NOVE.'NYTERMELtS, 2007_ Torn. 56. No. 5-6.
363
IVIiitragyahatisok vizsgalata 4. eves telepitett gyepen. Termes, elemOsszetetel K,A.DAR 1MRE MIA Talajtani es Agrokemiai KutataintOzet, Budapest
osszefogialas Egy mdtrtgyazIsrkfs -erfer 31. eve n. 2004-ben. viz4iltuk az ltercY K-e?hitom'agi szintek cs Omhatasiit a reti csenkesz (Festucri praterrsis) vezernOvenyd, nyolckornponeristi. pillang6s nelkiili gyepke-vera. 4. evenek termesere es asvanyi elomtartalmara. A termaely talaja a winter( retegben mintegy 3% humuszt, 3 -5% CaCO 3 -cat es 20-22% agyagot tartalmazont, N- 'es K-elernekben k(3zepescu, P- es Zn-elemekben gyengen ella'twnak minostilt. A kis'airi 4N 4P >c 4K 64 kezclest x 2 isrnetlest = 128 pal -cell -at toglakt magaba. A talajviz 13-15 m meiyen bcivezkoklik cl, a tcriilct aszalyerzekerry. Az els#i kaszal'is 2004 majus 11 en, a masodik Julius 19-en talent. A tenyeszid 6. saran osszesen 368 mm csapadekor kapott a terillet a 2004. evbeti a 6,5 harlap ahtrit. A kis6rk't m6dszcn:1, bedUitAsairmic korfamotweit es 82 eiozo'evek adatait konkbi kOzlerriOnyeink taglaitak (IC6Vrir 2605a, b i s c. 2006a, b, c es d, Kcidar es Gy6ri 2005a Os b). eredrknyek: 1. A N-kinalattal egyiitt 2-2,5-szerosOre not( az atlagos navenymagassag cs csokkent a szkazanyag-tartaion-i. A kit kaszalas asszes szOnahozarria a N-kontroll talajon 1,6 Cha, a 300 kgfhafey kezelesben 7,8 tiha mennyiseget tett ki. Legitikabb hatekonynak a 100 kg.talev N-adag bizoriyult, ahol 1 kg N-re 40 kg szena, ill. 185 kg fii tdbblettermes jutott. A mLsodik 100 kg - ha t ev- N-adagot &mom a 2. kaszalas hasznositotta 16 kg szerialk2. N-tObblettermassei. A 300 kg ha • L eV-1 adag mar gazclasAgralarirtak bizoriyuk. 2. A 31 Eve P-ral nern tragyazott, gyengen eliatott P-kontrahoz vis7cmyitva az arivaszena 1,0 tiha sz&atobblettel haldha meg az ammOniumlaktit- {AL-) oldhato P 20V-tartalom ,,kozepes" szintre, 153 mg/kg enekrc val6 emelesei. A 2. kaszalis id -j6t1 azonban a P tragyizas mar ctedmenytelen maradt, a gyp kielegitett P-igonyet a P-kontroll talajon is. A K-tri.gyazas atlagosan 0,5 tiha szenatbbbletet adott, a talaj eredeti 135 rng•kg „kazepes" AL-K 20-ellatottsagat 193 mg/kg ...kielegit6" szinrre novelvc_ A Kkinalat tovabbi novelese a szerta torrneset mar non', imodositotta. -
3. A N-kinalartai mindket kaszaliskor it5tt a szena N-, Na-, Ba- es Cu-, valarnint triersekNidott a Fe , Mn . Al es Mo tartalma. A talaj P ellatortsaganak javulasa a P a S es a Sr akkumulaciojat serkentette, ill. a Cu es a Mo beepiaset gatolta egyerteirmien. A K-tragyazs a K beepiilesot segitve egyidejiileg antagonista hatisU volt az ogyeb kationok, mint a Ca, a Mg es a Na folvetelere. -
-
-
-
-
,
4. A sarAszena K-, N-, Al es Zn-elernekbcn szeginyebb volt R anvaszenahoz viszonyitva. Az atlagos Zn-keszlet pl. a 60 rigikg-r61 18 mglIcg-rd zuliant. Ugyanakkor a Ca , Mg-, Mn-. Fe-, Sr-, B-, Ba- es Mo-elcmck inkabb a el6regedO sarjuban akkumulalodtak. -
-
5. Az NXP kialcsonhatasok ayoman a szena Mo-tartalma az 1. kaszalaskor 0,3-1,0 mg/kg, mig a 2. kaszaliskor U,4-4,5 mg/kg kozatt vaitozott, azazuuanazon evben a termer( szona Mo-tartalinaban 15-szbrns kiilonbseg is fellephet. Az anyaszenaNa-tartalmit a N-tragykas egy nagysagrenddel nary -elm., mig a KtragyAzAs egyotoclere morsekelte, Az Nx1( kolosenhatasok ereclmenyekeppen a Na koneentraciaja a szenaban 62-1923 mg}kg ertektartornanyban rnozgott, utibb mint 30-szoros modosulast ciszenvedvc. A kolesOnhatisok rnerteke ka_szalisonkent vAltozhat Cs n&milcgresetenk.6nt az irariva is modosulhat. ismcraiik a/apreto Fontossagii mind novtmidiagn EaS4'ikai, mind takarmanyozastani szempontb41. Ku1c5szavak: rniitragrazas, telepitett gyep, term6s, elernasszotetel
NPK fertilizer responses in a 4-year-old planted all-grass sward. Hay yield and mineral element content I. KDA.R Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest Summary The effect of different N, P and K supply levels and their combinations on the development, yield and mineral content of a 4-year-old planted all-grass sward was examined in the 31 5' year of a long-term fertilization e.-5,.-pt-timent in }..U1.4, using a seed mixture of eight grass spec -ies. The trial was established on a calcareous chemozem soil containing around 3% humus, 5% CaCO 3 and 20-22% clay in the ploughed layer, which was originally moderately well supplied with available K, Mg, n and Cu and poorly supplied with P and Zn. The teal included 4Nx4Px4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were calcium ammonium nitrate, superphosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought, The l'E cut was made on I I th May and th e 2(,a. on 19,1. July. During the 6_5-month vegetation period in 2004, the site had a total of 368 mm precipitation. The lay-out, method and main results of the trial were published earlier (Kcid at- 2005a, b, c; 2006a, b. c d; Kcidtir and Gye.fri 2005a, b). The main conclusions of the present study were as follows: ,
1. N fertilization caused a 2-2.5-fold increase in the average plant height, while depressing the dry matter content. The hay yield of the two cuts amounted to 1.6 t/ha on the N-control soil, and to 7.8 Uha in the 300 kg/ha/year treatment_ The 100 kg/ha/year N rate seemed to be the most effective, where each kg N resulted in a surplus of 40 kg hay or 1 $5 k gta.ss. The second 10111 by the 2nd cut, which produced a surplus of 16 kg hay/kg N. The 300 kg/halyr N rate did riot give a significant hay surplus. 2. A moderate P supply level of 153 mg/kg ammonium lactate CAW-soluble P 2O 5 satisfied the P requirements of the 1 st cut and gave a 1.0 tilla hay surplus compared to the low P supply level of 66 mg/kg AL-P2 0 5 in the P-control soil, In the 2 1111 cut, however, P fertilization did not lead to a hay surplus compared to the 13-control soil. K fertilization resulted in an average 0.5 tibia hay surplus when the moderate 135 mg/kg AL-K, level was increased to the satisfactory 193 mg/kg AL-K 2 0 level. Higher K supply levels gave no further hay surplus. 3. N fertilization inerascd the content of N, NO3-N, Na, Ba and Cu in the hay, while the higher yield caused a dilution of the Fe, Mn, Al and Mo contents. The P supply stimulated the uptake of P, S and Sr and inhibited the accumulation of Cu and Mo. K fertilization enhanced the K content and reduced the content of antagonistic cations such as Ca, Mt and Na, ie. th.e hay. 4. The 2nd cut of hay Was poor in K, N, NO3-N, P, Al and Zn compared to the first cut, which contained an average 60 mg/kg Zn, for example, compared with only 18 mg/kg in the 2nd cut. At the same time, the older 2a cut of hay accumulated more Ca, S, Mg, Mn, Fe, Sr, B, Ba and TvIo. 5. As a function of Nxr supply levels, the Mo content of the hay ranged from 0.3-1-0 mg/kg in the 1st cut and from 0.4-4.5 mg,iltg in the 2nd cut, indicating the possibility of 15-fold differences in the Mo content of the hay in the same year and in the same location. `IThe Na content of the hay in the Is' cut increased by an order of magnitude with the N-supply, while K fertilization reduced it by a fifth. There were thus 30-fold differences in the Na content, which ranged from 62-1923 mg/kg. Long-term fertilization may thus cause a drastic change in the content and ratios of the elements incorporated into the hay due to synergetic or antagonistic effects. Knowledge on the interactions between various elements is thus of basic importance for both plant diagnostics and animal nutrition. Key
turai-zal.inTrk, ViaTitefit, gran, Inlay
elerneadt content
Bevezetes es irodalmi ittekintes Els6 rnunkankban ismertettiik reszletesen a kiserletank modszeret, kortilmenyeit, a ayeptragyazassal Osszeftigg6 fontosabb hazai es killfoldi fonasokat, Bernutattuk az elter6 taplaltsagi szintek es kombinacioik hatasat a telepitett gyep fej16desere, els6 evenek tenneseire, N-felvetelere es a N-miltragyak hasznosulasara (Kadar 2005a). Masodik kozlemenyunk a takarmanyertek-vizsgalat moidszertanat, irodaIrnat, valamint a gyepszena minosegenek valtozasait tekintette at a taplaltsagi szintek ffiggvenyeben kiserletilnkben (Radar es Gy5ri 2005a). KtHon dolgozat taglalta a szena fontosabb rnakro- es mikroelerneinek aldwmulaciojat, a lehetseges kalcsonhatasokat az egyes elemek felvetele soran. A nemzetki5zi es a hazai irodalorn bazisan ertekelte azokat a diagnosztikai optirnumokat, rnelyek a n5venytaplalas, ill. a takannanyozas szamara irAnyrnutatoak lehetnek (Ktidcir 2005b). VizsoiItuk a gyepszena makro- es mikroclemeinek felve•telet taplaitsag,i szinAci6 fliggvenyeben es meghatarortuk az 1 t szena kepzodesehez sziikseges atlagos fajlagos eiernigenyt, mely a tudomanyosan megalapozott tragyazasi szaktanacsadas alapjaul szolgalhat. Hason16 atfogo, 20-25 elemre kiterjed6 eletnforgalmi vizsgalatok a hazai szakirodaloxnban hianyortak (KcIddr 20054 A takarmanyozastannal foglakoza tudomany feji6deset is erintve ertekeltiik a mutragyazas hatasat a gyep arninosav-tartalmara 6s -hozamara. Bernutattuk, hogy a kiegyensi!tlyozatlan asvanyi taplalas, mdtragyahasznalat rnilyen mervii egyensUlytalansagot hozhat letre az egyes aminosavpatok kOzOtt a fellepa antagonizmusok nyoman (Kadav 2005b). A kiserlet 2. evenek nagytornegii aclatat kiilon ertekeltilk a terrines es elernosszetetel (Kadar 2006a), az asvanyielern-fomalorn (Kid& 2006b), valamint a rninoseg es tapanyaghozam tekinteteben (K6eiar 2006c). A kiseriet 3.6veben 2003-ban az aszaIyos nyar rniatt usak egyetlen kaszalasra kerult sor, Uto1s6 kozlemenytink a hianyos, optimalis es tulsillyos vagy egyoldalia asvanyi tapialas hatasalt rnutatta be a gyepszena tennesere, min5segi jellemz6ire, eiemosszetetelere es elemforgalmara (Kc:Idar 2006d). Jelen munkank a 4. eves mlitragyahatisok eredm6nyeit foglalja assze, attekintve a termes es az asvanyi osszetetei alakulasat. Anyag es modszer A kiserletet 1973 dszen allitottuk be Mezafoldon, intezetilnk nagyhorcsOki kiserleti telepen z A tenri6hely loszan kepz6dOtt karbonatos csemozjorn talaja a szantott retegben `tirinfegy' 3-5% CaCO 3 -ot es 3% humuszt tartalmaz. A pH(KC1)-rtek 7,3, az AL-P 20 5 az AL-K20 140-160 mg/kg, a /CO-oh:II-Jar& Mg 150-180 mg(kg_ Arai a 60-3mg/k, KC' + EDTA-oIdhato mikroelemeket illeti, a Mn 80-150 mg/kg, a Cu 2-3 mg/kg, a Zn 1-2 mg/kg ertekkel jellemezheto. A hazai szaktanacsadasunkban iranyad6 hatirertekek alapjan ezek az adatok igen jO Mn-, kielegito Mg- es Cu-, kozepes N- es K-, valamint gyenge P- es Zn-aatorrsagroi tandskodnak„A talajviz szintje 13-15 in may= talaihate), a kiserleti tertilet az lhoz hasonloan aszalyerzekeny. A N-t megosztva., felet osszel, felet tavasszal alkalmazt-uk petisi5 forrnajiban 0, 100, 2.00, 300 kg - has • ev -1 N-adagban. A P- es a K-tragyazas 0, 500, 1000, 1500 kg/ha P20 5 -, ill. K,O,adaggal tortenik, 5-10 evente ismeteive a feltdiltst. Legutobb 1999
6szen vegeztank PK-feltolt6 tragyazast. A N-, P- es K-rniitragyakat 4-4 szinten adagolva 1973 Oszen minden lehetseges kornbinaciot beailitottunk 4N x 4P =-- 16 x 4K =. 64 kezeles X 2 ismetles Y 128 parcellan, A parcellak merete 6 x 6 36 m 2, elrendezestik kevert faktorialis. A kiserleti ten", i11. az alkalrnazott mfitragyazis lehetove tette, bogy vatamennyi ol'yan t4Wtsigi allapotot (gyenge, kbzepes, kielegito, tulzott) es azok viltozatait letrehozzuk, arne1yek a gyakorlatban is el6fordulnak, vagy tablaszinten a jav6ben el5fordulatnak. A vezernoveny viragzasa elatti stadiumban 2001-ben es 2002-ben ket-ket kaszalast vegeztilnk, mig a szarazabb 2003. &ben csak egy kaszalasra keralt sor. A parcellik szegelyet6i 1,4 m-eket jobbrOI es balr61 lehagyva 3,2 x 6 = 19,2 m 2 nett() pareeilak teruletet ertekeItiik az eke altaIi taIajathordas hatasanak kizarasa celjabol. Laboratoriumi vizsgalatok celjara parcellankent 20-20 he1yr61 a fakasza wan atlagrnintakat vettank. Merttik a minta friss es legszaraz tomeget 50 'C-on tortent szaritast kavethen, maid finornra 6roltilk es 23-25 eIemre vizsgaltuk cc.1-1NO 3 + cc.H 20 2 roncsolas utan, ICP technikat alkalrnazva. A N-tartalmat bagyornanyos ec.1 -12 SO4 ce.H2 02 feltarasbol hatfirortuk meg, A NO 3 -N keszletet 1:800 aranyL desztillatt vines kivonatb61 mertyak Tharimme (1990) altal aianlott modszeiTel. Kaszalasonkent es parcellankent bonitaituk a novenyallornany fejlettseget, boritottsagat, magassagat. Az egyes komponensek valtozasat dr. Szernan Lasz16 (SZIE MONO), a gyomosoclast dr. Radics Lasz145 (KEE, Budapest), a min6segvizsgalatokat dr. GyE•ri Zoltan (DE, Debrecen) vegezte. A telepites el5tt talajmintakat vetttink a szantat 11.42061 yeactilLnIckut 20-20 pontrnintallefinhs egyesit&s&vel. A minthkban meghatarozn.ik a NH 4 -acetat EDTA-oldhato rnakro- es mikroelerneket Lakanen es Ervio (1971) szerint, valamint az N11 4 -laktat oldhato PK-tartalmat Egner et al. (1960) szerint. Az NXPxK misodrendii kOlcsOnhatasok a kiserletben altalaban nem voltak igazolhatok, igy ismetIestil szolgalhattak. A kettenyez6s NxP, Nx K es PxK tablazatok kozul hely hianyaban csak azokat mutatjuk be a 3. tenyeze , (tehat osszesen 8-8 isrnetles) atlagaban, ahol a kolcsOnbatasok kifejezettek. Arnennyiben az ilyen els6rendii kolcsonhatasok sern erdemlegesek, csak a Ohatasokat (N, P, K) kOzoljiik 32-32 ismetles atlagaban. A ketiranyil vagy kettenyez6s eredmenytablazatokban az zD5 % &tack a sorokra es az oszlopolua azonosak, igy azokat csak egyszer tuntetjtik teL Arni a csapadekellitottsagot illeti, az alabbiakra utalunk. Januarban 32, febniarban 46, mirciusban 61, aprilisban 88 mm esia kapott a kiserleti tertilet.. Az els6 kaszatis majus 11-en tortent, tehat 2004 else; negy hanapjaban iisszesen 227 mm csapadekban reszesalt a gyep. Az e13z6 (2003.) evben az egyetlen kasza1as jtanius elejen tortent, majd ev v6geig meg 218 mm csapadek hullott, melynek egy reszet az anyaszena hasznosithatta 2004-ben, A 2004. evi 2. kaszalasra Julius 19-Cu I eriilt sor. A sarjiaszena tenyeszideje tehat kilenc hetet test ki, mely id6 alatt majusban 28, jt'iniusban 113 mm es6 esett. E red inertyek
Az 1, tablazatban a N-tragyazis hatasa tanuimanyozhate a gyep fejlOdesere es termesere a PickezeleseR. atlagaban. Arnint az aclatokbol lathato, a N-hinny igen gyengen, mig a N-biiseg igeu i61 fejlett eredmavezett nidket VasziAas idejn
gc
allorrianybonitalasaink szerint, A N-kinalattai egyiitt a 1. kaszalaskor 2,2-s=esere, mig a 2. kaszalaskor 2,6-szorosara n6tt az Atiagos novenymagassag, Ezzel egyat drasztikusan csakent a fii iegszarazanyag %-a az anyaszenaban. A zOldffi terrnes a N-kontrollhoz viszonyitva az 1. kaszalaskor kOzel OtszOrosere, a 2. kaszalaskor 8,8-szorosara ugrott. A szenahozam a 31 eve N-nel nern tragyazon pareellakon rnindi5ssze 1,6 tiba, a N-nel b6segesen ellatotton 7,8 tlha rnennyiseget tett ki. A N-hiany kill6nosen kifejezet1 valt a sarjaan, ahol a N1-kontroll pardella szenahozarna az anyasthla egyharmadat tette ki. 1, tablazat. A N-fragycizas habisa a yep fejlodire es zerrn&v6re 2004-ben a PIC-Icezeleek c:liakigaban (1VIeszlepecrekes csernozjom valyogtalaj, Nagyharestlk. rviz..6t114:1) Vizsgalt jellernzok (1) Bonita]. s (1
igen gyengen, 5 = igen jel fejlett alioni'6.ny) (5)
Atlagos niivenymagassig.rn (6) 1. ka_szAlas (12.) 2. kasziras (13)
61,2 32.4
28.2 18.5
61.3 44.4 Leg z..irazartyas
61.5 48.3
53.1 35.9
1%1 (7)
Zoldflitennes ttihal (K) 1. kaszilis (12) 2. kaszals (13)
4,6 1,2
19.9 4,4
21.7 9.2
21.8 10.6
1.1 0.6
17.0 6.4
(5 sszesen (14)
5_8
24,3
30.9
32.4
1.2
23,4
4.4 3,4
0.3 0.2
3.5 2,i
7.8
0.4
5.6
3.2 30 _
0.3 0.2
3.1 2.
6.2
0_4
LegszAraz sz&na [tiha] (9) 1. kaszal 'as (12) 2, kasz,i1as (13)
1.2 0.4
4.1 1.5
4.3 3,1
Osszescn (14)
1.6
5.6
7.4
I
I.gszairaz szerta Obblete Ivhaj 0) 1. wais (12V 1 kaszahs (13),
2.9 1_1
3.1 32_7
esszescn (l 4)
4.0
5.8
i
I
5.4
1 kg N-re_ ut6 szenahozam [kg] (11) 1. kaszdlas (12) 2. kaszalas (13)
29 11
6sszesen (14)
40
.
2 16
] 3 4
3 2
11 10 21
Table 1. Effect of fertilization on the deveionnient and !clad of grass in 2004, averaged over PK treatMelltS. (Calcareous cherriezern loamy soil, Nagyhercsak)• (1) Parameter. (2) N fertilization, N kg/ha/year, (3) LSD5%, (4) :vicar), (5) Scoring for stand deveoprnent (]=very poor, 5--very good), (6) Average plant height, cm, (7) Air dry matter in grass, %. (5) Fresh grass yield, tha. (9) Flay yield, vrtia, (10) Hay surplus, t•ha, (11) Hay surplus, kgikg N, (12) 1 5' cut, (13) 2'"' cut. (14) Total. -
Leggazdasagosabbnak a 100 kg • ha -1 ev-1 N-adag bizonyult, ahol 1 kg N-re 40 kg szena, ill. 185 kg zolcifil-tabblettermes jutott, A masodik 100 kg • ha -1 ev-1 N-adagot dant6en a sarjdszena halalta meg 16 kg szenaikg N-tObblettermessel, A harmadik novekv6 100 kg • ha -1 N, azaz az evente kiadott 300 kg/ha N-szint mar gazdasEgta1armak bizonyt*t_ A szE•natifibblet bsszesen minclossze 4 kg-ot, a fa tablettermese 15 kg-cot ten ki a 200 kg • ha --1 • ev-1 N-szinthez viszonyitva (1. tablazat). A 2. tablazatban a talaj P-ellatottsaganak hatasat rnutatjuk be a gyep fejlEidesere es termesere az NK-kezelesek atlagaban. Bonitalasaink szerint a P-ral gyengen ellatott 31 eve P-ral nem tragyazott talajhoz kepest a „kozepes" P-ellatottsagot prezentalo 153 mg/kg AL-oldhato P 2 0 5-tartalom elegitette ki az anyaszena P-igenyet. A 2. kaszalas idejen a P-liatfisok mar flan igazolhatok, ill, elenyesz6ek. Mindezen megallapitasok lenyegeben fennallnak az atIagos novenyrnagassagot illetaen is. A 2. kaszalas idejen ervenyesillt a P-tragyazas Crest gyorsito, aregit6 hatasa, malyet a legszarazanyag nevelese jelez a faben..Erre vezethet6 vissza, bogy Eitermes mersekelten visszaesik a P-tragyazas nyoman. Osszessegeben a P-kontrollhoz kepest a P 1 kOzepes P-ellatottsag kereken 5 tiha ill. 1 titia szenatobbletet adott. A P-ellatottsag tovabbi novelese terrnestobbletet nem eredmenyezett. 2. tablizat. A P-eilatotiscigi szinielc haicisa
fitiagtiban (1vreszlepedekes esernozjor” vtilyortalaj, Nagyhbresbk, Mezeifdl.d)
a ve.p fejkiaresere as terinesere 2004-ben az ,\'K--kezeieseic
Bonitiiks (1 = igen gyengem 5 = igen jot fejlett allornany) (5) 3.7 3.4
1. kaszalas (10 2. kaszalds (11) Atlagos novenymaga_s.sag. cm (6)
53.1 35.9
I. kaszalas (10). 2, kaszarals (II)
LegszArazanyag -
1. kaszalas (10) 2. kaszalas (11)
22.3 3L6
[ 0.4]
(7)
21.7 34.0
21.5 32.7
215 33.8
1.0 1.0
21.8 33,0
aidgitermos [Una] (8) I. kaszAlas (10) 2, kaszilis (11) Osszesen (12)
19.7
18,6 6.4
18.6 5.8
18.5 6.1
LI 0.6
17,0 6.4
25.0
24.4
24.6
MEN
23.4
Legszaraz sz6na [tlhai (9) 1. kasz.Alas (10 2_ kas2.:?L6 11) Osszcsen (12) Table 2-
3.8 2.5
3.8 2-‘
3.5 5.6
Effcct of P supply levels on the development and yield of grass In 2004, averaged over NK treatments. (Calcareous chernoz.cm loamy soil, NagytiOres6k). (1) Parameter, (2) Ammonium lactate (AL)-soEubic P205 in the ploughed layer, tuglkg, (3) 1-5D,5%, (4) Mean, (5) Scoring for stand development = very poor. 5 = very good), (6) Average plaint height, ern, (7) Air-dry' matter in grass, v, (8) Fresh grass yield, tlha, (9 Hay !td, Vh.a, 00) 4 5 s tut., (,k
;N-ILd Y E..LN I I
A 31 eve K-mal nern trAgyazott K-kontroll valyogtalaj „kozepesen" ellitottnak tekinthetO a 135 mg./kg AL-K,0-erteke alapjan. Bonitalasaink szerint a gyep igenyeite a 193 mg/kg AL-K,O „ii5" K-ellatottsagot az 1. kaszalas iclejen. A 2. kaszalaskor K-hates mar neat volt igazothatb, viszont nog az atlagos novenyrnagassig a K-kinalattal mindket kaszalaskor. A legszarazanyag-tartaloni ezzel egyidejiileg visszaesett, lsrneretes, hogy a K-baseg ja vi tja a niiveny vizgazda]kodt es a N-hez hasonloan elettanilag fiatalabb, nedvesebb szoveteket eredmenyez, A mild Rennes meg a '390 mg/ku. AL-K 2 0keszlet felett is emelked6 tendenciat jelzett. A szenakontrollhoz. viszonyitott tobblethozama azonban mindOssze 0,5 tiha rnennyiseget tett ki a let kaszalas osszegCben. A 193 mg/kg AL-K2 0-eilii.tottseig feictt. igazolhato tabb1et mar neat jelentkezett (3. tribrazus). A maximdlis N-tragyazas az anyaszena N-tartalmat kozel ketszeresre, a NO 3 -N keszlet& 7.5-gzeresre novelte a N-kontrollhcz kepest, A NO-N-forma a N-kontroll ta1ajon az osszes N alig 4%-at, mig a 300 kg ha -1 • ev-1 kezelesben kezel 15 %-at tette ki. Mar a 200 kg • ha-1 ev -2 kezelesb en mcglialacita
Q. -N ownnyjsege a takarminj.;02as,i
szernpontb61 nertikivanatos 0,25 %-os hatarerteket. A N-b6seg nOvelte tehat a riernfeherje-N reszaranyat. Egy nagysdgrenddel n5tt a Na koncentraciaja is a N-kit0.1attal. 3. t4blazat, A K-eilLilott..s . j.ei szirack liatasa gycp fejlaesere es terrne'sgre 2004-hen az EP-kezelesek e."..taugaban
(Mes.21e.pi...E.Iekcs es-or-nu:40in v.i2yogtalaj, Nagyhar...-sak, Alczotakl) 'ti izsgait jellernzel (1) 1
igen gyenen., S = igen j6l fejlett ciliomany) (5)
1. kaszalas (10) 2. kaszalL (11) LegsLirazanyag re] (7) 1, kaszalas (10) kaszalas, (11)
22.9 33.6
21.3 312
21.8
21.4 32.8
33_0
Zoldfiiterrnes 1- (11-1a1 (8) 1. kaszalas (10) 2. kaszalas (11)
14.3 5.9
Osszesen (12)
20.2
17.3 6.2
17.9 6.6
18.6 6.8
24.5
25.4
0.6
17,0 6.4 23.4
L.4szaraz szcina itibRi (9) L kaszalas (10) 2. kas.zitlas (l1)
Osszesen (12) Table 3. Effect of K supply levels on the development and yield of grass in 2004, averaged over NP treatments. Calcarcous chernozern loamy 50j], NagyhOtts6k), (1) Parameter, (2) Ammonium lactate (AL)-sokble K20 in the ploughed layer, rriglkg, (3) LSD 1 , (4) Mean, (5) Scaring fot stand development (I = very poor, 5 - very good), (6) Average plaint height, ern, (7) Air-dry matter in grass, 1/4, (g) Fresh grass yield, teba, (9) Hay yield, Cilia, (10) 1g cut, (11) 2r'd cut, (12) Total.
A N-tragyazas serkerit5leg hatott meg a Ca-, a S-, a Mg-, a Sr-, a Cu- es a Ba-, vaiamint a novekvi5 termesben higulasat okorta a Fe-, a Mn-, az Al- es a Mo-elemeknek. A Ni tartalma 1,4 mg/kg atlagos mennyiseget jelzett a kezelesektol fuggetlenul, mig az As-, Cd-, a Co-, a Cr-, a Hg-, a Pb- es a Se-elemek koncentracietja altalaban 0,1 mg/kg kimutathatosagi hatar alatt tnaradt (4. tabicizigt). 4.
tablazat. A N.Irciazcis hatasa a legsztiraz gyepszena elerniartalmara 2004, 05. 1.1-im (MeszlePedekes csemozjom valyogtalaj, l';' ,1agyhorcsbk, Met6f61d)
PIS-kezelesck atiagAbart (6) 1.58 0.43 0.20 0.06 0.14 0.01
N Ca S N01-N Mg Na
Fe Mn Al Sr
mg/kg mg/kg mg/kg rriglkg
Cu 13a Mc
mg/kg mg/kg nigikg
Megfegyzes..
Table 4.
138 113 11 3.1 2.2 0.8
2.15 0 40 0.20 0.09 0.15 0,09 102 107 62 11 4,5 2.6 0.6
/82 0.48 0,22 0.32 0.17 0.11
3.07 0,51, 0.22 0.45 0.18 0.10 104 94 58 14
119 101 66 13
5.6 3.4 0.4
5.3 3.3 0.5
2.41 5.45 0.21 01,3 0.16 0,08 116 104 71 12 4.6 2.9 0.6
Az As, a Cd, Co, a Cr., a Hg, a Pb 'es a Se aitalibm 0,1 vag.kg rn'ereshati.1 - alati., A Ni 3.42 mgikg atlagosan. (7)
Effect of N fertilization on the element content of air-dry hay on 11th May, 2004 (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhoresok). (1) Parameters, (2) Units, (3) N fertilization, N kg/114/yr, (4) 1_,S1) 5%, (5) Mean, (6) Averaged over PK treatments, (7) Note: Values of As, Cd, Co, Cr, Hg, Pb and Sc were generally below the 0.1 mg/kg detection limit, Average Ni content 1.42 mg/kg.
gaola Cue (. A talai nOvekV6 P-1(inal.ata a.vitotta a Ca, P, S, St es laa, beepiiieset az anyaszenaba. Az alkalmazott szuperfoszfat miitragya elemzeseink szerint 20-25% Ca, 13-15% 5, 9-11% P, Cs 1-2% Sr keszlettel rendelkezett, tehat Ca, P, S, Es Sr tragyaszernek is minosint. A foszfat- molibdenat anionantagonizmus tiikrazodik a Mofelvetel gatlasiban. Item ismeretlen a P-Cu elem ek kozOtti antagunizrnus seta a szakirodalomban. A K-tragyazas segitette a K, N, es a Zn akkumulaciojat a szenaban, fnig fiSkent A Ca, Mg, Na, Mrs,ST katimok es a B felvetelet gatolta a K-B, ill, az egyeb kationokkal 5zernbeni antagonizmus miatt (5. tabiazat). Al- es Zn-eleA 2. kaszalast ado sarjiaszena szegenyebb volt lc, rnekben az anyaszenahoz viszonyitva. Kiemeiked5 a Zn,koncentracii5 csokkenese, mely az anyaszenaban mert 60 mg/kg atlagos ertekrOl 18 mg/kg ertekre zuhant. Ugyanakkor a Na es a Ni atlagos keszlete kozela116 volt a ket kaszalas idejen. Mas elernek, mint a Ca, a 5, a Mg, a Mn, a ye, a Sr, a 8, a 13a es a Mt initabl) az elikegeal5 sarjuban akku.
••
La
fit.. r
Lr • •
5. tabh'.7,at..,..1 PK-dirizottszigi szimek hatjsa a la, szriraz Kvepszdna clemtartrilfrndra 2004..05. i-en (PO eszlepedi.1..kes csernoziorn valyogtalaj, Nazyharcsok, Mezaffild) Mertek egyseg (2)
Llem jele (1)
AL-oldhato P20 5 frng:kci] a talc ban (3) 66
153
333
542
SZIL.)5.7., (4)
,1
. Atlag (5)
NK-kezelesek nt.lagai (6) Ca P
Yo %
0.40 0.22 0.19
% Sr Cu Ba Ma Elem lee (1 )
I
mgikg rnglkg mg.:kg rnglkg 1.,f,-;.4-tAt...
I
7.2 5.1 2.5 0.8
4.45 0.29 0.20 10 .7 4.4 2.7 0.6
0.46 0.31 0.21 13,5 4.4 2.9 0.5
0.51 0.34 0.23 17.4 4.6 3.4 0.5
0.04 0.02 0.02
0.45 0.29 0.21
1.3 0.3 0.7 0.1
122 4.6 2.9 0.6
(4)
Atlag (5)
NP-kezelesek Atlagai (8) 0
Ca iyo NO 3 -N Mg Na Mn Zn Sr
mg/kg trigekg rnekg
1.84 2.28 0.53 0.22 0.15 0.19 0.14 115 52 14 2.9
2,38 2,22
0.47 0,21 0.21 0.17 0.11 102 56 13 2.6
2,92 2.51 0.43 0.21 0.26 0.15 0.04 99 66 12
2.4
3. / 8 2.63 0.38 0.20 0.27 0.13 0.03 99 67 1'0 2.4
0.27 0.18 0.04 0.02 0.05 0.02 0.04 9 12 0.3
2.58 2.41 0.45 0.2.1 0.23 0.16 6 104 60 12 2G .
Table 5. Effect of PK supply levels on the element content of air-dry hay on 11 kh May, 2004 (Calcareous cheatozern1ailmy soil, N agyWresok). Parameters, (2) Units, (3) Arm-nor/km lactate (AL.)-soluble P20 5 in the ploughed layer, rngikg, (4) LSD 5%, (5) Mean, (6) Averaged over T's;k. treatments, (7) Ammonium lactate (AL)-soluble 1(. 2 0 in the ploughed layer, nigikg, (8) Averaged over NP treatments.
intdaladtak, Az atiagos Ivio-tartalorn pi, a 0,6 mg/kg errekr ,51 2,2 mg/kg ert6kre, azaz csaknem negyszeresere emelkedett. Amint a 6. tabitizatban iathatO, a N-tragyAzAs a 2,2 mg/kg IA° atiagerteket jelentosen m6dositotta a 2. kaszalas idejen is. A N-kontroll parcellikon Inert 4,1 mg/kg Mo-koncentraci6 a N-boseg nyoman fel106 nagyobb termessel 0,9 mg/kg ertare Iiigtilt. A higulas a legtabb ern tekinrer6hen nyomon kiivethet45 Ez al61 kivetel a N, a NO 3-N, a Na, a Ba es a Cu kepezett, ahol az akkumulacia sebessege ateghaiacIta az emlitett higulisi effektust. A NO R -N koncentracioja meg a 300 kg • ha -1 ev-1 kezelesben sern erte el a nerakivanatos 0,25%-ot a 2, kaszalaskor, a talaj N-szolgaltatasa merseklodatt, Az As, a Cd, a Co, a Hg, a Pb es a Se mennyisege itt is altalaban a 0,1 mgikg kimutathatosagi hatar alatt maradt (6. tablazat), A P-ellatottsag merteke ugyan a szenahozamokat erdemben nem befolyasolta a 2. kaszalas idejen, azonban a szena elennOsszetetelet igen. Altaiaban i2azolhatean mersekeite egy sor elern - mint a K, a Mg, a Na, a Zn, a B, a Cu, a Ma es a Cr - beepuleset.
e• •
6. tablazat. A N-iragyezzas hattisa a iegs,thraz gyepsz&ra elerntartaimara 2004_ O?. 20-fin (Nlesz1cpcd6kes csernozjom valyogtalaj, Nagyh6rcsok, Mez6f6Id) F..lerii jele (1)
Mertek egys6g (2)
Cl/
N-tragyazas, N [kg • ha -1 • ev- I] (3) 1--100 30C'/ 200
S Z.Dw,, (4)
Aflag (5)
0.22 0_14 0.07 0.02 0.02 0.03 0.02 0.03
2.19 1.66 0.70 0.27 0.25 0.26 0.09 0.08,
PK-kezelesek atlagai (6) 2.33 1.28 0.82 0.40
N Ca P S Mg NO 3 -N
0.30 0.04 0.01
Fe Al Sr Zn
mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg
13 Lea Cu 1V10
mg/kg mg/kg mg/kg mekg
Cr
mg/I(g
194 91 64 24 18 8.9 4-5 4.1 4.1 2,2 0,29
2.30 1,30 0.70 0,29 0.12 0.25 0.04 0,06 196 60 31 19 18
2.09 1 87 0.63 0.21 V.21 0.25 0.10 0.12 154 56 19 18 17
2.03 2.17 0.65 0.20 1)15 0.26 0.19 0.12 146 56 15 18 17
21 7 8 2 2
173 66 32 20 18
6.3 5,0 3.9 2.8
5.4 5.5 5.6 1.2
5.3 5.3 6.1 0.9
0.6 0.8 0.6 0.3
6.5 5.1 4,9 2,2
0.25
0.20
0.19
0,03
0.23
Megiegyzes: As, Cd, Co, Hg, Pb es Se altalaban 0.1 mg/kg kinuttathateisagi liatar atatt. (7) Tabie 6. Effect of N fertilization on the element content of air-dry hay on 20 July, 2004 (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhercsok)_ (I) Parameters, (2) units, (3) N fertilization, N kg/lialyoar, (4) LS121 5 ,4„ (5) Mean. (.6) i raged fove..i. PK treatments, (7) }dot e : Va'cues of As, Cd, Co, Hg , Pb and Se were generally below the 0.1 mg/kg detection limit.
A Mo tartalma pl, kevasebb mint a felere esett vissza a P-Kilsi.tly nyoman, Ernelkedett viszont a P, a S es a Sr k6szlete a szenaban, hiszen a szuperfoszfat P-, S- es Sr-fortis, A K-tragyaths eredmenyek.eppen a szena gazdagodott K-ban, valaunint elszegenyedett Ca- , Mg- es Na-kationokbari. A K-this6lyt jO1 jelzik az elemek egyrnashoz viszonyitott aranyainak modosulasai: a KJCa es a KIMg arany mintegy a ketszeresere, mig a KiNa arany kozel a negyszeresere tagult a K-b5seg nyoman (7. table az). Kiserletunk lehetENe teszi, hogy azokra a fontosabb kalesOnhatasokra is hepillantast nyerjank, nielyek az elemek felvetele soran lejatszadnak. A S• tablazatban az NxP 1(61csanhatisokat mutatjulc. be a Sr- es a Mo-elernek tanalmata_ Amint 2Lz adatokbtS1 iithato, a Sr beeptileset a P-tragyazas rnindket kaszalas idejen jelentbsen nbvelte. Ezzel szemben a N kinalataval az anyaszenaban igazolhatoan csak akkor err elkedik a Sr-koncentracio, ha a P tulsul a ervenyesili. A 2. kaszahiskor pedig a N-tragyazas egyertelmaen mersekelte a Sr akkumulaciojat. A Mo eseteben mind a niivekvi5 N-, mind a novekv6 P-kinalat depressziv hatasii mina& kaszalas idejen. Az NxP kolcsOnhatasok nyornan a Mo-tartalorn az anyaszerxaban 1,0-0,3 mg)kg, mig a sarjiiban 4,5-0,4 mg/kg kozott valtozik.
7, tiblazat, A FK-ellatotzagi szintek harci5a a legsza?-az vep,%.zena elerntarralmcira 2004, 07. ?0-6.n (Moszlepedekes esemozjorri vilyogtalaj, Nagyhbresok, Mezeold) Elern jele (0
Mertet egyseg (2)
AL-oldhato P?0 5 [mgikg] a talajban (3) l 542 66 153 333
5.Z.D. (4)
tkilag (5)
NK-kezelesek 6.tlagai (6) 2.40 0.20 0.23 0,30 0.11 0.10
P S Mg N01-N Na Sr Zn
rrIgikg mg/kg
B Cu Mc Cr
rnekg mg/kg mg/kg mg/kg
Fier' jele (1)
Iv1ert6k egys.eg (2)
14 21
2.18 0.28 0,25 0.28 0.09 0.018 19 18
7.1 5.4 3.5 0.25
6.8 5.3 2.2 0.24
2.09 0.30 0.26 0.24 0.08 0.06 21 16 6.0 4.5 2,7 0,22
2,08. 0.32 0.27 0.24 0.08 0.06
0.22 0.02 0.02 0.03 0.02 0.03
24
2
15
1
6.0 4.5 / 0.22
0.6 0.6 0.03
AL-oldhat6 1(20 mg/kg) a talajban (7) 193
279
2.19 0.27 0.25 0.26 0.09 0.08 20 18 5,5 4.9 2.2 0.23
1
A flag
390
(4)
(5)
2.66 0_63 0,24 0.05
0.22 0.07 0.03 0.03
2.19 0.70 0.26 0.08
NP-keze)esek .itl.aga2(S) K Ca Mg Na
% % % %
K/Ca IC...Wig ICJI.:a
arany (9) arany (9) arany (9)
1.65 0.79 0.31 0.12 2.1 5,3 13.8
2.07 0.71 0.2.6 0.09 2.9 8.0 23.0
2.37 1166 0.24 0.05 3.6 9,9 47.4
4.2 11.1 53.2
0,4 0.8 8.8
3.2 8.6 34.4
Table 7. Effect of PK. supply levels on the element content of air-dry hay on July, 2004 (Calcareus chernozem loamy soil, Nagyhdrcsiik). (I) Parameters. (2) Units, (3) Ammonium 2actate (Al..)-soub2ePLC's in the ploughed layer, rng/kg, (4) LSD 50./., (5) Mean, (6) Averaged over NK treatments, (7) Ammonium lactate (AL)-soluble K,O in the ploughed layer, mg/kg, (8) Averaged over NP trc-atrnents, (9) Element ratios.
A kolcsOnhatdsok merteke tehat ici6ben vaitoz6 es nemileg az iranya is mOdosulhat. nyanazon vben es term5helyen, ket kaszaids adatait figyeiembe veve a Sr 7-28 mgrkg kozotti, mig a Mo 0,3-4,5 mg/kg koz6tti koncentraciotartomanyban mozgott az Nx P tragyazas erecimenyekeppen. A Sr negyszeres, mig a Mo tizenotszorbs valtozasra volt kepes. A kolcsonhatasok megismerese alapvet5 fontossagii lehet mind novenydiagnosztikai, mind takarrnanyozastani szempontbol. Amennyiben pl. a klo mint fontos esszencialis tapekm hason)O modon „eitiinik" a takannanyboi, a kiegyenayozott ellatas erdekeben a takarrnanyok osszetetelet rendszeresen ellen6rizni es szakseg szeririt kiegesziteni sziikseges az intenziven miitragyazott terilleteken.
8. tablazat, Az Nx P elldtottscigi szintek haul sa ligsztiraz glyeigszetta Sr- es :110-tartalniara 2004-ben a K-kezeiesek- thtlagaan jrngAgi (Meszlepedekes escrnoziorn 1 Iagyhores6k,MQ.7.6fotd AL-P205 rslgikgi ( I)
r
-
N-tragyazis, N [kg - ha -1 • ev-L ] (2) 0
100
200
300
SzDs% (3)
Atlag (4)
Sr majus II -en (5)
66 7 8 7 153 12 10 9 333 12 11 15 542 15 16 18 Atlag (4) 11.11111.11MIEMI
7 12 15 21 14
3
7 Il 14 17
2
Sr jti.tlius 19-1111(6) 66 153 333 542
12 25 24 28
13 19 21 25
12 17 20 21
12 17 18 24
Atlag (4)
24
19
18
18
.
4
2
14 19 2i 25 20
rn'ajus 11-en (7)
1VIo Julius 19-en (8) 66 153 313 542
4.5 4.5 1.7 3.6
4,6 2.6 2.4 1.9
2. 1.0 0.6 0.4
2.2 0.7 0.4 0.4
A.tlag (4)
4.1
2.8
1,2
u.9
3.5 2.2 1:7 1.6 0.3
2.2
Table 8. Effect of Nxp, supply levels on the Sr and Mo contents (mg/kg) of air-dry hay, averaged over K treatments (Calcareous chernozern loamy soil, Nagyhorcsbk). (1) Ammonium lactate (AL)-soluble P2Os in the ploughed layer, mg/kg. (2) N fertilization, N koialyr, (3) LSD 55,„, (4) Mean, x.51 Sr on 11th May, 2004, (6) Sr on 19th July, 2004, (7) Mo on 11 th May, 2004, (8) 1vlo on 19' 1' July, 2004.
Az Nx K ellatottsagi szintek Na, Ca, Mg es B-elemekre gyakorolt hatasarol a 9. tablazat nyiajt attekintest a fl-kezeiesek atlagban. A Na rendkivill mobilis ion es kiiii5nOsen erzekenyen reagal az NK-kinLat mad.osulasara. Az anyaszenabau koncentrici6ja 62— 1923 mg/kg tartomanyban mozgott, tabb mint harmincszoros valtozast jelezve. A Nkinalat kdzel egy nagysagrenddel nvvelte akkumulaciojat a szenaban,, mig a Ictragyzis egyartidere rnersekelte•A kaliso 5-10% Na-ot tartalinazhat, tehat Na-forrs is. A novenybeni felhalmozodasat dontikn megis a petiso N-mdtragya nOvelte, mely Na-ot csak nyomokban tartalmaz. Meghataroz6 volt a N-Na szinergizmus, ill. a K-Na antagonizmus.
9. tahlaaat. Nx K elidromtl s.thxlek hahisa a le gsairaz gyepszena Na-, Ca-, Mg- es B-cartalincira 2004-ben a P4ezeiesek citlagiban (M Eszlepedekes csernozjorn valyogtalaj, Nagyhbrcsiik, Mezli1 4d1d) AL-K.20 brigikg] (1)
N-itragyaza4, N [kg • ha' • ev - I] (2) 200
100
0
300
SzD 5% 3) (
Atlag (4)
Na [mg/kg] miijus 11- n (5) 135 193 279 390
259 97 63 62
1923 1173 336 220
1626 1740 753 426
1660 1359 474 322
Atlag (4)
120
913
1136
954
135 193 279 390
0.79 0.82 0.81 0.87
Atlag (4)
0.82
Ca ¶%] Julius 20-6'.n (6) 0.78 0.63 0.57 0.53
0,78 0.72 0.67 0.64 I
0,70
0.63
0,82 0.69 0.59 0,49 0.65
1367 1092 407 258
666
333
781
0.13
0.07
0.79 0.71 0.66 0.63 0.70
Mg P.70] julius 20-an (7) 135 193 279 390 Atlag (4)
,
0.29 0.29 030 030
0.29 0.24 013 0.22
0,32 0.26 0.23 0.20
0.35 0.27 0.22 0.21
030
0.25
0,25
0.26
0.06
0.03
0.31 0.26 0.25 0.24 0.26
B [mg/kg) jiilius 20-an (8)
8.9
6,3
5.4
5.3
—. "zr. ' 1- — - r...ct ..46 ki.
Atlag (4)
45.2 5.5 5/ 4.8
Crl G '"zr
8.8 8_5 8.9 9.5
Ln-
135 193 279 390
1.2.
0.6
--- 1
6.5
Table 9. Effect of Nx'14. supply levels on the Na,, Ca, Mg and B contents of the air-dry hay, averaged over F treatments (Calcareous chernozern loamy soil, NagyhorcsOk). Array2onizira lactate (AL .)--soluble K2 C in the ploughed layer, rug/kg, (2) N fertilization, N kg/ha/year, (3) LSD 5% , (4) Mean, (5) Na on 10' May, 2004, (6) Ca on 20 th July, 2004, (7) Mg on 20th July, 2004, (8) B on 20th July, 2004.
A masodik kasthlas idejen kevesbe latvanyosan valtozik a kevesbe mozgekony ketertekti Ca ezen a meszes term6helyen. A N-kinalattal ugrasszertlen nott szarazanyagtomeg 6s mersekelten higult a Ca tartahna. A K-Ca antagoniz:mus szintet felveteli &last eredmenyez. Hason16 mechanizmus figyeihet6 rneg a Mg eseten, mel! a Ca-mal rokon termeszeta fOldfern. A B tartalma is higult a N-tragyazas okorta tennes nOvekecies nyoman. A K-B antagonizrnus viszont csak a N-nel is tragyazott kezelesek ben igazolhato. Az NxK kOlcsOnhatasok eredmenyekeppen a sarjiiszena B-tartalma 43 9,5 mg/kg kozatt valtozon (9, tablazat),
376
Kadar /.: Metragyallatasok vizsgalata 4. eves telepitett gyepen. Terrnes, elemOsszetetel IR O D A LOM
Egnr, IL-Riehm,1-1 -Domingo, W. IL 1960. Untersuchungen fiber die chemische Bodenana]yse a1s Grundlage fur die Beurteilung des Nahrstoffzustandes der Baden. TI, K. Lautbr. H5gsk. Ann. 26: 199-215. Kciclar 1.2 2005a. Nliitragyizas hatasa a tcicpitett gyep terrnes&re sus N-felveteirc. 1. Gyepgazd. Koz1.2: 36 45. K bar L: 200511. Miitragyiths hatasa a telepitett gyep Asvanyi cIemtartalmara. 3_ Gyepgaid, Kozl. 2: 57-66. Kriclar : 2005e_ MUtragya7as hatisa a telepitett gyep isvanyi elemfelv6telore. 4. Gyepgazd. Kozl. 3: 3-. 10_ Kadar 1: 2006a. Miltragyahatasok vizsglata a 2. eves tclepitett gyepen. Termes es clenitarta]om. Gyepgazd. Kozl_ 4. (In print) Karkir 1.: 2006b. Mtitragyahatasok vizsgalata a 2.. cues telepitett gyezpcn. s syasti y i e4ernfclvetet . Gyepgazd _ Kozl. 4. (In print) Kaddr L: 2006e. Miitthgyahatisok vizsgalata a 2. ayes gyepen. Minos6g, tapanyaghozam. Cryepga.zd..KLizi_ 4_ (In print) Kaddr 1.: 2006d. NUItragyahaasok vizsgalata 3-ves telepitett gyepen, Gyepgazd. Kozl. 5. (In print) Kiii/L1r f.-Gy5ri Z.: 2005a, Matragyaz.as hatasa a gyepszena takarmany6rtekorc es tapanyag-hozamara. 2. Gyepgazd. Kozl. 2: 46-56. Kdclar I.-Gyori Z.: 2005b_ Miltragyazas hatasa a telepitett gyep arninosav-tartalmara es hozarnara.. 5. Gyepgazd_ Uzi. 3: 11-20. Lalcanen, E.-Ervio. R.: 1971_ A comparison of eight extractants for the determination of pLant available mieroelernents in soils_ Acta Agr, Fenn. 123: 223-232_ Tharnm F-rri': 1990, Neivenymintak nitrattartairninalc tneghataroz,isat befoly.asolo tenyezok vizsgalata, Agrokemia cs Talaf tan 39: 191-206. Erkezett: 2007. X0.03.
A szerzo levelezesi cirne -Address of the author: Dr. Kadar irnre MTA Ta1ajtani es Agrok6rriiai Kutatointezete Budapest Herman 0. u. 15. H-1022
