AZ 1995.BEN HAzASSAGON KivUL SZULT N@,K
ELETFOI"A-VALASZTAsAINAK VIZSGALATA S. MoLNAR EDIT - PoNGRAcz TIBORNE
BEVEZETEs
A nem hazas sztilet6sek egyik6t jelentik azoknak a demografiai jelens6geknek, amelyek szama 6s aranya 6vsz£zadunk m£sodik fel6ben, hiil6n6sen pedig a 90-es 6vekben Eur6pa-szerte, de Magyarorsz£gon is talan a leggyorsabban n6vekedett. A gyors titemti n6veked6s strukturalis vdltoz£st is jelent. A hazass£gon kivtil sztil6 n6k meghat£roz6 t6bbs6ge, 80%-a a 90-es 6vek
k6zep6n hajadon csal£di £1lapoth, 6s - bar k6zel 30%-uk ma is a 20 6v alatti, fiatal
korcsoportb6l, t6bb mint 50%-uk a legfeljebb altalanos iskol6t v6gzettekb6l tev6dik ki - a
leggyorsabb n6veked6st a 20-29 eves 6s iskolazottabb n6i csoportok mutatjak. Ez azt sejteti, hogy a gyermeket vallal6 n6k magatartasaban, attitfidjeiben, 6rt6kv£laszt£saiban (is) jelent6s v£ltoz£s k6vetkezett be az elmdlt 6vekben/6vtizedben, ami fokeppen az 6lett£rsi egytltt616sek
terjed6s6ben, az 6lett£rsi 6letforma egyre nagyobb t6rsadalmi elfogadottsagaban 6rhet6 tetten.
A korabbi tapasztalatok a nem h6zas sztll6sek k6vetkezm6nyeinek inkabb a negativumait tamasztottak al5. Ilyen tapasztalat volt, hogy az 6lettarsi kapcsolatok kev6sb6 stabilak, hosszabb
tavon hem jelentik a gyermekek szamara ugyanazt a biztonsagot mint a t6rv6nyes hazassag) 6s kev6sb6 j£rulnak hozza a n6pess6g reprodukci6jahoz. Nem ttinik probl6mamentesnek az sem, hogy h£zassagon kl'vtili kapcsolatb6l szarmaz6 gyermeksztil6s ut£n az anyak szamottev6 h£nyada egyedtil marad gyermek6vel. Bar e csonka csaladok nagy rfesz6ben az anya sikerrel neveli fel
gyermeket/gyermekeit, nagyobb a felrecsdszas vesz6lye, ami ir£nt a tarsadalom nem lehet k6z6mb6s. De nem lehet k6z6mb6s az sem, hogy az egysztil6s csal£dok - 6s ide tartoznak jogilag az egytitt616, de hazassagot nem k6t6, az 6lett£rsi kapcsolat fennall4s4t hivatalosan nem
deklaral6 n6k is - el6g nagy anyagi terhet jelentenek a szocialis ellat5s szamara.
Kerdes, hogy a nem hazas szulesek tovabbi terjedese - amiVel Eur6pa-szerte es hazankban is szamolni kell - vajon nem jar-e egytitt a szu16k k6z6tti kapcsolat bels6 tartalmanak
megvaltozasava1, a kapcsolat stabilabba valasaval. Ha egyre t6bben valasztjak ezt az eletfO-at, az vajon nem jelenti-e azt is, hogy.a csaladi eletforma bizonyosfajta tradicionalis ,,szerkezeti elemei" (ilyenek peldaul a szul6k parvalasztasaban szerepet jatsz6, hagyomanyos szempontOk) de ilyen az egyuttel6sek id6tartama is) mindinkabb ,,hasonlitani kezdenek'' a haZaSSagOn alaPul6
csaladi eletformara, s a kul6nbseget val6ban csak a ,,papirforma'' meglete vagy hianya jelenti? A
gyermektiket egyedtll nevel6 any£k pedig vajon val6ban teljesen magukra maradnak-e, Vagy pedig a csaladi elet tij alternativai is megjelermek (pl. a sztil6k szoros erzelmi kapcsolatban
maradnak, de nem laknak ktil6n lakasban)? Ha valaszt tudunk adni ezekre a k6rd6sekre, az perspektivaban a hazassagon kl,vtili sztilet6sek problematikaj£nak jogi, szocialis, csal£dpolitikai
vonatkozasai szempontj£b6l is tijszerd feladatokat, tijszerd szeml6letm6dot kell hogy jelentsenek.
Ez.is egyik t6maja volt armak a k6rd6ives vizsgalatnak, amely az OTKA tinogatasaval 1996-ban k6sztilt a KSH N6pess6gtudomanyi Kutat6 Int6zet6ben. A vizsgalat 1500 f6s mint4j5t olyan any£k jelentett6k, akik 1995-ben hazass£gon kivtil sztiltek. Kutat£sunk c6lja alapvet6en
nem demogr£fiai elemz6s; a f6bb demografiai ism6rveket felhaszn6lva els6sorban arra ir£nyul: a nem hdzas 6letforma, a t6rv6nyes kapcsolat n6lktili gyermekv£llal£s mennyire f#c7czros d6nt6se az
6rintett
anyaknak;
v6glegesnek
a
tekinthet6
h£zass£gk6t6s
d6nt6stik-e,
mell6z6se
vagy
6rt6krendbeli
ktil6nb6z6
egy6ni
v6laszt6suk
okokb6l,
eredm6nye
6s
6lethelyzetekb6l
bek6vetkezett kGnyszcrrfee/yzefek eredm6nye, amit a kes6bbiekben meg k6vethet hazass£gk6t6s? M£s sz6val: a t6rv6nyes h5zass£ggal val6 tudatos szembefordul£sr6t ("hazass£g-elleness6gr6l'')
van-e sz6, ahi a tradl,ci6kkal val6 radik£lis szembeszegtll6s mdl6 divatjak6nt foghat6 fel, s csak egy meghat£rozott t£rsadalmi r6tegre jellemz6, vagy pedig a korszellem lassri valtozdsanak lehethnk tandi, amely szerint a sztll6k k6z6tti kapcsolat t6rv6nyes meger6sft6s6nek, tinnep6lyes
aktusanak fontoss6ga, jelent6s6ge, id6zl,t6se fokozatosan elhaMnyul6ban van? Azt gondoljuk, az 6rtekrendbeli valtoz6sok sdlydnak, iranyanak, intenzitasanak feltarasa valamelyest a perspektiva megit616s6hez is tampontot ad: vajon egy olyan, visszafordl,thatatlan folyamat vette-e kezdet6t,
amelyben a csaladi 6let hazass£gk6t6sen alapul6, hagyomanyos formaja fokozatosan elhal, vagy
pedig az varhat6, hogy - a t6rv6nyes hazass£g mint 6letforma fennmaradasa mellett - az 6letformak t6bbfajta, egymassal egyenrangti alternativ£ja alakul ki? Ez ut6bbi mellett sz6l, hogy korabbi keltat£saink szerint a fiatal generaci6ban nem tapasztalhat6 h4zassag-elleness6g' er6s6dni l£tszik azonban egy olyan attittid, amely nehezen viseli el a hazass£gk6t6ssel egytittj£r6
56
",kenyszer-elemeket" (mint amilyen peldaul a ktil6nb6z6 erk6lcsi, vallas-erk6lcsi szabalyok k6telez6
betartasa,
a
szul6k
reszv6tele,
belesz61asa,
a
k6rnyezet
meg1,teleSeheZ
Val6
alkalmazkodas kenyszere, stb.). A fiatal generaci6ban er6s6dni latszik egy olyan szemleletm6d,
amely - anelkul, hogy ertekl'teletet mondana ki akar a t6rvenyes, akar a nem t6rvenyes egytittelesr6l, az egyik vagy a masik erk6lcsi folenyer6l, azok el6nyeir6l vagy hatranyair6l - az eletformak k6z6tti szuveren valasztas jogat, s armak altalanos tarsadalmi elismertseget igenyli`
Ezek a kerdesek termeszetesen nem ismeretlenek az tijabb keleffi csaladszociol6giai
vizsgalatok el6tt. A terhesseg bek6vetkezese, a gyermek megszuletese azonban nezetunk szerint a n6, a sztil6p4r 6let6nek olyan, kritikus peri6dus£t jelenti, amely az 6rintetteket nagyon hat£rozott 6s id6ben is er6sen behatdrolt d6nt6s el6 £lll,tja: vcf//cz//.6k-e veg/egcsen - immar a
gyermekkel egytitt - a szabadon valasztott lazabb, k6tetlenebb eletformat, vagy egyfajta I?r6bci#czk,, vess6k-e al£ kapcsolatukat, s halasszak k6s6bbre a d6nt6st, vagy pedig - akar
moralis k6sztet6s, akfir a k6rnyezet j6vdhagy£sanak elnyer6se, akar a gyermek j6v6j6nek
rherlegel6se miatt - rdvid id6n beltil torv6nyesits6k-e kapcsolatukat. A csal6d1 6letform&val kapcsolatos,
az 6rintettek 6rt6krendje altal vez6relt d6nt6sek alakulas£nak ezt a kritikus
szakaszat, a gyermek megsztilet6s6t k6zvetlentll k6vet6 h6napokat (hem eg6szen egy 6vet) tudtuk megragadni az 1995-ben hazassagon kl'vtil sztllt n6k k6r6ben lefolytatott k6rd6ives vizsgalattal 1996 tavasz£n. Ez a tanulmdny a kutat£s eredm6nyeit foglalja 6ssze.
I. A HAzASSAGON KivijLI SZtiLETEsEK F6BB JEI,LEMZ6I l995-BEN. A KfiRD6ivES VIZSGAIAT MINTAJA
Kczmczrc5s Fereroc bevezet6 tanulmanya alapos 6s atfog6 t6rt6nelmi 6ttekintest ad a
magyarorszagi nein hazas sztllet6sek alakellasar61 6s djabb keletti tendenciair6l. A hazassdgon
ki,vtili sztll6sek adatait igy az olvas6 annak ismeret6ben 6rtelmezheti, hogy megfelel6 k6pet alakitott ki a napjainkra jellemz6 allapotr61 6s annak el6zm6nyeir6l. A hazassagon kl'vdl sztllt
n6k k6rd6l'ves vizsgalatanak alapjaul szolgal6 minta jellemz6se el6tt azonban r6szletesebben is
szeretn6nk bemutatni az 1995-re vonatkoz6 orszagos adatokat, amelyeknek a lnint£nkba kertilt anyak is r6szesei.
1995-ben haz£nkban 23 170 hazass£gon kivtlli sztil6s t6rt6nt; ez az 6sszes 6lvesztllet6s
20,7%-at jelenti.
Az
ardny
a
f6varosban
kiemelked6en
magas
(26,9%),
ugyanakkor
meglehet6sen nagy sz6r6das tapasztalhat6 az orsz£g kul6nb6z6 r6gi6i (megy6k) szerint:
57
1. Hdzassdgon kivtili 6iveszi)let6sek teruletenk6n[, 1995
26,9
Budapest
2;:
Bacs-Kiskun
Baranya
:;;;;;;;;;
::i;I;;
:,: : :
: :,:
B6k6s
Borsod-Abadj-Zempl6n CsoIlglad
Fej6r Gy6r-Mosol1-Sopron
Hajdd-Bihar
Heves Jdsz-Nagykun-Szolnok
Komarom-Esztergom
Nagfad Pest
Somogy Szabolcs-SzatmAr-Bereg
Tolna
Vas VeszpreIll
Zala Ktilfold
lsmeretlen Hajl6ktalan
6sszesen
A h4zassagon kivtili sztllet6sek meghataroz6 t6bbs6ge 20-29 eves n6kt6l sz£rmazik. Am a l7 eves 6s fiatalabb anyak ar£nya is igen jelent6s, I(6zel 13%, egyes megy6kben (Borsod-
Abatj-Zempl6n, Heves, N6gr5d, Szabolcs-Szatm£r-Bereg) pedig a 20%-ot is meghaladja.
58
2. Hdz/assdgon kiwi)li 6lveszjllet6sek tertlletenk6nt korcsoport szerint, 1995
6sszesel1
Tertlleti egys6g
Budapest
424
44 60
::;:;
2
BAcs-Kiskull megye
Barallya megye
B6k6s megye
i:
Borsod-Abatij-Zempl6n megye
Csongr*d megye
Fej6r megye Gy6r-Moson-Sopron megye
Hajdd-Bihar megye
Heves megye Jasz-Nagykun-Szolnok megye
Komarom-Esztergom megye
N6grid megye Pest megye
Somogy megye Szabolcs-Szatm£r-Bereg megye
:
;;;:;
i;i;;
Tolna megye Vz\s l\`egye
;:;::;;
Veszpr6m megye
;
Zala megye
:::::;:
::;.:;
Ktilfold
Isnleretlen
;
Hajl6ktalan
6sszeseI1
2 98 5
:
:
; 3 5 04
748 5
47 4
2578
904
23 70
{l)
:: :
::::
:;:I:
; :;
58
:
::: :
folytafas
6sszesen
Terileti egys6g
Budapest
Bacs-Kiskun megye
Baranya megye B6k6s megye Borsod-Abatij-Zempl6n megye
'::;; ::;;;;
l1;;;I
:;::;
Csongrad megye Fej6r megye Gy6r-Moson-Sopron megye Hajdti-Bihar megye
Heves megye Jasz-Nagykun-Szolnok megye
;;
Komarom-Esztergom megye
;;
;;i;
N6grAd megye
I;;;,
I;;,
"4;;;;;
Pest megye
:;;;;
Somogy megye Szabolcs-Szatmar-Bereg megye
;;
Tolna megye Vas megye Veszpr6m megye
;;;;;
Zala megye Ktllfold
lsmeretlen
Hajl6ktalan
6sszesen
;;:::
00 0
00 0
co 0
: :I :i`
: ;` :
:;
00` 0
00 0
00,0
co,0
:; :
::,:
::,:
:; :
I:
folytafas
Osszesen
Terfuleli egys6g
Szazal6k
Budapest
7,I
Bdcs-Kiskun megye
l2.0
Baranya megye
12,6
B6k6s megye Borsod-Abadj-Zempl611 megye
I I,3
l5,2 16,8
30.9
33,9
13.3
33.3
2l,5
18,2
3l,2
18,9
14,5
6,6
13,5
3l,8
Fej6r lllegye
9,7
15,7
34,9
19,9
.
24,5
Gy6r-Moson-Sopron nlegye
ll,0
15,I
33,4
2l,I
Hajdti-Bihar megye
l4,6
17,3
28,9
18,7
Heves megye
22,6
17,9
30,3
13,1
Jasz-Nagykun-SzolllOk megye
16,7
15,0
32,4
18,2
8,8
16,8
36,I
2l,7
N6grAd megye
20,9
17,3
27,8
Pest megye
ll,9
15,4
33,3
Somogy megye
14.3
15,4
Szabolcs-SzatlllAr-Bereg megye
23,8
19,3
Tolna megye
12,0
15,0
Vas megye
10,9
14,8
34,0
l8,4
Veszpr6m megye
10,8
14,2
36,0
l8,I
Zala megye
l3,2
13,0
32.3
21,2
Ktllfold
8,2
10,9
40.0
2l ,8
Ismeretlen
5,9
29,4
23,5
Hajl6klalal1
II,1
22,2
44,4
22,2
Osszesen
12,9
15,I
32,3
20,3
34,8
3l,3
30.5
I; :;;;
19,3
CsongrAd megye
KomArom-Esztergonl megye
co 0
19,5
32,9
9,4
9 5
27,4
18.3 2l,1 19,5
ll,9
22,5
17,6
;:;
; ;;':;
;
ll,I
8 2
00 0
;I :
:,79
::,:
I:
;,:
; 76
::
: :I :
A nem hazas szul6sek 6sszes 6lvesztilet6shez viszony1'tOtt ar£nya a VarOSOkban (20,097o)
6s a k6zs6gekben (19%) k6zel azonos, 5m a "legfiatalabb'' (17 eves vagy fiatalabb) any£k
legstirdbben a k6zs6gekben tal£lhat6k.
3. Hdz;assdgon kivtlli 6lveszillet6sek korcsoportonk6hi,
teleptil6stipus szerint, 1995
TeleptlI6stl'pus
4:
7:
Budapest
:
Val.osok
K6zs6gek
;;
;
i;
i;
;
Ktilf6ld
;
6sszesel1
2 985
::
;
;
Ismel-ellen
Hajl6ktalan
:8 :
;
;9
3 5 04
74 8 5
;;
i;
;
;
257 8
904
2 3 70
S Z aZ a 6 k
Budapest
I;
I;;
V4l.osok
K6zsegek
;;
I:
Ktilfold
:;:
IsmeI.ellen
HajI6ktalan
6sszesen
9,5
loo,0
8,9
loo,0
6,7
loo,0
8,2
loo,O
5,9
100,0
loo,0
4;_:
;;;
i :,
; :
2:o!, S Z aZa
8,2
loo,0
ik
Budapest Val-osok
Ktilfold
; i:;
"oo;
;;
:;.;
Ismel.ellen
::
Hajl6ktalan
6sszesel1
:
:
K6zs6gek
;i,;o;
i;.: .o;
Iio;: o:i
62
Ii;,:
: loo.0
;9 loo_O
1995-ben a hazassagon kivtil sztilt n6k 80%-a volt hajadon, 17,597o-a eMlt 6s 2,5%-
6zvegy csal£di allapotti. Ez term6szetesen nem fuggetlen az 6letkort6l: a 20 eves vagy fiatalabb
anyak csaknem valamennyien hajadonok, mig a 35 6vesek 6s id6sebbek k6zel 70%-a elv£lt csaladi allapotban hozta vil£gra gyermek6t.
4. Hdz/assdgon kivtili 6lveszjllet6sek korcsoportonk6rtt
csalddi dllapot szerint, 1995
Csaladi £tlapot
Hajadon Ozvegy
Elvalt
Osszesen
2980
3487
1
4
2985
6981
3305
121 1
574
1 8538
3
44
1O4
175
25 I
578
14
460
1305
I l92
1079
4054
47 I4
2578
3504
7485
l904
23 170
Sz6zalek
Hajadon
l6, I
18,8
37,7
17,8
6,5
6zvegy
o,2
0,5
7,6
I 8,0 32,2
Elvalt
6sszesell
0,0
12,9
0,3
15, I
I I,3
32,3
20,3
3,i
100,0
30,3
43,4
loo,0
29,4
26,6
loo,0
I I,1
8,2
loo,0
Szazalek
Hajadon
99,8
99,5
93,3
70, I
6zvegy
o,o
o,o
o,6
2,2
Elvalt
0, I
0,4
6,2
100,0
100,0
loo,0
6sszesen
63
47,0
30, 1
80,0
6,8
13,2
2,5
7,7
46,2
56,7
17,5
loo,0
100,0
loo,0
100,0
Szaz hazassagon kivtll sztll6 n6nek - az 1995. 6vi gyermeksztll6ssel egytltt - dtlagosan
185 gyermeke volt. B6r 6rtelemszerden ez is er6sen fugg az 6letkort6l, figyelemre m6lt6, hogy a 16 eves vagy fiatalabb korban sztil6 n6k 10%-a, a 17-19 6vesek k6zel egynegyede sem az els6
gyermek6t sztllte 1995-ben; a 17-19 6vesek k6z6tt is vannak mar h£rom - n6gy gyermekesek is.
5. Hdz;assdgon kivtlli 6lvesz.alet6sek korcsoporlonk6hi az. anya
6letben l6v6 gyermekeinek sz;dma szerint, 1995
GyerekszAm
3
: 5: :
;
:9
i
1630
i
2;
12632 5401
534
2890
28l
ll82
;
i
;;
;;
ii
4859
7485
4714
2578
X
6 S SZ e Se
:
:
334 418
136
531
201
534
1904
23 170
S Z aZ a 6 k
loo,0
:
loo,0
:' 4:
loo,0
i ;i ;
4:
;
;;
;; ;
!
4;
X
100,0
;
loo,0
; :i
loo,0
8,2
loo,0
2i
6 S S Ze S e n S Z a Za
ik
8
4:
:
o;
:
i;
:
i
7:
;i
2; X 6sszesen
__
100.0
¬
i
loo.0
;
;
:; i
loo.0
loo.0
loo.0
64
2i loo.0
;
loo.0
Az
any£k
iskolazottsaga
kedvez6tlenebb
mint
a korosztalyuknak
megfelel6
n6i
n6pess6g6: 56 97o-uk legfeljebb £ltal£nos iskol£t v6gzett, s csup£n 4,4%-uk rendelkezik fels6folai
v6gzetts6ggel. Az 6letkor el6rehaladasaval azonban ez jelent6sen javul, 6s a 30 even feltlli,
hazassagon ki'viil sztllt n6k k6z6tt a diplom£sok ar£nya (12%) mar alig marad el a hasonl6 korosztalyd n6i rfepess6g eg6sz6ben tapasztaltt6l (14-15 %).
6. Hdz;assdgon kivitli 6lvesz.tilet6sek iskolai v6gz,etts6g 6s
korcsoport szerint, 1995
Iskolai v6gzetts6g
8 osztalyn5l kevesebb 8 oszt£ly Szakiskola, szakmunk£s iskola
:;,:w;;
ll
2;
i :8 :6
2;
:
K6z6piskola
4;
Fels6foktl iskola
;
Ismel.ellen
6sszesen
2985
3 5 04
74 8 5
i :: ;
i
47 4
257 8
; i ;; :
i !;
; 9 04
2 3 70
S Z a Za 6 k
4:
8 osztalyn£l I(evesebb
8 osztaly
:;
:
:
Szakiskola, szakmuIlkaS iSkOla
i
i
K6z6piskola
i
:
Ismel.etlen
asszesen
";_:
0
;
;
Fels6f-okti iskola
;;
ii
;;
;
00 0
00 0
00 0
00 0
i; 1
;
co 0
ii 1
00 0
S Z aZ a 6 k
':
8 oszt£lyn£l kevesebb 8 osztaly
Szakiskola, szakmunk£s iskola
100,0
: 2:
loo,0
;
1;
100,0
i
K6z6piskola
loo,0
Fels6fokd iskola
100,0
IsmeI.etIeI1
2 7
6sszesel1
2 9
i 5
65
; :: i
;
32 3
20 3
ii i
i; ;
loo,0
8,2
100,0
A k6rd6ives vizsgdlat mintdja
A mintav6teli terv elk6szl,t6se szokatlan feladat el6 6lll,tott bermunket. Ahhoz, hogy az
adatfelv6tel legkes6bb 1996 els6 h6napjaiban kezdet6t vehesse, biztosl,tani kellett az 1995-ben
h£zassagon kl,vtll szti16 n6k adatainak folyamatos regisztralasat, m6gpedig egy olyan mintav6teli
terv alapj£n, amelynek j6vend6beli alanyai meg nem rendelkeztek a mintaba kertl16s alapvet6 krit6rium£val: 1995-ben meg nem sztlltek. Igy a terv alapjat az 1994. 6vi nem hazas sztll6sek
statisztikaja jelenthette, mivel felt6telezhet6 volt, hogy az 1995. 6vi adatok (az 6rintett n6k
terdleti megoszldsa, 6sszet6tele) nem fognak majd l6nyegesen elt6rni az el6z6 6vit6l. Err6l
azonban csak egy 6wel k6s6bb, 1996 v6g6n - 1997 elej6n, teh£t mindenk6ppen az adatfelv6tel lezarasa ut£n lehetett meggy6z6dni, alckor, amikor az 1995. 6vi nem hazas sztilet6sek fentebb ismertetett orszagos adatai mar rendelkez6stinkre £lltak.
A masik, ugyancsak nagy k6rtiltekint6st ig6nyl6 probl6mat a mintanagys6g 6s a minta tertileti koncentralasa jelentette. Ebben mar a kutatas anyagi lehet6s6gei is jelent6s szerepet
jatszottak. Minthogy a kerd6iv f6 c6lja els6sorban a d6nt6si motivumok valamint a neln hazas 6letformaval kapcsolatos v6lem6nyek 6s attiffid6k vizsgalata volt (hiszen a k6t, fo demografiai ism6rv: a nem hazas csaladi allapot 6s a gyermeksztil6s tekintet6ben homog6n alapsokasagr6l
volt sz6), ehhez megfelel6nek tartottuk egy - a hasonl6 tematik£jd szociol6giai vizsgalatok gyakorlatahoz illeszked6 - 1500 f6s minta kialakl'tdsat, ami szamit£sunk szerint az adott 6vben h£zassagon kl'vtil sztil6 n6k mintegy 6-7%-os reprezentdci6jat biztosithatta. Az adatfelv6tel megszervez6se 6s lebonyoll't£sa a teriileti koncentralast is sztiks6gess6
tette, hiszen ha az 1500 f6s mintat "terl,tjtik'' az eg6sz orsz£g terdlet6re, az adatfelv6tel k6lts6geit
(a kivalasztott szem6lyek felkeres6s6t,
az adatfelv6telt v6gz6 k6rdez6biztosok utaztatasat)
rendkivtili m6rt6kben megn6velte volna. Igy a f6varos mellett 6 megy6t valasztottunk ki,
amelyekben a hem hdzas sztilet6sek ar£nya viszonylag magasabb. (Ezek: Baranya, Csongrad, Hajdti-Bihar, Komarom-Esztergom, Pest 6s Somogy.) A f6varos 6s a kiv£lasztott 6 megye 6sszess6g6ben a nem hazas szulet6seknek valamivel t6bb mint 5097o-£t fedi le, a megy6k az
orszag jellegzetes r6gi6iban helyezkednek el. A cimlistak 6ssze£llit£sa az orszdgos v6d6n6i hal6zat segits6g6vel t6rt6nt. A f6varos minden egyes kerdlet6ben 6s a kivalasztott megy6k teljes teriilet6n 1995. januar 1-j6t6l a
v6d6n6k folyamatosan feljegyezt6k a hazassagon kivtil sztilt n6k adatait. (Ehhez nem kellett kul6n felkeresnitik az 6rintetteket: a helyb6li v6d6n6k t6bbnyire szem6lyesen is ismert6k 6ket 6s
66
csaladi k6rtilm6nyeiket, mivel munkak6rtilch6z tartozik, hogy sztil6s ut£n az anyat 6s gyermek6t egy ideig rendszeresen latogass£k.) Az anonimitas biztosit£s£t egy olyan, perfor£lt tirlap
szolgalta, amelynek egyes sorait az tirlap bal 6s jobb oldalan azonos sorszamokkal lattuk el. A
lap bal oldal5n az anya neve 6s lak6scl,me kerult feljegyz6sre, jobb oldal£n (azonos sorszammal) az anya fobb demografiai adatai (kora, csaladi allapota, az, hogy 6lett£rsi kapcsolatban 6l-e, 6sszes gyermekeinek szama, valamint az 1995-ben sztiletett gyermek vilagra j6ttenek h6napja 6s napja). A lap let6pett bal fele (a konkr6t nevelckel 6s cimekkel) a vezet6 v6d6n6n6l maradt, jobb
fel6t atadtak szamunkra, l'gy a minta elkeszl't6s6n6l csak a sorsz£mokkal 6s a hozz£ tartoz6 demogr£fiai adatolckal dolgoztunk. Az 6ssze1'raS feldOlgOZ£Sa utan kiemelttlk a 18 eves 6s fiatalabb any£k sorszamait, mivel
6ket az adatfelv6telbe nem kiv£ntuk bevormi. Ezt a d6nt6st az indokolja, hogy 1983 - 1993 k6z6tt
igen
r6szletes
longitudinalis
vizsgalatsorozatot
hajtottunk
v6gre
a
serdtll6kori
terhess6gelckel 6s 6lvesztll6selckel kapcsolatban, amelynek els6 etapj£ban sikertilt fe//es kO'r#,e#
megkerdezni mindazokat a 17 eves 6s fiatalabb n6ket, akik egy adott fel 6v alatt az orszag valamely k6rh£z£ban, sztil6szeti int6zm6ny6ben gyermeket sztiltek. Ennek tanuls£gait j6 n6hany publikaci6ban foglaltuk 6ssze (Poregrdcz-S. A4o/#c5r 1994). Ily m6don e korosztaly egy6bkent is
eg6szen speci6lis probl6maival nem kellett kerd6ivtlnket terhelni, egyben biztosithattuk, hogy a
mint£ban nagyobb sdllyal vegyenek r6szt azok a korcsoportok, amelyek az tijabb keletti v£ltozasoknak legdinamikusabb kepvisel6i. Kiemelttik tovabba azokat az anyakat, akik 1995-ben
mar hatodik vagy
tovabbi sorszamti gyermeldiket sztllt6k.
(Ez az orszagos
ar£nyokkal
lnegegyez6en az 6sszeiras 2,3 %-at jelentette.) Egy - ugyancsak az 1990-es 6vek elej6n k6szl,tett - kutat£sunk kiz£r6lag az tin. reczgycscz/6c!ck (a harom- 6s t6bb gyermekes csal£dok) vizsg£latara
iranyult, igy 6r6luk ugyancsak r6szletes informaci6kkal rendelkeztlnk (Porogrt5cz-S. A4o/#cjr 199l). Ez a vizsg£lat azt mutatta, hogy a hatodik, hetedik 6s tovabbi gyermektiket sztil6 any£k
k6z6tt mar nagyon magas, 50% k6rtili, vagy azt meghaladja a cigany szarmazastiak ar£nya, s 6naluk a hazassagk6t6s rfelktili egytltt616sek fermtartasa is hagyomanyosan j6val gyakoribb, igy a vizsgdlatunk targyat kepez6, tijabb keleffi attittid-v£ltozasoknak kev6sb6 kepvisel6i.
A tervezett 1500 fog mint£n belul egy 50O f6s budapesti ,,almintat,, alakl,tottunk ki (a
kerdleti aranyok figyelembev6tele mellett), ami a l8 eves 6s id6sebb, neln hfizas csaladi allapoth, 1995-ben gyermeket sztilt f6varosi anyak mintegy 12%-at jelenti. Az 1000 f6s "vid6ki
almintan,I belul a kivalasztott megy6k ar£nyos stilyszamait megadva hajtottuk v6gre az 6sszel'rt sorszamokb6l a v6letlenszerd kivalasztast. Az 1996. 6v els6 h6napjdban Budapesten 6s Pest
67
megy6ben k6szl,tett, 300 f6s pr6bafelv6telt k6vet6en a vezet6 v6d6n6k megkapt£k a fovarosban 6s a megy6k terulet6r6l kiv£lasztott sorsz£mokat, amelyeket visszakerestek a kiz£r6lag 6naluk meg6rz6tt nevekre 6s cl'mekre, 6s a helyb6li v6d6n6k megfelel6 eligazl'tasa utan szem6lyes felkeres6s soran t6lt6tt6k ki a k6rd6iveket. Az adatfelv6tel 1996 m£jus£ban zarult, ezt k6vet6en a
v6d6n6k a cimlistakat megsemmisl'tett6k. A valaszadas 6nk6ntes volt, a megk6rdezettek neve 6s
lakascime a k6rd6iveken nem szerepel. A sikeresen kit6lt6tt kerd6ivek szama 1433. Budapesten 28, vid6ken 39 kivalasztott
anyat nem sikerdlt megk6rdezni (cimv£ltozas, vagy - egy-egy esetben - valaszmegtagadas miatt). Ez azonban a megy6k eg6sz mintaban k6pviselt ar£nyait alig m6dositotta.
7. Az 1995-ben hdz'assdgon kivtll sztllt, 18 eves 6s id6sebb anydk
megoszldsa a kivdlaszlott teruleteken orszdgosan 6s a mintdban
Budapest
4143
loo,O
472
loo,O
I I ,4
Megy6k
BaI.anya
Csongl.ad
4;
Hajdd-Bihal.
i;
Komal.om-Esztel.gom
Pest
Somogy
:
i;
J a a. a
Megy6k dsszesen
Minddsszesen
;; ;
;§
:; ;;
::
/ a a. a
IO679
Mint emlitettuk, orsz£gos viszonylatban a kivalasztott terdleti egys6gek az 1995-ben megval6sult neln hdzas sztll6sek t6bb mint 5097o-£t fedik le. Elvileg elv£rhat6, hogy e sokas£g
f6bb demogr£fiai param6terek szerinti megoszl£sa mar t6bb6-kev6sb6 j6l illeszkedik az orsz£g
eg6sz6ben (valamennyi megy6j6ben) tapasztalt aranyokhoz. Ez6rt az any£k 6letkor, csaladi
68
allapot, iskolai v6gzetts6g, gyermekszam, valamint teleptll6stipus szerinti mintabeli megoszlasat
az orsz£g teljes tertilet6re vonatkoz6, t6nyleges ar5nyolckal is egybevetettuk.
8. Az 1995-ben hdz;assdgon kivtll sztllt, 18 eves 6s id6sebb artydk
bsszet6tele orsz;dgosan 6s a mintdban
szazal6k
T6nylegesen, orszagosan (l995)
A mintabaI1 (l995)
(N - 20185)
(N = 1433)
Korcsopor[ 18- 196ves
20 - 24 eves 25 -29eves 30- 34eves 35 -X6ves
": !9
i
i
;
;9
Csalddl dllapot HajadoII O7:Weev Elvalt
:: i
:i i
i
i
lskolai v6gretts6g 8 osztalynal kevesebb 8 osztaly
Szaklnunkas iskola K6z6piskola
Egyetem, f'6iskola
i;
Ismel.ellen
Az
l995-beI¢
SZilletett
i
:
gyernrek
sorszdma Els6
Masodik Hal.madik
:
:
Negyedik
6t6dik Hatodik es tov4bbi
i;
i
i
A vdrosok 6s hozs6gek megoszldsa (Budal)estelt k(Vill)
Val.osok
K6zsegek
:: :
:: ;
loo.O
loo,0
Mint az adatok mutatj£k) mintank strukthraja el6g j6l illeszkedik a tenyleges orsz£gos aranyokhoz. Emll,t6sre talan a kormegoszlasban mutatkoz6 elt6r6s 6rdemes: a ,,legfiatalabbak,,
(a 18-19 6vesek) aranya mint£nkban 3-4 sz£zal6kyontnyival alacsonyabb. Emek hat£sa az iskolai v6gzetts6g szerinti megoszlasban is megmutatkozik: az orsz4gosan tapasztaltn£l kb.
ugyanennyivel magasabb mintankban a szakmunk£s-, illetve a k6z6piskol£t v6gzettek aranya is. Az elt6r6s els6sorban a teruleti koncentraltsaggal magyar£zhat6. Az orsz£gos 6s a mintabeli
ar£nyok nagyfok\i hasonl6saga mindazonaltal feljogosit benntinket arra, hogy az 6rintett any6k gyermekvallalassal,
6letforma-vdlasztassal
kapcsolatos,
a
kutatasban
vizsgalt
d6nt6seit
6s
attiffidjeit a 18 eves 6s id6sebb korban h6zass£gon kivul sztllt n6knek nagy va16szinds6ggel teljes
k6r6re jellemz6nek tartsuk.
II. AZ l995-BEN HAzASSAGON KivijL SZijIT N6K TARSADALMI OsszFTETEIJENEK
IEIJLEMZEsE
a) Csalddi dllapot) gyermekszJdm
A vizsg£lt, h£zass£gon kl,vtll sztilt any£k (tov£bbiakban: cznyc5k)
1995-ben sztlletett
gyermekei ttilnyom6r6szt egyutt616 6lett£rsak kapcsolatfib6l szarmaznak (73,4%). Ez el6g d6nt6
bizonyit6k arra, hogy a nem h6zas sztilet6sek szamanak igen er6s n6veked6s6ben az 6lettarsi
egytltt616sek terjed6s6nek van meghatdroz6 szerepe. Az anydk k6zel egy6t6d6nek terhess6ge a
sztil6k szoros
.dL:Je£!:!i!!!a-kLfiJ:f[-]§iik-aJ2=LSPl±L6Pa-n--i?!t--l6-tr-e-(ez korabban szinte nem ismert, de
legalabbis statisztikailag nem megkeil6nb6ztetett 6letforma volt), 6s csak kis hanyaduke (6,2 97o) a
- r6gebbi id6kben a nem hazas sztil6sek jelent6s hanyad£t kitev6 - ,,alkalmi ismerets6gb6r. (De voltak olyan esetek is, amikor az anya 6s apa sztil6s el6tti kapcsolatat csak tin. "egy6b,,
kateg6riaba lehetett sorolni (51 f6, 3,697o), mivel nem szokvanyos, nem egy6rtelmti k6tel6kr6l
volt sz6. Itt kaptak helyet azok az any£k is, akiknek az ap£val val6, kor£bban szorosnak hilt
kapcsolata mar a sztil6s el6tt megszakadt, vagy akikn6l a gyermek apja 6s az anydval egytitt lak6
6lettars nem ugyanaz a szem6ly.) Meg kell jegyezni, hogy az ,,alkalmi ismerets6gb6r szarmaz6 terhess6gek, illetve sztll6sek szama a val6sagban valamivel nagyobb lehet. K6rd6l'ves vizsg£lattal ugyanis nem 6rhet6k el a kriminalit£s k6r6be tartoz6 esetek (pl.
a csecsem6gyilkossagot
elk6vet6k, vagy tijsztil6ttjtiket m£s m6don elhagy6k, csaktigy, mint mas t6m£jti szociol6giai
70
vizsgalatok alkallnab6l a cs6vez6k, a hajl6ktalanok), j6llehet az gem ismeretlen, hogy e kirl'v6
esetek hazassagban t6rt6n6 gyermeksztll6s eseten k6vetkezzenek be. Az ap£val val6 kapcsolat jelleg6t az anyak sztll6s el6tti csal£di £llapota szerint vizsgalva
azt talaljuk, hogy az 6lett£rsi kapcsolatok tdlstilya mellett a hajadonokn6l is 6s az elvaltaknal is
t6bb az ,,egytittlakas helktili, de szoros kapcsolatb6l,, , 6s kevesebb az ,,alkalmi ismerets6gb6l,,
szarmaz6 terhess6g.
Igaz,
ez ut6bbinak a hajadonok stirdbben vannak kit6ve,
mint a
tapasztaltabb 6s 6vatosabb eMltak. (Ez r6szben a cigany sz£rmazasti anyak magatart£saval is 6sszefugg.
Az egyedtll£ll6 hajadon,
cig6ny anyaknal csaknem fele-fele a
"sztil6s el6tti,
egytittlakas n6lktil, de szoros kapcsolatb6r' , illetve az ,,alkalmi ismerets6gb6l'' teherbe esettek
megoszlasa, mig az egyedtll£ll6, nem cig£ny hajadonoknak haromnegyede tartott fern szoros kapcsolatot partner6vel, s csak egynegyedtlk terhess6ge sz£rmazott alkalmi ismerets6gb6l.)
9. Az anydk csalddi dllapotdnak megosz.Idea az 1995-ben sztlletett gyermek apjdval veld kapcsolat jellege sz.erint
szazalek Szoros kapcsolategytlttlak£sn6lkti1
Csal4di allapot a
Elet(arsi
A]kalmi
gyermeksztll6s el6tt
egytitt616s
ismerets6g
Egy6b kapcsolat
Atlas
Haladolrok - egyedtiI£Il6k - 6let(al-ssal 616k
2,7 98,I
59,2
24,3
l3,7
20,4
I,4
0,i
0,4
56,6
Elvdltak - egyedtilall6k - elettaI.SSal 616k
I,5
70,1
19,4
96,4
2.8
0,4
9,0
0,4
4,7
17,6
Ozvegyek - egyedulall6k - 6lettiI.SSal el6k
Egytilt
73,4
(1 ,2)
(2,3)
(0,4)
0,4)
(0,4)
(0,3)
16,9
6,2
3,5
loo,0
Mint l£that6, a minta mintegy 9-10%-£n£l n6mileg ellentmondasos az ap£val val6 kapcsolat 6s a csaladi allapot - "egyedtil vagy 6lett£rssal 6l,' - vari£ci6inak bevallasa. Ez is azt
sejteti, hogy az 6lettarsi kapcsolat egyes esetekben a sztil6s el6tt mar megsztint 6s az anya
71
egyedtll£ll6v£ v£lt, vagy pedig az anya egytitt 6l ugyan 6lettars6val, de mas ferfit6l esett teherbe. (Ezeket a k6rdez6st v6gz6 v6d6n6k ktil6n bejegyz6sei is meger6sitett6k.) K6ts6gtelen, hogy a hazassagon kivtili sztil6sek egy nem lebecstilend6 h6nyada m6g6tt meglehet6sen zil6lt el66let all. A csaladi k6rtilm6nyek a sztil6st k6vet6, alig 1 even beltll keveset v£ltoztak. Pozit1,V
valtoz£snak min6stil, ha az egyedtllall6 helyzete 6lett£rsi egytitt616sre m6dosul, vagy ha a sztil6k
a gyermek vilagra j6tte utan hazassdgot k6tnek, mig negativ v£ltoz6st jelent, ha az anyat gyermeksztll6s ut£n elhagyt£k. (A negatl'v valtozasok sor£ban az sem p6lda n6lktili, hogy az
anya a sztil6st k6vet6en hazassagot k6t, de az adatfelv6tel id6pontj£ra (vagyis a sztil6s ut£n n6hany h6nappal, legfeljebb 1 6wel) mar ferj6t6l ktil6n 6l, akar el is v£lt, esetleg tij 6lettarsa is
van.) A pozitl,v 6s a negatl,v iranyti valtozasok egytlttes aranya azonban ekkor meg el6g csek6ly.
lO. A csalddi dllapot vdltoz;dsa a szftl6s utdn
szAzal6k
Csaladi £llapot a sztil6s el6tt IlajadOn
Csal£di £llapotasztll6sut£n
6zvegy
elvalt
egyedtll
6lettarssal
egyedtll
6lettirssal
egyedtil
6lt
elf
elf
6lt
el(
6lell*rssal 6l(
Haladon - egyedtil4ll6
&5,I
7.9
- 6lettal.ssal
ll,6
83,0
Hdzas - egytltt 6Inek
2.4
8,I
- kti16n 61nek
- tij 6lettil.sa
Elvdlt - egyedtilall6
0,3
- 6lett4l.ssaI
86,6
0,4
10,4
10,4
8l,2
Oz:vegy - egyedtilill6 - 6letta[.ssaI
Osszesen
loo,0
loo,0
loo,0
100,0
(loo,0)
(100,0)
V6gtil is az adatfelv6tel id6pontj£ban az anyak 63,7%-a az apaval 6lettarsi k6tel6kben 6lt;
5,9 %-nak fennallt a hazassaga (6s egytitt is 6Itek);
30,2% pedig (vagy soha, vagy wmar'') nem 6lt egytitt az apaval, t6bbnyire
magara maradt, mint gyermek6t egyedtll nevel6 anya - hacsak (egy-egy
72
esetben) nem talalt tijabb kapcsolatra. A hajadonok, a f6v£rosban 616k, illetve
nil,
i
az iskolazottabbak aranya 6k6z6tttik az eg6sz mint6ban tapasztalt atlagot
meghaladja.
E
harom
tipikus
6letforma
szerepe
az
any£k
attittidjeiben
meghat£roz6nak bizonyult. Az any£k csal£di helyzet6t term6szetesen nem csup£n az 1995. 6vi sztil6s t6nye
befoly£solhatta, hanem korabban megsztlletett gyermekeik szama 6s azok csaladon beltili 6sszet6tele (egy vagy t6bb apat6l szarmaznak-e) is. T6bb, azonos apdt6l szarmaz6 gyermek a
hazassagon kivtili kapcsolat tart6ssag£t mutathatja, mig a ktil6nb6z6 apakt6l sz6rmaz6 gyermekegytittesek komoly nevel6si probl6m£kat vethetnek fol 6s konfliktusok forras£t is jelenthetik. A mintav6tel jelleg6b6l (mindenki 1995-ben sztllt) k6vetkezik, hogy a vizsgalt anyak
t6bbs6ge, 52%-a elsa gyermek6t sztllte az adott 6vben. Az dtlagos gyermekszam azonban nem mondhat6 alacsonynak, 1,80 (az egyedtilall6kn£l 1,56, az 6lett£rsi viszonyban 616krfel 1,90, a
sztil6s utan hazassagra l6p6krfel
1,82).
F6bb demografiai valtoz6k szerinti alakul6sa az
orszagosan tapasztalt tendenci4knak felel meg: az ,,id6sebb,, kor, az elvalt csaladi £llapot, az alacsony iskol£zottsag) a kisebb teleptil6sen 616s, a cigany szarmazas mellett nagyobb es6ly van
arra, hogy 1995-ben a hazass6gon kivtil sztll6 any£k mar m£sodik, harmadik, vagy tovabbi gyermektlket hozz£k vil£gra.
I 1. Az 6lvesz,uletett gyermekek dtlagos sz/dmn afobb demogrdfiai vdltoz;6k sz.erint (Atlag: 1,80) Korcsoport
Csaladi illapot
Lak611ely
18-l9 eves
1,30
hajadon
I,58
Budapest
20-24 eves
I,53
h£zas
I,82
megyesz6kh.
2.46
varos
25-296ves
I,92
elvalt
30-34 eves 35- X eves
2,22 2,27
6zvegy
(3,18)
Iskolai v6gzetts6g
8 osztalyn£l
kevesebb
2,43
cigany
8 osztaly
2,00
nemcig£ny
k6z6piskola
I,74
egyetem, t'6iskola
I,48
73
k6zs¬g
;i
A t6bbgyermekes anyak t6bb mint 50%-anak legal£bb egy gyermeke szarmazott mar az 1995-ben sztiletett, utols6 gyermeke apjat6l. Erthet6 is, hiszen a (legutols6) szul6st esetenk6nt el6g hosszd egytitt616s el6zte meg. Ez a sztil6s ut6n hazass6got k6t6ttekn61 5tlagosan 3,15 6v,
6lett£rsakn£l pedig 3,51 6V - ut6bbiak k6zel 5%-a p6ld£ul lO 6vhel is r6gebben 6l egytltt
tarsaval. N6hany h6napos egytitt616s meg azok egy r6sz6n6l is el6fordult, akik v6gtil is
megszakitott£k kapcsolatukat az apaval 6s egyedtil maradtak. Az anyak egy6t6d6nek azonban 1995 el6tt csak mag ap£t6l volt gyermeke.
l2. Az anydk megosz.Idea az utols6 gyermekszjll6s sorsz!dma 6s a mar megl6v6 gyermekek csalddon I)eltlli dsszet6tele szerint
szazalek
A gyermekek csal£don
Masodik
beltlli 6sszet6tele
Egy gyermeke van
Harmadik
Osszesel1
Negyedik
gyermek6t sztllte l995-ben
52, I
52,1
Az l995. 6vi ap£t6l van mat.
- I gyel.meke
2
3
:
- 2 gyel.meke
- 3 gyermeke - 4 gyel.meke
:
:
i
i
ii
4
0 6
2:
i
Valamennyi kol.£bbi gyel.moke m4s apat6l szal.mazik
6sszesen
2,4
5,3
Arr6l, hogy a gyermekek csaladon beltili 6sszet6tele 6s az anya csaladi helyzet6nek
esetleges megv£ltozasa k6z6tt van-e kapcsolat, keveset tudunk mondani. Ennek f6 oka, hogy az utols6 sztil6s 6s az adatfelv6tel k6z6tt nagyon kev6s id6 telt meg el; az 6rzelmileg er6sen
motiv£lt valtoztat£sok (mint amilyen p6ld4ul a hazass£g megk6t6se vagy a kapcsolat v6gleges
megszakad£sa) csak kevesekn6l k6vetkeztek be - talan meg 6rlel6dnek. gyermeksztil6sek kor£bban mar emlitett vizsg£lata azt mutatta,
hogy
(A serdtil6kori
a fiatalkorti any£k
meghat£roz6 t6bbs6ge 10 6wel az els6 gyermeksztll6s utan h6zas csal£di £llapotd volt, ha nem is
mindig az els6 gyermek apjaval, 6s er6s kisebbs6gben maradtak, akik az els6 gyermek apj£val val6 kapcsolatot lO even at 6lettarsi egytitt616s form£jaban 6rizt6k meg.)
74
Legkev6sb6 azok tov£bbi 6letdtja becstllhet6 meg' akik 1995-ben els6 gyermekuket sztilt6k. (Az eg6sz mintfroan tapasztalt 5297o-os ar£ny az egyedtil maradottaknal 64%.) Csal£di
helyzettlk tovabbi alakul£sa minden ir£nyban nyitott meg. A
t6bbgyermekesek
egyik
markdns
csoportj6t
(18,397o)
azok
alkotj£k,
akiknek
valamennyi gyermeke ugyanatt6l az ap6t6l sz£rmazik, esetenk6nt h£rom, de akar n6gy, 6t
everrmck is. 6rrAIk hosszabb ideje fenndll6, tart6s hazassdgon kivtlli pdrkapcsolatr6l van sz;6, amelyn6l v6lhet6en kev6s es6ly van mar a hazass£g megk6t6s6re. Igaz, m6gis van p6lda erre is.
Az 1995. 6vi sztll6s utan hazassagra l6p6k k6ztil minden negyedik-6t6dik anyanak volt mar
gyermeke ugyanatt6l az apat6l. Szamos egy6ni oka lehet armak, hogy mi6rt csak most sz6nt£k el magukat a kapcsolat t6rv6nyesl,t6s6re. Am arra is kev6s magyar6zat van, hogy a sztil6s utan
egyedtll maradott anyak ll 97o-anak is volt mar kor£bban is gyermeke ugyanett6l az apat6l. Ez
lehet egy kenyszer-helyzetbe val6 belet6r6d6s - pl. az apa meg nem vdlt el, nem akarja lek6tni magat.
De jelentheti
egy
tijfajta,
"fuggetlen''
6Ietstflus
k6vet6s6t
is,
amikor
a
sztil6k
ragaszkodnak ugyan egymashoz, de nem kivannak egytitt lakni, vagy az anya szamara egyszerden csak az fontos, hogy legyen gyermeke. A csoportnak azonban fo jellemz6je m6giscsak a hosszabb ideje, t6bb eve tart6 6lett£rsi viszony.
Csaknem ugyanekkora az ar£nya (21 , 1 %) azon t6bbgyermekeseknek, akikn6l az 1995ben sztiletett gyermek egyben egy Jrj kCZPCSO/CZf /6rrc/.drfGrjelzi; 1995 el6tt is volt mar gyermektik,
de ett6l az apat6l egy sem. K6z6tttik varmak, akik ket, harom vagy ak£r n6gy, m£s apat6l sz£rmaz6 gyermek mellett valtoztattak 6lethk6n 6s talaltak tij tdrsra. V6gtil
van
egy
kissz£md,
tin.
"vegyes"
csoport
(8,497o),
amelyben
az
any£k
6letstrat6giaja nem (vagy meg nem) t£rul fel egy6rtelmfien: az 1995-ben sztlletett gyermek apj£t6l is, de mas apat6l is van t6bb gyermelctik. Barmennyire is nem lehet meg el6re latni (az utols6 sztil6s 6ta eltelt r6vid id6 miatt) az
anyak tovabbi 6lettitjanak alakul£sat, vannak bizonyos, halvany jelei annak, hogy egy rfj kczpc.so/czf a t6bbgyermekesek csaladi helyzet6ben az £tlagosn6l arnyalatnyival gyakrabban hoz
mind pozitiv, mind negativ valtozasokat. M£s sz6val: ha egy t6bbgyermekes anya tijabb kapcsolatab6l (tijabb) gyermeke szarmazik, nagyobb es6ly van arra is, hogy ez az rij pr6balkozas a korabbiaknal nagyobb sikerrel jar majd: hazass£gk6t6ssel vagy 6lett£rsi kapcsolat l6testll6s6vel
ez a sztll6i k6tel6k megszil£rdul. De annak a vesz6lye is nagyobb, hogy az tijabb gyermek csupan egy v6letlen, alkalomszerti kapcsolat gytim6lcse, amely ut6n szorosabb kapcsolat ki6pft6s6t val6jaban egyik sztil6 sem kivanja. N6mileg m£s a helyzet azokban az esetekben,
75
amikor az anya vcz/czmerony!. gyermeke - hazassagon kl,vtil ugyan - de czzoveos czp¢r6/ szc5r77?CZZ!'k.
Ekkor az atlagosan tapasztaltnal rfemileg nagyobb az esely arra, hogy az anya CSaladi helyZete
v£ltozatlan maradjon, 6s kisebb arra, hogy helyzete negativra forduljon (p61daul elhagyjak).
13. Vdltoz.ott-e az anya csalddi helyz.ete
a gyermekek csalddon bethli dsszet6tel6t6l fugg6en?
szazal6k
Valtozott negatl'van
pozitl'van
Els6 gyel.mek6t sztilte
84,5
Minden gyermeke egy ap£t6l szal.mazik
A
8,6
9,0
5,6
Mas ap£t6l is van gyermeke
80,6
9,8
9,3
Atlag
82,9
9,5
7,6
hazassagon
szempontjab6l
az
kivtil
egyik
sztll6
85,4
6,7
any£k
leg6rdekesebb
6s
kerd6s
gyermekeik
az
lenne,
csal£di
hogy
6letenek
a
sztil6st
perspektivaja
k6vet6en
a
h6zass£gk6t6seknek k6rulbeltil milyen ar4nyara lehet szamitani egy bel6that6 id6n beltil (pl.
azon id6n beltil, aml'g a csaladban kiskord gyermekek nevelkednek). Ezt neh6z megbecstilni. A
90-es 6vek elej6n sokgyermekes csaladok k6r6ben k6sztllt - az el6z6ekben mar id6zett - kutatas egyik adal6ka, hogy az 6lett£rsi kapcsolatban 616, t6bbgyermekes anyak k6ztll sokan alckor
ket6tt6k meg a h£zassdgot, amikor a legid6sebb gyermek 6vodat)a vagy iskolaba kerdlt. Ennek v6lhet6 oka az volt, hogy elkerulj6k a nevel6k vagy a gyermektarsak 6s sztlleik r6sz6r6l a
megktil6nb6ztet6 bdnasm6dot. Am most az eg6sz mintanak mind6ssze 3-4%-anal merult csak fel olyan indok, hogy a hazassagot cz gyermek 6rdck6Z?ere k6ss6k (vagy a k6zeli j6v6re
tervezz6k). Ez azt vet1,ti el6re, hogy mivel a h£zass£gon kl'vtili gyermekszul6s gyakorlata
dinamikusan terjed, diszkriminaci6t6l egyre kev6sb6 kell tartani, melt azt a t£rsadalom is egyre
nagyobb toleranci£val fogadja. Igy maguk a sztll6p£rok is egyre kev6sb6 6reznek olyan kesztet6st, kenyszert a k6rnyezet r6sz6r6l, ami miatt valasztott 6letform6jukon m6dositaniok kellene.
Az a teny, hogy a gyermek szempontjainak m6rlegel6se, mint d6nt6si indit6k
fokozatosan elvesziti motiv£ci6s erej6t, val6szinfileg nem kis szerepet j£tszik abban, hogy az 6lett£rsi
kapcsolatot
a
t6rv6nyes
hazassaggal
6letformanak tekints6k.
76
minden
tekintetben
egyen6rt6ldi
csaladi
Nagyobb probl6mat jelent az egyedtll maradt any4k 6s gyermekeik helyzete - ez az 1995. 6vi h£zassagon kivtlli sztil6seknek k6zel egyharmad4t jelentette, 86-87 97o-uk helyzete a
sztll6st k6vet6 1 even beltil nem valtozott. Mindermapi 6lettikben az anya nagyobb anyagi 6s
pszichikus terhei, a gyermekelckel kapcsolatos nevel6si probl6m5k fokozottan jelentkeznek, 6s e csaladok a szoci£lis ellatas szempontjab6l is t6bb raforditast ig6nyelnek. A v6lem6ny-kerd6sek
sor£ban valaszt keresthnk arra is, hogy mermyire "valasztott 6letform£ja" ez az 6rintett
anyaknak, s mennyire csupan csak egy k6nyszerhelyzet elfogadasa.
b) Iskoldz,ottsdg) gal;dasdgi cktivitds
Az
any£k
t£rsadalmi
jellemz6ire
lealobban
iskolai
v6gzetts6gtlk
alapjan
lehet
k6vetkeztetni, arm£l is inkabb, mert a foglalkozason alapul6 r6tegbesorolas ma meglehet6sen bizonytalan (kiv£lt a mi esettlnkben, amikor az adatfelv6tel id6pontjaban, vagyis n6h£ny
h6nappal a gyermeksztil6s utdn legt6bben gyermekgondoz£si szabads£gukat t6lt6tt6k, vagy eltartottak voltak).
Az orszagos statisztikai adatok szerint a h6zassagon kivtil sztilt n6k iskolazottsaga
meglehet6sen alacsony' ami j6r6szt armak eredm6nye, hogy orsz£gos viszonylatban a 7 osztalyt vagy kevesebbet v6gzett, sztil6 n6k mintegy 6097o-a hozza vil6gra gyermek6t hazassagon kivtll.
A legalacsonyabb 6s legmagasabb v6gzetts6gtiek k6z6tti t£volsag azonban egyre sztikul, ami
amak tudhat6 be, hogy a gyermeket vfillal6, magasabban iskol£zott' n6k k6r6ben is mind elfogadottabb 6letform£v£ v£lik a h£zass6gk6t6s mell6z6se. Adatfelv6temnk mindezt j6l tiikr6zi,
kieg6szitve azzal a - statisztikai adatok k6z6tt 6rtelemszerden nem szerepl6 - informaci6val,
hogy a hazassagon kivtll sztilt n6k k6r6ben az orszagost jelent6sen meghaladja a cigany szarmazastiak aranya. Az orszagos becsl6sek t6bbnyire 4-6%-os 6rt6ket emll'tenek a cig£ny
etnikum
aranyara
vonatkoz6an,
mint£nknak
azonban
t6bb
mint
egy6t6d6r6l,
22%-ar6l
allapftottak meg a cigany etnikumhoz tartozast az adatfelv6telt k6szit6, nagy helyismerettel rendelkez6,
a csaladokat rendszeresen latogat6 helyb6li v6d6n6k.
Aranyuk a
18.
6vben
megszabott als6 korhat£r n6lktil meg magasabb lerme; a serdtil6 korban sztllt any£k mar emlitett vizsgalatdnal a cigany szarmazasdak 30% feletti aranyat allap1'thattuk meg. Ezt az6rt kell el6re
bocs6tani, mert a meglehet6sen magas arany er6sen ranyomja b6lyeg6t az 6letkor 6s az iskolai v6gzetts6g szerinti 6sszet6telre.
77
Az iskolai v6gzetts6g alakulasat az 6letkor fuggv6ny6ben 6rdemes csak vizsgalni. Ez
vil5git r£ legjobban arra, hogy a vizsgalt anyak kordntsem alkotnak homog6n csoportot.
Homog6nek abb6l a szempontb6l, hogy mindenki gyermeket sztllt 1995-ben 6s mindenki h£zassagk6tes rfelktil, de k6z6tthk helyet kapnak az igen alacsonyan iskol£zott fiatalok csakdgy,
mint az 6tlagosn£l meg kiss6 jobban is iskol6zott ,,id6sebb,, kordak. Ebben az 6rtelemben
besz6lhettink a hazassagon kl,vtil sztilt n6k csoportjanak saj4tos "k6tarctisag6r6r. Ez a ,,ketarcti,, 6sszet6tel armak k6vetkezt6ben j6n l6tre, hogy a nagyon fiatal korban hazassagon kivtil sztilt n6k nagy r6sze el6bb-ut6bb ferjhez megy, 6s l'gy "kiesik'' a h5zass£gon kivtll sztilt n6k csoportjdb6l
(ugyanalckor 6vr61 6vre nagyon jelent6s e r6teg folyamatos "utanp6tl£sa", meg ha sz£mszerd
n6veked6s6nek tlteme nem is olyan l£tvanyos), a hozzajuk kes6bbi 6letkorban csatlakoz6k (igy
nagyobb iskol£zotts£ggal rendelkez6k) viszont egyre nagyobb sz£mban, de mar tudatosan 6s t6bb6-kev6sb6 v6glegesen valasztj6k ezt az 6letform£t.
Mintankban a legfiatalabb anyak 18 6vesek, az £tlagos 6letkor 25,5 6v, a 40 6vesek 6s
id6sebbek aranya alig t6bb mint 2%. A fovarosban 6s a vid6ken 616 anydk korstrukthr6ja rfemileg ktil6nb6zik. Ez j6r6szt
annak k6vetkezm6nye, hogy fiatalabb korban megkezdett sztll6sek els6sorban k6zs6gekben t6rt6nnek, s ott cigany szarmaz£sti any6k is stirdbben 6lnek. A cig£ny any£k k6ztil t6bb mint
ketszer armyian tartoznak a "legfiatalabb'' (18-19 eves) korcsoporthoz, mint a nem cig6ny anyak k6zu1.
I4. Az anydk 6ssz;et6tele korcsoport, teleptll6stipus 6s sz;drmaz,ds sz.erint szazal6k l8-19 eves
20-24 eves
25-29 eves
30-34 eves
35- eves
Osszesen
Teleptll6stipus
Budapest
10,8
29,3
3l,3
17,4
I i,2
100,0
Vid6k 6sszesen
15,2
40,0
24,0
1 I,6
9,2
100,0
Ezen beltil :
- megyesz6khely
l3,4
39,2
26,8
12,9
7,7
100,0
- val.os
12,0
4O,6
24,O
lO,2
13,2
100,0
- k6zs6g
18,3
39,8
22,9
12,2
6,8
loo,0
Cigany
23,3
47,7
20, I
9,I
Nem cigany
lO,6
34,5
28,4
14,9
A'//czg
13,7
36,5
26,4
13,5
Szdrmazds
78
6,3 ll,3
9,8
loo,0 loo,0
loo,0
Az any£k 52%-a l995-ben els6 gyermeket sztilte. Bar az els6 gyermeksztll6sek ar£nya
az id6sebb korcsoportok fel6 haladva egyre kisebb, m6gis vannak mindegyiken beltil olyanok, akik term6kenys6gtlket igen fiatalon, 14-19 eves korukban kezdt6k meg. K6z6tthk a cigany szarmazasriak ar5nya az eg6sz mintaban tapasztalt 22%-os atlagot j6val meghaladja.
A minta legfiatalabb korcsoportjaban az egyn6l t6bb gyermekkel rendelkez6k els6 gyermeke d6nt6en az anya 14-17 eves kor£ban sztlletett meg (ez az adott korcsoport 23%-a);
ezeknek az anyaknak t6bb mint fele cig£ny sz£rmaz£sri. Az 1995-ben 20 6vesek vagy id6sebbek
ker6ben egyre cs6kken a serdtll6kori els6 szul6sek ardnya, de ezen beml egyre kevesebb a cig£ny sz£rmaz£sti any£ke is:
15. Az els6 gyermek6t 14-l9 eves korban, 6s 1995-ben mdsodik vagy tovdbbi gyermektlket szjll6 anydk ardnya korcsoport szerint 6s megosz.1dsuk sz;drmn:z,ds sz.erint szazal6k
Korcsoport I995-ben
Az els6 gyermeket l4-l9
Az els6 gyermeket 14-19 eves korban sziilt any£k szarmazAs szer inti megoszlasa
eves korban sztlI6karAl\ya
cigany
hem cigany
20-24 eves 25-29 eves 30-X eves
23,5
51,2
48,8
19,0
36,1
63,9
14,0
39,6
60,4
A'f/czg
2O,2
39,6
6O,4
Azok az anyak, akik els6 izben 20-25, vagy 30 eves korukban vallalkoztak csak gyermeksztil6sre, nagyobb r6szt - a n6i n6pess6g hasonl6 koroszt£lyanak magatart£sahoz illeszkedve - nagy val6szintis6ggel tov4bbtanul£sra, szakmaszerz6sre, majd hazassagk6t6sre t6rekedtek. Ha ez ut6bbi, vagyis a h£zassagk6t6s meg is val6sult, r6videsen sikertelerm6 v£lt.
Az elvalt anyak t6bbnyire mar nem kl'v£ntak tijabb k6t6tts6get magukra vermi, inkabb a nem t6rv6nyes egytitt616st vagy akdr a gyermek6t egyedtil nevel6 anya st£tusdt valasztottak. Az
id6sebb korosztalyok egy kisebbik iesz6nek j6v6re vonatkoz6 elkepzel6seiben pedig feltehet6en a tovabbtanul£s 6lvezett els6bbs6get - sokan k6ztiltik ezt koroszt£lyuk atlaganal magasabb szinten teljesitettek - 6s a t6rv6nyes hazass£gk6t6st6l mindv6gig tart6zkodtak. (Term6szetesen
mindemellett az id6sebb korcsoportokban is vannak olyan hajadonok, akik igen koran kezdtek gyermeket sztilni, nagyon kev6s iskol£t v6geztek; ar£nyuk azonban eleny6sz6.) Mindez j6l megmutatkozik az 6letkor 6s az iskolai v6gzetts6g 6sszefugg6s6ben.
79
16. Az. anydk megosz.1dsa 6letkor 6s iskolai v6gzetts6g szerin;I szazal6k
Iskolai v6gzetts6g
Atlas
Korcsoport 8 osztalynalkevesebb
8 osztaly
szakmunkasiskola
i; ;
:; ;
k6z6piskola
egyetem,f6iskola
I 18-19 eves
20-24 eves
:
25-29 eves
::
30-34 eves
i;
35-X eves
;
;:
;
i
;
;:
; / a a. a
4'f/czg
6sszehasonlitva
ezt
az
1990.
6vi n6psz£mlal£s
adott 6letkord
n6i
csoportjaval,
megdllapithatjuk, hogy az eg6sz mintaban, de ktil6n6sen a 18-19 6vesek k6r6ben az alacsonyan iskolazottak aranya j6val az orsz£gos fol6tt van. Oka egy6rtelmtien a fiatalkori gyermeksztil6s,
illetve a cigany anyak magas aranya e korcsoportban. A legfeljebb 8 oszt£lyt 6s az ann£l magasabb iskol£t v6gzettek k6z6tt hatarozott ceztira
hdzhat6 meg az anyak szarmazasa szerint:
l7. Az. iskolai v6gz.etts6g megosz,ldsa a cigdny 6s
nem cigdny anydk k6r6ben szazal6k
Iskolai v6gzetts6g
Cigany
Nem cigany
Nem megillapithat6
Osszesel1
szarmazasti anyak
loo,0
8-n6l kevesebb oszt4ly 8 osztaly
4;
38
loo,0 loo,0
Szakmunk£s iskola
loo,0
K6z6piskola
;
Egyetem, f'6iskola
i;
;i :
A'f/czg
loo,0
loo,O
A n6i n6pess6gben tapasztaltt6l elmarad6 iskolazotts£g term6szetesen v6gig 6rz6kelhet6,
az id6sebbek k6z6tt is, hiszen - mint lattuk - minden korcsoporton beltll vannak (ha cs6kken6 szamban is), akiknek els6 gyermeke az anya serdtil6 koraban sztiletett, s ez tovat)btanulasukat t6bbnyire v6glegesen megakad£lyozta- (Az 6sszefugg6s term6szetesen fordl'tva is igaz: mivel
nem
kiv£ntak
mar
tov£bb
iskolaba
j£rni,
csaladalapl,tasra.)
80
kor£bban
vallalkoztak
gyermeksztll6sre,
Az iskol£zotts£g szintje 25 6v fol6tt kezd k6zeliteni a n6i n6pess6g eg6sz6ben tapasztalt
ar£nyokhoz. Erdekes ugyanakkor, hogy az altal£nos iskola elv6gz6se utan a kes6bbiekben hazassagon kivtll sztil6 any£k stirdbben v£lasztottak a szakmunkds iskolakat tovabbtanuldsi
formakent - a n6i rfepess6gben orszagosan l6nyegesen jobban prefer£lt - k6z6piskolak helyett. Ez valamit sejtet az 6rintettek sztil6i, csalidi, tarsadalmi h£tter6r6l: m£s vizsg£latokb6l tudjuk,
hogy az alacsonyabban iskolazott (8 oszt5lyt vagy arm£l kevesebbet v6gzett) sztil6k gyakrabban
kuldik gyermekeiket szakmunk£s iskolakba, semmint gimnaziumokba (Sz#kz'cs J994). A 35 6v
feletti korosztalyban pedig a fels6fohi v6gzetts6ggel rendelkez6k ar6nya kiss6 meg meg is haladja a koroszt6lyukra jellemz6 orszagos ar£nyt. (Ez az6rt is 6rdekes, mert a n6i n6pess6gben
a 25-29 eves korcsoportban volt legnagyobb a diplomas n6k aranya 1990-ben, az ut£na
k6vetkez6 korcsoportokban azonban mar enyh6n cs6lckent.) A hazass£gon kivtil sztllt n6k csoportj£nak ,,kett6s arculat£ra'' (vagyis arra, hogy helyet
kapnak kez6tttik az 6letm6ddal 6sszefugg6en tdls£gosan flatal korban sztllni kezd6 anyak csakdgy' mint a h6zassagketest tudatosan, tervszerden mel16z6 ,,id6sebbek") meg iIlkabb rivilagit az els6 gyermeksztll6s 6letkora 6s az iskolai v6gzetts6g k6z6tti 6sszefugg6s. Azok
k6z6tt, akik 14-17 eves korukban sztlltek els6 gyermekeiket, j6szer6vel alig akadt olyan anya, aki v6gtll is szalununk£s vagy 6retts6gi bizonyl,tv£nyt szerzett. A 25-29 eves korban els6 l'zben
sztil6 anyak k6r6ben a legalabb k6z6piskolat v6gzettek ar£nya azonban mar magasabb az orszagosan tapasztaltnal O6llehet, orsz£gosan ennek bels6 megoszlasa kedvez6bb: t6bb a
fels6fokli iskol£t v6gzett). Ami pedig az els6 izben 30 eves korban vagy kes6bben sztll6 anyakat illeti, 6k6z6tttik egyenesen a diploma megszerz6se a masodik leggyakoribb iskolai v6gzetts6g.
18. Az anydk megosckisa az els6 gyermekszitl6s 6letkora 6s iskolai v6gzetts6g szerint szazal6k
Korcsoport azels6gyermek
Iskolai v6gzetts6g
8 osztalyn£l
sztilet6sekor
8 osztaly
szakmunk£s
kevesebb
iskola
:
';
k6z6piskola
egyetem,
Atlag
f6iskola
14-l7 eves 18-19 eves
:;
7;
4;
20-24 eves
:;
25-29 eves
30-X eves
4'f/czg
;; ;6
; ;
10.4
35.5
: 24.8
81
;; 24.O
; ;; ;9 5.3
; loo,0
Mint arr6l mar sz6 volt, bar a hazassdgon ki,viili sztil6sekben ma is meghat6roz6 szerepet jatszanak a nagyon fiatal kori sztll6sek, a 90-es 6vek felgyorsul6 folyamata m6g6tt legink6bb a 20 6v feletti, iskol£zottabb n6i n6pess6g magatartasa all. Maskeppen ezt tigy is
fogalmazhatjuk, hogy azok t6bbs6ge, akik hagyon fiatal korban kezdik meg term6kenys6gtiket, a kes6bbiekben h£zass£got k6t f6kent az els6 gyermek apj£val, de ak6r m£ssal is O6l p6ld£zza ezt a
serdtil6kori
terhess6gek
6s
sztil6sek
1993-ban
befejezett
longitudin£lis
vizsgalata).
A
h£zassagon ki,viili sztil6sre kes6bbi 6letkorban vallalkoz6k attiffidjeiben pedig mar nem a
ferjhezmerfes rem6nye, hanem 6ppens6ggel amak elkeriil6se j£tszik szerepet - akar korabbi kudarcaik (v£las) miatt, ak£r pedig az6rt, mert a t6rv6nyes h£zass£g tradicionalis k6t6tts6geit
6letvezet6stikbe nem kl'vanjak be6pl'teni.
Vizsgalati mintank kormegoszlas£nak 6s
iskolai
v6gzetts6g6nek 6sszefugg6sei mindezt magukon hordozz5k. Az
1995-ben
hazassagon
kiwil
sztilt
n6k
gazdasagi
aktivit4s£t
az
adatfelv6tel
id6pontj£ban alapvet6en az hat£rozta meg, hogy ebben az id6ben az anyaknak csak alig t6bb mint 3 %-a dolgozott; meghataroz6 r6sztik (57, 1 %) gyermekgondoz£si szabads4gat t6lt6tte.
Az orsz£gos adatok szerint a 0-2 eves gyermelckel rendelkez6, gyermekgondozasi szabads£got ig6nybevev6 n6k aranya a mintankban tapasztaltn£l magasabb (a h6zasokn£l a 7097oot, a gyermektiket egyedtil nevel6kn6l a 60%-ot meghaladja (Szz,kz.cs 1995). Az elt6r6s fo oka,
hogy a vizsgalt anyak jelent6s hanyada (a 18-19 6vesek, valamint a cigany szarmazastiak nagy r6sze) a sztil6st megel6z6en gem alit munkaviszonyban, ami gyes- vagy gyed-jogosults£gukat biztositotta volna. (1996 els6 h6napjaiban meg Hem volt 6rv6nyben az a t6rv6ny, amely a gyermekgondoz£si d1'jat (a gyedet) megSZtlntette, a gyermekgOndOZ£Si Seg6lyt (gyest) pedig egy
megszabott j6vedelmi korlat alatt £llampolg6ri joggd tette.) igy mint£nkban el6g nagy az
eltartottak ar£nya, k6zel 40%. Ezek legnagyobb hanyad£t azok jelentik, akik a gyermeknevel6s t£mogatas£nak l995-ben 6rv6nyben l6v6, munkaviszonyhoz nem k6t6tt szocialis formait vett6k ig6nybe (ilyen p6ld£ul az 6nkorm£nyzatok altal adhat6 rendszeres gyermeknevel6si tamogatds);
ebben az any£k k6zel egy6t6de r6szestllt. Ezen tdlmen6en az eltartottak k6t nagyobb csoportja 6rdemel meg figyelmet: a haztartasbeliek6 (8,7%) valamint az dn. ,,egy6b eltartottak6,, (8,3%).
Ez ut6bbiban kapnak helyet a - nem gyermektamogatassal 6sszefugg6 - szocialis seg6lyben, pl. a munkahelkuli seg6lyb6l kiesettek t6mogatas4ban r6szesul6k, valamint olyanok is, akik a
seg6lyez6s semmilyen formaj£ban nem r6szestllnek - a csalad tartja el 6ket. A ,,tanul6k,, szama csek6ly, mind6ssze 12 szem6ly.
82
A r6szletesebb elemz6sek azt mutatjak, hogy az any£k csal£di 6letform£ja n6mik6pp
valtoztat a fenti ar£nyokon: az egyedtilall6, helyesebben gyermekuket/gyermekeiket egyedil gondoz6 anyak gazdasagi aktivit£sa valamivel intenzivebb mint a p£rkapcsolatban 616ke.
6k6z6tthk kevesebb az eltartott 6s t6bb a gyesen/gyeden l6v6, ami jelzi, hogy az egyedtilall6k k6ztll a gyermeksztil6s el6tt is t6bben £lltak munkaviszonyban.
Az orsz£gos
adatolckal megegyez6en a gyermeksz£m
n6veked6s6vel
cs6lcken a
gyest/gyedet ig6nybe vev6k aranya. Ennek azonban - legalabbis esethnkben - nem az az oka, hogy a Let-, harom, vagy t6bb gyermekesek anyagilag jobban rak6nyszerdlnek a miel6bbi munkavallal6sra (ez egy6bk6nt nem leme 6sszerdtlen l6p6s r6sztikr6l), hanem az, hogy mirfel
t6bb gyermeke van az any£nak, annal nagyobb val6szl'nds6ggel tartozik az eltartottak - nem pedig a ,,valaha munkavallal6k,, - taboraba. Az egy-) illetve a h£rom 6s t6bb gyermekes eltartottak ar£nyai k6z6tt p6ldful mintegy 13 sz£zal6kpontnyi lctil6nbs6g van.
Jelent6s elter6st tal£lunk a cig£ny 6s nem cigany any£k csoportjai k6z6tt is. A cigany szarmaz£sti any£khak mind6ssze 25-26%-a inaktiv keres6 (ebb61 23,3 97o gyesen/gyeden), mig a nem ciganyoknal 67,8%,
illetve 66,897o.
Az ar£nyok az eltartott kateg6riaban pontosan
megfordulnak: a cigany anyak k6zel 7097o-a, a nem cig£nyoknak nem eg6szen 28%-a eltartott.
Els6sorban teh£t a cigany any6k azok, akiknek a gyermeksztil6s el6tt sem volt 6llasuk,
foglalkoz6suk, ami ut6n gyermekgondoz£si szabads6gra jogosultak lehettek volna, igy 6k alapvet6en szocialis seg6lyez6sre szorulnak. A gyes 5llampolgari jogga t6tele ezt a r6teget
kifejezetten kedvez6en 6rintette. A cigany sz£rmaz£sti anyak teleptil6stl'pusok szerinti megoszl£sa a gazdas£gi aktivit£s 6s a telepul6stipus 6sszefugg6s6ben is 6rezteti hatasat: a gyes/gyed ig6nybev6tele k6zs6gekben a
legalacsonyabb 6s Budapesten a legmagasabb (itt gyakorlatilag az orsz£gos ar£nynak felel meg),
mig az eltartottaknal megfordul a helyzet: a kezs6gekben 616 anyalcnak t6bb mint fele, a f6v6rosiaknak azonban csupan nem eg6szen egynegyede eltartott. (Ez egyben azt is jelenti, hogy
azoknak az 6nkorm£nyzatoknak, amelyek teriileten knl6n6sen er6sen koncentr£l6dnak "soha nem dolgoz6,, fiatal anyak - igy p6ldaul cig£ny sz5rmazastiak a k6zs6gekben, de Budapest egyes kerdleteiben is - aranytalanul nagyobb m6rfekben kell r6szt v£llalniok a gyermekgondoz£s, gyermeknevel6s nem "sajat jogon j£r6'' , szocialis tamogatas£b6l.)
83
19. Az anydk gaz;dasdgi cktivitdsa 6leiformn, gyermeksz;dm, sz/drmaz;ds 6s teleptll6stipus szerint szazalek
Ebb6l:gyeSen,gyedenl6v6
Aktl'v keres6 Munkan6[kuli
A'//ng
3,2
Inaktiv keres66sszesen
I,3
El(artot(
58,4
Osszesen
57,O
37,1
loo,0
59,8
32,9
100,0
ileiforma Egyedti1 61 lli,lj
Elettfil.ssal 61
mzassagot k6t6tt
3,9 3,0
1 ,2
I,3
6l,9
I,0
57,I
3.5
56, I
55,3
38,9
55,3
40,0
loo,0
loo,0
Gyermeksz!dln 1
7:
;9
2
i;
3-5
:
4; ;
;:
::
4:
:
i ;
;:
Sz,armazds
':
Cigally
Nem cigany
;:
::
38
58
: 79
::
Teleptll6stl'pus
';
Budapest
loo,0
7;
Megyesz6khely
K6zs6g
loo,0
;;
Va\.os
;i
i; ;
4; i
;
;;
loo,0
i
loo,0
Tekintettel arra, hogy mintank jelent6s hanyada az eltartott kateg6riaba tartozik, 6rdemes r6szletesebben is attekinteni e kateg6ria h£rom nagyobb csoportjanak differencial6dasat (Lesd a 20. tabl£zatot).
Mint lathat6, az eltartott status ktil6nb6z6 form£i az any£k 6letform£ja 6s gyermekeik sz£ma szerint kev6ss6
ingadoznak.
H£ztartasbeli
- 6rthet6 m6don -
valamivel t6bb a
p£rkapcsolatban 616k, illetve a t6bbgyermekesek k6z6tt, mint az egyedtll£ll6lmal vagy az egygyermekesekrfel. A szoci£lis alapon kapott gyermeknevel6si t£mogatas is alig keil6nb6zik e
szempontb6l - ez mindenesetre j6l mutatja, hogy a h£zassagon kivtll sztilt n6k k6zel egy6t6de fuggetlentil gyermekeik szam£t61 6s att6l hogy egy-) vagy k6tsztil6s csaladot alkotnak-e - a gyermek eltart5s£t szoci£lis segl,ts6g n6lktil nem tudn£ megoldani.
84
2O. Az eltartott anydk harom fo csoportja 6leiforma, gyermekszJdm, sz;drmnz;ds 6s telepul6stipus szerihi
szazal6k Szocialis alapon kaptamogatastagyermeknevel6shez
Egy6b szoci£lisseg6lyb61616,vagy acsalddtartjael
Hiztart£sbeli
Atlag..
8,7
19,3
8,3
Eleiforlna
'i
Egyedtil 6l
Elettarssal el
i
H£zassagot k6t6tt
i; :
ii
Gyermeksz;4m
'i
I
2:
";
2 3-5
;
:i
:
::
7:
:
58
Telepill6st[pas
Budapest
Megyesz6khely VzSros
K6zs6g
i; ;
i;
::
?;
i
Sz.drmazds
Cigany
Nem cigany
2
:
Mar jelent6sebb ldil6nbs6gek vannak a cig£ny 6s nem cigany anyak k6z6tt, 6s ezzel 6sszefugg6sben telepul6stipusok szerint is. A cig£ny csal£dokban 6tsz6r amyi haztartasbeli anya
van mint a nem cig£nyoknal, 6s jelent6sen t6bben varmak k6z6tttik olyanok, akiknek tdrsadalmi helyzet6t az hat5rozza meg, hogy seg6lyekb61 6lnek. Ezt taldljuk a k6zs6gekben 616 anyak
vonatkozas6ban is. Ugyanakkor a f6v4rosban, ahol az eltartott kateg6ria a legkisebb, a harom alcsoport megoszl£sa csaknem teljesen egyenletes. Amint arr6l korabban sz6 volt, a h£zass6gon kivtll sztilt n6k sajatos 6sszetetel6r6l, "kett6s arculatar6l'' az 6letkor 6s az iskolai v6gzetts6g 6sszefugg6se nytijtja a legszeml6letesebb
kepet. Ha a fenti, kiemelt kateg6ri£knak, vagyis az eltartottak h£rom nagyobb csoportj6nak,
valamint a munkaviszony alapj£n jar6 gyermekgondozasi szabads£gukat t6lt6knek 6sszet6tel6t vessztik szemtlgyre az 6letkor 6s az iskolai v6gzetts6g ment6n, hasonl6 eredm6nyre jutunk. Az
85
6letkor 6s az iskolai v6gzetts6g n6veked6s6vel nagyon jelent6sen emelkedik a gyermekgondozasi szabads£g
ig6nybev6tele.
(Ez
itt mar
nem
a
gyest,
hanem
az
1996
masodik
fel6ben
megsztintet6sre keriilt gyedet, a flzet6saranyos gyermekgondozasi szabads£got jelenti, egyben azt
is
el6re
vet1,tVe,
hOgy
a
gyed 'megSZtiheSe
PerSPektiVikuSan
aZ
iSkOlaZOttabb
n6k
gyermekv£llalasi szand6kait fogja korlatozni.)
2l. A munkavisz.ony alapjdn jdr6 gyermekgondoz;dsi sz;abedsdg (gyed),
valamint az eltartottak harom csoportja az anydk 6letkora 6s iskolai v6gzetts6ge szerint
szazal6k Eltartottak
Munkaviszonyalapjanjar6gyermekgondozasiszabadsag(gyed)
szocialis alapongyermeknevel6sit5mogafasbanr6szestil6k
egy6b szocialisseg6lyb61616k,vagyacsaladtartjael6ket
haztart£sbeliek
Atlag
Korcsoport
2!
l8-19 eves
20-24 eves 25-29 eves 30-34 eves 35-X eves
!; 7;
i
ii
:: i ;
i
lskolai v6gz.etts6g
2
8 osztalynal kevesebb 8 osztaly
4;
;;
Szakmunk£s iskola K6z6piskola
: 4;
i
;9
Egyetem, foiskola
i
i
;
;i
;
(Meg kell jegyezni: a megoszl£sokb6l nem k6vetkezik, hogy azokban a csoportokban pl. az id6sebbek vagy az iskol£zottabbak k6r6ben - amelyekben az anyak thlnyom6 r6sze a munkaviszony alapj6n j£r6 gyedet t6lti, ne lerm6nek olyanok, akik akar a csalad, akar a tarsadalom tovabbi segits6g6re szorulnak. Jogilag? de pszichikusan is mas helyzet azonban, ha
valaki "sajat 6rdemei" , statusa alapj£n (is) rendelkezik j6vedelemforrassal, ahelyett, hogy az legyen a.statusa: ,,szocialis seg6lyb61 616''. Marpedig a hazass£gon kiviil sztllt, 8-n£l kevesebb
osztalyt v6gzett anyak t6bbs6g6re, a 18-19 6vesek, tovabba a cig£ny sz£rmazastiak k6zel 50%-
ara ez ut6bbi a jellemz6.)
86
Az adatfelv6tel id6pontjaban aktiv 6s inaktiv keres6k egytittes aranya 61-62%. Mivel az inaktiv keres6k (akik thlnyom6r6szt gyesen/gyeden l6v6k) foglalkozasa is ismert, e k6t kateg6ria foglalkozasi strukthrajar6l is kepet alkothatunk. K6z6tttik csak nagyon kev6s az O.#c5//6 (8,5 %),
ezek nagyobbr6szt keresked6k (6,5 %); a t6bbs6g alkalmazottkent dolgozik. Harom fo csoportjuk k6ztll legnagyobb a seg6d- 6s bcfczrez'fo,r m#rokc5sck6 (32,4%), ami az eg6sz minta nem thls£gosan
magas iskolai v6gzetts6g6b6l k6vetkezik. Az altalanos iskola utan tov6bb tanul6k k6r6ben - a
n6i rfepess6g gyakorlat£t6l elt6r6en - jobban preferaltak a szakmunkas iskolak. Ezzel fugg 6ssze, hogy a szalrmunk£sok aranya (28,2%) magasabb, mint a hasonl6kord n6i n6pess6gben megsz;ohott egy6b sz.ellemi foglalkoz.dsdak6 (22,8%)- A diplomds dlldsban |¬v6k, 'llletwe a. vez.et6 bcoszfc5s#czk egytittes ar6nya alig 8 97o.
Az iskolai v6gzetts6g 6s a foglalkozas k6z6tt 6rtelemszerden szoros kapcsolat van:
22. Gaz;dasdgilag aktfv 6s gyeden l6v6, iraktiv keres6 anydk megoszldsa foglalkoz;ds 6s iskolal v6gzetts6g szerint
szazal6k Iskolaiv6gzetts6g
Atlag
Seg6d- 6sbetanitottmunkas
Szakmunkas
O]1all6
8,5
8 osztalyn£l
32,4
28,6
Vezet6beosztasri
2,4
Egy6bszellemifoglalkozasti Egytltt
Diplomas
5,3
22,8
loo,O
(loo,0)
(88,2)
kevesebb 8 osztaly
Szakmunkas iskola
K6z6piskola
Egyetem, f6iskola
5,0
82,2
4, I
8,7
9,7
l6,7
65,6
8,I
10,8
8,4
24,4
8,6
4,4 1 1,4
87
64,3
100,0
52,0
loo,0
15,7
loo,0
Ill. APAK Es ANYAK - CSAI.ADI ELETFORMAK
Szamitottunk sajatoss£gair6l
sokat
arra, elarul
hogy a
a
hazass£gon
sztll6parok
ki'vtlli
6sszet6tele
sztil6sek
is.
Ennek
mai
korunkra jellemz6
vizsgalatan£l
az
any£k
gyermeksztil6s utan kialaki'tott 6letformaj£b6l c6lszerd kiindulni. Felt6telezhet6 ugyanis, hogy mig a folyamatos 6lett£rsi egytittel6sek eset6ben az egytlttel6 p£rok 6sszet6tele t6bb6-kev6sb6' a fiatal h£zasok (vagy 6lett£rsak) orszagosan tapasztalt jellegzetess6geihez hasonlit, az egyedtll
maradt anyak kapcsolataiban a parvalaszt£s tradicionalis szempontjai kev6sb6 6rv6nyestllnek, s ez a sztll6parok 6sszet6tel6ben is megmutatkozik. A sztil6k meghataroz6 t6bbs6ge (73%-a) az 1995. 6vi gyermeksztil6s el6tt 6lettarsi
kapcsolatban 6lt, 17%-uk szoros kapcsolatot tartott fenn, de nem 6ltek k6z6s lakasban. Kevesen voltak, akiket csup£n ,,alkalmi ismerets6g'' k6t6tt 6ssze (697o), 6s k6zel ugyanennyien (4%), akik
kapcsolatukat ,,egy6b,, kateg6riaba sorolt£k (k6z6tthk kaptak helyet azok is, akiknek korabban szorosnak hitt kapcsolata a gyermek megsztilet6s6ig mar megsztint). Demografiai szempontb6l legjelent6sebb valtoz£s a hazassag gyermeksztll6s ut£ni megk6tese. Ezzel a lehet6s6ggel azonban - legalabbis a sztil6st k6vet6 k6zel 1 even beltll - csak
kevesen 6ltek, az eg6sz mintanak mintegy 6%-a. Ez term6szetesen nem jelenti azt, hogy tov£bbi hazassagk6t6sek ne t6rt6nn6nek akar a k6zelj6v6ben is; az 6lettarsi kapcsolatban 616k 22%-a
))r6videsen,, , 3697o-a ,,talan'' ferjhez megy gyermekenek apj£hoz. A leggyorsabban hazassagot k6t6tt sztil6pdrok r6szben olyanokb6l tev6dnek ki, akik a sztil6st megel6z6 egytltt616st egyfajta
pr6bah£zassagnak tekintett6k, r6szben pedig olyanokb6l, akik mar hosszabb ideje egytitt 6ltek, k6z6s gyermehiik is volt mar 1995 el6tt is, de a h£zassag megk6t6s6t keil6nb6z6 okok akadalyoztak (pl. az apa nem valt meg el korabbi hazastars£t6l stb.).
Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a gyermek megsztilet6s6t k6vet6en a sztil6p£rok
_---_---
mintegy 7097o-a tov£bbra is szoros, egytitt616 kapcsolatban maradt, az any£k 3097o-a pedig a
gyermek6t egyedtil nevel6 anya,, 6letformajat alaki,totta ki. Az
apa
hazas
csaladi
£llapota
val6ban
re£lis
akad£lya
lehet
az
(rij)
hazass£g
megk6t6s6nek. Elett£rsak eset6ben azonban ez nem szamottev6: az 6lett£rs-ap£k alig t6bb mint 497o-a h£zas csaladi allapotti. Nem egytitt616 sztil6p£rok eset6n mar gyakoribb: az egyedtll
maradt any£k 16 %-anak gyermeke hazas csal£di allapoth ferfit6l sz£rmazik (6s gyandsan magas az apa csal£di dllapotat nem ismer6k - vagy azt bevallani nem kl,v£n6k - szama is). Az orszagos statisztikai adatokb6l tudjuk, hogy a nem h£zas sztil6sek thlnyom6 t6bbs6ge (80%-a) hajadon
88
any£kt6l szarmazik. A kutatas ezt azzal eg6szfti ki, hogy ez a ferfiakra is all; a sztil6parok z6m6t
hajadon n6k 6s n6tlen ferflak kapcsolata alkotja.
23. Egyiltt616 6s nem egyi)tt616 szj)l6pdrok 6sszet6tele
csalddi dllapotuk szerint szazal6k
Az apa csalddiallapota
Az anya csaladi £llapota
6sszesen
hajadon
6zvegy
elval[
Elettdrsak N6tlen
62;
2!
5
Hazas Oz:Na;ev
Elvalt
;: i
i
IsmeI.etlen
; ;5I i
Ossz;esen
Neln egytltt616k
N6tlen
Hazas OENeev Elvalt IsmeI.ellen
:
: ;i
i.:
;;
i
;. ;
Ossz;esen
A sztil6i kapcsolat egyik fontos jellemz6je az egytitt616s id6tartama. Ezzel mar csak
az6rt is 6rdemes szamolni, mert - amint arr6l mar sz6 volt - az any£k k6zel fele nem az els6 gyermeket sztilte 1995-ben, 6s jelent6s azok szama is, akiknek minden gyermeke ugyanatt6l az ap6t6l, vagyis hosszabb ideje tart6, hazass£gon kiviili kapcsolatukb6l sz6rmazik.
Ami a
hazassagot ketottek kicsiny csoportj£t illeti, k6z6tttik mind6ssze 8 olyan anyat tal6ltunk, akik csak a sztil6st k6vet6en k6lt6ztek 6ssze az apaval. A t6bbiekrfel ezt 6lettarsi kapcsolat el6zte
meg, ami atlagosan 3, 15 6vet tett ki, de esetenkent eg6szen hossztira nytilt: minden harmadiknegyedik sztil6p£r mar legalabb 4 eve 6lt egytltt az 1995. 6vi sztil6st megel6z6en.
Az 6lett£rsi kapcsolatban all6 sztll6p£rok egytlttel6se em6l hosszabb, atlagosan 3,51 6v.
A parok t6bb mint egyharmada a gyermeksztll6s el6tt 4 vagy t6bb 6wel mar k6z6s haztart£sban 6lt, az egytitt616ses kapcsolat csupan 5 %-ukn£l vette kezdetet az 1995. 6vi gyermeksztll6s ut£n.
Az egytitt616si id6tartamokat a sztll6k csal£di 6llapota szerint vizsgalva az 6llapithat6 meg, hogy
89
bar a leghosszabb ideje egytitt616 parok meghataroz6 t6bbs6g6t (is) a n6tlen-hajadon parok teszik
ki, az eMlt csal£di £llapothak egyntt616seinek id6tartama meg hosszabb: a n6tlen-hajadon p£rok
egyharmada, de az eMltaknak mintegy 40%-a 6lt mar egyutt legal£bb 4 6wel az (utols6) gyermekszul6s el6tt. Ez azt tdmasztja ala, hogy a h£zass£gk6t6s mell6z6s6ben a korat)bi
sikertelen hazassag mint motiv£l6 t6nyez6 nemcsak a n6kn6l, hanem a ferfiaknal is el6g nagy szerepet j£tszik.
24. Elettdrsi kapcsolatban 616 szj)l6k egytltt616si id6tartamn
csalddi dllapotuk szerint szazal6k Az egytitt616s kezdete Csal£di dllapot
Osszesen
4 vagy t6bb
2
3
I
I
Az1995.6viIsztll6sutan
6wel az l995. 6vi gyermeksztll6s el6tt
Apdk
4:
l!
2
N6tlen
Hazas
;; ;9
Oz:Na;ev
2 i;
Elvalt
;i
;
;:
i
::
;;
;:
::
Osszesen
Anydk
Hajadon
75,9
67:Na,gy
0,6
Elvalt
23,5
Osszesen
loo,0
27,6
1 I,3
0,2 9,I
2,9
36,6
14,4
Az apa csaladi illapotit hem ismer6k (0,3%) n6lktll.
A sztil6k k6z6tti viszony legv£ltozatosabb form6it azoknal az anyakn£l tal£ljuk, akik a
gyermekszul6s utan egyedtll 6lnek gyermektilckel/gyermekeikkel. K6z6tttlk helyet foglalnak
azok, akikn6l v6lhet6en a teherbees6s 6s a gyermek meg6rkez6se vetett v6get a kapcsolatnak, de
azok is, akiknek ugyanett6l az ap£t6l mar kor£bban is sztiletett gyermektik, fuggetlentil att6l, hogy azt megel6z6en egy£ltal£n laktak-e eg)riitt valamennyi ideig k6z6s lak£sban, vagy sem.
Mindenesetre 52%-uk arr6l sz£molt be, hogy soha nem 6ltek egy fed6l alatt az ap£val, m£sik r6szrik (48%) azonban hosszabb-r6videbb ideig egytltt is lakott vele.
90
Egytitt616seik id6tartam£t azonban nem lehet az 1995. 6vi gyermeksztil6s datumahoz
viszonyitani. Ennek az az oka, hogy vannak esetek, amikor az egytitt616ses peri6dus 6vekkel
kor£bbi id6szakra esik (pl. egy kor5bbi, ugyancsak k6z6s gyermek sztiletese k6rdli id6re). A
kapcsolat egytitt616ses form£ja id6k6zben megsztint ugyan, jellege azonban megmaradt, s bel6le djabb gyermek szarmazott. M£sk6ppen sz6lva az 1995. 6vi gyermeksztil6s el6tti egytitt616sek
£tlagos id6tartama nem eg6szen fel esztend6, ami azonban nem felt6tlerful a sztil6st k6zvetlerful megel6z6 id6szakra esik, hanem esetleg 6vekkel kor£bbra. (Emiatt az is el6£ll, hogy a r6gebbi id6ben megval6sult,
de csak r6vid ideig tart6 egytittel6sek kezdet6nek 6s befejez6s6nek
id6pontjara - 6rthet6 m6don - sokan nem is eml6keznek pontosan. Igy ezen egytltt616sek jelleg6r6l csak rendki,vtll 6vatos meg£llapitasokat tehethnk.)
Az
egyedtll£ll6
anyaknak mind6ssze
8-9%-£r6l
alll,that6,
hogy
az
ap6val
val6
egytlttel6stlk 1995-ben vagy 1996-ban sztint meg} akikn6l teh£t a kapcsolat megszakadasa a
gyermek megsztilet6s6vel hozhat6 6sszefugg6sbe. De meg ez gem jelenti teljes bizonyoss6ggal a
sztil6k k6z6tti bens6s6ges viszony v6gleges megsztirfes6t, mint ahogyan vonatkozik ez - a t6bbs6get jelent6 - azon any£kra is, akik az apaval soha nem 6ltek egytitt (Ezt tamasztja ala, hogy a ,,soha egytitt nem 616lmek,, csup6n 37%-a alll,totta, hogy semmilyen kapcsolata nincsen az apaval. Ezzel szemben az apaval soha egytitt nem 616k 1797o-a, a valaha egyutt 616k 14,5%-a
arr6l szamolt be, hogy a gyermek apjaval szoros kapcsolatban maradtak, 6s mindenben szaml'thatnak ra. A ket csoport aranyaiban ebben a tekintetben alig van.ktil6nbs6g.) Ermek a
latsz6lagos konfuzi6nak az az oka, hogy az egyedtllall6 anyak egy r6sz6nek csaladi helyzete a sztll6s utan is - csahigy} mint a sztil6s el6tt - azzal jellemezhet6: az ap£val "szoros kapcsolatban
vannak, de nem laknak egytitr. Nemcsak statisztikailag neh6z szamba venni, de az 6 szamukra, egy6nileg is neh6z (6s talan nem is fontos) nyilvantartani: kapcsolatukban voltak-e olyan
szakaszok, amikor egytitt is laktak, s azok mett6l-meddig tartottak. Term6szetesen mindenekel6tt egy6ni izl6st6l, egy6ni d6nt6st6l fugg) ki memyire tartja valaszthat6nak, megfelel6nek ezt az 6letformat. Az apak csaladi £llapot6t vizsgalva azonban
`--_--_
szinte bizonyosra vehet6, hogy berne a kenyszerhelyzetnek is van szerepe. A soha egytitt nem 616 sztil6p£rok k6z6tt t6bb a hazas csaladi allapoth apa (aki v6lhet6en nem akar elv£lni, de
szivesen tart fenn egy lazabb kapcsolatot is), mas oldalr6l pedig az is igaz, hogy azok k6z6tt, akik nem ismert6k el saj6tjuknak az 1995-ben sztiletett gyermeket, a h£zas csaladi £llapoth apak
aranya a legmagasabb.
91
25. Az apdk megosz,lisa csalddi dllapotuk 6s ae egyedildll6 anydval val6 viszonyuk szerint szazal6k
A kapcsolat je]lemz6i
Volt-e olyan id6sz;ck, amihor egyiltt 6itek?
Nem
49,6
69,0
38,2
Igen
50,4
31,0
61,8
36,3
47,9
32,6
I,7
2,8
4,5
62,0
49,3
62,9
Szoros, mindenben sziml'tani lehet r£
l4,5
22,5
18,7
Rendszeresen latogat, anyagilag t£mogat
15,7
ll,3
14,3
7,4
2,8
8,8
2,9
7 ,fJ
4,4
l4,0
7,0
16,5
Elismerte-e az apasdgot?
Nem Csak per ut£n Igen
KapcsoLatck a szi)l6s utdn
Rendszeresen fizet, id6nk6nt latogatja a gyermeket Rendszeresen fizet, de a gyel-meket nem latogatja
Nem fizet, de a gyermeket l4togatja Nines semmilyen
39.3
33,0
45,1
kapcsolata az any£val 6s
a gyermekkel
Egy6b
6sszesen
2,1
loo,O
2,2
1,4
loo,O
(loo,O)
loo,O
Az apa csaladi allapotat nem ismer6k (7,2%) n6lktll.
Annyi lesztirhet6, hogy bar a h£zass£gon kivtili sztll6s ut6n egyedtll maradt n6k t6bb mint 40%-anak kifejezetten stilyos neh6zs6gei voltak mar a gyermek helyzet6nek rendez6s6ben (az apasag elismertet6s6ben) is, k6s6bb pedig a gyermek eltart£sa miatt, egy kisebb h£nyaduk
egytittlak4s helktil is szoros, harmonikus kapcsolatot tart fern az ap£val, meg ha ezt az 6letformat nem is mindig 6nkentesen vallalja, hanem az apa csal£di k6rtilm6nyei, k6telezetts6ge miatt kenytelen-kelletlen elfogadja.
Mivel azonban az egytlttlakasok alakulasa rendki,wil
rapszodikus, nem lehet egy6rtelmti v£laszt adni arra, hogy az apaval val6 hosszabb-r6videbb
92
ideig tart6 egyuttlakas el6segiti-e a sztil6k k6z6tti intim viszony fermtartas£t, vagy pedig
6ppens6ggel azt igazolja sz£mukra, hogy egytittmaradisuk egyilctiknek gem kl,v£natos.
Az. egyiltt616 pdrok hoz;btti homogdrrtia
Att6rve
a
sztil6parok
tarsadalmi-demogr£fiai
jellemz6k
szerinti
6sszetetel6nek
bemutatasara, el6re kell bocsatani, hogy 6letkorukat alapvet6en meghat£rozza az 1995. 6vi
gyermekszul6s t6nye; az anyak £tlagos 6letkora 25,1 6v, az apdk6 29,8 6v. Az apaknak mind6ssze 13%-a 40 eves vagy id6sebb, 45 eves vagy id6sebb pedig mind6ssze 31 szem6ly.
R6szben ebb6l,
r6szben az 6rintettek csal£di 6letformaj£b6l (6s/vagy csaladi allapotab6l)
kevetkezik, hogy a sztil6parok nagyon jelent6s hanyada, k6zel 30%-a 25 6vesrfel fiatalabb:
26. A szj)l6pdrok korosz.tdlyonk6nti ardnysedmni
szazal6k Egydtt616 szdl6k
hazasok
Ktil6n616 sztil6k
6leltarsak
(az anya egyedul 6l)
Mindk6t sztil6
- 25 eves vagy fiatalabb - 35 eves vagy id6sebb
35,3
23,0
8,2
6,0
Bar a hazassagot k6t6ttek alacsony szama miatt csak 6vatos meg6llapl,t6st lehet tenni, az
adatok m6gis arra vallanak, hogy a fiatal sztil6p£rok k6r6ben nagyobb hajland6sag van a kapcsolat miel6bbi t6rv6nyes rendez6s6re, mig az 6letkor n6veked6s6vel n6vekszik a k6tetlenebb 6letformat perspektivikusan is tudatosan valaszt6k sz£ma. Az 6lettarsi egyuttel6sek terjed6s6r6l hirt add orsz£gos statisztikai adatok lehet6v6 teszik
a h£zasparok 6s a lazabb ketel6kben 616 6lettarsak 6sszefetel6nek egybevetes6t. Ezt mutatja be Szz,fas Zc)/fc5re tanulmanya (Szz,fas 1996), amely az 1990. 6vi hepszaml£las teljes adatallom£nya 6s
az
1996.
6vi
mikrocenzus
1994-ben
70000
fas,
reprezentativ
mintan
v6grehajtott
pr6baszamlal£sa alapj5n kimutatja, hogy az 6lettars-p£rok 6sszet6tele mind jobban k6zeledni latszik a hazasparok6hoz. Ez az6rt nagyon figyelemrem6lt6, melt azt jelenti: a p£rvalaszt£s hagyomanyos szempontjai (pl. a ferfi 6s n6 k6z6tti korlctil6nbs6g} a hasonl6 tarsadalmi hdtt6r) az
6lettars-valasztasnal is hasonlitani kezdenek a hazast£rs-valaszt£sn£l megszokottakhoz. Mds sz6val, az 6lettarsi egytitt616sek mindinkabb tudatos 6letforma-valasztast jelentenek, amelynek
93
%mz'ro4tfy'cz,I voltakeppen a h£zassag; az 6rintettek 6rt6krendje szerint a kett6 k6z6tti ktil6nbs6get
csupan a kapcsolat t6rv6nyes meger6sl,t6s6nek tlrmep6lyes alctusa jelenti. Ha az 1995-ben h5zassagon kivtil sztilt anyak 6lett£rsi kapcsolatban 616, legnagyobb
csoportjanak parkapcsolatait e szempontb6l vizsg£ljuk, hasonl6 megallapl't£sra jutunk. M1'g e p£rok 6letkor 6s csal£di allapot szerinti 6sszet6tel6t z6mmel a n6tlen-hajadon csal£di £llapothak,
valamint a fiatalabb korcsoportok thlstilya hat£rozza meg (s emiatt az 61ett£rsak 6sszet6tel6re
vonatkoz6 orszagos adatokkal nehezen hasonlithat6k 6ssze), a p6rv6lasztas egy6b szempontjai (a korkeil6nbs6g, az iskolazottsag, a gazdas6gi tev6kenys6g 6sszhangja) mar igen.
R6gi hagyom£ny, hogy a hazasparok ferfi-taalai t6bbnyire id6sebbek mint a feles6g. Altal6nossagban ez a h6zasparok 80%-£ra jellemz6. Az orsz£gos statisztikai adatok szerint az 6lettarsi egytltt616sek hasonl6 kor6sszetetelti p6rjainak ar6nya 64-65 97o - ez 1990-1994 k6z6tt
mintegy 2-3 szazal6kponttal n6vekedett. A mi vizsg£lati mint6nknal tapasztalt aranyszam a fenti k6t 6rt6k k6z6tt van, 6s azt mutatja: a korlctil6nbs6g mint p£rv£lasztasi szempont tekintet6ben mintanltoan az 6lett£rsi kapcsolatban 616k parvalaszt6sa inkat)b a h4zasok orszagosan 6szlelt szok£s£hoz,, idomul:
27. Egytltt616 pdrok aferfi 6s n6 (apa 6s anya) 6letkora k6z,btti elt6r6s sz.erint szazal6k
A ferfi (apa) 6san6(anya)azonoskord
A ferfi (apa)
6sszesen
3-X
A ferfi (apa)
I-2
i-2
3-X
¬vvel fiatalabb
6vvel id6sebb
199O
Hazaspal.ok
loo,0
57,9
21,9
7,7
7,1
5,4
Elettarsak
100,0
48,8
13,3
6,1
8,1
23,0
l994
Halasparok
100,0
56,3
23,7
8,2
6,5
5,3
Elettarsak
loo,0
48,2
16,4
5,4
10,2
19,7
loo,0
54,6
18,2
7,4
9,3
10,5
1995-ben hdzassdgon kivtll
sztllt n6k mintdja, ¬\ettdrsak
Forras: Sz#~cs Zo//ci/!' im. 20. oldal.
A parvalaszt£s m£sik ,,hagyominya'' a hasonl6 t£rsadalmi hatter, amelynek egyik legkifejez6bb v£ltoz6ja az iskolai v6gzetts6g. Altal£nos tapasztalat, hogy Magyarorsz4gon az 6lettarsi viszonyban 616k iskolazottsaga l6nyegesen alacsonyabb mint a h£zasok6, 6s alacsonyabb
94
az eur6pai orsz£gokban tapasztaltnal is (Cczwhore-KJ!'ngcr 1987). (Ermek feltehet6en fok6ppen az
az oka, hogy az 6lett4rsi viszonyban 616k k6z6tt magas a cig£ny sz£rmaz£stiak ar£nya.) Ez
mint£nkban is tapasztalhat6, bar - amint arr6l kor6bban sz6 volt - az id6sebb korban h£zassagon kl,vtili sztil6sre vallalkoz6 n6k kez6tt az atlagost meghaladja az iskolazottabbak aranya. Az iskol£zotts£g egyes fokozatain beltll ugyanakkor er6s a homogenitas:
28. Elettdrsi kapcsolatban 616 apdk 6s anydk iskolai v6gz;etts6ge
szazal6k I
Ap£k iskolai v6gzetts6ge
Anyak iskolai v6gzetts6ge 8 osztalynalkevesebb
8 oszt£lynal kevesebb
8 osztaly
szakmunk£siskola k6z6piskola
egyeten1,f6iskola
4 I:
8 oszt£Iy
Szakmunk£s iskola
i
:
K6z6piskola
Egyetem, foiskola
:
;, ;
:: ; :
A'/dog
ismeretlen
2,9
loo,0
i,9
loo,0
0,4
loo,0
loo,0
;;
; ;,
6sszesen
; ;: ;
loo,0
1,I
loo,O
Az orszagos adatok szerint az egytittel6 parok t6bbs6ge azonos iskolai v6gzetts6ggel
rendelkezik - a hazasparokra ez meg inkabb jellemz6 mint az 6lett£rsakra. Mint£nk ebb6l a szempontb6l is ink£bb a hazassagban 616 parok 6sszet6tel6re hasonll,t (l£sd a 29. tabl£t).
95
29. A pdrkapcsolatban 616k iskolal v6gzetts6g6nek homogenitdsa
szazal6k
A ferj, 6letfars (apa) isko lai v6gzetts6ge azonos a feles6g,6lett5rs(anya)v6gzetts6g6veI
magasabb
alacsonyabb
- hhasparok
27,9
22,2
50,0
- 6lett5rsak
33,8
22,1
44,0
- hhasparok
29,I
22,3
48,6
- 6lettirsak
33,4
21,9
44,8
28,2
2l,2
49,5
199O
1994
l995-ben hdzassdgon kivi)I szitlt roo7c minfcr/'c!, 6lett4rsak
ForrAs: Szfro5. Zo//dfl, im. 33. oldal.
Az Spa iskolai v6gzetts6ge ismeretlen: 1,I %.
A t£rsadalmi hatter homogenifas£t a parok gazdas6gi tev6kenys6g6vel is jellemezhetjtik.
Ezt
rfemileg
nehezl'ti,
hogy
nagyon
jelent6s
h£nyaduk
az
adatfelv6tel
id6pontj6ban
gyermekgondoz£si szabadsagat t6lt6tte, 6s nem kev6s az eltartottak sz£ma sem. Ez ut6bbi prob16ma az apak eseten is fennall. Az 6lett£rs-apak 74,5 %-a volt csak aktiv keres6 vizsgalatunk id6pontjaban,
7,7%
munkarfellctili,
397o
inaktiv
keres6,
14,397o
eltartott
O6r6szt
szocialis
seg6lyb61 616), 0,5 % foglalkoz£sa pedig ismeretlen. igy a sztil6p£rok gazdasagi tev6kenys6g6nek
homogenit6sat egy lesztikitett k6rre vonatkoz6an vizsg£lhatjuk, az aktl,v keres6 sztll6k (illetve a
gyesen/gyeden l6v6k sztll6s el6tti) foglalkoz£sa alapj6n. Az orszagos adatokhoz viszonyitva az egy6bkent minden kateg6riaban legnagyobb stilyt kepvisel6 - fizikai foglalkoz6sti sztil6p£rok aranya mint£nkban kiemelked6en magas; leginkabb az 6lett6rsi kapcsolatban 616k 1990. 6vi
orszagos ar5nyat k6zell'ti meg:
96
3O. Az akttv keres6kb6l (illetve gyesen/gyeden l6v6kb6l) dll6
pdrok aferfi 6s n6 (apa 6s cLnya) teV6kenys6g6nek jellege szerint szazal6k
n6
ferfi
fizikai foglalkozisti
Mindkett6
Csak a
Mindketl6
Osszesen
szellemi foglalkozasti
199O
- hizaspil.ok
46,6
22,9
6,6
24,1
- 6lettil.sak
6l,7
19,5
5,7
13,0
- hatastarsak
40,4
27,6
6,4
25,5
- 6lettal.sak
50,0
28,7
7,2
14,1
59,8
22,0
4,9
12,7
1994
1:^~9I:=b:e::!:Zap::.gr_n^`ftVtil SZtilt
Loo.a
/eo~k /72Z'»fCry'CZ, 6lettil.sak
Forras: Szw~cs Zo/t4/I, im 34. 6s 65. oldal.
Az apa foglalkoz£sat nem ismer6k: 0,5%.
R6viden sz6lnunk kell a minta t6bb mint egy6t6d6t kitev6 cigany any6k parkapcsolatair6l. Szamuk ktil6n6sen magas azon anyak k6r6ben, akik "alkalmi ismerets6gb6l,, estek teherbe (30,797o), 6s relative alacsonyabb akkor, ha a parok a gyermeksztil6s 616tt ,,szoros kapcsolatban
6ltek, de nem laktak egytitr (14,6%). A gyermek megsztllet6se utan kialakult 6letformakn£l ez a megoszlas csaknem teljesen kiegyenll,t6dik: az apat6l ktil6n 616, gyermelctiket egyedtll nevel6,
valamint a hazass£got k6t6tt anyaknak 20O/a-a, az 6lettarsi kapcsolatban maradottaknak 23,3 %-a cigany sz£rmazasti. A homog6mia talan a sz£rmaz£s tekintet6ben a leger6sebb. Az 6lett£rsi egytittel6sek mintegy 19%-aban mindket sztll6 cig6ny sz£rmazasti, 67%-£ban egyiktik sem cigany, az rim.
vegyes" vagy "nem megallapithat6" p£rok6 13-14%. A sz£rmaz£s szempontj£b6l ,,vegyes"
parok eset6ben az a gyakoribb, hogy cig5ny ferfiak keriilnek kapcsolatba nem cigany n6kkel.
97
3I. Elettdrs-szjll6pdrok megoszldsa az apa 6s anya szdrmaz;dsa szerihi szazal6k
Az anya sz£rmazasa
Az apa sz£rmaz£sa Item Cig£ny
cigany
Cigany
82,2
4,7
Nem cigany
15,4
93,9
2,4
I,4
loo,0
loo,0
Nem meg6llapl'that6
Ossz!esen
Eg)riittel6 cig£ny sztil6p£rok a k6zs6gekben 6lnek stirdbben (ott ar£nyThk mintegy 30% ,
mig a f6v£rosban csupdn ll 97o). J6llehet, mintankban 5-n6l nagyobb gyermeksz£rfu sztil6k nincsenek, az 6lett£rsi kapcsolatban 616k 1 ,91-os atlagos gyermeksz5mat mind a tisztan cig£ny
szarmazasri, mind az tin. ,,vegyes" parole jelent6sen feltilmtilja:
32. Elettdrs-szill6pdrok megoszldsa szdrnezds, telepitl6sttpus 6s a gyermekszdm dtlaga szerihi
szazal6k Mindk6t sztil6
Veaves
Egyik sztil6 sem
cigany
6sszet6telti parok
cigany
Osszesen
Teleptil6stfpus
7;4;
Budapest
7;
Megyesz6khely
Varos K6zs6g
4',hag Gyermekszdm-dtlag
loo,0 100,0
;9
:.;
i
:;
loo,0
;
loo,0
loo,0
I,9J
A hizlo,rtdsok jellemz6i
Az
1995-ben
h£zass£gon
kl'viil
sztllt
anyak
t6bbs6ge
3,
4,
legfeljebb
5
tag\1
haztart£sokban 6l, 18-19%-uk h£ztartas6nak l6tsz£ma 6 vagy annal t6bb szem6ly:
A haz.tartdstagok szdma..
I
0,1%
2
6,4%
3
30,l%
4
26'J Cflo
5
l8.0%
6- 10k6z6tt
l7,99ro
ll vagy t6bb
0,6%
Ismeretlen
0,2%
loo,0%
Az any£val egytlttel6 gyermekek dtlagos szama valamivel alacsonyabb (1 ,67) mint az 6sszes 6lve sztlletett gyermekeke (1,80), ami az id6sebb gyermekek csaladb6l val6 kivaldsab6l,
val£s utah az anyat6l elkerdl6sb6l, ritk6bb esetben a gyermek hal£l£b6l k6vetkezik. Ami az 1995-ben sztiletett gyermekeket illeti, csaknem valamermyien az 6desanyaval 6lnek egytitt.
Mind6ssze 24 olyan esetet talaltunk, amikor a gyermek nem az any£val 6lt, hanem az apaval vagy mss rokonnal (ll gyermek), eg6szs6gtigyi int6zm6nyben (I gyermek), vagy £llami
gondoz£sba keriilt (4 gyermek); 8 gyermek pedig az adatfelv6tel id6pontjaban nem volt mar 6letben. Nem eg6szen 1 6wel a gyermeksztll6s utan mind6ssze k6t anya 6lt teljesen egyedtll,
gyermek, tars 6s rokonok rfelkul. A h6ztart6sok 6sszet6tel6t vizsgalva az ttinik ki, hogy azok t6bb mint 70%-at az apa,
anya 6s gyermek/ek/ egytittese - esetleg hozz£juk kapcsol6d6 mag szem6lyekkel - alkotja, vagyis a hazassagon kivtll sztlletett gyermekek nagy t6bbs6ge nem rfelktil6zi a teljes (ketsztil6s)
csaladot. Az egyedtil£ll6 - vagy maskeppen: az apaval nem egytitt616 - anyaknak csak egy r6sze (mintegy 42%-a) 6l kizar6lag csak gyermek6vel/gyermekeivel, nagyobbik r6sztlk haztartasaban mss rokon szem6lyek (t6bbnyire nagysztil6k) is tal£lhat6k.
99
Az. anydk megosz.ldsa haz.tartdstipus szerint
szazal6k
I. K6tszill6s csaldd gyermeklek/kel
- 6lettil.si egytitt¬l6s
46,5
- hatas egytitt616s
4,5
- k6tsznI6s csal4d 6s m6s szem6lyek
19,4
70,4
Egyiitt
2. Gyermek6t egyedill nevel6 anya
- anya gyelmek/ek/kel
l2,6
- allya, gyel.mek/ek/ 6s mss szem6lyek
16,3
28,9
Egytilt
0,7
3. Anya gyermek n6lkill, egyedtll vagy rohonol(hal
loo,0
Egytilt
A ketsztll6s csal£dok meghat£roz6 t6bbs6g6b6l ad6dik, hogy a csal£d-h£ztart£sok teleptil6st1'PuS 6s sz£rmazas szerinti megoszl£sain6l is minden kateg6riaban ez a csal£dforma van
thlsdlyban. M6gis mutatkozik rfehany jellegzetes elter6s. A k6zs6gekben, a kisebb v£rosokban,
valamint a cigany csaladokban sokkal kevesebb az es6ly arra, hogy az anya kizar6lag csak a gyermekkel 6ljen (ar6nyuk a 10%-ot sem 6ri el), a f6v£rosban 616 anyaknak azonban mar k6zel egy6t6de
alkot
tin.
csonka,
vagy
egysztil6s
csal£dot
a
sztil6st
k6vet6en.
R6szben
a
lakask6rdlm6nyek, r6szben a csaldd (a nagysztll6k) segl't6k6szs6ge r6v6n a gyermekkel egyedtil
maradt anyak nagyobbik r6sze (ez al6l csak a f6varosiak jelentenek kiv6telt) korabbi csaladjaval maradt. A k6zs6gekben 616, illetve a cigany anyak h£zas-, vagy 6lett6rsulckal 6s a gyermelckel
egytltt is valamivel jobban r£k6nyszerdlnek arra, hogy csal£djuk befogadja 6ket. Mindent egybevetve a h£zass£gon k1'Vtil SZtiletett gyermekek t6bbs6ge - els6sorban a sztll6k 6lett£rsi
kapcsolata - kisebb m6rt6kben h£zasoddsi k6szs6gtik, illetve annak varhat6 alakulasa - r6v6n ketsztil6s csaladban nevelkedik. Ez 6vatoss6gra int annak az altal£nosl,t6 megfogalmazas6n£l, hogy a hazassagon kivtlli sztil6sek jelent6sen n6velik az dn. csonka csaladok szamat.
100
33. Az anydk megoszldsa a csaldd-hdzitartds jellege, teleptll6stipus 6s sz;drmazlds szerihi
szazal6k
Anya gyermekn6Iktil,egyedtllvagym£sroko-
Anya gyermekkel
K6tsztil6s csal£d
anya, gyer-mek/ek/6s 6lettarsak
sztil6k 6s mas
anya 6s gyer-
rokonok
mek/ek/
hdzastfirsak
m£s rokonok
nokkal
gyermek/ek/kel
Teleptll6stipus
3!
Budapest Megyesz6kheIy
:;
Val.os
:6 ;i
.i i
:
K6zs6g
;i
;i
:
;i
::
::
::
Szdrlnazds Cigany
38
:; :
Nem cigany
Ahhoz,
hogy
a
::
h£ztart£sokr6l
:
alkotott
: .:
49
k6pet
teljess6
tegytik,
szeretthnk
volna
t£j6koz6dni a vizsg£lt anyak 6s csaladjaik anyagi k6rtllm6nyeir6l is, ez6rt 6rdekl6dtiink a csalad
fec"' #ef46 /'d'vec!e/mc irant. Az egy f6re jut6 j6vedelem kisz£mitasa azonban nem bizonyult
probl6matlannak. Meglehet6sen nagy a "nem tudja" valaszok aranya, ami t6bb6-kev6sb6 6rthet6 is akkor, amikor az anya (6s tarsa), valamint a gyermek/ek/ mellett in6g mas, keres6
haztartastagok is vannak, akiknek j6vedelm6t az anya nem ismerheti pontosan. Masr6szt a j6vedelembevall£ssal szembeni ellen6rz6seket a v£laszad6k szivesebben vezetik le a j6val
kenyelmesebb "nem tudja,' v£lasszal, semmint v£laszmegtagad6ssal. igy arra szorl,tkoztunk,
hogy csak olyan csaldd-h£ztartasokra sz£ml'tottunk egy f6re jut6 j6vedelmet, amelyben a sztil6k6n 6s a gyermek/ek/en kl,vtil nem 6l mas szem6ly, vagyis amelyekrfel joggal felt6telezhet6,
hogy az anyanak pontos ismerete van arr6l, mennyi p6nzb6l gazd6lkodhat havonta. Sz£mitasaink eredm6ny6rfel figyelembe kell vermi, hogy 1996 els6 fel6v6re vonatkoz6 j6vedelmekr6l van sz6.
De eml6keztethnk arra is, hogy az anyak nagy r6sze gyeden volt, sokan pedig szocialis tamogatasb61
61tek
(az
any£k
k6zel
30%-a,
az
apak
14-15%-a,
s
az
apak k6z6tt
a
munkahellctiliek ar4nya is k6zel 8 %). Emellett a j6vedelembevall£s ismert torzit6 hatasaval is
sz6molni
kell.
Mindezen
k6riilm6nyek
mellett
is
meglehet6sen
alacsony
6rtekeket
£llt
m6dunkban kisz£mitani. A bevallott, egy f6re jut6 £tlagos j6vedelem a hazasp£ros csalidokn£l
101
8438 Ft, az 6lettarsas csal£dokn£l JO O5J Ft, az "anya-gyermekkel'' t1'PuSti CSal£dOknal Pedig 83O5Ft.
Tanuls£gos viszont azt £ttekinteni, hogy mekkora e csaladokban az rim.
,,vc5gyo#
/'Ovede/em'', vagyis az a havi p6nz6sszeg, amelyr6l az anya tigy gondolja, abb6l ,,beosztassal j6l
meg tudn£nak 6lni,?. Arra szamitottunk, hogy a vagyott j6vedelem nagysagrendje sokat elarul a vizsg£lt csaladok k6riilm6nyeir6l, ig6nyszintj6r6l. A bevallott 6s a vagyott j6vedelem egym£shoz
viszonyitott ar£nya pedig azt mutatja: az any£k £tlagosan t6bb mint ketszer akkora j6vedelmet 6rezn6nek kiel6git6nek, mint amennyit - mint realit6st - bevallottak.
34. A "vdgyott jOvedelem" egy fore jut6 0sszege
a vizSgalt csalddiipusckban szazal6k
Vagyott egy f6re jut6 j6vedelem
Hfzasp£rok gyermek/ek/keI
Elettirsak
A\nya
gyermek/ek/kel
gyermek/ek/kel
80co Ft vagy kevesebb
8col-12 0co Ft
;:
12 001-16 co Ft
::
16 col-20 on Ft
i;; i
20 001 Ft vagy t6bb
A vagyott egy f6re jut6 j6vedelem atlaga
A vagyott j6vedelem a bevallott, t6nyleges j6vedelem 97o-aban
Ml,g
a
"bevallott,
1
8 04 5
F
270,7 %
t6nyleges,, j6vedelem szinte
i; 9 3 3 F
230 4 %
;; I 9 409
F
2;6n ,2. %
irre£lisan alacsony,
a
"vagyott,,
j6vedelem bevall6san6l mar semmifele kenyszert nem kellett 6reznitik v£laszad6inknak. Ermek ellerfere e v£gyak nagyon is szer6nyek, egyik csaladtl,pus eseteben sem 6rik el az egy fore jut6, 20 000 Ft-ot. Egybevetve ezt a Magyar Haztartas Panel 1996. 6vi felv6tel6ben kimutatott, a haztart£sok egy fore jut6 j6vedelm6vel (l9 972 Ft) (A,cdorkcz 1996, Ko/osz' 6s tsai 1997), az
altalunk vizsg£lt csaladok eset6ben a ,,v£gyott j6vedelmek'' ermek csak 90-97% k6z6tti ar&nyat 6rik el. Egy m6sik vizsgalat is kinal 6sszehasonlit£st: £JZA:czras Jz,dzt, L!'rederJ16 Eper/'es.z' Erase'bcf
6s P/czwh Fererecre¬ kutatasa ugyancsak vizsgalt fiktl,v ("a meg6lhet6shez sztlks6gesnek tartott'') j6vedelmeket, bar kutatasuk adatfelv6tele meg 1994 harmadik negyed6ben t6rt6nt (Zrf2kCZfOS-
102
Epcr/'es-P/czrek 1996). A meg6lheteshez sztiks6gesnek tartott nett6 j6vedelem egy fore jut6 6sszege a vizsg6lt h£ztart£sokban a k6vetkez6k6ppen alakult:
Hdny forintb6l tudna meg6lni* (1994. Ill. n. 6v) Ft/f6
- nagyon szu-k6sen
9 542
- sztik6sen
12 046
- elf'ogadhat6an
16 304
-j6l
22 006
- atlagosn5l jobban
31 682
I:orr6s.. IJakatOS Judi[-Lindem6 Eperjesi Erzs6bet-Plank FerellCn6, in. 99. orda).
Saj£t kerd6l'v-megfogalmaz£sunk a ,,beoszfassal j6l meg6lne'' fordulatot alkalmazta, ami az id6zett kutatas ,,elfogadhat6" kateg6riajahoz all legk6zelebb. A Let 6rfek (16 304 Ft 6s az £ltalunk kimutatott kb. l9 000 Ft) kez6tti ktll6nbs6get az 1994 6v v6ge 6s 1996 els6 fel6ve
k6z6tti id6beli elt6r6s realissa teszi, kul6n6sen figyelembe v6ve azt, hogy az id6zett kutatasban
az ,,elfogadhat6nak" it6lt j6vedelem egy fore jut6 £tlagos 6sszege a gyermekes csalidokban alacsonyabb 6s a gyermeksz£m emelked6s6vel cs6kken: egy gyermekesekrfel 15 09l Ft, de mar harom 6s t6bb gyermekesekrfel csup£n 1 1 385 Ft volt. Az elmondottak alapj£n val6szl'ndleg nem
all tavol a val6sagt6l, hogy - ha a bevallas realit£sa meg is kerd6jelezhet6 - a vagyott j6vedelmek alapjan tigy ttinik, a hizassagon kfwil sztilt anyak 6s csaladjaik t6bbs6g6nek
6letk6rulm6nyei
inkabb
neheznek,
semmint j6nak,
kiel6git6nek nevezhet6k.
Igaz,
ez a
megallapitas a gyermeket nevel6 csaladokra £ltalanosan is 6rv6nyes. Nem hazas sztil6sek
eset6ben azonban nagyobb az es6ly a csaladok kedvez6tlen k6rulm6nyeire, r6szben a r6tegjellemz6k miatt (fiatal 6letkor, alacsony iskolazottsig) cig6ny szarmaz£stiak arinya, szocialis
t£mogatasra szorul6k nagy szama), r6szben pedig az6rt, mert az e helyzetbe kerult any£k k6zel egyharmad£nak e hatr£nyokkal t6bb6-kev6sb6 egyedtil kell megkuzdenie.
103
IV. EIJETFORIIA-VAIASZTAsoK
a) A gyermekszjll6s melletti dehi6s motivunrai
A
term6kenys6ggel,
gyermekvallal£si
magatarfessal
foglalkoz6
kutatasok
fontos
vizsgalati szempontja annak tiszfaz£sa, hogy milyen indokok sz6lnak a gyermekvallalas mellett.
Erthet6, ha ez meg nagyobb hangstilyt kap akkor, ha az any£k 6lethelyzete - I,gy p6ldful 6letkora, csaladi £llapota - elt6r a megszokott6l. Ilyen helyzet az, ha egy n6 nagyon fiatalon, serdtll6 kor£ban v£1lalkozik az anyasagra, de a k6zgondolkodas szerint ilyen az is, ha ezt hazass4gon kiviil teszi.
(IJegal£bbiS
eZt t6masztja ala lakossagi k6zv61em6ny-kutafasunk,
amelyben t6bbs6gi v6lem6nynek bizonyult, hogy )?ha egy egyurfel6 par gyermeket var, a sztll6s
id6pontjaig mindenkeppen h6zassagot kellene k6tnitik,,.) Kutafasunk sor£n ez6rt r6szletesen
vizsgaltuk azt is, hogy milyen okok, 6lethelyzetek miatt vallalkoztak a vizsg£lt anyak gyermehik h£zassagon kl'villi vil£gra hozatal£ra. A v£laszok alapjan a k6vetkez6 kep alakult ki:
Hogyan alakult tigy a helyz.et, hogy gyermeket sz.ul? SZa
- eredetileg is igy tervezt6k - mindenk6ppen szerett6k volna, hogy gyermektik legyen, de egy k6s6bbi
z:a,;
:;
id6pontra gondoltak - els6sorban az anya ragaszkodott hozz£ - els6sorban az apa ragaszkodott hozz£ - terhes left, es hem akarta megszakl'ttatni a tel.hesseget - k6s6n vette 6szre a terhess6get
.:";;;
:;
- egy6b ok - nem tudja, neh6z megmondani 1
A valaszfasi gyakoris5gokat vizsg£lva els6 megallapit£sunk az lehet, hogy a tudatos
csaladtervez6sre utal6 motivumok thlstilyban varmak. Erre vall az "eredc#/eg !'s !'gy fervezf6k,,, a
»k6s6bbi id6pohira gondoltdi, 6s "az apa vagy ae anya ragaszkodtak hozzff' - motiI":mck valaszt£sanak egytittesen mintegy 6097o-os ar6nya. Nem mondhat6 azonban csekelynek azok sz£ma sem, akikrfel a valasz inkabb az anya v6letleuszerd, nem kfvant terhess6g6r6l £rulkodik: a
nnem akarta megsz:ckittatnr 6s a "k6s6n vette 6szre a terhess6get' - v¬|asz;ck eeviJttesen kjbz;el 40%-ot tesznek ki.
Ez a megoszlas az e/so~ gyermckckc), sztil6 anyak d6nteseire is egy6rtelmtien jellemz6,
bar - 6rthet6 m6don - 6k6z6tthk a ,,kGso"bare #gy¢fl, cZe rervezr6k'' - motiunm valasztasa alig
104
marad el az eredetileg is igy tervez'6ket6l. Az egy6rtelmfien tudatos csal£dtervez6sre utal6
magatartas (amelyben tehat a gyermeksztll6s id6zl't6se is sikerrel val6sult meg) a rmdsed!'k
gyem?ckszj;/6sekrc legjellemz6bb, m6gpedig fuggetlentil att6l, hogy az els6 gyermek ugyanatt6l az apat6l sz6rmazik-e vagy sem. Ez azt val6§zintisiti, hogy az 6letform£jukat egy id6re (vagy v6glegesen) h£zassagk6t6s helktll tervez6 anyak t6bbs6ge - csakdgy mint 4ltalanoss£gban a
csaladalapit6k nagy r6sze - egyn6l t6bb gyermeket kivan. Az anyak rfeczr/7eCZdZ'k VCZgy rOVC5Z)b!' gyem?ckszjj/6se!'re6/ mar rfemileg m6dosulnak a tudatos
d6nt6s 6s a v6letlenszerd teherbees6s aranyai. Ha minden gyermekn6l ugyanarr6l az ap£r6l van
sz6, k6t gyermek utan mar nagyobb az es6ly arra, hogy az anya nem el6re tervezetten esik teherbe; azt kes6n veszi 6szre, vagy nem akarja megszakittatni, s igy meg egy gyermekre vallalkoznia kell. Kev6sb6 6rv6nyes ez az olyan harom- 6s t6bb gyermekesekre, akiknek kor6bbi gyermekei mag ap6t6l szarmaznak. K6z6tttik t6bb a "tudatos csaladtervez6", amit az tesz
term6szetess6 6s 6rthet6v6, hogy dj kapcsolatukb6l is szeretrfenek gyermeket. Ezzel egybecseng,
hogy ebben a csoportban varmak legt6bben olyanok is, akik harmadik vagy tovabbi gyermekeket 6ppens6ggel az apa kl,vans6ga miatt vallalt£k.
35. Az arryck megosz14sa az l995. 6vi gyermeksz.al6s sorszldmn, gyermekeik sz;drma:zJdsa 6s az. utols6 sz.ill6s melletti dent6s indokal sz.erint szazal6k
I;;:
El.edetileg is l'gy tel.vezt6k
o;
K6s6bbi id6pontl.a gondoltak
Az anya I.agaszkodott hozza Az apa ragaszkodott hozza Nem akal.ta megszakittatlli
':
:i
!2
:
:
:
K6s6n vette 6szl.e
Egy6b ok Nem tudja
:;i
;
:
;
:
;;
Att6l fugg6en, hogy a sztil6s el6tt 6s ut6n milyen csal6di 6letformaban, memyire szoros
parkapcsolatban 6ltek a sztll6k, a d6nteseikben szerepet jatsz6 okok sdlya, rangsora elter. A sztil6s el6tt 6lett6rsi kapcsolatban 616k, majd a sztll6st k6vet6en fec5zczJSC5gra /6po~A csoportj£ban -
6ppen a kapcsolat stabil jelleg6b6l k6vetkez6en - a tudatos, tervezett gyermekvallalas, az eredetileg is igy tervezt6k,,- motivum jatssza a meghat£roz6 szerepet. De jelent6s k6rdkben
azok szama is, akik - bar mindenkeppen terveztek - csak egy kes6bbi id6pontra v6rtak volna a
105
gyermeket. 6k feltehet6en mag£t a h£zassagk6t6st is kes6bbre id6zitettek volna, am a varatlanul kor6bban bek6vetkezett terhess6g miatt mar csak a sztil6s utan tudtak azt megk6tni. A masik v6gletet azok az anyak jelentik, akik a gyermek apj£val sem a teherbees6s idej6n, gem a sztil6st k6vet6en nem 6ltek egytitt - egyes. esetekben terhess6gtik "alkalmi ismerets6gb6l,, sz£rmazott.
6naluk a motivumok saj£tos kett6ss6g6t figyelhetjtik meg. K6ts6gtelen, hogy az dn. egyedjj/6//6
czzz_inELaz - inkabb v6letlentll bek6vetkezett - terhess6g kihord£s4ra els6sorban az6rt kerdlt sor, mert k6s6n 6szleltek a terhess6get, vagy pedig 6rzelmi, erk6lcsi, esetleg egf:z§fg!j
-i=
okok miatt nem akartak azt megszakittatni. Je!fpL!!±PL!!gyanakkOr - ha aZ el6bbihel kisebb ar6nyt
kepviselve is - a:¥!!±§!i!4!!§ppy§!s=gy m5sik mark£ns
CSOPOrtJa,
amely tudatosan vallalkozott
- apa hemil is - a terhess6gre 6s a gyermek vilagrahozatal£ra. Ez abban is megmutatkozik,
hogy az ,,els6sorban az anya ragaszkodott hozz£,, - motinm v£laszt£sa ebben a csoportban az eg6sz mintaban tapasztalt 8%-nak a ketszerese, 16%.
A gyermekvallalas indokainak demografiai jellemz6k szerinti elt6r6seit alapvet6en a ktil6nb6z6 6letform£kban, ktil6nb6z6 p£rkapcsolatokban 616 any6k elt6r6 t6rsadalmi-demogr£fiai
param6terei magyarazzak. Ftiggetlerful att6l,
hogy a sztil6s el6tt jogilag mi volt az anya csaladi £llapota,
gyermekvallal£si magatart£s£t az hatarozza meg} hogy a sztll6s el6tt 6/er4c5rsz' kczpcso/czfbczre 6/f-a
vagy 6lettdrs n6lktll.
36. Az. anydk megosz.lisa a szjjl6s el6tti csalddi dllapotuk, 6leiformAjuk 6s a gyermeekvdllalds melletti dehi6s motivumn:i szerint szazal6k A gyermeksztll6s melletti indokok
Elvaltak
Hajadonok egyedtllatl6k
6lett6rssal 616k
egyedtilall6k
6letfarssal 616k
Eredetileg is igy tel.vezt6k
K6s6bbi id6pontra gondoltak
:;
Az anya ragaszkodott hozz5 Az apa I.agaszkodott hozz£
K6s6n vette 6szre
:
:
Nem akarta megszakl'ttatni
;
;
Egyeb ok
Nem tudja
!;
;;
100,0
loo,0
;
:: ;
loo,0
100,0
Mint l£that6, a teherbees6s idej6n 6lettarsi kapcsolatban, illetve egyedtil 616 any6k
d6nt6si szempontjai er6sen ktil6nb6znek egym£st6l, szinte fuggetlentil att6l, hogy ,,hivatalosan,,
hajadonok-e vagy eMltak. A motl'vumok tehat nem a jogi csal£di 6llapot, hanem a t6nyleges
106
6lethelyzet,
6letforma szerint differenci£l6dnak.
Ez 6rv6nyes az elemz6sbe bevont mas
demogr6fiai mutat6k eset6ben is. Az 6letkor 6s az iskolai v6gzetts6g d6nt6seket befolyasol6
hatisar6l r6viden m6gis 6rdemes emll,test tenni. A "legfiatalabbak" , vagyis a /8-J9 6ves clnyC5k k6z6tt alacsonyabb a tudatosan tervez6k
ar£nya, illetve - ha terveztek, mindenkeppen egy kes6bbi id6pontban szerettek volna sztllni. Gyakoribb kez6tttik a terhess6g-megszakl'tas elutasl't£sa 6s a terhess6g k6s6i, id6n thli 6szlel6s6re
hivatkozas is. Mint arr6l mar sz6 volt, a viszonylag id6sebb any£k 6letforma szempontjab6l heterog6n csoportot jelentenek: stabil 6lett6rsi kapcsolatban 6I6 n6k 6pptigy e csoporthoz
tartoznak, mint a gyermeket tudatosan egyedul v£llal6k. Ebb6l k6vetkezik, hogy a 3O 6vcre/e/jj/i cznyc5k k6r6ben az £tlagost meghaladja azok aranya, akik a gyermeket p6rjukkal k6z6sen
terveztek,
de nagyobb
azok6
is,
akikn6l
a gyermek az anya 6nall6,
tudatos d6rfese
k6vetkezt6ben j6tt vilagra. A mtivi abortusz elutasl'tasara hivatkozas emiatt az id6sebbek k6z6tt mar ritk£bb. A d6ntesi mot1,VumOk Z'SkO/CZZ' V6gze#sGg szerinti elt6r6seit is legjobban az magyar£zza,
hogy milyen kapcsolat van az iskolazotts£g 6s a csaladi 6letforma k6z6tt. K6z6piskolat vagy
egyetemet v6gzett any£k k6r6ben magasabb a tervez6k ar£nya, de magasabb azoke is, akik ak6r egyedtil is tudatosan v£llaljak a gyermeket (az "els6sorban az anya ragaszkodott hozza"-
motiunmot valasztjak). J6val ritkabban hivatkoznak a terhess6g kes6i 6szrev6tel6re, vagy arra, hogy
nem
akart£k
megszakittatni
terhess6guket,
vagyis
olyan
mot1'VumOkra,
amelyek
v6letlenszerden bek6vetkezett, nem kivant terhess6gr6l arulkodnak. Ezzel szemben az alacsony iskolai v6gzetts6ggel rendelkez6 (8 vagy kevesebb oszt£lyt v6gzett) any£k k6ztil legt6bben a
v6letlennek tulajdohitjak, hogy v6gtil is a gyermeksztil6st valasztottak: r6szben a nem kivant
terhess6g megszakit£sanak elkerdl6se miatt sztiltek, de szembettin6en magas k6rtikben azok szina is, akik a terhess6g t6ny6nek k6s6i 6szrev6tele miatt k6nyszeriltek erre. Az 6lett6rsi kapcsolatban 616 any4k eseteben meghataroz6nak bizonyul czz egyjjrf6/e's z'do~fcz#tzmcz is. Ml'g stabilabb, Let 6vrfel hosszabb egyutt616sre visszatekint6 kapcsolat mellett az
anyak nagy t6bbs6ge - 60% feletti ar£nya - a gyermek kivant, tudatosan tervezett voltat hangsdlyozza, addig viszonylag friss, egy eves egytitt616sekrfel ism6t a v6letlen teherbees6sre
hivatkozasok kerdlnek el6t6rbe. Ossze/og/cz/VCI: megallaPl,that6, hogy a gyermekv£llalas melletti d6nt6st alapvet6en a
sztll6k k6z6tti kapcsolat jellege 6s intenzitasa hatarozza meg. A hosszabb ideje stabil 6lettarsi
kapcsolatban 616 p£rok ugyanolyan okokkal indokoljak elhatarozasukat, mint amilyenekkel a
107
II,ll!;
term6kenys6gi vizsgalatok sor£n h£zasp£roknal talalkozunk. 6naluk tehat d6nt6en kivant, tervezett terhess6gr6l van sz6, meg akkor is, ha egy r6sztik a gyermeksztil6st szivesen halasztotta volna egy kes6bbi id6pontra. A gyermekukkel egyedtil maradt anyak d6nt6sei sajatos
kett6ss6get mutatnak. T6bbs6gtlk nem tudatos tervez6, hanem v61etl6ndl esik teherbe. A c..±_____
- ---
- - -----
kenyszer hatdsara t6rten6 gyermekvallalas meg gyakoribb akkor, ha az apavar_;;l6 kapcsolat fesztilts6gekkel, probl6m£kkal terhelt. El6re nem tervezett gyermekszul6sre p6ldful gyakrabban
hivatkoznak azok az egyedtil£ll6 anyak, akiknek partnere t6rv6nyesen nem ismerte el az I,
apasagot.
Bar
kisebbs6gben
maradnak,
m6gis
6n£ll6
6s jellegzetes
csoportot
alkotnak
<-_--
ugyanakkor azok, akik tudatosan vallalkoztak a ,,gyermeket egyedtil nevel6 anya,, sfatusara. -
-- --------`--
-- _
_
Amint az el6z6 fejezetben arr6l sz6 volt, k6zulrik_ so-kah _toivabbra- is kapcsolatot tartanak fern az
ap6val. Az apa anyagilag 6s pszichikusan (a gye-eket rendszeresen l6togatva) is igyekszik eleget tenni sztll6i k6telezetts6geinek, az anya vagyott ,,fuggetleus6g6t'' pedig az biztositja, hogy
nem laknak egy fed6l alatt.
b) Hdz;assdgkdt6si tervek - a hdz;assdgkdt6s mell6z6s6nek indokai
Az el6z6 fejezetekben t6bb 6sszefugg6sben is bemutattuk, hogy az 1995-ben hazassagon kivtll sztllt n6k thlnyom6 t6bbs6ge mar hosszabb-r6videbb ideje tart6 6lettarsi kapcsolatban 6l gyermekenek apjaval. De meg a ferj, 6lett£rs n6llctiliek egy r6sze is csak jogilag 6s statisztikailag
tekinthet6 egyedtllall6 any£nak, mivel partnerdkkel - ha nem is lalmak egytitt - a gyermek megsztllet6se el6tt 6s utan is szoros kapcsolatban voltak/mararadtak. A kapcsolat stabilitasara, az egytitt616si szand6k komolysdgara 6s perspektivikus volt6ra vall maga a gyermekvallalas is,
hiszen a gyermekek t6bbs6ge nem v6letlen teherbe es6s k6vetkezt6ben, hanem el6re tervezetten,
))ki'vant gyermekk6nr j6tt vilagra. Joggal kerdezhetjtik tehat, hogy ha a kapcsolatban ilyen sok a tudatos elem, 6s ha a k6z6sen vallalt gyermek felnevel6se is hosszd 6veken £t tart6 szoros kapcsolatot 6s felel6ss6gv£llaldst t6telez fel a sztil6k r6sz6r6l, mi6rt nem kerdlt sor eddig az
egytitt616s formai, jogi legalizalas£ra, a hazass£g megk6t6s6re. A kialakult helyzet vajon a parok tudatos 6letforma-v6lasztas£nak a k6vetkezm6nye, vagy pedig id6legesen vagy t6nylegesen gatl6
okokra vezethet6-e vissza a h£zass£gk6t6s elmaradasa?
Az 6lettarsi kapcsolatban 616 anyak j6vend6beli h6zassagi terveikr6l a k6vetkez6k6ppen nyi1.atkoztak: (szazalek)
108
"RCjw.c/c5.en haZaSSagOt k6tnek"
"ra/4re hazassagot k6tnek - de meg hem d6nt6tt6k el,,
;
IVc/7] rerveZ/.A a haZaSSagk6t6st,,
;: ;
Voltak mar hazasok, de elv£ltak
loo,0
4 AcizczssdgkCjrGs Aczfc5rozo,r szcindGkcz az 6lett6rsi kapcsolatban 616 any£k t6bb mint
egy6t6d6re jellemz6, els6sorban azokra a fiatalabb (24 even aluli) anyakra, akik legfeljebb Let eve vagy ann£l r6videbb ideje 6lnek csak egytitt az ap6val. Az egytltt616s e formajat az 6
esethkben (vagyis ha - mint alll'tj£k - val6ban ,,r6videsen" megval6sitjak tervtlket) val6szindleg
inkdbb
pr6bahazassagkent
6rtelmezhetjtik,
nem
pedig
r6gztllt
6letformakent.
6sszet6tel
szempontj6b61 6k leginkabb arra a csoportra hasonlitanak, akik gyermeksztll6s utan - az adatfelv6tel id6pontj6ig - mar meg is k6t6tt6k a h6zassagot; v6lhet6en legfeljebb csak rfeh£ny h6napos k6s6ssel - de k6vetik majd e ,,leggyorsabb,, tarsaikat. A h£zassagk6t6s gondolatat v6g6rv6nycsere czzck vea'k e/, (az 6lettars anyak nagyon markans, 40% feletti ar6ny6t kepvisel6
csoportja ez), akik viszonylag ,,id6sebbek'' (30 even feltiliek), 6s 1995-ben mar nem az els6
gyermektiket hoztak vil£gra (sot az sem ritkas£g) hogy korabbi gyermekeik egy r6sze m6s apat6l, nem a jelenlegi 6lett£rst6l szarmazik.) Min6l hosszabb az 6lett£rsi kapcsolatban t6lt6tt
id6, annal magasabb azok aranya, akik mar nem kiv6nnak valtoztatni 6letform6jukon. (Erdekess6g: a kerdezettek k6z6tt h6t olyan any£t is tal6ltunk, akik a gyerinek megsztlletese ut6n
hazassagot ket6ttek ugyan az ap£val, de mire kerd6ivtlnkkel eljutottunk hozzajuk /ez a gyermeksztil6s eve volt!/, mar el is valtak, 6s tij 6lettarssal 6ltek egytltt.) A kerd6s, hogy "m!'6rf csczk cz gyermck megrzjj/eftjse I/4c5re" tervezik a h£zass6gk6test,
azok szamara a legink£bb adekvat, akik - legalfobis bevall£suk szerint - val6ban r6videsen t6rv6nyesiteni fogj£k kapcsolatukat. A v£laszok megoszlas£b6l az ttinik ki, hogy 6n£luk a
halogafasban fokeppen keils6, altaluk nem, vagy kev6ss6 befolyasolhat6 tenyez6k jatsszak a meghat£roz6 szerepet, s j6val kisebb a stilya a knl6nb6z6 "pszichikus" okoknak. (Pszichikus ok p6ldful, ha a sztll6k k6z6tti 6rzelmi kapcsolat csak a gyermek megsztilet6se ut£n szildrdul meg, vagy pedig ha a gyermek megsztlletese 6breszti r£ a sztll6ket arra, hogy kapcsolatuk legalizal£sa a gyermek j6v6j6t, biztons£g£t szolg6lhatja).
Mi6rt a gyelrmek megsz.illet6se utdn hotnek hazassdgot?
(,,R6videsen" hazass£got tervez6 any£k v6lem6nye)
109
Mar kor6bban is hazassagot akartak k6tni, de anyagi/csaladi probl6m4k akad£lyoztak Erzelmileg hosszabb id6re volt sztiks6g, hogy erl.e az elhat£roz£sra jussanak
:
Els6sorban a gyermek biztonsaga, j6v6je miatt d6nt6ttek igy
Egyebok
; :1:
Nem tudja, neh6z megmondani
100,0
A hiils6 - anyagi/csaladi - akadalyok nagy 6s meglehet6sen sokszinti csomagj6n beltil egyik legfobb kesleltet6 okot az apa csal£di £llapota jelenti, aki a gyermek megsztilet6s6ig nem
l6pett meg ki kor£bbi h£zassagfo6l. Nem kev6sb6 jelent6s az anyagi okokra hivatkozas gem. Az
esktiv6, a lakodalom - kul6n6sen vid6ken - gyakran olyan stilyos anyagi terhet jelent a hazasuland6k csal£dja szamara, hogy el6teremt6se csak hosszti el6takar6koskod£s utan, illetve jelent6s elad6sodas aran lehets6ges. Igaz lehet teh£t, hogy egy nem megfelel6 ktils6s6gek k6z6tt
megtartott esktiv6 a k6rnyezetb6l olykor nagyobb rosszallast valt ki, mint az "id6 el6tt,,
megsztlletett gyermek.
N6mikepp differencialtabb a k6p azok k6r6ben, akik bevamsuk szerint a kes6bbiekben sem kivannak ferjhez menni, vagy pedig bizonytalan, ,,taldn,,- valaszt adnak arra, hogy van-e ferjhezmerfesi tervtlk. A ,,m!'6rf teem"- k6rd6s6re r6szben azonos, r6szben elt6r6 tartalmd okokat
emll,tenek.
A leggyakoribb 6rv mindket csoportban aunak deklaralasa, hogy a hdzassagk6t6s jogi aktusa csup£n formalis l6p6s, ez6rt teljesen fol6sleges. Ez t6m6ren a ,,#cm ke// cz pczpz,r,,
kijelentesben fogalmaz6dik meg (szinonim megfogalmaz£sok meg: a "j6 l'gy is'', ,,az a fo, hogy meg6rtstik egym£st,,, ,,a hivatalos esktiv6 sem biztosl,t6k,,, ,,igy szoktuk meg,, ) )?fol6sleges az esktiv6" stb.) Ilyen 6rveket emlit a h£zassagk6t6s lehet6s6g6t b!'zfoscz# elutasit6k mintegy
egynegyede 6s a "ra/dre" hazass5got k6t6k egy6t6de. Hat£rozott, v6glegesnek ffin6 elutasit£s
ritkabban fogalmaz6dik meg az igen fiatal, 20 6v alatti, 6s a legfeljebb 8 osztaly v6gzett anyak
ker6ben - 6k azok, akik valamik6ppen m6giscsak rem6nykednek abban, hogy 6lett£rsukkal egybekelnek, s - amint a statisztikai adatok mutatj£k - rem6nyeiket el6bb-ut6bb meg is val6sl,tjdk.
A
,,papir''
sztiks6gtelens6g6t f6k6pp
a magasabb
-
legalabb
k6z6piskolai
-
v6gzetts6gti anyak hangoztatj6k, tovabb£ azok a parok, amelyekben vagy az anya vagy az apa
110
(vagy mindket sztil6) elvdlt csal6di £llapoth, vagyis akiknek a hazass£ggal kapcsolatban mar
negativ tapasztalataik is vannak.
A rangsor m£sodik hely6n mar elt6rnek a h£zass6got ,,biztosan nem k6t6k,, 6s a ,,tal£n h£zass£gra l6p6k" indokai. A h4zass£gk6t6st v6glegesen elvet6k eseteben a ,L¢jggef/C#S6g Z)!'zrosz'fc5scz,, keriil a masodik helyre (13%-uk emliti ezt), s a k6t6tts6gekt6l val6 felelem, a
fuggetleus6g meg6rz6s6nek szempontja meg er6teljesebben 6rv6nyestil a viszonylag id6sebb (30 6v feletti) valamint a nem cigany sz£rmazasd any£k 6rvel6s6ben. A ,,tal£n'' hazass£gk6t6st tervez6k
masodik
legfontosabb
indoka
(19%)
azonban
cz
cscz/cfdz'
ckczcZ6/y
e/fec57:I,/C5sc5r¢
vc571tZkOZC5s: csak az apa szabadda v£l£sa, korabbi h£zass£g6nak felbont£sa ut£n rem6lhet6
sz£mukra a hivatalos hazass6gk6t6s.
A t6bbi (rangsorban a harmadik vagy tov£bbi helyre kertil6) 6rv azonban 6sszess6g6ben azt tamasztja ala, hogy az any6k k6r6ben v6gtll is kisebbs6gbe kertllnek azok, akik a h6zass6ggal
mint int6zm6nnyel, mint v£lasztand6 6letformaval nem rokonszenveznek; a h£zassag mell6z6se m6g6tt ink£bb az egy6ni helyzet, az adottsagok, lehet6s6gek, mint a t6rv6nyes alrfust gatl6 t6nyez6k m6rlegel6se all. Nem nevezhet6k p6ldful tudatosan ,,hazassag-ellenesnek'' azok, akik
nagyon is gyakorlatias okok miatt bizonytalanodtak el abban: ,,6rdemes-e'' 6sszeh£zasodniuk. ,,4 sz.ocidlis tdmogatds miatt el6nytjsebb az. 6lettdrsi kapcsolat" - v¬Ii a. ,,talfrn" t[frz.2rsStrgketest
tervez6k 11%-a, a hazassagot k6tni nem kivan6k 8%-a. E moll,Vum relative kis stilyti
megkerdezettjeink ker6ben - okaival tanulmanyunkban r6szletesebben is foglalkozunk. Am azoknal, akik d6nt6stikben ezt 6rzik a legfontosabbnak, inkabb k6nyszerds6gr6l lehet sz6, semmint mag£val a hazassag intezm6ny6vel szembeni ellen6rz6sr6l. Ezt val6szintisiti az is, hogy az egyedtil6ll6 sztll6knek jar6 szoci£lis tamogat6s megszerz6se a kifejezetten rossz helyzetben l6v6k: a nagyon fiatal, alacsonyan iskolazott 6s a cigany sz£rmazasti any£k d6nt6seit billenti a
t6rv6nyes hazassag elkerdl6s6nek iranyaba.
Nem tekinthet6k a hazassag mint int6zm6ny ellenz6inek azok sem, akik puszt£n csak
gyermektik apjahoz nem akarnak ferjhez memi, mivel nem tartjak 6t alkalmasnak a h£zast£rs
sz!¢r¢p¬re. ,A hdzlassdgot altaldban nem ellenzj, de a gyermek apjdhoz nem kivdnferjhez mennd, alternatfvat a h£zassagot ,,biztosan nem k6t6k,, 1097o-a, a ,,talan,, csoport 2%-a valasztotta. Ez a
v6leked6s nem hii16nb6zik az any£k tarsadalmi-demografiai jellemz6i szerint; felmertil6se tipikusan az egy6ni 6lethelyzettel fugg 6ssze. A h£zassagk6t6st "tal£n" 6s ,,nem''- tervez6k csoportjaban egyforman 8%-ot kepvisel "czz czpcz teem kz,v6re - egye/dire - #6jjj/rez''' emlit6sek
ar£nya. Az apa ellenamsara az atlagosnal nagyobb sz£mban hivatkoznak a viszonylag fiatal (20-
111
24 eves), alacsony iskolai v6gzetts6gti, hajadon csal£di £llapoth anyak. Nem k6ts6ges, 6k
szl,vesen ferjhez menrfenek, ha ezt tdrsuk is akarna. Viszonylag kevesen magyarazz£k anyagi
okokkal a hazassagk6t6s atmeneti vagy v6gleges meghidsul£sat - mindket csoportnak csup£n 44%-a
hivatkozik
erre.
Ugy
thnik,
az
eskuv6,
a
lakodalom
k6lts6gei
inkabb
azokat
foglalkoztatjak, akik - mint fentebb lattuk - mar biztosabbnak 6rzik 6sszetartozasukat, 6rzelmi szempontb6l realisabbnak a h£zass£g megk6t6s6t, amit olykor val6ban mar csak a p6nz 6sszegyqjtese k6sleltet. Amikor meg bizonytalanabbak az 6rzelmek, az eshiiv6i k6lts6gek m6rlegel6se h£rferbe szorul.
A hdzass£gk6t6sr6l v6glegesen lemond6k 6s a bizonytalan terwel rendelkez6k k6zel egy6t6de nem tudja pontosan meghat£rozni, mi6rt is tart6zkodnak a kapcsolat t6rv6nyesit6s6t6l.
Ez meglehet6sen magas ar£ny, s meg magasabb a nagyon fiatal, az igen alacsony iskolai v6gzetts6gti,
fokent pedig a cigany sz6rmaz£sti anyak k6r6ben.
Ez is arra vall,
hogy
magatart£sukat nem valamifele tudatos ellenkez6s vez6rli, hanem a k6rtilm6nyek hozt£k 1,gy. A hazass£gk6t6s mell6z6s6nek ok-strulctliraj£t attekintVe 6sszefoglal6an is elmondhat6 teh£t, hogy az 6/effdrJZ' kCZPCSO/CZfbCZro 6/6, cznycik meghataroz6 t6bbs6ge hiil6nb6z6 szem6lyes
okok vagy anyagi megfontol£sok, nem pedig elvi okok miatt v£1lalja 6letformajat. Az 6lett£rssal 616 any£k alig t6bb mint egynegyed6r6l (26,997o-£r6l) mondhat6 el csup£n, hogy a h£zassag
ketel6ket a maguk szamara nem tartjak megfelel6 6letkeretnek. Ertelemszerd, hogy a r6videsen h£zassagot tervez6k k6z6tt ilyen egy£ltalan nines. Ha a t6rv6nyes kereteket elfogadni egy£ltalan
nem tud6k csoportjaba azokat soroljuk, akik "czz egyjj#6/6sfeez #em ke// pczpz,r,,, vagy a ?JiZggcf/e#, C;,3C5//6 szerefvee /7tCZrCZdreZ'" OkOlckal indOkOljak d6nt6stiket, akkor ezt az attiffid6t a
hazass£gk6t6st egy£ltal£n nem tervez6 6lett£rsak 40%-anal, a bizonytalanok (,,talan'' valaszt ad6k) 28 %-anal val6szl,ndsithetjtlk.
Felt6telezhetrfenk, hogy h£zass£ggal szembeni ellenvefesek j6val intenzivebben 6lnek azokban az any£kban, akik az 1995. 6vi gyermeksztil6s ufan egyed#/ maradtak, t4!k_,_C[2ngJng6prtl1
(Ez az 6sszes h£zassagon ki,viil szult n6£9±%J-at jelenti.) Arra a kerd6sre: ,,volt-e olyan terve, hogy a gyermek apj£val hazass£got k6tnek?'' - az egyedtil £ll6 any£k t6bb mint fele, 52,5 97o-a kets6gkiviil ,,nem,, v£laszt adott, vagyis alckor sem gondolt
__----,¬
=--I,
egy kes6bbi hazass£gk6tes lehet6s6g6re, amikor szoros kapcsolatba kerdlt j6vend6 gyermekenek apjaval, de akkor sem, amikor teherbe esett. Am alig vannak kevesebben (47,5%) azok, akik ` _-nagyon is sz5mitottak arra, hogy kapcsolatukb6l a kes6bbiekben hazassag lesz. A "mi6rt nem
Ill gondolt h6zass£gra?'' 6s a ,,mi6rt nem sikerult a h£zassagk6t6s?'' k6rd6sekre kapott valaszokb6l
112
egy6rtelmfien az vilaglik ki, hogy a h£zass£got sztlks6gtelennek tart6k aranya az egyedilall6
anyak kez6tt meg kevesebb, mint az 6lettarsi kapcsolatban 616k csoportj£ban, s a f6 ok dominans
m6don erz apa szem6lye..
Volt-e olyan terve, hogy a gyermek apjdval hdz;assdgot hotnek? (A gyermeksztil6s ut£n egyedtll maradt any£k v6lem6nye) (szazal6k)
Volt ilyen terve Mi6l-t hem sikertilt?
- az. apa nem kivdn (egyel6re) megn6stllhi - anyagi vagy csaladi probl6mak akadalyozzak - egy6b ok vagy Hem tudja
2l,3
Osszes egyedijldll6 tervez6 anya
47,5
13,5
12,7
Neln Volt ilyen terve, Inert..
- hem taI.tja fontOSnak, a mai modern Vil4gban nines jelent6s6ge annak,
10,9
hogy h6zassagban vagy 6lett4rsi kapcsolatban 6lnek - fuggetlen, 6n6ll6 szeretett volna maradni, mert c6ljait, elk6pzel6seit l'gy
8,1
jobban meg tudja val6sl'tani - a hfeassagot altal4ban hem ellenzi, de cz gyemck c!f!/'dAoz reem A/,wire
22,0
ferjhez lnenni - a szoci6lis tamogatas miatt el6ny6sebb, ha hem k6tnek hazassagot - egy6b ok vagy hem tudja
10,1
Osszes egyedtlldll6, nem tervez6 anya
52,5
1,4
loo,0
Mindent egybevetve az egyedtil maradt anyak k6zel fel6hel is els6sorban egy6ni
ak?ff!2[:L!::pp±!s±Jfz=::4gJs§L6spe!sJ(mivel vagy az aPa nem kiV£n n6stilni, vagy az anya nem s'zeretne tart6s kapcsolatban maradni vele - 43,3%); csal£di, anyagi, szocialis vagy egy6b
akadalyt 37,797o-uk emlit, s meg egy6t6dtiket sem teszi ki azok egytittes ar£nya, akik ,,nem
tartjak fontosnak a papl'rt'' vagy ,,6nall6sagra, fuggetlens6gre ,, vagynak (19%), vagyis akiknek attiffidjeit a magunk r6sz6r6l
hazassag-ellenesnek min6sl'tettiik.
(Mtisz6hasznalatunkban a
~hazass£g-elleness6g,, term6szetesen leegyszerdsitett kifejez6s. Az esetek nagy r6sz6ben ekkor
sem kategorikus, elvi szembenall£sr6l van sz6, hanem arr6l, hogy az 6rintettek saj6t 6lettikben
nem tudjak, nem akarj£k elfogadni a hazass£ggal egytlttj£r6 t6rv6nyes k6t6tts6geket.) Ez ut6bbiak aranya meghaladja a 2097o-ot ha az anya valaha 6lettdrsi kapcsolatban 6lt az apaval,
vagy pedig ha szoros kapcsolatot tartottak fenn, de nem laktak k6z6s lakasban. Am alig t6bb mint
lO97o
(12,597o)
csak
azoknal
az
anyaknal,
113
akiknek
l995.
6vi
terhess6ge
"alkalmi
ismerets6gb6r sz£rmazott. Kor£bban bemutattuk, hogy alkalmi ismerets6gb6l t6rt6n6 teherbe
es6sek fok6pp a nagyon fiatal kori hajadonoknal fordultak el6; 6k azok, akik kapcsolatuk l6trej6ttekor egy6ltalan nem gondolnak a k6vetkezm6nyekre, s teherbe es6stlk gyakorlatilag teljesen fuggetlen att6l, hogy 6k maguk, szem6ly szerint h£zassag-p6rti vagy hazass£g-ellenes
attiffid6kkel rendelkeznek-e. J6llehet, adataink egybehangz6an al£t£masztj6k, hogy a h£zassagon kfvtil sztilt any£k
meghat£roz6 t6bbs6ge egy6ltalan nem ellenz6je a t6rv6nyes h£zass£gnak, a kutatas feladat5nak tekintetthk armak vizsg£latdt is, hogy a fec5zczssc5ggcz/ m!'rer z'#,6zm6"ye/ szembe#z' e//e#Grz6sek az
anyak
mely
t£rsadalmi-demogr£fiai
csoportjaira
a
legjellemz6bbek.
A
k6rd6st
tigy
is
megfogalmazhatjuk: vajon igaz-e az, hogy ilyesfajta ellerferz6sek 6ppens6ggel azokban a
csoportokban 6lnek az £tlagosnal intenzivebben, amelyek az tijabb keleffi valtozasokban (a hazassagon kl,viili gyermekv£llalas gyors n6veked6s6ben) Glen jarnak, vagyis az id6sebb,
iskol£zottabb n6i korcsoportokra? Elemz6stink szerint ilyen 6sszefugg6s kimutathat6, m6gpedig a csal£di 6letforma, a csaladi £llapot, az 6letkor, a teleptll6s, az iskolai v6gzetts6g' a vall£sossag
valamint a sz£rmazas v£ltoz6i ment6n.
37. A haz;assdggal ndnt int6zm6nnyel szembeni ellen6rz6sek ardnyal afobb tdrsadalmidemogrdfiai csoportokban a haz;assdgon kivtll sz.illt anydk teljes rhintdjdban (szazal6k)
(N=1433)
T4l.sadalmi-demogl.£fiai
"Nem fontos a papir"
csoportok
Csalddi 6leiforma Egyedtllill6k Eletfarsak
Hazasok Csalddi &llapor
Hajadon ElvalI
6zvegy 6s hazas
114
"OndlI6, fuggetlen szeretne maradni"
Egytitt (az ellen6l.z6sek
aranya)
tdbldz;at folytatdsa Tarsadalmi-demografiai csoportok
"Nem fQntOS a PaPir,,
Onall6' fuggetlen
szeretne maradni»
Egytitt (az ellen6rz6sek ar£nya)
Korcsoport
l8-l9 eves
20-24 eves 25-29 eves
:: ;;
30-34 eves 35-X eves
; i; i
:; ;
2
26
i
Telepi)l6s
Budapest
;:
Vid6k
:
:: :
lskolai v6gz;ens6g
8 osztalyn£l kevesebb
4;:
8 oszfaly
:,i
Szakmunkas iskola K6z6piskola
;
Egyetem, foiskola
;
; ;: ;
:;
i; :
validsoisdg Az egyhaz tanitasai[ k6veti
:
Vall4sos a maga m6djan Nem vallasos
:
Sz.4runzJdS
Cigany Nem cigany
A'//a?g
A v6lem6nyek differenci£l6dasanak k6t vonulata figyelhet6 meg. Az egyiket az 6/erg;fv4/roz6k szabjak meg: az 6lett£rsi kapcsolatot valaszt6k valamint az elv6lt csal6di allapothak
k6r6ben er6sebb a h£zassaggal szembeni ellerferz6s, mint az egyedul6ll6kban 6s a hajadonokban.
Ez 6rthet6 is, hiszen az 6lett£rsak nagy r6sze (fok6pp huzamosabb egytittel6s utan) tobb6-
kev6sb6 v6glegesen d6nt6tt mar valasztott 6letformaja mellett, az eMltaknak pedig rossz tapasztalataik varmak a h£zass£gr6l. Az elv£ltak - akik egyben ,,id6sebbek?, is -.jobban
vagy6dnak az 6ndll6s£g, a fuggetlens6g ut£n is, mint a fiatal hajadonok. Az 6letht-valtoz6knal markansabb, er6teljesebb a 4tfrscZC!CZ/m!' VC5/roz6k hatasa. Ennek az
lehet az oka, hogy az attittid6ket nem csak a demografiai 6letht, hanem - talan meg nagyobb m6rt6kben - a tarsadalmi hovatartoz£s is meghat£rozza. Ez leginkabb az attittid iskolai v6gzetts6g szerinti alakul£san£l mutatkozik meg:
az
iskolazottsag
emelked6s6vel
nagyon
jelent6sen n6vekszik a h£zassaggal szembeni ellerferveket felsorakoztat6k ar£nya, ezen beml a
115
diplom£sok k6z6tt p6ldaul legmagasabb - az £tlagos 7-897o-kal szemben kezel 20% - az 6n£ll6s£gra, fuggetlens6gre vagy6k6. A k6s6bbiekben r6mutatunk arra, hogy ez az allasfoglal£S
a diplomas anyak r6sz6r6l sem a hazass£g int6zm6ny6vel val6 kategorikus szembefordul6st
takar, hanem azt, hogy 6k tartjak leginkabb ,,egyenrangri versenyt£rsnak" a paros 6let ket formajat. Az iskolai v6gzetts6g szerinti gyakoris£gok j6l al£tamasztjak, hogy az iskolazottabb n6k statisztikailag is megfigyelt, gyors magatartasvaltoz£sa val6ban 6rt6krendbeli v£ltozast is jelent.
Szembettin6 a f6v£rosi 6s a vid6ken 616 any£k v6lem6nyelt6r6se. Budapesten a vid6ken
616krfel ketszer t6bb olyan any£t tal£ltunk,
ellerferz6seik
vannak.
Annak,
hogy
akiknek a h6zassdg
orsz£gos
viszonylatban
int6zm6ny6vel szemben
"csak"
minden
6t6dik,
de
Budapesten minden negyedik gyermek sztiletett hdzass£gon kl'vtil a vizsg5lat 6v6ben, ez is egyik magyar£zata lehet: az 6rt6krendbeli valtozasoknak, a modernizaci6 hat£s5nak 6rv6nyestll6s6re a
f6varosban, ahol magasabban iskolazott n6k is stirdbben 6lnek, j6val nagyobb es6lyek varmak mint vid6ken.
Vizsgalati mintankban igen csek6ly a magukat nagyon vall£sosnak tart6k szina, valamelyest a hitb6li meggy6z6d6s hatasa m6gis megfigyelhet6:
a h£zassaggal szemben
gyakrabban varmak ellerferz6seik azoknak, akik bevall£suk szerint nem fogadj£k el a vall£s, az egyh£z tam,t£sait.
N6mi
magyar£zatra
szorul
a
cig£ny
6s
nem
cig£ny
sza-azasd
anyak
v6lem6nyktil6nbs6ge. Adataink alapj£n tigy ttinik fel, a cigany sz£rmaz6sti anyakban kevesebb ellenvet6s 6l a hazass£ggal mint int6zm6rmyel szemben; a hasonl6 attittiddel rendelkez6k aranya
a nem cig£ny any£k k6r6ben 10 szazal6kponttal magasabb. M6g6tte f6kepp az iskolai v6gzetts6g
hatasa sejthet6. M6gis elgondolkoztat6, mi lehet az oka armak, hogy mig a tapasztalatok szerint
a cig£ny n6pess6g k6r6ben hagyomanyosan gyakoribb a hazassagk6t6s mell6z6se,
ez a
magatart£s attittidjeik szintj6n nem 6rhet6 tetten. N6zefunk szerint 6ppens6ggel e hagyomanyok er6sitik meg a cig6ny any£k csoportjaban azt a bealll,t6d£st, hogy szamukra a "h£zass£g 6s/vagy 6lett£rsi kapcsolar alternatfv£ja nem jelenti a k6t 61etforma k6z6tti valaszt£s olym6rt6kti, feszl,t6
k6nyszer6t, mint amilyent jelent ez azok sz£m5ra, akik alapvet6en a t6rv6nyes hazassagk6t6s tradicionalis szabalyai k6z6tt nevelkedtek, s akik rfesz6r6l esetenkent szinte deklaraci6-6rt6kfi a
hazassagon kl,vtlli gyermekvallalas. Ez a kul6nbs6g okozhatja azt is, hogy a cig£ny any£k
k6r6ben legnagyobb a sz6ma azoknak, akik a ,,mi6rt''-k6rd6s6re (,,mi6rt nem terveznek
116
hazass£got,,) nem igaz£n tudtak mit v£laszolni, mivel a ,,v£laszt£s,, probl6m£ja k6z6mb6s
szinukra; a k6rdlm6nyekt6l fugg6en szivesen valasztjak a paros 6let mindket formaj£t. Az eddigiekben kimutattuk, hogy a hazass5gon kivul sztilt n6k egy6ni, szubjektiv d6rfeseiben a hazass£g intezm6ny6vel szembeni elleherz6sek csak kev6ss6 jatszhattak szerepet -
alig t6bb mint egy6t6dtikre jellemz6 csupan ez. A nagy t6bbs6g vagy r6videsen h£zass£gk6t6sre
t6rekszik, vagy pedig ktils6 - £ltaluk nem befolyasolhat6 - anyagi 6s csal5di k6rulm6nyek miatt v£llal egy, a hagyomanyost6l elter6 6letformat. Nem tudni ma meg, hogy ez v6glegesen l'gy marad-e, vagy el6bb-ut6bb m6giscsak hazass£gra l6pnek mostani parjukkal, esetleg tij t£rsra talalnak.
A k6vetkez6 fejezetben m6s rfez6pontb6l fogjuk vizsgalni az attiffid6ket. mggetlendl a szubjektiv d6ntesekt6l, az egy6ni 6letvezetes soran felmerdl6 probl6makt6l, azt pr6baljuk megvizsgalni: a hazassagon kivtil gyermeket vallal6 n6k szam6ra £ltal£noss£gban mennyire Jl6pszeJ,fe, a ParOS 6let t6rv6nyes vagy nem t6rv6nyes valtozata, 6s mermyire rfepszerdek az
egyedtil
616s
kul6nb6z6
vari£ci6i;
milyen
m6rt6kben
tartjak
a
megkerdezett
anyak
elfogadhat6nak, toleralhat6nak a saj£tjukt6l elter6, m£sfajta csaladi 6letformakat.
c) A hal6nbbz;6 csalddi 6leifornd:k n6pszertis6ge
Hogy memyire n6pszerdek a paros egytitt616s kul6nb6z6 form£i, s mennyire azok az egyedtll 616s ktll6nb6z6 valtozatai (pl. teljesen egyedil, egyedtll de gyermekkel, egyedtll lakni,
de szoros parkapcsolatot tartani fenn stb.), arr6l mostani vizsgalatunk el6tt mar mas, az
6letforma-valaszt£sban 6rintett, speci4lis csoportok k6r6ben is g)ngt6tttink informaci6kat. A 20-
35 6v kez6tti n6k 6s 20-40 6v k6z6tti ferfiak megkerdez6se alapj6n arra a megallapit£sra juthattunk, hogy bar a fiatal feln6tt gener5ci6 nagyon er6sen p£rtfogolja a nem h£zas, az 6lett£rsi egytitt616st, kor5ntsem nevezhet6 ,,h6zass6g-ellenesnek,, ; thlnyom6 t6bbs6gtlk egy£1talan nem
fogadja el azt az alll,t£st, hogy )}a h£zassdg ma mar elavult int6zm6ny,, (v6. Csefe-Szombczrty 6s
tsai
1994).
Hasonl6 eredm6nyt mutatnak az Eur6pai Term6kenys6gi 6s Csaladvizsgalat
magyarorszagi adatai is (v6. Kamczrt5s 1995). Hazass£gban 616 6s egyedtilall6, kisgyermeket
nevel6 fiatal sztll6k megk6rdez6se sor6n pedig azt tapasztaltuk, hogy bar az egyedtll£ll6,
gyermekes n6k valamivel elfogadhat6bbnak tartj£k az egyedtil 616st, mint ahogyan hazas t4rsaik gondolkoznak err6l, az ide6lis 6letforma az 6 szamukra is a p£ros egytitt616s, els6sorban a hazassag (v6. Porogrc5cz-S. A4o/#c5r 1994fo).
117
Ezt az6rt 6rdemes el6re bocsatani, mert az 1995-ben h5zass£gon kiwil sztilt anyak -
6letkoruk szempontjdb6l - ugyanehhez a korabban mar vizsg£lt korosztalyhoz tartoznak (z6mmel 6k is 20-35 6v k6z6ttiek 6s kisgyermeket gondoznak); attiffidjeiknek ez6rt t6bb6kev6sb6 illeszkednitlk kell generaci6juk n6zeteihez, felfogasahoz. Ez gyakorlatilag igy is van: a
h£zassagon kivtll sztilt any6k meghat£roz6 t6bbs6ge nagyon is idealis 6letformanak tartja a hazass£got, am ezzel csaknem teljesen azonos 6rt6ktinek az 6lett6rsi egytitt616st is. Azonban - ha
k6ztlltik kevesekre is jellemz6 - m6gis tetten 6rhet6 a h6zass6g (6s/vagy az 6lett£rsi kapcsolat)
negativ megit616se (vagy legalabbis a p£ros 6letformak h6tr£nyainak, s veltik szemben az egyedtil 616s el6nyeinek thlhangstilyoz£sa) is. Jogos lehet a k6rd6s: az anyak saj6t, szem6lyes
6letforma-valasztasait vajon befolyasolja-e az, hogy a ktil6nb6z6 csaladi 6letformak negativumait 6s pozitivumait mik6nt it6lik meg, vagyis hogy £ltal£nossagban a csaladi 6letformakkal
kapcsolatban milyen attittid6kkel rendelkeznek. Mealegyezztik, az 6sszefugg6s ketir£nyd. Arra is van es6ly, hogy I,a k6rdlm6nyek hozzdk tigy'', hogy az anya - korabbi tervei, elkepzel6sei ellerfere - valaszt egy,
a tradicion£list6l elter6 6letformat,
6s
"6nigazol£sk6nr
(esetleg
v£lasztasanak pozitiv tapasztalatai k6vetkezt6ben) £ltal£nosabb szinten is v6ltoznak attittidjei a h£zas/nem hazas 6letforma alternatl,vaj£t illet6en. K6rd6ivtinkkel erre is valaszt keresttink.
A lctil6nb6z6 6letform£kat - az iskolai oszt£lyozashoz hasonl6an 5-t61 1-ig terjed6 sk£l£n 6rt6kelve - az anydk 65%-a szerint ferj, '6lett£rs n6lktil, kizar6lag csak a gyermekkel 6lni
rassz,, vagy ,,roczgyow rossz,,. Egy6t6dtik hajlamos arra, hogy ,,k6zepes,, osztalyzatot adjon,
vagyis m6rlegelje az egysztll6s status el6nyeit 6s h£tranyait. Ugyanakkor ha kis szamban is, de
m£sfajta
6letvezetesi
mintak
tudatos
valaszt£sa
is
megjelenik.
Az
anya-gyermekkel
-
csal£dformat p6ldaul 997o ,,j6nak" vagy })nagyon j6nak" tartja, 16% pedig ugyanilyen pozitivan
v6lekedik arr6l a megoldasr6l, hogy az anya maradjon szoros kapcsolatban az apaval, de ne lakjon vele egy fed6l alatt. Ezzel 6sszhangban 7-8%-ra tehet6 azok ardnya, akik hazastdrsak vagy 6lettarsak egyutt616s6t egyaltalan nem tartj£k kiv6natos 6letformanak. Mindez arra utal,
hogy az 6rt6kek 6s norm£k liberalizal6d£sa k6vetkezt6ben nemcsak a kapcsolat t6rv6nyesl't6se
vagy annak mell6z6se jelent valaszt£si lehet6s6get; az egyedjj/6//6 sz#/o~ 6s gye-ck/ek/ 6sszet6telti csal£d k6pe nemcsak k6nyszerds6gb6l, de tudatos d6nt6s alapj6n is kib6vl'ti a csaladr6l, csal6dalapitasr6l alkotott tervek, elk6pzel6sek alternatl,vait. A legrfepszerdbb 6letforma
azonban m6gis a szoros, egytittel6 parkapcsolat, gyakorlatilag k6zel azonos 6rt6kfinek tartva a t6rv6nyes 6s nem t6rv6nyes egytitt616seket.
118
38. A v6lerfenyek megoszldsa a kul6nbdz;6 csalddi 6leiform4krbl szazal6k
R6szbenj6,r6szbenrossz(3)
Csaladi 6letformak
Onall6an, egyedtil 6lni, ferj, 6lettars
Nagyonj6(5)
Rossz (2)
J6 (4)
4
4
22
6
10
23
Egytitt 6lni 6lettarssal 6s gyermekkel
52
28
10
4
Hazass£gban 6lni gyermekkel
64
14
8
3
n6lktil, csak a gyermekkel
Femtartani a szoros kapcsolatot a gyel.mek apjival, de nem lakni egytitt vele
Nagyonrossz(I)
I9
24
46
Nemtudja
6sszesen
4
loo
31
6
loo
3
3
loo
6
loo
5
A megoszlasokb61 6sszefoglal6 indexeket szamitva (a k6zv6lem6ny-kutatasokb6l ismert,
100 fohi "rfepszerds6gi index'' mint£jara) az ttinik ki, hogy a meglehet6sen homog6nnak tfin6 v61em6nyeket az any6k tudatosan valasztott vagy sorsszerden bek6vetkezett 6lethtja m6dosl'tja;
az anyak harom tipikus csoportjat)an az egyes 6letformak rfepszerds6ge nem teljesen azonos.
39. Kj)lOnbbz/6 csalddi 6leiformd:k n6pszerts6ge
az anyck gyernekszj)Its utdn kialekult 6leiformdja sz,erihi
Elettarsikapcsolatban616anyak A sztll6s utahhazassagotk6tottany£k
Eletformak
Allag
Egyedtll£Il6anyak
6n6ll6an, egyedtil 6lni
7:
Szoros kapcsolatban az apaval, de nem lakni vele egytitt Elettarsi kapcsolatban 6lni
i;
Hinssigban 6lni
¢g
i 5:
;
L£that6, hogy a hazass£g 6s az 6lett£rsi kapcsolat csup£n azok szem6ben egyehert6kfi alternativa, akik maguk az 6letfarsi egyuttel6st v£lasztott£k. Egy6rtelmti a h£zass£got k6t6ttek 6nigazolasa, bar igen magasra 6rt6kelik az 6lettirsi eg)riitt616st is - hiszen a szti16sig 6k maguk is
ebben az 6letfom£ban 6ltek. Az egyedtll maradt any£k attiffidjei mar 6sszetettebbek. Ez abb6l k6vetkezik, hogy mint korabban arr6l mar sz6 volt - egyesek tudatosan valasztjak az 6ndll6 6letet (6n6luk annak
osztalyozasa is magasabb), mig m£sok csup£n kenyszerds6gb6l maradtak egyedtil. 6naluk azonban a paros 6let Let v£ltozata k6ztil a m6rleg a h£zass6g javara billen. Az egyedtll£ll6 anyak
119
nagy r6sze - ha m6djaban 5llna - val6szl,ndleg szivesebben folytatna 6letet t6rv6nyes h£zass£g,
semmint 6lett6rsi egytittel6s formajaban. Az attiffid6k szintj6n nagyon jelent6s ktil6nbseg van az egyedtll 616s ket formajanak megl,t616se kez6tt: az apaval val6 szoros, de egytittlak£s n6lktili kapcsolatot 9-10 ponttal jobb
6letformanak tartjak, mint a teljes fuggetlens6get. Ebben ugyancsak k6tfajta motivaltsag jatszik
szerepet. Ha az apa nem akarja (vagy - ha meg nem valt el - nem tudja) szorosabbra ffizni a k6tel6ket, az 6rintettek azt rem6lhetik: meg mindig jobb egy laza kapcsolatot fenntartani, mint
teljesen magukra maradni. De rokonszenves 6letforma ez azoknak is, akik eleve tigy tervezik
6lethket, hogy tigymond, "fuggetlenek maradnak,,. Tekintstlk £t most, kik azok, akik ,,nagyon j6nak" , de legalabbis ,j6nak'' tartj6k, ha egy anya 6n£ll6an, egyedti1 6l, ferj, 6lettars n6lkul, csak a gyermekkel. Mint l£ttuk, 6sszess6g6ben
az any£knak meglehet6sen kis hanyada, 8 %-a v6lekedik csak igy. Az 6ltalanos szociol6giai v£ltoz6k (tim. teleptll6s, iskolai v6gzetts6g vagy ak£r a
vallasossag) egyaltal£n hem befoly£solj£k e v6lem6nyeket. Az 6letkor mar igen: a 35 eves 6s
- -__- -_
id6sebb anyak 31 %-a j6nak vagy nagyon j6nak tartja az egysztil6s statust. M6g6tte a csaladi I_-__-_-_ oth, akik hazass£guk
allapot hatasat fedezhetjtlk fel: 35 6v felett t6bb az eMlt csal£di §lis_t_ sokszor Ea_u_tin-iz-e-gyldgiv-fl£s-i
inkabb felszabadul£sk6nt 6lik meg. Az egy6ni 6letutak
k6z6tt mar t6bb olyan, specialis eset is van, amelyek m6dositj£k az eg6sz mint£ban tapasztalt atlagot:
Az egyedtll 616s/'6
vagy nagyon jb (Atlag: 8%)
- Egyedtil£ll6 hajadonok
7:
- Egyedtil£ll6k, akik csck chAez fzz apdAoz nem kiv£nnak ferjhez menni - Egyedtilall6 elv4ltak
- Alka]mi ismerets6gb6l teherbe esettek - £lettAI.Si ViSZOnyban 6ltek, de az egytitt616s megszakadt
; :i
- Egyedtil5ll6k, akikflltgge//creek A/'vcimck marczch/I
Kizar6lag
tin.
6letht-v£ltoz6k
differenci£ljdk
a
v6lem6nyeket
azon
alternativa
meg1'tel6s6n6l is, hogy mennyire j6 az apaval szoros kapcsolatban maradni, de nem lakni eg)riitt vele:
120
Szoros kapcsolatban maradni, de hem lakni egytltt az ap£val/'6 vczgy nczgyow/6 (Atlag: l6%)
- Akikn6l a gyermeksztil6s el6tt a kapcsolat megsztint - Egyedtil5ll6 hajadonok - Egyedtll6ll6 elvaltak
oi
- Ahol a gyermeksztil6s el6tt nem 6ltek egytitt
- Alkalmi ismerets6gb6l teherbe esettek - Elettarsi kapcsolatban 6lnek, de nem kivannak ferjhez menni - Egyedtil6ll6k, akiknek "hem fontos a papir,, - Egyedtilall6k, akik "fuggetlenek kivannak maradni"
;
¢;
Nem kell indokolni, ebben a k6rben mi6rt oly nagy az 6lett£rsi kapcsolat n6pszerds6ge;
erre a kerd6sre a kerdezettek kerek 8097o-a j6 vagy nagyon j6 osztalyzatot ad. Elfogadotts6ga
m6rs6keltebb a h£zasok 6s az egyedtil£ll6k k6r6ben, 6s akkor is, ha az 6letutak maskepp alakultak. De minden vizsgalt kateg6riaban t6bbs6gi v6lem6ny az 6lett£rsi egytitt616s pozitl'v
6rt6kel6se - ez al6l csup£n azok jelentenek kiv6telt) akik 6lethket fuggetleriil kivanj£k 6lni.
Elettirsi kapcsolatban 6lni
jb vagy ragyonjb (Atlag:80%)
- Hhasok - Akik az apaval hem 6ltek egytitt
- Egyedtilill6 elvaltak - Akikn6l a kapcsolat a sztil6s ut£n megszfint - Elett£rsi viszonyban 616k, akik czze/ czz czp4vcz/ hem kiv£nnak h£zass£got k6tni
- Egyedtilall6 hajadonok - Akik terhess6ge alkalmi ismerets6gb6l sz£rmazik
- Egyedtilill6k, akik fuggetlenek kl'v£nnak maradni
;
4! ¢;
Hasonl6keppen egy6rtelmtien pozitl'v a hazassag megitel6se. Itt azonban mar nemcsak az 6letht-v£ltoz6k, hanem szociol6giai v£ltoz6k hafasara is felflgyelhettink, mindenekel6tt az iskolai v6gzetts6g6re 6s a vallasossag6ra.
Bar a hazassag n6pszerds6ge a 8-nal kevesebb oszt£lyt v6gzettek ker6ben is nagy) a k6z6piskolat vagy egyetemet, f6iskolat v6gzettekrfel 9 sz6zal6kyonttal azt is meghaladja.
Felmerdlhet: nincsen-e ellentmond£s ak6z6tt, hogy a nem h£zas sztil6sek orszagosan 6ppen az
iskol£zott n6k k6r6ben emelkednek a legdinamikusabban, ugyanakkor a h6zas 6letform£ra m6gis 6k adjak a legjobb oszt£lyzatokat. N6zettink szerint nincsen ilyen ellentmond£s. A hazass£gop
kiviil sztllt, iskol6zott anyak kepviselik leginkabb azt az 6rfekrendet, amely szerint a paros 6letformak k6z6tti szabad v6laszt£s nem jelenti a ,,nem v£lasztott alternativa,, le6rt6kel6s6t,
121
lebecsuleset. sat, felfogasuk szerint vele egyerfertekti, tehat nagyon is j6 lehet az is, ha valaki egy6ni izl6s6t k6vetve - hazassagot k6t. M£s a helyzet a vall£sossag hat£sdn£l. Bar a nem vall£sosak is nagyra 6rt6kelik a
h£zass£got, meg inkabb all ez a nagyon vallasosakra ("az egyhaz tanitasait k6vet6kre''); a k6t szels6 p6lus k6z6tti ktil6nbs6g itt is 9 szazalekpont. M6g6tte a vallasos n6k konzervativabb
beamtotts£ga £llhat. (Megjegyzend6: nemigen besz6lhethnk itt szignifik£ns 6sszefugg6sr6l,
csupan valamifele jelz6sr6l. A magukat nagyon vall6sosnak tart6k aranya az eg6sz mint£ban t6red6knyi - mind6ssze' 4%; a "maguk m6dj£n,, vall£sosake 53%, a nem vall£sosak6 36%, 7%
pedig el gem tudja d6nteni, vall£sos-e vagy gem. Az aranyok azonban nem sokat ktil6nb6znek att6l, amit 1993-ban 18-40 eves ferfiak 6s 18-35 eves n6k reprezentatl'v mintajan kaptunk. Ott a valaszad6k 697o-a bizonyult nagyon vall£sosnak, az egyh£z tanl't£sait k6vet6nek. E tekintetben
tehat a hazassagon kivtll sztllt n6k nemigen ktil6nb6znek generaci6juk felfogasat6l.) Hazassagban 6lni/'6
vagy nagyonj6 (Atlag:78%)
Iskolai v6gzetts6g - 8 osztalyn£l kevesebb
- 8 osztaly - szakmunk£s iskola - k6z6piskola - egyetem, foiskola
::
; ;;
Valldsossdg
- vallasos, az egyhiz tanl'tisait k6veti
:
- valldsos a maga m6djan - nem vallasos
; ;i
Az 6letdt-valtoz6k hatasa term6szetesen itt is 6rv6nyestil: a hazass£got k6tni nem
6hajt6knak ,,csak,, 67%-a v6li j6nak vagy nagyon j6nak ezt az 6letformat. Ami pedig a fuggetlen 6letre vagy6kat illeti, hezeteik csaknem fele-fele aranyban oszlanak meg: mind6ssze 37%-uk
tartja j6nak vagy nagyon j6nak a h£zass£got, 32%-uk pedig kifejezetten ,,rossz,, vagy ,,nagyon rossz,, 6letformanak gondolja. Megpr6baltunk felelni arra a k6rd6sre, hogy vajon akiket az motival a h6zassagk6t6s mell6z6s6re, hogy az egysztil6s csal£dok fokozott szoci4lis tinogatasban r6szestllnek (ilyen p6ldaul a csaladi p6tl6k emelt 6sszege), m£skepp itelik-e meg a ktil6nb6z6 csaladi 6letformak el6nyeit-h£tranyait.
122
Ilyen ,,praktikus megfontol£s" csak kevesekre jellemz6. Az 6lett£rsi kapcsolatban 616k
5%-a (69 szem6ly) adott csak olyan v£laszt, hogy az6rt nem terveznek t£rsukkal t6rv6nyes h£zassagot,
mert ,,a szocz'c5/z's 4t5mogczfds m!'czff z'gy a/6froydrebG''.
Az egyedtil
616k k6ztil
mind6ssze 6 anya indokolta hasonl6an allaspontj£t. Motivdlts£gukban k6ts6gkivtll racion£lis
elem, hogy e 75 anya k6r6ben az alacsonyabb tarsadalmi st£tustiak szama nagy, cigany
szarmazasd is relatl,ve t6bb van k6z6tthk, 6s a bevallott egy f6re jut6 nett6 j6vedelmtlk az 6lettarsi kapcsolatban 616k egy6bkent is igen alacsony, 10 052 Ft-os £tlaga alatt marad. A
lctil6nb6z6 csaladi 6letform£k n6pszerfis6ge azonban nem t6r el az eg6sz mint£ban, illetve az 6lettarsi kapcsolatban 616krfel tapasztaltt6l: tdlnyom6 t6bbs6gtik az egyedtil 616s mindket formaj£t
rossznak vagy nagyon rossznak, a parkapcsolatban 616s mindk6t form£jat pedig j6nak vagy
nagyon j6nak tartj£k. A praktikus szempont tehat - rigy ffinik - nem befoly£solta az egyes csalddi 6letform£knak inkabb az 6rt6kek 6s attiffid6k altal meghatarozott megl,t616s6t.
Meg kell azonban jegyezni, hogy adatfelv6teltlnk id6pontjaban, 1996 els6 h6napjaiban meg nem l6pett 6letbe a csal6di p6tl6k egy f6re jut6 j6vedelemhez k6t6s6nek tij rendszere, ami az esetek t6bbs6g6ben kets6gkivtll el6ny6sebb akkor, ha a kiszamitas alapja kiz£r6lag csak az
anya j6vedelme. K6rdezettjeinknek azonban err6l ekkor meg nem lehettek tapasztalataik. Az dn. Bokros-csomagot megel6z6en az egyedtllall6 sztll6k el6ny6t csup£n az emelt csaladi p6tl6k
jelentette, amelynek csek6ly 6sszege miatt annak kedvez6tlen rfepesed6si hatas£val (nevezetesen a kapcsolat t6rv6nyes
legaliz£las4nak elhagy4s£val)
nemigen kellett szamolni.
(Bizonyos
vonatkoz£sokban 6s bizonyos szinten mar igen. Inkabb tapasztalati adataink Varmak arr6l, hogy
abban az id6ben, amikor a csaladok nem tarthattak fenn egyn6l t6bb lakast - nem v£s£rolhattak p6ld6ul a meg kiskord gyermektlk szam£ra sem - a szinlelt v£las 6s a tovabbi csaladi 6let 6lettarsi egytitt616s formajaban val6 fermtartasa nem szamitott szokatlan vagy ell'telend6 gyakorlatnak.)
Egy6bkent maga a lakossag is meglehet6sen bordl£t6 volt ebben a kerd6sben 1995
v6g6n, a csaladt£mogatasok lefarag£sa utan. Akkori k6zv6lem6ny-kutat£sunk szerint az emberek kezel 60%-a r6szben vagy teljes m6rt6kben elk6pzelhet6nek tartotta, hogy ''m!'vc/ czz egyedjj/c5//6
szj)l6k ktjnnyebben jutnak tdmogatdshoz., t6bb lesz a vdlds, vagy eleve hem ktjtnek hdz;assdgot". A nemzetk6zi tapasztalatok is arra vallanak, hogy a n6pesed6si elvek szocialis seg6lyez6ss6
v£ltoztatasa val6ban jarhat ilyen hat6ssal.
Emlithetjtik a volt Kelet-N6metorsz£g p6ld£jat,
amelyben az egyedtilall6 anyak kiemelt t£mogatasa (pl. soron kl'vtili lakashoz juttatasa) nagyon jelent6sen megemelte az egysztil6s csaladok sz4m£t; a volt szocialista orszagok k6ztll itt volt
123
legnagyobb
az
egyedtil£ll6
anyak ar£nya.
Am
az egyesit6s,
a magas
munkan6lktilis6g
megjelen6se utan helyzettik bizonytalarmd vdlt, mivel ezt a pozitiv diszkriminanci£t er6sen
megnyirbaMk. Jellemz6, hogy - 6sszehasonlit6 vizsgdlatunk (Pongrtjcz-S. A4o/#c5r 1994fo)
tanulsaga szerint - az egyesit6s utan az egyedtil 616s 6letformaj£t a volt kelet-hemetorszagi anyak mar j6val negativabban it6lt6k meg> mint a volt nyugatn6met r6gi6ban 616 tarsaik, ami m6g6tt a
kutat6k szerint f6kepp ez az anyagi ok all. A probl6mara egy6bk6nt az6rt hivjuk fel a figyelmet,
mert - azt gondoljuk - az dj rendelkez6sek hasonl6, a hazassagk6t6s elkeriil6s6re motiv£l6 hat6sival nalunk is szamolni kell. Az a t6ny pedig, hogy az 6lethket ilyen megfontol£sokkal tervez6
any£k
gyakorlata
6s
az
idealis
csaladform£kr6l
alkotott
elk6pzel6seik
k6z6tt
meglehet6sen nagy t£volsag van, azt sejteti, hogy az 6rintettek sz£mara emek a praktikus szempontnak a k6nyszerd elfogad£sa kor6ntsem fesztilts6gmentes. Ossze/og/cz/vcz:
a h£zassagon kl,viil sztilt n6k attiffidjei nem thkr6znek h£zass£g-
elleness6get. A4¢gczrczr4dsJ/kZ?6/ (ha kis sz£mban is, de voltak, akik miel6bbi h£zassagk6t6sre t6rekedtek), rovc5Z?Z?z' rcrvez'kZ?o7 (t6bb mint egyharmaduk "r6videsen" vagy ,,tal6n,, hazass£gra
l6p parj£val) az ffinik ki: el6g sokan varmak, akik a h£zassagon kiviili sztll6st atmeneti helyzetnek tekintett6k/tekintik.
Az 6lettdrsi egytitt616s l6tjogosults£ga azonban vitathatatlan
sz£mukra. A kerdezettek k6zel 9097o-a elv£rna, hogy a hdzassag 6s az 6lett£rsi kapcsolat a
t6rv6ny el6tt is egyenl6 legyen. Ez egy6bk6nt nem is indokolatlan. Mind a joggyakorlatban,
mind a szocialis raszorults£g meg£llapitasaban konfuzi6t okoz az, hogy - r6szben a hivatalos elbl'ralast m6rlegel6, taktikai okokb6l, r6szben a k6rnyezet elit616s6t6l tartva - az 6lett£rsi egytltt616s bevallasa nem egy6rtelmti.
Ha nem is sokakat vonz, de a hazassagon kivtili gyermekv£llal£sban szerepet j£tszik az w6nall6,,, a ,,fuggetlen,', a p6rkapcsolat n6lktili 6let, a gyermek6t egyedtll nevel6 anya mint
6letforma preferalasa is. R6szletesebb elemz6seink szerint azonban nem rajzol6dik ki az l'gy v6leked6k
valamifele
egys6ges
arculata
-
nem
£lll'that6
p6ld£ul,
hogy
azzal
jobban
rokonszenvezn6nek a f6v£rosban 616k vagy az iskolazottak, a fiatalabbak vagy az els6 gyermektiket sztil6k stb. Ez azt az 6vatos meg£llapl'tast engedi meg) hogy a (t6rv6nyes vagy nem t6rv6nyes) szoros parkapcsolat v6gleges elkerdl6s6nek v£gya ink6bb egy6ni be£lll,t6dasokt6l
fugg' annak nincsen megfoghat6 tarsadalmi bazisa. Vele m6gis 6rdemes szamolni, mert akik maguk6nak valljak, azok a nem h£zas sztilet6sek sz£m£t n6velik.
124
v. A HAzASSAG Es AZ ELETI,ARSI EGYUTTEuts AIIERNATiVAJAvAL KAPCstOI.ATOS
AITITtiDaK
Az 6letformak n6pszerds6g6nek megoszlasai azt mutatt£k, hogy a parkapcsolat legitim 6s illegitim formai egymas val6s£gos versenytarsait k6pezik. A h£zassagon kl,vtil sztllt n6k )?rokonszenve,, a t6rv6nyes h£zass£g irant el6g er6s, azonban m6gsem allithat6, hogy az illegitim gyermeksztil6s
vallal£sa,
a h4zassagk6t6s
k6sleltet6se
vagy
v6gleges
elhalaszt6sa
csupan
bizonyos kenyszerl,t6 ktils6 k6riilm6nyek hatas£ra t6rt6nik. Az anyak meghataroz6 t6bbs6ge nagyon is megfelel6nek tartja az 6lettarsi kapcsolatot mint 6letform£t, 6s egyaltalan nem 6rzi
kudarcosnak 6let6t amiatt, hogy a parkapcsolatban 616s k6t, ,,j6nak" vagy "nagyon j6nak,,
min6sitett formaja k6ztll 6 szem6ly szerint - id6legesen vagy v6glegesen - annak illegitim, t6rv6ny altal meg nem er6sitett valtozatat r6szesitette el6nyben. Attittidjeik a lakoss£gban 6s a
fiatal feln6tt generaci6ban egyarant tapasztalt, 6s korabbi vizsg£latainkban megfilgyelt tudati v£ltozassal fuggnek 6ssze (S. A4o/nc5r 1997). A hazass£gk6t6s t6rv6nyes aktus£nak id6zit6se
m6gtil fokozatosan, majd mind jobban felgyorsulva ffintek el a szazadunk els6 6vtizedeiben meg er6teljesen 6rv6nyestil6 erk6lcsi k6vetelm6nyek. (Valamikor ezek - az tin. pr6bahazassag egyes vid6keken a r6gi id6kben is 616 gyakorlata ellen6re - a h£zass£gk6t6s el6tti szexualis 6let szigord
tilalmdt is jelentett6k, legal£bbis a n6k szamara. A vallasossag cs6kken6s6vel, az egyh£z
szerep6nek hatt6rbe szoritas£val fokozatosan haMnyodott az egyhazi eskuv6 jelent6s6ge, a h£zass£g felbonthatatlans£ganak, az ,,as6-kapa'' - eszm6ny6nek k6vetelm6nye. A k6zv6lem6ny is mindink£bb elfogadta az dn. ,,polg6ri esktiv6t'', mint a kapcsolat legaliz£l6s£nak egyedtili
formajat. Az erkelcsi kenyszer kes6bb - a k6zgondolkod£sban meg napjainkban is 6rv6nyestll6 - a. "legaldbb ha gyermek szdrma:I.ik a kapcsolatb6l, kbss6k meg a haz;assdgot" - kjbwe;idrm¬ny¬v6 szelidtilt, 6s teljes m6rt6kben elfogadotta valt az a gyakorlat, hogy ez a k6tel6k felbonthat6, rijabb kapcsolatok, tij hazassagok megk6t6se is lehets6ges). Ezek a v6ltoz£sok nagyon jelent6sen lecs6kkentett6k a p6rkapcsolat t6rv6nyes 6s Hem t6rv6nyes formal k6z6tti tavols£got. Igy j6llehet, a hazass6g int6zm6ny6t korantsem tartja e/czw//froczk a fiatal gener£ci6, arra az erkelcsi
kenyszer hijan ma mar inkabb csak az - egy6bkent korabban is megl6v6 - praktikus megfontolasok ¢ogi, anyagi biztonsag) a gyermek j6v6je stb.), a hagyom£nyok szeretete (pl. az esktiv6
kiemelked6
tinnepi
aktusahoz
ragaszkod£s),
a
k6rnyezet
megl't616se,
elv£r£sai
6szt6n6znek. Ez6rt a procedtira tetsz6leges id6zft6se, elhagyasa nem okoz stilyos konfliktust a
fiatal par, de egyre inkabb a t£gabb csal£d, rokonsag szamara sem. Pl. sok v£laszad6nk szam£ra
125
elegend6 indok a t6rv6nyes hazass£g elmulasztas6hoz az, hogy az esktiv6 megrendez6se ,,sokba kerdl,,. (Az indok m6g6tt az a v6leked6s all, hogy ma a h£zass£gk6t6st szinte mar csak az esktiv6 kuls6s6gei, a lakodalom megtart£sa ktil6nb6ztetik meg az egytitt616s nem t6rv6nyesitett
formaj£t6l.) A gyermeksztil6sre hazassagon kl'vtil vallalkoz6k a lakossagnak, illetve a fiatal
generaci6nak olyan csoportjat jelentik, amely ezt a tudati v£ltoz5st j6val intenzivebben k6pviseli,
olyannyira, hogy saj£t 6letvezet6s6ben is megval6sl,tja: nem mondanak ugyan le a gyermekkel kiteljesed6 "teljes csal£di 6letr6l'', de nyitottak az 6letform£k kul6nb6z6 alternativ£i irant, mivel
a priv£t szfer£ban, a szubjektl,v d6ntesekben mar egyre kev6sb6 ffirnek meg ktils6 szabalyozast, erk6lcsi vagy t6rv6nyes k6nyszert.
Kutatasunk r6sz6t k6pezte az is, hogy e tudati v£ltozasokat vajon milyen attiffid6k jelenl6t6vel lehet leginkabb megragadni.
A vizsg6lat m6dszere az volt, hogy a hazassagon kivtlli csal£di 6letforma megl,t616s6nek
ktil6nb6z6 vonatkozasaival kapcsolatos n6zeteket, alll,t£sokat fogalmaztunk meg (sz£m szerint
ll-et), s a k6rdezetteknek az volt a feladata, hogy mindegyikr6l mondjak meg: cgyefGrfereck-e azzal vagy Jem. Ha valaki nem tudott a k6rd6sr6l d6nteni, pl. "r6szben,, 6rtett csak egyet, valasz£t
"bz'zonyfcz/czw?czk,, jel6lthk.
,,Nem f#cZ/a"
valaszt csak akkor regisztraltunk,
ha a
megk6rdezett szem6ly kifejezetten ezt mondta (vagy l£that6an nem 6rtette a kerd6s sz6veg6t). Hat £llitast korabbi kutat£sokban is felhaszn£ltunk, ezekn6l mod van a lakoss£gi, illetve a 35-40 6v alatti fiatal feln6tt gener£ci6ra jellemz6 n6zetekkel val6 6sszehasonll,t£sra (S. A4o/roc5r 1997).
A tovabbi 5 allitas megfogalmaz£s£n£l az emll,tett vizsgalatok nyitott k6rd6seire adott vdlaszai
voltak segits6gtlnkre. A valaszok megoszl£s£b6l dn. ,,egyet6rt6s-indexeket'' szamitottunk. (Kiszamitasa dgy
t6rt6nik, hogy az adott allitassal egyet6rt6 v6lem6nyek hanyadab6l kivonjuk a nem egyet6rt6
v6lem6nyek h£nyadat, majd az eredm6nyt elosztjuk e kett6 6sszeg6vel (6s a kennyebb 6rtelmez6s kedv66rt szorozzuk 100-zal). igy egy -100-t6l + 100-ig terjed6 skalan elhelyezked6 6rt6ket kapunk. Ha az index 6rt6ke 0 k6riil van, az a pozitl'v 6s negativ v6lem6nyek relat1'V
kiegyenlitetts6g6t, vagyis a v6lem6nyek er6s megosztottsagat mutatja. A 0 - +50, illetve 0 - 50 k6z6tti 6rt6kek az elfogad6,
illetve elutasl,t6 v6lem6nyek t6bbs6g6re (de nem d6nt6
t6bbs6g6re) utalnak, mig az 50 - 100, illetve -100 - -50 k6z6ttiek a pozitl,v (illetve negativ)
v6lem6nyek d6nt6, tdlnyom6 t6bbs6g6t jelzik.) A valaszmegoszl£sokat egyszerd keresztt£bl£lckal vizsg£lva az ffint fel, hogy a vizsg£lt allitasok (attittid6k) k6t csoportja ktil6ntil el. Az egyiket azok egytlttese jelenti, amelyek
126
elfogadasaban homog6nek
a
v6lem6nyek,
legalabbis
abb6l
a
szempontb6l,
hogy
nem
kul6nb6znek aszerint: az anya egyedtll maradt-e a gyermeksztil6s ufan, vagy a sztil6s el6tt is 6s azt kevet6en is 6lett£rsi viszonyban 6lt/6l-e eg)riitt az ap£val, vagy pedig a sztil6s utan h£zass£got
k6t6ttek-e. Az £llifasok masik csoportjaban az anyak e h£romfajta csaladi 6lethtja mar nagyon is ranyomja b6lyeg6t az egyet6rt6/elutasit6 v6lem6nyek megoszl£s£ra. N6mi thlzassal azt is
mondhatn£nk: az els6 csoportba tartoz6 attittid6k a h£zass£gon kivtil sztllt anyak £ltal6nosabb
6rfekrendj6b6l mutatnak fel valamit, mig a masik csoport eseten inkabb a mindermapi 6letvezet6s kul6nb6z6 helyzeteiben k6vetend6 vagy elvetend6 magatart6sok m6rlege16s6nek alakul£s6ra derdl feny.
Jellemezztik el6sz6r az els6 csoporthoz tartoz6, homog6nnek bizonysl6 attittid6k saj£tossagait. Az alll'tasok h6rom probl6mak6rt fognak be:
- a fj;rv6nyess¬g probl6maker6t (nevezetesen, hogy indokolt (lenne)-e az 6lettarsi kapcsolat 6s a h£zass£g hivatalos, t6rv6nyes "egyenjogtisftasa'');
- a hagyomdnyok - sztil6i tekint6lyl aZ erholCS PrObl6mak6r6t (vagyis.. sz5mottev6ck-a ezek a szempontok a csaladi 6letforma megvalaszt6saban); 6s - a cscz/4dz' 6/ef cznyczgz' /e/f¬fe/ez'#ck probl6mak6iet (ezen beltil: lazabb-e a sztil6k k6z6s
anyagi felel6ss6ge, ha a kapcsolat nem t6rv6nyes; az 6lettdrsi egytitt616s melletti d6nt6sben
szabad-e helyet adni anyagi megfontol£soknak, taktikaknak). A
t6rv6nyess6g,
a.
hagyomdnyok-erholcs
6s
a:I
anyagi
megfohioldsok
a.
v6lem6nymegoszl£sok alapjan kardin£lis kerd6seknek ffinnek, amelyekr6l a h£zass£gon ki,viil sztilt
any£k
meglehet6sen
egys6gesen
gondolkoznak.
Az
egyet6rfes-indexek
mindegyik
kerd6sben a ,,thlnyom6, d6nt6 t6bbs6get,, jelz6 +50 felett, illetve -50 alatt varmak.
T6rv6nyess6g
i. "Az lenne helyes, ha az 6lettdrsi kapcsolatot ugyandgy v6den6k a tbrv6nyek, mint a haz;assdgot."
Egyet6rt6s-index
Elett£rsi kapcsolatban 616k
75 86
Hinsok
70
Atlag
8l
Egyediilall6k
127
A v6lem6nyek egy6rtelmtien "egyenjogdsitjak,, a parkapcsolat Let formajat, elvarva, hogy ebben a k6rd6sben a hivatalos megft616s is I,gy foglaljon allast. Ezt maga a lakossag is -
nem d6nt6, tdlnyom6 - de t6bbs6gi v6lem6ny6vel t£mogatja (index: 32). A 40 eves 6s fiatalabb ferfiaknal az index 41, a 35 eves 6s fiatalabb n6kn61 58, ez ut6bbi mar - hasonl6an a hazass£gon kivtil sztilt any£kehoz - az all£spont d6nt6 t6bbs6gti elfogad£s6t mutatja. A hazassagon ki'vtll
sztilt n6k ezen attiffidje joggal sz5mithat tehat a k6zgondolkodas tdmogat£sara. R6szletesebben vizsgalva a v6lem6nymegoszlasokat, azt csupan a vall£soss£g megl6te
mozditja meg' 6s csup£n azon kevesek k6r6ben, akik magukr6l azt mondjak: az egyhaz tanl'tasait k6vetik (4%). 6k heh£ny szazal6kponttal kisebb m6rt6kben tal£lnak helyesnek, ha az 6lettarsi
kapcsolatot hivatalosan ugyandgy kezeln6k, mint a hazassdgot.
Hagyom4:ny-sz.ill6i tehihi6ly, erkblcs
2. »Ha a sz.ul6k ragaszkodnak a fiatalok hdzassdgkbt6s6hez, a csalddi b6kess6g 6rdek6ben eleget
hell tenni a ktvdnsdguknck." Egyet6rt6s-index Egyedtilall6k
-68
£lett£l.si kapcsolatban 616k
Hazasok
-60 -56
Atlag
-63
Az erk6lcsi k6nyszer elvet6s6r6l kor£bban elmondottakat tamasztja al£ a sztil6i ki,v£ns£ggal val6 er6s szembeszegtil6s, ami egyben a sztil6i tekint6ly, mint hagyom£nyos csal6di 6rt6k nemzetk6zi vizsg£latokban is tapasztalt visszaszorul6s£t is thkr6zi. Ez t6rt6nelmileg is
jelent6s szem16letm6dbeli v6ltoz£s, j6llehet, a tradici6k bizonyosfajta tovfob616s6nek szer6ny
jelei meg a hazassagon kivtil sztilt any£k attittidjeiben is fellelhet6k. Ez mutatkozik meg abban, hogy a sztil6k kiv£ns£g£nak k6szs6gesebben engedn6nek a kisebb teleptll6seken 616k, az
alacsonyan iskolazottak, az egyh£z tanl'tasait k6vet6k, 6s azok, akik "r6videsen" (tal£n 6ppen sztileik kedv66rt) h£zass£gk6test terveznek.
128
Egyetert azzal, hogy a sztil6k kl'v£nsagat figyelembe kell venni (%)
Telepitl6st[pus
K6zs6g Varos Megyesz6khely Budapest
ii
Iskolai v6gzletts6g 8 oszt£lyn4l kevesebb 8 osztaly Szakmunk£s iskola K6z6piskola Egyetem, foiskola
i
i
Valldsossdg Az egyhaz tanl'tis5t k6veti Vall4sos a maga m6dj£n Nem vallasos
:;
Hdzdssdgi terv R6videsen', Talan,, Nem kfv£n hazassagot k6tni
33
Atlag
17
16 16
A sztil6i tekintely szerepe a cigany any£k k6r6ben is nagyobb. Ml'g ezt a k6vetelm6nyt egyharmaduk elfogadja, a nem cigany anyaknak csupan 13 %-a. Ez egybecseng a serdiil6kori gyermeksztil6sek vizsgdlataban tapasztaltakkal (Pongrc5cz-S. Ado/ndr 1994/a), amely szerint
cigany anyak eset6ben az apaval val6 megismerked6s is j6val gyakrabban j6tt l6tre a csal£d, a sztil6k kezvetit6s6vel, mint nem cigany tarsaiknal.
3. "Hogy valaki ragaszkodik-e a ha:z;assdghot6s hagyomdnydhoz. vagy sem, az egydltaldn nem fugg att6l, hogy milyenek ae erholcsei."
Egyet6Il6s-index
Hinsok
52 59 56
Allag
57
Egyedtil4ll6k
Elettarsi kapesolatban 616k
129
Az £lll,tassal a megkerdezett any£k ttilnyom6 t6bbs6ge egyet6rt, azok is, akik a
gyermeksztil6s utan igyekeztek min6l el6bb ferjhez menni. A v6lem6nyek differencial6das£t vizsg£lva is azt tal£ltuk: mindegyik v£ltoz6 ment6n 6s minden kateg6rian beml altal£nos rfezet,
hogy a hazass£g 6s az 6lett£rsi kapcsolat k6z6tti v6lasztas
"nem erk6lcsfugg6".
Ezt a
fiatalabbak, a k6zs6gi lakosok, az alacsonyan isko16zottak, illetve a vallasosak az atlagosnal
arnyalatnyival kisebb meggy6z6d6ssel irj£k ala, ml,g legintenzivebben a 35 eves vagy id6sebb, diplomas, f6v£rosi any£k kepviselik.
Az allifassal egyet6rt6k aranya (%)
Ele[kor
- l96ves
20 - 24 eves 25 - 29 eves 30 - 34 eves 35 -X6ves
;i
Teleptileslipus
K6zs6g Vi\ros Megyesz6khely Budapest
;6i
lskolai v6gz'et[s6g
8 oszfalyn£l kevesebb 8 oszfaly
Szakmunk£s iskola
;;
K6z6piskola
Egyelem, f6iskola
;
Validsossag
Az egyhaz tanI'tiSait k6veti
Vall6sos a maga medj5n Nem vallasos
;:
;
Atlas
A fiatal 6s id6sebb korcsoport v6lem6nyktil6nbs6g6ben a csaladi allapot is szerepet
jatszik. Az id6sebbek k6z6tt t6bb az eMlt, akik sikertelen hazass£guk utan az £tlagosnal is kev6sb6 6reznek erkelcsi k6nyszert arra, hogy egy djabb kapcsolatot t6rv6nnyel kellene
szentesiteni. A kul6nbs6g azonban nem nagy: a hajadonok 6s hdzasok 66%-a, az eMltak 72%-a 6rt egyet azzal, hogy az 6letforma-valaszt6s nem fugg az erk6lcs6kt6l. Egyes kateg6ri£kban meg6rfesi neh6zs6g is befoly£solta a v6lem6nyek megoszlas£t. Mar a pr6bafelv6tel alkalm£b6l is kaptunk olyan jelz6st, hogy egyesek nem voltak tisztaban azzal: J"jf /'e/eror czz erkC)'/cs. A ,,nem tudja'' v6laszok 7%-os atlaga a 8-n4l kevesebb oszt£lyt v6gzettekrfel 25 % , a cigany szarmazastiakn£l 18 97o.
130
A v6lem6nyek egy6bkent sz6lesebb k6rben, mondhatni, a k6zgondolkodasban is az erkelcsi kriterium cs6kken6s6t mutatjak. A hazass£gon kl'viil sztllt any£k 57 pontos egyet6rtesi
indexe lakossagi v6lem6nykutafasunkn£l 37 pont, ami szinten az egyet6rt6 v6lem6nyek t6bbs6g6t
mutatja, de a 35-40 eves n6k 6s ferflak ker6ben ez mar 65-66 pontot 6r el, ami ,,thlnyom6, d6nt6,, t6bbs6gi v6lem6ny) csahigy} mint azt jelen vizsg£latunkban tapasztaltuk. Mindez alatamasztja feltev6stinket, hogy az 6letforma-v£lasztasokban a tradicion£lis, inkabb vall£serk6lcsi eredeffi erkelcsi indit6k sdlya elffin6ben van.
ALnyagi term6szettt megfohioldsok
4. ,,Egy ferfi 6s eev n6 ckkor lehet egymdst6l anyagilag faggetlen, ha nem k6tnek haz/assdgot,
harem 6lettdrsi kapcsolatban nrarednak."
Egyet6rfes-index
Hazasok
-54 -67 -70
Atlag
-64
Egyedtil4lI6k
Elettarsi kapcsolatban 616k
Az elutasit6 v6lem6nyek mindh£rom almintdban tapasztalt thlsdlya logikusan 6sszefugg az el6z6ekkel: ha a p£rkapcsolat Let (t6rv6nyes 6s nem t6rv6nyes) formaja ,,hivatalosan" is, az erkelcsi 6rfekek szerint is egyenrangti' az a csal£di 6letvitel6rt val6 k6z6s anyagi felel6ss6get
(k6z6sen kezelt j6vedelmet, k6z6s vagyont) kell, hogy jelentse, nemcsak h6zassagban, de 6lettarsi kapcsolatban is.
Ett6l csup£n azok v6lem6nye t6r el,
akik a h£zass£gk6t6st a
"fuggetlens6g ig6nye" miatt nem p£rtfogoljak. Mig az eg6sz mintfoan mind6ssze 16% hiszi tigy?
hogy
az 6lettarsi
kapcsolat
ak6r
anyagi
fuggetlens6get
is jelenthet,
az
altal£ban
fuggetlens6gre vagy6k kicsiny csoportj6b6l mar 43% bizakodik ebben. (Megjegyzend6: a
k6zgondolkod£s is azt p£rtfogolja, hogy az 6lett£rsak - ha mar tigy d6nt6ttek, hogy egytitt 6lnek - nem lehetnek anyagilag fuggetlenek egymast6l. E kerd6s lakoss£gi k6zv6lem6ny-kutat£sunkn£l -41 pontos 6rt6ket mutat, ami - ha nem is d6nt6 - de t6bbs6gi elutasit6st jelent. Altalanoss£gban
az embereknek csak mintegy egy6t6de - egynegyede gondolja azt, hogy a t6rv6nyesen nem meger6sitett kapcsolat az 6rintett felekre nem r6 egymas
iranti anyagi k6telezetts6get.)
Viszonylag magasabb az allitast elfogad6k aranya a 8-nal kevesebb osztalyt v6gzett 6s a cigany
any£k k6z6tt is. Ez azonban eatttal is inkabb abb6l ad6dik, hogy el6g sok a ,,nem tudja" valasz
131
(12,
illetve
17%),
feltehet6en
az
"anyagi
fuggetlens6g,,
fogalmanak
nem
meg6rt6se,
ismeretlens6ge miatt (£tlag: 5%). Ez t6bb6-kev6sb6 6rthet6 is, hiszen az ilyen csal£dokban
nagyobb az eltartott n6k ar£nya, akik semmikeppen sem valnanak ,,anyagilag fuggetlenrfe,, , ak6r hazass£gban, akdr 6lettarsi kapcsolatban 6lnek. Az eltartotts6g} a kiszolg£ltatotts£g azonban
m6gis tinaszthat olyan hiedelmet bemtlk, hogy k6rmyebb az 6let, ha az anya 6nall6 keresettel rendelkezik, amibe - legal£bbis t6rv6nyesen - nem sz6lhat bele a m6sik sztil6.
S. "Mivel az, egyediklll6 szjll6k t6bb szocidlis tdmogatdst kaprak, att6l hell fagg6v6 tenhi a haz;assdghot6st, hogy anyagilag mi az. el6ny6sebb."
Egyet6rt6s-index
Hirasok
-57 -48 -58
Atlag
-51
Egyedtllall6 Elettarsi kapcsolatban 616k
Er6s t6bbs6gi all£spont, hogy az 6letforma-v£laszt£st teem vcz/6 fugg6v6 tenni esetleges anyagi el6ny6kt6l. (Az 6lett6rsi kapcsolatban 616kn6l is t6bbs6gi n6zetr6l van sz6, az egyetert6s-
index mind6ssze 2 ponttal marad le a d6nt6, thlsdlyban l6v6 v6lem6nyek 50 pontos ktisz6b6t6l.)
Ez 6sszhangban van az el6z6ekkel. Ha az egytltt616 sztll6k anyagi szempontb6l att6l meg nem
valnak egymast6l "szabadokka", mert hivatalosan nem h£zasok, akkor az sem helyeselhet6, az sem ,,ill6" , hogy az 6lettarsi kapcsolatot csup£n anyagiak, pl. t6bb szocialis t£mogat£shoz jutas miatt v£lasszak.
Kor£bban mar sz6ltunk arr6l, hogy sajat 6lettikre vonatkoz6an nagyon kevesen vallj£k: az6rt nem k6tnek h£zass£got, mert igy t6bb szoci£lis tamogat£sban r6szestilnek. (Az eg6sz mindnak mind6ssze 5-697o-a nyilatkozik fgy.) Azt talaltuk, ez els6sorban a szoci£lisan val6ban
er6sen r£szorultakra jellemz6. Hasonl6 tendenciat figyelhettir* meg az attiffid-vizsgalatban is: az
alacsony iskol£zottsag) a magas gyermekszam, a cig6ny sz£rmaz£s mintegy "felment6sr ad a hizassagon kivtil sztilt anyak t6bbs6ge 6ltal elit6lt magatartas al6l:
132
4O. "Att6l hell fugg6v6 tenni a haz;assdgk6t6st, hogy
anyagilag mi ae el6ny6sebb"
Az all itassal
hem 6rt egyet
egyet6rt
Isholai v6gzetts6g
8 oszt£lynal kevesebb
8 osztaly Szakmunk£s iskola
i
K6z6piskola
;
Egyetem, f6iskola
;i
Gyermekszdm
7;
1
2 3
4
;;
5 vagy t6bb
i
SzdrlnaZds
Egyedtilall6 cigany
;:
Egyedtilall6, nem cig£ny Elettal.sak, mindk6t sztil6 cig£ny
;6
Elett£rsak, egyik szul6 sem cigany
;
Atlag
i
Amint arr6l mar sz6 volt, van es6ly arra, hogy a csal6dt£mogatasok tij rendszer6nek (pl. a csal£di p6tl6k egy f6re jut6 j6vedelem alapjan sz£mit£s£nak) 6letbel6p6se ufan feler6s6dik az
az 6letvezetesi taktika,
amely a jelenlegin6l mar sokkal ink£bb elfogadhat6nak tartja a
hazassagk6fes elkerdl6s6nek szocialis okokkal t6rt6n6 indokol£s6t. L£twa azonban ennek er6s
elit616s6t, joggal lehet szamitani arra is, hogy e magatartas be6pitese az anyak 6rt6krendj6be, attittidjeibe pszichikelsan is neh6z, konfliktusokkal terhelt helyzetet teremt az 6rintettek sz£m£ra. jiC)'w'dere Cjsszegezve az attiffid6k els6 csoportj£ban tapasztaltakat: a hazass£gon. ki'vtil
sztilt anyak thlnyom6 t6bbs6ge nem fogadja el, hogy a h£zassdg 6s az 6lettarsi kapcsolat alternativai k6z6tti valaszt£s a ,i/'6'' vczgy ''ras,sz'' crkO/CSC;k dimenzi6jaban t6rt6nik.
(Ezt
gyakorlatilag ma mar a k6zgondolkodas gem teszi mag£6va.) Nem tartjak elfogadhat6nak azt
133
sem, hogy e szuver6n valaszt£sban szjj/e!.A k/vdresc5gcz meghataroz6 legyen. Mindez korantsem
jelenti azt,
hogy mor£lis term6szetti megfontol£sok hi5nyozn£nak attiffidjeikb6l.
eMrjak hogy
az 6lettarsi
kapcsolat
hivatalos,
t6rv6nyes
elismerts6ge
azonos
J6llehet,
legyen a
h£zass£g6val, ennek fej6ben azonban a maguk r6sz6r6l is elfogadj£k a hazastarsakra 6rv6nyes k6telezetts6geket. Allaspontjuk szerint az 6lett£rsak anyagilag kor£ntsem lehetnek ,,egymast6l szabadok,I,
6s
nem
tartj£k
helyesnek,
ha
a
t6rv¬nyes
hazass£g
elkertil6se
valamifele
nyer6szked6si szand6kb6r , szocialis tdmogatas megsz(.,rz6se miatt t6rt6nik. Ez a - nagyon is mor£lis alapokon 6ll6 - 6rt6krend 6ppen hogy tovabbvisz, 6riz valamit a tradicionalis csal£di
6rt6kekb6l; az alapvet6 valtozds tehat nem a hdzass£ggal, mint elavult 6letform£val val6 szembeszegtil6s,
hanem
a
priv£t
szfera
kuls6,
erk6lcsi
megit616s6t6l,
kenyszer6t6l
val6
elhatarol6d£s.
Ezek az attiffid6k gyakorlatilag fuggetlenek az any£k valasztott (vagy sorsvez6relte) 6lethtjat6l; jellemz6ek az egyedtilall6kra, az 6lettarsi kapc,solatban 616kre 6s a h6zass£gra l6p6kre
egyar£nt. A konkr6t v6lem6nyeket egy-egy esetben m6gis arnyalja az anyak t£rsadalmi helyzete: a k6zs6gekben 616k, a kev6ss6 iskolazottak, az er6sen vallasosak gondolkodasm6djaban az
£tlagosn£l kiss6 hangstilyosabban vamak jelen a tradicion£lis erk6lcsi felfog£s
nyomai,
szocialisan neh6z helyzetben (alacsony iskolazottsag, t6bb gyermek, cig£ny sz£rmazas) pedig gyakoribb a h£zassag elkerul6se melletti, anyagi term6szetti 6rvel6s. Az eg6sz mintara jellemz6,
sajatos 6rt6krend legintenzivebb hordoz6it az iskol£zott, varosi, f6varosi anyak jelentik, tov£bb£
azok, akik 6lethket tigy tervezik, hogy ,,fuggetlenek maradjanak,,. Az attittid6k masik nagyobb csoportj6n£l mar el6g nagy ktil6nbs6gek varmak aszerint, hogy az any£k milyen 6letutat valasztottak gyermeklik megSZtileteSe utan.
A k6rd6ivben
megfogalmazott allitasok k6t probl6mak6rt expon£lnak:
- Vannck-e el6rlyei a nem t6rv6nyes egyiltt616snek a hdz;assdggal szembewl (I:lyen
hiedelem lehet az, hogy a kapcsolatot kizar6lag csak az 6rzelmek tartjak 6ssze, nem t6rv6ny £ltal megszabott k6telezetts6gek; egyfajta ,,pr6banak" foghat6 fel, ez6rt biztosit6ka lehet a k6s6bbi,
sikeres hazass5gnak; olyan, k6tetlen 6letforma, amely h£zass£gi kudarc, val£s utan sokkal megfelel6bb egy csal6dott embernek, mint tijabb h£zassdgi k6tel6kbe l6pni.)
- A hazassdg vagy 6lettdrsi visz.ony melletti dbnt6sben mennyire meghatdroz6ak a gyermek fzempc)rof/'cz!'?
(Vajon
,,mindegy,,-e a gyermekek szdmara,
134
hogy sztileik milyen
k6tel6kben 6lnek;
igaz-e,
hogy a sztil6k hazassaga perspektl'v£ban jobban garant£lja a
biztous6gukat; jogos-e a n6k r6sz6r6l az az ig6ny, hogy a gyermek megl6te mindenn6l fontosabb, az apaval val6 kapcsolat jellege ehhez kepest csak masodlagos.)
Ezekre a kerd6sekre a hagyom6nyos erk6lcsi normak nagyon hat£rozott, egy6rtelmti titmutatasokat adnak. K6ztlltlk a legszigordbbakat a mindermapi gyakorlat mar r6g6ta els6p6rte (ilyen volt p6ld£ul a hazassag el6tti, a h£zassagon ki,viili szexualis 6let, az tijrah£zasod5s tilalma).
Mindig is nagyobb enged6kenys6g mutatkozott a pr6bahazassag kerd6s6ben. Ez a hagyom£nyok szerint egyes vid6keken meg azt is mag£ban foglalhatta, hogy a "pr6ba,, siker6nek krit6riuma a
gyermek£ld£s, a hazass£got csak ennek bek6vetkez6se ut6n kell megk6tni, az anya medd6s6ge eset6n azonban a kapcsolat joggal megsztintethet6. A gyermek szempontjainak meg1't616s6ben
azonban sokkal er6sebb meg a ragaszkod6s a hagyom£nyos no-all,vakhoz. A k6zgondolkodas a mai napig is 6rv6nyesnek tartja azt, hogy a gyermekeknek egyaltal£n nem mindegy} form£1isan milyen kapcsolatban 6lnek egytitt sztileik, s hogy a h£zass6g j6v6jtikre rfezve nagyobb biztons£got ny¢jt. Emellett sokszor ma is realis 6s nyom6s 6rvek sz6lnak, r6szben jogi (pl.
6r6kl6s),
r6szben 6rzelmi
term6szeffiek
(a
gyermek meg6vasa
a
k6rnyezet,
esetleg
a
gyermekint6zm6nyek diszkrimin£l6 magatartas£t6l). Ezekben a kerd6sekben azonban a fiatal, 35-40 6v alatti generaci6 mar l6nyegesen liber£lisabb (radik£lisabb?),
mint az id6sebb
koroszt6lyok (S. Mo/recfr 1997).
A h5zassagon kiviil sztllt anyak attiffidjei r6szben e fiatal generaci6 6rt6krendj6t
hordozzak, ez6rt azokra a ,,konzervatl,v - modern,, dimenzi6j£t megragadni legink£bb kepes valtoz6k is hatnak (mindenekel6tt az iskol£zottsag),
de jelent6s szerepe van attittidjeik
alakul£s£ban konkr6t 6lethelyzetuknek, egy6ni - csal£di 6lethtjuknak is. Els6sorban ez, a sajat, szubjekt1,V d6nt6s, v£lasztas ,,C;roz'gczzo/4scz,, eredm6nyezi, hogy a gyermeksztil6s utan r6videsen
hazassagot k6t6tt any£k attiffidjei e k6rd6sekben nagym6rt6kben, olykor meg iranyukat tekintve is elt6rnek az 6lett6rsaket6l, egy-egy kerd6sben pedig az egyedtil£ll6k 6s az 6lettarsi k6tel6kben
616k attiffidjei is kul6nb6znek, minthogy az el6bbiek nagy r6sze tigy 6rezheti, meg nem d6nt6ttek v6glegesen sajat sorsukr6l, meg nyitottak a lehet6s6gek az 6letforma megvalasztasara.
135
A nem tbrv6nyes egyiltt616s "el6nye" , ,j6 oldala"
4l. A vizsgdlt dllitdsok elfog|edottsdga a haz;assdgon kivill szjllt n6k harom csoportjdban
(egyeterfes-index)
Atlag A
Allftasok
6.
''Az 6lettarsi
kapcsolat jobban
megfelel
a
Elettars-kent616k
Egyedtllall6k
Hazasok
rlatalok
ig6nyeinek, melt nem a t6rv6nyek, hanem az 6rzelmek
52
40
28
15
63
3
k6tik 6ssze 6ket. "
7. "Akkor sikel.es egy h£zassag, ha a fiatal par el6z6leg egy ideig egytitt 6l, 6s a k6z6s gyermeknevel6sben is
37
-3
2
-57
kipl.6biljik egym£st. "
8. "Ha mar egyszer elvalt valaki, jobb, ha hem k6t tijabb
-5
-ll
hizass6got, hanem az 6lett6rsi kapcsolatot v£lasztja. "
Attekintve az adatsorokat, az els6 szembe6tl6 clolog, hogy a h£zasok v6lem6nyei el6g
szamottev6en ktil6nb6znek a nem h5zasokeit6l, 6k kimondottan "tijrahazasod6s-partiak', , viszont az 6lett£rsi
viszony
,,6rzelmi
fol6ny6nek,I
6s
a
p:r6bahazassagnak,
mint
"garancianak,,
elismer6s6ben v6lem6nyeik mar er6sen megoszlanak (az egyet6rt6s-index 0 k6zel6ben van). Tovabbi jellegzetess6g' hogy a hazasok 6s az egyedtllall6 anyak v6lem6nyei k6z6tt kisebb a tavolsag) mint a hazasok 6s az 6lettarsk6nt 616k k6z6tt. Eunek az lehet az oka, hogy az
egyedtilall6k (akik a Let sz6ls6 csoport k6z6tt foglalnak helyet) meg nyitottak az 6letforma-
valasztas mindket iranyaba. Ami a teem fec5zczs cznydA:czf illeti, v6lem6nyeiket a csaladi allapot, nevezetesen egy
korfobi hazassag sikertelens6ge (val£s) is arnyalja. Ml,g a nem t6rv6nyes egytitt616s Grze/m!.
/a/6ny6rol egyform£n gondolkozik a Let csoport (kul6nbs6g k6z6tthk csup£n aszerint van: egyediil vagy p£rkapcsolatban 6lnek-e), az eMlt csaladi allapottiak mar jobban k6ts6gbe vonjak a pr6bczfec5zcrssc5g szerep6t mint a hajadonok, 6s hajlamosabbak azt is elfogadni, hogy roem
6rdemes tijabb haz;assdgot hotni.
136
42. Az. egyet6rt6 v6lem6nyek ardnya a, hem hiz;as n6k k6r6ben (szazal6k)
65
52
42
57 70
46
34
58
40
Egyedtil 6l
59
40
52
£lettars
73
4;I
Sn
Atlag
fJcz/'edon
Egyedtil 6l ElettaI.s
Eivd[t
Az 6lett£rsi kapcsolat 6rzelmi fol6ny6t 6rthet6 m6don jobban megkerd6jelezik azok is, akiknek kapcsolata az ap4val a gyermek sztilet6se ut£n megszakadt (az atlagosan 65%-os egyet6rt6s n£luk lO sz6zal6kponttal kevesebb), viszont er6sen egyet6rtenek vele azok, akik az6rt
nem mennek ferjhez, mert ,,nem fontos a papir,, (72%). Abban a kerd6sben, hogy a pr6bah£zass£g biztosit6ka lehet-e egy sikeres hazass£gnak, a v6lem6nyek z'71C5nycz is elt6r aszerint, hogy az 6lett£rsak terveznek-e egy kes6bbi hazassagk6t6st:
43. Egyet6rt6 6s elutasit6 v6lem6nyek megoszldsa a;z, 6lettdrsi kapcsolatban 616 anyck hor6ben (szazal6k)
MA pr6bahazass£g biztosl't6ka lehet egysikeresh£zassagnak"
Tervezik-e, hogy hdzassAgot k6tnek?
Talan, meg Hemd6nt6ttek
Nem kivannakh5zass£gotk6tni
Igen, r6videsen
Egyet6l.I
36
48
Nem 6I.I egyet
64
52
loo
loo
asszesen
A bemutatott adatok azt tamasztjak ala, hogy mig a hazass£g 6s az 6lettarsi kapcsolat ?}egyen6rt6kfis6ge,, a h£zassagon kl,vtil sztllt anyak t6bb6-kev6sb6 homog6n allasfoglalasa, abban
a kerd6sben, hogy vannak-e el6nyei az 6lett£rsi kapcsolatnak a h£zass£ggal szemben, az attittid6k mar nagyon is differenci£l6dnak a sajat 6lethelyzet, az ,,6nigazolas" menten. Elemezni pr6baltuk azt is, hogy az alapvet6en ,,6nigazol£s-motivalta"
attiffid6kre
mennyire hatnak m£s demogr4fiai valtoz6k - ezek k6ztil az anyak 6letkorat 6s gyermekeik
szinat gondoltuk fontosaknak.
Erdekes
azonban,
137
hogy
az 6letkor hat6sa
csup£n egy
vonatkozasban mutathat6 ki:
az id6sebb korcsoport()k kev6sb6 gondolnak arra,
hogy a
pr6bah£zassag a sikeres h£zass6g garanciaja lerme; ezt csupan a legfiatalabbak tdlnyom6 t6bbs6ge hiszi I,gy. A prdbahdzassdg a sikeres h&z,assdg b'lzlosir6ka
Egyet6rt6 v6lem6nyek ar4nya (%)
Korcsoport - 19 eves
20 - 24 eves 25 -296ves 30 - 34 eves 35-Xeves
;6 i
M6g6tte ezdttal is a csalidi allapot hatisa sejthet6: az id6sebbek k6z6tt t6bb az elvalt, akik - mint arr6l sz6 volt - kev6sb6 ismerik el az 6lettarsi egytitt616s hazass£got el6k6szl,t6
funkci6jat. Bizonyos fokig ))£l-valtoz6nak,, tarthatjuk a gyermeksz£mot is. Min6l t6bb gyermeke
van valakinek, annal jobban meg van gy6z6dve az 6lett6rsi kapcsolat 6rzelmi fol6ny6r6l, 6s
armal inkabb partfogolja azt, hogy v6las utdn jobb 6lett£rsi kapcsolatban maradni, semmint tijabb
hazassagot k6tni. A gyermekszam azonban 6ppen ott magas, ahol az any£k mar hosszabb ideje 6lett£rsi kapcsolatban 6lnek, tovabba az alacsony iskol£z()ttsagdak, illetve a cigany sz£rmazasriak k6r6ben. Az 6lettarsi egytltt616s 6rzelmi fo16ny6vel, az tijrah£zasodas feleslegess6ge gondolataval
ez a t£rsadalmi csoport az atlagosnal nagyobb m6rt6kben azonosul. Ugyancsak ezt a csoportot
6rhetjtlk el a teleptll6stipus valtoz6javal. Mig a - nagyobb gyermekszamd - k6zs6gekben 616k 48 %-a, a v£rosi lakosok 42-38 %-a, a f6v6rosban 616knek pedig mar csak 36%-a 6rt egyet azzal,
hogy valas ut£n nem 6rdemes meg egyszer h£zassaggal I)r6balkozni. (A gye-eksz£m v5ltoz6ja - tigy ffinik fel - lefedi ezt a szocio-kulturalis csoportot. Ha a gyermeksz£m k6zvetlen m6don befoly£solna a v6lem6nyeket, az is logikus lerme, h()gy t6bb gyermek mellett a h£zass6g
t6rv6nyes biztons£ga egyre preferaltabb6 valik. Erre vonatkoz6an van is kutatasi tapasztalatunk:
a nem h£zas h£rom- 6s t6bb gyermekes sztll6k k6ztil sokan csak akkor k6tik meg a h£zass£got, amikor a legid6sebb gyermek iskol£ba megy - v6lhel6en a diszkrimin£ci6 elkertil6se miatt (Pongrc5cz-S.
A4o/flc5r
1991).
K6rd6seink azonban ez,dttal az 6lett6rsi kapcsolat e/6dyc;re
vonatkoztak, melyben a gyermekszam-v£ltoz6 ily m6don mtik6d6tt.) Ezzel ellent6tes az iskolai v6gzetts6g hat£sa. Az iskol£zotts£ggal mindharom vizsgalt
kerd6shel n6vekszik azok ar£nya, akik az 6letfarsi kapcsolat h£zassaggal szemben el6nyeit kev6sb6 ismerik el. A kultur6lis szint Let p6lusa k6z6tti ktil6nbs6g legink£bb az tijrahazasodas
138
c6lszerds6g6nek megl't616s6ben mutatkozik meg: mirfel nagyobb az iskolazotts£g, annal ink£bb
zark6znak el az anyak att6l a kategorikus kijelentest6l, hogy sikertelen h£zass£g utan mar nem c6lszerd tijabb t6rv6nyes kapcsolattal kis6rletezni. Altalanossagban is elmondhat6, hogy ml,g a hazass£gon kivtil sztilt, iskol£zottabb anyak k6r6ben ffinik leghat£rozottabbnak az az attittid,
hogy a parkapcsolat ket form£ja egyenrangti, hogy a v£laszt£s k6z6tttik nem fugg az 6rintettek j6 vagy rossz erk6lcseit6l,
6k a
leginkabb
k6vetkezetesek abban is,
hogy
nem szl'vesen
v6llalkoznak az 6lett£rsi kapcsolat h£zass£ggal szembeni el6nyeinek m6rlegel6s6re.
44. Az 6lettdrsi kapcsolat el6nyei a haz!assdggal szemben
Az egyet6rt6 v6lem6nyek aranyai
Atlag..
Erzelmi fol6ny
A pr6bah£zass£g: garancia
6J
52
Jobb, mint egy tij
hazassag
42
Iskolai v6gzetts6g 8 oszt5lyl1£l keVeSebb
8 osztaly Szaklnunk£s iskola K6z6piskola Egyetem, i-6iskola
1;
I;
§
i
!
:;
:;
:§
Sz4rlnaZdS CigaIly
Nem cigany Gyerlnekszdm
a v6lem6nyek hem differencial6dnak
I
3
4 5 vagy t6bb
4;
7;
2
;6
i
A gyermek szempontjai az. 6leiformn-vdlasz.tdsban..
Az attiffid6k vizsg£lat£nak utols6 t6mak6r6t a gyermek szempontjainak m6rlegel6se
jelentette. Az ezt szolgal6 h£rom £lll,tis egyetert6s-indexei az any6k harom csoportjaban a k6vetkez6k6ppen alarfultak:
45. A vizsgdlt dllttdsok elfogedottsdga a hdz;assdgon kivitl szalt anyck harom csoportjdban
Egyedtllall6k
Allitasok
9. A hirassag hosszabb t£von nagyobb biztonsagot nytijt a gyermekeknek, mint ha a sztll6k 6lett£rsi kapcsolatban 6lnek
Elett£rsk6nt 6I6k
-26
-26
-38
36
23
47
50
57
51
Hizasok
15
10. A gyermekek szamara ma mar mindegy, hogy sztileik hazassagban, vagy 6lett£rsi kapcsolatban 6lnek
-l5
ll. Egy eg6szs6ges flatal n6 sz6mara fontosabb, hogy gyermeke legyen, mint az, hogy az apa t6rv6nyes ferje, vagy 6lett£rs
7
Mint l£that6, a gyermeksztil6s ut£n h£zass5got k6t6tt any£k v6lem6nyeinek ir£nya Let k6rd6sben is elt6r az eg6sz mint£ban tapasztaltt6l, illetve a nem hazasoket6l: t6bbs6gtik a
gyermek biztous£ga szempontjab6l a sztll6k t6rv6nyes h£zass£gat megfelel6bb 6letformanak tartja. Ez megegyezik a k6zfelfog£ssal is; lakossagi v6lem6nykutatasunkban ugyanenrfel a kerd6srfel az egyetertes-index 41 pont.
Elter v6lem6nyeik ir£nya abban is, hogy vajon ,,m!'ncJegy ,,-c a gyermekeknek, milyen kapcsolatban 6lnek sztileik. T6bbs6gtlk - ellent6tben a nem hazasokkal - ezzel kor6ntsem 6rt egyet. Az allit£st a k6zgondolkodas meg inkabb elutasitja: a -62 pontos index-6rt6k azt jelzi,
hogy a lakossag d6nt6, thlnyom6 t6bbs6ge felt6tlerful jobbnak tartja a gyermekek szempontjab6l, ha sztileik hazasok. Bar ezzel megegyezik a fiatal feln6tt gener£ci6 v6lem6nyeinek iranya is, intenzitasa j6val gyeng6bb: a 40 6v alatti ferfiaknal -26, a 35 6v alatti n6krfel -18 az index-
6rt6k, ami csaknem teljesen azonos a gyermeksztil6s ut£n h£zass£gra l6p6 anyakeval. A nem hazas anyak all£spontja mindett6l latv£nyosan elter. A sztll6k k6z6tti kapcsolat
form£j£t sem az egyedtil£ll6k, sem az 6lettarsi kapcsolatban 616k nem tartj6k meghataroz6
fontossagrinak. Ezzel szemben 6naluk er6s t6bbs6gi v6lem6ny' hogy a gyermek megl6te sokkal fontosabb, mint az, hogy a csal£di 6let keretei t6rv6nyesek-e vagy sem. Figyelemre m6lt6, hogy
140
ezt a szeml6letm6dot a hazassagot k6t6tt n6k (csekely) t6bbs6ge is maga6v£ teszi, ami 6rthet6 is,
hiszen egy 6wel korabban meg sz£mukra is fontosabb volt a gyermeksztil6s, mint az, hogy a teherbees6s, de legalabb a sztll6s el6tt ferjhez menjenek. Az attittid intenzitasa azt a -
nemzetk6zi 6sszehasonll't6 vizsg£latunkban is kimutatott - adatot er6siti, hogy Magyarorszagon a csaladi 6rt6kek v£ltoz6sa nem jar (meg) eg)riitt a gyermek-centrikussag cs6kkehes6vel, a gyermekteleus6g kiv£nasaval. Az 6sszehasonll,t6 vizsgalat (6s vele megegyez6en a lakoss£gi
v6lem6ny-kutat£s) is azt mutatta: nalunk er6s t6bbs6gi v6lem6ny az, hogy ,,az 6let gyermekkel jobb, mint gyermek rfelktll,,. Ez az £ll£spont az egyedtllall6 sztil6kre is jellemz6. (A vizsg6latban
r6sztvev6 t6bbi orsz£gban ez egyaltalan nem l'gy van, sot van k6z6tthk olyan, ahol az allaspontnak pontosan az ellenkez6j6t fogadja el a t6bbs6g.) (Po#grtfcz-S. A4o/rec5r 1994b) A
valaszok megoszlasa eztittal is azt sugallja, hogy a vizsgalt any£k nagy t6bbs6ge nagyon is
tudatosan vallalkozott a gyermeksztil6sre, a gyermek megl6t6t e/s6,d/egesveck tartotta ("egy eg6szs6ges
n6
szam£ra
fontosabb,
hogy
gyermeke
legyen...,,).
Kor£bbi
kutatasaink
is
kimutattak, hogy pl. a hazassagon kivtil teherbe esett 6s gyermeket sztil6 teenager anyak nagy r6sze azt vallotta: ,,mindenk6ppen sztllni kl'vanr - fuggetlentil att6l, kes6bb hogyan alakul az 6lete, 6s liz 6wel a gyermeksztil6s utan sem b£nta meg d6ntes6t, meg akkor sem, ha a sztll6st k6vet6en v6glegesen egyedtil maradt (Porogr4cz-S. A4o/flc5r 1994a).
Az elemz6sben alkalmazott valtoz6k rfemileg £rnyalj£k a v6lem6nymegoszlasokat.
K6z6tttik 6rthet6 m6don az tin. csaladi v£ltoz6k szerepe er6sebb, mint az altalanosabb tarsadalmi valtoz6k6:
A ha:I;assdg a gyermekek sz;dmdra nagyobb bizlonsdgot nydjt..."
(szazal6k) Allag:31
Az £lll'tassal az atlagosnal nagyobb az egyet6rt6s a k6vetkez6 kateg6riakban:
- hatasok - akik "r6videsen" hirassagot tel.vezIlek - akiknek gyermeke "alkalmi ismerets6gb6l" szarmazik
;i
- egyedtilall6 hajadonok Az atlagosnal kisebb az egyet6l.t6s:
- a hfil.om- 6s t6bb gyermekesek k6z6tt
- azokn4l, akik Hem terveznek hazass£gk6t6st
i:
- altalaban az 6lett£l.si viszonyban 616kn6l
141
A gyermekek sz4mdra mindegy, hogy szi)leik hazJasSdgban Vagy 6lettdrsi kapcsolatban 6lnek"
(sz4zfll6k)
A[lag.. 59
Atlag feletti egyet6rt6s:
- akik tigy gondolj6k: nem fontos a papl,r"
70
- 6lett6rsi kapcsolatban 616 elvaltak
68
- akik hem terveznek hirassagk6t6st - akik "fuggetlenek kivannak maradni,' - t6bbgyel.mekesek
67 66 64-76 k6z6tt
Atlag alatti egyet6rt6s:
- egyedtllall6 hajadonok - akik ,,r6videsen" hazass£got terveznek - akik "alkalmi ismel.ets6gb6r estek teherbe - akik mar hizassigot k6t6ttek
A gyermek megl6te fontosabl), ndhi az, hogy az apa ferj-e vagy 6lettdrs"
(sz;dzJal6k)
A[lag.. 65
Atlag feletti egyet6rt6s:
- akik ,,fuggetlenek kl,v£nnak mat.adni"
- akik szelint ,,hem t`ontos a papl,I.'' - akik ,,alkalmi ismerets6gb6l" estek teherbe
;:
- elv6lt csal6di allapotdak
- akik a gyermeksztil6s el6tt hem 6ltek egytitt az ap£val
;
- egyedtll£ll6 hajadonok Atlag alatti egyet6rt6s:
- akik m4l. hatassagot k6t6ttek
Ml,g a gyermek szempontjainak m6rlegel6se 6s az anya csaladi helyzete k6z6tti kapcsolat
logikailag j61 6rtelmezhet6,
n6mi magyarazatra szorul ugyanezen attittid6knek az any6k
kelturilis szintje szerinti alakulasa.
Abban a kerd6sben, hogy vajon ,,mindegy-e a gyermekeknek, milyen kapcsolatban 6lnek sztlleik", tov£bba hogy %egy eg6szs6ges n6nek fontosabb a gyermek megl6te..." - a
kerdezett any6k v6lem6nye isko/czz' v6gzeffs6gat szerint nem ktil6nb6zik egymast6l. M£s sz6val:
a h£zassagon kl'vul sztllt, egyetemet v6gzett anyak ugyandgy gondolkoznak err6l, mint a 8
142
oszt£lyt, vagy annal kevesebbet iskol£zott t£rsaik. (sot: err6l azok sem v6lekednek m£skent,
akik vallasosak, ,,az egyhaz tanitasait k6vetik''.)
Mar jobban sz6r6dnak a v6lem6nyek a gyermek biztonsag£nak megit616s6ben, vagyis abban, hogy vajon a sztil6k t6rv6nyes kapcsolata hosszabb tavon nagyobb garanciat jelent-e szamukra. (Ezzel - az atlagos 31 %-kal szemben - az "egyhaz tanl,tasait kevet6knek'' mar 53 %a6rtegyet.)
Itt azonban egy l£tsz6lagos paradoxormal talaljuk szembe magunkat. Az alacsonyan iskolazottak (8 oszt6lyt vagy kevesebbet v6gzettek), a k6zs6gekben 616k, a cigany sz£rmazasriak k6r6ben - ha nem is v6lik t6bbs6gi v6lem6nny6 - de az atlagos 31 97o-ot meghaladja azok aranya, akik szerint cz fec5zczss6g feosszczbb fcivore /'obZ)czro grznczro4c5//'cz a gyermekek biztous6gat, mig
az iskolazott, a hem cig6ny szarmazasri, illetve fovarosban 616 anyak ink£bb ,,lefel6" hizzat az egyetert6 v6lem6nyek atlag£t. Igaz, a v6lerfenyek sz6rasa nem thl nagy) de - ami p6ldful az iskolai v6gzetts6get illeti - a Let sz6ls6 p6lus k6z6tti 15 szdzal6kyontos elt6r6s mar figyelemre melt6.
''A hiz'assdg hosszabb tdvon nagyobb biz.tonsdg a gyermekek szdmdra" Az egyet6rt6 v6lem6nyek ar6nya iskolai v6gzetts6g, telepUl6stl'pus 6s sz£rmaz£s szerint (szazal6k)
Iskolai v6gzetts6g
8 osztalynal kevesebb 8 osztaly
Szakmunkas iskola K6z6piskola
i;
Egyetem, foiskola Teleptll6stipus
K6zs6g Vz\TOS
Megyesz6khely
2i ;
F6val.os
Szdrnrazds Cigany Nem cigany
.: ;
M6g6tte azt a magyarazatot sejtjtik, hogy ezt a probl6mat a hazass£gon kivtil sztilt anyak kulturalis szintjtikt6l fugg6en hemileg mask6ppen k6zell,tik meg. Az alacsony tarSadalmikultur£lis szint (6letm6d, 6letk6rtilm6nyek, j6vedelmi viszonyok stb.) er6sfthetnek egy olyan hiedelmet, hogy a t6rv6nyes h6zassdg konszolid6ltabb 6letfelt6teleket jelent, bele6rtve az apa
143
t6rv6nyes
k6telezetts6geit
felel6ss6gvallalast.
(Ebben
a
csalad
kets6gkl'vtll
ir£nt, van
a
gyermek
igazs£g.
tov6bbtanulasa6rt
A
teenager
anyak
v6llalt
k6z6s
longitudinalis
vizsg£latan£l azt tal£ltuk, hogy az els6 gyermeksztil6s utan hazassagot k6t6tt anyak p6ldaul liz
6v leforgasa alatt gyorsabb titemben jutottak 6n£ll6 laka,,shoz, mint azok, akik liz 6v utan is meg 6lettarsi kapcsolatban vagy egyedtil maradtak (Porogrcj(.z-S. A4o/ttc5r 1994a)). M£s oldalr6l azt
figyelhettuk meg, hogy a kerdez6st v6gz6, nagy helyismerettel bfr6 v6d6n6k altal ,,zull6ttnek,, min6sl'tett hfiztartasokban 616 any£k ugyancsak az atlas felett gondolj£k azt, hogy a gyermek hosszd t6vti biztons6ga szempontjab6l a hazass£g el6ny()sebb. (Keresztbe rakva e v6lem6nyeket azzal, hogy }>vajon mindegy-e a gyermekeknek az, hogy sztlleik milyen kapcsolatban 6lnek" - e
rdegb6| soke:n trzl tl"iJ5:k.- j6llehet a hdzassdg nagyobb garancia - a gyermeknek voltak6ppen mindegy>'.)
Mas a probl6ma megk6zelit6se az iskol£zott anyaknal. Mint kor£bban arr6l sz6 volt, 6k az atlagosnal nagyobb m6rtekben valljak, hogy az 6lett£rsi egytitt616s vagy h£zass£g k6z6tti
v£laszt£s nem j6 vagy rossz erk6lcs6k fuggv6nye; a sztil6k csalad iranti k6z6s anyagi
k6telezetts6geit azonosnak tartjak mindk6t egytitt616si form6ban, vagyis val6ban k6vetkezetesek abban, hogy a parkapcsolat e k6t alternativ£jat egyenrangdnak tekintik. Logikus ez6rt az is, hogy
allaspontjuk szerint a gyermek biztonsaganak hosszti t£vd garantalasa ugyandgy elv£rhat6 az 6lett6rsi kapcsolatban 616 sztll6kt6l, mint azokt6l, akiket a hazass£g t6rv6nyes k6tel6ke ffiz 6ssze.
A
gyermek
szempontjainak
m6rlegel6s6be,n
alapvet6
term6szetesen
az,
hogy
valamermyi valaszad6nk - fuggetlentll t£rsadalmi-kultu].alis szintj6t6l - hazass6gon kivtil hozta
vilagra gyermeket. Mindenekel6tt ez hat£rozza meg azt, hogy attiffidjeik ebben a k6rd6sben ma el6g sz£mottev6en elt6rnek a k6zgondolkodas tradicion£lisabb felfog£sat6l. A j6v6 azonban a
jelek szerint v6lhet6en nem a tendencia visszaszoruldsat fogja jelenteni, hanem a tarsadalom toleranciajanak n6veked6s6t a hazass£gon kfvtili sztil6sek irant.
A
h£zassagon
kiviil
sztilt
anyak
motiv£ll:saga
ma
meg
nagyon
sokfele:
a
kenyszerhelyzetbe val6 belet6r6d6st6l kezdve a ,,nem fontos a papir,,, "az 6rzelmek a d6nt6ek"
- hozz£allason kereszthl a h£zassag tudatos, megfontolt kes6bbre halasztasaig vagy v6gleges mell6z6s6ig. A motivumok sz6les palettaja az any£k csaladi helyzetet6l, kultur6lis szintj6t6l
fugg6en varialja 6letforma-valaszt£ssal kapcsolatos a1:tittidjeiket. Az azonban nem vonhat6
k6ts6gbe, hogy a hazass6gon kivtili sztll6sek szam£nak 6s aranyanak gyors n6veked6s6ben egyre
nagyobb jelent6s6ge lesz egy kialakul6 dj 6rt6krendnek. Ez az 6rt6krend nem tartja ugyan
144
elavult int6zm6nynek,, a t6rv6nyes h£zass£got - s6t, azt az egy6ni izl6st6l fugg6en nagyon is
valaszthat6nak 6rzi meg ma is - de vele minden tekintetben egyenrangrinak tekinti az 6lettarsi
egytitt616st - eMrva ennek 6ltal6nos tarsadalmi elfogadds£t is. Ermek az 6rt6krendnek hordoz6i
nem azok, akiknek mindemapi gyakorlatat6l kor£bban sem volt idegen a hazassag mell6z6se, hanem els6sorban az iskol£zottabb n6k.
TANULSAGOK - KOvETKEZTETEsEK
A nem hazas kapcsolatb6l szarmaz6 sztll6sek sz5ma 6s aranya 6vsz£zadunk m£sodik fel6ben, ldil6n6sen pedig az 1990-es 6vekben Eur6pa-szerte gyorsan n6vekedett. Az ar£ny nalunk 1980-ban meg jelent6sen elmaradt a Nyugat-Eur6pa sz£mos orsz£gat)an tapasztalt 15
szazal6k k6riili 6rt6kt6l (Sv6dorszag 30 szazal6kos aranya mar akkor is kiugr6 volt), ma azonban
ezekben a 30 szazal6kos vagy azt jelent6sen meghalad6 ar6ny sem ritkas£g. Magyarorsz£g gyors tltemben zark6zik fel hozzajuk: az 1980-as 6vek masodik fel6ben tapasztalt 10 szazal6k k6rdli
ar£ny 1995-ben - k6rd6ives vizsgalatunk erre az 6vre vonatkozik - 20,7 szazal6kra emelkedett. (Ausztriaban
26,8
sz£zal6k,
Firmorsz£gban
31,3
sz£zal6k,
Angli£ban
32
szazal6k,
Franciaorsz£gban 34,9 sz6zal6k, de Danidban 6s Norv6giaban a sztllet6sek t6bb mint 45, Sv6dorsz£gban t6bb mint 50
sz£zal6ka szarmazott nem hazas
Bev6lkerungsstatistik,
Erthet6
1996).
teh£t,
hogy
a
sztil6kt61
csaladdal
1994-ben (v6.
foglalkoz6
demogr£fiai szakkutatasok 6rdekl6d6se a fejlett orszagokban mar el6g
szociol6giai,
r6g6ta e
sztll6i
magatartasvaltozas okainak, 6sszetev6inek felt£ras£ra iranyult. Ezek eredm6nyei a nemzetk6zi szakirodalomban igen b6s6gesen thkr6z6dnek. Amikor saj6t, mostani vizsg£latunk fo tanuls£gait
foglaljuk
6ssze,
mindenekel6tt
arra
c6lszerd
6sszpontositani,
hogy
eredm6nyeink
egybecsengnek-e ezekkel (vagyis voltak6ppen azt az utat jarjuk-e be ebben a tekintetben, amely
a fejlett eur6pai orszagokban - 6s Eszak-Amerikaban, Kanaddban is - kor£bban elkezd6d6tt), masr6szt pedig, hogy sikeriilt-e valamit felmutatnunk e valtoz6sok olyan sajatoss£gaib6l,
amelyek els6sorban a hazai k6rdlm6nyeket jellemzik.
M6dszertani
szempontb6l
kutatasunk
specifikuma
a
k6rd6ives
adatgytijt6s
alapsokas£g£nak kiv£laszt£sa. A szakirodalom igen sok p6ldat kl,n£l a nem h£zas kapcsolatb6l gyermeket vallal6 sztil6k 6sszet6tel6nek, a hazassagban, illetve hazass£gk6t6s n6lktil egytitt616
p£rok t£rsadalmi-demogr£fiai jellemz6inek, term6kenys6g6nek, valamint az tin.
145
egysztil6s
csaladok problematik£jinak a statisztikai 6s demografiai fogalom- 6s eszk6zt£r felhaszn£l£s£val
t6rt6n6
elemz6s6re.
Megk6zelit6sm6dunk
ezekt6l
amyiban
t6rt
el,
hogy
kutatasunk
k6z6ppontjaba azt a k6rd6st allitottuk: m!'Grr vc5//cz/koz#czk cz #6'k gyermekjjk fe6zczsscfgoro k!'vjj/z'
vz./c5grczfeozcz,cz/c5rcz. Hogy erre felelni tudjunk, a n6knek egy olyan csoportj6t k6rdezttik meg,
amely az 1995-ben hazass£gon kivtil gyermeket sztil6 anyakat reprezent£lja.
Ez a minta
homog6n tehat abb6l a szempontb6l, hogy valamermyien azonos id6pontban 6s nem h£zas csaladi allapotban sztiltek, csal£di 6letformdik azonban meglehet6sen valtozatosak. Ily m6don
arnyaltabb kepet alkothattunk a h6zass£gon kl,vtili sztil6sek m6g6tt £ll6 sajatos parkapcsolatokr6l, ami nem csup£n a - k6tsegtelentil n6lunk is dominans - ¢i/c,fc5rsz. cgyjjr,G/6seker foglalja magaba,
hanem az cz/kcz/mz' ismere,s6gekef is, tov£bba egy olyan, a statisztikakban t6bbnyire nem
regivsz;+ratf ¬le+formfr±, wi" a szj)l6k k6z;btti sz.oros, de nem egyi)ttlakdson alapul6 kapcsolat.
Ezek az 6letform£k meglehet6sen v£ltoz6konyak, amelyeken beltil csak egyik - j6llehet,
legmarkansabb - vari£ci6 a szakirodalomban legt6bbet el(-zett, a h6zassag gyermeksztil6s utani megk6t6s6nek vagy az 6lettarsi egytitt616s folytatas£nak alternativaja. Nem ritkas£g az sem, hogy a gyermeksztil6s k6vetkezt6ben az alkalmi ismerets6g 6lett£rsi kapcsolatt£ valtozik, vagy
6ppens6ggel emiatt romlik meg egy - akar mar hosszabb ideje tart6 - egytittel6s, 6s az 6lettarsak v6glegesen elszakadnak egymast6l. Ugyanakkor arra is van p6lda, hogy a szoros kapcsolatot
fermtart6, de nem k6z6s lakasban 616 sztll6paroknak t6bb k6z6s gyermehik is van mar; ezt az 6letformat tov£bbra is megfelel6nek, sot "idealisnak" tartjak, noha 6ket a hivatalos statisztika
dn. egysztil6s csaladk6nt tartja nyilvan. A csal£di 6letformak t6bbfajta alternativdj£nak 6s azok
gyermeksztil6s miatti v£ltoz6konys£ganak bemutat£sa kutat£sunk djszerd tanuls£ga. A nemzetk6zi szakirodalom m6lt£n egyik legt6t)bet elemzett kerd6se az a sfr#kf#rc5/l's vc5/rozc5s,
ami a nem h£zas egytitt616sek gyakoris£ganak n6veked6se k6vetkezt6ben azok
6sszetetel6ben ment v6gbe az elmdlt 6vtizedekben. P/-z'oz4r, F.
(1995) p6ld£ul 6rz6kletesen
mutatja be, hogy Franciaorszagban az 1950-es 6vekhez k6pest a 90-es 6vekre dupl£j£ra emelkedett a n6tlen/hajadon egytltt616 p£rok sz£ma, s mig 6lett£rsi egytltt616sek korabban f6kepp az alacsonyabb tarsadalmi statusd r6tegekre voltak jellemz6ek, mara az 6ssozet6tel egyre ink£bb hasonlit a n6pess6g eg6sz6re, illetve a h£zasok6ra, mss sz6val: a nem hazas egytitt616s egyre
inkabb jellemz6 6letformdva valik. Mas p6ldak is azt t6masztjak ala - £llapitja meg -, hogy ez a struktur6lis valtozas Eur6pa-szerte 6ltalanos. Ezt a tendenci6t Szj/fas Zc)/f6# altalunk is id6zett
elemz6se magyarorszagi viszonylatban is kimutatja (Sz#cs l996) Az okok m6g6tt k6ts6gkl'vtil tudati, 6rt6krendbeli valtozasok £llnak.
Ezek egyik6t sokan a n6k iskolai v6gzetts6g6nek
146
n6veked6s6ben latjak. Kjem?cz# 6s Le/z'6vre (1995) p6ldaul meggy6z6en bizonyitjak, hogy a n6i
iskolazottsag
emelked6se,
a
tanulasra
forditott
id6
meghosszabbodasa
k6vetkezt6ben
a
korabbihoz kepest nagyobb sdllyal jelenik meg a magas iskol£zottsagti, szakk6pzett francia n6k
gyermekvallal£si hajland6saga,
ami r6sztlkr6l mar nem jar egytitt a h£zass£gi k6tel6k
vallalas£val. Ebben a tekintetben azonban az orszagonkenti elt6r6sek is figyelemre m6lt6ak:
Nagy-Britanniaban p6ld£ul a h£zassagon kivtil gyermeket v£llal6k j6val fiatalabbak 6s kev6sb6
iskolazottak mint Franciaorszagban, ami abb6l k6vetkezik, hogy Nagy-Britanni£ban a fiatalok z6me kevesebb tanulas utah, fiatalabb korban kezd el dolgozni, s helyzettiket csaladalapit£ssal, gyermekv£llalassal stabiliz6ljak.
Mint Kczmczrfds Fere#c e kiadvanyban k6z6lt tanulmanya bemutatja, a nem hazas sztll6sek tarsadalmi hattere az ut6bbi 6vekben Magyarorsz6gon is jelent6sen megvaltozott: a 90-
es 6vekben tapasztalt gyors n6veked6s legdinamikusabb kepvisel6i nalunk is az iskolazottabb
n6k. Ezt empirikus vizsgalatunk is al£tamasztja: mintankban egyar£nt megtalalhat6k a kes6bbi 6letkorban gyermekre vagy6, am a hazass£g k6tel6ket nem vallal6 iskolazott n6k, de van utanp6tlasa azoknak is, akik bizonytalan egzisztenci£jukat (alacsony v6gzetts6g, szakkepzetts6g 6s munkahely hi£nya stb.) a gyermekv£llal£ssal v6lt6k stabilizalni. Adataink azt tamasztj£k al£,
hogy a nagyon fiatal korban h£zass£gon kivtil sztilt n6k nagy r6sze el6bb-ut6bb ferjhez megy 6s ''kiesik'' a nem h6zas anyak csoportjab6l, a kes6bbi 6letkorban (6s nagyobb iskolazottsaggal
rendelkez6) gyermeket vallal6 anyak azonban mar tudatosan - 6s t6bb6-kev6sb6 v6glegesen valasztjak a nem h£zas 6letformat. Magyarorsz£gi saj£toss£g ugyanalckor a cigany szarmazasti nem hazas anyak magas ar6nya.
(Ezt a hivatalos statisztika nem tudja r6gziteni,
csak
mintav6telen alapul6 adatgytijt6s titjan allapithat6 meg.) A cigany sz£rmaz£sti any£k 20 szazal6k
keriili aranya azt vetiti el6re, hogy nalunk a strukturalis valtozas az6rt is lassdbb, mert a hdzassagon k1'Vtlli SZtll6sek egyik jelent6s ,,utanp6tl£sa,, a nagyon fiatal korban gyermekre
vallalkoz6
cigany
csaladokt6l
szArmazik,
akik
nagy
r6sz6rfel
a
hazassagk6t6s
v6gleges
mell6z6s6nek r6gi hagyom£nyai vannak. Igy nagy a val6szl,nds6ge annak, hogy a h£zassagon ki,vtil sztil6 n6k csoportjanak e saj£tos ,,k6tarctisaga'' a Franciaorsz£gban vagy mas eur6pai orsz£gokban tapasztalthoz k6pest nalunk hosszabb ideig jellemz6 marad. Egy masik, sokat kutatott kerd6s, hogy cz gyermek megszjj/e,¬se vcz/lore C)'sz,C;rozz'-c cz
pc5rckczf cz foc5zczssc5g megkC;f6s6re. A demografiai szaldcutatasok erre r6szben a gyerme.ksztil6sek
6s a hazassagk6t6sek objektiv d£tumainak egybevet6se alapjan k6vetkeztetnek, r6szben pedig olyan, adatfelv6telek titjdn nyert datumok egybevet6sei titjan, mint ,,az egytltt616s kezdete,, - ,,a
147
teherbees6s id6pontja,, - "a gyermeksztil6s id6pontja,, - "a h£zassagk6t6s id6zit6s6nek id6pontja (vagy v6gleges elhagy£sanak szand6ka)". A hazass£gk616s 6s a gyermeksztil6s k6z6tt eltelt id6
r6vidulese mar nehany evtizeddel ezel6tt arra hivta fel a demografusok figyelmet, hOgy a h£zass£gk6t6st egyre gyakrabban el6zi meg a j6vend6beli sztil6k egytitt616se, 6s a kapcsolat
t6rvenyesl,teset.alapvet6en az a t6rekves motivalja, hogy az elsa gyermek hazassagban szulessen.
Megjegyzend6, hogy ez a tendencia napjainkban is 6rv6nyes; a sztllet6sek t6bbs6ge hazass£gban t6rt6nik,
s mint a kutatasok alatamasztjAk:
6szrevehet6en n6vekszik a hazass£gon kiVdli
fogamz£st k6vet6 hazassagk6t6sek szamar6nya; ktil6n6sen a fiatalkori elsa terhess6gek eset6n
er6s a n6k t6rekv6se a h6zassag miel6bbi megk6t6s6re (v6. Lj;scher-Eregr//cr 1990; a/z'bcrfLcz#roz.tee - Ler!.cZoro - ro#/cmott -VI.//cree#ve-Gckcz/p 1994). Ezt a serdtll6kori terhess6gekkel 6s
gyermeksztil6sekkel kapcsolatos sajat vizsg£latunk is alat:,lmasztja.
M6gis egyre gyakoribb, hogy - e tendencia 6rv6nyestil6se mellett 6s ennek ellen6re - a nem hazas csaladi £llapotban gyermeket sztil6 n6k szamar£nya is n6vekszik. Az INED 1986. 6s 1994. 6vi csal£di£llapot-felv6telei p6ldaul j6l mutatjak, hogy mig a k6t id6pont k6z6tt a hazas
term6kenys6g
alig
valtozott,
az
6lettarsi
kapcsolatt)an
616
hajadonok
gyermekv£llalasi
hajland6saga masfelszeresre n6tt, 6s a kutat6k azt tapasztaltak, hogy a sztll6k akar t6bb gyermek felnevel6s6hez sem latjak sztlks6gesnek a h£zassag megk6t6s6t (v6. G#z'Z?crf-ZJZrofOZ'#e 6s tsai
1994). Az egyik leg6rdekesebb k6rd6s 6ppen az lehet: mi az oka annak, hogy ugyanazon szocio-
kulturalis k6rnyezetben a n6k, a sztil6p£rok egy r6sze a terhess6g bek6vetkezt6vel, a gyermek megsztilet6s6ig igyekszik h£zass6got k6tni, ml,g masik r6sztlk egydltalan nem 6rez ilyen indittatast. A "mz'Gr,?" k6rd6sre adand6 valaszt a kuta1:6k is hi£nyoljdk. Jogosan vet6dik fel
p6ldinl az a kifogas, hogy az elemz6sek t6bbnyire abb61 a felt6telez6sb6l indulnak ki: az 6lettarsi
kapcsolatokban minden gyermek a sztil6k elhataroz£s£b6l j6n vildgra. Maxpedig e sztll6sek
sz£mottev6 h£nyada nem kl'vant terhess6gb6l szdrmazik, s ez a fogamz£sgatl6 eszk6z6k hozz£ferhet6s6g6vel 6s araval is 6sszefugg (W,
1996).
(Sajat kutatasunkban az 6lettarsi
kapcsolatban 616 anyak k6zel egyharmada - az egyedtilall6knak 6rthet6en enn6l nagyobb aranya
- hem kivant volna 1995-ben gyermeket sztilni, de mert teherbe estek, terhess6g-megszakl'tasra sem akartak vdllalkozni, vagy k6s6n vett6k 6szre a terhess6get. Az els6 gyermeket v£r6
6lettarsaknal az ar£ny alacsonyabb, de masodik vagy tov£bbi gyermekszam mellett az any£knak mar fele nem tervezte el6re az 1995. 6vi gyermeksztll6st.) Egy nem kivant terhess6g m6g6tt allhat 6rzelmileg kev¬sb6 megalapozott parkapcsolat (vagy m£s, "objektl,v" akadaly - pl. az apa
148
hazas csaladi allapota), s ilyen esetekben nem varhat6 el, hogy a gyermeksztll6s h£zassagk6t6sre 6szt6n6zz6n.
N6zettink szerint azonban nem probl6mamentes az sem, hogy ?)a gyermeksztil6s h£zassagk6t6st 6szt6nz6 hat£s£nak" m6r6s6re a tisztan demografiai megk6zelit6sm6d (metodika) kev6ss6 alkalmas. E ,,hat£s" m6r6s6hez definialni kellene az id6-intervallumot: mermyi id6nek
kell eltelnie a gyermeksztil6s 6s a hazassagk6t6s k6z6tt ahhoz, hogy e t6rV6nyes aktust a gyermeksztll6s hatasanak tulajdonl,tsuk.
M£rpedig ezek a d6nt6sek nagyon
is
egy6niek.
Esetunkben p6ldaul az 1995-ben sztllt n6k alig 6 sz4zal6ka 6rezte csak sztiks6gesnek, hogy a sztil6s utani h6napokban miel6bb h£zass4gra l6pjen az apaval, de a sztll6s ut£n is 6lettarsi
kapcsolatban maradottak t6bb mint egy6t6de ,,r6videsen" hazass£gk6t6st tervez, tov£bbi 35-36 szazal6k pedig %tal£n, meg nem d6nt6ttek,, - valaszt ad. Ebben az anya csal£di £llapotanak is
van szerepe: a hajadonok inkabb szamitanak egy kes6bbi h£zassagk6t6sre, mig az elvaltak mar jobban tartanak egy esetleges, tijabb kudarct6l. Az ,,6szt6nz6 hat£s'' ak£r 6vekkel k6s6bb 6rv6nyesul csak: a 90-es 6vek elej6n a sokgyermekes csaladokkal kapcsolatos k6rd6ives
vizsgalatunkban arra is lattunk p6ld£t, hogy a sztll6k csak alckor k6t6ttek hazassagot, amikor a
legid6sebb
gyermek
iskol£ba kertllt,
feltehet6en az6rt,
meglctil6nb6ztetett b6n£sm6dt6l (Po#grtjcz-S.
hogy
A4o/ro6r 1991).
a
gyermeket meg6vj£k
a
A gyermek vilagra j6tt6nek
h£zassagk6t6st 6szt6nz6 hat£sa teh£t eg6szen hosszti id6re elnytilva 6rv6nyestllhet - ak6r a
masodik, harmadik k6z6s gyermek ut£n - 6s term6szet6nek feltarasa inkabb szociol6giai megk6zelit6sm6dot, metodikat ig6nyel.
Nem kiv£nt terhess6g, rossz id6zl't6s, a terhess6g k6s6i 6szrev6tele eset6ben nem tudunk
biztos megallapitast tenni arra vonatkoz6an, hogy
waz anya hogyan d6nt6tt volna,,, ha
parkapcsolata probl6matlan, ha terhess6ge el6re tervezett, ha mindkett6jtik altal kl'v£nt gyermek j6tt volna vilagra. Bizonytalan az anyak kes6bbi id6szakra vonatkoz6 hazass£gi terve is. A
nemzetk6zi 6s hazai tapasztalatok szerint ugyanakkor n6vekszik azoknak a n6knek (sztll6knek) a szamaranya,
akik
gyermekke/,
cJe
/?c5zczssc5g
#6/kj;/
tervezik
6lettlket.
(Esettinkben
ez
egy6rtelmtien az 6lettarsi kapcsolatban 616 any£k mintegy 40 sz6zal6k£r6l allithat6, akik 1995-
ben gyermeket kivantak sztilni, de kijelent6stik szerint egy£ltalan nem akarnak hazass£got k6tni.) A ,,mz'6#?" - k6rd6se mindenekel6tt e csoport szamara valik adekvatta.
A kutat£sok t6bbnyire popu1£ci6ban magas (individualizaci6,
6s
k6zvetett m6don adnak valaszt erre a
n6vekv6
az
iskolazott
szabad 6letforma-vdlaszt£s,
n6k
aranya,
m6g6tte
a hivatalos k6t6tts6gekt6l,
149
kerd6sre. egy
tij
Ha e
6rt6krend
szab£lyokt6l val6
mentestiles igenye stb.) mealeleneset es terjed6set sejtik. Ha a helyzet eppen a fordl,tottja: f6kepp
alacsony tarsadalmi statusti, szakkepzetlen, nagyon fiatal nepess6gre jellemz6, akkor az velhet6,
hogy
a
tarsadalmi
status,
az
egzisztencia
bizonytalansagat
igyekeznek
kompenzalni
gyermekvallalas, csaladalapitas rev6n. Ezek a feltevesek barmermyire va16szl'ntinek, szamunkra
is elfogadhat6nak ffirmek (kutatasunk ezt a minta egy6t6det kepvisel6 cigany szarmazasti anyak hagyom£nyos viselked6sm6dj£val is kieg6sziti),
m6gis egyet kell 6rteni azokkal,
akik -
legal£bbis ma meg - egzakt kutatasi c6lokra meglehet6sen kidolgozatlarmak tartjak az ,,tij 6rt6kekkel val6 azonosulas,,, a "bizonytalansag 6rz6se,,, a "hagyom£nyk6vet6s" fogalmait.
Kutatasunk legfobb t6rekv6se ez6rt 6ppens6ggel a hclzassagk6t6s rfelktili gyermekv£llalassal kapcsolatos attittid6k felt£ras£ra,
,,nevesit6s¬re', tett kis6rlet volt.
Ermek egyik kardinalis
kerd6s6t az jelenti, hogy a ,,nem hazas szul6'' st£tus£t valaszt6k milyen 6rt6keket (el6ny6ket) tulajdonitanak az 6lett£rsi egytltt616snek a hazass£ggal szemben, a masikat pedig a gyerlnek
szempontjainak m6rlegel6se: tudja-e az 6lettarsi kapcsolat ugyanazt a biztonsdgot nytijtani a
gyermekek sz£m£ra mint a hazassag' 6rzelmileg 6rinti-e a gyermekeket, hogy sztileik milyen kapcsolatban 6lnek. A hazassagon kl,vtil sztilt n6k attittidjeit mindket k6rd6sben viszonyl'tani
tudjuk lakoss5gi v6lem6nyelchez, valamint a fiatal feln6tt gener6ci6 (a 20-40 6v k6z6ttiek) £ll£sfoglal£s£hoz (v6. Csefe-Szombczfky 6s tsai 1994; S. A4o/flcfr 1997). Ez az6rt 6rdekes, mert
rfezettink szerint az anyak attittidjei nem fuggetlenek a k6rnyezet, a k6zv6lem6ny megit616s6t6l.
A hazassagk6t6s mell6z6se akkor vdlhat csak t6megess6, ha a k6zgondolkod£sban is er6s a tolerancia ir£nta. Az 6sszefugg6s term6szetesen k6tir:,myd: min6l nagyobb a gyakorisaga az
6lett£rsi
egytitt616seknek,
a
nem
h£zas
gyermekv5llal£snak,
annal
inkabb
n6vekszik
elfogadottsaga a k6zgondolkod£sban is (t6bbek k6z()tt annak r6v6n, hogy azok szama is
gyarapszik, akiknek sztikebb vagy tagabb csaladj£ban, barati k6r6ben, szomsz6ds£gaban olyan szem6lyek vannak, akik ezt az 6letformat valasztjak). Ami az 6lettarsi egytitt616sek terjed6s6nek, az 6lett6rsi 6letformanak egyre nagyobb rc5rsczcZcz/mz, a//ogczdorfsdgdr illeti, azt ma mar a nemzetk6zi szakirodalom is evidenciak6nt kezeli,
amint azt t6bbek k6z6tt az Eur6pai Term6kenys6gi 6s Csal£dvizsg£lat is tandsitja.
(E
vizsg£lathoz 1992-1993-ban Magyarorsz£g is csatlakozott, eredm6nyeir6l Kczmczrds Fererec 6sszefoglal6
tanulmanya
tud6sit
/v6.
Kczmczrc5s
1995/).
Kutatasaink
(mind
a
lakossagi
v6lem6nyek, mind a fiatal gener£ci6 all4sfoglal£sa, mind pedig a nem hazas any£k attittidjei)
egybecsengnek ezzel abban a tekintetben, hogy az (/:lettarsi kapcsolat valasztasa nem jelent hazassag-elleness6get»; az 6rintettek meghataroz6 t6bbs6ge nem tartja ,,elavult int6zm6nynek,,
150
a hazass£got, nem hajland6 a ket 6letform£t az erk6lcs6k dimenzi6j£ban 6sszehasonlitani. A nem
hazas anyak a ket paros 6letformdt egyforman j6nak, idealisnak tartj£k, 6s - mint mar arr6l sz6ltunk - el6g sokan vannak, akik a kes6bbiekben akar a maguk sz£mara is v£laszthat6 6letform£nak gondoljak a h£zassagot. Az attiffid6k arra vallanak, hogy az 6lettarsi egytitt616s
m'inden tekintetben egyen6rt6kti versenyt£rsa a h4zass£gnak, 6s egy6ni fzl6s, egy6ni d6nt6s
kerd6se, hogy valaki ragaszkodik-e a tradici6khoz, vagy ehhez val6 viszony£t lazabban kezeli.
N6mik6pp m£s a helyzet a gyermek szempontjainak m6rlegel6s6n6l. A szakirodalom
figyelme - 6rthet6 m6don - jobbara az dn. egysztll6s csaladokban nevelked6 gyermekek helyzet6re iranyul, ami annyiban kapcsol6dik a nem hazas sztil6k gyermekeinek probl6m£jchoz, hogy mivel az 6lett5rs - szul6k egytltt616se kev6sb6 stabil, az is gyakoribb, hogy a gyermekek akar kezdett6l, akar relative r6vid id6 eltelt6vel - az egyik sztll6n6l (fok6pp az any£nal) maradnak. Ami az egytltt616 6lett£rs-sztll6k gyermekeit illeti, szokas emll,teni, hogy esettikben
nagyobb az es6ly a sztll6k kor£bbi kapcsolataib6l szarmaz6 gyermekeinek k6z6s csaladba keriil6s6re,
ami
nevel6si
probl6makat
vet
fel,
6s
altal£ban
a
gyermekek
,,helyzet6nek
rendez6d6sek6nr 6rtelmezik, ha a sztil6k a k6s6bbiekben m6giscsak h£zass£got k6tnek (v6. Schwcz7.Z 1995). A gyermek szempontjait nalunk a lakoss6g is kifejezetten hagyom£nyos ln6don m6rlegeli: a t6bbs6g azt helyeseln6, ha az 6lett£rs-sztll6k legkes6bb a gyermek megsztllet6s6ig
mindenk6ppen hazassagot k6trfenek. A fiatal gener£ci6 (20-40 6v k6z6tti ferfiak 6s n6k) ebben
enged6kenyebb: elfogadj£k ugyan, hogy ,,a gyermekeknek nem mindegy, sztileik 6lettarsi kapcsolatban 6lnek-e vagy hazassagban,,, de - ha mar 6lett£rsi egytitt616s mellett d6nt6tt egy par
- nem irnak el6 szamukra a hazassagk6t6st alckor sem, ha kapcsolatukb6l gyermek sz£rmazik. Az £ltalunk vizsg£lt nem h£zas anyak attittidjei meg inkabb elszakadnak a k6zv6lem6ny normatl,vajat6l, de valamelyest generaci6juk allaspontjat6l is: k6rtikben er6s t6bbs6gi n6zet,
hoev ''egy eg6szs6ges n6nek fontosabb hogy gyermeke legyen, rlvint c[z., hogy az. apa ferj-e vagy
6lettdrs" 9 k6zct 60 sz5z.al¬k\ik megev6z6d6se, hogy ,,a gyermekeknek ma mar mindegy, sztlleik fe6zczsck
vczgy
G/effc5rsczk'',
6s
kevesebb
mint
egyharmaduk
gondolja
csak
azt,
hogy
perspcktirvtoan ,,a hdzassdg nagyobb biztonsdgot jelent a gyermekek szdmdra''. Ez. ut6bbival meg azoknak is csak fele azonosul, akik k6zvetlentll a gyermeksztll6s ut£n hazassagot k6t6ttek, s
meg kevesebben, akik ,,r6videsen h£zassagk6t6st terveznek,,. Nem £mthat6 tehat, hogy az egytitt616 sztil6k kes6bbiekben megk6t6tt hazassagait kizar6lag csak a gyermek v6lt 6rdekei
motivaljak, de az sem, hogy a h£zassagk6t6s mell6z6se a gyermek szempontjainak figyelmen kivtil hagyasat jelenti. A pro vagy kontra d6nt6sekben sok mas motl'vum (is) szerepet j4tszik (pl-
151
a parkapcsolat 6rzelmi megszil£rdulasa, az anyagi- 6s lakask6rtilm6nyek rendez6d6se, a sztil6k csal6di allapotanak rendez6d6se, a nagysztil6k hozzaallasa stb., stb.). A nem hazas any£k
gyermekeinek meghat6roz6 t6bbs6ge egy6bk6nt k6tsztll6s csaladban nevelkedik. A vizsgalat
id6pontjaban masodik vagy tovabbi gyermektiket vilagra hoz6 anyak t6bb mint 50 szazal6k£nak legal6bb egy gyermeke szarmazott mar ugyanatt6l az ap£t6l (de van, akinek ak£r k6t vagy harom gyermeke is), ami kapcsolatuk tart6ss£gat mutalja. A k6zgondolkodas eg6sz6t6l, vagy ak5r
sajat
generaci6juk 6rt6krendj6t61
elt6r6
attittidjeiket
-
dgy
ttinik
fel
-
szem6lyes
tapasztalataikra alapozzak. Igaz lehet tehat, hogy j6llehet, a hagyomanyos csalddi 6rt6kek fellazul£sa, v£ltozasa altalanos jelens6g a t£rsadalomban, az azokt6l val6 t£volodasban a
leghatdrozottabb ceztirat pontosan az jelenti, hogy a sztil6k v£llalj£k-e ak£r t6bb k6z6s gyermek felnevel6s6t an6lktil, hogy a hazass6g megk6t6s6t sztlks6gesnek tartandk.
Altal£nos tapasztalat, hogy az egyes orsz£gokban a csaladjognak, a csal£dpolitik£nak is sz£molnia kell a nem h6zas sztll6sek n6vekv6 arany£val) illetve azokkal a k6vetkezm6nyelckel,
amelyeket ez a csal£dok helyzet6re, a gyermekek nevelked6si k6rtilm6nyeire gyakorol. Ami a csaladjogot illeti, el6sz6r a skandinav orsz£gokban, majd a 80-as 6vek v6g6n Belgiumban, Nagy-
Britanni£ban,
Ausztriaban,
Franciaorszagban,
Olaszorszagban,
Spanyolorszagban,
G6r6gorszagban olyan t6rv6nym6dosl'tasok l6ptek 6letbe. amelyek az egymassal hazassagot nem k6t6tt sztil6k jogait 6s felel6ss6g6t a gyermek feltigyel(>,te ter6n a h£zas sztll6k6hez k6zelitik,
biztositva a gyermek jog£t mindket szul6j6re (v6. Pr;'oun,. 1994). Kutat£saink azt mutatjak, hogy hasonl6
16p6sekre
nalunk
is
nagy
ig6ny
lenne:
lakossagi
k6zv6lem6ny-kutat£sunkban
a
megkerdezettek k6zel 70 szazal6ka teljes m6rt6kben, vagy legal£bbis r6szben egyet6rt azzal,
hoev "az. 6lettdrsi kapcsolatot ugyantigy v6dj6k a t6rv6nyek, ndnt a hdz;assdgot" , s - atherif5 m6don - meg inkabb hatarozott v6lem6nye ez a hazass£gon kl,vtil gyermeket sztllt n6knek (85 szazalek).
A t6rv6nym6dositasok mellett is igaz azonban, hogy a nem h£zas sztil6sek k6pezik az
egysztil6s csal£dok egyik legfobb ,,utanp6tlasar , ami az esetek thlnyom6 t6bbs6g6ben az any£t jelenti. (igy van ez sv6dorszagban is, amelyet pedig az emancipalt ap£k orszagakent szok£s emlegetni.) Ismert, hogy hatranyaik enyhft6se 6rdek6ben a csaladpolitika, a szocialpolitika nagy
er6feszit6seket tesz, 6s t6bbnyire pozitiv diszkriminaci6val kezeli e csal6dokat. A kutat6k
gyakori
k6rd6sfelvet6se,
hogy
ez
a
pozitl'v
diszkriminaci6
vajon
nem
6szt6nzi-e
a
gyermekvallalasban 6rintett parokat arra, hogy ne t6rekedjenek a hazassag megk6t6s6re (v6. Wczzte 1995). Hogy ebben lehet n6mi igazs£g, arra kor£bban N6metorszag volt keleti r6gi6j£nak
152
p61d£j£t szoktak emliteni, ahol - az NDK pronatalista n6pesed6spolitikajaval 6sszefugg6sben kiemelten tamogattak az egyedtil£ll6 sztll6ket (pl. lakashoz jut£sban), 6s a nem hazas sztllet6sek
ar6nya ezzel egyid6ben indult gyors n6veked6snek. Az tijabb adatok azonban arra vallanak, hogy az 6sszefugg6s nem ennyire egy6rtelmti 6s direkt; a nem hazas sztll6sek a Let r6gi6 egyesit6se utan is n6vekedtek a volt kelet-n6met tertileten, pedig 1989. utan a csaladpolitika a
ketsztil6s csaladoknak igyekezett kedvezni. (1992-ben p6ldaul a volt NDK teriilet6n 42 sz£zal6k
volt a nem hdzas sztilet6sek ar£nya, ml'g a volt nyugat-n6met terdleten 20 szazal6k alatt maradt (v6. W'#e-Wczg#cr 1995; Ebersrtzdf 1994). Saj£t adataink azt l£tszanak al£tamasztani, hogy a szocialis kedvezm6nyeknek k6ts6gkl'vtll vczre - ha nem is thl nagy - szerepe a h£za:sag n6lktili
gyermekvallal£sban. A megk6rdezett anyaknak valamivel t6bb mint egy6t6de (22 szazal6ka)
6rtett eevct a;I;I;al, hoev "mivel az. egyedtildll6 szjll6k t6bb szocidlis tdmogatdst kapnak, att6l hell
fugg6v6 tenni a hazlassdgk6t6st, hogy anyagilag mi az. el6nyOsebb" , 6s ds6sotoaLn dyanck v6lekedtek igy' akik egy6bkent is j6r¬szt szocialis t£mogatasb61 6lnek, akikn6l a gyes, az ,,emelt
6sszegti'' csaladi p6tl6k alapvet6 meg6lhet6si forrast jelent. Bar ez nem ttilsagosan magas arany
(6s meg kevesebb - 5-6 szazal6k csak - azok6, akik sajat 6lethkre vonatkoztatva is hat£rozottan
ezt az 6rvet hoztak fel arra, hogy mi6rt nem kivannak ferjhez menni), meg kell jegyezni, hogy az adatfelv6tel az tin. Bokros- csomag 6letbel6p6se el6tti id6szakban t6rt6nt. K6rdezettjeinknek
ekkor meg nem voltak tapasztalataik arr6l, hogy milyen ,,anyagi el6ny6k,, szarmazhatnak abb6l, ha a gyes, a csaladi p6tl6k elnyer6s6n6l a csal£d egy f6re jut6 j6vedelm6be az apa kereset6t nem szaml'tjak be, mert vagy nem deklaralj4k az 6lettdrsi egytltt616s t6ny6t, vagy pedig olyan
6lethelyzetet teremtenek, amelyben a sztil6par minden szempontb6l szoros kapcsolatban marad, de nem laknak k6z6s lakasban. A lakossag is bordl£t6 volt ebben a k6rd6sben 1995 v6g6n, a csal£dt£mogatasok lefarag£sa utdn. Alckori k6zv6lem6ny-kutatasunk szerint az emberek k6zel 60 szazal6ka r6szben vagy teljes m6rt6kben elk6pzelhet6nek tartotta, hogy ''m;.ve/ czz egyec7j;/c5//cj
szj)l6k kOnnyebben jutnak tdmogatdshoz., tbbb lesz a vdlds, vagy eleve nem kdtnek hdz.assdgot" (v6.
Po#grtjcz-S.
A4o/recfr
1996).
Nem
kiz£rt,
hogy
a
gyermeknevel6si
tamogatasok
rendszer6ben 1995-ben bek6vetkezett valtozasok hazassagk6t6s elkerii16s6re motival6 hat£saval a
kezelj6v6ben meg sz£molni kell.
Befejezve
6sszefoglal6nkat,
meg£llapithatjuk,
hogy
nemcsak a h4zass£gon kivtili
sztll6sek szamanak n6veked6s6t mutat6 kem6ny statisztikai adatok, hanem az e tendenciat produkal6 n6pess6g motiv£ci6i, attittidjei, 6rt6krendje is azt t£masztjak aid, hogy a csaladi
6letforma haz£nkban is - Eur6pa sz6mos orsz£g£hoz hasonl6an - elindult a v£ltozasok titj£n.
153
Nagy kerd6s, hogy ez a csaladi egytitt616s stabilitas5.nak gyengtll6s6t jelenti-e, egy olyan
folyamatot, ami nem lassfthat6, visszafordl'thatatlan. A nemzetk6zi szakkutatasok nem adnak erre egy6rtelmti valaszt (v6. jio#sse/ 1991). Van olyan :felfog£s, amely szerint a modernizaci6
felgyorsul£sa sztiks6gszerdv6 teszi, hogy a hagyomanyos keretek sz6tfesztiljenek, s hogy a
csalad egyre kev6sb6 nevezhet6 majd t£rsadalmi normaknak megfelel6 int6zm6nynek, sokkal inkabb az egy6nek k6z6tti maganjellegti megegyez6sen fog alapulni. Vannak azonban masfele £llaspontok is. Kutatdsunk alapjan magunk is hajlunk annak elfogadas£ra, hogy a csaladi egytitt616s hagyomanyost6l elt6r6 normainak, 6rt6keinek terjed6se nem jelenti azt, hogy vele
egytitt mag£nak a csaladnak az 6rt6ke is cs6kkeme. A csalad, a gyermek megkul6nb6ztetett els6bbs6ge - amely Magyarorszagra ktil6n6sen jellemz(,,) - olyan orszagokban is kimutathat6, amelyekben a t6rv6nyes hazassag mellett a csal£di 6letk6z6ss6gek mas - k6tetlenebb alternativainak
jelenl6te
megszokottabb.
El
kell
fogadni,
hogy
a
csal£dra
vonatkoz6
szeml6letln6d sokfeles6ge korunkban term6szetes, norm£lis allapot. Am csak e valtozdsokat rugalmasan
k6vet6
csaladpolitikat6l,
csaladjogt6l
varhat6
el,
hogy
a
modernizaci6
felgyorsul£s£ra a csaladok - fuggetlentll hagyom£nyos v:lgy nem hagyom£nyos form£ikt6l - ne olyan v£laszokat adjanak, amelyek stabilitasukat gyengl,[ik, funkci6ik feladds£t eredm6nyezik.
Az a t6ny) hogy a hazassagk6t6st6l tart6zkod6 anyak sz£mottev6 r6sze el6re tervezte, kivanta gyermek6t, s hogy meghataroz6 t6bbs6gtlk 6letformak6nt a pdros egytitt616st, gyermeke(i) k6tsztll6s csal£dban t6rt6n6, k6z6s nevel6s6t v£lasztja, azt az optimista hipot6zist fogalmaztatja
meg veltink, hogy ha a tradicionalis keretek gyengtilnek is, a gyermek, a teljes csalad utani v£gy er6smarad.
HIVATKOZAsoK
A/7dOrkC] Rw4c)//, l996. A t4l.sadalmi egyenI6tlens6gek I16veked6se a rendszel.v4ltoz4s 6ta. SzocioI6giai Szemle, I. sz.
Bev6lkel.ullgSStatiStik, l996. EKKS-EG-BAG, BI.iiSSZel-Luxenbul.g.
Cc!r/fo/I, E. -K//'/?gcr A/7drCiJ, I 987. UIlmal.I.led Couples in Hungaly. European Joumal of Populatiol1, 85-99.
Cseh-Szombarhy IAszl6-S. Molndr Edit-Pongrdcz Tibom6-Utasi Agnes, L994. CsalAdl ¬rl6kck - csal'Adi l\ormfrk. In.. MagyaI-Ol.SZig italakul6ban a. tanulm611yk6tet, N6T)j616ti Miniszt6tium.
Ebcrf/c!d/,
IV,
l994.
Demogl-aphic
Sl10CkS
After
Communism:
Eastern
Gel.lnany,
l989-93.
Population
and
Development Review, 1. sz.
Guibert-IJan[Oille, C.-Leri(loll, H.-Toulemon, L.-Villeneuve-Gokalp, C. , l994. IA Cch,abitat'lOn adul|e. Pot)ulat'lon a Societ6s. SzeI)I.
154
Kcimczrdr Fereroc, l995. Eur6pai Term6kenys6gi 6s Csal5dvizsg£lat Magyarorszagon. Demogl.4fia, I. sz. Kl.eman, K.-Z¬/I.e,vie, £. , l995. Devenil. parent hoI.S mariage en France et en Grande-Bretagne: IJeS diffel.enteS faCetteS d'un Statut particulier. Population, 3. sz
Ko/os!' rczmc5s-Bec!ekov/'cs Jv6ro-S/'k Endre, l997. Munkaer6piac 6s j6vedelmek. In: Az ajt6k z£r6dnak. Jelent6s a
Magyar Hirtartas Panel 5. hullam£nak eredm6nyeir6l. Magyar mztart4s Panel Mtihelytanulm£nyok, 8. , Budapest
K6zgazdasagi Egyetem Szociol6gia Tansz6k-TARKI.
IJahatOS Jndit-Eperjesi Erzs6bet-Plank Ferencn6, l996. A foglalkoztat&si 6s kerescti st"kwira 6ssz.efugg6sei. 1n.. Foglalkoztat£s, j6vedelmi viszonyok,
munkak6rtilm6nyek c.
tanulmanyk6tet,
Munkatudomanyi tanulm£nyok.
Strukttira-Munkatlgy Kiad6. L#5.chCr, K.-Engsf/er, H., 1990. Pluralitat in Grenzen. Eine sozio-demographische Typologie aktuellel. Formen del. Familiengl.tindung in Schweiz. Zeitschlif't fur Bev6lkerungwissenschaft, 3-4. sz.
Pongrdcz Tibom6-S. Molndr Edit - 199l. Sokgyel.mekes csaladok. KSH NKI Kutat£si Jelent6sei, 41. sz.
- l994a. SerdtiI6korban sztilt any4k t£rsadalmi, demogr£fiai jellemz6inek longitudinalis vizsg£lata. KSH NKI Kutat*si Jelent6sei, 53. sz.
- l994b..Kisgyel.mekes anyak 6s ap£k szdl6i, csal5di attittidjei n6gy eul.6pai ol.szAgban. KSH NKI Kutat4si Jelent6sei, 52.sz.
- l996. V£ltozasok a gyel.mekt£mogatasok rendszer6ben 6s azok megft6I6se a k6zgondolkod5sban. KSH NKI Kutatasi Jelent6sei, 57. sz.
Prioun,F. - 1994. Le droit et les familles non mari¬es en France. Population, 6. sz. - 1995. IJa fl.6quence de l'union libI.e en Fl.ance. Population, 3. sz.
Rotl/sse/, i. , l991. Ices "futuribles" de la famille. Futuribles, 153.
Schwczrz, K. , 1995. In Welchen Familien wachsen die Kinder und Jugendlichen in Deutschland auf? Bev6lkel.ungswissenschaft, 3. sz. S. A4o/ttcir Ed/t, l997. Sztil6i, csaladi attittid6k ktil6nbs6gei a gyermektiket egyediil nevel6, valamillt a teljeS CSal4dban
616 nem halas any4k k6I.6ben. A TOl9189. sz. OTKA-kutat5s z5r6tanulm£nya. K6zil.at.
Sz.uticsn6 Serf5z6 Kldra - l994. A sztil6k 6s gyelmekeik iskol£zotts4ga. KSH NKI Kutatdsi Jelent6sei, 5l. sz. - l995. Az egysztil6s csal£dok tarsadalmi-demogl.afiai jellemz6i. KSH NKI Kutatasi Jelent6sei, 55. sz. Szfe'cf Zc)/f4ve, 1996. Az 6lett£rsi kapcsolatban 616 csal£dok tarsadalmi, demografiai jellemz6i. KSH NKI Kutal£si Jelent6sei, 56. sz.
Wczlte, LJ., 1995. Does Mal.liage Matter? Demography, 4. sz. Wtfc, /. C.-Wczgrocr, a.a. , 1995. Declining Eel.tility in East Gel-many After Unifaction: A Demographic Response to Socioeconomic CllaIlge Population and Development Review, 2. sz. W#, Z., 1996. Childbealing in Cohabitational Relationships. Journal ofMarliage and Family, 2. sz.
155
EGYEB MEGJEGYZEsEK
A tanulm5ny egyes r6szleteinek (a II., Ill. f`ejezet valamint a Ill. fejezet a) pontja) els6 k6zl6s6t ldsd: Demogl.£fia,
L997. i. sz. ("Hdzassdgon k[vtll sztllt anydk 6leiferma-vdlasztdsai" ctmmel). 6s Statisz.tikai Szemle, l997- 7. sz.
("Sztll6pdrok hdzassdgkdt6s helktlr cimmel) foly6iralotoan. A tanulm£ny I. fejezet6ben szerepl6' a hem hazas sztil6sek orsz4gos adatait bemutat6 t£bI£k fol.rasa az /995. 6v;I
De/7?Ogr4jc". £wltryv; az l995. 6vi ol.sz4gos adatokb6l a kutat£s szam£ra r6szletesebb kombinaci6k is k6sztiltek (l6sd: I. fejezet).
Az adatfelv6tel megszeI.VeZ6se a Tarsadalomkutat5si Informatikai EgyestiI6sseI (TARKI-vaI) egytittmtik6d6sben t6l.tent.
A minta6tel el6l(6szftes6ben rczr/'c!ny!' /6zse/, a k6rd6ivszerkeszt6sben 6s a k6rdez6biztos v6d6I16k eligazit£s£ban Jc,Adrz Kcz/cz/;.ro, a TARKI munkat£rsai voltak segils6gtinkre, akiknek eztiton mondunk k6sz6netet.
A kutatas alapsorainak ir£sos dokumentaci6ja (,,J995-bc# szjj/ere/r Bye/,mckck") valamint a system file (fZ,4ZKJV95.ays) a TARKI, illetve a szel.z6k adatt£l.aban hozzafel.het6k.
156