „E” Fördös I.-né, Varga J.-né, Drimus I.-né. 1983: Gyűjteményes tájékoztató az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt mikrofilmezett kútkönyveiről (Magyarország, Andornaktálya, Bogács, Bükkszék, Cserépváralja, Demjén, Diósjenő, Eger, Egerlövő, Egerszalók, Egerszólát, Emőd, Fedémes, Hangony, Kács, Kerecsend, Kömlő, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnyárád, Noszvaj, Ostoros, Ózd, Sajóhídvég, Sály, Sóshartyán. — MÁFI Budapest MBK ÉMO.03664 „A” Hangyál J. et al. 1992: Az észak magyarországi Paleogén medence kutatási területének felderítő fázisú szénhidrogén kutatási programja (kivonat, Demjén, Mezőkeresztes, Fedémes, Szécsény, Sóshartyán, Mezőnyárád, Nagybátony, Szirák, Kerecsend, Cserépváralja, Bogács, Bükkszék, Kács, Sály, Susa, Mezőcsát, Sajóhídvég, Verpelét, Diósjenő, Emőd, Szihalom) — MOL Rt Szolnok MBK ÉMO.04611 T.16442 „T” Kaszner E., Göőz L. 1964: 76.sz. jelentés a Polgár-Hajdunánás-Nyiregyháza kutatási területen 1961-1963. években végzett részletező reflexiós mérésekről — OKGT ELGI OKGT-76 GOR-76 „A” Kloska K. 1991: Jelentés az Emőd-Leninváros kutatási területen végzett részletező graviméter és magnetométer mérésekről (MOL Nyrt.-nél) — GKV ELGI Népk-G-60 GKV-921 „E” Livo Gy. 1995: Területzáró jegyzőkönyv magnetotellurikus mérésekről Bácsalmás és Emőd-É kutatási területekről (geofizika) — GES Kft. MBFHT T.20223 „A” Porosz Gy. 1993: Zárójelentés a Polgár térségi szeizmikus kutatásról (geofizika) — GES Kft. MBFHT T.19852 „A” Rancz B., Péterfia P.-né 1995: Szeizmikus feldolgozási jelentés Emőd-É kutatási területen (geofizika) — GES Kft. MBFHT T.20225 „A” Sajószöged, Geotermia, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 2007: Létesítési engedély kérelem - Szerencs, Rákóczi u. 122.hrsz.: 2018/13 geotermikus furatok mélyítése — Varga Ferenc Illés bányamérnök, 1134. Budapest, angyalföld MBK MIBAD.14721 4093/1 „GT” 2007: Létesítési engedély kérelem, Polgár, Alkotmány u. 18.1914 hrsz. geotermikus furatok létesítése — Hadházy Balázs tervező, Gyöngyös, Kócsag u. 16. fsz. 3. MBK MIBAD.15092 4947/1 „GT” 2008: Kutatási adomány; Füzesabony-Maklár,Eger-Nagytálya, Mezőkövesd, Vécs-Feldebrő, Gyöngyös-Visonta, Miskolc-Szirmabesenyő, Bőcs-Ónod, Hajdúszovát, geotermikus energiakutatás — Pannonplast Zrt., HU 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 5 MBK MIBAD.16474 5159/1 „GT”

221

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2009: HOR; ADM; Füzesabony-Maklár, Eger-Nagytálya, Mezőkövesd, Vécs-Feldebrő, Gyöngyös-Visonta, Miskolc-Szirmabesenyő, Bőcs-Ónod, Hajdúszovát geotermikus energia kutatás — Pannonplast Zrt., HU 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 5 MBK MIBAD.17111 3562/1 „GT” 2009: HOR; ÉPE; Tiszaújváros 652/77. hrsz. Ingatlanon Élelmiszer Raktáráruház geotermikus energia ellátása — Bokor Katalin, 8220 Balatonalmádi, Balatonfűzfői u.73. I/3 MBK MIBAD.16992 2646/1 „GT” 2009: HOR; SZM; Kistokaj, 064/32 hrsz. ingatlanon tervezett geotermikus kutatófúrás vízjogi létesítés engedélyezési eljárás — Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és V MBK MIBAD.17475 6270/1 „GT” 2009: HOR; SZM; Sajólád, 552/3 hrsz. tervezett SL-1 jelű hévízkút vízjogi létesítési engedély eljárás — ÉszakMagyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és V MBK MIBAD.17124 3703/1 „GT” 2010: HOR; ADM; Füzesabony-Maklár, Eger-Nagytálya, Mezőkövesd, Vécs-Feldebrő, Gyöngyös-Visonta, Miskolc-Szirmabesenyő, Bőcs-Ónod, Hajdúszovát geotermikus energia kutatás — MBK MIBAD.17591 1287 „GT” 2010: HOR; HAT; Sajólád, 552/3 hrsz. tervezett SL-1 jelű termálvízkút vízjogi létesítési engedélymódosítás — Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és V MBK MIBAD.17499 55 „GT” 2011: Mályi termelő kút, Kistokaj hőközpont és visszasajtoló kút, TA01 és TA03 sz. termálvíz vezetékek vízjogi létesítéséi, engedélyezési terve - MBK/999/2012. — PÖYRY ERŐTERV Zrt. MBK ÉMO.17927 „GT” 2012: Bőcs, 080/9 és 082/4 ingatlanon tervezett geotermális energia hasznosító termelő-visszasajtoló kútpár vízjogi létesítési engedély módosítás - MBK/1647/2012. — Hot Power Kft. MBK ÉMO.17781 „GT” 2012: Kistokaj, hrsz. 064/32 területen geotermális energiahasznosítását célzó kutatófúrás vízjogi létesítési engedélye - MBK/998/2012. — MBK ÉMO.17861 „GT” Kerbolt T., Kolencsik A., Molnár G., Szónoczkí J. 2011: Alsózsolca (048/4 és 048/8 hrsz.) Ipari Park geotermikus energia hasznosító termelő-visszasajtoló kútpár elvi vízjogi engedélyezési terve MBK/3723/2011. — Geoservice Kft. MBK ÉMO.18471 „GT” Molnár T., Kovács J. 2010: Tiszaújváros, Szederkény út 1/A., 1119/6 hrsz. Veronika Panzió hőszivattyús fűtés talajszonda kialakítás, engedélyezési terve - MBK/4613/2010. — MBK ÉMO.17793 „GT”

5. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Sajószöged, Környezetföldtan, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: „K”: környezet, földtani jelentés, ásványvagyon, magyarázó, alapadat gyűjtemény, anyagvizsgálat, szeizmikus szelvényezés, értékelés, környezeti vizsgálatok, EKHT; „V”: víz, vízbázis, vízkutatás, vízkutató fúrás; „T”: térkép; „TH”: területhasználat (pl. tájrendezési terv, építési szabályzat, rendezési terv, kerékpárút, stb.); „M”: mérnöki (pl. MÜT, talajmechanikai szakvélemény); „E”: egyéb (pl. beszámoló, kutatási javaslat, építési engedély, terv); Adattári jel: T.D. Gőgh Zs., Viczián I., Ravaszné Baranyai L.,Hámorné Vidó M., Bruknerné Wein A., Lázárné Szegő É.,Szurominé Korecz A., Nagy T.-né 1989: A hejőszalontai Hejő-1.sz. fúrás vizsgálati eredményeinek földtani értékelése — MÁFI MBFHT T.23020 „K” Rónai A. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana (Kazár, Miskolc, Pétervására, Eger, Gyöngyös, Balassagyarmat, Onga, Salgótarján, Gagybátor, Vatta, Mezőkeresztes, Dormánd, Borsodivánka, Egerfarmos, Négyes, Erdőtelek, Oszlár, Hevesvezekény, Hejőkürt, Tiszapalkonya, Füzesabony, Nagyfüged, Boconád, Heves, Kisköre, Gyöngyösvisonta, Szentistván, Szerencs, folyt. a köv. rekordon. — MÁFI Bp. MBK _GEOL.H.SER.GEOL.198. T.21 „K” Rónai A. 1985: folyt. az előző rekordról. Az Alföld negyedidőszaki földtana (Mezőzombor, Prügy, Ónod, Csány, Hatvan, Boldog ) GEOLOGICA HUNGARICA — MÁFI Bp. MBK _GEOL.H.SER.GEOL.198. +1r.T.21 „K” Szlabóczky P. 1974: Kutatási zárójelentés az Alsózsolcai T-3 jelű kút kivitelezéséről és hidrológiai vizsgálatokról — OFKFV GEOK J232 „V; K” Sajószöged, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1966: Bükkábrányi földtani naplók, fúrások szelvénye E135/44349. fúrás (Emőd) XLIX/42 — OFKFV MBK _Msz.10037 I/1 „K”

222

Függelék 1966: Bükkábrányi földtani naplók, fúrások szelvénye E149/43750. fúrás (Emőd) XLIX/42 — OFKFV MBK _Msz.10037 I/4 „K” 1971: Országos rétegvízfigyelő hálózat tanulmányterv és javaslat (kézirat, Emőd, Újlőrincfalva, Hevesvezekény, Füzesabony, Adács, Novaj, Bükkábrány, Gyöngyöshalász, Nagyréde, Karácsond, Bercel, Salgótarján, Pétervására, Arló, Izsófalva, Zsujta, Muhi, Prügy, Tiszakarád, Ricse,Hejőbába) — OVH VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT Budapest MBK ÉMO.02679 „V” 1983: Szerencsi térképező fúrások (Forró, Encs, Gibárt, Abaújkér, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Rásonysápberencs, Ináncs, Fügöd, Csobád, Hernádszentandrás, Ond, Alsódobsza, Pere, Legyesbénye, Bekecs, Mezőzombor, Hernádbűd, Kiskinizs, Abaújszántó, Halmaj, Felsődobsza, Hernádkércs, Golop, Tállya, Monok, Szentistvánbaksa, Aszaló, Megyaszó, Rátka, Szerencs /139/ Alföld 100000-es atlaszához) — MÁFI Budapest MBK ÉMO.02930 „K” 1984: A BAZ megyei 1983. évi agrogeológiai (talajjavító) nyersanyag kutatás földtani jelentése ( Ond, Szerencs,Bekecs, Legyesbénye, Csobaj, Taktabáj, Prügy, Taktakenéz, Mezőzombor, Taktaszada, Tiszatardos, Tiszaladány, Tarcal) — Mezőgazdasági Földtani Szolgálat Budapest MBK ÉMO.02262 „K” 2002: A Hortobágyi Nemzeti Park és térsége területrendezési terv (egyeztetési anyag, Ároktő, Csincse, Gelej, Hejőkürt, Igrici, Kesznyéten, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Oszlár,Mezőnagymihály, Szentistván, Tiszabábolna, Tiszakeszi,Tiszadorogma, Tiszalúc, Tiszapalkonya, Tiszatarján,Tiszaújváros, Tiszavalk) + Cd-lemez — VÁTI Kht MBK ÉMO.12352 „TH” 2003: Határozat; Felsőzsolca - FIZ Kft. 2 db monitoring kútjának vízjogi létesítési engedély — Vízügyi Igazgatóság, Miskolc MBK MIBAD.07538 11027 „V” 2004: Települési környezetvédelmi program (előzetes véleménykérés, Abaújlak, Alacska, Alsódobsza, Alsószuha,Berzék, Bodrogkeresztúr, Csobaj, Csokvaomány, Dédestapolcsány, Erdőbénye, Felsődobsza, Filkeháza, Irota, Füzérkajata, Füzérradvány, Göncruszka, Halmaj, Kács, Hejőszalonta, Hernádszentandrás, Izsófalva, Jákfalva, Királd, Kiscsécs, Kiskinizs, Kissikátor, — ECOCARITAS EGYESÜLET Nyíregyháza MBK ÉMO.13296 „K” 2008: Emőd, sérülékeny vízbázis kutatás fúrásairól adatszolgáltatás — GEOKOMPLEX Kft. MBK ÉMO.15890 „V” 2009: HOR - SZM - Felsőzsolca, 88 hrsz. tervezett termálvízkút vízjogi létesítési engedély eljárás — ÉszakMagyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és V MBK MIBAD.16970 2487/1 „E” 2011: DRA; Girincs község településrendezési terv módosítása — Girincs Község Önkormányzatának Polgármestere, HU 3578 Gir MBK MIBAD.18097 2572 „TH” Alföldi L., Papp B. 1976: Környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok a felszínalatti vízkutatásban /kivonatos összefoglalás/ (Szécsény,Miskolc, Jósvafő, Eger, Salgótarján, Recsk, Visonta, Hernádnémeti) VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények47.sz. — VITUKI Bp. MBK ÉMO.01190 „V” Altnőder A. et al. 1985: Vízbeszerzési lehetőségek feltárása a Tisza-Sajótorok(492 fkm), Tiszabábolna (440 fkm) közötti partszakaszán(vízkutatási terv, Sajóörös, Mezőcsát, Sajóhídvég,Tiszapalkonya, Tiszakeszi, Tiszaújváros, Tiszatarján,Tiszadorogma, Tiszabábolna, Ároktő, Hejőpapi, Igrici,Nemesbikk, Nyékládháza, Muhi, Kesznyéten, Hejőbába, Emőd, Sajószöged, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Négyes) — Vízkészletgazdálkodási és Vízvédelmi Iroda Budapest MBK ÉMO.02484 „V” Baráth ., Detre L., Egerer F. 1963: Jelentés a Bükkábrány-Emőd közötti területen mélyült felderítő fúrások geofizikai vizsgálatáról. (Sebestyén Károly véleményével). — GI MBK ÉMO.10841 T.1224 „K” Bérciné Makk A. 1978: A bükkalji szénhidrogénkutató fúrásokkal feltárt triász üledékes kőzetek biosztratigráfiai értékelése (Emőd, Sajóhídvég, Cserépváralja, Bogács, Tard, Noszvaj, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Szihalom, Kerecsend, Demjén, Egerszólát, Bükkszék, Kömlő, Ostoros, Andornaktálya) — MFT Budapest MBK _F.KÖZ.1978/158.p 2.f.158.old. „K” Czirok F. 1980: Térképező-, sekélyszerkezet-, és nyersanyagkutató fúrások a Tokaji hegységben 1969-1977 között. I-III. kötet (Kishuta, Erdőhorváti, Makkoshotyka, Végardó, Sárospatak, Boldogkőújfalu, Erdőbénye, Sima, Tarcal, Tállya, Megyaszó, Boldogkőváralja, Pálháza, Bodrogszegi, Mád, Telkibánya, Monok, Tolcsva, Szerencs, Rátka, Felsőregmec, Gesztely, Hernádnémeti, Taktaharkány, Mezőzombor) — MÁFI Budapest MBK ÉMO.05330 T.10587 „K” Deák J., Szlabóczky P. 1984: Szakvélemény az Emőd térségi hévízfeltárási lehetőségekről. Előzetes szakvélemény az Emőd térségi hévízfeltárási lehetőségekről. — MBFHT T.21476 „V” Dobra I., Ropp É. 1988: Kesznyéten Szabadság MGTSZ 62m-es mélyfúrású kút — Termál Kisszövetkezet Kútvizsgáló Csoport GEOK SZ272 „V” Egerer F., Pojják T. 1978: Kutatási zárójelentés a Bükk-hegység térségében a meddőhányók térképezésére szolgáló mintatérképlap és kataszteri módszer kidolgozásáról (Miskolc, Cserépfalu, Kisgyőr, Bükkzsérc, Kács, Hejőcsaba, Mályi, Sály,Borsodgeszt, Harsány, Szirmabesenyő, Arnót, Sajópetri, Kistokaj, Nyékládháza) — NIM Miskolc MBK ÉMO.01825 „K” Egerer F., Pojják T. 1979: A víz-kőzet egymásra hatás metodikai vizsgálata /Kutatási zárójelentés/ IIII.köt.(...Sajóhídvég, Hejce,Boldogkőváralja, Erdőbénye, Olaszliszka, Kenézlő, Viss,Zalkod, Makkoshotyka,

223

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Komlóska, Bodrogolaszi, Sárospatak,Tiszakarád, Györgytarló, Kurityán, Edelény, Répáshuta, Bükkszentlászló, Cserépfalu) — NME MBK ÉMO.05811 +1r/T.8675 „K” Elek I., Rischák G. 1978: Északkeleti medenceperemi lignitkutatási terület szénkőzettani vizsgálata (Taktaharkány, Gesztely, Szikszó, Rakaca, Nyomár, Sárospatak, Bekecs) — MÁFI Budapest MBK ÉMO.04517 T.7440 „K” Franyó F. 1980: A Sajó-Hernád hordalékkúpja a negyedkori földtani események tükrében (Litka, Halmaj, Hejőkeresztúr,Nemesbikk) — Földr. Ért. MBK ÉMO.01671 „K” Gaál Cs-né 1971: Alsózsolca vízműbővités összefoglaló jelentés — OFKFV GEOK J233 „V” Gál Á. 1998: Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet tájrehabilitációja előzetes környezetvédelmi hatástanulmány (Kesznyéten, Tiszalúc, Tiszaújváros) — SAVITERV Miskolc MBK ÉMO.05538 „K” Gondár K., Weiser L., Székvölgyi K. 2012: Görbeháza vízmű üzemelő, sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázis biztonságba helyezéséhez védőidom, védőterület kijelölés - MBK/334/2012 — SMARAGDGSH Kft. MBK ÉMO.17352 „V” Horváth I., Ódor L., Fügedi P. U. 1991: A Tokaji-hegység áttekintő geokémiai felvétele (1989-1990) Kutatási zárójelentés.(Telkibánya, Felsőregmec-Vilyvitány, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Háromhuta, Regéc, Tolcsva, Erdőhorváti, Erdőbénye, Mád, Szerencs). — MÁFI MBFHT T. 15380 „K” Jakucs L. 1987: A felszíni geomorfológiai ...Nemesbikk, Hejőkeresztúr, Tiszakeszi, Mezőcsát, Hejőszalonta, Hejőbába, Tiszapalkonya, Négyes, Tiszavalk,Tiszabábolna, Ároktő, Tiszakarád, Prügy, Tiszaladány,Sátoraljaújhely, Bodrogolaszi, Bodrogkeresztúr, Tokaj,Sárospatak, Sajógalgóc, Hernádkak — JATE Szeged MBK ÉMO.03021 +1r „K” Jámbor Á. ?: 4865/2.sz. lap. Emőd. (Térképtárnak átadva) — MÁFI MBFHT T.425 „K” Jánvári J. 1985: Jelentés az Emőd-környéki hévízkutató szeizmikus reflexiós mérésekről. (geofizika) — ELGI MBFHT T. 21475 „V” Jaskó S. 1986: A Mátra, a Bükk és a Tokaji-hegység neotektonikája (Petőfibánya, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján, Hatvan, Mátraszentimre, Kisnána, Verpelét, Sirok, Miskolc, Szirmabesenyő, Sajóhídvég, Tiszaújváros, Alsóvadász, Mezőkövesd, Emőd, Szikszó) — MFT Bp. MBK _F.KÖZ.1986/147.p 2.f.147.old „K” Kocsis L. T. 2009: Arnót, külterület 063/15, 19, 24, 33 hrsz 10 db szélerőmű építési engedélyezési terv (FUHRLANDER FL-MD77, ARNÓTWINDKft) — PRO-NÓVUM Bt Gyula MBK ÉMO.16612 „E” Kovács B., Szabó I., Jambrik R. 1991: Felszín alatti vizek szennyeződésének modellezése.(Sajó-Hernád völgy, Alsózsolca, Hernádnémeti, Ónod, Sajóhidvég) — Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék MBFHT T.16114 „V” Kunszt J. 1930: A mai Magyarország ásványvízei, fürdői és üdülőtelepei (Alsókéked, Bekecs, Diósgyőr, Eger, Görömbölytapolca, Kács, Mátraballa, Recsk, Tar, Parád, Erdőbénye, Gyöngyös, Mád, Putnok, Szarvaskő, Lillafüred, Mátrafüred, Tokaj, Miskolctapolca, ismertetés) — MFT Bp. MBK _F.KÖZ.1929 67.old. „V” Kuti L. 1983: Jelentés az 1983. évi térképezési munkákról. (Sárospatak,Nagyhalász, Nyírtelek, Dombrád, Záhony, Rakamaz, Csaroda,Tiszaszalka, Nagyvarsány, Varsánygyüre, Vásárosnamény, Gemzse, Szabolcsbáka, Anarcs, Ajak, Pátroha, Gégény,Demecser, Beszterce, Paszab, Gáva, Gávavencsellő, Kistokaj). — MÁFI MBFHT T.12422/4* „K” Mátyás E. 1978: A Tokaji hegység ércindikációi. (Bekecs, Szerencs, Ond, Mád, Rátka, Abaújszántó, Szegilong, Erdőbénye, Sárospatak, Rudabányácska, Fony, Füzérradvány, Hollóháza, Alsókéked, Pányok, Telkibánya, Komlóska) — OÉÁ MBK ÉMO.11628 T.7511 „K” Mátyás E. 1990: A Bekecs-Kishegy-i kálitufa előfordulás összefoglaló földtani jelentése és készletszámítása. (+ állásfoglalás, hatósági igazolás, kiegészítés, bányászati engedély, megkutatottsági engedély, földtaniteleptani adatlap) — GEOPRODUKT Gm. Mád MBFHT T. 18117 „K” Mező H. 2008: Szilvásvárad Aszaló védetté nyilvánításának kérelme (Nagyvisnyó) +2009 Gazdálkodás harmóniában a természettel. Tájékoztatás a Natura 2000 területek fenntartási terveiről (Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak /Nagyvisnyó, Szilvásvárad/, Hejő mente /Hejőbába, Hejőkürt, Nemesbikk/ — Büki Nemzeti Park MBK ÉMO.15607 „K” Miháltz I. 1951: Az Észak-Alföld K-i részének földtani térképezése /Mezőcsát - Alsózsolca - Szerencs - Tokaj Sátoraljaújhely - Mád - Mezőzombor, Miskolc/ — MÁFI Bp. MBK _EVI JEL.1951/061.p 61.old. „K” Moldvay L. 1959: Szerencs, M-34-139 számú térképlap földtani térképe, szelvénye és magyarázója. — MÁFI MBFHT T.521 „T;K” Némedi Varga Z. 1981: Magyarázó Miskolc településcsoport mérnökgeológiai atlaszához (Sajóbábony, Sajókeresztúr, Sajópálfala, Sajósenye, Bükkszentkereszt, Répáshuta, Miskolc /Ómassa,Hámor, Pereces, Lillafüred, Lyukóbánya/, Bükkszentlászló, Szirmabesenyő, Arnót, Onga, Felsőzsolca, Alsózsolca, Kistokaj, Mályi, Nyékládháza, Sajóecseg, Ócsanálos) — NME Miskolc MBK ÉMO.01691 „K” Oláh M., Goda L. 1978: Alapdokumentáció a Bekecs-1/Sz-12. számú fúrásról. — OFKFV KFH 2291 „K” Oláh M., Goda L. 1986: Befejező jelentés keleti csúcsvízmű Gesztely Belegrádi kútjavításról — OFKFV GEOK J376 „V”

224

Függelék Olajos K., Kerbolt T., Herédi P. 1986: Befejező jelentés a Tiszapalkonya-I.sz. alap és szerkezetkutató fúrásról — OFKFV GEOK J033 „K” Pálfalvi F. 2002: Polgár sérülékeny ivóvízbázis diagnosztikai zárójelentése — VIKUV Rt. Budapest MBK _KMO.01513 „V;K” Pojják T., Wallacher L. 1981: Miskolc középfokú vonzási körzete környezeti-természeti tényezőinek regionális feldolgozása és térképi ábrázolása. Magyarázó a településcsoport mérnökgeológiai atlaszához. 1980-1981. (Csorbatelep, Mályi, Nyékládháza, Sajóecseg, Arnót, Onga, Felsőzsolca, Alsózsolca,Görömböly, Sajóbábony, Tapolca, forráskataszter) — NME MBK ÉMO.09851 T.13337 „K” Polcz I. 1989: Adatszolgáltatás a Polgár-Görbeháza kutatási területen1989-ben végzett vibroszeiz mérésekről (értelmezés nélkül) — ELGI, ELGI U-227 „K” Pollhammer M-né, Szabó G. 1973: Görbeháza L-34-7-B Bouguer anomália térkép 1:50 000(Tiszavasvári) — ELGI ELGI TÜK H „K” Pollhammer M-né, Szabó G. 1973: Polgár L-34-7-A Bouguer anomália térkép 1:50 000(Kesznyéten, Sajóörs, Tiszaszederkény, Tiszagyulaháza,Tiszapalkonya, Tiszaeszlár) — ELGI ELGI TÜK H „K” Prakfalvi P., Drazsdik L. 2000: Ipari Parkok szennyezettségének vizsgálata (Hatvan, Balassagyarmat, Tiszaújváros, Salgótarján, Sátoraljaújhely, Kazincbarcika /Borsodchem, szénelőkészítő/, Miskolc-Diósgyőr, Ózd, Sajóbábony) (I-III.köt.) + Cd-lemez — MGSz Salgótarján MBK ÉMO.09998 „K” Puzder T., Badinszky P. 1981: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei meddőhányók megkutatása és felmérése II. ütem. (BAZ) I. köt. Módszertani javaslatII. köt. Kőbányászati meddőhányók + Múcsony (szenes)(Múcsony, Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Alsótelekes, Mályi, Hejőkeresztúr, Hejőpapi, Mezőcsát, Miskolc /Csorbató, Mexikóvölgy/, Nyékládháza, folyt. a köv. rekordon — FTV Budapest MBK ÉMO.01684 „K” Radeczky J. 2005: Szélerőmű létesítése Felsőzsolca I.-kavics bányatelek előzetes környezeti hatástanulmány (Simárd) +Kiegészítés. Geotechnikai - talajmechanikai szakvélemény Felsőzsolca N-ZOLL TRANS Kft területén tervezett szélerőműhöz — HÁROM KÖR DELTA Kft Miskolc MBK ÉMO.14188 „K” Radnóty E. 1950: Jelentés 1950 nyarán Szikszó, Megyaszó környékén végzett földtani felvételekről. (Sajópálfala, Arnót, Újcsanálos, Sóstófalva, Alsódobsza, Sajóvámos, Alsóvadász, Aszaló, Halmaj, Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa, Ócsanálos) — MBK ÉMO.10634 Szén:96 „K” Reiner Gy. et al. 1990: Szerencsi öböl-Taktaköz és a Bodrogköz felső pannóniai agyagtelepek azonosításának vizsgálata. (Gesztely, Bekecs, Hernádnémeti, Taktaharkány, Mezőzombor, Sárospatak, Ricse, Cigánd, Tiszalúc, Megyaszó, Prügy, Szerencs, Viss, Kenézlő, Sátoraljaújhely, Tiszkarád, Karos, Karcsa, Bodrogkeresztúr, Tiszabercel) — TCSSZV MBFHT T. 16851 „K” Rogács Zs., Bilik J. 2007: Hernád-völgye Szélerőmű park létesítése Hernád-völgye Szélerőmű park 120/20 kVos alállomás 120kV-os közcélú hálózatra történő csatlakozása megvalósíthatósági tanulmány előzetes hatósági egyeztetések (Hernádkak, Gesztely) — LINEA-B. S. Kft Bp. MBK ÉMO.14829 „K” Rónai A., Kuchen Z., Nagy P., Tóth Gy. 1991: A Magyar Állami Földtani Intézet mélységi vízfigyelő kútjainak észlelési adatai 1967-1981 (Erdőtelek, Hevesvezekény) 1982-1988 (kivonat, Erdőtelek, Hevesvezekény, Tiszapalkonya) — MÁFI MBK _ATLASZ „V;K” Rónai A., Kuti L., Papp L., Franyó F., Kuchen Z. 1985: Jelentés a Nagyalföld regionális komplex földtani vizsgálata tárgyú állami kutatási szerződés 1984. évi teljesítéséről. (Szerencs, Mátészalka, Fehérgyarmat, Hajdúdorog, Tiborszállás, Szekszárd, Gyöngyös). 2.sz. és 5.sz. mellékletek hiányoznak! — MÁFI MBFHT T.12951 „K” Rotter G. 2011: Tiszadob, Vízmű területén létesítendő 5. sz. mélyfúrású kút vízjogi engedélye - MBK/936/2012. — Vízterv Kkt. MBK ÉMO.17862 „V” Rozlozsnik P. 1932: A Tokaj - Hegyalja délnyugati részének földtani viszonyairól. (Pálháza, Mád, Szerencs, Ond, Monok, Megyaszó, Kisdobsza, Szentistvánbaksa, Nagykinizs, Alsódobsza, Ócsanálos, Sóstófalva, Rátka, Bekecs, Legyesbénye, Hernádkércs) — MBK ÉMO.10723 T.17 „K” Rozlozsnik P. 1932: A Tokaj-hegyalja DNy-i részének s a vele dél felől határos sík terület földtani viszonyai. Jelentés a 1929-32. évi felvételekről. (Tállya, Megyaszó, Szerencs, Rátka, Prügy, Mád, Monok, Mezőzombor, Nagykinizs, Ócsanálos, Nagydobsza,Szentistvánbaksa) — MÁFI Budapest MBK _EVI JEL.1929-32/329 329.old „K” Rozlozsnik P. 1940: Egységesített M=1:25000-es földtani térképsorozat Szerencs 1939-40. (Monok, Golop, Rátka, Tállya, Mád, Bekecs, Legyesbénye, Mezőzombor) — MÁFI Bp. MBK ÉMO.14223 A-4766/2-1 „K” Schafarzik F. 1884: A magyarországi földrengések 1883-ban (Miskolc, Szirma, Görömböly, Alsózsolca, Felsőzsolca Csanálos, Szerencs, Emőd, Csát, Mocsolyás, Miskolctapolca) — MFT Bp. MBK _F.KÖZ.1884/048.p 48.old „K” Schréter Z. 1941: Görömböly, Kistokaj és Mályi községek határában szén illetve lignit kutatás. — MBFHV Szén:60 „K” Schréter Z. 1949: Egységesített M=1:25000-es földtani térképsorozat Szikszó (Alsóvadász, Sajópálfala, Arnót, Sajóvámos) — MÁFI Bp. MBK ÉMO.14226 A-4766/1-20 „T”

225

Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Simkó I., Benkő K., Fuchs P., Szikszai Gy. 1965: Összefoglaló földtani jelentés és készletszámítás a Bükkábrány környéki felderítő lignitkutatásról. (1964. X.1.-i állapot szerint, OÁB bírálat) (Bükkábrány, Bükkaranyos, Borsodgeszt, Emőd, Gelej, Harsány, Hejőpapi, Hejőszalonta, Igrici, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Sály, Tard, Tibolddaróc, Vatta) — OFKFV MBK ÉMO.10892 T.1678/I-V. „K” Sümeghy J. ?: Jelentés a Hernádnémeti és Tiszalúc környékének földtani viszonyairól. — MBFHT T.27 „K” Sümeghy J. 1939: Hernádnémeti és Tiszalúc környékének földtani viszonyai — MÁFI Budapest MBK _EVI JEL.1933-35/II/ 485.old „K” Szabó G. 1973: Görbeháza L-34-7-C Bouguer anomália térkép 1:50 000(Tiszatarján, Újszentmargita) — ELGI ELGI TÜK H „K” Szabó I., Juhász J., Jeneyné J. R. 1987: A Sajó-Hernád völgy környezetföldtana /kutatási jelentés/+ atlasz külön/fénymás.290/ (Gesztely, Gibárt, Girincs, Gömörszőlős, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hangács, Hegymeg, Hejőkeresztúr, Hernádbűd, Hernádkak, Hernádkércs, Hernádnémeti, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hét,Hidasnémeti, Hidvégardó, Homrogd, Imola, Ináncs, Irota, Izsófalva, Jákfalva, Jósvafő, Kánó, Kány, Kazincbarcika, — NME Miskolc MBK ÉMO.03291 +2r T.16117 „K” Szabó I., Juhász J., Jeneyné J. R. 1987: A Sajó-Hernád völgy környezetföldtana /kutatási jelentés/+ atlasz külön/fénymás.290/(Kázsmárk, Kelemér, Keresztéte, Kiscsécs, Kiskinizs, Kistokaj, Komjáti, Kondó, Korlát,Köröm, Krasznokvajda, Kupa, Kurityán, Ládbesenyő, Lak,Léh, Litka, Mályi, Megyaszó, Méra, Miskolc, Monaj, Múcsony, Nagykinizs, Novajidrány, Nyékládháza, Nyésta, Nyomár, Onga, Ónod, Ormosbánya, Pamlény, Parasznya, — NME Miskolc MBK ÉMO.03291 +3r T.16117 „K” Szabó Z., Kummer I., Páncsics Z., Redlerné Tátrai M.,Polcz I., Szeidlovitz Gy.-né, Balla Z., Budai T., Dudko A.,Juhász E., Müller P., Tóthné Makk Á. 1994: Új atomerőmű létesítéséhez számba vehető térségek előzetes neotektonikai vizsgálata szeizmikus szelvények alapján.(geofizika) Jelentés az ETV-ERŐTERV RT-vel kötött 5065-79.szerződés teljesítéséről. (Taktaharkány, Hajdúnánás, Nagyhegyes, Püspökladány, Csabacsüd, Kecel, Besenyszög, Celldömölk, Vönöck, Gyöngyöspata, Füzesabony, Tiszaörs, Kunmadaras, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve, Kisláng) — ELGI, MÁFI MBFHT T.16318 „K” Szakáll S. 1998: A Szerencsi-dombság ásványai (Szerencs, Monok, Abaújszántó, Tállya, Rátka, Bekecs, Legyesbénye, Megyaszó,Alsódobsza) TOPOGRAPHIA MINERALOGICA HUNGARIAE III. — Herman Ottó Múzeum Miskolc MBK _ST.KÖNYV 11 FŐNÖK „K” Szalay I., Schönviszky L., Nemesi L., Dienes E., Taba S. 1978: Jelentés a Darnó-öv 1977. évi geofizikai kutatásáról.(Bükk-hegység, Bükkalja, Maklártálya-Harsány,.Mezőkeresztes-Emőd, Füzesabony-Emőd, Upponyi-hegység, Csokvaomány, Mikófalva, Eger, Pétervására-Domaháza) — ELGI Budapest MBK ÉMO.02080 T.8919 „K” Szikszai Gy. 1965: Jelentés a Bükkábrány - Emődi előzetes fázisu figyelőkutak állapotáról — OFKFV GEOK J373 „V” Szilágyi G. 2012: Üzemelő, sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése Diagnosztikai fázis I-II/1/a ütem (2002-2003) -Zárójelentés Újtikos - Tiszagyulaháza vízmű vízbázisa -MBK/2767/2012 /Talajmechanika — Bányászat és Környezete Mérnöki Iroda Kft. MBK ÉMO.17560 „V;M” Szlabóczky P. 1975: Jelentés az Alsózsolcai vízbővités III. ütemében létesített Sajóládi kutakról — OFKFV GEOK J238 „V” Varga G. 1983: Jelentés az A-18 és az A-15 regionális szeizmikus szelvényen 1982-ben végzett magnetotellurikus mérésekről (Görbeháza-Napkor országhatár) — ELGI, ELGI U-210 „K” Vitális G., Bognárné B. J., Honfiné F. I., Kristóf J., Lengyel Ilona 1990: Magyarázó az M-34-139 (Szerencs), az M-34-140 (Sárospatak), az M-34-141 (Kisvárda) és az M-34-142 (Tarpa) jelű megkutatottsági (GEOFOND) térképhez. — MÁFI MBFHT T. 15251 „K” Vitális Gy. 1983: Mintatérkép és dokumentáció az Országos Földtani Adattár kéziratos jelentéseinek térkép- és szelvénymutatójához (Szerencs)(Szerencs) — MÁFI ELGI AD.633 „T;K” Vitális S. 1938: Szerencs, cukorgyár vízművének kútjai. Vélemény.- Jelentés a szerencsi próbafúrásról. — MBFHT T.9976 „V” Wallacher L. 1976: Miskolc településcsoport mérnökgeológiai atlasza 25000-es+ magyarázó (Sajóbábony, Sajókeresztúr, Sajósenye, Bükkszentkereszt, Répáshuta, Miskolc /Ómassa, Hámor, Pereces, Lillafüred, Lyukóbánya/, Bükkszentlászló, Szirmabesenyő, Arnót, Onga, Felsőzsolca, Kistokaj, Mályi, Nyékládháza, Sajóecseg, Ócsanálos, Sajópálfala, Alsózsolca, forráskataszter) — NME Miskolc MBK ÉMO.01966 „K” Weiser L. 2011: Görbeháza üzemelő sérülékeny vízbázisok kutatás során lefúrt fúrásokról adatszolgáltatás — Smaragd-GSH Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. MBK _KMO.04479 „V” Zalán B. 1959: Magyarországi kagylósrák (Ostracoda)-faunák rétegtani értékelése (Demjén, Gesztely, Görömböly, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Kálló, Kerekharaszt, Nagyréde, Onga, Rózsaszentmárton, Selyp, Szurdokpüspöki, Miskolctapolca) — MÁFI Budapest MBK _EVI JEL.1955-56/425 425.old. „K”

226

Mellékletek

Mellékletek

227

785000

790000

795000

800000

Lapo s

310000

Onga

kta Ta Tak t as zada

i-p.

Her nádkakkűl t er űl et Geszt el y

Fel sőzs ol ca

Tak t ahar kány

Her nádkak

Pr űgy

o ny

305000

rs Bá

Al sózsol c a

Her nádnémet i

os

305000

810000

Új cs anál os

Ar nót

Sajó

805000

310000

780000

Tak t ak enéz Bőcs Saj ól ád

Ti sz al úc

Saj ópet r i

Ti s zadada

300000

He

rn á

300000

d

Ki st okaj

Ber zék

Mál y i

Ti s zadob Saj óhí dvég

Ó nod

º ¹ Muhi

Sa jó

Hej ők er eszt úr

295000

Kör öm

Bűkk ar any os

TIS ZA

295000

Ny ékl ádháza

Gi r i ncs

Ki scs écs

Nagyc sécs

Kir ál

y- é

r

290000

290000

Hej ős zal ont a

Kunha lom

Ti s zagyul aháza

Saj ósz öged

Szak ál d

1 $

Föld vá r

Kesz ny ét en

Saj óör ös

Emőd

Vi z sg á la t it e r üle t Konc e ssz i ó r aja va soltt e r üle t Ré sz le ge se n ki zá r a nd ób á nya t e le kr é sz Te r mé sz e t vé de le m[ V M] Ne mz e t ipa r k ( NP) Te r mé sz e t vé de lmit e r üle t( TT) Tá jvé de lmik ör ze t( TK) Ne mz e t iÖk ológi a iHá lóza t( NÖH)[ V KGA200 9] Ma gt e r üle t Ök oló gi a ifolyosó Puffe rt e r üle t Na t ur a20 00k ülönle ge s ma dá r vé de lmit e r üle t( SP A)[ V M] Na t ur a20 00k ülönle ge s va gy ki e me ltje le nt ősé g űt e r mé sz e t me g őr zé sit e r üle t( SAC)[ V M] Ra msa r it e r üle t( ne mz e t kö z ije le nt ősé g ű vi ze sé lőhe ly)[ V KGA20 09]

TI SZAÚJVÁROS Új t i k os

H ej ô

285000

Nemesbi k k

Ti s zapal konya

Kir á

Osz l ár

N yu g a

280000

ti-fôcs a

Hej ők űr t

785000

790000

795000

2.5

800000

805000

810000

5

10

km

Komple xé r zé ke nysé g ié st e r he lhe t ősé gi vi z sg á la t it a nulmá ny MFGI MBFHe g yüt t műk öd é s2 016 .

Mé r e t a r á ny: -

Ti s zat ar j án

780000

0

He lysz í nr a jz ,t e r mé sz e t vé de lmit e r üle t e k: Sa jósz öge d

POLGÁR t.

I gr i ci

280000

Cs i nc se

ér

Hej őpapi

l y-

285000

Hej őbába

V e t üle t : Dá t um:

EOV

2 016 . 0 4. 12.

Me gr e nde lő: Di gi t á li s sz e r k. : Elle nőr i zt e :

J óvá h a g yt a :

MBFH Pa sz e r aGyör gy

Gyur i c z aGyö r gy Fa nc si k Ta má s

1 .me llé k le t

324

512 512

222

243

112

512 512131 131 231

231

512 512

512

131 131

231

242

Szak ál d

290000

Hej őszal o nt a 231

Emőd

231

112

231

242512

231

ô

Cs i nc se

131 131

131 131

131 131

122 221

122 231

231

I gr i ci

112

231 242 112 242

780000

411 321

785000

211

121 121 121121 311 121121 132 132

231

231243

142

312 411 311 112

411 131 512 211

221

790000

411

211

231

Nemesbi k k

243 311

324

231

121

132

121 112 231

121

411

311 121 122 122

Hej őkűr t 112

231

131 243 131

112 411 231

Ti s zat ar j án

795000

324

231

231 311

112

Osz l ár

211 324

324

324 324 324 211

211

311 512 211

242

512

211 231 311 311

800000

231

231

211

310000

411 311

231

Kir á ly -é

311 311

231

r

Vi z sgál a tite r ül e t

231

324

311 324 324 311

Új t i k os

324

211

324

231

311 311

231

211 411 142

231

211

133 133

211

411 231 231

512

311

231

231

311

112

POLGÁR

211

231

211

231

512 411

231

231

324

231

324 311 211 324 324

311

242

311 231 324

411

Ti s zagyul aháza

311

211

112

231

112

211

Ti s zapal k ony a 231

324 231

131 512 131

324 324 324

222

112

311

311

112

324 311

324 324 132

222

211

231

511

211 242

311

112

112

311 324

121

321

512

311 231

221

231

411

121

311

324

211 311

231

211 324

TI SZAÚ231 JVÁROS

231

231

211

324

311

112

211

512

Ti s zadob

242

324

231 231

324 311

231

311

231

321

242

311 311

231

324

112

243

Hej őpapi 231 112 231 324

324 311 211

231

211

211

112

231

112

311 324

243

112

Hej őbába

512

211

211

411

324

211 311

324 211

243

Saj óör ös

324

411

211

Kesz nyét en

231

ej

112

512

242

131 131

243

112

324

324

243

H

131 131

231 211 211

Saj ós zöged112

231 131 324

411

411

Ki scs éc s 121

231

211

122 122

Gi r i ncs

112 324 324 311

243

112

211

324 211

321

Sa jó

112

324 311 311 311

512

211

112

112

411

Kör öm

Nagyc séc s

311

231 324

112

324

512

324

112 231

211

411

231

311 231 512

112

Hej őker esz t úr

242

Ber z ék

512

Muhi

i sz al úc 112 T

221

231

211 512 Sa j óhí dvég 311 112

131512

131 512 131 512

112

211 512 311 311 324 211 s zadada 324 324 112 Ti 324 311 324 242 231 311

411

231 231

311 324 222243 222

311

Ó nod

231

222

243

324

324 324

211

0

211

411

411

122 122 231

231

805000

211 411 112

411

810000

2,5

5

10

km

Te r ül e tha sz n osítás ( CORI NE) : Sa j ósz öge d

t.

221

211

285000

231

324

512

280000

311

231

311

231

ti-fô cs a

Saj ópet r i

324

311

131

231

112

112

121

Pr űgy

311 Tak t ak ené z

112

242

N yu g a

211

231

324

211 231

TIS ZA

Bűkk ar any os 221 222

Saj ól ád

512 231

222

Bőcs222

221

142

231

112

512 231

221

121

112 131 l yi 131 Má 131 512 131 324 222 512 324 231242 211 142 211 243 324 324 324 142 Ny ék l ádháza112

231

411

r

311

231

112

231

231

lyé

221

512 512 512

He

305000 300000 295000

311 312

411 Tak t ahar k án y

324

112

142

222 221

243

512

512

242

Her nádnémet i 211

231 311

411

112

243

Kir á

Ki st okaj

112 112

211

os

512 512

311 131

313

324

411

311 311 324

243

324 221

311

512

231

121 121

311

131

112

311

112

121

142

242 121

Al sózsol c a

121

221

311

411

231 231

231

221

242

on y

133 231

132

H er nádkak 112

231

311

242

324

324

rs Bá

324

231

231 211

311 311

132 211

324

kta Ta Tak t as zada 112

i-p.

231

231 121

112

112

Lapos

112

243

211

Fel s őzs ol ca

122

141

231

Her nádkak kűl t er űl et Geszt el y

222

112

231

324 324 324324

231

231

231

305000

Sajó 122

121

Onga

231 221 221

512 512

112

231 121

231 242

231231 242

112

810000 231

300000

231

512

Új cs anál os

242 311

112

243

805000 222

295000

nót 231Ar

231

800000

290000

243

231

795000

211

285000

112

311

324

790000

d

243

121 122 231 242

310000

785000 324

rn á

211

280000

780000

Kom pl e xé r z é ke n ysé gié s te r he l he tő sé gi vi z sgál a tita n ul m án y MFGI MBFHe g yüttm űkö dé s 20 16.

Mé r e ta r án y: Ve tü l e t: Dátu m :

EOV

2 01 6. 04. 12 .

Me gr e nd e l ő: Di g i tál i s sz e r k. : El l e nőr i z te :

J óváh a gyta :

MBFH Pa sz e r aGyör gy

Gyur i c z aGyö r gy Fa nc si kTa m ás

2 .m e l l é k l e t

780000

785000

790000

795000

800000

810000

310000

805000

310000

66

00 5 1 -

! . ! .

109 B69 B-

! .

! .

K1 17

Fel s őzs ol ca

66

88

305000

Al sózsol c a

! .

! .

66

4

4

Hej ő–1

4

! .

Me. K–1

4

! .

! .

280000

! . ! .

780000

300000 295000

.

66

785000

Mcsát –2

Mcsát –1

ki sfok úme ta morf k özé pső–fe lsőtri á sz pla tformk a rb oná tok kö zé psőjuraoli sz tosz tró ma me la nz s na g yon k i sfok úme ta morf fe lsőpe rm–a lsó tri á sz se ké lyte ng e rimé sz k ő,h omok k ő,má rg a na g yon k i sfok úme ta morf k özé pső–fe lsőtri á sz le jtő-é s me de nc efá c i e sű tűz k öve s mé sz k ő na g yon k i sfok úme ta morf újpa le oz oos é s me z oz oos k é pz őd mé nye k ta g olá s né lk ül ne m me g fe le lőe né rté ke lhe tő va gy i sme re tle n me de nc e a ljz a t

## ## ## # # # # # # # # # # # # # # # # # # # 00 0 4 -

.

4

! . Me–62 . Ms–11 ! . ! .! ! .! . . ! .! . ! .! . ! .!

! .

6 6 6 3 6 8 6 7 6 9 8 8

88

Tp1

B88

0

2, 5

795000

800000

805000

Ha a sJ . ,Buda iT. ,Csontos L. , Fodor L. ,Konrá dGy.2010 :Ma g ya rorsz á g pre ka i noz oos földta nité rk é pe ,1: 5 00000. – Földta niI nté ze tk i a dvá nya

10

k m

Komple xé rz é ke nysé g ié s te rhe lhe tősé gi vi z sg á la tita nulmá ny MFGI MBFHe g yüttműk ö dé s 20 16.

Mé re ta rá ny: -

790000

5

Pre ka i noz oos a ljz a t( Ha a se ta l.2010) : Sa jósz öge d

POLGÁR

280000

# #

63

! .

Em–1

K79

77 .KTI SZAÚJVÁROS . .

4 68

.

! .

290000

295000 290000

150 0

Em–2

4

! .

285000

.

# # # # # # # # # # # # # # ## Emőd

! .

Vi z sg á la tite rüle t Pre ka i noz oos fe lsz í n( mBf) S zé nhi drog é nk uta tófú rá s( MBFH) 5 00m mé lysé ge te lé rt fúrá s( MFGI ,Ge oBa nk ) Pre ka i noz oos a ljz a tot é rt fúrá s( MFGI ,Ge oBa nk )

Ti sz al úc

s–19 Sj s–20 Sj ! . ! . Sj s–17 Sj s–4 ! . ! . Sj s–1 1 Sj s–2 ! . ! . Sj s–16 Sj s–10! . s–1 Sj s–6 Sj ! . ! . ! . Sj –3 Sj s–9 ! Sj –2 !. . Sj –1 ! . ! . . ! . ! ! Sj s–15 . Sj s–8 ! . Sj s–5 ! . ! . Sj s–7 Sj s–13 ! . ! . Sj s–12 . Sj s–21 ! ! .

67

Ny ék l ádháza

Sj s–22

# #

300000

# # # #

20 00

69

##

305000

B72

285000

! .

810000

Ve tü le t: Dá tum:

EOV

2 01 6. 04. 12 .

Me g re nde lő: Di gi tá li s sz e rk . : Elle nőri z te :

J óvá h a g yta :

MBFH Pa sz e raGyörg y

Gyuri c z aGyö rg y Fa nc si k Ta má s

3 .me llé k le t

785000

790000

795000

800000

805000

Új cs anál os

Ar nót

310000

a kt Ta Tak t as zada

Lapos i p.

Onga

Saj ó

Her nádkak kűl t er űl et Geszt el y Tak t ahar k ány

0

Fel s őzs ol ca

Her nádkak

Pr űgy

0

305000

y os son r Bá

Al sózsol c a

305000

810000

310000

780000

Her nádnémet i

Tak t ak enéz Bőcs

! .

! .

! .

! .

Sj s2

! .

Bűkk ar any os

Sj s1 1

Sj s12/ ASj s12 ! . Sj s21 S ! . aj ó

! .

Ki r ál yér

10 00

Ti s zagyul aháza

290000

Saj ós zöged


Em2 Hej ő1

Me. K1

Ti s zapal k ony a Osz l ár

Hej őkűr t -1 25 0

280000

! . ! .

785000

k és z ült J uhás zE. ,Kumme rI .199 7a la pj án

Mc sá t 2

Mc sá t 1

795000

800000

805000

810000

2, 5

5

10

k m

Ko mp le xérz ék e nys égiéste rhe lhe tős égi vi z s gála tita nulmány MFGI MBFHe g yüttműk ödés20 16.

Mére ta rán y: -

Ti s zat ar j án

790000

0

Als ó pa n n ó n i a i k ép z ő d mén ye k ta lp mélys ég e : Sa j ó s z ög e d

POLGÁR 0 200 -

I gr i ci

! .

285000

0 50 -1

Ny u ga t i f ô csat .

Nemesbi k k

17 50

280000

Hej őbába

Em1

0 50 -

780000

Sz én hi dro gén k uta tóf ú rás( MBFH)

Kesz nyét en

Ki r ál yér

! .

! .

ô ej H

! . Me62 ! 1 1 ! .. Ms. ! . ! .! ! .

Ki scs écs

Nagyc séc s

Hej őpapi

! .

750 -

Hej őszal ont a

! .

Cs i nc se

Gi r i ncs

Vi z s gála tite rüle t Als ópa nnóni a ita lp mélys ég( mBf )

Saj óör ös

75 0

290000

! .

Ti s zadob

50 0

10 00

Hej őker esz t úr

Szak ál d

Emőd

Sj s17

Sj s16 Sj s10 . ! Sj s1 s6 ! . Saj óhí dvég Ó nodSj ! . ! . Sj 3 Sj s9 ! 2 ! ..Sj s3Sj s14 Sj 1 Sj ! . ! . ! . ! . Sj s 18 ! Sj s15 . Sj s8 ! . Sj s5 ! . ! .Kör öm Sj s7 s13 ! . MuhiSj

Ny ék l ádháza

295000

! .

Ti s zadada

Sj s19

s4 Ber z ékSj

Mál yi

285000

Sj s20

250 -

300000

300000

He r ná d

! .

Ti sz al úc

295000

Saj ópet r i

Sj s22

TI SZA

Saj ól ád

Ki st okaj

Ve tü le t: Dátum:

EOV

2 01 6. 04. 12 .

Me gre nde lő : Di g i táli ss z e rk . : Elle nő ri z te :

J óváh a gyta :

MBFH Pa s z e raGyörgy

Gyuri cz aGyörgy Fa n cs i k Ta más

4 .me llék le t

785000

790000

795000

800000

310000

310000


Lapos i p.

Onga

Her nádkak kűl t er űl et Geszt el y

Fel s őzs ol ca

Tak t ahar k ány

Her nádkak

y os son r Bá

Al sózsol c a

305000

810000

Új cs anál os

Ar nót

Saj ó

805000

Pr űgy

0

Her nádnémet i

305000

780000


300000

He r ná d

! . ! .

Sj s20

! .

Ti sz al úc

! .

! .

! .

Sj s2

! .

Sj s1 1

Gi r i ncs

TI SZA Ki scs écs

Kesz nyét en

Nagyc séc s

Ki r ál yér

Saj óör ös

0

Új t i k os

Em2

Hej őbába

0 90

Me. K1

280000

! . ! . ! . 785000

ké szül tJ uhász E. ,Kumme rI .199 7a l a p ján

Mc sá t 2

70 0

I gr i ci

0 80

Ti s zat ar j án

790000

795000

285000 POLGÁR

Hej őkűr t

00 10

Mc sá t 1

Osz l ár

0 110

800000

0

2, 5

810000

10

k m

Ko mp l e xé r zé ke n ysé gié s te r he l he tősé gi vi zsgál a tita n ul mán y MFGI MBFHe g yüttműk ö dé s 20 16.

Mé r e ta r án y: -

805000

5

Al sóp a n n ón i ai ké p ző d mé n ye kv a sta g ság a: Sajószö g e d

300

! .

Ti s zapal k ony a

Em1

280000

! .

Nemesbi k k


Hej őpapi

0 50

400

0

600

Hej ő1

ô ej H

! .

Cs i nc se

290000

TI SZAÚJVÁROS

Ki r ál yér

290000

Hej őszal ont a

Emőd

! .

Ti s zagyul aháza

Saj ós zöged

Szak ál d

! .

Al sóp a n n ón i a ik é p ződmé n ye k vasta gsága ( mBf ) Szé n hi dr o gé nk uta tó f ú r ás ( MBFH)

200

Sj s12/ ASj s12 ! . Sj s21 S ! . aj ó

! .

Hej őker esz t úr

285000

Ti s zadob

100

Bűkk ar any os

780000

Sj s17

Sj s16 Sj s10 . ! Sj s1 s6 ! . Saj óhí dvég Ó nodSj ! . ! . Sj 3 Sj s9 ! 2 ! ..Sj s3Sj s14 Sj 1 Sj ! . ! . ! . ! . Sj s 18 ! Sj s15 . Sj s8 ! . Sj s5 ! . ! .Kör öm Sj s7 s13 ! . MuhiSj

Ny ék l ádháza

! . Me62 ! 1 1 ! .. Ms. ! . ! .! ! .

Ti s zadada

Sj s19

s4 Ber z ékSj

Mál yi

295000

Sj s22

300000

Saj ópet r i

295000

Saj ól ád

Ki st okaj

Ve tü l e t: Dátum:

EOV

2 01 6. 04. 12 .

Me gr e n de l ő : Di g i tál i s sze r k. : El l e nő r i zte :

J óváh a gyta :

MBFH Pasze r a Gyö r gy

Gyur i c za Gyö r gy Fan c si k Ta más

5 .me l l é kl e t

785000

790000

795000

800000

310000


Lapos i p.

Onga

Her nádkakkűl t er űl et Geszt el y

Fel sőzs ol ca

Tak t ahar kány

yos son r Bá

Al sózsol c a

Pr űgy

305000

Her nádkak

305000

810000

Új cs anál os

Ar nót

Saj ó

805000

310000

780000

Her nádnémet i


300000

He r ná d

.

Sj s–22

.

.

Sj s–17

.

.

Sj s–1 1

Sj s–2

Ti s zadob

.

.

Sj s–16 Sj s–10 . Sj s–1 s–6 . Saj óhí dvég Ó nodSj . . S j s–14 –3 Sj s–9 .Sj S–3 j –2 . S j s s–1 8 Sj –1 Sj . . .. Sj s–15 . Sj s–8 . Sj s–5 . .Kör öm Sj s–7 s–13 . . MuhiSj

Bűkk ar any os

.

Sj s–21

. Hej ők er eszt úr

Sj s–12/ A

.

Sa j ó

Gi r i ncs

Vi zs g ál a t it e r ül e t

Ko nc e s s zi ór aj a va s ol tt e r ül e t Ré s zl e ge s e nki zár a nd ób ánya t e l e kr é s z TI SZA

Ny ékl ádháza

295000

Ti s zadada

Sj s–19

Sj s–20

s–4 Ber zékSj

Mál y i

Ti sz al úc

295000

Saj ópet r i

300000

Saj ól ád

Ki st okaj

Ki scs écs

Ki r ál yér

Saj óör ös

290000

290000

Ti s zagyul aháza

Saj ósz öged

Hej ős zal ont a

Emőd

.

Kesz ny ét en

Nagyc sécs

Szak ál d

Ha t ál yo ss zé nhi d r ogé nbánya t e l e k Szé nh i dr ogé nk ut a t óf úr ás


.

Ti szavasvár iI V.

Nemesbi k k

Cs i nc se

Ti s zapal konya

. . . . .. . .

Osz l ár

.

Hej ők űr t

280000

. .

Mc sát –2

. 780000

785000

795000

2. 5

800000

805000

810000

5

10

k m

Szé n h i d r o gé n k ut a t ás i f e l mé r t s é g: Sa j ó s zö ge d

Kompl e xé r zé ke nys é g ié st e r he l he t ős é gi vi zs g ál a t it a nul mány MFGI MBFHe g yüt t működ é s2 016 .

Mé r e t a r án y: -

Ti s zat ar j án

790000

0

POLGÁR Nyuga t i f ô csat .

I gr i ci

280000

Hej őpapi

285000

Hej őbába

Ki r ál yér

285000

EmődV.

Hej ő–1

ô ej H

.

Ve t ü l e t : Dát u m:

EOV

2 016 . 0 9. 16.

Me gr e n de l ő: Di gi t ál i ss ze r k. : El l e nőr i zt e :

J óv áh a g yt a :

MBFH Pa s ze r aGyör gy

Gyu r i c zaGyö r gy Fa nc s i kTa más

6 .me l l é kl e t

790000

795000 10 /87

800000

805000

Lapos

Sajó

os

XSAV-4

300000

Ti sz al úc

-P HI

-N HI

He

rn á

d

300000

2

305000

on y

AV XS

-3 AV XS

13 KM

O HI-

Ny ék l ádháza

TIS ZA

MK -1 7

Sa jó

785000

5

HI -Y

285000

XS AV -

795000

800000

-15 PO

805000

ti-fô cs a

t. 0

3 -8 PO

N yu g a

/B XA-18

-1 -18 XA

810000

-60 PO

2,5

5

10

km

Sze i zmi k u sf e l mér t s ég : Sa j ós zö ge d

r lyé Kir á 4

790000

HEV A-3

-3 OV XP

PO

2 -5

-11 PO

20 VHE

-7 MKG

A 3/ -1

PO1

M K26

-9

8

/A -1

780000

PO

0

POLGÁR

GMK

PO

-49 PO

. !

! . Mez őker esz t esK1 . !

-82 PO

KG M

18 KM

Emőd1

HEV-17

285000

0 -5

-81 PO

15 MK-

290000

HI -A 1

ô

-Z HI

-47 PO

ej

MK -25

-12 PO

H

PO

. !

TI SZAÚJVÁROS -4 PO

-10 PO

-9 PO

19 KM

Hej őpapi 1

10

-2 OV XP

5 1/8

Emőd

Sze i zmoka r ot ázsmér és

Kir XP á ly -é r OV -1

-L HI

DXE

/79 -14 XA

MK G-

1 -5 PO

M K20

! . . !

8 -8 PO

MK -1 6

2 Ds ze i zmi kusmér és VSPmér és

Saj óhí dvég2

295000

. !

Vi zs g ál a t it e r ül e t 3 Ds ze i zmi kusmér és

-87 PO

M K- XMI-1 23

M HI-

295000

ta

280000

305000

rs Bá

Al sózsol c a

M K21

290000

k Ta

i-p.

Fel s őzs ol ca

MK -22

280000

810000

-1 XSAV

XE K-

310000

785000

310000

780000

Kompl e xér zéke nys ég iést e r he l he t ős ég i vi zs g ál a t it a nul mány MFGI MBFHe g yüt t műkö dés20 16.

Mér e t a r án y: Ve t ül e t : Dát u m:

EOV

2 01 6. 04. 12 .

Me gr e nde l ő: Di gi t ál i ss ze r k. : El l e nőr i zt e :

J óv áh a g yt a :


Gyu r i c zaGyö r gy Fa n c s i kTa más

7 .me l l ék l e t

! !

!

!

!

!!

!

!

310000

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

S

!

B72 !

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

305000

! ! !

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!!

!!

!

!!

!

!

! !

! !

!

! !

!

! ! !

!!

300000

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

" )

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

! !

!

! !

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

" )

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

.

!

!

!

!

!! !

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

" )

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

" )

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!!!

!

!

" )

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

290000

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

! ! !

! ! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

Emőd

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

! !

!

! !

!

Em2

.

!

!!

" )

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

Cs i nc se !

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

!

!

. Me62 1 1 .. Ms.. . .

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

" )

!!

!

!

!!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

780000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S k

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

Ti s zadob !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

" ) !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

Te l l ur i kusmér és

!

!

!

Má gne s e sdz mér és Ma gne to te l l ur i kusmér és

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Ki r ál yér !

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Ti s zagyul aháza

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

Új t i k os

!!

!!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

" )

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

VSPmér és Sze i zmo ka r o tá zsmér és

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

Vi s s za a dott me ddős zén hi d r o gén kút

Gr a vi tá c i ósmér és

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! . . !

!

! !

!

!

!

!!

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

Di gi tá l i smél yfúr á s g e o fi zi ka ia da t

S

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

TI SZAÚJVÁROS

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

!

!

Vi zs gá l a tite r ül e t Szén hi dr o gén kuta tófú r á s( MBFH)

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

Ti s zadada !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Kesz nyét en

!

!

! !

!

!

!

" )

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

" )

!! !

!!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

Nemesbi k k

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!!

!

!

!

! ! ! !

! !

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! ! !

!

!

!

0

2, 5

5

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

10

k m

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

" )

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

!

!

800000

! !

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

Fú r á s i ésg e o fi zi k a i fe l mér ts ég : Sa j ó s zög e d

!

!

POLGÁR !

!

! !

!

795000

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Ti s zat ar j án !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

790000

!

!

! !!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

S1 TP-

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Hej őkűr t

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

" )

! !

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

Osz l ár

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

Ti s zapal k ony a

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

! !

! ! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

Mc sá t 2

!! !

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

! !

! !

! !

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

! !

!

!

! !

! !

! !

! !

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!!

!

! !

!

! !

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

. S Mcsat 2 !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

Mcsát 1

!

!

!

!

Saj ós zöged

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Saj óör ös

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Ki scs écs !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

" ) !

!

!

!

!

! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

785000

!

!

Mcsat 1 Mcsá t 1 ! . !!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

! !

" )

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

! ! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

Hej őbába

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

! ! !

!

!

!

! !

!! !

!

!

! !

!

!

I gr i ci

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

! ! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

280000

!

!

!

!

!

!

Gi r i ncs

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

" )

! !

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! ! !

! !

" )

!

!

!!

!

!

!

!

Ti sz al úc !

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

k

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

Hej őpapi

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

Sj s15

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

! .

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

" )

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!!

!

!

!

!

!

MEK1 !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

! !

! ! !

!

!

!

! !

!

! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

! . Me. K1" ) " ) . . ! S !

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

Sj 3" ) ..Sj s14

!

!

!

! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

Sj s16

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

! !

!

!!

!

!

! !

" )

!

! !

!

!

!

!

" )

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

Emőd1Em" ) 1 " ). " ) !

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Sj s17

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! ! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

! !

!!

" )

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

Sj s9

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

Szak ál d

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Nagyc séc s

!

!

!

!

" ) j őpapi 1He " )He" j ő1 ) " ) " . ) . !

! !

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

Sj s8

!

Tak t ak enéz

!

!

!

!

!

!

!

!

.

Sj s10 .

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!!

! ! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!! !

! !

!

!!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

ô ej H

!

!

!

!

!

! !

! !

" )

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!! !

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! ! !

!

! !

!

!

!

Hej őszal ont a !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

Sj s1 1

!

!

!

!

!

!

!!

" )

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!! !

! !

!

!

!

. !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

Sj s5 .Kör öm

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )r Hej őker esz t ú

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

Sj s19

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! !

!!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

Sj s1

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Sj s7 s13 . MuhiSj . Sj s12/ ASj s12 . Sj s21 S . aj ó

!

!

!

! ! !

!

. óhí dvég . Saj !

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

!

!

Sj s2

.

!

!

!

!

!

!

2 Sj s3Sj . . . Sj s 1 8

!

!

!

!

!

Sj s22

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

!

!

Sj 1

!

!

!

" )

.

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

!

!

s6 Ó nodSj

!

!

!

!

!

!

!

Sj s20

!

!

!

!

!

.

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!!

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! ! !

!!

!

s4 Ber z ékSj

!

!

!

!

!

! !

" )

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!! !

!

" )

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

285000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !!

. !

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

! !

!

!

! !

!

!

! !!

!

! !

!

! !

!

! ! !

! !

!

!

! ! !

!

!

!

!! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

Bűkk ar any os !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

" )

Ny ék l ádháza

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! ! !

Bőcs

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

! !

! !

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

295000

!

!

! !

!

!

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

! !

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

! !

! !

!

!

! ! !

!

!

!!

!

! !

!

Saj ól ád

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

! !

!

! ! !

!

!

! !

!

!!

Mál yi

! !

!

!

! ! !

!

!

!! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

Saj ópet r i

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!!!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !!

! !

!

!

!

! ! ! !!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!!

! !

!

! ! !

! !

! !

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Ki st okaj

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

" )

!

!

" )

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

! ! ! ! !

!

! !

!! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!! !

!

! !

" )

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

!

! ! !

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

! !

!

!

!

!

!! !

!

!

! !

!

!

!

! !!

! !

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

Her nádnémet i

! !

" )

!

!

!

!! !

!! !

!

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

" )

!

Pr űgy

! !

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !!

!

!

!!

!

!

!

!!

! !!

! !

!

! !

!

!!

!!

!

!!

!!

! ! !

!

! !!

!

! !

!!

!!

!

! !

!!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !!

!

!

!

!

!

!

!

!

S

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! ! !!

!

!

!

! !

!!

! !

! ! !

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

Al sózsol c a

! ! !

!

!! ! ! !

!!

!!

! !

!

! !

!

!

!

! ! !!

!

y os son r Bá

! !! !

!

Tak t ahar k ány

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

! !

!

!

! !

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

! !

!

!

!!

!

!! ! !!

! !

!

! !

!

!

Her nádkak

! !

!

! ! !

! !

!

!

!

!

! ! !

! ! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

! ! ! !

! !

!

!

" )

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

Geszt el y

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

! !

!

!

!

!

Fel s őzs ol ca

!

!

!

!

!

!

!

" )

Sivízműkút Her nádnémet

!

!

!

!

!

!

!

!!


!

Lapos i p.

!

!

!

!!

!

!

! !

Her nádkak kűl t er űl et

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

!

!

!!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

Saj ó

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! !

!

! !

!

!

!

! !

!

!!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

Onga

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

! ! !

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

" )

!

!

!

!

! !

!

!

! !

!

!

!

! !

!

!

!

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

! !

!

! !!

!

!

!

!

! !

!

!

!

!

!

!

!

310000

!! ! ! !

!

!

Ar nót

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

305000

! !

!

! ! !

!

810000 !

!

300000

! !

!

!

" )

!

!

!

!

805000 !

! ! !

295000

!

!

!

!

!

He r ná d

!

!

!

290000

!

!!

800000

Új cs anál os

!

!

285000

! !

! ! !

795000

!

!

280000

!

!

790000 " ) !

! !


!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

TI SZA

785000

! !

Ki r ál yér

780000 !

805000

!

! !

" )

!

! !

! !

!

810000

!

Ko mpl e x ér zéke n ys égiéste r he l he tős égi vi zs gá l a tita nu l má ny MFGI MBFHe g yüttmű ködés20 16.

Mér e ta r á n y: Ve tül e t: Dá tu m:

EOV

2 01 6. 04. 12 .

Me gr e n de l ő : Di g i tá l i ss ze r k. : El l e nő r i zte :

J óvá h a gyta :


Gyu r i c zaGyör gy Fa nc s i kTa má s

8 .me l l ék l e t

Sajószöged szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Recommend Documents