VI. A felszámoló eljárása

1

VI. A felszámoló eljárása A következőkben tekintsük át a felszámoló eljárását, a felszámolással kapcsolatos feladatait a felszámolási eljárását megindulásától annak befejezéséig, beleértve a munkáltatói jogok gyakorlását, a vagyon megóvását szolgáló intézkedéseket, a vagyontárgyak értékesítésének szabályait, valamint a felszámolással kapcsolatos azon dokumentumokat, amelyeket az eljárás megkezdésekor, az eljárás folyamán, illetve az eljárás befejeztével a felszámolónak el kell készítenie és a törvényben meghatározott szervek számára (bíróság, adóhatóság stb.) az adott határidőben meg kell küldenie. Elöljáróban vegyük számba a felszámolónak a felszámolási eljárás megkezdésével, a hitelezők nyilvántartásával kapcsolatos feladatait!

1. Felszámoló feladatai a felszámolási eljárás megkezdésekor 1.1. Vagyoni helyzet felmérése, felszámolási ütemterv elkészítése A felszámoló felméri az adós gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, áttekinti és nyilvántartásba veszi az adós gazdálkodó szervetettel szemben támasztott követeléseket. A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, elkészíti a felszámolási költségtervet és az ütemtervet, amely tartalmazza a tevékenység ésszerű befejezéséhez, az állagmegóváshoz szükséges feladatokat is, azok pénzügyi feltételeinek megteremtésére tett javaslatokkal együtt. A felszámoló mindezeken túl javaslatot kell tegyen a felesleges munkaerő leépítésére is. Mint korábban említettük, ezt az ütemtervet a felszámoló köteles bemutatni a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek, annak kérésére. Az ütemterv ellen a választmány vagy bármely hitelező a bíróságnál kifogással élhet. 1.2. A gazdasági tevékenység továbbfolytatása Ahhoz, hogy az adós gazdálkodó szervezet tovább folytathassa gazdasági tevékenységét, a felszámolónak meg kell szereznie a hitelezői választmány hozzájárulását. Ezt a hozzájárulást felszámolónak a felszámolás közzétételét követő 120 napon belül meg kell szereznie. Amennyiben a választmány később jön létre, ezt a hozzájárulást a választmány megalakulása napjától számított 60 napon belül be kell szereznie a felszámolónak. Az adós gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységének továbbfolytatására szóló választmányi hozzájárulás egy évre szól. Ha az adós gazdálkodó szervezet ezt követően is tovább akarja folytatni gazdasági tevékenységét, újra meg kell szerezni a választmány hozzájárulását az egy év elteltét követő 30 napon belül [Cstv 46.§ (1) bekezdés].

2. Az adós gazdálkodó szervezettel szembeni követelések kezelése, beszámítása, bejelentése A felszámoló az adós gazdálkodó szervettel szembeni követeléseket áttekinti, és a követeléseket nyilvántartásba veszi.

Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

2

2.1. Követelések beszámítása, kezelése A IV. fejezet 2. pontjában már részletetésre kerültek az adós gazdálkodó szervezetre a felszámolás kezdő időpontjában bekövetkező joghatások, nevezetesen, hogy megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályban biztosított jogai, és a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása esedékessé válik [Cstv. 34.§ - 35.§]. A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és e követelésekkel szemben a felszámolás kezdő időpontját követően nem került sor engedményezésre. (Értelemszerűen, ha egy követelés a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett, engedményezésére is csak a keletkezést követően kerülhet sor.) Nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését az adós gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, élettársa. Ugyancsak nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja [Cstv. 36.§ (1) bekezdés]. A Cstv 36. § (2) bekezdése rendelkezik a felszámolás kezdő időpontját megelőzően létrejött, pozíciózáró nettósításra irányuló megállapodással. Ilyen megállapodás esetén a hitelezőnek a nettó követelést kell a felszámolónak bejelentenie, illetve a felszámoló a nettó követelést érvényesíti. A pozíciólezáró nettósításon alapuló nettó követelés kiszámítása során irányadó értéknap a felek megállapodásában meghatározott, de minden esetben a hitelezői igények bejelentésére - a 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy a külön jogszabály alapján - nyitva álló határidő lejártát megelőző időpont. Emlékeztető: a Cstv 28.§ (2) bekezdésének f) pontja rendelkezik arról, hogy a felszámolásról szóló bírósági végzés közzétételének tartalmaznia kell a hitelezőknek szóló felhívást, miszerint ismert követeléseiket - kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban [Cstv 27. § (2) bekezdés e) pont] már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket - a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be.

2.2. A 40 napon túl bejelentett követelések kezelése Előfordulhat, hogy a hitelezők a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl jelentik be hitelezői igényüket. Ha a késedelmes bejelentés időpontja és a felszámolás közzétételének dátuma között 180 nap még nem telt el, a felszámoló ezeket a követeléseket nyilvántartásba veszi [Cstv 37.§ (1) bekezdés]. Ha a felszámoló több késedelmesen bejelentett hitelezői igényt regisztrált, ezen igények kielégítésére a Cstv. általános kielégítési szabályai vonatkoznak [Cstv 57.§ - 58.§], amelyeket a későbbiekben részletesen tárgyalni fogunk. A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében a hitelezői igényt a követelés esedékessé válását követő 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni (feltéve, hogy a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be). Ezeket a hitelezői igényeket a felszámoló a korábban már hivatkozott [Cstv 27. § (2) bekezdés e) pont] rendelkezés szerint bejelentett igények között veszi nyilvántartásba. A követelés esedékessé válásától számított 40 nap elteltével, de 180 napon belül (legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig) bejelentett Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

3

igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére a Cstv 37.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadók [Cstv 37.§ (2) bekezdés]. A fenti esetekben a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztő. Más a helyzet a munkavállalót megillető átlagkeresettel, végkielégítéssel, illetve egyéb juttatásokkal. Ezeket a követeléseket a felszámoló igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként veszi nyilvántartásba és az általános kielégítési sorrend szerint elégíti ki [Cstv 37.§ (4) bekezdés]. 2.3. A felszámoló nyilvántartása A felszámoló tehát külön nyilvántartásba veszi: a) azokat a követeléseket, amelyeket a hitelezők a Cstv 28.§ (2) bekezdésének f) pontja szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül – határidőben - a felszámolónak bejelentettek. Ide tartoznak azok a követelések is, amelyeket a felszámolást közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentettek és nyilvántartásba vettek, továbbá a Cstv 3.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentett, függő követelések [Cstv 46.§ (5) bekezdés b) pont]. b) azokat a követeléseket, amelyeket az előző pontban említett határidőn túl, de a 180 napos jogvesztő határidőn belül jelentettek be [Cstv 46.§ (5) bekezdés c) pont]. A felszámoló az a) pontban felsorolt követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles megvizsgálni és az érdekeltekkel egyeztetni. Amennyiben a követelés jogosságát a felszámoló vitatja, úgy köteles 15 munkanapon belül ezeket a vitatható igényeket a felszámolást elrendelő bíróságnak felülvizsgálatra megküldeni. A felülvizsgálat eredményét a felszámoló beépíti az un. közbenső mérlegbe, amelyet a felszámolás kezdetétől évente kötelező elkészíteni [Cstv 46.§ (6) bekezdés]. Az a) és b) pontban meghatározott követelések nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése Cstv 46.§ (7) bekezdésében meghatározott százalékát (mértékét) a Bíróság gazdasági hivatala által kezelt elkülönített számlára befizesse. Egy követelés hitelezői igénynek vagy felszámolási költségnek minősítését az dönti el, hogy az adott követelés a felszámolás kezdőnapja előtti, vagy azt követően keletkezett jogügyletből erede. Mint említettük, vannak olyan követelések, amelyeknek esedékessége a felszámolás kezdő időpontját követően áll be, mégsem minősülnek felszámolási költségnek. Jellemzően ilyen követelésnek minősülnek a tevékenységzáró bevallás – és az ezt megelőző, ellenőrzéssel le nem zárt időszak elévülési időn belüli – ellenőrzése során az adózó terhére megállapított befizetendő adókülönbözetek. Az ilyen módon keletkezett hitelezői követelések bejelentése a dolog természeténél fogva nem történhet meg a felszámolás közzétételét követő 40 napon belül. A hatályos rendelkezések szerint a felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében a hitelezői igényt tehát a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni [Cstv. 37.§ (2) bekezdés]. Az adóhatósági határozattal megállapított adó esedékessége a határozat jogerőre emelkedésétől Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

4

számított 15 nap [Art. 37.§ (1) bekezdés]. A bejelentésre azonban csak akkor van lehetőség, ha ezen időpontig a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be. A felszámoló ezeket a követeléseket is a határidőn belül benyújtott hitelezői igények között tartozik nyilvántartásba venni és kielégíteni. 2.4. Szerződések felmondása, kötelezettségvállalások visszavonása A felszámoló jogosult az adós által megkötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, illetve attól a szerződéstől elállni, ahol a felek egyike sem teljesített szolgáltatást. A szerződés felmondásából vagy a szerződéstől való elállásból eredő követelések azok felmondásától vagy az azoktól való elállás napjától számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthetők [Cstv 47.§ (1) bekezdés]. A felszámoló köteles az adós gazdálkodó szervezet felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségek részére adott ilyen értelmű nyilatkozatot azonnali hatállyal visszavonni, ha a felszámolás kezdő időpontját követő 60 napon belül nem került sor a hitelezőkkel való egyezség megkötésére [Cstv 47.§ (2) bekezdés]. A felszámoló meghatározott esetekben nem gyakorolhatja az azonnal felszámolás jogát, többek közt -

munkaszerződések

-

kollektív szerződés

-

lakásokra fennálló bérleti szerződések

-

iskolával vagy tanulóval kötött gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések

-

nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés.

A tartási és életjáradéki szerződések tekintetében azok felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg. 2.5. Munkáltatói jogok gyakorlása. Munkabérek, járulékok feletti rendelkezés A felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ezen jogosítványai gyakorlása közben figyelemmel kell lennie az érvényben lévő jogszabályokra, az adós gazdálkodó szervezetnél érvényben lévő kollektív szerződés rendelkezéseire, a belső szabályzatokra, valamint a munkaszerződésekben foglaltakra. A felszámoló a munkabérek emelésére csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget. Ha a felszámoló a Cstv 57.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti járadékjellegű követelések jogosultja igényének kielégítésével összefüggésben kíván kötelezettséget vállalni, haladéktalanul értesítenie kell az államháztartásért felelős minisztert. E járadékjellegű követelés lehet: -

a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj

-

életjáradék


5

-

kártérítési járadék

-

bányászati kereset-kiegészítés

-

továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti.

3. A vagyon kezelése, megóvása. Vagyon értékesítése, felosztása. Vagyont terhelő zálogjog A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készít, és e dokumentumokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadja. Az adós gazdálkodó szervezet vezetője e dokumentumok átadásával egyidőben nyilatkozik arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad. Az adós gazdálkodó szervezet vezetője továbbá nyilatkozik arról is, hogy a mérleg elfogadása óta vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek Az adós gazdálkodó szervezet vezetője ezen felül minden olyan tájékoztatást köteles megadni a felszámolónak a gazdálkodó szervezet felszámolás előtti tevékenységéről, amely elősegíti a felszámoló munkáját. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének információi és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet követeléseit azok esedékességekor behajtja, igényeit érvényesíti és vagyonát értékesíti. A kedvezőbb értékesítés érdekében korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja. Ehhez azonban a hitelezők több mint felének egyetértő szavazata szükséges minden csoportban, feltéve, hogy ezen hitelezők követelése eléri az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmadát [lásd a Cstv 44.§-ban foglalt részletes feltételeket]. 3.1. Az adós gazdálkodó szervezet tartozásai kiegyenlítésének követendő sorrendje A Cstv 57.§-a részletesen rendelkezik arról, hogy az adós gazdálkodó szervezet vagyonából milyen sorrendben kell kielégíteni a tartozásokat. 3.1.1. Tartozások kiegyenlítésének törvényben meghatározott sorrendje a) A felszámolás költségei A törvényben meghatározott sorrend alapján elsőként a felszámolás költségeire kell fedezetet biztosítania az adós gazdálkodó szervezetnek, az alábbi sorrend figyelembe vételével: a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

6

munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is) b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, továbbá a 27/A. § (13) bekezdése szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek d) az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás e) a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek f) az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek g) a felszámoló - 49/D. § (1) bekezdés alapján nem érvényesített - díja [60. § (4) bek.], amely tartalmazza a felszámoló által nem a 27/A. § (13) bekezdésében meghatározottak szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is h) a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől meg nem térült költségei és díja, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg. b) Zálogjoggal biztosított követelések E csoportba tartoznak a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve e fejezet 3.6.2. pontja szerint már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó. Emlékeztető: Ptk 256. § (1) „A kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében (rangsor) illeti meg.”

c.) Tartásdíj, járadék, juttatás Az adós gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti. d) Magánszemély más követelése Magánszemély nem gazdasági tevékenységből származó követelései tartoznak ebbe a csoportba, Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

7

mint például a hibás teljesítésből eredő követelések, kártérítésből eredő követelések, szavatossági vagy jótállási kötelezettségek, valamint a kis- és mikrovállalkozások és a mezőgazdasági őstermelő követelései. Megjegyzendő, hogy a kötvényen alapuló követelések nem ebben a csoportban veendők figyelembe. e) Társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári tagdíj, adók, adójellegű tartozások, juttatások E csoportba tartoznak -

a társadalombiztosítási tartozások

-

a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások

-

az adók - kivéve a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások

-

a visszafizetendő állami támogatások

-

a víz- és csatornadíjak.

f) Egyéb követelések g) Késedelmi kamat és pótlék, ilyen jellegű tartozás Keletkezése idejétől és jogcímétől függetlenül ide soroljuk a késedelmi kamatokat és késedelmi pótlékokat, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozásokat. h) Többségi befolyással bíró tag, adós, vezető tisztségviselő és házastársa követelései Ide sorolandók azok a követelések (ide nem értve a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bérjellegű követeléseket [(2) bekezdés a) pont]), amelyek jogosultja -

a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),

-

a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,

-

az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,

-

az előző három gondolatjel alatt említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa,

-

az adós többségi befolyása [Ptk. 685/B. §] alatt álló gazdálkodó szervezet,

-

az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy).

Ha az adós gazdálkodó szervezet vagyona a teljes tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, először a felszámolási költségeket kell kifizetni, ezt követően pedig a biztosított hitelezők követelései kerülnek kielégítésre. Ezt követően kerül sor az adós gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési


8

járadék, bányászati kereset-kiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatások, majd ezeket követően a magánszemély nem gazdasági tevékenységből származó (például a hibás teljesítésből eredő követelések, kártérítésből eredő követelések, szavatossági vagy jótállási kötelezettségek, valamint a kis- és mikrovállalkozások és a mezőgazdasági őstermelő követelései) kielégítésére. (Mint már említettük, a kötvényen alapuló követelések nem ebben a csoportban veendők figyelembe) [Cstv 57.§ (4) bekezdés]. Ha a 3.1.1. alfejezet e)-g) pontjában szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket követeléseik arányában kell kielégíteni [Cstv 57.§ (5) bekezdés]. További szempont, hogy amennyiben a 3.1.1. alfejezet e) pontjába tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, a csoporton belül először a társadalombiztosítási tartozásokat kell kielégíteni teljes egészében, majd pedig a többi hitelezőt követeléseik arányában [Cstv 57.§ (6) bekezdés]. Fontos tudni, hogy a felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét [Cstv 57.§ (7) bekezdés]. A 3.1.1. alfejezet a) és c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a d)-g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni. A d)-f) pontokban foglalt követelések az 57. §-ban foglaltak szerint a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők [Cstv 58.§]. Megjegyzendő, hogy a felszámoló a 3.1.1. alfejezet c) pontjában felsorolt járadékjellegű követelések egyösszegben való kiegyenlítésében, azonban megállapodás hiányában köteles a jogosultak javára egyösszegű járadékbiztosítási szerződést kötni. 3.1.2. Szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezése A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére - az 57. § (1) bekezdésének d) pontja szerint e célra elkülönített összeg egyidejű átadásával - más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni [Cstv 58.§ (4) bekezdés]. 3.1.3. Függő követelések A VI. A felszámoló eljárása fejezet adós gazdálkodó szervezettel szembeni követelések alfejezetének 2.3. pontjában már szóltunk a függő követelésekről. A Cstv 3.§ (1) bekezdésének c) pontja szerint függő követelések a bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó követelések, amelyeknek beállta és esedékessége még bizonytalan. A felszámoló e követelések rendezésére a Cstv 58.§ (5) bekezdése szerint tartalékot képez. A tartalék képzésekor figyelemmel kell lennie arra is, hogy amennyiben a zálogjogosult a Cstv 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függő követelés jogosultja, akkor a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból a Cstv 49/D § (1) bekezdésben meghatározott költségek és felszámolói díj levonása után fennmaradó összeget a felszámolónak a Cstv 58. § (5) bekezdés szerinti tartalékba kell helyeznie. Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

9

Ha a fennmaradó összeg nagyobb, mint a függő követelés összege, akkor ez utóbbi összeget kell a tartalékba helyezni [Cstv 49/D § (7) bekezdés]. Tartalékba kell helyezni a függő követelés jogosultja által a Cstv 38. § (5) bekezdés alapján a felszámoló részére kiadott, a függő követelést biztosító óvadékot is. Ha a követelés a felszámolási zárómérleg elkészítéséig nem, vagy csak részben válik esedékessé, az elkülönített összeget, illetve annak fel nem használt - a függő követelés jogosultját a 49/D. § és 57. § szerint megillető - részét bírósági letétbe kell helyezni. A függő követelésekre vonatozó részletes szabályozást a Cstv 58.§ (5) bekezdése részletesen tartalmazza. 3.1.4. A felszámoló díja A Cstv 59.§ (1) bekezdése szerint a felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének -

alapesetben 5 %-a

-

3 %-a, amennyiben a felszámolási eljárást a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg rendelték el

-

1%-a, ha a felszámolási eljárás egyszerűsített felszámolási eljárás.

Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. Egyezség esetén a az egyezség körébe vonható vagyon értékének 2%-a vehető figyelembe a felszámoló díjazásaként. A felszámoló díja azonban egyik esetben sem lehet kevesebb, mint 300.000 Ft, amely összeg nem tartalmazza az általános forgalmi adót [Cstv 59.§ (1) bekezdés]. Ha a felszámoló díjazása a 4%-ot meghaladja, a 4% feletti részt köteles befizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a felszámoló előzőekben meghatározott díja a 300 000 forintot meghaladja, de a 400 000 forintot nem éri el, mert ebben az esetben csak a 300 000 forint feletti összeget kell befizetni a díjkiegészítési számlára. Ha az adós gazdálkodó szervezet a felszámolás alatt tovább folytatja a tevékenységét, az 1%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. Abban az esetben, ha a felszámoló díja - nem egyszerűsített felszámolás esetén - nem éri el a 300.000 Ft-ot, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díját 300 000 forintra egészíti ki [Cstv 59.§ (2)-(3) bekezdés]. Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló díját 150.000 Ft-ra egészíti ki a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala [Cstv 59.§ (5) bekezdés]. 3.2. Vagyonmegóvási, környezetvédelmi követelmények A felszámoló a felszámolási eljárás egész időtartama alatt köteles az adós vagyonát óvni, őrzéséről Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

10

gondoskodni, valamint betartani a környezetvédelmi, természet- és műemlékvédelmi előírásokat. Különösen igaz ez a mezőgazdasági jellegű vagyonelemekről, mint például a megművelhető földterület, amelynek termőképessége fennmaradásáról gondoskodnia kell, vagy erdőállomány birtoklása esetén annak megújításáról, az erdőnevelési munkák elvégzéséről. Előfordulhat, hogy a környezeti károsodás még a felszámolási időszak alatt keletkezett. Ez esetben a felszámolónak mindent meg kell tennie e károsodások, környezeti terhek rendezése érdekében, azok megszüntetése, elhárítása vagy csökkentése érdekében, adott esetben kísérletet kell tennie a vagyontárgyaknak e környezeti terhekkel együtt való értékesítésére [Cstv 48.§ (3)-(4) bekezdések]. 3.3. Vagyontárgyak nyilvános értékesítésének általános szabályai 3.3.1. Általános rendelkezések A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyonát nyilvánosan értékesíti, a lehető legmagasabb áron. A nyilvános értékesítés pályázat vagy árverés útján történik. A felszámoló csak akkor választhat ettől eltérő eljárást, ha ehhez a választmány hozzájárult, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ez a különbség kevesebb, mint 100.000 Ft [Cstv 49.§ (1) bekezdés]. Az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyai értékesítését a felszámolás közzétételének időpontjától számított 100 napon belül kell megkezdeni. Ettől eltérő időpont akkor fogadható el, ha ehhez a választmány vagy a hitelezők képviselője hozzájárult. A hitelezői választmány -

előírhatja, hogy a felszámoló az értékesítési eljárásról értesítse a választmányt, tegye lehetővé az értékbecslés és az értékesítési eljárás megismerését

-

előírhatja továbbá, hogy a felszámoló a pályázati felhívás, árverési hirdetmény szövegét, valamint az értékesítésre kerülő vagyontárgyak becsértékét a választmánnyal előzetesen ismertesse meg, biztosítva számukra az észrevételezési jog gyakorlását

A választmány szakértő kirendelését is kérheti a bíróságtól, ha a becsértéket felül kívánja vizsgálni. A szakértő kirendelésének költségeit a választmány megelőlegezni köteles. A szakértő kirendelése költségeinek elszámolását a Cstv 49.§ (2) bekezdése részletesen szabályozza. 3.3.2. Tulajdonjog megszerzésének tilalma alá eső személyek, tisztségviselők Fontos szabály, hogy a felsorolt személyek, tisztségviselők nem szerezhetnek tulajdonjogot vagy más vagyoni jogot az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyain: -

a felszámoló

-

a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő)

-

ezek szervezeteinek tagja, részvényese, alapítója, vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, foglalkoztatottja


11

-

valamint az előzőekben említett személyek közeli hozzátartozója.

3.3.3. Beszámítás tilalma A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítási joggal nem élhet. 3.3.4. Felszámoló eljárásának megtámadása Ha a felszámoló az értékesítés formáira, valamint a közjegyző igénybevételére vonatkozó, a Cstvben foglalt rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítés eredményeként létrejött adásvételi szerződést a bíróságnál az értékesítéstől számított 30 napon belül megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. 3.3.5. Elővásárlási jog figyelembe vételének elmulasztása Ha a felszámoló az értékesítéskor az elővásárlási jog figyelembe vételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult a 3.2.4. pontban említett jogvesztő határidő alatt keresetével bírósághoz fordulhat. 3.4. A nyilvános pályázati felhívás A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyainak értékesítésére vonatkozó nyilvános pályázati felhívását a Cégközlönyben teszi közzé, a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően. A nyilvános pályázati felhívás tartalmazza: -

az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését

-

az értékesítés feltételeit

-

az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az átvétel és az elbírálás módját

-

a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ kérésének módját [Cstv 49/A § (1) bekezdés].

Az ajánlatokat a felszámolónak, közjegyző jelenlétében kell felbontania, aki az eljárásról jegyzőkönyvet készít. A felszámoló az egész eljárásról, annak értékeléséről, eredményéről ugyancsak jegyzőkönyvet készít, és ezt a jegyzőkönyvet megküldi a választmánynak. A jegyzőkönyv megtekintését kérésre minden hitelező részére lehetővé kell tenni [Cstv 49/A § (2)-(3) bekezdés]. A pályázat eredménytelensége esetén új pályázat írható ki. Ha több, azonos értékű pályázat érkezik, a felszámolónak a pályázók között nyilvános ártárgyalást kell tartania. (Megjegyzendő, hogy a törvényi rendelkezések szerint azonos értékűek azok a pályázatok, amelyek a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal térnek el egymástól.) Az ártárgyalás feltételeit annak megkezdése előtt ismertetnie kell a pályázókkal [Cstv 49/A § (4) bekezdés]. Ha az újabb pályázat sem vezetett eredményre, a felszámoló a választmány egyetértésével – annak hiányában az annak létrehozására jogosult hitelezők egyetértésével – a felszámoló harmadik pályázati forduló meghirdetése helyett a vagyontárgyat az azt igénylő – és a vagyontárgyra Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

12

zálogjoggal rendelkező – zálogjogosult hitelezőnek értékesíti. Több igénylő esetén a Ptk 256 § (1) bekezdése az irányadó, mely szerint a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg. Emlékeztető: Ptk 256. § (1) „A kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében (rangsor) illeti meg.”

Itt jegyezzük meg, hogy a tulajdont szerző zálogjogosult a szerződéskötést követő 15 munkanapon belül köteles megfizetni a felszámoló költségeit és díját, továbbá a vételár és a követelése közötti különbözetet [Cstv 49/A § (5) bekezdés]. 3.5. Az árverés 3.5.1. Árverési hirdetmény Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki. A hirdetményben fel kell tüntetni: -

az adós nevét és székhelyét

-

az árverés helyét és idejét

-

az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket

-

ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni

-

ingatlan árverése esetén o az ingatlan-nyilvántartási adatokat, o az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát, o az árverési előleg összegét; és

-

az egyéb lényeges körülményeket.

A felszámoló az árverési hirdetményt köteles közzétenni a Cégközlönyben, az árverést legalább 15 nappal megelőzően [Cstv 49/B § (1)-(2) bekezdés]. 3.5.2. Árverés sikertelensége. Eljárás sikertelen árverés esetében Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló -

újabb árverés tartásáról határozhat

-

a hitelezői választmány egyetértésével legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja.

A felszámoló sikertelennek nyilvánítja az árverést akkor, ha ezen a leszállított áron sem érkezik ajánlat [Cstv 49/B § (3) bekezdés]. Ha az árverés ezt követően is sikertelen, a felszámoló az árverés harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő - a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

13

zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend irányadó (lásd erről bővebben e fejezet 3.3. A nyilvános pályázati felhívás fejezetrész idevonatkozó szakaszait). A tulajdont szerző zálogjogosult a szerződéskötést követő 15 munkanapon belül köteles megfizetni a felszámoló költségeit és díját, továbbá a vételár és a követelése közötti különbözetet. A felszámoló díjának mértékére, a díjból a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett számlára történő átutalásra, a díjból történő levonásnak a mértékére és annak elszámolására a Cstv 49/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. 3.5.3. Ingatlan árverése Az ingatlanra árverezés feltétele az ingatlan becsértéke 5%-ának előlegként való letétbe helyezése a felszámolónál, az árverezés megkezdése előtt. A vevő köteles a teljes vételárat az adós gazdálkodó szervezet számlájára befizetni, az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint. Amennyiben ezt elmulasztja, a letétbe helyezett előleget elveszti. Megjegyzendő, hogy az ingatlan árverésen történő értékesítése – ha a törvény másként nem rendelkezik -, nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ha e fejezet 3.2.4 és 3.2.5. pontjai szerint per indult, annak jogerős befejezéséig a befizetett összeget elkülönített, kamatozó betétszámlán kell tartani [Cstv 49/B § (4) bekezdés]. Emlékeztető: ha a felszámoló az értékesítés folyamán eljárási hibát vét, vagy nem veszi figyelembe az elővásárlási jogokat, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül a megkötött adásvételi szerződést bíróságnál keresettel megtámadhatja

Természetvédelmi oltalom alatt álló területek, műemlékek értékesítése esetén a környezetvédelemért felelős minisztert mindenki mást megelőzően illeti meg az elővásárlási jog. Ezt a jogát az elővásárlásra jogosult a nyilvános értékesítésen gyakorolja, oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról [Cstv 49/C § (1)-(2) bekezdés] 3.5.4. Ingóság árverése Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő ezt nem teszi meg, az árverezést tovább kell folytatni. Ez alól kivétel, ha az ingóság az 1 millió forintot meghaladja, mert ez esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében. 3.5.5. Árverés a közjegyző jelenlétében A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek - a hitelezői választmánynak és kérésükre a hitelezőknek - másolatot kell adni.


14

3.6. A zálogjogról 3.6.1. A felszámoló eljárása Ha a zálogjogosult követelése 1%-át befizette a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára, és ezt a bírósági ügyszámra hivatkozva a felszámolónak igazolja, valamint követelése nem függő követelés, nincs akadálya annak, hogy a felszámoló a zálogjoggal biztosított követelést kielégítse. E követelés kielégítése során a felszámolónak az alábbiak szerinti eljárást kell követnie. Emlékeztető: a Cstv 3.§ (1) bekezdés c) pontja szerint függő követelés a bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó követelés, amelyeknek beállta és esedékessége még bizonytalan.

Ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló -

a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit, valamint a nettóvételár 5%-ának megfelelő mértékű felszámolói díjat vonhatja le,

-

követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből a behajtás költségeit, valamint a követelés behajtásából származó bevétel 5%-ának megfelelő mértékű felszámolói díjat

vonhatja le. A fennmaradó összeget a felszámoló haladéktalanul köteles kifizetni az értékesített zálogtárgyat terhelő, zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére [Cstv 49.§ (1) bekezdés]. Több jogosult esetén a Ptk 256. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, miszerint „… Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében (rangsor) illeti meg.” Amennyiben a zálogjogosult függő követelés jogosultja, akkor a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból az előzőekben részletezett költségek és a felszámolói díj levonása után fennmaradó összeget a felszámolónak tartalékba kell helyeznie. Ha ez a fennmaradó összeg nagyobb, mint a függő követelés összege, akkor csak ez utóbbi összeget kell tartalékba helyezni. A tartalékképzés részletes szabályait a Cstv 58.§ (5) bekezdése tartalmazza [Cstv 49/D § (7) bekezdés]. Itt jegyezzük meg, hogy a felszámolót a felszámolói díjból 4% illeti meg, a fennmaradó összeget köteles eljuttatni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala részére, ahol ezekből a befolyó összegekből elkülönített alapot hoznak létre, és ebből az alapból egészítik ki egyszerűsített felszámolások esetén a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget [Cstv 59.§ (5) bekezdése alapján]. 3.6.2. Vagyont terhelő zálogjog Az előzőektől eltérően, vagyont terhelő zálogjog esetén, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

15

követelések kielégítésére fordíthatja a felszámoló a biztosított követelés erejéig (több jogosult esetén a kielégítési sorrend figyelembe vételével) [49/D § (2) bekezdés]. 3.6.3. Zálogjoggal azonos elbírálású más követelés A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, -

amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség, önálló zálogjog).

-

amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig (a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjáig) bejegyezték.

Ez utóbbi követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani [49/D § (3) bekezdés]. 3.6.4. Mikor nem alkalmazható a fenti eljárás? Nem alkalmazhatóak az előzőekben ismertetettek abban az esetben, ha -

a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet

-

a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tagja (részvényese), és a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. Emlékeztető: A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) előre látta vagy ésszerűen előre láthatta, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Végezetül megemlítjük, hogy a fenti követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a vételárból a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó összeg felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók [Cstv 57-58. §].

4. A közbenső mérleg. Bevételek és költségek alakulása, vagyonfelosztási javaslat 4.1. Közbenső felszámolási mérleg Ha a hitelezők igényeinek kielégítésére elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után közbenső felszámolási mérleget készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza az adós gazdálkodó szervezet tevékenységzáró mérlegének adatait, valamint a felszámolási nyitó mérleg adatait is [Cstv 50.§ (1) bekezdés].


16

A közbenső felszámolási mérleg tartalmazza: -

a pénzeszközöket,

-

a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken,

-

a be nem hajtott követeléseket,

-

a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken,

-

a fel nem osztható vagyont,

-

a felosztható vagyont. A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező!

4.2. Bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza: -

a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket,

-

a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét,

-

a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét,

-

a kiegyenlített felszámolási költségeket.

4.3. Tartalékképzés A Cstv 50.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni. A tartalékon felüli pénzvagyon terhére – figyelembe véve az e törvényben meghatározott kielégítési sorrendet -, a jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy nm vitatott hitelezői követelések részben vagy egészben kielégíthetőek [Cstv 50.§ (3)-(4) bekezdés]. 4.4. Vagyonfelosztási javaslat A felszámoló köteles a hitelezőknek - választmány alakítása esetén a választmánynak is megküldeni az alábbi dokumentumokat, amelyekre az érintettek 15 napon belül észrevételt tehetnek: -

közbenső mérleg

-

a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás

-

a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslat. Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása

17

A fenti dokumentumokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, csatolva a hitelezők (választmány) véleményét. A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A bíróság a végzésben rendelkezik a felszámoló díjazásának kifizetéséről is. Ha ez az összeg az elkülönített számlán nem, de az adós gazdálkodó szervezet számláján rendelkezésre áll, akkor annak a számlának a terhére kell a kifizetést megtenni [Cstv 50.§ (5)-(6) bekezdés]. A felszámoló köteles - az összegek pontos feltüntetésével - az adós összes hitelezőjét tájékoztatni a követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről. 4.5. Kifogással élés. A bíróság határozata a kifogásról. Fellebbezés a kifogás ellen A felszámoló mulasztása, jogszabálysértő intézkedései ellen a sérelmet szenvedő fél kifogással élhet a felszámolást elrendelő bíróságnál, az arról való tudomásszerzést követő 8 napon belül. Az adós nevében kifogást az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv, egyéni cég esetében a cégtulajdonos nyújthat be [Cstv 51.§ (1) bekezdés]. A bíróság soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz a kifogásról, amely határidő a bizonyítási eljárás időtartamával meghosszabbodhat. Ha a bizonyítás során a felek meghallgatása válik szükségessé, a bíróság a kifogásolt intézkedés felfüggesztésével élhet. A bíróság felfüggesztő végzése ellen nincs helye külön fellebbezésnek [Cstv 51.§ (2) bekezdés]. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak tartja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. Kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés esetén a kifogással élő a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet. Ha a bíróság a kifogásnak helyt adva, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, de a felszámoló a jogerős bírósági végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót jelölhet ki, kötelezve a felszámolót az ezzel járó költségek fedezésére, tovább csökkentheti a felszámoló díjazását [Cstv 51.§ (3)-(5) bekezdés].


VI. A felszámoló eljárása

Recommend Documents