ELŐTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 2016. szeptember 29.-I ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM: 35-7/2016
TÁRGY:
3.
MELLÉKLET: 7 db
Beszámoló a LEADER HACS-ok helyi fejlesztési stratégiáinak véleményezéséről
ELŐTERJESZTŐ: Dr. Molnár Krisztián közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Igari Antal megyei főépítész Balsay István tanácsadó Kígyóssy Gábor területfejlesztési munkatárs
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
-
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:
Tisztelt Közgyűlés! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése rögzíti a megyei önkormányzatok alapfeladatait, amelyek a következők: területfejlesztés, vidékfejlesztés, területrendezés és koordináció. A területfejlesztés és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13. §-a sorolja fel a vidékfejlesztés tárgykörben ellátandó konkrét megyei feladatokat. Ezek egyike az egyetértési jogkör gyakorolása a releváns dokumentumok (vidékfejlesztési stratégiák) jóváhagyását megelőzően. Ez elsősorban a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és stratégiához, valamint a megyei Integrált Területi Programhoz (ITP) való illeszkedés vizsgálatát jelenti. A LEADER program az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának része, az Európai Bizottság által kidolgozott négy közösségi kezdeményezés egyike. Célja, hogy a vidék fejlesztésére szánt uniós források ne egymástól elkülönült területeken (oktatás, egészségügy, mezőgazdasági fejlesztés, kulturális fejlesztés, vállalkozásfejlesztés stb.) és ne a helyi társadalom megkérdezése nélkül legyenek felhasználva, hanem integrált kezdeményezéseken keresztül és a helyi politikai, gazdasági szereplők és civil szervezetek bevonásával. Ezért minden potenciális LEADER térségben „Helyi Akciócsoportot” kell létrehozni, amelybe az önkormányzatok, vállalkozók és civil szerveződések kerülhetnek be. Ezen akciócsoportok feladata az adott LEADER térség vidékfejlesztési stratégiájának megalkotása, a helyi igények és szükségletek felmérését követően konkrét intézkedések és beavatkozások megfogalmazása. Ezt követően pedig a rendelkezésre álló dedikált forráskeretek erejéig a fejlesztési stratégiához illeszkedő helyi fejlesztési projektek generálása, azok értékelése, megvalósításuk segítése. A 2014-2020-as fejlesztési időszakban a VP-19.1 15 kódszámú, „Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása” c. felhívás országosan 1 milliárd forintot biztosít a stratégiák elkészítésére. A Fejér Megyei Önkormányzathoz május folyamán beérkeztek a felkérések a megyét érintő 7 db LEADER HACS részéről (Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség, Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület, Sárvíz Helyi Közösség Egyesület, Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület, Mezőföld Helyi Közösség Egyesület, „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület és a Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség KhE.) a helyi fejlesztési stratégiák véleményezésére. Az elkészült helyi fejlesztési stratégia véleményeket az 1-6. sz. melléklet tartalmazza. A Völgy Vidék Helyi Fejlesztési Stratégia véleményezése a fentiektől eltérően zajlott. A Völgy Vidék Közösség már a tervezési folyamat korábbi fázisában bevonta a megyei önkormányzatot, így a stratégia véleményezése már a hivatalos partnerségi fázis előtt, 2016 januárjában megtörtént elektronikus úton. A Völgy Vidék Közösség számára megfogalmazott vélemény a 7. sz. mellékletben található. Kérem Önöket, hogy az előterjesztésben foglaltakat megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek.
Határozati javaslat Fejér Megye Közgyűlése megtárgyalta a „Beszámoló a LEADER HACS-ok helyi fejlesztési stratégiáinak véleményezéséről” c. előterjesztést és az alábbi határozatot hozta: 1.)
2.)
A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadja az előterjesztés 1-7. sz. mellékleteit képező, Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség, a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület, Sárvíz Helyi Közösség Egyesület, a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület, a Mezőföld Helyi Közösség Egyesület, „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület és a Völgy Vidék Közösség helyi fejlesztési stratégiáinak véleményezéseit, és azokat jóváhagyólag tudomásul veszi. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a határozatról az érintett LEADER szervezeteket tájékoztassa.
Felelős:
Dr. Molnár Krisztián Közgyűlés elnöke
Határidő:
azonnal
Székesfehérvár, 2016. szeptember 29. Dr. Molnár Krisztián s.k.
1. sz. melléklet Schamberger Dóra mb. munkaszervezet-vezető Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Baj Petőfi Sándor u. 50. 2836 Tisztelt Munkaszervezet-vezető Asszony! A Fejér Megyei Önkormányzat a 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) szerint olyan területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A másik törvényi szabályozás, a 1996. évi XXI. törvény 13. § értemében megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörei az alábbiak: - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, - egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, - elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, - a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, - összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, - ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására. A megyei önkormányzatok – amennyiben megyehatáron túlnyúló stratégiáról van szó koncepcionálisan összehangolják a települések településfejlesztési koncepcióját, integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez, az integrált területfejlesztési programokhoz való illeszkedésük érdekében. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a partnerségi megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenítése a HFS intézkedéseiben megjelenjenek. Egyértelmű, hogy a Helyi Fejlesztési Stratégia szakmai koherenciában és szoros összhangban áll a 2014-2020-as európai tervezési és fejlesztési időszak céljait meghatározó EU2020 stratégiával (KSK rendelet). A HFS az EU2020 céljaihoz – ezen keresztül a Fejér Megyei Integrált Területi Programhoz (FMITP) - azaz a KSK rendelet által meghatározott tematikus célokhoz leginkább, azaz elsődlegesen a következő területen járul hozzá. A Partnerségi Megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenése a HFS intézkedéseiben: PM prioritások 1. A
gazdasági
HFS intézkedések szereplők
A
mikro-vállalkozások
fejlesztése,
versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása. 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre). 3. Az energiaés erőforráshatékonyságnövelés.
eszközbeszerzés.
4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése.
Munkakörülmények javítása, népességmegtartó képesség növelése, térség vonzóvá tétele családalapításhoz.
5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.
Szolgáltatások bővítése, kisvállalkozások fejlesztése, eltartó képesség fokozása, helyi termék, piacok fejlesztése.
Helyi munkahelyteremtés támogatása a vállalkozások fejlesztésével, bővítésével; a térség vonzóvá tétele új munkaadók letelepedésének érdekében. Megújuló energiára épülő beruházások támogatása; táji, természeti értékek felelős környezeti megóvása, szemléletformálás, népszerűsítés.
Általános észrevételek: A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Helyi Fejlesztési Stratégiája megítélésünk szerint megalapozott, jelentős előzmény- és helyismerettel rendelkező munka. Értékét növeli, hogy Komárom-Esztergom megye és Fejér megye jelentős történelmi hagyományokkal és értékekkel rendelkező területének metszéspontjában készült. Javasoljuk, hogy a „lehatárolt területen” folyamatban lévő gazdasági-, társadalmi-, infrastrukturális változásokat – amelyek néhány esetben a stratégia lezárását követően jelentkeztek – nagyobb mértékben vegyék figyelembe. Ezek közé soroljuk: - Alkalmazkodás a szerkezetváltáshoz. A bányaművelés megszűnését követően jelentős átalakulás ment végbe a móri, pusztavámi, oroszlányi, bokodi, tatabányai térségben. A bányakárok enyhítésének, az ott maradó ingatlanoknak és tárgyi eszközöknek a további hasznosítása, a munkaerőképzése és átképzése nemcsak kormányzati, ágazati, megyei önkormányzati feladat, hanem abban a vidékfejlesztés eszközeivel is – a stratégia szerves részeként – részt kell vállalnunk. Ez integrált és egymáshoz kapcsolódó feladatsort jelent. - A vidékfejlesztés foglalkoztatási lehetőségeit keresni kell a „főirány” munkaerő-kapacitás lekötése mellett! A Mór-Oroszlány-Tatabánya ipari-, logisztikai központok térségében jelentős mértékű a gépjármű, az autóalkatrész gyártó tevékenység munkaerő szükséglete, a szakképzéssel szemben támasztott igénye. A foglalkoztatottság, továbbá az ipari-, logisztikai központok elszívó hatása hosszú távú, átgondolt munkaerő gazdálkodást, oktatást, képzést feltételez, amely kihatással lehet a helyi ipar, a helyi kereskedelem és szolgáltatás, turizmus munkaerőigényére is. - Szinergiák és a multiplikatív hatások keresése a fejlesztés optimumának érdekében. Az ágazati OP-k, a megyék és a megyei jogú városok által kezelt TOP-ok elsősorban város, kisváros orientált lehetőségeket biztosítanak. Ezért is van különös jelentősége, hogy a vidékfejlesztési lehetőségek „plasztikusan” alkalmazkodjanak az integrált területi programokhoz. Keressük annak a lehetőségét, hogy arányos, a települések többségére kiterjedő fejlesztési
-
-
-
-
programot tudjunk kialakítani. Komárom-Esztergom és Fejér megye együttműködését magasabb szintre kell emelni, az infrastruktúra-fejlesztés, a hulladékgazdálkodás, a szakképzés, a felsőoktatás, a helyi termék hasznosítás és a tájgazdálkodás kérdéseiben. A „HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások” fő fejezeténél a külső koherencia, kiegészítő jelleg részletezésénél egyetértünk, hogy mely intézkedéseket tekintik különösen fontosnak. Ugyanakkor a megyei szintű egyeztetések már oly mértékben előrehaladottak, hogy célszerű az egyes települések preferált célkitűzéseit figyelembe venni (óvoda, energetikai fejlesztés, helyi piac, tematikus utak stb.). Ezen fejlesztések egymásra hatása, azok térségi kihatása rendkívül fontos lesz a pályázatok elbírálásánál, rangsorolásánál. Egyetértünk a kistelepülésekre vonatkozó, azok hátrányos helyzetére történő utalással. „A HFS tartalmát befolyásoló megyei, járási, települési vagy egyéb területi szinten megfogalmazott fejlesztési prioritások/beavatkozási területek/jelentős projektek, amelyek befolyásolják a HFS tartalmát” című alfejezetnél javasoljuk, hogy a települések és a megyei önkormányzatok közötti egyeztetett, priorizált fejlesztéseket célszerű a mellékletben felsorolni, a túl általános átfogó célkitűzések és pályázati kiírások helyett. „A Nemzeti kastély és várprogram” című fejezet, amely kiemelkedő mértékben gazdagítja a térséget és egyben a stratégia színvonalát. Nem javasolnánk olyan megjegyzést, hogy „Egyes építmények esetében kizárt, hogy a befektetés megtérüljön.” Egyetértünk azokkal a megállapításokkal, amely a stratégiában arra helyezi a fő hangsúlyt, hogy a több milliárdos befektetésből megvalósuló kastély és várprogramhoz, annak fenntartásához és működtetéséhez miként tudnak hozzájárulni a vidékfejlesztés adta lehetőségek. Jó példák mutatják, hogy miként bővül a látogatószám, a helyi turisztikai szolgáltatások minősége, a helyi termékek köre és nem utolsó sorban a helyi foglalkoztatottság mértéke. „Más forrásokból támogatható szükségletek” című fejezetnél a „Fejér megyei rész” kissé hiányos, bővíthető további lehetőségekkel. Különösen a TOP egyes pályázati lehetőségeire vonatkozik ez a megállapítás. A mellékletekben felsorolt rendkívül igényes összeállításoknál javasoljuk, hogy a „Műemlékek a térségben” című fejezetet – az önkormányzatoktól begyűjtött információkkal kiegészülve – fejlesszük tovább, pl. az azóta védelem alá helyezett értékekkel, a „keresztek és szakrális kisemlékek” felsorolásával. Javasoljuk, hogy ezen a nagyon lelkiismeretesen összeállított fontos fejezetben tegyünk kiegészítéseket, pl. Zámoly külterületén a „Kerekszenttamás” templomrom, valamint Zámoly temetőben az egykori Szent Lőrinc templom romja. Megfontolandónak tartjuk, hogy Zámoly község belterületén, közös akarattal rendezzük a Csoóri Sándor emlékház ügyét.
Tisztelt Munkaszervezet-vezető Asszony! A Fejér Megyei Önkormányzat a helyi fejlesztési stratégia elkészítésének további szakaszaiban is részt kíván venni. Javaslom, hogy a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatallal, annak munkatársaival, Főépítész úrral is szíveskedjék felvenni a kapcsolatot.
Kapcsolódó információk: A koncepció készítéséhez segítő szándékkal kigyűjtöttük azokat a térségi információkat, melyeket javasolunk figyelembe venni: - az 1. sz. mellékletben a tervezési folyamatról és a vele szorosan összefüggő területfejlesztési kérdésekről a Fejér Megyei Közgyűlés által hozott döntések listája – a határozatok elérhetők a honlapon (Fejér Megyei Önkormányzat/Dokumentumok) -
a 2. sz. melléklet: a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/12_FM _koncepc_1_sz_%20mell.pdf)
-
a 3. sz. melléklet Fejér Megyei Területfejlesztési Program: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/Fej%C 3%A9r%20Megyei%20Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9si%20Program/Program %20dokumentumai/FMTFP_k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s_2014_08_18.p df)
-
Fejér megye Integrált Területi Programja: http://www.fejer.hu/fejer-megye-integralt-teruleti-programja
Székesfehérvár, 2016. június 08.
Dr. Molnár Krisztián a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke
2. sz. melléklet dr. Révészné Nagy Mária Ildikó elnök Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület Velence Balatoni út 65. 2481 Tisztelt Elnök Asszony! A Fejér Megyei Önkormányzat a 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) szerint olyan területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A másik törvényi szabályozás, a 1996. évi XXI. törvény 13. § értemében megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörei az alábbiak: - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, - egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, - elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, - a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, - összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, - ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására. A megyei önkormányzatok – amennyiben megyehatáron túlnyúló stratégiáról van szó koncepcionálisan összehangolják a települések településfejlesztési koncepcióját, integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez, az integrált területfejlesztési programokhoz való illeszkedésük érdekében. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a Partnerségi Megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenítése a HFS intézkedéseiben megjelenjenek. Egyértelmű, hogy a Helyi Fejlesztési Stratégia szakmai koherenciában és szoros összhangban áll a 2014-2020-as európai tervezési és fejlesztési időszak céljait meghatározó EU2020 stratégiával (KSK rendelet). A HFS az EU2020 céljaihoz – ezen keresztül a Fejér Megye Integrált Területi Programjához (FMITP) - azaz a KSK rendelet által meghatározott tematikus célokhoz leginkább, azaz elsődlegesen a következő területen járul hozzá. A Partnerségi Megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenése a HFS intézkedéseiben: PM prioritások 6. A gazdasági versenyképességének
HFS intézkedések szereplők javítása és
A
mikro-vállalkozások
fejlesztése,
nemzetközi szerepvállalásuk fokozása.
eszközbeszerzés
7. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre). 8. Az energiaés erőforráshatékonyságnövelés.
Helyi munkahelyteremtés támogatása a vállalkozások fejlesztésével, bővítésével; a térség vonzóvá tétele új munkaadók letelepedésének érdekében
9. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése.
Munkakörülmények javítása, népességmegtartó képesség növelése, térség vonzóvá tétele családalapításhoz
10. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.
Szolgáltatások bővítése, kisvállalkozások fejlesztése, eltartó képesség fokozása, helyi termék, piacok fejlesztése
Megújuló energiára épülő beruházások támogatása; táji, természeti értékek felelős környezeti megóvása, szemléletformálás, népszerűsítés
Általános észrevételek: A Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégai 20142020 „Velencei-tó a természetes egészség” című stratégiai anyag rendkívül, tartalmas, integrált, a jogszabályoknak megfelelő szerkezetű előterjesztés. -
-
-
Ismerve azt a jogszabályt, amely az önkormányzati szereplők részvételét a Leader HACS-ban meghatározza - kizárva Székesfehérvár Megyei Jogú Város és a Gárdony járási központ részvételét – mégis azt javasoljuk, hogy e központokban és tervezési térségekben megvalósuló fejlesztéseket, azok hatását az anyag továbbfejlesztésénél nagyobb mértékben vegyék figyelembe. Indokoltnak tűnik, hogy a Velencei-tó Leader HACS „lehatárolásánál” ne csak a 8 település lakosságát vegyék figyelembe, hanem Gárdony városáét és az üdülési szezonban az üdülő vendégek számát is. Az egymásra épülő – ágazati OP-k, TOP, VP adta lehetőségek – térségi fejlesztések kumulatív hatása jobban érvényesül, különösen a HFS intézkedések (mikro vállalkozások fejlesztése, helyi munkateremtés, a térség vonzóvá tétele, megújuló energiára épülő beruházások, népességmegtartó képesség növelése, kkv-k és szolgáltatások bővítése, piacfejlesztés) területén. Az Alba Airport, Börgönd reptér fejlesztése az egész térségre, turizmusára, a gazdaság fejlesztésére igen jelentős hatással bír. Székesfehérvár megyei jogú város kulturális – turisztikai fejlesztéseit pl.: Királyi napok; Árpádház program; Vörösmarty Színház művészeti tevékenysége; Fehérvár, mint egyetemi, szakképző és középfokú oktatási központ; a város és a Velencei-tó metszésében épülő sport és kulturális létesítmények (multifunkcionális sportcsarnok); továbbá nem utolsó sorban Székesfehérvár helyi és helyközi közlekedésének az összekapcsolása régóta húzódó és megoldandó feladat. Gárdony járási központ fejlesztései, úgymint sportlétesítmények, termálfürdő, valamint a helyi és helyközi közlekedési kapcsolatok hálózati elemeit javasoljuk figyelembe venni. A szolgáltatások növelése, a megújuló energiákra épülő beruházások támogatása, a népességmegtartó képesség növelése, e terület adottságainak a figyelembevétele a tervezésnél a HFS alapvető érdeke.
-
-
-
-
-
A közlekedési hálózat fejlesztése több ponton érinti a Velencei-tó és térségét, úgymint az M7-es 2x3 sávra való kiépítése. A „rejtett” csomópontok és a csomópontok átépítésénél (EU szabvány) közös érdekünk, hogy a jelenleginél rosszabb, a vállalkozásokat gátló megoldás a csatlakozó és lehajtó forgalom szétválasztása az adott csomópont szolgáltatásainak forgalmától (pl.: üzemanyagkút) ne alakuljon ki. Hosszú távon véleményem szerint a Velencei-tó déli elkerülő szakaszának, mint egy tehermentesítő útnak a kialakítását „napirenden” kell tartanunk. Több földút például Pákozd - Pátka között összekötő út építése indokolt. A csomópontok mellé telepített vállalkozások, a természeti értékek megújítása nagy figyelmet igényel. A földutak kiépítése bővítheti a helyi gazdaságok szolgáltatásait, kereskedelmi és turisztikai kínálatukat. A kerékpárút-hálózat és a kerékpáros turizmussal összefüggő szolgáltatások telepítése a Velencei-tó térségében kiemelkedő mértékben fejlődik. Olyan szakaszokon (települések közötti, gyalogos, kerékpáros, hivatásforgalom, ifjúsági táborok, kemping, EFOTT, strand és szabad strand mentén), ahol időszakosan a „létesítmény” forgalma keveredik az átmenő kerékpáros forgalommal ott a megfelelő mértezés (szélesség) mellett törekedni kell a helyi forgalom és az átmentő forgalom szétválasztására. A település közti gyalogos forgalom, közösségi közlekedésre fel és leszálló forgalom számára a megvilágított gyalogos járda és kerékpárút együttes kialakítása, a hivatásforgalommal egyesítve lehet a megoldás, mivel a Velencei-tó menti települések gyakorlatilag egybeépültek. Erre több példa adódik, úgymint Sukoró és Velence – Kápolnásnyék – Gárdony között. A szolgáltatások telepítése, a helyi termékek piacra juttatása e forgalmas területeken jól szolgálja a térség vonzóvá tételét. Az úgynevezett háttértelepüléseken jelentős mennyiségű és minőségű gyümölcs-, zöldségtermesztés és feldolgozás folyik. Véleményem szerint kiemelt figyelmet érdemel a kertgazdálkodás, az öntözéses gyümölcs- és zöldségtermesztés megújítása, illetve a területek kibővítése. Támogatni kell a gyümölcs- és zöldségfeldolgozást a főváros, Székesfehérvár és a Velencei-tó közelsége miatt is. A tó-közeli, üde, füves, zöld felületek, szabad strandok, ligetes, fás gyepfelületek beépítése nemcsak településrendezési, településüzemeltetési kérdés. Óvni kell azokat a felületeket, ahol kulturált körülmények között, higiénikus feltételeknek megfelelő strandolás, sportolás és szabadidő tölthető el és ezeket a szolgáltatásokat vonzóvá kell tennünk. Ezáltal elérhető a népességmegtartó képesség növelése, a térség vonzóvá tétele a családalapításhoz, a szolgáltatások bővítése és a természeti értékek felelős környezeti megóvása. A turisztikai termékek és szolgáltatások minősége jelentős mértékben javult. A hagyományos üdülő, rekreációs, termálfürdő adta gyógyító lehetőségeken túl fel kell készülni, hogy jelentős mértékben nő a tó körüli versenysportra is alkalmas, jelentős számú sportolót és résztvevőt bevonó létesítmény építésére. Várhatóan nő az egyetemi szintű oktatás jelenléte és a nemzetközi versenyek színvonalas megtartása. A fejlesztések jelentős mértékben növelhetik az új középfokú és felsőfokú szakképzésben résztvevők számát és módosíthatják a korábbi szolgáltatások iránti igényeket.
-
A Velencei-tó „lehatároláson” túl az úgynevezett háttértelepülések vidékfejlesztési programjainak, helyközi közlekedésének, agrárfeldolgozó, valamint helyi termék piacának bekapcsolása a Velencei-tó közvetlen üdülő körzet tevékenységébe fontos tervezői és koordináló feladatot jelent.
Tisztelt Elnök Asszony! A Fejér Megyei Önkormányzat a helyi fejlesztési stratégia elkészítésének további szakaszaiban is részt kíván venni. Javaslom, hogy a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatallal, annak munkatársaival, Főépítész úrral is szíveskedjék felvenni a kapcsolatot. Kapcsolódó információk: A koncepció készítéséhez segítő szándékkal kigyűjtöttük azokat a térségi információkat, melyeket javasolunk figyelembe venni: - az 1. sz. mellékletben a tervezési folyamatról és a vele szorosan összefüggő területfejlesztési kérdésekről a Fejér Megyei Közgyűlés által hozott döntések listája – a határozatok elérhetők a honlapon (Fejér Megyei Önkormányzat/Dokumentumok) -
a 2. sz. melléklet: a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/12_FM _koncepc_1_sz_%20mell.pdf)
-
a 3. sz. melléklet Fejér Megyei Területfejlesztési Program: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/Fej%C 3%A9r%20Megyei%20Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9si%20Program/Program %20dokumentumai/FMTFP_k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s_2014_08_18.p df)
-
Fejér megye Integrált Területi Programja: http://www.fejer.hu/fejer-megye-integralt-teruleti-programja
Székesfehérvár, 2016. június 8.
Dr. Molnár Krisztián a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke
3. sz. melléklet Fejes István munkaszervezet vezető Sárvíz Helyi Közösség Egyesület Aba Rákóczi u. 12. 8127 Tisztelt Munkaszervezet vezető Úr! A Fejér Megyei Önkormányzat a 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) szerint olyan területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A másik törvényi szabályozás, a 1996. évi XXI. törvény 13. § értemében megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörei az alábbiak: - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, - egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, - elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, - a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, - összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, - ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására. A megyei önkormányzatok – amennyiben megyehatáron túlnyúló stratégiáról van szó koncepcionálisan összehangolják a települések településfejlesztési koncepcióját, integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez, az integrált területfejlesztési programokhoz való illeszkedésük érdekében. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a partnerségi megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenítése a HFS intézkedéseiben megjelenjenek. Egyértelmű, hogy a Helyi Fejlesztési Stratégia szakmai koherenciában és szoros összhangban áll a 2014-2020-as európai tervezési és fejlesztési időszak céljait meghatározó EU2020 stratégiával (KSK rendelet). A HFS az EU2020 céljaihoz – ezen keresztül a Fejér Megye Integrált Területi Programjához (FMITP) - azaz a KSK rendelet által meghatározott tematikus célokhoz leginkább, azaz elsődlegesen a következő területen járul hozzá. A Partnerségi Megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenése a HFS intézkedéseiben: PM prioritások 1. A gazdasági versenyképességének
HFS intézkedések szereplők javítása és
A
mikro-vállalkozások
fejlesztése,
nemzetközi szerepvállalásuk fokozása.
eszközbeszerzés.
2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre). 3. Az energiaés erőforráshatékonyságnövelés.
Helyi munkahelyteremtés támogatása a vállalkozások fejlesztésével, bővítésével; a térség vonzóvá tétele új munkaadók letelepedésének érdekében.
4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése.
Munkakörülmények javítása, népességmegtartó képesség növelése, térség vonzóvá tétele családalapításhoz.
5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.
Szolgáltatások bővítése, kisvállalkozások fejlesztése, eltartó képesség fokozása, helyi termék, piacok fejlesztése.
Megújuló energiára épülő beruházások támogatása; táji, természeti értékek felelős környezeti megóvása, szemléletformálás, népszerűsítés.
Általános észrevételek: A Sárvíz Helyi Közösség Helyi Fejlesztési Stratéga 2014-2020 anyag rendkívül, tartalmas, integrált, a jogszabályoknak megfelelő szerkezetű előterjesztés. -
-
A Sárvíz LEADER Helyi Akciócsoport fejlesztési stratégiáját meghatározza, hogy három jól elkülöníthető, közel homogén mikrotérségre „bontható”. A Székesfehérvár vonzáskörzetében lévő mikrotérség fejlesztési stratégiáját meghatározzák Székesfehérvár és vonzáskörzetében adottságai és lehetőségei. Az elemzésekből kitűnik, hogy a mikrotérségben igen erőteljes az ingázás, jelentős mértékű a szolgáltatások vállalkozási intenzitása, valamint ezen akciócsoport közösség közel került ahhoz az állapothoz, amely Székesfehérvár agglomerációs tervezési, fejlesztési, programozási szintjét jelentse. Korábban Székesfehérvár és térségét a több központú városiasodó hálózat jellemezte. A város és vonzáskörzete most egy új településközösségi struktúrába lép. Ez infrastruktúra-fejlesztés, terület-felhasználás, otthonteremtés, intézményfenntartás és egy közel egységes piac kialakulását jelentheti. Ezt a vidékfejlesztés eszközeivel befolyásolni rendkívül nehéz, egyfajta alkalmazkodó stratégiát igényel. Nádasdladány, Szabadbattyán a kulturális örökségvédelem, Nemzeti Kastélyprogram kiemelkedő területei, ahol igen jelentős fejlesztések történtek illetve történnek. Az Aba-Seregélyes központú mikrotérség az elmúlt években jelentős lépéseket tett a megyeszékhellyel együttműködő, ugyanakkor önálló stratégia kialakítása érdekében. A megyeszékhely közeliség azonban meghatározó SeregélyesAba-Sárkeresztúr-Tác és Soponya esetében is. Seregélyes, Tác (Gorsium) és Soponya fejlesztései a Nemzeti Kastélyprogramon és a kulturális turizmus fejlesztésein keresztül igen jelentős vonzerőt képviselnek. Nagylók és Sárszentágota a szabadvállalkozási zóna (SZVZ) hatálya alá esik. A stratégia kiemelten foglalkozik a kkv-k, mikro és családi vállalkozások erősítésével, aktivitásuk növelésével, amely illeszkedik Fejér megye stratégiájához. Az Aba központú mikrotérség a Dél-fejér megyei és az Észak-tolnai együttműködés megyei és várhatóan országos támogatásából arányosan profitálhat és erősítheti Dél-Fejér megye felzárkózását. Nagyobb foglalkoztatók térségből való kivonulását kellő önkormányzati terület, adókedvezmény, infrastruktúra fejlesztés támogató határozataival meg kell akadályozni. A Börgönd reptér és
-
-
-
-
ipari parkkal való együttműködés meghatározó jelentőségű lesz nemcsak a mikrotérségre, hanem Fejér megye déli, felzárkózásra váró területeire is. A Cece-Mezőszilas központú mikrotérség teljes egésze az SZVZ területére esik, ahol Fejér megyei fejlesztési stratégiának nagy elhatározása, hogy kiemelten segíti a vállalkozók aktivitását, újabbak betelepülését, az Észak-tolnai kiemelt fejlesztésekhez (Paks II., Nemzeti Kastélyprogram, Séd-Nádor-Gaja rendszer revitalizációja) szerves kapcsolódását. A két megye együttműködésén túl a HFS részvételét javasoljuk a Sárbogárdi foglalkoztatási paktumban és egy most körvonalazódó, szándékaink szerint a Kormány által támogatott kiemelt fejlesztési programban, amely a „Mezőföld felzárkóztatásáért” munkacímet viseli. Ennek lényege, hogy azok a fejlesztések, amelyek az országos, illetve TOP, VP programokba nem férnek bele - szakképzés, felsőfokú képzés, agrárfeldolgozó ipar kiemelt támogatása, térségi megújuló energia kapacitás kialakítása, Nemzeti Kastélyprogramhoz való kapcsolódás (Simontornya, Ozora, Dég, Soponya) - hazai forrásból kapjanak támogatást. Reális célkitűzés az is, hogy ne növekedjen tovább a leszakadás mértéke Dél-Fejérben, ne erősödjön az elvándorlás és javuljon a térség elérhetősége. Indokolt a vasúti, közúti hálózat megújítása. Fontos, hogy a vidékfejlesztés is vállaljon szerepet Paks II. fejlesztés munkaerő és ellátási igényének kielégítésében. Meg kell találjuk Vajta és a közeli termálfürdők hasznosításának lehetőségeit. A stratégia javaslatot tesz natúrpark kialakítására és munkaszervezetére. A munkaszervezet kialakítása a Sárbogárdi és az Enyingi, az Észak-tolnai Tamási járásokban együttműködő SZVZ esetében is erőteljesen felmerült. A részfeladatok ellátása helyett megfontolandónak tartjuk egy olyan fenntartható munkaszervezet tartós létrehozását, amely Dél-Fejér egyik legfontosabb elmaradást mutató területén – tervek előkészítettségi állapota, tanulmány és kiviteli tervek hiánya, projekt előkészítés, generálás és menedzselés – a megye többi LEADER HACS, megyei jogú városi, kiemelt térségi tervezést menedzselő munkaszervezethez hasonló teljesítményt nyújt. Lehet, hogy a munkaszervezet kialakítását Tolna és Fejér megye együttműködésével, illetve a járási szintű paktumok lehetőségeivel össze kell kapcsolni. A megyei fejlesztési biztos úr által összefogott, a Kereskedelmi és Iparkamara, illetve az Agrárkamara által támogatott vállalkozásokat és vállalkozókat felkészítő fórumokhoz aktív kapcsolódást javaslunk. A SZVZ a térség felzárkóztatásához eszköz, amely akkor fejti ki eredményesen hatását, ha a vállalkozói aktivitást, pályázati készséget és a térségbe új vállalkozások betelepítését az önkormányzatok és a Leader HACS szervezetei elősegítik. A stratégia nagyon fontos része az agrártermelők (őstermelők), a feldolgozóipar, a vállalkozások számának gyarapítása. Bővíteni javasoljuk az öntözhető zöldség-, gyümölcstermelő felületek nagyságát és a termelői piacok bekapcsolását a nagyobb fogyasztói centrumba. Székesfehérvár mellett a modern városok programja keretén belül Dunaújváros kiemelkedő fejlesztési lehetőségeket kapott, amelynek nagyon fontos stratégiai eleme a DunaújvárosSárbogárd közlekedési, foglalkoztatási, egészségügyi, képzési, többlet lehetőségeket biztosító fejlesztések. A népességfogyás megállítása integrált tervezést és programozást, cselekvést igényel, a terület- és településfejlesztési, vidékfejlesztési, az emberi erőforrás értékeinek koordinációjában. Sárvíz Helyi Közösség területe igen jelentős épített és természeti értékekkel, erőforrásokkal, megőrzendő hagyományokkal rendelkezik. Ezek bemutatása és az erre épülő vállalkozások támogatása, a megyei turisztikai desztinációkhoz való bekapcsolása a térség felemelkedése számára régi adósság, óriási
lehetőség. A kerékpárutak, a tematikus útvonalak, a lovas és ökoturizmus, a vadászati és a vízi világ nyújtotta élmények, a Mezőföld kincsei, a programban megfogalmazott Pannónia Szíve fejlesztések igen fontos, szerves részét képezik. Tisztelt Munkaszervezet vezető Úr! A Fejér Megyei Önkormányzat a helyi fejlesztési stratégia elkészítésének további szakaszaiban is részt kíván venni. Javaslom, hogy a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatallal, annak munkatársaival, Főépítész úrral is szíveskedjék felvenni a kapcsolatot. Kapcsolódó információk: A koncepció készítéséhez segítő szándékkal kigyűjtöttük azokat a térségi információkat, melyeket javasolunk figyelembe venni: - az 1. sz. mellékletben a tervezési folyamatról és a vele szorosan összefüggő területfejlesztési kérdésekről a Fejér Megyei Közgyűlés által hozott döntések listája – a határozatok elérhetők a honlapon (Fejér Megyei Önkormányzat/Dokumentumok) -
a 2. sz. melléklet: a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/12_FM _koncepc_1_sz_%20mell.pdf)
-
a 3. sz. melléklet Fejér Megyei Területfejlesztési Program: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/Fej%C 3%A9r%20Megyei%20Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9si%20Program/Program %20dokumentumai/FMTFP_k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s_2014_08_18.p df)
-
Fejér megye Integrált Területi Programja: http://www.fejer.hu/fejer-megye-integralt-teruleti-programja
Székesfehérvár, 2016. június 10.
Dr. Molnár Krisztián a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke
4. sz. melléklet Márok Csaba elnök Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Kulcs Rákóczi u. 139. 2458 Tisztelt Elnök Úr! A Fejér Megyei Önkormányzat a 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) szerint olyan területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A másik törvényi szabályozás, a 1996. évi XXI. törvény 13. § értemében megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörei az alábbiak: - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, - egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, - elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, - a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, - összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, - ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására. A megyei önkormányzatok – amennyiben megyehatáron túlnyúló stratégiáról van szó koncepcionálisan összehangolják a települések településfejlesztési koncepcióját, integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez, az integrált területfejlesztési programokhoz való illeszkedésük érdekében. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a partnerségi megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenítése a HFS intézkedéseiben megjelenjenek. Egyértelmű, hogy a Helyi Fejlesztési Stratégia szakmai koherenciában és szoros összhangban áll a 2014-2020-as európai tervezési és fejlesztési időszak céljait meghatározó EU2020 stratégiával (KSK rendelet). A HFS az EU2020 céljaihoz – ezen keresztül a Fejér Megye Integrált Területi Programjához (FMITP) - azaz a KSK rendelet által meghatározott tematikus célokhoz leginkább, azaz elsődlegesen a következő területen járul hozzá. A Partnerségi Megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenése a HFS intézkedéseiben: PM prioritások 6. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása.
HFS intézkedések A mikro-vállalkozások eszközbeszerzés.
fejlesztése,
7. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre). 8. Az energiaés erőforráshatékonyságnövelés.
Helyi munkahelyteremtés támogatása a vállalkozások fejlesztésével, bővítésével; a térség vonzóvá tétele új munkaadók letelepedésének érdekében.
9. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése.
Munkakörülmények javítása, népességmegtartó képesség növelése, térség vonzóvá tétele családalapításhoz.
10. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.
Szolgáltatások bővítése, kisvállalkozások fejlesztése, eltartó képesség fokozása, helyi termék, piacok fejlesztése.
Megújuló energiára épülő beruházások támogatása; táji, természeti értékek felelős környezeti megóvása, szemléletformálás, népszerűsítés.
Általános észrevételek: A Mezőföldi Híd Leader HACS Fejlesztési Stratégiája által lefedett települései legerőteljesebben Dunaújváros Megyei Jogú Város és vonzáskörzetének fejlesztéseihez kapcsolódnak. -
-
-
A megyei jogú város 7 éves tervezési időszakra szóló fejlesztésein túl (azzal szerves egységet képezve) a Kormány „Modern Városok Programjában” az egész térségre kiható, stratégiai jellegű fejlesztéseket támogat. A munkahelyek megtartása, a nők foglalkoztatása, a felsőfokú egyetemi-duális és a középfokú szakképzés alapvető fontosságú célkitűzésein túl igen jelentős, térségi kihatású a városkörnyék vasúti, közösségi közlekedési, közúthálózat fejlesztési, és nem utolsó sorban az 500 hektár nagyságú állami terület átadás, áruforgalmi csomópont és logisztikai központ megvalósítására. Nagy jelentőségű fejlesztés térségi szempontból a Dunaújváros-Mezőfalva-Sárbogárd összekötő út korszerűsítése és a térségi, valamint a hivatásforgalmi kerékpárút hálózat tervezett kialakítása. Székesfehérvárhoz hasonlóan Dunaújváros közvetlen és tágabb vonzáskörzetében indokolt az agglomerálódó településhálózatra jellemző terület-felhasználási, infrastrukturális, oktatási, egészségügyi, szociális, a helyi termékek piacra jutását elősegítő tervezési és programozási együttműködés. Javasoljuk, hogy a nagy CLLD programba a térség jelentkezzen és eszköztárában ezt a lehetőséget alkalmazza. A Szabad Vállalkozási Zóna meglévő és betelepülő vállalkozásokat segítő hatása érvényesülhet Hantos település területén. A „Mezőföld felzárkóztatásáért program” tervezési, programozási előnyei Baracs, Daruszentmiklós, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Szabadegyháza települések fejlesztéseire lehetnek hatással. Dél-Fejér és Észak-Tolna együttműködésének egyik fő területe a Paks II. fejlesztéssel összefüggő foglalkoztatási, infrastruktúrafejlesztési és az érintett terület biztonságára vonatkozó lehetőségek kiaknázása. Szándékaink szerint jelentősen javítani szeretnénk a közösségi közlekedés, a vasúti áruszállítás és a termékek piacra jutásának ügyét. Fejér megye integrált területi programja számol a Duna-völgye településeinek környezetvédelmi, vízminőség-védelmi és a nemzetközi turizmussal összefüggő programjára. Szándékaink szerint a pannóniai oldalon is tervezzük az EuroVelo 6 kialakítását és az ehhez kapcsolódó térségi és hivatásforgalmi
-
-
-
kerékpárutak fokozatos kiépítését. A Limes projekt a világörökség részévé válhat. Ha ez megvalósul, akkor Magyarország egyik legnagyobb összefüggő turisztikai programját jelentheti, amely nemcsak a római kori örökséget mutatja be, hanem vonzza a látogatókat az igényes turisztikai termékek szolgáltatásaihoz. A program - kiegészülve a Duna-völgye gasztronómiai, népművészeti, épített és környezeti értékeivel - jelentős lépést tehet a TDM szervezésében, amely kihatással lehet a Duna-völgye turizmusára és bevételeire. Az ágazati operatív programok, a TOP, és a VP fókuszában a kkv-k, családi és mikrovállalkozások támogatása áll. Ha egy térség ezekből a forrásokból jelentős mértékben részesedni kíván, akkor a Kereskedelmi és Iparkamara, illetve az Agrárkamara, a Széchenyi Programiroda együttműködésében kellő információval látja el és stratégiai kérdésnek tekinti a vállalkozók felkészítését a pályázati rendszerekre, az igénybe vehető kedvezményekre. Ez különösen jelentős a Mezőföldi Híd településein, hogy javuljon a diverzifikáltabb, ipari szolgáltató és kereskedelmi szerkezet és vele a foglalkoztatás. A megyei és megye jogú városi TOP keretek jelentős mértékben a városokra koncentrálódnak. Javasoljuk tehát a fejlesztési stratégiában, hogy a kistelepülések is arányosan részesedjenek a következő fejlesztési ciklus forrásaiból. A Közép-Magyarországi Régióból (Budapest, Pest megye) kitelepülő vállalkozásoknak lehetőleg szervezett formában kell területhasználatot biztosítani. A népességfogyás megállítása integrált tervezést és programozást, cselekvést igényel, a terület- és településfejlesztési, vidékfejlesztési, az emberi erőforrás értékeinek koordinációjában. Egy-egy térség fejlődését sok esetben meghatározza, hogy a tervezés, az előkészítés, a menedzsment „milyen állapotban van”, rendelkezésre állnak-e a szükséges dokumentációk. A Modern Városok Programban Dunaújváros és térsége a Kormány támogatásával jelentős előrelépést tehet az egész térséget érintő tervezés, előkészítés, a pályázatok célba juttatása terén. Olyan munkaszervezetet célszerű létrehozni, amely képes a regionális központ agglomerációjában gondolkodni és tervezni, amely „ugrásra készen” optimális módon használja ki a rendelkezésre álló forrásokat és képes az ágazati operatív programok, a hazai források, a TOP és a vidékfejlesztés kölcsönhatásában a döntéshozók elé olyan javaslatokat készíteni, amelyek új szintre emelik a Duna-völgye, a dunaújvárosi agglomeráció és a Mezőföldi Híd életminőségét. Javasoljuk minél nagyobb mértékben bevonni a „Dunaújvárosi Egyetemet”, együttműködni a megyei jogú város szellemi kapacitásaival és használni a térségben működő civilszervezetek, alapítványok és nagyvállalkozók stratégiai tervező és fejlesztő kapacitásait.
Tisztelt Elnök Úr! A Fejér Megyei Önkormányzat a helyi fejlesztési stratégia elkészítésének további szakaszaiban is részt kíván venni. Javaslom, hogy a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatallal, annak munkatársaival, Főépítész úrral is szíveskedjék felvenni a kapcsolatot.
Kapcsolódó információk: A koncepció készítéséhez segítő szándékkal kigyűjtöttük azokat a térségi információkat, melyeket javasolunk figyelembe venni: - az 1. sz. mellékletben a tervezési folyamatról és a vele szorosan összefüggő területfejlesztési kérdésekről a Fejér Megyei Közgyűlés által hozott döntések listája – a határozatok elérhetők a honlapon (Fejér Megyei Önkormányzat/Dokumentumok) -
a 2. sz. melléklet: a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/12_FM _koncepc_1_sz_%20mell.pdf)
-
a 3. sz. melléklet Fejér Megyei Területfejlesztési Program: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/Fej%C 3%A9r%20Megyei%20Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9si%20Program/Program %20dokumentumai/FMTFP_k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s_2014_08_18.p df)
-
Fejér megye Integrált Területi Programja: http://www.fejer.hu/fejer-megye-integralt-teruleti-programja
Székesfehérvár, 2016. június 15.
Dr. Molnár Krisztián a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke
5. sz. melléklet Tóth Terézia elnök Mezőföld Helyi Közösség Egyesület Kisláng Fő u. 63. 8156
Tisztelt Elnök Asszony! A Fejér Megyei Önkormányzat a 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) szerint olyan területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A másik törvényi szabályozás, a 1996. évi XXI. törvény 13. § értemében megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörei az alábbiak: - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, - egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, - elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, - a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, - összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, - ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására. A megyei önkormányzatok – amennyiben megyehatáron túlnyúló stratégiáról van szó koncepcionálisan összehangolják a települések településfejlesztési koncepcióját, integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez, az integrált területfejlesztési programokhoz való illeszkedésük érdekében. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a partnerségi megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenítése a HFS intézkedéseiben megjelenjenek. Egyértelmű, hogy a Helyi Fejlesztési Stratégia szakmai koherenciában és szoros összhangban áll a 2014-2020-as európai tervezési és fejlesztési időszak céljait meghatározó EU2020 stratégiával (KSK rendelet). A HFS az EU2020 céljaihoz – ezen keresztül a Fejér Megye Integrált Területi Programjához (FMITP) - azaz a KSK rendelet által meghatározott tematikus célokhoz leginkább, azaz elsődlegesen a következő területen járul hozzá. A Partnerségi Megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenése a HFS intézkedéseiben:
PM prioritások 11. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása. 12. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre). 13. Az energiaés erőforráshatékonyságnövelés.
HFS intézkedések A mikro-vállalkozások eszközbeszerzés.
fejlesztése,
Helyi munkahelyteremtés támogatása a vállalkozások fejlesztésével, bővítésével; a térség vonzóvá tétele új munkaadók letelepedésének érdekében. Megújuló energiára épülő beruházások támogatása; táji, természeti értékek felelős környezeti megóvása, szemléletformálás, népszerűsítés.
14. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése.
Munkakörülmények javítása, népességmegtartó képesség növelése, térség vonzóvá tétele családalapításhoz.
15. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.
Szolgáltatások bővítése, kisvállalkozások fejlesztése, eltartó képesség fokozása, helyi termék, piacok fejlesztése.
Általános észrevételek: -
-
-
-
A Mezőföld Helyi Közösség által lehatárolt terület településeinek többsége a szabad vállalkozási zóna (SZVZ) területére esik. Több fórumon folyik az egyeztetés, hogy a helyi ipar, az agrárfeldolgozó ipar és szolgáltatások mely területén lehet a pályázatok révén a meglévő kkv-k helyzetén javítani és újabb vállalkozásokat a térségbe vonzani. Javasoljuk a stratégiánál ezt az új lehetőséget figyelembe venni. A terület turisztikai termékei, illetve a Balaton, mint nagy turisztikai desztináció közelsége megfelelő stratégia esetén jelentős fejlődést ígér, főleg a Dél-Balaton attrakcióinak kiegészítése, a Mezőföld „csomagszerű” szolgáltatásainak a kiajánlása adhat előrelépést. A dégi Festetics-kastély - mint a Nemzeti Kastélyprogram egyik Fejér megyei meghatározó lehetősége - kitörési pontot biztosíthat, egyfajta összekötő kapocs szerepet Cece, Ozora, Simontornya, Tác, Soponya és Enying között. A Sió völgyének fejlesztése és rehabilitációja jelentős turisztikai vonzerőt jelenthet. Az Ádánd és Simontornya közötti fejér megyei szakasz tervezése, majd megvalósítása e rendkívül hátrányos helyzetű térség számára „kibontakozást hozhat”. Ez főleg a helyi termék szolgáltatásokban, a kisebb pihenő helyek, kerékpár és csomagkölcsönző helyek szolgáltatásaiban jelenthet előre lépést. Átalakíthatja a Sió Fejér megyei szakaszán élők lehetőségeit, ha a víztározás, az öntözés és a vízi sportokra alkalmas felület több év alatt kialakíthatóvá válik. Enying térségében a Siójuttal összekötő földút kiépítését szorgalmazni kell. Továbbá kezdeményezni szükséges, hogy a Videoton telephelyének állami vagy önkormányzati tulajdonba vásárlásával legyen lehetőség egy barnamezős, ipari vagy feldolgozóipari vállalkozás támogatott kialakítására. A kerékpárutak fejlesztését hálózatszerűen javaslom ütemesen megtervezni és kiépíteni, amely egyrészt kapcsolódik a Sió menti országos hálózathoz, másrészt bekapcsolja a dégi kastély rehabilitáció adta jelentős látogató közönséget, az Enying és a Balaton északi és déli üdülőterülete felé irányuló forgalomba. Távlatban figyelembe kell vennünk a Nádor mentén kialakuló,
-
Cece-Rétimajor-Soponya-Tác-Gorsium-Szabadbattyán nyomvonalon kialakuló kerékpárúti kapcsolatokat. A helyi termékek különböző fajtáinak a piacra jutását mind a balatoni desztináció, mind a székesfehérvári nagyobb fogyasztó piacok felé szervezett formában segíteni javasoljuk.
Tisztelt Elnök Asszony! A Fejér Megyei Önkormányzat a helyi fejlesztési stratégia elkészítésének további szakaszaiban is részt kíván venni. Kapcsolódó információk: A koncepció készítéséhez segítő szándékkal kigyűjtöttük azokat a térségi információkat, melyeket javasolunk figyelembe venni: - az 1. sz. mellékletben a tervezési folyamatról és a vele szorosan összefüggő területfejlesztési kérdésekről a Fejér Megyei Közgyűlés által hozott döntések listája – a határozatok elérhetők a honlapon (Fejér Megyei Önkormányzat/Dokumentumok) -
a 2. sz. melléklet: a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/12_FM _koncepc_1_sz_%20mell.pdf)
-
a 3. sz. melléklet Fejér Megyei Területfejlesztési Program: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/Fej%C 3%A9r%20Megyei%20Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9si%20Program/Program %20dokumentumai/FMTFP_k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s_2014_08_18.p df)
-
Fejér megye Integrált Területi Programja: http://www.fejer.hu/fejer-megye-integralt-teruleti-programja
Székesfehérvár, 2016. június 8.
Dr. Molnár Krisztián a Fejér Megyei Közgyűlés Elnöke
6. sz. melléklet Bajkai János Ferenc elnök „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület Zirc Vak Bottyán u. 1. 8420 Tisztelt Elnök Úr! A Fejér Megyei Önkormányzat a 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) szerint olyan területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A másik törvényi szabályozás, a 1996. évi XXI. törvény 13. § értemében megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörei az alábbiak: - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, - egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, - elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, - a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, - összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, - ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására. A megyei önkormányzatok – amennyiben megyehatáron túlnyúló stratégiáról van szó koncepcionálisan összehangolják a települések településfejlesztési koncepcióját, integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez, az integrált területfejlesztési programokhoz való illeszkedésük érdekében. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a partnerségi megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenítése a HFS intézkedéseiben megjelenjenek. Egyértelmű, hogy a Helyi Fejlesztési Stratégia szakmai koherenciában és szoros összhangban áll a 2014-2020-as európai tervezési és fejlesztési időszak céljait meghatározó EU2020 stratégiával (KSK rendelet). A HFS az EU2020 céljaihoz – ezen keresztül a Fejér Megye Integrált Területi Programjához (FMITP) - azaz a KSK rendelet által meghatározott tematikus célokhoz leginkább, azaz elsődlegesen a következő területen járul hozzá. A Partnerségi Megállapodásban meghatározott 5 fő prioritás és ezek megjelenése a HFS intézkedéseiben: PM prioritások 16. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása. 17. A foglalkoztatás növelése (a
HFS intézkedések A mikro-vállalkozások eszközbeszerzés. Helyi
munkahelyteremtés
fejlesztése, támogatása
a
gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre). 18. Az energiaés erőforráshatékonyságnövelés.
vállalkozások fejlesztésével, bővítésével; a térség vonzóvá tétele új munkaadók letelepedésének érdekében.
19. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése.
Munkakörülmények javítása, népességmegtartó képesség növelése, térség vonzóvá tétele családalapításhoz.
20. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.
Szolgáltatások bővítése, kisvállalkozások fejlesztése, eltartó képesség fokozása, helyi termék, piacok fejlesztése.
Megújuló energiára épülő beruházások támogatása; táji, természeti értékek felelős környezeti megóvása, szemléletformálás, népszerűsítés.
Általános észrevételek: - A helyi fejlesztési stratégia megalapozása, célkitűzései és intézkedései nagy tapasztalatra épülő, rendkívül színvonalas munka. A Veszprém-Zirc-MórSzékesfehérvár fejlesztési pólusok között elterülő hagyományokban és környezeti értékekben rendkívül gazdag terület fejlesztési stratégiája kiválóan kapcsolódik az ágazati operatív programok, a megyei és a járási központok integrált területi stratégiáihoz. - Rendkívül felelősségteljes vállalás, hogy a források 2/3-át a vállalkozások ösztönzésére, a foglalkoztatás növelésére, a helyi gazdaság beindítására szánják. Ezért indokolt, hogy a megyei TOP adta lehetőségek alapján a turisztikai termékek és a helyi termékek piacra jutásánál kapcsolódjanak a járási központokhoz és a megyei jogú városokhoz. - „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület által lehatárolt területen több jelentős infrastruktúra-fejlesztés valósul, illetve valósulhat meg. Ezek közül kiemelkedik a 8. és a 81. közlekedési út korszerűsítése. Veszprém és Fejér megyének elhatározása, hogy erősíti a Veszprém-Zirc-Mór-OroszlányTata logisztikai és ipari tengelyt. A térség egyik legnagyobb gondja az ipari vállalkozások számára, hogy kevés a megfizethető, jól képzett szakember, szakmunkás. Mégis az egyik kitörési pont, hogy javuljon a turizmus, a helyi termék és a helyi közszolgáltatások révén a helyben foglalkoztatás. - A csodálatos adottságokkal rendelkező területen igen jelentős kerékpárút építési kezdeményezések indultak: Székesfehérvár és Mór között, de tervezett egy Székesfehérvár-Fehérvárcsurgó-Bodajk és számolnunk kell egy a Zircet Mórral és Tatával összekötő, esetleg a Duna menti Eurovelo 6-hoz csatlakozó kerékpárút nyomvonallal is. A tematikus útvonalak közül kiemelkedik a Mária út és a különböző búcsújáró helyekhez, kegyhelyekhez vezető zarándokutak. Ezeknek a továbbfejlesztésében is célszerű, hogy a pihenő helyek, szálláshelyek és a zarándokutak célpontjai füzérszerűen összehangolt programokkal rendelkezzenek. Rendkívül dinamikusan fejlődik a lovas és a fogatos turizmus, amelynek a bakonyi településeken igen komoly múltja és értékes tapasztalatai vannak. Támogatjuk azt a szándékot, hogy a lehatárolással érintkező TDM-kel jelentős mértékben javítsák az informatikai, a programok elérhetőségét és a szolgáltatások színvonalát javító kapcsolatokat. - Bakonybél, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Herend, Iszkaszentgyörgy, Mór, Szentgál és Zirc kulturális, épített és természeti értékei, a magyar történelmi egyházakban betöltött szerepei kiemelkedő lehetőséget adnak az egész térség számára, hogy a vidékfejlesztés széles eszköztárával és tárgyi értékeivel e
-
centrumokhoz kapcsolódjanak. E centrumok – természetesen más kisebb kegyés zarándokhelyekkel együtt – nemzetközi kapcsolatokra és gyakorlat „kitekintésére” is számtalan lehetőséget adnak. Reneszánszát élik a gyógynövények és készítményeik és gondosan megtervezett terápiás alkalmazásaik. A térségben a bányaművelés felhagyásával, az ipari szerkezetváltással beindult több évtizedes folyamatok alapvető változást hoztak az életmódban és a foglalkoztatásban. A járásközponti stratégiák és a bányatelepülések rendezési terveinek vizsgálatánál megállapítható, hogy rendkívül nagy ingatlanvagyonnal, infrastruktúrával, több estben ivóvíz minőségű karsztvízzel, és megőrzésre váró életformákkal találkozunk, ezek nem mindegyike bányászati emlék, hanem célszerűen hasznosíthatók. A jelentős nemzeti kastély- és vár fejlesztési programokhoz való kapcsolódás – Bodajk, Fehérvárcsurgó, Mór, Zirc – egy, az előző időszakhoz képest magasabb színvonalú kulturális turizmus lehetőségét adja.
A BAKONYÉRT Leader HACS területén lévő települések – kivéve azok, ahol már jelentős nemzetközi és hazai turisztikai desztináció kifejlődött (Zirc, Mór, Bodajk, Herend) – informatikai fejlesztése elodázhatatlan, bekapcsolódása a hazai és nemzetközi turisztikai termékkínálatba nem nélkülözheti a modern és mindenki számára elérhető eszközöket. Tisztelt Elnök Úr! A Fejér Megyei Önkormányzat a helyi fejlesztési stratégia elkészítésének további szakaszaiban is részt kíván venni. Javaslom, hogy a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatallal, annak munkatársaival, Főépítész úrral is szíveskedjék felvenni a kapcsolatot. Kapcsolódó információk: A koncepció készítéséhez segítő szándékkal kigyűjtöttük azokat a térségi információkat, melyeket javasolunk figyelembe venni: - az 1. sz. mellékletben a tervezési folyamatról és a vele szorosan összefüggő területfejlesztési kérdésekről a Fejér Megyei Közgyűlés által hozott döntések listája – a határozatok elérhetők a honlapon (Fejér Megyei Önkormányzat/Dokumentumok) -
-
a 2. sz. melléklet: a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/12_FM _koncepc_1_sz_%20mell.pdf) a 3. sz. melléklet Fejér Megyei Területfejlesztési Program: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/Fej%C 3%A9r%20Megyei%20Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9si%20Program/Program %20dokumentumai/FMTFP_k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s_2014_08_18.p df) Fejér megye Integrált Területi Programja: http://www.fejer.hu/fejer-megye-integralt-teruleti-programja
Székesfehérvár, 2016. június 22. Dr. Molnár Krisztián a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke
7. sz. melléklet Tárgy: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Helyi Fejlesztési Stratégiájának véleményezése
Bechtold Tamás elnök úr Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Vál Vajda János u. 2. 2473 Tisztelt Elnök Úr! A megyei önkormányzat véleményező szerepe alapvetően a HFS tartalmát befolyásoló országos, nagytérségi jelentőségű fejlesztések bemutatására terjed ki, ezért döntően a 4.3.3 A HFS tartalmát befolyásoló, a térség gazdasági és környezeti fejlődését és a befogadást támogató programok, szolgáltatások fejezetet érintette. Ehhez a fejezethez a megyei önkormányzat az alábbi pontosított szövegrészt adja: A 2014-2020-as tervezett fejlesztések közül már ismert közvetlen térségi kapcsolódást jelentenek a Nemzeti Kastély- és Várprogram térséget érintő első körös fejlesztései közül a bicskei kiemelt kastélyfejlesztés, egy későbbi fázisban esetleg ehhez további térségi felújításra szoruló kastélyok (pl. Vál stb.) kapcsolódhatnak. A kiemelt városi fejlesztések közül összegében is a legnagyobb az MTA Martonvásári agrár-innovációs centrum kialakítása, összesen mintegy 7,8 milliárd forint fejlesztési forrás biztosításával, amelynek eredményeket a martonvásári önkormányzat egy mintegy 150 hektáros ipari parkként hasznosítható területhez, valamint egy 21 hektáros rekreációs fejlesztési területhez jut. A térség megközelíthetőségét jelentősen javítja a bicskei intermodális csomópont fejlesztése az IKOP keretében. A 2014-2020-as TDM fejlesztésekhez való kapcsolódás egyik előfeltétele a Völgy Vidék turisztikai egyesület, mint TDM Szervezet és munkaszervezetének a megalapítása, s ennek révén egy Velencei-tó - Völgy Vidék - Vértes (VVV) térségi turisztikai együttműködés megvalósítása. Szintén a turizmus területéhez tartozó kiemelt térségi fejlesztés az Etyeki Gasztrosétány kialakítása és fejlesztése. Ugyancsak kapcsolódnak a Bejárható Magyarország „gerinc-útvonalas” fejlesztések, kiemelten a VV térséget érinti két kiemelt kerékpáros gerincút hálózat fejlesztés is, egyik a Budapest – Velencei-tó – Balaton vonal részeként az Ercsi – Gyúró – Tordast érintő fejlesztés, a másik a Váli völgybe tervezett kerékpárút fejlesztés, valamint az ezekre ráfűződő Bicske-Csabdi-Tarján irányában megvalósuló kerékpáros fejlesztések. Ehhez kapcsolódhatnak a gerinc utat kiszolgáló kerékpáros szolgáltatás fejlesztések, a Nemzeti Lovas program keretében helyi lovas utak kijelölése, a Nemzeti Zarándok Programhoz kapcsolódó helyi Szent Anna zarándokutak fejlesztései, illetve további Völgy vidéki tematikus termék útvonalak. A Bejárható Magyarország Program egyes további jármódjaihoz (pl. horgász, túraútvonal) kapcsolódó térségi fejlesztések szintén számos új lehetőséget jelenthetnek 2014-2020 között.
A korábbi fejlesztési döntések eredményeként a térséget érintő további már ismert új fejlesztések még a Bicskét Felcsúttal összekötő kisvasút megépítése vagy a martonvásári Sportközpont és öltöző megvalósítása is. A központi társadalmi felzárkózási és esélyegyenlőségi programok (pl. Biztos Kezdet Program) mellet ugyancsak fontosak a közmunkaprogramok és a foglalkoztatási paktumokhoz való részbeni kapcsolódás biztosítása is. Ugyancsak kapcsolódó térségi fejlesztés a KEHOP keretében kiemelt projektként nevesített, „A Váli-völgy vízrendezési feladatai” c. projekt, valamint a bicskei tározó és az alcsútdobozi záportározó fejlesztése. Szintén fontosak a térség jobb megközelíthetőségét szolgáló, tervezés alatt álló belső úthálózati fejlesztések, valamint az új autópálya-lehajtók, csomópontok kialakítása (pl. kiemelten a Váli-völgyi lejáróé). Székesfehérvár, 2016. január 27.