247
Kisérés alkalmáv,a l az elfogott mögött kell menni és vigyázni, hogy valamit el ne dobjon. Gyakr3!n úgy iparkodik menekülni, hogy az árnyéks1Jékre kéretkezik. Ilyenkor a kisérőnek vele kell menni, mert az árnyékszéknek sokszor ablakán, vagy más kijáratán menekülhet és volt rá eset, hogy ott öngyilkos Jett.
VI. A gyanusitott kikélodezése. A régi magyar jog is ismerte már azt az elvet, hogy senki magát elárulni, mag,a ellen b izonyítéko t szolgáItatni nem köteles. Ez az elv bennfoglaltatik a mai bűnvádi perrendtartáshan is. A Bp. 13. §-a s7~rint az, aki ellen a bűnvádi eljárás folyik: peres fél, önállÓ' jogokkal. A Bp. 134. §-ából pedig kiviláglik, hogy a terhelt nem köteles iettét beismerni, de nem köteles még vaHani sem. Ebből foly6an a gyanusított kihallgatásának célja nem egyéb, minthogy vele az ellene fennforgó gyanuokok közöltessenek és neki alkalom adassék ezekre nyila't kozni s a mentő, valamint enyhítő körülményeket is előadni. Ha a gyanusított bei8merésben van, tüootesen ki keH Ő't kié rdezni a bűncselekmény körülnlényeire nézve : ki tud róla, kinek beszél t róla, ki vol t tettestárrsa, hogyan Ik észült el reá, Init It ett a bűntett gyümölcsével, hasznával, nem voH-e tettének valami következménye, s ha igen, hogyan hárította el azt, hová rejtette a bűnjelekeit ~ . Ezek az adatok támpont jai a továbbkutatásnak s megnehezÍ'tik a gyanusított számárla a beismerés visszavonását. Ha a .gyanusított nincs bemmerésben, iparkodnunk kell őt beislnerésre bírni. Ennek' a törekvésnek egyedüli korlátja az, hogy nem szabad fL beismeré~ elérése végett olyarut tenni, ami az erkölcsökbe, a köztisztességbe és .az állam méltóságába ütközilL Minden ügyész és nyomozóközeg kezébe az állam hatalmának egy része van letéve, ezért még az állam ellenségeivel
I
248
szemben is szem előtt kell tartani az állam méltósagát. }Cerülni kell tehát - amii nt azt a Bp. 135. §-a is előírja - az igéretet, biztatást, ámítást, fenyegetést, erősZ1akot, kényszert a beismerés) elérése végett, mert ez nell1'telen dolog és ebből már sok baj származott. Nincs megszégyenítőbb dolog az eljáró közeg intéznlénx ére, mint mikor a terhelt nemcsak állítja, hogy a nY01110ZÓ bántalmazta, de azt még a tanukul meghivotit előljárósági tagok is igazolják. Ebből azután az s Zárnl\a zik, hogy minden bűnös azzal védekezik, hogy bántalmazás folytáll ismert be. Vannak azonban megengedett és jogos módok, amelyekkel a gyanusítottat beismerésre bírhat juk. E mód kétféle: az értelemre való hatás vagy a gy anusított kedélyére való hatás. E nIódokat alább részletesen előadjuk, de előre is kiemelni kivánj uk, hogy ezek alkalmazásának alapfeltétele az, hogy a nyomozás tárgyát képező esetet teljesen és alaposan ismerjük. Ezért célszerű a gyanusított kihallgatása előtt minden kitudhartót kipuhatolni, a bűnjeleket beszerezni IS kész anyaggal lépni a gyanusított elé. Mert ha a gyanusított rájön az eljárás valamely hiányára vagy hézagára, a hatósági !Személy tájékozatlanságár\a , ezt védekezésül ki is fogja használni és tagadásában való konokságát sem,m iféle ész és erővel nem fog sikerülni megtörni.
1. A kikérdezés ,m6djai. aj Az érteleIure való hatás.
A terhelt elleni bizonyítékokat öszegyűjtJük s elébe tárjuk, ha van bűnjel, azt ~ehnutatjuk, úgy hogy arra a: nleggyőzőrlésre jusson, hogy elitéltetését el nem kerülheti. Ilyenkor többnyire beislnerésben lesz. Sokszor heves belső küzdelenl előzi ezt Illeg: sZeJne tétovázik, torka kiszárad, szája rángatódzik, dp akkor nenI kell engedni, hanelll továbh beszélni neki
249
s értehnesen InegInagyarflzni, hogy tet te úgyis he van bizonyítva a feltárt adatokkal, szóvaJ addig beszéljünk neki, n1Íg tettét be neln iSIuerL Nőkre sokszor a legkézenfekvőbb bizonyítékok smn hat.nak; minden érv dacára is llwglnaradnak a tagadás ln ell ett, legfeljebb sírva fakadnak. Ilyenkor rt bei.3Juerésl'e való rábirás csak időfecsérlés. Cig'ányokna\k Seln érdenlcs nlagyarázni Boha. A cigány akkor is talál kifogást, ha a lopott tárgyat zsebében vagy ruhája alatt is találták Ineg. A gyanúsítoIt tal elő kell adatni a tényállást és ha IHég :), legnyilvánvalóbb hazl1gságokkal áll is elő, minden ,ellenmondás nélkül hallgassuk meg. Azután egybegyüjtjiik és elébe tárjuk az ő előadásának Juegeáfolására alkahnas adatokat. .B a észTeveszi, hogy zsákutcába jutott vagyelszólta nlagát, olykor beislnelr i tettét és sokszor abban a hitben, hogy tagadása úgyis hiábavaló, még oly adatokat is beisIller, p"lnolyek még nincsenek is felderítve. A gyanúsítottnak előacljuk a beis111erés előnyei t, anlelyek a következők: a beislllerést a: bíróság rendszerint enyhítő körülménynek veszi a büntetés kiszabásánál ; másrészt meg kell neki Iuagyarázni, hogy a v-éde lmure szolgáló körühuényeket csak akkor adhatja elő, ha tettét beismert.e, ha megmondja, hogy Init tett; csak akkor adhatja elő, hogy arra a nyomor vitte, hogy azt részegen követte el, hogy előbb őt ingerelték fel, hogy ő nem tettes, csak segédkezett, 110gy önvédelelnből vagy végső szükségből járt el. Tilos dolog a'z onban a gyanúsítottnak azt 1l10Ildani, hogy ha tettét beismeri, neUl fogják letartóztatni. Ez :Íluítás, nlert sehol selll fordul elő a törvényben, hogy aki tettét be nenl iSlueri, azt le kell tartóztatni, Inásréazt pedig, Inert a letartóz'tatás kérdéséLen csak a biróság határozhat. A részesek közül legalább egyet kell beislllerésl'c hirni és a beisIllerést a többi elé tárni. Ezek a többiek
250
rendesen azt lnondják, hogya titok kipattant, a tagadás úO'v se lutsznál és beis111ernek. Különösen célszerű, ~ila azt birjuk előbb beislnerésre, aki s~ellemi leg a többi felett áll, okosabb, értelmesebb, akI a tetthen vezér volt s a többi ~z ő befolyása alatt áll. Az újpesti bankrahlók egyike: Piaskowski letartóztattatván, beiR.luerte. a rablást. A nlásikhoz azzal állítottak he a rendőrök, hogy a társa nlindent beismert. Erre ez is teljes beismerésben volt. Páris környékét hosszú időn áJt egy tolvajbanda állandó rettegésben ta'rtotta. Számos egyént tartóztattak le, de valamennyien Inakacsul tagadtak, \T égre Goron rendőrfőnöknek sia\:erült a banda vezé rét beisrnerésre birni. Ekkor szembesitették vele a többit. Ő megmondta nekik, hogy beisJ:Dert n1indent, ismerjék be ők is. Erre vahtmennyi beismert. ~T egye~ zük meg ezzel szemben, hogy a nyomozó közegnek tilos az eltérő valloluások szembemondása végett szembesíteni. A szokásszerű büntetteseket ~okszor azzal lehet beismerésre birni, hogy llemr.sak az adott esetre szoritkozunk, alnely miatt a nyomo.zás folyik, hanem lUUltju1k és viselt dolgaik után is tudakozódunk. Ekkor sietni fognak nlinden bejslnerni, hogy a kihallgatásnak nlinél előbb v8ge legyen, mert vagy attól félnek, hogy egyéb büntetteik kideriilnek vagy pedig a:t tól, hogy társaik fel fognak fedeztetni, s ezek 6ket árulóknak tartván, bosszúból más bűntetteiket is feljelentik. Hogya. nagyobb bűnteté-stől vale) rnenekülés még arra is birja néha a tettest, hogy olyat is beisDler, amit el sen1 követett, l1ul'tatja a :következő eset: Egy styriai illetöségií., töbhszörösen büntetett tolvaj a határszéli Jnagyar járáshírósúg- elé állíttatott több rendbel i betöréses lopás gynnnja 111iatt, ::une]vek részben lllagyar, részben os?;trák területen köyet1:ettek el, ugyanazon időben. ..t'\z összes lop(isokat. beis-
251
Inerte. A nYOlllozás során kiderült, hogy beismert oly lopásokat is, an1elyeket lllás egyén követett el~ akiknél lnég a lopott dolgok nénlelyíke meg is találtatott. A további kutatás ki derítette, hogy ezt azért tette, hogy lnielőbb elitéltettessék a magyar biróság által és szem elől tünjön, lnintán az osztrák ha'tóságok azért köröztették, lllert nejét Inegfojtotta s hulláját a Mura folyóba dobta.
bJ
A gyanusitott kedélyére való hatás.
Részvéttel való bánásmód. U jonc bűntetteseket jóakarattal és részvéttel kell kezelni. Elmondjuk nekik, hogy a valóság megvallásával lelkiismeretük furdalása megszünik, belső nyugalmuk vissmtér, lelkük könnyebb lesz. Enllékeztessük őket szüleikre s elökbe tárjuk, hogy Inilyen szégyen ezekre nézve, ha a vizsgálat az ő tagadásuk miatt elhúzódik, ezáltal minden nyilvánosságra jő s közfeltünést kelt. Íg'y érzékeny hangulatba kerül cl gyanusított, amelyben kellő biztatás mellett a tagadással könnyebben fel .. hagy. Tapasz'taltabb gonosztevő kedélyére nehezebb hatni. Legfeljebb az é(les anyu enllegetése mozdítja Ineg szivét. Sokkal eredményesebb azonban, ha a uyom_oz'ó az ilyenekkel bizonyos kedélyességgel hánik, úgy beszél vele, mint aki az effajta legényekkel bizalmas lábon áll, nyelvüket érti. Volt egy híres német rendőrbi7.tos, aki ilyen eg'yénekei, leültetett, nlegkinált vajaskenyérrel, szivarkával, hogy beis• lllerJen. Egy csavargó azzal volt vádolva, hogy egy faluban nlegjelenvén, előadta, ho~y ő az nraság és az uradalnlÍ erdőt eladja; a léprmnent parasztoktól tetemes előlegeket vevén fel: elszökött. j\ vizsgálóbiró előtt tagadott. Erre a vizsgálóbiró tréfásan adta elő az esetet, a gyanusítottat eszes enlbernek, a beesapott paras'dokat pedig nevetséges jálnboroknak tüntette
253
fe] úgy, hogy a jeg'yző s a fogházőr is a kihallgatás alatt önkéntelen elnevette Illagát. A terheltnek Ül1POnált a hatás s elul0so1yodva kiáltott fel: "Hát igaz is ha akad olvnn szalnár para'Rí':'t. aki elhiszi, hogy , anna k csaJ\.: el a d OJ11 a' ra. "'ti" es , €lll, vagyok az " urasag, Leislllert. Az önérzet felkeltése. Ha a gyanusított még ne-m z.üllött eg'yén, el111ékEiztessük reá, hogy tisztességes cJuber 1negnlondja az igazat és ha llláskor adott va1ct 111Í t a beesületre, lllost is lehet annyi becsülete, hogy tette következlllényeinek elébe néz. Katonaviselt enlherre sokszor hat annak a.z e1u10getése, hogy katona volt: "a király katonája!" különösen, ha' ott valami rendfokozatot IhJapott, tizedes vagy szakasz'vezető volt.. 1\1agyar muberre magyarságának az e1nlegetése is előnyös en hat. Egy birósági tárgyaláson egy ma'g'yar s egy né1llet egyén volt .'1 vádlott. A ném_et beisluert, a lllagyar tagadott. A bire, e Rzavakkal fordult az utóbhihoz: "Nézze, ez a úénlet nlindent 1uegnl0ndott. Nelll szégyeli lllagút 111agyar eID her létére, hog'y fél az igazat nlegnlondani~" Erre ez is elkezdte az eset elő adását. Erélyes fellépés. !{o!ffioly és. határozott fellépés olykor beismerésre bír, nevezetesen, ha a tettes nem sokkal előbb vétetett őrizetbe, ilyenkor az első féleh~nl hatása alatt áll 8 111 ég nenl volt ideje kifogásokat kieszelni. Övaikodni kell azonban attól, hogy n~ erély erő szakká fokozódjék. I{ülönösGll az egyenrnhában lllÜködő csendőrnek kell nünrlig Rrra gon
253
gyilkost, sokszor azonban egészen hideg'eu hagyja. N agyobb hatása van, ha azt lnutatj uk meg neki, hogy tettének nüly következménye van, rnásokna;k mily fájdalmat okoz·)tt; p. o. özvegy vagy árvák jajgatása. Körmenden, a városon kívül egy munkás este, hazatérőben munkástár~át néhány kOl'onájáért lllegölte és kirabolta; tagadta a tettet akkor is, amidőn a még mindig a helyszinén fekvő holttestheZ' ve7.ették; de midőn a kiszáll ott bizottság után a meg'gyilkolt felesége is ldjött és jajgatva borult férje teteInére: a gyilkos nleg'rendült és beisInerte a tettet. E módokon kivül a gyakorlatban még forrdulnak elő olyanok, anlelyek erednlényesek lehetnek, de a tisztességbe ütköznek, p. o. lelki kinzások, féltékenység, bosszúvágy felkeltése, valótlan állításokkal való eIlenulondásba keverés. EzeQdől óva'k odni kell, Inert nünt minden túlkapás és durvaság, úgy ez is lealacsonyítja a nYOlnozást teljesítő egyént, az intézményt s lnegnehezíti feladata teljesítését.
2. A halnis
b~ismerés.
Gyakran megesik, hogya gyanusHott olyant is beisIller, anlit el seIn követett. Egyszerübb esetei ennek azok, amikor a gyanl1sított ezt ravas7.Hágból teszi: téli időben a fogházba akar jutni, vagy luás valaki helyett akar bűnhődni. N ag'yon gyakori azonban az az' eset, hogya beiSluerés Iuegzavarodott elmével tétetik. Ezek az esetek annál veszedehnesebbek, nlcrt az ily beteges tünetek máskülönben nem vehetők észre, úgy hogyabeismerésben levő, a nenl orvos, lajkus előtt, rendes ehnéjünek tünik fel. Egyes Inél" gezések következtében (gombalnérgezés, széngázlllér · g-ezés) is helytelen beisluerések történhetnek. Ezekre különösen vigyázni kell : eg'yedüli óvszer ellenök Ft tett kÖl'ülu,ényeinek pontos kiderítése; legkisehb
254 aggályesetén, az aggályos észlelésről a kir. ügyés?ségnek jelentést kell tenni. lVlarburgban (Dél-Styria) 1903- ban nagy feltünést keltett az úgynevezett "elnberevő·' Bratuscha Ferenc, prassdorfi vincellér esete. Ez az' em ber az 1901. évben lofolyt eljárás során a csendőrség előt t., a vizsgálóbiró előtt, sőt a főtárgya'láson is beismerte, hogy g'yerrnekét, az 1900 április IG-án eltünt 12 éves J ohannát megölte, elégette és husából evett. 'faláltalk birt.okában véres ruhát, de elmulasztották a vért megvizsgálni. Bei~,Inerése alapján a marburgi cs. kir. törvényszék halálra it élt e, de kegyelmet kapott. 1\lég a halálos itélet Jneg'hozatalakor sem tagadott. 1903 augusztusában }{rajnában a gurkfeldi cs. kir. járásLirósá'"g letartóztatott egy csavargó tolvajleányt, akiről kiderült, hogy az eltűnt Bratuscha J·ohanna. Apját újrafelvétel folytán felmentették s az új eljárás Jlwgállapította, hogy az teljesen tébolyodott egyén, aki az emberevő kannibálokról olvasott és ez indította: beteges beismerésre.
3. A színlelés (szhnulálás). A szhnulálás a beteges beisnlerésnek ép ellentéte: a gyanúsított, hogy ne kelljen beisll1ernie: betegnek tetteti magát. Ezekkel szemben is óvatosnak, figyelnlesnek kell lenni, hogy őket leleplezhessük. Ha csak lehet, forduljunk ilyen esetekben orvoshoz, de Iniután nincs mindig orvos kö:relben, közlünk egynéhány ÍJ lbaig azitást. Siketség szi·mulálása. Ennek a felisme,r ésére legcélszerűbb a gyanúsitotthoz intézett heszérl alatt arcát folyvást figyelni. Ifa nelll siket, akkor valanli szempillantással, nelll tetsző fej- vagy kézlllozdulattal hanlarosan elárulja 1118 gát. Sikerre vezet az is. ha háta mögött a földre toppantunk, vagy valanli tárgyat, széket a földre dobunk. A. z igazi siketnélna
255
ezt meghallja vagy legalább is a zöndt érzi s Jneg·· fordul; a szimuláns ezt is tetteti, hogy nmu hallja s 8zz'cl árulja el nlagát. U gyanez áll a siketnénlákra, mert a siketnélna többnyire csak siketen született, vagy korán lnegsiketült lehet. Ha tehát az egyén nélnának tetteti lllUgát, akkor siketséget is kell tettetnie, Inert olyan eset, hogy valaki későn nénlult 1neg, oly ritka, hogy alig fogja valaki ezt szÍ1nl1lálni. Eskór (epilepsia) szinlulálása. Ez a bűnügyekben ép oly gyakori, mint a kaionaságnál az ujoncok között s a felismerése elég nehéz, mert sokan jól utánozzák. Főbb jellemvonásai a következők: 1. Gyanús már magában véve a roham akkor, ha ép valamely fontos pillanatban tör ki, p. o. a letartóztatás vagy a kihallg'atás kényes pillanatában, bár itt nem szabad elfeledni, bogy ez izgatott pillanat legalkahnasabb a valódi ~skór kitöréHére is. 2. J ellenlző aZ' esés lnódja. A beteg zuhan, bárhová is esik s nem óvja 111agat az ütődéstől. A szinluláns összerogyik, de előretartott kezével vagy könyökével vigyáz, hogy meg ne üsse magát; ha luegü..tötte III ag át, arcát elhúzza vagy a fájdalmat máskép el árulja. 3. Az igazi eskór os egyáltalán nem, vagy eg'y kiáltásra fakad, mikor összeesik, Aki többször vagy épen huzamos ideig kiabál, az biztosan szimulál. 4. Az igazi eskóros izmain nlerevgörcsöt kap. A szimuláns kapkod, rázza magát, reszket, de az izomgörcsöt nem képes utánozni. 5. Az eskóros arca fel tünőeu ha.lvány, utóbb kékesvörös lesz. Ezt neDl lehet tettetni. A valódi eskór eseteiben azonban emberi kötelességünk a szerencsétlenen Heg'íteni: vigyázni, hog'y Illeg ne sértse 111agát s célszerü fogai Iközó, nehog'y nye~vét leharapja, valami ruganyos tárgyat: ruhada-
I
256
rabot, gUl1unit, dugót tenni, an1Íg orvosi segély érkezilL ",:1j ulás s,zinlelése. Leg'jellemzőb b az ájulásnál a hirtelen és mély elha,l aványodás, amit nem lehet utánozni. Ha pedig az elájult szemével pislog: akkor biztosan tettet. Bárgyuság vagy eln1ebetegség szinlelése. Ha a gyanusitott magát bárgyunak te't teti, de nem az, azt kétfélekép vehetjük észre. Vagy abból, hogy egyes kijelentései értelmesek és rav'a szok s csak egyesek bárgyuak, vagy pedig csak a beszéde bárgyu, de tekintete értelmes. Többnyire ez árulja el az elmebeteg'ség szinlelését is. Ez az utóbbi rendszerint cs,ak az eljárás későbbi stádiumában fordul elő, mikor a letartóztatottnak Inál' volt ideje a cellában ilyesmit kieszelni. Ha a nyomozás elején fordul elő, akkor ez rendszerint oly ügyetlen, hogy azonnal fel lehet ismerni. Egy fővárosi postaszolga a rendőrség előtt az,z al sziInulálta az őrültség'et, hogy a kezébe esett ruhakefére ráfogta, hogy borospalack, a pamlagra pedig hogy boroshordó. 1Vlegjegyezhetjük, hogy az elmebetegség a tárgyak felismerésére való képességet ne,m zárja ki.
4. A szenlélyazonosság nlegállapítása. .' (l dentificatio.) A bűntettes kilétét gyakran eltitkolja s kihaHg"atásánál nevét vagy egyáltalán nem nlondja meg, vagy hamis nevet mond be és pedig vagy ki talált nevet használ vagy más létező egyén nevét s személyes viszonyait ölti fel. E vi,s elkedés oka az lehet, hogy a gyanusított visszae,ső, vagy valódi neve alatt más büntettért körözik, vagy azt re,méli, hogy így meg'szabadul, avagy hogy hamis névvel nem fogják megtalálni, vagy végül mert t udja, hogy neyének megnevezésével mÍllden tovúbbi nélkül bií.llösségét
257
bebizonyítja, p. o. valami előkelő névvel elkövete,t t csalásnál. A hamis névnek rendszerint van . valami vonatkozása vagy egybehangzása a személyes viszonyokkal, p. o. a keresztnév az igazi;, de a vezetéknév más, vagy fordítva, avagy a kezdőbetük egyformák. A kikérdezés során hag'yjuk a gyanusítot,t at viszonyairól, mult j áról, utazásairól, élményeiről minél többet be,s zélni. Sok költött dolog lesz ezekben; de miután az ember nem volt a.rra elkészülve, hogy vele ily bőven foglalkozzanak, néhány jó adatot is el fog árulni. Azután ipar1{odni kell a bemondott adatok valóságáról megkeresés3k, tudakoz'ódások útján értesítést szerezni. Ha nemesi vagy aristokrafa család sarjának vallja magát, cimere :és leszárnlazása kérdezendő ki; az ada tokat nemesi kézikönyvek vagy a g'othai ahnanach segélyével lehet ellenőrizni~ vagy a budapest.i országos levéltárban, vagy a heraldikai és genealog-iai társaságnál tudakozódni. Ha utazásokról, idegen h01yeken töltött alkabnazásról beszél, céLszerü, ha oly egyén van kéznél, aki odavaló s az illető hely vagy vidék viszonyait ismeri. Egy letartóztatott véghlesi illetőségűne:k vallotta Tnagát, de egy odavaló egyén azzal leplez·te le, bogy azt sem tudja, miként \Téghlesnek vára van~ ~tlne lynek a nemeskéri Kiss család az ura. Sok esetben ,a dialektus (tájszólás) is nyomra vezet s llyenkor is jó szolgálatot tesz a szakértöü.l alkahnazott oly egyén, aki a tájszólást s annak lninden részleteit ism.eri. Egy vizsgálati fog'oly Druos Pál néven lett let al'tóztatva s szeDlélyazonosságát lllunkakönyvével igazol ta, nlely erre a névre is szól t. Az első kihallga tásnúl feltünt, hogy öblös alföldi dialektussal a szláv drd Jnássa:lhangzó csoportosítást neIn birja kinlondani s Dardosnak ejti nevét. A kutatás során kiderült, hogy többszörösen büntetett tolvaj és SerajevúBünügyi ny omozás.
17
258
ból, VÚl'fog-súgból szökött 11leg, a illU n kakönyvet pedig lopta. Az egyén kilétének kipnhatolására a következők szolgáln3k: aj Ujjnyoluatreu{lszer (dactyloscopia)•
.1\. claktyloscopia rendszerének megterelntője az angol E. R. Henry, aki IIerschel és Galton kutatásain indult el. Németországban v. Köttig, drezdai kormánytanácsos, Ausztriában Ca,m illo Windt, bécsi rendőrtullácsos fejlesztették ki. Hazánkban a budapesti lll. kir. állalnrendőrség' évek óta alkalmazta, 1909 január l-je óta pedig az az egész országra kiterjesztefett. E rendszer kiindulópontja az, hogY:lz ujj legfelső izületén, hegyén, az azon látható vonalak többnyire az ujjal paralle] irány ban futnak, mig a középső izületen keresztben. E kettő kÖZ1ti átmenet ritkán történik vegyes formákban; a közepe táján többnyire zárt görbék rendszere szakítja meg és ennek cl nlezejét egyfelől a legalsó görbe vonal, rnásfelől a legfelső egyenes vonal zárja el. E mező rajza első látszalra .zürzaval'os, (lluely azonban huzamosabb szenllélés után kibontakozik. A nl ez őnek legalább egyik oldalán ugyanis a két határvonal: a legalsÓ' görbe és a legfelső egyenes, alnely egy darabon szolllszéflos, egynlástól eltér S így szöget alkot; ez·t a szöget renuszerint egy rövid keresztvonal háromszöggé zárj a, anlelynek közepén egy kis elszigetelt emelkedés magaslik ki. Ez a hárolllszög a' delta - a kiindu.lási pontunk . .E kö.zéplnező rajza hárontféle: vagy az ív, vagy a hurok rendszerére vagy az örvény rendszerére vezethető vissza. (35-38. ábra.) E hárolll csoport iSluét alfaj okra oszlik. éllnelyek l'öviditéskéll aritllluetikai és nlg'ebrai (SZÚllltnni) él'télcekkel jelölte,tnek és ezek kOlnlúll~Utatyáll: 1024 osztályba soroztatnak. Az osz·túlyok iSlllét alosz-
! .
r
li
''''!
iI I
,i
• !-.
35. ábra. -~
36. ábra. -,
l l !
(.
•
260
A terh
tályokha sorozt.a.tnak s nlinden egyén ujjnyoIl1ata képletet kap. E rendszer alapeSZ111éje az, hogy nincs két egyén, akinek uánd a tíz ujja ug'yallazt a képletet 11l1Üatná fel. Az isnleretlen egyénnek nlincl a tiz ujjáról tehát, az arra szolgáló iirlapon, az u. n. ujjnyomatlapoJl;o nvol1Hlafestékkel lenVOluatot vesznek és beküldik a'l ,hivat.al"-ba Budn,) Ol'száQ'os biinüg'vi . . . . .nvilvánhu'tó .. pestre, aUlcly az illető egyén nevéről és szeJnélyi adatairól értesítést küld. (39, ábra.) Az ujjnyolluü felvételét a kir. ügyész'ségeik és a Iül'. járásbiróságok eszközlik. A vidéki rendőri hatóságok ez idő szerint lnég nincsenek felszerelve ily eszközökkel és nincsenek erre betanít ot t közegeik, de 11ljnden kir. ügyészségnél és Iuinclen járásbiróságnál az ország'ban van n1ár Illa oly tisztviselő, vagy fogházőr, aki azt betanulta. _I\. csendőrségnek tehát minden oly esetben, anlikor g'yanu 111erül fel, hogy a kézre került eg'yén nevét eltitkoljn, luócljában van az ügyészsé,ghez és járúshirósúgboz fordulni és ott a7J ujjnyonlatot felvétetni s az "Ol'sz~gos biinügyj nyil· vántartó hivatal"-ba Budapestre beküldeni. A járás·· bjróságok és üg'yészségek e n1egkeresésnek eleget fog'nak tenni. Ternlészetesen oly ügyben, anlelyben a esendőrség' az elfogottat anllígy js a bil'éscíg elé állítja, Iuert oda tartozó Lűncseleknlényt követett el, erre nem lesz ~zükség, llH~rt az ügyészség és júráshiró· ság úgyis felveszi az ujjnyo1natot, de vannak esetek, aluikor egy-egy gy~tnus egyén csupán azáltal válik gyanussá, hogy csavarog és luagát i~'azolni neUl képes, holott a lelkét valanlcly nagyobb hfíll llYOlnja. Az ilyenről tehát célszcl'ií. njjnyonut1üt venni és azonnal be kiilden i.
_ -_ --...
.) Fán
L
~
~
bJ
Bel'till~)Ilag·e.
Bel'tillon Alfons, a pál'isi azotlosÍiú hiyatal föI1tjke, [jZ bnlleretlcll pg-yén kilétének H}('g'ú1l8pítú~úl'a úhhoz hasonló lnótlszel't talúlt föl, aUlely [lZ úllnttau-
...
•
/;-
~;:::
.,... , .~
~
"'"
Ujj nyoma tlap. jnYOlUata hogy nines a képle_
:!60,a
A terhelt családi és ut6neve (asszonynak leánykori családi es utóneve) ?
.) Osztál y- k ep ' let ~ .......................................... ........ .
.) Melléklapok száma :.......................... - ................. _. -
•
•
•
0- _ .
_ -- .
-
_____ o
___ •
_ _ _ • • • • • • • • _ _ . _ . _ _ " _ _ _ _ • • _ • • • • • • __ • • _ 0 ' 0 "
•••• __ • •
•
__ •
__ • • • •
• ) FényképEinek sorSlama :........................................... .
0) MutatómeUéklap képle te :............ _.................... _....
Jobb kéz HüvelyK
2 . Mutatóujj
3. Középujj
4 . GyUrusul
5 . K is u jj
9 . G y UrUsujj
10.
éR a
hatótel" yc ilv .. esz~Ozegeik, de SbirÓSágnúl , vagy fogtehát minel, hogYa I , b a an van az ~
I
és ott
a~
ügy j nyi]. i. A járás. suek eleget 3nlelyhen a "sag eI'e ll'I ,ön'tett el, s .iúrásbirÓ· nak I'setek, által válik 1ftzollli ll(,lll :lJl nyomja. I)t v('lIlli és
Balkéz 6 . Hüvelyk
'2. Mu
8. Középujj
II i Yll tal f\í'lll a !1í!ú5lÍ ra z állattan-
a négy
Bal kéz uD együttes nyomata
! ... ....
~ E4t
L
: ~::;;h' . .....-.
~~
~ 1;;",.~ :~ ,.~.
;~~-~"~_. .~i;:::;
~ ~._ .
~
,ii I; / .. . "'.<1111 :: !, I
-#rft'i:-:.
~ :",,:-.
"~lr:
..,
~ :~~~ ,
:~: ~
é.
:-_ ."i(~5
'\S' . ~,':;7
Kelet: Kelet: Kelet:
'Igazolta
') A e.iJlag-,a.I (a) jelzott ronto.kat ll: orsziCo, bünügyi nyUvá.nta.rtÓ hlva.taJ tölti kl
YIII.
CSOPOyt.
(20. rakt. szám. )
Ujjny01nat !nr
1 \
tl'rh('!t 1'~:11:\lli Nl IItÚ1\f'\'(, ln8S,~nnvn~lk
k:llI\ k011 •
,)
c::;nl:idi t' 8 "tPlIl'\ pl ';
Eseth'~t'8 :íhll'\il, gllllync\f' VUI!;j'
, llH'gkiiliinbiiíltcto neve 'I
:;.
lI.i :: :1~túr~lillnk \":1~\ ' \\llt hii r:t~t.:íl'~:ín:tk c •
l.
(I )
halt
PS
hat:' nr. ~lJl emlwl'i l.ik l's il
csa1:idi és utúneve?
(~g-yéll('k
il. trrhl'lt ~Ziill'h\ll;nÉ'k \:'n'. Illlllfll'ja éli napja '(
•••
•• o .' •• •••• _.
tlJll'IWg-y
öl 1l:1
:l ~ziiil'h;s ('H1 llPUl
,'o S':lill'II;Sl;lIl'k
fi.
ismel'pteB,
hel rt'? Közs("g: •
kora?
Megye:
L
. . " enw' I.\' Il'1I:lsa: nren bl \':ln
hozzúvelőleges
• haja
, szeme
éves ,
Orszag:
IH"1 oS7.túl s/inf', tOY
, bajuBza
Jllüjt"o!tok, l • .i.ink ImI
testi Y:1!!;'y szellemi fogyutkozúsa, vagy egyéb kiilönös ismertctó jele az areún vagy karján és minő? l'
..... .....
g
bnn,
Be
D(miúhan, yalalllint J link Bud J, ikii,.;ziihij l a frst IlPl jelezzl II laZZli k, h:
Kelt
Az lljjnJomatlapot bekiildö hatóság neve: - -
jegyeztet kivül An
Kiséró lapja esatolva. BiilltetölllPJ3-\~no az Öl'szúgos búniigy(nyil válltartásban.
törzskönyvi száma: - ----_.-- jegyzékének folyószárna :
bag·itt. rt kisllj i l1V.~~ gé t f',,:; h 1:" II Isu gft t
• • • - •••• • •• " - .
._- ••••• __ ._ ••• _._
-"0
Nagy híín iiv:yi 1öhltsziil' l
Aláírás:
A terhelt
sajátkezű
aláírása:
Az ujjnyomatot felvevönek a nyomatok vagy ujjak esetleges hibáira vagy hiányosságaira vonatkozó megjegyzései:
képeket Ezek
Ie azokról iizletszerü (zsehmet akiknf ];: híilliig'yi tiJlra.)
261
han és növénytan ban az állatok és nöyények Illeghatározására wlkla lmaztatik. Abból indul ki, hogy az mnheri csontváz a. 20. ~letéven tul már llem változik és hogy az 8luueri csontváz alkata különböző eg'yélleknél nlás és lnás. A vizsgálat alá kerülő kről tizenegy 111éretet vesz fel: a fej szélességét és hOSSZllbúg'át, a bal középujj, a bal láb, a bal előkar, a bal kisujj hosszát, a test 11lagasság'át, a jobb fül szélességét és hosszát, a kezek ujjhegyeinek egylllástól való h1volságát s az ülő ejuber magasságát. A szem szinét hét osztályba. sorozza. 'E tizenegy lnéret és aszeni szine, továbbá a különös ismertető jelek (sebhelyek, l1uljfoltok, szemölcsök és taJoválások), végül egyes Hjjak lenyolllatai nlinden egyén számára külön lapra jegyeztetnek fel, anlelyek azntán osztályozta;tnak. E lneglehetős költséges rendszer Franciaországon kivül Angliában, Olaszországban, Ausztriában, Svájcb:1n, Belgiunlban, Hollandiában, Oroszországban, Dániában, Romániában és az Eg'yesült-Állanlokbl.ln va]antlnt Nénletorszúghan van alkabnazásban. NáJunk Budapesten alkahnazták, de ma a da.ktyloskopia kiküszöbölte, bár anlidőn w .a a szelllélyleirásokban a test nlagasságá t, az arc alakj á t, a haj - és sZeJn szinéi jelezzük, tulajdonkép mi is ezt a rendszert alkallllazzuk, bár hi ányosan. ej A bíilltettesek fénykéllgyüjtelllénye.
N agy városokban és Budapesten az "Országos bünügyi nyilvántartó hivatal"-ban a szokáss~erü éR többször büntetett előéletü egyénekről felvett fényképeket egybegyüjtik és kezelik. Ezeket a fényképeket a kir. ügyészségek vétetik le azokról a letartóztatott egyénekről, akik, nlÍut üzleiszerü vagy szokásos bűntettesek közveszélyesek (zsehJnetszők, vásári tolvajdk, kóbor cigányok) vagy akiknek kiléte Illeg neUl állapítható. A fényképek a biilliig'jTÍ nyil-'-v'ántartó hivatalba küldetnek he. (LIO. ii ln'a. )
•
I
I
•
j
•,.
30. ábra. Elítélt egyén fényképe az országos bűnügyi nyilvántartó hivatal számára.
263
Ifa tehát az egyén fényképe Inál' egyizben bekiHuetett, utóbb, ha 111ás néven is tartóztattatik le: 67.ernélyazonossága lnindig Iueg lesz állapítható a fény-kép alapján. A nyon10zók tevékenysége, akik a helyi viszonyokkal jobban ismerősök~ e téren annyiban bir fontossággal, hogy minden esetben~ midőn valaki ellen a nyonl0zást bevezetik s a tettest elfogják, hívják fel a kir. ügyészség :fi gy elmét arra, hogy az illető egyén közveszélyes, tehát lefényképe7,é~e kivánatos. d) Igazoló okiratok átkutat ása.
A gyanusitott ruhája igazolványok előkerítése eéljából poutosan átkutatancló. Ügyelni kell arra, hogy valanli rejtett helyen, kalap vagy ruha bélésben nincsen-e igazolvány, levél, feljegyzés, stb. Gyakran a nlunkakönyvben és cselédkönyvben szokta;k apró papirszeletek lenni, alnelyeken feljegyzések nakáscíme!k, vonatok indulási, érkezési idejének kiirása, ahol az egyén utazott, vásári tolvajoknál a v~sári napok stb.) találtatnak. A személyleirás és a foglalkozás veendő első ':;01'han szemügyre ezekben, Arckép nélküli igazolványok személyleirá,s aiban különöBen az évszám s a hajzat szine szokott hamisítva lenni, ha nem a gyannsítottR és az kijavította, bogy reá illjék. Az efféle könyvek bejegyzései s a feljegyzések nyomán a gyanusított kikérdezendő, hogy honnan jött, hova meg'y, hoL s lnikor volt nlunkában; ha a. könyv idegen szeulélyre szól, a gyallusított rendszerint nenl tudja pontosan a tartaImát. Ha a fellelt iga'z olvány adatai nmu illenek a. gyanusítottra: a kiállító hatóságot kell rnegkeresni annak közlése iránt, hogy jogos birt<,kosa boI tartózkodik és a jog'OS birtokost kell azután . kihallg:Ülli, hogy lnily kÖl'ilhnények között Hint el birtokából és kinél lehet a könyve vagy igazolványa.
I
264 ej Ituházat.
A. ruházat átvizsgálandó, hogy készítője lllegúllul'ítL«tó-e. A szabó lnegkérdezendő, 110gy kinek ~zal)ta. Az alsóbb néposztályok gyakran hordanak ugyan oly ruhát, alllely lleln SZálTIllkl's' készült, de azért tanácsos szenl előtt tartani az előlmonclottakat.
fJ
A test lueg'vizsgálása.
l\... kéz nünősége " és a te8ti fogyatkozások gyalU'an pllg'ednek következtetést a terhelt roglalkozásál'a. 1\ inunis j"átékos és a. zsebtolvaj k eze feltünően finOln, keskeny és érzékeny, a naplopó és a Cbavargó keze -- Jnég ha InunkakönY'v ében szorgahnasnak is yan jelezve - ki nen1 dolgozott. Sokszor a kéz járása és állása is hnnertetójel: a. pék kifelé fordítja kezét, nlintha dagasztauH, lllészáros, lakatos úgy tartja, mintha mindig kemény eszközt r.agadna meg vele . .Az asztalos testalkata a gyalulás folytán egyeulőCen (a. ~shuetrjkns); R szahénak és vargának a folytOll előrehajló üléstől sajátságos ülepe képződik; a b~)]'bély féloldalas, lllert munkaközben egyik kezét lejebb ta.rtja, alnig a másikkal dolgozik. A kocsis kezének belső oldalán kemé,n yedés van a kantárszij tartásától; a varga jobb hüvelykén és felső cOlllbján sebhelyek vannak a térdszijtól; Írók, rajzolók, hivatalnokok jobb középujjukon a toll és iron nYOlllásától • • hőrkeményedést kapnak; varrónők bal lllntatóujja össze van szurkálva; lovaglók belső térdén bőrkeuléllyedést találunk; mázolók tenyerén az ecsetszár 1'811desen nYOlnot dörzsöl ki, a pincér, különöseu, ha idő sebb, hibásjárásll és ludtalpu. Tiitoválások gyakran adnak felyilágosítást a foglalkozásra " és a. katonasághoz való tUl'toz~lsra n(~7,ve; gyakran a név kczdöhetilit és a születési éy(lt ]j] utat ják. I{atonák, tengerészek, lnészárosok kovcl('sok, favágók, halászok szokták a tiHov~11ást ilzni. ill
265 •
N ag'yon gyakoriak - különösen a trágár rajzok -a büntetett egyéneknél. g) A személyi adatok megállallitása az «Ország'os bűnügyi nyilvántartó hivatal» útján,
A lll. kir. igazságügyi és belügyminiszterek 24300/908. 1. M. szánlU rendelete 1909 jan. l-én léptette életbe a Budapesten székelő "Országos biinügyi nyilvántartó hivatal"-t. Ehhez a hivatalhoz minden ügyészség, lninden járásbiróság és nlÍnden oly rendőri hatóság, amely kihágási ügyekben biráskodik, 111ülden egyes egyénről, aki bűntettért, vétségért (kivéve a becsületsértést) s a fontosabb kihágásokért van elitélve, vagy aki fontosabb bűncselekJményért előzetes letartóztatásba vagy vi1Jsgálaki fogságba került, végül a,k i szökésben van, értesiti a nyilvántartó hivatalt s közli !Vele az illető egyén pontos személyi adatai~. A nyilvántartó hivatalban így 1909 január l -je ótla minden bűnvádi eljárás alá vORt egyénnek külön lapja van, amelyek 'Ott névsz,e,r int betürendben kezelteinek s bármikor feltalálhatók. Az országos bűnügyi nyilvántartó hivatal nlinclen hatóságnak~ tehát a csendőrségnek is, a nyilvántfl rtás összes an atairól értesí tést ad. Nevezetesen pontosan lnegtudható onnan különösen az, hogy a gyanusított volt-e már büntetve és ho~y ne.m-e köröz~k valahol az orsz'ághan büncselelnnény nliatt, ·végül hogy szenlélyi adatai helyesek-e. Evégből tehát minden csendőrörs a nyilvántartó hivatalhoz fordulhat. Ehhez azonban az szükséges, ltog'y a nyilvántartó hivatalnak Ini is pontos szenlélyi adatokat szolgáltussunk. Azok az adatok, a ,m elyek tudakozódás esetén feltétlenül szükségesek, a következők: 1. A terhelt családi és utóneve leánykori családi és nt.óneve) ~ . .
(asszonynak •
•
•
•
•
I
266
2. Esetleges álneve, glÍnyneve vagy n1egkiilön"tt" e o lleve. 0/,~ . . . .......... . l JOZ 3, lIázastársána'k vagy volt házast:ársának csa'd"l es II t'OI1Hve. . o/, • • • • • • • • • • • • • , la 4. a) A terhelt születésének éve, hónapja és napja ~
.
"
. . . .
•
•
•
•
•
b) Ha születési éve nenl
•
•
•
•
•
ismeretes,
•
•
•
•
•
hozzávető
leges kora ~. . . . . éves. ' l\: 1le·1ye ~.. . . . K"ozseg , 5. S zu"let'esene . . . . JYlegye . . . . . . . . Ország. . . . . . . . 6. a) l~özségi illetősége ~ Község. . . . . . . JYlegye . . . . . . . . Ország. . , . . . . . bJ Utolsó állandó lakóhelye ~ Köz;ség . . . . lVIegye . . . . . . . . Ország. . . . . . . . 7. a) Anyanyelve 1 . . . . . . . . . . . . bJ Nyel vismerete ~ . . . . . . . . . . . 8. Vallása ~ . . . . . . r. kath. - g. kath. __ gör. kel. - ág. ev. - ref. - unit. - izr. - egyéb fel. kiv. 9. Családi rullapota ~ • • . nőtlen - hajadon-• házas - özvegy törv. elv. gyerme nIncs gyermeke van. ( ~ terheltnek ~ . . . . . '. , (Vlagy ha ez nen1 kereső, 10. a) Föfoglalkozas \ eltla rtójának (pl. szülőj ó,ne, k f erJene ' . ' k ) o/,. .. . . bJ A terhelt vagy ha ez nem kereső, eltartója . . . . . . . önálló - más szolgálatában áll. 11. Katonai szolgálatot . . . . . . . . . . ne-m teljesített - ielje,s ített - most 't eljesít. 12. MűveUségi foka. . . . . . . 118111 ír, lleUl olvas - csak olvas - ír, olvas középiskola négy osztályát meghaladó képzettsége van. 13. a) Szelmélyleírása : arca. . ., baja . . ., szeme. . " bajusza. . . o
267 b) Van-e testi vagy szellemi fogyatkozása~ vagy egyéb különös ismertető jele az arcán, karjáll
, ." es mIno.. . . . . . . . 14. Va.gyoni vis'l.onya ~ . . . . . . . vagyontalan - némi vagyonnal bír - vagyonos. 15. Atyjának családi és utóneve ~ . . . . . . 16. Anyjának családi (leánykori) neve és utóneve ~ . . . . • • • • • • • • • • • • • • • ~
Ha tehát a csendőrség a nyHvántartó hivataltól a gyanusítoH előéletéről tudakozódni akar, ezeket az adatokat feltétlenül be kell szereznie. De nagyon hasznos szolgála tot tesznek az igazságszolgáltaiásnak a csendőrörsök, ha ezeket ::!,z adatokat lehetőleg minden esetben iparkodnak beszere~ni. A nyilvántartás ugyanis csak akkor lesz teljes és helyes, ha ezek az adatok pontosak. A kir. ügyészségek es a járásbíróságok azonban a legtöbb esetben a terhelt sz,e mélyi a.datait csak azok bemondásai alapján állapíthat ják meg, míg a csendőrségnek módjában van ellenőrizni, hogya bemondo,t ,t adatok helyesek -e és igazak -e ~ A biíllÜgy.L nyihTLlntartó hivatal pontossága érdekében tehát első sorhan a csendőrség tehet sokat, ]Ja a fenti adatokat )11<11' a nyomozás elején összcgyiijti és fej j eg-yzi.
5. A biílltettesl'őI általáll3.11 és a s'zol<ásszürii hÍÍn tettesről. Aki a biinteUet és a bűntettest erechnéllnyel akarja Jlyoruozni, annak iSIuernie kell a bünözé" világát, azokat az utakat alue]yen fl. bűntettes halad, 111ert ha jsmeri a hilntettes járását, sokkal könnyebhen akad a ny0111ra. Ezért, aki jó nY01nozó akar lenni, annak neln szabad Inegelégedni aZ'zal, hogy kic1erÍ1eHe nlagát a cselelonényt, Ineg'állapította, hogy a 1
