Esettanulmányok. Összeállította: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft

Esettanulmányok

Összeállította: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Közreműködött: a DE KTK Menedzsment és Marketing Tanszék, Polónyi István professzor és munkatársai

Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 azonosító számú projekt támogatásával.

Budapest, 2011

A kutatás célja a magyar felsőoktatási intézmények gazdasági szereplőkkel történő együttműködéseinek prezentálása és azok alapján olyan ajánlások megfogalmazása, amelyeket követve mind a vállalati, mind a felsőoktatási szereplők számára sikeresnek tekinthető együttműködéseket lehet megalapozni. Az esettanulmányok négy olyan jó példának (best practice) tekinthető együttműködésre terjednek ki, amelyekben a felsőoktatási szereplők és a gazdaság intenzív kapcsolódása figyelhető meg. A bemutatni kívánt együttműködések alkalmasak arra, hogy a kapcsolatfejlesztési javaslatok alapjául szolgáljanak, továbbá e meglévő vagy jövőbeni kapcsolatok értékelésére mérhető paraméterek feltárását is lehetővé teszik. A kiválasztásnál a kutatás alapvetően olyan esetekre koncentrál, mint a felsőoktatási intézménnyel alkotott közös vállalkozás, felsőoktatási intézmény sikeres spin-off cége, felsőoktatási intézmény közreműködésével működő klaszter, illetve a felsőoktatási intézmény sikeres technológia-transzfer tevékenysége. A következő négy szervezet jelenti az esettanulmányok tárgyát: 1. Felsőoktatási intézmény és gazdasági társaság közös vállalkozása: Cetox Kft. 2. Felsőoktatási intézmény sikeres spin-off vállalkozása: UD Genomed Kft. 3. Felsőoktatási intézmény közreműködésével működő klaszter: Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter 4. Felsőoktatási intézmény sikeres technológia-transzfer tevékenysége: Debreceni Egyetem Technológia Transzfer Iroda

A kiválasztott szereplők a maguk nemében sikeres együttműködésnek, ún. ’best practise’-nek tekinthetők, azzal együtt, hogy különböző típusát jelentik a vizsgált kapcsolatoknak. Az első kettő bemutatandó vállalat spin-off vállalkozás, de a tulajdonlás kérdésében az arányok eltérőek, ezért jelentik a vizsgálandó együttműködések különböző dimenzióját. A következő esettanulmány alanya egy, a térségben vélhetően egyedülálló, de legalábbis nagyon ritka példája a felsőoktatási intézmény közreműködésével létező, és aktívan tevékenykedő klaszternek, illusztrálva az egyetemi tudástőke transzferálásának működő példáját. Ehhez szorosan kapcsolódik negyedik esettanulmányunk témája, a Debreceni Egyetem Technológia Transzfer Iroda tevékenységének a bemutatása. Az esettanulmányok egyforma koncepció menten készülnek. A kiválasztott szervezet bemutatása, s a kiválasztás indoklása, továbbá a tevékenységük ismertetése mellett, felvázolja a példaértékű együttműködés történeti előzményeit, megvalósulását, továbbá az együttműködés tapasztalatait. Az esettanulmányok kitérnek arra, hogy melyek az együttműködés kulcselemei és motivációi, továbbá milyen paraméterek azonosíthatók az együttműködés jellemzésére.

2

Tehát az esettanulmányok az alábbi struktúra alapján épülnek fel1: -

-

A kiválasztott szereplők, illetve szervezet bemutatása A kiválasztás indoklása A kiválasztott szervezet tevékenységének ismertetése A példaértékű együttműködés történeti előzményei, megvalósulása Az együttműködés tapasztalatai Az együttműködés kulcselemei és motivációi Az együttműködést befolyásoló belső és külső tényezők Milyen ajánlások fogalmazhatóak meg a tapasztalatok alapján a vállalatok, a felsőoktatási intézmények és más szereplők (pl. a kormányzat, régió stb.) számára Milyen paraméterek azonosíthatóak az együttműködéssel kapcsolatban, illetve milyen paraméterekkel jellemezhető az.

Az esettanulmányok alapvetően interjúk tapasztalatain és dokumentumelemzésen alapulnak. Interjúalanyaink olyan, az adott szervezet működésében és/vagy létrehozásában kulcsszerepet betöltő szereplők voltak, akik az együttműködés lényegi elemeiről kellő információval rendelkeznek, így kompetens válaszadóknak tekinthetőek. További forrásként a honlapok szolgáltak, ezek internetes hivatkozásai az esettanulmányok elején, az egyes szervezetek alapvetői információi között kerülnek említésre. Az utolsó esettanulmányhoz kapcsolódóan az egyetemi szféra és a gazdaság együttműködésének egy egyedülálló példája kerül bemutatásra, mint olyan jó gyakorlat, amely mintául szolgálhat nem csak a Kelet-Magyarországi Régióban, hanem országos szinten is. Az indikátorok meghatározásában is fontos szerepet kaphat ez a jó példa, hiszen egy új típusú transzferáló szervezetről van szó, amely a gyakorlat igényes egyetemi képzések számára biztosít gyakorlati helyeket, közvetít a gazdasági szereplők és a felsőoktatási intézmény között.

1

Az esettanulmányokhoz kapcsolódó interjúk vázlata a mellékletben található. 3

1. Felsőoktatási intézmény és gazdasági társaság közös vállalkozása: Cetox Kft.

Cetox Kft. Debreceni Egyetem 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. www.cetox.hu

A szervezet bemutatása2 A CETOX Kft.-t 2006-ban alapította Dr. Vasas Gábor, Dr. Gáspár Attila, valamint a Debreceni Egyetem. A tulajdonviszonyokat illetően jelenleg az Egyetem 15%-ot tulajdonol, míg a fennmaradó tulajdoni rész egyenlő arányban oszlik meg a kutatók között. A cég a tevékenységi területhez szorosan kapcsolódva, a vonatkozó tudományterületi és szervezeti egységekben, a Növénytani, illetve a Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeken működik. Az alapítók saját kutatásaik során kifejlesztett analitikai módszereket és toxikológiai eljárásokat kívánják felhasználni toxinok és más komponensek gyors, pontos és költséghatékony meghatározására, hogy ily módon az elért tudományos eredmények a gazdasági életben is hasznosuljanak. A cég rendkívül illusztratív példája annak, hogy a gazdasági élet egy rendkívül szűk szegmensének piaci igényeit hogyan ismeri fel az Egyetem falai között dolgozó kutatócsoport, és az ott létrejött tudás gazdasági hasznosíthatósága hogyan valósítható meg. A cég a felsőoktatási intézmény és gazdasági szereplők közös tulajdonában lévő sikeres gyakorlatként került a kutatás fókuszába, amely a két szegmens együttműködésének sikerességét példázza. A cég célja, hogy egy fejlődő, új analitikai technika, a kapilláris elektroforézis alkalmazásán alapuló modern analitikai, toxikológiai laboratórium magas színvonalú szolgáltatásait nyújtsa. Alapvetően hat különböző tevékenységgel foglalkoznak: analitikával, mikrofluidikával, toxikológiával, gyógynövénybiológiával, valamint működtetnek molekulabankot és nyújtanak oktatási, szaktanácsadási szolgáltatásokat.

2

A vállalkozás bemutatása túlnyomórészt a honlapon elérhető bemutatkozáson alapul. 4

A főbb tevékenységek és azok szakmai súlypontjai a következők3: Az analitikai vizsgálatokat elsősorban kapilláris elektroforézis módszerével végzik, mivel ez egy olyan gyors és kis mintamennyiséget igénylő technika, mely rendkívül költséghatékonyan alkalmazható a legkülönbözőbb mintatípusok elemzéséhez. A kapilláris elektroforézis egyértelmű előnyökkel rendelkezik a jelenleg leggyakrabban használatos elválasztás-technikai módszerekkel szemben (pl. elérhető elméleti tányérszám, felbontás, elemzési időtartam, üzemelési költség, teljes automatizálhatóság, reagens és mintamennyiség felhasználás tekintetében). A módszerrel a legkülönbözőbb területeken (gyógyszeripar, élelmiszeripar, környezetvédelem, klinikum, stb.) jelentkező analitikai feladatok megoldhatók, ilyen módon a gazdaság egy speciális szegmensének piaci igényeit tudják költséghatékony módon kielégíteni. A kapilláris elektroforézis a jelenleg rendelkezésre álló leguniverzálisabb technika, hiszen a legkisebb szervetlen ionoktól kezdve a nagyobb szerves vegyületeken át, a nagy molekulatömegű nukleinsavakig sokfajta komponens meghatározására lehetőség van.

Ehhez kapcsolódóan a legfontosabb résztevékenységeik: -

-

validált eljárások alkalmazása szervetlen anionok, szerves savak, toxinok, gyógyszervegyületek, élelmiszeradalékok, stb. meghatározására, új kapilláris elektroforézis módszerek kifejlesztése, validálása és alkalmazásuk különböző típusú minták elemzésére, olyan komponensek meghatározása, melyekre még nincs akkreditált módszer, más technikákkal a meghatározása nehézkes, kevéssé gazdaságos, kisszámú (1-5) minták elemzése, amely elemzésekre a hagyományos elválasztás-technikai rendszerek egyszeri, rövid idejű átállítása nem gazdaságos.

Kutatásaik során az általuk tervezett és műanyagból készített mikrofluidikai csipekben elektroforetikus elválasztásokat hajtanak végre pikoliternyi térfogatú mintából, egyetlen perc alatt, minimális vegyszerfelhasználás mellett. Azért bír ez a technológia kiemelt jelentőséggel, mert a szakterület szakértői szerint a „lab-on-a-chip” technológia forradalmasítani fogja a laboratóriumi kísérleteket és analitikai vizsgálatokat, hiszen ez technológia, az analitikai mérőrendszerek miniatürizálása egészen újfajta analitikai rendszerek megszületését teszi lehetővé. A vállalkozás a fentiek mellett különböző, általuk már korábban beazonosított molekulákat is tárol és értékesít az ún. molekulabankban. Laboratóriumuk különböző metabolitok tisztítása és azonosítása kapcsán nagy tapasztalattal bír,

3

Ezek viszonylag részletes bemutatására azért van szükség, mert a későbbiekben bemutatandó, a vállalkozás működése szempontjából kulcsfontosságú projektek kapcsolódnak ezekhez a tevékenységekhez. 5

hiszen eddigi tevékenységeik eredményeként baktériumokból, növényekből több hatóanyag tisztítását és azonosítását rutineljárás szinten végezik. Az így azonosított molekulákat molekulabankban tárolják, és igény esetén értékesítik. A cég toxikológiai tevékenységet is folytat, a toxikológiai vizsgálataink során előírt, szabványokban rögzített tesztrendszereket, illetve speciális mintákhoz kutatásaink eredményeként létrejött saját fejlesztésű bioteszteket alkalmaznak. Elterjedt biológiai tesztrendszer, a csíranövényteszt, segítségével a minta kis térfogatával vizsgálják a szennyezőanyagnak az élőre gyakorolt növekedésgátló hatását, toxicitását. A csíranövényteszt a csírázó magvak érzékenységét kihasználó eljárás. Alapkutatásaik során ezt a tesztet fejlesztették tovább és tették alkalmassá cianobakteriális- és algatoxinok meghatározására. A zöldalgák (Chlorophyta) között sok könnyen tesztelhető, a mérgező anyagokra érzékeny algafaj található. Vizsgálataikban a Selenastrum capricornutum egysejtű fajjal végeznek vizsgálatokat, mely a legelterjedtebbnek tekinthető. Az alacsonyabb rendű gerinctelen élőlényekre kifejtett hatás mértéke Daphnia teszttel, míg a magasabb rendű állati szervezeteket érintő toxikus hatást Lebistes (guppi) teszttel állapítják meg. Tevékenységük során feladatuknak tekintik az említett tesztrendszerek továbbfejlesztését, illetve a piaci igényeknek megfelelően további nagyérzékenységű tesztek beállítását. A cég által értékesített termékek a következők: miniatürizált nagyfeszültségű tápegységek, algatoxin standardok, hatóanyag-termelő növényi szövettenyészetek. Látható tehát, hogy milyen rendkívül sokrétű tevékenységet végez a Cetox Kft., annak ellenére, hogy mindössze egyetlen főállású alkalmazottal dolgoznak, aki a vizsgálatok és projektek kivitelezésében segédkezik. Mellette természetesen a két tulajdonos kutató, valamint alkalmanként graduális és PhD hallgatók is részt vesznek egy-egy projekt megvalósításában. Az infrastruktúrát illetően a cég az Egyetem falai között működik, ahogy azt már említettük a Természettudományi Kar tanszékeihez kapcsolódóan. Munkatársaik elsősorban hallgatók, posztdoktorok, illetve pályakezdő diplomások: olyan fiatalok, akik szeretik és értik az analitikai kémiát, toxikológiát, és akiket az alapító kutatók a legjobb hallgatók közül választanak ki. A 3-nál több hónapra alkalmazott hallgatók, illetve posztdoktorok heti 2 órában segítik a tanszéket oktatási feladatok teljesítésében, ebből is látszik, hogy a tanszékek és a Cetox Kft. tevékenysége szorosan összefonódik. A cég K+F tevékenységében részt vehetnek – ösztöndíj kiegészítés mellett - a toxinanalitikában, biokémiában és mikrobiológiában jártas hallgatók, akik munkájuk eredményeképpen beépíthetik eredményeiket TDK-, diploma-, ill. PhD dolgozatukba. Alkalmazottaik többségét csak rövidebb időtartamokra alkalmazzák, ezzel egyfajta költséghatékonyságot biztosítanak, másrészt a hallgatók, friss diplomások olyan tapasztalatokhoz juthatnak, melyek értékesebbé teszik őket a

6

munkaerőpiacon. Ilyen módon a humánerőforrás kínálati oldalát tekintve is együttműködik a cég és a felsőoktatási intézmény.

A cég létrejöttének előzményei

körülményei

–

az

együttműködés

történeti

A felsőoktatásban több irányvonal van. A spin-off cégek alakulásának motivációja lehet felülről jövő instrukció, vagy alulról szerveződő szándék, egy értékesíteni kívánt ötlet. Azt is spin-off cégnek hívják, hogy ha az egyetemen van egy jól kialakult infrastruktúra, ötlet és maga a tanszék, az intézet alakítja át a profilját, és a továbbiakban spin-off cégként is funkcionál. Ám a Cetox Kft. esetében a kutatóknak volt egy ötletük, amit lehet értékesíteni a piacon, és a piacra vitelt megkönnyítendően létrehoztak egy céget. Azt mondhatjuk tehát, hogy a cégalapítás motivációi a kutatók szándékaihoz vezethetők vissza, alapító kutatók alulról kezdeményezve járták végig a cég létrehozásához szükséges utat. Emellett a bürokrácia is biztosította a spin-off cég alapításának könnyített procedúráját. 2005-2006-ba meghirdettek egy olyan pályázatot, aminek az volt a célja, hogy egyetemi spin-off cégek megalapítását támogassák. Nagyon jó feltételeket biztosítottak a vállalkozások kezdeti működésére vonatkozóan, így sok más későbbi spin-off céghez hasonlóan a Cetox Kft. is megalakulhatott komolyabb gazdasági kockázat nélkül. A projekt teljesítésének adminisztratív kötelezettségei is jelentősen kisebbek volta, mint a megszokott terhek: a projekt célja és a vállalások teljesítésének feltétele magának a cégnek a megszületése volt. Egy projekt ötletet kellett bemutatni és tulajdonképpen a pályázat a cég megszületését segítette, adminisztratív jellegű segítséget is adott. Ezzel szemben azonban az egyetemi bürokrácia bonyolultsága jelentősen megnövelte a cég alapítás időtartamát, mert minden szervezeti szinten (tanszéki, intézeti, kari és rektori szinten is) szükség volt az ötlet és a tervek elfogadtatására. Érdekes paradoxon, hogy a spin-off cég létrehozásának egyik indítéka a bonyolult bürokráciának a kiküszöbölése, de a létrehozás feltétele, hogy még egyszer „utoljára” végig kell járni a nehézkes és párhuzamosságokkal teli rendszert. Összességében az alapítók arról számoltak be, hogy az Egyetem mindenben segített a megalakuláskor, azzal együtt, hogy „senki sem volt biztos abban, hogy mi is az a spin-off cég” illetőleg a jogi környezet dinamikus változására sem minden esetben voltak felkészülve. A Cég képviselői hangsúlyozták, hogy teljesen más volt a „közhangulat” a spin-off cégekkel kapcsolatban az alapítás idején, akkor nagyon támogató volt a légkör, míg mára ismét inkább nem kívánttá váltak az egyetem ilyen jellegű gazdasági társulásai. A kezdőtőkét az alapítók közösen fedezték (a 2 alapító kutató készpénzt, az egyetem pedig a kutatók egy szellemi termékét, mint apportot biztosított), az egyetem részesedése meglehetősen csekély, így viszonylagos függetlenséget élvez a Cetox Kft.

7

A cég esetében a kiinduló ötlet a kutatók által már korábban is meglévő együttműködésből adódott. A biológiai kiindulópont az volt, hogy környezeti vízmintákban előforduló toxinok miatt pusztulnak a halak. E területen voltak közös kutatásaik az alapítóknak arról, hogy hogyan lehet ezeket a toxinokat meghatározni. Az analitikus a meghatározást végezte, a biológus pedig jelenség ellenszerét kutatta, ekkor a cégben a két alapító tevékenykedett. A kutatócsoport tevékenysége után több halas tó is érdeklődött még a cég megalakulása előtt és úgy tűnt, hogy van piaci érdeklődés a szolgáltatásaikra. Ilyen módon összekapcsolódott a kutatási érdeklődés, a kutatási terület és a piac igénye. Logikus volt tehát, hogy miért ne próbálnák meg a cégalapítást, pláne, ha ennek adminisztratív terhei is sokkal egyszerűbbek, mint a szokásos, köszönhetően a spin-off cégeket támogató projekteknek. Kezdetben nem elsősorban a magas profit lehetősége volt a motiváció, de azt mindenképpen elvárták a cégtől, hogy fenn tudja tartani magát. Az infrastruktúra adott volt, a módszerek ki voltak dolgozva, tehát a szakmai háttér adott volt, viszont saját bevallásuk szerint mindenféle közgazdasági ismeret nélkül alapították meg a céget. A folyamatos működést leginkább a kutatói érdeklődés változása alakítja, amerre a szakmai/oktatói/kutatói motivációk mutatnak, a cég is azt az irányt követi.

A példaértékű együttműködés történeti előzményei, megvalósulása, színterei Ahogy korábban is beszámoltunk róla a Cetox Kft. és az Egyetem között számos kapcsolódási pont figyelhető meg. Elsőként vázlatosan említjük az összes olyan területet, amelyek az Egyetem és a cég intenzív együttműködését példázzák, majd ezt követően bővebben kifejtjük az egyes területeket. -

a cég vezetői, mint oktatók; a cég (ideiglenes) alkalmazottai, mint hallgatók és doktoranduszok; a cég által végzett kutatási/elemzési projektek, mint oktatási és gyakorlati lehetőségek; a cég által alkalmazott innovatív megoldások, mint tananyag; a cég tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra egyetemi alkalmazása az egyetem tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra céges alkalmazása a cég, mint tudástranszfert elősegítő szervezet az egyetem és különböző multinacionális cégek között (Pl. Richter)

A cég vezetői, mint kutatók és oktatók Az alapító kutatók elsősorban egyetemi oktatóként definiálták magukat, és a spin-off cégre úgy tekintenek, mint egy lehetőség annak megvalósítására, hogy az egyetem berkein belül végezzék fő tevékenységeiket, és amennyiben ezek során gazdaságilag hasznosítható eredményekre jutnak, azokkal piacra lépjenek. Ugyanakkor az eredmények oktatásban való felhasználása ugyanúgy megjelenik, ahogyan az új eszközök kutatás-oktatás során történő tesztelése is. Az ilyen 8

jellegű együttműködés az oktatás minőségének fejlesztése szempontjából rendkívül hasznos, hiszen azon túl, hogy a hallgatók belelátnak olyan kurrens kutatásokba, amelyek szorosan kapcsolódnak a majdani szakmájukhoz, az ilyen kutatások biztosítják a szakismeretek folyamatos korszerűsítését. Mint ilyen pedig egyfajta minőségbiztosítási tevékenységnek tekinthető.

A cég (ideiglenes) alkalmazottai, mint hallgatók és doktoranduszok A fenti gondolatokat folytatva kiemelhető a graduális és doktori képzésben résztvevő hallgatók bevonása a cég kutatásaiba, projektjeibe. Saját bevallásuk szerint, aki náluk dolgozik, mivel sokféle dolgot csinál, az értékes munkaerő lesz. Aki a cégnél dolgozott korábban, már az egyetemen adjunktus, vagy a piacon futott be hasonló karriert. Kifejezetten tudományos jellegűek a cégnél végezhető tevékenységek, és ez egyértelmű előnyt jelent az itt dolgozók számára. A cég azzal járul hozzá e tekintetben a felsőoktatás minőségének a javításához, hogy speciális szakmai feladatokat ad az itt tevékenykedő hallgatóknak, amelyek megoldására nincsenek előre megadott protokollok, így tulajdonképpen kompetencia-fejlesztés is történik. Kiemelten fontos a cég ezen tevékenysége, hiszen egy olyan, kevéssé gyakorlatorientált képzési területen tevékenykedik, ahol ritka lehetőségként gyakorlati tapasztalatokat is ad a hallgatóknak. A hallgatók és a szakdolgozók már korán megjelennek a cégnél, és olyan tevékenységeket végeznek, amit majd a végzés után is csinálni fognak. Ilyen szempontból Cetox Kft. meglehetősen gyakorlat közeli, de ez leginkább a területnek a szerencséje. A Kémia intézetnek, azért vannak jó példái arra, hogy a gyakorlati képzést igyekszik fenntartani, a környék nagy cégeivel, pl. a Tevával és a Richterrel is éppen kialakulóban van. Tehát nem csak az Egyetem és a spinoff cége között élénk a kapcsolat, hanem a gazdaság további szereplői is bekapcsolódnak.

A cég által végzett kutatási/elemzési projektek, mint oktatási és gyakorlati lehetőségek A cég vezetői két, a cég számára kiemelten fontos projektről számoltak be. Az elsőben olyan mérőeszköz kidolgozására került sor, amely egy mikrofluidikai eszközökhöz alkalmazható miniatürizált, többcsatornás nagyfeszültségű tápegység előállítása és tesztelése. A projektre a Baross Gábor program, ÖNKFI (Önálló kutatás-fejlesztés és innováció) 2007- 2008 keretei között került sor, és a támogatás 15.9 M Ft volt. Ez egy kimondottan tudományos, kutatási pályázat volt, amelynek során egy mikrofluidikai chipekkel kapcsolatos tudományterületen használható miniatürizált, nagyfeszültségű tápegységet fejlesztettek ki és ennek az alkalmazhatóságát mutatták be. Egy villamosmérnökkel együttműködve fejlesztették ki az eszközt és a kifejlesztett tápegységet alkalmazták a kutatásban. Ez megint egy nagyon speciális terület. Leginkább egyetemi kutatócsoportokban használják. 9

A másik pályázat célja a Sáfrányfajok hatóanyag-optimalizált szövettenyészetek előállítása, ugyancsak a Baross Gábor Észak-Alföldi Regionális Innovációs Program ( EA_KFI_07, Kutatás-fejlesztési és innováció) támogatásában valósult meg 2009-2010-ben, a támogatás összege pedig 10 M Ft volt. A megnyert pályázatoknak két fontos hozadéka volt a cégvezetők szerint, egyrészt, hogy tudtak alkalmazni huzamosabb ideig egy-egy hallgatót, másrészt pedig, hogy tudtak eszközöket venni.

Az infrastrukturális környezet összefonódása A CETOX Kft. a Növénytani Tanszék Növény-biokémiai laboratóriumában (Élettudományi Épület), illetve a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Elválasztástechnikai laboratóriumában (Kémia épület) működik. A tanszékeken az analitikai, toxikológiai vizsgálatokhoz szükséges szaktudás, speciális berendezések, a műszerállomány országosan kiemelkedő színvonalú, a sokéves alapkutatások során a témában nagy tapasztalat gyűlt össze. A munkához elengedhetetlenül fontos speciális infrastruktúrát az egyetem biztosítja (algaszoba, szakkönyvtárak, hozzáférés elektronikus adatbankokhoz, folyóiratokhoz, konzultációs lehetőség különböző tudományterületek szakértőivel, stb.). Emellett fontos megemlíteni, hogy a bemutatott projektek kapcsán beszerzett eszközök, amelyek egyébként a Cetox Kft. tulajdonában vannak, ugyanúgy használhatóak az egyetemi kurzusokon, ahogyan az egyetem eszközeit a Cetox Kft. tevékenysége során igénybe veszik a kutatók. Az együttműködés ezen szelete az, amit kiemeltek a cégvezetők, mint támogatás, amelyet az egyetem nyújt nekik. Bérleti díjat nem fizetnek az irodáért és az egyes eszközök használatáért, ahogyan az egyetem sem fizet, illetve az egyes tanszékek sem fizetnek a Cetox eszközeinek használatáért. A Cetox Kft. által az analitikában használt eszközök a következők: -

3 db kapilláris elektroforézis készülék diódasoros spektrofotometriás, vezetőképesség-méréses, illetve fluoreszcens detektorokkal, 2 db nagy teljesítőképességű folyadékkromatográf, liofilizáló berendezés, UV-VIS spektrofotométer, speciális centrifugák, mikroszkópok.

A fentiek mellett fontos hangsúlyozni a Cetox által kifejlesztett mérőeszköz oktatásban betöltött hasznát. Ez egy innovatív megoldás, amely így első kézből került a hallgatók elé.

10

A cég, mint tudástranszfert elősegítő szervezet az egyetem és különböző multinacionális cégek között A Cetox Kft. a saját területén ismert cégnek számít, több fontos és neves referenciával rendelkeznek, a legfontosabbak az alábbiak: -

Debreceni Vízmű Rt. Chinoin ZRt. TVK ZRt. Veszprémi Egyetem Gyulai Várfürdő Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Gyula) Unicam Magyarország Kft. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Debrecen) California State University, Los Angeles

Ezek a kapcsolatok két irányból is fontosak, egyrészt, mert lehetővé teszik, hogy a hallgatók a cégen keresztül megismerkedhessenek olyan potenciális munkahelyekkel, ahol az általuk az egyetemen elsajátított ismeretek értékesek, ilyen módon megismerhetik a számukra elérhető viszonylag speciális munkaerőpiac keresleti oldalát. Másfelől pedig az egyetem illetve a Cetox Kft-hez közeli tanszékek munkájába is betekintést nyerhetnek a vállalatok, mintegy megismerve a munkapiac kínálati oldalát. Ezen felül az egyetem falai között létrejött tudás transzferálásában is fontos szerepet tölt be a vállalkozás. Példának okáért a Richter gyógyszergyártó cég egyre élénkebben érdeklődik az egyetem falai között a természettudományi területen folyó munka iránt. A gyógyszergyár igyekszik feltérképezni a kutatócsoportokban és spin-off cégekben rejlő potenciált, és a számos cég közül kiemelt figyelmet fordított a Cetox Kft-re illetve a cégen belül folyó munkára. Az együttműködés még nem csúcsosodott ki, de a kapcsolat kialakítása folyamatban van. Hasonlóan élénk, bár már kiforrottabb a helyi gyógyszergyárral a Teva-val folytatott közös munka. Külön kihelyezett tanszék működik ott, ahová a hallgatók szakmai gyakorlat szerzése céljából ellátogathatnak, szakdolgozatot írhatnak ott, stb.

Az együttműködés motivációi és a befolyásoló tényezők Az egyetem falai között artikulálódó kutatói szándék hívta életre a Cetox Kft-t, azzal a törekvéssel, hogy a kutató-oktató csoport tudományos eredményeit a gazdasági életben hasznosíthassák. Elsődleges szándékuk, hogy fő tevékenységük és státuszuk továbbra is az egyetemi világhoz kapcsolódjon, 11

elsősorban kutatók és oktatók, és csak másodsorban cégtulajdonosok, a piaci igényeket kielégítő gazdasági szereplők. Ebből adódóan elkerülhetetlenül összefonódik a spin-off cég és az egyetem tevékenysége, a piachoz való kapcsolódásuk ilyen módon sokkal érdekesebb. A cég számára egyelőre kevésbé hangsúlyosak a piac kihívásai, azzal együtt, hogy természetesen hatással van egymásra a kutatói érdeklődés és a megrendelők igénye. Egyértelműen látszik, hogy a prioritás nem a piacra való kilépés és a majdani függetlenedés, sokkal inkább egy optimális egyetem-piac egyensúly megvalósítása, illetve azoknak a lehetőségeknek a kiaknázása, amelyeknek az egyetemi bürokrácia egyébként gátat szabna. Egyszerűbb a hallgatók bevonása az egyes kutatási feladatokba, illetve az ő honorálásuk, valamint a különböző tesztek piaci értékesítése egy cégen keresztül, mintsem egyetemi egységként. A cég képviselői egyértelműen megfogalmazták a spin-off cégek létrehozásának előnyét, amely mintegy ajánlásnak tekinthető más cégek és felsőoktatási intézmények számára: nem csak az egyetemen létrejött tudás transzferálására alkalmasak ezek a cégek, hanem lehetőséget is tudnak biztosítani azokon a tudományterületeken, amelyek rendkívül dinamikusan változnak, azonban kevésbé gyakorlat intenzív a képzés. Az egyetemi és vállalati együttműködések sikerességét a Cetox Kft-nél akkor értékelik pozitívan, ha a kutatók számára megteremthető a „kívülállásbelülállás”, tehát a főtevékenység továbbra is a kutatás-oktatás marad, azonban az ott elért eredmények piacra vitelét a céges keretek megkönnyítik. Emellett az oktatás minőségének fejlesztése szempontjából akkor sikeres az együttműködés, ha a Cetox-nál dolgozó hallgatók releváns, a munkapiacon értékes tudáshoz jutnak. A cég képviselői hangsúlyozták, hogy kis cég lévén nem a bevont hallgatók létszáma a sikeresség indikátora, hanem sokkal inkább a naprakész tudás átadása. Az esettanulmány tanulsága szerint a kvalitatív szempontokat sokkal inkább fontosnak kell tekinteni az egyetem és a cég kapcsolatában, mint a kvantitatív eredményeket. A paraméterek meghatározása ezen esetben meglehetősen nehéz, hiszen a cég sokkal inkább eszköz, mintsem humánerőforrás igényes tevékenységet folytat, így talán érthető, hogy a sikeresség kvantifikálása helyett a kvalitatív szempontokat emelik ki.

12

2. Felsőoktatási intézmény sikeres spin-off vállalkozása: UDGenoMed Medical Genomic Technologies Kft.

UD-GenoMed Medical Genomic Technologies Kft. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Debreceni Klinikai Genomikai Centrum 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Elméleti Tömb 111. szoba www.ud-genomed.hu

A szervezet bemutatása4 Az UD-GenoMed Kft. egy innovatív, szolgáltató kutató-szervezet, amely komplex klinikai genomikai vizsgálatokat és az azokhoz kapcsolódó tanácsadó és oktatói szolgáltatásokat kínál az ipari- és az egyetemi szféra számára. A megrendelőik gyógyszergyárak, biotechnológiai cégek, illetve egyetemen belül élettudományi, vagy akadémiai kutatóhelyek. A cég a különböző célcsoportoknak közel hasonló szolgáltatásokat nyújt, azonban az adott célcsoport igényeinek megfelelő szempontokat emeli ki. A kutató intézetek számára az elvárt, időben küldött, kiváló minőségű eredményeket a többéves szakmai tapasztalattal végzett funkcionális genomikai szolgáltatásokat kínálják, míg a nagy gyógyszeripari vállalatok számára a klinikai háttéren és a megfelelő infrastruktúrán kívül a kimagasló szakmai tapasztalattal igyekeznek ügyfeleket toborozni. Az ügyes retorika a biotechnológiai vállalkozások számára pedig a pontosságot és a precizitást hangsúlyozza. A cég piacát tehát a biotechnológiai cégeken túl két fő célcsoport jelenti, egyrészt egyetemi munkacsoportok, másrészt gyógyszergyárak. Előbbi oldalról egy-egy bérmérésre kapnak feladatokat, amelyhez szükséges mintákat a munkacsoportok biztosítják, és ehhez kapcsolódóan közlik, hogy milyen információkra és eredményekre kíváncsiak, hogy mit akarnak megtudni az adatok elemzése után. Gyógyszergyáraknál jellemzően nagyobb projektek vannak. Általában adott egy kérdés, egy feladat, pl. a gyógyszergyár fejleszteni szeretne egy készítményt és arra kíváncsiak, hogy a gyógyszerre reagálás alapján el lehet-e különíteni a betegcsoportokat. Egy ilyen projektnek része a klinikai mintavétel, a minták feldolgozása és azokból nukleinsavak izolálása valamint az izolált nukleinsavak funkcionális genomikai analízise.

4

A vállalkozás bemutatása túlnyomórészt a honlapon elérhető bemutatkozáson alapul. 13

A cég szolgáltatásai a Debreceni Egyetem OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársainak, azaz a cég menedzsmentjének tapasztalatain és szaktudásán valamint alkalmazottainak pontos és megbízható munkáján alapulnak. A 2007-ben egyetemi alapítással létrejött Kft. szolgáltatásai magukba foglalják a teljes körű klinikai genomikai szolgáltatásokat, úgymint a betegtoborzást, biobanking szolgáltatást, epigenetikai és epigenomikai analízist, funkcionális genomikai szolgáltatásokat, proteomika szolgáltatásokat, rekombináns fehérje termelést és tisztítást, valamint oktatást és képzést. A cég menedzsmentjében részt vevő kutatók széleskörű tapasztalattal rendelkeznek ipari és államilag támogatott K+F projektek irányításában, kivitelezésében. A vállalkozás jó referenciákkal és jelenleg is számos futó projekttel bír, azonban ezek részletes bemutatása átlépné a terjedelmi korlátokat. Jelenleg több hazai és nemzetközi projektnek részese a vállalkozás, de emellett élénk K+F tevékenységet is végez, természetesen az üzleti-szolgáltató tevékenysége mellett. A cégben jelenleg 15–20 fő tevékenykedik, ők elsősorban főállású alkalmazottak, mert a cég politikája szerint a hatékony működés kulcsa az olyan munkatársak foglalkoztatása, akik talán kevésbé rugalmasak, mint a graduális vagy PhD képzésben résztvevő hallgatók, azonban elsődleges feladatuknak tekintik az egyes projekteket. A cég működése és sikere abszolút a „jó gyakorlatok” közé tartozik, hiszen egyetemi spin-off cégből az elmúlt időszakban az önmaga lábán is megállni képes vállalkozássá nőtte ki magát. Ez azért nagy szó, mert a már korábban említett spin-off alapítási hullám során számos, a projekt lejárta után csak „vegetáló” cég maradt hátra, de az UD-GenoMed nem tartozik közéjük. Összefonódva ugyan az egyetemmel, de folyamatosan és sikeresen működik, több munkatárs eltartására képes.

A cég létrejöttének körülményei A vállalkozást a Debreceni Egyetem alapította 2007-ben azzal az elsődleges céllal, hogy genomikai technológiái bázisának és a korábban kizárólagosan az egyetem Klinikai Genomikai Központja által nyújtott szolgáltatásainak piaci térnyerését elősegítse. Az előzmények egészen 2004-ig nyúlnak vissza, amikor is hatályba lépett az innovációs törvény, amely lehetővé tette, hogy egyetemei részesedéssel spin off cégek alakuljanak. 2005-ben volt az első nagy hullám: az Debreceni Egyetem OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetébenis alakult néhány, például a BIOMER, INNOTEARS. Az UD-GenoMed alapjait a Nagy László vezette Klinikai Genomikai Központ jelentette, amelyben a jelenlegi tevékenységek nagyobb részére volt példa, bár más, nem céges formában. Ezek között jellemzően voltak nagyobb projektek, jó finanszírozási forrásokkal, amelyeken PhD hallgatók, asszisztensek dolgoztak, de 2007-re a futó pályázatok 14

véget értek és mivel újabb pályázati források nem álltak rendelkezésre a központ működésének finanszírozása veszélybe került. Változott a pályázati rendszer is, kis és középvállalkozások felé tolódott el a hangsúly. Kezdetben 100%-os egyetemi tulajdonban volt a cég, amelynek Zahuczky Gábor lett az ügyvezetője. Ahogyan a Cetox esetében is tapasztalhattuk, egy kezdeti erőteljes pályázati impulzus, volt tulajdonképpen az utolsó lökés volt a cég megalapítása felé. Ugyanis a Richter Gedeon gyógyszergyárral egy 2005-ben indított projekt folytatására a részvevő felek úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak állami, pályázati források bevonásával. A pilóta projektben patkányokat atípusos antipszichotikumokkal kezeltek és a kezelés hatására történő génexpressziós változásokat figyelték. A kedvező előzetes eredményekre alapozva a kutatásokat humán schizofrén betegek bevonásával is szerették volna a kiterjeszteni, amely plusztudást a Richter hasznosíthatja originális készítményei fejlesztése során. Mivel 2008 tavaszán a Richternek volt egy másik projektje, amelyet ugyanabban a pályázati fordulóban szeretett volna beadni, két párhuzamos projekt koordinálását pedig nem kívánta felvállalni ezért kellett egy szervezet, ami koordinátorként szóba jöhet. A kiírás szerint az egyetem nem lehetett koordinátor, így az UD-GenoMed-et érte ez a megtiszteltetés. Ugyanakkor a pályázat eredeti beadását már 2007 őszére tervezték, ezért már félévvel a pályázat beadása előtt megtörtént a vállalkozás alapítása, ami azt jelentette, hogy 2008 tavaszára már funkcionáló cégként volt árbevételük, lezárt évük így működő vállalkozásként nyújtották be koordinátorként SCHIZO08 azonosítójú pályázatukat. A SCHIZO08 egy hosszú távú projekt, amellyel 2010 novemberében tartottak félidőnél. A cég az első évet követően 2008-ban kezdett igazán piaci szemléletben működni: üzleti tervét és stratégiáját a Debreceni Egyetem Technológia Transzfer irodájának segítségével dolgozta ki. Időközben számos pályázatban vállaltak szerepet, regionális pályázati lehetőségek is voltak, valamint nemzetközi, Európai Uniós együttműködésekben is részt vesznek. Jelenleg fut egy olyan projektjük, amelyben a cég szolgáltató profilja kiegészül technológiafejlesztéssel: célja egy depretáló kit kifejlesztése, amelyben megjelenik a klinikai elem, de a technikai fejlesztésekre koncentrál. A cég jelenleg 50%-os egyetemi tulajdonban van, mert 2010-ben tőkebevonás révén olyan tulajdonosai lettek a cégnek, akik ténylegesen részt vesznek a cég működtetésében. A tőkeemelésben részt vevő magánszemélyek tulajdonolják a maradék 50%-ot. A vállalkozás működési területén jelenleg meghatározó szerepet tölt be itthon, de célja ugyanennek elérése Kelet-Közép Európában. Magyarországon minden gyógyszergyártóval van üzleti kapcsolatuk, de a tavalyi évtől kezdődően a külföldi kapcsolataikra is egyre nagyobb hangsúlyt fektettek.

15

A példaértékű együttműködés történeti előzményei, megvalósulása, színterei Az UD-GenoMed a Cetoxhoz hasonlóan, bár a megvalósulási módokat tekintve eltérően, számos ponton kapcsolódik az Egyetemhez. Elsőként vázlatosan említjük az összes olyan területet, amelyek az Egyetem és a cég intenzív együttműködését példázzák, majd ezt követően bővebben kifejtjük az egyes területeket. -

A cég dolgozói, mint „egyetemi emberek”, összefonódás a humánerőforrás fejlesztés területén a cég, mint a munkaerőpiac keresleti oldalának szereplője az egyetem tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra céges alkalmazása

A cég dolgozói, mint „egyetemi emberek”, összefonódás a humánerőforrás fejlesztés területén Elsősorban a cég tulajdonosai, a menedzsment tagjai azok, akik oktatóként és kutatóként szerepet vállalnak az Egyetemen. Emellett pedig közös, kollaborációs projekteken egyetemi alkalmazottak is dolgoznak, ilyen módon is összekapcsolódik a cég és a felsőoktatási intézmény. A PhD hallgatók és gyakornokok állandó alkalmazása területén nem olyan jók a tapasztalataik, így elsősorban a vezetőség az, aminek kapcsán összefonódik az Egyetem és a vállalkozás, az oktatás tekintetében. A cég ezen kívül végez humánerőforrás fejlesztési tevékenységet is: szakmai kurzusokat tartanak. Egy ilyen képzésre kerül sor például augusztusban, amelyet a FEBS fog részben finanszírozni és főként a régióból regisztráltak rá. Ezek gyakorlati kurzusok, amelyeknek természetesen van elméleti része is. A kurzus felépítése olyan, hogy a terület nemzetközi képviselői, neves kutatók elméleti előadásokat tartanak, miközben a részvevők egy gyakorlati programon vesznek részt. A kurzus a saját maguk által mért kísérleti adatok kiértékelésével és értelmezésével zárul. Az oktatók között lesznek Debreceni Egyetemről is, de zömében külföldi meghívott előadók fogják az előadásokat tartani. Ezzel nem elsősorban az egyetemista populációt célozzák meg, hanem olyan szakembereket, akik már a piacon dolgoznak. Azért fontos ez, mert egyrészt a munkapiac keresleti oldalának szereplőjeként fel tudják mérni a tudásigényt, másrészt pedig ennek megfelelően tudják, hogy milyen jellegű képzéseket kell tartani.

A cég, mint a munkaerőpiac keresleti oldalának szereplője A fentiekhez szorosan kapcsolódva a cég munkaerőigénye rendkívül fontos dolog. Az egyetem és a piac közötti határvonalon álló vállalkozásként egyértelműen meg tudja fogalmazni, hogy milyen jellegű tudás elvárt a munkavállalóktól, és 16

mint ilyen esetenként befolyásolni is tudja az Egyetem által biztosított képzések tartalmát. E tekintetben nincs túl jó véleménye a vállalkozásnak az Egyetemről kikerülő hallgatók tudásáról. A cégnél munkaerő igény felmerülése esetén sok alap- vagy mester szintű képzettséggel rendelkező fiatallal kerülnek kapcsolatba. A cég véleménye szerint, aki a képzés után kikerül az egyetemről, azoknak a zöme a laboratóriumi munkára alkalmatlan. Sok hónapos energiát, időt kell belefektetni abba, hogy kiderüljön, hogy számíthatunk-e az adott diplomás munkatársra. Különböző természettudományi végzettségű hallgatókat interjúztatnak és olyan elméleti kérdéseket tesznek fel, amelyek bár alapvető dolgok, mégis nehézségeket okoznak. Ez az anomália vélhetően abból eredhet, hogy ezeknek a hallgatóknak nem fókuszált a képzésük és nagyon sok mindent tanulnak és a lényeget, az igazi alapokat nem tanulják meg. De az egyetemnek ebben lépnie kellene, például szintre hozó képzéseket kellene tartani vagy jobban meg kellene szűrni az alsóbb évfolyamokon a hallgatóságot. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ilyen egyértelműek az elvárások és a piac nyújtotta tudások közötti különbségek, akkor miért nem befolyásolja a cégben is résztvevő vezetőség az oktatás tartalmát. Érdekes jelenség, hogy az UDGenoMed vezetősége nem abban a képzésben kap szerepet, ami a potenciális munkatársaik rekrutációs bázisa, azaz döntően nem a biológus, analitikus, stb. képzésekben vannak jelen, hanem az orvosképzésben. Ezzel együtt viszonylag élénk a kapcsolat ebbe az irányba is, meglehetősen tisztán belelátnak a rendszerbe. A cég képviselői arra a jelenségre hívják fel a figyelmet, amit a saját cégüknél is tapasztalnak, hogy bár munkaerő-igény felmerülése esetén elsősorban Debrecenben végzettek között keresnek új biológus munkatársat, a képzés kevéssé gyakorlat orientált és korszerűtlenebb jellege miatt a jobb hallgatók az ország többi egyetemére jelentkeznek, még akkor is, ha lakóhelyük egyébként Debrecenhez köti őket. Ez azért különösen problémás, mert a régióban számos gyógyszerészeti, orvos analitikai és hasonló cég van jelen, akik megfelelő felvevőpiacát jelentenék a jól képzett biológusoknak, azonban egyelőre kihasználatlan az ebben rejlő potenciál. Emellett azonban nem csak a szakszemélyzet területén elégedetlen a vállalkozás a humánerőforrás kínálattal, hanem az adminisztratív munkatársak tekintetében is. A cég arról számolt be, hogy bár több munkatársat kipróbáltak már a felelősségteljes, hosszú távú gondolkodásmód, önálló, precíz munkavégzésre képesség hiányzott legtöbbjükből. Ha csak az elmúlt időszak tapasztalatait nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy a kipróbált munkatársak nagyon kis százaléka rendelkezett a megfelelő tudással és leginkább a szemléletbeli különbözőséget hangsúlyozták. Például adminisztratív munkatársaik bár felsőfokú szinten beszéltek angolul, de önálló feladathoz, képtelenek voltak felnőni még évek után is. A probléma okát a képzés hiányosságain túl a toborzási színtér nem megfelelő megválasztásában látták, tapasztalataik szerint, ha a projektek adminisztratív megvalósítását egyetemi munkaként kezelik, akkor teljesen más körből tudnak toborozni, mintha a cég arculatának megfelelően piaci munkakörként definiálják. Ennek következményeként a közigazgatási 17

állások közül a magánszféra állásai közé pozícionálták az egyes betöltendő munkaköröket, és az így kapott bázissal már sokkal inkább elégedettek voltak.

Az egyetem tulajdonában lévő eszközök alkalmazása, kollaborációs együttműködések

és

infrastruktúra

céges

Az egyetem és a cég együttműködésének újabb színtere az egyetemi, intézeti infrastruktúra alkalmazása. Az UD-GenoMed által végzett tevékenységek eszközhátterét a már hivatkozott tanszékek illetve intézetek biztosítják. Ez esetben nem számolhatunk be olyan jellegű „szimbiózisról”, mint a Cetox Kft-nél, itt bérleti szerződés az alapja az együttműködésnek. A munkatársak munkáltatója javarészt az Ud-GenoMed Kft, az alkalmazott vegyszerek és módszerek sajátok, viszont a nagyműszereket a Klinikai Genomikai Központtól bérli a vállalkozás. Ez a cég saját bevallása szerint egy win-win szituáció, hiszen a bérleti díjak miatt az egyetem is nyer, arról nem beszélve, hogy az eszközöket így kihasználják, míg a cég a működéséhez szükséges infrastruktúrához hozzáfér, sőt sok esetben a legkorszerűbbeket tudja használni. Az együttműködés további motorja, hogy az egyetem a korábban bemutatott céghez képest jóval nagyobb arányban tulajdonosa a vállalkozásnak, így már csak ezért sem lenne célszerű a teljes függetlenedés. Emellett az egyetem megrendelőként is megjelenik az üzleti partnerek mellett. A vállalkozás képviselői kiemelték, hogy az üzleti kapcsolataikat nem az alapján differenciálják, hogy azt egyetemi vagy piaci megrendelések jelentik, hanem az alapján, hogy egyszerű megrendelésről vagy kollaborációs együttműködésről van-e szó. Azt azonban látni kell, hogy az ipari oldalról lévő 6-8 partner lefedi a megrendeléseik 95%-át, míg a maradék 5%-ot 15-20 akadémiai munkacsoport alkotják,. A munkák volumene is sokkal kisebb az egyetemi megrendelésekkor. A növekedés biztosításához ipari megrendelések szükségesek, de ezek nem szoríthatják háttérbe az egyetemi együttműködéseket. Mindezek mellett a személyes kapcsolatok is fontosak. Triviálisnak tekinthető, hogy azokkal a személyekkel, akik egyetemi oldalról a cégvezetőkhöz kapcsolódnak, az együttműködés mindig fontos lesz. Ez mindenképpen szükséges, hiszen kaphatnak olyan feladatot, amikor szükség van az ő szaktudásukra és humán erőforrás bázisára, hiszen nem csak pályakezdők iránt merülhet fel a vállalkozás igénye, hanem fontos megrendelések kapcsán szakértőkre is szükség lehet.

Az együttműködés motivátorai és a befolyásoló tényezők A vállalkozás alapítása egyértelműen már működő Intézeti munkákhoz, rutinokhoz kapcsolódik. Nyilvánvaló, hogy az infrastrukturális és személyi összefonódás elengedhetetlenné teszi a vállalkozás és az egyetem intenzív kapcsolatát, a tulajdoni viszonyokról nem is beszélve.

18

Tudományos szempontból ugyancsak fontos lehet az Egyetem és a vállalkozás közötti kollaboráció, hiszen míg a cég a tudásintenzív tevékenysége során innovációkat generál, addig ezeknek a különböző egyetemi oktatók és PhD hallgatók is részesei lehetnek. Azon túl, hogy a cég az egyetem falai között működik, szorosan kapcsolódva egyetemi szervezeti egységekhez, a fejlett, de ugyanakkor költséges infrastruktúra kihasználtságát is biztosítja. A cég bár a piacot tekinti a növekedése kulcsának, mégis tudományos reputáció szempontjából számos lehetőséget biztosít az egyetemi szereplőknek. Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a magánszféra és a vállalkozó az innováció legfőbb forrása, akkor belátható, hogy az intellektuális együttműködés mind a cég, mind pedig az egyetemi kutatók számára rendkívül fontos lehet. A cégben létrejövő eredmények publikálása az egyetemi szereplők számára az előrehaladás kulcsa lehet, míg az ő intellektuális tőkéjüket kihasználva a cég magasabb szinten tudja kielégíteni a megrendelői igényeket. Reálisan nézve egyetemi oldalról a speciális munkapiaci szegmens egy fontos regionális szereplőjeként kell az UD-GenoMedre tekinteni, mint olyan cég, amely felszívja vagy felszívhatja a pályakezdő munkavállalók egy részét. Abszolút logikus és a későbbiekben mindenképpen kihasználandó, hogy reflexív módon a piaci igények is artikulálódnak a cég igényeiben, így a cég elvárásainak átgondolásával mintegy keresztmetszeti képet kaphatnak az aktuálisan elvárt kompetenciák és tudások készletéről a felsőoktatás szereplői. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódik az ellenösztönzők kérdése is. Látszik, hogy az egyetem azon szervezeti egységei ismerték fel az UD-GenoMed jelentőségét, akik a tulajdonképpeni megrendelők egyetemi oldalról, míg azokban az egységekben, amelyek a potenciális munkaerőt bocsátják ki, egyelőre nem kapnak elég hangsúlyt a cég elvárásaiban megtestesülő piaci követelmények. Sokkal inkább jelent például a cég a biológusok, molekuláris biológusok számára munkalehetőséget, mintsem például az orvosok és a gyógyszerészek számára, azonban ez utóbbiak mintha fontosabbnak ítélnék meg a céggel való intenzív kapcsolatot. Egyértelműen e tekintetben lehetne előrelépni, így talán ez a legfontosabb hozadéka más cégek illetve felsőoktatási intézmények számára az esettanulmánynak, hogy érdemes lenne kiaknázni egy ilyen (ön)reflexív egyetemi cégben rejlő lehetőségeket, mind a tényleges kutatási folyamatokra, mind pedig az oktatás minőségének a fejlesztésére vonatkozóan. A cég és az egyetem kapcsolatában sikerességről elsősorban a kollaborációk kapcsán beszélhetünk, a sikeresen lezárult közös projektek száma, ezen projektek volumene valamint egyetemi oldalról a projektek kapcsán létrejött szellemi termékek, akár publikációk jelentik az együttműködések sikerességének indikátorát. Az UD-GenoMed esetében már sokkal jobban mérhetőek és kvantifikálhatóak a sikerességi kritériumok, ennek oka elsősorban az intenzívebb működés és a piacibb szemlélet megjelenése, azzal együtt persze, hogy a minőségi szempontok is ugyanúgy fontos szerepet játszanak.

19

3. Felsőoktatási intézmény közreműködésével működő klaszter: Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter

Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. http://www.pharmapiek.hu

A szervezet bemutatása5 Az esettanulmányok harmadik példája a Debreceni Egyetem Agrártdományi Centrumának keretei között működő Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari klaszter (a továbbiakban klaszter vagy IÉK). Egyedülálló a maga nemében, ugyanis azon túl, hogy egy népszerű gazdasági csoportosulási formáról van szó, ez a kezdetektől működőképes is. A klaszter program egy nemzetközileg jegyzett, hazai és külföldi tőkét, valamint magasan képzett kutatókat, biotechnológiai, és agrártudományi, kiemelten agrár-biotechnológiai szakembereket vonzó, piac vezérelt innovációs együttműködési rendszert kívánt létrehozni. A klaszter tudásalapú speciális innovációs rendszer, melyben a Debreceni Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem tudásbázisára épül. Az ÉszakAlföldi régió fő tudásbázisa a Debreceni Egyetem, melyben az Orvostudományi és Agrártudományi karok erős - Orvos- és Agrárcetrumokba szerveződtek és - az országban egyedülálló módon - számos területen közös K+F programot indítottak mind a gyógyszerfejlesztések, mind innovatív funkcionális élelmiszer "Hungaricum" termékek fejlesztése terén. Ezen közös programok mentén jelentős iparvállalati kapcsolatrendszer alakult ki, melyben a klaszter tagvállalatai jelentős szerepet játszottak az elmúlt évtizedben. Az egyetemek mellett a klaszter kulcsszereplői között található Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a vállalati szereplők között a Pick Szalámigyár ZRt, ill. számos - funkcionális élelmiszerek fejlesztésében, előállításában és gyártásában érdekelt kis- és középvállalat. A klaszter - hazai és nemzetközi partnereivel együtt - fontos szereplője lehet nemcsak a magyar, de az Európai Unión belüli és azon kívüli "Food, Health and Wellness" ágazati kutatásoknak és fejlesztéseknek, érintve a funkcionális élelmiszerkutatáshoz kapcsolódó műszer és diagnosztikum, valamint egészséges élelmiszerfejlesztést is. A jelen program alapvető célja, hogy magas hozzáadott értékű, az iparban hasznosítható kutatási eredményt, terméket, ill. szolgáltatást hozzon létre,

5

A vállalkozás bemutatása túlnyomórészt a honlapon elérhető bemutatkozáson alapul. 20

melyek a Pharmapolis Élelmiszeripari Klaszter szellemi tulajdonát, ill. közvetlenül hasznosítható tudásbázisát adják. A kialakított klaszter egyrészt revitalizálja a régió élelmiszeriparához kapcsolódó kis- és középvállalati rendszert, és az Agrárvalamint Orvoscentrumok együttműködése révén a régió élelmiszeriparhoz kapcsolódó agráriumát. Utóbbi számára az ad egyedülálló esélyt, hogy a "medical claim"-re épülő élelmiszer termékfejlesztéshez máshol nem alakult ki a debrecenihez hasonló szoros együttműködés. Mindezen felül a projekt a régió szintjén bírja mind az egyetemi tudásbázis vállalati rendszere, egyéb ipari szereplők, valamint az önkormányzat támogatását, ezáltal a triple-hélix (tudásbázis, iparvállalatok, önkormányzatok) innovációs struktúra a programhoz már jelenleg is adott, a kormányzati, ill. pénzintézeti háttérrel, valamint a klaszter menedzsment felállításával a teljes klaszter működési rendszer megvalósul.

A klaszter céljai, feladatai A klaszter egyik fontos feladatának tekinti a diverzifikált kockázatú fejlesztési portfólió kialakítását a funkcionális élelmiszer kutatás és fejlesztés területén. A fejlesztések végpontja legalább a klinikai II-es fázis/ "proof of concept" klinikai fázis elérése, ahol vagy licenc szerződés, vagy a létrehozott spin off vállalatok egy részének szakmai befektető felé történő értékesítése, esetleg tőzsdei exit, ill. megnövelt piaci teljesítmény a cél. A klaszter szolgáltatásai kapcsolódnak a "Health and Wellness" piachoz: teljes preklinikai funkcionális élelmiszer dosszié összeállítását végzik egészségipari szolgáltatásokhoz kapcsolódóan. Emellett a fő tevékenységükhöz kapcsolódóan a funkcionális élelmiszerek kidolgozásában együttműködnek a regionális agrárgazdasági szereplőkkel. A termékek iparjogvédelemmel ellátott, magyar sajátosságokat hordozó funkcionális élelmiszerek lesznek. A kifejlesztendő élelmiszer termékek alapvetően két csoportba sorolhatók. Egyrészt ún. egészséges élelmiszerek, melyek a tudomány jelenlegi állásának megfelelően alkalmasak epidemiológiailag kiemelt jelentőségű betegségek megelőzésére, ill. gyógyítására, a másik csoportba sorolt fejlesztések olyan élelmiszerekre vonatkoznak, melyek arra szolgálnak, hogy valamely betegségcsoportban megkerülhetetlenül alkalmazandó gyógyszeres terápia mellékhatásait csökkentsék. További feladatának tekinti a klaszter, hogy együttműködjön az akkreditált Pharmapolis Gyógyszeripari Klaszterrel, valamint innovatív agro-turisztikai projektek kidolgozását célozva, együttműködve a regionális és több távolabbi termál klaszterekkel. Ugyancsak új trendekhez igazodva a klaszter célja a tradicionális kínai és indiai medicina eredményeinek hasznosítása, különös tekintettel a gyógyító élelmiszerekre, ill. ennek a komplementer medicinában való felhasználására. 21

A cég létrejöttének előzményei

körülményei

–

az

együttműködés

történeti

A klaszterek alakításának nagy hulláma 3 évvel ezelőtt jutott el Magyarországra. Az egyetemnek már volt kapcsolatrendszere akkoriban, 10-12 ember összeállt és elkezdtünk együtt dolgozni. Utána 1 évvel látszott, hogy érdemes lenne akkreditáltatni a klasztert. Korábbi projektek üzemeltették a klasztert, ekkor artikulálódott a szándék a klaszter akkreditáltatására, ez 2008 nyarán meg is történt. A prominens kis és nagyvállalati partnerek csatlakozása az ezt követő évben, években valósult meg. Meglehetősen bizonytalannak értékelték a pályázatok által finanszírozott létet, így a klaszter nem titkolt célja, hogy a saját lábán álljon. A klaszter alapvetően alulról szerveződő egységnek tekinthető, amelyben elsősorban az egyetemi szereplők ötletét és azok kapcsolatrendszerét kihasználva jött létre egy működőképes kooperáció. A partnercégek bekerülése is tulajdonképpen a már korábban kiépült kapcsolatrendszernek köszönhető, de amit fontos hangsúlyozni, hogy nem csak nagyvállalatokkal lép partneri kapcsolatba a klaszter. Az IÉK rendkívül széleskörű tevékenységeket folytat a fejlesztéstől az értékesítésen át a szolgáltatásig. Ezen tevékenységeinek koordinálására egy klasztermenedzser szervezetet hoztak létre, az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Kft-t. E gazdasági társulás lehetővé teszi a különböző szellemi eredmények és létrejött termékek értékesítését, valamint a klaszter és a kapcsolódó spin-off valamint egyéb gazdasági társaságok működéséhez szükséges feladatok menedzselését. A klasztercég abszolút piaci, önfenntartó, nem pályázatokból finanszírozzák működését. Ez meglehetősen jól illusztrálja, hogy a klaszter, illetve a klasztercég nem az egyetem pufferszervezeteként akar működni, hanem önálló gazdasági szereplőként akarja definiálni magát.

Az együttműködés színterei, innovatív megoldások Az IÉK és az egyetem együttműködésének színterei némiképp mások, mint az eddig bemutatott példák. Ennek megfelelően a kooperáció dimenzióit sem az eddig tárgyalt struktúrának megfelelően mutatjuk be, hanem nagyobb hangsúlyt fektetünk az innovatív megoldások ismertetésére. Elsőként kiemelendő a klaszter cég által tulajdonolt innovatív bolt, az I-bolt. Ennek célja, hogy azokat az élelmiszereket, amiket kifejlesztenek az egyetemen a klaszter együttműködéshez kapcsolódóan, azokat be tudják mutatni a piacon, és a későbbiekben tudjanak vele kereskedni. Ezzel tesztelve a piaci igényeket. Ez stratégiai jelentőségű, hiszen különösebb gazdasági kockázat nélkül tudják kicsiben tesztelni az innovatív élelmiszereket, amelyeket aztán a klaszterben lévő nagy élelmiszeripari cégek segítségével nagyobb volumenben tudnak a piacra dobni. Az I-bolt segítségével nem csak piaci megjelenés válik lehetővé, hanem az egyetem vonzereje is jelentősen növelhető. Az I-bolt jelen van különböző rendezvényeken, vásárokon, számos figyelemfelkeltő újdonsággal tudja magára 22

és ezzel a klaszterre irányítani a figyelmet. A bolt nem csak a kutatói fantázia által létrehozott „furcsa” élelmiszerek piacát jelenti, hanem lehetőséget biztosít a tehetséges hallgatók termékeinek piacra vitelére is. Ilyen módon gyakorlati tapasztalatokat biztosít, a hallgatók a gazdasági életben tesztelhetik, hogy hogyan lehet egy laborban létrehozott terméket értékesíteni, így a terméket a teljes értékláncon keresztül végig tudják követni. Tulajdonképpen arra szolgál a bolt, hogy az egyetem berkeiben létrejövő élelmiszeripari innovációkat, függetlenül attól, hogy az oktatói vagy hallgatói ötlet, illetve megvalósuló termék, piaci környezetben tudják tesztelni, nem csak élelmiszeripari, hanem kereskedelmi, üzleti szempontból is. Ennek nincs jelentősebb gazdasági kockázata, hiszen a bolt segítségével kiskereskedelmi forgalomban tesztelhetnek. A másik ehhez kapcsolódó dolog egy rendkívül gyakorlatorientált képzés. Ennek során a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy a bolt illetve a klaszter támogatásával kifejlesszenek egy majdani terméket, és azt a fent említett módon tesztelhessék a piacon. Ez a lehetőség a mesterképzésben résztvevő hallgatók számára biztosított, és az élelmiszermérnöki ismeretek mellett üzleti ismeretek elsajátítására is lehetőséget ad. Ezzel tulajdonképpen a térség kisvállalkozói bázisának biztosítására nyílik lehetőség. Ha sikeresen piacra visz egy terméket, akkor az év végén egy tanúsítványt kap erről. Nincs különösebben irányítva a hallgató, de minden feltétel biztosított számára, hogy innovatív megoldással rukkoljon elő. A dolog nehézségét mutatja, hogy 40 ember kezdte a képzést, míg jelenleg mindössze két ember fog tanúsítványt kapni. Emellett az I-bolt illetve a hozzá kapcsolódó élelmiszerfejlesztő labor gyakorlati helyként szolgál az egyetemisták számára. Egyfelől a mérnökök a laborban tevékenykedhetnek, de kereskedelmi ismereteiket is tesztelhetik és fejleszthetik a boltban. Az ilyen irányú együttműködések természetesen feltételezik azt, hogy a klaszterben, illetve az I-boltban szerepet vállaló szakemberek az egyetemmel intenzív oktatói kapcsolatban állnak, ez egy újabb színterét jelentik a klaszter és az egyetem együttműködésének. Az I-bolton kívül a csoportosulás nagy és kisvállalatai egyaránt gyakorlati helyet jelentenek az Agrártudományi Centrum hallgatói számára. Ezt nem lehet függetleníteni a klaszter-kapcsolatok tényétől, tehát magának a klaszternek a létrejötte egyértelműen hozzájárul a gyakorlatorientált felsőoktatás minőségének a javításához.

Az együttműködés motivátorai, a befolyásoló tényezők - A sikeresség indikátorai Az egyetem és a klaszter együttműködése akkor sikeres, ha a klaszter illetve a klasztercég által tulajdonolt spin-off és egyéb cégek teret, lehetőséget és támogatást adnak az egyetem falai között létrejövő innováció gazdasági hasznosíthatóságának. Emellett ugyancsak sikerként értékelhető, ha a klaszterbe tartozó cégek megfelelő humánerőforrás-képző bázisként tekintenek az 23

egyetemre, ugyanis annak fényében, hogy a klaszter tagjai a régió meghatározó nagyvállalatai, hosszútávon mindenképpen hozzájárulnak a Debreceni Egyetem pozitív megítéléséhez és jó híréhez.

24

4. Felsőoktatási intézmény sikeres technológia-transzfer tevékenysége: Debreceni Egyetem Technológia Transzfer Iroda

4032 Debrecen Nagyerdei krt. 98., DE OEC Elméleti tömb I. em. Tel/Fax: +36 52 518-640 E-mail: [email protected]

A felsőoktatási intézmények intenzív innovációs tevékenysége egyre nagyobb méreteket ölt, így elengedhetetlenül szükség van olyan szervezeti egységekre, amelyek segítenek az innovációk és szellemi termékek üzleti értékesítésében. Ahogy a korábbi esettanulmányokból kiderült országos szinten már a 2000-es évek közepén artikulálódott a szándék a tudományos szféra eredményeinek üzleti hasznosítására. Adminisztratív és anyagi szempontból is támogatták a spin-off cégek alapítását, valamint egyetemenként egy olyan koordinációs szervezeti egység létrehozását, amely az egyetemi kutatási eredmények ipari és üzleti hasznosíthatóságát segíti elő. A Debreceni Egyetemen 2005-ben egy korábbi projekt részeként kezdődött a Debreceni Egyetem Tudás és Technológia Transzfer Iroda tevékenysége.

A szervezet bemutatása A Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda elsődleges célja az egyetemi kutatási eredmények ipari és üzleti hasznosításának elősegítése, és az innovációs kultúra terjesztése az Egyetem polgárai körében. Kettő fő tevékenysége van az irodának, az egyik az egyetemen létrejövő szellemi termékeknek a védelme, a másik pedig az üzleti hasznosítása ezeknek a termékeknek és tudományos eredményeknek. Ez utóbbin belül kettő fő vonalat lehet megkülönböztetni, egyrészt a licence értékesítést másrészt pedig a saját cég alapításának az ösztönzését. Az, hogy adott kutatócsoportok esetében melyik feladat a hangsúlyos a kutatási eredmények kiforrottságának mértéke határozza meg. A TTI célja az egyetemen megszületett tudás átvitele és értékesítése a piacon, elsősorban iparban, tulajdonképpen ezt foglalja magába az egész tevékenység. A piacon megfelelő helyen kell az egyes termékeket pozícionálni, ehhez azonban ismerni kell magát a létrejött technológiát és innovációt, valamint annak a tudományos hátterét. Ezért mindenképpen szükség van a tudományos és az 25

üzleti szemléletre egyaránt. A megfelelő piacok megválasztása elengedhetetlenül igényel bizonyos üzleti ismereteket emellett, hiszen függetlenül attól, hogy elsősorban a tudományban létrejövő innovációkról van szó, a piacok ismerete nélkülözhetetlen. Mára az Irodánál mindkét orientáció erőteljesen jelen van, azonban korábban a tudományos vonal és a technológia ismerete dominált, míg mára az üzleti sikerhez szükséges információkat és tudást is birtokolja az iroda. Praktikusan az egyetemi innováció támogatása egy előkészítő hasznosíthatósági tanulmánnyal, értékeléssel kezdődik, majd ezt követően döntenek az egyes szellemi eredmények hasznosíthatóságának módjáról, a támogatandó illetve erősítendő területekről, stb. Strukturálisan a Tudás- és Technológia Transzfer Irodát az egyetem Kutatás-fejlesztési Igazgató Tanácsa felügyeli és ellenőrzi, amelynek tagjai közé tartozik maga a rektor, a stratégiai rektor helyettes, az innovációs rektori biztos, a gazdasági főigazgató illetve a pályázati igazgató. Ez a szerv döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, az Iroda csak előterjeszt, de a döntéseket a Tanács hozza. Ha az egyetemi szervezeti egységek szempontjából nézzük az Iroda kapcsolatait, akkor az látható, hogy az innováció- illetve a „szabadalom”-intenzív karokkal illetve centrumokkal ápolnak intenzív kapcsolatot, és bár alapvető céljuk, hogy összegyetemi szinten segítsék a szellemi termékek értékesítését, mégis elsősorban a Természettudományi Karral, az Orvosi és Egészségügyi Centrummal valamint az Agrártudományi Centrummal működnek együtt. Természetesen ismerik az innovatív bölcsész kutatócsoportokat is, de a BTK-n kevés olyan hasznosítható szellemi termék van, amelynek egyrészt megoldható a piaci termékké tétele, másrészt pedig, amelynek kiaknázására az Iroda segítsége elengedhetetlen. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az orvosi vagy az élettudományi terület hazai és nemzetközi szinten, meglehetősen kedvező pozícióban van az oktatási és kutatási rangsorokat tekintve, így talán érthető, hogy miért intenzívebb a velük ápolt kapcsolat. Ahogyan erre már utaltunk, az Iroda feladatkörébe tartozik a létrejött termékek menedzselése, de emellett hangsúlyt kap a későbbiekben „önműködő” spin-off cégek segítése is. Az Iroda elsősorban az innovációintenzív kutatócsoportok kialakulásának kezdeti stádiumában „mutat utat” az egyes kutatóknak, kutatócsoportoknak: segít létrehozni spin-off cégeket, egy-egy új innováció kapcsán segít azok piaci értékesítésében, de az igazi célja, hogy ezek a későbbiekben önállóan is működni képes üzleti vállalkozások legyenek. Az Iroda egyértelmű sikerként könyveli el, hogy mára már az Egyetemi kutatói köztudatban forog a TTI, és egyre inkább jellemző, hogy a kutatók maguk keresik fel az irodát az ötleteikkel, kérdéseikkel és problémáikkal. A kutatók felismerték, hogy kutatási terveikhez illetve eredményeik hasznosításához forrásokra van szükség, amelyek felkutatásában az TTI rendkívül nagy segítséget nyújthat, így az elmúlt években a bizalom kiépülésével bekerült a TTI a kutatók tudatába, egyre többen veszik igénybe az Iroda szolgáltatásait. Az Iroda mentor és transzferszervezetként működik, nem ápol klasszikus értelemben vett üzleti kapcsolatot a spin-off cégekkel és a kutatókkal, azaz az 26

innováció gazdasági hasznosításának profitjából nem részesül. Egyelőre nem olyan konstrukcióban működnek, hogy önálló gazdasági szereplőnek kellene őket tekinteni, sem a cégek által elnyert pályázatokból, sem pedig a segítségükkel realizált profitból nem részesülnek. Az Iroda pályázati forrásból lett létrehozva, működését azóta projektekből finanszírozzák, tulajdonképpen non-profit szerveződésnek tekinthető. Hangsúlyozandó, hogy bár a felügyeleti jogkört az egyetem magasabb szervei gyakorolják fölötte, költségvetésének mégsem az egyetemi támogatások a forrásai.

A cég létrejöttének előzményei

körülményei

–

az

együttműködés

történeti

Az Iroda 2005-ben alakult, egy pályázat keretein belül jött létre, a RET (Regionális Egyetemi Tudásközpont) keretein belül alakult meg. Kezdetekkor 3 fővel működött néhány évig, majd 2008-ban bővült. Akkor még sokkal inkább a szellemi munka védelmére fókuszált, a jogi szabályozási oldalra koncentrált. Ekkor még nem volt olyan munkatársuk, aki az üzletfejlesztésre koncentrált volna, akár az Iroda tekintetében, akár az innováció üzleti hasznosíthatóságára vonatkozóan. Ma már az igazgató is egy menedzsment szemléletet, üzletfejlesztési vonalat testesít meg, de változatlanul fennáll a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos jogi tanácsadás. Az Iroda ma már rendkívül sokrétű tevékenységet folytat, így szükségessé vált a különböző rendezvények szervezésével és koordinációval foglalkozó munkatárs foglalkoztatása. Ahogyan az bemutatásra került tevékenységét illetően az Iroda szorosan kapcsolódik az Egyetem szervezetéhez, azonban finanszírozás szempontjából nem, pályázatokból tartja fenn magát, és nem volt ez másként korábban sem. Jelenleg egy 2 éves TÁMOP pályázat biztosítja az Iroda működéséhez szükséges anyagi feltételeket, amely 2011 őszén zárul. A folyamatos működés érdekében mindig új pályázatok bevonására van szükség, hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt, hiszen az Iroda önfenntartó. A jövőt illetően az mondható el, hogy bár elképzelhető, hogy a pályázati keretek egyszer csak kiürülnek és újak bevonására nem lesz lehetőség, viszont a trendek szerint az Iroda tevékenységére egyre nagyobb igény artikulálódik. Az Irodával kapcsolatban mindenképpen fontos megjegyezni, hogy kapcsolatban van az Egyetem legnagyobb volumenű pályázatával, a munkatársaik annak megírásában is részt vettek. Ez az ún. Kutató Egyetemi pályázat, amely hárommilliárdos bevételt jelent az Egyetemnek, és nem mellékesen a projekt koordinátora helyileg és szakmailag az Iroda munkatársa. Ez azért fontos, mert egyfelől a hasonló projektek mérete, másfelől pedig a pályázatok megírása lehetőséget ad arra, hogy előre tervezhessék az Iroda működését. A Kutató Egyetemi pályázat, ha marginálisan is, de tartalmaz a TTI tevékenység fejlesztésére forrásokat.

27

Az innovációs tevékenység intézményi súlyát a vezetési gyakorlatok illusztratívan mutatják. Az egyetem tagja a versenyszférával és az ipar szereplőivel kialakított klasztereknek, amelyek felügyelete egy, az innovációs stratégiáért felelős rektorhelyettes hatáskörébe tartozik. Az alapkutatási projektekért a tudományos rektorhelyettes felel, míg a Tudás- és Technológia Transzfer Iroda (TTI) közvetlenül a rektor irányítása alá tartozik. A Kutató-elitegyetem cím elnyerésével létrehoztak egy Kutatóegyetemi Koordinációs Tanácsot is, amely az alábbi prioritások fejlődését hivatott szolgálni: -

molekulatudomány (gyógyszerkutatás) fizika, számítás- és anyagtudomány molekuláris medicina egészség- és környezettudomány nyelvtechnológia és bioetika

Az ún. Tudományos Igazgatóság az alapkutatási feladatokat koordinálja és menedzseli, az innovációs folyamatokért viszont a TTI felel. Az egyetem rendelkezik K+F+I stratégiával, megvalósításának eszközei elsősorban utasítások és szervezés, valamint a tájékoztatás. Ha nem állnának a pályázatok az Iroda rendelkezésére, a tevékenység Egyetemen betöltött jelentősége szempontjából mindenképpen szükség lenne a technológia és innováció transzferálási feladatokat ellátó szervezetre. Jelen pillanatban a becslések alapján az Egyetem az ilyen esetekben olyan 3-4 fős TTI fenntartására lenne képes. Ez a jövőbeni működés szempontjából kulcsfontosságú, és úgy tűnik, hogy a folyamatosságot biztosítja.

Az együttműködés tapasztalatai, kulcselemei, motivációi Ahogy az látható volt az Iroda elsősorban a már létrejött innovációk és szellemi termékek értékesítésében segít, de ugyanakkor igyekszik az ezekhez elengedhetetlen újító, innovatív és reformer attitűd gyökereit is elültetni az Egyetemi polgárokban. Több fórumon is törekednek az innovatív tudományos gondolkodás tudatosítására: szabad, kötetlen szabadidős tevékenységek és szervezett képzések kapcsán is. Az Egyetemmel együttműködve egy ún. Science Café keretében próbálják meg az egyetem hallgatóinak és oktatóinak bemutatni a legújabb és legérdekesebb egyetemi kutatási eredményeket, függetlenül a tudományterülettől. Ez a rendezvénysorozat kötetlen „kávézói” keretek között lehetővé teszi az egyetemi tudományos eredmények „fogyaszthatóvá” tételét, azok népszerűsítését az egyetemisták körében. Rendkívül népszerű a rendezvény, már több alkalommal került megrendezésre. Emellett az Iroda kiemelt hangsúlyt fektet az innovációs potenciál „helyes” kiaknázására: a fiatal kutatók számára összegyetemi szinten szerveznek kutatási ismeretekkel kapcsolatos kurzust. Az egyetem minden karának elsőéves PhD hallgatói számára a kötelezően teljesítendő kurzus jelentékeny részét a szellemi 28

tulajdonvédelem és innováció-menedzsment témakörének fordítják, ilyen módon a legfontosabb célcsoportot érik el.

megismerésére

Emellett pedig természettudományi érdeklődésű egyetemi hallgatók számára üzletfejlesztési menedzser tanfolyamot indítottak, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a kutatás-fejlesztési eredmények üzleti hasznosítását elősegítsék, és menedzsereket képezzenek a spin-off cégek számára. Kifejezetten biológus, orvos, informatikus hallgatókat kerestek, akik nem közgazdasági területen tanulnak. A képzés lényegében arra irányult, hogy a meglévő szakmai kompetenciákkal rendelkező fiatalok üzleti képzésben is részesüljenek és ilyen módon képesek legyenek szakmenedzseri feladatok elvégzésére. A képzés hallgatóit egy szigorú kiválasztás eredményeként iskolázták be, emberi erőforrás tanácsadók segítségével szűrték a készségeiket, nyelvtudásukat és a kompetenciáikat. A tanfolyam elvégzése után egyetemi spin-off cégeknél maradt a hallgatók egy része, de volt, aki önálló vállalkozást indított. Emellett terveznek ún. Innovációs versenyt is, amely azt hivatott szolgálni, hogy a jó ötletek és potenciális üzleti vállalkozások egymásra találhassanak, illetve a már meglévő egyetemi spin-off vállalkozások felfigyelhessenek a jövő kutatóira. Ennek amolyan előfutára az ún. ötletbörze, amikor multinacionális cégek és fiatal hallgatók találkoznak, eszmecserét folytatnak, és a vállalatok akár munkatársakat is találhatnak, így pedig a hallgatók munkalehetőséghez juthatnak. A képzéseken túl az Egyetem és az Iroda együttműködése más színtéren is megtörténik. Gyakornokokat foglalkoztatva a munkapiac keresleti oldalaként is tekinthetünk a szervezetre, és mint ilyen explicit módon megfogalmazott elvárásai előremutathatnak a jövőre nézve. A gyakornokaikat hirdetés útján választják ki, szakmailag és személyiség szempontjából is tesztelik őket. Az Iroda fontosnak tartja, hogy a hallgató rendelkezzen egy alapvető tudományos háttérrel, legyen a saját szakmájában tájékozott, de a pragmatikus szemlélet ugyancsak fontos. Emiatt az előző esettanulmányokkal egybecsengően ők is hangsúlyozzák a gyakorlati képzés jelentőségét. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a szakmai gyakorlat sokszor csak névleges, és ennek hátulütőit ők is tapasztalják, a cégek sok esetben csak egy aláírással elintézik a gyakorlatot, hiszen az idő rövidsége miatt egyszerűbbnek tűnik ez, mint időt szánni az ő betanításukra. Sajnos a cégek oldaláról megfigyelhető egy elutasító attitűd, és még gyakorlati oktatási díj ellenében sem hajlandó a cégek egy része hallgatókat vállalni.

A sikeresség kritériumai A TTI esetében az együttműködés sikerességének megragadása meglehetősen nehéz feladat, a sikert több féle szempontból mérik. Egyrészt mivel pályázatokkal is foglalkoznak ott, ha már egy projekthez finanszírozást tudnak rendelni, akár úgy, hogy behoznak egy pályázatot, az már siker. Ebből már van bevétel, amiből lesz eredmény, mondjuk a projekt továbbvitele. Ezt már 29

sikerként lehet elkönyvelni. Ha anyagi szempontból nézzük, akkor a cégek alapításánál persze van profit, de az a folyamat, a kutatómunka, amíg eljutottunk a cég megalapításához, az pedig nagyon nagy ráfordítást igényel, így egyelőre a TTI nem részesedik a profitból. Egyelőre a cégek folyamatos működése a cél, a nagy profit termelés egyelőre még várat magára. Néhány esetben már maga cég létrehozása már sikerként van elkönyvelve. Emellett a TTI által szervezet rendezvények látogatottsága, a képzéseik népszerűsége és sikere, valamint az Egyetem falain belüli ismertségük egyértelműen sikerként tekinthető.

Az Egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolódásának lehetséges megoldása: Mag Praktikum Zrt. Ahogy korábban már esett szó róla, a Debreceni Egyetemen működik egy sajátos tudástranszfer szervezet, amely nem elsősorban az innovációval és a kutatásfejlesztéssel foglalkozik, hanem sokkal inkább a humán erőforrás képzésének gyakorlati oldalát hivatott megoldani. Az Agrártudományi Centrum (ATC) berkein belül működő MagPraktikum Zrt. A cég a gyakorlatigényes képzésekhez tartozó gyakorlatok koordinációjával foglalkozik, egyrészről a képzéseknek megfelelve, másrészről a fogadóhelyeknek az igényeit kiszolgálva. A céget az hívta életre, hogy a gyakorlati képzést igénylő szakok komoly erőpróba elé állították az Egyetemet, nehézkes volt működő cégeket bevonni. Így ez egy egyetemi kezdeményezésből nőtte ki magát, hogy legyen egy koordinációt folytató, egyetemi szolgáltató cég. Nem egyetemi tulajdonban van, de egyetemi forrásból működik. Ezzel a céggel kapcsolatban az volt a koncepció, hogy a Centrumnak egy koordináló szerve legyen, ahol összefut minden szál, a hallgatók és a gyakorlati helyek is nyilván vannak tartva, így sokkal hatékonyabb a kommunikáció. Híd szerepét tölti be a vállalkozás, képes a cégek, illetve az Egyetem érdekeit és igényeit egymás felé közvetíteni. A cég létrehozásának motivációja az adatbázis létrehozása volt, amely egy lehetséges munkahely közvetítő cég irányába mutat. Ma a cégek is fizetnek a hallgatók után, illetve a karok is fizetnek a gyakorlatok megszervezéséért. A Mag Praktikumnak csak szerződéses kötődése van az egyetemhez, illetve a vezetője félállásban dolgozott, mint óraadó, de ma már nem dolgozik ebben a státuszban. Azok az egyetemi oktatók, akik a cégnél dolgoznak a gyakorlatok szervezésében, tehermentesítést kapnak az egyetemi feladataikból. Jelenleg 300-400 céggel vannak kapcsolatban, ez általában 3 oldalú kapcsolat: az Egyetem, a cég és a Mag Praktikum, mint közvetítő cég között zajlik. A cégek főleg helyi, Kelet-Magyarországi cégek, de van néhány az ország más területeiről is. Iparági fókuszt tekintve elég színes, a gyakorlatigényes képzések az ATC-hez kapcsolódnak, így a hallgatók elsősorban a mezőgazdasági, környezet- és élelmiszermérnöki szakokra járnak, valamint az üzleti képzések vannak még jelen – kereskedelem és marketing, turizmus vendéglátás, pénzügy számvitel, és 30

informatika szakigazgatás. A cég mostanában kezdi a Centrumon kívülre is kiterjeszteni tevékenységét: ha máshol is van gyakorlati helyre igény az Egyetemen, akkor ezeket harmonizálják, és valamilyen formában koordinálják. A koordináció a fő profil, de emellett mással is foglalkoznak. Ezen felül még ehhez kapcsolódik, hogy a cég egy kommunikációs csatorna a fogadó szervezetek és az Egyetem között. Ez a kommunikáció hatékony, és jól működő, amely más egyéb kacsolódási pontra is jól használható a jövőben. A cégek szempontjából motiváló az utánpótlás képzése, a K+F tevékenységek, problémamegoldások megtalálása. A vállalkozás felméri a hallgatók és a cégek igényeit, illetve a Mag Praktikumnak is van egy szakmai elvárása mindkét fél felé. Ezt követően feltérképezik, hogy hol vannak olyan cégek, ahol a hallgatók gyakorlaton vehetnek részt, majd megkeresésre kerülnek a cégek. A cég olyan informatikai rendszerrel rendelkezik, amely a személyes adatokon túl mutatja, hogy a hallgatónak a szakján milyen kulcstárgyai vannak, milyen kompetenciákat ismer el magáról, hol szeretné a gyakorlatát tölteni, ez régió vagy városi szinten, esetleg a konkrét cég megnevezésével. Illetve a cégek is regisztrálnak, akik gyakorlati helyet biztosítanak, ők is megadják a szakterületeket, ismereteket, nyelvtudást, amelyekkel rendelkeznie kell a hallgatóknak, akik oda mennek. Ezeket a kétoldali információkat fésüli össze ez az informatikai program. Így kerül mindenki a legjobb helyre. Természetesen arra is van példa, hogy a cégek már eleve meghatározott nevet adnak le, amelyek előre egyeztetve lettek, ismeretség alapján. A vállalatok számára ez a kidolgozott rendszer megfelelő: megszervezett, szűrt a rendszer, van kivel kapcsolatot tartani. Sok cég a hallgatóknak fizetést is ad, amit a szakképzési támogatásából levonhat, ami megint csak kedvező megoldást nyújt. A rendszer jól működik, a cégeknek is fontos lenne, hogy legyen gyakornokuk. A cégeket természetesen győzködni kell, hogy gyakorlati helyként működjenek, hiszen ez megterhelő nekik pénzben, időben, foglalkozni kell a hallgatóval, számítógépet kell biztosítani nekik, illetve még egy munkatársat is kiemel a munkából, aki betanítja, felügyeli, az adminisztrációs oldalról nem is beszélve. Félnek tőle, de aztán, amikor hagyják elmagyarázni a dolgot, hogy az adminisztrációt nem nekik kell végezni, hanem a Mag Praktikum végzi, akkor barátságosabbak és nyitottabbak lesznek. Az ismeretek hiánya és az újtól való félelem, ami visszatartja a cégeket kezdetben. A vállalatok megkeresése sokféleképpen történik. Arra is volt példa, hogy a hallgató hozott magánkapcsolata útján egy céget a rendszerbe, és legközelebb is felkérik a hallgatók fogadására. Személyes kapcsolatok útján van a legtöbb cég, de az is bekövetkezett már, hogy a cég kereste fel a Mag Praktikumot, hogy szeretne gyakornokokat fogadni, mert hallott róla. Tele-marketing, pénzügy, turizmus, gazdasági rész az egyik vonal, illetve természetvédő, állattenyésztő, növényvédő a másik vonal, és ezek ismeretében keresnek fel ilyen jellegű cégeket. 31

Olyan vállalatok is vannak, akik állami cégek, és nem tudnak fizetni a hallgatóknak, de a végén mindig pozitív kicsengése van az együttműködéseknek. Hallgatói, cégek általi személyes elégedettségi mérés is van, gyakorlati beszámolóval és prezentációval zárul a gyakorlat. Nem volt olyan cég, aki azt jelezte volna, hogy nem kíván több hallgatót fogadni. A hallgatókkal kapcsolatban a cégek a kreativitást és a problémamegoldó képességet várják el a legjobban, de ez alatt a pár hónap alatt ezek nem jönnek a felszínre sokszor. Az együttműködési képességgel, készséggel nem szokott gond lenni, negatív visszajelzés nem nagyon van. 15-18 %-ban ott is maradnak a gyakorlat letelte után is a hallgatók. A hallgatói kompetenciákkal sincs nagy probléma, sok esetben bíznak a hallgatókra komolyabb munkát is, nem csak a kávéfőzést, példa erre, hogy a pénzügy-számvitel szakosok sok esetben könyvelnek. A gyakorlati helyen a hallgatók kapnak visszajelzést a tudásukról, ami dokumentálva is megtalálható, és ez a tanszéki vezetőség számára is hozzáférhető. A cégek megmondják, visszajelzik, hogy mi kellene nekik, mi az igényük. Az utóbbi években a nyelvtudással és a szaktudással kapcsolatos ismereteket nem tartják elégnek a cégek. A BsC-és képzésbe benne van mindenből egy kicsi, de semmi nem elég. A piac azt várja el, hogy ha kijön egy pénzügy-számviteles BsC-és, akkor azon a szakterületen tudjon mindent. A cégek közlik, hogy nekik mire, milyen jellegű tudással kellene rendelkeznie a leendő munkavállalónak. Ennek orvoslására bizonyos tárgyakban a vállalati vezetőket is bevonják a tanításba, és tartanak bizonyos órákat. A legfontosabb elvárások a hallgatók felé, hogy megfelelően tudjanak kommunikálni, kreatívan gondolkodni, csapatban dolgozni, képesek legyenek tanulni, fejlődni, problémát megoldani –, és a cégek véleménye szerint erre az egyetemi oktatás nem fordít figyelmet. Ezeket tanítani kellene tréningek formájában, azonban ez számos problémát vet fel. A piaci tapasztalatok szerint nem feltétlenül az egyetemi oktatók erre a legalkalmasabbak, hogy ezeket megtanítsák a hallgatóknak. A cégeket kellene meggyőzni arról, hogy azt a pénzt, amit kifizetnek trénerekre, az egyetemnek fizessék, és az egyetemen belül képezzék ki a hallgatókat fele annyi pénzből. A legfontosabb, hogy minél hatékonyabban tudjon működni a rendszer, meg kell ismerni az egyetemnek és a cégeknek egymást. A fórumok erre nem a legalkalmasabbak, tematizált dolgokról van szó, a valós problémák nem fognak előjönni. Szükséges megismerni egymás érdekeit, hiszen az érdekek mentén alakulnak ki a dolgok. A tanszékeknek is oda kell menni a cégekhez, meg kell érteni, mi motiválja őket, és szolgáltatni kell. „Az egyetemnek kell megtenni az első lépést.” A Mag Praktikum munkatársai is olyanok, akik nem ebben a zárt közegben mozognak, ismernek cégeket, tudják, hogyan kell tárgyalni, hogy piacorientált képzés valósulhasson meg, ez az együttműködés kulcsa. Vállalati ösztöndíj bevezetésén gondolkodnak a centrumon belül, valamint a bemutatott TTI-vel vezetőképző tanfolyam elindítása a terv, ilyen módon ahogy látszik egy 32

intenzív kapcsolatrendszer rajzolódik ki az egyetem egyes szervezeti egységei között, a felsőoktatás minőségének javítása érdekében.

33

Az esettanulmányok tapasztalatai alapján megfogalmazható ajánlások és az együttműködést jellemző paraméterek A bemutatott esettanulmányok a felsőoktatási szféra és a gazdaság együttműködésének rendkívül különböző aspektusait fedik le, ilyen módon összehasonlításuk meglehetősen bonyolult. Ami mindegyik esettanulmányban közös az az, hogy a tudományos tevékenység és a gazdasági kapcsolódás egyaránt megfigyelhető, legfeljebb ezek egymáshoz viszonyított aránya különbözik. A Debreceni Egyetem szerencsés helyzetben van, hiszen tudományegyetemi gyökerekkel rendelkezvén számos tudományterület kap helyet falai között, így a gazdasági élet kifejezetten széles palettáján hasznosítható eredményekkel és szellemi termékekkel érvényesülhet a piacon. Ahogyan esettanulmányaink mutatják elsősorban a reál, természettudományi területen vannak élénk kapcsolatok, de hiba lenne leírni akár az informatikai vagy gazdaságtudományi vonalat. Az esettanulmányok alanyai egy speciális hibrid egyetemi-piaci szegmensbe tartoznak, ilyen módon ezt a következtetések szempontjából előnyként és hátrányként is felfoghatjuk. Egyértelműen előny, hogy gyakorló üzleti egységként explicit elvárásokat tudnak megfogalmazni a kibocsátott humánerőforrás mennyiségi és minőségi jellemzőit illetően, azonban érintettségük, de inkább speciális működési területük folytán sajátos igényekkel rendelkeznek. A munkapiac keresleti oldalának nagyon kis szegmensét jelentik, azonban a piaci igényeket saját bőrükön tapasztalva mégis belelátnak a munkaerőpiac folyamatainak alakulásába. Hátrány azonban, hogy elsősorban egyetemi aktorként viszonyulnak az egyetem gazdasági szerepvállalásához, így megközelítésmódjukban inkább a tudomány, mintsem a piaci logika kap helyet. Általánosítható eredmény, hogy még mindig kevéssé gyakorlatorientált az egyetemi képzés, azzal együtt, hogy olyan szervezeti egységek jelentették az esettanulmányaink alanyait, akiknél a tudományos háttér legalább olyan erős, mint az üzleti vonal, ha nem erősebb. Ezért különösen éles kritika a szakmákhoz kapcsolódó gyakorlati kompetenciák hiányának hangsúlyozása, hiszen az innovációval foglalkozó egyetemi vállalkozások tudományos érdeklődésen és komoly tudományos eredményeken alapulnak, de ezzel együtt erőteljesen kiemelik a gyakorlati tudás jelentőségét. Nem választhatunk tehát egyértelműen a tekintetben, hogy a felsőoktatás inkább a tudomány irányába tolódik el, hiszen a vizsgált cégek mindegyikében legalább akkora hangsúly van a tudományos ismereteken is. A gyakorlati képzés fejlesztése, a releváns gyakorlati és praktikus ismeretek megtanítása szinte minden tudományterületen 34

elkerülhetetlen, hiszen ahogyan a biológiában és az orvosi genomikában, úgy az üzleti és agrárképzésben is erre helyezték a hangsúlyt. Míg előbbi esetében a laboratóriumi feladatokat kellene jobban hangsúlyozni, addig utóbbi esetében a kompetenciákat emelték ki. A problémamegoldás, a nyelvtudás és kurrens gyakorlati tudás minden elemzett területen hiányként jelentkezik, ezekben mindenképpen előre kellene lépni. A másik fontos dolog az üzleti szféra szereplőivel való kapcsolatok intenzitása. A jövő záloga abban áll, hogy valamilyen módon érdekelté kellene tenni a gazdasági szereplőket az oktatásban való szerepvállalásra; ennek két aspektusa lehet fontos. Egyrészt, hogy oktatóként, óraadóként kapcsolódnak a képzésbe, ilyen módon alakítják a kurrikulumokat és a tantervek kialakítása során a piaci igényeket is figyelembe veszik. A másik lehetőség, hogy gyakorlati helyként jelennek meg, közvetlenül hozzásegítve a hallgatókat a praktikus ismeretek elsajátításához. Emellett fontossá vált a hallgatók innovativitásának ösztönzése is. A hallgatók innovációba való bekapcsolódására most van a Debreceni Egyetemen egy kezdeményezés, ahol speciális vállalkozói képzést dolgoztak ki – finn modell alapján –. Ebben a képzésben minden munka tréningekben és team-ekben folyik, nincs kötelező óra, és a 4-5 hallgatóként létre kell hozni egy vállalkozást. Ezek nem önálló gazdasági egységek lettek, hanem a Mag Praktikum Zrt.-n belül van egy divízió csoport, ehhez tartoznak a létrehozott vállalkozások. 1 év alatt ezekben dolgoznak a hallgatók, utána ki kell menniük a szervezet oltalma alól a piacra. Nem vizsgáznak, hanem ehelyett közös megbeszélések vannak, és a piaci igényeknek megfelelően kell fejleszteniük a vállalkozásokat. Pozíciók is vannak, amelyeket változtatnak idővel, mindenki gyakorlatot kap minden területből. A finneknél ez annyira működik, hogy a résztvevők 2 hónapon belüli elhelyezkedése 100%-os, mert vagy él a vállalkozás tovább sikeresen, vagy pedig a vállalatok alkalmazzák őket, mert a problémamegoldó képességük átlag feletti, nem csak egy elméleti tudásuk van. Hasonló reményeket fűznek itthon is a képzéshez. Az ilyen és hasonló innovatív megoldások benchmarkingja mindenképpen megfontolandó ajánlás a hazai felsőoktatás fő és mellékszereplői számára, akár az esettanulmányokban bemutatott képzésekre, akár a sikeres spin-off cégekre, vagy akár a koordináló szerepet betöltő Mag Praktikum Zrt.-re gondolunk. Ami az együttműködést jellemző paramétereket illeti, az esettanulmányok alanyainak heterogenitása megnehezíti ezen indikátorok definiálását. A kvalitatív, elméleti megközelítések alapján az alábbi paraméterek feltételezhetőek, ezek többsége a gyakorlatban is mérhető, tesztelhető.

A felsőoktatási szereplő, szervezeti egység nyitottságára vonatkozó paraméterek: -

gyakorlati képzésbe bevont vállalkozások száma oktatásba bevont gyakorlati szakemberek száma 35

-

-

cégekkel való rendszeres, kidolgozott együttműködések száma együttműködések száma különböző cégekkel együttműködések különböző típusa a cégekkel  humán erőforrás  infrastruktúra  mindkettő egyetemi cégek száma, amelyek közvetlenül gyakorlati helyek is egyetemi cégekben tevékenykedő oktatók száma és aránya egyetemi cégekben tevékenykedő oktatókhoz kapcsolódó FTE értékek

36

Melléklet: - Esettanulmány vázlat A kiválasztás indoklása 1. A cég legfontosabb működési jellemzői 2. A cég alapításának körülményei -

alapítók o kezdeményezés szintje (összegyetemi, centrumi, kari, intézeti, tanszéki?) o érdekek o „melyik rektor alatt jöttek létre?” o kötődés az egyetemhez, egyetemi tisztségekhez, egyetemi szervezeti egységekhez

-

formális célok az alapító okiratból

-

fő motivációk

-

első projektek

-

tulajdonosi viszony kezdetben

3. A cég jelenlegi tevékenységének főbb jellemzői -

fő profil, a kiválasztott szervezet tevékenységének ismertetése

-

főbb projektek o

kutatás/fejlesztési

o

egyetemi vs. nem egyetemi együttműködés

-

főbb partnerek

-

A cég és az Egyetem kapcsolata 



Az együttműködés kezdetei 

Okok



Feltételek



Motivátorok



Kulcsszereplők

Az együttműködés, mint ’best practise’   

Az együttműködés színterei Az együttműködés tapasztalatai Az együttműködés feltételei, kulcselemei és motivációi 37



o

Haszonból való részesedés

o

Döntéshozatal mechanizmusa



Mit emel ki a cég?



Mit emel ki az Egyetem?



Milyen tényezők befolyásolják az együttműködést? o

Külső tényezők

o

Belső tényezők

Az együttműködés sikerének indikátorai 

Cég-egyetem közös projekt/ összes projekt



Projektek és bejegyzett eredmények



Humánerőforrás (fejlesztés) területén való együttműködés o

Gyakornokok, munkatársak

Milyen ajánlások fogalmazhatóak meg a tapasztalatok alapján a vállalatok, a felsőoktatási intézmények és más szereplők (pl. a kormányzat, régió stb.) számára? Milyen paraméterek azonosíthatóak az együttműködéssel kapcsolatban, illetve milyen paraméterekkel jellemezhető az?

38