A komplex természettudományos vizsga tételei
1. A víz a)
A molekula felépítése, szerkezete, jellemzői. A szerkezetből következő fizikai és kémiai tulajdonságok (amfoter jellege, kémhatása). Szerepe környezetünkben és az élő rendszerekben.
b)
Mérsékelt övi / szubtrópusi monszun.
c)
A víz, mint élettér. Hogyan alkalmazkodott a halak kültakarója, mozgása, légzése a vízi életmódhoz?
2. A mozgás a)
A mozgás fogalma, csoportosításuk (a pálya alakja, a sebességváltozás és az időbeli lefutás szerint).
b)
A Föld mozgása és következményei.
c)
Mozgásformák az élővilágban. Az izomszövet típusok összehasonlítása.
d)
Mozgás kémiai rendszerekben. A részecskék mozgása, mint a kémiai reakciók egyik feltétele. A reakciósebesség.
3. A Föld a)
Az anyagok előfordulása (elemek, ásványok, kőzetek). Mutassa be, hogy a bauxitból hogyan állítható elő az alumínium, mint fémes elem! Említsen néhány példát a felhasználására!
b)
A Föld geoszférái, belső szerkezete.
c)
A Földet körülvevő levegő jellemzése. Összetétele, a nyomás, hőmérséklet és a sűrűség változása a felszíntől távolodva.
d)
Hogyan alkalmazkodott a harasztok, a nyitvatermők és a zárvatermők testfelépítése a szárazföldi életmódhoz?
4. Az energia a)
Az energia fogalma, fajtái. A sok részecskéből álló halmazok belső energiája (gázok, folyadékok, szilárd anyagok). A belső energia megváltoztatásának módjai ( hőközlés, munkavégzés).
b)
A kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások lehetséges formái ( hőváltozás, munkavégzés, fénykibocsátás, elektromos energia változás - példákkal).
c)
Az élővilág szén- és energiaforrásai (autotróf, heterotróf, fototróf és kemotróf életmód).
d)
A folyók szakaszjellege. 1
5. Az energiahordozók (energiaátalakítás erőművekben) a)
Az energiahordozók fogalma, csoportosításuk (megújuló, nem megújuló). A fosszilis energiahordozók keletkezése. Előfordulásuk Magyarországon, világviszonylatban jelentősebb lelőhelyek.
b)
Energiaátalakítás a hőerőművekben. Galvánelemek (v. akkumulátorok), mint kémiai áramforrások. Az elektromos energia szállítás problémái.
c)
A tápanyagok, mint energiaforrásaink. Alapanyagcsere.
6. Radioaktivitás a)
Az atommag (összetétele, szerkezete, kölcsönhatások a magban, kötési energia).
b)
Az atommag átalakulása. A természetes és a mesterséges radioaktivitás és felfedezésük. A radioaktivitás jellemző mennyiségei, kimutatásuk, mérésük. A radioaktivitás felhasználásának különböző területei.
c)
A Föld belső hője és ennek következményei. A magma áramlása, lemezmozgások geotermikus gradiens.
7. Részecskék (a szerveződés különböző szintjei) a)
b)
Elemi részecskék (p+, e-, n0) atommag atom, ion molekulák (elem-, vegyület molekula, kis és makromolekulák) Az élő rendszert felépítő makromolekulák közül a lipidek és a szénhidrátok szerepe.
c)
A fény részecske természete. Mutassa be a fényelektromos hatást!
d)
A napszél és hatásai (sarki fény, üstökös csóva).
8. Az elektron a)
Felfedezése, jellemző adatai, hullámtermészete. Az elektron, mint az atom alkotórésze a kapcsolatot létesítő részecske (kovalens kötés) az átalakulásért felelős részecske (redoxi folyamatok) hullám - az elektron és a fény kapcsolata a mágneses mező „forrása” Elektron többlet, ill. hiány (ionok, elektromos állapot). Mozgó elektron. Elektromos áram fémekben (egyen-, váltóáram). Szabadon mozgó e- – katódsugárcső. A szívműködés jellemző értékei (pulzusszám, keringési perctérfogat, vérnyomás). A szív elektromos jelenségei és vizsgálatuk (EKG).
b)
Milyen előnyökkel jár az egységes európai energia rendszer kiépítése? 2
9. A fény a)
Mi a fény? (a fényről alkotott elméletek) A fény terjedése (sebessége, a közeg szerepe). A fény és az anyag kölcsönhatása (visszaverődés, törés, elnyelés, kibocsátás, az anyagok színe). Optikai eszközök.
b)
A Nap és a Hold, mint fényforrások. Holdfázisok, fogyatkozások.
c)
A fény szerepe a kémiai átalakulásokban. Ismertessen egy-egy példát a fény hatására bekövetkező ill. a fénykibocsátással járó folyamatokra!
d)
Az állatok látószervének fejlődése a férgektől a gerincesekig.
10. Hullámok a)
A mechanikai hullám fogalma, kialakulása, fajtái, jellemzői. Hullámjelenségek (elhajlás, interferencia, törés, visszaverődés, polarizáció). A hang, mint mechanikai hullám. Az elektromágneses hullámok (kialakulásuk, fajtái, felhasználásuk pl. mobil, mikro, infra lámpa, TV, rádió, RTG sugárzás).
b)
A hangadás folyamata. Az emberi hang jellemzői, artikuláció.
c)
A tengervíz hullámzása. A hullámzás felszínformáló ereje.
11. A világegyetem a)
A csillagok keletkezése, fejlődése. Az univerzum szerkezete, fejlődése (galaxisok, a Tejútrendszer és a Naprendszer felépítése).
b)
Az univerzum megismerésének eszközei.
c)
Milyen problémák léphetnek fel az űrhajós szervezetében, ha hosszú ideig tartózkodik az űrállomáson?
12. Szerkezet és tulajdonság Mutassa be az összetétel, szerkezet és tulajdonság összefüggését kémiai és biológiai rendszerekben! a)
A nátrium-klorid és az etilén példáján.
b)
Hogyan alkalmazkodtak az állatok a szárazföldi élethez? Hasonlítsa össze a kétéltűek és a hüllők kültakaróját, légzését és szaporodását!
3
13. Változások Csoportosításuk (fizikai, kémiai, biológiai) a)
Fizikai változások: halmazállapot változások alakváltozások (rugalmas, rugalmatlan) belsőenergia változás
b)
A kémiai reakció. Fogalma, leírása a kémiai jelrendszerrel. Csoportosításuk: részecskeátmenet szerint energiaváltozás szerint a kiindulási és végtermékek száma szerint 1-1 konkrét példa bemutatásával!
c)
Mi történik szervezetünkben, ha vajas kenyeret eszünk? Emésztés, felszívódás.
d)
Karsztjelenségek.
14. Szilárd anyagok a)
A szilárd anyagok tulajdonságai és modellje. A kristályos és amorf anyagok összehasonlítása. A kristályok csoportosítása a részecskéik között fellépő kölcsönhatások szerint (atomrács, ionrács, fémrács) 1-1 konkrét példán bemutatva.
b)
Mutassa be a kőzetlemezek mozgásait és ezek okait! Ismertesse, milyen folyamatok játszódnak le egy szárazföldi és egy óceáni kőzetlemez ütközésekor!
c)
A csontok kémiai felépítése és tulajdonságai. A csontok típusai. Mutassa be, hogy a csöves csont szerkezete hogyan biztosítja a belső váz funkcióját!
15. Folyadékok a)
A folyadékok tulajdonságai és modellje. Kapilláris jelenségek, közlekedőedények szerepe és felhasználása a mindennapi életben.
b)
A folyadékok, mint oldószerek (poláris, apoláris). Az oldatok összetételének megadása és jelentőségük (ásványvizek, tengervíz, gyógyvizek).
c)
A vér összetétele és élettani szerepe, különös tekintettel a szállító funkciójára (széndioxid, oxigén, tápanyagok).
d)
Felhő és csapadékképződés.
4
16. A levegő a)
A gázok tulajdonságai, modellje. A gázok állapotát jellemző mennyiségek és ezek kapcsolata (állapot egyenlet).
b)
A levegő, mint gázelegy.
c)
A légnyomás szerepe az ember légzésében (a be-, és kilégzés folyamata).
d)
Az általános légkörzés (a szélrendszerek kialakulása).
17. Magyarország vegyipara a)
A kőolaj feldolgozás, műanyaggyártás, gyógyszergyártás fizikai és kémiai háttere. A fenti technológiák előnyei és hátrányai.
b)
A vegyipar telephelyei és telepítő tényezői.
18. Magyarország mezőgazdasága a)
A mezőgazdaság természeti (éghajlat, talaj) és társadalmi (tulajdonviszonyok, gépesítés, EU támogatások) feltételei.
b)
A kémiai technológiák szerepe a mezőgazdaságban. Műtrágyázás, növényvédő szerek, biogazdálkodás. A talajszennyezés hatása a növénytermesztésre.
19. Globális problémák a)
Általános bemutatás (üvegházhatás fokozódása, globális felmelegedés, fényszennyezés, levegőszennyezés, vízszennyezés, talajpusztulás, hulladékok).
b)
Mutassa be a hulladékokkal kapcsolatos problémákat (típusok, keletkezés, megelőzés, újrahasznosítás, megsemmisítés).
20. Környezetvédelem, természetvédelem a)
Milyen nemzetközi egyezmények segítik a környezet-, és természetvédelmet?
b)
Milyen környezeti és természeti értékeink kerülnek védelem alá? (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet és nemzeti park)
c)
A Duna-Dráva Nemzeti Park bemutatása.
5
