Zala szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Nemzeti Környezetügyi Intézet

Zala szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Babinszki Edit1, Barczikayné Szeiler Rita1, Füri Judit1, Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Hegyi Róbert3, Horváth Zoltán1, Jencsel Henrietta1, Jobbik Anita1, Kerékgyártó Tamás1, Kovács Gábor2, Kovács Zsolt1, Kummer István1, Laczkóné Őri Gabriella1, Lajtos Sándor1, Müller Tamás1, Németh András1, Paszera György1, Piros Olga1,Sári Katalin1, Selmeczi Ildikó1, Szentpétery Ildikó1, Szőcs Teodóra1, Thamóné Bozsó Edit1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Veres Imre2, Veres István2, Végh Hajnalka1, Zilahi-Sebess László1, Zsámbok István1 1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI)

Budapest, 2014. 07. 24.

Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2014. 07. 24.

Lektorálta:

A jelentés:

2

243 51 54 8 8

Dr. Koloszár László

2013. 08. 10.

Vatai József

2013. 08. 10.

oldalt ábrát táblázatot függeléket mellékletet tartalmaz.


Zala szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 9. § (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3


Tartalom I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület — komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ................................................................................................................................. 10 1. A vizsgálati terület jellemzése .......................................................................................... 11 1.1. Zala vizsgálati terület földrajzi leírása........................................................................... 11 1.1.1. A terület földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása .......................................... 11 1.1.2. Talajtani jellemzők, természetes növényzet ........................................................... 19 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 22 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 22 1.2. Zala vizsgálati terület földtani felépítése ....................................................................... 27 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága .................................................. 27 1.2.2. A terület nagyszerkezeti viszonyai, szerkezetalakulás ........................................... 36 1.2.3. A prekainozoos medencealjzat képződményei ....................................................... 44 1.2.4. Kainozoos képződmények ...................................................................................... 49 1.3. A Zala vizsgálati terület vízföldtani viszonyai .............................................................. 60 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 60 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 62 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai ................................................... 63 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 63 1.4. A Zala vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, NeKI) ................................. 68 1.4.1. Felszíni és felszín alatti víztestek............................................................................ 68 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások .......................... 73 1.4.3. Határmenti víztestek ............................................................................................... 90 1.4.4. Monitoring .............................................................................................................. 90 1.4.5 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés................................................................. 95 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések ............................................................... 100 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok (MFGI)................................................................................................................................ 101 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján)......................................... 101 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás ............................................................................................ 101 1.5.3. Egyéb nyersanyagok ............................................................................................. 102 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások .......................................................................................................... 109 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata ........................................... 110 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok .......... 110 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők ....................................................... 110 2.1.2. A Zala vizsgálati terület szénhidrogén vagyona ................................................... 122 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során alkalmazható, ismert bányászati technológiák bemutatása ............... 127 2.2.1. Felszíni geofizikai kutatás..................................................................................... 127 2.2.2. Kutatófúrások mélyítése ....................................................................................... 127 4


2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) ...................................................... 131 2.4. A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása ................................................................................................... 132 2.4.1. Közút- és vasúthálózat .......................................................................................... 132 2.4.2. Energiahálózatok................................................................................................... 139 2.5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél ............................................................................................................... 144 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása (MFGI) ........................................... 148 2.7. A terhelés várható időtartama (MFGI) ........................................................................ 149 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk .............................................. 149 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama ............................................................................... 149 2.7.3. A termelési szakasz időtartama ............................................................................. 150 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak ................................................................. 151 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek (MFGI) ........................................................ 151 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése .................................................. 153 3.1. A Zala vizsgálati terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ................................................................................. 153 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem ...................................................................................... 153 3.1.2. Zajhatás és rezgések .............................................................................................. 157 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások .............................................................................. 157 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások..................................................................... 158 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 159 3.1.6. Tájvédelem ............................................................................................................ 161 3.1.7. A termőföld védelme ............................................................................................ 161 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem .............................................................................. 162 3.1.9. Örökségvédelem ................................................................................................... 162 3.1.10. Társadalmi vonatkozások.................................................................................... 167 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra, védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása .......................................................................................................................... 168 3.2.1. Hatások a rezervoárokban ..................................................................................... 168 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között ............................................................. 171 3.2.3. Hatások a felszínen ............................................................................................... 173 3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások ............................................................................. 174 3.2.5. Hatások összefoglaló értékelése ........................................................................... 174 3.3. A Zala vizsgálati területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása............................................................... 174 4. Irodalom .......................................................................................................................... 175 5. Függelék .......................................................................................................................... 202

5


6.

Mellékletek ..................................................................................................................... 243

Ábrajegyzék 1. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése.................................. 15 2. ábra. Zala vizsgálati terület geomorfológiai térképe (PÉCSI 2000) ................................................... 17 3. ábra. Talajtípusok a Zala vizsgálati területen (VKGA 2009) ............................................................ 20 4. ábra. A Zala vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzetének földrajzi elhelyezkedése a 2500 méternél mélyebb fúrások feltüntetésével ..................................................................................... 27 5. ábra. Korábbi szénhidrogén-kutatási zárójelentések által érintett területek ...................................... 29 6. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010) és a Zala vizsgálati terület elhelyezkedése ............................................................................................................................... 37 7. ábra. A Zala vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete aljzatának földtani térképe Magyarország pre-kainozoos földtani térképén (HAAS et al. 2010).............................................. 38 8. ábra. ÉNy–DK irányú földtani szelvény a Zalai-medencén keresztül: a Dunántúli-középhegységiegység, a takarós felépítésű Közép-dunántúli egység és a Tiszai-egység egymáshoz viszonyított helyzete (HAAS szerk. 2000) ......................................................................................................... 39 9. ábra. A Zala terület helyszínrajza a vetősűrűségi vizsgálatokhoz felhasznált szeizmikus szelvényekkel. Háttérben a prekainozoos aljzat mélységtérképe. ................................................. 41 10. ábra. A Zala terület helyszínrajza a vetősűrűségi vizsgálatokhoz felhasznált szeizmikus szelvényekkel. Háttérben a szerkezetföldtani térkép..................................................................... 42 11. ábra. A D–2–d migrált időszelvény értelmezése az összeszámlálásban felhasznált vetőkkel......... 43 12. ábra. A három kiválasztott szelvény vetősűrűségi távolságadatainak hisztogramja ...................... 44 13. ábra. A földtani szelvények nyomvonalai. A szelvényeket a 14., 15., 16. ábra mutatja ................. 57 14. ábra. 1. sz. NyDNy–KÉK irányú földtani szelvény a vizsgálati területen (13. ábra, FODOR et al. 2011 nyomán) ................................................................................................................................ 58 15. ábra. 2. sz. ÉNy–DK irányú földtani szelvény a vizsgálati területen (13. ábra, FODOR et al. 2011 nyomán) ......................................................................................................................................... 58 16. ábra. 3. sz. földtani szelvény a vizsgálati területen a Külsősárd K–3 és az Ortaháza Or–34 fúrásokon át (13. ábra, FODOR et al. 2011 nyomán)...................................................................... 59 17. ábra. A koncessziós területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid-, hidrogén-karbonát- és TDS-értékeinek Box–Whisker diagramja a mediánértékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) ........... 64 18. ábra. A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződményei (a koncessziós terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a mediánértékek feltüntetésével ...................................... 65 19. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben .............................................................................. 67 20. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ......................................... 71 21. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ....................................................................................................................................................... 72 22. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ......................................................... 77 23. ábra. Hulladékgazdálkodás .............................................................................................................. 78 24. ábra. Szennyezett területek .............................................................................................................. 79 25. ábra. Ipari létesítmények, káresemények......................................................................................... 80 26. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagy létszámú állattartó telepek ....................... 81

6


27. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett erületen .............................................................................................................................. 82 28. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ......... 87 29. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ............................................................................ 93 30. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen ............ 95 31. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ............................................................................... 103 32. ábra. A Zalai-medence süllyedéstörténete a nagylengyeli kőolajmező környezetében ................ 112 33. ábra. A terület és környezete szénhidrogén rendszere idealizált keresztszelvényen ábrázolva (HORVÁTH, TARI 1999) ............................................................................................................... 116 34. ábra. A nagylengyeli szerkezetsor földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ................................ 117 35. ábra. A barabásszegi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ..................................... 118 36. ábra. A szilvágyi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ........................................... 119 37. ábra. A szilvágy-déli szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ..................................... 120 38. ábra. A pusztaapáti szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ........................................ 120 39. ábra. Az ortaházai szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ......................................... 121 40. ábra. A fúrótorony és berendezései ............................................................................................... 128 41. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia .................................................................................. 129 42. ábra. Irányított ferde fúrás ............................................................................................................. 129 43. ábra. Rétegrepesztés folyamata ..................................................................................................... 130 44. ábra. A zalai vizsgálati terület térségének (Zala valamint Vas megye) közúthálózata (2009) ...... 132 45. ábra. A zalai vizsgálati terület térségének (Zala valamint Vas megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe. (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006)................. 136 46. ábra. A zalai vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Zala megyei Területrendezési terve módosítása. Melléklet, Villamosenergia ellátás. KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 2010. május) ................................................................................................................. 139 47. ábra. A zalai vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe (Zala megyei Területrendezési terve módosítása. Melléklet, Földgáz ellátás KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 2010. május) .......................................................................................................................................... 142 48. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)..... 144 49. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)....................................................................................................................... 145 50. ábra. Energia típusok megoszlása Magyarországon 2010-ben (Magyar Energia Hivatal http://www.eh.gov.hu) ................................................................................................................. 145 51. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között (Nemzeti Energiastratégia 2030, forrás: REKK) ........................................................................................ 147

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai ......................................................................................... 11 2. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt terület sarokpontjai ................................................. 12 3. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt terület sarokpontjai .................................................... 12 4. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok ............................................. 13 5. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok .... 14 6. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok ....... 14 7. táblázat. Zala vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) .................................. 22

7


8. táblázat. Helyi védettségű természeti terültek a Zala vizsgálati területen ......................................... 25 9. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére .................................................................................................................................. 28 10. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre .................................... 29 11. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ........ 32 12. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések ........................................................ 33 13. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) ........................................ 33 14. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető, MOL által 1992–98 közt mért mélyfúrás-geofizikai mérések.......................................................................................................................................... 34 15. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ......... 34 16. táblázat. Leíró statisztika a kviálasztott szelvények közös vetősűrűségi adataiból ........................ 43 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai..................................................................... 54 18. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk. 1996 alapján)....................................................................................................................... 55 19. táblázat. A vizsgálati területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek ..................................... 68 20. táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek ......................................................... 70 21. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek ............................. 72 22. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből .............................................................. 73 23. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek, víztest szegmensek szerint ............................................................................................................................................ 73 24. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) ....................................................... 74 25. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében .......................... 75 26. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ....... 76 27. táblázat. A vizsgálati terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai ............................................................ 82 28. táblázat. Az 5 km-es határoló terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai .............................................. 83 29. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak .......................................................................... 85 30. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak .............................................................................................................................................. 87 31. táblázat. A terület környezetében lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak .............................................................................................................................................. 88 32. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok)....................................................................................................... 89 33. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) ............................................ 90 34. táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a területen és 5 km-es körzetében .................................... 91 35. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai ..................................................................... 92 36. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása .......... 93 37. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata ......................................... 96 38. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota ................................................................... 98 39. táblázat. Felszín alatti víztestek minőségi állapota.......................................................................... 99 40. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén kutatási területek 101 41. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén bányatelkek ....... 101 42. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén kutatási területek .. 102 43. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén bányatelkek .......... 102 44. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai 103

8


45. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai ......................................................................................................................... 106 46. táblázat. A Zala terület és 5-km-es környezete lelőhelyei és kezdeti földtani ásvány- vagyonuk (MBFH Nyilvántatás 2011, NÉMETH et al. 2013) ....................................................................... 123 47. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Zala területre ............................................ 124 48. táblázat. Magyarország szénhidrogén importfüggőségének változása (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)............................................................................................................................................ 146 49. táblázat. Zala és Vas megye (10. zóna), valamint Zalaegerszeg légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint ............................................................... 155 50. táblázat. Zala és Vas megye (10. zóna), valamint Zalaegerszeg légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint ............................................................... 155 51. táblázat. Légszennyezettségi index adatok 2010-ben .................................................................... 156 52. táblázat. Légszennyezettségi index adatok 2011-ben .................................................................... 156 53. táblázat. A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt, az örökségvédelem alá esőobjektumokat a Zala vizsgálati területen (I–II. kategória) ..................................................... 164 54. táblázat. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott Zala megyei műemlékjegyzékben szereplő műemlékek listája ....................................................................... 165

Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa ....... 202 2. függelék. Rövidítések ...................................................................................................................... 202 3. függelék. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot nem ért legalább 1000 mély fúrásai (MFGI) . 204 4. függelék. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI) ......................................... 206 5. függelék. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások ...... 215 6. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények .................................................. 224 7. függelék. Az MBFH Adattárában (FGBA) elérhető fontosabb szakirodalmak adatai: 1. Szénhidrogén-kutatás, Geotermia ............................................................................................... 230 8. függelék. Az MBFH Adattárában (FGBA) elérhető fontosabb szakirodalmak adatai: 2. Érzékenység-terhelhetőség .......................................................................................................... 235

Mellékletek 1. melléklet: Helyszínrajz a természetvédelmi területekkel: Zala 2. melléklet: Területhasználat (CORINE): Zala 3. melléklet: Prekainozoos aljzat (Haas et al. 2010): Zala 4. melléklet: Az alsó-pannóniai képződmények talpmélysége: Zala 5. melléklet: Az alsó-pannóniai képződmények vastagsága: Zala 6. melléklet: Szénhidrogén-kutatási fedettség: Zala 7. melléklet: Szeizmikus felmértség: Zala 8. melléklet: Fúrási és geofizikai felmértség: Zala

9


I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület — Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag — így a szénhidrogén — kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) és a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük a Zala terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

10

I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Zala vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. A terület földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása Zala vizsgálati terület: 1186,7 km2 Zala vizsgálati terület Zala és Vas megye területén helyezkedik el (1. ábra1. ábra, 1. melléklet). A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is. 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17=1

Vizsgálati terület EOV Y EOV X (m) (m)

507000 507000 502300 502300 491030 491030 492000 492000 476220 476220 468000 468000 455000 455000 492000 492000 507000

180000 152000 152000 138000 138000 142110 142110 160000 160000 157446 157446 142500 142500 170000 170000 180000 180000

Id

1 2 3 4 5=1

5 km-es környezet EOV Y EOV X (m) (m)

512000 512000 450000 450000 512000

185000 133500 133500 185000 185000

A terület északnyugati sarokpontja (1) a Zala É-i partján, Pankasz község ÉNy-i határában van. K-re 37 km-re, Orbányosfa É-i végében található a (2). É felé 10 km-re, Pókaszepetktől É-ra a (3), majd K felé 15 km-re, Kisgörbő és Óhíd között az (4). D-re 28 km-re, Sármellék K-i határában az (5), innen Ny felé 4,7 km-re, Esztergályhorváti határában a (6), onnan tovább D-re 14 km-re, Zalakaros É-i peremén a (7), majd Ny felé 11,3 km-re a (8) sarokpont. Innen É felé haladva 4,1 km-t, Pölöskefő és Gelse között található a (9) pont, majd K-re 1 kmre a (10). É felé a Principális-völgyben haladva 18 km-t, Nemesszentandrásnál van a (11) pont, innen Ny felé 16 km-re, Gellénháza Ny-i határában a (12), ahonnan D felé 2,5 km-re a (13), majd Ny felé 8,2 km-re a (14), D-re 15 km-re, Ortaháza és Páka között a (15), majd Nyra 13 km-re, a Lendvadedest Rédiccsel összekötő út mentén a (16), ezután a határ É-ra fordulva 27,5 km-t halad és beköt az (1) pontba (1., 2. ábra). A terület legmagasabb pontja 332 mBf, Zalaszentgróttól 2 km-re DNy-ra, a Zalaapátiháton. A legalacsonyabb pont 133 mBf, a Principális-völgyben, Zalaistvándtól kb. 900 m-re délre található. A vizsgálati területet kettéosztva (a Ny-i részt) Zala-Nyugat és (a K-i részt) Zala-Kelet néven javasoljuk koncesszióra kiírni (1. ábra, 2. és 3. táblázat). 11


A koncesszióra javasolt terület(ek)ből a hatályos szénhidrogén bányatelkek területét eltávolítottuk. Zala-Nyugat Zala-Nyugat térrész határponti koordinátákkal: 460,7 km2 Zala-Nyugat koncesszióra javasolt terület: 415,7 km2 Zala-Nyugat szénhidrogén bányatelkek területe: 45,0 km2 2. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15=1 1 2 3 4 5 6=1

EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület

476220 164845,22 473617,63 164845,16 473617,73 161045,56 471317,93 161045,5 471317,91 162445,24 467818,25 162445,27 467818,31 158945,63 468818,19 158945,66 468818,26 157446 468000 157446 468000 142500 455000 142500 455000 170000 476220 170000 476220 164845,22 Bányatelek miatt kizárt terület 465818,5 158245,66 466018,5 158645,61 464818,59 159545,48 464018,69 159345,48 464918,59 158245,63 465818,5 158245,66

Zala-Kelet Zala-Kelet térrész határponti koordinátákkal: 726 km2 Zala-Kelet koncesszióra javasolt terület: 692,1 km2 Zala-Kelet szénhidrogén bányatelkek területe: 33,9 km2 3. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

12

EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület

486116,48 486116,48 483516,72 483516,69 480916,93 480916,93 477417,26 477417,25 476220 476220 492000

160000 161045,89 161045,84 163645,55 163645,47 164545,38 164545,3 164845,25 164845,22 170000 170000


Id

EOV Y (m)

EOV X (m)

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21=1

492000 507000 507000 502300 502300 491030 491030 492000 492000 486116,48

180000 180000 152000 152000 138000 138000 142110 142110 160000 160000

A 4. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet. Az 5. és 6. táblázat a két koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg. 4. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település

Almásháza Alsónemesapáti Alsópáhok Alsórajk Alsószenterzsébet Babosdöbréte Baglad Bak Becsvölgye Belsősárd Bezeréd Bocfölde Bókaháza Boncodfölde Böde Búcsúszentlászló Csatár Csesztreg Csonkahegyhát Csöde Csömödér Dióskál Dobronhegy Döbröce Dötk Egeraracsa Esztergályhorváti Felsőjánosfa Felsőpáhok Felsőrajk Garabonc Gellénháza Gelse Gelsesziget Gétye Gombosszeg Gosztola Gyűrűs Hegyhátszentjakab Hernyék Hévíz

Megye

Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Vas Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Vas Zala Zala

Település

Kallósd Kálócfa Karmacs Kávás Kehidakustány Kemendollár Keménfa Kerecseny Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kilimán Kisbucsa Kisgörbő Kisrákos Kissziget Kozmadombja Kustánszeg Lenti Lickóvadamos Ligetfalva Milejszeg Misefa Nagybakónak Nagygörbő Nagykapornak Nagylengyel Nagyrada Nemesapáti Nemesbük Nemeshetés Nemesrádó Nemessándorháza Nemesszentandrás Németfalu Nova Óhíd Orbányosfa Ormándlak Orosztony Ortaháza

Megye

Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Vas Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala

Település

Pálfiszeg Pankasz Pethőhenye Petrikeresztúr Pókaszepetk Pórszombat Pölöske Pusztaapáti Rédics Resznek Salomvár Sárhida Sármellék Sénye Szatta Szentgyörgyvár Szentpéterúr Szilvágy Teskánd Tilaj Újudvar Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszőlős Zalaapáti Zalabaksa Zalabér Zalacsány Zalaegerszeg Zalaigrice Zalaistvánd Zalakaros Zalaköveskút Zalalövő Zalamerenye Zalaszabar Zalaszentgrót Zalaszentlászló Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalaújlak

Megye

Zala Vas Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Vas Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala

13

Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település

Hottó Iborfia Iklódbördőce Kacorlak

Település

Megye

Zala Zala Zala Zala

Pacsa Padár Páka Pakod

Megye

Zala Zala Zala Zala

Település

Megye

Zalavár Zebecke

Zala Zala

5. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település

Megye

Alsószenterzsébet Babosdöbréte Baglad Becsvölgye Belsősárd Boncodfölde Böde Csesztreg Csonkahegyhát Csöde Csömödér Dobronhegy Felsőjánosfa Gosztola Hegyhátszentjakab Hernyék

Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Vas Zala Vas Zala

Település

Hottó Iklódbördőce Kálócfa Kávás Keménfa Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kisrákos Kissziget Kozmadombja Kustánszeg Lenti Milejszeg Nagylengyel Németfalu

Megye

Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Vas Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala

Település

Nova Ortaháza Páka Pálfiszeg Pankasz Pórszombat Pusztaapáti Rédics Resznek Salomvár Szatta Szilvágy Teskánd Zalabaksa Zalalövő Zebecke

Megye

Zala Zala Zala Zala Vas Zala Zala Zala Zala Zala Vas Zala Zala Zala Zala Zala

6. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település

Almásháza Alsónemesapáti Alsópáhok Alsórajk Babosdöbréte Bak Bezeréd Bocfölde Bókaháza Búcsúszentlászló Csatár Dióskál Döbröce Dötk Egeraracsa Esztergályhorváti Felsőpáhok Felsőrajk Garabonc Gellénháza Gelse Gelsesziget Gétye Gyűrűs Hévíz Kacorlak Kallósd Karmacs

14

Megye

Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala

Település

Kehidakustány Kemendollár Kerecseny Kilimán Kisbucsa Kisgörbő Ligetfalva Misefa Nagybakónak Nagygörbő Nagykapornak Nagylengyel Nagyrada Nemesapáti Nemesbük Nemeshetés Nemesrádó Nemessándorháza Nemesszentandrás Óhíd Orbányosfa Orosztony Pacsa Padár Pakod Pethőhenye Pókaszepetk Pölöske

Megye

Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala

Település

Sárhida Sármellék Sénye Szentgyörgyvár Szentpéterúr Teskánd Tilaj Újudvar Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszőlős Zalaapáti Zalabér Zalacsány Zalaegerszeg Zalaigrice Zalaistvánd Zalakaros Zalaköveskút Zalamerenye Zalaszabar Zalaszentgrót Zalaszentlászló Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalaújlak Zalavár

Megye

Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala


1. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése barna vonal – a vizsgálati terület, fekete vonal – a vizsgálati terület 5 km-es környezete rózsaszín poligon – Zala-Nyugat koncesszióra javasolt terület, sárga poligon – Zala-Kelet koncesszióra javasolt terület

A vizsgált terület 46,9%-a Magyarország tájbeosztása (Marosi, Somogyi 1990 és Dövényi 2010) szerint a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj, Zalai dombvidék középtáj, Nyugat-Zalai-dombság kistájcsoport területéhez tartozik, és a Közép-Zalai-dombság (Göcsej) (a terület 31,9%-a), a Kerkavidék (Hetés) (12,5%) és a Felső-Zala-völgy (2,5%) nevű kistájakra esik. A Kelet-Zalai-dombság kistájcsoport területéhez tartozó 53% az alábbi kistájak között oszlik meg: Zalaapáti-hát (34,2%), Zalavári-hát (7,5%), Egerszeg– Letenyei-dombság (6,6%), Principális-völgy (4,7%). Az ÉK-i határon érinti a terület a Dunántúli középhegység nagytájat, így 0,1%-a a Bakonyvidék középtájhoz tartozó Keszthelyihegység kistájcsoport Tátika-csoport elnevezésű kistájának része (2. ábra).

15


16


2. ábra. Zala vizsgálati terület geomorfológiai térképe (PÉCSI 2000)

A vizsgált terület felszínalaktani szempontból északról a K–Ny-i, majd keletről a közel É–D-i tengelyirányú Zala-völgy által határolt, dombsági, völgyközi hátak alkotta felszín, melyet Ny-ról K felé haladva a Kerka-völgy és mellékvölgyei, illetve a meridionális Válickaés Principális-völgy osztanak részekre.

17


A vizsgált terület Ny-i fele a Kerkavidék, a Közép-Zalai-dombság (Göcsej) és az Egerszeg–Letenyei-dombság vidéke. A nyugati határon elterülő Kerka-hordalékkúp szerkezeti mozgások és erózió által felszabdalt, kavics borította tája a Zalai-dombság legkevésbé tagolt része. A relatív relief átlagosan 26 m/km2. A Közép-Zalai-dombság (Göcsej) kiemelt helyzetű, eróziós–deráziós dombságának DDNy-i irányba lépcsőzetesen alacsonyodó, a völgyek által párhuzamos dombsorokra és keskeny, aszimmetrikus völgyközi hátakra tagolt felszínének vízszintes és függőleges tagoltsága egyaránt jelentős, az átlagos relatív relief 53 m/km2. Az Egerszeg–Letenyei-dombság ide tartozó, É-i részén a szabályos meridionális völgyek kiemelt, lapos, keskeny, jégkorszaki vályog borította hátakat határolnak, melyek deráziós völgyekkel és fülkékkel aprólékosan tagoltak. A hátak egységesen D-i irányban lejtősödnek és haránt irányban szabálytalanul osztottak. Az átlagos relatív relief 58 m/km2. A Zalaapáti- és Zalavári-hát lösz borította lapos felszíne dél felé lépcsőzetesen alacsonyodik. A lejtők és tetők erősen erodáltak, a konzekvens völgyek meredek falúak, a völgyvállak élesek. Átlagos relatív relief 61 m/km2, mely kelet felé 34 m/km2-re csökken. A Felső-Zala-völgy árkos vetődésben kialakult aszimmetrikus, eróziós, teraszos völgy a Zalai dombvidék északi peremén. A völgy jobb (déli) partjának északi kitettségű lejtői nagyon meredekek (15–30°), alámosottak, deráziós völgyekkel, fülkékkel és csuszamlásokkal aprólékosan tagoltak. Ezzel szemben a bal partot (délies kitettségű lejtők) kevésbé tagolt, fokozatosan lealacsonyodó, hosszú, lankás lejtők szegélyezik. A Principális-völgy É–D-i tengelyű, komplex genetikájú meridionális völgy, mely dél felé tágul, helyenként kiöblösödik, egyes szakaszai eltérő mértékben süllyedtek meg. A Balaton árkának nyugati folytatásában völgyi vízválasztó van. Északi részén deráziós mellékvölgyekkel tagolt, csuszamlásos és szoliflukciós lejtők vannak, itt 80–100 m/km2 is lehet a helyi relatív relief. Az északkeleti sarkot éppen csak érintő Tátika-csoport vulkanikus vidéke formagazdag alacsony középhegység, tanúhegyekkel. Az éghajlat mérsékelten hűvös–mérsékelten nedves, délen közel a nedveshez, keleten a mérsékelten szárazhoz. A napfénytartam évi 1850–1960 óra, nyáron 720–790 óra, télen 180– 190 óra. Az évi középhőmérséklet átlaga 9,5–10,3 °C. A napi középhőmérséklet április 6–18tól (a határnapok közötti nagy eltérést a terület méretei indokolják) 182–193 napon át (kb. október 17–19-ig) 10 °C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 8–25-én, míg az első őszi fagyok október 20–25-én várhatók (a fagymentes időszak hossza nyugatról kelet felé hosszabbodik, átlagosan 182–196 nap). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 32,5–33,5 °C, míg a téli minimumoké –17,0 és –18,0 °C között van. A csapadék évi összege 700–780 mm, délen ezt kevéssel meghaladó. A téli félévben kb. 35–42 (keleten a kevesebb) hótakarós nap valószínű, a maximális hó vastagság átlaga 18–35 cm (keleten a kisebb érték). Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel) 0,88–1,00, délen 0,86. A leggyakoribb szélirányok a völgyek É–D-i futásához kötődnek. A kiemelt területeken É-i szél a gyakori, ritkább a D-i, az átlagos szélsebesség 2,5–3 m/s. A nyugati területrészen egyformán gyakori az ÉK-i, DK-i és a Ny-i szél. A magasabban fekvő területeken erdő- és vadgazdálkodás folyik, máshol az éghajlat az állattenyésztésnek és az átlagos hőigényű kultúrnövények termesztésének kedvező. A népsűrűség a széttagolt településhálózat következtében a terület legnagyobb részén 36– 91 fő/km2, a Principális-völgy É-i részében 15 fő/km2 (2001). A lakosságszám alakulását a csökkenő elvándorlás és a növekvő természetes fogyás, valamint a nagyobb lélekszámú települések közelsége (Zalaegerszeg, Hévíz) befolyásolja. Az összességében kedvező demográfiai folyamatok ellenére a korszerkezet csak helyenként jó, ahol a gyermekkorúak aránya (15,1–16,4%) meghaladja a 65 év felettiekét (13,6–15%), de a terület túlnyomó részén

18


már megfordult az arány: gyermekek 14,7–17%, idősek 18,2–18,9%. Az elöregedési index csak néhány településen <100, a falvak legalább egyharmadában az elöregedés visszafordíthatatlannak tűnik. A lakosság iskolázottsági szintje Zalaegerszeg vonzáskörzetét (ahol az országos átlagokkal egyező adatokat kapunk) kivéve alacsony. Az egyetlen iskolai osztályt sem végzettek aránya 2–3%. A népesség közel negyede nem fejezte be az általános iskolát, kb. 30% befejezte, de nem tanult tovább. Az érettségizettek aránya 12–13%, a diplomásoké 3,2– 7,5%, ami rosszabb, mint az országos átlag. A diplomások többsége a nagyobb városok körzetében él. A lakosság gazdasági aktivitása az országos átlaghoz közeli (2001-ben: 36,2–39,9%). A foglalkoztatási szerkezetben a mezőgazdaság részesedése 5,4–11,6%, az iparé 40,7–48,4%, a tercier szektor (szolgáltatás) 40–53,9% részarányú. (A terület keleti határán, a Zalavári-háton a jelentős idegenforgalom miatt 75% a tercier szektorban, 20% az iparban, 5,2% a mezőgazdaságban foglalkoztatott.) A munkanélküliek aránya 2007 nyarán 5,2–7,8%, az országos átlag körüli, de egyes települések között jelentős különbségek vannak. A Felső-Zalavölgyben Zalaegerszeg miatt a mutatók kedvezőbbek. Az etnikai összetételben a magyarok aránya 95–97%, 1,2–2,7% cigány; a Zalavári-háton 1,6% német (főként Hévízen). A Principális-völgyben kizárólag magyar nemzetiségűek élnek. 1.1.2. Talajtani jellemzők, természetes növényzet 1.1.2.1.Talajtani jellemzők A völgyekkel szabdalt dombsági–hátsági terület nyugati részén periglaciális vályog és agyag talajképző üledéken, a Principális-csatorna menti domboldalakon homokon, pszeudoglejes barna erdőtalaj (23%) keletkezett (3. ábra). Kelet felé, löszös talajképző üledéken agyagbemosódásos barna erdőtalaj (50,7%) borítja a felszínt. Ez a két típus a terület 73,7%-át fedi. A pszeudoglejes barna erdőtalajok eléggé elsavanyodott, nehéz művelésű, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajféleségek. Vízáteresztő képességük a talajszelvényben található kis vízvezető képességű réteg következtében korlátozott. Termékenységük gyenge. Többnyire erdőterületek, de drénezéssel és/vagy bakhátas műveléssel vízgazdálkodásuk javítható, így szántó, rét–legelő, szőlő és gyümölcsös is kialakítható rajtuk. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok mechanikai összetétele a talajképző üledék szemcseösszetételétől függően a vályogtól a homokig változik. Vízgazdálkodásuk és termékenységük a textúra függvénye. A kedvező vízgazdálkodási tulajdonságú, vályog fizikai féleségű változatok kedvező, a homokok gyengébb termékenységűek. Erdők, szőlők, szántók lehetnek. Az északi részen, Zalaegerszeg környékén és keleten, a Zalavári-hát dél felé lejtő dombhátán homokos, löszszerű üledéken, lejtőlöszön képződött Ramann-féle barnaföldek (11,3%) vályog mechanikai összetételűek, nagy vízraktározó és jó víztartó képességűek. Többnyire szőlőterületek, erdők, alárendelten szántók. A Zala-völgy és a patakvölgyek karbonátmentes allúviumán főként réti öntéstalajok (4,1%) alakultak ki. Mechanikai összetételük vályog vagy agyagos vályog, szénsavas meszet nem tartalmaznak. Vízgazdálkodásukra a nagy vízraktározó és a jó víztartó képesség jellemző. Termékenységük a szerves anyag mennyiségétől függ. Rétek és szántók is lehetnek. A völgyek allúviumán képződött réti talajok (2,7%), vályog, agyagos vályog mechanikai összetételű, közepes vízvezető, jó vízraktározó és jó víztartó képességű, szénsavasmésztartalmú talajféleségek. Zömmel ártéri erdők, rét–legelők. A tőzegen kialakult síkláp (3%), valamint lecsapolt és telkesített síkláp talajok (0,9%) rét–legelő, erdő és szántó hasznosításúak. A lápos réti talajok (0,6%) a Válicka völgyére korlátozódnak.

19


Mechanikailag agyagos vályog szemcseméretűek, szénsavas meszet általában nem tartalmaznak. Rétek, ártéri erdők és szántók lehetnek. A lejtőviszonyok miatt jelentős az eróziós potenciál, így a kitett völgyvállakon köves és földes kopárok (2,6%) jelennek meg. Ha a talaj eróziója következtében a meszes talajképző üledék felszínre kerül, e talajok már a felszíntől karbonátosak lehetnek. A humuszanyagok erodálódása következtében termékenységük igen gyenge. Az ÉK-i sarokban, a Tátika-csoport környezetében, lösz talajképző üledéken csernozjom barna erdőtalajok (1,1%) jöttek létre.

3. ábra. Talajtípusok a Zala vizsgálati területen (VKGA 2009)

1.1.2.2. Természetes növényzet A vizsgálati terület növényzetét DÖVÉNYI (2010) alapján tárgyaljuk. Kerkavidék (Hetés) (Ny-i sáv) A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű. A növényzet jelentős mértékben átalakított, főleg a központi, sík területeken. Az erdőket nagyrészt kiirtották, helyükön szántók találhatók. A Kerka mentén nedves kaszálóréteket és kékperjés lápréteket találhatunk, felhagyásukkal egyes özönnövények és magaskórós fajok elszaporodtak. A bükkösökben hangsúlyosak a nyugat-dunántúli elemek, míg a fenyőelegyestölgyesekben az acidofil fajok jellemzők.

20


Közép-Zalai-dombság (Göcsej) (nagy terület Ny-on és a terület középső részén) A dombvidék potenciális erdőterület, a szélesebb patakvölgyekben kis kiterjedésű természetes gyepek valószínűsíthetők. Klímazonális vegetációtípusát az üde lomberdők jelentik, legjellemzőbbek a bükkösök, a völgytalpakon a gyertyános – kocsánytalan tölgyesek és a patakok mentén az égerligetek. Számottevő a mészkerülő lomberdők kiterjedése. A telepített fenyves- és akácosállományok ma az erdőterület több mint 50%-át borítják. Az évszázados gazdálkodás hatására a bükkösök visszaszorultak, ezzel párhuzamosan a másodlagos mészkerülő gyertyános- és fenyőelegyes-tölgyesek térhódítása ment végbe. A völgyek égerligetei helyén kaszálóréteket alakítottak ki, a kaszálás felhagyása után a helyükön ismét égeresek jöttek létre, a kaszáló- és láprétek szinte teljesen eltűntek. Felső-Zala-völgy (É-on egy keskeny sáv) A kistáj potenciális erdőterület, bár ma a völgyben viszonylag kevés erdő található (főleg ligeterdő-származékok). A lankásabb alsó szakaszon volt jelentősebb az antropogén hatás, itt a ligeterdők kivágásával kaszálókat, majd szántókat alakítottak ki. Ennek ellenére a gyepek térfoglalása még itt is jelentős, de igazán nagy kaszálóréteket a középső és a felső szakaszon találhatunk. Az erdei flórában hangsúlyos szerepük van a nyugat-dunántúli elemeknek. Egyerszeg–Letenyei-dombság (a középső, keskeny részen) A dombvidék potenciális erdőterület, természetes gyepek léte valószínűtlen. A terület jelentős részén bükkösök, de a völgyaljakban gyertyános-tölgyesek és égerligetek is kialakultak. Jellegzetesek a települések környékén található gyümölcsösök. Az inváziós terhelés alacsony, többnyire a zártkertek környékén és a völgyekben találkozhatunk nem őshonos fajokkal. A dombság erdei többnyire ma is jó természetességűek, bár az intenzív erdőgazdálkodás és a nem őshonos fafajok előtérbe helyezése átalakította az eredeti erdőtársulásokat. A völgyekben a kaszálórétek, a dombokon a zártkertek térfoglalása jelentős. A völgyalji kaszálóréteket ma már többnyire nem kezelik, beerdősültek vagy erdősítették őket. Több esetben másodlagosan a bükkösök helyén mészkerülő jellegű erdők alakultak ki. Principális-völgy (egy keskeny É–D-i sáv a főcsatorna mentén) A kistáj főként potenciális erdőterület, de előfordulnak természetes gyepek is (a kistáj döntő része lefolyástalan volt, így hidrológiai okokból nem tudott beerdősülni). Klímazonális vegetációtípusát az üde lomberdők jelentik: a völgyoldalak magasabb régióiban bükkösök, az alacsonyabb térszíneken gyertyános tölgyesek. A gyeptársulások közül kiemelendők az üde láprétek, valamint a zsombékosok és a magassásosok. Az eredeti erdők mintegy 2/3-át kiirtották. A lápréteket lecsapolták, a helyükön kialakult nedves réteket többnyire kaszálták, de ma általában már nem kezelik, emiatt állományaik jelentősen degradálódtak, özönnövényekkel terheltek. A másodlagosan kialakult nedves rétek fajszegények. Zalaapáti-hát (K-i rész nagyobbik hányada) A kistáj potenciális erdőterület, klímazonális vegetációtípusát szubmediterrán bükkösök jelentik, melyek az alacsonyabb térszíneken gyertyános tölgyesekbe mennek át. A patakvölgyekben égerligetek alakultak ki. Régen kiterjedt irtásrétek voltak a települések környékén, ahol legeltettek, majd később gyümölcsösöket, zártkerteket alakítottak ki. Zalavári-hát (K-i határsáv) A kistáj potenciális erdőterület, ahol természetes gyeptársulások előfordulása valószínűtlen. Klímazonális vegetációtípusát nagyrészt a bükkösök jelentik, gyertyános tölgyesek eredetileg csak a patakvölgyekben voltak. A platókon ma több helyen mészkerülő,

21


gyertyános tölgyeseket találunk. Telepített faállományok közül említésre méltók az akácosok. A kistáj erdőterületei az évszázadok során csökkentek, helyükön szőlőültetvények, zártkertek vagy szántók találhatók. Napjainkban is kevés a parlagon hagyott terület. 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatait a CORINE (2009) szerint a 7. táblázat foglalja össze, térképi ábrázolásuk az 1.sz. mellékleten látható. 7. táblázat. Zala vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód

112 121 122 124 131 133 141 142 211 221 222 231 242 243 311 312 313 321 324 412 512

Leírás

Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet Ipari, kereskedelmi területek Út-, vasúthálózat és csatlakozó területek Repülőterek Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek Építési munkahelyek Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek Sport- és szabadidő-létesítmények Szántóföldek – nem öntözött szántóföldek Állandó növényi kultúrák Gyümölcsösök Legelők Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet Elsődlegesen mezőgazdasági területek Erdők – lomblevelű erdők Erdők – tűlevelű erdők Erdők – vegyes erdők Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet – természetes gyepek Átmeneti erdős–cserjés területek Tőzeglápok Kontinentális vizek - állóvizek ÖSSZESEN

Terület (km2)

%

54,5

4,60

5,5 0,3 0,6 0,3 0,4

0,46 0,03 0,05 0,03 0,03

1,2

0,10

0,3 417,1 23,9 1,9 98,5

0,03 35,13 1,96 0,16 8,30

71,9

6,10

37,6 289,4 52,7 80,7

3,20 24,40 4,40 6,80

1,5

0,13

42,7 5,2 1,1 1186,7

3,60 0,40 0,09 100,00

1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.

22


Az adott koncessziós tevékenység bármilyen kedvezőtlen hatásának megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a munkálatokat úgy kell végezni, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. Védett területek A vizsgált területen két nemzeti park részterülete is megtalálható ÉNy-on, illetve ÉK-en. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemeinek kiterjedése a Természetvédelmi Információs Rendszer (http://geo.kvvm.hu/tir/) adatai szerint (a terület mérete miatt is) igen jelentős, elsősorban magterület és ökológiai folyosó. A Natura 2000 hálózathoz tartozó területek kiterjedése jelentős a terület keleti felében és a nyugati szélen, elsősorban a közösségi jelentőségű élőhely kategóriában. Őrségi Nemzeti Park A vizsgált terület ÉNy-i része tartozik a nemzeti parkhoz. Érdekesség, hogy az Őrség legalacsonyabb pontja is itt található, a Zala-völgyében Felsőjánosfa határában (191 m). A védelem célja alapvetően az Őrség, a Vendvidék és a Vasi-hegyhát táji és természeti értékeinek védelme. A nemzeti park az ország legnyugatibb szegletében található, patakokkal szabdalt, erdőkkel és rétekkel borított dombvidéki terület. Növénytani értékei három nagy élőhelycsoportba sorolhatók: nagyságukat tekintve az erdők a legszembetűnőbbek, vannak még a dombtetőkön kaszálórétek és a völgyekben láprétek, apró mocsarak és lápok is. Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont. A nemzeti park állatvilága változatos. A hűvös, csapadékos éghajlat miatt elsősorban a tiszta, szabályozatlan vízfolyásokhoz, erdei- és lucfenyves erdőkhöz, láprétekhez kötődő fajok fordulnak elő. A tiszta vizű patakok és a Zala jellemző faja a folyami kagyló és a folyami rák. A lepkék és a szitakötők közül több olyan faj él az Őrségben és a Vendvidéken, amelynek védelmét nemzetközi egyezmények írják elő. Érintett települések: Csöde, Felsőjánosfa, Pankasz, Zalalövő. Balaton-felvidéki Nemzeti Park A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik, 1–15 km szélességű sávban, a Tihanyifélszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegység tartozik a területhez, részben vagy egészben: a Balaton-felvidék, a Déli-Bakony egy része, a Tapolcai-medence, a Keszthelyihegység és a Kis-Balaton medencéje. A vizsgált területen két egység részterülete található, a Keszthelyi-hegység Ny-i része (Vindornyai-láp) és a Kis-Balaton medencéjének Ny-i széle. Az egész nemzeti park területén változatos a felszín és a földtani felépítés, ami különösen értékessé teszi a területet, és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területén sokféle földtani érték található, például országosan ismert alapszelvények, a bazaltvulkanizmus jellegzetes formájú hegyei, gejzírkúpok, barlangok és víznyelők, valamint a kőtengerek, amelyek megőrzéséhez fontos természetvédelmi érdek fűződik. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat–északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegyvonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Érintett települések: Esztergályhorváti, Garabonc, Karmacs, Nagyrada, Sármellék, Vindornyafok, Vindornyaszőlős, Zalaszabar.

23


Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő, extenzív gazdálkodás folytatható. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterületnek számít a nemzeti parkok területe, a Kerka, a Cupi-patak és a Cserta (Zebeckétől D-re) mente, a Cupi-pataktól az Őrségi Nemzeti Parkig terjedő terület, Szentpéterfölde körül Ny-ra, K-re és D-re egy nagy terület, Barlahidától nyugatra és a Principális-csatorna mentén lévő területek. Három nagyobb folt található még ebben a kategóriában: Zalaegerszeg és Kisbucsa között, Orbányosfától délre, valamint Nagykapornak és Tilaj között dél felé. A Zala-mente is ide tartozik kisebb foltokban, Dötktől és Zalaszentgróttól délre. Ökológiai folyosó található a Cserta mentén (Zebeckétől É-ra), Kerkakutas körül, Szilvágy körül egy nagyon nagy területen (északon a Zaláig, délen Csömödérig), a Zala és mellékfolyói, valamint a beletorkolló csatornák mentén. Ide tartozik még az É–D-i lefutású természetes vízfolyások és csatornák közti területek sok kisebb-nagyobb foltja is. A pufferterületek közé tartozik Orbányosfától Ny-ra egy közepes méretű folt, Vindornyaszőlőstől délre a nemzeti parkot határoló rész, valamint Sármelléktől keletre és Zalaszabartól északra és délre a területhatáráig egy keskeny sáv. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SAC) (korábban: Közösségi jelentőségű élőhely (SCI)) tartozik a Keszthelyi-hegység (HUBF20035), az AlsóZala-völgy (HUBF20037), a Nyugat-Göcsej (HUBF20039), a Vétyempuszta (HUBF20040) nevű terület, a Kerka mente (HUBF20044), a Szévíz–Principális-csatorna (HUBF20045), a Felső-Zala-völgy (HUBF20047), a Zalaegerszegi Csácsi-erdő (HUBF20053), a Nagykapornaki-erdő (HUBF20054), a Remetekert (HUBF20055), a Kis-Balaton (HUBF30003) és az Őrség (HUON20018). Különleges madárvédelmi terület (SPA) a Kis-Balaton (HUBF30003) és az Őrség (HUON10001). Ramsari területek A vizsgált terület DK-i határán, Zalaszabartól É-ra egy keskeny sáv tartozik a Ramsari területek közé, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kis-Balaton részterületéhez tartozik. Az egész Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű madárélőhely. Az élőhely jellegéből adódóan elsősorban a vizek, vízpartok madárvilága rendkívül gazdag, de — főleg vonulási időszakban — a környező erdőfoltokat, bokorcsoportokat, szántókat is sok faj felkeresi.

24


„Ex lege” védett természeti területek „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. „Ex lege” védettek a barlangok is, de ezek — jellegüknél fogva — védett természeti értékek. Az „ex lege” védett természeti területek közül szikes tavak Zala megyében nem találhatók, ellenben lápok több helyen is előfordulnak. A megye területén számos kisebbnagyobb kiterjedésű, a természet védelméről szóló törvény értelmében országosan védett lápterület található. Ezek összterülete mintegy 9800 hektár. Ezen védett lápterületek a következő települések területét érintik: Alsópáhok, Barlahida, Bocfölde, Csöde, Felsőpáhok, Gelse, Gelsesziget, Hernyék, Karmacs, Kehidakustány, Kerkakutas, Kilimán, Kisgörbő, Nemesbük, Ortaháza, Pacsa, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyaszőlős, Zalakoppány, Zalaköveskút, Zalalövő, Zalaudvarnok. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (8. táblázat).

8. táblázat. Helyi védettségű természeti terültek a Zala vizsgálati területen

Név Bíró Márton úti platánsor Deák téri park Dózsa-liget Göcseji vendéglő kertje Landorhegyi úti platánfák Olai temetőben lévő hársfa Olai vasútállomás hársfái Platánsor úti platánfák Szent Erzsébethegyi szelídgesztenyefa Zalaegerszeg, 20145 hrsz-ú ingatlanon álló hársfa Zalaegerszeg, Andráshida utcai park Zalaegerszeg, Botfai vadgesztenyesor

Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

Zala

Zalaegerszeg

TE

0

0

2001

19/92/TE/93 19/93/TE/93

Zala Zala

Zalaegerszeg Zalaegerszeg

TT TE

0,35 1,03

0 0

2001 2001

19/97/TE/94

Zala

Zalaegerszeg

TT

0

0

2001

19/98/TE/94

Zala

Zalaegerszeg

TT

0,24

0

2001

19/99/TE/94

Zala

Zalaegerszeg

TE

0

0

2001

19/100/TE/94

Zala

Zalaegerszeg

TE

0

0

2001

19/94/TE/94

Zala

Zalaegerszeg

TE

0

0

2001

19/54/TE/81

Zala

Zalaegerszeg

TT

0

0

1981

19/152/TE/10

Zala

Zalaegerszeg

TE

0

0

2010

19/153/TT/10

Zala

Zalaegerszeg

TT

1,2

0

2010

19/131/TE/01

Zala

Zalaegerszeg

TE

0

0

2001

Törzskönyvi szám

Megy e

19/91/TE/93

25


Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

Zala

Zalaegerszeg

TT

10,22

0

2010

19/132/TT/01

Zala

Zalaegerszeg

TT

154,83

0

2001

19/147/TE/10

Zala

Zalaegerszeg

TE

0

0

2010

19/151/TE/10

Zala

Zalaegerszeg

TE

0

0

2010

19/149/TT/10

Zala

Zalaegerszeg

TT

16,51

0

2010

Zala

Zalaegerszeg

TT

52,51

0

2010

Zala

Zalaegerszeg

TT

0

0

1976

19/55/TE/81

Zala

Becs-völgye

TE

0

0

1981

19/143/TT/07

Zala

Cserta-lakos

TT

74,59

0

2007

19/134/TE/03

Zala

Dióskál

TE

0

0

2003

19/48/TT/81

Zala

Kallósd

TT

10,35

0

1981

19/49/TT/81

Zala

TT

4,28

0

1981

Iskolapark

19/5/TT/74

Zala

TT

1,82

0

1974

Fenyves Lentiszombathelyi tölgyes Tölgycsoport Faluréti tölgyfák Petőfi Sándor utcai tölgyfa Zala-réti kockás liliom termőhelye Méhészeti Szakiskola parkja Általános Iskola parkja Zalaistvándi keskenylevelű kőris Zalaistvándi kockás liliom élőhelye Kastélypark Zalaszentgrót, Zala folyó ártere

19/50/TT/81

Zala

Kehidakustány Kehidakustány Kerkakutas

TT

11,3

0

1981

19/18/TT/76

Zala

Lenti

TT

16,82

0

1976

19/104/TT/96 19/57/TE/81

Zala Zala

Nova Póka-szepetk

TE TE

0 0

0 0

1981 1996

19/103/TE/96

Zala

Póka-szepetk

TE

0

0

1996

19/105/TT/96

Zala

Póka-szepetk

TT

0

0

1996

19/3/TT/74

Zala

Zalaapáti

TT

4,75

0

1974

19/12/TT/74

Zala

Zalacsány

TT

1,6

0

1974

19/137/TE/04

Zala

Zalaistvánd

TE

0

0

2004

19/138/TT/04

Zala

Zalaistvánd

TT

0

0

2004

19/2/TT/74

Zala

Zalaszentgrót

TT

4,28

0

1974

19/129/TT/00

Zala

Zalaszentgrót

TT

0

0

2000

Név

Zalaegerszeg, Bozsoki-domb Zalaegerszeg, Csácsi arborétum Zalaegerszeg, Gömbkőris fasor Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utcai hársfa Zalaegerszeg, Pálosfai-patak völgye Zalaegerszeg, Parkerdő Zrínyi úti platánok Tölgyfa (Rákóczi fa) Csertalakosi Cserta-patak, Berek-patak és környéke Dióskál, Pogányvári-tető fái Kerektemplom és környezete Deák-kút és környezete

26

Törzskönyvi szám

Megy e

19/148/TT/10

19/150/TT/10 0 19/19/TE/76


1.2. Zala vizsgálati terület földtani felépítése A vizsgálati terület Magyarország NyDNy-i részén, a Zalai-medence területén foglal helyet. A 4. ábrán a vizsgálati terület és annak 5 km-rel kiterjesztett körzete látható.

4. ábra. A Zala vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzetének földrajzi elhelyezkedése a 2500 méternél mélyebb fúrások feltüntetésével

1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 9. táblázat és a 7. függelék adja meg (5. ábra, 1. melléklet).

27

Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 9. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név

Nagylengyel-Kelet-Pacsa környéke – Nagylengyel-Dél 35. – szénhidrogén Kerkabarabás 122. – szénhidrogén Kálócfa és környéke 67. – szénhidrogén Milejszeg 113. – szénhidrogén

Engedélyes

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

Megjegyzés

MOL

T.19911

a vizsgálati terület középső része

MOL

T.22476

a vizsgálati terület Ny-i része

MOL

T.19926

a vizsgálati terület ÉNy-i része

MOL

T.21167

Gellénháza 139. – szénhidrogén

MOL

T.22633

Nyugat-Bakony 114. - szénhidrogén Sávoly-Délkelet – szénhidrogén Sávoly-Somogyzsitfa – szénhidrogén Zalakomár 109. – szénhidrogén Mikekarácsonyfa 123. – szénhidrogén Ortaháza-Hahót-Dél 58. – szénhidrogén Sávoly környéke 38. – szénhidrogén Szentpéterfölde 84. – szénhidrogén Zalabaksa 83. – szénhidrogén Őrség (Őriszentpéter) 37. – szénhidrogén

MOL MOL MOL MOL MOL

T.21166 T.20117 T.20401 T.21123

a vizsgálati terület É-i része a vizsgálati terület középső és K-i része a vizsgálati terület K-i része a vizsgálati terület DK-i része a vizsgálati terület DK-i része a vizsgálati terület DK-i része a vizsgálati terület D-i része

MOL

T.19920

a vizsgálati terület D-i része

MOL MOL MOL

T.20119 T.20161 T.20160

a vizsgálati terület D-i része a vizsgálati terület D-i része a vizsgálati terület DNy-i része

MOL

T.19912

5 km-es környezet ÉNy-i része

Magyar Horizont

T.22490

ÉNy-on kis területen átfed, nagyobbrészt csatlakozó terület ÉNy-on

MOL

T.19920

csatlakozó terület D-en

MOL Blue Star '95 Kft. Xpronet MOL MOL MOL MOL MOL Blue Star '95 Kft., RAG

T.20161

csatlakozó terület D-en

T.21362, T.20155

csatlakozó terület É-on

T.19922 T.20862 T.19927 T.20343 T.20342

csatlakozó terület É-on csatlakozó terület D-en csatlakozó terület D-en csatlakozó terület D-en csatlakozó terület DNy-on

T.22219

5 km-es környezet DK-i része

Lenti-Letenye-Csurgó-Barcs – szénhidrogén Ortaháza-Hahót-Dél 58. – szénhidrogén Szentpéterfölde 84. – szénhidrogén Nagylengyel Nyugat – szénhidrogén Andráshida-Észak – szénhidrogén Bocska 110. – szénhidrogén Oltárc és környéke 68. – szénhidrogén Söjtör 98. – szénhidrogén Vétyem 99. – szénhidrogén Inke – szénhidrogén

28


5. ábra. Korábbi szénhidrogén-kutatási zárójelentések által érintett területek

A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. (A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területen 2013.08.14-ig bányatelek megállapítási joggal rendelkezik a Mikekarácsonyfa 123. – szénhidrogén kutatási területen a MOL Nyrt.) 1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területekről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 10. táblázat listázza. 10. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám

T.22633 T.22476 T.21166

Szerzők

Jelentés címe

A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Zárójelentés a 139. Gellénháza kutatási területen végzett Németh András 2012 szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Zárójelentés a 122. Kerkabarabás kutatási területen Szabó-Horti Anikó 2012 végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Laukó Ágnes, Turtegin Elek, Zárójelentés a 114. Nyugat-Bakony kutatási területen Pollner László, Tanács János, végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Török Vilmosné 2004

Engedélyes

MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt.

29


MBFH adattári szám

T.21167

T.21123

T.20160

T.19926

T.19911

T.20119

T.20117

Szerzők

Laukó Ágnes, Turtegin Elek, Pollner László, Tanács János, Török Vilmosné 2004 Hatalyák Péter, Vargáné Fekete Erzsébet, Szentendrei Endre Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Török Vilmosné, Kuhn Tibor, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Marton Tibor 2004 Jósvai József, Molnár János, Baksa Beatrix, Török Vilmosné, Szentendrei Endre, Tóth Zita, Tóthné Medvei 2001 Molnár János, Marton Tibor, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix, Dávid Gyula, Lencsés Gábor, Milota Kartalin 1999 Molnár János, Marton Tibor, Móriné Németh Ildikó, Czuczi Gabriella 1998 Molnár János, Ábele Ferenc, Marton Tibor, Császár János, Tóth László, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix 1999 Kovács Illés, Mitnyik Zoltán, Vass István, Ábele Ferenc, Horváth Zsolt, Szentendrei Endre 1998

Jelentés címe

Engedélyes

Zárójelentés a 113. Milejszeg kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.

MOL Rt.

Zárójelentés a 109. Zalakomár kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.

MOL Rt.

Zárójelentés a 83. Zalabaksa kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről.

MOL Rt.

A 67.sz. Kálócfa terület kutatási zárójelentése (szénhidrogén)

MOL Rt.

35.sz. Nagylengyel-Dél terület kutatási zárójelentése. 1998. június (szénhidrogén)

MOL Rt.

A 38. sz. Sávoly környéke terület kutatási zárójelentése. (Nagybakónak, szénhidrogén). +Hiánypótlás. +Rezessy Géza (MGSZ, 2000) kiegészítése és szakvéleménye, Szőts András (MGSZ, 1999) szakvéleménye.

MOL Rt.

Sávoly-Délkelet terület kutatási zárójelentése (szénhidrogén)

MOL Rt.

T.22490 AD.2437

Zárójelentés a Sávoly-Nyugat területen folyó kutatásról. 1995. május (Befejező jelentés SávNy. 1-5.sz., Sáv. 29.sz. fúrásokról - szénhidrogén) A vizsgálati terület környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Zárójelentés a 123. Mikekarácsonyfa kutatási területen Németh András 2013 végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Jósvai József, Molnár János, Baksa Beatrix, Török Vilmosné, Zárójelentés a 84. Szentpéterfölde kutatási területen Szentendrei Endre, Tóth Zita, végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Tóthné Medvei 2001 Molnár János, Móriné Németh 58.sz. Ortaháza-Hahót-Dél terület kutatási zárójelentése. Ildikó, Czuczi Gabriella, Dávid 1998. június. (szénhidrogén) Gyula 1998 Lenti-Letenye-Csurgó-Barcs - szénhidrogén kutatási 2011 zárójelentés

T.21362

2004

Nagylengyel West Block. Technical Summary.

2001

Nagylengyel West Block, Hungary. Geologic evaluation and Körmend Prospect drilling recommendation. Nagylengyel-nyugat Blokk. Földtani értékelés és javaslat a körmendi kutatófúrásra.

Xpronet

60/A.sz. Andráshida-Észak terület kutatási zárójelentése. 1997. december 12. (Győrvár - szénhidrogén)

MOL Rt.

Bocska 110. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése.

MOL Rt.

T.19185

T.23003

T.20161

T.19920

T.20155

T.19922

T.20862

30

Strázsi Sándor 1995

Molnár János, Nagy Zoltánné, Nagy Zoltán, Turtegin Elek, Sipos Lászlóné, Móriné Németh Ildikó, Czuczi Gabriella 1997 Kovácsvölgyi Sándor, Szentendrei Endre, Török Vilmosné, Németh András, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula 2003

MOL Rt.

MOL Rt.

MOL Rt.

MOL Rt. Magyar Horizont Rába Xprom Kft.


MBFH adattári szám

T.19927

T.20868

T.20861

T.19912

Szerzők

Molnár János, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix, Győrfi Ildikó, Jósvai József, Tóthné Medvei Zsuzsa 1999 Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Szentendrei Endre, Tormássyné Varga Éva, Török Vilmosné, Tóth Lajosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Zsuppán Gyula, Marton Tibor 2003 Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Szentendrei Endre, Tormássyné Varga Éva, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula 2003 Bernáth Zoltánné, Nagy Zoltánné, Apáthyné Juhász Ágnes, Móriné Németh Ildikó, Cuczi Gabriella 1997

T.22219

Gyarmati János 2008

T.22333

Lemberkovics Viktor 2011

T.22334

Lemberkovics Viktor 2011

T.21803

Andrew Brash 2008

T.21529

John Wood 2006

T.21458

2006

Jelentés címe

Engedélyes

A 68.sz. Oltárc terület kutatási zárójelentése. 1999. október (szénhidrogén)

MOL Rt.

Söjtör 98. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése.

MOL Rt.

Vétyem 99. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése (Páka)

MOL Rt.

37.sz. Őrség terület kutatási zárójelentése. 1997. december 12. (Őriszentpéter - szénhidrogén)

MOL Rt.

Inke koncessziós terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. (CH fúrások: Blue Topaz-9, Bolhás, Csákány, Görgeteg, Horvátkút, Inke, Igal, Jákó, Kaposfő, Kisberény, Kutas, Lábod, Marcali, Mesztegnyő, Nagyatád, Nagykorpád, Nikla, Nagyszakácsi RAG Hungary West Kft. 2010. évi jelentés a Bányavállalkozó Inke kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységéről. +Végzés. RAG Hungary Kft. 2010. évi jelentés a Bányavállalkozó Inke, Kelebia, Kiskunhalas, Kőrös, Szolnok, Tompa és Vízvár kutatási területeken végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységéről. +Határozat Blue Star '95 Kft. összefoglaló jelentése 2007. évi kutatási tevékenységéről az Inke koncesszió területén. (Horvátkút, Horv-1., Marcali-1 sz. fúrások). Ferenc Varga (GES Ltd.): Final Report of Inke 3D 19 July-20 August 2007. (szénhidrogén Blue Star '95 Kft. Összefoglaló a 2006. évi kutatási tevékenységről az Inke koncesszió területén. (Blue Topaz-9 (BT-9) fúrás). (+5 CD, 2 DVD) Mellékletben: Seismic processing report. Processing of Marcali BT-9 VSP. 2D seismic data process Összefoglaló a 2005. évi kutatási tevékenységről az "Inke" koncessziós területen. (Marcali BT-9 jelű fúrás=Blue Topaz-9 szénhidrogénkutató).

Blue Star'95 Kft.

RAG Hungary Kft. RAG Hungary Kft.

Blue Star '95 Kft.

Blue Star '95 Kft.

Blue Star '95 Kft.

A felhasználható anyagok egy része üzleti titok (zárt minősítésű). Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia – mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (7. és 8. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt.

31


1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). A területen 79 db 1000 méternél mélyebb, de prekainozoos aljzatot nem ért fúrás található (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 3. függelék, 8. melléklet). Az ismert rétegsorú fúrások közül 461 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (4. függelék). Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 525 fúrás esik a vizsgálati területre (ebből 281 db a Zala-Nyugat és 244 db a Zala-Kelet területre, 4. és 5. függelék). Indikációs fúrás (indikáció vagy telep) 5 db, meddő fúrás 95 db. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben — nyomokban, kitermelhető mennyiségben — előfordul.) 1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus (MT) és tellurikus (TE)), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2010. 07., 2012.) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 11. táblázat adja meg. 11. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Terület

1000 mnél mélyebb fúrás

Digitális mélyfúrásgeofizika

Zala

VSP * Szeizmokarotázs *

1000 m-nél mélyebb fúrás

7 15 VSP* Szeizmokarotázs*

273 2D szeizmika *

0,4323

0,0059

0,0059 0,0126

245,43

3D szeizmika * (területi fedettség %)

(db/km2)

Zala

1186,7 km2

Digitális mélyfúrásgeofizika

3D szeizmika *

Mágneses

0,2300

20,68

dZ

(területi fedettség km2)

(db)

6026

Gravitáció

légi dT

dT

591 12

1174

dZ

dT

(db/km2)

5,0779 0,498

0,0101

A terület 20,68%-át fedi 3D szeizmikus mérés (12. táblázat).

Magnetotellurika (MT)

VESZ ABmax >4000 m

(db)

223

Mágneses

*MBFH adatok alapján.

32

Tellurika (TE)

Gravitáció

(területi fedettség km2)

(db)

1186,7 513 7 km2 * MBFH adatok alapján. Terület

2D szeizmika *

légi dT (területi fedettség %)

98,93

27

Tellurika (TE)

80 Magnetotellurika (MT)

VESZ ABmax >4000 m

(db/km2)

0,1879

0,0228

0,0674

I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév

Dátum

Megrendelő

Adatgazda

Barlahida–2. Lovászi–Petisovce Nagylengyel

2010 2010 1992

MOL Nyrt. MOL - INA MOL Rt.

MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt.

Pusztaszentlászló

1999

MOL Rt.

MOL Nyrt.

Sávoly

1992

MOL Rt.

MOL Nyrt.

Vétyem

1999

MOL Rt.

MOL Nyrt.

Zalabaksa

1997

MOL Rt.

MOL Nyrt.

Kapcsolódó jelentés adattári száma

Megjegyzés

T.20410 T.20563 (feldolgozás) T.20561 (feldolgozás) T.20402 T.20531 (feldolgozás) T.19828

D8-112 8mm D8-112 8mm D8-112m 8mm

271 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait az 6. függelék listázza. Digitális formában 16 db érhető el SEG–Y formátumú migrált adat az MÁFGBA-ban. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 143 db érinti a vizsgálati területet (6. függelékben „MBFH szolgáltatott” bejegyzés). 7 fúrás mélyfúrás–geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrásgeofizikai Adatbázisában (13. táblázat). A MOL által 1992–98 közt mért és az MFGI-ben elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések közül 4 db esik a területre (14. táblázat). 13. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 kmes környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Nagylengyel NL–320 478371,25 161874,46 Zalaapáti ZA–1 501424,65 160108,37 Lentikápolna F–1 459800 148940 Németfalu Nf–1 467811,24 168037,49 Németfalu Nf–2 472504,97 166712,36 Németfalu Nf–3 471470,8 168433,17 Pacsa Pacsa–1 499802,66 156368,84 Nova Nova 469200 152000 Hahót H–Ny–1 475436,37 145887,33 Nagylengyel NL–237 471390,69 156929,56 Viszák Viszák–1 457850,9 177146,7 Nagybakónak NAB–I 496561 134329 Rezi Rezi–1A 511144 167763 Nagygörbő NG–1 507825,24 179477,87 Külsősárd KS–1 453948 146355 Nagybakónak Nab–É–2 498669,3 136438,45 Őriszentpéter Őri–3 452787,92 172332,03 Őriszentpéter Őri–4 452001,74 171487,22 Zalaegerszeg Ságod 480499,46 171475,08 Nagylengyel NL–500 481399,29 155845,93 Őriszentpéter-D Őri–D–4 452001,74 171487,22 Őriszentpéter Őri–4 452001,61 171487,32 +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben.

Z (mBf)

0 157,59 167 282,97 257,08 185,06 174 0 269,6 231,22 0 204 273 168,5 167,8 184,32 258,71 262,61 176,9 190,44 262,61 262

Mélység (m)

2375 100 300 2328 2400 1864.5 1996 130 2000 3114.5 3000 2876 324.4 1517 300 2700 2862 3500 1000 3197 3500 3500

Log szám

3 7 12 2 2 2 13 3 7 2 9 8 10 14 12 5 3 5 10 2 10 8

Dátum

1972 1972 1972 1990 1972 1960 1994 1983 1971 1987 1984 1974 1983 1999 1972 1983

Terület+

1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

33

Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 14. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető, MOL által 1992–98 közt mért mélyfúrás-geofizikai mérések Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Kustánszeg Kus–1 465108 162952 0 Pórszombat Porsz–1 465819 155450 230 Kápolnapuszta Kap–1 511329 137091 112 Nagybakónak Nab–1 496756 135678 190 Nagybakónak Nab–eNy–2 496597 137480 198 Sávoly Sav–D–1 507061 136290 115 Sávoly Sav–DK–1 511885 136578 115 Sávoly Sav–Ny–2 503146 137692 120 Sávoly Sav–D–2 508132 136866 123 Sávoly Sav–Ny–3 504054 137412 114 Sávoly Sav–Ny–4 504398 138119 115 Sávoly Sav–Ny–5 503334 137458 119 Söjtör Soj–Ny–1 481948 150610 165 Viszák Visz–1 457851 177147 249 Gyótapuszta Gyot–1 509671 138689 0 Zalakomár Zal–1 508002 136143 127 Kápolnapuszta Kap–3 510248 136939 110 Nagybakónak Nab–eNy–1 496367 140183 186 Szentpéterfölde DF–1 473860 143360 200 *Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben.

Mélység (m)

Dátum

Terület

2572 3212 2200 2876 2500 2299 2150 1800 2104 1800 1900 1800 2610 3000 2152 2150 2225 3000 2480

1998 1995 1998 1994 1998 1997 1995 1993 1998 1993 1994 1994 1994 1994 1999 1999 1999 1997 1999

1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. A vizsgálati területen 7 fúrásban VSP, további 15 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 30 VSP és 24 szeizmokarotázs mérés ismert (15. táblázat). Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi. 15. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás

Jel

Barabásszeg–12 Bárszentmihályfa–I Botfa–2 Csatár–1 Dióskál–5 Irsapuszta–1 Kálócfa–1 Kehida–3 Kerkabarabás–1 Nagylengyel–108

BA–12 BM–I BOT–2 CSAT–1 DI–5 IR–1 KFA–1 KD–3 KERB–1 NL–108

Nagylengyel–476

NL–476

Nagylengyel–II Németfalu–1 Németfalu–3 Ortaháza–Ny–3

NL–II NF–1 NF–3 OR–NY–3

Ortaháza–Ny–5

OR–NY–5

Pórszombat–1 Pusztaapáti–1 Szilvágy–14 Szilvágy–31 Zalabaksa–1

PÓRSZ–1 PUSZ–1 SZIL–14 SZIL–31 ZAB–1

34

Engedélyes

MOL Rt. MOL (OKGT) MOL Rt.

MOL (OKGT) MOL Rt.

MOL Rt.

Mérés– EOV Y (m) EOV X (m) típus* SZK 468734,8 160816,2 SZK 462546,3 149693,2 SZK 487275 165943,8 SZK 484524,7 161889 SZK 498606,6 149709,6 SZK 461062,9 166048,8 SZK 462983,7 161392,1 SZK 500845,1 167576,6 VSP 462097,6 154285,7 SZK 471889,5 161447,3

Z Dátu (mBf) m 242 209 220 204 135 266 214 124 201,8 2002 245

VSP

479524

162314

220,5 1991

VSP SZK SZK SZK

480116 467811,6 471471,1 463640,7

161606 167137,8 168433,4 144612,1

241,8 1993 283 182 185

VSP

463020,1

143926,3

0 1991

VSP SZK SZK SZK VSP

465819,2 465385,8 464393,2 467392,4 463679,1

155449,6 158705,7 155951,3 153468,3 153545,5

0 1995 200 215 214 221 2000

Adattári Terü azonosító let+ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 T.19901

1 1 1 1 1

T.20279

T.20525

1 1 1 1 1


Fúrás

Jel

Dömefölde–1 Dömefölde–1 Eperjehegyhát–3 Ortaháza–22 Ortaháza–34

Kerkabarabá s–1 DF–1 DF–1 E–3 OR–22 OR–34

Ortaháza–K–11

OR–K–1

Szilvágy–15 Szilvágy–33 Szilvágy–6

SZIL–15 SZIL–33 SZIL–6

Kerkabarabás–1

Zebecke–1

ZEB–1

Zebecke–2 Csesztreg–1 Csesztreg–I Hahót–92

ZEB–2 CSE–1 CSE–I Hahót–92 HAHOT– DNY–1 KAP–3 KAP–1 MSZM–I NAB–1 NAB–É–2 NAB–I NL–K–1

Hahót–DNY–1 Kápolna–3 Kápolnapuszta–1 Magyarszentmiklós–I Nagybakónak–1 Nagybakónak–É–2 Nagybakónak–I Nagylengyel–K–1

Engedélyes

Mérés– EOV Y (m) EOV X (m) típus*

Z (mBf)

Dátu m

VSP

462097,6

154285,7

VSP VSP SZK SZK SZK

473860,2 473860,2 472971,6 469982,7 469878,7

143359,5 143359,5 144147,2 145489,6 144100,7

205 2000 205 2000 265 165 229

VSP

473766,1

146112,2

0 1988

SZK SZK SZK

469750,3 470217,7 470188,8

157412,9 154842,9 155514,1

228 182 192

2 2 2

VSP

469906,2

147409,3

166 1988

2

SZK SZK SZK VSP

468679,9 453787,1 453636,7 477052

149927,2 158091 159396,9 148620

201 206 194 0

T.21431

2 2 2 2

MOL Rt.

VSP

484673,9

145649,9

314,8 2002

T.20895

2

MOL Rt. MOL Rt.

VSP VSP SZK SZK SZK VSP SZK

510248,4 511329 488616,6 496561,4 498669,8 496755,8 484116,1

136939,2 137090,7 134161,5 134330 136438,8 135677,6 154580,5

109,6 1999 111,7 1998 151 204 184 0 1994 211

MOL Rt. MOL Rt.

MOL (OKGT)

MOL (OKGT)

MOL Rt.

201,8

Ng–1

SZK

507825,2

179478

168,46

Ng–1 Ng–1

Ng–1 Ng–1

SZK SZK

507825,2 507825,2

179478 179478

168,46 168,46

Ng–1

Ng–1

SZK

507825,2

179478

168,46

SZK VSP SZK VSP

463651,4 464885,5 455770,5 490522,2

141935,4 141147 172692,9 148808,8

161 192,9 2004 247 160,9 2001

VSP

484769,6

145426,1

0 1991

SZK SZK SZK VSP VSP VSP VSP VSP VSP VSP VSP

509655,8 507614,9 505932,8 507061,2 508131,6 508131,6 506721,7 506695,3 511885,3 503855,3 481948,3

138697,6 137296,2 137442,9 136289,7 136865,8 136865,8 136234 136020,1 136578,4 137702,7 150609,7

VSP

451871,4

158731,2

VSP VSP SZK VSP VSP SZK VSP VSP

511156,6 464046,1 504097,2 466004,8 457850,9 466460 508001,8 508529,5

135900,7 137665,9 136544,8 137654,4 177146,7 174088,3 136143,7 137611,9

OR–NY–1 OR–NY–6 ÖRI–2 POT–2

Pusztaszentlászló–K–2

PSZL–K–2

Sávoly–1 Sávoly–11 Sávoly–15 Sávoly–D–1 Sávoly–D–2 Sávoly–D–2 Sávoly–D–4 Sávoly–D–7 Sávoly–DK–1 Sávoly–Ny–1 Söjtör–Ny–1

SÁV–1 SÁV–11 SÁV–15 SÁV–D–1 SÁV–D–2 SÁV–D–2 SÁV–D–4 SAV–D–7 SÁV–DK–1 SÁV–NY–1 SÖJ–NY–1

Szentgyörgyvölgy–I Szőkedencs–NY–1 Tormafölde–1 Újudvar–Zalakaros–11 Vétyem–I Viszák–1 Zalaháshágy–1 Zalakomár–1 Zalakomár–É–1

SZEN–I SZO–NY–1 TORM–1 D–11 V–I VISZ–1 HÁS–1 ZAL–1 ZAL–É–1

MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT)

MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt.

109 128 114 136,6 123,1 123,1 127,9 122,4 0 0 164,6

T.20896

1

T.20566 T.20524

2 2 2 2 2 2

T.20605

T.20288 NyMo21 60 Sz–143 T.3280 KFH 6448

Ng–1

Ortaháza–Ny–1 Ortaháza–Ny–6 Öri–2 Pötréte–2

Adattári Terü azonosító let+

1997 1998 1998 1999 2002 1995 1992 1994

T.21408 T.20631

2 2 2 2 2 2 2 2 2

T.20606 T.20608 T.20607 T.20547 T.20898 T.20277 T.20234 T.20233

213 1989 112,4 182,2 117 206,9 0 210 130,7 119,5

2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

2002 2005

T.20899 T.21432

2004 1994

T.21410 T.20232

1999 2000

T.20570 T.20538

2 2 2 2 2 2 2 2

35


Fúrás

Jel

Engedélyes

Zalaszentmihály–Ny– 1

ZM–NY–1

MOL (OKGT)

Mérés– EOV Y (m) EOV X (m) típus* VSP

486855,5

155159,3

Z (mBf)

Dátu m

Adattári Terü azonosító let+

0 1989

Kápolnapusz VSP 510248,4 136939,2 108,95 T.20564 ta–3 Tófej–1 Tófej.1 VSP 480246,9 147564,8 184,86 T.22458 *Méréstípus: VSP – VSP, SZK – szeizmokarotázs, +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben Kápolnapuszta–3

2 2 2

27 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag feletti (5,08 pont/km2). 80 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KIss, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al. (2002) mutatja be. 1.2.2. A terület nagyszerkezeti viszonyai, szerkezetalakulás Nagyszerkezeti viszonyok A Zala vizsgálati terület nagyszerkezeti viszonyainak ismertetésénél Magyarország prekainozoos földtani térképét (HAAS et al. 2010) vettük alapul. A medencealjzat tekintetében a Zala vizsgálati terület az ALCAPA-Főegység, azon belül a Dunántúli-középhegységi-egység területén helyezkedik el (6., 7. ábra7. ábra), amely — a jelenleg elfogadott szerkezetföldtani felfogás szerint — az Ausztroalpi-takarórendszer legfelsőbb szerkezeti helyzetű, metamorf hatásoktól lényegében mentes takarója (TARI 1994, FODOR et al. 2003, TARI, HORVÁTH 2010, BUDAI, KONRÁD 2011). Az egység ópaleozoos kisfokú metamorfitokból és nem metamorf perm-kréta üledéksorokból épül fel.

36


6. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010) és a Zala vizsgálati terület elhelyezkedése

A Dunántúli-középhegységi-egység ÉNy-i határa egybeesik a hagyományosan Rábavonalnak nevezett, miocén eltolódás és normálvető-rendszerrel, de a nagyszerkezeti egységek határa kréta korú takaróhatárnak tekintendő (TARI 1994, FODOR, KOROKNAI 2000, FODOR et al. 2003, HAAS et al. 2010, TARI, HORVÁTH 2010). É-on a Diósjenő–Ógyalla vonal választja el a Vepor egységtől, ÉK-en a Darnó-zóna mentén a Bükki egységgel határos. D-i határát a Periadriai–Balaton-vonalrendszer vagy zóna képezi, amely egy kainozoos eltolódási zóna (KÁZMÉR, KOVÁCS 1985, BALLA 1988, TARI 1994, FODOR et al. 1998). A zónán belül oligocén és perm intrúziók és különböző átalakultsági fokú metamorfitok jelennek meg (JÓSVAI et al. 2005), amelyeknek egy része a Dunántúli-középhegységi-egységből, más részük nem azonosított (mélyebb?) egységekből vált le az eltolódásos deformáció során (FODOR et al. 2011).

37


7. ábra. A Zala vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete aljzatának földtani térképe Magyarország prekainozoos földtani térképén (HAAS et al. 2010)

A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének D-i pereme a Közép-dunántúli (Szávai) szerkezeti egység területére esik, amely a Közép-Magyarországi-főegység része, és a

38


Közép-magyarországi szerkezeti öv és a Balaton-zóna között foglal helyet (8. ábra). A főegység a Közép-Dunántúl mellett Szlovénia és Horvátország területén is követhető (HAAS et al. 2000, CSÁSZÁR 2005), és erősen tektonizált. A Közép-dunántúli egység preneogén képződményeket magába foglaló takaróegységekből áll (CSÁSZÁR in FŐZY szerk. 2012). E szerkezeti egységben Magyarországon a prekainozoos aljzat kőzetei csak fúrásokból ismertek. Az aljzatot tektonikailag erősen igénybevett, dél-alpi–dinári fáciesrokonságot mutató képződmények alkotják az akár több ezer méter vastagságú kainozoos fedő alatt.

8. ábra. ÉNy–DK irányú földtani szelvény a Zalai-medencén keresztül: a Dunántúli-középhegységi-egység, a takarós felépítésű Közép-dunántúli egység és a Tiszai-egység egymáshoz viszonyított helyzete (HAAS szerk. 2000)

A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének a Ny-i pereme átnyúlik a FelsőAusztroalpi-egység területére, amely a Dunántúli-középhegységi-egységgel együtt az ALCAPA-Főegység része. A Dunántúli-középhegységi-egység paleozoos és mezozoos képződményei egy nagy kiterjedésű, DNy–ÉK csapású szinklinálist alkotnak, amelynek tengelyzónájában helyezkednek el a fiatalabb jura–kréta rétegsorok, és kifelé egyre idősebb képződményeket találunk. A rétegsor legidősebb, ópaleozoos képződményei a variszkuszi orogenezis során, a kora-karbonban szenvedtek alacsony fokú metamorfózist. FODOR et al. (2013) szerint a vizsgálati terület tágabb környezetének kialakulásában alapvetően az alábbi szerkezetalakulási fázisoknak van szerepe: 1. kréta takaróképződés (a kompressziós deformáció a Dunántúli-középhegységi-egységen belül pikkelyek és takarók létrejöttét eredményezte); 2. a késő-kréta medencealakulás és az ezzel közel egyidős szerkezeti kitakaródás (exhumáció); 3. az Ausztroalpi egységeknek a Penninikumra tolódása a kréta végén vagy a kainozoikum elején; 4. a paleogén medencék kialakulásával kapcsolatos deformációk; 5. késő-oligocén–kora-miocén eltolódás és rátolódás; 6. a késői kora-miocén– középső-miocén riftesedés; 7. késő-szarmata eltolódásos deformáció; 8. késő-miocén poszt-

39


rift süllyedés; 9. legkésőbbi miocén–negyedidőszaki szerkezetei inverzió (neotektonikus fázis). KOVÁCSVÖLGYI et al. (2003) szerint a terület mai tektonikai arculatának kialakításában a kora-miocén oldalelmozdulás játszott elsődleges szerepet. Jellegzetes szerkezeti elem a vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett körzetében az „Ortaháza–kilimáni gerinc”, azaz az Ortaháza–Hahót–Kilimán települések vonulatában húzódó kiemelt triász rögsor, amely NyDNy felől KÉK-i irányba fokozatosan emelkedik. Az aljzat itt magasabb helyzetű, Kilimánon már 500 m-rel a felszín alatt triász kőzetek találhatók. Dőlésük a gerincen gyakran igen nagy, 40–70o is lehet (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003, JÓSVAI et al. 2005). A 2. sz. földtani szelvényen látható (15. ábra), hogy a Zebecke Zeb–2 fúrásban a triász feltolódott az eocén formációkra. Ez a feltolódás a Balaton Zóna transzpressziós deformációjának a része; a deformációt a badeni Lajtai Mészkő Formáció zárja, amely az Ortaháza melletti Hahót–Kilimáni hát nagy részét fedi (SKORDAY 2010, FODOR et al. 2011). Az Ortaháza–kilimáni kiemelt triász rögsor É-i oldalán húzódó Bak–novai-árok az eocén elejétől fokozatosan nyílt fel; az árok kinyílását és mélyülését jól tükrözik az eocén üledékek fáciesváltozásai (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003). Az eocénben végbement oldalirányú elmozdulás vulkanizmust váltott ki (NÉMETH et al. 2012). A 2. sz. földtani szelvényen 15. ábra) szereplő is látható, hogy a Bak–novai-árok aljzatában (Szilvágy és Zebecke környékén) vastag felső-kréta üledékegyüttes települ a triász karbonátokra (JÓSVAI 2001, FODOR et al. 2011). A prekainozoos aljzatra és az eocén képződményekre a Ny felé elmélyülő medencerész felé egyre vastagodó neogén üledékegyüttes rakódott (JÓSVAI et al. 2001a) Egy tektonikusan jól lehatárolható zónában, az Ortaháza–kilimáni gerinc és a budafai antiklinális között helyezkedik el a mindössze 6–12 km széles „Magmás-metamorf zóna” (JÓSVAI et al. 2001b, 2005), amely számos kőzettípusból (tonalitok, gyengén átalakult kristályos palák) épül fel. A képződmények túlnyomó része tonalit, amelynek korára vonatkozóan 30–37 Ma év adható meg, így képződése a kora-oligocénre tehető (JÓSVAI et al. 2001b, 2005). A tonalit intrúziók az oligocénben megindult elmozdulásos deformáció kezdetén nyomultak be, majd ezt követően a kora-miocénben a Balaton-zónában végbement, változó intenzitású jobbos eltolódás eredményeként kerülhettek egymás mellé a Magmásmetamorf-zóna különféle metamorf fokú paleozoos kőzetei, a perm gránit-intrúzió tektonikus roncsai, az oligocén tonalitok és a Dunántúli-középhegységi-egység permo-mezozoos üledékes kőzetei (FODOR et al. 1998, 2011). A vizsgálati terület É-i részén helyezkedik el a salomvári nagyszerkezet, amelynek területén és környékén a medencealjzat képződményei a környezetüknél magasabb helyzetben találhatók (KŐRÖSSY 1988). A vizsgálati terület Ny-i szegélyén és az 5 km-rel kiterjesztett körzetében található a Reszneki mélyzóna. Ebben a részmedencében az aljzat nagy mélységben van, és a miocén üledéksor vastagsága több ezer méter. Már a felső-miocén képződmények vastagsága is meghaladja a 3000 m-t (a Re–1 fúrás nem érte el az Endrődi Formáció feküjét). FODOR et al. (2011) szerint ez a mély félárok feltehetőleg a Mura–Zala-medence legmélyebb része, és a Baján lecsúszósíkhoz köthető (lásd 1. sz. földtani szelvény a 14. ábra). A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének K-i, ÉK-i részén, Zalaudvarnok, Kehida térségében — azaz a keleti medenceszegély területén —, a medencealjzat a felszínre emelkedik a Dunántúli-középhegység irányában, és a neogén összlet kiékelődik (KŐRÖSSY 1988).

40


Vetősűrűség jellemzése a Zala vizsgálati területen A terület a bonyolult felépítésű Nyugat-Dunántúlon található, a prekainozoos aljzatot a kréta képződményektől kezdve, triász mezozikumon át újpaleozoikum, sőt variszkuszi metamorf alkotja. A LandMark értelmező rendszerben jelenleg rendelkezésre álló, és szerkezeti értelmezésre alkalmas szelvények közül 3 db 2D szeizmikus szelvényt elemeztünk. A terület É-i részén, É–D irányban VVa–15 és Va–17 mélységszelvények, ezek 20 m-es CDP közzel készültek; a D-i részen szintén É–D irányban a D–2–d migrált időszelvény, mely 30 m-es CDP közű. Egyébként hagyományos olajipari mérési és adatfeldolgozási paraméterekkel rendelkeznek. A szelvények értelmezett összes hossza majdnem eléri a 125 km-t. A helyszínrajzokon (9. ábra és 10. ábra) a lila vonalak a LandMark értelmezőrendszerben jelenleg rendelkezésre álló vonalakat jelöli (migrált időszelvény és/vagy mélységszelvény változatokban). A kiválasztott 3 szelvényt nevükkel jelöltük. A helyszínrajzon a háttér, a prekainozoos aljzat mélységtérképe (9. ábra) látható, a 10. ábra pedig a szerkezetföldtani hátteret mutatja.

9. ábra. A Zala terület helyszínrajza a vetősűrűségi vizsgálatokhoz felhasznált szeizmikus szelvényekkel. Háttérben a prekainozoos aljzat mélységtérképe.

41


10. ábra. A Zala terület helyszínrajza a vetősűrűségi vizsgálatokhoz felhasznált szeizmikus szelvényekkel. Háttérben a szerkezetföldtani térkép

A szelvényeken értelmeztük a prekainozoos aljzatot (lila), a D–2–d esetében a miocén képződmények felszínét is (barna). A 3 szelvény közül a D–2–d jelű a fő szerkezeti rendszerhez képest dőlésirányú (11. ábra). A fúrási rétegsor adatokra támaszkodva a szeizmikus reflexiók általában jól követhetők, azonban a prekainozoos aljzat alatti térrészben a vetők részletesebb elemzése a jelgyengeség miatt nem lehetséges. Bár a két É-i szelvény esetében rövidebb, de erős reflexiókat láthatunk a prekainozoos aljzat felszíne alatt, külső független adatok hiányában ezek azonosítása nem biztonságos. Nem dönthető el, hogy esetleg takaróhatárral van dolgunk, vagy csak belső rétegződés. A D–2–d esetében sajnos a migrációs zavarok nem teszik lehetővé az aljzaton belüli elemzést. A miocén képződmények vastagsága nem jelentős a fúrási adatok szerint, mindenesetre a depressziókban némileg vastagabb miocén értelmezése történt, bár erre fúrási adatok nincsenek. A pirossal jelölt vetők térben nem korreláltak, csupán a vonal menti tektonikai aktivitás mértékére utalnak. A normál és inverz vetők nincsenek megkülönböztetve. A szelvények aljzat fölötti részén látható, hogy helyenként neotektonikai aktivitás is kimutatható. A D–2–d szelvényen (11. ábra) a fiatalabb üledékes összleteket újabb töréses tektonika nem érinti, azonban a hajlított reflexiós formák, a feldomborodó horizontok kompressziós behatásra utalnak. Nem látunk töréseket az üledékben, ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a kompakció nem haladt annyira még előre, így a rétegek nem törtek el, csak az aljzati elemek, blokkok kiemelkedésének hatására hajlottak. A területen a csapásirányú szelvényeken alig van nyoma töréses szerkezetnek.

42


11. ábra. A D–2–d migrált időszelvény értelmezése az összeszámlálásban felhasznált vetőkkel

A vetők összeszámlálása a prekainozoos aljzat mentén történt, a vetőközök száma a 3 szelvényen 71 db. Az 16. táblázat a három szelvény együttes kiértékelésének leíró statisztikai adatait tartalmazza. A Vva–15 mentén 25 db, a Va–17 mentén 27 db és a D–2–d mentén 22 db vető volt jelölhető. 16. táblázat. Leíró statisztika a kviálasztott szelvények közös vetősűrűségi adataiból Várható érték Standard hiba Medián Módusz Szórás Minta varianciája Csúcsosság Ferdeség Tartomány Minimum Maximum Összeg Darabszám Legnagyobb(1) Legkisebb(1) Konfidenciaszint(95,0%)

1362 122 1029 1026 1052181 5 2 5776 206 5982 96711 71 5982 206 243

A 12. ábra hisztogramján látható, hogy a viszonylag szűk 500–1500 m-es távolságtartomány karakteresen kiemelkedik. Ez az érték komolyabb töredezettségre utal, és elég egyenletes a szelvények mentén.

43


12. ábra. A három kiválasztott szelvény vetősűrűségi távolságadatainak hisztogramja

1.2.3. A prekainozoos medencealjzat képződményei A földtani felépítés megismerését számos nagymélységű – köztük több 2000–4000 m-es talpmélységet elért – fúrás tette lehetővé. A vizsgálati terület legmélyebb fúrása az ortaháza– kilimáni-gerinc É-i előterében mélyített Bm–I fúrás 5075,5 m-es talpmélységgel, az 5 km-rel kiterjesztett körzetben az L–II fúrás vezet 5400,5 m-rel. A vizsgálati területen belül a preneogén aljzat két részre tagolódik: É-on a miocén fekvőjében a Dunántúli-középhegységi-egység erősen tektonizált mezozoos képződményei találhatók, amelyekre csak a Bak–novai-árok térségében települ a paleogén. Ettől D-re helyezkedik el az előzőekben már említett „Magmás-metamorf Zóna”, amely 6–12 km szélességben, K–Ny-i csapásban húzódik (JÓSVAI et al. 2005) a vizsgálati terület és az 5 kmes körzete D-i részén. Határai tektonikusak. Paleozoos képződmények A Dunántúli-középhegységi-egység rétegsorának legidősebb, ó-paleozoos képződményei a variszkuszi orogenezis során, a kora-karbonban szenvedtek alacsony fokú metamorfózist. A Zalai-medence aljzatában több fúrás feltárta e kőzeteket Eperjehegyhát, Pusztamagyaród, Pördefölde, Garabonc, Sávoly, Gelse térségében. Pontos vastagságuk nem ismert, több száz m-re tehető. Számos fúrásban a paleozoos képződmények fedőjében diszkordánsan miocén kőzetek települnek.

44


Az anchimetamorf Lovasi Agyagpala Formációba (lO–D) sorolt, ordovícium-devon korú, kovapala és metahomokkő betelepülésekkel tarkított metaaleurolit- és agyagpalákat a vizsgálati területen a Gel–1 és a pusztamagyaródi fúrások, az 5 km-es körzetben a Pd–1 fúrás tárta fel a miocén képződmények fekvőjében. Az MFGI fúrási adatbázisa szerint a formáció legnagyobb feltárt vastagsága 549 m (Pu–2 fúrás), ez utóbbi fúrásból azonban MOLNÁR ez al. (1998a) szerint gránit ismert (lásd alább). Az említett fúrások nem érték el a fekvőjében települő képződményeket. A Balatonfőkajári Kvarcfillit Formáció (bO–S) ordovícium–szilúr korú, epimetamorf képződményeit a Gar–1 fúrás 1668 m-ben érte el a miocén breccsa alatt; feküje nem ismert. A képződmény feltárt vastagsága 298 m. MOLNÁR et al. (1999a) szerint a Balatonfőkajári Kvarcfillit a Gelse Gel–1 fúrásban is jelen van (ezzel szemben az MFGI fúrási adatbázisában a Gel–1 által megfúrt paleozoos képződmények a Lovasi Agyagpala Formációba tartoznak). Megemlítendő, hogy a Gel–1 fúrásból MOLNÁR et al. (1999a) a Velencei Gránit Formációba (vC2) tartozó késő-karbon gránitot is jelez. MOLNÁR et al (1998a) szerint szürke, kataklázos gránitot tárt fel a Pu–1 fúrás 1978 m-ben, és a Pu–2 fúrás 2995 m-ben. Egyes vélemények szerint (in KŐRÖSSY 1988, pp. 78–79) a Dunántúli-középhegység jellegzetes felső-perm képződményét, a szárazföldi törmelékes kifejlődésű homokkövet (Balatonfelvidéki Homokkő Formáció) a dióskáli Di–5 fúrás tárta fel a Balaton-vonal É-i oldalán, több pikkelyben ismétlődve az alsó-triász képződményekkel. Az újabb átértékelések szerint (MFGI fúrási adatbázis) a Di–5 fúrásban feltárt legidősebb képződmény az alsó-triász Köveskáli Dolomit Formáció. Paleozoos képződményekben állt le a Hahót H.Ny–1 fúrás is 2000 m-ben. Az idős kőzetekre 1966 m-ben diszkordánsan miocén lajtamészkő települ. Mezozoos képződmények A Dunántúli-középhegységi-egység mezozoos rétegsora a Zalai-medence területén ÉK-ről DNy felé fokozatosan a mélybe süllyedve, kainozoos üledékekkel fedetten található. Felépítésében a triász és kréta képződmények játszanak döntő szerepet. Teljes vastagságuk több ezer m-t tesz ki. Jura képződmények csak foltokban mutathatók ki. A „Magmás-metamorf Zóna” D-i oldalán, a Közép-dunántúli (Szávai) egység területén az előzőektől eltérő kifejlődésű mezozoos rétegsor található. Mivel csak a vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének D-i pereme tartozik ide, e képződményeket részletesen nem tárgyaljuk. Triász A Dunántúli-középhegységi-egység alsó-triász sekélytengeri rétegsorának alsó szakaszát anhidrites dolomit és homokkő (Köveskáli Dolomit Formáció), felső szakaszát vörös aleurolit és sejtes dolomit (Hidegkúti Formáció) valamint márga és mészkő (Csopaki Márga Formáció) alkotja. A partmenti lagúnafáciesű Köveskáli Dolomit Formációt (kkT1) a vizsgálati területen a Di–5 fúrás 323 m vastagságban tárta fel (a fúrás e képződményben állt le). Fedőjében a Hidegkúti Formáció homokköve települ. A sekélytengeri törmelékes és karbonátos üledékekből felépülő alsó-triász Hidegkúti Formációt (hT1) a Di–5 fúrás 338 m vastagságban harántolta a Köveskáli Dolomit fölött és a Csopaki Márga fekvőjében. Mindkét tagozata, az idősebb, vörös színű, kis karbonáttartalmú homokos aleurolit, aleurolit (Zánkai HomokkőTagozat) és a fiatalabb, lagunáris, evaporitos

45


dolomit (Hidegkúti Dolomit Tagozat) jelen van a fúrásban. Alsó-triász dolomitot jeleznek az Őri–2 fúrásból is (MOLNÁR et al 1999b). A „tiroliteszes márga” néven is ismert, sekély, de nyílt selfen képződött, uralkodóan márgából álló Csopaki Márga Formáció (cT1) Ortaháza környékén fordul elő. Az Or.Ny–1 fúrás az eocén Szőci Mészkő fekvőjében 452 m vastagságban (a fúrás talpáig) tárt fel agyagmárga és finomszemű homokkő rétegsort. A formációba sorolják az Or–11 fúrásból ismert préselt meszes agyagot és anhidrites márgát is (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003, JÓSVAI et al. 2001b), amelyet 214 m vastagságban tártak fel az eocén andezit alatt. A középső-triász elején a Tethys selfjén kialakult, sivatagi éghajlatú árapályövi síkság üledéke az Aszófői Dolomit Formáció (aT2). A mikrokristályos, vékonyréteges–lemezes dolomit, amelyre anhidrites–gipszes csomók, gipsz utáni kalcit pszeudomorfózák is előfordulnak, az ortaházai területről (Or–20, –29, –34, –36, –37,) ismert (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003, JÓSVAI et al. 2001b). A csesztregi Cse–I fúrás 3847 m-ben, a felső-kréta rudistás mészkő fekvőjében érte el, és 200 m-t haladt benne. A Szen–I fúrás 4141 m-ben érte el és 59 m-t haladt benne (MOLNÁR et al 1999b). A fedő itt is a felső-kréta Ugodi Mészkő Formáció. A középső-triász karbonátos rámpa továbbfejlődése során létrejött, rosszul szellőzött aljzatú lagúnában nagy szervesanyagtartalmú mésziszap rakódott le (BUDAI, KONRÁD 2011), amelynek kőzetté válásával jött létre az Iszkahegyi Mészkő Formáció (iT2). A mélyebb szakaszán sötétszürke, lemezes, márgás, bitumenes mészkő, a magasabb részén sötétszürke és sárgásszürke, mikrokristályos, tömött, bitumenes, pados mészkő jellemzi (KOLOSZÁR, HAAS in GYALOG szerk. 1996, p. 125). E képződményben állt le az Or–33 fúrás. Az anisusi korszakban szétdarabolódott sekélytengeri rámpa kiemelt helyzetben maradt platform területein képződött a zöldalgákat kőzetalkotó mennyiségben tartalmazó Tagyoni Mészkő Formáció (tT2). A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében mélyült Hahót H–66 fúrásból ismert, amely 1355,0–(1356) m között tárta fel a miocén lajtamészkő fekvőjében. Az anisusi–ladin korú Buchensteini Formációt (bT2) gumós, gyakran tűzköves, kovás mészkő és tufa, meszes vagy kovás tufit (radiolarit) alkotja, amelyben mészkő és dolomit közbetelepülések figyelhetők meg (HAAS szerk. 1993). KOVÁCSVÖLGYI et al. (2003) az Ortaháza térségében (pl. Or–7, –15, –29 fúrások) feltárt bontott, meszes tufit, helyenként kovás mészkő, mészmárga sorozatot a középhegységi vulkáni tevékenységgel összefüggő ladin kifejlődésekkel tartja analógnak. A középső-triászban létrejött intraplatform medencék feltöltődése a karni korszakban ment végbe; a nagy mennyiségű terrigén anyag beszállítódása jelentős vastagságú törmelékes rétegsort eredményezett. A Veszprémi Márga Formációt (vT3) sötétszürke agyagmárga, márga, mészmárga, kőzetlisztes márga alkotja, amelyben mészkő közbetelepülések fordulhatnak elő („karni márga”). Az összlet rosszul szellőzött aljzatú, néhány száz méter mély medencékben/részmedencékben rakódott le. Vastagsága tág határok között változik, helyenként csupán néhányszor 10 m, de akár az 1000 m-t is megközelítheti. Karni medencefáciesű rétegsort harántolt többek között a Pszl.K–3 a Füredi Mészkő fedőjében és az Edericsi Mészkő alatt 1532,0–1558,0 m között, továbbá a Zeb–3 fúrás 3478,0–3918,0 m között. A Veszprémi Márga itt a Sédvölgyi Dolomitra települ, fedőjében a Fődolomit található. MOLNÁR et al. (1998b) szerint a formáció a Di–7 fúrásban is megvan. A Veszprémi Márga Nagylengyel környékén is elterjedt, az Ortaháza–kilimáni gerincen azonban hiányzik (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003). Ismert a vizsgálati terület 5 km-es körzetének K-i határánál is (a Hév–6 fúrás 408,0–(530,9) m között tárta fel, fedőjében az Edericsi Mészkő települ). A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében lévő Pusztaszentlászló Pszl.K.–3 fúrás a Füredi Mészkő Formáció (füT2–3) karni képződményeit tárta fel 1558,0–(1602) m között, a Veszprémi Márga fekvőjében.

46


A karni fiatalabb szakasza során a medencék teljesen feltöltődtek (Sándorhegyi Formáció), és a platformok előrenyomultak (Edericsi Mészkő Formáció). A Veszprémi Márga és Fődolomit közötti átmeneti egységet képez a felső-karni Sándorhegyi Mészkő Formáció (sT3). A medencék feltöltődésével párhuzamosan épülő karni platformok képződményei az Edericsi Mészkő és a Sédvölgyi Dolomit. A középső–felső-karni Edericsi Mészkő Formáció (eT3) platform mészköve–dolomitos mészköve (MOLNÁR et al. 1998b) az Ortaháza–kilimáni gerinc K-i részén és Dióskál térségéből (Di–7) ismert. Ide sorolják a Pusztaszentlászló–K-i fúrások kalciteres, finomkristályos mészköveit is; a Pszl–K–3-ban 94,5 m vastag a képződmény (KOVÁCSVÖLGYI et al 2003). A Hév–6 fúrás is feltárta (MOLNÁR et al. 1998b), amelyben a Sándorhegyi Mészkő települ rá. Az ősmaradványokban szegény, karbonátos platform fáciesű Sédvölgyi Dolomit Formáció (svT3) a vizsgálati területen belül a Zeb–3 fúrásból ismert, amely 60 m-t haladt benne (3918–(3978) m között). Fedőjében a Veszprémi Márga található. A vizsgálati terület 5 km-es körzetében Nádasd környékén (NK– 1, –2), valamint a Pöt–1 fúrásban fordul elő. A karni végére a térszín kiegyenlítődött és kialakult a felső-triász sekélytengeri karbonátplató környezete; itt képződött a terület jelentős részén elterjedt, felső-karni–nori Fődolomit Formáció (fT3) rétegsora. Maximális vastagsága 1363,5 m (Pusz–1), ám itt a fúrás nem érte el a feküjét. A vizsgálati területen belül a Zeb–3 fúrás 826 m vastagságban harántolta a Veszprémi Márga fedőjében. A terület nagy részén ismertek nori–rhaeti intraplatform medencefáciesű képződmények is, amelyek alsó szakaszát a félig elzárt medencében képződött, nagy szervesanyagtartalmú, bitumenes, lemezes Rezi Dolomit Formáció (fT3) (Nl–II, Nl–83), felső szakaszát a Kösseni Formációba (kT3) tartozó márga, agyagmárga alkotja (pl. Di–5, számos nagylengyeli és szilvágyi fúrás, valaminta a vizsgálati terület 5 km-es körzetében a Zeb–2, a Zm–1 és Nt–2 fúrás tárta fel). A Rezi Dolomit feltárt maximális vastagsága a vizsgálati területen 500 m (Nl–II). A Kösseni Formációt legnagyobb vastagsága 835 m, a Nl–II fúrás harántolta a Rezi Dolomit fedőjében. A nori végén képződött a platform fáciesű Dachsteini Mészkő Formáció (dT3). A vastagpados, Megalodus faunát és sekélytengeri foraminiferákat, valamint mészalgákat tartalmazó kőzet kora középső-nori–rhaeti. Nagylengyel és Szilvágy térségéből ismert. Megmaradt vastagsága Szilvágy és Zalaszentmihály környékén 100–150 m-re becsülhető (MOLNÁR et al. 1998b). Az Nl–272 fúrás 19 m vastagságban tárta fel a Kösseni Formáció és a felső-kréta Ugodi Mészkő között. MOLNÁR et al. (1998b) szerint a Szil–33 fúrásban is kimutatták. Jura–alsó-kréta A Zalai-medence aljzatában a különböző fáciesű jura–alsó-kréta képződmények alárendelt szerepet játszanak, csak kisebb eróziós foszlányokban őrződtek meg. Kimutathatók a Zalaszentmihály–Bak–Zalatárnok–Szilvágy mezozoos szinklinálisban, illetve Bárszentmihályfa térségében; a Bm–I fúrás több pikkelyben harántolt jura képződményeket (MOLNÁR et al. 1998b, NÉMETH et al. 2012). A Bm–I fúrás jura rétegsorára a triász Fődolomit tolódott rá. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetben jura képződmények Hahót és Nagytilaj környékén is ismertek. A területen a liász kezdetén folytatódott a késő-triászra jellemző sekélytengeri karbonátképződés (Kardosréti Mészkő), illetve megindult a felső-triász karbonátplatform feldarabolódása. A blokktektonika következményeként tengeralatti hátak és mély árkok alakultak ki. A magasabb blokkokon időszakos üledékképződés folyt (Hierlatzi Mészkő), az árkokban folyamatos szedimentáció zajlott (Isztiméri Mészkő). A dogger folyamán az

47


üledékgyűjtő mélyebbé vált, a magaslatokon kondenzált rétegsorok, az árkokban pelágikus üledékek rakódtak le (Eplényi/Tölgyháti Mészkő valamint Lókúti Radiolarit). A malm során kiújult blokkmozgások következtében a medenceüledékek (Pálihálási Mészkő) mellett a korajurára jellemző lejtőfáciesek, és sekélyebbvízi karbonátok is megjelentek. A jura végére kialakult nyílt medencében maiolica típusú üledékképződés zajlott (Mogyorósdombi Mészkő), és ez a kora-krétában is folytatódott (BUDAI, KONRÁD 2011). A kora-kréta későbbi szakaszában kialakult jelentős törmelékbeszállítás eredményeként a karbonátos szedimentációt felváltotta a sziliciklasztos üledékképződés (Sümegi Márga). Az alsó-jura sekélytengeri Kardosréti Mészkő Formáció (krJ1) a Szil–39 és –40, és a Mis–1 fúrásból ismert. A Mis–1 fúrásban — amely elérte a fekvőjét is — vastagsága 55 m. Itt üledékfolytonossággal fejlődik ki belőle a Hierlatzi Mészkő Formáció. A szilvágyi fúrásokban diszkordánsan felső-kréta települ rá. A Hierlatzi Mészkő Formáció (hJ1) a Mis–1 fúrásban 44 m vastag, fedőjében felső-kréta települ, az Nt–2-ben 33 m vastag, üledékhézaggal a Kösseni Formációra következik, fedőjében az Eplényi Mészkő található. Az Isztiméri Mészkő Formációt (iJ1) a Bm–I fúrás tárta fel 24 m vastagságban (MOLNÁR et al. 1998b). A Bm–I fúrás a kora–középső-jura korú Tölgyháti Mészkő Formációt (tJ1–2) is harántolta (MOLNÁR et al. 1998b). A képződmény ismert az Nt–2 fúrásból is (megjegyzendő, hogy az MFGI adatbázisában a Tölgyháti helyett az Eplényi Mészkő Formáció szerepel). A Hierlatzi és a Pálihálási Mészkő Formációk között helyezkedik el, vastagsága 44 m. A középső-felső-jura Lókúti Radiolarit Formáció (lJ2–3) a vizsgálati területen Szilvágy környékéről ismert. A Szil–33 fúrás 145 m vastagságban tárta fel (MOLNÁR et al. 1998b). A Szil–34 fúrás e képződményben állt le, mindössze 5 m-t tárt fel belőle. A formációra diszkordánsan kréta települ. A felső-jura (oxfordi–alsó-titon) „ammonitico rosso” típusú Pálihálási Mészkő Formációt (pJ3) a Szil–32 fúrás tárta fel az Ugodi Mészkő alatt 224 m vastagságban. A Nagytilaj–2 fúrás is harántolta 10 m vastagságban a Tölgyháti Mészkő fölött és a Mogyorósdombi Formáció feküjében. A felső-jura–alsó-kréta pelágikus, tűzköves, „biancone” típusú Mogyorósdombi Mészkő Formáció (mJ3–K1) az Nt–2 fúrásban 25 m vastag. Feküje a Pálihálási Mészkő, fedőjében üledékfolytonossággal az alsó-kréta, pelágikus Sümegi Márga Formáció (sK1) következik (9 m vastag). E képződmények általában néhányszor tíz méter vastagságúak. Az apti–albai üledékciklushoz tartozó mészkövek (Tatai Mészkő Formáció, taK2) Nagylengyel környéki fúrásokban ismertek (FODOR et al 2011). Felső-kréta A felső-kréta üledékciklus képződményei diszkordánsan települnek az ausztriai fázis során meggyűrődött, kiemelkedett és lepusztult preszenon aljzat felszínére (HAAS et al. 1984). A terület földtani felépítésében alárendelt szerepe van a keleti medenceszegély területén (Zl–1, –3) kimutatható folyóvízi valamint mocsári képződményeknek. Ezek a santoni transzgressziót megelőzően lerakódott fluviális törmelékes üledékek (Csehbányai Formáció, cK2) és a tengerparti területeken kialakult édesvízi és csökkentsósvízi mocsarak képződményei (Ajkai Kőszén Formáció, ajK2). A medenceterületen a Csehbányai Formáció az Nl–279 fúrásból 40 m vastagságban ismert; üledékhézaggal a Kösseni Formációra települ, fedőjében a Jákói Márga következik. Az Ajkai Kőszén Formáció mindössze 3 m vastagságot kitevő üledékei az Nl–II fúrásból ismertek; a formáció feküjét a Kösseni Formáció, fedőjét a Jákói Márga képezi.

48


A területen az Ugodi Mészkő, Jákói és Polányi Márga Formáció tekinthető a legjelentősebb felső-kréta képződménynek. A késő-kréta során a preszenon magaslatok területén sekélytengeri rudistás zátonymészkő képződött (Ugodi Mészkő), a medencék területén pedig pelágikus márga rétegsor rakódott le (Jákói és Polányi Márga). A felső-kréta képződmények mind a vizsgálati területen belül, mind az 5 km-rel kiterjesztett térségében elterjedtek; vastagságuk a krétát követő lepusztulás következményeként igen változó, maximálisan néhány száz méter. A Jákói Márga Formációba (jK2, „gryphaeás márga”) sorolt közép- és mély szublitorális fáciesű, szürke, helyenként kissé homokos agyagmárga, márga, mészmárga (HAAS, CSÁSZÁR in GYALOG szerk. 1996, p. 95) a vizsgálati területen belül Szilvágy–Nagylengyel–Csatár térségében elterjedt. Alatta gyakran alapbreccsa/-konglomerátum található. Vastagsága általában néhányszor tíz m, de néhány helyenként meghaladja a 250 m-t. Kora: campani. A sekélytengeri Ugodi Mészkő Formáció (uK2, „hippuriteszes mészkő”, „rudistás mészkő”) a Jákói Márgából folyamatos átmenettel fejlődik ki, a késő-kréta medence kiemelt helyzetű területein azonban közvetlenül a preszenon aljzatra települ. A platform és platform lejtő fáciesű, világos színű, vastagpados, uralkodóan rudistás, vagy rudisták váztörmelékéből álló mészkő (HAAS, CSÁSZÁR in GYALOG szerk. 1996, p. 95) Nagylengyel, Szilvágy, Nova térségéből ismert. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében lévő Cse–I fúrásból gipsz–anhidrit repedéskitöltés is megfigyelhető, időnkénti lefűződést, bepárlódást jelezve (MOLNÁR et al. 1999b). A formáció vastagsága több fúrásban meghaladja a 200–300 m-t (pl. Szil–29: 436 m; Szil– 40: 371,5 m; Szil–26: 365 m; Zeb–2: 311 m; Nl–433: 264 m; Nl–378: 248 m). Kora: campani–kora-maastrichti. Az Ugodi Mészkő felett üledékfolytonossággal települ a medence fáciesű Polányi Márga Formáció (poK2, „inoceramuszos márga”). A helyenként breccsával induló, szürke agyagos mészkő, mészmárga, márga, kőzetlisztes márga rétegsort (HAAS, CSÁSZÁR in GYALOG szerk. 1996, p. 95) számos nagylengyeli és szilvágyi fúrás feltárta. Ismert még Csatár, Zalatárnok, Zebecke térségéből is. Vastagsága az Nl–158 fúrásban 492 m, de több nagylengyeli és szilvágyi fúrásban meghaladja a 300 m-t (pl. Szil–40: 380,5 m; Nl–434: 372 m; Nl–232: 360 m). Kora: késő-campani–maastrichti. 1.2.4. Kainozoos képződmények Paleogén képződmények A szenon üledékképződést általános kiemelkedés és nagyarányú lepusztulás követte. Az eocén képződmények jelentős üledékhézaggal települnek az aljzaton. A vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett térségében az eocén képződmények a KÉK– NyDNy-i csapású Bak–novai-árokban, Ortaháza környékén egy szerkezeti pikkelyben, valamint a vizsgálati terület ÉK-i határánál, az 5 km-rel kiterjesztett körzetben a Nagygörbő Ng–1 fúrásból ismertek. Az eocén rétegsor az Ortaháza–kilimáni gerinc D-i oldalán elhelyezkedő Bak–novaiárokban a legteljesebb; összvastagsága Zalatárnok környezetében még a lepusztítás után is meghaladhatja az 1000 m-t (JÓSVAI et al. 2001b). (A Zm–2 fúrásban az eocén összlet 1487 m vastag.) Az eocén képződmények diszkordánsan települnek a felső-kréta illetve triász képződményekre. Az üledékciklus kezdeti szakaszán elhelyezkedő csökkentsósvízi majd tengeri törmelékes üledékeket a Darvastói Formációba (dtE2) soroljuk. A formációt Bak, Zalaszentmihály, Pötréte környékén és Ortaházán alul glaukonitos, majd felfelé bryozoás, alveolinás, nummuliteszes márga, mészkő képviseli, amely kavicsszinteket, szenes agyagokat, kőszén

49


közbetelepüléseket tartalmaz. A Szil–36 környékén márgafáciese ismert. Vastagsága 50–60 m (MOLNÁR et al. 1998b). Az Ng–1 fúrásban a formáció üledékei a szenon medenceüledékekre települnek 18 m vastagságban. A fedőben a Szőci Mészkő Formáció rétegei következnek. A Darvastói Formáció kora: alsó-lutetiai. A sekélytengeri, biogén, gyakran kőzetalkotó mennyiségben nagyforaminiferákat (miliolinák, nummuliteszek, assilinák) tartalmazó, nagygumós szerkezetű, középső-eocén (lutetiai–bartoni) Szőci Mészkő Formáció (sE2) vastagsága néhány métertől 120–130 m-ig változik, a Szil–40 fúrásban azonban 181 m vastag. A képződmény általában üledékhézaggal települ a prekainozoos aljzatra, fedőjében gyakran a Padragi Márga, a Szentmihályi Andezit Formáció, vagy miocén üledékek következnek: Oltárcnál (O–3) a Budafai Formáció, Nagylengyel és Szilvágy térségében több fúrásban a Lajtai Mészkő, Tekeresi Slír vagy a Szilágyi Agyagmárga képezi a fedőt. Kivételesen a Csolnoki Formáció (Nl–232) és a Szépvölgyi Mészkő (Or.Ny–1) is megtalálható a fedőjében. Az Ng–1 fúrásban a Darvastói Formáció üledékeiből fejlődik ki a 83 m vastag összlet, amelyre üledékhézaggal az oligocén szárazföldi képződmények (Csatkai Formáció) következnek. A Padragi Márgával helyenként összefogazódik. A sekélypelágikus–bathiális környezetben lerakódott, középső–felső-eocén (lutétiai– priabonai) Padragi Márga Formációt (pE2–3) szürke, zöldesszürke aleuritos márga alkotja, tufás–bentonitos csíkokkal, tufit és homokkő betelepülésekkel. Vastagsága a területen általában néhányszor száz méter, de a Zm–2 fúrásban 1426 m vastag. Többnyire a Szőci Mészkőre települ, és a fedőjében általában a Szentmihályi Andezit Formáció található. A Szőci Mészkővel helyenként összefogazódik, a Szentmihályi Andezit Formációnak pedig több betelepülése is megfigyelhető a Padragi Márgában (pl. Bt–1). Üledékhézaggal alsó- vagy középső-miocén üledékek (Somlóvásárhelyi Formáció, Tekeresi Slír, Lajtai Mészkő, Szilágyi Agyagmárga Formáció) is települhetnek rá Nagylengyel–Csatár és Zalaszentmihály, illetve Ortaháza környékén. A középső–felső-eocén (bartoni–piabonai) Szentmihályi Andezit Formációt (szE2–3) felépítő vulkanitok (biotitos amfibol andezit, agglomerátum, láva, tufa) vastagsága több száz méter lehet, a vizsgálati terület 5 km-es körzetében mélyült söjtöri Zm–3 fúrásban közel 1 km (pontosan 972 m). A formáció a Padragi Márgában felfelé növekvő számú és vastagságú betelepülés formájában figyelhető meg (MOLNÁR et al. 1998b). Foszlányokban más eocén képződmények is ismertek a vizsgálati terület 5 km-re kiterjesztett körzetéből: egyetlen fúrás (Nl–232) a felső-lutetiai–bartoni Csolnoki Formációba (cE2) tartozó operculinás agyagmárgát tárt fel 55 m vastagságban, a Szőci Mészkő és a Tekeresi Slír között települve. Az Or. Ny–1 fúrás 3485,5–3608 m között pedig a felső-eocén (priabonai) Szépvölgyi Mészkő Formációt (sE3) harántolta a Padragi Márga fekvőjében és a Szőci Mészkő fedőjében. A triász karbonátokból álló Ortaháza–Kilimáni-gerinctől D-re, a Balaton-vonal mentén elhelyezkedő, K–Ny-i csapású „Magmás–metamorf zóna” képződményeinek túlnyomó részét kitevő tonalit (JÓSVAI et al. 2001b) korára vonatkozóan 30–37 Ma év adható meg, így képződésük a kora-oligocénre tehető. E kőzetek rokonságot mutatnak a Periadriai-vonal menti magmatitokkal (JÓSVAI et al. 2005). FODOR et al. (2011) szerint a tonalitok a Szentmihályi Formáció Pusztamagyaródi Tagozatába sorolhatók (15. ábra) (a 2. sz. földtani szelvényen sz– pOl jellel szerepel), a Magyar Rétegtani Bizottság Magmás Munkabizottságának 2012. decemberi ajánlása alapján (BALLA, szóbeli közlés) azonban e képződmények a Pusztamagyaródi Tonalit Komplexumba sorolandók, és képződésük 30 + 3 millió éve történt. A vizsgálati terület 5 km-re kiterjesztett körzetének DK-i határában, Sávoly térségében új, területileg elkülönült, késő-eocén és oligocén korú képződmények jelenlétére derült fény a MOL Rt. kutatásai eredményeként (JÓSVAI et al. 2005). A több száz m vastagságú felső-eocén

50


rétegsort édesvízi kifejlődésű, Ostracoda-tartalmú sötétszürke, fekete, szenesedett növényi maradványokban és helyenként szénzsinórokban gazdag agyagkövek alkotják [formációba sorolásuk egyelőre bizonytalan, az MFGI adatbázisa szerint a Szentlőrinci Formációba (slE3) sorolhatók]. Az előzőtől területileg elkülönülő sávolyi oligocén összletet tufabetelepülésekkel tagolt, homokos–pelites képződmények építik fel, amelyek rokonságot mutatnak a Periadriaivonal menti szlovéniai oligocén rétegekkel (JÓSVAI et al. 2005). A keleti medenceszegély területén az Ng–1 fúrás 165 m vastagságban tárta fel az oligocén Csatkai Formáció (cOl1–2) kavics, homok, agyag rétegekből álló szárazföldi–folyóvízi rétegsorát az eocén és az alsó-miocén szárazulati üledékek között. Neogén medencekitöltő képződmények Alsó- és középső-miocén képződmények Az alsó- és középső-miocén (vagy „prepannóniai” miocén képződmények közé az eggenburgi, ottnangi, kárpáti, badeni és szarmata korszakok idején lerakódott üledékeket és az ebben az időszakban létrejött magmás kőzeteket soroljuk. (Megfelelnek a szénhidrogénipari gyakorlat „miocén” képződményeinek.) A jelenleg elfogadott krono- és litosztratigráfiai beosztást a 17. és a 18. táblázat szemlélteti. A vizsgálati terület a kora-miocén kezdeti szakaszában szárazulat volt. Az alsó-miocén alsó részét jórészt kontinentális–fluviális üledékek képviselik (Szászvári, Ligeterdői és Somlóvásárhelyi Formáció). A Szászvári Formációba a Gyulakeszi Riolittufa települhet közbe (Kerb–1). A Szászvári Formáció (szM1) tarka és zöldesszürke folyóvízi–ártéri, illetve folyóvízi– mocsári kifejlődésű rétegsora aleurit, agyag, homok, homokkő, kavics és konglomerátum váltakozásából épül fel. Vastagsága több száz m-t is elérhet. Kora: eggenburgi–ottnangi. A formáció a vizsgálati terület Ny-i részéről, a Kfa–1 és Kerb–1 fúrásokból, valamint a vizsgálati terület 5 km-re kiterjesztett területén a Cse–I fúrásból ismert. Ez utóbbiban a legvastagabb (292 m). Diszkordánsan települ a mezozoos aljzatra, és fedőjében üledékhézaggal alsó–középső-miocén tengeri képződmények következnek (Tekeresi és Lajtai Formáció). A Kerb–1 fúrásban a formációba a Gyulakeszi Riolittufa Formáció települ közbe. A Ligeterdői Kavics Formáció (lM1–2, a földtani szelvényen lMo–b) anyaga az Alpok kőzeteiből folyóvízi szállítással került a nyugat-magyarországi üledékgyűjtőkbe. A zömében folyóvízi, kisrészt csökkent sós vízi, rosszul osztályozott kavics, konglomerátum, homok, márga összetételű rétegsor (IVANCSICS in GYALOG szerk. 1996, p. 84) a vizsgálati terület Ny-i részén mélyült Bm–I fúrásból ismert. A vizsgálati terület 5 km-es körzetében Ny-on és ÉNyon több fúrás is feltárta (Cse–3, Iv–1, –2, Őri–2, –3, –4). A formáció a mezozoos aljzatra települ, vastagsága több száz m is lehet. A vizsgált területen 100 m-nél nagyobb vastagságban a Cse–3 és Iv–1 fúrások tárták fel, ezek azonban nem is érték el a formáció fekvőjét, így itt nagyobb vastagságra is számíthatunk. Az Őri–2 fúrásban miocén vulkanitok települnek a Ligeterdői Formációba. A formáció fedőjében a területen a Tekeresi Slír található. A formáció korát az ottnangira és a kárpátira teszik, de ausztriai kutatási eredmények (PASCHER 1991) alapján valószínűsíthető a kora-badenire való kiterjesztése. A Somlóvásárhelyi Formáció (svM1–2) szárazföldi és édesvízi mocsári eredetű, szürke, zöldesszürke, tarka, bentonitos, mészcsomós agyag, agyagos lignit, homok, homokos kavics és kavicsrétegek váltakozásából épül fel (SELMECZI in GYALOG szerk. 1996, p. 84). Képződése feltételezhetően az eggenburgiban kezdődött, és a kora-miocénig tartott. A képződmény a vizsgálati terület középső (Nagylengyel, Bocfölde, Csatár) és ÉNy-i részén

51


(Zalalövő környéke) ismert. Vastagsága itt néhány m-től 90–100 m-ig változik. A képződményt a keleti medenceszegélyen, a nagygörbői süllyedék területén mélyített Ng–1 is harántolta mintegy 174 m vastagságban (ez a fúrás vizsgálati terület 5 km-re kiterjesztett körzetében található). A formáció diszkordánsan települ a mezozoos aljzatra (Nagylengyel és Zalalövő Ir–2), az eocénre (Csatár Csat–1), illetve a Csatkai Formációra (Óhíd Ng–1). Fedőjében a Tekeresi Slír Formáció következik. A Gyulakeszi Riolittufa Formáció (gyM1) a szerkezetileg determinált kitörési zónáktól a helyi erózióbázis irányában lefelé haladva töltötte ki az egykori árokszerkezeteket. A vizsgálati területen a Kerb–1 fúrás 72 m vastagságban, a Szászvári Formáció rétegsorába települve harántolta. A vizsgálati terület 5 km-re kiterjesztett körzetében az Ng–1 fúrás tárta fel 1,4 m vastagságban, a Somlóvásárhelyi Formáció üledékei közé települve. A formáció korára vonatkozóan HÁMOR et al. (1980) 19,6±1,4 millió évet, PÁLFY et al. (2007) mintegy 17 millió évet ad meg. A kora-miocén szerkezeti mozgások és a relatív vízszintemelkedés eredményeként a kárpáti korszakban a medenceperemeken abráziós parti – síkparti, részben delta és lagunáris rétegsor képződött (Budafai Formáció), míg a medence mélyebb részein finomszemű sziliciklasztos üledékképződés zajlott (Tekeresi Slír). A Budafai Formációt (bdM1, a földtani szelvényen bdMk) homok, kavics, homokkő, konglomerátum, illetve lagunáris halpikkelyes agyagmárga, aleurit és finomhomok építi fel (HÁMOR in GYALOG szerk. 1996, p. 83). A képződmény a medencebelső irányában összefogazódhat a Tekeresi Slír Formációval. A slír az előrehaladó transzgressszió következtében a Budafai Formáció közvetlen fedőjében is megjelenik, üledékfolytonosan települve. A partszegélyi és delta fáciesű üledékek a vizsgálati terület D-i részéről ismertek. A Pu–2 fúrásban a Budafai Formáció az ópaleozoos aljzatra (Lovasi Agyagpala Formáció) települ. Vastagsága a fúrásban 419 m. Fedőjében a Tekeresi Slír található. A Budafai Formációt több fúrás feltárta az 5 km-re kiterjesztett terület déli részén is (Lovászi, Oltárc Újudvar, Magyarszentmiklós térségében). A medencebeli Tekeresi Slír Formáció (teM1–2, a földtani szelvényeken teMk–b1) képződése a kárpáti korszakban indult, és a gyorsan süllyedő medencékben a kora-badeni idején is folytatódott; a badeni korszakot a tufacsíkok és a badeni fauna megjelenése jelzi. Nagylengyelen a badeni szürke márgaösszletbe glaukonitos homokkőréteg települ (KŐRÖSSY 1988). A Salomvár–Hottó–Nagytilaj vonal és a Balaton-vonal közötti területen a badeni üledékek diszkordánsan települnek a paleozoos, mezozoos és eocén képződmények erodált felszínére. A Balaton-vonaltól délre a badeni üledékek bázisát kárpáti képződmények, kisebb területeken a mezozoos, paleozoos és ópaleozoos metamorf formációk alkotják. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett térségében, a Lovászi mélyzónában (Lovászi L–II fúrás) a kárpáti–alsó-badeni maximális vastagsága 2000 m. Pontos rétegtani vizsgálatok hiányában a badeni pelites rétegsorok (Tekeresi Slír Formáció és Szilágyi Agyagmárga Formáció) elkülönítése nehézségekbe ütközik. A badeni karbonátok (Lajtai Mészkő) képződése a medenceterületek egykori tektonikaipaleogeomorfológiai kiemelkedéseire (pl. Ortaháza Or–34) illetve ezek környezetére, és a sekélyebb peremekre korlátozódott. A sekélytengeri, normál sós vízi Lajtai Mészkő Formációt (lM2, a földtani szelvényeken lMb) különböző kőzettípusok, így a vörösalgák (corallinaceák) vázait helyenként kőzetalkotó mennyiségben tartalmazó mészkő, mészhomokkő, kavicsos mészkő, mészmárga alkotják. A formáció összefogazódhat a heteropikus sziliciklasztos képződményekkel. Számos rétegsorban a finomszemű sziliciklasztos üledékek (Tekeresi Slír illetve Szilágyi Agyagmárga) és a mészkő váltakozása figyelhető meg. (A földtani szelvényen a Szilágyi Agyagmárga Formáció és a Lajtai Mészkő Formáció Rákosi Tagozatát együttes ábrázolását sz-l_rMb2 indexszel jelöljük.) A Lajtai Mészkő Formáció vastagsága átlagosan 100 m körüli, maximális vastagsága Nagylengyelnél

52


megközelíti a 400 m-t (Nagylengyel Nl–393). Bázisán helyenként breccsa található (Hahót– Pusztaszentlászló). A Tari Dacittufa Formációba sorolt középső-miocén riolittufa Becsvölgyénél közvetlenül a triász aljzatra (Fődolomit) települ 21 m vastagságban. Fedőjében vörösesbarna rétegzetlen agyagkő, majd lithothamniumos mészkő (Lajtai Mészkő Formáció) található (MOLNÁR et al. 1999b). A tufa a vizsgálati terület 5 km-es körzetében a Hás–1 fúrásból ismert, máshol a Tekeresi Slírbe települve találjuk (Iv–1, Zalaháshágy K–2). A tufa korára vonatkozóan a területen a kora-badeni valószínűsíthető. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében kimutathatók a Mátrai Vulkanit Formációcsoportba (MM1–2) sorolt, andezit és riolittestek. Az egységbe felső-kárpáti–badeni szubvulkáni–vulkáni képződmények (uralkodóan andezitek) tartoznak. A képződmény csak a vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében ismert (az Őri–2 fúrásban a Ligeterdői Formációba települ, vastagsága 211 m. Kérdőjelesen a Sáv. D–1 fúrásban feltárt andezit és riolit is ide sorolható. A Szilágyi Agyagmárga Formációba (szM2, a földtani szelvényeken szMb2) sorolt, későbadeni nyíltvízi, sekély neritikus fáciesű aleuritos agyagmárga rétegsort a terület számos fúrása feltárta. Vastagsága néhányszor tíz m-től több száz m-ig változhat. A Szil–39 fúrásban 640 m, a Cse–3-ban 495 m, az ivánci fúrásokban meghaladja a 400 m-t. A képződményt egyes rétegsorokban (pl. Kfa–1, –2, Z–3) nehéz elkülöníteni az idősebb finomhomokospelites képződményektől (Tekeresi Slír). Néhol összefogazódik a Lajtai Mészkő Formációval (pl. Pu–2, Kerb–1, Zm–2, –3 valamint Nagylengyel, Szilvágy térsége). Fekvőjében általában idősebb miocén képződmények települnek, de Nagylengyel és Szilvágy környékén gyakran nagy üledékhézaggal közvetlenül a mezozoos aljzatra települ, így a Fődolomitra (Pusz–1, Szil–10), Jákói Márgára (pl. Nl–100), Ugodi Mészkőre (pl. Nl–106) vagy a Polányi Márgára (pl. Nl–236, Szil–12). A Bak–novai-árokban eocén képződmények képezhetik a fekvőt. A nyílttengertől való elzáródás következtében a szarmatára egy, a korszak elején csökkent sós vizűvé váló beltenger jött létre, amelyben a nyíltvízi területeken a Kozárdi Formáció (kM2, a földtani szelvényeken kMs) sötétszürke agyagmárga, homokkőcsíkos agyagmárga, márga, mészmárga rétegei rakódtak le. A vizsgálati területen ez a szarmata képződmény dominál, vastagsága néhányszor tíz m, de helyenként meghaladja a 100 m-t. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében ennél nagyobb vastagságok is ismertek: Csesztreg és Nagybakónak környékén meghaladja a 300 m-t, az Or.Ny–1 és Őri–4 fúrásban a 200 m-t. A medenceterületeken a szarmatából üledékfolytossággal fejlődik ki a felső-miocén („pannóniai”) összlet. Elkülönítése a fedő Peremartoni Főcsoport finomszemcsés üledékeitől nehézségekbe ütközik. Az egykori tektonikai–paleogeomorfológiai kiemelkedések környezetében és a sekélyebb medenceperemeken a Tinnyei Formáció (tM2, a földtani szelvényen tMs) meszes üledékei képződtek. Legnagyobb vastagsága a vizsgálati területen és az 5 km-rel kiterjesztett körzetében mindössze néhányszor tíz m (Gel–1: 36 m). Elhelyezkedésénél fogva fekvőjét általában a Lajtai Mészkő Formáció képezi, de más képződményekre is települhet (pl. Zalakaros K–16: Budafai Formáció). Fedőjében nyíltvízi szarmata üledékek vagy a Peremartoni Főcsoport képződményei találhatók. A középső–késő-miocén vulkanizmus kis elterjedésű képződménye a Pásztori Trachit Formáció (pM2–3), amelynek a vizsgálati területen való jelenlétére vonatkozóan bizonytalan adataink vannak (Nl–225, Zt–1 és –2 fúrás, MFGI fúrási adatbázis). A Bak–novai-árok területén (Zt–1, –2) feltárt vulkanitok mindenesetre valószínűleg az eocén Szentmihályi Formációhoz sorolandók. A vizsgálati terület K-i határán mélyült Hév–6 fúrásból ismertek a Cserszegtomaji Kaolin Formáció (cM1–2) mintegy 6 m összvastagságú halloysit- és kaolinitrétegei. A formáció a

53


Keszthelyi-hegység területén több kis foltban is ismert; képződményei a karsztos töbrökben alakultak ki. A keleti medenceszegély területén, az alaphegységre települve kis, nem összefüggő foltokban fordul elő a Vöröstói Formáció (vM2–3). A mindössze néhány méter maximális vastagságot elérő, bauxit eredetű áthalmozott vörösagyag, bauxitos agyag fedőjében miocén képződmények vannak (pl. Zu–1, Zl–3 fúrás). Az Or.K–1 fúrásból is említenek egy vékony vörösagyagréteget (80 cm), amely a felső-triász aljzatra települ, és fedőjét a miocén Lajtai Mészkő képezi. Felső-miocén képződmények A vizsgálati terület és környezete a késő-miocénben a Pannon-tó egyik mély részmedencéje volt, ahová kb. 8 millió évvel ezelőtt jutott el a tó progradáló selfjének a szegélye (UHRIN et al 2009). A felső-miocén rétegsor hasonló a más részmedencékből ismert rétegsorokhoz. A terület jellegzetességét a közel Ny–K csapású antiklinálisok és a köztük lévő szinklinálisok adják (UHRIN et al 2009). A késő-miocén képződmények ismertetése előtt — a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében —összefoglaltuk a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát (17. és 18. táblázat). 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai

Pl

felső-pliocén (felsőpannóniai)

Pl2

M

Pl1

szarmata

M3

helvét burdigáliai akvitániai

54

Pl pannóniai (s. l.)

pliocén

felső-pannóniai (Pa2)

alsó-pannóniai (Pa1) középsőmiocén

M2 alsó-miocén M1

Fcs.-beosztás

felső-miocén M3

alsó-pliocén (alsópannóniai) tortónai miocén

Nemzetközi elfogadott korbeosztás

Peremartoni Fcs.

pliocén

Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől)

Dunántúli Fcs.

Hagyományos (nem használható) korbeosztás kvarter Q legfelsőpliocén Pl3 (levantei)

szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer)

M2

középsőmiocén

M1

alsó-miocén

I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 18. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk. 1996 alapján)

Peremartoni Főcsoport A késő-miocén elején meglévő szigetek környezetére korlátozódik az alaphegységből származó, helyi eredetű, vagy kis távolságról szállított, uralkodóan metamorf és mezozoos kőzettörmelékből álló bázisképződmény, a Békési Konglomerátum Formáció (bM3). Jelenléte nem számottevő (a Zt–4 fúrásban az Endrődi Márga Formáció bázisán, 93 m vastagságban ismert). A terület nagy részén a középső–késő-miocén (szarmata–pannóniai) határon folyamatos volt az üledékképződés. Ez a határ a medencékben a késő-miocén (pannóniai) elején lerakódott és az Endrődi Márga Formáció (eM2–3, a földtani szelvényeken eMs2–Pa1) faunaszegény, mélyvízi márgákból és agyagokból felépülő rétegsorában húzódik, ezért megállapítása nehézségekbe ütközik. A képződmény korábban a Dunántúlon „Nagylengyeli Márga Formáció”, „Beleznai Márga Formáció”, „Zalai Márga Formáció” néven volt ismert (JUHÁSZ 1998). Az Endrődi Márga Formáció rétegsora általában kemény mészmárgával, márgával indul (Beleznai Mészmárga Tagozat). Felfelé fokozatosan mélyvízi (hemipelágikus) agyagmárgába megy át (Nagylengyeli Agyagmárga Tagozat). Meredek aljzatmorfológia esetén az aljzatból származó kavicsok, kavicszsinórok figyelhetők meg a képződményekben. A formáció magasabb részén a turbiditek távoli részének aleurolit-, homokkőcsíkjai figyelhetők meg, jelezve a fokozatos átmenetet a Szolnoki Formáció felé. Az Endrődi Márga Formáció vastagsága 100–400 m között változik, a vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett körzetében ennél kisebb értékeket mutat: a legnagyobb érték 300–400 m között van (Pöt–1, 338 m), de a jellemző értékek 50–200 m közé esnek. A formáció kisebb része középső-miocén (szarmata) korú, nagyobb része a késő-miocénben képződött. Felfelé haladva, jelezve az üledékbehordás fokozódását, a pelites összlet a Szolnoki Homokkő Formáció (szM3, a földtani szelvényeken szPa1) homokkő-, aleurolit- és

55


agyagmárga-, márgarétegek váltakozásából álló turbidites rétegsorába megy át. Az 100–1500 m vastag képződmény turbiditjei több méter vagy több tíz méter vastagságú homoktesteket tartalmaznak. Karotázsképét felfelé finomodó és durvuló (az SP-ellenállás együttes görbén „karácsonyfa” illetve „tölcsér” alakú) sorozatok jellemzik. Elkülönítése a fekü és fedő több tíz m vastag peliteitől általában nem okoz gondot. A turbiditösszletet — nevezetesen az összlet alsó részét képviselő Lovászi Homokkő Tagozatot, és a felső részét alkotó Tófeji Homokkő Tagozatot — a Zalai-medencében márgaréteg különíti el, amelyet Lenti Márga Tagozatnak neveznek. A Szolnoki Homokkő Formáció rétegtani fekvője az Endrődi Márga Formáció, fedőjében az Algyői Formáció települ. A térségben a formáció legnagyobb vastagságát a Reszneki-mélyzónában éri el (Cse–I: 1090 m, Re–1: 1466 m). A turbidit felett települő több száz méter vastagságban kifejlődött, uralkodóan aleuritból és agyagból felépülő összlet az Algyői Formáció (aM3, a földtani szelvényeken aPa1–2), amely a mélymedencét a közeledő selfperemmel összekötő lejtőn rakódott le. A korábban Drávai Formáció néven ismert sötétszürke agyagmárga rétegsorba különböző gravitációs, illetve mederben lerakódott homokkőtestek települhetnek (JUHÁSZ 1998). A képződmény szenesedett növényi maradványokat tartalmaz. Rétegtani fekvője a Szolnoki Homokkő Formáció. Fedőjében az Újfalui Formáció található. A Kfa–1 fúrásban vastagsága meghaladja, a Nab.ÉNy–1-ben pedig megközelíti a 700 m-t. Jellemző vastagsága a vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett körzetében 200–300 m. A terület földtani felépítésében alárendelt szerepet játszik a Száki Agyagmárga Formáció (sM3, a földtani szelvényeken sPa1–2), amelynek sekély szublitorális fáciesű, finomszemű üledékei a keleti medenceperemen mélyült fúrásokból (Zl–1, –3, Zu–2) ismertek. Vastagságuk a Zl–1-ben meghaladja a 100 m-t. Dunántúli Főcsoport A Dunántúli Főcsoport képződményei a területen általános elterjedésűek. Az Algyői Formáció lejtőüledékeinek fedőjében a selfen, sekélyvízi környezetben lerakódott üledékek következnek, amelyeket az Újfalui Formációba (úM3, a földtani szelvényeken úPa2) sorolunk. Néhány száz méter vastagságban pelit váltakozik az egykori deltafrontokon lerakódott, néhány méter–több tíz méternyi vastagságú, felfelé durvuló szemcseösszetételű homoktestekkel. A homoktestek laterálisan nagy (akár több tíz kilométer) kiterjedésűek, rendszerint egymással is kapcsolatban állnak, így fluidumtárolóként jelentősek („hévizes szint”). Képződése a késő-miocén (mind a kora- mind a késő-pannóniai) idejére tehető; a vizsgálati terület rétegsoraiban a formáció „késő-pannóniai” során lerakódott képződményei dominálnak. A Reszneki-mélyzónában vastagsága közel 700 m, jellemző vastagsága néhányszor 100 m. Fedőjében általában a Somlói illetve a Tihanyi Formáció, helyenként az előzőeknél fiatalabb, pliocén üledékek települnek. A nehezen elkülöníthető, ezért összevontan tárgyalt Somlói–Tihanyi Formáció (so-tM3, a földtani szelvényeken so-tPa2) deltasíksági környezetben leülepedett sorozatát hosszan elnyúló, keskeny, egymáshoz csak ritkán kapcsolódó, felfelé finomodó mederhomok-testek jellemzik, melyeket egymástól a csatornaágak közti területen felhalmozódott ártéri agyag, aleurit választ el (FODOR et al. 2011). A deltafront és a deltasíksági összlet határa legtöbbször nem éles, felfelé durvuló homokbetelepülések még itt is előfordulnak, mivel a tó vízszintingadozásai a deltasíkságon még éreztették hatásukat. A rétegsor magasabb részében a Pannon-tó víztükrének eltűnése után képződött szárazföldi, allúviális üledékek következnek, amelyek már a Zagyvai Formáció (zM3–Pl, a földtani szelvényen zPa2 jellel) és Nagyalföldi Formáció (nM3–Pl) képződményei. Az

56


allúviális síkság üledékeire már kizárólag a felfelé finomodó, kis vastagságú mederhomoktestek jellemzőek. Litológiai szempontból ezek a kifejlődések hasonlóak a fekvőjükben lévő deltasíksági képződményekhez és főleg csak a mélyebb medencerészek pannóniai rétegsorainak felső, pár száz méteres szakaszán azonosíthatók. A késő-miocén–pliocén korú, folyóvízi Hansági Formáció (hM3–Pl) homokos agyag és homokrétegei legnagyobb vastagságban a vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében mélyült O–3 fúrásból ismertek (296 m). Az elkülönítés nehézségei miatt néhány fúrás leírásban a Tihanyi és a Toronyi Formáció (Szil–40) a Tihanyi és Zagyvai Formáció (Cse–2, –I, Nl–62, –76, Zeb–1) illetve a Tihanyi és Hansági Formáció (Bak–4) összevontan jelenik meg. Negyedidőszaki képződmények A neogén/negyedidőszaki határon történt kiemelkedést és lepusztulást követően az üledékképződést folyóvízi rétegekből (agyag, homok, alárendelten kavics), tavi-mocsári üledékekből és eolikus képződményekből: löszből, homokos löszből felépülő rétegsor lerakódása jellemezte. Barna lösz is számos fúrásban előfordul, jellemző vastagsága néhány méter. Ortaháza–Eperjehegyhát térségéből valamint a Nab–2 fúrásból említik a Tengelici Vörösagyag Formációt (tPl-Qp2). Az eolikus homokbetelepüléseket és tarkaagyag közbetelepüléseket tartalmazó vörös, barnásvörös aleurit legnagyobb, 110 m-t meghaladó vastagságban az E–1 fúrásból ismert. A negyedidőszaki üledékösszlet teljes vastagsága több tíz méter is lehet. A rendelkezésre álló adatok alapján a vastagság a terület nagy részén nem adható meg pontosan: számos fúrási rétegsorban idősebb képződményekkel összevonva adják meg a kvarter rétegsort. A vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett körzetében haladó földtani szelvények nyomvonalát a 13. ábra szemlélteti. A szelvényeket a 14., 15., 16. ábra mutatja.

13. ábra. A földtani szelvények nyomvonalai. A szelvényeket a 14., 15., 16. ábra mutatja

57


14. ábra. 1. sz. NyDNy–KÉK irányú földtani szelvény a vizsgálati területen (13. ábra, FODOR et al. 2011 nyomán)

15. ábra. 2. sz. ÉNy–DK irányú földtani szelvény a vizsgálati területen (13. ábra, FODOR et al. 2011 nyomán)

58


16. ábra. 3. sz. földtani szelvény a vizsgálati területen a Külsősárd K–3 és az Ortaháza Or–34 fúrásokon át (13. ábra, FODOR et al. 2011 nyomán)

59


1.3. A Zala vizsgálati terület vízföldtani viszonyai A Zala vizsgálati terület vízföldtani viszonyait egyrészt a szénhidrogén-kutatás és hasznosítás, másrészt annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. Fontos kiemelni azonban, hogy a környék a geotermikus kutatás (és termelés), valamint a szén-dioxid mélységi sós vizekben történő tárolásával kapcsolatos tevékenységek szempontjából is jelentős terület. A konkrét hasznosítási helyszínek kiválasztása és az ott alkalmazandó technológia a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások szintén megkövetelik a regionális megközelítést. Célszerűen a terület hidrogeológiai viszonyait a regionális hidrogeológiai modellalkotás által megkívánt rendszerben tárgyaljuk a következőkben. Az ismertetést a kijelölt területen a felszíntől lefelé végezzük, és ahol szükséges, említést teszünk az oldalirányú kapcsolódásokról is. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a területen részben a holocén és a felső-pleisztocén képződmények homokos, kavicsos, részben finomabb szemcsés agyagos, barna löszös rétegeiben alakultak ki. A képződmények általános elterjedésűek a területen, a holocén korú agyagos, homokos és helyenként kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén, míg a valamivel idősebb késő-pleisztocén barna löszös, homokos, helyenként kavicsos képződmények a vízfolyások közötti területeken jellemzőek. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük. A talajvízdomborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége azonban a magasabb dombtetők alatt a több tíz métert is elérheti. A nagyobb vízfolyások völgyeiben maga a kavicsos, homokos alluvium jelenti a talajvízadó képződményt. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg- és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a Somlói–Tihanyi Formáció deltasíksági, folyóvízi, ártéri üledéke, a Zagyvai Formáció, a Nagyalföldi Formáció és a Hansági Formáció folyóvízi, ártéri képződményei alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága helyenként meghaladja az 1000 métert is, azonban a rétegsor felső néhány száz métere az, mely vízhasznosítási szempontból komoly jelentőséggel bír. A települések vízmű kútjainak nagy része elsősorban a felső 50–300 m vastag homokosabb, viszonylag sekély mélységű kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű rétegein települ. Ebben az összletben különíthetjük el a lokális és a regionális áramlási rendszer közötti, „köztes”, intermedier áramlási rendszert. Az ezek alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója a vizsgálati területen mindenütt előfordul. Az összlet homokosabb, deltafront üledékei már 30 °C-nál melegebb vizet, azaz hévizet szolgáltathatnak. Az összletben a mélységgel növekvő összes oldottanyagtartalommal rendelkező, főként NaHCO3-os kémiai jellegű vizeket találunk, mely helyenként rendkívül alacsony (~1–10 mg/l) kloridtartalmával jól jelzi az intenzív áramlási rendszert.

60


Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A késő-miocén és pliocén korú rétegek nyomásviszonyai hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.3. Lokális rétegvíztartók A vizsgálati területen a késő-miocén, (kora-pannóniai) korú összleten belül, a Szolnoki Formáció turbidit-homokjaiban lokális vízadókkal, rezervoárokkal kell számolni, mely formáció a szénhidrogének felhalmozódása szempontjából is nagyjelentőségű képződmény. Vastagsága 100–1500 méter között váltakozik. Ahol jelentősebb vastagságú, ott egy alsó, (Lovászi Homokkő) és egy felső, (Tófeji Homokkő) tagozatot lehetett elkülöníteni, melyet az itt általánosan elterjedt Lenti Márga Tagozat választ el egymástól. A ritkán előforduló Békési Konglomerátum Formáció szintén lokális víztartóként, rezervoárként említhető. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén üledékekben, amennyiben a törmelékes rétegsor durvább törmelékes konglomerátum, vagy homokkő, mészkő rétegekkel is rendelkezik Ezek fentről lefelé haladva a következők: szarmata Tinnyei Formáció, badeni Lajtai Mészkő Formáció, kárpáti abráziós parti – síkparti, részben delta és lagunáris Budafai Formáció. E miocén törmelékes képződmények vizeire döntően NaClHCO3-os, NaCl-os kémiai jelleg a jellemző. A kora-pannóniai, illetve ritkábban a miocén korú üledékek a területen szénhidrogéntárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. A terület nyugati, délnyugati részén e képződmények esetében már számíthatunk túlnyomásos zónákra is, melyekre már a fúrásos kutatások során kellő figyelmet kell fordítani. A terület keleti felén általában hidrosztatikus nyomás a jellemző. A lokális, porózus, helyenként kettős porozitású rendszerek a vizsgálati terület Hévíz felé eső részén az alaphegységre települve a regionális karsztvízáramlás számára összekötő, rövidre-záró helyzetet jelent. Így ebben a térségben az alaphegység márgás kifejlődése ellenére biztosítani tudják az összeköttetést a megcsapolást jelentő Hévízi-tó felé. Végül a lokális elterjedésű porózus, esetenként kettős porozitású képződmények között meg kell említeni a kora-miocén korú gyenge vízvezető-képességgel rendelkező Ligeterdői Kavics Formációt is, melyben esetleg feltételezhetők jobb permeabilitású lencsék is. 1.3.1.1.4. Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több regionális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető. Az alsó-pannóniai Algyői Formáció 200–300 méteres vastagságú része a Szolnoki Formáció fedőjében kedvező záró réteget biztosított az alatta felhalmozódott szénhidrogéneknek. Lefelé haladva az alsó-pannóniai Endrődi Formáció, a szarmata Kozárdi Formáció, a badeni Szilágyi Formáció és a kárpáti–alsó-badeni Tekeresi Slír Formáció sorolható a regionális elterjedésű vízzárók közé. A vizsgálati terület nagy részén DNy–ÉK-i vonulatban késő-kréta korú üledékek települnek az alaphegység felszínén. A Jákói és Polányi Márga Formációk vastagsága változékony maximum néhány száz méter lehet, azonban a szénhidrogén-tároló képződmények záró fedőképződményeként funkcionálhatnak.

61


1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az alaphegységet a terület döntő részében a felső-triász Fődolomit és a felső-kréta Ugodi Mészkő Formáció regionális elterjedésű karsztosodott képződményei uralják. A két formáció gyakran hidraulikus kapcsolatban van egymással. A főkarsztnak is nevezett rendszerben alakult ki a Bakonytól induló karéjos mélyáramlási rendszer, melynek felszínre lépési pontja, fő megcsapolási része maga a Hévízi-tó. Mindemellett egyéb kisebb kiterjedésű jura–kora-kréta korú mészkövek is lehetnek rezervoárok, általában azonban alárendelt szerepűek. A mezozoos képződményekben tárolt vizekből származó vízkémiai elemzések alapján jól kirajzolódik az előzőekben említett karéjos áramlási rendszer alacsony összes oldottanyagtartalmával, CaMg-hidrogénkarbonátos víztípusával. Ugyancsak jól megadhatók a regionális áramlásoktól elkülönülő, stagnáló, vagy zárt konvekciós áramlásban résztvevő alaphegységi vizek, magas NaCl-tartalmú kémiai jellegükkel. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A medenceterületeken megismert, döntően löszös talajképző üledékek alapján az évi csapadék kb. 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A helyenként előforduló agyagos, aleuritos felszíni képződmények esetében ez 4–5%-os, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. A homokosabb felszíneken 10–15%-nyi beszivárgással számíthatunk. A zalai terület mélykarsztjában ismert karéjos áramlási utánpótlásában a Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben 25–30%-nyi diffúz beszivárgásnak, valamint egyes patakok vonal menti nyelődéseinek van szerepe. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg- és repedésvizeiből) Részben a vizsgált területen kívül találhatóak, részben a pannóniai és az alaphegységi hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, amelyek szűkebb területünkön „oldalirányú” utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban Ny-i, ÉNy-i irányból várható, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 100–200 m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. Amennyiben a koncessziós tevékenység érinti az alaphegységi vagy a medencekitöltés regionális áramlási rendszereit, akkor a lokális rezervoárok és a regionális rendszer együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz. Szükséges továbbá e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásra hatásainak tisztázása, értékelése.

62


1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — Állandó vízfolyások, — talajvízpárolgással jellemezhető területek, — szivárgó felszínek, — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek, valamint a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. A lokális feláramlási útvonalak végén felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vannak, részben a szükséges vízigényük következtében az érintett karsztvíztest gyenge mennyiségi állapotú. A mélyebb, porózus késő-pannóniai korú regionális és alaphegységi vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú el-, vagy hozzáfolyásként lehet számba venni. Az alaphegységi karsztos áramlási rendszer fő megcsapolása a Hévízi-tó. 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai és visszatáplálásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter– felső-pannóniai és az alaphegységi rezervoárokat érintő ivó-, ipari-, mezőgazdasági víztermelések, gyógyászati célú vagy fürdős vízhasznosítások, bányászati célú vízkivételek vannak. A területen, illetve annak környékén jellemzőek a szénhidrogén-ipari vízlikvidálások, valamint a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, valamint vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni. 1.3.4. A terület vízminőségi képe A Zala vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély porózus víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy áttekintő képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszínközeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. Az összes oldottanyag-tartalom a területen döntően 100–1600 mg/l (medián körülbelül 600 mg/l), a klorid-ion-tartalom 1–250 mg/l (medián körülbelül 10 mg/l), míg a hidrogénkarbonát-tartalom 50–1150 mg/l között változik 400 mg/l körüli mediánérték mellett. A nagyobb koncentráció-értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik. A szennyezett kutakban mért összes oldottanyag-tartalom elérheti a 6200 mg/l, a nátrium 1150 mg/l, a

63


kalcium 600 mg/l, a klorid 2100 mg/l, a hidrogén-karbonát 2300 mg/l, a szulfát akár a 1500 mg/l értéket (17. ábra Box–Whisker diagramján nem ábrázolt). A rendelkezésre álló adatok alapján (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box–Whisker diagramon (17. ábra) ábrázoltuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a minimum és maximum értékeknek felelnek meg.

17. ábra. A koncessziós területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid-, hidrogén-karbonát- és TDS-értékeinek Box–Whisker diagramja a mediánértékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával)

A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb (a felszín alatt körülbelül 250–300 méterig előforduló), peremi részein a vizek kémiai jellege főleg CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os, de előfordulnak NaCaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os, NaHCO3-os és CaHCO3-os víztípusok is. A vizsgálati területen belül, a medence felé kivastagodó, mélyebbről (a felszín alatt körülbelül 600–1400 méteres mélységközből) vett vízminták NaHCO3-os jellegűek. A vizek összes oldottanyag-tartalma 200–2200 mg/l körüli. A főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 5–550 mg/l Na+, 5–180 mg/l Ca2+, 1–80 mg/l Mg2+, 5–90 mg/l Cl–, és 150–1550 mg/l HCO3–. A rendelkezésre álló adatok alapján a késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box–Whisker diagramon (18. ábra) ábrázoltuk a szennyezett kutak adatainak elhagyásával. A Zalaegerszeg K–193 kút vízösszetétele erős felszínalatti kigázosodást mutat a nemezgáz vizsgálatok alapján, amelyben a 40K radioaktív bomlása is kimutatható. Ezen túlmenően a vízminta köpenyeredetű héliumot tartalmaz, amely a mélység felőli feláramlás lehetőségére utal.

64


18. ábra. A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződményei (a koncessziós terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a mediánértékek feltüntetésével

Az alsó- és felső-pannóniai rétegeket is szűrőzött kutakból vett vizek NaHCO3-os, CaMgHCO3-os jellegűek. Az összes oldottanyag-tartalmuk körülbelül 600–1300 mg/l, míg a fő alkotókra a következő tartományok jellemzőek, 10–500 mg/l Na+, 5–90mg/l Ca2+, 1–25 mg/l Mg2+ és 400–1500 mg/l HCO3–. Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 1500–13 500 mg/l között változik, 4500 mg/l körüli mediánértékkel. A vizek kémiai jellege főleg NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, NaCl-os, de a vékonyabb peremi, illetve a formáció jobb vízvezető képességű, vastagabb részein (Szolnoki Formáció) előfordulnak NaHCO3-os víztípusok is. A mélyebben (felszín alatt körülbelül 1600–2700 méter), az aljzathoz viszonylag közel szűrőzött koncessziós területen belüli szilvágyi, és a vizsgált terület 5 kilométeres körzetén belüli pusztamagyaródi és ortaházai kutak vizei CaMgCl-os, NaCaCl-os és CaNaCl-os jellegűek. A fő jellemző alkotók a 10%– 90% percentilis értékeket figyelembe véve széles intervallumban változnak, körülbelül 400– 4500 mg/l Na+, 10–150 mg/l Ca2+, 100–7000 mg/l Cl–, és 500–2500 mg/l HCO3– értékekkel. A 10% percentilis érték alatti, kisebb összes oldottanyag-tartalmú (körülbelül 400–800 mg/l) kutak vizei CaMgHCO3-os, CaNaHCO3Cl-os, CaNaHCO3-os, NaCaHCO3-os típusúak (körülbelül 20–80 mg/l Na+, 30–80 mg/l Ca2+, 10–30 mg/l Mg2+, 10–90 mg/l Cl–, 200–550 mg/l HCO3–). A vizek ammóniumtartalma jelentős, meghaladhatja a több száz mg/l értéket is. A kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport) és az eocén képződményeket szűrőző (a vizsgált területen kívül eső) Zalatárnok Zt–3 fúrás vize NaHCO3-os jellegű. Az összes oldottanyag-tartalma körülbelül 2000 mg/l, 500 mg/l nátrium és 1200 mg/l körüli hidrogénkarbonát-tartalom mellett. A kainozoos és mezozoos képződményeket is szűrőző kutak vizeinek kémiai jellemzői széles körben változnak. A kisebb összes oldottanyag-tartalmú (körülbelül 300–3300 mg/l) vizek főleg NaCaHCO3-os, CaNaHCO3-os, NaHCO3-os és NaCaHCO3Cl-os jellegűek, de előfordulnak CaMgHCO3-os, NaSO4HCO3-os, CaMgHCO3SO4-os, NaCaHCO3SO4-os, NaCaSO4-os vizek is. A nagyobb összes oldottanyag-tartalmú (körülbelül 5000–26 000 mg/l)

65


vizek jellemzően NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os NaCl-os és NaCaCl-os jellegűek. A rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével az összes oldottanyag-tartalom jellemzően 500–12 000 mg/l között változik, körülbelül 50– 4000 mg/l Na+, 50–250 mg/l Ca2+, 50–5000 mg/l Cl–, 300–2200 mg/l HCO3– és 20–200 mg/l SO42–. A lokális víztartók kora-pannóniainál idősebb miocén képződményeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma széles intervallumban változik, a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 1000–25 500 mg/l között változik, 11 500 mg/l körüli mediánértékkel. A vizek kémiai jellege főleg NaClos, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, de a vékonyabb peremi, illetve a formáció jobb vízvezető képességű, vastagabb részein előfordulnak NaHCO3-os víztípusok is. A sekélyebb, kisebb összes oldottanyag-tartalmú (körülbelül 500–1000 mg/l) és a mélyebb, aljzathoz közel szűrőzött kutak vizei CaMgHCO3-os, CaNaHCO3-os, NaCaHCO3-os típusúak. A Nagylengyel Ni–74 és a Bárszentmihályfa Bm–I jelű fúrások vizei NaHCO3SO42–-os jellegűek. A fő jellemző alkotók a 10–90% percentilis értékeket figyelembe véve, körülbelül 250–8500 mg/l Na+, 50–900 mg/l Ca2+, 100–14 500 mg/l Cl–, 100–2000 mg/l HCO3– és 20– 600 mg/l SO42–. A vizek ammóniumtartalma jelentős, meghaladhatja akár a száz mg/l értéket is. Ahol a rétegek kibukkannak a felszínre, ott a beszivárgó víz Ca-Mg-HCO3 típusú, míg a mélyebben fekvő rétegek esetén a hosszabb tartózkodási idő, az ioncsere, a keveredés, az oldott gáz tartalom és egyéb geokémiai, illetve esetleges antropogén folyamatok megváltoztatják a kémiai összetételt, így a felszín alatti vizek összetétele a Na-HCO3 típustól a Na-Cl típusig változik. A mezozoos képződmények vizeinek típusa széles körben változik, a NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os víztípustól a CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os, NaCaHCO3-os, CaNaHCO3-os, NaCaClHCO3-os, CaNaHCO3Cl, NaCaHCO3Cl-os, NaCl-os vizeken át a NaSO4Cl-os, NaSO4HCO3Cl-os, NaCaHCO3SO4-os, NaSO4HCO3-os, NaCaSO4-osHCO3-os, NaCaHCO3ClSO4-os, CaHCO3SO4-os víztípusig. Az összes oldottanyag-tartalom széles körben, a felszín alatti, körülbelül 1500–1600 méternél sekélyebb kutak vizeiben 600–3200 mg/l között, míg az ennél mélyebben szűrőzött kutak vizeiben 300–31 000 mg/l között változik. A főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 10–8800 mg/l Na+, 5–6000 mg/l Ca2+, 1–350 mg/l Mg2+, 5–18 500 mg/l Cl–, 1–2800 mg/l SO42– és 50– 5250 mg/l HCO3–. A vizek ammóniumtartalma jelentős, meghaladhatja a 100 mg/l értéket is. A kora-pannóniainál idősebb miocén és paleozoos rétegek vizét a terület 5 km-es körzetén belüli Pusztamagyaród Pu–7, Pu–8, Pu–11 és Szentpéterfölde E–1 es fúrások tárták fel. A vizek CaNaCl-os, NaCl-os, NaCaCl-os kémiai jellegűek. Az összes oldottanyag-tartalom körülbelül 14 500–36 000 mg/l, körülbelül 4500–7500 mg/l Na+, 1000–6000 mg/l Ca2+ és 8500–22 000 mg/l Cl– -tartalom mellett. A vizek ammóniumtartalma több tíz mg/l. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO3os, MgCaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os, NaCaHCO3-os, NaHCO3-os, a CaHCO3-os víztípustól a NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, NaSO4HCO3Cl-os CaMgHCO3SO4-os, NaCaHCO3SO4-os, NaCaSO4-os víztípuson keresztül a NaCl-os, CaNaCl-os, NaCaCl-os víztípusig. A mélység növekedésével (19. ábra) nő a víz hidrogén-karbonát-tartalma a felszíntől számított körülbelül 1700–2000 méteres mélységközig, mely után ez az érték számottevő változást nem mutat.

66


19. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben

67


1.4. A Zala vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, NeKI) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009. december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (ez a legfrissebb hivatalos állomány). Az értékelés során, mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni víztestek, vízfolyások és állóvizek A területen összesen öt felszíni vízgyűjtő alegység található, Rába (1–3), Marcal (1–4), Mura (3–1), Zala (4–1) és Balaton közvetlen (4–2); ezek a Duna, Balaton és Dráva részvízgyűjtő egységekhez tartoznak. A vizsgálati területet a Zala és a Mura alegység fedi le, a többi vízgyűjtő alegység csak kisebb területen, az 5 km-es körzetben jelenik meg. Az 19. táblázat mutatja be a területre eső 68 vízfolyás víztestet. A terület számos egyéb víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott. Az 5 km-es körzetben 6 síkvidéki, szerves állóvíz víztest található (20. táblázat). Víztest kategórián kívüli állóvizek közé tartozik a területen és környezetében további 66 tározó, 7 bányató, 7 természetes tó és 6 holtág. Az 5 km-es körzet keleti határán húzódik a Kis-Balaton elöntési területe, valamint a vizsgálati terület keleti részén a Zala ártéri öblözete, elöntési területe. Ezeknek a területeknek a környezete mérsékelten, illetve közepesen belvíz-veszélyeztetett is. A Zala folyó vizsgálati területet is érintő szakaszán árvízvédelmi fővédvonal húzódik, több vízfolyáson számos keresztműtárgy található. 19. táblázat. A vizsgálati területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek

68

Vízfolyás neve

Kódja

Típusa

Vízgyűjtő alegység

*Alsó-Válicka alsó

AEP270

dombvidéki, meszes, természetes

3-1

*Alsó-Válicka felső

AEP271


3-1

Bakónaki-patak és vízrendszere

AEP294

dombvidéki, meszes, módosított

3-1

*Bárándi-patak

AEP299


4-1

Berki-patak

AEP323


1-3

*Cupi-patak és vízrendszere

AEP377


3-1

*Cserta

AEP388


3-1

*Cserta és felső vízgyűjtője

AEP389


3-1

Csókakő-patak

AEP396


4-2

*Csömödéri-patak

AEP399


3-1

Csörgető-patak (Zala vízgyűjtőn)

AEP400


4-1

Déli-keresztcsatorna

AEP416

síkvidéki, meszes, mesterséges

4-1

Egyesített-övcsatorna

AEP456


4-1

Északi-keresztcsatorna

AEP467


4-1

*Esztergályi-patak *Felső-Válicka és felső vízgyűjtője Fenyősi-patak

AEP468


4-1

AEP482


4-1

AEP489


1-4

*Foglár-csatorna

AEP491


4-1


Típusa


AEP533


4-1

AEP534


4-1

Gyöngyös-folyás alsó Gyöngyös-folyás és Csetényipatak Hamvasréti-főcsatorna

AEP535


4-1

AEP536

hegyvidéki, meszes, természetes

4-1

AEP560


4-1

Hévíz-folyás

AEP581


4-1

Hévíz–Páhoki-belvízcsatorna

AEP582


4-1

Hévíz–Páhoki-csatorna

AEP583


4-1

*Principális-csatorna felső *Principális-csatorna és Kaloncai-patak Rába (Lapincstól)

AEP896


3-1

AEP897


3-1

AEP900


1-3

Szélvíz *Szentjakabi- és Magyarósdipatakok Szentmártoni- és Ságodi-patakok *Szentmihályfai- és Pálosfaipatakok Széplaki- és Kánya-patakok

AEP989


4-1

AEP998


4-1

AEQ002


4-1

AEQ003


4-1

AEQ004


4-1

Kebele-patak

AEP645


3-1

Kebele-patak felső vízgyűjtője

AEP646


3-1

*Keresztúri-patak

AEP660


4-1

*Kerka

AEP661


3-1

*Kis-Zala-övcsatorna

AEP685


4-1

Vízfolyás neve

Kódja

Gyöngyös-folyás középső Gyöngyös-folyás felső

*Kis-Zala

AEP686


4-1

Kiskomáromi-csatorna Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere Középső-keresztcsatorna

AEP687


4-1

AEP688


4-1

AEP727


4-1

Kürtős-patak

AEP736


3-1

Lugos-patak

AEP769


1-3

Marcal forrásvidék

AEP776


1-4

*Mulonya-patak

AEP815


3-1

*Nádas-patak

AEP818


4-1

Nagytilaji-patak

AEP836


4-1

Óberek-csatorna

AEP851

dombvidéki, meszes, mesterséges

4-1

*Orosztonyi-patak

AEP857


4-1

*Páhoki-övcsatorna észak

AEP864


4-1

Páhoki-övcsatorna dél

AEP865


4-1

*Sármelléki-belvízcsatorna

AEP946


4-1

Sárvíz- és Verna-patakok

AEP950


4-1

Sárvíz-patak

AEP951


4-1

*Szévíz alsó

AEQ008


4-1

*Szévíz és felső vízgyűjtője

AEQ009

síkvidéki, szerves, természetes

4-1

*Szőcei-patak

AEQ018


4-1

*Töröszneki-patak

AEQ079


3-1

69


Vízfolyás neve

Kódja

Típusa


*Vindornya-csatorna

AEQ119


4-1

Zala–Somogyi-határárok Zala–Somogyi-határárok és vízrendszere *Zala forrásvidék

AEQ141


4-1

AEQ143


4-1

AEQ144


4-1

*Zala (Széplaki-patakig)

AEQ146


4-1

*Zala (Bárándi-patakig)

AEQ147


4-1

*Zalacsányi-patak AEQ148 dombvidéki, meszes, módosított A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

4-1

20. táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve

Kódja

Típusa

Pölöskei K-i tározó

AIH009

sekély, állandó, nyílt víztükrű

Pötrétei D-i tó

AIH010


Pötrétei É-i tó

AIH011


AIH042


Zalaszentmihályi horgásztó Kis-Balaton I. tározó

sekély, állandó, nyílt víztükrű sekély, állandó, benőtt Kis-Balaton II. tározó AIQ007 vízfelületű A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. AIQ006

Használat

horgászat, természetvédelem horgászat, természetvédelem horgászat, természetvédelem horgászat, természetvédelem természetvédelem természetvédelem


mesterséges mesterséges mesterséges mesterséges mesterséges módosított

A 20. ábra vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket.

70


20. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen

1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestjei A terület nagy része (a Balaton környéki részeket kivéve) regionális leáramlási zónában helyezkedik el. A területet és környezetét 7, a felszín alatti tér felső 20–40 m-ét reprezentáló sekély porózus, és 5, hideg vagy langyos vizet adó (<30 °C) porózus víztest érinti. Ezek a Marcal-völgy (sp.1.5.1; p.1.5.1), a Mura-vidék (sp.3.1.1; p.3.1.1), a Zala-vízgyűjtő (sp.4.1.1; p.4.1.1), a Rába–Gyöngyös-vízgyűjtő (sp.1.3.1; p.1.3.1) és a Zalai-dombság, Balatonvízgyűjtő (sp.4.2.1; p.4.2.1) sekély porózus és porózus, valamint a Kis-Balaton (sp.4.2.2). A Balaton a Berekkel (sp.4.3.2) sekély porózus valamint a Balaton déli vízgyűjtő porózus (p.4.3.1) víztestek csak az 5 km-es körzet keleti határát érintik (21. ábra, 40. ábra). A területbe benyúlik a Dunántúli-középhegység–Balaton északnyugati-vízgyűjtő sekély hegyvidéki és hegyvidéki (sh.4.1; h.4.1) víztest. 30 °C-nál melegebb érintett vízadó a területen az Északnyugat-Dunántúl (pt.1.1) és a vizsgálati területet szinte teljesen lefedő Délnyugat-Dunántúl (pt.3.1) porózus termál víztest (28. ábra). Karszt víztestek a területen: Dunántúli-középhegység –Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafőforrások vízgyűjtője karszt (k.4.1), Nyugat-dunántúli termál karszt (kt.4.1) — mely a vizsgálati területet jelentős mértékben érinti —, valamint a Közép-dunántúli termál karszt (kt.1.7). A terület felszín alatti víztesteit a 21. táblázat ismerteti.

71


21. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével

21. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek Víztest neve

Típus

*Marcal-völgy sekély porózus *Mura-vidék sekély porózus *Zala-vízgyűjtő sekély porózus Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő sekély porózus *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sekély porózus *Kis-Balaton sekély porózus Balaton a Berekkel sekély porózus *Marcal-völgy porózus *Mura-vidék porózus *Zala-vízgyűjtő porózus Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő porózus *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő porózus Balaton déli vízgyűjtő porózus *Dunántúli-középhegység - Balaton sekély hegyvidéki északnyugati-vízgyűjtő *Dunántúli-középhegység - Balaton hegyvidéki északnyugati-vízgyűjtő Északnyugat-Dunántúl porózus termál *Délnyugat-Dunántúl porózus termál *Dunántúli-középhegység– Hévízi-, karszt Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője *Nyugat-dunántúli termálkarszt termál karszt *Közép-dunántúli termálkarszt termál karszt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

72

Víztest azonosító

sp.1.5.1 sp.3.1.1 sp.4.1.1 sp.1.3.1 sp.4.2.1 sp.4.2.2 sp.4.3.2 p.1.5.1 p.3.1.1 p.4.1.1 p.1.3.1 p.4.2.1 p.4.3.1 sh.4.1 h.4.1 pt.1.1 pt.3.1 k.4.1 kt.4.1 kt.1.7


1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1.4.2.1. Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizekből ivóvíz célra nem történik vízkiemelés. Egyéb célú (kommunális, ipari, öntözési, halastavi, rekreációs) vízkiemelés 18 vízfolyás víztestet érint (22. táblázat). A területen lévő állóvíz víztestek hasznosítása elsősorban horgászati, természetvédelmi célú. 22. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett felszíni víztest

Bakónaki-patak és vízrendszere Cserta Cserta és felső vízgyűjtője Csörgető-patak (Zala vízgyűjtőn) Felső-Válicka és felső vízgyűjtője Principális-csatorna felső Rába (Lapincstól) Szentmártoni- és Ságodi-patakok Széplaki- és Kányapatakok Kerka Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere Nádas-patak Sárvíz- és Vernapatakok Sárvíz-patak Szévíz-alsó Szévíz és felső vízgyűjtője Zala (Széplaki-patakig) Zala (Bárándi-patakig)

A vízkiemelés hasznosítási célja Kommu-nális Ipari Energe-tikai Öntö-zési Halastavi Rekreációs

Ökológiai

+ + + + +

+

+ +

+

+

+ +

+ + + +

+

+

+ + + + + +

+

Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, vízi turizmus) kijelölt folyóvizek és állóvizek. A 23. táblázat mutatja be a védett területeket. 23. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek, víztest szegmensek szerint Név

Kis-Balaton I. tározó Kis-Balaton II. tározó Pölöskei K-i tározó Pötrétei D-i tó Pötrétei É-i tó Zalaszentmihályi horgásztó Hegyhátszentjakabi halastó Hévízi-tó

Kijelölt fürdőhely

Vízi turizmus

+ +

Horgászat

Halászat

+ + + + +

+ +

73

Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Kijelölt fürdőhely

Név

Kustánszegi tározó Kislengyeli-patak Lugos-patak Gersekaráti-víztározó Szentmártoni- és Ságodi-patakok Ságodi-tározó Névtelen-5445 Zalacsányi-tározó Hévíz-folyás Hévíz–Páhoki-csatorna Kerka Rába (Lapincstól) Sárvíz-patak Vadása-patak Vörös-patak (Szászvár környéke) Páhoki-övcsatorna dél Marcal forrásvidék Alsó-Válicka felső Kebele-patak Kebele-patak felső vízgyűjtője Principális-csatorna és Kaloncaipatak Principális-csatorna felső Zala (Bárándi-patakig) Szőcei-patak Zalacsányi-patak Zala (Széplaki-patakig) Zala–Somogyi-határárok Zala–Somogyi-határárok és felső vízgyűjtője Zala–Somogyi-határárok és vízrendszere

+ + + + + + + + +

Vízi turizmus

Horgászat

Halászat

+

+ + + +

+

+

+

+ +

+ + + + + +

+ +

+ + + + + +

A 2008. évi nitrátjelentés alapján tápanyagérzékeny a Zala felszíni vízgyűjtő alegység által lefedett terület, mely a vizsgálati terület jelentős részét érinti. Nitrátérzékenynek minősített a koncesszióval érintett terület és környezetének nagy része; az érintett sekély porózus, sekély hegyvidéki, hegyvidéki és karszt víztestek nitráttal szennyezetnek minősítettek. A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Natura SCI és SPA, Nemzeti Park, Ramsari, Természetvédelmi Terület) (24. táblázat). A vizsgálati területen kisebb, környezetében nagy területen van kijelölt természetvédelmi terület. Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ennek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. 24. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO)

74

Védett terület típusa

Védett terület azonosító

Védett terület elnevezése

Nemzeti Park Nemzeti Park Ramsari Ramsari Natura2000_SCI Natura2000_SCI Natura2000_SCI Natura2000_SCI Natura2000_SCI

296/NP/02 282/NP/97 3HU004 3HU025 HUON20008 HUBF20035 HUBF20037 HUBF30003 HUBF20048

Őrségi NP Balaton-felvidéki NP Kis-Balaton Rába-völgy Rába és Csörnöc-völgy Keszthelyi-hegység Alsó-Zala-völgy Kis-Balaton Kebele


Védett terület típusa

Védett terület azonosító

Natura2000_SCI Natura2000_SCI Natura2000_SCI

HUBF20044 HUBF20039 HUON20018

Natura2000_SCI

HUBF20045

Védett terület elnevezése

Kerka mente Nyugat-Göcsej Őrség Szévíz–Principáliscsatorna Vétyempuszta Felső-Zala-völgy Sárvíz-patak mente Kis-Balaton Őrség Hévízi-tó TT

Natura2000_SCI HUBF20040 Natura2000_SCI HUBF20047 Natura2000_SCI HUBF20052 Natura2000_SPA HUBF30003 Natura2000_SPA HUON10001 Természetvédelmi 263/TT/93 Terület Natura2000_SCI-ként szereplő tételek a Natura 2000 SAC-nak felelnek meg

Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be. Pontszerű szennyezőforrások A területen és környezetében elhelyezkedő települések kb. 3/4-e csatornázott. Az esetek nagyobb hányadában a településekről a települési folyékony hulladékot nem szennyvíztelepre szállítják. A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadókra esetenként jelentősek (22. ábra22. ábra, 25. táblázat). 25. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Bázakerettye - (Báza nélkül) Bázakerettye - Báza

Szennyvíztisztító telep neve

Bázakerettye - (Báza nélkül) Szennyvíztisztító Telep Bázakerettye - Báza Szennyvíztisztító Telep

Csapi

Csapi Ált. Isk. és Diákotthon

Gellénháza

Gellénháza - Szennyvíztisztító Telep

Gelse

Gelse - Szennyvíztisztító Telep

Gelsesziget Gersekarát Gutorfölde Hahót

Gelsesziget - Szennyvíztisztító Telep Gersekarát - Szennyvíztisztító Telep Gutorfölde - Szennyvíztisztító Telep Hahót - Szennyvíztisztító Telep

Hegyhátszent-jakab Ispánk Ivánc Kacorlak Kehidakustány Keszthely Kozmadombja

Befogadó víztest neve

Hatás a befogadóra

Alsó-Válicka alsó

jelentős

Alsó-Válicka felső

elhanyagolható

Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere Cserta és felső vízgyűjtője Principális-csatorna és Kaloncai-patak Principális-csatorna felső Sárvíz- és Vernapatakok Cserta és felső vízgyűjtője Szévíz és felső vízgyűjtője Szentjakabi- és Magyarósdi-patakok Zala forrásvidék Rába (Lapincstól) Principális-csatorna és Kaloncai-patak

Hegyhátszentjakab Szennyvíztisztító Telep Ispánk - Szennyvíztisztító Telep Ivánc - Szennyvíztisztító Telep Kacorlak - Szennyvíztisztító Telep Kehidakustány Zala (Bárándi-patakig) Szennyvíztisztító Telep Keszthely - Szennyvíztisztító Egyesített-övcsatorna Telep Kozmadombja - Szennyvíztisztító Cupi-patak és Telep vízrendszere

nem jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős elhanyagolható

75


Település

Lenti Lovászi Nádasd Nova Pacsa Páka Rédics Tófej Türje Újudvar Zalaapáti Zalacsány Zalaegerszeg Zalakaros Zalakomár Zalalövő Zalaszentgrót Rezi Sármellék Hévíz Hévíz Hévíz Zalakaros Márokföld Galambok Kispáli Lickóvadamos Becsvölgye Türje

Szennyvíztisztító telep neve

Lenti - (Máhomfa nélkül) Szennyvíztisztító Telep Lovászi - Szennyvíztisztító Telep

Befogadó víztest neve

Hatás a befogadóra

Kerka

nem jelentős

Kerka Csörnöc-Herpenyő Nádasd - Szennyvíztisztító Telep felső Cserta és felső Nova - Szennyvíztisztító Telep vízgyűjtője Principális-csatorna és Pacsa - Szennyvíztisztító Telep Kaloncai-patak Páka - Szennyvíztisztító Telep Alsó-Válicka alsó Rédics - Szennyvíztisztító Telep Kebele-patak Cserta és felső Tófej - Szennyvíztisztító Telep vízgyűjtője Türje - Szennyvíztisztító Telep Nádas-patak Principális-csatorna Újudvar - Szennyvíztisztító Telep felső Zalaapáti - Szennyvíztisztító Zala (Bárándi-patakig) Telep Zalacsány - Szennyvíztisztító Zala (Bárándi-patakig) Telep Zalaegerszeg - Szennyvíztisztító Zala (SzéplakiTelep patakig) Zalakaros - Szennyvíztisztító Kiskomáromi-csatorna Telep Zalakomár - Szennyvíztisztító Kiskomáromi-csatorna Telep Zalalövő - (Irsapuszta, Zala (SzéplakiSzűcsmajor nélkül) patakig) Szennyvíztisztító Telep Zalaszentgrót - Szennyvíztisztító Nádas-patak Telep Települési folyékony hulladék sh.4.1 elhelyező Sármellék-Szennyvíztisztító Déli-keresztcsatorna Telep Danubius Hotel Hévíz-folyás HOTEL-EUROPA FIT Hévíz-folyás Páhoki-övcsatorna szálloda észak hotel Kiskomáromi-csatorna Kebele-patak felső szálloda vízgyűjtője Szálláshely és fürdő szolgáltatás Kiskomáromi-csatorna Települési folyékony hulladék sp.4.1.1 elhelyező Települési folyékony hulladék sp.3.1.1 elhelyező Települési folyékony hulladék sp.3.1.1 elhelyező Települési folyékony hulladék sp.4.1.1 elhelyező

nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős elhanyagolható jelentős elhanyagolható elhanyagolható nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős elhanyagolható elhanyagolható nem jelentős

A terület felszíni, és egy esetben felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Használt termálvíz bevezetés több vízfolyást is terhel. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 26. táblázat ismerteti.

26. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében

76


Település

Szennyeződést kibocsátó

Szennyvíz jellege

Zalaegerszeg

lámpagyár

Egyéb feldolgozóipar

Zalaegerszeg

olajfinomító

Fürdőcentrum Gránit Gyógyfürdő Zrt. Tanuszoda és Gelse Termálfürdő Zalaegerszeg – Gébárti Zalaegerszeg Aquapark termálfürdő, strand és Kehidakustány hotel Ásványvízpalackozó Zalaszentgrót Üzem Termálfürdő Infor 92 Zalaszentgrót Kft. Nyárfás elhelyező terület Felsőrajk Backó Mezőgazdasági Termelő Kft. Lenti Zalakaros

Befogadó neve

Cserta és felső vízgyűjtője Felső-Válicka és felső Egyéb feldolgozóipar vízgyűjtője Termálvíz, fürdővíz Kerka Termálvíz, fürdővíz Kiskomáromi-csatorna Principális-csatorna és Termálvíz, fürdővíz Kaloncai-patak Szentmártoni- és SágodiTermálvíz, fürdővíz patakok

Hatása a befogadóra

lehet, hogy fontos nem ismert nem jelentős nem ismert lehet, hogy jelentős nem ismert

Termálvíz, fürdővíz

Zala (Bárándi-patakig)

lehet, hogy fontos

Élelmiszeripar


nem jelentős

Termálvíz, fürdővíz


nem jelentős

Élelmiszeripar

sp.3.1.1

nem jelentős

22. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen

77


A 23. ábra, mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (több mint 150) 2009-ig bezárásra kerültek, Zalaegerszegnél és Zalabérnél egy nagyobb szilárd hulladéklerakó működik továbbra is. Veszélyes hulladéklerakó Zalatárnok térségében van, inert hulladéklerakó Pankasz, Teskánd és Zalaszentgrót településeken, szerves hulladéklerakó pedig Alsónemesapátin, Keszthelyen, Sármelléken, Zalaegerszegen és Zalamerenyén található. Hulladékégető nincs a területen.

23. ábra. Hulladékgazdálkodás

A 24. ábra mutatja be a szennyezett területeket. Szennyezések nagyobb városokhoz, így Zalaegerszeghez (szénhidrogén, klórozott CH, fenol), Lentihez (szénhidrogén), illetve Pördefölde (szénhidrogén, PAH) és Sármellék (szénhidrogén és PAH) településekhez köthetők. A vizsgálati területen kívül további szennyezett területek vannak Zalakaros (BTEX, TPH, szénhidrogén) térségében és Óhíd (TPH, szénhidrogén) településen.

78


24. ábra. Szennyezett területek

Szennyező ipari tevékenység több helyen folyik a területen; ásványiparhoz kapcsolódóan Lentin, Lovászin, Ortaházán, Tófejen, Gellénháza környékén, Zalaegerszegen, Pölöskén, Hahóton, Zalakomáron és Bázakerettyén. Zalaegerszegen (és környékén) e mellett élelmiszeriparhoz, hulladék- és szennyvízkezeléshez, valamint energiaágazathoz kapcsolódó ipari tevékenység is köthető. Nagy létszámú állattartás és akvakultúra több helyütt jellemző. Zalaegerszegen, Újudvaron és Ortaházán Seveso besorolású üzem működik. (25. ábra). A terület folyóvizein olajszennyezést, halpusztulást és egyéb — nem meghatározott — szennyezést dokumentáltak. A folyóvizeket szennyvízbevezetés is érinti. A területen több helyen bányásznak agyagot (Gutorfölde, Lenti, Pankasz, Pórszombat, Teskánd, Tófej, Zalaszentgrót); homokot (Babosdöbréte, Cserszegtomaj, Gősfa, Karmacs, Keszthely, Lenti, Ortaháza, Rezi, Salomvár, Teskánd, Zalaegerszeg, Zalakomár, Zalalövő, Zalaszentiván) és kavicsot (Belsősárd, Csesztreg, Kerkabarabás, Kisrákos, Nádasd, Őrimagyarósd, Pankasz, Rátót, Szőve, Zalaegerszeg, Zalalövő, Zalaszentiván). E mellett Keszthelyen még dolomitot, Vindornyaszőlősön pedig bazaltot is bányásznak. A területen több szénhidrogén és szén/tőzeg bányatelek is található. A vizsgálati terület középső részén több, egymással összekapcsolódó kőolaj bányatelek foglal el nagy területet (Becsvölgye I–II, Bocfölde, Gellénháza, Nagylengyel, Ormándlak, Pölöske I–II, Sárhida, Zalaegerszeg).

79


25. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási nyilvántartás

Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység foltokban jellemző a területen. A terhelés mértéke változó, esetenként meghaladja az évi 300 kgN/ha-t. A településeket érintő nitrátterhelés kevés kivételtől eltekintve 50 kgN/ha/év alatt marad. (26. ábra). A diffúz foszforterhelés mértéke változó, a 100 000 g/évet nem haladja meg. A területen található bányatelkek listáját 41. táblázat és a 43. táblázat tartalmazza.

80


26. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagy létszámú állattartó telepek

1.4.2.2. Felszín alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak környezetében a nyilvántartott sekély kutak vizét többcélúan használják, ivóvíz, öntözés, ipari és fürdő. A porózus víztestekből termelt vizek felhasználása szintén változatos, ivóvíz, öntözés, ipari, fürdő és egyéb célokra is. Számos visszasajtoló kút van, ezek szűrőzési mélysége meghaladja az 1000 métert, a porózus termál és termálkarszt- rendszerbe sajtolják vissza a vizet. 1 db kút található a területen, amelynek vizét energetikai céllal hasznosítják. A területen nem történik felszíni ivóvízkivétel. A vizsgálati területet 35 üzemelő vízbázis (28. táblázat) védőterülete érinti, környezetében további 38 üzemelő vízbázis (28. táblázat) található. Távlati vízbázis a vizsgálati területen belül Lentinél (Lenti–Lentikápolna, rétegvizes), valamint az 5 km-es körzetben Csákánydoroszlónál (parti szűrésű, sekély rétegvizes) található, mindkettő védőterületi határozattal rendelkezik. A vizsgálati területen lévő üzemelő vízbázisok közül 19 sérülékeny földtani környezetben van, ezekből 7 rendelkezik elkészült diagnosztikai vizsgálattal. 12 vízbázisnál a sérülékenység megállapítása jelenleg bizonytalan. Az 5 km-es körzetben lévő vízbázisok közül 11 sérülékeny, 21 bizonytalan besorolású, 5 vízbázis rendelkezik diagnosztikai vizsgálattal. A lakossági ivóvízellátás elsősorban rétegvízből történik a területen, azonban karsztos vízbázis is érintett (Cserszegtomaj–Dobogói karsztakna). A 27. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelő kutak védőterületeit mutatja be.

81


27. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett erületen 27. táblázat. A vizsgálati terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom

Termelt víztest

üzemelő

nem

p.3.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.4.1.1

igen

p.4.2.1

990

igen

p.3.1.1

100

üzemelő

bizonytalan

p.3.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.3.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.4.2.1

üzemelő

bizonytalan

p.4.1.1

igen

p.3.1.1

86

igen

p.3.1.1

4356

bizonytalan

p.3.1.1

igen

p.3.1.1

Kód

Státusz

Becsvölgye vízmű

ALF827 / 19098-10 ALF867 / 19088-10 AID301 / 19139-10 AID354 / 19130-10 ALG009 / 19101-10 ALG010 / 19173-10 ALG016 / 19106-20 ALG048 / 19031-10 AID422 / 19152-10

üzemelő

VT és VI (azonosak)

Lenti térségi vb.

AID502 / 19166-10

üzemelő


Lentikápolna vízmű

ALG325 / 19151-10

üzemelő

LentiLentikápolna távlati

AID501 / 14.1

Búcsúszentlászló vízmű Dióskál, Körzeti vb. Felsőrajk, Körzeti vb. Gellénháza vízmű Gelse vízmű Gétye vízmű Gyűrűs vízmű Hernyék, Községi vb.

82

Védendő termelés (m3/nap)

Vízbázis sérülékeny

Vízbázis

üzemelő


üzemelő


távlati

VT és VI (különbözőek)

Határ

becsült védőterület becsült védőterület

becsült védőterület befejezett SVB diagnosztika

befejezett SVB diagnosztika (számított)


Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom

Termelt víztest

üzemelő

bizonytalan

p.4.2.1

üzemelő

nem

p.3.1.1

igen

p.3.1.1

igen

sp.4.1.1

105

igen

p.4.1.1

1440

igen

p.3.1.1

1290

igen

p.3.1.1

1140

igen

p.4.1.1

790

igen

p.4.1.1

1680

bizonytalan

p.3.1.1

igen

p.4.2.1

bizonytalan

p.3.1.1

igen

p.4.1.1

1430

igen

p.4.1.1

29460

igen

p.4.1.1

8970

bizonytalan

p.4.2.1

igen

p.4.1.1

50

igen

p.4.1.1

5420

igen

p.4.1.1

Kód

Státusz

Kerecseny vízmű

ALG173 / 19159-10 ALG391 / 19084-10 AID547 / 19078-20

üzemelő


AID572 / 19069-21

üzemelő


AID582 / 19041-10 AID586 / 19135-10

üzemelő


üzemelő


Pacsa körzeti vb.

AID608 / 19115-10

üzemelő


Pankasz, Körzeti vb. PölöskeBucsúszentlászló körzeti vb.

AID612 / 17224-10

üzemelő


AID642 / 19103-50

üzemelő


Szilvágy vízmű

ALG677 / 19119-10

üzemelő

Zalaapáti, Zalaszentgróti t-i vm., Z

AID829 / 19116-10

üzemelő üzemelő

Zalacséb, Körzeti vb.

ALG870 / 19126-10 AID823 / 19052-10

üzemelő


Zalaegerszeg K-i vízbázis

AID824 / 19058-20

üzemelő


Zalaegerszeg NY-i vízbázis

AID825 / 19058-10

üzemelő

VT és VI (különbözőek)

Zalakaros vízmű

ALG872 / 19191-10 AID827 / 19277-10

üzemelő

VI

Milejszeg vízmű Misefa vízmű MisefaNagykapornak körz. Nemesapáti, Körzeti vb. Nova, Körzeti vb.

Zalabaksa vízmű

Zalaköveskút, Községi vb.



Vízbázis


Határ

becsült védőterület befejezett SVB diagnosztika becsült védőterület becsült védőterület befejezett SVB diagnosztika becsült védőterület befejezett SVB diagnosztika

becsült védőterület

becsült védőterület befejezett SVB diagnosztika befejezett SVB diagnosztika becsült

becsült védőterület befejezett Zalaszentgrót, AID757 / VT és VI üzemelő SVB területi vm. 19012-10 (különbözőek) diagnosztika Zalaszentlászló AID830 / becsült üzemelő VT és VI (azonosak) Községi vb. 19034-10 védőterület VT: védőterület, VI: védőidom, SVB: sérülékeny vízbázis, *egyéb vízbázis. üzemelő


5420

28. táblázat. Az 5 km-es határoló terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai Termelt víztest

üzemelő

bizonytalan

p.3.1.1

üzemelő

nem

p.4.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.4.1.1

igen

p.3.1.1

Kód

Státusz

Alsószenterzsébet vízmű

ALF776 / 1910810 ALF793 / 1903710 ALF797 / 1912130 AID233 / 1920610

üzemelő

Bagod vízmű Bak vízmű Bánokszentgyörgy körzeti vb.



Vízbázis


Határ

befejezett SVB diagnosztika


510

83


Termelt víztest

üzemelő

bizonytalan

p.3.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.3.1.1

nem

sp.1.3.1

igen

k.4.1

Kód

Státusz

Barlahida vízmű

ALF821 / 1912020 ALF825 / 1920630

Bázakerettye vízmű



Vízbázis

Határ

befejezett SVB diagnosztika (földhivatali) befejezett SVB diagnosztika


Csákánydoroszló távlati

AID273 / 11.1

távlati

csak VI

Cserszegtomaj Dobogói k.a.

AID285 / 1927920

üzemelő


Egervár vízmű

ALF960 / 1901410 ALG014 / 1717410 ALG029 / 1915630 ALG019 / 1918110 AID440 / 1721610 AID442 / 1719710 ALG026 / 1900410 ALG041 / 1717710 AID399 / 1914510 ALG056 / 1718610 ALG065 / 1722010 ALG414 / 1718710 ALG417 / 1920110 ALG437 / 1902160 ALG440 / 1916110

üzemelő

bizonytalan

p.4.1.1

üzemelő

nem

p.4.1.1

üzemelő

nem

p.3.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.3.1.1

20

igen

p.4.1.1

334

igen

p.1.3.1

395

üzemelő

bizonytalan

p.4.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.4.1.1

igen

p.4.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.1.3.1

üzemelő

bizonytalan

p.4.1.1

üzemelő

nem

p.1.3.1

üzemelő

bizonytalan

p.3.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.4.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.4.2.1

Őriszentpéter, Körzeti vb.

AID606/17222-10

üzemelő


igen

p.4.1.1

1330

Páka körzeti vb.

AID609 / 1918310

üzemelő


igen

p.3.1.1

1230

Pókaszepetk körzeti vb.

AID638 / 1901510

üzemelő


igen

p.4.1.1

1470

Pördefölde, Községi vb.

AID643 / 1918510 ALG569 / 1720210 ALG570 / 1910210 ALG618 / 1913820

üzemelő


igen

p.3.1.1

430

üzemelő

nem

p.4.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.4.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.4.1.1

Szarvaskend

AID700/17172-10

üzemelő


igen

p.1.3.1

530

Szentgotthárd területi vízmű

AID718 / 1719130

üzemelő


igen

p.1.3.1

2460

Gersekarát vízmű Gutorfölde vízmű Gosztola községi vb. Ispánk, Községi vb. Ivánc, Körzeti vb. Gősfa vízmű Győrvár vízmű Hahót, Községi vb. Halogy vízmű Hegyhátszentjakab vízmű Nádasd vízmű Nagybakónak vízmű Nagypáli vízmű Nagyrada vízmű

Sárfimizdó vízmű Sárhida vízmű Söjtör vízmű

84

üzemelő


üzemelő


üzemelő


becsült védőterület becsült védőterület


becsült védőterület befejezett SVB diagnosztika befejezett SVB diagnosztika becsült védőterület

becsült védőterület SVB diagnosztika

720

1170


Vízbázis

Kód

Státusz


Határ


Termelt víztest


folyamatban Szentgyörgyvölgy Zalabér vízmű Zalalövő körzeti vb.

ALG665/1911710 ALG871 / 1900610

üzemelő

bizonytalan

p.3.1.1

üzemelő

bizonytalan

p.4.1.1

AID828 / 1905010

üzemelő

nem

p.4.1.1

bizonytalan

p.3.1.1

bizonytalan

p.4.1.1

bizonytalan

p.3.1.1

bizonytalan

p.4.2.1

igen

p.3.1.1

bizonytalan

p.4.1.1

bizonytalan

p.4.2.1

befejezett SVB diagnosztika

csak VI

Zalaszentbalázs vízmű Zalaszentmihály vízmű

ALG873 / 19179üzemelő 10 ALG874 / 19114üzemelő 10 ALG875 / 19127Zalatárnok vízmű üzemelő 10 ALG876 / 19202Zalaújlak vízmű üzemelő 10 AID772 / 19137Tófej, Körzeti vb. üzemelő VT és VI (azonosak) 10 ALG776 / 19003Türje vízmű üzemelő 10 ALG877 / 19289Zalavár vízmű üzemelő 10 VT: védőterület, VI: védőidom, SVB: sérülékeny vízbázis *egyéb vízbázis


2070

1940

A vízbázisok veszélyeztetettségi vizsgálatát 28 vízbázis esetében végezték el. Az eredmények alapján a bánokszentgyörgyi és a pördeföldei vízbázissal nincsen probléma, a többi vizsgált vízbázis pedig közepesen veszélyeztetett, ennek oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot a védőterületeken (kivéve Cserszegtomaj–Dobogói karsztakna, ott 50% alatti). Az OGYFI nyilvántartása szerint a területen 4 gyógyvíztermelő továbbá 3 ásványvíz termelő kút mélyült; Alsópáhok, Kehidakustány, Lenti, illetve Gelse és Zalaszentgrót településeken. A terület környezetében további 17 kút vizét nyilvánították ásvány- vagy gyógyvízzé, ebből 9 gyógyvíztermelő kút van Hévíz, Nemesbük és Zalakaros településeken, 3 gyógy és ásványvizet adó kút van Hévízen, továbbá ásványvizet termelnek Zalaszentgróton, Pölöskén és Pusztaszentlászlón. A kutak részletes adatait a 29. táblázat tartalmazza. 29. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település

Kút jele

Víz kereskedelmi neve

Felhasználás

*Alsópáhok

B–7 K–5 (Strand 1.) K-8 K–12 B–33 (Kerka 1273) K–75 K–77 B–4/A K–11 (H–III.)

Mihály természetes ásványvíz Gyógyvíz –

gyógyvíz/fürdési célú

506576 160765

ásványvíz/fürdő célú

491567 141616

gyógyvíz/fürdési célú gyógyvíz/fürdési célú

501966 167267 456436 144534

–

gyógyvíz/fürdési célú

457528 144827

– – –

501044 178238 501041 178247 507755 162265

Hévíz

B–14

Fontanalis III.

Hévíz

B–15

–

ásványvíz/palackozási célú ásványvíz/palackozási célú gyógyvíz/fürdési célú ásványvíz/ivóvíz, fürdő célú ásványvíz/ivóvíz, fürdő célú gyógyvíz/fürdési célú

*Gelse *Kehidakustány *Lenti *Lenti *Zalaszentgrót *Zalaszentgrót Hévíz Hévíz

–

EOV Y

EOV X

507899 161277 508104 162079 507950 162050

85


Település

Kút jele

Víz kereskedelmi neve

Felhasználás

Hévíz

B–18

–

507835 161232

Hévíz

B–32

–

Hévíz Nemesbük Nemesbük Pölöske

–

Pölöskei Aquafitt –

ásványvíz/fürdő célú

481090 147334

Zalakaros Zalakaros

K–33 K–4 K–5 K–14 K–2 (Hahót H–7) K–5 (D–6) K–8 (D–7)

gyógyvíz/fürdési célú ásványvíz, gyógyvíz/ivóvíz, fürdési célú gyógyvíz/fürdési célú gyógyvíz/fürdési célú gyógyvíz/fürdési célú ásványvíz/ivóvíz

gyógyvíz/fürdési célú gyógyvíz/fürdési célú

502725 135842 502708 134947

Zalaszentgrót

K–37

– – Szent Gróth természetes ásványvíz – Naturaqua

Pusztaszentlászló

Hévíz gyógytó Zalaszentgrót K–72 Zalaszentgrót K–73 A *-gal jelölt kutak a területre esnek.

EOV Y

EOV X

508237 162031 508078 505157 505217 487463

162652 165123 165017 157771

ásványvíz/palackozási célú 498501 182312 gyógyvíz/fürdési célú 508400 161970 ásványvíz/ivóvíz 498487 182345 ásványvíz/palackozási célú 498501 182312

A vizsgálati területen 18, míg 5 km-es körzetében további 40 db 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a kt.4.1, kt.1.7 termálkarszt és a pt.3.1 Nyugat-Dunántúl porózus termál víztestekre szűrőzöttek és mezozoos aljzatot (kréta és felső triász) illetve felső-pannóniai összleteket csapolják. A területen négy, környezetében további tíz kút szűrőzési mélysége haladja meg az 1000 métert. A működő kutak vizét több célra, fürdővízként, energetikai, ipari, illetve monitoring célra használják. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 30., 31. táblázat közöl. A 28. ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

86


28. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek

30. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Vízadó kora *

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) **

Hasznosítás

Térképi jele

160765 303,56–323,4

T3

38,5

fürdő

A–7

506966

161271

337,4–388,3

T3

38

észlelő

H–6

491567

141616

733–885

Pl2

42,5

fürdő

G–5

506962

162893

193,4–222,4

T

46

eltömve

H–15

501864

167138

180–188

M4, (T3)

43

fürdő

Kk–12

500844

167577

159,5–219,5

Pl2, T2, T3

44

észlelő

Kd–3

501904 457528 457571

167313 144827 144827

181–186 1305–1376,8 512–639,5

M4 Pl2 Pl2

37,6 69,5 35

fürdő fürdő fürdő

Kk–8 L–33 L–23

Település

Kút jele

EOV X

EOV Y

Alsópáhok

B–7 K–4 (H–6) K–5 B–24 (H–15) K–12 K–4 (Kd–3) K–8 B–33 K–23

506576

Alsópáhok Gelse Hévíz Kehidakustány Kehidakustány Kehidakustány Lenti Lenti

Szűrőzött szakasz (m)

87


Település

Kút jele

EOV X

EOV Y

Szűrőzött szakasz (m)

Vízadó kora *

K–1 504450 165120 216,2–241,9 Pl1+2 (Nb–1) K–3 Nemesbük 504321 165096 281,5–332,9 T3 (Nb–2) Omándlak K–25 474800 160065 678–702,5 Pl2 Salomvár K–2 467811 167137 981,7–1181,3 Pl2 Szentgyörgyvár K–2 503331 161573 317,5–417,6 T3 Zalacsány B–2 500860 164795 80,3–87 Pl2 K–127 1538,1– Zalaegerszeg (Csá– 483990 168794 K3, M 1688,1 1) Zalalövő K–11 461041 166057 1113–1135 Pl2 K–36 Zalaszentgrót 495659 178185 540,8–862 M, K3, T3 (Vö–2) * vízgazdálkodásban használt kor. A Pl2 Pa2-nek feleltethető meg. ** kút létesítése idején. Nemesbük

Kifolyóvíz hőmérséklete (°C) **

Hasznosítás

Térképi jele

41,8

észlelő

Nb–1

31

észlelő

Nb–2

44 60 40 32

ipari fürdő észlelő fürdő

O–25 Sv–2 Szv–2 Zcs–2

58

lezárva

Csá–1

48

fürdő

Zl–11

37

észlelő

Vö–2

31. táblázat. A terület környezetében lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település

Kút száma

EOV X

EOV Y

Szűrőzött szakasz

Vízadó kora*

Kifolyóvíz hőmérséklet (°C)**

Hasznosítás

Térképi jele

Galambok

K–7 K–2 (N–2) K–1 (Ivánc–1) B–1 B–10 B–11 B–14 B–15 B–17 B–18 B–22 (H–7) B–23 B–3 B–32 B–4/a B–7 B–8 B–9 K–11/a K–12 K–19 (Hév–1) K–30 (Hévíz– 16) K–33 K–12 K–2 K–2

502501

133719

667–740,4

Pl2

43

fürdő

Ga–7

467794

179117

1725–1733

Pl1

64

észlelő

N–2

454754

179874

1475–1918

Pl1

70

lezárva

Ivánc–1

508060 507800 507899 508104 507950 508090 507835

162600 161200 161277 162079 162050 162658 161232

83,4–84 – 0–0 49–63 86–92 59,2–77 93,2–106

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

36,5 42 41 41 41 37 37,2

észlelő fürdő észlelő fürdő fürdő fürdő fürdő

H–1 H–10 H–11 H–14 Hv–15 H–17 H–18

507295

163179

117,2–166

T3

51

észlelő

H–7

507834 508100 508237 507726 508200 508245 507899 507806 507863

161226 162600 162031 162250 162000 162012 161256 161263 161187

96,5–107,5 42–48 42–49 70–117,9 42–53 42–52 – 90–111,3 –

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

38 38 42,1 42 41 41 41 41 42

fürdő eltömve fürdő fürdő figyelő fürdő észlelő fürdő fürdő

H–23 H–3 H–32 H–4/a Hv–7 H–8 H–9 H–11a H–12

507435

161495

200,9–250

T3

37

észlelő

Hév–1

506953

162896

140–160

47

észlelő

Hévíz– 16

508078 453436 481090 461906

162652 144534 147334 139774

79-84 984–1609 766–799 1131,9–1168,2

37,5 56 48,5 59

fürdő fürdő fürdő fürdő

H–33 L–12 Pszl–2 Sz–2

Hegyháthodász Hegyszentmárton Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Lenti Pusztaszentlászló Szécsisziget

88

Pl2 PL2 Pl2 Pl2

I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Kifolyóvíz hőmérséklet (°C)**

Település

Kút száma

EOV X

EOV Y

Szűrőzött szakasz

Vízadó kora*

Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalahárságy

K–185 K–193 K–249 K–286 K–2 K–11 (ZK–6) K–14 (ZK–9)

479382 480493 480280 483266 466478

172709 171473 171574 172201 106117

859–906 839,97–924,85 873,03–932,9 1710–1715 1165–1169

Pl2 Pl2 Pl2 K3 Pl2

46 40,5 43 98

502783

135881

648,4–781,8

Pl2

502731

134944

684–936

Pl2

Zalakaros

K–16

504097

136545

1738,66–2103

Zalakaros

K–18 K–5 (D–6) K–8 (D–7)

502336

135360

762,09–878,68

M4, M3, T2 Pl2

502725

135842

2219–2307,5

T2+K3

99

fürdő

D–6

502708

134947

2696,6–2743,9

T2+K3

91

fürdő

D–7

M4, T1

72

fürdő

Zko–11

K3 K3

32 32,7

fürdő ivóvíz

Zszg–37 Zszg–72

Zalakaros Zalakaros

Zalakaros Zalakaros

1919,95– 1927,95 Zalaszentgrót K–37 498501 182312 644,3–665,6 Zalaszentgrót K–72 498487 182345 687,5–690,5 * vízgazdálkodásban használt kor. A Pl2 Pa2-nek feleltethető meg. ** kút létesítése idején. Zalakomár

K–11

505319

136240

Térképi jele

Hasznosítás

fürdő fürdő energetikai észlelő

Ze–185 Ze–193 Ze–249 Ze–286 Zh–2

47

fürdő

ZK–6

53

fürdő

ZK–9

86

fürdő

Zk–16

53

Zk–18

A területen kilenc, környezetében további 29 vízvisszasajtoló kút van, amelyek a kt.1.7 és kt.4.1 termálkarszt, illetve a pt.3.1 porózus termál víztestekre szűrőzöttek. A szűrőzési mélység meghaladja az 1000 métert, de nem éri el a 2500 métert. A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 32. táblázat és a 33. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit főképp ivóvízként, a porózus víztestek készleteit ivóvízként, öntözésre, fürdővízként és ipari célra, a porózus termál és karszt termál víztestek készleteit pedig elsősorban fürdővízként és ivóvízként hasznosítják. A karszt, sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestek hasznosítása kevésbé jelentős. 32. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

ivóvíz

ipari

sp.1.3.1

5

sp.1.5.1

0

energetikai

öntözés

fürdő-víz

egyéb termelés

visszatáplálás

többcélú termelés összevonva

0

101,81

7

sp.4.1.1

352,2

56,69

0

sp.4.2.1

42,04

2

7,29

0 16,98

3 1

0

128,79 0

409,89

0

51,33

0

0

sp.4.3.2 p.1.3.1

Összesen

5

0

sp.3.1.1

sp.4.2.2

egyéb mezőgazdasági

0 491,97

p.1.5.1

1

0

492,97

18

2,394

20,394

p.3.1.1

1646,10

167

5

142,43

p.4.1.1

6780,117

427,14

231

46,75

0

1

1961,53

288,78

7773,787

89


Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

p.4.2.1

ivóvíz

ipari

547,55

25,56

energetikai

öntözés

egyéb mezőgazdasági

3

fürdő-víz

egyéb termelés

visszatáplálás

többcélú termelés összevonva

465,87

1041,98

sh.4.1

0

h.4.1

4

pt.1.1

4 0

pt.3.1

0

k.4.1

52,38

724,64

0

8,25

kt.1.7 kt.4.1

Összesen

307,04

0

724,64 60,63

95,58

0

95,58

1255,06

0

1562,10

33. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa

sekély porózus sekély hegyvidéki porózus hegyvidéki porózus termál karszt termál karszt

Szűrőzött szakasz mélysége

A kifolyó víz hőmérséklete (°C)

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

sekélyebb, mint 30 m sekélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m

kevesebb, mint 30 kevesebb, mint 30

11290,661 4

mélyebb, mint 30 m

magasabb, mint 30

724,64

mélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m Összesen:

kevesebb, mint 30 magasabb, mint 30

60,63 1657,68 14332,621

595,01 0

1.4.3. Határmenti víztestek A terület által érintett sekély porózus (sp.1.3.1, sp.3.1.1, sp.4.1.1), porózus (p.1.3.1, p.3.1.1, p.4.1.1) és porózus termál (pt.1.1, pt.3.1) valamint termálkarszt (kt.1.7) víztestek határmenti víztestek is egyben, amelyekről Ausztriával, Szlovéniával, illetve Horvátországgal történt egyeztető tárgyalás. A területet nem érint ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt víztestet, viszont a Mura–Dráva nemzetközi szintű tárgyalás a p.3.1.1 és a pt.3.1 víztesteket érinti. 1.4.4. Monitoring 1.4.4.1 Felszíni víz monitoring programja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 34. táblázat mutatja be. A VKI monitoringon kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2004-ben referenciahely-kutatás zajlott a Bábony-patakon, a Hangony-patakon, a Ronyva-patakon, a Szinva-patakon, a Vajai-(III)-főfolyáson, a Rábán és a Zalán. Ökológiai felmérés 2005-ben a Zalán (3 helyen), a Rábán, a Csertán, a Kerkán, a Hévíz-folyáson, a Kiskomáromi-csatornán, a Zala–Somogyi-határárkon, a Berek-patakon, a Kaloncai-patakon, a Sárvíz-patakon, a Sárberki-patakon, a Zalán és a Vörsi-vizen történt.

90


A 2008-as hidromorfológiai felmérés több helyen vizsgálta a felszíni vizeket (Kerka, Alsó-Válicka, Principális-csatorna, Zala [2 helyen], Rába) (29. ábra). A védett területekre vonatkozó monitoringprogramot 35. táblázat tartalmazza. A fürdővizeket több állomás is vizsgálja (Hegyhátszentjakab, Gersekarát, Hévíz, Kustánszeg, Zalalövő, Zalaegerszeg, Zalacsány).

ALC854

Nagytilaji-patak

*ALC808 ALC829 ALC612 *ALC693 ALC659 ALC721 *ALC711 *AIJ552 *ALC742 ALC776 ALC689 ALC613 AIJ623 AIJ646 ALD008 *ALC886 ALC887

+ +

+

+ Csömödér

Keszthely

A

P/B/M/Z

H

P/B/M/Z/H

H

+

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

H

+

A

P/B/M/Z

H

+ +

A A A

P/B/M/Z P/B/M/Z P/B/H

H H H/M/F

A/E/V

P/B/M/Z/H

H

A

P/B/M/Z

H

A/E

P/B/M/Z/H

H/M/F

A

P/B/M/Z

H

A/E

P/B/M/Z/H

H

A

P/B/M/Z/H

H/M/F

A/E

P/B/M/Z/H

H

A/E/V

P/B/M/Z/H

H

Esztergályhorváti

+

Zalaegerszeg

+

Gyűrűs

+ +

+

+

+

+

+

+

Zalaszentgrót (Nádas-p. mérőhely)

H H H/M/F H

A/E

+

Bocska

P/B/M/Z/H P/B/M/Z P/B/M/Z/H P/B/M/Z

+

Keszthely-Fenékpuszta

Zalakomár

A/E A A/E A

+

+

Rédics

Hidromorfológiai mérés elemei

Nádas-patak

*AIJ507

+ + + +

Biológiai vizsgálat elemei

*ALD005

*ALC997

Csömödér

Kémiai vizsgálat elemei

ALC815 AIJ678 ALC828

Alsó-Válicka alsó Alsó-Válicka felső Bárándi-patak Berki-patak Cupi-patak és vízrendszere Cserta Cserta és felső vízgyűjtője Cserta és felső vízgyűjtője Csókakői-patak Csömödéri-patak Csörgető-patak Egyesítettövcsatorna Esztergályi-patak Felső-Válicka és felső vízgyűjtője Foglár-csatorna Gyöngyös-folyás alsó Gyöngyös-folyás középső Hévíz–Páhokibelvízcsatorna Kebele-patak Kiskomáromicsatorna Kis-Zala Kis-Zala-övcsatorna Középsőkeresztcsatorna Kürtős-patak Lugos-patak Marcal forrásvidék

Hidromorfológia miatt operatív

*AIJ461 ALC653 *ALC654 ALC743

Mintavételi helyhez rendelhető kiépített vízrajzi mérőállomás neve

Veszélyes anyag miatt operatív

Felszíni víz neve

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Monitoring azonosító

Feltáró monitoring

34. táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a területen és 5 km-es körzetében

+ +

+ +

+

A/E

P/B/M/Z/H

H

+ +

+ +

A/E A/E

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

H H

+

+

A/E

P/B/M/Z/H

H

+ + +

+

A A/E A

P/B/M/Z P/B/M/Z/H P/B/M/Z

H H H

A

P/B/M/Z

H

A

P/B/H

H/M/F

+ +

91

Hidromorfológiai mérés elemei

Biológiai vizsgálat elemei

Kémiai vizsgálat elemei

Óberek-csatorna Orosztonyi-patak Páhoki övcsatorna dél Páhoki övcsatorna észak Principális-csatorna és Kaloncai-patak

Hidromorfológia miatt operatív

ALC754 ALC731

Mintavételi helyhez rendelhető kiépített vízrajzi mérőállomás neve

Veszélyes anyag miatt operatív

Felszíni víz neve

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Monitoring azonosító

Feltáró monitoring


+ +

+ +

A/E A/E

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

H H

+

+

A/E

P/B/M/Z/H

H

+

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

H

A

P/B/M/Z

H

A

P/B/M/Z/H

H/M/F

Szélvíz + A P/B/H Szentmártoni- és ALD000 + A P/B/H Ságodi-patak Szentmihályfai- és ALC935 + A P/B/M/Z Pálosfai-patak Széplaki- és KányaALC660 + A P/B/M/Z patakok AIJ763 Szévíz alsó + A P/B/Z/H *ALC678 Szévíz alsó + A P/B/M/Z/H *ALD003 Szőcei-patak + A P/B/H ALC864 Töröszneki-patak + A P/B/M/Z ALC990 Vindornya-csatorna + + A P/B/M/Z/H AIJ848 Zala Zalabér + + A/E P/B/M/Z/H *ALC692 Zala forrásvidék + A/V P/B/M/Z *ALC999 Zalacsányi-patak + + A P/B/M/Z/H Zala–SomogyiAIJ846 Szőkedencs + + A/E P/B/M/Z/H határárok Kémiai vizsgálat elemei: A – alapkémia, E – elsőbbségi anyagok (33-as lista), V – egyéb veszélyes anyagok. Biológiai vizsgálat elemei: P – fitoplankton, B – fitobenton, M – makrofita, Z – makrozoobenton, H – halak. Hidromorfológiai mérés elemei: H – hidrológia, M – morfológia, F – folytonosság. A *-gal jelölt monitoring pont a területen található.

H/M/F

ALC775 ALC627 ALC720 ALD007

Sárvíz-patak

Garabonc

+ Zalaszentiván (Sárvíz mérőhely)

+

ALD006

35. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító

Monitoringpont neve

AIJ848

Zala (Zalabér) Kiskomáromicsatorna Cserta Alsó-Válicka Zala-Somogyihatárárok Felső-Válicka Kebele-patak Lugos-patak Szentgyörgyvölgyipatak Szévíz

AIJ646 *AIJ507 *AIJ461 AIJ846 *AIJ552 AIJ623 AIJ678 AIJ759 AIJ763

92

Védettség indoklása

nitrát, tápanyag tápanyag

tápanyag nitrát, tápanyag

tápanyag

H/M/F H H H/M/F H/M/F H/M/F H H/M/F H H H/M/F H

I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A *-gal jelölt monitoring pont a területen található.

29. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai

1.4.4.2 Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoringprogram keretein belül a sekély porózus vízadókról 67, a sekély hegyvidéki vízadóról 0, a porózus vízadókról 37, a hegyvidéki vízadóról 1, a porózus termál vízadókról 2, a karszt vízadóról 2, a termál karszt vízadókról 16 kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történhet meg, de a 36. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 30. ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoringpontjait. A felszín alatti víz szempontjából védett területek monitoringprogramja 133 kutat tartalmaz, melyek túlnyomórészt vízbázis és vízmű kutak, illetve mezőgazdasági figyelő kutak. 36. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Területre esik (db) Víztest

sp.1.3.1 sp.1.5.1 sp.3.1.1 sp.4.1.1

Rába–Gyöngyösvízgyűjtő Marcal-völgy Mura-vidék Zala-vízgyűjtő

mennyisé gi

5 km-es környezetére esik (db)

Összesen (db)

kémiai

mennyiségi + kémiai

mennyiségi

kémiai

mennyiségi + kémiai

0

0

0

2

1

1

4

0 3 5

0 6 12

0 0 1

0 8 6

0 3 7

0 0 2

0 20 33

93


Víztest

sp.4.2.1 sp.4.2.2 sp.4.3.2 p.1.3.1 p.1.5.1 p.3.1.1 p.4.1.1 p.4.2.1

sh.4.1

h.4.1

pt.1.1 pt.3.1

k.4.1

kt.1.7 kt.4.1

94

Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Kis-Balaton Balaton a Berekkel Rába–Gyöngyösvízgyűjtő Marcal-völgy Mura-vidék Zala-vízgyűjtő Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Dunántúliközéphegység Balaton északnyugativízgyűjtő Dunántúliközéphegység Balaton északnyugati-vízgyűjtő ÉszaknyugatDunántúl DélnyugatDunántúl Dunántúliközéphegység Hévízi-, Tapolcai, Tapolcafőforrások vízgyűjtője Közép-dunántúli termálkarszt Nyugat-dunántúli termálkarszt

Területre esik (db)

5 km-es környezetére esik (db)

Összesen (db)

3

1

0

3

0

0

7

0

0

0

2

0

1

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

2

0 0 1

0 5 8

0 0 0

1 0 1

0 4 10

0 0 0

1 9 20

0

2

0

2

1

0

5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

0

2

0

0

0

1

1

0

2

0

0

0

0

0

1

1

6

1

0

5

2

1

15


30. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen

1.4.5 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 1.4.5.1 Felszíni víztestek A területet érintő folyóvíz víztestek összesített biológiai állapota 28 esetben ismeretlen, 17 esetben mérsékelt, 13 esetben gyenge, 4 esetben jó, 3 esetben kiváló és 3 esetben rossz. A fizikai-kémiai elemek szerinti állapot 30 víztestre jó, 23-ra mérsékelt, 11-re ismeretlen és 4-re kiváló. Hidromorfológiai elemek tekintetében 38 víztest mérsékelt, 18 ismeretlen, 11 gyenge és 1 jó állapotú. Kémiai állapotértékelés alapján a Zala (Széplaki-patakig) folyóvíz víztest állapota jó, a többié ismeretlen. A víztestek összesített állapotértékelése megegyezik az ökológiai minősítés során megállapított kategóriákkal; e szerint 29 folyóvíz víztest bizonytalan, 17 mérsékelt, 13 gyenge, 5 jó és 3 rossz állapotú. A Sármelléki-belvízcsatorna víztest értékelése adathiány miatt nem lehetséges. Fürdővíz-kijelölés öt víztestet érint; a Hévíz-folyás, a Szentmártoni- és Ságodi-patakok és a Zalacsányi-patak víztest kiváló, a Csörgető-patak (Zala vízgyűjtőn) és a Szőcei-patak víztest megfelelő besorolást kapott. Négy állóvíz víztest értékelése adathiány miatt nem lehetséges, a másik kettő mérsékelt állapotú. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 37. táblázat mutatja be.

95


AEP377 AEP388 AEP389 AEP399 AEP645 AEP646 AEP661 AEP736 AEP815 AEP896 AEP897 AEQ079 AEP299 AEP400 AEP416 AEP456 AEP467 AEP468 AEP482 AEP491 AEP533 AEP534 AEP535 AEP536

96

Víztest állapota

AEP294

Kémiai állapot

AEP489 AEP776 AEP270 AEP271

Ökológiai minősítés

AEQ127

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

Berki-patak Lugos-patak Rába (Lapincstól) Vörös-patak és Lahn-patak vízrendszere Fenyősi-patak Marcal forrásvidék Alsó-Válicka alsó Alsó-Válicka felső Bakónaki-patak és vízrendszere Cupi-patak és vízrendszere Cserta Cserta és felső vízgyűjtője Csömödéri-patak Kebele-patak Kebele-patak felső vízgyűjtője Kerka Kürtős-patak Mulonya-patak Principáliscsatorna felső Principáliscsatorna és Kaloncai-patak Töröszneki-patak Bárándi-patak Csörgető-patak (Zala vízgyűjtőn) Délikeresztcsatorna Egyesítettövcsatorna Északikeresztcsatorna Esztergályi-patak Felső-Válicka és felső vízgyűjtője Foglár-csatorna Gyöngyös-folyás középső Gyöngyös-folyás felső Gyöngyös-folyás alsó Gyöngyös-folyás

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot

Víztest név

AEP323 AEP769 AEP900

Összesített biológiai állapot


37. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

– mérsékelt gyenge

mérsékelt jó jó

mérsékelt mérsékelt mérsékelt

bizonytalan mérsékelt gyenge

– – –

bizonytalan mérsékelt gyenge

–

jó

mérsékelt

bizonytalan

–

bizonytalan

– mérsékelt mérsékelt mérsékelt

mérsékelt mérsékelt mérsékelt jó

mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt

bizonytalan mérsékelt mérsékelt mérsékelt

– – – –

bizonytalan mérsékelt mérsékelt mérsékelt

gyenge

jó

gyenge

gyenge

–

gyenge

mérsékelt

jó

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

gyenge

jó

mérsékelt

gyenge

–

gyenge

rossz

mérsékelt

mérsékelt

rossz

–

rossz

mérsékelt gyenge

jó jó

mérsékelt mérsékelt

bizonytalan gyenge

– –

bizonytalan gyenge

mérsékelt

jó

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

mérsékelt – –

jó jó –

gyenge mérsékelt mérsékelt

mérsékelt bizonytalan bizonytalan

– – –

mérsékelt bizonytalan bizonytalan

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

–

gyenge

– –

mérsékelt jó

gyenge mérsékelt

bizonytalan bizonytalan

– –


–

–

jó

bizonytalan

–

bizonytalan

–

mérsékelt

–

bizonytalan

–

bizonytalan

kiváló

jó

–

bizonytalan

–

bizonytalan

–

jó

–

bizonytalan

–

bizonytalan

–

jó

gyenge

bizonytalan

–

bizonytalan

mérsékelt

jó

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

–

gyenge

rossz

–

gyenge

rossz

–

rossz

gyenge

–

mérsékelt

gyenge

–

gyenge

kiváló

jó

–

jó

–

jó

–

mérsékelt

mérsékelt

bizonytalan

–

bizonytalan

AEP686 AEP687 AEP688 AEP727 AEP818 AEP836 AEP851 AEP857 AEP864 AEP865 AEP946 AEP950 AEP951 AEP989 AEP998 AEQ002 AEQ003 AEQ004 AEQ008 AEQ009 AEQ018 AEQ119 AEQ141 AEQ143 AEQ144

Víztest állapota

AEP685

Kémiai állapot

AEP660


AEP583


AEP582


AEP581

és Csetényi-patak Hamvasrétifőcsatorna Hévíz-folyás Hévíz–Páhokibelvízcsatorna Hévíz–Páhokicsatorna Keresztúri-patak Kis-Zalaövcsatorna Kis-Zala Kiskomáromicsatorna Kiskomáromicsatorna és felső vízrendszere Középsőkeresztcsatorna Nádas-patak Nagytilaji-patak Óberek-csatorna Orosztonyi-patak Páhoki-övcsatorna észak Páhoki-övcsatorna dél Sármellékibelvízcsatorna Sárvíz- és Vernapatakok Sárvíz-patak Szélvíz Szentjakabi- és Magyarósdipatakok Szentmártoni- és Ságodi-patakok Szentmihályfai-és Pálosfai-patakok Széplaki- és Kánya- patakok Szévíz-alsó Szévíz és felső vízgyűjtője Szőcei-patak Vindornyacsatorna Zala–Somogyihatárárok Zala–Somogyihatárárok és vízrendszere Zala forrásvidék


AEP560

Víztest név



–

kiváló

–

bizonytalan

–

bizonytalan

–

kiváló

–

bizonytalan

–

bizonytalan

–

mérsékelt

–

bizonytalan

–

bizonytalan

–

mérsékelt

–

bizonytalan

–

bizonytalan

–

–

mérsékelt

bizonytalan

–

bizonytalan

–

mérsékelt

–

bizonytalan

–

bizonytalan

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

–

mérsékelt

mérsékelt

jó

–

mérsékelt

–

mérsékelt

mérsékelt

jó

gyenge

mérsékelt

–

mérsékelt

–

mérsékelt

–

bizonytalan

–

bizonytalan

mérsékelt – – gyenge

jó – jó jó

mérsékelt mérsékelt – mérsékelt

mérsékelt bizonytalan bizonytalan gyenge

– – – –

mérsékelt bizonytalan bizonytalan gyenge

–

kiváló

–

bizonytalan

–

bizonytalan

–

kiváló

–

bizonytalan

–

bizonytalan

–

–

–

–

–

adathiány

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

mérsékelt gyenge

jó –


mérsékelt gyenge

– –

mérsékelt gyenge

kiváló

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

–

–

mérsékelt

bizonytalan

–

bizonytalan

jó

–

mérsékelt

jó

–

jó

jó

–

mérsékelt

jó

–

jó

gyenge

jó

mérsékelt

gyenge

–

gyenge

gyenge

jó

mérsékelt

gyenge

–

gyenge

mérsékelt

jó

mérsékelt

mérsékelt

–

mérsékelt

–

mérsékelt

–

bizonytalan

–

bizonytalan

jó

jó

–

jó

–

jó

rossz

jó

gyenge

rossz

–

rossz

jó

jó

mérsékelt

jó

–

jó

97

AIH042 AIQ006 AIQ007

Víztest állapota

AIH010 AIH011

Kémiai állapot

AIH009


AEQ148 AEP396


AEQ147

Zala (Széplakipatakig) Zala (Bárándipatakig) Zalacsányi-patak Csókakő-patak Pölöskei K-i tározó Pötrétei D-i tó Pötrétei É-i tó Zalaszentmihályi horgásztó Kis-Balaton I. tározó Kis-Balaton II. tározó


AEQ146



Víztest név


gyenge

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

jó

gyenge

gyenge

mérsékelt

gyenge

gyenge

–

gyenge

– –


gyenge gyenge


– –


–

–

–

–

–

adathiány

– –

– –

– –

– –

– –

adathiány adathiány

–

–

–

–

–

adathiány

mérsékelt

jó

–

mérsékelt

–

mérsékelt

mérsékelt

gyengébb mint jó

–

mérsékelt

–

mérsékelt

1.4.5.2 A felszín alatti víztestek Mennyiségi szempontból vizsgálva, a terület felszín alatti víztestei közül a Dunántúliközéphegység–Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője víztest állapota vízmérleg teszt alapján gyenge minősítésű, a többi víztest állapota jó (38. táblázat). Minőségi szempontból problémák elsősorban a terület sekély porózus víztestein jelentkeztek (Rába–Gyöngyös-vízgyűjtő, Marcal-völgy, Zala-vízgyűjtő, Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sekély porózus víztestek) diffúz nitrátszennyezés formájában; kiegészülve a Zala-vízgyűjtő víztesten leírt diffúz növényvédőszer-szennyezéssel. Ezek mellett gyenge minősítést kapott a Dunántúli-középhegység– Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője karszt víztest is nitrátszennyezett ivóvízbázis védőterület okán (39. ábra). 38. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele

Áramlási viszonyok

Víztest állapota

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

Vízmérleg

Süllyedés

jó

FAVÖKO

sp.1.5.1

Rába–Gyöngyösvízgyűjtő Marcal-völgy

sp.3.1.1

Mura-vidék

jó

jó

jó

jó

sp.4.1.1

Zala-vízgyűjtő Zalai-dombság, Balatonvízgyűjtő Kis-Balaton

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

p.1.5.1

Balaton a Berekkel Rába–Gyöngyösvízgyűjtő Marcal-völgy

jó

jó

jó

jó

p.3.1.1

Mura-vidék

jó

jó

jó

jó

p.4.1.1

Zala-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

sp.1.3.1

sp.4.2.1 sp.4.2.2 sp.4.3.2 p.1.3.1

98

Víztest neve


Víztest jele

p.4.2.1 p.4.3.1 sh.4.1

h.4.1 pt.1.1 pt.3.1 k.4.1

kt.1.7 kt.4.1

Víztest neve

Zalai-dombság, Balatonvízgyűjtő Balaton déli vízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugativízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Balaton észak-nyugativízgyűjtő Északnyugat-Dunántúl Délnyugat-Dunántúl Dunántúli-középhegység –Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Közép-dunántúli termálkarszt Nyugat-dunántúli termálkarszt

Áramlási viszonyok

Víztest állapota

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

jó

gyenge

jó

jó

jó

jó

jó

jó

Vízmérleg

Süllyedés

jó

gyenge

jó

FAVÖKO

39. táblázat. Felszín alatti víztestek minőségi állapota Víztest

jele

neve

sp.1.5.1

Rába–Gyöngyösvízgyűjtő Marcal-völgy

sp.3.1.1

Mura-vidék

sp.4.1.1

Zala-vízgyűjtő Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Kis-Balaton

sp.1.3.1

sp.4.2.1 sp.4.2.2

Szennyez Szennyezett ett Diffúz szennyeződés Szennyezett ivóvízbázis Trend termelőkú a víztesten>20% felszíni védőterület t víztest száma kompone növénykomponens nitrát komponens ns védőszer

x

Minősítés

gyenge

x

6

gyenge jó

x x

x

gyenge gyenge jó jó

p.1.5.1

Balaton a Berekkel Rába–Gyöngyösvízgyűjtő Marcal-völgy

p.3.1.1

Mura-vidék

jó

p.4.1.1

Zala-vízgyűjtő Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Balaton déli vízgyűjtő Dunántúliközéphegység Balaton északnyugativízgyűjtő Dunántúliközéphegység Balaton északnyugati-vízgyűjtő

jó

sp.4.3.2 p.1.3.1

p.4.2.1 p.4.3.1

sh.4.1

h.4.1

jó jó

jó jó

jó

jó

99


pt.1.1 pt.3.1

k.4.1

kt.1.7 kt.4.1

ÉszaknyugatDunántúl Délnyugat-Dunántúl Dunántúliközéphegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Közép-dunántúli termálkarszt Nyugat-dunántúli termálkarszt

jó jó

NO3

gyenge

jó jó

1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. A Zala-vízgyűjtő sekély porózus víztest esetén a jó állapot 2021-re, a Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sekély porózus és a Dunántúli-középhegység–Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője karszt víztestre 2027-re, a Marcal-völgy és a Rába–Gyöngyösvízgyűjtő sekély porózus víztestre pedig 2027 után érhető el. A többi felszín alatti víztestre a jó állapot fenntartandó. A vízfolyás víztestek esetében a jó potenciál vagy állapot 2021-re (11 db), 2027-re (42 db) vagy 2027 után (9 db) érhető el; a maradék 5 esetben a jó állapot vagy potenciál fenntartandó. Az állóvíz víztestek esetében a jó potenciál 2021-re vagy 2027-re érhető el. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. Ezeket az intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 81. melléklete és táblázatai (6.2 és 6.3) tartalmazzák (www.vizeink.hu).

100


1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok (MFGI) 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2014. július 14.) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom). 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás A Zala vizsgálati területre nem esik szénhidrogén kutatási terület. A koncesszióra javasolt területek kijelölésekor a hatályos szénhidrogén bányatelkeket eltávolítottuk a koncesszióra kiírandó területekből (2014. június 6.-i állapot szerint), így csak határos (érintkező) bányatelkekről beszélhetünk. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területeket a 40. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat 2014. július 14.). 40. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén kutatási területek Területnév / Nyersanyag Státus / Folyamat

Engedélyes

Bázakerettye 133. – szénhidrogén Szénhidrogén kutatási terület kutatási jelentés jóváhagyása kutatási jelentés jogerős jováhagyását (2014.03.23.) követően bányatelek megállapítási jog 5 hónapon belül

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Érvényes -tól

-ig

2003. 05. 14.

2013. 08. 16.

A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén bányatelkeket a 41. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2014. július 14.). 41. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén bányatelkek Területnév / Nyersanyag Folyamat

Nagylengyel – kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Ormándlak – kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Becsvölgye I. – kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Becsvölgye II. – kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Szilvágy – kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT

Engedélyes

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Fedőlap (mAf/mBf)

Alaplap (mAf/mBf)

254

–6000

1972. 05. 12

14,44

működő

193

–6000

1972. 05. 31

12,96

működő

246

–6000

1972. 07. 12

12,25

működő

221

–6000

1972. 07. 14

6,25

működő

240

–3850

1976. 06. 24

1,445

működő

Megállapít

Terület (km2)

MÜT*

*MÜT: műszaki üzemi terv.

101


A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet a 42. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH BÁNYÁSZAT, 2014. július 14.). 42. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén kutatási területek Területnév / Nyersanyag Státus / Folyamat

Engedélyes

Bázakerettye 133. – szénhidrogén Szénhidrogén kutatási terület kutatási jelentés jóváhagyása kutatási jelentés jogerős jováhagyását (2014.03.23.) követően bányatelek megállapítási jog 5 hónapon belül

Érvényes –tól

MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt.

-ig

2003. 05. 14.

2013. 08. 16.

A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén bányatelkeket a 42. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2014. július 14.). 43. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat

Pölöske I. - kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Nagylengyel - kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Zalaegerszeg - kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Bocfölde - kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT

Engedélyes

Fedőlap (mAf/ mBf)

Alaplap (mAf/ mBf)

Megállapít

Terület (km2)

MÜT*


157

–6000

1972.05.23

16

működő


254

–6000

1972.05.12

14,44

működő


200

–6000

1972.05.15

12,25

működő


202

–6000

1972.05.22

6,76

működő

1.5.3. Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 54 db működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van nyilvántartásban (kavics, homok, agyag, tőzeg, lápföld és egyéb: pl. dolomit, bazalt). Ezek közül a területen belülre esik 12 db. A területen és 5 km-es körzetében a nyilvántartott, megkutatott készletek száma: 108 db, amiből a területen belülre 26 db esik. A működő bányák és a megkutatott készletek területi elhelyezkedését a 31. ábra, adataikat a 44. táblázat és a 45. táblázat mutatja (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattár 2014. január 31.) A működő bányák területi kiterjedése a helyszínrajzon a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható jól, illetve a megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre.

102


31. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 44. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

1

610910

2

603980

3

602000

Pötréte II. tőzeg

1,6017

vegyes tőzeg; 1391

4

611120

Szőkedencs III. - tőzeg

0,8052

vegyes tőzeg; 1391

5

603010

6

613380

7

607020

Szőkedencs I. tőzeg

0,1681

8

606780

Hahót II. tőzeg, lápföld

2,0515

9

603880

Zalakomár II. tőzeg

1,2815

10

609250

Bak I. (Alsó rét) - tőzeg

0,2813

Területnév Alsórajk I. tőzeg Kisbucsa I. tőzeg

Pötréte III. tőzeg, lápimész Alsórajk II. tőzeg

Terület km2 0,2493 0,1695

0,2763 0,1853

Anyagnév, anyagkód tőzeglápföld -mész; 1300 rostos tőzeg; 1390

vegyes tőzeg; 1391 vegyes tőzeg; 1391 vegyes tőzeg; 1391 lápföld, v. tőzeg; 1392, 1391 lápföld, v. tőzeg; 1392, 1391 lápföld, v. tőz.;1392-1,

Engedélyes egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó TERRAKONTROLL Talajmin. és Ellenőrző Kft. SOMLÓVÍZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. BIOLAND Tőzegfeld. Kft. egyéni vállalkozó Gyöpös-Föld Agrárip, Keresk és Szolg Kft. **GÁNT-KŐ és TŐZEG Értékesítő és Szolg Kft. ZALA TŐZEG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. BIOLAND Tőzegfeld. Kft.

Helyzete a területen

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Engedély kezdete vége

146678

491401

működő

164897

488998

működő

2002 07.19 1995. 03.20

határo -zatlan határo -zatlan

bányatelek bányatelek

148267

488731

működő

1979. 10.23

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

135531

510326

nincs MÜT

2002. 10.25

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

149156

488943

működő

147551

491487

működő

1989. 02.22 2006. 06.08



133831

510339

működő

1997. 11.11

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

147092

488130

működő

1999. 11.20

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

135005

509605

szünetel

1995. 03.14

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

153885

481621

nincs MÜT

2000. 08.16

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

Status

kívül* belül

kívül* kívül*

103


11

604930

12

603990

13

602980

14

609240

15

608940

16

604900

17

601750

18

602650

19

604450

20

611620

21

609400

22

613670

23

605280

24

605220

25

613930

26

604750

27

608440

28

Alsópáhok I. (Bereki tőzegbánya) tőzeg Kisbucsa II. tőzeg Pölöske II. tőzeg, lápimész Lenti III. agyag Lenti II. agyag Pankasz I. agyag Tófej I. (agyagbánya) Zalaszentgrót I. - agyag Pórszombat I. agyag Gutorfölde II. agyag

0,1651 0,4571 4,2453

BEREKITŐZEG '97 Bányászati Kereskdelmi és Szolgáltató Kft. lápföld, v. egyéni tőzeg;1391-2 vállalkozó lápimész, v. BIOLAND tőzeg; Tőzegfeld. Kft. 1391; 1394, CREATON agyag; 4100 Hungary Gy Kft. lápföld, v. tőzeg; 1392, 1391

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

166039

488939

szünetel

1995. 03.20

határo -zatlan

bányatelek

belül

156755

487815

működő

1988 11.14

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

144221

462807

működő

2000. 08.11 2000. 04.17 1996. 09.09 1977. 10.11

határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan

bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek

belül

460545

működő

0,0594

agyag; 4100

Pankaszi Téglaipari Kft.

169365

454372

szünetel

0,3335

burkolólap agyag; 4103

Zalakerámia Zrt.

150252

477941

működő

0,1961

burkolólap agyag; 4103

KÚTÉPÍT Keresk.és Szolg Kft. F.A.

179430

501656

működő

1984. 07.12

határo -zatlan

bányatelek

DOREN Kft.

157391

460236

működő

146831

473691

nincs MÜT

1996. 01.03 2003. 04.28



169701

508655

működő

2000. 08.28

határo -zatlan

bányatelek

134291

508285

működő

144786

469716

működő

2007. 05.16 1996. 11.11



173723

484456

működő

1996. 10.31

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

164961

475410

működő

2008. 07.07

határo -zatlan

bányatelek

belül

141099

459317

szünetel

1996. 04.04

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

182163

483685

tájrendező

1999. 08.16

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

172602

463969

működő

1997. 09.18

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

175006

483403

tájrendező

2002. 04.08

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

164096

484906

működő

1999. 07.01

határo -zatlan

bányatelek

belül

169676

466626

működő

2002. 06.25

határo -zatlan

bányatelek

belül

Földgép Vállalk. és Mélyépítési Kft. F.A.

170583

476031

nincs MÜT

2002. 05.21

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

170876

465607

működő

2001. 05.29

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

182023

451104

működő

183136

465739

működő

1998. 12.17 1997. 02.11



0,5074 0,1407

tömör téglaagyag;4107 tömör téglaagyag; 4107

0,0953

homok; 4200

0,0840

homok; 4200

0,0774

homok; 4200

0,0612

homok; 4200

Gősfa I. homok

0,0530

homok; 4200

606640

Zalalövő I. (Alsósötétmajor) - homok

0,0355

homok; 4200

29

610630

Zalaszentiván II. - kavics, homok

0,2838

homok kavics; 4200, 4300

30

608230

Zalaegerszeg III. - homok

0,0821

falazó homok; 4218

31

610900

Salomvár I. homok

0,1090

32

610760

Teskánd II. homok

0,0267

33

609910

Zalalövő VI. (Budafa) kavics, homok

0,1778

34

607960

35

605810

Rátót III. kavics Nádasd I. kavics

1996. 09.30

145580

homok; 4200

Babosdöbréte I. (Báncsabükk) homok Lenti I. (Máhomfai homokbánya) homok

működő

DOREN Kft.

0,2500

Zalaszentiván I. - homok

507984

agyag; 4100

homok; 4200

Zalakomár V. (Csalitidűlő)h. Ortaháza I. homok

158139

0,5515

0,5700

104

Rezi I. - homok

0,2720

2,5106 0,2245

közl.építési és vakoló homok; 4219, 4217 közl.építési és vakoló homok; 4219, 4217 közl.építési homok és kavics; 4219, 4319

Magyar Bány. és Földtani Hivatal KVARCHOMOK 2001 Bány.és Ker Kft. Tompa Ingatlanforgalmi Kft. Hödlbeton Imp.Export Kft. BOR ÉPKER Építőip és Keresk.i Kft. MENTES TRANS Bány.i és Szolg. Kft. LE-KO Önkormányzati Közszolgáltató és Építőipari Kft. Méhes és Társa Mezőg.i Termelő és Kereskedő Bt. Zalalövői Homokbánya Bány.-i és Keresk.i Kft. FILINGEREUROTRANS Száll.i és Szállítm.-i Kft. *GÁNT-KŐ és TŐZEG Ért. és Szolgáltató Kft. HER-SZA Vendéglátó, Kereskedelmi és Ipari Kft.

Transzkavics Bányászati Kft. Nádasdi kavics; 4300 Kavicsbánya Kft. kavics; 4300

belül kívül* kívül* belül belül kívül* kívül* kívül* kívül*

kívül* kívül*


36

607630

Zalalövő III. (Békefai dűlő) kavics

0,2207

kavics; 4300

37

608770

Pankasz II. kavics

0,1703

kavics; 4300

38

614570

Nádasd II. kavics

0,1264

kavics; 4300

39

608800

Szőce I. (Határi földek dűlő) kavics

0,0681

kavics; 4300

40

608760

Kisrákos I. kavics

0,0590

kavics; 4300

41

608250

Őrimagyarósd I. - kavics

0,0291

kavics; 4300

42

608840

Pankasz III. kavics

0,0244

kavics; 4300

43

609750

Zalalövő VII. (Györkefa) kavics

0,0781

közl.építési kavics; 4319

44

607320

Kerkabarabás I. (Temetői dűlő) - kavics

0,0463

közl.építési kavics; 4319

45

606310

Belsősárd I. kavics

0,4787

46

605410

47

606470

48

720870

49

716200

50

609550

Zalaegerszeg I. (Pózva) kavics Csesztreg I. (Hottói rétek) kavics Keszthely Sziget I-IV. blokk – h.kő Cserszegtomaj (061/5-9... hrsz.) homokkő Karmacs I. homokkő

0,2465

0,0868

bány. betonkavics; 4324 bány. betonkavics; 4324 bány. betonkavics; 4324

1,2239

homokkő; 4400

0,8268

homokkő; 4400

0,6618

homokkő; 4400

BÉKEFAIBÁNYA Bány.-i és Szolg Bt. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal FILINGEREUROTRANS Szállítm.i Kft. BÉKEFAIBÁNYA Bány.és Szolgáltató Bt. Kisrákosi Ingatlanfenntartó Kezelő és ÉpítőKarbantartó Bt. VARIANTTRANS Földmunkavégző és Áruszáll. Kft. KUBIKUS Útés Mélyépítő Kkt. F.A. FILINGEREUROTRANS Száll.i és Szállít mányozási Kft. HONOR Építőip, Mezőg, Szolg. és Keresk. Kft. F.A. Hödlbeton Import -Export Kft.

174274

462862

működő

1998. 07.17

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

169970

455036

nincs MÜT

2000. 01.11

határo -zatlan

bányatelek

belül

182415

466418

nincs MÜT

2010. 10.13

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

174072

462486

működő

2000. 02.03

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

171433

455233

működő

2000. 01.24

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

175264

459547

szünetelő

1999. 04.20

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

170543

456102

tájrendező

2000. 02.29

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

172120

465888

tájrende ző

2001. 05.10

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

152560

458181

működő

1998. 04.09

határo -zatlan

bányatelek

belül

146661

452224

működő

1997. 06.18

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

Holcim Hungária Cementipari Zrt.

171350

483675

szünetelő

1996. 12.02

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

Füredi Mészkő Ing.forgalmazó és Bány.i Kft.

156849

455874

működő

1997. 08.12

határo -zatlan

bányatelek

belül

egyéni vállalkozó

159350

508599

2011. 11.08

2015. 11.08

bányatelek

kívül*

161920

511230

2008. 11.29

2013. 09.12

bányatelek

kívül*

165860

507917

működő

2000. 12.15

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

158908

508571

működő

2004. 03.11

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

159356

508655

működő

2003. 06.05

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

165780

511327

működő

1994. 08.26

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

175623

507663

működő

1972. 05.26

határo -zatlan

bányatelek

kívül*

Díszítőkő Termelő és Szolgáltató Bt. FLORAAQUA Mezőg, Termelő és Keresk. Kft.

Keszthely VII. homokkő; egyéni (Győri-rét dűlő) 0,2418 4400 vállalkozó - homokkő Keszthely VI. MAGYAR homokkő; 52 611670 (Fehérrét-dűlő) 0,2139 DÍSZÍTŐKŐ 4400 - homokkő Bány.és Ker Kft. Keszthely II. DOLOMIT dolomit; 53 603770 (Csókakői 0,1031 Bány.i és 4600 bánya) dolomit Keresk.i Kft. Vindornyaszőlős Basalt-Középkő 54 601110 1,1908 bazalt; 5500 I.(Kovácsi Kőbányák Kft. hegyikőb)baz. * A területen kívül, de 5 km–es távolságon belül helyezkedik el. **GÁNT-KŐ és TŐZEG Ásványanyagokat Feldolgozó, Növénytermesztési- és Kertészeti Termékeket Előállító, Értékesítő és Szolgáltató Kft. 51

612090

105

Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 45. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Település

Bányatelek (ha van)

Bányaterület neve (lelőhely)

Nyersanyag neve

Anyagkód

EOV X

EOV Y

Helyzete a területen

1

150302402

Vörs

—

kívül*

Sávoly

—

1329 1324; 1328

510300

150310001

Lápi mész Vegyes tőzeg; lápföld

147600

2

II., Kisbalaton főmeder Kis Balaton fő és oldal medence

135850

510390

kívül*

3

150310301

Szőkedencs

Szőkedencs I tőzeg

Szőkedencs I. - tőzeg

Vegyes tőzeg

1324

133840

510440

kívül*

Vegyes tőzeg

1324

135480

510280

kívül*

Vegyes tőzeg

1324

135480

510280

kívül*

Bányászati betonkavics

4321

175276

459534

kívül*

4323

174094

462490

kívül*

4

150310302

Szőkedencs

—

Szőkedencs III.-tőzeg bányatelken kívüli megkutatott terület.

5

150310303

Szőkedencs

SzőkedencsIII.tőzeg

Szőkedencs III. - tőzeg

Őrimagyarósd I. kavics

6

180204201

Őri-magyarósd

7

180204401

Szőce

8

180206001

Nádasd

Szőce I. (Határiföldek) - kavics Nádasd I. - kavics

9 10 11

180208002 180208003 180208004

Pankasz Pankasz Pankasz

Pankasz I. - agyag Pankasz II. - kavics Pankasz III. - kavics

12

180208101

Kisrákos

Kisrákos I.- kavics

13

180504006

Rátót

Rátót III. - kavics

14

200100007

Keszthely

Keszthely II.(Csókakői bánya) - dolomit

15

200100011

Keszthely

—

16

200100015

Keszthely

—

17

200100017

Keszthely

Keszthely VII. (Győri-rét dűlő) homokkő

18

200100018

Keszthely

19

200100019

Keszthely

20

200100020

Keszthely

21

200101001

Alsópáhok

22

200102014

Cserszegtomaj

23

200102101

Rezi

24

200102104

Rezi

25

200102106

Rezi

26

200102107

Rezi

27 28

200103003 200104001

Dióskál Hévíz

29

200105002

Karmacs

30

200105003

Karmacs

31

200105101

Vindornyafok

32

200106201

Zalavár

33

200110003

Zalaszántó

34

200110006

Zalaszántó

106

Őrimagyarósd I. (Gyöpösi út mellék dülői) - kavics Szőce I. (Határi-földek) - kavics Nádasd I. - kavics

4323

183123

465799

kívül*

Pankasz I. (Téglagy.) Pankasz II. - kavics Pankasz III. - kavics Kisrákos I. (Fodorszer) -kavics Rátót III. (Borbélykert) kavics

Tömör téglaagyag Közl.építési kavics Közl.építési kavics

4169 4323 4323

169345 169995 170571

454430 455079 456096

kívül* belül kívül*

Közl.építési kavics

4323

171481

455181

kívül*

Bányászati betonkavics

4321

181958

450027

kívül*

Keszthely II. (Csókakő) - dolomit

Dolomitmurva; talajjavító dolomit

4624; 4627

165800

511331

kívül*

Kis-Balaton főm. É-i rész Usztató-major, 0194/2 0196 hrsz. 1a és 1b jelű kazetta

Vegyes tőzeg; lápföld; lápi mész

1324; 1328-9

157230

508339

kívül*

Vegyes tőzeg; lápföld

1324; 1328

159164

509427

kívül*

Díszítő homokkő

4421

158972

508501

kívül*

Díszítő homokkő

4421

159396

508656

kívül*

Díszítő homokkő

4421

159396

508656

kívül*

Díszítő homokkő

4421

160392

511016

kívül*


1324; 1328

158139

510781

kívül*

Díszítő homokkő

4421

162584

510752

kívül*

Falazó homok

4253

168494

508500

kívül*

Falazó dolomit

4622

169763

509376

kívül*

Falazó homok

4253

169121

508225

kívül*

Falazó homok

4253

169670

508564

kívül*

Tömör téglaagyag Díszítő homokkő

4169 4421

150033 165084

497814 507709

belül kívül*

Díszítő homokkő

4421

165872

507846

kívül*

Vegyes tőzeg; lápföld Vegyes tőzeg; lápföld Vegyes tőzeg; lápföld Faragható bazalt Vegyes tőzeg; lápföld

1324; 1328 1324; 1328 1324; 1328 5512 1324; 1328

171523

505903

belül

171497

506825

belül

151575

503920

kívül*

175492

511314

kívül*

171535

507787

kívül*

Keszthely VII. (Győri rét dűlő) - homokkő

Keszthely (Sziget É) homokkő szabad ter. Keszthely VI. Keszthely VI. (Sziget(Fehérrét-dűlő)–h.kő É) homokkő Keszthely (Fasori I.) — díszítő homokkő Alsópáhok I. Alsópáhok I. (Bereki (Bereki tőzegbánya) dűlő) - tőzeg, lápföld - tőzeg Cserszegtomaj I. Cserszegtomaj I. (Nagy Remíz dűlői) homokkő díszítő homokkő Csatfa — 0104/15.hrsz. Dértető — 0110/6. hrsz. Röptéri 0104/6. hrsz. — Déli terület Rezi I. (Lapcser dűlő) Rezi I. - homok homok — Palkonya — Kisfenyves Cserdülő Karmacs I.Karmacs I. homokkő (Gyertyánosi dűlő) Vindornyai med. — szabad terület Vindornyai med. — szabad terület Kis-Balaton NY-i — oldalmed. É-i rész — Hermántó 017/3.hrsz. Vindornyai med. — szabad terület —

Közlekedésépítési kavics Közl.építési kavics


35

200110101

Vindornyalak

—

36

200200003

Lenti

37

200200004

Lenti

Lenti II. - agyag Lenti I. (Máhomfai homokbánya)

38

200200005

LentiLentiszombathely

39

200201003

Csesztreg

40

200201004

Csesztreg

41

200203001

Gutorfölde

42

200204503

Tornyiszentmiklós

Tornyiszentmiklós VI. - homok, kavics

43 44

200206201 200207002

Ortaháza Zalaszombat-fa

Ortaháza I. - homok —

45

200207202

Belsősárd

Belsősárd I.- kavics

Lenti III. - agyag Csesztreg I. (Hottói rétek) - kavics Csesztreg II. kavics Gutorfölde II. (Gutorföldei téglagyár) - agyag

46

200208202

Kerkabarabás

47

200208402

Pórszombat

Kerkabarabás I. (Temetői dűlő)kav. Pórszombat I. – agy.

48

200301001

Felsőrajk

Felsőrajk-tőzeg

49 50

200301101 200301102

Alsórajk Alsórajk

51

200301202

Pötréte

Alsórajk I. - tőzeg Alsórajk II. - tőzeg Pötréte II. - tőzeg, lápföld, lápimész

52

200301203

Pötréte

—

Vindornyai med. szabad terület Lenti-II.(Mumor)agy. Lenti I. (Máhomfa) homok Lenti III. (LentiszombathelyIklódbördöce)agy. Csesztreg I. (Hottói) kavics Csesztreg II. (Hottói rétek) - kavics Gutorfölde II. (Téglagyár) - agyag Tornyiszentmiklós-VI. (Zabostelek) kavics, homok Ortaháza I. - homok Pálházi puszta Belsősárd I. (Hödl kavicsbánya) - kavics Kerkabarabás I. (Temetői) - kavics Pórszombat I. - agyag Felsőrajk(Principálisvölgy) tőzeg AlsórajkI.(D-1.)tőzeg AlsórajkII.(É-2.)tőz. Pötréte II. - tőzeg, lápföld. lápimész Pötréte I. - tőzeg, lápföld, lápi mész Pötréte III. - tőzeg, lápimész Kűvölgy 09/2.hrsz. Kis-Balaton Ny-i oldalmed.

Cserépagyag

1324; 1328 4164

Vakoló homok

4252

141094

459337

kívül*

Cserépagyag

4164

144194

462611

belül

4321

156807

455893

belül

4323

156541

455994

belül

Tömör téglaagyag

4169

146884

473712

kívül*

Közlekedésépítési homok-kavics

4254; 4323

134282

459138

kívül*

Falazó homok Bány.i betonkavics Bányászati betonkavics Közlekedésépítési kavics Tömör téglaagyag

4253 4321

144818 145958

469801 451901

kívül* kívül*

4321

147033

452092

kívül*

4323

152576

458162

belül

4169

157149

460106

belül

Vegyes tőzeg

1324

151791

492018

belül

Vegyes tőzeg Vegyes tőzeg

1324 1324

146687 147546

491422 491526

kívül* kívül*

Vegyes tőzeg

1324

148582

488724

kívül*

150580

488387

kívül*

149331

488987

kívül*

138062

500128

belül

145270

505141

kívül*

138812

491325

belül

138162

491473

belül

136674

491450

kívül*

134369

509657

kívül*

1324

136364

509276

kívül*

4254

134497

508303

kívül*

144530

504938

kívül*

139912

509077

kívül*

139269

490757

kívül*

140467

490736

kívül*

Vegyes tőzeg

Bányászati betonkavics Közlekedésépítési kavics

Lápi mész

1329

Vegyes tőzeg; lápimész Vakoló homok

1324; 1329 4252

Lápi mész

1329 13211328 1321; 1328 1321; 1328 1321; 1328

53

200301204

Pötréte

54

200303202

Zala-merenye

Pötréte III. - tőzeg, lápimész —

55

200303301

Zalaszabar

—

56

200304001

Gelse

—

Szévíz-völgy

Érett tőzeg; lápföld

57

200304101

Gelsesziget

—

Szévíz-völgy


58

200304501

Újudvar

—

Szévíz-völgy


Zalakomár II. - tőzeg, lápföld Zalakomár III. (Szőkedencs) Zalakomár V. (Csalitidűlő) -homok Kis-Balaton főmed. Ny-i oldal

59

200312002

Zalakomár

Zalakomár II. tőzeg

60

200312003

Zalakomár

—

61

200312004

Zalakomár

Zalakomár V. (Csaliti-dűlő) hom.

62

200312101

Balatonmagyaród

—

63

200312102

Balaton-magyaród

—

Kis-Balaton főmed. D-i rész

Vegyes tőzeg; lápföld; lápimész

64

200313201

Kacorlak

—

Szévíz-völgy


65

200313301

Pölöskefő

66

200400011

Zalaegerszeg

— Zalaegerszeg I. (Pózva) - kavics

Szévíz-völgy Zalaegerszeg I. (Pózva) - kavics Zalaegerszeg IV. (Csácsi rét) - kavics Zalaegerszeg II. (Csácsbozsok)homok Zalaegerszeg III. (Botfa, Bokáncsi-dűlő) - homok

Lápföld Bányászati betonkavics Bány.i betonkavics; közl.ép.kavics Közlekedésépítési homok

Érett tőzeg; lápföld Vegyes tőzeg Közlekedésépítési homok Vegyes tőzeg; lápföld

1324; 1328 1324; 13289; 1321; 1328 1328

172387

508165

kívül*

145577

460594

belül

4321

171355

483761

kívül*

4321; 4323

171749

484230

kívül*

4254

168520

484454

belül

Falazó homok

4253

164051

484905

belül

67

200400012

Zalaegerszeg

—

68

200400013

Zalaegerszeg

—

69

200400014

Zalaegerszeg-Botfa

Zalaegerszeg III. homok

70

200400015

ZalaegerszegAndrásh

—

Zalaegerszeg(Rosszlaki dűlő) kavics

Közlekedésépítési kavics

4323

174113

477289

kívül*

71

200402002

Bak

—

Fenyvesalja

Falazó homok

4253

156977

481001

kívül*

107


72

200402003

Bak

Bak I. (Alsó rét) tőzeg

73

200405101

Kisbucsa

Kisbucsa I. - tőzeg

74

200405102

Kisbucsa

Kisbucsa II. - tőzeg

Bak I. (Alsó rét) - tőzeg Kisbucsa I. (Szévízvölgy) -tőzeg, lápföld Kisbucsa II. (Szévízvölgy) -tőzeg, lápföld

75

200405401

Nemes-szentandrás

—

Szévíz-völgy I.

76

200405501

Pölöske

—

Széviz-völgy

77

200405503

Pölöske

78 79 80 81

200406201 200407102 200411005 200413001

Milejszeg Gősfa Pacsa Söjtör

Pölöske II. - tőzeg, lápimész — Gősfa I. - homok — —

Pölöske II. - tőzeg, lápimész Gesztenyés 0128hrsz. GősfaI.(Felső-hosszú)h 0100/1. 0101. hrsz. Csurgópuszta0228.hrsz.

82

200413002

Söjtör

—

83

200414001

Teskánd

Teskánd I. - agyag

84 85

200414002 200415003

Teskánd Tófej

86

200415005

Tófej

Teskánd II. - homok — Tófej I. (agyagb.) agyag

87

200415101

Baktüttös

—

88

200417001

Zalacséb

89

200417201

Salomvár

Zalacséb (Boglásza dűlő) - kavics —

90

200417202

Salomvár-Keménfa

Salomvár I. - homok

91

200418003

Zalalövő

Zalalövő I. (Alsósötétmajor) homok

92

200418004

Zalalövő

Zalalövő II.- kavics

93

200418005

Zalalövő

Zalalövő III. (Békefai dűlő)kav.

94

200418006

Zalalövő

—

95

200418007

Zalalövő

Zalalövő V. - kavics

96

200418008

Zalalövő

97

200418009

Zalalövő

98

200418010

Zalalövő

—

99

200419001

Zalaszentiván

Zalaszentiván I. homok

100

200419002

Zalaszentiván

—

Zalalövő VII. (Györkefa) - kavics Zalalövő VI. (Budafa) - kavics, homok

Zalaszentiván II. kavics, homok

101

200419003

Zalaszentiván

102

200500001

Zalaszentgrót

103

200500002

Zalaszentgrót

104

200502307

Vindornyaszőlős

105

200502308

Vindornya-szőlős

—

106

200502309

Vindornya-szőlős

—

107

200503301

Óhíd

—

108

200504001

Türje

Zalaszentgrót I. agyag — Vindornyaszőlős I. (Kovácsi-hegyi kőbányák) - bazalt

Söjtör, Válicka-völgy Teskánd I. (Téglagyár agyag-bánya)-agyag Teskánd II. - homok Választóvonal bánya Tófej I. (Durgói malom) - agyag Baktüttös, Válickavölgy Zalacséb (Boglásza dűlő) - kavics Salomvár 023/20. hrsz. Salomvár I. (Máriapart) - homok Zalalövő I. (Alsósötétmajor) homok Zalalövő II. (Felsősötétmajor) - kavics Zalalövő III. (Békefai dűlő) - kavics Zalalövő IV.(Nagyárok földek dűlői) - kavics Zalalövő V. (Kemelei dűlő) - kavics Zalalövő VII. (Györkefai) - kavics

1324; 1328

153910

481595

kívül*

Vegyes tőzeg

1324

164924

488989

belül

165530

488990

belül

159320

488704

kívül*

159008

488310

kívül*

156725

487781

kívül*

165162 182156 153637 154254

474056 483670 493579 485307

belül kívül* belül kívül*

152196

481658

kívül*

Vegyes tőzeg

1324

Vegyes tőzeg; lápföld; lápimész Vegyes tőzeg; lápföld Vegyes tőzeg; lápimész Vakoló homok Vakoló homok Vakoló homok Vakoló homok Vegyes tőzeg; lápf.öld

1324; 1328-9 1324; 1328 1324; 1329 4252 4252 4252 4252 1324; 1328

Vázkerámiai agyag

4165

168943

475940

belül

Vakoló homok Burkolólap agyag

4252-4 4163

170589 150532

476049 478131

kívül* kívül*

Burkolólap agyag

4163

150236

478253

kívül*

Vegyes tőzeg; lápföld Közlekedésépítési kavics Vakoló homok Vakoló homok, közl.építési homok

1324; 1328

152557

481428

kívül*

4323

172526

469224

kívül*

4252 4252; 4254

169616

466909

belül

169678

466627

belül

Falazó homok

4253

172632

463990

kívül*

4323

174253

462891

kívül*

4323

173930

462738

kívül*

4323

170865

461921

kívül*

4323

171559

464400

kívül*

4323

172091

465945

kívül*

Közlekedésépítési kavics Közlekedésépítési kavics Közlekedésépítési kavics Közlekedésépítési kavics Közlekedésépítési kavics

Zalalövő VI. (Budafa) kavics, homok

Közlekedésépítési homok-–kavics

4254; 4523

170866

465553

kívül*

Zalalövő (0460. hrsz.) - kavics Zalaszentiván I. homok 076. hrsz. északi szabad terület Zalaszentiván-II. (051-053. hrsz.) kavics, homok Zalaszentgrót I. (Téglagyár) - agyag Téglagyár szabad ter. Vindornyaszőlős I. (Kovácsi-hegyi bazaltbánya) - bazalt Berkibánya szabad terület Kovácsi-hegy szabad terület Sümegcsehi I. (Csehimellék) - bazalt

Közlekedésépítési kavics

4323

174391

462965

kívül*

Vakoló homok

4252

173714

484464

kívül*

Vakoló homok

4252

173950

484403

kívül*

Vak. homok; bány.betonkavics; közl.építési kavics

4252; 4321; 4323

174935

483402

kívül*

Tömör téglaagyag

4169

179374

501634

belül

Tömör téglaagyag

4169

179278

501309

belül

Zúzott bazalt

5514

175536

507576

kívül*


1324; 1328

173210

505798

belül

Zúzott bazalt

5514

175559

508523

kívül*

Faragható bazalt

5512

180388

508584

kívül*

Falazó homok; Bány.i betonkavics

4253; 4321

184747

502454

kívül*

—

* A területen kívül, de 5 km–es távolságon belül helyezkedik el.

108


0186. hrsz.


1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalommeghatározások 49.§ 16. „Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.” A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49.§ 24. „Zárt terület”: Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

109


2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők A Zala terület szénhidrogén-földtani megismerése A Zalai-medencében a kőolajkutatás az 1920-as években indult meg Pávai-Vajna Ferenc felszíni szerkezetföldtani térképezései és a szórványos Eötvös-ingás gravitációs mérések nyomán (KŐRÖSSY 1988). A kőolajtermelés a terület déli szomszédságában a Papp Simon által kitűzött Budafa–2 fúrás 1937-es lemélyítésével kezdődött el. A területen 1939–40-ben a MAORT (Magyar–Amerikai Olajipari Rt.) végzett gravitációs méréseket. Az eredmények alapján 1943-ban a gravitációs maximumra telepített salomvári Sa–1 kutatófúrásban az aljzatból és az azzal hidrodinamikailag összefüggő badeni lajtamészkőből olajnyomos karsztvíz beáramlást kaptak. A nagylengyeli szerkezet kutatása 1950-ben kezdődött meg. 1951-ben a szintén gravitációs maximumra telepített nagylengyeli Nl–1 fúrás teljes iszapveszteség miatt elszerencsétlenedett, de a még ugyanabban az évben mélyült Nl–2 fúrás badeni zöldhomokkő és lithothamniumos mészkő, valamint felső-kréta karbonát képződményei olajtárolónak bizonyultak (KÖRÖSSY 1988). Ezzel a felfedezéssel az ország akkori legjelentősebb kőolajmezőjét sikerült megtalálni. A felgyorsult kutatás során a nagylengyeli szerkezet lehatárolásához mélyített több száz mélyfúrás számos kőolajtelepet tárt fel nagyrészt a blokkokra tagolt mezozoos aljzat felső-triász és felső-kréta korú képződményeiben, valamint miocén (badeni) glaukonitos homokkőben. Az 1950-es években a MÁELGI folytatott itt átnézetes gravitációs és mágneses méréseket, és ebben az időszakban indult meg a szeizmikus kutatás is. Az alkalmazott refrakciós mérések elsősorban a medencealjzat tájékoztató jellegű megismerését tették lehetővé, a hagyományos fotoregisztrációs reflexiós mérésekkel pedig a pannóniai képződmények szerkezeti viszonyairól nyertek információt. A területen belül és annak közvetlen közelében 1958-ban Barabásszeg, 1962-ben Zalatárnok, 1968-ban Szilvágy, 1970-ben Szilvágy-Dél és Ortaháza, 1973-ban Pusztaapáti térségében találtak kőolaj és földgáz telepeket, ill. mezőket. A 70-es évek elején már analóg műszerrel készültek a szeizmikus mérések, amelyeket az évtized végén digitális jelrögzítésű reflexiós mérések váltottak fel. Ezekkel már lehetővé vált a földtani felépítés pontosabb megismerése. A 70-es és a 80-as években részletező gravitációs kutatás is történt a területen, valamint kevés geoelektromos mérés is készült kísérleti céllal. 1992-től 3D szeizmikus méréseket is alkalmaztak a terület egyes részein, majd 1995-től a Landmark értelmező rendszer alkalmazása még részletesebb kép kialakítását tette lehetővé, pl. a triász felszín, a pannóniai és a badeni fekü, a triász és a pannóniai képződményeken belüli horizontok, szerkezetek azonosítását. A MOL Nyrt. számos kutatása érintette a területet és közvetlen környezetét. A 90-es években fejeződött be a kutatás a Nagylengyel-Dél, az Ortaháza–Hahót-Dél, a Kálócfa és a Sávoly, később pedig a Szentpéterfölde, a Zalabaksa, a Bocska, a Vétyem, a Milejszeg és a Zalakomár területeken. A közelmúltban, 2001–2011 során a Kerkabarabás, 2004-től 2012-ig a Gellénháza, 2001 és 2013 között pedig a Mikekarácsonyfa területeken végzett a MOL szénhidrogén kutatást, melynek során a medencealjzat morfológiájának és belső

110


szerkezetének pontosítását, valamint a pannóniai képződményekben található sztratigráfiai csapdák kimutatását is célul tűzték ki. Elsősorban 2D és 3D szeizmikus méréseket és szekvencia sztratigráfiai elemzést alkalmaztak. A Milejszeg területen részletező graviméteres és mágneses geofizikai mérések és geokémiai vizsgálatok is készültek. A Kerkabarabás, a Gellénháza és a Mikekarácsonyfa területeken radiometriai mérésekre is sor került, melyek radon mérésből és talajminták kiegészítő gamma spektrometriai méréséből álltak. Ezek segítségével a terület szénhidrogénföldtani aktivitását mérték fel. A MOL legutóbbi kutatásai során a lemélyített fúrások közül a kerkabarabási Kerb–1 fúrás, valamint a Gellénházi-árok K–ÉK-i peremén a gravitációs mérések alapján kitűzött fúrások olajnyomokat találtak, de ipari értékű kőolaj előfordulást nem tártak fel. A terület szomszédságában elhelyezkedő Bak– Novai-árokban mélyült Gutorfölde–1 és Rádiháza–1 fúrásokkal viszont az alsó-pannóniai képződmények sztratigráfiai csapdáiban jelentős földgázvagyont tártak fel. Ezek mellett a terület környezetében még számos szénhidrogén mező, ill. telep található: Hahót–Ederics, Pusztaederics, Zalatárnok, Ortaháza-Kelet, Eperjehegyhát, Pusztaszentlászló (Hahót–Söjtör), Pusztaszentlászló-Kelet, Pusztamagyaród, Kilimán, Csesztreg, Szentgyörgyvölgy, Lovászi, Vétyem, Vétyem-Kelet, Budafa, Újfalu, Nagybakónak, Sávoly, Zalakaros–Sávoly. Távolabb Őriszentpéter, Bajánsenye, Somogysámson és Buzsák térségében is vannak szénhidrogén telepek. A Zala terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A Zala-medence szerves geokémiai, ill. szénhidrogén képződési értékelésével elsősorban BRUCKNER–WEIN, VETŐ (1986), KONCZ (1990), CLAYTON, KONCZ (1994), HETÉNYI (1989), HETÉNYI et al. (2002), VETŐ et al. (2000), valamint BADICS, VETŐ (2012) foglalkoztak. A geokémiai vizsgálatok szerint a terület szénhidrogénjei többféle anyakőzetből képződtek. A legjobb anyakőzet az olajgeneráló felső-triász (nori–rhaeti) Kösseni Formáció, amelynek szerves széntartalma (TOC) átlagosan 0,82%, olaj produktivitási indexe (OPI) 0,25 (NÉMETH et al. 2012, LAUKÓ et al. 2004). Elsősorban a Nagylengyeli I–IV. blokktól ÉK-re, és a Bak– Novai-árokban fordul elő. A zalai-medencében a Kösseni Formáció vastagsága 17 és 575 m között változik, átlagosan 200 m, területi elterjedése összesen kb. 1500 km2 (BADICS, VETŐ 2012). Vitrinit reflexiós értéke 0,6% feletti, ami az olajablaknak felel meg. Kerogéntípusa miatt az olajgeneráláshoz nem szükséges olyan mérvű eltemetődés (hőmérséklet) mint a neogén anyakőzetek esetében. A felső-kréta (campani) Jákói Márga Formáció a második legjobb anyakőzet ebben a térségben, mivel 0,7% TOC és 0,32 OPI értékkel rendelkezik. 0,6% feletti vitrinit reflexiós értéke alapján az olajablakban van. Kerogénje főként kőolajgeneráló, alárendelten gázgeneráló (LAUKÓ et al. 2004). A felső-triász (nori) Rezi Dolomit Formáció szintén jelentős anyakőzet. Az előzők mögé sorolható a felső-triász (karni) Veszprémi Márga Formáció (TOC=0,43%, OPI=0,22) amely elsősorban nedves ill. szárazgáz generáló, míg az olajgeneráló potenciálja messze elmarad a Kösseni és a Jákói Formációk mögött, amihez a képződmény magas termikus érettsége is valószínűleg hozzájárul. Anyakőzetnek minősülnek még a felső-triász Fődolomit Formáció márgás kifejlődései, a szervesanyagban szegény és csak földgázt generáló felső-kréta Polányi Márga Formáció („inoceramuszos márga”) és Csehbányai Formáció, a badeni Szilágyi Agyagmárga Formáció, valamint egyes szarmata és alsó-pannóniai képződmények. A badeni és a szarmata üledékek az Őrségi-depresszióban 2600–2900 m mélyen az olajablakban helyezkednek el (R0=0,6%, LAUKÓ et al. 2004). A Zala-medencében a kárpáti és badeni pelitek vitrinit reflexiós értékei 0,8–1,19% között

111


változnak, 1870 és 3450 m között a kőolajképződés fő zónájában vannak és II típusú kerogént tartalmaznak, míg az alsó-pannóniai deltalejtő alján, és deltaelőtérben lerakódott finomszemű üledékek III. vagy II-III. típusú kerogénnel rendelkeznek (MOLNÁR et al. 1998a, KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003b). A korábbi vizsgálati eredmények, elsősorban a vitrinit reflexiós értékek alapján KONCZ (1990) értékelése szerint a Nagylengyel-típusú kőolajok a neogén során kerültek először olyan mélységbe, amelyben szénhidrogént generálhattak (32. ábra). A geokémiai vizsgálatok segítségével a felső-triász anyakőzetek produktumai megkülönböztethetők a többi képződményből képződött szénhidrogénektől (LAUKÓ et al. 2004).

32. ábra. A Zalai-medence süllyedéstörténete a nagylengyeli kőolajmező környezetében (CLAYTON, KONCZ 1994 nyomán)

A neogén és preneogén képződmények termikus érettsége között 2–3 km mélységben nincs érdemi különbség, 2,4–2,6 km mélyen az olajképződés kezdeti szakaszában vannak. A csak gázképződéssel járó kerogén bomlása 3,5–4 km mélyen indul meg (LAUKÓ et al. 2004). A középső-miocén és alsó-pannóniai anyakőzetek elsősorban a Reszneki-mélyzónában, a Lovászi-süllyedékben és a Budafai-árokban elterjedtek. Ezeknek az üledékes kőzeteknek a szervesanyag-tartalma és a kerogénje is kedvező, beérésük a neogén végén és a kvarter során történt. Szilvágy és Nagylengyel környékén a feljebb említett felső-triász és felső-kréta magas szervesanyag-tartalmú márgák, valamint a környező vastag neogén üledékekkel kitöltött medencék középső–felső-miocén, ill. pannóniai márgái, agyagmárgái, aleuritjai képezik az anyakőzeteket, amelyek érettségüket tekintve az olajablakban, ill. a nedvesgáz-képződés zónájában vannak (SZABÓ–HORTI et al. 2012, NÉMETH et al. 2013). A terület déli részén a Periadriai–Balaton vonalrendszer mentén húzódó néhány km széles magmás–metamorf zóna mind a szénhidrogén generálódás, mind pedig a tárolás 112


szempontjából meddő, a kőzetek Corg tartalma alacsony (JÓSVAI et al. 2001, KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003b). A magmás–metamorf zóna tonalitjának és az andeziteknek a benyomulása elősegítette a Bak–Novai-árokban nagy tömegben előforduló Kösseni Formáció és Veszprémi Márga Formáció érését (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003b). A Vasi-hegyháton a vitrinit reflexiós értékek alapján 2 km mélyen van a kőolajképződés fő fázisának kezdete, 2–3 km között maximális intenzitású az olajképződés, és 3, ill. 3,6 kmnél kezdődik a nedvesgáz képződés fő fázisa (MOLNÁR et al. 1998b). Nagylengyelnél és környékén a kőolajok eredetét KONCZ (1990) vizsgálta. A kőolajok desztillációs frakcióinak fizikai állandói alapján három típust különített el: 1. Nagylengyel-típus: nagy sűrűségű (0,9 t/m3 felett), nagy viszkozitású, magas kéntartalmú (általában 1,1–6,4 s%), nagy nyomelem-tartalmú, paraffin jellegű, ún. nehéz kőolaj. Triász, vagy triásszal érintkező felső-kréta, vagy miocén tárolókban helyezkedik el, és gyakran alkot halmaztelepeket (pl. Nagylengyel, Bak, Barabásszeg, Pusztaapáti, Szilvágy). 2. Szentgyörgyvölgy-típus: zömmel 0,8 és 0,9 t/m3 közötti sűrűségű, 0,2–0,5 s% kéntartalmú, intermedier jellegű kőolaj. Badeni, vagy azzal érintkező felső-kréta tárolókban található, sokszor csak indikációként jelentkezik (pl. Barabásszeg, Pusztaapáti, Csesztreg, Bajánsenye, Szentgyörgyvölgy). 3. Szilvágy-típus: 0,78–0,89 t/m3 sűrűségű, kis kéntartalmú (0,1–0,4 s%), naftén jellegű, ún. könnyű kőolaj (pl. Bajánsenye, Szilvágy-Dél mező Szilvágy–6 fúrástól D-re eső része. A Szilvágy–1 fúrás badeni tárolójában Szilvágy-típusú, triász képződményeiben viszont Nagylengyel-típusú az olaj). Ezek a kőolajok a genetikai vizsgálatok (szénizotóparány, gázkromatográfiás benzinelemzés, gázkromatográfiás-tömegspektrometriás biomarker-elemzés, nagynyomású folyadékkromatográfiás elemzés) alapján két genetikai típusba (populációba) sorolhatók: I. Nagylengyel-típus, II. Szilvágy és Szentgyörgyvölgy-típus. Ez arra utal, hogy legalább két eltérő tulajdonságú és produktivitású anyakőzetből származtathatók a terület kőolajai. Egyes lelőhelyeken a két genetikai típus elegye is előfordul. A szénizotóp arányok alapján elvégzett kőolaj-anyakőzet korreláció, valamint a tárolókőzetek térbeli elhelyezkedése és a migráció irányára utaló hőmérséklet-anomáliák szerint a Nagylengyel-típusú kőolajok (I. populáció) anyakőzetei a felső-triász (rhaeti) kőzetek, a II. populáció fluidumai a badeni, kárpáti és felsőkréta anyakőzet képződményekkel állnak genetikai kapcsolatban. A szénizotóp arányok alapján az I. populációba tartozó kőolajok anyakőzetének szárazföldi, magasabbrendű növények lipidfrakciójában dús kerogénje volt, a II. populáció olajai anyakőzeteinek kerogénje több tengeri eredetű szerves anyagot tartalmazott. A vizsgálati eredmények alapján az I. populáció anyakőzetei anoxikus környezetben végbemenő, karbonátos kőzeteket eredményező üledékképződés során keletkeztek, míg a II. populáció anyakőzetei kevéssé reduktív, néhány esetben oxidatív környezetben végbement, főleg törmelékes üledékképződés során képződtek (KONCZ 1990). Ezek és a későbbi geokémiai vizsgálatok is azt igazolták, hogy a nagylengyeli szénhidrogén felhalmozódás kőolaja ― néhány kivételtől eltekintve ― a tároló képződmények korától függetlenül egyértelműen korrelálható a felső-triász Kösseni Formációval, mint anyakőzettel (LAUKÓ et al. 2004). Migráció A területen főként vertikális migrációval lehet számolni. A migrációs útvonalak elsősorban a szerkezeti elemekhez kötődnek, amelyek közül a migráció szempontjából a legkedvezőbbek a nyírási zónák zúzott-roncsolt övei és a gyűrt területek tengelysík palássági felületei (LAUKÓ et al. 2004). A legjelentősebb migrációs útvonalakat a triász és kréta karbonátok karsztosodott, repedezett felszíne szolgáltatja. Emellett a pannóniai fekü

113


diszkordancia felülete is feltehetően jó migrációs szint. A pannóniai tárolókőzeteket nagy dőlésű oldalelmozdulási tektonikai elemek mentén történő vertikális migrációval érték el a szénhidrogének. A laterális migráció korlátozott, elsősorban a nori–rhaeti, valamint a szenon zátonyelőtéri, ill. zátony fácies képződmények esetében feltételezhető (LAUKÓ et al. 2004, SZABÓ–HORTI et al. 2012). A karsztvíz-áramlások migrációt segítő és gátló hatása a vertikális és a laterális migrációt is befolyásolta. A Kösseni és a Rezi Formációkban generálódott szénhidrogének törések és vetők mentén másodlagos migráció útján jutottak el a szenon tároló összletekbe. A neogén telepekbe törések mentén migráltak fel a szénhidrogének. Egyes területeken (pl. Mikekarácsonyfa) a tonalit és a rátelepülő badeni rétegek közötti diszkordancia felület mentén kisebb jelentőségű migráció feltételezhető (NÉMETH et al. 2013). A területen a tárolók feltöltődése több irányú migrációval történt (Juhász et al. 1997). A Bak–novai-árokból, a Lovászi-süllyedékből, az Őrségi-depresszióból, és a Budafaimedencéből is érkezhetett ide szénhidrogén (KÖRÖSSY 1988, MOLNÁR et al. 1999, JÓSVAI et al. 2001, NÉMETH et al. 2013). Tárolókőzetek A terület tárolókőzetei: — felső-triász (karni–nori) Fődolomit Formáció repedezett, kasztosodott részei (pl. Nagylengyel, Barabásszeg, Szilvágy, Pusztaapáti) — felső-triász (nori–rhaeti) Dachsteini Mészkő Formáció repedezett, kasztosodott részei (pl. Ortaháza-Kelet) — felső-kréta (campani–maastrichti) Ugodi Mészkő Formáció töredezett, karsztosodott zónái (pl. Nagylengyel, Szilvágy-Dél, Szilvágy) — felső-kréta (senon) üledékciklust indító Ugodi Mészkő anyagú alapkonglomerátumok (pl. Szilvágy-Dél) — felső-kréta Jákói Márga Formáció gryphaeás mészkő betelepülései (pl. Nagylengyel) — felső-kréta Jákói Márga Formáció karbonátos breccsa közbetelepülése — középső-eocén Szőci Mészkő Formáció karsztosodott rétegei — miocén (badeni) Pécsszabolcsi Mészkő Formáció — miocén (badeni) glaukonitos homokkő a Tekeresi Slír Formációban (pl. Nagylengyel) — miocén (badeni) Lajtai Mészkő Formáció (Rákosi Mészkő Tagozat) (pl. Barabásszeg, Eperjehegyhát) — alsó-pannóniai homokkövek (Szolnoki Homokkő Formáció, pl. Ortaháza, OrtaházaKelet, Zalatárnok). A Fődolomit Formáció porozitása csupán 1–2%, de repedezett és karsztosodott részei nagy másodlagos porozitással rendelkeznek (VÖLGYI et al. 1985, NÉMETH et al. 2012). Repedezettsége tektonikus folyamatok során alakult ki. Ott a legkedvezőbb a tároló képessége, ahol szenon, vagy annál fiatalabb képződmény fedi, mivel ezeken a helyeken a preszenon időszakban a dolomit felszínen volt és karsztosodott. A Dachsteini Mészkő Formáció csupán 1,5% porozitással rendelkezik, de a másodlagos porozitása ennél lényegesen nagyobb is lehet (NÉMETH et al. 2012). A repedezett, kasztosodott triász karbonátok sok esetben a rájuk települő badeni lithothamniumos mészkővel együtt alkotják a telepek tárolóit. Az Ugodi Mészkő Formáció (rudistás, ill. hippuriteszes mészkő) porozitása 0,2–2,5% (VÖLGYI et al. 1985). Kisebb mértékű tektonizáltság és hosszantartó karsztosodás miatt azonban jelentős a másodlagos porozitása, de szeszélyesen, egyenetlenül változik, a horizontálisan és vertikálisan repedezett–karsztos zónák között tömött kőzetrészek találhatók, melyek lerontják a tárolókapacitását (NÉMETH et al. 2012). Az Ugodi Mészkő klasztjait

114


tartalmazó breccsák és szenon üledékciklust indító alapkonglomerátumok porozitása 18% (VÖLGYI et al. 1985, LAUKÓ et al. 2004). A Jákói Márga Formáció gryphaeás mészkő betelepüléseiben Nagylengyelnél 2,2% porozitást mértek. A Szőci Mészkő Formáció medenceperemi karsztosodott rétegei potenciális tárolók (NÉMETH et al. 2012). Az aljzatra települő Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (ún. alsó lajtamészkő) jó tároló paraméterekkel rendelkezik, főként ott, ahol alapkonglomerátum is előfordul (LAUKÓ et al. 2004). A Tekeresi Slír Formáció badeni glaukonitos homokkő (ún. zöldhomokkő) betelepülésének durvahomokköves részei jó tároló tulajdonságokkal rendelkeznek, porozitásuk Nagylengyelnél 15–16% (VÖLGYI et al. 1985, Kőrössy 1988). A Lajtai Mészkő Formáció Rákosi Mészkő Tagozatának (az ún. felső lajtamészkőnek) az aljzatra települő lithothamniumos mészkő rétegei jó tárolók (pl. Barabásszeg), de az aljzattól függetlenül is tárolnak (pl. Eperjehegyhát), porozitásuk 5–8,75%, ami szemcseközi és hasadék porozitásból tevődik össze (VÖLGYI et al. 1985, NÉMETH et al. 2013). A lithothamniumos mészkövek változékony tárolókőzeteket képviselnek, mivel helyenként porózus–üreges a szerkezetük, máshol viszont tárolásra alkalmatlanok, ha tömöttek vagy agyagosak-márgásak. Az alsó-pannóniai homokkő tárolók porozitása 9 és 23% között változik (VÖLGYI et al. 1985, NÉMETH et al. 2013). Zárókőzetek A területen a triász, kréta és miocén tárolók legelterjedtebb zárókőzetei az alsó-pannóniai elején lerakódott nyíltvízi márgák, agyagmárgák (Endrődi Márga Formáció). Helyenként az alsó–középső-miocén, valamint a felső-kréta márgák, pelitek is zárást képeznek (VÖLGYI et al. 1985, NÉMETH et al. 2012, SZABÓ-HORTI et al. 2012). Egyes helyeken (pl. HahótPusztaszentlászló) a triász és badeni lithothamniumos mészkőben található telepet szarmata pelitek zárják. A pannóniai szekvenciákon belül a homokköveket elválasztó néhány méter vastag agyagmárgák a jelenlegi hidrosztatikus nyomásviszonyok között impermeábilisak, ezért zárókőzetként viselkednek. A nagylengyeli telepek esetében a Fődolomit Formáció felett települő Kösseni és Jákói Márga Formáció, az Ugodi Mészkő Formáció felett pedig a Polányi Márga Formáció képezi a zárást (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003a). Csapdázódás A területen a szerkezeti és a litológiai csapdák, valamint ezek kombinációi jellemzők (33. ábra). A szerkezeti csapdák az oldalelmozdulási zónákhoz kötődve antitetikus, lisztrikus vetőkhöz, vagy felboltozódásokhoz kapcsolódva jelennek meg (Laukó et al. 2004). A Nagylengyel és Szilvágy mezők telepei magas helyzetű mezozoos blokkokban, az Ortaháza– Kilimáni-gerinc triász és miocén telepei pozitív virágszerkezetek kiemelt központi zónáiban csapdázódtak (Szabó–Horti et al. 2012). A litológiai csapdák a litológiai változásokhoz, vagy az áteresztőképesség megváltozásához kötődnek (LAUKÓ et al. 2004). Az Ortaháza–Kilimáni-gerinc és a Bak– novai-árok területén gyakoriak a pannóniai sztratigráfiai csapdákban kialakult telepek. A pannóniai csapdatípusok az erős tektonikai igénybevétel és a váltakozó delta üledékképződési környezetek miatt rendkívül változatosak, az akkumulációk nagy amplitúdójú antiklinálisokban az aljzati telepek fölött, enyhén felboltozódott csapdákban, sztratigráfiai csapdákban, ill. ezek kombinációiban alakultak ki (NÉMETH et al. 2012, 2013).

115


33. ábra. A terület és környezete szénhidrogén rendszere idealizált keresztszelvényen ábrázolva (HORVÁTH, TARI 1999)

Teleptani viszonyok A területen két regionális szénhidrogén felhalmozódási övezet húzódik (JUHÁSZ et al. 1997). Az egyik az Ortháza–Hahót regionális kőolaj- és földgáz-felhalmozódási övezet, a másik a Nagylengyeli regionális kőolaj-felhalmozódási övezet. Az utóbbi az ország egyik legjelentősebb szénhidrogén-felhalmozódási övezete, amely Algyő után az ország második legnagyobb vagyonú kőolajmezője. A Nagylengyel–Szilvágy–Barabásszeg–Pusztaapáti térségében található szerkezetsoron a telepek a közel ÉÉK–DDNy-i irányú mezozoóos boltozat ÉNy–DK-i csapású törések mentén lépcsőzetesen lezökkent blokkjaiban képződtek. . Nagylengyeli kőolajmező A mező négy telepe felső-triász dolomitban (Fődolomit Formáció) helyezkedik el az I– IV., V–VI., VII. XIV. rögben (34. ábra). További nyolc telep felső-kréta rudistás mészkőben (Ugodi Mészkő Formáció, I–IV., V–VI., VII. VIII. X.É., X.D., XI., XIV. rög), egy telep a szintén felső-kréta gryphaeás mészkőben (Jákói Márga Formáció mészkő betelepülése, I–IV. rög), és egy telep badeni zöldhomokkőben (Tekeresi Slír Formáció, I–IV. rög) található (Körössy 1988). A felső-triász dolomitban elhelyezkedő halmaztelepek 2420 m átlagmélységben találhatók 17–163 m etázsmagassággal. A felső-kréta mészkő kőolajtelepei 2260 és 2200 m körüli átlagmélységben, 216–240 m etázsmagassággal rendelkeznek. A

116


középső-miocén glaukonitos homokkő tárolóban 1897 m mélyen 26 m etázsmagasságú és

34. ábra. A nagylengyeli szerkezetsor földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

35% víztelítettségű az olajtelep. A felső-triász dolomitban halmaztelepek, a fiatalabb képződményekben rétegtelepek vannak. A telepekben a nyomás 17,4 és 24,5 MPa, a hőmérséklet 85 és 120 °C között változik. A paraffin–intermedier jellegű kőolaj sűrűsége 0,92–0,99 t/m3, kéntartalma 1,9–5,3% (MOLNÁR, T. VARGA 1976, VÖLGYI et al. 1985). Barabásszegi kőolajtelep Felső-triász dolomit (Fődolomit Formáció), felső-kréta gryphaeás mészkő (Ugodi Mészkő Formáció vagy Jákói Márga Formáció mészkőbetelepülése) és miocén (badeni) lithothamniumos mészkő (Lajtai Mészkő Formáció) tárolóban egy halmaztelep található a Nagylengyel IX. rögben (35. ábra).

117


35. ábra. A barabásszegi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

A telep átlagmélysége 2255 m, etázsmagassága 79 m. A telepnyomás 20,8 MPa, a hőmérséklet 134 °C. A paraffin–intermedier jellegű kőolaj sűrűsége 0,939 t/m3, kéntartalma 2% (MOLNÁR, T. VARGA 1976, VÖLGYI et al. 1985, KÖRÖSSY 1988). Szilvágy kőolajtelep Felső-triász dolomit (Fődolomit Formáció) és az azon települt kréta alapkonglomerátum tárolóban kőolaj halmaztelep található a Nagylengyel XV. rögben, amelynek átlagmélysége 2622 m, etázsmagassága 136 m (36. ábra). A telepnyomás 24,8 MPa, a hőmérséklet 152 °C, a víztelítettség 43%. A paraffin-intermedier jellegű kőolaj 0,920 t/m3 sűrűséggel és 0,8–1,22% kéntartalommal rendelkezik (MOLNÁR, T. VARGA 1976, VÖLGYI et al. 1985).

118


36. ábra. A szilvágyi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

Szilvágy-Dél kőolajtelep Felső-kréta alapkonglomerátumban és mészkőben (Ugodi Mészkő Formáció) kőolaj rétegtelepe található, melynek átlagmélysége 3400 m (37. ábra). A telepnyomás 43,1 MPa, a telephőmérséklet 146 °C, a víztelítettség 20%. A kőolaj naftén–naftén jellegű, sűrűsége 0,85– 0,87 t/m3. A telep 91–93% éghetőanyag tartalmú 46–50 MJ/m3 fűtőértékű földgázt is tartalmaz (VÖLGYI et al. 1985, SZABÓ-HORTI et al. 2012). Pusztaapáti kőolajtelep Felső-triász dolomitban kőolaj halmaztelep ismert 2696 m átlagmélységben, 108 m etázsmagassággal (38. ábra). A telepben 25,2 MPa nyomás és 142 °C hőmérséklet uralkodik. A kőolaj paraffin–paraffin jellegű, 0,92 t/m3 sűrűségű (VÖLGYI et al. 1985).

119


37. ábra. A szilvágy-déli szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

38. ábra. A pusztaapáti szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

120


Ortaháza mező Felső-triász mészkőben, középső-miocén mészhomokkőben, mészkőben, és alsópannóniai homokkőben öt gázsapkás kőolajtelep, egy telítetlen kőolajtelep, és több mint tíz nedves gáztelep ismert (39. ábra). A felső-triász mészkőben és középső-miocén mészhomokkőben, repedezett mészkőben 1981 m mélységben elhelyezkedő gázsapkás kőolaj halmaztelep 127 m etázsmagassággal, 18,3 MPa telepnyomással, és 115,5 °C telephőmérséklettel rendelkezik. Kőolaja paraffinparaffin jellegű, 0,85 t/m3 sűrűségű. A sapkagázban az éghetőanyag részaránya átlagosan 73,9%, a széndioxidé 19,2%, a nitrogéné 6,9%. A gáz fűtőértéke 31,55 MJ/m3 (VÖLGYI et al. 1985). Az alsó-pannóniai homokkő, ill. aleurolitos homokkő összletben (Szolnoki Homokkő Formáció) a telepek 1552–1755 m mélységben helyezkednek el és rétegtelepeket alkotnak. Ezek 6–49 m etázsmagassággal, 37–50% víztelítettséggel, 15,1–16,9 MPa telepnyomással, és 87–97 °C telephőmérséklettel rendelkeznek. A paraffin–intermedier jellegű kőolajok sűrűsége 0,80–0,87 t/m3. A 89–96% éghetőanyag tartalmú földgáz fűtőértéke 35,7 és 48,1 MJ/m3 között változik (VÖLGYI et al. 1985, SZABÓ-HORTI et al. 2012).

39. ábra. Az ortaházai szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

Eperjehegyhát kőolajtelep Az 1953–54, majd 1971–72 során mélyült eperjehegyháti fúrásokban annak idején csak kőolaj- és földgáznyomokat találtak. Az 1971–72-ben mélyült és kivizsgált eperjehegyháti E– 3 és az 1985–86-ban létesített E–6 fúrások újraértékelése során azonban egy telítetlen kőolajtelepet sikerült felfedezni. A telep kb. 2015 m mélységben, porózus badeni Lajtai Mészkő Formációból álló tárolóban helyezkedik el, víztelítettsége 20%, telephőmérséklete 110 °C. A kőolaja intermedier jellegű, 0,86–0,91 t/m3 sűrűségű. A telep földgáza 95% metánt tartalmaz, fűtőértéke 31,4 MJ/m3 (NÉMETH et al. 2013).

121


A terület közvetlen környezetében számos szénhidrogén előfordulás ismert: Pusztamagyaród (két szabadgáz telep badeni lithothamniumos mészkőben), Hahót–Ederics (felső-triász dolomitban és mészkőben telítetlen kőolajtelep), Hahót–Pusztaederics (két gáztároló alsó-pannóniai homokkőben), Zalatárnok (alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formáció Tófeji Homokkő Tagozata kiékelődő agyagos homokkő lencséjében szabad szárazgáz rétegtelep), Ortaháza-Kelet (egy telítetlen kőolaj halmaztelep felső-triász Dachsteini Mészkő Formációban, és négy szárazgáz rétegtelep alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formáció homokkő, aleurolitos homokkő rétegeiben), Hahót–Söjtör (kis kőolaj előfordulás triász és a rátelepülő badeni repedezett mészkőben), Sávoly-Nyugat, -Dél, Délkelet, -Kelet (triász és badeni mészkőben, valamint alsó-pannóniai homokkőben tíz telítetlen és egy gázsapkás kőolajtelep, valamint két szabadgáz telep), Zalakaros–Sávoly (triász mészkőben és dolomitban két gázsapkás kőolajtelep), Csesztreg (felső-kréta konglomerátum, breccsa és mészkő összletben nagy inert tartalmú kevert földgáztelep), Szentgyörgyvölgy (felső-kréta mészkőben és kárpáti homokkőben nagy inert tartalmú kevert földgáztelep), Nagybakónak (telítetlen kőolajtelep badeni konglomerátumban), Pusztaszentlászló-Kelet (felsőtriász mészkőben és alsó-pannóniai homokkőben két telítetlen kőolajtelep). Valamivel távolabb találhatók a Vétyem, Vétyem-Kelet, Budafa, Budafa–Oltárc, Budafa-Kiscsehi, Lovászi, Bajánsenye, Őriszentpéter-Dél, Újfalu, Buzsák, Somogysámson és Zalakomár mezők, ill. telepek. Mivel a terület Magyarország egyik legrégebben kutatott szénhidrogén-felhalmozódási övezete, ahol több jelentős vagyonú szénhidrogén mező vált ismertté, továbbá mivel a Zalamedencében a kőolaj és földgáz keletkezés és felhalmozódás feltételei (szerves anyag tartalom, szénhidrogén generálódás, migráció, csapdázódás) adottak, ezért a terület érdemes a további kutatásra gazdaságos előfordulások felfedezésének reményében. 2.1.2. A Zala vizsgálati terület szénhidrogén vagyona A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogénkutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a BÁNYATÖRVÉNY alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). Geofizikai módszerekkel azonosított, de fúrással fel nem tárt tárolószerkezet vagyonbecslésekor figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a megadott értékek valószínűségi változókként értelmezhetőek. A fúrásokkal feltárt szénhidrogénvagyon számítása volumetrikus becsléssel történik. A tárolókőzetből kitermelhető szénhidrogén felszíni viszonyokra számított mennyisége az alábbi képlet szerint számítható: V(CH) = Tárolókőzet-térfogat×Porozitás×Szénhidrogén-telítettség×(1/Formáció térfogati faktor)× Kihozatali tényező. Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogén talált, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeni adatsorából és a tárolóparaméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepekből kitermelhető szénhidrogének mennyisége. A területen feltárt konvencionális szénhidrogénmezők kezdeti földtani vagyonát a 46. táblázat foglalja össze.

122

I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 46. táblázat. A Zala terület és 5-km-es környezete lelőhelyei és kezdeti földtani ásványvagyonuk (MBFH Nyilvántatás 2011, NÉMETH et al. 2013) Kezdeti földtani kőolaj (kt

Kezdeti földtani földgáz (Mm3)

Felfedezés éve

Telepek száma

Csesztreg

1967

1

0,0

280,0

Eperjehegyhát

1972

1

175,4

0,0

Lovászi

1940

7

21312,0

6290,7

Nagybakónak Nagylengyel-Barabásszeg-SzilvágySzilvágy Dél

1995

1

307,0

0,0

1952

17

43395,5

91,0

Ortaháza

1970

20

2660,2

1352,7

Pusztaapáti

1974

1

512,0

0,0

Sávoly-Kelet

1989

2

0,0

35,7

Sávoly-Nyugat

1991

1

1904,8

550,3

Szentgyörgyvölgy

1989

1

0,0

110,6

Vétyem

1948

1

0,0

148,3

Zalakaros-Sávoly

1965

2

3433,8

1061,4

73700,7

9920,7

Szénhidrogén lelőhely

Összesen

Összességében tehát a koncessziós területen és közvetlen közelében 2013-ig felkutatott, nyilvántartásba került konvencionális földtani szénhidrogénvagyon mennyisége közelítően 74 Mt kőolaj és 10 Mrd m3 földgáz. A feltárt mennyiségből 2011-ig 30 Mt kőolajat és 5 Mrd m3 földgázt termeltek ki. A kitermelhetőség többnyire kedvező, kőolaj esetében átlagosan 46% (9–57%), földgáznál 68% (15–79%). A Zala terület reménybeli ásványvagyona A már ismert és még felfedezésre váró szénhidrogéneket részben a terület mezozoos aljzatában megismert triász és kréta időszaki márgák generálhatták, részben pedig a terület keleti, délkeleti, déli részén kialakult árkokat (Bak–novai-árok, Reszneki és Lovászi süllyedék) kitöltő idősebb miocén és pannóniai anyakőzetekből származtathatóak. A szénhidrogén anyakőzetekből elmigrált kőolaj és földgáz mennyiségét becsülhetjük ún. térfogat-genetikai módszerrel is, az anyakőzetek elterjedésének, effektív vastagságának, az eredeti szerves széntartalom mennyiségének ismeretében, illetve konkrét laboratóriumi mintaelemzések (Rock–Eval pirolízis) birtokában. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságáról (SCHMOKER, 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. A teljes Zala vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a lenti 47. táblázat mutatja be. A reménybeli vagyon feltételezésünk szerint a részterületek között egyenletesen oszlik meg. A legfontosabb termikusan érett anyakőzetként számon tartott képződményeket (triász Kösseni Márga, felső-kréta Jákói Márga, a pannóniainál idősebb miocén, kárpáti, badeni és szarmata korú pelites üledékek, illetve a pannóniai korú Endrődi Márga) a mélyebb medencerészekben feltételezzük, ahonnan a generálódott szénhidrogének viszonylag rövid migrációs útvonalon elérhették a tároló képződményeket. A generáló képződmények elterjedését a képződmények mélység- és vastagságtérképeinek áttekintése alapján becsültük. A potenciálisan hatékony generáló képződmények effektív vastagságát és az eredeti átlagos szerves szén (OTOC – original total organic carbon) tartalmat súlyszázalékban három-három

123


különböző értékkel becsültük. Az anyakőzetek eredeti szénhidrogén generáló szerves anyagból, a kerogénből, a TOC egy-egy – a generáló szerves anyag típusától függő – része kőolajjá, más része éghető földgázzá alakul, ennek becsült részarányait is a táblázat mutatja. Azt, hogy a szénhidrogén az anyakőzetből kilépve a másodlagos migráció útvonalán tárolókőzetbe jutva csapdázódott, a migráció és a csapdázódás hatékonyságát megadó értékekkel értékkel fejezzük ki. A tárolókőzetből kinyerhető szénhidrogén arányát a területre vonatkozó termelési tapasztalatok szerint állapítottuk meg. A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott kőolaj és földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki. Ezek közül a legjobb becslésként nevesíthető, közepes kockázatú reménybeli földtani szénhidrogénvagyon felszíni, normál állapotra vonatkoztatva 82,7 Mt kőolaj és 21,7 Md m3 földgáz. A kitermelhető vagyon ettől kevesebb, illetve ebből le kell vonni az eddig fúrásokkal feltárt szénhidrogének kitermelhető mennyiségét ahhoz, hogy a területen még várható prognosztikus vagyon mennyiségét megkapjuk. A reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége így közelítően 3,2 M t kőolaj és 4,2 Md m3 földgáz. A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig. Erre többnyire még jól megkutatott területeken sincs mód teljes mértékben. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban. Számos ilyen telep helyezkedhet el a „mezozoos aljzat” egykori, erózió által változatosan tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén előfordulás létezhet. Ebből következően a fent megadott reménybeli szénhidrogén-vagyon értékek nem a jelenlegi technológiai szinten gazdaságosan kitermelhető mennyiséget jelentik. Nem vizsgáltuk azt sem, mekkora az az egy előfordulás esetében elvárt minimális szénhidrogénvagyon, amelynél a kitermelés jelenlegi gazdaságossága feltételezhető. Perspektivikus kitermelhető vagyonként lehet számba venni a letermelt tárolókban a felhagyás után a reziduális szénhidrogének regenerálódásából származó, utánáramló kőolaj és földgázmennyiséget. A kitermeléssel megteremtődnek a feltételek ehhez a folyamathoz, bár ez a mobilizáció évtizedekben mérhető nagyságrendű, elméleti jelentőségű folyamat. 47. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Zala területre

A

Zala

Mértékegység

Számítás

Alacsony kockázatú becslés

Közepes kockázatú becslés

Magas kockázatú becslés



miocén

mezozoos

Anyakőzet kora


Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata B

B1

Az anyakőzet(ek) elterjedési területe

km2 (106m2)

180

200

220

120

130

140

B2

Össz. effektív anyakőzetvastagság

m

130

130

130

160

160

160

124


A

Zala

Mértékegység

B3

TOC (teljes szerves széntartalom)

B4

OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/100

B5

OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom)

Számítás

súly%/100

106 m3

B1*B2*B3*B4







0,035

0,035

0,035

0,020

0,020

0,020

1,3

1,3

1,3

1

1

1

1064,7

1183,0

1301,3

384,0

416,0

448,0

Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata C C1

C2 C3a C3b

Nettó generált kőolaj arány Migráció és felhalmozódás hatékonysága Kőolaj térfogata (standard, felszín) Kőolaj tömege (standard, felszín)

C5.1

Kihozatal (kőolaj) Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető Kőolaj tömege (mezozoos+miocén) összesen Kitermelhető kőolaj tömege (mezozoos+miocén) összesen

C6

Korábban felfedezett földtani vagyon

C4

C5a

C5b

C3.1

C7 C8a C8b C9

Korábban felfedezett kitermelhető vagyon Reménybeli földtani kőolaj tömege Reménybeli földtani kőolaj térfogata Reménybeli kitermelhető kőolaj

%/100

%OTOC/100

0,150

0,150

0,150

0,050

0,050

0,050

%/100

%C1/100

0,200

0,200

0,200

0,020

0,020

0,020

106 m3

B5*C1*C2*2,71

86,56

96,18

105,80

1,04

1,13

1,21

106 m3

C3a*0,85

73,58 81,75 Kitermelhető kőolajmennyiség

89,93

0,88

0,96

1,03

%/100

adott

106 m3

0,35

0,35

0,35

0,35

0,35

0,35

C3a*C4

30,30

33,66

37,03

0,36

0,39

0,42

106 tonna

C5a*0,85

25,75

28,61

31,47

0,31

0,34

0,36

106 tonna

C3bsum/kat.

74,46

82,71

90,96

106 tonna

C5bsum/kat.

26,06

28,95

31,84

106 tonna

adott

73,70

73,70

73,70

106 tonna

adott

33,87

33,87

33,87

106 tonna

C3.1-C6

0,76

9,01

17,26

106 m3

C8a/0.85

0,89

10,60

20,30

106 tonna

C8a*C4

0,27

3,15

6,04

Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D

D2

Nettó generált földgáz arány Migráció és felhalmozódás hatékonysága

D3

Földgáz térfogata (standard, felszín)

D1

D4

D5

Kihozatal (földgáz) Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető

%/100

%OTOC/100

0,050

0,050

0,050

0,030

0,030

0,030

%/100

%D1/100

0,100

0,100

0,100

0,100

0,100

0,100

106 m3

B5*D1*D2*3025 16103,6 17892,9 Kitermelhető földgázmennyiség

19682,2

3484,8

3775,2

4065,6

%/100

adott

106 m3

D3*D4

0,40

0,40

0,40

0,40

0,40

0,40

6441,4

7157,2

7872,9

1393,9

1510,1

1626,2

125


A

Zala

D5.1

Földgáz térfogata (mezozoos+miocén) összesen Kitermelhető (mezozoos+miocén) összesen

D6

Korábban felfedezett földtani vagyon

D3.1

D7 D8 D9

Korábban felfedezett kitermelhető vagyon Reménybeli földtani földgáz Reménybeli kitermelhető földgáz

126

Mértékegység

Számítás




106 m3

D3sum/kat.

19588,4

21668,1

23747,8

106 m3

D5sum/kat.

7835,4

8667,2

9499,1

106 m3

adott

11084,5

11084,5

11084,5

106 m3

adott

7513,2

7513,2

7513,2

106 m3

D3.1-D6

8503,9

10583,6

12663,3

106 m3

D8*D4

3401,6

4233,4

5065,3





2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során alkalmazható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Felszíni geofizikai kutatás A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tárolószerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni ill. légi geofizikai mérések eredményeire is támaszkodnak a CH-kutatás során. Ezek a mérések kisebb mértékű területhasználattal járnak, mint a szeizmikus kutatás. 2.2.2. Kutatófúrások mélyítése Fúrási, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azt a pontot, ahol indokolt a kutatófúrás lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások. Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M–7; 6085 m). A 40. ábra szemlélteti a fúróberendezés fő elemeit (ALLIQUANDER 1968).

127


40. ábra. A fúrótorony és berendezései 1. emelőmű; 2. erőgépcsoport; 3. forgatóasztal; 4. forgatórúd; 5. öblítőfej; 6. rotary-horog;7. szállítócsigasor; 8. koronacsigasor; 9. koronaerkély; 10. kapcsolóerkély; 11. rotary-tömlő; 12. holtkötélszál; 13. öblítő nyomóvezeték; 14. fúrótorony; 15. kitörésgátló tolók;16. kifolyó cső; 17. rázószita; 18. szívótartály; 19. iszapszivattyú; 20. forgatórúd és fúrócső;21. súlyosbítók; 22. görgős fúró (ALLIQUANDER 1968)

A rotary fúrás során meghajtómotorok segítségével a külszínen forgatják az acélcső anyagú fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. A fúrócső alján lévő fúró aprítja fel a kőzetet. A fúró az átfúrt rétegek keménységétől függően kopik. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott, nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db), egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. A rudazat alján lévő fúrófej vágja, hasítja aprítja a kőzetet a fúró fajtájától függően. A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. A kőzetdarabok folyamatos eltávolítása a lyuktalpról öblítéssel történik. Az öblítő közeg leggyakrabban iszap, ritkán haböblítés. Az öblítőkör fő feladata a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás alatt a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után

128


újra felhasználják. Figyelembe véve a technológiai és környezetvédelmi szempontokat, minden fúrásnál zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát alkalmaznak (41. ábra).

41. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

Nem megfelelő súlyú iszaposzlop esetén bekövetkezhet a lyuk kitörése, amely jelentős károkat, balesetet okozhat, és a fúrás tönkremeneteléhez is vezethet. A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlót szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást mélyítenek, ha a szénhidrogéntelepek lakott vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor, illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (42. ábra). A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.

42. ábra. Irányított ferde fúrás

A fúrólyukat beomlás ellen meg kell védeni, és biztosítani kell az egymás alatt elhelyezkedő rétegek egymástól történő elszigetelését. Ehhez egymásba csavart, acélból készült béléscsöveket cementeznek a fúrólyukba. A felszíntől beépített béléscsöveket és a

129


beakasztott béléscsöveket a legbiztonságosabb módon kell beépíteni az előzetesen meghatározott sarumélységig, majd el kell cementezni azokat laboratóriumban bevizsgált, megfelelő technikával bekevert cementtejjel a felszínig, vagy az előre meghatározott mélységig. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscsőrakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe egyrészt a rétegizoláció, a béléscsőoszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidummigráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb, ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló szénhidrogén összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyeléses vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű folyadékot (vagy gázt) képes elnyelni. Előfordulhat, hogy a kőzet áteresztőképessége a kút közvetlen környezetében vagy teljes kiterjedésében annyira kicsi, hogy nem ad érdemleges beáramlást. Az áteresztőképesség javítására, vagyis a nagyobb beáramlás biztosítására, ill. besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldása, az ún. savazás, ill. a rétegrepesztés. A rétegrepesztés célja a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget, és természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. Évtizedek óta végeznek rétegrepesztéseket Magyarországon a szénhidrogén-termelésben, ennek ellenére a művelet a nem-hagyományos szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódóan vált közismertté. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja a 43. ábra.

43. ábra. Rétegrepesztés folyamata

A nagy nyomású és nagy hőmérsékletű (HPHT) környezetben kivitelezett rétegrepesztési művelet jelentős felszíni technológia felvonultatását igényli, a repesztés kizárólag a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével végezhető.

130


Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak felszín alatti, termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén-tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egyidőben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetesgamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét azonban kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség- és lyukferdeségmérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból, illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, ill. szénhidrogén-mennyiségi változások. 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű ágú területen végzett ideiglenes anyagmozgatáshoz igénybevett területet a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon.

131


A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás tartálykocsikkal a helyszínre szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy dieselelektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást tartálykocsikkal a helyszínre szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre. 2.4. A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása A vizsgálati terület lefedi Zala megye nagyobbik részét. ÉNy-i sarkának kis része átnyúlik Vas megyébe. 2.4.1. Közút- és vasúthálózat A vizsgálati terület közlekedési hálózatát a 44. ábra szemlélteti.

44. ábra. A zalai vizsgálati terület térségének (Zala valamint Vas megye) közúthálózata (2009)

132


Közúti közlekedés Autópályák, gyorsforgalmi utak A vizsgálati területen kívül, attól déli irányban mintegy 12–15 km-re, K–Ny-i nyomvonalon halad az M7-es autópálya és M70-es autóút. Zala megye gyorsforgalmi úthálózatát a közelmúltban, több részletben, teljes hosszban átadott M7 autópálya, illetve a 2004-ben átadott M70 autóút képezi. Az M7 autópálya része annak az V. számú helsinki folyosónak, amely az Adriai-tenger kikötői és a kelet-európai országok közötti közvetlen közúti kapcsolatot hivatott biztosítani. Az M7 autópálya lényegesen javítja Zala megye és a főváros közötti közúti kapcsolatot, és a nemzetközi közúthálózatban is jelentős szerepet tölt be. Az M7 és M70-es autópályák végleges kiépítettségükben a magyar–horvát (Letenye), illetve a magyar–szlovén (Tornyiszentmiklós) országhatár és Budapest között hoznak létre közvetlen gyorsforgalmi közúti összeköttetést. A 7 sz. és a 74 sz. út az európai úthálózat fő elemeit alkotó E jelzésű utak. Az E65 jelzésű Malmö(S)–Pozsony(SK)–Rajka–Letenye–Zágráb(HR)–Chania(GR) út észak–déli irányban, az E71 jelzésű Rijeka(HR)–Zágráb(HR)–Budapest–Miskolc–Kassa(SK) út nyugat–keleti irányban szeli át Zala megyét. Főutak a vizsgálati terület térségében Zala megye főúthálózata viszonylag szabályos, a gyorsforgalmi utakon túlmenően az összesen mintegy 313,5 kilométer hosszúságú. Három-három főúti tengely alkotja viszonylag egyenletes területi elosztásban: kelet-nyugati irányban a 76., 75., 7. sz. főutak, észak–déli irányban a 86., 74. és 61., valamint közvetlenül a megyehatár veszprémi oldalán húzódó 84. sz. főutak. Legfontosabb elemei az alábbiak: A 7. sz. főút a vizsgálati területtől délre, 12–15 km-re, az M7 gyorsforgalmi úttal párhuzamosan, KÉK–NyDNy irányban halad. Fontos szerepet tölt be a megye nyugat–keleti irányú forgalmának lebonyolításában. Főként a megyén belüli, illetve településközi forgalom kiszolgálásában játszik szerepet. A 74. sz. főút Zalaegerszeg térségében lép be a vizsgálati területre. É–D-i irányú. Áthalad a terület keskeny középső sávján, és halad tovább dél felé. Igen fontos szerepet tölt be a megye közlekedéshálózatában. Észak–déli vonalvezetésű, így nem csak az előbbiekben felsorolt kelet–nyugat irányú főutakat köti össze, hanem a megye két legfontosabb városát is, Zalaegerszeget és Nagykanizsát. Mivel iránya közel megegyezik a megyére jellemző É–D-i völgyirányokkal, helyszínrajzi vonalvezetése nyugodtabb az előzőeknél. Északi irányban szintén kapcsolatot teremt Vas megyével. A 75. sz. főút hozzávetőleg K–Ny-i irányú. Áthalad mind a vizsgálati terület nyugati, mind a keleti térségén. A megye fontos kelet–nyugat irányú tengelye. Jelenlegi kialakítása nehezíti ennek a funkciónak a betöltését, mert a terepadottságok miatti zegzugos vonalvezetés jelentősen csökkenti az útvonal kapacitását, szolgáltatási színvonalát. A 76. sz. főút hozzávetőlegesen kelet–nyugati irányú. Áthalad a vizsgálati terület keleti zónájának közepén, és a terület középső részén éri el Zalaegerszeg peremét. A főút a megye északi részét szolgálja ÉNy-on Vas megyei kapcsolattal. Vonalvezetését a megye morfológiai adottságai szabják meg. A 86 sz. főút a vizsgálati terület nyugati részét szeli át, É–D-i irányban. A terület északi határát Zalalövőnél lépi át, és Lentitől ÉNy-ra hagyja el.

133


Zala megye egyik legfontosabb főútja, mivel a megye nyugati részén az észak–déli összeköttetést megteremtő útvonal igen fontos nemzetközi szerepet is betölt: a Mosonmagyaróvár és Rédics között húzódó útvonal a Magyarországtól északra levő országok és az Adria közötti forgalom egy részét itt bonyolítják le. Mivel Zala megye jelentős hosszban határos Szlovéniával és Horvátországgal, az Európa délnyugati területeiről országunkba érkező cél- és átmenő forgalom számottevő része ezeken az úthálózati elemeken jelentkezik. A járműforgalomnak az 1990-es évek közepétől megfigyelhető megnövekedését nem követte az útvonalak teljesítőképességének növelése, ezért ezen utak műszaki állapota sok esetben nem megfelelő, elkerülő utak hiányában egyes belterületi szakaszaik túlzsúfoltak, jelentős környezetszennyezést okozva ezzel az érintett településrészeken. Zala megye főútjai jelenleg még megfelelnek az előírásokban foglalt kapacitásértékeknek, ugyanakkor egyes útvonalszakaszok terhelése meghaladja a 9–10 000 járművet naponta, azaz a 900–1000 egységjármű/óra csúcsóra-értéket. Ilyen túlterhelt szakaszok találhatók a 61 sz. úton, a 71 sz. úton, a 76 sz., illetve a 86. sz. főúton. Ezeknek a szakaszoknak a terhelésértékei azt mutatják, hogy a megye főútjainak többsége a közeljövőben kapacitásnövelő rekonstrukcióra szorul, amely hosszabb távra nem halasztható a megfelelő közlekedési ellátás és a lakosság komfortérzetének biztosítása érdekében. Az országos közutak Zala megyei mellékúthálózata döntően megfelel a megye geográfiai viszonyainak és sajátos településhálózatának. Zala megye mellékútjainak teljes hossza (1316 km) az országos mellékúthálózat 5,65%-át képviseli, ami mintegy 40%-kal haladja meg az ország területéhez viszonyított 4,1%-os részesedését. Gyorsforgalmi- és főúthálózaton lévő határátkelők és határátlépési pontok: Horvátország felé Letenye (M7) Letenye (7. sz. főút) Szlovénia felé Tornyiszentmiklós (M70) Rédics (86. sz. főút) A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján közútkezelői hozzájárulás, jóváhagyás kell a következő tevékenységekhez: A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat az 1988/I. a közúti közlekedésről szóló törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A törvény alapján közútkezelői hozzájárulás, jóváhagyás kell a következő tevékenységekhez: 36.§ (1) a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez: a) a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, kivéve a b) pont szerinti esetet b) a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges, amennyiben a közúthoz új utat csatlakoztatnak. 2) a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges

134


a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövő ház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni.

135


Vasútvonalak A vasúti közlekedés — főleg az áru- és teherszállítás szempontjából — nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát, melyet a 45. ábra mutat be.

45. ábra. A zalai vizsgálati terület térségének (Zala valamint Vas megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe. (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006)

A zalai vizsgálati területen és térségében az alábbi — az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2. melléklete alapján besorolt regionális, és a 3. melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák: — 17-es (2) számú – Zalaszentiván–Nagykanizsa — 25-ös számú – Boba–Zalaegerszeg–Őriszentpéter–országhatár 136


— 30-as számú – Budapest (Déli pu.) – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – országhatár A 17-es számú transzeurópai vasúti pálya Szombathelyről indul, É–D-i irányú. Zalaszentivántól délre lép be a vizsgálati területre, és azt teljesen átszelve halad dél felé, Nagykanizsa irányába. A terület déli határát Gelse után hagyja el. A 25-ös számú transzeurópai vasúti pálya Zala megye vasúthálózatának egyik legfontosabb eleme, mely egyben a V. sz. nemzetközi közlekedési folyosó része. A vasútvonal egyvágányú, villamosított. A vizsgálati terület északi határához közel, azzal párhuzamosan, de nagyrészt azon kívül fut, K–Ny-i irányban. Erről a vonalról csatlakozik le a 23-as szárnyvonal, és lehetővé teszi a vizsgálati terület gyors vasúti megközelítését. A 30-as számú transzeurópai vasúti pálya a vizsgálati területtől DDK-i irányban halad, attól mintegy 5–8 km-re, ÉK–DNy-i irányban. Zala megyei szakasza egyvágányú, villamosított. A nemzetközi vasúti kapcsolatokban számottevő szerepe van, biztosítja a Horvátországgal és Olaszországgal való vasúti kapcsolattartást. Nem a transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák — 26-os számú – Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk A vizsgálati terület keleti határától kis távolságra, 2–4 km-re, de azon kívül halad a 26-os számú országos törzshálózati vasúti pálya, mely Balatonszentgyörgy és Tapolca között egyvágányú, Balatonszentgyörgy–Keszthely között pedig villamosított vonal. Műszaki állapota gyenge, a forgalom ehhez méretezett (a Balaton törvény hatálya alá eső területen halad). Regionális vasúti pályák — 23-as számú – Zalaegerszeg–Rédics A 23-as számú regionális vasúti pálya Zalaegerszeg–Rédics egyvágányú, nem villamosított, műszaki állapota miatt felújításra szorul. A vizsgálati terület középső részének északi határától, Zalaegerszegről indul, és előbb déli irányba halad, majd Bak után DDNy-i irányt vesz fel. Jelenlegi végállomása Rédics. Lehetővé teszi a vizsgálati terület DNy-i részének vasúton való megközelítését. Korábban Lendván keresztül kapcsolata volt a déli vasútvonalakkal. Egyéb vasúti pályák — 22-es számú – Körmend–Zalalövő — 24-es számú – Zalabér–Batyk–Zalaszentgrót A 22-es számú egyéb vasúti pálya Körmendet köti össze Zalalövővel. É–D-i irányú, déli végállomása a vizsgálati terület északi határán, Zalalövőn található. egyvágányú, nem villamosított vasútvonal. Jelenleg igen rossz műszaki állapotú. A 24-es számú egyéb vasúti pálya a 25-ös fővonal rövid szárnyvonala. Zalabér–Batykról indul, és fut Zalaszentgrótig, a vizsgálati terület keleti zónájának északi határáig. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a zalai vizsgálati terület közúton, illetve vasúton való megközelítési lehetőségei jók. Bár a területen gyorsforgalmi autópálya nem halad át, és nemzetközi törzshálózati vasútvonal is csak egy fut rajta keresztül, a területen belül található főutak és vasúti pályák a terület minden zónáját könnyen elérhetővé teszik. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények:

137


— Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára — más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában — kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. — Az OTÉK 36. § (8) pontja szerint országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 36. § (8) pontjában hivatkozott külön jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei vonatkozásában a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklete (az Országos Vasúti Szabályzat I. kötete, a továbbiakban: OVSZ I.). — A vasút keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak lapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A vasútvonalak kezelője A tanulmánnyal érintett — fentebb felsorolt — vasútvonalak kezelője a MÁV Zrt. Pályavasúti Szombathelyi Területi Központ, 9700 Szombathely Széll Kálmán u. 9. A vasútvonalak fejlesztési terveinek végrehajtására vonatkozó követelmények Vasútfejlesztési kérdésekben — az érintett vasútvonalakat illetően — a MÁV Zrt Pályavasúti Üzletág Fejlesztési Főosztálya (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.) az illetékes.

138


2.4.2. Energiahálózatok Zala megye az ország területének nyugati szélén helyezkedik el, ezért területén országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó gerinchálózatok közül már csak a nemzetközi funkciójú vezetékek haladnak keresztül. A megye területét elérő gerinchálózatok döntően a megye területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet. Villamosenergia-hálózat A vizsgálati terület villamosenergia-hálózatát a 46. ábra mutatja be.

46. ábra. A zalai vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Zala megyei Területrendezési terve módosítása. Melléklet, Villamosenergia ellátás. KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 2010. május)

139


A villamosenergia-rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kV-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kV-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató, az E.ON–ÉDÁSZ Zrt. kezelésébe tartoznak. A vizsgálati területen és térségében 750 kV-os országos főgerinc hálózati vezeték nem halad át. A 400 kV-os átviteli hálózat elemei — Szombathely–Hévíz — Hévíz–Söjtör–Csörnyeföld — Csörnyeföld–Szlovénia — Csörnyeföld–Horvátország — Hévíz–Kaposvár (Toponár) A vizsgálati területen, ill. térségében a 400 kV-os átviteli hálózat alábbi elemei futnak: A Szombathely–Hévíz hálózat északi irányból érkezik a terület határára. Zalaegerszegtől nyugatra, Orbányosfa térségében lépi át a határt, és KDK-i irányba haladva szeli át a vizsgálati terület keleti részét. Hévíz előtt keleti irányba fordul, és ebbe az irányba haladva éri el a terület keleti szélét, és fut tovább a hévízi alállomásig. A Hévíz–Söjtör–Csörnyeföld vezeték Hévízről indul. A terület keleti szélének közepén lép be, és NyDNy irányban átszeli az egész vizsgálati területet. Csömödér után lép ki a területről, és déli irányt véve fut tovább Csörnyeföldig. A Hévíz–Kaposvár (Toponár) vezeték a terület keleti szélének közepén lép be, és halad először nyugati irányba, majd Bókaháza határában délnek fordulva. Nyomvonala átszeli a vizsgálati terület keleti zónájának alsó felét, és Zalakarostól kissé északra lép ki a területről. A csörnyeföldi elosztó állomás — bár a vizsgálati területtől délre található —, kulcsfontosságú a nemzetközi áramtranszfer szempontjából. Innen indul a Csörnyeföld– Szlovénia és Csörnyeföld–Horvátország 400 kV-os nemzetközi átviteli hálózat. A 120 kV-os átviteli és térségi hálózat elemei — Söjtör–Lenti átviteli hálózat — Csömödér–Szlovénia átviteli hálózat — Pankasz–Lenti térségi hálózat — Körmend–Zalaegerszeg térségi hálózat — Zalaegerszeg–Keszthely térségi hálózat — Zalaegerszeg–Bocfölde felhasítás térségi hálózat — Keszthely–Söjtör térségi hálózat — Söjtör–Nagykanizsa térségi hálózat A területen kívülről, de gyakorlatilag a vizsgálati terület három zónájával körülvett helyről, Söjtörről indul a Söjtör–Lenti átviteli hálózat vezeték. Ez KÉK–NyDNy irányban fut, és a terület nyugati zónájának déli szakaszát látja el elektromos árammal. A Pankasz–Lenti térségi vezeték hozzávetőleg É–D-i irányban halad. Csesztregtől északra lép be a vizsgálati területre, és halad a terület nyugati szélének belső oldalán, Lentiig. A Zalaegerszeg–Keszthely térségi vezeték a vizsgálati terület középső részétől kissé északra, a területen kívülről indul. Nemesapátinál csatlakozik a Szombathely–Hévíz 400 kVos vezeték nyomvonalához, és halad ezen a vonalon — átszelve a terület keleti részét — Hévízig.

140


A Zalaegerszeg–Keszthely térségi vezeték Zalaegerszeg keleti határán leágazó ága a Zalaegerszeg–Bocfölde felhasítás. É–D-i irányú, és a vizsgálati terület középső részét látja el elektromos energiával. A Keszthely–Söjtör térségi vonal Hévízen keresztül fut, a Hévíz–Söjtör–Csörnyeföld 400 kV-os vezeték nyomvonalán. A terület keleti szélének közepén lép be, és NyDNy irányban átszeli a vizsgálati terület keleti felét. A Csömödér–Szlovénia átviteli hálózat a vizsgálati terület nyugati felének déli részéről indul, Csömödérről. Kb. egy km után elhagyja a területet, és déli irányban halad az országhatár és Szlovénia felé. Transzformátor alállomások A megye villamosenergia ellátásának főbb bázisközpontjai: Zalaegerszeg, Bocfölde, Keszthely, Söjtör, Lenti, Nagykanizsa alállomások. A 120 kV-os hálózat táppontja a Hévízi 400/120 kV-os alállomás és a megyén kívül eső, Szombathelyi és Kaposvári 400/120 kV-os alállomás. Ezekről az iparági alállomásokról táplált 120 kV-os hálózatról vételezett villamosenergia táplálja a megye 120/20/10 kV-os alállomásait, amelyek a megye területén a villamosenergia-ellátás bázisának tekinthető. Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Zala megye földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki (47. ábra). A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogénmezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy-középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A földgázszállító-rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk. Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar. Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki. A fentiek közül a térképen a nagynyomású, valamint a nagy-középnyomású vezetékeket ábrázoltuk.

141


47. ábra. A zalai vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe (Zala megyei Területrendezési terve módosítása. Melléklet, Földgáz ellátás KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 2010. május)

Nagynyomású gázvezetékek a vizsgálati területen és térségében A Vizsgálati terület középső és keleti részének északi zónáját az Ötvös (Veszprém megye)–Pókaszepetk–Zalaegerszeg nagynyomású gázvezeték táplálja. Ez ÉK felől közelíti meg a vizsgálati területet, és fut Zalaegerszegig ÉK–DNy-i irányban. Ennek folytatása a Zalaegerszeg–Gellénháza vezeték, mely ÉK–DNy-i irányban áthalad a vizsgálati terület

142


középső részén. A vezeték Gellénháza mellett déli irányba fordul, és halad Tófej felé. Ezt elérve DK-i irányt vesz, és a terület középső és déli részét ellátva halad Nagykanizsáig. A vizsgálati terület nyugati felének déli zónáját két nagynyomású vezetékág látja el. Mindkettő hozzávetőleg K–Ny-i irányú. Az északabbra húzódó a Gellénháza–Tófej vezetékből ágazik le, és Gútorfölde–Lenti irányba halad. A Lovászi–Báza–Tófej vezeték az előző vezetéktől mintegy 10–15 km-el délebbre fut részben a terület déli része alatt, és Várfölde térségében lép be délről a területre. Ennek a két vezetéknek nyugati összeköttetését a Lenti–Lovászi nagynyomású vezeték biztosítja. Bár a vizsgálati területen kívül esik, de annak DK-i sarkától 2–3 km távolságra fut a Nagykanizsa–Zalakaros–Marcali nagynyomású vezeték, mely az ország középső területeivel a földgáz-transzfert biztosítja. Nagy-középnyomású gázvezetékek a vizsgálati területen és térségében A területnek és térségének helyi gázellátását 13 nagy-középnyomású gázvezeték biztosítja, melyek behálózzák mind a vizsgálati területnek az északi, nyugati, déli, valamint DK-i zónáját. Ezek sok esetben közvetlenül a nagynyomású gázvezetékek nyomvonala mellett futnak. A térségben található gázátadó állomások Zala megye területén üzemelő gázátadó állomások, mint bázishelyek a következő településeken találhatók: Pókaszepetk, Zalaegerszeg, Gellénháza, Tófej, Lenti, Lovászi, Magyarszerdahely, Nagykanizsa, Becsehely, Zalakaros, Sümegcsehi, Keszthely. Szénhidrogén termékszállító hálózat vezetékek a térségben Ez a vezeték a helyi szénhidrogén-termelés szállítására szolgál. Nyomvonala gyakorlatilag egybe esik a Bázarekettye–Báza–Tófej–Gellénháza–Zalaegerszeg vonalon futó nagynyomású gázvezetékek nyomvonalával. A vezeték Várfölde után, DNy-i irányból lépi át a vizsgálati terület déli határát, és halad ÉK felé. Pusztamagyaródnál északi irányba vált, és halad északra, a Tófej–Gellénháza vonalon. Gellénháza után ismét ÉK-i irányra vált, és áthaladva a terület középső zónáján, Zalaegerszegen végződik.

143


2.5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400*1018 Jt, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (48. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A század első évtizedében évente átlagosan 4×109 t kőolajat és 5×1012 m3 földgázt kell kitermelni, míg a század közepére 2,8×109 t kőolaj és 8×1012 m3 földgáz felszínre hozása a kívánatos. A jelen évszázadban 250260×109 t kőolaj és 500550×1012 m3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) (49. ábra).

48. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

144


49. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás évente 10 Md m3 körül van, az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatva. Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Habár a függőségből eredő kockázatok csökkentésének fontos externális pozitív hatása lehet a megújuló energia hasznosítás növelésére, a hazai energiaellátásban ma még mintegy 42%-ban jelenlevő atomenergia fokozatos kiváltását a következő generáció a gázfelhasználás növelésével fogja elérni (NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2011) (50. ábra).

50. ábra. Energia típusok megoszlása Magyarországon 2010-ben (Magyar Energia Hivatal http://www.eh.gov.hu)

Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség és a tervezett gázvezetékek (Déli áramlat, kapcsolat horvát LNG terminál, szlovák leágazás) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2010-ben a hazai kőolajtermelés 0,7 M t, a földgáztermelés 3,1 Mrd m3 volt (MBFH 2011). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 23 millió tonna kőolaj és 74 milliárd m3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési

145


költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 98 millió tonna, földgázra 228 milliárd m3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013). A kőolaj- és földgáztermelésre Magyarországon jelenleg prognosztizálható néhány évtizedes időintervallum, várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogéntelepek miatt. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, 2005ben a hazai termelés mindössze 10, illetve 20%-át fedezi a fogyasztásnak (48. táblázat). Ez az arány 2009-ben is közelítően megmaradt (Eurostat adat). 48. táblázat. Magyarország szénhidrogén importfüggőségének változása (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) Kőolaj Év

Hazai termelés 106 t

Import 106 t

Összesen 106 t

Importfüggés %

1995 2005

1,668 0,900

5,444 6,400

7,112 7,300

76,5 87,6

Év

Hazai termelés 109 m3

Import 109 m3

Összesen 109 m3

Importfüggés %

1995 2005

5,194 3,200

6,813 12,000

12,007 15,200

56,7 78,9

Földgáz

Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m mélységig helytálló megállapítás. Ezzel szemben a nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 30004000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás ilyen esetekben elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum), amely a kitermelhetőség nehézsége, a többfázisú rendszer állapota miatt nem konvencionális szénhidrogénnek (deep gas, tight sand gas, basin-concentrated gas accumulation) minősül. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok a következők lesznek: (1) új kőolaj- és gáztelepek megkutatása; (2) a kitermelési hatásfok növelése (ipari készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia. Arra is fel kell készülni, hogy a földgáz világpiaci árának további várható növekedése elsősorban a távhőszolgáltatás fogyasztói körének döntő hányadát kitevő lakossági fogyasztókat fogja sújtani (51. ábra).

146


51. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között (Nemzeti Energiastratégia 2030, forrás: REKK)

Látható, hogy 2030-ig még 32%-ra emelkedő megújuló energiarészesedés mellett is, várhatóan 55%-ban fog szerepelni a földgáz a távhő-felhasználásban. A minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett is tehát jelentős mértékben kell majd támaszkodni a földgáz importra, illetve a hazai készletekre. A Zala vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 3,1 M t kőolaj és mintegy 4,2 Md m3 földgáz. A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés tehát csökkenthetné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008–2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az 1985–87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel.

147


2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása (MFGI) A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10000–11500 kcal/kg (41870–48150 kJ/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, kitermelést és feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937-ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai– geofizikai kutatások eredményeként a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége ma 79 %-os, ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik, vagyis a teljes földgázfogyasztás hozzávetőlegesen 70%-át az orosz import fedezi. A Zala vizsgálati területre eső kőolaj és földgáz készletek termelésbe állításával az import– export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország –10°C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m3 származik hazai termelésből és 47,5 M m3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell az országba érkeznie, –10°C esetén körülbelül napi 32,5 M m3 (http://www.mol.hu/gazkerdes/szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban

148


használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja közelítően 90%-os, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. A Zala vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. 2.7. A terhelés várható időtartama (MFGI) 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás–termelés–rekultiváció időtartama 20–40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. § (1) szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A kutatás első szakasza a vizsgálati kutatási szerződés aláírásával kezdődik. A szerződés meghatározza a kutatás célját, időtartamát és a kutatás munkaprogramját, amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A szerződő felek megállapodnak arról is, hogy az esetlegesen feltárt és kitermelt nyersanyagból hogyan részesednek. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, oda megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama

149


heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét, és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelekfektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogénvagyonától függ. Egy adott szénhidrogén-mező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tároló kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10–50%-a, a földgáz esetében 40–80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, amíg az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20–30 évre becsülhetjük.

150


2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek (MFGI) A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén elsősorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során – az ipari gyakorlatban – azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása (HOLODA 2006). Ezek az intézkedések a következők: — a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése;

151


— a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel.

152


3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A Zala vizsgálati terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Zala vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúrások létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor fúráspontokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem A levegőtisztaság-védelem kereteit a környezetvédelmi törvény alapelveire épülő, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet határozza meg. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a értelmében meg kell állapítani a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, a légszennyezettség mértéke alapján, a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével – külön jogszabályban felsorolt –, légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A megállapított zónák típusait a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete tartalmazza. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet tartalmazza az ország területének légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint, melyeket az együttes miniszteri rendelet 4. számú mellékletében szereplő zónacsoportok megjelölésével összhangban az 1. számú melléklet tartalmaz. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni.

153


A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja, C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van, D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van, E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Az A, B és C besorolás a levegőszennyezettség egészségügyi határértékeit meghaladó koncentrációt jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály az E és F besorolási kategóriákban nem ír elő rendszeres mérési kötelezettséget. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. Megjegyzés: Alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik. A levegő állapotára vonatkozó, Zala-megye Területrendezési terve módosításának 2010 júniusi leírása szerint nem állnak rendelkezésre a megye területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós adatok. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. erdősültség, domborzat, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. A legfontosabb tényezőket összefoglalva: a megye gazdaságilag kevésbé erős, a kisebb terheléssel üzemelő gazdasági létesítmények jellemzők (feldolgozó, elektronikai ipar), erdősültségének mértéke pedig magas, így levegőtisztaság szempontjából kedvező adottságúnak tekinthető. Mint azt az ANTSZ 2005-ös összefoglaló jelentésében leírta, a térség levegőszennyezettségére vonatkozó állapotfelmérés 2005-ig nem készült. A vizsgálat alá vont térségben a levegő szennyezettségét a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, ill. 2002-t megelőzően az ÁNTSZ Zala Megyei Intézete Zalalövő településen egy mérőponton vizsgálta, azonban a regisztrált alacsony szennyezettségi szint miatt a mérőponton folytatott légszennyezettségi méréseket megszüntették. (Zala megye Területrendezési terve módosítása 2010.) A nitrogén-oxidok koncentrációja viszont esetenként és helyenként magas, elsősorban a fokozódó motorizáció valamint az ipari és a lakossági energiafelhasználás következtében. Az utóbbi években felerősödött észak–déli irányú teherforgalom ugyanakkor komoly légszennyezési, de zajterhelést is jelent a 86-os főút melletti térségben. A mérőhálózat nem kiépített, a megyében csupán Lenti, Nagykanizsa és Zalaegerszeg településen van manuális mérőhálózat által regisztrált mintavétel, mely nem ad általános képest a térség levegőjének állapotáról. Zala megyében folyamatos működésű (automata) mérőállomás nincs. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi agglomerációk és zónák közül Zala és Vas megye területe a „10. Az ország többi területe” nevű zónába van sorolva. Részben a vizsgálati területre esik Zalaegerszeg, mely a „kijelölt

154


városok” közé tartozik. Mivel a vizsgálati területhez ez a külön kiemelt légszennyezettségi zóna található a legközelebb, ezért Zalaegerszeg légszennyezettségi értékeit is ismertetjük. A fentiek szerint a vizsgálati terület, valamint Zalaegerszeg légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi 49., 50. táblázatban foglaltuk össze. 49. táblázat. Zala és Vas megye (10. zóna), valamint Zalaegerszeg légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

9.

Zalaegerszeg Az ország többi területe

10.

kéndioxid

nitrogéndioxid

szénmonoxid

szilárd (PM10)

benzol

Talajközeli ózon

F

E

F

D

F

O-I

F

F

F

E

F

O–I

50. táblázat. Zala és Vas megye (10. zóna), valamint Zalaegerszeg légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

9. 10.

Zalaegerszeg Az ország többi területe

PM10 arzén (As)

PM10 kadmium (Cd)

PM10 nikkel (Ni)

PM10 ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

F

F

F

F

D

F

F

F

F

D

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a zalai vizsgálati területen, annak térségében, illetve Zalaegerszegen a következőképpen alakul. Zalaegerszegen a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja a levegőterheltségi szint felső és az alsó vizsgálati küszöbe között van. (E). A szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja Zalaegerszegen a levegőterheltségi szint felső vizsgálati küszöbe és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a vizsgálati terület többi részén pedig a levegőterheltségi szint felső és az alsó vizsgálati küszöbe között van. (E). A PM10 benz(a)- pirén (BaP) koncentrációja mind Zalaegerszegen, mind a vizsgálati területen is a levegőterheltségi szint a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében — a törvényben meghatározottnak megfelelően — az O–I kategóriába lett sorolva. A kén-dioxid (SO2), szén-monoxid (CO), benzol, a PM10 arzén (As), PM10 kadmium (Cd), PM10 nikkel (Ni) és a PM10 ólom (Pb) koncentrációja sehol sem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt (F). A fenti vizsgálatokat kiegészíti az Országos Meteorológiai Szolgálat 2011. évi összesítő értékelése hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján (2012. március). Az alábbi táblázatokban a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség manuális mérőhálózatának mérései alapján meghatározott légszennyezettségi index értékeit foglaljuk össze (51., 52. táblázat).

155

Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 51. táblázat. Légszennyezettségi index adatok 2010-ben Település

NOx

Zalaegerszeg Lenti Nagykanizsa

szennyezett (4) szennyezett (4) megfelelő (3)

Ülepedő Összesített index por kiváló (1) n. a. szennyezett (4) n. a. n. a. szennyezett (4) n. a. n. a. megfelelő (3) SO2

52. táblázat. Légszennyezettségi index adatok 2011-ben Település

NOx

Zalaegerszeg Lenti Nagykanizsa

szennyezett (4) jó (2) megfelelő (3)

Ülepedő Összesített index por kiváló (1) n. a. szennyezett (4) n. a. n. a. jó (2) n. a. n. a. megfelelő (3) SO2

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat rendkívül szegényes és hiányos adatbázisa és értékelése alapján csak a nagyobb városok nitrogén-oxidokra vonatkozó levegőminőségi állapotát lehet vizsgálni, melynél megállapítható, hogy a három település NOxszennyezettsége és 2008 és 2011 között összességében csak Lentiben javult, a másik két helyen jelentősen nem változott. A nitrogén-oxidok magas koncentrációjának oka elsősorban a fokozódó motorizáció. A kibocsátott SO2 és az ülepedő por vonatkozásában — egy adatot kivéve — „jó” vagy „kiváló” volt a helyzet a módosításra kerülő rendezési terv megalkotásának idején, az eltelt időszakra jellemző trendet azonban adat hiányában nem tudjuk értékelni (Zala megye Területrendezési terve módosítása, egyeztetési dokumentáció II., 2010. június). A zalai vizsgálati területen működő, jelentős légszennyező forrásokról nem tudunk. A helyi — igen kis volumenű — ipar gyakorlatilag „családi méretű” légszennyezést produkál, mely szennyezési potenciálja helyi viszonylatban sem jelentős. A nagyobb ipari üzemek Zalaegerszeg és Lenti térségére koncentrálódnak, és hatásuk nem jelentős. Zala megye közúthálózata a zalalövői terület déli zónájában az aprófalvas településszerkezet miatt igen sűrű, sűrűbb az országos átlagnál. A közlekedésből eredő légszennyezés ezért nem csak a nagyobb városokban meghatározó az út menti területek levegőminőségének alakulásában. Különösen égető ez a probléma a 75-ös és 86-os útvonalon fekvő települések esetében, amelyeket nagyon erős átmenő teherforgalom terhel. A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy Zala megye, és Vas megye déli része — beleértve a zalai vizsgálati területet is —, Zalaegerszeg közvetlen térségének kivételével az ország légszennyezettség szempontjából kevésbé terhelt területei közé tartozik. A légszennyezettség elsősorban a városokban és a fő közlekedési útvonalak környezetében jelentősebb. A közvetlen szennyező források által nem érintett települések — különösen a nagy kiterjedésű tanyahálózat — levegőminősége megfelelő, jelentős területeken pedig kifogástalan. A városok fő szennyező forrásai a közúti közlekedés, a lakossági–közintézményi fűtés–energiafelhasználás és az ipari, szolgáltatási kibocsátások. A közlekedés és az ipar és télen a lakossági fűtés lokálisan befolyásolja egy-egy adott település levegőminőségének alakulását. A fentiek alapján megállapítható, hogy a területen és térségében a helyhez kötött légszennyező források jelentős része teljesíti az EU szabályokkal összhangban kialakított hazai normákat. A rendszeres mérések alapján megállapíthatjuk, hogy terület legjelentősebb szennyező anyaga a por. A porterhelés egy jelentős hányada természetes (talaj-)eredetű.

156


A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók Por keletkezése elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terepelőkészítések, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A mélyfúrásos tevékenység a kút építése során légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelem biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések, az adatok jegyzőkönyvezése és az eredmények eljuttatása az illetékes hatósághoz. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezet zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 10/2009. (VII. 30.) KvVM–EüM együttes rendelet által módosított 27/2008. (XII.3.) KvVM–EüM együttes rendelet az irányadó. 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók.

157


A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat. Ennek kivédésére különösen törekedni kell, mert a területet érintő egyes sekély víztestek, valamint a sekély, karszt víztest minőségi állapota már gyenge. A tevékenység során figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, a gyenge állapotú víztestek esetében célkitűzés a jó állapot elérésre. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó, folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizekre nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Ár- vagy belvízveszélyes területen az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A koncesszió területének kis környezete (Kis-Balaton környéke) elöntési terület, mérsékelten illetve közepesen belvíz-veszélyeztetett. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is, melyek állapota többségében már gyenge, vagy mérsékelt. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken

158


előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz–víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet irányadó. A Zala vízgyűjtőjére eső területen tervezett létesítmények esetében a Zala vízminőségvédelmére kiemelt figyelem, és megfelelő megelőző és védő intézkedések szükségesek. 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a szénhidrogén és geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszínközeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával — bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével — még egy város sem lehet akadály egy szénhidrogén tározó biztonságos letermelése előtt sem. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. Lényegében a koncesszió kiírásakor figyelembe kellene venni hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem kell feltétlenül egybeessen a felszínen kijelölttel. A felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelésre akár az ökológia rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre; a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. Bár a geotermikus energia hasznosítása során a felszínt érő terhelés általában a töredéke az egyéb bányászati tevékenység során felmerülő, esetlegesen környezetkárosító tényezőknek, a vizsgálat folyamán két dolgot kell feltétlenül figyelembe venni: 1, A kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncessziós területre ki kell terjeszteni. Ebből következik, hogy: 2, A koncessziós terület nagy mérete miatt a vizsgálatot — különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében — teljes részletességgel elvégezni nem lehet, és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben elegendő csupán a problémalehetőségek feltárása. A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét figyelembe kell venni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem szabad. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is.

159


A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. §–41. §, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16–21. §, a Natura 2000 területeke vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8–13. § tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt tudomásul kell venni, hogy az a védett környezetre bizonyos mértékben mindenképpen hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell és a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló Korm. rendeletben foglalt tevékenységekkel össze kell vetni. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1.§ (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a Hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet. A nemzeti park szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell a nemzeti park igazgatóságával. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az Országos Ökológiai Hálózat részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet kunhalom területére. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10.§ (1) és (2) bekezdései a rendelet 14. és 15. mellékletének megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken semmilyen vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatandó. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3) bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. § [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. § [1] bekezdései).

160


Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak száraz vagy fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozzák a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétesek a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését s meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás a jelölő faj életmódjának figyelembe vételével végezhető. A különböző szintű védettséget élvező területeken történő mérési, kutatási munkálatokat az illetékes természetvédelmi őrrel, helyszíni bejárás keretében kell egyeztetni. Védett vagy fokozottan védett faj fészkelő helye körül az aktuális fészkelési időben, az illetékes természeti őr bevonásával kijelölendő védőzónán belül kutatás nem végezhető 3.1.6. Tájvédelem A tervezett objektumok várható esztétikai, vizuális hatásait be kell mutatni az érintett lakosságnak és konzultációt követően a szükséges módosításokat el kell végezni. A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. 3.1.7. A termőföld védelme A termőföldet érintő tevékenységek szabályozásával alapvetően a 2007/CXXIX., a termőföld védelméről szóló törvény (továbbiakban: Tvt.) foglalkozik, a beruházás tervezési és megvalósítási stádiumában elsősorban ennek előírásait kell követni. A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). Ebben az esetben a tényleges munkálatok megkezdése előtt a területileg illetékes körzeti földhivataltól állásfoglalást, más célú hasznosítás esetén hasznosítási engedélyt kell kérni. A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. Az 500 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek

161


megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009/XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. 5000 m2-t meghaladó mértékű igénybevétel esetében csereerdősítést kell végezni. A törvény rögzíti az erdőtervmódosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Örökségvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűjtemények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgyegyüttesek. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azok a részei, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, mint a történeti kertek, történeti tájak stb. A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket és műemléki ingatlanokat el kell kerülni. (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Lechner Lajos

162


Tudásközpont Nonprofit Kft. vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le. Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során általában régészeti terepbejárással egybekötött örökségvédelmi hatástanulmány készítésére van szükség). Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettséget vizsgálni kell, az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni kell. Az egyedi engedélyezési eljárások során a 267/2006. (XII. 20.) az MBFH-ról szóló kormányrendelet 2. melléklete 11. pontja alapján az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát szakhatóságként kell bevonni. Nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében (a KÖtv. 7. § 31. pontban foglalt esetekben), ha régészeti tanulmány még nem készült, a KÖtv. 20/A. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) korm. rendelet (a továbbiakban korm. r.) 2. § (1) a.) értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A KÖtv. 22. §-a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a KÖtv. és a korm. r. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet esetében a KÖtv. 24. §-a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. A területen összesen 114 település található. A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt, az örökségvédelem alá esőobjektumokat a vizsgálati területen (I–II. kategória) az 53. táblázat tartalmazza. A felsorolás nem tartalmazza a 2001 után nyilvántartásba vett, örökségvédelem alá eső objektumokat.

163

Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 53. táblázat. A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt, az örökségvédelem alá esőobjektumokat a Zala vizsgálati területen (I–II. kategória)

Vas megye I. kategória Településrész Pankasz

Törzsszám Utca, házszám Megnevezés 7988 Keletiszer, Petőfi S. u. 23. Szoknyás harangláb

Zala megye I. kategória Településrész Búcsúszentlászló Búcsúszentlászló Kallósd Zalaegerszeg Zalaszentgrót Zalaszentgrót

Törzsszám Utca, házszám Megnevezés 6418 Arany J. u. R. k., volt ferences templom 6419 Arany J. u. volt ferences kolostor 6509 Temető Kerektemplom 6256 Szabadság tér 7. Megyei bíróság, ún. törvényház 6541 Hatamov híd Volt Batthyány-kastély és 6539 Zala u. 1. parkja

Zala megye II. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Böde 6417 Zalaszentmihályfa Csatár 6425 Béke u. Csesztreg 8290 Ady E. u. 31. Kehidakustány6512 Kúria u. Kehida Kehidakustány6511 Temető Kehida

Megnevezés R. k. templom R. k. templom Pásztorház Volt Deák-kúria Kápolna

Nagykapornak

6448

Zrínyi u.

Zalaapáti Zalaapáti

6525 6526

Zalaegerszeg

6265

Zalaegerszeg ZalaegerszegAndráshida ZalalövőZalamindszent Zalaszentgrót

6258

Deák F. u. Deák F. u. 3. Ola, - Zala folyó partján Szabadság tér

R. k., volt apátsági templom R. k., volt bencés templom Bencés rendház Vízimalom, ún. Henczmalom R. k. plébániatemplom

6405

Andráshida u. 42.

R. k. templom

6485

Petőfi u. 35.

Lakóház

6537

Plébánia u.

R. k. templom

A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. [X. 18.] Korm. rendelet) alapján. A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezi. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 56. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. 164


A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott Zala megyei műemlékjegyzékben szereplő műemlékek listája (54. táblázat). (A megyei I. és II. örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumok nélkül). A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek. 54. táblázat. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott Zala megyei műemlékjegyzékben szereplő műemlékek listája Településrész Törzsszám Alsópáhok 4977 Bezeréd 6499 Bókaháza 6501 Böde 6417 Búcsúszentlászló 6420 Búcsúszentlászló 6421 Csatár 6425 Csatár 6426 Csatár 6427 Csesztreg 8290 Csesztreg 6298 Csonkahegyhát 6430 Felsőpáhok 4990 Felsőrajk 6372 Gelse 6378 Hottó 6439 Iklódbördőce 8733 Karmacs 5000 Karmacs 5001 Kehidakustány 6510 Kehidakustány 6512 Kehidakustány 6511 Kustány 6513 Kustány 8894 Kisgörbő 5003 Kisgörbő 5002 Kozmadombja 6311 Kustánszeg 6414 Lenti 63316 Lenti 6317 Lenti 6318 Lenti - Bárszentmihályfa 6295 Lentiszombathely 6319 Milejszeg 6455 Nagykapornak 8849 Nagykapornak 6448 Nagykapornak 6449 Nagylengyel 6453 Ormándlak 6456 Pacsa 6459 Petrikeresztúr 6462 Pórszombat 6329 Pusztamagyaród 6364 Pusztamagyaród 6363

Utca, házszám Fő u. 120. Dózsa u. Kossuth L. u. 98. hrsz.: 034 Kálvária Petőfi u. 1. Zalapart Béke u. Béke u. hrsz.: 304 Béke u. hrsz.: 187/2 Ady Endre u. 31. Kossuth u. 28. Fő u. hrsz.: 121 Kiskutihegy Petőfi u. 14. Kossuth Lajos u. 76. Perjászlóhegy 62. Mároki temető Szabadság tér Temető, Kisfaludy u. Deák Ferenc u. 7. Kúria u. 6–8 Temető, hrsz.: 045/2 Hunyadi út hrsz.: 612/2 Zalaparti erdő Arany János u. 2. Arany János u. 21. Jókai u. 14. Dessewfy utca 5. Dózsa György u. 26. Szabadság tér Szabadság tér Mihályfai u. 97. Szombathelyi u. 72. Petőfi u. hrsz.: 108 Kossuth u. 1. Zrínyi u. hrsz.: 68 Zrínyi u. 2/b. – Kisfaludy u. 2. Bányász u. 1. Temető u. Szőlőhegy hrsz.: 2598 Petőfi u. hrsz.: 366 Kossuth u. 49. Temető, Fő u. Zrínyi Miklós u.

Megnevezés R. k. templom R. k. templom, késő barokk Botka-kastély, késő barokk R. k. templom, román 1220 körül Kálvária-kápolna, barokk Lakóház, volt kocsma, barokk R. k. templom, román Kőkereszt, késő barokk 1817 Nepomuki Szent János-szobor Pásztorház (Tájház) 19. sz. R. k. templom, késő barokk Ref. és r. k. harangláb Présház - lebontották R. k. templom, historizáló R. k. templom, késő barokk Présház – lebontották R. k. kápolna, késő barokk R. k. templom, historizáló Templomrom, barokk R. k. templom, barokk Deák-kúria (Múzeum) R. k. temetőkápolna, román R. k. fa harangláb, 19. sz. Templomrom gótikus Bezerédi-kúria R. k. templom, barokk R. k. fa harangláb Fa harangláb, 19. sz Magtár (Kerka vár) R. k. templom, barokk Szentháromság-szobor, barokk R. k. harangláb R. k. fa harangláb R. k. templom, késő barokk Csárda, 18. század első fele volt bencés apátsági templom Bencés apátság és rendház R. k. templom, késő barokk R. k. templom, barokk R. k. kápolna, barokk R. k. templom, barokk R. k. fa harangláb R. k. kápolna, barokk R. k. templom, késő barokk

165


166

Településrész Salomvár Sármellék Szentgyörgyvár Szentpétertúr Szilvágy Teskánd Vidornyafok Vidornyaszőlős Vidornyaszőlős Zalaapáti Zalaapáti Zalaapáti Zalacsány Zalacsány Zalacsány Zalacsány Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg

Törzsszám 6471 5008 5010 6516 6341 6432 5014 5017 5016 6525 6526 6527 6535 6534 6533 9481 6261 6257 10698 6251 6252 6254 6258 6255 6259

Utca, házszám Dózsa György u. 2. Dózsa György u. Kossuth L. u. Kossuth u. 7. Béke u. 73. Temető, hrsz.: 089 Kossuth u. 40. Kossuth Lajos u. Kossuth Lajos u. 25. Deák Ferenc u. Deák Ferenc u. 3. Jókai Mór u. 130. Arany János u. 3. Csány László u. 1. Csány László u. 24. Temető, hrsz.: 0174/2 Balatoni út 1. Batthyány u. 2 Deák tér 2. Kálváriadomb, Göcseji u. Kazinczy tér 11. Rákóczi u. 19. Szabadság tér, hrsz.: 3042 Szabadság tér Széchenyi tér

Zalaegerszeg

10168

Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaistvánd Zalaistvánd Zalaistvánd Zalalövő

6260 6262 6263 6256 6405 6406 8612 6416 6247 6244 6250 6265 6253 6483 6484 6568 10081

Széchenyi tér 1. Széchenyi tér 3. Széchenyi tér 5. Várkör 2. Andráshida u. 42. Andráshida u. 42. Petőfi u. – Gát u. sarok Várberki u. 13. Csácsi u. 100. Csácsi u. 101. Kaszaházi u. – Zala u. sarok Zala folyó partján Hock János u., temető Ady Endre u. 1. Arany János tér 2. Istvándhegyi 102. Kolozsvári u. 4.

Zalalövő

10082

Kossuth u. 1–2., 5–9.

Zalamindszent Zalamindszent Zalapataka Zalamerenye Zalaszabar Zalaszentgrót Zalaszentgrót

6485 6489 6490 6400 6401 6542 9362

Petőfi u. 35. Petőfi u. 100. Kossuth u. 66. Kossuth u. hrsz.: 154/1 Kossuth Lajos u. Batthyány u. 1. Eötvös Károly u. 6.

Megnevezés R. k. templom, gótikus R. k. templom, klasszicista R. k. templom, barokk R. k. templom, barokk R. k. fa harangláb R. k. templom, román Kőkereszt, klasszicista R. k. templom, barokk Vendégfogadó, késő barokk R. k.bencés templom, barokk Bencés rendház, barokk Szentkirályi-kúria Tersztyánszky-kúria R. k. templom, barokk Batthyány-kastély Csány-mauzóleum R. k. plébániaház, historizáló Takarékpénztár és bérház Sóház, késő barokk Kálvária-kápolna, barokk Szálloda és vendéglő, romantikus Lakóház, késő barokk R. k. plébániatemplom, barokk Szent Flórián-szobor, barokk Szentháromság-szobor, barokk Az r. k. templom és a volt vármegyeháza közös műemléki környezete Arany Bárány Szálló Levéltár, historizáló Kvártélyház, historizáló Régi vármegyeháza, barokk R. k. templom, késő barokk Nepomuki Szent János-kápolna Fakereszt, XIX. sz. Hűvös–Erdődy-kastély Apáti nyaraló, barokk R. k. templom, gótikus Nepomuki Szent János-szobor Vízimalom, ún. Hencz-malom R. k. temetőkápolna, barokk R. k. harangtorony, gótikus Ev. templom, késő barokk Pálinkafőző, 19. század vége Nepomuki Szent János-szobor Salla római város épületmaradványai Lakóház (Tájház), 19. sz. R. k. kápolna, barokk R. k. templom, barokk R. k. templom, barokk R. k. templom, barokk Istálló, késő barokk Mittermayer-ház


Településrész Törzsszám Utca, házszám Zalaszentgrót 6778 Szabadság tér 7.–Plébánia u. 1. Zalaszentgrót 6537 Templom tér Zalaszentgrót 6540 Templom tér Zalaszentgrót 9491 Zala u. 3. Zalaszetgrót-Kisszentgrót 6538 Szabadság u. Zalaszentgrót-Csáford 6502 Váci u. 1. sz. előtt Zalaszentgrót-Tekenye 6518 hrsz.: 3410 Zalaszentgrót6524 hrsz.: 1505/1 Tüskeszentpéter Zalakoppány 6536 Templom u. 27. Zalaszentmárton 6543 Kossuth u.

Megnevezés Hamburger Jenő háza R. k. templom, barokk Szentháromság-szobor, barokk Kiskastély, barokk Templomrom, gótikus R. k. harangtorony, 19. sz. R. k. templom, barokk R. k. templom, barokk R. k. templom, barokk R. k. templom, klasszicista

3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A 7.§ a következőképpen rendelkezik: „ (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről;” Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során.

167


3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra, védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A szénhidrogén bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. A Zala vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített „Műszaki Üzemi Terv”-ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térségspecifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek. 3.2.1. Hatások a rezervoárokban A Zala vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjai a mezozoos korú Fődolomit, az Ugodi Mészkő, valamint a miocén korú homokkövek, kettős porozitású rendszerei. Azonban az itteni alaphegység felszínéhez közeli más, jobb permeábilitású kőzettani egységek is szerepet kaphatnak. A rétegek kőolajat, földgázt tárol(hat)nak. A késő-pannóniai korú szintekben tárolt vizek 200–2200 mg/l összes oldottanyagtartalmú, döntően CaMgHCO3, MgCaHCO3 és NaHCO3-os, kémiai jelleggel rendelkeznek, de előfordulnak NaCaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os és CaHCO3-os víztípusok is. A korapannóniai korú víztartókból származó vizek 1500–13 500 mg/l-es sótartalommal és NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, NaCl-os, ritkábban NaHCO3-os kémiai jelleggel rendelkeznek. Mélyebb környezetben, az aljzathoz viszonylag közel szűrőzött kutak vizeiben jelentősebb kalciumtartalommal találkozhatunk. A prepannóniai miocén korú összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma széles tartományban (1000–25 500 mg/l) változik, de jellemzően 10 000 mg/l körül alakul. A vizek kémiai jellege főleg NaCl-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, de ritkábban előfordulnak NaHCO3-os víztípusok is, továbbá az aljzat irányában, az alsó-pannóniai korú képződményekhez hasonlóan, megnövekszik a kalcium mennyisége. Az aljzati mezozoos korú képződményekben tárolt vizek összetétele tükrözi a víztartó kőzettani összetételét, valamint az áramlás jellegét. Az összlet sekélyebb, jobban karsztosodott részein alacsonyabb, 600–3200 mg/l, míg mélyebben ennél akár jóval magasabb

168


oldottanyag-tartalom (akár 31 000 mg/l) is megfigyelhető. A kémiai jelleg döntően HCO3-os, esetenként kloridos, vagy szulfátos vizek is megjelennek a területen. Az elzárt(abb) tárolórészekben CaNaCl-os, NaCl-os, NaCaCl-os, akár 35 000 mg/l összes oldottanyagtartalmú vizekről is vannak információink. A Zala vizsgálati terület egyes rezervoárjaiban tárolt vizek legtöbbször magasabb oldottanyag-tartalma és NaCl-os kémiai jellege azt jelzi, hogy a víztartók vize elzártabb jellegű víztartóból származik. A klorid mellett megjelenő magasabb hidrogén-karbonáttartalom a területen előforduló szén-dioxid hatására bekövetkező víz-gáz-kőzet kölcsönhatásból származtatható. E vízminőségi képre vonatkozó információk döntő része a korábbi szénhidrogén-kutatások során vált ismertté. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet. A tágabb térségben az eddigi termelések hatására nyomáscsökkenés következett be. Ezzel ellentétben a szénhidrogén-kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkeztek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogéntermeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő visszasajtolásának hatásaival. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról van szó, ott a hidraulikus rétegrepesztések hatásai a legjelentősebbek. Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni a repesztések során arra, hogy sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mellet a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen. Az fentiekre vonatkozó jogi szabályozás, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről” 11. §-a a következő idevágó részeket tartalmazza: „11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése, vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, és amelyből a szénhidrogént kitermelik, illetve kitermelték: a) az olyan az 1. számú melléklet szerinti K1 szennyező anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,” továbbá „(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek — különösen a felszín alatti vizek — mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába”.

169


Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy — különösen túlnyomásos esetekben — előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. A Zala vizsgálati terület alaphegységi rezervoárjait a triász és felső-kréta karbonátok, elsősorban a Fődolomit Formáció és az Ugodi Mészkő Formáció kőzeteiben találjuk, de az itteni alaphegység felszínéhez közeli más, jobb permeábilitású kőzettani egységek is szerepet kaphatnak. Az említett rezervoárok beleesnek a terület keleti részén az EU Víz Keretirányelve Vízgyűjtő-gazdálkodási tervében kijelölt, HU_kt.4.1 jelű, Nyugat-Dunántúli termálkarszt nevű víztestbe, melynek fő megcsapolója a Hévízi-tó. Ez a víztest a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során kiemelt figyelmet kapott, részben a Hévízi-tó miatt, részben azért, mert egy regionális hidrogeológiai értékelés alapján erre a víztestre egy új vízgazdálkodási koncepció készült, mely jelenleg (2013 júliusában), a különböző meglévő és újabb hévízhasznosításokkal kapcsolatos környezetvédelmi és vízügyi hatósági tevékenység alapját képezi. A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), a mai Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) jogelődje, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (NYUDU-KÖVIZIG), a mai NYU-VIZIG jogelődje és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (NYUDU KTVF) által közösen kidolgozott vízgazdálkodási koncepció a Hévízi-tó felszín alatti vízgyűjtő területére készült. Ez a felszín alatti vízgyűjtő magába foglalja a (HU_kt.4.1. termális karsztvíztestet és a HU_k.4.1. hideg karsztvíztestet). A vízgazdálkodási koncepció szerint a Zala területrész legnagyobb része a terület déli harmadától eltekintve beleesik a vízgazdálkodási „B” zónába. A „B” zóna területén, „a 200 m3/nap mennyiséget meghaladó vízigény esetében, illetve abban az esetben, ha az 5 km távolságon belül lévő más vízhasználattal együttes vízkivétel meghaladja a 200 m3/nap mennyiséget, egyedi hatásvizsgálat kötelező.” Továbbá: „Az egyedi hatásvizsgálatnak igazolnia kell, hogy a vízkivételnek a ’Belső zóna’ és az „A” zóna kútjaira és a tó vizének minőségi, hőmérsékleti, valamint mennyiségi viszonyaira vonatkozóan nincs hatása.” (A ’Belső zóna’ a Hévízi-tó körül lehatárolt néhány km-es, az ’A zóna’ pedig 5–10 km-es körzetet jelent, a lehatárolás pontos helye megtalálható a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen). Az említett hatásvizsgálatot a vízgazdálkodási koncepció azzal indokolja, hogy „bár a térség vízháztartási viszonyai elég jól ismertek, a regionális medencebeli áramlásokat vezérlő hőkonvekciós rendszerrészekről még kevés az információ és a megfelelő hőtranszportértékelés, (modellezés).” Az EU Víz Keretirányelve, valamint az arra épülő hazai jogszabályok előírják, hogy azokon a víztesteken, ahol a jó állapot fennáll, azt biztosítani és fenntartani szükséges. A termálvízkészletek védelmének érdekében az egyedi hatásvizsgálatok elvégzése, valamint a szénhidrogénekkel kitermelt, attól elválasztott telepvizek visszasajtolása alapvető fontosságú. A kiemelt fontosságú Hévízi-tó gyógyvízkészletének védelme érdekében a medencebeli termálkarszt kt.4.1 néven víztestként kijelölt, valamint nem lehatárolt részével hidraulikai összefüggésben lévő vízadókban olyan technológia alkalmazása szükséges, mely jelentős nyomáscsökkenést nem okoz.

170


A visszasajtolásnak meg kell felelnie a 219/2004. Kormányrendeletben előírtaknak. A visszasajtolás azt is jelenti, hogy a rezervoár vízháztartása nem változik, a nyomásszintek változása pedig elsősorban a termelő–visszasajtoló kutak néhány kilométeres körzetén belül marad. Amennyiben az alaphegységi rezervoárok kerülnek hasznosításra, akkor figyelemmel kell lenni, hogy az érintett termális karsztrendszer, jelen ismereteink szerint regionális konvekciós áramlásokat tartalmaz, melyek egy része gravitációsan is és geotermikusan is vezérelt, és amelynek a Hévízi-tó a fő megcsapolója. A regionális áramlásra utal néhány, a korábbi CH-kutatásból megismert kút rétegpróbájának alacsony oldott sótartalma és alacsony hidraulikus potenciálszintje, (pontosabban környezeti nyomómagasság-, („environmentalhead”) -értéke is. A területen lévő Nádasd–K–1, Nádasd–2, Gersekarát–1 kutak rétegpróbái hasonló összetételűek, mint a közeli vasvári és zalaegerszegi termálkutakban megismert híg karsztvizek. A terület nyugati felére vonatkozóan ismereteink szegényesebbek az alaphegységi rezervoárok nagyobb mélysége következtében. E területrész alaphegységi víztárolói közel esnek a szlovéniai Hodos és az ausztriai Bad Radkesburg térségéhez, melynél egy nemzetközi pályázat keretében, (TransEnergy projekt) a Bad Radkersburg–Hodos térséget kiegészítve a Ny-Zala területtel egy közös osztrák–szlovén–magyar regionális áramlási és geotermikus modellezés keretében vizsgálták a határon átnyúló hatásokat. A határon átnyúló alaphegységi rezervoárok eddigi adatai egyaránt jeleznek konvekciós és gravitációs áramlásokat: az előbbit az anomális magas hőmérséklet, utóbbit a sós vizes fedő alatti hígabb vizek jelzik). Amennyiben a területen az alaphegységi szénhidrogén-termeléshez jelentősebb, kísérő víztermelés és visszasajtolás társul, akkor a kockázatot az jelentheti, ha a természetes konvekciós áramlási rendszert a beavatkozás jelentősen módosítja, megváltoztatva a hőtápterületet, és vizek összetételének térbeli alakulását is. A vizsgálati területen évtizedes visszatáplálási gyakorlat ismert Nagylengyel, Szilvágy és Barabásszeg térségében az ottani kőolaj kedvezőbb kihozatala biztosítása érdekében, melynek tapasztalatai, a már említett regionális modellezésekkel és hatásvizsgálatokkal együtt megfelelő biztosítékot nyújthatnak a kockázatok elkerülésére. Az említett kockázatok negatívumai mellett a szénhidrogén-kutatások esetében azt is számításba kell venni, hogy a térség magas hőmérsékletű karsztrezervoárjai, visszatáplálásra való alkalmasságuk miatt az ország legígéretesebb geotermális energiahasznosításait biztosíthatják. A vizsgálati terület déli vonalában húzódik a Közép-dunántúli termálkarszt (kt.1.7) víztest. 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, — a termelő és a visszasajtoló kutak, — aktív szereplői a szénhidrogén-rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is, veszélyeztethetik a porózus víztestek jó minőségi állapotának fenntarthatóságát. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. A koncessziós terület egy részén tapasztalható túlnyomás miatt, az esetlegesen nem megfelelő cementezés következtében, előfordulhat az is, hogy a sekélyebb víztartókba víz

171


áramolhat a kutak palástja mentén a mélyebb rezervoárok felől; így mind a kivitelezés, mind az üzemeltetés és felhagyás során külön figyelmet kell szentelni mind a megfelelő kútkiképzésre, mind arra, hogy a túlnyomás miatt havária ne következzen be. A területen és környezetében számos sérülékeny és felszíni szennyeződéstől védett üzemelő, valamint távlati ivóvízbázisok is találhatóak. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok védőidomokkal is rendelkeznek, ezek figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. A terület esetében különös figyelmet kell fordítani az alaphegységi karbonátos víztartókra, melyekből a vizsgálati területen és környezetében gyógyászati célra (is) hasznosítják a hévizet. A CH-kitermeléshez kapcsolódó tevékenységeket úgy kell folytatni, hogy a gyógyés termálfürdők, termálvíz hasznosítások (Hévízi-tó, Zalaegerszeg, Zalacsány, Gelse, Lenti, Zalaszentgrót, Zalakaros stb.) meglévő hozamai és vízhőmérsékletei továbbra is fenntarthatóak maradjanak. Az EU Víz Keretirányelve Vízgyűjtő-gazdálkodási tervében a HU_kt.4.1 jelű, Nyugat-Dunántúli termálkarszt nevű víztest és annak megcsapolója a Hévízitó kiemelt figyelmet kapott, így az arra készült vízgazdálkodási koncepció a területen meglévő és tervezett hévízhasznosítások esetén a környezetvédelmi és vízügyi hatósági tevékenység alapját képezi. A Zala vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén-kutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátoralkotók kiegészítő vizsgálatával. Vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A koncessziós tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani a sérülékeny üzemelő és a földtanilag védett vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a Korm. rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése belső védőövezeten tilos, külső védőövezeten, valamint a felszín alatti vízbázisok további védőövezetein ugyancsak a korábban ismertetett előírásoknak megfelelően kell eljárni.

172


3.2.3. Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál „üzemmód”ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogéntartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak. Arra a valószínűleg ritka eseményre, amelyet a Zala térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt „Műszaki Üzemi Terv”-ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket. A koncessziós terület esetében különösen érzékenynek kell ebből a szempontból minősíteni az itt található a Nemzeti Ökológiai Hálózat, a Natura 2000, illetve egyéb védelem alatt álló területeket, különös tekintettel a felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra, ám mint említettük, megfelelő felszíni átmeneti vésztározó létesítésével az ilyen jellegű szennyezés elkerülhető. Az esetleges havária, annak előre tervezett megfelelő kezelése esetén elkerülhetőek azon felszíni vízfolyásokat, és más felszíni környezeti elemeket terhelő szennyeződések, melyek érinthetik a védett élőhelyeket. Figyelemmel kell lenni a vizsgálati területen és környezetében előforduló, lokális áramlási pályák kilépési pontjainál lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek károsodását a védett területektől távolabb — a lokális áramlási pályán — jelentkező kedvezőtlen hatás is előidézheti. A területen lévő FAVÖKO-k (védett területek) mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen találhatóak. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei sérülékeny vízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997. (vízbázisvédelmi) kormányrendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően. Ivóvízbázisok esetében figyelembe kell venni, hogy a Zala koncesszió területen és környezetében lévő vízbázisok rendelkeznek-e becsült, vagy kijelölt védőidommal, védőterülettel, melyeket számításba kell venni a tervezés során. A Natura 2000, de más természetvédelmi területek körzetében is, az adott kutatási munka, különböző hatással járó fázisát hozzá kell igazítani a közeli élőhelyekre jellemző érzékeny időszakokhoz, (például a költési időszakok megzavarásának elkerülésével), melyhez az illetékes nemzeti park igazgatóság véleménye nyújthat segítséget.

173


3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások A terület 5 kilométeres befogadó téglalap alakú területe a szlovén határral érintkezik. A kutatások tervezésénél ezért különös gondot kell fordítani az esetlegesen a határon átterjedő hatások vizsgálatára. A kutatási terveket, a termelési és felhagyási tevékenységeket a határ közeli részeken a szlovén hatóságokkal egyeztetni szükséges. Amennyiben a határ másik oldalán is jelentős a szénhidrogén-kutatás, termelés, vagy geotermikus energiahasznosításra kerülne sor, akkor szükség lehet e készletekre vonatkozó nemzetközi egyezség kialakítására. Fentebbiek mind a felszíni, mind a felszín alatti, sekély és mélységi vizekre vonatkoznak. 3.2.5. Hatások összefoglaló értékelése A Zala vizsgálati terület szénhidrogén hasznosítása során a felszín alatti és felszíni vizekre gyakorolt várható hatásokat áttekintettük. Jelentősebb hatások várhatók az alaphegységi rezervoároknál, különösen, ha azok kapcsolódnak a Zalai-medence regionális áramlásokkal jellemzett mélykarsztjához. A rezervoárok és a felszín közötti térrészre vonatkozóan jelentős hatással nem kell számolni. A felszíni vizekre, ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatások a szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez tartozó objektumok helyének pontos ismeretében megelőzhetők. A szlovén határ közelében telepítésre kerülő hasznosítások esetében számítani kell a határon átnyúló hatásokra is. Az ezzel kapcsolatos jogi és egyeztetési ügyek kezelése tisztázandó. A mélységi regionális hatások kockázatai alapos hatásvizsgálatok, regionális értékelések és modellezések segítségével elkerülhetők. Célszerű ezen hatásvizsgálatokat először a konkrét termelő objektum helyszínének kijelölése, majd a kutatás fúrásos szakaszának eredményei alapján is elvégezni, a további fázisok végleges engedélyezése előtt. A tervezés során kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek figyelembe veszik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott és kapcsolódó intézkedéseket, valamint az EU Víz Keretirányelvben és a kapcsolódó hazai jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzéseknek maradéktalanul megfelelnek: a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek mennyiségi és minőségi állapotát nem rontják, a meglévő jó állapotot fenntartják. A tevékenységek tervezése során figyelembe kell venni a VGT-ben megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedéseket is. Végül meg kell említeni, hogy a terület déli részeihez közel figyelemmel kell lenni a szlovén határ közelségére, ezért e területrészen a határokon átterjedő hatásokat vizsgálni szükséges. 3.3. A Zala vizsgálati területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása).

174


4. Irodalom 2011. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont, 2012. 2011. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont, 2012. 70 éves a földgázszállítás. — Éves jelentések. FGSZ alkalmi kiadvány 2010. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény BADICS B., VETŐ I. 2012: Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays. — Marine and Petroleum Geology 31, 53– 69. BALLA, Z. 1988: On the Origin of the structural pattern of Hungary. — Acta Geologica Hungarica 31 (1–2), pp. 53–63. BRUCKNER-WEIN, A., VETŐ, I. 1986: Preliminary organic geochemical study of an anoxic Upper Triassic sequence from W. Hungary. — Organic Geochemistry 10, 113–118. BUDAI T., KONRÁD GY. 2011: Magyarország földtana. — Egyetemi jegyzet földtudományi, geográfus és környezettudományi szakos hallgatók számára. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, 102 p. CLAYTON, J. L., KONCZ, I. 1994: Petroleum geochemistry of the Zala Basin, Hungary. — American Association of Petroleum Geologists Bulletin 78, 1–22. CSÁSZÁR G. 2005: Magyarország és környezetének regionális földtana I. Paleozoikum–paleogén. — ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 328 p. CSEMEZ A. 1996: Tájtervezés–tájrendezés — A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyv-támogatási program keretében jelent meg DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere — második, átdolgozott és bővített kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 398–427, 533–536. FODOR L., UHRIN A., PALOTÁS K., SELMECZI I., NÁDOR A., TÓTHNÉ MAKK Á., SCHAREK P., RIZNAR, I., TRAJANOVA, M. 2011: Földtani-szerkezetföldtani koncepcionális modell a „Geotermikus hasznosítások számbavétele, a hévízadók értékelése és a közös hévízgazdálkodási terv előkészítése a Mura–Zala-medencében” projekt keretében. T–JAM – Szlovénia–Magyarország operatív program 2007–2013, Geološki zavod Slovenije – Magyar Állami Földtani Intézet, 59 p. és mellékletek — http://geo-portal.hu/static/tjam/Hu_pdf/HU_geological_model.pdf, (2013. 04. 30.) FODOR L., UHRIN A., PALOTÁS K., SELMECZI I., TÓTHNÉ MAKK Á., RIZNAR, I., TRAJANOVA, M., RIFELJ, H., JELEN, B., BUDAI T., KOROKNAI B., MOZETIČ, S., NÁDOR A., LAPANJE, A. 2013: A Mura–Zala-medence vízföldtani elemzést szolgáló földtani–szerkezetföldtani modellje. — Geological and structural model of the Mura–Zala Basin and its rims as a basis for hydrogeological analysis. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2011, pp. 47–91. FODOR, L., JELEN, B., MÁRTON, E., SKABERNE, D., ČAR, J., VRABEC, M. 1998: Miocene–Pliocene tectonic evolution of the Slovenian Periadriatic Line and surrounding area — implication for Alpine-Carpathian extrusion models. — Tectonics 17, pp. 690–709. FODOR, L., KOROKNAI B. 2000: Tectonic position of the Transdanubian Range unit: A review and some new data. — Vijesti Hrvatskoga geološkog društva 37, 38–40. FODOR, L., KOROKNAI, B., BALOGH, K., DUNKL, I., HORVÁTH, P. 2003: A Dunántúli-középhegységi egység („Bakony”) takarós helyzete szlovéniai szerkezeti-geokronológiai adatok alapján. — Földtani Közlöny 133 (4), 535–546. FŐZY I. szerk. 2012: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. Jura. — A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványa, Budapest, 235 p GYALOG L. szerk. 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — A Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa, 187., Budapest 172 p. HAAS J. szerk. 2000: Magyarország geológiája. Triász. — ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 384 p. HAAS, J. szerk. 1993: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. Triász. — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, 278 p.

175


HAAS, J., BUDAI, T., CSONTOS, L., FODOR, L., KONRÁD, GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe 1: 500 000 (Pre-Cenozoic geological map of Hungary, 1:5000000). – A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest. HAAS, J., JOCHÁNÉ EDELÉNYI, E., GIDAI, L., KAISER, M,, KRETZOI, M., ORAVECZ, J. 1984: Sümeg és környékének földtani felépítése. — Geologica Hungarica ser. Geologica 20, 353 p. HAAS, J., MIOČ, P., PAMIĆ, J. TOMLJENOVIĆ B., ÁRKAI, P., BÉRCZI-MAKK, A. KOROKNAI, B., KOVÁCS, S., RÁLISCH-FELGENHAUER, E. 2000: Complex structural pattern of the Alpinedinaridic-Pannonian triple junction. — International Journal Earth Science 89, pp. 377–389. HÁMOR G., RAVASZNÉ BARANYAI L., BALOGH KAD., ÁRVÁNÉ SOÓS E. 1980: A magyarországi miocén riolittufaszintek radiometrikus kora. — MÁFI ÉJ 1978-ról, pp. 65–73. HETÉNYI, M. 1989: Hydrocarbon generative features of the upper Triassic Kössen Marl from W. Hungary. — Acta Mineralogica-Petrographica Szeged XXX, 137–147. HETÉNYI, M., BRUKNER-WEIN, A., SAJGÓ, CS., HAAS, J., HÁMOR-VIDÓ, M., SZÁNTÓ, ZS., TÓTH, M. 2002: Variations in organic geochemistry and lithology of a carbonate sequence deposited in a backplatform Basin (Triassic, Hungary). — Organic Geochemistry 33, 1571–1591. Hévízkútkataszter: Magyarország hévízkútjai. VITUKI, Budapest. 2001 HORVÁTH, F., TARI, G. 1999: IBS Pannonian Basin project: a review of the main results and their bearings on hydrocarbon exploration. In: Durand, B., Jolivet, L., Horváth, F., Séranne, M. (eds.) The Mediterranean Basins: tertiary Extension within the Alpine Orogen. Geological Society, London, Special Publications, 156, 195–213. JÓSVAI J. 2001: Kőolaj- és földgáz-kutatási engedélykérelem a 123. számú Mikekarácsonyfa kutatási területre. MOL RT. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 22177 JÓSVAI J., MOLNÁR J., BAKSA B., TÖRÖK V., SZENTENDREI E., TÓTH Z., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., SŐREG V. 2001: Zárójelentés a 84. Szentpéterfölde kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. JÓSVAI J., MOLNÁR J., BAKSA B., TÖRÖK V.-NÉ, SZENTENDREI E., TÓTH Z., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., SŐREG V. 2001a: Zárójelentés a 83. Zalabaksa kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 20160. JÓSVAI J., MOLNÁR J., BAKSA B., TÖRÖK V.-NÉ, SZENTENDREI E., TÓTH Z., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., SŐREG V. 2001b: Zárójelentés a 84. Szentpéterfölde kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 20161 JÓSVAI, J., NÉMETH, A., KOVÁCSVÖLGYI, S., CZELLER, I., SZUROMINÉ KORECZ, A. 2005: A Zalamedence szénhidrogén kutatásának földtani eredményei. — Földtani Kutatás 42, (1), pp. 9–15. JUHÁSZ E. ET AL. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 1995. december 31-i állapotra. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet „Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis” c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. JUHÁSZ GY. 1998: A magyarországi neogén mélymedencék pannóniai képződményeinek litosztratigráfiája. — In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. —A MOL Rt. és a MÁFI kiadványa, Budapest, pp. 469–483. KÁZMÉR, M., KOVÁCS, S. 1985: Permian–Paleogene Paleogeography along the Eastern part of the Insubric-Periadriatic Lineament system: Evidence for continental escape of the Bakony–Drauzug Unit. — Acta Geologica Hungarica 28, pp. 71–84. KERÉNYI A. (2007): Tájvédelem — Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, pp. 102–105. KILÉNYI É., KRÖLL A., OBERNAUER D., ŠEFARA J., STEINHAUSER P., SZABÓ Z., WASSERLY G. 1991: Pre-Terciary basement contour map of the Carpathian Basin beneath Austria, Czechoslovakia and Hungary. Geopysical Transactions 36/1–2 June 1991 pp 15–36 KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000. Geophysical Transactions 45. No. 2 pp. 99–104 KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es

nyomtatott térkép. ELGI kiadvány

176


KONCZ I. 1990: Nagylengyel és környéke kőolaj-előfordulásainak eredete. — Általános Földtani Szemle 25, 55–82. KOVÁCSVÖLGYI S., NÉMETH A., SZENTENDREI E., TORMÁSSYNÉ VARGA É., TÖRÖK V., TÓTH L., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., ZSUPPÁN GY., MARTON T. 2003a: Söjtör 98. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. KOVÁCSVÖLGYI S., SZENTENDREI E., TÖRÖK V., NÉMETH A., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., TÓTH L., ZSUPPÁN GY., MARTON T., HATALYÁK P. 2003B: Bocska 110. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. KOVÁCSVÖLGYI S., SZENTENDREI E., TÖRÖK V.-NÉ, NÉMETH A., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., TÓTH L.-NÉ, ZSUPPÁN GY., MARTON T., HATALYÁK P. 2003: Bocska 110. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. MOL RT. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 20862 KŐRÖSSY L. 1988: A Zala-medencei kőolaj- és földgázkutatás földtani eredményei. — Általános Földtani Szemle 23, 3–162. KŐRÖSSY, L. 1988: A zalai-medencei kőolaj- és földgázkutatás földtani eredményei. — Általános Földtani Szemle 23, pp. 3–162. KUTI L., SZENTPÉTERY I., VÁRALLYAY GY., LIEBE P., SIMONFFY Z., DÓCSNÉ BALOGH ZS. 2002: A „földtani közeg” és a felszín alatti vizek védelmének szakterületi koncepciója I-II., 43p. Kútkataszter: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. VITUKI LAUKÓ Á., TURTEGIN E., POLLNER L., TANÁCS J., TÖRÖK V.-NÉ 2004: Zárójelentés a 113. Milejszeg kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. MADARASI A., VARGA G. 2000: Telluric Map of East-Hungary. 7.2. Separation of young

sediments and pre-Tertiary formations’ conductance. Geophysical Transactions 43/3–4. p 257–261 Magyarország személyszállítási vasúttérképe, 2006. Alappont Mérnöki– és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, 2006 MAROSI S. ÉS SOMOGYI S. (SZERK.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 441–475, 597–601. MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, MBFH MFA: Magyarország Mélyfúrási Alapadatai MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Állami Földtani Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrás-geofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI MOLNÁR J., ÁBELE F., MARTON T., CSÁSZÁR J., TÓTH L., MÓRINÉ NÉMETH I., BAKSA B., BOKOR CS., KOVÁCS I., STRÁZSI S., VÁRY M. 1999a: A 38. sz. Sávoly környéke terület kutatási zárójelentése. (Nagybakónak, szénhidrogén). + Hiánypótlás. + Rezessy G. (MGSZ, 2000) kiegészítése és szakvéleménye, Szőts A. (MGSZ, 1999) szakvéleménye. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 20119 MOLNÁR J., ÁBELE F., MARTON T., CSÁSZÁR J., TÓTH L., MÓRINÉ NÉMETH I., BAKSA B., BOKOR CS., KOVÁCS I., STRÁZSI S., VÁRY M. 1999: A 38. sz. Sávoly környéke terület kutatási zárójelentése. (Nagybakónak, szénhidrogén). Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. MOLNÁR J., MARTON T., MÓRINÉ NÉMETH I., BAKSA B., DÁVID GY., LENCSÉS G., MILOTA K., TÓTHNÉ MEDVEI ZS. 1999b: A 67. sz. Kálócfa terület kutatási zárójelentése (szénhidrogén). MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.19926 MOLNÁR J., MARTON T., MÓRINÉ NÉMETH I., CZUCZI G. 1998b: 35. sz. Nagylengyel-Dél terület kutatási zárójelentése. MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 19911

177


MOLNÁR J., MARTON T., MÓRINÉ NÉMETH I., CZUCZI G. 1998B: 35.sz. Nagylengyel-Dél terület kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. MOLNÁR J., MÓRINÉ NÉMETH I., CZUCZI G., DÁVID GY., 1998A: 58.sz. Ortaháza-Hahót-Dél terület kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. MOLNÁR J., MÓRINÉ NÉMETH I.,CZUCZI G. 1998a: 58. Ortaháza–Hahót–Dél terület kutatási zárójelentése. MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 19920 MOLNÁR J., T.VARGA É. 1976: Nagylengyel-Barabásszeg-Szilvágy kőolajelőfordulás földtani kutatási zárójelentése. Kutatási jelentés, OKGT, Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. MSZ 20381:2009 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése NEMESI L. VARGA G. MADARASI A. 2002: A Dunántúl tellurikus térképe (Telluric map of Transdanubia). Geophysical Transactions Vol. 43. No. 3–4. pp.169–204. NÉMETH A., SŐREG V., SZABÓ-HORTI A., TOMCSÁNYI T., ZSUPPÁN GY., MÉSZÁROS V.CS., GYERGYÓI L., POLLNER L., CSÁSZÁR J. 2012: Zárójelentés a 139. Gellénháza kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. NÉMETH A., SŐREG V., TOMCSÁNYI T., SZABÓ-HORTI A., VINCZE M., ZUPPÁN GY., MÉSZÁROS V.CS., GYERGYÓI L., POLLNER L., SZABÓ B., SÓRON A. SZ., UNGVÁRI A., FERENCZ GY., CSÁSZÁR J. 2013: Zárójelentés a 123. Mikekarácsonyfa kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. NÉMETH A., SZABÓ-HORTI A., ZSUPPÁN GY., MÉSZÁROS VINCE CS., GYERGYÓI L., POLLNER L., MARTON T., CSÁSZÁR J. , SŐREG V. 2012: Zárójelentés a 122. Kerkabarabás kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Rt. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 22476 Nemzeti Energiastratégia 2030: www.kormany.hu. Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzése 2011 – Regionális Gazdasági kutatóközpont. www.rekk.eu. PÁLFY, J., MUNDIL, R., RENNE, P. R., BERNOR, R. L., KORDOS, L., GASPARIK, M. 2007: U–Pb and 40Ar/39Ar dating of the Miocene fossil track site at Ipolytarnóc (Hungary) and its implications. — Earth and Planetary Science Letters 258, pp. 160–174. PASCHER, G. 1991: Das Neogen der Mattersburger Bucht (Burgenland). — In: LOBITZER, H., CSÁSZÁR, G. (eds): Jubiläumsschrift 20 Jahre Geologische Zusammenarbeit Österreich–Ungarn Teil 1., Wien , pp. 35–52. SKORDAY, E. 2010: Az Ortaháza–Kilimáni-gerinc és északi előterének szerkezete. — Szakdolgozat, ELTE, 2010, 88 p. SZABÓ-HORTI A., SŐREG V., NÉMETH A., ZUPPÁN GY., MÉSZÁROS V.CS., GYERGYÓI L., POLLNER L., MARTON T., CSÁSZÁR J. 2012: Zárójelentés a 122. Kerkabarabás kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Kutatási jelentés, MOL Nyrt., Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. TARI, G. 1994: Alpine Tectonics of the Pannonian basin. – PhD. Thesis, Rice University, Texas, USA, 501 p. TARI, G., HORVÁTH, F. 2010: A Dunántúli-középhegység helyzete és eoalpi fejlődéstörténete a

Keleti-Alpok takarós rendszerébe: egy másfél évtizedes tektonikai modell időszerűsége. — Földtani Közlöny 140 (4), pp. 463–505. UHRIN, A., MAGYAR, I., SZTANÓ, O. 2009: Az aljzatdeformáció hatása a pannóniai üledékképződés menetére a Zalai-medencében. — Földtani Közlöny 139 (3), pp. 273–282. VETŐ, I., HETÉNYI, M., HÁMOR-VIDÓ, M., HUFNAGEL, H., HAAS, J. 2000: Anaerobic degradation of organic matter controlled by productivity variation in a restricted late Triassic Basin. — Organic Geochemistry 31, 439–452.

VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz — 2009, VKKI, MÁFI

178


VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDÚ D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-NÉ, NAGY M.-NÉ, SZŰCS L. 1985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai 1935-1985. Kutatási jelentés, GEOS, Budapest. — MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár. ZILAHI-SEBESS L., TÓTH GY., GYURICZA GY. 2011: A geotermikus koncessziós pályázatokhoz kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok módszertanának kidolgozása a Korm. rendelet tervezetben megfogalmazott szempontok alapján — kézirat VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz – 2009, VKKI, MÁFI

Internetes hivatkozások Magyar Villamosenergia–rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt. 2010. http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=3dd80445-53b8-4975-ad0502f1e425d1f6&groupId=10258, 2013. 04. 22. CORINE 2009: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-andmaps/data/ EUROSTAT Adat: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php?title=File:Energy_production,_199 9_and_2009_(million_tonnes_of_oil_equivalent).png Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek Magas Természeti Értékű Területek programja, 2009 (MTÉT) http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/agrar/MTET_kiadvany%202009.pdf 2013-06-17 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2014. július 14.) http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2014. június 6.) http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III, 2009-2014) http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/files/nkp/2009-2014_NKP_hatarozat.pdf 2013-06-17 Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesitervek/magyarorszag 2013-06-17 Országos Területfejlesztési Koncepció 2013.(OTK) http://www.nfu.hu/doc/207 2013-06-17 Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag 2013-06-17 Összefoglaló a 2007-2013 között a KözOP keretén belül megvalósuló vasúti fejlesztésekről. MÁV Zrt. http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=148b406fd33e0d 2013-05-15 PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http://www.geo.uszeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe Nyugat-dunántúli Régió átfogó fejlesztési programja 2007-2013/2020 (2007) Nyugat-Dunántúli Regionális fejlesztési Tanács http://www.westpa.hu/cgibin/itworx/itworx.cgi?modul=doctar/downloadfile&task=downloadfile&vid=11&dokid=1726 2013-06-17 A

179


Nyugat-dunántúli Régió Operatív Program 2007-2013 (2006) http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0C C8QFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.nfu.hu%2Fdownload%2F1771%2FNYDOP_070704.pdf &ei=Vti-UcWLDYflPN2ygLgI&usg=AFQjCNH6UnkOfPzU9pk2JgVJuCnPp0XOCA&sig2=DTv5mMoa5htpg9MeTaB7A 2013-06-17 Nyugat-dunántúli Régió átfogó fejlesztési programja 2007–2013/2020 (2007) Nyugat-Dunántúli Regionális fejlesztési Tanács http://www.westpa.hu/cgibin/itworx/itworx.cgi?modul=doctar/downloadfile&task=downloadfile&vid=11&dokid=1726, 2013. 06. 17. Nyugat-dunántúli Regionális Környezetgazdálkodási Program (2003) ÖKOHYDRO Környezet- és Vízgazdálkodási Mérnöki Iroda Kft., 2002 http://www.westpa.hu/cgibin/rhti/dokutar/dokulist_guest.cgi?mode=1&parentid=102&nyelv, 2013. 06. 17. TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/ Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja 2007-2013 (2007) VitalPro Kft. http://www.terport.hu/node/882 2013-06-17 Vas Megye Területrendezési Terve módosítása. Környezeti Vizsgálat. Budapesti Corvinus Egyetem, 2010. http://www.e-epites.com/anyagok/vastrt/Vas_TrT_mod_2010_e_SKV.pdf 2013-06-17 Zala megye területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program, középtávú munkafázis (20072013). VitalPro Kft. 2006. http://www.terport.hu/webfm_send/2259 2013-06-17 Zala megye Területrendezési terve módosítása, egyeztetési dokumentáció II., Pestterv 2010. http://www.e-epites.com/anyagok/zalatrt/Zala_TrT_mod_2010_e_II.pdf 2013-06-17 Zala Megye Területrendezési Terve módosítása. Környezeti Vizsgálat. Budapesti Corvinus Egyetem, 2010. http://www.e-epites.com/anyagok/zalatrt/Zala_TrT_mod_2010_e_SKV.pdf 2013-06-17

180

II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása

II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI és NeKI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére, Zala szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg. A válaszadók a következők voltak: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Babosdöbréte Község Önkormányzati Képviselő-testülete Baki Közös Önkormányzati Hivatal Böde Község Önkormányzati Képviselő-testülete Búcsúszentlászlói Közös Önkormányzati Hivatal Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csömödéri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Egervári Közös Önkormányzati Hivatal Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr és Becsvölgye községek Jegyzője Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Garabonci Kirendeltsége Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hévíz Város Jegyzője Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Hottó Község Önkormányzati Képviselő-testülete Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Karmacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltsége Lenti Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Városfejlesztési Osztálya Ligetfalva Önkormányzat Képviselő-testülete Nagykapornaki Közös Önkormányzati Hivatal Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Nagyrécsei Közös Önkormányzati Hivatal Nemesapáti Közös Önkormányzati Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Nyugat-dunántúli Vízügyi Hatóság Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal

181


Pákai Közös Önkormányzati Hivatal Pákai Közös Önkormányzati Hivatal Novai Kirendeltsége Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Zalacsányi Kirendeltsége Szepetneki Közös Önkormányzati Hivatal Újudvari Kirendeltség Jegyzője Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltsége Türje Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentlászlói Kirendeltsége Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala Vas Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal Zalabaksai Közös Önkormányzati Hivatal Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Jegyzője Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal

182

III. A Zala szénhidrogén vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

III. A Zala szénhidrogén vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3. § (1) pontja alapján megbízta az MFGI és NeKI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére Zala szénhidrogén tervezett koncessziós területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4. § (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFHnak véleményeltérése nincs, így a 4. § (7) pontjában előírt egyeztetésre nincs szükség. A továbbiakban ismertetjük a vizsgálati területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Tekintettel arra, hogy a pályázat kiírója és a koncesszor megtekintheti valamennyi levél eredeti változatát (az egyes hatóságok által mellékelt térképi tartalommal egyetemben), összefoglalónkban csak az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük. Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1. § (2) pontjában meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmány vonatkozó megállapításainak összefoglalását, a másodikban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban pedig az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük.

1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. A terület ÉK-i és ÉNy-i részén két nemzeti park részterülete fekszik. Igen jelentős a nemzeti ökológiai hálózat elemeinek kiterjedése és szintén nagy kiterjedésben találhatóak a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek is, utóbbiak elsősorban a közösségi jelentőségű élőhely kategóriában. A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető. A tanulmány 3.1.1.–3.1.8. alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megállapítja, hogy a szénhidrogén-kitermelés hatásterülete alapvetően az igénybe venni tervezett tározóban marad. A tevékenység felszíni vizekre, vízbázisokra és természetvédelmi területekre gyakorolt esetleges hatása konkrét telepítési helyek ismeretében ítélhető meg. Az előzetes és egyedi vizsgálati, valamint az engedélyezési eljárások során a nem kívánatos környezeti hatások jó előre felderíthetők, így azok megjelenése a tárolóban várhatóan 183


elkerülhető. A pályázati kiírásban jelenleg nem tartja szükségesnek a környezetvédelmi követelmények szerepeltetését. — A szénhidrogének kutatásának, kitermelésének jogszabályon alapuló tiltása, korlátozása a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken nincs, azonban a természeti értékek, a természeti területek állapotának, a táj jellegének megőrzése szempontjából a kitermelő és hasznosító telephelyeket lehetőség szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kívül kell elhelyezni. — Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat levegőterheltségi adatai, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. sz. mellékletében foglaltak alapján Zalaegerszeg város területe a „C” jelű zónába, a Zalaegerszeg városon kívüli területek az „E” jelű zónába sorolhatók. A Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Gelse, Kilimán, Gelsesziget és Kacorlak vonatkozásában érintheti a Szévíz–Principális-csatorna közötti különleges természetmegőrzési területet, valamint a Principális-csatorna és a vasút közötti Natura 2000 területet. Hévíz Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a város igazgatási területén belül érintheti a 31/2007. (XII. 20.) önkormányzati rendelettel védett 1496/1 hrsz.-ú természetvédelmi oltalom alatt álló területet. A Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a község igazgatási területén számos, helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet érint. A területek (Deák kúria parkja, löszfalakban található gyurgyalag-fészkek, forrás, Deák-kút, botanikai értékek) helyrajzi számai a Hivatal levelének mellékletében tekinthető meg. A helyi védelem alá rendelt természeti értékek megtartása, védelme érdekében ezeken a területeken a védendő értékek természetvédelmi és tájesztétikai szempontból károsan befolyásoló művelésiág-változás, illetve egyéb tevékenység nem engedélyezhető. Kallósd vonatkozásában a tervezett tevékenység a 092 ás 095 hrsz. területeken (Kerektemplom környéke) szintén helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet érinthet. Lenti Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Városfejlesztési Osztálya tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló, a Lenti Város Önkormányzata képviselő-testületének a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 29/2012. (III. 29.) ÖKT rendelet által védett Lenti 0600/3 hrsz.-ú, erdő művelési ágú területet, mely az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősül. A Pákai Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Ortaháza vonatkozásában, a 097/7 hrsz.-ú terület esetében helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet érinthet. A Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Sármellék rendezési terve 27. §-ában meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló területeket; természeti értékeket, a település és az utcakép jellegét meghatározó faegyedeket; Szentgyörgyvár rendezési terve 17. §-ában meghatározott, természetvédelmi oltalom alatt álló, a faluképi szempontból megtartandó fákat és Zalavár rendezési terve 20. §-ában meghatározott, természetvédelmi oltalom alatt álló faegyedeket és növényegyütteseket érinthet. A helyrajzi számokat a mellékelt tervrészlet tartalmazza, Zalavár esetében a mellékelt dokumentum tartalmazza a természetvédelemre, táj- és talajvédelemre vonatkozó előírásokat, a Zala és a Kis-Zala

184


övcsatorna közötti, helyi természetvédelmi területre és a Zala vízrendszerére vonatkozó tiltásokat, valamint a védelem alatt álló külterületeket is. A Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Németfalu vonatkozásában helyi természeti értékű területet (Kustánszegi-tó) érinthet. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló, a Zalaegerszeg MJV Közgyűlésének 32/2001. (X. 26.) önkormányzati rendeletében rögzített, természetvédelmi oltalom alatt álló területeket. A Hivatal az önkormányzati rendeletet leveléhez mellékelte. A Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység település igazgatási területén számos, helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket érinthet. A Hivatal levelében megadja a területek helyrajzi számait. A Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Szentpéterúr vonatkozásában, a község igazgatási területén helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket; a határdűlőt, erdő és gyepterületeket, a Felsőerdőt és a Halastóra dűlőt, Pölöske vonatkozásában pedig a 7/2011. (VIII. 05.) önkormányzati rendelet alapján helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket érintheti. A Hivatal levelében megadja a területek helyrajzi számait. Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (ill. helyi védettség alatt álló) területet nem érint: Az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Alsópáhok és Felsőpáhok vonatkozásában, Babosdöbréte Község Önkormányzati Képviselő-testülete, a Baki Közös Önkormányzati Hivatal Bak, Bocfölde és Sárhida vonatkozásában, Böde Község Önkormányzati Képviselő-testülete, a Búcsúszentlászlói Közös Önkormányzati Hivatal Búcsúszentlászló, Nemesszentandrás, Nemessándorháza, Nemeshetés és Kisbucsa vonatkozásában, a Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csesztreg, Alsószenterzsébet, Kerkafalva és Kerkakutas vonatkozásában, a Csömödéri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csömödér, Iklódbördőce, Kissziget, Hernyék és Zebecke vonatkozásában, a Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztony, Felsőrajk, Alsórajk és Kerecseny vonatkozásában, Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr és Becsvölgye községek Jegyzője a hatáskörébe tartozó valamennyi település vonatkozásában, a Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Garabonci Kirendeltsége Garabonc és Nagyrada vonatkozásában, Hottó Község Önkormányzati Képviselő-testülete, az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Pankasz és Kisrákos vonatkozásában, a Karmacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Karmacs, Vindornyafok és Vindornyaszőlős vonatkozásában, a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vindornyalak vonatkozásában,

185


a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltsége Pakod és Dötk vonatkozásában, Ligetfalva Önkormányzat Képviselő-testülete, a Nagykapornaki Közös Önkormányzati Hivatal Nagykapornak, Misefa, Orbányosfa, Almásháza, Tilaj, Nemesrádó, Bezeréd és Padár vonatkozásában, a Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Pethőhenye vonatkozásában, a Nagyrécsei Közös Önkormányzati Hivatal Zalaújlak és Nagybakónak vonatkozásában, Nemesapáti Közös Önkormányzati Hivatal Nemesapáti és Alsónemesapáti vonatkozásában, az Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Óhid, Nagygörbő, Senye, Kisgörbő és Döbröce vonatkozásában, az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Felsőjánosfa, Hegyhátszentjakab és Szatta vonatkozásában, a Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal Pacsa és Zalaigrice vonatkozásában, a Pákai Közös Önkormányzati Hivatal, a Pákai Közös Önkormányzati Hivatal Novai Kirendeltsége, a Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Pókaszepetk, Kemendollár, Zalaistvánd, és Gyűrűs vonatkozásában, a Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal Rédics, Baglad, Belsősárd, Gosztola és Resznek vonatkozásában, a Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Nemesbük és Zalaköveskút vonatkozásában, a Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Zalacsányi Kirendeltsége, a Szepetneki Közös Önkormányzati Hivatal Újudvari Kirendeltség Jegyzője, a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Teskánd, Boncodfölde és Kustánszeg vonatkozásában, Türje Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentlászlói Kirendeltsége, a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal Zalaapáti, Bókaháza, Dióskál Egeraracsa, Zalaszentmárton, Gétye, és Esztergályhorváti vonatkozásában, a Zalabaksai Közös Önkormányzati Hivatal Zalabaksa, Kerkabarabás, Kozmadombja, Pórszombat, Pusztaapáti, Szilvágy és Kálócfa vonatkozásában, a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Zalalövő, Csöde, Salomvár és Keménfa vonatkozásában, a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Zalabér vonatkozásában, a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kávás vonatkozásában és a Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal. Egervári Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy Csatár Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi természetvédelmi értékek védelmére nem készített rendeletet. A Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal közli, hogy mivel a település a vizsgálati terület 5 km-es környezetében fekszik, a tervezett koncessziós tevékenység természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem érinthet. Emellett tájékoztat arról, hogy a hatáskörébe tartozó Zalamerenye és Zalaszabar községek igazgatási területén nincs helyi természetvédelmi oltalom alatt álló terület. A kormányrendelet 1.§ (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen — illetékességi területén belül — 5 községhatárban 617,17 ha üzemtervezett erdő 186


és egyéb részlet található. Az erdők zömmel természetszerű, illetve származék erdők. A célállomány lomb elegyes kocsánytalantölgyes, erdei fenyves, lomb elegyes erdei fenyves és lomb elegyes lucfenyves. — Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt) 78. § (1) bekezdése értelmében erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, — gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény kivételével — kizárólag közérdekkel összhangban lehet. A koncessziós tevékenységhez erdőt csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha a tervezett tevékenység gyakorlásához a térségben más, erdővel nem fedett terület nem áll rendelkezésre. Tekintettel az ásványi vagyon hasznosításának és az erdő fenntartásának egyaránt fokozott közérdekűségére, a későbbi tevékenység során az erdőterület minimális igénybevételére kell törekedni, érintettség esetén pedig arra, hogy az igénybevétel a kevésbé értékes, alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőket érintse. — Az Evt. 78. § (2) bekezdése alapján az erdő igénybevételét és ahhoz kapcsolódóan az Evt. 40. § (3) bekezdése alapján az erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell előzetesen engedélyeztetni, majd a szükséges fakitermelést az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján előzetesen bejelenteni. Az Evt. 82. § (4) és (5) bekezdése alapján a természetes és természetszerű erdő 5000 m2-nyi, vagy azt meghaladó mértékű igénybevétel esetében csereerdősítést kell végezni az erdő fekvése szerinti vagy azzal szomszédos település közigazgatási területén belül. Az Igazgatóság által mellékelt, az erdők elhelyezkedését és azok elsődleges rendeltetését, természetességét, illetve Natura 200 érintettségét ábrázoló térkép az MBFH Irattárában tekinthető meg. A Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága tájékoztat arról, hogy a vizsgálati terület jelentős része erdővel borított. Az erdők meghatározó része magas ökológiai értékű, jelentős részben természetszerű erdő besorolású, a magyarországi átlagot meghaladó minőségű és állapotú, a tájnak fontos tájképi eleme, emiatt fokozott védelemre érdemesek. — Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt) 78. § (1) bekezdése értelmében erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, — gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény kivételével — kizárólag közérdekkel összhangban lehet. A szénhidrogének megkutatásához, feltárásához, kitermeléséhez erdőt csak abban az igényben lehet igénybe venni, ha az magasabb rendű célokba nem ütközik és a tervezett tevékenység gyakorlásához a térégben más, nem erdővel fedett terület nem áll rendelkezésre. Ezért olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyekkel a kiemelési, illetve visszasajtolási helyek, azok kiszolgáló vezetékei, létesítményei — a gyakorlatban bevett technológiával — odébb mozgathatók. Elkerülhetetlenség esetén is törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, az igénybevétel kevésbé értékes, alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkbe vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekre (pl. nyiladékok) való koncentrálására, kevésbé helyigényes technológiák alkalmazására. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a fenti előírásokat tovább szigorítja a 2000. évi CXII. törvény (Balaton törvény) a 4. § (3) bekezdésében, 5. és 42–44. §-aiban a hatálya alá tartozó területeken. — Az Evt 78 §. (2) bekezdése alapján az erdő igénybevételét és ahhoz kapcsolódóan az Evt 40. § (3) bekezdése alapján az erdőterv-módosítást előzetesen egyeztetni kell az erdészeti hatóságnál, majd a szükséges fakitermelést az Evt 41. § (1) bekezdése alapján előzetesen

187


be kell jelenteni. Az Evt 82. § (4) és (5) bekezdései szerint a természetes és természetszerű erdő 5000 m2-nyi, vagy azt meghaladó mértékű igénybevétel esetében csereerdősítést kell végezni az erdő fekvése szerinti vagy azzal szomszédos település közigazgatási területén belül. Ugyancsak csereerdősítési kötelezettség keletkezik a Balaton törvény hatálya alá tartozó erdők igénybevétele esetében a törvény 5. §-a alapján, melynek az érintett település közigazgatási határán belül kell eleget tenni. — Az Evt. általános és speciális előírásai, közöttük a 62–63. §-ai alapján csak olyan koncessziós tevékenység folytatható és csak olyan technológia alkalmazható, amely az igénybevételre nem engedélyezett erdőket nem károsítja, azokra nincsen kedvezőtlen hatással, életkörülményeikben (pl. vízháztartás) az erdők fennmaradását veszélyeztető változást nem idéz elő. Az Igazgatóság leveléhez melléklete a vizsgálati terület erdőborítottságának térképét, a melléklet az MBFH Irattárában tekinthető meg. Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Babosdöbréte Község Önkormányzati Képviselő-testülete Böde Község Önkormányzati Képviselő-testülete Búcsúszentlászlói Közös Önkormányzati Hivatal Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csömödéri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Egervári Közös Önkormányzati Hivatal Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr és Becsvölgye községek Jegyzője Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Garabonci Kirendeltsége Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hévíz Város Jegyzője Hottó Község Önkormányzati Képviselő-testülete Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Karmacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltsége Lenti Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Városfejlesztési Osztálya Ligetfalva Önkormányzat Képviselő-testülete Nagykapornaki Közös Önkormányzati Hivatal Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Nagyrécsei Közös Önkormányzati Hivatal Nemesapáti Közös Önkormányzati Hivatal Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal Pákai Közös Önkormányzati Hivatal Pákai Közös Önkormányzati Hivatal Novai Kirendeltsége Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 188


Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Zalacsányi Kirendeltsége Szepetneki Közös Önkormányzati Hivatal Újudvari Kirendeltség Jegyzője Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltsége Türje Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentlászlói Kirendeltsége Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal Zalabaksai Közös Önkormányzati Hivatal Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Jegyzője Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal

2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén-kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy számolni kell a korábbi fúrásokhoz kapcsolódó lokális szennyeződésekre, valamint a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő visszasajtolásának hatásaival. A nem konvencionális szénhidrogének kutatásakor történő hidraulikus rétegrepesztés hatásai sem meglévő tektonikai elemet, sem a korábbi kutatások kútjait nem érintheti. Kiemelt fontossággal bír a Hévízi-tó gyógyvízkészletének a védelme. Ehhez is kapcsolódik a visszasajtolással kapcsolatos előírások fokozott betartása. A rezervoár és a felszín közötti hatások esetében hangsúlyos szerepet kap a kútkiképzés; az üzemeltetés és a felhagyás során is meg kell akadályozni havária bekövetkeztét. Különös figyelmet kell fordítani azokra az alaphegységi karbonátos víztartókra, melyekből a vizsgálati területen és környékén gyógyászati célra is hasznosítanak hévizet. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Nyugat-dunántúli Vízügyi Hatóság a vizsgálati területtel átfedő zalakarosi gyógyvízkutak védőterületének vonatkozásában tájékoztat arról, hogy a 701-10/1/2006 számú védőidomkijelölő határozat előírása értelmében e védőidomban (–1250 mBf. és –5000 mBf. között) szabad gáz termelésére irányuló tevékenység nem folytatható, illetve olajtermelés során a telep gázsapkáját a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni. E területrészen kívül a tervezett vizsgálati területen jelenleg nem található olyan terület (a vízműkutak szűk, 10 mes környezetét kivéve), ahol a szénhidrogén-termelési tevékenység kategorikus tiltás alá esne. — Megítélése szerint a szénhidrogén-termelés hatása a tárolóban várhatóan a kutak néhány km-es környezetére terjed ki, a pályázati kiírásban a zalakarosi gyógyvízkutak jogerős védőidom-határozatában szereplő vízügyi követelményeket kéri szerepeltetni.

189


A 2. témakörben együttműködő szakhatóság: Nyugat-dunántúli Vízügyi Hatóság

3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. A melléklet nem tartalmaz kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű vizsgálat a tanulmányban nincs. A 3.1.9. alfejezet az örökségvédelem, az épített környezet és a kulturális örökségvédelem néhány alapvető szabályát ismerteti. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala tájékoztat arról, hogy kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 3. §-a alapján a kulturális örökség (régészeti örökség és műemlékvédelmi értékek) védelme érdekében köz- és magáncélú fejlesztéseket e védelemmel összhangban kell végezni. — A Kötv. 9. §-a értelmében a régészeti lelőhelyeket csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit a 10. § (1) bekezdése alapján lehetőleg eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. Mindezek érdekében a Kötv. 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (Öeljr.) 28. §-ban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A (2)–(3) bekezdések szerint a régészeti örökség elemei eredeti helyükről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, melynek költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A nagyberuházással vagy kisajátítással kapcsolatos régészeti feltárásokra vonatkozó eltérő szabályokat a Kötv. 23/B.–23/E. §-ai, valamint az Öeljr. 33.–41. §-ai határozzák meg. — A műemlékek fenntartásáról, jó karban tartásáról a Kötv. 41. § (1) bekezdése alapján a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben meghatározott ingyenes használója a (2) bekezdésben meghatározott módon köteles gondoskodni. Eszerint a műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jó karban tartási kötelezettség a műemlékek esetében a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira. — A Kötv. 43. § (1) és (3) bekezdése kimondja, hogy a műemléket a műemléki helyükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, hasznosítani, a műemléki környezet területén belül pedig minden változtatást, beavatkozást a műemlék településképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni. a 40/A. § rendelkezéseinek megfelelően a műemlékvédelem sajátos tárgyai körében védelem alatt álló valamennyi ingatlan (műemléki kör190


nyezet, műemléki jelentőségű terület, történeti táj) esetében biztosítani kell az építészeti, városépítészeti, valamint egyéb környezeti természeti értékek fenntartható használatát és a hagyományos tájhasználat megőrzését. — Tájékoztat arról, hogy a régészeti lelőhelyekkel, valamint műemlékekkel, műemléki jelentőségű területekkel, műemléki környezetekkel kapcsolatos adatok központi nyilvántartását az Öeljr. 42. § (1) b) pontja alapján a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. vezeti, így a megalapozó vizsgálat elkészítéséhez szükséges információk, adatok nyújtására is az említett hatóság jogosult. — A Hivatal a további egyeztetésekben részt kíván venni, a tervdokumentációkat elektronikus adathordozón kéri. A Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala tájékoztat arról, hogy a régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre illetve műemléki területekre vonatkozó, közhiteles nyilvántartást a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. vezeti a nyilvántartásukból származó adatokra vonatkozó adatszolgáltatás országos illetékességgel intézményük hatásköre. A védelem alatt álló kulturális örökség elemeit tekintve az érintett objektumok listájának frissítése a konkrét engedélyeztetési folyamatok során ismételten szükséges. — Az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek, melyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, mint történeti kertek, történeti tájak stb. A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket és műemléki ingatlanokat el kell kerülni. Abban az esetben, ha az elkerülés nem lehetséges, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A konceszsziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettséget vizsgálni kell, az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal már a tervezési folyamatban egyeztetni javasolt. — Felhívja a figyelmet arra, hogy az egyedi engedélyeztetési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/20006. (XII. 20.) kormányrendelet 2. melléklete 11. pontja alapján az illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát (Zalaegerszegi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala) szakhatóságként kell bevonni. Nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében, ha régészeti hatástanulmány még nem készült, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 20/A. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségvédelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (Rendelet) 2. § (1) a) értelmében a területileg illetékes Zalaegerszegi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. — A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. §-a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a Rendelet szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet előkerülése esetében a Kötv. 24. §-a

191


értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. mentő feltárást kell végezni a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. — A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat. Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. Az Egervári Közös Önkormányzati Hivatal elvárása, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Csatár Község Önkormányzati Képviselő-testülete 12/2007. (XII. 31.) számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzata, valamint a beépítésre nem szánt területek esetében a 12/2007. (XII. 31.) számú határozattal elfogadott külterületi szabályozási tervben nevesített örökségvédelem szerint nyilvántartott földrészletek régészeti érdekű területrészeit, valamint a műemléki környezetbe sorolt területrészét ne érintse, azt ne károsítsa. A levél tartalmazza a területek helyrajzi számait. A Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a levélben feltüntetett helyrajzi számokon a Hosszúréti dűlő régészeti lelőhelyeit. A Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a község rendezési terve 26. §-ában leírt római katolikus templomot és környezetét, helyi építészeti védelem alatt álló építményeket és régészeti lelőhelyeket is érinthet, Szentgyörgyvár vonatkozásában érintheti a község rendezési terve 16. §-ában leírt római katolikus templomot és környezetét, helyi építészeti védelem alatt álló építményeket, ősi településrészeket és régészeti lelőhelyeket, valamint Zalavár vonatkozásában érintheti a község rendezési terve 19. §-ában leírt római katolikus templomot és környezetét, a balatonhídvégpusztai templomot, a récéskúti bazilika és a vársziget vár és apátság romjait, továbbá helyi építészeti védelem alatt álló építményeket. A helyrajzi számokat a mellékelt tervrészlet tartalmazza. A Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltsége ismerteti a Csonkahegyhát Község Önkormányzata Képviselő-testületének Csonkahegyhát Község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2007. (IX. 26.) számú rendeletében foglalt, az Országos Műemlékvédelmi Jegyzékben szereplő védett műemlékek, a műemlékvédelmi környezetek, a teljes körű védelemben részesülő épületek és a régészeti területek listáját, a Dobronhegy Község Önkormányzata Képviselőtestületének Dobronhegy Község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2007. (IX. 26.) számú rendeletében foglalt, helyi védelemben részesülő építmények listáját, a Milejszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének Milejszeg Község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2007. (IX. 26.) számú rendeletében foglalt, az Országos Műemlékvédelmi Jegyzékben szereplő védett műemlékek, a műemlékvédelmi környezetek és régészeti területek listáját, a Németfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének Németfalu Község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2007. (IX. 26.) számú rendeletében foglalt, a helyi védelemben részesülő építmények és régészeti területek listáját és a Pálfiszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pálfiszeg Község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2007. (IX. 26.) számú rendeletében foglalt régészeti területek listáját, helyrajzi számok szerint. A levél megtekinthető az MBFH Irattárában.

192


A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Egervári Közös Önkormányzati Hivatal Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltsége Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. fejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területtel kapcsolatos kistájak talajfajtáit. A konkrét telephely ismeretének hiányában érzékenységi vizsgálat nem történt. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala Kiemeli, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján a termőföld védelmének érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése létesítmény elhelyezése lehetőség szerint gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mérvű termőföldigénybevétel mellett történjen. — Vas megyét illetően a koncessziós tevékenység megvalósulására — termőföldet érintően — a területileg illetékes Vas Megyei Kormányhivatal Körmendi Járási Hivatal Járási Földhivatalának engedélyével kerülhet sor, melyet az adott eset mérlegelését követően az indokolt szükségletek és a felhasználandó termőföld figyelembe vételével ad ki. — A földhivatal csak rendkívül indokolt esetben engedélyezheti a termőföldek más célú hasznosítását, mivel termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni. — Az átlagosnál jobb minőségű földet csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehetséges. Helyhez kötött igénybevételnek tekinthető a bányaüzem és a természeti létesítmények kitermeléséhez szükséges egyéb létesítmény. — A földhivatal a termőföldek más célú hasznosításával összefüggő hatósági eljárása során termőföldvédelmi szempontok érvényre juttatása alapján dönt. — Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban a földhivatal szakhatóságként működik közre, a szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. — Ahol az ingatlanra a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog van bejegyezve, ott az alappont elmozdítása, áthelyezése csak a jogosult (Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala) engedélyével történhet. — Megállapítja, hogy a dokumentáció tartalmazza az alapvető földvédelmi szempontú elvárásokat, elfogadásához hozzájárul.

193


A Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala tájékoztat arról, hogy a tervezett tevékenység a zalai területen 129 településen termőterületet érint, ezért a tervezett koncessziós tevékenység a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) hatálya alá tartozik. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a Tfvt. 10. § (1) bekezdése értelmében ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. A Tfvt. 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerint termőföld más célú hasznosításának minősül a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A Tfvt. 11. § (1) bekezdése alapján termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni. A 11. § (2) bekezdés értelmében átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljával lehet. A fentiek és a Tfvt. a 8. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a tervezett engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzését, létesítmény elhelyezését, jogosultság gyakorlását lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével lehet megvalósítani. — A munkálatok során figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek mezőgazdasági hasznosítását a tevékenység ne akadályozza. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a véleményezéstől függetlenül a tényleges munkák megkezdése előtt az érintett ingatlanok fekvése szerinti, területileg illetékes földhivataltól szakhatósági állásfoglalást, illetve a más célú hasznosítást megelőzően más célú hasznosítási engedélyt kell kérni. A Hivatal az érintett termőföldek minőségének figyelembe vételéhez mellékelte az érintett települések törzskönyvét. A melléklet a MBFH Irattárában tekinthető meg. A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala

5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal kijelenti, hogy a vizsgálati terület határain belül gyógyhellyé minősített település vagy településrész nem található. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálati területen 7 darab, 5 km-es körzetében pedig 16 darab ásványvizes, illetve gyógyvizes kút található, továbbá ezen a területen található a Hévízi-tó is, melynek vize gyógyvízminősítést kapott.

194


— Az Alsópáhok 068 hrsz.-ú területen található „Alsópáhok–I. – tőzeg” védnevű bányatelken történik a „Georgikon Gyógyiszap” kitermelése, amely iszapot az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 496/Gyf/2003. számú határozatával gyógyiszappá minősített. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálati terület 5 km-es körzetén belül két település, Hévíz és Zalakaros található, melyek meghatározott része gyógyhellyé lett nyilvánítva. A Hivatal a gyógyhelyek és védőterületük pontos leírását leveléhez mellékelte. (A tanulmányt az adatszolgáltatás alapján kiegészítettük.) Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

6. Nemzetvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen Alsópáhok, Garabonc, Lenti és Nemesbük települések közigazgatási területein HM vagyonkezelésű ingatlanok találhatók, melyek közül néhány kiemelt fontosságú. (A Hivatal levelében ismerteti a helyrajzi számokat.) A bányászatról szóló 1993/XLVIII. törvény 49.§ 16. pontja értelmében kivett helynek minősülnek, ezért ezeket a területeket a kutatási, illetve a koncessziós tevékenység folytatásából kizárja. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

7. Településrendezés A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Az Egervári Közös Önkormányzati Hivatal elvárása, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Csatár Község Önkormányzati Képviselő-testülete 12/2007. (XII. 31.) számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzata, valamint annak mellékletét képező Szabályozási Terve szerint beépítésre szánt területeket ne érintse, azt ne károsítsa. A levél tartalmazza a területek helyrajzi számait. A Nagyrécsei Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a hatáskörébe tartozó Zalaújlak település rendezési tervének felülvizsgálata a tárgyévben van folyamatban.

195


Az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység — Felsőjánosfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2006. (IX. 29.) számú, a helyi építési szabályzatról szóló rendeletével nem ellentétes, mivel a tanulmányban rögzített tevékenységgel kapcsolatos előírást nem tartalmaz. A tényleges tevékenység helyigényének és hatásainak pontos ismeretében szükséges lehet a helyi építési szabályzat és szabályozási terv kiegészítése vagy módosítása. — Hegyhátszentjakab Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelettel módosított 6/2005. (V.2.) számú, a helyi építési szabályzatról szóló rendeletével nem ellentétes, mivel a tanulmányban rögzített tevékenységgel kapcsolatos előírást nem tartalmaz. A tényleges tevékenység helyigényének és hatásainak pontos ismeretében szükséges lehet a helyi építési szabályzat és szabályozási terv kiegészítése vagy módosítása. — Szatta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (V. 02.) számú, a helyi építési szabályzatról szóló rendeletével nem ellentétes, a tanulmányban rögzített tevékenységgel kapcsolatban a következő előírást nem tartalmazza: „4. § (16) Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell. Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni:” A Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal megállapítja, hogy a tervezett tevékenység, mivel a település a vizsgálati terület 5 km-es környezetében fekszik, a Helyi Építési Szabályzat előírásaival nem értelmezhető. A Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy — Csöde vonatkozásában a munkálatok során be kell tartani a módosított 12/2004. (XII. 23.) sz. önk. rendelet (HÉSZ) 14. §-a szerinti zaj-, lég-, talaj- és vízszennyezési tilalmakat, korlátozásokat, továbbá rendelkezni kell a szükséges bányahatósági és régészeti engedélyekkel. — Salomvár vonatkozásában a 8/2012. (IV. 11.) sz. önk. rendelet (HÉSZ) 26. §-a szerinti környezetvédelmi, a 34. §-a szerinti épített értékek védelme és 35. §-a szerinti régészeti lelőhelyek védelme előírásai betartandók. A tevékenységhez régészeti, bányahatósági, környezetvédelmi engedélyek szükségesek. — Keménfa vonatkozásában a 17/2012. (XII. 27.) sz. önk. rendelet (HÉSZ) 28–32. §-ai szerinti talaj-, levegő, vizek, zaj- és rezgésvédelem és hulladékgazdálkodásra vonatkozó tilalmak és korlátozások betartása szükséges, továbbá a tevékenységhez régészeti, bányahatósági, környezetvédelmi engedélyek szükségesek. — Zalalövő vonatkozásában a módosított 19/2004. (XII. 20.) sz. önk. rendelet (HÉSZ) 25. §-a szerinti zaj-, lég-, talaj- és vízszennyezés tilalmakat, korlátozásokat be kell tartani. A szükséges régészeti és bányahatósági engedélyeknek meg kell lenniük. A válaszlevelek alapján megállapítható, hogy a települések túlnyomó többsége esetében a tervezett koncessziós tevékenység a helyi építési szabályokkal nem ütközik. Az így nyilatkozó hatóságok: Az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Alsópáhok és Felsőpáhok vonatkozásában, Babosdöbréte Község Önkormányzati Képviselő-testülete, a Baki Közös Önkormányzati Hivatal Baki, Bocfölde és Sárhida vonatkozásában, Böde Község Önkormányzati Képviselő-testülete, 196


a Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csesztreg, Alsószenterzsébet, Kerkafalva és Kerkakutas vonatkozásában, a Csömödéri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csömödér, Iklódbördőce, Kissziget, Hernyék és Zebecke vonatkozásában, a Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztony, Kerecseny, Felsőrajk és Alsórajk vonatkozásában, Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr és Becsvölgye községek Jegyzője a hatáskörébe tartozó valamennyi település vonatkozásában, a Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Garabonci Kirendeltsége Garabonc és Nagyrada vonatkozásában, a Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gelse, Kilimán, Gelsesziget és Kacorlak vonatkozásában, Hévíz Város Jegyzője, Hottó Község Önkormányzati Képviselő-testülete, a Karmacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vindornyafok, Karmacs és Vindornyaszőlős vonatkozásában, a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vindornyalak, Kehidakustány és Kallósd vonatkozásában, a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltsége Dötk és Pakod vonatkozásában, Lenti Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Városfejlesztési Osztálya, Ligetfalva Önkormányzat Képviselő-testülete, a Nagykapornaki Közös Önkormányzati Hivatal Nagykapornak, Misefa, Orbányosfa, Almásháza, Tilaj, Nemesrádó, Bezeréd és Padár vonatkozásában, a Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Pethőhenye vonatkozásában, a Nagyrécsei Közös Önkormányzati Hivatal Zalaújlak és Nagybakónak vonatkozásában, a Nemesapáti Közös Önkormányzati Hivatal Nemesapáti és Alsónemesapáti vonatkozásában, az Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Óhid, Nagygörbő, Senye, Kisgörbő és Döbröce vonatkozásában, az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Felsőjánosfa, Hegyhátszentjakab és Szatta vonatkozásában, a Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal Pacsa és Zalaigrice vonatkozásában, a Pákai Közös Önkormányzati Hivatal Novai Kirendeltsége, a Pákai Közös Önkormányzati Hivatal Páka és Ortaháza vonatkozásában, a Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Pókaszepetk, Kemendollár, Zalaistvánd és Gyűrűs vonatkozásában, a Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal Rédics, Baglad, Belsősárd, Gosztola és Resznek vonatkozásában, a Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Nemesbük és Zalaköveskút vonatkozásában, a Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Zalacsányi Kirendeltsége, a Szepetneki Közös Önkormányzati Hivatal Újudvari Kirendeltség Jegyzője, a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Boncodfölde, Teskánd és Kustánszeg vonatkozásában, Türje Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentlászlói Kirendeltsége, a Zalabaksai Közös Önkormányzati Hivatal Zalabaksa, Kerkabarabás, Kozmadombja, Pórszombat, Pusztaapáti, Szilvágy és Kálócfa vonatkozásában, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Jegyzője,

197


a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszabar és Zalamerenye vonatkozásában, a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Csöde, Salomvár, Keménfa és Zalalövő vonatkozásában, a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentgrót és Zalabér vonatkozásában, a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kávás vonatkozásában és a Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentmihály, Szentpéterúr és Pölöske vonatkozásában. Az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal arról tájékoztat, hogy Pankasz és Kisrákos teleülések nem rendelkeznek helyi építési szabályokkal. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Babosdöbréte Község Önkormányzati Képviselő-testülete Baki Közös Önkormányzati Hivatal Böde Község Önkormányzati Képviselő-testülete Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csömödéri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Egervári Közös Önkormányzati Hivatal Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr és Becsvölgye községek Jegyzője Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Garabonci Kirendeltsége Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hévíz Város Jegyzője Hottó Község Önkormányzati Képviselő-testülete Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Karmacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltsége Lenti Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Városfejlesztési Osztálya Ligetfalva Önkormányzat Képviselő-testülete Nagykapornaki Közös Önkormányzati Hivatal Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Nagyrécsei Közös Önkormányzati Hivatal Nemesapáti Közös Önkormányzati Hivatal Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal Pákai Közös Önkormányzati Hivatal Pákai Közös Önkormányzati Hivatal Novai Kirendeltsége Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Zalacsányi Kirendeltsége Szepetneki Közös Önkormányzati Hivatal Újudvari Kirendeltség Jegyzője Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Türje Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentlászlói Kirendeltsége 198


Zalabaksai Közös Önkormányzati Hivatal Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Jegyzője Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal

8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, korlátozó vagy tiltó vonatkozású tartalma nincs. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala tájékoztat arról, hogy a vizsgálati tanulmány tartalmazza az érintett — az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) kormányrendelet 1. számú melléklete alapján felsorolt országos törzshálózati vasúti pályákat és regionális vasúti pályákat. — A területen elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények működésével, a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával kapcsolatban észrevétel nem merült fel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy az érintett terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedésre vonatkozó követelményeket érinti. A kérelem teljesítéséhez abban az esetben járul hozzá, ha a megadott középponti EOV koordinátákhoz mért, a Sármellék, Hévíz–Balaton Repülőtér és a Zalaegerszeg Repülőtér esetében 5000, a Cserszegtomaj–Hévíz, a Zalacsány és a Zalakaros Repülőtér esetében pedig 3000 m sugarú körön belüli kutatásokat az illetékes bányakapitányságon keresztül a Légügyi Hivatalnál külön engedélyeztetik. A Vas Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztálya az alábbi véleményt adja: — A koncessziós tevékenység tilalmát tartja szükségesnek az országos és megyei rendezési tervekben szereplő közúthálózat fejlesztéseknél, azok védőtávolságain belül, továbbá minden közlekedési területen és azok védőtávolságain belül. — A tevékenység megkezdése előtt az igénybevett szállítási útvonalakon az útburkolat állapotfelmérését el kell végezni, majd rögzíteni kell az építés utáni állapotot. A felmérések alapján határozható meg a burkolatromlás mértéke, a szükséges útburkolat helyreállítás, javítás technológiája. A felméréseket és javításokat az építőnek kell elvégezni, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és az érintett helyi önkormányzatok előírásai alapján. — A helyi közúthálózat részét képező külterületi pályaszerkezettel nem rendelkező úthálózat igénybevételét minden esetben egyeztetni kell az útkezelővel, tekintve, hogy ezen utak nem rendelkeznek megfelelő teherbírással, s azokon a közlekedés kizárólag időszakosan lehetséges.

199


— Az építkezési szakaszokban, üzemeltetés során, a szállítási útvonalakra a súlykorlátozással érintett utakon — nem megfelelő teherbírású pályaszerkezet miatt — egyedi behajtási engedélyt kell kérni, melyek megadását a közútkezelő burkolatjavítási munkákhoz kötheti. — A tervezés és a tevékenység folytatása során figyelembe kell venni a közúti közlekedésről szóló, 1988. évi I. törvény 42/A. § (1) bekezdése előírásait, mely szerint „A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, , valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen — a közút mellett — ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához valamint a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. A Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztálya tájékoztat arról, hogy adatkérés céljából megkereste a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t, továbbá, hogy a területen található önkormányzati közutak tekintetében a fejlesztési elképzelésekről az illetékes önkormányzatok tudnak információval szolgálni. Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság Zala Megyei Igazgatóság tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen elhelyezkedő országos közutak keresztmetszeti forgalomszámlálási adatai beszerezhetők a Magyar Közút Nonprofit Zrt. hivatalos honlapjáról: www.kozut.hu/Lapok/forgalomszamlalas. — A vizsgálati területen az alábbi közúti fejlesztések ismertek: — a 86. sz. főút Zalalövő elkerülő szakaszának építése. A főút 25+400+36+360 km szelvények között új nyomvonalon kerül kiépítésre. — a 76. sz. főút Hévíz elkerülő szakaszának építése jelenleg folyik. — a 76. sz. főút Zalaegerszeg és megyehatár közötti szakaszának 11,5 t burkolat-megerősítése és szélesítése hamarosan megkezdődik. — a 74. sz. főút Nagykanizsa és Zalaegerszeg közötti szakaszán az idei évben burkolatfelújítás kezdődik. — A már megvalósult útfejlesztések következtében Keszthely és Hévíz térségében változott az országos közúthálózat, kéri ennek figyelembe vételét. (A jelenlegi állapotot bemutató térképvázlat levele mellékletét képezi.) — Az 1988. évi I. törvény értelmében külterületen főút esetében az út tengelyétől számított 100 m, mellékút esetében a tengelytől számított 50 m távolságon belül ásványi nyersanyag kitermeléséhez a közút kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni. — Amennyiben a nyersanyaglelőhelyek megközelítése országos közútról valósítható meg, az útcsatlakozás kialakítását a Társasággal egyeztetni szükséges, az elkészült tervdokumentációt közútkezelői hozzájárulás céljából be kell nyújtani az Igazgatósághoz. — A koncessziós tevékenységre visszavezethető, az országos közút állagában bekövetkező bárminemű állagromlás esetén a tevékenységhez kiadott közútkezelői hozzájárulás engedélyese teljes körű felelősséggel tartozik. A kár bekövetkezése esetén a közútban és tartozékaiban bekövetkezett károkat meg kell téríteni, illetve a közút védőtávolságán belül — az eredeti állapot helyreállítása mellett — a bányászati tevékenységet meg kell szüntetni.

200


— Szállítási útvonalként a korlátozással nem érintett országos közúti szakaszok vehetők igénybe. — A szállításokat úgy kell szervezni, hogy azok az úthálózaton, annak műtárgyain és tartozékain a legkevesebb károsodást eredményezzék. A településeken lakók nyugalmát a legkisebb mértékben zavarja, az út mellett lévő épületek állagát ne rongálja. — A kutak építéséhez, működéséhez szükséges berendezések szállítása során a 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendeletben meghatározott méreteket meghaladó járművek közlekedéséhez útvonalengedélyt kell kérni a Társaságtól. — Fenntartja jogát, hogy amennyiben a közutakban a szénhidrogén kutatással-összefüggő szállítás miatt a közúti forgalombiztonságot is veszélyeztető állapotromlás következik be, abban az esetben tengelysúly-korlátozást, vagy sebességkorlátozást vezessen be. A 8. témakörben együttműködő szakhatóságok: Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Vas Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály

9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyon-gazdálkodással, illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezeti tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozot.

201


5. Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa

2. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO2eq: széndioxid-egyenérték – az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dT: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dZ: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1018 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (109 J) GVV: gáz-víz viszony (m3/m3)

202

Függelék

GW: Gigawatt (109 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány mAf: Adriai tenger feletti magasság mBf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja 2012.04.01-től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (106 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1015 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1012 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték – szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = 11 630 kWh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: Formáció T: Tagozat Q: Kvarter Pl: Pliocén Pa2: Felső-pannóniai Pa1: Alsó-pannóniai Pa: Pannóniai Ms: Szarmata Mb: Badeni Mk: Kárpáti Mo: Ottnangi Me: Eggenburgi Mi: Miocén

203


Ol: Oligocén K: Kréta J: Jura T3: Felső-triász T2: Középső-triász T1: Alsó-triász T: Triász Mz: Mezozoikum P: Perm C: Karbon D: Devon S: Szilur O: Ordovícium Cm: Kambrium Pz: Paleozoikum OPz: Ópaleozoikum. 3. függelék. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot nem ért legalább 1000 mély fúrásai (MFGI)

204

Frs_id+

Település

8272 8275 8278 8281 8284 8289 8290 8292 8296 36039 36040 36041 78311 86186 99099 99100 99101 99104 99107 99108 99110 99111 99114 99115 99116 99117 99121 99122 99123 99125 99127 99129 99130 99131 99132 99138 99140

Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Dióskál Dióskál Dióskál Kilimán Lenti Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

Mélység (m)

Dátum

Ba–1 Ba–4 Ba–7 Ba–10 Ba–13 Ba–18 Ba–19 Ba–21 Ba–25 Di–1 Di–2 Di–3 Ki–3 K–12 Nl–1 Nl–2 Nl–3 Nl–6 Nl–9 Nl–10 Nl–12 Nl–13 Nl–16 Nl–17 Nl–18 Nl–19 Nl–23 Nl–24 Nl–25 Nl–27 Nl–29 Nl–31 Nl–32 Nl–33 Nl–34 Nl–40 Nl–42

469298,9 468754,3 468494 469028,9 469212,6 469999,8 469822,1 470571,3 469205,4 495469,8 495184,6 495839,7 496362,5 456437 475727,3 476324,4 476342,5 476503,2 476763,5 476174,4 476405,7 476832,4 476175,5 476458,9 475878,6 476248,5 476209 475578,1 476924,5 475874,3 475722 475574,8 474974,3 475568,4 477252,3 475424,3 475409,6

160399,9 160518,9 160639,8 160406,9 160399,9 160990,4 160255,2 160551,4 161274,8 150684,6 151229,7 150184,7 146907,5 144505 160754,8 160757,9 160554,7 160552,1 160503,9 160757,8 160368,2 160434,7 161018,8 160864,2 160759,8 160852,5 160496,8 160755 160238,5 161017,6 160468,5 160237,8 160757,3 161296,1 160103,4 161017,9 160513,8

250,45 242,63 235,78 245,11 251,14 197,48 241,95 192,91 207,41 218,63 223,01 224,83 186,73 176,45 222,48 236,35 227,41 232,97 241,21 235,45 223,2 238,24 234,63 238,36 229,55 237,24 232,22 215,2 222,92 225,53 217,79 214,96 191,08 196,23 228,05 211,51 199,06

2274 2289,6 2263 2266,5 2250 2256,5 2268,5 2239,5 2276 1212 1325,5 1048,7 1099,2 1703 1940 1963 1968 1956 1950 1974 2000 1947,5 2065 1962,5 1954,5 1726 1979 1959,5 1945,5 1985 1991,5 2069,5 1940 2040,5 2271 2145,1 2004

1954 1958 1958 1959 1959 1960 1960 1959 1960 1953 1953 1954 1952 1967 1950 1952 1951 1951 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1954 1954 1952 1954 1954 1953 1953 1952 1953 1953 1953 1953

Függelék

Frs_id+

Település

99143 Nagylengyel 99144 Nagylengyel 99145 Nagylengyel 99153 Nagylengyel 99154 Nagylengyel 99156 Nagylengyel 99157 Nagylengyel 99264 Nagylengyel 99273 Nagylengyel 99275 Nagylengyel 99370 Nagylengyel 99521 Nagylengyel 112974 Ortaháza 115114 Pusztaapáti 126792 Salomvár 126794 Salomvár 126795 Salomvár 155887 Zalalövő 155889 Zalalövő 171896 Lenti 251674 Kustánszeg 251751 Zalabaksa 251767 Kerkabarabás 264825 Zalalövő 280552 Barabásszeg 280598 Botfa 280699 Cún 280721 Dióskál 280823 Irsapuszta 280847 Kehida 280858 Kilimán 281035 Nagylengyel 281043 Nagylengyel 281044 Nagylengyel 281045 Nagylengyel 281046 Nagylengyel 281047 Nagylengyel 281280 Zalalövő 288311 Zalaegerszeg 324904 Nagylengyel 324905 Nagylengyel 324906 Nagylengyel +Frs-id – egyedi fúrásazonosító

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

Mélység (m)

Dátum

Nl–45 Nl–46 Nl–47 Nl–55 Nl–56 Nl–58 Nl–59 Nl–164 Nl–173 Nl–175 Nl–269 Nl–416 Or.Ny–4 Pusz–11 Sa–2 Sa–4 Sa–5 Z–2 Z–4 B–33 Kus–1 Zab–1 Kerb–1 K–11 Barabásszeg–2 Botfa–2 Cún–1 Dióskál–1 Irsapuszta–2 Kehida–3 Kilimán–3 Nagylengyel–14 Nagylengyel–442 Nagylengyel–446 Nagylengyel–452 Nagylengyel–9F1 Nagylengyel–9F2 Zalalövő–2 K–299 Nl–466 Nl–468 Nl–469

476173,2 477059 475018,8 475366,1 475526,4 475915,3 474591 476036 475398,8 475143,6 481620 477604,9 464920,3 464736,7 470328,4 470206,1 470051,4 465793,7 458113 457527,7 465108 463679 462106 461040,8 469392 487275 460976 495497 463093 500845 496382 477470 475285 476996 475945 476637 476832 465593 481784 474526,5 475681,2 476151,1

160229,2 160501,3 160250,9 161561,1 159719,4 159167,3 160002 165111,5 161804,4 161613,1 161348,1 162909,3 144714,5 158262,5 164908,8 166399,1 163579 168120,1 167110,6 144826,6 162952,1 153545,7 154383 166057,1 159325 165944 164435 150803 167554 167577 146921 160725 160131 160345 160847 160525 160409 168118 168795 160307,3 159467,8 159406,5

228,57 224,2 189,6 205,68 209,79 215 187,53 193 208,9 196,69 168,01 182,55 186,91 223,85 247,51 273,8 203,46 251,84 256,9 170,19 230,3 216,4447 201,15 261,76 229 223 98 221 223 126 190 238 195 229 237 241 244 255 171,74 195,04 212,55 216,44

2009 2259 1999,3 2225 2028,5 2101 2050,3 2420,7 2133 2117,5 2057 2231 2870 2874,5 1752 2298 1928,5 2258,5 3381 1439,9 2572 3500 3415 3126,5 2708 1539 2000 1212 3010 3856 1099 2412 2395 2100 2100 1970 1755 2259 2162 2244 2220 2100

1953 1954 1953 1953 1953 1953 1954 1960 1959 1959 1961 1968 1977 1977 1946 1953 1960 1954 1964 1995 1998 2000 2002 1905 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2010 1989 1989 1989

205


4. függelék. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI)

206

Frs_id+

Település

8273 8274 8276 8277 8280 8282 8283 8285 8286 8287 8288 8291 8293 8294 8295 8297 8298 8299 8300 8301 8302 8303 8304 8305 8306 8307 8308 8309 8310 8311 8312 8314 12113 12114 12189 19046 28493 31323 36043 36044 36045 36051 50068 62406 62407 62564 62566 62591 62592 62597 77148 77149 77150 77153

Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Becsvölgye Botfa Botfa Búcsúszentlászló Bárszentmihályfa Csatár Csácsbozsok Dióskál Dióskál Dióskál Dióskál Gelse Hottó Hottó Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz Kehida Kehida Kehida Kehidakustány

EOV Y (m) Ba–2 469392,21 Ba–3 469307,04 Ba–5 469254,23 Ba–6 469732,29 Ba–9 469847 Ba–11 469071,79 Ba–12 468734,34 Ba–14 469491,95 Ba–15 469572,73 Ba–16 470115,59 Ba–17 469440,79 Ba–20 468201,72 Ba–22 470360,58 Ba–23 470374,34 Ba–24 470121,5 Ba–26 469429,57 Ba–27 467331,03 Ba–28 466301,6 Ba–29 470867,13 Ba–30 470323,41 Ba–32 470201,53 Ba–33 470871,35 Ba–34 470423,88 Ba–35 470598,78 Ba–36 470157,31 Ba–37 470939,49 Ba–38 469332,08 Ba–39 470652,13 Ba–40 469979,89 Ba.ÉNy–1 467900,28 Ba.Ny–1 467604,54 Ba–31 470579,53 Bot–1 485097,84 Bot–2 487274,72 Bucs–1 488497,55 Bm–I 462545,59 Csat–1 484524,34 Csá–1 483990,27 Di–5 498606,25 Di–6 498839,39 Di–7 501768,25 K–4 498606,25 Gel–1 491566,98 Ho–1 474823,44 Ho–2 474749,93 Hév–6 506965,06 Hév–16 506952,84 K–24 506961,93 K–25 506718,51 K–30 506953,01 Kd–1 501602,76 Kd–2 499541,12 Kd–3 500844,9 Keh–1 499310,08 Fúrás

EOV X (m) 159324,8 160300,92 160915,73 160683,34 159997,85 160114,38 160815,94 160486,68 160146,87 160585,07 160222,11 160750,58 161412,71 160896,81 162229,07 162170,16 161216,57 160392,81 160626,06 160444,04 160197,92 160309,72 160008,64 161631,85 161561,57 161571,55 161770,53 161345,66 161828,53 162826,68 159853,19 160286,11 164180,1 165943,57 163665,16 149692,75 161888,71 168794,59 149709,38 154621,42 151117,3 149709,38 141615,99 168236,14 166434,44 161270,2 162893,65 162893,21 163865,52 162893,66 165474,63 163281,56 167576,45 169234,49

Z (m) 225,81 248,52 244,8 207,87 250,07 244,36 241,51 233,9 246,47 217,84 233,08 238,67 190,28 201,36 193,8 243,8 234,13 203,7 196,7 231,44 233,02 193,04 194,32 203,06 216,04 219,55 243,85 197,71 207,67 252,69 229,23 193,21 247,53 220,08 145,8 208,94 204,47 146,81 134,93 142,17 112,85 134,93 147,75 189,76 195,94 113,95 125,82 126,37 135,2 125,82 118,95 265,34 123,71 170

Mélység (m) 2709 2277,5 2367 2246,5 2544 2451 2399,5 2267,5 2284 2260 2320 2426,5 2161,5 2298 2230 2228,8 2535,5 2680 2302,5 2262 2269,5 2255 2321 2174,5 2185 2222 2244 2165 2178 2461,5 2672 2243,5 1811,5 1538,5 1399,7 5075,5 2438,5 1897 1864 1045,5 2283 1864 2115 2461,5 2473,2 530,9 273,1 270 281,3 273,1 591 538,7 3855,5 500

Dátum 1958 1958 1958 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1964 1968 1968 1968 1969 1969 1969 1969 1969 1969 1969 1974 1978 1974 1968 1958 1959 1962 1975 1959 1961 1962 1962 1962 1962 1963 1958 1958 1978 1988 1985 1985 1988 1962 1962 1964 1984

Függelék

Frs_id+

Település

Fúrás

77157 77161 78310 78319 78322 78325 85497 85498 90786 90915 90916 99102 99103 99105 99106 99109 99112 99113 99120 99124 99126 99133 99134 99135 99136 99139 99141 99151 99161 99162 99165 99166 99168 99169 99170 99171 99172 99173 99174 99175 99176 99177 99178 99179 99180 99181 99182 99183 99185 99186 99187 99188 99189 99192 99193

Kehidakustány Kehidakustány Kilimán Kilimán Kilimán Kilimán Kálócfa Kálócfa Milejszeg Misefa Misefa Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel

K–4 K–8 Ki–2 Ki–11 Ki–14 Ki–17 Kfa–1 Kfa–2 Mi–1 Mis–1 Mis–2 Nl–4 Nl–5 Nl–7 Nl–8 Nl–11 Nl–14 Nl–15 Nl–22 Nl–26 Nl–28 Nl–35 Nl–36 Nl–37 Nl–38 Nl–41 Nl–43 Nl–53 Nl–63 Nl–64 Nl–67 Nl–68 Nl–70 Nl–71 Nl–72 Nl–73 Nl–74 Nl–75 Nl–76 Nl–77 Nl–78 Nl–79 Nl–80 Nl–81 Nl–82 Nl–83 Nl–84 Nl–85 Nl–87 Nl–88 Nl–89 Nl–90 Nl–91 Nl–94 Nl–95

EOV Y (m) 500844,9 501904,16 492366,63 492676,2 492065,35 496085,74 462983,2 462031,19 471354,91 492569,34 496510,05 476923,48 476322,39 477223,3 476843,85 476401,91 477469,83 477289,78 477224,53 476629,92 476699,91 476027,69 476088,45 476752,58 474675,06 475949,12 477477,47 475124,73 475499,48 474214,11 474048,73 475074,2 475559,67 474756,72 473799,15 473492,12 473273,18 474340,38 475498,8 473249,2 476186,92 474163,8 474850,27 474398,27 471801,73 472130,33 474502,04 473037,18 475340,4 474665,21 474669,24 475199,05 475946,17 474124,15 472748,17

EOV X (m) 167576,45 167313,33 146464,38 145927,55 146983,25 145247,51 161391,77 164212,7 162799,69 163576,7 161618,01 160762,79 160957,78 160765,62 160892,6 161146,45 160724,4 160548,75 161050,95 160272,69 160603,9 159977,1 161674,45 161546,47 160758,42 160368,11 160383,83 161017,77 158289,14 159184,55 159889 159635,82 157705,38 158607,3 158939,83 159806,04 158672,64 158086,47 159328,91 159329,14 158628,29 158608,73 161180,46 160561,77 159769,45 160952,83 162412,31 160129,66 160043,44 159561,17 159196,7 158616,36 159587,16 159593,45 159716,76

Z (m) 123,03 122,17 149,56 151,41 147,79 163,5 214,14 228,91 203,83 157,5 225,58 247,9 238,94 237,32 257,3 240,37 234,55 239,17 245,77 232,79 240,26 224,06 210,03 259,87 210,91 224,38 221,5 196,43 204,64 186,8 203,06 210,89 187,42 185,2 224,5 242,53 215,94 184,01 206,15 234,58 204,37 212,63 204,14 291,85 229,86 247,01 225,92 230,17 191,61 195,55 201,02 208,52 220,65 189,28 205,42

Mélység (m) 3855,5 205 874 979,5 804,5 1057,8 2911,5 2950 2132,5 1518 1203 2019 1974,5 2201 2247,5 2240 2415,6 2215,8 2412 1982,8 2342,5 2392 2323,5 2343 2413 2127 2251,35 2182,5 2156,7 2458,5 2469 2393 2752 2156 2620 2252 2751,5 2658 2073,43 2227,5 2220 2254,2 2319 2406,5 2509,5 3017 2554,5 2175 1972 2154,5 2165 2532,5 2192 2515,5 2208,5

Dátum 1964 1977 1952 1953 1953 1962 1978 1982 1952 1962 1963 1951 1951 1952 1954 1952 1952 1952 1952 1952 1954 1953 1953 1953 1953 1953 1953 1954 1954 1955 1955 1955 1956 1955 1956 1955 1956 1960 1956 1956 1956 1956 1956 1957 1957 1957 1956 1956 1956 1956 1956 1957 1956 1957 1957

207


208

Frs_id+

Település

Fúrás

99194 99196 99197 99198 99201 99202 99203 99204 99205 99206 99207 99208 99209 99210 99211 99212 99213 99214 99215 99216 99217 99219 99220 99221 99222 99224 99225 99226 99227 99228 99229 99232 99233 99234 99235 99237 99238 99239 99240 99241 99242 99243 99244 99245 99246 99247 99248 99249 99250 99253 99254 99255 99256 99257 99258

Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel

Nl–96 Nl–98 Nl–99 Nl–100 Nl–103 Nl–104 Nl–105 Nl–106 Nl–107 Nl–108 Nl–109 Nl–110 Nl–111 Nl–112 Nl–113 Nl–114 Nl–115 Nl–116 Nl–117 Nl–118 Nl–119 Nl–121 Nl–122 Nl–123 Nl–124 Nl–126 Nl–127 Nl–127/a Nl–128 Nl–129 Nl–130 Nl–133 Nl–134 Nl–135 Nl–136 Nl–138 Nl–139 Nl–140 Nl–141 Nl–142 Nl–143 Nl–144 Nl–145 Nl–146 Nl–147 Nl–148 Nl–149 Nl–150 Nl–151 Nl–154 Nl–155 Nl–156 Nl–156/a Nl–157 Nl–158

EOV Y (m) 473822,7 475648,63 475760,2 471322,95 472649,12 472987,96 474958,7 475420,64 475623,76 471889,05 474522,19 472148,83 472984,42 473590,27 475422,54 476371,42 474124,54 473989,94 474898,37 474942,53 473172,07 473790,73 476365,54 475801,26 472810,49 472271,42 475740,91 475852,23 475764,78 476795,57 474674,82 474899,6 476068,3 473386,56 475133,29 477563,99 475737,72 475142,42 476009,84 476879,91 476350,58 476430,38 471384,46 477594,66 478041,75 476795,98 474160,15 476252,6 473644,5 474464,22 478064,66 478502,75 478517,21 479141,12 476915,2

EOV X (m) 159362,18 161018,43 161968,75 159926,59 160315,71 160762,09 161782,86 162209,81 160017,98 161447,01 158973,4 160110,34 161319,61 160812,84 162609,93 162185,4 159470,28 159138,72 158860,23 159989,94 159688,19 160264,63 162859,24 163226,97 159324,13 160496,26 163763,33 163702,61 162636,47 162478,62 161537,04 162188,19 162474,32 160491,94 162892,02 163146,39 164066,2 163855,79 162824,07 163045,59 163082,48 162443,71 158732,04 163727,83 162796,64 163850,76 163368,5 164491,47 161898,24 164113,36 163432,69 162430,66 162404,14 163221,79 165507,18

Z (m) 216,1 218,57 222,12 203,17 191,64 192,04 205,4 200,84 213,05 245,31 185,5 231,95 236,05 225,17 206,71 224,6 207,88 215,27 202,2 188,03 242,7 205,85 260,6 226,32 227,18 244,62 238,77 234,15 213,01 256,21 222,04 215,47 246,63 232,6 225,15 197,86 253,59 253,57 239,65 201,44 263,16 236,35 207,3 193,48 204,92 193,24 215,77 197,31 245,37 245,64 245,9 207,04 207,04 200,29 210,96

Mélység (m) 2532,5 2295,5 2520 2451,5 2286,38 2122 2145 2134,5 2402 4409,5 2382 2382,5 2187 2516 2110 2200,5 2491 2207 2464 2042 2366 2165 2169 2185,2 2742,5 2191,5 2331,5 2325,5 2542,5 2240 2217,5 2199 2115,5 2173 2499,5 2301,68 2468 2367 2169,5 2115 2244 2194 2839 2445,5 2454,5 2394 2320,5 2410 2342,2 2347 2486,5 2277,5 2316,5 2392 3000

Dátum 1957 1958 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1959 1960 1957 1958 1958 1958 1958 0 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1960 1960 1958 1968 1958 1958 1958 1958 1958 1959 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1959 1959 1959 1959 1959

Függelék

Frs_id+

Település

Fúrás

99259 99260 99261 99262 99263 99265 99266 99267 99268 99269 99270 99271 99272 99274 99276 99277 99278 99280 99281 99290 99291 99292 99296 99298 99299 99300 99302 99303 99304 99305 99306 99307 99308 99312 99313 99314 99316 99317 99318 99319 99320 99321 99322 99323 99324 99325 99326 99327 99328 99329 99330 99331 99333 99334 99335


Nl–159 Nl–160 Nl–161 Nl–162 Nl–163 Nl–165 Nl–166 Nl–167 Nl–168 Nl–169 Nl–170 Nl–171 Nl–172 Nl–174 Nl–176 Nl–177 Nl–178 Nl–180 Nl–181 Nl–190 Nl–191 Nl–192 Nl–196 Nl–198 Nl–199 Nl–200 Nl–202 Nl–203 Nl–204 Nl–205 Nl–206 Nl–207 Nl–208 Nl–212 Nl–213 Nl–214 Nl–216 Nl–217 Nl–218 Nl–219 Nl–220 Nl–221 Nl–222 Nl–223 Nl–224 Nl–225 Nl–226 Nl–227 Nl–228 Nl–229 Nl–230 Nl–231 Nl–233 Nl–234 Nl–235

EOV Y (m) 473563,97 473857,9 477226,74 474916,6 474697,3 475496,23 474849,91 474358,85 475586,2 475646,14 476021,6 476643,7 475664,17 475172,11 475304,32 474778,23 474457,62 474788,08 476663,7 478543,95 478082,31 478954,24 476022,45 476219,26 473489,81 476563,3 473343,51 480150,86 475169,26 476987,97 476935,69 475937,45 475049,84 478818,62 475236,18 475340,05 475445,75 479326,86 478946,92 478368,92 476235,99 477604,72 474030,43 474750,31 474145,09 473028,14 475426,99 474832,31 474241,24 475838,1 477594,41 480203,28 482012,66 480793,98 481770,15

EOV X (m) 163463,34 164319,6 164765,02 164426,33 163650 163751,62 163933,02 163696,27 162857,72 162355,06 162162,76 162706,61 161578,28 161960,64 160344,71 159717,7 159751,99 160135,84 162231,2 162128,72 162462,02 162386,98 158908,77 159137,15 159496,47 160110,1 160000,35 162414,44 162416,37 162211,11 162739,41 161392,32 158433,98 162683,65 159388,1 159753,29 163123,04 163523,57 161345,28 163985,3 161443,02 161577,71 161132,72 161960,63 162898,67 163876,49 163967,24 164123,86 164347,38 164447,37 160136,49 162893,26 162755,65 163521,93 161463,48

Z (m) 222,52 241,16 210,36 245,34 246,09 243,07 256,1 223,7 216,24 207,8 233,08 196,02 207,11 199,24 203,36 199,8 187,1 192,25 252,44 188,64 184,73 197,55 209,12 201,06 234,41 227,15 253,42 206,5 216,66 240,54 233,26 203,74 211,71 199,14 207,74 213,05 219,82 204,43 272,07 256,95 218,59 234 234,8 199,76 223,5 272,68 233,4 241,18 236 237,47 224,09 219,05 186,85 247,38 173,42

Mélység (m) 2418 2356 2552 2531,5 2406 2341 2370 2429,5 2093,5 2133,5 2172,5 2180 2120 2112 2044,5 2096,8 2096,5 2035 2228 2383,5 2859 2305 2136 2064 2220 2210 2179,2 2542,5 2137,5 2258,5 2597,5 2101,5 2177,5 2359 2290 2015 2109 2566,5 2361 3065 2137,5 2512 2400 2346 2433 2455 2247 2439,5 2418 2433,5 2215 2539,5 2336,5 2497,5 2299

Dátum 1959 1959 1960 1959 1959 1962 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1960 1960 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960

209


210

Frs_id+

Település

Fúrás

99338 99339 99340 99341 99342 99344 99345 99346 99347 99348 99349 99350 99351 99352 99353 99355 99356 99357 99358 99359 99360 99361 99362 99363 99364 99365 99366 99367 99368 99369 99371 99372 99373 99374 99375 99376 99377 99378 99379 99380 99381 99382 99383 99384 99386 99387 99388 99389 99390 99391 99392 99393 99394 99395 99396


Nl–238 Nl–239 Nl–240 Nl–241 Nl–242 Nl–243 Nl–244 Nl–245 Nl–246 Nl–247 Nl–248 Nl–249 Nl–250 Nl–251 Nl–252 Nl–254 Nl–255 Nl–256 Nl–257 Nl–258 Nl–259 Nl–260 Nl–261 Nl–262 Nl–263 Nl–264 Nl–265 Nl–266 Nl–267 Nl–268 Nl–270 Nl–271 Nl–272 Nl–273 Nl–274 Nl–275 Nl–276 Nl–277 Nl–278 Nl–279 Nl–280 Nl–281 Nl–282 Nl–282/a Nl–284 Nl–285 Nl–286 Nl–287 Nl–288 Nl–289 Nl–290 Nl–291 Nl–292 Nl–293 Nl–294

EOV Y (m) 477199,87 476391,07 478251,57 478450,25 479236,32 479350,76 480750,45 471154,75 480131,9 479177,74 479958,15 475457,46 477575,63 478535,25 480628,66 482275,65 482534,62 483434 483445,09 479514,24 479578,45 479071,23 480588,82 481038,83 481261,28 481498,16 482022,27 480557,32 478804,6 479232,21 483359,51 483007,25 481874,72 481638,84 481525,51 481139 480061,88 479562,3 480184,83 482509,22 475836,01 481061,56 480428,43 480579,56 481932,29 481231,32 480274,94 479958,42 479715,61 479365,01 478671,56 478516,78 479077,02 479713,78 480734,4

EOV X (m) 163318,14 164123,89 163123,27 162793,15 162855,79 162416,87 162416,5 161009,77 161357,56 161676,59 161683,05 164177,82 162563,56 161250,15 160671,57 160861,99 161345,4 161306,88 160255,26 161830,97 161331,2 161080,88 161601 161379,01 161885,03 161099,28 161876,9 161076,58 161562,6 161385,65 163150,14 162455,3 165086,58 162332,74 160530,93 160769 160842,31 160755,66 161973,15 162918,75 161624,53 160234,8 160340,3 160231,24 160301,77 160514,42 160518,31 160976,9 161064,68 161050,28 161858,33 161577,26 162032,04 162113,96 161855

Z (m) 193,56 202,69 202,66 218,9 237 230,18 267,02 240,8 246,7 225,7 212,46 230,08 193,75 240,14 264,94 156,46 153,89 161,35 243,34 225,8 284,2 268,47 273,04 189 192,73 169,12 171,71 277,84 251,21 214 198,17 154,14 183,84 228,71 226,68 229,95 267,43 288,55 209,07 155,07 218,05 244,26 248,63 244,65 191,75 193,42 269,8 278,5 256,75 266,95 209,03 211,81 191,12 200,5 273,84

Mélység (m) 2359,5 2415 2368 2326 2303 2297 2581 2353 2358,5 2376 2310 2248,66 2500,5 2451,5 2250 2487,5 2434 2453,5 2592 2466,5 2536 2330,8 2548 2431,3 2380 2345,5 2431,5 2422 2341,5 2955,5 2259,5 2388,7 2401 2401,8 2331,5 2278,5 2514,2 2457,7 2324,5 2800,5 4085,5 2387,5 2304 2354,5 2346 2343 2477 2412 2356 2355,5 2355,5 2633 2292,5 2263,5 2429

Dátum 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1963 1960 1960 1960 1962 1961 1960 1960 1961 1961 1961 1961 1960 1960 1961 1961 1960 1960 1960 1960 1961 1960 1961 1961 1962 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1962 1964 1961 1961 1962 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1967 1961 1961 1961

Függelék

Frs_id+

Település

Fúrás

99397 99398 99399 99400 99401 99402 99403 99404 99406 99407 99410 99411 99412 99413 99414 99422 99423 99429 99430 99431 99432 99433 99434 99435 99436 99437 99438 99439 99445 99446 99447 99448 99449 99450 99451 99452 99453 99454 99455 99457 99459 99461 99463 99468 99472 99473 99475 99476 99477 99478 99479 99480 99481 99484 99485


Nl–295 Nl–296 Nl–297 Nl–298 Nl–299 Nl–300 Nl–301 Nl–302 Nl–304 Nl–305 Nl–308 Nl–309 Nl–310 Nl–311 Nl–312 Nl–320 Nl–321 Nl–327 Nl–328 Nl–329 Nl–330 Nl–331 Nl–332 Nl–333 Nl–334 Nl–335 Nl–336 Nl–337 Nl–343 Nl–344 Nl–345 Nl–346 Nl–347 Nl–348 Nl–349 Nl–350 Nl–351 Nl–352 Nl–353 Nl–355 Nl–357 Nl–359 Nl–361 Nl–366 Nl–370 Nl–371 Nl–373 Nl–374 Nl–375 Nl–376 Nl–377 Nl–378 Nl–379 Nl–382 Nl–382/A

EOV Y (m) 481497,48 480859,18 480263,39 479909,32 479419,57 480774,96 480002,02 482070,77 480420,37 482243,55 479409,92 479804,38 479943,23 481359,1 480223,99 478371,07 479626,96 481785,83 481109,33 479119,6 476692,53 477836,43 479540,42 479661,36 477959,7 480029,6 480585 481796,48 476109,95 475555,89 475147,14 473234,05 472050,29 471124,47 474793,35 478647,03 480899,22 479502 480822,49 481670,85 476203,7 477544,81 480875,04 475348,83 473482,06 480156,12 479885,77 473934,45 475753,63 478609,78 481576,95 480867,65 475840,99 479205,89 479221,88

EOV X (m) 161604,72 160881,99 161095,24 161376,35 161632,2 160264,47 162643,15 161219,95 161340,35 160320,19 160541,13 160282,64 160029,8 160241,72 160211,52 161874,48 160062,28 161017,63 161060,3 160776,25 163577,7 163395,8 162884,84 162409,57 162192,44 162192,54 162122 168167,07 163244,93 163398,5 163232,21 162833,89 164383,79 165234,61 164726,08 162524,3 160722,65 162516,44 162011,7 163825,43 162367,51 160220,29 160027,49 162074,96 160444,84 161513,15 162346,28 163601,3 162174,63 161714,19 161557,64 160488,63 162497,91 160976,52 160951,27

Z (m) 207,74 266,2 235,46 229,46 233,6 242,28 212,8 179,05 247,7 156,21 291,55 271,63 260,89 246,75 261,8 201,26 284,25 211,42 272,95 290 214,05 216,55 238,16 209,33 186,32 203,42 223,53 161 225,65 228,94 224,38 244,44 272,1 265,55 241,4 224,92 273 240,3 260,04 210,83 245,67 219,5 246,94 200,08 252,48 241,48 204,46 214,03 223,9 200,85 198,28 263,13 230,9 278,44 278,44

Mélység (m) 2324 2277 2336,5 2595,5 2685,5 2395 2433,5 2354,5 2252 2356,5 2504 2433 2410 2417,5 2522 2306 2886 2409,5 2544 2450 2425,5 2344 2457,5 2273 2401,5 2321 2377,5 2499 2134,5 2113,5 2420,6 2426,7 2522 2506 2539 2516,5 2600 2555,5 2670,5 2561 2258 2230,5 2359 2264 2187 2378,5 2802 2367,5 2222,5 2548 2508 2657 2350 2526 2520

Dátum 1961 1961 1961 1961 1966 1961 1961 1961 1962 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1962 1967 1962 1967 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1965 1967 1965 1962 1962 1962 1963 1963 1963 1962 1963 1966 1963 1963 1963 1964 1965 1966 1965 1965 1965 1965 1966 1966 1968

211


212

Frs_id+

Település

Fúrás

99486 99489 99492 99494 99495 99496 99497 99498 99499 99503 99504 99505 99506 99507 99508 99509 99510 99511 99512 99513 99514 99515 99516 99520 99522 99525 99527 99529 99532 99533 99534 99535 99536 99537 99541 99542 99543 99544 99545 99546 99547 99548 99549 99550 99551 99552 99553 99554 99555 99556 99558 99559 99560 99561 99562


Nl–383 Nl–386 Nl–389 Nl–391 Nl–392 Nl–393 Nl–394 Nl–395 Nl–396 Nl–400 Nl–401 Nl–402 Nl–402/a Nl–403 Nl–404 Nl–405 Nl–406 Nl–407 Nl–407/a Nl–408 Nl–409 Nl–410 Nl–411 Nl–415 Nl–416/a Nl–419 Nl–421 Nl–423 Nl–426 Nl–427 Nl–428 Nl–429 Nl–430 Nl–431 Nl–435 Nl–436 Nl–437 Nl–438 Nl–439 Nl–440 Nl–441 Nl–442 Nl–443 Nl–444 Nl–445 Nl–446 Nl–447 Nl–448 Nl–449 Nl–450 Nl–452 Nl–453 Nl–454 Nl–455 Nl–456

EOV Y (m) 477817,77 480007,43 478255,47 480956,21 480774,67 480457,21 479423,49 480378,31 478978,44 472459,47 474120,25 476491,79 476453,78 477034,16 477315,91 475506,27 478839,76 481375,33 481398,15 475036,49 476140,71 474626,81 478116,21 476822,39 477561,29 477133,89 480669,74 480402,83 477814,82 481643,48 481463,23 481916,16 482165,68 471609,26 481832,39 482347,37 482309,04 484509,11 485197,63 481612,42 474589,83 475228,42 474567,69 476065,78 476550,86 476995,12 475402,57 476234,55 475242,03 475260,37 475944,86 475706,79 475800,02 475792,38 476589,19

EOV X (m) 162341,66 161958,43 160461,81 160865,28 160148,04 162306,16 162661,75 161517,2 161488,77 160290,74 160651,17 163332,28 163229,22 160476,46 161786,46 163740,16 162926,49 162664,69 162633,86 162022,22 162664,25 159079 162965,64 163311,86 162942,75 162874,87 161207,34 160820,19 162717,62 162688,29 162889,26 162477 162290,93 159998,77 162185,21 162072,86 162579,4 160996,82 160018,52 162439,83 159018,11 160055,61 158753,39 160941,95 160785,94 160344,65 160728,94 160329,23 160753 160527,16 160846,77 160880,81 160614,63 160612,98 160134,42

Z (m) 183,83 205,26 244,56 233,56 236,9 236,82 247,66 221,45 282,51 215,87 227,6 245,85 245,97 224,95 207,99 243,1 198,42 223,11 224,01 217,49 250,43 198,86 208,92 183,9 182,24 194,5 265,56 275,19 190,4 239,61 185,19 201,59 167,65 222,22 205,54 158,41 159,88 198,45 228,34 235,22 195,08 194,87 186,32 234,22 238,29 223,45 210,15 229,83 212,64 205,21 231,94 222,22 223,8 223,78 235,97

Mélység (m) 2663,5 2669,5 2862 2704,5 2781 2460 2390 2662 2675 2144,5 2146,5 2133 2131 2349 2354 2390 2300 2786 2500 2433 2156 2343 2274,5 2337,5 2244 2182 2369,5 2512 2289 2421 2427 2338 2328,5 2445 2438 2380 2328 2462,5 2673 2373,5 2490 2395 2415,5 2100 2160 2100 2100 2200 2100 2150 2100 2050 2052 2036 2000

Dátum 1966 1967 1969 1968 1967 1967 1968 1967 1968 1967 1967 1967 1968 1968 1967 1967 1967 1967 1974 1967 1968 1967 1968 1968 1968 1968 1968 1968 1968 1968 1968 1969 1969 1970 1969 1969 1969 1970 1970 1970 1976 1979 1983 1986 1986 1987 1986 1987 1987 1987 1987 1987 1988 1987 1988

Függelék

Frs_id+

Település

Fúrás

99563 99564 99565 99566 99570 99571 100951 109241 109242 109243 112939 112973 113059 113073 115104 115105 115106 115107 115108 115109 115110 115111 115112 115113 119022 126791 126793 126796 126797 126798 130754 132307 132308 132309 132310 132311 132313 132314 132315 132316 132317 132318 132320 132323 132324 132325 132326 132329 132337 132341 132342 132344 152596 152597 155271

Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nemesbük Németfalu Németfalu Németfalu Ortaháza Ortaháza Pacsa Pacsa Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pördefölde Salomvár Salomvár Salomvár Salomvár Salomvár Szentgyörgyvár Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Vöckönd Vöckönd Zalacsány

Nl–457 Nl–459 Nl–460 Nl–467 Nl–I Nl–II Nb–2 Nf–1 Nf–2 Nf–3 Or–18 Or.Ny–3 Pa–2 Pa–1 Pusz–1 Pusz–2 Pusz–3 Pusz–4 Pusz–5 Pusz–6 Pusz–7 Pusz–8 Pusz–9 Pusz–10 Pd–1 Sa–1 Sa–3 Sa–5/a Sa–6 Sa.Ny–1 Szgy–1 Szil–1 Szil–2 Szil–3 Szil–4 Szil–5 Szil–7 Szil–8 Szil–9 Szil–10 Szil–11 Szil–12 Szil–14 Szil–17 Szil–18 Szil–19 Szil–20 Szil–23 Szil–31 Szil–35 Szil–36 Szil–38 Vö–1 Vö–2 Zcs–1

EOV Y (m) 476581,07 475097,09 475094,87 475092,72 480840,71 480115,62 504320,25 467811,24 472504,97 471470,8 467262,43 463640 499802,66 495793,52 465385,33 465803,38 464791,78 465541,95 464707,31 465198,46 465795,84 464394,5 465088,49 465022,79 472497,11 470035,35 470083,95 470050,87 471254,42 466166,33 503330,48 464496,94 464952,26 464392,88 465079,37 467096,29 462858,14 464352,29 468455,5 468146,56 466736,36 466442,11 464392,02 470184,64 470328,27 469860,2 470471,94 469805,26 467391,88 467954,42 466387,47 467911,92 492540,76 495646,7 501188,2

EOV X (m) 160135,43 159833,5 159825,86 159818,12 160792,01 161605,71 165094,78 168037,49 166712,36 168433,17 144833,86 144611,7 156368,84 156697,2 158705,41 159211,69 158879,19 158118,76 159476,23 159155,23 158418,96 159100,04 158911,69 158543,53 141742,26 162975,35 164911,15 163517,68 164912,95 165322,22 161572,25 156058,44 156428,8 156650,51 155831,53 155581,32 157864,82 156228,37 157761,77 159103,99 158761,79 156604,05 155950,95 157542,93 157831,68 157716,74 157457,93 158066,5 153468 154274,09 153496,17 155578,01 174661,94 178194,67 165784,76

Z (m) 235,29 207,94 207,94 207,94 269,77 241,8 188,82 282,97 257,08 185,06 174,69 184,93 173,99 166 199,73 195,6 227,6 204,59 229,23 215,76 204,96 223,9 205,2 220,91 184,47 197,12 240,26 200,66 269,5 246,22 122,9 220,8 207,58 210,29 220,26 215,03 200,36 217,39 209,07 244,18 236,02 234,2 212,04 213 235,81 235 233,81 220,66 213,5 196,51 218,13 240,49 144,74 169,2 120,52

Mélység (m) 2142 2235 2161 2120 3124,5 4000 332,9 2328 2400 1864,5 2133 3200 673,5 2000 4027,5 3000 2808 2887 2965 2782,5 2810 2759 2744 2675 2224,5 2209 2003 1954,5 2480,5 2415,5 418 2972 3004,5 3086,5 3154 3123,5 3170,7 3057,4 2894,4 2651 2888 3138 3040 2681,7 2760 2699 2791 2734,5 3500 3392,5 3551,5 3131 813,8 865 239,6

Dátum 1988 1988 1988 1988 1971 1977 1979 1972 1972 1972 1971 1975 1984 1990 1974 1973 1974 1974 1974 1975 1974 1974 1976 1976 1964 1944 1947 1961 1961 1960 1978 1957 1959 1960 1960 1960 1961 1962 1961 1968 1970 1968 1968 1968 1969 1969 1969 1969 1971 1973 1974 1974 1963 1963 1982

213


Frs_id+

Település

155272 155707 155883 155884 155885 155886 155888 155957 155979 155981 155982 155990 156062 156063 156224 156225 160452 242187 250995 251702 251709 260174 280492

Zalacsány Zalaegerszeg Zalaköveskút Zalalövő Zalalövő Zalalövő Zalalövő Zalaszentgrót Zalaszentlászló Zalaszentlászló Zalaszentlászló Zalaszentlászló Zalaudvarnok Zalaudvarnok Zebecke Zebecke Ormándlak Gelse Salomvár Nagybakónak Pórszombat Kehidakustány Ortaháza

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

214

EOV Y (m) Zcs–2 499837,61 K–127 483990,27 Zk–1 504567,89 Ir–1 461062,4 Ir–2 463093,88 Z–1 465613,07 Z–3 461516,01 K–35 500201,31 Zl–1 502488,88 Zl–3 502394,06 Zl–4 502096,31 K–6 503166,65 Zu–1 503155,54 Zu–2 500189,98 Zeb–3 465256,2 Zeb–4 465104,77 K–30 475874,37 K–5 491567,15 K–2 467810,95 Nab.ÉNy–1 496367,43 Pórsz–1 465819,25 K–12 501864,47 Or.Ny–5 463020,16 Fúrás

EOV X Z Mélység (m) (m) (m) 165141,56 239,59 458,5 168794,59 146,81 1897 170201,58 160,78 240,5 166048,5 262,44 3126,5 167555,45 223 3010 167500,24 256,83 2369 169249,04 191,89 3245,5 176069,86 118,89 1150,3 172367,54 125,61 390,4 169800,02 117,27 436,8 173653,8 131,07 271,9 173769,78 155,91 920,5 173777,9 156,7 920,5 176078,48 118,92 1150,3 148021,47 193,49 3978 148684,25 200,49 3500 159608,39 141,04 249 141616,06 147,55 2115 167137,18 282,29 2328 140183,34 186,7147 3000 155449,65 230,4947 3212 167138,43 114,47 220 143926,39 184,09 2930

Dátum 1983 1961 1983 1960 1965 1954 1963 1963 1982 1983 1983 1963 1963 1963 1978 1983 1995 1999 1999 1997 1995 2005 1991

Függelék

5. függelék. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település

Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Bárszentmihályfa Botfa Botfa Bucsuszentlászló Csácsbozsok Csatár Dióskál Dióskál Dióskál Dióskál Dióskál Dióskál Dióskál Gellénháza Gelse Hottó Hottó Irsa Irsa Kálócfa Kálócfa Kehida Kehida Kehida Kilimán Kilimán Kilimán Kilimán Kilimán Kustánszeg Milejszeg Misefa Misefa Nagybakónak Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel

MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Ba.1 Ba.2 Ba.5 Ba.9 Ba.11 Ba.12 Ba.20 Ba.23 Ba.24 Ba.25 Ba.26 Ba.27 Ba.28 Ba.29 Ba.33 Ba.34 Ba.37 Ba.38 Ba.ÉNy.1 Ba.Ny.1 Bm.I Bot.1 Bot.2 Bucs.1 Csá.1 Csat.1 Di.1 Di.2 Di.3 Di.4 Di.5 Di.6 Di.7 Ge.1 Gel.1 Ho.1 Ho.2 Ir.1 Ir.2 Kfa.1 Kfa.2 Kd.1 Kd.2

469299,41 469393,13 469254,43 469847,04 469072,19 468735,06 468201,91 470374,28 470121,67 469205,55 469429,45 467331,22 466301,79 470867,21 470871,18 470424,08 470939,67 469332,26 467900,46 467604,74 462546,28 485098,17 487275,03 488497,87 483990,42 484524,53 495497,04 495225,6 495867,9 498631,41 498606,5 498839,63 501768,51 478625,35 491567,25 474823,6 474750,09 461062,53 463094,02 462983,39 462031,35 501602,97 499541,33 500845,1

160399,59 159324,55 160915,69 159997,77 160114,52 160815,93 160750,55 160896,35 162229,02 161274,78 162170,12 161216,23 160392,78 160626,02 160309,67 160008,6 161571,5 161770,48 162826,64 159853,15 149693,14 164180,38 165943,84 163665,43 168794,5 161888,65 150803,3 151364,26 150292,09 151018,63 149709,38 154621,4 151117,28 160671,31 141616 168236,09 166434,36 166048,47 167555,42 161391,75 164212,68 165474,58 163281,51 167576,39

249,77 225,13 244,2 249,39 243,68 240,83 237,99 200,68 193,12 206,73 243,12 233,45 203,02 196,02 192,36 193,64 218,87 243,17 252,01 228,55 208,26 246,85 219,4 145,12 146,13 203,77 217,95 222,33 224,15 164,32 134,25 141,49 112,17 260,26 147,07 189,08 195,26 261,76 222,32 213,46 228,23 118,27 264,66 123,03

492325,22 496382,11 492617,07 492027,03 496086,41 465107,78 471355,57 492569,54 496510,26 496367,43 477470,02 471889,24 472984,92

146718,07 146920,08 146169,76 147258,53 145247,5 162952,52 162799,53 163576,63 161617,96 140183,34 160724,33 161446,96 161319,9

148,88 186,05 150,73 147,11 162,82 230,3 203,15 156,82 224,9 185,36 233,87 244,63 235,37

Kd.3 Ki.2 Ki.3 Ki.11 Ki.14 Ki.17 Kus.1 Mi.1 Mis.1 Mis.2 Nab.ÉNy.1 Nl.14 Nl.108 Nl.111

Dátum

Tulajdonos

2274 2709 2367 2544 2451 2399,5 2426,5 2298 2230 2276 2228,8 2535,5 2680 2302,5 2255 2321 2222 2244 2461,5 2672 5075,5 1811,5 1538,5 1399,7 1897 2438,5 1212 1325,5 1048,7 949,5 1864 1045,5 2283 2572 2115 2461,5 2473,2 3126,5 3010 2911,5 2950 591 538,7 3855,5

1954 1958 1958 1959 1959 1959 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1964 1968 1969 1969 1969 1969 1978 1974 1975 1958 1959 1962 1961 1959 1953 1953 1954 1961 1962 1962 1962 1954 1963 1958 1958 1960 1965 1978 1982 1962 1962

MOL MOL MOL MOL MOL MOL egyéb MOL állam MOL MOL állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam MOL állam állam állam állam állam MOL állam állam állam

1964

állam

874 1099,2 979,5 804,5 1057,8 2572 2132,5 1518 1203 3000 2415,6 4409,5 2187

1952 1952 1953 1953 1962 1998 1952 1962 1963 1997 1952 1960 1958

állam állam állam állam állam MOL egyéb állam állam MOL MOL állam állam

MBFH dokumentáció+

Helyzet*

1914/1mf 1914/2mf 1914/5mf 1914/9mf 1914/11mf 1914/12mf 1914/20mf 1914/23mf 1914/24mf 1914/25mf 1914/26mf 1914/27mf 1914/28mf 1914/29mf 1914/33mf 1914/34mf 1914/37mf 1914/38mf 1914/42mf 1914/41mf 71/2mf, T.17475 1945/1mf 1945/2mf T.1225, 1947/1mf 1133/28+mf 1951/1mf 1928/1mf, T.1426 1928/2mf, T.1426 1928/3mf, T.1426 1928/4mf, T.1426 1928/5mf, T.1225 1928/6mf, T.1225 1928/7mf, T.1225 1162/4mf 1960/1mf, AD van 1962/1mf 1962/2mf 1539/2mf, T.1739 1539/3mf, T.1739 1972/1mf 1972/2mf 1980/1mf, T.1225 1980/2mf, T.1225 1980/3mf, T.1426, 1612 1984/2mf 1984/3mf 1984/11mf 1984/14mf 1984/17mf, T.1225

BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT ZNY ZNY BT BT BT BT BT ZNY ZNY ZNY ZK ZK ZK ZK ZK ZK ZK ZK ZK ZK ZK ZK BT ZK ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZK ZK

2063/1mf T.1225, 2062/1mf T.1225, 2062/2mf 1951/14mf 1951/99mf 1951/102mf

ZK ZK ZK ZK ZK ZK ZNY ZNY ZK ZK ZK BT ZNY ZNY

215

I**

M M

M M M M M M M M M M M M M M M M I M M M M M M M M I M M M M M M M M M I M


MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Németfalu Németfalu Németfalu Ortaháza Ortaháza Ortaháza Ortaháza Pacsa Pacsa Pórszombat Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Pusztaapáti Salomvár Salomvár Salomvár Salomvár Salomvár Salomvár Salomvár Salomvár Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Szilvágy Vöckönd

Nl.158 Nl.159 Nl.164 Nl.225 Nl.272 Nl.337 Nl.346 Nl.347 Nl.348 Nl.355 Nl.436 Nl.481 Nf.1 Nf.2 Nf.3 Or.18 Or.Ny.3 Or.Ny.4 Or.Ny.5 Pa.1 Pa.2 Porsz.1 Pusz.2 Pusz.4 Pusz.5 Pusz.6 Pusz.7 Pusz.8 Pusz.9 Pusz.11 Sa.1 Sa.2 Sa.3 Sa.4 Sa.5 Sa.6 Sa.5/a Sa.Ny.1 Szil.1 Szil.2 Szil.3 Szil.4 Szil.5 Szil.7 Szil.8 Szil.9 Szil.10 Szil.11 Szil.12 Szil.14 Szil.18 Szil.20 Szil.23 Szil.31 Szil.35 Szil.36 Szil.38 Vöck.1

Vöckönd

Vöck.2

476915,36 473564,14 476036,16 473028,35 481873,89 481796,63 473234,24 472050,45 473124,43 481671 482347,93 479067,22 467811,36 472505,12 471470,93 467262,76 463640,35 464920,6 463020,16 495793,52 499802,88 465819,25 465803,91 465542,49 464707,85 465199,04 465796,37 464395,04 465089,02 464737,22 470038,29 470331 470086,58 470208,56 470054,28 471287,13 470053,73 466168,66 464497,85 464952,49 464393,11 465079,61 467096,59 462858,2 464352,53 468455,72 468146,97 466736,88 466442,34 464392,85 470328,48 470472,16 469805,47 467392,14 467954,68 466387,97 467912,15 492540,92 495646,87

165507,1 163463,27 165111,46 163876,52 165086,51 168166,96 162833,83 164383,76 165234,59 163825,31 162072,82 161088,28 167137,47 166712,29 168433,1 144833,91 144611,78 144714,54 143926,39 156696,86 156368,8 155449,65 159212,04 158119,11 159476,58 159155,58 158419,31 159100,39 158912,05 158262,83 162979,66 164912,63 164914,96 166402,57 163583,13 164916,91 163521,84 165325,47 156058,44 156428,79 156650,52 155831,54 155581,28 157864,63 156228,37 157761,75 159103,75 158762,15 156604,04 155950,95 157831,64 157457,9 158066,47 153468,01 154274,07 153495,75 155577,99 174661,86 178194,58

210,28 221,84 192,32 272 183,16 159,97 243,76 271,42 264,87 210,15 157,73 267,17 282,29 256,4 184,38 174,01 184,25 186,23 183,41 168,12 173,31 229,14 194,92 203,91 228,55 215,08 204,28 223,22 204,52 223,17 196,44 246,83 0 273,12 202,78 268,82 199,98 245,54 220,12 206,9 209,61 219,58 214,35 199,68 216,71 208,39 243,5 235,34 233,52 211,36 235,13 233,13 219,98 212,82 195,83 217,45 239,81 144,06 168,52

Zalabaksa

Zab.1

463679,12

153545,47

215,09

Település

216

Dátum

Tulajdonos

3000 2418 2420,7 2455 2401 2499 2426,7 2522 2506 2561 2380 374 2328 2400 1864,5 2133 3200 2870 2930 1996 673,5 3212 3000 2887 2965 2782,5 2810 2759 2744 2874,5 2209 1752 2003 2298 1928,5 2480,5 1954,5 2415,5 2972 3004,5 3086,5 3154 3123,5 3170,7 3057,4 2894,4 2651 2888 3138 3040 2760 2791 2734,5 3500 3392,5 3551,5 3131 813,8 865

1959 1959 1960 1960 1961 1962 1967 1965 1962 1962 1969 1992 1972 1972 1972 1971 1975 1977 1991 1990 1984 1995 1973 1974 1974 1975 1974 1974 1976 1977 1944 1946 1947 1953 1960 1961 1961 1960 1957 1959 1960 1960 1960 1961 1962 1961 1968 1970 1968 1968 1969 1969 1969 1971 1973 1974 1974 1963

MOL állam MOL állam állam állam állam állam állam állam egyéb MOL állam állam állam állam MOL MOL MOL állam állam MOL állam MOL MOL MOL MOL MOL MOL állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam állam MOL állam MOL állam állam

1963

állam

3500

2000

MOL


Helyzet*

1951/149mf 1951/150mf 1951/155mf 1951/196mf 1951/244mf 1951/310mf 1951/319mf 1951/320mf 1951/321mf 1951/329mf 1951/412mf

ZK ZNY ZNY ZNY ZK ZK ZNY ZNY ZNY ZK BT BT ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZK ZK ZNY ZNY ZNY BT BT BT BT BT ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY ZNY BT ZNY ZNY ZNY BT BT BT ZNY ZNY ZNY ZNY ZK

2011/1mf, AD van 2011/2mf 2011/3mf 2013/18mf 2013/40mf 2013/41mf 731/5 731/4mf T.20279(VSP) 2072/2mf 2072/4mf 2072/5mf 2072/6mf 2072/7mf 2072/8mf 2072/9mf 2072/11mf 1997/1mf 1997/2mf 1997/3mf 1997/4mf 1997/5mf 1997/6mf 1997/8mf 1997/7mf 2006/1mf 2006/2mf 2006/3mf 2006/4mf 2006/5mf 2006/7mf 2006/8mf, T.1225 2006/9mf 2006/10mf 2006/11mf 2006/12mf 2006/14mf 2006/18mf 2006/20mf 2006/23mf 2006/31mf 2006/35mf 2006/36mf 2006/38mf 2038/1mf 2038/2mf, T.1426, ADvan T.20525(VSP)

ZK ZNY

I**

M M M M M M M M M M

M M M M I M M M M M M I

M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M

M M M M M M M

Függelék

MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Zalalövő Zalalövő

Z.1 Z.2

Zalalövő

Z.3

465573,54 465594,11 461516,12

167498,24 168118,87 169249,01

256,15 251,16 191,21

Zalalövő

Z.4

Zalaudvarnok

Zu.1

458113,16 503155,73

167110,63 173777,85

500190,16 465256,51 465105,07 469307,7 468754,35 469732,98 468494,08 469028,9 469216,78 469489,53 469572,8 470087,75 469441,11 470000,38 469822,27 470571,41 470360,8 470332,6 470579,73 470202,08 470599,05 470156,33 470652,02 469978,91 462097,55 475727,46 476324,37 476343,1 476923,47 476322,59 476503,35 477223,49 476843,9 476763,73 476174,86 476402,1 476405,88 476832,4 477289,97 476175,69 476459,12 475878,75 476248,73 477224,72 476208,74 475578,28 476924,52 476629,65 475874,5 476700,06 475722,16 475575,01 474974,47

Település

Zalaudvarnok

Zu.2

Zebecke Zebecke Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Barabásszeg Kerkabarabás Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel

Zeb.3 Zeb.4 Ba.3 Ba.4 Ba.6 Ba.7 Ba.10 Ba.13 Ba.14 Ba.15 Ba.16 Ba.17 Ba.18 Ba.19 Ba.21 Ba.22 Ba.30 Ba.31 Ba.32 Ba.35 Ba.36 Ba.39 Ba.40 Kerb.1 Nl.1 Nl.2 Nl.3 Nl.4 Nl.5 Nl.6 Nl.7 Nl.8 Nl.9 Nl.10 Nl.11 Nl.12 Nl.13 Nl.15 Nl.16 Nl.17 Nl.18 Nl.19 Nl.22 Nl.23 Nl.24 Nl.25 Nl.26 Nl.27 Nl.28 Nl.29 Nl.31 Nl.32

Dátum

Tulajdonos

2369 2258,5 3245,5

1954 1954

állam állam

1963

állam

256,22 156,02

3381 920,5

1964

állam

1963

állam

176078,41

118,24

1150,3

1963

állam

148021,52 148684,29 160300,57 160518,84 160683,22 160639,61 160406,78 160399,87 160465,1 160226,32 160610,53 160222,22 160990,52 160255,5 160551,41 161412,21 160453 160285,98 160197,16 161631,61 161562,1 161345,35 161829,13 154285,73 160754,72 160757,39 160554,01 160762,8 160957,72 160552,03 160765,56 160892,19 160503,87 160758,07 161146,39 160367,67 160434,4 160548,69 161018,75 160864,16 160759,74 160852,41 161050,89 160496,86 160754,92 160238,46 160272,87 161017,55 160603,74 160468,42 160237,79 160757,22

192,81 199,81 247,84 241,95 207,19 235,1 244,43 250,46 233,22 245,79 217,16 232,4 196,8 241,27 192,23 189,6 230,76 192,53 232,34 202,38 215,36 197,03 206,99 201,15 221,8 235,5 230,2 250,63 238,26 232,29 236,73 256,62 240,53 234,54 239,69 221,62 237,56 238,49 233,95 237,68 228,87 236,56 245,09 231,54 214,52 222,24 232,11 224,85 239,58 217,11 214,28 190,4

3978 3500 2277,5 2289,6 2246,5 2263 2266,5 2250 2267,5 2284 2260 2320 2256,5 2268,5 2239,5 2161,5 2262 2243,5 2269,5 2174,5 2185 2165 2178 3415 1940 1963 1968 2019 1974,5 1956 2201 2247,5 1950 1974 2240 2000 1947,5 2215,8 2065 1962,5 1954,5 1726 2412 1979 1959,5 1945,5 1982,8 1985 2342,5 1991,5 2069,5 1940

1978 1983 1958 1958 1959 1958 1959 1959 1959 1959 1959 1960 1960 1960 1959 1960 1968 1968 1968 1969 1969 1969 1974 2002 1950 1952 1951 1951 1951 1951 1952 1954 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1952 1954 1952 1954 1952 1954 1952 1954 1954 1953 1953 1952

MOL állam MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL egyéb MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL


Helyzet*

I**

1539/4mf, T.1612 1539/5mf, T.1612 1539/6mf, T.1426, 1612 1539/7mf, T.1612 2041/1mf,T.1612, AD van 2041/2mf,T.1612, AD van 2046/2mf 2046/3mf 1914/3mf 1914/4mf 1914/6mf 1914/7mf 1914/10mf 1914/13mf 1914/14mf 1914/15mf 1914/16mf 1914/17mf 1914/18mf 1914/19mf 1914/21mf 1914/22mf 1914/30mf 1914/31mf 1914/32mf 1914/35mf 1914/36mf 1914/39mf 1914/40mf T.20896(VSP) 1951/1mf 1951/2mf 1951/3mf 1951/4mf 1951/5mf 1951/6mf 1951/7mf 1951/8mf 1951/9mf 1951/10mf 1951/11mf 1951/12mf 1951/13mf 1951/15mf 1951/16mf 1951/17mf 1951/18mf 1951/19mf 1951/20mf 1951/21mf 1951/22mf 1951/23mf 1951/24mf 1951/25mf 1951/26mf 1951/27mf 1951/29mf 1951/30mf

ZNY ZNY

M M

ZNY ZNY ZK ZK ZNY ZNY BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT ZNY BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT

217

M M M M M M

M


Település

Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel

218

MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Dátum

Tulajdonos


Helyzet*

Nl.33 Nl.34 Nl.35 Nl.36 Nl.37 Nl.38 Nl.40 Nl.41 Nl.42 Nl.43 Nl.45 Nl.46 Nl.47 Nl.53 Nl.55 Nl.56 Nl.58 Nl.59 Nl.61 Nl.63 Nl.64 Nl.67 Nl.68 Nl.70 Nl.71 Nl.72 Nl.73 Nl.74 Nl.75 Nl.76 Nl.77 Nl.78 Nl.79 Nl.80 Nl.81 Nl.82 Nl.83 Nl.84 Nl.85 Nl.87 Nl.88 Nl.89 Nl.90 Nl.91 Nl.94 Nl.95 Nl.96 Nl.98 Nl.99 Nl.100 Nl.103 Nl.104 Nl.105 Nl.106 Nl.107 Nl.109 Nl.110 Nl.112 Nl.113 Nl.114 Nl.115

475568,57 477252,5 476027,99 476087,81 476752,89 474675,25 475424,46 475949,31 475409,77 477477,66 476173,35 477058,92 475018,83 475124,92 475366,03 475525,57 475915,51 474591,16 475048,08 475499,54 474214,31 474049,15 475074,4 475559,88 474756,97 473798,9 473492,32 473273,39 474340,59 475499 473249,4 476187,25 474163,63 474850,45 474398,03 471803,6 472130,53 474502,23 473037,24 475340,42 474665,25 474669,15 475199,27 475946,23 474124,35 472748,1 473822,9 475648,82 475760,4 471322,1 472649,31 472988,31 474958,82 475421,13 475623,64 474522,33 472148,97 473590,46 475422,85 476371,76 474124,98

161296,05 160103,3 159976,99 161674,1 161546,36 160758,36 161017,87 160368,05 160513,74 160383,78 160228,68 160501,48 160250,9 161017,71 161561,34 159719,33 159167,15 160001,92 159090,08 158289,84 159184,5 159889,12 159635,77 157705,34 158607,78 158939,96 159805,99 158672,6 158086,42 159328,86 159329,1 158628,46 158638,63 161180,4 160561,66 159770,43 160952,78 162412,24 160129,54 160043,54 159561,31 159196,68 158616,05 159587,09 159593,41 159716,64 159362,13 161018,37 161968,76 159926,35 160315,66 160762,16 161782,84 162209,92 160017,72 158973,32 160110,12 160812,78 162610,03 162185,27 159469,61

195,55 227,37 223,38 209,35 259,19 210,23 210,83 223,7 198,38 220,82 227,89 223,52 188,92 195,75 205 209,11 214,32 186,85 206,53 203,96 186,12 202,38 210,21 186,74 184,52 223,82 241,85 215,26 183,33 205,47 233,9 203,69 211,95 203,46 219,17 229,18 246,33 225,24 229,49 190,93 194,87 200,34 207,84 219,97 188,6 204,74 215,42 217,89 221,44 202,49 190,96 191,36 204,72 200,16 212,37 184,82 231,27 224,49 206,03 223,92 207,2

2040,5 2271 2392 2323,5 2343 2413 2145,1 2127 2004 2251,35 2009 2259 1999,3 2182,5 2225 2028,5 2101 2050,3 2320 2156,7 2458,5 2469 2393 2752 2156 2620 2252 2751,5 2658 2073,43 2227,5 2220 2254,2 2319 2406,5 2509,5 3017 2554,5 2175 1972 2154,5 2165 2532,5 2192 2515,5 2208,5 2532,5 2295,5 2520 2451,5 2286,38 2122 2145 2134,5 2402 2382 2382,5 2516 2110 2200,5 2491

1953 1953 1953 1953 1953 1953 1953 1953 1953 1953 1953 1954 1953 1954 1953 1953 1953 1954 1954 1954 1955 1955 1955 1956 1955 1956 1955 1956 1960 1956 1956 1956 1956 1956 1957 1957 1957 1956 1956 1956 1956 1956 1957 1956 1957 1957 1957 1958 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1959 1957 1958 1958 1958 1957 1958

MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL

1951/31mf 1951/32mf 1951/33mf 1951/34mf 1951/35mf 1951/36mf 1951/37mf 1951/38mf 1951/39mf 1951/40mf 1951/41mf 1951/42mf 1951/43mf 1951/46mf 1951/48mf 1951/49mf 1951/51mf 1951/52mf 1951/54mf 1951/56mf 1951/57mf 1951/60mf 1951/61mf 1951/63mf 1951/64mf 1951/65mf 1951/66mf 1951/67mf 1951/68mf 1951/69mf 1951/70mf 1951/71mf 1951/72mf 1951/73mf 1951/74mf 1951/75mf 1951/76mf 1951/77mf 1951/78mf 1951/80mf 1951/81mf 1951/82mf 1951/83mf 1951/84mf 1951/87mf 1951/88mf 1951/89mf 1951/91mf 1951/92mf 1951/93mf 1951/94mf 1951/95mf 1951/96mf 1951/97mf 1951/98mf 1951/100mf 1951/101mf 1951/103mf 1951/104mf 1951/105mf 1951/106mf

BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT

I**

Függelék

Település


MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Dátum

Tulajdonos


Helyzet*


473990,14 474898,46 474942,9 473173,17 473790,93 476364,68 475801,7 472810,69 472271,69 475740,69 475765,02 476795,11 474675 474899,78 476068,61 473387,44 475133,46 477564,34 475737,89 475142,6 476010,02 476880,19 476350,83 476430,03 471384,67 477595,24 478042,52 476796,31 474159,54 476252,57 473644,68 474464,08 478064,75 478503,11 479141,66 473858,07 477226,91 474916,77 474697,48 475496,41 474849,8 474358,85 475586,41 475646,23 476021,9 476644,52 475664,25 475398,55 475174,27 475143,69 475304,51 474778,5 474457,92 474784,38 476663,98 478530,46 478082,84 478954,47 476022,15 476219,73 473490

159138,67 158860,01 159990,3 159688,47 160264,58 162859,8 163227,22 159324,09 160496,35 163762,88 162636,4 162477,96 161536,99 162188,13 162474,4 160492,13 162891,96 163146,36 164066,62 163855,61 162824 163045,14 163082,58 162443,76 158731,99 163727,76 162796,53 163850,62 163368,05 164491,34 161898,18 164113,32 163432,59 162428,18 163221,71 164319,53 164764,95 164426,27 163649,94 163751,6 163933,23 163696,55 162858,04 162355,7 162162,75 162706,26 161578,42 161804,44 161960,51 161613,03 160344,66 159717,56 159752,1 160168,24 162231,6 162078,28 162462,29 162386,4 158908,83 159137,12 159496,43

214,59 201,52 187,35 242,02 205,17 259,92 225,64 226,5 243,94 238,09 212,33 255,53 221,36 214,79 245,95 231,92 224,47 197,18 252,91 252,89 238,97 200,76 262,48 235,67 206,62 192,8 204,24 192,56 215,09 196,63 244,69 244,96 245,22 206,36 199,61 240,48 209,68 244,66 245,41 242,39 255,42 223,02 215,56 207,12 232,4 195,34 206,43 208,22 198,56 196,01 202,68 199,12 186,42 191,57 251,76 187,96 184,05 196,87 208,45 200,38 233,73

2207 2464 2042 2366 2165 2169 2185,2 2742,5 2191,5 2331,5 2542,5 2240 2217,5 2199 2115,5 2173 2499,5 2301,68 2468 2367 2169,5 2115 2244 2194 2839 2445,5 2454,5 2394 2320,5 2410 2342,2 2347 2486,5 2277,5 2392 2356 2552 2531,5 2406 2341 2370 2429,5 2093,5 2133,5 2172,5 2180 2120 2133 2112 2117,5 2044,5 2096,8 2096,5 2035 2228 2383,5 2859 2305 2136 2064 2220

1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1960 1960 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1959 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1959 1959 1959 1959 1960 1959 1959 1962 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959




219

I**


Település


220

MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Dátum

Tulajdonos


Helyzet*


476566,03 473344,17 480151,6 475169,36 476988,27 476935,54 475937,61 475050,04 478818,72 475236 475339,98 475446,13 479327,04 478947,1 478369,1 476236,81 477604,9 474030,62 474750,49 474145,27 475427,03 474832,68 474241,41 475837,85 477594,61 480203,46 482012,84 480794,16 481771,29 477200,04 476391,31 478251,39 478450,86 479236,49 479350,73 480750,99 471154,99 480131,63 479178,34 479958,34 475458,04 477575,82 478535,44 480628,92 482276,14 482535,18 483434,76 483445,29 479514,43 479579,19 479071,48 480589,01 481039,02 481261,47 481498,7 482022,46 480558,1 478804,79 479232,32 481620,96 483359,68

160112,04 160000,29 162415,41 162416,24 162211,49 162739,21 161391,92 158433,93 162683,61 159387,9 159753,18 163122,75 163523,5 161345,22 163985,23 161443,25 161577,65 161132,66 161960,57 162898,61 163966,87 164123,71 164347,31 164446,71 160136,44 162893,19 162755,58 163521,86 161462,79 163318,07 164123,65 163122,85 162793,24 162855,72 162416,82 162416,66 161009,71 161356,95 161675,43 161682,71 164177,77 162563,5 161250,09 160671,36 160861,9 161345,3 161307,05 160255,19 161830,91 161331,11 161080,77 161600,93 161378,94 161884,96 161099,39 161876,83 161076,55 161562,53 161386,07 161348,33 163150,06

226,47 252,74 205,82 215,92 239,86 232,58 203,06 211,03 198,46 207,06 212,37 219,14 203,75 271,39 256,27 217,91 233,32 234,12 199,08 222,82 232,72 240,5 235,32 236,79 223,41 218,37 186,17 246,7 172,74 192,88 202,01 201,98 218,22 236,32 229,4 266,34 240,12 246,02 225,02 211,78 229,4 193,07 239,46 264,26 155,78 153,21 160,67 242,69 225,12 283,52 267,79 272,36 188,32 192,05 168,44 171,03 277,16 250,53 213,32 167,33 197,49

2210 2179,2 2542,5 2137,5 2258,5 2597,5 2101,5 2177,5 2359 2290 2015 2109 2566,5 2361 3065 2137,5 2512 2400 2346 2433 2247 2439,5 2418 2433,5 2215 2539,5 2336,5 2497,5 2299 2359,5 2415 2368 2326 2303 2297 2581 2353 2358,5 2376 2310 2248,66 2500,5 2451,5 2250 2487,5 2434 2453,5 2592 2466,5 2536 2330,8 2548 2431,3 2380 2345,5 2431,5 2422 2341,5 2955,5 2358 2259,5

1959 1959 1960 1960 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1959 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1963 1960 1960 1960 1962 1961 1960 1960 1961 1961 1961 1961 1960 1960 1961 1961 1960 1960 1960 1960 1961 1960 1961 1961 1961




I**

Függelék

Település


MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Dátum

Tulajdonos


Helyzet*


483007,44 481639,03 481525,86 481139,56 480062,07 479562,79 480185,27 482509,43 475836,44 481061,75 480428,63 481932,54 481231,55 480265,33 479958,61 479715,81 479365,2 478671,74 478516,96 479077,11 479713,32 480734,65 481498,19 480859,25 480263,69 479909,51 479475,17 480775,16 480002,18 482070,96 480421,51 482243,75 479410,52 479805,03 479943,74 481359,3 480224,36 478371,25 479627,25 481786,02 481109,53 479119,91 476692,7 477836,98 479540,63 479661,87 477959,89 480031,14 480584,63 476110,27 475556,23 475147,37 474793,45 478647,49 480899,17 479502,21 480822,62 476203,98 477545,01 480875,15 475349,35

162455,23 162332,64 160530,7 160768,14 160842,25 160755,26 161972,84 162918,63 161624,15 160234,73 160340,24 160301,46 160514,4 160518,17 160976,84 161064,62 161050,22 161858,27 161577,19 162032,37 162113,71 161854,95 161605,28 160881,84 161095,14 161376,28 161632,32 160264,26 162642,78 161219,88 161340,22 160320,13 160540,7 160282,13 160029,21 160241,67 160211,27 161874,46 160061,88 161017,61 161060,24 160776,61 163577,63 163395,3 162884,77 162409,42 162192,41 162192,19 162121,87 163244,58 163398,56 163231,98 164725,97 162523,67 160722,45 162516,4 162011,78 162367,46 160220,23 160027,19 162075,08

153,46 228,03 226 229,27 266,75 287,87 208,39 154,39 217,37 243,58 247,95 191,02 192,74 269,12 277,82 256,07 266,27 208,35 211,13 190,44 199,82 273,16 207,06 265,52 234,78 228,78 232,92 241,6 212,12 178,37 247,02 155,53 290,87 272,12 261,92 246,07 261,12 200,58 283,57 210,74 272,27 289,32 213,37 215,87 237,48 208,65 185,64 202,74 222,85 224,97 228,26 223,7 240,72 224,5 272,32 239,62 259,36 244,99 218,82 246,26 199,4

2388,7 2401,75 2331,5 2278,5 2514,2 2457,7 2324,5 2800,5 4085,5 2387,5 2304 2346 2343 2477 2412 2356 2355,5 2355,5 2633 2292,5 2263,5 2429 2324 2277 2336,5 2595,5 2685,5 2395 2433,5 2354,5 2252 2356,5 2504 2433 2410 2491,3 2522 2306 2886 2409,5 2692,2 2450 2425,5 2344 2457,5 2273 2401,5 2321 2377,5 2134,5 2113,5 2420,6 2539 2516,5 2600 2555,5 2670,5 2258 2230,5 2359 2264

1962 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1962 1964 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1967 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1966 1961 1961 1961 1962 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1962 1967 1962 1967 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1965 1962 1962 1963 1963 1963 1963 1966 1963 1963

MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL egyéb MOL egyéb MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL



221

I**


Település


222

MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Dátum

Tulajdonos

Nl.370 Nl.371 Nl.373 Nl.374 Nl.375 Nl.376 Nl.377 Nl.378 Nl.379 Nl.382 Nl.383 Nl.386 Nl.389 Nl.391 Nl.392 Nl.393 Nl.394 Nl.395 Nl.396 Nl.400 Nl.401 Nl.402 Nl.402/a Nl.403 Nl.404 Nl.405 Nl.406 Nl.407 Nl.408 Nl.409 Nl.410 Nl.411 Nl.415 Nl.416 Nl.419 Nl.421 Nl.423 Nl.426 Nl.427 Nl.428 Nl.429 Nl.430 Nl.431 Nl.435 Nl.437 Nl.438 Nl.439 Nl.440 Nl.441 Nl.442 Nl.443 Nl.444 Nl.445 Nl.446 Nl.447 Nl.448 Nl.449 Nl.450 Nl.452 Nl.453 Nl.454

473482,29 480156,31 479886,36 473934,06 475753,77 478610,3 481577,81 480867,85 475881,43 479206,08 477817,96 480006,96 478255,66 480956,22 480774,87 480456,97 479423,61 480379,42 478978,62 472459,63 474120,45 476491,91 476453,91 477034,72 477316,09 475506,8 478840,03 481375,38 475036,58 476140,89 474626,69 478117,29 476822,28 477605,08 477134,06 480669,71 480403,02 477815,02 481643,84 481463,44 481916,6 482166,08 471609,65 481833,07 482309,23 484509,5 485198,78 481613,03 474590,01 475284,98 474567,89 476065,99 476551,04 476995,32 475402,74 476234,77 475242,4 475260,57 475945,06 475706,95 475800,16

160444,43 161513,08 162346,02 163600,75 162174,51 161713,21 161558,33 160488,27 162502,79 160976,46 162341,6 161958,57 160461,75 160865,06 160147,98 162305,95 162662,26 161517,24 161488,7 160290,83 160651,12 163332,25 163229,29 160476,47 161786,39 163739,82 162926,25 162664,43 162022,39 162664,18 159078,93 162965,66 163311,99 162909,21 162874,77 161207,65 160820,16 162717,24 162688,24 162888,46 162477,12 162290,86 159998,5 162185,14 162579,34 160996,77 160018,59 162440,2 159018,06 160130,9 158753,18 160941,9 160785,92 160344,82 160728,93 160329,2 160753,06 160527,08 160845,97 160880,8 160614,72

251,8 240,8 203,78 213,35 223,22 200,17 194,6 262,45 230,22 277,76 183,15 204,58 243,88 269,13 236,22 236,14 246,98 220,77 281,83 215,19 226,92 245,17 245,29 224,27 207,31 242,39 197,74 222,43 216,81 249,75 198,18 208,24 183,22 181,87 193,82 264,88 274,51 189,72 238,93 184,51 200,91 166,97 221,54 204,86 159,2 197,8 227,66 234,54 194,4 194,19 185,64 233,54 237,61 222,77 209,47 229,15 211,96 204,53 231,26 221,54 223,12

2187 2378,5 2802 2367,5 2222,5 2548 2508 2657 2350 2526 2663,5 2669,5 2862 2704,5 2781 2460 2390 2662 2675 2144,5 2146,5 2133 2131 2349 2354 2390 2300 2786 2433 2156 2343 2274,5 2337,5 2231 2182 2369,5 2512 2289 2421 2427 2338 2328,5 2445 2438 2328 2462,5 2673 2373,5 2490 2395 2415,5 2100 2160 2100 2100 2200 2100 2150 2100 2050 2052

1963 1964 1965 1966 1965 1965 1965 1965 1966 1966 1966 1967 1969 1968 1967 1967 1968 1967 1968 1967 1967 1967 1968 1968 1967 1967 1967 1967 1967 1968 1967 1968 1968 1968 1968 1968 1968 1968 1968 1968 1969 1969 1970 1969 1969 1970 1970 1970 1976 1979 1983 1986 1986 1987 1986 1987 1987 1987 1987 1987 1988

MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL egyéb MOL egyéb egyéb MOL MOL egyéb MOL MOL MOL MOL MOL egyéb MOL MOL MOL egyéb MOL MOL MOL egyéb MOL MOL MOL egyéb MOL egyéb MOL MOL MOL egyéb egyéb egyéb egyéb egyéb MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL


Helyzet*

1951/343mf 1951/344mf 1951/346mf 1951/347mf 1951/348mf 1951/349mf 1951/350mf 1951/351mf 1951/352mf 1951/355mf 1951/357mf 1951/360mf 1951/363mf 1951/365mf 1951/366mf 1951/367mf 1951/368mf 1951/369mf 1951/370mf 1951/373mf 1951/374mf 1951/375mf 1951/376mf 1951/377mf 1951/378mf 1951/379mf 1951/380mf 1951/381mf 1951/383mf 1951/384mf 1951/385mf 1951/386mf 1951/390mf 1951/391mf 1951/395mf 1951/397mf 1951/399mf 1951/402mf 1951/403mf 1951/404mf 1951/405mf 1951/406mf 1951/407mf 1951/411mf 1951/413mf 1951/414mf 1951/415mf 1951/416mf 1951/417mf 1951/421mf 1951/422mf


I**

Függelék

MBFH azonosító

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélység (m)

Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel Nagylengyel

Nl.455 Nl.456 Nl.457 Nl.458 Nl.459 Nl.460 Nl.465 Nl.466 Nl.467 Nl.468 Nl.469 Nl.475 Nl.476 Nl.477 Nl.478 Nl.479 Nl.480 Nl.482 Nl.483 Nl.127/a Nl.156/a Nl.242/a Nl.282/a Nl.382/A Nl.407/a Nl.416/a Nl.9/F1 Nl.9/F2 Nl.I

Nagylengyel

Nl.II

475792,62 476686,76 476581,3 476589,42 475097,32 475095,1 475100,07 474526,72 475092,94 475681,16 476151,1 479235,85 479524,01 475896,8 476479,68 475227,81 480422,34 478646,38 479083,31 475852,07 478517,24 479303,35 480579,62 479222,07 481398,34 477561,47 476636,43 476831,15 480841,21 480115,82

160612,94 160873,31 160135,39 160134,36 159833,52 159825,89 159842,97 160307,33 159818,16 159467,84 159406,52 162864,71 162314,06 162629,37 163322,95 162155,61 160345,76 161565,1 160820,6 163702,31 162404,38 162840,39 160231,12 160951,18 162633,78 162942,69 160524,57 160408,99 160792,21 161605,67

223,1 233,97 235,29 235,29 207,26 207,26 207,25 194,36 207,26 211,87 215,75 237,48 219,85 229,21 245,52 204,34 248,31 208,06 291,77 233,47 206,36 247,85 243,97 277,76 223,33 181,56 234,57 237,54 269,09 241,12

2036 2150 2142 2200 2235 2161 0 2244 2120 2220 2100 2244 2278 2110 2180 2250 2360 2320 2500 2325,5 2316,5 713 2354,5 2520 2500 2244 1970 1755 3124,5 4000

Település

Dátum

Tulajdonos

1987 1988 1988 1988 1988 1988 0 1989 1988 1989 1989 1991 1991 1991 1991 1991 1992 1992 1993 1968 1959 1961 1962 1968 1974 1968 1985 1986 1971

MOL MOL MOL MOL MOL MOL

1977

MOL

MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL


1951/117mf 1951/147mf 1951/214mf 1951/255mf 1951/356mf 1951/382mf 1951/392mf

1951/419mf 1951/420mf, T19901VSP 2072/1mf 2072/3mf 2072/10mf 2006/17mf 2006/19mf

Helyzet*

BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT

Pusztaapáti Pusz.1 465385,87 158705,77 199,05 4027,5 1974 MOL BT Pusztaapáti Pusz.3 464792,32 158879,55 226,92 2808 1974 MOL BT Pusztaapáti Pusz.10 465023,33 158543,89 220,23 2675 1976 MOL BT Szilvágy Szil.17 470184,71 157543,4 212,32 2681,7 1968 MOL BT Szilvágy Szil.19 469860,2 157716,55 234,32 2699 1969 MOL BT Nagylengyel Nl.9/a 476763,96 160504,24 240,54 1948 1952 MOL BT Petrikeresztúr Petri.1 472102,73 157525,61 0 1600 0 BT +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: ZNY – Zala-Nyugat koncesszióra javasolt terület, ZK – Zala-Kelet koncesszióra javasolt terület, (BT – hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban)) **I: indikáció: I – indikáció, M – meddő, a minősítés csak a két koncesszióra javasolt területnél jelenik meg

223

I**


6. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény

Megrendelő

Dátum

Minősítés*

D–1/G D–1/H D–2/F D–3/F D–7 D–7/A D–7/B GA–10 GA–11 GA–13 GA–2 GA–28 GA–29 GA–3 GA–32 GA–33 GA–4 GA–45 GA–46 GA–5

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1986 1989 1980 1979 1980 1980 1980 1979 1979 1979 1979 1981 1981 1979 1983 1983 1979 1991 1991 1979

nyilvános nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános

GA–62

MOL Rt.

1992

nyilvános

GA–63

MOL Rt.

1992

nyilvános

GA–64

MOL Rt.

1992

nyilvános

GA–65 GA–66 GA–67 GA–68 GA–7 GA–71 GA–72 GA–73 GA–74 GA–75 GA–76 GA–77 GA–78 GA–79 GA–8 GA–80 GA–9 KH–4 KH–7 KH–8 KH–9 SA–1 SA–14 SA–2 SA–21

MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL Rt. MOL (OKGT) MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1992 1992 1992 1992 1979 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1979 1995 1979 2001 2001 2001 2001 1971 1990 1971 1990

nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános

SA–23

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

SA–25

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

SA–27

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

SA–28

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

SA–29 SA–3

MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1990 1971

nyilvános nyilvános

SA–30

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

SA–31

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

224

Adat-gazda

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt.

MOL Nyrt.

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

T.20668 T.20668 T.20668, MBFH szolgáltatott T.20668, MBFH szolgáltatott MOL Nyrt. AD.2472 (digitális terepi adat) MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat) AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott

Függelék

Szelvény

Megrendelő

Dátum

Minősítés*

SA–32

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

SA–33

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

SA–34

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

SA–35 SA–4 SA–5 SA–7/A SA–8 SA–9

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1990 1971 1972 1973 1972 1972

nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok

MOL Nyrt. MOL Nyrt.

VA–17

MOL (OKGT)

1990

részben üzleti titok

MOL Nyrt.

VA–21

MOL (OKGT)

1990


MOL Nyrt.

VA–22

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

VA–23

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

VA–26

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

VA–27

MOL (OKGT)

1990


MOL Nyrt.

VA–28

MOL (OKGT)

1990


MOL Nyrt.

VA–29

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

VA–3

MOL (OKGT)

1990

nyilvános

VA–30 VA–31

MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1990 1990

nyilvános részben üzleti titok

VA–37

MOL (OKGT)

1991

nyilvános

VA–51

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–52

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–53

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–55

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–56

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–57

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–58

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–59

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–60

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–61

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–62

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–63

MOL Rt.

1993

nyilvános

VA–65 VSAV–2

MOL Rt. MOL (OKGT)

1993 1978


VVA–15

MOL (OKGT)

1989

nyilvános

VVA–16

MOL (OKGT)

1989


VVA–20

MOL (OKGT)

1989

nyilvános

Adat-gazda

MOL Nyrt.

MOL Nyrt.

MOL Nyrt.

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott

AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott

225


Szelvény

Megrendelő

Dátum

Minősítés*

VVA–6

MOL (OKGT)

1989

nyilvános

VVA–7 VZA–1 VZA–2 XVO–15 ZI–10 ZI–102 ZI–11 ZI–116 ZI–117 ZI–119 ZI–12 ZI–12/A ZI–120 ZI–120/K ZI–121 ZI–122 ZI–123 ZI–124 ZI–125 ZI–126 ZI–127 ZI–128 ZI–129 ZI–13 ZI–130 ZI–131 ZI–137 ZI–139 ZI–14 ZI–140 ZI–141 ZI–142/A ZI–143/A ZI–144 ZI–145 ZI–146 ZI–147 ZI–149 ZI–149/A ZI–15 ZI–150 ZI–151 ZI–151/A ZI–152 ZI–152/A ZI–153 ZI–163 ZI–164 ZI–165 ZI–166 ZI–169

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1989 1978 1978 1970 1972 1978 1973 1980 1980 1980 1973 1974 1980 1980 1980 1980 1981 1981 1981 1980 1981 1981 1981 1972 1981 1981 1982 1982 1973 1982 1982 1982 1982 1983 1983 1983 1983 1983 1983 1973 1983 1983 1983 1983 1983 1983 1984 1984 1984 1984 1984

nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok ? nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános részben üzleti titok ? részben üzleti titok nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok ? nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok

ZI–178 ZI–179 ZI–18 ZI–180 ZI–181 ZI–181/K ZI–183 ZI–187 ZI–188 ZI–189 ZI–19 ZI–20 ZI–20/A

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1986 1986 1973 1986 1986 1987 1986 1986 1986 1986 1973 1973 1973

részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok nyilvános

226

Adat-gazda

MOL Nyrt. MOL Nyrt.

MOL Nyrt.

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), AD.2472 (digitális terepi adat), AD.2472 (digitális terepi adat), AD.2472 (digitális terepi adat),

MBFH szolgáltatott

MOL Nyrt. MOL Nyrt. MBFH szolgáltatott MOL Nyrt.

MOL Nyrt. MBFH szolgáltatott

MOL Nyrt.

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt.

MOL Nyrt.

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MOL Nyrt.

MBFH szolgáltatott

MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt.

AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat),

MOL Nyrt. MOL Nyrt.

AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott

MOL Nyrt. MOL Nyrt.

MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat)

MOL Nyrt.

Függelék Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

Szelvény

Megrendelő

Dátum

Minősítés*

ZI–21

MOL (OKGT)

1973

nyilvános

ZI–213

MOL (OKGT)

1988


MOL Nyrt.

ZI–214 ZI–216 ZI–22

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1988 1988 1974

részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános

MOL Nyrt. MOL Nyrt.

ZI–228

MOL (OKGT)

1989


MOL Nyrt.

ZI–229 ZI–23 ZI–230 ZI–231 ZI–232 ZI–24

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1990 1974 1990 1989 1989 1974

nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános

AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott

MOL Nyrt.

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat),

ZI–243

MOL Rt.

1992


MOL Nyrt.

ZI–244

MOL Rt.

1992


MOL Nyrt.

ZI–245

MOL Rt.

1992


MOL Nyrt.

ZI–246

MOL Rt.

1992


MOL Nyrt.

ZI–247

MOL Rt.

1992


MOL Nyrt.

ZI–248

MOL Rt.

1992


MOL Nyrt.

ZI–249 ZI–25

MOL Rt. MOL (OKGT)

1992 1974

részben üzleti titok részben üzleti titok

MOL Nyrt. MOL Nyrt.

ZI–250 ZI–26

MOL Rt. MOL (OKGT)

1992 1974


ZI–261

MOL Rt.

1994

nyilvános

ZI–262

MOL Rt.

1994


MOL Nyrt.

ZI–263

MOL Rt.

1994


MOL Nyrt.

ZI–264 ZI–265 ZI–265/A ZI–266

MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt.

1994 1994 1994 1994

részben üzleti titok nyilvános nyilvános részben üzleti titok

MOL Nyrt.

ZI–267

MOL Rt.

1994

nyilvános

ZI–268 ZI–269 ZI–27

MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT)

1994 1994 1974

nyilvános nyilvános nyilvános

ZI–271 ZI–272 ZI–273

MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt.

1994 1994 1994

nyilvános nyilvános nyilvános

ZI–274

MOL Rt.

1994


MOL Nyrt.

ZI–275

MOL Rt.

1994


MOL Nyrt.

ZI–276

MOL Rt.

1994


MOL Nyrt.

ZI–277 ZI–28 ZI–283 ZI–284 ZI–288 ZI–289 ZI–29

MOL Rt. MOL (OKGT) MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT)

1994 1974 1995 1995 1995 1995 1974

részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános

MOL Nyrt.

Adat-gazda

AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott

MOL Nyrt.

MOL Nyrt.

AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD2472 MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott AD.2472 (digitális terepi adat), MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

227


Szelvény

Megrendelő

Dátum

Minősítés*

ZI–290 ZI–291 ZI–292 ZI–293 ZI–294 ZI–295 ZI–296 ZI–297 ZI–298 ZI–299 ZI–30 ZI–300 ZI–301 ZI–308 ZI–309 ZI–310 ZI–311 ZI–312 ZI–313 ZI–314 ZI–315 ZI–316 ZI–317 ZI–318 ZI–319 ZI–339 ZI–340 ZI–341 ZI–342 ZI–343 ZI–344 ZI–345 ZI–346 ZI–347 ZI–348 ZI–349 ZI–350 ZI–47 ZI–48 ZI–49 ZI–50 ZI–53 ZI–55 ZI–57 ZI–58 ZI–59 ZI–7 ZI–70 ZI–71 ZI–72 ZI–73 ZI–76 ZI–8 ZI–81 ZI–83 ZI–84 ZI–85 ZI–86 ZI–87 ZI–88 ZI–89 ZI–90 ZI–90/A ZI–91 ZI–92 ZI–93 ZI–94 ZI–97

MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1995 1975 1995 1995 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1997 1997 1997 2002 2002 2002 2002 2002 2002 2001 2001 2001 2002 2002 2002 1975 1975 1975 1975 1975 1976 1976 1976 1977 1971 1977 1977 1977 1977 1978 1971 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1978 1978

nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok üzleti titok üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok részben üzleti titok nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános részben üzleti titok nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános nyilvános

228

Adat-gazda


MOL Nyrt. MOL Nyrt.

MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt.


Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott T.20881, MBFH szolgáltatott T.20881, MBFH szolgáltatott T.20881, MBFH szolgáltatott T.20881, MBFH szolgáltatott T.20881, MBFH szolgáltatott T.20881, MBFH szolgáltatott T.20668, MBFH szolgáltatott T.20668 T.20668 T.20881, MBFH szolgáltatott T.20881, MBFH szolgáltatott T.20881, MBFH szolgáltatott

MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MBFH szolgáltatott MOL Nyrt.

AD.2472 (digitális terepi adat), MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt.

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MOL Nyrt.

AD.2472 (digitális terepi adat),

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MOL Nyrt.

MOL Nyrt.

Függelék *: Minősítés: nyilvános: korlátozás nélkül hozzáférhető, részben üzleti titok: korlátozott hozzáférés a szelvény bányaterületet érintő szakaszához, üzleti titok: korlátozott hozzáférés

229


7. függelék. Az MBFH Adattárában (FGBA) elérhető fontosabb szakirodalmak adatai: 1. Szénhidrogén-kutatás, Geotermia Zala: kiemelten fontos szénhidrogén-kutatás vonatkozású dokumentumok Típus: ”A”: adat, mérési eredmény; ”E”: értékelés, értelmezés, jelentés; ”T”: terv; ”P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; ”S”: regionális, értékelés, tanulmány Adattári jel: T. 22458 NÉMETH A., SŐREG V., SZABÓ-HORTI A., TOMCSÁNYI T., ZSUPPÁN GY., MÉSZÁROS V. CS., GYERGYÓI L., POLLNER L., CSÁSZÁR J. 2013: Zárójelentés a 139. Gellénháza kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. — MOL Nyrt. T. 22633. ”E” SZABÓ-HORTI A., SŐREG V., NÉMETH A., ZSUPPÁN GY., MÉSZÁROS V. CS., GYERGYÓI L., POLLNER L., MARTON T., CSÁSZÁR J. 2012: Zárójelentés a 122. Kerkabarabás kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (+ Határozat. Kerkabarabás, Kerb-1. sz. fúrás). — MOL Rt.. T. 22476. ”E” 2011: I. Fejezet. Kutatási zárójelentés a Barcs szénhidrogén kutatási blokkra (Barcs 3D; Istvándi-1, 2, -4, -5; Jánosmajor-2; Fánimajor-1, -6) II. Fejezet. Kutatási zárójelentés a Lenti szénhidrogén kutatási blokkra (Kógyár-1) III. Fejezet. Kutatási zárójelentés a Letenye-Csurgó szénhidrogén kutatási blokkra (1 CD-n). — Magyar Horizont Energia Kft.. T. 22490. ”E” HÁMORNÉ VIDÓ M., JÁRAI Z., MÁRTON B., SZABÓ L. 2011: Kutatási zárójelentés a Lenti-LetenyeCsurgó-Barcs szénhidrogén kutatási területre. T.D. 8871, I., + 3 CD. ”E” OSZKÓ L., KŐRÖS M., KARMACSI B., NÉMETH L. 2011: Seismic processing report. Processing of Tófej-1 VSP. (+1 CD). — GES Kft.. T. 22458. ”E” 2010: 123. Mikekarácsonyfa kutatási terület kutatási MÜT módosítása. T.D. 8969, I.. ”T” HOLODA A. 2010: 139. Gellénháza kutatási területen kutatási MÜT módosítás. T.D. 8916, I.. ”T” NÉMETH L., KARMACSI B., NAGY I., KŐRÖS M., OSZKÓ L. 2010: Data processing report of Barlahida II-3D Hungary PreSTM. (+1 CD). — GES Kft.. T. 22460. ”A” BOGYINSZKI G., LÉVAI K. 2009: A Lenti-Letenye-Csurgó-Barcs védnevű szénhidrogén kutatási terület Barcs nevű blokkjában tervezett HHE-Istvándi-1 jelű kutatófúrás lemélyítéséhez létesítési engedélyezési dokumentáció. T.D. 8376, I.. ”E” NÉMETH A., JÓSVAI J. 2009: Kutatási MÜT módosítás a 122-Kerkabarabás kutatási területre 2009. 08. 15.-2011. 08. 14.-ig. T.D. 8651, I.. ”T” NÉMETH L., KARMACSI B., KŐRÖS M., VÉGES I. 2009: Data processing report of Barlahida-3D Hungary PreSTM. Seismic processing report on the PSTM processing of Barlahida-3D. (5. Final products - Deliverables - részben felsoroltakból átadásra került: Report - World CD-n és papíron; Figures - PowerPoint CD-n; Bin map - DWG papíron, a többi itt feltüntetett fájl nem került átadásra). (+1 CD, geofizika). — GES Kft.. T. 22204. ”A” NAGY I. 2008: Zárójelentés Barlahida-3D szeizmikus mérések. 2008. 09. 01.-2009. 11. 10. (+ 1CD, geofizika). — GES Kft.. T. 21852. ”E” LAUKÓ Á., TURTEGIN E., POLLNER L., TANÁCS J., TÖRÖK V.-NÉ 2004: Zárójelentés a 113. Milejszeg kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. — MOL Rt.. T. 21167. ”E” VÉGES I., KŐRÖS M., KARMACSI B., NÉMETH L. 2004: Szeizmikus feldolgozási jelentés OrtaházaNY-6 VSP (geofizika). — GES Kft.. T. 21408. ”E” KOVÁCSVÖLGYI S., NÉMETH A., SZENTENDREI E., TORMÁSSYNÉ VARGA É., TÖRÖK V.-NÉ, TÓTHNÉ MEDVEI ZS., TÓTH L.-NÉ, ZSUPPÁN GY. 2003: Vétyem 99. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése (Páka). — MOL Rt.. T. 20861. ”E” VARGA F. 2002: Zárójelentés a Milejszeg 2D projektről (geofizika). — GES Kft.. T. 20880. ”E” JÓSVAI J., MOLNÁR J., BAKSA B., TÖRÖK V.-NÉ, SZENTENDREI E., TÓTH Z., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., SŐREG V. 2001: Zárójelentés a 83. Zalabaksa kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. — MOL Rt.. T. 20160. ”E”

230

Függelék

JÓSVAI J., MOLNÁR J., BAKSA B., TÖRÖK V.-NÉ, SZENTENDREI E., TÓTH Z., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., SŐREG V. 2001: Zárójelentés a 84. Szentpéterfölde kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. — MOL Rt.. T. 20161. ”E” MOLNÁR J., MARTON T., MÓRINÉ NÉMETH I., BAKSA B., DÁVID GY., LENCSÉS G., MILOTA K., TÓTHNÉ MEDVEI ZS. 1999: A 67. sz. Kálócfa terület kutatási zárójelentése (szénhidrogén). — MOL Rt.. T. 19926. ”E” 1976: Nagylengyel-Barabásszeg-Szilvágy. Kőolaj előfordulás földtani kutatási zárójelentése. — OKGT. T. 7905, 1-6.. ”E”

Zala: Fontos szénhidrogén-kutatás vonatkozású dokumentumok HORVÁTH Z., BUDAI T., GÚTHY T., HÁMORNÉ VIDÓ M., KOVÁCS A. CS., KOVÁCS ZS., ZILAHISEBESS L. 2012: E1. Földtani és geofizikai feladatok megalapozása Magyarország

szénhidrogén potenciál felméréséhez a koncessziós feladatok támogatására MBFH-ELGI együttműködés (2D Szarvas-Fábiánsebestyén. Geotermia koncessziós terület: Battonya, Kecskemét, Ferencszállás, Gödöllő, Jászberény, Körmend, Zalalövő, Szilvágy, Nagykanizsa. Szénhidrogén: Battonya-Pusztaföldvár, Szegedi-medence, Létavértes). — MÁFI, ELGI. T. 22412. ”T” HÁMORNÉ VIDÓ M., MADARASI A.,TÓTHNÉ MAKK Á., SCHOLTZ P., UHRIN A. 2011: E1. Földtani és geofizikai feladatok megalapozása Magyarország szénhidrogén potenciál felméréséhez, a koncessziós feladatok támogatása. Szakértői vélemény a Barcs-Lenti-Letenye-Cssurgó szénhidrogén kutatási terület zárójelentéséről (MHE Kft.) MBFH-ELGI-MÁFI együttműködés. — MÁFI, ELGI. AD. 2437. ”S” FANCSIK T., KOVÁCS A. CS., CSABAFI R., TÖRÖK I., JÁNVÁRINÉ KÁNTOR I. 2002: A Nyi-7 és Zi348 szeizmikus mérések tomográfiás feldolgozása (Nyírség, Milejszeg). — ELGI. T. 20885. ”E” PÖSTYÉNI F., KARMACSI B., KŐRÖS M., VÉGES I. 2002: Szeizmikus feldolgozási jelentés Milejszeg kutatási terület feldolgozása. — GES Kft.. T. 20881. ”E” VÉGES I., NAGY I., NÉMETH L. 2002: Szeizmikus feldolgozási jelentés Kerkabarabás-1 VSP. — GES Kft.. T. 20896. ”E” PÉTERFAI B. 2001: Zárójelentés Milejszeg. Gravitációs és mágneses (geofizika). — GES Kft.. T. 20655. ”E” ERNYEY I. 2001: A Magyar Horizont Energia Kft. 2001. évi Műszaki Üzemi Terve kőolaj-, és földgázkutatás végrehajtására a Lenti kutatási területen (A 2000. évre vonatkozó Műszaki Üzemi Terv érvényességének 2001. évre történő meghosszabbítására vonatkozó igény változatlan műszaki tartalommal). — Magyar Horizont Energia Kft.. T. 22169. ”T” JÓSVAI J. 2001: Kőolaj-, és földgázkutatási engedélykérelem a 123. számú Mikekarácsonyfa kutatási területre. — MOL Rt.. T. 22177. ”T” TURTEGIN E. 2001: Kőolaj-, és földgázkutatási engedélykérelem a 122. számú Kerkabarabás kutatási területre. — MOL Rt.. T. 22178. ”T” NÉMETH L. 2000: Szeizmikus feldolgozási jelentés Zalabaksa-1 VSP (geofizika). — GES Kft.. T. 20525. ”E” NÉMETH L. 2000: Szeizmikus feldolgozási jelentés Dömefölde-1 VSP (Páka, Szentpéterfölde, geofizika). — GES Kft.. T. 0524. ”E” BOKOS C., KOVÁCS I. 1999: Kőolaj-, és földgázkutatási engedélykérelem Milejszeg 113. számú kutatási területre. — MOL Rt.. T. 20352. ”T” NÉMETH L. 1999: Szeizmikus feldolgozási jelentés Pusztamagyaród-3D kutatási területről (geofizika). — GES Kft.. T. 20558. ”E” 1998: 1993-1998 évi magnetotellurikus mérések helyszínrajzai és digitális adatai. Emőd-É; Paleogén Medence; Belezna; Andráshida (Zalaegerszeg); Kengyel-Martfű; Bácsalmás;

231


Polgár-Görbeháza; Öttömös-K-Ny; Csongrád-Mindszent; Csongrád-É; Marcali kutatási területek (+6 floppy). — MOL Rt.. T. 21261. ”A” MARTINECZ D. 1998: Szeizmikus feldolgozási jelentés Ortaháza (geofizika). — GES Kft.. T. 20599. ”A” RUMPLER J. 1998: A Magyar Horizont Energia Kft. kőolaj-, és földgáz kutatási engedélykérelme a Barcs-Szulok, valamint Letenye-Rédics térségben végzendő kutatásokra. — Magyar Horizont Energia Kft.. T. 20136. ”E” BOHN P., LEIBINGER B., PLESOVSZKINÉ TULI A., CSONDOR É. 1997: Zárójelentés az Ortaháza 2D kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft.. T. 19801. ”A” BOHN P., LEIBINGER B., CSONDOR É., PLESOVSZKINÉ TULI A. 1997: Zárójelentés a Zalabaksa 3D kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (Nagylengyel-Kelet, Pacsa, geofizika). — GES Kft.. T. 19828. ”E” FEJÉR A., MATOLCSI E. 1997: Zárójelentés a Kálócfa 2D területen végzett szeizmikus mérésekről (Kustánszeg-Csonkahegyhát-Németfalu-Salomvár és Keménfa-PusztaapátiBecsvölgye által határolt terület, geofizika). — GES Kft.. T. 19796. ”E” HORVÁTH ZS., JÓSVAI J., CZUCZI G., MÓRINÉ NÉMETH I., SZENTENDREI E. 1997: Nagybakónak kutatási terület miocén kőolajtelepének készlet meghatározása (szénhidrogén). — MOL Rt.. T. 20468. ”P” NAGY I. 1997: Szeizmikus feldolgozási jelentés Zalabaksa 3D kutatási területről (Hernyék geofizika). — GES Kft.. T. 19827. ”E” TEVAN K. 1997: Szeizmikus feldolgozási jelentés Kálócfa (geofizika). — GES Kft.. T. 19837. ”A” HORVÁTH F. 1996: Szeizmikus feldolgozási jelentés Kálócfa kutatási területről (geofizika). — MOL Rt.. T. 19991. ”A” KREPLI GY., LEIBINGER B., PLESOVSZKINÉ TULI A., CSONDOR É. 1996: Zárójelentés a Kálócfa kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft.. T. 20406. ”E” BELLA J., FEJÉR A., MATOLCSI E., METZGER I. 1995: Zárójelentés a Kálócfa területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft.. T. 19797. ”E” PÖSTYÉNI F., RANCZ B. 1995: Szeizmikus feldolgozási jelentés Kálócfa kutatási területről (geofizika). — GES Kft.. T. 20012. ”A” KAVECZKI ZS., NAGY I., RANCZ B. 1995: Szeizmikus feldolgozási jelentés Nagybakónak kutatási területről (geofizika). — GES Kft.. T. 20018. ”A” LÁSZLÓ CS., MARTINECZ D. 1995: Szeizmikus feldolgozási jelentés Szilvágy-Pusztaapáti III. kutatási területről (geofizika). — GES Kft.. T. 20229. ”A” NAGY I., SEBE I., CSONDOR É., PLESOVSZKINÉ TULI A. 1995: Zárójelentés a Nagybakónak kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — MÁFI. T. 20398. ”E” NÉMETH L. 1995: Szeizmikus feldolgozási jelentés Pórszombat-1 VSP (geofizika). — GES Kft.. T. 20279. ”A” NÉMETH L. 1995: Szeizmikus feldolgozási jelentés Nagybakónak-I VSP (geofizika). — GES Kft.. T. 20288. ”A” LÁSZLÓ CS., MARTINECZ D. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Szilvágy-Pusztaapáti I. kutatási területről (geofizika). — GES Kft.. T. 20209. ”A” LÁSZLÓ CS., MARTINECZ D. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Szilvágy-Pusztaapáti II. kutatási területről (geofizika). — GES Kft.. T. 20210. ”A” SEBE I., NAGY I., CSONDOR É., PLESOVSZKINÉ TULI A. 1994: Zárójelentés a Szilvágy-Pusztaapáti területen végzett szeizmikus mérésekről +Kiegészítés (geofizika). — GES Kft.. T. 20244. ”E” 1993: Szeizmikus feldolgozási jelentés. Nagybakónak (Ga-vonalak) (geofizika). — GES Kft.. T. 19886. ”A”

232

Függelék

TÓTH CS., KIRÁLY E. 1992: Jelentés: A koncesszióba adás földtani feladatai c. project 1992. évi

munkáiról (Csetény, Szápár, Küngös, Csajág, Sajómercse, Füzérkajata, Romhány, Monok, Kéked, Tolcsva, Komlóska, Gérce, Márkó, Herend, Karmacs, Hévíz, Alsópáhok, Gyöngyöstarján, Mátra). — ELGI. AD. 1303. ”P” DÁVID GY. 1989: Adatszolgáltatás a Zalaszentmihály-Ny kutatási területen 1988. évben végzett reflexiós mérésekről (MOL Nyrt.-nél). — GKV. Népk-A-3/89, GKV-756. ”A” MITNYIK J. 1989: Jelentés a földi árapály jelentkezése a Dorozsma (Kiskundorozsma) és Ortaháza(?) környéki olajkutakban. — ELGI. AD. 857. ”S” TORMÁSSYNÉ VARGA É., PAULIK D. 1989: Ortaháza-Kelet felderítő fázisú szénhidrogén kutatásának zárójelentése. — OKGT. NyMo1150. ”E” TORMÁSSYNÉ VARGA É., PAULIK D. 1989: Ortaháza-Kelet felderítő fázisú CH kutatásának zárójelentése. — OKGT. T. 14928. ”E” MÉSZÁROS L., TORMÁSSYNÉ VARGA É. 1988: Helyzetjelentés az Ortaháza-Kelet terület felderítő kutatásáról. — OKGT. T. 14927. ”A” TORMÁSSY I., BERNÁTH Z.-NÉ, ÁDÁM O. 1983: Nagylengyel-Pacsa, a nagylengyeli szerkezetsor DK-i peremének felderítő kutatási programja + határozat 3 lap. — OKGT. 5014. ”T” TORMÁSSY I. 1982: A Cse-I. sz. földtani-geofizikai alapfúrás eredményei. (Csesztreg szénhidrogén). — OKGT. T. 18714. ”E” DANK V., HANGYÁL J. 1979: Tájékoztató, a Zalakaros területén végzett felderítő kutatási tevékenységről. — OKGT. 4808. ”E” MORVAI G., BARABÁS A. 1979: Határozat, Nagylengyel-Barabásszeg-Szilvágy kőolaj előfordulás sorozat földtani kutatási zárójelentéséről és vagyonszámításáról. — OKGT. 4817. ”E” MÉSZÁROS L. 1977: Pusztaapáti terület lehatároló kutatásának kiegészítő zárójelentése. — OKGT. T. 7836. ”E” KOMJÁTI J., HANGYÁL J., DANK V. 1975: A zebeckei terület felderítő kutatási programja. — OKGT. Fő-I/1-24. ”T” MÉSZÁROS L., BARDÓCZ B. 1975: Jelentés a Szilvágy-33. kúton végzett tároló határvizsgálatról. Javaslat a Szil-33. sz. kúttal feltárt kőolajtelep lehatároló kutatására. — OKGT. T. 12128. ”E” MÉSZÁROS L., DALLOS E., PAULIK D., MARTON T., SIMÁN GY.-NÉ, TATÁR A., MAGYAR J. 1975: Pusztaapáti kutatási terület előzetes kutatásának zárójelentése. — OKGT. T. 8932. ”E” DANK V. 1974: A Pusztaapáti-1. sz. technológiai paraméter-fúrás rövid műszaki történetét és kiértékelésének a megküldése. — OKGT. Fő-I/1-34. ”E” KERESZTES CS., VARGA J.-NÉ, SZÓRÁDY P., KISS J., BRADA M., PAULIK D., DARABOS A., FERENCZY Z.-NÉ, SIMÁN GY.-NÉ, MACSIK J., TATÁR A. 1974: A pusztamagyaródi terület felderítő-

lehatároló kutatási zárójelentése. — OKGT. T. 8933. ”E” TÓTH B., KRISTON Á., KÓSA M., GYENES I. 1974: Jelentés a Szilvágy-33. sz. kúton 1974. VI. 21.-

24., ill. XI. 13.-XII. 2. között végzett mérésekről. — OKGT. T. 12129. ”E” DANK V. 1973: Pusztamagyaródi felderítő földtani kutatási program. — OKGT. Fő-I/1-43.

”E” DANK V., KOMJÁTI J. 1973: Ortaháza-Ny-i terület felderítő kutatási programja. — OKGT. Fő-

I/1-75. ”T” FÜLÖP J., BODZAY I. 1973: Az Ortaháza kutatási terület részletes fázisú földtani kutatási

(összefoglaló) jelentése, vagyonszámítása és OÁB határozatai. — KFH, OKGT. Fő-I/172. ”S” KOVÁCS F. 1973: Gravitációs jelentés az Inke-Zalakaros kutatási területen 1972. évben végzett graviméter mérésekről (MOL Nyrt.-nél). — OKGT GKÜ. Népk-G-10, GKV-399. ”E”

233


KLOSKA K. 1972: G-1/72. csoport 1972. évben Inke-Zalakaros térségében végzendő

graviméter méréseinek műszaki terve (MOL Nyrt.-nél). — OKGT GKÜ. Népk-G-M-5, GKV-584. ”T” MOLNÁR K., MIKLÓS G., DENCS T. 1959: Jelentés a K-4/57. sz. szeizmikus csoport GellénházaNagylengyel területén végzett kísérleti munkálatairól (MOL Nyrt.-nél). — OKGT SZKÜ. GOR-57, GKV-50. ”A” 0: Ortaháza. Lehatároló-részletező kutatási zárójelentés. Mellékletek I, II. (Szöveges rész hiányzik). — OKGT. T. 8708. 1-2.. ”E” ÁDÁM O. : Jelentés az Eperjes-hegyhát környékén végzett reflexiós mérésekről. (Ortaháza, Gutorfölde, Szentpéterfölde, Pördefölde) (TÜK). — ELGI. Geof: 170. ”A”

234

Függelék

8. függelék. Az MBFH Adattárában (FGBA) elérhető fontosabb szakirodalmak adatai: 2. Érzékenység-terhelhetőség Zala: kiemelten fontos dokumentumok érzékenység–terhelhetőség témakörben Típus: ”K”: környezet, ásványvagyon, környezeti vizsgálatok, EKHT; ”V”: víz, vízbázis, vízkutatás; ” TH”: területhasználat (pl. magyarázó, alapadat gyűjtemény, rendezési terv, kerékpárút, stb.); ”M”: mérnöki (pl. MÜT, talajtani szakvélemény); ”GT”: geotermia; ”E”: egyéb (pl. beszámoló); ”T”: térkép; ”A”: adat Adattári jel: T. 22340 GYURICZA GY., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., MÜLLER T., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TÓTH GY., TÓTHNÉ MAKK Á., UJHÁZINÉ KERÉK B., ZSÁMBOK I. 2011: M2. Geotermikus koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi vizsgálatok Zalalövő állami geotermikus koncessziós terület érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálata 2011. május 25. — MÁFI, ELGI. AD. 2427. ”GT” GYURICZA GY., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., MÜLLER T., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TÓTH GY., TÓTHNÉ MAKK Á., UJHÁZINÉ KERÉK B., ZSÁMBOK I. 2011: M2. Geotermikus koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi vizsgálatok Szilvágy állami geotermikus koncessziós terület érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálata 2011. május 17. — MÁFI, ELGI. AD. 2426. ”GT” ZILAHI-SEBESS L. (SZERK), BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., GULYÁS Á., LENDVAY P., MÜLLER T., PASZERA GY., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T. ET AL. 2011: E2. Geotermikus rezervoárok vizsgálata, potenciális területek lehatárolása és a koncessziós pályázatra alkalmas területek kijelölése, MBFHELGI együttműködés MOL-Zalalövő, Gádoros, MOL-CEGE-Jászberény, PANNERGY-Szolnok, Tét 2011. 06. 30. — ELGI, MÁFI. AD. 2435/1-6. ”GT” ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BUDAI T., GULYÁS Á., HEGYI R., JENCSEL H., KOVÁCS ZS., KOVÁCS G., KUMMER I. et al. 2011: Szilvágy terület geotermikus koncessziós jelentése (Tervezet). Szilvágy terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány. Nyilvános változat. MÁFI-ELGI-MBFH együttműködés. — ELGI, MÁFI, MBFH, VKKI. T. 22340. ”GT” ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BUDAI T., GÁL N., GULYÁS Á., JENCSEL H., HEGYI R., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., KUMMER I., LENDVAY P. ET AL. 2011: M2. Geotermikus koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi vizsgálatok. MÁFI-ELGI-MBFH együttműködés. Kutatási jelentés. Szilvágy terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (a koncessziós jelentéshez). — ELGI, MÁFI, MBFH, VKKI. T. 22492. ”GT” ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., GULYÁS Á., HEGYI R., HORVÁTH Z. JENCSEL H., KOVÁCS G., LENDVAY P. ET AL. 2011: Zalalövő terület geotermikus koncessziós jelentése (Tervezet). Zalalövő terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány. Nyilvános változat. MÁFI-ELGI-MBFH együttműködés. — ELGI, MÁFI, MBFH, VKKI. T. 22339. ”GT” ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., GULYÁS Á., HEGYI R., HORVÁTH Z., JENCSEL H., KOVÁCS G., LENDVAY P., MÜLLER T., PASZERA GY. ET AL. 2011: M2. Geotermikus koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi vizsgálatok. MÁFI-ELGI-MBFH együttműködés. Kutatási jelentés. Zalalövő terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (a koncessziós jelentéshez). — ELGI, MÁFI, MBFH, VKKI. T. 22491. ”GT” KIS M. 2009: Jelentés: Hévíz gravitációs mérések eredményei, CPT kampány HUN2009&2010 (angol nyelvű). — ELGI. AD. 2349. ”V” KOVÁCS I., MORVAY E., SZIGETVÁRI P. 2009: Hévíz-Nemesbük 1039/3, 1043, 1071, 1073 hrsz alatti ingatlanokon építendő Termál-Spa Hotel engedélyezési terve talajmechanikai szakvéleménye. — TÉR 64 Stúdió Építészeti Kft., Szigetvári és Társa Kft.. T.D. 8743, I-II.. ”M”

235


NAGY A. 2009: Geotermikus energia hasznosítás elvi vízjogi létesítési engedélyezési terv Pusztaapáti térségében. — Aquifer Kft..T.D. 8421, I.. ”GT” PAÁL G., SZAMOSVÁRI I., GUGI Z. 2009: Geotermikus energia hasznosítása Zalaszentmihály térségében elvi vízjogi engedélyezési terv. — Aquaprofit Zrt.. T.D. 8418. ”GT” PÁL G. 2009: 21. sz. főút 17-48 km sz. közötti szakasz négynyomúsítása, III. szakasz 29+190 32+920 km sz. között B. hídépítés - 21. sz. főút 29+386,45 km szelvényében lévő aluljáró Irinyi út alatt - Pásztó nyugati csp. Hídjel: B293 engedélyezési terv útépítés - 21. sz. főút 32+444,11 km szelvényében lévő felüljáró földút (III/5. sz.) és Hévíz- (Szatmár) patak felett Hídjel: B32N@. — UTIBER Kft., Budapest. ÉMO. 16551. ”E” SZAKÁLY Á. 2009: Hévíz, 1403/2 hrsz. alatti ingatlanára tervezett hőszivattyús rendszer megvalósítása engedélyezési terve. T.D. 8587, I.. ”GT” SZIGETVÁRI P. 2009: Hévíz-Alsópáhok elkerülő út nemesbüki bekötőút építési engedélye, talajmechanikai szakvéleménye. — PANNONWAY Kft., Szigetvári és Társa Kft.. T.D. 8975, I.. ”M” KOVÁCS L. 2008: Csesztreg 0118/8 hrsz-ú ingatlanán települési hulladéklerakó rekultivációs terve. — Depónia Technika Kft., Miskolc. T.D. 7933, I.. ”K” MAGINECZ J. 2008: A Hévíz K-11 számú hotel kút hidrogeológiai védőidomának maghatározása, szakvéleménye, vízföldtani naplók, geofizikai szelvény. — Vituki Rt.. T.D. 7960, I.. ”V” SZIRÁNYI Z., BRUCKNER A. 2008: Csesztreg II.-kavics védnevű bánya 2009-2013. évre szóló műszaki üzemi terve. — T.D. 8545, I.. ”M” VÁRADI T. 2008: Nemesbük 1123, 094/6 és 094/13 hrsz-ú területén létesítendő termálkút vízjogi létesítési engedélyezési terve. — WEPROT Kkt., Budapest. T.D. 8118, I.. ”V” VÁRADI T. 2008: Nemesbük 094/6 hrsz-ú területén létesítendő termálkút vízjogi létesítési engedélyezési terve. — WEPROT Kkt., Budapest. T.D. 8247, I.. ”V”

Zala: Fontos érzékenység–terhelhetőség vonatkozású dokumentumok 2011: Vindornyaszőlős I. Bazalt digitális térképállományok 2006-2010. évekre. T.D. 8987, CD.. ”K” 2011: Pórszombat I.-agyag bányatelek szüneteltetési MÜT-je a 2011-2012-2013. évekre vonatkozóan, hiánypótlással. T.D. 8980, I.. ”M” BORDA N. 2011: Alsópáhok I. (D-1) tőzeg bányatelken üzemelő bánya 2011-2015. évekre vonatkozó kitermelési MÜT-je. T.D. 8986, I.. ”M” 2010: Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A számú 4815/5 hrsz.-ú ingatlana geotermikus energianyerés engedélyezési terv. — Aqua-Fontana Bt.. T.D. 8860, I.. ”GT” LAKI I. 2010: Zalabaksa halastóbővítés vízjogi létesítési engedély. T.D. 9074, I.. ”V” STIPKOVITS I. 2010: Pórszombat agyagbánya 2011-2020. évekre szóló kitermelési MÜT. — Stipkovits Kft.. T.D. 8994, I.. ”M” VARGA G. 2010: Alsópáhok 079 hrsz.-ú ingatlanán végzett tőzeg, lápföld és lápimész kutatás földtani készletszámítási jelentése. T.D. 8898, I.. ”M” 2009: Nova község településrendezési tervének módosítása, egyeztetési anyaga. — Modulor Kft.. T.D. 8355, CD.. ”TH” 2009: Bánokszentgyörgy településrendezési tervének elfogadott anyaga. T.D. 7778.1, CD.. ”TH” 2009: Pusztamagyaród településrendezési terve, szerkezeti terv, és helyi építési szabályzata egyeztetési anyaga. T.D. 8357, CD.. ”TH” 2009: Zalaszentlászló község településszerkezeti és szabályozási tervének módosítása, egyeztetési anyaga. — AOD Kft., Zalaegerszeg. T.D. 8359, CD.. ”TH” ÁGOTAI GY.-NÉ, ÁGOTAI GY., IZÓPY G., CSEPREGI A. 2009: Pölöske körzeti vízbázis biztonságba helyezési terve, mellékletekkel. — Hydrosys Kft.. T.D. 8351, I.. ”V” BERÉNYI G. 2009: Alsórajk I. (D-1) tőzeg bányatelken üzemelő tőzegbánya kitermelési MÜT-je a 2009-2010. évekre vonatkozóan. T.D. 8505, I.. ”M”

BERÉNYI G. 2009: Alsórajk II.- tőzeg bányatelken üzemelő tőzegbánya szüneteltetési MÜT-je a 2009-2012. évekre vonatkozóan. T.D. 8667, I.. ”M”

236

Függelék

BÖRÖCZKY T. 2009: A Tófej-I.(agyagbánya)-agyag védnevű bányatelek bővítésének környezeti hatástanulmánya. T.D. 8337, I.. ”K” DAVIDESZNÉ DÖMÖTÖR K., NAGYNÉ JUHÁSZ E. 2009: Lenti körzeti vízbázis vízmű-kútjai védőterületének kijelölése, záródokumentációja. — Aquifer Kft.. T.D. 8427, I.. ”V” KAPPEL G. 2009: Ortaháza I.-homok bányatelken üzemelő homokbánya 2009-2013. évekre szóló MÜT-je. T.D. 8503, I.. ”M” KOVÁCS P. 2009: Pusztamagyaród 041/1 hrsz. alatti ingatlanán települési hulladéklerakó rekultivációs tervének módosítása. — Depónia Technika Kft., Miskolc. T.D. 8453, I.. ”K” KOVÁCS P. 2009: Sármellék I. 043/14 hrsz alatti ingatlanon lévő települési hulladéklerakó módosított rekultivációs terve. — Depónia Technika Kft., Miskolc. T.D. 8281, I.. ”TH” KOVÁCS P. 2009: Sármellék II. 043/14 hrsz-ú területén lévő települési hulladéklerakó módosított rekultivációs terve. — Depónia Technika Kft., Miskolc. T.D. 8283, I.. ”TH” LAPOSA J., MAJOROSSY M., STAUB F. 2009: Vindornyalak településrendezési terve és helyi építési szabályzata, módosítása, egyeztetési anyaga. — Környezetterv Kft.. T.D. 8451, I.. ”TH” NAGY A. 2009: Geotermikus energia hasznosítás elvi vízjogi létesítési engedélyezési terve Nova térségében. — Aquifer Kft.. T.D. 8420, I.. ”GT” NAGY A. 2009: Geotermikus energia hasznosítás elvi vízjogi engedélyezési terve Zalalövő térségében. — Aquifer Kft.. T.D. 8419, I.. ”GT” NŐS G., SCHUSZTER F.-NÉ 2009: Nagylengyel V-VI. blokk EOR művelése IV. kötet: Engedélyezési dokumentációk. 3.1 füzet. Előzetes vizsgálati dokumentáció. — Olajterv Zrt.. T.D. 8335, I.. ”K” PAÁL G., SZAMOSVÁRI I., GUGI Z. 2009: Geotermikus energia hasznosítása Bak térségében, elvi vízjogi létesítési engedélyezési terv. — Aquaprofit Zrt.. T.D. 8416, I.. ”GT” PAÁL G., SZAMOSVÁRI I., GUGI Z. 2009: Geotermikus energia hasznosítás Lenti térségében, elvi vízjogi létesítési engedélyezési terve. — Aquaprofit Zrt.. T.D. 8414, I.. ”GT” PAÁL G., SZAMOSVÁRI I., GUGI Z. 2009: Geotermikus energia hasznosítás Zalalövő térségében. — Aquaprofit Zrt.. T.D. 8415, I.. ”GT” PAÁL G., SZAMOSVÁRI I., GUGI Z. 2009: Geotermikus energia hasznosítása Nagybakónak térségében. — Aquaprofit Zrt.. T.D. 8413, I.. ”GT” SZAKÁLY L. 2009: Zalaegerszeg 0800/28 hrsz-ú földrészletre tervezett, és a Gébárti Szabadidő Központ új termálvízkútjának vízjogi létesítési engedélyezési terve. — TOP-THERMAL Kft.. T.D. 8804, I.. ”V” SZÁRAZ CS. 2009: Alsórajk II.-tőzeg-bányatelken üzemelő tőzegbánya kitermelési MÜT-je a 2008. évre vonatkozóan, kiegészítéssel. T.D. 8437, I.. ”M” 2008: Döbröce településrendezési tervének jóváhagyott anyaga. T.D. 7773.1, CD.. ”TH” 2008: Lenti város településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása, egyeztetési anyaga. — TÉR-T-REND Kft.. T.D. 8352, CD.. ”TH” 2008: Kehidakustány község településszerkezeti terve, szabályozási terve és helyi építési szabályzata, elfogadott anyaga. T.D. 7512.3, CD.. ”TH” 2008: Kehidakustány módosított szabályozási terve és helyi építési szabályzata véleményezési dokumentációja. — AOD Kft., Zalaegerszeg. T.D. 7512.4, CD.. ”TH” FERCSÁK Á., VÖRÖS A. J., HORVÁTH J., HEVESNÉ TORONDY R., KORMOSNÉ BÓNUS GY., SZABÓ R., SÁNDORFI GY. 2008: Lickóvadamos község településrendezési tervének leírása és alátámasztó munkarészei, valamint helyi építési szabályzata. — KONFER PLAN Bt.. T.D. 7775, I.. ”TH” KALETA J.-NÉ, SZABÓ O., KALETA J. 2008: Zalakerámia Zrt. Tófeji gyáregységének teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. — Progressio Kft.. T.D. 8278, I.. ”K” KAPOLCSI I., SZIKLAI Á. 2008: Zalacsány 010/1 hrsz-ú ingatlanán építendő hotel előzetes környezeti hatásvizsgálata. — ÖKOHYDRO Kft., Szombathely. T.D. 7958, I.. ”K” KLIE Z., TÁSZLER L., SÜMEGI G., CSALLÓ P., CSERNUS G., KVASSAY J., FRANKOVICS T., NÉMETH GY. 2008: Döbröce község településrendezési terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve, egyeztetési anyaga. — GeoBalaton Bt., Neuhir Bt.. T.D. 7773, I.. ”TH” LAKI I. 2008: Zalacsány 063/6 hrsz-ú ingatlanán létesítendő jóléti tó vízjogi létesítési engedélyezési terve, környezeti hatástanulmánya. T.D. 8243, I.. ”K” LENTE M. 2008: Alsópáhok I. (Bereki tőzegbánya)-tőzeg védnevű bányatelek 2009-2013. évekre vonatkozó MÜT, hiánypótlással. — Vento Bt.. T.D. 8245, I.. ”M”

237


NÉMETH GY., KLIE Z. 2008: Nemesszentandrás rendezési terve, helyi építési szabályzata, környezetvédelmi leírása. T.D. 7772, I.. ”TH” SZAKÁLY L. 2008: Várfölde 035/3 hrsz-ú ingatlanán tervezett termálkút és visszasajtoló kút elvi vízjogi engedélyezési terve (Várföldei Zöldségkertészeti Kft.). — Szakály Kft., Szombathely. T.D. 7920, I.. ”V” SZAKÁLY L. 2008: Várföldei Virágkertészeti Kft. Várfölde 035/3 hrsz-ú területére tervezett termálkút és visszasajtoló kút elvi vízjogi engedélyezési terve. — Szakály Kft., Szombathely. T.D. 7921, I.. ”V” 2007: Milejszeg, településrendezési terv. NyMo4041. ”TH” 2007: Milejszeg települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata + Rekultivációs terv. — ÖKOHYDRO Kft., Szombathely. NyMo4048. ”K” 2007: Hernyék és Zebecke településrendezési terve egyeztetési anyaga. — TÉR-T-TREND Kft.. T.D. 7704, CD.. ”TH” 2007: Zalacsány településrendezési terve, módosítása, egyeztetési anyaga. — Város és Ház Bt., Budapest. T.D. 7912, CD.. ”TH” 2007: Szentliszló illegális hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata + Rekultivációs terv. — MKM Consulting Kft.. NyMo4063. ”K” 2007: Sénye településrendezési tervének jóváhagyott dokumentációja. T.D. 7522, CD.. ”TH” 2007: Nagygörbő településrendezési terve, szabályozási terve és helyi építési szabályzata, egyeztetési anyaga. T.D. 7572, CD.. ”TH” 2007: Kallósd településrendezési terve. NyMo4028. ”TH” 2007: Kallósd község elfogadott településrendezési dokumentációja. T.D. 7685, CD.. ”TH” 2007: Nemeshetés rendezési terve. NyMo4029. ”TH” 2007: Zalaegerszeg energiahasznosítás (Ze - 6, ZUG - 5 kútpár) előzetes vizsgálati eljárás hiánypótlása. NyMo4077. ”GT”

2007: Vindornyafok települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. — ÖKOHYDRO Kft., Szombathely. NyMo4071. ”K” 2007: Újudvar illegális hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata + Rekultivációs terv. — MKM Consulting Kft.. NyMo4081. ”K” 2007: Dobronhegy településrendezési terve. NyMo4031. ”TH” 2007: Kehidakustány, településrendezési terv. NyMo4037. ”TH” 2007: Kehidakustány község településszerkezeti és szabályozási tervének felülvizsgálata, I. munkaszakasza, helyzetfeltárása, településfejlesztési koncepciója, egyeztetési anyaga. — AOD Kft., Zalaegerszeg. T.D. 7512, CD.. ”TH” 2007: Kehidakustány község településszerkezeti és szabályozási tervének felülvizsgálata II. munkaszakasz. Településszerkezeti és szabályozási terv, valamint helyi építési szabályzatának egyeztetési anyaga. — AOD Kft., Zalaegerszeg. T.D. 7512.2, CD.. ”TH” 2007: Nemesbük településrendezési tervei, szabályozási terve, helyi építési szabályzata, egyeztetési anyaga. — Rónai Atelier Bt., Budapest. T.D. 7770, CD.. ”TH” AGG F., BALOGH Á., BALOGH ZS-, VÁNDOR L., HERCSEL R. 2007: Kehidakustány község településszerkezeti terve, szabályozási tervének módosítása, Nemesbükre vezető úttól északra lévő területre vonatkozóan, egyeztetési anyag. — AOD Kft., Zalaegerszeg. T.D. 7512.1, I.. ”TH” BERCZELI E., KORMOSNÉ BÓNUS GY., DIMA A., LANCSÁK L., KVASSAI J., SZŐKE T. 2007: Misefa község településrendezési terve módosítás, egyeztetési anyaga. T.D. 7568.1, I.. ”TH” BERCZELI E., KORMOSNÉ BÓNUS GY., DIMA A., LANCSÁK L., SZŐKE T., KVASSAY J. 2007: Misefa község településrendezési terve és helyi építési szabályzatának egyeztetési anyaga. T.D. 7568, I.. ”TH” BÖRÖCZKY T., RAUSCH P. 2007: A Tófej I. (agyagbánya)-agyag védnevű bányatelek bővítés előzetes környezeti vizsgálata. — Tajfun-Geo Kft., Tapolca. T.D. 7586, I.. ”K” DÉRI L., KAPOLCSI I. 2007: Kávás, települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat rekultivációs terve. — Solvex Kft. ; ÖKOHYDRO Kft., Szombathely. T.D.7718, I.. ”K” FERCSÁK Á., VÖRÖS A. J. 2007: Kányavár község településrendezési tervének módosítása. — KONFER PLAN Bt.. T.D. 7783, I.. ”TH”

238

Függelék

HIDASI J. 2007: Alsópáhok, Fő u. 120. szám alatti, 420 hrsz-ú területén lévő B-7 kataszteri számú kút védőidom kijelölése. — Envicom 2000 Kft., Budapest. T.D. 7930, I.. ”V” HÜBNER M., HÜBNER M.-NÉ, KOVÁCS P. 2007: Hévíz szabályozási tervének módosítása, egyeztetési anyaga. — Hübner Tervező Kft., Pécs. T.D. 7782, I.. ”TH” KAPOLCSI I. 2007: Bezeréd 02080 hrsz-ú területén települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, felszámolási terve. — ÖKOHYDRO Kft.; Solvex Kft., Szombathely. T.D. 7544, I.. ”K” KAPOLCSI I., DÉRI L. 2007: Zalaistvánd 01066/8 hrsz-ú területen lévő települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, rekultivációs terve. — ÖKOHYDRO Kft.; Solvex Kft., Szombathely. T.D. 7546, I.. ”K” KÁTAI U.I. 2007: Iborfia község településszerkezeti tervének leírása és alátámasztó munkarészek. — KONFER PLAN Bt.. T.D. 7527.1, I.. ”TH” KÁTAI U.I. 2007: Iborfia község településfejlesztési koncepciója. — KONFER PLAN Bt.. T.D. 7527, I.. ”TH” KOVÁCS B. 2007: A Lenti strand és termálfürdő kútjainak részletes hidrogeológiai vizsgálata, védőövezetének és védőidomainak kijelölése. — Gáma-Geo Kft., Miskolc. T.D. 7929, I.. ”V” KOVÁCS P., HUDÁK I. 2007: Lickóvadamos 043/1 hrsz-ú ingatlanon települési hulladéklerakó rekultivációs terve. — Depónia-Technika Kft., Miskolc. T.D. 7719, I.. ”TH” LÉKAI GY. Z., SZÍJJ B., BATTANCS J., CSONKA O. 2007: Zalaszentlászló, Szentháromság puszta 095 hrsz-ú ingatlanán, biogáz üzem létesítés engedélyezési terve, talajmechanikai szakvéleménye. — Geokiss Kft., Zalaszentgrót, Szíj és Társai Kft., Sopron. T.D. 7648, I.. ”M” OLASZ J. 2007: Pölöske település területén 3. jelű műszaki tartalék ásványvízkút létesítése, és 800 m talpmélységű földtani kutatófúrás mélyítés létesítési engedélyezési terve. — Kvíz 2000 Bt., Szentes. T.D. 7640, I.. ”V” SZENDI CS. 2007: Szombathely-Hévíz 400kV-os távvezeték környezeti hatásvizsgálata. — ETV ERŐTERV Zrt., Budapest. T.D. 7577, I.. ”K” SZENDI CS. 2007: Szombathely - Hévíz 400kV-os távvezeték környezeti hatásvizsgálat. — ETV ERŐTERV Zrt., Budapest. 4721. ”K” SZIGETVÁRI P., DÖMÖTÖR Á.-NÉ 2007: Hévíz, Park u. 3. szám alatti, 1414 hrsz-ú ingatlanon lévő volt gyermeküdülő épület bontása, wellness hotel építési engedélyezési terve, talajmechanikai szakvéleménye. — Szigetvári és Társa Kft., Forma Zrt.. T.D. 7809, I.. ”M” 2006: Hévíz község környezetvédelmi programja. NyMo3585. ”K” 2006: Szombathely-Hévíz 400 kV-os távvezeték környezetvédelmi előzetes vizsgálata. — ETV ERŐTERV Zrt., Budapest. NyMo3872. ”K” 2006: Zalacsány, településrendezési terv módosítása. NyMo4034. ”TH” 2006: Zalaegerszeg K-i vízbázis biztonságba helyezési terve. — Aquifer Kft.. T.D. 7588, I.. ”V” BODA E. 2006: Zalaegerszeg város geotermikus energia hasznosítási koncepciójának kialakítása. — ELGI. AD. 2247. ”GT” FÜLÖP Z. 2006: Csesztreg települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. Melléklet: Rekultivációs terv. — MKM Consulting Kft.. NyMo3565. ”K” ÖRDÖGH J. 2006: Zalaegerszeg komplex termál-közműrendszer termelő ZE-6., visszasajtoló ZG-5. kúttal és összekötő vezetékkel bővítésének előzetes környezetvédelmi műszaki vizsgálata. — K & K Mérnöki Iroda Kft.. NyMo3847. ”GT” KAPOLCSI I. 2006: Lickóvadamos települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. — ÖKOHYDRO Kft., Szombathely. NyMo3561. ”K” KAPOLCSI I. 2006: Nagylengyel települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. — ÖKOHYDRO Kft., Szombathely. NyMo3654. ”K” KAPOLCSI I. 2006: Bak települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata (05/1 hrsz). Melléklet: Rekultivációs terv. — ÖKOHYDRO Kft., Szombathely. NyMo3556. ”K” KAPOLCSI I. 2006: Tófej 0256/4 hrsz-ú ingatlanon települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, rekultivációs terve. — ÖKOHYDRO Kft.; Solvex Kft., Szombathely, Depónia-Technika Kft., Miskolc. T.D. 7447, I.. ”K”

239


KAPOLCSI I. 2006: Alsónemesapáti települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. Melléklet: Műszaki és biológiai rekultivációs terv. — ÖKOHYDRO Kft., Szombathely. NyMo3651. ”K” KAPOLCSI I. 2006: Nemesapáti települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. Melléklet: Műszaki és biológiai rekultivációs terv. — ÖKOHYDRO Kft., Szombathely. NyMo3885. ”K” KAPOLCSI I. 2006: Szentpéterúr települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. — ÖKOHYDRO Kft., Szombathely. NyMo3558. ”K” KAPOLCSI I. 2006: Vindornyaszőlős 0101/8 hrsz-ú területen lévő hulladék lerakóhely teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, felszámolási terve. — ÖKOHYDRO Kft.; Solvex Kft., Szombathely. T.D. 7553, I.. ”K” KAPOLCSI I., DÉRI L. 2006: Gyűrűs 29/1 hrsz-ú területén, települési hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, rekultivációs terve. — ÖKOHYDRO Kft.; Solvex Kft., Szombathely. T.D. 7452, I.. ”K” KÁROLY F. 2006: Kutatási zárójelentés Alsópáhok település I. és IV. kutatási blokk területén végzett ásványi nyersanyagkutatásról. — RÁCIÓ 94 Kft.. NyMo3763. ”K” KÁTAI U. I. 2006: Pördefölde község településfejlesztési koncepciója. — KONFER PLAN Bt.. NyMo3830. ”TH” KESERŰ A. 2006: Alsórajk II. - tőzeg védnevű bányatelek tervdokumentációja. Melléklet: Tájrendezési terv. — Bányaműszak Bt.. NyMo3778. ”K” LEITOL CS. 2006: Bánokszentgyörgy illegális hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. Melléklet: Rekultivációs terv. — MKM Consulting Kft.. NyMo3870. ”K” NAGY A. 2006: Alsórajk illegális hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. Melléklet: Felszámolási terv. — MKM Consulting Kft.. NyMo3560. ”K” NAGY A., FÜLÖP Z., ANTAL T. 2006: Pusztamagyaród 041/1 hrsz alatti ingatlanon illegális hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. — Solvex Kft., Szombathely. T.D. 7395, I.. ”K” PARTI J. 2006: Tájékoztató talajmechanikai szakvélemény Hévíz új autóbusz pályaudvar altalaj vizsgálatáról. — Mérnökgeológia Kft.. NyMo3703. ”M” PÉTER A. 2006: Kozmadombja, települési szilárd hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata. — Solvex Kft., Szombathely. T.D. 7388, I-II.. ”K” REINER GY. 2006: Tófej kutatási területen mélyített 118-138 számú fúrások földtani naplói (Zala megye). — Tégla- és Cserépipari Bányaföldtani Szolgáltató Kft.. — T.D. 7258, I.. ”K” REINER GY., NAGY E. 2006: Kutatási jelentés a Tófej, 0240/3, 0240/6-9, 0241/1, 0248/8-9, 0256/2, 0258/2 hrsz-ú területek durvakerámiai agyag nyersanyagának minőségi és mennyiségi viszonyainak meghatározásáról. — Tégla- és Cserépipari Bányaföldtani Szolgáltató Kft.. NyMo3849. ”K” STIPKOVITS I. 2006: Termelési MÜT 2006 - 2010. évekre a DOREN Kft. Pórszombati agyagbánya részére. — Stipkovits Kft.. NyMo3551. ”M” SZABÓ P. 2006: Műszaki üzemi terv a Zalakerámia Rt. Zalaegerszeg (Kodolányi tér 6.) Tófej I. (agyagbánya) - agyag védnevű bánya (hrsz.: 0242/5, 0256/3) 2006 - 2010. évekre. — Zalakerámia Zrt.. NyMo3553. ”M” SZENTES L. 2006: Misefa 0105/2 hrsz-ú ingatlanon felhagyott kommunális szilárd hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, rekultivációs terve. — Út-Teszt Kft., Budapest, ÖKOHYDRO Kft.; Solvex Kft., Szombathely. T.D. 7449, I.. ”K” 2005: Szentkozmadombja község rendezési terve. NyMo3385. ”TH” 2005: Határozat; Demjén - 083/36 hrsz. ingatlanon hévíztermelő kút vízjogi létesítési engedély. — Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. MIBAD. 08278, 1934. ”V” 2005: Hévíz -Alsópáhok közötti 73178 jelű bekötőút összekötésének engedélyezési terve. — PANNONWAY Kft.. NyMo3331. ”E” 2005: Kányavár község rendezési terve. NyMo3197. ”TH” 2005: Kallósd község rendezési terve (egyeztetési anyag). NyMo3485. ”TH” 2005: Vindornyaszőlős község helyi építési szabályzata. NyMo3386. ”TH” 2005: Újudvar község rendezési terve. — Kanizsa Terv Kft. NyMo3287. ”TH”

240

Függelék

FERCSÓK Á. 2005: Ortaháza község település fejlesztési koncepciója. — KONFER PLAN Bt.. NyMo3280. ”TH” FERCSÓK Á. 2005: Tófej község rendezési terve. NyMo3289. ”TH” ÖRDÖGH J. 2005: Zalaegerszeg komplex termál közműrendszer ZG-4. visszasajtoló kút előzetes környezeti hatástanulmánya. — K & K Mérnöki Iroda Kft.. NyMo3546. ”GT” KAPOLCSI I. 2005: Kehidakustány és Zalacsány települések közigazgatási területén tervezett golfpálya és üdülőfalu előzetes környezeti tanulmánya. — ÖKOHYDRO Kft., Szombathely. NyMo3550. ”K” 2004: Csesztreg község Szabályozási Terv, Településszerkezeti Terv. — Vámosi & Tsa. Építész Iroda Bt.. NyMo2977. ”TH” 2004: Hévíz - Alsópáhok elkerülő út I. ütem engedélyezési terv kivonat. Melléklet: Környezeti hatástanulmány (+hiánypótlás). Engedélyezési tervek. — PANNONWAY Kft.. NyMo3147. ”E” MUSITZ L. 2004: Pölöske - Bornakpusztai sertéstelepének teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. NyMo3143. ”K” BÖRÖCZKY T., VARGA G., LENTE M. 2003: Csesztreg I. (Hottói-rétek)-kavics védnevű bányatelek bővítését megalapozó kutatás földtani-készletszámítási jelentése. (Hrsz: Csesztreg :0140/1222,0145,0146). Melléklet: Csesztreg II.- kavics bányatelek fektetési dokumentáció. — Vento Bt., Tapolca. NyMo2862. ”K” CSERNY T., GÁL N., JOCHÁNÉ EDELÉNYI E., JERABEK CS., MURÁTI J. 2003: A Dunántúliközéphegységi zóna hidrogeológiai információs rendszere (2.4.2.3. téma). Jelentés a 2001-2003. évi munkák eredményeiről (Fertő-tó, Velencei-tó, Balaton, Hévízi-tó, Hanság, Bakony, Vértes, Gerecse, zalai térség, víz, szénhidrogén). — MÁFI. T. 20934. ”K” HÜBNER M. 2003: Hévíz településrendezési terve. — AEDIS Kft., Pécs. NyMo2803. ”TH” KOVÁCS I. 2003: Hévíz város új 20kV-os gerinckábel indítása. Előzetes környezeti hatástanulmány. NyMo2765. ”K” SÁNTA G. 2002: Pacsa nagyközség település szerkezeti terve. Műszaki leírása és helyi építési szabályzata. Egyeztetési tervkivonat. NyMo2604. ”TH” JANKOVICS B. 1999: Földtani - készletszámítási jelentés a Kisrákos, Fodorszeri kavicskutatásról. Melléklet: Ásványi nyersanyag kutatási engedélykérelem. Kutatási műszaki üzemi tervmódosítás. Előzetes környezeti hatástanulmány. Bányatelek fektetési dokumentáció. Környezetvédelmi teljesítményértékelés. NyMo1977. ”K” REINER GY., MÁRK E. 1999: Kutatási zárójelentés Pórszombat, (Pórszombat I. - agyag bányatelek bővítés) durvakerámiai agyag nyersanyagának minőségi és mennyiségi viszonyainak meghatározásáról. Melléklet: Kutatási műszaki üzemi terv. Előzetes környezeti hatástanulmány. Bányatelek bővítési dokumentáció. — Tégla- és Cserépipari Bányaföldtani Szolgáltató Kft.. NyMo1872. ”K” PÓCZAK L., MÁRK E. 1995: Környezeti hatástanulmány a Bükk-Farm Kft. Nemesbük mezőgazdasági célú öntöző víztározó rendszeréhez. — HIDROTERV, Zalaegerszeg. NyMo1221. ”K” TANÁCS J. 1994: A Pölöske-2 meddő szénhidrogén kutató fúrás termálenergia (-víz) hasznosítási lehetőségének vizsgálata (Földtani-hidrogeológiai szakvélemény.). — MÁFI. T. 16643. ”V”; ”GT” VITÁLIS GY., BOGNÁRNÉ BEVÍZ J., HONFINÉ FERENCZY I., KRISTÓF J., LENGYEL I. 1992: Magyarázó az L-33-45 (Szentgotthárd) és az L-33-46 (Zalaegerszeg) jelű megkutatottsági (GEOFOND) térképhez. — MÁFI. T. 15830. ”K” POZSGAI J. 1987: Földtani javaslat a Gellénháza térségében kialakítandó ideiglenes fúróiszap tároló kialakításához. — MÁFI. NyMo0591. ”K” 1986: Komplex területfejlesztési térképsorozat. (Győr-Észak, Kőszeg, Lenti). 1: 25000. — MÁFI NYMTFSZ, Sopron. T. 14107/7*, 17-19.. ”TH”; ”T” DOBROVOLNI K., DRASKOVITS P. 1986: Jelentés a Mura és a Kerka alluviumának 1984-85. évi geofizikai kutatásáról. III. terület, Lenti-medence. — ELGI. T. 17855. ”K” POZSGAI J., SZABÓ P., BÓNA G.-NÉ, BOLDIZSÁR I. 1986: Győr-Észak, Kőszeg, Lenti komplex területfejlesztési térképsorozata: földtani térkép, geomorfológiai térkép, megkutatottsági térkép, nyersanyag-prognózis térkép, hidrogeológiai térkép, szennyeződés-érzékenységi térkép. — MÁFI NYMTFSZ, Sopron. T.D. 1775.13, I.. ”K”; ”T”

241


ELEK I. 1984: Rövid periódusú radiohidrogeológiai vizsgálat tapasztalatai a zalakarosi termálfürdő D6. kútjában. — MÉV. J-1044. ”V” FARKAS J., PETRASOVITS G., HORVÁTH GY. 1984: Kutatási jelentés a Balaton kiterjesztett üdülőkörzet építésföldtani térképezéséhez. Balatonkeresztúri körzet. Kéthely, Hollád, Marótpuszta, Somogyzsitfa, Marcali, Zalakaros, Zalamerenye, Nagyrada, Zalaszabar. — BME Geotechnikai Tanszék, Budapest. T.D. 4022, I.. ”K” KALMÁR I. 1984: Óhíd-Kisgörbő vízügyi szakvélemény. — Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. NyMo1246. ”V” ERDÉYI T. 1982: Pacsa homokbányájának összefoglaló földtani és készletszámítási jelentése (hrsz 0101 és 0100/1) 1982. december 31.-i állapot szerint. NyMo0534. ”K” NARDAI Z. 1979: A Nemesbük-2. sz. fúrás földtani adatai. — OFKFV. 2289. ”K” 1976: Magyarázó Magyarország 200000-es térképsorozatához Kecskemét, Veszprém, Mohács, Kiskunhalas, Zalaegerszeg, Pécs. — MÁFI DDTFSZ, Pécs. T.D. 823, I-II., 1.. ”K” BILIK I. 1974: Magyarázó Magyarország földtani formációi című 1: 100000-es térképéhez (Zirc, Balinka. Gyepükaján, Nagylengyel, Ortaháza, Pusztaapáti, Szilvágy). — ELTE. T. 19444. ”K”

242

6. Mellékletek

243

180000

0 20

150

20 0

0 20

175000

0 15

170000

20 0

25 0

20 0

165000

150 25 0

15 0

" ) %$4" !

0) " , 20 0

! % " / - ' ( 6%" 6$,

145000

N

$ 452$ @-?/-' (' 3 . $ &; 26 < &' -. * 4' 2@-' 4 " # ' . 9' 4* : , 0->( * $ * ; ->9$ 4 : " # $ . 3 $ 2* 4' 2@-' 4 /' . 9' 4, ?9* + ' -' /4A3 < ( B 6* 9' 3 < -A) ' -8 " #

%#%,(/#( %$

" !' %(

500000

140000

" #' $,

4" !

,! 2$!"

495000

/+%" ,

' %$

-6!$(

25 0

25 0

$ 452$ , @-?/-' (' 3 6$ ( 8 ,* ' . ' -4 + ' -' /4A3 < (B 4' 2. < 3 9' 4. ' ( A29< 3 * 4' 2@-' 4 " #

15 0

20 0

" ( (- )

490000

150000

Za la

200

álick a Als ó -V

0 20

O

" ) %$#,' 2

(-' " , %(! ,'

155000

200

250

25 0

160000

20 0

200

Csert a 20 0

20 0 20 0

T

,'

505000

150

25 0 25 0

250

0 20

200

25 0 0 25

165000

25 0

160000

200

25 0

0 20

170000

0 20

20 0

20 0

250

25 0

A - B A L

510000

%#%,-( )

515000

15 0

485000

" (

K I S

200

25 0

" (-' ' %() %$,

' ($,

-csat.

480000

" +/'

völgyi

200

" #/$

" (-$) " /(

%' " !

) %$!' (-) 4' " ) %$(-$) , 3' ,"

Marót-

*(*)

" ) %$' 0$,

15 0

Principáliscsat.

180000

0 25

155000

15 0

2)

150

20 0

150000

Zala

145000

" ) %$,3' 3!

15 0

140000

Kétöles-p.

e Lesenc

%$, ' + ( ,

3' (

25 0

; + 6 < &' -. * , ?29' 4

/(

,$(

/' #" " 0!

2( !/" ' ' (

20 0

' 2. < 3 9' 46< &' -. * 4' 2@-' 4

" ) %$' (

20 0

!$ -$ ' -' 4 , 0/% ' 3 3 9* >2$ + $ 6$ 3 0-4 4' 2@-' 4

" (2&/%!

-$) ,3' ,+ /'

20 0

!$ -$ 85( $ 4 , 0/% ' 3 3 9* >2$ + $ 6$ 3 0-4 4' 2@-' 4

200

150

6 * 93 (; -$ 4* 4' 2@-' 4

' . 9' 4* 1$ 2,

3' 3$

/$%!( -$) ,3' ,

475000

0 20

" ( 6&/%!

" (-$) #/' ) %$ (-) ' /" , %' +/)

" (2' !

3" 3(! 6 20 0

470000

' 2. < 3 9' 46< &' -' . " #

*(-) #,' 2

-$) " /(-" 2

(-) %$, /' 3"

#(+ )

" &/)

(

30 0

465000

2!/-

, -$) &0) ' 4'0)

" ( 6' !

3) ' 0)

3) 3'

0 20

460000

' 2

($ " *

( ' ( -) %#

0+ 1 -

" '

" (-$) # /" ,

20 0

%+/( -%' # 3"

25 0

-$) &0) ' 3"

3' 3"

/$,+ /'

20 0

3" 3(!

*(-) ' ( *(-) ($) " /( -" 2

20 0

455000

' ! ) ( !/$ -0( ( )

20 0

450000

/!

/" " *(

#(7! " (/$,

"

20 0

(( - )' ) /- ( 3#30' . !" 23' 6 -p

Ker ka

445000

!

k re Be

km

-$) !%-#%# 2

*) %' 3" ( ' ) " !%(

(

!) 7) ) 3(

20 0

200

' $, 0!

%" $+ (%(-)

10

!! ' /(%$,

) " +

(*( ,!&%' $!

*(*( -$) " /(-" 2

#((/$%' /-

#(' /2

#((-$) $' /(

/'

%+

' ! ' /(

($) %#

400

a rk Ke

gy yör nt g . Sze yi-p völg

0 (

5

" ) /' $%!

(-$!

" ( 6(/' " (-%#) ) 2/- /%'/$/--1/'

7" ( 6(/'

% 3" ( ) /'

!

" !(

" $+ !

3/

/" (- ," $, "

' "

#($0&

300

-$) ,3' ,+ 3" , /' %! 3" ( (-) '

- " +/,

" #/(/-

($ () +/$

/' + 3" ,

250

2' ( -%#)

300

" #0'

$%' $, %! " !3+(!4)

!*( ) /$, -

' #(

gy ös -p .

0 35

" (2(-$) ' -(0)

Gy ön

25 0

/" 2

" (-

' #/$" ! (+ 3" , %#%(( " " 0$/- !2+#%( %' ) ' !' (-) 4'

20 0

" ( 6(-$) ' -( 0)

*(-) &/)

" (-$) " /(" 2

20 0

(

$%' $," ! " (-/$) 2

20 0

%-#%#

20 0

' ! !*) (

30 0

" " 2(

0 20

*() /$(-

' ! " +

" (2$#(&/) /' ' /$, %(

#() 0(

25 0

,' (-%#)

%' %$, %(3' 0)

( %$!,/)

' ! /(!/&%" $

,' 3" #%(

ZALAEGERSZEG

$%' $,( -6" 6( 0$,

30 0

0#) " *

-) )

' (-%#%'

(!/$

0 25

Ke rk a

#$%" " /'

20 0

( 3

/$($,

%) ) 2

3

0 20

7#&' /

20 0

#0$

0 15

520000 200

0 20

$!( -

" %#+ /'

" ( ) +/$

, 7' 7( ) 6$,

#(&/) -' 0

Zala

30 0

515000

7#( 3

(3' 63' -(

,3' 6

150

5' ( $) &0) '

" ( 6/$%( " " 3+ 6

2!(&) !

" (-$) +/$ 3!3$ " /$

% " (-$) , 3' , %$% 3" " (0

/+/(

,/) ($)! -!$, 0'

(' /!%(

.

Zala

" %" %

" /(/,

510000 .1

3) !

" (-$) " 6' $

(! *) (

,&/"

(&/ "

505000

!%

' + /'

,!*) (

,/' %(3' 3$

,' /!%(

440000

( %" %((-%$,

500000

0 20

(&/$!

25 0

2.5

/' # -2

" ! (

495000

25 0

#/$7! ( &3'

490000

6(

" () 2

,/) %/(-

5' #,' 2(-6

485000

0 25

-" 6

0

480000

r víz Sá

(-/!

Za la

475000

20 0

,/) (/"

+/$ ,/) ($) #/' ) %$ " ( 6#' /

25 0

' " *

470000

/,' #)

%$%'

30 0

175000

465000

25 0

0 30

460000

20 0

( 3' 3) $! ,' " !

455000

0 20

450000

0 25

445000

15 0

440000

520000

' -8 3 9= /2$ + 9 4' 2. < 3 946 < & ' -. * 4' 2@ -' 4' , !$ -$ 0. 1-' 7 < 29< ,' /8 3 < (* < 3 4' 2) ' -) ' 4A3 < (* 6 * 93 (; -$ 4* 4$ /5 -. ; / 8

< 2' 4$ 2; / 8

' 4@ -' 4

; 45 .

' ( 8@ 44. B, ?& < 3

' ( 2' / & ' -A * (* 4; -* 3 3 9' 2,

$ 3 9' 2$ 8 ? 2( 8

> 6 ; )$ (8 4$

$ / % 3 * , $ . ; 3

--' / A2* 94'

8 5 2* % 9$ 8 ? 2( 8

. ' --< , -' 4

485000

490000

495000

500000

505000

510000

515000

520000

ZALAEGERSZEG

440000

445000

450000

455000

460000

465000

470000

475000

480000

485000

490000

8 ,; 5* @ /$ 6, 6( 4F/( 6

=3B6A 5, 07 1. $ + ( /: ( .

20 % /( 8 ( /H ( 4'G.

>55; ()F* * G 6( /( 3F/A 55; ( 4. ( ; (6

3246 A 5 5; $ % $ ' ,' G /A 6( 5B60 A 1: ( .

"( * : ( 5 ( 4' G.

)( /5; B1% 24B6@ 5

( 0 D55; ( )F* * G 6( /( 3F/A 55; (4. ( ; (6

3$ 4, 8$ *: . ( 4( 5. ( ' ( /0 , 6(4F/( 6( .

?6 A 5 8 $ 5E6+ @ /C; $ 6 A 5 & 5$ 6/$ . 2; C 6( 4F/( 6( .

,. D6G.

( 3F/G6( 4(.

: ( 45$ 1: $ * . ,6( 40 ( /A 5

(4$ . C+ ( /: ( . 0 (' 'G+ @ 1: C.

"@ 425, ; D/' 6( 4F/( 6( .

( 0 D16D; D66 5; @ 16C)D/' (.

,; 5)D/' (.

; G/G.

: F0 D/& 5D5D. %2* : C52.

A 6 /( * ( /G

20 3/( 9 0 H8 ( /A 5, 5; (4. ( ; (6

( ; G* $ ; '$ 5@ * , 6( 4F/(6(.

495000

500000

505000

<60 ( 1( 6, ( 4'G5 & 5( 4-A 5 6( 4F/(6(. ,6. @ 5 1D8 A 1: ; (6

; @ 4$ ; )D/' , 0 2& 5$ 4$ .

520000

20 3/( 9 A 4; A . ( 1: 5A * , A 5 6( 4+ ( /+(6G5A * , 8 ,; 5*@ /$ 6, 6$ 17 /0 @ 1: (*: F660 H. D' A 5

!G; (* /@ 32.

A 4(6$ 4@ 1: "(6F/( 6

"

@ 67 0

2/: C8 ,; (. 8 B; , 7 6$ .

515000

!(4F/(6+ $ 5; 125B6@ 5 #$ /$

!H/( 8 ( /H ( 4'G.

!(40 A 5; (6(5 * : ( 3( . 6( 40 A 5; ( 6. D; ( /, 4A 6( .

510000

180000

480000

175000

475000

170000

470000

165000

465000

160000

460000

155000

455000

150000

450000

145000

445000

313 512 311 243 311 231 211 313 211 211 243 231 112 221 112 324 311 243 211 211 112 131 242 211 311 312 112 243 311 112211 112 242 222 311 324 311 211 311 324 211 231 112 324 411 311 211 312 211 311 211 222 231 313 243 242 211 311 112 221 211 242324 112 231 313 211 321 324 243 324 211 243 211 243 313 324 311 312 243 211 242 311 242 211 112 242 313 311 313 112 312 312 311 324 324 243 221 211 211 311 231 211 311 512 231 242 313 311 311 112 242 312 324 311 211 311 211 311 311 311 324 313 313 311 211 312 211 312 243 211 311 311 211 231 221 311 112 221 211 243 231 243 311 324 312 311 112 311 312 243222 242

211231 242 311 313 112 211 243 242 312 243 324 313 311 211 313 112 243 211 243 242 324 324 313 312 211 112 311 324 313 242 242 242 311 211 243 211 311 242 242 242 311 242 222 242 211 211 324 311 242 112 131 311 324 313 324 324 112 311 324 312 243 231 112 211 311 311 221 312 321 211 313 324 312 312 313 313 242 211 324 312 324 311 312 112 231 313 311 311 211 112 324 231 211 243 324 312 312 312 311 313 324 231 231 312 243 313 324 112 242 312 112 231 243 324 312 112 313 312 312 312 313 324 222 313 243 311 243 313 222 221 211 211 313 211 324 313 312 311 312 313 313 231 324 311 243 112 311 311 242 243 312 231 311 112 211 112 324 242 311 231 211 311 242 112 311 311 313 211 221 313 313 211 211 242 211 313 311 311 231 242 242 311 211 313 243 211 112 211 324 312 231 311 112 324 311 231 112 242 243 112 211 324 112 242 313 312 321 324 242 231 311 313 243 221 311 313 243 243 231 112 211 243 313 313 311 313 242 324 313 312 324 311 231 324 324 112 324 211 321 312 112 243 243 242 242 311 211 243 231 121 312 313 112 243 243 311 324 311 324 231 324 211 324 242 311 312 211 312 243 311 312 311 313 313 112 211 242 312 121 311 313 231 313 311 313 311 211 311 131 242 231 311 313 312 313 313 324 112 313 324 211 324 312 313 324 243 231 242 311 231 324 222 324 313 242 324 313 312 112 112311 242 313 112 112 231 231 311 313 313 242 112 313 231 211 321 231 311 211 211 311 311 313 324 242 242 211 312 312 313 324 324 243 211 112 231 112 243 313 311 211 221 311 221 211 242 313 312 242 211 231 242 313 312 211 313 324 311 211 231 242 243 121 312 231 411 242 313 324 211 324 243 221 324 313 231 313 313 142 313 311 324 242 112 324 131 243 313 242 512 211 231 243 211 313 243 311 243 311 112 243 313 242 311 313 211 242 112 324 311 311 131 211 211 311 242 243 313 311 211 231 311 313 211 121 112 242 313 313 211 211 231 211 412 112 231 242 211 112 211 242 112 311 243 211 242 242 112 211 231 242 311 231 112 242 311 311 313 222 121 243 311 311 243 211 242 211 313 231 242 231 311 321 311 242 243 112 211 312 242 112 311 242 112 231 112 313 231 112 242 243 311 324 112 242 313 321 211 211 112 512 112 112 243 211 243 211 324 313 211 313 243 211 243 512 211 112 211 221 324 321 313 211 324 243 311 512 231 311 324 211 243 231 311 242 324 243 221 112 243 211 231 211 313 312 112 112 231 311 243 243324 411 242 242 211 311 112 324 311 311 311 311 112 211 324 211 312 311 311 231 312 # %112 242 311 211 313 121 324 324 242 231 313 112 211 324 211 324 324 211 211 112 211 311 313 112 211 211 211 242 $ ! 313231 231 112 243 211 313 243 211 112 112 211 313 324 211 112 112 211 243 112 243 141 112 211 121 242 242 242 242 313 211 231 211 242 112 242 112 231 231 112 211 211 313 231 321 311211 311 242 311 211 312 211 211 211 231 243 242 141 243 311 313 211 242 221 211 324 321 211 231313 243 231 242 313 311211 211 242 313 243 243 324 243 313 311 313 231 112 243 242 311 324 112 243 311 313 231 313 112 324 231 242 211 122 211 312 243 112 242 112 311 112 211 311 221 312 112 211 243 242 311 242 313 243 112 313 121 211 324 211 312 231 211 313 231 242 312 313 242 313 242 221 112 243 313 242 311 211 324 311 242 231 242 311 312 313312 211311 121 112 312 313 324 221 211 231 122 311 311 221 313 313 211 243 243 243 311 313 242 311 313 221 211 313 313 311 243 211 311 211 311 312 243 313 313 312 311 313 211 242 324 324 311 243 112 242 311 112 211 242 211 221 211 242 231 121 243 313 112 313 312 242 311 242 221 313 324 312 211 312 211 211 242 221 211 242 242 243313 242 112 112 243 211 312 312 311 311 112 313 211 313 211 321 112 313 312 112 211 211 242 313 211 313 312 313 221 313 211 324 243 313 242 211 312 311 243 231 311 313 313 242 311 313 243 311 231 211 512 324 243 211311 231 312 311 112 312 312 313 313 311 312 313 311 311 311 311 211 242 311 313 112 321 311 211 311 211 311 324 243 243 311 312 112 211 312 311 243 324 324 311 313 211112 242 112 211 313 211 242 211 312 112 311 313 312 243 311 112 243 313 121 242 112 243 324 243 324 231 211 112 311 313 324 211 313 243 221 231 112 231 411 311 311 312 313 311 243 211 324 231 231 243 313 211 311 311 221 242 324 112 311 243 312 311 231 313 312 311 324 324 324 313 211 112 211 242 242 112 242 231 324 211 312 311 324 312324 312 112 313 312 243 243 311 243 311 313 231 211 211 221 313 313 211 211 112 312 211 324 243 242 ! " 311 242 311 112 313 112 324 231 313 221 312 112 243 312 312 112 142 324 211 211311 243 211 243 242 112 211 313 324 243 243 242 313 313 324 312 311 211 112 312 211 142 211 324 242 231 311 311 311 243 312 231 221 311 313 313 242 112 324 231 311 211 242 112 243 112 211 211 112 242 243 412 141 312 311 211 313 242 311 231 243 311 311 324 211 112 313 211 211 311 231 311 231 221 211 243 231 242 243 242 242 324 112 112 311 313 311 231 313 211 243 311 121 324 242 242 243 112 211 242 211 121 211 211 311 211 121 221 313 313 211 112 231 112 313 411 242 324 243 211 112 211 312 242 313324 313 324 231 222 211 312 311 211 313 311 231 242 324 312 312 211 313 211 242 112 313 311 311 311 242 121 112 312 311 242 243 243 243 311 243 142 242 221 243 112 243 242 324 311 312 312 211 112 312 242 312 242 211 313 243 211 312 112 313 324 311 112

231 242 231 211 243 211 112 311 112 221 313 142 242 112 112311 411 312 231 242 312 313 211 242 211 311 142 231 112 324 312 211 324 313 312 243 311 142 313 311 112 211 324 211 313 313 231 231 411 211 211 242 211 231 512 243 112 311 211 231 112 211 311 231 311 243 112 312 242 231 242 313 324 313324 121 312 313 311 211 243 313 242 311 231 324 221 243 312 311 311 312313 231 312 112 231 312 243 211 242 243 324 311 242 243 311 311 311 311 211 324 242 112 243 512 211 112 211 311 231 313 324 311 312 311 211 211 112 231 324 231 211 313 211 211 311 311 311 311 231 311 243 311 311 231 311 313 313 211 221 221 312 222 411 211 243 112 243 311 324 243 211 242231 243 211 313324 243 242 112 211 311 324 211 512 211 242 512 112 231 243 312 313 412 311 324 222 243 313 311 112 311 311 313 312 313 112 243 311 312 311 324 324 312 311 313 313 311 312 311 311 324 211 121 324 242 313 313 312 324 231 311 324 243 242 311 311 211 312 211 312 313 211311 132 112 313 112 211 112 324 311 312 313 211 313 313 112 142 311 231 242 311 313 231 112 312 311 411 142 411 231 311 242 242 311 313 313 211 312 211 112 313 211 231 311 311 112 211 324 311 231 311 311 411 312 243 112 112 312 243 324 231 221 211 242 311 313 313 311 242 211 324 211 324 211 311 512 311 243 211 311 242 142 311 324 242 312 211 311 312 221 311 231 311 243 242 311 311 131 311 321 313 112 211 231 311 512 324 313 112 311 312 512 243 112 243 231 242 311 112 313 313 231 313 311 311 211 311 112 243 221 231 411 324 211 112 243 311 311 311 311 324 124 242 231 211 313 312 324 324 324 311 211 211 243 512 211 221 112 221 211 324 211 311 324231 112 221243 311 311 222 311 112 231 211 311 211 243 112 312 242 324 411 231 243 112 242 231 311 243 243 313 222 243 211 324 311 313 311 311 313 231 112 231 122 243 311 211 231 243 243 324 131 243 311 313 211 243 112 231 112 321 311 411 112 112 211 311 242 311 313 222 112 121 311 312 312 231 311 324 311 243 324 311 321 311 112 324 243 222 512 321 231 231 231 222 221 242 211 243 242 211 312 311 142 112 211 311 242 221 211 211 211 112 222 211 242 231 112 121 312 313 242 242 313 242 211 242 311 221 231 211 324 311 242 243 231 243 112 311 311 313 242 311 324 242 231 112 112 243 324 311 311 231 311 324 324 313 313 324 311 131 231 311 411 312 311 211 221 311 242 324 311 242 313 221 211 211 231 311 112 311 112 311 412 211 242 243 311 211 231 311 311 312 313 311 311 311 222 311 222 313 242 112 243 221 112 242 242 211 231 231 112 324 311 324 242 242 211 311 231 242 512 324 243 231 112 231 112 231 242 231 112 211 311 231 231 211 242 243 112 243 312 242 231 231 324 222 231 324 313 211 324 112 231 313 512 121 112 313 313 112 242 243 211 311 231 242 112 512 231 242 211 112 311 324231 211 311 312 211 312 231 112 112 243 321 221 231 211 313 211 231 311 231 311 311 313 112 313 211 243 242 324 243 324313 211 243 112211 311 112 324 311 324 112 313 312 231 313 242 231 321 313 324 243 313 112 321 324 211 313 231 221 231 242 311 313 324 231 311 231 112 242 243 313 324 231 311 211 313 243 324 321 231 242 131 242 313 324 231 311 243 243 112 311 211 112 313 313 231 211 312 324 243 243 221 231 112 211 211 324 411 243 242 311 112 211 231 311 112 311 231 311 313 324 311 313 221 211 242 324 311 311 324 313 324 231 112 211 324 411 243 243 231 313 312 312 242 211 231 324 242 242 243 112 112 324 324 112 242 242 211 321 112 211 311 243 411 324 112 242 313 313 311 242 211 324 243 211 231 231 311 221 112 231 312 211 311 324 411 311 211 313 324 313 312 324 311 211 311 231 112 243 231 321 324 311 313 242 112 313 231 242 324 231 242 243 313 242 311 242 311 321 221 211 242 211 112 211 311 211 313 324 311 411 311 0 2.5 5 10 324 211 324 231 242 311 313 221 311 231 242 112 312 211 324 311 112 313 324 312 313 112 324 211 211 312 313 324 211 211 324 243 243 211 211 311 231 311 221 324 324 211 324 243 242 211 km 324 112 112 324 211 112 211 231 231 243 211 231 311 242 221 311 231 311 112 231 211 243 242 313 312 311 324 211 221 243 243 242 313 324324 311 112 221 112 242 313 313 242 112 112 CORINE Land cover (felszínborítás). 311 112 112 211 211 243 231 112 231 242 221 311 211 243 242 312 112 243 324 121 242 311 211 112 231 231 242 211 211 243 211 311 231 112 324 242 311 © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). 231 211 311 231 312 211 211 142 311 311 211 112 211 324 324 324 112 242 211

140000

140000

145000

150000

155000

160000

165000

170000

175000

180000

440000

( * 4( 1' ( /G ,* ,6@ /,5 5; ( 4.

$ 5; ( 4$ : D4* :

C8 @ + $ * : 6$

$ 1& 5,. !$ 0@ 5

//( 1G4,; 6(

: 7 4,& ; $ : D4* :

0 ( //A . /( 6

0 50

-25

155000

49

-5500

150000 145000

140000

440000

5

10

445000

-7000

km

450000

455000

47

-65 00

460000

475000

; / > 8- A2' 9/ 9+ 7G2+ 9

00 -3000 -3A549' 8> B4. / *75- B4 1: 9' 9D , F7A8 4= / 2 ; 79A8 -35 00 -35 00 !7+ 1' / 45> 558 ,+ 28> C4 3 , -40 00 9+ 1954/ 1' / ; 54' 2' 1 0+ 21: 2) 8A9 2* ' G- - + 2B1( + 4 ' ' 8 : *' / # 854958 5*57 547A* = ' - =' 7578> A- 67+ 1' / 45> 558 ,E2* 9' 4/ 9B71B6+ K E2*9' 4/ 49B> + 9 1/ ' *; A4= '

42

42

43

! "

42

-5000

180000

46

43

42

42

41

41

42

165000

41

43

42

47 54 51

43

46

-50

170000

43

160000

40

175000

42

47

42

52

54

0

-25 00

-35 00 470000

42

43

42

54

-55 00

465000

42

-15 00

-30 0 0

-50 00

54 -6000

40 46

47

2.5

00 -35

40

-3000

42 -60 0 0

0

33

33

32

33

-45 0 0

49

33

31

33

-20 00

-45 00

49

33

42

155000

32

32 32 39 31 40 41

42

42

520000

150000

30

32

515000

41

41

ZALAEGERSZEG

32

31

510000

32

42

-40 00

-40 00

160000

33

505000

33

-40 00

500000

145000

170000 165000

33

495000

32

42

# %

490000

42

33

$ !

485000

42

42

33

33

42

42

42

480000

140000

00 -40

42

475000

0

-20

175000

00 -30

-35 0 0

42 -

0 45 0

0 00 -3

28

470000

-50

465000

-50 0

460000

00

180000

00 -15

455000

-1000

0 -25 0

-50 0

450000

-3 50 0

445000

-1000

00

00

440000

58 58

480000

485000

490000

495000

! H%"? 00 -30 $' 7/ 8> 1: 8> / 1/ 8,51F 3+ 9' 3 57, D6' 2+ 5> 558 1B6> I *3 B4= + 1

$' 7/ 8> 1: 8> / 3+ 9' 3 57, 1B6> I* 3 B4= + 1

"+ 454 8> A7' > ,E2*/ 9E73 + 2B1+ 8 B8 2A6/ 1B6> I* 3 B4=+ 1

"+ 454 62' 9,573 ,A) / + 8J 3 B8> 1I

"+ 454 3+ *+ 4) + ,A) / + 8J 3 B8> 1I B8 3 A7- '

: 7' ' 28D 17B9' 6+ 2A- / 1: 8 3 B8> 1I 9J > 1E;+ 8 3 B8> 1I 7' */ 52' 7/ 9 -4 5 0 0+28I 97/ A8> ' 28D 0: 7' 62' 9,573 ,A) / + 8J 3 B8> 1I-40 0 0 D7/ 7. ' + 9/ B8 2+ -' 28D 0: 7' 3+ *+ 4) + ,A) / + 8J 9J > 1E;+ 8 3 B8> 1I * 5253 / 9 ' 74/ 4D7/ 62' 9,573 ,A) / + 8J * 5253 / 9

' 74/ 3+ * + 4) + ,A) / + 8J 3 A7- ' B8 3 B8> 1I

4/ 8: 8/ 8+ 1B2=9+ 4- + 7/ 3 B8> 1I * 5253 / 9 28D 97/ A8> 8+ 1B2= 9+ 4- + 7/ ,/ 453 8> / 2/ )/ 12' 8> 958 B8 1' 7( 54A958 E88> 2+ 9 @06' 2+ 5> 558 B8 3+ > 5> 558 1B6> I* 3 B4=+ 1 9' - 52A8 4B21G2 E> B68I B8 ,+ 28I 6+ 73 / 8> A7' > ,E2* / 8> / 2/ )/ 12' 8> 958 E88> 2+ 9 + 28I 1' 7( 54 ' 28D 6+ 73 - 7' 4/ 95/ * 62: 95451 $' 7/ 8> 1: 8> / 1/ 8,51F 3+ 9' 3 57, D6' 2+ 5> 558 1B6> I *3 B4= + 1 E> B68I ,+ 28I 97/ A8> 62' 9,573 B8 3+ *+ 4) + ,A) / + 8J 1' 7( 54A9 E88> 2+ 9

500000

505000

510000

515000

520000

-40 00

!7+ 1' / 45> 558 ' 20> ' 9 ' ' 8 + 9 ' 2 &' 2'

00 -45 53

62+ < B7> B1+ 4= 8B- / B8 9+ 7. + 2. + 9I 8B- / ; / > 8- A2' 9/ 9' 4: 23 A4=

B7+ 9' 7A4=

+ - =G993 J 1E* B8

$+ 9G2+ 9

$

A9: 3

+ - 7+ 4* + 2I / -/ 9A2/ 8 8> + 71

!' 8> + 7' = E7- =

D; A. ' -= 9'

' 4) 8/ 1 #' 3 A8

22+ 4I 7/ > 9+

= : 7/ )> ' = E7- =

3+ 22B12+ 9

460000

465000

470000

475000

480000

485000

490000

495000

500000

-25 0

-500

-1000

-1250

Vöck.1

Sa.4

Sa.Ny.1

Nl.337 ZALAEGERSZEG

Nf.2

Ho.2

160000

165000

Nl.164 Nl.390 Nl.272 Sa.3 Sa.6 Nl.349 Kfa.2 Bot.1 Nl.348 Nl.239 Nl.219 Nl.405 Sa.5 Nl.234 Nl.478 Kus.1 Nl.279 Mi.1 Nl.420 Sa.5/a Nl.440 Nl.84 Ba.ÉNy.1 Sa.1 Ba.40 Nl.99 Csat.1 Nl.482 Nl.II Nl.437 Kfa.1 Nl.408 Ba.27 Nl.438 Nl.5 Nl.83 Nl.81 Nl.9 Nl.7 Ge.1 Nl.I Ba.28 Ba.7 Ba.6 Nl.439 Ba.3 Nl.95 Nl.4 Nl.483 Nl.422 Ba.4 Nl.96 Nl.6 Nl.480 Nl.257 Ba.9 Pusz.3 Nl.310 Nl.94 Nl.91 Nl.78 Ba.2 Szil.7 Pusz.1 Pusz.9 Nl.145 Nl.74 Nl.90 Nl.63

Kd.3

Bot.2

Kd.1

Bucs.1

Mis.1

155000 150000

Szil.34

145000

0 -325

Zeb.4

-3000

10

445000

km

450000

455000

Zt.7 Zt.1 Zt.5 Tófej.Ny.1 Zt.3 Zt.4

Pd.1

Df.1

-2250 -1500

-1 2

Di.3

Ki.11

Pa.2 Di.6

Di.7

Di.4 Di.5

Ki.3 Ki.17

-750

Gel.1

Pu.1 Pu.2

-1750

-1750

-2000

Nab.ÉNy.1

-150 0

1 25 0

50

460000

Ki.2

-

140000

440000

5

Gutor.1

Or.1

-2500

2.5

Di.2

Zt.6

H.68 HS.44 Or.19 Or.20 H.60 Or.16 Or.8 Or.23 Or.K.9 Or.32 Or.9 Or.15 E.2 H.Ny.1 Or.Ny.4 Or.18 Or.4 Or.3 E.5 E.4 Or.Ny.5 E.6 E.1 Pu.4 Or.31 Or.7

-2750

-2000

Zeb.1

Zeb.3

Pa.1

Zt.2

Zeb.2

Bm.I

! "

Nl.397

Szil.27 Szil.6

Szil.5

Kd.2 Mis.2

Nl.237 Nl.70 Nl.433 Nl.236 Nl.434 Szil.4 Szil.38 Bar.1 Szil.40 Kerb.1 Zab.1 Szil.36 Szil.35 Szil.9

Szil.8

165000

Nf.1

Ho.1

155000

Z.1

Nf.3

150000

Ir.1

Z.2

145000

Ir.2

170000

Nl.425

# %

Z.3 Z.4

0

Zu.1

50

$ !

175000

00

-12

170000

7 -1

520000

Zu.2

-1 5

00

0

-1 0

175000

5 -7

515000

50

Vöck.2

510000

0

-50

0

180000

- 200 0

505000

180000

455000

160000

450000

140000

445000

0

440000

465000

470000

475000

2& 5 / $6) 0& 0" .;)" 0 / 5 7+%& !., $ 7+ ( 10 08 # : . 6/ +4& )26+0 .06/ )/ 8 - ++8 +& & 0 )- *7)4/ 7$ *# ( 7/ 5 ;)0 1%6/ 5 1**" .

) -' 6+

480000

485000

490000

495000

500000

505000

510000

515000

520000

)/ 8 - ++8+& & ( 7- 5 < !*7+4" ( 0 )- *7)4/ 7$" ) , *- )" 3 7.5 7( " +4/ 7$ & 7/ 0" .% " )%" 0< / 7$ & 2& 5 / $6) 0& 0 +1)*6+ 4 " $4; 00*=( 9! 7/

7. " 0 . 6+ 4 " 0; )" 0

601*

" $ ." + ! " )< & $ & 06)& / / 5 " .(

/ 5 " . 49. $ 4

8 26% $ 40

+/ & ( *6/

))" + <.& 5 0"

41.&5 49.$ 4

*" ))7( )" 0

450000

455000

460000

465000

470000

475000

480000

485000

490000

495000

500000

505000

510000

515000

520000

180000

445000

Vöck.1

Sa.4

Sa.Ny.1

Nl.337 ZALAEGERSZEG

Nf.2

Ho.2

Bot.2

00

165000

Nl.164 Nl.390 Nl.272 Sa.3 Sa.6 Nl.349 Kfa.2 Bot.1 Nl.348 Nl.239 9 Nl.405 Sa.5 Nl.234 Nl.478 Kus.1 Nl.279 Mi.1 Nl.420 Sa.5/a Nl.440 Nl.84 Ba.ÉNy.1 Sa.1 Ba.40 Nl.99 Csat.1 Nl.II Nl.37 Nl.437 Kfa.1 Nl.408 Ba.27 80 Nl.438 Nl.5 Nl.83 0 Ge.1 Nl.I Nl.9 Ba.28 Ba.7 Ba.6 Ba.33 Nl.81 Nl.439 Ba.3 Nl.4 Nl.483 Nl.422 Nl.1 Nl.7 Ba.4 Nl.96 Nl.480 Nl.257 Ba.9 Pusz.3 Nl.310 Nl.94 Nl.91 Nl.78 Ba.2 Szil.7 Pusz.1 Pusz.9 Nl.145 Nl.74 Nl.90 Nl.63 Nl.237 Nl.70 Nl.433 Szil.9 Szil.27 Szil.8 Nl.236 Szil.5 Szil.6 Nl.434 Szil.4 Szil.38 Bar.1 Szil.40 Kerb.1 Zab.1 Szil.36 Szil.35

Kd.3

0 40

Bucs.1

Mis.1

Kd.2

90 0

160000 155000

0 130

150000

Szil.34

Bm.I

Zeb.4

145000

1200

Gutor.1

2.5

440000

5

10

445000

km

450000

455000

Di.2

Di.3

Zt.7 Zt.1 Zt.5 Tófej.Ny.1 Zt.3 Zt.4

H.68 HS.44 Or.19 Or.20 H.60 Or.16 Or.8 Or.23 Or.K.9 Or.32 Or.9 Or.15 E.2 H.Ny.1 Or.Ny.4 Or.18 Or.4 Or.3 E.5 E.4 Or.Ny.5 E.6 E.1 Pu.4 Or.31 Or.7 Pd.1

Df.1

110 0

140000 0

Zt.6

Or.1

0 100

Pa.1

100 Ki.2

465000

470000

475000

3 ' 60%7*1' 1# / <* # 1 068 , &' "/ -% 8 , ) 21 19 $ ; / 70 , 5' * 37, 1 / 170 * 09 . , , 9, '' 301 %07% + )8 06<* 1 2&706 2++# / *. (7,

Di.5

200

1000

0 10

1 2 00

460000

Di.7

Di.4

Nab.ÉNy.1

800

1100

00 11

Di.6

Gel.1

Pu.1 Pu.2

90 0

Pa.2

Ki.17

Ki.11

200

Ki.3

200

0 10

1500

Zeb.1

Zeb.3

1400

Nl.397

Zt.2

Zeb.2

! "

Mis.2

500

00 12

Kd.1

10 0

165000

Nf.1

Ho.1

155000

Z.1

Nf.3

150000

Ir.1

Z.2

145000

Z.4

Nl.425

# % Ir.2

170000

10

1100

Z.3

480000

140000

60 0

70 0

170000

0 60

$ !

Zu.1

0 70

700

00

175000

Zu.2

1000

0 50

0

Vöck.2

0 40

300

175000

0 20

0 30

80 0

0 10

160000

180000

440000

485000

490000

0

0 70

0 12 0 0 1 30

495000

500000

505000

600

510000

515000

520000

* 09 . , , 9, '' )8 . 6= "+8 , 5# ) 301 %07% * - +. * # 4 8 / 68 )# , 508 % ' 8 0 1# / & # * &# 1= 08 % ' 3 ' 60%7*1' 1 , 2* +7, 5 # %5< 11+>) : " 8 0

8 / # 1/ 7, 5 # 1< * # 1

712+

# % / # ," # * = ' % ' 17* ' 0 06# / )

06# / 5: / % 5

93 7&% 51

, ! 0' ) +70

* * # , =/ ' 61#

52/ ' ! 6 5: / % 5

+# * * 8 )* # 1

450000

455000

460000

465000

470000

475000

480000

485000

490000

495000

500000

505000

510000

515000

520000

180000

445000

180000

440000

Vöck.2

Nf.2

Ho.2

Nl.390 Nl.272 Sa.3 Sa.6 Nl.348 Nl-349Nl.164 Nl-160 Kfa.2 Nl-249 Bot.1 Nl-374 Nl-405Nl-478 Nl-331 Nl-234Nl.355 Sa.5 Kus.1 Sa.1 Mi.1 Sa.5/a Nl-84 Nl-476 Nl-440 Nl-437 Nl-99 Nl-406 Ba-38 Ba-40 Nl-151 Nl-435 Csat.1 Nl-II Nl-37 Kfa.1 Ba.27 Nl-80 Nl-5 Nl-328 Nl-438 Nl-83 Nl-I Nl-7 Ge-1 Nl-9 Ba.28 Ba-7 Ba-6 Nl-85 Nl-439 Ba-3 Nl-483 Nl-391 Nl-98 Nl-8 Nl-6 Nl-96 Ba-4 Ba-1 Ba-9 Nl-480 Nl-392 Nl-257 Nl-94 Nl-91 Pusz-3 Nl-95 Nl-79 Nl-89 Nl-78 + +"

Pusz-8 Pusz-9 Ba-2 (! Nl-145 Nl-74 Nl-90 Nl-71 Pusz-1 Pusz-7 )(' Szil.7 Szil-19 Szil-24 Nl-70 Szil.8 Szil.2 Szil-27 Szil-21 Szil.3 Szil.1 Szil.5

155000 150000

Szil.4 Kerb.1 Zab.1

Bm.I

Szil.38 Szil.35 Szil.36 Szil.31

# (!

Zeb.4

Kd.3

Bot.2

Kd.1

Bucs.1

Mis.1

Kd.2

Nl.397

Pa.1

('! # # &

Di.2 Di.1

$#! +

! # ('

! "

Mis.2

+ +"

'# ! " H-68 HS-44 $" HE-53 Or-K-9 Or-16 Or-8 Or-23 $"'# "'# ("' * H-60 Or-K-7 Or-9 Or-33 Or-2 Or-15 Or-K-4 *#

H-Ny-1 Or.Ny.4 Or.18 Or-3 Or-4 Or-37 Or.Ny.5 Or-31 Or-7 +! +

Or-34 Zeb.3

# ! ! "'# ,!

# (!

170000

Nl.337

165000

Sa.4

Ho.1

Ki.14

Ki.2

Ki.11

Di.3

160000

Nf.1

Z.1 Sa.Ny.1

Ir.1

"*"'# ! '")#

'# &+! &%+ &

145000

Nf.3

Pa.2

155000

160000

165000

("&

Z.2

Ir.2

Z.4

Nl.425

# %

Z.3

Di.6

Di.7

Di.4

150000

$ !

Zu.1

Di.5

Ki.3 Ki.17

145000

170000

Vöck.1

175000

175000

Zu.2

140000

Nab.ÉNy.1

0

2.5

440000

5

10

445000

%("'

km

450000

455000

460000

465000

470000

475000

480000

485000

490000

! "

'-"

(!

&*

495000

500000

505000

% 4. #5 ( /% /! -;( ! /

/5 ( 3+ . . 46*$ %-+#6* 5 * 3 /! ( ! '

/5 ( 3+ . . 46*$ %-+#6* '0/ /5 .% /! -;( ! /

5 *3 /! ( '! * '71;( % . 46*$ %-+#6* ' 0/ /8 " : -5 . % *% '5 % 81 ( /! ( ! , ,! ( 46*$ %-+#6* ' 0/ /8 " : -5 .

515000

520000

46* $ %-+ # 6* ' 0/ /5 .% " ! ( )6-/. 6# (

( ! ( ! / '+* ! . . 4% 8- & 1 . +( / /! -;( ! /

( 30# / '+* ! . . 4% 8- & 1 . +( / /! -;( ! /

510000

! %(# ,#

140000

Gel.1

+ ),( ! 2 6-46' ! *3 . 6# % 6. /! -$ ! ( $! /< . 6# % 1% 4. #5 ( /% / *0( )5 * 3 ! #3; //)='96.

6-! / -5 * 3 ! /; ( ! /

5 /0)

! # -! *! ( <

% # % /5 ( % . . 4! -' ( ( ! * <-% 4/!

8 15 $ # 3 /

. 4! - 3 9 -# 3

3 0-% 4 3 9 -# 3 * .% ' )5 .

)! ( ( 6' ( ! /

Gersekarát-1

180000 175000

KH

-9

KH -7

170000 165000

ZI -15 1

ZI 1

52/ A

ZI-215

155000

ZI 1

52 ZI 1

150000 61

145000 Marcali-9

140000

GA-37

GA-11

GA-65

GA-14 GA-24

VSAV-2

GA-32

MI-

ZI-139

ZI-283

GA-6 ZI-282

D-2/D

ZI-16/1

GA-35

ZI-280

GA-12

ZI -15 1

ZI-138

ZI-237

40

ZI 1

0 ZI -1 5

24

ZI -2

ZI -2 2 ZI - 1 ZI 22 30 2 6

ZI-194 ZI 30 7

/A

/A 49

50 ZI -3

ZI -137

ZI-235

20 ZI 2

ZI-278

ZI 1

ZI -2

23

19

ZI 2

14

ZI 2

13

49 ZI 2

ZI 1

ZI-136

18 ZI 2

ZI -4 ZI -2

55

ZI-119

52

ZI -17 2

ZI-302

VZA- 2

ZI -2

53

54

160000

5

VA-23

VA6

49

ZI -3

ZI-71

ZI-72

40

ZI -3

-3

VZ A

KH -8

8 VA -6

VVA -1

VA-21

VA-6 4

VVA -16

2

1

ZI -2

MI- 18

MI- 9 MI- 16

515000

MI-22

ZI -2

MI- 1

MI- 2

0

63

MI-22/ A

GA-6

MI-

62

MI- 19

MI-13

51

MI- 12

MI- 11

MI-

GA-25

510000

7

GA-61

GA-1

505000

GA-31

A-30 GA-52 G

500000

GA-19

GA-16

GA-69 AV-1 GA-44 54 VS GA -

/A GA-42 GA-43

D-3/D

GA-42

GA-58

GA-2

GA-27

-51

495000

-5

GA

8 GA-7 8 79 GA- GA-6 0 3 8 GA- GA-5

GA

GA-67

490000

7

GA-10

485000

ZI -285

GA-7

GA-3

5 34 GA-7 GA4 GA-7 -73 GA

04

05

1 GA-2

GA-18

3

GA-4 GA-29

6 GA-7 9 GA -

ZI 3

D-3/F

40 ZI-239 ZI -23 8

MI- 21/A

ZI 2

GA-28

ZI -2

8

ZI 1

VA -1 7

VVA-15

VVA -20

30

Dióskál-5

Pötréte-2

MI- 1/ A

ZI -1

ZI-141

72 45 GA GA -

ZI-228

ZI -142/A

-8 GA GA-71

ZI-180

17

GA-1

SA-35

ZI 2

ZI-143/A

-7

ZI -1 17

VA -6 3

4 VVA -1

VV A12

7 VA3

VA6

ZI -1 SA 15 -1 9

ZI -82

47

GA

ZI -8

ZI -10 6 ZI -2 ZI-2 04 0 5

21

170000 165000 160000

-3 ZI

08

480000

1

ZI-281

ZI-284

6

46

155000

0

! "

-3 ZI

ZI 3

03

ZI-175

+ 1 # 1&($ * (, 21+ &3* 3+

4/9

Kehida-3

ZI-236

58

ZI 3

26 -3 ZI 25

475000

ZI ZI - 225 22 ZI 6 -2 27

-3 ZI

145000

VA-27

MI-8

520000

1 # 1&# $ -+ % &3* , + 3! %

+ 1 # 1&# $- + &3* 3+ &3* 3+

XK -

-15 XVO

520000

-3 ZI

36

ZI-17 7

29

24

140000

3

.# 1+ !2% , # , * 6% ,

+ 1 # 1&# $- + &3* 3+

515000

VA-22

37

3 ZI -

ZI-334

ZI-6

-3 ZI

-3 ZI

ZI 2

VB

AK

-3 ZI

27

23 -3 2 ZI 2 -3 ZI

470000

ZI-143

53

5

0 ZI-27

-3 ZI

59

-1 ZI

77

3 ZI -33

3 ZI -3

2 ZI -

60

338 ZI 41 2 24 ZI -

31 ZI -3 2 3 ZI -3 ZI -142

2

ZI -2 1

1

2 ZI -

F 2/ D-

45

ZI 2

ZI 2

VA3

B 7/ D-

3 24 ZI - 44 2 ZI -

465000

42

48

1 VZA-

1

460000

-3 ZI

44

6 ZI -24

1

8 ZI -1

455000

510000

VA3

VV A-6

505000

-3 ZI

0 56

21 -3 ZI 0 2 -3 ZI

ZI -183

3

ZI -9

Csatár-1

2 ZI -

2 ZI -1

1 57

7 ZI -1

ZI -230

1 ZI -

ZI-179 ZI -69

450000

1

VA-30

Botfa-2

Nagylengyel-II

-3 ZI

6

ZI 2

ZI 2

47

87 ZI -1 ZI-233

3 ZI -1

2 ZI -1

48

5

1 ZI -

1 ZI -

31

26

2

ZI -7

3

4 ZI -1

2 ZI -19 ZI-26 24 -1 8 ZI ZI -2

-1 ZI

-1 ZI

31 ZI -2

0

8 ZI-26

22

23

1 ZI -

6

1 ZI -

-1 ZI

4

88 ZI -1

ZI -1 4

VA -5

2

VA -5

500000

VA-29

7 ZI -24

7 ZI -2

3 9 ZI-26

1 ZI -

29 -1 ZI

8

VA -5

495000

ZALAEGERSZEG

8 ZI -24

5 ZI-27

2 ZI -

1 ZI-27 3

9

3 ZI-26

4

0

km

2 -1 ZI

ZI -7

4 ZI-27

2 ZI-27

-3 SA

2 ZI -

ZI-189

445000

-3 SA

1 ZI -

1

11 ZI -

D-1/G

10

0

8

18 ZI -1

440000

5

2

2 SA-

22

1 SA- 3

7 ZI -26

15 ZI -

3 SA-

8

SA

- 29 SA 2 2 ZI -

-3 SA

- 27 SA

5/A

2 ZI -

2.5

8

0 ZI -25

VVA -9

Németfalu-3

1 ZI -3

0

ZI -24

6

0

7 ZI -1

SA-24

2 ZI -

16 ZI -1

0

VA -57

4 14 95 4 ZI -3 ZI -2 -1 9 ZI 8 ZI -8 AS 15 ZI -3 6 9 ZI -2 -90 1 I Z ZI-26 98 97 3 7 I -2 Z 8 ZI-27 ZI -2 ZI - 1 2 9 ZI -9 ZI -

0 ZI -3

ZI-55

ZI -53

SA

3 ZI -

- 25

490000 VA -4

VV A-7

43 -3 ZI A-28 V

1

26 3

VA -5 9

485000

VA -55

-2 SA 99 ZI -2

0 ZI -3

ZI -54

SA

ZI-56

150000

-5 SA

69

62

8

2 SA1 ZI -8

1

7/A

J 1/ D-

1 ZI -

61

59

7 ZI -

ZI 5

SA

63

1 ZI -

60

1 ZI -

8

8 ZI -2

VA -54

Zalaháshágy-1

# %

1 ZI -

10

1 ZI -

8 15 ZI - 52 ZI - 156 ZI 7

-1 ZI

-2 ZI

9

07

7 ZI -

7 16 ZI 6 16 ZI 0 5 4 16 ZI -8 ZI - ZI -16

16 ZI -

4

7 ZI -

-2 ZI

ZI-57

8

VV A-8

6

89 Németfalu-1 ZI -2 8 9 I-102 ZI -31 ZI -30 Z 4 310 1 1 I 3 Z 17 I 2 Z 23 SA ZI -3 ZI 0 2 ZI -29 ZI -31 ZI -93 97 8 8 ZI I Z 91 2 3 ZI -2 ZI -29 5 ZI -31 ZI -8 6 8 ZISA 4 -3 ZI -29 I -293 Z 0 5 I39 Z 5 41 -3 ZI -2 ZI I-3 Z Csesztreg-I 6 ZI-26 ZI-58 D-7 D-7/A 6 2 Szilvágy-15 I Z 4 ZI -59 49 ZI -26 ZI -2 7 65 I -12 2 I Z Z

9 ZI -

5 6

2 21 ZI - -1/H D

-7 ZI

SA -1

Öri-2

SA- 7

5

11

09 -2 ZI 08 -2 ZI 03 -2 ZI

-7 ZI

-9 ZI

ZI-103

Öri-1

3 VA -5 8

20

SA- 6

$ !

12

39

-2 ZI

4 -7 ZI

SA

SA

5

VA3

VA-26

96 ZI - - 10 SA

36

-1 SA

7

33 ZI -1

38

SA -

7

D-1/L

SA

-3 SA

SA -

14

Viszák-1

SA -

VA SA -3 -1 6

ZI -111

SA -

09

16

VA -5

480000

-4 KH

13 -1 ZI

14 -1 ZI

2

35

175000

ZI -1

VA -3

13

08

SA -

07

475000

45

11

VA-3 4

470000

VA -40

3 ZI -

ZI 1

SA

465000

ZI-229

ZI 1

460000

-1 ZI

ZI -1 10

SA

455000

VA-6 0

450000

VVA-19

445000

ZI -1 12

180000

440000

( &)% / 3* 13$ '0+ 3! # 3+ , * " % " , 7+ 3! # .# 1+ !2% , # , '-% &2' 0 !06, , &8$5 3+

3* , * 2' 0 , 6% ,

2, - &

! * ' % 7

# ! # , 2% # + + 1 * $

+ 1 * 05 * ! 0

4. 2" ! 0,

' + # $ &2+

% % ' 7* # 1,

0- * # 1 05 * ! 0

& % % 3$ % ,

#, =04'08'

"

9'0

9+ .

2.5

5

10

( (

ZALAEGERSZEG

(

. .

&

15( #

15

6%4

) ) ) )

% & "

"/ 8

. E

.

.

A, 5A3 8

"#.#49'05/ + *=.8 8

+

E5

$ "$ -3 & $ , '4& 1! 7+ 3 , ") ! $ 2$ % $ -

+

+ @4- =.

+

" + /$ -3 $ 5, '4+ 4,

=71.8

7 + 3 , $ 4, ") ! $ 2$ % $ !& '4+ -, 4" &

# 93 + ' 4, #9'4+ , 4%&-$ - & & .+ $ %. , '4+ 4,

; 7

1/

#3%#.+ 1/ ; 7 1/ 1) 84= / 410 =71.8 8 =71.8 Gyot-1 Szo-1 ? - #$108+ =71.8 =71.8 Szs-1 Kap-2 9C% 4 Sav-Ny-5 =21.0#

/ $ , , 2 ) -- ' 9 , 24( #$ + ) " 4( %7 ' "( -) - & & .+ $ % ., '4+ 4,

1/

#3

#$ : Nab-eNy-2

, 24( #$ + )" 4( %. - -5 ! 7 + 3 , ( 1$ & /3 ( - + -3 , , 2 $ 2') % + ) -3 2, '4+ 4,

+

Nab-eNy-1

! !

#

#-

#- #)8.'0)8'. "/ #- 8 #-

/ $ 2, "3 & -$ - + 8& '4+ 4,

#)8.'0)8'. 4#5=3 #)8.'0)8'.

9+ .

'*+ &#

+ 4

13/ #( A.&' >58'/

&

4;

>/ '5( #.6

"5 =349'05/ + *=.8( # "'$'%- '

Soj-Ny-1 "'$ "5 A53>5' =&+ 6513 @( ', #*@5 + 3 3 + "'$'%- ' 35#*=9# + 35#*=9# + 6495#49'05.=49.@ 3 6 35#*=9# 8 # * @ 5 ! 3 35#*=9# 8

'*')8*=5 2'3, A.&' 35#*=9# A/ '( 3 8 35#*=9# 8 & DF-1 '. 6 35#*=9# 8

km

"6

5

'

0

"#.#*=4*=)8

. 9+ . 9+ .

. 9+ . 9+ . 9+ .7=)8 9+ .7=)8 9+ .7=)8 9+ . Porsz-1 "#.#$#- 4# 9+ .7=)8

9'05)8A3)87A.)8 9'0

4' 4'4953') 9'05)8A3)87A.)8

$

# 3 >/ '5( #.6 # 8 . 34#26495# . #

# . # :08 # . =.@%( # Kus-1 # # #3#$=449') 649 9+ .

4'4953')

"6

') "

4'

!

<3+

4'

; 4

B3+ 49'052>5'3 B3+ 49'052>5'3 ( " % <3+ 1 B3+ 49'052>5'3

-

Visz-1

F3+ D3+

+ 49=-

#, ; 0

7

=04'08' ; #, ; 0 #,

#

) '*&0 4+ 24%( 1, 4" $ 4, - + #& #-9 , 4" $ / $ 2, "3 & -$ - (.& '3 (1 "18--': %6 4,

4+- + 3 ( 1 -8&-

3 -. '

" +( & 9 $ " $ -3 & $ , , 2 + % & &( 9+ $ 2-

5 / 3 # " 1-

, 2 + 16+ " 1

1. + $ 2 16+ " 1 ( , $ % '3 ,

'& & 4% &-

Zala szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Recommend Documents