Mire jó a vi? Hihetetlen, de a vi a visual rövidítése, merthogy ez egy "screen-oriented (visual) display editor based on ex" (man vi). A sor-orientált szerkesztőkhöz képest ez mindenképpen igaz. Felmérhetetlen előnye, hogy gyakorlatilag minden *NIX-on rajta van. Gyakorlott vi-osok sokkal gyorsabban tudnak vele dolgozni, mint bármelyik másik, korszerű, grafikus felületű szövegszerkesztővel.
A vi üzemmódjai Ellentétben a normális szövegszerkesztőkkel, alaphelyzetben mindig parancsot vár (parancsmód), nem a szöveget. Ahhoz, hogy a szöveget elkezdhesd gépelni, ki kell adni egy parancsot (pl. i vagy c), ekkor kerülsz inzert módba. A vi-nak két üzemmódja van: az egyikben sípol, a másikban nem. (ismeretlen kezdő vi-os) Talán helyesebb az a szemlélet, hogy csak egy üzemmódja van, a parancsmód, viszont néhány parancs (ilyen pl. a beszúrás) argumentumát (ti. a szöveget, amit beszúrsz) escape-pel kell lezárni. Van olyan parancs, amit csak be kell gépelni¸ másokat a kettősponttal nyitott parancssorba lehet írni. A lényeg: Ha nem tudod mi van, nyomj escape-et amíg sípolni nem kezd, akkor parancsmódban vagy.
A vi indítása vi file Csak olvasásra: view file Linuxon a vi általában egy link és valójában a vim indul el. Ha sima (vanilla) vi-ra vágyik valaki, akkor valószínűleg az nvi-ra van szüksége.
Mozgás Ha szerencsénk van, működnek a nyilak és a PgUp/PgDown. Ha nem, akkor vagy megcsináljuk, hogy menjen, lásd lejjebb, vagy: h balra l jobbra (kis L betű) j le k fel Ctrl-f egy oldal előre (forward) Ctrl-b egy oldal vissza (backward) Ha okosabban akarunk mászkálni: 0 (nulla) a sor elejére ^ a sor első nem-whitespace karakterére $ a sor végére w egy szót előre b egy szót hátra
} bekezdés végére (a bekezdéseket a vi szerint egy üres sor választja el egymástól) { bekezdés elejére % ha zárójelen állunk, átugrik a párjára (nyitóról záróra és fordítva) fu előre az első u betűig (soron belül) Fa vissza az utolsó a betűig ti előre az első i előtti karakterig Te vissza az utolsó e utáni karakterig A vi-ban a legtöbb parancshoz meg lehet adni, hogy hányszor hajtódjon végre, így lehet még az előzőnél is okosabban mozogni: 3j 3 sort le 4w 4 szót előre 3Ctrl-f 3 oldalt előre Adott pozícióra ugrani: :34 a 34. sorra ugrik 34G ez is :$ az utolsó sorra ugrik G szintén Ctrl-g megmutatja, melyik sorban vagy 15| (pipe) a 15. oszlopba ugrik
Keresés /valami keresés előre ?valami keresés hátra n ugrás a következő találatra N ugrás az előző találatra A valami egyébként egy szabályos kifejezés (azaz regular expression) ami végtelen távlatokat nyit meg a gondolkodó ember előtt...
Kilépés :q kilép :q! kilép mentés nélkül, akkor is ha módosítottad a fájlt (pánik) :w ment csakazért is ment, akkor is, ha csak olvasásra nyitottuk meg a fájlt, vagy ha csak olvasható, de :w! van írásjogunk :wq ment, majd kilép :x ment ha kell, majd kilép ZZ szintén
Kis módosítások Mielőtt még bármit módosítanánk: undo - utolsó változtatás, ha mégegyszer megnyomod, akkor meglepő módon redo-t (undo u undo) csinál
redo - az utolsó módosítást ismétli. u után redo undo, azaz ha egy lépésnél többet (maximum tízet) akarsz undo-zni, akkor a pontot kell nyomkodni undo - az aktuális sorban történt változtatások visszacsinálása, ez csak addig megy, amíg ki nem U megyünk a sorból Sajnos ennyit tud a vi, ezért érdemes, ha csak lehet a vim-et használni, ott korlátlan undo van. Szöveg beszúrása és módosítása sokféleképpen történhet, a lényeg, hogy ilyenkor mindig inzert módba kerülünk, azaz a vi azt várja tőlünk, hogy gépeljük be a beszúrandó szöveget, és ha befejeztük, nyomjuk meg az escape-et. Az inzert mód elsőre ijesztő, mert kurzort nem lehet mozgatni benne, ha odébb akarsz menni, ki kell lépni parancsmódba az escape-el. Inzert módban egyet lehet: visszatörölni a backspace-el, ha elgépeltél valamit. Ilyenkor ne lepődj meg, az előzőleg begépelt szöveg ott marad, de csak addig, amíg felül nem írjuk, vagy kiszállunk az inzert módból (igen, az escape-pel). Soremeléssel lehet új sort kezdeni, sorvéget törölni azonban nem lehet a backspace-el, mint máshol, sőt, inzert módban egyáltalán nem lehet, erre külön parancs van, a J (join). .
Beszúrás Nézzük akkor, hogy vehetjük rá a vi-t, hogy végre azt mutassa, amit gépelünk (ezek mind inzert módba tesznek): i szöveg beszúrása a kurzor elé (insert) a szöveg beszúrása a kurzor mögé (append) I szöveg beszúrása a sor elejére A szöveg beszúrása a sor végére o új sor nyitása a kurzor alatt O új sor nyitása a kurzor felett
Törlés x kurzor alatti karakter törlése (Del) X kurzor előtti karakter törlése (Backspace) 3x három karakter törlése D törlés a sor végéig dd az egész sor törlése 5dd öt sor törlése A törlésre azonban alapvetően a d (delete) parancsot használjuk. Önmagában ez nem működik, viszont a vi egyik legszebb tulajdonsága, hogy a paracsokat kombinálni lehet egymással, például a törlést a mozgással, lássunk erre néhány példát: d0 törlés a sor elejéig d$ törlés a sor végéig, ugyanaz mint D de szó törlése előre (a szó végéig töröl) dw szó törlése előre (a következő szó elejéig töröl) db szó törlése hátra (a szó elejéig töröl) 3dw a következő 3 szó törlése (sorvégen át is) d} törlés a bekezdés végéig Sőt, mivel strapás dolog a sorokat számolgatni ha sokat akarunk törölni, ilyet is lehet: d/valami törlés előre, amíg valami-ig nem érünk (valami megmarad) d?valami törlés hátra, valami-t is beleértve
Ismét felhívom a figyelmet a valami szabályos kifejezés voltából következő határtalan lehetőségekre.
Átírás A d párja, a c (change), a vi egyik leghasznosabb parancsa. A c ugyanaz, mintha a megfelelő d-s parancs után nyomnál egy i-t, azaz a törlés után inzert módba rak. Lássuk: c0 a kurzor és a sor eleje közti szöveg átírása c$ a kurzor és a sor vége közti szöveg átírása C szintén cw átírás a szó végéig 3cw a következő 3 szó átírása További parancsok: r a kurzor alatti karakter cseréje egy másikkal (replace) s a kurzor alatti karakter helyettesítése bármennyi karakterrel (substitute, inzert módba tesz) 3s a következő három karakter helyettesítése bármennyi karakterrel (inzert módba tesz)
Kivágás Ez lényegében maga a d parancs, amit ezzel törlünk, az a vágólapra kerül. Másolás Az y (yank) paranccsal lehet valamit a vágólapra másolni. Pontosan úgy kell használni, mint a d-t: yy az egész sor a vágólapra Y ugyanaz 5yy Öt sor a vágólapra y0 kurzortól a sor elejéig a vágólapra y$ kurzortól a sor végéig a vágólapra yw szó másolása előre (a kurzortól a szó végéig a vágólapra) y/valami kurzortól valami-ig a vágólapra és így tovább...
Beillesztés Ez marha bonyolult lesz: p vágólap tartalmának beillesztése a kurzor után (paste) P vágólap tartalmának beillesztése a kurzor elé
Csere A csere (substitute) általános formája :[tartomány]s/mit/mire/[opciók]. A mit egy szabályos kifejezés. Opciók közül egyet jegyezzünk meg: a g-t, enélkül csak a soron belüli első előfordulását cseréli le a vi a mintának. Lássunk néhány egyszerű példát: :s/true/false az aktuális sorban a true első előfordulását false-ra cseréli :s/true/false/g az aktuális sorban a true minden előfordulását false-ra cseréli :%s/true/false/g a teljes fájlban :1,$s/true/false/g szintén :.,$s/true/false/g a kurzor sorától a fájl végéig
:1,.s/true/false/g a fájl elejétől a kurzor soráig
Több fájl Több fájl megnyitása: vi file1 file2 file3 Indulás után az első fájlt látjuk. A következő parancsokat lehet használni a fájlok közti váltáshoz: :n következő fájl Ctrl-^ váltás az utolsó két fájl között :rew vissza az első fájlra :arg alul megmutatja a nyitott fájlok nevét, az aktuális szögletes zárójelek közt
Könyvjelzők 26 darabot lehet letenni, a-z-ig minden betű használható. Kétféleképpen lehet ugrani egy könyvjelzőhöz, a ` (backtick) vagy a ' (aposztróf) paranccsal. A backtick pont a lerakott markerre ugrik, az aposztróf a marker sorának első, nem whitespace karakterére. A könyvjelzők ugyanúgy használhatók pl. másoláshoz mint más, mozgásparancsok, ha sok sort kell másolni, egyszerűbb, mint számolgatni. Tehát: ma lerakja az a markert. `a ugrás a-hoz 'a ugrás a sorába y`f másolás a kurzortól az f markerig d'd törlés a d marker soráig
Másolás fájlok közt A vágólapra másolás fájlok között nem működik, hogy ez bug-e vagy feature azt mindenki döntse el maga. Van viszont 26, az angol ABC betűivel jelölt buffer, amiket lehet erre a célra (is) használni. Ilyenkor minden copy/paste utasításnál meg kell mondanunk a vi-nak, hogy melyik buffert használja: "aY az a bufferbe másolja az aktuális sort "AY hozzáadja az a bufferhez az aktuális sort! "ap a-t bemásolja a kurzor után "b10yy b-be másolunk a kurzor sorától kezdve 10 sort "cy`f másolás a c-bufferbe a kurzortól az f markerig "cP c tartalmának beszúrása a kurzor elé A 26, betűvel jelölt bufferen kívűl van 10, számmal azonosított bufferünk (0-9) is. A 0-ás a vágólap, ezen dolgoznak a dd, yy, p parancsok. Az 1-9 bufferek mindig az utolsó 9 törölt szöveget tartalmazzák, ha törlünk valamit, az az 1-esbe kerül, a 9-es elveszik, az 1-es a 2-esbe másolódik, és így tovább. Az 1-es ugyanaz, mint a 0-ás, de lehet fájlok között is használni. Ezekre ugyanúgy idézőjellel lehet hivatkozni, mint a betűsekre. Nézzük: "0p ugyanaz, mint p "ap a-t bemásolja a kurzor után "b10yy b-be másolunk a kurzor sorától kezdve 10 sort "cy`f másolás a c-bufferbe a kurzortól az f markerig
"cP
c tartalmának beszúrása a kurzor elé
Makrók A :map-pel egy billentyűhöz rendelhetünk tetszőleges parancsokat (a kettőspontot és az u-t nem lehet átdefiniálni). Adott például a következő kódrészlet: m_action = action; m_subsystem = subsystem; m_eventTrigger = eventTrigger; m_subEventTrigger = subEventTrigger;
Tegyük fel, hogy éppen a fordított értékadásokra lenne szükségünk, de baromi lusták vagyunk, a rejtvényeket viszont szeretjük. Ezért a definiáljunk a q-ra (a vi-ban nem használt) egy makrót, ami felcseréli nekünk a két azonosítót: :map q ^2x2wim_^[ buta, egyszerű :map q "adedf f;Pt;"ap intelligens, bonyolult Figyeljük meg, hogy az első változatban az inzert módból való kilépéshez szükséges escape-et a ^[ karaktersorozat jelzi. Ezt és a többi vezérlőkaraktert úgy lehet előállítani, hogy a megfelelő billentyű (esetünkben az Esc) lenyomása előtt egy Ctrl-v-t nyomunk. Másik megoldás az a-z bufferek használata a makrókhoz: @a az a buffer tartalmát parancskén értelmezi
Billentyűzet átdefiniálás A :map kiválóan alkalmazható a nyilak, PgUp, PgDown, Home, End gombok életrelehelésére is. Pl: :map ^[[6~ ^F a PgDown-hoz rendeli a Ctrl-f-et. A ^[[6~ hieroglifa a Ctrl-v majd a PgDown lenyomásával állítható elő, a ^F egyszerűen egy Ctrl-f. Ezeket be lehet tenni az ~/.exrc-be is, az ebben leírt parancsokat a vi induláskor lefuttatja. Pl. a map map map map map map
^[[6~ ^F ^[[5~ ^B ^[OD h ^[OC l ^[OA k ^[OB j
tartalmú .exrc fájl definiálja nekünk a négy nyilat és a PgUp/PgDown gombokat, de ez gépfüggő. A kontrolszekvenciákat persze itt is a Ctrl-v-vel kell beadogatni.
Beállítások A :set paranccsal a mindeféle, a vi működését befolyásoló opciót állíthatunk be. A kétállapotú opciók beállítása a :set valami, törlése a :set novalami paranccsal történik. Lássuk a leghasznosabbakat: :set all megmutatja az aktuális beállításokat a jobb alsó sarokba mindig kiírja, ha inzert vagy átírási módban vagyunk :set showmode (CHANGE/INSERT MODE) :set kikapcsolja az autoindentet. Baromi hasznos, amikor xterm-ek között a középső noautoindent egérgombbal másolunk, nem lesz lépcsőzetesen eltolva a bemásolt szöveg :set noai ugyanaz :set number beszámozza a sorokat
:set ic kereséskor nem különbözteti meg a kis és nagybetűket (ignorecase) Persze az állandóan használt opciókat is be lehet tenni a .exrc-be.
Egyéb hasznos parancsok . !parancs & ; ,
(pont) megismétli az utolsó parancsot kilép a shellbe és végrehajtja a parancsot Megismétli az utolsó csere parancsot Megismétli az utolsó f, F, t vagy T parancsot Utolsó f, F, t vagy T parancs, de visszafelé
A vim A vim a vi improved, azaz továbbfejlesztett változata, ma már ez is hozzáférhető minden létező operációs rendszeren, a Linuxokban szériafelszerelés. Mindent tud, amit a vi, az életet legjobban megkönnyítő fejlesztések a következők: • • • • • •
korlátlan undo és redo (Ctrl-r) több buffer és ablak inzert módban lehet mozogni a nyilakkal makrók könnyen rögzíthetők Vizuális mód Parancssor történet
Több fájl Akár a vi-ban, itt is lehet több bufferünk nyitva. A különbség, hogy itt működik a vágólap fájlok között. A bufferek közötti váltás is gördülékenyebben megy: :e file megnyitja file-t egy új bufferban, a tabbal való kiegészítés működik, akár a bash-ben megnyitja az aktuális könyvtárat egy bufferban, ahol kedvünkre lépkedhetünk a :e . fájlrendszerben, keresve, amit meg akarunk nyitni :ls kilistázza a buffereket :b2 a 2-es bufferre lép :q bezárja az aktuális buffert (a listában megmarad) :bd bezárja és a listából is törli az aktuális buffert.
Ablakok :split :vsplit Ctrl-w nyíl Ctrl-w + Ctrl-w Ctrl-w 4+ Ctrl-w > Ctrl-w <
az aktuális ablakot vízszintesen kettéosztja az aktuális ablakot függőlegesen kettéosztja a nyíl szerinti irányban levő ablakba ugrik egy sorral megnöveli az aktuális ablak méretét egy sorral csökkenti az aktuális ablak méretét 4+ négy sorral megnöveli az aktuális ablak méretét egy oszloppal növeli az aktuális ablak méretét egy oszloppal csökkenti az aktuális ablak méretét
Vizuális mód A vizuális mód lehetőséget ad arra, hogy jól láthatóan kiválasszuk azt a szövegrészt, amin a következő műveletet akarjuk végrehajtani. Nincs szükség a sorok számolgatására vagy fifikás mozgásparancsok kitalálására, a hülye is ki tud jelölni bármit egyszerűen. A vizuális módot a következőképpen használjuk: 1. bekapcsoljuk a vizuális módot, ezzel egyben az aktuális kurzorpozíció helyén ki is jelöltük a szövegblokk egyik határát. 2. bármilyen mozgásparanccsal kijelöljük a blokk másik határát 3. a kijelölt szöveggel csinálunk valamit, másolunk, kivágunk, stb. Vizuális mód tulajdonképpen háromféle van, a bekapcsolás módjától függően, az aktuális módot a státuszsor jelzi: v normál mód (VISUAL), kijelölés karakterenként Shift-v sor mód (VISUAL LINE), kijelölés soronként Ctrl-v blokk mód (VISUAL BLOCK), négyszögletes terület jelölhető ki A kijelölés után leggyakrabban az x (kivágás) és y (másolás) parancsokat használjuk. Néhány érdekesebb vizuális módbéli parancs még: > jobbra tolja a kijelölt szövegrészt < balra tolja a kijelölt szövegrészt ~ megfordítja a kijelölést, kisbetűből nagyot csinál és fordítva u a kijelölést kisbetűsre konvertálja U a kijelölést nagybetűsre konvertálja ha blokk módban vagyunk és a blokk végét a $ paranccsal (sor vége) jelöltük ki, akkor a blokk A minden sorának a végére odaírja a begépelt szöveget A részleteknek utánanézhetsz a :help visual_mode paranccsal.
Makrók A könnyítés a vi-hoz képest, hogy nem kell :map-pel bíbelődni, lehet makrókat menet közben felvenni, amíg le nem állítjuk, minden gombnyomásunkat rögzíti: qa felvétel indítása az a bufferbe (állapotsorban recording látható) q felvétel befejezése @a a buffer tartalmát parancsként értelmezi Ne feledjük, hogy ezek ugyanazok az a-z bufferek, amiket a másolásnál használunk, tehát pl. egy qf parancs felül fogja írni az f bufferünket.
