Oscar.qxp:belivek
2/10/11
8:53 AM
Page 1
A siker ne ve
OSCAR
Oscar.qxp:belivek
2/10/11
8:53 AM
Page 2
Oscar.qxp:belivek
2/10/11
8:53 AM
Page 3
A siker neve
OSCAR Nyolcvan éves az Oscar-díj
B o k o r Pá l
Atlantic Press BUDAPEST, 2007
Oscar.qxp:belivek
2/10/11
8:53 AM
Page 4
A siker neve Oscar Nyolcvan éves az Oscar-díj
© Bokor Pál 2007
Felelős kiadó: az Atlantic Press ügyvezetője, 1114 Budapest, Bartók Béla út 55. Telefon: 212-2443 E-mail:
[email protected]
Szerkesztő: Iván Katalin Kontrollszerkesztő: Tamási Izabella Műszaki szerkesztő: Puskás Ferenc
Készült a Raszter Nyomdában Felelős vezető: Pokorny Vilmos Telefon: 237-0076 E-mail:
[email protected]
MÁSODIK KIADÁS
ISBN 978-963-85162-2-0 Atlantic Press 2007
Oscar.qxp:belivek
2/10/11
8:53 AM
Page 5
Kátyának
Oscar.qxp:belivek
2/10/11
8:53 AM
Page 6
Oscar.qxp:belivek
2/10/11
8:53 AM
Page 7
TARTALOMJEGYZÉK
And the Oscar goes… . . . . . . . . . . . . . . . .9 Oscar, a kétlelkû . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13 Az elsô Oscar-díjasok . . . . . . . . . . . . . . . .29 Az Oscar-szezon . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 A titkos szavazás titkai . . . . . . . . . . . . . . .55 Oscaromat egy bifsztekért . . . . . . . . . . . . .67 Oscar asszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . .77 Oscar szeszélyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . .93 A legjobb film . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .105 Rekordok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .121 Feledhetetlen pillanatok . . . . . . . . . . . . .141 Külföldiek Hollywoodban . . . . . . . . . . . .155 A magyarok és az Oscar . . . . . . . . . . . .167 A legfontosabb Oscar-díjak, 1929–2006 . . . . . . . . . . . .183 Az idegen nyelvû filmek nevezésének szabályai . . . . . . . . . . . . . .195
7
Oscar.qxp:belivek
2/10/11
8:53 AM
Page 8
Oscar.qxp:belivek
2/10/11
8:53 AM
Page 9
AND THE OSCAR GOES… A szerző előszava
Van az a kis szobor, az a kardos-morcos figura. Ahhoz képest, hogy milyen mogorva, elég szépen csillog, és Oscar névre hallgat, legalábbis nemhivatalosan. Mindenki ismeri, aki kicsit is érdeklôdik a mozi világa iránt. Zajos, fényes és puccos ünnepség keretében osztja minden év februárjában az Amerikai Filmmûvészeti és Filmtudományi Akadémia. Szóval Oscart mindenki ismeri, de vajon jól ismeri-e? Elôttem az Oscar-szobor amúgy is nehezen olvasható arcvonásainak kettôssége akkor kezdett derengeni, amikor a kiszámíthatatlan, de néha kellemes meglepetésekkel is szolgáló riportersors elôször vitt el egy Los Angeles-i díjátadó gálára. Történt ez a kilencvenes években, amikor már nálunk is próbálkoztak az Oscar-gála élô közvetítésével, jóllehet a kilencórás idôkülönbség miatt Európában ez elég reménytelen vállalkozás. Az új amerikai mozicsatorna, a HBO akkoriban Magyarországot választotta kiskapunak, amelyen besétálhatott Kelet-Európába, s pár éven keresztül próbálkozott is az Oscar-gálák élô közvetítésével. Akkora érdeklôdést csiholni azonban nem tudott, hogy néhány ezer mindenre elszánt filmrajongón kívül bárkit a tévéképernyô elé ültessen egy olyan est kedvéért, mely a sztárok érkezésével és az interjúkkal együtt vagy tíz órán át tart, s melynek minden fénypontja valahol éjjel kettô és négy óra közé esik. Hiszen a legérdekesebb kategóriákban – a Legjobb film, a Legjobb rendező, a színészi alakítások, a Legjobb idegen nyelvű film – hazai idô szerint ezekben az órákban hangzik el a bûvös és lefordíthatatlan mondat arról, hogy a jelöltek közül végül is kié lesz a szobor: „AND THE OSCAR GOES…“
9
Oscar.qxp:belivek
2/10/11
8:53 AM
Page 10
A személyes jelenlétnek van varázsa, mégsem lehetett az az érzésem, hogy amit én látok és hallok a Shrine auditórium elôtt felállított sajtótribünrôl, vagy késôbb a színpad mögötti interjúteremben, több annál, ami az ABC televíziós társaság tucatnyi kamerája segítségével egyidejûleg eljut Európába és más kontinensekre is. A némafilm korszak glamúrjeleneteit idézô fekete-fehér limuzindakszlik végtelen sora, az „egyforma“ szmokingok meghökkentô változatossága a férfiakon, a nagy olasz és francia divatházak rafinált ruhakölteményei a nôkön, Lauren Bacall és más bôven hetvenen felüli hölgysztárok furmányos, de erre a napra feltétlenül hiteles és valóságos fiatalsága tehát egyáltalán nem lepett meg. Külsôségeiben, ember- és ruhaanyagaiban ezt a koradélután kezdôdô estét akkor már ilyennek képzeltem, ilyennek láttam a tévéfelvételeken, ilyennek ismerte az egész világ. Nem lepett meg az álomgyári égbolt máskor megközelíthetetlen álló- és hullócsillagainak néha kifejezetten barátságos modora és közvetlensége sem. Ha még nem tudná valaki, a világsztárok szinte mind kedves, közvetlen emberek, mi több, szerény emberek is, hiszen van nekik mire szerénynek lenni. Így aztán azon az Oscar-gálán, melynek hôse történetesen Steven Spielberg és az ô „Schindler listája“ címû filmje volt, meglepônek csupán egyetlen dolgot találtam. Azt a szinte vallásosan mély alázatot, mellyel ez a minden ízében és gondolatában sznobnak képzelt, jogos feltevések szerint pénzéhes, sokak számára visszataszítóan gazdag csillagsereglet mutatott ezen a napon a film mint mûvészet iránt. A film mint mûvészet? A filmmûvészet minden igaz barátja tudja, hogy a Hollywood névhez kötve ez némiképp bizarr eszmetársítás, bár szó sincs arról, hogy nemlétezô lenne vagy hamis. Az álomvilág és a mûvészet világa szorosan egymáshoz tartozik. Füst Milán szerint a mûvészet látomás és indulat dolga, s a modern filmelmélet egy egész ágazata szakosodott annak bebizonyítására, hogy az álomhoz is
10
