Ellenőrzési Konferencia Munkaügyi ellenőrzés Budapest, 2014. június 17.
Tematika címszavakban! Mit ellenőrizhet, és mit ellenőriz a munkaügyi felügyelő? A leggyakoribb ellenőrzött jogszabályi rendelkezések? Mit tartson nyilván? Avagy milyen legyen az adminisztráció és mire figyeljen? Milyen munkaszerződést alkalmazzak?
A Munkaügyi Hatóság konkrét ellenőrzései a 2014. évi ellenőrzési terv alapján Konzultáció
Mire terjed ki a munkaügyi ellenőrzés? • Írásba foglalás, életkori feltételek, munkaszerződés tartalmi elemek, írásos tájékoztatási kötelezettség (Mt. 297. § is) • Bejelentési kötelezettség (létesítés, megszüntetés) • Védett csoportokra vonatkozó rendelkezések (nők fiatalkorúak, megváltozott munkaképességűek) • Munka és pihenőidő • Munkabér és védelme • Igazolások kiadása, elszámolás • Munkaerő kölcsönzésre és a tevékenység végzésére • Teljesítménykövetelmény- előzetes eljárás lefolytatása, követelmény közlése • Külföldiek foglalkoztatása
Néhány szám! Egy országos ellenőrzés – munkaidő, pihenőidő – 2013. október: – Ellenőrzött munkáltató: 811 – Szabálytalan munkáltató: 85 %
2014. I. negyedév – Ellenőrzött munkáltató: 5918 – Szabálytalan munkáltató: 58%
Ezt soha ne feledje, ha munkaviszonyt létesít! • Írásba foglalás – Minden esetben? Munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka • Mit takar a tájékoztatási kötelezettség?
• Bejelentés - legkésőbb mikor? • Milyen jogviszonyt válasszak? Kerülje a színlelt szerződést!
A munkaszerződés tartalma Mibe kell megállapodni? – nélkülözhetetlen elemek: • Alapbér • Munkakör Tartama: munkaszerződésben kell meghatározni – ha nem határozatlan időre jön létre Munkahely: (munkavégzés helye) munkaszerződésben kell meghatározni – ha nem: az a hely ahol a munkáját szokás szerint végzi
Munkaidő – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidős foglalkoztatásra jön létre Próbaidő
Munkaviszony kezdetének napja – ha nem foglalták írásba a munkaszerződés megkötését követő nap
Megállapodás Ami fontos lehet! • Hosszabb rendes munkaidő 12 óra (készenléti munkakör); beosztás napi 24, heti 72 óra (Mt. 99. § (3) • Közlekedés – napi 24; heti 60 óra • Megállapodás osztott munkaidőről – Mt. 100. § • Megállapodás alapján a munkaközi szünet 60 perc – Mt. 103. § (3) • Megállapodás alapján kizárólag teljesítménybérként megállapított alapbér – Mt. 137. § (3) • Kizárólag teljesítménybér esetén garantált bér kötelező megállapítása –legalább az alapbér fele – Mt. 138. § (6)
Megállapodás Ami fontos lehet! • Bérpótlék/bérpótlékok alapbéresítése – Mt. 145. § (1) • Bérpótlék/bérpótlékok helyett havi átalány – Mt. 145. § (2) • Munkabér elszámolása egyenlőtlen munkaidőbeosztás, órabéres díjazás esetén – főszabálytól eltérő megállapodás –Mt. 156. § (1) • Munkabér fizetés – készpénz vagy utalás – Mt. 158. § (1)
Munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége Miről kell tájékoztatni? Napi munkaidő Alapbéren túli munkabér, egyéb juttatások Munkabérről való elszámolás módja, a bérfizetés gyakorisága, a kifizetés napja d) Munkakörbe tartozó feladatok e) Rendes szabadság mértéke, számítási módja, kiadás szabályai f) Felekre irányadó felmondási idő megállapításának szabályai g) Munkáltató KSZ hatálya alá tartozik e? h) Munkáltatói jogkör gyakorlója a) – c); e) – f) elegendő a rendelkezésekre való hivatkozás is! a) b) c)
Munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége Külföldi munkavégzés esetén Miről kell tájékoztatni?
•
a) b) c) d)
15 napot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a külföldre utazást megelőzően 7 nappal Külföldi munkavégzés helye, tartama Pénzbeli és természetbeni juttatások Díjazás és egyéb juttatás pénzneme Hazatérésre irányadó szabályok
Bejelentés – Mikor? 2003. évi XCII. tv.(Art.) 16. § (4) a) A bejelentést • a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,
Bejelentés – Mikor? 2010. évi LXXV. tv.(Eftv.) • 11. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni.
Kerülni! • Jelenléti íven a munkavégzés kezdete: 06.00 óra • Bejelentés: 08.15 óra • Bejelentés: az ellenőrzés megkezdése után (ellenőrzés kezdete felkerül a jegyzőkönyvre!)
Tanuljunk mások hibáiból!
Jogesetek
Súlyos baleset kapcsán megállapított munkaviszonyok! • Egy baleset kapcsán került feltárásra őstermelő már több mint fél éve szabálytalanul foglalkoztatott 7 fő munkavállalót • A munkavállalók foglalkoztatása során a munkaviszony lényegi elemei megvalósultak: – őstermelő által meghatározott helyen és időben, – általa meghatározott munkát, rendszeresen, irányítása mellett, díjazás ellenében, személyesen végezték
A kertészetben is be kell tartani a fiatal munkavállalókra vonatkozó jogszabályi előírásokat! • A helyszíni ellenőrzés során a munkaügyi felügyelők munkavégzés közben találtak három fiatalt, akik paprikát palántáztak. • A munkavállalók személyi azonosságuk megállapításakor kiderült, a fiatalok 14 év alattiak! • A társaság ügyvezetője előadta, hogy a felvételkor nem figyelt a munkára jelentkező fiatalok születési dátumára, de testi fejlettségük alapján idősebbnek nézte őket.
A kertészetben is be kell tartani a fiatal munkavállalókra vonatkozó jogszabályi előírásokat • Az Mt. vonatkozó rendelkezése alapján munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött nappali tagozatos diák az iskolai szünet alatt. • A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszonya létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. • Fenti rendelkezésekre figyelemmel az iskolai szünetben foglalkozatni kívánt diákoktól felvételkor kérni szükséges az iskolalátogatási igazolást és a szülő (törvényes képviselő) írásos hozzájáruló nyilatkozatát.
Vigyázat! Ez tévhit! • Ha van egy főállású munkaviszony, akkor másik munkaviszony nem lehet!? • További munkaviszony másik munkáltatónál nem tiltja semmi! DE! fiatal munkavállaló, egészségügy, fuvarozás – munkaidő összeszámítási kötelezettség!
Ne árulja el magát! Avagy Dokumentumokból is következhet a jogsértés!
Munkaköre: portás, vagyonőr • Vélhetően készenléti jellegű a munkakör • Munkaidő-beosztás és nyilvántartás szerinti napi munkaidő 24 óra; hétvégén is van munkavégzés Fentiek alapján: • munkaidő-keret szükséges (tartam, kezdő, befejező időpont) • megállapodás szükséges: napi munkaidő mértéke 12 órára, beosztás szerinti napi munkaidő 24 óra, heti 72 óra • Műszakpótlék, de legalább éjszakai bérpótlék jár, munkaszüneti napi munkavégzésért emelt bér
Munkaköre: bolti eladó • Ajtón kifüggesztett nyitva tartás: H - V-ig • Ajtó előtt tábla: helyben sütött friss pékárú • Munkaszerződésben – általános munkarend szerinti foglalkoztatás; • Írásos tájékoztató – alapbérén felül más juttatásra, pótlékra nem jogosult
Folytatás • Előkészítő-befejező munkavégzés – külső árúk berakodása, polcok feltöltése, friss pékárú kisütése, tehát a munkaidő nem nyitástól zárásig tart! Jelenléti ív szerint? • Munkaidő-keret szükséges – vagy hétvégi munkavégzés, ez pótlékolt bér! Munkaszerződés szerint általános munkarend – ez hétfőtől – péntekig tartó munkavégzést jelent! Tájékoztató – nincs pótlék!
Célszerű áttekinteni dokumentumainkat! • Sok-sok régi munkaszerződés – új Mt., új rendelkezések • Régi munkaszerződés – sok-sok módosítás – egységes szerkezet? • Rendben lévő dokumentációval esélyt adok magamnak! • Ha van egy megfelelő keretem – lehetőségem van bizonyítani a jogszerűséget!
Munkaviszony létesítése Ellenőrzés E tárgykörben jelenleg mit ellenőriz a munkaügyi hatóság? • Írásba foglalás • Kötelező tartalmi elemek megléte • Munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége • Bejelentési kötelezettség (létesítés, megszűnés/megszüntetés) • Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásnak engedélyezése • Köt. 5. § (3)-(6) rendelkezések • Harmadik országbeli állampolgár, EGT tag állampolgára foglalkoztatás bejelentése
Munkaviszony létesítése Ellenőrzés A tárgyhoz tartozó további Met. rendelkezések: • A Met alkalmazásában foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka
Munkaviszony létesítése Ellenőrzés Kivétel – nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik Vállalkozási, megbízási szerződés alapján végzett munka Kkt., Bt. Tagjának személyes közreműködése, Kft. tagjának mellékszolgáltatáskénti személyes közreműködése Közérdekű önkéntes tevékenység (2005. évi LXXXVIII. tv - Köt.) Szövetkezet tagjának a szövetkezet részére személyes közreműködése, ha azt vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján végzi
Munkaviszony létesítése Ellenőrzés A felügyelő joga – hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony,
valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére • Színlelt szerződés vizsgálata is!
Helyszíni ellenőrzés • Munkavégzés közben talált személyek milyen minőségben vannak ott? – pl.: családtag/rokon, vállalkozó, munkavállaló, kölcsönzött munkavállaló, csak segít, „erre járt és beugrott beszélgetni”?! • Milyen jogviszony van a felek között?
Milyen viszony/jogviszony van a felek között? • • • •
Családi, rokoni – meddig közeli hozzátartozó? Szívességi munka – Mik az ismérvei? Vállalkozói, megbízási – nem színlelt? Munkaviszony, egyszerűsített munkaviszony – írásos munkaszerződés, bejelentés? • Szakmunkástanuló – szerződés az iskolával, tanulószerződés? • Diák – nappali tagozatos? Szülői engedély, iskolalátogatási igazolás?
Hozzátartozó • • • • • • • • • •
a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa,
Segítő családtag • 2011. évi CLVI. Törvény 218. § (2) bekezdése 2. pontja 2012. január 1-től hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXXX. Törvény 4. § g) pontját ---- ez tartalmazta a „segítő családtag” fogalmát • Tehát, a törvény e fogalmat már nem ismeri! • Mi van utána?
Segítő családtag Ezt a fogalmat felejtsük el! • 2012. 01.01-től segítő családtagi formában nem jöhet létre biztosítási jogviszony • Egyéni vállalkozó, egyéni cég, Kkt., Bt. Tagjának közeli hozzátartozója aki személyesen és munkabérért dolgozik más forma – pl.: Efotv. • Vagy! Bizonyítani kell, hogy nincs munkabérfizetés – családon belüli ingyenmunka
Családtag foglalkoztatása Ellenőrzi a munkaügyi hatóság? • Magánszemélyek esetében általában nem, ide értendő az egyéni vállalkozó, őstermelő is • Magánszemélynek lehet segíteni társaságnak nem! • Probléma esetén – bizonyítani, hogy a munkavégzés ellenszolgáltatás nélkül történt; a társaság a családé;
Milyen viszony/jogviszony van a felek között? Vállalkozói, megbízási – nem színlelt? Gyanút kelt: • Gépjárművezető – aki a vállalkozói igazolványán kívül mást nem vitt a vállalkozásba • Kőműves, ács – megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban dolgozik más munkáltatónál, szabadságon van • Más munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló, aki a fogadó munkáltatónál dolgozik – színlelt munkaerő kölcsönzés
7001/2005. (MK 170) FMM-PM együttes irányelv Elsődleges minősítő jegyek: • A tevékenység jellege, munkakör meghatározása • Személyes munkavégzési kötelezettség • Foglalkoztatási kötelezettség- munkáltató, rendelkezésre állási kötelezettség – munkavállaló • Alá-fölérendeltségi viszony
7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv Másodlagos minősítő jegyek • Irányítási, utasításadási, ellenőrzési jog • Munkavégzés időtartamának, munkaidő beosztásának meghatározása • Munkavégzés helye • Munka díjazása • Munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása • Biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása • Írásbeliség
Polgári jogviszony vagy munkaerőkölcsönzés? Vizsgálati szempontok: • A munkavégzés hol és milyen módon történik? – a megrendelő munkavállalóival együtt, egy szervezetbe vagy elkülönülten? • Szakmailag ki irányítja a munkát? Ki adja a szakmai utasításokat, Ki ellenőrzi az elvégzett munkát, Ki adja az utasításokat? • Hol tartják nyilván, Ki vezeti a munkaidő-nyilvántartást? • Milyen szerződést kötöttek a felek, tartalma? • Mi a munka eredménye, mennyiben különül el? • Milyen a bérezés? Ki mennyit kap? Van e különbség a munkavállalót adó cégnek kifizetett és a munkavállalónak fizetett bér között? (különbözet)
Csirkepakolás eseti megbízási szerződéssel! • Az éjszakai ellenőrzés megállapítása szerint negyven fő munkavállaló csirkéket pakolt gépkocsira. Telepvezetői nyilatkozat: – a csirkék pakolásához a társaság állandó alkalmazottai mellett alkalmi munkásokat is foglalkoztatnak. – A munkát már második napja végzik, a pakolás 22.00 – 05.00 óráig tart, munkabérként a társaság órabért fizet. – A társaság nevében szóban állapodott meg minden munkavállalóval a két napi munkavégzésről, írásos munkaszerződést nem kötöttek. (Írásos munkaszerződés megkötésének hiányáról nyilatkoztak a munkavállalók is.) A munkaügyi ellenőrzés folytatásaként a társaság ügyvezetője a munkavállalókkal megkötött eseti megbízási szerződéseket mutatott be.
Csirkepakolás eseti megbízási szerződéssel! • Jelen esetben a megbízási szerződéssel foglalkoztatott (megbízott) munkavállalók (megbízottak) a munkáltató (megbízó) által meghatározott helyen és időben, a munkáltató által irányítottan, munkabér ellenében végezték el a munkát. • Előzőek alapján a felek közötti jogviszonyra a munkaviszony elemei a jellemzőek. • A felek közötti jogviszony minősítésénél a felügyelők egy szempontként azt is figyelembe vették, hogy a csirkepakolást a társaság állandó munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói is végezték és hozzájuk vettek fel a meg növekedett többletmunka elvégzéséhez további munkavállalókat.
Folytatás • A munkavállalók munkájukat személyesen voltak kötelesek ellátni. Munkáltatójukkal való viszonyukra a függőség volt a jellemző, munkavégzésüket a telepvezető irányította, ellenőrizte, adott utasításokat a munkavégzésre vonatkozóan. A munkavégzés időtartamát, a munkaidő beosztását szintén a munkáltató határozta meg. • Az esetben tipikus alkalmi munkavégzésre került sor.
Könyvkötők kezdetben, munkaviszonyban, majd vállalkozási jogviszonyban! • Ellenőrzés a nyomdában, megállapítás: a munkáltató 2 fő munkavállalót határozott időtartamra szóló vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott. A munkavállalói nyilatkozatok: • A megelőző év decemberéig a nyomdában, könyvkötő munkakörben dolgoztak. • Rokkantnyugdíjazásuk után munkaviszonyukat a társaságnál megszüntették, majd rövidebb napi hat órás munkaidőben, határozott idejű vállalkozási szerződéssel dolgoztak tovább. • A munkavégzésük idejét, időtartamát a munkáltatóval előzetesen egyeztetik, havi munkaidejük változó, de általában hetente négy napot rendszeresen dolgoznak. • Munkavégzésüket – hasonlóan a korábbi időszakhoz – művezető irányítja, teljesítményükről munkalapot vezetnek. • Munkavégzésük személyhez kötött, a munkáltató ellenőre és a kiadó folyamatosan ellenőrzi munkájuk minőségét.
Folytatás •
A Munkaügyi Hatóság a felek jogviszonyára a következő jegyeket állapította meg:
•
A felek viszonyában a függőségi viszony, a munka díjazása nem a vállalt feladat határidőben történő elvégzésétől függött, hanem a teljesítménybér, mint alkalmazott bérforma valósult meg, a munkavégzés teljes időszakában fennállt a munkáltató széleskörű utasítási joga, jellemző volt a rendszeresség, a rendelkezésre állás, a munkavállalók konkrét munkakörben (könyvkötő) dolgoztak, személyhez kötött volt a munkavégzés (a munkáltató az ő munkavégzésükre tartott igényt rokkantnyugdíjazásuk után is), a munkavállalók betagozódtak, részei voltak a munkáltató szervezetének (munkaviszonyban dolgozókkal alkottak egy csoportot).
•
A felek viszonyára jellemző kritériumok együttes fennállása a munkaviszony tartalmi jegyeit hordozza, ezért az munkaviszonynak minősül.
Amit a munkaidő – pihenőidő szabályairól mindenképpen tudni kell!
Miért fontosak a fogalmak? • Ha nem ismerjük nem tudjuk alkalmazni! • Ismeret hiánya miatt sokat hibázhatunk! • Például: ha nem tudjuk - a munkaidő része az előkészítő, befejező tevékenység is – elmarad a túlóra és pótlékának kifizetése!
Ez is munkaidő! Előkészítő vagy befejező tevékenység: • Minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni
Előkészítő vagy befejező tevékenység Például: • pénztáros – kassza nyitás-zárás; • vendéglátás – napi zárás; • járművezető – jármű műszaki átvizsgálása; dokumentáció • üzlet – tej, pékárú behordása, polcok feltöltése, pékárú kisütése; • élelmiszerüzem, mikroelektronika, gyógyszergyártás, stb.– fekete – fehér öltöző
Előkészítő vagy befejező tevékenység
Minden átöltözés ide tartozik? • Általában nem! • Ahol a technológia része! Kötelező, mert másképpen a munkavégzés helyére be sem lehet menni!
A napi munkaidő •
Általános teljes napi munkaidő: 8 óra
•
Hosszabb teljes napi munkaidő: 12 óra
•
Rövidebb teljes napi munkaidő: pl.: 6 óra
•
Részmunkaidő: pl.: 4, 6, 7 óra
Hosszabb teljes napi munkaidő Megállapodás feltételei? 1. készenléti munkakört lát el 2. a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója
A munkaidő-beosztás szabályai • A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg – egyoldalúan • Nem egyoldalúan • Rendelkezhet róla: Munkaszerződés KSZ Üzemi megállapodás
• Rugalmas munkaidő – munkaidő beosztás jogának részbeni átengedése – törzsidő-peremidő • Kötetlen munkarend – a munkaidő-beosztás jogának teljes átengedése (2014.01.01.)
Kötetlen munkarend Új szabály Hatálya: 2014.01.01-
Az új rendelkezés • A munkáltató a munkaidő-beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). • A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.
Mely szabályokat nem kell alkalmazni a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében?
• a munkaidő-keretre; • a munkaidő keret lejárta előtti munkaviszony megszűnésekor alkalmazott eljárásra; • a munkaidő-beosztásra; • a vasárnapi, munkaszüneti munkavégzésre; • a napi pihenőidőre; a heti pihenőnapra; a heti pihenőidőre; • a rendkívüli munkaidőre; az ügyeletre, készenlétre vonatkozó előírások, továbbá • a rendes, a rendkívüli és a készenlét nyilvántartására vonatkozó előírásokat
A munkaidő-beosztás szabályai • Általános munkarend: heti öt nap, hétfőtől péntekig beosztott munkaidő • Egyenlőtlen munkaidő-beosztás: munkaidőkeret, elszámolási időszak, alkalmi munka – munkaidő-keret nélkül is lehet egyenlőtlen a munkaidő-beosztás
Mikor közlöm? • Hét nappal időtartamra
korábban,
egy
hét
• Hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó • A kiadott módosítható!
beosztás
feltételekkel
Mi a módosítás feltétele?
• A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást – legalább 4 nappal korábban módosíthatja
• Feltétel: a munkáltató gazdálkodásában, működésében előre nem látható körülmény merül fel
• A munkáltató bizonyít! Célszerű írásban!
Ha a munkavállaló kéri a módosítást? • A munkavállalók megegyezése esetén munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés címén nem kell a munkáltatónak pótlékot fizetni! • Dokumentálásra figyelni!
Hogyan adom ki a beosztást? • Írásban kell közölni! • Pl.: kifüggesztem a munkavégzés helyén, öltözőben, stb. Lehet egybe is? • A beosztás egyben munkaidő-nyilvántartás is
Összefoglalva Beosztás szerinti munkaidők minimum Napi Heti
4 óra
maximum 12 óra 48 óra
készenléti 24 óra 72 óra megállapodni!
• +1 óra a téli időszámítás kezdetén • Napi munkaidőbe beszámít a munkaidő beosztástól eltérő rendkívüli munka, továbbá az ügyelet teljes tartama, ha a munkavégzés tartama nem mérhető • Heti munkaidőbe beszámít a munkaidő beosztástól eltérő munkavégzés, továbbá az ügyelet tartama alatti rendkívüli munkavégzés
Hogyan alkalmazható az egyenlőtlen munkaidő-beosztás? • Munkaidő-keret alkalmazásával • Elszámolási időszak alkalmazásával • Alkalmi munkavégzés esetén VAGY! • Pótlék fizetéssel!
Mit tesz lehetővé az egyenlőtlen munkaidő-beosztás? • Tevékenységhez igazodó rugalmasabb munkaidőbeosztást • Pihenőnapok összevont kiadását • Gazdálkodást a munkaidővel • Átlag munkaidő számítást • Kevesebb túlóra pótlék kifizetést – más pótlékok megtakarítása nem lehetséges!
Mire jó a munkaidő-keret? Van e jelentősége, hogy azzal vagy anélkül?
A munkaidő keret • •
A munkáltató a teljesítendő munkaidőt munkaidő keretben is meghatározhatja Hogyan számolom ki a keretben ledolgozható munkaidő?
•
Július hó:
31 nap 8 szombat – vasárnap nincs hétköznapra eső munkaszüneti nap 23 munkanap 23 X 8 =184 óra – ez osztható be 4-12 óráig
Általános munkarend Hétfő
Kedd
8
8
6 4
6 4
Heti 5 Nap
Szerda
8 6
Csütörtök Péntek
8 6
4
4
Hétfőtől
péntekig
szombat
vasárnap
8
Heti pihenőnap
Heti pihenőnap
6
Heti pihenőnap
Heti pihenőnap
4
Heti pihenőnap
Heti pihenőnap
Munkaidő beosztás keretbe vagy keret nélkül? Hétfő
Kedd
8
8
8
12
8
8
8
8
8
8
Szerda
Csütörtök Péntek
szombat
vasárnap
4
Heti pihenőidő
Heti pihenőidő
10
5
Heti pihenőidő
Heti pihenőidő
8
8
8
Heti pihenőidő
Munkaidő beosztás keretben egyenlőtlen munkaidő H
K
SZ
CS
P
SZO
V
ÖSSZ
12
12
12
12
12
pihenő nap
pihenő nap
60
4
8
Kiegyenlítő nap
Kiegyenlítő nap
8
pihenő nap
pihenő nap
20 Átlag: 40 ó/hét Átlag Max.: 48 óra/hét
Hogyan közlöm? • A munkaidő-keret tartamát közzé kell tenni • A közzététel, nem jelent egyénileg átadott írást De! névszerinti meghatározást igen!
• Közzététel – kifüggesztéssel, jól látható helyen! • Írásos tájékoztatóba
Mi számít rendkívüli munkaidőnek? a) Munkaidő beosztástól eltérő b) Munkaidő kereten felüli c) Elszámolási időszak - alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő d) Ügyelet tartama
Rendkívüli munkaidő • Teljes munkaidő esetén 250 óra/év • KSZ 300 óra/év • Arányosan: Évközben kezdődött munkaviszony Határozott idejű munkaviszony Részmunkaidős
Annak látszik, de mégsem rendkívüli munka?! • A munkavállaló saját döntése alapján bent marad munkaideje lejárta után – Pl.: edzőterem, szakmai versenyre gyakorol, internethasználat • Hogyan derül ki? Épp akkor van munkaügyi ellenőrzés Mágneskártyás beléptetés Őrszolgálat is rögzíti a munkahely elhagyást Kulcsok leadási idejének rögzítése Számítógép üzemideje
Annak látszik, de mégsem rendkívüli munka?! • A munkavállalók egymás között elcserélik (megváltoztatják) a már kiadott munkaidőbeosztást • Körültekintő szabályozás, dokumentálás – segíthet elkerülni a kínos magyarázkodást, a jogsértést!
Az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeihez tartozik a pihenőidők szabályainak betartása is!
Munkaközi szünet Ha a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a munkaidő beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama: a) 6 órát meghaladja 20 perc b) 9 órát meghaladja további 25 perc •
A felek megállapodása, vagy a KSZ legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is biztosíthat
Munkaközi szünet Mikor adom ki? • A munkavégzés megszakításával • Legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni • Több részletben is lehet, – a 3-6 órás szabálytól ekkor el lehet térni, de az előző időszakban kiadott részlet legalább 20 perc
Fogalom Nem munkaidő – többek között: • Munkaközi szünet – kivéve: készenléti jellegű munkakör • Tehát fő szabály szerint, munkabér nem jár! • A munkáltató dönthet úgy – munkaidőben tartozik – ez esetben munkabér jár!
Mikor és mennyit lehet dohányozni? • Munkaközi szünet dohányzásra is módot ad • A munkaközi szünetet igénybe kell venni, a munkaidő megszakításával • A munkáltató a munkaközi szünet szabályainak betartására kötelezett! • És aki nem dohányzik, hamarabb haza mehet? • Mindenki számára elfogadható megoldás megkeresése, mindenkinek az érdeke!
Napi pihenőidő •
Napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra, ami egybefüggő
•
Legalább 8 óra (nyári időszámítás kezdetén 7 óra)
•
osztott munkaidőben megszakítás nélküli több műszakos Idényjellegű készenléti munkakörbe
Készenlétet követően – ha nem volt munkavégzés – nem jár pihenőidő
Heti pihenőnap •
Hetenként kettő
•
Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén egyenlőtlenül is beosztható, tehát összevont kiadás
•
Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén 6 nap munkavégzést követően egy pihenőnap kötelező Kivéve: Megszakítás nélküli Több műszakos Idényjellegű tevékenység Van e korlát? – az egészséges biztonságos munkavégzés követelménye!
Heti pihenőnap •
Havonta legalább egyet vasárnapra kell beosztani Kivéve: Szombat – vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló
Heti pihenőidő • •
Heti pihenőnapok helyett, hetenként 48 óra megszakítás nélküli Havonta egy alkalommal vasárnapra Kivéve:
Szombat – vasárnap részmunkaidőben
•
Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén hetenként legalább 40 óra és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli. Munkaidő keret, elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra.
Önellenőrzés?
Jobb tudatosan!
Hogyan állapítsam meg? • A vállalkozásban alkalmazott munkaidő beosztás megfelel e a jogszabályi rendelkezéseknek? • Nem kerülhető meg a modellezés! Időigényes, de elkerülhető a meglepetés!
• Példa
Modell munkaidő-beosztás • Napi munkaidő: 10.00 – 22.00 óráig • Két nap munka – két nap pihenő • 4 havi munkaidő-keret (február – május)
Havi adatok • • • •
Február hó: Munkanapok száma: 20 nap Ledolgozható rendes munkaidő: 160 óra Heti pihenőnapok száma: 8 nap Hétköznapi munkaszüneti napok száma: 0
• Beosztás szerinti munkanapok száma: 14 • Beosztás szerint ledolgozott munkaidő: 168 óra • Beosztás szerinti szabadnapok/pihenőnapok: 14
4 havi összesítő • • • • • • • • •
4 havi összesítő: Munkanapok száma: 83 nap Ledolgozható rendes munkaidő: 664 óra Heti pihenőnapok száma: 35 nap Beosztás szerinti munkanapok száma: 58 nap Ledolgozott/ beosztott munkaidő: 696 óra Beosztás szerinti szabadnapok/pihenőnapok: 61 Heti átlag munkaidő: 40,9 óra
Megállapítások Jelen modell munkaidő beosztásból megállapítható, hogy: – Munkaidő-kereten felüli munkavégzés: 32 óra, amelyre a rendes munkabéren felül + 50% túlórapótlékot is fizetni kell. – Havonta minimum egy vasárnapra eső heti pihenőnap biztosított. – A heti minimum két pihenőnap biztosított. – A heti átlag munkaidő bőven belefér a törvényes maximum 48 órába (40,9 óra)
Szabadságra vonatkozó rendelkezések Kiadása Tervszerűen, vagy spontán?
Egybefüggő 14 nap • A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
Mit vehetünk figyelembe az egybefüggőségnél? • Szabadságos napok, továbbá: – – – –
Heti pihenőnapok: 2 nap/hét Heti pihenőidő: egybefüggő 48 óra Munkaszüneti nap Szabadnap/kiegyenlítő nap (egyenlőtlen munkaidőbeosztás szerinti)
• Eltérő megállapodást tárgyévre kötni! • Figyelem! Eltérő megállapodás – KSZ csak javára; munkaszerződés mindkét irányba
Ami könnyebbé teszi a főszabály alkalmazását! •
Főszabály! Esedékesség évében
•
Október 1-én, vagy követően kezdődött munkaviszony esetén az esedékesség évét követő év március 31-ig
•
Munkavállaló oldalán felmerült ok miatt meghiúsult kiadás – ok megszűnésétől számított 60 napon belül
•
Esedékesség évében kiadott, ha megkezdődött és a következő évben kiadott rész nem haladja meg az 5 munkanapot
Új megállapodási szabály! Ez is segít/segíthet!
• A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. • Hatály: 2014.01.01.
Akkor mire állapodhatunk meg? •
Alapszabadság mértéke 20 munkanap
• a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) •
Életkor alapján járó pótszabadság átvitelére! 25 életévtől +1 28. +2 31. +3 33. +4 35. +5 37. +6 39. +7 41. +8 43. +9 45. +10 Hosszabb tartamú pótszabadság abban az évben, amelyben először betölti a meghatározott életkort
Mire jó a szabadságolási terv? • Bizonyítom – akadályok miatt nem tudtam a jogszabály alapján készült terv szerint kiadni a szabadságot! • „Ezt terveztem, ami okoknál fogva nem valósult meg!” – Okok felsorakoztatása! • A tervszerűséggel elkerülhetem a szabadságos napok torlódását! • Kiszámíthatóság; érdekek kölcsönös figyelembevétele
Mit tartalmazzon a szabadságolási terv? Például: • Ha a 15 nap nem tartható – mit az eljárás? • Egybefüggő 14 nap – megállapodás • Igény a rövid tartamú szabadságokra (1 napok) – több részletben való kiadás • Tervezett leállások – mikor? • Havi időarányos szabadság kiadása
Nyilvántartás szabályai Mit kell nyilvántartani?
Mit kell nyilvántartani? A munkáltató nyilvántartja: • A rendes és rendkívüli munkaidő • A készenlét • A szabadság tartamát • A napi munkaidő 12 órára emelése • Napi 24 óra, heti 72 óra munkaidő • Közlekedés – napi 24 óra munkaidő megállapodások
Mit ellenőriz a munkaügyi felügyelő? Met. 3. § f) – a munkaügyi ellenőrzés kiterjed: • A munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések megtartására • Tehát, minden vonatkozó rendelkezést! • Munkaviszonyra vonatkozó szabály: jogszabály, KSZ, üzemi megállapodás, egyeztető bizottság határozata
Milyen legyen a nyilvántartás? • Formáját a munkáltató határozza meg • Naprakész – ne utólag vezessék
• Valósságnak megfelelő legyen • Munkaidő kezdete – vége • Megállapítható legyen pihenőnapok, szabadnapok, távollétek oka
• Hitelesség - aláírások
Hol legyen? • Munkaügyi Hatóság – eseményszerűen, hitelesen a munkavégzés helyén lehet vezetni! • Eseményszerűen vezetni a munkavégzés helyétől távol nem lehetséges!
Jellemző szabálytalanságok? • • • •
Nincs; valóságtartalma megkérdőjelezhető Kettős nyilvántartás Kis füzet – ami mindent elárul! Munkaidő kezdete vége – a jelenlét regisztrálása • Naprakészség hiánya • Hitelesség – aláírások, helyszíni vezetés hiánya
Beléptető, ami egyben nyilvántartás • Vajon minden esetben jó ha a beléptető adatai egyben a munkaidőnyilvántartást is szolgálják? • A munkavállaló nem csak munkavégzés céljából mehet be munkahelyére – pl.: valami bennmarad, amire szüksége van • Műszak után ügyet intéz, szabadidős programon vesz részt, szakszervezeti gyűlés, internetezik, stb.
• Járatos buszra, vonatra, stb. vár. Nem az utcán, mert télen hideg van! • Hamarabb érkezik munkahelyére, mint a munkavégzés kezdete
Beléptető, ami egyben nyilvántartás • A beléptető adataiból megállapítható a valós munkaidő?, a napi pihenőidő, heti pihenőidő, szabadság, valós túlmunka? • A hibák elkerülhetők szabályozással, utasításokkal
körültekintő
• Önmagában a beléptető az Mt. szerinti adatok nyilvántartására nem megfelelő, sőt a munkáltatónak nem is mindig kedvező!
Néhány fontos szabály a munkabérre vonatkozóan!
2014. I negyedév munkaügyi ellenőrzése szerint! Jogsértéssel érintet munkavállalók megoszlása: • Munkabér és védelme 19% • Ettől csak a nyilvántartás több: 25%
Mi a gyakori jogsértés? • Minimálbér, garantált bérminimum • Határidőn túli bérfizetés • Dokumentált, ledolgozott időnek megfelelő munkabér elszámolás • Bérpótlékok • Munkaviszony megszűnéskori elszámolás
Kinek jár a garantált bérminimum? • A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak • Munkaügyi Hatóság egy kérdésre adott válaszában leírta a Kúria álláspontját („Álláspontjuk szerint”)
Kúria jelenlegi álláspontja • A garantált munkabérre jogosultság, akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló. • Álláspontjuk szerint ez az értelmezés áll összhangban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 12.§ (1) és (3) bekezdésében megfogalmazott alapelvvel, mely szerint a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani és a munka egyenlő értéke meghatározásának egyik kritériuma a szükséges szakképzettség.
Folytatás Előző azt jelenti, hogy a garantált bérminimum megállapíthatóságának két feltétele van: • egyrészt, hogy a munkakörre legyen előírt vagy elvárt középfokú iskolai végzettség vagy szakképzettség, • másrészt pedig, hogy az e munkakört ellátó munkavállaló rendelkezzen is az általa ellátott munkakörre előírt vagy elvárt középfokú iskolai végzettséggel vagy szakképzettséggel.
Folytatás • A Kúria azt is kimondta, hogy a garantált bérminimum alkalmazása szempontjából középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató a gyakorlatban általánosan végzettségi, illetve szakképesítési követelményt alkalmaz. • A középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget nem igénylő munkát ellátó, de magasabban kvalifikált személy tehát garantált bérminimumra csak akkor tarthat igényt, ha az adott munkakörre a munkáltató előírja (pl. pályázati feltételekben, munkaköri leírásban) a magasabb végzettséget, illetve képesítést vagy az adott munkakörre túlnyomó többségben magasabb végzettségű/képzettségű személyt alkalmaz. • Ez utóbbi esetben is csak annak a dolgozónak jár a garantált bérminimum, aki e magasabb végzettséggel, képzettséggel rendelkezik.
Bérpótlékok Mikor, milyet? • A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ne így! Pl.: órabér 600.-Ft; 6 óra túlóra Elszámolt munkabér = 3X600.-FT =1800.-Ft Helyesen: 6X600+3X600 =5400.-Ft
Éjszakai bérpótlék • Ha a munkavégzés tartama az egy órát meghaladja: + 15% • Kivéve – ha műszak pótlékra jogosult
Műszakpótlék • Ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, 18.00-06.00 óra közötti időtartamra +30% (műszakpótlék)
Vasárnapi bérpótlék • Rendes munkaidőben kizárólag e feltételek alapján elrendelt munkavégzés – több műszakos tevékenység keretében, készenléti munkakörben dolgozó munkavállalónak kereskedelem
+ 50% pótlék • Indokolás szerint csak akkor jár a pótlék, ha a vasárnapi munkavégzésre csak kivételként kerül sor ! Nem jár, ha a munkakör sajátossága miatt rendszeres a vasárnapi munkavégzés.
Munkavégzés vasárnap Nem jár vasárnapi pótlék – • aki a munkaköre, vagy a munkáltató tevékenységének sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre
Pótlék jár: • többműszakos tevékenység, • készenléti jellegű munkakör, • kereskedelem
Mit jelent a kizárólagosság? Például: • Étteremben, benzinkúton, cukrászdában a munkavégzés elrendelhető – – – –
Rendeltetése folytán e napon is működő Több műszakos Kizárólag szombat-vasárnap részmunkaidőben Kereskedelmi tevékenység
• Rendeltetése folytán működőként nem jár a vasárnapi pótlék, tehát e módon rendelem el a munkavégzést!
Mit jelent a kizárólagosság? • Több műszakos munkarend szerint üzemelő nyomda, forgácsoló üzem, stb • Kizárólag a több műszak okán tudja elrendelni a munkavégzést Tehát, fizetni kell a vasárnapi pótlékot.
Ki dolgozhat munkaszüneti napon rendes munkaidőben? b) c)
Rendeltetése folytán e napon munkáltatónál, vagy munkakörben Idényjellegű Megszakítás nélküli
d) e) f)
Több műszakos tevékenység keretében Készenléti jellegű munkakörben Kizárólag Szo-V részmunkaidőben
g)
Társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához –szolgáltatás jellegéből eredően- e napon szükséges munkavégzés esetén Külföldön történő munkavégzés során
a)
h) i)
is
működő
A kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
Munkaszüneti napi pótlék • A pótlékfizetés nem függ az elrendelés módjától! Ellentétben a vasárnapi munkavégzéssel! • A munkaszüneti napi munkavégzés (rendelkezésre állás) ténye már pótlékfizetést von maga után!
• Rendes munkaidőben +100%
Nem megoldás! • Rendkívüli munkavégzés elrendelése sem, mivel munkaszüneti napon csak az túlórázhat, aki egyébként rendes munkaidőben is dolgozhat!
Ha vasárnapra esik? • Húsvét- és pünkösdvasárnap – úgy járunk el, mint a munkaszüneti napon • 2015. március 15; november 1. • Munkavégzés esetén a 100% pótlék jár, De! a vasárnapi pótlék nem jár
Munkaszüneti napi díjazás - nincs munkavégzés • A munkavállaló munkaszüneti nap miatt mentesül a munkavégzés alól – távolléti díja illeti meg órabéres, teljesítménybéres munkavállalót, havidíjas megkapja havidíját, tehát neki nincs keresetkiesése
Állásidő • Ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) a munkavállalónak alapbért kell fizetnie Kivéve: elháríthatatlan külső ok • Pl.: vihar okozta áramkimaradás; stb.
Munkáltató engedélye • Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás • Felek szabadon megállapodhatnak, hogy a munkavállaló mikor mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól • Díjazásban is meg kell állapodni • Pl.: igazolt, de nem fizetett távollét; 4 óra igazolt távollét, melyet a munkavállaló később ledolgoz – nyilvántartás – ez nem rendkívüli munkaidő!
Állásidő díja + bérpótlék • Az állásidőre járó díjon felül bérpótlék is jár, ha a munkaidő beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult a munkavállaló • Nincs elháríthatatlan külső ok, tehát a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tud munkát biztosítani, ezért az állásidőt fizetnie kell • Pl.: éjszakai műszakban 23.15 órakor elfogyott az anyag – 23.15 – 06.00 óráig a +30% műszakpótlék is jár az alapbéren felül
Alapbéresítés • Vasárnapi, munkaszüneti, műszak, éjszakai bérpótlékokat magába foglaló alapbérben is megegyezhetnek a felek • Tehát a bérpótlék külön megfizetése mellőzhető, ha az alapbér megállapításakor figyelembe vették azokat a körülményeket, amelyek bérpótlékra jogosítanak és az alapbérben ezeket elismerik (megfizetik). Ez esetben a munkavállalónak már külön bérpótlék nem jár! • Figyelem! - Nem minden pótlékra érvényes! • A rendkívüli munka pótléka nem építhető az alapbérbe!
Bérpótlék és az átalány A felek munkaszerződésben • Bérpótlék helyett átalány is megállapítható Tehát a bérpótlékok esetén teljes körűen megengedi az eseti elszámolás helyett az átalány megállapítását – az általános magatartási szabályok betartása mellett! – nem lehet visszaélésszerűen alkalmazni! • Készenlét, vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot egyaránt magába foglaló havi átalányt állapíthatnak meg
Mit tartalmaz az átalány? • Rendkívüli munka rendes bére + túlóra pótlék= átalány • Helyes így? NEM! • Átalány csak a bérpótlékot foglalhatja magába!
Trafik? Vasárnap és munkaszüneti napon? NMH MMI kérdésre adott válasza: • „Megítélésünk szerint a trafiküzlet, amely dohány és
egyéb a jogszabály által engedélyezett termékeket forgalmaz, az általánosan elfogadott társadalmi igény következtében munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak minősül.”
• Ha rendeltetése folytán, akkor vasárnapi pótlék nem jár, munkaszüneti pótlék igen, továbbá munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés is elrendelhető. • Általánosan elfogadott társadalmi igény – pl. kenyér, tej, pékárú, stb. munkaszüneti napon történő vásárlása is!
Budapesti – vidéki plázák? • Kúria – 2013. májusi döntése – budapesti bevásárló központok rendeltetésüknél fogva vasárnap is működőnek minősülnek • Ez azt jelenti – nem jár vasárnapi pótlék, mert nem a kereskedelmi tevékenység okán rendelik el a munkavégzést, hanem rendeltetése folytán! • A döntés még a régi Mt. értelmezésén alapult! • Új Mt. rendelkezései kapcsán a kérdést a Kúria még nem vizsgálta
Budapesti – vidéki plázák? Munkaügyi Hatóság álláspontja • Közömbös, hogy a kereskedelmi egység plázában vagy azon kívül van • Amennyiben előzőtől függne – indokolatlan versenyelőny a plázában üzemelővel szemben
Elszámolás szabályai • A munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni • Kifizetett munkabér elszámolásáról írásbeli tájékoztatást kell adni – tárgyhót követő hó 10. napjáig Milyen legyen a tájékoztatás? • A munkavállaló az elszámolás helyességét , a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja
Elszámolás módosítása • A munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. • A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni.
• A többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja - a téves többletkifizetésről is tájékoztatni kell a munkavállalót!
Egyenlőtlen munkaidő beosztás Havibéres díjazás • a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbér jár
Egyenlőtlen munkaidő beosztás Órabéres díjazás • A munkabért az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével kell számolni és kifizeti. • eltérő megállapodás lehetséges! • Pl.: a ledolgozott munkaidő szerint jár a munkabér – ez a megoldás az egyenlőtlen munkaidőhöz igazodó egyenlőtlen munkabért jelenti!
Mikor számolunk el? • A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. • Tehát, megnézem mennyit kellett volna dolgoznia (rendes munkaidő) és a valóságban mennyit dolgozott?
Hogyan fizetek? • Munkabért készpénzben, vagy utalással kell kifizetni - A tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig • Utalás esetén- a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen • Munkabér kifizetése költséget nem okozhat
a
munkavállalónak
Munkabérfizetés készpénzben Eltérő megállapodás hiányában - : • ha a bérfizetés napja heti pihenőnapra/pihenőidőre, munkaszüneti napra esik ezt megelőző munkanapon • Bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kifizetni, vagy a munkavállaló tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén (munkáltató költségére) • Szabadság megkezdése előtti munkanapon: Szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes Igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért
Munkabérfizetés készpénzben • A munkáltató a munkabért köteles a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli. • A munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. • Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki.
Munkabér és védelme Ellenőrzés Hatályos Met. szerint: • Jogszabályban, KSZ-ben, kiterjesztett KSZ-ben megállapított munkabér mértékére, munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések betartására • Alapbér mellett bérpótlékok is, vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzés megfizetése, állásidő, távolléti díj fizetés esetei, minimálbér, garantált bérminimum, elvárt bérfejlesztés, a munkabér védelmére vonatkozó minden rendelkezés • Joghelyek szerint: az Mt. 136–137. §, 138. § (4)–(6), 139–145. §, 146. § (1)–(3), 147. § (1)?, 153–165. § foglalt rendelkezések megtartására terjed ki
65. Az alapbér Mt. 136–137. § • Alapbér meghatározása - legalább a minimálbér • Alapbért időbérként meghatározni • Teljesítménybérként és kombinált bérként is megállapítható a munkabér • Teljesítménybér – amely a munkavállalót kizárólag számára meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg • Teljesítménybér megállapítása munkaszerződésben
65. Az alapbér 138. § (4)–(6), • Teljesítménykövetelményt előtt írásban közölni
alkalmazása
• Megállapítása- - a teljes munkaidő ledolgozása és a követelmény 100%-os teljesítése esetén a minimálbért elérje • Garantált bér megállapítása kötelező; mértéke: legalább az alapbér fele
66. A bérpótlék 139–145. § • A bérpótlékokra rendelkezés!
vonatkozó
minden
67. Díjazás munkavégzés hiányában 146. § (1)–(3) • Állásidő fizetése • Munkáltató által engedélyezett távollét és annak díjazása
• Távolléti díjjal fizetett távollétek, DE! • A betegszabadság már nem!
67. Díjazás munkavégzés hiányában
147. § (1) • Állásidő + bérpótlék, ha beosztása alapján arra lett volna jogosult
69-70-71 alcímek rendelkezései 153–165. § • 69. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum • 70. A munkabér védelme • 71. Eltérő megállapodások • Az alcímekben foglalt minden rendelkezés!
Kimaradt!, vagy mégsem? 68. A távolléti díj számítása, DE! • Munkaügyi hatóság egy kérdésre adott válasza: „A Met. 3. § (1) bekezdése értelmében a távolléti díj kiszámítására vonatkozóan hatóságunknak nincs hatásköre. • Kérdése viszont érintheti a Met. 3. § (1) g) pontja szerinti a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések”
Munkabér és védelme Ellenőrzés • • • •
Munkabér védelme – elsősorban: időbeni fizetés, írásos elszámolás; rendelkezik e időben a fizetésével a munkavállaló (utalás esetén), • levonások jogszerűsége; • állásidő fizetése, vagy helyette fizetés nélküli szabadságra „küldés”; • munkaviszony megszűnésekor elszámolás megtörténte;
Ezt nem árt tudni! • 6/A. § (1) A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató (többek között) • c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, • kivéve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót,
DE! Van mentesülési lehetőség! • Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha • c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.
2014. Évi Munkaügyi ellenőrzési irányelv és terv
Munkaügyi ellenőrzés elvei Kiemelt feladat: • Munkaszerződés, bejelentés • Munkavállalók anyagi és munkával kapcsolatos érdekeinek biztosítása, különösen – munkabér, pihenőidő, valóságnak megfelelő munkaidő nyilvántartás
Munkaügyi ellenőrzés elvei • Legalább az ellenőrzések 10% személy és vagyonvédelem • Legalább az tevékenység
ellenőrzések
5%
javítási
• Bejelentés hiánya 80% utóellenőrzés • Évente legalább egyszer (akcióellenőrzés, célvizsgálat) az adott megye sajátosságára tekintettel
2014. évi országos ellenőrzési terv március - április • Védett munkavállalók foglalkoztatásának célellenőrzése • Kik tartoznak e körbe? – Nők, fiatalkorúak, megváltozott munkaképességűek
2014. évi országos ellenőrzési terv június - július • A munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzés
2014. évi országos ellenőrzési terv október - november • A munkabérrel kapcsolatos szabályok célellenőrzése
Ellenőrzési esetek • Kereskedelem – munkavégzés H – V ; szóban közölt munkaidő-beosztás; • Előkészítő és befejező tevékenység (nyitás előtt – zárás után) nem került feltüntetésre a jelenléti íven – hamis munkaidő-nyilvántartás
Ellenőrzési esetek Kereskedelem – nagyáruház – biztonsági szolgálat • Hamis munkaidő-nyilvántartás – többletórák nem kerültek feltüntetésre
Ellenőrzési esetek • Kertészet – munkaidő kezdete nem került feltüntetésre • Munkaidő-beosztás hiánya • Munkaközi szünet nem biztosított • Nem fizette meg a garantált bérminimumot
Ellenőrzési esetek • Kereskedelem – ruházati üzlet • Munkavégzés: H – P naponta 8 óra, szombaton 4 óra • Munkaidőkeret hiánya • Szombati rendkívüli munkavégzésért járó pótlékolt bért nem fizette meg
Ellenőrzési esetek Trafik • 24 órás nyitva tartás • Munkaidő-nyilvántartás szerint a munkavállaló munkaideje 13.00-17.30 óráig, majd ugyanazon a napon 21.00-09.00 óráig • Jogsértés: – két munkavégzés között nem telt el 11 óra napi pihenőidő (3,5 óra) – ez itt kérdéses! Adott napi munkaidő vége és a másnapi munkakezdés között! – napi munkavégzés meghaladta a 12 órát (4,5 + 13 óra; egybefüggő 24 órán belül)
Ellenőrzési esetek Kereskedelem • Nyitva tartás: 06.00 – 22.00 óráig, váltás nincs, napi munkaidő megegyezik a nyitvatartási idővel • Tehát a napi munkaidő 16 óra
Ellenőrzési esetek Pékség • Hiányos munkaidő-nyilvántartás (munkaidő kezdete és vége hiányzik) • 12 órát meghaladó napi munkaidő
