Dorog-észak kőszén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Herman Ottó Intézet

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Dorog-észak kőszén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján

Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Püspöki Zoltán1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita1, Demény Krisztina1, Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Holndonner Péter3, Kercsmár Zsolt1, Kerékgyártó Tamás1, Kovács Gábor2, Kovács Zsolt1, Maginecz János4, Müller Tamás1, Paszera György1, Püspöki Zoltán1, Selmeczi Pál1, Szentpétery Ildikó1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Varga Renáta1, Veres Imre2 1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Budapest, 2016. 04. 26.

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2016. 04. 26.

Füri Judit

2015. 10. 26.

Kocsisné Bodnár Nikolett

2015. 10. 28.

Dr. Piros Olga

2016. 03. 20.

Lektorálta:

A jelentés:

2

194

oldalt,

56

ábrát,

38

táblázatot,

11

függeléket,

7

mellékletet tartalmaz.

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Dorog kőszén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 9. § (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3


Tartalom

I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ............................................ 10 Bevezetés .................................................................................................................................. 10 1. A vizsgálati terület jellemzése.............................................................................................. 11 1.1. Dorog-észak vizsgálati terület földrajzi leírása ............................................................. 11 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza ........................................................................ 11 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet ......................................................................... 16 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 21 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 21 1.2. Dorog-észak vizsgálati terület földtana ......................................................................... 25 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága ................................................. 25 1.2.2. A terület földtani viszonyai .................................................................................... 27 1.3. A terület vízföldtani viszonyai ...................................................................................... 40 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 40 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 42 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai .................................................. 43 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 43 1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) ........................................... 47 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek .......................................... 47 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások ......................... 50 1.4.3. Határ menti víztestek .............................................................................................. 60 1.4.4. Monitoring .............................................................................................................. 60 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés ............................................................... 64 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések ................................................................ 66 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 67 1.5.1. Szénkutatás ............................................................................................................. 67 1.5.2. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) .......................................... 67 1.5.3. Szénhidrogén-kutatás ............................................................................................. 67 1.5.4. Egyéb nyersanyagok .............................................................................................. 67 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) ............................................................................................. 71 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata ................................................ 74 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok ............................................. 74 2.1.1. A Dorogi szénmedence perspektivikus szénvagyona ............................................ 74

4

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása .......................... 85 2.2.1. Kutatási módszerek ................................................................................................ 85 2.2.2. Termelési módszerek, bányászati technológiák ..................................................... 89 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) ........................................................ 93 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása ............................................................ 94 2.4.1. Közlekedési viszonyok ........................................................................................... 94 2.4.2. Energiahálózatok .................................................................................................. 100 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél ............................................................................................................... 104 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása ........................................................ 107 2.7. A terhelés várható időtartama ..................................................................................... 109 2.7.1. Kutatási szakasz ................................................................................................... 109 2.7.2. Tervezési (fejlesztési) szakasz ............................................................................. 110 2.7.3. Építési szakasz...................................................................................................... 110 2.7.4. Termelési szakasz ................................................................................................. 110 2.7.5. A bánya felhagyása, bezárása ............................................................................... 111 2.7.6. Rekultiváció ......................................................................................................... 111 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek ..................................................................... 113 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése...................................................... 114 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ..................................................................................................... 114 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................................... 114 3.1.2. Zajhatás és rezgések ............................................................................................. 121 3.1.3. A felszín alatti vizekre gyakorolt hatások ............................................................ 121 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások .................................................................... 124 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 125 3.1.6. Hulladékgazdálkodás ........................................................................................... 126 3.1.7. Tájvédelem (HOI) ................................................................................................ 126 3.1.8. A termőföld védelme ............................................................................................ 128 3.1.9. Erdőgazdálkodás, vadvédelem ............................................................................. 130 3.1.10. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme ....................................... 131 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása................................................................ 136 3.2.1. Hatások a bányanyitáshoz szükséges újabb kutatások során ............................... 136 3.2.2. Hatások a nyersanyagtermelések alatt .................................................................. 137 5

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3.2.3. Hatások a különböző lefejtett részek, és a teljes terület felhagyása után ............. 137 3.2.4. A hatásokat megelőző állapotfelmérések és értékelések szükségessége.............. 137 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) .................................................................... 138 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI).............................................................. 139 Irodalom ................................................................................................................................. 141 Internetes hivatkozások .......................................................................................................... 145 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása ..................................... 147 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ..................................................................................................... 149 Függelék ................................................................................................................................. 165 Mellékletek ............................................................................................................................. 194

Ábrajegyzék 1. ábra. Dorog-észak vizsgálati terület elhelyezkedése ............................................................ 11 2. ábra. Dorog-észak vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén ..................... 13 3. ábra. Dorog vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta. (Népszámlálás 2011) ........... 15 4. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Dorog vizsgálati területen. (Népszámlálás 2011) ... 15 5. ábra. Talajtípusok a Dorog-észak vizsgálati területen (VKGA 2009) ................................. 17 6. ábra. Dorog vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ................................................................................................................................. 18 7. ábra. Dorog-észak vizsgálati terület erdőborítottsága .......................................................... 20 8. ábra. Magyarország medencealjzatának szerkezeti felépítése ............................................. 28 9. ábra. A Dorog-észak vizsgálati terület (vastag fekete vonal) aljzatának földtani felépítése 29 10. ábra. A Dunántúli-középhegységi-egység prekainozoos alpi képződményeinek elvi rétegoszlopa ......................................................................................................................... 30 11. ábra. A Dorogi-medence paleogén képződményeinek elvi rétegoszlopa .......................... 32 12. ábra. A Dorogi-medence szerkezeti és fajlagos vízvédőréteg-vastagsági viszonyai ......... 37 13. ábra. A Dorogi Szénbányák érdekeltségi területének 1989-ben összegzett minősített arhív tektonikai térképe ................................................................................................................ 38 14. ábra. A Dorogi kőszénmedence vázlatos földtani szelvénye a három fő tektonikai egység megjelölésével ..................................................................................................................... 38 15. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, szulfát, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box– Whisker diagramja ............................................................................................................... 44 16. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, eocén és oligocén rétegekből vett vízminták nátrium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével ............................... 45 17. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben .................................................. 46 18. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ............................ 48 19. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ...................................................................................................................... 49 6

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 20. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ............................................ 52 21. ábra. Hulladékgazdálkodás................................................................................................. 53 22. ábra. Szennyezett területek ................................................................................................. 54 23. ábra. Ipari létesítmények, káresemények ........................................................................... 55 24. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ........... 56 25. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ............................................................................................... 57 26. ábra. A vizsgálati területet érintő karszt víztestek és termálvizet adó víztestek ................ 59 27. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ............................................................... 62 28. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen64 29. ábra. A dorogi vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ................................... 68 30. ábra. A Dorog-pilisi barnaszénmedencék mérlegterületei és elsajátítás szerinti állapotuk 75 31. ábra. A Dorog-pilisi barnaszénmedencék mérlegterületeinek fűtőérték szerinti megoszlása ............................................................................................................................................. 76 32. ábra. Új-Borókás „középső eocén” 1 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái ............................................................................................................................................. 78 33. ábra. Új-Borókás „középső eocén” 2 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái ............................................................................................................................................. 78 34. ábra. Új-Borókás „középső eocén” 3 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái ............................................................................................................................................. 79 35. ábra. Új-Borókás „középső eocén” 1 telep fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása ........................................................................................................................... 79 36. ábra. Új-Borókás „középső eocén” 2 telep fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása ........................................................................................................................... 80 37. ábra. Új-Borókás „középső eocén” 3 telep fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása ........................................................................................................................... 80 38. ábra. XVII akna oligocén telepeinek feltárási terve ........................................................... 81 39. ábra Mogyorósbánya környéki oligocén telepek kutatási perspektívái ............................. 82 40. ábra. Kerekdomb-É „középső eocén” telepeinek települési helyzete és ismeretességi kategóriái ............................................................................................................................. 83 41. ábra. Kerekdomb-É „középső eocén” telepeinek fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása .............................................................................................................. 84 42. ábra. A fúrótorony és berendezései .................................................................................... 86 43. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ....................................................................... 87 44. ábra. A dorogi vizsgálati terület térségének vasút- és közúthálózata. (2013) .................... 94 45. ábra. A dorogi vizsgálati terület térségének (Komárom-Esztergom megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ......................................................................................... 97 46. ábra. A dorogi vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ............................. 101 47. ábra. A dorogi vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ........................................... 103 48. ábra. A világ kőszéntermelése és a vezető országok részaránya ...................................... 104 49. ábra. A kőszén részaránya a villamosenergia-termelésben .............................................. 104 50. ábra. Globális primerenergia felhasználás 2050-ig .......................................................... 105 51. ábra. Az EU becsült primerenergia felhasználása 2030-ig............................................... 105 52. ábra. A tiszta széntechnológiák rendszerterve ................................................................. 106 53. ábra A hazai kőszéntermelés és a kőszénkutató fúrások költségének alakulása a 19. sz. közepétől napjainkig .......................................................................................................... 107 54. ábra. A dorogi vizsgálati területre eső Komárom–Tata–Esztergom légszennyezettségi zóna, valamint Budapest és környéke légszennyezési agglomerációjának elhelyezkedése ........................................................................................................................................... 116 7

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 55. ábra. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete a dorogi vizsgálati területen és térségében. ...................................................................................................... 134 56. ábra. A dorogi vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok. ...... 135

Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai ............................................................................ 11 2. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok ................................ 11 3. táblázat. Dorog-észak vizsgálati terület tájbeosztása ........................................................... 12 4. táblázat. Dorog-észak vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben ........................................................................................................................... 16 5. táblázat. Dorog vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) .................. 21 6. táblázat. Helyi védettségű természeti területek Dorog-észak vizsgálati területen ............... 23 7. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ............................................................................................................................................. 26 8. táblázat. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények ........................................ 26 9. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen ............................................................................................................................... 27 10. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek ........................................ 47 11. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek ................ 49 12. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből ................................................. 50 13. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint ............. 50 14. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) .......................................... 50 15. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében ..... 51 16. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ...................................................................................................................... 51 17. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai ............. 57 18. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak............................................................. 58 19. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben ............................................................................................................................ 59 20. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében ................................................................................ 60 21. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében ...................... 60 22. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai ........................................................ 61 23. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása ............................................................................................................................................. 63 24. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata ............................ 65 25. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota ...................................................... 65 26. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota .................................................................. 66 27. táblázat. A dorogi vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai ................................................................................................................. 68 28. táblázat. A dorogi vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai ........................................................................................ 69 29. táblázat. A Dorog-pilisi barnaszénmedencék mérlegterületei (2010. január 1-i állapot)... 74 30. táblázat. Az érintett vízi utak a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 3. számú melléklete szerint................................................................................................................................. 100

8

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 31. táblázat. Komárom–Tatabánya–Esztergom légszennyezettségi zónája, és Budapest és környéke légszennyezési agglomerációja, valamint „Az ország többi területe” légszennyezettségi zóna besorolása ................................................................................... 117 32. táblázat. Komárom–Tatabánya–Esztergom légszennyezettségi zónája, és Budapest és környéke légszennyezési agglomerációja, valamint „Az ország többi területe” légszennyezettségi zóna besorolása ................................................................................... 117 33. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint................................................................................................................................. 118 34. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint................................................................................................................................. 119 35. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint................................................................................................................................. 119 36. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint................................................................................................................................. 119 37. táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a dorogi vizsgálati területen .................... 132 38. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája ............................. 133

Függelék 1. függelék. A területre eső 500 méternél mélyebb fúrások ................................................... 165 2. függelék. Az Új-Borókás részterületre eső fúrások ........................................................... 168 3. függelék. Az Új-Borókás részterületre eső szenet harántolt fúrások ................................. 170 4. függelék. A XVII. akna részterületre eső fúrások .............................................................. 173 5. függelék. A XVII. akna részterületre eső szenet harántolt fúrások .................................... 174 6. függelék. A Mogyorósbánya–Szarkáspuszta részterületre eső fúrások ............................. 174 7. függelék. A Mogyorósbánya–Szarkáspuszta részterületre eső szenet harántolt fúrások ... 179 8. függelék. A Kerekdomb-É részterületre eső fúrások ......................................................... 182 9. függelék. A Kerekdomb-É részterületre eső szenet harántolt fúrások ............................... 187 10. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben ................ 190 11. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben ............................... 191

Mellékletek 1. melléklet. Dorog-észak. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Dorog-észak. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Dorog-észak. Bányászati fedettség 4a. melléklet. Dorog-észak. Fúrási és geofizikai felmértség: Mogyorósbánya–Szarkáspuszta 4b. melléklet. Dorog-észak. Fúrási és geofizikai felmértség: Kerekdomb-Észak 4c. melléklet. Dorog-észak. Fúrási és geofizikai felmértség: Új-Borókás 4d. melléklet. Dorog-észak. Fúrási és geofizikai felmértség: XVII. akna

9


I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag — így a kőszén — kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Dorog-észak terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, kőszén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

10

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Dorog-észak vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált Dorog-észak (pontosabban Dorogi-medence-észak) terület 140 km2 kiterjedésű. Komárom–Esztergom, és Pest megye területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is. 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Id

EOV Y (m)

1 2 3 4 5=1

614400 628400 628400 614400 614400

EOV X (m)

267500 267500 257500 257500 267500

A 2. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet. 2. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település

Annavölgy Bajna Bajót Csolnok Dág Dorog Epöl Esztergom Kesztölc Leányvár

Megye

Komárom–Esztergom Komárom–Esztergom Komárom–Esztergom Komárom–Esztergom Komárom–Esztergom Komárom–Esztergom Komárom–Esztergom Komárom–Esztergom Komárom–Esztergom Komárom–Esztergom

Település

Mogyorósbánya Nagysáp Nyergesújfalu Pilisjászfalu Sárisáp Tát Tokod Tokodaltáró Úny

Megye

Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Pest Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom

1. ábra. Dorog-észak vizsgálati terület elhelyezkedése 11

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) DÖVÉNYI (2010) alapján a 3. táblázat mutatja. 3. táblázat. Dorog-észak vizsgálati terület tájbeosztása Nagytáj

Középtáj

Kistáj

Kisalföld

Komárom-Esztergomi-síkság

Dunántúliközéphegység

Dunazug-hegyvidék

Almás–Táti-Duna-völgy Keleti-Gerecse Pilisi kismedencék Gerecsei kismedencék Pilisi hegyek

Összesen

Terület (km2)

30,0 91,0 12,2 4,5 2,3 140,0

%

21,5 65,0 8,7 3,2 1,6 100,0

A vizsgált terület északi része a Kisalföldhöz tartozik. Az Almás–Táti-Duna-völgy a Dunának Dunaalmástól Esztergomig, a Gerecse lejtőitől a mederig terjedő, helyenként csak pár kilométer széles völgysíkja. A terület alacsony helyzetű, az ártér tszf-i magassága 110 m alatt van, a teraszfelszínek 150 m felett már a Gerecséhez tartoznak. Az Almás–Táti-Duna-völgy kevéssé tagolt, a relatív relief értéke az ártéren 2–5 m/km2, a teraszos szegélyen 25– 50 m/km2-ig fokozódik. A vizsgált terület többi része a Dunántúli-középhegység, azon belül is a Dunazug-hegyvidék része. A terület legnagyobb részén (65%) a Keleti-Gerecse szerkezetileg előre jelzett, teraszos eróziós völgyekkel erősen tagolt (átlagos völgysűrűsége 3,1–3,2 km/km2; relatív relief átlagos értéke 60–70 m/km2) medencedombsága húzódik. Átlagos tszf-i magassága 300–350 m, legmagasabb pontja a Nagy-Gete (457 m) sasbérce. A sűrű völgyhálózat (átlagos völgysűrűsége 3,1–3,2 km/km2) nagymértékű erózió eredménye, a területet felszabdaló patakok a Duna erózióbázisához igazodva erodálták a belső medenceterületet. A Pilisi-kismedencék — amelyek a vizsgált terület 8,7%-át fedik le — a Pilis sasbércsorozatai között kialakult, egymáshoz hasonló litológiai felépítésű, laza üledékekkel fedett dombsági jellegű térszínek. A felszín egyenetlenségeit vékony lejtőlösztakaró borítja. A vizsgálati terület a kismedencék közül a Dorogi-medencét érinti, amelynek jellemzője, hogy aljzata mélyebben húzódik, így a medence területén több száz méter vastagságú üledék halmozódott fel. A vizsgálati terület kismértékben (<5%) érinti még a szintén a Dunazug-hegyvidékhez tartozó Gerecsei-kismedencék és Pilis-hegyek kistájakat. A Gerecsei-kismedencék az aprólékosan tagolt medencedombságok típusába sorolhatók, mai geomorfológiai képük a negyedidőszak végi eróziós–deráziós folyamatok eredménye. A Pilisi-hegyek alacsony középhegységi jellegű terület, amelynek átlagos tszf. magassága 450–500 m, de legmagasabb tetőfelszínei 700 m fölé nyúlnak. A vizsgálati területet a Fekete-hegy–Kétágú-hegycsoport kis része érinti.

12


2. ábra. Dorog-észak vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000)

13

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgálati terület legnagyobb részének éghajlata a mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz kategóriába sorolható, de északon, a Duna völgysíkján a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlat jellemző. Ettől némileg eltér a Pilisi-kismedencék éghajlata, amely mérsékelten hűvös-nedves éghajlatú. Az évi napfénytartam 1920–1930 óra, ebből nyárra 760–770, télre 175–180 óra esik. Az évi középhőmérséklet 9,0–10,0 °C körüli, a Pilisihegyek tetőin azonban ennél alacsonyabb (8,5 °C) is lehet. A napi középhőmérséklet április 10–20-tól 180–190 napon át (az Almás–Táti-Duna-völgy területén április 5–9. és október 18. között 192–194 napon át) 10 °C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 15–18-a körül, míg az első őszi fagyok október 20–25-e körül várhatók, így évente átlag 185–190 fagymentes napra lehet számítani. A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 32–33,5 °C, míg a téli minimumoké –16 – –17 °C. Az évi összes csapadék mennyisége kb. 550–600 mm. Évente átlag 35–45 (a Pilisi-kismedencékben 40–50) hóborította nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 20–25 cm (a magasabb részeken több, a Duna menti völgysíkon alacsonyabb). Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mmben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): 1,15– 1,2, az Almás–Táti-Duna-völgy területén 1,13–1,16. A szélirány eloszlása egyenletes, jellemzően ÉNy-i, a Duna mentén Ny-i, az ÉNy–DK-i futású, jól átszellőződő völgyekben jelentős a DK-i szelek gyakorisága is. Az átlagos szélsebesség 3–3,5 m/s körül alakul, de Nagy-Getén a 4 m/s-ot is meghaladhatja. Az éghajlati adottságok az erdőgazdálkodásra, valamint a hőigényesebb, de rövidebb tenyészidejű, nem túl fagyérzékeny növények termesztésére alkalmasak. A 2011. évi Népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 216 fő/km2 volt, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (107 fő/km2). A területen belül a településszerkezet sajátosságai miatt jelentős területi különbségek mutathatók ki, bár természetesen a magasabb lélekszámú települések népsűrűsége jelentősen meghaladja a kisebb falvakét. A legmagasabb népsűrűséggel Dorog (1057 fő/km2), Tokodaltáró (562 fő/km2) és Tát (451 fő/km2) rendelkezett. A korszerkezet kedvezőnek tekinthető, a gyermekkorúak száma kismértékben meghaladta a 65 év felettiek számát, az öregedési index (a ≥65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, ≤14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétel változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 86,5% volt, ez kismértékben elmarad az országos átlagtól (93%). A leginkább elöregedő népességgel Dág (121,8%) rendelkezett, a vizsgált terület többi településén a gyermekkorúak száma meghaladta az öregkorúak számát (Népszámlálás 2011). Az iskolázottság tekintetében a Népszámlálás adatai szerint a 7 éves és annál idősebb népesség átlagosan 25%-a végezte el az általános iskola 8. évfolyamát. Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság 22,7%-a, érettségizett 27,5%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 12,6% volt, így az iskolázottság szintje a térségben lényegében az országos átlagnak megfelelően alakul. Jelentősebb eltérés a szakmai oklevéllel rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek körében mutatkozik, vélhetően a terület jelentős iparosodottságából fakadóan a szakképesítéssel rendelkezők aránya meghaladja az országos átlagot (Népszámlálás 2011). A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 47,2% volt, ami kismértékben meghaladja az országos átlagot (45,4%). A térségben mindössze 5 településen (Mogyorósbánya, Úny, Epöl, Bajót, Nagysáp) mértek országos átlag alatti gazdasági aktivitást. A munkanélküliségi ráta (3. ábra) átlagosan 11,2%-volt, ami szintén az országos átlagnál (12,6%) kedvezőbb érték. A térségen belül ugyanakkor jelentős területi különbségek alakultak ki. Azok a települések, amelyeket kedvezőtlenebbül érintett az elmúlt évtizedekben lezajlott ipari szerkezetváltás kedvezőtlenebb értékkel rendelkeznek. A legmagasabb munkanélküliséggel Bajót (16,3%), Nagysáp (15%) és Bajna (14,4) rendelkezett. A legkedvezőbb értékeket 14

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány pedig Táton, (8,5%), Mogyorósbányán (8,7%) és Annavölgyön (9%) mérték (Népszámlálás 2011).

3. ábra. Dorog vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta. (Népszámlálás 2011)

A lakosság jövedelmi viszonyai összességében szintén kedvezőnek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben közel 867 500 Ft volt (4. ábra), az országos átlag ebben az időszakban közel 782 000 Ft volt. A jövedelem tekintetében nem rajzolódnak ki éles területi különbségek, a legalacsonyabb értékkel rendelkező településeken (Nagysáp, Úny, Bajót) az egy főre jutó jövedelem nem érte el a 700 000 Ft-ot sem, a leggazdagabb települések (Csolnok, Pilisjászfalu, Nyergesújfalu, Tát) értékei pedig 900 000 és 1 000 000 Ft között voltak (NAV Személyi jövedelemadó statisztika).

4. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Dorog vizsgálati területen. (Népszámlálás 2011) 15

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a német (3875 fő), a szlovák (1581 fő), és a cigány (1437 fő). E nemzetiségek a vizsgált terület teljes lakosságának valamivel több, mint 8%-át adták. A németek többsége Csolnokon (1313 fő), Esztergomban (527 fő) és Nyergesújfalun (379 fő) él. Részarányuk Csolnokon (40,7%), Dágon (31,5%) és Leányváron (19%) volt a legmagasabb. A szlovák kisebbség részaránya Kesztölcön (27,2%), Mogyorósbányán (13,5%) és Sárisápon (11,7%) volt a legmagasabb, a térség más településein a részarányuk 1,5% alatt maradt. A cigány kisebbség részaránya egy településen, Bajóton haladta meg a 10%-ot (13,1%), a térség többi településén 2,5% alatt maradt a részarányuk (Népszámlálás 2011). 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet 1.1.2.1. Talajtípusok A vizsgált területen a felszín közel kétharmadát a löszös üledékeken képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) borítják (4. táblázat, 5. ábra), melyek uralkodóan szántókként, kevésbé erdőként és rétként, nagyon ritkán szőlőként és gyümölcsösként hasznosulnak. Nagy területi elterjedésben, a völgyekben homokos vályog mechanikai összetételű réti öntéstalajok találhatók. Vízgazdálkodásuk a nyers öntésekénél kedvezőbb, szervesanyag-tartalmuk nagyobb, termékenységük a humuszosodás mértékétől függően kedvezőbb, emiatt nagyrészt szántóként használják ezeket a területeket. Löszös talajképző üledéken fordulnak elő a csernozjom barna erdőtalajok. Mechanikai összetételük homokos vályog, vízgazdálkodásuk kedvező, így elsősorban szántóként és rét-legelőként, másodsorban erdőként és szőlőterületként, kevésbé gyümölcsösként hasznosíthatóak. A mészkő-kiemelkedéseken található autochton rendzina talajok igen gyenge termőképességűek és szinte teljes egészében erdőterületek. Az eróziónak köszönhetően kisebb foltokban köves és földes kopárok is kialakultak. A legkisebb területi kiterjedése az agyagbemosódásos barna erdőtalajoknak van, északkeleten. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező. Főként erdővel borítottak, de kiterjedt lehet a legelők részaránya is, míg kisebb mértékben, de hasznosíthatók szántóként is. 4. táblázat. Dorog-észak vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja

9 26 11 4 1 7

16

Talajtípus

Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) Réti öntéstalajok Csernozjom–barna erdőtalajok Rendzina talajok Köves és földes kopárok Agyagbemosódásos barna erdőtalajok Összesen

Terület (km2)

88,8 30,3 12,6 5,8 2,1 0,4 140,0

%

63,5 21,6 9,0 4,1 1,5 0,3 100,0


5. ábra. Talajtípusok a Dorog-észak vizsgálati területen (VKGA 2009)

1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három–három alcsoportot képeztünk. A 6. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja.

17


6. ábra. Dorog vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013)

A vizsgált terület a talajérzékenység szempontjából területenként változó veszélyeztetettségi kategóriákba tartozik (6. ábra). A barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) a lúgosítás és a másodlagos szikesedés kivételével a legtöbb vizsgált hatásra nagyon érzékenyen reagálnak. A hőszennyezés, talajvízszint emelkedés és vízzárás hatása közepesen veszélyes. A réti öntéstalajok a vizsgált hatásokra általában közepesen érzékenyek. A csernozjom–barna erdőtalajok a legtöbb vizsgált hatásra nagyon érzékenyek, közepesen érzékenyek a hőszennyezésre, a lúgosításra, a talajvízszint emelkedésre és a vízzárásra. A gyenge minőségű rendzina talajok az anaerob viszonyok kialakulására, a hőszennyezésre, a humusz-hígulásra, valamint a felületi és vonalas erózióra, a tömörödésre és a vízzárásra közepesen érzékenyek. A köves és földes kopárok a talajérzékenység szempontjából kevéssé érzékenyek, azonban itt az alapkőzet fizikai tulajdonságait és veszélyeztetettségét (karszt) kell figyelembe venni. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok a savasodásra és a tömörödésre kifejezetten érzékenyek. A talajvédelemre az egész vizsgált területen fokozott, a DK-i és a NyDNy-i területeken kiemelt figyelmet kell fordítani.

18

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület természetes növényzetét az emberi tevékenység jelentősen átalakította. Jellemzők a szántóterületek, de a medencék peremén különféle erdők és gyepek is előfordulnak. A patakok mentén, a Duna árterén és szigetein nedves élőhelyek alakultak ki. Almás–Táti–Duna-völgy (É) Potenciális erdőterület. Növényzetére közvetlen befolyással van a Duna, a kistáj túlnyomó része annak alacsony ártere, bokorfüzesekkel és fűz-nyár ligetekkel. A kistáj déli peremvidékét Dunaalmástól Dorogig a Gerecse löszös talajú hegylábi részei jelentik, rajtuk többnyire településeket, ipari és szántóterületeket vagy ültetvényeket (akác, nyár) találunk. Jelentős értéket képviselnek a Tát környéki Duna-szigetek mocsár- és láprétjei, valamint sztyepprétjei. Pilisi-medencék (K) A jelentős emberi tevékenység a kistáj természetszerű növényzetét kisebb, szigetszerű foltokra szorította vissza. Kis kiterjedése és fragmentáltsága ellenére a természetes növényzet maradéka igen változatos. A síkvidéki részeken, különösen északon, alföldi jellegű, homokon kialakult élőhelyeket, elszórtan homoki gyepeket is találunk. A magasabb részeken, elsősorban a medencék peremén, a környező kistájakra jellemző változatos növényzet átnyúló darabjait és szigeteit találjuk: különféle tölgyeseket (cseres- és mészkedvelő, ritkábban gyertyános- és mészkerülő), bokorerdőket és sziklás, száraz gyepeket (mészkedvelő sziklagyepeket, lejtősztyeppréteket és erdőssztyeppréteket). Pilisi-hegyek (ÉK) A Pilis ma is többségében erdővel borított hegyvidék. A hegység növényzetének majd minden tagja megfigyelhető a Pilis-hegy tömbjén. A leggyakoribbak az üde erdők: a magasabb tetőkön és az északias kitettségű oldalakon bükkösök és gyertyános-tölgyesek találhatók. A hegy északi és keleti meredek letörését változatos, sziklás-köves talajú erdők mozaikja fedi (szikla-, törmeléklejtő- és szurdokerdők). A hegységnek mind az üde erdei, mind a száraz erdei és a gyepi flórája is gazdag. Keleti-Gerecse (középen, a nagy része a területnek) A kistájat ma már szántók uralják, közöttük a természetes vegetáció maradványainak legjellegzetesebb (és legkiterjedtebb) képviselői a löszgyepek és az erdőssztyeprétek. A kistáj mai mértékű fátlansága az évszázados emberi hatásokra vezethető vissza, de a száraz gyepi fajok itteni nagy gyakorisága jelzi, hogy a vidéket feltehetőleg hajdan sem csak zárt erdők boríthatták. A nagy kiterjedésű laza üledékkel fedett tájban szigetszerűen kiemelkedő mészkőhegyek vegetációja és flórája hegyvidéki jellegű, itt a délies oldalakat lejtősztyeppek, sziklagyepek, bokorerdők és mészkedvelő tölgyesek fedik, míg az északiasakon gyertyánostölgyesek, ritkán bükkösök jelennek meg. Cseres-tölgyesek leginkább a Központi-Gerecsével szomszédos, lösszel fedett dombokon fordulnak elő. A jelenleginél jóval nagyobb szerepe lehetett a patakokat kísérő nedves élőhelyeknek (ártéri erdők, sásosok, nedves-üde rétek), amelyek mára jelentősen megritkultak. Gerecsei-kismedencék (DNy) A mélyebb talajú, egykor tölgyesekkel és ártéri erdőkkel borított kismedencéket ma már szinte teljes mértékben szántók és parlagok uralják, természetesebb vegetációra utaló foltok alig maradtak. Ezek közül a peremeken különféle tölgyesek (elsősorban mészkedvelő és cseres-kocsánytalan tölgyesek) érdemelnek említést. 19


Erdők a terület 17,9% fedik (7. ábra), leginkább egy északnyugati–délkeleti sávban. Keleten és északkeleten különböző típusú tölgyeseket, bokorerdőket, helyenként bükkösöket találunk. Az erdőterület legnagyobb része a Keleti-Gerecse szigetszerűen kiemelkedő mészkőhegyeihez köthető, ahol a délies oldalakon többek között bokorerdők és mészkedvelő tölgyesek élnek, míg az északiasakon gyertyános-tölgyesek, ritkán bükkösök jelennek meg. Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú, de a terület nyugati részén a magántulajdonú erdők dominálnak, míg Dágtól keletre egy vegyes tulajdonú erdőparcella is előfordul. Elsődleges rendeltetés szempontjából mozaikos a terület, de nagy része a védelmi kategóriába esik, ezt követi a gazdasági kategória, de két kisebb parcella a közjóléti kategóriába tartozik (Mogyorósbányától délre és Dorogtól délre). Tűzveszélyességi szempontból nagyon változatos a terület, összességében a kis tűzveszély kategória vezet, de nyugaton arányaiban hasonló mértékben jelenik meg a közepes- és a nagymértékű tűzveszély kategória is (a bekezdés forrása: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/).

7. ábra. Dorog-észak vizsgálati terület erdőborítottsága

20

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (5. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 5. táblázat. Dorog vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód

Leírás

Terület (km2)

%

112

Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet

15,6

11,1

121

Ipari, kereskedelmi területek

3,4

2,4

131

Nyersanyag kitermelés

0,6

0,4

211

Nem öntözött szántóföldek

59,2

42,3

222

Gyümölcsösök

0,7

0,5

231

Rét/legelő

10,5

7,5

242

Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet

8,0

5,7

243

Elsődlegesen mezőgazdasági területek

311

Lomblevelű erdők

312 313

7,2

5,1

20,1

14,4

Tűlevelű erdők

0,3

0,2

Vegyes erdők

4,6

3,3

321

Természetes gyepek, természet közeli rétek

1,9

1,4

324

Átmeneti erdős–cserjés területek

7,1

5,1

511

Kontinentális vizek – folyóvizek, vízi utak

0,5

0,4

512

Kontinentális vizek – állóvizek ÖSSZESEN

0,3

0,2

140,0

100,0

1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált terület északkeleti részére egy nemzeti park nyúlik be (1,6%). A Natura 2000-es területek döntő része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (23,8%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) csak a terület 2,2%-át fedi. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül elsősorban az ökológiai folyosó kategória jelentős (23,5%), míg magterület (1,8%) és pufferterület (0,7%) alig található (összesen 26%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással!

21

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.1.4.1. Természetvédelmi terület Duna–Ipoly Nemzeti Park A nemzeti park létesítésének célja a folyók és a felszín alatti vízkészlet, valamint az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló erőforrásainak védelme, a kultúrtörténeti értékek megóvása, a természeti értékek és a természeti értékeket övező jellegzetes és néhol még érintetlen táj megőrzése. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at (a nemzeti park honlapja alapján). Érintett települések: Esztergom, Kesztölc 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás — művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása — a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterület a nemzeti park területe és Táttól északra is benyúlik egy keskeny sávban ez a kategória a vizsgált területre. Ökológiai folyosó kategória fordul elő a Natura 2000-es területeken, továbbá ezeken a területeken túlnyúlva önállóan is Táttól északra, Mogyorósbányától keletre, Nagysáptól északnyugatra és Dorog nyugati határában. Pufferterület található Dorogtól keletre a nemzeti parkhoz kapcsolódva. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Csolnoki löszgyepek (HUDI20013), a Duna és ártere (HUDI20034), az Epöli szarmata vonulat (HUDI20016), az Északi-Gerecse (HUDI20018), a Központi-Gerecse (HUDI20030) és a Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039). Különleges madárvédelmi terület (SPA) a Gerecse (HUDI10003) és a Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002). Ramsari területek nem találhatók a vizsgált területen.

22

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány „Ex lege” védett természeti terület „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. „Ex lege” védettek a barlangok is, de ezek — jellegüknél fogva — védett természeti értékek. A vizsgált koncessziós területen „ex lege” védett földvárból négy található (Mogyorósbányától keletre, Tokodtól délkeletre, Nagysáptól délre és Sárisáptól délnyugatra). 1.1.4.3. FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Börzsöny, Gödöllőidombvidék–Duna-vízgyűjtő sekély hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Börzsöny, Gödöllői-dombvidék–Duna-vízgyűjtő hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Börzsöny, Cserhát–Ipoly-vízgyűjtő sekély hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Börzsöny, Cserhát– Ipoly-vízgyűjtő hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Dunántúli-középhegység–Dunavízgyűjtő Által-ér-torkolat–Visegrád sekély hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Dunántúli-középhegység–Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat–Visegrád hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Dunántúli-középhegység–Duna-vízgyűjtő Visegrád–Budapest sekély hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Dunántúli-középhegység–Duna-vízgyűjtő Visegrád– Budapest hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Dunántúli-középhegység–Által-ér-vízgyűjtő sekély hegyvidéki (Natura 2000), Dunántúli-középhegység–Által-ér-vízgyűjtő hegyvidéki (Natura 2000), Dunántúli-középhegység–Esztergomi-források vízgyűjtője karsztos (Natura 2000), Dunántúli-középhegység – Tatai- és Fényes-források vízgyűjtője karsztos (Natura 2000), Dunántúli-középhegység–Budai-források vízgyűjtője karsztos (Natura 2000), Duna–Tisza köze – Duna-völgy északi rész sekély porózus (Natura 2000), Duna jobb parti vízgyűjtő – Budapest–Paks sekély porózus (Natura 2000), Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz sekély porózus (Natura 2000), Szentendrei-sziget és egyéb dunai szigetek sekély porózus (Natura 2000, nemzeti park). 1.1.4.4. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (6. táblázat, www.termeszetvedelem.hu alapján). 6. táblázat. Helyi védettségű természeti területek Dorog-észak vizsgálati területen Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

KomáromEsztergom

Epöl

TT

121,32

0

2000

10/104/TE/98

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

1998

Esztergom, Búbánatvölgyi Halas-tó nádas partszegélye

10/155/TT/00

KomáromEsztergom

Esztergom

TT

0

0

2006

Esztergom, Búbánatvölgyi nyárfa liget

10/156/TE/00

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

2006

Név

Törzs-könyvi szám

Megye

Epöli-gyepek

10/145/TT/00

Balassa Bálint szobor melletti tölgy

23

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

Törzs-könyvi szám

Megye

Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

10/157/TE/00

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

2006

10/149/TE/00

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

2000

10/151/TE/00

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

2004

10/147/TE/00

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

2000

Esztergomi öreg tiszafa

10/146/TE/00

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

2000

Esztergomi vadgesztenyefák (7 db)

10/148/TE/00

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

2000

Hármas szikla és közvetlen környéke

10/107/TE/98

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

8,48

0

1998

Honvéd temető fái

10/108/TE/98

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

1998

Kis-Duna parti platánfasor

10/42/TE/77

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

1977

Petőfi Sándor utcai református templom udvarán álló csertölgy

10/111/TE/98

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

1998

Prímás-szigeti vadgesztenye fasor

10/113/TE/98

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

1998

10/106/TE/98

KomáromEsztergom

Esztergom

TE

0

0

1998

12/177/TT/02

Pest

Pilisjászfalu

TT

0,82

0

2002

12/178/TT/02

Pest

Pilisjászfalu

TT

0

0

2002

12/179/TE/02

Pest

Pilisjászfalu

TE

0

0

2002

Pilisjászfalui Kenyérmezei-patak

12/180/TT/02

Pest

Pilisjászfalu

TT

0,77

0

2002

Pilisjászfalui Meredek utcai tölgyfák

12/183/TE/02

Pest

Pilisjászfalu

TE

0

0

2002

Pilisjászfalui NagySomlyó

12/181/TT/02

Pest

Pilisjászfalu

TT

49,73

0

2002

Pilisjászfalui Ott Zoltán sétány feletti erdő

12/184/TT/02

Pest

Pilisjászfalu

TT

0,13

0

2002

Pilisjászfalui Óvoda feletti domb

12/182/TT/02

Pest

Pilisjászfalu

TT

0

0

2002

Pilisjászfalui Prinner Vilmos sétány feletti erdő

12/185/TT/02

Pest

Pilisjászfalu

TT

0,3

0

2002

Név

Esztergom, Búbánatvölgyi nyírfacsoport (3 db) Esztergomicsászárfa (Pázmány Péter u. 4.) Esztergomi ezüst juharfa (Simor János u. 27.) Esztergomi maradványerdő kocsányos tölgyei

Szent Anna (Csalamádé) temető fái Pilisjászfalui Dágivölgyi nádas és patak Pilisjászfalui FelsőSomlyót övező ligetes erdő Pilisjászfalui Felső Vasútsor feletti sziklafal

24


1.2. Dorog-észak vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). Számba vettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénkutatás, illetve az érzékenység–terhelhetőség, vízkutatáshoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (10. függelék, 11. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI GeoBank, MFA, Kútkataszter). Az MBFH Fúrásnyilvántartása, ill. MFGI fúrási adatbázisa (GeoBank) szerint 2299 fúrás esik a területre, 1259 db szénkutatási célú fúrás ismert, ezek közül 109 fúrásban azonosítottak szenes rétegeket (3. melléklet, 4. melléklet a–d). A teljes vizsgálati területre eső 500 méternél mélyebb fúrásokat az 1. függelék listázza (144 fúrás). A vizsgálati területre eső nagyszámú fúrásból a tanulmányban részletesebben bemutatott 4 részterület — Új-Borókás, XVII akna, Mogyorósbánya–Szarkáspuszta, Kerekdomb-É 2.1.1.2. fejezet) — fúrásait egy-egy külön mellékleten, illetve függelékben mutatjuk be (2. függelék, 4. függelék, 6. függelék, 8. függelék, 4. melléklet a–d). A négy részterület szenet harántolt fúrásai fontosabb adatait a 3. függelék, 5. függelék, 7. függelék és a 9. függelék adják meg (MFA). Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint nem esik fúrás a vizsgálati területre. 1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus (reflexiós, refrakciós), elektromágneses (frekvenciaszondázás), geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A szénkutatáshoz kapcsolódó részletező, speciális geofizikai méréseket a digitális felmértségi adatbázisok nem tartalmazzák, a kapcsolódó jelentéseket a 10. függelék adja meg. A gravitációs, mágneses, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2010. 07., 2012.) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 4. melléklet mutatja be, számszerűen a 7. táblázat adja meg.

25

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 7. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Terület

50 mnél mélyebb fúrás

Digitális mélyfúrásgeofizika

Dorog

140 km2

VSP * Szeizmokarotázs *

2D szeizmika *

2

Mágneses Gravitáció

0

9

0

VESZ dZ

(területi fedettség km2)

(db)

1595

3D szeizmika *

légi dT

dT

(db)

2195

55

0

(területi fedettség km2)

(db)

139,57

264

* MBFH adatok alapján 50 m-nél Digitális VSP* 2D Terület mélyebb mélyfúrás- Szeizmo- szeizmika fúrás geofizika karotázs* * (db/km2)

Dorog

140 km2

11,3928

0,0143

0

0,0643

3D Mágneses szeizmika Gravitáció * dZ dT légi dT (területi (területi fedettség (db/km2) fedettség %) %)

0

15,6786

0,3929

0

0,9969

VESZ

(db/km2)

1,8857

*MBFH adatok alapján

A terület nem érinti 3D szeizmikus mérés. A rendelkezésre álló digitális felmértség adatai alapján a vizsgálati területet mindössze 9 db (1985–92-ben mért) 2D reflexiós, és 37 db 2D refrakciós szeizmikus szelvény érinti. A szeizmikus mérések eredményeit PÁLOS (1953), SZALAY (1957), MITUCH (1976), BRAUN (1981), MAJKUTH (1987) ismerteti. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 8. táblázat listázza (4. melléklet a–d). 8. táblázat. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények

26

Szelvény

Dátum

Szelvény típus, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

XDUN–1/92 SAR–1/89 XLE–11/A/86 XLE–16/86 XLE–18/86 XLE–12/86 XLE–13/85 XLE–14/85 XLE–11/85 BaR–13h/75 BaR–14h/75 LaR–4/75 BaR–11/75 BaR–12/75 ToR–1/74 PiR–VIII/57 PiR–X/57 PiR–XIII/57 PiR–XXIV/57 PiR–XXVI/57 PiR–XIII/56 PiR–XIV/56 PiR–XIX/56 PiR–XV/56 PiR–XVI/56 PiR–XVII/56 PiR–XVIII/56 EoR_–XIV/55 EoR–VIII/55 EoR–XI/55

1992 1989 1986 1986 1986 1986 1985 1985 1985 1975 1975 1975 1975 1975 1974 1957 1957 1957 1957 1957 1956 1956 1956 1956 1956 1956 1956 1955 1955 1955

reflexiós szelvény, MBFH szolgáltatott reflexiós szelvény reflexiós szelvény reflexiós szelvény, MBFH szolgáltatott reflexiós szelvény, MBFH szolgáltatott reflexiós szelvény reflexiós szelvény reflexiós szelvény reflexiós szelvény, MBFH szolgáltatott refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szelvény

Dátum

Szelvény típus, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

EoR–XIII/55 EoR–XIV/55 EoR–XIX/55 EoR–XVI/55 EoR–XVII/55 EoR–XX/55 EoR–XXI/55 EoR–XXII/55 EoR–XXIII/55 EoR–XXIX/55 EoR–XXV/55 EoR–XXVI/55 EoR–XXVII/55 DoR–2/53 DoR–3/53 DoR–4/53

1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1953 1953 1953

refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény refrakciós szelvény

Az MBFH Fúrásnyilvántartása szerint a vizsgálati területen mélyült fúrások közül 193-ban végeztek mélyfúrás-geofizikai mérést. Ezek közül 190 fúrás kútkönyve meg is található az MBFH adattárában (1. függelék, 4. melléklet a–d). 2 fúrás mélyfúrás-geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrásgeofizikai Adatbázisában (9. táblázat). 9. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

Mélys ég (m)

Log szám

Dátum

Mérések*

Csolnok Mogyorósbánya

Cs–715 M–92

625402 616062,4

259263,5 263395,8

188,6 164,2

472,8 462,7

7 6

1966 1965

SP,GR,RN10,RN45,RG,GG,CAL SP,GR,RN10,RN35,RG,GG

*Mérések: SP – Természetes potenciál; RN – Normál (potenciál) típusú fajlagos ellenállás; RG – Inverz (gradiens) fajlagos ellenállás; GR – Természetesgamma-szelvényezés; GG (GGr,GGh) – Gamma-gamma mérés; CAL – Lyukátmérő mérés

A területről sem VSP, sem szeizmokarotázs mérés nem ismert. A fúrásokban akusztikus karotázs mérések nem ismertek. A területen geoelektromos (egyenáramú)-elektromágneses kutatás is zajlott. Ezek helyét és eredményeit ismerteti többek közt REZESSY, HOFFER (1975), SZABADVÁRI (1953), SZABADVÁRY (1965), REZESSY et al. (1983), REZESSY (1988). A területről 264 db egyenármú szondázás (VESZ) adata áll rendelkezésre digitális formában az MFGI Geoelektromos Adatbázisában. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006) szerkesztette. 1.2.2. A terület földtani viszonyai 1.2.2.1. A medencealjzat képződményei Magyarország területét két, egymástól jelentősen különböző földkéregrész alkotja. ÉNy-on az Afrikai-lemez szegmensei képezik az Alcapa-, DK-en az Eurázsiai-kőzetlemez lesza-kadt részei alkotják a Tiszai-főegységet. A két főegység között az országot ÉK–DNy csapásirányban körülbelül felező, több tíz kilométer széles és több száz kilométer hosszú nyírási zóna, a Közép-magyarországi-főegység helyezkedik el (8. ábra). A Dorog-észak vizsgálati terület (fekete kontúrral) az Alcapa főegységhez tartozó Dunántúli-középhegységi-egység része, mely a jelenlegi tektonikai felfogás szerint az Ausztroalpi-takarórendszer legfelső tagja. É-on a Diósjenő–Ógyallai-vonal, ÉNy-on a Rába törésrendszer, DNy-on az Ausztroalpi27

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés takarórendszerhez tartozó Pohorjei-egység, dél–délkelet felé a Balaton-törésrendszer határolja, K-en pedig (feltételezett) takaróként van rátolva a Bükki-egységre (HAAS, BUDAI 2014).

8. ábra. Magyarország medencealjzatának szerkezeti felépítése (HAAS et al. 2010) Fekete vonallal a Dorog-Észak nevű vizsgálati terület.

1.2.2.2. A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája A vizsgálati terület medencealjzata HAAS et al. (2010) Magyarország prekainozoos térképe kivágatán (9. ábra) látható. E térkép jelkulcsi kategóriái nem litosztratigráfiai egységeket, formációkat, hanem egymással genetikai kapcsolatban álló képződmény csoportokat jelölnek, melyeket HAAS, BUDAI (2014) alapján tárgyalunk, kiegészítve a fontosabb, rétegtani szempontból minősített fúrások adataival (ekkor a zárójelbe tett mélységadat a fúrás talpmélységét jelöli). A vizsgálati területen legteljesebb alaphegységi rétegsort fúrt a Bajót Bt–30, Mogyorósbánya M–79, –80, –97, –99, –103, Nagysáp N–66, –69, –74, Nyergesújfalu Ny–28 fúrás.

28


9. ábra. A Dorog-észak vizsgálati terület (vastag fekete vonal) aljzatának földtani felépítése Magyarország prekainozoos földtani térképén a fontosabb fúráspontokkal és az aljzat mélységének izovonalaival, mBf (kivágat: HAAS et al. 2010)

A Dunántúli-középhegységi-egység jelen vizsgálati területre eső képződményei az Alpi lemeztektonikai ciklusban keletkeztek. A késő-triász nagy kiterjedésű karbonátplatformjai a jura kezdetén mélyebb medencék és köztes hátak rendszerévé alakultak, majd a kora-jura végétől a kora-kréta végéig ez a terület egyenlőtlen aljzatú mélytengeri medence volt, a jura idején uralkodóan karbonátos üledék lerakódásával. A kréta kezdetén flis-jellegű (tengeri törmelékes) üledékképződés zajlott. A képződmények elvi rétegoszlopa a 10. ábra, „Gerecse” oszlopában követhető. Karni–nori platform fáciesű dolomit képződmények (42) A késő-triászra kialakult hatalmas karbonátplatform részeként 1–1,5 km vastagságú ciklusos rétegsor képződött a teljes rétegsor dolomitosodásával (Fődolomit Formáció). A vizsgálati területen Fődolomitot harántoltak az alábbi fúrások: Bajna Bn–40, Bn–45, Bn–46, Bn–51, Bn–140, Bn–153, Bn–172, Epöl Ep–5, Ep–8, Ep–9, Ep–10, Gyermely Gy–3, Gy–8, Gy–125, Szomor Szr–23, Szr–30, Szrt–1, Szrt–8, Esztergom K–87, Nagysáp N–21, N–29.

29


Nori–rhaeti és legalsó jura medencefáciesű mészkő, dolomit, tűzköves mészkő, dolomit, márga (41) A késő-triász nori emeletében létrejött platformközti medencében vékonyréteges, lemezes mészkő képződött (Feketehegyi Formáció, 41b). A képződményt a vizsgálati terület 5 km-es körzetének K-i határán az esztergomi, E-jelű fúrások közül a –16, –17, –23, –25, 27/a, –30, –31, –36, –51, –67, –72, –75, –86, –102 és az Esztergom K–11 fúrás harántolta 1–30 m vastagságban.

10. ábra. A Dunántúli-középhegységi-egység prekainozoos alpi képződményeinek elvi rétegoszlopa (HAAS, BUDAI 2014)

Felső-triász–legalsó-jura platform fáciesű mészkő (40) A területen általános elterjedésben ismert képződménycsoport. A késő-karnitól a triász időszak végéig létező karbonátplatform külső övezetében előbb a Fődolomit heteropikus fácie-seként, majd a nori középső részétől a rhaeti végéig nagy elterjedésben Dachsteini Mészkő Formáció jött létre legalább 1000 m vastagságban. A képződményt a vizsgálati területre eső kb. 1800 db, és az 5 km-es körzetbe eső kb. 1650 db mélyfúrás többsége harántolta. 30

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Jura–alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő, radiolarit (39) A karbonátplatform a jura időszak elején fokozatosan feldarabolódott. A kialakult medencék területén igen lassú, folyamatos üledékképződés zajlott, de a tenger alatti köztes hátságokon az üledékek lerakódása időszakos volt. A felső-triász–alsó-jura platformkarbonátokra települő pados–vastagréteges Pisznicei Mészkő Formációt (39a) a következő fúrások tárták fel: Bajna Bt–34, Bt–35, Bt–36, Mogyorósbánya M–84, M–97, M–98, M–99, M–101, M–103, M–106, Nagysáp N–34, N–69, N–74, Nyergesújfalu Ny–28, Tokod T–94, T–298, T–372, T–393, T–466, T–523. Az alsó-jura felső szakaszától a felső-jura alsó szakaszáig agyagos, gumós, „ammonitioco rosso” fáciesű mészkőféleségek (Hierlatzi Mészkő Formáció, Törökbükki Mészkő Formáció, Tölgyháti Mészkő Formáció, Pálihálási Mészkő Formáció, 39b) keletkeztek. A vizsgálati területen belül Hierlatzi Mészkövet harántolt a Nagysáp N–33 fúrás 503,1–513,0 m-ig, a –40 462,0–477,5 m-ig, a Tokod T–465 324,0–330,0 m-ig és az –502 302,1–302,3 m-ig. Törökbükki Mészkő volt a Mogyorósbánya M–82 fúrásban 381,0–400,4 m-ig, a –97-ben 100,0–108,7 m-ig, a Nagysáp N–64-ban 597,0–(601,4) m-ig és az N–69-ban 486,3–492,4 mig. Tölgyháti Mészkövet harántolt a Bajna Bt–34–36, a Mogyorósbánya M–98–99 és –103, a Nagysáp N–49, –69, –74 fúrás 3–41 m vastagságban. Pálihálási Mészkő a Bajna Bt–30, –34– 35, Mogyorósbánya M–25, –81, –100, –102 sz. és a Nagysáp N–66, –68–69, –74, valamint a Tokod T–518 és a Tát Tá–2–3 fúrások rétegsorában található 3–26 m vastagságban. A középső-jura nyíltvízi medencefáciese a vékonyréteges–lemezes „bositrás mészkő” (Eplényi Mészkő Formáció), valamint a lemezes–kovás márga és tűzköves mészkő (Lókúti Radiolarit Formáció, 39c). A jura rétegsor összvastagsága a gerecsei területen alig éri el a 20–50 métert. Eplényi Mészkövet harántolt a vizsgálati területen a Mogyorósbánya M–72, –82, –97, –99, és a Tokod T–466 fúrás 1–14 m vastagságban. Lókúti Radiolaritot harántoltak az alábbi fúrások: Bajót Bt–30, Bt–34, Bt–35, Bt–36, Mogyorósbánya M–72, M–79, M–80, M–85, M–92, M–95, M–97, M–99, M–100, M–102, M–103, Nagysáp N–34, N–38, N–42, N–65, N–66, N– 68, N–69, N–74, Tokod T–466, T–482, T–518, T–519, Tát Tá–2, Tá–3 A felső-jura–alsó-krétát a vékonypados, krinoideás–brachiopodás Szentivánhegyi Mészkő Formáció és Szélhegyi Mészkő Formáció (39e) képviseli. Szentivánhegyi Mészkő a Bajna Bt– 30, 34–36, a Mogyorósbánya M–25, –79, –81, –102 és a Tokod T–518, –519, valamint a Tát Tá–2 és –3 fúrásokban 1–21 m vastagságban, Szélhegyi Mészkő a Mogyorósbánya M–72-ben 16 m, a Nagysáp N–34-ben 28 m vastagságban ismert. Alsó-kréta flisoid összlet (márga, homokkő, konglomerátum) (38) A gerecsei üledékgyűjtő területén a kora-krétában nagy vastagságú, flisjellegű, mélytengeri törmelékes üledék rakódott le. A Dorogi-medence aljzatában az alsó-kréta rétegsor alsó szakaszát turbidit kifejlődésű márga alkotja, mészkő- és gradálthomokkő közbetelepülésekkel (Berseki Márga Formáció, 38a). Fölötte vastagpados durvahomokkő települ, felső szakaszán jellegzetes csatornakitöltéssel (Lábatlani Homokkő Formáció, 38b). A gerecsei alsó-kréta összlet legnagyobb vastagsága elérheti a 600 métert, amelyen belül a homokkő vastagsága 500 méter is lehet. Berseki Márgát a vizsgálati területen az alábbi fúrások harántoltak: Bajót Bt–6, Bt–8, Bt–30, Bt–34, Bt–35, Mogyorósbánya M–17, M–43, M–79, M–80, M–81, M–84, M–88, M–89, M–92, M–95, M–100, M–101, M–102, M–103, Nagysáp N–47, N–66, N–69, Nyergesújfalu Ny–28, Tokod T–82, T–518, T–519. Lábatlani Homokkövet fúrt az 5 km-es körzetben a Bajót Bt–11–12, a Dorog F–290, –376, a Lábatlan Lá–1 és Lt–36, valamint a Nyergesújfalu Ny–29 fúrás 3–166 m vastagságban. 31

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.2.2.3. Paleogén medencekitöltő üledéksora Ebben a fejezetben a Dorogi-medence legfontosabb, a szénbányászat szempontjából meghatározó litosztratigráfiai egységeit tárgyaljuk (11. ábra).

11. ábra. A Dorogi-medence paleogén képződményeinek elvi rétegoszlopa (felhasználva: GIDAI 1972, SIPOSS 1964, KERCSMÁR ed. 2012)

32

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.2.3.1. Eocén Dorogi Formáció Bajnai Tagozat A Dorogi-medence paleogén üledékciklusa a Dorogi Formáció mezozoos alaphegységre települő Bajnai Tagozatával indul. Ennek anyaga kezdetben uralkodóan hegylábi törmelékként vagy időszakos vízfolyások hordalékkúpjaként lerakódó kvarc- és tűzkőkavicsbeágyazásokat tartalmazó konglomerátum és szárazföldi kifejlődésű tarkaagyag. A durvatörmelékes üledéksor fölött sok helyen tavi fáciesű édesvízi mészkő és mészmárga következik. Erre diszkordánsan folyóvízi homok, ill. homokpadokkal tagolt ártéri tarkaagyag rétegei települnek, fölfelé egyre gyakrabban homok- és kavicsrétegekkel, esetenként szenes agyag-rétegekkel. Elsősorban palinológiai vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a Bajnai Tagozat uralkodóan tarkaagyagos képződménysora a Dorogi-medence Ny-i részén (Lábatlan, Nyergesújfalu, Bajót, Marótpuszta, Domonkoshegy-Somberek) időben jelentősen túlterjed az általánosan elterjedt bázisképződményeken, s a K-i medencerészben (Mogyorósbánya, Nagysáp–Sárisáp, Tokod–Dorog–Ebszőny–Csolnok, Borókás) megismert produktív széntelepes összlet (Annavölgyi Tagozat) heteropikus kifejlődéseként is megjelenik (GIDAI 1972). Mivel a karsztos alaphegység irányában ez a tagozat alkotja a széntelepes összlet közvetlen feküjét, a bányászat természetes védőrétegeként kifejlődési jellege és vastagsága kiemelkedően fontos szerepet kapott a hegységszerkezeti és védőréteg viszonyok értékelésében, ill. a karsztvízveszély elleni védekezésben. Éppen ezért — főként a 20. sz. második felétől — bányaterületenként részletesen térképezett (fúrásokkal teljes vastagságában feltárt) és minősített összlet. Megfelelő védőréteg-vastagság esetén a víznyomáshoz viszonyított védőrétegvastagság is kifejezésre került (pl. 0–0,5; 0,5–1,0; 1,0–1,5; 1,5–2,0; >2 m/1 atm. hidrosztatikus nyomás) (VÍGH, SZENTES 1952). Biztonságos vízvédelmet hagyományosan a 1,5–2,0 m/1 atm értéktől feltételeznek (12. ábra). Annavölgyi Tagozat („alsó eocén telepes összlet”) Az általában 0–20 m vastag, de egyes helyeken 120 m vastagságot is elérő agyagos feküből (Bajnai Tagozat) a medence középső és K-i részén folyamatosan fejlődik ki az átlagosan 25 m vastag lutetiai barnakőszén-telepes összlet. A Dorogi-medence kutatói (ROZLOZSNYIK et al. 1922, GIDAI 1972, JÁMBORNÉ 1988) a széntelepes összletet települési helyzete alapján rendre az alsó-eocénbe (Sparnacumi) sorolták. A DNy-felé megjelenő bázisrétegek elismerten lutetiai nagyforaminiferái (Nummulites laevigatus) és a magnetosztratigráfiai adatok alapján, a bakonyi szelvényekkel való korreláció szerint (KOPEK et al. 1971) azonban legvalószínűbben a dorogi széntelepes rétegsor legidősebb képződményei is a lutetiai emeletbe sorolhatók (KECSKEMÉTI 1999). A széntelepes kifejlődés trópusi klímán keletkezett, s elsősorban mocsárciprusfélék, ciprusfélék, Myrica-félék és pálmafélékből halmozódott fel. A sekély-, átmeneti-, és mélyláp övek egyaránt ismeretessé váltak, a fáciesövek iránya ÉK-DNy-i. Három kifejlődési terület különíthető el: (1) DK (Borókás, Dorog–Tokod, Ebszőny–Csolnok) vastag, jó minőségű telepekkel; (2) középső, átmeneti öv (Domonkoshegy–Somberek, Mogyorósbánya, Kerekdomb, Nagysáp–Sárisáp, Tót–Kenyérmező–Esztergomtábor) vékonyabb, gyengébb minőségű telepekkel; (3) ÉNy-i öv (Lábatlan, Nyergesújfalu, Bajót, Marótpuszta) műrevaló telepek nélkül. A Dorogi-medence egészére elmondható, hogy a kőszénvastagság 2–12 m között változik. A kitermelt szén fáciesövtől függően 8778–22 572 kJ/kg fűtőértékkel és 7–50% hamutartalommal, és 2,4–7 % kéntartalommal rendelkezik (GIDAI 1972). A kőszénösszlet rétegtani megjelenése igen változatos a közbetelepült szürke márga, palás márga, szürke és barna kövületes márga, és édesvízi mészkő képződmények jelenléte miatt. 33

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Egyes helyeken normál tengeri nummuliteszes közbeékelődéseket is megfigyeltek. A kifejlődések változatosságát a szerzők a medencealjzat változatos morfológiájával, illetve az egyes medencerészek egyenetlen süllyedésével magyarázzák. Ezt kiválóan illusztrálja a következő idézet: (VÍGH, SZENTES 1952) „Ingressziónak nevezzük azt a fajta tengervíz elárasztást, amikor nem a tenger mozgó ereje tör magának lépéről-lépésre utat, mint transzgredáló tenger, hanem a tenger a süllyedő terület már kialakult egyenetlen öbleit árasztja el. A víz egy része a karsztosodott terület vízjáratain keresztül tör be. A széntelepes rétegsort azonban már igazi tengeri képződmények takarják el, transzgressziós településben.”. A Tokod-altáróban egy 3–10 m vastagságú főtelepet és egy 3 m vastagságú kísérőtelepet különböztetnek meg, a közeli XV-ös aknában 8, az Erzsébet-aknában 6 telepet különítenek el. A Ferenc-aknában 4 feküpadot, egy főtelepet és egy fedőtelepet különítenek el. Az I. és II. akna területén a főtelep akár a 12 m-es vastagságot is elérheti. Az annavölgyi X. aknában 3 telepes összlet, összesen 17 m vastag, amelyek közül a legvastagabb „Leontina” telep 6,2 m-es, és fűtőértéke meghaladja az 20000 kJ/kg-ot. Ebszőnybánya 3 telepének összvastagsága 10 m. A déli helyzetű Borókás területén egy 5,5 m vastag alsó és egy 3,2 m vastag felső meddő réteg választja el a három széntelepet egymástól, amelynek összvastagsága 10–11 m (GIDAI 1964). Csernyei Formáció A széntelepes rétegsor fedőképződményét alkotó, csökkent sós vízi faunát tartalmazó, homokos agyagos, szenes agyagos rétegsor („korallos-molluszkás márga”). A héjtörmelékek gyakran lumasellaszerűen dúsulnak („transzgresszív lag”). Felszíni előfordulása nem ismert, ugyanakkor fúrási rétegsorok alapján részletesen dokumentált. A rétegsorban megjelenő csökkentsósvízi molluscák esetenként szintjelzők (pl. Tympanotonus hantkeni MUN. – CHALM.). Csolnoki Agyagmárga Formáció A terület egyik legáltalánosabban elterjedt, tengeri körülmények között lerakódott rétegsora. Alsó részét mélyebb vízben (60–90 m) lerakódott, lemezesen rétegzett márga, agyagmárga alkotja, vékonyhéjú kagylókkal, operculinákkal és gazdag plankton foraminifera állománnyal („operculinás márga”). A rétegsorban fölfelé vékony, elszórtan növény maradványokat tartalmazó finomhomokos kőzetlisztes rétegek települnek. Az „operculinás márgára” éles határral települ a Nummulites perforatus tömeges jelenlétével jellemezhető mészhomokkő („perforatuszos rétegek”), melyre korallos, bryozoás agyag–agyagmárga összlet következik. Vastagsága rendszerint alig haladja meg a 10 m-t, esetenként azonban egyes vélemények szerint akár a 40 m-t is elérheti (SZÜCS et al. 1982). A karotázsgörbéken is jól azonosítható durvaszemcsés bioklasztos törmelék áthalmozott jellegére utal a réteg csekély, mégis erősen változó vastagsága, a nummuliteszek imbrikációja, a számukra kedvezőtlen, agyagos környezetben megjelenő telepes korallok, valamint a korallok szabad felszínének mélyvízi környezetet kedvelő bryozoákkal való bekérgezettsége (KERCSMÁR 2010). A „perforatuszos rétegek” fölött Nummulites striatusos, homokrétegekkel tagolt agyagmárga települ („sztriatuszos rétegek”), melynek felső harmadában esetenként szenes agyagot, szenesedett növénytörmelékes agyagmárgát, bitumenes agyagot, ill. csökkent sós vízi mollusca faunát tartalmazó közbetelepülések jelenhetnek meg. Az agyagmárgába ciklikusan települő homokrétegek gyakran bioturbáltak, és tömegesen tartalmaznak sekélyvízi mollusca faunát. Mindez a Tokodi Formációval való laterális összefogazódásra utal (KERCSMÁR 2010, KERCSMÁR et al. 2011).

34

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tokodi és Lencsehegyi Formációk („középső eocén telepek”, „Fornai széntelepes összlet”) A Csolnoki Agyamárga Formáció heteropikus kifejlődéseként (KERCSMÁR 2010) a Dorogi-medence K-i, DK-i részén (Borókás, Tokod–Dorog, Ebszőny–Csolnok) és egy elkülönült ÉNy-i medencerészben (Lencsehegy) sekélytengeri, lagunáris, ill. árapály síksági folyóvízi faunamentes homok települ (Tokodi Formáció). Felső harmadában széntelepek képződtek, amelyek a terület elmocsarasodását jelzik (Lencsehegyi Formáció). Az itt megjelenő telepes összlet vastagsága 20–50 m, amely 2–5, átlag 0,8–3 m vastag telepet ágyaz be, amelyek fűtőértéke 14 000–23 000 kJ/kg. A széntelepek közé települt meddő kőzetek édesvízi mészkő-, homokkő- és márgarétegekből állnak. A felső barnakőszénösszlet kemény, fényes barnakőszene szubtrópusi klímán keletkezett, ahol babérlevelű fa és cserje volt az uralkodó növényzet. A delta fáciesű, folyóvízi ártéri mocsarakban az alluviális síkság láperdeiben már a harasztok és egyes zárvatermők is jelentős szerepet kaptak. Az ide tartozó telepek elterjedése a Dorogi Formáció telepeinél jóval korlátozottabb, a Dorog környéki és a Csolnoktól É-ra eső területeken nagyrészt már leművelték. Jelentős bányászat fejlődött ki a „középső eocén telepek”-re vonatkozóan Lencsehegyen, a borókási területen (IX, XIV és XIX aknák), s nagy mennyiségű „középső eocén” készletet körvonalaztak a csatlakozó „Új-Borókási” területen (XII/a akna). Az anyag itt bitumenben gazdag (40% illó, 8–10% kátrány), lepárlásra is alkalmas minőségi szén (GIDAI 1972). A széntelepek fedőjében is települő durvaszemcséjű laza homokkő („Tokodi Homokkő”) tekintélyes mennyiségű vizet tárolhat, amely elsősorban vetők harántolásánál úszóhomokbetöréseket idézhet elő. Ó-Dorogon 800, IX-es aknán 2500 l/p mennyiségű vizet emeltek (VÍGH, SZENTES 1952), s potenciális veszélyt jelent az Új-Borókási „középső eocén” telepek felső padjának művelése kapcsán is. Szőci Mészkő Formáció Az eocén rétegsor záró tagja a mészmárga, mészkő, mészhomokkő, glaukonitos homokos mészkő rétegsor („Tschichatscheffi mészkő”). Jellemző nagyforaminifera (Discocyclina sp., Nummulites millecaput, N. striatus, Asterocyclina sp., Operculina sp.), lithotamnium és bryozoa tartalma. Kora bartoni, felső harmada priabonai (LESS et al. 2000). A medenceperemeken a mészkőrétegek karbonátos selfen képződtek, a medencebelső irányába a mészkő fokozatosan agyagosodik, márgába megy át. A rétegsorban a vízmélység felfelé fokozatosan növekszik, s a mészmárga rétegek (Padragi Márga Formáció) túlterjedően települnek a mészkőrétegek fedőjében. A felső-eocén mészkőből fakadhatnak rétegvizek, melyek karsztosodott helyeken kezdetben a 2–3000 l/p is lehet, később azonban ez rendszerint harmadára–negyedére csökken. Ilyen vizek ismertek Mogyoróson, Tokod XVI-os és Erzsébet aknán. A Szőci Mészkő Formációban tárolt víz elsősorban aknamélyítésnél és az „oligocén telepek” bányászatánál okozhat problémát (VÍGH, SZENTES 1952), fúrással történő harántolása esetén éppen ezért különösen fontos a fúrólyuk megfelelő cementezése. 1.2.2.3.2. Oligocén Hárshegyi Homokkő Formáció – Mányi Homok Formáció („oligocén telepek”) Az infraoligocén denudációt követő transzgresszió bázisképződménye. Típusos Hárshegyi Homokkövet a mélyfúrások tapasztalatai alapján nagyobb összefüggő területen nehéz kimutatni, mivel ennek elterjedése főként az egykori partszegélyekhez kötött, a mélyebb medencerészek, öblök felé a homokkő agyaggal váltakozik. Az üledéksor alján tarkaagyagok váltak ismertté, melyek, áthalmozott állapotban a rétegsor magasabb szintjeiben is előfordulnak. Tarkaagyag-előfordulások kapcsolódnak a felszíni vagy eltemetett triász mészkőrögök környezetéhez. 35

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Helyenként a homok kimaradásával közvetlenül az eocén képződményeken, helyenként az oligocén homok fedőjében oligocén barnakőszéntelepek jelennek meg az alsó-oligocén rétegsorban („oligocén telepek” Mányi Homok Formáció, Esztergomi Kőszén Tagozat KORPÁS 1981). Ciprusfélékkel és mocsárciprusfélékkel jellemzett peremi láperdei és sekélylápi képződmények, rendszerint 1–3 pados kifejlődések, 0,8–2,4 m összvastagsággal. A telep átlagos fűtőértéke 13 820–18 850 kJ/kg, hamutartalma 18–38 % (NÉMEDI VARGA 2010). A lencseszerű előfordulások nem alkotnak összefüggő kőszénmezőt, ugyanakkor meglétük esetén általában egységes vastagságban fejlődtek ki. Művelésre alkalmas telepek váltak ismertté Mogyorósbánya–Szarkáspuszta térségében, Tokodaltárón, Ebszőnybányán (XVII akna), Annavölgyön, a csolnoki I., II. és VI. aknában és a borókási XIV. akna területén (ÚjBorókás területén a mélyfúrásokban nem említik, jelenléte nem kizárt). A telepek közvetlen feküjében sok esetben szürke színű duzzadó agyag települ, ami megnehezítheti a feltáró létesítmények megtartását (SIPOSS 1964). A széntelepek fedőjében édesvízi mészkő, csökkent sós vízi márga („cyrenás márga”) települ, amely homok, kavics, tarkaagyag váltakozásából álló ősmaradványokban szegény összletbe megy át, melyet egyes szerzők (KORPÁS 1981) a Mányi Homok Formációba soroltak. Viszonylag nem nagy víztartalmú homok, mely azonban esetenként közvetlenül telepes csoport fölött települve úszóhomok-betörés veszélyével fenyeget. Ilyeneket ismernek Tokod, Körakna, Új-akna, Ágnes-lejtősakna, Dorog-altáró területén és a Miklósbereki oligocén műveletekben. A vízmennyiség 0,3–0,5 l/p körül alakul (VÍGH, SZENTES 1952). 1.2.2.3.3. Oligocén fedő üledékek Az oligocén képződmények a terület prekvarter felszínalkotó képződményei, ennek megfelelően erőteljesen erodáltak, s elsősorban, mint felszínalkotó képződmények kapnak jelentőséget. A széntelepes összlet magasfedőjében megjelenő tengeri rétegeket, elsősorban mikropaleontológiai alapon, sokan azonosították az alsó-oligocén Kiscelli Agyag szintjével (Kiscelli Agyag Formáció) (pl. HANTKEN 1868, SINGER 1897, MAJZON 1957) valamint a VITÁLIS által 1939-1945 között leírt Dorog–39, –48, –61, –119, –132, –133 fúrások dokumentációs anyaga. Esetenként (pl. Esztergom–18 fúrás) jól megfigyelhető összefogazódása a Hárshegyi Homokkő Formációval. A Kiscelli Agyag Formáció fedőjében, homok, homokkő, kavicsos és agyagoshomok települ, kevés, felső-oligocén korra utaló faunával (MAJZON 1957, Esztergom–12 és –13. fúrások) (Törökbálinti Homokkő Formáció). Negyedkori képződmények A negyedkori képződmények vastagsága a területen legfeljebb néhány 10 méter. 1830 fúrás adatai alapján (GeoBank leválogatás) átlagos vastagsága 8 m, jellemzően (25–75%) 1–12 m közé esik. Összesen 13 000 m harántolt kvarter rétegsor statisztikája alapján a negyedidőszaki üledékek 70%-a eolikus eredetű, ezen belül is uralkodó (64%) a lösz. A völgybevágódások talpszintjét képező ártéri folyóvízi képződmények részaránya 15%, a lejtőüledékeké kevesebb, mint 10%. 1.2.2.4. Szerkezeti viszonyok Kutatástörténeti áttekintés A szerkezeti viszonyok bányászati szempontú értékelése a Dunántúli-középhegység területén elválaszthatatlan a karsztvízkérdéstől. A termelés állami tervgazdálkodás keretei között történő fokozása csak a regionális karsztvízszint alatti mélységek művelésbe vonásával volt lehetséges, így a szerkezeti viszonyok és a karsztvízveszély integrált vizsgálatára a század közepétől intenzív állami kutatások kezdődtek.

36

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A termelés az 1950-es 60-as éveiben érte el a maximumot, s mivel karsztvízveszély legerőteljesebben a Dorogi-medencében jelentkezett, természetes, hogy a legkiterjedtebb tanulmányok is erre a területre készültek (pl. VÍGH, SZENTES 1951, WILHEMS et al. 1962). E tanulmányok kapcsoltan tárgyalják (1) az alaphegység karsztos jelenségeit, (2) a szerkezeti irányok jellegét és sorrendjét, valamint (3) a (fajlagos) védőréteg viszonyokat (12. ábra). A bányabeli adatok és tektonikai megfontolások mellett fontos szerepet kapott a szeizmikus vetőkutatás (SZALAI 1957) is.

12. ábra. A Dorogi-medence szerkezeti és fajlagos vízvédőréteg-vastagsági viszonyai (VÍGH, SZENTES 1952)

A minden szempontból legteljesebb szerkezeti képet a várható bányabezárásokat megelőzően a Dorogi Szénbányák Vállalat készítette el (GYARMATI et al. 1989) A vállalat bányaés földmérési osztályának raktárában, geológiai osztályán és tervező irodájában tárolt 1:1000 és 1:2000 méretarányú művelési térképek valamennyi észlelt és feltüntetett szerkezeti adatát 1:2000 alapadat-, majd értékelő-térképeken ábrázolták a kapcsolódó statisztikai értékelésekkel együtt. Az eredményeket az egész medencére 1:10 000 áttekintő térképen rajzolták egybe, ill. 1:25 000 minősített térképen foglalták össze (13. ábra).

37


13. ábra. A Dorogi Szénbányák érdekeltségi területének 1989-ben összegzett minősített arhív tektonikai térképe (fekete vonallal jelölve a 14. ábra szelvénye)

A medence uralkodó szerkezeti irányai A Dorogi-medence fő szerkezeti elemei a NyÉNy–KDK, K–Ny és KÉK–NyDNy csapású 300–600 m-es elvetési magasságú, jelentős normál komponensű, részben eocén utáni szerkezetek. A fővetőkhöz kisebb törések kapcsolódnak, amelyek a medencebelsőkben tovább szabdalják a telepeket, átlagban 40–60 fokos dőlésszöggel. Az egyes blokkokban a kőszéntelepek átlagos dőlésszöge 15 fok. Önálló szerkezeti egységnek tekinthető az É-i (Nagy-Gete vonulattól É-ra), a középső (Nagy-Gete és Magos-hegy vonulatok között) és a D-i (Magoshegy vonulattól D-re) eső szerkezeti egységek, ahol mind a vetőirányok, mind azok vízveszélyessége eltérő módon alakul (14. ábra).

14. ábra. A Dorogi kőszénmedence vázlatos földtani szelvénye a három fő tektonikai egység megjelölésével (SZABÓ N. in NÉMEDI VARGA 2010) Jelmagyarázat: Oligocén: 1: Mányi Formáció, Eocén: 2: Padragi (Piszkei) Márga Formáció, 3: Tokodi Homokkő Formáció, 4: Csolnoki Agyagmárga Formáció, 5: Dorogi Formáció Annavölgyi tagozata (kőszéntelepes összlet), Triász: 6: Dachsteini Mészkő Formáció. A szelvény helyét a 13. ábra mutatja.

38

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vetők irányonkénti megoszlásának területi változásait, valamint a kapott vetőstatisztika és az észlelt vízbetörések helyének és mértékének összefüggéseit részletes statisztikai elemzések vizsgálták (pl. VÍGH, WILLEMS 1961, MIKE 1964). Az iránystatisztikai kutatások egy másik területe az optimális kutatási hálók meghatározása volt a medence egyes részterületeire (MÉSZÁROS, SZABÓ 1963). A DNy–ÉK csapású vetőrendszer csak elmosódva követhető (VÍGH, SZENTES 1952). A törésrendszer a jelenlegi szerkezeti irányokat kevéssé határozza meg, az oligocén fekütérkép (GIDAI, SIPOSS 1966) szerint azonban kiemelt jelentősége van az infraoligocén denudációt megelőző térszíntagolódásban. A Ny–K-i irányú vetőrendszert, a jelenlegi gerinceket alakította ki a Dorogi Kőszikla, Henrik–Gete–Köveshegy vonulat, ill. a Magos-hegy–Pollus-hegy csapásában. Az ÉNy–DK-i irányú törések jelentős árkok kialakításában vettek részt (1. Dorog–Csév–Pilisvörösvár–Óbuda, 2. Annavölgy–Sárisáp–Úny–Nagykovácsi, 3. Nagysáp– Epöl–Budakeszi, 4. Bajna–Szomor–Zsámbék–Budaörs). Az É–D-i törésrendszer jól nyomozható a Pilis hegy két oldalán, Kesztölc–Leányvár csapásban, Esztergom–Dorog– Csolnok–Zsámbék irányban, Sárisáp–Szomor–Tokod–Gyermely, Mogyorós–Bajót környékén, a Gerecsében. A törésirányok szerkezeti értelmezésére vonatkozóan eltérő geodinamikai szemléletű feldolgozások születtek. A középső szerkezeti egység jellegzetes, szétágazó, ollószerűen szétnyíló vetőire már VÍGH, SZENTES (1952) felfigyeltek, a középső tektonikai egység törésrendszerére a Daubrée-féle kísérlet alapján „ellenkező sarkokon befogott tábla, csavarással történő igénybevételére” utaló szerkezeti igénybevételt feltételezve. MIKE (1964) ettől nagyon eltérő, a Gerecse és a Pilis–Budai-hegység eltérő irányú rotációjával magyarázza a törésirányok területi eloszlását. A törések genetikai csoportosítása terén kulcsfontosságú lehet az a megállapítás (GIDAI 1972), mely szerint az ÉNy–DK-i és Ny–K-i, a Dorogimedencében uralkodó szerkezeti irányokat az oligocén utáni mozgások hozták létre, míg az ÉK–DNy-i irány az infraoligocén denudáció területi kiterjedését meghatározó idősebb szerkezeti öv (GIDAI 1971). Az azonos korú, viszonylag fiatal Ny–K-i és ÉNy–DK-i vetőrendszer együttes alakulásának egyik lehetséges magyarázata ugyanis az újabban a hagyományosan elfogadott árkos sasbérces szerkezetalakulás (pl. GYARMATI et al. 1989) alternatívájaként feltételezett, jelentős normál komponensű, részben eocén utáni oldaleltolódások jelenléte (KERCSMÁR 2012) lehet. Ez az ollószerű szétnyílásokra és a vetők csapás mentén bekövetkező íves elhajlásaira is koherens magyarázatot adhat.

39


1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénbányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2015 szeptemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület döntő részén holocén és késő-pleisztocén korú, elsősorban eolikus képződményekben: löszökben, fluvioeolikus homokos üledékekben, valamint folyóvízi homokos–kavicsos képződményekben alakultak ki. Fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén korú folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek, különösen nagy vastagságban a Duna mentén. A vizsgálati területen elszórtan foltos megjelenésben eocén, illetve oligocén képződmények, valamint általában a triász aljzat karbonátos képződményei is megjelennek a felszínen. Ebben az esetben az üledékes képződményekben alakult ki a talajvíztartó, míg az aljzati, triász mészkövek és dolomitok esetén karsztvíztartóról, karsztvízszintről beszélünk. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, esetenként néhány tízméterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben jellemzően 2–7 méterrel a felszín alatt, míg a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli. Kvarter korú víztartóra a területen számos sekély kút mélyült, melyek rendszerint nem mélyebbek 20 méternél. Az itt előforduló vizekről elmondható, hogy alacsony összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkeznek, mely leginkább 500–1400 mg/l között alakul. Ehhez CaMgHCO3-os, CaMgHCO3SO4-os, CaMgSO4HCO3-os kémiai jelleg párosul. Ritkábban megemelkedhet a nátrium részaránya is, elsősorban a mélyebb kutak vizében. 1.3.1.1.2. Rétegvizek a területen Oligocén víztartó képződmények A vizsgált területen oligocén képződmények egybefüggően csak ritkán jelennek meg. A Hárshegyi Homokkő Formáció homokos képződményei rendszerint foltosan, lencseszerűen figyelhetők meg tarkaagyagokra települve. Ezen, vagy közvetlenül eocén képződményeken települten jelenik meg a kőszéntartalmú Mányi Formáció, mely telepei „oligocén telepek” néven ismertek. A kőszéntelepes összlet fedőjében édesvízi mészkő és csökkent sós vízi márga települ, melyen homokos, kavicsos, agyagos összlet települ. A teljes összlet vastagsága rendszerint néhány 10 méter, maximum 70–100 méter. A rétegsorban előforduló homokos, kavicsos rétegek potenciális víztartó képződmények lehetnek pórustérfogatuk következtében. Ugyanakkor az itt található homokok viszonylag kis mennyiségű vizet tartalmaznak, de amennyiben közvetlenül a széntelepes összlet felett 40

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány települnek, úszóhomok betörés következhet be. Ilyen homokok ismertek Tokod, Ágneslejtősakna, Körakna, Új-akna, Dorog-altáró, valamint a Miklósbereki fejtésekben. A bányászati tevékenységre abban az esetben is veszélyt jelenthet, ha e rétegek térbeli helyzetük (tektonika) következtében közvetítő közegként funkcionálnak a széntelepes összlet homokrétegei között, valamint az előbbiek és a talajvíztartó és/vagy a fekü rétegvíztartó szintek között. Mindazonáltal még a karsztvíznívónál mélyebb helyzetű „oligocén telepeket” sem fenyegetné komolyabb vízbetörés az aljzati karsztvíztartó irányából ahol megfelelően vastag finomszemcsés fekü képezi a védőréteget. A fedőből és magukból a széntelepes rétegek felől érkező vizek helyi víztelenítéssel megszüntethetők, komolyabb víztermelés nem szükséges e telepek leműveléséhez. A területen az oligocén képződményekre közel 20 vízkút létesült. E kutak döntő része kis, 20–25 métert meg nem haladó mélységű. Itt jellemzően alacsony összes oldottanyag-tartalmú vizeket találunk, mely rendszerint 800–2000 mg/l között változik. A kémiai jelleg uralkodóan CaMgHCO3SO4-os és CaMgSO4HCO3-os, néhány esetben ugyanakkor megfigyelhetünk MgCaNaHCO3SO4-os, CaMgHCO3-os, vagy NaSO4-os kémiai jellegű vizeket is. Az alacsony TDS intenzív áramlásokat jelez, míg a szulfátos jelleg kőzettani (szenes, kéntartalmú rétegek) okokra vezethető vissza. Eocén korú víztartó képződmények Az eocén korú képződmények a területen az oligocén képződményekhez hasonlóan mind vertikálisan, mind horizontálisan változatos településűek. A települési környezet laterális kiterjedése, valamint a területet ért lepusztulás következtében mind kifejlődésben, mind vastagságban változatos képződményeket találunk. A Szőci Mészkő Formáció mészmárga, mészkő, mészhomokkő, glaukonitos homokos mészkő összlete laterálisan fokozatosan agyagosodik, márgába megy át, ugyanakkor felfelé is fokozatosan mészmárgák jelennek meg (Padragi Márga Formáció). A késő-eocén korú mészkő repedezettsége, karsztosodottsága következtében akár igen jelentős mennyiségű vizet is tárolhat, mely különösen ott jelenthet különös veszélyt, ahol a Szőci Mészkő (települési és/vagy tektonika következtében) közvetlen kapcsolatban áll az aljzati karsztvíztartóval. A veszély leginkább az „oligocén telepek” művelésénél jelentkezik. A területen a „középső eocén telepek” fedőjében települő Tokodi Formáció folyóvízi, laza homokköve pórustérfogatának következtében válhat víztartó képződménnyé, így akár jelentős mennyiségű vizet is tárolhat, mely hasonlóan az oligocén képződményekhez a tektonizált részeken, úszóhomok betöréseket okozhat. A Tokodi Formáció felől érkező vizek helyi vízmentesítéssel lecsapolhatók. A Dorogi Formáció felső része, az Annavölgyi Tagozat „alsó eocén telepes összletként” ismert. A mintegy 25 méteres összvastagságot elérő összletben az egyes telepek között különféle márgák és édesvízi mészkő települ. A képződmény a betelepülő karsztosodott karbonátokban, illetve nyitottabb törések mentén tartalmazhat vizet. A területen előforduló képződményekben található homokrétegekben, illetve édesvízi mészkövekben tárolt vizek egymással kommunikálhatnak a települési és tektonikai okok következtében. Amennyiben a formáció alsó részén megjelenő Bajnai Tagozat (konglomerátum-, tarkaagyag-, édesvízi mészkő-, mészmárga-, homok-, kavicsrétegek) kisebb vastagságban, vagy egyáltalán nem fejlődött ki és közvetlenül az aljzaton települ, jelentős vízbeáramlással lehet számolni. Az eocén telepek képződményei elsősorban csak a főkarsztvíz szintje alatti helyzetben tekinthetők fokozottan karsztvízveszélyesnek. Az eocén korú összletből csak kisszámú vízkémiai elemzés áll rendelkezésre. Az ezekre a képződményekre települt kutak, rendszerint 70–100 méternél sekélyebbek és 570–680 mg/l közötti TDS figyelhető meg, melyhez CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os, illetve egy esetben

41

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés CaMgHCO3SO4-os kémiai jelleg társul. Fentiek a karsztvíztartóhoz hasonlóan intenzív áramlás meglétére utalnak. 1.3.1.1.3. Az aljzati képződmények vízadó viszonyai A vizsgált területen belül az aljzatot elsősorban a késő-triász–kora-jura korú platform fáciesű Dachsteini Mészkő Formáció nagy vastagságú karbonátos összlete alkotja. Az 5 kmes környezetben ehhez társultan Fődolomit is megjelenik. A Sárisáp–Nyergesújfalu vonal mentén a karbonátplatform képződményein települten jura–alsó-kréta pelágikus, tűzköves mészkövek is megjelennek. A legfiatalabb aljzati képződmények a kora-kréta korú flisoid képződmények, melyek elsősorban márgás (Berseki Márga Formáció), homokköves (Lábatlani Homokkő Formáció) kifejlődésben jelennek meg. A jura–kréta képződmények többnyire egyenként nem haladják meg a maximum néhány 10 méteres vastagságot. A késő-triász korú Dachsteini Mészkő jelentős karsztvíztárolóként ismert a területen és annak környezetében. Az erősen karsztosodott, repedezett karbonátos összlet rendkívül nagy mennyiségű karsztvizet tartalmaz, mely elsősorban az eocén telepes összleteket veszélyezteti, amennyiben azok közvetlenül, vagy csak vékony feküvel települnek az aljzat karsztvíz tárolóján. Az eocén kőszenes összlet bányászatának esetében csak abban az esetben kell rendkívül nagy mennyiségű víz beáramlásával számolni, ahol a széntelepek, illetve az bányászati üregek a regionális főkarsztvíznivó alatt vannak. A jura karbonátoknak, illetve kréta korú törmelékes képződményeknek szintén csak ott van jelentőségük, ahol repedezettségük, karsztosodottságuk, illetve a tektonika következtében egy víztartó egységet képeznek a triász korú főkarsztvíztárolóval és a főkarsztvíznívó alatt helyezkednek el. A területen elsősorban triász karbonátokból áll rendelkezésre vízkémiai elemzés. A karsztvíztartóban ismert jelentős áramlásoknak köszönhetően a vizek alacsony TDS-sel jellemezhetőek. A CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os kémiai jellegű vizek valamivel alacsonyabb TDSsel (kb. 500–700 mg/l) rendelkeznek, mint a CaMgHCO3SO4-os, MgCaHCO3SO4-os kémiai jellegű vizek, melyek leginkább 800–1500 mg/l körüli TDS-sel jellemezhetőek. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A vizsgálati területen a talajvíztartót elsősorban kvarter korú képződmények alkotják, melyben a talajvízszint rendszerint sekély mélységben található. E képződmények határozzák meg a meteorológiai viszonyok mellett a beszivárgás mértékét is. A területen előforduló zömében eolikus löszös, homokos, illetve ártéri homokos, kavicsos képződmények alapján az évi csapadék kb. 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A helyenként előforduló agyagos, kőzetlisztes felszíni képződmények esetében ez csupán 4–5%-ra tehető, azonban konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. A karsztos képződmények felszínen lévő részein 30% körüli beszivárgásra számíthatunk. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen kívül, attól Ny-i, K-i, illetve D–DK-i irányban találhatók a területen megtalálható hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezek szűkebb területünkön részben „oldalirányú” utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni Az áramlási irány a mélyebb völgyek és a 42

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Duna, mint regionális megcsapoló felé mutat. Ugyanakkor a rétegsor mintegy 150–200 méternél sekélyebb részein számíthatunk a talajvizek irányából származó komponensekre is. Tekintettel a terület változatos települési és rendkívül tagolt tektonikai viszonyaira, az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak a részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — állandó vízfolyások, — források, — talajvízpárolgással jellemezhető területek, — szivárgó felszínek, — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első négyféle megcsapolás területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentkezik. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. Az áramlási útvonalak végén felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) és források találhatók, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. Ezek részletes felmérése és védelmük biztosítása a részletes tervezés feladata lesz. A terület fő megcsapolója a Duna, a porózus vízadó rendszerek áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Egységesen, a Duna irányába történő, északias irányba történő áramlással lehet számolni. 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A vizsgált terület közvetlen, néhány kilométeres körzetében kvarter, illetve oligocén és eocén korú vízadó szinteket, valamint az alaphegységi triász karsztvíztartót érintő, elsősorban ivóvíztermelések, kisebb részben egyéb célú víztermelések vannak. 1.3.4. A terület vízminőségi képe A Dorog-észak vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2015. szeptemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszínközeli, sekély porózus víztestek vizsgálata a kloridion, a szulfátion, a hidrogénkarbonátion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszínközeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. 43

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 500–1200 mg/l (medián körülbelül 750 mg/l), a kloridion tartalom 10–70 mg/l (medián körülbelül 30 mg/l), míg a hidrogénkarbonát-tartalom 300–550 mg/l között változik 440 mg/l körüli medián érték mellett. A nagyobb koncentráció értékek főként Esztergom, Nyergesújfalu és Sárisáp térségében találhatók, ahol a nitration-tartalom meghaladja az ivóvízben megengedett (50 mg/l) határértéket, mely lokális szennyezések meglétére utalhat. Ezen kutakban mért összes oldottanyagtartalom elérheti a 2200 mg/l, a nátrium 350 mg/l, a kalcium 300 mg/l, a klorid 300 mg/l, a hidrogén-karbonát 800 mg/l, a szulfát akár az 1400 mg/l értéket. A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását a szennyezett kutak adatainak elhagyásával Box–Whisker diagramon (15. ábra) ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg.

15. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, szulfát, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával)

A kvarter korú képződményekben tárolt vizek kémiai jellegéről csak a sekélyebb (felszín alatti 5–20 méter) bajóki, esztergomi, nyergesújfalui táti, sárisápi és tinnyei fúrások vizeinek adatai álltak rendelkezésünkre, miszerint az itt tárolt vizek jellemzően CaMgHCO3-os, CaMgHCO3SO4-os, CaMgSO4HCO3-os típusúak. Itt a TDS döntően 500–1400 mg/l közötti, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 70–180 mg/l Ca2+, 20–100 mg/l Mg2+ 250–550 mg/l HCO3– és 50–500 mg/l SO42–. A Nyergesújfalu K–10 és a Sárisáp K–10 jelű kutak vizeiben megjelenik a nátrium, CaMgNaHCO3SO4-os, CaNaMgSO4-os vizeket alkotva, ahol a TDS 1200–2300 mg/l, a Na+ 200–300 mg/l, a Ca2+ 130–280 mg/l, a Mg2+ 100–130 mg/l, a HCO3– 450–550 mg/l, a SO42– 400–1400 mg/l körüli. Az oligocén képződmények vizeiről néhány sekélyebb (felszín alatt körülbelül 25 méteres mélységig terjedő) és 1–1, a felszín alatti 45 illetve 100 méteres mélységet megnyitó fúrás adatai álltak rendelkezésünkre. Az itt tárolt vizek jellemzően CaMgHCO3SO4-os, 44

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány CaMgSO4HCO3-os jellegűek. Az összes oldottanyag-tartalom 800–2000 mg/l között változik, körülbelül 100–300 mg/l Ca2+, 50–150 mg/l Mg2+, 150–850 mg/l SO42– és 450–1000 mg/l HCO3– tartalom mellett. Néhány esetben megjelenik a nátrium-ion, ezzel MgNaCaHCO3SO4os, MgCaNaHCO3SO4-os jellegű vizet alkotva, ahol a TDS 1200–1400 mg/l, a Na+ 130–160 mg/l, a Ca2+ 110–130 mg/l, a Mg2+ 90–95 mg/l, a SO42– 370–430 mg/l és a HCO3– 530–620 mg/l körüli. A Nagysáp B–1-jelű kút felszín alatti 93–97 méteres mélységből származó vize NaSO4-os jellegű, ahol a Na+ 850 mg/l, a SO42– 1600 mg/l körüli, közel 2800 mg/l-es összes oldottanyag-tartalom mellett. Az oligocén korú rétegekben tárolt vizek összes szerves széntartalma (TOC) 2–6 mg/l, egy esetben (Sárisáp K–7) ez az érték a 20 mg/l-t meghaladja. Az eocén képződmények vizeit mindössze 3 darab sárisápi és egy darab bajóti fúrás tárta fel. Ezen kutak vizeinek összetétele alapján (a felszín alatti körülbelül 65 méteres mélységig) az itt tárolt vizek jellemzően a CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os jelleg dominál, ahol a Ca2+ 60–100 mg/l, a Mg2+ 53–55 mg/l, a HCO3– 350–450 mg/l, a TDS 570–680 mg/l között változik. A mélyebb, (felszín alatti 80–90 méter) sárisápi kút vizében megjelenik a szulfát, CaMgHCO3SO4-os vizet alkotva, ahol a TDS 680 mg/l, a Ca2+ 90 mg/l, a Mg2+ 60 mg/l, a HCO3– 450 mg/l, a SO42– 150 mg/l körüli. A rendelkezésre álló adatok alapján a szénbányászat célját képező eocén és oligocén rétegek vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását a Box–Whisker diagramon (16. ábra) ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg. Látható, hogy a vizek szulfáttartalma igen magas, melyet nagy valószínűséggel az ezekben a rétegekben lévő széntelepek okoznak.

16. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, eocén és oligocén rétegekből vett vízminták nátrium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével

45

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A mezozoos (triász karbonátos) képződmények vizeiről a felszíntől körülbelül 400 méteres mélységig van információnk. Az itt tárolt vizeket kémiai jellegük alapján két csoportra bonthatjuk. Az egyik a CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os típusú vizek, melyeknek az összes oldottanyag-tartalma 500–700 mg/l között változik, míg a fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 50–100 mg/l Ca2+, 20–60 mg/l Mg2+ és 350–550 mg/l HCO3–. A másik csoportot a CaMgHCO3SO4-os, MgCaHCO3SO4-os vizek alkotják, ahol a TDS 800–1500 mg/l, a Ca2+ 100–230 mg/l, a Mg2+ 60–120 mg/l, a HCO3– 450–550 mg/l, a SO42– 250–650 mg/l körüli. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO3os, MgCaHCO3-os víztípustól, a CaMgHCO3SO4-os, CaMgSO4HCO3-os, MgNaCaHCO3SO4-os, MgCaNaHCO3SO4-os víztípuson keresztül a NaSO4-os víztípusig. A mélység növekedésével a (17. ábra) feltüntetett paraméterek nem mutatnak jelentős változást, a vizek kloridtartalma enyhe emelkedést, a hidrogén-karbonát tartalma enyhe csökkenést mutat.

17. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben

46


1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009. december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány). Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vettük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Duna részvízgyűjtő egységhez tartozik, a terület a Gerecse (1–7) felszíni vízgyűjtő alegységhez tartozik, az 5 kilométeres körzetének délnyugati részét továbbá érinti a Közép-Duna (1–9) alegység is. A területre és 5 km-es körzetére 9 főleg dombvidéki meszes felszíni vízfolyás víztest esik (10. táblázat), ellenben állóvíz víztestek nincsenek. A terület víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott. Víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és 5 km-es körzetében 4 tározó, 3 bányató és egy természetes tó. 10. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve

Kódja

Típusa

Vízgyűjtő alegység

*Duna Gönyü–Szob között *Kenyérmezei-patak és mellékága *Únyi-patak alsó *Únyi-patak felső és mellékágai Bajóti-patak Csenke-patak Szent László-patak felső Szentlélek-patak alsó Szentlélek-patak felső

AEP446 AEP657 AEQ084 AEQ085 AEP293 AEP385 AEP995 AEQ000 AEQ001

síkvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, természetes hegyvidéki, meszes, természetes dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, módosított dombvidéki, meszes, természetes hegyvidéki, meszes, természetes

1-7 1-7 1-7 1-7 1-7 1-7 1-9 1-7 1-7

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

A 18. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket.

47


18. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen

1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati terület felszín alatti vízadói sekély porózus, sekély hegyvidéki és hegyvidéki, továbbá karsztos víztestek. A hideg vagy langyos vizet adó összletek a Dunántúli-középhegység–Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat–Visegrád (sh.1.4, h.1.4), a Dunántúli-középhegység–Duna-vízgyűjtő Budapest alatt (sh.1.5, h.1.5) sekély hegyvidéki és hegyvidéki, a Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz (sp.1.4.2) sekély porózus, illetve a Dunántúli-középhegység–Esztergomi-források vízgyűjtője karszt víztest (k.1.4) (19. ábra, 25. ábra, 26. ábra). Termálvizet adó víztest a területen a Visegrád-Veresegyháza termálkarszt (kt.1.4), amelyet részben a területen beszivárgó víz táplál, akárcsak a területtől nyugatra fekvő Dunántúliközéphegység – Tatai- és Fényes-források vízgyűjtője (kt.1.2) termálkarsztot. Az utóbbi nem része a tanulmánynak (26. ábra). A terület felszín alatti víztesteit a 11. táblázat ismerteti. 48


19. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 11. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve

*Dunántúli-középhegység–Duna-vízgyűjtő Általér-torkolat – Visegrád Dunántúli-középhegység–Duna-vízgyűjtő Budapest alatt * Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz *Dunántúli-középhegység–Duna-vízgyűjtő Általér-torkolat – Visegrád Dunántúli-középhegység–Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúli-középhegység–Esztergomi-források vízgyűjtője Visegrád-Veresegyháza termálkarszt

Típus

Víztest azonosító

sekély hegyvidéki

sh.1.4

sekély porózus

sh.1.5 sp.1.4.2 h.1.4

hegyvidéki h.1.5 karszt termál karszt

k.1.4 kt.1.4


49

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1.4.2.1. Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. Egyéb célból (ipari, öntözési, halastavi, rekreációs) 7 felszíni vízfolyás víztest vizét hasznosítják (12. táblázat). 12. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett felszíni víztest

Kommunális

Bajóti-patak Csenke-patak *Duna Gönyü–Szob között Szent László-patak felső Szentlélek-patak alsó *Únyi-patak alsó *Únyi-patak felső és mellékágai

x

Ipari

A vízkiemelés hasznosítási célja Energetikai Öntözési Halastavi

x

x

x x x

Rekreációs

Ökológiai

x


Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, víziturizmus) használt folyóvizek és állóvizek (13. táblázat) (19. ábra). 13. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név

Kijelölt fürdőhely

*Duna Gönyü–Szob között

Víziturizmus

Horgászat

x

x

Halászat

x


A 2008. évi nitrátjelentés alapján a terület nagy része nitrátérzékeny. Tápanyagérzékeny terület nincs. A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (nemzeti park, Natura SCI és SPA, tájvédelmi körzet) (14. táblázat). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. 14. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa

Nemzeti Park Natura2000 — SCI Natura2000 — SCI Natura2000 — SCI Natura2000 — SCI Natura2000 — SCI Natura2000 — SAC Natura2000 — SAC Natura2000 — SAC Natura2000 — SAC Natura2000 — SPA Natura2000 — SPA Tájvédelmi Körzet Tájvédelmi Körzet

50

Védett terület azonosító

283/NP/97 HUDI20009 HUDI20009 HUDI20034 HUDI20018 HUDI20039 HUDI20013 HUDI20016 HUDI20030 HUDI20028 HUDI10002 HUDI10003 163/TK/78 152/TK/77

Védett terület elnevezése

Duna–Ipoly NP Budai-hegység Budai-hegység Duna és ártere Északi-Gerecse Pilis és Visegrádi-hegység Csolnoki löszgyepek Epöli szarmata vonulat Központi-Gerecse Kirvai löszgyepek Börzsöny és Visegrádi-hegység Gerecse Budai TK Gerecsei TK

Védettség jellege

források, patakok barlangok, források, patakok források, patakok mentett oldali holtág, ártér barlangok, források, patakok barlangok, források, patakok kiemelt jelentőségű kiemelt jelentőségű kiemelt jelentőségű kiemelt jelentőségű források, patakok barlangok, források, patakok barlangok, források, patakok barlangok, források, patakok

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be. Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések többségében csatornázottak. A települési folyékony hulladékot többnyire nem szállítják szennyvíztelepre. A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre csak 4 esetben jelentős (20. ábra, 15. táblázat). 15. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében Település

Szennyvíztisztító telep neve

Csolnok Dorog

Csolnok - Szennyvíztisztító Telep Dorog - Szennyvíztisztító Telep

Leányvár

Leányvár - Szennyvíztisztító Telep

Mogyorósbánya Nyergesújfalu Sárisáp Tát

Mogyorósbánya - Szennyvíztisztító Telep Nyergesújfalu (Kelet) - Szennyvíztisztító Telep Sárisáp - Szennyvíztisztító Telep Tát - Szennyvíztisztító Telep

Befogadó víztest neve

Hatás a befogadóra

Únyi-patak felső és mellékágai Duna Gönyü–Szob között Kenyérmezei-patak és mellékága Duna Gönyü–Szob között Duna Gönyü–Szob között Únyi-patak alsó Únyi-patak alsó

jelentős elhanyagolható jelentős elhanyagolható elhanyagolható jelentős jelentős

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 16. táblázat ismerteti. 16. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyeződést kibocsátó

Szennyvíz jellege

Befogadó víztest neve

Dorog

Erőmű Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. fióktelepe (Dorog)

energiaipar

Duna Gönyü–Szob között

egyéb feldolgozóipar

Kenyérmezei-patak és mellékága

lehet, hogy fontos lehet, hogy fontos

Dorog Dorog

Galvanizáló üzem

kohászat, fémfeldolgozás


Esztergom

Termál- élmény és gyógyfürdő

termálvíz, fürdővíz


Leányvár

Galvanizáló üzem

kohászat, fémfeldolgozás


szolgáltatóipar


egyéb feldolgozóipar

Únyi-patak alsó

Nyergesújfalu Sárisáp

Műanyag alapanyag és késztermék gyártó üzem Nyomtatott áramkör gyár

Hatása a befogadóra

nem jelentős

nem jelentős lehet, hogy fontos nem ismert lehet, hogy fontos

A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet.

51


20. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen

A 21. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (14) bezárásra kerültek 2009-ig. Jelenleg is üzemelő nagyobb szilárd hulladéklerakó nincs a területen. Speciális hulladéklerakók közül veszélyes hulladéklerakó található Dorogon és Kesztölcön, inert hulladéklerakó Esztergomban, Nagysápon és Piliscséven. Hulladékégető Dorogon üzemel.

52


21. ábra. Hulladékgazdálkodás

A 22. ábra láthatóak a szennyezett területek. A szennyező anyag elsősorban szénhidrogén, kisebb részben (Dorogon) fém- és szervetlen szennyező.

53


22. ábra. Szennyezett területek

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben foglaltakon kívül más egyéb káreseményt is nyílvántartanak. A szennyezőanyagok elsősorban ásványolaj-származékok (Dág, Dorog, Esztergom, Nyergesújfalu, Tokod), kisebb mértékben fémek (csolnoki Janza-patak, Dorog, Esztergom, Tokod) illetve szerves makro szennyezők (Dorog). Dorog város ipari létesítményeinél szerves mikroszennyezők is kimutathatók. Két esetben a szennyezőanyagok pontos meghatározását, a tényfeltáró vizsgálatokat még nem végezték el, a többinél a kármentesítés már elérte a beavatkozási és/vagy a monitoring szakaszt. A terület főbb bányászott nyersanyagai a mészkő, a márga és a homok/homokkő. Barnakőszén-bányatelek Dorog mellett található (Esztergom-III). Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 23. ábra mutatja be.

54


23. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási nyilvántartás

Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együt tjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység foltokban jellemző a területen. A terhelés mértéke max. 150 kgN/ha/év. A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően 50 kgN/ha/év alatt marad (24. ábra). A területre jellemző diffúz foszforterhelés mértéke a legtöbb területrészen a 10 000 g-ot nem haladja meg.

55


24. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek

1.4.2.2. Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben l. a 20. táblázat). A vizsgálati területet 2 üzemelő és 1 tartalék, 5 km-es körzetét további 8 üzemelő, 1 távlati és 1 tartalék vízbázis érinti. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik. A vízbázisok sérülékenyek, 2 vízbázisra készült üzemeltetői, 6-ra sérülékeny vízbázis diagnosztika. A 17. táblázat ismerteti részletesen a terület vízbázisait, míg a 25. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be.

56


25. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 17. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Vízbázis

Státusz

Rendelkezésre álló diagnosztika

Vízbázis sérülékeny

Védendő termelés (m3/nap)

üzemelő

befejezett SVB diagnosztika

igen

730

igen

70

igen

4000

igen

12000

igen

400

tartalék

igen

2200

üzemelő

igen

2740

igen

2500

igen

10000

Település

Vízbázis VOR

Bajna

AID214

Bajna

ALF796

Dorog

AID305

*Dorogi karsztkút B-12

üzemel, de kisebb termeléssel

Esztergom

AID346

Esztergom, Prímás-sziget

üzemelő

Héreg

AID418

Héreg vízbázis

üzemelő

Leányvár

AID499

Nyergesújfalu

ALG830

Sárisáp

AID667

*Vaskapu pusztai kút Viscosagyár (ZOLTEK) *Sárisáp karsztaknai vm.

Tát

AID753

Táti-szigetek

távlati

Bajna vízmű kasztkút Bajna Vm. talajkút

üzemelő

üzemelő

befejezett üzemeltetői diagnosztika befejezett SVB diagnosztika befejezett SVB diagnosztika

befejezett SVB diagnosztika befejezett SVB diagnosztika

57


Település

Vízbázis VOR

Vízbázis

Státusz

Rendelkezésre álló diagnosztika

Vízbázis sérülékeny

Védendő termelés (m3/nap)

Tát

AID754

Táti vm.

üzemel, de kisebb termeléssel

befejezett SVB diagnosztika

igen

3000

Tokod (Tokodaltáró)

X01001

*Ágnes és IV/C ereszkék

üzemelő

igen

8300

Perbál

AID624

igen

400

Esztergom

ALG841

tartalék

igen

5000

Esztergom

ALG095

üzemelő

igen

17

Perbál, Köbölkút forrásfoglalás vízmű Ipari minisztérium Üdülője forrásfoglalás

üzemelő

befejezett üzemeltetői diagnosztika befejezett SVB diagnosztika

SVB: sérülékeny vízbázis * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el ** egyéb, nem közcélú vízbázis

Veszélyeztetettségi vizsgálatot 6 vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján 2 esetben nincs probléma, 4 esetben a vizsgált vízbázisok közepesen veszélyeztetettek. A vízbázisok veszélyeztetettségének oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot (közepesen veszélyeztetett). Az OGYFI nyilvántartása szerint két ásványvíztermelő kút van a koncessziós területen, és további három az 5 km-es körzetben. A területen nincs gyógyvíz termelőkút, környezetében 1 kút vizét termelik gyógyászati célra, Esztergomban. A kutak részletes adatait a 18. táblázat tartalmazza. 18. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település

Kút jele

Esztergom Kesztölc Piliscsaba Piliscsév

B–5 K–9 K–14 K–2 Tokodaltáró IV/C ereszke Ágnes ereszke

* Tokodaltáró *Tokodaltáró

Víz kereskedelmi neve

Felhasználás

EOV Y

EOV X

Ivi-Quell ásványvíz Aqua-King ásványvíz Class Aqua Pilis ásványvíz

gyógyvíz ásványvíz ásványvíz ásványvíz

626904 628445 631898 632088

272358 262237 255882 259810

Nora ásványvíz

ásványvíz

621480

264740

Nora ásványvíz

ásványvíz

624300

263800

Térképi jele

A *-gal jelölt kutak a területre esnek.

A vizsgálati területen és környezetében nem mélyült 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút, bár a Duna mentén mind a magyarországi, mind a szlovák parton több langyos karsztforrás tör fel. A 26. ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógy- és ásványvizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

58


26. ábra. A vizsgálati területet érintő karszt víztestek és termálvizet adó víztestek

A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 19. táblázat és a 20. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit ipari vízként, ill. ivóvízként (partiszűrésű kutak) hasznosítják. A sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestek vizéből kismértékben ipari, a sh.1.4 területen jelentős bányászati vízkivétel történt. A karsztvizet ivóvízként és kismértékben ipari céllal termelik. Visszatáplálás nem történik a területen. 19. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m3/év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

sh.1.4

öntözés

1109,1

1303

2412

14,2

14,2

1049,9

Összesen

1099,58 0

h.1.5

kt.1.4

egyéb és többcélú termelés összevonva

59,3

h.1.4

k.1.4

vissztáplálás

2,9

sh.1.5 sp.1.4.2

egyéb termelés

ipari

energia

bányászat

egyéb fürdővíz mezőgazdasági

ivóvíz

0 2594,0

386,4

7,2

2987,6 0

59

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 20. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Szűrőzött szakasz mélysége

Víztest típusa

Sekély porózus Porózus Porózus termál Sekély hegyvidéki Hegyvidéki Karszt Termál karszt

sekélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

A kifolyó víz hőmérséklete

2412 — —

kevesebb, mint 30°C magasabb, mint 30°C

sekélyebb, mint 30 m mélyebb, mint 30 m

14,2 kevesebb, mint 30°C

14,2 2988 0 6513

magasabb, mint 30°C Összesen:

1.4.3. Határ menti víztestek A területet érintő karsztos víztestek részei a Komarnanska Vysoka Kryha / Dunántúli– középhegység északi rész 11-es ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak. A magyar–szlovák–osztrák–szlovén nemzetközi Transenergy projekt ezt a területet kiemelten kezelte és regionális vízföldtani modellel vizsgálta az áramlási rendszert és a vízkitermelések regionális, határon átnyúló hatását. 1.4.4. Monitoring 1.4.4.1. Felszíni víz monitoringprogramja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 21. táblázat mutatja be. A VKI monitoringrendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2004 során több pontot érintő expedíciós, 2005-ben ökológiai, 2008ban hidromorfológiai felmérés zajlott (27. ábra). A védett területekre vonatkozó monitoringprogramot a 22. táblázat tartalmazza.

AIJ631

*Kenyérmezei-patak

ALC644 ALC645

*Únyi-patak (Tátivízfolyás) Bajóti-patak Bajóti-patak

ALC712

Csenke-patak

ALC777


AIJ815

60

Dorog szvtp. alatt, 2,1 fkm

+

Hidromorfológiai mérés elemei

Biológiai vizsgálat elemei

Kémiai vizsgálat elemei

Hidromorfológia miatt operatív

Mérőhely

Veszélyes anyag miatt operatív

Felszíni víz neve

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Monitoring azonosító

Feltáró monitoring

21. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében

+

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

+

A

P/B/M/Z/H

H/M/F

Tát, közúti híd

+

Bajót, tavak alatt Bajót, tavak felett Esztergom, 10-es út hídja

+ +

+ +

A A

P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

H/M/F H/M/F

+

+

A

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

A/E/V

M/Z/H

H/M/F

Kesztölc alatt

+

ALC884

*Bajna-Epöli vízfolyás.

Hidromorfológiai mérés elemei

Janza-patak

Biológiai vizsgálat elemei

ALC882

Leányvár, szennyvíztisztító fölött Sárisáp-Úny közötti közúti híd Sárisáp, vízhozammérő műtárgy

Kémiai vizsgálat elemei


Hidromorfológia miatt operatív

ALC804

Mérőhely

Veszélyes anyag miatt operatív

Felszíni víz neve

+

+

A/E/V

M/Z/H

H/M/F

+

+

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

+

+

+

A/E/V

P/B/M/Z/H

H/M/F

Táp- és szervesanyag miatt operatív

Monitoring azonosító

Feltáró monitoring


Kémiai vizsgálat elemei: A – alapkémia, E – elsőbbségi anyagok (33-as lista), V – egyéb veszélyes anyagok. Biológiai vizsgálat elemei: P – fitoplankton, B – fitobenton, M – makrofita, Z – makrozoobenton, H – halak. Hidromorfológiai mérés elemei: H – hidrológia, M – morfológia, F – folytonosság.

A területen rendszeres fürdővíz monitoringot 1 helyen, Dorogon a Palatinusz bányatavon végeznek. 22. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító

Monitoring pont neve

AIJ631 *Kenyérmezei-patak AIJ815 *Únyi-patak (Táti-vízfolyás) AIJ760 Szentléleki(János)-patak A *-gal jelölt monitoring pont a területen található.

Védettség indoklása

nitrátérzékeny nitrátérzékeny nitrátérzékeny

61


27. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai

1.4.4.2. Felszín alatti vizek monitoringprogramja A felszín alatti vizeket érintő monitoringprogram keretein belül a sekély porózus vízadókról 8, a sekély hegyvidékiekről 3, a karsztos összletekről 18 kút szolgáltat információt. A hegyvidéki víztestekre nem mélyült megfigyelő kút. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 23. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 28. ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoringpontjait. A felszín alatti vizek mennyiségi monitoringprogramja a terület vízszint változásainak megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoringprogramon belül történik.

62

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Területre esik (db) Víztest mennyiségi

*Dunántúliközéphegység Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat – Visegrád Dunántúliközéphegység Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúliközéphegység északi peremvidéke hordalékterasz *Dunántúliközéphegység Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat – Visegrád Dunántúliközéphegység Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúliközéphegység Esztergomiforrások vízgyűjtője VisegrádVeresegyháza termálkarszt

sh.1.4

kémiai

mennyiségi + kémiai

5 km-es környezetére esik (db) mennyiségi

kémiai

1*Q1, 2*Q2

Összesen (db)

3

sh.1.5

sp.1.4.2

mennyiségi + kémiai

0

1*Q1

1*S1

2*Q1

4*S1

8

h.1.4

0

h.1.5

0

k.1.4

5*Q1

kt.1.4

1*S1, 1*S2, 1*S3

6*Q1

1*Q1

2*S1, 1*S2

17

1


63


28. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen

1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket standard mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 1.4.5.1. Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek állapota 1 esetben jó, 4 esetben mérsékelt, 4 esetben gyenge. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 24. táblázat mutatja be.

64


Összesített biológiai állapot

Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot

Hidromorfológai elemek szerinti állapot

Ökológiai minősítés

Kémiai állapot

Víztest állapota

24. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

mérsékelt

jó

mérsékelt

mérsékelt

jó

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

nem jó

gyenge

mérsékelt

gyenge

gyenge

mérsékelt

adathiány

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

adathiány

mérsékelt

mérsékelt jó

mérsékelt gyenge

kevés adat adathiány kevés adat adathiány

mérsékelt gyenge

mérsékelt

gyenge

kevés adat adathiány

gyenge

jó

mérsékelt jó

kevés adat adathiány adathiány adathiány

mérsékelt jó

Víztest név

AEP446 AEP657 AEQ084 AEQ085 AEP293 AEP385 AEP995 AEQ000 AEQ001

*Duna Gönyű–Szob között *Kenyérmezei-patak és mellékága *Únyi-patak alsó *Únyi-patak felső és mellékágai Bajóti-patak Csenke-patak Szent László-patak felső Szentlélek-patak alsó Szentlélek-patak felső

jó


1.4.5.2. Felszíni alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota a karsztos víztestek kivételével jó. A k.1.4 víztest állapota a bányászati vízkiemelések következtében vált gyengévé (25. táblázat). A minőségi állapotfelmérés során a legtöbb felszín alatti víztest állapota jónak adódott; két sekély porózus víztest állapota viszont gyengének minősült (26. táblázat). 25. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele

sh.1.4 sh.1.5 sp.1.4.2 h.1.4 h.1.5 k.1.4 kt.1.4

Víztest neve

*Dunántúli-középhegység – Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat – Visegrád Dunántúli-középhegység – Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz *Dunántúli-középhegység – Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat – Visegrád Dunántúli-középhegység – Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúli-középhegység – Esztergomiforrások vízgyűjtője Visegrád–Veresegyháza termálkarszt

Vízmérleg Süllyedés

Felszíni víz

FAVÖKO

Áramlási viszonyok

Víztest állapota

jó jó jó jó jó nem jó nem jó


65


26. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Víztest

jele

neve

Szennyezett termelőkút

Szennyezett ivóvízbázis védőterület

komponens

komponens

*Dunántúliközéphegység – Duna-vízgyűjtő Általér-torkolat – Visegrád Dunántúliközéphegység – sh.1.5 Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúliközéphegység északi sp.1.4.2 peremvidéke hordalékterasz *Dunántúliközéphegység – h.1.4 Duna-vízgyűjtő Általér-torkolat – Visegrád Dunántúliközéphegység – h.1.5 Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúliközéphegység – k.1.4 Esztergomi-források vízgyűjtője Visegrádkt.1.4 Veresegyháza termálkarszt sh.1.4

Diffúz szennyeződés a víztesten>20% nitrát

növényvédőszer

Szennyezett felszíni víztest száma

Trend Minősítés komponens

x

gyenge

x

gyenge

jó

jó

jó

jó

jó


1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. 1 felszíni vízfolyás esetén a jó állapot fenntartandó; a többi esetben a jó állapot/potenciál 2021-re (4), 2027-re (4) érhető el. A felszín alatti víztestek többségénél a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó, a karsztos víztest jó mennyiségi állapota 2021-re, míg a két sekély hegyvidéki víztest esetén 2027 után érhető el a jó minőségi állapot. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1. melléklete és táblázatai (6.2 és 6.3) tartalmazzák (www.vizeink.hu).

66


1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Szénkutatás A vizsgálati területre nem esik sem hatályos szénkutatási terület, sem szén bányatelek (MBFH Bányászat, 2016. április, 3. melléklet). 1.5.2. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg nincs a vizsgálati területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom, MBFH Bányászat, 2016. április). 1.5.3. Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre nem esik sem hatályos szénhidrogén kutatási terület, sem pedig hatályos szénhidrogén bányatelek (MBFH Bányászat, 2016. április). 1.5.4. Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 13 bányatelek található. Ezek közül 11 működő, 1 bezárt, és 1 pályázat/kutatás alatt levő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van. A bányászott nyersanyag homok, építőkő, a bezárt bányában szén. A bányák közül 3 esik a területen belülre, 10 bányatelek a területen kívül található. A működő nem-fémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-s nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 21, amelyek között többféle nyersanyag: agyag, homok, kavics és építőkő fordul elő. A területen belülre 5 megkutatott készlet esik. 16 megkutatott nemfémes ásványi nyersanyag-lelőhely a vizsgálati területen kívülre esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 29. ábra, adataikat a 27. táblázat és a 28. táblázat tartalmazzák, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014. decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák egy részének területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel. A térképen nyolc bányatelket ábrázoltunk valós kiterjedésében. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre.

67


29. ábra. A dorogi vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 27. táblázat. A dorogi vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Területnév

Területe km2

Nyersanyagnév

Engedélyes

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Status

Helyzete a területen

Engedély kezdete

vége

0,95

cementipari márga HMO 2014 Kft. cementipari mészkő

262397 611053

működő

1971.0 9.06

határozatlan

bányatelek

kívül*

0,76

márga

HMO 2014 Kft.

264111 610846

működő

1971.0 9.23

határozatlan

bányatelek

kívül*

Pup Attila és Társai Bányászati, Kereskedelmi, Szolgáltató Kft.

257677 619990

működő

1971.0 5.17

határozatlan

bányatelek

belül

Pilisi Parkerdő Zrt.

256885 612683

1

Nyergesúj601020 falu I. mészkő

2

601120

3

Sárisáp III. 200340 kaolinos homokkő

0,43

kaolinos homokkő

4

Bajna (054, 055/a,b, 722370 058/5 a,j,k hrsz.) mészkő

0,35

mészkő

kutatás

2013.0 6.11

2016.0 5.20

kutatás

kívül*

5

Dorog IV. 601800 mészkő

0,32

BAUMIT Építőanyaggyártó műmészkő 264001 624823 és Kereskedelmi ködő Kft.

1978.0 7.12

határozatlan

bányatelek

belül

68

Lábatlan I. márga


Térképi szám

Bányakód

Területnév

6

602360

Piliscsaba I. mészkő

0,10

Márkakő Betonmészkő elem és Műkőgyártó Kft.

7

Bajna II. (Sárási mész605960 kőbánya) mészkő

0,07

mészkő

8

602010

0,05

mészkő

9

Epöl I. 605840 mészkő

10

614740

Kesztölc II. homok

0,21

11

609540

Piliscsév I. homok

0,03

homok

LACI TEAM Szolgáltató Kft.

12

607760

Máriahalom I. - homok

0,01

13

102020

Esztergom III. - szén

7,31

Kesztölc I. mészkő

Területe km2

0,04

Nyersanyagnév

Engedélyes

EOV X

EOV Y

Tevékenység

Status


Engedély kezdete

vége

257598 630504

működő

1982.0 6.23

határozatlan

bányatelek

kívül*

Pilisi Parkerdő Zrt.

256768 612869

működő

1997.0 4.21

határozatlan

bányatelek

kívül*

Colas-Északkő Bányászati Kft.

265098 630487

működő

1979.1 1.26

határozatlan

bányatelek

kívül*

256401 619712

működő

1996.1 2.30

határozatlan

bányatelek

kívül*

264665 628524

működő

2013.0 3.25

határozatlan

bányatelek

belül

260931 629560

működő

2000.1 2.27

2033.0 3.11

bányatelek

kívül*

homok

egyéni vállalkozó 254320 625756

működő

1998.0 7.22

határozatlan

bányatelek

kívül*

barnaszén

Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.

bezárt

1982.0 3.22

határozatlan

bányatelek

kívül*

Mészkő és Dolomit Kőbányámészkő szati és Ásványfeldolgozó Kft. ABA-TECH homok Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

266302 630389

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül.

28. táblázat. A dorogi vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Település

1

120100001 Dorog

2

120101001 Bajna

3

120101002 Bajna

4

120101102 Epöl

5

120101103 Epöl

6

120102001 Csolnok

7

120103101 Máriahalom

8

120104002 Kesztölc

9

120107001 Piliscsév

10

120108003 Sárisáp

11

120108004 Sárisáp

12

Bányatelek (ha van)

Dorog IV. mészkő

Bányaterület neve (lelőhely)

Kőszikla (Dorog IV. bt.) Bajna

Bajna II. (Sárási kőbánya) - mészkő Epöl I. mészkő

Nyersanyag neve

cementipari mészkő tűz és saválló agyag

EOV X

EOV Y


264080 624883 belül 258297 614797 belül

Sárási kőbánya (Bajna II. bt.)

mészgyártási mészkő

256784 612878 kívül*

Juhállás (Epöl I. bt.)

falazó mészkő

256373 619711 kívül*

Juhállás II. Magos-hegy (Csolnok VI. bt.) Csabai dűlő (Máriahalom I. bt.) Fehérszirt kétágú (Kesztölc I. bt.) Kiskőszikla (Piliscsév I. bt.)

falazó mészkő

256693 620006 kívül*

falazó mészkő

260707 624641 belül

vakoló homok

254328 625742 kívül*


265120 630455 kívül*

falazó homok

260933 629554 kívül*

Babálhegy


257068 621390 kívül*

III. Silicol bánya (Sárisáp III. bt.)

kaolinos homokkő

257637 619914 belül

120108005 Sárisáp

Babálhegy tartalék terület

kaolinos homokkő

257278 621737 kívül*

13

120201002 Bajót

Öregkő

14

120203002 Lábatlan

Máriahalom I. - homok Kesztölc I. mészkő Piliscsév I. homok Sárisáp III. kaolinos homokkő

Nyergesújfalu I. - mészkő

Kecskekő (Nyergesújfalu I. bt.)

mészgyártási 264299 614074 kívül* mészkő cementipari márga, 262525 611177 kívül* mészkő

69

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám

Bányakód

Település

15

120203007 Lábatlan

16

120203008 Lábatlan

17

120208001 Tát

18

120208002 Tát

19

120209002 Tokod

20

120603101 Héreg

21

140807002 Pilisjászfalu

Bányatelek (ha van)

Lábatlan I. márga Lábatlan II. márga

Piliscsaba I. mészkő

*a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül.

70

Bányaterület neve (lelőhely)

Berzsek hegy (Lábatlan I. bt.) Ördög gát (Lábatlan II. bt.) Duna 1725.0-1728.0 fkm Duna 1728.0-1733.0 fkm Serház dűlő É-i terület Kissomlyóhegyi mészkőbánya

Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y


cementipari márga

264156 610838 kívül*

cementipari márga

263963 609475 kívül*

folyami betonkavics folyami betonkavics falazó mészkő

268453 620472 kívül*

falazó mészkő falazó mészkő (tömör)

258542 609919 kívül*

268829 615429 kívül* 262699 620624 belül

257202 631624 kívül*


1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) és végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) kormányrendelet (továbbiakban: Vhr.) Bt. 22. § (10) Ha a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély olyan, részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély jogosítottja köteles tevékenységét a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalni. A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet — e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szempontok alapján történő — jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják. Vhr. 6/D. § (1a) Ha a kutatás felhagyott földalatti bánya bányatérségein keresztül, valamint azok igénybevételével történő bányabeli módszerek alkalmazására is irányul, a műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a bányatérségek újranyitásának, biztosításának, járásra, szállításra, munkavégzésre történő alkalmassá tételének, szellőztetésének, világításának, víztelenítésének, továbbá végleges felhagyásának és lezárásának a tervét és a kutatási munkálatok, valamint az ahhoz igénybevett bányatérségek biztonsága érdekében elvégzendő feladatok tételes költségtervét. 6/E. § (3) A bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja a) a kérelemben megjelölt kutatási terület azon részére, melyen a kutatási tevékenység kivett helyet érint és a tevékenység végzéséhez a hatáskörrel rendelkező hatóság nem járult hozzá. Bt. 49. § 16. „Kivett hely”: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védő övezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint, amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít. Bt. 26/A § (4) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan 71

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni. (5) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha a bányavállalkozó a) az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő lejártáig az üzemszerű kitermelést nem kezdi meg, és aa) a kitermelési határidő meghosszabbítását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi, vagy ab) a bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet jogerős döntésében elutasította és a döntés végrehajtható, b) a térítésfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy c) a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik. Bt. 26/C § (1) Ha a bányászati munkák végzése során a művelésre engedélyezett bányatelek területén a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt olyan természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, az érintett hatóság határozata alapján — amelyben rendelkezni kell a bányavállalkozó kártalanításáról is — a bányafelügyelet a bányatelket hivatalból csökkentheti. (2) A művelés alatt álló bányatelek területének az (1) bekezdés alapján hivatalból történt csökkentése miatt a bányavállalkozót megillető kártalanításra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A kártalanítási összeget az (1) bekezdés szerinti érintett hatóság köteles megfizetni — kivéve ha az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során vagy a bányafelügyelet hatósági eljárásában szakhatósági állásfoglalásában jelezte a természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték meglétét, vagy annak korábbi tényadatokra, geológiai adottságokra alapozott valószínűsíthetőségét — az általa hozott határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül. (3) Ha a már megállapított bányatelek területét a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt kivett hellyé nyilvánítják, az ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás illeti meg. A kivett hellyé nyilvánításról szóló határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell. A kártalanítási összeget a kivett hellyé nyilvánító határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül kell megfizetni. Bt. 29. § (1) Ha összefüggő ásványi nyersanyaglelőhely művelésére egyidejűleg több bányavállalkozó jogosult, tevékenységük gyakorlását kötelesek összehangolni és ennek keretében biztosítani az együttes, szakszerű és ésszerű kitermelés feltételeit. Megegyezés hiányában a kitermelés sorrendjét és feltételeit a bányafelügyelet állapítja meg. (3) Ha egymást fedő, vagy egymással közvetlenül vagy védőpillérek által érintkező ásványi nyersanyaglelőhely kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, a bányavállalkozóknak meg kell állapodni a területek egyesítésében és kitermelési feltételekben. A megállapodás érvényességéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A bányafelügyelet a jóváhagyás során a szerződési kötelezettségek teljesítése, az ásványvagyon gazdálkodás, a biztonság és a tulajdon védelme érdekében feltételeket állapíthat meg. Bt. 32. § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítménnyel összefüggésben folytatott tevékenység hatásától a lakótelepülést, a felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, a vízkészletet, a folyó-, illetőleg állóvizet, műemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védőpillér (határpillér, védőidom) kijelölésével kell megóvni. A védőpillért a 72

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tevékenység folytatása során veszélyeztetni nem lehet. A bányafelügyelet az érdekeltek meghallgatásával a védőpillér lefejtését vagy meggyengítését engedélyezheti, ha annak rendeltetése megszűnt, vagy ha a biztonsági és védelmi követelmények más módon is kielégíthetők. (lásd. Bányabiztonsági szabályzatok) Bt. 39. § (1)A bányavállalkozó a 26/B. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül kérheti a bányafelügyelettől, hogy az kezdeményezze az illetékes építésügyi hatóságnál a mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre megállapított bányatelek határai közt fekvő ingatlanra építési és telekalakítási tilalom elrendelését. Az ebből eredő károkat a bányavállalkozó az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) köteles megtéríteni. Nem kérheti a bányavállalkozó az építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését, ha a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be. Bt. 26. § (4) A bányafelügyelet a bányatelek megállapításáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz — ideértve a szén-dioxid gázt is — kitermelésére és a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelket. (5) A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. A bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének. Bt. 39. § (3) A területrendezési tervek, illetőleg a településrendezési eszközök kidolgozásánál — a bányafelügyelet megkeresésével — figyelembe kell venni a nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyont tartalmazó területeket. A bányafelügyelet javaslatára a megállapított bányatelek területén a helyi építési szabályzatban területfelhasználási, illetőleg építési korlátozásokat lehet életbe léptetni.

73


2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. A Dorogi szénmedence perspektivikus szénvagyona 2.1.1.1. A Dorogi-medence mérleg szerint nyilvántartott vagyona A nyilvántartott mérlegterületeken a medence összességében 426 Mt földtani vagyonnal rendelkezik, amiből a mérleg szerint 255 Mt elérhető (29. táblázat, 30. ábra). A számbavételi határ 0,8 m-es telepvastagság, 8400 kJ/kg fűtőérték. A vagyon fűtőértéke változó, esetenként igen kedvező (8700–20 400 kJ/kg, átlagosan 14 410 kJ/kg) (31. ábra). 100 Mt földtani vagyont meghaladó mérlegterület egy található a 10–100 Mt közé eső vagyonok együttesen 59%-ot tesznek ki, de ebből 20% végleges pillérben lekötött. A települési mélység 100 m-es nagyságrendű átlagos mélység közel 400 (397) m. A bányavízemelések értéke erősen változó, esetenként igen magas (100 m3/p), átlagosan is meghaladja a 20 m3/p értéket, ami természetvédelmi problémákat vet fel (l. később). A természetvédelmi fedettség változó, összességében nem túl magas (25%) (PÜSPÖKI, KERCSMÁR ed. 2012). 29. táblázat. A Dorog-pilisi barnaszénmedencék mérlegterületei (2010. január 1-i állapot) Földtani vagyon Bányaterület neve (színezés az elsajátítás állapota szerint, ld. . ábrán)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

74

Kerekdombi konc. Kenyérmező Kerekdomb-É Borókás XII/A Tokodi konc. Borókási konc. Mogyorós-Ny Lencsehegy I. Tokod, község alatt Nagysáp-Ny Gyermely XV. aknától K-re Solymár Ebszőny, terv. bánya Bajna-Dél Bajna VI. akna XVII. akna Bajna DNy Tokod-altáró XXI. akna Ebszőny Bajna, Judit-akna Ebszőny-Ny

Nyilvántartott (kt)

101 640 59 105 48 021 34 239 17 348 15 691 14 806 14 630 14 530 12 087 12 012 11 002 9 412 7 714 6 174 6 126 5 806 5 420 4 855 4 715 4 135 3 307 2 432 2 392

Elérhető (kt)

81 969 0 34 588 26 682 11 792 9 656 12 459 12 605 0 9 875 10 258 0 0 6 452 5 739 5 540 4 848 3 294 4 053 3 107 1 341 1 538 2 236 1 274

Természeti paraméterek

Fűtőérték (kJ/kg)

13 525 18 017 11 787 17 675 19 069 20 471 11 780 17 190 16 551 10 995 14 830 17 041 15 960 8 942 16 627 10 874 16 569 17 574 12 622 19 699 17 794 8 749 9 858 13 688

súlyponti mélység (m)

bányavíz emelés (m3/p)

527 950 429 430 329 428 335 272 250 450 219 334 318 119 203 185 339 210 261 212 265 158 57 218

20 0.01 15 20 40 100 10 15.8 0.01 15 5 0.01 0.01 2 5 10 20 40 37 30 12 4 0 15

természetvédelmi fedettség (%)

13 2 32 11 18 40 26 99 33 0 6 0 0 99 0 9 0 16 54 77 58 96 0 100

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Földtani vagyon Bányaterület neve (színezés az elsajátítás állapota szerint, ld. . ábrán)

25 X. akna 26 Ebszőny Öregbánya 27 Mogyorós, terv. bánya 28 VIII. akna 29 I-II. akna 30 Mogyorós-bánya 31 Kósd Dorog-pilisi medencék összesen*

Nyilvántartott (kt)

2 289 1 486 1 339 1 318 1 073 857 153 426 114

Elérhető (kt)

777 1 201 1 170 1 142 825 498 0 254 919

Természeti paraméterek

Fűtőérték (kJ/kg)

19 042 15 648 17 539 17 872 18 080 17 397 18 711 14 410

súlyponti mélység (m)

bányavíz emelés (m3/p)

221 204 262 401 204 138 250 397

10 16 5 20 20 0 0.01 21

természetvédelmi fedettség (%)

4 89 6 0 22 19 100 25

*A vagyon adatok összesítések, a természeti paraméterek a kitermelhető vagyonnal súlyozott átlagértékek

30. ábra. A Dorog–pilisi barnaszénmedencék mérlegterületei és elsajátítás szerinti állapotuk

75


31. ábra. A Dorog–pilisi barnaszénmedencék mérlegterületeinek fűtőérték szerinti megoszlása

2.1.1.2. Bányanyitási lehetőségek a Dorogi-medence területén A bányanyitás szempontjából perspektivikus területek számbavételénél figyelembe vettük a Dorogi Szénbányák osztályvezetői által 1988-ban megfogalmazott perspektivikus területeket (GUTMANN 1988, TURCSÁNYI 1988). Ennek alapján a vizsgálati területre eső területek közül bányanyitásra vagy mezőkapcsolásra alkalmas területek a következők lehetnek: — „Északi koncentráció” alatt olyan területeket vontak össze, melyek művelésbe vonása külön-külön aknatelepítéssel vagy újranyitással nem lehetne gazdaságos. Ide tartoznak a következők: a XV. aknától K-re eső terület, Tokod altáró és Erzsébet akna bent maradt pillérei, Tokod község alatti vagyon (tömedékeléssel). — Kerekdombi terület „alsó-eocén” szénvagyona melynek hasznosítása az akkori álláspont szerint (is) „kizárólag jelentős energetikai szénigénytöbblet esetén” (értsd kedvező piaci helyzet esetén) valósítható meg. — Borókási bányaüzem („alsó és középső eocén telepek”), amelyre vonatkozóan három beruházási ütemet javasoltak: I. XII/a akna nem karsztvíz veszélyes, közel 8 Mt középső-eocén korú szénvagyona, II. a XII/a akna 18,7 Mt-ás „kora-eocén” korú szénvagyona, III. a XII és XIX. aknák bennmaradt 9,7 Mt-ás szénvagyona. Az Észak-Dunántúli Nemzetközi Bányászati Klaszter képviselőivel (Korompay Péter, Baranyai Lőrinc) történt egyeztetések alapján az 1988 óta eltelt csaknem 3 évtized tapasztalatait is figyelembe véve további szempontok is körvonalazódtak, melyek közül a legfontosabbak a következők: — A szigorodó környezetvédelmi előírások mellett olyan területek lehatárolása célszerű, ahol a termeléshez nincs szükség jelentősebb víztelenítésre, azaz a megcélzott telep nincs közel a karsztvízszinthez. Ezekben az esetekben vízbetöréssel legfeljebb a 76

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány törmelékes fedő, ill. az alaphegységgel nem érintkező felső-eocén karbonátos fekü (Szőci Mészkő Formáció) kapcsán kell számolni. A kapcsolódó víztelenítés mértéke nagyságrendekkel kisebb és várhatóan nem érinti a regionális karsztvízszintet. — A szénfelhasználás hazai piaci állapota és a potenciális bányavállalkozók pénzügyi kondíciói miatt olyan kis kapacitású bányák nyitására teret adó szénvagyonok is érdekesek lehetnek, melyek az 1980-as években nem kerültek a Dorogi Szénbányák fejlesztési elképzeléseinek homlokterébe, legfeljebb tartalékvagyon szerepet töltöttek be. A több lépcsőben lezajlott egyeztetés eredményeképpen a többnyire jelentős víztelenítéssel járó „also-eocén” szénvagyonok kimaradtak a részletesen tárgyalandó területek közül. Leginkább perspektivikus területként maradtak a részletesen megkutatott Új-Borókás „középső-eocén” telepei (megtervezett bánya), a XVII. akna „oligocén telepei”, Mogyorósbánya–Szarkáspuszta környéki „oligocén telepek”, és a Kerekdomb-É oligocén telepei (részletesen megkutatott), melyek korlátozott vagyon és nem túl kedvező térbeli eloszlást képviselnek, ugyanakkor lejtősaknával feltártak, ami kedvező hozzáférést tehet lehetővé. Az alábbiakban az adattári anyagok (kutatási zárójelentések) alapján részletesebben is jellemezzük e területeket. Új-Borókás „középső-eocén” telepei A Dorogi Szénbányák megítélése szerint (TURCSÁNYI 1988) „a befejezés előtt álló lencsehegyi bányaberuházást a borókási terület termelésbe állítása kell hogy kövesse, amely több ütemben valósítható meg”. A távlati tervek között a beruházás „Alagúti mezőkapcsolás” névvel szerepel (BÁNYÁSZATI EGYESÜLÉS 1990). A terület előnyös adottságai: — a terület megkutatottsága („részletes fázis”) elegendő a bányatervezéshez és építéshez, — a szén minősége lakossági igények kielégítésére is alkalmas („minőségi szén”), — a „középső-eocén” széntelepek (a medence eocén előfordulásai között egyedüli kivételként) karsztvíz veszély nélkül lefejthetők, — védendő külszíni létesítmény nincs, így omlasztásos főtekezelés alkalmazható, — a hárompados kifejlődésű széntelep közvetlen fedője vízdús homok (Tokodi Homokkő), melynek a vető menti harántolása problémát okozhat (folyósodás) de lokális vízlecsapolás révén a réteg problémamentessé tehető, — a telepek közötti és a legalsó (III) telep alatti meddő megfelelő szilárdságú, a benne és a széntelepekben hajtott vágatok állékonyak, fenntartási igényük várhatóan átlag alatti, — a terület tektonizáltsága átlagos, — a művelés végleges megtervezése előtt a részletes kutatási fúrási (mélyfúrás-geofizikai) anyagainak újra vizsgálata szükséges annak eldöntése érdekében, hogy oligocén telepek nincsenek-e a területen, mivel közeli területek (XII akna) analógiája alapján akár lehetnek, s ezek aláfejtése végleges szénvagyonvesztést eredményezne (Baranyai L. szóbeli közlés). Mivel a karsztvízszintcsökkentés lehetőségével nem számolunk, csak a beruházási terv első ütemének alapját képező „középső-eocén” telepek bányatervezés szempontjából alapvető jelentőségű települési helytét és vagyonadatait mutatjuk be (32. ábra, 33. ábra, 34. ábra, 35. ábra, 36. ábra, 37. ábra) a részletes kutatási fázis mellékletei alapján (SZÜCS et al. 1980).

77


32. ábra. Új-Borókás „középső-eocén” 1 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái (SZÜCS et al. 1980)

33. ábra. Új-Borókás „középső-eocén” 2 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái (SZÜCS et al. 1980) 78


34. ábra. Új-Borókás „középső-eocén” 3 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái (SZÜCS et al. 1980)

A

B

35. ábra. Új-Borókás „középső-eocén” 1 telep fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása (SZÜCS et al. 1980)

79


A

B


A

B


XVII akna oligocén telepei A mintegy 86°000 m²-nyi reménybeli területet, keleten a már leművelt X-es akna nyugaton az Annavölgyi XVII-es akna határolja. A triász mélyfekü és a rátelepült eocén rétegsorok fokozottan karsztvízveszélyesek, de az eocén összlet (széntelepek) felett eocén korú márga összlet következik mintegy 50-70 m vastagságban, ami biztosítja a védettségét a felette lévő oligocén rétegsornak. Az oligocénban két egymástól jól elkülöníthető 0,8–2,0 m vastagságú műre való széntelep van. Fedőjében kövületes oligocén márga fordul elő. Az oligocén telep lokális kiterjedésű, a fúrások adatai szerint déli irányban kivékonyodik, elmeddül (ÉszakDunántúli Nemzetközi Bányászati Klaszter 2014). A területet két É–D irányú 15–25 m-es vető szabja I.-III. tömbre (HAVELDA 2014, 38. ábra). A kifejlődés kéttelepes, bár tömbönként eltérő elrendezésű, a telepdőlés tömbön belül 100‰ alatti. Az I. tömbben a felső ~1,2 m vastag felső telepet és az alatta lévő 0,8–1,1 m alsó telepet akár lehet egybe is fejteni a vékony (~0,5 m) közbe települt márga miatt. A II. tömbben vastagabbak a telepek (átlag 0,9 és 1,6 m) és a közbetelepült agyagmárga is vastagabb (~1,4 m). A III. tömbben is ez utóbbi tendencia követhető, bár dél felé vékonyodás a jellemző. A feldolgozás során ellentmondások merültek fel, mivel a különböző időszakokban készült térképek a területen részleges lefejtést tüntetnek fel, amit a tárgy évi szöveges jelentésekben 80

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány nem lehet egyértelműen azonosítani. A 38. ábra tünteti fel egybe rajzolva az érintett „lefejtett” területeket. Fenti bizonytalanság miatt a becsült ásványvagyont egy „lefejtetések nélküli” és egy „részlegesen lefejtett” verzióban határozható meg. A terület művelésbe vonása előtt mindenképpen javasolható néhány (3db) kis mélységű max. 80 m kutató fúrás lemélyítése az ellentmondások tisztázására. Segítségükkel a lefejthető ásványvagyon mennyisége is jelentősen megváltozhat. Számítások szerint a fejthető ásványvagyon (HAVELDA 2014): 1. változat: 104 000 tonna (1 788 800 GJ), 2. változat: 137 000 tonna (2 356 400 GJ).

I.

II. III.

38. ábra. XVII. akna oligocén telepeinek feltárási terve (HAVELDA 2014)

Mogyorósbánya – Szarkáspuszta környéki oligocén telepek A mogyorósi oligocén kőszéntelepeket 1828-ban kezdték művelni (FRIDVALSZKY 1842, HANTKEN 1878), amikor az itt termelt szenet a gőzhajózási társaság használta. LIPOLD (1853) már három bányáról tesz említést, egyről Mogyorósbánya községben, egy másikról a falutól K-re, a harmadik a falutól nyugatra (Szarkáspuszta) helyezkedik el. GESELL (1866) szerint a kőszén 3 telepben fejlődött ki, vastagságuk nem éri el az 1 m-t. 1:5000 méretarányú térképezést JASKÓ (1959a, 1959b) végzett a területen. A bennmaradt készletek gazdasági perspektíváira GIDAI (1986) hívja fel újra a figyelmet. A 39. ábra azokat a fúrásokat ábrázolja, melyeket Gidai minősített, és koordináta ill. elnevezés alapján azonosíthatók a GeoBank adatbázisában. A kutatási terület Ny-i határát az oligocén képződmények elterjedési határa, É-i és D-i határát az oligocén mélybe vetődése határozta meg, a K-i határt a Tát–Nagysáp közötti műút jelentette. Az „a” területrész fúrásaiban („Szarkáspuszta-nyugat”) műrevaló oligocén szénvagyon körvonalazódik, 1,0–1,1, ill. 0,8–0,9 m telepvastagsággal. A készlet kiterjedésének és D-i irányú folytatásának tisztázása fúrásos kutatást igényel. A fúrásokkal feltárt terület oligocén vagyona mintegy 800 kt, amely sikeres fúrásos kutatás esetén 11°700 kt-ra növekedhetne 81

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés (BARANYAI 2015). Az „e” területrész („Mogyorósi tanbányától K-re”) fúrásokkal feltárt vagyona 1300 kt-nak feltételezhető (BARANYAI 2015), a bizonytalanság K felé növekszik. A bányatervezéshez itt is nagy kockázatú fúrásos kutatásra van szükség. Az „f” területrész oligocén telepeire az eocén kőszéntelepek kutatása hívta fel újra a figyelmet, jóllehet 1851–54 között a Carolin-, Alois- és Laurenz-aknákat művelték az 1,0–1,1 m vastag oligocén II. telepet. A terület perspektíváit továbbra is az oligocén és eocén telepek együttes kutatása jelentheti (BARANYAI 2015). A „h” területrész elsősorban az Új-Ebszőnyi bánya alsó-eocén telepeinek kutatása révén vált ismertté, nagyobb, egybefüggő műrevaló oligocén telepet többnyire nem tartottak nyilván.

a

e f h

39. ábra Mogyorósbánya környéki oligocén telepek kutatási perspektívái (GIDAI 1986)

Kerekdomb-É oligocén telepei Ebszőnybánya műveleti vagyona 1980-ban mindössze 10 évre elegendő készletet biztosított, ugyanakkor a Dorogi Hőerőmű 1981-ben rekonstrukciós és bővítési programot indított el. A megnövekedett szénigény biztosítására végezték el az Ebszőnybányától D-re eső Kerekdomb-É részletes kutatását (SZŰCS et al. 1982). A kutatás két telepből álló „alsó-eocén” telepcsoportot tárt fel. A jobb minőségű felső telep földtani vagyona 33°720 kt (kitermelhető 23 797 kt), a korlátozott elterjedésű és gyengébb minőségű alsó telep földtani vagyona 10 990 kt (kitermelhető 7407 kt). A feltárt szénvagyon fűtőértéke a Dorogi-medence átlaga alatti (12,75, ill. 10,65 MJ/kg), hamutartalma jóval a fölötti (40,9, ill. 50,3%), amit a terület mélylápöv beli kifejlődésével magyaráztak. Ugyancsak a terület medencebelső felé eső jellege magarázza, hogy a Tokodi, ill. Lencsehegyi Formációkhoz sorolható „középső-eocén” telepek a területen nem jelentkeztek. Az „alsó-eocén” telepeket a terület K-i részén csak vékony fekü választja el az alaphegységtől, míg a Ny-i oldalon a védőréteg vastagsága már számottevő, amihez a több 82

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány esetben nem műrevaló alsó telep és annak fedője is hozzájárul. Mindazonáltal az eocén telep művelése a területen aktív preventív vízvédelmet igényelne, amit a szén jelenlegi piaci helyzete nem indokol s a jelenlegi szigorú környezetvédelmi szabályozások sem támogatnak. A kutatás során fúrásokkal harántolt oligocén rétegsorban ugyanakkor ismertté vált a kéttelepes oligocén telepösszlet. Az erősen változó vastagságú oligocén telepek elterjedése 3500 m hosszan és 800–1000 m szélességben nyomozható. Legkisebb műrevaló vastagságot (0,8 m) meghaladó értéket a felső telep esetében 14, az alsó telep esetében 15 fúrásban mutattak ki, s mindössze 6 fúrás esetében érte el mindkét „oligocén telep” a műrevaló kifejlődési vastagságot. MEO vizsgálatokat 8 fúrásban végeztek. Az oligocén telepeket egymástól 0,8– 1,2 m vastag zsíros tapintású szürke agyag választja el, a felső telep fedője 5–6 m vastag szürke lumasellás márga, e fölött aleurit betelepüléses homok következik. Az oligocén telepek vagyona töredéke az „alsó-eocén” telepekének (földtani vagyon: 1359 kt, kitermelhető vagyon: 1111 kt), minősége azonban jóval kedvezőbb (fűtőérték 16,46 MJ/kg, hamutartalom 27,4%). A zárójelentés a teljes oligocén vagyont „nem műrevalónak” minősíti, feltehetően a kifejlődési vastagságot és annak ingadozását figyelembe véve. A vastagság és mélység (90–400 m) ismeretében az oligocén telepek műrevalósága valóban kérdéses, három szempont azonban megfontolásra érdemes. (1) Az oligocén kifejlődés települési viszonyai révén a telepek feltehetően víztelenítés nélkül művelhetők; (2) A jelenlegi szénigény ismeretében a korábban elképzeltnél jóval kisebb kapacitású bányák is perspektivikusak lehetnek; (3) Az Új-Ebszőnyi bánya 1991-es bezárásával egy időben 2 rekonstrukciós vágatot mélyítettek Kerekdomb-É irányában, melyek az oligocén I–II telepét a korábbiakhoz képest nagyobb vastagságban harántolták. A vágatok felső-eocén mészkő összletben álltak le (BARANYAI 2015). A 40. ábra és a 41. ábra mutatja be a zárójelentés alapján az oligocén telepek települési helyzetét.

40. ábra. Kerekdomb-É „középső-eocén” telepeinek települési helyzete és ismeretességi kategóriái (SZÜCS et al. 1982, a rekonstrukciós vágat helye BARANYAI 2015 alapján) 83


A

B

41. ábra. Kerekdomb-É „középső-eocén” telepeinek fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása (SZÜCS et al. 1982)

84


2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Kutatási módszerek 2.2.1.1. Felszíni geológiai és geofizikai kutatás A hasznosítható ásványi nyersanyagok (a Dorog-észak terület esetében barnakőszén) műszaki szempontból helyes és gazdaságos feltárásához, műveléséhez az előfordulás részletes megismerése szükséges. Meg kell ismerni az ásványvagyon lelőhelyének területi és mélységi kiterjedését, mennyiségét, minőségét és az előfordulás földtani viszonyait. Ezen információk megszerzésére a földtani kutatás során juthatunk el, melynek alapvető módszerei a különböző felszíni geológiai és geofizikai mérések, vizsgálatok, a mélyfúrásos kutatás. A szilárd ásványi nyersanyagok lelőhelyei sok esetben már a modern tudományos kutatások megkezdése előtt ismertté válnak. A Dorogi-medencében a kőszénbányászatról 1781-ből való az első írásos emlék (KMETY & SOLYMÁR 1988). Ekkor a környékbeli szenet már ismerték és használták. Kezdetben a felszínről könnyebben elérhető oligocén kőszenet bányászták, erről már FRIDVALSZKY (1842) is beszámol Magyarország kőszeneiről írt munkájában. A kutatási szakasz legnagyobb anyagi ráfordítással járó része általában a kutatófúrások lemélyítése, ezért a fúráspontok helyének kijelölését általában jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglévő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A felszíni földtani térképezésnek a Dorogi-medencében nagy hagyományai vannak. Hantken Miksa működésétől kezdve Telegdi-Róth Károly, Schréter Zoltán, Rozlozsnyik Pál munkásságán át a Magyar Állami Földtani Intézet által végzett komplex térképezésekig. A területről nyomtatott, 1:10 000 méretarányú földtani térképsorozat áll rendelkezésre. A felszín alatti szerkezetekről a legpontosabb képet a szeizmikus kutatás adja. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A szénbányászatban a szeizmikus módszer főként a szerkezeti vonalak, vetők kutatására szolgál, ennek érdekében nem csak a felszínről, hanem a vágatok közti vizsgálatokban is használják. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeire is támaszkodnak a kőszénkutatás során. Ezek a mérések kisebb mértékű területhasználattal járnak, mint a szeizmikus kutatás. 2.2.1.2. Mélyfúrásos kutatás Fúrási, kútkiképzési technológiák Az elvégzett felszíni geológiai térképezések, mintavételezések és geofizikai mérések eredményei alapján tervezik meg az alkalmazott fúrási hálózatot. A jelentősebb mélységek eléréséhez ma már általában a rotary-fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások. Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat az omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár több ezer méter fúrásmélység is elérhető. A 42. ábra szemlélteti a fúróberendezés fő elemeit (ALLIQUANDER 1968). 85


42. ábra. A fúrótorony és berendezései 1. emelőmű; 2. erőgépcsoport; 3. forgatóasztal; 4. forgatórúd; 5. öblítőfej; 6. rotary-horog;7. szállítócsigasor; 8. koronacsigasor; 9. koronaerkély; 10. kapcsolóerkély; 11. rotary-tömlő; 12. holtkötélszál; 13. öblítő nyomóvezeték; 14. fúrótorony; 15. kitörésgátló tolók;16. kifolyó cső; 17. rázószita; 18. szívótartály; 19. iszapszivattyú; 20. forgatórúd és fúrócső;21. súlyosbítók; 22. görgős fúró (ALLIQUANDER 1968)

A rotary-fúrás során meghajtómotorok segítségével a külszínen forgatják az acélcső anyagú fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. A fúrócső alján lévő fúrófej vágja, hasítja, aprítja fel a kőzetet a fúró fajtájától függően. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott, nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db), egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A kőzetdarabok folyamatos eltávolítása a lyuktalpról öblítéssel történik. Az öblítő közeg leggyakrabban iszap, ritkán haböblítés. A fúrás alatt a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával engedik a lyukba az öblítőiszapot, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. Figyelembe véve a technológiai és környezetvédelmi szempontokat, minden fúrásnál zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát alkalmaznak (43. ábra).

86


43. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. A fúrólyukat beomlás ellen meg kell védeni, és biztosítani kell az egymás alatt elhelyezkedő rétegek egymástól történő elszigetelését. Ehhez összecsavart, acélból készült béléscsöveket cementeznek a fúrólyukba. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscsőrakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A felszíntől beépített béléscsöveket és a beakasztott béléscsöveket a legbiztonságosabb módon kell beépíteni az előzetesen meghatározott sarumélységig, majd el kell cementezni laboratóriumban bevizsgált, megfelelő technikával bekevert cementtejjel a felszínig, vagy az előre meghatározott mélységig. A cementpalást szerepe egyrészt a rétegizoláció, a béléscsőoszlopok rögzítése és védelme, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a fluidummigráció megakadályozása, valamint a kút élettartamának növelése. Mélyfúrásos kutatás a Dorogi-medencében A medencében 1890 óta folyik nagyüzemi bányászat. A mintegy 130 km 2 nagyságú produktív területen és környezetében 2150 fúrást mélyítettek le (GUTMANN 1980). A kezdeti időszakban elsősorban a felszínközeli, nagy vastagságú és jó minőségű széntelepekre irányultak a kutatások, melyek az 1950-es évektől külszíni geofizikai mérésekkel és a kutatófúrások furadékanyagának kőzettani anyagvizsgálatával egészültek ki. A mélyfúrásos kutatás mennyisége, optimális területi sűrűsége a még gazdaságosan elérhető információk mennyiségével függ össze. A tapasztalatok szerint ez a Dorogimedencében kb. 200×200 m-es fúrási hálónak felel meg (GUTMANN 1988). A medencében a mélyfúrási kutatásokból nyert információk a bányatervezéshez szükséges információkat adják meg. Az operatív termelésirányítás folyamatos bányageológiai, bányageofizikai kutatásokat is igényel.

87

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen, vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges, és szükséges kútgeofizikai vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét azonban kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség- és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékony rétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból, illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota, és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, ill. szénhidrogénmennyiségiváltozások. A mélyfúrási adatok megbízhatóságát a Dorogi-medencében is az 1950-es évektől bevezetett, kötelezően elvégzendő fúrási geofizikai lyukszelvényezések (karotázsvizsgálatok) növelték. 2.2.1.3. Bányageológiai, bányageofizikai kutatás A bányászat (feltárás és termelés) számára fontos a részletes kutatási fázisban ismertté vált adatok megbízhatóságának növelése. A koncentrált termelés nagyobb bányászati kockázatot jelent, a bányászkodás biztonságát, gazdaságosságát befolyásoló földtani paraméterek bányabeli, termelés közbeni pontosítása a bányaföldtani kutatás célja. Kőszéntelepek esetében a telepek elvégződésének pontosabb meghatározása, a telep műrevalósági határának tisztázása a kutató vágatok kihajtása után történhet meg. A kutatóvágatokban rendszeres földtani szelvényezés, mintavételezés szükséges. A kőszéntelep határainak pontosítására a vágatokból való előrefúrások alapján végezhető, mivel a kutatóvágatok kihajtása csak addig a vonalig történik, ahol a kőszéntelep vastagsága és minősége a fejtési műrevalósági határnak megfelel. A fedőben és a feküben maradó kőszéntelep részeket is bányabeli kutatófúrásokkal határozzák meg. Az adatok pontosítására bányakarotázs mérések használhatók. A szénbányászatban a bányaföldtani kutatás legfontosabb feladata a tektonizáltság pontos megismerése, amely a nagyobb vetők helyzetének a pontosítását és a kisebb, a részletes felszíni kutatások alapján még nem ismert vetők meghatározását jelenti. Az előbbi a vágathajtás, az utóbbi a fejtés üzemvitelét, gazdaságosságát befolyásolja. A kisebb, a kőszéntelep fél vastagságát meghaladó vetők vágatok közötti kimutatására geofizikai mérések, pl. geoelektromos átvilágítás használható. A vetők ismerete a víztelenítés tervezéséhez is szükséges. A vízföldtani paramétereket a víztelenítés tervezéséhez pontosítani kell, figyelemmel kell lenni a víztelenítési idő betartására. Adatokat kell szerezni a vetők vízzáróságára, a vetőközök víztelenítési idejére. Egyidejűleg szükséges a vízszintek folyamatos mérése az erre kiképzett 88

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kutatófúrásokban. A beépített, állandósított geofizikai szondák adatai a termelés közbeni információszerzést egészítik ki. Szénbányászatban alkalmazható geofizikai kutatási eljárás a telephullám-szeizmika (BODOKY et al. 1982). Ezzel a módszerrel a széntelepek tektonikai zavarai körülbelül néhányszor tíz métertől párszáz méterig is kimutathatóak a fronthomloktól, vágatokból. A kőzetekre nehezedő nyomás és a bennük mért szeizmikus sebességek összefüggnek. A kőzetben a szeizmikus sebesség nő a mélységgel való nyomásnövekedéssel. A telepek geosztatikus terhelése és a telepek szén- és gázkitörés veszélyessége között hasonló a kapcsolat. Minél nagyobb kőzetmechanikai feszültség alatt van egy széntelep, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a vágathajtáskor létrejövő hirtelen nyomáscsökkenés miatt sok, addig kötött gáz szabadulhat fel belőle. Emiatt a bányaművelés szempontjából fontos ismerni a kőzetek és a széntelepek kőzetfeszültségi viszonyait. Egy másik módszer a geoelektromos szondázás (GYULAY, MOLNÁR 1982). A széntelepes összletekben a telepkísérő rétegek agyagos, nedves üledékek. Ezek elektromos fajlagos ellenállása jóval kisebb mint a széntelepé. A széntelep a kísérő rétegekhez képest rosszul vezető vékony beágyazott lemez. A tektonikai zavarok, vetők, a rosszul vezető szénlemezben a vetőzónákban szakadásokat jelentenek. Itt a jól vezető fedő- és fekükőzet egymáshoz közelebb kerül. A vetőzónában így a telep két oldalán bevezetett áram rövidre zár, ezért az áramsűrűség sokkal nagyobb, mint a zavartalan széntelepben. Vágat oldalából kiágazó fúrásokban a vágat körül fellazult zóna vizsgálatára szoktak még akusztikus mérést, ferdeség mérést, mágneses szuszceptibilitást, neutron–neutron szelvényezést is végezni. A dorogi bányabeli feltárásokban a vágat- és telepszelvényezések, előfúrások mellett bevezetésre kerültek a bányageofizikai mérések is. A Lencsehegyi bányaüzemben a szeizmikus, a geoelektromos, a termikus és a radioaktív mérések a vetők helyének és nagyságának, valamint a vízvédelem szempontjából fontos védőréteg vastagságának és az alaphegységi karsztjáratok helyének és nagyságának tisztázására irányultak. A szeizmikus méréseket az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet bányageofizikai osztálya, a geoelektromos és termikus méréseket részben az akkori Nehézipari Műszaki Egyetem (ma Miskolci Egyetem) geofizikai tanszéke, részben a Dorogi Szénbányák geofizikai csoportja végezte. Az eredményeket a feltárások irányításában, a fejtések tervezésében és vezetésében használták fel (GUTMANN 1988). 2.2.2. Termelési módszerek, bányászati technológiák 2.2.2.1. A termelési módszereket meghatározó bányaföldtani viszonyok Borókási bányamező A terület alaphegysége triász korú, dolomitpados mészkő. Erre eocén korú szárazföldi tarka agyag, változó vastagságú tavi agyag, édesvízi mészkő, ill. mészmárga, valamint szenes agyag rakódott. Ez alkotja a 14–18 m (a déli peremen csak 3–4 m) alsó-eocén telep feküjét. A telep fűtőértéke 18–22 MJ/kg, hamutartalma 16–21% között változik. A telepes összletben változó nagyságú és kiterjedésű mészkőrétegek találhatóak. A telep fedője 12–15 MPa szilárdságú agyagmárga. Ez a mintegy 120–180 méteres réteg választja el az alsó-eocén és a középső-eocén telepeket. Az alsó-eocén telepek esetleges művelésénél a legfőbb problémát a jelentős mennyiségű fekü oldali karsztvíz jelenti. A művelésre ajánlott középső-eocén telepes összlet három telepből áll. Az alsó, III. telep 0,8–4,0 m, átlagosan 2,0 m, a II. telep 0,8–6,0 m, átlagosan 2,5 m, az I. telep 0,8–3,2 m, átlagosan 1,6 m vastagságban fordul elő a térképen megjelölt elterjedésben. A III. és II. 89

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés telepek között 5–6 m vastag agyagos összlet, a II. és I. telepek között pedig 5–15 m vastag homokos összlet helyezkedik el. Az I. telep közvetlen fedőjét 20–40 m vastag homok, laza homokkő alkotja. A középső eocén telepcsoportnál karsztvíz veszéllyel nem kell számolni. Vetőzónák közelében kis mennyiségű vízszivárgás esetleg úszóhomok betörés várható. A nagyobb biztonság mellett művelésre ajánlott telepek dőlése 12–16°, megközelítőleg északi irányú. A telepnél nagyobb vetők elvetési magassága jellemzően 10–30 m közé tehetőek. A kőzetmechanikai jellemzők és a fő tektonika ismeretében a főfeltáró vágatokat, és a bánya bunkerrendszerét a középső eocén III. és II telepei közötti agyagos összletben célszerű kihajtani. A főfeltáró bányatérségek és a külszín kapcsolatát két lejtős akna kihajtásával célszerű megoldani, mert vélhetően a korábban feladott XII/a függőleges akna rendbe tétele magasabb költségekkel járna, mint egy új lejtős akna hajtása, és a mintegy 400 m hosszban kihajtott lejtős akna is tönkre ment a közben eltelt 30 év alatt. A lejtős aknák elhelyezését a külszín alkalmassága, és a műre való telepekből, pillérekkel minél kisebb igénybe vétel miatt, célszerű a terület Ny-i szélére tervezni. Új XVII-es akna keleti oligocén mező (felvetett parti) A mintegy 86 000 m²-nyi reménybeli területet keleten a már leművelt X-es akna határolja — amely az 1948-as indulását követően tervszerű víz alá eresztéséig, 1975-ig üzemelt, — nyugaton az Annavölgyi XVII-es akna, — mely 1958-tól az 1971-es elfulladásáig — termelt. A későbbiekben az egyszerűség miatt nevezzük a területet: Új XVII-es aknai felvetett partinak. A területen található mintegy tíz mélyfúrás adatait feldolgozva, valamint a már befejezett bányaműveletek által megismert tektonika alapján egy viszonylag elfogadható telep elhelyezkedési kép alakítható ki. Vélhetően két É–D irányú 15–25 m-es vető szabja a területet három tömbre (I., II., III tömbök). A tömbökön belüli telepdőlés 100 ‰ alatt van. A telep kifejlődés két rétegű, bár tömbönként eltérő elrendezésű. Az I. tömbben a felső ~1,2m vastag felső telepet és az alatta lévő 0,8–1,1m alsó telepet akár lehet egybe is fejteni a vékony (~0,5m) közbetelepült márga miatt. A II. tömbben vastagabbak a telepek (átlag 0,9 és 1,6 m) és a közbe települt agyagmárga is vastagabb (~1,4 m). A III. tömbben is ez utóbbi tendencia követhető, bár dél felé vékonyodás a jellemző. 1989-ben, jóval a bányaüzemek bezárása után újabb mélyfúrások készültek. A fúrásokat — helyi szakemberek elmondása alapján — egy visszahagyott, általuk kiváló adottságokkal rendelkezőnek ismert tartalék terület további megismerésének célzatával fúrattak le (530; 531; 532; 533 számú fúrások). A bizonytalanságok eloszlatása miatt a terület művelésbe vonása előtt mindenképpen javasolható néhány (3db) kis mélységű, max. 80 m mélységű kutatófúrás lemélyítése. Segítségükkel a lefejthető ásványvagyon mennyisége is jelentősen megváltozhat. Számítások szerint a fejthető ásványvagyon: 104 000 tonna (~1 788 800 GJ) 2.2.2.2. Tervezett bányászati technológia A bányászati technológia részletes kidolgozása két bányaterületre történt meg. Borókási bányamező A létesítendő bánya telepeinek és kísérő kőzeteinek geológiai, geofizikai és kőzetmechanikai jellemzői alapvetően meghatározzák azt a technológiát, amivel a biztonságos bányaművelés végezhető. A hatékonyságot és a költségek minimalizálását is figyelembe véve széles homlokú, komplex gépesítésű, hazafelé haladó, omlasztásos, felülről lefelé haladva esetenként háromszeletes művelési módot célszerű választani. A nagyobb kitermelhető vagyon és egyben a jobb fajlagos költségek elérése miatt gépesített tisztázó fejtések telepítése 90

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány is célszerű. Abban az esetben értelemszerűen azoknak is hazafelé haladónak és omlasztásosnak kell lenni. A lejtősaknák, a főfeltáró vágatok és a fejtés előkészítő vágatok alaphelyzetben nyitott kapuív szelvényűek lehetnek. Kivételt képeznek a speciális funkciójú vágatok (pl. zsompok, bunkerek). A tervezett termelési kapacitás, a hozzá szükséges gépek, a szénben lekötött termeléskor felszabaduló gázok, és a létszám meghatározzák a szükséges vágatszelvényeket (~ 16 m²). A biztosítás anyagára nézve alkalmas lehet a csúszó íves TH-biztosítás rács- vagy deszkabéleléssel. A vágatokat a kőzetek keménysége és a termelékenység fokozása miatt elővájó gépekkel célszerű hajtani, komplex szállítósor alkalmazása mellett. A csepegő vizek miatt a gumiszalagos szállítás preferálható a kaparós szállítással szemben. A komplex frontok a tektonikához igazítva jellemzően 80–120 m homlokhosszúsággal tervezhetőek, átlag kifutási hosszuk 350–450 m lehet. A szeletvastagság az egyes művelendő telepekhez igazodóan 1,5–2,5 m között lehet, így az alkalmazandó pajzsok művelési tartományának is ezt kell tudnia. A hatékonyság növelése érdekében megfontolandó a fővágati komplex rendszer beépítése is. A szállítórendszert célszerű hevedertárolós 800 mm heveder-szélességű gumiszalagokkal kiépíteni. Ez igazodik az elővájások szállítási rendszeréhez is, praktikusan a tipizálás jegyében. A bányabeli segédanyag-szállítás adhéziós pályákon megoldva kapcsolható a lejtős aknai kötélvontatású adhéziós pályához és a külszíni üzemudvaron történő mozgatáshoz is. A térségi bányászati tapasztalatok alapján a bánya vélhetően sújtólégveszélyes besorolású lesz. Szellőztetési rendszerét ezért ajánlott szívó üzemmódban üzemeltetni, és a szellőztetés berendezéseit is a sújtólég veszélyes környezetben használható berendezések közül kell kiválasztani. Új XVII-es akna keleti oligocén mező (felvetett parti) A mélység és a várható nyomásviszonyok miatt (valamint a térségi bányászati tapasztalatok alapján), az egyszerű trapézácsolatos-fabiztosítás alkalmazható az egész bányában, mind a feltáró, mind az előkészítő vágatok tekintetében. Eltérni ettől csak a táró hosszában és a lejtős akna külszínhez közeli szakaszán célszerű, ahol alkalmasabb lenne a nyitott kapuíves TH-biztosítás. Az egyes mezőkben az alapvágatok közel csapásirányban tervezhetőek, így a rövidebb kifutású pászták iránya közel dőlésirányú lehetne (a vízkezelés miatt előnyös). A kifejlődött széntelepi összletből két telep fejthető. — Az I. telep (felső telep) átlag vastagsága ~0,7–1,4 m. — A II. telep (alsó telep) átlag vastagsága ~1,6–2,0 m. A telepek művelése keskeny homlokú egyedi támmal biztosított omlasztásos technológiával egy szeletben hazafelé haladó technológiával történhetne. A fejtések homlok hosszúsága és kifutási hossza a részletes bányabeli kutatások függvényében kerülhetnek véglegesítésre, 50–130 m-es kifutási hosszak és átlag 10 m-es homlokhosszak kialakíthatóak. Az előzőekben körülhatárolt technológiával az évi termelési kapacitás ~ 30 000 tonna lehetne. A tervezett kapacitáshoz egy időben két kamra működését kell biztosítani. A kamrákban a jövesztés fúrásrobbantásos-technológiával történhet. Alkalmas RTE esetén a kétszeletes jövesztés megvalósítható a tisztán termelés érdekében. Az alkalmazni kívánt technológiához kell kiválasztani a gépeket, berendezéseket, és eszközöket. Az leszögezhető, hogy a bánya adottságai miatt nem feltétlenül a csúcstechnika alkalmazása a cél, ugyanakkor az élőmunka kiváltása (a magas humán költség-arány miatt is) a lehetséges mértékig megoldandó feladat.

91

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Szállítóberendezésként láncosvonszolókat célszerű alkalmazni a gyors átszerelés és a rugalmas hosszmegválasztás miatt. A pászták biztosítása kapcsolható süvegű alumíniumtámokkal egyszerűen megoldható. A rakodás a szállító berendezéshez illeszkedően kézzel, rárobbantással történhet. Mivel a külszínen védendő létesítmény nincsen, a főtekezelés omlasztással történhet. Tekintettel arra, hogy a bánya egy időben lévő nyitott vágathossza relatíve kevés, a telepített létszám nagyon alacsony, és ha diesel gépek nem fognak dolgozni a föld alatt, a bánya főszellőzetését egy, a külszínre telepített ventillátorral is el lehet látni. A bányában vélhetően nem lesz jelentősebb gázfelszabadulás, így a besorolása is alacsony fokozatúra tehető. A létesítendő bánya legmélyebb pontja a +92 m szint körül lehet. A térségben a nyugalmi vízszint +94 m tszf. Figyelembe véve a kutató fúrásokban nyomon követhető rétegsorokat, a széntelep közelében mértékadó vízadó réteg nincsen. A fajlagos védettség biztosított, így nagyobb mértékű vízbeáramlásra nem kell számítani.

92


2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) A kutatás elvégezéséhez erdő és szántó művelési ágú terület ideiglenes igénybevétele szükséges. A termelvény kiszállításának módja később kerül meghatározásra, de számítani lehet földutak igénybevételére is, amelyhez kezelői vagy tulajdonosi hozzájárulás beszerzése szükséges. Közúti szállítás esetén a közút megerősítése, vasúti szállítás esetén a vasúti kapcsolat kiépítése a már meglévők mellet nem szükséges. A kutatólétesítmények kivitelezése során az energiaellátás legegyszerűbben tartálykocsival a helyszínre szállított üzemanyag felhasználásával történhet. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerülhet kialakításra. A vízellátást tartálykocsikkal a helyszínre szállított vízzel oldható meg. Az üzemszerű termeléshez a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően szállítási, energia-, illetve vízellátási rendszert kell kiépíteni. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékot a vonatkozó előírások szerint elkülönítve kell tárolni, illetve gondoskodni kell azok jogszerű kezeléséről, ártalmatlanításáról.

93


2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 2.4.1. Közlekedési viszonyok A dorogi vizsgálati terület Komárom-Esztergom megye területére esik. A terület közlekedési hálózatának térképét a 44. ábra mutatja be.

44. ábra. A dorogi vizsgálati terület térségének vasút- és közúthálózata. (2013)

Komárom-Esztergom megye nyugati része az ókor óta kapuja a Bécs–Győr–Pozsony eurorégió térségnek. A Duna mint vízi út, valamint a mellette lévő szárazföldi utak jelentették a történelmi időkben a legfontosabb összeköttetést Közép-Európával, Délkelet-Európával a Balkánnal és Kis-Ázsiával. E vonalakat követte később a vasút és ma az autópálya nyomvonalak is. A III. Páneurópai Közlekedési Konferencián jelölték ki azokat a tengelyeket, amelyek Európa nyugati és keleti felét hivatottak összekötni. Közlekedési szempontból a régió jelentősége a mai napig hatalmas. A Helsinki folyosók közül a IV. számú (Berlin/Nürnberg–Prága–Pozsony/Bécs–Budapest– Konstanca/Szaloniki/Isztambul) a megyén megy keresztül, (az M1-es autópálya és az 1. sz. vasútvonal), csakúgy mint a VII. számú Helsinki Folyosó,amely maga a Duna, mint víziút. A megye közlekedésföldrajzi szerepét éppen ezen folyosók általi érintettsége emeli.

94

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4.1.1. Közúti közlekedés A nagytérségi közúti kapcsolatokat elsősorban a gyorsforgalmi utak (autópálya, autóút), és a főutak szolgálják. Győr–Moson–Sopron és Komárom–Esztergom megye a kontinentális léptékű Bécs– Budapest közlekedési tengely révén elvileg nagyon kedvező közlekedési helyzetben van. A térség közlekedéshálózatának jelentős eleme az M1-es autópálya, mely része a IV. számú páneurópai közlekedési folyosónak, mely az EU középső területeit Görögországgal köti össze, továbbá az E60 jelzésű Brest (F) – Constanta (Ro), valamint az E75 jelű Utjaski (SF) – Szitia (GR) európai utak említhetőek, melyek az M1 autópálya teljes szakaszát magukba foglalják. Azonban az autópálya területfejlesztő hatása a keresztirányú kapcsolatok hiányosságai miatt csak mintegy 20 km-es sávban érezteti jótékony hatását, azon túl ez az előny megszűnik, ugyanis a kiváló kelet–nyugat irányú kapcsolatok mellett az észak–déli irányú közúti kapcsolatok hiányosak. Az országos közutak hosszának megyei átlagát tekintve megállapítható, hogy KomáromEsztergom megye, területi arányához képest magasabb az úthosszak részesedése. Az országos átlagot meghaladó útsűrűség is ezt jelzi. A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak Az M1-es autópálya a térség — sőt Magyarország — legfontosabb közúti közlekedési útvonalának tekinthető. Forgalma jelentőségével egyenesen arányos. A vizsgálati terület északi részét teljes egészében átszeli kelet–nyugati irányban. Főutak a vizsgálati terület térségében —°1-es sz. főút: Budapest–Tatabánya–Tata–Komárom–Győr–Mosonmagyaróvár–Hegyeshalom (Ausztria) — 10-es sz. főút: Budapest–Dorog–Komárom–Tatabánya (1-es főút) — 11-es sz. főút: Budapest–Szentedre–Visegrád–Esztergom–Tát (10-es főút) — 111-es sz. másodrendű főút út: Esztergom (11-es főút) – Dorog (10-es főút) — 117-es sz. főút: Dorog (10-es főút) – Esztergom–Tát (10-es főút) A regionális és megyén belüli kapcsolatokat a főutak szolgálják ki. Az 1-es főút, az egykori M1 autóút az M1-es autópályával párhuzamos nyomvonalon halad, attól délre, 1–3 km távolságra. A vizsgálati területen nem halad át, attól délre, mintegy 15 km-re fut. Az M1-es autópálya átadása után szerepe jelentősen csökkent, jelenleg főleg a térség településeinek helyközi forgalma zajlik rajta. A 10-es főút Budapestről indul. A megye északkeleti és keleti részének települései számára a legfontosabb közúti kapcsolatot biztosítja a főváros felé. A térségben előbb KDK–NyÉNy-i irányú, majd a Duna térségében nyugati irányba fordul. A vizsgálati területre Leányvásárnál lép be és áthalad a terület északkeleti szektorán. A területről Nyergesújfalu térségében lép ki, és halad tovább, Komárom felé. A 11-es főút feladata a Dunakanyarban található települések (Esztergom, Visegrád és Szentendre) megközelíthetőségének biztosítása. A vizsgálati területet ÉK-i irányból, Esztergom felől közelíti meg. A területre Dorogtól ÉNy-ra lép be, és annak északnyugati zónája közelén, Tokodnál csatlakozik rá a 111-es főútra. A 111-es rövid másodrendű főút Dorogot köti össze Esztergommal. A 11-es főútból ágazik le Esztergomnál. A vizsgálati területre Dorogtól északra lép be, É–D-i irányú. A vizsgálati terület északkeleti zónájában, Esztergom Kertvárosnál csatlakozik a 10-es főútba.

95

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A 117-es rövid főút a vizsgálati terület keleti peremén, Leányvárnál ágazik le a 10-es főútról. ÉK–É–DNy-i negyed körívet ír le, és a vizsgálati terület északkeleti zónáját átszelve, Tátnál csatlakozik a 10-es főútba. Mellékúthálózat a vizsgálati területen Komárom–Esztergom megye állami mellékút hálózata sűrűbb az országos átlagnál, viszont — a már említett okok miatt —– az út- és városhálózat aszinkronitása miatt több mellékút is főúti jellegű forgalmat visel. A vizsgálati terület kis mérete miatt ismertetjük a területen áthaladó mellékúthálózatot is. A 1106-os közút Csolnokról, a 10-es főút leágazásából indul, hozzávetőleg déli irányba haladva Dágnál kilép a területről. Ezután kelet felé fordulva áthalad Únyon, és Tinnyénél végződik. A 1118-as rövid közút a vizsgálati terület északi peremén, Tokodnál ágazik le a 10-es főútról, KÉK–NyDNy-i irányban halad, és mintegy 5 km hossz után becsatlakozik a 1119-es közútba. A 1119-es közút Tátnál, a vizsgálati terület északi peremének közepéről indul a 10-es főúttól ÉK–DNy-i irányban. Érinti Nagysápot, és Bajna északi szélén hagyja el a vizsgálati területet. A 1121-es közút a 119-es közútról ágazik le, a vizsgálati terület középső részében. ÉNy– DK-i irányú, érinti Annavölgyet, áthalad Sárisápon, és Dágtól délre végződik a 1106-os közút rácsatlakozásánál. A 1122-es közút Bajnától indul, és hozzávetőleg keleti irányba halad a vizsgálati területen kívül, annak déli határától 1–6 km-re. Áthalad Máriahalmon, és 1106-os közútnál végződik, Úny előtt. A 1124-es közút Bajótról, a vizsgálati terület nyugati peremétől indul NyÉNy–KDK-i irányban. A vizsgálati terület keleti zónájában végződik, az 1119-es közút becsatlakozásaként. A 1125-ös közút a vizsgálati terület északnyugati sarkától északnyugatra, a 10-es főúttól indul, Nyergesújfaluból. É–D-i irányú, Bajóttól délre KDK-i irányba vált, és Nagysáptól nyugatra áthalad a vizsgálati terület délnyugati sarkán. Bajna északi peremén végződik, a 1105-ös út becsatlakozásánál. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a vizsgálati területnek és térségének közúton való megközelítésének lehetőségei jók. Bár az M1-es autópálya a területtől mintegy 10–15 km-re fut, a térség megközelítését lehetővé teszi. A terület északi és keleti zónája a kiépített főúthálózat révén kiválóan megközelíthető, a terület többi része valamint a vizsgálati területtől nyugatra és délre eső térség csak mellékúton érhető el és ezek teherbírása nem tart lépést a szükségletekkel, ezért ezeknek a területeknek a megközelítési lehetőségei rosszabbak. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének 96

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés – főleg az áru – és teherszállítás szempontjából – nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. A dorogi vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát a 45. ábra tartalmazza.

45. ábra. A dorogi vizsgálati terület térségének (Komárom–Esztergom megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006).

Komárom–Esztergom megye kelet–nyugati irányú vasútvonalainak hálózati szerepe — részben az országos átlagot meghaladó kiépítettségi színvonala miatt — kiemelt jelentőségű a Nyugat-Európával való kapcsolatokban. 97

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A dorogi vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) kormányrendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2. melléklete alapján besorolt regionális, és a 3. melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: Az 1. sz. Budapest–Hegyeshalom–Bécs vasútvonal, A1 osztályú nemzetközi törzshálózati fővonal, villamosított, kétvágányú, 1993–97. között 140–160 km/ó sebességre építették át. A IV. sz. páneurópai közlekedési folyosó része. A Nürnberg–Athén vasúti tengely részeként Nyugat-Európa és a Balkán között személy- és teherszállítási szempontból meghatározó jelentőségű. Belföldi forgalomban betöltött szerepe jelentős. Az utóbbi években a személyszállítási forgalma is nőtt. A vizsgálati területen nem halad át, attól délre, mintegy 15–20 km-re fut. Nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 2. számú, Budapest (Rákosrendező) – Esztergom — 4. számú, Esztergom-Kertváros–Almásfüzitő — 12 (2) számú, Tatabánya–Oroszlány A 2. sz. Budapest (Rákosrendező) – Esztergom vasútvonal KDK–NyÉNy-i irányban halad. Leányvár után lép be a területre keleti irányból. Dorog után északra fordul és Esztergom felé hagyja el a területet. A pályát 1015 nyarán újították fel. A 4-es számú, Esztergom-Kertváros–Almásfüzitő vonal 42 kilométer hosszú egyvágányú, nem villamosított vonal. A Duna partjával párhuzamosan fut. A vizsgálati terület északkeleti sarkáról, Esztergom-Kertvárosból indul, és K–Ny-i irányban átszeli a terület északi zónáját. A területet északnyugati irányban Nyergesújfalu előtt hagyja el. A 12-es sz. Tatabánya–Oroszlány szárnyvonal rövid, 12 km-es hosszúságú. Egyvágányú, villamosított. A vizsgálati területen kívül fut, attól délnyugati irányban. Térképen való ábrázolása miatt említjük. A Duna bal partján található, a Börzsöny lábánál futó vasútvonalakat, valamint az egyéb, 7-es számú Hűvösvögy–Széchenyi-hegyen működő gyermekvasutat nem tárgyaljuk. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a dorogi vizsgálati terület észak és keleti térségének vasúton való megközelítési lehetőségei kiválóak. A terület nemzetközi vasúti forgalomba való bekapcsolását az 1. sz. Budapest–Hegyeshalom–Bécs vasútvonal biztosítja. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani — A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. — A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára — más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában — kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani.

98

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati, valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: — Az OTÉK 36. § (8) pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 36. § (8) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). — A fent felsorolt típusú országos törzshálózati, valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még — a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és – a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: — A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. — A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A vasúti pályahálózat üzemeltetői: — A felsorolt vasúti pályák kezelője a MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (1087 Budapest, Kerepesi út 3.) Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) tud felvilágosítást adni. 2.4.1.3. Vízi közlekedés A dorogi vizsgálati területen hajózható vízfelület nincsen. A terület közvetlen térségében, északra, jól hajózható vízi út, a Duna található. A térséget érintő vízi utak közül meghatározó a Duna szerepe. A páneurópai közlekedési folyosók egyike (VII. sz.) a Duna folyam, az Európát átszelő Duna–Majna–Rajna víziút része. A vízi utak osztályba sorolása szerint a Duna hazai szakasza VI/B és V/C kategóriába tartozik (30. táblázat). A Dunán — bár Győr térségében EGB. VI. hajózási osztályba sorolták — az átlagos vízmélység és a hajózható napok száma messze elmarad az előírttól. Ezért Duna magyarországi szakasza a jelenlegi állapotában nem felel meg az előzőekben vázolt, a transzeurópai víziúttal 99

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kapcsolatban támasztott kritériumoknak, több mint 50 helyen kell mélységi és szélességi korlátozással számolni, amelyek jelentős mértékben akadályozzák a vízi út kihasználását. 30. táblázat. Az érintett vízi utak a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 3. számú melléklete szerint A víziút neve

1.

Duna (nemzetközi vízi út)

A hajózható szakasz hossza, folyamkilométer

A szakasz hossza (km)

A vízi út osztálya

1812–1641

171

VI/B

Kikötők a vizsgálati terület térségében: A térség legnagyobb áruforgalmi kikötője és logisztikai központja a Győr–Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Intermodális Központ. A kikötő RO–RO feladatok ellátására is alkalmas. A Duna Komárom-Esztergom megyei szakaszán jelenleg a szőnyi MOL kikötő és az esztergomi Suzuki gyári medence (http://www.terport.hu/webfm_send/726) működik üzemi kikötőként. A vizsgálati terület térségében elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények működésével, a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával kapcsolatos követelményekre az alábbi jogszabályok vonatkoznak: — A hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet hatálya alá tartozó vízi utak, valamint — A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet hatálya alá tartozó hajózási létesítmények. 2.4.2. Energiahálózatok 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat Hazánkban a villamosenergia-rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kV-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátórendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kV-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató kezelésébe tartoznak. A dorogi vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét a 46. ábra tartalmazza.

100


46. ábra. A dorogi vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe Komárom-Esztergom Megye Területrendezési tervének módosítása. Melléklet. (Közmű hálózatok. Város-Teampannon Fft. 2011. felhasználásával).

A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték-elemei A 750 kV-os országos főgerinc és 400 kV-os átviteli hálózat a területen és térségében nem halad át. A 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: A Százhalombatta–Martonvásár–Oroszlány–Győr 220 kV-os vezeték — a vizsgálati területtől való távolsága miatt — nem került ábrázolásra, KDK–NyÉNy-i irányú. Két betáplálási pontja a martonvásári és győri alállomás. A vizsgálati területen és térségén áthaladó 120 kV-os elosztó hálózat elemei felsorolás szerint, nem részletezve: — Almásfüzitő–Lábatlan — Tatabánya (Bánhida)–(Bicske) — Tatabánya (Bánhida)–Dorog — Dorog–Esztergom — Dorog–Nyergesújfalu — Esztergom–Pomáz — Lábatlan–Nyergesújfalu — (Bicske [Dél])–Dorog — Dorog–Nyergesújfalu (Cementgyár) — Lábatlan–Nyergesújfalu (Cementgyár)] 101

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Átviteli hálózati alállomások a vizsgálati területen és térségében A Bicske-Dél 400/120 kV-os alállomás a Győr–Martonvásár–Bicske I–II. 400 kV-os vezeték gerincre települ. A Győr 400/220/120 kV-os alállomás a Gönyű, Szombathely, Bős (Szlovákia) és Bécs (Ausztria) 400 kV-os, valamint Oroszlány, Bécs és Neusiedl (Ausztria) irányú 220 kV-os távvezetékekkel átviteli csomópontként biztosítja. A Martonvásár 400/220 kV-os alállomás átviteli csomópontként működik. 2.4.2.2. Földgázszállító-rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. A dorogi vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét a 47. ábra tartalmazza. A megye földgázellátása az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó állomásoknál üzemelő nagy/nagyközépnyomású nyomáscsökkentőkről induló nagyközépnyomású vezeték szállítja tovább a földgázt, általában a települések határába telepített gázfogadóig, vagy a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentőig. A települések közötti elosztás többnyire nagyközépnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi települést a nagyközép-nyomású vezetékekre telepített nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról látják el. A települések döntő hányadában a településen belüli gázelosztás középnyomású gázelosztó hálózatról történik. A rendelkezésre álló adatokból nem volt lehetőségünk a gázvezetékek üzemi nyomása alapján történő osztályozásra, ezért a térképen kategorizálás nélkül kerültek ábrázolásra a Nemzetközi és hazai szénhidrogénszállító-vezetékek. A vizsgálati területen és térségében futó nemzetközi és hazai szénhidrogénszállító-vezetékek az alábbiak: Az (Ausztria)–Győr–Nyergesújfalu–Pilisvörösvár–Dunakeszi–Zsámbok vezeték Nagysáptól nyugatra lép be a vizsgálati területre. Áthalad a terület déli sávján, és Csolnoknál hagyja el keleti irányban a vizsgálati területet. Ezután délkeleti irányba fordul, és halad Pilisvörösvár felé. A Százhalombatta–Pilisvörösvár vezeték nem keresztezi a vizsgálati területet, annak délkeleti sarkától mintegy 7 km-re halad, ÉK–DNy-i irányban. Térségi szénhidrogénszállító-vezetékek A vizsgálati terület délkeleti határától fut a Dág–Zsámbék vezeték. Ez a dági szakaszoló állomásról indul, déli irányba. Zsámbékon végződik. Gázátadó állomások a vizsgálati területen és térségében A vizsgálati területen két gázátadó állomás található, Nagysápon és Csolnokon. A vizsgálati terület térségében található a lábatlani, a zsámbéki, a pilisvörösvári és a tatabányai gázátadó állomás.

102


47. ábra. A dorogi vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe Az FGSZ Zrt. vezetékrendszere. Business Design Print Kft. Budapest, 2011 nyomán, valamint Komárom-Esztergom Megye Területrendezési tervének módosítása. Melléklet. (Közmű hálózatok. Város-Teampannon Fft. 2011. felhasználásával).

103


2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A szén jelenlegi szerepe a világ energiatermelésében A kőszén jelenleg a világ primer energiatermelésének 26,5%-át adja, ezen belül a villamosenergia termelésbeli részesedése 41,5%. Az EU 27-ek primer energiatermeléséből a kőszén részesedése 22%. A szénkészletek politikailag stabil térségekben találhatók, így a szén ára a hosszú távú ingadozásoknak kevésbé van kitéve, mint a szénhidrogének ára. A világ kőszén-termelése az elmúlt 20 évben 60%-kal nőtt, mely tendencia várhatóan a következő 20 évben is fennmarad, főként a fejlődő országok fokozódó kitermelésének köszönhetően. A világ jelen-legi éves (fekete)kőszén termelésének 82%-át az öt legnagyobb termelő adja: Kína 47%, USA 17%, India 8%, Ausztrália 6%, Indonézia 4% (48. ábra). Az EU részesedése kb. 2,5%, amihez kb. 3,6%-nak megfelelő import társul. A barnakőszén és lignittermelésnek Németország adja a 19%-át. Az egy főre jutó éves kőszénfelhasználás az USA-ban 3,3 t, Németországban 3 t, Kínában 2,2 t, Csehországban 5,8 t, Lengyelországban 3,5 t, Magyarországon saját termelésből 0,9 t.1 A kőszén részaránya a villamos energiatermelésben 41,5%, az USA esetében a kőszén aránya 47%, a hazai energiamixben jelenleg 14%, míg az EU villamos energiatermelésében 33% (49. ábra).

48. ábra. A világ kőszéntermelése és a vezető országok részaránya2 Szén

Földgáz

Atomenergia

Egyéb

100% 90% 80% 70%

14

60% 50%

20 37

21

20

40% 30% 20%

41

10%

29

47

14

0% Világ

Magyarország

USA

(100%=20*10^12 kWh/év)

(100%=140 PJ/év)

(100%=3.7*10^12 kWh/év)

49. ábra. A kőszén részaránya a villamosenergia-termelésben 1 2

World Coal Association statisztikák (www.worldcoal.org) Independent Statistics and Analysis U.S. Energy Infromation Administration (http://205.254.135.7/todayinenergy)

104

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A szén jövőbeni energetikai szerepe a klímavédelem tükrében A világ összes üvegházhatású gáz kibocsátásáért 61%-ban az energiatermelés felel. A teljes kibocsátás 25%-a szén, míg 37%-a kőolaj és földgáz eredetű. A szénbázisú erőművek átlagos hatásfoka a világban 28%, míg jelenleg a 45%-os hatásfokú tekinthető korszerűnek. Az erőművi hatásfok növelését célzó műszaki fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt 20 évben 40%-kal csökkent az egységnyi energiatermelésre jutó szén-dioxid-kibocsátás. A jövőt illetően a mértékadó elemzések többsége (pl. IEA World Energy Outlook 2013, Shell Looking Ahead Scenarios) azt mutatja, hogy 2030-ig a fosszilis energiahordozók részaránya az energiaiparban számottevően nem fog változni (50. ábra). Még a komoly ÜHG csökkentési terveket dédelgető EU szintjén is lassú az energiamix átrendeződés. A jelenlegi energiapolitikák mentén 22 évet vesz igénybe, hogy az EU bruttó belső energiafelhasználásban a megújulók részaránya megduplázódjon, azaz 8%-ról 15%-ra nőjön. Ezzel együtt is a fosszilis energiahordozók dominánsak maradnak az EU energiamixében, 70%-os lesz a részesedésük még 2030-ban is (51. ábra). Eközben az EU még jobban függő helyzetbe kerül az energiaimport szempontjából, és erőteljesen fog növekedni a villamosenergia igény. Ezért valószínűsíthető, hogy az EU 2050-ig irányt mutató Dekarbonizációs Útitervében szereplő 80% fölötti ÜHG kibocsátás csökkentési elvárások a tagállamok nagy részében nem lesznek teljesíthetők a tiszta szén technológiák és a szén-doixid leválasztási és tárolási technológiák alkalmazása nélkül.

50. ábra. Globális primerenergia felhasználás 2050-ig Forrás: Shell, 2013.

51. ábra. Az EU becsült primerenergia felhasználása 2030-ig. Forrás: IEA, 2012.

A szén lehetséges szerepe az energetikai szektoron kívül 105

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Szénbázison miden olyan vegyipari alapanyag előállítható, ami szénhidrogénekből is. A technológiák régóta léteznek, de az alacsony szénhidrogénárak időszakában ez nem volt gazdaságos. Amennyiben a jelenlegi kőolajárak és a hozzájuk igazodó földgáz ára nem csökken, érdemes a szénalapú vegyipar újraindításán gondolkodni. A nemzetközi irodalom a földgáz tartós 6 €/GJ és a kőolaj 50 USD/hordó ár felett tartja rentábilisnak a szénvegyészetet. A szén, mint kiinduló alapanyag esetében a berendezés és technológia jelent nagyobb költséget. Amíg a szénhidrogének esetén 80% a nyersanyag és 20% a technológia költsége, addig a szén esetében 80% a technológia és 20% a nyersanyag. Ez lehetőséget kínál az európai berendezés gyártók számára, ami további foglalkoztatást és kutatást–fejlesztést generálhat. A nyersanyag bányászatán kívül tehát a technológiák rendszeres üzemeltetése, karbantartása és felújítása is gazdaságélénkítő hatású lehet. A szén segítségével egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a megújuló biomassza, valamint a cseppfolyós és szilárd hulladékok feldolgozása is. Együttégetés vagy együttes gázosítás esetén a feldolgozó berendezések olcsóbbak, és a nyersanyag előkészítés is lényegesen egyszerűbbé válik. Az atomerőművek éjjeli árama, a szél és vízenergia stb. hidrogénné alakítható vízbontással, és ez a szénnel vagy széndioxiddal együtt metanollá alakítható. Ez a költséges és veszélyes hidrogénre tervezett infrastruktúrát lényegesen leegyszerűsíti. A metanol mind az energiaipar, mind a vegyipar jól tárolható és alkalmazható köztes vagy végső anyaga lehet. A jövőben a szén-dioxid visszaalakítása pl. metanollá — a CCR (Carbon Capture and Recycle) — egyre nagyobb teret nyerhet. A CCR területén nagy erővel folyik a kutatás, és mostanában a laborkísérleteket meghaladó ipari alkalmazások is épülnek. Ennek úttörője Oláh György, Kaliforniában élő Nobel-díjas magyar kémikus. A tiszta széntechnológiák komplex alkalmazása (52. ábra) lehetővé teszi a hulladékok energetikai és vegyipari hasznosítását, fejlesztve a hulladék–szén–biomassza kombinált alkalmazásokat. Lehetőséget kínál a képződő CO2 újrahasznosítására, a villamosenergia tárolásra metanol formájában. A metanol üzemanyagként, műanyag és műtrágya alapanyagként más értékláncok kiinduló pontjává is válhat.

52. ábra. A tiszta széntechnológiák rendszerterve (VERBŐCI, SZTERMEN, 2009)

106


2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A megkutatott ásványvagyon, mint nemzeti érték Két évszázadon át a hazai kőszénvagyon ipartörténetünk meghatározó szereplője volt. Alapját adta a 19. sz. iparosítási törekvéseinek, a 20. sz. első felében gerincét képezte a háborús gazdálkodás energiaellátásának, a két világháború között a békeszerződés utáni Magyarország gazdasági újraszervezésének. A 20. sz. második felében meghatározó szerepe volt az iparosítás energia- és nyersanyagellátásában. Az 1970-es évek második fele és az 1980-as évek a kőszén tartós leértékelődésének kezdetét jelentette elsősorban az import szénhidrogén alacsony ára és biztos, korlátlannak tűnő beszerezhetősége miatt. Az energiahordozók terén bekövetkező szerkezetváltás a mélyművelésű szénbányászat visszafejlesztését eredményezte, ez azonban nem jelentette azonnal a hazai kőszénkutatás hanyatlását is. A leértékelődés első időszakában, az 1970-es évek második felétől az 1980-as évek közepéig, állami forrásokra alapozott intenzív fúrási tevékenység (~25 milliárd Ft) és szeizmikus kutatás zajlott (53. ábra). A teljes kutatási dokumentáció bekerülési értéke mai árszinten országosan több tíz milliárd Ft, gyakorlati értéke azonban ennél jóval nagyobb, hiszen mintegy 6700 millió tonna, bányászati szinten mindeddig el nem sajátított vagyont dokumentál. E kőszénvagyon a nemzeti energiavagyon mintegy 65°000 PJ-nyi primerenergia készletét adja, ami a nemzetgazdaság számára komoly tartalék. Ebbe a kutatási fázisba tartoztak az Új-Borókás, a XVII. akna ill. a Kerekdomb–É részletes kutatások is. Új-Borókás területén a Dorogi Szénbányák által megkutatásra került mintegy 7 Mt omlasztásos technikával fejthető jó minőségű barnakőszén („középső-oligocén telepek”). A Dorogi-szénmedence legnagyobb, karsztvízszintsüllyesztés nélkül kitermelhető, bányászat által nem érintett, részletesen megkutatott, sőt vágattal megközelített vagyonáról van szó. A terület értékét jelentősen növeli az elvégzett részletes bányászati tervezés, a kivitelezett lejtős akna és a kutatólétesítmények nagy száma. A XVII. akna oligocén vagyona hozzávetőlegesen 100 kt, a Mogyorósbánya környéki oligocén telepek ugyancsak megközelítik az 1 Mt-t, további kutatással ez feltehetően e fölé növelhető.

53. ábra A hazai kőszéntermelés és a kőszénkutató fúrások költségének alakulása a 19. sz. közepétől napjainkig Kőszéntermelés: 1856-1956 között Halkovics 2003, 1956-tól éves MBFH adatok alapján, a fúrásköltségeket tekintve, a ’60-as évek végéig átlagosan 20000, a 70-es évektől 30000 Ft/méter költséggel számolva jelenlegi árszinten ( 94 milliárd Ft)

107

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Perspektivikus szénfelhasználási irányok a dorogi szénmedence területén A kormány a Nemzeti Energiastratégiával, a hozzá kapcsolódó Energetikai Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervvel, valamint a „Hazai bányászat jövőbeni fejlesztésével kapcsolatos egyes feladatokról” című kormány határozattal összhangban a lignit- és a szén felhasználás hosszabb távú fennmaradásával számol. Tekintetbe véve a karsztvízszint süllyesztés nélkül elérhető vagyonok korlátozott mennyiségét, a Dorogi-medence területén a mélyművelésű bányák újranyitásának legfontosabb piaci eleme a lakossági tüzelőanyag-ellátás lehet. Ehhez kacsolódóan problémaként merül fel a levegő tisztaságának a kérdése. A lakossági egyedi szén- és lignittüzelés alacsony hatásfoka, a tökéletlen égés és a károsanyag-kibocsátás szabályozhatatlansága miatt fellépő többlet CO2, SOx NOx, PM10 és egyéb emisszió kezelendő kérdés lesz. Éppen ezért környezetvédelmi szempontból is hatékonyabb megoldás lehetne a régió kistelepüléseinek kisközösségi távhőellátása. Ennek számításba vételével a barnaszén fűtésre való használata szabályozottabb, környezetkímélőbb és humán egészségügyi szempontból veszélytelenebb módon valósulhatna meg kis kapacitású helyi távfűtőművekben, akár szén–biomassza-hulladék együttes feldolgozással. A szénbányászat és a szénfelhasználás szerepe a régiófejlesztésben A szénbányászat, különösen a mélyművelés munkahelyteremtő hatása közismert. Ezzel kapcsolatban egyfelől hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szénmedencében reálisan elképzelhető kis kapacitású mélyművelések feltehetően a 80-as évek színvonalához mérten nagyságrenddel kevesebb élőmunka igényt támaszthat. Másfelől azonban hangsúlyoznunk kell a bányászati tevékenység multiplikatív szerepét. Tapasztalatok szerint egy földalatti munkahely 2–3 felszíni munkahely megteremtését is jelentheti.

108


2.7. A terhelés várható időtartama A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a bánya életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A kutatástól a bezárásig, a terület helyreállításáig tartó folyamat nem ritkán egy évszázadot is meghaladhat, erre a Dorogi-medencében is számos példa adódik. A bánya működése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják, különös figyelemmel a műveletek felhagyását követő időre. A bánya életciklusa általában az alábbiakban részletezett szakaszokra bontható. 2.7.1. Kutatási szakasz A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető, kereskedelmi értékű ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. Általában egy területen a nyersanyagkutatás 1–10 évet, esetleg többet is igényelhet, és nem mindig vezet bányanyitáshoz, amint ezt a dorogi szénbányászat eddigi története is mutatta. A Bányatörvény 14. §-a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi-nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállakozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes kormányhivatalnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természetés tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés — településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő — teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások helyének kijelöléséről. A kutatófúrások helyszínét elő kell készíteni, oda megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás 109

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrások mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás kitermelhető ásványvagyont. Meg kel határozni a feltárt vagyon mennyiségét és minőségét, a vagyon meghatározásának bizonytalanságát. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányanyitáshoz, a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.2. Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a bányalétesíthez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A bányatervezés általában 2–3 évet vesz igénybe. Dorog esetében egy mai, vagy jövőbeni bányanyitási szándék esetén a tervek aktualizálása szükséges. A bányalétesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a bánya létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. 2.7.3. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a bánya építése, amely 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A bányához utakat kell építeni, meg kell építeni a termelvényosztályozó, feldolgozó üzemet, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kell hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. Az építési szakaszban kihajtják az üzemszerű termelés beindításához szükséges bányavágatokat: a főfeltáró- és feltáróvágatokat, a szállító- és légvágatokat illetve aknákat, kiépítik a termelvény-, anyag-, és a személyszállító útvonalakat, a vízelvezető rendszert, beépítik a szükséges gépeket, elektromos berendezéseket, a bányaveszélyek elleni eszközöket és a szükséges mérőműszereket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a bányaműveletek előrehaladásával lehet beépíteni. 2.7.4. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, és az elkészült rendszert tesztelték, és a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A termelés elvi időtartama elérheti akár a 100 évet is, a hasznosítható ásványvagyon kiterjedésétől, típusától függően. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása (a meddő és a nyersanyag szétválasztása, osztályozása), és elszállítása. Ebben a szakaszban is 110

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány folyamatos a bányaüzem fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.5. A bánya felhagyása, bezárása A tervezett műveletek elvégzése, a hasznosítható nyersanyag kitermelése, esetleg gazdaságossági megfontolások miatt kerül sor a bányaműveletek felhagyására, a bánya bezárására. A bezárási folyamat során a gépeket és a berendezéseket a bányából kiszerelik, eltávolítják. A vágatok egy részét vagy egészét tömedékelik, amennyiben az esetleges későbbi vágatomlások miatti felszínmozgások elkerülése ezt indokolja. A bányatérségbe szivárgó vizek szivattyúzását befejezik, így a bányatérség egy része vagy egésze víz alá kerül. A bánya bejáratát lezárják, esetenként tömedékelik, bebetonozzák. Bizonyos bányák (só, érc) esetében a bányatérség egyén célú hasznosítása is szóba jöhet (egészségügy, turizmus, raktározás). Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. 2.7.6. Rekultiváció A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. Legalább 5 évig monitoring rendszer üzemeltetése célszerű a bányaterületen. Lényeges feladat a felszíni vizek elvezetése, az újraerdősítés, esetleges új építmények létesítése és új típusú gazdasági hasznosítása a területnek. A bányabezárást követő tájrendezés időszükséglete néhány hónap, a terület teljes körű rekultivációja néhány évet igénybe vehet. A Bányatörvény 36. §. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. A törvény szelleme és az eddigi végrehajtások alapján az igénybe vett földterületek korábbi művelési ágának visszaállítása vagy eltérő hasznosítás is elfogadott gyakorlattá vált. Dorog bánya esetében az üzemudvar és meddőhányók kialakításán túlmenően a szénszállítási megoldások útvonalainak rehabilitációit is számításba kell venni. Környezet helyreállítási főbb feladatok: — üzemudvaron újrahasznosításra alkalmatlan épületek bontása talajszint alatt 1 m-ig, — üzemudvar tájrendezése, — meddőhányó tájrendezése, — veszélyes anyagok likvidálása, — szénszállító útvonalak rekultivációja, — egyéb előírások miatti munkák elvégzése. A széntermelést kiszolgáló főlétesítmények (meglévő műhelycsarnok és az építendő iroda, fürdő) a bányabezárás után várhatóan tovább hasznosíthatók, környezet helyreállítási költsé111

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés get nem igényelnek. A korábbi melléklétesítmények közül a telephely más irányú hasznosítása miatt nagyobb részben lebontást fog igényelni. A meddőhányók tájrendezését meg kell oldani, ami teraszosítási és rézsűlaposítási 1:3, ill. 1:4 földmunkavégzést jelent, növényzet rátelepítésével. A környezetre esetleg veszélyes anyagokat, a bányából kiszállított olajos szennyezésű talajokat, gépeket és a grafitos szigetelésű kábeleket az engedélyezett tárolási helyre kell elszállítani. A szénszállítás megoldásától függően, amennyiben nem a javasolt tehergépkocsis szállítás nyerne elfogadást (megoldást), akkor a függőkötélpálya — mint egyik lehetséges alternatíva — megszüntetésekor a pályanyomvonal rekultivációjával számolni kell. Egyéb munkák közül a víz- és bányakár megfigyelő rendszerek létesítése és működtetése jelent még költségtényezőt.

112


2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A bányászati veszélyhelyzetek közé soroljuk: — a sújtólégrobbanást, — a szénporrobbanást, — a gázkitörés veszélyt, — a vízbetörés veszélyt, — a tűzveszélyt és — a por- és sugárártalmat. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. A tervezett dorogi szénbányászati területeken az alábbi bányaveszélyekkel (termelést nehezítő körülményekkel) kell számolni. A borókási területen a művelést nehezítő tényezőkre vonatkozó konkrét vizsgálat nem történt, analógiás alapon azonban bizonyossággal lehet számítani a középső-eocén II. telep öngyulladási hajlamára. Különösen a telepet felülről határoló szenes, agyagos, palás elválású kőzet („égőpala”) a fejtési omlasztást követően a megnövekedett légáramba kerüléssel szenvedhet öngyulladást. Ennek oka feltehetően a magas, 10% feletti pirittartalom. A terület többi telepénél hasonló problémákkal nem kell számolni. Porveszély sem a közeli, alsó-eocén telepet művelő XII. aknán, sem a középső-eocén telepet művelő IX–XIV-es aknán nem volt. Metángáz fejlődés szempontjából a telepes összletek fejtése során I. sújtólégosztályú minősítésre kel számítani (SZŰCS et al. 1980). A dorogi szénbányászatot leginkább fenyegető veszély a vízbetörés, amely a triász időszaki karsztosodott mészkő fekükőzetek karsztvizének a bányatérségbe való váratlan és nagy mennyiségű beáramlását jelenti. Ez a veszély elsősorban az alaphegységre települő alsó-eocén képződmények széntelepének művelésekor jelentkezik, a borókási területen (és a többi művelésbe vonásra tervezett területen) ezt a telepet nem tervezik művelésbe vonni. A középsőeocén telepek a borókási területen a helyi karsztvíz szintje fölött települnek, bányászatuk során a vízbetörés veszélye kevésbé áll fenn. Az I. telep művelése során a fölé települő, magas rétegvíztartalmú, homokos fedőrétegből származó „úszóhomok” (jól osztályozott, finom-szemű homok) vágatba való beömlésére kell számítani. Az úszóhomok betörésének veszélye töréses zónák környezetében fokozott, az átharántolási technológia kialakítása mellett előzetes víztelenítéssel csökkenthető vagy zárható ki (SZŰCS et al. 1980). Gázkitörés és szénporrobbanás veszélyével a területen a tapasztalatok és a földtani ismeretek alapján nem kell számolni. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása. Ezek az intézkedések a következők: — a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; — a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés.

113


3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénbányászat esetében a koncesszióra tervezett terület olyan kiterjedésű, amelyen viszonylag jól becsülhetők a tevékenység konkrét hatásai. Az érzékenységvizsgálat során a környezeti változások — a beruházás mértékének, a tevékenység időtartamának, az alkalmazásra kerülő technológia ismeretének hiánya miatt — pontosan nem számíthatók, de kiemelhetők azok a helyi környezeti elemek, melyekre a hatásvizsgálatok végzésénél kiemelt figyelmet kell fordítani. A Dorog–észak vizsgálati terület esetében tovább szűkíti a vizsgálat körét az a tény, hogy a kőszénbányák előkészítésére irányuló munkák egy része már megtörtént. A kőszéntelepek nagy része megkutatott és számos felhagyott bánya található a vizsgált területen belül. Nagyon valószínű, hogy a koncessziós tevékenység során a még megfelelő állapotban lévő, illetve felújítható infrastruktúrát is igénybe lehet venni. Ezek közé tartozik a fennmaradt épületek nagy része, a felújítható vonalas létesítmények (közlekedés, energiaszolgáltatás stb.). 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem Légszennyező anyagok A levegőszennyező anyagokat — szemcseméret függvényében — a következőképpen csoportosíthatjuk: Kolloidális anyagok — porok, aeroszolok, és molekuláris anyagok — gázok, ill. gőzök. A szintézisgázok előállítása ill. erőművi felhasználása következtében főleg gáz halmazállapotú szennyezőanyagok kerülhetnek a levegőbe. Az elsődleges gázhalmazállapotú légszennyezőkön (CO, CO2, SO2, NOx, HF, C2H4, CnHm stb.) kívül a másodlagos szennyezőanyagokkal is számolnunk kell, amelyek oxidáló anyag, sugárzási hő és nedvesség hatására keletkeznek a primer szennyezőkből. Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO, CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. §-a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, — külön jogszabályban felsorolt — légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni.

114

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségizónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra egységesen vonatkozik. Az emberi tevékenység levegőszennyező hatásának legfontosabb elemei az ipar, a mezőgazdaság, a háztartási fűtés és a közlekedés. Az országos emisszió térszerkezete az elmúlt években érdemben nem változott, továbbra is azok a térségek számítanak erősen terheltnek, ahol jelentős ipari tevékenység zajlik. Ilyen térség Komárom–Esztergom megye is. Emissziós források Komárom–Esztergom megyében a legnagyobb szennyezést az energetika és a nehézipar pontforrásai okozzák. Az elmúlt évtizedekben a szennyező ipari üzemek jelentős része megszűnt, ezért az emissziós helyzet sokat javult. Az ipari eredetű légszennyezés két térségre Tata–Tatabánya–Oroszlány, és a Duna menti ipari sávra koncentrálódik (Komárom, Nyergesújfalu, Lábatlan, Dorog). Diffúz források A megye levegőminőségét döntően befolyásolja a diffúz forrásokból — a közlekedésből, a roncsolt, fedetlen bányakáros területekről, a meddőhányók, a zagyterek, a hulladéklerakók, a mezőgazdasági területek kiporzásából — eredő légszennyezés. Roncsolt, fedetlen bányakáros területek Oroszlány, Tatabánya és Dorog környékén találhatóak.

115

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A megye sajátos problémája a pernye és meddőhányók, vörösiszap-tárolók kiporzásából adódó jelentős porterhelés. A legtöbb ilyen zagytározó kármentesítése, rekultivációja nincs befejezve, ezért potenciális szennyezőforrások. A közlekedési légszennyezés a közúti közlekedésből ered, ami a megye 245 km hosszú főközlekedési és a 637 km hosszú mellékútjain zajlik. A közlekedésből származó káros anyag kibocsátás az ipari emisszióval szemben folyamatosan növekszik. Az értékelt légszennyező objektumok között feltüntetett potenciális légszennyező Tatabányai Erőmű megszüntette tevékenységét, így nagy valószínűséggel javult az emissziós helyzet Tatabánya és környezetében. Több erőmű korszerűsítése is megtörtént, aminek következtében csökkent a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a porkibocsátás. Komárom-Esztergom megye területén az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) 2 db automata és 7 db manuális mérőállomást üzemeltet. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. A dorogi vizsgálati területre eső légszennyezettségi zónákat ábrázoló térképet az 54. ábrán mutatjuk be.

54. ábra. A dorogi vizsgálati területre eső Komárom–Tata–Esztergom légszennyezettségi zóna, valamint Budapest és környéke légszennyezési agglomerációjának elhelyezkedése (a közigazgatási területek határai alapján)

116

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az 54. ábra alapján megállapítható, hogy a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi agglomerációk és zónák közül a vizsgálati terület északi részére a (3.), Komárom–Tata–Esztergom légszennyezettségi zóna esik, míg a vizsgálati területtől 4 km-re kelet-délkeletre kezdődik az (1.), Budapest és környéke légszennyezési agglomerációja. A vizsgálati terület déli sávja a (10), Az ország többi területe elnevezésű kategóriába van sorolva. A fentiek szerint a vizsgálati területnek és térségének légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi 31. táblázat és 32. táblázat foglalja össze: 31. táblázat. Komárom–Tatabánya–Esztergom légszennyezettségi zónája, és Budapest és környéke légszennyezési agglomerációja, valamint „Az ország többi területe” légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Légszennyezettségi zóna

1. 3. 10.

Budapest és környéke Komárom-TatabányaEsztergom Az ország többi területe

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint kénnitrogénszéndioxi dioxid monoxid d

szilárd (PM10)

benzol

Talajközeli ózon

E

B

D

B

E

O–I

E

C

F

D

E

O–I

F

F

F

E

F

O–I

32. táblázat. Komárom–Tatabánya–Esztergom légszennyezettségi zónája, és Budapest és környéke légszennyezési agglomerációja, valamint „Az ország többi területe” légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

1. 3. 10.

Budapest és környéke Komárom-TatabányaEsztergom Az ország többi területe

PM10 arzén PM10 kadmium PM10 PM10 ólom (As) (Cd) nikkel (Ni) (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

F

F

F

F

B

D

E

F

F

B

F

F

F

F

D

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a dorogi vizsgálati területen és annak térségében: A kén-dioxid (SO2) koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban a határértéket és a tűréshatárt meghaladja (B), a Komárom–Tata–Esztergom légszenynyezett-ségi zónában a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A nitrogen-dioxid (NO2) koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban a Komárom–Esztergom zónában a határérték és a tűréshatár között van (C). A szén-momoxid (CO) koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban a levegőterheltségi szint határértékét és a tűréshatárt meghaladja (B), a Komárom–Esztergom zónában a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a terület többi részén pedig a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A benzol koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban és a Komárom–Tata–Esztergom légszennyezettségi zónában a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében — a törvényben meghatározottnak megfelelően — az O–I kategóriába lett sorolva. 117

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az egyéb szennyező anyagok közül a PM10 arzén (As) koncentrációja a Komárom– Esztergom zónában pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A PM10 kadmium (Cd) koncentrációja a Komárom–Esztergom zónában a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A PM10 benz(a)- pirén (BaP) koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban és a Komárom–Tata–Esztergom légszennyezettségi zónában a határértéket és a tűréshatárt meghaladja (B), a vizsgálati terület többi részén pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F). Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM–EüM– FVM együttes rendeletben és módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A dorogi vizsgálati terület településeinek légszennyezettségét manuális és automata mérőhálózat méri. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. Az alábbiakban az automata mérőhálózat adatait ismertetjük. Az automata mérőhálózat adatai Az automata mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2012. és 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be. Az értékelés a mérőállomásokon mért SO2, NO2, NOx, CO, O3, PM10, PM2,5 valamint benzol szennyezőanyagok adataiból készült. Ezek közül a PM2,5 valamint a benzol mérési adatokat nem tüntettük fel. A dorogi vizsgálati területen automata mérőállomás nincs. A terület tágabb térségében Esztergomban, Tatabányán, illetve Budapesten telepítettek automata mérőállomást. A nagyobb távolság, valamint a lokális emissziós tevékenységek miatt a budapesti (Kosztolányi) mérőállomás adatait tájékoztató jellegűnek tekintjük (33. táblázat, 34. táblázat). 33. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2013). Mérőállomás neve

Légszennyezettségi index

Összesített index

SO2

NO2

NOx

PM10

Benzol

Esztergom

kiváló (1)

jó (2)

kiváló (1)

jó (2))

Tatabánya

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

–

Budapest

kiváló (1) szennyezett (4) szennyezett (4)

jó (2)

–

kiváló (1) kiváló (1)

Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a alattiak. Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közöttiek. Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közöttiek.

118

CO

O3

jó (2)

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

–

jó (2)

szennyezett (4)

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Összesített index

SO2

NO2

NOx

PM10

Benzol

Esztergom

kiváló (1)

kiváló (1)

kiváló (1)

jó (2))

Tatabánya

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

Budapest

kiváló (1) szennyezett (4) szennyezett (4) megfelelő (3)

CO

O3

kiváló (1) kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

–

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

–

kiváló (1)

jó (2)

szennyezett (4)

Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a alattiak. Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közöttiek. Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közöttiek.

A táblázat alapján megállapítható, hogy a légszennyezettségi adatok összesített indexei az esztergomi és tatabányai mérési adatok alapján jók. A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján a dorogi vizsgálati területen Dorogon egy, a terület tágabb térségében pedig 6 manuális mérőállomás üzemel, Lábatlanban, Szentendrén, Tatán, Tatabányán, Visegrádon és Budapesten. Mivel a vizsgálati adatok több helyen hiányosak, ezért összehasonlításként a 2013-as mérési eredményeket is bemutatjuk. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2013. és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be (35. táblázat és 36. táblázat). 35. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). Légszennyezettségi index


Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

Dorog

jó (2)

kiváló (1)

erősen szennyezett (5)

erősen szennyezett (5)

Lábatlan

jó (2)

kiváló (1)

megfelelő (3)

megfelelő (3)

Szentendre

jó (2)

–

–

jó (2)

Tata

jó (2)

kiváló (1)

megfelelő (3)

megfelelő (3)

Tatabánya

–

–

szennyezett (4)

szennyezett (4)

Visegrád

kiváló (1)

–

–

kiváló (1)

Budapest

szennyezett (4)

–

–

szennyezett (4)

– : nem mérik az adott komponenst.

36. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015). Légszennyezettségi index


Dorog Lábatlan

Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

kiváló (1)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

Szentendre

jó (2)

–

–

jó (2)

Tata

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

–

–

szennyezett (4)

szennyezett (4)

Tatabánya

119

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Légszennyezettségi index


Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

Visegrád

kiváló (1)

–

–

kiváló (1)

Budapest

szennyezett (4)

–

–

szennyezett (4)

– : nem mérik az adott komponenst.

A Komárom–Esztergom megyében rögzített manuális légszennyezési adatok alapján látható, hogy 2013–14-ben a megye két városában, Dorogon és Tatabányán az összesített légszennyezési index a szennyezett és erősen szennyezett kategóriába esik. A különböző komponensek egyenkénti elemzésénél azonban kitűnik, hogy ez az összesített minősítés az ülepedő por vizsgálati eredményeinek köszönhető, az NO2 és SO2 értékek ebben a két városban is a jó-kiváló tartományba esnek. Említésre méltó Budapest „szennyezett” minősített indexe, mely azonban a helyi tényezők hatásának eredménye, és a vizsgálati területtől való nagy távolság miatt csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. Komárom–Esztergom megye levegőszennyezettségét alapvetően az ipari üzemek emissziója, a közúti forgalom és a lakossági fűtésből származó szennyező anyag és az általános háttérszennyezettség befolyásolja. A lakosság tevékenységéhez kötődően a földgázhálózat gyorsütemű kiépülése számos előnye mellett (SOx, porszennyezés csökkenése) a nitrogen-oxidok kibocsátásának növekedésével járt együtt — egyéb technológiai jellegű kibocsátások elenyészőnek tekinthetők. Az utóbbi években az ipari eredetű emisszió is csökkenő tendenciát mutat, ami tovább fog javulni, az Integrált Szennyezés megelőző és ellenőrző rendszer követelményei miatt, illetve a szigorodó elvárások, illetve a legjobb elérhető technológiák engedélyezése eredményeként. Ezzel szemben a közlekedésből származó nitrogén-oxidok, szén-monoxid, por és szerves komponensek egyre nagyobb mértékben kerülnek a légtérbe, a térség tranzitjellegéből adódó nagyfokú igénybevétele és az országos átlagot meghaladó gépjárműsűrűség miatt. A közúti közlekedésből származó emisszió az kelet–nyugati tengely mentén — a nagymértékű hazai és tranzit forgalom következtében — a legmagasabb, de szigetszerűen jelentős a nagyvárosok és közlekedési csomópontok környékén is. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy Komárom-Esztergom megye levegőminőségi helyzete általában jó, de Dorog és Tatabánya térségében mérsékelten szennyezettnek számít. A rosszabb légszennyezettségi indexek túlnyomó részt a magas szállópor koncentrációból adódnak. A közlekedés motorizációjának várható további erősödése miatt ez a szennyezés tendenciájában feltehetően nem fog változni, esetleg tovább növekedhet. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 120

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3.1.2. Zajhatás és rezgések A beruházás során zaj- és rezgésterhelés az objektum építése és üzemeltetése során léphet fel. Utóbbi esetben el kell különíteni a berendezések működtetésekor fellépő (üzemi zaj), illetve az üzemeltetéshez kapcsolódó, külső szállítás kapcsán keletkező zaj- és rezgésterhelést. A tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli — közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő — járműhasználat, járműmozgás, rakodás szintén az üzemi zaj kategóriájába tartozik. Ugyanakkor az új létesítmény telepítéséhez szükséges szállítási tevékenységgel is számolni kell, melyért a beruházó szintén felelős. A védendő környezetben (melyet a településrendezési terv ír elő) tilos veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. Veszélyesnek minősül az a környezeti zaj vagy rezgés, mely meghaladja a zajszennyezettség, illetőleg zajkibocsátás határértékét. A megadott határértékek a védendő környezet jellegétől, a zaj- vagy rezgésszennyezés gyakoriságától, időtartamától és a napszaktól is függnek. A zajkibocsátás határértékei kisvárosi vagy vidéki lakott terület esetében, építkezésnél 40–65 dB, üzemi zaj esetén 40–50 dB, közlekedési zajnál 45–65 dB körüliek. Hasonló környezetben, a rendszeresen működő üzemi rezgésforrások esetén a rezgésterhelés legnagyobb mértéke éjszaka, nem haladhatja meg a 30 mm/s2 értéket, napközben a határérték ennek kb. a kétszerese. A létesítés során azokban a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, amelyekben a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. A környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek létesítéséhez és megvalósításához kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a környezetvédelmi hatóság kezdeményezheti a közlekedési hatóságnál meghatározott útvonal előírását. Környezeti zajt előidéző üzemi zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy az üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezet zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 10/2009. (VII. 30.) KvVM–EüM együttes rendelet által módosított 27/2008. (XII.3.) KvVM–EüM együttes rendelet az irányadó. 3.1.3. A felszín alatti vizekre gyakorolt hatások A terület, illetve a térrész felszín alatti vizeire a bányászati tevékenység kutatástól a felhagyásig terjedő valamennyi fázisa jelentős hatást gyakorolhat. Az egyes fázisokban várható lehetséges hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A területen a felszín alatti vizek két főbb típusát: a talajvizeket és a rétegvizeket érintik majd a bányászati tevékenységek. Talajvíznek nevezzük e terület értékelésénél azt a szabad tükrű telített, kétfázisú zónát, mely a talajnedvesség zónája alatt helyezkedik el, és amelyre a klimatikus viszonyok közvetlen hatást gyakorolnak. A területen a talajvizek három főbb típusát különböztetjük meg: a.) a dombok alatti elhelyezkedő néhány métertől a néhány tíz méteres mélységben lévő talajvízfelszínnel, talajvíztükörrel rendelkező zónát, 121

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés b.) a dombok völgytalpain, allúviumában lévő, az ottani felszíni vizekkel, állandó vízfolyásokkal közvetlen kapcsolatban lévő sekély, (0–3 m) mélységű zónát; és c.) a Duna folyó alluviális részein található, szintén sekély, néhány méteres mélységben található zónát. A dombok alatt elhelyezkedő talajvíznek két változata ismeretes. Az egyik a már említett sekélyvizes alluviális zónákhoz kapcsolódó, azokat oldalirányból tápláló, általános elterjedésű, összefüggő zóna, a másik az e fölött helyenként elhelyezkedő lokálisabb, azaz kisebb térrészre kiterjedő függő talajvizes zóna. Ez a függő talajvizes zóna olyan helyeken alakulhat ki, ahol az általános dombvidéki talajvíztükör feletti lokálisan előforduló rossz vízvezető kőzetzónák, agyaglencsék a csapadékból beszivárgó, lefelé szivárgó vizek útjában akadályt képeznek, melynek hatására ott egy kétfázisú telített felszín alatti vízlencse alakulhat ki. Ilyen vízlencsére utal néhány kisebb forrás a területen. A dombok alatti talajvízszintek (akár 160–180 méter is) általánosan északi irányban csökkennek a Duna völgyéig, ahol a talajvíz szintjei a dombok legalsó részein 105 méter körüli helyzetűek. A talajvízszintek ilyen alakulása egyúttal azt is jelenti, hogy a 200–250 mBf-nél magasabb helyzetű főbb dombhátak alatt az összefüggő talajvíztükör mélysége meghaladja az 50 méteres mélységet, mely helyenként ennél nagyobb mélységet is elérhet. A dombvidéki mély talajvízszintek az itt lévő erdők vízutánpótlásában, táplálásában még a mély, de állandó vízfolyással nem rendelkező völgyek esetében sem játszanak szerepet. A bányászati tevékenységek vízvédelmi munkáihoz kapcsolódóan várható talajvízsüllyedések a felszínen található növényzetre a dombok esetében nem jelentenek károsító hatást. Az északi területrészeken, a Dunához közeli területeken, valamint az állandó vízfolyással rendelkező, laposabb térszíneken már jelentős szerepet játszik a talajvíztartó az ottani növényzet fenntartásában, illetve az állandó vízfolyások ökoszisztémás feltételeinek biztosításában. Az ezeken a helyeken várható vízszintsüllyedés meg fogja változtatni az itteni természetes viszonyokat. Ezeket a kedvezőtlen változásokat a bányászati tevékenységekhez kapcsolódó felszín alatti víztermelések egy részének felhasználásával, víztáplálással azonban mérsékelni lehet. A Dunától délre, a vizsgálati terület északi részein található allúviumokban található sekély mélységű talajvízszintek is várhatóan süllyedni fognak, attól függően, hogy a bányászati víztelenítések súlypontja mikor közelíti meg a legjobban ezt az övezetet. Más szavakkal, elsősorban az oligocén telepeket művelő bányászattal érintett településrészek esetében számolni kell az ásott kutak vízszintjének erős süllyedésével, és kiszáradásával is. Számítani lehet majd a talajvízszint csökkenésére, és fel kell készülni ezen hatások kezelésére, például a termesztett kultúrák változtatásával, öntözésekkel, vagy más agrotechnikai beavatkozásokkal. A terület rétegvizei a talajvizek zónája alatt helyezkednek el, azzal hidraulikai kapcsolatban vannak. Ezen hidraulikai kapcsolatok és az egyes rétegvíztartó rétegek és zónák közötti hidraulikai kapcsolatok pontos ismerete a bányászat kivitelezhetősége és gazdaságossága szempontjából az egyik legfontosabb tényezőt jelenti. Mind a kutatási fázisokban, mind a termelési szakaszokban, de még a felhagyási időszakban is számos helyszíni vizsgálat, alapos értékelés kapcsolódik a rétegvizek viselkedésének megértésére, leírására és a változások előrejelzésére is. Általánosságban elmondható, hogy a rétegvizek a nyugati és déli–délkeleti részeken a legmagasabb helyzetűek, itt a talajvízszintekhez közeli tengerszint feletti magasság körüliek, míg északi irányban, a Duna felé 105 méter körüli értékeket vesznek fel. Mindez azt is jelenti, hogy a bányászati víztelenítéshez kapcsolódó környezeti következmények is megbízhatóan vizsgálhatóak, ily módon a káros következmények csökkentése is tervezhető. Mindemellett itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy bányászatot lehetővé tevő víztelenítéseket, rétegvíztermeléseket úgy kell tervezni, hogy azzal a térség ivóvízellátását 122

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány hosszú távon segíteni lehessen, és a bányászati munkákhoz kapcsolódó várható ipari fejlesztések ipari víz szükségleteit is biztosítani lehessen. A terület, térrész rétegvizei az eocén és oligocén széntelepes összletek alatt, között és felett egyaránt előfordulnak. Az oligocén telepek feletti rétegek, illetve az eocén telepek alatti összletek víztelenítése, feszültség mentesítése az, amelyik a térségben a legnagyobb depreszsziós hatással jelentkezni fog. A széntartalmú összleteket fedő homokrétegek a talajvíz felől is kaphatnak utánpótlást a dombvidéki részeken, míg a Duna völgye felé közeledve már a rétegvizek felől az alluviális talajvizek felé történik az áramlás, itt található a lokális áramlási rendszer feláramlási, fő megcsapolási zónája. A fekü-oldali rétegvíz-, vagy alaphegységi karsztvíz-tárolók egységes hidraulikai rendszert képeznek azzal a regionális főkarszttal, melyet a tágabb térségben langyos források és termálkutak is megcsapolnak. A bányászati üregekre ez a helyzet, mennyiségi veszélyt csak akkor jelentene, ha azok talpszintje mélyebben lenne a regionális karsztvízszint maximumánál. Ez esetben egy esetleges vízbetörés a főkarszt víznívó-csökkenésével is járna. A bányászati tervezés, majd a kivitelezések során ezt a helyzetet mindenképpen el kell kerülni. A bányászati tevékenységhez kapcsolódó mélyfúrásos kutatás tervezésénél azonban érdemes erre a lehetséges értékre, azaz a karsztvízpotenciálra is gondot fordítani, elősegítve esetleges pozitív eredmény esetén a térség ilyen irányú vízhasznosítási tevékenységeit is. A karsztvíz, mint receptor is szóba jöhet, melyet a bányászathoz kapcsolódó szennyeződések veszélyeztethetnek. Megfelelően kialakított monitoringrendszerrel, szennyeződés esetén megfelelő hidraulikus védelmet biztosító termelőkutakkal ezen kedvezőtlen hatásokat kezelni lehet. A telepek környezetében különböző mértékű vízszintcsökkenésre lehet számítani. A csökkenéseket valószínűleg alapos feltárásokkal, 3D geológiai térmodellek és azokon alapuló korszerű áramlási modellezések segítségével végrehajtott, modern bányamérnöki tervezésekkel mérsékelni lehet, azonban a fejtések előre haladtával, a lefejtett részek felhagyásával az addig biztosított lokális védőrétegek sem funkcionálnak majd. A talajvizek, rétegvizek minőségét már a kutatófúrások, termelő- vagy figyelőkút létesítések megváltoztathatják, a fúráshoz használt öblítőfolyadék, fúróiszap vegyi összetételétől függően. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A fúrások és kutak megváltoztathatják a vízadó rétegek közötti félig áteresztő, vagy rossz vízvezető rétegek függőleges záróképességét, rövidzárt okozva a rétegek között, elősegítve az esetleges szennyezések mozgását is. A talajvizek szintjének csökkenése, és a levegővel átjárt vágatok körzetében megjelennek az oxidációs folyamatok, melyek esetenként vízminőség-romlással is járhatnak. Ezek kivédésére kiemelten ügyelni kell, mert a koncessziós területet érintő három sekély víztest minőségi állapota egy esetben (sp.1.4.2) jó, de két esetben (sh.1.4. és sh.1.5) gyenge diffúz nitrátterhelés miatt. A területet érintő karszt víztestek részei a Komarnanska Vysoka Kryha/Dunántúliközéphegység északi rész 11-es ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak.

123

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A koncessziós tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 2+1 db, 5 km-es környezetében további 7+1 db üzemelő és tartalékvízbázis, valamint egy távlati vízbázis található, melyek mindegyike sérülékeny állapotú. A vizsgálati területen és annak 5 km-es környezetében 2 vízbázisra készült üzemeltetői, 6-ra pedig sérülékeny vízbázis diagnosztika. Veszélyeztetettségi vizsgálat 6 esetben zajlott, melynek eredményeképpen 4 vízbázis esetében közepes veszélyeztetettséget mutattak ki a belterületi és mezőgazdasági területek aránya következtében. Ezen felül a területen és 5 km-es környezetében 2+3 db (Dorog és Tokod, illetve Kesztölc, Piliscsaba, Piliscsév) ásványvíztermelő kút található, illetve az 5 km-es körzetben egy kút vizét termelik gyógyászati célra Esztergomban. A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos. Ezen 3.1.4 fejezetrész elsősorban a terület, térrész azon felszín alatti vízre vonatkozó jellemzőkkel foglalkozott, melyet a tervezett bányászati tevékenység jelentősen befolyásolhat. Összefoglalóan elmondható, hogy a természetes viszonyok hidraulikai szempontból összefüggő egységesen értékelhető és kezelhető talajvíz-rétegvíz rendszert képviselnek, melyet a lokális és helyenként a szubregionális típusú áramlási típusba sorolhatunk. A bányászati tevékenység során az áramlási rendszer megváltozik majd, a szub-regionális áramlások a bányászati súlypontok felé irányulnak majd, melyeket az aktuális fejtési szakaszok körzetében, a helyi viszonyoktól és a modern bányászati tervezési és műveleti rendszerektől függő lokális áramlási, vízvédelmi rendszerek tarkítanak majd. A bányászati műveleteket követő időben az eredeti áramlási rendszer helyreállása felé törekszik majd a részben magára hagyott rendszer, azonban a mesterséges hatásra megváltoztatott vízvezető-képességbeli következmények és a várható kommunális és ipari víztermelés fenntartása miatt, az eredeti állapotok már nem állhatnak helyre. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben jelentős változások várhatók. A jelenlegi dombvidéki vízfolyások hozama a felszín alatti vízkitermelések hatására lecsökken, majd ezek felszín alóli, talajvízoldali táplálása megszűnik. A medrekben ezt követően csak felszíni lefolyási időszakban várható víz. A nem állandó, gyakran száraz patakmedrek eredeti ökoszisztémája megszűnik, ott újfajta ökoszisztéma fog kialakulni. A bányászati kutatási termelési tevékenységéhez kapcsolódóan ezekbe a medrekbe szennyezett, vagy tiszta vizek juthatnak. A szennyezések elkerülése megoldható a szennyező124

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány források körzetében kialakított védelmi rendszerek, tisztítóművek, átmeneti tárolók létesítésével. A vízvédelmi céllal termelt tiszta vizek egy részét gondos tervezéssel a kiszáradt vízfolyások vízpótlására is lehet fordítani. A területen a 9 felszíni víztest közül mindegyik rendelkezik értékelt minősítéssel, melyek közül csupán 1 esetben jó az állapot, 4–4 pedig mérsékelt, vagy gyenge minősítéssel rendelkezik. A vízfolyás víztestek (9 db) ökológiai minősítése 3 esetben mérsékelt, egy esetben gyenge, míg 5 esetben a kevés adat, vagy adathiány következtében nem adható meg. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A bányászati fázisok során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet irányadó. 3.1.5. Természetvédelem A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell és a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel összevetni. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1.§ (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10.§ (1) és (2) bekezdései a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3) bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre is.

125

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § (2) pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek megzavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétesek a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. A tervezéskor figyelembe kell venni továbbá, a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvények előírásait is. 3.1.6. Hulladékgazdálkodás A hulladék kezelésének legfontosabb elvei közé tartozik az emberi élet és egészség védelme, a környezeti elemek (víz, levegő, talaj, élővilág) károsításának elkerülése. A hulladékkezelés a hulladékgazdálkodás részét képezi, melynek feladata a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása. A megosztott felelősség elve szerint a hulladék előállítójának és a hulladék teljes életciklusában szereplőknek együtt kell működniük. A veszélyes hulladékok kezelésének előírásait külön jogszabály rögzíti. A hulladék besorolását — annak veszélyességére tekintettel — a hulladék termelője köteles elvégezni. Az akkreditált laboratórium által végzett mintavétellel és azon alapuló megalapozó vizsgálatokkal alátámasztott, a hulladék minősítésére vonatkozó kérelmet az illetékes környezetvédelmi hatóságnál kérheti. A veszélyes hulladék termelője köteles legalább 3 évre szóló (pl. a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására is vonatkozó), külön jogszabályban meghatározott tartalmú hulladékgazdálkodási tervet készíteni, melynek tartalmaznia kell a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket és az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket is. A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie, a veszélyes hulladék keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét nyilvántartani és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni. A tervezett koncessziós tevékenység során minimális mennyiségű veszélyes hulladék (fáradtolaj, akkumulátorok stb.) keletkezik. A szennyvízkezelésre és kibocsátásra — ami egyébként a hulladékgazdálkodás szabályozásában is szerepet kap — külön rendelkezések vonatkoznak. A szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen és közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, engedélyköteles tevékenység. A szennyező anyagok kibocsátásának határértékeit kormányrendelet rögzíti. A rendelkezés hatálya kiterjed a csapadékvíz elvezetésére is. 3.1.7. Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, 126

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § és 7. §-ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elem-együttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. §). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (13.§ [2]). Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (13/A. § [2]). Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (14. § [2]). Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (14/A. § [4]). Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető [14/B. § (2) b].

127

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 17. § [6]). Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 18. § [5]). A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntően megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek a tájszerkezetet döntően is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával. (CSIMA et al. 2003) Az 1993. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). 3.1.8. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek — s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek — termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt. 2. § 19. pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő 128

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5.§ (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles — választása szerint — a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani). Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor az időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlannyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása). Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását 129

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során — az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett — figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. § (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: „A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 3.1.9. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni.

130

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.10. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. A kulturális örökség ingatlan elemei két csoportra bonthatók a régészeti örökség (régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek, régészeti emlékek) és a műemléki értékek (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, történeti kertek, műemléki területek, temetők és temetkezési emlékhelyek). Ugyancsak a Kötv. rendelkezik az emlékhelyek (nemzeti, történelmi és kiemelt nemzeti emlékhelyek) védelméről. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területekkel kapcsolatban a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény az, amely a világörökségi, világörökségi várományos helyszínek és azok védőövezetének használatát szabályozza. Világörökségi vagy világörökség várományos területté csak kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható. A vizsgálati tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket, a kormányrendeletben meghatározott esetekben, el kell kerülni. A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le. Nagyberuházáshoz kapcsolódó létesítmények előkészítése során a Kötv. 23/C. §a szerinti előzetes régészeti dokumentációra van szükség. Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A vizsgálati tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről az illetékes örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni ajánlott. Az egyedi engedélyezési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 2. melléklet 11. pontja alapján a területileg illetékes járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi osztályát szakhatóságként kell bevonni. A Kötv. 7. § 20. pontja szerint nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében a Kötv. 23/C § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. (A Kötv. 7. § (20) bekezdése értelmében 2015. január 1-től az 500 millió forintos értékhatárt meghaladó, teljes bekerülési költségű beruházások is nagyberuházásnak minősülnek.) Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken jogszabályban meghatározott mélységet meghaladó földmunkával jár, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet értelmében a területileg illetékes járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. §-a értelmében a földmunkával veszélyeztetett nyilvántartott régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság határozza meg a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a 131

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, régészeti lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő a kivitelezés során a Kötv 24. §-a értelmében ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illetékes önkormányzattal is. A Kr. 13. § (2) bekezdése alapján lehetősége van a beruházónak előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni az illetékes járási építésügyi és örökségvédelmi hivataltól régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet érintő engedélyezési eljáráshoz. Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödörmentes fúrásitechnológiát. A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait a 37. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. [X. 18.] kormányrendelet) alapján. Az országos I. ill. II-es kategóriába, valamint a megyei műemlékjegyzék listába sorolt műemlékek közül azokat ismertetjük, melyek azokon a településeken találhatók, melyek belterülete részben vagy egészen a vizsgálati területre esik. 37. táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a dorogi vizsgálati területen (II. kategória) Településrész

Tokod

Törzsszám

2525

Utca, házszám

Megnevezés

Kossuth u. 3.

R. k. templom

A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezik. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. A vizsgálati területen található megyei műemlékek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott „Magyarország műemlékjegyzéke: Komárom–Esztergom megye” kiadványa alapján, a 38. táblázatban lettek összegyűjtve. Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.

132

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 38. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája Településrész Csolnok Dág Dorog Dorog-külterület Sárisáp Sárisáp Tát Tát Tokod Tokod Tokod-külterület

Törzsszám 2481 2485 2488 2486 10732 2521 2524 2505 2525 2526 2527

Utca, házszám Templom tér Ady Endre u. 5. Templom tér Hosszúrétek-dűlő Fő u. Templom tér Felszabadulás u. Mogyorósbányai út Kossuth u. 3. Kossuth u. 104 Várberek-dűlő

Megnevezés Szentháromság-szobor, késő barokk R. k. templom, késő barokk R. k. templom (Szent József), barokk Késő római lakóépület és fürdő Kálvária-szoborcsoport, késő barokk R. k. templom (Szent Imre), barokk Magtár, klasszicista R. k. kápolna (Szentháromság) késő barokk R. k. templom (Szent Márton) R. k. kápolna (Szentháromság) késő barokk Római castrum maradványai

Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A megyében jelenleg nem található világörökségi terület, azonban a megyét érintően több várományos terület is nevesítésre került, melyek mindegyike túlnyúlik a megye határán, részben pedig országhatáron is. Ezek a következők: — A római birodalom határai; a római limes magyarországi szakasza, — Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori pilisi királyi erdő területe, — A Komárom/Komarnói erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál. A dorogi vizsgálati terület világörökség-várományos területének övezetét az 55. ábra mutatja be. A világörökség-várományos területek tekintetében Komárom–Esztergom megye — köszönhetően változatos tájképi és épített környezeti értékeinek — országos összehasonlításban is előkelő helyet foglal el. A vizsgálati területet egy világörökség-várományos terület, a római limes magyarországi szakasza is érinti. A római limes hazánk legnagyobb kiterjedésű, területileg összefüggő kulturális öröksége. A védettségre váró objektumok között katonai létesítmények, erődök, őrtornyok, utak, mesterséges gátak, sáncok és polgári létesítmények lehetnek. Az egyes különálló helyszínek közötti „kohéziós erő” a határvonal mentén haladó limesút. Ennek ismert szakaszai adják nálunk a világörökségi helyszín nyomvonalát, gerincét. A limes út, illetve a Duna nyomvonalát követve kijelölhetők azok a települések, amelyek kül- vagy belterületei érintettek lehetnek a projektben.

133


55. ábra. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete a dorogi vizsgálati területen és térségében. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya 2013 nyomán

A római limes az UNESCO által kijelölt egységes világörökségi területet fog alkotni, amely 8 országot érint, a Magyarország részvételével jelenleg is folyamatban lévő projektben pedig 5 ország vesz részt. A világörökségi cím egyrészt rangot, elismerést, pezsgő kulturális turizmust és ezzel gazdasági fellendülést hozhat, másrészt azonban olyan kötelezettségeket, megszorításokat is jelent, melyek a világörökségi helyszín megmaradását és fejlesztését szolgálják. A római limes magyarországi szakaszáról (mintegy 500 km) 2011-ben elkészült a részletes feltáró, összefoglaló vizsgálat. A limes világörökség várományos területe a vizsgálati terület északi zónájában húzódik. Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott „ex lege” védelemben részesülnek a Kötv. 11. §-a alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek, melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bírnak (Kötv. 13. § [4]). 134

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. szerint „ex lege” védettek. A vizsgálati területen 4 földvárat vettek nyilvántartásba. A földvárak pontos helyét az 56. ábrán mutatjuk be.

56. ábra. A dorogi vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok. A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. közreműködésével.

135


3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A felszíni és felszín alatti víztestekre, valamint az ezekkel összefüggő ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat a bányászati tevékenységek teljes életciklusában vizsgálni kell. Amikor a Dorog-északi területen az újabb bányászati tevékenységek vizekre gyakorolt hatásait részletesen tervezik, akkor mindenképpen fel kell dolgozni az 1950-es, 60-as években maximumát elérő termeléstől a bezárásig terjedő időszakra rendelkezésre álló számos megfigyelés, mérés és értékelés tapasztalatait. A talajvízre és rétegvizekre gyakorolt hatásokat az első fúrásos kutatások mellett az első üregképzések ideje alatt mérték, ezzel teljessé tették a vizekre vonatkozó primer állapot felmérését, természetesen, ahogy azt az akkori módszerek és technológiák lehetővé tették. A lejtősaknák kialakításával azonban elkezdődött a szekunder állapot alakulása is. Mivel a karsztvízveszély legjobban ezen a területen jelentkezett, részletes tanulmányok készültek, melyek egyszerre térnek ki az alaphegység karsztos jelenségeire, a szerkezeti irányok jellegére és sorrendjére, illetve a (fajlagos) védőréteg viszonyokra, továbbá szeizmikus vetőkutatást is végeztek. A szekunder állapot értékelése különösen fontos, mert az addigi bányászati műveletek, lejtaknák és vágatok érintették valamennyi lényeges víztároló és vízzáró, vagy kevésbé jó vízvezető hidrosztratigráfiai egységet, és azokra vonatkozóan a fúrásos, pontszerű vizsgálatok kiegészítéseként megfelelő térbeli adatsorokat biztosítottak. Ezeknek fontos szerepe lesz az új bányászati tevékenysége tervezésénél és a környezeti hatások eddigieknél korszerűbb és alaposabb értékeléseknél, modellezésénél is. A vizsgálati tanulmányban megadott négy területre vonatkozóan külön ki kell emelni, hogy azok többé-kevésbé részletesen megkutatottak és lejtősaknákkal feltártak. A vizsgálatokhoz kapcsolódó dokumentációk alapján meg lehet tervezni a későbbi bányászati tevékenységet. A vízminőség esetében jelentős változás nem valószínűsíthető, hiszen még csak minimális műveletek folytak, melynek öregségi vízhatásával nem kellett számolni. Mint az eddigi ismertetésből kiderült a bányászati tevékenység újraindításával kapcsolatos előzetes környezeti hatásbecslésekhez az első bányászati kutatásoktól eltelt időszak primer, szekunder és tercier állapotára vonatkozóan már sok információ rendelkezésünkre áll. A várható hatásokat az alábbi fázisok során említjük meg: 3.2.1. Hatások a bányanyitáshoz szükséges újabb kutatások során A bányanyitáshoz szükséges terepi helyszíni kutatásokhoz akkor szabad hozzákezdeni, ha a tercier állapotra vonatkozó információk is feldolgozásra kerültek. Ekkor ki lehet alakítani a kiegészítő fúrásos terveket, a még meglévő észlelőkutak felújítását, vagy újabbak létesítését. Az újabb fúrások, újabb terepi beavatkozásokkal favágásokkal és planírozásokkal járnak majd, természetesen a meredek terepviszonyok melletti útépítéseket is ide kell érteni. Az építkezéseknél fel lehet használni a korábban kialakított útvonalakat is megfelelő felújítás után. A tervezésnél fel kell használni a természetvédelmi szakemberek szaktudását, figyelembe kell venni a korábbi beavatkozások utáni helyreállási, rehabilitációs szakasz eddigi tapasztalatait. Nagy valószínűséggel az újranyitás előtt korszerű 3D szeizmikus és más geofizikai felmérésekre lesz szükség, melyeket úgy kell időben tervezni, hogy a terület élővilágát a legkisebb mértékben zavarja meg.

136

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3.2.2. Hatások a nyersanyagtermelések alatt Az új bányászati tevékenység tervezésénél, az ütemezés kialakításánál a nyersanyaggazdálkodás szempontjai mellett döntő szerepet kell szánni a környezeti szempontoknak is. A környezeti szempontok nemcsak a károkozások elkerülésére, vagy minimalizálására vonatkoznak, de jelenthetik az eddigi környezeti hatások egyidejű javítását is, sőt a bányászat kényszerű melléktermékét jelentő víztermelési tevékenység felhasználását a térség ivó- és ipari-víz ellátásában is. A szénbányászatnál valamennyi olyan hatásra biztosan számítani lehet, melyet az eddigi üregképzések során megismerhettünk, de természetesen mindemellett már számítani kell a nyersanyagtermelések ezeknél jóval nagyobb és komplexebb hatásaival is. A víztermelések pontosabb mértékét csak az újabb felmérések után, a nyersanyagtermelés lefejtési sorrendjének kialakítása nyomán lehet megadni. A fejtések során, de egy-egy lefejtett mezőrész lefejtését követő omlasztások idején és azt követően fellazulások, terepsüllyedések estenkénti beszakadások is várhatóak. A korábbi védőrétegként funkcionáló agyagosabb zónák elveszíthetik záró-képességüket, és hidraulikai rövidzárok alakulhatnak ki a fő vízvezető rétegcsoport között. Mindennek következményei lehetnek az újabb szakaszok víztelenítéshez tartozó vízhozamok megnövekedésében. A fellazultabb részeken felülről lefelé keresztülhaladó vizek oxidatív hatására vízminőség-változások következhetnek be, melyek esetenként kezelésre szorulhatnak. Innovatív megoldásokkal és korszerű, gondos tervezésekkel és modellezésekkel megtámogatott víztelenítési rendszer kialakításával az említett káros hatások lokalizálhatók és minimalizálhatók lehetnek. Ez különösen abban az esetben lesz biztosítható, ha a bányászati tevékenységet folytatók is érdekeltek a termelt víz hasznosításában, és ezen keresztül a megfelelő vízminőség-védelem fenntartásában. Számítani lehet a terület állandó vízfolyásainak, forrásainak hozamcsökkenésére, majd az alaphozamok teljes eltűnésére is, a bányászati üregek talpánál magasabb helyzetű esetekben. Amennyiben a vízfolyások különösen védendő víztől függő ökoszisztémákat tartalmaznának, azok fenntartására a megfelelő, fúrt-kutas vízpótlás megoldható lehet. A dombok alatt már természetes állapotban is több, akár tíz métert is meghaladó mélységben található a talajvíztükör. Az itt lévő erdők vízellátásában ebből következően a felszín alatti vizeknek nincs szerepe, tehát az itteni vízszintsüllyedés már nem okoz káros vízelvonást. 3.2.3. Hatások a különböző lefejtett részek, és a teljes terület felhagyása után A bányászati tevékenységek majdani felhagyásának időszakában az üregrendszer beomlása várható fellazulásokkal, térszíni beszakadásokkal és felszínsüllyedésekkel. Az előzőekben említettük, hogy ezek a folyamatok még a bányászati tevékenysége ideje alatt beindulnak, és az akkori gondos megfigyelések és az azokra alapozott időközben tervezések lehetőséget biztosíthatnak az említett folyamatok kezelésére a hatások elkerülése és minimalizálása érdekében. Ezt, a termeléseket (és felhagyási ütemeket is) kísérő tervezési rendszert, melyet a nemzetközi szakirodalom „design as you go” néven említ, itt mindenképpen alkalmazni kell. 3.2.4. A hatásokat megelőző állapotfelmérések és értékelések szükségessége A térségben a jelen állapotokat az eddigi kutatási, üregképzési és felhagyási fázisok helyenként már módosították. Mielőtt az újabb, vagy felújított tevékenységek beindulnának szükséges az archív adatok kiegészítése a jelen állapotok felmérésével, majd egy alapos értékelés kialakításával. A felmérésnek nemcsak a környezeti értékekre állapotára kell kiter-

137

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés jednie, hanem arra is, hogy az eddigi megfigyelőrendszer milyen kiegészítést, felújítást igényel. A Dorog-észak területen az elsődleges teendő a megfelelő térségi megfigyelőrendszer kialakítása. A megfigyelőrendszert egyrészt a felszíni vízfolyások hozamára és vízminőségére, az ökoszisztémák felmérésére és a monitorozandó indikátor élőlények kijelölésére és rendszeres felmérésére kell kialakítani. Második fontos megfigyelési monitorelem a patakvölgyek és a legmélyebb üregrendszer feletti talajvíz zónája. Az előzőnek a felszíni-felszín alatti vizek kapcsolatára, esetenként a talajvízkutas, ásott kutas vízhasznosítások állapotának jellemzésére kell irányulnia. A harmadik főbb megfigyelőrendszert a rétegvizek megfigyelései jelentik. Itt az összes jelentősebb vízadó komplexum, vagyis az oligocén és eocén vízadó telepek alatti, közötti és feletti vízszint alakulását folyamatosan szükséges észlelni. Ugyancsak fontos a főkarsztvíz szintjének és vízminőségének rendszeres ellenőrzése. Ez esetben úgy kell a kutakat telepíteni, hogy a bányászati tevékenységből fakadó szennyeződések időben észlelhetők, lokalizálhatók, tisztíthatók legyenek. A monitoringrendszer által mért vagy szolgáltatott információkat rendszeresen értékelni kell, az értékelés megfelelőségét környezeti szempontok szerint külső független szakértő intézménnyel kell elvégeztetni, és/vagy ellenőriztetni. Végül megemlítjük, hogy a mérhető regionális hatások jelenlegi ismereteink szerint nem fogják meghaladni a néhány kilométeres értéket, feltéve ha a telepek lefejtése a regionális főkarsztvíz szintje felett marad.

3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) Jelenleg nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról, mert a térség elsősorban vízveszélyes.

138


3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI) A tervezés során kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek figyelembe veszik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott és kapcsolódó intézkedéseket, valamint az EU Víz Keretirányelvben és a kapcsolódó hazai jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzéseknek maradéktalanul megfelelnek: a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek mennyiségi és minőségi állapotát nem rontják, a meglévő jó állapotot fenntartják. A tevékenységek tervezése során figyelembe kell venni a VGT-ben megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedéseket is. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon, mivel az Alkotmány szerint a természet védelme társadalmi közérdek. A természetvédelem közérdek, védett, vagy Natura 2000-es területekre és a védett területeken kívül előforduló védett élőlényekre egyaránt vonatkozik. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ugyancsak az Alaptörvény rendelkezik arról a 38. cikk (1) bekezdésében, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele. EU-s természetvédelmi kötelezettségeink teljesítése során a Natura 2000 szabályozás alá tartozó élőhelyek, illetve növény- és állatfajok megőrzése az EU természetvédelmi jogszabályainak betartása oldaláról is közérdek. Az EU által létrehozott természetvédelmi hálózat védelme alá eső fajok és élőhelyek védelme uniós kötelezettségként is közérdek. A természetvédelem, mint közérdek a hatályos jogszabályi definíciókban is megjelenik. Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A 2007. évi CXXIII. törvény adja ennek részletes szabályait, mely a 2. § k. pontjában a természetvédelmet, mint közérdeket egyértelműen nevesíti is. A Dorog–észak elnevezésű vizsgálati területen figyelembe kell venni a táj- és természetvédelem szempontjait, kutatásra, beépítésre, kútfúrásra a barnamezős, leromlott telephelyeket és ne új zöld felületet vegyenek igénybe! A természetközeli gyepeket, erdőket meg kell őrizni, minél több élőhelyet, zöldfelületet kell meghagyni a Dorog környéki települések élhetősége és élővilága érdekében. A területen sérülékeny száraz gyepek, löszgyepek lejtősztyepprétek találhatók, jelentős védett növényzettel és állatfajokkal. Amennyiben bányatárókat terveznek nyitni, a felszíni vegetációban és állatvilágban nem okoz akkora kárt, mint egy külszíni fejtés. De a tárókat megközelítő utak nyomvonala élőhelyeket választ el, ha nem szilárd burkolatú, jelentős kiporzásos légszennyezést okoz a nagy tehergépjárművel közlekedés esetén. Mivel a meddőhányók az általuk elfoglalt terület növény- és állatvilágát gyakorlatilag megsemmisíti, célszerű már eleve degradált területre telepíteni. A meddőhányók rekultivációja az eredeti, deponált humuszréteg visszaterítése után nagy lehetőséget kínál az eredeti vegetáció visszatelepítésére, akár természetvédelmi célú magvetéssel is. Ez ugyan nehezebb feladat — még a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek segít139

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ségével is —, mint a meddőhányó rekultiváció címén elvégzett akáctelepítés, de az eredeti vegetáció legalább részleges helyreállításának ökológiai értéke is lényegesen nagyobb. Külszíni fejtés esetén az eredeti vegetáció tönkremegy, még akkor is, ha a humuszréteget a fejtés előtt összegyűjtik és deponálják a felhagyás utáni rekultiváció céljára. Általános tapasztalat, hogy a száraz gyepek áttelepítése sem kecsegtet jelentős sikerrel, a gyepkockákkal áttelepített gyep értékes fajainak 90%-a is eltűnhet. Az ökológiai folyosót, magterületet és puffer területeit meg kell őrizni, az Országos Ökológiai Hálózat Övezete érinti a térséget. Minden Natura 2000-es terület közösségi jelentőségű Európai Uniós védelem alatt áll, ennek szempontjait figyelembe kell venni a kutatás, fúrás és a később tervezett szénfejtéshez köthető tájátalakítás során is. Natura 2000-es hatásbecslés szükséges ott, ahol a kutatás, a fúrás és a széntermelés esetén várhatóan sérülnek a jelölő élőhelyek vagy a jelölő fajok állományai. Mivel a természet védelme és a termőföld védelme is közérdek, a szántóföldi termesztés lehetőségét meg kell tartani minél nagyobb területen, ennek jelentősége egyre nő a világnépesség rohamos gyarapodásával. Jelentősebb termőföldvesztést okozna, ha nagyobb területeken termelnék le a termőtalajt a kutatás, fúrás vagy külszíni bányászat során. A termőföld viszont mással nem helyettesíthető. Javasoljuk, hogy ezt felelősen, hosszú távra mérlegeljék a döntéshozók, nem elegendő egy választási ciklusra. Ugyanígy meg kell gondolni és amennyire csak lehetséges, el kell kerülni szántók egy részének esetleges átminősítését gazdasági területté. A hazánkra is kötelező EU Víz Keretirányelv szerint a vízfolyásokat a meglévőnél jobb ökológiai állapotba kell hozni. A vízparti folyamatos növényzetborítás, erdősáv vagy legalábbis gyep megfoghatja a diffúz szennyezést, a fák árnyékolnak a vízre, megakadályozva az algaszaporodást, eutrofizációt. A kutatási tevékenységet nem ajánlott kis vízfolyások mellett végezni. A kis vízfolyások éppen a kis vízhozamuk miatt igen sérülékenyek, vigyázni kell, hogy szennyezett víz ne folyhasson beléjük. Jelentős ökológiai kárt (állatok, növények pusztulását) okoznának az ilyen szennyezések, mert a kis vízfolyások nem tudják a szennyet felhígítani, határérték alá vinni. A tervezett kutatások nem csak potenciális szennyező források, hanem a felszíni bolygatással a táj arculatát is jelentősen megváltoztathatják. A kutatás során használt nehéz gépek felszaggatják a talajt (kivéve, ha rendkívül száraz időszakban vagy komoly fagyban dolgoznának a terepen). A bolygatott térszíneken nagy valószínűséggel igen rövid idő alatt megjelennek az idegenhonos invazív növényfajok, melyek az eredeti növény és állatvilágot kiszorítják és mind mechanikusan (szárzúzással, kaszálással), mind vegyszeresen (gyomirtószerekkel) kiirtani is rendkívül nehéz azokat. A helyi táj szépségének elrontása csökkenti az idegenforgalom, a helyi értékek bemutatásának esélyét, a falusi turizmus lehetőségeit is. Országhatáron átnyúló hatással nem kell majd számolni, mivel a bányászati víztermelés várhatóan nem fogja érinteni a regionális karsztvíz tartót. A főkarsztvíz esetleges szennyeződése esetén szükséges lokalizáló, mentesítő főkarsztvíztermelés tervezéséhez egy regionális áramlási modell készítését szükségesnek tartjuk még a kutatási fázisban. Egy ilyen modell aztán a bányászat előrehaladtával gyarapodó ismeretek birtokában folyamatosan frissítendő a regionális kapcsolatok folyamatos nyomon követése érdekében.

140


Irodalom ALLIQUANDER, Ö. 1968: Rotary fúrás. — Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 15–28. Az FGSZ Zrt. vezetékrendszere. — Business Design Print Kft. Budapest, 2011. Térkép. BÁNYÁSZATI EGYESÜLÉS 1990: Dorogi Szénbányák Alagúti mezőkapcsolás alapozó tanulmánya. In: Az Észak-dunántúli barnaszénbányászat termelés-szerkezetátalakítási programjavaslata Tatabánya – Dorogi Szénbányák 1. melléklet 1990. augusztus 15 p. BARANYAI L. 2015. A Dorogi Szénmedence esetleges újranyitásával kapcsolatos részletes földtani jelentés. — Észak-Dunántúli Nemzetközi Bányászati Klaszter Adattár Kézirat, 6 p. BENE K., PÉTER A., KALICZKA CS., BORBÉLY P., PÉTER A. 2002:Jelentés az Esztergom vidéki, piliskörnyéki szénmedencében végzett refrakciós szeizmikus mérésekről (1956-ban). — VIDRA Kft. 2002. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, 2906, (VBK-tól) BODOKY T., ORMOS T., SZABÓ I. 1982: A szeizmikus telephullám eredményei és problémái. — Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet 28., Különszám, pp. 9–12. BRAUN L. 1981: Jelentés a Sárisáp-i Babáli-hegy területén 1980-ban végzett geofizikai mérésekről. — ELGI kézirat. 1981. Észak-Dunántúli Nemzetközi Bányászati Klaszter Adattár KFH 4394 CSIMA P., GÖNCZ A., GERGELY A., FORRÓ E., HALTRICH A., KISS G. MÓDOSNÉ BUGYI I. 2003: A területrendezési tervek tájterhelési és a táj-terhelhetőségi vizsgálatának módszere. Tervezési útmutató. — VÁTI Kht. FvM. Budapest. CSIMA P. 2008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. In: CSORBA P., FAZEKAS I. (szerk.) Tájkutatás–tájökológia. — Meridián Alapítvány. Debrecen. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere – második, átdolgozott és bővített kiadás. — MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 338–341, 619631. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI NEMZETKÖZI BÁNYÁSZATI KLASZTER 2014. „Széntermelési lehetőségek a volt XVII-es aknai felvetett partiban” — Kézirat, Észak-Dunántúli Nemzetközi Bányászati Klaszter Adattára 10 p. FRIDVALSZKY I. 1842. Magyarország kőszenei, természettani és helyirati tekintetben. — A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei V. 1938/40. p. 386. GESELL S. 1866. Braunkohlen Vorkommen bei Gran in Ungarn. — Jarbuch der K.K. Geologischen Reichsanstalt XVI., 329–337. GIDAI L. 1964. A Dorogi-medence eocén képződményeinek kifejlődési viszonyai. — MÁFI Évi Jel. 1962-ről pp. 175–182. GIDAI L. 1971. A Vértes–Gerecse és a Buda–Pilis hegységek közötti infraoligocén (Telegdi Roth) küszöb. — Földtani Int. Évi Jel. 1969-ről, 115–122. GIDAI L. 1972. Dorogi-medence eocén földtan – A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve LV. Kötet 1. füzet p. 140 GIDAI L. 1986. A Mogyorósbánya és Szarkáspuszta környéki oligocén széntelepek kutatási lehetőségei. — BKL Bányászat 119, 21–28. GIDAI L., SIPOSS Z. 1966. Adatok az „infraoligocén” denudáció hatásának ismeretéhez a dorogi területen. — Földt. Közl. XCVI. 317–319. GUTMANN GY. 1988: A földtani kutatások Dorog térségében. — Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat 121. évf. 9. szám, pp. 590–596. GYARMATI GY., TRENGER CS., MUNTYÁN I., KOSZTOLÁNYI L-NÉ, SZŰCS T., TAKÁCS T-NÉ, ZSOLDOS ZS. 1989: Dunántúli-Középhegységi barnakőszénmedencék tényleges szerkezeti elemeinek feldolgozása és értékelése. I. ütem Dorogi medence. — Kézirat 29 p. + térkép mellékletek Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T.15061 141

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés HAAS J., BUDAI T. (szerk.) 2014: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana, Magyarázó „Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez” (1: 500 000). (Geology of the pre-Cenozoic basement of Hungary, Explanatory book of the pre-Cenozoic geological map of Hungary (1:500 000). — A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet kiadványa. HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe 1: 500 000 (Pre-Cenozoic geological map of Hungary, 1:500 000). — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. HALKOVICS L. 2003: A magyar bányászat történeti statisztikai adattára. KSH Budapest. HANTKEN M. 1868: A kisczelli tályag foraminiferái. — Magyarhoni Földt. Társ. Munk. 4. HANTKEN M. 1878: A Magyar Korona országainak széntelepei és szénbányászata. — Budapest, 331 p. HAVELDA T. 2014: Annavölgy–Ebszőnyi szenes előfordulás kitermelésének megvalósíthatósági vizsgálata – Új XVII-es akna keleti oligocén mező (felvetett parti). — Kézirat, MFGI Adattár 15 p. Hévízkútkataszter: Magyarország hévízkútjai. — VITUKI, Budapest. 2001 JÁMBORNÉ KNESS M. 1988. Magyarország eocén kori nagy foraminiferidái. — Geol. Hung. ser. Pal. 52, 445 p. JASKÓ S. 1959a. Szarkáspuszta környékének bényageológiai leírása (196-os lap). — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár JASKÓ S. 1959b: Mogyorósbánya környékének bányageológiai leírása (212-es lap). — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár KECSKEMÉTI T. 1999: Magyarország epikontinentális eocén képződményeinek rétegtana. In. MOL Magyarország rétegtani egységei pp. 403–417. KERCSMÁR ZS. (ed.) 2012. A magyarországi kőszénterületek földtani jellemzése. — Kézirat, MFGI jelentés, 114 p. KERCSMÁR ZS. 2010: Az É-i Gerecse eocén rétegsora a legújabb kutatások tükrében. — EMT XII. Bányászati-Kohászati és Földtani Konferencia kiadványa, Nagyenyed 2010. április 8– 11. pp. 148–153. KERCSMÁR ZS., FODOR L., LESS GY., PÁLFALVI S. & BUDAI T. 2011: Eocén rétegsorok és medencefejlődés a Vértes és a Gerecse hegység területén. — kirándulásvezető, Földtani kirándulás az MTA Szedimentológiai Bizottsága, az MFT Budapesti Területi Szervezete és az MTA Magyar Rétegtani Bizottság Eocén Rétegtani Albizottsága szervezésében, 2011. október 7–8, 32 p. KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000. — Geophysical Transactions 45/2, 99–104. Kiss J., Gulyás Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es nyomtatott térkép. — ELGI kiadvány KMETY I. & SOLYMÁR J. 1988: A dorogi bányászat vázlatos története és kiemelkedő egyéniségei — Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat 121/9. szám, pp. 634–642. KOPEK G., DUDICH E. JR., KECSKEMÉTI T. 1971: L’Eocéne de la Montagne du Bakony. — Ann. Inst. Geol. Publ. Hung. 54, 199–229. KORPÁS L. 1981: A Dunántúli-középhegység oligocén – alsó miocén képződményei. — MÁFI Évkönyv LXIV, 140 p. Kútkataszter: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. — VITUKI. LESS GY., KECSKEMÉTI T., OZSVÁRT P., KÁZMÉR M., BÁLDI-BEKE M., KOLLÁNYI K., FODOR L., KERTÉSZ B., VARGA I. 2000: Middle-Upper Eocene shalow water benthos in Hungary, In: BASSI, D (ed) Shallow water benthic communities at the Middle-Upper Eocene Boundary. — Field trip guidebook, 5th Meeting of the IGCP 393, Field trip in Hungary, July 28–30, 2000, 150–181.

142

Dorog-észak. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány LIPOLD, M. V. 1853. Die Braunkohlen-flötze nachts Gran in Ungarn. — Jarbuch der K.K. Geologischen Reichsanstalt IV., 1853, 140–147. Magyarország személyszállítási vasúttérképe, 2006. — Alappont Mérnöki– és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, 2006. MAJKUTH T. 1987: A Dunántúli-középhegység eocén barnakőszén előkutatása. Az 1987.évi geofizikai mérések műszaki leírása (Bajna-Epöl, Mór-É). — ELGI kézirat, 1987. MFGI Adattár: ELGI SzÁF-561 MAJZON L. 1957: A magyarországi oligocén mikropaleontologiai rétegtana. — Akadémiai doktori ért. (Kézirat) MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, 25 p. MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár MÉSZÁROS M., SZABÓ N. 1963: Hegységszerkezeti kutatástervezés a dorogi kőszénterületen. — Földtani Közlöny 94, 430–437. MFA: Magyarország Mélyfúrási Alapadatai MFGI GeoBank: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrásgeofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI MIKE K. 1964: A tektogenezis, a törések iránya és a vízbetörések összefüggése a Dorogi barnakőszén-medencében. — BÁKI Közl. 9, pp. 83–103. MITUCH E. 1976: Jelentés az Esztergom–Nagysáp–Perbál–Csév közötti területen végzett szeizmikus mérések felülvizsgálatáról. — ELGI kézirat. 1976. MBFH Adattár ELGI SzÁF-202 NÉMEDI VARGA Z. 2010: Kőszénföldtan. — Műszaki Földtudományi Kar, Ásványtani és Földtani Intézet, Miskolc, 245 p. PÁLOS M. 1953: Jelentés az 1953. évi Tát környékén végzett szeizmikus mérésekről. — ELGI kézirat POSGAY K. 1956: Jelentés a Magyar Állami ELGI I/2.sz. szeizmikus csoportjának 1956. évben az Esztergom vidéki és Pilisszántó–Pilisvörösvár környéki szénmedencében végzett refrakciós szeizmikus méréseiről. — ELGI kézirat PÜSPÖKI, Z., KERCSMÁR ZS. ed. 2012: A kőszénvagyon minősítése és az ásványvagyon újraértékelése a készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési tervhez. – Kutatási zárójelentés 161 p. REZESSY G. 1988: MÁELGI 1988. évi kőszénkutató munkái (Működési jelentés) (Bakonyszentkirály, Csajág, Ősi–Berhida–Küngös, Nógrád,Dorog, Nagyegyháza, Csordakút, Balinka, Ajka, Várpalota). — ELGI kézirat. 1988. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár ELGI AD.869, SzÁF-652 REZESSY G., GUTTMANN GY., ÁDÁM O. 1983: Információs jelentés, Bajna (Hantos puszta) területén végzett előzetes-részletes fázisú barnakőszén kutatásról,+ 3 lap OÁB határozat, műszaki jelentés (elektromágneses szondázásokról). — Dorogi Szénbányák, OÁB kézirat, 1983. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár KFH 5088 REZESSY G., HOFFER E. 1975: Jelentés a Gerecse hegység DK-i előterében végzett geofizikai mérésekről (A nagyegyházi medencétől DK-re fekvő terület áttekintő kutatása és a nagyegyházi medence aljzatkutatása szeizmikus szelvényekkel; Jelentés a Nagysáp– Máriahalom–Perbál közötti területrészen végzett geofizikai kutatásról). — ELGI kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár ELGI SzÁF-133c ROZLOZSNYIK P., SCHRÉTER Z., TELEGDI ROTH K. 1922: Az Esztergom-vidéki szénterület bányaföldtani viszonyai. — Földt. Int. Alk. Kiadványa, Budapest 128 p. 143

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés SINGER B. 1897: Az Esztergom vidéki barnaszénbányászat. — Bányászati-Kohászati Lapok, XXX évf. p. 19–20, 43–44, 62–64, 79–80, 93–95, 108–110, 127–128, 145–147, 161–162 SIPOSS Z. 1964: A Dorogi-medence oligocén képződményeinek kifejlődési típusai. — MÁFI Évi Jel. 1961-ről, 355–365. SZABADVÁRI L. 1953: Jelentés az Esztergom–Tát–Nyergesújfalu környékén végzett geoelektromos feltalajkutató mérésekről. — ELGI kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár MBFHV Geof:199 SZABADVÁRY L. 1965: Jelentés a Gerecse hegység DK-i előterében (Csabdi, Mány körzetében) végzett geoelektromos mérésekről /Közepes mélységű AMNB szondázások alkalmazása vetődéses szerkezetek kimutatására/(Zsámbék, Tinnye, Máriahalom, Bajna, Szomor, Gyermely, Perbál, Budajenő, Epöl, Nagysáp, Sárisáp, Csordakút). — ELGI kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár ELGI E-88, SzÁF-3 SZABADVÁRY L., LÁNYI J., NYITRAI T., LISZT F-NÉ, TRENKA S-NÉ, JÁMBOR Á. 1966: Dunántúli-középhegység — A Bicskei-medencében 1965-66. évben végzett komplex geofizikai kutatás eredményei (Epöl, Piliscsaba, Etyek, Tabajd, Szár, Csordakút, Mány, Zsámbék, Szomor, Csákvár). — ELGI kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár ELGI Kx-, SzÁF-4 SZALAI T. 1957: Geofizika a szénbányászat szolgálatában (A Nagysáp – Sárisápi medence tektonikai vázlata.) — Bányászati Lapok 90, 4–5. SZÜCS J., GYARMATI GY., JAKAB L., KOSZTOLÁNYI L-NÉ, PUCHNER F., LAPOS J., GUTMANN GY. 1980: Borókás XII/a akna részletse fázisú kutatási zárójelentése 140 p. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T:10338 SZÜCS J., GYARMATI GY., KOVÁCS Z., MUNTYÁN I., JAKAB L., KOSZTOLÁNYI L-NÉ, TAKÁCS TNÉ, PUCHNER F., LAPOS J., GUTMANN GY. 1982: Kerekdombi koncentráció É-i területének részletes fázisú kutatási jelentése. 93 p. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T:12087 TURCSÁNYI M. 1988: Bányanyitási lehetőségek a Dorogi Szénbányák területén. — BKL Bányászat 121, 597–602. VÍGH F., SZENTES F. 1951: A Dorogi szénmedence ehgységszerkezeti és védőréteg viszonyai különös tekintettel a karsztvízveszély elleni védekezésre. — Kézirat, 90 p. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, K/Ví/36 VÍGH F., SZENTES F. 1952: A dorogi szénmedence hegységszerkezeti és védőréteg viszonyai különös tekintettel a karsztvízveszély elleni védekezésre — Bányászati Lapok 11, 588– 600. VÍGH F., WILLEMS T. 1961: Erősen vízveszélyes aknamezők feltárási lehetőségeinek vizsgálata a dorogi szénmedencében. — BKI zárójelentés, Kézirat 119 p. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár: K/Ví/94 VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz. — VKKI, MÁFI WILLEMS T., MIKE K., GERBER P., SZABÓ N. 1962: A hegységszerkezet és a vízbetörések geomechanikai összefüggéseinek vizsgálata a dorogi és tatabányai barnakőszénmedencében. — BKI zárójelentés, Kézirat, 44 p. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár: BKMI 58.

144


Internetes hivatkozások 2012.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2013. http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2012_RIV_ertekeles.pdf 2015-09-30 2013.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2014. http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013_RIV_ertekeles.pdf 2015-09-30 2013.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2013_automata_ertekeles_we b.pdf 2015-09-30 2014.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2015. http://www.levegominoseg.hu/media/Default/Ertekeles/docs/2014_RIV%20ertekeles.PDF 2015-09-30 A Magyar Villamosenergia–rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt. 2010. http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=3dd80445-53b8-4975-ad0502f1e425d1f6&groupId=10258 2015-09-25 A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai. MAVIR szakmai kiadványok. 2011. http://www.mavir.hu/documents/10258/107818/A_Mavir_ZRt_%C3%81tviteli_h%C3%A 1l%C3%B3zati_al%C3%A1llomasai.pdf/3f0da0da-3ae5-4a2e-bcd4-40d895446362 201509-25 A MAVIR ZRt. átviteli hálózati távvezetékei. MAVIR szakmai kiadványok. 2013. http://www.mavir.hu/documents/10258/107818/A_Mavir_ZRt_%C3%81tviteli_h%C3%A 1l%C3%B3zati_t%C3%A1vezet%C3%A9kei.pdf/4e2835b3-6fa5-4962-b9a3f9c4dd9417cc 2015-09-25 CORINE 2009: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/ Duna-Ipoly Nemzeti Park http://www.dinpi.hu/index.php?pg=menu_733 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf — 2014. január 22. Helyi jelentőségű védett természet területek http://www.termeszetvedelem.hu/helyijelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek Komárom-Esztergom megye területrendezési tervének módosítása. Előkészítő fázis – Helyzetelemzés. Város-Teampannon Kft. 2011. http://www.eepites.com/anyagok/komarom/Helyzetelemzes_2011.pdf 2015-09-20 Komárom-Esztergom megye területrendezési tervének módosítása. Környezeti értékelés. KÖTÁG Bt. – Város-Teampannon Kft. 2011. http://www.terport.hu/webfm_send/4105 2015-09-20 Komárom-Esztergom megye területrendezési tervének módosítása. Megalapozó munkarészek. Város-Teampannon Kft. 2011. http://www.eepites.com/anyagok/komarom/Megalapozo_munkareszek.pdf 2015-09-20 Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepció. I. Előkészítő fázis. 1-2 kötet. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejleszti Szervezete KHT. 2007. http://www.terport.hu/webfm_send/726 2015-09-30

145

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Komárom-Esztergom megyei területrendezési terv – módosítás. Megalapozó munkarészek. Város-Teampannon Fft. 2011. http://www.eepites.com/anyagok/komarom/Megalapozo_munkareszek.pdf 2015-09-30 Komárom-Esztergom megyei területrendezési tervének módosítása. Előkészítő fázis. Vizsgálatok.Város-Teampannon Fft. 2011. http://www.eepites.com/anyagok/komarom/Helyzetelemzes_2011.pdf 2015-09-30 Komárom-Esztergom megyei területrendezési tervének módosítása. Környezeti értékelés. Kötág Bt. Város-Teampannon Fft. 2011. http://www.terport.hu/webfm_send/4105 201509-30 Közép-magyarországi operatív program, 2007-2013 (2007) Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 2007HU162PO001 www.palyazat.gov.hu/download/1769/KMOP_070629_HU.pdf 2015-09-20 Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, 2009-2010 (2009) http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CB8QFjA AahUKEwjHlpjI0YrIAhXDhiwKHZNMAlo&url=http%3A%2F%2Fwww.terport.hu%2F webfm_send%2F324&usg=AFQjCNEyFBfPVmwt9ry5FoeY0ThiDE3lA&sig2=jHbyTrxR7hG71bNqIQL8qQ 2015-09-20 Magyarország műemlékjegyzéke: Komárom-Esztergom megye. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest. .2006 http://www.koh.hu/download/Komarom-Esztergom-megye.pdf 2015-09-30 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2016. április) http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu MFGI GeoBank: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrásgeofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 2011, NAV Személyi jövedelemadó statisztika Országos Területfejlesztési Koncepció 2013.(OTK) http://www.nfu.hu/doc/207 2015-09-20 Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag 2015-09-30 Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya, 2013. http://www.terport.hu/webfm_send/4215 2014-01-20 PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http://www.geo.u-szeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejleszti Szervezete KHT. 2007. http://www.terport.hu/webfm_send/726 2015-09-25

146

Dorog-észak. II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása

II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, HOI és OVF intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére, Dorog-észak kőszén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4. § (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A válaszadók a következők voltak: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Annavölgy Község Önkormányzata Bajna Község Önkormányzata Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Dág Község Önkormányzata Dorog Város Jegyzője Epöl Község Önkormányzata Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Főépítészi Iroda Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Iroda Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat Győr–Moson–Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat Győr–Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal Kesztölc Község Önkormányzata Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatala, Földhivatali Osztály Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nyergesújfalu Város Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (20.pdf) Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Piliscsévi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pilisjászfalu Község Önkormányzata Sárisáp Község Jegyzője 147

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Táti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tokod Nagyközség Jegyzője Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal

148

Dorog-észak. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az MBFH a kormányrendelet 4. § (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4. § (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok — a Győr–Moson–Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálata, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatala és az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Főépítészi Iroda — észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Dorog-észak területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban pedig az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg.

1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. Megállapítja, hogy a vizsgálati terület csekély hányada áll nemzeti park védelme alatt, ellenben a terület kb. egynegyedét lefedő Natura 2000-es terület főleg különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kategóriájába tartozik. Nagyjából hasonló arányú a Nemzeti Ökológiai Hálózathoz kiterjedése, mely főleg ökológiai folyosó minősítésű. A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amenynyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető. A tanulmány 3.1.1.–3.1.2, illetve a 3.1.4., 3.1.6– 3.1.9 alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni:

149

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Győr–Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály az alábbi tájékoztatást adja: —természetvédelmi szempontból: A dokumentációban szereplő 4 sarokponti koordinátát összekötő vonal által határolt poligonon belül az alábbi természetvédelmi oltalom alatt álló területek találhatóak: — 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelettel alapított, és a 1/1998. (VIII. 15.) KöM rendelettel módosított Duna-Ipoly Nemzeti Park — Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelettel létesített: HUDI20018 kódszámú, „Északi-Gerecse” nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, HUDI20013 kódszámú, „Csolnoki löszgyepek” nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, HUDI20016 kódszámú, „Épöli szarmata-vonulat” nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, HUDI20039 kódszámú, „Pilis és Visegrádi-hegység” nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, HUDI10003 kódszámú, „Gerecse” nevű különleges madárvédelmi terület, HUDI10002 kódszámú, „Börzsöny és Visegrádi-hegység” nevű különleges madárvédelmi terület, — Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat övezetei — Ex lege országos jelentőségű védett természeti területek- és értékek: Barlangok: Babál 2. és 3. sz. barlang Csolnoki-kőfejtő 1–2–3. sz. üreg Bajóti 2. és 3. sz. kőfülke Jankovich-barlang Babits-barlang Szalay-barlang Öreg-kői l. sz. zsomboly Öreg-kői 4. sz. rókalyuk Húsvét-barlang Földvár: Quadriburg Mogyorósbányai földvár Források: Kiscsillálló-forrás Ürge-völgyi-forrás Dorogi névtelen ll. sz. forrás Les-hegyi-forrás Egyház-völgyi-forrás Nagybereki-forrás Mogyorósbányai patak forrása Hészoba- forrás Búzás-hegyi-forrás Szent-kút forráscsoport Becényi-vári- forrás Sodorkút

150

Dorog-észak. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A védett természeti területekre az alábbi jogszabályhelyekben foglaltak az irányadóak: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § 2) szerint e törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek (24. § [l]) bekezdés] minősülnek. A 31. § szerint tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A 42. § (l) szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A 43. § (1) szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarás a, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. — Felhívja a figyelmet, hogy a Tvt. 38. § (1) a) értelmében védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi. Fentiek értelmében, ha a kutatás védett természeti területen valósulna meg, úgy az külön, természetvédelmi engedély-köteles tevékenység. — Az érintett Natura 2000 területek által érintett földrészletek helyrajzi számait az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 területre vonatkozó szabályokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet tartalmazza. Felhívja a figyelmet, hogy a 8. § (2) szerint a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely — a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel — a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. A 10. § (l) szerint olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak — a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel — vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az l–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Amennyiben tehát Natura 2000 terület igénybevétele történne, úgy Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt kell készíteni. Natura 2000 területen a tevékenyég akkor külön természetvédelmi engedély-köteles, ha az „gyep” művelési ágú területen valósul meg, hiszen a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 9. § (2) a) szerint védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a felügyelőség engedélye szükséges a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához. — Levegőtisztaság-védelmi szempontból: — felhívja a figyelmet, hogy a konkrét kutatási tevékenységet a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával kell végezni, a szállítási utak (diffúz forrás) rendszeres takarításáról, locsolásáról gondoskodni kell. A kutatás során a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet hatálya alá tartozó légszennyező anyag (por, kipufogógázok) kibocsátás történik, valamint a Hatóság hatáskörébe tartozó engedélyköteles légszennyező pontforrás várhatóan nem létesül. A tevékenységek végzésének ideje alatt átmenetileg nagyobb porszennyezés várható, de ez lokálisan fog megjelenni és ennek mértéke locsolással csökkenthető. A majdani kutatási tevékenység 151

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés folytatása a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet l. melléklete alapján a vizsgálati terület északi része a 3. Komárom– Tata–Esztergom, a vizsgálati területtől 4 km-re kelet-délkeletre kezdődik az l. Budapest és környéke légszennyezési agglomerációja, a vizsgálati terület déli sávja a 10. Az ország többi területe elnevezésű zónacsoportba van besorolva. — A földtani közeg szempontjából: — a kutatás és a majdani tevékenység végzése esetén a földtani közegre gyakorolt hatások elhanyagolhatók; az adott területen a kutatás és a tevékenység végzésének korlátozása földtani közeg védelmi szempontból nem indokolt. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megállapítja, hogy a koncesszióra javasolt területből a Pilisjászfalu település közigazgatási területét érintő részterület érinti a Kormányhivatal illetékességi területét. A mintegy 3000 m3 terület jogszabály által kihirdetett országos jelentőségű védett, természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján nyilvántartott „ex lege” védett természeti területet, illetve nyilvántartott természeti értéket nem érint. Továbbá az érintett ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendelkezésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvKM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része, és a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet által megállapított barlang felszíni védőövezetét sem érinti. Az érintett ingatlan az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. — A koncessziós tevékenységgel érintett területek igénybevételének tervezése során általánosságban az alábbiak figyelembe vétele szükséges táj- és természetvédelmi szempontból: A Tvt. 8. § (2) bekezdése értelmében a „természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. Ugyanezen § (3) bekezdése alapján a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A Tvt. 31. § szerint: „Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.” A természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek elhelyezkedésének vonatkozásában a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulja segítségével lehet tájékozódni: http://geo.kvvm.hu/tir/. — Tájékoztatásul közli, hogy a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet rendelkezik. — Tájékoztat arról, hogy a koncessziós pályázatra tervezett területnek a Kormányhivatal illetékességi területéhez (Pilisjászfalu közigazgatási területéhez) tartozó mintegy 3000 m2-es területrésze a Kormányhivatal nyilvántartása szerint kármentesítéssel nem érintett terület. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 6. § (1) bekezdése a) pontja alapján a szennyező anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására a vízvédelmi és vízügyi hatóság önállóan, illetve a vízügyi igazgatóság bevonásával tesz intézkedéseket a 10–11. § figyelembevételével.

152

Dorog-észak. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján — A kutatási, illetve kitermelési szakaszban az alábbi levegőterhelő hatások jelezhetőek előre: a porterhelés növekedése elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, illetve a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. Továbbá a szállító járművek légszennyező anyag kibocsátása; a furat mélyítése során a fúróberendezések dízelmotorjainak légszennyező anyag kibocsátása; kitermelési szakaszban a kitermelt fluidumok és gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások. Havária események során a környezeti levegő minőségét veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett időszakos jellegű levegőterhelő hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. — A vizsgálat területen belül levegőtisztaság-védelmi szempontból előzetesen nem határozható meg olyan terület, ahol a tevékenység nem folytatható. Konkrét engedélyezési eljárás keretében a tevékenység szűkebb környezete levegőminőségére gyakorolt hatásának vizsgálata, illetve a hatások mérséklését szolgáló előírások megtétele szükséges. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenységből származó zajterhelés tekintetében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendeletben előírt határértékek az irányadók. Bajna3 Község Önkormányzata jelzi, hogy a helyrajzi számok hiányában teljes bizonyossággal arra a kérdésre, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érint-e helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (önkormányzati rendeletben meg határozott) területet nem tud válaszolni, így tájékoztat arról, hogy a www.bajna.hu honlapon teljes részletességgel megtekinthető Bajna Község Rendezési terve, annak térképi mellékleteivel együtt. Az Önkormányzat leveléhez mellékelte Bajna Község Területrendezési Tervének 6., a környezetalakítással és környezetvédelemmel (felszíni és felszín alatti vizek, talaj-, levegőtisztaság- és zajvédelem, valamint hulladékgazdálkodás) foglalkozó pontjait. A Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érinti a Bajót Község Szarkás pusztai külterület 0202/3-as hrsz. ingatlant és környezetét, mely a tervben Különleges Idegenforgalmi Területként szerepel. Érinti továbbá az országos védettség alatt álló Öregkő Természetvédelmi területeket (hrsz.: 0220/8–20) is.(Ezek helyrajzi számai a külterületi szabályozási tervlapon láthatóak.) Mivel a tanulmány pontos helyrajzi számokat nem tartalmaz, az érintett területek beazonosítását teljes biztonsággal nem tudja elvégezni. Leveléhez csatolja a helyi építési szabályzatot is, melyben a vélt érintett területekkel kapcsolatos előírások megtalálhatók. — Tájékoztat továbbá arról, hogy mivel a tanulmányban a Nagysápra vonatkozóan pontos helyrajzi számok nem találhatóak meg, az érintett területek beazonosítása nem oldható meg teljes bizonyossággal. A Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a bányabejárat szomszédsága Natura 2000 védettség alatt álló terület. Epöl Község Önkormányzata jelzi, hogy a helyrajzi számok hiányában teljes bizonyossággal arra a kérdésre, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érint-e helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (önkormányzati rendeletben meg határozott) területet nem tud válaszolni, így mellékleten csatolja Epöl Község Képviselő-testületének rendeletét az „egyes helyi jelentőségű területek védetté nyilvánításáról”, mely tartalmazza a védettség alatt álló természeti területek és -értékek listáját. 3

A levelek rövid ismertetésekor vastag betűs településnév esetén az információk magára a településre vonatkoznak. Normál betűvel írt településnév esetében az érintett település (vagy települések) neve a bekezdés szövegében dőlt betűvel jelenik meg.

153

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Iroda felhívja a figyelmet arra, hogy vizsgálati tanulmány térképei szerint a tevékenység Esztergom-kertvárosi területeket érinthet. A pontos beazonosítás helyrajzi számok nélkül nem lehetséges. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének „A természeti értékek, emlékek, területek helyi védelem alá helyezéséről szóló 7/2000. (IV. 17) KT számú rendelete” szerint Esztergom-Kertváros területén az alábbi, helyi védettséggel rendelkező területek és egyedi értékek találhatóak: — a volt Esztergom-tábor vasútállomás épülete előtt, 0545 hrsz.-ú ingatlanon 7 db vadgesztenyefa, — Esztergom-Kertváros, Damjanich u. közterületen–Strázsa u. 2.–Szalézi u. 1.–telek találkozásánál álló kb. 200 éves vadkörtefa. Ezek a területek és egyedi értékek a tervezett tevékenységgel kapcsolatban nem sérülhetnek, nem bolygathatóak. — Az Iroda leveléhez csatolta Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyileg védett értékekről szóló 7/2000. (IV. 17). KT. számú rendeletét, melynek 1. §-a tartalmazza a közigazgatási területen lévő természeti értékek és területek listáját. A levél és melléklete az MBFH Irattárában tekinthető meg. Pilisjászfalu Község Önkormányzata tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység közigazgatási területén helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket — Dági-völgyi nádas és patak, Felső Somlyót övező ligetes erdő, Felső Vasútsor feletti sziklafal, Kenyérmezei-patak, Meredek utcai tölgyfák, Nagy-Somlyó, Ott Zoltán sétány feletti erdő, óvoda feletti domb, Primmer Vilma sétány feletti erdő — érinthet. A Táti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a Tát vonatkozásában tervezett koncessziós tevékenység közigazgatási területén helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket — Településmag – Fő út, Táti sziget, Únyi-patak menti vizes élőhely és a Depói-Duna part — érinthet. Felhívja a figyelmet arra, hogy Tát Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 74/2014. (IX. 30.) Kt. számú határozatával módosította a Tát Nagyközség Településszerkezeti Terv jóváhagyásáról szóló 53/2004. (XII. 14.) Kt. számú határozatát, mely környezetvédelmi fejezetének (4) pontja szerint: „A Tát–Tokod–Esztergom-dorogi medencében a meglévő jelentős környezetterhelés miatt új jelentős környezetterhelő létesítmény nem helyezhető el.” Tájékoztat továbbá arról, hogy belterületei zöldterületein 2020-ig jelentős fejlesztéseket hajt végre, így ezeken a területeken nem végezhetők fúrási, illetve jelentős beavatkozást igénylő munkálatok. — Tájékoztat továbbá arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Mogyorósbánya vonatkozásában érint helyi természetvédelmi területeket. Felhívja a figyelmet arra, hogy a rendezési terv 19. § 3) pontja szerint a területen zavaró környezeti hatású, bűzzel járó területhasználat nem folytatható. A terület felszíni szennyeződésekkel szemben fokozottan érzékeny. A Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet a 24/2011. (11.21.) sz. határozat szerinti, a Településszerkezeti tervben jelölt védelmek és korlátozásokra, melyek az ökológiai (zöld) folyosó és Natura 2000 övezetre, a települési tájképvédelmi területre és a természeti értékekre (gyurgyalag lelőhely) vonatkoznak. Az alábbi önkormányzatok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (ill. helyi védettség alatt álló) területet:

154

Dorog-észak. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Annavölgy Község Önkormányzata, a Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Dág Község Önkormányzata Dág és Úny vonatkozásában, Dorog Város Jegyzője, Kesztölc Község Önkormányzata, Nyergesújfalu Város Jegyzője, a Piliscsévi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Leányvár vonatkozásában, Sárisáp Község Jegyzője, Tokod Nagyközség Jegyzője és a Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal A kormányrendelet 1. § (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 3.1.9. alfejezet foglalkozik. A Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet 4. § (5) bekezdés szerint meghatározta a Dorog-észak megnevezésű területen található erdőrészletek halmazát (térrészt), amelyet a bányászati tevékenység közvetlenül (igénybevétel) és közvetve (hatásterületen belül) sem érinthet. Az erdőrészletek listáját szakvéleményéhez mellékelte. A területen található összes erdőterület, illetve azon belül az igénybevétellel nem érinthető erdők térképi fedvényét elektronikusan megküldte. — Javasolja, hogy a koncessziós pályázatban figyelemfelhívás céljából tájékoztassák az érintett pályázókat az alábbi szakmai követelményekről: — az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges; — az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni; — az erdészeti hatóság erdő igénybevételét csak kivételes esetben — gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény kivételével — kizárólag a közérdekkel összhangban engedélyezheti (Evt. 78.§ (1)–(3) bekezdés); — kiemelt figyelmet kell fordítani az erdőkre gyakorolt hatások minimalizálására. — A Dorog-észak nevű területet érintő ásványvagyon kitermelés (lignit, barnaszén, feketeszén és szénhez kötött metán), azaz intenzív bányászati tevékenység a meglévő erdőkre közvetlen és közvetett veszélyt jelentenek, elsősorban ökológiai szempontból. Külszíni bányaművelés az érintett erdők teljes megsemmisülésével járna, a mélyműveléses technológiával folytatott bányászati tevékenység közvetve okozna károkat a környező erdők élővilágára. Elsősorban a felszíni vizek, és karsztvíz-bázis csökkenésével az erdőtalajok vízháztartása hosszú távra felborulhat, extrém kiszáradás léphet fel, melynek következtében az erdőben a másodlagos károsítók (gomba, rovar stb.) túlzott mértékben történő károsítása várható. A bányászati tevékenységgel érintett és annak környezetében található erdők rezisztenciája (betegségekkel szembeni állóképessége) csökkenne, a természetes elhalás (mortalitás) megnövekedne. Különösen nagy ökológiai veszteséggel járna, és az Erdőtörvény szabályozásával is ellentétes lenne a Dorog-észak megnevezésű területen és közvetlen környezetében található viszonylag kis területtel jelen lévő legmagasabb természeti értékkel bíró természetes, természetszerű és származék (Evt. 7.§ [1] bekezdés a), b), c) kategória) erdők területi csökkenése vagy kipusztulása. — A fenti indoklásra tekintettel az erdészeti hatóság nem engedélyezheti erdővédelmi szempontból az ilyen erdészeti természetességi besorolású erdőterületek bányászati vagy egyéb célra történő igénybevételét. 155


Tokod Nagyközség Jegyzője tájékoztat arról, hogy az érintett terület a HÉSZ alapján (56. §) erdőterületnek minősül, ezért az illetékes hatóság előzetes engedélye szükséges a tevékenységhez Tokod külterület, 156/9 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában. Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Annavölgy Község Önkormányzata Bajna Község Önkormányzata Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Dág Község Önkormányzata Dorog Város Jegyzője Epöl Község Önkormányzata Győr–Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Kesztölc Község Önkormányzata Nyergesújfalu Város Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Piliscsévi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pilisjászfalu Község Önkormányzata Sárisáp Község Jegyzője Táti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tokod Nagyközség Jegyzője Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal

2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénbányászat esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a bányanyitáshoz szükséges terepi helyszíni kutatásokhoz akkor szabad hozzákezdeni, ha hidrológiai állapotra vonatkozó valamennyi információ feldolgozásra került. A víztermelések pontosabb mértékét a nyersanyagtermelés lefejtési sorrendjének kialakítása nyomán lehet majd megadni. Jelzi, hogy számítani lehet a terület állandó vízfolyásainak, forrásainak hozamcsökkenésére, majd az alaphozamok teljes eltűnésére is. A szénbányászat során figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálata megállapítja, hogy a vizsgálati terület elhanyagolható mértékben érinti az FKI-KHO illetékességi területére eső Pilisjászfalu település területét, továbbá, hogy a tervezett tevékenység nem érinti az FKI-KHO illetékességi területét. — Tájékoztat arról, hogy Pilisjászfalu település közigazgatási területe a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 8.) kormányrendelet szerint érvényes és jogerős határozattal kijelölt vízbá156

Dorog-észak. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján zist nem érint; a felszín alatti víz állapot szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból kiemelten érzékeny területet érint. A Győr–Moson–Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálata véleménye szerint a Dorogimedence-észak kőszén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány alapján a tervezett koncessziós tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 2 üzemelő és 1 tartalék, 5 km-es körzetében további 8 üzemelő, 1 távlati és 1 tartalék vízbázis érintett. — A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 8.) kormányrendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetén tilos. A tanulmány szövegét a Hatóság véleménye alapján módosítottuk. A Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a HÉSZ IV. fejezetben leírtak, különösen a 19. szakasz 42. § (1) bekezdése szerint Tokodaltáró felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. A vízminőség-védelmi terület övezete 552,2 ha (3/7. sz. melléklet), mely lefedi a település közel teljes, ~554 ha területét. (TRT Alátámasztó munkarészek „Vizek állapota” fejezet.) A 2. témakörben együttműködő hatóságok: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat Győr–Moson–Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal

3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány 3.1.10. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: 157


A Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya tájékoztat arról, hogy a koncessziós eljárásra kijelölt nagyobb (140 km2-es) területegységen a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által kezelt, közhiteles nyilvántartás szerint több tucat régészeti lelőhely található, nem egyenletes eloszlásban. Ezek teljes körű felsorolását és a koncessziós tervekbe való pontos beillesztését, továbbá az egyes lelőhelyek érintettségének mértékén alapuló örökségvédelmi döntéshozatalt a projekt kapcsán előkészítendő előzetes régészeti dokumentáció (ERD) teszi majd lehetővé. — Mivel feltételezhető, hogy a beruházás a koncessziós eljárás tárgyszerű megvalósulásakor a 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 7. § 20. pontja szerint „nagyberuházásnak” minősül, így ugyanezen törvény 23/C. § (1) bekezdése alapján bármely majdani örökségvédelmi eljárás megindításához kötelezően előírt az ERD elkészíttetése. A 23/C. § (2) bekezdése szerint az ERD-vel ekvivalens a vizsgálati területről készített örökségvédelmi hatástanulmány is, amennyiben tartalmilag és elkészítésének módszerei, alapossága tekintetében megfelel az ERD fogalmi feltételeinek, valamint öt évnél nem régebben készült. — Az örökségvédelmi hatósági eljárások alapját későbbiekben az elkészült ERD jelenti. Az ERD elkészítésére — szerződéses alapon — a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ jogosult. A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya megállapítja, hogy a koncesszióra javasolt területen az illetékességébe eső Pest megyének egyetlen települését, Pilisjászfalu közigazgatási területének nyugati részét érinti, amely a közhiteles hatósági nyilvántartás szerint nem áll műemléki, területi műemléki, illetőleg régészeti védelem alatt. Erre való tekintettel örökségvédelmi szempontból további észrevételt a dokumentummal kapcsolatban nem tesz, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. A Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység érinti a Péliföldszentkereszt Különleges Idegenforgalmi Területet, mely mellett számos régészeti lelőhely is található a Berényi földvár maradványaival együtt. (Ezek helyrajzi számai a külterületi szabályozási tervlapon láthatóak.) Mivel a tanulmány pontos helyrajzi számokat nem tartalmaz, az érintett területek beazonosítását teljes biztonsággal nem tudja elvégezni. Leveléhez csatolja a helyi építési szabályzatot is, melyben a vélt érintett területekkel kapcsolatos előírások megtalálhatók. Az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Iroda leveléhez csatolta Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyileg védett értékekről szóló 7/2000. (IV. 17). KT. számú rendeletét, melynek 1. §-a tartalmazza a közigazgatási területen lévő emlékek és területek listáját. A levél és melléklete az MBFH Irattárában tekinthető meg A Táti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy Mogyorósbánya esetében a helyi védelemre javasolt terület a római katolikus templom és közvetlen környezete, a belterület központi részén található présházak együttese és a régészeti lelőhelyek. A Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal tájékoztat arról, hogy a 24/2011. (11.21.) sz. határozat szerinti, Településszerkezeti tervben jelölt védelmeket és korlátozásokat a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre, régészeti érdekű területekre és az „ex lege” védett földvárra vonatkozóan.

158

Dorog-észak. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Iroda Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Táti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 3.1.8. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A konkrét telephely ismeretének hiányában érzékenységi vizsgálat nem történt. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatala, Földhivatali Osztálya véleménye szerint, amennyiben nyersanyag kutatás és kitermelés megvalósítására kerül sor, tényleges termőföld igénybevétel történik, a beruházás megkezdése előtt minden esetben meg kell keresni az illetékes földhivatali osztályt a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben (Tfvt.) foglaltak szerint a termőföld időleges és/vagy végleges más célú hasznosításának ügyeiben a szükséges ingatlanügyi hatósági engedélyek beszerzése céljából. — A Tfvt. 9. § (l) bekezdése alapján termőföld más célú hasznosításának minősül: a) A termőföld olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. b) A termőföld belterületbe vonásának engedélyezése c) Az Evt. hatálya alá nem tartozó üzern-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele. — A más célú hasznosítási kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, a pontos célját, tervezett időtartamát ha időleges, az igénybevevő megnevezését és lakcímét (székhelyét), valamint az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó terület-kimutatást és a talajvédelmi tervet, amennyiben a kérelemben megjelölt cél a Tfvt. 50.§ (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul. — A Tfvt. 11. §-a szerint termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni, és az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. — Figyelemmel kell lenni arra, hogy a tevékenység az érintett és a szomszédos termőföldek mezőgazdasági hasznosítását ne akadályozza, továbbá hogy a jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. — Ezen engedélyek megléte nélkül a beruházás kivitelezése engedély nélküli más célú hasznosításnak minősül, amely a 2007. évi CXXIX. törvényben meghatározott bírság kiszabását vonja maga után. 159

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés — Felhívja a figyelmet arra, hogy átlagosnál jobb minőségű termőföld más célú hasznosítása külön feltételekkel engedélyezhető. — A cél-kitermelőhely és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó különös szabályokat a IS/B. § rendelkezései tartalmazzák. 15/B. § (l) A cél-kitermelőhely létesítéséhez és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez (a továbbiakban együtt: cél-kitermelőhely) szükséges termőföld más célú hasznosításának engedélyezése esetén a 9–13. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése iránti kérelmet a külön törvény szerinti építtető, az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó, és a bányavállalkozó (ezen alcímben a továbbiakban együtt: jogosult) nyújthat be. A kérelemnek — a 12. § (l) bekezdésben foglaltakon túl — tartalmaznia kell a tevékenység megszüntetését követően a terület helyreállításának, természeti környezetbe való visszahelyezésének tervezett módját. (3) Cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető. (4) A (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén sem engedélyezhető a termőföld végleges más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a kérelemmel érintett település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe. (5) Ha a végleges más célú hasznosítással érintett területet a jogosult a cél-kitermelőhely megszüntetése esetére irányadó szabályok alapján kiadott jogerős határozat előírásainak megfelelően úgy állítja helyre, hogy ennek eredményeként a végleges más célú hasznosítással érintett terület egésze vagy annak egy része e törvény szerinti újrahasznosítása valósul meg, a jogosult köteles az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. (6) Az újrahasznosítás bejelentése esetén az eljárásra a 6/ A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 6/ A. § (3) bekezdése szerinti fölvédelmi bírság kiszabásának nincs helye. (7) Az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozat alapján, annak jogerőre emelkedését követő 60 napon belül, a jogosult kérheti az újrahasznosított területre az 1. melléklet 1. pontja alapján kiszámított földvédelmi járulék 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetését, feltéve, hogy 8. jogosult a cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban a végleges más célú hasznosításért megállapított földvédelmi járulékot maradéktalanul megfizette. A határidő elmulasztása jogvesztő. annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az újrahasznosítás elfogadásáról szóló első fokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri. A Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztálya megállapítja, hogy az érzékenységi és terhelhetőség i vizsgálat alá vont hatásterület Pest megyében mindössze egyetlen kis térmértékű területet, a Pilisjászfalu 021/1 hrsz-ú földrészlet 2974 m2 nagyságú, 5. minőséi osztályú, szántó művelési ágú részét érinti. Földvédelmi szempontból az előzőekben körülírt terület koncessziós területként való meghirdetésével kapcsolatban kifogást nem emel, illetőleg észrevételt nem tesz. 160

Dorog-észak. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatala, Földhivatali Osztály Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály

5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal megállapítja, hogy Dorog-észak vizsgálati területen nem található gyógyiszap lelőhely, valamint gyógyhellyé minősített település vagy településrész. Ugyanakkor a területen két ásványvíz kitermelőhely, 5 km-es körzetében pedig 3 ásványvizes és egy gyógyvizes kút található. A tanulmány megfelelő részét a Hivatal levele alapján ellenőriztük/módosítottuk. Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

6. Nemzetvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen — Esztergom közigazgatási területén —HM vagyonkezelésű ingatlan található, mely a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. § 16. pontja értelmében kivett területnek minősül, ezért ennek területét a további koncessziós tevékenység folytatásából kizárja. A Hivatal levelében közli a kivett terület helyrajzi számát. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal

7. Településrendezés A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: 161


A Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője megállapítja, hogy a tanulmányban található térkép szerint Nagysáp község szinte egész közigazgatási területe érintett, ezért leveléhez mellékelte Nagysáp településrendezési tervét, mely tartalmazza Nagysáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 107/2013 (XII. 12.) számú határozatát a Településszerkezeti Terv megállapításáról és a 23/2013 (XII. 12.) rendeletét a Helyi Építési Szabályzatról, továbbá az értelmezéshez szükséges térképi anyagot. A Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a bánya bejáratának megközelítése tehergépjárművekkel csak elkerülő úton lenne lehetséges. Ennek terve szerepel Rendelkezési Tervükben. Az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Főépítészi Irodája megállapítja, hogy a tanulmányban bemutatott térképi állományból nem derül ki egyértelműen, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Esztergom város közigazgatási területét érinti-e? A helyi építési szabályzattal való megfeleltetésről csak pontosabb behatárolás esetében tud nyilatkozni. Tájékoztatja az érintetteket, hogy Esztergom város településrendezési eszközei, beleértve a helyi építési szabályzatokat Esztergom város honlapján, az esztergom.hu portálon elérhetőek. Pilisjászfalu Község Önkormányzata tájékoztat arról, hogy a Helyi Építési Szabályzatról szóló 21/2012. (IX. 07.) számú önkormányzati rendelet foglalkozik a tevékenységgel kapcsolatos korlátozásokkal. Az Önkormányzat a bányászati tevékenységhez kapcsolódó további eljárásokban ügyfélként részt kíván venni. A Táti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mogyorósbánya esetében a kutatásból szeretné kizárni a közmű övezet területét. A következő hatóságok nyilatkoztak arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Annavölgy Község Önkormányzata, a Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Dág Község Önkormányzata Dág és Úny vonatkozásában, Dorog Város Jegyzője, Kesztölc Község Önkormányzata, Nyergesújfalu Város Jegyzője, a Piliscsévi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Leányvár vonatkozásában, Pilisjászfalu Község Önkormányzata, Sárisáp Község Jegyzője és Tokod Nagyközség Jegyzője. A Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem felel meg a helyi építési szabályzatnak. A tiltó és korlátozó rendelkezéseket a 2/2011. (11.23.) önkormányzati rendelet a helyi építési szabályzatról (HÉSZ) 23. szakasz 47. §, a 25. szakasz 49. § (5) bekezdés, a 26 szakasz 50. § (2) bekezdés tartalmazza. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Annavölgy Község Önkormányzata Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Dág Község Önkormányzata 162

Dorog-észak. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Dorog Város Jegyzője Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Főépítészi Iroda Kesztölc Község Önkormányzata Nyergesújfalu Város Jegyzője Piliscsévi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pilisjászfalu Község Önkormányzata Sárisáp Község Jegyzője Táti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tokod Nagyközség Jegyzője Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal

8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala tájékoztat arról, hogy a tanulmánnyal kapcsolatosan vasúti és vízi közlekedési szempontból nem tesz észrevételt. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy a vizsgálati terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket nem érinti. A Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztálya felhívja a figyelmet arra, hogy — a tanulmánynak a közutakkal kapcsolatos megállapításai, valamint a jogszabályi előírásokra való hivatkozással való hivatkozásai a térségben lévő helyi közutakra, illetve a közforgalom elől el nem zárt magánutakra (összefoglalóan: közút) is vonatkoznak. — A térségben lévő közforgalom elől elzárt magánutak vonatkozásában a magánút tulajdonosának/kezelőjének a hozzájárulása szükséges bármely, a magánúttal kapcsolatos tevékenység végzéséhez. Ugyanakkor ezen utaknál is meg kell tartani a vonatkozó jogszabályok, kötelező műszaki előírások és szabványok rendelkezéseit. A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya megállapítja, hogy a vizsgálat terület Pest megye közigazgatási területét nem érinti, ezért a Hatóság — mint I. fokú közlekedési hatóság — illetékességgel nem rendelkezik. A megkeresés áttételét mellőzi, tekintettel arra, hogy a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapítható, hogy a területileg érintett kormányhivatal megkeresése is megtörtént. A Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett vágat a Csolnok– Dég összekötő főút alatt húzódna. A tanulmány megfelelő részét az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Főépítészi Iroda észrevétele alapján javítottuk.

163

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A 8. témakörben együttműködő hatóságok: Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Főépítészi Iroda Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya

9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyongazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott.

164

Dorog-észak. Függelék

Függelék 1. függelék. A területre eső 500 méternél mélyebb fúrások (MBFH Fúrásnyilvántartás, MFGI, MFA, 144 fúrás) Település Bajót Csolnok Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Dág

Azonosító Bajót–35 #–# Bt–14 Bt–26 Bt–28 Bt–29 Bt–34 Bt–35 Bt–36 Cs–243 Cs–251 Cs–265 Cs–416 Cs–420 Cs–422 Cs–435 Cs–442 Cs–444 Cs–457 Cs–490 Cs–494 Cs–496 Cs–513 Cs–522 Cs–528 Cs–582 Cs–584 Cs–587 Cs–588 Cs–589 Cs–596 Cs–597 Cs–602 Cs–603 Cs–604 Cs–609 Cs–611 Cs–619/a Cs–633 Cs–650 Cs–651 Cs–655 Cs–663 Cs–666 Cs–669 Cs–672 Cs–674 Cs–677 Cs–678 Cs–685 Cs–691 Cs–695/b Cs–696 Cs–698 Cs–699 Cs–699/b Cs–700 Cs–727 Cs–731 Cs–732 D–10

EOV Y (m) 616263 625418 616415,3 615836,2 616536,4 616262,9 616540,7 616260,3 615994,3 626216,3 626221,3 624667 624749 623514,8 624204,8 623628,2 625902,3 624134,4 623241,8 622966,7 625376,6 625031,6 625335,3 625071 623672,6 623897,7 624897,1 623001,2 625154 622976,1 625792,3 625565,8 626481,4 626409,2 625412,7 624890,6 624073,7 623160,3 626082,5 626000,6 625996,6 624409,5 625832,8 625122,1 622384,2 626231,9 625290,4 622612,3 624898,7 622546,4 624891,8 626232,8 626687,7 626671 627126,2 626958,1 626662 623136,3 624307,4 624723,7 626000

EOV X (m) 263156 259575 261907,6 263132,5 262626 262876,5 262979 263151,7 263306,6 259875,5 259864,1 259699,7 259502,7 259851,8 259675,6 258844,6 258479 259430,8 259890,6 259773 259729,8 259379,7 259917,3 259755,6 259905,5 259600,1 259989,3 259610,1 259535,5 259989,6 259624,1 259861,7 259874,7 259627 259574,2 259604,2 260072 259682,6 259550,1 259660,4 259864,9 259721,5 259852,2 259903,7 262836 259667,6 259672,5 260987,1 259771,4 261301,3 259442 259453,2 259578,4 259907,4 259487,4 259659,7 259374,4 259651,6 259820,9 259855,6 258101

Z Mélység Dátum (mBf) (m) 166 547 1941 610 1938 183,59 766,3 1943 163,64 558,8 1955 143,62 626,1 1964 145,8 603,4 1939 158,85 550,3 1938 166,45 580 1963 157,31 522 1944 219,57 594,6 1938 219,22 718 1960 196,3 587,1 1964 196,2 548,8 1941 165,48 507,7 1935 234,43 568,9 1939 151,69 501,3 1959 151,85 510,4 1956 260,6 505,5 1936 173,85 553 1941 216,89 585,37 1950 188,22 618,7 1982 184,55 509,14 1957 191,6 517 1942 183,89 616,6 1966 162,7 522 1995 246,35 530,26 1960 178,29 517 1955 203,36 527,6 1950 182,91 565 1950 191,93 529,3 1955 234,13 649,1 1949 192,89 615,9 1955 236,14 655,7 1955 220,23 619 1964 189,95 621,8 1963 181,98 594,6 1957 184,86 533,8 1976 187,74 522 1958 206,84 575,1 1939 211,8 635 1959 212 613,9 1960 206,46 621 219,48 703,5 1937 192,36 598,8 1982 216,16 625 1940 208,84 672 1939 186,62 660,5 1940 161,99 575,6 1958 179,97 652,2 1952 218,3 574,8 1954 187,62 534,7 1964 202,76 523,1 1950 238,96 700,2 1965 188,63 615 1938 223,97 735 1959 196,17 660,2 1964 221,15 566,3 1957 191,23 539 1962 200,91 628 1982 181,91 598,5 1963 222 590,9 1963

Mélyfúrás-geofizika* Méréstípusok

MBFH dokumentáció+

A 2 2 48/14 1 48/25 1 48/26 1 48/27 1 48/30 1 48/31 1 48/32 1 169/243 2 169/251 2 169/265 2 169/416 2 169/420 2 169/422 2 169/435 2 169/442 2 169/444 2 2 2 169/456 2 2 169/457 1 169/458 2 2 2 169/476 2 169/526 2 169/477 2 169/527 2 169/480 2 2 169/484 2 169/485 2 169/486 2 169/487 2 169/488 1 169/508 1 169/509 1 169/533 2 169/534 2 169/536 1 169/539, T.663 1 169/538 1 169/540 1 169/543, T.1287,1613 2 169/541 1 169/542 1 169/545 1 169/551 1 169/552 1 169/569 1 169/562 1 169/563 1 169/571 1 169/570 2 169/564 1 169/589 2 169/593 1 169/594 1 2

R,SP

R1,R2,R3,RI,TG,NN,D,F, R1,R2,R3,TG,NN,D,F, R1,R2,R3,TG,NN,D,

HG,

VN, VN, R, R,SP,

HG,R,SP,T, GG,R,SP,TG, GG,HG,R,SP,TG, GG,HG,R,RI,SP,TG, GG,HG,R,SP,TG, GG,HG,R,RI,SP,TG,TGS, GG,R,RI,SP,T,TG, HG, GG,R,RI,SP,T,TG, GG,R,SP,TG, F,GG,R,SP,TG,

D,GG,R,SP,TG,

165

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dág Esztergom Esztergom Dorog Leányvár Mogyorósbánya Mogyorósbánya Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp

166

Azonosító D–108 D–121 D–274 D–275 D–98 Dá–10 E–20 E–21 K–11 L–7 M–87 M–89 N–1 N–12 N–13 N–17 N–19 N–20 N–21 N–24 N–27 N–28 N–29 N–3 N–30 N–31 N–32 N–33 N–34 N–35 N–36 N–37 N–39 N–41 N–44 N–45 N–46 N–49 N–51 N–52 N–56 N–57 N–6 N–63 N–64 N–65 N–68 N–69 N–7 N–9 Ns–21 Ns–3 S–24 S–26 S–27 S–28 S–31 S–35 S–36 S–45 S–47 S–49 S–51 S–55 S–59 S–60 S–61 S–62 S–63 S–66

EOV Y (m) 626730,6 626176,8 626661,3 626524,2 626067,7 626642,3 623328,6 623577,5 625899,6 627480,1 615839,8 616495,2 620192 617700,4 615800,4 619015,6 619929,8 620563,1 619870,9 619439,1 616103,2 616917,1 618157,2 619488,7 619014,7 619190,9 618638,6 618888,5 618453,1 619229,3 618038,3 618621,3 619642,4 619547 618653 617422,8 618045,2 617758,7 617729,3 618322,3 617930 618119,4 618045,4 618891,3 618606,4 618248,7 617288 617304,7 617629,4 619388,3 614791 614409 622322,8 621004,7 620267,3 620815,9 621071,5 623209 621097,3 622669,4 621332,1 621821,4 621607 621209,9 622059,3 622703,9 621444,2 622697,6 622826,9 622409,6

EOV X (m) 263403,9 265295,7 263504,4 263489,5 263481,2 259399,6 267370,1 266562 264879,5 259668,3 263577,1 263274,4 259392,1 259951,3 260651 259523,6 259749,4 259084 259250,3 259679,2 259047,2 259637,5 259570 259352,1 259885,9 262362,2 262164,4 262534,7 262515,7 259438,7 262508 262748,5 259863,4 262166,9 261537,9 262205 262703,3 262706 262515,7 262770,4 263164,1 263037,5 259133,1 262285,7 262448,8 262531,6 262325,5 262582,1 260210,4 259876,5 261191 259089 260000,7 260588,3 261523,7 260511,2 259611,6 258885,2 260770,6 259889,5 258360,6 259408,3 260484,2 261433,5 259687,5 259802,9 259851,3 259656,9 259751,8 260241

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 147,77 516,6 1942 190/104 123,85 726,5 1940 190/117 144,73 527,1 1956 190/247 153,52 554,4 1932 190/258 208,64 509,3 1937 190/94 222,24 591 1937 176/9 108,8 1070 1957 225/304, T.924,1287 111,15 820 1930 225/311, T.924 126,87 524 1954 AD van 186,69 628,3 1978 519/7 170,18 508,8 1962 619/78 162,93 504,6 1940 619/77 185 550,7 1960 669/1, Szén 54. 688,05 1951 669/11, Szén 150 188,07 604,8 1963 669/12, Szén 150 171 822,3 1965 669/16 190,55 556,5 1912 669/18 158,88 713 669/19 212,1 610,9 1954 669/20 200,12 533,9 1952 669/22 230,54 678,5 1953 669/26 171,42 812,5 1940 669/23 178,15 1005,7 1940 669/28 203,49 612,8 1955 669/2 164,67 573,3 1959 669/29 129 511 1959 669/44 158,94 764,3 1966 669/45 162,13 543,1 1951 669/46 178,93 653,4 1942 669/47 171,7 614 1941 669/30 175,75 660,2 1953 669/48 143,03 508,6 1943 669/49, T.1287 189,45 546 1960 669/51 132,32 714,5 1954 669/53 136,87 742 1942 669/56 137,74 702 1940 669/57 172,44 625,8 1962 669/58 179,36 650,4 1961 669/61, T.1322,1287 145,57 654,2 1965 669/64 186,71 665,1 1978 669/66 162,09 535,7 1939 669/68 152,09 582,1 1953 669/69 192,34 622,5 1959 669/5 140,49 580,3 1959 669/76 172,6 601,4 1963 669/77 163,6 646,1 1951 669/78 139,44 694,9 1961 669/79 195,29 506,2 1963 669/81 187,77 782,7 1960 669/6 193,51 584,6 1962 669/8 212 610,9 1952 203 612,8 1966 189,71 506,1 1960 858/24 125,97 542,8 1962 858/26, Szén 54 135,72 600,1 1962 858/27, Szén 54 137,68 623,8 1962 858/28, Szén 54 160,13 793,5 1954 858/31 205,95 704,04 1912 124,49 554 1963 858/33 209,21 500,6 1965 173,55 721,8 1961 858/35 127,9 620,9 1961 858/36 146,91 501,3 1940 858/37 158,41 507 1953 858/40 130,7 732 1960 858/42 209,57 600,8 1931 858/43 126,88 740,3 1943 858/44 200,25 558,7 1951 858/45 212,49 612,9 1939 858/46 229,8 536 1951 858/49

A 2 2 1 1 2 2 1 1 1 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 1 2 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 2 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1

Mélyfúrás-geofizika* Méréstípusok

GG,R,SP,TG,

GG,R,SP,TG,

R,SP, GG,R,SP,TG,

VN, VN, GP,R1,R2,SP,

Dorog-észak. Függelék Mélyfúrás-geofizika* EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Dátum (m) (m) (mBf) (m) dokumentáció+ A Méréstípusok Sárisáp S–67 622499,8 259756,6 175,1 592,7 1966 858/51 1 Sárisáp S–71 621081,6 260058,3 134,12 600,5 1954 858/96 2 VN, Tokod T–318 623093,5 265851,6 115,14 725 1960 1054/270 2 Tokod T–350 619992,3 264550,4 124,01 529,8 1960 1054/356 2 VN, Tokod T–351 620905,9 264228,9 122,43 503,4 1955 1054/353 2 VN, Tokod T–391 618622,5 264358,8 183,56 512,4 1942 1054/328 T.1229,665 2 Tokod T–392 618808,1 264758,2 155,4 586 1940 1054/329 T.1229 1 Tokod T–411 618457,4 264233,7 152,15 542 1954 1054/357 TER.1229 1 Tokod T–423 617810,8 262961,3 201,42 633 1960 1054/362 2 Tokod T–427 618057,4 263254,1 168,76 524,8 1952 1054/363 2 R, Tát Tá–2 619389,5 265003,3 113,59 630,2 1961 2 Tát Tá–3 619332,2 265433,6 110,32 610,1 1957 2 Tát Tá–4 620870,6 266601,2 107,88 850 1960 2 +MBFH dokumentáció: MBFH adattári azonosító (kútkönyv száma). *Mélyfúrás-geofizika: A: MBFH Fúrásnyilvántartás szerint: 1 – volt mérés, 2 –nem volt mérés; Paraméterek: Az egyes fúrásokban lemért paraméterek (MFA alapján, ahol volt információ), Jelmagyarázat a mélyfúrás-geofizikai méréstípusokhoz Kód Név Kód Név 1M 1M VIZSGÁLAT LYF LYUKFERDESÉG MÉRÉS 3M 3M VIZSGÁLAT M3M M3M VIZSGÁLAT A AKUSZTIKUS SZELVÉNYEZÉSEK ME MIKRO ELLENÁLLÁS MÉRÉS A1 A1 VIZSGÁLAT MGF MÉRNÖK GEOFIZIKAI VIZSGÁLAT AC AKUSZTIKUS CEMENTVIZSGÁLAT MI MIKROINVERZ VIZSGÁLAT ACS AKUSZTIKUS CSILLAPODÁS MÉRÉS MK MIKROLOG MÉRÉS AH AKUSZTIKUS HULLÁMKÉP VIZSGÁLAT MLL MIKROLATEROLOG SZELVÉNYEZÉS AR ÁRAMLÁSMÉRÉS MM MIKROMÉRÉS ARF ÁRAMLÁSMÉRÉS FOLYAMATOS MNI MIKRONORMÁL ÉS INVERZ MÉRÉS ARP ÁRAMLÁSMÉRÉS PONTONKÉNT MOE MONOELEKTRODÁS MÉRÉS AS AKTIVITÁS MÉRÉS MPR MIKROPOTENCIÁL-GRADIENS VIZSGÁLAT AT AKUSZTIKUS SEBESSÉG MÉRÉS MS MIKROSZELVÉNYEZÉS ATFI AKUSZTIKUS POROZITÁS MSZ MÁGNESES SZUBSZCEPTIBILITÁS SZELVÉNYEZÉS ATG AKTIVÁCIOS TERMÉSZETES-GAMMA VIZSGÁLAT NA NEUTRON AKTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT B B VIZSGÁLAT NAG NEUTRON AKTIVÁCIÓS-GAMMA VIZSGÁLAT BKZ BKZ VIZSGÁLAT (OLDALIRÁNYÚ KAROTÁZS) NAS SPEKTRÁLIS NEUTRON AKTIVÁCIÓS MÉRÉS BLV BÁNYALÉG VIZSGÁLAT NG NEUTRON-GAMMA VIZSGÁLAT BM BŐSÉG MÉRÉS NGS SPEKTRÁLIS NEUTRON-GAMMA VIZSGÁLAT BP BUBORÉKPONT MEGHATÁROZÁSA NI NORMÁL INVERZ VIZSGÁLAT D FÚROLYUKÁTMÉRŐ SZELVÉNYEZÉS NN NEUTRON-NEUTRON VIZSGÁLAT D2 D2 VIZSGÁLAT NNFI NEUTRON-NEUTRON POROZITÁS DK DIELEKTROMOS SZELVÉNYEZÉS NP NP DPL RÉTEGDŐLÉS SZELVÉNYEZÉS NU NUKLEÁRIS MÉRÉSEK DTA DTA VIZSGÁLAT OM OLDALFAL MINTAVÉTEL E ELLENÁLLÁS MÉRÉS OMV ORIENTÁLT MAGVÉTEL EG TERMÉSZETES GAMMA FOLYAMATOS MÉRÉSE PG TERMÉSZETES GAMMA PONTONKÉNTI MÉRÉSE EM ELEKTROMOS MÉRÉS PS PS MÉRÉS F FÚROLYUKFERDESÉG MÉRÉS QH KAPACITÁSMÉRÉS (Q-H GÖRBE FELVÉTELE) F3 F3 VIZSGÁLAT QHP MÉLYSÉGI VÍZNYOMÁSGÖRBE FELVÉTELE FARI FAJLAGOS ISZAPELLENÁLLÁS MÉRÉS R ELLENÁLLÁS SZELVÉNYEZÉSEK FD FERDESÉG MÉRÉS R1 RÖVID NORMÁL MÉRÉS FDB FERDESÉG ÉS BŐSÉG MÉRÉS R1M MIKRO NORMÁL MÉRÉS FE FAJLAGOS ELLENÁLLÁS MÉRÉS R2 HOSSZÚ NORMÁL MÉRÉS FEK FOLYADÉK ELLENÁLLÁS MÉRÉS R2M R2M VIZSGÁLAT FG TERMESZETES GAMMA FOLYAMATOS MÉRESE R3 GRADIENS VIZSGÁLAT FHM FOLYAMATOS HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS R3M MIKRO GRADIENS VIZSGÁLAT FIN FIN VIZSGÁLAT R4 R4 VIZSGÁLAT FOR FORAMINIFERA VIZSGÁLAT R5 R5 VIZSGÁLAT FRI FOLYAMATOS ISZAPELLENÁLLÁS MÉRÉS R6 R6 VIZSGÁLAT FT FT VIZSGÁLAT RA RÁDIOAKTIV VIZSGÁLAT G GÁZ MÉRÉS RASZ RÁDIOAKTIV SZELVÉNYEZÉS GEL GEOELEKTRIKUS VIZSGÁLAT RE REOMÉTEREZÉS GF GEOFIZIKAI VIZSGÁLAT REP REDOXPOTENCIÁL MÉRÉS GG GAMMA-GAMMA (SŰRŰSÉG) VIZSGÁLAT RER RÉTEGREPESZTÉS VIZSGÁLAT GGFI GAMMA-GAMMA POROZITÁS RI ISZAPELLENÁLLÁS MÉRÉS GGK GGK VIZSGÁLAT (gammaRM RM VIZSGÁLAT GGS GGS VIZSGÁLAT RR RÖNTGENRADIOMETRIAI VIZSGÁLAT GGSU TÉRFOGATSÚLY MÉRÉS RTG RTG VIZSGÁLAT GGSZ SZELEKTIV GAMMA-GAMMA MÉRÉS S SAVAZÁS GM GAMMA VIZSGÁLAT SGG SZELEKTIV GAMMA-GAMMA VIZSGÁLAT GP GERJESZTETT POTENCIÁL SZELVÉNYEZÉS SGV SPECIÁLIS GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK GSZ SZELEKTIV GAMMA VIZSGÁLAT SP TERMÉSZETES POTENCIÁL SZELVÉNYEZÉSEK Település

Azonosító

167

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Kód GT GV GVV GÁM H HD HG HM HSZ IF IK IN INM INN KAL KAM KAR KGG KGGS KGV KL KP KPS KV LFE LL LOK LT LY

Név GÁZTARTALOM MÉRÉSE GÁZ VIZSGÁLAT GÁZ-VÍZ VISZONY GÁZ ÉS ÁRAMLÁS MÉRÉS HIDROLÓGIAI MÉRÉS HIDRODINAMIKAI MÉRÉS HIDROGEOLÓGIAI MÉRÉS HŐMÉRSÉKLET VIZSGÁLAT HŐMÉRSÉKLET SZELVÉNYEZÉS ISZAPFAJSÚLY MÉRÉS INDUKCIÓS SZELVÉNYEZÉS ISZAPSZÍVÓ MÉRÉS ISZAPSZÍVÓ VIZSGÁLAT IMPULZUSOS NEUTRON-NEUTRON VIZSGÁLAT KALIBEREZÉS KAROPTIMÉTERES VIZSGÁLAT KAROTÁZS VIZSGÁLAT KOMPENZÁLT GAMMA-GAMMA VIZSGÁLAT KOMPENZÁLT GAMMA-GAMMA SŰRŰSÉGMÉRÉS KOMPLEX GEOFIZIKAI VIZSGÁLAT KARMANTYÚLOKÁTOR MÉRÉS KONTAKT POTENCIÁL MÉRÉS KONTAKT PS MÉRÉS KÖLCSÖNHATÁS VIZSGÁLATOK LÁTSZÓLAGOS FAJLAGOS ELLENÁLLÁS MÉRÉS LATEROLOG SZELVÉNYEZÉS LOKÁTOROS VIZSGÁLAT LT VIZSGÁLAT LYUKBŐSÉG MÉRÉS

Kód SPD SPK SPR SR SZ SZK T TA TER TES TF TFRI TG TGA TGG TGS TH TM TP TS UHA VEZ VH VHM VM VN VNY VT ZGG

Név DIFFERENCIÁL SP MÉRÉS KONTAKT POTENCIÁL SZELVÉNYEZÉS SPR VIZSGÁLAT SR VIZSGÁLAT SZŰRŐZÖTT SZAKASZ VAN SZEIZMOKAROTÁZS VIZSGÁLAT HŐMÉRSÉKLET MÉRÉSEK TA VIZSGÁLAT TERELÉS TERMOELEKTROMOS SZELVÉNYEZÉS FOLYAMATOS HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS TFRI VIZSGÁLAT TERMÉSZETES GAMMA MÉRÉS TGA VIZSGÁLAT TGG VIZSGÁLAT SPEKTRÁLIS TERMÉSZETES GAMMA MÉRÉS TALPHŐMÉRSÉKLET MÉRÉS TERMO VIZSGÁLAT HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS PONTONKÉNT TERMOSZELVÉNYEZÉS ULTRAHANG-AKUSZTIKA VIZSGÁLAT VEZETŐKÉPESSÉG MÉRÉS VÍZHOZAM MÉRÉS VÍZHOZAM MÉRÉS VIZSGÁLAT VÍZSZINT MÉRÉS VÍZNÍVÓ MÉRÉS VÍZNYELETÉS VIZSGÁLAT VISSZATÖLTŐDÉS MÉRÉSE ZGG VIZSGÁLAT

2. függelék. Az Új-Borókás részterületre eső fúrások (szénkutatás, MBFH Fúrásnyilvántartás, MFGI, MFA, 101 fúrás) Település Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok

168

Azonosító Cs–101 Cs–146 Cs–243 Cs–251 Cs–26 Cs–265 Cs–348 Cs–356 Cs–395 Cs–410 Cs–416 Cs–428 Cs–446 Cs–452 Cs–494 Cs–496 Cs–513 Cs–522 Cs–523 Cs–527 Cs–530 Cs–532 Cs–533 Cs–584 Cs–588 Cs–594 Cs–595 Cs–596 Cs–602 Cs–603 Cs–604 Cs–609 Cs–633 Cs–634

EOV Y (m) 625826,2 626245 626213,4 626221,3 625307,1 624667 626108,9 625825,6 626654,6 624639,4 624749 627056,7 624369,3 624408,1 625376,6 625031,6 625335,3 625071 625661,4 625809,3 625991,1 624690,8 625016,8 624897,1 625154 625405,1 625452,1 625792,3 626481,4 626409,2 625412,7 624890,6 626082,5 624739,9

EOV X (m) 259393,1 258885,2 259875,5 259864,1 260236 259699,7 260263,6 260398,1 259329,3 259409,7 259502,7 260064,6 259091,1 259270,3 259729,8 259379,7 259917,3 259755,6 259278,8 259446,2 259813,9 259089,5 259287,1 259989,3 259535,5 260102,8 259411,1 259624,1 259874,7 259627 259574,2 259604,2 259550,1 259786,7

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 216,94 403,8 1916 169/101 214 212 1923 169/146 219,57 594,59 1930 169/243 219,22 728,43 1931 169/251 208,02 259,5 1908 169/26 196,3 587,09 1932 169/265 244,72 334,24 1934 169/348 258,45 90,71 1934 169/356 160,29 432,06 1936 169/395 216,9 301,46 1937 169/410 196,2 548,81 1937 169/416 177,36 462,1 1938 169/428 209,53 464,37 1939 169/446 264,05 469 1939 169/452 188,22 618,65 1941 169/456 184,55 509,14 1941 191,6 544 1941 169/457 183,89 616,64 1942 169/458 195,4 405 1942 169/459 223,69 468,2 1942 169/460 215,89 271,4 1942 219,28 430,2 1943 169/461 192,32 471,7 1943 169/462 178,29 517 1950 169/476 182,91 565 1950 169/477 229,58 412,6 1950 169/478 194,22 453,1 1951 169/479 234,13 649,1 1951 169/480 236,14 655,7 1952 169/484 220,23 619 1953 169/485 189,95 621,8 1954 169/486 181,98 594,6 1954 169/487 206,84 575,1 1957 169/509 186,79 319,2 1957 169/511

Dorog-észak. Függelék EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Dátum (m) (m) (mBf) (m) dokumentáció+ Csolnok Cs–639 624391,2 259486,2 241,32 497,2 1958 169/517 Csolnok Cs–648 624720,8 259299 211,57 434 1959 169/532, T.499 Csolnok Cs–650 626000,6 259660,4 211,8 635 1959 169/533 Csolnok Cs–651 625996,6 259864,9 613,9 1959 169/534 Csolnok Cs–654 625800 260082 444,1 1960 169/535 Csolnok Cs–655 624409,5 259721,5 206,46 621 1960 169/536 Csolnok Cs–662 625074,4 259981,6 193,6 499,1 1961 169/537 Csolnok Cs–663 625832,8 259852,2 219,48 703,5 1961 169/539, T.663 Csolnok Cs–666 625122,1 259903,7 192,36 598,8 1962 169/538 Csolnok Cs–669 625574,3 259646,5 216,16 625 1962 169/540 Csolnok Cs–672 626231,9 259667,6 208,84 672 1962 169/543, T.1287,1613 Csolnok Cs–673 625562,2 259505,5 201,93 467,8 1962 Csolnok Cs–674 625290,4 259672,5 186,62 660,5 1962 169/541 Csolnok Cs–676 625239,5 259375,3 154,32 481,7 1962 169/544 Csolnok Cs–678 624898,7 259771,4 179,97 652,2 1963 169/545 Csolnok Cs–680 624506,1 260030,8 174,38 423 1963 169/546 Csolnok Cs–682 624796,3 260046,7 177,3 472 1963 169/547 Csolnok Cs–683 624418,1 259926 192,84 492,5 1963 169/555 Csolnok Cs–686 626067,6 259148,5 203,3 403,2 1963 169/548 Csolnok Cs–691 624891,8 259442 187,62 534,7 1964 169/552 Csolnok Cs–692 624597,7 259246,8 242,8 464,6 1964 169/553 Csolnok Cs–693 624942,2 258980,6 231,65 418,2 1964 169/554 Csolnok Cs–694 626013,8 259427 214,53 458,5 1965 169/561 Csolnok Cs–695 626190 259419,8 202,78 487,2 0 169/557 Csolnok Cs–695/b 626232,8 259453,2 202,76 523,1 1966 169/569 Csolnok Cs–696 626687,7 259578,4 238,96 700,2 1965 169/562 Csolnok Cs–698 626671 259907,4 188,63 615 1966 169/563 Csolnok Cs–699 627126,2 259487,4 223,97 735 1966 169/571 Csolnok Cs–699/b 626958,1 259659,7 196,17 660,2 1966 169/570 Csolnok Cs–700 626662 259374,4 221,15 566,3 1965 169/564 Csolnok Cs–704 625573,7 259107,7 189,02 400,4 1966 169/575 Csolnok Cs–705 625289,5 259110 187,95 431,5 1966 169/565 Csolnok Cs–706 625054,3 259108 211,2 355 1966 169/567 Csolnok Cs–707 625779,7 259109,5 194,86 410,3 1966 169/566 Csolnok Cs–708 626272,9 259099,6 198,75 376,2 1966 169/572 Csolnok Cs–710 626478,7 259123,3 203,67 417,7 1966 169/573 Csolnok Cs–711 624830 259111,6 225,64 435 1966 169/568 Csolnok Cs–712 626339,8 259331,3 200,99 444 1967 169/579 Csolnok Cs–715 625402 259263,5 188,6 472,8 1966 169/574 Csolnok Cs–720 624300,1 259106,9 202 396 1968 169/581 Csolnok Cs–721 624302,8 259102,8 201,3 418,4 1970 169/582 Csolnok Cs–722 624554,7 259386,7 233 260 1971 169/583 Csolnok Cs–722/a 624549,5 259391,3 236,18 462,6 1971 169/584 Csolnok Cs–725 624620,6 259593,7 201,16 400,3 1971 169/587 Csolnok Cs–728 624394,6 259979,9 188,46 495 1977 169/590 Csolnok Cs–729 625826,6 260195,1 185,51 400,6 1977 169/591 Csolnok Cs–730 624608 260021 174,3 436 1978 169/592 Csolnok Cs–731 624307,4 259820,9 200,91 628 1978 169/593 Csolnok Cs–732 624723,7 259855,6 181,91 598,5 1978 169/594 Csolnok Cs–733 624766,7 260158,3 183,18 380 1978 169/595 Csolnok Cs–89 624656,7 259718,6 195,84 355,64 1915 169/89 Dág Dá–10 626642,3 259399,6 222,24 590,89 1937 176/9 Dág Dá–12 627303,3 259048 239 444,24 1938 176/11 Dág Dá–13 626842,6 258702,8 242,11 260 1961 176/12 Dág Dá–3 625508,7 258680,4 214,99 255 1916 176/3 Dág Dá–4 625861,8 258864,5 186,88 132 1916 176/4 Dág Dá–7 625056,8 258736,5 206,55 286,89 1932 176/6 Dorog F–185 625441,6 259324,3 193,66 1961 Dorog F–186 626431,4 258724,5 225,62 1961 Dorog F–187 626813 258165 221,43 1961 Dorog F–188 626216,2 259409,3 201,15 1961 Dorog F–190 625266,4 258749,5 223,94 1961 Dorog F–191 627187,5 260307,1 212,21 1961 Dorog F–83 627599,9 260112,2 171,16 12 1960 190/369 Leányvár L–3 627396,3 259334,5 221,97 439,19 1932 519/3 Leányvár L–7 627480,1 259668,3 186,69 628,3 1939 519/7 Tokod T–466 627179,6 258991,2 136,14 383,5 1963 1054/435 +MBFH dokumentáció: MBFH adattári azonosító (kútkönyv száma). Település

Azonosító

169

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3. függelék. Az Új-Borókás részterületre eső szenet harántolt fúrások (MFA, 32 fúrásból 243 réteg) Település Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok

170

Azonosító Cs–728 Cs–728 Cs–728 Cs–729 Cs–729 Cs–729 Cs–729 Cs–729 Cs–729 Cs–281 Cs–281 Cs–281 Cs–281 Cs–281 Cs–281 Cs–403 Cs–403 Cs–403 Cs–444 Cs–444 Cs–444 Cs–444 Cs–444 Cs–444 Cs–604 Cs–604 Cs–604 Cs–604 Cs–604 Cs–604 Cs–604 Cs–609 Cs–609 Cs–609 Cs–609 Cs–609 Cs–609 Cs–609 Cs–609 Cs–609 Cs–609 Cs–609 Cs–609 Cs–609 Cs–633 Cs–633 Cs–633 Cs–633 Cs–635 Cs–635 Cs–635 Cs–635 Cs–635 Cs–635 Cs–635 Cs–635 Cs–635 Cs–635 Cs–635 Cs–635 Cs–635 Cs–619/a Cs–638 Cs–638 Cs–638 Cs–638

EOV Y (m) 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000

EOV X (m) 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101

Z Mélység (mBf) (m) 188 495 188 495 188 495 185 400,6 185 400,6 185 400,6 185 400,6 185 400,6 185 400,6 237 301,86 237 301,86 237 301,86 237 301,86 237 301,86 237 301,86 229 403,19 229 403,19 229 403,19 260 505,52 260 505,52 260 505,52 260 505,52 260 505,52 260 505,52 189 621,8 189 621,8 189 621,8 189 621,8 189 621,8 189 621,8 189 621,8 181 594,6 181 594,6 181 594,6 181 594,6 181 594,6 181 594,6 181 594,6 181 594,6 181 594,6 181 594,6 181 594,6 181 594,6 181 594,6 206 575,1 206 575,1 206 575,1 206 575,1 212 468,8 212 468,8 212 468,8 212 468,8 212 468,8 212 468,8 212 468,8 212 468,8 212 468,8 212 468,8 212 468,8 212 468,8 212 468,8 187 522 249 309 249 309 249 309 249 309

Dátum 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1977 1932 1932 1932 1932 1932 1932 1937 1937 1937 1939 1939 1939 1939 1939 1939 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1957

Alsóhatár Felsőhatár Nyersanyag (m) (m) 264 262,4 barnakőszén 276 273 barnakőszén 286,2 285,2 barnakőszén 216,4 214,4 barnakőszén 356 344,7 barnakőszén 360,2 357,4 barnakőszén 362,6 360,6 barnakőszén 372 370,5 barnakőszén 377,8 376,3 barnakőszén 211,65 211,54 barnakőszén 213,25 213,1 barnakőszén 214,37 213,9 barnakőszén 218,8 216,73 agyagosszén 221,04 220,56 barnakőszén 222,62 221,76 barnakőszén 294,07 292,04 agyagos szén 295,84 294,45 barnakőszén 299,1 298,5 barnakőszén 186,72 186 agyagos szén 431,61 424,44 barnakőszén 434,3 432,06 barnakőszén 437,01 436,41 agyagos szén 438,56 438,11 agyagos szén 443,35 443,1 barnakőszén 349,95 349,75 barnakőszén 567,45 565,55 agyagos szén 567,6 567,45 barnakőszén 572,4 569,4 barnakőszén 580 573,4 barnakőszén 581,7 580,3 barnakőszén 582,9 582,65 barnakőszén 298,15 298 barnakőszén 322,1 321,9 barnakőszén 326,4 325,4 agyagos szén 338,5 338 agyagos szén 347,7 347,1 agyagos szén 348,5 348,1 agyagos szén 349,4 348,7 agyagos szén 517,7 517 agyagos szén 525,2 517,7 barnakőszén 530 526,35 barnakőszén 531,1 530 agyagos szén 540,2 538,4 barnakőszén 549 546,8 agyagos szén 523,7 522 barnakőszén 532,4 527,6 barnakőszén 540,5 533,4 barnakőszén 546,3 540,5 agyagos szén 170,6 170,4 barnakőszén 171,15 170,75 barnakőszén 366,8 366,4 barnakőszén 369 366,8 agyagos szén 382,9 382 barnakőszén 384 383,2 barnakőszén 384,9 384 agyagos szén 387,3 386,1 agyagos szén 390,6 389 agyagos szén 394,2 393,7 agyagos szén 398,9 396,3 agyagos szén 399,8 299,5 agyagos szén 404 403,45 agyagos szén 443,5 439,7 barnakőszén 262,35 257,5 barnakőszén 263,7 263,6 barnakőszén 267,8 266 barnakőszén 269,4 268,6 barnakőszén


Település Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok

Azonosító Cs–638 Cs–638 Cs–655 Cs–655 Cs–655 Cs–655 Cs–655 Cs–655 Cs–655 Cs–655 Cs–663 Cs–663 Cs–663 Cs–663 Cs–663 Cs–663 Cs–663 Cs–663 Cs–663 Cs–663 Cs–663 Cs–663 Cs–666 Cs–666 Cs–666 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–669 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–672 Cs–673 Cs–673 Cs–673 Cs–673 Cs–673 Cs–673 Cs–673 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674

EOV Y (m) 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000

EOV X (m) 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101

Z Mélység (mBf) (m) 249 309 249 309 206 621 206 621 206 621 206 621 206 621 206 621 206 621 206 621 219 703,5 219 703,5 219 703,5 219 703,5 219 703,5 219 703,5 219 703,5 219 703,5 219 703,5 219 703,5 219 703,5 219 703,5 192 598,8 192 598,8 192 598,8 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 225 645 208 672 208 672 208 672 208 672 208 672 208 672 208 672 208 672 208 672 208 672 208 672 208 672 208 672 208 672 201 509 201 509 201 509 201 509 201 509 201 509 201 509 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5

Dátum 1957 1957 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962

Alsóhatár Felsőhatár Nyersanyag (m) (m) 270 269,8 agyagos szén 273,9 273,1 agyagos szén 269,9 269,5 barnakőszén 287,2 286,7 barnakőszén 551,6 550 agyagosszén 560,7 551,6 barnakőszén 564,7 561 barnakőszén 569,5 565,7 barnakőszén 574,75 569,5 agyagos szén 582,4 576,1 agyagos szén 415 414,7 agyagos szén 421,3 420,3 agyagos szén 422,3 421,9 barnakőszén 437,7 434,2 barnakőszén 441,3 440,8 barnakőszén 445,3 443,4 agyagos szén 449,5 449,3 agyagos szén 450,7 450,35 barnakőszén 452,5 451,7 agyagos szén 654,7 649,1 barnakőszén 657,5 655,7 barnakőszén 661,7 657,5 agyagos szén 377 376 agyagos szén 544,5 541,8 barnakőszén 547,9 546,3 agyagosszén 394,3 393 barnakőszén 406,8 406,6 agyagos szén 407,2 407 barnakőszén 409,5 408,7 barnakőszén 410,1 409,6 agyagos szén 411,4 411,25 barnakőszén 416 413,1 agyagos szén 416,5 416,2 agyagos szén 590,4 588,5 agyagos szén 591,7 590,4 barnakőszén 594,6 592 barnakőszén 596,4 595 barnakőszén 599 597,4 barnakőszén 600,7 600,5 barnakőszén 601,5 601,3 barnakőszén 603 601,6 agyagos szén 604 603,5 agyagos szén 401,3 400,3 barnakőszén 402,4 401,6 barnakőszén 402,8 402,6 barnakőszén 418 417,3 barnakőszén 419,1 418,8 barnakőszén 420,2 419,6 barnakőszén 422 421,5 barnakőszén 423,5 423,3 barnakőszén 425,7 425,4 barnakőszén 428,1 427,5 barnakőszén 428,6 428,2 barnakőszén 614,6 613 barnakőszén 616,2 614,9 barnakőszén 618,1 617,9 barnakőszén 339,5 339,2 barnakőszén 350,8 349,95 barnakőszén 355 353 barnakőszén 356,2 355,8 barnakőszén 359,7 358,7 barnakőszén 467,8 467,2 barnakőszén 471,1 471 barnakőszén 300,5 300,2 barnakőszén 366 364,8 barnakőszén 367 366,2 barnakőszén 367,4 367,2 barnakőszén 368,5 367,9 barnakőszén 372,8 372,5 barnakőszén 375,5 373,8 barnakőszén

171


Település Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok

172

Azonosító Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–674 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–677 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–678 Cs–680 Cs–680 Cs–680 Cs–683 Cs–683 Cs–683 Cs–683 Cs–686 Cs–686 Cs–686 Cs–691 Cs–691 Cs–691 Cs–691 Cs–691 Cs–691 Cs–692 Cs–692 Cs–692 Cs–692 Cs–692 Cs–692 Cs–692 Cs–692 Cs–696 Cs–696

EOV Y (m) 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000

EOV X (m) 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101

Z Mélység (mBf) (m) 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5 186 660,5 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 161 575,6 179 652,2 179 652,2 179 652,2 179 652,2 179 652,2 179 652,2 179 652,2 179 652,2 179 652,2 179 652,2 179 652,2 179 652,2 179 652,2 179 652,2 174 423 174 423 174 423 192 495,2 192 495,2 192 495,2 192 495,2 203 403,2 203 403,2 203 403,2 187 534,7 187 534,7 187 534,7 187 534,7 187 534,7 187 534,7 242 464,6 242 464,6 242 464,6 242 464,6 242 464,6 242 464,6 242 464,6 242 464,6 238 700,2 238 700,2

Dátum 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1962 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1963 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1965 1965

Alsóhatár Felsőhatár Nyersanyag (m) (m) 588,8 587,8 barnakőszén 589,9 589 barnakőszén 592,6 590 barnakőszén 594 593 barnakőszén 596,6 594,3 barnakőszén 598 597,2 barnakőszén 600 599,8 barnakőszén 602,7 601,3 barnakőszén 609 608,5 barnakőszén 610,5 610,4 barnakőszén 611,55 611,4 barnakőszén 188,45 188 barnakőszén 188,9 188,7 barnakőszén 191,7 191,6 barnakőszén 215,3 215 barnakőszén 215,6 215,45 barnakőszén 479,9 478,8 barnakőszén 486,2 486 barnakőszén 487,1 486,9 barnakőszén 490,1 489,85 barnakőszén 492,1 491,8 barnakőszén 497 496,8 barnakőszén 498 497,8 barnakőszén 504,1 500 barnakőszén 510 507,8 barnakőszén 513,3 512 barnakőszén 520,4 518,7 barnakőszén 523 522,85 barnakőszén 524,4 524,25 barnakőszén 528,1 528 barnakőszén 363,45 361,6 barnakőszén 369,1 368,2 barnakőszén 565,8 564,5 barnakőszén 568,7 568,25 barnakőszén 569,6 568,8 barnakőszén 571,1 570,8 barnakőszén 575,6 573,75 barnakőszén 577,4 576,7 barnakőszén 580,1 579,8 barnakőszén 580,8 580,4 barnakőszén 583,2 583 barnakőszén 583,8 583,4 barnakőszén 588,25 588,1 barnakőszén 595 594,6 barnakőszén 378,5 371,2 barnakőszén 379,7 379 barnakőszén 380,4 380,2 barnakőszén 311,7 311,6 barnakőszén 318,5 318,35 barnakőszén 484,3 482,5 barnakőszén 485,8 485,1 barnakőszén 217 215 barnakőszén 367,5 364,3 barnakőszén 368,3 367,8 barnakőszén 302,5 302,4 barnakőszén 310,1 310 barnakőszén 310,5 310,3 barnakőszén 495,3 485,6 barnakőszén 497,6 497,2 barnakőszén 499,1 498,8 barnakőszén 251,7 251,5 barnakőszén 252,6 252,5 barnakőszén 414 409,3 agyagos szén 418,9 416,3 agyagos szén 421,6 421 barnakőszén 422,9 422 agyagos szén 425,8 424,7 agyagos szén 427,4 426,8 agyagos szén 429 428,7 agyagos szén 459,6 459,2 agyagos szén


Cs–696 Cs–696 Cs–696 Cs–696 Cs–696 Cs–696 Cs–696 Cs–696 Cs–696 Cs–705 Cs–705 Cs–705 Cs–705 Cs–695/b Cs–695/b Cs–695/b Cs–695/b Cs–695/b Cs–695/b Cs–695/b

EOV Y (m) 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 625000 626232,85 626232,85 626232,85 626232,85 626232,85 626232,85 626232,85

EOV X (m) 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 260101 259452,78 259452,78 259452,78 259452,78 259452,78 259452,78 259452,78

Z Mélység (mBf) (m) 238 700,2 238 700,2 238 700,2 238 700,2 238 700,2 238 700,2 238 700,2 238 700,2 238 700,2 187 431,5 187 431,5 187 431,5 187 431,5 202,76 523,1 202,76 523,1 202,76 523,1 202,76 523,1 202,76 523,1 202,76 523,1 202,76 523,1

Csolnok

Cs–695/b

626232,85

259452,78

202,76

523,1

1966

483,9

482,9 agyagos szén

Csolnok

Cs–695/b

626232,85

259452,78

202,76

523,1

1966

489,6

484,3 agyagos szén

Csolnok

Cs–699/b

626958,11

259659,28

196,17

660,2

1966

473

471,4 agyagos szén

Csolnok

Cs–699/b

626958,11

259659,28

196,17

660,2

1966

483,4

480,3 agyagos szén

Csolnok

Cs–699/b

626958,11

259659,28

196,17

660,2

1966

539,3

539 agyagos szén

Csolnok

Cs–699/b

626958,11

259659,28

196,17

660,2

1966

610,5

610,3 agyagos szén

Csolnok Csolnok

Cs–699/b Cs–699/b

626958,11 626958,11

259659,28 259659,28

196,17 196,17

660,2 660,2

1966 1966

614,3 615,2

612,3 barnakőszén 614,6 agyagos szén

Csolnok

Cs–706

625000

259101

211

355

1966

232,6

232,4 agyagos szén

Csolnok Csolnok Csolnok

Cs–706 Cs–706 Cs–711

625000 625000 625000

259101 259101 259101

211 211 225

355 355 435

1966 1966 1966

240 329 241,1

239,7 barnakőszén 326,2 barnakőszén 240,3 agyagos szén

Csolnok

Cs–711

625000

259101

225

435

1966

251,7

251,5 agyagos szén

Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok

Cs–711 Cs–711 Cs–711 Cs–711

625000 625000 625000 625000

259101 259101 259101 259101

225 225 225 225

435 435 435 435

1966 1966 1966 1966

252,6 257,9 399,45 401

Település Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok Csolnok

Azonosító

Dátum 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966

Alsóhatár Felsőhatár Nyersanyag (m) (m) 465,1 464,7 agyagos szén 467,6 465,7 agyagos szén 471,5 470,6 agyagos szén 473,4 473,2 barnakőszén 485,9 485,3 barnakőszén 639 633,5 barnakőszén 648,6 642,2 agyagos szén 650 649,5 barnakőszén 652,9 652,6 barnakőszén 251 250,6 barnakőszén 390,7 389,3 barnakőszén 392,6 391,3 barnakőszén 396 393,6 barnakőszén 320,7 319,9 barnakőszén 321,3 321,1 barnakőszén 334,5 334 agyagos szén 340 337,5 agyagos szén 476,5 475,5 agyagos szén 480,2 476,5 barnakőszén 482,5 481,5 agyagos szén

252,4 257,7 396,3 399,7

barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén

4. függelék. A XVII. akna részterületre eső fúrások (MBFH Fúrásnyilvántartás, MFGI, MFA, 33 fúrás) Település

Azonosító

Dorog Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Sárisáp Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod

F–180 S–33 S–37 S–38 S–54 S–57 T–176 T–178 T–246 T–250 T–252 T–261 T–272

EOV Y (m) 620692,69 621611,99 621493,38 621470,56 621017,54 621275,17 620805,07 621473,65 620833,04 620762,33 620751,09 621285,02 620779,43

EOV X (m) 262019,43 261737,06 261589,2 261830,46 261656,92 261750,83 262003,46 262158,04 261823,25 262202,16 262083,58 262066,5 261980,44

Z Mélység (mBf) (m) 138,1 18,5 216,2 264 166,85 200 178,42 265,56 151,64 285,7 170,88 234,6 156,86 240,92 228,04 276,95 148,08 374,6 166,83 260,3 151,01 281,1 190 46,8 151,79 279,8

Dátum 1961 1940 1940 1941 1944 1948 1895 1901 1922 1922 1924 1894 1947

MBFH dokumentáció+ 190/574

858/39 1054/157 1054/159 1054/227 1054/231 1054/233 1054/242 1054/253

173

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (mBf) (m) Tokod T–274 621268,55 261979,47 182,81 257,4 Tokod T–277 621405,62 261933,28 194,49 235,7 Tokod T–278 621502,33 262292,95 250,26 330,1 Tokod T–281 621387,15 262122,72 251,58 261,2 Tokod T–315 620872,95 262300,1 206,86 255,1 Tokod T–336 621498,35 262189,61 237,72 326,4 Tokod T–407 620758,97 262007,56 150,77 94,6 Tokod T–408 620864,16 262145,12 176,01 87,8 Tokod T–409 620718,58 262259,87 166,25 94,6 Tokod T–410 620689,01 262147,26 150,25 182,3 Tokod T–412 620622,53 262288,57 156,82 92,8 Tokod T–424 621182,65 262145,3 188,62 83,1 Tokod T–428 621015,4 261971,44 184,98 61,8 Tokod T–434/a 620813,02 262111,97 163,42 Tokod T–434/b 620799,51 262099,27 159,04 Tokod T–472 621529,63 262138,34 233,6 397,2 Tokod T–530 621264,12 262123,38 183,01 87 Tokod T–531 621153,71 261892,06 192,31 100,4 Tokod T–532 621052,14 261913,69 181,91 100,3 Tokod T–533 621128,45 262029,69 202,35 85 +MBFH dokumentáció: MBFH adattári azonosító (kútkönyv száma). Település

Azonosító

Dátum 1947 1947 1947 1948 1950 1952 1958 1958 1958 1958 1958

MBFH dokumentáció+ 1054/255 1054/257 1054/258 1054/260 1054/345 1054/273

1959

1054/432

1964 1989 1989 1989 1989

1054/443 1054/444 1054/445 1054/446

5. függelék. A XVII. akna részterületre eső szenet harántolt fúrások (MFA, 1 fúrásból 3 réteg) Település Azonosító Tokod Tokod Tokod Tokod

T–336 T–336 T–336 T–336

EOV Y (m) 621498 621498 621498 621498

EOV X (m) 262189 262189 262189 262189

Z Mélység (mBf) (m) 237 326,4 237 326,4 237 326,4 237 326,4

Dátum 1952 1952 1952 1952

Alsóhatár Felsőhatár Nyersanyag (m) (m) 300,2 299,95 barnakőszén 300,65 300,25 barnakőszén 301,3 300,9 barnakőszén 302,3 302 barnakőszén

6. függelék. A Mogyorósbánya–Szarkáspuszta részterületre eső fúrások (MBFH Fúrásnyilvántartás, MFGI, MFA, 327 fúrás) Település Tát Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog

174

Azonosító B–1 Bt–13 Bt–14 Bt–15 Bt–21 Bt–26 Bt–28 Bt–29 Bt–30 Bt–33 Bt–34 Bt–35 Bt–36 Bt–6 Bt–8 F–12 F–13 F–14 F–15 F–16 F–17 F–18 F–181 F–182 F–212 F–213 F–214 F–215

EOV Y (m) 619451 615900,2 616415,3 614969,3 615425,3 615836,2 616536,4 616262,9 617067,8 614852,8 616540,7 616260,3 615994,3 615699,9 615200,3 619607,8 619101,8 618267,8 618477,8 618606,7 619180,7 618999,8 618688,4 619839 617894,2 616739,2 616423,2 616287,2

EOV X (m) 266968 263100,9 261907,6 266415,7 261988,3 263132,5 262626 262876,5 262695,7 265495,7 262979 263151,7 263306,6 265950,8 262300,9 265277,2 265154,1 265331 266031 266623 266435,1 265811,1 264601 264742,1 261983,2 262349 262704 262458

Z (mBf) 110,68 0 183,59 85,4 200,71 163,64 143,62 145,8 149,35 311,97 158,85 166,45 157,31 164,95 241,26 111,12 111,83 114,31 109,5 107,91 108,43 109,95 159,67 120,62 133,68 168,58 145,38 159,78

Mélység MBFH Dátum (m) dokumentáció+ 130,6 1953 AD van 48 1922 48/13 766,3 1955 48/14 85,4 48/29 152 1963 48/18 558,8 1964 48/25 626,1 1965 48/26 603,4 1965 48/27 467,1 1964 48/21 330 1966 48/28 550,3 1982 48/30 580 1982 48/31 522 1982 48/32 453,9 1913 48/6 154,9 1914 48/8 7 1959 190/612 7 1959 190/612 10 1959 190/612 10,5 1959 190/612 8 1959 190/612 12 1959 190/612 15 1959 190/612 1961 1961 12 190/458 22,2 190/458 12,4 190/458 14,4 190/458

Dorog-észak. Függelék Település Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Mogyorósbánya Tát Tát Tát Tát Mogyorósbánya Tát Tát Tát Nyergesújfalu Tát Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya

Azonosító F–216 F–261 F–262 F–263 F–284 F–319 F–39 F–393 F–394 F–395 F–396 F–397 F–398 F–399 F–40 F–400 F–401 F–402 F–41 F–42 F–43 F–44 F–45 F–46 K–1 K–11 K–12 K–13 K–19 K–2 K–2 K–3 K–8 K–9 K–9 M–1 M–10 M–100 M–101 M–102 M–103 M–104 M–105 M–106 M–107 M–108 M–109 M–11 M–110 M–111 M–112 M–113 M–115 M–116 M–117 M–118 M–119 M–12 M–13 M–14 M–15 M–16 M–17 M–18 M–19 M–20 M–21 M–22 M–23 M–24

EOV Y (m) 616845,3 614497,8 614626,9 615029,6 615627,9 616006,1 617371,2 617473,2 617550,4 617715,1 616090,4 616739,2 616778,9 614789,4 615400 615487,2 614798,3 615131,2 615198,1 615449,1 614900,1 614565,2 615397,3 614810,3 617844 617976 618481 618896 619812,7 617471 618634 618889 617434 617134 617624 616239,6 616777,2 616986 617045,1 616663,1 616480,9 616658,4 616951,1 617084,6 616982,6 616936,5 616793,3 616423,4 616796,9 616950 616975,2 616926,3 616910,1 616855 616807,8 616866,5 616901,1 617771,4 616940,6 616972,7 616998,6 617014,4 617449,9 618530,1 618308,7 616692,1 616127,9 616498,6 616525,6 616465,6

EOV X (m) 261783,1 267333,9 266748,2 265323,2 262626,3 262001,2 261983,1 265933,8 266552,9 267205,3 267134,6 267273,4 266837 265059,2 264728,8 266685,8 266125,2 263670,2 264485,8 264273,8 263995,8 263728,7 262600,9 262460,8 266021 267313 266799 266943 267274,7 266169 266312 266184 267142 267418 267328 264830,7 265265,7 263221,5 263404,1 263489,1 263513,7 264496,1 264280,1 264198,1 264173,1 264114,2 264136 263708 264256,8 264389,7 264233,6 264192,4 264246,6 264244,4 264298,7 264318,1 264300,7 265357,6 263402,3 263438,9 263460,6 263480,7 263729,7 264961,3 264964,6 264453,2 264773,7 264213,2 264141,3 264582,7

Z (mBf) 168,61 169,16 173,63 320,92 191,99 174,28 153,84 112,42 110,13 110,47 111,26 109,21 110,51 212,97 203,41 221,11 189,06 204,67 200,93 192,04 247,39 215,76 199,2 238,37 107,96

108,9 108,28 108,25

107,93 195,79 176,83 179,98 196,46 181,49 166,83 197,89 241,97 267,96 254,03 250,13 277,8 186,2 231,5 240,32 249,4 248,3 240,62 235,25 224,8 228,21 234,2 122,38 188,31 194,68 199,49 203,19 259,74 157,76 187,37 206,3 217,97 243,93 234,14

Mélység MBFH Dátum (m) dokumentáció+ 16,7 190/458 52,5 1963 42 1963 70 1963 54,1 1963 190/492 21,3 1964 190/298 10 1959 190/490,190/612 21,3 1966 190/420 16,8 1966 190/421 19,7 1966 190/422 18,5 1966 190/423 19 1966 190/424 14,2 1966 190/425 30,8 1966 190/426 20 1960 190/333 29,8 1966 190/427 30,4 1966 190/428 28,5 1966 190/429 20 1960 190/334 20 1960 190/335 26,5 1960 190/336 33,6 1960 190/337 20,3 1960 190/338 25,5 1960 190/339 25 1963 9,5 1963 AD van 23,5 1963 25,6 1963 12 1979 AD van 8,6 1963 9,72 1962 AD van 20 1962 AD van 8,3 1963 AD van 12,8 1963 9,5 1963 AD van 152,87 1896 619/1 84,78 1919 619/10, T.1229 437,2 1982 619/88 420 1982 619/89 470 1982 619/90, 619/89 443 1982 619/91 61,9 1985 619/92 21,7 1985 619/93 52 1985 619/94 50 1985 619/95 50,2 1985 619/96 50 1985 619/97 290 1919 T.1229 57,9 1985 619/98 50,9 1985 619/99 11 1990 619/100 16,4 1990 619/101 30 1990 619/102 35 1990 619/103 62 1991 619/104 36,5 1990 619/105 37 1990 619/106 436,29 1922 619/11, T.1229 42,98 1922 619/12, T.1229 31,61 1922 619/13, T.1229 29,39 1923 619/14, T.1229 40,38 1923 619/15, T.1229 72,36 1923 619/16, T.1229 165,5 1923 619/17, T.1229 206,67 1923 619/18, T.1229 57 1941 619/19, T.1229 204,4 1942 619/20, T.1229 8,77 1941 619/21, T.1229 16,45 1942 T.1229 91,7 1942 619/22, T.1229

175

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya

176

Azonosító M–25 M–26 M–27 M–28 M–29 M–3 M–30 M–31 M–32 M–33 M–34 M–35 M–36 M–37 M–38 M–39 M–4 M–41 M–42 M–43 M–44 M–45 M–46 M–47 M–48 M–49 M–5 M–50 M–51 M–52 M–53 M–54 M–55 M–56 M–57 M–58 M–59 M–6 M–60 M–61 M–62 M–63 M–64 M–65 M–66 M–67 M–68 M–69 M–7 M–70 M–71 M–72 M–73 M–74 M–75 M–76 M–79 M–8 M–80 M–81 M–82 M–83 M–84 M–85 M–86 M–87 M–88 M–89 M–9 M–92

EOV Y (m) 616213,3 616891,3 617607,8 616827,6 617452,5 616569,8 617126,8 617294,2 618384,4 618044,7 617363,6 617289,3 617005,3 617000 617828,1 617930,6 616869,7 618009,2 616986,1 618361,6 618082,2 618508,3 616638 616398,5 616832,4 617462,8 617144,7 617472,3 617291,5 617045 617669,2 617294,7 616988,6 616856,2 616420,3 616004 616283,5 617456,7 616193,3 616402,1 616546,4 616099,2 616114,4 616271,8 616025,4 615845,7 617567,9 617837 616209,7 617239,6 617504,1 617280,6 616858,9 617088,6 616450,4 617309,4 616816,1 617037,4 617034,5 616753,2 616015,7 616251,9 616092,7 616473,3 616772,2 615839,8 616448,4 616495,2 616833,6 616062,4

EOV X (m) 264199,3 266093,5 265566,9 265940,6 265757,7 263378,8 265937,6 265839,8 265231,7 265363,2 265550,7 265406 265805,1 265455,3 265509,7 265621,1 263340,8 264793,4 266046,9 265414,9 265716,9 266028,2 265807,4 265650,8 265724 265843,2 263255,9 265800,8 265948,6 266000,2 265252,4 263233,9 263249,3 263507,2 264833,1 264820 264675,7 263260,9 264591,3 263795,5 263578,3 264074,5 263910,7 263756 263590,3 263738,3 263443,2 265008,5 263940,7 264880 264692,2 264088,9 263772,3 263781 264490 264391,8 263418,3 263964,2 262985,1 263146,6 263994 263798,2 263670,1 263860 263973,7 263577,1 264128,5 263274,4 263993,9 263395,8

Z (mBf) 228,25 126,76 146,78 150,25 122,81 163,35 125,82 126,58 123,42 118,01 173,52 172,53 137,58 175,1 119,8 114,02 180,55 176,9 118,2 111,85 113,96 109,81 153,24 217,36 175,29 112,9 192,46 113,84 113,64 118,72 132,3 212,03 181,24 190,98 163,96 225,61 196,88 188,03 204,86 193,66 178,8 195,71 180,46 185,48 192,68 217,11 208,66 157,08 190,54 171,85 220,23 291,5 237,24 249,7 197,12 231,15 181,02 262,01 178 161 186,73 185,42 169,03 208,34 262,66 170,18 223,73 162,93 272,5 164,23

Mélység MBFH Dátum (m) dokumentáció+ 355,26 1942 619/23, T.1229 60,13 1942 619/24, T.1229 148,23 1942 619/25, T.1229 85,1 1942 619/27, T.1229 51,47 1942 619/28, T.1229 234,5 1906 619/3 48,08 1942 619/29, T.1229 98,3 1942 619/30, T.1229 101,45 1942 619/31, T.1229 117,35 1942 619/32, T.1229 180,29 1942 619/33, T.1229 210,84 1942 619/34, T.1229 135,88 1942 619/81, T.1229 191,9 1942 619/35, T.1229 84,42 1942 619/36, T.1229 100,58 1942 619/37, T.1229 366,6 1906 619/4 259 1942 T.1229 59,8 1943 T.1229 408,25 1944 619/38, T.1229 337,34 1944 619/39, T.1229 450,9 1946 619/63, T.1229 122,6 1946 619/40, T.1229 141,12 1946 619/41, T.1229 152 1948 619/84, T.1229 24,9 1948 T.1229 100,6 1906 619/5 27,4 1948 619/82, T.1229 33,2 1948 619/85, T.1229 55 1948 619/83, T.1229 170,7 1953 619/42, T.1229 127,1 1953 619/43, T.1229 57,2 1954 T.1229 42,5 1954 T.1229 109,3 1955 619/44, T.1229 18,53 1955 619/45, T.1229 55 1955 619/46, T.1229 114,8 1907 619/6 32 1955 619/47, T.1229 33,5 1955 619/48, T.1229 96,6 1955 619/49, T.1229 64,8 1955 619/50, T.1229 74,2 1955 619/51, T.1229 163,5 1955 619/52, T.1229 117,6 1955 619/53, T.1229 205,5 1955 619/54, T.1229 283,7 1955 619/55, T.1229 237,5 1956 619/56, T.1229 111 1906 619/7 298 1956 619/57, T.1229 352,7 1956 619/58, T.1229 163,9 1959 619/59 264 1961 619/60, T.1322,1287 193,8 1961 619/61 163,6 1962 619/62, T.1287 50,3 1963 469,6 1963 619/67 204,98 1918 619/8, T.1229 396,8 1964 619/65 453,2 1964 619/66 400,4 1964 619/71 364,8 1964 619/72 436,8 1964 619/64 246,3 1965 619/74 171,4 1964 619/68 508,8 1964 619/78 350,2 1965 619/69 504,6 1964 619/77 133,24 1918 619/9, T.1229 462,7 1965 619/79

Dorog-észak. Függelék Település Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Nyergesújfalu Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod

Azonosító M–93 M–95 M–96 M–97 M–98 M–99 N–31 N–32 N–33 N–34 N–36 N–37 N–38 N–40 N–42 N–45 N–46 N–47 N–48 N–49 N–51 N–52 N–53 N–55 N–56 N–57 N–58 N–59 N–61 N–63 N–64 N–65 N–66 N–68 N–69 N–74 Ny–10 Ny–11 Ny–12 Ny–13 Ny–14 Ny–14/a Ny–15 Ny–15/a Ny–16 Ny–22 Ny–23 Ny–28 Ny–4 Ny–5 Ny–7 Ny–8 Ny–9 T–189 T–190 T–218 T–219 T–227 T–228 T–229 T–230 T–231 T–257 T–258 T–259 T–267 T–268 T–269 T–321 T–322

EOV Y (m) 617890,1 615995,9 616856,9 616641,7 617264,4 617212,3 619190,9 618638,6 618888,5 618453,1 618038,3 618621,3 617401 618326,6 617403,7 617422,8 618045,2 617437,6 618604,6 617758,7 617729,3 618322,3 617451,8 617635,5 617930 618119,4 617742 619169,4 618764,9 618891,3 618606,4 618248,7 617278,3 617288 617304,7 617630,1 616729,8 616394,2 616397,5 616509,2 614868,4 615248,2 614852,1 615059,3 614481,3 614441 614505,3 615126,8 616278,3 616040,2 616405,6 616289,5 616445,1 619332,7 619207,3 619350,8 619383,3 619361,8 619349,5 619339,2 619280,3 619191,6 619364 619352 619236 619239,6 619241 619093 619275,9 619302,2

EOV X (m) 265263,1 264301 264167,4 264434,9 263282,6 263122,6 262362,2 262164,4 262534,7 262515,7 262508 262748,5 262756,5 263010,5 262974,4 262205 262703,3 262538,4 262980,5 262706 262515,7 262770,4 263230,2 262972,4 263164,1 263037,5 263254,9 262506,7 262818,4 262285,7 262448,8 262531,6 262883,6 262325,5 262582,1 263247,7 266257 266465,3 266424,6 266329,9 266811,4 266517,7 267114,8 266674,4 266595,6 266677,7 266923,4 267252,1 266266,1 266489,8 266384,6 266566,3 266279,8 263210 263211,9 263262,7 263229,4 263187 263210,5 263193,7 263212,4 263183,8 263286,3 263244,3 263597,2 263717 263715,2 263538,2 263055,3 262944,6

Z (mBf) 141,66 216,48 243,12 200,79 216,1 193,53 129 158,94 162,13 178,93 175,75 143,03 169,07 143,43 163,06 137,74 172,44 177,49 124,15 179,36 145,57 186,71 193,42 169,12 162,09 152,09 171,24 124,79 122,8 140,49 172,6 163,6 189,61 139,44 195,29 176,4 119,5 131,67 142,48 147,95 164,78 164,17 140,57 144,36 175,01 174,52 172,15 153,5 176,93 193,11 148,92 142,4 156,31 216,76 206,92 223,22 217,98 215,74 217,71 215,92 214,16 200,31 225 220 220

184,51 166,23

Mélység MBFH Dátum (m) dokumentáció+ 400 1966 619/80 363 1965 619/75 120,1 1965 619/70 142,4 1965 619/76 402 1982 619/86 423 1982 619/87 511 1959 669/44 764,3 1960 669/45 543,1 1959 669/46 653,4 1960 669/47 660,2 1960 669/48 508,6 1960 669/49, T.1287 312,7 1960 669/50 487,2 1960 669/52 334,8 1960 669/54 702 1961 669/57 625,8 1961 669/58 388 1961 669/59 426 1961 669/60 650,4 1961 669/61, T.1322,1287 624,2 1962 669/64 665,1 1962 669/66 440,5 1962 669/65 487,7 1962 669/67 535,7 1963 669/68 582,1 1963 669/69 390,2 1963 669/70 480,5 1963 669/71 442 1963 669/74 580,3 1963 669/76 601,4 1963 669/77 646,1 1963 669/78 347,2 1963 669/80 694,9 1963 669/79 506,2 1963 669/81 423 1981 669/86 24,3 1948 28,5 1949 695/8 36,8 1949 695/9 55,3 1949 695/10 73,7 695/24 83,7 1960 695/26 60,3 695/27 73,9 1960 695/25 100 1961 695/11, T.1613

300 203,42 263,48 55,83 62,71 99,23 38,01 69,01 14,94 21 53,1 40,45 22,7 50,4 55,75 19,78 23,9 39,4 34 67 9 213 251,1

1964 1942 1942 1945 1945 1946 1919 1920 1920 1920 1921 1921 1921 1921 1921 1894 1894 1894 1943 1943 1943 1952 1952

695/19 695/4 695/5 695/6 695/7 1054/170 1054/171 1054/199 1054/200 1054/208 1054/209 1054/210 1054/211 1054/212 1054/238 1054/239 1054/240 1054/248 1054/249 1054/250 1054/354 1054/272

177

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Dunameder Dunameder Dunameder Dunameder Dunameder Dunameder Dunameder Dunameder Dunameder

178

Azonosító T–339 T–340 T–341 T–343 T–344 T–345 T–354 T–357 T–358 T–359 T–360 T–362 T–363 T–364 T–365 T–368 T–369 T–370 T–373 T–374 T–378 T–379 T–382 T–384 T–389 T–391 T–392 T–395 T–397 T–399 T–400 T–401 T–402 T–403 T–404 T–405 T–411 T–415 T–417 T–421 T–423 T–426 T–427 T–439 T–443 T–444 T–445 T–446 T–468 T–475 T–478 T–479 T–480 T–481 T–486 T–487 T–493 T–494 T–497 T–500 T–501 DM–13 DM–156 DM–157 DM–158 DM–159 DM–160 DM–161 DM–162 DM–163

EOV Y (m) 619088,7 619135,6 619357,4 618845,4 618655,1 618372,8 618690,4 618892,3 619049,8 618947,1 619167,5 618862 619343,8 619288 618220,7 619168,4 618429,9 617973,8 618638,8 618197,1 618039,2 617780,8 617807,6 618502,3 618296,1 618622,5 618808,1 618971,8 618241,4 618060,2 618366 618199,6 618971,1 618874,6 618775,6 618743,1 618457,4 618160,1 617731,9 618889,7 617810,8 618070,7 618057,4 618236,9 617118,7 617296,4 618445,3 617576,5 619090,5 619047,7 619223,8 618920,5 618721,9 618735,9 618742 618625,5 618608,2 618638,9 618619,9 618739,3 618645 618744,6 619349,7 619069,8 619529,7 619189,7 619049,6 618619,7 618499,8 618334,6

EOV X (m) 263415,6 263343,8 263243 263434,6 263462,4 263425,6 263288,8 263611,2 263592 263718,9 263716,2 263220,6 263790,6 263237,5 263467,7 263832,9 263620,8 263488,3 263907,9 263637,3 263818,2 263508,2 263927,1 264124,8 264538,5 264358,8 264758,2 263383,3 263308,7 263123,7 263016,1 262838,4 263551,7 263363 263364,9 263486,8 264233,7 264145,6 263733,6 262961 262961,3 263700,2 263254,1 263917,9 264118,8 263569,3 263258,6 263930,4 262770,3 263197,2 264887,2 263130,8 263372,9 263360 263365,9 263447,3 263446,3 263459,5 263467 263367,7 263441,2 267371 265976,1 265891,1 266656,1 266451,1 266981 266641 266191 267266

Z (mBf) 205,97 221,41 219,4 172,29 146,15 138,47 144,64 174,71 190,17 174,27 208,01 160,45 215,95 217,47 167,7 198,38 135,62 179,66 120,46 168,34 181,28 214,28 211,12 144,45 164,45 183,56 155,4 190,44 173,05 161,02 141,93 187,25 190,74 171,42 157,65 157,65 152,15 139,78 207,99 142,35 201,42 166,9 168,76 154,88 276,48 237,86 126,03 235,28 135,8 181,89 227,28 159,47 150,09 151,55 152,38 141,09 138,48 143,34 141,34 143,24 151,9 108,36 108,8 108,7 109,63 108,42 108,4 108 108 109,25

Mélység MBFH Dátum (m) dokumentáció+ 40,8 1953 1054/434 41,8 1953 15 99,8 1953 1054/278 T.1229 159 1953 1054/279 T.1229 149,1 1953 1054/280 T.1229 180,2 1954 1054/282 T.1229 110,5 1954 1054/285 T.1229 80,2 1954 1054/286 T.1229 137,8 1954 1054/287 T.1229 121,3 1954 1054/288 250,2 1954 1054/290 T.1229 136,4 1955 1054/291 22,6 1954 1054/292 201,3 1955 1054/293 T.1229 146,6 1955 1054/296 110,2 1955 1054/297 T.1229 341,2 1955 1054/298 T.1229 159,1 1955 1054/301 T.1229 181,6 1955 1054/302 T.1229 210,3 1955 1054/306 T.1229 348,1 1955 1054/307 T.1229 239,2 1955 1054/309 T.1229 443,1 1955 1054/311 T.1229 290 1955 1054/315 T.1229 512,4 1956 1054/328 T.1229,665 586 1956 1054/329 T.1229 86,3 1956 1054/319 T.1229 285,9 1956 1054/321 T.1229 258 1957 1054/324 T.1229 330,3 1957 1054/325 T.1229 42 1957 1054/326 T.1229 57 1054/378 T.1229 146 1054/379 T.1229 198,8 1054/361 T.1229 157,26 1054/380 T.1229 542 1958 1054/357 TER.1229 454,6 1958 1054/351 TER.1229 340 1959 1054/358 TER.1229 384,3 1959 1054/359 633,2 1959 1054/362 199,3 1959 1054/360 524,8 1960 1054/363 192 1960 160,2 1961 199,1 1961 196,7 1054/387 291 1961 408,4 1963 1054/393 301,1 1964 1054/407 287 1964 1054/409 398,4 1964 1054/410 229,2 1964 1054/411 201,7 1964 1054/412 240,5 1964 1054/414 183,2 1964 1054/415 131,1 1964 151,5 1965 142,1 1965 194,5 1965 1054/420 200 30 1953 225/28, T.2261 9,3 1953 225/125, T.2261 10,25 1953 T.2261 10,2 1953 225/126, T.2261 7,5 1953 225/127, T.2261 14,7 1953 225/128, T.2261 7,8 1953 225/129, T.2261 7,8 1953 225/130, T.2261 8,8 1953 225/131, T.2261

Dorog-észak. Függelék EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Dátum (m) (m) (mBf) (m) dokumentáció+ Dunameder DM–164 618159,7 267001 107,9 6,2 1953 225/132, T.2261 Dunameder DM–165 618129,7 266591 108,14 16,5 1953 T.2261 Dunameder DM–166 617974,8 266091 108,83 7,5 1953 T.2261 Dunameder DM–167 617779,8 266340,9 109,3 12,5 1953 T.2261 Dunameder DM–168 617499,8 266300,9 108,4 9,4 1953 T.2261 Dunameder DM–169 617369,8 266020,9 110,4 22 1953 T.2261 Dunameder DM–170 617649,7 266960,9 107,9 7,8 1953 T.2261 Dunameder DM–175 617229,7 267210,9 108,1 7,4 1953 T.2261 Dunameder DM–176 616779,8 266860,8 108,7 6,5 1953 T.2261 Dunameder DM–177 616849,8 266670,8 107,85 5,5 1953 T.2261 Dunameder DM–178 617229,8 266750,9 107,43 6,1 1953 T.2261 Dunameder DM–179 616604,7 267310,8 107,7 9,3 1953 T.2261 Dunameder DM–180 616179,8 267060,7 109,5 7 1953 T.2261 Dunameder DM–428 617769,9 265386 122,7 12,3 1953 T.2261 Dunameder DM–53 619649,9 264311,2 109,13 19,3 1953 225/69, T.2261 Dunameder DM–54 619179,9 264301,2 117,08 21 1953 225/70. T.2261 Dunameder DM–817 619699,6 267211,1 24,8 1954 T.2261 Dunameder DM–818 619379,6 267181,1 24,8 1954 T.2261 Dunameder DM–819 619049,6 267151 25 1954 T.2261 +MBFH dokumentáció: MBFH adattári azonosító (kútkönyv száma). Település

Azonosító

7. függelék. A Mogyorósbánya–Szarkáspuszta részterületre eső szenet harántolt fúrások (MFA, 38 fúrásból 231 réteg) Település Bajót Bajót Bajót Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod

Azonosító B–14 B–14 B–14 T–354 T–354 T–354 T–357 T–360 T–362 T–362 T–362 T–370 T–370 T–370 T–370 T–370 T–370 T–370 T–370 T–379 T–384 T–384 T–384 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–439 T–439 T–446 T–446 T–446 T–446 T–446 T–446

EOV Y (m) 615000 615000 615000 618690 618690 618690 618892 619167 618862 618862 618862 617973 617973 617973 617973 617973 617973 617973 617973 617780 618502 618502 618502 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618236 618236 617576 617576 617576 617576 617576 617576

EOV X (m) 263100 263100 263100 263288 263288 263288 263610 263715 263220 263220 263220 263487 263487 263487 263487 263487 263487 263487 263487 263507 264124 264124 264124 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263917 263917 263929 263929 263929 263929 263929 263929

Z Mélység (mBf) (m) 183 766,3 183 766,3 183 766,3 144 180,2 144 180,2 144 180,2 174 110,5 208 121,3 160 250,2 160 250,2 160 250,2 179 341,2 179 341,2 179 341,2 179 341,2 179 341,2 179 341,2 179 341,2 179 341,2 214 348,1 144 443,1 144 443,1 144 443,1 168 524,8 168 524,8 168 524,8 168 524,8 168 524,8 168 524,8 168 524,8 168 524,8 168 524,8 168 524,8 168 524,8 168 524,8 154 192 154 192 235 291 235 291 235 291 235 291 235 291 235 291

Dátum 1955 1955 1955 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1954 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1955 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1960 1961 1961 1961 1961 1961 1961

Alsóhatár Felsőhatár Nyersanyag (m) (m) 562,16 562 barnakőszén 740,94 740,72 barnakőszén 742,25 741,83 barnakőszén 51,6 51 barnakőszén 53,76 52,86 barnakőszén 149,95 149,7 barnakőszén 80,5 71,85 barnakőszén 99 98,1 barnakőszén 99,5 99,4 barnakőszén 100,65 100,2 barnakőszén 101,3 100,8 barnakőszén 96,25 93,6 barnakőszén 259,45 258,3 barnakőszén 259,6 259,45 barnakőszén 266,15 259,7 barnakőszén 267,55 267,15 barnakőszén 271,4 270,8 barnakőszén 289,45 288,5 barnakőszén 294,3 293,5 barnakőszén 272,7 259,4 barnakőszén 223,8 222,8 barnakőszén 404,9 404,6 barnakőszén 412 411,8 barnakőszén 444,4 443,4 agyagos szén 445,1 444,8 agyagos szén 446,5 445,8 agyagos szén 448,9 448,4 agyagos szén 450,3 449,8 agyagos szén 467 466,3 agyagos szén 471,2 468,8 agyagos szén 478,8 477 agyagos szén 480 479,6 barnakőszén 481 480 agyagos szén 487,8 487,1 agyagos szén 490,2 489,6 agyagos szén 133,5 132,3 agyagos szén 142,8 142,6 barnakőszén 230 229,6 agyagos szén 231,5 230,4 agyagos szén 233,3 232,1 agyagos szén 234,3 233,8 agyagos szén 237,5 235,3 agyagos szén 239 238,3 agyagos szén

179

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Tokod Tokod Tokod Tokod Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Bajót Bajót Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Tokod Tokod Tokod Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya

180

Azonosító T–446 T–446 T–446 T–446 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 Bj–21 Bj–21 M–79 M–79 M–79 M–79 M–79 M–79 M–79 M–80 M–80 M–80 M–80 M–80 M–80 M–80 M–80 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 T–468 T–468 T–468 M–82 M–82 M–82 M–82 M–82 M–84 M–84 M–84 M–84 M–84 M–84 M–85

EOV Y EOV X (m) (m) 617576 263929 617576 263929 617576 263929 617576 263929 616009 263540 616009 263540 616009 263540 616009 263540 616009 263540 616009 263540 616009 263540 616009 263540 616009 263540 616009 263540 616009 263540 616009 263540 617093 263595 617093 263595 617093 263595 617093 263595 617093 263595 617093 263595 617093 263595 617093 263595 617093 263595 617093 263595 615425,42 261987,68 615425,42 261987,68 615736 265177 615736 265177 615736 265177 615736 265177 615736 265177 615736 265177 615736 265177 615955 262744 615955 262744 615955 262744 615955 262744 615955 262744 615955 262744 615955 262744 615955 262744 615673 262906 615673 262906 615673 262906 615673 262906 615673 262906 615673 262906 615673 262906 615673 262906 615673 262906 615673 262906 615673 262906 615673 262906 619090 262769 619090 262769 619090 262769 614936 263753 614936 263753 614936 263753 614936 263753 614936 263753 615013 263429 615013 263429 615013 263429 615013 263429 615013 263429 615013 263429 616473,42 263859,4

Z Mélység (mBf) (m) 235 291 235 291 235 291 235 291 249 193,8 249 193,8 249 193,8 249 193,8 249 193,8 249 193,8 249 193,8 249 193,8 249 193,8 249 193,8 249 193,8 249 193,8 227 300 227 300 227 300 227 300 227 300 227 300 227 300 227 300 227 300 227 300 200,71 152 200,71 152 181 469,6 181 469,6 181 469,6 181 469,6 181 469,6 181 469,6 181 469,6 178 396,3 178 396,3 178 396,3 178 396,3 178 396,3 178 396,3 178 396,3 178 396,3 161 453,2 161 453,2 161 453,2 161 453,2 161 453,2 161 453,2 161 453,2 161 453,2 161 453,2 161 453,2 161 453,2 161 453,2 135 408,4 135 408,4 135 408,4 186 400,4 186 400,4 186 400,4 186 400,4 186 400,4 169 436,8 169 436,8 169 436,8 169 436,8 169 436,8 169 436,8 208,34 246,3

Dátum 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1961 1963 1963 0 0 0 0 0 0 0 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1963 1963 1963 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1964 1965

Alsóhatár Felsőhatár Nyersanyag (m) (m) 245,3 244,8 agyagos szén 271,2 270,7 agyagos szén 272,5 272 agyagos szén 273,9 273,5 agyagos szén 132 124,1 agyagos szén 133 132,5 agyagos szén 135,3 134,6 barnakőszén 137,1 136,4 agyagos szén 138,6 138,1 agyagos szén 163 162,3 barnakőszén 169,7 168,7 agyagos szén 172,8 172,5 agyagos szén 175,3 174,6 agyagos szén 178,1 176,1 agyagos szén 181,2 180,9 agyagos szén 182,5 181,9 agyagos szén 177,1 176,3 agyagos szén 178,9 177,5 agyagos szén 180,1 179,7 agyagos szén 181,7 180,9 agyagos szén 185,4 182,9 agyagos szén 186,5 186,1 agyagos szén 191,2 189,2 agyagos szén 192,2 191,8 agyagos szén 212,8 212 agyagos szén 230,3 229,8 agyagos szén 45,5 45,2 barnakőszén 72,6 71,8 agyagos szén 344,8 342,2 agyagos szén 346,6 346,1 agyagos szén 347,1 346,6 barnakőszén 354,2 353,7 agyagos szén 391,8 391,5 barnakőszén 392,8 392,3 agyagos szén 394,3 394 agyagos szén 292,6 290,5 barnakőszén 294,2 292,7 agyagos szén 295,1 294,6 agyagos szén 297,8 295,8 agyagos szén 303,1 302,6 barnakőszén 307,4 307 agyagos szén 322,5 321,5 barnakőszén 362 361 barnakőszén 31,1 30,65 agyagos szén 31,6 31,1 barnakőszén 33,6 32,8 barnakőszén 367 366 barnakőszén 368 367 agyagos szén 369,6 368,9 agyagos szén 370,75 370,6 barnakőszén 373,2 371,7 agyagos szén 374,7 374,2 barnakőszén 378 377 agyagos szén 404,4 404 barnakőszén 405,5 405 barnakőszén 163,7 163,5 barnakőszén 347,3 346,5 barnakőszén 351 350,5 barnakőszén 49,9 48,9 barnakőszén 51,5 51,35 agyagos szén 52,3 52,1 barnakőszén 281,3 279,9 barnakőszén 282,6 282,1 agyagos szén 286,3 285,9 agyagos szén 288 287,1 agyagos szén 290 289,5 agyagos szén 291 290,5 agyagos szén 333,6 333 agyagos szén 337 336,5 agyagos szén 168 167 agyagos szén

Dorog-észak. Függelék Település Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya

Azonosító M–85 M–85 M–85 M–85 M–85 M–86 M–86 M–86 M–86 M–86 M–86 M–87 M–87 M–87 M–87 M–88 M–88 M–88 M–88 M–88 M–88 M–88 M–92 M–92 M–92 M–92 M–92 M–95 M–95 M–95 M–95 M–95 Mb–93 Mb–93 Mb–93 Bt–34 Bt–34 Bt–34 Bt–34 Bt–34 Bt–34 Bt–35 Bt–35 Bt–35 Bt–35 Bt–35 Bt–36 Bt–36 Bt–36 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98

EOV Y (m) 616473,42 616473,42 616473,42 616473,42 616473,42 616772,33 616772,33 616772,33 616772,33 616772,33 616772,33 614760 614760 614760 614760 616448,46 616448,46 616448,46 616448,46 616448,46 616448,46 616448,46 616062,49 616062,49 616062,49 616062,49 616062,49 614916 614916 614916 614916 614916 617890,64 617890,64 617890,64 616540,65 616540,65 616540,65 616540,65 616540,65 616540,65 616260,33 616260,33 616260,33 616260,33 616260,33 615994,25 615994,25 615994,25 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4

EOV X (m) 263859,4 263859,4 263859,4 263859,4 263859,4 263973,12 263973,12 263973,12 263973,12 263973,12 263973,12 263336 263336 263336 263336 264127,92 264127,92 264127,92 264127,92 264127,92 264127,92 264127,92 263395,19 263395,19 263395,19 263395,19 263395,19 266060 266060 266060 266060 266060 265262,53 265262,53 265262,53 262978,98 262978,98 262978,98 262978,98 262978,98 262978,98 263151,67 263151,67 263151,67 263151,67 263151,67 263306,63 263306,63 263306,63 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57

Z Mélység (mBf) (m) 208,34 246,3 208,34 246,3 208,34 246,3 208,34 246,3 208,34 246,3 262,66 171,4 262,66 171,4 262,66 171,4 262,66 171,4 262,66 171,4 262,66 171,4 170 508,8 170 508,8 170 508,8 170 508,8 223,73 350,2 223,73 350,2 223,73 350,2 223,73 350,2 223,73 350,2 223,73 350,2 223,73 350,2 164,24 462,7 164,24 462,7 164,24 462,7 164,24 462,7 164,24 462,7 216 363 216 363 216 363 216 363 216 363 141,66 400 141,66 400 141,66 400 158,85 550,3 158,85 550,3 158,85 550,3 158,85 550,3 158,85 550,3 158,85 550,3 166,45 580 166,45 580 166,45 580 166,45 580 166,45 580 157,31 522 157,31 522 157,31 522 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 176,4 423 216,7 402 216,7 402 216,7 402 216,7 402 216,7 402 216,7 402

Dátum 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1964 1964 1964 1964 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1966 1966 1966 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1981 1982 1982 1982 1982 1982 1982

Alsóhatár Felsőhatár Nyersanyag (m) (m) 169 168 barnakőszén 170,8 169 agyagos szén 174,4 172,5 agyagos szén 178,5 178 barnakőszén 209,8 209,2 agyagos szén 104,1 103,8 agyagos szén 106 105,4 agyagos szén 106,5 106 barnakőszén 107 106,5 agyagos szén 108,9 108,3 barnakőszén 110,3 109,4 agyagos szén 123,4 123,1 barnakőszén 369,4 368,9 barnakőszén 373 372,6 agyagos szén 381,5 380,5 barnakőszén 38 37 barnakőszén 39,2 38,8 barnakőszén 200,9 200,8 agyagos szén 209,8 209,3 agyagos szén 215,5 215 agyagos szén 219,5 219 barnakőszén 221,6 221,2 agyagos szén 370,7 367,8 barnakőszén 376,4 371,5 agyagos szén 401,7 401,1 agyagos szén 407,4 407,2 barnakőszén 413,3 412,2 agyagos szén 19 18,3 barnakőszén 254,2 253,7 agyagos szén 255,7 255,2 agyagos szén 257,1 256,6 agyagos szén 300,5 299,7 agyagos szén 153,3 152,2 barnakőszén 154,8 154,1 barnakőszén 155,8 155,1 barnakőszén 396,3 393,8 barnakőszén 400,2 397,4 barnakőszén 404,2 403,2 barnakőszén 410,3 409,9 barnakőszén 443,2 442,8 barnakőszén 443,7 443,4 barnakőszén 181,3 180,7 barnakőszén 183,4 182,7 barnakőszén 466,8 466,2 barnakőszén 468 467,6 barnakőszén 473 471 barnakőszén 97,5 97 barnakőszén 99,2 98,6 barnakőszén 381 380,6 barnakőszén 160 159,2 barnakőszén 161,6 161 barnakőszén 320,5 319,7 barnakőszén 320,9 320,5 barnakőszén 322,1 320,9 barnakőszén 322,9 322,1 barnakőszén 323,7 322,9 barnakőszén 326,5 324,5 barnakőszén 327,5 326,9 barnakőszén 342,2 341,8 barnakőszén 343,6 343 barnakőszén 345,3 344,1 barnakőszén 346,4 346,1 barnakőszén 350,8 348,7 barnakőszén 351,5 351,1 barnakőszén 89,1 88,4 barnakőszén 90,9 90,3 barnakőszén 290,3 289,9 barnakőszén 292,3 291,1 barnakőszén 292,7 292,3 barnakőszén 293,5 292,7 barnakőszén

181

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya

Azonosító M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–100 M–100 M–100 M–100 M–100 M–101 M–101 M–101 M–101 M–101 M–101 M–101 M–101 M–101 M–101 M–102 M–102 M–102 M–102 M–102 M–103 M–103 M–103 M–103 M–103

EOV Y (m) 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 616986,02 616986,02 616986,02 616986,02 616986,02 617045,1 617045,1 617045,1 617045,1 617045,1 617045,1 617045,1 617045,1 617045,1 617045,1 616663,05 616663,05 616663,05 616663,05 616663,1 616480,9 616480,9 616480,9 616480,9 616480,9

EOV X (m) 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263221,53 263221,53 263221,53 263221,53 263221,53 263404,12 263404,12 263404,12 263404,12 263404,12 263404,12 263404,12 263404,12 263404,12 263404,12 263489,13 263489,13 263489,13 263489,13 263489,1 263513,7 263513,7 263513,7 263513,7 263513,7

Z Mélység (mBf) (m) 216,7 402 216,7 402 216,7 402 216,7 402 216,7 402 216,7 402 216,7 402 216,7 402 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 193,53 423 179,98 437,2 179,98 437,2 179,98 437,2 179,98 437,2 179,98 437,2 196,46 420 196,46 420 196,46 420 196,46 420 196,46 420 196,46 420 196,46 420 196,46 420 196,46 420 196,46 420 181,49 470 181,49 470 181,49 470 181,49 470 181,49 470 166,83 443 166,83 443 166,83 443 166,83 443 166,83 443

Dátum 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982

Alsóhatár Felsőhatár Nyersanyag (m) (m) 295,1 294,7 barnakőszén 301 300,6 barnakőszén 322,3 321,9 barnakőszén 335,4 334,5 barnakőszén 338,6 338,4 barnakőszén 339,2 339 barnakőszén 339,5 339,3 barnakőszén 355,1 354,5 barnakőszén 118,6 117,9 barnakőszén 119,6 119,1 barnakőszén 291,6 290,5 barnakőszén 293,6 292 barnakőszén 296,2 293,8 barnakőszén 296,6 296,2 barnakőszén 297,2 296,6 barnakőszén 300,8 298,8 barnakőszén 302 301,6 barnakőszén 306,2 305,5 barnakőszén 324,4 323,4 barnakőszén 341 340,2 barnakőszén 345,6 345,3 barnakőszén 346,4 346 barnakőszén 364,2 363,4 barnakőszén 340,3 332,3 barnakőszén 341,8 341,4 barnakőszén 342,9 342,5 barnakőszén 346,5 346,1 barnakőszén 364,3 363,1 barnakőszén 302,7 301,1 barnakőszén 304,6 303 barnakőszén 309,8 306,2 barnakőszén 314,6 313,8 barnakőszén 316,2 315,4 barnakőszén 319 318,8 barnakőszén 320 319,6 barnakőszén 325,5 324,6 barnakőszén 347,2 346,4 barnakőszén 355,9 355,1 barnakőszén 352,8 347,6 barnakőszén 357,6 354,4 barnakőszén 365 364,8 barnakőszén 386,6 386,4 barnakőszén 390,4 390,2 barnakőszén 88,3 87,7 barnakőszén 89,8 89,3 barnakőszén 351,7 351,1 barnakőszén 355 353,5 barnakőszén 365,3 364,9 barnakőszén

8. függelék. A Kerekdomb-É részterületre eső fúrások (MBFH Fúrásnyilvántartás, MFGI, MFA, 294 fúrás) Település Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Dorog Dorog

182

Azonosító Bt–13 Bt–14 Bt–26 Bt–28 Bt–29 Bt–30 Bt–34 Bt–35 Bt–36 F–181 F–182

EOV Y (m) 615900,2 616415,3 615836,2 616536,4 616262,9 617067,8 616540,7 616260,3 615994,3 618688,4 619839

EOV X (m) 263100,9 261907,6 263132,5 262626 262876,5 262695,7 262979 263151,7 263306,6 264601 264742,1

Z (mBf) 0 183,59 163,64 143,62 145,8 149,35 158,85 166,45 157,31 159,67 120,62

Mélység Dátum (m) 48 1922 48/13 766,3 1955 48/14 558,8 1964 48/25 626,1 1965 48/26 603,4 1965 48/27 467,1 1964 48/21 550,3 1982 48/30 580 1982 48/31 522 1982 48/32 1961 1961

MBFH dokumentáció+

Dorog-észak. Függelék Település Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Tokod Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya

Azonosító F–209 F–212 F–213 F–214 F–215 F–216 F–284 F–319 F–38 F–39 K–2 M–100 M–101 M–102 M–103 M–104 M–105 M–106 M–107 M–108 M–109 M–11 M–110 M–111 M–112 M–113 M–115 M–116 M–117 M–118 M–119 M–13 M–14 M–15 M–16 M–17 M–20 M–21 M–22 M–23 M–24 M–25 M–3 M–4 M–5 M–54 M–55 M–56 M–59 M–6 M–60 M–61 M–62 M–63 M–64 M–65 M–66 M–67 M–68 M–7 M–71 M–72 M–73 M–74 M–75 M–76 M–79 M–8 M–80 M–81

EOV Y (m) 616380,3 617894,2 616739,2 616423,2 616287,2 616845,3 615627,9 616006,1 617748,2 617371,2 620340 616986 617045,1 616663,1 616480,9 616658,4 616951,1 617084,6 616982,6 616936,5 616793,3 616423,4 616796,9 616950 616975,2 616926,3 616910,1 616855 616807,8 616866,5 616901,1 616940,6 616972,7 616998,6 617014,4 617449,9 616692,1 616127,9 616498,6 616525,6 616465,6 616213,3 616569,8 616869,7 617144,7 617294,7 616988,6 616856,2 616283,5 617456,7 616193,3 616402,1 616546,4 616099,2 616114,4 616271,8 616025,4 615845,7 617567,9 616209,7 617504,1 617280,6 616858,9 617088,6 616450,4 617309,4 616816,1 617037,4 617034,5 616753,2

EOV X (m) 261539,1 261983,2 262349 262704 262458 261783,1 262626,3 262001,2 261609,2 261983,1 262143,1 263221,5 263404,1 263489,1 263513,7 264496,1 264280,1 264198,1 264173,1 264114,2 264136 263708 264256,8 264389,7 264233,6 264192,4 264246,6 264244,4 264298,7 264318,1 264300,7 263402,3 263438,9 263460,6 263480,7 263729,7 264453,2 264773,7 264213,2 264141,3 264582,7 264199,3 263378,8 263340,8 263255,9 263233,9 263249,3 263507,2 264675,7 263260,9 264591,3 263795,5 263578,3 264074,5 263910,7 263756 263590,3 263738,3 263443,2 263940,7 264692,2 264088,9 263772,3 263781 264490 264391,8 263418,3 263964,2 262985,1 263146,6

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 195,85 16,1 190/497 133,68 12 190/458 168,58 22,2 190/458 145,38 12,4 190/458 159,78 14,4 190/458 168,61 16,7 190/458 191,99 54,1 1963 190/492 174,28 21,3 1964 190/298 147,48 10 1959 190/489,190/612 153,84 10 1959 190/490,190/612 128,26 335,5 1955 AD van, 1054/295 179,98 437,2 1982 619/88 196,46 420 1982 619/89 181,49 470 1982 619/90, 619/89 166,83 443 1982 619/91 197,89 61,9 1985 619/92 241,97 21,7 1985 619/93 267,96 52 1985 619/94 254,03 50 1985 619/95 250,13 50,2 1985 619/96 277,8 50 1985 619/97 186,2 290 1919 T.1229 231,5 57,9 1985 619/98 240,32 50,9 1985 619/99 249,4 11 1990 619/100 248,3 16,4 1990 619/101 240,62 30 1990 619/102 235,25 35 1990 619/103 224,8 62 1991 619/104 228,21 36,5 1990 619/105 234,2 37 1990 619/106 188,31 42,98 1922 619/12, T.1229 194,68 31,61 1922 619/13, T.1229 199,49 29,39 1923 619/14, T.1229 203,19 40,38 1923 619/15, T.1229 259,74 72,36 1923 619/16, T.1229 206,3 57 1941 619/19, T.1229 217,97 204,4 1942 619/20, T.1229 243,93 8,77 1941 619/21, T.1229 234,14 16,45 1942 T.1229 91,7 1942 619/22, T.1229 228,25 355,26 1942 619/23, T.1229 163,35 234,5 1906 619/3 180,55 366,6 1906 619/4 192,46 100,6 1906 619/5 212,03 127,1 1953 619/43, T.1229 181,24 57,2 1954 T.1229 190,98 42,5 1954 T.1229 196,88 55 1955 619/46, T.1229 188,03 114,8 1907 619/6 204,86 32 1955 619/47, T.1229 193,66 33,5 1955 619/48, T.1229 178,8 96,6 1955 619/49, T.1229 195,71 64,8 1955 619/50, T.1229 180,46 74,2 1955 619/51, T.1229 185,48 163,5 1955 619/52, T.1229 192,68 117,6 1955 619/53, T.1229 217,11 205,5 1955 619/54, T.1229 208,66 283,7 1955 619/55, T.1229 190,54 111 1906 619/7 220,23 352,7 1956 619/58, T.1229 291,5 163,9 1959 619/59 237,24 264 1961 619/60, T.1322,1287 249,7 193,8 1961 619/61 197,12 163,6 1962 619/62, T.1287 231,15 50,3 1963 181,02 469,6 1963 619/67 262,01 204,98 1918 619/8, T.1229 178 396,8 1964 619/65 161 453,2 1964 619/66

183

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Sárisáp Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod

184

Azonosító M–82 M–83 M–84 M–85 M–86 M–87 M–88 M–89 M–9 M–92 M–95 M–96 M–97 M–98 M–99 N–31 N–32 N–33 N–34 N–36 N–37 N–38 N–40 N–41 N–42 N–44 N–45 N–46 N–47 N–48 N–49 N–51 N–52 N–53 N–55 N–56 N–57 N–58 N–59 N–60 N–61 N–62 N–63 N–64 N–65 N–66 N–68 N–69 N–74 S–27 T–181 T–182 T–183 T–189 T–190 T–191 T–192 T–193 T–194 T–195 T–196 T–197 T–198 T–199 T–200 T–201 T–202 T–203 T–204 T–205

EOV Y (m) 616015,7 616251,9 616092,7 616473,3 616772,2 615839,8 616448,4 616495,2 616833,6 616062,4 615995,9 616856,9 616641,7 617264,4 617212,3 619190,9 618638,6 618888,5 618453,1 618038,3 618621,3 617401 618326,6 619547 617403,7 618653 617422,8 618045,2 617437,6 618604,6 617758,7 617729,3 618322,3 617451,8 617635,5 617930 618119,4 617742 619169,4 619555,2 618764,9 620194 618891,3 618606,4 618248,7 617278,3 617288 617304,7 617630,1 620267,3 620215 619880 620010 619332,7 619207,3 619972,7 619936,8 620033,7 619940 620057,5 619937,3 619996,2 619987,3 620023,6 620034,7 620067,4 620117,1 620187 620100 620150,5

EOV X (m) 263994 263798,2 263670,1 263860 263973,7 263577,1 264128,5 263274,4 263993,9 263395,8 264301 264167,4 264434,9 263282,6 263122,6 262362,2 262164,4 262534,7 262515,7 262508 262748,5 262756,5 263010,5 262166,9 262974,4 261537,9 262205 262703,3 262538,4 262980,5 262706 262515,7 262770,4 263230,2 262972,4 263164,1 263037,5 263254,9 262506,7 262445,2 262818,4 261926,9 262285,7 262448,8 262531,6 262883,6 262325,5 262582,1 263247,7 261523,7 262743,4 262796,3 262686,4 263210 263211,9 262693,4 262733,8 262689,9 262784,3 262756,1 262812,5 262760,1 262844,4 262817,3 262882,1 262859,7 262899,4 262879,4 262936,8 262819,4

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 186,73 400,4 1964 619/71 185,42 364,8 1964 619/72 169,03 436,8 1964 619/64 208,34 246,3 1965 619/74 262,66 171,4 1964 619/68 170,18 508,8 1964 619/78 223,73 350,2 1965 619/69 162,93 504,6 1964 619/77 272,5 133,24 1918 619/9, T.1229 164,23 462,7 1965 619/79 216,48 363 1965 619/75 243,12 120,1 1965 619/70 200,79 142,4 1965 619/76 216,1 402 1982 619/86 193,53 423 1982 619/87 129 511 1959 669/44 158,94 764,3 1960 669/45 162,13 543,1 1959 669/46 178,93 653,4 1960 669/47 175,75 660,2 1960 669/48 143,03 508,6 1960 669/49, T.1287 169,07 312,7 1960 669/50 143,43 487,2 1960 669/52 132,32 714,5 1960 669/53 163,06 334,8 1960 669/54 136,87 742 1960 669/56 137,74 702 1961 669/57 172,44 625,8 1961 669/58 177,49 388 1961 669/59 124,15 426 1961 669/60 179,36 650,4 1961 669/61, T.1322,1287 145,57 624,2 1962 669/64 186,71 665,1 1962 669/66 193,42 440,5 1962 669/65 169,12 487,7 1962 669/67 162,09 535,7 1963 669/68 152,09 582,1 1963 669/69 171,24 390,2 1963 669/70 124,79 480,5 1963 669/71 124,52 401,5 1963 669/73 122,8 442 1963 669/74 123,61 439,1 1963 669/75 140,49 580,3 1963 669/76 172,6 601,4 1963 669/77 163,6 646,1 1963 669/78 189,61 347,2 1963 669/80 139,44 694,9 1963 669/79 195,29 506,2 1963 669/81 176,4 423 1981 669/86 135,72 600,14 1940 858/27, Szén 54 190,5 40,59 1894 1054/162 155 26,35 1894 1054/163 160 1054/164 216,76 38,01 1919 1054/170 206,92 69,01 1920 1054/171 159,32 15,5 1920 1054/172 159,06 17,45 1920 1054/173 166,56 9,8 1920 1054/174 165,83 19,5 1920 1054/175 176,71 12 1054/176 168,8 13,1 1920 1054/177 169,17 21,1 1920 1054/178 178,35 30,2 1920 1054/179 178,45 26 1920 1054/180 185,45 24 1920 1054/181 188,25 20,3 1920 1054/182 199,53 17,8 1920 1054/183 202,75 19,5 1920 1054/184 200,53 23,5 1920 1054/185 197,27 11 1920 1054/186

Dorog-észak. Függelék Település Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod

Azonosító T–206 T–207 T–208 T–209 T–210 T–211 T–212 T–213 T–214 T–215 T–216 T–217 T–218 T–219 T–220 T–221 T–222 T–223 T–224 T–225 T–226 T–227 T–228 T–229 T–230 T–231 T–232 T–233 T–234 T–235 T–236 T–237 T–238 T–239 T–240 T–241 T–242 T–243 T–244 T–245 T–247 T–248 T–249 T–251 T–253 T–254 T–256 T–257 T–258 T–259 T–260 T–263 T–264 T–265 T–266 T–267 T–268 T–269 T–276 T–288 T–29 T–291 T–314 T–319 T–321 T–322 T–339 T–340 T–341 T–343

EOV Y (m) 620149 620122,5 620065,9 620001,8 619977,9 619902,8 619880,4 619908,2 620061,1 619962,3 620220,8 620132,4 619350,8 619383,3 619454,8 619529 619595 619583,5 619636,1 619690,1 619410,5 619361,8 619349,5 619339,2 619280,3 619191,6 619586,8 619664 619771,1 619976 620029,5 619930,5 619852,1 619711 619793,8 619792,8 619741,9 619899,5 619862,8 619889,2 619990 620002,5 619410,1 620336 620287 620229 620135 619364 619352 619236 620013 619571,7 619483,1 619473,6 619610 619239,6 619241 619093 619749,2 620142,6 620034,9 619815,5 619583,9 620297 619275,9 619302,2 619088,7 619135,6 619357,4 618845,4

EOV X (m) 262986,9 263040,3 262985,3 263006,6 262949,5 262974,8 262852,1 262650,9 262538,8 262557,8 262332,4 262443,6 263262,7 263229,4 263222,4 263216,3 263223,8 263266,9 263286,1 263304,8 263156,2 263187 263210,5 263193,7 263212,4 263183,8 263171,5 263237,8 263190,8 263073,3 263058,1 262811,3 263180,2 263265,6 263227,3 263207,3 263221,5 262712,3 262695,8 262755,3 262989,3 262920,8 262651,3 262514,4 262835,4 262812,4 262483,4 263286,3 263244,3 263597,2 262564,4 262949,5 262876,8 263619,1 263573,3 263717 263715,2 263538,2 262537,4 262442,7 263954,2 262327,3 262603,5 262291,6 263055,3 262944,6 263415,6 263343,8 263243 263434,6

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 209,27 26,72 1920 1054/187 208,8 18 1920 1054/188 194,35 25,5 1920 1054/189 183,54 31,8 1920 1054/190 179,22 28,8 1920 1054/191 175,03 16,45 1920 1054/192 169,65 40,8 1920 1054/193 150,9 44,4 1920 1054/194 142,96 27,2 1920 1054/195 145,87 44,2 1920 1054/196 132,85 34,8 1920 1054/197 138 20,7 1920 1054/198 223,22 14,94 1920 1054/199 217,98 21 1920 1054/200 215,63 16,1 1920 1054/201 216,97 21,4 1921 1054/202 223,09 18,65 1921 1054/203 230,87 11,5 1921 1054/204 229,98 12,35 1921 1054/205 238,98 17,15 1921 1054/206 211,46 18,6 1921 1054/207 215,74 53,1 1921 1054/208 217,71 40,45 1921 1054/209 215,92 22,7 1921 1054/210 214,16 50,4 1921 1054/211 200,31 55,75 1921 1054/212 211,23 45 1921 1054/213 231,62 46,6 1921 1054/214 204,77 33,6 1921 1054/215 195,99 31 1921 1054/216 200,59 20,1 1921 1054/217 167,16 26,8 1921 1054/218 204,8 28,2 1921 1054/219 226,95 37,75 1921 1054/220 210,29 8,4 1921 1054/221 206,59 21,1 1921 1054/222 213,02 31,1 1921 1054/223 156,03 23,9 1922 1054/224 159,34 28,1 1922 1054/225 159,8 32 1922 1054/226 184,67 37,9 1922 1054/228 178,12 31,76 1922 1054/229 134,1 250 1924 1054/230 220 40,8 1923 1054/232 200 15,5 1923 1054/234 203 71 1923 1054/235 144 71,3 1924 1054/237 225 19,78 1894 1054/238 220 23,9 1894 1054/239 220 39,4 1894 1054/240 148 12,82 1894 1054/241 168,21 83,28 1054/244 155 86,25 1894 1054/245 29 1943 1054/246 59 1943 1054/247 1054/81 34 1943 1054/248 67 1943 1054/249 9 1943 1054/250 155,71 135,9 1947 140,06 40 1948 173,19 176,26 1923 1054/29 124,48 264,2 1949 1054/331 146,55 256,4 1950 1054/344 134,89 245,7 1950 1054/349 184,51 213 1952 1054/354 166,23 251,1 1952 1054/272 205,97 40,8 1953 1054/434 221,41 41,8 1953 219,4 15 172,29 99,8 1953 1054/278 T.1229

185

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod

186

Azonosító T–344 T–345 T–35 T–350 T–353 T–354 T–357 T–358 T–359 T–36 T–360 T–361 T–362 T–363 T–364 T–365 T–367 T–368 T–369 T–37 T–370 T–373 T–374 T–378 T–379 T–382 T–384 T–389 T–391 T–392 T–394 T–395 T–397 T–399 T–400 T–401 T–402 T–403 T–404 T–405 T–411 T–415 T–417 T–421 T–423 T–426 T–427 T–429 T–439 T–443 T–444 T–445 T–446 T–468 T–469 T–475 T–479 T–480 T–481 T–486 T–487 T–493 T–494 T–497 T–500 T–501 T–512 T–513 T–517 T–529

EOV Y (m) 618655,1 618372,8 619891,9 619992,3 619822,7 618690,4 618892,3 619049,8 618947,1 619876,6 619167,5 619750,5 618862 619343,8 619288 618220,7 620340 619168,4 618429,9 619919,7 617973,8 618638,8 618197,1 618039,2 617780,8 617807,6 618502,3 618296,1 618622,5 618808,1 620212,1 618971,8 618241,4 618060,2 618366 618199,6 618971,1 618874,6 618775,6 618743,1 618457,4 618160,1 617731,9 618889,7 617810,8 618070,7 618057,4 620261,1 618236,9 617118,7 617296,4 618445,3 617576,5 619090,5 619832,3 619047,7 618920,5 618721,9 618735,9 618742 618625,5 618608,2 618638,9 618619,9 618739,3 618645 620289,6 619725 619727,4 620028,8

EOV X (m) 263462,4 263425,6 263744,1 264550,4 264070,8 263288,8 263611,2 263592 263718,9 263811,1 263716,2 262522,2 263220,6 263790,6 263237,5 263467,7 262143,1 263832,9 263620,8 263857,5 263488,3 263907,9 263637,3 263818,2 263508,2 263927,1 264124,8 264538,5 264358,8 264758,2 262420,1 263383,3 263308,7 263123,7 263016,1 262838,4 263551,7 263363 263364,9 263486,8 264233,7 264145,6 263733,6 262961 262961,3 263700,2 263254,1 262538,6 263917,9 264118,8 263569,3 263258,6 263930,4 262770,3 262431,5 263197,2 263130,8 263372,9 263360 263365,9 263447,3 263446,3 263459,5 263467 263367,7 263441,2 262554,7 262550,2 262575,6 262211,4

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 146,15 159 1953 1054/279 T.1229 138,47 149,1 1953 1054/280 T.1229 227,57 136,65 1928 1054/35 124,01 529,8 1955 1054/356 175,68 474,8 1955 1054/327 144,64 180,2 1954 1054/282 T.1229 174,71 110,5 1954 1054/285 T.1229 190,17 80,2 1954 1054/286 T.1229 174,27 137,8 1954 1054/287 T.1229 210,55 205,78 1929 1054/36 208,01 121,3 1954 1054/288 153,72 228,6 1955 1054/289 160,45 250,2 1954 1054/290 T.1229 215,95 136,4 1955 1054/291 217,47 22,6 1954 1054/292 167,7 201,3 1955 1054/293 T.1229 128,26 335,5 1955 1054/295, AD van 198,38 146,6 1955 1054/296 135,62 110,2 1955 1054/297 T.1229 191,73 270,62 1929 1054/37 179,66 341,2 1955 1054/298 T.1229 120,46 159,1 1955 1054/301 T.1229 168,34 181,6 1955 1054/302 T.1229 181,28 210,3 1955 1054/306 T.1229 214,28 348,1 1955 1054/307 T.1229 211,12 239,2 1955 1054/309 T.1229 144,45 443,1 1955 1054/311 T.1229 164,45 290 1955 1054/315 T.1229 183,56 512,4 1956 1054/328 T.1229,665 155,4 586 1956 1054/329 T.1229 142,99 280,4 1956 1054/318 190,44 86,3 1956 1054/319 T.1229 173,05 285,9 1956 1054/321 T.1229 161,02 258 1957 1054/324 T.1229 141,93 330,3 1957 1054/325 T.1229 187,25 42 1957 1054/326 T.1229 190,74 57 1054/378 T.1229 171,42 146 1054/379 T.1229 157,65 198,8 1054/361 T.1229 157,65 157,26 1054/380 T.1229 152,15 542 1958 1054/357 TER.1229 139,78 454,6 1958 1054/351 TER.1229 207,99 340 1959 1054/358 TER.1229 142,35 384,3 1959 1054/359 201,42 633,2 1959 1054/362 166,9 199,3 1959 1054/360 168,76 524,8 1960 1054/363 166,23 244,9 1959 154,88 192 1960 276,48 160,2 1961 237,86 199,1 1961 126,03 196,7 1054/387 235,28 291 1961 135,8 408,4 1963 1054/393 143,29 170 1963 1054/394 181,89 301,1 1964 1054/407 159,47 398,4 1964 1054/410 150,09 229,2 1964 1054/411 151,55 201,7 1964 1054/412 152,38 240,5 1964 1054/414 141,09 183,2 1964 1054/415 138,48 131,1 1964 143,34 151,5 1965 141,34 142,1 1965 143,24 194,5 1965 1054/420 151,9 200 171,23 306,4 1966 1054/436 155,73 187,9 1966 160,48 147 1966 125,31 176,5 1988 1054/442

Dorog-észak. Függelék EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Dátum (m) (m) (mBf) (m) dokumentáció+ Dunameder DM–52 620209,9 264341,3 116,16 30 1953 225/68, T.2261 Dunameder DM–53 619649,9 264311,2 109,13 19,3 1953 225/69, T.2261 Dunameder DM–54 619179,9 264301,2 117,08 21 1953 225/70. T.2261 +MBFH dokumentáció: MBFH adattári azonosító (kútkönyv száma). Település

Azonosító

9. függelék. A Kerekdomb-É részterületre eső szenet harántolt fúrások (MFA, 33 fúrásban 214 réteg) Település Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod

Azonosító T–350 T–350 T–350 T–350 T–350 T–350 T–350 T–350 T–350 T–354 T–354 T–354 T–357 T–360 T–362 T–362 T–362 T–370 T–370 T–370 T–370 T–370 T–370 T–370 T–370 T–379 T–384 T–384 T–384 T–394 T–394 T–394 T–394 T–394 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–427 T–439 T–439 T–446 T–446 T–446 T–446 T–446 T–446 T–446 T–446 T–446

EOV Y (m) 619992 619992 619992 619992 619992 619992 619992 619992 619992 618690 618690 618690 618892 619167 618862 618862 618862 617973 617973 617973 617973 617973 617973 617973 617973 617780 618502 618502 618502 620212 620212 620212 620212 620212 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618057 618236 618236 617576 617576 617576 617576 617576 617576 617576 617576 617576

EOV X (m) 264549 264549 264549 264549 264549 264549 264549 264549 264549 263288 263288 263288 263610 263715 263220 263220 263220 263487 263487 263487 263487 263487 263487 263487 263487 263507 264124 264124 264124 262419 262419 262419 262419 262419 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263253 263917 263917 263929 263929 263929 263929 263929 263929 263929 263929 263929

Z Mélység Dátum (mBf) (m) 124 529,8 1955 124 529,8 1955 124 529,8 1955 124 529,8 1955 124 529,8 1955 124 529,8 1955 124 529,8 1955 124 529,8 1955 124 529,8 1955 144 180,2 1954 144 180,2 1954 144 180,2 1954 174 110,5 1954 208 121,3 1954 160 250,2 1954 160 250,2 1954 160 250,2 1954 179 341,2 1955 179 341,2 1955 179 341,2 1955 179 341,2 1955 179 341,2 1955 179 341,2 1955 179 341,2 1955 179 341,2 1955 214 348,1 1955 144 443,1 1955 144 443,1 1955 144 443,1 1955 142 280,4 1956 142 280,4 1956 142 280,4 1956 142 280,4 1956 142 280,4 1956 168 524,8 1960 168 524,8 1960 168 524,8 1960 168 524,8 1960 168 524,8 1960 168 524,8 1960 168 524,8 1960 168 524,8 1960 168 524,8 1960 168 524,8 1960 168 524,8 1960 168 524,8 1960 154 192 1960 154 192 1960 235 291 1961 235 291 1961 235 291 1961 235 291 1961 235 291 1961 235 291 1961 235 291 1961 235 291 1961 235 291 1961

Alsóhatár Felsőhatár (m) (m) 173,45 173,2 497 496,8 497,9 497,8 500,9 500,2 501,7 500,95 503,1 502,5 503,7 503,3 504,65 504,3 505,5 504,9 51,6 51 53,76 52,86 149,95 149,7 80,5 71,85 99 98,1 99,5 99,4 100,65 100,2 101,3 100,8 96,25 93,6 259,45 258,3 259,6 259,45 266,15 259,7 267,55 267,15 271,4 270,8 289,45 288,5 294,3 293,5 272,7 259,4 223,8 222,8 404,9 404,6 412 411,8 160,4 159,5 226,3 225,9 226,5 226,3 230,3 226,7 230,5 230,3 444,4 443,4 445,1 444,8 446,5 445,8 448,9 448,4 450,3 449,8 467 466,3 471,2 468,8 478,8 477 480 479,6 481 480 487,8 487,1 490,2 489,6 133,5 132,3 142,8 142,6 230 229,6 231,5 230,4 233,3 232,1 234,3 233,8 237,5 235,3 239 238,3 245,3 244,8 271,2 270,7 272,5 272

Nyersanyag barnakőszén barnakőszén agyagos szén agyagos szén agyagos szén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén barnakőszén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén barnakőszén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén

187

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Tokod Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Tokod Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya

188

Azonosító T–446 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 M–74 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 T–449 M–80 M–80 M–80 M–80 M–80 M–80 M–80 M–80 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 M–81 T–468 T–468 T–468 T–469 T–469 T–469 T–469 M–85 M–85 M–85 M–85 M–85 M–85 M–86 M–86 M–86 M–86 M–86 M–86 M–88 M–88 M–88 M–88 M–88 M–88 M–88 M–92

EOV Y (m) 617576 616009 616009 616009 616009 616009 616009 616009 616009 616009 616009 616009 616009 617093 617093 617093 617093 617093 617093 617093 617093 617093 617093 615955 615955 615955 615955 615955 615955 615955 615955 615673 615673 615673 615673 615673 615673 615673 615673 615673 615673 615673 615673 619090 619090 619090 619832 619832 619832 619832 616473,42 616473,42 616473,42 616473,42 616473,42 616473,42 616772,33 616772,33 616772,33 616772,33 616772,33 616772,33 616448,46 616448,46 616448,46 616448,46 616448,46 616448,46 616448,46 616062,49

EOV X (m) 263929 263540 263540 263540 263540 263540 263540 263540 263540 263540 263540 263540 263540 263595 263595 263595 263595 263595 263595 263595 263595 263595 263595 262744 262744 262744 262744 262744 262744 262744 262744 262906 262906 262906 262906 262906 262906 262906 262906 262906 262906 262906 262906 262769 262769 262769 262430 262430 262430 262430 263859,4 263859,4 263859,4 263859,4 263859,4 263859,4 263973,12 263973,12 263973,12 263973,12 263973,12 263973,12 264127,92 264127,92 264127,92 264127,92 264127,92 264127,92 264127,92 263395,19

Z Mélység Dátum (mBf) (m) 235 291 1961 249 193,8 1961 249 193,8 1961 249 193,8 1961 249 193,8 1961 249 193,8 1961 249 193,8 1961 249 193,8 1961 249 193,8 1961 249 193,8 1961 249 193,8 1961 249 193,8 1961 249 193,8 1961 227 300 1961 227 300 1961 227 300 1961 227 300 1961 227 300 1961 227 300 1961 227 300 1961 227 300 1961 227 300 1961 227 300 1961 178 396,3 1964 178 396,3 1964 178 396,3 1964 178 396,3 1964 178 396,3 1964 178 396,3 1964 178 396,3 1964 178 396,3 1964 161 453,2 1964 161 453,2 1964 161 453,2 1964 161 453,2 1964 161 453,2 1964 161 453,2 1964 161 453,2 1964 161 453,2 1964 161 453,2 1964 161 453,2 1964 161 453,2 1964 161 453,2 1964 135 408,4 1963 135 408,4 1963 135 408,4 1963 143 170 1963 143 170 1963 143 170 1963 143 170 1963 208,34 246,3 1965 208,34 246,3 1965 208,34 246,3 1965 208,34 246,3 1965 208,34 246,3 1965 208,34 246,3 1965 262,66 171,4 1965 262,66 171,4 1965 262,66 171,4 1965 262,66 171,4 1965 262,66 171,4 1965 262,66 171,4 1965 223,73 350,2 1965 223,73 350,2 1965 223,73 350,2 1965 223,73 350,2 1965 223,73 350,2 1965 223,73 350,2 1965 223,73 350,2 1965 164,24 462,7 1965

Alsóhatár Felsőhatár (m) (m) 273,9 273,5 132 124,1 133 132,5 135,3 134,6 137,1 136,4 138,6 138,1 163 162,3 169,7 168,7 172,8 172,5 175,3 174,6 178,1 176,1 181,2 180,9 182,5 181,9 177,1 176,3 178,9 177,5 180,1 179,7 181,7 180,9 185,4 182,9 186,5 186,1 191,2 189,2 192,2 191,8 212,8 212 230,3 229,8 292,6 290,5 294,2 292,7 295,1 294,6 297,8 295,8 303,1 302,6 307,4 307 322,5 321,5 362 361 31,1 30,65 31,6 31,1 33,6 32,8 367 366 368 367 369,6 368,9 370,75 370,6 373,2 371,7 374,7 374,2 378 377 404,4 404 405,5 405 163,7 163,5 347,3 346,5 351 350,5 124,5 117 128 125 132 128,5 135 133 168 167 169 168 170,8 169 174,4 172,5 178,5 178 209,8 209,2 104,1 103,8 106 105,4 106,5 106 107 106,5 108,9 108,3 110,3 109,4 38 37 39,2 38,8 200,9 200,8 209,8 209,3 215,5 215 219,5 219 221,6 221,2 370,7 367,8

Nyersanyag agyagos szén agyagos szén agyagos szén barnakőszén agyagos szén agyagos szén barnakőszén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén agyagos szén barnakőszén agyagos szén agyagos szén agyagos szén barnakőszén agyagos szén barnakőszén barnakőszén agyagos szén barnakőszén barnakőszén barnakőszén agyagos szén agyagos szén barnakőszén agyagos szén barnakőszén agyagos szén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén agyagos szén barnakőszén agyagos szén agyagos szén barnakőszén agyagos szén agyagos szén agyagos szén barnakőszén agyagos szén barnakőszén agyagos szén barnakőszén barnakőszén agyagos szén agyagos szén agyagos szén barnakőszén agyagos szén barnakőszén

Dorog-észak. Függelék Település Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Bajót Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Nagysáp Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya

Azonosító M–92 M–92 M–92 M–92 Bt–34 Bt–34 Bt–34 Bt–34 Bt–34 Bt–34 Bt–35 Bt–35 Bt–35 Bt–35 Bt–35 Bt–36 Bt–36 Bt–36 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 N–74 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–98 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–99 M–100 M–100 M–100 M–100 M–100 M–101 M–101 M–101

EOV Y (m) 616062,49 616062,49 616062,49 616062,49 616540,65 616540,65 616540,65 616540,65 616540,65 616540,65 616260,33 616260,33 616260,33 616260,33 616260,33 615994,25 615994,25 615994,25 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617630,1 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617264,4 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 617212,3 616986,02 616986,02 616986,02 616986,02 616986,02 617045,1 617045,1 617045,1

EOV X (m) 263395,19 263395,19 263395,19 263395,19 262978,98 262978,98 262978,98 262978,98 262978,98 262978,98 263151,67 263151,67 263151,67 263151,67 263151,67 263306,63 263306,63 263306,63 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263247,69 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263282,57 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263122,63 263221,53 263221,53 263221,53 263221,53 263221,53 263404,12 263404,12 263404,12

Z Mélység Dátum (mBf) (m) 164,24 462,7 1965 164,24 462,7 1965 164,24 462,7 1965 164,24 462,7 1965 158,85 550,3 1982 158,85 550,3 1982 158,85 550,3 1982 158,85 550,3 1982 158,85 550,3 1982 158,85 550,3 1982 166,45 580 1982 166,45 580 1982 166,45 580 1982 166,45 580 1982 166,45 580 1982 157,31 522 1982 157,31 522 1982 157,31 522 1982 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 176,4 423 1981 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 216,7 402 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 193,53 423 1982 179,98 437,2 1982 179,98 437,2 1982 179,98 437,2 1982 179,98 437,2 1982 179,98 437,2 1982 196,46 420 1982 196,46 420 1982 196,46 420 1982

Alsóhatár Felsőhatár (m) (m) 376,4 371,5 401,7 401,1 407,4 407,2 413,3 412,2 396,3 393,8 400,2 397,4 404,2 403,2 410,3 409,9 443,2 442,8 443,7 443,4 181,3 180,7 183,4 182,7 466,8 466,2 468 467,6 473 471 97,5 97 99,2 98,6 381 380,6 160 159,2 161,6 161 320,5 319,7 320,9 320,5 322,1 320,9 322,9 322,1 323,7 322,9 326,5 324,5 327,5 326,9 342,2 341,8 343,6 343 345,3 344,1 346,4 346,1 350,8 348,7 351,5 351,1 89,1 88,4 90,9 90,3 290,3 289,9 292,3 291,1 292,7 292,3 293,5 292,7 295,1 294,7 301 300,6 322,3 321,9 335,4 334,5 338,6 338,4 339,2 339 339,5 339,3 355,1 354,5 118,6 117,9 119,6 119,1 291,6 290,5 293,6 292 296,2 293,8 296,6 296,2 297,2 296,6 300,8 298,8 302 301,6 306,2 305,5 324,4 323,4 341 340,2 345,6 345,3 346,4 346 364,2 363,4 340,3 332,3 341,8 341,4 342,9 342,5 346,5 346,1 364,3 363,1 302,7 301,1 304,6 303 309,8 306,2

Nyersanyag agyagos szén agyagos szén barnakőszén agyagos szén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén

189

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya

Azonosító M–101 M–101 M–101 M–101 M–101 M–101 M–101 M–102 M–102 M–102 M–102 M–102 M–103 M–103 M–103 M–103 M–103

EOV Y (m) 617045,1 617045,1 617045,1 617045,1 617045,1 617045,1 617045,1 616663,05 616663,05 616663,05 616663,05 616663,05 616480,85 616480,85 616480,85 616480,85 616480,85

EOV X (m) 263404,12 263404,12 263404,12 263404,12 263404,12 263404,12 263404,12 263489,13 263489,13 263489,13 263489,13 263489,13 263513,72 263513,72 263513,72 263513,72 263513,72

Z Mélység Dátum (mBf) (m) 196,46 420 1982 196,46 420 1982 196,46 420 1982 196,46 420 1982 196,46 420 1982 196,46 420 1982 196,46 420 1982 181,49 470 1982 181,49 470 1982 181,49 470 1982 181,49 470 1982 181,49 470 1982 166,83 443 1982 166,83 443 1982 166,83 443 1982 166,83 443 1982 166,83 443 1982

Alsóhatár Felsőhatár (m) (m) 314,6 313,8 316,2 315,4 319 318,8 320 319,6 325,5 324,6 347,2 346,4 355,9 355,1 352,8 347,6 357,6 354,4 365 364,8 386,6 386,4 390,4 390,2 88,3 87,7 89,8 89,3 351,7 351,1 355 353,5 365,3 364,9

Nyersanyag barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén barnakőszén

10. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Dorog-észak, szén, kiemelten fontos dokumentum a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárban (Budapest) Típus: „A”: adat, mérési eredmény; „E”: értékelés, értelmezés, jelentés; „T”: terv; „P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; „S”: regionális, értékelés, tanulmány; „-” : Adattári jel: T. 18681 SZŰCS J., GYARMATI GY., KOVÁCS Z., JAKAB L., KOSZTOLÁNYI L.-NÉ, TAKÁCS T.-NÉ, ZSOLDOS ZS. 1985: Bajna–Hantos puszta terület I–II. ütem részletes fázisú kutatási zárójelentése (barnakőszén). — Dorogi Szénbányák, T. 18681, „K” Dorog-észak, szén, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 0: Csolnok és Aussatz akna környékének térképe., E.II.3/é, „T” 0: Gete bányarész térképe. Csolnok és környéke térképek., E.II.3/a, „T” BORBÁS L., GUTMANN GY., IMRŐ J.,VILLÁNYI E., SZABÓ N. 1969: Jelentés a Dorog–Lencsehegy I. terület kutatási helyzetéről és kőszénvagyonáról. T. 3892, I–III., „K” FODOR B., KONTSEK T., LUKÁCS B., PAMUCSI S.-NÉ, PARTÉNYI Z., SOÓS G. 2003: Tájékoztató a Dorog–Pilisi barnaszénmedence szénvagyonának az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerinti 2002. évi mérlegszerű változásáról és 2003. január 1.-ei állapotáról (Bajna, Sárisáp, Ebszőny–Tokod, Kerekdomb– Nagysáp, Gyermely, Kenyérmező–Esztergom, Mogyorósbánya, Solymár, Tokod, Lencsehegy– Esztergom, Csolnok, Dorog, Nagysáp, Kosd). — MGSZ, T. 21129, „K” GIDAI L. 1977: Bajna, Gyarmat puszta közötti terület (Bajna Ny) kőszén perspektívái. — MÁFI, 2285, (VBK-tól), „K” GIDAI L. 1977: Bajna–Gyermely közötti terület eocén kőszén perspektívái. — MÁFI, 2286, (VBK-tól), „K” GIDAI L. 1991: A Gerecse hegység DK-i előterében végzett eocén kőszénkutatás értékelése. (Bajna, Héreg, Tarján, Mesterberek, Nagyegyháza, Csordakút, Mány, Epöl, Szomor, Alsóörs, stb.). — MÁFI, T. 15663, „K” GRASSELLY GY. 1985: Hazai barnaszeneink genetikai vizsgálata komplex szénkőzettani és szerves geokémiai módszerekkel. Részjelentés az 1985. évben végzett munkáról (Tatabánya, Dorog). — JATE, T. 13310, „K” HORVÁTH Z. A., PANTÓ GY. 1985: 1. részjelentés: Hazai barnaszeneink genetikai vizsgálata komplex szénkőzettani, szerves–, és szervetlen geokémiai módszerekkel a Kmb. 107/G/ 85–87. GKL. sz. ill. 47/85. KFH sz. kutatási szerződés keretében végzett vizsgálatokról (Dorog, Tatabánya, Oroszlány). — MTA Geokémiai Kutatólaboratórium, T. 13309, „K” IHAROSNÉ LACZÓ I. 1964: A Dorog–Esztergomi terület barnakőszén telepeinek szénkőzettani határozója. — MÁFI, D. 57, „K”

190

Dorog-észak. Függelék PÓKA T., PANTÓ GY. 1987: Jelentés: Hazai barnaszeneink genetikai vizsgálata komplex szénkőzettani, szerves–, és szervetlen geokémiai módszerekkel c. témakörben. Dorog, Oroszlány, Csordakút, Nagyegyháza, Balinka, Dudar, Putnok, Kurityán–Feketevölgy. — MTA Geokémiai Kutatólaboratórium, T. 14312, „K” PUCHNER F., LAPOS J., GUTTMAN GY., SZÜCS J., SZIKLAI E. 1983: Bajna (Hantos puszta) területén végzett előzetes–részletes fázisú barnakőszén kutatásról. + Tartós szüneteltetési MÜT + TTK + EKT. — Dorogi Szénbányák, DOBÁSZ Kft., 1525, (VBK-tól), „K” SZŰCS J. ET. AL. 1982: Dorogi Szénbányák Kerekdomb É-i terület kutatási zárójelentése. Részletes fázis I.– II.–III. kötet. Tokod, Nagysáp, Mogyorósbánya. — Dorogi Szénbányák, 1421, (VBK-tól), „K” T. NAGY T. 2001: Lencsehegyi bánya Műszaki Üzemi Terve a bánya bezárásának esetére 2000. december 31.–2001. szeptember 30. Műszaki Üzemi Terv 2001. VII. 01.–2002. XII. 31. (Esztergom–III bányatelek, barnakőszén, szakhatósági állásfoglalás, környezetvédelmi határozat). — Lencsehegyi Szénbánya Kft., T. 22201, 1–2., „M” VITÁLIS S. 1940: Összefoglaló jelentés a Sárisáp–Nagysápi reménybeli szénterületről és a területen ez ideig lemélyített fúrásokról. Mészkő (Bajna). Szén: 54, „K”

11. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Dorog-észak, Környezetföldtan, kiemelten fontos dokumentum a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárban Típus: „K”: környezet, földtani jelentés, ásványvagyon, magyarázó, alapadat gyűjtemény, anyagvizsgálat, szeizmikus szelvényezés, értékelés, környezeti vizsgálatok, EKHT; „V”: víz, vízbázis, vízkutatás, vízkutató fúrás; „T”: térkép; „TH”: területhasználat (pl. tájrendezési terv, építési szabályzat, rendezési terv, kerékpárút, stb.); „M”: mérnöki (pl. MÜT, talajmechanikai szakvélemény); „E”: egyéb (pl. beszámoló, kutatási javaslat, építési engedély, terv); „-”: Adattári jel VE, 79L BORBÁS L., GUTTMANN GY. 1970: Kutatási zárójelentés a Dorog Lencsehegy kutatási területről. lII. kötet: szénvagyon Doboz–Zsák: 32. ZS., VE. 79, III., „K” Dorog-észak, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1970: 1. Fenyőfői fúrások földtani rétegsora. 2. Tapolca és Sümeg térképező fúrások. 3. Balaton környéki fúrási rétegsorok: Szápári fúrások 1–41. Szénkutató fúrások: Bajót, Mogyorósbánya, Nagysáp, Tokod, Nyergesújfalu. Térképező fúrások: Mogyorósbánya (külön dossziékban). — BKV, 0240, „K” 1987: A szénbányászat termelési lehetőségei és geológiai megalapozottsága. (Mecsek, Dorog, Tatabánya, Oroszlány, Veszprém, Nógrád, Borsod, Mátraalja). — KFH, T. 21911, „K” 1989: Dunántúli középhegység ÉK-i részének karszt–hidrológiai modellezése, – tanulmány előkészítő munkáinak dokumentációi, Dorog és környéke – alapadatgyűjtés. 6. kötet. 1957–1988. — Dorogi Szénbányák, E/A/H/146/a./574, „V” BENE K., PÉTER A., KALICZKA CS., BORBÉLY P., 2002: Jelentés az Esztergom vidéki, Pilis környéki szénmedencében végzett refrakciós szeizmikus mérésekről (1956-ban). — VIDRA Kft., 2906, (VBK-tól), „K” CSÁNK E.-NÉ 1960: Dorogi medence üledék kőzettani vizsgálati eredményei. 1960. Csolnok II., VI., VII. akna, Mogyorósbánya, Annavölgy X. akna, Ebszőny bánya–Göppel táró XVII. akna, I. lejtakna, Tokod, Esztergom, Nagysáp, Dorog–Borókás, Borókás IX. táró, Dorog–Sáros sikló. — MÁFI, T. 4458, „K” DANK V. 1988: Az eocén program szénbányáinak geológiai alapjai. (Dudar, Balinka, Márkushegy (Pusztavám), Lencsehegy (Dorog), Nagyegyháza (Bicske), Mány). — KFH, T. 17642, „K” FODOR B., GOMBÁRNÉ FORGÁCS G., KÁLI Z., LUKÁCS B., NAGY I., PAMUCSI S.-NÉ, SEBESTYÉN I., SOÓS G. 1998: Jelentés Németegyháza, Csobánka, Dunabogdány, Pilisszentlélek, Esztergom, Csév, Kiscsév, Epöl és Gyermelyi Vörös hegy, a Tokodi Hegyeskő és Mogyorós területeinek szénelőfordulásairól. — MGSZ, T. 18915, „K” FODOR B., GOMBÁRNÉ FORGÁCS G., KONTSEK T., LUKÁCS B., PAMUCSI S.-NÉ, PARTÉNYI Z., SOÓS G. 2002: Magyarország kőszénvagyona. 2002. január 1. (Mecseki feketeszénmedence, Dorog–Pilisi barnaszénmedence, Tatabánya–Nagyegyháza–Mányi barnaszénmedence, Oroszlányi barnaszénmedence, Bakony hegység kréta, eocén és oligocén, miocén korú barnakőszén területei, Borsodi és Ózd vidéki 191

Dorog-észak. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés barnaszénmedencék, Észak–magyarországi és Nyugat–magyarországi lignitterületek, Nógrádi barnaszénmedence). — MGSZ, T. 20836, „K” FODOR B., KONTSEK T., LUKÁCS B., PAMUCSI S.-NÉ, PARTÉNYI Z., SOÓS G. 2002: Tájékoztató a Dorog–Pilisi barnaszénmedence szénvagyonának az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerinti 2001. évi mérlegszerű változásáról és 2002. január 1.-ei állapotáról (Bajna, Borokás–Sárisáp, Ebszőny–Tokod, Gyermely, Kosd, Csolnok, Kenyérmező, Kerekdomb, Nagysáp, Mogyorósbánya, Lencsehegy–Esztergom, Solymár, Tokod). — MGSZ, T. 20827, „K” FÜSI B., ALBERT G., CSILLAG G., NAGY P., TÖRÖS E., SZURKOS G. ET AL. 2013: 12/2012. MBFH. A felszínmozgással érintett területek felülvizsgálata. Módszertani kutatás és fejlesztés (Rácalmás, Dunaszekcső mintaterületek: Kulcs, Dunaújváros; Felszínmozgásos területek kataszterének frissítése: Komárom– Esztergom m; Felszínmozgásos területek hidrológiai vizsgálata; Felhagyott mélyművelésű bányák adatrendszere és földtani veszélyforrás térkép frissítése: Fejér m; +1 CD). — MFGI, T. 22684, „K” GIDAI L. 1971: Az L–34–2–C–c–2 Mogyorósbánya jelű lap földtani alapadat gyűjteménye. — MÁFI, T. 3058, „K” GIDAI L. 1973: Esztergom Dorogi terület 10000-es földtani térképezésének és földtani vizsgálatainak eredményei. — MÁFI, 2294, (VBK-tól), „K” GIDAI L. 1989: Bajna, Epöl és a Gyermelyi Öregnyulas közötti terület kainozoós képződményei. — MÁFI, 2252, (VBK-tól), „K” GODA L., DEÁK J., GAÁL CS.-NÉ, KEREKESNÉ CSISZÁR I., PATAKI A., LATRÁN B., OLAJOS K., VÁRHEGYI P., TÓTH GY., TEPPER S., KÁRPÁTI I.-NÉ, ZIMAY K.-NÉ 1989: Földtani jelentés 1988. évről. (Szén: Borsodnádasd, Bekölce, Egercsehi, Szentdomonkos, Oroszlány, Sajóvelezd, Kesztölc, Lénárddaróc, Szilvásvárad, Vértessomló. Mészkő: Naszály hegy (Vác). Alap és szerkezetkutatás: Bükk hegység és környéke. Sekélyszerk. kut: Balatonfelvidék. Víz–szerk. kut: Szepetnek, Tótszerdahely. Vízkut., műszaki fúrások, kútjav.: Dunántúl Észak. + Értékelések, tervek, tanulm., szakvél.,). — Földtani Kutató–Mélyfúró Vállalat, T. 17137, „K” GÖBEL E. 1956: Csolnok és Dág környékének bányaföldtani viszonyai., D. 79, 1., „K” GRASSELLY GY. 1985: Hazai barnaszeneink genetikai vizsgálata komplex szénkőzettani és szerves geokémiai módszerekkel. Részjelentés az 1985. évben végzett munkáról. (Tatabánya, Dorog). — JATE, ÉMO. 05680, T.13310, „K” GYARMATI GY., TRENGER CS., MUNTYÁN I. 1989: Dunántúli középhegységi barnakőszénmedencék tényleges szerkezeti elemeinek feldolgozása és értelmezése. I. ütem: Dorogi medence (Mogyorósbánya–Lencsehegy, Újebszőny–VI. akna, Pilisi b. ü. É-i mező XIX, XX-as akna). — Dorogi Szénbányák, T. 15061, I–IV., „K” KESSLER H. 1973: A Dorog–Tatabányai szénbányászat hatása a földalatti vízháztartási egyensúlyra és a vízgazdálkodásra. — MÁFI, T. 5710, „V” MADAS L. 1981: Esztergom–119. számú fúrás. Hidrogeológiai kutatófúrás. — Dorogi Szénbányák, 2283, „K” MUNTYÁN I., GYARMATI GY., KOSZTOLÁNYI L.-NÉ, JAKAB L. 1977: Észlelési magyarázó Tarján (1, 2) és Gyermely (1, 2) lapokból álló 1:25000-es méretarányú térképlap földtani feldolgozásához. Észlelési jegyzőkönyvek és magyarázók, térképező kézi fúrások. (Héreg, Bajna, Epöl, Úny). — Dorogi Szénbányák, T. 18683, I–III., „K” ORAVECZ J. 1978: A Dunántúli középhegység ÉK-i részének szerkezetkutató fúrásai. (Mány, My.1. sz., Adásztevel, Ad.2. sz., Epöl, Ep.5. sz. fúrások). — ELTE TTK Földtani Tanszék, T. 19014, „K” PÉCSI M., LOVÁSZ GY., SZILÁRD J. 1980: Mogyorósbánya, magyarázó a Magyarország felszínmozgásos területeinek földtani–műszaki katasztere c. témában készült 1:10000 geomorfológiai térképhez. — MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 834, „K” S. VASI I. 2000: Annavölgy településrendezési terv készítéséhez átnézeti térképek + Településrendezési terv 2001. + Emlékeztető Annavölgy rész–szerk. tervmód. SZT és HÉSZ kieg. 2003. — Önkorm., Pro–Terra Kft., 2545, (VBK-tól), „T” SÁRKÖZINÉ FARKAS E. 1962: Csolnok II. akna, II lejtakna kőzetmintáinak üledék–kőzettani vizsgálata. — MÁFI, T. 1417, „K” SIPOSS Z. 1961: A 218-as lap (Kesztölc É) földtani felvétele. (Jelentés az 1960. évről). — MÁFI, T. 958, „K” SIPOSS Z. 1961: A 233-as lap (Leányvár É) földtani leírása. (Jelentés az 1960. évről). — MÁFI, T. 959, „K” SIPOSS Z. 1961: A 234-es lap (Kesztölc D.) földtani leírása. (Jelentés az 1960. évről). — MÁFI, T. 960, „K” SIPOSS Z. 1961: A 235-ös lap (Kesztölc–Klastrompuszta) földtani leírása. (Jelentés az 1960. évről). — MÁFI, T. 961, „K” SIPOSS Z. 1961: A 249-es lap (Leányvár D) földtani leírása. (Jelentés az 1960. évről). — MÁFI, T. 962, „K” SIPOSS Z. 1966: Csolnoki észlelési magyarázó. — MÁFI, T. 1945, „K” SIPOSS Z., SZŰTS S. 1964: Esztergom–Kesztölc–Dorog környéki fúrások anyagvizsgálatai. — MÁFI, T. 3799, „K” SZABADVÁRY L. 1965: Jelentés a Gerecse hegység DK-i előterében (Csabdi, Mány körzetében) végzett geoelektromos mérésekről (Közepes mélységű AMNB szondázások alkalmazása vetődéses szerkezetek

192

Dorog-észak. Függelék kimutatására ((Zsámbék, Tinnye, Máriahalom, Bajna, Szomor, Gyermely, Perbál, Budajenő, Epöl, Nagysáp, Sárisáp, Csordakút). — ELGI, E–88, SzÁF–3, „K” SZABADVÁRY L., LÁNYI J., NYITRAI T., LISZT F.-NÉ, TRENKA S.-NÉ, JÁMBOR Á. 1966: Dunántúli középhegység, a Bicskei medencében 1965–66. évben végzett komplex geofizikai kutatás eredményei (Epöl, Piliscsaba, Etyek, Tabajd, Szár, Csordakút, Mány, Zsámbék, Szomor, Csákvár). — ELGI, Kx–8, SzÁF–4, „K” SZABÓ N. 1963: Esztergom–Lencsehegyi fúrások egységesített földtani szelvényei. — Dorogi Szénbányák, Fő– I/3–206, „K” SZABÓ N., BORBÁS L. 1956: 8. Csolnok és Magoshegy (231. sz. lap) földtani leírása. Jelentés az 1956. évi földtani felvételről., T. 354/12*, „K” SZABÓ N., BORBÁS L. 1956: Csolnok és Magoshegy földtani leírása., D. 71, 1., „K” SZABÓNÉ BALOG A., TÖRÖK Á. 1990: A Gerecse hegység felső triász karbonátos szelvények paleo–karszt vizsgálata (Csákvár, Epöl, Keszeg, Vác). — BME Ásvány–, és Földtani Tanszék, T. 15231, „K” SZENTAI GY., SZILVÁSI L. 2000: Kesztölc, Lencsehegyi szénbánya bezárása EKHT Kesztölc, Lencsehegyi szénbánya környezetvédelmi engedélykérelem. — PROMINE Kft., 2274, (VBK-tól), „K” SZENTIRMAI I. 1987: Az Országos Földtani Adattár kéziratos területi jelentéseinek földtani térkép–, és szelvénymutatója L–34–1 (Komárom), L–34–2 (Esztergom) és M–34–134 (Bernecebaráti). — MÁFI, AD. 720, „K” SZŰCS J. 1979: Magyarországi felszínmozgások katasztere. Komárom megye felszínmozgásos területeinek földtani–műszaki katasztere (Kesztölc, Lábatlan). — Dorogi Szénbányák, 2469, „K” SZÜCS J., GYARMATI GY. 0: Csolnok Borókás II/a. akna részletes fázisú kutatási zárójelentése. Mikropaleontológiai feldolgozások 1958. — Dorogi Szénbányák, 0579, (VBK-tól), „K” TAKÁCS P. 1969 Kutatási zárójelentés. Hazai szenek kéntartalmának hasznosítási lehetőségei. Dorog Lencsehegyi szénelőfordulás minősítő vizsgálata. — BÁKI, T. 2179, „K” TÓTH Á., BALOGH Á. 2003: Dág településrendezési terv (előzetes) Dág településrendezési tervegyeztetési dok. 2003. — Önkorm., ABAKUSZ Bt., 3067, (VBK-tól), „TH” VÉGH S.-NÉ 1982: A Gerecse előtéri fúrások áthalmozott összletének és alaphegységének dokumentációja. Bajna, Epöl, Nagysáp, Tardosi fúrások. — ELTE, 3282, „K” VÉGH S.-NÉ 1982: A Gerecse előtéri régebbi jelentésekben le nem adott, ill. anyagvizsgálat nélkül szereplő fúrások összletének és alaphegységének dokumentációja. Bajna, Nagysáp, Epöl, Tarján, Héreg, Tardosi fúrások. — ELTE, 3286, „K” VENKOVITS I. 1970: Dorog–Esztergomi barnakőszénmedence hidrogeológiai viszonyai. — Dorogi Szénbányák, E/I/H/146/a/386, „V” VITÁLIS I. 1931: Jelentés az esztergomi, a kecskehegyi és a ligethegyi kutatófúrásokról (Esztergom, Csolnok)., E. II.13, „K” VITÁLIS I. 1942: Jelentés a Szarkás pusztai és mogyorósi szénkutató–fúrásokról (Bajót)., T.11799, „K”

193


Mellékletek

194

613000

614000

615000

616000

617000

618000

619000

620000

621000

622000

623000

624000

625000

626000

627000

628000

629000

630000

267000

267000

Mogyor ósbánya–Szar káspuszt a

266000

266000

Tát

265000

265000

Tokodaltáró Bajót

Mogyorósbánya

DOROG

264000

264000

Tokod

263000

263000

Kesztölc

262000

262000

XVI I .akna Ker ekdombÉ

260000

261000

Nagysáp

260000

261000

Csolnok

Leányvár

259000

259000

Sárisáp

258000

258000

Új Bor ókás Dág

613000

614000

615000

616000

617000

618000

619000

620000

621000

622000

623000

624000

Vi zs g á la t it e rüle t Ré s zt e rüle t

Na t ura2000Külön le ge sm a dárv é de lm it e rüle t( SP A)[ VM]

Na t ura2000k ülönle ge sv .k i e m e ltj e le n t ős é g űt e rm é s ze t m e g őrzé s it e rüle t( SAC) f öldvár

625000

626000

627000

0

628000 0. 5

1

629000

2

630000

k m

He lys zí nra j z,t e rm é s ze t vé de lm it e rüle t e k: Dorog Kom ple xé rzé ke nys é g ié st e rh e lh e t ős é gi vi zs g á la t it a nulm á ny MFGI MBFHe gy üt t m űk öd é s2 015 .

Mé re t a rá n y: Ve t ü le t : Dá t um :

EOV

2 015 . 0 9. 15.

Me g re n de lő: Di gi t á li ss ze rk . :

MBFH Pa s ze raGy örg y

J óváh a gy t a :

Fa nc s i k Ta m ás

Elle nőri zt e :

Püs pök iZ olt án

1 .m e llé k le t

231

311

133

112

243

313

243

112 Tokod

324

311

311

112

242

211

313

311

324

221

112

324 311

311

231

242

231

221

221

131

614000

615000

112

616000

243

617000

324

618000

231

619000

311 311

242

324

620000

CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009).

Vizsgálati terület Részterület 1 12 Ne m össz e függ őt e le pülé ssz e rk e z et 1 21I pa ri va gy k e re sk e delm i t e rüle t ek 1 31Ny e rsa ny a gk it e rm e lé s 1 32Le ra k óh e ly e k ( m ed dőhá ny ók) 1 33Épí t é si m unk a hely e k 1 42S port -é s sz a ba didőlé t e sí t mé ny e k 2 1 1Ne m önt öz öt tsz á nt óföldek 2 21S z őlők 2 22Gy üm ölc sösök ,bogyó sok

211

324

621000

313 313

622000

231

313

221

231

231

313

231

231

242

623000

624000

112

243

242

221

Leányvár

324

211

243

313

231

242

324 324

221

221

231

311

311

243

211

112

211

112

Kesztölc

112

121

324324

Sárisáp

243

313

311

Csolnok

311

242

242

243

311

313

243

211 324

311

211

324

243

231

231

313

313

Nagysáp

243

324

DOROG

313

324

221

131

132

311

221

243

243

112

324

313

231 324

121

231

222

324

512

311

211

324

313

311 324

311

211

242

243

242

311

242

131

Tokodaltáró

211

231

211

311

311

321

121

324

211

231

231

211

221

242

630000

324

142

211

312

112

629000

266000

231

221

211

Mogyorósbánya

231

628000

267000

231

627000

265000

626000

112

242

243

613000

625000

243

221

324

624000

264000

265000

112

623000

121

Tát

311

Bajót

622000

231

511

211

312

324 324 324 324

311 324

211

243

621000

263000

242

211

231

324

620000

324

231 242

619000

262000

221

264000 263000 262000 261000

618000

261000

266000

221

260000 259000

617000

324

142

311

258000

616000

260000

324

615000

259000

267000

211

614000

311 Dág

112

243

625000

2 31Ré t / le gelő 2 42Kom ple x m űvelé si sz e rk e z et 2 43Me z őg a z da sá gi t e rüle t ek , je le nt ős t e rm é sz et e s növé ny z et t el 3 1 1Lom ble v e lű e rdők 3 12Tűle velű e rdők 3 13Ve gye s e rdők 3 21Term é sz et e s gye pe k , t e rm é sz et k öz e li ré t ek 3 24Át m e ne t i e rdősc se rjé st e rüle t ek 5 1 1Foly ó viz ek , ví z i ut a k 5 12Állóviz ek

231

242

626000

627000

311

311

0

628000 0,5

1

629000

324 2

131

133 131

258000

613000

630000 km

Te rüle t ha sz nosí t á s( CORI NE) : Dorog

Kom ple x é rz é k e ny sé gi é st e rhelhet ősé gi viz sgá la t it a nulm á ny MFGI MBFHe g y üt t m űk ödé s 20 15.

Mé re t a rá ny : Vet üle t : Dá t u m:

EOV

2 01 5. 09. 15 .

Me grendelő: Dig it á lis sz e rk . :

MBFH Pa sz eraGy örgy

J óvá h a gyt a :

Fa nc sik Ta má s

Elle nőriz t e:

Püspök i Zolt á n

2 .m ellé k let

618000

619000

620000

621000

622000

623000

624000

625000

626000

627000

628000

629000

258000

259000

260000

614000

615000

616000

617000

618000

619000

620000

.

621000

622000

623000

624000

625000

626000

627000

Vi zs gála tite rüle t Ré s zte rüle t Ha tályo sb ánya te le k ( MBFH) Fú rás( MBFH, MFGI )

0

628000 0.5

267000

K-9 .

Esztergom III. - szén

265000 264000 Kesztölc

263000

F-397 . .

262000

DM-181 .

261000

261000

262000

263000

264000

Bajót

Ny-28 Ny-15 . .

630000

Leányvár

259000

267000 266000 265000

617000

F-366 K-54 DM-432 K-19 DM-13 DM-19 . . K-20 . . K-9 . .. E-20 K-53 . . K-9 K-11 . . K-19 DM-163 .. . . . . . DM-23 . . . . K-22 . . . F-111 . DM-10 . .DM-139. . F-6 . DM-819 DM-713 K-8 K-21 . F-396 DM-133 . DM-137 F-3 . . .. . . . . . . . . . S-115 . . . .. . DM-164 B-1 DM-170 . . K-13 DM-147 . Ny-23 DM-703 .. . . . . F-398 . . Ny-14 . . Dk-3 K-12 DM-153 F-114 DM-178 . DM-140 . . F-400 Ny-22 . . DM-177 . DM-152 DM-24 F-4 . DM-158 . . F-16 . .Tá-4 . . Dk-5 DM-165 . . Ny-8 . E-21 . . . . . F-394 K-5 . . . . DM-429 Ny-5 . .. . K-7 . . . F-7 F-2 . . F-17 Ny-12 T-144 Bt-15 . . . . . . . F-113 . DM-148 DM-167 . . K-2 . . . .. DM-150 F-271 Ny-9 . . Ny-10 Tát K-3 . DM-25 . . DM-144 . K-3 DM-701. . . . K-2 . . . . DM-420 . . F-401 . F-283 . . . . DM-48 . . Tk-7. T-140 F-15 K-1 . . . M-52 . DM-156 K-64 F-5 Bt-6 . DM-149 . M-51 .. . . DM-858 .T-141 . . . . DM-421 . DM-857 . .. . M-50 . F-18 . . . DM-26 . . . . . M-48 . M-44 . . . DM-404 . M-47 . . F-10 T-21 . . K-6 . M-34 . DM-27 . Tá-1 . .. M-38. F-282 . Bt-33 M-37 M-35 E-19 .. .T-293 . . . . Tá-3 F-11 T-23 T-55 . . . . . . F-8 M-12 . . F-14 F-263 . F-12 . T-292 . . .. Tk-9 D-121 . T-94 T-95 .. . M-10 . . .. . T-11 . . T-56 T-1 Tokodaltáró . .. F-1. . .. . . . F-13 T-59 . T-6 . .. T-519 T-90 T-4.. T-289 . . ..T-89 . . DM-28 . . F-141 . . . . T-279 F-399 T-10 F-9 . Tá-2 . .. . . . T-8 . T-9.. . . . . . T-34 . M-69 .. . M-19 . . . T-298 . . . D-42 . T-5 . T-488 . D-76 . . . Mogyorósbánya T-299 T-14 . F-281 . . . T-74 M-70 K-11 . . . . T-32 . . . . . . . . .. T-2 . M-58 M-1 . . . .. . . .T-348 M-41 D-258 . .. . . .. . . . . T-290 T-392 . . . T-85 . F-40 . . T-17 T-137 T-393 . DM-29 . .. . . . . . M-71 . . . K-66 K-3 . .. . .. . . . T-68 F-181. . T-490 . . . T-491. . T-514 M-60 . B-1 F-184 . . . .. K-8 . T-53 T-350 T-389 . T-356.. . . .. . .DOROG . . . F-41 T-51 T-157 . .. . . . . . . . K-4 . . D-49 . . M-97 . . . Vt-9 .. . . . . . T-467 T-508 . . .. M-111 M-76 . . . . . . B-4 . . D-35 . .. .. . T-165 . . T-334 DM-52 . Tokod T-73 .. . . . . DM-53 D-30 . M-95 DM-54 K-9 . T-461 DK-9 . T-416 . . . . F-42 . . . . . . . T-411 . . . B-5 . DK-11 . . ... . T-521 D-283 . . . . . . T-119 . . . . . . . M-96 T-464 . . . . . T-415 . . ... . M-72 K-7 . . F-89 . DM-55 T-120 . . . . . .. D-13 . .. . M-88 B-12 . T-353 D-161 . T-432 .T-125 . . .. . . .. . . . M-9 ... . . . . .. . . .. . F-43 DK-19 . .. . .. ... ... . ... . . . DK-17 M-8. . T-446 .M-7 . . . . . D-17 . T-133 T-153 T-439 T-373 . T-3 . . T-159 . D-167 . . . B-7 . . . . . M-85 .. . . . . . . . . T-37 . . T-285 . .. . .. . . . . T-431 DK-24 . . . . . . . . . . . DK-21 . . . . . T-363 . . M-74 M-17 T-417 D-269 . ..D-187 . ... . . . D-142 K-5 . ... D-25 . . . M-67 . ... . . F-44 . T-359 . . . .. T-127 T-426 .. .. .. . . . . . . .. F-402 . T-99 . . . D-140 . . . .. D-3 . M-84. . ..K-10 D-294 D-26 . T-369 . . . T-259 .. .M-62 D-101 . . D-271 . M-87 T-266 . . . . T-444. . . . ... . . . . . T-355 . . . . T-175 F-90 . . . . D-137 .. D-197 .. . . . D-275 . . . M-16 . M-68 T-370 T-345 T-501 .... . . . . . . . . T-422 . . . . . . . . T-339 ... . . . . .. .. D-99 ... .M-3. . . . . . D-110 . . . . . . M-92 . . . D-174 . T-122 .. . . . . M-4.. . . . . . D-266 . D-199 D-279 T-98 . T-161 . . D-139 . D-126. . . . . . . 98 M-6 N-58 T-427 . T-354 . . . .. .. . . .T-364 . . .. T-48 T-242 .D-309..D-282. .. K-13 . . . . . T-108 . Bt-35 . M-81. . . . . . . . . . . D-96 . . . . . . . . . . . . . .. . . Bt-26 T-479 .. .... . . .... .. . . . T-321 .. . .. Bj-23 . . . . . . . .. . . .. . . . . D-84 . N-57 .. . . . . Bt-34 . M-80 . . .D-93 . D-136. D-103 . . D-281 .. .. . . T-209 . N-48 . N-55 Cs-25 . D-55 . T-421 . . . . . D-186 . .. . . . D-291 .. . .. . . K-10 D-130 . . . Cs-325 . T-438 . . . . Bt-29 . T-264 . N-66. . . . ... .T-254 . .. . . . D-59 . . . .D-32 D-60 D-116 N-61. T-468 . . . D-300.. . T-196 . D-280 . . T-185 Cs-669 . . . .... . N-52 . . T-506 .. . . .. .. ... .... . Cs-74. . .. . . .T-47. . . . . . N-49 N-46. . . . Bt-30 . . . . . . . . . D-301 D-52 . . T-249 .. . . T-347 . . . . . . . . . . . F-45 . Cs-79 . . . . . . . M-24 N-69 .. . T-512 . . .T-286 . . . Cs-535 . T-260 . .. . . . . N-33 N-59 . . .. D-56 N-65 . T-184 D-50 .. . . . . . . .... .. . . N-51 . F-46 N-60 . Cs-90 . . . . . .Cs-426 Cs-72 . .... .... . T-413 . D-216 . .. . .. . .D-58 . . . N-64 . .. . . ... ...Cs-534 .. N-31 . . . F-213 . . T-499 T-177 Cs-299 D-28 . . . . . . . . T-291 D-44 D-41 . N-68 Cs-47 . . . . . . . T-510 Bt-8 . . . . N-63 . . . .. D-34 . .. Cs-57 .. . . . .Cs-311 . . Cs-353 .... . . . . . . .T-336 . .D-79. .. . . . . . . . .. D-131 . . . . .. .. .. Cs-61 . . . N-41 . N-32 . . .. .D-2 D-114 T-424 . T-337. .. Cs-65 K-2 T-410 .Cs-62 . . . Cs-415 D-51 . . . .. . . . . Cs-509 . .. . . . . .. . . . . . . . D-46 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cs-15 . . . .. Cs-134 D-305 . . . . . F-319 . T-428 . . . Bt-21 . . F-39 F-212 Cs-64 . . . . Cs-17 . . . . T-262 Cs-500 . . .. . T-277 . . N-62 . . . . . Bt-14 . . . Cs-76 . . . . . . . . . . . . .. Cs-66 . . . . .. . . .. ... Cs-135 . .Cs-688 .Cs-199 T-246 Cs-524 . . . . . .. Cs-383 . . .. . F-216 .. . Cs-373 .S-76 .. . . ... ... . . . ... . . . S-41 .. . . S-54 S-57 .S-33 .. . . . Cs-212 . .. Cs-683 Cs-98 . Cs-556 . ...Cs-122 S-52 . ... . . Cs-217 .. . . . . .. . . . . S-37. . . . . . . . Cs-381 . . . F-38 . . . . . . Cs-421 Cs-27 . . .. .. .. Cs-73 . . . S-50 S-64 . . . . . . . . . . . Cs-493 . . . F-209 . . N-44 . S-27 .. . .Cs-216 . . . . Cs-69 . . . . . . N-54/a . . . . Cs-687 . . . . Cs-77 . . . F-211 . . . F-177 .. S-55 ... . . . . . .. . .. Cs-396 . . Cs-354 . . . . . . F-37 . . S-72 .. Cs-195 ... ..Cs-8 . Cs-287. Cs-16 . . . . . . . . . K-2 . . Bt-32 . . . . N-11 . . . Cs-629 . . . . . Cs-685 Cs-684 . . . . . .Cs-185. Cs-425 N-25 . . Cs-333 . .. . . . .. . . Cs-638 K-1 . . Ns-21 ... .. Cs-56 . . .. ..... .. N-43 .. . . . . .S-15 . Cs-35 . . . . . Cs-657 . . Cs-358 . . . . . . . S-29 . Cs-36 . . . F-84 . . . . Cs-228 .. Cs-39 . . . ... . Cs-37 .. . Cs-677 .. . . .. Csolnok . . . . .... . F-166 . .Cs-7 . .. . . . . S-53 .Cs-329 . Cs-144 .. N-8 . F-30 . .. . S-70 . . . .. . . . .. F-210 F-208 . F-192 . S-36 . . S-43 .. Cs-44. Cs-46 . . . . . . . . . . Cs-369 . . . .. . N-13 Cs-21 . .. .. . . S-26 F-309 K-2 Cs-45 . . . . . Cs-183 F-31 N-5 . S-46 .S-44 F-207 .. S-51 . Cs-658 . . . . N-10 Cs-431 Cs-225 . . . . . . . Cs-356. . . . . S-32 . . .F-191 . Cs-119 Cs-626 . N-4 . F-170 . F-203 Cs-26 N-18 N-7 N-14 .. . . Cs-729 . . S-23 S-66 . Cs-733 L-6 . B-1 . . Cs-4 Vt-6 . . S-39 . .. . . . Cs-428 S-71 . F-179 . . Nagysáp . . Vt-2 . .. S-24 F-19 Cs-583 Cs-589 . F-25 F-26 . F-167 Cs-728 . . . . N-12 F-172 . . . . Vt-4 . . . S-45 . . .Cs-420 N-30 N-9 N-39 . . . . Cs-666 Cs-602 . . . . . Cs-663 . . N-72 S-9 S-61 . Cs-731 N-67 . . . . . . . . . . . . . Sárisáp . . . . . . Vt-3 F-161 . S-5 . . . . Cs-89 . . . N-19 .. . F-178 S-59 N-24 . . . Cs-674 Cs-422 L-7 . S-62 . S-7 Cs-596 Cs-672 Cs-696 . L-1 . . S-31 Cs-587. . . Cs-549 . . . F-35 . . N-29 . . . . . . . . . F-199 .. . .. . Cs-78 . . . F-20 . . . . F-24 F-23 Cs-699 . Cs-691 . . Cs-439 . . . Cs-527 .F-188 Dá-10 . . . . N-35 N-3 . .. . .. Cs-652 . S-49 . N-1 . . . . L-3 ... . . .. ...... .Cs-722 . . . F-185 . . . . . . . Cs-436 Cs-533 . . . . . . . N-50 . . . . . . S-2 . F-200 N-21 F-175 Cs-692 . . .. ..... Cs-591 . F-176 . . . .. .. . . .. .... . Cs-532 ... . . . . Cs-599 . . Cs-706 N-6 Cs-704 Cs-686 Cs-710 F-168 Ns-3 F-22 N-20 . F-94 . F-152 . . . . . . . F-173 . F-154 . F-32 . . N-16 . . . F-27 F-156 . . . T-466 . . . . . . . . . . . . .. . . Cs-450 . . F-48 . S-35 Cs-146 . . . F-34 . Dá-4 .. N-22 .. Vt-20 . F-204 . S-6 K-15 S-3 . . . F-186 . . .. Bn-23 Dá-7 . . F-189 . . F-160 F-28 . . Dá-13 . F-33 .K-8 K-2 . F-153 . . Dá-3 . F-162 Bn-62 Bn-6 . . . . . .. Bn-33 . . S-10 . . . . ... . S-4 . Bn-21 . Bn-73 Cs-442 . F-155 . Ns-16 .. . F-163 . K-7 . . . S-47 . .. Bn-93 . . . F-206 . K-12 . S-19 .. . Cs-5 . .. . K-5 .. . ... . F-187 F-164 . . D-10 . Bn-60 . . . Dá-2 . Bn-17. Ep-6 . S-21 . Dá-8 . . Bn-182 . . Dág . S-4. . Bn-61 . Bn-38 ..S-264 . S-181 B-1 S-209 . . . S-28 . S-9 . .. S-8 . . . .. S-55 . ... ... . . . .. . . .Bn-8 . . . . . Bnk-9 . . . . . . . . . . . . S-207 . . . . S-179 . .. .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . ... . . .. . . . . . . . . . . ... . .. . ... ... .... F-261 .

613000

616000

266000

615000

260000

614000

258000

613000

1

629000

2

630000 km

Bányás za tif e de tts é g: Do ro g

Ko mp le xé rzé ke nys é gié ste rhe lhe tős é gi vi zs gála tita nulmány MFGI MBFHe gyüttmű k öd é s2 015 .

Mé re ta rán y: Ve tü le t: Dátum:

EOV

2 016 . 0 4. 12.

Me gre n de lő: Di gi táli ss ze rk . :

MBFH Pa s ze r aGyörgy

J óváh a gyta :

Fa nc s i k Ta más

Elle nőri zte :

Püs p ök iZo ltán

3 .me llé k le t

F-401

266000

M-26 Bt-6

M-28 M-46

M-48

M-47 Bt-33

M-52

DM-162

M-31

M-36

M-50

M-38

M-35

M-12

M-95

F-42

264000

F-43 F-44

M-57

M-59 M-60

F-41

M-82 M-67

F-402

M-87

263000

M-75

M-3

M-4 M-81

M-80

R Eo -X 5 /5 IX

Bt-30

F-213

Bt-8

262000

5 /5 XX

Bt-32

N-66

N-42

N-69

N-47

T-370

N-55 T-423

R Eo

N-49

-

T-445

N-46

N-51

N-36

T-359

T-354

N-52

N-37

T-403

T-340

T-362 T-479

REo

55 II/ X X F-212

N-61

N-33

Vi zs gá la tite rüle t

N-59 N-31

2 Ds ze i zmi k usre f le xi ó smé ré s

2 Ds ze i zmi k usre f ra kc i ó smé ré s

T-29

Gra vi tá c i ó smé ré s Má gne s e smé ré s

T-225 T-242 T-235

T-207 T-210 T-212 T-201 T-254 T-197

T-264

T-314 T-517 N-60

T-213 T-260

T-469

T-291

T-288

T-512

F-177

T-529

0.5

5 /5 III X X

1

km

Fúrá s ié sge of i zi ka if e lmé rts é g: Mo gyo ró s bá nya–Sza rk á s p us zta

K-2

REo

620000

0

T-510

N-62

619000

Di gi tá li smé lyf úrá s ge of i zi ka ia d a t

VESZmé ré s

T-232

N-41

III/56

Fúrá s( MBFH, MFGI )

T-266

T-249

N-44

618000

T-63

T-35

T-364

T-468

N-11

617000

T-363

T-322

N-32

PiRX

T-7

DM-52

T-37

T-321

N-63

F-211

F-37

T-368

T-360

T-421

N-64

T-8

Ré s zte rüle t

DM-53

T-357 T-358 T-259

N-48

N-34

/55 XI

T-353

N-40

N-65

T-59

REo T-32

DM-54

T-501

T-23

T-71

T-350

T-369 T-345

F-11

F-182

T-373

55 V/ X X

F-38

F-209

616000

T-439

N-57

Tá-2

T-384

T-365

N-25

615000

XV I/5 5

T-478

T-411

T-426

N-74

N-38

F-39 F-216

N-54/a

M-6

N-45

Bt-14

4 ToR-1/7

T-379

M-68 98

T-378

F-12

T-392

N-68

REo

F-319

Bt-21

T-444

M-99

M-24 F-215

T-382 T-417

M-17

M-55 M-5

Bt-34

F-214

T-446

M-56 M-16

M-89

F-284

M-72

M-74

XI V/ 55

DM-155

Tá-1

F-13

T-391

M-8

M-73

M-62 M-102

Bt-29

F-46

M-106

M-96

Bt-35

Eo R-

M-41

M-76

M-111 M-119

M-11

M-84

Bt-26

F-45

M-97

M-85

M-83

M-19

T-389

M-9

M-7

M-70 M-71

M-22 M-88

M-25

M-92 Bt-36 Bj-23

Mogyorósbánya

III /5 5

M-58

F-40

M-69

Eo R-

-V

265000

F-399

M-32

DM-141

3

M-43 F-14

T-11

M-53

Tát

DM-156

DoR-2/5

M-44

M-39

M-27

M-34

K-3

F-15

K-1

M-51 F-393

M-10

M-1

K-2

K-2

M-37 F-263

DM-167

DM-168

Ny-10

266000

Ny-4 Ny-9

DM-429

F-17

265000

Ny-7

264000

F-394

DM-152

DM-158

F-16

DM-165

263000

Ny-5

K-12

Eo R

Ny-14/a

Ny-8

B-1

K-13

DM-178

DM-177

I/55

3/53

F-400

Ny-15/a

DM-817 Eo R -X XV

DoR-

Ny-14

K-20

DM-43

DM-818

DM-819

DM-164

DM-170 F-398

Bt-15

614000

DM-163

267000

F-395

K-8

K-29

DM-13

262000

DM-175

F-396

K-11

PiR-X VIII/56

267000

Ny-22

F-262

T-12 K-9

620000

PiR-XV/56

F-397

619000

DM-171

DM-172

K-9

Ny-28 Ny-15

618000

4/53

DM-181

F-261

Ny-23

617000

DoR-

616000

-1/9 2

615000

XDU N

614000

Ko mp le xé rzé ke nys é gié ste rhe lhe tős é gi vi zs gá la tita nulmá ny MFGI MBFHe gyüttmű k öd é s2 015 .

Mé re ta rá n y: Ve tü le t: Dá tum:

EOV

2 015 . 0 9. 15.

Me gbízó :

MBFH

Elle nőri zte :

Püs p ök iZo ltá n

Di gi tá li ss ze rk . : J ó vá h a gyta :

Gulyá sÁgne s

Fa nc s i k Ta má s

4 a .me llé k le t

! .

F-42 ! .

264000

F-43 ! .

M-82 ! .

M-63 ! .

F-402 ! .

M-85 ! . M-61 ! . M-11 ! .

M-84 ! . M-66 ! .

M-62 ! . M-103 M-102 ! . ! .

M-92 ! . S Bt-36 ! . Bt-26 ! .

Bt-35 ! .

Bt-34 ! .

!

F-214 ! . !

!

262000

F-319 ! .

Bt-21 ! .

!

!

N-54/a ! .

F-209 ! .

F-212 . ! !

T-368 ! . T-359 ! .

T-357 ! .

T-360 ! ! . .

!

F-211 ! .

!

N-44 ! ! .

!

!

! !

! !

617000

618000

Vi zs gá la t it e rüle t ré s zt e rüle t 2 Ds ze i zm i kus re f le xi ós m é ré s 2 Ds ze i zm i kus re f ra k ci ós m é ré s ! . Fú rá s( MBFH,MFGI ) S Di gi t á li sm é lyf ú rá sg e of i zi ka ia da t Gra vi t á ci ós m é ré s Má gne se sm é ré s " ) VES Zm é ré s !

!

T-73 ! .

F-183 . DM-55 ! ! .

T-351 ! .

T-29 ! .

!

3/53

!

T-266 ! .

T-355 ! . ! . T-501 ! T-343 ! . ! . ! . T-339 ! ! . .! . ! . ! . T-500 T-403 ! . T-340 ! .! ! .! . ! . . ! T-225 . T-354 T-223! ! . ! . ! . T-364 . ! . . T-242 ! T-48 . ! T-220 T-362 ! ! . . ! ! ! . . T-475 ! . ! ! .T-238 . ! ! . ! ! . . ! .T-232 ! . ! . ! .T-226. ! . . ! . ! .! ! . ! ! . . ! . ! . ! . T-479 ! . ! . T-235 T-321 T-207 ! . ! . ! . ! . N-48 ! . T-421 T-442 ! . ! T-263 . . T-322 ! . T-204! ! . T-210 ! . ! . ! ! . . ! . ! . ! ! . T-438 T-264 ! T-201. ! ! . . ! ! . . T-440 . N-61 ! . T-254! ! . ! . T-182 T-503 ! . ! ! ! . . . ! ! ! . . . T-468 ! ! ! . ! . ! N-37 .T-197 T-181 ! T-47 . T-380 . ! ! . ! ! . ! . ! . T-244 . T-193 ! . ! . ! . ! . ! .! T-249 T-46 .! T-347 .! T-430 ! ! ! . . . ! . T-314 ! .T-317 ! . ! . T-517 ! T-260 . ! T-512 ! .! T-381 ! ! . N-33 ! . T-286 ! ! . ! . ! .! ! . ! ! N-59 . T-312 ! ! . . ! . . ! ! T-256 . . ! . ! . ! . N-64 ! N-60 . T-375 T-469 ! ! . . ! . ! ! .! . T-394 . ! . . ! . ! . T-413 ! T-349 N-31 ! T-177 ! . T-216 ! . T-291 ! . ! . T-510 ! T-315 . ! . ! T-412 . N-63 ! . ! . ! . ! ! . ! . XD ! ! . T-529 UN ! T-180 . N-41 -1/ N-32 . T-408 ! T-410 ! K-2 92 ! ! . ! ! ! .! . . ! . ! ! . . ! ! . T-252!! . ! . . T-533 ! T-407 . ! ! . ! T-428 ! . ! ! . ! ! . ! . N-62 PiR! . XIII/ ! . T-531 56 ! ! . T-246 ! .

!

F-38 ! .

Tokod !

!

T-37 ! . ! . T-35 ! . T-265 ! .

T-259 ! .

T-358 ! . ! . ! .

DM-853 ! .

DM-52 ! .

T-363 ! .

!

!

616000

!

!

F-37 ! ! .

!

!

5 I/5 XI X -

!

!

!

615000

!

R Eo

!

!

N-34 ! .

!

! !

!

F-216 ! ! .

N-52 ! .

N-65 ! .

N-36 ! .

!

F-39 ! .

!

!

!

N-40 . ! .!

!

N-45 ! .

!

N-57 ! .

N-46 ! .

N-51 ! .

!

!

!

N-49 ! .

!

T-445 ! .

!

Bt-14 ! .

4 ToR-1/7

!

!

-

T-345 ! .

55 V/ X ! . X

N-68 ! ! .

!

!

! .R Eo

T-423 ! .

!

!

!

N-56 ! .

T-365 ! .

T-401 ! .

N-47 ! .

5 /5 XX

!

!

N-55 ! .

N-38 ! .

REo

!

N-42 ! .

N-69 ! .

F-213 ! .

! !

N-74 N-58 ! . ! .

T-369 ! .

T-373 ! .

! .

T-68 ! . DM-51 ! .

T-350 ! .

DM-53 ! .!

! .

! .

!

T-353 ! . !

T-374 ! .

T-370 ! .

! .

N-66 ! .

!

Eo R

!

M-6 ! . ! .

III /5 5

F-215 ! .

!

!

!

T-379 ! .

M-68 ! .

Bt-30 ! .

. M-24 ! ! .

!

Bt-8 ! .

M-80 ! .

-V

F-284 ! .

M-56 M-16 ! . ! . ! .M-101 M-79 M-13 ! . ! . ! ! . . M-4 ! . 98 M-5 M-55 ! . ! . ! . ! . ! . M-81 M-99 ! . ! .

T-426 ! .

!

XV ! I/5 5

F-182 ! .

XI V/5 5

T-384 ! .

T-439 ! .

T-378 ! .

T-417 ! .

T-444 ! .

5 /5 IX

F-46 ! .

" )

T-382 ! .

M-17 ! . !

-X

Bt-29 ! .

F-45 ! .

!

! .

!!

!

T-446 ! .

M-74 ! .

R Eo

263000

Bj-23 ! .

M-89 ! .

M-3 ! .

T-411 ! .

T-415 ! .

M-72 ! .

M-8 ! .

M-73 ! .

Eo R-

T-391 ! .

!

M-83 ! . ! .

!

M-87 ! .

!

M-9 ! ! . .

M-7 M-64 . ! ! .

!

M-67 ! .

M-22 ! . M-88 . ! . !

M-25 ! .

!

REo Eo R-

!

M-76 ! .

M-111 ! . M-119 ! . ! ! . ! . . M-112 ! . ! . ! . ! . M-96 ! ! . .M-107 ! . ! . T-443 ! . ! . ! .

/55 XI

621000 ! .

263000

M-95 ! .

M-104 ! . M-97! ! . .

M-75 ! .!

F-181 ! .

T-389 ! .

!

! .

!

262000

F-41 ! .

T-392 ! .

! . ! . T-32 T-63 ! . T-66 ! . ! .

! .

! .

M-41 ! .

M-71 ! .

620000

DoR-

!

! .

III/56

F-40 ! .

M-57 ! .

PiR-X V

M-1 M-58 . ! . M-21 ! ! . M-59 ! . M-60 ! .

619000

! .

264000

618000

619000

PiR-XV/56

617000 !

4/53

616000

DoR-

615000

!

!

F-177 ! .

F-165 ! .

!

N-11 ! .

620000

R. Eo!

S-54 ! .

/55 III X X

!

!

! .

!

0

0,5

621000

1

km

Fú rá s ié s ge of i zi ka if e lm é rt sé g: Ke re kdom b-É s za k

Kom p le xé rzé ke nysé gié s t e rhe lhe t ősé gi vi zs gá la t it a nulm á ny MFGI MBFHe g yüt t m űködé s 20 15.


EOV

2 01 5. 09. 15 .

Me gre nde lő : Di g i t á li s s ze rk. :

MBFH Pa s ze raGy örgy

J óvá h a gy t a :

Fa n c si kTa m á s

Elle nő ri zt e :

Püsp ökiZo lt á n

4 b. m e llé kle t

625000

626000 Cs-44 ! .

!

Cs-19 ! .

Cs-186 ! .

!

!

!

Cs-225 ! .

!

S-5 ! .

Cs-586 ! .

Cs-732 ! . ! Cs-634 ! . Cs-89 ! .! .

!

!

! !

Cs-692 ! .

Cs-662! ! . Cs-666 ! .

Cs-678 ! .

Cs-416 ! .

!

Cs-691 ! .!

!

Cs-648 ! .

Cs-513 ! .! !

Cs-651 ! . Cs-530 ! .

!

!

Cs-595 ! . F-185 ! . Cs-715 ! . S

Cs-527 ! . Cs-101 ! .

!

Cs-705 ! . !

Cs-706 ! .

Cs-694 ! .

!

Cs-523 ! .

Cs-693 ! .

!

Vt-4 ! . !

!

!

Cs-699/b ! .

!

Cs-696 ! . !

PiR-X X

!

! . ! .

Cs-712 ! .

Cs-686 ! .

!

!

! .

Dá-4! ! .

!

!

!

!

!

Vt-3 ! .

" ) !

F-82 ! .

!

L-1 ! .

! !

!

! .

IV/57

!

!

! !

L-3 ! .

!

Cs-710 ! .

! !

! !

!

!

T-466 ! .

!

F-94 ! .

Dá-12 ! .

!

! !

!

!

! .

! !

F-189 ! .

!

Dá-7 ! .

!

F-190! ! .

F-186 ! .

!

!

Dá-3 ! .

!

!

Dá-13 ! .

!

!

! !

!

!

!

!

!

Cs-442 ! .

! !

!

! ! !

! !

L-7 ! .

Vt-2 ! .

!

S-4 ! .

!

Cs-603 ! .

Vt-5 ! .

!

!

!

!

!

!

! Cs-672 ! .

! . F-188 ! .! .

!

!

Cs-698 ! .

Cs-602 ! .

Vt-6 ! .

! .

!

Cs-707 ! ! .

Cs-704 ! .

!

!

!

! Cs-428 ! .

! !

!

! Cs-633 ! .

!

" )

!

!

Cs-650 ! .

Cs-596 ! ! .

!

Cs-251 ! . ! .

!

!

Cs-532 ! . !

!

L-6! ! .

! !

!

Cs-663 ! .

Cs-604 ! .

!

Cs-711 ! .

!

!

!

!

Cs-588 ! .

Cs-533 ! .

Cs-597 ! .

Cs-494 ! . Cs-674 ! .

!

!

F-191 ! .

!

! !

!

Cs-348 ! ! .

Cs-654 ! .

!

!

!

!

Cs-496 ! .

!

! .

!

Cs-431 ! .

!

!

Cs-522 ! ! .

!

!

Cs-450 ! . Cs-441 ! .

Cs-435 ! . S-3 ! .

!

Cs-722 ! . ! . ! .

Cs-584 ! .

Cs-609 ! .

Cs-725 ! .

!

Cs-627 Cs-78 ! . Cs-372 ! . Cs-639 ! . Cs-474 ! . Cs-439 ! . Cs-652 ! . Cs-444 ! . ! . Cs-623 ! . ! ! .! . ! .! . ! Cs-440 . Cs-437 ! . Cs-546 ! . ! . ! . ! ! ! . Cs-592 . ! . ! . . ! ! . . . ! . ! ! . .! Cs-581 ! . ! . ! . Cs-482 Cs-436 ! . ! . Cs-452 ! . ! S-2 . Cs-501 Cs-505 Cs-585 ! . ! . ! . ! . ! .Cs-521 ! . ! .Cs-591 Cs-391 Cs-455 ! . ! . ! . ! . ! . ! . ! . Cs-525 ! .! Cs-599 . ! . ! ! .! . Cs-580 ! . .! .! Cs-453 Cs-536 ! . ! . ! Cs-446 ! . . ! . ! . ! ! . . ! Cs-432 ! . ! S-35 ! .

Cs-682 ! .

Cs-730 ! .

Cs-655 ! .

! . Cs-71 ! .

Cs-582 ! .

Cs-658 ! .

!

Cs-729 ! .

Cs-594 ! .

!

Cs-728 ! . Cs-731 ! .

Cs-360 ! . ! .! . ! . Cs-456 ! .

!

!

!

PiRXIII/ 57

!

Cs-528 ! .

Cs-420 ! .!

! !

5 /7 -4

259000

Cs-4 ! . Cs-611 ! .

!

!

R La

! .

Cs-733 ! .

!

!!

!

Cs-356 ! .

Cs-26 ! .

!

! .

!

!

!

!

! . Cs-457 ! . Cs-471 ! .

! .

!

57

260000

Cs-577 ! .

Cs-659 ! .

Cs-369 ! .!

628000 !

! .

!

! !

Cs-349 ! .

!

Cs-338 ! ! .

!

Cs-626 ! .

!

Cs-583 ! .

!

Cs-45 ! .

!

! .

! .

PiR-VII I/

Cs-183 ! .

! . ! .

Cs-46 ! .! .

!

627000

! . Cs-660 ! .

260000

!

259000

624000

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

Cs-5 ! .

! !

! !

!

!

!

!

!

!

258000

!!

! !

!

!

!

! !

! ! !

!

!

!

!

!

!

!

! ! ! !

!

!

!

!

!

!

!

!

!

!

R SA

!

89 -1 / !

!

Dá-8 ! ! .

Dá-2 . " )!

D-10 ! .

!

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

!

!

Dág

!

!

!

!

!

!

!

!

! !

F-187 ! .

!

!

! !

! !

!

! !

!

258000

!

PiR -X/5 7

S-19 ! .

!

!

! !

!

!

! ! !

624000

!

625000

Vi zs gá la t it e rüle t ré s zt e rüle t 2 Ds ze i zm i kus re f le xi ós m é ré s 2 Ds ze i zm i kus re f ra k c i ós m é ré s ! . Fú rá s( MBFH,MFGI ) S Di gi t á li sm é lyf ú rá sg e of i zi ka ia da t Gra vi t á c i ós m é ré s Má gne se sm é ré s " ) VES Zm é ré s !

!

626000

627000

628000

0

!

!

0,5

1

km

Fú rá s ié s ge of i zi ka if e lm é rt sé g: Új Boróká s

Kom p le xé rzé ke nysé gié s t e rhe lhe t ősé gi vi zs gá la t it a nulm á ny MFGI MBFHe g yüt t m űköd é s 20 15.


EOV

2 01 5. 09. 15 .

Me gre nd e lő : Di g i t á li s s ze rk. :

MBFH Pa s ze raGy örgy

J óvá h a gy t a :

Fa n c si kTa m á s

Elle nő ri zt e :

Püsp ökiZo lt á n

4 c .m e llé k le t

620500

621000

! .

621500

! .

T-413 ! .

T-349 ! .

T-510 ! .

T-250 ! . T-303 ! .

262000

T-178 ! .

!

F-180 ! .

! !

T-424 ! .

T-408 ! .

!

! . T-434/b ! .

T-530 ! .

T-281 ! .

T-261 ! . T-533 ! .

T-407 T-176 ! . ! . T-272 ! .

T-274 ! .

T-428 ! .

!

!

T-531 ! .

S-34 ! . S-38 ! .

U XD 2 1/9

55 II/ XI X -

S-75 S-73 . ! . ! ! . S-76 ! .

S-21 ! .

S-57 ! .

NPiR-XIV/56

T-262 ! .

T-277 ! .

T-246 ! .

261500

T-337 ! .

T-472 ! .

!

T-532 ! .

R Eo

Cs-311 ! .

T-336 ! .

T-410 ! .

T-252 ! .

!

Cs-598 ! . . ! ! . ! .

262000

K-2 ! .

T-278 ! .

T-409 ! .

!

T-180 ! .

T-499 ! .

T-315 ! .

T-412 ! .

Cs-426 ! . ! .

Cs-313 ! .

S-33 ! .

!

S-54 ! .

S-37 ! .

!

S-50 ! .

S-27 ! .

S-58 ! .

261500

T-319 ! .

T-489 ! .

T-177 ! .

T-310 ! .

! .

622000

! .

! .

!

PiRXIII/ 56

S-55 ! .

620500

621000

! . !

!

Vi z sgál a tite rül e t rész te rül e t 2 Dsz e i z m i kus re f l e xi ós m érés 2 Dsz e i z m i kus re f ra k c i ós m érés Fú rás ( MBFH,MFGI ) Gra vi tác i ós m érés Mágne se s m érés

S-40 ! .

621500

0

622000

0,125

! .

0,25

km

Fúrásiés ge of i z i ka if e l m értség: XVI I .a kna

Kom pl e x érz éke n ységiés te rhe l he tő ségi vi z sgál a tita n ul m án y MFGI MBFHe g yüttm űkö d és 20 15.

Mére ta rán y: Ve tül e t: Dátu m :

EOV

2 01 5. 09. 15 .

Me gre nd e l ő: Di g i tál i s sz e rk. :

MBFH Pa sz e raGyörgy

J óváh a gyta :

Fa nc si kTa m ás

El l e n ő ri z te :

Püsp ökiZo l tán

4 d. m e l l ékl e t

Dorog-észak kőszén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Recommend Documents