Elıterjesztés Szank Községi Önkormányzat a 2011. évi költségvetési koncepciójára Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. 70. §-a értelmében a polgármester a helyi önkormányzati képviselı-testület tagjai általános választásának évében december 15-ig nyújtja be a testület részére a következı évre vonatkozó költségvetési koncepciót. A költségvetési koncepció feladata, hogy meghatározza azokat a szabályozási elveket, amelyeket a költségvetési rendelet tervezet összeállításakor érvényesíteni kell. Az államháztartás mőködési rendjét szabályozó 292/2009. (XII.19.) sz. Kormányrendelet 35. §-a szerint a koncepció készítése során az alábbiakat kell figyelembe venni: -
a tervévre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat helyben képzıdı tervévi bevételek ismert kötelezettségvállalások következı évi feladatok az önkormányzat bevételi forrásai
A költségvetési koncepció összeállítása elıtt a jegyzı – a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveinek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével – áttekintette a költségvetési szervek következı költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait. A polgármester a költségvetési koncepció tervezetérıl a helyi önkormányzatnál mőködı bizottságok véleményét a szervezeti és mőködési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a helyi kisebbségi önkormányzat véleményével együtt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a koncepció tervezetének egészérıl kell véleményt alkotni. A költségvetési koncepció tervezetét - a bizottságok véleményével együtt – a képviselı-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részérıl tájékoztatni kell a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét. Fenti kötelezettségeket figyelembe véve az alábbiak szerint terjesztem a Képviselı-testület elé Szank Községi Önkormányzat 2011. évi költségvetésének koncepcióját.
Bevételek: A bevételek tervezésénél számításba kell venni a tervezés idıpontjában meglévı ismeretek szerint 2011. évben valószínősíthetı valamennyi pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli bevételt. A polgármesteri hivatal mőködési bevételei között az intézményi mőködési bevételek és a sajátos mőködési bevételek megtervezése szükséges. Az intézményi mőködési bevételek között az alábbi bevételi elıirányzatokat kell megtervezni: - csatornadíj, piac, búcsú, szociális étkeztetés bevétele, gyermek étkeztetés bevétele, házi segítségnyújtás szolgáltatás bevétele, egyéb sajátos bevételek, állati hulla elszállítás bevétele, továbbszámlázott telefon, továbbszámlázott villany és gáz bevétel, kamat bevétel, Kisbíró újság bevétele, ÁFA bevétel. Az ÁMK intézményi mőködési bevételei között a továbbszámlázott telefon, villany és gáz bevétele, bérleti díj bevételek, kamat bevétel, ÁFA bevétel, könyvtári tagsági díj bevételt kell megtervezni. Az intézményi mőködési bevételeket a 2010. évi teljesülés szintjénél 10 %-kal magasabb mértékben kell tervezni. Az étkeztetés bevételeinél számítunk a legnagyobb mőködési bevételre. A polgármesteri hivatal étkeztetés bevételei a 2010. évihez képest várhatóan 1
emelkednek, az étkeztetési térítési díjak emelkedése miatt. A házi segítségnyújtást 2011. évben sem tudja az önkormányzat térítésmentesen biztosítani az ellátottak részére. Mőködési bevételként kerül a házi segítségnyújtás személyi térítési díjbevétel tervezésre, az intézményi mőködési bevételek között. A költségvetés tervezése során, csökkenteni kell az önkormányzat által biztosított normatíva feletti támogatások mértékét. A térítési díjakat az önköltség tényleges összegéhez igazodva kell megállapítani. A kamat bevételt az önkormányzat pénzkészletének jelentıs csökkenése miatt a 2010. évben tervezettnél alacsonyabb összegben indokolt tervezni. Az Áfa bevételeket a vonatkozó törvényi elıírásoknak megfelelı mértékben kell megtervezni. Az önkormányzatok sajátos mőködési bevételnél kevesebb bevételre számítunk a következı évben. A településre kimutatott lakhelyen maradó személyi jövedelemadó 8% összegét a 2010. évi szinten, 21.996 e Ft-tal vesszük számításba, mivel a 2011. évi településünknek járó összegrıl információval nem rendelkezünk. Legnagyobb összegő saját bevételünk az iparőzési adó. Ez a bevétel egyre nehezebben tervezhetı, mert sok kockázati tényezıt kell figyelembe venni a számbavétel során. A helyi iparőzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. Törvény alapján a helyi adók ügyében 2010. 06. 29-tıl ismét az önkormányzati adóhatóság jár el. A 2011. március 15-ig esedékes iparőzési adóelıleget továbbra is az önkormányzat szedi be. A május 31-én esedékes iparőzési adó bevallásokban az adózók a 2010. évet számolják el. A bevallásokat az önkormányzati adóhatóság feldolgozza, az ez alapján történı adó befizetések az önkormányzathoz folynak be, az esetleges adó visszafizetések is az önkormányzatot terhelik. A 2011. szeptember 15-én esedékes adóelılegeket a helyi adóhatóság szedi be. A legnagyobb iparőzési adót fizetı cégek folyamatos kivonulása figyelhetı meg a településen, nem jönnek létre új munkahelyek, a nyugdíjba vonuló dolgozók álláshelye nem kerül betöltésre. A felsorolt indokok miatt az iparőzési adó bevételt legfeljebb a 2010. évi teljesülés szintjén indokolt tervezni. Az iparőzési adó bevétel 2010. évi 99.677 e Ft alacsony teljesülését figyelembe véve, az önkormányzat helyi adó rendeletébe foglalt iparőzési adóalap csökkentı kedvezmény 2.500 e Ft-ról, 1.000 e Ft-ra történı csökkentése szükséges a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében. Egyszerősödik az ideiglenes jellegő iparőzési adókötelezettségekkel összefüggı adózói és adóhatósági adminisztráció (megszőnik a piacivásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni adókötelezettség, továbbá az építıipari tevékenységet végzı vállalkozások adókötelezettsége a tevékenység-végzés 31. napja helyett 2011-tıl annak 61. napján kezdıdik). Pontosításra és kiegészítésre kerülnek az iparőzési adóalap-megosztási szabályok. A gépjármőadó bevétel tervezése az elızetes információk alapján kockázatos. A korábbi években legnagyobb gépjármőadót fizetı adóalany teljességgel kivonult a településrıl, a jármővek telephelyét más településekre tette át. A gépjármőadó bevételt indokolt a 2010. évi teljesülés szintjén tervezni. A gépjármőadóban 2011-tıl csökken a súlyos mozgáskorlátozottakat megilletı gépjármőadó-mentesség. Az adómentesség csak a súlyos mozgáskorlátozottak által üzemeltetett személygépkocsik átlagos (évi 12 ezer forint) adóterhéig jár. Várható a termıföld bérbeadásából keletkezı bevételünk további csökkenése, az adózók körének további szőkülése miatt. Az önkormányzati üzlethelyiségek bérleti díjának tervezése a 2010. évi teljesülés szintjétıl 10 %-kal magasabb mértékben történhet. Az önkormányzati bérlakások és egyéb helyiségek bérleti díját 15 %-kal magasabb összeggel kell tervezni, mint az elızı évi. A bérleti díjak 2011. évtıl történı emelésére vonatkozó helyi rendelet tervezet kidolgozására a koncepció elfogadása után kerülhet sor. Az önkormányzatok sajátos felhalmozási bevételei között szerepelnek az önkormányzati ingatlanok eladásának bevételei. Szükséges 2011. évben lehetıség szerint az önkormányzati ingatlanok és bérlakások értékesítése. A koncessziós díj bevétel a 2010. évi teljesülés szintjén tervezhetı, a jelenlegi ismeretek alapján. 2
A támogatások bevételt összességében alacsonyabb szinten kell megtervezni a 2010. évi módosított szinthez viszonyítva. A központilag szabályozott forrásokból származó jövı évi bevételek – az elızı évekhez hasonlóan – az állami hozzájárulásokból és támogatásokból, továbbá a személyi jövedelemadó átengedésébıl származnak. 2011-tıl ismét módosul a normatív támogatások rendszere azáltal, hogy tovább csökken a normatív hozzájárulások száma. Egyszerősödtek a szociális szakellátási támogatások. A feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulások bevételnél számítunk jelentısebb kiesésre. A normatívák 2011. évre történı felmérése a központi költségvetési törvénytervezet alapján történt meg. A finanszírozás tervezetének alapján megállapítható, hogy az oktatási normatívák összességében településünkön továbbra is csökkenni fognak. A csökkenés oka a gyermek létszám folyamatos csökkenése. A teljesítménymutató számítás alapösszege 2.350 e Ft/teljesítmény-mutató/év összeg, amely megegyezik a 2010. évi összeggel. Teljesítménymutatók alapján történı finanszírozásnál a kistelepülések óvodái és iskolái kerülnek a leghátrányosabb helyzetbe. A közoktatásban bevezetésre került teljesítménymutató alapján a központi költségvetés, a kisebb osztálylétszámokat alacsonyabb egy gyermekre jutó fajlagos összeggel finanszírozza. A sajátos nevelési igényő gyermekek száma folyamatosan csökken az elızı tanévekhez képest. Az óvodai nevelésre járó állami támogatás növelése valamint a településen jelentkezı igény miatt továbbra is szükséges az egységes óvoda és bölcsıde intézmény fenntartása. A szociális ellátás normatív finanszírozása a következı évtıl egyszerősödik, megszőnik az otthon közeli ellátás normatíva fogalom. A szociális étkeztetésre, házi segítségnyújtásra és a tanyagondnoki szolgálatra igényelhet az önkormányzat normatívát. A szociális étkeztetésre az ellátottak után 55.360 Ft/fı normatíva igényelhetı, tervezéskor az ellátottak éves becsült számát kell osztani 251 étkezési nappal. Egy ellátott naponta csak egyszeresen vehetı figyelembe. A házi segítségnyújtásra nyújtott 166.080 Ft/fı hozzájárulás az önkormányzatot a házi segítségnyújtásra keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg. Az ellátottak száma tervezéskor az ellátottak éves becsült száma osztva 251 nappal. A tanyagondnoki szolgálat állami támogatása nem függvénye az ellátottak számának, a szolgálat támogatása a költségvetési tervezet alapján 1.997 e Ft, amely azonos a 2010. évivel. A szociális feladat ellátásban a normatív állami támogatások csökkenéséhez igazodva, kell csökkenteni a mőködtetési költségeket is. A központosított elıirányzatok a korábbi rendszer szerint év közben, általában pályázat útján igényelhetı céljellegő források, melyek igénylésére, folyósítására és elszámolásának rendjére külön jogszabályok az irányadók. Az önkormányzatot érintı itt szereplı tételek az elızı évivel megegyezıek. A települési kisebbségi önkormányzatok támogatására szolgáló keret átkerült a Miniszter Elnöki Hivatal elıirányzatába. A normatív kötött felhasználású támogatások közül a pedagógus szakvizsga és továbbképzés átkerül a központosított elıirányzatok közé. Nem változik a szociális szakvizsga támogatási összege. A támogatás értékő mőködési bevételek között kell megtervezni az OEP-tıl védınıi szolgálatok mőködtetésére kapott bevételt. A bevételt a 2010. évivel azonos szinten kell tervezni, mindkét körzet ellátása helyettesítéssel történik meg, ezért az OEP 100 %-os mértékő finanszírozást biztosít a 2011. évre. A közhasznú munkavégzés, a közcélú foglalkoztatás és a hagyományos központi közmunkaprogram megszőnik. A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtıl kezdıdıen a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel. Az új programban történı munkavállalók foglalkoztatásra kapott támogatás összegét a támogatásértékő mőködési bevételek között kell megtervezni. A pénzbeli szociális ellátások kifizetésére központi költségvetésbıl biztosított forrás tervezése is a támogatásértékő mőködési bevételek között lehetséges. A támogatásértékő felhalmozási bevételeknél a jelenlegi ismeretek alapján a Jászszentlászlói összekötı út felújításához kapcsolódó 2011. évre áthúzódó támogatás összege tervezhetı valamint a Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítására elnyert támogatás. A KEOP 5.3.0/A jelő pályázatokra elnyert támogatások, leigénylése áthúzódik a 3
2011-es költségvetési évre, ezért a támogatások összegét is itt kell megtervezni. Az EU Önerı Alapból uniós beruházások önkormányzati sajátforrás kiegészítésére igényelhetı támogatási forma megmarad. A pályázat benyújtása után elnyert támogatás összegét ezen az elıirányzaton kell szerepeltetni. A hitelek között kell számításba venni a 2010. évrıl áthúzódó fejlesztések és a 2011. évi fejlesztési célkitőzések forrását. A fejlesztések forrását szolgáló fejlesztési hitelt a lehívás mértékéig kell a költségvetésbe beépíteni. A pénzforgalmi bevételek megtervezése alacsonyabb mértékben valósulhat meg, mint a 2010. évi eredeti költségvetési szint. A pénzforgalom nélküli bevételek között a 2010. évi pozitív pénzmaradványt lehetne megtervezni. A polgármesteri hivatalnál a jelenleg meglévı pénzkészlet alapján nem becsülhetı pozitív összegő pénzmaradvány.
Kiadások: A Polgármesteri Hivatal feladatainak ellátását a 2010. évi szinten kell megtervezni. Az Általános Mővelıdési Központ részben önálló intézmény feladatait szintén a 2010. évi szinten kell tervezni. Az ÁMK feladatainak kiadásai beépülnek a Polgármesteri Hivatal költségvetésébe. Az önkormányzati feladatok ellátásában 2011. évben (közoktatás, szociális) jelentıs szerkezeti és szervezeti változásokat kell végrehajtani. Az oktatás megerısítése, a települési nevelés-oktatás hosszú távú biztosítása miatt szükséges, államháztartáson kívüli, humánszolgáltatást végzı intézmény fenntartó - egyházi jogi személy fenntartásába átadni a közoktatási és szociális (családsegítı és gyermekjóléti szolgálat kivételével) feladatokat. A törvényi szabályozás alapján jelenleg a központi költségvetés az egyházi fenntartású feladatellátást támogatja a legnagyobb mértékben. Jelen ismeretek alapján a közoktatási és szociális (a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálat kivételével) feladat ellátás a leggazdaságosabb formában, egyházi fenntartásban történhet meg. A családsegítés és gyermekjóléti szolgálat feladatok ellátása kistérségi szinten, Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmény keretében kell, hogy történjen. A többcélú kistérségi társulás mőködéséhez három alapfeladat ellátása szükséges, melyek közül egyik a szociális alapfeladat ellátás. Ezért szükséges a gyermekjóléti és a családsegítı szolgálat kistérségi keretek között történı feladatellátása. Az egyházi feladatellátás finanszírozása jelenleg úgy történik, hogy minden egyházi nevelésioktatási, szociális intézmény fenntartója megkapja az ellátottak vagy gyermekek után azt az alapnormatívát, amelyet az ugyanazon korosztályú és feladat ellátású (iskolatípusú), vagy szociális intézményt fenntartó önkormányzat megkap. Hasonlóképpen juthat hozzá az egyházi fenntartó a kiegészítı támogatásokhoz (napközis, tanulószobai foglalkozás, iskolaotthon, fejlesztés, tankönyv ellátás, minıségfejlesztési feladatok) és a kötött felhasználású támogatásokhoz (pedagógus továbbképzés, szociális továbbképzés, informatikai fejlesztési feladatok). Mindezeken kívül- az önkormányzati saját ráfordítást helyettesítendı – az egyházi fenntartók hozzájuthatnak még a közoktatási és szociális kiegészítı támogatáshoz. A mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Önkormányzati szinten létszámcsökkentést jelent a közoktatási és szociális feladat ellátás szerkezeti és szervezeti változása. A feladat ellátás jelentıs változtatása a Polgármesteri Hivatalnál, a köztisztviselıi létszám csökkentését vonja maga után. Amennyiben a tervezett szervezeti, szerkezeti változások nem következnek be, úgy az intézményi béren kívüli juttatásokat meg kell szüntetni. Továbbá a közoktatásban a többlet órák, túlórák, helyettesítések költségvetési forrását az önkormányzat nem tudja biztosítani. A közfoglalkoztatás eddigi bonyolult és egyes elemeiben pazarló rendszerét megalapozottabb, az értékteremtı munkát elismerı, egyszerőbben áttekinthetı Nemzeti Közfoglalkoztatási Program váltja fel. Ennek keretében megszőnik az önkormányzati 4
közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás és megszőnik a hagyományos központi önkormányzati közmunkaprogram. Helyben a munkaügyi központok döntenek az önkormányzatok közfoglalkoztatási programjairól. A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program lényege, hogy az állam egységes rendszerben, azonos forrásból, azonos értéken, prioritásokon alapuló szabályozás mentén nyújt pályázatos támogatást a közfoglalkoztatással érintett többlet munkahelyek létrehozására. A közfoglalkoztatás közmunka révén valósul meg. Az új rendszer lényegi elem, hogy közfoglalkoztatási támogatás automatikusan nem jár. A támogatottnak alá kell támasztania, hogy a foglalkoztatás értékteremtı, költségigénye megalapozott. Garantálja, hogy bıvül a munkahelyek száma és mindezt ellenırizhetı, elszámoltatható formában valósítja meg. Az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltja fel, melynek összeg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. Ebbıl az önkormányzati önrész 20 %. A közfoglalkoztatás megvalósulhat önkormányzati rövid idıtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 óra munkaidı) keretében, ez az önkormányzat mindennapi közfeladatait segítı támogatás. Ebben az esetben a foglalkoztatott központilag meghatározott dologi kiadásokkal bıvített bére és járulékainak 95 %-a igényelhetı, 5 %-os önrész biztosítása mellett. Másik forma az önkormányzati huzamosabb idejő közfoglalkoztatás (napi 6-8 óra munkaidı), ebben az esetben a közhasznú munkavégzés támogatása helyett pályázati úton kaphatnak az önkormányzatok támogatást. A támogatás intenzitása 70-100 % mértékő lehet. Harmadik forma az országos közfoglalkoztatási programok. Ez a szint fogja össze az állami tulajdonú infrastruktúra és vagyonkezelés vertikumát. Mőködési fenntartási kiadások a személyi juttatások, munkaadókat terhelı járulékok, dologi kiadások, támogatások pénzeszköz átadások elıirányzatát tartalmazza. A 2011. évre a mőködési kiadások tervezése önkormányzati szinten alacsonyabbra várható a 2010. évinél. Önkormányzati szinten a korábbi évek tapasztalata alapján a mőködési kiadások körülbelül 47,00 % -át teszik ki a személyi juttatások. A munkaadókat terhelı járulékok körülbelül 15,00 %-ot, a dologi kiadások 30,00 %-ot, a támogatások pénzeszköz átadások 8,00 %-ot tesznek majd ki. A személyi juttatások tervezésénél figyelembe kell venni, hogy 2011. évben is a személyi jövedelemadózásban az adó alapja a bruttó jövedelmek munkáltató által fizetett járulékokkal (27 %-kal) növelt összege. A személyi jövedelemadó esetében a 2011. évtıl valamennyi jövedelem, (beleértve az elkülönülten adózó jövedelmeket is) tekintetében az alkalmazandó adó mértéke egységesen 16 %. Csökken az adójóváírás, az adóból levonható összeg a bérjövedelem 16 %-a, de legfeljebb havi 12.100 forint lesz, amennyiben a jövedelem nem haladja meg az évi 2.750 e Ft-ot. Ezt követıen az adójóváírás 12 %-kal fut ki, ami azt jelenti, hogy az adójóváírás évi 3.960 e Ft jövedelem felett nem érvényesíthetı. A 2011. évtıl szélesebb körben igénybe vehetıvé válik a családi kedvezmény és megváltozik a jellege. Adókedvezmény helyett adóalap-kedvezmény formájában, jövedelemkorlát nélkül lehet érvényesíteni. Jelentısen átalakul a béren kívüli juttatások adózása. Egyes pénzbeli és nem pénzbeli béren kívüli juttatások esetén a kifizetınek a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 %-os mértékő adót kell fizetni, ezek a juttatások járulékmentesek. Ilyen juttatásnak minısül többek között az üdülési csekk, a megújulási kártya-számlára utalt támogatás, a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internet használat. Önkormányzati szinten az illetmények, pótlékok, munkabérek, tiszteletdíjak, költségtérítések, a vonatkozó törvényekben meghatározottak alapján tervezhetıek. A személyi juttatások tervezésénél többletként a kötelezı soros elırelépık és jubileumi jutalmak összegét lehet figyelembe venni. A közszférában dolgozók keresetének alakulását 2011-ben is a konvergencia program feltételrendszere és a Kormány válságkezelési cselekvési programja határozza meg. Ennek megfelelıen két évre befagyasztásra kerültek a bérek, nem változik a köztisztviselıi 5
illetményalap és a közalkalmazotti bértábla sem. A keresetek javítására a soros elımeneteli rendszer és a munkáltatói hatáskörben meghozható döntések szolgálhatnak, melyek fedezete különféle szervezési és létszámcsökkentési intézkedések révén teremthetı meg. A köztisztviselıi illetve a közalkalmazott illetményalapot évente az állami költségvetésrıl szóló törvény állapítja meg, úgy hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az elızı évi illetményalap. Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009 (XII.19.) Korm. Rendelet 85 § (2) bekezdés a) pontja értelmében kereset-kiegészítést kell tervezni. A mérték vetítési alapja a keresetbe tartozó juttatások elızı évi bázis elıirányzata, mértéke változatlanul 2 %. A Polgármesteri Hivatalnál és az Általános Mővelıdési Központ intézménynél munkáltatói döntésen alapuló illetményrészek tervezésére nincs lehetıség. Az Általános Mővelıdési Központ általános iskolájában a 2011/12-es tanév tantárgy felosztásának elkészítésénél kiemelt szempontként kell figyelembe venni a költségtakarékosságot. A pedagógusok részére közoktatási törvényben meghatározott feltételek szerint járó szakképesítési 5 % és 8 % pótlékok összegét a lehetıségek szerinti legkisebb mértékre kell csökkenteni. A Polgármesteri Hivatalnál és az Általános Mővelıdési Központ intézménynél is, a béren kívül adható juttatásokat a 2010. évi eredeti költségvetés szintjén lehet tervezni, abban az esetben, ha a tervezett intézményi szervezeti és szerkezeti változások megvalósulnak. Önkormányzati szinten, a béren kívüli juttatások Cafetéria rendszerben, keretösszeg meghatározásával kerülnek tervezésre. A polgármester és az alpolgármester 2011. évi javadalmazása a képviselı-testület által meghatározott mértékben kerülhet a költségvetésbe. A képviselık, és bizottsági tagok személyi juttatásait a vonatkozó helyi rendeletben megállapított mértékben kell megtervezni. A lakossági folyószámlára történı illetmény utalása miatti költségtérítés összeget nem kell tervezni, mert a takarékszövetkezettel történt megállapodás alapján valamennyi dolgozó részére havi egyszeri alkalommal a bank automatából történı készpénz felvétel díjmentes. A munkaadókat terhelı járulékokat a személyi juttatások függvényében, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelı mértékben kell számításba venni. A munkáltató által fizetendı járulék mértéke 27 % a bérek teljes összege után. A kedvezményes körbe nem tartozó természetbeni és egyéb bérrendszeren kívül adható juttatások esetében az adó mértéke 54 % lesz, plusz 27 % tb-járulék vagy egészségügyi hozzájárulás is terheli a kifizetést. A tételes egészségügyi hozzájárulás meg szőnik, a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás 27 % lesz 2011. évben. A dologi kiadások elıirányzatát a közüzemi díjak tekintetében a 2010. évi módosított elıirányzat szintjén kell tervezni. Valamennyi dologi kiadás tervezésénél törölni kell a megszőnı feladatokat és az új feladatokat számításba kell venni. A dologi elıirányzatokat a közüzemi díjak kivételével átlagában a 2010. évi eredeti költségvetési elıirányzatok szintjén kell megtervezni. Annak érdekében, hogy a tervezésnél átlagában tartható legyen a 2010. évi eredeti dologi elıirányzat szintje, nem tervezhetı meg minden 2010. évi dologi elıirányzat. A mőködési céltartalék elıirányzat tervezésére a jelenlegi ismeretek szerint csak a 2010. évi költségvetés eredeti elıirányzatának szintjén van lehetıség. A Polgármesteri Hivatal költségvetésében új feladatként jelenik meg a Kisbíró Újság bevételei és kiadásai. Ezzel egy idıben az ÁMK feladatai közül törlésre kerül a lapkiadás tevékenység. A támogatások pénzeszköz átadások tervezése a 2010. évinél alacsonyabb szinten kell, hogy történjen. Itt kell tervezni a Szociális ellátások, a Támogatás értékő mőködési kiadások és ezen belül a Társadalmi és egyéb szervezetek támogatása feladat kiadásait. A szociális ellátások feladat tervezése a szociális törvényben meghatározott kötelezıen ellátandó feladatok kiadásainak mértékéig terjed. Azokat a segélyezési formákat, amelyek kifizetéséhez nem nyújt az állam 80%-90 %-os mértékő támogatást, lehetıség szerint alacsonyabb szintre kell tervezni az elızı évinél, figyelembe véve a korábbi évek tapasztalatát. Az átmeneti segély jogosultsági feltételei szigorításra kerültek, a rendkívüli segély megszőnt. A 6
katasztrófa helyzetbe jutottak segély elıirányzat tervezése a 2010. évi eredeti költségvetés szintjén lehetséges. A társadalmi és egyéb szervezetek támogatása kiadás a 2010. évi eredeti elıirányzat szintjén kerülhet számbavételre. A Kormányprogram nemzeti ügynek tekinti a közrend és közbiztonság javítását. Az önkormányzat a kormányzati célkitőzést elıtérbe helyezve kiemelten támogatja 2011. évben a rendırséget és a településen mőködı, polgárırséget. A sportegyesület támogatását a 2010. évi eredeti költségvetés szintjén kell számításba venni. A vállalkozó orvosok 20 e Ft/hónap támogatását (éves összeg 3 orvosnak 720 e Ft), a 2011. évi költségvetés szőkös keretei miatt nem tudjuk biztosítani a következı évben. A 2011. évi központi költségvetési törvényjavaslat tartalmaz pályázati forrásokat, melyeket sikeres pályázás után a vállalkozó orvosok eszközfejlesztésre fordíthatnak. A Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulással történı együttmőködésbıl következı mőködési célú pénzeszköz átadásokra a 2011. évi költségvetésben elıirányzatot kell képezni. A kistérségi járó beteg szakellátó, központi orvosi ügyelet, szociális feladat ellátás településünkre ráosztott mőködési kiadásait biztosítani kell. A jelenlegi ismeretek alapján, a korábbi években benyújtásra került és a 2011. évben benyújtásra kerülı fejlesztési pályázatokkal összhangban kell megtervezni a felhalmozási kiadásokat. A tervezési irányelvek alapján a benyújtott és a benyújtásra kerülı pályázatok megvalósításához kapcsolódó önkormányzati sajáterı összegére fejlesztési hitel összege jelent forrást. A felhalmozási kiadások között a fejlesztések önkormányzati saját erı összegét elkülönített elıirányzaton kell tervezni. Az Európai Uniós pályázatok lehetıségeinek, további szőkülése várható. Az Uniós pályázatok fı jellemzıje az utófinanszírozás, mely nagymértékben nehezíti a fejlesztések megvalósítását. A fejlesztések finanszírozásának könnyítésére megjelent az Uniós pályázatoknál a szállítói finanszírozás lehetısége is, amely elıre meghatározott feltételek alapján történhet. A pályázatok önerejének csökkentését segíti az EU Önerı Alaptámogatási forma, melyre a KEOP pályázatok és a DAOP útfelújítás önerejének csökkentése érdekében tervezünk pályázatokat benyújtani a 2011. évben. A változó pályázati kiírások teszik szükségessé egyszerre több fejlesztés pályázatának elıkészítését. A hosszú távú fejlesztési elképzelések között szerepel az Ipari Park kialakítása. Az önkormányzat a munkahelyteremtésre irányuló pályázati lehetıségek maximális mértékő kihasználását tőzte ki célul a következı évekre. A Szank-Jászszentlászló közötti kövesút felújítása az Ipari Park kialakításának szempontjából jelentıs infrastrukturális fejlesztés, amely a 2010. évben megkezdıdött. A felújítás befejezése és a záró kifizetési kérelem benyújtása 2011. év elsı negyedévében valósul meg. Fejlesztési célkitőzés a volt gyógyszertár épületének felújításával Egészségügyi Centrum kialakítása két háziorvosi rendelıvel. Az önkormányzat két épületének (óvoda, idısek bentlakásos otthona) energiaracionalizálására benyújtásra került KEOP 5.3.0 kódszámú pályázat támogatásban részesült, melynek keretében 2010. évben megvalósult az épületek nyílászáró cseréje, hıszigetelése és főtés korszerősítése. A KEOP pályázatok pénzügyi elszámolása és a támogatások kiutalása a 2011. évben történik meg. Az általános iskola energiaracionalizációjára vonatkozó KEOP pályázat sikeres elbírálásban részesült. A felújítás a 2011. évben valósul meg. Benyújtásra került 2009. évben az Integrált közösségi és szolgáltató tér pályázat. A Közösségi Ház átalakítása, Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása történhet meg a sikeres LEADER pályázat fejlesztési célkitőzéseként. A Mővelıdési Ház belsı átalakítása, főtéskorszerősítés, nyílászáró csere, elektromos hálózat felújítás és kisebb infrastruktúrafejlesztés valósulhat meg a 2011. évben. TÁMOP pályázati kiírásra került beadásra a Kompetencia alapú oktatás Szankon pályázat. A pályázat sikeres volt, a kompetencia alapú oktatás bevezetése jelenleg is folyik, újszerő tudásszervezési technikák alkalmazása, tanári továbbképzések támogatása, esélyegyenlıség biztosítása az integrált oktatásban valósulhat meg. A projekt befejezıdött 2010. évben, a pénzügyi elszámolás áthúzódik a 2011. évre. A fejlesztések között kell szerepelnie az Ivóvízminıség javító program megvalósítása kapcsán felmerülı településre jutó fejlesztési célú pénzeszköz 7
átadás elıirányzatának. Az önkormányzat fejlesztési tervei között szerepel a MOL park (2-es tankállomás) megvásárlása, amely több év óta színtere az önkormányzat által szervezett közösségi rendezvényeknek (Megyejáró néptánc fesztivál, Falunap, Méz- és meggy fesztivál). Az önkormányzat tervei között szerepel a MOL-tól termál vagy szénhidrogén kutak megvásárlása. Éven belül megtérülı finanszírozási elıleget kell biztosítani 2011. évben, a Szanki Olajbányász Sportegyesületnek és a Szanki Ifjú Zenebarátok Köre Egyesületnek az általuk sikeresen benyújtott LEADER pályázatokban tervezett fejlesztések megvalósításához. Önkormányzatunknál meglévı informatikai hálózat alapvetıen képes a feladat ellátásra, de a növekvı feladatok miatt szükséges folyamatos fejlesztése és bıvítése. Az Általános Mővelıdési Központnál az oktatást és az ügyvitelt szolgáló informatikai hálózat fejlesztésének forrását korábbi években a központi költségvetés biztosította. A szakmai informatikai normatíva összege 2011. évtıl jelentısen lecsökken. Az Általános Mővelıdési Központ informatikai hálózatának fejlesztésére a továbbiakban más pályázati lehetıségeket kell keresni. A fejlesztési elképzelések csak sikeres pályázatok esetén valósulhatnak meg. A nyertes pályázatokban szereplı fejlesztések megvalósulásához szükséges pénzeszközt fejlesztési hitel elıirányzatból kell biztosítani. A felhalmozási céltartalék tervezése a 2010. évi költségvetés szintjén történhet. A tartalékok tervezése 2011. évre a kötelezı tartalékok és 1.000 e Ft általános tartalék mértékéig terjedhet jelenlegi ismereteink szerint. Az összeállított koncepció sok olyan döntési helyzetet hordoz, amelynek megválaszolása csak a központi költségvetés jóváhagyása, valamint a benyújtásra kerülı és került pályázatok sikerének figyelembe vételével lehetséges. A koncepció tárgyalása során szükségesnek tartom a 2011. évi költségvetés elkészítésének érdekében az alábbiakat: - a képviselı-testület a koncepció mellékletét képezı irányelvekben foglaltakról hozzon döntést - az önkormányzat az intézmények képviselı-testület által meghatározott feladatainak ellátásához biztosítson mőködési kiadásokat, a képviselı-testület által meghatározott szinten - a bevételek növelése és a mőködési kiadások csökkentése érdekében az önkormányzat számára legelınyösebb intézményi szervezeti fenntartási formákat kell kialakítani - a felhalmozási kiadások között jelenjen meg, az önkormányzati pályázatos fejlesztések elıirányzata, ami a benyújtásra kerülı pályázatok saját forrás biztosítására szolgál. Kérem a Képviselı-testületet, hogy átgondolva az elıttünk álló év lehetıségeit vitassa meg, majd hozzon határozatot Szank Községi Önkormányzat 2011. évi koncepciójáról!
Szank, 2010. december 15.
Patkós Zsolt polgármester
8
