A komplex természettudományos vizsga tételei 1. A víz a)
A molekula felépítése, szerkezete, jellemzői A szerkezetből következő fizikai és kémiai tulajdonságok (amfoter jellege, kémhatása) Szerepe környezetünkben és az élő rendszerekben
b)
Mérsékelt övi / szubtrópusi monszun. Hőmérsékleti anomália
c)
A víz, mint élettér Hogyan alkalmazkodott a halak kültakarója, mozgása, légzése a vízi életmódhoz
2. A mozgás a)
A mozgás fogalma, csoportosításuk (a pálya alakja, a sebességváltozás és az időbeli lefutás szerint) A körmozgás, forgómozgás és a keringés jellemzése
b)
A Föld mozgása és következményei
c)
Mozgásformák az élővilágban. Az izomszövet típusok összehasonlítása
d)
Mozgás kémiai rendszerekben A részecskék mozgása, mint a kémiai reakciók egyik feltétele. A reakciósebesség Az egyensúlyi folyamatok jellemzői. Nevezzen meg egy szerves és egy szervetlen egyensúlyi folyamatot és jellemezze azokat
3. A Föld a)
Az anyagok előfordulása (elemek, ásványok, kőzetek) Mutassa be, hogy a bauxitból hogyan állítható elő az alumínium, mint fémes elem Említsen néhány példát a felhasználására
b)
A Föld geoszférái, belső szerkezete Az óceáni és a szárazföldi kőzetlemezek összehasonlítása
c)
A Földet körülvevő levegő jellemzése Összetétele, a nyomás, hőmérséklet és a sűrűség változása a felszíntől távolodva
d)
Hogyan alkalmazkodott a harasztok, a nyitvatermők és a zárvatermők testfelépítése a szárazföldi életmódhoz?
4. Az energia a)
Az energia fogalma, fajtái. A sok részecskéből álló halmazok belső energiája (gázok, folyadékok, szilárd anyagok) A belső energia megváltoztatásának módjai ( hőközlés, munkavégzés)
b)
A kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások lehetséges formái ( hőváltozás, munkavégzés, fénykibocsátás, elektromos energia változás) Hasonlítsa össze az exoterm és endoterm reakciókat 1-1 konkrét példán. Mi határozza meg a reakciőhő értékét?
c)
Az élővilág energiaforrásai (foto-, kemoszintézis, heterotróf életmód)
d)
A folyók szakaszjellege
5. Az energiahordozók (energiaátalakítás erőművekben) a)
Az energiahordozók fogalma, csoportosításuk (megújuló, nem megújuló) A fosszilis energiahordozók keletkezése. Előfordulásuk Magyarországon, világviszonylatban jelentősebb lelőhelyek.
b)
Energiaátalakítás a hőerőművekben. Galvánelemek (v. akkumulátorok), mint kémiai áramforrások Az elektromos energia szállítás problémái
c)
A tápanyagok, mint energiaforrásaink. Alapanyagcsere
6. Radioaktivitás a)
Az atommag (összetétele, szerkezete, kölcsönhatások a magban, kötési energia, tömeghiány, magok stabilitása)
b)
Az atommag átalakulása A természetes és a mesterséges radioaktivitás és felfedezésük A radioaktivitás jellemző mennyiségei, kimutatásuk, mérésük A radioaktivitás felhasználásának különböző területei
c)
A Föld belső hője és ennek következményei. A magma áramlása, lemezmozgások geotermikus gradiens
7. Részecskék (a szerveződés különböző szintjei) a)
Elemi részecskék (p+, e-, n0) Atommag Atom, ion Molekulák (elem-, vegyület molekula, kis és makromolekulák)
b)
Az élő rendszert felépítő makromolekulák közül a lipidek és a szénhidrátok szerepe
c)
A fény részecske természete Mutassa be a fényelektromos hatást
d)
A napszél és hatásai (sarki fény, üstökös csóva)
8. Az elektron a)
Felfedezése, jellemző adatai, hullámtermészete Az elektron, mint az atom alkotórésze a kapcsolatot létesítő részecske (kovalens kötés) az átalakulásért felelős részecske (redoxi folyamatok) hullám - az elektron és a fény kapcsolata a mágneses mező „forrása” Elektron többlet, ill. hiány (ionok, elektromos állapot) Mozgó elektron Elektromos áram fémekben (egyen-, váltóáram) Szabadon mozgó e- – katódsugárcső
b)
Szívműködés. A szív elektromos jelenségei és vizsgálatuk
c)
Milyen előnyökkel jár az egységes európai energia rendszer kiépítése?
9. A fény a)
Mi a fény? (a fényről alkotott elméletek) A fény terjedése (sebessége, a közeg szerepe) A fény és az anyag kölcsönhatása (visszaverődés, törés, elnyelés, kibocsátás, az anyagok színe) Fényforrások (elsődleges, másodlagos) Optikai eszközök
b)
A Nap és a Hold, mint fényforrások. Holdfázisok
c)
A fény szerepe a kémiai átalakulásokban Ismertessen néhány példát a fény hatására bekövetkező ill. a fénykibocsátással járó folyamatokra Mitől függ az anyagok színe?
d)
Az állatok látószervének fejlődése a férgektől a gerincesekig
10. Hullámok a)
A mechanikai hullám fogalma, kialakulása, fajtái, jellemzői Hullámjelenségek (elhajlás, interferencia, törés, visszaverődés, polarizáció) A hang, mint mechanikai hullám Az elektromágneses hullámok (kialakulásuk, fajtái, felhasználásuk pl. mobil, mikro, infra lámpa, TV, rádió, RTG sugárzás) A mechanikai és az elektromágneses hullámok közti hasonlóság és különbség Anyaghullámok (elektroninterferencia, Broglie tv.)
b)
A hangadás folyamata Az emberi hang jellemzői, artikuláció
c)
A tengervíz hullámzása A hullámzás felszínformáló ereje
11. A világegyetem a)
A csillagok keletkezése, fejlődése Az univerzum szerkezete, fejlődése (galaxisok, a Tejútrendszer és a Naprendszer felépítése)
b)
Az univerzum megismerése (űrkutatás) Eszközök és korlátok
c)
Milyen problémák léphetnek fel az űrhajós szervezetében, ha hosszú ideig tartózkodik az űrállomáson?
12. Szerkezet és tulajdonság Mutassa be az összetétel, szerkezet és tulajdonság összefüggését kémiai és biológiai rendszerekben! a)
A nátrium-klorid és az etilén példáján
b)
Hogyan alkalmazkodtak az állatok a szárazföldi élethez? Hasonlítsa össze a kétéltűek és a hüllők kültakaróját, légzését és szaporodását
13. Változások Csoportosításuk (fizikai, kémiai, biológiai) a)
Fizikai változások
Halmazállapot változások Alakváltozások (rugalmas, rugalmatlan) Belsőenergia változás
b)
A kémiai reakció Fogalma, leírása a kémiai jelrendszerrel Csoportosításuk részecskeátmenet szerint energiaváltozás szerint a kiindulási és végtermékek száma szerint 1-1 konkrét példa bemutatásával
c)
Mi történik szervezetünkben, ha vajas kenyeret eszünk? Emésztés, felszívódás
d)
Karsztjelenségek
14. Szilárd anyagok a)
A szilárd anyagok modellje és tulajdonságai A kristályos és amorf anyagok összehasonlítása A kristályok csoportosítása a részecskéik között fellépő kölcsönhatások szerint (atomrács, ionrács, fémrács) 1-1 konkrét példán bemutatva
b)
Mutassa be a kőzetlemezek mozgásait! Milyen kapcsolat van a lemezmozgások és a vulkanizmus között?
c)
A csontok kémiai felépítése és tulajdonságai A csontok típusai Mutassa be, hogy a csöves csont szerkezete hogyan biztosítja a belső váz funkcióját!
15. Folyadékok a)
A folyadékok modellje és tulajdonságai Nyomás a folyadék belsejében (hidrosztatikai nyomás, Pascal törvénye) Kapilláris jelenségek, közlekedőedények szerepe és felhasználása a mindennapi életben Felhajtóerő: úszás, lebegés, merülés—hajózás
b)
A folyadékok, mint oldószerek (poláris, apoláris) Az oldódás mechanizmusa Az oldatok összetétele, jelentőségük (ásványvizek, tengervíz, gyógyvizek)
c)
A vér összetétele és élettani szerepe, különös tekintettel a szállító funkciójára (széndioxid, oxigén, tápanyagok)
d)
Felhő és csapadékképződés
16. A levegő a)
A gázok tulajdonságai, modellje A gázok állapotát jellemző mennyiségek és ezek kapcsolata (állapot egyenlet)
b)
A levegő, mint gázelegy Miből adódhat szén-dioxid tartalmának változása? (üvegházhatás) Levegőszennyezés
c)
A levegő nyomása (Miből származik, mekkora az értéke, ki és hogyan mérte meg először?) Nyomáskülönbségen alapuló eszközök működése (fecskendő, szívószál, stb…) Felhajtó erő a levegőben (léghajózás, repülés)
d)
A légnyomás szerepe az ember légzésében (a be-, és kilégzés folyamata), és az általános légkörzés (a szél és szélrendszerek) kialakulásában
17. Magyarország vegyipara a)
A kőolaj feldolgozás, műanyaggyártás, gyógyszergyártás fizikai és kémiai háttere. A fenti technológiák előnyei és hátrányai
b)
A vegyipar telephelyei és telepítő tényezői
18. Magyarország mezőgazdasága a)
A mezőgazdaság természeti (éghajlat, talaj) és társadalmi (tulajdonviszonyok, gépesítés, EU támogatások) feltételei
b)
A kémiai technológiák szerepe a mezőgazdaságban Műtrágyázás, növényvédő szerek, biogazdálkodás. A talajszennyezés hatása a növénytermesztésre.
19. Globális problémák a)
Általános bemutatás (üvegházhatás fokozódása, globális felmelegedés, fényszennyezés, levegőszennyezés, vízszennyezés, talajpusztulás, hulladékok)
b)
Mutassa be a hulladékokkal kapcsolatos problémákat (típusok, keletkezés, megelőzés, újrahasznosítás, megsemmisítés)
20. Környezetvédelem, természetvédelem a)
Milyen nemzetközi egyezmények segítik a környezet-, és természetvédelmet?
b)
Milyen környezeti és természeti értékeink kerülnek védelem alá? (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet és nemzeti park)
c)
A Duna-Ipoly Nemzeti Park bemutatás
