... Magyar Kemiai Foly6irat,
T6r6k Tibor emlek5zam
106. evf 2000. 5-6. 5Z.
213
Radonanomalia komplex vizsgalata a Saj6-Hernad tersegeben NAGY Behine, G, SOLYMOS Kamilla, BALOGH Zolilil Zsolt es SZABO Csaba ELTEKozettan-GeokemiaiTanszek,1088Budapest,Muzeum/ert.4/A. MOLNAR Zsuzsa BME Nuklearis Technikai Intezet, 1111 Budapest, Miiegyetem rkp, 3,
A radioaktiv sugarzas lakossAgi kockazata a hatvanas evektol kezdve keIiilt a vizsgaIatok es a tarsadalrni erdeklOdes eloterebe. KideIiilt, hogy a lakossagi sugarterheles tillnyom6 resm nem a nuklefuis ipar, hanem a termeszetes hattersugarzas okozza, ennek pedig 6tven6t szAzaleka a radont61 szarmazikl, Hazankban a Rad Lauder laborat6rium szervezeseben - helyi tanar- es diakmunkatArsak segitsegevel lakasokba kihelyezett miianyagnyomdetektoros teehnikaval orszilgos Rn-meresek folynak2-4. Keves hazai ismeretiink van azonban arr61, hogy kiil6nMz6 geol6giai k6myezetben milyen fOldtani kepzOdmenyek a radon hordoz6i. Celul tiiztiik ki, hogy a Saj6-Hemad hordalekkUp teIiileten, Saj6hidvegen - ahol 1994 osmol a
rendszeresRn-mereseka vaIyogb61 es vert faIMI
-
kesziilt hazakban mutatjak a legnagyobb anomaIiat vizsgaIatokat vegezzUnk a radon eredetenek meghatarozasara, Sekelyfurasb61 vett mintakMI meghatAroztuk az asvanyos 6sszetetelt (mikromineraI6gia, r6ntgendiffrakei6, termikus elemzes), az U-, Th- es mas nyomelemek mennyiseget (INAA, OES). A jarulekos asvanyokat elektronsugaras mikroanaIizissel vizsgaItuk, GeoLOgiai hatter
A radon elOfordulilsa kal6nbozo geo16giai kepzodmlmyekben
Radon izot6pok a t6rium, aktinium es az uran termeszetes bomlasi soraib61 keletkeznek A leghosszabb elettartamu Rn-izot6p felezesi ideje 3,82 nap. A radon sziil6elemei k<>zUlaz uran es a t6rium sz3mos kozettipusban megjelenik. Erosen frakeionaIt magmas es hidrotermas oldatokban koncentraIOdnak, igy megtalalhat6k melysegi magmas kozetekben, peldAul grAnitokban, pegmatitokban es hidrotermas telerekben5. Dusulhatnak t6resi z6nak menren, paIeoredox hatAroknaI, k<>tOdhetnekredukaI6 k6myezetben jelenlevo szerves anyaghoz (pI. szerves anyagban dus palak, koszen, lignit, k60laj rezervoarok). Jelentos reszben jarulekos asvanyokban jelennek meg (pI.
monacit, ilmenit, cirkon, rutil, epidot, zoizit)6. Az asvanyok mikrorepedesein keresztiil a Rn egy resze kiszabadulhat7,8.T6resi z6nakban a felszaIl6 gawk es vizek megk6nnyitik a radon transzportjat9-12. Azokban a f6ldtani kepzOdmenyekben,amelyekben az atlagos U-tartalom nem ter el a f6ldkereg atlagatOl (2,7 glt)13, CO2 kiaramlAsi teIiileteken elerheti az 50 glt koneentraci6t iS14. Aktiv vetok menten szinten megn6vekedhet a Rn-koneentraci6 a talajgawkbanl5. A radon diffilzi6val es konvektiv aramlassal mozog a talajbanl6. A nagy permeabilitAssal rendelkez6 kozetek, illetve talajok megk6nnyitik a Rn transzportjat 17. Finomszemeses talajokban a horizontaIis permeabilitAs tizszerezerszer nagyobb, mint a vertikaIis, kiil6n6sen ott, ahol a talajok jelentos mennyisegben tartalmaznak agyagasvanyokat
18,19.
Mintavetel, mintaelllkeszitis A vizsgaIt teIiileten Saj6hidvegen megkerestiik a vaIyog keszitesenek es a nyersanyag kitermelesenekhelyet. Kezi rur6vaI - kihasznaIva annak maximalis teljesitmenyet - 5 m melysegig 25 em-kent mintaztuk meg a talaj- es 16szretegeket. Ezt a melyseget elegendonektalaltuk, mivel a radon kedvez6 k6Iiilmenyek eseten is esak atlagosan 5-8 meterre migral keletkezesihelyetoPo. Saj6hidvegena talajviztiik6r 7-8 m melyen talaIhat6, radonaktivitAskoneentraei6ja nem nagyobb, mint az atlagertek, ami azt mutatja, hogy ezen a teIiileten a talajviznek nines radon-szigetelo szerepe22. A mintakat sziiropapiron szetteritve szabad levegon legszarazra szantottuk. Az elemzesekhez szUkseges mintamennyiseget negyedelessel es6kkentettiik. Ezt az atlagmintat hasznaItuk a szemeseloszlas meghatArozAsahozis. Fazisanalitikai vizsgalatok Szemcseeloszlils
A szemeseloszlAsi vizsgalatokhoz21 a sekelyfuras anyagab61mintankent 250 g anyagot mertOnk be, 5 nap desztillaIt vizes aztatas utan raz6gepre helyezett
.
....
,... 214
Nab'Y Behlne es mlsai: Radonanomalia
Magyar Kemiai Foly6iral,
komplex vlzsgalala
szitasoron nedves szitfUassal 7 szemcsemerettartomanyra bontottuk (>2; 2-1; 1-0,5; 0,5-0,25; 0,25-0,125; 0,125-0,063; <0,063 mm). DezaggregaI6szertnem alkalmaztunk. SzitfUasutan a mintakat szArit6szekrenyben60°C-on szaritottuk. A 0,063 mm alatti szemcsereszleget iilepitettiik, ezutan a vizet loontve a mintakat kiszAritottuk. Az egyes frakci6k mennyiseget lemerve a melyseg fiiggvenyeben szemcseeloszlasi gorbeket szerkesztettiink22. A szemcseeloszlas alapjan megaIlapithat6 volt, bogy a vizsgaIt teriileten a kavicsos IOsmn IOsmn kialakult talaj agyagos-
-
vaIyog fIzikai talajfeleseg22-23. Mikrominera/Ogia
Az asvanyosszetetel sztereomikroszk6pos vizsgaIatAra a szitfUassal nyert 0,25-0,125 mm kOmtti frakci6t tartottuk legalkalmasabbnak, mert ebben a szemcsetartomanyban kiemelkedo az onaIl6 asvanyszemcsek mennyisege. A mintAk uralkod6 elegyresze kvarc, alarendelten kloritosodott biotit, muszkovit, agyagasvanyosodott fOldpat es kalcit fIgyelhetO meg. Bromoformos nehezasvanylevaIasztAs21utan kis mennyisegU rutil, granat, turmalin es szabaIytalan alakU limonit azonosithat6. A fenymikroszk6posvizsgaIatok soran nem talaItunk olyan asvanyszemcset, amely potenciaIisan az uran,
106. evf. 2000. 5-6. sz.
t6rium, iIletoleg a radon forrasa lebetne. A forrAsta kisebb szemcsemeret-tartomanyban kell keresni, ahol az uralkod6 elegyresz agyagasvany. Termikus elemzes
Az agyagasvanyok termikus meghatarozasara a 0,063 mm alatti szemcsetartomany mintait hasznaItuk fel. A vizsgaIatokhoz fotoregisztraIasos MOM-derivatogrMot haszrniltunk. Kiserleti parameterek: keramia tegely, hOmerseklettartomany: 20-1000oC, felfiitesi sebesseg: lOoCIp, levego atmoszfera, erzekenyseg: DTA lilO, TG 200, DTG lilO, mintabemeres:Ig. A derivatogramok minosegi ertekeleset a DTA-, a mennyisegi ertekelest a TG- es DTG-gOrbek egyiittes vizsgaIataval vegeztiik eI24-26. A mintAkb61szerves anyagon kiwI agyagasvanyt (montmorillonit + illit), kloritot es kalcitot hataroztunk meg. A kiertekeles eredmenyet az 1. tablazat mutatja. Az illit es a montmorillonit elkiil0nitese a termikus felvetelbol nem volt lebmseges. Erre azonban SZOkseg van, mert a szmektitek kOze tartoz6 montmorillonit duzzad6 agyagasvany, mig az illit nemo A radonanomaIia szerepe, amelynek permeabilitasa az idojaras fiiggvenye: a radont szflraz idoszakban atengedi, nedves idoszakban viszont az agyag megduzzad es a radont visszatartja.
1.tiblazat Fimismintilktermikusvizsga/atimakeredmenye
A szint 0-80
B szint 80-110
Losz 110-370
Atmenet a homok-kavicsretegbe 370-
adszorbe31tviz %
3,26
2,46
2,05
1.63
szerves anyag %
3,68
1,1
0,5
0.8
34
35
29
17
-
19
14
7.4
1
9,6
6,8
1.5
a minta jele melyseg (cm)
agyagasvclnY% (montmorillonit+il1it) klorit % kaleit %
R6ntgen-pordiffrakcio
Az agyagasvanyok meghatarozasara rontgenpordiffrakci6s mereseket alkalmaztunk. A mintakat iszapoltuk, ezutan a 2 J.U11-nel kisebb szemcsemeretii frakci6kat iiveglemezre tilepitettiik. A diffrakci6s
vizsgaIatok D 500-tipusU, Siemens-gyartmanyiI rontgen-pordiffraktometerrel kesztiltek az alabbi parameterek mellett: sugarforras: Cu-an6dos rOntgencs6 (Ka = 1,5417A. cs6fesztiltseg:40 kV, csoaram: 20 mA, monokromator: masodlagos grafIt. Az agyagasvanyok meghatarozasahoz23,27etilen-
"'"
Magyar Kemiai Foly6irat, ] 06. evf 2000. 5-6. sz.
glikolos- kezeles, - valamint - 500°C-on 10 6rfls Mkezeles utAna diffraktogramokat isma felvettiik. Etilenglikolos kezeles hatasAra a 14 R-<>sb3.zisreflexi6 17 A-re tolOdott el, ami duzzad6 agyagasvany jelenlaere utal. A Mkezeles utAn felvett diffraktogramon a 14 A-<>sreflexi6 10 A-re esOkkent,ami a raesszerkezet 6sszeomlAsatjelzi. E
ka jellemzOvaItozas a szmektit-asvanyjelenlaa igazolja. A mintak 2 J.UI1-nel kisebb szemesemeretii frakei6i a szmektiten kiwi az alabbi ID asvanyokat tartalmazzak: illit, klorit, kaleit es kvarc. Nyomelemviugdlatok
Nagy Behine es mtsai: Radonanomalia
komplex vizsgalata
215
szenelektrOdbat61tve, miigyantas Mkezeles utAn32 10 amperes egyenaramu iwel teljes elparolgasig geIjesztetttik. A szinkep felbonwara Zeiss PGS-2 racsspektrografot (harom lepcsOs sziiro, 20 J.UI1 reszszelesseg, k6zbensO lekepzes), r6gzitesere ORWO WU-3 szinkeplemezt es KOOAK 0-19 elohiv6t hasznaltunk. A szinkepvonalak feketedeset szamit6geppel 6sszekapesolt digitalis Zeiss GIIMFKI fotomaerret33 mertiik. A kiertekeles PCprogrammal, Mtterkorrekci6 es I-transzformaci634,35 alkalmaz
A nyomelemvizsgaIatok elsOsorbana hasad6 elemek-uran, t6rium - meghatarozasarairAnyultak, halad6 koncentr
Az lNAA- es OES-mooszerrel kapott Neutronaktiwlcios analizis (INAA) eredmenyek 6sszehasonlit
ztekaz atlagmintakt61.Ennek f6 okat abban latjuk, hogy a lnap -lha. A mintak y-sugarzasat 75 cm3-es HPGe legfmomabb frakci6 mennyisege a talaj es 16szdetektorhoz csatlakoztatott CANBERRAgyartmAnyUanalizatorral mertiik. A .spektrumok szintekbente>bb,mint 90%, es 4 maer melysegben is meg 38-40 %. A mintak atlagos U-tarta1ma 3 glt, kiertekeleset Sampo 90 szamit6gepes programmal Th-tarta1ma 10glt, amely ertekek gyakorlatilag nem vegeztiik. A meresi eljaras standardizalasara Auktil6nbC>zneka klark-ertekektol. A Zr-, Ti- es Bakomparator technikat alkalmaztunk28. koncentraci6k alapjAnfeltetelezzUk,hogy ha ezek az elemek a vizsgaIt kepzOdmenyekben inhomogen Optikai emisszios szinkepelemzes (OES) eloszlasban vannak jelen, elektronsugaras Az atlagmintakb61 es a 0,063 mm-nel kisebb mikroanalizis segitsegevel- jarulekos elegyreszkent szemesemeretii frakci6kb61 a nyomelemek - 6na1l6asvanyuk megtalaIhat6. tajekoztat6 es nehany elem mennyisegi Elektronsugaras mikroanalizis (EMPA) meghatarozasat optikai emisszi6s szinkepelemzessel vegezttik el. A tajekoztat6 vizsgaIatokhoz a Elektronsugaras mikroanalizissel vizsgaItuk, 0,063 mm ala poritott mintakat nagy tisztasagU AlelektrOdb6J29 valtakoz6 aramu ivgeIjesztessel hogy a neutronaktivaci6s elemzessel kimutatott kis mennyisegii uran, illetve t6rium k6theto-e parologtattuk el, a felbontas Zeiss Q-24 valamilyen asvanyfazishoz. A meresekhez a mintak kvarcspektrograffal, a szinkepek r6gzltese ORWO 0,250-0,125 mm k6wtti szemcsetartomanyanak WU-3 szinkeplemezre te>rtent. A tajekoztat6 ertekelesre koncentraci6skaIaval kombinaIt 10 anyagat hasznaItuk fel. Az asvanyszemeseket csiszoltuk, fokozatU Y-skaIat30, a hitelesitesre nemzetk6zi araldit-miigyantaba agyaztuk be, standard mintakat hasznaItunk. Az Y, Zr, Ni, Se es poliroztuk, es a mintak feltiletet vakuumgowloben V meghatarozasara mennyisegi szinkepelemzesi mintegy 20 nm vekony szCnreteggel vontuk be. A vizsgaIatokat EOAX PV 9800 energiadiszperziv mOdszertalka1maztunk31.A 0,063 mm ala poritott (EO) r6ntgenspektrometerrel felszerelt AMRAY X mintakat 1:1 aranyban 0,05% Pd-ot tartalmaz6 1830 I/T6 tipusu pasztazOelektronmikroszk6ppal spektraItiszta C-porral kevertiik, acetonnal vegezttik.A meresekhez 20 keY gyorsit6 fesziiltseget nedvesitve homogenizaltuk, SW-380 tipusU
216
Nagy Bclimc cs mtsai: Radonanomalia
komplex vizsgalata
Magyar Kcmiai Foly6irat,
106. cvf. 2000. 5-6. sz.
2, tablazat
A vizsgti/t sze/veny ka/onb6zo szintfeinek nyome/emat/agai
Elern
rnelyseg (cm) U. Th. Ba. Sr+ As. Pb+ Ti+ Zr+ Hf* La. Ce. Nd. Srn. Eu. Yb' y+ Sc+. V+ Cr. Co' Ni+
. = INAA,
Talaj A szint
Talaj B szint
LOsz
0-70
70-110
110-370
2,7 11 417 200 10 10 3250 260 9.0 35 80
2.4 9.5 357 180 10 12 4000 215 5.4 30 70
6.8 1.2 2.8 32 8 58 93 11 21
5.6 0.3 2.1 32 9.4 76 80 10 28
3,2 12,8 430 160 12 23 4000 270 9.6 38 88 6 7.3 1.3 2.9 51 14 89 88 12 72
(g/t)
Atmenet a hornok-, kavicsretebe 3701.9 7.2 370 100 8 10 3000 240 5.0 26 61 13 4.7 n.d. 1.6 24 7 57 70 9 15
klark (Taylor 1964)
2,7 9.6 425 375 1.8 12 6600 165 3 30 60 28 6 1.2 3 33 22 135 100 25 75
+ = OES
es 1-2 nA mintaaramot haszrui1tunk. Az energiadiszperziv spektrumok mennyisegi kiertekelese a keszlilek standardmentes muszerprogramjaval keszfilt, amely magaba foglalja a matrixhatast kiktiszobOloZAF-korrekci6t is38. Az egyes elemek jelenletenek igazolasa a vizsgalt filzisr61keszfilt spektrumfelvetellel tortent, az ED-spektrum mennyisegi kiertekelesevel kapott kemiai elemosszetetel pedig segitett az asvanyok meghatcirozasaban.A minta jeirulekos asvcinyai(pI. limonit, rutil, granat) es a varhat6an U-, Th-tartalmu asvanyok (pI. monacit) atlagrendszcima nagyobb, mint a frakci6 to reszet alkot6 egyeb asvcinyoke (pI. agyagasvciny-agglomeratumok, kvarc, fflldpat, kalcit). igy a visszasz6rt elektronkepeken a jeirulekos asvanyok fenyes teIiiletekkent rajzolOdnakki, U- es Th-tartalmuk mooszeresen ellenorizheto. Elektronsugaras mikroanalizissel a vizsgalt mintakb61viszonylag sok ilmenit-rutil-aggregatumot azonositottunk, amelyhez fflldpat es U-Th-tartalmu monacit [CeP04] tcirsuI. Tovabba szamtalan, tOkent agyagasvanyb61(es/vagy egyeb retegszilikatb6l) al16
halmazt elemeztOnk, amelyekben foldpat-limonit, ilmenit-monacit-foldpat-kvarc es fflldpat-limonitxenotim fordul elo. A mar emlitett asvanyokon kiwI - alarendelt mennyisegben - cirkon, titanit, apatit, barit, hiperszten, vasoxid-fazisok azonositasahoz ny6jtottak segitseget a vizsgalatok. Peldakent az 50-75 cm kozotti talajretegbOl mutatunk be egy jellemz6 monacit-fflldpat-ilmenitagyagasvany-kvarc aggregatumr61 keszfilt visszasz6rt elektronkepet (1. kep) es a monacit elemi osszetetelet (3. tciblcizat).A monacitszemcsek merete atlagosan 10 f.U11, U02-tartalmuk 0,3-0,6%, Th02tartalmuk atlagosan 2%. A 420 - 445 cm kozotti loszos-kavicsos atmeneti retegbol a viszonylag gyakrabban elofordul6 ilmenit [FeTiO)J mellettvagy esetleg azzal osszenove - Th- es U-tartalmu (Th02 = 2%, U02 = 2,9%), zirkelithez [(Ca,Fe)(Zr,Ti'U)20S] hasonl6 osszetetelii, am a zirkelittoI elrer6en jelentos mennyisegii Nd-ot = 8%) tartalmaz6 asvcinyszemcset (N~O) azonositottunk. A visszasz6rt elektronkepet es az
Mab'Yar Kemiai Foly6irat,
106. evf. 2000. 5.6. sz.
Nab'Y Belane es mtsai: Radonanomalia
elemi osszetetelt a 2. kep es a 3. tabhizat mutatja. A monacit mellett ez az asvany lehet az uran es
komplex vizsgalata
217
t6rium, valamintaz ezek bomlasa soran keletkezo radonfomisa.
3. tabhizat Hasad6anyag
tartalmu fazisok elektronsugaras
Zirkelit(?) m/m%oxid
Elem
-
P,O
mikroanalizis
adatai
Monadt m/m%oxid
Zirkelit(?) m/m%elem
-
35.7
CaO
4.9
3.1
0.3
TiO,
34.0
14.9
-
FeO
13.1
6.4
-
La,Ol
-
-
16.0
Ce,Ol
-
-
35.1
Pr,Ol
-
-
-
8.0
1.7
10.5
zrO,
35.2
10.0
-
ThO,
2.0
0.3
2.1
VO,
2.9
0.4
0.3
Nd,Ol
1. kep
2. kep
Monadt (l)-Fe-oxid (2)-ilmenit (3)-agyagasvany (4)kvarc (5) aggregatumr61 kesziilt visszasz6rt elektronkep a saj6hidvegi valyoggOdrok helyen melyitett sekelyfUras 50-75 cm kozotti talajretegebOl.
Th-, V- es Nd-tartalmu, zirkelithez [(Ca,Fe)(Zr,Ti,Vh05] hason16osszetetelii asvanyszemcse (1) ilmenittel osszenove (2) agyagasvany (3) mellett a sekelyfUras420 445 cm kozotti IOszos-kavicsosatmeneti retegebOl.
-
218
Nagy Behine es mlsa;: Radonanomalia
komplex vizsgalata
Magyar Kemiai Foly6irat,
Az eredmenyek mekelese A saj6hidvegi valyogveto gOdrOk helyen melyitett sekelytUnis rnintai a fazisanalitikai vizsgalatok egyfittes eredrnenyei alapjan szerves anyagon kivtil az alabbi f6 asvanyokat tartalrnazzak: szrnektit, illit, klorit, kvarc es kalcit. A nyomelemvizsgalatokszerint a mintakban az atlagos U-koncentnici6 3 glt, a Th-koncentnici6 10 glt. Ezek az ertekek nem haladjak meg az atlagos fOldi gyakorisag erteket. A legfelsOtalajretegben az alatta levo retegek atlagat meghalad6 V-, Ni- es Pbkoncentraci6kat mertiink, ami feltehet6en antropogen hatcis kovetkezmenye. A radioaktiv bomlasMI keletkezO radon forrasa a nyomasvanyokkent kimutatott U- es Th- tartalrnu fazisok - monacit [CeP04], valamint Nd-tartalrnu zirkelithez [(Ca,Fe)(Zr,Ti'U)20S] hasonl6 lehetnek. Az asvanyok Osszetetelii asvany mikrorepedesein keresztiil a radon egy resze kiszabadulhat, es kedvezOtlen kOrtilrnenyek altalaj, epitOanyag, halrnoz6dAsa eseten szigeteles, idojarasi viszonyok (szelsebesseg, hOmerseklet, csapadek), teli ffites, nem megfelelo szelloztetes - idoszakosan vagy alland6 jelleggel a lakasokban egeszsegre wos mertekben feldusulhat. Ehhez mar 3 glt uranb61, illetve 10 glt t6riumMI keletkezORn-mennyiseg is elegendo. A kedvezOtlen kOrtilrnenyek kialakulasahoz hozzajarulhat a feltOlteskent vagy epitOanyagkent hasznalt valyog szmektit (duzzad6 agyagasvany) tartalrna, amelynek permeabilitasa az idojanis fuggvenye: a radont szciraz idoszakban atengedi, nedves idoszakban viszont az agyag megduzzad es a radont visszatartja. ~
Koszonetnyi/vimitas: Koszonetet mondunk a munka soran nylijtott ertekes taruicsaikert es onzetlen segitsegiikert Nagy Bela konzulensnek, Toth Eszternek, a Rad Lauder laborat6rium vezetojenek, Weiszburg Tamas, Lovas Gyorgy tudomcinyos romunkatirsaknak, Bodo peter geoI6gus-hallgat6nak; valamint kosz6netet mondunk binil6inknak, Zaray Gyula egyetemi taruirnak es Borossay Jozsef egyetemi docensnek.
106. evc. 2000. 5-6. sz.
Osszefoglalds
Saj6hidvegen a legnagyobb lakason belfili Rnaktivitciskoncentraci6ta valyogMI illetve vert falMI epfilt hazakban talaltak. A radon forrasat keresve vizsgaltuk a valyogveto gOdrOktertileten melyitett sekelytUras anyaganak U- es Th- tartalmat illetve egyeb nyomelemeit. Megallapitottuk, hogy az uran es t6rium mennyisege nem ter el a fOldkereg atlagat61, azonban az agyagasvanyban gazdag aggregaturnok 1O~ nagysagU,uran- es t6rium~
tartalrnu monacitot [CeP04], valarnint uran-, t6rium- es neodimium- tartalrnu zirkelithez [Ca,Fe)(Zr,Ti'U)20S]hasonl6 Osszeteteliiasvanyt tartalrnaznak. Az asvanyok mikrorepedesein keresztiil a radon egy resze kiszabadulhat es kedvezOtlenkOrtilrnenyekhalrnoz6dasa eseten ~3 glt uranMI, illetve 10 glt t6riumb61 keletkezO Rn is elegendo lehet ahhoz, hogy a lakasokban egeszsegre wos mertekben feldusuljon. Radon anomaly in the village Saj6hidveg, NE Hungary. 1. Nagy-Balogh,. K. G. S61ymos,Z.Zs. Balogh, Zs. Molnar, Cs. SzaM In Saj6hidveg the highest indoor Rn activity concentration was measured in houses made of loam. Searching for the source of radon, we studied the trace elements of the substance of shallow drill cores from the area of loam-making pits. The quantity of uranium does not differ from the average of the earth crust, however, some clay mineral rich aggregates contain uranium and thorium bearing monacite [CeP04] and uranium, thorium and neodymium bearing zirkelite [(Ca,Fe)(Zr,Ti'U)20S] -like composition mineral in the size of I0 ~. Some part of the radon can escape through microfractures of minerals and under unfavourable conditions, which can be influenced by the amount of swelling clay minerals occurring in loam used for buildings, the radon formed from 3 glt uranium and 10 glt thorium is dangerous for humans.
IRODALOM
I Gy. Koteles .: Fizikai Szemle,XlV 233. 1994. 2E Toth, F Deak, Cs. GyurkOcza.Zs, Kasztovszky R. Kuczi, Gy. Marx, B. Nagy, S, Oberstedt, L. Sajo-Bohus, Cs. Siikosd, G. Toth, N Vajda: 1. Radioanal. Nucl. Chem., Letters, 213. 317. 1996.
3 Toth E, Marx Gy., Nagy B.: Magyar Tudomany 4.423. 1996. 4E Toth, G. Papp, S. Szalai, D. Selmeczi, B. Nagy Gy. Marx: Heavy Ion Physics, 7. 47. 1998. 5 O. Banks: Environmental Geology, 25. 165. 1995.
Magyar Kemiai Foly6irat, 106. evf. 2000. 5-6. sz.
6F6ldvarine Yogi M.: A tertileti geokemiai kutatas elmeleti es gyakorlati m6dszerei. Miiszaki Konyvkiad6, Budapest, 1975. 7Rama, W S. Moore: Geochim. Cosmochim, Acta 48. 395. 1984. 8S. Krishnawami, Wc., Graustein, K Turekian, J F Dowd: Water Resources Research, 18. 1663. 1982. 9K Kristiansson, Malmquist, 1.: Geophysics 47. 1444. 1982. 10 G. Somogyi, 1. Lenart: Nuclear Track, 12.
731. 1986. 11J Heinecke, U. Koch, G. Martinelli : Simultaneous measurements of radon and CO2 in water as a possible tool of earthquake prediction. In "Report at the 2nd Colloque International sur la Geochimie des gaz", Besancon, France. 1993. 12G. Etiope, S. Lombardi: Soil-gases as fault tracers in clay basins: a case history in the Siena basin (central Italy). In "Report at the 2nd Colloque International sur la Geochimie des gaz", Besancon, France. 1993. 13S.R Taylor: Geochim. Cosmochim. Acta 28. 1273. 1964. 14E. Toth, F Deak, Cs. GyurkOcza,Zs. Kasztovszky R., Kuczi, Gy. Marx:,B. Nagy, S. Oberstedt, 1. Sajo-Bohus, Cs. Siikosd, G. Toth, N Vajda: Environmental Geology, 31. 123. 1997. 15C. King, C. Walkingstick, D. Basler: Radon in soil gas. In: Gundersen L.C.S. and Wanty, RB.: Field studies of radon in rocks, soils and waters. Ads, U.S.G.S., Washington, 1991. 16A. B. Tanne: Radon migration in the ground In: The natural radiation environment, Chichago Press, 1964. 17C. Kunz, B. Kothari: Health Physics, 50 Supplement 1. S59. 1986. 18P.A. Rice, D. J Fontugne, R. G. Latini, A. J Barduhn: Industrial and Engineering Chemistry, 62. 23. 1970. 19J E. Bowles: Phisycal and geotechnical properties of soils. McGraw Hill, New York, 1979. 20A. 1 Perel'man: Geochemistry of elements in the supergene zone. Keter Publishing House Jerusalem Ltd. Jerusalem, 1977. 21Vendel M.: A kozetmeghatarozas mooszertana. Akademiai Kiad6, Budapest, 1959
Budapest, ELTE, K6zettan-Geok6miai Tansz6k Erkezett: 1999. XII. 22. K6z16sreelfogadtuk: 2000. I. 24.
Nagy Be!>.ne es mtsai: Radonanomalia
komplex vizsgalata
219
22BaIogh Z.Zs.: RadonanomaIia oka: asvfmykozettani vizsgaIatok a Saj6-HernAd hordalekkUpon. Diplomamunka, EL TE KozettanGeokemiai Tanszek, Budapest, 1999 23Stefanovits P.: Talajtan. Mez6gazda Kiad6, Budapest, 1992. 24Pecsine Donath E.: A termikus elemzesekrol. Kezirat. EL TE Kozettan- Geokemiai Tanszek, Budapest, 1975. 25F6Idvari M: A f61dtani kutatasban a1kalmazott termoanalitikai m6dszerek. M6dszertani Kozlemenyek, MAPI, Budapest, 1986. 26Gy. Szakmany: Fragmenta Mineralogica et Paleontologica, 13. 21. 1987. 27Nemecz E.: Agyagasvanyok. Akademiai Kiad6, Budapest, 1973. 28Zs. Molnar, G. Ke6mIey, D. Bodizs, ZooLengyel: Periodica Politechnica, Ser. Phys.1. 45. 1993. 29P. Zentai P.: Acta Chim. Acad. Sci. Hung., 53. 4. 323. 1967. 30J Nagy-Balogh.: Spectrochim. Acta, 26B. 609. 1971. 31Nagy B.-ne, G. Solymos K, Hoffmann 1., Ditroi Puskils Z.: Nyomelemdusulasok es hordoz6asvfmyaik vizsgaIata. In" 39. MSZV elOadasai" Mosonmagyar6var MTSZ kiadvfmy 92. 1996. 321. Papp, 1. Vilimi: Acta Univ. Debr. Ser. Phys. et Chim. 205. 1971. 331. Kozma 1.: Acta Chim. Acad. Sci. Hung., 102. 265. 1979. 34T T6r6k, K Zimmer: Quantitative evaluation of spectrograms by means of I-transformation. Akademiai Kiad6, Budapest, 1972. 35Zimmer K, Heltai Gy., FlOrian K, Veress Gy.: Szinkepfelvetelek kiertekelese. In: A kemia ujabb eredmenyei 70. Akademiai Kiad6,1989. 36J R. Churchill, J R.: Ind. Eng. Chem. Ed, 16. 653. 1944. 37Nagy B.-ne: A Churchill-fele elogorbe a1kalmazasa a fotografias kiertekeles hibajanak csOkkentesere. In " XXV. MSZV eloadasai" Szekesfehervar VVE kiadvany, Veszprem 201. 1992. 38J 1 Goldstein, et al: Scanning Electron Microscopy and Microanalysis. 2nd Edition Plenum Press, New York, London, 1992.
