KÖSZÖNTÉSEK
BUDAPEST RÉGISÉGEI
XL. 2006.
NAGY EMESE NYOLCVAN EVES
Nagy Emese, a Buda pesti Történeti Mú zeum Középkori Osztályának korábbi vezetője hosszú, ered ményes szakmai pá lyafutás után nyolcvan éves lett. Debrecenben szüle tett 1926. augusztus 4 én. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (beiratkozásakor még Pázmány Péter Tudomány egyetem) Bölcsészettudományi Karának régészet szakát 1950-ben végezte el. Érdeklődése hamarosan az építészeti emlékek régészeti és történeti kutatása, valamint a középkori építészet és kőfaragás techni kai és munkaszervezeti kérdései felé irányult. Első ízben 1949-1963 között dolgozott a Budapesti Történeti Múzeumban, előbb muzeológusként, majd tudományos titkárként. A budai középkori királyi palota Gerevich László által vezetett feltárási mun kálataiba 1949-ben kapcsolódott be. Az akkor vég zett fiatal középkoros régészek egyikeként - többek között Gerő Győző és Holl Imre társaságában - vett részt ezekben a munkákban. Nagy Emese a Savoyai-szobortól északra, a délnyugati pinceszárny betöltésének eltávolításánál, a déli udvarban és a Rondella szintsüllyesztésénél vezette az ásatások egy részét, illetve ellenőrizte a földmunkákat. A ré gészeti kutatásokat nehezítette, hogy a tervezés, a feltárás és az építkezés párhuzamosan folyt. Palotai kutatásairól 1955-ben „Zsigmond király budavári Friss palotája" címmel jelentetett meg tanulmányt a Budapest Régiségei 16. kötetének hasábjain. A Várnegyed újjáépítésével kapcsolatban 1957-től a Vármúzeum nehéz feladatot kapott. Megbízták a zömében középkori eredetű lakóházak műemléki helyreállítását megelőző építészettörténeti-régészeti kutatásainak elvégzésével. Ezekben a munkákban Nagy Emese is jelentős részt vállalt. 1958 őszén feltárást végzett a budaszentlőrinci
pálos kolostor területén, ahol precíz régészeti mun kával egy kis területen legalább négy építési perió dust sikerült meghatároznia. Tisztázta ugyanis a kerengőtől keletre található káptalanteremhez kap csolódó perjeli kápolnák helyét és az azokat körbe ölelő sokszögű építményt, amelyről a későbbi kuta tás kiderítette, hogy a legkésőbbi káptalanteremmel azonosítható. Kisebb feltárásokat végzett Gercse és Nyék falu területén is. Régészeti kutatásai azonban nem szorítkoztak csak a főváros területére, hiszen 1957-ben az ozo rai ferences kolostor, 1960-ban a Zala megyei eger vári vár, 1960-1966 között pedig a kaposszentjakabi bencés apátság területén végzett feltárásokat. Közben 1963-ban munkahelyet változtatott és 1978-ig a Magyar Nemzeti Múzeum középkori osz tályának vezetője lett. 1964-1969 között az eszter gomi királyi vár feltárását irányította. Esztergomi kutatásait „Az esztergomi királyi vár története (Régé szeti kutatások 1934-1969)" című kandidátusi érteke zésében foglalta össze, melyet 1986-ban sikerrel védett meg. Sajnálatos, hogy ez az alapvető fontos ságú munka mind a mai napig nem jelent meg. Nagy Emese 1978-tól 1987-ig a Középkori Osztály vezetőjeként ismét a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa lett, ahol olyan elődök nyomdokaiba lé pett, mint Horváth Henrik, Gerevich László, Kumorovitz L. Bernát és Kubinyi András. O kezdte el a Középkori Osztály tudományos kollektívájának fiatalítását, a vezetése alatt idekerült munkatársak ma már a középgenerációt alkotják. Természetéből adódóan nyugodt, megfontolt vezető volt, munka társai tisztelték és szerették. Nagy Emesének a sors kegye folytán megadatott, hogy 1987-ben, nyugdíjba vonulása előtt még egyik fő szervezője lehetett a Bu dapesti Történeti Múzeumnak a MTA Művészet történeti Kutatócsoportjával közösen, 1987. május 29 és szeptember 8. között a Vármúzeum földszintjén és a középkori királyi palota romterületén, neveze tesen a gótikus nagyteremben és a dongaboltozatos pincében rendezett, méltán nagy sikerű - a szak mában csak Zsigmond kiállításként emlegetett 7
NAGY EMESE NYOLCVAN EVES „Művészet Zsigmond király korában" című kiállításnak. Katalógusát máig alapműként használja a magyar középkorral foglalkozók széles tábora. Nagy Emese 1987-ben nyugdíjba ment, a Buda pesti Történeti Múzeummal azonban nem szakadt meg a kapcsolata. Mint a palotai kőanyag legjobb is merője megírta „A budavári középkori királyi palota épületeiről származó kofaragványok lelőhelyek szerinti feldolgozása" című összefoglalót. Később „A budai kö zépkori királyi palota építészeti töredékeinek formai-ti
8
pológiai, kronológiai beosztásáról és értékeléséről" szóló több kötetes tanulmánysorozatot, amelyben a for mai-tipológiai katalógus gótikus és reneszánsz része is elkészült már. Ez utóbbit a Széchenyi prog ram keretében Végh András kollégánk rendezte sajtó alá, de anyagi okok miatt még nem jelent meg. Kései utódaként további jó egészséget és még sok eredményes munkával töltött évet kívánok Nagy Emesének. Bencze Zoltán
NAGY EMESE NYOLCVAN EVES NAGY EMESE (1926-) SZAKIRODALMI TEVÉKENYSÉGE Összeállította: B. Wellisch Márta
1954
1955
1956
1958
1959
1960 1962 1963
1964
1965 1968
1969
1970
1971
Adatok Árpád-kori magyar kőfar ágasunk technikai kérdéseihez. = Angaben zu techischen Fragen unserer Steinmetzen der Arpadenzeit. In. Archaeologiai Értesítő 81. (1954), p. 60-64. A székesfehérvári István koporsó keletkezése. In: Művészettörténeti Értesítő 3. (1954), p. 101-106. Zsigmond király budavári Friss-palotája. = König Sigismund „Neuer Palast" in der Burg von Buda. In: Budapest Régiségei 16. (1955), p.105-134. Banner ].- László Gy- Méri I. - Radnóti A.: Régészeti Kézikönyv. 1. Gyakorlati régészet. Bp. : Tankönyvkiadó, 1955. In: Művészettörténeti Értesítő (1955), p. 157-160. [Rec] Halászbástya Kőtár. Vezető. Budapest : BTM., 1956. 15 p. ill. Csemegi József: A budavári főtemplom középkori építéstörténete. Bp. : Képzőművészeti K., 1955. In: Művészettörténeti Értesítő (1956), p. 338-340. [Rec] A középkori Gercse község temploma = L'église de la commune médiévale de Gercse. In: Budapest Régiségei 18. (1958), p. 543-564. [helységek leírása] In: Pest megye műemlékei. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. - 1. k. Albertirsa: p. 218-223.; Cegléd: p. 293-305.; Ipolytölgyes: p. 432^38.; Kocsér: p. 492.; Nagy kőrös: p. 524-554.; Ócsa: p. 573-594. 2. k. Törtei: p. 227-228. Kutatások a budaszentlőrinci pálos kolostor területén. = Forschungen im Gebiet des Paulinerklosters von Budaszentlorinc In: Budapest Régiségei 19. (1959), p. 291-300. Műemléki kutatások a budai várban. In: Budapest Régiségei 19. (1959), p. 304., 307-308., 329., 349-354. Az Ozorai Pipo által alapított ferences kolostor Ozorán. (Beszámoló az 1957. év őszén végzett ásatásokról) In: Múzeumi Évkönyv. [Ozora], 1960. p. 8-12. Buda in Mittelalter. (Bertalan Vilmosnéval közösen). - Budapest : BTM, 1962. 31 p. A budai vár házainak 1959. évi műemléki kutatásai. In: Budapest Régiségei. 20. (1963), p. 489., 503. p., 519-523. p. Buda a középkorban. Kiállítás-vezető. (Bertalan Vilmosnéval közösen). - Budapest : BTM, 1963. 79 p. (Emlékek Budapest múltjából. 3.) Folia Archaeologica. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának Évkönyve. 13.1961. In: Archaeologiai Értesítő (1963), p. 132-133. [Rec] A középkori Buda és Pest építészetének technikai és szervezeti kérdései. 1. közlemény = Les questions techniques et rorganisation du travail de l'architecture de Buda et de Pest au moyen age.l. In: Budapest Régiségei 21. (1964), p. 133-190. Folia Archaeologica. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának Évkönyve. 14. 1962. In: Archaeologiai Értesítő (1964), p. 129-130. [Rec] Az egervári vár építéstörténete = Histoire de la construction du chateau-fort d'Egervár. In: Archaeologiai Értesítő 95. (1965), p. 192-206. Előzetes jelentés az 1964-67. évi esztergomi várfeltárásokról. In: Archaeologiai Értesítő 98. (1968), p. 102-109. F. Vattai Erzsébet 1919-1967. In: Folia Archaeologica 19. (1968), p. 7-8. Az ozorai ferences kolostor = Le couvent franciscain d'Ozora. In. Folia Archaeologica 20. (1969), p. 135-153. Héjjné DétáriA.: Régi magyar ékszerek. Bp. : Corvina K., 1965. In: Művészettörténeti Értesítő (1969), p. 82-83. [Rec] István király esztergomi palotája. In: Budapest 1970 : 8. sz. Holl, L: Mittelalterliche Funde aus einem Brunnen von Buda. Bp. : Akadémiai K., 1966. (Studia Archaeologica; 4.) In: Archaeologiai Értesítő (1970), p. 138-140. [Rec] Királyi központok kutatása. In. Középkori Régészeti Tudományos ülésszak. 1970.dec.8-10. / Szerk. Nagy Emese. - Budapest : MNM, 1971. p. 90-94. (Régészeti Füzetek Ser. 2.13 [14]) Rapport préliminaire des fouilles d'Esztergom 1964-1969. In: Acta Archaeologia Hungarica 23. (1971), p. 181-198. 9
NAGY EMESE NYOLCVAN EVES 1972
1973 1974 1975 1977
1978
1979
1980 1982
1983
1984
1985
10
Le premier palais royal de la Hongrie. [Esztergom]. In: Actes du 22. Congrès International d'histoire de l'Art, Budapest 1969. Évolution générale et développements régionaux en Histoire de l'art. Bp., 1972. Tome 2. p. 803-805.; Tome 3. p. 631-632. Tudományos ülésszak és kiállítás a magyar középkori régészet 25 éves fejlődéséről. In: Archaeologiai Értesítő 99. (1972.), p. 117-119. Gervers-Molnár V.: A középkori Magyarország rotundái. Bp. : Akadémiai K., 1970. In: Archaeologiai Értesítő (1972), p. 159-160. [Rec] Előzetes jelentés a kaposszentjakabi apátság feltárásáról. In: Somogyi Múzeumok Közleményei (1973), p. 339. Mesterségek kialakulása és fejlődése Európában az 5-14.századig. Nemzetközi konferencia és kiállítás. In: Archaeologiai Értesítő 101. (1974), p. 146-147. Legkorábbi világi építészetünk külföldi kapcsolatai. (Előadás). In: Ars Hungarica (1975. 2. sz.), p. 320-321. La datation des pierres sculptées d'après les traces d'outils. In: La formation et le développement des métiers au Moyen Age (Ve-XIVe siècles). - Bp., 1977. p. 107-119. The new excavations in Esztergom.The 10th- Uth Century Royal Seat. In: New Hungarian Quarterly. 18. (1977), p. 68., 89-93. p. A Magyar Nemzeti Múzeum 125 éve. Jubileumi kiadv. Bp., 1977. p. 102-103., 128-129., 154-155. Kaposszentjakab. In: Árpád-kori kőfaragványok. Katalógus. / Szerk. Tóth Melinda. Budapest : MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, 1978. p. 91-92.p Kőfaragótechnika a középkorban = Sternbearbeitungstechnik im Mittelalter. In: Árpád-kori kőfaragványok. Katalógus. / Szerk. Tóth Melinda. Budapest : MTA Művészettörténeti Ku tatócsoport, 1978. p. 52-58., 302-306. Esztergom, l'un des premiers centres royaux de la Hongrie. In: Zbornik Narodnoj Muzeja Beograd 9-10. (1979), p. 225-232.p. ill. [Esztergomi] királyi, majd érseki palota. In: Komárom megye régészeti topográfiája. Eszter gomi és a dorogi járás / Szerk. Torma István. Budapest : Akadémiai K., 1979. p. 95-101. ill. ((Magyarország régészeti topográfiája; 5.) Mátyás-kori reneszánsz faragványok a budai és nógrádi várról. In: MNM kiállítási lapok (1979. 4. sz.), 4 p. ill. Az esztergomi rotunda alaprajzi rekonstrukciója. In: Építés-, Építészettudomány 12. (1980), p. 357-366., ill. L'état actuel et les taches des recherches glyptographiques dans la Hongrie. In: Actes du Colloque International de Glyptographie de Saragosse, 7 au 11 Juillet, 1982. p. 255-263. Reconstitution de la topographie de la colline d'Esztergom a la haute époque árpadienne. In: Acta Arch.Hung. 34. (1982) 41-69.p. ill. [Reneszánsz kőfaragványok leírása]. In: Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541. Katalog. Schallaburg -Wien, 1982. p. 283., 285., 286-289., 293., 361-363., 605., 607608., 672-673. Adatok a pécsi székesegyház altemplomi lejáratainak problematikájához. In. Építés-, Építé szettudomány 15. (1983), p. 327-334., ill. Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig.: Vezető a kiállításhoz. / [sajtó alá rend. és szerk. Dienes Istvánné] ; [ a vezetőt írták Dienes István,.. Nagy Emese et al.] 3. kiad. Budapest : NPIg, [1983]. 90 p., ül. H .Gyürky K.: Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda. Bp. : Akadémiai K., 1981. (Fontes Archaeologici Hungáriáé). In: Archaeologiai Értesítő 110. (1983), p. 320-321. La réaménagement museologique de l'ancien palais de Buda. In: Monuments Historiques. Archéologie et project urbain. 136. (1984-1985), p. 47-48. H. Gyürky, K.: Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda. Bp. : Akadémiai K., 1981. (Fontes Archaeologici Hungáriáé). In: Budapest Régiségei 26. (1984), p. 377-378. Jankovich Miklós régészeti és műemléki tevékenysége = Archäologische und DenkmalsutzTätigkeit von Miklós Jankovich. Függelék: 1. Jankovich Miklós gyűjteményeinek lelőhelyes tárgyai valamint publikált és kéziratos jegyzeteinek, levelezésének lelőhelyekre vonatkozó megjegyzései. 2. A Jankovich-leltárak vásárlási hellyel jelzett anyaga. In: Jankovich Miklós, a
NAGY EMESE NYOLCVAN EVES
1986 1987
1988 1990
1991
1992
1994
1998 2004
gyűjtő és mecénás (1772-1842). Tanulmányok / Szerk. Belitska-Scholz Hedvig. Bp., 1985. p. 122-153., 292-294. - (Művészettörténeti Füzetek; 17.) Signes lapidaires. Essai de Bibliographie International (3,4-) [IV.] In: Actes du Colloque International de Glyptographie de Cambrai, 14-15-16.septembre.- Centre International Recherches Glyptographiques. 1985. p. 686., 736-738. Zolnay László emlékére. In: Honismeret 13. (1985 : 6.), p. 62. G. Sándor M.: Reneszánsz Baranyában. (Il rinascimento a Baranya) Bp., 1984. In: Acta Archaeologia Hungarica 37. (1985), p. 443-445. Az esztergomi királyi palota története. (Régészeti feltárások 1934-1969). Bp., 1986. 10 p. (Kan didátusi értekezés tézisei) Buda. A királyi vár. In. Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. 2. köt. Bp., 1987. p. 116-147,183., ill. A budai királyi palota Zsigmond korában = Königspalast zur Zeit des Königs Sigismund von Luxemburg. In: Zsigmond és kora a művészetben = Kaiser Sigismund und seine Zeit in der Kunst. [Kiállítási katalógus] Bp., 1987. p. 22-41, ill. Magyarország kultúrája a Zsigmond-korban. Építészet = Die Kultur in Ungarn im Zeitalter Sigismunds. Baukunst. In: Művészet Zsigmond király korában, 1387-1437. 2. köt. Katalógus. Bp., 1987. p. U5-147.p. 541-542., ill. Az ozorai ferences kolostor. In: Ozorai Pipo emlékezete / Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd : Béri Balogh Ádám Múzeum, 1987. p. 97-106. Zsigmond kora a magyar régészeti kutatásban = Sigismundszeit in der ungarischen Archäologie. In: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. Bp., 1987., 1. köt. P. 364-379.; 2. köt. p. 529-531. István király esztergomi palotája. In: Honismeret 16. (988 : 4), p. 6-9. A budai királyi palota Zsigmondtól Mátyásig. In: Honismeret 18. (1990 : 2-3), p. 8-13. Az esztergomi királyi palota története c. kandidátusi értekezéséről. Győrffy György és Entz Géza opponensi véleménye; Nagy Emese válasza. In: Archaeologiai Értesítő 117. (1990), p. 106-112. Sigismondo di Lussemburgo: Mostra commemorativa a Budapest. In: Arte Cristiana 741. Milano, 1990. p. 461-466. Az 1987. évi Zsigmond évforduló eseményei és tudományos jelentősége = Ereignisse und wissenschaftliche Bedeutung des Sigismund-Jubiläums 1987. In: Tanulmányok Budapest Múlt jából 23. (1991), p. 303-334. Die gotische Architektur in Königspalast von Buda. In : Budapest im Mittelalter / Hrsg. Gerd Biegel. Braunschweig : Braunschweigischen Landesmuseum, 1991. p. 236-251. - (Schriften des Braunschweigischen Landesmuseum; 62.) Jean Claude Bessac: L'outillage traditionnel du tailleur de pierre de l'Antiquité à nos jours. Revue Archéologique de Narbonnaise Supplément 14, Paris, 1986. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991), p. 337-345. [Rec] Ausgrabungsergebnisse der königlichen-erzbischöflichen Gran, 1934-1969. Előadás. In: Bischöfliche Burgen und Residenzen im Mittelalter. Résumées der Vorträge. 3.Castrum Bene Konferenz, Pécs, 10-13.Juni. Pécs, 1992. p. 72-74. Az ozorai obszerváns ferences kolostor. In: Koldulórendi építészet Magyarországon. Tanul mányok. Budapest: OMH, 1994. p. 257-267. (Művészettörténet-Műemlékvédelem; 7.) Sach- und technische Kultur am Hof Sigismunds. In: Sigismund von Luxemburg. Kaiser und König in Mitteleuropa 1387-1437. / Hrsg. von Josef Macek, Ernő Marosi, Ferdinand Seibt. Warendorf : Fahlbusch Verlag, 1994. p. 227-234. A marosszentimrei református templom falképeiről. In: Erdélyi Múzeum 60. (1998), p. 3-4., 252-255., ill. Az esztergomi vár a kora Árpád-korban. In: Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére / Szerk. Erdei Gyöngyi, Nagy Balázs, Budapest : BTM és ELTE BTK Kö zépkori és Koraújkori Tanszék, 2004. p. 51-59. (Monumenta Historica Budapestinensia; 14.)
11
