Energiamegtakarítás felsõ fokon KIPSZER Kazántechnológiai Rt. vállalja energetikai létesítmények és hõellátó rendszerek: - állapot-ff elmérését, - engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítését, - hatósági engedélyek beszerzését, - komplett kivitelezését, - üzembe helyezését, - üzemeltetését, - karbantartását. Meglévõ energetikai létesítmények és hõellátó rendszereknél lehetõséget kínál üzletfeleinek, hogy a modernizálás költségeinek fedezése a korszerûsítés során jelentkezõ megtakarításból történjen. Ezt nevezik ESCO létesítésnek, aminek lényege a következõ: a vállalkozó: - felméri a meglévõ rendszert, - meghatározza a korszerûsítéssel elérhetõ megtakarítást, - ajánlata elfogadása esetén gondoskodik a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásról, tehát nem jelent anyagi megterhelést a megrendelõnek, - elvégzi a korszerûsítési munkákat, - üzemelteti a létesítményt, így biztosítja a megrendelõ hõenergia (hideg és meleg)-,, melegvíz- és villamosenergia igényének problémamentes kielégítését, - a futamidõ lejárta után (5-1 1 5 év) minimális költség fejében átadja a tulajdonjogot a megrendelõnek. a megrendelõ: - folyamatosan figyelemmel kísérheti és véleményezheti a létesítést és az üzemeltetést, - a futamidõ alatt törleszti a megvalósítás költségeit (az évenkénti törlesztés nem haladja meg a korszerûsítés elõtti év energiaelõállítási költségeit), - részesül az elõzetes számításnál nagyobb költségmegtakarításból, - a futamidõ végén minimális áron tulajdonába veheti és üzemeltetheti a korszerûsítés során beépített berendezéseket, hálózatokat, amelyek még hosszú ideig - a folyamatos karbantartás eredményeként - biztonsággal ellátják a telep energiaigényét, de dönthet úgy is, hogy az üzemeltetési feladatokat továbbra is a vállalkozóra bízza. Fõbb referenciáink: - MÁV Rt. (közel 100 vasútállomás). - Egészségügyi létesítmények (Szent Rókus-,, Irgalmasrendi-,, B.A.Z. Megyei-,, Kaposi Mór-,, Jahn Ferenc-K K órház). - Büntetésvégrehajtási létesítmények (Szegedi Fegyház és Börtön, Pálhalmai Börtön). - Fõvárosi Gázmûvek Rt. (székhely és telephelyek). - Termelõ üzemek (Herz Szalámigyár Rt., SOLVENT Rt., UNILEVER Rt., SCA Rt., BVM Rt., Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., NESTLÉ Kft., MÁV Északi Jármûjavító Kft., MOL Rt.). - Önkormányzatok (Pest Megyei létesítmények). - Rendõrségek (Paks, Csopak, Kecskemét, ORFK).
Kipszer Kazántechnológiai Részvénytársaság H-1 1106 Budapest Jászberényi u. 24–36.
Telefon: (+36-1) 431-7700 Fax: (+36-1) 431-7701 E-m mail:
[email protected]
Localinfo Önkormányzati Havilap
Jegyzet
Ûzik az ipart
Tartalomjegyzék X
Reflektorban az iparûzési adó 4–6. oldal
X
Brüsszelbõl jelentjük 7. oldal
X
Parlamenti vitanap 8–9. oldal
X
Vállalkozási övezetek 10–11. oldal
X
Konferencia a helyi médiáról 13. oldal
X
Közbeszerzési tanácsok 19. oldal
X
A 10-es út kálváriája 22. oldal
X
Indul a panelprogram 23. oldal
X
Árvízi körkép 24. oldal
X
Kárpát-medence 25. oldal
X
Visszatekintõ 28–29. oldal
X
Településmarketing 30. oldal
A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az Önök véleményét, álláspontját az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail:
[email protected]
Én már csak ilyen gyanakvó maradok. Valami nem tetszik nekem abban, hogy az állam ennyire nagyvonalúan szeretne enyhíteni a vállalkozások terhein. A tervek szerint hamarosan megszabadítja õket az iparûzési adótól. Attól a bevételtõl válik meg gálánsan, ami nem hozzá, hanem teljes egészében a településekhez folyt be - legalábbis mostanáig. Természetesen nem úgy gondolják az elképzelés kiötlõi, hogy mindez ellentételezés nélkül maradna. Az önkormányzatok - állítólag - egyáltalán nem járnának roszszul, különbözõ átmeneti és végleges kompenzációs csatornákon keresztül a pénzüknél maradnának… sõt! Úristen, de ismerõsek, és persze egyúttal milyen félelmetesek ezek a mondatok. Mármint, hogy elvenni biztosan elvesszük, és pótolni is akarjuk majd, csak nem pont annyit, nem mindenki esetében, egy kicsit késve, netán a ti hibátokból nem tudjátok majd beszedni… és a többi. A napokban került csak nyilvánosságra az Adóreform Bizottság 400 oldalas dokumentuma, de elõtte már hónapok óta ( és azóta is) különféle hírek, álhírek, értelmezések, magyarázatok keringenek vállalkozói építményadóról, helyben maradó SZJA növekményrõl, a társasági adókedvezmény átmeneti megszüntetésérõl. Senki nem tud bizonyosat, ezek egyébként is csak tervek, a pénzügyminiszter mégis tavaszi jogalkotásról beszél, míg mások a távoli jövõbe, esetleg 2008-ra tolják ki az elgondolás realizálását. Mindenesetre az önkormányzatokat még senki nem kérdezte meg, õket tárgyalóasztalhoz nem invitálták. Majd, ha megszületett a döntés. Ahogyan az mifelénk szokás. A pénzszûkében szenvedõ magyar önkormányzatoknak eddig is nagyon kevés lehetõségük volt a helyi viszonyok tényleges alakítására. Az ipartelepítés, ipari parkok létrehozása, taktikázás a helyi adókedvezményekkel, a vállalkozói tõke odacsalogatása kínált egy pici esélyt arra, hogy saját bevételhez jussanak és intézményeik kínkeserves mûködtetésén túl valami maradandót is alkossanak településükön. Persze mindenütt el kellett fogadtatni a lakossággal, hogy viselje el a vállalkozások odatelepülésével óhatatlanul együtt járó terheket. A megnyugtatás fõ bûvös szava az iparûzési adó volt. Ez kompenzálta mindenki szemében a településeken élõk áldozatvállalását. Elveszhet a kitörésnek ez az egyetlen eszköze is? Mi lesz azokkal a településekkel, amelyek sikereiket efféle hosszú távú ipartelepítési stratégiákra alapozták? Tudom, nem szabadna ilyen pesszimistának lenni. Van olyan olvasata is a történetnek, hogy ez az adóreform hozza el az áttörést, az önkormányzati finanszírozás újragondolását, a bevételek nagyobb mértékû átengedését az állam részérõl, a feladatokkal arányos finanszírozás megteremtését. Mégis, nem tudom mi van velem: az elmúlt évek túl mély nyomokat hagytak bennem, már nagyon nehezen hiszek. L. László János
[email protected] 2005. április
3
Reflektor – Pénzügyek
Localinfo Önkormányzati Havilap
Az iparûzési adó végnapjai Elkészült az adóreform koncepciója A vállalkozók helyett a polgárok fizessék meg a helyi közszolgáltatások árát - három éves távlatban ebbe az irányba javasolja átszervezni az önkormányzati finanszírozás egyik fõ pillérét az Adóreform Bizottság. Az év elején megalakult testület április elsején nyilvánosságra hozott, több mint négyszáz oldalas javaslatcsomagja nem tekinthetõ áprilisi tréfának: a kormány ez alapján dönt "reformelképzeléseirõl". Az idézõjel annak szól, hogy sokan kétkedésüknek adtak hangot, hogy valódi reformokról lenne szó - bár azt azért többnyire mindenki elismeri, hogy 1988, a jelenlegi rendszer bevezetése óta nem nyúltak ilyen mélyrehatóan Magyarország adózási rendjébe. Arról már januárban felröppentek a hírek, hogy az iparûzési adó napjai meg vannak számlálva. Ez ügyben lépéskényszerbe is kerülhet a kormány, hisz már "üzentek" Brüsszelbõl: az Európai Bizottság fõügyésze egy olasz adónem kapcsán határozottan leszögezte, hogy az Európai Unió nem ismer el az áfán kívül más forgalmi típusú adót. Az olasz regionális adó sorsáról rövidesen dönt az Európai Bíróság, ami szakértõk szerint kihatással lesz a magyarországi iparûzési adó jövõjére is: ha a testület elutasítja az olasz adónemet, akkor várhatóan az iparûzési adó magyarországi alkalmazását is meg fogja tiltani. Az Ernst & Young - nagynevû tanácsadó cég - már arra is felhívta az élelmesek figyelmét, hogy ha vissza szándékozzák perelni az önkormányzatoktól a befizetett iparûzési adójukat, akkor azt jó eséllyel megtehetik 2004 május elsejéig visszamenõleg, de ahhoz még az Európai Bíróság döntése elõtt be kell nyújtaniuk a visszaigénylésre vonatkozó kérelmüket. A Pénzügyminisztérium ennek ellenére magabiztos és azt közölte: a tárca a csatlakozás elõtt felülvizsgálta a teljes adórendszert, és nem talált benne hibát. Az iparûzési adóval tehát a világon semmi gond sincs. A magyarországi iparûzési adó mellett egyébként Franciaországban, Németországban és Litvániában alkalmaznak az olasz regionális adóhoz hasonló elven mûködõ adónemet, amelyek így szintén ellentétesnek bizonyulhatnak az uniós joggal, a hozzáadott érték kettõs adóztatásának tilalmával. Olaszország 120 milliárd eurót veszíthet az adónem eltörlésével, hazánk évi 300-350 milliárd forinttól esne el a helyi iparûzési adó esetleges megszüntetése miatt. Az adónem - lévén annak a bruttó bevétel az alapja - sokaknak régóta szálka a szemében. A megszüntetésérõl szóló elsõ hírek után néhányan mégis az önkormányzatok pénzügyi stabilitását féltették a lépéstõl. Vigvári András, az IDEA Közigazgatási Korszerûsítési Program finanszírozási munkacsoportjának vezetõje például arról nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy az iparûzési adó gyors és végleges kiváltása jelentõsen rontaná az önkormányzatok hitelfelvételi lehetõségeit. A félelem azonban korainak bizonyult: az AdóreX
4
www.p-m.hu 2005. április
A tervezett módosítások a) 2005-ben elfogadandó lépések Az iparûzési adó 1 százalékpontos csökkentése az önkormányzati finanszírozást szolgáló külön 3 %-os, az adózás elõtti nyereségre vetített nyereségadó bevezetésével, az iparûzési adó társasági adó kedvezményének megszüntetésével, továbbá a vállalkozói építmény és telekadó esetében a 900 forintos felsõ határ emelésével. Ez az államháztartásra nézve semleges módon menne végbe, és az emiatt kiesõ forrásokat az önkormányzatok (átmenetileg döntõ részben az iparûzési adó bevételeik százalékos kiegészítésével) visszakapnák. b) 2007-tõl életbe lépõ tervek A helyi adózásról szóló törvény átfogó módosítása, a maximum az alsó SZJA kulcsnak megfelelõ százalékpontú SZJA helyi adóvá tétele, a vállalkozói és lakossági építmény és telekadó szétválasztása, az elõbbi értékalapra helyezéséhez szükséges értékelési módszertan törvényi elfogadása.
form Bizottság nem csak elvenni, de adni is javasol az önkormányzatoknak. Sõt: a bizottság által elkészített adóreform koncepció az egyik lehetséges fõ irányként az önkormányzati saját adóbevételek szintjének emelését jelöli meg, az önkormányzati rendszer autonómiájának megerõsítése érdekében. Ez a változás szolgálná a központi kormányzattól való függetlenség megerõsödését, segítené a decentralizáció elõrehaladását, de az önkormányzati rendszer kistérségi és regionális szintjeinek mûködéséhez szükséges adóbevételi források megjelenését is eredményezné. Az iparûzési adó megszüntetését több lépcsõben javasolják végrehajtani. Elsõ lépésben kettõrõl egy százalékra csökkenne az adónem mértéke, de ezzel együtt megszûnne az az eddigi lehetõség, hogy az iparûzési adó felét le lehetett vonni a társasági adóból (ez 18 milliárd forintos elvonást hagyna az önkormányzatoknál). Mindez 150 milliárd forint körüli bevételkiesést jelentene az önkormányzatoknak, amit egy - a 16 százalékos társasági adó felett fizetendõ - 3 százalékos nyereségadóval kompenzálnának. Ennek összege teljes egészében a helyi önkormányzatokat illetné - foglalta össze a Figyelõnet elem-
Localinfo Önkormányzati Havilap zõje. A hiányzó részt a telek- és építményadó 900 forintos illetményalapjának emelésével helyettesítenék. A majdan végleg megszûnõ iparûzési adót a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulccsal adózó része váltaná fel, ez maradna ugyanis az önkormányzatoknál, ami ezer milliárdos nagyságrendû többletbevételt jelentene számukra, fõként az adókulcshoz tartozó összeg megemelése után. Az önkormányzatok finanszírozhatóságát javítaná az a még az idén kidolgozandó javaslat, amely az ingatlanok értékalapú adóztatását vezetné be. Ez százmilliárd forint körüli bevételt jelenthet a helyi hatóságoknak. Ezzel párhuzamosan megszûnne az a gyakorlat, hogy önkormányzatok a helyi adók 40 százalékával rendelkeztek, és csökkennének a normatív támogatások is. A javaslat szerint a vállalkozói szféra az eddigi iparûzési adó helyett a növekvõ szerephez jutó (és értékalapra helyezett) vállalkozói építmény és telekadó, illetve kisebb mértékben a gépjármûadó fizetésén keresztül venne részt az önkormányzat finanszírozásában. Az állandó lakosok által fizetett (kedvezményekkel csökkentett) SZJA-nak ma csak 10 százaléka marad helyben. Ehelyett az állandó lakosoktól származó, helyi adóvá váló alsó kulcs szerinti (jelenleg 18 %-os) SZJA válna az önkormányzati finanszírozás alapvetõ csatornájává. Mivel az esetleges adókedvezményeket a központi költségvetés támogatása biztosítja az adózók számára, így a 18 százalékos helyi személyi jövedelemadó mindenhol teljes mértékben az önkormányzatokat illetné. Mindez sokkal erõsebb pénzügyi kapcsolatot hozna létre az önkormányzatok és az ott élõ lakosság között. Ebbõl következõen erõsödhet a lakosság beleszólási hajlandósága a befizetett adó felhasználásába, s hoszszabb távon az adómorál is javulhat. Ugyanakkor, noha az APEH végezné továbbra is a beszedést, az adóellenõrzésbe bekapcsolódó önkormányzatok segíthetik a befizetési hajlandóság erõsítését. A javaslat megvalósítása az önkormányzati finanszí-
Reflektor – Pénzügyek
rozási rendszer reformjával együtt lehetséges. Ennek kidolgozása nem az adóreform munkák keretében végezhetõ el. Mindenesetre egy ilyen megoldáshoz a mai feladatfinanszírozással szemben jobban illene a forrásszabályozás, ahol természetesen további kiegészítõ normatívák alkalmazására is szükség lenne (pl. a nyugdíjas, ill. az iskolába járó népesség után, továbbá egy kiegyenlítési rendszer mûködtetése keretében), illetve az adóból a kistérségek, illetve a régiók (megyék) is részesednének. Az Adóreform Bizottság javaslatait több helyen alternatív módon fogalmazta meg, így például részalternatívaként felvetõdött az iparûzési adó megszüntetés 2008-ra halasztása is annak érdekében, hogy az átmeneti nyereség pótadó alkalmazása elkerülhetõ legyen. Nagy Ildikó Emese
[email protected]
X
www.apeh.hu 2005. április
5
Reflektor – Pénzügyek
Localinfo Önkormányzati Havilap
Nagybaracska: pótolhatatlan lenne a kiesés Az iparûzési adó változtatásához elõször az önkormányzati rendszer felülvizsgálatára lenne szükség, mivel jelenleg az állami finanszírozás és a helyi bevételek is teljesen eltérnek az önkormányzatoknál - nyilatkozta lapunknak Tóth Istvánné, Nagybaracska jegyzõje. Hozzátette: a településen van iparûzési adó, ez azonban idáig is csak mi-
nimális mértékben került helyi rendeletben megállapításra, hiszen figyelembe kellett venni a vállalkozók egyéb terheit is. Ha megszûnne ez az adónem, akkor a település évente mintegy 6 millió forinttól esne el, amit a jegyzõaszszony szerint nem tudnának pótolni.
Kecskeméten a felkészülésre koncentrálnak Ha még idén megszüntetnék az iparûzési adót, akkor Kecskemét csaknem 3,5 milliárd forinttól esne el jelentette ki Bartosné dr. Bátor Mária, a kecskeméti önkormányzat adóügyi osztályvezetõje. Hozzátette: ha ezt a hiányzó összeget az állam képes pótolni, akkor nincs baj a változással, azonban egyelõre Bartosné dr. Bátor Mária nem lehet pontosan
tudni, hogy a tervezett új jogszabályok beváltják-e a reményeket. Az osztályvezetõ jelen pillanatban a felkészülést tartja a legfontosabb feladatnak, hiszen véleménye szerint egy teljes átfogó hatástanulmányt kellene készíteni az átállás elõtt. Bartosné dr. Bátor Mária elmondta: a tervezet változtatások érintik a lakosságot is, hiszen az iparûzési adót helyettesítõ építményadó szektorsemleges, tehát nemcsak a vállalkozóknak - ahogy az iparûzési adót -, hanem a magánszemélyeknek is be kell ezt fizetni. Ehhez azonban elõször egy komplett adatbázisra lenne szükség, hiszen egyelõre azt sem tudja az önkormányzat felmérni, hogy kit lehetne adóztatni. A osztályvezetõ szerint, ha több év alatt vonják ki az iparûzési adót, akkor az önkormányzatoknak lesz elég idejük, hogy átálljanak az új rendszerre.
Kedvezményes adózás Hódmezõvásárhelyen Hódmezõvásárhely különleges helyzetben van, hiszen akinek 2003-ban érvényes vállalkozói igazolványa volt, az különféle kedvezményeket kapott - nyilatkozta a Localinfonak Katona Imre, a város adócsoportjának tagja. Hozzátette: akinek a bevételei nem érték el az 500 ezer forintot, annak nem kell iparûzési adót fizetnie, 500 ezer és 5 millió forint között az adóalap 50 százalékát levonhatja, 5-10 millió forint között a 35 százalékát, míg 10-15 millió forint között a 25 százalékát. Ugyancsak
nagymértékû kedvezményeket kapnak azok az õstermelõk és a családi gazdálkodók, akik 2003-ban bemutatták érvényes vállalkozói igazolványukat, mivel nekik 2007-ig adómentességet biztosít az önkormányzat. Mindezek ellenére Katona Imre állítja, hogy az iparûzési adó eltörlése nagymértékû kiesést jelentene Hódmezõvásárhelynek. Arról nem tudott nyilatkozni, hogy a tervezett új jogszabályok milyen mértékben tudják pótolni az iparûzési adót.
A debreceniek nem változtatnának Debrecen jelenleg a korábbi évek tartalékait éli fel, így ha az állam megnyirbálná a helyi adókat, akkor a civis városnak komoly gazdasági gondjai lehetnek - jelentette ki Kovács Lászlóné, Debrecen pénzügyi-osztályvezetõje. Hozzátette: az idei költségvetésben 41,7 milliárd forintos adóbevétellel számolnak, amibõl 9 milliárdot a helyi adókból szednek be. Mint mondta, egyelõre nem tudja elképzelni, hogy a módosítás miatt kiesõ összeget milyen módon tudja az állam a helyhatóságok számára pótolni. Az osztályvezetõ megemlítette: hallomása szerint a gépjármûadó önkormányzatokra esõ részét emelnék a dupX
6
www.debrecen.hu
X
www.kecskemet.hu
2005. április
X
lájára, ám mivel az ebbõl beszedett pénz mindössze 1,64 milliárd forint volt az elmúlt évben Debrecenben, így ennek az összegnek a kétszerese is jóval kevesebb pénzt jelentene a városnak, mintha minden maradna a régiben. Kovács Lászlóné elmondta: változtatásra szükség van, ezt azonban más módon kellene végrehajtani. Véleménye szerint az iparûzési adót - amely sok település legnagyobb bevételét jelenti - érintetlenül kellene hagyni és inkább a központi források jobb elosztását kellene megoldani. Dzindzisz Sztefan
[email protected] www.hodmezovasarhely.hu
Localinfo Önkormányzati Havilap
Európai Unió
Egységes szolgáltatási piac az EU-b ban Ezen a területen a keleti országok is versenyképesek lehetnek Emlékezetes, hogy annak idején mekkora vihart aratott Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, amikor új és öreg Európára osztotta a kontinenst. A héjának tartott Pentagon-ffõnök szavaiban mégis van valami igazság, fõleg, ha az új és néhány régi EU-ttagállam gazdaságfilozófiája közötti különbségekre gondolunk. A Világbank és az IMF erõteljes hatása alatt kikupálódó közép-é és kelet-e európai országok neoliberális gazdaságpolitikája éles kontrasztot mutat olyan, állami beavatkozást elõnyben részesítõ, erõs munkavállalói érdekképviselettel rendelkezõ uniós tagállamokéval, mint Franciaország, Németország vagy Belgium. Ez az eltérõ modell és gondolkodás a szolgáltatások liberalizálásáról szóló irányelvhez való hozzáállásban is megmutatkozik. Magyarország és a legtöbb új tagállam lelkes híve a szolgáltatási piac megnyitásának, mert úgy látja, hogy végre egy olyan területnél hullhatnak le az akadályok, ahol relatíve versenyképesek vagyunk. A szolgáltatási Frits Bolkestein szektor a GDP több mint a felét állítja elõ Európában és a munkahelyek 70 százalékát teremti, a meglévõ korlátok miatt mégis csak alig 20 százalékkal részesedik az Unión belüli kereskedelembõl. Számítások szerint hatalmas növekedési potenciált szabadítana fel, ha az árukhoz és a tõkéhez hasonlóan a szolgáltatások egységes belsõ piaca is megvalósulna, amit mellesleg az uniós szerzõdés is elõír. Ezt a fajta piacnyitást ugyanakkor óriási ellenszenvvel figyelik azok a nyugat-európai országok, amelyek az olcsó kelet-európai szolgáltatók és munkaerõ tömeges megjelenésétõl, egyfajta szociális dömpingtõl tartanak. A még az elõzõ Európai Bizottság által elõterjesztett javaslat értelmében ugyanis a másik tagállamban szolgáltatást nyújtó cégekre saját országuk szabályai lennének érvényesek. Miközben ez a módszer megakadályozná, hogy a fogadó ország mondvacsinált okból korlátozza a szabad szolgáltatások nyújtását, sokan arra figyelmeztetnek, hogy a szolgáltatók abban az országban fogják bejegyeztetni magukat, ahol a legalacsonyabbak a munkajogi és más sztenderdek. Elsõsorban Franciaországban hatalmas tiltakozóhullám indult a Bolkesteinirányelv ellen (elõterjesztõje az elõzõ belsõ piaci biztos, a holland Frits Bolkestein volt). Mások szerint a nyugati országokban felesleges pánikot keltenek, hiszen a már meglévõ uniós jogszabályok, akárcsak a szolgáltatási irányelv, eleve kizárják a szociális dömping lehetõségét. A kiküldött dolgozókról szóló korábbi direktíva elõírja, hogy a szolgáltatás nyújtására más X
tagállamból átvezényelt munkavállalóknak a fogadó ország minimálbérét kell kapniuk. Az ellenzõk ráadásul indokolatlanul felnagyítják a problémát, hiszen az irányelv zömében azokra vonatkozik, akik más országból, tehát nem helyben letelepedve kínálnák a szolgáltatást. Azok a külföldi cégek, amelyek irodát is nyitnak, eleve helyi céget alapítanak, amelyre úgyis a fogadó ország szabályai érvényesek. A származási ország elvén kívül a másik fõ vitatéma, hogy milyen szolgáltatások kerüljenek az irányelv hatálya alá. A Bizottság eredeti javaslata szerint a jogi- és adótanácsadás, az ingatlanértékesítés, az építõipari szolgáltatás, a restaurálás, a kiskereskedelem, az autókölcsönzés, az õrzõ-védõ és turisztikai szolgáltatások (az utazási irodákat és idegenvezetést is ideértve), az audiovizuális szolgáltatások, a sportcentrumok és szórakoztatóparkok üzemeltetése, az egészségügyi szolgáltatások, a háztartásiés az idõs embereknek nyújtott szociális szolgáltatások is a származási elv hatálya alá tartoznának. Mentesülnének viszont alóla azok a szolgáltatások, amelyekre már külön uniós szabályozás van (pénzügyi-, elektronikus szolgáltatások, távközlés, közlekedés), illetve olyan közérdekû szolgáltatások, mint a posta, a gáz, villamos áram és ivóvízszolgáltatás, a nem járóbeteg-ellátással kapcsolatos költségtérítés), valamint a szerencsejáték. A tagállamok ellenállását látva az már biztosnak látszik, hogy a közszolgáltatások egy blokkban kikerülnek majd a jogszabály hatálya alól, de Németország például az építõipari szolgáltatásokat is eleve ki akarja venni a csomagból. Csak kevesen tudják, hogy a támadások kereszttüzébe került irányelv-javaslat a fogyasztók jogait is erõsíteni kívánja. Konkrétan meghatározza például azt, hogy a magukat külföldön gyógykezeltetõ uniós állampolgároknak hazájukban milyen körülmények között térítik vissza a kezelés költségeit. Mindez azért nagy vívmány, mert ma még elõfordult, hogy egy testvérpár egyik tagjától megtagadták a fogorvosi kezelés térítését, miközben a másik minden további nélkül megkapta a neki járó pénzt. Brüszszel szerint ez a könnyítés nem terheli majd meg különösebben a társadalombiztosítási rendszerek bukszáját, hiszen az emberek a nyelvi különbségek és a földrajzi távolság miatt kétszer is meggondolják, hogy külföldön kezeltessék magukat. Gyévai Zoltán / Brüsszel
www.europa.eu.int 2005. április
7
Parlament
Localinfo Önkormányzati Havilap
Lejtmenet vagy diadalút? Parlamenti vitanap az önkormányzatok helyzetérõl Politikai vitanapot tartottak az Országházban március 9-é én az önkormányzatok helyzetérõl. A vitanapot Áder János, illetõleg a Fidesz kezdeményezte, Lendületesen lefelé a lejtõn - nagy bajban az önkormányzatok! - címmel. Az ülésnapon - ahogy az már a parlamenti viták során csak lenni szokott - az ellenzék arról beszélt, hogy az önkormányzatok a költségvetés legnagyobb vesztesei, a kormánypártok viszont pozitív fordulatnak értékelték a 2005-ö ös évet. Lamperth Mónika belügyminiszter nyitóbeszédében örömének adott hangot, hogy a Parlament négy órás idõkeretben megvitatja az önkormányzatok helyzetét. A vitanap címének már kevésbé örült, mert álláspontja szerint a magyar önkormányzatiság stabil, betölti hivatását, fejlõdik. Napirenden van a közigazgatás korszerûsítése is. Az önkormányzatok helyzetét értékelve elõször is az önkormányzatiság kiépültségére, az európai uniós elvárások maradéktalan teljesítésére helyezte a hangsúlyt. A helyi önkormányzatok jogszabályi keretek között maguk szabályozzák, igazgatják a helyi lakosság érdekében a közügyek lényegi részeit; rendezett az önkormányzatok feladat- és hatásköre, teljes és kizárólagos a helyi önkormányzatok hatásköre, stb. A belügyminiszter beszédében hangsúlyozta: tavaly 7,7 milliárd forintos pályázati Lamperth: stabilitás, fejlõdés alap jött létre a társulások ösztönzésére, amelynek eredményeként a 168 statisztikai kistérségbõl év végére 118 helyen alakították meg a többcélú kistérségi társulást, valamint 39 helyen a területfejlesztési társulást. Ehhez további 9 milliárd forint járul, amely a már megalakult társulások által vállalt feladatok normatív finanszírozására szolgál. Az újonnan megalakuló társulások számára ismét egy pályázati rendszer áll majd rendelkezésre 6,4 milliárd forintos pályázati összeggel. A kormány szakmai mûhelyeiben elkészült a regionális önkormányzatok felállítására vonatkozó koncepció. Az Országgyûlés elfogadta a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt, amely az ügyfélközpontú közigazgatás kialakítását célul tûzve, 47 év után újraszabályozva ezt a területet. Az önkormányzatok állami támogatása 1991-ben 237 milliárd forint volt, 2005-ben ez a támogatás már 1350 milliárd; ebben persze a leglényegesebb elem a 2002-ben végrehajtott 50 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztés hatása. A közoktatásban az esélykiegyenlítés X
8
www.parlament.hu 2005. április
folytatása, a korszerûbb taneszközök, felszerelések beszerzése, az informatikai fejlesztés élvez prioritást. Tovább bõvül az ingyenes tankönyvellátásban részesülõk köre, az erre fordított pénz 4 milliárd forinttal több, mint tavaly húzta alá Lamperth Mónika. A decentralizált döntéshozatal érdekében jelentõsen emelkedtek a fejlesztési tanácsok jogkörébe utalt források, idén ez 58 milliárd forintot jelent, amelybõl 42 milliárd forint az önkormányzatok fejlesztési, felújítási feladatait szolgálja. A belügyminisztert követõen Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára is visszautasította, hogy nagy bajban lennének az önkormányzatok, sõt közölte: a "kormány és az önkormányzatok közös erõfeszítéseinek eredményeképpen az idei évet tekinthetjük egyfajta pozitív fordulatnak is. A magyar gazdaság töretlen fejlõdése, az uniós csatlakozásból fakadó elõnyök kihasználása, a kormány kiszámítható gazdaságpolitikája biztos hátteret jelentenek az önkormányzatok megerõsödéséhez." Az önkormányzatok - az átengedett személyi jövedelemadóval, illetve az uniós forrásokkal együtt 2005-ben 1465 milliárd forintot kapnak a központi költségvetéstõl, amely csaknem 11 százalékkal haladja meg az elõzõ évi elõirányzatot - hangsúlyozta. "Akkor tessék mondani, miért vannak lejtõn vagy pláne nagy bajban az önkormányzatok?!" - tette fel a kérdést. A kormány emellett tartja ígéretét, és amennyiben szeptemberben az önkormányzatok helyzete ezt indokolttá teszi, 3 milliárd forint további forrást biztosít számukra. Az ellenzék természetesen ennél jóval rosszabbnak értékelte a helyzetet. A vitanap során a fõbb kritikák a béremelések fedezetlenségérõl, a kistelepülések "elsorvasztásáról", a növekvõ, fedezetlen feladatokról szóltak. Kovács Zoltán (Fidesz) az Állami Számvevõszék jelentésére hivatkozva rámutatott: 2004-ben 832 önkormányzat - az összes önkormányzat mintegy negyede tudta a béremelést kifizetni. A hitelállomány megkétszerezõdött az elmúlt évben az önkormányzatoknál, már közel félezer milliárdra rúg ez az összeg. Ami pedig a legnagyobb baj, hogy ennek jó részét nem fejlesztésre fordíthatják, hanem a mûködésre kell hogy felvegyék. Az Állami Számvevõszék a következõt mondja: "Az állami támogatások, hozzájárulások, valamint az átengedett szja továbbra sem nyújt fedezetet a kormányprogramból adódó bér- és szociálpolitikai többletkiadásokra."
Localinfo Önkormányzati Havilap Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a kormányzati számadatokat elemezve rámutatott, hogy egy szervezet helyzetét nem lehet csak a bevételek oldaláról szemlélni: ahhoz a kiadások is szorosan hozzátartoznak. "Ha megnézzük, hogy mibe kerül az önkormányzatoknak az intézmények fenntartása, a város tisztaságának a biztosítása, az utak karbantartása, akkor azt látjuk, hogy a költségeik jobban növekedtek, mint a bevételeik, és ez vezetett oda, hogy ma már az önkormányzati rendszer a szakadék szélén táncol. Mindenütt, a nagyvárosoktól a kisvárosokig, a kistelepülésekig olyan mértékû a kiadásnövekedés, hogy már a fejlesztéseket is elhagyják azért, hogy a mûködést tudják biztosítani." Mindezek után leszögezte: kérdéses, hogy Magyarország a jelen körülmények között Kósa: a szakadék szélén fenn tudja-e tartani az önkormányzati rendszernek a szolgáltatási szintjét. Majd közölte: "ha egy kormány nem hajlandó figyelembe venni azt, hogy az általa vezetett egyik legnagyobb államháztartási rendszer, az önkormányzati rendszer, ami a legtöbb szolgáltatást biztosítja az állampolgároknak, végveszélyben van, hanem arról beszél, hogy minden rendben van, akkor ez a kormány alkalmatlan az ország, ezen belül az önkormányzati rendszer igazgatására is".
Parlament azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek segítenék az önkormányzatokat abban, hogy hozzájussanak a forrásokhoz. Az európai uniós ügyekben az önkormányzatok jelentõs részének az a véleménye, hogy az európai uniós források úgy viselkednek, mint a Jeti: mindenki beszél róla, de még nagyon kevesen látták, hogyan lehet ez hasznos lehetõség az önkormányzatoknak a nehéz helyzetbõl való kilábaláshoz. "A beígért tömeges csõdhelyzetek elmaradtak, a hangulatkeltéssel azonban, ahogy ezt a mai vitanap is mutatja, úgy látszik, együtt kell élnünk." - hangoztatta felszólalásában Gulyás József, az SZDSZ képviselõcsoportja részérõl. Ugyanakkor elismerte, hogy az egyre bõvülõ pályázati források mellett az önkormányzatok mûködési kiadásaira, feladatellátására nincs elegendõ forrás. A szabaddemokraták szerint nem fogadható el, hogy a kiegyenlítés nevében a prosperáló, jól fejlõdõ önkormányzatok visszafogására kerüljön sor. Az ÁSZ-jelentés kapcsán megjegyezte:"bizony, a központi bérintézkedések fedezetét 2001-ben sem biztosította az akkori kormány." A kormány elõkészítette az önkormányzati rendszer reformját, az alapkérdésekben azonban nincs egyetértés a politikai pártok és a szereplõk között - vetette az ellenzék szemére.
Gémesi György, az MDF nevében felszólalva az általa vezetett Gödöllõ város példáját hozta fel az önkormányzatok pénzügyi nehézségei alátámasztására. "2005ben a többlet állami támogatás Gödöllõ tekintetében 270 millió forint, a többlet állami feladat pedig 330 millió forint. Ehhez hozzáteszem azt a 119 millió forintot, amit a központi céltartalék képzése miatt nem kap meg az önkormányzat, így elég világosan ki lehet számolni, hogy a felét sem kapja meg a város a többletfeladatokhoz."
Csabai Lászlóné (MSZP) az önkormányzatok hitelfelvételével kapcsolatban hangsúlyozta, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint '98-2002 között valósult meg a legnagyobb hitelnövekedés az önkormányzati szférában. Ekkor 250 százalékos volt a hitel növekménye, míg 2002-2004 között csak 50 százalékos növekmény. „Mindig csak arról beszélünk, hogy milyen az önkormányzatok helyzete, én pedig arról szeretnék beszélni és arról szeretnék sokkal többet hallani, hogy javult-e az emberek helyzete, hogy jobb utakon tudnak-e járni, hogy elér-e az autópálya Nyíregyházára, Szegedre, Miskolcra, Debrecenbe és a többi nagyvárosba. A közvélemény-kutatási anyagok is azt bizonyítják, hogy az emberek 20 százaléka vett lakást, 28 százaléka felújította a lakását, az elmúlt évben az emberek 18 százaléka megvette az elsõ autóját. Ezek az adatok teljesen egyértelmûen bizonyítják, hogy egy picit jobb helyzetbe kerültünk; nem jó helyzetbe, de egy picit jobb helyzetbe." - fogalmazott.
Nógrádi Zoltán a Fidesz részérõl arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gyurcsány-, Medgyessy-kormány bevonta a helyi bevételeket a központi feladatok finanszírozásába, amivel "arcul csapták tizenöt év helyi gazdaságfejlesztését". Az uniós forrásokkal kapcsolatban közölte: "a SAPARD-forrásokat megnyert települések tömegesen panaszkodnak, hogy lassan csõdbe sodorja õket az európai uniós források kifizetésének elhúzódása. Komoly banki hiteleket kell fölvenni, mert mondvacsinált okkal olyan szabálytalansági eljárásokat indítanak velük szemben, amelyek tovább és tovább húzzák a kifizetéseket. A regionális operatív program, a regionális fejlesztések területén sem más a helyzet." - közölte, majd kijelentette: "Rossz a pályázati rendszer, és mindeközben sehol nem találjuk
"Ahogy így körbejártuk az önkormányzatok finanszírozását, ennek kapcsán a mai vita két olyan problémakört is felszínre hozott, amelyben nyilván a közeljövõben vagy a közepesen távoli jövõben, de a parlamenti pártoknak meg kell egyezni - zárta a vitát Juhász Gábor belügyminisztériumi államtitkár. "Az egyik ilyen az önkormányzati feladatok felülvizsgálata, hiszen ez közvetlen befolyással bír a finanszírozásra, a másik pedig a kötelezõ létszámelõírások kérdésköre, ahol el is kezdõdött egy enyhítés a maga természetes módján. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy talán a mai napon nem kapott kellõ hangsúlyt a megoldási javaslatok közül az önkormányzatok együttmûködésének az ösztönzése. Munkatársunktól
2005. április
9
Jogalkotás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Szaporítanák a vállalkozási övezeteket Kampány jogalkotás vagy új csodaszer elmaradott térségek felzárkóztatására? Egy szûk esztendõ, és ismét urnákhoz járul az ország. A 2006-o os országgyûlési választások után pedig nem sokkal a helyi parlamentek, a települési önkormányzatok is megújulnak. S ahogy fogy az idõ, úgy szaporodnak a ország-m megváltó jogalkotási tervek. Mert a politikának a ciklus végéig még bizonyítania kell. Az átfogó közigazgatási és regionális önkormányzati reform-gondolatok ugyanis - jó magyar szokás szerint - minisztériumi fiókok mélyén landoltak. A kétharmados törvények okozta bénultsággal dacolva, az önkormányzatiság, a területfejlesztés elkötelezett hívei új megoldásokat keresnek, a kis lépések taktikáját választva, vagy komplett jogalkotási elgondolásokat helyezve a Tisztelt Ház asztalára.
Az országon belüli regionális egyenlõtlenségek csökkentése, az elmaradottabb, hátrányos helyzetû térségek tõkevonzó képességének erõsítése, a magyar gazdaság fejlesztése, versenyképességének javítása, a befektetésösztönzés térbeli koncentrációja, s a munkahely-teremtés ösztönzése pártok fölött álló érdek - de ki tagadná: alkalmasint a javaslatot gondozó politikai erõk számára is "hoz a konyhára".
Cikluszáró aktivitás
Szelektív területfejlesztés
Pótcselekvés? Kampány-jogalkotás? Jogosan tehetik föl a kérdést mindazok az önkormányzati szakemberek, akiket nemrég még a regionális önkormányzati választások teóriájával "riogattak", vagy akik a grandiózus államreformokról nagyot álmodtak. Mindenesetre a cikluszáró törvényhozói aktivitásnak kézzel fogNagy Sándor ható jelei vannak. Számos új önkormányzati ihletésû javaslat bizonyíthatja ezt. Három szocialista honatya például a várossá nyilvánítás kritériumait szeretné újraíratni a törvényhozással. A civil szervezeteket is képbe hozva lobbiznak. Miért csak az ötezer feletti lakosú települések, a tanácsrendszerben "felcseperedett" nagyközségek képviselõtestületei aspirálhatnának a városi rangra?- firtatják. S a szûkebb pátria elõtt jól csengenek ezek az érvek. Kékesi Tibor szocialista képviselõ is az önkormányzati törvény egy-két passzusát módosítaná, a fõvárosban mûködõ kétszintû önkormányzatiságot kárhoztatva a világörökség részét képezõ területeken észlelt anomáliákért. Ilyen "allergiás" pont a Duna-part, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete. Az említetteknél nagyobb léptékû (kormányzati) vállalkozásnak tûnik a Nagy Sándor és Suchman Tamás országgyûlési képviselõk által közösen jegyzett törvényjavaslat, amely a vállalkozási övezetekrõl szóló törvény megalkotását tûzi a zászlóra.
A vállalkozási övezetek a területfejlesztés sajátos eszközrendszerét jelentik. Az övezetek létesítésének alapvetõ célja az, hogy a legelmaradottabb térségekben a gazdasági fejlõdés megindítása érdekében igyekezzenek termelõ- és szolgáltató befektetõket vonzani és letelepíteni, speciális pénzügyi és egyéb kedvezmények biztosításával. S a vállalkozási övezet létrehozásának elsõdleges céljaként a törvényjavaslat is a befektetések ösztönzését, a vállalkozások piaci viszonyokkal összhangban álló megerõsítését, a foglalkoztatási lehetõségek bõvítését, a jövedelemtermelõ képesség fokozását, a termékek és szolgáltatások hazai és nemzetközi versenyképességének erõsítését jelöli meg. A tervezet szerint a kormány meghatározott idõtartamra (az eddigi 10 helyett 15 évre) vállalkozási övezetté nyilváníthat a társadalmi-gazdasági értelemben elmaradott településeket magában foglaló, ipari vagy gazdasági szerkezetátalakítás térségében lévõ települési közigazgatási határokkal lehatárolt területet. S az itt mûködõ cégek részére pénzügyi kedvezményeket nyújthat. Erre a törvényi felhatalmazást is megadják: "A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, a területfejlesztési önkormányzati társulások, valamint a kistérségi fejlesztési tanácsok sajátos területfejlesztési céljaik elérése érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre". A vállalkozási övezetté nyilvánításra és a hozzá kapcsolódó támogatások és kedvezmények nyújtására legfeljebb 2020 december 31-ig kerülhet sor. A területi fejlettségben mutatkozó különbségek csökkentése érdekében az Országgyûlés joga lesz meghatározni az övezetben alkalmazható támogatási, ösztönzési keretfeltételeket, szervezeti kereteket. Jelesül az Országos Vállalkozási Övezeti Tanácsot, amely 11 tagból és az elnökbõl állna. E grémiumban - a kormányzat delegáltjai mellett - a gazdasági, tudományos élet képviselõit, a társadalmi szervezeteket 2-
X
10
www.nfh.hu 2005. április
Localinfo Önkormányzati Havilap A ma létezõ 11 vállalkozási övezet: X
Barcsi Vállalkozási Övezet
X
Békés megyei Vállalkozási Övezet
X
Bihari Vállalkozási Övezet
X
Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet
X
Makó és Térsége Vállalkozási Övezet
X
Mohácsi Vállalkozási Övezet
X
Ózd-Putnok-Észak-Hevesi Vállalkozási Övezet
X
Salgótarján-Bátonyterenye Térsége Vállalkozási Övezet
X
Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet
X
Zalai Regionális - Lenti központú - Vállalkozási Övezet
X
Zempléni Vállalkozási Övezet
2 tag, a vállalkozási övezetek testületeit 1 tag képviselné A vállalkozási övezetek létrehozására és mûködésére vonatkozó rendelkezéseket ma egy 1996-os kormányrendelet szabályozza. Jelenleg 11 vállalkozási övezet mûködik az országban. Bár közhelyként hat az okoskodás, már az Európai Unióhoz törSuchman Tamás ténõ csatlakozás miatt is harmonizálni kellene a vállalkozási övezetek kedvezményrendszerét, hogy megmaradhassanak, s az uniós szabályozásnak megfelelõ legnagyobb mértékû támogatásban részesüljenek. Az új szabályozással egyértelmûvé válik, hogy az állami kedvezmények igénybe vétele elsõ sorban a munkahelyteremtést szolgálja. Az övezeti fejlesztési hozzájárulásból amelynek mértéke 2005. évben a nettó árbevétel 0,5 %a lesz - képzõdõ forrásból e frekventált övezetekben a fejlesztésekhez szükséges önrészt is könnyebb elõteremteni. Bár e gazdasági tény a helyi lakosság számára nem osztatlan öröm: a hazai vállalkozási övezetek kivétel nélkül "megfelelnek" a hátrányos helyzetû térség kritériumának. Következésképp a szabályozás megváltoztatásával az övezetek az elmaradott térségek fölzárkóztatásának hatékony eszközeivé tehetõk. Feltéve, hogy a javasolt szabályozás idõben beleilleszkedik a területfejlesztés még mindig eléggé képlékeny intézményrendszerébe. A törvény hatálya, a meghatározott feladatokat végrehajtó központi és helyi szervek mellett, az övezetek fejlõdését befolyásoló természetes és jogi, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ személyekre egyaránt kiterjed. X
Jogalkotás A közigazgatási struktúra merevségére hivatkozva, a kormány jelölné ki a vállalkozói övezetért felelõs minisztert és határozná meg a vállalkozási övezetekkel kapcsolatos közigazgatási feladatokat ellátó hivatal jogkörét. Az övezetek mindegyikében mûködne koordináló szervezet, mely az övezet fejlesztésével, menedzselésével foglalkozna.
Szaporodó hivatalok Az övezeti regulák megtartásának ellenõrzésére a Regionális Fejlesztési Holding útján közhasznú, a vállalkozási övezetet mûködtetõ szervezetet is alapítanának. Az övezetekkel tehát a hivatalok bõvített újratermelése sem ér véget. Hasonló gondolatokkal manapság mindenki eljátszhat a jövõ évi "választási büdzsé" terhére, amíg az Országgyûlés nem rendel el "hivatal-stop"-ot. De a háromezer-kétszáz önkormányzat országában, a választások elõtt egy évvel erre nincs reális esély. Az állam ma inkább a önkormányzatok laza konföderációjaként, mintsem erõs központi hatalomként mûködik. A pártok a területi státus quo fenntartásban érdekeltek. Helyi szervezeteiket egyre inkább a 176 egyéni választókerület megcsontosodott struktúrájára építik; hogyan is akarnának akkor kisebb parlamentet? (Ebben a ciklusban a korábbi háromról ötre nõtt a parlamenti alelnökök száma, emelkedett a monetáris tanács tagjainak létszáma; és senki sem csodálkozik már azon, ha félezer bizottsági helyen osztozik a 386 magyar honatya. S porhintésnek bizonyult a pártfinanszírozás tisztába tételének ígérete is.)
Bátorítás munkahely-tteremtõknek Milyen kedvezményekkel számolhatnak az övezeti támogatásra számító, betelepülõ munkahelyteremtõ befektetõk? A tervezet szerint: társasági adó kedvezmény, szakképzési hozzájárulás mentesség, a központi és decentralizált fejlesztési pályázatoknál a legmagasabb támogatási mérték, elsõbbségi igény, a hitel bírálat díjának állam által történõ átvállalása. Emellett a specifikus övezeti pályázatot lehetõvé tevõ fejlesztési forrásból is "meríthetnek". Az övezeti fejlesztési hozzájárulás mértékét, s a vállalkozási övezet célelõirányzatát a 2006. évi költségvetési törvény határozná meg. A vállalkozási övezetek idei támogatási kerete viszonylag szerény, félmilliárd forintra sem rúg a tervezett összeg. A gazdaság szereplõi azonban nem egyetlen kampány-idõszakra terveznek. S talán épp ez a garancia arra, hogy a törvény által - olykor kampány-megfontolásból is - bátorított befektetések társadalmi hozadéka meghaladhatja majd a tervezettet. A politika szemében cikluszárás idején rendre felértékelõdõ helyi önkormányzatok lakosai pedig hosszabb távon akkor profitálhatnak a "kampány-jogalkotásból", ha jól sáfárkodnak erkölcsi tõkéjükkel. S a személyes ambíciótól fûtött képviselõik sem áldozzák fel a napi politika oltárán távlatos érdekeiket… Bodnár Lajos
[email protected]
www.parlament.hu 2005. április
11
Localinfo Önkormányzati Havilap
Média
Helyi média - demokrácia helyben Konferencia a települési lapokról, a helyi tévékrõl, rádiókról és az internetrõl Mennyire független a helyi politikától a településekhez kötõdõ helyi média? Mibõl tartják el magukat a különbözõ orgánumok? Van-e e létjogosultsága a helyi rádiózásnak? Fel tudja-e e venni a versenyt az internet a hagyományos hírhordozókkal? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat majd az a tanácskozás, amelyet április 28-á án rendeznek Budapesten "Önkormányzati Médiumok Országos Konferenciája" címmel. A helyi önkormányzatok kialakulása Európában szorosan összefügg a kormányok és az államok fejlõdésével, illetve az új, demokratikus irányok alkalmazásával. Míg a kormányzati szintek közül a parlament a stratégiai, az egész országra kiterjedõ döntéseket hozza meg, addig a helyi önkormányzat a lokális ügyeket igazgatja. A helyi önkormányzás lehetõséget ad a politikai részvételre és a különbözõ vélemények kifejezésére, ami kulcsszerepet játszik a demokratikus politikai rendszerekben. A helyi önkormányzat tehát nem csupán azért van, hogy a helyi problémákat helyben, a polgárokhoz és magához a problémához közel kezelje, hanem az is feladata, hogy létrehozza és erõsítse azt, amit polgári öntudatnak szokás nevezni. A kilencvenes években Kelet-Európa gyors felzárkózással kezdte el pótolni a demokrácia hiányát a Nyugattól átvett vagy saját, újonnan kifejlesztett koncepciókkal. Tania Gosselin 2001 tavaszán végzett egy jelentõs nemzetközi kutatást a helyi médiumokról, amely több mint 2000 helyhatóság vezetõ tisztségviselõjének megkérdezésével nyert adatok alapján készült. Négy fiatal demokráciát vizsgált: Lettországot, Magyarországot, Romániát és Lengyelországot. Az országokat négy szempontból hasonlított össze: ezek a mennyiség (a helyi médiumok száma), az anyagi támogatás módja (önkormányzati forrásból vagy magántõkébõl), a minõség (a helyi képviselõtestületrõl és képviselõkrõl szóló hírek) és a penetráció (azoknak a polgároknak az aránya, akikhez a tisztviselõk becslése szerint az adott helyi orgánum eljut). Az egyesített elemzés eredményei szerint a médiumok többségének hírszolgáltatása átlagos vagy az átlagosnál jobb minõségû. A vezetõ tisztviselõk értékelése azt jelzi, hogy a nyomtatott sajtó helyi közéletrõl szóló híradása kevéssel jobb, mint az elektronikus médiumoké. A kutató hipotézise, amely szerint a gazdagabb közösségek több orgánummal rendelkeznek, csak mérsékelten igazolódott be. A kutatás továbbá rámutat, hogy az aktív társadalmi egyesületek száma, a népességszám és a pártok száma szignifikánsan összefügg a helyi médiumok mennyiségével, s ezt követi a település különbözõ részei közötti törésvonal és a munkanélküliség aránya. Továbbá kiderül, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában lévõ médiumok rendszerint a kisebb helyi médiaszíntereken fordulnak elõ gyakrabban és magánkézben lévõ társaikhoz képest jobb minõségû híranyagot közvetítenek és több emberhez jutX
nak el. Igen ám, de ha akármilyen költségvetési megszorítás van, az rögtön lecsapódik az önkormányzatokon és persze az általuk fenntartott médiumokon. Tehát akkor hogyan lehet elõteremteni a pénzt? A konferencián errõl a kérdésrõl Gajda Tibor a Budapesti Kommunikációs Fõiskola fõiskolai docense fog elõadást tartani. Amennyiben az önkormányzat mûködteti a helyi lapot, vagy televíziót, akkor fennáll annak a veszélye, hogy nem érvényesül a sajtószabadság. Több alkalommal is elõfordult, hogy egy polgármester „belenyúlt“ az újságba, vagy pedig ellehetetlenítette a lap szerkesztõségének a munkáját. Vas megyében volt nagyobb konfliktus ebbõl. Ezt a kérdést egy kerekasztal beszélgetés keretében fogják megvitatni a felkért elõadók: többek közt Kleer László a MÚOSZ Helyi Lapok Szakosztályának az elnöke, Ötvös Edina, Pest Megyei Önkormányzat sajtófõnöke és Zöldi László médiakutató. Természetesen minden résztvevõ hallgathat, kérdezhet, vitatkozhat, konzultálhat kedve, és tájékozottsága szerint. A konferencián lehetõségük lesz a hallgatóknak szegmentumonként megismerkedniük a helyi médiumokkal. A kilencvenes évek második felétõl kezdve egyre nagyobb mértékben vesznek részt a helyi honlapok az emberek tájékoztatásában, ráadásul az Internetrõl bárki bárhonnan tájékozódhat a helyi ügyek iránt. Az online médiumokról L. László János, a Localinfo fõszerkesztõje fog elõadást tartani. A helyi televíziók együttmûködése példaértékû. Az évenként kétszer is - mindig más-más településen - megrendezésre kerülõ Helyi Televíziók Országos Találkozóján alkalmuk van a lokális tévéknek, hogy megvitassák az esetleges kérdéseket - olvashatjuk a Helyi Televíziók Országos Egyesületének (HTOE) honlapján. A jövõ mindenképpen a digitális mûsorszórás. Ennek elterjedését a szakemberek 2012-re jósolják. Emellett az európai hálózathoz is célszerû lenne mindenképp csatlakozni. Ebben a témában Keresnyei János, a HTOE elnöke fog elõadást tartani A helyi rádióknál bekövetkezett változások szintén jelentõsek. Ma már több mint száz helyi sugárzású rádió van hazánkban. Miben mások ezek, milyen sajátosságaik vannak az országosan fogható kereskedelmi rádiókhoz képest? Ezekre a kérdésekre Péterfi Ferenc a Civil Rádió elnöke fog választ adni a konferencián. Munkatársunktól
www.muosz.hu 2005. április
13
Lappiramis Hírek Sokat költ szennyvízszippantásra? Szeretné a megvásárolt vizet gazdaságosabban felhasználni? Szeretné, ha nem lenne bûzös az emésztõ környezete? Építsen meglévõ emésztõjére TérHarmonizáló SzennyvízTisztítót, melynek alkalmazásával mindez a múlté. Olcsó, kiváló lehetõség!
Sõt! Gyógyító környezetet biztosít. Négy éves kutató-fejlesztõ munka után örömmel tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy a TérHarmonizáló SzennyvízTisztító, Építõipari Mûszaki Engedéllyel rendelkezik. ÉME száma: É-014/2005. Ezzel lehetõség nyílik azokon a területeken a szennyvíztisztításra, ahol csatorna nem áll rendelkezésre. Egy egység max. 6 fõs háztartásig használható. Ez a módszer a felszíni vizek tisztítására is alkalmas. Szabad vízfolyások pedig mindenütt találhatók, melyek esetenként bûzösek, ezzel sok kellemetlenséget okozva a környék lakóinak.
Különleges ajánlatunk a Localinfo olvasóinak! Rendelje meg most! 2005. május 15-iig bevezetõ áron, a hirdetés felmutatásával! Bevezetõ ár: 105.000 Ft (ÁFA-vval) (csak készpénzes vásárlás esetén) Bemutatóhely: 2049 Diósd, Kõbányai út 10. Kérje bõvebb tájékoztatásunkat: 06-2 23-3 380-0 011, 06-3 30-9 9348-9 985 Honlapunk: www.lappiramis.hu
FONTOS ÖNNEK AZ EGÉSZSÉGE?
Nyugtalanul alszik? Fáradtan ébred? Fáj a háta, a dereka? Fáj minden mozdulat? Szüksége van valamire, ami nem gyógyszer, mégis - nyugodt, pihentetõ alvást biztosít - jó közérzetet ad, - hatékonyan és gyorsan csökkenti a fájdalmakat - nincs mellékhatása, - nem kell hónapról hónapra újra megvásárolni, - elérhetõ az ára, - JÓL KIEGÉSZÍTI A GYÓGYSZEREI ÉS TERÁPIÁI HATÁSAIT? Mindezt a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének ajánlásával! Adjon egy esélyt önmagának! Tegyen egy próbát a lappiramissal! Több, mint 15.000 felhasználó - közöttük orvosok, természetgyógyászok - pozitív tapasztalai!
Gyógyító Lappiramis Stúdió a PIPECON telephelyén, a Kõbányai út 10. szám alatt.
Várjuk Önöket! Tanácsadás, értékesítés, aurafotó!
06-2 23-5 545-0 050; 06-7 70-5 565-9 9276 www.lappiramis.hu
Rákötne a csatornahálózatra, de.... Gondjai vannak a házibekötésekkel, rákötésekkel, szinteltérésekkel, átmenetekkel?
PIPECON a házi bekötések specialistája 1988 óta az Önök szolgálatában
Forduljon hozzánk, az legelsõ hazai gyártóhoz, ahonnan a házibekötõ-rendszerek elterjedtek. Környezetkímélõ technológiák, kétirányú tisztíthatóság, mûszaki megoldások bõ választéka.
Akció - építõnek és építtetõnek Akció - csak május 15-iig!
Részletekért tekintse meg honlapunkat : www.pipecon.hu vagy hívja kereskedõinket:
06-23-381-681 06-24-385-240
Kizárólag magyar terméket forgalmazunk!
Pipecon termékek képekben
S
TérHarmonizáló SzennyvízTisztító
S
S
Új típusú lappiramisok
Kerticsap
Localinfo Önkormányzati Havilap
Közbeszerzés
Közbeszerzés a szakértõ szemével Vigyázat, jönnek a Közös Ajánlattevõk! Az alábbiakban a közös ajánlattétel esetén felmerülõ néhány kérdésre szeretném felhívni az Olvasók figyelmét. A közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az ajánlatkérõ önkormányzat az ajánlattételi felhívásában a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében meghatározta, hogy alkalmatlan az ajánlattevõ, ha a számviteli jogszabályok szerinti 2001.,2002.,2003. évi beszámolójából megállapítható, hogy gazdálkodása bármely kettõ évben negatív volt. Az ajánlatkérõ a közös ajánlattevõk tekintetében nem rendelkezett. Az ajánlattevõk közül a Rózsafa Kft. a Tulipán Kft.vel közösen tett ajánlatot. A Rózsafa Kft. becsatolt mérlegeibõl megállapítható volt, hogy gazdálkodása 2001. és 2003. évben negatív volt. A Tulipán Kft. mérlegei mindhárom vizsgált évben pozitív eredményt mutattak. Minthogy a Rózsafa Kft. volt az, amely az ajánlattevõnek a legkedvezõbb ajánlatot tette, a bírálat során ajánlata a legmagasabb pontszámot érte el, az ajánlatkérõ a Rózsafa Kft.-t hirdette ki nyertesnek. A testületi ülésen éles vita zajlott arról, hogy a Rózsafa Kft. a szerzõdés teljesítésére alkalmasnak tekinthetõ-e, hiszen mérleg eredményei negatívok voltak két vizsgált évben is. A fenti eset példázza, miként történhet meg, hogy egy veszteségesen gazdálkodó cég, egy pozitív mérleggel rendelkezõ, de a teljesítésre ténylegesen befolyást nem gyakorló cég bevonásával mintegy alkalmassá válik a szerzõdés teljesítésére. Hogyan kerülhetõ el a fenti eset? A Kbt. fõszabálya szerint ( 69.§ (5) bekezdése), ha több ajánlattevõ közösen tesz ajánlatot, a szerzõdés teljesítésére való alkalmassá minõsítéshez az ajánlattevõk együttes megfelelése szükséges. Azaz az ajánlatkérõ által meghatározott alkalmassági feltételnek együtt kell megfelelni a közös ajánlattevõknek, az adott esetre vonatkoztatva tehát bármelyikük mérlegeredményével igazolható az alkalmassági feltétel. A Kbt. azonban lehetõvé teszi az ajánlatkérõk számára, hogy közös ajánlattevõk esetében az ajánlattevõktõl külön-külön követeljék meg az alkalmassági feltételeknek való megfelelést. Az ajánlatkérõ ez esetben elkerülheti azt a helyzetet,
hogy egy jelentõs forgalommal, tõkeerõvel rendelkezõ, de veszteséges gazdálkodású ajánlattevõ, egy jelentéktelen tõkeerejû, kis forgalmat bonyolító, de pozitív mérlegeredménnyel rendelkezõ, ám a teljesítést ténylegesen befolyásolni nem tudó cég bevonásával váljon alkalmassá, és ennél fogva a szerzõdés teljesítése veszélybe kerüljön. Ha az ajánlatkérõ azt a megoldást választja, hogy külön-külön követeli meg a közös ajánlattevõktõl az alkalmassági feltételek mindegyikének, vagy egy-egy feltételnek való megfelelést, ezt mindig köteles megindokolni az ajánlati ( ajánlattételi ) felhívásban vagy a dokumentációban. Ha már a közös ajánlattételrõl beszélünk, fontos megjegyezni a közös ajánlattevõk közötti megállapodás jelentõségét. Az ajánlatkérõ az ajánlattételhez nem követelheti meg azt, hogy a közös ajánlattevõk gazdasági társaságot hozzanak létre, de a közös ajánlattevõk nyertessége esetére, ha a szerzõdés teljesítése ezt indokolja, elõírhatja a gazdasági társaság létrehozását. Ha nem kéri az ajánlatkérõ a gazdasági társaság alapítását, akkor is célszerû elõírni, hogy közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevõk csatolják az egymás közötti megállapodásukat, amelybõl megállapítható, hogy a szerzõdés teljesítéséért egyetemleges felelõsséget vállalnak. Ezzel az ajánlatkérõ a szerzõdés teljesítésének biztonságát növeli. Meg kell jegyezni azt is, hogy közös ajánlattétel esetén a kizáró okok hatálya és igazolása mindegyik ajánlattevõre kötelezõen kiterjed.
L
X
Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva elérhetõségei: Telefon/fax: 373-0 0421 E-m mail:
[email protected]
www.kozbeszerzes.hu 2005. április
19
Informatika
Localinfo Önkormányzati Havilap
Synergon, a stabil partner Az önkormányzatok számára még soha nem kínálkozott ennyiféle és ilyen volumenû informatikai fejlesztési lehetõség, mint az elmúlt idõszakban. A tavaly kiírt pályázatok iránt tapasztalt hatalmas érdeklõdés is jelezte, hogy ezen a területen valóban sok a tennivaló.
A
z elõrejelzések szerint azonban a rendelkezésre álló források jelentõs bõvülése igazán 2007-tõl várható. Addigra viszont célszerû már olyan eredményeket felmutatniuk az önkormányzatoknak - de különösen a kistérségi társulásoknak - melyek megfelelõ kiindulási pontokat képezhetnek majd a különféle pénzalapokért folytatott versenyben. Ilyen eredmény lehet például a kiforrott stratégiai és operatív elképzelések alapján, olajozottan mûködõ társulási munka, s természetesen ilyen az addig felhasználható pályázatokból megvalósított projektek hozadéka is. Ezért ajánlatos számukra, hogy minden olyan lehetõséget megragadjanak, amely a céljaik eléréséhez támogatást nyújthatnak. Ehhez viszont olyan stratégiai szállító partnerekre van szükség, akik nem csak egy-egy projektben tudnak gondolkodni, hanem képesek szélesebb öszszefüggéseket felismerve a szükséges komplexitással kezelni a fejlesztési feladatokat, s éveken keresztül lehet rájuk támaszkodni. A számítástechnikai vállalkozások közül igen sokan aktivizálták magukat, s jelentek meg szállítójelöltként ezen az új piacon. Így az egyes pályázatokon nyertes önkormányzatok számára egyre nehezebb feladattá válik a megbízható, valóban értéket teremteni képes kivitelezõ partner kiválasztása a szaporodó ajánlatok közül. Az eddigi történések alapján már látható, hogy a szállítói kör még bizony letisztulás elõtt áll. Mind a hosszú távon életképes megoldások, illetve a stabilan vállalkozni képes cégek tekintetében egyfajta konszolidáció várható. Ennek eredményeképpen el fognak tûnni a piacról azok a cégek, amelyek nem rendelkeznek kellõen stabil háttérrel, hogy állják a fokozódó versenyt, s a pályázatokban felvállalt célok eléréséhez hosszú távon is képesek legyenek kellõ erõforrással rendelkezésre állni. Az önkormányzatoknak viszont elemi érdekük, hogy ez a konszolidáció minél gyorsabban, és számukra a legkevesebb kockázattal menjen végbe, hiszen a nem megfelelõ stabilitást és minõséget produkáló szállítók kiválasztásának következményei az õ sikerességüket veszélyeztetik… Komoly felelõsség van tehát rajtuk, hogy jó lóra tegyenek, s a közbeszerzések során - nem feltétlenül a legolcsóbb megoldást választva - sikerüljön megtalálniuk a szállítói verseny reménybeli gyõzteseit.
A
SYNERGON Informatika Rt. Magyarország egyik legnagyobb, komoly múltú számítástechnikai vállalkozásaként képes felvállalni ezt a megmérettetést. Pozíciójából és társadalmi felelõsségvállalásából adódóan nem is tér-
20
2005. április
het ki az elõl, hogy segítse a magyar önkormányzatokat a fenntartható fejlõdés útján. Ezért megalakította az Önkormányzati és Egészségügyi Üzletágát, melynek stratégiai szerepet szán az elkövetkezendõ években. Az önkormányzatok helyzetének ismeretében, a SYNERGON nem egyszerûen informatikai szállítóként, hanem stratégiai partnerként képes együttmûködni, a pályázatfigyeléstõl a megvalósításon át, a hosszú távú fenntarthatóság felté-teleinek megteremtéséig.
E
lsõként azonban a helyi szintû tájékoztatás területén láttuk szükségét a segítségnyújtásnak. Az Önkormányzati és Egészségügyi Üzletág összeállított egy információs csomagot, mely a jövõ lehetõségeit, a lehetséges stratégia célokat, megvalósítási utakat, a pályázati tapasztalatokat és a finanszírozási kérdéseket foglalja össze önkormányzati vezetõk, szakemberek számára. Ezt a tudást egy roadshow keretében, az ország számos pontján megtartott elõadássorozat útján osztja meg az érdeklõdõkkel. Az eddig megtartott rendezvényeken részt vett polgármesterek, jegyzõk, kistérségi szakemberek, informatikusok viszszajelzései alapján kimondható, hogy egy hasznos, hiánypótló kezdeményezést valósít meg ezzel a SYNERGON, hiszen így egy összefüggéseiben is megvilágított, teljes körû képet kaphattak a jelenlévõk az õket érdeklõ területekrõl. A roadshow sikerére jellemzõ, hogy a rendezvények után mindig számos megkeresés érkezik az Üzletághoz, hogy egy-egy önkormányzat, kistérségi társulás számára nyújtsunk újabb konzultációs lehetõséget, s alakítsunk ki együttmûködéseket a kezdeti nehézségeken való átsegítés, a helyes koncepcionálás érdekében. Ezzel a lépéssel tulajdonképpen el is indul a stratégiai kapcsolatok kialakulása, melyek elõnyeit mind a SYNERGON, mind az adott önkormányzat egyaránt élvezheti. A tapasztalat azt mutatja, egyre többen ismerik fel, hogy az önkormányzati és a magánszféra ilyen természetû együttmûködése a hosszú távú sikeresség záloga lehet.
Elérhetõség: Synergon Informatika Rt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: (06 1) 399 5500, Fax: (06 1) 399 5599, Web: www.synergon.hu/kozigazgatas
[email protected]
Localinfo Önkormányzati Havilap
Informatika
Térképi modul a II. kerületi weboldalon Közcélú információszolgáltatás, e-ö önkormányzat, tartalomszolgáltatás, adatintegráció… Gyakran használt, és hallott kifejezések, melyeket mostantól új megközelítésben is értelmezhetünk: térképi alapon. Általánosan is elmondható az, ami egy önkormányzati weblap esetében még inkább igaz: egy honlap akkor lesz igazán hatékony, akkor érdemes üzemeltetni, ha rendszeresen látogatják azok, akiknek készült: az ügyfelek, és egyéb érdeklõdõk. Ez többféleképpen érhetõ el: nagyon fontos a rendszeres karbantartás, az adatok, információk folyamatos aktualizálása, illetve figyelmet kell szentelni az olyan új alkalmazások bevezetésének, melyek praktikusak, olyan funkcionalitást nyújtanak a látogatóknak, amik miatt szívesen és gyakran használják azokat. A budapesti II. kerületi Önkormányzat szakemberei ezt felismerve 2004 végén indítottak egy projectet azzal a céllal, hogy egy könnyen kezelhetõ, informatív, és speciálisan önkormányzati felhasználásra kialakított térképi modullal bõvüljön a kerület internetes oldala. Ennek eredményeképpen 2005 márciusától a TÉRTÁJ (Térképes Tájékoztató Rendszer) tesztverziója megkezdte mûködését, és a naponta növekvõ látogatottsági statisztikák, a felhasználók építõ jellegû javaslatai igazolni látszanak az elõzetes várakozásokat.
Keresés a TÉRTÁJ modullal
A modul lehetõséget biztosít a különbözõ települési objektumok térképi megjelenítésére - keresésére, így a látogatók hasznos plusz információkhoz juthatnak. A térképes tájékoztató rendszert mûködtetõ térinformatikai szoftver, és az alaptérkép a szolgáltató szerverén található, így a karbantartás - üzemeltetés nem igényel önkormányzati erõforrásokat. Az adott település adataival könnyen feltölthetõ modul egyszerûen beilleszthetõ bármilyen szerkezetû internetes oldalba, az aktualizálása is egyszerûen kivitelezhetõ. A TÉRTÁJ a tematizált rétegek megjelenítésének elvén alapul. A fejlesztõk 7 fõ kategóriában különítették el a különbözõ települési objektumokat, így ezeket egyetlen gombnyomással megjeleníthetjük: Intézmények / Akadálymentes intézmények mozgássérültek számára / Részben akadálymentes intézmények mozgássérültek számára / Parkolás / Tömegközlekedés / Szabadidõ. Az egyes fõ kategóriába tartozó objektumok a könynyebb felhasználás érdekében további altémákra oszlanak, melyeket eltérõ szimbólumokkal jelenít meg a rendszer. A funkcionalitást tekintve a másik fõ szempont a keresési lehetõségek biztosítása : a térképi tartalom mögött található a kerület összes közérdekû információját tartalmazó adatbázis, illetve a postai címek. Ennek segítségével mind a címek, mind az egyes objektumok kereshetõvé válnak. Valószínûleg mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, hogy az általunk keresett hely címét megtaláltuk ugyan a weben, de hogy pontosan hol is található ez a cím, azt nem. Mára a fejlett térinformatikai eszközkészlet, és szolgáltatók segítségével integráltan, és nem utolsósorban költséghatékonyan biztosíthat teljes körû információszolgáltatást bármely, weboldallal rendelkezõ szervezet. Vincze Zoltán
[email protected]
Turisztika, vállalkozásfejlesztés, segítséggel élõk támogatása - változatos felhasználási területek A térképi alapú tájékoztatás jelentõsége épp az internet széles körû elterjedésével vált igazán hangsúlyossá. Ennek segítségével a felhasználók könnyedén tájékozódhatnak a településsel kapcsolatban. A TÉRTÁJ rugalmasan továbbfejleszthetõ, tetszõlegesen feltölthetõ további adatokkal. Így válhatnak megjeleníthetõvé, kereshetõvé a turisztikai (szálláshelyek, látnivalók, információs pontok, stb.), és a vállalkozási (szolgáltatók, üzletek, stb.) területekhez kapcsolódó objektumok, csatolt informáciX
www.masodikkerulet.hu
X
óikkal (fényképek, elérhetõségek, stb.) együtt. Egy másik megoldható feladat a segítséggel élõk részére nyújtandó, könnyen hozzáférhetõ információszolgáltatás. A TÉRTÁJ egyik felhasználási területe éppen ehhez kapcsolódhat: a rendszerrel kereshetõk, leválogathatók, és megjeleníthetõk mindazon helyek a település területén (intézmények, mozik, parkolók, stb.), ahol részben, vagy teljesen megoldott a segítséggel élõ emberek közlekedése.
www.graphit.hu 2005. április
21
Közlekedés
Localinfo Önkormányzati Havilap
Pilisvörösvári (lét)kérdések Már csak egy környezetvédõ szervezet akadályozza a 10-e es út megépítését Mikor kezdhetik el végre építeni az új nyomvonalú 10-e es utat? Képes-e e egyedül megakadályozni a beruházást a Levegõ Munkacsoport? Óbudától Dorogig 45 ezer ember életét keseríti meg, egészségét veszélyezteti az út építésének hátráltatása.
Pilisvörösvár: autóforgalom hétköznap 1991-ben kezdõdött el a munka a Pilis-völgyi és az északbudai közúti közlekedés megoldására. Akkora már szinte lehetetlenség volt közlekedni és élni a 10- es számú fõút mentén. Hosszú évek sok munkája, rengeteg tárgyalással, egyeztetéssel eltöltött idõ nem volt eredménytelen, hisz 1998-ban a környezetvédelmi engedély birtokában el lehetett kezdeni az engedélyezési terv elkészítését az út teljes szakaszára. Az eredmény: 2002-ben sor került az alapkõ letételére, és addigra a költségvetési fedezet is rendelkezésre állt az Európai Beruházási Bank részvételével. Tizenhárom év munkája, a térség polgármestereinek összefogása sikert hozott. Szép példája ez a projekt annak, hogy különbözõ pártállású, hitvallású polgármesterek a jó cél érdekében egymás hátának dõlve közösen is dolgozhatnak azért, hogy a nép akaratából rájuk bízott település fejlõdjön, lakhatóbbá váljon. De, és mindig van egy de, ez már lassan magyar átok. Jön egy szervezet, és azt mondja 45 ezer embernek: a ti érdeketekben nem engedem az út megépítését. Ez a szervezet a Levegõ Munkacsoport. Mindehhez kezdetben partner volt a Piliscsabáért Egyesület is, de õk késõbb, a közös cél, a lakosság akarata elõtt fejet hajtva visszavonták keresetüket. Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár polgármestere meglehetõsen felindulva foglalja össze a történteket. 2004. május 28-án a Levegõ Munkacsoport megfellebbezte a beruházás elsõfokú környezetvédelmi engedélyét. A másodfokú hatósági eljárás során a fellebbezésüket elutasították. Ekkor, 2005. január 13-án a Levegõ Munkacsoport a Fõvárosi Bírósághoz fordult jogorvoslati kérelemmel. Ezzel a lépéssel sikerült tovább hátráltatni az út építésének kezdetét. A kérdésre, hogy kinek, kiknek a kérésére teszi mindezt a munkacsoport, a választ nem tudjuk. A lakosság sem érti, hogy mi történik, hisz õket ebX
22
www.levego.hu 2005. április
ben az ügyben nem keresték meg a környezetvédõk. Az itt élõk utat akarnak. A polgármester asszony nyomatékul egy levelet mutat, amit az egyik felháborodott lakos írt Lukács Andrásnak, a munkacsoport vezetõjének. Ebben a levélben csak indulat van és kérdésözön, amelynek lényege, ki kérte fel erre a lépésre a civil szervezetet. Válasz nem érkezett, illetve mégis, de ez a polgármester asszonyhoz. A levél 2005. február elsején íródott, és nagyon meglepõ a tartalma. Az elsõ része különösen érdekes. Ebben öt pontban közlik a polgármester asszonnyal, hogy milyen feltételekkel vonják vissza a keresetüket. Röviden: gyártsanak az érintett önkormányzatok a munkacsoport által meghatározott tartalmú szórólapokat, ezeket tegyék fel honlapjaikra, illetve juttassák el minden háztartásba. Ezt követõen tartsanak lakossági fórumokat minden településen, ahol a Levegõ Munkacsoport kifejtheti álláspontját és a résztvevõk kérdéseire válaszolhatnak. Ezt követõen a munkacsoport elkészít egy kétoldalas válaszlapot, azt szintén juttassák el minden háztartásba. No, majd ezek után a munkacsoport közvélemény kutatást végeztet, a lakosság és egyéb szervezetek körében, hogy akkor mi a véleményük a beruházásról. Ezt követõen a munkacsoport és az önkormányzatok úgy fognak cselekedni, ahogy a lakosság elvárja tõlük - így az idézett levél. Itt felmerült bennem néhány kérdés. Milyen tények ismeretében tette meg keresetét a munkacsoport, amenynyiben ez idáig nem kerített sort az általa felsorolt teendõk elvégzésére? Milyen alapon szólnak bele 45 ezer ember életébe úgy, hogy nem tájékozódtak elõtte? Mibõl gondolják, hogy javaslataikat a 10-es út mentén lévõ települések és a III. kerület polgármestere elfogadja, több milliós költségbe verve önkormányzataikat? Idézek Pilisjászfalu Község képviselõ-testületének határozatából: kezdeményezzük az országgyûlési képviselõinken keresztül, hogy a Parlament alkosson olyan értelmû törvényt, hogy a nem megalapozott beadvánnyal élõ személy vagy szervezet kártérítési felelõsséggel tartozzon a beruházások késedelmes megvalósulása miatt, és így ne lehessen felelõtlenül késleltetni fontos beruházásokat. Pilisvörösváron nincs idõ a halogatásra, hisz a forgalom olyan nagy mértékû, hogy a káros hatások immár egyértelmûek. A nagy forgalommal együtt járó környezetszennyezõdés hatására rohamosan nõ a betegek száma. A polgármester asszony kilátásba helyezte, hogy nem riadnak vissza az útelzárásoktól sem, mert mára már elviselhetetlen a helyzet. Perutek János
[email protected]
Localinfo Önkormányzati Havilap
Ingatlan - Könyvismertetõ
Indul az idei panelprogram Kétszer annyi pénz jut a panelfelújításra, mint az elmúlt négy évben összesen Az idén három önálló lakásügyi pályázatot hirdet meg a Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelõs Hivatal - jelentette be Kolber István, tárca nélküli miniszter, a témában tartott sajtótájékoztatón. Elmondta: a társasházak az önkormányzatokon keresztül pályázhatnak a panelfelújítási programra, az egycsatornás gyûjtõkémények modernizálására, valamint igényelhetik az idén újra meghirdetett lakbértámogatást is. Az elmúlt négy év során 4,6 milliárd forintot költött az állam a panelprogramra, amibõl összesen 37 ezer lakás korszerûsítése valósult meg - közölte Kolber István. Az idei költségvetésbõl eleinte 1,9 milliárdot szántak az iparosított technológiával készült lakóépületek modernizálására, azonban a kormány két héttel ezelõtti döntésének köszönhetõen további 6 milliárd forintot különítettek el, így idén összesen csaknem 8 milliárd forintot tudnak erre a célra fordítani - jelentette be Kolber István. Hozzátette: hogy további panelházakat is be tudjanak vonni a folyamatba, a minisztérium gondolkozik egy hitel bevezetésén, így azokat az épületeket is fel tudnák újítani, amelyeknek nincs meg az elegendõ önrészük. Ennek a rendszernek a kidolgozása még folyamatban van. Mivel a tavalyi pályázatoknak mintegy fele pénzhiány miatt nem kapott támogatást, ezért az idei
keretbõl - bár még csak most hirdették meg - már elköltöttek 1,6 milliárd forintot, amibõl 11 ezer lakás modernizálása valósulhat meg. Erre a lépésre Kolber István szerint azért volt szükség, mert nem akarták, hogy akik tavaly forráshiány miatt lecsúsztak a pályázati lehetõségrõl, azoknak újból kelljen kezdeni a pályázati procedúrát, hanem az idei keretbõl egy összeget átemelve, tudják õket támogatni. A forrásokra kétlépcsõs rendszerben lehet pályázni: elsõ lépésben a lakóközösség nyújtja be a pályázatát az önkormányzatnak, amely második lépésként az államhoz fordul a tenderrel. Ha a pályázat sikerrel jár, akkor a beruházási költségek egyharmadát kell a tulajdonosoknak, az önkormányzatnak és az államnak is állnia. Dzindzisz Sztefan
[email protected]
Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! A Villás alapítvány 1993ban 100 ezer példányban adta ki a Rákszûrés Otthon címû felvilágosító kis könyvét, melyet díjtalanul szétosztott a lakosságnak. A kis könyvben leírtak alapján, ha valaki otthon felfigyel bizonyos jelekre, és gyanú esetén orvoshoz fordul, jó esélye van a gyógyulásra. A 12 évvel ezelõtti helyzet sajnos nem lett jobb, sõt átmeneti javulás után mára nagymértékben növekszik a rákos megbetegedések száma. Ezért az Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy amennyiben lehetõsége lesz rá, kiadja a Rákszûrés Otthon II-t. Sajnos, nagyon aktuális a téma. Mint az elsõ könyvet, a másodikat is orvosok írják, az alapítvány munkatársai pedig szerkesztik, tördelik és kiadják. Dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet Fõigazgató Fõorvosa lektorálja a kiadványt, amelyben a specialisták is elmondják a megelõzés és a gyógyítás lehetõségeit. Megszólalnak a könyvben gyó-gyult betegek X
is, akiknek példája bizonyítja, hogy az idejében felismert és szakszerûen kezelt rákos megbetegedés tünetmentesen gyógyítható. Hazánkban minden feltétel adott a korai felismerésre és a tökéletes gyógyításra. Nincs olyan gyógyszer és gyógymód a világon, ami itthon ne lenne kapható, vagy ne alkalmaznák. Most az Önök segítségét kérjük. Szeretnénk, ha a polgármesterek, önkormányzatok lehetõségeikhez képest támogatnák a könyv létrejöttét, hozzájárulva a kiadvány költségeihez öt-tízezer forinttal. Az alapítvány vállalja, hogy a könyvet 300 ezer példányban kinyomtatja és eljuttatja minden polgármesterhez is. Így Önökön keresztül eljuthat a könyv a településeken élõkhöz. Számlaszámunk: 10300002-2 20602800-0 00003285. Az alapítvány elérhetõségei: Budapest 1656 Pf. 130. tel:061/ 253 0218 fax: 061/ 256 3630 E-mail:
[email protected] Mobil: 06/70 3335070. Segítségüket köszönöm: Perutek János A kuratórium elnöke
www.nfh.hu 2005. április
23
Vízügy
Localinfo Önkormányzati Havilap
Árvíz: egyelõre megúsztuk A kormányfõ idén 15-2 20 milliárd forintot ígér a Vásárhelyi-ttervre A tavaszi árvíz-vvészhelyzet egyelõre - lapzártánkig - elkerülte az országot. A Tisza és Duna vízgyûjtõin a márciusi hideg és a csapadékszegény idõjárás azt eredményezte, hogy fokozatosan érkezik a Kárpát-m medence belsejébe a folyóvíz. A karba tett kéz politikája azonban visszaüthet, s ezt a döntéshozók is érzik, ezért a miniszterelnök sietett mindenkit megnyugtatni: az ország felkészült a védekezésre, s 2005-b ben gõzerõvel indul újra a Vásárhelyi terv megvalósítása. Az ország felkészült egy esetleges árvízre, emellett a kormány az idén 15-20 milliárd forintot fordít a Vásárhelyi terv megvalósítására - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azután, hogy több felsõ-tiszai település polgármestere aggodalmainak adott hangot a március közepén kialakuló árhullám miatt, bírálattal élve a gát- és tározó építésre, valamint ártérbõvítés elõirányzott költségvetési források csökkenését tapasztalva. Szerencsére az idõjárás egyelõre megkegyelmezett a legveszélyeztetettebb falvaknak, de - ahogy a kormányfõ kifejtette - még az idén is számítanunk kell arra, hogy további árhullámok jönnek, ezért folymatosan készenlétben kell állni a védekezésre. A szakemberek szerint azonban idén valóban kedvezõbb a helyzet, hiszen április közepéig egyik folyószakaszon sem várható komoly árhullám, ugyanakkor a Tisza vízgyûjtõjén még 1,5-2 hónap kell a hó elolvadásához, így bármi megtörténhet. Ezt jelezheti Gyurcsány Ferenc azon kijelentése is, miszerint "a természet és a Jóisten kezében van a sorsunk". Ez egyáltalán nem nyugtatta meg az érintett települések lakosságát, legfeljebb az a tény, hogy a kormányfõ rögtön hozzátette: "ezen túl a 2003-ban elfogadott Vásárhelyi terv alapján zajlik az a nagy átfogó fejlesztési munka, amelynek a végén Magyarország talán egyszer és mindenkorra megszabadulhat a tiszai árvizek fenyegetõ rémétõl". A bejelentés egyelõre hatott, hiszen lapunk megkeresésére három falu polgármestere is csak annyit mondott: egyelõre nem kívánnak nyilatkozni, s azt is kérik, hogy még településük nevét se írjuk le, mert nem akarnak kommunikációs konfliktust az illetékes vízügyi szervezettel, amely környékükön a gátépítési munkákat folytatja. Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési minisztere nem ennyire visszafogott. Szerinte a miniszterelnök most sajnálja csak igazán, hogy a kormány nem olyan ütemben folytatta a töltésépítéseket az elmúlt években, mint ahogy azt az elõzõ kabinet elkezdte. - Amíg a jelenlegi kormány valahol 25-57 kilométer között épített gátszakaszt 2002 óta, addig az elõzõ kabinet 203 kilométerrel növelte a töltések hosszát - közölte a politikus. Fónagy János szerint a Vásárhelyi-terv megvalósításában nem történt egy kapavágás sem a mai napig. Katona Kálmán (MDF) ugyanakkor a fõvárosi Duna védvonala miatt aggódik. Egy rádiómûsorban kifejtette, hogy Budapesten a Római-part és Budafok szinte teljesen védtelen, s ugyanez a helyzet Dunaalmás térségével. Mint X
24
www.arviz.lap.hu 2005. április
mondta: az a szerencsénk, hogy a Dunán hosszú ideje nem volt igazi nagy árhullám. Orosz Sándor (MSZP) szerint nem ilyen vészes a helyzet, és azzal indokolta a problémákat, hogy annak idején elmaradt a bõs-nagymarosi beruházás, s egyelõre a pótmegoldások nem születtek meg. Budapest kapcsán úgy vélte, hogy a Római partot érintõ védmûvek kialakítása a csatlakozó közlekedési, hídépítési munkálatok figyelembe vételével rövidesen megoldódik. Megjegyezte azt is, hogy felelõtlenség pánikot kelteni, mert a most álló gátak megfelelõ biztonságot jelentenek a mögöttük élõk számára. Orosz Sándor a Vásárhelyi terv lényegére kitérve elmondta: a beruházások célja, hogy a Tisza mentén néhány nagyobb területen úgynevezett vésztározókat kell kialakítani. Hozzátette: szó nincsen arról, hogy állandó vízborítású, úgynevezett nagy tározók jönnének létre, mint például a Tisza tó. A fölösleges víz addig van ott, ameddig le nem vonul az árhullám, utána a Tisza visszatér a maga medrébe. Katona Kálmán némi történelmi kitérõt tett és elmondta, hogy Vásárhelyi Pál eredetileg gátak közé szorította a Tiszát, amivel rengeteg termõföldet nyert az ott élõknek. Ekkor mindenki nagyon örült. Aztán, amikor az elsõ komolyabb árvíz volt, akkor kezdõdtek a gondok. Néhány éve érett meg az a gondolat, hogy adjunk vissza területeket - legalábbis átmenetileg - a Tiszának - fogalmazott a politikus. Munkatársunktól
Területeket adnak vissza a Tiszának
Localinfo Önkormányzati Havilap
Kárpát-medence
E-m magyar pontok a határon túl Az informatikai minisztérium 2005 végére behálózza a Kárpát-m medencét Az év végéig 300 közösségi hozzáférési pontot hoznak létre a magyarok által is lakott határon túli területeken az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) támogatásával. Kovács Kálmán miniszter március végén Nagyváradon folytatott megbeszélést Nagy Zsolt román távközlési miniszterrel. A találkozó után szervezett sajtótájékoztatón Kõhalmi Zsolt, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója szerzõdést írt alá a „Szülõföldön az információs társadalomba“ nevû program romániai nyertese, a Progress Alapítvány vezetõivel. Kovács Kálmán emlékeztetett: tavaly Nagyváradon tartottak egy konferenciát, amelyen elhatározták, közös stratégiát dolgoznak ki a közháló-program határon túli kiterjesztésére. Ennek az a célja, hogy az információ ne akadjon el a határon, és a határon túli magyarok is minél szélesebb körben férhessenek hozzá az internethez. Az IHM sajtóosztályán Fábián Ildikótól lapunk megtudta, hogy a tervek szerint év végéig 300 közösségi hozzáférési pontot terveznek létrehozni, s ezeket e-magyar pontnak nevezik. Erdélyben a meghirdetett pályázat révén a Progress Alapítvány 89 ilyen pont létesítésére nyert jogot. A pályázat összértéke eléri a 101 millió forintot. A kiírás szerint a pályázati csomagban egyéb kiegészítõ elemek is találhatók, ebbõl a pénzbõl kell létrehozni egyebek között a Hargita- és Bihar-hálót is, ami lehetõséget teremt, hogy Erdély délkeleti és nyugati része könnyebben csatlakozhasson a világhálóhoz. Kovács Kálmán a programot ismertetve elmondta: az e-magyar pontok létrehozásának az az elõnye, hogy a határon túli magyar közösségek is hozzáférhetnek az anyaország oktatási tananyagainak és könyvtári anya-
A Progress Alapítvány vezetõi a miniszterrel gainak digitalizált változatához. A pályázat részeként a kolozsvári könyvtárban lévõ mintegy 25 ezer könyvcímet is feldolgozzák, aminek köszönhetõen ez az anyag is részévé válhat a magyarországi digitalizált könyvtárnak. A szaktárca vezetõje emlékeztetett: Magyarország elkötelezett híve Románia mielõbbi EU-csatlakozásának, hiszen az erdélyi magyarság gondjai az európai közösségben oldhatóak meg. A két miniszter megállapodott, hogy az uniós informatikai szabályozás területén szerzett tapasztalatokat Magyarország megosztja Romániával. Szintén egyezség született egy háromnyelvû, önkormányzati és gazdasági híreket tartalmazó román-magyar gyûjtõportál létrehozásáról, és egy közös gazdasági IT üzleti fórum megszervezésérõl. Sengel Ferenc
[email protected]
H Í R H A S Á B Székelyföld: egy lépéssel közelebb az autonómiához Az Európai Parlament külügyi bizottsága március végi ülésén határozatban támogatta, hogy Románia a csatlakozásig különleges kisebbségvédelmi intézkedéseket foganatosítson. A javaslatban ugyanakkor a leghatározottabb ajánlás is csak annak lehetõvé tételérõl beszél, hogy "az olyan kisebbségek, mint a magyarok" az önkormányzatiság elve alapján ápolhassák identitásukat, és kulturális önrendelkezést valósíthassanak meg. Bekamerázzák Rozsnyót? Már két éve tervezi a rozsnyói önkormányzat, hogy térfigyelõ kamerákat szerel fel a város több pontján. A vandalizmus és a rendbontás akkora méreteket öltött a felvidéki városban, hogy az idei költségvetésben az egyik városatya javaslatára, az autóvásárlásra szánt 450 ezer koronát ( kb. 3,2 millió forintot) átcsoportosítottak egy kamerarendszer megvásárlására. A polgárX
mester azonban nem akarja halogatni az autóvásárlást, így végül a költségvetésben a prioritások negyedik helyére sorolták a kamerás figyelõrendszer felszerelését. Elsõ helyen a rozsnyóbányai szociális lakások elektromos árammal való ellátása szerepel, ezt követi a temetõ bõvítése, majd a nemrég elkészült déli lakótelepi sportpálya bekerítése. Kistérségi társulások debütálnak Erdélyben A romániai Kovászna megye (Székelyföld) hivatalosan is meg szeretné alakítani a kistérségi társulásokat. Demeter János tanácselnök a polgármestereknek tartott munkaülésén arra kérte az elöljárókat, az errõl szóló korábbi tanácshatározatokat jogi szempontból is tegyék elfogadhatóvá. Ismert, hogy Horia Grama volt prefektus a kistérségi társulás létrehozását célzó összes tanácshatározatot megtámadta a közigazgatási bíróságon, s meg is nyerte a pereket.
www.ihm.hu 2005. április
25
E
Í
A
N
Í
O
6HOwA:HHÍK×=ÍAÔO6ID@yC@DGBÍCNO6ID@ ÍAI6A>@>wEÐIwHwC:@IÍBD<6IÍH6 B6
A:<@:KwH7wKDCOÔ I:A:EzAwH:>C 6e{an{oViXa_V/ 6hoaZhh{k^ciZgcZi"Zaa{idiih{\ckZahZVod`dcV`^hZWW!_ZaZcaZ\b\`ZkhWZaa{idii hoaZi^aZ\`ZkhWkdcoiZaZeahZ`Zc!V]daVhoaZhh{khoda\{aiVi{hcn_i{h{]do ho`h\Zh ^c[gVhigj`igV {aaVb^ i{bd\Vi{h ]^{cn{WVc XhV` `hWW! kV\n Z\n{aiVa{c cZbeacZ`^#
E{an{oVi^iZgaZiZ`/ I{bd\Vi]ViVodc^c[gVhigj`igV"[Z_aZhoih!bZan · Dgho{\dhi{k`oah^$>ciZgcZi\Zg^cX]{aoViXhViaV`do{h^edci_{iaViZaZeah `o^\Vo\Vi{h^]Vi{g{cWZaaaiZhiZcYZadhoi{h^edci^\edcid`^\! · @ikV\niWWhodbhoYdhiZaZeah`o^\Vo\Vi{h^]Vi{g{cWZaa`dg{WWVc kV\n_ZaZc`^g{h{aiVaaiZhiZiiZadhoi{h^edcid``oii^! · :\niZaZeah`o^\Vo\Vi{h^]Vi{g{cWZaaV`dg{WWVckV\n_ZaZc`^g{h{aiVi aiZhiZiiZadhoi{h^edciedcid`hVoZa[^oZi`hoda\{aiVi{h^edci_V^`oii kVahjabZ\# 6 i{bd\Vi{h ZahYaZ\Zh Xa_V! ]d\n V i{bd\Vi{hWa bZ\kVahja ^c[gVhigj`igV bZ\iZgZbi]ZhhZ V aZ]Zih\Zi V aV`dhh{\ h V `^h"h `oek{aaVaVid` ho{b{gV V hoaZhh{k>ciZgcZihoda\{aiVi{hZaghcZ`#6[Zci^Z`b^ViiZoZc^c[gVhigj`igVVaiZgcVik ]Vhocdhi{hVXhje{cVoZahYaZ\ZhXahgZabZca`abZ\Zc\ZYZii# 6 egd_Z`icZ` V hoaZhh{k ^c[gVhigj`igV aigZ]do{h{i h Z\n VYdii iZaZeahi! kV\n iZaZeahZ`Z\nXhdedgi_{i`ZaabZ\Xadoc^V#
@^`e{an{o]VicV`4 E{an{oVidiV]Zan^c`dgb{cnoVid`gahoa&..%#k^AMK#igkcnhoZg^ci^iZaZeah^ c`dgb{cnoVid`! kVaVb^ci iZaZeah^ c`dgb{cnoVid`cV` c`ciZh! ^aaZikZ ¸ V iZgaZi[Z_aZhoihgahiZgaZigZcYZohgahoa&..+#k^MM>#igkcn&%#"VhoZg^ci^ · i{ghja{hV^ VoVo _d\^ hoZban^h\\Za gZcYZa`Zo i{ghja{hd`! VbZanZ` `aih\kZih^ ^ciobcn`cib`YcZ`cn_i]VicV`WZ# :ahhdgWVcZabVgVYdiig\^`!VoVoV-*$'%%)#>K#&.#@dgb{cngZcYZaZi(%#&V edci_{WVcYZ[^c^{aiiZgkZoh^"hiVi^hoi^`V^g\^`WVc!^aaZikZVbZ\_Zaai`^high\Z`WZc [Z`kiZaZeahZ`hZiZaZeahZ`i{ghja{hV^aV`dhh{\ho{bia[\\ZiaZca_d\dhjaiV` i{bd\Vi{hgV# BV\nVgdgho{\ b{h iZgkZoh^"hiVi^hoi^`V^ g\^^WVc Xhje{c V &*#%%% [ aV`dhh{\ho{b VaVii^ iZaZeahZ`! ^aaZikZ ^anZc iZaZeahZ` i{ghja{hV^ _d\dhjaiV` i{bd\Vi{hgV#
7ZVY{h^]Vi{g^Y/'%%*#&'#( @^g/<@B= @yGCN:O:I>@ÍGB:CI:HÐIwH6;:AHOÐC6A6II> K>O:@wH6O>KÔKÐO7ÍO>HD@Kw9:AB: 6e{an{oViXa_V/ 6 [Zahoc VaVii^ k^oZ` icnaZ\Zh h ediZcX^{a^h hoZccnZoYhcZ` Xh``ZcihZ V aZ\handhVWWVchoZccnZoZiiiZgaZiZ``{gbZciZhihkZa!hV`^ZbZaiZcgo`Zcn[Zahoc VaVii^kob^ch\kYZab^iZgaZiZ`hoZccnZoYh^`dX`{oVi{cV`Xh``ZcihZ#
lll#[dggVhedgiVa#]j
E{an{oVi^iZgaZiZ`/ 6o^cio`ZYh`ZgZiWZcbZ\kVahjaiZk`Zcnh\Vi{bd\Vi{hXa_{c{abZ\]Vi{gdodiiV` hoZg^ci`^k{aVhoidiihoZccnZoZiiiZgaZiZ`ZhZiWZcV`{gbZciZhih^bhoV`^WZVkVi`do{h aZWdcndai{h{i! V hoZccnZoh [Zaho{bda{h{]do! ^aaZikZ V hoZccnZoZiih\ Xh``Zcih bhoV`^aV\^\Voda]VihoV`Vho{cV`Zak\oh]Zoho`h\ZhWZgj]{o{hk\gZ]V_i{h{i _ZaZci^#
@^`e{an{o]VicV`4 E{an{o]VicV` `{gbZciZhih^ `iZaZoZiih\\Za gZcYZa`Zo `aih\kZih^ hoZgkZ`! `o]Vhoci{ghVh{\d`!]Zan^ c`dgb{cnoVid`! h i{ghja{hV^`! \VoYVh{\^ i{ghVh{\d`! WZaZgikZVo{aaVb^hc`dgb{cnoVi^ijaV_YdcWVcak\VoYVh{\^i{ghVh{\d`Vi^h#
7ZVY{h^]Vi{g^Y/'%%+#%-#( @^g/<@B@>DE>= :C:G<>6<6O9ÍA@D9ÍH@yGCN:O:I76GÍI ;:?A:HOIwH: 6e{an{oViXa_V/ " 6 ]VoV^ bZ\_ja ZcZg\^V[dgg{hd` [Za]Vhoc{a{h{cV` ckZahZ! hocY^dm^Y `^WdXh{i{h Xh``Zcih! Zo{aiVa V k^Y`^ g\^` \VoYVh{\^ [Z_aYhcZ` ZabdoYi{hV `ach iZ`^ciZiiZa V k^aaVbdh ZcZg\^V bZ\_ja ZcZg\^V[dgg{hd`WakVaZa{aai{h{cV`ckZahgZ# " 6ijYVidhhhhoZgZcZg\^V[Za]Vhoc{a{hZahZ\ihZVoZcZg\^V]Vi`dcnh{\ ckZahZhVa\hoZccnZo`^WdXh{i{hd`Xh``ZcihZ#
6
I
>
A
:
=
:
I
Õ
H
w
<
:
@
I{bd\Vi{hWVcghoZhi]ZiiZk`Zcnh\Z`/ BZ\_ja ZcZg\^{i iZgbZa WZgZcYZohZ` b`YiZih]Zo ho`h\Zh ioZaVcnV\ W^oidhi{h{i! {iVaV`i{h{i Xao `VeVX^i{hd` aigZ]do{h{cV` i{bd\Vi{hV[VVegi``hoigZcYhoZgZ`!eZaaZi`hoigZcYhoZgZ`!W{a{o WZgZcYZohZ`!ckcndaV_eghZ`iZaZeihZ!bZancZ`i{bd\Vi{h^bgi`ZV egd_Z`iiZa_ZhZaho{bda]Vi`aih\cZ`bVm^bjb)%"V# '# BZ\_ja ZcZg\^V[dgg{h ]Vhocdhi{hgV VaVeja WZgj]{o{hd` aigZ_iicZ` ZahZ\ihZ/ V# 7^dbVhhoV VaVe WZgj]{o{h V egd_Z`i iZa_Zh Zaho{bda]Vi `aih\cZ` bVm^bjb*%"{i`Ve]Vi_Vi{bd\Vi{h`ci! W#
@^`e{an{o]VicV`4 " @oedci^`aih\kZih^hoZgkh^ciobcnZ^!]Zan^c`dgb{cnoVi^hoZgkh ^ciobcnZ^!`o]Vhoci{ghVh{\d`!c`dgb{cnoVi^!^aaZikZ{aaVb^iWWh\^ ijaV_Ydc \VoYVh{\^ i{ghVh{\d`! VaVeik{cnd`! hokZih\Z`! Z\n]{oV`! `oiZhiaZiZ`!Z\nZhaZiZ`hWZaa`VaV`jaicdc"egd[^i`dcodgX^jbd`0 " `^h"h`oek{aaVa`do{hd`#
7ZVY{h^]Vi{g^Y/'%%+#&'#( @^g/<@B@>DE>= >KÔKÐOB>CÕHw<?6KÐIÍH6 6e{an{oViXa_V/ " 6aV`dhh{\Zaa{i{hVV]Vi{ggi`Z`cZ`bZ\[ZaZaZ\hoh\Zh^kkooZa# " 6o g^ciZii iZaZeahZ`Zc V hoda\{aiVidii ^kko b^ch\Z bZ\[ZaZa_Zc V ]Vi{ggi`Z`cZ`# " 6o^kkob^ch\_Vki{hV]Vi{g^YgZbZ\kVahja_dc#
6Xa`^iohZaghcZ`bY_V 6oc`dgb{cnoVid`cV``iZaZo[ZaVYViVVoZ\hoh\Zh^kkogakVa\dcYdh`dY{h# 6bZ\[ZaZa^kkob^ch\W^oidhi{hVgYZ`WZc`^`Zaak{aVhoiVc^VaZ\bZ\[ZaZaWW! aZ\daXhWWbhoV`^bZ\daY{hi#6Xa`^iohZaghcZ`bY_VaZ]Zi/ " b{h^`koW{o^hgVkVa{iigh0 " bZ\akkoi^hoiib`dghoZghihZ0 " _koi^hoiibaiZhihZ# B^kZaVo^kkob^ch\iV[d\nVhoi^]ZanZc`ZaaW^oidhiVc^!VWZgj]{o{hd``ZgZic WZaa V aZ\ho`h\ZhZWW ]{aoVigZ`dchigj`X^h bjc`{`Vi ^h Za `Zaa k\Zoc^ V]]do! ]d\nVo^kkoi^hoiiiZX]cda\^V^WZgj]{o{hhVaZagi!bZ\[ZaZab^ch\ko`Zga_c V [d\nVhoi`]do# 6 k{g]Vi bhoV`^ WZVkVi`do{hd` _ZaZcaZ\ ^h oZbZa kobkZ` [danVbVidhhoda\{aiVi{hVbZaaZii`Zaa!]d\nbZ\kVahja_VcV`#
I{bd\Vi{hWVcghoZhi]ZiiZk`Zcnh\Z`/ " 6cZbbZ\[ZaZakob^ch\ZiVY`jiV`oZbZaiZihcZ`bZ\hociZihZ! bZ\[ZaZakob^ch\ZiW^oidhikoVY"giZ\gZiZaZeiZcY_`jiV`aiZhihZ! Vho`h\Zhi{kkZoZi`Z`eihZ0 " B{hkoZaa{igZcYhoZggakVako{ikiZabhoV`^[ZaiiZaZ^cZ`W^oidhi{hV! h ]V ho`h\Zh! ^kkob^ch\"_Vki Xa ]{aoVigZ`dchigj`X^` bZ\kVahi{hV0 " 6oZag{hd`cV`bZ\[ZaZakob^ch\ZiW^oidhi_ko`ZoZah^iZX]cda\^{` WZkZoZihZ!h]Vho`h\Zh!^kkob^ch\"_VkiXa]{aoVigZ`dchigj`X^` bZ\kVahi{hV0 " 6 bZ\ak ko`ZoZah^ iZX]cda\^{` `dghoZghihZ Vo Zag{hd`cV` bZ\[ZaZa kob^ch\ W^oidhi{hV gYZ`WZc! h ]V ho`h\Zh! ^kkob^ch\"_Vki Xa]{aoVigZ`dchigj`X^`bZ\kVahi{hV#
@^`e{an{o]VicV`4 IZaZeah^c`dgb{cnoVi!c`dgb{cnoVi^i{ghja{h
7ZVY{h^]Vi{g^Y/'%%+#%-#( @^g/<@B@>DE>=
y
C
@
D
G
B
Í
C
N
O
6
I
D
@
ÍAA6I>=JAA69w@@:O:AwH: 6e{an{oViXa_V/
H
O
Í
B
Í
G
6
E{an{oVi^iZgaZiZ`/
6o {aaVi^ ]jaaVY` \n_ihgZ h [ZaYda\do{h{gV hoda\{a {i[d\! `dbeaZm gZ\^dc{a^h gZcYhoZgZ``^VaV`i{hV!Vo{aaVi^]jaaVY`ViWW^]jaaVY`iakVaZa`aciZii\n_ih^! WZ\n_ih^! `ZoZah^! ZoZc WZaa ]Vhocdhi{h^ gZcYhoZgcZ` `^eihZ! ^aaZikZ ZoZ` aigZ]do{h^[ZaiiZaZ^cZ`bZ\iZgZbihZ#
E{an{oVi^iZgaZiZ`/ V9\`jiV`hY\iZbZi`[Zaho{bda{hV!kVaVb^cigZ`jai^k{a{hVkV\n{iVaV`i{hV {aaVi^ZgZYZi]jaaVY`igh\^ho^ci`ZoZahcZ`Xa_{gV#'%%*#YZXZbWZg(&"^\ Vo{aaVi^ZgZYZi]jaaVY`Y\`jiV`WVhY\iZbZi`WZigicZa]ZanZohi bZ\`ZaahociZic^# W 6 igh\^ ho^ci {aaVi^ ZgZYZi ]jaaVY` `ZoZa iZaZeZ` [Z_aZhoihZ h `^VaV`i{hV# 6igh\^ho^ci{aaVi^ZgZYZi]jaaVY``ZoZaiZaZeZ`]Zo`VeXhdaY{aaVi^ZgZYZi ]jaaVY`WZ\n_ihcZ`hZa`ZoZahcZ`[Z_aZhoihZh`^VaV`i{hV#
@^`e{an{o]VicV`4 IZaZeah^ c`dgb{cnoVid`! c`dgb{cnoVi^ i{ghja{hd` h iWWh\^ {aaVb^$ c`dgb{cnoVi^ijaV_YdcWVcakhoZgkZoZiZ`#
7ZVY{h^]Vi{g^Y/'%%+#%-#( @^g/<@B@>DE>= @>BDC9DII6CB:OÕ<6O96HÍ<>wH:G9wHO:I> 8wAD@6IHODA<ÍAÔHOÍBCwA@zA>8H6@ =:ANG6?O>HOÍBB6A:AAÍIDII@zAI:GzA:I> JI6@wH6=DOOÍ?J@@6E8HDAÔ9Ô AwI:HÐIBwCN:@wEÐIwH:!;:A×?ÐIÍH6 6e{an{oViXa_V/
6i{bd\Vi{h`iiZk`Zcnh\iejhgVkdcVi`do^`/ 6/k{gdhd`h`oh\Z``oii^_kV\naiZoiZhikgk{gdh^bZ\{aaVedY{hd` `ZgZiWZcViZhikgiZaZeahZ`aV`^cV`hoZgkZoZiiiVa{a`do`# 7/ :jgeV^ ib{``Va [d\aVa`do `dc[ZgZcX^{` V iZhikgk{gdh^ `VeXhdaVid` \^hoZVaVii! kVaVb^ciViZhikgk{gdh^`VeXhdaVid`gi[ZaZahi^hoih\k^hZa`cZ`gZcYZoZii hoZb^c{g^jb^`eohZ`#
@^`e{an{o]VicV`4 6oÉ6ºiejhZhZiWZc/ " k{gdhd`h`oh\Z`kV\nZoZ`iZhikgk{gdh^`VeXhdaVid`gi[ZaZahZ\nZhaZiZ^ $W^odiih{\V^0 6É7ºiejhZhZiWZc/ " k{gdhd`h`oh\Z`kV\nZoZ`iZhikgk{gdh^`VeXhdaVid`gi[ZaZahZ\nZhaZiZ^ $W^odiih{\V^0 " ]Zan^kV\ngZ\^dc{a^hc`dgb{cnoVid`b{hho^ci_Z^0 " c`dgb{cnoVid`hokZih\Z^$Z\nZhaZiZ^#
7ZVY{h^]Vi{g^Y/'%%*#%+#% @^g/:jgeV^7^odiih{\ >CI:GG:<>>>6 E{an{oVi^iZgaZiZ`/ E{an{oc^ Vo Va{WW^ ibV`g`WZc! V egd\gVbYd`jbZcijbd`WVc bZ\]Vi{gdodii eg^dg^i{h^iZgaZiZ`ZcaZ]Zi/ " =Vi{gdc{icna\VoYVh{\^Z\niib`Yh! " 6oZag]Zih\_Vki{hV! " =Vi{gdc{icnaZ\niib`Yh^higj`ig{`h]{aoVid`[Z_aZhoihZ! " :bWZg^Zg[dgg{hd`[Z_aZhoihZ! " ;ZcciVgi]Viigh\^h`gcnZoZi^[Z_aZhoih#
BZo\VoYVh{\^jiV`hV]doo{_j``VeXhdaYaiZhibcnZ`eihZ!_Vki{hV#
@^`e{an{o]VicV`4
I{bd\Vi{hWVcghoZhi]ZiiZk`Zcnh\Z`/
6e{an{oViWZcn_i{h{gV_d\dhjaiV`/V
EdgbZciZhiZii!kV\nho^a{gYWjg`daVi!XhV`]ZangV_o^ho{bbVagZcYZa`Zo`aiZgaZi^ jiV`eihZ![Za_i{hV#6oi]do`okZiaZca`VeXhdaY{g`d`!eVY`{`!goh`!]^YV`! {iZgZhoZ`!VXhVeVY`koZakZoZihiW^oidhiZ\nWaiZhibcnZ`eihZ![Za_i{hV#
@^`e{an{o]VicV`4 BV\nVgdgho{\dc b`Y _d\^ hoZbanZ` h _d\^ hoZban^h\ ca`a^ \VoY{a`dY hoZgkZoZiZ`i{ghja{hV^#
7ZVY{h^]Vi{g^Y/'%%+#&'#( @^g/;KB
7ZVY{h^]Vi{g^Y/'%%+#%.#% @^g/KÍI>
=:AN>E>68D@wH;:AKÍHÍGAÔ=:AN:@;:A×?ÐIÍH6! ÍI6A6@ÐIÍH6!7ÕKÐIwH:wH×?6@AwIG:=DOÍH6 6e{an{oViXa_V/ =Zan^e^VXd`hcV\nWVc^e^VXgV_ji{h^aZ]Zih\Z`[Z_aZhoihZ#
I{bd\Vi{hWVcghoZhi]ZiiZk`Zcnh\Z`/ ×_ e^VXd` aigZ]do{hV! bZ\ak` [Z_aZhoihZ! WkihZ! Vo Zag{hd`cV` igic bZ\[ZaZaiZihZ# ;ZYZii h [ZYZiaZc Za{gjhi]ZanZ`! Z\nW oaZi]Zan^h\Z`! gV`i{gV`! hodX^{a^hh]Vih{\^]Zanh\Z`!]jaaVY`i{gda`!Z\nWhoda\{aiVi{hd`]doho`h\Zh ]Zanh\Z` `^VaV`i{hV h Zho`o`! \eZ`! WZgZcYZohZ` WZhoZgohZ bgaZ\Zah! `^ h WZgV`dY{hi hZ\i Zho`o`# Ho`h\Zh `^Z\hoi ^c[gVhigj`igV bZ\iZgZbihZ/ eaY{ja/ZcZg\^VZaa{i{h!ko!eVg`da!i#
@^`e{an{o]VicV`4 BV\nVgdgho{\dc b`Y _d\^ hoZbanZ` h _d\^ hoZban^h\ ca`a^ \VoY{a`dY hoZgkZoZiZ`i{ghja{hV^#
7ZVY{h^]Vi{g^Y/'%%+#&'#( @^g/;KB IÍBD<6IÍHI:HIKwGKÍGDHD@@yOyII> I:Kw@:CNHw<:@G:6O6@IÐK:JGÔE6>HÍ< ?:
lll#[dggVhedgiVa#]j
Visszatekintõ
Localinfo Önkormányzati Havilap
Márciusban történt - Márciusban történt Békés megye sikeres az uniós pályázatokon Sikeresnek értékelte Békés megye eddigi szereplését az uniós pályázatokon Varga Zoltán, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke Békéscsabán. A megyei pályázók január 31-ig több mint 16 milliárd forintot nyertek a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaihoz benyújtott pályázatokon - mondta sajtótájékoztatón az elnök. Hozzátette: ezzel az eredménnyel elõkelõ helyet foglalnak el a megyék sorrendjében az operatív programok irányító hatóságaival aláírt szerzõdések alapján, s ha az eddig elnyert összeget 1000 fõre vetítjük, akkor Békés a második helyen áll. A már nyertes pályázatok közül kiemelte a gyulai szennyvíz-csatorna hálózat több mint egymilliárd forintos fejlesztési programját, amelynek eredményeként gyakorlatilag 100 százalékos lesz a fürdõváros csatornahálózata. 2005.03.02.
Forrásszerzési dömping önkormányzatoknak Rengeteg a pénz, kérdés, hogy mennyit tudnak belõle az önkormányzatok megszerezni? Három tárca politikai államtitkára ismertette az önkormányzatok idei pályázati lehetõségeit a veszprémi megyeházán, a városkörnyéki polgármesterek elõtt. Juhász Gábor belügyi államtitkár elmondta, a többcélú kistérségi társulások számára országosan 9 milliárdos pályázati lehetõségrõl van szó, de ebbõl a forrásból éppen az érintett itteni két választókerület polgármesterei nem merítettek. A másik anyagi forrás a regionális fejlesztési tanácsoknál rendelkezésre álló összeg, ez 52 milliárd országosan. Számtalan olyan tervük, projektjük van az önkormányzatoknak, amelyek ebben a finanszírozásban valósulhatnak meg. 2005.03.04.
Környezetvédelmi együttmûködés Kaposvár környezetvédelmi koncepciójának kidolgozását segíti az az együttmûködési megállapodás, amelyet a város önkormányzata kötött a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõséggel. "A környezetvédelmi felügyelõség az, ahol a lehetõ legszélesebb információs bázissal rendelkezvén, a lehetõ legnagyobb szaktudással, meg tudják adni számunkra azokat a javaslatokat, amelyek fontosak ahhoz, hogy Kaposvár környezeti állapota ne legyen rosszabb a jelenleginél" mondta Szita Károly polgármester újságíróknak a megállapodás aláírásakor, a városházán. 2005.03.08.
28
2005. április
Hatszáz fõvárosi szelektív hulladékgyûjtõ Az idén 250 új szelektív hulladékgyûjtõ szigetet létesítenek a fõvárosban - jelentette be Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, ezzel összesen 600-ra nõ a szigetek száma. Létrehozásuk egyenként 100 ezer forintba kerül, mûködtetésükre pedig évente összesen 800 millió és 1 milliárd forint közötti összeget kell fordítani. 2005.03.09.
Párbeszéd Somogy megyéért Párbeszéd Somogy megyéért címmel rendeztek fórumot Kaposváron somogyi miniszterek, államtitkárok, a megye társadalmi, gazdasági, közéleti szereplõinek részvételével. A fórumon egyebek mellett részt vett Lamperth Mónika belügyminiszter, Kolber István regionális fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter, Rácz Jenõ egészségügyi miniszter, Suchman Tamás, a MeH, valamint Pásztohy András, az FVM politikai államtitkára, továbbá a megyei közgyûlés vezetõi. A politikusok azért kezdeményezték a találkozót, hogy megvitassák, mit tehetnek közösen Somogy megyéért. Az egyeztetõ tanácskozás aktualitását az adta, hogy a KSH legfrissebb jelentése szerint Somogy gazdasági teljesítménye messze elmarad a várakozásoktól, a megyék sorában az utolsó helyen áll, magas a munkanélküliség, a bérek pedig jóval az országos átlag alatt vannak. 2005.03.10.
Szakképzõ központ EU-p pénzbõl Egerben Egymilliárd forintot nyert a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében egy integrált szakképzési központ megvalósítására az egri, a Heves megyei önkormányzat és egy szakképzéssel foglalkozó alapítvány konzorciuma - közölte Nagy Imre, Eger polgármestere. Az önkormányzat tervei szerint a 2006-os tanév kezdetén már megindulhat az oktatás az új intézményben. Az Eger vezette konzorcium két egymást követõen meghirdetett Humán Erõforrás Fejlesztési Programra is pályázott. A kettõbõl összesen 942 millió forintot kap az EU támogatása nyomán a konzorcium. A tervek szerint a Bornemissza Gergely Szakképzõ Iskola udvarán felépítenek egy csúcstechnológiai, elsõsorban fém és elektronikai ipari szakmákat oktató központi képzõhelyet. Itt ugyanolyan körülmények fogadják majd a diákokat, mint a korszerû termelõ üzemekben. A képzõhelyet az Egerben termelõ cégek munkaerõ-piaci igényei szerint alakítják ki. 2005.03.16.
Localinfo Önkormányzati Havilap
Visszatekintõ
Márciusban történt - Márciusban történt RomaPONT nyílt Miskolcon Kalyi Jag, azaz Fekete tûz címmel RomaPONT szociális és közösségi ház nyílt Miskolcon; az intézmény a szociálisan hátrányos helyzetben élõ családok számára nyújt segítséget. Az országban elsõként Miskolcon nyitotta meg kapuit Kalyi Jag roma közösségi ház, a helyszín kiválasztása céltudatos volt, ugyanis Borsod-AbaújZemplén megyében jelentõs a munkanélküliség és közülük is igen sok a roma származású - mondta Teleki László politikai államtitkár az intézmény avató ünnepségén. Hozzátette: a RomaPONT célja, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben élõ családoknak a kultúra, az oktatás eszközeivel nyújtson segítséget. 2005.03.17.
Lakótelepi rendõrség Gyõrött Lakótelepi rendõrséget hoznak létre áprilistól egy modellkísérlet keretében Gyõrött, az Ady-városrészben. Az elképzelés az, hogy a környékbeli városokban és megyékben is létesítenek ehhez hasonlót. Nemcsak a járõrszolgálat, hanem a bûnmegelõzés, a panelokban élõ emberek biztonságérzetének növelése, a lakóközösségekkel és a civil szervezetekkel való napi kapcsolattartás is feladata lesz annak a tíz rendõrnek, aki az elsõ lakótelepi rendõrséget alkotja áprilistól Gyõrött. Szabadfi Árpád dandártábornok, Gyõr-Moson-Sopron megye rendõrfõkapitánya elmondta: korábban is foglalkoztak már azzal a gondolattal, hogy a lakótelepen élõk biztonsága, a bûnmegelõzés érdekében speciális csoportot állítanak fel. Erre áprilistól egy országos modellkísérlet keretében - saját költségvetésükbõl - lehetõségük lesz. A dandártábornok hangsúlyozta: fontos feladatuk közé tartozik a kapcsolattartás a lakossággal, s a közvetlen segítségnyújtás gondjaik megoldásában. 2005.03.18.
E-h hulladékgyûjtõ akció a Mátraalján Összesen 100 mûködésképtelen elektromos berendezést ártalmatlanítottak közös e-hulladék gyûjtõ akciójuk során a nagyrédei környezetvédõk és Abasár Önkormányzata. Az akció keretében 20 számítógép monitort, 23 egyéb informatikai egységet, 19 televíziót, 20 háztartási gépet, 10 egyéb szórakoztató elektronikai készüléket és 8 akkumulátort semmisítettek meg. Az egy hetes akció ideje alatt, a községi önkormányzat udvarán fogadták a kukába szánt elektromos eszközöket. Megsemmisítésükrõl, illetve a hulladék elhelyezésérõl szakemberek gondoskodtak. 2005.03.21.
Mórágyi telkek egy forintért Egy forintért lehet telket vásárolni a Tolna megyei Mórágyon. Amióta ennek híre ment, égnek a vonalak a polgármesteri hivatalban, már Szolnok és Heves megyébõl is van érdeklõdõ. Garay János, Mórágy polgármestere elmondta, már évekkel ezelõtt elgondolkodtak azon, miként lehetne a fiatalok számára vonzóbbá tenni a községet. Mivel munkalehetõséget nem tudtak kínálni, úgy döntöttek: a letelepedést támogatják. Az elsõ lakáshoz jutást segítõ egyszeri összeg hét-nyolc éve ötvenezer forint volt, ma már ötszázezer. Egy ideje fontolgatni kezdték, hogy a település foghíjas utcáin üresen álló, közmûvesített telkeket alacsony áron értékesítik fiatal pároknak. Az összeg végül mindössze egy forint lett. A polgármester hozzátette: az ár valóban ennyi, de azt tudni kell, hogy a szolgáltatók a közmûvekre való rákapcsolódásért pénzt kérnek. 2005.03.23.
Lezárult az idei elsõ közmunkapályázat Elbírálták az idei elsõ közmunka pályázatokat, az 1.560 milliárd forintos támogatási keretre 193 pályázatot adtak be az önkormányzatok és társulásaik, ezek közül 55 pályázó nyert el támogatást - derül ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi minisztérium honlapján közölt tájékoztatóból. A települések fejlesztését szolgáló munkákat áprilisban indítják, a sikeres pályázatok alapján 2.429 munkanélküli jut több mint fél éves munkához. A bíráló bizottsághoz 193 pályázat érkezett, de ezek egy része formai okok miatt nem felelt meg. Leggyakrabban az volt a kifogásolható, hogy egy-egy önkormányzat több pályázatban is részt kívánt venni. Mások az értékelés során azért kerültek hátrányba, mert nem vállalták a foglalkoztatáshoz kapcsolódó képzést, a támogatás nélküli továbbfoglalkoztatást, a roma szervezetekkel való együttmûködést. 2005.03.25.
Nõtt a munkanélküliek száma Fejér megyében Nõtt a regisztrált munkanélküliek száma Fejér megyében; a megyei munkaügyi központ nyilvántartása szerint 15.700-an, félezerrel többen vannak állás nélkül, mint a tavalyi év hasonló idõszakában. A megye térségeinek a felében emelkedett a munkanélküliség, Székesfehérváron és körzetében viszont csökkent. A munkanélküliség relatív színvonala a legalacsonyabb Bicske és Gárdony térségében, ahol 5,7, illetve 5,4 százalék. 2005.03.30. 2005. április
29
Településmarketing
Localinfo Önkormányzati Havilap
Palóc Út - rendezvényekkel csábít két megye Akinek van szõleje, borúttal hívogatja településére a turistákat; akinek nincs, semmit nem tehet. Dehogynem! Heves és Nógrád megye települései most úgy döntöttek: az idegenforgalom élénkítésére "Palóc Út" néven vendégcsábító programba kezdenek. Tény, hogy Palócföld és palócok vannak, de a történettudomány máig nem adott hiteles választ arra, honnan jöttek, és kik is valójában ennek a népcsoportnak a tagjai. Annyi biztos, hogy a Mátra északi lejtõitõl nagyjából a Rima és a Sajó völgyéig, s a Bükk hegységtõl nyugatra az Ipoly lapályáig terjedõ területet - sõt Szlovákia, valamikori Gömör megyéjének egy részét is - palócok lakják. Palócföld vonzerejének és adottságainak felmérése, illetve a lehetõségek értékelése érdekében szakmai együttmûködés alakult ki a Heves és Nógrád megyei szakemberek és szervezetek között, amelynek alapján körvonalazódott a tematikus út kialakításával összefüggõ "feladvány". Ennek megoldására három tucat alapító tag részvételével, megalakult a Palóc Út Egyesület, amelynek elnöke Tóth Csaba, a Nógrád Megyei Közmûvelõdési és Turisztikai Intézet Igazgatója, társelnöke Kiss János, a Heves Megyei Önkormányzat Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Iroda vezetõje, alelnökei: Báder Miklósné, a Hevesi Népmûvészeti és Háziipari Szövetkezet elnöke és Molnár Ildikó, a Balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója. Az egyesület pezsgõ palóc-élet mellett tette le a voksát, ezért szívesen várja mindazon magánszemélyeket, vállalkozókat, népi iparmûvészeket, kézmûves mestereket, falusi vendégfogadósokat, akik a Palócföldön a turizmus fejlõdéséért és a tematikus út sikerességéért akarnak tenni. Az elsõ nyilvános bemutatkozás márciusban a budapesti Utazás kiállításon megtörtént. Az eseményen kiderült, hogy 18 nógrádi és 12 hevesi település csatlakozik a kezdeményezéshez. Hosszabb távon fontos célkitûzés, hogy a Palóc Út Egyesület ne csak a marketing és szervezési jellegû feladatokban, hanem Palócföld kulturális turizmus kínálatához kapcsolódó fejlesztésében is kezdeményezõ, koordináló szerepet vállaljon, s így a résztvevõ te-
Localinfo
lepülési önkormányzatok, szervezetek és vállalkozások összességében a tematikus utat erõsítõ, kínálatát bõvítõ és a turisztikai termék színvonalát, versenyképességét javító fejlesztési forrásokhoz jussanak majd. Erre lehet példa a mátraderecskei Kézmûves Ház folyamatban lévõ átalakítása, melynek megvalósítására a Hevesi Népmûvészeti és Háziipari Szövetkezet vállalkozott. Hasonló fejlesztések megvalósítására a szakemberek többek között az AVOP, a LEADER+, illetve az Interreg programok keretében látnak lehetõséget. Sengel Ferenc [email protected]
K i e m e l t e s e m é n y e k 2 0 0 5 -bb e n Április 6. - Május 30. Tarjáni tavasz - Salgótarján Április 14. - 16. Országos Népviseleti Divatbemutató és kiállítás - Eger Május 28. - 29. Ködellik a Mátra - Népzenei Találkozó és Citerazenekari fesztivál - Eger Június 4. Tájak-Ízek-Kultúrák - Falusi Vendéglátók Fesztiválja - Szécsény Június 5. Bujáki vasárnap - Buják Június 18. Burgonyanap - Mátraballa Június 18. - 19. Siroki várnapok Június 25. - 26. Bene búcsú - Mátrafüred Június 26. Nemzetiségi és Hagyományõrzõ Nap - Terény Július 1. - 2. Palóc napok - Parád - Parádfürdõ Július 23. - 31. Végvári vigasságok Egerben Július 24. Szent Anna Napi Palóc Búcsú - Balassagyarmat Július 27. - 31. X. Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál - Salgótarján, Hollókõ, Szécsény, Kazár, Balassagyarmat, Bánk, Szügy, Mihánygerge, Ragyolc, Losonc, Fülek, Augusztus 6. - 7. Palóc búcsú, Keresztállítás - Herencsény Augusztus 19. - 21. Kazári búcsú Augusztus 21. - 24. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó - Eger Augusztus 27. Szilvaszombat - Kétbodony Augusztus 27. - 28. Egri Népzenei Gála és Szakmai Napok
Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja
Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Tervezõszerkesztõ: Bánffy Csaba Címlap: Szõke Rita
Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Mágus Média Bt. 1141 Bp. Verbó u. 3. telefon: 06-30-311-3853 422-0161, 422-0162 fax: 422-0163
Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft
A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.
30
2005. április