A tanúsító védjegyek szerepe a mezőgazdasági termékek minőségének fejlesztésében, eredmények és útkeresés a burgonya tanúsító védjegy példáján
Hungalimentaria Konferencia 2013. április 17. Szabó Erzsébet¹ – Hámori Judit¹ – Wolf István² - Polgár Zsolt²
¹Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Budapest ²Pannon Egyetem AC, Burgonyakutatási Központ, Keszthely
Tanúsítási rendszerek a „címzett” szerinti bontásban (EU-27, 2005)
Összesen 352 rendszer
Fogyasztó (98%) Kereskedő (2%)
A terméktanúsítási rendszerek jelentősége az agrobizniszben
Külső jellemzők Vásárlás előtt megítélhetők frissesség
Tapasztalati Jellemzők Fogyasztással megismerhető minőség íz
Bizalmi jellemzők
Méréssel ellenőrizhető szennyezőanyag
Folyamat jellemzők
Méréssel nem ellenőrizhető állatjólét
Növekvő információs aszimmetria
A harmadik fél általi audit segít megakadályozni az információs aszimmetriát az élelmiszer piacon.
Tanúsító jelek az EU 27-ben (352 db; 2005)
NKFP TECH-09 (2009-2013) Burgonya termesztéstechnológiák és márkavédjegyek kifejlesztése • Integrált növénytermesztésre alkalmas, rezisztens étkezési és feldolgozóipari célfajták nemesítése. • Fajtaspecifikus, integrált vetőburgonya és étkezési burgonya termesztés-technológia kifejlesztése. • A fajta, az öntözés, a tápanyagellátás, a növényvédelem, a tárolás és a feldolgozás hatásának vizsgálata a burgonya beltartalmi érékeire és az élelmiszerbiztonságra. • Kiváló KESZTHELYI VETŐBURGONYA” és „Kiváló Keszthelyi ÉTKEZÉSI BURGONYA” védjegy/tanúsító védjegy kritériumrendszerének kidolgozása, teljesítése.
A pályázat megvalósítói • Solum Zrt, Komárom (konzorciumvezető) • Solanum Kft, Berzence
• Kossuth Mg. Zrt, Solt • Pannon Egyetem, AC, Burgonyakutatási Központ, Keszthely • Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet • Budapesti Corvinus Egyetem
Burgonyakutatási Központ • 12 keszthelyi nemesítésű fajta a hazai termékpalettán, jelenleg a hazai termőterület 18%-án – Jó termőképesség – Hazai ökológiai viszonyokra optimalizáltak (Vírusrezisztencia, egyes betegségekkel szemben ellenállóság) – Gazdaságos termeszthetőség
• területi alapon szervezett fajtaképviseleti rendszer 2007-től (szaktanácsadás, értékesítés) • Évente 400-500 t szuperelit vetőgumó előállítása
Keszthelyi B típusú nem lisztes burgonya fajták
A típus salátának
C típusú, lisztes keszthelyi burgonya fajták
A védjegyrendszer remélt előnyei A védjegytulajdonos (Burgonyakutatási Központ) számára:
A védjegyhasználó termelők számára:
-A hazai fajták arányának növelése, figyelemfelhívás a keszthelyi fajtákra
•Védjegyes termék jobb piaci értékesíthetősége, termékpozicionálási előnyök
-Folyamatosan bővülő vetőgumó szaporító terület biztosítása védjegy licenc átadással; •A külföldi vetőgumót értékesítő cégek marketing tevékenységének ellensúlyozása A vevő/fogyasztó számára:
•Szakmai útmutatás a gazdaságos integrált termesztéshez Kereskedelem számára: •Megbízható minőség, utolérhető előállító
A jó minőségű, Magyarországon termesztett hazai burgonyafajták megkülönböztetése a választáshoz (mosott, csomagolt termékeknél); hazai burgonya fogyasztási kultúra fejlesztése A vetőgumó vásárlók számára: Garantált minőségű vetőburgonya hazai fajtáknál (vírus ellenállók, több betegségre rezisztensek), olcsóbb termesztés, mivel több évig saját gumójukkal visszaültethetők
Fogyasztói kérdőíves felmérés a burgonyáról Vizsgálat: OMÉK, 2011, n= 231 fő Nő 66,1% Férfi 33,9% 45,4% Budapest Város, több mint 20.000 lakos 22,0% Város, kevesebb, mint 20.000 lakos 11,9% Község, falu, egyéb: 20,7% Általános iskola Szakmai (szakmunkás) vizsga Érettségi felsőfokú diploma az agrobizniszben Felsőfokú diploma, oklevél (nem agrár-élelmiszer területen) Átlag alatti jövedelmem van 17,9% Átlagos jövedelmi helyzetű 61,2% vagyok Átlagosnál jobb az anyagi 17,9% helyzetem Jól állok anyagilag 3,1%
3,1% 11,1% 31,9% 23,0% 31,0%
A fogyasztók minőségképe a burgonyáról • Inkább elégedettek a minőséggel (3,99 átlagpontszám) • A burgonya egészséges élelmiszer (4,19 átlagpontszám) • A burgonya hízlal, ezért csak mértékkel fogyasztható (2,51 átlagpontszám) • A burgonyaköret egészségesebb, mint a rizs (3,24 átlagpontszám) • A burgonya sokféleképpen elkészíthető (4,43 átlagpontszám) – Nagy változatosság a kedvenc ételekben, csaknem 20 különböző étel – Gyakran fogyasztják (burgonyapüré, főtt burgonya köretnek) • Szeretem a burgonyás ételeket (4,57 átlagpontszám)
Alapismeretek a burgonyáról …. Tudja, hol termesztik a burgonyát, amelyet rendszeresen vásárol? Igen, előnyben részesítjük a hazait. Nem tudom. Soha nem jutott eszembe ez a kérdés, ki sincs írva. Nem fontos számomra. Bárhol lehet jót termelni.
82,2% 14,2% 3,6%
• Leggyakrabban említett fajták: Rózsa, Ella, Desireé, Gülbaba, Kleopatra, kiflikrumpli (25% egyáltalán nem említett nevet); az említettek többsége évtizedek óta nincs termesztésben.
Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács által 2009-ben bevezetett védjegy
Tud Ön arról, hogy a csomagolt burgonyán olykor feltüntetik a javasolt felhasználási célt? Ismeri a burgonya ABC*-t? Most, hogy említik, láttam már ilyet, de átsiklottam 28,7% felette. Igen, és alkalmazom is. 26,0% Nem, és örülök, hogy ilyen kezdeményezések vannak.
40,4%
Nem és feleslegesnek is tartom. Álprobléma, minek 4,9% mindent túlbonyolítani. A két leggyakrabban fogyasztott burgonya köret (püré, főtt krumpli) különböző főzési típusú burgonyát igényel. A magyar fogyasztó nagy változatosságú burgonyás ételeket fogyaszt, ugyanakkor alapanyag ismerete csekély.
A burgonya kedveltsége miatt jó lehetőség az érdeklődés felkeltésére és a választék differenciálására, jelentős tájékoztatási program szükséges. *Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács 2008-ban vezette be a burgonya ABC-t.
Konyhatechnikai és táplálkozásbiológiai ismeretek a burgonyáról…. Állítás
igaz
hamis
Nem tudom
A burgonya a szervezet számára fontos rostokat 76,9% tartalmaz.
8,1%
14,9%
A burgonyának jelentős C-vitamin tartalma 28,1% van, mely a főzés után is számottevő.
41,4%
30,5%
A sült krumplit vagy a petrezselymes krumplit 32,3% is ugyanabból a nyersanyagból lehet jól készíteni.
55,6%
12,1%
A lisztes burgonyából lehet csak igazán jó 58,1% gombócot főzni.
9,9%
32,0%
Salátának más krumplit kell venni, mint tört 75,4% krumplinak.
12,5%
12,1%
Általános az ismerethiány, így • a szakirányú felsőfokú végzettségűek ismeretei nem jobbak az „átlag fogyasztónál” • Korcsoportos/lakóhely/végzettség szerinti bontásban sincs szignifikáns különbség az ismeretekben (fajtát kivéve). • A burgonyából önellátók (34 fő a mintában) ismeretei sem jobbak. Szignifikáns különbség egy területen: A nők nagyobb arányban tudják, hogy lisztes burgonyából lehet jó gombócot főzni.
A fogyasztó szerint a jó burgonya…..
• Alapkövetelmények: • egészséges • télálló • nem lisztes
• Differenciált követelmények: • Rózsa héjú és sárga húsú (idősebb korosztály, 26%) • Egyenletes gumóméret, kis hámozási veszteség (megkérdezettek 22%-a) • Karakteres íz, kis hámozási veszteség (33%) • Karakteres íz (19%)
Bosszantó minőségi hibák a burgonyánál sérült, hibás, beteg gumók rossz ízű rosszul tárolható zöldült gumók szabálytalan alak, nagy hámozási veszteség nyersen szürkül főzve szürkül egyenetlen gumóméretű fajtakeveredés sütve túlzottan barnul egyéb, éspedig
79,1% 69,6% 50,4% 39,6% 26,6% 24,3% 21,7% 18,0% 14,3% 6,6% 3,5%
Tanúsító jel alkalmazás – milyen alapokra lehet építeni???? KMÉ tanúsító védjegy – bevezetés 1998-ban Ismeri Ön a Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegyet? Kérjük egy választ jelöljön meg!
igen Igen és segít a választásban, ha bizonytalan vagyok. Nem, de érdekel. Nem, nem érdekel. Nem, ezek csak árdrágító tényezők. Szeretek a saját tapasztalatomra hagyatkozni.
50,5% 28,4% 11,6% 1,8% 7,7%
Kereszttábla elemzés-vajon a válaszadás során deklarált célok megvalósításához segítség a KMÉ? Van néhány olyan élelmiszer, amelynél szívesen fizetek magasabb árat is azért, hogy jó minőségű terméket kapjak.
4,38
A burgonyánál is szívesen fizetnék többet azért, hogy kiváló minőséget kapjak.
3,90
A burgonya jelenleg nem tartozik azon élelmiszerek közé, amelyre elsődlegesen többet áldoznának. A megkérdezettek 30,7%-a fizetne többet burgonyánál, néhány kiemelt terméknél pedig 57,5% -uk.
Egyik kérdésre adott válasz esetében sem mutatható ki szignifikáns kapcsolat a KMÉ jelhasználattal. Ennek okai lehetnek: -Más minőségjelzőt használ a döntéshez segítségül, nem a KMÉ-t - Nincs az illető termékkörben tanúsított termék, nem merül fel a döntésben való szerepvállalása a tanúsító jelnek. -A válaszadó eltúlozza minőségi elkötelezettségét, „szépít” a válaszadás során. -Rejtve maradt, nem feltárt szempontok.
Szintézis a fogyasztói felmérés alapján • A fogyasztó jó közepesnek ítélte a burgonya minőségét, de a bosszantó hibák megoszlása gyakori minőségi problémákra utal. • A fogyasztó kedveli a burgonyával készült élelmiszereket, de ismeretei minden vonatkozásban (konyhatechnikai felhasználás, táplálkozásbiológiai érték) fejlesztésre szorulnak. • A fogyasztó előnyben részesíti a hazai terméket. • Az idősebb fogyasztóknál a héj- és hússzín elvárások nem a ma termesztett fajtákkal szerzett tapasztalatokhoz kapcsolódnak (kommunikációval megoldandó feladat). • A fiatalabb generáció a karakteres ízt keresi, ez fajta sajátosság, amely feltüntetendő (szabályozás ebbe az irányba változik). • A fogyasztó mérsékelt elfogadást nyilvánított a kiváló minőségért nyújtandó nagyobb árért. • A konyhakerti burgonyatermesztés nem elhanyagolható foglalatosság, mely nem párosul megbízható és alapos ismeretekkel.
A védjegy bevezetésének gyenge pontjai a fogyasztó oldaláról Valós fogyasztói szükséglet, de gyenge piaci megnyilvánulással. Ez az irányultság oktatással, tájékoztatással fejleszthető. Az oktatás, tájékoztatás az egész szakma érdeke és nem mellőzhető ebben a kormányzati támogatás sem (fajta és főzési típus feltüntetésének kötelezővé tétele várható).
Hogyan tovább??? Útkeresés….. • A bővülés feltételei csak részben adottak, mind fogyasztói, mind előállítói ill. kereskedelmi oldalról (bizonytalan fogyasztói igény, rövid távú gondolkodás, korlátozott erőforrások, ellenérdekeltség) hiányosságok, problémák azonosíthatóak. • Az elmúlt években számos, nívósan kidolgozott terméktanúsítási kritériumrendszer született pályázatok keretében, mely jelentős szellemi tőkét képvisel. (Kézzelfogható előrelépés a nagyobb hozzáadott értékű termék előállítás felé a gyakorlatban.) • A terméktanúsítás a minőséget előtérbe helyező agrárstratégia fontos része lehet, mert • őrködik a nagyobb hozzáadott érték felett; • megkülönbözteti és kommunikálja a nagyobb hozzáadott értéket. • Az erős márkákkal nem rendelkező termékkörben (pl. friss zöldség és gyümölcs) van elsősorban létjogosultsága a szakirodalom szerint.
Az észlelhető megtorpanás leküzdhető-e és hogyan? • A kulcsszó itt is a sokat emlegetett szemléletváltás, ennek véghezvitelét segítheti • a hazai gyakorlat elemzése, tapasztalatainak összegzése • benchmarking példák megismerése és adaptálása.
• Az állami szerepvállalás súlypontja a tanúsítási rendszerek „pályára állításában” való közreműködés lehet (termelői szerveződések ösztönzése, továbbképzés, külföldi tapasztalatcsere, működéshez való hozzájárulás új pályázatok keretében, a fogyasztók szemléletformálásához nyújtott segítség ill. rásegítés).
Példa az összefogás erejére Franciaországban sikerült 10 év alatt a fogyasztási kultúrát és szerkezetet átalakítani minőségjavítással, új fajtákkal és fogyasztói tájékoztatással (szakmai szervezet, részben állami támogatással)
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
