Baksay Attila RHK Kft. NRHT konferencia szeptember 17

Baksay Attila RHK Kft. NRHT konferencia 2013. szeptember 17.

Üzemviteli biztonsági értékelés növekvő szerepe  Az NRHT fejlődésével nőtt az üzemviteli fázis

biztonságának fontossága  Telephely kiválasztás kapcsán: kis- közepes aktivitású 𝑚𝑆𝑣 hulladékok elhelyezése (𝐷 ≤ 10 ) ℎ

• LMBJ, ÜMBJ1: mely események vezetnek a

hulladékcsomag sérüléséhez  radiológiai hatások

 ÜMBJ2: az üzembe helyezendő rendszerek részletes

ismerete, üzemeltetés és építés  ipari és radiológiai biztonság

Nem radiológiai biztonság  LMBJ – 2007 (ETV Erőterv Zrt.)  Üzemeltetés kockázatának kvalitatív értékelése  Elsődleges szempont a radioaktív kibocsátások azonosítása  ÜMBJ2 – 2012 (CK Trikolor Kft.)  Ipari biztonság figyelembe vétele  Üzemeltetés nem radiológiai kockázata – HAZOP (HAZards and OPerability)  Párhuzamosan folyó üzemeltetés és kivitelezés vizsgálata – LOPA (Layer of Protecion Analysis) elemzés

Nem radiológiai biztonság  LMBJ  Elkerülhető üzemzavar-esetek: tűzeset, robbanás, ütközés  Korlátozható hatású üzemzavar-esetek: manipulációs hiba  ÜMBJ2  9 nem kívánatos kockázati szintű esemény  1 elfogadhatatlan kockázati szintű esemény 



Főszellőztető gépcsoportnál bekövetkező feszültség kimaradás esete 2 vagy 3 ventillátoros üzemnél Esemény azonosítása kapcsán megfogalmazott ajánlásokat az RHK foganatosította  elfogadható szintű kockázat

Radiológiai elemzés  Dóziskövetkezmények számítása  Normál üzemvitel  Üzemzavari helyzetek  Üzemi-, üzemzavari kibocsátás  A hulladékcsomagolási, -szállítási egységek dózistereinek

számítása  Technológiai puffer-tárolóban és tároló kamrában várhatóan kialakuló dózisterek  Egyéni és kollektív dózisok

Alkalmazott radiológiai szoftverek  MicroShield (LMBJ, ÜMBJ1)  Point Kernel módszer  Egyszerre egy forrás elemzése lehetséges  3 dimenziós, de egyszerű geometria  Bonyolultabb elrendezések dózisterét, munkafolyamatok egyéni, kollektív dózis viszonyait jelentős utómunkálattal lehet előállítani  VisiPlan (ÜMBJ 2)  Több forrás egyidejű modellezése  Tetszőlegesen összetett 3 dimenziós geometria  Saját anyag összetétel megadás lehetséges, szükséges lehet más modellezés, a build-up faktorok, lineáris gyengítési tényezők meghatározásához  Dózistérkép lekérdezés  Trajektóriák, scenariók megadása

Dózistér számítások - 2007, LMBJ  Három féle hulladéktípus: gyanta, szilárd, sűrítmény  Dózisterek  Hordó  Hordkeret  Szállítójármű  Ideiglenes tárolás során felhalmozott hordómennyiség  2 féle konténer feltöltés alatt  2 féle konténer feltöltve, lezárva

Dózistér számítások – 2012,ÜMBJ2  Csak vegyes szilárd hulladékot tartalmazó hordó  Dózisterek  Hordó  Hordkeret  Szállítójármű  Ideiglenes tárolás során felhalmozott hordómennyiség  Vasbeton konténer feltöltés alatt

Belső sugárterhelés  LMBJ: A hulladék elhelyezési műveletek

elvégzése során a forrókamrából kikerülő hordó újracsomagolása  A későbbiekben a forrókamra nem valósult meg  Belső sugárterhelés csak üzemzavari körülmények során képzelhető el.

Kibocsátás modellezése - tűzeset  1m3 hulladék 1 órás égése  Teherautón, tárolótérben (1m, 10m kibocsátási magasság)

 Csapadékmentes, nyugodt (a) és enyhén szeles,

csapadékos (b)  Kritikus lakossági csoport: lakosság 1-2 éves és felnőtt tagjai

Üzemzavari helyzetek modellezése • Kompakt hulladékcsomag leejtése • Szétszóródott cementpép lokalizálása, feltakarítás • Üzemeltető személyzet külső- és belső sugárterhelésének számítása

2011 Előzetes biztonsági elemzés  Kompakt

hulladékcsomag  Különböző összetételű kompakt hulladékcsomagok

Hordók medence tetején történő elhelyezése – „kis-biztért” -2013  Hordós hulladék medencetetőn történő betárolásának dóziskövetkezményei

 Nem radiológiai kockázatok vizsgálata kiemelten fontos!

Jövő feladatai  Komplex műveletek modellezése: személyzet nem csak

egy munkafolyamatot végez  A számítások validálása  Mérések reprodukálása  Számítások üzemviteli gyakorlattal történő összehasonlítás

 HÁK származtatás a kompakt hulladék csomag esetében

összetett feladat

Forrástag bizonytalanságának eredete Radiokémiai labor

Folyékony hulladékot tartalmazó tartályokból mintavétel

α,β,γ sugárzók mérése

Scaling faktorok meghatározása

Folyékony hulladékok aktivitáskészlete

Szilárd hulladékok aktivitáskészlete Szilárd hulladékot tartalmazó hordók gamma szkennelése

tartályműveletek keletkezés idejének bizonytalansága mérési bizonytalanság illesztés pontatlansága

Szilárd hulladékos hordók aktivitásának eloszlása Sűrítmény (Bq/hordó)

Gyanta (Bq/hordó)

Szilárd (Bq/hordó)

Átlag

Maximum

Átlag

Maximum

Átlag

Maximum

110mAg

1,35E+09

3,95E+10

2,67E+07

5,34E+08

4,25E+05

4,55E+06

60Co

4,56E+08

1,02E+10

1,16E+08

5,51E+09

1,00E+07

1,07E+08

137Cs

7,06E+08

1,44E+10

9,90E+07

6,50E+08

3,18E+05

3,41E+06

Scaling factor módszer bizonytalanságának hatása aktivitás koncentrációjának vizsgálata 137Cs aktivitás és a SF paraméterek bizonytalansága mellett  10 % bizonytalanságot feltételeztünk 

129I

𝐴𝐶𝑁𝑀 = 𝑏 ∙ 𝐴𝐶𝐾𝑀 𝑚

b

ACs137

m

Hulladékleltár munkacsoport  Hulladék termelő, kezelő, méréseket végző, biztonsági

elemző csoportok képviselői  Cél: egységes, szakmai konszenzus kialakítása, hogy védhető és mindenkor felhasználható hulladékleltár álljon rendelkezésre  Első cél: az LMBJ2-ben alkalmazandó forrástag meghatározása

Köszönöm a figyelmet!