Környezet- és vidékfejlesztés főszakirány komplex vizsga tételei 1. A. ) Környezeti modelltípusok és azok sajátosságai. A légszennyezők terjedésének modellezése. B.) Az üvegház hatás lényege, az üvegházhatású gázok. Az ózonréteg kialakulásának ill. mai csökkenésének okai. Nemzetközi klímaegyezmények (Rio, Kyoto), rugalmassági mechanizmusok, előrehaladás, érdekellentétek. Miért sikeresebb az ózonréteget védő egyezmények története a klímaváltozásra vonatkozókénál? A légszennyezés hazai helyzete. 2.A.) Környezeti és gazdasági stratégiák a hazai multidiszciplináris modellrendszerben B.) Hogyan alkalmazza az EU és Magyarország a szennyezési jogok piacát az üvegházhatású gázok visszaszorítása érdekében? Hasonlítsa össze ezt az eszközt az adók alkalmazásával! Hogyan hat a vállalatok stratégiájára, illetve környezetvédelmi tevékenységére ez a fajta szabályozás? Az egyes stakeholdereknek érdekeltsége a szabályozás különböző fajtái közötti választásban. 3.A.) Régiók típusai és a hazai területi egységek lehatárolása. B.) A rövid távú légszennyezők, hatásuk (savasodás, szmog), mérési lehetőségeik. Aktív és passzív környezetvédelmi eszközök alkalmazásának lehetőségei a rövid távú szennyezők csökkentésében. Milyen eszközöket alkalmaznak Magyarországon a légszennyezés szabályozására? 4.A.) A gazdaság és a népesség térbeli elhelyezkedésének változásai; urbanizációs ciklusok, a migrációs fordulat. B.) Melyek a víz antropogén eredetű szennyeződései (eredetük, hatásuk)? A közműolló fogalma, fajtái. A szennyvízgyűjtés módjai. A szennyvíztisztítás fokozatai. Mutassa be a tisztább termelés, az ipari ökológia és a csővégi technológiák alkalmazásának lényegét a vízszennyezés példáján! Hogyan teljesítik Magyarországon a szennyvízkezeléssel kapcsolatos uniós követelményeket? 5.A.) Participatív környezeti modellek a hazai gyakorlatban. A mezőgazdaság és a természeti erőforrások hasznosítása. A multifunkcionális mezőgazdaság koncepciója? B.) A talaj mint speciális környezeti elem fontosabb jellemzői. Hogyan határozzák meg a talajszennyeződés mértékét? Ismertesse a talajszennyezések felszámolásának módszereit! Mennyire terheli a mezőgazdaság a környezetet más ágazatokhoz képest? Milyen módszereket, szabályzókat alkalmazna a mezőgazdaság környezetbaráttá tételéhez? Melyek a szennyezett területek kockázatvizsgálatának alapvető lépései? 6.) B.) A környezetromlás társadalmi következményeinek szimulációja multi-ágens modellel. Hasonlítsa össze a költségek oldaláról és a feltárt preferenciák alapján értékelő módszereket! C.) Magyarország környezeti állapota (környezeti elemek, természetvédelem, biodiverzitás). Hazánk - a fejlett európai országokhoz képest - inkább vagy kevésbé terheli a természeti környezetet? Milyen dimenziók mentén lehet e kérdést vizsgálni? Milyen következményei lehetnek az ökohatékonysági elv egyoldalú alkalmazásának a környezetterhelésre nézve? 7.A.) Környezet és gazdaság kapcsolata rendszerdinamikai megközelítésben, a Hungary I. modell 9
B.)
A hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítási eljárásai. A veszélyes hulladékok jellemzése. Mi a hulladékgazdálkodás prioritási sorrendje az EU-ban? Vesse össze a hazai hulladékkezelési gyakorlatot az Európai Unióéval! Melyek a legszembetűnőbb fogyatékosságaink? Milyen szerepet játszik a hulladék az ipari ökológiában? A hazai hulladékgazdálkodás eszközei és eredményei; értékelje a termékdíjas és licencdíjas rendszert!
8.A.) Régiók típusai és a hazai területi egységek lehatárolása. A mezőgazdasági termelés környezeti problémái, alternatív mezőgazdaság B.) Értékelje a hazai autópálya építési terveket! (Környezeti és gazdasági hatások szempontjából.) Mi indokolja a közfinanszírozást? Mennyiben mérsékelhetők a program negatív környezeti hatásai a beruházások környezeti hatásvizsgálatával? Milyen módszerei és esélyei vannak a közlekedés környezetbaráttá tételének? Hogyan mérsékelhető a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátása? Milyen környezeti hatásai lehetnek a logisztikai innovációs megoldásoknak? Milyen érdekellentétek feszülnek a természetvédelem és az úthálózat-fejlesztés között? 9.A.) Környezetünk jövője a világmodellek tükrében. Mezőgazdaság és a természeti erőforrások hasznosítása B.) Milyen változások mentek végbe a világban és Magyarországon az energia-felhasználás ágazati szerkezetében? Mit jelent ez az energiahatékonyság és -megtakarítás szempontjából? Hogyan hat a környezetre az energiaszektor privatizálása és az energiapiac folyamatban levő liberalizációja? Mi a véleménye a hazai energiaárképzésről? Az energiatermelő rendszerek környezeti problémái; milyen technikai lehetőségei vannak az energiagazdálkodásnak a környezet terhelésének csökkentésére? A megújuló energiák perspektívái? 10.A.) Területi potenciálok és a gravitációs modellek problémái. A magyar mezőgazdaság EU integrációja. B.) Az EU környezetpolitikája, a környezetvédelem és az egységes piac működtetésének ellentétei. Milyen területeken, ágazatokban a legnagyobb az elmaradásunk és a legtöbb a teendőnk az uniós csatlakozással kapcsolatban? Milyen hatásai vannak az EUcsatlakozásnak a vállalati környezetvédelemre? 11.A.) A települési környezet tényezői és a területminősítési rendszerek . A mezőgazdasági kereskedelem nemzetközi intézményei, a főbb termékek piacai? B.) Hogyan történik Magyarországon a környezetvédelem finanszírozása? Melyek a források és milyen célokra fordítják a bevételeket? A hazai környezetvédelmi adók és díjak, fajtáik és mértékük; teljesíthetők-e alkalmazásukkal a környezetvédelmi célok? Hogyan befolyásolja a finanszírozás a szennyezés-megelőzés, illetve -elhárítás különböző módszereit? 12. A.)A területi egyenlőtlenségek dimenziói és mérési lehetőségei. Vidékfejlesztési célok az agrártámogatási rendszerekben. B.) A környezetpolitika hazai és EU-s eszköztárának összehasonlítása. Milyen eszközök, milyen súllyal vannak jelen a hazai környezetvédelmi szabályozásban? Módszereit, eszközeit tekintve mennyire EU-konform a hazai környezetvédelmi szabályozás? Főleg milyen vonatkozásban vannak még teendők? 13.A.) A mezőgazdaság szerepe és szerkezeti átalakulása, részmunkaidős gazdaságok. Hogyan csoportosíthatók a pénzbeli értékelésre alkalmas eljárások? (csoportosítás alapjai, az egyes kategóriákhoz tartozó módszerek)
B.)
Hogyan hatnak a társadalmi és gazdasági csoportérdekek a környezetpolitikai eszközök megválasztására és alkalmazására? Mondjon konkrét példákat! Milyen érdekcsoportok ellenállását kell leküzdeni, melyekkel köthető koalíció? Mennyiben segíti elő (vagy gátolja) a érdekeltekkel történő egyeztetés a szükséges környezetvédelmi intézkedések meghozatalát? Mitől jó vagy rossz a környezeti kommunikáció (marketing, jelentések, kommunikáció)? Hogyan előzhetők meg a környezetvédelmi konfliktusok? Ha már kialakultak, melyek menedzselésük alapelvei?
14.A.) Hasonlítsa össze a pontszerű és a térbeli közelítésmódot! Piaci szereplők az agrár-ipari szférában! B.) A környezeti probléma megjelenése és kezelése a közgazdaságtanban. A környezetgazdaságtan céljai. A környezetszennyezés és az externália fogalma. Tekintse át a negatív környezeti externáliák internalizálásának lehetőségeit. Mikor alkalmazná a különféle eszközöket? Mennyiben szolgálhatják a költségvetési támogatások az internalizálást? 15.A.) A vidékfejlesztési programok tartalma, készítésének módszerei, EU konform intézményi rendszere. Hasonlítsa össze a költségek oldaláról és a kinyilvánított preferenciák alapján értékelő módszereket! B.)
A szennyezés elhárítás társadalmi költségeinek minimalizálása, mint a környezeti szabályozás egyik célja. A szennyezés csökkentés kötelezettségének hatékony elosztása tökéletesen keveredő és nem tökéletesen keveredő szennyeződés esetén. Mit jelent az anyagok és energiák lépcsőzetes (kaszkád) használata, ennek mi a szerepe a szennyezések csökkentésében?
16.A.) Város és falu kapcsolata, rurális térségek. Milyen területeken/milyen célból lehet szükség a környezeti/természeti javak értékelésére? Hogyan változnak az eredmények pontosságával szemben támasztott követelmények? B.)
Melyek a légszennyezés csökkentésének technikai eszközei? Milyen szempontok alapján választják ki, és ezek költségei hogyan befolyásolják a szennyezési jogok kereskedelmét? Az optimális szennyezés elérése alku útján, a Coase-elmélet korlátai. A forgalmazható szennyezési jogok elmélete és alkalmazása a gyakorlatban. Feldolgozásra ajánlott irodalom: Tétényi Tamás: A modellezésről és a modellekről,92-108., Némethi Gábor: A környezet megjelenése a világmodellekben 108-135, In: Nováky Erzsébet (szerk.): Prognosztizálás, tervezés, modellezés a környezetvédelemben. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Budapest, 1990, Meadows, D., Richardson, J., Bruckmann, G.: Sötétben tapogatózva. A világmodellezés első évtizede. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1986, 53-138. Nováky Erzsébet: A hazai gazdaság és környezet fejlesztésének stratégiai összekapcsolása – Jövőtanulmányok 7. BKE Jövőkutatás Tanszék, Budapest, 1996 Nováky Erzsébet, Cserháti Ilona: A magyar gazdaság és környezet kapcsolata rendszerdinamikai megközelítésben – Jövőtanulmányok 8. BKÁE Jövőkutatás Tanszék, Budapest, 1996 Nováky Erzsébet: Tuzsér település és a Felső-Szabolcsi Kistérség jövője – Jövőtanulmányok 18. BKE Jövőkutatás Tanszék, Budapest, 2000 Nováky Erzsébet: Kiskunfélegyháza jövője a participatív jövőkutatás szemléletében – Jövőtanulmányok 20. BKÁE Jövőkutatási Kutatóközpont, Budapest, 2003 Thomas F. Homer-Dixon: Környezet, szűkösség, erőszak, Typotex Kiadó, Budapest 2004, 2344. és 75-170. http://www.worldinfigures.org/eac_model/eac_ver2.html
Korompai Attila: Az “egy pont” gazdaság és a “térbeli gazdaság” jellemzői (Kézirat) http://www.bkae.hu/tanszek.php?id=85&topic=9&subtopic=1 Major K. – Nemes Nagy J.: Területi jövedelemegyenlőtlenségek a kilencvenes években, Statisztikai Szemle 1999/6, 397-421. old. Nagy Gábor: Területi különbségek az információs korszak küszöbén, Területi Statisztika 2002/1, 3-25. old. Adler et al.: A gazdasági fejlettség területi különbségei és ezek okai, Területi Statisztika 2001/6, 517-533.old. Tózsa István: A térinformatika alkalmazása a természeti és humán erőforrás-gazdálkodásban, Aula Kiadó, Budapest, 2002, 58-67. old. 141-178. Balogh K. – Bezerédj B.: A budapesti agglomeráció lakosságának egészségi állapota és egészségügyi ellátása, Területi Statisztika 2000/3, 221-239. old. Lengyel I. – Mozsár B.: A városi területhasználat monocentrikus modelljéről, Tér és Társadalom 2002/3, 1-26. old. Tóth Géza: Regionális fejlettségi különbségek az egységesülő Európában, Területi Statisztika 2003/3, 267-277. old. Kovács Tibor: A területbeosztások statisztikai dilemmái, Területi Statisztika 2003/6, 205-211. Korompai Attila: A régiók helyzetének leírására szolgáló tényezők (Kézirat) http://www.bkae.hu/tanszek.php?id=85&topic=9&subtopic=1 Sikos T. Tamás: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban. Földrajzi tanulmányok 19. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984, 91-161. old. Tóth Géza: Kísérlet autópályáink területfejlesztő hatásának bemutatására, Területi Statisztika 2002/6, 493-505. old. Dusek Tamás: A gravitációs modell és a gravitációs törvény összehasonlítása, Tér és Társadalom 2003./1, 41-57. old. Marjainé Szerényi Zsuzsanna: A nem piaci javak közgazdasági értékelése. Segédanyag a „Környezetértékelés” c. tárgy előadásaihoz http://korny10.bke.hu/targyak/kornyertek.pdf Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás. University Press, 1999. Pécs Kerényi Attila: Környezettan 2003 Mezőgazda Kiadó, Budapest Csutora Mária-Kerekes Sándor: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei Budapest KJK Kerszöv 2004. Perman Reger, Ma Yue, McGilvray James: Natural Resource & environmental Economics Longman London and New York 1996 Bisztriczky József-Csutora Mária: Környezetgazdaságtan példatár, Aula Kiadó 2002. Kerekes S. -Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. Budapest KJK Kerszöv 4. Kiadás 2002. Kiss Károly: Környezetgazdaság politika Aula Kiadó 2003. Fontosabb elsajátítandó fogalmak jegyzéke:1 modellfunkciók, ökoszisztéma modellek, szennyezési modellek, környezetvédelmi modellek, Lotka-Volterra egyenletek, differenciálatlan/szerves növekedés, „Föld űrhajó”, regionalizált input-output modellek multidiszciplinaritás a környezeti modellezésben, környezeti stratégiák, környezet-intenzív, környezet-barát és környezet-semleges technológia, ökológia- és humáncentrikus gazdaságfejlesztés, a rendszerdinamika mint szemléletmód és mint módszer (szintek és ráták, pozitív és negatív visszacsatolások), szimuláció, szennyezés szabályozás laikus részvétel, instabilitás, résztvevői módszerek multi-ágens modellezés, alkalmazkodás Urbanizációs ciklusok – Migrációs fordulat – Rurális térség – Fenntartható mezőgazdaság – Multifunkcionális mezőgazdaság – Biogazdálkodás – Farmtípusok – Részmunkaidős gazdaság – Európai méretegység – Élelmiszerlánc – Agrárprotekcionizmus – Nem vámjellegű 1
Sajnos egyelőre csak a g-ig jutottam a lexikonban, de folytatom és a jövő hét elejére kiegészítem.
importkorlátok – EU közös agrárpolitika – Agrárpiaci szabályozás – Vidékfejlesztés – Vidékfejlesztési program – SWOT elemzés – Monitoring Adósságért természet csere, alternatív közgazdaságtan, ökológiai közgazdaságtan, antropogén szennyezők, üvegház gázok, ásványvagyon, készlet, bányajáradék, barnamezős beruházás, bázeli egyezmény, befogadó, betétdíj, biodinamikus gazdálkodás, biodiverzitás, bioetanol, biogáz, biodiverzitási forró pontok, biogazdálkodás, biológiai biztonság, biológiai egyensúly, biológiai szennyvíztisztítás, biomassza, bioregionalizmus, bioszféra, bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer, Brundtland -bizottság, buborék, CERES elvek, Cianidkatasztrófa, csatornadíj, csatornabírság, csepegtetőtestes szennyvíztisztítás, csernobili baleset, csomagolási hulladék, csurgalékvíz, DDT, defláció, erózió, dematerializáció, demográfiai robbanás, detergensek, diffúz szennyezés, dinamikus modell, diszkontálás, Dobris jelentés, dózis-hatás összefüggés, éghajlat, éghajlatváltozás, együttes végrehajtás, Ehrlich formula, életközösség-biocönózis, életminőség, elmaradt haszon, biológiai oxigénigény, élőgépes szennyvíztisztítás, elővigyázatosság elve, előzetes környezeti tanulmány, emissziószabályozás, immisszió szabályozás, endogén kockázat, energetikai hasznosítás, energia erdő, energiahordozó szerkezet, energiamérleg, energiaválság, építési övezet, épített környezet, erdőművelés, erózió, értékcsökkenés környezeti ártalmakból, értékrend, érzékeny terület, esőerdők, etika, etikus fogyasztó, EU jogharmonizáció, eutrofizálódás, extenzív és intenzív környezevédelem, externália, Exxon Valdez, környezeti felelősség, felszín alatti vizek, feltételes érték, feltételes értékelés, fenntartható fejlődés (gyenge és szigorú) , fenntartható fejlődési indikátorok, ISEW, fenntartható mobilitás, figyelmeztetési kötelezettség, fiskális politika, fogolydilemma, fokozottan védett terület, folyószabályozás, fosszilis tüzelőanyagok, fotoszintézis, fotovillamos energia, földhasználati értékskála, stb.
