A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

Dr. Bíró Tibor • Kresalek Péter • Dr. Pucsek József • Dr. Sztanó Imre

A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

Dr. Bíró Tibor • Kresalek Péter Dr. Pucsek József • Dr. Sztanó Imre

A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

PR-659/12

Szerzők: © Dr. Bíró Tibor, 2012

főiskolai docens, intézeti tanszékvezető 1. fejezet 1.2. és 1.3., 4. fejezet, 6. fejezet, kivéve 6.5.3. és 6.5.4.

© Kresalek Péter, 2012 egyetemi adjunktus 1. fejezt 1.1., 2. fejezet

© Dr. Pucsek József, 2012

főiskolai docens, intézeti tanszékvezető-helyettes 3. fejezet, 5. fejezet, kivéve 5.2.3., 6. fejezet 6.5.3.

© Dr. Sztanó Imre, 2012

főiskolai docens, intézeti tanszékvezető 5. fejezet 5.2.3., 6. fejezet 6.5.4.

Alkotószerkesztő: Dr. Pucsek József

főiskolai docens, intézeti tanszékvezető-helyettes

ISBN 978-963-394-812-5 A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bűncselekmény!

Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Sanoma company A kiadásért felelős: Kiss János Tamás vezérigazgató Felelős szerkesztő: Budavári Andrea Szerkesztő: Molnár Zsolt Borítóterv: Jeney Zoltán Műszaki szerkesztés: Cad Bt. Terjedelem: 23,6 (A/5) ív A kiadványt újrahasznosított papírra nyomtattuk.

Tartalomjegyzék

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

1. A komplex elemzés szükségessége és információigénye . . . 11 1.1. A komplex elemzés szükségessége, a beszámoló elemzésének alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 1.2. A beszámolók mint az elemzés információforrásai . . . . . . . . . . . . . 24 1.3. Az üzleti jelentés mint információforrás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 1.3.1. Az üzleti jelentés célja, jellemzői, főbb tartalmi elemei . . . . 50 1.3.2. Az üzleti jelentés részletes tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

2. A mérleg elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 2.1. A mérleg átfogó elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 2.1.1. A vagyoni helyzet átfogó elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 2.1.1.1. Az eszköz- és forrásállomány összetételének elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 2.1.1.2. A vagyoni helyzet átfogó elemzése mutatószámokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 2.1.2. A pénzügyi helyzet átfogó elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 2.1.2.1. A pénzügyi helyzet átfogó elemzése mutatószámokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 2.1.2.2. A pénzügyi helyzet elemzése a likviditási mérleg alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 2.2. Az egyes mérlegtételek részletes elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . 97 3.1. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma . . . . . . . . 98 3.2. A cash flow-kimutatás elemzésének célja, módszerei . . . . . . . . . . 113

5

Tartalomjegyzék

4. A jövedelmezőség alakulásának átfogó elemzése . . . . . . . 121 4.1. A jövedelmezőség átfogó elemzésének módszertana . . . . . . . . . . 122 4.2. A mutatók rendszerbe foglalása (a mutatók piramisa) . . . . . . . . . 129 4.3. A jövedelmezőség és a fenntartható növekedési ütem összefüggése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

5. A gazdasági hatékonyság elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 5.1. A hatékonyság és a jövedelmezőség összehasonlítása . . . . . . . . . 137 5.2. A vállalkozások hatékonyságának összehasonlító elemzése . . . . . 138 5.2.1. Hatékonyságelemzés a termelő-szolgáltató tevékenységet végző vállalkozásoknál . . . . . . . . . . . . . . . . 140 5.2.2. Hatékonyságelemzés a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 5.2.2.1. Az élőmunka-hatékonyság elemzése a kereskedelemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 5.2.2.2. Az eszközhatékonyság elemzése a kereskedelemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 5.2.3. A hozam- és hatékonyságelemzés mezőgazdasági sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150

6. A vállalkozási eredmény elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 6.1. Az eredményelemzés szakaszai és módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . 167 6.2. Az eredménymegállapítás módszerei, az eredmény szerkezete . . 167 6.2.1. A tevékenységek Á-K-F struktúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 6.2.2. Az eredmény alakulását befolyásoló további tényezők. Egyéb ráfordítások és egyéb bevételek . . . . . . . . . . . . . . . . 177 6.2.3. A mérleg szerinti eredmény megállapítása . . . . . . . . . . . . . 181 6.2.4. A vállalkozási eredmény értékelése az anyagi érdekeltség rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 6.3. Az eredménytervezés módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 6.3.1. Nagyvonalú eredménytervezési módszereket segítő elemzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 6.3.2. Az optimális eredménytervezést segítő számítások . . . . . . 195 6.3.3. Részletes, a komplex üzleti terv részét képező eredménytervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197

6

Tartalomjegyzék

6.4. A várható eredmény évközi folyamatos elemzése . . . . . . . . . . . . 208 6.4.1. A fedezeti pont szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 6.4.2. A tervezett fedezeti összeg (bruttó eredmény) szerepe . . . . 210 6.4.3. A számviteli rendszer évközi információi a nyereség alkotóiról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 6.5. A vállalkozás eredményének utólagos elemzése . . . . . . . . . . . . . . 213 6.5.1. A nagyvonalú eredményelemzés módszerei a termelőtevékenységnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 6.5.2. Az egyes tényezők hatásainak részletes elemzése a termelőtevékenységnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 6.5.3. A kereskedelmi vállalkozás árbevétel-, költségés eredményelemzésének sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 6.5.3.1. Az árrés fogalma, összefüggése a haszonkulcs kategóriájával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 6.5.3.2. Az árrés alakulásának elemzése . . . . . . . . . . . . . . . 238 6.5.3.3. A kereskedelmi vállalkozások költségei . . . . . . . . . 243 6.5.3.4. A külkereskedelmi vállalkozás (tevékenység) eredményének tartalma, összetevői, elemzése . . . 247 6.5.4. A mezőgazdasági tevékenység eredményelemzésének néhány sajátossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 Ábrák listája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257

7

Előszó A vállalati működés sikerességéhez hozzátartozik a gazdálkodási folyamatok alapos ismerete. Az ismeretszerzés – a vállalkozások szintjén is – bevált módszere az elemzés, a gazdasági jelenségek, összefüggések megismerése, minősítése és értékelése. E könyv ezen belül – figyelembe véve a számvitelről szóló törvény beszámolókészítési kötelezettség tartalmára és követelményeire vonatkozó szabályait – elsősorban a vállalati gazdálkodás átfogó (komplex) elemzésének módszertanát dolgozza fel. A kötet alapvetően az éves beszámoló információbázisára épít, és részletesen tárgyalja a mérleg átfogó és részletes elemzésére alkalmas mutatószámok kialakításának lehetőségét, a cash flow-kimutatás összeállításának és elemzésének alkalmazható technikáit, valamint a tevékenység jövedelmezőségének és hatékonyságának átfogó elemzési módszertanát. Mindezeken túlmenően a kiadvány részletesen foglalkozik a vállalati eredmény alakulásának elemzésével. A könyv jellemzően az ipari termelő-szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások gazdálkodásának alapvető elemzési módszereit dolgozza fel, de ahol szükséges, kitér a kereskedelmi és mezőgazdasági tevékenység értékelési sajátosságaira is. A bemutatott módszerek elsajátítását, gyakorlati alkalmazását a kötethez kapcsolódó „Példatár és feladatgyűjtemény a vállalkozások tevékenységének komplex elemzéséhez” című kiadvány segíti. Ez az ismeretanyag alapvetően a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának tantervéhez igazodva készült, ugyanakkor tartalma – kiegészítve „A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana I–II. kétkötetes szakkönyvvel – teljes egészében megfelel a mérlegképes könyvelői képzés „Számvitel-elemzés” tantárgya részét képező elemzési ismeretek tematikájának. Mindezek alapján – a szerzők szándékai szerint – a kiadvány egyaránt felhasználható tankönyvként a felsőoktatásban és a szakmai képzésekben, valamint szakkönyvként a vállalati gyakorlatban. Budapest, 2012. január

A Szerzők

9

3.

A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése

Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

3.1. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma A beszámolókészítés időszakában – éppúgy, mint a következő időszakok gazdálkodásának előkészítése, tervezése során – kiemelt figyelmet kap a vállalkozás készpénzszükséglete, illetve készpénzforgalma, azaz a cash flowkimutatás összeállítása és értékelése, valamint a cash flow tervezése. A hazai gazdálkodási és számviteli gyakorlatban viszonylag rövid múltra tekint vissza a cash flow-számítás és -elemzés. A feladat fontosságát jelzi, hogy a vezetés ennek elvégzése eredményeként kap képet arról, hogy a vállalkozás mennyiben lesz képes a jövőben készpénzbevételekhez jutni, ezáltal elképzeléseit saját pénzforrások révén megvalósítani. A múlt eseményeit számításba vevő cash flow-kimutatás teszi lehetővé annak megértését, hogy a pénzállományban bekövetkezett változások milyen gazdasági események, folyamatok hatására jelentkeztek. A kimutatás összeállítása révén arra is rámutathatunk, hogy egyes gazdasági folyamatok mögött a számviteli eredmény és a pénzállomány (pénzügyileg realizált eredmény) akár egymással ellentétes irányú változása is meghúzódhat, és a menedzsment egyik alapos ismeretéről sem mondhat le. A nemzetközi gyakorlatban a mérleg és eredménykimutatás mellett általá ban kötelező jelleggel összeállítandó beszámolórész a cash flow-kimutatás. Ez a kimutatás először az Amerikai Egyesült Államokban és a Brit Nemzetközösség országaiban vált a pénzügyi beszámoló (jelentés) alapvető részévé. Hivatalosan először 1971-ben az USA-ban jelent meg a számviteli szabályokat alkotó FAPB (Financial and Accountancy Principles Board) egy állásfoglalása, amely a kimutatást a beszámoló általánosan megkövetelt részévé tette. A nemzetközi számviteli standardok (IAS)1 egyike (7. sz. standard) már 1979. január 1-jei hatállyal rögzítette, hogy: „A pénzügyi helyzet változásáról szóló jelentést a pénzügyi jelentés integráns részének kell tekinteni. A pénzügyi helyzet változásáról szóló jelentést minden olyan időszakra el kell készíteni, amelyre jövedelemkimutatást is készítenek.” A dokumentum egyúttal a „cash flow-kimutatás” (Statement of Cash Flow) elnevezés általános használatát is kimondja (korábban ugyanis különböző elnevezésekkel illették ezen kimutatásokat). A francia szaknyelv a 1 International Accounting Standards (nemzetközi számviteli standardok)

98

3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése

„Tableau de flux de trésorerie”, a német gyakorlat a „Kassen-Zurfluss”, „Kassen-Gewinn” és a „Kapital Zurfluss” elnevezéseket alkalmazza. Mielőtt a cash flow-elemzés egyes kérdéseivel foglalkoznánk, feltétlenül tisztázni szükséges, hogy mit is értünk a cash flow fogalma alatt. Mindenekelőtt megállapítható, hogy – az egységesítési, standardizálási – törekvések ellenére lényeges eltéréseket találhatunk az értelmezésben. Egyes szabályozások – így az IAS – értelmében a cash flow a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek ki- és beáramlását jelenti. Ezen szabályozás értelmében a pénzeszközök a pénztári készpénzállományt és a látra szóló betéteket tartalmazzák, míg a pénzeszköz-egyenértékesek közé sorolhatók azok a magas likviditású, rövid távú befektetések, amelyek gyorsan készpénzzé alakíthatóak, és az értékváltozásuk kockázata alacsony. (Ilyenek például: a vállalkozás folyószámlahiteleinek összegei, valamint a néhány napon belül készpénzzé alakítható értékpapírok – államkötvények, kincstárjegyek stb. –, illetve még tágabban értelmezve azok a pénzügyi befektetések, amelyek lejáratig terjedő futamideje a 3 hónapot nem haladja meg). Természetesen – miután e keretek között nem feladatunk a nemzetközi összehasonlítás – a továbbiakban a magyar szabályozás szerinti cash flowról, cash flow-kimutatásról lesz szó. Hazánkban az 1997. január 1-jétől érvényes számviteli szabályozás teszi kötelezővé annak összeállítását és bemutatását a beszámoló kiegészítő mellékletében, az éves beszámolót készítők esetében. A törvény ezt követő módosításai csak megerősítik ezt az előírást, egyre inkább pontosítva azok információtartalmát. Ugyanakkor, már korábban is viszonylag széles körben találkozhattunk cash flow-kimutatással, többnyire hitelkérelem bankok által megkövetelt részeként.2 A hazai cash flow-számításokban a cash kategória a számvitelben értelmezett pénzeszközöket jelenti, azaz a számviteli törvény csoportosításában részletezett • készpénz, • elektronikus pénzeszközök,

2 Csak a történelmi hűség kedvéért említjük meg, hogy a törvényi szabályozást megelőző „Mérlegbeszámolónak” is volt egy melléklete, amely a „Pénzeszközök képződése és azok felhasználása” nevet viselte, és bátran állítható róla, hogy egyfajta cash flow- kimutatás volt.

99


csekkek, továbbá • bankbetétek értékét foglalja magában. A cash flow – általánosan elfogadott értelmezés szerint – nem más, mint a pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. Az angol terminológiánál maradva a cash flow a következő egyenlet segítségével értelmezhető: •

Cash flow = Cash in-flow – Cash out-flow azaz a cash flow értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiáramlás különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi. A vállalkozás működése során cserekapcsolatok sokaságával kapcsolódik környezetéhez, amelynek keretében tágan értelmezett termékeket, szolgáltatásokat bocsát ki és használ fel. Ezen cserekapcsolatok a vállalkozástól kiinduló, illetve odairányuló gazdasági áramlások formájában figyelhetők meg. A vállalkozásnál megfigyelhető gazdasági áramlások természetüknek megfelelően lehetnek: • reáláramlások (javak és szolgáltatások kibocsátása, illetve igénybevétele), • pénzügyi jellegű áramlások (pénzkifizetés, illetve bevételezés, valamint követelések és kötelezettségek szerzése). Témánk szempontjából természetesen ez utóbbiak – azon belül is a likvid eszközök áramlása, azaz a pénzáramlás – részletesebb tárgyalására van szükség. A vállalkozásnál megjelenő pénzáramok átszövik a vállalkozás tevékenységének valamennyi területét, így a normál napi működést és a befektetési tevékenységet csakúgy, mint a finanszírozási tevékenységet. Pénzeszközökre van szükség a vállalkozás számára egy sor területen, így: • a termék-előállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz, illetve áruértékesítéshez szükséges anyagi és humánerőforrások megszerzéséhez (termelőberendezés, anyagok, energia, munkaerő, külső szolgáltatások stb. biztosításához); • korábban felvett hosszú és rövid lejáratú kölcsönök és hitelek, valamint azok kamatainak törlesztéséhez; • adófizetéshez és egyéb köztartozás teljesítéséhez;

100


•

osztalék, részesedés fizetéséhez, pénzügyi befektetésekhez, más vállalkozásban való részesedés szerzéséhez stb.

a) A cash flow-kimutatás hasznosítása •

A vállalkozás vezetői és tulajdonosai részéről A vállalkozás vezetése számára a cash flow-kimutatás legfontosabb funkciója, hogy a vezetés számszerűsítve láthatja korábbi döntései következményeit, hatását a pénzeszközök állományára. A kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre, vagy részvény- (esetleg kötvény-) kibocsátással, hitellel biztosítandó a szükséges mértékű forrás. A cash flow-kimutatás részletes vizsgálata előzi meg általában a fi zetendő (fizethető) osztalék, részesedés mértékének meghatározását is. (A készpénzhiány orvoslásának ugyanis egyik lehetséges módja éppen az osztalék visszatartása, illetve leszorítása.)

•

A hitelezők és befektetők részéről A cash flow-kimutatásból választ kaphatunk a vállalkozás kötelezettségteljesítési és – mint az előzőekben utaltunk rá – osztalékfizetési képességére. A kimutatás ugyancsak jelzi a vállalkozás esetleges igényét külső finanszírozási források bevonására vonatkozóan, valamint azt, hogy a képződő pozitív pénzáramok biztosítják-e azok visszafizetését. Az elemzés során választ kaphatunk arra is, hogy az időszak befektetési, illetve pénzügyi tevékenysége, műveletei milyen hatást gyakoroltak a vállalkozás cash flow-jára. Mint azt már korábban tárgyaltuk, a nemzetközi és a magyar számviteli szabályozás és gyakorlat egyaránt kötelezi a vállalkozókat, hogy meghatározott rendszerességgel adjanak számot vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetükről beszámoló formájában.

A vagyoni helyzet alakulásáról viszonylag átfogó képet kapunk a mérlegből, az adott időszak eredményéről – bevételeiről és ráfordításairól – pedig az eredménykimutatásból nyerhetünk információkat. A kettős könyvvezetést végző vállalkozások esetében azonban egyik dokumentum sem ad kellő pontosságú képet a pénzforgalomról, a vállalkozás pénzáramairól.

101


A következő egyszerű példa jól szemléltetheti azt a kiegészítő szerepet, ami a cash flow figyelemmel kísérésének értelmét adja. Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás egy adott hónapban a következő gazdálkodási eredményt érte el: Árbevétel Folyó ráfordítások Értékcsökkenési leírás Nyereség

55 000 E Ft 35 000 E Ft 15 000 E Ft 5 000 E Ft

Miután az értékcsökkenési leírás nem jár pénzkiáramlással, a vállalkozási pénzjövedelem az adott időszakban: Árbevétel Folyó ráfordítások Pénzjövedelem

55 000 E Ft 35 000 E Ft 20 000 E Ft

Ha a számsort folytatjuk, és feltételezzük, hogy a vállalkozás az adott hónapban egy tárgyi eszközt szerzett be 25 000 E Ft értékben, amelynek pénzügyi kiegyenlítése is megtörtént, akkor jól látható, hogy jelentős pénzügyi pozícióromlást könyvelhet el a vállalkozás – készpénzhiány lépett fel –, miközben a gazdálkodás jövedelmezősége (eredménye) továbbra is kedvező képet mutat. A cash flow-kimutatás egy forgalmi szemléletű kimutatás, amelynek keretében az időszak során realizált pénzbevételeket állítjuk szembe a pénzkiadásokkal. A kimutatás megfelelő tagolásával arról is képet alkothatunk, hogy az egyes tevékenységek (ezen belül az egyes gazdasági folyamatok) milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás pénzeszközeinek alakulására, ezáltal pénzügyi helyzetére. b) A cash flow-kimutatás összeállítása A cash flow-kimutatás által áttekintett időszak szabadon választható meg a felhasználó igényei szerint. Ma általánosnak tekinthető – az éves beszámoló részeként – a naptári évre (esetleg ettől eltérő üzleti évre) összeállított kimutatás. Természetesen indokolt lehet ennél rövidebb időszakot érintő cashflow kimutatás összeállítása, bemutatása is.

102


c) A cash flow-kimutatás összeállításának információigénye A cash flow-kimutatás összeállításának egyik legnehezebb feladata az alapinformációk megszerzése. A szükséges információk több forrásból származnak. Ezek közül a legfontosabbak: a vizsgált időszak mérlegének nyitó- és zárótételei; • a vizsgált időszak eredménykimutatásának adatai; • kiegészítő információk (általában a főkönyvi és analitikus nyilvántartásból származó részletező információk, amelyek jelentős része megjelenik a kiegészítő melléklet tartalmi elemeként). •

d) A cash flow-kimutatás felépítése A nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé azonos kategorizálás – így pl. az IAS 7. standardja – szerint a vállalkozás • működési (üzleti operatív) tevékenysége, • befektetési (beruházási) tevékenysége és • pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége befolyásolják a cash flow alakulását. Ennek megfelelően a vállalkozás cash flow-kimutatása is ebben a tagolásban készítendő el: • Működési cash flow (IAS: cash flow from operating activities, operating cash flow), a számviteli törvény 7. sz. mellékletében szereplő elnevezéssel: „Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás”. • Befektetési cash flow (IAS: cash flow from investing activities), a magyar szabályozás szerinti elnevezéssel: „Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás”. • Finanszírozási cash flow (IAS: cash flow from financing activities), a számviteli törvényben: „Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás”. Az említett IAS 7. egyes paragrafusai jól körvonalazzák azokat a célokat, amelyek a cash flow-kimutatás egyes részeinek bemutatásával kapcsolatosak:

103


•

•

•

A 13. § szerint az operatív tevékenységből származó cash flow egy kulcsfontosságú mutatója annak, hogy a vállalkozás képes-e elegendő pénzt teremteni a működési tevékenységének fenntartásához, hiteleinek visszafizetéséhez, osztalékfizetéshez és az új befektetések realizálásához anélkül, hogy külső finanszírozási forrásokhoz folyamodna. A 16. § alapján a befektetési tevékenységből származó pénzáramok elkülönített bemutatása azért fontos, mert azok jelzik, hogy a vállalkozás milyen kiadásokat eszközölt a jövőbeni működését, illetve a jövőbeni pozitív pénzáramait biztosító növekedés érdekében. Végül a 17. § szerint a finanszírozási tevékenység cash flow-jának bemutatása elsősorban a vállalkozás jövőbeni pénzáramainak megtervezését segíti.

A kimutatás összeállítása során – a törvényi szabályozás bizonyos szintű keret-jellege következtében – esetenként döntést igényel, ezáltal gondot okozhat az egyes gazdasági események (pénzáramok) besorolása a működési, a befektetési vagy éppen a pénzügyi (finanszírozási) tevékenység valamelyikébe. A vállalkozásnak magának kell meghatározni az egyes tevékenységi területek tartalmát, és azt célszerű a számviteli politikájában rögzítenie. Ezáltal biztosítani lehet a különböző időszakok összehasonlíthatóságát is. Röviden tekintsük át, hogy a felsorolt tevékenységtípusok mely elemei járulnak hozzá a bevételi és melyek a kiadási oldal növekedéséhez. • A szokásos üzleti (operatív) tevékenység hatása a cash flow alakulására ◦◦ Bevételi oldalon itt jelenik meg mindazon pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből – termék-, áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból – származik. Itt szerepeltetendő az értékesítési árbevétel részét nem képező, de a napi működéssel összefüggő további bevételek (kapott kötbér, kártérítés, késedelmi kamat stb.) összege is. Külön kiemelést érdemel, hogy a kölcsönadott pénzeszközök utáni kamatbevétel is itt szerepeltetendő, nem a pénzügyi műveletek bevételei között. ◦◦ A kiadási oldal leglényegesebb tételei az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások, mint például: a szállítóknak, illetve munkavállalóknak kifizetett pénzösszegek. A bevételi oldal logikáját követve itt jelennek meg a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek, valamint a működési tevékenységgel szorosan ös�szefüggő egyéb pénzkiáramlással járó ráfordítások (fizetett kötbér, kártérítés, bírság, késedelmi kamat stb.) is.

104


•

•

A befektetési (beruházási) tevékenység hatása a cash flow alakulására ◦◦ Bevételi oldalon a leglényegesebb tételek az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételek, illetve a pénzügyi befektetésekkel összefüggő bevételek, kivéve a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönökkel, tartósan lekötött bankbetétekkel összefüggő pénzbeáramlást. (Ez utóbbi tételeket a számviteli törvény elő írásai szerint a finanszírozási cash flow részeként kell szerepeltetni.) Mint a pénzügyi befektetési tevékenység hozama, itt szerepeltetendő a más vállalkozástól kapott osztalék is. ◦◦ A kiadási oldalt elsősorban a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiáramlás alkotja, illetve a pénzügyi befektetési tevékenység kiadásai, kivéve a tartós kölcsönnyújtást és bankbetét-elhelyezést. A finanszírozási tevékenység (pénzügyi műveletek) hatása a cash flow alakulására A tevékenység ezen része a tulajdonosi források megszerzését, illetve esetleges visszafizetését, továbbá a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos műveleteket foglalja magában. Mint arra korábban utaltunk, itt jelenik meg – nem pedig a befektetési cash flow-ban – a tartós kölcsönökkel, bankbetétekkel kapcsolatos pénzmozgás is. ◦◦ A bevételi oldal legfőbb tételei a tőkeemeléssel összefüggésben megjelenő pénzbevételek (kizárólag a jegyzett tőkepénzbeli emelésével összefüggésben és kizárólag a ténylegesen befolyt pénzösszegek), illetve – lejárattól függetlenül – a hitel-, kölcsönfelvétel, kötvénykibocsátás adott időszaki bevételei. ◦◦ A kiadási oldal leggyakoribb elemei: a hitel-, kölcsöntörlesztéssel, kötvény-visszafizetéssel kapcsolatos pénzkiáramlások. A jegyzett tőke leszállításával (tőkebevonás) összefüggésben a bevont saját részvény, üzletrész névértéke szerepeltetendő.

A cash flow-kimutatás összeállításának legnehezebb feladata talán az operatív tevékenység cash flow-jának kimunkálása. Erre a nemzetközi gyakorlatban kétféle módszer alakult ki: • Direkt módszer A módszer alkalmazása során a napi működésből származó pénzbeáramlásokat és az üzleti jellegű pénzkiáramlásokat bruttó módon állítjuk szembe egymással. Az IAS 7. lényegében ezt a módszert javasolja

105


alkalmazásra azzal az érveléssel, hogy ezáltal a jövőbeni pénzáramok becslését, előrejelzését segítő információkhoz juthat a felhasználó, amelyek az indirekt módszer alkalmazása esetén nem állnak rendelkezésre. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy ezen módszer alkalmazása esetén meglehetősen részletes számviteli nyilvántartásokra van szükségünk. A direkt módszer előnye, hogy az összeállított cash flowkimutatás részletesebb adatokat tartalmaz, mivel a pénzáramlásokat nem nettó módon mutatja be, így könnyebb megérteni a vállalat eredménye és cash flow-ja közötti összefüggést, ezáltal többletinformációt nyújthat a felhasználó számára a pénzeszközök képződésének és felhasználásának területeiről. Elméleti adatbázisa az eredménykimutatás lenne, azonban a kettős könyvvitel eredmény szemléletű, tehát az eredménykimutatás az adott időszakban realizált eredményt mutatja, így nem képes megfelelő adatokat szolgáltatni a pénzforgalmi szemléletű cash flow-kimutatás összeállításához. Tehát a közvetlen módszer alkalmazásához kiegészítő adatokra van szükség, mely részletes számviteli nyilvántartásokból, analitikákból nyerhető, megszerzésük pedig jelentős többletmunkát vonhat maga után. •

Indirekt módszer Lényege, hogy kiindulási alapként az időszak eredményét használjuk, amit korrigálni kell azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát ugyan befolyásolták, de pénzmozgással nem jártak, illetve az eredményt nem érintették, de pénzmozgást eredményeztek. Ugyancsak korrekciót igényelnek ebben az esetben azok az eredményben megjelenő gazdasági események, amelyek pénzügyi vonzata nem az operatív cash flow (hanem a befektetési vagy finanszírozási cash flow) elemeként szerepeltetendő.

A különböző szabályozórendszerek eltérő módon vélekednek a fent bemutatott módszerek alkalmazásáról. A számviteli törvény a működési tevékenység cash flow-jának meghatározásához kötelezően a közvetett módszer alkalmazását írja elő, a befektetési és a finanszírozási tevékenységek pénzáramainak meghatározása pedig közvetlen módszerrel történik. Az IAS 7. a működési cash flow levezetésében lehetőséget ad mindkét módszer alkalmazására, azonban előnyben részesíti a direkt módszert. Ugyanakkor, más sza-

106


bályozások (például: mértékadó nemzeti szabályozások, mint az angol FRS3 1.) csak abban az esetben támogatják a közvetlen módszer alkalmazását, ha a kimutatás összeállításához szükséges költségek nem haladják meg az adott módszer alkalmazásával készített kimutatás hasznát. A befektetési és finanszírozási tevékenység cash flow-ját direkt módszerrel kell összeállítani, alapvetően a bruttó pénzbevételek és pénzkiáramlások főbb csoportjai szerinti tagolásban. A hazai számviteli szabályozás szerinti cash flow-kimutatás (a számviteli törvény 7. sz. melléklete) összeállítása (az operatív cash flow vonatkozásában) – mint arra már utaltunk – az indirekt módszer alkalmazását igényli. A törvény által előírt cash flow-kimutatás minimális részletezése a követ kező: I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) 11. Adózás előtti eredmény 12. Elszámolt amortizáció 13. Elszámolt értékvesztés 14. Céltartalékképzés és -felhasználás különbözete 15. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 16. Szállítói kötelezettség változása 17. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 18. Passzív időbeli elhatárolás változása 19. Vevőkövetelés változása 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása 11. Aktív időbeli elhatárolások változása 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása 16. Kapott osztalék, részesedés

± + + ± ± ± ± ± ± ± ± – –

– + +

3 FRS = Financial Reporting Sandards

107


III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17–27. sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele 19. Hitel és kölcsön felvétele 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása 21. Véglegesen kapott pénzeszköz 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása

+ + + + + – – – – – ±

IV. Pénzeszközök változása (±I. ± II. ± III. sorok) Ezen séma egyes sorainak áttekintésével vizsgáljuk meg a kimutatásunk tartalmát, az egyes sorok meghatározásának lehetőségeit! Mint azt a törvény is előírja, kiindulópontunk az adózás előtti eredmény. Az operatív cash flow indirekt módszerrel történő összeállítása során ezt kell korrigálnunk azon tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát befolyásolták, de pénzmozgással nem jártak, illetve az eredmény nagyságát nem befolyásolták, viszont a pénzállomány alakulását igen. A korrekciók másik lényeges funkciója a lehetséges halmozódások kiszűrése. • Kiinduló adózás előtti eredményként egy korrigált adózás előtti eredmény szerepeltetendő. Az adózás előtti eredmény eredménykimutatásban szereplő összegét csökkenteni kell a vállalkozás befektetései után kapott osztalékkal, részesedéssel, mivel az a befektetési cash flow bevételeként jelenik meg. Miután a végleges pénzeszközátadás és -átvétel a finanszírozási cash flow elemeként szerepeltetendő, a kiinduló adózás előtti eredmény ezek összegét sem tartalmazhatja. Természetesen, amennyiben a végleges pénzeszköz-átvétel részben (vagy egészében) időbelileg elhatárolásra

108


•

•

•

•

került, ennek hatását a későbbiekben a passzív időbeli elhatárolások esetében kell figyelmen kívül hagynunk. A legismertebb üzemi jellegű ráfordítás (költség), amelyet az eredmény meghatározásánál figyelembe veszünk, azonban pénzkiáramlással nem jár, az értékcsökkenési leírás. Amennyiben tehát az operatív (üzleti) tevékenység cash flow-jának indirekt kidolgozási módszerét választjuk, a legelső feladatunk, hogy az adózás előtti eredményt növeljük a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírással. Természetesen, az elszámolt értékcsökkenési leíráson túl vannak további ráfordítások, bevételek, illetve „veszteség- és nyereségtényezők” is, amelyek nem érintik a vállalkozás pénzállományát. A tárgyévben elszámolt értékvesztések az értékcsökkenési leíráshoz hasonlóan viselkednek, ezért az elvégzendő korrekció is egyértelmű. A hatályos számviteli szabályozás értelmében azonban, ha megszűnik az értékvesztés elszámolásának indoka, az értékvesztés visszaírását el kell végezni. A befektetett eszközök esetében elszámolt terven felüli értékcsökkenés az értékvesztéshez hasonlóan növelő tételként jelenik meg a cash flow-kimutatásban. Fel kell azonban a figyelmet már itt hívnunk arra, hogy a készletek, a vevőkövetelések és a forgóeszközök között szereplő értékpapírok esetében elszámolt értékvesztéssel, valamint értékvesztés-visszaírással a kétszeres számbavétel elkerülése érdekében még egyszer már nem számolhatunk. (A későbbiekben a forgóeszközök tárgyévi záróállománya meghatározása során az értékvesztést, valamint az értékvesztésvisszaírást figyelmen kívül kell hagynunk.) A céltartalékképzés, illetve az előző évi céltartalékok feloldása ugyancsak – mint egyéb ráfordítások és egyéb bevételek – megjelennek az adózás előtti eredmény befolyásoló tételeiként, anélkül, hogy a pénzállományt módosítanák. Ebből adódóan ezek ugyancsak korrekciót igényelnek: a céltartalékképzés többletét növelő, a céltartalék-felhasználás többletét negatív előjellel kell figyelembe venni. Hasonlóképpen veszteség-, illetve nyereségtényező kapcsolódhat a befektetett eszközök értékesítéséhez, amit tekintsünk át a következő egyszerű példák segítségével: A tárgyévben értékesítésre került egy tárgyi eszköz a következő feltételekkel:

109


Eladási ár (egyéb bevétel) Nettó (könyv szerinti) érték (egyéb ráfordítás) Eredmény csökkenése (veszteség)

1000 E Ft 2000 E Ft 1000 E Ft

Könnyen belátható, hogy a fenti értékesítés az eredményt befolyásolja (1000 E Ft-tal csökkenti), ugyanakkor a vállalkozás pénzállományát csupán az eladásból származó 1000 E Ft-os bevétel érinti. Így az adózás előtti eredmény mindenképpen korrigálandó a veszteségként mutatkozó 1000 E Ft-tal (növelve ezzel az eredmény összegét). Ugyanez érvényes a befektetett eszközök térítésmentes átadása miatt elszámolt „veszteségre” is, azzal az eltéréssel, hogy ott a bevételi oldalon megjelenő összeg nulla. Hasonlóképpen elképzelhető nyereséges eszközértékesítés is, amelynek eredményeként az eredményben megjelenő „többlet” nem jár magasabb pénzösszeg beáramlásával, ezért ezen nyereségösszeggel az adózás előtti eredmény csökkentendő. A továbbiakban tekintsük át az operatív tevékenység cash flow-ját befolyásoló tételek meghatározását a jellemző mérlegtételek alapján. Későbbi, általánosító következtetéseink megalapozásához válasszunk ki három lényeges mérlegtételt, azok változásának hatását vizsgáljuk meg részletesen. • Vevők A vevőállomány növekedése az előző időszakhoz viszonyítva mindenképpen azt jelzi, hogy a korábbiaknál nagyobb összegű az az értékesítés, amely nem járt közvetlenül pénzmozgással, annak ellenére, hogy a vállalkozás eredményét (az elszámolt árbevételen keresztül) pozitívan befolyásolta. A hitelben történő értékesítés növekedése folytán az eredménynövekedés nem jár pénzmozgással, ezért ha pénzeszközállományunk alakulását vizsgáljuk, ezen növekmény mindenképpen levonandó az adózás előtti eredmény összegéből. • Készletek Röviden tekintsük át a készletállomány növekedésének hatását. Ehhez vizsgáljuk meg a következő egyszerű számsort az árukészletek esetében:

110


Zárókészlet + Eladott áruk beszerzési értéke = Tárgyévi készletek beszerzési értéke – Nyitókészlet = Tárgyévi beszerzés

100 000 E Ft 700 000 E Ft 800 000 E Ft 885 000 E Ft 715 000 E Ft

Beszerzéseink értéke tehát 15 000 E Ft-tal meghaladta az értékesített készletek értékét, ami készletnövekedésként jelenik meg. Ha élünk azzal az egyszerűsítő feltételezéssel, hogy minden beszerzésünk készpénzfizetés mellett valósult meg, akkor egyértelműen megállapítható, hogy az eredménykimutatásunkban ELÁBÉ címén kevesebbet vettünk figyelembe 15 000 E Ft-tal, mint a tárgyévi pénzkiáramlás beszerzési célra. Ez egyértelműen az eredmény csökkentését igényli a fenti összeggel ahhoz, hogy a pénzeszköz-állományunk alakulására vonatkozóan képünk reális lehessen. Oldjuk fel ezek után az egyszerűsítő feltételezésünket, mely szerint beszerzéseink készpénzfizetés mellett realizálódtak, és vizsgáljuk meg a harmadik kiválasztott tétel a szállítók állományának alakulását és hatását a cash flow-ra. •

Szállítók Tételezzük fel, hogy a vizsgált időszakban a szállítók állománya növekedett, ami azt jelzi, hogy a beszerzéseink egy része nem készpénzes beszerzés volt. Tekintettel arra, hogy a valóságban a növekedésnek megfelelő összeggel kevesebb összeg áramlott ki a vállalkozás pénzállományából, ezért ezen összeggel az adózás előtti eredmény növelendő. A készleteknél bemutatott példát folytatva: Tárgyévi beszerzés (áfával) + Szállítók nyitóállománya = Összes tárgyévi „tartozás” szállítók felé – Szállítók záróállománya = Szállítóknak tárgyév során kifizetett összeg

893 750 E Ft 75 000 E Ft 968 750 E Ft 80 000 E Ft 888 750 E Ft

A készletek és a szállítók állományának alakulása folytán végső soron a vállalkozás pénzeszközállománya összegében csökkent. (A készletnöveke-

111


dés miatti negatív irányú korrekció értékét csak csökkenteni tudta a szállítóállomány növekedése miatti pozitív irányú eredménykorrekció.) Az eddigiek – és tetszés szerint az elvégzett további elemzések – a következő általánosító következtetések levonására jogosítanak bennünket: Forgóeszközszámla egyenlegének csökkenése esetén az eredmény növelendő. Forgóeszközszámla egyenlegének növekedése esetén az eredmény csökkentendő. Forrásszámla egyenlegének csökkenése esetén az eredmény csökkentendő. Forrásszámla egyenlegének növekedése esetén az eredmény növelendő. Az állományváltozásból eredő korrekciók esetében azonban ki kell szűrnünk azokat a tételeket, amelyek pénzmozgással nem jártak, illetve azokat is, amelyekkel már korábban számoltunk (pl. értékvesztés). Az operatív tevékenység cash flow-ja végül is a következő leegyszerűsített séma alapján határozható meg az indirekt módszer segítségével: Adózás előtti eredmény (korrigált) + Pénzforgalmat nem érintő ráfordítások (veszteségek) (benne: az értékcsökkenési leírás is) – Pénzforgalmat nem érintő bevételek (nyereségek) ± A forgóeszköz- és rövid lejáratú kötelezettség számlák változásai (növekménye, csökkenése) – Fizetett, fizetendő adó nyereség után – Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés = Operatív cash flow

…………… …………… …………… …………… …………… ……………

Az operatív cash flow összeállítása még egy problémát vet fel. Amint az a törvény cash flow-sémáját vizsgálva jól látható, az operatív cash flow utolsó két sora egy nyitott kérdést tartalmaz, nevezetesen, hogy adófizetésként a tényleges pénzkiáramlást vagy az adófizetési kötelezett séget szerepeltessük-e, illetve hasonlóan, osztalék címén a fizetett vagy a jóváhagyott osztalék jelenjék-e meg. A cash flow alakulásának megítélése során torz információhoz jutunk, amennyiben e sorokon nem a tényleges pénzkiáramlás jelenik meg. Ahhoz azonban, hogy itt tényleges pénzmozgást szerepeltessünk, szükséges mind-

112


azon kötelezettségtételek korrekciója, amelyeket az adó- és osztalékfizetés érint („Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek”, esetleg „Egyéb követelések”, „Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben”, illetve „Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben”). Ezen sorok esetében az állományváltozás meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a tételeket, amelyek azokban adó- illetve osztalékfizetési kötelezettség miatt szerepelnek. A befektetési tevékenység, illetve a finanszírozási tevékenység cash flowjának összeállítása során a direkt módszer alkalmazására van lehetőség, azaz az ezen tevékenységekkel összefüggő bruttó pénzmozgásokat állítjuk szembe egymással.

3.2. A cash flow-kimutatás elemzésének célja, módszerei Mindenekelőtt megállapítható, hogy a cash flow-kimutatás számviteli törvény által előírt részletezése az esetek többségében nem tartalmaz kellő részletességű információt az elemző számára. Ez azonban tekinthető úgy, mint a minimálisan elvárt részletezettségű és információtartalmú kimutatás. Ezért az elemzés céljaira célszerű egy sokkal részletesebb, ezáltal több információt szolgáltató cash flow-kimutatást összeállítani. Ennek egy lehetséges megoldását jelenti a következő séma: Cash flow-kimutatás .......... évre Adózás előtti eredmény (korrigált) + Tárgyévi értékcsökkenési leírás + Befektetett eszközök értékesítéséből származó veszteség − Befektetett eszközök értékesítéséből származó nyereség + Tárgyévi céltartalékképzés − Előző évi céltartalék feloldása ± Értékvesztések és visszaírások tárgyévi elszámolt összege Bruttó cash flow − Készletek állománynövekedése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással) + Készletek állománycsökkenése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással)

113


− Vevő- és váltókövetelések növekedése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással) + Vevő- és váltókövetelések csökkenése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással) − Egyéb követelések növekedése + Egyéb követelések csökkenése − Értékpapírok állománynövekedése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással) + Értékpapírok állománycsökkenése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással) − Aktív időbeli elhatárolások növekedése + Aktív időbeli elhatárolások csökkenése − Szállítói és váltótartozások csökkenése (a beruházási szállítók kivételével) + Szállítói és váltótartozások növekedése (a beruházási szállítók kivételével) − „Egyéb” rövid lejáratú kötelezettségek csökkenése (minden rövid lejáratú kötelezettséget figyelembe véve a szállítói és váltótartozások, a rövid lejáratú hitelek és kölcsönök kivételével) + „Egyéb” rövid lejáratú kötelezettségek növekedése (minden rövid lejáratú kötelezettséget figyelembe véve a szállítói és váltótartozások, a rövid lejáratú hitelek és kölcsönök kivételével) − Passzív időbeli elhatárolások csökkenése + Passzív időbeli elhatárolások növekedése − Tárgyévi fizetett, illetve fizetendő társasági adó − Tárgyévi fizetett, illetve fizetendő osztalék, részesedés Operatív cash flow (I.) + Immateriális javak értékesítésének bevétele + Tárgyi eszközök értékesítésének bevétele + Befektetett pénzügyi eszközök értékesítésének bevétele (kivéve a tartós kölcsönökkel és elhelyezett bankbetétekkel kapcsolatos bevételek) − Immateriális javak beszerzése − Tárgyi eszközök beszerzése (korrigálva a beruházási szállítók állomány változásával) − Befektetett pénzügyi eszközök beszerzése (kivéve tartós kölcsönökkel és elhelyezett bankbetétekkel kapcsolatos pénzkiáramlás) + Kapott osztalék Befektetési tevékenység cash flow-ja (II.)

114


+ Jegyzett tőkeemelés ténylegesen befolyt összege − Jegyzett tőke leszállítása (névérték) + Tőketartalék növekedése (pénzmozgással járó tételek) − Tőketartalék csökkenése (pénzmozgással járó tételek) + Eredménytartalék növekedése (pénzmozgással járó tételek) − Eredménytartalék csökkenése (pénzmozgással járó tételek) + Hitel-, kölcsönfelvétel tárgyévi összege − Hitel-, kölcsöntörlesztés tárgyévi összege + Kötvénykibocsátás bevétele − Kötvény-visszafizetés + Tartós kölcsönökkel, lekötött bankbetétekkel összefüggő bevételek − Tartós kölcsönnyújtás, lekötött bankbetét-elhelyezés + Végleges pénzeszközátvétel − Végleges pénzeszközátadás ± Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása Finanszírozási cash flow (III.) Vállalkozási cash flow (IV.) (pénzeszközök változása) Amint az a kimutatásból látható, és magyarázatra szorul, megjelenik egy új cash flow-kategória, amely – mindenekelőtt az elemzésekben – a nemzetközi gyakorlatban is általánosan alkalmazott: a bruttó cash flow. Ez az egyes forgóeszköz- és rövid lejáratú kötelezettségek hatása nélkül mutatja a vállalkozás működési pénzállományának alakulását. (Csupán megjegyezzük, hogy a bruttó cash flow tartalma sok esetben eltér az általunk meghatározott tartalomtól. Így bizonyos szempontból már egyfajta nagyvonalú bruttó cash flow-ként értelmezhető az adózás előtti eredmény és az értékcsökkenési leírás összege is.) A cash flow-kimutatás elemzési módszerei A cash flow elemzése során elsőrendű megválaszolandó kérdésünk, hogy a vállalkozás rendelkezésre álló pénzeszközei mely tevékenységi területen, mely tevékenységek, illetve folyamatok révén képződtek, és azok felhasználására mely gazdálkodási területen, illetve tevékenységek érdekében került sor. Ennek vizsgálatához célszerű összeállítani egy egyszerű elemző táblát, amelyből jól kiolvasható a pénzforrások képződésének és azok felhasználásának tevékenységi területenkénti megoszlása a következők szerint:

115


A cash flow összetevői Megnevezés

Összeg

Megoszlás

Források: Folyamatos működésből Befektetési tevékenységből Pénzügyi műveletekből Források összesen

100%

Felhasználások: Folyamatos működésre Befektetési tevékenységre Pénzügyi műveletekre Felhasználások összesen

100%

Természetesen a képződő források és felhasználások összege eltér (egyenlege nem) attól függően, hogy a kimutatásunk milyen részletezettségű. Ezért nagyon fontos a figyelmet arra felhívni, hogy összehasonlítanunk csak azonos részletezettséggel összeállított cash flow-kimutatásból számított adatokat szabad. Röviden tekintsük át, mit jelenthet, mire utalhat a gazdálkodásban a képződő pénzforrások szerkezete: • Általános elvárásként fogalmazható meg egy „egészséges” vállalkozással szemben, hogy a pénzforrások döntő része a működés során képződjék. Ez biztosíthatja ugyanis a további folyamatos működőképesség mellett a folyamatos fejlesztéseket újabb pozitív pénzáramokkal kecsegtető befektetéseket. Ugyancsak ez teszi lehetővé a jelentősebb összegű osztalékfizetést, illetve a korábbi hitelek visszafizetését. Emellett esetleges újabb hitelfelvételeknek is lényeges feltétele, ugyanis a hitelképesség megítélése során ez a bank által is kiemelten vizsgált szempont. • Amennyiben egy vállalkozás felhasználható pénzforrásai tartósan és jelentős részben a befektetési tevékenység területén képződnek, az arra utal, hogy a vállalkozás befektetett eszközeit a működés fenntartása, illetve pénzügyi nehézségei átmeneti megoldása érdekében értékesíti. Hosszú távon természetesen ez egyértelműen a csődhelyzet kialakulása irányába mutat.

116


•

Ha a pénzforrások között jelentős a finanszírozási tevékenység pozitív pénzáramainak a súlya, az általában azt jelenti, hogy a vállalkozás jelentős külső forrást von be meghatározott céljai elérése érdekében. Ennek megítélése, minősítése éppen az említett célok alapján történhet (hosszabb távú fejlődést biztosít a bevont forrás vagy csupán a napi finanszírozási problémák megoldását célozza).

A felhasználások szerkezetének alakulását vizsgálva általában a következő megállapítások tehetők: • Amennyiben a felhasználások döntő része a napi működéssel összefüggő pénzkiáramlást jelenti, az általában veszteséges gazdálkodásra utal, illetve igen gyakran a kinnlevőségek növekedésének vagy a készletek (indokolt vagy indokolatlan) felhalmozásának a következménye. Ez egyúttal a hitelképesség romlásához is vezet. • Jellemző módon a befektetési tevékenység területén jelentős nagyságú felhasználás mutatkozik, ami egy folyamatosan fejlődő, illetve fejlődni kívánó vállalkozás esetében törvényszerű. • Ha a felhasználások jelentős hányada a finanszírozási tevékenység területén jelentkezik, az általában a meglévő hitelállomány önkéntes vagy kényszerű csökkentésének (törlesztésének) eredménye. Természetesen a fenti vázlatos áttekintés csupán egy-egy lehetséges ok, illetve következmény felvillantását jelenti, a részletes elemzés a cash flowkimutatás tartalmának és a mögöttes folyamatok igen alapos ismeretét igényli. Az előzőekben tárgyalt összesítés értékelése mellett az elemzés keretében több fontos mutatószám számítására is lehetőség van a cash flow-kimutatás adataiból. Ezen mutatók lényeges információt közvetítenek az utólagos elemzés során is, de nagyon fontos információkat jelentenek a tervezés szakaszában is. A továbbiakban néhány fontosabb mutató számítását és információtartalmát tekintjük át. •

Adósságfedezeti, adósságszolgálati és kamatfedezeti mutatók Adósságfedezeti mutató =

Bruttó cash flow (Operatív cash flow) Hosszú lejáratú kötelezettségek

117


A mutató azt jelzi, hogy az adott gazdálkodási időszak működési pénzáramainak eredményeként realizált cash flow révén a vállalkozás mennyiben lenne képes valamennyi hosszú lejáratú kötelezettségének eleget tenni. Ennek vizsgálatára viszonylag ritkán kerül sor, ez elsősorban a veszélyhelyzetbe került vállalkozások esetében érdekli a hitelezőket.

Adósságszolgálat-fedezeti mutató =

Bruttó cash flow (Operatív cash flow) Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részlete

Az előzőnél sokkal gyakrabban számított mutató, amely jelzi a vállalkozás tényleges kötelezettségteljesítési képességének alakulását a hosszú lejáratú kötelezettségek vonatkozásában.

Kamatfedezeti mutató =

Operatív cash flow + Kamatfizetés + Adófizetés Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes kamatai

A mutató arra ad választ, hogy a társaság működéséből származó cash flow a kamat- és adófizetéssel (társasági adó) korrigálva elégséges forrást biztosít-e az esedékes kamatfizetésekre. •

Befektetésfinanszírozási mutató

Operatív cash flow Befektetési pénzszükséglet

A mutató értéke igen fontos jelzőszám, arra utal, hogy a vállalkozás az adott időszak befektetési tevékenységét milyen arányban képes finanszírozni saját működési pénzforrásából, illetve milyen arányú külső forrásbevonás (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás) vagy esetleg tőkeemelés szükséges a tervezett befektetési döntések realizálásához.

118


•

Jövedelmezőségi mutatók Árbevétel-arányos jövedelmezőség =

Operatív cash flow Értékesítés nettó árbevétele

A mutató jelzi, hogy egységnyi értékesítési árbevétel realizálása a vállalkozás számára mekkora pénzjövedelmet eredményez az adott időszakban. Hasonló módon szokásos a mutató tőkearányos változatának számítása is. Tőkearányos jövedelmezőség =

Operatív cash flow Saját (Jegyzett) tőke

Ebben az esetben vagy a saját tőke teljes összegét vesszük figyelembe viszonyítási alapként, de még inkább a tulajdonosi érdekeltség középpontjában álló jegyzett tőke pénzjövedelem-termelő képességét vizsgálhatjuk. •

Készpénzbegyűjtési ráta =

Vevőktől tárgyévben befolyt követelések Értékesítés nettó árbevétele

Nem okoz jelentős torzítást az, hogy a számlálóban szereplő, befolyt követelések nem kizárólag a nevezőben szereplő árbevétel realizálásával kapcsolatosak, hanem részben korábbi értékesítés eredményei. Természetesen – a vállalkozás döntése alapján – további mutatók képzésére és elemzésére is van lehetőség, a fenti mutatók csupán néhány lehetséges jelzőszámot jelentenek

119

A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

Recommend Documents