VI. A stratégia megvalósíthatósága

VI. A stratégia megvalósíthatósága 6.1. Ingatlangazdálkodási terv „A” jelű akcióterület: Törökbálint városközpontja

A szükséges területek megszerzésével kapcsolatos feladatok A fejlesztési akcióterv elkészítését követően 2004-2005-ben az Önkormányzat lépéseket tett a megvalósítás irányában, és több ingatlant megvásárolt. A „Kálvária-projekt” területén megvételre kerültek az alábbi ingatlanok: 486 hrsz, 487 hrsz, 488/1 hrsz, 489/1 hrsz, 499/1 hrsz-ú. Az aktualizált akcióterv azokat az ingatlanokat (ingatlanrészeket), melyek megszerzése még szükséges a fejlesztések megvalósításához, két ütemben javasolja megvásárolni. I. ütemben azoknak az ingatlanoknak (ingatlanrészeknek) a megszerzése javasolt, melyek a 106

„Kálvária-projekt” területén a közterületek kialakításához szükségesek (itt a távlati fejlesztések megvalósításáig ideiglenes parkoló működhet), a „Főtér-projekt” területén pedig a teljes terület önkormányzati tulajdonba vételéhez szükségesek. II. ütemben lehet megvásárolni azokat az ingatlanokat (ingatlanrészeket), melyek a Kálváriatömb belső területeinek beépítését teszik lehetővé. A fentieknek megfelelően I. ütemben az alábbi ingatlanok megszerzése szükséges: Kálvária-projekt területén  491/1 hrsz-ú ingatlanból kb. 1190 m2 , a tömbbelsőben kialakítandó közpark kialakítása céljára,  491/2 hrsz-ú ingatlanból kb. 1190 m2, a tömbbelsőben kialakítandó közpark kialakítása céljára,  492 hrsz-ú ingatlanból kb. 1260 m2, a tömbbelsőben kialakítandó közpark kialakítása céljára,  497 hrsz-ú ingatlanból 296 m2, a tömbbelsőbe vezető feltáró út kialakítása céljára,  496 hrsz-ú ingatlanból 266 m2, a tömbbelsőbe vezető feltáró út kialakítása céljára,  500 hrsz-ú ingatlanból 134 m2, a tömbbelsőbe vezető feltáró út kialakítása céljára,  501 hrsz-ú ingatlanból 170 m2, a tömbbelsőbe vezető feltáró út kialakítása céljára,  514 hrsz-ú ingatlan (755 m2), a tömbbelsőbe vezető feltáró út kialakítása céljára. Főtér-projekt területén  18/1 hrsz-ú ingatlan (912 m2), az új városháza dísztér kialakítása céljára,  15/1 hrsz-ú ingatlan (695 m2), az új városháza, dísztér kialakítása céljára. Az I. ütemben megvásárolandó terület teljes nagysága 6.868 m2. Nem számítottuk be a megvásárolandó területek közé a 17. hrsz-ú ingatlant (9411 m2) – ahol a szabályozási terv szerint az új városháza, dísztér, pihenőpark létesül – mert az elképzelések szerint az ingatlanért az Önkormányzat cseretelket tervez átadni az OMÜV-nek. A revitalizáció megvalósítása érdekében, II. ütemben célszerű megvásárolni az alábbi ingatlanokat,  477 hrsz-ú ingatlan, kb. 380 m2, közterület kialakítása céljára,  479 hrsz-ú ingatlanból kb. 210 m2, a Kálvária-köz szélesítése céljából,  491/1 hrsz-ú ingatlanból kb. 610 m2 , vegyes funkciójú épület építése céljára,  491/2 hrsz-ú ingatlanból kb. 585 m2, vegyes funkciójú épület építése céljára,  492 hrsz-ú ingatlanból kb. 670 m2, vegyes funkciójú épület építése céljára,  496 hrsz-ú ingatlanból kb. 1390 m2, lakóépületek építése céljára,  497 hrsz-ú ingatlanból kb. 1100 m2 , lakóépületek építése céljára,  500 hrsz-ú ingatlanból kb. 590 m2, lakóépületek építése céljára,  501 hrsz-ú ingatlanból kb. 875 m2, lakóépületek építése céljára, A II. ütemben megvásárlásra javasolt terület teljes nagysága 6.410 m2.

107

Az akcióterületből kiaknázható források Egy településfejlesztési akció általában a területén található ingatlanok felértékelődését hozza magával. Ezért, ha az adott területen önkormányzati tulajdonú ingatlanok találhatók, azok értékesíthetők és a befolyó vételár visszaforgatható a fejlesztési akcióba. Ezek a bevételek a fejlesztési akció közvetlen forrását jelentik. Természetesen vannak az ingatlanérték növekedésének – az akció szempontjából – nem számszerűsíthető további pozitív hatásai is. A terület felértékelődése vonzást gyakorol a magánvállalkozásokra, így számítani lehet lakások, irodák, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények megvalósítására. Hosszabb távon ez az Önkormányzat adóbevételeit jelentősen növeli. Nem elhanyagolható a városközpont felértékelődésének tovagyűrűző, az egész városra kiterjedő hatása, ami elsősorban az imázs javulásával hozható összefüggésbe. (Ma már például a multinacionális cégek telephely-választásánál az egyik döntő szempont a település által nyújtott szolgáltatások színvonala, a település imázsa.) A fejlesztési akció közvetlen forrását a fejlesztés II. ütemében az alábbi – önkormányzati tulajdonú, vagy önkormányzati tulajdonba kerülő – ingatlan-értékesítések jelenthetik. „Kálvária-projekt” 12.) Lakóépület (földszinten kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) megépíthető összes szintterület: 4500 m2 az értékesíthető ingatlan ára: 90,0 millió Ft 13.) Lakóépület(ek) megépíthető összes szintterület: 2000 m2 az értékesíthető ingatlan ára: 40,0 millió Ft 14.) Lakóépület (földszinten kereskedelem / vendéglátás / szolgáltatás) megépíthető összes szintterület: 3000 m2 az értékesíthető ingatlan ára: 60,0 millió Ft 16.) Lakóépület(ek) megépíthető összes szintterület: 1500 m2 az értékesíthető ingatlan ára: 30,0 millió Ft A tömbben az értékesítésre / újraértékesítésre / kerülő ingatlanok összesen 220,0 millió Ft forrást jelenthetnek a fejlesztési akció számára. (A 10., 11., 17. jelű építési programok az önkormányzat beruházásában valósulnak meg, így nem jelentenek ingatlanértékesítési bevételt az akció számára. A 15. jelű építési program önkormányzati beavatkozás nélkül, a magántulajdonosok kezdeményezése alapján lebonyolódhat.)

108

„B” jelű akcióterület: Égett-völgy, Volt Lőszerraktár területe Tulajdon viszonyok: Az terület északi részén magántulajdonban lévő ingatlanok (hrsz.): 3336/2 3336/3 3336/4 3336/5 3336/6 3336/9 3336/10 3336/11 3336/12 3336/13

3336/14 3336/15 3336/16 3336/17 3336/18 3336/19 3336/20 3336/21 3336/22 3336/3

Önkormányzati tulajdon 3336/7

1. terület tulajdonosa a Pannon 2. területre opciós szerződése van az önkormányzatnak 3. Önkormányzati tulajdon Az önkormányzat a területét a jelenleg zajló beruházások befejezés után kívánja hasznosítani.

109

Volt Lőszerraktár területe:

Az akcióterület nagy arányban magántulajdonban van. Az önkormányzat fejlesztési elképzelésinek megvalósítása érdekében, jelenleg folyamatban van magántulajdonú terület egy részének átadása. (10152/1 hrsz-ú terület egy része) Az önkormányzat ezen a területen kívánja elhelyezni az „A” városközponti akcióterületről kitelepített OMÜV-et, illetve a falugazda csoport gépeinek és szociális helyiségeinek is itt biztosítana területet.

110

„C” jelű akcióterület: Tópark A terület. szinte teljesen beépítetlen, magán tulajdonban lévő, átmenetileg mezőgazdasági hasznosítású terület. A fejlesztők célja, egy ún. innovációs park létrehozása, ahol K+F funkciók, illetve ezen funkciók kiszolgálására alkalmas kereskedelmi, szolgáltató funkciók elhelyezésére kerül sor. A tervezett fejlesztés teljes egészében magántőkéből valósul meg. Tulajdon viszonyok:

A területen az ingatlanok szinte 100%-ban magán tulajdonban vannak (hrsz.): 3303/3 3304/6 3305 3306 3307/1 3307/2

3308 3309 3310 3311 3312 3313

3314 3315 3316 3317

Önkormányzati tulajdon (hrsz.): 3317 Állami tulajdon (hrsz.): 3315

111

„D” jelű akcióterület: Tükörhegy IV. ütem Tulajdonviszonyok: Önkormányzat tulajdonban a 4544 hrsz.-ú telek található, nagysága: 8.000 m2. A határoló vasúti terület a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője a Budapesti Területi Elhelyezésű Igazgatóság. A Raktárvárosi út a magyar állam tulajdona, kezelője a pest Megyei Közútkezelő Kht. Az önkormányzat nem kívánja értékesíteni a tulajdonában lévő területet. A városrész teljes kiépítése után, a településrész kiszolgálására alkalmas (közintézmények, boltok stb.) elhelyezésére ad lehetőséget „E” jelű akcióterület: Hosszúréti patak és környéke Tulajdonviszonyok:

Környezetalakítási javaslat: Városfejlesztés Zrt. 2004.október

112

A területen az ingatlanok jelentős része önkormányzati tulajdonban van: (hrsz.) 1994 2052/4 2062/2 2042/1 2052/8 2062/5 2043 2052/9 2062/8 2044 2052/10 2062/10 2045 2053/3 2062/11 2046/1 2053/5 2065 2046/2 2053/7 2070 2046/3 2055 2078 2046/4 2060 2077 2048/21 2062/1 Jogi személy tulajdona: (hrsz.) 2048/4 2048/12 2048/13 2052/5

2052/6 2052/7 2053/4 2053/5

2053/6 2052/11 2052/12

Állami tulajdon: (hrsz.) 1442

2007

2064

Vegyes tulajdon: (hrsz.): 2062/9 A terület nagy része önkormányzati tulajdonban van. Az önkormányzat a területét nem kívánja eladni, új területszerzést nem tervez.

113

„F” jelű akcióterület: Kegyeleti park és környéke Tulajdonviszonyok: A területen az ingatlanok jelentős része önkormányzati tulajdonban van: (hrsz.) 1126 (óvoda) 1133 1132 1135 1131 1130

1127 1138 1139 1140 1141

1143 1144 1145 1146 1151/2

Magán tulajdon hrsz.: 1148 Vegyes tulajdon: (hrsz.) 1134 1142 1147 Egyházi tulajdon hrsz.: 1151/3, 1151/1

A tervezett fejlesztéseket az önkormányzat a saját tulajdonában lévő területeken hajtja végre, területszerzésre nincs szükség, ingatlan értékesítésre nincs lehetőség.

114

6.2. Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek Törökbálint nagy hangsúlyt helyez azon tevékenységekre, amelyek nem közvetlenül fejlesztésként, hanem a fejlesztések előkészítéseként, elindításaként értékelhetők. A helyi építési szabályzat módosítása A befektetők részéről való megfelelő igény és megalapozottság eredményezheti a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítását. Ezen módosítások szigorúan a településszerkezeti terv figyelembe vételével történhetnek. A javasolt módosításokat – azok testületi jóváhagyása előtt – be kell mutatni a városi főépítész által irányított tervtanács előtt, amely független szakmai véleményével segíti a döntéshozatalt. Kedvezményes területbiztosítás A befektetőkkel való tárgyalás során az önkormányzat képes és hajlandó is kedvezményesen területet biztosítani a betelepülő vállalkozások számára, amennyiben a befektető hosszú távú letelepedése biztosítottnak látszik és városi érdeket szolgál. Város marketing terv készítése Törökbálint jelenleg is frekventált befektetői célpont. Az adottságok hatékonyabb kihasználása érdekében a előkészítés alatt áll a város marketingkoncepciójának kidolgozása.

115

6.3. Partnerség

Törökbálint Város Polgármesteri Hivatal Beruházási Iroda 2045 Törökbálint, Munkácsy M. u. 74. Tel: 06-23-335-021,Közvetlen:06-23-339-684 Fax: 06-23-339-704 e-mail: [email protected] www.torokbalint.hu Sz: 1105/ /2008. EMLÉKEZTETŐ Előzmények: Törökbálint Város Önkormányzata megrendelte a Városfejlesztés Zrt-től Törökbálint Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A munkaanyag elkészült, és Törökbálint Város Önkormányzata úgy gondolta, hogy a fejlesztések irányait meg kell ismertetni a településen lakó és dolgozó polgárokkal. Ennek érdekében 2008. március 28-án 14.00 órai kezdettel Törökbálinton működő vállalkozások (legnagyobb adófizetők) részére, valamint 17.00 órai kezdettel a törökbálinti egyesületek társadalmi szervezetek, valamint a törökbálinti polgárok részére fórumot szervezett. (Jelenléti ívek mellékelve.) A fórum menete mindkét esetben azonos volt: Bajnai László Úr a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója végezte el a moderátori feladatokat, nyitotta meg a fórumot, röviden vázolta az IVS jelentőségét és szerepét a település fejlődésének szempontjából. Rámutatott az IVS jelentőségére a Közép-Magyarországi Operatív program „Funkcióbővítő rehabilitáció” KMOP-2007-5,2. 16/B kódszámú pályázattal összefüggésben. Turai István Polgármester Úr, szintén mindkét fórumon rövid bevezetőt mondott, és kérte a megjelenteket arra, hogy az előadás után fejtsék ki véleményüket az IVS-el kapcsolatosan. Mindkét esetben Dr. Molnár Balázs Úr a Városfejlesztés Zrt. képviseletében bevezető előadást tartott az elkészült anyagról, ismertette annak főbb fejezeteit és azok eszenciális tartalmát. 2008. március 28-án a 14.00 órai kezdettel megrendezésre került vállalkozói fórumon, mintegy 21 fő jelent meg és aktívan részt vettek a rendezvényen. Ugyan ilyen aktivitás volt jellemző a 17.00 órai rendezvényen is, ahol a lakossági fórumon, mintegy 23 fő vett részt. Az elhangzottak alapján a teljesség igénye nélkül, a jellemző javaslatokat az alábbiakban összegezném: Általános észrevételek A jelenlegi anyag terjedelme, kifejtettsége szempontjából háttérbe szorulni látszanak a stratégiai kérdéseket taglaló fejezetek (IV. V. VI.: 13 oldal) a helyzetelemző fejezetekkel 116

szemben (I. II. III.: 66 oldal). Ezért kérjük a még hiányzó fejezetrészek mielőbbi kidolgozását, esetlegesen az elemző részben előforduló túlrészletezett kérdések célratörőbb megfogalmazását, bemutatását. Tekintettel arra, hogy a pályázat elbírálása szempontjából valószínűsíthető, hogy kiemelt fontossággal bír, különös fontosságúnak ítéljük a IV. fejezet 4.3. alfejezetében írottak minél részletesebb, városunkra specifikus megfogalmazását. A dokumentumban több táblázatból is hiányoznak adatok. Bízunk benne, hogy ezek csak átmenetileg szerepelnek üresen, az adatok már a dokumentum kidolgozójának rendelkezésére állnak, mindössze csak a dokumentum szerkesztésére rendelkezésre álló szűkös idő miatt nem kerültek még kitöltésre. Jelezzük, hogy amennyiben adatgyűjtési segítséget igényel a szerkesztő, az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal, valamint a Város intézményrendszere készséggel áll rendelkezésre. A helyzetelemzés rész számos helyen igazolja vissza városunknak a megyei és az országos átlaghoz képesti előnyös helyzetét, eközben a Közép-magyarországi régió átlagához képesti hátrányos állapotát. Ez nem másért van, minthogy a főváros sajátságos helyzete rontja mutatóink megítélését. Világosan látható tehát, hogy nem célszerű fenntartani a régióban a főváros és a megye közös tagságát. E tényre vonatkozóan – természetesen politikai állásfoglalástól mentesen – helyesnek tartanánk, ha az IVS tartalmazna hivatkozásokat. A dokumentumban csak egy helyen található utalás a kistérségi fejlesztési tervre. Javasoljuk, hogy az IVS szerzői konzultáljanak a kistérség fejlesztési tervének szerzőivel. A 2.4. ponttal kapcsolatban javasoljuk, hogy a szerző tekintse át az Önkormányzat frissen elfogadott közoktatási fejlesztési és intézkedési tervét. Célszerű lenne az ábrák és táblázatok folyamatos, nem fejezetenként megszakított számozása. A dokumentum helyzetelemző részében számos helyen találunk grafikonokat. Ezek mellett célszerű lenne szerepeltetni a bemutatni szándékozott forrás adatokat is, mert adott esetekben nehezen értelmezhetőek, olvashatók ki a diagramból ezek a részadatok. A helyzetelemzés több esetben csak a tények bemutatására, az összegyűjtött adatok mutatta tendenciák verbális leírására szorítkozik, miközben hiányoznak e tendenciákat magyarázó, megvilágító kiváltó okok, események megjelölései. Tisztában vagyunk vele, hogy ezekre az ismeretekre a dokumentum szerkesztői nem feltétlenül találnak rá, így nem is mutathatják be. Javasoljuk ezért, hogy mindezen esetekben konzultáljanak az önkormányzat tisztségviselőivel, a helyi közélet szereplőivel. A helyzetelemző fejezetek tekintetében célszerű lenne az elemzés alapjait képező adat/információ források megjelölése is. (KSH, TeIR stb.) A SWOT elemzés tételei bővebb kifejtést igényelnek, mert így a táblázatba beírt egy-egy gondolat, mondat révén az egyes tézisek nem vagy csak nehezen értelmezhetők, esetenként félreértelmezhetők. Célszerű lenne azok bővebb magyarázatát, indokolását is megadni. A „tömegközlekedés” kifejezés helyett javasoljuk a „közösségi közlekedés” kifejezés használatát. A kereskedelmi, de főleg a kiskereskedelmi ágazat városi jelenlétében nem hanyagolható el a bevásárlóközpontok szerepe, hiszen – leginkább a CORA, a GL-Outlet és a MaxCity áruházakban– markánsan vannak jelen kiskereskedelmi egységek is. A II. fejezet 2.1. pontjában a 11-16. ábrák grafikonjai valamint az ezekkel kapcsolatos elemzés álláspontunk szerint túlnő az IVS helyzet-elemzési keretein, célszerűnek látjuk egyszerűsítését. Részletes észrevételek: Az úthálózat elemeinek megnevezésében helytelenül szerepel a 81102 és a 81103 szám. Ezek helyesen: 8102 és 8103. (A 81101 megnevezés ezzel szemben helyes.) A „laktanya” elnevezés helyett pontosabb lenne a „volt lőszerraktár és laktanya terület” megnevezés. 117

A „nagysebességű villamosított vasútvonal” helyett „villamosított vasútvonal” megnevezés javasolt. „…a budapesti BKV autóbuszjáratai hagyományosan ellátják a település elővárosi közlekedési igényeit is.” A gondolatban nem értelmezhető pontosan, hogy mire utal a „hagyományosan” kifejezés, különösen akkor, ha számításba vesszük, hogy 2004. május 1-től kezdődően két új járat is üzembe állt Törökbálinton (140 és 172gy). Kissé félrevezető az „ellátják a település elővárosi közlekedési igényeit is” megállapítás, ugyanis a valóságban egyre kevésbé látják el ezeket az igényeket, részben a lakosságszám növekedése, részben a helyi munkalehetőségek folyamatos bővülése okán. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Biatorbágy – Törökbálinthoz hasonlóan – 2007. július 1-vel kapott városi rangot, tehát téves az az állítás, mely szerint Biatorbágy „– egyelőre még nem városi jogállású –„. „Törökbálint a részletes funkcionális városhierarchia 13-14. szintjén helyezkedik el.” Kérjük ennek a kijelentésnek az értelmezését: mit jelent a „részletes funkcionális városhierarchia” kifejezés. Az 1828-as népszámlálás szerinti lakossági összetételre hivatkozásnál a „szlovák” helyett „rác” nemzetiség szerepeljen. „Amely enyhén emelkedett az elmúlt tíz év folyamán” a megállapításban az „enyhén” jelzőt indokolatlannak tartjuk. Helyette az „erőteljesebb emelkedést mutat a Pest megyei, a régiós és az országos trendhez képest” megfogalmazást javasoljuk. A regisztrált és működő vállalkozások fejlődésének viszonyában célszerű lenne referenciaként a megyei, régiós és országos átlag változását is bemutatni. „a munkanélküliség szintje országos mércével mérve igen alacsony…” megállapítást javasoljuk már itt egy-egy adattal alátámasztani. Célszerűnek tartanánk a „tercierizálódás” kifejezés legalább egy mondatos definícióját, magyarázatát megadni. A 3. ábra nehezen értelmezhető, javasoljuk az egyes ágazatok részvételi arányának számszerű megadását is. A szolgáltatások közül – az állítással ellentétben – városunkban egyáltalán nem meghatározó a turizmus és a szórakoztatóipar szerepe. Erre vonatkozóan az IVS későbbi részében cáfolat is megjelenik. Javasoljuk a megállapítás törlését. A kiskereskedelmi egységek tekintetében számottevő mértéket jelent a CORA és a GL-Outlet áruházakban található üzletek száma és jellege. A dokumentum részletesen elemzi a ruházati szaküzletek helyzetét településünkön, jelezve, hogy vonzáskörzete kiterjed akár a szomszédos megyékből autópályáról könnyen elérhető településeinek forgalmára. Ugyanakkor érdemes lenne említést enni arról, hogy a közvetlen térségben jelentős vonzerőt jelent a konkurens Prem1er Outlet Biatorbágy közigazgatási területén. „Az idegenforgalmi szállásférőhelyek számának trendje erőteljesen csökkenő…” A megállapítás igaz, de hozzá kellene tenni a magyarázatot is: a Flóra Szálló 2001-ben történt 118

átalakítását idősek otthonává. Emellett arról is említést lenne célszerű tenni, hogy a közeli hetekben került átadásra egy új, alsó-közép kategóriájú szálloda Törökbálinton 50 szobával, 100 férőhellyel. A vendéglátó helyek számáról szóló megállapítás helyes, de valójában még rosszabb a helyzet, ugyanis a törökbálinti így is kevés vendéglátóhely egy jelentős hányada éppen a CORA áruházban van. A Flóra Szálló működésének időszaka érzékletesen tapasztalható a 10. ábra 1998 és 2000 közötti kiugró értékein: célszerű lenne erről említést is tenni. A 11. ábra nehezen értékelhető. A szerző is megjegyzi: „…a nem hivatalos adatgyűjtés jóval több férőhelyet mutat.” „Pistály-rét, Kerek-domb), szanatórium és parkja…” helyett helyes írásmóddal javasoljuk: „…Pistályi rét, Kerekdomb) tüdőgyógyintézet és parkja…” megfogalmazást. Legalábbis kétséges, hogy az ideiglenes lakosok számában a más településeken bejelentettek száma alig 30 főt jelentene Törökbálint javára. Már a megfogalmazás „javára” is kérdéseket vet fel, hiszen a többlet lakosságszám többlet terhet jelent a városnak, így semmiképp nem a „javára” van. Az érték azonban minden bizonnyal hibás, tisztázandó, hogy honnan származik az információ. A 3. ábrában célszerű lenne a vándorlási egyenleg szerepeltetése, megjelenítése is. A 4. ábra adatai csak a szöveges részből vehetők ki, onnan is csak részlegesen. „Ez a nem megszokott foglalkoztatási formák alkalmazásának alacsony aránya miatt tapasztalható…” Kérdés, hogy mit kell értenünk „nem megszokott foglalkoztatási formákon”? Célszerűnek tartjuk tisztázását, értelmezését. A 8. ábrában – de legalább a magyarázó szövegben – célszerűnek tartanánk az uniós átlag bemutatását a nyilvántartott álláskeresők arányáról. Az utolsó előtti francia bekezdésben szerepeltetni kellene még legalább az Office Depot és a Diego áruházakat is. A 9. ábra vonatkozásában hiányoljuk a megyei, régiós és országos adatok szerepeltetését. „Ugyanakkor a jelenleg is zajló lakásépítések sokat javítanak 2008-20010-től …” Nem világos, hogy milyen folyamatban lévő lakásépítésekről van szó. „Törökbálinton jelentős számú új lakás épül és kerül átadásra évről évre (70-100 lakás/év): 2001-2002 ugyanakkor jelentősen kiemelkedett a trendből (40-90 lakás/év)” A mondat és a szerepeltett adat álláspontunk szerint ellentmondó: ha kevesebb épült, akkor éppen, hogy nem emelkedik ki a trendből. Nyilván a számérték nem jó, hiszen a következő oldal grafikonjai igazolják a kiemelkedést. Álláspontunk szerint a megszűnt lakások számának elemzése nem releváns az IVS szempontjából.

119

A Raktárvárosi úton levő szennyvíztelepnél a Budaörs, Depo mellett a Mechanikai Művek is kerüljön említésre. Vitatjuk a közcsatornába bekötött lakások arányának alacsony voltát. Érdemes lenne elemezni, hogy ez az adat vajon miért alakul így? Kérdés, hogy mitől keletkezett a 2002-2003 évben a jelentős csökkenés az 1 km vízvezeték hálózatra jutó csatornahálózat hosszában? Ez olyan mértékű visszaesés, amelyre nem találunk magyarázatot. A táblázat kitöltése kerüljön pótlásra. A „zártkertek” kifejezés helyett javasoljuk a „volt zártkertek” megnevezés használatát. Fontosnak tartjuk, hogy megállapítás kerüljön a dokumentumba városunk közigazgatási területéhet tartozó erők arányának (erdősültség) alacsony voltáról. Az 1. táblázat indokolatlan, hiszen az intézmények száma nem változott a vizsgált időszakban. Az önkormányzati óvodák száma nem 5, hanem 4 Törökbálinton. Félrevezető, hogy 2 középiskolát jelez a táblázat, miközben valóságban csak egy van két, egymástól különböző profilú osztállyal (gimnázium és szakközépiskolai osztály). A 2. ábrán látható adat félrevezető. A 100 óvodai férőhelyre jutó beírt óvodások számának aránya azért csökkent, mert az Önkormányzat ideiglenesen megemelte a csoportlétszámokat. Erre érdemes lenne kitérni az anyagban. Az iskolák megnevezésére ne használja a szerző a „Bálint” és „Zimándy” megnevezést, hanem a teljes nevet: „Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola” és „Zimándy Ignác Általános Iskola”. „Törökbálint mérsékelt szerepet vállal az alapfokú oktatás ellátásában, sok szülő járatja máshova gyermekét…” A megállapítás második fele természetesen igaz, ez azonban még nem indokolja a „mérsékelt szerep” minősítést. Különösen nem akkor, ha tisztában vagyunk vele: városunk is fogad tanulókat a szomszéd településekről, elsősorban Érdről. Az általános iskolai közoktatás integráltságára utalásnál – statisztikai adatok alapján – a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma kerüljön meghatározásra. Kérjük az iskola neveinek pontosítását. („Szőnyi Zeneiskola” helyett: „Szőnyi Erzsébet Zeneiskola”. Az 5. ábrában közölt adatok tekintetében fokozott jelentősége van a nem törökbálinti tanulók arányának. Kérjük ennek pontosítását! Kérjük pontosítani, hogy a Kazinczy utcai idősek klubja kapacitásának meghatározása (100 fő) honnan származik. Álláspontunk szerint ez jelentősen eltúlzott mérték, a hely terei és felszereltsége sem teszi ekkora létszám fogadását lehetővé. Ennek következtében igen alacsonynak (10%) mutatkozik az igénybevételi arány. 7. ábrán hibásan szerepel Budaörs neve. Javítandó Törökbálintra. (Az adatok sem biztos, hogy jók, hiszen lényegében csak 2002-től van ilyen szolgáltatás, azóta pedig 100%-os kihasználtsággal – miként az a 41. oldalon olvasható.)

120

Szívesen vennénk a településrészek felosztásával kapcsolatos indokolást is az anyagban. Természetesen ez a felosztás is elfogadható, bár a „településrészek” fogalom számunkra sokkal inkább a lakott részek, nem pedig a teljes közigazgatási terület részekre osztását jelenti. Az IVS itt következő helyzetelemzési része számos olyan megállapítást tartalmaz – kényszerűségből – amely nem értelmezhető egyes „településrészek” (inkább: területrészek) vonatkozásában. A településrészek felosztásánál a városközpont felsorolásból a Felsőerdősor utcától Hegyalja út, Anna utca, Gyöngyvirág utcán keresztül – az Alsóerdősor utcánál a külterület-belterület határa mentén a Munkácsy M. utcával párhuzamosan a Templom utcáig bezárólag – kerüljön ki. Az Új telep, Máv-telep felsorolásba a Vasút utca kerüljön bele gyakorlatilag az M7-ig. Az M7-es túlsó oldala pedig – a Malomdűlő, valamint a szennyvíztisztító és térsége – kerüljön a Hidas és környéke településrészhez. A településrészek gazdasági jellemzőinek elemzése csak dokumentumban. Kérjük a 47. oldal táblázatának kitöltését.

elnagyoltan

olvasható

a

Tanulságos a lakónépesség korösszetételét településrészenként bemutató 2. ábra, de szükségesnek tartjuk és kérjük e jellemzők és tanulságok verbális kifejtését is. Zavaró a lényegében nem lakóterületnek szánt részeken az összetételről valamint a következő oldalon az iskolai végzettség elemzése. („…a Vállalkozási és Szabadidőpark környezetében kiemelkedő a beköltözők magasabb átlagos végzettségi szintje…”) Kérjük, hogy a verbális elemzés ne terjedjen ki a nem lakóterületnek számító részek lakónépességgel, végzettséggel, foglalkoztatottsággal, munkajövedelemmel stb. kapcsolatos kérdésekre. A 4. táblázat mutatja ki élesen, hogy a településrész-lehatárolás milyen visszásságokat okoz. Itt a Józsefhegyen szerepel 1 általános és 1 középiskola. (Ez utóbbi minden bizonnyal csak valami félreértés miatt lehet.) Különösképpen nem is várható el, hogy a nem lakóövezetnek szánt területeken is legyen helybeli intézményi ellátás. A pályázat szempontjából alighanem ez a legfontosabb fejezete az IVS-nek. Talán célszerűbb lenne, ha bővebb, célirányosabb megfogalmazást tartalmazna. Javasoljuk, hogy a helyi védelemről szóló rendelet megnevezését pontosítsa a szerző. A városközpont területén a „parkolóhelyek megfelelő száma”-ról beszélni finoman szólva csúsztatás, bár kérdés, hogy az IVS pályázat-mellékletként való funkciója tekintetében mit és hogyan lenne célszerű megfogalmazni. Az országos műemlékek felsorolásánál kerüljön megjelölésre, hogy a Walla kilátó a Kastély utcában van, a kápolna pedig nem a Budaörsi úton, hanem a Kápolna u. - Kastély u. sarkán. A 10 db helyi védettségű épület is kerüljön felsorolásra. Nem innen nézik a törökbálintiak a tűzijátékot, hanem a Tükörhegyről, de a megállapítás akár irrelevánsnak is tekinthető.

121

„ahol eleinte üdülőként a MÁV dolgozóinak parcellázták fel a terület egy részét…” Ha már erről beszélünk, akkor pontosabb lenne „zártkertet” írni, de valójában építési telkeket parcelláztak. A Tükörhegy településrész számunkra leginkább az új beépítésű területet jelenti, nem sorolódik bele a Malom dűlő és a téglagyári terület. „A településrész megközelíthetősége kedvező…” Éppen, hogy nem kedvező, jelenleg mindösszesen egy belépési/kijárati csatlakozása van. A közösségi közlekedés csak érinti a Raktárvárosi útnál. A 8 ezer m2 aligha lesz elegendő gyermekintézmény építésére. „a terület 1994 óta védettséget élvez…” Nem az Annahegy, hanem a helyi erdők állnak védettség alatt. Az nem helyes – véleményünk szerint –, hogy a területtel kapcsolatban lakónépességről beszélünk, hiszen a területnek jelenleg nincs építésjogi szempontból kedvező státusza. A közeljövő ugyan meghozza az üdülőterületi besorolást (készül a terület szabályozási terve), de lakóterületként egyelőre nem vehető számításba. A „városrész közterületei és zöldfelületei átlagon felüliek” mondat helyett a „városrész közterületei és zöldfelületei kialakítás alatt állnak” mondat javasolt. A Tétényi fennsíkról mint érintetlen zöldfelületről beszélni sajnos nem lehet. Itt ugyanis jelentős környezetszennyezés található, részben illegálisan lerakott szemét, sajnos jelentősebb mértékben a Mechanikai Műveknek az 1950-80 közötti működéséből adódó vegyi szennyeződés. A területen konfliktus helyzet áll fenn a környezetvédelem és a természetvédelem között, ugyanis a szennyezett területen több védett állat és növényfajta honos. A Glaxo és a Viessmann is kereskedelmi profilnak tekintendő. A területen több olyan létesítmény található, amely logisztikai profilja mellett cégközpont (irodai) funkciót is ellát. a 3.2.9. pontban a külterületek felsorolásában szerepeljen a Felsővölgyi út, a Világosdűlő, vasútállomás pedig kerüljön ki. A SWOT elemzésben a gazdaság gyengeségeit felsoroló részben nem tudjuk értelmezni a „szociális gazdaság gyenge lábakon áll” minősítést. Kérjük ennek indokolását! A társadalom gyengeségeinek felsorolása között szereplő gyengeségként került megfogalmazásra a „hiányos társadalmi szolgáltatások” minősítés. Kérjük ennek indokolását! A SWOT elemzésben a lakókörnyezet gyengeségeit tartalmazó felsorolásban az Anna-hegy és a Pistály tekintetében nem lehet lakókörnyezetről beszélni. A közszolgáltatások gyengeségei között szereplő „gyenge irányítási, igazgatási funkciók” minősítést nem tudjuk értelmezni. Kérjük indokolását, illetve pontosítását! Az oktatási, képzési rendszer alárendelt minősítését nem értjük, kérjük pontosítását. A térségi hatókör hiánya Érd és Budaörs szomszédságában nem kérhető számon a városon, az szerkezeti adottság. Nem értjük a szociális ellátó rendszer gyengeségéről adott minősítést. Kérjük ennek pontosítását és/vagy indokolását! A SWOT analízis lehetőségek és veszélyek szembeállítása során nem tudjuk értelmezni a Vállalkozási és Szabadidőparkra írott felértékelődést és az ugyanerre a területre adott romló 122

kereskedelmi és üzleti lehetőségeket mint veszélyforrást. Kérjük ennek bővebb kifejtését, indokolását! Általában: a veszélyek felsorolása alighanem bármely településre megállna. A kérdés az, hogy Törökbálint vonatkozásában ezek valóban jelentkeznek-e, és ha igen, akkor mekkora valós veszélyt jelentenek. Az életminőség, társadalmi kohézió felsorolás utolsó bekezdésébe a következő mondat kerüljön: „Mindenki számára elfogadható a város rendezettsége, köztisztasága és közbiztonságának fejlesztésére való törekvés. A jövőbeni fejlesztési irányok megfogalmazásával, rendszerbe szervezésével egyet tudunk érteni, de szükségesnek tartanánk a 71. oldalon olvasható táblázat egyes, színessel jelölt tételeinek részletesebb kifejtését is. Megfontolandó emellett az A.2.5. Településmarketing javítása valamit a C.1.5 és C.1.6. pontok beemelése is a prioritások közé. A táblázat B1.6. pontja „Lakóterületi fejlesztések, felújítások” legyen. A stratégia koherenciájának deklarálása kapcsán részletesebb bemutatás szükséges a város rendezési terveinek és az IVS összhangjáról. Az önmagában helyes, hogy az IVS beidézi a ciklusprogram fejezetcímeit, de néhány gondolat megfogalmazásával célszerű lenne a legfontosabb kapcsolódási pontokat felemlíteni. Kérjük a „településrészek fejlesztési összhangja” című alfejezet részletesebb kidolgozását! „A környezeti állapotban való veszteség kompenzálása” című alfejezet néhány kisebb kivételtől eltekintve alig tartalmaznak Törökbálint-specifikus megállapításokat. A megfogalmazás túlzottan általánosító. További észrevételek: A helyzetértékelésből hiányzik az önkormányzat pénzügyi helyzetének bemutatása (bevételekkiadások szerkezete, működésre, beruházásokra fordítható összeg). A jövőről szóló stratégiában pedig lényegesen több konkrétumra lenne szükség.  Középtávú prognózis a lakosság lélekszámára, a várható bölcsődei, óvodai és iskolai férőhely-igényekre.  Középtávú prognózis a várható bevételekre és az abból beruházásokra fordítható összegekre.  Konkrét fejlesztések megfogalmazása, illetve ezek helyszínének kijelölése (városháza, bölcsőde, óvoda, iskola, falumúzeum, sportlétesítmények)  Orvosi ellátás iránti várható igény, ezek centralizált, vagy decentralizált elhelyezésére vonatkozó döntés. Döntés arról, hogy ez magántulajdonú helyiségekben, vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekben kerüljön elhelyezésre?  Közüzemi szolgáltatások biztosítására lesz-e elegendő kapacitás; ha nem, akkor mit és hol kell majd bővíteni?  Fentieket figyelembe vevő ingatlangazdálkodási terv, vásárlások, kisajátítások, elővásárlási jogok alapítása. Közlekedés 123

   

Tervez-e a város kerékpárút-hálózatot; ha igen, akkor milyen nyomvonalon? Milyen szerepet szánunk a közösségi közlekedésnek (busz, vasút), építünk-e hozzá P+R parkolókat, esetlegesen kamerás őrzéssel biztosítva? Hogyan képzeljük el a gépkocsi-forgalom jövőjét? Parkolás a kiemelt helyeken? 10 éven belül duplázódni fog a gépkocsik száma a városban. Ez nagy biztonsággal jósolható. Mi lesz ekkor a Munkácsy utcában például? Mi fog történni a város két autópályára rávezető útjával néhány év múlva? A reggeli csúcsidőszakban már most is dugók jelentkeznek! Hogyan fogjuk ezt kezelni, amikor másfélszer ennyi lakos, kétszer ennyi gépkocsival fog közlekedni?

Külterületek Ez egy óriási lehetőség is egyben, nem csak teher. Ahhoz viszont, hogy ebből a város előnyt is élvezzen, ezeket a területeket olyan színvonalúvá kell tervezni, ami a felső középosztály számára is vonzó lakókörnyezetet jelent. (Ez sokszor nem csak pénzkérdés, hanem átgondoltigényes koncepció kérdése, aminek a megvalósításába be lehet vonni a helyi embereket. Mind a szervezésbe, mind a finanszírozásba!) Ekkor az itt letelepedők további munkahelyeket is teremtenek, mert olyan képzettséggel és egzisztenciával rendelkeznek, hogy ez automatikus hatásként jelentkezik. Átlagnál magasabb jövedelmük egy részét helyben költik el, további forgalmat és keresletet generálva a helyi vállalkozások számára. Tó-Park Nagyon nagy tévedésnek tartom, hogy a terv készítői úgy nyilatkoznak erről, hogy ez magánberuházás, nem érinti a várost. Ez óriási forgalmat is fog generálni, jelentős mértékben meg fogja növelni a városi lakosok számát (legalábbis statisztikailag). Tömegesen fogják igénybe venni a bölcsődét és az óvodát, iskolát az itt dolgozók gyerekei (akár ismerőshöz, kollégához bejelentkezve). Ennek következményeivel már most kell számolni. Civil kezdeményezések A jövő sikere az állam és a civil szervezetek együttműködésében rejlik. Ezek bekapcsolása multiplikátor hatással jár és hatékonysága is jóval nagyobb a tisztán állami kezdeményezéseknél. Ennek erősítését, a költségvetésbe történő beépítését, önerőt is felmutató programok, nyilvános pályázat útján történő támogatását szükségesnek tartom. Polgármesteri Hivatal fejlesztése A bevételek gyors növekedése szükségessé teszi, hogy fejlesszék a hivatali apparátust. A tervezett beruházások gondos előkészítést és később lebonyolítást igényelnek. Kik fogják ezeket vezényelni? Ennek gyors ütemű fejlesztése szükséges. Örökségvédelem A kulturális értéket jelentő épületeket teljes körűen számba kellene venni, azokat helyi védettség alá helyezni. Állandó jellegű pályázati alapot létrehozni, melyekkel ezek eredeti stílusnak és anyaghasználatnak megfelelő helyreállítását lehetne támogatni. Zöldfelületek-közterületek Egységesen kezelt utcai fasorprogram kidolgozását tartom szükségesnek. A korábbi, mára már kipusztult, kiöregedett utcai fasorok rekonstrukcióját. Erre is lehetséges pályázatok kiírása kisközösségek részére. Az útfelújítások során célszerűnek tűnne a faltól-falig rekonstrukció, minden esetben kötelező zöldfelület létrehozásával. Átgondolandónak tartom, hogy a Munkácsy M. utcai buszvégállomás áthelyezésre kerülhet-e? 124

A Szanatórium és a Bartók Béla utca közötti szakaszon jöhetne létre egy hangulatos belvárosi rész, amely a régi települési jegyeket őrzi, zöldfelületekkel, csillapított forgalommal (de elegendő parkolóval) vonzaná a polgárokat. Teraszos kávézók, éttermek jöhetnének itt létre. A fentiekből látszik, hogy a fórum elérte célját, az IVS-el kapcsolatosan Törökbálint Város Polgárai kifejtették véleményüket, amely az anyag erősödéséhez megfelelő forrást biztosít. Törökbálint, 2007. április 03.

Az emlékeztetőt összeállította: Szakali József vezető főtanácsos

125

126

127

128

129

6.4. A megvalósítás szervezeti feltételei 6.4.1. A városfejlesztési tevékenység irányítása az önkormányzat szervezetében Az Önkormányzat szervezeti rendszerében városfejlesztési kérdésekkel a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság foglalkozik. A bizottság munkáját a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája, a Városi Főépítész segíti, ezen szervezetek készítik az előterjesztéseket (ciklusprogram

elkészítése,

települési

közlekedési,

út

és

járdaépítési

ügyekben,

a

településszerkezeti tervet és helyi építési szabályzatot érintő ügyekben, ezek módosítása stb. klf. szabályozási tervek készítésének ügyében, klf. építéshatósági ügyekben. A fejlesztésekkel kapcsolatosan a Polgármesteri Hivatal Beruházási Irodája is végez feladatokat, készít önálló előterjesztéseket. A településközpont rehabilitáció II. ütemével kapcsolatos feladatokat a Beruházási Iroda fogja össze, koordinálja. 6.4.2. A városfejlesztő társaság Törökbálint Önkormányzata valójában már 2001. óta foglalkozik egy városfejlesztő társaság megalakításának gondolatával. (Egy erre vonatkozó javaslatot a 2001-ben elkészített fejlesztési akcióterv I. üteme is tartalmazott.) Az önálló fejlesztő társaság megalakítására azonban mindezideig nem került sor, mert a Polgármesteri Hivatal érintett irodái – elsősorban a Beruházási Iroda – külső szakértői támogatással meg tudták oldani a felmerült feladatokat. A fejlesztési feladatok volumenének növekedése – bízva az uniós források elnyerésében – azonban már szükségszerűvé teszik egy professzionális fejlesztő társaság létrehozását. Ez a csapat – amennyiben feladata az anyagban tárgyalt fejlesztési akció irányítása - igen szerény méretű lehet. Összetételére az alábbi javaslat tehető:  igazgató (a munka irányítója, lehetőleg a beruházásban, fejlesztésben járatos mérnök)  projekt-manager (lehetőleg a beruházásban, fejlesztésben járatos mérnök), egyben pályázati referens (angolul jól beszélő, a bonyolult EU-s pályázati rendszert jól ismerő mérnök),  titkárnő. Amennyiben a fejlesztő csapat a későbbiek során további megbízásokat is kap az Önkormányzattól, úgy újabb projekt-menedzserrel egészülhet ki. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, amennyiben – mint ahogyan arra vonatkozóan vannak önkormányzati elképzelések – több település közösen állít fel fejlesztő társaságot.

130



A társaság tevékenységi köre A társaság teljes tevékenységi köre meglehetősen széles, hiszen minden egyes fejlesztés speciális feladatok megoldását kívánja meg. Az anyagban tárgyalt fejlesztési akció megvalósítása során a fejlesztő társaság az alábbi fő feladatokat látja el: 

a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),



az értékesítésre kijelölt önkormányzati ingatlanok lehető legkedvezőbb feltételekkel történő eladása (pályáztatás, üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),



a területelőkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása),



a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),



az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (például új Városháza a fejlesztés I. ütemében) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),



a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),



az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele),



adminisztratív, információs feladatok ellátása, (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal),



a külső források (Európai Uniós, állami, regionális, stb.) elnyeréséhez szükséges pályázatok kidolgozása, vagy kidolgoztatása.



A társaság működési költségei és bevételei A fejlesztő társaság működésének célja az Önkormányzat városfejlesztési célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítása a lehető legkedvezőbb pénzügyi feltételekkel.

131

A társaság működési költségeire a fedezetet az Önkormányzat megbízásából végrehajtott fejlesztési akciókért járó díjazás biztosítja. Ez a díjazás – a társaság bevétele – az akció kiadásai között szerepel, vagyis a társaság akkor juthat hozzá, ha azok a terveknek megfelelően, rendben haladnak. (A társaság tervezett ráfordításait a mellékelt táblázat tartalmazza.) A (pozitív) nullszaldó körüli eredményelvárás a társasággal szemben – a táblázat adatai szerint – azt jelenti, hogy a díjazásra évente 40 millió Ft körüli összeget kell számolni. Az Önkormányzat szempontjából ez akkor fogadható el, ha a díjazás a társaság pénzben mért teljesítményének 5 %-át nem haladja meg. Vagyis évente 800 millió Ft körüli teljesítmény várható el a társaságtól (beruházás és ingatlanértékesítés együttvéve).



(lásd 6.2.1. pont)

132

A TÁRSASÁG TERVEZETT ÉVES RÁFORDÍTÁSAI 2006. ÉVI ÁRSZINTEN Adatok eFt-ban Sorsz. 1. 1.1. 1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.2.5. 1.2.6. 1.2.7. 1.2.8. 1.2.9. 1.2.101.2.11. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 4. 4.1. 4.2.

Megnevezés Anyagjellegű ráfordítások Anyag költség Nyomtatvány, irodaszer Áram, gáz Üzemanyag Víz, csatorna Igénybe vett szolgáltatások Belföldi utazás Posta, telefon, internet Fénymásolás, dokumentálás Karbantartás, javítás Újság előfizetés Reklám, hirdetés Könyvelés Könyvvizsgálat Jogi tanácsadás Műszaki tanácsadás Irodabérleti díj Egyéb szolgáltatás Biztosítás Bankköltség Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb ráfordítások Közterhek (33,5 %) Amortizáció Egyéb ráfordítások Önkormányzati adók Egyéb Ráfordítások összesen

eFt

9.850 1.700 400 500 650 150 7.500 150 1.400 200 300 150 500 1.000 600 500 1.200 1.500 650 450 200 27.000 13.000 7.200 6.800 2.000 1.000 800 200 39.850



Igazgató 500 eFt/hó Projekt manager 350 eFt/hó Titkárnő 150 eFt/hó Összesen 1.000 eFt/hó Prémium + 1 havi bér  3 fős Igazgatóság és 5 fős FB tiszteletdíja

133



A társaság tőkéjének javasolt nagysága és összetétele A társaság alaptőkéjének nagyságát olyan összegben célszerű meghatározni, hogy az fedezetet nyújtson az első berendezkedésre, valamint az első két év működési költségeire. Erre azért van szükség, mert a társaság díjazása ténylegesen csak akkor vonható le a fejlesztési akció számlájáról, ha ott már bevételek keletkeztek. A fejlesztési akciók azonban ritkán indulnak azonnali bevételekkel, így a társaság biztonságos működését eleinte az alaptőke biztosítja. A fentieknek megfelelően a fejlesztő társaság alaptőkéjét 80-100 millió Ft-ban célszerű meghatározni. Amennyiben a városfejlesztő társaságot sikerül vegyes tulajdoni formában létrehozni, úgy – mivel az Önkormányzatnak a teljes alaptőke min. 50%-át (+1 szavazatot) kell birtokolnia –min. 40-50 millió Ft. önkormányzati társasági tőkebefektetéssel lehet számolni. Másrészt az Önkormányzat részesedése nem haladhatja meg a 75%-ot, ez esetünkben max. 60-75 millió Ft-ot jelent. Az Önkormányzat tehát 4075 millió Ft-os tőkebefektetéssel számolhat, ezen az intervallumon belül a társaságalakítással kapcsolatos – a potenciális részvényesekkel folytatott – tárgyalások során alakulhat ki a végső összeg. Amennyiben a városfejlesztő társaság 100 %-os önkormányzati tulajdonnal alakul meg, úgy az alaptőkét természetesen az Önkormányzatnak kell teljes egészében biztosítania.

134

6.5. Településközi koordináció A településközi koordináció mechanizmusa a budaörsi kistérség 10 településére terjed ki elsősorban (Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Telki és Törökbálint). Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakításánál Törökbálint Város Önkormányzata figyelembe vette a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása különböző fejlesztési stratégiáiban foglaltakat (fejlesztési koncepció, idegenforgalmi koncepció, akcióterv, környezetvédelmi program, esélyegyenlőségi terv, szociális szolgáltatásszervezési koncepció, közösségi közlekedésfejlesztési terv, kerékpárforgalmi hálózat tanulmányterve, stb.), valamint a kistérség településeinek fejlesztési elképzeléseit, projektjavaslatait. A – 2007-ben tagjaiban és területileg is jelentősen módosult – többcélú kistérségi társulás ülésein folyamatosan tájékoztatja a környező települések képviselőit integrált fejlesztési elképzeléseiről, és lehetőséget biztosít a becsatlakozásra, partnerségre. Törökbálint fejlődése a történelem folyamán is Budapesthez kötött módon valósult meg, és helyzetének további változása sem képzelhető el a főváros közelségéből fakadó lehetőségek kiaknázása nélkül. Budapest helyzete minden szempontból kiemelkedő országosan, regionálisan, megyei, kistérségi, vagy települési igazgatási szinten vizsgálva egyaránt, ugyanakkor a fejlesztő hatások mellett kedvezőtlen elemekkel is megterheli közvetlen környezetét, ami miatt többször felvetődött Pest megyétől való szétválása regionális szinten, avagy régiójának kiterjesztése is. Az óriási gazdasági szívóerő hátterében kialakult pest megyei alulfejlett területek fejlődési lehetőségeit jelentős mértékben megváltoztatná az esetleges fenti értelmű (köz)igazgatási változás (pl. kedvezőbb forrásabszorpció), amely – érintettség esetén – a közvetlen agglomeráció helyzetében is újfent elmozdulást okozna. 6.6. A stratégia monitoringja A stratégia megvalósulásának monitoringját nyilvános éves jelentések, közbenső és utólagos értékelések biztosítják. Végrehajtását az évente ülésező – felállítandó – Városfejlesztési Monitoring Bizottság ellenőrzi, melynek tagjai a stratégia megvalósításában érintett vonatkozó – városfejlesztésért és pénzügyekért felelős – önkormányzati bizottsági és irodavezetők, a városfejlesztési társaság, az akcióterületi projektmenedzserek, valamint a városfejlesztésben érintett vállalkozói és civil szervezetek képviselői. A stratégiai célok megvalósulásának nyomon követése a városfejlesztő társaság, a projektmenedzsment, az önkormányzat képviselőtestületének, kapcsolódó bizottságainak, valamint polgármesteri hivatala vonatkozó

135

irodáinak (városfejlesztésért felelős és pénzügyi) közös tevékenysége révén, szoros együttműködésében valósul meg. Ennek során a polgármesteri hivatal vonatkozó irodái minden év március végéig rendszeres adatszolgáltatást

nyújtanak

az

integrált

városfejlesztési

stratégiához

kapcsolódó

helyzetelemzésekben szereplő előző évi önkormányzati adatokra vonatkozóan a mindenkori városfejlesztésért felelős iroda számára (Beruházási Iroda). Ezt a Beruházási Iroda (a mindenkori városfejlesztésért felelős osztály) összegzi, valamint kiegészíti a szükséges KSH adatokkal, és az adatokat továbbítja a városfejlesztő társaság számára. Az adatok alapján a városfejlesztő társaság elkészíti az integrált városfejlesztési stratégia frissítését, továbbvezetését. Értékeli a lezajlott folyamatokat (folyamatellenőrzés), amit a műszaki tervek, tartalmak megvalósulási tapasztalataival kiegészít (akcióterületi fejlesztések aktuális állásáról a projektmenedzser révén). Elemzi és előrejelzi az ingatlanpiac alakulását, a gazdasági folyamatokat és kilátásokat, összegzi a fejlesztési és nem fejlesztési jellegű tevékenységek előre haladását, a környezeti hatásokat, valamint az együttműködések és a partnerség aktuális helyzetét. Mindezek alapján minden év június végéig nyilvános jelentést készít. Emellett 2011-ben közbenső és 2014-ben utólagos összegző értékelést is készít november végéig, melyet szintén nyilvánosságra hoz. A jelentéseket a Városfejlesztési Monitoring Bizottság minden év szeptember végéig elfogadja (a két összegző értékelést az adott év decemberében). Elfogadás után a jelentés, illetve a hosszabb távú programozási elemekből származó konkrét feladatlebontások alapján a városfejlesztő társaság október végéig javaslatot tesz az integrált fejlesztési tevékenységek fenntartására, illetve módosítására. A pénzügyi összefüggéseket a vonatkozó önkormányzati bizottságok (a mindenkori városfejlesztésért felelős és a pénzügyi) november folyamán hozzáillesztik az éves javaslatokhoz. Ezt véleményezés és közös egyeztetés után a testület határozatban fogadja el minden év decemberében. A határozat tartalmaz minden lényeges önkormányzati és társasági feladatot az integrált városfejlesztés következő évi, illetve további fenntarthatóságához kapcsolódóan. A városfejlesztő társaság a mindenkori városvezetés és a városfejlesztésért felelős bizottság (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság) mellett folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt a helyi médiumokon keresztül, illetve félévente a közmeghallgatások keretében.

136

VII. Anti-szegregációs terv 7.1. Anti-szegregációs helyzetelemzés 7.1.1. Bevezetés Társadalmi rétegződés és szegregáció a városokban A városi népesség a társadalmi hovatartozás szempontjából közel sem homogén. A demográfiai, kultúrföldrajzi, gazdasági aktivitásbeli jellemzők egy adott társadalom szerkezetéről adnak információt. A társadalom tagjai koruknál, ismereteiknél, képességeiknél fogva eltérő anyagi megbecsültséggel és lehetőségekkel rendelkeznek. Ezt, a társadalom egyenlőtlenségi rendszerében elfoglalt relatív helyzetet nevezzük társadalmi státusznak. A városokon belül az egyes társadalmi csoportok között lévő társadalmi távolság jellemzően összefügg a térbeli, lakóhelyi távolságukkal. A társadalmi csoportok térbeli távolsága, illetve a területi megoszlásukban levő különbségek a disszimilaritási index segítségével mérhetők, míg egy adott csoportnak az összes többihez viszonyított elkülönülését a szegregációs index adja meg. A Városrehabilitációs Kézikönyvben foglaltak szerint azon területeket kell szegregátumnak nyilvánítani, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő. Törökbálinton jelenleg nincsen a Kézikönyv szempontrendszere szerint meghatározott szegregátum. Azonban bizonyos városrészek, elsősorban Pistály, Anna-hegy, illetve egyes tömbök helyzetét problémásnak találjuk, és feltételezésünk szerint fennáll a slumosodási (térbeli leromlás és társadalmi státusz csökkenése egymást erősítő folyamata) folyamat megindulásának lehetősége. Éppen ezért ezeket a területeket veszélyeztetettként kezeljük, és az Anti-szegregációs tervben elsősorban ezek problémafeltárását és helyzetelemzését végezzük el. Vélemények a szegregációról A szegregációval kapcsolatos társadalmi véleményeket kvantitatív módon nehéz mérni. Egyfelől túl bonyolult a fogalom, másfelől az eredményeket nagymértékben torzíthatja a véleményeltitkolás. Kutatócsoportunk ezért két kérdéssel próbálta közelíteni a társadalmi attitűdöket. 1. Ön szerint ezen a településen/kerületben, ahol Ön él mennyire jellemző, hogy a szegények és a gazdagok a település más részére költözne? 2. Önt mennyire zavarja, ha a szegények és a gazdagok a település más részére költöznek? Az első kérdés a szegregáció percepcióját (tehát nem a tényleges mértékét) méri, a második pedig (reményeink szerint) a megítélésével korrelál. A kutatás 2008 februárjában egy, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló, 1000 fős mintán, személyes lekérdezéssel történt. Sajnos az adott várost reprezentáló válaszok esetszáma nem 137

teszi lehetővé az önálló elemzést, de a regionális és a megyei összehasonlítást már igen. A vélemények eloszlása az 1. és 2. számú ábrán látható.

Ön szerint ezen a településen/kerületben, ahol Ön él mennyire jellemző, hogy a szegények és a gazdagok a település más részére költöznek?

Összes

21

Közép-magyarországi régió

33

Pest megye

19 0%

jellemző

24

51

22

23

34

43

3

11

15

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% kicsit jellemző

nem jellemző

NT/NV

Országosan a megkérdezettek 21 százaléka gondolja lakóhelye jellemzőjének, hogy a gazdagok és a szegények a településük különböző részeire költöznek. További egynegyedük kicsit jellemzőnek gondolja ezt lakóhelyéről. A megkérdezettek abszolút többsége azonban nem gondolja jellemzőnek ezt a típusú elkülönülést az élőhelyén. A Közép-magyarországi régióban messze az országos átlagot meghaladó arányban (33 százalék) válaszoltak a megkérdezettek úgy, hogy zavarja őket a szegények és a gazdagok külön településrészbe költözése. Azok aránya, akik ezt kicsit zavarónak tartják (22 százalék) nem tér el az összes megkérdezettől. Így azoknak az aránya akik ezt nem tartják jellemzőnek, mindössze egyharmados, ami messze az országos átlag alatt marad. Pest megyében a szegények és a gazdagok elkülönülésére vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján elmondható, hogy 19 százaléknyian jellemzőnek érzik településükre az e fajta elkülönülést, míg további 23 százalékuk ezt kicsit jellemzőnek gondolja lakóhelyére. Több mint kétötödük nem tartja jellemzőjének ezt a településére, azonban 15 százaléknyian nem tudtak vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre.

138

Önt mennyire zavarja, hogy ha a szegények és a gazdagok a település más részére költöznek?

11

Összes

Közép-magyarországi régió

15

Pest megye

19 0%

zavarja

12

10%

kicsit zavarja

74

15

61

9

67

4

8

4

20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nem zavarja

NT/NV

Az összes megkérdezett körében alig több mint egyötödnyi (23 százalék) válaszolót zavar valamilyen szinten a szegények és gazdagok elkülönülése. Háromnegyedüket ez a fajta szegregáció nem zavarja. A Közép-magyarországi régióban 15-15 százaléknyian gondolják úgy, hogy zavarja, vagy kicsit zavarja őket a szegregáció e formája. Közel kétharmadukat nem zavarja ez a típusú különválás. Pest megyében 28 százaléknyian érezték valamilyen szinten zavarónak (19 százalékot zavar, 9 százalékot kicsit zavar) a szegények és a gazdagok különböző városrészbe költözését, míg kétharmaduk nem érzi ezt zavarónak.

Esélyegyenlőséggel kapcsolatos, meglévő városi koncepciók Törökbálint település esélyegyenlőségi terve 2007-ben készült el. Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala ezzel eleget tett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglaltaknak, miszerint az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni. A Hivatal az esélyegyenlőségi tervet a 2007. január 1.-2010 december 31-ig terjedő időszakra fogadta el. Törökbálint önkormányzata a Közoktatási Intézkedési Tervben foglalkozik a közoktatás alá tartozó intézményekben felvetődő, esélyegyenlőséget érintő kérdésekkel. Az intézkedési terv céljai: a szegregáció elkerülése, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelése, a sajátos nevelési igényű gyerekek igényeinek kielégítése, lehetőleg olyan formában, hogy a szóban forgó csoportokba tartozó gyermekek együtt tanuljanak a jobb eséllyel induló kortársaikkal. Az intézkedési tervben elemzik a jelenlegi helyzetet, meghatározzák a célokat és az ezek elérését szolgáló feladatokat.

139

7.1.2. Módszertani háttér Módszerek Az Anti-szegregációs terv elkészítéséhez szükséges adatok összegyűjtésekor különböző módszereket alkalmaztunk. A KSH által a 2001-es népszámlálási adatok alapján elkészített kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumnak. A népszámlálás adatai és az önkormányzati adatszolgáltatás (elsősorban a szociális segélyezési statisztikák) alapján újabb térképeket hoztunk létre, melyek a következő változók térbeli eloszlását mutatják be:      

100 főre jutó népességváltozás 2001 és 2006 között Átmeneti segély egy főre jutó összege Gyermekvédelmi segély egy főre jutó összege Temetési segély egy főre jutó összege Tüzelőtámogatás egy főre jutó összege Ápolási díj egy főre jutó összege.

Az előállított térképek alapján interjúk készültek a Polgármesteri Hivatal munkatársaival: a Népjóléti Iroda vezetőjével, a Családsegítő intézményvezető-helyettesével és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőjével. Mindezen adatfelvételi módszerek mellett terepbejárást végeztük azokon a területeken, ahol a szegregáció veszélye fennállhat. Segélyfajták Törökbálinton Törökbálinton jelenleg a „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló, többször módosított 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint „a helyi önkormányzatokról” szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő segélyfajtákat lehet igényelni        

időskorúak járadéka rendszeres szociális segély ápolási díj közgyógyellátás házi szakápolás lakásfenntartási támogatás támogatás közterületek rendben tartásához átmeneti segély

140

    

temetési segély gyógyszertámogatás fűtési támogatás köztemetés egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat területén tartózkodó a) magyar állampolgárokra; b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre; c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre; d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre e) „a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68 EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint f) az Szt. 32/B (1) bekezdésben meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek”(Szt. 3. § (3) Az átmeneti segély, étkeztetés, szállás tekintetében kiterjed az Európai Szociális Chartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. A felsorolt segélytípusok közül a rendszeres szociális segély és az átmeneti segély az a két segélyezési fajta, amely leginkább indikátora lehet a hátrányos társadalmi helyzetnek. Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét a beilleszkedést segítő programban való részvétellel teljesíti, ennek érdekében köteles a rendszeres szociális segély megállapításáról hozott határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál együttműködésre jelentkezni. A beilleszkedést segítő programok elkészítéséért, folyamatos korszerűsítéséért, valamint a programoknak szabályozott eljárási rendben történő lebonyolításáért a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője a felelős. Beilleszkedést segítő program típusai: a) csoportos önsegítő, életmódot formáló foglalkozások, b) álláskereső klub, c) munkavégzésre felkészítő foglalkozások.

141

Átmeneti segély Átmeneti segélyt akkor nyújt az önkormányzat, ha a kérelmező rendkívüli élethelyzetbe került, amely a létfenntartást veszélyezteti, illetve vagyonnal nem rendelkezik. Ennek mértéke nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a) Egyedül élő esetén 220%-át b) kétszemélyes családesetén 195%-át c) háromszemélyes, illetve ennél több tagú család esetén 170%-át.1

7.1.3. Az IVS-ben meghatározott városrehabilitációs akcióterületek

„A” jelű akcióterület: Törökbálint városközpontja Az akcióterület, határa: Patak utca – Szent István út – Munkácsy Mihály utca – Szabadság tér – Munkácsy Mihály utca – Alsóerdősor utca – 10205/7 hrsz-ú erdő – Templom utca – Munkácsy Mihály utca – Dózsa György utca A terv elsődleges célja a központ rehabilitációja, fejlesztése, egy igazi – ugyanakkor a XXI. Század követelményeinek megfelelő – kisvárosi központ létrejöttének elősegítése. A szabályozási terv kijelöl azonnali fejlesztési pólusokat, és távlati tatalék területeket is. Pólusok: -

Munkácsy Mihály utca Az OMÜV telephelye A Munkácsy Mihály u. – Szent István u. – Patak u. – Dózsa György út által határolt tömb

Munkácsy Mihály utca rehabilitációja: Cél: ­ az utca fokozatos átépítése mellett, a kisvárosi jellegnek megfelelő 2-3 szintes zártsorú épületek, földszintjeiken kizárólag kereskedelmi, vendéglátói vagy szolgáltató funkciók elhelyezése 1

Forrás: Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2007. (VII. 27.) rendelete a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról

142

­ az utcán átmenő forgalom „tudatos terelése”, ­ a település fő utcájának élettel való megtöltése, ­ a buszvégállomás kultúrált elhelyezése „Fő utca” terv: 2006 júniusára elkészült a település főutcájának a Törökbálint „Főutca” (Munkácsy Mihály utca) részletes rehabilitációs terve. Átgondolásra került a központi terek, emlékművek környezetének kialakítása, elkészültek a részletes közmű, közlekedési, zöldfelületi, tervek. A OMÜV telephelye: A telephely és környéke a Munkácsy Mihály utca városközponti szakaszának központjában van, a Szent István utca szinte tengelyként fut rá. Ez a kiemelt hely teszi alkalmassá, hogy a községközpont „fórumaként” funkcionáljon, intézményeknek, kereskedelmi, szolgáltató egységeknek adva teret. A telephely jelenleg magántulajdonban van. A önkormányzat szándékában áll terület megszerzése, a telephelynek a „B” akcióterületen biztosítana területet. A Munkácsy Mihály u. – Szent István u. – Patak u. – Dózsa György út által határolt tömb A tömbbelső elsősorban közintézmények elhelyezésére kínál lehetőséget, de itt kerül kialakításra a Munkácsy Mihály utca „pihenő háttérterülete is”. 2006 szeptemberében átadásra került a HU2003/004-247.05.05. Phare program Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése c. pályázati forrásból megépülő Munkácsy Mihály Művelődési Ház és Volf György könyvtár épületegyüttese.. Terület nagysága: kb. 32 ha Az akcióterületen található épített és természeti értékek: Az Ófalu területe városkép értékekben igen gazdag. Műemléki védettség alatt állnak az alábbi épületek:  Római katolikus templom (Iskola utca, hrsz: 28)  TBC-szanatórium, volt jezsuita kolostor épülete (Munkácsy Mihály u 68-70, hrsz: 22) A műemléki védettség alatt álló épületeket körülölelő műemléki környezet a tervezési terület jelentős részére kiterjed. A római katolikus templom környékén régészeti lelőhely is található. Helyi védettségű épületek:     

Zimándy Ignác általános iskola (Dózsa György u. 15.) Általános Iskola (volt leány iskola, Szent István u. 2.) Községháza (Munkácsy M. u. 79.) Általános iskola (volt fiúiskola) Fehér Kereszt Patika (Munkácsy Mihály u. 9.) A területen számos szobor, emlékmű, köztéri kút található: 143

Dióskertben Vasfeszület, Vár tér szobrai, Nagy Szent Teréz szobor, Szent Flórián szobor, Szentháromság szobor, Hit Remény Szeretet szobra, Dr. Pelsőczy Ferenc emléktábla, Emléktábla a törökbálinti németek kitelepítésének emlékére, Törökbálint címere, Nepomuki Szent János szobor, I. világháború és II. világháború emlékműve, Üldözöttek 1941-1945 emléktábla, Barátság díszkút, Krisztus szobor, Kislány a kutyájával (Hadik Gyula) szobor, A jó pásztor Szent Vendel szobor. A terület kiemelkedő értéke a Kálvária, és maga a Kálvária-domb, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környező hegyekre, dombokra, szinte az egész településre. Amennyiben az érintett terület értékőrző, funkcióbővítő rehabilitációjára, a turizmus fejlesztésére sor kerül, ez a terület vonzerejének növelésével oldhatja az ott tapasztalható szegregációt. Kulcskérdés viszont, hogy a területről elköltöző alacsony státuszú lakosság ne koncentrálódjon a város vagy városkörnyék valamely más területén, ne hozzon létre új alacsony státuszú szegregátumokat. A megújított közterületek, zöldterületek, valamint közösségi létesítmények, terek a közösségi élet új fórumaivá, a különféle – státuszukban is eltérő – társadalmi csoportok találkozási pontjává válhatnak, ami javíthatja a csoportok közötti kommunikációt, ezáltal a helyi társadalom integrációját. Ezt a város által szervezett illetve támogatott közösségi programok elősegíthetik. A város figyelmet fordít arra, hogy a funkcióbővítő városrehabilitáció során a területről önkormányzati tulajdonú lakásból új önkormányzati bérlakás felajánlásával elköltöztetett alacsony státuszú háztartások ne koncentrálódjanak a város vagy városkörnyék településein, ne hozzanak létre ott szegregátumokat. Ilyen szempontból különös figyelmet érdemelnek azok a városrészek, ahol már most is él alacsony státuszú népesség (Pistály, Annahegy). Fontos megemlíteni, hogy a fejlesztések következményeként mindössze egy önkormányzati lakás fog megszűnni. Nem kell tehát tömeges elköltözésre számítani, éppen ezért nem áll fenn a szegregáció veszélye sem. Természetesen az elköltöztetendő önkormányzati bérlők esetében az önkormányzat célként tűzi ki, hogy igényeiknek jobban megfelelő cserelakáshoz jussanak, vagy ennek alternatívájaként olyan megváltási összeghez, ami lehetővé teszi, hogy igényeiknek jobban megfelelő lakást vásároljanak. A város célul tűzi ki a területen élő, rendezőtlen lakhatási jogviszonyú lakosság lakhatási jogviszonyának rendezését. Ugyanakkor várható az is, hogy a felértékelődő területen lakást birtokló alacsonyabb státuszú háztartások lakásukat értékesítik, és a város illetve városkörnyék más területein telepednek meg. Más városok tapasztalatai azt mutatják, hogy e költözések egy része alacsonyabb státuszú területekre irányulhat, az anyagi nehézségekkel küzdő háztartások a két ingatlan árának különbözetéből igyekeznek ideig-óráig megélni (ilyen tapasztalható pl. a megújuló budapesti területek és a budapesti agglomeráció délkeleti szektora viszonylatában). Alacsony státuszú területek felé irányuló mobilitás következhet be azon háztartások esetében is, amelyek önkormányzati bérlakásukért pénzbeli megváltást kérnek, mivel a rossz állapotú lakások megváltásaként kapott összegből nem tudnak kedvezőbb helyzetbe lépni. A magántulajdonú lakásállomány esetében várható spontán lakáspiaci folyamatokat az önkormányzat természetesen csak korlátozottan tudja befolyásolni. A rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik a kedvezőtlen folyamatoknak elejét venni. Ezek közé tartoznak a gazdasági környezet fejlesztésére, a versenyképesség növelésére, közösségfejlesztésre, társadalmi szolgáltatások 144

fejlesztésére irányuló programok. Ezek a fejlesztések – illetve e fejlesztések hatásai – nem koncentrálódnak egyetlen városrészre, tehát nem keletkeznek leromló, a fejlesztések tekintetében elhanyagolt városrészek. A családsegítő munkatársai, szükség esetén a városfejlesztő társasággal egyeztetve igény esetén a területen lakó nem önkormányzati bérlő háztartásoknak tanácsadást, segítséget nyújtanak ha költözésükre kerül a sor. Ez csökkentené annak a veszélyét is, hogy a felértékelődő területről elköltöző alacsony státuszú háztartások esetleg a lakásmaffia áldozataivá váljanak. Ebbe a munkába bevonják az érintett civil szervezeteket (helyi lakosság szervezetei, nagycsaládos egyesületek, roma érdekvédő civil szervezetek, szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, egyéb a részvétel iránt nyitott szervezetek) és a helyi cigány önkormányzatot. A város törekszik arra, hogy javítsa a lakáscélú támogatások elérését a rászoruló háztartások számára. Ennek érdekében a családsegítő szolgálat szükség esetén információt szolgáltat a háztartások számára, segítséget nyújt a támogatások igénylésében. Új építési területek kijelölésénél, beépítési paramétereik meghatározásánál a város figyelmet fordít arra, hogy ne keletkezzenek új szegregátumok. Ezen túlmenően a város időről időre monitorozza az alacsony státuszú területek helyzetét a városban, és szükség esetén sort kerít az akcióterületi programok módosítására illetve megfelelő akcióterületi programok kidolgozására. A monitoring az IVS monitoringjával összehangoltan évente történik meg, az alacsony státuszú területek helyzetének alakulása szerepel a Városfejlesztési Monitoring Bizottság évi üléseinek napirendjén.

145

7.1.4. A városrészek főbb jellemzői Törökbálint fejlesztési szempontból 9 területre osztható: Városközpont, Józsefhegy, Újtelep, MÁV-telep, Tükörhegy és környéke, Annahegy és környéke, Tétényi fennsík, Pistály és környékük, Hidas és környéke, Vállalkozási és Szabadidőpark, Külterület (Annahegy és Pistály nélkül). A település magjában a kisvárosi jelleg dominanciája figyelhető mag, ugyanakkor a lakóövezeti területek többsége kertvárosias beépítésű. A településen mindezek mellett az ipari területek erőteljes jelenléte figyelhető meg. Demográfiai jellemzők Törökbálint népessége 1990 óta jelentősen nőtt: miközben 1990-ben még a 10000 főt sem érte el, addig 2005-ös KSH-adat szerint az állandó népesség száma 12503 fő. (Fontos megemlíteni azt is, hogy a törökbálinti lakosság számának növekedési üteme meghaladja a pest-megyei átlagot.) A népességnövekedés azonban egyértelműen a migrációnak köszönhető, hiszen a természetes szaporodás (bár az országos alatti mértékben) előjele a kilencvenes évek során negatív irányúvá vált, azaz a születések száma nem biztosítja a halálozásokból fakadó népességcsökkenést. A település korfája két helyen csúcsosodik ki: a 45-49, illetve a 20-24 évesek korcsoportjában: ez a migrációban résztvevők speciális korszerkezetéből adódik. Ez utóbbiból egyszersmind az is következik, hogy e településen az átlagosnál kisebb problémát jelent a népesség elöregedése. Iskolai végzettség Törökbálint lakónépességének iskolázottságára vonatkozó adatai (is) a település fejlettségéről adnak tanúbizonyságot. 2001-ben a 25 évnél idősebb népesség 17,1%-a rendelkezett egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, amely meghaladja a magyarországi átlagot. A törökbálinti iskolázottsági szint magasabb a megye városainak átlagánál is. Az alacsony munkanélküliségben – a munkahelyek sokasága mellett – a területi lakosság képzettsége is szerepet játszik.

Foglalkoztatás Törökbálinton, 2001-ben az aktivitási ráta 63,7%, a munkanélküliségi ráta pedig 1,6% volt. Pozitívumként említendő, hogy mind az országos, mind a megyei átlagnál alacsonyabb azon háztartások aránya, ahol nincs foglalkoztatott (30,2%). Mindezek arról tanúskodnak, hogy Törökbálint a foglalkoztatottság tekintetében az átlagnál számottevően jobb munkaerő-piaci mutatókkal rendelkezik. A munkanélküliség nagysága egyszersmind azt is jelzi, hogy gyakorlatilag csak frikciós, azaz rövidebb, egy állás elvesztését közvetlenül követő álláskeresési időszakra korlátozódó munkanélküliségről beszélhetünk.

146

Lakásállomány A városrészek lakókörnyezetének fő jellemzőjének tekinthető a lakásállomány, valamint az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Törökbálinton jelentős számú új lakás épül és kerül átadásra évről évre (70-100 lakás/év): 2001-2002 ugyanakkor jelentősen kiemelkedett a trendből (40-90 lakás/év). A lakásmegszűnések évi száma ugyanakkor az előző értékek töredéke (átlagosan 2-3 lakás/év). 2006-ban a 61 építetett lakás mellett egy sem került felszámolásra Az épített lakások lakossági arányának 1997-2005 közötti változása szerint Törökbálinton az ’építési kedv’ meghaladja (kivéve 2005-2006) a megyében, a régióban, vagy az országban tapasztalható lakosságarányos építéseket. Ez az építési telkek számának bőségére, valamint a jelentős lakossági és befektetői igényekre, az ingatlanpiac pezsgésére utal. A városrészek lakókörnyezete fő jellemzőjének tekinthető a lakásállomány, valamint az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A lakásállomány városrészenkénti aránya nagyjából követi a népességeloszlást. Annyi különbséggel, hogy az Újtelep, MÁV-telep városrészben és az Annahegy környékén jóval átlag feletti a laksűrűség, míg a Tétényi fennsíkon és Pistályban, illetve a Városközpontban ezzel ellentétes a helyzet. Az alacsony komfortfokozatú lakások a következő városrészeken találhatók magasabb arányban: Tétényi fennsík, Pistály, Külterület, Városközpont, Annahegy. A Vállalkozási és Szabadidőpark, az Újtelep, MÁV-telep, valamint a Tükörhegy lakásállományának a legmagasabb az átlagos komfortszintje.

147

Közszolgáltatásokkal való ellátottság Közszolgáltatások tekintetében a különböző városrészek eltérő mennyiségi és minőségi ellátási helyzetét az oktatási, valamint az egyes szociális intézményekkel való ellátottság jelzi, továbbá az általános iskolai közoktatás integráltsága. Esélyegyenlőség a közoktatásban 2006-ban Törökbálinton 5 óvoda (ezekből egy magánkezdeményezésű, egy pedig a kisebbségi önkormányzathoz tartozik) 2 általános iskola és 2 középiskola működik. Lényeges kiemelni, hogy a két általános iskola között felfedezhető különbség a tekintetben, hogy milyen arányú a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A Zimándy iskola „előnye” (itt felülreprezentáltak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek) két okból fakad: 1. az enyhén értelmi fogyatékosokkal kifejezetten ez az iskola foglalkozik és 2. ezen iskolához nagyobb arányban tartoznak a lakott külterületi részek, ahol erősebb a veszélyeztetett csoportok koncentrációja. A települési önkormányzat a Közoktatási Intézkedési Tervében külön fejezetet szánt az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos célok és tennivalók meghatározásának. Ezen tervben foglalkoznak az óvodák, az általános iskolák, a középfokú képzés, valamint a nemzetiségi oktatás területeit érintő kérdésekkel. Az egyes városrészek rövid jellemzése Városközpont Törökbálint településszerkezete összetett, annak ellenére, hogy a település egyetlen központi magból kiindulva fejlődött. A település magterülete az Ófalu, ahol egykor Török Bálint vára állt a hagyomány szerint. Itt létesültek az újratelepülés utáni első utcák is: a „Neue Welt” és a „Festung”. Ez a terület őrzi leginkább a régi Törökbálintra jellemző, falusias bájt. A lakott terület egészen leszűkül a Józsefhegy, az Anna-hegy és a Nagy-erdő dombjai közé beékelve. A település igazgatási magja Ófalu északi részén található, a Kálvária-domb lábánál. A katolikus templom, a Zimándy-iskola, a polgármesteri hivatal, több kisebb üzlet, valamint az egészségügyi szolgáltatások széles körét nyújtó Tüdőgyógyintézet is itt van. Némileg távolabb a buszpályaudvar a tömegközlekedés legjelentősebb központjaként működik. A település központjára számos, kimondottan kisvárosi jelleget kölcsönző elem jellemző. Ilyen a Zimándyiskola emeletes épülete, az új művelődési ház épülete és több más középület is. A történelmi örökség részét képezik, és több helyen védelemre is méltóak a falusias jellegű beépítéssel jellemezhető utcák (Felsővár, Munkácsy, Kossuth és Árpád utcák, Szabadság tér). Jelenleg 6 országos műemléke van a városnak az Országos Műemléki Kataszter szerint, amelyek zöme közvetlenül a Városközpontban található. Ebből 1 lakóépület, 3 egyházi, 1 ipari, mezőgazdasági és 1 kisemlék. Az országos védelmen túl, a helyi közösség fontosnak tartotta számos további épített érték megőrzését. A helyi védelmet élvező települési, épített értékek körét az önkormányzat 27/2004 sz. rendeletében határozta meg (középületek, védett övezetek, játszóterek és parkok, köztéri szobrok, kutak és jellegzetes kövek). A történelmi városmag 148

főutcájának rehabilitációs jellegű, értéknövelő, funkcióbővítő átépítése, a terület presztízsének emelése kiemelten fontos, a város lakossága, vállalkozói és önkormányzata által egyaránt támogatott feladat. A Városközpontban mintegy 1600 fő él 620 lakásban, akik közt kiemelkedő arányban vannak jelen – a jelentős mérvű cserélődés ellenére is – az elöregedő nyugdíjas „régi törökbálintiak”. Az alacsony és közepes státusú társadalmi csoportok aránya mérséklődött az utóbbi években. Egyes lakó- és középületek állaga leromlott, előbbiek komfortfokozata is alacsony általában, illetve ezek egy része szociális bérlakás. Ezek ugyan gócszerűen jelennek meg, de jelentősen rontják a Városközpont képét, mivel centrális elhelyezkedésűek, ugyanakkor tradicionális hosszú sváb házak (részben helyi védettség alatt). A településkép megőrzése szempontjából fontosak, megőrzésük arculattervi szabályozást és – legalább utcafronti szinten – megújítási támogatást érdemel (önkéntes alapon). A középkorú népesség magas hányadának nincs foglalkozása, alacsony szinten kvalifikált, illetve háztartásaik kisebb arányban nem rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel. A városközpont megközelíthetősége és belső kapcsolatai kiválók mind tömegközlekedéssel, mind közúton. A forgalom ugyanakkor jelentős túlzsúfoltságot okoz a koncentrálódó központi funkciók vonzása révén, amit a parkolóhelyek megfelelő száma enyhít, ugyanakkor a kerékpárutak hiánya erősít (kerékpárút nincs a városban, de a kerékpáros forgalom mindegyik városrészben jellemző). A közterületek mennyisége átlagon felüli, ugyanakkor állapotuk részben nagymértékben leromlott (pl. buszpályaudvar környéke), részben felújított, rendezett. Több helyen okoz gondot a magántulajdonba került védett lakóépületek és környezetük állagának romlása, mivel nem képződik elegendő saját forrás felújításukhoz. Ez a folyamat az önkormányzati tulajdonúak esetében kevéssé jellemző. A zöldfelületek aránya magas, állapotuk megfelelő a rendszeres önkormányzati karbantartás és megújítás következtében. A Városközpont klasszikus vegyes funkciójú terület: a meglévő funkciók (pl. igazgatási, közszolgáltatási, lakóterületi) megerősítése mellett közép- és hosszú távú cél a kereskedelmi, kulturális, szabadidős és idegenforgalmi jellegű funkcióbővítés, nagyrészt közösségi célú területek megújításával. További cél az ipari és közlekedési funkciók zavaró hatásainak mérséklése, lehetőség szerinti kitelepítése. A városrehabilitációs célok hatása a környezet állapotára pozitív. Az épített környezet megújulása kedvező környezeti hatásként értékelhető. Az átmenő forgalom és ártalmai a részben a városrészen kívül maradnak, ugyanakkor a célirányos forgalom további csillapítása javítja a környezetminőséget. A környezeti terhelés csökken.

Józsefhegy Az ófalui településrészt nyugatról lezáró domb egyik fele egyre inkább kertekkel, majd családi házakkal épült be napjainkra, míg a másik fele továbbra is mezőgazdasági terület (a határ a József utca). Tetejéről kiváló panoráma nyílik: sok törökbálinti lakos innen szokta nézni a hagyományos augusztus 20-ai tűzijátékot. A lakosság társadalmi státusa magas (örökpanorámás telkek), akárcsak a fiatalkorúak, a képzettek és a foglalkoztatottak részaránya. A területre a spontán növekedés jellemző (ma is vannak szabad, de keskeny telkek), megoldatlan csatornázással és felszíni vízelvezetéssel, ami miatt támfalazásra is szükség volt (ebből 42 méter még hiányzik). Emiatt a közterületek, zöldfelületek is problémásak, amellett, hogy a lakások átlagos komfortfokozata némileg 149

alacsonyabb. A városrész külső megközelíthetősége jó, tömegközlekedéssel nem rendelkezik, belső közlekedése nehézkes a szűk és legtöbbször aszfalt nélküli utcák miatt. A terület infrastrukturális és alapellátottsága is hiányos. Józsefhegy alapvetően lakóterület rekreációs funkciókkal. A városrész célja az előző funkciók mérséklése, az utóbbiak bővítése, melyek hatása az épített környezetre kedvező lehet, ugyanakkor a megnövekedett forgalom és környezeti terhelés visszaszorítása kiemelt feladat. Újtelep, MÁV-telep Az M7-es autópálya által kettévágott egyöntetű városrész, ahol eleinte üdülőként a MÁV dolgozóinak parcellázták fel a terület egy részét az 1950-60-as években. Az Újtelep és a MÁVtelep Törökbálint jellegadó, kiterjedt és nagy lélekszámú, zömében tipikus kertvárosias beépítésű településrészei. Az Ófalunál később alakultak ki, részben még a háború előtt, részben már a század második felében. A Városközpont központi funkciói kiterjednek az Újtelep délkeleti negyedére is, mivel a központi funkciók kielégítésére a település növekedésével a hagyományos településmag mind kevéssé látszott alkalmasnak. Így jött létre egy szolgálatósor, a település egyik legforgalmasabb közlekedési tengelye mentén. A városrészben a Szérűskert nevű park és a Walla József-tér a két központi térszervező elem, és körülöttük csoportosulnak olyan közintézmények, mint a bölcsőde, orvosi rendelők, református templom, számos kiskereskedelmi egység. A városrész nagy területű és igen sokan lakják, mintegy 5700 fő 1900 lakásban. Társadalmi státus szerint is egyöntetű a terület: zömében közép- és felsőközéprétegek élnek itt. A korszerkezetben magas az időskorúak és nagyon alacsony a fiatalok aránya, átlagos a végzettségi és foglalkoztatási színvonal, kiemelkedő a lakások komfortszintje. A városrész külső megközelíthetősége kiváló, tömegközlekedéssel feltárt, belső átmenő forgalma jelentős. A parkolás a családi házas övezetben megoldott. A közterületek és zöldfelületek száma, állapota átlag feletti, a város legrendezettebb, széles, szép utcákkal szabályozott része. A városrész infrastrukturális és ellátási színvonala is kedvező, egyes szolgáltatásai elemeiben nagyvonalú és egyedülálló (alapszolgáltatások, bölcsőde, óvodák, iskolák, orvosi rendelő, gyógyszertár, idősek otthona, stb.), ugyanakkor kereskedelem terén a nagyobbik nyugati része hiányos (de nagyon közel van a Cora). Az alapvetően lakóterület jellegű városrész jelentős, közlekedési és szolgáltatási funkciókkal vesz részt a teljes városi lakónépesség kiszolgálásában. A lakóterületi és szolgáltatási funkciók megerősítése a hosszú távú célja a városrésznek, amelyek nincsenek kedvezőtlen hatással az épített és természeti környezetre. Tükörhegy és környéke Vegyes használatú kettős arculatú városrész, mivel a téglagyár bányagödre és gyárépületei beékelődnek a lakóövezetbe, meglehetősen szerencsétlen módon. Egyes ingatlanok szolgalmi joggal terheltek a mögötte lévő családi házas, magas státusú lakóterületen, melynek ugyanakkor elhanyagoltabb, csatornázatlan részei is vannak (Malom-dűlő és környéke). A bányagödör, a Hosszúréti patak egyik ága és egy viszonylag határozott tereplépcső választják el Tükörhegyet a többi résztől. Tükörhegy azonban nem csak fizikailag, hanem kialakulásában és jelenlegi beépítésében is különbözik, más városrészektől is. Jóval később, csak 1995-től kezdenek ide betelepülni mai lakosai, jelenleg elsősorban nagyméretű, minden kényelemmel felszerelt, gyakran úszómedencével is ellátott családi házairól nevezetes. Ugyanakkor társasházi beépítésű újonnan kialakított részei is vannak, főként a Depo felé eső részen. 150

Viszonylag mérséklet kiterjedésű városrész, ugyanakkor népességszámát tekintve a harmadik helyen áll a városrészek között, jelenlegi mintegy 520 lakását kb. 1500-an lakják. Korszerkezetében a fiatal rétegek jelenléte arányaiban kiemelkedő, amely munkavállalás szempontjából kedvező. Ehhez városi szinten magas foglalkoztatási és képzettségi szint társul, valamint kimagasló a társadalmi státus. A városrész külső megközelíthetősége kedvező (elkerülő út is épül), tömegközlekedéssel feltárt (140-es, 172-es busz). A lakókörnyezetben kedvező a lakások komfortfokozata, kiemelkedő a közterületek és zöldfelületek állapota. A téglagyár környéke kissé elhanyagoltabb, és a hanghatások is zavaróak. Tükörhegy kereskedelmi és szolgáltatási ellátottsága hiányos, ugyanakkor ezt a lakók nem is igénylik nyugalmuk érdekében, annak ellenére sem, hogy erre 8 2

ezer m terület van fenntartva (gyermekintézmények, szolgáltatások). A városrészben jelen van a hagyományos ipar, ugyanakkor a legnagyobb részét lakóterületek teszik ki rekreációs elemekkel kiegészülve, melyek további erősítése az elsődleges cél középtávon. Jelentős további telekalakítások várhatók, amely újfent nagy betelepülési hullámot vonzhat Budapestről és a környékről egyaránt (akár 3-4 ezer fő). A közszolgáltatások és a kereskedelem területén funkcióbővítésre lesz szükség hosszabb távon. A fejlesztések hatása jelentős környezet-alakítást okoz, mely során közép és hosszabb távon jelentősen javul az épített környezet állapota, ugyanakkor a forgalom növekedése és az intenzív területhasználat következményei révén nő a terhelés is. Annahegy és környéke Anna-hegy a település déli külterületi részén fekszik Törökbálint látképének egyik meghatározó elemeként. A városrész magába foglalja a Rudák-telepi családi házas lakórészt is. Sajátos mikroklímájának és talajának köszönhetően szárazságtűrő tölgyerdő alakult ki Anna-hegy felszínén (ma már sok helyen elegyes, vagy éppen tiszta akácerdő részekkel, helyenként más, betelepítetett fajokkal, pl. vörös- és fekete fenyő, vörös tölgy). A terület 1994-óta helyi védettséget élvez, ez hozzájárult legfontosabb értékeinek, az északi lejtő eredeti erdőállományának és a labdarúgó-pálya feletti oldalon kialakult mészkedvelő erdőnek a megőrzéséhez. A hegy csúcsán tájba illő kilátótorony várja a kirándulókat, a hegyet több jelzett turistaút szeli át, amelyek a város központjából, illetve az M0 Anna-hegyi pihenőjéből indulnak felfelé. A hegy alatt jelentős területen gombapincék találhatók. A városrész lakónépessége mintegy 1400 fő 430 lakásban, és egyre többen költöznek ki. Alapvetően fiatalos a terület korszerkezete, nagyon alacsony az idősek részaránya, és zömében közepes és magas státusú társadalmi csoportok lakják. Kedvezőtlenek, vagy átlagosak ugyanakkor a városrész végzettségi, jövedelmi, foglalkoztatottsági és lakóhelyi komfortmutatói, mivel néhány területen alacsonyabb státusú népesség él kedvezőtlenebb körülmények között. A városrész külső megközelíthetősége jó, ugyanakkor óriási átmenő forgalom terheli a peremeit, amely a közeli diósdi lakópark révén a belső területekre is kihathat (Séta út – Hegyalja út), amelyet el kell kerülni. Tömegközlekedéssel a csak a Rudák-telepi rész város felőli eleje feltárt. Jelentős kiterjedésű infrastrukturálisan problémás területei vannak, több helyen gond a víz, a csatorna- és a gáz-ellátás hiánya, valamint a felszíni vízelvezetés megoldatlansága. A városrész közterületei és zöldfelületei átlagon felüliek, a parkolás megoldott. Néhány területen rosszabbak az ellátottsági és lakókörnyezeti mutatók (Rudák-telep, Jázmin u. környéke, Bunth oldal). A városrész köz- és egyéb szolgáltatásokkal való ellátottsága alacsony szintű.

151

Annahegy és környéke funkcionálisan üdülő- és lakóövezet jelentős rekreációs szerepekkel (pl. túraútvonalak, kilátó, lovas-tanya). Ezek közül az előbbi rendezett megerősítése, az utóbbi bővítése a közép- és hosszú távú célja a városrésznek. A város lakóövezet terjeszkedése ma elsősorban erre, keleti és délkeleti irányokba (Pistály, Anna-hegy), az egykori hétvégi- és üdülőházas területek intenzívebb beépítésével és használatával történik. E területek megfelelő közművesítése folyamatosan halad, amely jelentős terheket ró az önkormányzatra. A rekreációs célok a környezet hatására kedvezőek, ugyanakkor a beépítés fokozása a környezeti terhek növekedésével jár. Tétényi fennsík, Pistály és környékük Vegyes használatú, összetett külterületi városrész, amely hivatalosan mezőgazdasági terület. Északi részén a Hosszúréti patak Törökbálintot elhagyva ér a Pistály-völgybe, ahol esése lecsökken, folyása lelassul, és sajátos, nedves-mocsaras terület alakult ki, a lápokra jellemző növény- és állatvilággal. A Szabadházi-hegy és a Pistályi-hegy üdülőterület, volt zártkert, ahová sokan költöztek ki állandó jelleggel. Itt található a természeti értékekben gazdag Tétényi fennsík védett területe és a Köles dűlő, a temető, valamint az irodai-szolgáltatási területté fejlesztendő Égett-völgy. Emellett a volt laktanya és a Mechanikai Művek hasznosítása még fejleszthető, jelenleg átalakulóban lévő jelentős kiterjedésű barna mezős területek. A központtól térben legtávolabb lévő nagy kiterjedésű városrész lakónépessége mindössze 360 fő, mintegy 150 lakásban. Javuló helyzetű alacsonyabb státusú alsó- és alsóközéposztályok lakják átlagos korszerkezettel, kedvezőtlen végzettségi és foglalkoztatási, leromlott lakóterületi, alacsony átlagos komfortszintet jelző mutatókkal. A város krízisre hajló területét alkotja a fennmaradó külterületi lakott részekkel együtt. A városrész megközelíthetősége egyoldalú, tömegközlekedéssel nem megoldott. A részben lakott üdülőterület infrastrukturális ellátása megoldatlan (áram és vezetékes közkút). Az alapszolgáltatásokat is a határos Budaörsön veszik igénybe: a Pistály melletti budaörsi részen fejlesztések zajlanak, ami a terület felértékelődésével jár hosszabb távon (ugyanakkor a törökbálinti önkormányzat is szabályoz, amely jelentős költözéseket vonzhat). A közterületek és zöldfelületek állapota átlag alatti, a parkolás nem okoz gondot az üdülőterületen. A Tétényi fennsík zöldterülete érintetlen (Natura 2000). A barnamezős területek állapota leromlott. A volt Mechanikai Művek privatizált területe az egyetlen jelenleg is működő ipari zóna a városban, ahová zajos és szennyező iparágak nem telepedhetnek le, ugyanakkor kereskedelmi és szolgáltatási funkcióknak is helyt ad. A volt laktanya mintegy 100 ha-os területe is alulhasznosított egyelőre, ahová a tervek szerint kiköltözhet a Városközpontból az OMÜV, kereskedelmi-szolgáltatási, illetve vegyes funkciókkal bővülhet, valamint oktatási központként is számításba vett. A városrész jelenleg vegyes használatú terület, amelynek fenntartása a cél hosszabb távon is. A lakóterületi funkciók visszaszorítása mellett a rekreáció, valamint az ipari szerepek kiegészítése kereskedelmi, szolgáltatási és oktatási funkciókkal támogatott. Ezek hatása a környezet állapotára kedvező a korábbi terhelő használatok kiváltása, a környezet rendezése, rekultivációja révén is. Hidas és környéke Alapvetően kereskedelmi és gazdasági szolgáltatói terület-felhasználás jellemzi a városrészt, amelyet a vasút és a városhatár fog közre (nincs bejelentett állandó lakossága a minimális nyugati lakóterületen sem; Méhecske u.). Ez a terület a város logisztikai profiljának legrégebbi 152

és a mai napig egyik legfontosabb telephelye a Depo révén, amely jelentősen fejlődik. A városrész megközelíthetősége kitűnő az M1-M7 közös szakaszának közvetlen csatlakozása és az iparvágány révén. Az infrastruktúra kialakítása magánberuházásban történt, és jelenleg is zajlanak közlekedési fejlesztések (körforgalom). A városrész célja a gazdasági szolgáltatási funkciók hosszú távon történő megerősítése, amelyek nem okoznak káros környezeti hatásokat. Vállalkozási és Szabadidőpark A Vállalkozási és Szabadidőpark magában foglalja az M0 melletti SCB-t és az M1 melletti Tóparkot, valamint a csatlakozó és közrefogott fejlesztési területeket. A minimális kiterjedésű csatlakozó lakóterületeken mintegy 100 fő él kb. 30 lakásban (Kinizsi u., Flóra u., Tó u.). Ez a városrész önmagában egy város nélküli városközpontot alkot, óriási napi kereskedelmet és szolgáltatást igénybe vevő lakossági és vállalkozói, valamint az infrastruktúrát sokszor jelentősen túlterhelő közlekedési forgalommal. Az SCB területén többfajta funkció keveredik, hiszen egymás mellett találunk kereskedelmi egységeket (Cora, Bricostore, Kika, Office Depot, Sony, Atlanta, Aldi, Diego), illetve irodaházakat (Glaxo, Viessmann). Ennek a területnek a szomszédságában, az autópálya település felőli oldalán épült fel a GL Outlet center bevásárló-központja, ahol további magánfejlesztések tervezettek. A másik jelentős üzleti-kereskedelmi központ a város északi peremén, az M1-es autópálya mellett létrejött Tó-parkhoz kötődik. Itt nemrégiben a MaxCity nyitotta meg lakberendezési nagyáruházát, de itt található az AstraZeneca, a Johnson & Johnson, a Grundfos és több más vállalkozás telephelye (pl. Schako, Vatech, B+M Hungaria, Dunlop, Goodyear, Red Baron, Thorn Lightning, Flygt ITT Industries, Nestlé). A tóparki vállalkozói övezetben magánberuházásként jelenleg is mintegy 1,2 Mrd eurós értékben zajlik egy komplex fejlesztési projekt megvalósítása (irodaépületek, éttermek, mozik, sportcentrum, közpark, rekreáció, lakások, munkahelyekhez köthető egyéb szolgáltatások, intézmények), melyre közlekedési infrastruktúrával a város is rácsatlakozik. A városrész hosszú távú célja a meglévő üzleti, kereskedelmi és egyéb jellegű szolgáltatási funkciók komplexitásának növelése. Az alapvetően magánberuházásban megvalósuló fejlesztési célok révén javul a területek rendezettsége, épített környezete, ugyanakkor az intenzívebbé váló terület-felhasználás jobban megterheli a természeti környezetet, melynek szükséges a minél jelentősebb kompenzálása, az önkormányzat részéről is megtámogatva. Külterület (Annahegy és Pistály nélkül) Az egyéb városrészekbe nem integrált fennmaradó külterületi lakott részeken szétszórtan mintegy 200 fő él 75 lakásban (pl. Cégényi-tanya, Virágtanya, Petőfitanya, Csalogány-tanya, Idamajor, Hosszúrét, Ráczug, Dulácskatanya, Falvitanya, Világosdűlő, vasútállomás). E területek messze vannak a városközponttól, jellemzően más települések szolgáltatásait veszik igénybe (elsősorban Érdét). Ugyanakkor a népesség átlagos korszerkezetű, nagyon alacsony iskolázottságú, felerészben alacsony komfortfokozatú házakban él, de kevéssé szegregáltan a magas foglalkoztatási szint révén. A külterületi városrész hosszú távú célja részben az üdülőterületi, rekreációs jellegű használat erősítése, amely kedvező környezeti hatásokkal jár, részben egyéb jellegű potenciális fejlesztési területként is számításba vehetők.

153

Szociális segélyezés A különböző szociális segélyezési formák igénybevétele a hátrányos helyzet legjobb indikátora. A következő térképeket az önkormányzat által szolgáltatott adatokból állítottuk elő. A piros pontok a segélyeket jelölik. Ezekről a térképekről leolvasható, hogy jellemzően mely városrészekben találhatóak meg a különböző segélyben részesülők: 1. térkép: az egy főre jutó átmeneti segély összege Törökbálint 88 Vállalkozási Vállalkozási és és szabadidőpark szabadidőpark

77 Hidas Hidas és és környéke környéke 44 33 Tükörhegy Tükörhegy és és környéke környéke Újtelep, Újtelep, MÁV-telep MÁV-telep

99 Külterület Külterület

22 11 Józsefhegy Józsefhegy Városközpont Városközpont

66 Tétényi-fennsík, Tétényi-fennsík, Pistály Pistály és és környékük környékük

55 Annahegy Annahegy és és környéke környéke

Az egy főre jutó átmeneti segély összege 1 000 to 1 490 500 to 1 000 50 to 500 0 to 0

(3) (2) (3) (1)

154

2. térkép: az egy főre jutó ápolási segély összege Törökbálint 88 Vállalkozási Vállalkozási és és szabadidőpark szabadidőpark

77 Hidas Hidas és és környéke környéke 44 33 Tükörhegy Tükörhegy és és környéke környéke Újtelep, Újtelep, MÁV-telep MÁV-telep

99 Külterület Külterület

22 11 Józsefhegy Józsefhegy Városközpont Városközpont

66 Tétényi-fennsík, Tétényi-fennsík, Pistály Pistály és és környékük környékük

55 Annahegy Annahegy és és környéke környéke

Az egy főre jutó ápolási segély összege 1 000 to 1 490 500 to 1 000 50 to 500 0 to 0

(2) (2) (2) (3)

155

3. térkép: az egy főre jutó gyermekvédelmi segély összege Törökbálint 88 Vállalkozási Vállalkozási és és szabadidőpark szabadidőpark

77 Hidas Hidas és és környéke környéke 44 33 Tükörhegy Tükörhegy és és környéke környéke Újtelep, Újtelep, MÁV-telep MÁV-telep

99 Külterület Külterület

22 11 Józsefhegy Józsefhegy Városközpont Városközpont

66 Tétényi-fennsík, Tétényi-fennsík, Pistály Pistály és és környékük környékük

55 Annahegy Annahegy és és környéke környéke

Az egy főre jutó gyermekvédelmi segély összege 1 000 to 2 223 500 to 1 000 252 to 500 0 to 0

(3) (1) (2) (3)

156

4. térkép: az egy főre jutó tüzelőtámogatás Törökbálint 88 Vállalkozási Vállalkozási és és szabadidőpark szabadidőpark

77 Hidas Hidas és és környéke környéke 44 33 Tükörhegy Tükörhegy és és környéke környéke Újtelep, Újtelep, MÁV-telep MÁV-telep

99 Külterület Külterület

22 11 Józsefhegy Józsefhegy Városközpont Városközpont

66 Tétényi-fennsík, Tétényi-fennsík, Pistály Pistály és és környékük környékük

55 Annahegy Annahegy és és környéke környéke

Az egy főre jutó tüzelőtámogatás 1 000 to 1 410 500 to 1 000 50 to 500 0 to 0

(3) (1) (3) (2)

157

5. térkép: az egy főre jutó temetési segély összege Törökbálint 88 Vállalkozási Vállalkozási és és szabadidőpark szabadidőpark

77 Hidas Hidas és és környéke környéke 44 33 Tükörhegy Tükörhegy és és környéke környéke Újtelep, Újtelep, MÁV-telep MÁV-telep

99 Külterület Külterület

22 11 Józsefhegy Józsefhegy Városközpont Városközpont

66 Tétényi-fennsík, Tétényi-fennsík, Pistály Pistály és és környékük környékük

55 Annahegy Annahegy és és környéke környéke

Az egy főre jutó temetésti segély összege 150 to 281 100 to 150 53 to 100 0 to 0

(1) (2) (2) (4)

A népesség vándorlása A 2001 és 2006 között a népesség változásának részletes területi bontása a következő térképen látható. A változások a növekedés illetve csökkenés egyenlegét mutatják, együtt látszanak a természetes szaporodás vagy fogyás, illetve a vándorlás folyamatai.

158

6. térkép: A népességszám változása 2001 és 2006 között

Törökbálint

Vállalkozási Vállalkozási és és szabadidőpark szabadidőpark

Hidas Hidas és és környéke környéke

Újtelep, Újtelep, MÁV-telep MÁV-telep Tükörhegy Tükörhegy és és környéke környéke

Józsefhegy Józsefhegy Külterület Külterület

100 főre jutó népességváltozás 2001-2006 között (fő)

Városközpont Városközpont

Tétényi-fennsík, Tétényi-fennsík, Pistály Pistály és és környékük környékük

Annahegy Annahegy és és környéke környéke

34,04 16,55 9,2 6,25 5,7 5,45 1,58 -15,56 nincs lakosság

159

7. térkép: Népességváltozás tömbök szintjén Törökbálint

Vállalkozási Vállalkozási és és szabadidőpark szabadidőpark

Hidas Hidas és és környéke környéke

Újtelep, Újtelep, MÁV-telep MÁV-telep Tükörhegy Tükörhegy és és környéke környéke

Józsefhegy Józsefhegy Külterület Külterület

Városközpont Városközpont

Tétényi-fennsík, Tétényi-fennsík, Pistály Pistály és és környékük környékük

Annahegy Annahegy és és környéke környéke

100 főre jutó népességváltozás 2001-2006 között (fő) 75 to 100 (21) 50 to 75 (20) 25 to 50 (14) 0 to 25 (245) -25 to 0 (31) -75 to -25 (10)

160

7.2. Anti-szegregációs terv 7.2.1. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében Hivatalosan veszélyeztetett területek Szegregátumnak nevezzük a Kézikönyv alapján azokat a területeket ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. A KSH által szolgáltatott anti-szegregációs kartogram nem jelöl meg egyetlen területet sem, tehát elmondhatjuk, hogy Törökbálinton nincsenek szegregátumok, de még veszélyeztetett területek sem. Az önkormányzat munkatársaival készített interjúk ugyanezt erősítették meg. Egyéb alacsony státuszú területek Ezek a területek hivatalosan nem tekinthetők szegregátumoknak, de az önkormányzati adatszolgáltatás, és egyéb információk alapján megállapíthatjuk, hogy hátrányos helyzetűek a város többi részéhez képest.   

Anna-hegy: Itt több család lakik, akik iskolai végzettségük, jövedelmük és foglalkoztatási helyzetük alapján a legalacsonyabb státuszú csoportba tartoznak. Pistály: A Gyámhivatal vezetőjével készített interjúból kiderült, hogy alacsony státuszú lakók élnek itt. Városközpont egyes házai: gyakori az önkormányzati tulajdonú lakás. Az ezekben élő, általában idős lakók nem tudják felújítani házaikat, ezért gyakori a rossz állapotú lakóház.

7.2.2. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése A roma népesség városon belüli arányára vonatkozóan nincsenek hivatalos adatok. Törökbálinton nincsenek telepek, illetve telepszerű képződmények. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével készített interjú szerint a következő területeken a városi átlagnál magasabb a roma népesség aránya, de az itt élők száma nem haladja meg az 50 főt:  

Anna-hegy Pistály

161

Az interjúk során kiderült, hogy Törökbálinton a romák nagyon alacsony arányban, és teljesen integráltan élnek. Nem áll fenn tehát a veszélye telepek illetve szegregátumok létrejöttének.

7.2.3. Az alacsony státuszú területeken tervezett beavatkozások 2007 és 2013 között Mint arról a fentiekben szó volt, a városban a Kézikönyv alapján szegregátumként definiálható területek nincsenek, a – sok tekintetben az országos illetve a városi összehasonlításban egyébként kedvezőtlenebb helyzetű városi átlaghoz képest – kedvezőtlenebb helyzetű területek (alacsony társadalmi státusz, leromlott fizikai állapot, esetleg a szolgáltatások hiányával párosulva) szigetszerűen helyezkednek el, és nem érintenek többet egy-egy lakóháznál, kisebb területnél. Ilyen területek találhatóak Pistályban, az Anna-hegyen, egy-egy leromlott lakóház, lakóházcsoport található, főként a Városközpontban. Az alábbiakban a város legfontosabb, az IVS szempontjából releváns középtávú (7-8 év) céljainak lehetséges hatásait tekintjük át ezekre a területekre. Ezután röviden kitérünk az egyéb (IVS szempontjából közvetlenül nem releváns) célok lehetséges hatásaira. III.A. Jelenleg zajló, a szegregált területet érintő beavatkozások A városközpont rehabilitációja, elsősorban a történelmi emlékek, épületek megújítása évek óta zajlik. A rendelkezésre álló információk szerint az elmúlt években ennek nem volt számottevő szegregációs hatása. III.B. A nem-szegregált területeken zajló beavatkozások hatása a szegregált területekre Az alábbiakban a város többi területén tervezett, az IVS szempontjából releváns programok lehetséges hatásait vizsgáljuk a fizikai-társadalmi szempontból kedvezőtlen helyzetű területekre. „B” jelű akcióterület: Égett-völgy, volt lőszerraktár területe Az akcióterület határa: Az akcióterület két nagyobb területi egységből áll össze, az ún. Égett-völgyből és a volt Lőszerraktár területéből. Az Égett-völgy területének határa: Raktárvárosi út – Szabadházi út Égettvölgyi út – Honvédségi volt lőszerraktár – Diósdi út – megszűnt iparvágány - 8102 j. út Volt Lőszerraktár területe: 10151/2; 10155/38; 10155/40; 10155/41; 7884; A fejlesztési terület az M1-M7 autópályák, M0 autóút és a 7.sz. főút felöl is megközelíthető, nagyrészt beépítetlen. Főként gazdasági társaságok tulajdona (északon és délen), de önkormányzati, és állami tulajdon is található a területen. A szerkezeti terv alapján itt 162

kereskedelmi-szolgáltató, gazdasági, ipari, ill. jelentős zöldfelületet igénylő különleges intézmény területfelhasználási egység alkalmazható. A 2006. májusában elkészült szabályozási terv (BFVT Kft.) a terület beépítésre szánt részein három övezetet jelöl ki. Ipari gazdasági területet (IG-7), és jelentős zöldfelületet igénylő különleges intézményterületet (JZ-2, JZ-3).A Raktárvárosi és a Diósdi út között egy új feltáró út épül meg, északi és a déli részén két körforgalmi csomópont kiépítésével.A terület déli részén a Pannon új székháza épül. A székház a megengedett beépítési lehetőség töredékét használja csak ki, bizonyítva a környezettudatos szemléletét. Volt Lőszerraktár területe: A terület beépítése változatos, a Diósdi út mentén már beépített. Az épületállomány nagyrészt a korábbi honvédségi épületekből tevődik össze. A területen fontos régészeti lelőhelyek találhatóak, az önkormányzat hosszútávú elképzelései között szerepel egy régészeti látványközpont kialakítása. Sajátossága a területnek a jelentős kiterjedésű pincerendszer, mely a beépíthetőséget nehezíti. 2006. szeptemberében elfogadásra került a Volt Lőszerraktár szabályozási terve. A beépített illetve beépítésre szánt területek településközpont vegyes (Vt-5/a; Vt-6), kereskedelmi és szolgáltató (Gksz-4; Gksz-4/a; Gksz-9 és Gksz-10) illetve különleges (Kok; Ksr) építési övezetre tagolódnak. A volt honvédségi lőszerraktár területén a kereskedelmi, szolgáltató területek mellett, többek között oktatási, nevelési, szociális létesítmények kialakítására van lehetőség. Az akcióterület nagy arányban magántulajdonban van. Az önkormányzat fejlesztési elképzelésinek megvalósítása érdekében, jelenleg folyamatban van magántulajdonú terület egy részének átadása. (10152/1 hrsz-ú terület egy része) Az önkormányzat ezen a területen kívánja elhelyezni az „A” városközponti akcióterületről kitelepített OMÜV-et, illetve a falugazda csoport gépeinek és szociális helyiségeinek is itt biztosítana területet. A fejlesztések közvetlen hatással a térbeli szegregációra várhatóan nem lesznek (a területen jelenleg hivatalosan nincs jelen a lakófunkció és ennek erősítése a tervek között sem szerepel), közvetett hatásuk azonban jelentős lehet a város egészére, így az alacsony státuszú területek vonatkozásában is, amennyiben kedvező hatással lesz a helyi gazdaságra, ami az alacsony státuszú (részben a felsorolt alacsony státuszú területeken) népesség számára is munkaalkalmakat teremthet.

„C” jelű akcióterület: Tópark Az akcióterület, határa: M0 autópálya – 3311 hrsz.-ú út – 3311 hrsz.-ú út – 10011/3 hrsz-ú vasúti terület – A fejlesztési terület a település határában található. Közlekedési kapcsolatai már a jelenlegi állapot szerint is igen jónak mondhatóak. A tervezett közlekedési fejlesztések – tervezett nagysebességű vasútvonal az akcióterület déli oldalán, az M0 bővítése – még jobb helyzetbe hozzák. A terület szinte teljesen beépítetlen, magán tulajdonban lévő, átmenetileg mezőgazdasági hasznosítású terület. A fejlesztők célja, egy ún. innovációs park létrehozása, ahol K+F funkciók, illetve ezen funkciók kiszolgálására alkalmas kereskedelmi, szolgáltató 163

funkciók elhelyezésére kerül sor. A tervezett fejlesztés teljes egészében magántőkéből valósul meg. 2007 novemberében az önkormányzat elfogadta Tó Park szabályozási tervét. A beépített, illetve beépítésre szánt területek kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági övezetbe tartoznak (Gksz-5/A, Gksz-6/A) Illeszkedés: A fejlesztési terület közvetlen szomszédságában – Biatorbágy területén – kereskedelmiszolgáltató, gazdasági terület került kijelölésre. A szomszédos - törökbálinti és biatorbágyi fejlesztések összhangban vannak. „D” jelű akcióterület: Tükörhegy IV. ütem Az akcióterület határa: A terület Budapest felől a Raktárvárosi út mentén, a település kapujában található. Északkeletről a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalról leágazó iparvágány illetve az un. DEPO kereskedelmi, logisztikai terület, keletről a Raktárvárosi út, délről a Világos utca és a tükörhegyi lakóterület-fejlesztés előző üteme, nyugatról kiskertes mezőgazdasági terület határolja. A déli előző ütemben megvalósuló lakóterület fejlesztés területén szabadon álló telkes, családi házas beépítés a jellemző, ellátó és közösségi zöldfelület nélkül. Törökbálint településszerkezeti terve a területet fejlesztési területnek jelöli meg, kertvárosias lakó-, illetve településközpont vegyes övezeti besorolással. Megköti a területfelhasználási módokat, rögzíti, hogy a településközponti terület legalább 8000 m2 kell legyen. A településközponti vegyes terület a gyűjtő út mentén, a terület bejáratához kerül. A terület beépülésével várhatóan 650-700 fővel növekedik a település lakosságszáma, mely szükségessé teszi néhány alapellátási intézmény helyben való elhelyezését.

„F” jelű akcióterület: Kegyeleti park és környéke Az akcióterület, határa: Zrínyi Miklós utca – József Attila utca – Temető köz – Kazinczy Ferenc utca Az akcióterületen 3 csoporttal, kb. 60 fő kapacitással működik jelenleg a bölcsőde, melynek bővítése a folyamatosan jelentkező igények miatt feltétlenül szükséges. Az épület teljes felújítása és bővítése, kb. 100 főre növelné a kapacitást, 5 csoport kialakításával. A tervek az önkormányzat rendelkezésére állnak, az engedélyezési eljárás folyamatban van. A díszpark rehabilitációja: A díszpark rehabilitáció parkosításból, sétáló utak kialakításából, utcabútorok elhelyezéséből áll. A felsorolt fejlesztések hozzájárulnak a terület helyzetének még kedvezőbbé válásához, vonzerejének növekedéséhez, a turizmus mellett a helyi viszonylatban kedvező helyzetű lakosság lakóterületeként is. Elvileg elképzelhető, hogy egy ilyen folyamat más, leromlott területekről a középosztályi lakosság elköltözését felgyorsítja, de mivel a városban jelenleg

164

nincsenek nagy, összefüggő leromlott területek, Törökbálinton ilyen folyamat nem valószínűsíthető. Minden fentiekben ismertetett fejlesztési programra elmondható, hogy a fejlesztési program megvalósulása, folyamata – munkaalkalmak teremtése révén – maga is hozzájárulhat az alacsony státuszú népesség helyzetének javításához. A város e fejlesztések esetében törekszik arra, hogy a jelenleg szegregált területen lakók minél nagyobb részben részt vegyenek a városban zajló fejlesztési programok megvalósításában (különös tekintettel az építési, felújítási munkákra). Ennek érdekében a városfejlesztő társaság lépéseket tesz a területen lakók bevonására a fejlesztési programok megvalósításába: előnyben részesíti azokat a gazdasági társaságokat amelyek vállalják a hátrányos helyzetű (ezzel összefüggésben jelentős részben a kedvezőtlen helyzetű területeken élő) helyi lakosság foglalkoztatását/feltételként szabja hátrányos helyzetű lakosok foglalkoztatását. Ebbe a munkába bevonják az érintett civil szervezeteket (roma érdekvédő civil szervezetek, munkanélküliek, álláskeresők szervezetei, egyéb a részvétel iránt nyitott szervezetek) és a helyi cigány önkormányzatot. III.C. Egyéb városi és városkörnyéki fejlesztések hatása a szegregált területekre A fentiekben a város középtávú fejlesztési programjai közül az IVS szempontjából leginkább releváns elemekről volt szó. Az alacsony státuszú területek illetve az ott élő alacsony státuszú népesség helyzetének alakulását a város és városkörnyék egyéb fejlesztései is befolyásolják. Természetesen nem lehetséges e fejlesztések teljes körű áttekintése (különös tekintettel arra, hogy magánszféra önkormányzati programokban nem megjelenő fejlesztései is ide tartoznak), ám néhány fontos fejlesztés várható hatásait érdemes kiemelni. A következőkben röviden kitérünk a város fejlesztési koncepciójában szereplő további tervezett fejlesztések lehetséges hatásaira, ideértve azokat a programokat is, amelyeknek nincsen területi szempontból definiálható hatása (a várost, városkörnyéket átfogóan érintő hatása van). „E” jelű akcióterület: Hosszúréti patak és környéke Az akcióterület, határa: Téglagyár – Árpád utca – 2246 hrsz.-ú utca – Szabadságtér – Csokonai utca – Rózsa köz – 2062/1 hrsz.-ú út – Bajcsy Zsilinszky utca A Hosszúréti-patak törökbálinti mellékágának e belterületi szakasza a település fontos ökológiai zöldfolyosója. A terület biológia szempontból aktív, jelentős kiterjedésű zöldfelület, nagyrészt hasznosítatlan. A szabályozási terv a tervezési terület nagy részének gondozott zöldfelületként való megőrzésével számol. Cél a település napi rekreációs igényeinek kielégítése és egyben a település egésze számára is differenciált, változatos szabadidő eltöltése. A patak mindkét partjának közcélú hasznosítása mellett, a gyalogos és a kerékpáros forgalom számára is biztosít területet, lehetőség van egy kisebb tó kiépítésére is. A kereskedelmi jellegű létesítmények a Bajcsy-Zsilinszky út és a Szabadság téri csomópontjához közel helyezhetők el. Intézményi terület a Szabadság tér és a Nyár utca térségében van, egy hat csoportos óvoda megépítésére pedig az Árpád út és a patak közötti területen kerülhet sor. Az új óvoda terveinek elkészítésére tervpályázatot írt ki az önkormányzat, jelenleg már a kiviteli tervek is rendelkezésre állnak.

165

A területen található egy évek óta üresen álló volt vízmű tulajdonú épület, mely az elképzelések szerint a Kisebbségi Önkormányzatnak adna helyet. Ez a fejlesztés várhatóan nem lesz hatással a szegregációs folyamatokra, hiszen nem lakott területen történik, és nem indít el lakosságcserét. Oktatás A település közoktatási esélyegyenlőségi programjának helyzetelemzésében célként jelenik meg hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) illetve sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek esélyegyenlőségének előmozdítása. A Közoktatási Intézkedési Tervben rögzítik a feladatokat, a felelősöket, valamint a határidőket: Szorgalmazni kell az együttnevelésre irányuló programok elterjedését. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében minden gyermek esetében meg kell vizsgálni a fogyatékkal élő, sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók többiekkel együtt való nevelésének és oktatásának lehetőségét. Határidő: 2013. december 31. Felelős: intézményvezetők Felül kell vizsgálni az óvodák alapító okiratát, körzethatárait, és biztosítani szükséges a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését és a diétás étkezést igénylő gyermekek nevelésének feltételeit. Határidő: folyamatos Felelős: közoktatási referens, intézményvezetők Érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű gyermekeket , 2010-től pedig minden gyermeket, aki a 3. életévét betöltötte, és a szülő kéri a felvételét. Határidő: minden évben az óvodai beíratás időpontja Felelős: polgármester Meg kell vizsgálni a tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában maradásának okait. Határidő: minden év május 1. Felelős: intézményvezetők Kompetencia-alapú óvodai programcsomag, vagy a projektpedagógia megismertetésével és bevezetésével segíteni kívánjuk az óvoda és iskola közötti átmenetet, az inkluzív pedagógia elterjesztését és a játék jelentőségének érvényesítését. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők, közoktatási referens Biztosítani kívánjuk a gyermekek számára szervezett óvodai kirándulások, kulturális rendezvények (bábszínház) látogatásához szükséges anyagi fedezetet a hátrányos helyzetű gyermekek esetében az esélyegyenlőség érdekében. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester

166

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében felül kell vizsgálni és ki kell terjeszteni az 1-4. évfolyamokra az iskolaotthonos osztályok működését. (Tehetséggondozás, felzárkóztatás) Határidő: 2008. április Felelős: polgármester Minden intézményben, tagintézményben be kell fogadni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, fel kell készülni az eredményes oktatásukra, nevelésükre. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a Bálint Márton Iskolában az érettségiig el nem jutó tanulók részére nappali képzés keretében szakiskolai képzés megvalósítható-e? Határidő: 2010. június Felelős: polgármester, intézményvezető Az intézmények a pedagógus továbbképzési program és beiskolázási tervek összeállításakor kiemelten legyenek tekintettel az esélyegyenlőséggel összefüggő, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók eredményesebb nevelését elősegítő programokra. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők Az óvodák és iskolák vezetői a pedagógiai szakszolgálattal együttműködve törekedjenek arra, hogy az integráltan nevelt gyermekek a lehető legtöbb szakszolgálatot helyben vehessék igénybe. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők Foglalkoztatás A Polgármesteri Hivatal által elfogadott esélyegyenlőségi terv központi eleme a munkavállalók hátrányos megkülönböztetésének tilalma, amit érvényesíteni kell a munkaerő-felvételnél, a munkabérek, jövedelmek, juttatások megállapításánál, a képzés, továbbképzés esetében, valamint felmondáskor, foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor és áthelyezésnél is. Kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a következő szempontok alapján történő diszkrimináció megelőzésére, megszüntetésére:  kor;  nem;  családi állapot;  egészségügyi állapot;  nemzetiség;  faj;  származás;  vallási hovatartozás;  politikai meggyőződés. A hivatal tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberei méltóságukat, és olyan munkakörülményeket alakít ki, amelyek biztosítják e cél elérését. 167

Az esélyegyenlőségi terv egyik legfőbb célja, hogy a meglévő rendszereket, eljárásokat a folyamatos felülvizsgálás segítségével úgy alakítsa, hogy az elősegítse az esélyegyenlőtlenségek megszüntetését, mérséklését. A terv konkrét céljai közé tartozik a 40 év feletti munkavállalók munkakörülményeinek javítása, valamint a családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése. A célok elérésének érdekében a munkáltató esélyegyenlőségi referensi pozíciót hozott létre, akinek feladata az Esélyegyenlőségi Terv teljesülésének vizsgálata, valamint a következő esélyegyenlőségi terv kidolgozásának előkészítése. A hivatal továbbá vállalja, hogy az álláshirdetések megfogalmazásakor nem tesz különbséget kor, nem, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából. A terv tartalmazza azt is, hogy mit kell tenni pontosan, ha a munkavállaló úgy véli, megsérült az egyenlő bánásmód elve: 1. A hivatalban a személyügyi referens látja el a közvetítői tevékenységet. 2. A munkavállaló az egyenlő bánásmód megsértésével, a zaklatással, jogellenes elkülönítéssel, megtorlás előfordulásával kapcsolatos panaszát írásban jelzi a közvetítő felé. Ez az időpont az eljárás kezdetének időpontja. 3. Az írásos panaszbejelentésnek a közvetítőhöz történő benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb hét napig a kifogásolt munkáltatói intézkedés végrehajtása nem lehetséges. 4. A közvetítő – az esélyegyenlőségi referenssel konzultálva – a panasz benyújtásától számított rendelkezésre álló idő alatt, de maximálisan hét nap alatt meghozza érdemi intézkedését. Az ügyintézésre szolgáló idő legfeljebb öt nappal hosszabbodhat meg, amennyiben adatszolgáltatásra, tanúnyilatkozatokra van szükség. 5. A közvetítő kezdeményezi a tárgyalást a munkavállaló és a munkáltató, vagy képviselőik közt. 6. Amennyiben így sem sikeres az ügy megoldása, a munkavállaló a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat panaszával. Mindezek mellett a terv törekvései között szerepel a méltányos és rugalmas bánásmód alkalmazása is. Erre, a terv szerint, azért van szükség, mert az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes egyenlőtlenség megszüntetésére, ezért szükséges a szabályozással nehezen lefedhető méltányossági elv alkalmazása is. Az esélyegyenlőségi terv helyzetfelmérésről számot adó részéből a következőket emeljük ki:  továbbra sincs fogyatékkal élő, vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló;  az állandó határozatlan idejű szerződéssel dolgozók száma jóval magasabb, mint a határozott idejű szerződéssel dolgozóké;  a részmunkaidőben dolgozók között magasabb arányban szerepelnek nők;  a juttatások területén nem merült fel az esélyegyenlőség megsértésére utaló körülmény.

168

1. sz. melléklet: Az Anti-szegregációs tervhez kapcsolódó intézkedések Feladat Lakásrendelet módosítása: az alacsony státuszú lakosság dekoncentrált, integrált elhelyezésének rögzítése a célok között A városrehabilitáció kapcsán elköltöző önkormányzati bérlők számára felajánlott cserelakásoknál szegregátumok képződésének megakadályozása

Feladatgazda Határidő Jegyző/polgármester 2008. december

Indikátor Módosított lakásrendelet

Jegyző/polgármester Folyamatos

A városrehabilitáció kapcsán elköltöző önkormányzati bérlők számára igényeiknek jobban megfelelő cserelakás/ilyen lakás megvételét lehetővé tevő megváltás juttatása Rendezetlen lakhatási jogviszonyú lakosság lakhatási jogviszonyának rendezése

Jegyző/polgármester Folyamatos

Családsegítői segítségnyújtás a funkcióbővítő rehabilitáció területéről elköltözőknek

Jegyző/polgármester A rehabilitációval egyidejűleg

Lakáscélú támogatások elérésének javítása (információ, segítségnyújtás) Új építési telkek kijelölésénél szegregációmentesség biztosítása Alacsony státuszú területek helyzetének monitorozása

Jegyző/polgármester 2008. december

Dokumentáció az IVS monitoringjával összehangoltan évente; szükség esetén az IVS-be bekerülő antiszegregációs elemek; cserelakások nem egy területen, nem szegregált területeken Felajánlott cserelakásokról, megváltásról szóló dokumentáció az IVS monitoringjával összehangoltan évente Rendezetlen lakhatási jogviszonyú háztartások számáról szóló adat; ilyen háztartások számának csökkenése Érintett területen nyújtott családsegítői segítségnyújtásról szóló dokumentáció; külön dokumentálva a vivil szervezetek, cigány önkormányzat részvételét, ennek az éves monitoringban való megjelenítése Családsegítői segítségnyújtásról szóló dokumentáció B.2.5. program ezirányú hatásainak éves monitoringban való dokumentálása Dokumentáció az IVS monitoringjával összehangoltan évente; szükség esetén az IVS-be bekerülő antiszegregációs

Jegyző/polgármester 2008. december

Jegyző/polgármester Folyamatos Jegyző/polgármester Folyamatos

169

Pistály és Anna-hegy lakosságváltozásának monitorozása, esetleges erős lakosságcsere-folyamatok kimutatására

Jegyző/polgármester Folyamatos

A külterület monitorozása, a lakófunkció esetleges erősödése, ezen belül is kedvezőtlen helyzetű népesség esetleges koncentrálódása szempontjából

Jegyző/polgármester Folyamatos

A megújított közterületeken, közösségi intézményekben, tereken a lakosság sokféle csoportját mobilizáló közösségi események szervezése illetve támogatása Alacsony státuszú lakosság foglalkoztatása a fejlesztési programok megvalósítása során – hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztatását vállaló gazdasági társaságok előnyben részesítése/hátrányos helyzetű lakosság foglalkozása mint feltétel A települési közoktatási esélyegyenlőségi program beszámolóinak megjelenítése az IVS monitoringjában

Jegyző/polgármester Folyamatos Jegyző/polgármester Folyamatos

Jegyző/polgármester Az IVS monitoringjával párhuzamosan

elemek Dokumentáció az IVS monitoringjával összehangoltan évente; szükség esetén az IVS-be bekerülő antiszegregációs elemek Dokumentáció az IVS monitoringjával összehangoltan évente; szükség esetén az IVS-be bekerülő antiszegregációs elemek A város által szervezett illetve támogatott programok Alacsony státuszú lakosság foglalkoztatásának megjelenítése a pályázati kiírásokban. A civil szervezetek, cigány önkormányzat részvételének külön dokumentálása Dokumentáció az IVS monitoringjában a közoktatási esélyegyenlőségi program monitoringjával összehangoltan, kétévente

170

171

Törökbálint - városrész adatok IVS Forrás: 2001. évi népszámlálás

Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Törökbálint összesen

1. 2. Városközpont Józsefhegy

3. Újtelep, MÁV-telep

4. Tükörhegy és környéke

5. Annahegy és környéke

6. Tétényi fennsík, 7. Hidas és Pistály és környéke S környékük 361 0 18,8 0 64,0 0 17,2 0

11 278 16,3 65,6 18,1

1 615 15,5 65,0 19,6

469 20,0 62,3 17,7

5 715 14,5 65,8 19,8

1 425 19,9 64,7 15,4

1 389 19,4 66,8 13,8

22,7

25,9

25,0

18,7

16,6

33,3

34,2

0

17,1

14,0

21,2

16,6

28,7

11,4

12,9

0

3 908 18,2

626 30,2

159 22,0

1 917 10,1

520 11,0

431 28,1

151 53,6

0 0

37,2

36,5

34,9

37,6

34,8

38,8

41,6

0

11,8

14,2

13,4

9,7

8,4

16,4

22,9

0

59,2

59,7

60,0

58,7

62,4

58,2

53,1

0

30,2 10 978

35,0 1 606

26,7 467

30,3 5 483

25,3 1 383

28,7 1 386

38,4 353

0 0

172

Tisztelt Partnerünk!

Az integrált Város Fejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni az antiszegregációs tervét, melynek keretében le kell határolnia a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) Munkájuk megkönnyítésére megküldünk Önöknek egy kartogramot, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)

A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Az elkészített térképvázlat megküldésre kerül az anti-szegregációs mentor számára is, hogy munkája során kellő információval rendelkezzen.

Üdvözlettel

Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály

173

174