SGYEr TERMESEItEDMENYENEK VIZSGALATA RNVEZETBAIUT ANYAG FELIIASZNALASA ESETEN >I3i2r,t -aczt 0a6 Baskiiji:GOrgyi - Kantor folios - ICeszthelyi Tibor
4011bi Agrartudomanyi Egietem, H-2103 Od6115 P1. 303.
VitetEs legkor CI-14 tartalma evente 1,1%-kai, NO2 tartalma pedig k, ani hozzajarul a Fold homersekietet novelo "uveghazhatis"airel pit a faros hati,st a N tartalmi'l tatragyak serkentik. A fokozott fiigpizas tovibbi hittanya, -hio.gy a talai es a termesztett nOvenyek trentOs nehezfem szennyez+5d6set is eredmenyezi, igaz jelenti5s tertnes- es 4plaleanyag tartalom novekedeg mellett. 44:i-c: -1993-as kiserletank soran vizsgaltuk a rtitrog6n miltragya kivaltasinak Tiot6seget kOrnyezetbarat anyaggal Osgyepeken azzai a cellal, hogy a rules niennyisege es a ta,pla/oanyagtartalom jelentdsen ne esokkenjen_
Vizsgalatunk celkittizese, bogy kOrriyezetkirnelO tapanyag-utinpOtlasi Jechnologiat do!,gozziduk lr i 6sgyepeken.
Arodalmi attekintes A tragyazas mindig hatekony, gazdasigos es harmonikus, ha '::05zilartgot alakiturik ki a hely, a nitiveny, a termeshozatn, a tragyazisi ido es '1.7.C.felhasznilt tapanyagok Osszes mennyisege k6zott itlIapitja meg •i,*01.rich 0990) —• A talaj termdkepesseget a viztartalom, a teplai6anyagokkal val6 L t,441cottstiga es a gyokerzet fejlEorleset biztosito szerkezete teszi lehetifive. #0zen t6nyezok kialakitisaban a rnikroorgamizmusoknak lenyeges 4:i!Optkvalt. (Wood, 1991) '477:t' • Hasonlia tn.egailapitisokat test Rudela (1990) is Szerinte a NfeIvetele a rhizoszfera mikrof16rajanak fokozott tevekenysegetol fagg, ''Istdely.viszont a gyokerrendszer fejlettsegi fokinak a fiiggvenrye, : ..•
Stanko-Brodk.owa 097S) szerint a nitrogenmiltragyizis jelentas viltozisokat okoz az alland6 gyepek szerkezeteben. Elsbsorban a korai ..110Vedek terrnesh.ozameban, allapitja meg Chevakier (1978.), • Daps ki (1.988) szerint a N -mti -tragya 78%-ban hatarQzza meg a terme. st_. Az RF, Tilatti_gyazas hatisara a ftivek eItiterbe ken:sine -1c a gyepben.
A fokozado N-adagok novelik a takarmany rust, N, P, Na koncentraci6jat. (Fiala, 1990) 1 kg hatoanyagra 15,2 kg szarazanyag-termestablet jutott fillapitja meg Banszki (1988)_ Bukvaj (1990) neraysak a szarazanyagtartalom novekedisit tapasztalta nitrogen miztragyazas hatiskra, hanem a pillangbsok reszaranyit is. Kiserleti eredmenyei szerint a pitlangosok 80 - 100 kg/ha nitrogennel gazdagitottak a talajt, meilyel kornyezetkimeloen esetkkentheto az alkalmazhato a miltritgya adag. Hasonlo kedveza eredmenyeket kapott a hereftivek termesztesevel Rider (1989) is A_ tnitragya megfetelo hasznosulisithoz dnt6e6vizre is szksig van (Boroman, et,a1 1987), Kiserleti eredmenyeik szerint, ha a karbamidot ontozes nelkul juttatjak ki, a nitrogen veszteseg el rte az alkalmazott dezis ' 36%-it, A kiegeszitd Ontozes mar 10 mrn-es mennyisegben is 3-8 %-ra csokkentette a veszteseget, mig a 40 mm-es Ontozes tovabb csokkentette a veszteseget, egeszen 1%-ig. Strith-Snyder (1984) szerint a Iegeltifil 1 kg szitraz biomasszajanalc megtermelesehez mintegy 860-940 kg viz felhasznilisa sziikseges. A szkraz viszonyok kozOtt a nagy terrnestOmegil gyepnoveny valtozatok nagyobb oxigen felhasznalasa korlatozhatja a oxigenszegeny viszonyok . kozott a gyokerek intenziv fejltideset.
Anyag es medszer Kiserletiinket a Jakotpusztai ETA?-FARM-on vegezttik Nograd megyeben 1993-as esztendoben az alabbi kezelesekkel; Kezelesek Kontroll 100 % Talajbakterium 100 % N hataanyag 50%N+50% Talajbakterium 200 % N hatoanyag A kiserletben kiprobalt kornyezetbarat anyagot a Phylaxia biztositotta szamunkra. Phylasonit-M rev alatt hozza forgalomba, a talajban 616, nitrogentnegkoto azotobacter tOrzset, me/y 6letmilkOdese soran nitrogent diffundal a kornyezetebe. A kezeIesek kfilonbozo anyagait egy id'oben juttattuk ki az elkinonitett parcellikra. Az 1993-as esztendo viszonyai idojariksi (szarazsag) kovetkezmenyeikent csak ket mintavetelre volt lehetasegank, Vizsgalataink kiterjedtek a zoIdtomeg meresere, valamint a tiplileanyag-tartalom megallapitisara. A nettoenergia mennyiseget szabvany emesztesi egyutthatokkal szamoltuk ki_
55
Az eredmenyek ertekelese, megallapitisok Az evi 1993-as ., ev rendkivill sziraz volt, itlagos Az csapadekmennyisig messze alatta maradt az Otveneves atlagnak. Janus rt61 juliusig 90-120 mm csapadek hullott_ 1. tahlizat A zoldtermes tOmeg vizsgilati eredmenyei Kontroll
2 mintavetel Una 1 konroll %-ban 1,mv. % 1 konroli %-ban 2_mv, %
100% Tb.
100% N
3,76 3,84 100
197,9
13 41 8 29 356,6
102,1
138,6
220,5
50%Tb.+5 0%N
200% N 10,08 6,36 268,1
9,48 385,9
169,1
Jet magyardzal:• Th= Talajbaktirimm (Phylazohit-M): lynr. 1 mintavhe I: 2niv 2 min fay ire);
A ZOldthmeg vizsgidati adataib61 (1, tablazat kitinik hogy a legnagyobb termeseredirnenyt a 50%N+50% talajbakteriumos kezeles adta, masodik helyre a 100% N hatoanyaggal tOrtino kezeles kerfilt_ Az 1_ tablazat adataibel lithato, bogy a misodik mintavete1 sorin a kontroll kivetelevel minden kezeles esetehen termescsokkenest regisztraltunk_ A 100% PHYLAZONIT-M kezeles hatisa kOvetkezteben a zoidtermes csokkeriesaben neat tapasztalhato nay martekli vAltozas. ,
2. tahlizat A szarazanyag terms vizsgalati eredmenyei 100% N
1,19 100
100% Tb. 3,24 2,46 179,0
65,7
135,9
199,4
Kontroll 1 mintaveteI Wha) 2 mintaveteI (t/ha ) 1 konroll %-ban (l_mv.)% 1 konroll %-ban (2.mv %
5 61 3 61 ,
309,9
50%Tb.-f- 5 i 200% N 0%N 6 08 4,44 4,47 1,46 335,9 245,3
.Tel magyardzat: Tbn Tatalhakti rizezn (Phytazonit-M): hnv -= minta ve lei:
246,9
80,7
inintervetet,:
mv= 2
A szarazanyag terrnes vizsgitiatinak eredrnenyeit a 2. taMizatban foglattuk ossze. A kozolt adatokh61 megillapithato, hogy mindket rointavetel eseteben legnagyobb szarazanyag termest az 50% N + 50% talajbakteriumos kezeles eredrnenyezte, ; Megfigyelbetar tovibba, bogy a 200% N hatoanyaggal tort nokezeles a masodik mintavetel soran milyen nagy mertekben csOkkentette a szarazanyag termest.
56
3. tablizat Nyersfeberje terrnes vizsgalati eredrnenyei _ ... 100% N 50%Tb_4-5 12.00% N Kontroll : 100% . Th. 0%N 0,51 ; 1 ) 03 3,05 2,85 • 2,43 1 rnintavetel (titha) 0,15 ! 0,47 0,66 0,78 0,48 : 2 mintavetel (Ulm) 100 201,9 ! 598,0 558,8 • 476,5 7 konroll %-ban I (1 _mv.)% 129,4 152,9 29,41 ; 92,2 94,1 1 konroll %-ban Jeri nstegyanizat: Tb - Talafbnkt miniavetel:
(Phylazonit-M): Irma _1 mi
PI ten...61'0:
2mv=
A nyersfeherje terrnes vizsgalati eredinenyeit a 3. tibliza tartalmazza_ A tablizat adataibOI lathatO, bogy a 100% N hatoanyag csak e1si5 mintavetel swan fejtette ki javitO hatisat. 4. thblizat Net-to laktici6s energia vizsgalati eredmenyei /Control]
100% N
0,17
100% Tb. 0,33
0,17
0,24
0,39
1 konroll %-ban (1. mv _)%
100
194,1
1 konroll %-ban
100
141,17
1 rnintavotel (MJ/ha) 2 mintavetel (MJiha)
j
50%Tb.+5 0%N 0,68
200% N
0,44
0,30
370,&
400,0
2g2,4
229,4
258,8
1765
0,63
' 0,4 g
(2_mv.) °i_ii:1 fel in'agyarcizat: . Tb- Talajbakitrium (Phylazonit-M); 1notv=1 mintaretel: jmv=2 mintavetel:
A 4. tablizatban :a NE1 vizsgalati ertekeit kOzbijilk. Azfadatokbali leolvashato, hog} a.t - 50% N+50% talajbakteriumos kezeles mindka] rnintavetel saran a legjobb eredmenyeket erte e1. .
1
Kovetkeztetesek, javaslatok
1
1. A kozolt eredinenyeinkbi51 megallapithato, hog y a 100%-os Phylazonit - M kezeles sziraz idajarisi kiirCiitnenyek kOzOtt kedvezi5bb hatasq gyakorol a termeserednii4ekre_ 2. Vizsgalataink es eredmenyeink alapjan a javaso1juk•a talajbitkteriumi basznilatit, raegfeleloeti csOkkentett. Nitrogen dozis ineilettY3. Az OkolOgiai szemlelettl, a talaj Okopotenciabara atapozott gyeptermesztes eseten jelent6sen csokkentb.eto a kijuttatando nitrogen
hathanyag a Phylazonit-M felhasznalisival, a takarmany beltartalrni ertekeinek csokkenese 4. A vizsgalati eredmenyeink alapjin megallapitottuk_ a Phylazonit-M keszitmeny kedvezo hatisat, amely a termeseredmeny szintentartisiban es a iaplibriany-ag-tartalom j2t4t6- hatisaban nyilvbau) 5. A kiserleti id5szakban a szitraz.. id4jfiras elituire a 100%-ot Phylazonit-M kezeles hatisara a vizsga1t parametereiben nem tor -tent olyan mortekti csokkenes mint a tabbi kezelesnei. Ez is bizonyitja a Phylazonit-M kedvez6 hatisit. Ugyanakkor a 200 %-os N hathanyaggai torteno kezeles eg-yik mintavetel eseteben sent valtotta be a hozza filzOtt rernenyeinket, szaraz ideifirasi viszonyok kozati alkalmazasit-nem tartjuk ceJszeranek, . 6. Gazdasigi megfonto1asok Map .* javasoljuk a Phylazonit-M keszitm6ny hasznalatit. A Phylazonit-M keszitm&iy kedvez6 arfekvese miatt a hektaronkkti Nitron hatoanyag k6ltsege negyede mint szilard tnatrigya hasznalata esetteben. 7. A Phylazonit-M keszitmeny jefentos szerepei to tenet 6e a, kbrnyezetbarat gazdiikodisban, mivel a talajokat nem savanyitja es eiosegiti a termeszetes talajailapot kialakulasit. vizgyujt6 S. JavasoEjuk iigyelembe venni a tapanyagvisszapOtihsi technolfigiiin.ak kidolgozasinii,
teraletek
osszetagialis Kiserleiiink scrim vizsgaltuk a nitrogen miltragya kiviltitsinak leheti5selet kornyezetbarat anyaggal, azzal a celial, bogy a termis mennyisege es a titpialeatnyag-tartalom jelenthsen ne esokkenjen. Vizsgitlatunk colkittlzese, hogy kOrnyezetkimelo ttipanyag-utfinpOtlati technologist dolgozzunk ki osgyepeken. Kiser1etiinket a Jakotpusztai ETO-FARM-on vegeztak NOgrid megyeben 1993-as esztetidnen az alibbi kezelesekkel; Kezelesek Kontroll 100 % Talajbaktiripm 100 % N halOanyag 50%Ar-. 50 Talajbakterium 200 % N hatoanyag A kiserietben kiprobalt kornyezetbarat anyagot a Phyla is biztositotta szarnunkra.
1_ A kozolt eredmenyeinkbol megallapithato, bogy a 100% os Phylazonit M kezeles szaraz idojarasi koralmenyek kOzeitt kedveza hatist -
-
gya_korol a termeseredmonyekre es a taplaleanyag-tartalomra_ Vizsgitlataink es eredinenyeink a.Iapjan a javasoljuk a talajbakterium hasznalatat,. megfeletoen csOkkentett Nitrogen dozis rnellett. 2_ Gazdasigi megforttoiasok alapji.n javasoljuk a Phy/azonit-M keszitmeny hasznalatit A Phytazonit-M keszitmeny kedvez5 arfekvese miatt a hektaronkenti Nitrogen hatoanyag koltsege kb. negyede mint szilard miltragya hasznalata esetteben. 3. Az okologiai szernieletit, a talikj Okopotencialjara alapozott gyeptermesz-tes eseten jelentOsen csOkkenthet0 a kijuttatand6 nitrogen hatoanyag a Phylazonit-M felhasznidisaval, a takarmany beltartalmi ertekeinek csokkenese neck il. 4. A Phylazoqit-M keszitmeny jelentas szercpet tolthet be a kornyezetbarat gazdalk.odisban, mivel a talajokat nemt savanyizja es elosegiti a. termeszetes talajallapot kialakurisit.
Irodalorniegyzek 1. Barkoczi ,O.-Bashay,Gy.--Feher, E.- Kantor, J.-Prieger, K. /1991/: Nirogen hathanyag kivaltisinak lehettisegei kornyezetbarat anyagokkal telepitett gyepeken_ Legelo az ernberiseg szolgalatitban. Tuclomanyos es termelesi tanac5kozits. Debrecen 301-305 2. Rark4ezi ,O.-Raskay,Gy.-Prieger, K.-we - Kestittlyi, T Kintor, J.Pacssi, Ai - I1alasz, L. /1991/: Telepitett gyep termesnovelesenek lehetOsegei kornyezetbarat anyagokkal, KutatAsi es fejlesztesi tanacskozis_ januar 15-16_ Godollo 3. lia.rhoczi ,O.-Baskay,Gy. - Kantor, J.- Keszthelyi, T. /19941: asgyep hozarninak javitasa ak Jakotpusztai "ET O" farrnon, -,,,Kutatasi es fejlesztesi tanicskozas, januar 18-19. GodollO 4. Barkoczi ,O.-Baskay,Gy.- Keszthelyi, T. - Kiintor, 3.-Krieger, K.119931: Telepitett gyep termokepessegenek nOvelese kornyezetbarat modon. Kutatisi es fejlesztesi tanicskozas_ _ januar 19-20_ G6(16116 5. Baskay,Gy. - Barkoczi ,O. - Kantor, J.11993./: Improvement of grazing range-land output by employing non-toxic natural methods_ New strategies for sustainable ruar development_ o65115, 22-25- March 85_ 6. Baskay,Gy. - Harkoczi ,O. - Kintor, J.11993/: Improvement of grazing range-land output by employing non-toxic natural methods, International Scientific Conference on Agricultural Mechanisation for Environmental Protection_ Vol.2 Mosonmagyarovar_ 31. August - 2 September. 433-441. 7. Banszki, T. /19881: NOvekv5 N-mfitragyaadagok _hatasa intenziv, telepitett gyepen. Novenytermeles 37:2:129 141_ -
8. Binszki. T. 11988/: NPK-mfitragya mettnyisegi es aranykiserlet intenziv telepitett gyepen. NOvenytermeles. 37:2=247-257„ 9. Bowman,D.C. Paul, J.L. -Davis,W.B. - Nelson,S.H. /19871: Reducing ammonia volatilization from Kentucky bluegrass turf by irrigation, Hort Science. 22:1:84-87, 10. Bukvaj,M. /19901: Produckrii schopnost doca.suych travinick porostu s vyssim poditem jetelovin, Uroda_ Praha, 38:4:167-169. 11. Chevaller,11. 119781: The effect of nitrogen and potasium fertiliser on seasonal production of perennial ryegrass under simulated grazing menage Ment In "Contraints to grass growth and garnland output". Proc. Teen. 43:10:52, Meeting pean Grassland Federation, Gent. 12. Fiala,J.11990/: A nitrogen tartamtragyazas hatitsa a talaj ós fatermes titpanyag koncentriciojára tartas gyepterkileteken. Effects of Longcontinued nitrogen fertilization on nutriten concentration in the soil and herbage of permanent grassland. Rostlinna Vyroba, Praha, 36:5:519-529. 13. Matzel,W. - Heinrich, L. /1990/: Thpanyagot rnegtakarita es kOrnyezetkimtI6 tragyazis. Nahrstoffsparender and umweItsbhonender Dtingereinsatz Feldwirsehaff. Berlin, 31:10:438-439. 14. Mosier, A.R. - Sehimel,D. /1991/: Influece of agricultural nitrogen on atmospheric methane and nitrous oxide_ Chetn.ind London, 23:874-877. 15. Rieder, J. 119891: Stickstoff.Vorrat abbauen. Bayerisehes Landw, Wochenblatt. Munchen, 179:47:18-19, 16. Rudeiev, C.V. /19901: A nitrogen mineralizicioja a talajban Mineralizicia dusika v probe pa nitrog6ntragyik alkalmaz-isa disikatych hnojiv_ Agrochimia. Bratislava, 3012: 367-372. 17. Shih, S.F. - Snyder, G.H. /19841: Evapotrannspiration, water use efficiency, and water table studies of pasture. Paper, American Society of Agricultural Engineers, 18. Stank*, B, Bredkowa_ /1978/: The relationship between the structure of the plant community and its productivity and stability at varied :levels of nitrogen fertilization_ In "Contraints to grass growth and grassland output" Proc. 7. Gen, Meeting European Grassland Federation, Gent, Belgium III: 10..13-10. 16. -
EXA_MINA.TION OF FIE YIELD OF NATIVE GRASS USING ENVIRONMENT PRESAVING MATERIAL The objective of our experiments was to try and replace the artifical nitrogen fertilizers with natural , non-toxic materialsicompourd, while keeping the yield constant. The Phylaxia provided us with a natural non-toxic compound called Phylazonit-M, which was used in these experiments. Phylazonit-M is a specie of soil azotobateria which is able to farm cysts in the soils during adverse dry conditions, and period. It should be noted that this natural compound of soil bacteria normally diffunds (gives out) nitrogen into its immadiate environment. The on-the-spot experiments examined and potrayed the effects of the above treatments on yield output level, fibre composition, protein content and NEl content of the grassicultivar yields. The experiment was carried nu in 1993 on the PETO-FAR/v1* of Jakotpuszta in NOgrd country with the following reatments. Treatments: Control 100% Soil bacterium 106% N active agent 50% N + 50% Soil bacterium 200% N active agent From our experimenies following conclusion were dedneted: 1. It can be concluded from the results above that' under ciroghty conditions 100% Phylazonit-M treatrment has a favorable .import 'on yields and nourishing substance contan.t. Based orr our experiments and results we propose the application of soil bacterium besides proporly reduced N doses. 2. The cost of nitrogen supplementation per hectar is about one-garter in the case of Phylazonit-M as was.compared to the soil fertilizers expressed in amount of pure nitrogen dose, because of the lower inoone price. Therefore we propose the extensive use of Phylazonit-M on the investigated grasses from an economical point of view, 3. The nitrogen dose -would decrease in the bkology-zentrieal foliage glass production with using of Phylazonii-M addition. In this ease also possible tto increase the crude protein content of the green folders, which may replace the other very expensive protein-sources, like as concentrates. 4, The Phylazonit -M preparation would have important role within the environmental-care production, because that preparation do not the acidity of the soil and also support the development of the natural soil structure.
6,7
KVALITA TRITIKALA AKO OZIMNEJ MEDZIPLOWNY
H.GREGOROVA
-
E.FUSKOVA
L.BISTAKOVA
-
R. BIE0
Vysoka Mcola. pcOnoho.spodaDsha Nitra 51govenska repubiiXa
✓ 111-trul.rt .(1 1.-- .=. ofzimn9cn medzipodin nachAaza eoraz va?±.61e , 0zimnd. Davodom je
Produkci trikal p.5dnym ,-7.0..d-
kvalitneh0 krmu, toIerancia K mervaj 2, 5, 6),
misnl,lam a r.i.pr'ir z.th-avotn? titer v
V
.-elenom
namiesto pteni ,T.e, . to:' Sa
kemenia sa
pa e.
natirh po-
kuoct: pre nizhe nrody hrmu a r.,e -Jr.ol-?' zber k:tvdeizaji,a, tg, 10 vilodr-16 na zein4 h?=Tftenie
HARTMAMN-M()MCH
12,t cad )cc51.-ia apri14, BINDEROVA
krm
nanah z'Lzkala
termine zberu wiacyo-CnPch krwvin a pret...) naziednej T.M6iny po tritiYais
'.nova,tuje
lematicle.6. Pre vvlepen.ie nutri?4nj hodncAy 5J Pestanic, tritika 7 e s RapuEtovit. V prispevl, u
L ri
15orovnaame proe._Ikriu a .kvalitu tritikal
a J,E.h.n. Ttkietau
na vu naf:v -,7nammejou ozimno%1
ra-
s rspicou
Materi41 a metOda pc=1.-,lB Ea zhla..431 v ▪
Vnejp
199z-199a na P.r73zsmhcch
Nitre - Malanta. Etane,vitop. sa ri=„ch.6.za V mierne kjimatieej of J.a t i. Oziiqin6 medziplo-
tepig.j a mierne
Bex
diny tritikale Dagro, v sa pesto,-raii
a rat Datlkovsk4 ✓ . ha-1
.- •:5Tcl_sse kacqi N
P,
p0
jrnc.rn jatuini Perin.
2 kmriantV hnc.ieniaz vt ";, (50 120 kg,ha-1
M
N
%.g.1-12.7 1 y sa a.P-10va4a pr- r-', redsovej priprave nbdv 'Lvkou PK (25
S
100 Iss.h3 - L),zJ,-70k sa rourn skorr...:!
na Jar. Wsiedk57 a diskusia ✓
pub:11A-Ja.ne. v
Eme nepotvraili
tlare 0 -,/v0e.! lar0de -ritikate V pri.emel- e 2p.-_-"kun5, 0 ;u kcie
mit.an]ca
pprovnani. s raiou
trtikala doaahov.?,1 E r.T-picolJ len 50
prcra-
Mitrai G-ne. (1984): Az 6z (Capreolus capreolus L.) tell taplalekOsszetetelenek meghatarozasa mikroszovettani hatirozokules alapjan_ Dolitori Ertekezes, Gado114, Matrai K., Koltay A., Vizi, Gy. (. 986); Key Based on Leaf Epidermal Anatomy for Food Habits Studies of lierbivorek. Acta Botanica Hungaria, 32:1-4:255-271 Szabo 1. (1979/a): Adatok a keri5dz5k izvalogatasahoz, ATEK, Iv1.6vari Kar Kazlemenyei, 21:2:25-38 Szabo L (1979/b): Etoiogiai mOdszertani vizsgalatok soran nyert adatok a juhok izvalogatisaban. Allattenyesztes, 28:4:351-354 Szabo L. (19S1)= A keradza akaratlagos talwminyfelverele es a takarmanyok fvfg.tud. Kar Kozlemenyei, 23:2=21-34 1. ATE, Thre1/, D.T. (1954): An Esophageal Fistula for Animal Nutrition Studies. Anim.Sci_, Albany, 13:878-884
NEW POTENTIALITIES IN THE PREFERENCE ANALAYS1S OF SHEEP BY OESOPHAGEAL FISTULA SUMMARY An applied methods used many decades and partly developed them for studying preference of fodder consumed by sheep and habit of fodder selection. The operation of partly modified shaped and technically carried out esophagus fistula was suggested by Cook et al (1958, )963), Hofnteyer and Voss (1964), Bishop (( 970), Bjornhag and forisson (1984) and Ellis et al (1984). It was possible to study the habit of selection during the grazing period by modified devices and techniques for sample collection. The determination of plant samples from the animals was proceeded by microhistological method of Abdullahi (19%2) and Matrai (1984). The prerequisite of economical utilization and renovation of natural and sowed pastures is to have knowledge of facts the species which are consumed frequently by the grazed ruminants, have optimal _nutritional value and have good •ability to associate with other species of grassland. The research activity comprised as following: - Developing the previously used fisivia form to get rid of some complicating factors Modifying the sample collection, During the experiments we were able to determine the changing of selection of sheep in chronological order (per hour) also in the experiments by a new developed •,technology of sample collecting. • The grass species identified and their quantities determined by niicrohistological method in the. samples collected bpy oesophageal fistulized . . • 3heep_ The grazing behavior and the -grass palatability investigated on the natural grassland by fistulized sheep. .
90
